CIB BANK ZRT. Éves jelentés 2008

Éves jelentés 2008

CIB BANK ZRT. Éves jelentés 2008

Éves jelentés 2008 n 3

Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő Igazgatóság és felügyelőbizottság A CIB Csoport 2005-2008. évi teljesítménye A hazai makrogazdasági környezet Állampapír- és devizapiac A magyar bankszektor Lízingpiac

4 7 8 10 12 14 15

Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről A CIB Csoport 2008. évi teljesítménye

16 16

Vállalati üzletág Nagyvállalati valamint kis- és középvállalati üzletágak Projektfinanszírozás és szindikálások üzletág Önkormányzati üzletág Strukturált- és kereskedelemfinanszírozási üzletág Befektetési banki aktivitás

20 20 21 21 21 22

Lakossági üzletág Lakossági ingatlanfinanszírozás Lakossági megtakarítások Ügyfél-elégedettség Hálózatfejlesztés E-banking

22 23 23 23 24 24

CIB Lízing Csoport

24

CIB Befektetési Alapkezelő

25

CIB Faktor

26

Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált mérleg Konszolidált sajáttőkeváltozás-kimutatás Konszolidált cash-flow kimutatás Konszolidált kiegészítő melléklet

28 30 30 32 33 34

Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban

78

A CIB Bank központi épületei és fiókhálózata

80

A CIB Csoport tagvállalatai

82

4 n Éves jelentés 2008

Elnöki köszöntő

A fúzió éve után a magyar gazdaságot is súlyosan megviselő világgazdasági válság esztendeje következett a CIB Bank számára 2008-ban. Az olasz anyabank, a Banca Intesa még 2006-ban határozta el összeolvadását a Sanpaolo IMI csoporttal, létrehozva Itália meghatározó pénzintézetét, az Intesa Sanpaolót. Ennek következtében a magyarországi lánybankok, a CIB és az Inter-Európa Bank is egyesült, s a 2007. évi előkészületek nyomán 2008. január elsejével kezdte meg közös életét a kibővült CIB Bank. A cégházasság a piaci részesedés növekedését hozta magával, és a nagyobb CIB megszilárdította vezető helyét Magyarországon, mint a legnagyobb három bank egyike. Ezt a pozícióját tartani tudta 2008-ban is, pedig annak második félévére már rányomta bélyegét az Egyesült Államok ingatlanfinanszírozási piacáról kiindult pénzügyi válság. Az a krízis, amely Európára átterjedve a vártnál mélyebb gazdasági visszaesést okozott, nem kímélve az Európai Unió tagállamait, így Magyarországot sem. S bár a külső és a belső makrogazdasági kilátások továbbra sem túlságosan biztatóak, mégis ezúttal is megelégedéssel jelenthetem, hogy a fúzió végrehajtásának és a világgazdasági válságnak az évében is magas színvonalon teljesített a CIB Bank. Történetének második legjobb esztendejét zárta, megőrizte 10 százalék feletti piaci részesedését, 28,2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, a mérlegfőösszege 19 százalékkal növekedett, és meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ügyfélhitelek bővülési üteme túlszárnyalta a bankszektor átlagát. A vállalati hitelek 23 százalékkal emelkedtek. Az éves szinten továbbra is látványosan, 36 százalékkal növekvő lakossági hiteleket a jelzáloghitelek 70 százalékos növekedése fűtötte. Kedvező fejlemény, hogy a stagnáló lízingpiacon a CIB csoport meg tudta őrizni vezető helyét, s piaci részesedése is bővült. Ezt az élénk hitelezési tevékenységet ugyanakkor konzervatív kockázatkezelési és tartalékképzési politika kísérte, amire nagy szükség is volt az év második félévében egyre jobban terebélyesedő gazdasági válság és a gyengülő forint miatt. Ám abban, hogy a CIB Bank állta a vihart, kiemelkedő tényezőnek bizonyult az immár 570 milliárd euró mérlegfőösszegű Intesa Sanpaolo mint tulajdonos teljes elkötelezettsége. Az olasz anyabank közép- és kelet-európai jelenléte nyomán maga a CIB is nemzetközi pénzintézetté vált: egyrészt kínálni tudta ügyfeleinek az ország uniós tagságából fakadó előnyöket, másrészt a szakmai kapcsolatok széles választékát a térség azon országiban, amelyek még az uniós csatlakozás előtt állnak. Az éles globális versenyben a CIB európai beágyazottsága nélkülözhetetlennek bizonyult. Az akadozó, megnehezülő nemzetközi hitelezési helyzetben a bankközi források nagyobb része az Intesa Sanpaolótól és a hozzá tartozó más bankoktól származott, a középlejáratú, euróban és svájci frankban denominált kölcsönök a hitelállomány bővülésének stabil, középtávú finanszírozását szolgálták. A bank fejlődésében az utóbbi években tapasztalt rendkívül gyors ütemet stabil tőkehelyzet, tekintélyes ügyfélkör, megfelelő likviditás támasztotta alá. Mint említettem, a CIB Bank történetének második legjobb évét hagyta maga mögött 2008-ban. Ám nemcsak a fúzióból fakadó többletfeladatokat kellett színvonalasan elvégezni, hanem igen nehéz makrogazdasági helyzetben kellett helyt állni. A 2006 őszén meghirdetett kiigazító kormányzati csomag következtében 2007-ben érdemben javult az ország pénzügyi egyensúlya. Ennek az ára azonban az volt, hogy erőteljesen lassult a gazdaság növekedési üteme, a reálbérek számottevően csökkentek. Az amerikai jelzálogpiacról kiindult folyamatok a fejlett gazdaságokban is súlyos zavarokat okoztak, s a jegybanki és kormányzati költségvetési beavatkozások sem tudták megváltoztatni a tényt, hogy a globális pénzügyi rendszer és a világgazdaság az 1929-es nagy válság óta a legsúlyosabb krízisét éli át. Bár a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlya 2008-ban is javult, a nemzetközi válság a kiigazítás folyamatában, viszonylag gyenge helyzetben érte el az országot. A gazdasági növekedés üteme a 2007-es 1,1 százalékról 0,5 százalékra lassult 2008-ban, amelynek negyedik negyedévében a GDP már csökkent, s várhatóan 2009 is a súlyos visszaesés éve lesz. A magyar export hagyományos piacain is drámai hanyatlásnak vagyunk tanúi, miközben a belső fogyasztást a költségvetési hiány csökkentésére meghozott intézkedések mérséklik. A 2008 őszén kerekedett globális pénzügyi vihar a sérülékeny pontjain találta el a magyar gazdaságot. Elemi erővel mutatta meg, hogy a 2001–2006 között folytatott laza költségvetési és rendkívüli szigorú, igen ellentmondásos monetáris politika káros örökségét a 2006 második felében megindított gazdaságpolitikai kiigazítás nem tudta felszámolni. A GDP-hez mérten növekvő államadósság, a gyors ütemben bővülő vállalati és lakossági devizaadósság kockázatosnak tüntette fel Magyarországot a kockázatot kerülő befektetők szemében. Ilyen körülmények között, a globális hitelezési

Éves jelentés 2008 n 5

tevékenység beszűkülése közepette, a kormány és a jegybank megfelelő együttműködése nyomán a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió 2008 októberében együttesen nyújtott 20 milliárd euró hitelt az országnak, elsősorban külső fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Mindazonáltal a bankközi likviditás bővítésére a jegybank csak korlátozott befolyást gyakorolt. A globális pénzügyi válság jegybanki és makrogazdasági tanulságait 2009-ben le kell vonni. Az ország kockázati megítélésének javítása mindenképpen megköveteli a költségvetési kiadások lefaragását, amit éppen a legkevésbé alkalmas helyzetben kell végrehajtani. A válságkezelés valószínűleg nem enged teret a nagy elosztó rendszerek reformjának, bár erre már évekkel ezelőtt is nagy szükség lett volna. Elkerülhetetlen azonban az adórendszer átgondolása, a versenyképesség fokozása, a munkahelyek védelme. Változatlanul meggyőződésem, hogy a magyar bankrendszerben meghatározó szereplővé előlépett CIB a 2009. év megpróbáltatásaival is szembe tud nézni. Ennek mintegy biztosítéka, hogy kreativitásban, innovációs képességben, a munkatársak odaadásában és szorgalmában sohasem szenvedett hiányt Szeretném ezúton is köszönetemet kifejezni a bank és a bankcsoport vezetőinek, dolgozóinak, akik új ötletek folyamatos megvalósításával a dobogós helyen tartják a CIB-et. Végezetül szeretném megköszönni az utóbbi évek kiemelkedő eredményeit Török László vezérigazgatónak, aki 2009 tavaszán távozott posztjáról, és sok sikert kívánni utódjának, Tomas Spurnynak, az új kihívások felismerésében és megoldásában

Dr. Surányi György az igazgatóság elnöke, az Intesa Sanpaolo közép- és kelet-európai igazgatója

6 n Éves jelentés 2008

Éves jelentés 2008 n 7

Igazgatóság és Felügyelőbizottság

Igazgatóság Dr. Surányi György elnök Massimo Pierdicchi Paolo Baessato Paolo Sarcinelli Dr. Török László Bertalan Imre

Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport CIB Bank CIB Bank

Felügyelőbizottság Norbert Becker elnök Emilio Tosi Antonio Stillittano Wéber Andrea Dr. Tóth Sándor

Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport CIB Bank CIB Bank 2008. december 31-én

8 Éves jelentés 2008 A CIB Csoport 2005-2008. évi teljesítménye

A CIB Csoport 2005-2008. évi teljesítménye

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint konszolidált alapon (millió forint) 20051

20062

20073

2008

1 473 214

1 874 437

2 558 012

3 038 807

108 496

130 694

176 213

217 319

1 243 698

1 456 900

2 076 246

2 586 262

715 821

999 489

1 324 136

1 375 956

Nettó bevétel (kamat jutalékbevételek egyéb)

77 956

99 595

122 201

144 198

Működési költségek

41 908

47 764

65 062

69 103

Működési eredmény

36 048

51 831

57 139

75 095

Adózás előtti eredmény

24 349

37 897

41 367

40 343

Adózás utáni nyereség

18 548

25 353

29 822

28 162

Részvényesek osztaléka

3 013

2 500

2 500

0

Létszám (átlag)

2 311

2 682

3 719

3 689

Mérlegfőösszeg Saját tőke Bruttó hitelek Ügyfelektől származó betétek

Mérlegfőösszeg és saját tőke (millió Ft) 3 500 000 3 038 807 3 000 000 Mérlegfőösszeg 2 558 012

Saját tőke

2 500 000

2 000 000

1 500 000

1 874 437 1 473 214

1 000 000

500 000 108 496

130 694

176 213

217 319

0 20051

1

Az IFRS előírások változásával korrigált adatok

2

A CIB és az IEB egyesülése alapján korrigált adatok

20061

20072

2008

A CIB Csoport 2005-2008. évi teljesítménye Éves jelentés 2008 9

Nyereség és osztalék (millió Ft) 85 000 75 905 75 000

65 000 57 139 55 000

51 831

45 000

35 000

41 367

40 343

37 897

36 048

29 822 25 000

28 162

25 353

24 349 18 548

15 000

5 000 3 013 0

2 500

2 500 0

20051

20061

20072

2008

Működési eredmény

Adózás utáni nyereség

Adózás előtti eredmény

Részvényesek osztaléka

Arányszámok (%) 2005 3

2006

2007 4

2008

19,11

23,37

19,94

15,98

Adózás utáni nyereség/mérlegfőösszeg2

1,39

1,51

1,25

1,01

Nettó kamat- és jutalékbevételek/mérlegfőösszeg2

5,83

5,95

5,14

5,15

10,91

9,88

9,21

10,97

Adózás utáni nyereség/saját tőke1

Tőkemegfelelési mutató (HAS Bank)

1

Az előző évi tőkeadatok alapján

2

Az előző évi átlagos tőke- és eszközadatok alapján

3

Az IFRS előírások változásával korrigált adatok

4

A CIB és IEB egyesülése alapján korrigált adatok

10 Éves jelentés 2008 A hazai makrogazdasági környezet

A hazai makrogazdasági környezet

Nehéz évet zárt a magyar gazdaság 2008-ban. A 2006-os kiigazító csomag eredményeképpen 2007-ben lényegesen javult az ország egyensúlyi pozíciója, ennek azonban a növekedés jelentős lassulása, a reálbérek számottevő csökkenése, illetve ezzel párhuzamosan az infláció megugrása volt az ára. Az Egyesült Államok másodlagos jelzálogpiacáról kiinduló válság 2007-ben még csak korlátozott mértékben érintette a hazai folyamatokat, 2008 során azonban tovább mélyült a krízis, és a negatív hatások alól immár a feltörekvő piacok, így régiónk, azon belül pedig Magyarország sem tudta kivonni magát. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a globális pénzügyi rendszer és a világgazdaság az 1929-es nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb krízisét éli át. A likviditási és hitelválság természeten a reálgazdaságot sem hagyta érintetlenül. A fejlett gazdaságokban az év harmadik negyedében már egyértelműen érezhetők voltak a negatív tendenciák, amelyek a negyedik negyedévben számottevően felgyorsultak. Egyértelművé vált, hogy a mély recesszió elkerülhetetlen. Hazánk mind pénzügyileg, mind kereskedelmi kapcsolatait tekintve mélyen integrálódik az Európai Unióba, így tavaly ősszel le kellett számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarországon csak áttételes és mérsékelt hatásokkal kell számolni. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a külső sokkok egyébként is „legyengült” állapotban érték az országot. A kiigazító csomagot követően a gazdasági konjunktúra 2007 közepétől kezdődően a lassú fellendülés jeleit mutatta, és ezek a tendenciák 2008 első felében még folytatódtak. A 2007-es 1,1%-ot követően az első és a második negyedévben éves szinten 1,7%-kal, illetve 2%-kal bővült a GDP, a harmadik negyedévet azonban már jóval lassabb – igaz, még pozitív – növekedési ütem jellemezte. Az utolsó három hónapban azután a külső piacok összeomlása, illetve a hazai pénzügyi közvetítő rendszer zavarai együttesen 2,3%-os éves szintű GDP-visszaesést okoztak. A teljes 2008-as évet vizsgálva a növekedési ütem így 1,1%-ról 0,5%-ra mérséklődött (1). A GDP termelésoldali bontását vizsgálva nem meglepő, hogy a kifejezetten gyenge előző évi teljesítményt követően a mezőgazdaság kimagasló eredménnyel zárta az évet. Ez azonban az ágazat GDP-n belüli kisebb súlya miatt nem volt képes ellentételezni az építőipar 5%-ot meghaladó, illetve az ipar és a szolgáltatói szektor kisebb mértékű viszszaesését.

(1) GDP növekedési ráta 2002-2008 (%) 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: Központi Statisztika Hivatal, Pénzügyminisztérium

A felhasználási oldali bontásból is hasonló folyamatok rajzolódnak ki. A háztartások végső fogyasztása az év első részét jellemző lassú élénkülést követően a negyedik negyedévben számottevően visszaesett – tükrözve a munkaerő-piaci tendenciák rosszabodását, valamint a hitelfelvételi lehetőségek drasztikus beszűkülését –, az év egészét így stagnálás jellemezte. A vállalati beruházások a konjunkturális kilátások romlására és a hitelezési feltételek számottevő szigorítására válaszul minden negyedévben csökkentek, az év egészében pedig 2,6%-kal mérséklődtek. A közösségi fogyasztás szintén 2%-ot meghaladó mértékben zsugorodott. A fő exportpiacainknak számító nyugat-európai gazdaságok teljesítménye pontosan viszszatükröződik az exportadatokban: az első negyedév két számjegyű dinamikáját követően a második negyedévtől már egyértelmű volt a lassulás, amit az utolsó három hónapban mélyrepülés követett. Miután az import hasonló pályát írt le, a nettó export hozzájárulása a teljes növekedéshez tavaly is pozitív volt (2). A 2009-es hazai növekedési kilátások borúsak. A globális válság következményeként nem zárható ki, hogy a világgazdaság egésze negatív növekedési ütemet produkál, a nyugat-európai gazdaságok mély recesszióba süllyednek, ami alapvetően determinálja az exportra termelő ágazatok teljesítményét. Mindeközben a vállalati beruházásokban is számottevő visszaesés prognosztizálható. A helyzetet tovább rontja, hogy a külső környezet negatív változásait a fiskális politika sem képes ellensúlyozni, a gazdaságpolitikának nincs tere költségvetési expanzióra. A háztartások fogyasztásában úgyszintén jelentős csökkenés várható.

A hazai makrogazdasági környezet Éves jelentés 2008 11

(2) Az export és az import éves növekedési üteme 2002–2008 (háromhavi átlag) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15%

tása is tükröződött az adatokban. Az első hónapokban még rendkívül magas élelmiszerárak, valamint a történelmi csúcsra emelkedő világpiaci kőolajár erősítették az inflációs nyomást, az árupiacok drasztikus korrekciójával párhuzamosan azonban ez a tényező a második félévben már pozitívan hatott az inflációs folyamatokra. Eközben a pénzromlási ütem mérséklődését a magas bázis és a keresleti oldali inflációs nyomás enyhülése is támogatta.

2008.1.9.

2008.1.3.

2007.1.9.

2007.1.3.

2006.1.9.

2006.1.3.

2005.1.9.

2005.1.3.

2004.1.9.

2004.1.3.

2003.1.9.

2003.1.3.

2002.1.9

2002.1.3.

import 3MA export 3MA

Összességében tehát mind a külső, mind a belső növekedési feltételek a gazdaság recesszióját vetítik előre. A viszszaesés pontos mértékét a rendkívül sok bizonytalansági tényező miatt jelenleg nehéz megítélni, az év közepére várhatóan már tisztább képet kaphatunk a globális és a hazai folyamatokról. Az inflációs folyamatokat tekintve a 2008-as évet két egymástól jól elkülöníthető periódusra bonthatjuk. Az első félévben a pénzromlás éves üteme viszonylag magas szinten, kicsivel 7% alatt maradt, majd az őszi hónapokban elindult egy jelentős dezinflációs folyamat. Ez utóbbi eredményeképpen az éves fogyasztói árindex a januári 7,1%ról decemberre 3,5%-ra süllyedt, az éves átlagos infláció pedig 6,1% volt (3). (3) Inflációs folyamatok 2004–2009/2 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2009.1.1.

2008.1.9.

2008.1.5.

2008.1.1.

2007.1.9.

2007.1.5.

2007.1.1.

2006.1.9.

2006.1.5.

2006.1.1.

2005.1.9.

2005.1.5.

2005.1.1.

2004.1.9.

2004.1.5.

2004.1.1.

fogyasztói árindex % maginfláció %

A 2008-as inflációs folyamatokat legnagyobb mértékben az energiahordozó- és nyersanyagárak világpiaci alakulása határozta meg, az év utolsó hónapjaiban azonban már a belső kereslet gyengülésének pozitív inflációs ha-

A globális recesszió miatt 2009-ben nem várható az importált inflációs nyomás erősödése, bár a gyengébb forintárfolyam és a világpiaci energiahordozók árának stabilizálódása következtében pozitív lökésre nem számíthatunk. Ugyanakkor a gazdasági aktivitás és a belső kereslet drasztikus mérséklődése a belső, keresleti oldali inflációs nyomás számottevő enyhülésének irányába mutat. A fundamentális tényezőkön túl az idei év inflációs folyamatait a bejelentett kormányzati intézkedések is nagymértékben befolyásolják, az áfa és a jövedéki adó emelése a második félévben felfelé tolhatja az inflációs pályát. Ezen tényezők eredményeképpen a tavaszi hónapokat még az infláció ütemének további lassú süllyedése jellemezheti, majd ezt követően emelkedő pénzromlási ütem várható, és decemberre 5% környékére emelkedhet az év/év CPI, az éves átlagos infláció pedig 3,5% körül alakulhat. A múlt évben folytatódott az államháztartás egyenlegének javulása: a 2007-es 5%-ról 3,4%-ra csökkent az ESA95 szerinti GDP-arányos deficit. 2008 őszén – a piaci turbulenciákat követően – a kormány 2009-re egy a korábbinál alacsonyabb, 2,6%-os hiánycélt jelölt meg. A makrogazdasági környezet drasztikus romlását követően azonban idén februárban ennél valamivel magasabbra, 2,9%-ra módosította a célkitűzést. A hivatalos hiányszámokban tehát a 2009-es javulás viszonylag kis mértékű, ciklikusan kiigazítva azonban jóval erőteljesebb korrekció képe rajzolódik ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint a ciklusok hatásától megszűrt egyenleg 2009-ben több mint 2 százalékponttal javulhat (4). A 2007-es évet jellemző javulást követően 2008-ban ismét emelkedett a folyó fizetési mérleg hiánya, és nőtt az ország külső finanszírozási igénye. A folyó fizetési mérleg deficitje tavaly 6,5 milliárd euróról 8,9 milliárd euróra, vagyis a GDP 6,4%-áról 8,5%-ra nőtt. Ebben több tényező játszott szerepet: a rekordmagas világpiaci árak miatt számottevően nőtt az energiaszámla, miközben a külső környezet kedvezőtlenebbé válásának hatására az év második felében már érezhető volt az exportdinamika mérséklődése. Ez a reálgazdasági tranzakciók egyenlegének apadásához vezetett.

12 Éves jelentés 2008 A hazai makrogazdasági környezet

Mindeközben, tükrözve a globális hitelválság hatását, a jövedelemmérleg hiánya emelkedett, és az EU-források alacsonyabb szintje is rontotta a szaldót. (4) Államházartási hiány (ESA95, GDP %-ában) 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008 2009* * Célkitűzés

Az egyes szektorok finanszírozási helyzetét vizsgálva elmondható, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye tovább mérséklődött, de már nem olyan mértékben, mint 2007-ben. Ugyanakkor 2008 nagy részében a háztartások és a vállalatok finanszírozási igénye még nem javult számottevően, sőt kismértékben romlott. Ez utóbbi téren az év utolsó részében már kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek minden bizonnyal 2009-ben is folytatódnak: a vállalati és a lakossági szektor erőteljes alkalmazkodása várható. Ennek révén a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya, illetve a külső finanszírozási igény az idén lényegesen csökkenhet; utóbbi várhatóan nem haladja meg a GDP 2–3%-át, ami hosszabb távon is fenntartható, egészséges értéket jelent, még a jelenlegi megváltozott globális körülmények között is.

Állampapír- és devizapiac A 2008-as év a hazai pénzügyi piacokon is a globális pénzügyi válság jegyében telt. Bár a negatív tendenciák az utolsó negyedévben csúcsosodtak ki, a szokatlanul nagy árfolyam-ingadozások és a kilátások nagyfokú bizonytalansága a legtöbb pénzügyi piaci szegmensben az év számottevő részében jellemző volt. Az év első felében a forint árfolyama még viszonylag stabilan alakult – sőt 230 alatti szinten történelmi csúcsot döntött az euróval szemben –, de az állampapírok és a részvények piacán már több hullámban érzékelhető volt a válság súlyosbodása. Az első félévben a globális kockázatkerülés hatása még átmenetileg csillapodó hullámokban jelentkezett, 2008 második felében azonban soha nem látott méreteket öltött a biztonságosnak tartott pénzügyi eszközökbe (elsősorban rövid lejáratú amerikai és részben német állampapírokba) való menekülés. A folyamat a Lehman Brothers befektetési bankház csődje után pánikszerű lavinává terebélyesedett, és az év végéig csak részben csillapodott le. A kialakult bizalmi válság, amely a bankközi hitelezés lényegében globális befagyásához, a bankközi kamatok rekordsebességű szárnyalásához vezetett, a magyar pénzügyi piacokat is súlyosan érintette: le kellett számolni azzal a korábban is indokolatlan illúzióval, amely szerint a válság hazánkat csak korlátozottan érinti. Az euró/forint keresztárfolyam 2008 első hónapjaiban a 250–265 közötti sávban ingadozott, majd február végén a jegybank a forint intervenciós sávjának eltörléséről döntött. A döntés már rövid távon sem stabilizálta a forint árfolyamát, a kurzus egy-két napig tartó erősödést követően újra 265 fölé pattant, az MNB pedig márciusban kamatemelésre kényszerült (5). (5) EUR/HUF keresztárfolyam 2008 290 280 270 260 250 240 230 2008.11

2008.09

2008.07

2008.05

2008.03

220 2008.01

A büdzsé és a folyó fizetési mérleg hiányának együttes mérséklődése nyomán így a 2006-ban kritikussá vált ikerdeficit-probléma megszűnni látszik. A gazdaságpolitika azonban a következő időszakban is nagy kihívások előtt áll: az év végi piaci turbulenciák során a figyelem középpontjába kerültek a finanszírozási kockázatok. Bár a nemzetközi szervezetekkel kötött hitelmegállapodások eredményeképpen az előttünk álló időszakban az ország finanszírozása biztosítva van, a negatív külső adósságdinamika megállítása, majd visszafordítása kiemelt fontosságú feladat.

A hazai makrogazdasági környezet Éves jelentés 2008 13

Az év első nagyobb mértékű globális kockázatkerülési hullámának csillapodása után áprilistól jelentősebb forinterősödési trend bontakozott ki. Ennek nyomán mintegy négy hónap alatt a forint 12%-kal értékelődött fel az euróval szemben, és júliusban az árfolyam a történelmi rekordot jelentő 229-es (EUR/HUF) szintre süllyedt. Bár a piac a nyári árfolyamszinteket a fundamentumokhoz viszonyítva már drámaian túlértékeltnek tartotta, a gyengülés egészen a Lehman Brothers csődjének bejelentéséig (szeptember 15.) mérsékeltnek bizonyult, s az árfolyam még szeptember végén is a 242-es szint közelében tartózkodott. Októbertől viszont felgyorsultak az események. A kockázatos piaci szegmensekből és országokból meginduló globális tőkemenekítés, valamint a súlyos likviditási válság nyomán október végére a forint a 280-as szintig gyengült, ami a nyári rekordszinthez képest több mint 20%-os leértékelődést jelentett. A pénzügyi stabilitásért, illetve a külföldi tulajdonosok kezében lévő magyar állampapírok drasztikus mértékű eladásai, valamint a spekulatív devizapiaci mozgások felerősödése miatt aggódó jegybank 300 bázispontos kamatemelést hajtott végre, 12,5%-ra növelve az irányadó alapkamatot (6). A monetáris lépés önmagában feltehetően nem lett volna elégséges az árfolyam stabilizálására. A spekulatív forinteladások egy részét ugyanis az a megfontolás motiválta, hogy amennyiben a hazai bankrendszer túlnyomó hányadát irányító multinacionális pénzügyi intézmények nem újítanák meg magyar leánybankjaik lejáró devizaforrásait, akkor a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 2009-ben nem fedezné maradéktalanul hazánk devizában jelentkező finanszírozási szükségleteit. Ez pedig – súlyosbítva a devizában eladósodott lakosság reakciójával – olyan mértékű devizakeresletet generálna, amelynek következményeként a forint árfolyama összeomlana, ami a forintban denominált államadósság piacán újabb eladási hullámot gerjesztene. Ráadásul a kockázataikat pánikszerűen leépítő befektetők a hazai bankokat támogatásukról biztosító anyaintézetek üzeneteit és a fundamentális makrogazdasági tényezőket figyelmen kívül hagyva alakították át a portfólióikat. A bizalmi-finanszírozási válsághullámot ezért csak Magyarország finanszírozási képességének látványos javítása enyhíthette. Így

került sor október végén a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret megnyitására. A kamatemelés, a nemzetközi pénzügyi csomag, valamint az állampapírpiac és a bankközi hitelezés támogatására hozott egyéb intézkedések összességében lehetővé tették a forint árfolyamának konszolidálását. Az euróval szembeni kurzus így az év hátralévő részében a 260–270-es sávban ingadozott, jelentős kilengések közepette. A forint árfolyamának meggyengülésében fontos szerepet játszott, hogy a külföldi befektetők az általuk birtokolt – az első negyedévben még 3200–3300 milliárd forintot kitevő – magyar állampapír-állomány drasztikus leépítésébe kezdtek. A nyári hónapokban tapasztalt mérsékelt csökkenés, majd a szeptemberben bekövetkezett újabb emelkedés után a külföldi állomány október–november folyamán mintegy 900 milliárd forinttal – csaknem 37%-kal – lett kevesebb, decemberben pedig 2400–2500 milliárd forint között ingadozott. Bár a globális likviditási és hitelválság hazánkat 2008 első félévében még csak csekély mértékben érintette, a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése az állampapírpiacot nem hagyta érintetlenül. Sőt a március–áprilisi és a nyári, feltörekvő piaci eladási hullámokon kívül a kamatcsökkentési várakozások kiárazódása és részben a magánnyugdíjpénztárak portfólióátrendezése is sújtotta az államkötvényeket. A március–áprilisi eladási hullám lecsengésével érkező pozitív korrekció csak részleges volt; az állampapírok hozamai nem tértek vissza az év eleji 8% alatti tartományba, sőt április elején átmenetileg két számjegyű értékek is előfordultak. A júniusi kötvényeladási hullám elsősorban az eurózóna- és az egyesült államokbeli kamatvárakozásokban bekövetkezett fordulat számlájára írható. Ráadásul az Európai Központi Bank június 5-i kamatdöntését követő kommentárok által elindított lavina már sérülékeny helyzetben találta a hazai állampapírpiacot. A júniusi eladási hullámban azonban a hozamok még egy számjegyűek maradtak – bár az öt évnél rövidebb futamidők megközelítették a 10%-ot –, és a hozamgörbe negatív lejtése sem változott érdemben (7).

