CINCÉR. Háromszáz éves bödönhajó az Ipolyban Vadmacska a Vértesben Tavasz A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE. VI. évfolyam 1

CINCÉR

A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE VI. évfolyam 1. szám

Háromszáz éves bödönhajó az Ipolyban Vadmacska a Vértesben

2010 Tavasz

TARTALOM

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2010 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Vadmacska a Vértesben (Fotó: Klébert Antal) További fotók készítõi: Árpási Imre, Csonka Péter, Dulai Gábor, Jankainé Németh Szilvia, Kézdy Pál, Lakatos József, Menráth Réka, Nagy Csaba Illusztráció: Békefi András Kiadja:

ÚGY GONDOLOM Ló és nemzeti park . . . . . . . . . . . . . . . . 2

ESEMÉNY VOLT . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 IX. Tatai Vadlúd Sokadalom . . . . . . . . . 4

ESEMÉNY LESZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Eseménynaptár Terepnapok iskolásoknak és óvodásoknak

Készült a Lázár Lovaspark, a Stihl Magyarország és a Visegrádi Bobpálya Bt. támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

FALIÚJSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

A Duna–Ipoly térség elsüllyedt múltja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Duna–Ipoly

AKTUÁLIS Vadmacskakaland a Vértesben. . . . . . . 9 Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák? . . . . . . . . . . . . 9 Kis lilik Tatán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Rõt korai denevérek mentése . . . . . . . 10 Nem mindennapi madarászélmény . 10

Gerecsei TK

Nemzeti Park

Budai TK

GödöllõiDombvidék TK

Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK Ócsai TK Sárréti TK

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 11 Sárvíz-völgye TK

TÁMOGATÓINK . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

1 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról.

Ló és nemzeti park Kodály-módszer, Béres-csepp, tokaji aszú, Pick szalámi, makói vöröshagyma, herendi porcelán, halasi csipke, történelmi állatfajaink, nemzeti parkok – és szerencsénkre még messze nincs vége a sornak. Közös vonásuk: semmivel sem pótolható, egyedi kincseink – HUNGARIKUMOK!

Nemzeti park és LÓ: közös vonásuk, hogy mindkettõ az embert, a közjót szolgálja! A ló energiát hordoz és közvetít. Ugyanúgy, mint az erdõ, a nemzeti park. Ha a ló nem vontatta volna az ekénket, bárkáinkat, nem húzta volna kocsinkat, nem csépelte volna gabonánkat, nem lett volna biztonságot adó hû társ a hadseregben, a kultúra bizonyára nem fejlõdött volna ilyen irányba. A világtörténelem feltehetõen új irányt vett volna mintegy négyezer évvel ezelõtt.

Közéjük tartozik nemzeti parkjaink ékessége, a magyar szürkemarha, a magyar kutyafajták, a bivaly, a racka, a cigája juh és nyolc õshonos lófajtánk – a Nóniusz, a Gidrán, a Furioso-North Star (mezõhegyesi félvér), a kisbéri félvér, a lipicai, a Shagya arab, a hucul, a magyar hidegvérû. Lovak. Az aktív természetvédelem, az e körbe vont területek, legelõk hasznosításának meghatározó szereplõi, esztétikai és néprajzi értékek, idegenforgalmi látványosságok, környezetünk sokféleségének (biodiverzitásának) hordozói a nemzeti parkjainkban is. Ló és nemzeti park. Elsõ hallásra talán hihetetlennek tûnhet – mégis: sok a közös vonásuk! A LÓ gyógyír bajainkra, felfrissít testileg, lelkileg, õrzi egészségünket, örömet áraszt; (Képzeljék oda végig a LÓ helyett a NEMZETI PARKOT! Kitûnik a szolgálatuk hasonlósága. Pl. „A NEMZETI PARK gyógyír bajainkra, felfrissít testileg, lelkileg, õrzi egészségünket , örömet áraszt.”) A LÓ az egymásrautaltságot, az összetartozást jelképezi; A LÓ sportolásra, természetközeli kikapcsolódásra hív; A LÓ rendre, fegyelemre, munkára tanít; A LÓ munkahelyet teremt, szociális biztonságot, kenyeret ad; A LÓ közösséget épít; A LÓ életkedvet, reményt, derût hoz; A LÓ segíti a kapcsolatépítést; A LÓ egy eltûnni látszó világ csodálatos élményét varázsolja vissza; A LÓ embert, gyereket, közösséget formál, nevel, tanít – A LÓ „tanítómester”; A LÓ életminõséget gazdagít; A LÓ tükröt tart elénk; A LÓ és az ember egymásra talált.

