CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 3. évfolyam 1. szám
Leégett az Ócsai Madárvárta épülete Új barlangot fedeztek fel a Gellért-hegyen 110 éve ismerjük a pilisi lent
2007 Tavasz
TARTALOM
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
ÚGY GONDOLOM Ócsai Madárvárta . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Felelõs kiadó: Füri András igazgató Budapest, 2007 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Menráth Réka Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Pilisi len (Fotó: Vers József)
NATURA 2000 A Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
További fotók készítõi: Csörgõ Tibor, Fenyvesi László, Kézdy Pál, Kiss Attila, Juhász Márton, Kõvári Anita, Lomniczi Gergely, Menráth Réka, Vasuta Gábor Illusztráció: Békefi András, Kókay Szabolcs
AKTUÁLIS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
FÓKUSZBAN Hajléktalanszálló vagy védett terület? . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ A Dinnyési Fertõ a XX. század elsõ felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 LÁTOGASSON EL! Világjáró nagypapa meséi . . . . . . . . . . 11
Köszönettel tartozunk Szabóné Susa Ágnesnek tanácsaiért. A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
Támogatónk a Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
A Pál-völgyi-barlang – turistainformáció . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Duna–Ipoly
KÁZMÉR REJTVÉNYE . . . . . . . . . . . . 13
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
ELHIVATOTT CIVILEK Bemutatkozik a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat . . . . . . . . . . . . 14
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK Ócsai TK Sárréti TK
OLVASTA MÁR? Pál-völgyi-barlang – Egy felfedezés 100 éve . . . . . . . . . . . 14
Sárvíz-völgye TK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ kilenctagú testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról
Ócsai Madárvárta Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a DINPI mûködési területének legdélebbi része. Egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa, ennek köszönhetõen rendkívül érdekes növény- és állatvilággal rendelkezik. A sajátos környezeti feltételek és az évszázadok óta tartó emberi tevékenység együttesen igen mozaikos vegetációt hozott létre, amire változatos állatvilág épül. Néhány száz méteren belül megtalálható a hegyvidékekre és a mediterrán tájakra jellemzõ élõvilág is . A DINPI munkatársai az Ócsai Tájházban és Turján-házban, valamint két tanösvényen mutatják be a természeti és néprajzi értékeket. Munkájukat jól kiegészíti az 1992-ben alakult Ócsai Madárvárta Egyesület, melynek vezetõje vagyok.
Görögország, Mongólia, Tunézia, Szenegál, Kenya,) madártani kutató expedíciókban is. A területen való hosszú idejû és rendszeres jelenlétünk számottevõ a terület õrzésében. Ismeretterjesztõ elõadásokat tartunk, és az ismeretterjesztést szolgálja a DINPI-éhez csatlakozó tanösvény is, amely a területet és tevékenységünket mutatja be. A múlt évben 1697 látogatónk volt.
Madarászcsoportunk 1983-tól dolgozik az Öregturján nevû részen. A munka vezetõi, irányítói egyetemisták, fiatal kutatók és tanárok, míg a szakmai hátteret az ELTE több tanszékének oktatói adják . Minden hétvégét és az összes iskolaszüneti napot a területen töltjük. Áprilisban, a tavaszi madárvonulás idején öthetes, az õszi vonulás idején pedig négy hónapos tábort rendezünk, amely része az Actio Hungarica hálózatnak. A Madárvárta a hazai és környezõ országok-béli, hasonló tevékenységet folytatók képzési helye . Kárpátaljai, erdélyi, vajdasági fiatalok rendszeresen részt vesznek a nyári táborokban. Tagjaink részt vettek a nagyobb szabású külföldi (Szerbia, Montenegro, Horvátország, Románia, Bulgária, Olaszország,
2002-ben avattuk fel az Egyesület Oktatóközpontját. Az épületben 40 fõt befogadó elõadóterem, laboratórium, 4 vendégszoba és gondnoki lakás volt. Ez semmisült meg a január 19-i tûzben. Az egyetlen szerencse, hogy adatvesztés nem történt, a számítógépeket és a dokumentációt sikerült kimenteni, de a bútorok és a felszerelés nagy része bennégett. Ennek a munkának a folytatása van most veszélyben, mivel a logisztikai háttér megsemmisült. Most még csak reméljük, hogy hamarosan a régi feltételek mellett tudunk majd dolgozni – a DINPI-vel szorosan együttmûködve.
Tevékenységünk alapja az énekesmadarak monitoring jellegû vizsgálata. Ennek keretében 1983–2006 között 156 fajhoz tartozó közel 275 000 madarat fogtunk és gyûrûztünk, és mintegy 90 000 ezer visszafogásunk volt. A madarakról a faj, kor, ivar adatokon túl biometriai adatokat (pl. szárnyhossz, szárnyformula, kondíció, testtömeg, vedlés stb.) veszünk fel. Ezenkívül 12 méteres pontossággal rögzítjük a hálóba kerülés helyét a különbözõ vegetációtípusokban felállított összesen 1200 méteres hálósorokban, endo- és ektoparazitákat gyûjtünk stb. Adatbázisunk segítségével nemcsak különbözõ madártani szempontú kérdésekre tudunk válaszokat adni, hanem a terület változását detektáló közösségszerkezeti átrendezõdéseket és a klímaváltozás madárvilágra gyakorolt hatásait is ki tudjuk mutatni.