(6) MNB kéthetes betéti kamat 2004–2008 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7%

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01

2004.07

5%

2004.01

6%

14 Éves jelentés 2008 A hazai makrogazdasági környezet

(7) Állampapírpiaci referenciahozamok 2008 éves változás (jobb) referenciahozamok (bal)

12,0%

2,5%

11,5% 2,0%

11,0% 10,5%

1,5%

10,0% 9,5%

1,0%

9,0% 8,5%

0,5%

8,0% 7,5% 7,0%

A 2009-es év újabb globális eladási hullámokkal és a keletközép-európai térséget különösen sújtó kockázatkerülési hullámmal vette kezdetét. Ennek nyomán a forint sorozatosan döntötte meg korábbi rekordszintjeit, és a jegybank márciusi bejelentései ellenére sem tudott 300 EUR/ HUF alatt stabilizálódni. Bár a külföldi befektetők eladási hulláma az állampapírpiacon nem folyatódott, a hozamok rekordközeli (12–14%-os) szintekig emelkedtek. A 2009-es év eddig eltelt időszakának folyamatai arra utalnak, hogy a külső környezet lassú javulása ellenére a következő időszakban is komoly nyomás nehezedik a piacok irányából a fiskális és a monetáris politikára egy megfelelő gazdaságpolitikai mix kialakítása érdekében.

3 hó

6 hó

12 hó

3 év

5 év

10 év

15 év

0,0%

Októberben azután a Lehman Brothers bukásával kibontakozó folyamatok nyomán újabb csapás érte a magyar állampapírpiacot. A globális pénzügyi és bankválsággá terebélyesedő amerikai jelzálogválság új fejezete az addigiaknál sokkal súlyosabbnak bizonyult, és lényegében teljesen eltüntette az amúgy sem bőséges likviditást a magyar államkötvények piacáról. A piaci zavarok nem korlátozódtak Magyarországra, hanem az egész régió megítélése romlott, így a többi régiós piacon is tapasztalhatók voltak a hazaihoz hasonló turbulenciák. Ezúttal a hozamok is sokkal erőteljesebben ugrottak meg: az október 10-i hivatalos referenciahozamok az éven túli lejáratokban 280–320 bázisponttal álltak magasabban az egy hónappal korábbi szinteknél, míg az éven belüli futamidők 130–150 bázispont közötti emelkedést mutattak. A 200–350 bázispontnyi gyengülést végül nem sokkal több, mint egy hónap leforgása alatt – december elejére – szinte teljesen ledolgozta az állampapírpiac annak köszönhetően, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank 20 milliárd euró összegű hitelkerete jóvoltából elmúlt az októberben feltámadt finanszírozási pánik. A folyamatot támogatta az állampapír-piaci forintkibocsátások drasztikus szűkítése, a kötvényaukciók felfüggesztése és hasonló intézkedések bejelentése 2009-re vonatkozóan is. A külső pénzügyi támogatás egybeesett a globális hangulat és likviditási helyzet némi javulásával. A hozamcsökkenéshez hozzájárult a jegybank határozott kommunikációja is, miszerint a 300 bázispontos szigorítást átmeneti jellegűnek tekintik – és valóban, novemberben megkezdték a monetáris kondíciók lassú lazítását. 2008 végére az alapkamat 10%-ra süllyedt, azaz az MNB Monetáris Tanácsa a rendkívüli emelés felét „visszavette”. Ezzel együtt az 5–10 éves hozamszintek az év végére 9,5%, illetve 8,3% alá süllyedtek, míg a pénzpiac további kamatcsökkentéseket árazott.

A magyar bankszektor Ahogyan a makrogazdasági, a pénz- és tőkepiaci folyamatokra, úgy a bankszektor teljesítményére is rányomta bélyegét a múlt évben a globális likviditási és hitelválság. Az év második felében már lehetett látni, hogy indokolatlan volt az a vélekedés, amely szerint Magyarországot csak korlátozottan és áttételesen érinti a válság. Az év vége felé egyértelművé vált, hogy a negatív hatások alól a hazai piacok és a magyar bankszektor sem tudják kivonni magukat. A kedvezőtlen tendenciák az őszi hónapokban felgyorsultak, a piaci turbulenciák, a likviditás beszűkülése, a finanszírozási források elapadása, illetve a források drasztikus drágulása nagy kihívás elé állította a bankpiac szereplőit. A bankszektor mérlegfőösszege 2008-ban éves szinten 23%-kal – tehát a 2007. évinél nagyobb ütemben – növekedett, igaz, a bővülésben része volt a gyengébb forintárfolyamnak is. Eszközoldalon már az év közepétől érezhetővé vált a hitelkínálat szűkülése és a hitelfeltételek szigorodása, az év végéhez közeledve pedig már a hitelezési volumenek drasztikus csökkenésével szembesült a piac. A vállalati hitelpiacon a gazdaság lassulása a beruházási célú hitelkereslet mérséklődését idézte elő. A 2008-as évben a vállalati hitelállomány 10%-nál nagyobb ütemben bővült, ebben azonban szintén jelentős szerepet játszott az árfolyamok változása. A vállalati betétek volumene jóval visszafogottabb ütemben emelkedett: növekedési dinamikájuk körülbelül fele volt a hitelekének. A lakossági hitelpiacon is hasonló tendenciák körvonalazódtak, a háztartások hitelfelvételi kedve lanyhult, miközben a hitelnyújtás feltételei is számottevően szigorodtak. A romló munkaerő-piaci helyzet, a kilátásokkal kapcsolatos fokozott bizonytalanságból fakadó óvatosság, a szigorodó kondíciók és a devizahiteleseket kedvezőtlenül érintő árfolyamváltozások együttesen okozták a lakossági hitelkereslet gyengülését.

A hazai makrogazdasági környezet Éves jelentés 2008 15

2008 utolsó negyedévében a válság hatására a lakossági megtakarítások számottevően átrendeződtek, a befektetési alapokból több mint 330 milliárd forint áramlott ki, amit kockázatmentes banki betétekbe csoportosítottak át az ügyfelek. A lakossági betétek így az év során 16% körüli mértékben bővültek. A pénzügyi válság a bankszektor jövedelmezőségét is befolyásolta. A negyedik negyedévben 77 milliárd forinttal esett vissza a szektor adózott eredménye, így a 2008-ban elért profit a 2005-ös szint alá esett.

kocsi-finanszírozási piacon – a flottafinanszírozásokkal együtt – 12,4%-ot ért el a múlt év végén.

A múlt év egyik érdekes fejleménye volt a bankok fiókteleppé alakulásának folyamata Az átalakulás lehetőségét főként a kisebb bankok választják, amitől elsősorban a hatékonyságuk javulását várják.

A gépüzletág növekedésének motorja a jellemzően mezőgazdasági gépbeszerzéseket támogató európai uniós pályázatoknak köszönhető keresletnövekedés volt. Az ágazati konjunktúra eredményeként a teljes lízingpiac immár 17%-át kitevő üzletág 2008-ban – a vasúti projekteket is ideszámítva – ismét kiemelkedő ütemben, 11%-kal bővült. Az ügyfelek fizetőképességét jelentékeny mértékben befolyásoló gazdasági válság ellenére, a kockázattudatosságra nagy súlyt helyező üzletvitel jóvoltából a CIB Lízing Csoport versenytársaihoz képest 2008-ban is kiemelkedően teljesített. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a piac 18%-át mondhatta magáénak az esztendő végén.

A bankszektor 2009-ben is nehéz év elébe néz: a hazai gazdaság recessziója és a negatív globális folyamatok komoly alkalmazkodási kényszer elé állítják a piaci szereplőket. A korábbi évekkel ellentétben a növekedés helyett a stabilitás válik a fő prioritássá, eszközoldalon az aktivitás csökkenésével a portfóliók minősége áll a középpontban, miközben a külföldi források beszűkülése nyomán felértékelődnek a hazai ügyfélbetétek.

A tehergépjármű-üzletágban csaknem 14 ezer lízingszerződés jött létre, év végére a lízingcégek összesen 356 milliárd forint tőkekinnlevőséggel rendelkeztek. Az üzletág a teljes lízingpiac 14%-át tette ki, az első három negyedévben tapasztalható dinamikus növekedés a negyedik negyedévben torpant meg. A truck-üzletágban a CIB Lízing piaci részesedése — a kihelyezések alapján — mintegy 20%-ot ért el.

Lízingpiac 2008-ban a lízingpiaci szolgáltatók – a Lízingszövetség adatai alapján – 1200 milliárd forint értékben nyújtottak pénzügyi forrást eszközalapú finanszírozást választó ügyfeleik számára, ami 317 ezer új szerződés létrejöttét eredményezte. Az előző évi tendenciáknak megfelelően 2008 első három negyedévében a piac dinamikusan bővült, azonban a negyedik negyedévben eszkalálódó pénzügyi válság igencsak érzékeltette hatását a lízing mint pénzpiaci termék keresletében is. Az év végén a csaknem 50 lízingcég által kezelt portfólió – tőkekinnlevőség – értéke MNB- középárfolyamon számítva 2600 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt években a szinte kizárólag személygépkocsi-vásárlást támogató konstrukciók mellett dinamikus növekedés volt tapasztalható a tehergépjármű-, illetve a gép- és berendezés-üzletágakban is. A jövedelmezőség szempontjából jelentős személygépkocsi-finanszírozás csökkenő, de változatlanul meghatározó nagyságrendben járult hozzá a 2008-as év teljesítményéhez (53% a 2007. évi 57%-hoz képest), de a volumene 8%-kal zsugorodott. Az üzletágban viszonylag csekélyebb koncentráció mutatható ki, a piacon meghatározóbb súlyú szereplők – ha kisebb változásokkal is – évek óta ugyanazok. 2008-ban Magyarországon több mint 72 milliárd forintos flottabeszerzés valósult meg eszközalapú finanszírozási konstrukción keresztül, ami 18%-kal több az előző évinél. A CIB Lízing Csoport részesedése a személygép-

Az ingatlanfinanszírozás 2008-ban is az előző évben elért 14%-os részarányt képviselte a piacon, a 177 milliárd forintos kihelyezés az év végére 466 milliárd forintos portfólióértéket eredményezett. A CIB Lízing az első három helyen osztozó, csaknem azonos piaci részarányt képviselő cégek egyike. A piaci szereplők a pénzügyi és a reálgazdaságban is tapasztalható gazdasági visszaesés miatt a következő időszakban a lízingpiac megtorpanásával, valamint a kockázattudatos finanszírozási megoldások és a lízing mint finanszírozási forma versenyhátrányának a megszüntetésére irányuló tevékenységek előretörésével számolnak.

16 Éves jelentés 2008 Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről

Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről A CIB Csoport

(9) Ügyfélbetétek és -hitelek alakulása (milliárd Ft)

2008. évi teljesítménye

2 700

A CIB Csoport a kedvezőtlen hazai makrogazdasági és nemzetközi pénzpiaci környezet, valamint az extra erőfeszítéseket igénylő év eleji integrációs feladatok ellenére is jól teljesített 2008-ban: megőrizte piaci részesedését, néhány szegmensben pedig még növelni is tudta azt. A CIB Bank – a mérlegfőösszeg alapján – az év végén 10,44%-os piaci részesedést ért el a 2007. évi 10,48%-kal szemben (ez utóbbi érték a CIB és az Inter-Európa Bank együttes mérlegfőösszegén alapszik). Ez a teljesítmény a harmadik helyet eredményezte a bank számára a magyar bankrendszerben. 2008 első negyedévében a csoport sikeresen fejezte be az Inter-Európa Bankkal tavaly január 1-jén megvalósuló teljes jogi, szervezeti és infrastrukturális egyesülést. A fúzió, valamint a 2008 utolsó negyedévét átható globális válság miatti, a szokásosnál is szigorúbb céltartalék-képzési politika következtében a bankcsoport 28,2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el. Ez ugyan némileg elmaradt a 2007-es év rekord adózott eredményétől, a csoport azonban még így is története második legeredményesebb évét zárta 2008-ban. A CIB Csoport 2008. évi teljesítménye – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti adatok alapján és a CIB Csoport és az IEB 2007-es együttes számaihoz viszonyítva – a következőképpen alakult. A bankcsoport év végi mérlegfőösszege 18,8%-kal növekedett, és elérte a 3039 milliárd forintot (8). A 481 milliárd forintnyi bővülés az ügyfélhitelek emelkedésének köszönhető: állományuk több mint 510 milliárd forinttal haladta meg az előző évi értéket (9). (8) Mérlegfőösszeg (milliárd Ft) 3 300 2 800

3 039 2 558

+18,8%

2 510,8 Ügyfélbetétek (kibocsátott ép-vel)

2 200

2026 026,8 2 8

Ügyfélhitelek

1 700

1 416,7 1 403,9 1 209,2

1 200

1 448,0

1 091,1

769,6 700 200

2005

2006

2007*

2008

*2007. év adatai az IEB adatait is tartalmazza

A vállalati hitelek 23%-kal nőttek: ezen belül a projekthitelek gyarapodása volt a legnagyobb mértékű (30%), de a kedvezőtlen környezetre különösen érzékeny kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek is 6%-os emelkedést produkáltak. A lakossági hitelek szintén számottevően bővültek, alapvetően a jelzáloghitelek 40%-os növekedésének köszönhetően. 2008 folyamán a lakosság részére 120 milliárd forint értékben helyezett ki a bank jelzáloghitelt, amivel több mint 7%-os piaci részesedést ért el. A CIB Lízing Csoport tőkekintlevősége 24%-kal nőtt 2008 folyamán, és meghaladta az 516 milliárd forintot. Mindennek köszönhetően a CIB Csoport 2008-ban a stagnáló lízingpiacon is megőrizte vezető helyét, 19,8%-os piaci részesedést érve el. Az eszközállományok növekménye szinte minden területen lényegesen meghaladta a piaci átlagot: A csoport a lakossági hitelezésben 35%-os növekedést ért el a szektor 33%-os bővülésével szemben, míg a vállalati hitelezésben 23%-osat (a 10%-os átlagos gyarapodásához képest). Az állományon belül elsősorban a közép- és hosszú lejáratú hitelek bővültek. Az éven túli hitelek részaránya a teljes hitelportfólión belül a 2007. évi 78%-ról 79%-ra emelkedett. A bruttó ügyfélhitel-állomány mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a 68% körüli piaci átlaggal szemben a CIB Csoportnál 85% volt.

2 300 1 800 1 300 800

2007. december 31. az IEB adataival korrigálva

2008. december 31.

A CIB hitelállományának jelentős növekedése ellenére a hitelportfólió minősége nem változott az előző évivel öszszevetve. A minősített hitelek állománya a 2007. évivel azonos szinten alakult, 6,07%-ot tett ki. A lakossági, valamint a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek volumenének jelentékeny növekedését figyelembe véve a kétes és a rossz kinnlevőségek 2,41%-os aránya tovább-

Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről Éves jelentés 2008 17

ra is kedvezőnek tekinthető. Az értékvesztés-fedezettség javult, 2008 végére –a CIB és az Inter-Európa Bank előző évi 2,38%-os összesített értékéről – 2,92%-ra növekedett. A CIB értékpapír-portfóliója 2008. december 31-én mintegy 286 milliárd forintot tett ki. A 49 milliárd forint értékű kereskedési portfóliónak a 93%-a, a 237 milliárd forint értékű befektetési célú portfóliónak pedig a 73%-a alapvetően magyar állampapírokból, illetve kisebb részben az önkormányzatok által kibocsátott kötvényekből állt. Az ügyfélforrások állománya az eszközökénél lassabban növekedett: az ügyfélbetétek és a kibocsátott kötvények 2008. végi együttes állománya 3%-kal volt magasabb a 2007. évinél, s a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a 2007. évi 55%-ról 48%-ra csökkent (9). A forrásokon belül a lakossági betétek állománya – 10%-os bővülést követően – 2008. december 31-én 614 milliárd forintot tett ki,a gyarapodást elsősorban az év végi betéti akciók váltották ki. A befektetési alapok által kezelt vagyon értéke a gazdasági környezetben beálló kedvezőtlen változások, valamint a befektetési alapok piacán végbemenő nagymértékű forráskivonás hatására 37%-kal, 134 milliárd forintra apadt. A vállalati betétek állománya — beleértve a mikrovállalkozásokét is — a szóban forgó időszakban 12%-kal, 608 milliárd forintra csökkent. Az év folyamán a CIB Bank először bocsátott ki euróban denominált kötvényeket is, de az ügyfélforrásokból a forintforrások 2008. december végén így is több mint 70%-kal részesedtek. A vizsgált időszak végén a banki források állománya 39%kal haladta meg az előző évit, és 1156 milliárd forintot tett ki. A bankközi források nagyobbik része az anyabanktól és az Intesa Sanpaolo csoporthoz tartozó más bankoktól származott. A rendelkezésre bocsátott középlejáratú, euróban és svájci frankban denominált hitelek a hitelállomány bővülésének stabil finanszírozását szolgálják. A források oldalán a forint- és az euróforrások aránya egyaránt növekedett, utóbbiaké az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően. A kibocsátott középlejáratú forintkötvények állománya 12%-kal csökkent, míg a középlejáratú ügyfélbetétek állománya — 7%-os csökkenést mutatva — 105 milliárd forintot tett ki az év végén. Mint a magyar bankrendszer egészében, úgy a CIB-nél is folytatódott 2008-ban a devizahitelek térhódítása. Miközben a forinthitelek nominális értéke a 2007-es szinten maradt, addig a devizaalapú konstrukciók állománya 2008

végére számottevő, 30%-ot meghaladó növekedést mutatott az előző évi állapothoz képest. Mindez részben a svájci frank alapú lakáshitelek és lízingkonstrukciók iránti – az első három negyedévben tapasztalt – magas keresletnek, részben az árfolyamváltozásnak tudható be. A CIB Csoport tőkehelyzete a megfelelő eredménytermelő képesség, a visszafogott osztalékfizetési politika – 2008ban osztalékfizetés nem történt – és a tulajdonosi tőkeemelés jóvoltából továbbra is stabil. Az Intesa Sanpaolo 2008 első felében 15,3 milliárd forinttal megemelte a CIB Bank jegyzett tőkéjét. Ennek köszönhetően a saját tőke 2008 végén több mint 217 milliárd forint volt, ami 23%-kal – 41,1 milliárd forinttal – magasabb a 2007. évi értéknél. A CIB Bank tőkemegfelelési mutatója az év során számottevően meghaladta a törvényben rögzített 8%-os mértéket; a magyar szabványok szerint számított és a 2008. évi eredményt is figyelembe vevő tőkemegfelelési mutató az év végén 10,96% volt, szemben a 2007. végi, a CIB Bank és az Inter-Európa Bank együttesére számolt 9,21%-os értékkel. A CIB hosszú távú tőkehelyzetét erősíti, hogy az IEB 30 millió euró 2021-ben lejáró alárendelt kölcsöntőkével rendelkezett a fúziókor. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek rendkívül dinamikus növekedése mögött stabil, tudatosan menedzselt mérlegszerkezet áll, jelentős ügyfélportfólióval, megfelelő likviditással és szilárd tőkepozícióval. Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló és mára globális válsággá terebélyesedő folyamatok felértékelték a stabilitást. A 2008–2009 fordulóján megjelenő makrogazdasági adatok a korábban vártnál mélyebb recessziót vetítenek előre. Az erősen romló külső környezet és a globális piaci folyamatok hatása alól természetesen a CIB sem tudja teljesen kivonni magát. 2009-ben a lakossági fogyasztás visszaesése, a vállalati beruházások csökkenése, az exportkilátások romlása mindenképpen nagy hatással lehet a bankcsoportra. Ebben a környezetben fontos, hogy egy pénzintézet stabil likviditással a fenntartható növekedést lehetővé tevő pályán mozogjon, valamint hogy még nagyobb súlyt helyezzen a kockázatok kezelésére. A CIB Csoport 2008-ban fennállásának második legeredményesebb évét zárta: a CIB és az IEB összesített 2007. évi 29,8 milliárd forintos adózott eredménye után az immár egyesült bank 2008-ban 28,2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el (10).

18 Éves jelentés 2008 Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről

Működési eredménye 2008-ban a 2007-es 57 milliárddal szemben 75 milliárd forintra emelkedett (11). (10) Adózott eredmény alakulása (millió Ft) 33 000 29 822 28 162

28 000

25 353

23 000 18 548

18 000 13 000 8 000

2005

2006

2007*

2008

*2007 év adatai az IEB adatait is tartalmazza

A CIB stratégiájának sikeres végrehajtását jelzi, hogy a bevételek egészségesen oszlottak meg a négy nagy üzleti terület – a vállalati, a lakossági, a lízing, a treasury és alapkezelés – között. A stratégiai elképzeléseknek megfelelően a lakossági üzletág részesedése a bevételekből az elmúlt időszakban évről évre folyamatosan nőtt. A bankcsoport sikeresen növelte üzleti aktivitását is: a nettó üzleti bevételek 18%-os emelkedés után 2008 végén több mint 144 milliárd forintot tettek ki. (11) Működési eredmény (millió Ft) 81 000 75 095

76 000 71 000 66 000 61 000 56 000

+31,4%

57 139

51 000 46 000

2007. december 31. az IEB adataival korrigálva

2008. december 31.

Az üzleti bevételek növekedéséhez mind a kamat-, mind a jutalékbevételek gyarapodása hozzájárult. A nettó kamatbevétel 2008-ban az előző évinél 8%-kal volt magasabb, s megközelítette a 63 milliárd forintot. A kamatbevételek gyarapodása elsősorban az ügyfélhitel-állomány bővüléséből fakadt, miközben az üzleti marzsok az előző évi szinten stagnáltak. Az eredmény annak tudatában még figyelemreméltóbb, hogy az utolsó negyedévben a gazdasági válság hatására mind a forint-, mind a devizaforrások beszerzési költsége nagymértékben emelkedett. A nettó kamatbevétel/átlagos mérlegfőösszeg mutató – az éles piaci verseny miatt és az év végi piaci változások nyomán – 2,44%-ról 2,22%-ra csökkent 2008-ban. A kamatpozíció fedezésére

kötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos kamatbevételek az egyéb működési bevételek között kerültek kimutatásra. A derivatív ügyletekkel kapcsolatos kamatbevétel mintegy 50%-kal növekedett az év folyamán. A pénzintézeti tevékenység nem kamatjellegű bevételei 27%-kal nőttek, és 2008. december 31-én 81,6 milliárd forintot tettek ki. A jutalékbevételek összes bevételen belüli arányát sikerült az egy évvel korábbi, 26% körüli szinten tartani. Valamennyi jutaléktípusból növekedett a bevétel, de legnagyobb mértékben a hiteljutalékok és a pénztári jutalékok emelkedtek A kamat- és jutalékbevételek mellett a treasury-tevékenységből származó bevételek is gyarapodtak, mégpedig csaknem 27%-kal. A növekedés főként a devizakereskedés eredményének, valamint a derivatív ügyletek említett kamateredményének tudható be. A működési költségek emelkedése az üzleti aktivitás bővüléséhez viszonyítva – a CIB tudatos és ésszerű költséggazdálkodásának jóvoltából – nagyon visszafogott volt. A költségek a 2008 utolsó negyedévében végrehajtott erőteljes költségmegtakarítási intézkedéseknek köszönhetően mindössze 6%-kal emelkedtek, és valamivel több, mint 69 milliárd forintot tettek ki. A költséghatékonyság a korábbi évek alacsony szintjén maradt, és a költség/bevétel mutató nemzetközi viszonylatban is jónak számító 47,9%-ot ért el. A működési költségeken belül a legjelentősebb tételt képviselő személyi jellegű ráfordítások 2008-ban mindössze 1,57%-kal növekedtek. A bankcsoport záró létszáma az előző évihez képest csak elenyésző mértékben nőtt, s az átlagos létszám kisebb mértékű csökkenésétől kísérve megközelítette a 3670 főt. A hatékonyságot középpontba állító emberierőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően 2008-ban az egy főre jutó működési eredmény 31%-kal, 15,7 millió forintról 20,5 millióra növekedett, az egy főre jutó mérlegfőösszeg pedig csaknem 19%-kal emelkedett. Az összeolvadás miatt elszámolt egyszeri értékcsökkenési leírásokat is figyelembe vevő értékcsökkenés 1,3 milliárd forinttal, azaz majdnem 21%-kal haladta meg a 2007-es szintet. Ugyanakkor a fúzió miatt elszámolt tételekkel korrigált értékcsökkenés csak 7%-kal növekedett, elsősorban az évközi fióknyitások, az irodaterület bővülése, valamint a működési biztonságot és az üzleti növekedést támogató informatikai beruházások következményeként. Az adminisztrációs költségek – üzemi költségek, egyéb költségek, adók és díjak – összege 9%-kal emelkedett. A CIB Csoport 2008-ban is folytatta konzervatív kockázatkezelési politikáját, amely a második félévben az egyre jobban elmélyülő gazdasági válság és a gyengülő forint miatt jelentős céltartalék- és értékvesztés-képzésekhez vezetett. A nettó értékvesztés-, illetve céltartalékképzés nagysága csoportszinten elérte a 34,8 milliárd forintot az egy évvel előbbi 15,8 milliárd forinttal szemben. Az állomány jelentős részét a CIB Bank leányvállalatainak kellett

Az ügyvezetőség beszámolója a 2008. évi üzleti tevékenységről Éves jelentés 2008 19

megképezniük. Az Inter-Európa Bankkal történő összeolvadás költségeinek realizálása nyomán 1,4 milliárd forint céltartalékot szabadított fel a bank 2008-ban. Az állományokban és a tranzakciók számában egyaránt kimutatható dinamikus fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a CIB Csoport ügyfélkörének folyamatos bővülése. A bankcsoport ügyfeleinek száma az év végén – 5,1%-os növekedés után – megközelítette a 730 ezret. A lakossági ügyfelek száma 5,6%-kal, 641 ezerre, a vállalatiaké 1,1%kal, 86 ezerre nőtt (12). (12) Ügyfélszám Vállalati ügyfelek 750 000

Lakossági ügyfelek

700 000

692 090

650 000

84 827

727 110

+5%

85 777

600 000 550 000 500 000

641 333 607 263

450 000 400 000 2007 az IEB adataival korrigálva

2008

A CIB Internet Bankot használó ügyfelek száma szintén töretlenül gyarapodott, s 16%-os emelkedés után az év végén meghaladta a 243 ezret. Az ügyfélszám folyamatos bővülésén túl a CIB által elnyert díjak is egyértelműen jelzik, hogy az ügyfelek elégedettek a csoport szolgáltatásaival. A CIB Bank 2008-ban számos díjon kívül második alkalommal nyerte el „Az Év Bankja” címet, valamint negyedszer kapta meg a „Superbrand” címet.