A ló csodálatos lénye, ereje és energiája napjainkra új feladathoz jutott – ismét csak az ember szolgálatában. A sport, a kikapcsolódás, a szabadidõ kulturált eltöltésének, az erdõjárásnak, a turizmusnak nélkülözhetetlen kedves társa. A munkagépek zaja sajnos – óhatatlanul felveri erdeink, nemzeti parkjaink csendjét. Ám a lovak ereje – habár nem vetekedhet vele , de sokszor még ma is jól kiegészíti a gépkoloszszusok munkáját. Ilyen és sok más hasonló alapról építkezve találjuk meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Tanácsában a közös gondolkodás, a kölcsönösen elõnyös együttmûködés, a tenni akarás lehetõségeit. Lázár Vilmos A szerzõ a Magyar Lovassport Szövetség elnöke; hétszeres fogathajtó világbajnok; a Szent István Egyetem egyetemi lovastanára; a Magyar Sportcsillagok Társaságának tagja; a nemzetközi hírû domonyvölgyi Lázár Lovaspark családi vállalkozás társtulajdonosa; a CBA Magyar Élelmiszerüzlet-lánc alelnöke; Budapest XVII. kerület díszpolgára, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának tagja.

2 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY VOLT Betlehemes pályázatot hirdettünk Ócsán óvodák és általános iskolák számára, természetes alapanyagokból álló betlehemes készítésére. A képen a Halászi Károly Általános Iskola 2. c osztályának munkája látható.

Négy héten át tartott decemberben az adventi készülõdés Ócsán.

Február elején két medve, Vackor és Móric érkezett a Budakeszi Vadasparkba. Az új medvekifutót a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezetõsége adta át a közönségnek.

A Biológiai Sokféleség Évének hazai eseménysorozatát Haraszthy László szakállamtitkár nyitotta meg az Alcsúti Arborétumban. A park kápolnájában ez alkalommal a moldvai csángókról szóló kiállítás nyílt.

3 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY VOLT IX. Tatai Vadlúd Sokadalom

A Tatai Öreg-tavon a szombat kora reggeli borongós idõben mintegy 20 000 lúd, 1 800 réce és körülbelül 4 000 sirály kihúzását figyeltük meg. Külön élményt jelentett az érdeklõdõk feje felett elröpülõ 13 000 vetési varjú. A gyakoribb vadlibák mellett a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd három egyede is elõkerült. A nap folyamán megfigyelt legérdekesebb madárfajok a kormosfejû cinege, erdei szalonka, vándorsólyom, hamvas küllõ és csonttollú voltak.

vadludak mögött festette pirosra a hátteret. Az egyik nagyobb csapatban a nap megkoronázásaként hangos gágogással 10-12 000 lúd érkezett a tó fölé. A csodálatos látvány még a tavat jól ismerõ madarászokat is meglepte. Összesen mintegy 22 000 lúd éjszakázott aznap a tavon. A madarászfesztiválra 11 000 látogató volt kíváncsi, így mindenkire 2-2 liba jutott. A fesztivállal párhuzamosan zajlott a terepmadarászok szakmai versenye. A rendezvényt Musicz László, az egyik fõszervezõ nyitotta meg pénteken este. A megmérettetésre

22 csapat jelentkezett. Az eredményeket a versenybizottság elnöke dr. Magyar Gábor ismertette. A nap folyamán összesen 101 madárfaj jelenlétét regisztrálták a madarászok. A novemberi idõszakot figyelembe véve ez magas számnak tekinthetõ. A legritkább madárfajnak a szerecsensirály bizonyult. A természetvédelmi szempontból legérdekesebb fajra, a kis kárókatonára elsõként dr. Hadarics Tibor bukkant. Köszönjük minden szervezõ, elõadó, versenyzõ, látogató érdeklõdését! Jövõre visszavárunk mindenkit! Bõvebb információ: www.mme-komarom.hu Tatai Vadlúd Sokadalom szervezõi

A reggeli kihúzást követõen került sor az ünnepélyes megnyitóra, melyet Haraszthy László KvVM szakállamtitkár, valamint Michl József, Tata város polgármestere tartott. Délelõtt az idõjárás nem fogadta kegyeibe az érdeklõdõket. A hajnali tiszta idõ után leereszkedett a köd, majd elkezdett szemerkélni az esõ. Kora délután viszont kitisztult az ég. A lenyugvó nap épp az ezrével visszaérkezõ

4 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY TEREPNAPOK ÓVODÁSOKNAK ÉS ISKOLÁSOKNAK Cincér túra – terepnap a Sas-hegyen kisiskolásoknak A 1,5-2 óra idõtartamú program kifejezetten alsó osztályosoknak szól. A túra fõ programelemei: 1. Séta a tanösvényen szakvezetõ vezetésével. A túra során csapatokat alakítunk ki, melyeknek közösen kell megoldást találniuk az útközben felmerülõ rejtélyes talányokra. 2. Csapatvetélkedõ a kõrisek árnyékában. A csapatoknak állomásról állomásra vándorolva kell feladatokat megoldaniuk. A legügyesebbek jutalomban részesülnek. 3. A sas-hegyi látogatóközpont interaktív kiállításának és egy nyestekrõl szóló rövidfilmnek a megtekintése. Minimális csoportlétszám: 12 fõ. A program ára: 800 Ft/fõ Idõpont egyeztetés: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514