„… 2002-ben avattuk fel az Egyesület Oktatóközpontját. Az épületben 40 fõt befogadó elõadóterem, laboratórium, 4 vendégszoba és gondnoki lakás volt. Ez semmisült meg a január 19-i tûzben.”
Csörgõ Tibor ökológus, a Nemzeti Park Tanács tagja
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY
VOLT DECEMBER
ÁPRILIS
„Vulkán túra” December 9-én több mint 250-en vettek részt a börzsönyi „Vulkán túrán”. A korábbi évekhez hasonlóan a Magosfa csúcsán állítottuk fel a DINPI ellenõrzõpontját, és tartottunk ismeretterjesztést az érdeklõdõknek.
Föld Napja programok
Turistaút avató Bernecebarátiban December 22-én Bernecebarátiban turistaút-avató emléktúrát szervezett Bernecebaráti Önkormányzata és a DINPI. Az emléktúrán a környék civil szervezetei és általános iskolái vettek részt.
FEBRUÁR Madárgyûrûzési bemutató Február 10-én a Szénáshegycsoport Európa Diplomás Terület munkatársai madárgyûrûzési bemutatót szerveztek Pilisszentivánon a Jági-tó mellett kihelyezett nagy madáretetõnél. Az enyhe, napsütéses idõben sok érdeklõdõ jelent meg a programon. Hat madárfajt – széncinege, kék cinege, õszapó, csíz, csuszka és fenyõpinty – ismerhettek meg közelrõl a résztvevõk.
helyszín
idõpont Április 21. 9.00 – 14.00 óra
Április 22. 11.00 – 16.00 óra
Pilisszentivánon a Jági-tónál
program Nyílt nap: Túra a Jági tanösvényen, madárgyûrûzés, tótakarítás, természetvédelmi kiadványokból kirakodóvásár, madárodú-ellenõrzés, vízben élõ állatok vizsgálata.
Családi nap: Gryllus Vilmos bemutatja Budapest II. ker. a Duna–Ipoly Nemzeti Park 10 éves Pál-völgyi-barlang évfordulójára írt Cincér-dalt. További kõfejtõjében programok: természetismereti vetélkedõ, civil szervezetek bemutatkozása, kézmûvesprogramok, virágvásár, véradás.
MÁJUS MÁRCIUS Madarak és Fák Napja programok Víz Világnapja programok
Március 22-én Farmoson Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter avatta fel a Kékbegy tanösvényt. Az ünnepségen mutattuk be a Hajta-túra címû kiadványt, amely a Tápió-vidék három tanösvényén kalauzol végig. Március 24-én Pilisszentivánon a Jági-tónál vízbiológiai és vízkémiai vizsgálatokat mutattunk be. Utazás 2007 kiállítás Március 29. és április 1. között a Budapesti Vásárcsarnokban a hazai nemzeti parkok mutatták be természeti értékeiket, programjaikat.
idõpont
helyszín
program
Május 10. 10.00 óra
Bp. XI. ker. Sas-hegy
ingyenes szakvezetés
Május 12.
Esztergomi Bemutatóközpont
természetismereti programok
Május 12. 9.00 – 15.00 óra
Budakeszi Vadaspark bejárata
természetismereti vetélkedõ
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
LESZ Sajtótájékoztató Nagykõrösön Május 8-án sajtótájékoztatón és terepi sétán mutatjuk be a „Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése” címû LIFE programot. Szeretettel várjuk a sajtó képviselõit. Információ: www.pusztaitolgyesek.hu.
Pilisi len túra
Május 19-én 9.00 órakor a Nagykovácsi Önkormányzattól ingyenes pilisi len túrát indítunk a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területre . Európai Nemzeti Parkok Napja Május 26-án a Királyréti Erdei Iskolába invitáljuk az érdeklõdõket nyílt családi napra, amelyen vetélkedõk, kézmûvesfoglalkozások lesznek.
JÚNIUS Magyar Nemzeti Parkok Hete Június 15–17. Nyitó hétvége a Pálvölgyi kõfejtõben. Természetismereti vetélkedõk, elõadások, kézmûves-foglalkozások és a hazai nemzeti parkok sátrai várják az érdeklõdõket. Június 18–24. Kedvezményes programok, szakvezetések a hazai nemzeti park igazgatóságok különbözõ helyszínein.
A Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése A Duna–Tisza köze legnagyobb és legtermészetesebb állapotában fennmaradt homoki erdõssztyeppmaradványa Nagykõrös város határában található. A többé-kevésbé zárt erdõk és a száraz gyepek mozaikos elrendezésû együttese – az ún. erdõssztyepp – valaha meghatározó képe volt az Alföldnek. A homoki erdõssztyepp „erdõ tagjai” – a szárazabb pusztai tölgyesek és a kissé nedvesebb gyöngyvirágos tölgyesek – azért is különlegesek, mert a Kárpátmedencén kívül nem ismerünk hasonA pusztai tölgyesek Alföldünk természetes növényzetének ló fajkészletû és termõhelyû erdõket. európai jelentõségû „dokumentumai” Jóllehet a nagykõrösi homoki tölgyesek nemzeti kincsünk részei, területük – elsõsorban az intenzív erdõgazdálkodás miatt – évrõl évre fogyatkozott. Országos védelem hiányában a természetvédelem gyakorlatilag eszköztelenül állt. A Natura 2000 hálózat kialakítása mind jogi, mind pénzügyi lehetõségeivel kedvezõ fordulatot hozott. A Nagykõrösi pusztai tölgyesek Natura 2000 terület 2006-ban LIFE-Természet pályázatot nyert. Ezáltal megvalósulhat a homoki erdõssztyepp tölgyesek és a pannon Tájékoztató tábla avatása a Pálfája-erdõben homoki gyepek hosszú távú megõrzése, illetve helyreállítása. A WWF Magyarországgal és Nagykõrös Város Önkormányzatával közösen kidolgozott természetvédelmi programunk fõbb elemei az alábbiak: ¥ A legjobb állapotú erdõssztyepp-részleteken a magánerdõ-tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján 90 évig csak megõrzést és helyreállítást szolgáló természetvédelmi kezelést végzünk. ¥ Kíméletesen eltávolítjuk a fás- és lágyszárú özönnövényeket. ¥ Kísérleti jelleggel vadkizáró kerítéseket építünk a homoki tölgyesek természetes felújulási képességének vizsgálatára. ¥ Nyomon követjük a természetmegõrzési terület állapotát és a természetvédelmi kezelések hatásait egy hosszú távú kezelési terv kidolgozásához. ¥ Felújítjuk a Pálfája-erdõben álló napközi épületet, ahol 2008 õszétõl kihelyezett biológiaórákkal, nyári természetismereti táborokkal és tanártovábbképzésekkel várjuk az érdeklõdõket. A Pálfája Oktatási Központhoz kapcsolódóan természetismereti tanösvényt is létesítünk. ¥ Megismertetjük a lakosságot Nagykõrös természeti értékeivel és természetvédelmi programunkkal. A pályázatról hamarosan induló honlapunkon bõvebben is tájékozódhatnak majd: www.pusztaitolgyesek.hu. Papp Beáta környezeti nevelõ
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Citadella-kristálybarlang
Leégett az Ócsai Madárvárta épülete
Építési földmunkák közben jelentõs új barlang került elõ 2006. december végén Budapesten, a Gellérthegyen, melyet feltárói Citadella-kristálybarlangnak neveztek el. A barlang eddig megismert hossza 60,1 méter, mélysége 17,6 méter. Több szakaszát rendkívül gazdagon díszítik a különféle ásványkiválások. Falain a cseppkõ- és borsókõképzõdmények, aragonit kristálycsoportok, valamint a változatos gipszbevonatok mellett néhány különleges gipsz-„virág” is megfigyelhetõ. A barlang szakszerû lezárása már elkészült, erre egyedi klímarendszerének megõr-zése, illetve a képzõdmények állagromlásának megelõzése miatt van szükség. A kiemelkedõ természeti értéket képviselõ új barlangot méltán sorolhatjuk a megkülönböztetetten védett barlangok közé. Juhász Márton, barlangtani referens
Változások a természetvédelmi igazgatásban 2007. február 1-tõl 2007. február 1-jétõl az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területét összevonták. A korábbi két nemzeti park igazgatóság feladatait az összevont mûködési területen a továbbiakban a FertõHanság és Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el, amelynek székhelye Sarródon van. Módosult a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe is. A korábban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területén lévõ Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet és a Zempléni Tájvédelmi Körzet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz került át. A változásokról a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezik. További információ: www.termeszetvedelem.hu.
2007. január 19-én ismeretlen okból kigyulladt és teljesen leégett az Ócsa Madárvárta Egyesület kutatóháza. A 25 éve folyó munka során több mint 270 000 madarat gyûrûztek meg itt. Az adatokból közel 150 hazai és nemzetközi publikáció, egyetemi szakdolgozat stb. született. A múlt évben 1690 látogató ismerkedhetett meg az itt folyó munkával. A kutató, ismeretterjesztõ munka csak akkor tud az elõzõ évek szintjén folytatódni, ha újjáépül a ház. Ehhez kér az egyesület anyagi segítséget. Számlaszám: 11703006-20032568 Adószám: 18663932-1-13 Honlap: www.omve.hu E-mail:
[email protected] Telefon: 06-30-210 0174 Csörgõ Tibor az Ócsai Madárvárta Egyesület vezetõje
Az év madara a mezei veréb 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az év madarának. Bár Magyarországon még több mint kétmillió pár él, Európában viszont a nagy mennyiségû
Menráth Réka ökoturisztikai referens
5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
rovarirtó szer használata miatt ennek a mezõgazdasági területekhez kötõdõ madárfajnak az állománya a töredékére csökkent. Gyommagvak mellett számtalan rovart is fogyaszt. Fiókáit kizárólag fehérjedús sáskákkal, szöcskékkel, hernyókkal, bogarakkal táplálja. A madárszülõk egy óra alatt akár ötvennél is több rovart szállíthatnak a fészekhez. Hazánkban gyomos tarlószélek menti facsoportokban, gyümölcsösökben, öreg temetõkben, ártéri erdõk csonkolt füzeseiben, romos tanyaépületekben, odvakban, üregekben fészkel. Az ismertebb házi verébtõl könnyen elkülöníthetõ a feje oldalán található piszkosfehér alapon fekete, csepp alakú foltról. Védett, természetvédelmi eszmei értéke 10 000 forint. Takáts Margit, a Királyréti Erdei Iskola vezetõje