20 Éves jelentés 2008 Vállalati üzletág

Vállalati üzletág 2008-ban az első negyedévet még mélységében átható CIB–IEB fúziós folyamatok és az utolsó negyedévet uraló globális válság körülményei közepette is jól teljesített a CIB Csoport Vállalati üzletága. A CIB vállalati ügyfeleinek hitelállománya – a csoport tagjainak nyújtott hitelek nélkül – a 2007. évi 20%-os növekedést is túlszárnyalva 2008-ban 23%-kal gyarapodott, s az év végén meghaladta az 1500 milliárd forintot (13). (13) Vállalati ügyfelek hitelállománya (millió forint) 1 800 1 534

1 600 1 400 1 200

1 247

23%

1 000 800 600 400 200 0

2007

2008

A vállalati betétállományokat tekintve a Vállalati üzletág, a tulajdonosi elvárásokat és célkitűzéseket teljesítve, a 2008as évet összességében nagyszerű teljesítménnyel, 560 milliárd forintot meghaladó volumennel zárta. Kiemelendő, hogy a CIB Bank a bankszektort érintő – különösen a 2008. utolsó negyedévi – kedvezőtlen piaci folyamatok ellenére meg tudta tartani, sőt erősíteni is tudta a pozícióit. A bank a fentieknek köszönhetően 2008 végén történetében először a devizabelföldi nem pénzügyi vállalkozások tekintetében mind a vállalatfinanszírozásban, mind a vállalati betétgyűjtésben, együttesen is piacvezető pozíciót ért el. A minden értelemben kihívásokkal teli és új világgazdasági folyamatokat indukáló 2008-as év a Vállalati üzletág viszonylatában további két dimenzió szerint értékelhető. Az üzletág egyrészt a nettó működési bevételben a CIB Bank harmincéves történetének legkiválóbb eredményét produkálta 2008-ban: a nettó kamatbevételek megközelítették a 30 milliárd forintot, a jutalékbevételek pedig a 17 milliárd forintot. A CIB Bank vállalati ügyfelekhez kapcsolódó teljes nettó összbevétele megközelítette a 70 milliárd forintot, így a vállalati ügyfelek a bank nettó bevételeinek csaknem 50%-át generálták. Másrészt a szokásosnál is szigorúbb – a válság által már erősen befolyásolt – céltartalék-képzési politika, továbbá néhány, az agrárfinanszírozáshoz kapcsolódó tétel miatt a

nettó céltartalék- és értékvesztésképzés az elmúlt évben merőben új dimenziókat nyitott meg a Vállalati üzletág történetében. Mindemellett Magyarország legnagyobb vállalatai jelentős részének a CIB hagyományosan számlavezető, illetve finanszírozó bankja. Mindezen kiemelten fontos alapértékek, valamint a vállalati ügyfelek számának növekedése is hozzájárult 2008-ban ahhoz, hogy a CIB Bank a vállalati szektorban tradicionálisan betöltött fontos szerepét megőrizze, illetve növelje. A Vállalati üzletág hagyományosan erős piaci pozícióját híven tükrözi többek között piaci részesedésének jelentős aránya a feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, a gépiparban, a villamosenergia-ellátásban, a kereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő magyarországi cégek hitelezésében, valamint kiemelkedő piaci részesedése a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok hitelezett portfóliójában. Mindezen túlmenően az üzletág 2008-ban is jelentős eredményeket ért el az ügyfélportfólió „porlasztásában”, az ágazati szegmentációs besorolások tekintetében vett portfólió méretkockázatának csökkentésében. A Vállalati üzletág a korábbi évekre jellemző kitűnő eredményét összességében túlszárnyalva sikeres évet zárt 2008-ban mind a vállalatfinanszírozást, mind a betétgyűjtést, mind pedig a bevételtermelő képességet illetően.

Nagyvállalati valamint kisés középvállalati üzletágak A magyar bankszektor nagyvállalati szegmensében határozott irányvonal bontakozott ki az elmúlt években. Jellemzően rögzülni látszanak a meglévő ügyfélkapcsolatok. Ekképpen a hitelezésben és a betétgyűjtésben a legnagyobb vállalatokkal való kapcsolatokban az ügyfélismeret és az ügyfelek tisztelete, valamint a teljes körű professzionális kiszolgálás elengedhetetlen feltétele az ügyfelek megtartásának, avagy megszerzésének. A CIB Bank ezért különösen büszke arra, hogy 2008-ban a nagyvállalati szegmensben is növelni tudta új ügyfeleinek a számát. Az ügyfélkihelyezéseket a két üzletág együttesen számottevő mértékben, 13%-kal bővítette az elmúlt évben. A forrásgyűjtésre nagy súlyt helyező üzletpolitika kiemelkedő sikerét mutatta, hogy a nagyvállalati ügyfelektől gyűjtött források állománya – a bankszektor ezen szeg-

Vállalati üzletág Éves jelentés 2008 21

mensét érintő kedvezőtlen folyamatok ellenére – 17%-ot meghaladó mértékben tudott bővülni. A magyar bankszektort tekintve évek óta az egyik legnagyobb növekedést mutató és a továbbiakban is számottevő fejlődés előtt álló célszegmens a kis- és középvállalati szektor. A CIB az 1990-es évek végén nyitott a kis- és középvállalkozások irányába. Azóta az ügyfélszegmensen belül mutatkozó eltérő igényeket és a változatos bankolási szokásokat figyelembe véve kínálatában a vállalati ügyfelek számára a számlavezetésben és az egyéb kereskedelmi banki és befektetési szolgáltatásokban is számos ajánlat található.

Projektfinanszírozás és szindikálások üzletág A CIB 2008-ban is számos nagyszabású fejlesztési projekt finanszírozásában működött közre, aminek eredményeként projekthiteleinek nettó állománya – a 2007-es évhez hasonlóan kimagasló dinamikát mutatva – 30%kal bővült, és 2008 végére átlépte az 550 milliárd forintos határt (14). (14) Projekthitelek (millió forint) 600

553

500

31%

423

A Projektfinanszírozás és szindikálások terület 2008-ban a forrásgyűjtésben is növelte aktivitását, ezzel azt a stratégiai célkitűzést követve, hogy a hitelezésen túl az egyéb tevékenységekből származó bevételek arányát is növelje. A makrogazdasági környezet számottevő romlása ellenére a terület 2008-ra vonatkozó céltartalékképzése kedvezően alakult, ami mutatja az eszközállomány megfelelő fedezettségét, illetve minőségét. Összességében elmondható, hogy 2008-ban a Vállalati üzletág nettó állománynövekedésének motorját ismételten a Projektfinanszírozás és szindikálások terület képezte, 2008 végén az üzletág nettó hitelállományának mintegy 36%-át adva.

Önkormányzati üzletág Az önkormányzati finanszírozás 2008-ban tovább bővült a CIB Bankban. A jelentős önkormányzati kötvénykibocsátások és egyéb finanszírozások révén az elmúlt évben az üzletág több mint 90%-kal növelte hitelportfólióját, amely az év végén már meghaladta a 100 milliárd forintot. A hitelportfólió növekedése nagy önkormányzatok (megye, megyei jogú városok) számlavezetésének megszerzésével párosult. Az önkormányzati betétállomány részben a kötvénykibocsátásokhoz, részben a számlavezetéshez kapcsolódóan a 2007. évi állományhoz képest jelentékeny mértékben, 16%-kal, 26 milliárd forintra gyarapodott.

400

Strukturált- és kereskedelemfinanszírozás üzletág

300 200 100 0

2007

2008

A bank az ingatlanprojektek finanszírozásában ez elmúlt években megszerzett kiemelkedő pozícióját 2008-ban tovább erősítette. Mind kereskedelmi ingatlanok, mind szállodák finanszírozásában két számjegyű százalékos növekedést ért el. Mindemellett tovább erősödött a bankcsoport PPP- (Public Private Partnership) fejlesztésekben elfoglalt meghatározó pozíciója is. A CIB Bank a szindikált hitelezésben is vezető szerepet tölt be ügynökként és főszervezőként egyaránt.

A strukturált megoldások iránti érdeklődés megnövekedését többek között a magyar gazdaságban oly jellemző alacsony tőkeellátottság, az EU-csatlakozást követően erősödő nemzetközi kereskedelmi aktivitás idézte elő, s a mezőgazdasági termények 2007–2008. évi árainak keresletvezérelt emelkedése tovább növelte azt. Ez utóbbi folytán egyfelől mind nagyobb igény mutatkozott a bankszektorban, így a CIB Bankon belül is, a speciális ügyletek kezelésére. Ennek köszönhetően nőtte ki magát az elmúlt években a strukturált finanszírozás mint speciális üzletág a bankpiacon. Másfelől a termelők, kereskedők és feldolgozók a korábbinál jóval nagyobb volumenű spekulatív és stratégiai készletezésbe kezdtek. A strukturált finanszírozási terület közraktári hitelekkel és a CIB Készletezési Kft. által kínált kereskedőházas konstrukciókkal igyekezett kielégíteni a növekvő igényeket. Az üzletág az előző éviek-

22 Éves jelentés 2008 Vállalati üzletág

hez képest jelentős üzleti eredményeket remélt 2008-ban. Ezzel szemben a terményárak magas szintje átmenetinek bizonyult, ami a közraktári hitelügyletek fedezeti pozíciójának számottevő romlását hozta, valamint hozzájárult a CIB Készletezési Kft.-ben 2008 folyamán elszenvedett veszteségekhez.

sok is kiegészítik. A letétkezelési szolgáltatásokat elsősorban hazai és külföldi intézményi befektetők számára nyújtja a CIB. Ügyfelei között megtalálhatók a belföldi piac fontos nyugdíjpénztárai, nyilvános és zártkörű befektetési alapjai, s tartós együttműködő partnerkapcsolatban áll a hazai piac több meghatározó alapkezelőjével.

A fentiekre tekintettel a bank úgy döntött, hogy 2009ben megszünteti az üzletághoz kapcsolódó leányvállalat tevékenységét és a strukturált és kereskedelemfinanszírozási üzletág kockázati és üzleti pozícióját is újragondolja.

A CIB közreműködésével létrejött nyilvános kötvénytranzakciók 2008-ban:

Okmányos műveletek üzletág Az okmányos műveletekben a CIB Bank hagyományosan erős piaci pozícióját 2008-ban is megtartotta, illetve még növelte is. Az üzletág többek között nemzetközi inkasszók, akkreditívek és garanciák kibocsátásával és kezelésével áll a vállalati ügyfélkör rendelkezésére. Piaci részesedése a magyar bel- és külkereskedelmi forgalom lebonyolításában továbbra is kiemelkedő. A 2008. évi forgalomnövekedésnek is köszönhetően a CIB Bank egyértelműen a piacvezetők közé tartozik az okmányos műveletekben. A bank kezelésében lévő garanciák száma 2008-ban az előző évi kiemelkedő teljesítményt meghaladóan alakult.

Befektetési banki aktivitás 2008-ban szervezeti változások következtében a Befektetési banki üzletág, mint a CIB befektetési banki tevékenységének szervezeti egysége, két új területre vált szét: az egyik az Akvizíciófinanszírozás, a másik a Befektetési banki terület. Az utóbbi felelős az új kibocsátások és egyéb tőkepiaci tranzakciók lebonyolításáért, jegyzési garanciavállalások nyújtásáért, illetve a kapcsolódó tanácsadási tevékenységért; míg az Akvizíciófinanszírozás a korábbi Befektetési banki üzletág egyéb tevékenységeit (kivásárlási hitelek, kapcsolódó garanciák nyújtása, M&A-ügyletek lebonyolítása, vállalati tanácsadás) végzi. A CIB – Befektetési banki területén keresztül – Magyarország egyik vezető befektetési bankja az ügyfélportfóliót, a nyújtott szolgáltatások széles körét és az ügyletek számát tekintve egyaránt. Az elmúlt év első felében, hasonlóan a 2007-ben tapasztaltakhoz, az önkormányzati kötvények kibocsátásának belföldi piacát jelentős aktivitás jellemezte. Ez azonban a nemzetközi és a hazai pénz- és tőkepiaci változásokkal párhuzamosan 2008 végére nagymértékben visszaesett. A CIB mint forgalmazó befektetési szolgáltató a piaci mozgásokhoz alkalmazkodva az elmúlt évben is meghatározó szereplője maradt ezen piaci részszegmensnek; a lebonyolított kibocsátások átlagos állományi adatai alapján 15%-ot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezett 2008 végén. A befektetési banki tevékenységet letétkezelési szolgáltatá-

– A CIB Bank 100 milliárd forint összegű kötvényprogramja keretében az alábbi kötvénykibocsátások sikeres forgalomba hozatala történt meg: Sorozatrészlet megnevezése

Kötvények össznévértéke (Ft)

CIB Classic 2011/A

3 075 780 000

CIB Classic 2011/B

16 473 310 000

CIB Értékőr 2011/A

4 142 950 000

CIB EURÓ Értékőr 2011/A*

5 231 258 460 * Euróban denominált (a 2008. December 31-i MNBközépárfolyamon átszámítva 19 757 000 euró).

A CIB részvételével végrehajtott egyéb tőkepiaci tranzakciók 2008-ban: – a Pannunion Csomagolóanyag Nyrt. törzsrészvényeinek nyilvános értékesítése – társforgalmazó; – a Bankár Tőkebefektetési és Tanácsadó Zrt. által az Exbus Vagyonkezelő Nyrt. részvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlat – lebonyolító. Az „új” Befektetési bank is kiemelt feladatának tekinti az Intesa Sanpaolo csoport befektetési bankjával, a BancaIMIvel – az olasz tőkepiaci és befektetési banki szegmens meghatározó szereplőjével – fennálló üzleti kapcsolatok fejlesztését, bővítését.

Lakossági üzletág A CIB Lakossági üzletága 2008-ban – az év eleji fúzió és az év utolsó negyedében kiterebélyesedő válság ellenére – az üzleti tervben rögzítettet meghaladó pénzügyi eredményt ért el. A lakossági hitelállomány 35%-kal, 507 milliárd forintra növekedett (15), míg a sikeres betétgyűjtési és forrásmegtartási tevékenység eredményeképpen a lakossági betétek állománya 10%-kal emelkedett, és elérte a 614 milliárd forintot (16).

Vállalati üzletág Éves jelentés 2008 23

(15) Lakossági betétállomány (millió forint) 600 000 614 021

meghaladta a 10%-ot, amivel a CIB gyakorlatilag megduplázta az integráció lebonyolítását követő hónapokban realizált piaci részesedését.

500 000

Az eredmények annak köszönhetők, hogy a bank 2008ban nagy súlyt helyezett az ingatlanfedezetes hitelekhez, ezeken belül a lakáshitelekhez kapcsolódó fejlesztésekre, továbbá bővítette értékesítési partnerei körét is.

+10%

400 000

560 168

300 000 200 000

Az év során számos új terméket is fejlesztett a CIB, például a CIB Türelmi idős jelzáloghitelt és a „top up” hitellehetőséget.

100 000 0

2007. december 31. az IEB adataival korrigálva

2008. december 31.

A bank lakossági ügyfeleinek száma 47 ezerrel nőtt, és az év végén meghaladta a 539 ezret; a CIB Csoport öszszességében 641 ezer lakossági ügyfelet szolgált ki 2008. december 31-én. A kifejezetten lakossági szolgáltatások szélesítésére és minőségének javítására tett erőfeszítések mellett 2008-tól még inkább előtérbe került a kifejezetten kisméretű (mikro-) vállalkozások fejlődésének elősegítése, pénzügyi szükségleteinek kielégítése. Erre a célra 2008-tól a lakossági üzletág keretében külön értékesítési és termékfejlesztési kapacitást alakítottunk ki. Az erőfeszítések eredményességét jelzi, hogy az elmúlt egy év alatt a mikrovállalati ügyfelek hitelállománya 46%-kal, betétállománya pedig 31%-kal növekedett. (16) Lakossági hitelek (millió forint) 700 000 650 000

506 918

600 000 375 219

35%

550 000 500 000 450 000 400 000

2007. december 31. az IEB adataival korrigálva

2008. december 31.

Lakossági ingatlanfinanszírozás A bank kiemelt üzleti célja volt 2008-ban, hogy a lakáshitelezési piacon tovább növelje piaci részesedését. Ezt a célt el is érte: részesedése a 2007. évi 8,88%-ról 2008 végére 9,24%-ra emelkedett a lakossági lakáscélú hitelek piacán . Az újonnan folyósított ingatlanfedezetes hiteleket illetően a piaci részesedés a szóban forgó időszak végén

Lakossági megtakarítások Az integrációnak köszönhetően a CIB – piaci részesedését tekintve – a második legnagyobb szereplővé vált a lakossági betéti piacon. Ezt a pozíciót sikerült is megőriznie az év folyamán: 2008 decemberében a lakossági forintbetétekben 9,64%-os, a lakossági devizabetétekben 8,47%os piaci részesedést tudhatott magáénak. A bank a stabil forrásszerkezet kialakítása érdekében nagy súlyt helyezett a hosszú távú megtakarítási lehetőségek ösztönzésére, és komoly eredményt ért el a saját kibocsátású, egy évnél hosszabb futamidejű kötvények állományának növelésében. A háztartások tulajdonában lévő CIB-kötvények állománya több mint 25%-kal emelkedett, és meghaladta a 43 milliárd forintot. A hazai piacon elsőként a CIB bocsátott ki inflációhoz kötött forintalapú értékpapírterméket: a CIB Értékőr Kötvényt.

Ügyfél-elégedettség A bank 2007-ben elindította a „100% figyelem” programot, amelynek keretében tudatosan törekszik az ügyfeleitől kapott észrevételek kezelésére, így értékesítési csatornáiban napi rutinná vált az ügyfélvélemények, -panaszok rögzítése. Ennek köszönhetően egyre több lehetősége nyílik az ügyfelek problémáinak, igényeinek megismerésére és megértésére. Az ügyfél-elégedettségi felmérések – és az azokban megfogalmazott panaszok – elemzése alapján számos ponton javult a szolgáltatások minősége, s ennek jóvoltából az integrációs időszakot követően számottevően csökkent a panaszok száma. A magasabb jövedelemmel rendelkező, kiemelt ügyfelek igényeihez, elvárásaihoz még inkább alkalmazkodva 2008-ban a CIB átalakította személyes ügyfél-kiszolgálási rendszerét. Az ún. prémium banki szolgáltatás előnyeit 2008 decemberében már csaknem 1300 ügyfél élvezhette. A gyorsított, rugalmas ügyintézés országosan mintegy harminc CIB-bankfiókban érhető el.

24 Éves jelentés 2008 Vállalati üzletág

Hálózatfejlesztés A CIB 2008 végén 195 értékesítési ponttal (fiókok, hitelpont, képviseleti irodák) volt jelen az országban.

Az eBroker-ügyfelek száma 75%-kal emelkedett, s az év végén meghaladta a 14 ezer főt. (18) Internetbanki ügyfelek

Az év során a fiókhálózat 17 új egységgel bővült; az InterEurópa Bank integrációja kapcsán további hat fiók új helyre költözött, négy pedig bezárt, így 2008 végére 153 fiók állt az ügyfelek rendelkezésére. A bank értékesítési tevékenységében fontos szerepet játszó képviseleti irodák száma is tovább nőtt: a CIB partnereinek saját beruházásával, illetve a bank finanszírozásával öt-öt iroda nyílt meg 2008-ban, így az év végére 42-re emelkedett a képviseleti irodák száma. Ezek az egységek jellemzően hitel- és számlatermékek közvetítésével foglalkoznak, tranzakciós és készpénzkezelési szolgáltatást nem nyújtanak. A bank 2008 végén a fiókokban működő ATM-berendezéseken túl 77 külső ATM-egységgel rendelkezett, amelyből 43 készüléket a tárgyévben helyezett üzembe. (17) A CIB fiók- és ATM-hálózatának alakulása 1992–2008 250

300 000 Lakossági ügyfelek

250 000

Vállalati ügyfelek

200 000

48 787 40 167

150 000 21 011

100 000 50 000

16 095 63 447

170 034

194 683

2007.12.31. IEB adataival korrigálva

2008.12.31.

99 973

0 2005.12.31.

2006.12.31.

A CIB honlapjának látogatottsága 2008-ban csaknem 30%-kal növekedett. A honlap új funkciókkal bővült, egyebek mellett új kalkulátorok, EU-s pályázati hírszolgáltatás, CIBEZZ Kultiprogram ajándékjegy-rendelési rendszer, eAkta szolgálják az ügyfelek kényelmét.

CIB Lízing Csoport

200

Fiók

A CIB Lízing Csoport 2008-ban 181,7 milliárd forintos tőkekihelyezést könyvelhetett el, és ismételten 15%-ot meghaladó piaci részesedéssel elért első helyezésével továbbra is külön súlycsoportot képvisel a lízingcégek élmezőnyében.

ATM

150 100 50 0 1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

E-banking Az ügyfeleket magas színvonalon ellátó elektronikus szolgáltatások töretlen fejlődését jelzi, hogy a CIB Internet Bank ügyfeleinek száma a vizsgált időszak végén meghaladta a 243 ezret, miközben az internetbanki tranzakciók száma több mint 50%–os növekedést mutatott (18). A CIB Internet Bank Klub további partnerekkel bővült, s ennek keretében az internetbanki ügyfelek jelentős kedvezményekkel vásárolhatnak a partnerek webáruházaiban 2008 fontos fejlesztése az okostelefonokra optimalizált internetbanki szolgáltatás, a mobilCIB. Ennek is köszönhetően a CIB elnyerte a „MasterCard – Az év bankja 2008” versenyen „Az év lakossági elektronikus banki szolgáltatása 2008” díjat.

Az első három negyedévben folytatódott az előző években tapasztalható dinamikus növekedés, ám a negyedik negyedévben a globális válság a lízingpiacon is éreztette a hatását. A cégcsoport 2008-ban 42 ezer új finanszírozási ügyletet kötött, aktív szerződéseinek száma az év végén csaknem 176 ezret ért el. A kamatozó tőkeállomány, 24%-os növekedést követően, 2008. december 31-én meghaladta a 516 milliárd forintot. A CIB Lízing Csoport tevékenységi körébe tartozó üzletágak közül a személygépkocsi-finanszírozás változatlanul meghatározó súlyt képvisel. A társaság kihelyezései az egyedi személygépjármű-finanszírozás üzletágban 66 milliárd forintra rúgtak, ami ebben a piaci szegmensben a második legmeghatározóbb szolgáltatóvá tette a céget, és 12%-os piaci részesedést jelentett számára. Portfóliója a lízingpiacon nyilvántartott összes személygépkocsi-finanszírozás tőkekinnlevőségének 16%-át tette ki. A tehergépjármű-üzletág 2008-ban a kiemelkedő piaci részesedés megtartását tűzte ki célul, és sikerült is fenn-

Vállalati üzletág Éves jelentés 2008 25

tartania a még 2004-ben elért 20%-os piaci részesedését. A piac egyötödét kiszolgáló, piacvezető üzletág 36 milliárd forint éves kihelyezést könyvelhetett el, 8%-kal többet, mint egy évvel korábban. A cégcsoport gép- és eszközfinanszírozási üzletága újra kiemelkedő teljesítményt ért el 2008-ban, 36,3 milliárd forint finanszírozott értékkel továbbra is meghatározó piaci részesedést tudhat magáénak. Az üzletág az előző évhez viszonyítva 12%-ot meghaladóan növelte a kihelyezésállományát, aminek eredményeként portfóliója 20%-kal bővült. A CIB Lízing Csoport portfóliójában 2008-ra 16%-os arányt képviselt az ingatlan- és lakáslízing- üzletág. A cég kiemelt hangsúlyt helyezett a kis- és középvállalkozások finanszírozására: a piac minél teljesebb körű kiszolgálását a régiós hálózat kiépítésével igyekezett megvalósítani. Az üzleti terület kihelyezésállománya 30 milliárd forint volt, s a cégcsoport portfóliójához 118 milliárd forinttal járult hozzá. A projektmenedzsment-szolgáltatással egybekötött projektfinanszírozás üzletág 13 szerződést indított el 2008ban, és a finanszírozott érték megközelítette a 4,8 milliárd forintot. A CIB Lízing Csoport üzleti területeihez szorosan kapcsolódó biztosításközvetítési tevékenységet folytató üzletág 2008-ban igen kedvező évet zárt: az előző évinél 35%kal több, 572,6 millió forint jutalékbevételt realizált. Az üzletág kiemelt céljai közé tartozik a CIB Lízing Csoport ügyfelei számára további versenyképes biztosítási programok ajánlása, valamint a CIB Csoport tagjai – különös tekintettel a CIB Bankra – közötti keresztértékesítésből fakadó előnyök minél szélesebb körű kihasználása. A 2008 utolsó negyedévében begyűrűző gazdasági válság ellenére a CIB Lízing Csoport jövedelmezősége megfelelően alakult, a nettó működési eredmény csaknem 23,8 milliárd forintot tett ki. A kedvező működési profit eléréséhez nagymértékben hozzájárult a cégcsoport nettó kamatbevétele, amely 2008-ban 17,9 milliárd forint volt. A jutalékjellegű eredmény az egy évvel előbbivel csaknem azonos szinten alakult, s 1,95 milliárd forintot ért el. A csoport működési bevételeiben szereplő árfolyameredmény 2008-ban 3,3 milliárd forintot tett ki. A működési költségek a tervezettnek megfelelően alakultak, s az év végén 8,1 milliárd forintra rúgtak. A személyi jellegű ráfordításokban költségmegtakarítás figyelhető meg, míg az egyéb működési költségek kismértékben túllépték a tervezettet. Mindezek eredményeként, valamint a kedvezőtlen piaci folyamatok beindulása ellenére a cégcsoport költséghatékonysági mutatója 34%-os szinten alakult. A csoport a válság következtében még nagyobb súlyt helyez a portfólió minőségére, mint az előző években, tehát folytatja a korábban is szigorú kockázatkezelési politikát.

Ennek hatása már 2008-ban is jelentkezett, s jelentős értékvesztés- és céltartalék-növekedésben nyilvánult meg. A kedvező működési eredmények ellenére a jelentős értékvesztésképzés következtében a CIB Lízing Csoport a 2008-as évet az előző évi 7 milliárd forinthoz képest 5,5 milliárd forint adózott eredménnyel zárta (IFRS szerint). 2008-ban is nagy súlyt kapott a CIB Lízing Csoport keletközép-európai régióban való jelenléte. A 2007. évi előkészítés után 2008-ban a csoport megkezdte egy kis román lízingcég akvizícióját, amely egy román autókereskedő cég lízing-leányvállalata volt. A vártnál hosszabb engedélyezési folyamat és az ősszel kiteljesedő pénzügyi válság miatt az akvizíció végül 2009. január elején zárult le. A legfontosabb célkitűzés az, hogy a lízingvállalat működési hatékonyságának a növelése után magas színvonalon szolgálja ki ügyfelei növekvő igényeit Romániában, illetve továbbra is teljes körű szolgáltatásokkal álljon ügyfelei rendelkezésére a régióban.

CIB Befektetési Alapkezelő A 2008-as évben mind az alapkezelési, mind a vagyonkezelési piacon kedvezőtlen folyamatokkal kellett szembenézni. A magyarországi befektetésialap-kezelő társaságok által kezelt vagyon az év eleji 3105 milliárd forintról 2330 milliárd forintra zsugorodott. A folyamatok alól a CIB Befektetési Alapkezelő sem tudta kivonni magát: a nyíltvégű befektetési alapjaiban elhelyezett megtakarítások a 2007. december 31-ei 205,7 milliárd forintról 2008. december 31-re 134 milliárd forintra csökkentek. A 11 önkéntes és három magánnyugdíjpénztár, a magánszemélyek, illetve a vállalati ügyfelek számára végzett vagyonkezelést szintén a mérséklődés jellemezte. A kezelt vagyon — beleértve a zártvégű alapokat is — 101,7 milliárd forintról 8%-os csökkenést követően 93,8 milliárd forintra esett. A fenti folyamatokkal párhuzamosan a társaság nyíltvégű befektetési alapok vonatkozásában elért piaci részesedése is mérséklődött, 6,63%-ról 5,77%-ra. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. árbevétele 2008 folyamán 2,1 milliárd forintról 2,2 milliárdra, adózott eredménye pedig 1,1 milliárd forintról 1,3 milliárdra gyarapodott.