Kökörcsin túra – terepnap a Sas-hegyen óvodásoknak Az 1-2 óra idõtartamú program kifejezetten óvodásoknak szól. A túra fõ programelemei: 1. Lili és Gergõ kirándulni indulnak a hegyre. Mesébe illesztve szedjük össze a gyerekkel a természetben való viselkedés szabályait. 2. Idõjárás-vizsgálat. Indulás elõtt közösen megvizsgáljuk, milyen idõjárás van a kirándulás napján. Hõmérõt, széljelzõt, iránytût is használunk majd. 3. Séta a tanösvényen. A séta közben megfigyeljük az utunkba kerülõ rovarokat, hüllõket, madarakat, fákat és virágokat. Nagyítókat is viszünk magunkkal. A csúcsról megcsodáljuk a kilátást és egy kis kincskeresésben is részt veszünk. 4. Állatok a Sas-hegyen. A gyerekekkel közösen összeszedjük milyen állatok élnek a Sas-hegyen és megbeszéljük, mit esznek, mit csinálnak ezek az állatok. A kiállításon a városi állatokról készült filmet és a ritka fajok fotóit is megnézzük. Minimális csoportlétszám: 12 fõ. A program ára: 800 Ft/ fõ Idõpont-egyeztetés: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514 * A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 5 fõ részvétele esetén tartjuk meg.

5 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Faliújság

LESZ Bolygónk a Föld a Jókai kertbõl nézve – programsorozat iskolásoknak Általános iskolás diákok számára összeállított 4 modulos természetismereti program. Modulok: 1. Beszélgetés a természetrõl, a madarak világáról, a régmúlt korok embereinek életérõl, természet-szemléletükrõl Jókai Mór, a Jókai kert valamikori tulajdonosa „segítségével”. 2. „Mesék kertje” – barangolás a Természettudományi Múzeum kiállításán. 3. Az eddigi programok játékos összefoglalója csoportépítõ és koncentrációfejlesztõ játékokkal színesítve a Jókai kertben. 4. Egész napos kirándulás az Alcsúti Arborétumba. Részvételi díj: 1300 Ft/fõ/modul További információ: Buza Kiss Magdolna, tel.: 20/373-4420 vagy 1/397-4495 E-mail: [email protected]

Õseink nyomában, barlangok világa – programsorozat iskolásoknak Általános iskolás diákok számára összeállított 4 modulos természetismereti program. Modulok: 1. Ismerkedés a barlangok világával a Jókai kertben. 2.Látogatás a budapesti Pál-völgyi- és Szemlõ-hegyibarlangokba. 3.Játékos, csoportos „kutatásjáték” a barlangok témakörében. 4.a. Egész napos kirándulás a százhalombattai Régészeti Parkba. 4.b. Egész napos kirándulás a tatai Geológiai Múzeumba, az Agostyáni Arborétumba és a Vértesszõlõsi Elõembertelepre. Részvételi díj: 1600 Ft/fõ/modul További információ: Buza Kiss Magdolna, tel.: 20/373-4420 vagy 1/397-4495; E-mail: [email protected]

Föld Napja a Pál-völgyi-barlangnál 2010. április 18. vasárnap 10.00 – 16.00 a részvétel ingyenes Program: gyerekvetélkedõ – mindenki nyer állatbemutató kedvezményes barlangtúra virágvásár (8.00 órától) zöld civilszervezetek bemutatkozása Gryllus Vilmos-koncert

NAPKÖZIS TÁBOROK Cincér Tábor a Pál-völgyi barlang kõfejtõjében Természetvédelmi napközis tábort hirdetünk 6-13 éves gyerekeknek a Budapest II. kerületben található Pál-völgyibarlangnál. Programok: overallos barlangtúra, falmászás, batikolás, nemezelés, szövés és fonal-technikák, papírjátékok, természetismereti vetélkedõ, kirándulás, íjászat. Turnusok: 2010. július 5 – 9.; július 12 –16. Részvételi díj: 24.000 Ft/fõ/hét (napi háromszori étkezéssel); testvérkedvezmény 1000 Ft/testvér. Jelentkezés elõleg befizetéssel: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514 ([email protected]), vagy a Pál-völgyi barlang pénztárában, nyitvatartási idõben (hétfõ kivételével 10 és 16 óra között).