Szirti sas Észtországtól Tardosig
110 éve ismerjük a pilisi lent Száztíz évvel ezelõtt 1897. január 13-án a Növénytani Szakosztály ülésén Borbás Vince bemutatott egy újonnan felfedezett növényfajt, a pilisi lent (Linum dolomiticum). Széles körû felkészültségét bizonyítja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint is helytállóan jelölte meg legközelebbi r o k o n f a j á t , a Görögországban élõ Linum eleganst. Pest megye flóráját már régebben kutatta, eredményeirõl az 1879ben megjelent Budapestnek és környékének növényzete címû mûvében számolt be. A millennium közeledtével már egészen más területtel, a Balaton környékének növényzetével foglalkozott. A Budai-hegység azonban továbbra is érdeklõdésének középpontjában állt, különösen nagy felfedezés volt számára a Pilisszentiván fölötti flóra megismerése. A pilisi len kizárólagosan a Szénások területéhez kötõdik, másutt sehol nem fordul elõ. Ez a melegidõszaki maradványfaj (reliktum), a déli kitettségû, napsütéses, meleg oldalakon vészelte át a hidegebb idõszakokat. Ezen a „menedékhelyen” teljesen elszigetelõdve önálló, bennszülött (endemikus) fajjá vált. Ma az aktuálisan veszélyeztetett növényfajok közé tartozik, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint. Menráth Réka környezeti nevelõ
Egy észt gyûrûs fiatal szirti sast (Aquila chrysaetos) talált 2006. december 22-én Kis Tibor Tarján határában. A madár erõsen le volt gyengülve, és késõbb sajnos elpusztult. 2006. június hónapban jelölték fiókaként fészekben Gunnar Sein Jõgevamaa település mellett. A megyei állatorvosi hatóság mintát vett a kloákából, vizsgálatuk azt mutatta, hogy nem mérgezés történt. A madár természetes szelekció áldozata lett – éhen pusztult. Feltételezhetõen rövid idõt töltött el a családi kötelékben, és nem tanult meg tökéletesen vadászni, zsákmányt szerezni, így a természetben alulmaradt a túlélésért folytatott versenyben. Ez volt a negyedik észak-európai gyûrûs szirti sas megkerülés Magyarországon. (1967, 1983, 1990). Az eddig megjelölt 21 hazai gyûrûs példány közül eddig egy sem került meg (Forrás: Karcza Zsolt, Madárgyûrûzési Központ archívuma). Csonka Péter õrkerület-vezetõ
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Az Esztergomi Bemutatóközpont és a Strázsa-hegyi tanösvény
Megújuló Esztergomi Bemutatóközpont Az Esztergomi Bemutatóközpont kibõvült programkínálattal várja látogatóit. A Strázsa-hegyi tanösvényen a védett és fokozottan védett növényfajokat, tavasszal a gyönyörû virágszõnyeget lehet megcsodálni. Ugyanitt a felhagyott kõbányában lehetõség van egy kis geológiai vizsgálódásra is, a dachsteini mészkõben nagytermetû mészvázas egysejtûek héjai után kutatva. Az épület közelében lévõ Gyilkos-tónak és környékének élõvilágát mutatjuk be a vízbiológiai vizsgálatok során, illetve a tó mellett kialakított madárismereti bemutatóhely segítségével. Az érdeklõdõk megismerhetik itt a különféle odútípusokat és a környék madárvilágát. A vegetációs idõszakhoz kötõdik a gyógynövény-ismereti séta, amelyen a közelben fellelhetõ gyógynövényeket és ezek gyógyhatásait, az ehetõ növényeket
Terepi vezetõ képzés Ebben az esztendõben immár negyedik alkalommal szervez terepi vezetõ alapképzést a Magosfa Alapítvány, a DINPI és a Göncöl Szövetség. A tanfolyam a pedagógusok számára 60 pontos továbbképzésnek számít. A cél a természetet ismerõ, a gyerekek (felnõttek) vezetéséhez értõ, helyismerettel rendelkezõ terepi vezetõk felkészítése. Idõpont: három hétvége: május 18–20. szeptember 14–16. és október 5–7. Helyszín: a DINPI Királyréti Erdei Iskolája, a Börzsöny hegységben, Szokolya község külterületén. Témakörök: módszertani, törvényi ismeretek, terepi természetismereti
és gombákat ismertetjük meg a látogatókkal. Védett területeink jó része felhagyott katonai területen fekszik, így a Kis-Strázsa-hegy és környéke is. A Vasfüggöny túra keretében a volt katonai lõtér még épségben megmaradt berendezéseit mutatjuk be: bunkereket, lõállásokat, tankbeállókat. A Bemutatóközpont épületében egy látványosan berendezett oktatóterem várja az iskolás- és a kirándulócsoportokat természetismereti kiállítással, vetítési lehetõséggel. Igény szerint természetvédelmi elõadásokat, vetélkedõket szervezünk. Vadismereti programunk során választ kapnak a résztvevõk olyan kérdésekre is, hogy miért kell vadászni a nemzeti parkokban. Hazai vadfajok gereznái és trófeái is kézbe vehetõek. A programokra elõzetesen be kell jelentkezni dr. Jankainé Németh Szilviánál; tel: 30/663-4614, vagy a
[email protected] e-mail címen. Dr. Jankainé Németh Szilvia természetvédelmi õrkerület vezetõ játékok, elsõsegélynyújtás, élõhelyismeret, helytörténet, néprajz, a terület földtörténete, kõzetei, növényvilága, állatvilága, gombái, tájékozódás, a természet és ember együttélése és ennek hatásai. Jelentkezését, érdeklõdését várják a szervezõk: DINPI Királyréti Erdei Iskola – Takáts Margit E-mail:
[email protected]; Telefon 9-15 óra között: 06-27/585-625 Magosfa Alapítvány – Neumayer Éva E-mail:
[email protected]; Tel./fax: 06-27/511-427 Takáts Margit a Királyréti Erdei Iskola vezetõje