Termékszerkezet-változás A befektetési alapok köre az év elején 32 CIB- és öt IE Hunnia befektetési alapból állt, s számuk az év végéig egy újabb alappal nőtt. Az IE Hunnia alapok beolvadása A társaság és az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. egyesülését a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 2008. május 31-i

26 Éves jelentés 2008 Vállalati üzletág

hatállyal jegyezte be. Ezzel lehetővé vált, hogy az IE Hunnia alapcsalád tagjai a megfelelő CIB-alapokba történő beolvadással megszűnjenek. A beolvadás a befektetők és a társaság közös érdeke volt. Annak nyomán ugyanis a megegyező befektetési politikával, befektetésialaptípussal, -fajtával és BAMOSZ-besorolással rendelkező, a CIB Bank országos fiókhálózatának forgalmazási helyein egyaránt elérhető jogutód CIB-, illetve beolvadó IE Hunnia befektetési alapok működtetése, vagyonkezelése még hatékonyabban valósulhatott meg. CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja Az alap portfóliójában a világ legdinamikusabban fejlődő térségeinek tőzsdei vállalatai találhatók meg. Az alap így többek között Kína, India, Brazília, Oroszország, valamint az ázsiai és a latin-amerikai régió számos egyéb országának tőzsdéit teszi elérhetővé az ügyfelek számára. Az alap vagyonának részvénykitettsége 90%-os célarányt követ, a fennmaradó részt állampapírok és bankbetétek alkotják. CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja Az alapban a világ legjelentősebb pénzügyi vállalkozásainak részvényei találhatók meg. CIB Új Perspektíva Tőkevédett Alap – a 13. garantált alap Az alap a fejlődő országok piacaira fókuszál, jól kiegészíti a meglévő határozott futamidejű alapok termékpalettáját.

A felfüggesztést követően az alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása az alap mindenkor hatályos tájékoztatójában, kezelési szabályzatában, illetve a forgalmazók általános üzleti feltételeiben meghatározott módon folytatódott. Az alap befektetési jegyei forgalmazásának feltételei 2008. november 24. óta valamennyi forgalmazási helyen az alábbiak szerint alakulnak: – A befektetési jegyek értékesítése (az ügyfél szempontjából vásárlása): T, azaz tárgynapon teljesül a T napra számított és közzétett árfolyamon (egy jegyre jutó nettó eszközértéken). – A befektetési jegyek visszaváltása (az ügyfél szempontjából eladása): T+90 forgalmazási (banki) napon, azaz a visszaváltási megbízás megadását követő 90. forgalmazási (banki) napon teljesül a megbízás megadását követő 90. forgalmazási (banki) napra számolt árfolyamon (egy jegyre jutó nettó eszközértéken). CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap A társaság történetében 2008-ban fordult elő első alkalommal az, hogy egy általa kibocsátott befektetési alap lejárat miatt megszűnt. A CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap esetében a futamidő meghosszabbítása nem járt volna adóelőnnyel, mivel az alap hozamfizető alap volt, így a 2005. november 14-i indulást követően a második és a harmadik év hozamkifizetései már a kamatadó hatálya alá tartoztak.

CIB Tőkegarantált Zártvégű Alap – az első garantált alap futamidejének meghosszabbítása 2008-ban megtörtént az új befektetési politika kialakítása, az alap fajtájának átalakítása, tőzsdei kivezetése, valamint átnevezése CIB Tőkevédett Származatott Alapra. CIB Ingatlan Alapok Alapja 2008 októberében a magyarországi befektetésialapkezelés történetében a legnagyobb mértékben zsugorodott a kezelt vagyon: a BAMOSZ-tagok által befektetési alapokban kezelt vagyon 367 milliárd forinttal esett. A legnagyobb, 114 milliárd forintos zuhanást az ingatlanalapok szenvedték el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008. november 7-i, J-III-200/2008. számú határozatában felfüggesztette valamennyi Magyarországon bejegyzett nyíltvégű ingatlanalap és ingatlanalapokba fektető alap forgalmazását. A PSZÁF határozata kiterjedt a CIB Ingatlan Alapok Alapjára is, így az alap befektetési jegyeinek értékesítése és visszaváltása a fenti időpontig a PSZÁF előírásának megfelelően szünetelt. A PSZÁF határozatában kötelezte az érintett alapok alapkezelőit, hogy kezdeményezzék az érintett alapok kezelési szabályzatának módosítását.

CIB Faktor A CIB Faktor Zrt. 2008-ban sikeres évet zárt. Faktorált forgalmát 31%-kal, 54,8 milliárd forintról 71,9 milliárd forintra növelte, míg az év végi záró eszközállomány 41%-kal, 14,2 milliárd forintra bővült. A jelentős növekedést a faktorpiacon tapasztalható alacsony növekedés ellenére érte el a társaság. A kiváló eredménynek köszönhetően a CIB Faktor piaci részesedése 11,6%-ra nőtt, a kezelt eszközállománnyal pedig az előkelő második helyre lépett előre a cég. A számottevő bővülés nem járt a portfólió romlásával, amit az is jelez, hogy az értékvesztés-képzés az előző évi szint alatt maradt. Az év során tapasztalt erős piaci verseny hatására viszont az eszközarányos jövedelmezőség kismértékben csökkent. A 2008. évi növekedés fő motorja a kiterjesztett akvizíciós tevékenység és több sikeresen bevezetett új megoldás volt.

Vállalati üzletág Éves jelentés 2008 27

28 Éves jelentés 2008 Független könyvvizsgálói nyilatkozat

Független könyvvizsgálói nyilatkozat Éves jelentés 2008 29

30 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Konszolidált pénzügyi kimutatások a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint Konszolidált eredménykimutatás 2008. december 31. (millió forint) Megj.

2008

2007 (Módosított)

Kamatbevételek

3

181 608

151 257

Kamatráfordítások

3

(118 972)

(93 161)

62 636

58 096

Nettó kamatbevétel Jutalék-és díjbevételek

4

45 129

41 749

Jutalék-és díjráfordítások

4

(7 322)

(9 843)

37 807

31 906

Nettó jutalék- és díjbevételek Működésből származó egyéb bevételek

5

43 958

33 471

Értékvesztés-és céltartalék képzés ráfordításai

6

(34 752)

(17 090)

Működési költségek

7

(69 103)

(64 889)

40 546

41 494

(203)

(127)

40 343

41 367

(12 181)

(11 545)

28 162

29 822

Működési eredmény Társult vállalkozások eredménye

8

Adózás előtti eredmény Jövedelemadó

9

Adózott eredmény (felosztás előtt) Konszolidált mérleg 2008. december 31. (millió forint) Eszközök

Megj.

2008

2007 (Módosított)

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

11

41 281

(R82 857

Banki kihelyezések

12

19 004

94 953

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

13

48 984

67 046

Származékos pénzügyi eszközök

29

92 479

36 160

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek

14

2 510 805

2 026 775

Értékesíthet pénzügyi befektetések

18

229 639

162 688

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

18

7 030

10 244

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

15

26

194

Készletek

16

218

2 907

Halasztott adókövetelések

9

2 386

1 126

Egyéb eszközök

17

29 593

17 901

Immateriális javak

19

12 658

11 831

Tárgyi eszközök

20

44 704

43 330

3 038 807

2 558 012

Eszközök összesen

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 31

Konszolidált mérleg 2008. december 31. (millió forint) Források

2007 (Módosított)

Megj.

2008

Bankok által elhelyezett betétek

21

1 155 768

830 141

Származékos pénzügyi kötelezettségek

29

111 646

32 921

Ügyfelek által elhelyezett betétek

22

1 375 956

1 324 136

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

23

72 061

79 785

Halasztott adókötelezettségek

9

4 421

4 390

Egyéb kötelezettségek

24

45 989

56 224

Céltartalékok

25

4 261

5 068

Alárendelt kölcsöntőke-kötelezettségek

26

51 386

49 134

2 821 488

2 381 799

Kötelezettségek összesen Saját tőke Jegyzett tőke

27

62 819

47 519

Tartalékok

28

42 820

42 804

Eredménytartalék

111 680

85 890

Saját tőke összesen

217 319

176 213

3 038 807

2 558 012

587 445

618 333

Források összesen Jövőbeni és függő kötelezettségek

29

32 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Konszolidált sajáttőkeváltozás-kimutatás 2008. december 31. (millió forint)

Megj.

2006. december 31-i egyenleg (módosított)

TörzsEredményrészvények tartalék

Tőke tartalék

Általános tartalék

Általános kockázati tartalék

Deviza Értékelési átszámítási tartalék tartalék

Összesen

41 769

70 406

772

16 804

18 746

644

1 149 142

-

-

-

-

-

-

-

-

(248)

-

(248)

Részvénykibocsátás

27

5 750

(5 750)

Értékesíthető pénzügyi befektetések értékelésének változása adóval korrigálva

28

-

-

Devizaátszámítás

-

-

-

-

-

-

(3)

(3)

2007. évi adózott eredmény

-

29 822

-

-

-

-

-

29 822

Átvezetés tartalékok között

-

(6 088)

-

1 960

4 128

-

-

-

-

(2 500)

-

-

-

-

-

(2 500)

47 519

85 890

772

18 764

22 874

396

(2)

176 213

-

98

-

-

-

-

15 398

(2 430)

-

(2 430)

Osztalékfizetés

10

2007. december 31-i egyenleg (módosított) Részvénykibocsátás

27

15 300

Értékesíthető pénzügyi befektetések értékelésének változása adóval korrigálva

28

-

-

Devizaátszámítás

-

-

-

-

-

-

(24)

(24)

2008. évi adózott eredmény

-

28 162

-

-

-

-

-

28 162

Átvezetés tartalékok között

-

(2 372)

-

2 599

(227)

-

-

-

62 819

111 680

870

21 363

22 647

(2 034)

(26)

217 319

2008. december 31-i egyenleg

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 33

Konszolidált cash-flow-kimutatás 2008. december 31. (millió forint) 2007 (Módosított)

2008

Működési tevékenységek Adózás előtti eredmény

40 343

41 367

7 495

6 213

Pénzügyi instrumentumok nem realizált nettó eredménye

23 792

10 187

Hitelezési veszteségre képzett tartalék növekedése

25 986

3 565

3 790

8 729

12 422

(48 207)

(510 016)

(373 193)

(8 835)

(3 782)

327 879

255 198

Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek növekedése (+) / csökkenése (-)

44 096

72 526

Egyéb források (céltartalékok, egyéb források) növekedése (+)/csökkenése (-)

(11 042)

(5 095)

Tárgyévi fizetendő jövedelemadó

(12 803)

(11 510)

(56 893)

(44 002)

Pénzügyi befektetések növekedése

(160 249)

(136 002)

Pénzügyi befektetések csökkenése

93 248

44 235

(12 508)

(16 624)

2 812

2 610

(76 697)

(105 781)

15 398

-

-

(2 500)

15 398

(2 500)

(118 192)

(152 283)

Nyitó pénzeszköz-és pénzeszközegyenértékes-állomány

172 377

324 660

Záró pénzeszköz-és pénzeszközegyenértékes-állomány

54 185

172 377

Eredménykorrekciók: Értékcsökkenési leírás

Működő tőke-költségek: Banki kihelyezések és alárendelt kölcsöntőke-követelések csökkenése (+) / növekedése (-) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök csökkenése (+) / növekedése (-) Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek csökkenése (+) / növekedése (-) Egyéb eszközök (értékesítésre szánt befektetett eszközök, készletek, egyéb eszközök) csökkenése (+) / növekedése (-) Bankok által elhelyezett betétek és alárendelt kölcsöntőke-kötelezettségek növekedése (+) / csökkenése (-)

Működési tevékenységből származó pénzeszközváltozás: Befektetési tevékenységek

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás: Finanszírozási tevékenységek Jegyzett tőke növekedése Fizetett osztalék Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás: Nettó pénzeszköz-és pénzeszköz-egyenértékes csökkenése

A Működési tevékenységből származó pénzeszközváltozáshoz kapcsolódó további információk: Kapott kamatok

178 894

142 134

Fizetett kamatok

113 228

81 647

352

176

Kapott osztalék

34 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Kiegészítő melléklet a 2008. december 31-i konszolidált éves beszámolóhoz (1) Tulajdonosi szerkezet és tevékenység

val, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírással. Azok az eszközök és kötelezettségek, amelyek valós értékű fedezeti ügyletek fedezett tételei valós értéken kerülnek kimutatásra a fedezeti ügylethez, a fedezett kockázathoz igazítva a nyilvántartási értéket.

A CIB Bank Zrt. (a „Bank”) többségi tulajdonosú leányvállalata az Intesa Sanpaolo Holding International S.A.-nak, mely 2008. december 31-én a törzsrészvények 89,098%át birtokolta. A CIB végső anyavállalata az Olaszországban bejegyzett Intesa Sanpaolo SpA, amely a részvények 10,902 %-át tulajdonolta 2008. december 31-én.

A nem pénzügyi instrumentumok a bekerülési értéken kerülnek bemutatásra a konszolidált éves beszámolóban.

A Bank teljes körű engedéllyel rendelkező magyar bank, amely Magyarország területén belül és kívül bármilyen helyi és nemzetközi banki tevékenységet végezhet. A Bank székhelyének címe: Budapest, Medve u. 4-14. 2008-ban a Banknak és leányvállalatainak átlagos alkalmazotti létszáma 3 776 volt. (2007: 3 768).

2008. december 31-én a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott EUR/HUF deviza-középárfolyam 1 EUR=264,78 HUF (2007: 1 EUR=253,35 HUF) a CHF/HUF deviza-középárfolyam pedig 1 CHF=177,78 HUF (2007: 1 CHF=152,42 HUF) volt.

A Bank tulajdonosai 2007. június 25-én döntöttek a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt és – szintén az Intesa Sanpaolo S.p.A tulajdonában lévő -Inter-Európa Bank Zrtvel történő egyesüléséről. A fúziót a Cégbíróság 2008. január 1-i hatállyal jegyezte be. A két bank rendszereinek egyesülése sikeresen lezajlott 2008. január 1-jén. Az új bank neve CIB Bank Zrt.

A konszolidált éves beszámoló, amely magában foglalja a CIB és leányvállalatai egyedi éves beszámolóit, az EU által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült.

(2) Jelentős számviteli alapelvek A jelen konszolidált éves beszámoló az alábbi fő számviteli alapelvek alapján készült: (a) A konszolidált éves beszámoló értékelési elvei A konszolidált éves beszámolóban azon pénzügyi instrumentumok, amelyek eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek illetve értékesíthető pénzügyi eszközök közé lettek besorolva, valós értéken kerülnek bemutatásra. A valós érték az az összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni, vagy egy kötelezettséget rendezni lehet. Azon pénzügyi instrumentumok, amelyek a lejáratig tartott pénzügyi eszközök, hitelek és előlegek vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek közé lettek besorolva amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek vagy kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjá-

A beszámoló pénzneme a magyar forint. A feltüntetett összegek millió forintban szerepelnek, kivéve ha az ettől való eltérés külön jelölésre nem kerül.

(b) Az összeállítás elve

(c) Konszolidációs elvek A konszolidált éves beszámoló magában foglalja a CIB Bank Zrt. és leányvállalatainak adott évi december 31-i mérleg fordulónappal elkészített éves beszámolóit. A leányvállalatok éves beszámolóinak üzleti éve megegyezik az anyavállalatéval, konzisztens számviteli politikai elveket követve. A konszolidáció során minden csoporton belüli egyenleg, tranzakció és nem realizált közbenső nyereség kiszűrésre került. Nem realizált közbenső veszteségek kiszűrendők, kivéve ha a jelen nyilvántartási ár megtérülése nem várható. A leányvállalatok konszolidációs körbe való bekerülésének illetve kikerülésének napja megegyezik a Csoport leányvállalatok feletti ellenőrzési jogának megszerzésének, illetve eladásának napjával. A leányvállalat konszolidációs körből való kikerülésének évében a leányvállalat eredményének időarányos része bemutatásra kerül a Csoport beszámolójában. A kisebbségi részesedések a nyereség vagy veszteség illetve a nettó eszközérték azon részei, amelyek nem a Csoport tulajdonában vannak. A kisebbségi részesedések az eredménykimutatásban és a saját tőkében külön kerülnek kimutatásra a Csoport saját tőkéjétől. A kisebbségi részesedések elszámolása részesedés kiterjesztésének módszerével történik melynél a megszerzett nettó eszközérték rész könyv szerinti és valós értékének különbsége pozitív üzleti vagy cégértékként kerül kimutatásra.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 35

2008. december 31-én a Bank az alábbi leányvállalatokkal rendelkezett (a „Csoport”):

A bejegyzés országa

A részesedés mértéke % (közvetlen és közvetett)

CIB Credit Zrt.

Magyarország

100

Fogyasztói hitelezés

CIB Lízing Zrt.

Magyarország

100

Pénzügyi lízing

CIB RENT Zrt.

Magyarország

100

Lízing

CIB Ingatlanlízing Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanlízing

CIB Lakáslízing Zrt.

Magyarország

100

Fogyasztói hitelezés

CIB Bajor Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Danubius Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB-FOOD 2006 Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB-Nagytétény Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB-LOG Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB MNM Kft.

Magyarország

96,67

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Váci út Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

Lelle SPC Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Buda Square Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Golf Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

Óbuda Dunapart Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Biztosítási Alkusz Kft.

Magyarország

100

Biztosítási ügynöki tevékenység

CIB Service Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB REAL Zrt.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

Margit Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

ERFI 2000 Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

Inter-Európa Beruházó Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

IE Service Kft.

Magyarország

100

Ingatlanok üzemeltetése

CIB Készletezési Kft.

Magyarország

100

Készletekkel való kereskedés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

Magyarország

100

Alapkezelés

CIB Faktor Zrt.

Magyarország

100

Faktorálás

CIB Expert Kft.

Magyarország

100

Pénzügyi tanácsadás

CIB Autó Kft.

Magyarország

100

Gépjármű kereskedelem

Inter-Európa Értékesítési Kft.

Magyarország

100

Pénzügyi szolgáltatási tevékenység

CIB New York Bróker Kft.

Magyarország

100

Pénzügyi szolgáltatási tevékenység

Leányvállalat

Tevékenységi kör

36 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

A Bank bizonyos esetekben részesedéssel rendelkezik speciális célú projekttársaságokban, amelyek közül azok kerülnek konszolidálásra, ahol a Bank irányítási jogkörrel rendelkezik. Annak eldöntéséhez, hogy a Bank a speciális célú projekttársaság felett irányítási jogkörrel rendelkezik-e mérlegeli a kockázatoknak és hozamoknak való kitettségét valamint a működési döntéshozás képességét. A Csoporthoz tartozó társult vállalkozásban az Intesa Leasing doo Beograd társaságban lévő részesedésnek az elszámolása tőkemódszerrel történik. A társult vállalkozások azok a társaságok, amelyekben a Bank Jelentős befolyással rendelkezik, de nem minősülnek leányvállalatnak vagy közös vezetésű vállalkozásnak. A tőkemódszerrel történő elszámolás során a Bank részesedése korrigált bekerülési értéken kerül kimutatásra a mérlegben. Az eredmény kimutatásban a Bank a társult vállalkozás működési eredményéből való részesedése kerül kimutatásra. Amennyiben a társult vállalkozás tőkéjében bármilyen közvetlen változás történik, azt a Bank elszámolja, mint tőkeváltozást. A társult vállalkozás üzleti éve és alkalmazott számviteli politikája a Csoportéval azonos. A Bank egy-egy külképviselettel rendelkezik Londonban és Brüsszelben. (d) Jelentős számviteli becslések A Bank beszámolójának elkészítése során a számviteli politikára vonatkozóan a Bank számviteli becsléseket alkalmaz. A legjelentősebb számviteli becslések a következők: A pénzügyi instrumentumok valós értéke Amennyiben egy pénzügyi eszköz vagy kötelezettség valós értéke az aktív piac információi alapján nem meghatározható, akkor a valós érték matematikai modelleket is tartalmazó, különböző értékelési technikákkal kerül meghatározásra. Amennyiben lehetséges, a modellekhez felhasznált információk megfigyelhető piacokról származnak, ellenkezőesetben a valós érték meghatározása során bizonyos fokú döntéseket hoz a Bank. A döntésekhez felhasznált információk magukban foglalják a likviditást és a modellhez szükséges információkat, mint a korrelációt vagy a volatilitást a hosszabb távú származékos ügyletek esetében. Hitelek és kölcsönök értékvesztése A Bank havonta felülvizsgálja problémásnak minősített hiteleit és előlegeit, mérlegelve, hogy szükséges-e értékvesztés elszámolása az eredmény terhére. A szükséges értékvesztés meghatározása során a vezetőség döntése elengedhetetlen a várható jövőbeni cash-flow-k értékbeni és időbeli ütemezésére vonatkozóan. Az ilyen jellegű becslések több tényezőn alapulnak, amelyekből adódóan a tényleges értékek eltérhetnek a becsléstől, ez pedig a jövőbeni értékvesztés összegére is hatással lehet.

A Bank az egyedileg Jelentős összegű, minősített hitelekre és előlegekre képzett értékvesztés mellett kollektív értékvesztést is képez azokra a követelésekre, amelyek magasabb kockázatot jelentenek a beszámoló fordulónapján, mint a hitelfolyósítás időpontjában. A kollektív értékvesztés a hitelfolyósítás vagy vásárlás óta bekövetkezett belső minősítés romlásán alapul. A belső minősítésben olyan tényezők kerülnek figyelembe vételre, mint adott ország-, illetve iparág kockázatban történő változások, a technológiai avulás, ill. strukturális gyengeségek, fizetési nehézségek. Halasztott adókövetelések Halasztott adókövetelések olyan mértékű ki nem használt adóveszteségekre kerülnek kimutatásra, amelyeknél valószínű, hogy az adózandó nyereség ellentételezni fogja a ki nem használt adóveszteség összegét. A vezetőség döntése alapján kerül meghatározásra a halasztott adókövetelés, figyelembe véve a Bank jövőre vonatkozó gazdálkodási és adózási tervét. (e) Deviza tranzakciók A Bank és leányvállalatai funkcionális és beszámolási pénzneme a magyar forint. A deviza tranzakciók az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamon kerülnek rögzítésre. A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek a fordulónapon érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra. A különbségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A bekerülési értéken kimutatott devizában nyilvántartott nem monetáris eszközök és kötelezettségek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra. A valós értéken kimutatott devizában nyilvántartott nem monetáris eszközök és kötelezettségek, az értékmeghatározás napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra. A külföldön működő Intesa Leasing doo Beograd vállalat funkcionális pénzneme a szerb dínár. A mérleg fordulónapjára vonatkozóan a Csoport beszámolási pénznemére, a forintra a vállalkozás eszközei és forrásai a mérleg fordulónapi árfolyamon, az eredménykimutatás tételei pedig a súlyozott éves átlag árfolyamon kerülnek bemutatásra. Az átszámítás során keletkező deviza átváltási tartalék a saját tőkében kiemelten kerül bemutatásra. A külföldön működő társaságok értékesítése esetén a deviza átváltási tartalék az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. (f) Bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek A bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek értékvesztésekkel és leírásokkal csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 37

(g) Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése A pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítéskori besorolása függ attól, hogy a Csoport milyen céllal szerezte be az eszközt, illetve milyenek az eszköz jellemzői. A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor piaci értéken kerülnek értékelésre, illetve azon pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében, amelyeket a Csoport nem eredménnyel szemben piaci értéken értékel a beszerzéshez vagy kibocsátáshoz kapcsolódó költségek figyelembevételével kerülnek elszámolásra. Az összes „szokott módon történő” pénzügyieszköz-vásárlás és -eladás az értéknap illetve leszállítás időpontjában, vagyis azon a napon kerül könyvelésre, amikor a Csoport a tranzakciót teljesíti ill. azért érvényes kötelezettséget vállal. A szokott módon történő vásárlások vagy eladások azon beszerzések vagy értékesítések, amelyek esetén az eszközök leszállítása a piaci szabály vagy konvenció időkeretén belül jön létre. A derivatívák kötési napon kerülnek elszámolásra. A kötési nap az az időpont, amikor a Csoport a pénzügyi eszköz vásárlására vagy eladására elkötelezi magát. (h) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek közé sorolhatók azok az eszközök vagy kötelezettségek, amelyek vagy kereskedési célúak, vagy a beszerzéskor a Bank által eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kerültek besorolásra. Ezek a pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. Az ebből eredő nyereségek, ill. veszteségek felmerüléskor kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra. A pénzügyi eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a társaság alapvetően az összes pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadja. Ha a társaság a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatok és hasznok közül csak néhányat ad át, akkor az eszközt csak akkor vezeti ki, ha az eszköz feletti ellenőrzést átadta. Amennyiben a társaság megtartja az ellenőrzést, úgy a pénzügyi eszköz továbbra is kimutatásra kerül. A pénzügyi kötelezettség kivezetésére akkor kerül sor, ha a kötelezettséget jelentő tartozás rendezésre kerül, semmissé válik vagy lejár. (i) Származékos és fedezeti ügyletek A Bank tőzsdén és tőzsdén kívül is bonyolít le határidős, opciós és swap ügyleteket. A származékos ügyletek valós értéken kerülnek a mérlegbe, az értékelésből adódó nyereségek, illetve veszteségek pedig azok felmerülésének időszakában az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

Azon származékos ügyletek, amelyeknek piaci értéke pozitív (nem-realizált nyereség), származékos pénzügyi eszközként, azon ügyletek, amelyeknek piaci értéke negatív (nem-realizált veszteség), származékos pénzügyi kötelezettségként jelennek meg a mérlegben. A származékos pénzügyi ügyletek időszakosan újraértékelésre kerülnek. A beágyazott származékos ügyletek esetén a különböző származékos termékek valós értéken kerülnek kimutatásra a beszámolóban, amennyiben gazdasági jellegük és kockázatuk nincs szoros kapcsolatban az alapszerződéssel és az alapszerződés maga nem kereskedési célú vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum. A beágyazott származékos termék a mérlegben az alapszerződéstől elkülönülten, valós értéken kerül kimutatásra a származékos pénzügyi eszközök ill. kötelezettségek között, míg a valós értékben bekövetkezett változások az eredménybe kerülnek elszámolásra. A Csoport eszköz-forrás bizottsága a kamatláb változásból, a deviza árfolyam változásból adódó kockázatokhoz, illetve a hitelezési kockázatok kezeléséhez kapcsolódóan derivatív ügyletek is köt. A speciális kockázatok elkerülésére a Csoport meghatározott kritériumok szerinti fedezeti ügyleteket is köt. A szerződés életbe lépésekor a Csoport hivatalosan is dokumentálja a fedezeti ügylet és a fedezett instrumentum közötti kapcsolatot, amely dokumentum tartalmazza a kockázat jellegét, a kockázatkezelési célokat és stratégiákat. A fedezeti dokumentációba szintén rögzítésre kerül a fedezeti hatékonyság mérésének módszere. Szintén a fedezeti kapcsolat megállapításakor értékelésre kerül, hogy várhatóan hosszú távon is nagyon hatékony lesz-e a fedezeti ügylet a fedezet kockázatnak tulajdonítható valós érték vagy cash-flow változásokat ellentételező hatások elérésében. A fedezeti ügyleteket a Csoport negyedévente értékeli. A fedezeti ügyletek akkor tekinthetőek nagyon hatékonynak, ha a fedezett kockázatnak tulajdoníthatóan a valós érték vagy cash flow változásokat ellentételező hatások eredményei 80-125%-os tartományon belülre esnek a kapcsolat megléte alatt. A fedezeti ügyletek esetében a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valósérték-változásai az eredményben egymást ellentételező hatásként kerülnek elszámolásra. A valós érték fedezeti ügyleteknél a fedezeti instrumentum értékeléséből adódó eredmény az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A fedezett tételen keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereséggel vagy veszteséggel módosítani kell a fedezett tétel könyv szerinti értékét, és akkor kell az eredményben elszámolni, ha a fedezett tétel bekerülési értéken kerül értékelésre. Amenynyiben a fedezett ügylet egy értékesíthető pénzügyi esz-

38 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

köz, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A Bank a meglévő követeléseinek, meglévő és függő kötelezettségeinek, illetve ezek egy részének valós értékében bekövetkező változásaiból adódó kitettség-kockázatát valós érték fedezeti ügyletekkel igyekszik csökkenteni. A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a fedezeti instrumentum lejár vagy eladják, megszüntetik, vagy lehívják, vagy a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek. Az effektív kamatláb alkalmazásával nyilvántartott fedezett pénzügyi instrumentum könyv szerinti értékének módosítását az eredménybe kell amortizálni a pénzügyi instrumentum lejáratáig. Amennyiben egy fedezett instrumentum kivezetésre kerül, a nem amortizált valós érték különbözet azonnal eredményként kerül elszámolásra. (j) Hitelek és előlegek Hitelek és előlegek azok a pénzügyi eszközök, amelyek fix kifizetésűek és fix lejárattal bírnak, valamint aktív piacon nem jegyzettek és effektív kamatláb módszerrel számolt, értékvesztéssel csökkentett amortizált költségen kerülnek nyilvántartásra. A hitel kapcsán felmerülő, harmadik féllel szembeni költségek (pl. ügyvédi díj) a tranzakciós költség részét képezik. Az ügylet hitelnek, ill. előlegnek minősül, amint a folyósítás megtörténik.