Cinege Tábor a Jókai-kertben Természetvédelmi napközis tábort hirdetünk 6-13 éves gyerekeknek a Budapest XII. kerület Költõ u. 21. alatt található Jókai-kertben. Programok: állat-bemutató, batikolás, nemezelés, szövés és fonal-technikák, papírjátékok, természetismereti vetélkedõ, kirándulás. Turnusok: 2010. augusztus 2 – 6.; Részvételi díj: 22.000 Ft/fõ/hét (napi háromszori étkezéssel); testvérkedvezmény 1000 Ft/testvér. Jelentkezés és elõleg befizetés: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514 ([email protected]), vagy a helyszínen Metzger Júliánál H-CS 9.00-16.00, ill. P: 9-14.00 között T: 30/663-4612 .

Március 15-e alkalmából El Khoffasné Rusz Gabriellát, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság titkársági asszisztensét miniszteri elismerõ oklevéllel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk neki gratulálni!

Lovas kocsis túra és állatsimogatás Ócsán Új programokkal bõvítettük az Ócsai Tájház kínálatát. Egy parasztudvarban a gyerekek háziállatokat simogathatnak, és lovas kocsis túrára is lehetõséget biztosítunk. Elõzetes bejelentkezés szükséges Verbõczi Gyulánénál T: 30/494-3368. 6

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja A hajózás, az ivóvíz, a halászat, az áradások mindig alapvetõen befolyásolták a folyók partjain élõk mindennapjait. Meglepõen keveset tudunk azonban azokról a hajókról, hidakról és magukról az õsi folyókról, amelyek nélkül nem alakulhatott volna ki a Duna-medence szabályozások elõtti és ma ismert világa. Egy az Ipolyból elõkerült hajólelet segít közelebb kerülni múltunk elsüllyedt világához. A Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztálya és a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Körének együttmûködésében 2006 óta végzünk régészeti térképezést a Dunakanyarban. A folyó mélyén található régészeti lelõhelyeket kutatjuk. Céljaink között szerepel Mária királyné 1526-ban elsüllyedt hajóinak feltárása és bemutatása, valamint a Duna-medencében hiánypótló szerepet betöltõ (Európai) Folyami Régészeti Kutató- és Restaurátor Központ megalapítása. Az együttmûködés keretében civilek és szakemberek vállvetve kutatják, dokumentálják és védik a víz alatti kulturális örökségünket.

7 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Az Ipoly letkési szakaszán 2009 nyarán, alacsony vízálláskor egy hajómaradvány bukkant ki a víz alól. Simoncsics László fedezte fel, és bejelentése nyomán õsszel helyszíni szemlét végeztünk a lelõhelyen. Az öt méter hosszú csónaktestet egyetlen tölgyfából faragták ki. Az ilyen típusú hajókat rönkhajónak, vagy a népi elnevezésük nyomán bödönhajónak hívjuk. A lelet két szempontból is érdekes volt számunkra. Egyrészt ez az elsõ hajólelet az Ipolyból. Abból a kis folyóból, amelyen a történelem folyamán bizonyára élénk vízi forgalom volt (gondoljunk csak a folyó menti hegyek

„Az Ipoly letkési szakaszán 2009 nyarán, alacsony vízálláskor egy hajómaradvány bukkant ki a víz alól.” ben zajlott bányászatra!). Másrészt maga a hajótest is különleges. A bödönhajók ugyanis korántsem egy kaptafára készültek! Számos formai jellegzetesség alapján osztályozhatjuk õket. A Letkés közelében talált hajó különlegessége, hogy nem õrizték meg a fatörzs eredeti, kerekded alakját. A test alja lapos, oldalai függõlegesek, a csónak keresztmetszete tehát téglalap alakú. Az oldalfal alacsony, és a test szélessége is alig haladja meg a 40 cm-t. Kialakítása következtében a rönkhajó merülése minimális lehetett, így könnyen navigálhattak vele a zátonyos vízen. Teherbírása is csekély, komoly szállítmánnyal nem terhelhették. A Dunajec folyón fennmaradt egy olyan szállítási mód, amely más megvilágításba helyezi az ipolyi leletet. Ott ugyanis több hasonló rönköt erõsítettek egymás mellé. Az így létrejött tutaj/rönkhajó kompozíció már alkalmas komoly terhek szállítására is, ugyanakkor merülése továbbra is csekély, a bödönhajóelemek pedig ellenállóbbak a deszkahajóknál. A Letkésen talált hajó esetében nem találtunk összeillesztésre utaló bizonyítékokat, ami nem jelenti azt, hogy nem is voltak, mert a hajótest egyik oldalfala teljesen elkopott, a másik oldalfalából is alig maradt meg valami. Az elsõ kérdések között felmerül a keltezés problematikája. A régészek általában összehasonlítás segítségével keltezik a leleteket. Ez azt jelenti, hogy az ismeretlen korú tárgyat ismert korú tárgyakkal hasonlítják össze. Ez a módszer nagyon elterjedt például a kerámialeletek esetében. Az ipolyi hajóval az a „baj”, hogy a maga nemében egyedülálló, tehát nincs mihez hasonlítani. Némi támpontot ad a szögletes keresztmetszet, amely a deszkahajókból nyerhette az ihletet. Ez alapján a rönkhajónk valószínûleg középkori, koraújkori. Ennél pontosabb adattal szolgálhat a természet-