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Fókuszban Hajléktalanszálló vagy védett terület? A fõváros környékén komolyan veszélyeztetik a természeti értékeket az egyre nagyobbra növekvõ hajléktalantelepek. A Budapesti Erdészet legfrissebb felmérése szerint téli idõszakban 200 fõ, nyáron mintegy 1 500 fõ lakott a városi erdõkben. A legrosszabb a helyzet a pesti oldal zárványerdeiben, ahol egy-egy telepen 20-30 ember is lakik. A budai oldali erdõkben ilyen nagy telepek ritkán alakulnak ki, jellemzõbb a néhány ember által használt sátrak, kunyhók felbukkanása. A hajléktalanok érzékeny erdõvédelmi károkat okoznak, fõleg a fiatalosokban megtelepedõk. Építkezéshez, tüzeléshez illegálisan kivágott fát használnak, és gyakoriak a telepekrõl kiinduló erdõtüzek is. Ha az erdõ legtöbbször szerencsére nem pusztul is el, parkerdõ funkcióját nem tudja betölteni. A telepek környékén felgyülemlõ nagy mennyiségû szemét, a félvadon tartott kutyák, a szemétben elszaporodó rágcsálók joggal rémisztik el a kirándulókat. Természetvédelmi kárt elsõsorban a barlangokban megtelepedõ hajléktalanok okoznak. Keserû példa erre a fokozottan védett Remete-barlang és a helyi védett Balogh Ádám-szikla. Olyan társadalmi probléma ez, amit az erdõ kezelõje és a természetvédelem önmagában nem tud megoldani. A Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészete ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös program elindítását kezdeményezte. Az erdészet véleménye szerint fontos értékmentési feladatot kell végrehajtani: természeti és emberi értékeket kell egyszerre megmenteni. Az emberi értékek megmentésére a szociális szervezetek 30 millió forintot fordítanak az idei évben. Ebbõl az összegbõl személyre szabott megoldást találnak minden egyes hajléktalan ember elhelyezésére. A terület rehabilitációját a hajléktalanok elköltözése után az erdészet vállalja magára. Az idei évben induló programtól azt remélik a szociális és erdész szakemberek, hogy megnyugtató módon sikerül rendezni az erdõben lakó hajléktalanok helyzetét, így azoknak nem kell rövid idõn belül vissza-térniük a természetbe.
A Kiscelli Múzeum környéke
A Balogh Ádám-szikla környéke
Lomniczi Gergely, Pilisi Parkerdõ Zrt.
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ A Dinnyési Fertõ a XX. század elsõ felében Müller István, aki közel 50 évig volt természetvédelmi õre a Velencei-tónak és a Dinnyési Fertõnek, ma már 93 éves. Sok érdekességet mesél ma is a régi világról. Visszaemlékezéseit a terület mai õre, Fenyvesi László õrkerület-vezetõ kollégánk jegyezte le.
Pista bácsiról elmondható, hogy igazán belegyökerezett ebbe a tájba. Õsei már 300 éve itt élnek, bár Dinnyés csak az utóbbi 70-80 évben vált igazi faluvá. Annak elõtte uradalmi központ volt 8-9 családdal és rengeteg jószággal. Az itt élõk csak 1-1 hold földet kaptak, hogy rákényszerüljenek az uradalmi birtokon is dolgozni. Egészen más volt akkor a táj. A „Förtõ” nagy részét nád borította, mindössze öt nagyobb tisztás létezett, három a dinnyési parton. Ezek voltak a Hosszú-tisztások. Középen, belül a Kis-tisztás, de ez sem olyan kicsi, hogy ne lehetett volna hálót húzni rajta. A toronnyal szemben volt a Nagy-tisztás. Három család halászott itt, köztük a Müller család is. Hetente kétszer, szerdán és szombaton húztak hálót. A compó és az aranykárász volt a leggyakoribb, de vadponty és csuka is akadt szépen. A halászat a II. világháború után szûnt meg. A puszta, melyet ma Sikotának nevezünk, igazi fehér szikes volt. Összesen mintegy 800 szarvasmarhát és 2 000 juhot legel-
9
Szabó László Vilmossal (balról az elsõ)
tettek a területen. Az uradalomé volt 4-500 marha. Ezek közül válogatták ki a csirákat (fejõsteheneket) és az igásjószágot. A lakossági legelõn (Felsõ-Sikotán) 200-250, a kanális mentén, a cselédek részén 50-60 db marha legelt. A gulyások fõleg lóval õröztek. Ha úgy adódott, derékig érõ vízben is legeltettek. Lovat is tartottak közel 100-at. Az uradalomnak 25, a falusiaknak 20 pár lova dolgozott. Az ökröket elsõsorban szántáshoz fogták be, de lóval is szántottak. A 2-3000 db juh mellett néha az anyadisznók is legeltek. A két nagy juhhodály a tóparton állt. Amikor 1937-ben egy ötfõs küldöttséggel Magyarországra jöttek fotózni és hangokat felvenni az Európa madarai c. könyv szerzõi: Mountfort és Hosking, csodálatos madárbõséget találtak itt. Ezrével volt a pajzsoscankó és lépten-nyomon bíbicvagy piroslábú cankó-fészekbe botlottak. Schenck Jakab hozta õket Dinnyésre, Müller István és bátyja, György kísérték õket a területen. A közel egy hónapos magyarországi expedíciójuk
Müller István kísérte Mounfortot (balról a második), az Európa madarai címû könyv szerzõjét
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Müller István madárlesen
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Pista bácsi a természet szeretetére tanítja az „új nemzedéket” is
három hetét itt töltötték. Hálájuk jeleként 1961-ben újra eljöttek, hogy meglátogassák a Müller testvéreket, de már csak Pista bácsit találták. Müller György nem sokkal azután halt meg, hogy a szovjet fogságban testsúlyának több mint felét elveszítve tért haza. A Pro-Natura díjas Pista bácsi büszkén meséli, hogy soha nem kellett senkit feljelentenie, mégis nyugalom volt a dinnyési tájon. Nagyszerû feleségével, Klári nénivel csendes nyugalomban élnek, pedig annak idején megjárták a hadak útját többször is.