A kollektív értékvesztés meghatározásánál a Csoport belső rendszerei alapján a pénzügyi eszközök adott tényezők figyelembe vételével csoportokba sorolódnak. A tényezők lehetnek: az eszköz típusa, iparági besorolás, földrajzi elhelyezkedés, a biztosíték típusa, korábbi minősítések és más vonatkozó tényezők. Az értékvesztés alapját jelentő becslések pedig az egyes tényezők múltbeli modelljén alapulnak. Az értékvesztés-és céltartalék-képzés kalkuláció alapját a várható diszkontált cash-flow módszer és a PD (Probability of Default) és az LGD (Loss Given Default) módszerek képezik. A várható jövőbeni cash-flow jelenértéke diszkontálásra kerül a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával. Amennyiben a hitel változó kamatozású, abban az esetben az értékvesztéshez alkalmazott diszkont kamatláb az aktuális effektív kamatláb. Azon pénzügyi eszközök esetében, ahol fedezet is áll az ügylet mögött, ott a várható jövőbeni cash-flow jelenértékbe beszámításra kerül a fedezet érvényesítéséből származó, a fedezet megszerzésével és eladásával kapcsolatos költségek csökkentése utáni bevétel is, függetlenül attól, hogy a fedezet érvényesítése valószínűsíthető-e vagy sem. Ahol lehetséges a Csoport törekszik a hitelek átstrukturálására, szemben a biztosítékok birtokbavételével, ami új fizetési ütemezések és új hitel kondíciók megállapítását jelenti. A feltételek módosítása után a Csoport már nem tekinti lejártnak a hitelt. (k) Pénzügyilízing-követelések

Az egyedileg Jelentős összegű hitelnél és az előlegnél értékvesztés kerül megállapításra abban az esetben, ha a Csoport bizonyosságot szerez, hogy a kintlévőség nem fog teljesen megtérülni. Amennyiben a Csoport úgy dönt, hogy nincs objektív bizonyíték egy egyedileg minősített hitel esetében az értékvesztésre, függetlenül attól, hogy Jelentős vagy nem Jelentős összegű, a hitel hasonló hitelezési kockázatú pénzügyi eszközökkel kerül csoportosításra, és kollektív értékelésre. Az egyedileg minősített és értékvesztett hitelek kollektíven nem kerülnek értékelésre. Ha egy hitel nem behajtható, akkor leírásra kerül a kapcsolódó értékvesztéssel szemben; az esetlegesen utólag befolyt összegek az adott évi értékvesztés képzés-ráfordítást csökkentik a konszolidált eredménykimutatásban. Az eredménytartalék terhére további általános kockázati tartalék kerül elkülönítésre a törvényi szabályozásnak megfelelően. Ha valamilyen oknál fogva a már értékvesztett hitel minősítése (pozitív irányba) megváltozik, akkor az értékvesztés-visszaírás a ráfordítást fogja csökkenteni.

Azon lízingügyletek, amelyek esetében a Csoport az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és előnyt alapvetően a lízingbe vevőre ruházza át, pénzügyi lízingnek minősülnek. A Csoport által nyújtott pénzügyi lízingből eredő nettó követelés az ügyfélnek adott hitelek és előlegek között kerül kimutatásra a mérlegben. A követelés a lízingügylet teljes időtartama alatt a lízing szerződések belső kamatlábbal számított nettó jelenértékének összegében kerülnek kimutatásra figyelembe véve a garantált maradványérték összegét is. Minden, ezen követeléshez kapcsolódó bevétel a kamatbevételek között kerül kimutatásra az eredménykimutatásban. Azon lízingügyletek, amelyeknél a Csoport nem ruházza át a lízingbe vevőre az összes kockázatot és előnyt, operatív lízingnek minősülnek. Az, hogy egy ügylet lízingnek minősül-e vagy tartalmaz-e lízing ügyletet is, maga az ügylet tartalma alapján kerül meghatározásra, értékelve azt, hogy az ügylet teljesítése független-e egy adott eszköz vagy eszközcsoport használatától és az ügylet biztosít-e jogot az eszköz használatához. Amennyiben a következő feltételek egyike bekö-

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 39

vetkezők, az ügylet felülvizsgálatra kerül: - a szerződési feltételekben a megújítástól vagy meghoszszabbítástól változások következnek be - megújítási opció kerül biztosításra, hacsak ez korábban nem képezte a szerződési feltételek részét - változás következik be annak vonatkozásában, hogy a teljesítés független-e egy adott eszköztől vagy - az eszközre vonatkozóan lényeges változás következik be.

(o) Valós értékelés elve A valós érték azon pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel aktív pénzügyi piacon kereskednek a jegyzett piaci vagy ügyletkötői árfolyam a tranzakciós költségek levonása nélkül. Azon pénzügyi eszközöknél, amelyekkel szervezett pénzügyi piacokon kereskednek, a valós értékelés alapja a mérlegforduló napján érvényes tőzsdei záró vételi árfolyam.

(l) tartott pénzügyi befektetések A lejáratig tartott pénzügyi befektetések azok a pénzügyi befektetések, amelyek fix kifizetésűek, és amelyeket a Csoport szándékozik és képes is a lejáratig megtartani. A kezdeti megjelenítés után a lejáratig tartott pénzügyi befektetések az effektív kamatláb módszerével számolt, értékvesztéssel csökkentett amortizált költségen kerülnek kimutatásra. A számítás során figyelembe vételre kerül minden olyan, a szerződéshez kapcsolódó kapott díj, amely tranzakciós költségnek minősül, illetve a prémiumok és diszkont értékek. Az amortizáció az eredménykimutatásban kamatbevétel sorban kerül kimutatásra. (m) Értékesíthető pénzügyi befektetések Értékesíthető pénzügyi befektetések azok a pénzügyi eszközök, amelyeket nem sorolt a Csoport nyereséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, lejáratig tartott pénzügyi eszközök vagy hitelek és előlegek közé. Amennyiben az értékesíthető pénzügyi befektetések közé kerül besorolásra az eszköz, valós értéken kerül kimutatásra a beszámolóban. Az átértékelés során keletkezett nem realizált nyereség, illetve veszteség a felmerülés időszakában a tőkében, az értékelési tartalékok között kerül elszámolásra. A tőkében kimutatott nem realizált nyereség, illetve veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. (n) Értékpapírkölcsön-ügyletek Az értékpapírkölcsön-ügyletek általában értékpapírral vagy készpénzzel fedezett ügyletek. Az értékpapír átadása abban az esetben kerül a mérlegben kimutatásra, ha az értékpapírral együtt a kockázatok és a hasznok is átadásra kerülnek. Az ügylethez kapcsolódó adott, illetve kapott készpénzfedezetek követelésként vagy kötelezettségként kerülnek kimutatásra a mérlegben. A kölcsönbe kapott értékpapír nem kerül kimutatásra a mérlegben, kivéve, ha egy harmadik fél felé történő értékesítés során létezik egy értékpapír-visszaadási kötelezettség, mint kereskedési kötelezettség. Ilyen esetben valós értéken kerül az értékpapír kimutatásra, a nem realizált nyereség, illetve veszteség pedig az eredményben számolódik el.

A kamatozó pénzügyi eszközök valós értéke a diszkontált cash-flow-módszerrel kerül meghatározásra – felhasználva a hasonló lejáratú pénzügyi eszközök hozamrátáját. A látra szóló betétek esetében valós értékként a könyv szerinti érték szolgál. Azon pénzügyi eszközöknél, amelyeknél nem áll rendelkezésre jegyzett piaci árfolyam, a valós érték becslés alapján kerül meghatározásra. Becslés alapjául a piacon lévő hasonló kondíciójú pénzügyi eszközök piaci árfolyama, vagy a várható diszkontált cash-flow-módszere szolgál. (p) Repó ügyletek A meghatározott jövőbeni időpontban történő visszavásárlásra irányuló egyidejű kötelezettségvállalás mellett eladott eszközök (repók) továbbra is kimutatásra kerülnek a mérlegben, és a nem kereskedési célú pénzügyi eszközökre vonatkozó számviteli politikával összhangban kerülnek értékelésre. Az ezen megállapodásokból származó kötelezettségek a bankokkal és egyéb hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között szerepelnek. Az eladási és visszavásárlási ár közti különbség kamatráfordításként kerül elszámolásra az eredménykimutatásban. A meghatározott jövőbeni időpontban történő újraeladásra irányuló (fordított repó) egyidejű megvásárolt eszközök a mérlegben nem kerülnek kimutatásra. Az ezen megállapodások értelmében kifizetett összegek a bankok és egyéb hitelintézetek kihelyezései és egyéb betétek között szerepelnek. A vételi és újraeladási ár közti különbség kamatbevételként kerül elszámolásra. (q) Tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés az eszközök becsült hasznos élettartama alapján, lineáris módszer alkalmazásával kerül leírásra, kivéve a telkek esetében, ahol konkrét élettartam nem meghatározható.

40 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

A következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazzuk: Épületek, létesítmények

2%

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

5%

Irodabútorok és berendezések

14,5%

Számítástechnikai berendezések

33%

Szoftverek

20%

Gépjárművek

20%

elszámolása során új eszközök és források kimutatására, illetve az eszközök és források piaci értékre történő módosítására nem került sor. Az egyesülés elszámolása során egyedüli módosítás a számviteli elvek harmonizálása volt. (Megjegyzés 37 – Számviteli politika harmonizációja) - Az eredménykimutatás az egyesült bankok egész évre vonatkozó eredményeit tartalmazza. - A bemutatott összehasonlító adatok feltételezik, hogy egyesült bankként működtek a bankcsoportok. (s) Készletek

A tárgyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre a nyilvántartásokból, ha értékesítésre kerülnek vagy használatukból, illetve értékesítésükből gazdasági haszon már nem várható. Az eszközök kivezetéséhez kapcsolódó nyereségek vagy veszteségek a kivezetés évében kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban. A Csoport minden évben felülvizsgálja a maradványértékek, a hasznos élettartam és az alkalmazott értékcsökkenési leírás módszerét. (r) Üzleti kombinációk és üzleti vagy cégérték Az üzleti kombinációk a felvásárlás módszerének elszámolásával történik, melynél a megvásárolt eszközök és kötelezettségek azok piaci értékén kerülnek nyilvántartásra. Az üzleti kombináció során megszerzett üzleti vagy cégérték beszerzési értéken a Csoport által kifizetett érték és a megszerzett eszközök, kötelezettségek, és függő kötelezettségek nettó valós értékének különbözeteként kerül nyilvántartásba. Amennyiben szükséges, az üzleti vagy cégértékre értékvesztés kerül elszámolásra. A Csoport legalább évente felülvizsgálja az értékvesztés elszámolásának lehetőségét, amely az adott készpénztermelő egység használati értékének becslését teszi szükségessé. Amikor az adott leányvállalat értékesítésre kerül, az eladási ár és a nettó eszközérték különbözete, a felhalmozott devizaátszámítási-tartalék és az üzleti vagy cégérték az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az Inter-Európa Bankkal történt egyesülés elszámolása és beszámolóban történő kimutatása az egyesítési módszer alkalmazásával történt. Mivel a két bankcsoport közös irányítás alatt állt, ezért nem az IFRS 3 által szabályozott felvásárlási módszert alkalmazta a Csoport. Az egyesítési módszer alkalmazása a következő szabályok figyelembevételével történt: - Az egyesült bankcsoportok eszközei és forrásai nyilvántartási értéken kerültek elszámolásra. Az egyesülés

A készletek bekerülési értékének tartalmaznia kell az öszszes beszerzési költséget, átalakítási költséget és minden más költséget (amely annak érdekében merült fel, hogy a készlet jelenlegi helyére és állapotába kerüljön). Értékeléskor a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon kell bemutatni a készletet. (t) Fedezetként bevont eszközök A Csoport bizonyos esetekben ingatlant kap teljesítésként a hitelek és előlegek fejében. A kapott ingatlan az eredeti hitel és előleg nettó realizálható értéke és az adott eszköz piaci értéke közül az alacsonyabb értéken kerül kimutatásra. Az eladásból származó nyereség illetve veszteség, valamint az átértékelésből adódó nem realizált veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. (u) Betétek Minden bankközi és ügyfél által elhelyezett betét a kezdeti megjelenítéskor piaci értéken kerül kimutatásra. Minden kamatozó betét (kivéve a kereskedési célúakat) törlesztésekkel csökkentett amortizált költségen kerül bemutatásra. Az amortizált költség a diszkontok és prémiumok figyelembevételével kalkulálódik. A prémiumok és diszkontok az effektív kamatláb módszer alapján amortizálódnak, és a kamatráfordítások között kerülnek kimutatásra. Az amortizált értéken nyilvántartott kötelezettségek nyereségei, illetve veszteségei az eredménykimutatásban leíráskor vagy értékvesztéskor kerülnek elszámolásra. (v) Bevételek Bevételek akkor kerülnek elszámolásra, ha valószínűsíthető, hogy gazdasági haszon fog beáramolni a Csoporthoz, és ezek megbízhatóan értékelhetőek. Az amortizált költségen kimutatott pénzügyi instrumentumok esetében, valamint a kamatozó értékesíthető pénzügyi befektetésként kimutatott pénzügyi instrumentumok esetében a kamatbevételek és a rendelkezésre tartási jutalékok az effektív kamatráta alapján kerülnek elszámolásra. Az értékvesztett hitelek és előlegek , valamint egyéb

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 41

pénzügyi eszközök esetében a kamat meghatározásához a nettó jelenérték számításánál használt diszkontkamatláb kerül alkalmazásra. A Csoport az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokért különböző díjat és jutalékot kap. Azok a jutalékok és díjak, amelyek egy időtartamon keresztül nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódnak, az adott időtartamon belül elhatárolva kerülnek kimutatásra. Az olyan típusú jutalékok és díjak, amelyek olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, ahol a Bank tárgyaló vagy részt vevő fél egy harmadik fél tranzakciójánál, az adott tranzakció elszámolásával egyidejűleg kerülnek kimutatásra. Azok a jutalékok és díjak, amelyek meghatározott feltételek teljesítéséhez kapcsolódnak, csak akkor kerülnek elszámolásra, amikor a vonatkozó feltételek is teljesítésre kerülnek. A szindikált hitelek jutalékai a szindikálás befejezésekor, illetve akkor kerülnek elszámolásra, ha a Bank szindikált hitelkihelyezése megszűnt vagy azt ugyanolyan feltételekkel nyújtja az ügyfélnek, mint a szindikált ügyletben résztvevő többi fél. Az egyéb kapott és fizetett jutalékok tényleges teljesítéskor kerülnek a könyvekbe. Az osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az adott közgyűlés jóváhagyta. (w) Eredményt terhelő adók Taxation is provided for in accordance with the fiscal Az adók elszámolása a magyar adótörvényeknek megfelelően történnek.

beszámolóban a valós érték az egyéb kötelezettségek között szerepel. Az egyedi nyilvántartásba vétel után a Bank pénzügyigarancia-szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségei a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó várható ráfordítások valószínűsíthető becsléseinek értéke és a garanciák kumulált amortizált bekerülési értéke közül a nagyobb értéken kerülnek kimutatásra. A pénzügyigarancia-szerződések valós értékének változása az eredményben kerül elszámolásra. A pénzügyigarancia-szerződések valós értéke a kötelezettségek megszűnésekor, megváltozásakor, illetve lejáratakor kerülnek elszámolásra az eredményben. (aa) Céltartalékok Céltartalékok akkor kerülnek kimutatásra a beszámolóban, ha a Csoportnak valamilyen múltbeli eseményből adódóan jelenlegi (jogi vagy gazdasági) kötelezettsége keletkezik és valószínű, hogy a kötelezettség teljesítése gazdasági erőforrások és hasznok kiáramlásával fog együtt járni. Amennyiben a Csoport a céltartalékok esetében azok megtérülésére számít, a várható megtérülés összege akkor fog eszközként külön kimutatásra kerülni a beszámolóban, amennyiben az valóban biztos. A céltartalékhoz kapcsolódó költség a megtérüléssel csökkentett értéken kerül kimutatásra az eredménykimutatásban. (ab) Működési eredmény

Halasztott adókötelezettség kerül elszámolásra minden átmeneti különbségre, mely a beszámoló készítés napján az eszközök és források adó és számvitel által elfogadott értékei között állnak fenn. A kalkuláció azzal a várható adókulccsal számolódik, amely a kötelezettség tényleges felmerülésekor valószínűsíthető. A várható adókulcs a mérlegkészítés napján érvényben lévő adótörvények alapján kerül számszerűsítésre. (x) Pénzügyi instrumentumok nettósítása A pénzügyi eszközök és források egymással szemben történő kiszűrésére, valamint nettó módon történő megjelenítésére abban az esetben kerül a mérlegben sor, ha a már elismert összegek nettósítására törvényesen érvényesíthető jog áll fenn, és szándék mutatkozik a nettó alapon történő kiegyenlítésre, illetve a követelés érvényesítése és a kötelezettség kiegyenlítése egy időben történik. (y) Vagyonkezelt eszközök A letétben vagy vagyonkezelői minőségben tartott eszközök nem a Bank eszközeként kerülnek kezelésre, így azok az éves beszámoló részét nem képezik. (z) Pénzügyigarancia-szerződések A normál üzleti folyamatok során a Bank pénzügyigarancia-szerződéseket nyújt ügyfeleinek, mint például hitellevelek, pénzügyi garanciák. A pénzügyigarancia-szerződések egyedileg valós értéken kerülnek kimutatásra a

A működési eredmény az üzleti tevékenység eredményét jelenti, mely az adózás előtti eredmény a társult vállalati eredménnyel módosítva. (ac) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek azon tételeket tartalmazzák, amelyek eredeti lejárata legfeljebb három hónapon belüli. Ennek megfelelően a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek magukba foglalnak egyenlegeket a jegybanknál, kereskedelmi bankoknál és egyéb hitelintézeteknél lévő készpénzek és számlák, rövid lejáratú kincstárjegyek és egyéb bankképes papírok, valamint a banki kihelyezések csoportjából. A pénzeszközök magukban foglalják a jegybanknál vezetett számlán lévő pénzösszeget, mint jogszabályban (minimális átlagos havi egyenlegre vonatkozóan) előírt kötelező tartalékot, amely likviditáskezelési célokra használható fel. (ad) Hitelfelvételi költségek A hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amelyben felmerültek. Azokat a hitelfelvételi költségeket, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének tulajdoníthatók, aktiválni kell az adott eszköz bekerülési értékének részeként.

42 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(ae) Számviteli politikában történt változás hatása és kiegészítések A számviteli politika összhangban van az előző évben alkalmazottal, kivéve a következő tételeket:

jövedelemkimutatást, amely minden eredménykimutatásban elszámolt tételt tartalmaz. A jövedelmeket és ráfordításokat a standard alapján egy átfogó jövedelemkimutatásban vagy két kimutatásban (különálló eredménykimutatásban és átfogó jövedelem kimutatásban) kell prezentálni.

A Csoport a következő új és módosított IFRS és IFRIC szabályokat alkalmazta az elmúlt évben. Ezek a módosítások nem voltak hatással a Csoport pénzügyi teljesítményére vagy pozíciójára. Szintén nem adtak alapot újabb tételek bemutatására a kiegészítő mellékletben.

IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések A módosítás a nettó eladási ár fogalmát az értékesítési költségekkel csökkentett piaci érték kategóriára változtatja.

IFRIC 11 IFRS 2 Csoport és Treasury részvény tranzakciók Az értelmezés szerint minden olyan tranzakciót, amelynél a munkavállalók jogot kapnak egy vállalkozás tőke instrumentumaihoz tőke alapú kifizetésként kell kezelni függetlenül attól hogy a vállalkozás az instrumentumot más vállalkozástól vásárolta vagy a részvényesek bocsátották rendelkezésre a szükséges tőkét.

IAS 23 Hitelfelvételi költségek A módosított IAS 23 előírásai alapján azokat a hitelfelvételi költségeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a minősített eszköz beszerzéséhez, tervezéséhez és előállításához aktiválni kell. Az IASB a módosítást 2007 márciusában adta ki. A módosított IAS 23 a 2009. január 1-jével kezdődő üzleti évekre vonatkozóan lesz hatályos. A Csoport nem alkalmazta előzetesen a módosított előírást. A módosításnak nincs Jelentős hatása a Csoportra.

IFRIC 12 Szolgáltatási Engedményezési Megállapodások Az IFRIC az IFRIC 12 magyarázatot 2006. novemberében adta ki. A magyarázatot azon vállalkozások alkalmazzák, akik szolgáltatási engedményezési szerződéseket kötnek. A magyarázat tartalmazza, hogyan kell elszámolni az ilyen jellegű szerződések keretében vállalt kötelezettségeket és kapott jogokat. A Csoport esetében nincs olyan jellegű vállalkozás, amelynek ilyen jellegű szerződése lenne, így a magyarázatnak nincs hatása a Csoportra. IFRIC 14 IAS 19 A meghatározott juttatási eszközök limitje, minimum finanszírozási követelmények és kölcsönhatásuk. Az IFRIC 14 útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a meghatározott juttatási programokon keletkezett többletekre vonatkozó limiteket, amelyeket az IAS 1 alapján eszközként lehet kimutatni. Az IFRIC 14 2007. júliusában került kiadásra és 2008. január 1-jétől hatályos. A magyarázatnak nem volt hatása a Csoport pénzügyi pozíciójára és tevékenységére.

IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések Amennyiben egy társult vállalkozásban lévő befektetés az IAS 39 előírásai alapján piaci értéken kerül értékelésre, az IAS 28 követelményei alapján csak azoknak a Jelentősebb korlátozásoknak a jellegét és nagyságát kell közzétenni, amelyek a társult vállalkozás azon képességeire vonatkoznak, hogy a vállalkozásnak készpénz vagy hitel törlesztés formájában fizetéseket eszközöljön. IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek Amennyiben egy közös vállalkozásban lévő befektetés az IAS 39 előírásai alapján piaci értéken kerül értékelésre, az IAS 31 követelményei alapján csak a közös vállalkozás kötelezettségeit kell bemutatni, úgy mint ahogyan összefoglalóan pénzügyi információt kell bemutatni az eszközökről, kötelezettségekről, bevételekről és költségekről. A módosításnak nincs Jelentős hatása a csoport pénzügyi beszámolójára, mivel a közös vállalkozásokban lévő részesedéseket nem az IAS 39 piaci értékre vonatkozó előírásai alapján értékeli.

(af) Kiadott, de nem hatályos standardok 2008-ban az IASB a következő módosításokat és értelmezéseket adta ki az IAS-ek és IFRS-esek vonatkozásában. A Csoport ezen módosításokat és értelmezéseket nem alkalmazta előzetesen, de ezeknek nem lesz Jelentős hatásuk a Csoport pénzügyi kimutatásaira. IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása Az IASB 2007. szeptemberében adta ki a módosított IAS 1 standardot, amely a 2009. január 1-jén kezdődő üzleti évekre vonatkozóan lép hatályba. A standard megkülönbözteti a tőkében történő tulajdonosi és nem tulajdonosi tranzakciókból adódó változásokat. Ennek következtében a saját-tőke változás táblában csak a tulajdonosokkal történő tranzakciók kerülnek majd bemutatásra, a nem tulajdonosi tranzakciók külön soron kerülnek prezentálásra. A standard bevezeti az átfogó

IAS 32 Pénzügyi instrumentumok – bemutatás és az IAS 1 Pénzügyi beszámolók közzététele – Visszaadható pénzügyi instrumentumok és felszámolásból adódó kötelezettségek Az IAS 32 és az IAS 1 ezen módosításait 2008. februárjában adta ki az IASB és a 2009. január 1-jével kezdődő üzleti évekre vonatkozóan hatályosak. A módosítások előírásokat tartalmaznak azon visszaadható pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan, amelyeket tőkeként besorolhatóak, amennyiben bizonyos követelményeket teljesítenek. A standard módosításának nincs Jelentős hatása a Csoport pénzügyi pozíciójára és tevékenységére, mivel nem bocsátott ki ilyen jellegű instrumentumokat. IAS 36 Eszközök értékvesztése Az IAS 36 új előírásai alapján amennyiben a diszkontált cashflow módszerét használja fel a vállalkozás az eszközök érté-

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 43

kesítési költségekkel csökkentett piaci értékeinek becslésére, akkor külön megjegyzésként be kell mutatni a pénzügyi kimutatásokban a diszkont ráták értékeit hasonlóan ahhoz, amikor a használati érték becsléséhez használja fel a vállalkozás a diszkontált cash-flow-t. IAS 38 Immateriális javak A promóciós és reklám tevékenységekhez kapcsolódó ráfordításokat a módosított standard alapján költségként kell elszámolni, amikor a Csoportnak joga van az eszközhöz vagy igénybe veszi a szolgáltatást. A módosításnak nincs hatása a Csoportra, mivel nem végez ilyen jellegű promóciós tevékenységet. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés – Válaszható fedezett tételek IAS 39 ezen módosításait 2008 augusztusában adta ki az IASB és a 2009. július 1-től kezdődő pénzügyi időszakra vonatkozóan hatályosak. A módosítás lehetővé teszi egy egyoldalú kockázat megjelölését a fedezett tételre vonatkozóan és a fedezeti kockázat növekedésének vagy bizonyos szituációk egy részének megjelölését. A módosítás megengedi egy vállalkozásnak, hogy a pénzügyi instrumentum piaci értékében vagy cash-flow-jában bekövetkező változás egy részét is megjelölje fedezett tételként. A módosításnak nem lesz Jelentős hatása a Csoport pénzügyi pozíciójára és teljesítményére, mivel a Csoport nem kötött ilyen jellegű fedezeti ügyleteket. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés és IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok bemutatása A módosítás megengedi bizonyos pénzügyi instrumentumokat a vállalkozás a forgatási célú kategóriából és az értékesíthető kategóriából átsoroljon. Az új előírásnak nincs hatása a Csoport pénzügyi beszámolójára, mivel a Csoport nem élet az átsorolás lehetőségével. IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása és IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások Az IFRS1-ben történő módosítások megengedik, hogy amikor egy vállalkozás a leányvállalatokban, társult vállalkozásokban és közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedéseinek költségét meghatározza a nyitó IFRS pénzügyi kimutatásaiban, akkor az IAS 27 előírásait alkalmazza vagy, vélelmezett bekerülési értéket használjon. Az IAS 27 módosítása alapján minden leányvállalattól, társult vállalkozástól és közös vezetésű vállalkozástól kapott osztalékot az eredménykimutatásban külön kell bemutatni. Mindkét módosítás 2009. január 1-jétől lép hatályba. Az új módosításoknak nincs hatásuk a Csoport pénzügyi kimutatásaira. IFRS 2 Részvény alapú kifizetés Az IASB az IFRS 2-re vonatkozó módosítását 2008. januárjában adta ki, amely az átruházási feltételek definícióját adja meg és leírja annak a kezelését, amikor egy korábban meghatározott jutalom visszavonásra kerül. A módosítás 2009. január 1-jétől lesz hatályos.