tudományos keltezés. A dendrokronológia a fák évgyûrûinek lemérésével, az ismeretlen korú évgyûrûk ismert korúakhoz hasonlításával képes a famaradványok pontos meghatározására. Szerencsére elegendõ menynyiségû és megfelelõ minõségû évgyûrû maradt meg a rönkhajóban. A vizsgálat kimutatta, hogy a fát legkorábban 1698ban vághatták ki. Jelenleg ez az egyik legkorábbi rönkhajó Magyarországon. Hajóleletünk története nem zárult le a felfedezéssel. Egyértelmû volt, hogy nem maradhat azon a helyen, ahol rátaláltunk, mivel a folyó sodrása egy áradásnál könnyen magával ragadhatja, ráadásul a vízbõl kiemelkedve nyáron a nap és a meleg, télen a fagy és a jég tovább rombolhatja. A veszély csökkentése érdekében egy mélyebb, partközeli helyen stabilizáltuk a hajót. Sajnos vandálok a meder felé elmozdították, semmibe véve a stabilizálásra tett erõfeszítéseinket. Valódi örökségvédelmi vészhelyzet alakult ki! A megoldás civil összefogás erejével sikerült. A Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság engedélyét a Börzsöny Múzeum segített beszerezni, ezt követõen a Börzsöny Múzeum Baráti Körének szervezésében kiemeltük és biztos helyre szállítottuk a roncsot. Ezt követõen egy bányatóban süllyesztettük el. Nem ez az elsõ eset, hogy civilek sülylyesztéses módszerrel megmentenek egy szenzációs hajóleletet. Az 1615-re keltezhetõ – tehát törökkori – Solt közelében talált hajólelet is egy bányatóban várja a szebb jövõt. A víz óvja, konzerválja a famaradványokat. Természetesen mindannyiunk célja a leletek bemutatása, hogy a térség lakói – különösen a fiatalok – testközelbõl is megismerhessék õseik folyami múltját. Egyre többen tudják ugyanis, hogy Helemba, Letkés és Szob egykor a királyi korona hajósnépei voltak, hajós szolgálatokat láttak el az uralkodóknak, ezért cserében különféle jogokat kaptak. További részletek olvashatók a bmbkke.hu és a buvarregesz.blog.hu internetcímeken. Dr. Tóth János Attila, régész

Köszönetünket fejezzük ki a leletmentésben közremûködõknek: a DINPI munkatársai, továbbá Árpási Imre, Búzás József, Ferenci Péter, Fésû József Gy., Gyenes Andrea, Heil László, Herman Attila, Karsai József, Kovács István, Kukel Imre, Lakatos József és Lakatosné Ábrahám Ágnes, Lengyel László, Olajos Szilvia, Puskás Norbert, Simoncsics László, Szikriszt Miklós, Sziva Zoltán, Tóth László, Virág Sándor, Waisz János. 8

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Aktuális Címlapon: Vadmacskakaland a Vértesben

A Vértesi Tájvédelmi Körzet ritkán megfigyelhetõ ragadozója a vadmacska (Felis silvestris silvestris), melynek terepi megfigyelése még a szakembereknek is ritkán adatik meg. 2010. február 22-én õrszolgálat során 1 km távolságból, távcsõvel vettem észre a vadmacskát, amint egy nyílt füves területen vadászott. A hóolvadás utáni avas növényzet nem nyújtott kellõ fedezéket az egyébként óvatos ragadozónak, így a pocok vadászatába belefeledkezett állatot sikerült megközelíteni. A meglepõdött vadmacska az azonnali menekülés helyett a rejtõzködés taktikáját választotta. A vaddisznók által feltúrt gyepen kihasznált minden göröngyöt, fûcsomót az álcázásra. Tökéletes rejtõszíne, mozdulatlansága már 10 méter távolságból is „láthatatlanná” tette. Érdekes volt megfigyelni, ahogy a fejét elfordítva, a szemét is résnyire becsukta, nehogy az egyébként csodálatos szemek elárulják hollétét. Kúszva közelítettem meg a rejtõzködõ állatot, hogy egy-két felvételt tudjak készíteni. Ekkor az állat viselkedése megváltozott, fülét lecsapva, fújtatva csapott az irányomba, ezzel adva értésemre, hogy eddig és ne tovább. Nem vagyok ijedõs, de valami azt súgta, hogy jobban járok, ha komolyan veszem a figyelmeztetést. A természetvédelem kiemelt feladata, hogy megõrizze azokat az élõhelyeket, ahol még elõfordul ez a ritka csúcsragadozó. A vadmacska természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 50 000 Ft. Klébert Antal, területfelügyelõ

Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák? A Börzsöny hegység egyik legjelentõsebb madártani értéke a fekete gólya. A faj kutatása 1998- ban, a MME Börzsönyi csoportja és a Duna–Ipoly Nemzeti Park együttmûködésével indult meg. Az elmúlt években összesen kilenc revírt derítettünk fel, jelenleg 6-8 pár az állomány. 2002-ben csatlakoztunk az országos színes gyûrûzési

programhoz, azóta minden ismert fészekben színes gyûrûvel jelöljük a fiókákat. Eddig összesen 67 – fehér alapon 4 fekete karakterrel ellátott – színesgyûrûs fióka hagyta el a Börzsönyt. A program sikere erõsen függ a gyûrûs madarakat keresõ és bejelentõ madarászok szorgalmától. A börzsönyi gólyák szerencsére jó arányban, eddig 17-szer kerültek szem elé. Volt köztük olyan, amelyik többször is megmutatta magát, így összesen 11 madár adatait értékelhetjük. Egyik madarunk Olaszországban elpusztult (valószínûleg lelõtték), a többi észlelés élõ, vonuló egyedre vonatkozik. A legtöbb visszajelzés (összesen 11) Izraelbõl, a Jordán folyó völgyének halastórendszereirõl érkezett. Ez a vonulási útvonal egyik állomása, ahol akár több hetet is elidõznek a fekete gólyák, sõt egy részük nem is vonul tovább. Tudjuk, hogy Afrikában a Szahel övezet és az Egyenlítõ között töltik a telet, azonban ott sajnos nincs megfelelõ madarászhálózat, ezért gyûrûleolvasásról sem kapunk visszajelzést. Egy Hont közelében 2007-ben kirepült madarunk nem kis meglepetést okozva a következõ évben Gibraltárnál tûnt fel, a magyarországi fekete gólyák közül elsõként bizonyítva, hogy nem ragaszkodik a keleti (boszporuszi) vonuló útvonalhoz. Másik, Bernecebaráti erdõségébõl származó 2 éves gólyánk 2009 tavaszán Hollandiában mutatta magát. Nem csak a mi gólyáink keresnek másutt szerencsét, a múlt évben egy nálunk költõ, idegen fekete gólya okozott izgalmat. A négyéves, Apatinnál kelt, szerb gyûrûs madár, párjával két helyen is fészket rakott a Börzsönyben, és végül sikeresen kireptetett két fiókát. Már ez a két fióka is távcsõ elé került a Jordán folyó völgyében. Kazi Róbert, területfelügyelõ

9 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Globálisan veszélyeztetett kis lilik a Tatai Tavak Ramsari Területen Tata környékére az elsõ északi vadludak szeptember végén, majd nagyobb számban rendszerint október 20-a után érkeznek meg. 2009 õszén a nagyobb csapatok csak november elején, 1014 napos csúszással jelentek meg és november 9-én már fel is bukkantak az elsõ ritkaságok. A vörösnyakú lúd 1-14 példányos csapatai mellett meglepetés volt a 20 példányos, hazai rekord apácalúd-számolás. Az igazi szenzációt viszont a kis lilik többszöri észlelése jelentette. Ennek a lúdfajnak az európai állománya 55-60 egyed, míg ázsiai példányszáma sem haladja meg a tizenhatezret. Természetesen nem bizonyítható és nem is b i z t o s , h o g y e g y fenoskandináviai egyed és nem egy szibériai madár bukkant fel a tavakon. Gyûrû nem volt a madáron, így annyi bizonyos, hogy egy vad madár telelt nálunk – már ha ugyanazt a madarat láttuk minden alkalommal. Csonka Péter, terület-felügyelõ

Nem mindennapi madarászélmény a Börzsöny lábánál 2010. január 13-án kollégámmal, Darányi Lászlóval terepmunkát végeztünk a Börzsönyben. Még a reggeli induláskor, találkozónk helyétõl néhány száz méterre, Bernecebaráti határában, a mûút mellett kb. 3-5 hektárnyi területen, nem takarították be az ültetett napraforgót, így az jelenleg is lábon állt. A tányérokban jelentõs mennyiségû érett szem maradt. A napraforgótábla felett felhõkben kavarogva, csivitelve, hirtelen leszállva a napraforgófejekre, majd újból a levegõbe emelkedve vándorlásban lévõ magevõ énekesek ezrei repkedtek. A csapatban nagyon sok volt a csíz, a fenyõpinty és a tengelic. Mezei veréb csak elvétve akadt a madarak között. A csapat összlétszámát 10 000-re becsültük.