Fenyvesi László természetvédelmi õrkerület-vezetõ Schmidt Egonnal (balról az elsõ) a Dinnyési Fertõn
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
10 DINPI HÍRLEVÉL
LÁTOGASSON EL!
Világjáró nagypapa meséi
MR: Miben más a Pál-völgyi-barlang, mint a többi? Miben különleges? JÁ: Ezek iskolai leckék: mindenki tudja, hogy a barlangok alapvetõen kétféleképpen keletkeznek. Általánosabb, amikor a felszínrõl leszivárgó vizek alakítják ki, ritkább esetben alulról fakadó termálvizek végzik el ugyanezt a feladatot. A budai oldal barlangjai és éppen ez a különleges bennük , különösen itt a Rózsa-dombon, termálvizes eredetûek, termálvíz tágította ki azokat a repedéseket, hasadékokat, amelyek utat nyitnak a vizeknek, akár lentrõl fölfelé is. Ráadásul a Pál-völgyibarlangban a meleg víznek a munkáját átvette, mint stafétabotot, a föntrõl leszivárgó víz, így keletkeztek azok a barlangi képzõdmények, pl. cseppkövek, amelyek nyilvánvalóan idegenek egy termálvizes barlangban. Ez geológiai kuriozitás. MR: Mióta jár a Pál-völgyi-barlangba? Itt kell megemlíteni, hogy maga a kõfejtõ, amelynek az JÁ: Egyetemista koromban voltam elõször. MR: Azóta sokat változott a barlang mérete, ismertsége. Részt udvaráról nyílik a Pál-völgyi-barlang, geológiai szempontból vett a felfedezésekben? rendkívül tanulságos. Itt jól látszanak azok a kõzetrétegek, JÁ: Kutatásokban sosem vettem részt, de idõközben sokszor amelyekben képzõdni tudott a barlang. A kõfalban jártam a barlangban, és sok fázisában láttam a történéseket. felfedezhetõk apró kis körömszerû élõlények kövületei, Legutoljára nagyon nagy élmény volt, amikor amelyek az eocén idõszakban éltek, trópusi Kis Attilával, a barlang vezetõjével együtt lenn „Az, hogy egy világ- sekély tengerekben, a Szent László pénzének voltunk az MTV Natura mûsora számára nevezett egysejtûekhez hasonlóak. Mellettük forgatni. A kiépített részeken túl olyan város belterületén és pedig trópusi tengerekben honos meszet szakaszokra is lejutottunk, ahova látogatók nem most ne csak fõvárost kiválasztó állatok maradványai vannak. Az is tudnak lemenni. Nekem ugyan fájt a vállam, de megfigyelhetõ itt a felszínen, hogy hol vannak késõbb láttam, hogy olyan helyeken, ahol én a nézzünk ilyen hos- azok a különbözõ irányú törések, amelyek a fájdalmam miatt inkább arra koncentráltam, szúságú és ilyen szép- barlang kialakulását elõsegítették. hogyan jutok elõre, milyen jó felvételeket is elgondolkozhat az ember, hogy egys é g û b a r l a n g o k egyAzon készítettek a munkatársaim. ilyen kõfejtõt tájsebnek vagy geológiai Közben is voltak olyan alkalmak, amikor a Pál- legyenek, egyedülál- bemutató helyszínnek tekintsünk-e. Én úgy völgyhöz erõsen kötõdtem. Készítettem egy ló a világon.” gondolom, a kõfejtõk lehetõvé teszik, hogy egy mûsort, amelynek az volt a címe: Világjáró geológus belásson a hegyeknek a mélyébe. Egy nagypapa meséi. Ennek a felvételei itt készültek. csomó olyan dolgot, amit magán a felszínen nem Mai napig, ha ezt a kazettát elõveszem, azt mondom, hogy ez lehet látni, mert azt például talaj fedi, egy kõfejtõ falában egy nagyon inspiratív közeg volt, mert ebben a barlangban gyönyörûen tanulmányozhatunk. És hát emellett a olyan gyerekkori emlékeimbõl merítettem, amelyek korábban „melléktermék” egy Pál-völgyi-barlang, mert ha nem lett volna soha nem jöttek elõ. kõfejtés, nem ismerték volna meg a barlangot sem. Bár a Pál-völgybe csak egyetemista koromtól jártam, de MR: Sokfelé járt a világban. Van még valahol ehhez hasonló kialakulású barlang? Találkozott már ilyennel máshol is? korábban a természet iránt érdeklõdõ gyerekként JÁ: Már ahol a meleg víz és a hideg víz egyaránt szerepet természetesen sok barlangban voltam. Mai napig jelentõs játszott a barlang kialakulásában? Hát ezen el kell emlékeim közé tartozik, amikor kisgyerek koromban a gondolkoznom egy kicsit. Nem tudnék most olyat mondani, Bükkben õrt álltam az Istállós-kõi-barlang bejáratánál õriztem ahol találkoztam volna ilyennel. Meg kell mondanom, hogy az az õsemberek otthonát. ilyen hévíz által kivájt barlangok hihetetlenül ritkák ahhoz Amikor a '80-as évek derekán készítettünk a filmgyárral