IFRS 3 Üzleti kombinációk Az IASB 2008 januárjában adta ki a módosított üzleti kombinációkról szóló standardot, amely a 2009. július 1-je után kezdődő pénzügyi időszakra vonatkozóan lesz hatályos. A módosítás az üzleti kombinációk elszámolását módosítja, ideérte az üzleti vagy cégérték kimutatott értékének, az időszakban a felvásárlásokhoz kapcsolódó költségek és a jövőbeni ráfordítások kimutatását. IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek Az IFRS 5 új előírásokat tartalmaz a megszűnt tevékenységekkel kapcsolatos, valamint az értékesítésre tartott befektetett eszközök kiegészítő mellékletben megjelenített információira vonatkozóan. IFRS 8 Operációs szegmensek Az IASB 2006 Novemberében bocsátotta ki az IFRS 8 módosítását, amely a 2009. január 1-jével kezdődő üzleti évekre vonatkozóan lesz hatályos. A standard információk bemutatását írja elő a Csoport operációs szegmenseire vonatkozóan, helyettesítve azt a követelményt, hogy meghatározza az elsődleges üzleti és másodlagos földrajzi szegmensek előírását. IFRIC 13 Hűségprogramok Az IFRIC 2007 júniusában bocsátotta ki az IFRIC 13 magyarázatokat. A magyarázat alapján a hűségprogram keretében adott kedvezményeket az értékesítési tranzakciók külön részeként kell kimutatni. A magyarázat 2008. július 1-jétől hatályos. IFRIC 16 Külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetések fedezése Az IFRIC 2008. júliusában adta ki ezt a magyarázatot. A magyarázat útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetések fedezeti ügyleteit hogyan kell elszámolni. A magyarázat 2008. október 1-jétől lesz hatályos. (ag) Előző évek egyenlegeinek átcsoportosítása Bizonyos korábbi évekre vonatkozó beszámolóbeli adatok átcsoportosításra kerültek az időszakok összehasonlíthatósága miatt. A CIB Készletezési Kft által nyújtott hitelek értékei átcsoportosításra kerültek a korábbi időszak beszámolóbeli kimutatásához képest. Ezen átsorolás eredményeként a készletek értékei (29,729 millió Ft) átcsoportosításra kerültek az ügyfeleknek adott hitelek és előlegek közé. (lásd Megjegyzés 37 Átcsoportosítások). A Magyar Nemzeti Banknál vezetett nostro számla, az ügyfél hitelek és előlegek , valamint az ügyfelek által elhelyezett betétek kamatelhatárolásának és az ügyfelek befektetési számláinak 2007-es beszámolókban történő eltérő bemutatása miatt a 2008-as beszámolóban ezen eszközök és források azonos elven kerültek bemutatásra. (lásd Megjegyzés 37 Átcsoportosítások).

44 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(3) Kamatbevételek és - ráfordítások A kamatbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Banki kihelyezésekből származó kamat Ügyfélhitelekből és folyószámlahitelekből Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó kamat Értékesíthető pénzügyi befektetésekből származó kamat Lejáratig tartott pénzügyi befektetésekből származó kamat Összesen

9 309 156 490

2007 (Módosított) 10 952 124 513

3 279 11 888 642 181 608

6 031 8 957 804 151 257

A kamatráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Bankok által elhelyezett betétek kamata Ügyfelek által elhelyezett betétek kamata Kibocsátott értékpapírok kamata Összesen

48 470 64 273 6 229 118 972

2007 (Módosított) 27 144 59 003 7 014 93 161

(4) Jutalék- és díjbevételek és - ráfordítások A jutalék- és díjbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Hiteldíjak bevétele Okmányos meghitelezési díjak bevétele Pénztári díjak bevétele Pénzforgalmi jutalékbevételek Befektetési szolgáltatásdíjak bevétele Összesen

13 601 1 885 2 669 22 928 4 046 45 129

A jutalék- és díjráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Hiteldíjak ráfordítása Okmányos meghitelezési díjak ráfordítása Pénzforgalmi jutalék ráfordítások Befektetési szolgáltatásdíjak ráfordítása Összesen

2007 (Módosított) 10 386 2 565 2 176 21 448 5 174 41 749

109 303 6 435 475 7 322

2007 (Módosított) 809 236 8 363 435 9 843

(5) Működésből származó egyéb bevételek A működésből származó egyéb bevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Devizakereskedelem nettó eredménye Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz-kereskedelem nettó eredménye Értékesíthető pénzügyi befektetés-kereskedelem nettó eredménye Egyéb működési bevételek Összesen

42 765

2007 (Módosított) 30 929

(929) 69 2 053 43 958

2 307 (189) 424 33 471

A devizakereskedelem nettó eredménye tartalmazza a kerekedési célú pénzpiaci instrumentumok, a kamatláb swap-, az opciós-, az azonnali-és határidős ügyletek és egyéb devizára vonatkozó derivatívák eredményét. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz-, valamint az értékesíthető pénzügyi befektetés-

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 45

kereskedelem nettó eredménye tartalmazza az adás-vételi ügyletek eredményét és a piaci értékben bekövetkezett változások hatását.

(6) Értékvesztés- és céltartalék képzés ráfordításai Az értékvesztés- és céltartalék képzés ráfordításai az alábbiakat foglalják magukba:

(millió forint) 2008

Egyedi értékvesztés képzés hitelveszteségekre Kollektív értékvesztés képzés hitelveszteségekre Céltartalék képzés pénzügyi garanciákra Céltartalék képzés egyéb függő és jövőbeni kötelezettségekre Egyéb értékvesztés képzés egyéb követelésekre Egyéb céltartalék képzés egyéb kötelezettségekre Összesen

30 712 4 349 (306) (57) 804 (750) 34 752

2007 (Módosított) 13 806 1 376 (527) 279 (17) 2 173 17 090

(7) Működési költségek A működési költségek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Bérlet- és lízingdíjak Irodai és informatikai karbantartás Telekommunikáció Hirdetések Egyéb adók és kötelező díjak Egyéb ráfordítások Összesen

34 672 7 495 4 135 3 749 2 690 4 480 2 012 9 870 69 103

2007 (Módosított) 33 965 6 213 4 025 3 994 2 728 2 548 2 576 8 840 64 889

(8) Társult vállalkozások A Csoport 49%-os részesedéssel rendelkezik a szerb illetőségű Intesa Leasing doo Beograd-ban. A következő táblázat összefoglalja az Intesa Leasing doo Beograd-hoz kapcsolódó pénzügyi információkat: (millió forint) 2008 Befektetés bekerülési értéke – üzleti vagy cégértékkel korrigálva 141

2007 368

Társult vállalkozás eredménye: Ráfordítások Eredmény

(127) (127)

(203) (203)

(9) Eredményt terhelő adók A jövedelemadó az adott év eredményére vonatkozóan fizetendő társasági nyereségadón alapszik, amely a magyar számviteli és adózási szabályoknak megfelelően kerül meghatározásra. A 16%-os társasági nyereségadó-és a 2006. szeptember 1-jével bevezetett 4%-os szolidaritási adókulcs a Csoport összes vállalatára érvényes. Az egyéb jövedelemtípusú adók közé az iparűzési adó és az innovációs járulék került besorolásra. Az eredményt terhelő adók az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Tárgyévi fizetendő társasági adó Egyéb jövedelemtípusú adók Halasztott adó Összesen

8 451 4 352 (622) 12 181

2007 (Módosított) 7 752 3 758 35 11 545

46 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Az adózás előtti eredményre alkalmazandó, a törvényben meghatározott adókulccsal számított fizetendő társasági adó és a Csoport tényleges adókulcsával számított jövedelemadó egyeztetése december 31-ére vonatkozóan a következő: (millió forint) 2008 Adózás előtti eredmény 40 343 Törvényben meghatározott mértékű társasági adó 6 455 Különadó pénzügyi vállalkozásoktól 2 048 Szolidaritási adó 4 352 Egyéb jövedelemtípusú adók 650 Le nem vonható kiadások (1 322) Eredménykimutatásban el nem ismert adótételek (50) Pénzügyi vállalatok különadójának hatása a halasztott adóra 5 Szolidaritási adó hatása a halasztott adóra 43 Előző időszak helyesbítései 12 181

16,00% 5,08% 10,79% 1,61% (3,28%) (0,13%) 0,01% 0,11% 30,19%

2007 (Módosított) 41 367 6 619 16,00% 1 451 3,51% 3 758 9,08% 607 1,47% (1 186) (2,87%) 0,00% (4) (0,01%) 300 0,73% 11 545 27,91%

Halasztott adókövetelések és - kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban: (millió forint) 2008 2007 Követelés Kötelezettség Követelés Kötelezettség Eredménykimutatáson keresztül elszámolt halasztott adó (Módosított) Általános kockázati céltartalék 4 529 575 Fejlesztési tartalék 240 195 Céltartalékok 1 290 (1 469) 937 (1 406) Valós értékelés miatti korrekciók 160 (96) Amortizált jutalékok (35) (443) Veszteségelhatárolások 1 349 Egyéb korrekciók (253) 1 505 189 1 466 Eredménykimutatásban elszámolt halasztott adók összesen 2 386 4 930 1 126 4 291 Tőkében elszámolt halasztott adó Valós értékelés miatti korrekciók Halasztott adók összesen

2 386

(509) (509) 4 421

1 126

99 99 4 390

A halasztott adókövetelések-, és kötelezettségek a társaságok szintjén nettózásra kerül, de Csoport szinten bruttózódik.

(10) Fizetett osztalékok 2008-ban nem történt osztalékkifizetés a 2007-es üzleti évre vonatkozóan. (2007-ben 2 500 millió Ft, az egy részvényre jutó eredmény 72 forint volt).

(11) Készpénz és központi banki elszámolási számlák A készpénz és központi banki elszámolási számlák különféle pénznemek bankjegyeit és pénzérméit, illetve a központi banknál többféle devizában vezetett nostro számlákat tartalmazzák. A Bank köteles a devizabelföldi ügyfelei betéteinek, külföldi ügyfelei forint-és (éven belüli) devizabetéteinek 2%-ával (2007. december 31-én 5%) megegyező minimális egyenleget fenntartani a Magyar Nemzeti Banknál. A készpénz és központi banki elszámolási (millió forint) számlák az alábbiakat foglalják magukban: (millió forint) 2008 2007 (Módosított) Készpénz 16 343 11 878 Magyar Nemzeti Banknál lévő folyószámla 24 938 70 979 Összesen (Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (36. pont)) 41 281 82 857

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 47

(12) Banki kihelyezések A banki kihelyezések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Devizában vezetett nostro számlák Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál kevesebb) Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (36. pont) Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál több) Összesen

2007 (Módosított) 19 241 65 693 84 934 10 019 94 953

7 875 4 900 12 775 6 229 19 004

(13) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állománya az alábbiakat foglalja magában:

(millió forint) 2008

Állampapírok: Ft Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (36. pont) Állampapírok: Ft Állampapírok: nem Ft Banki és vállalati kötvények: Ft Banki és vállalati kötvények: nem Ft Tőzsdén jegyzett részvények : Ft Tőzsdén jegyzett részvények : nem Ft Egyéb értékpapírok: Ft Egyéb értékpapírok: nem Ft Összesen

129 129

2007 (Módosított) 4 586 4 586

42 096 3 403 255 861 2 071 169 48 984

41 326 293 17 645 7 3 189 67 046

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök csak kereskedési célú instrumentumokat tartalmaznak. A Csoport nyilvántartásba vételkor nem minősített más pénzügyi eszközöket eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek. A tőkebefektetésekből és az egyéb, nem fix hozamú eszközökből származó bevételek az egyéb működési bevételben kerülnek elszámolásra.

(14) Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Az ügyfeleknek adott hitelek és előlegek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Ebből: Értékvesztés felmerülő hitelveszteségekre Nettó hitelállomány

2 586 262 (75 457) 2 510 805

2007 (Módosított) 2 076 246 (49 471) 2 026 775

Szektoronkénti elemzés A hitelportfolió szektoronkénti megoszlása az alábbi:

Kereskedelem Magánügyfelek Ingatlanbefektetések Egyéb főként szolgáltató iparágak Élelmiszer-feldolgozás Szállítás és kommunikáció Könnyűipar

2008

%

319 326 501 897 628 461 573 742 84 803 54 404 77 308

12,35 19,41 24,30 22,18 3,28 2,10 2,99

(millió forint) 2007 (Módosított) 254 161 369 434 497 678 407 503 79 895 63 248 82 230

% 12,24 17,79 23,97 19,63 3,85 3,05 3,96

48 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

A hitelportfolió szektoronkénti megoszlása az alábbi: Nehézipar Pénzügyi tevékenységek Mezőgazdaság Vegyi- és gyógyszeripar Összesen

2008 77 864 118 160 117 703 32 594 2 586 262

% 3,01 4,57 4.55 1.26 100.0

(millió forint) 2007 51 876 132 667 102 616 34 938 2 076 246

% 2,50 6,39 4.94 1.68 100.0

A Bank lízing leányvállalatai a belföldi lízingpiacon működnek és ügyfeleiknek pénzügyi lízing termékeket kínálnak. A következő táblázatok e tevékenység nem lejárt követeléseire vonatkozó főbb adatait mutatják december 31-ére vonatkozóan: (millió forint) 2008 2007 Bruttó lízingkövetelések: Egy éven belüli 177 505 146 175 Egy-öt éven belüli 348 546 286 121 Öt éven túli 200 900 176 075 Összesen 726 951 608 371 Minimum lízingdíj-követelések jelenértéke: Egy éven belüli Egy-öt éven belüli Öt éven túli Összesen

135 241 264 029 146 052 545 322

111 501 217 466 126 136 455 103

Jövőbeni pénzügyi bevételek

181 630

153 268

Behajthatatlan minimum lízingdíj-követelésre képzett halmozott értékvesztés 8 104

7 446

A szerződések futamideje 12 és 72 hónap között változik, a kamatlábak alapkamat +2-8%-os sávban mozognak. Felmerülő hitelezési veszteségre képzett értékvesztés A felmerülő hitelezési veszteségre képzett értékvesztés az alábbiakat foglalja magában: (millió forint) 2008 2007 (Módosított) Nyitó egyenleg 49 471 45 906 Évközi értékvesztés növekedés 77 546 43 784 Évközi értékvesztés csökkenése (42 485) (28 581) Leírás és értékesítés (9 075) (11 638) Záró egyenleg 75 457 49 471 A felmerülő hitelezési veszteségre képzett értékvesztés az alábbiakat foglalja magában: (millió forint) 2008 2007 (Módosított) Egyedi értékvesztés 66 710 45 043 Kollektív értékvesztés 8 747 4 428 75 457 49 471 Az egyedileg értékvesztett hitelekre vonatkozóan a Csoport 1 647 637 millió forint valós értékű fedezettel rendelkezett 2008. december 31-én. (2007: 903 684 millió forint).

(15) Értékesítésre szánt befektetett eszközök Értékesítésre szánt befektetett eszközök közé tartoznak azok a lízingelt eszközök, amelyek a lízingbe vevő fizetőképtelensége miatt kerültek vissza a lízing társaságokhoz.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 49

(16) Készletek A készletek főként olyan anyagok, amelyek a banki szolgáltatási tevékenységhez szükségesek. A készletek visszavett fedezeti árukat is tartalmaznak.

(17) Egyéb eszközök Az egyéb eszközök az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Elhatárolt költségek Átmenő tételek Vevőkövetelések Adók és kötelező díjak Egyéb eszközök Összesen

2007 (Módosított) 2 707 2 874 3 207 4 825 4 288 17 901

882 1 490 2 165 5 572 19 484 29 593

(18) Pénzügyi befektetések Az értékesíthető pénzügyi befektetések az alábbiakat foglalják magukban

(millió forint) 2008

Állampapírok: Ft Banki és vállalati kötvények: Ft Banki és vállalati kötvények: nem Ft Tőzsdén jegyzett részvények: nem Ft Egyéb értékpapírok: nem Ft Befektetések: Ft Összesen

2007 (Módosított) 132 888 1 247 519 204 27 344 486 162 688

166 644 1 244 1 755 283 59 482 231 229 639

A lejáratig tartott pénzügyi befektetések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Állampapírok: Ft Állampapírok: nem Ft Összesen

2007 (Módosított) 10 002 242 10 244

6 856 174 7 030

(19) Immateriális javak 2008. és 2007. december 31-én az immateriális javak értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult: (millió forint) 2008

Átsorolások

Szoftver licenszek 26 019 Üzleti vagy cégérték 877 Egyéb 1 941 Összesen 28 837

206 (7) 199

(millió forint) 2008 Szoftver licenszek 15 617 Üzleti vagy cégérték 56 Egyéb 506 Összesen 16 179

Immateriális javas bruttó értéke Kivezetés Beszerzés (61) (1) (62)

3 844 82 3 926

2007 (Módosított) 22 030 877 1 867 24 774

Immateriális javak halmozott értékcsökkenése Kivezetés Növekedés 2007 (Módosított) 153 (12) 3 030 12 446 56 13 51 442 166 (12) 3 081 12 944

Átsorolások

50 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(millió forint) Szoftver licenszek Üzleti vagy cégérték Egyéb

2007 22 030 877 1 867

Átsorolások 21 102

Összesen

24 774

123

(millió forint) Szoftver licenszek Üzleti vagy cégérték Egyéb Összesen

2007 12 446 56 442 12 944

(millió forint)

Immateriális javas bruttó értéke Kivezetés Beszerzés (122) 5 049 1 505 (142)

2006 17 102 877 206

6 554

18 239

Immateriális javak halmozott értékcsökkenése Átsorolások Kivezetés Növekedés 11 (43) 1 897 83 198 94 (43) 2 095

2006 10 581 56 161 10 798

Immateriális javak nettó könyv szerinti 2008 2007 10 402 9 584 821 821 1 432 1 426

Szoftver licenszek Üzleti vagy cégérték Egyéb Összesen

12 658

11 831

(20) Tárgyi eszközök 2008. és 2007. december 31-én a tárgyi eszközök értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult: (millió forint) Tárgyi eszközök bruttó értéke 2008 Átsorolások Kivezetés Beszerzés 2007 (Módosított) Telkek, épületek Bérelt ingatlanon végzett beruházások Irodabútorok, berendezések Számítástechnikai berendezések Gépjárművek Egyéb Összesen

27 951

(1 228)

(1 548)

430

30 297

11 477

673

(398)

2 903

8 299

15 757

657

(133)

2 680

12 553

10 749

(374)

(181)

1 225

10 079

2 217 148 68 299

2 (270)

(490) (2 750)

610 7 848

2 095 148 63 471

(millió forint) 2008 Telkek, épületek Bérelt ingatlanon végzett beruházások Irodabútorok, berendezések Számítástechnikai berendezések Gépjárművek Egyéb Összesen

4 759

Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése Átsorolások Kivezetés Növekedés 2007 (Módosított) (281) (87) 328 4 799

2 413

177

(244)

726

1 754

8 203

262

(8)

1 310

6 639

7 437

(374)

(164)

1 784

6 191

783 23 595

(216)

(241) (744)

266 4 414

758 20 044

2007 30 297

Átsorolások (77)

8 299

(71)

(millió forint) Telkek, épületek Bérelt ingatlanon végzett beruházások

Tárgyi eszközök bruttó értéke Kivezetés Beszerzés (2 033) 5 595 (22)

1 097

2006 26 812 7 295

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 51

(millió forint)

Tárgyi eszközök bruttó értéke Kivezetés Beszerzés (190) 2 077 (83) 1 515 (140) 322 (2 468) 10 606

2007 Irodabútorok, berendezések 12 553 Számítástechnikai berendezések 10 079 Gépjárművek 2 095 Egyéb 148 Összesen 63 371

Átsorolások 78 (77) (147)

(millió forint)

Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése Átsorolások Kivezetés Beszerzés (55) (2) 808

2007 4 799

Telkek, épületek Bérelt ingatlanon 1 754 végzett beruházások Irodabútorok, berendezések 6 639 Számítástechnikai berendezések 6 191 Gépjárművek 758 Egyéb Összesen 20 041

2006 10 588 8 724 1 913 148 55 480

2006 4 048

-

(9)

354

1 409

168 (176) 1 (62)

(128) (47) (115) (301)

1 143 1 579 234 4 118

5 456 4 835 638 16 386

(millió forint)

Telkek, épületek Bérelt ingatlanon végzett beruházások Irodabútorok, berendezések Számítástechnikai berendezések Gépjárművek Egyéb Összesen

Tárgyi eszközök nettó könyv szerinti értéke 2008 2007 (Módosított) 23 192 25 498 9 064 6 545 7 554 5 914 3 312 3 888 1 434 1 337 148 148 44 704 43 330

(21) Bankok által elhelyezett betétek A bankok által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Rezidens bankok által elhelyezett betétek Nem rezidens bankok által elhelyezett betétek Összesen

62 248 1 093 520 1 155 768

2007 (Módosított) 148 857 681 284 830 141

(22) Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Az ügyfelek által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Rezidens bankok által elhelyezett betétek Nem rezidens bankok által elhelyezett betétek Összesen

1 212 774 163 182 1 375 956

2007 (Módosított) 1 138 522 185 614 1 324 136

(23) Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek: az alábbiakat foglalják magukban A kibocsátott értékpapírok bruttó értéke Visszavásárolt saját értékpapírok értéke

(millió forint) 2008 88 715 (22 348)

2007 (Módosított) 93 464 (17 550)

52 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

A kibocsátott értékpapírok nettó értékének kamatelhatárolása Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek nettó értéke

5 694 72 061

3 871 79 785

A Bank által kibocsátott, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett értékpapírok között kilenc értékpapír található. ĚD&,%$PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2009. augusztus 1., fizetendő kamata 24%; ĚD&,%,QGH[¯OW$PHO\MîOLXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2009. január 30. fizetendő kamata 0 -10% -az euró/forint árfolyamtól függően; ĚD&,%%PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2009. július 31., fizetendő kamata 3 havi BUBOR + 0,1%; ĚD&,%&PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2009. július 31., fizetendő kamata 7,5%; ĚD&,%$PHO\IHEUX¯UÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2010. április 12., fizetendő kamata 7%; ĚD&,%%PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2010. augusztus 9., fizetendő kamata 3 havi BUBOR + 0,15%; ĚD&,%&PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2010. augusztus 9., fizetendő kamata 7,26%. ĚD&,%&ODVVLF$PHO\V]HSWHPEHUÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2011. szeptember 22., fizetendő kamata 3 havi BUBOR + 0,3%; ĚD&,%%PHO\V]HSWHPEHUÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2011. szeptember 22., fizetendő kamata 3 havi BUBOR + 0,7%; ĚD&,%tUW¿NÞU$PHO\V]HSWHPEHUÙWDPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQNHUðOWNLERFV¯W¯VUD A kötelezettség lejárati dátuma 2011. szeptember 29., fizetendő inflációhoz kötötten fix.; ĚD&,%(85ŽtUW¿NÞU$PHO\DXJXV]WXVÙWDPLOOLÙHXUÙPLOOLÙIRULQW ¿UW¿NEHQNHUðOW kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2011. augusztus 11., fizetendő kamata inflációhoz kötötten fix. Ě,(%OHW¿WLMHJ\HNPLOOLÙIRULQW¿UW¿NEHQ

(24) Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2008

Átmenő tételek Szállítók Adók és kötelező díjak Pénzügyigarancia-szerződések (25. pont) Egyéb kötelezettségek Összesen

(25) Céltartalékok

24 263 3 759 3 201 453 14 313 45 989

2007 (Módosított) 37 145 4 876 3 468 759 9 976 56 224

Nyitó egyenleg Évközi céltartalék növekedése Évközi céltartalék csökkenése Záró egyenleg

Pénzügyi-garanciaÖsszesen szerződések 759 759 971 971 (1 277) (1 277) 453 453

Függő kötelezettségek 2 077 4 724 (4 781) 2 020

Egyéb kötelezettségek 2 991 1 397 (2 147) 2 241

2007 (Módosított)

Pénzügyi-garanciaszerződések

Függő kötelezettségek

Egyéb kötelezettségek

2008

Összesen

Összesen 5 068 6 121 (6 928) 4 261 Összesen

Nyitó egyenleg

1 286

1 286

1 798

818

2 616

Évközi céltartalék növekedése

1 540

1 540

3 629

2 402

6 031

Évközi céltartalék csökkenése Záró egyenleg

(2 067) 759

(2 067) 759

(3 350) 2 077

(229) 2 991

(3 579) 5 068

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 53

A pénzügyigarancia-szerződésekre elszámolt céltartalékok a garanciákból adódó várható kötelezettségekre kerültek megképzésre, és az egyéb kötelezettségek között kerülnek bemutatásra. A függő kötelezettségekre képzett céltartalékok a várható jövőbeni hitelezési kötelezettségekre vonatkozóan kerültek megképzésre. A céltartalékokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek felmerülése éven túl várható.

(26) Alárendelt kölcsöntőke-kötelezettségek A Bank az alábbi alárendelt kölcsöntőkéket kapta:

(millió forint) 2008

2007 (Módosított)

Az Intesa Sanpaolo Holding International S.A.-tól (2004 decemberében Vseobecná úverová banka a.s.-től átvállalt) 35 millió euró összegű alárendelt kölcsöntőkét kapott. A hitel 2010. november 10-én jár le és a fizetendő kamata 6 havi EURIBOR+0,6%;

9 267

8 867

Az Intesa Sanpaolo Holding International S.A.-tól 15 millió euró alárendelt kölcsöntőkét kapott. A hitel 2010. november 26-án jár le és a fizetendő kamata 6 havi EURIBOR+0,6%;

3 972

3 800

Az Intesa Sanpaolo Holding International S.A.-tól 68,5 millió euró alárendelt kölcsöntőkét kapott. A hitel 2011. június 10-én jár le és a fizetendő kamata 6 havi EURIBOR+0,6%;

18 138

17 355

Az Intesa Bank Ireland plc-től 45 millió euró összegű alárendelt kölcsöntőkét kapott. A hitel 2014. október 26-án jár le és a fizetendő kamata 3 havi EURIBOR + 0,8%.

11 915

11 401

Az Intesa Bank Ireland plc-től 30 millió euró összegű alárendelt kölcsöntőkét kapott. A hitel 2021. november 26-án jár le és a fizetendő kamata 3 havi EURIBOR + 0,37%.

7 943

7 600

151

111

51 386

49 134

Kamatelhatárolások Összesen

(27) Jegyzett tőke A jegyzett tőke 2007. december 31-én 40 500 000 darab egyenként 1 000 forint névértékű törzsrészvényből áll. Az Inter-Európa Bankkal történt egyesülés hatásaként a Bankcsoport jegyzett tőkéje 7 019 millió forinttal növekedett. 2008. március 12-én az Ügyvezetőség a jegyzett tőke felemeléséről döntött 15 300 millió forint értékben. A jegyzett tőke 2008. december 31-én 62 818 570 000 darab egyenként 1 forint névértékű törzsrészvényből áll.

(28) Tartalékok A Csoport két, a törvény által előírt tartalékot képzett: általános kockázati tartalékot és általános tartalékot. A tartalékok osztalékfizetésre nem használhatók fel. Általános kockázati tartalék Az 1996. évi CXII. törvény 87. paragrafusa értelmében a bankok a kockázattal korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig terjedő összegű általános kockázati tartalékot képezhetnek. 2008. december 31-én a Bank 22 647 millió forint tartalékkal rendelkezett, ami a megengedett tartalékösszeg maximuma (2007: 22 874 millió forint). A magyar törvények értelmében ez a tartalék az adóból levonható, és a magyar beszámolóban az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Jelen éves beszámolóban -a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban -ez a tartalék az eredménytartalékból került elkülönítésre.