Tömeges rõt korai denevér mentése Tatán November utolsó napján fogadtam a telefont Fónyad Pétertõl, a tatai Magyary Zoltán Mûvelõdési Központ mûszaki igazgatójától, hogy nagy baj van, azonnal találkozzunk. A városban tartózkodtam és azonnal a helyszínre rohantam. A hétvégén egy hölgyet majdnem agyoncsapott az épületrõl lezuhanó díszkõ tábla, így a jövõbeni balesetet megelõzendõ a vezetõség úgy határozott, hogy lebontják az elemeket a teljes épületrõl. Csoda, hogy a táblák instabilitása eddig nem okozott balesetet. Felmerült azonban egy természetvédelmi probléma. A kõlapok alatt nagyszámú denevér élt. A munkálatokat végzõ szakemberekkel egyeztettem, hogy miképpen és hogyan gyûjtsék be a bontás során az állatokat. A hét folyamán szombat estig, délben és munkavégzés után este, hét alkalommal közel ezer rõt korai denevért szállítottam el saját házam jó klímájú padlására. Ennyi állatot részletesen nem néztünk át, mert idõ és energia sem volt rá, továbbá a védelmi szempontok is a gyors elhelyezést indokolták, de homogénnek tûnt a „csapat”. A decemberi enyhe idõben néhány tucat állat kivételével elhagyták a padlást és új, megfelelõbb szálláshelyet kerestek maguknak.

Hegyi Zoltán, zoológiai referens

Csonka Péter, terület-felügyelõ

10 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Színezzétek ki a számoknak megfelelõen a képet! Melyik madárfaj alakja bukkant fel? Ez a madár a 2010-es év madarai közé tartozik. A megoldást – a madárfaj nevét – nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény a Nemzeti Park a Dunakanyarban címû könyv. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Budapest, Pf. 86. Beküldési határidõ: 2010. április 23. 1 – fehér 2 – piros 3 – világoskék 4 – sötétkék 5 – fekete

Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése: Óriáscsíbor: B, I, N, kis hõscincér: F, G, L, havasi cincér: A, H, O, nagy szarvasbogár: C, E, K, orrszarvúbogár: D, J, M. Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot! címû kiadványt és kitûzõt nyert: Koszta Csaba – Dunakeszi, Kegyes-Brassai Anna Csilla – Budapest, Kálmán Imola és Sánta Emese – Budapest.

Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.

A Visegrádi Bobpálya Bt. 2007. óta minden CINCÉR hírlevél megjelenéséhez támogatást ad. Kérdéseinkre Sas Mária ügyvezetõ válaszolt. Miért tartja fontosnak ezt a segítségnyújtást? Sas Mária: Tisztában vagyok vele, hogy fontos dolgot támogatunk. Az Önök hírlevele olyan ismeretterjesztõ füzet, amely felkelti az érdeklõdést gyermekben és felnõttben a természet élõvilága iránt, és ösztönöz annak megóvására, védelmére. Ezért várjuk a

bobpályán is minden újabb szám megjelenését – és van is érdeklõdés iránta. A fali zsebbõl gyorsan elfogy. Mit jelent Önnek személyesen a Duna–Ipoly Nemzeti Park? SM: A Dunakanyarban, ill. a Visegrádi-hegység peremén élek és dolgozom. Itt születtem, és a gyerekkori kirándulások örök élmények a Visegrádi-hegységrõl. Az én természet-szeretetem talán nem véletlen. Anyai nagyapám vénájából örökölhettem, aki (jóval 1900. elõtt született, 1945-ig élt) a két világháború között természetjáró egyesület vezetõje, igazgatója volt, édesanyámat már 3 éves korától hatalmas egyesületi túrákra vitték. Nagyapám a „tájvédelmi tízparancsolat”-tal nevelte családját, az egyesület tagjait és környezetét. Vajon azok, akik a bobpályán lecsúsznak, tudnak róla, hogy a nemzeti parkban vannak? SM: Javarészt biztos. De mindig vannak, akiket ez „hidegen hagy”. Ebben a kiránduló központban – aminek létrehozásáért Madas Laci bácsi fáradozott sokat – több lehetõség van tudatosítani, hogy hol is járunk, mert néhány „rendetlen” miatt nem lehet kizárni az embert a természetbõl. Mit lehetne tenni, hogy a Visegrádra érkezõk jobban odafigyeljenek a természet értékeire? SM: Véleményem szerint több ismertetõ anyagot kell kitenni. Tér, hely bõven van, de ez anyagi vonzattal is jár. A bobpálya területén vállaljuk ennek költségét. Fel szeretnénk újítani a védett madarak és növények itt látható képeit is, mert a naptól mostanra kifakultak. További lelkes, eredményes munkát kívánok Önöknek!