képest, amelyeket a felszíni vizek képesek kialakítani. közösen egy televíziós mûsort, akkor nagyon sok magyar MR: Van-e még olyan város a Földön, mint Budapest, ahol barlangba eljutottam. Nemcsak szépen kiépített helyeken ilyen nagy szerepet játszanak a barlangok? jártunk, hanem olyan barlangokban is, ahol keményen kellett JÁ: Nem tudok róla. Az én ismereteim szerint Budapest ilyen kúszni. Sok emlékem fûzõdik a barlangokhoz a szakmám, a szempontból kuriozitás. Az, hogy egy világváros belterületén geológiai miatt is. Külföldön is fantasztikus barlangokban és most ne csak fõvárost nézzünk ilyen hosszúságú és ilyen jártam, az Alpok nagy jégbarlangjaitól kezdve a hatalmas szépségû barlangok legyenek, egyedülálló a világon. trópusi barlangokig, például Borneón. Azokon a tájakon, ahol volt valamilyen különleges vagy szép barlang, oda mindig Menráth Réka ökoturisztikai referens bementem.
Két külföldi utazása között egy esõs délelõtt találkoztam a Pál-völgyi-barlang bejáratánál Juhász Árpáddal, az ismert geológussal.
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Pál-völgyi-barlang – turistainformáció A Budapest alatt húzódó öt legnagyobb budai barlangrendszer együttes feltárt hossza ma már meghaladja a 34 km-t. E nagy barlangok közül is a legismertebb a Szépvölgyi út 162. sz. alatti felhagyott kõfejõben nyíló Pál-vögyi-barlang, melynek hossza 2001. december 2-án – amikor megtalálták a már régóta hõn áhított összeköttetést a Mátyás-hegyi-barlanggal – 18,7 km lett, így az aggteleki Baradla-barlang mögött hazánk második leghosszabb barlangjává lépett elõ. A barlangot 1904-ben fedezte fel Scholtz Pál Kornél és Bagyura János, a járatrendszer elsõ pontos térképét Kadiæ Ottokár készítette el 1917–19 között. Kialakulását a mélybõl feltörõ hévforrások õseinek köszönheti, amelyek ma a Duna mentén fakadva a fõváros híres gyógyfürdõit táplálják. Egyike volt azoknak a barlangoknak, amelyeket a barlangok általános védettségének kimondása elõtt, már 1944-ben védelem alá helyeztek. A Pál-völgyi barlang a nagyközönség számára is látogathatóvá tett szakaszaival már a húszas-harmincas években a turisták kedvelt célpontjának számított. A barlangi képzõdmények
forma- és színgazdagsága, köztük a változatos cseppkõalakzatok ma is jelentõs számban vonzzák az érdeklõdõket. Ma a kiépített látogatható szakasz hossza 500 méter. A hosszú túra idõtartama 60 perc, a rövid túráé 25 perc. A túrák minden óra 15 perckor indulnak.
A barlang elérhetõségei: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Telefon: 1/325-9505 E-mail:
[email protected] és
[email protected]; Honlap: www.dinpi.hu Nyitva tartás: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10–16 óra között. Megközelítés: Kolosy térrõl induló 65-ös busszal a Pál-völgyicseppkõbarlang megállóig. Menráth Réka ökoturisztikai referens
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
KÁZMÉR REJTVÉNYE BADAR MADÁRHATÁROZÓ Kókay Szabolcs rajzai és Varró Dániel Badar madárhatározó címû versének rímei alapján találjátok ki, melyik madárról szólnak!
Elõzõ számunk helyes megfejtése: zöld levelibéka – 3, parlagi sas – 2, ürge – 8, ember – 6, nappali pávaszem – 4, farkaspók – 7, fûrészlábú szöcske – 5, macskabagoly fióka – 1 kakukktojás: nappali pávaszem A Pál-völgyi-barlangba ingyenes belépõt nyert: Divinszki Ferenc Tamás, Budapest
(A következõ madarak szerpelnek a versikékben: vörösvércse, csuszka, bölömbika, fekete harkály, hantmadár, kenderike, vörösbegy, széki lile, szalakóta)
Szép madár a : .............1..........., elbõdül, ha fülön bököm. Mert nem túl nagy öröm neki. Szép madár a : .............1............
Szép madár a : ...........6........., csak ha meghal, randa már. Egyszer élünk, nemdebár? Szép madár a : ...........6..........
Szép madár a : .............2..........., ám fölöttébb kelekótya. Nem pisilt már hetek óta, szép madár a : ..........2...........
Szép madár a : .............3..........., fészket rakni nem mer ide. Tudja, hogy kipenderítem, szép madár a : .............3............
Szép madár a ...........7........., piros sityak, fekete altáj. Az orrodban sohase turkálj! Szép madár a ............7.........