54 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Általános tartalék Az 1996. évi CXII. törvény 75. paragrafusa értelmében a Bank magyar törvényeknek megfelelően készített beszámolója szerinti adózott eredményének 10%-át fel nem osztható általános tartalékba köteles átvezetni. Értékelési tartalék Az értékelési tartalék az értékesíthető pénzügyi befektetések valós értékelését tartalmazza. Értékelési tartalék

(millió forint) 2008

Nyitó egyenleg Valós értékre való értékelés nettó eredménye Értékesítés és értékvesztés miatt eredmény kimutatásba átvezetett nettó eredmény Amortizáció miatt eredmény kimutatásba átvezetett érték Halasztott adó Összesen

396 (2 017)

2007 (Módosított) 644 35

109 (1 129) 607 (2 034)

98 (443) 62 396

Devizaátszámítási tartalék A devizaátszámítási tartalék a külföldi érdekeltségek pénzügyi beszámolóinak átváltásából adódó devizaátszámítási különbségeket tartalmazza.

(29) Jövőbeni és függő kötelezettségek 2008. és 2007. december 31-én a Bank jövőbeni és függő kötelezettségei az alábbiak voltak: 2008

(millió forint)

Bruttó érték Garanciális kötelezettségek 160 784 Akkreditívek 3 006 Pénzügyi garanciaszerződések összesen 163 790 Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek 426 128 Összesen 589 918

Céltartalék (445) (8) (453) (2 020) (2 473)

2007 (Módosított) Bruttó érték Garanciális kötelezettségek 152 973 Akkreditívek 3 691 Pénzügyi garanciaszerződések összesen 156 664 Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek 464 505 Összesen 621 169

Céltartalék (756) (3) (759) (2 077) (2 836)

Nettó érték 160 339 2 998 163 337 424 108 587 445 (millió forint) Nettó érték 152 217 3 688 155 905 462 428 618 333

Akkreditívek, garanciák (beleértve a készenléti hitelleveket) és egyéb hitellevelek kötelezik a Bankot, hogy az ügyfél nevében kiegyenlítse a tartozást, amennyiben az ügyfél a szerződésben rögzítetteknek megfelelően nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A garanciák és a készenléti hitellevelek ugyanolyan hitelezési kockázatot foglalnak magukban, mint a hitelek. A hitelgaranciák többféle (váltó, visszavonhatatlan akkreditívek, garanciák és forgatmányos váltók) formában is előfordulhatnak. A Bank mérlegalatt kimutatott hitelekre vonatkozó fizetési kötelezettségei a hitelek folyósítására és további hiteligény bevételekre vonatkozó szerződéses, még nem teljesült kötelmeket fejeznek ki. Hitelkeretek többsége fix lejáratúak vagy egyéb, szerződés által meghatározott kitételhez kötött. A letétkezelt értékpapírok állománya 2008. december 31-én 1 350 087 millió forintot tett ki (2007: 1 186 746 millió forint).

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 55

(30. a) Származékos pénzügyi instrumentumok Származékos pénzügyi instrumentumok 2008. december 31-én Szerződés szerinti érték a hátralévő élettartammal

Valós érték

(millió forint) Éven belül

1–5 év közötti

5 éven belül

Összesen

Eszköz

Kötelezettség

Kamatláb derivatívák Kamatláb derivatívák Határidős kamatláb-megállapodások

3 334 047

380 000

-

3 714 047

10 370

9 974

Kamatláb swap ügyletek

1 535 856

1 036 626

71 431

2 643 913

35 885

39 450

-

51 735

-

51 735

168

169

4 869 903

1 468 361

71 431

6 409 695

46 423

49 593

217 451

11 394

-

228 845

8 649

5 132

1 787 051

1 879

-

1 788 930

32 952

52 435

89 149

99 967

-

186 116

4 455

4 486

Összesen

2 093 651

113 240

-

2 203 891

46 056

62 053

Összesen

6 963 554

1 581 601

71 431

8 613 586

92 479

111 646

Kamatlábopciók Összesen Deviza derivatívák Tőzsdén kívüli termékek Határidős devizaügyletek Deviza swap-ügyletek Devizaopciók

(30. b) Származékos pénzügyi instrumentumok Származékos pénzügyi instrumentumok 2007. december 31-én Szerződés szerinti érték a hátralévő élettartammal

Valós érték

(millió forint) Éven belül

1–5 év közötti

5 éven belül

Összesen

Eszköz

Kötelezettség

3 828 925

1 075 000

-

4 903 925

3 206

3 601

702 822

778 715

36 839

1 518 376

14 455

12 247

-

47 822

-

47 822

2

3

4 531 747

1 901 537

36 839

6 470 123

17 633

15 851

212 329

27 531

-

239 860

2 529

5 468

1 257 412

5 131

-

1 262 543

15 710

11 370

44 376

226

-

44 602

258

232

Összesen

1 514 117

32 888

-

1 547 005

18 497

17 070

Összesen

6 045 864

1 934 425

36 839

8 017 128

36 160

32 921

Kamatláb derivatívák Kamatláb derivatívák Határidős kamatláb-megállapodások Kamatláb swap ügyletek Kamatlábopciók Összesen Deviza derivatívák Tőzsdén kívüli termékek Határidős devizaügyletek Deviza swap-ügyletek Devizaopciók

56 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(31. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2008. december 31-én a szerződéses újraárazás vagy lejárati dátum közül korábbi alapján Azonnal 1 hónapon kamatérzékeny belüli

1 éven túli 3 hónapon 3 hónap és és 5 éven belüli 1 év közötti belüli

5 éven túli

Nem kamatérzékeny

Összesen

Eszközök 24 938

-

-

-

-

-

16 343

41 281

Effektív kamatlábak

10,00

-

-

-

-

-

-

6,04

Banki kihelyezések és alárendelt kölcsön-tőkekövetelések Effektív kamatlábak

7 752

6 228

4 832

192

-

-

0,00

2,51

2,15

5,74

-

-

-

724

4 715

25 661

12 566

3 077

2 241

48 984

-

9,30

8,73

8,71

8,95

7,54

-

8,31

-

19 176

35 976

31 052

6 275

-

-

92 479

199 765

849 475

928 279

434 657

25 637

72 992

11,80

6,80

6,78

5,43

5,33

4,22

-

6,86

-

5 702

72 190

94 610

43 029

20 624

514

236 669

Effektív kamatlábak

-

5,68

5,02

8,44

9,21

8,84

-

7,49

Egyéb eszközök

-

-

-

-

-

-

89,585

89,585

1 314

429 346

658 593

97 827

20 020

54

3,90

4,11

3,55

4,01

2,56

2,54

-

3,77

-

34 092

45 916

27 422

4 216

-

-

111 646

386 630

372 511

423 002

174 486

18 997

330

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Effektív kamatlábak Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Effektív kamatlábak Pénzügyi befektetések

-

19 004

1,43

- 2 510 805

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendelt kölcsöntőkekötelezettség Effektív kamatlábak Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Effektív kamatlábak

- 1 207 154

- 1 375 956

3,60

7,18

9,58

8,33

7,46

5,85

-

7,06

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

-

889

37,564

26 029

7 579

-

-

72 061

-

7,45

10,47

7,98

7,19

-

-

9,19

Egyéb kötelezettségek

-

-

-

-

-

-

54 671

54 671

(155 489)

44 467

(119 083)

260 408

36 695

96 309

54 012

217 319

Nettó újraárazási rés

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 57

(31. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2007. december 31-én a szerződéses újraárazás vagy lejárati dátum közül korábbi alapján

Azonnal 1 hónapon 3 hónapon kamatérzékeny belüli belüli

3 hónap és 1 év közötti

1 éven túli és 5 éven belüli

5 éven túli

Nem kamatérzékeny

Összesen

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák Effektív kamatlábak

70 979

-

-

-

-

-

11 878

82 857

7,5

-

-

-

-

-

-

6,42

Banki kihelyezések és alárendelt kölcsöntőke-követelések Effektív kamatlábak

19 395

63 400

5 789

6 369

-

-

-

94 953

0,53

4,80

7,20

6,83

-

-

-

4,21

-

4 193

616

1 253

19 846

20 296

20 842

67 043

-

7,40

7 69

7,49

7,52

7,34

-

5,12

-

7 365

13 667

13 765

1 363

-

-

36 160

157 938

736 109

501 769

553 283

30 570

47 106

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Effektív kamatlábak Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Effektív kamatlábak

- 2 026 775

9 71

6,64

8,50

5,47

6 69

5,69

-

7,00

Pénzügyi befektetések Effektív kamatlábak

-

2 933 4,99

51 742 5,71

61 964 6,77

31 570 7,21

24 033 7,31

690 -

172 932 6,55

Egyéb eszközök

-

-

-

-

-

-

77 289

77 289

9 444

227 530

324 315

296 117

21 778

91

-

879 275

4 67

4,69

4,68

4,31

3,07

2,92

-

4,52

-

5 781

10 994

13 998

2 148

-

-

32 921

505 171

392 983

189 789

206 726

29 084

383

- 1 324 136

2,36

5,26

6,32

6,09

7,04

7,21

-

4,47

-

-

44 453

3 261

32 071

-

-

79 785

-

-

7,72

7,50

7,92

-

-

7,79

Egyéb kötelezettségek

-

-

-

-

-

-

65 682

65 682

Nettó újraárazási rés

(266 303)

187 706

4 032

116 532

(1 732)

90 961

45 017

176 213

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendelt kölcsöntőke-kötelezettség Effektív kamatlábak Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Effektív kamatlábak Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

58 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(32. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2008. december 31-én: 1 hónapon belüli

1-3 hónap közötti

3 hónap és 1 év közötti

1-5 év közötti

5 éven túli

Összesen

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

41 281

-

-

-

-

41 281

Banki kihelyezések

11 464

1 288

2 441

3 811

-

19 004

724

4 030

26 342

12 660

5 228

48 984

Származékos pénzügyi eszközök

15 413

23 972

30 720

20 785

1 589

92 479

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek

340 780

111 800

415 654

700 730

941 913

2 510 805

2 379

18 636

89 753

43 422

82 479

236 669

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

-

-

26

-

-

26

Készletek

-

-

218

-

-

218

Halasztott adókövetelések

-

-

-

2 386

-

2 386

Egyéb eszközök

881

-

1 490

27 222

-

29 593

-

-

-

-

57 362

57 362

412 850

159 726

566 644

811 016

1 088 571

3 038 807

250 805

248 717

46 915

346 629

262 702

1 155 768

28 589

31 455

32 406

18 354

842

111 646

718 292

311 321

237 105

95 777

13 461

1 375 956

889

-

28 159

43 013

-

72 061

-

-

-

4 421

-

4 421

9 791

-

14 472

21 726

-

45 989

-

--

--

4 261

-

4 261

115

-

36

31 376

19 859

51 386

1 008 481

591 493

359 093

565 557

296 864

2 821 488

(595 631)

(431 767)

207 551

245 551

791 707

217 319

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Pénzügyi befektetések

Immateriális javak és tárgyi eszközök Eszközök összesen Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Halasztott adókötelezettségek Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendelt kölcsöntőkekötelezettségek Kötelezettségek összesen Nettó pozíció

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 59

(32. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2007. december 31-én:

(Módosított)

1 hónapon belüli

1-3 hónap közötti

3 hónap és 1 év közötti

1-5 év közötti

5 éven túli

Összesen

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

82 857

-

-

-

-

82 857

Banki kihelyezések

79 282

5 663

8 004

2 004

-

94 953

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

4 190

410

1 296

20 052

41 098

67 046

Származékos pénzügyi eszközök

4 304

7 857

14 739

8 768

492

36 160

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek

203 152

119 727

428 131

577 388

698 377

2 026 755

996

26 708

60 507

31 811

52 910

172 932

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

-

-

194

-

-

194

Készletek

-

-

2 904

-

-

2 907

Halasztott adókövetelések

-

-

-

1 126

-

1 126

Egyéb eszközök

2 707

-

2 874

12 320

-

17 901

-

-

-

-

55 161

55 116

377 488

160 365

518 652

653 469

848 038

2 558 012

114 655

164 345

50 760

305 994

194 387

830 141

3 767

7 586

11 972

9 163

433

32 921

842 543

296 465

135 478

45 034

4 616

1 324 136

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

-

-

34 013

45 772

-

79 785

Halasztott adókötelezettségek

-

-

-

4 390

-

4 390

Pénzügyi befektetések

Immateriális javak és tárgyi eszközök Eszközök összesen Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek

Egyéb kötelezettségek

9 050

-

28 095

19 079

-

56 224

Céltartalékok

-

-

-

5 068

-

5 068

Alárendelt kölcsöntőkekötelezettségek

-

106

4

30 023

19 001

49 134

970 015

468 502

260 322

464 523

218 437

2 381 799

(592 567)

(308 137)

258 370

188 946

629 601

176 213

Kötelezettségek összesen Nettó pozíció

60 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(33) Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek (a) Társaságok (Intesa Sanpaolo Csoport)

A konszolidált beszámolóban kapcsolt félként azok a felek kerülnek bemutatásra, amelyek közvetlenül illetve egy vagy több közvetítőn keresztül közvetetten ellenőrzik az adott társaságot, vagy annak ellenőrzése alatt állnak, továbbá ha a társasággal együtt (ideértve az anya-, a leány-, és a testvérvállalatokat) közös ellenőrzés alatt állnak, vagy azok felett közös ellenőrzést gyakorolnak, legvégül pedig a kulcspozícióban lévő vezetők. Az Intesa Sanpaolo (anyavállalat) olyan kapcsolt fél, amely Jelentős befolyással bír a társaság felett. A Csoport több olyan társasággal is köt ügyletet, amely az Intesa Sanpaolo Csoport ellenőrzése alatt áll. Az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaival lebonyolított valamennyi tranzakció piaci áron kerül megkötésre. 2008. december 31-én az egyenlegek és kötelezettségvállalások az összes eszköz kevesebb, mint 1%-át és az összes forrás 41%-át tették ki. Ezek a tranzakciók a következők voltak:

(millió forint) 2008 Anyavállalat

2007 (Módosított) Testvérvállalat

Anyavállalat

Testvérvállalat

Eszközök Folyószámlák

1 604

626

-

1 413

676

-

1

56 257

11 550

209

72

763

-

-

-

8 920

535 603

560 868

77 562

518 712

Banki kihelyezések

31 380

20 006

30 026

19 108

Alárendelt kölcsöntőke-köv.

11 123

541

95

417

4

1 324

-

-

-

51

-

-

Kamatláb derivatívák

146 102

38 862

39 911

23 702

Deviza derivatívák

410 105

-

1 982

61 740

Kamatráfordítások nettó

(10 590)

(18 901)

(2 481)

(11 847)

Banki kihelyezések Alárendelt kölcsöntőke-köv. Derivatívák nettó jelenértéke Források Folyószámlák

Derivatívák nettó jelenértéke Kötelezettségvállalások Akkreditívek

(b) Kulcspozícióban lévő vezetők A kulcspozícióban lévő vezetők -az igazgatótanács, a felügyelő bizottság, valamint az ügyvezetőség , akik közvetlenül vagy közvetve, felhatalmazással és felelősséggel rendelkeznek az adott egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében. A kulcspozícióban lévő vezetők a CIB Csoport alkalmazottaival azonos elbánásban részesülnek.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 61

(millió forint) 2008

2007 (Módosított)

Eszközök Folyószámlák

4

11

142

765

71

10

Folyószámlák

403

902

Ügyfélbetétek

668

995

Származékos ügyletek negatív valós értéke

114

17

69

33

518

918

Hitelek Származékos ügyletek pozitív valós értéke Források

Kötelezettségvállalások Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek Juttatások Bérek és egyéb, rövid távú munkavállalói juttatások

(34) Átlagegyenlegek Az átlagos könyv szerinti értékek és átlagos kamatlábak (ahol értelmezhetők) az alábbi táblázatban szerepelnek. Az összegek a kereskedési célú eszközök napi egyenlegeinek, valamint az egyéb eszközök havi egyenlegeinek egyszerű átlagszámításával kerülnek megállapításra. A közzétett átlagos kamatlábak a kamatozó pénzügyi instrumentumok tényleges hozamainak jelentési időszakra vonatkozó, súlyozott átlagai. Átlagegyenlegek 2008. december 31-én (millió forint 2008 Átlagos könyv szerinti érték

2007 (Módosított) Átlagos kamatláb (%)

Átlagos könyv szerinti érték

Átlagos kamatláb (%)

Pénzügyi eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

98 569

6.28

72 137

5.75

Banki kihelyezések és alárendelt kölcsöntőke követelés

51 710

5.96

69 635

5.73

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

48 430

209

72

6.97

2 373 276

6.45

1 550 997

6.28

171 704

6.92

124 902

7.46

Bankok által elhelyezett betétek

1 067 071

4.45

559 698

3.93

Ügyfelek által elhelyezett betétek

1 331 000

5.03

1 032 858

4.67

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

79 191

7.71

87 157

7.83

Alárendelt kölcsöntőke-köt.

49 031

5.41

36 340

4.66

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Pénzügyi befektetések Pénzügyi kötelezettségek

A 2007. évi adat az átalakulás előtti CIB Bankcsoport adatait tartalmazza.

62 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(35) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke Azon pénzügyi eszközök és kötelezettségek, amelyek nem valós értéken kerülnek nyilvántartásra a mérlegben azok könyv szerinti és valós értékéről a következő táblázatok nyújtanak összehasonlító adatokat. (millió forint) Cash-flow kockázatnak kitéve 2008

Könyv szerinti érték

Valós érték kockázatnak kitéve

Valós érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Banki kihelyezések

13 829

13 846

5 175

5 183

2 482 322

2 585 985

28 483

28 235

-

-

7 030

7 208

Bankok által elhelyezett betétek

682 060

687 779

525 094

526 303

Ügyfelek által elhelyezett betétek

625 412

627 511

750 544

750 053

38 552

38 689

33 509

33 134

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Pénzügyi kötelezettségek

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

(millió forint) 2007 (Módosított)

Cash-flow kockázatnak kitéve

Valós érték kockázatnak kitéve

Könyv szerinti érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Banki kihelyezések

23 585

23 589

71 368

71 375

1 972 067

2 040 100

54 708

54 943

-

-

10 244

10 707

Bankok által elhelyezett betétek

661 838

661 452

217 437

217 438

Ügyfelek által elhelyezett betétek

633 922

633 829

690 214

689 711

45 785

45 754

34 000

33 882

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Pénzügyi kötelezettségek

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

Az egyes kategóriák valós érték számításának módját a következő bekezdések tartalmazzák: A banki kihelyezések és az ügyfeleknek adott hitelek és előlegek valós értékének becslése a várható diszkontált cashflow-módszer alapján készült. A lejáratig tartott pénzügyi befektetések és a kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek esetében a valós érték a mérlegforduló napján érvényes piaci vagy jegyzett árfolyam. A bankok illetve ügyfelek által elhelyezett betéteknél a diszkontált cash-flow-módszer került alkalmazásra.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 63

(36) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A konszolidált cash-flow kimutatáshoz kapcsolódó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetételét a következő tábla tartalmazza. (millió forint) 2008 2007 (Módosított) Készpénz és központi banki elszámolás számlák (11. pont) 41 281 82 857 Banki kihelyezések (12. pont) 12 775 84 934 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (13. pont) 129 4 586 Összesen 54 185 172 377

(37) Üzleti kombinációk 2008. január 1-jén a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. Egyesült az Inter-Európa Bank Zrt-vel. Az egyesülés elszámolása és a beszámolóban történő bemutatása az egyesítési módszer alkalmazásával történt. A következő táblázat az egyesülés hatását, valamint az egyesült bankok számviteli politikájának harmonizációjából eredő módosításokat mutatja be:

64 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

CIB 2007-es IEB 2007-es adata adata

Számviteli politika harmonizáció

2007-es új Konszolidációs összehasonlító tételek adat

Átcsoportosítások

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

60 832

2 009

-

20 016

-

82 857

131 663

43 911

-

(19 485)

(61 136)

94 953

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

66 419

627

-

-

-

67 046

Származékos pénzügyi eszközök

36 199

616

-

-

(655)

36 160

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek 1 709 312

290 095

-

27 368

-

2 026 775

167 788

5 144

-

-

-

172 932

194

-

-

-

-

194

29 872

10

-

(26 975)

-

2 907

1 126

-

-

-

-

1 126

Egyéb eszközök

25 107

2 360

-

(9 372)

(1 194)

17 901

Immateriális javak és tárgyi eszközök

47 141

8 536

(516)

-

-

55 161

2 275 653

353 308

(516)

(7 448)

(62 985)

2 558 012

799 543

91 598

-

136

(61 136)

830 141

33 023

552

-

-

(655)

32 921

1 098 424

228 418

-

(2 706)

-

1 324 136

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

79 765

20

-

-

-

79 785

Halasztott adókötelezettségek

4 008

486

(104)

-

-

4 390

58 374

4 569

-

(5 526)

(1 194)

56 224

4 415

5

-

648

-

5 068

41 533

7 601

-

-

-

49 134

2 119 085

333 249

(104)

(7 448)

(62 985)

2 381 799

Banki kihelyezések

Befektetési célú értékpapírok Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek Halasztott adókövetelések

Eszközök összesen Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek

Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendelt kölcsöntőkekötelezettségek Kötelezettségek összesen

2008. május 31-én, a vállalkozások azonos tevékenysége miatt, a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. egyesült az InterEurópa Befektetési Alapkezelő Zrt-vel. Az egyesülés elszámolása és beszámolóban történő kimutatása szintén az egyesítési módszer alapján történt. 2008. október 20-án a Csoport 100% tulajdonrészt szerzett az Óbuda Dunapart Kft-ben. A leányvállalat ingatlanhasznosítással foglalkozik. A leányvállalat a 2008. november 1-jétől december 31-éig tartó időszakban 309 millió forint nyereséget ért el. 2007. június 14-én a Csoport 100% részesedést szerzett az ERFI 2000 Kft-ben. A leányvállalat tevékenységi körébe tartozik a Csoporthoz tartozó egyik ingatlan. A megszerzett társaság a 2007. június 14-étől december 31-éig terjedő időszakának eredménye 8 millió forint veszteség.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 65

(38) Szegmens riportok A Csoport kockázatát túlnyomórészt a nyújtott termékek szolgáltatások különbözősége határozza meg, így a beszámolóban az üzleti szegmens kerül bemutatásra, mint elsődleges szegmens jelentési forma. A jelentésben található öt szegmens a következők alapján különíthető el egymástól: A lakossági és vállalati szegmens olyan termékeket, szolgáltatásokat tartalmaz, mint folyószámla, megtakarítási számlavezetés, betétgyűjtés, befektetési-szolgáltatás, hitel¬ és jelzáloghitel-nyújtás. A treasury és banki szegmens a pénzügyi műveleteket tartalmazza. A lízing szegmens tartalmazza a lízingtevékenységhez kapcsolódó eredményeket. Az egyéb szegmensben találhatók azok a tevékenységek, melyek a nem pénzügyi tevékenységet végző leányvállalatokhoz és a közszférához (állam, önkormányzat) kapcsolódnak. Üzleti szegmensek (millió forint) 2008

Külső bevétel

Lakosság

Treasury/ Bank

Vállalat

Lízing

Egyéb

Kiszűrések

Összesen

45 526

117 017

61 234

41 823

4 892

-

7 366

(26 128)

28 259

(20 430)

10 933

-

Szegmens bevétel

52 892

90 889

89 493

21 393

15 825

-

270 492

Szegmens eredmény

12 650

34 408

34 720

6 555

10 562

-

98 895

Szegmensek közötti bevétel

270 492

Fel nem osztható költségek

58 552

Adózás előtti eredmény

40 343

Társasági adó

(12 181)

Adózott eredmény

28 162

Szegmens eszközök

511 107

1 390 634

384 668

584 005

59 692

-

Fel nem osztható eszközök Eszközök összesen Szegmens kötelezettségek

108 701 -

-

-

-

-

-

3 038 807

615 691

617 248

1 477 189

5 757

57 908

-

2 773 793

Fel nem osztható kötelezettségek Kötelezettségek összesen

2 930 106

47 965 -

-

-

-

-

-

2 821 488

Beruházások

-

-

-

532

-

-

532

Értékcsökkenési leírás

-

482

-

4 757

331

-

5 570

6 285

22 889

-

6 592

1

-

35 767

Egyéb szegmens információk

Értékvesztés- és céltartalék képzés ráfordításai

66 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(millió forint) 2007 (Módosított)

Külső bevétel

Lakosság

Treasury/ Bank

Vállalat

Lízing

Egyéb

Kiszűrések

Összesen

33 864

96 620

54 693

36 238

3 791

-

9 866

(13 367)

13 673

(19 255)

9 083

-

Szegmens bevétel

43 730

83 253

68 366

16 983

12 874

-

225 206

Szegmens eredmény

10 602

38 853

33 840

4 524

10 769

-

98 588

Szegmensek közötti bevétel

Fel nem osztható költségek

(57 221)

Adózás előtti eredmény

41 367

Társasági adó

(11 545)

Adózott eredmény Szegmens eszközök

29 822 377 284

1 165 846

356 963

471 485

52 231

-

Fel nem osztható eszközök Eszközök összesen Szegmens kötelezettségek

2 423 809 134 203

-

-

577 520

688 462

990 558

-

-

-

2 558 012

8 174

58 800

-

2 323 514

Fel nem osztható kötelezettségek Kötelezettségek összesen

225 206

58 285 -

-

-

-

-

-

2 381 799

Beruházások

-

-

-

600

-

-

600

Értékcsökkenési leírás

-

43

-

438

302

-

784

3 520

5 961

-

4 837

750

-

15 068

Egyéb szegmens információk

Értékvesztés- és céltartalék képzés ráfordításai

A másodlagos szegmens jelentési forma alapja a földrajzi megoszlás, mely a Bank hivatalos értékesítési struktúrájában rögzített régiók szerint kerül kimutatásra.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 67

Földrajzi szegmensek (millió forint) 2008

Budapest

Szegmens bevétel

Szegmens eszközök

Beruházások

179 886

1 822 083

532

Délkelet-Magyarország

18 604

217 240

-

Délnyugat-Magyarország

14 772

207 585

-

Északkelet-Magyarország

24 915

293 568

-

Északnyugat-Magyarország

22 256

256 587

-

Közép-Magyarország

5 642

70 742

-

Európai Unió

3 157

45 991

-

Egyéb országok

1 260

16 310

-

270 492

2 930 106

532

-

108 701

270 492

3 038 807

Szegmens összesen Fel nem osztható tételek Összesen

(millió forint) 2007 (Módosított)

Budapest

Szegmens bevétel

Szegmens eszközök

Beruházások

152 154

1 508 652

600

Délkelet-Magyarország

14 959

186 632

-

Délnyugat-Magyarország

11 248

150 390

-

Északkelet-Magyarország

21 412

246 690

-

Északnyugat-Magyarország

16 957

220 704

-

Közép-Magyarország

3 604

41 926

Európai Unió

3 465

45 247

Egyéb országok

1 407

23 568

255 206

2 423 809

Szegmens összesen Fel nem osztható tételek Összesen

600

134 203 225 206

2 558 012

(39) Kockázatkezelési politika A Csoport a kockázatokat, melyek tevékenysége során felmerülnek körültekintően és folyamatosan azonosítja értékeli és ellenőrzi kockázati limitek és erős kontrollok felállításával. A kockázatkezelés folyamata kritikus a Csoport jövedelmezősége szempontjából, így minden Csoporthoz tartozó vállalkozás felelős a saját kockázatainak kezeléséért. A legjelentősebb kockázatok, amelyeknek a Csoport ki van téve: a hitel-, kamatláb-, likviditási és devizaárfolyam-kockázat. Operációs kockázat szintén felmerül a Csoport működése során.