12

11 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

TÁMOGATÓINK

Budapesttõl alig 35 km-re, a Gödöllõi Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédságában található Domonyvölgy. A terület, a korabeli leírások alapján, már a XVIII. századtól kedvelt üdülõhely volt, ám fürdésre, horgászásra alkalmas tavai és szép erdõi révén kedvelt kiránduló- és üdülõhely ma is. Domonyvölgy talán legismertebb és leglátogatottabb része a tágas legelõvel, akácossal és tölgyekkel határolt 6 hektáron elterülõ Lázár Lovaspark, melynek tulajdonosai Lázár Vilmos és Zoltán fogathajtó világbajnokok. A park a 2001-es kapunyitás óta számtalan kikapcsolódásra vágyó hazai és külföldi turista kedvelt célállomásává vált. A Lovaspark fõ vonzereje természetes adottságaiban rejlik, de a látványos lovasbemutatók dinamizmusa és a falusi udvar „állandó” lakói is életszerûvé és valóságossá teszik a látogató számára a helyszínt. Az õshonos magyar állatokkal (racka juh, szürkemarha, mangalica, puli, kendermagos, házinyúl, szamár stb.) való ismerkedés mellett igazán kellemes kikapcsolódás lehet egy domonyvölgyi erdei kocsikázás, majd az azt követõ lakoma a magyar konyha remekeibõl. A park magyaros hangulatú csárdái a társasági élet majd’ minden formája számára otthont adtak már. Látogasson el Ön is Domonyvölgybe. Jegyrendelés és asztalfoglalás elõzetes bejelentkezés alapján: (06-28) 576-510 Fax: (06-28) 576-511 (06-30) 444-9330 (06-30) 683-1213 (06-30) 683-5341 e-mail: [email protected] honlap: www.lazarteam.hu

A STIHL motoros gépek már ma teljesítik a jövõbeni füstgázkibocsátási normákat A STIHL számára a károsanyag kibocsátás csökkentése a termékek és a folyamatok szintjén már régóta fontos szerepet játszó kötelezettségnek minõsül. Bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a STIHL a környezetbarát motortechnológiák kifejlesztésének egyik vezetõ vállalata a világpiacon. A kert- és tájápolást, valamint az erdõgondozást szolgáló motoros fûrészek és más motoros gépek gyártójaként a STIHL a kezdetektõl fogva különösen elkötelezett a környezetvédelem és a

felhasználók irányában. Ebben a témakörben kiemelkedõ prioritással bír a füstgázok, valamint a felhasználókat és a környezetet érõ terhelés csökkentese. Így a STIHL már 1988-ban, a világon elsõ vállalatként kifejlesztett egy katalizátort a kétütemû motorokhoz. Ez a katalizátor olyan mértekben csökkenti a füstgázban lévõ el nem égetett összetevõk mennyiségét, hogy a káros szénhidrogének kibocsátása akár 80%-kal is kisebb lett. A STIHL berendezések használóinak tehát nyugodt lehet a lelkiismerete a környezetvédelmet illetõen a jövõben is, hiszen innovatív motortechnológiájuk révén (legyen szó akár kétütemû, akár a STIHL által szabadalmaztatott 4-MIX motorokról) a STIHL berendezései a „kézben tartott, 0—50 cm3 közötti lökettérfogatú motoros berendezések füstgázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó EU irányelv” II. fokozatának eleget tesznek. Szuper a motor- és a környezet számára Kiváló minõség – ez a STIHL-nél nemcsak a motoros fûrészekre és más motoros berendezésekre vonatkozik, hanem az üzemanyagokra is. Ezt a követelményt a részben szintetikus, nagy teljesítményû STIHL HP Super motorolaj minden tekintetben teljesíti. Kevés ként és klórt tartalmaz, így kevés pernyével ég, ezenfelül hozzájárul a kimondottan alacsony füstgázkibocsátáshoz. Ezt az olajat az egész világon mindenütt abba az osztályba sorolják, amely a legmagasabb követelményeket támasztja a füstgázkibocsátás, a tisztább égés és a kenési tulajdonságok tekintetében. Hasonlóan környezetbarát a STIHL MotoMix üzemanyag, mely szinte teljesen mentes az egészségre ártalmas anyagoktól, így a benzoltól és az aromás szénhidrogénektõl. www.stihl.hu

12 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail: [email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl október 31-ig. Információ: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: [email protected] www.sas-hegy.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: [email protected]

TÁJEGYSÉG IRODÁK Dunakanyar TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015, [email protected] Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 [email protected] Budapesti TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722, [email protected] Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523, [email protected] [email protected] Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262, [email protected] Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478 [email protected]

BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum

Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: [email protected]

Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: [email protected]

Pilisi len Látogatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail: [email protected] Internet: www.szenas.hu

Kökörcsin Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail: [email protected]

Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail: [email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 E-mail: [email protected]

13 11

Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail: [email protected] www.ocsaitajhaz.hu