Szép madár a : ...........8........., rákapott a söröcskére. Italozgat röhögcsélve, szép madár a : ...........8.........,
Szép madár a : ...........4..........., nincsen rajta fölösleg. Kedvence a rumos meggy, szép madár a : ...........4...........
Szép madár a ..........9........, kimondottan guszta. Rákakált a buszra, szép madár a .........9........
A helyes megoldást beküldõk között ingyenes belépõt sorsolunk ki a Szemlõ-hegyi-barlangba. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2007. május 31.
Szép madár a : .............5..........., saját fészkét székeli le. Ha kipurcan, béke vele, szép madár a : .............5............
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELHIVATOTT CIVILEK Bemutatkozik a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, a magyar karszt- és barlangkutatás szakmai-tudományos, koordinációs, információs szervezete, jelenlegi formájában 1958 óta mûködik. A szervezett magyar barlangkutatás azonban közel 100 éves múltra tekint vissza, hiszen 1910-ben alakult meg jogelõdünk, a Magyarhoni Földtani Társulat keretében mûködõ Barlangkutató Bizottság. Hazánkban a barlangok – a világon szinte egyedülállóan – feltárásuk pillanatától természetvédelmi oltalom alatt álló értékek. Ezen természeti értékek védelme érdekében az 1998 óta kiemelten közhasznú minõsítést élvezõ Társulatunk az alábbi feladatokat látja el: ¤ a hazai karsztterületek és barlangok feltárása, kutatása, dokumentálása, ¤ aktív természetvédelem a magyar karsztterületek oltalmában, a természetvédelmi hatóságokkal együttmûködve ¤ a magyar barlangkutatók tevékenységének összefogása, koordinálása, ¤ a karszt- és barlangkutatás oktatási rendszerének mûködtetése, szakirányú kiadványok megjelentetése, ¤ a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének mind teljesebb körû megvalósítása, ¤ szakkönyvtár fenntartása és bõvítése, valamint a barlangkutatás irodalmi és tárgyi emlékeinek gyûjtése, kezelése és közkinccsé tétele.
ramfüzetet jelentetünk meg. Évente egyszer kiadjuk a Karszt és Barlang címû szakmai folyóiratot. Egyéb kiadványaink között oktatási jegyzetek, konferenciák elõadásanyagai, barlangtérképek találhatók. Évente két fontos hazai rendezvényt szervezünk. A hagyományos Barlangnapot, mely a hazai barlangkutató társadalom kötetlen találkozója, és egy jelentõs hazai karsztterület megismerésére irányul. Ugyancsak minden évben megrendezzük a Barlangkutatók Szakmai Találkozóját, melynek célja a hazai barlangkutatók feltáró és tudományos munkájának megismertetése. Kétévente szervezett nemzetközi részvételû konferenciáink sorából kiemelkedik az 1989-ben, közel 1000 fõ részvételével megrendezett 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus. Bibliotheca Speleologica Hungarica szakkönyvtárunk bõvítésére mintegy 70 külföldi szakmai szervezettel tartunk fenn kiadványcsere-kapcsolatot. Elérhetõségünk: Postacím: Szemlõ-hegyi-barlang; 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Telefon: 346-0495 Telefon/Fax: 346-0495 E-mail:
[email protected] Internet: www.barlang.hu
Társulatunk taglétszáma jelenleg közel 700 fõ. Informálásukra kéthavonta MKBT Tájékoztató címmel prog-
OLVASTA MÁR? Pál-völgyi-barlang – Egy felfedezés 100 éve A barlangok mélye egy önálló, különös világ, nincsenek sem napszakok, sem évszakok; a változások csupán évszázadokban, évezredekben mérhetõk. A mélységes csendet legfeljebb csak az aláhulló vízcseppek hangja, egy-egy földalatti patak csobogása vagy a denevérszárnyak suhogása töri meg. Budapest a természet szeszélyének jóvoltából a világ egyetlen olyan fõvárosa, amelynek a lakóterülete alatt jelentõs kiterjedésû, látványos képzõdményekkel díszített barlangrendszerek találhatók. Ezek a barlangok a budai hévforrás-tevékenység mintegy 2 millió éves múltjába kínálnak betekintést; s a felszíni forrásmészkõ-lerakódásokkal és a ma is mûködõ melegforrásokkal együtt egy olyan összetett természeti rendszert alkotnak, ami az ún. termálkarsztos jelenségek nemzetközi hírû típusterülete.
Fleck Nóra ügyvezetõ titkár
E barlangvilág egyik leglátványosabb képviselõje a Hármashatár-hegycsoport lábánál elterülõ SzépvölgyRózsadomb felszíne alatt rejtõzõ Pál-völgyi-barlang. Könyvünk a barlangot felfedezõ hajdani kutatók emléke elõtt is tisztelegve ezt a különleges föld alatti világot szeretné feltárni az olvasó elõtt; bemutatva mindazon látványosságait is, amelyek egyébként csupán a barlangkutatók számára hozzáférhetõk. Takácsné Bolner Katalin
a KvVM Barlangtani és Földtani Osztályának vezetõje
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld Pont-Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: Sze-V, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon 10.00-18.00 óráig
Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.: 22/353-219
Sas-hegyi Látogatóközpont Hétvégén 10.00-17.00 óráig a kijelölt tanösvényen látogatható. Szakvezetés óránként indul. Hétköznap szakvezetés elõzetes bejelentkezéssel kérhetõ. Információ: Tel.: 30/663-4669; 1/391-4624; Fax: 1/200-1168 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected] Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