68 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

A kockázatkezelési politikát a Bank Igazgatósága, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az Intesa Sanpaolo SpA által kialakított szabályok keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a Csoport menedzsmentje felelős. A kockázatkezelési terület felelős a kockázatkezelési folyamatok megvalósításáért biztosítva egy független ellenőrzési folyamatot. A banki Treasury a bank eszközeinek és forrásainak és az átfogó pénzügyi struktúrájának kezeléséért felelős. Szintén elsődlegesen felelős a Bank likviditási és finanszírozási kockázataiért. A Belső Ellenőrzés évente felülvizsgálja a kockázatkezelési folyamatokat, mind megfelelőség, mind pedig a banki folyamatok működése szempontjából, amelynek eredményéről tájékoztatja a Csoport vezetését. A Csoport által alkalmazott adatszolgáltatási rendszerek alkalmasak a kockázatok folyamatos ellenőrzésére. A kockázatok mérése és értékelése különböző módszerek segítségével történik, amelyek lehetnek egyaránt statisztikai és nem statisztikai jellegűek. Minden módszer esetében a bizonytalanság szintje különböző. Az egyes módszerek kombinálása azonban lehetővé teszi a Csoport számára, hogy kockázati kitettségeinek természetét különböző kockázati szcenáriók felállításával kiértékelje. Ez leképezi mind a várt veszteségeket, amelyek normál körülmények között előfordulnak, mind pedig a nem várt veszteségeket, amelyek a végső, valós veszteségek statisztikai becslésén alapulnak. Az átfogó kockázatkezelési folyamat részeként a Csoport származékos termékeket és más pénzügyi instrumentumokat alkalmaz, hogy kezelje a kamatlábak a deviza-árfolyamok változásból adódó kockázatokat valamint az hitelezési és egyéb ár-illetve jövőbeni eseményekből adódó kockázatokat. A Csoport hitelezési kockázatainak csökkentése érdekében aktívan használ biztosítékokat.

(a) Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat az a kockázat, amikor egy ügyfél vagy egy szerződő fél képtelen vagy nem hajlandó a Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, ami a Csoport hitelezési kereskedelem finanszírozási treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkező hitelezési kockázatot az Igazgatóság a Hitelezési Bizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás kialakításáért felelősek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a portfólió koncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az ügyfelek hitelminősítését, valamint a vezetőség és pénzügyi teljesítmény értékelését. Minden jelentősebb hátralékos hitelkintlévőség legalább havonta egyszer felülvizsgálatra kerül. A hiteleket egy pontozásos -minőségi és mennyiségi tényezőket magában foglaló -rendszer alapján minősítik. A származékos pénzügyi instrumentumokból adódó hitelezési kockázat mindenkori határa azon pozitív valós értéke, mely a mérlegben is bemutatásra kerül. A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az Igazgatóság az Eszköz¬ és Forráskezelési Bizottságon keresztül menedzseli. A Csoport szigorúan ellenőrzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerződések közötti különbséget mind összeg, mind futamidő szerint. A kockázat koncentrációja abban az esetben jelentkezik, ha több ügyfél hasonló üzleti tevékenységet folytat, vagy azonos földrajzi régióban tevékenykedik, illetve hasonló gazdasági jellemzőkkel rendelkezik. Ezek esetében valószínűsíthető, hogy bizonyos gazdasági-, politikai és egyéb feltételek változásának hatására hasonlóan fognak eleget tenni szerződésbeli kötelezettségeiknek. A koncentrációk befolyásolhatják a Csoport teljesítményének érzékenységét egy adott iparági vagy földrajzi régió tekintetében. A kockázat túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében a Csoport politikája és folyamatai meghatározott irányelveket tartalmaznak egy diverzifikált portfolió fenntartása érdekében. A beazonosított hitelkockázati koncentrációkat a Csoport ezeknek megfelelően ellenőrzi és kezeli. Az alábbi táblázat a beszámolási fordulónapon fennálló maximális hitelkockázati kitettségeket tartalmazza. A maximális hitelkockázati kitettség bruttó módon kerül bemutatásra, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 69

2008

(millió forint) Készpénz és központi banki elszámolási számlák Banki kihelyezések és alárendelt kölcsöntőke-követelések Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Értékesíthető pénzügyi befektetések Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Egyéb eszközök Eszközök összesen Függő- és jövőbeni kötelezettségek Hitelkeretek

41 281 19 004 48 984 92 570 2 586 262 229 639 7 030 28 836 3 053 606 163 790 426 128

2007 (Módosított) 82 857 94 953 67 046 36 160 2 076 246 162 688 10 244 18 164 2 547 358 156 664 464 505

A származékos termékek valós értéke a jelenlegi hitelkockázati kitettséget mutatja és nem a maximális hitelkockázati kitettséget, amely egy jövőbeni értékváltozásból adódhat. A Csoport ügyfelekkel szembeni hitelportfoliójának kitettsége a következő földrajzi szegmensekre bontható, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. 2008

(millió forint) Olaszország Amerika Euró övezet Távol-Kelet Nem Euró övezet Egyéb földrajzi szegmensek Összesen

601 413 2 573 890 242 10 555 561 2 586 262

2007 (Módosított) 944 579 2 055 399 274 18 417 633 2 076 246

A Csoport ügyfelekkel szembeni hitelporfoliójának maximális hitelkockázati kitettségének szektorális elemzése a 14. pontban található. Az előírt biztosítékok összege és típusa függ az ügyfél hitelezési kockázatának értékelésétől. Az elfogadható biztosítéktípusokra és értékelési paraméterekre vonatkozó irányelvek bevezetésre kerültek. A biztosítékok főbb típusai a következők: Ě Értékpapír kölcsön tranzakciók és repo tranzakciók esetében pénz vagy értékpapír; Ě Vállalati hitelezés esetében ingatlan, készlet vagy követelések; Ě Lakossági hitelek esetében jelzálogjog a magántulajdonú ingatlanokon. A Csoport rendelkezik olyan anyavállalatok által kibocsátott garanciákkal, melyek más leányvállalatok hitelei mögött állnak. A Csoport folyamatosan ellenőrzi a biztosítékok piaci értékét, további biztosítékok bevonását kéri a vonatkozó szerződések esetében, és figyelembe veszi a biztosítékok piaci értékét az értékvesztés meghatározása során. A pénzügyi eszközök minősítését a Csoport belső minősítési ráták segítéségével végzi. A következő táblázat az ügyfeleknek nyújtott hitelek belső minősítési ráták szerinti megbontását tartalmazza a Csoport minősítési politikája alapján: 2008 A B C D E R Egyéb Lakossági Összesen

Problémamentes 24 207 320 730 1 033 409 205 896 52 065 25 859 5 103 761 979 2 429 248

Problémás 168 3 486 20 059 21 140 16 892 58 255 163 36 851 157 014

70 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

2007 (Módosított) A B C D E Egyéb Lakossági Összesen

Problémamentes

Problémás

95 134 379 022 740 895 202 072 104 007 46 437 374 447 1 942 014

3 947 15 409 25 907 16 593 46 745 10 147 15 484 134 232

(A=Kiváló, B=Megfelelő, C=Elfogadható, D=Különösen kockázatos, E=Hitelképtelen, R=Nem teljesítő) A Csoport politikája, hogy valós és konzisztens minősítési rátákat alkalmazzon a hitelállomány minősítése során. Ez lehetővé teszi, hogy a vezetőség csak a megfelelő kockázatokra koncentráljon és összehasonlítsa a kockázati kitettségeket üzletágak, földrajzi régiók és termékek szerint. Az alkalmazott kockázati ráták időszakonként felülvizsgálatra kerülnek. A következő táblázat a lejárt, de nem értékvesztett hitelek megbontását tartalmazza lejárat szerinti bontásban:

2008

1 hónapon belüli

31 és 60 nap között

61 és 90 nap között

91 napon túl

Összesen

Nagy vállalati hitelek

58 019

7 331

1 065

17 685

84 100

Közepes vállalati hitelek

16 011

1 763

589

6 503

24 866

Lakossági hitelek

69 791

9 203

4 936

10 281

94 211

143 821

18 297

6 590

34 469

203 177

91 napon túl

Összesen

Összesen 2007 (Módosított)

1 hónapon belüli

31 és 60 nap között

61 és 90 nap között

61 895

10 063

3 478

7 602

83 038

5 467

1 396

892

2 227

9 982

Lakossági hitelek

25 156

7 873

3 712

4 612

41 353

Összesen

92 518

19 332

8 082

14 441

134 373

Nagy vállalati hitelek Közepes vállalati hitelek

Az ügyfeleknek adott hitelek és előlegek lejárt, de nem értékvesztett hitelek kapcsán a Csoport 187 981 millió forint értékű biztosítékkal rendelkezik 2008. december 31-én. (2007: 101 052 millió forint az átalakulás előtti CIB Csoport által kihelyezett hitelek és előlegekhez kapcsolódóan). Az értékvesztés megállapítása során fő szempontként kerül figyelembevételre, hogy a tőke vagy a kamat 90 napon túli késedelemben van-e vagy van-e ismert fizetési nehézsége az ügyfélnek, változott-e a hitel minősítése vagy az eredeti szerződése feltételek teljesülnek-e. A Csoport egyedi szintű és kollektív értékvesztést képez a hiteleihez kapcsolódóan. További részletek a 14. pontban találhatóak. A Csoport minden egyedileg Jelentős ügyfélnek nyújtott hitel és előleg esetében egyedileg értékeli az értékvesztés szükségességét. Azok a tényezők, amelyeket az értékvesztés meghatározása során a Csoport figyelembe vesz a következők: az ügyfél üzleti terveinek fenntarthatósága, az ügyfél képessége arra, hogy teljesítményét pénzügyi nehézségek esetében is fenntartsa az ügyfél osztalékfizetési kötelezettségei esetleges csőd esetén, a kintlévőségek behajthatósága, pénzügyi támogatottság és a biztosítékok realizálhatósági értéke. Az egyedileg nem Jelentős hitelek és előlegek esetében, valamint ott ahol nincs objektív bizonyíték egyedi értékvesztés képzésre, kollektív értékelés történik. A kollektív értékelés figyelembe veszi azokat az értékvesztéseket a portfolióra vonatkozóan, amelyek esetében még nincs objektív bizonyíték az egyedi értékvesztésre. Az értékvesztés meghatározása

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 71

során a következő tényezők kerülnek figyelembe vételre: a portfolió historikus veszteségei, jelenlegi gazdasági feltételek és az az időbeli eltérés, ami egy hitel esetében a veszteség felmerülése és annak értékvesztés szempontjából való beazonosítása között eltelik.

(b) Likviditási kockázat A likviditási kockázat az a kockázat, mikor a Csoport a pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére nem képes. A Csoport politikája az, hogy az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezelje, amely lehetőséget teremt a bevétel maximalizálására miközben biztosítja azt is hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez azok esedékessé válásakor. A felsővezetés kézhez kapja a várható cash-flow-terveket és napi likviditási jelentéseket, így lehetővé válik a likviditás helyzet folyamatos figyelemmel kisérése. A likviditási ráta az év folyamán a következő volt: (%) December 31. Napi átlagos érték az év közben Legnagyobb érték Legkisebb érték

2008 10,30 11,83 15,24 8,53

2007 12,77 14,62 20,17 9,30

A Csoport pénzügyi kötelezettségeinek lejárati bontása 2008. december 31-ére vonatkozóan a 32-es pontban található. (c) Piaci kockázat – kereskedési célú A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci tényezőkben –kamatláb, deviza, részvényár történő változás miatt veszteség képződik. A Csoport a piaci kockázatnak való kitettségeket kereskedési és nem kereskedési portfolióba sorolja. A kereskedési portfolió piaci kockázatát a Csoport olyan módszerekkel kezeli és felügyeli, amelyek a különböző kockázati tényezők összefüggéseit figyelembe veszik. A nem kereskedési portfolió kezelése és felügyelete egyéb érzékenységi vizsgálatokkal történik. A devizakoncentrációt kivéve a Csoportnak nincs Jelentős piaci kockázati kitettsége. A kereskedési portfolióhoz kapcsolódó piaci kockázatokat a Csoport VaR-módszer alkalmazásával kezeli és felügyeli, amely a különböző kockázati tényezők összefüggéseit figyelembe veszik. A VaR-módszer a pénzügyi kockázatok számszerűsítésére szolgál, becsülve a potenciális negatív hatásokat a portfolió piaci értékére egy megadott konfidencia szint és egy meghatározott időhorizont mellett. A Csoport modell-szimulációkat alkalmazva értékeli a kereskedési portfolió piaci értékének lehetséges változásait az előző évek historikus adatai alapján. A VaR-modellek normál piaci körülményeket feltételezve mérik a piaci kockázatokat. A modellek feltételezik, hogy normál piaci mozgásokat előidéző kockázati faktorok normális eloszlást követnek. Az eloszlás paraméterei exponenciálisan súlyozott historikus adatok alapján kerülnek megbecslésre. A VaR-modell alkalmazásának korlátai, hogy a piaci ár historikus korrelációján és volatilitásán alapul, valamint feltételezi, hogy a jövőbeni piaci árak statisztikai eloszlás szerint fognak változni. Annak köszönhetően, hogy a VaR-modell által nyújtott információk erősen historikus adatokon alapulnak, és nem megfelelően prognosztizálják a kockázati tényezők jövőbeni változásait, nagyobb piaci mozgásokat alulbecsülhetnek, ha a kockázati tényezőkben bekövetkezett változások nem a normál eloszlási feltételezések szerint alakulnak. A VaR-modell szintén alul-vagy felülbecsléseket eredményezhet speciális pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kockázati tényezők esetében. Habár a pozíciók napon belül is változhatnak, a VaRmodell csak az üzleti napok végére vonatkozóan szolgáltat információt a portfolióhoz kapcsolódó kockázatokról, és nem számol a 99%-os megbízhatósági szint felett jelentkező veszteségekkel. Mivel a VaR-modell a Csoport piaci kockázatkezelési folyamatának része, minden kereskedési célú ügylet és kockázatvállalás esetében meghatározásra kerülnek a VaR limitek, amelyek naponta felülvizsgálatra kerülnek a vezetőség által.

72 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

2008

(millió forint) Kamatláb Tőke

Árfolyam

December 31. Átlagos napi érték az év folyamán Legmagasabb érték Legalacsonyabb érték

46 38 213 3

268 142 611 28

2008 (Módosított) December 31. Átlagos napi érték az év folyamán Legmagasabb érték Legalacsonyabb érték

Árfolyam

17 36 308 6

(millió forint) Kamatláb Tőke

51 44 194 6

126 83 220 9

13 34 110 5

Korrelációs hatás (47) (57) -

Összesen

Korrelációs hatás (12) (31) -

Összesen

284 159 660 33

178 130 287 24

(Mivel a piaci kockázatok és a kereskedési könyv kezelése a banki szinten történik, a fenti táblázat csak a Bankra vonatkozó adatokat tartalmazza.) (d) Piaci kockázat – nem kereskedési célú Kamatkockázat A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkező változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott időszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, beleértve a származékos termékek felhasználását is. A kamatlábkockázatot az Igazgatóság kezeli az Eszköz-és Forráskezelési Bizottságon keresztül, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a kamatérzékeny eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását. A következő táblázat a Csoport jövedelmezőségének érzékenységét mutatja a kamatráták lehetséges, ésszerű változásaira vonatkozóan, a többi változót állandónak tekintve. A jövedelmezőség érzékenysége a nettó kamatjövedelemben bekövetkező éves változást mutatja a kamatráták változásának hatására a 2008. december 31-én meglévő változó kamatozású nem kereskedési célú pénzügyi eszközökre és pénzügyi kötelezettségek alapján. A tőke érzékenysége az összes, 2008. december 31-én meglévő, nem kereskedési célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, illetve származékos termék átértékelése alapján került meghatározásra, a kamatrátában bekövetkező feltételezett változások hatásait számszerűsítve. A Csoport a tőke érzékenységének meghatározása során többek között a „módosított hátralévő átlagos futamidő” módszerét használja. (millió forint) A tőke érzékenysége 2007

Bázis pontbeli növekedés

Nettó kamatjövedelem érzékenység

HUF

+200

4 194

(194)

(732)

EUR

+100

124

308

USD

+25

(114)

CHF

+25

Egyéb

+25

6 hónapon belül

6 hónap és egy év között

1 és 5 év között

5 éven túl

Összesen

(1 853)

(2 086)

(4 865)

(42)

(17)

(22)

227

13

3

-

-

16

13

18

(25)

18

(6)

15

3

-

1

-

-

1

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 73

(millió forint) Nettó kamatjövedelem érzékenység

A tőke érzékenysége

2008

Bázis pontbeli csökkenés

HUF

(200)

(4 194)

194

732

1 853

2 086

4 865

EUR

(100)

(124)

(308)

42

17

22

(227)

USD

(25)

114

(13)

(3)

-

-

(16)

CHF

(25)

(13)

(18)

25

(18)

6

(15)

Egyéb

(25)

(3)

-

(1)

-

-

(1)

5 éven túl

Összesen

6 hónapon belül

6 hónap és egy év között

1 és 5 év között

5 éven túl

Összesen

(millió forint) 2007 (Módosított)

Bázis pontbeli növekedés

Nettó kamatjövedelem érzékenység

A tőke érzékenysége 6 hónapon belül

6 hónap és egy év között

1 és 5 év között

HUF

+75

1 123

(109)

(548)

(339)

(440)

(1 436)

EUR

+25

124

52

6

(11)

(6)

41

USD

+50

92

25

31

2

-

58

CHF

+25

36

3

(49)

(6)

-

(52)

Egyéb

+25

18

-

1

-

-

1

(millió forint) A tőke érzékenysége 2007 (Módosított)

Bázis pontbeli csökkenés

Nettó kamatjövedelem érzékenység

6 hónapon belül

6 hónap és egy év között

1 és 5 év között

5 éven túl

Összesen

HUF

(75)

(1 123)

109

548

339

440

1 436

EUR

(25)

(124)

(52)

(6)

11

6

(41)

USD

(50)

(92)

(25)

(31)

(2)

-

(58)

CHF

(25)

(36)

(3)

49

6

-

52

Egyéb

(25)

(18)

-

(1)

-

-

(1)

(A táblázat csak a bankra vonatkozó adatokat tartalmazza). Devizaárfolyam-kockázat A devizaárfolyam-kockázat az a kockázat, amikor a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi instrumentumok valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-ja ingadozik. A Csoport mérleg és mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kisebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. Törvényi korlátok nem engedélyezik a Bank számára, hogy a forinttal szembeni bruttó nyitott devizapozíciója meghaladja a mindenkori szavatoló tőke 30%-át. A Csoport politikája értelmében a Bank csak szigorúan meghatározott keretek között rendelkezhet devizapozíciókkal.

74 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

Az igazgatótanács törvényi és belső korlátozások alapján alakítja ki és kíséri figyelemmel az egyes szabályokat, valamint az általa jóváhagyott stratégiát. Ezen korlátozások – beleértve a napi árfolyamkorlátokat – betartását folyamatosan figyelemmel kísérik. A Csoport eszközeinek, kötelezettségeinek és saját tőkéjének devizastruktúrája 2008. és 2007. december 31-én a következők szerint alakult (a devizaértékek millió forintban): Kiegészítő melléklet a 2008. december 31-i konszolidált éves beszámolóhoz 2008

HUF

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

38 574

147

1 952

461

147

41 281

1 035

5 622

5 263

4 853

2 231

19 004

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

44 639

-

4 263

80

-

48 984

Származékos pénzügyi eszközök

92 479

-

-

-

-

92 479

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek

576 193

1 246 182

655 813

25 119

7 498

2 510 805

Értékesíthető pénzügyi befektetések

168 402

61 237

-

-

-

223 639

6 856

-

-

174

-

7 030

26

-

-

-

-

26

218

-

-

-

-

218

2 386

-

-

-

-

2 386

Egyéb eszközök

12 160

62

12 065

5 192

114

29 593

Immateriális javak

12 658

-

-

-

-

12 658

Tárgyi eszközök

44 704

-

-

-

-

44 704

1 000 330

1 313 250

679 358

35 879

9 990

3 038 807

Banki kihelyezések

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek Halasztott adókövetelések

Eszközök összesen

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 75

2008

HUF

Bankok által elhelyezett betétek

57 644

334 926

757 846

4 204

1 148

1 155 768

Származékos pénzügyi kötelezettségek

111 646

-

-

-

-

111 646

Ügyfelek által elhelyezett betétek

950 914

93 339

254 643

70 090

6 970

1 375 956

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

67 527

-

4 534

-

-

72 061

Halasztott adókötelezettségek

4 421

-

-

-

-

4 421

30 506

160

13 400

1 598

325

45 989

4 261

-

-

-

4 261

-

-

51 386

-

-

51 386

1 226 919

428 425

1 081 809

75 892

8 443

2 821 488

Jegyzett tőke

62 819

-

-

-

-

62 819

Tartalékok

42 820

-

-

-

-

42 820

Eredménytartalék

111 680

-

-

-

-

111 680

Saját tőke összesen

217 319

-

-

-

-

217 319

Források összesen

1 444 238

428 425

1 081 809

75 892

8 443

3 038 807

Nettó pozíció

(443 908)

884 825

(402 451)

(40 013)

1 547

-

Származékos ügyletek deviza pozíciója

421 523

(883 213)

405 404

40 510

(1 569)

Mérlegalatti tételek

369 339

21 225

125 501

40 853

3 527

Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendelt kölcsöntőkekötelezettségek Kötelezettségek összesen

2007 (Módosított)

CHF

HUF

EUR

CHF

USD

EUR

Egyéb

USD

Összesen

Egyéb

587 445 Összesen

Eszközök összesen

1 058 510

937 661

519 677

35 288

6 876

2 558 012

Források összesen

1 314 410

234 070

846 246

151 246

12 040

2 558 012

Nettó pozíció

(255 900)

(703 591)

(326 569)

(115 958)

(5 164)

-

Származékos ügyletek deviza pozíciója

267 626

(694 626)

307 562

116 632

5 501

Mérlegalatti tételek

431 573

11 143

131 355

40 878

3 384

618 333

A következő táblázat a Csoport devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségét mutatja 2008. december 31-ére vonatkozóan a nem kereskedési célú monetáris eszközök és kötelezettségek, illetve a cash-flow előrejelzésekre vonatkozóan. Az elemzés a devizák forint árfolyamában bekövetkező várható lehetséges változások hatását mutatja be a jövedelmezőségre és a tőkére, minden egyéb tényezőt konstansnak tekintve. A táblázatban szereplő negatív értékek egy potenciális tőke-illetve jövedelmezőség csökkenést jelentenek, míg a pozitív számok egy lehetséges növekedést. Az érzékenységi vizsgálat nem veszi számításba azokat az intézkedéseket, amelyeket a Csoport ezen hatások mérséklése érdekében tenne.

76 Éves jelentés 2008 Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS)

(millió forint) 2008

Devizaárfolyam növekedése %-ban

Adózás előtti eredményre való hatás

Tőkére való hatás

EUR

+15

1 464

-

USD

+20

75

35

CHF

+10

1 656

6 124

Egyéb

+10

21

-

(millió forint) 2008

Devizaárfolyam csökkenése %-ban

Adózás előtti eredményre való hatás

Tőkére való hatás

EUR

(15)

(1 464)

-

USD

(20)

(75)

(35)

CHF

(10)

(1 656)

(6 124)

Egyéb

(10)

(21)

-

(millió forint) 2007 (Módosított)

Devizaárfolyam növekedése %-ban

Adózás előtti eredményre való hatás

Tőkére való hatás

EUR

+3

262

0.22

USD

+2

57

5

CHF

+3

212

789

Egyéb

+2

3

-

(millió forint) 2007 (Módosított

Devizaárfolyam csökkenése %-ban

Adózás előtti eredményre való hatás

Tőkére való hatás

EUR

(3)

(262)

(0,22)

USD

(2)

(57)

(5)

CHF

(3)

(212)

(789)

Egyéb

(2)

(3)

-

(A táblázat csak a bankra vonatkozó adatokat tartalmazza). 2008. december 31-ére vonatkozóan a Csoport minden származékos ügyletét kereskedési célúnak minősített e. (2007ben a fedezett instrumentumon realizált teljes nettó nyereség 197 millió forint volt). Egyéb árkockázat Az egyéb árkockázat az a kockázat, amikor a pénzügyi instrumentum valós értéke változik a piaci árak (nem a kamatláb-vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt. A nem kereskedési célú egyéb árkockázat a Csoport befektetési portfoliójából adódik. A 2008. december 31-én értékesíthető kategóriába sorolt pénzügyi instrumentumok piaci értékében bekövetkező változás tőkére való hatás az S&P 500-n történő +/-10% változás mellett +/-25 millió forint lenne.

Konszolidált pénzügyi kimutatások (IFRS) Éves jelentés 2008 77

Visszafizetés kockázata A visszafizetés kockázata az a kockázat, amikor a Csoport azért szenved el veszteséget, mert az ügyfelek és partnerek fix kamatozású hiteleiket korábban fizetik vissza vagy törlesztik kamatláb-csökkenés mellett. (e) Működési kockázat A működési kockázat a rendszerhibákból, emberi tévedésekből és csalásokból, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Ha az ellenőrzési folyamatok hibásan működnek, a működési kockázat hírnévvesztéssel, jogi vagy hatósági következményekkel, pénzügyi veszteségekkel is járhat. A Csoporttól nem várható el a működési kockázatok teljes körű kivédése, de a lehetséges kockázatok megfelelő vizsgálatával és kezelésével csökkentheti azokat. Ellenőrzési módok magukban foglalják a feladatok hatékony szétválasztását, a hozzáférési és jóváhagyási folyamatokat, munkavállalók oktatását és teljesítményértékelését, beleértve a belső ellenőrzést is.

(40) Tőke és tőkemenedzselés A Bank egy aktívan kezelt tőke alappal rendelkezik, hogy az üzleti tevékenységében lévő kockázatokat kezelni tudja. A Bank tőkemegfelelése folyamatosan ellenőrzött többek között mértékek, szabályok és arányszámok használatával. Az elmúlt év során a Bank a törvények által megállapított tőkekövetelményeknek eleget tett. A Csoport tőkemenedzselésének elsődleges célja egy biztos hitelminősítési rendszer és egy egészséges tőke-megfelelési ráta fenntartása, ezzel is biztosítva működését és tőkeerősségét. A Csoport a tőkeszerkezetében a gazdasági változásoknak megfelelően hajt végre módosításokat. A tőkeszerkezet fenntartása érdekében osztalékot fizet vagy tőkét kap a tulajdonosoktól. A tőkemenedzselés céljában, az alkalmazott politikában és folyamatokban 2008 és 2007 év folyamán nem történt változás. Szavatoló tőke Tier 1 tőke Tier 2 tőke Teljes tőke Súlyozott eszközérték Tier 1 tőkemegfelelési mutató Tőkemegfelelési mutató összesen

2008 205 619 37 465 243 084

2007 173 975 40 787 214 762

2 334 639

2 055 867

8,81% 9,20%

8,46% 10,41%

A szavatoló tőke részei a Tier 1 tőke, amely a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, a tárgyévi eredményt is tartalmazó eredménytartalékból, a devizaátszámítási tartalékból és a kisebbségi részesedések osztalékkal csökkentett értékéből, a saját részvényekben lévő hosszú pozícióból és az üzleti vagy cégértékből áll. A szavatoló tőke másik eleme a Tier 2 tőke, amely az alárendelt kölcsöntőke kötelezettségeket, a az elsőbbségi részvényeket és az értékelési tartalékot tartalmazza.

78 Éves jelentés 2008 Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban

Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban ezer euróban 2008

Kamatbevételek

2007 (Módosított)

685 881

597 028

(449 323)

(367 719)

Nettó kamatbevétel

236 558

229 309

Jutalék-és díjbevételek

170 441

164 790

Jutalék-és díjráfordítások

(27 656)

(38 855)

Nettó jutalék- és díjbevételek

142 785

125 935

Működésből származó egyéb bevételek

166 019

132 112

Értékvesztés-és céltartalék képzés ráfordításai

(131 249)

(67 454)

Működési költségek

(260 983)

(256 123)

153 130

163 779

(767)

(501)

Adózás előtti eredmény

152 363

163 278

Jövedelemadó

(46 002)

(45 567)

Adózott eredmény (felosztás előtt)

106 361

117 711

Kamatráfordítások

Működési eredmény Társult vállalkozások eredménye

* A 2007. évi adatok módosításra kerültek a CIB és az IEB egyesülése, valamint az érvényben lévő IFRS-előírások alapján. A fenti euró-összegek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott év végén érvényben lévő HUF/EUR árfolyammal kerültek átszámításra. (2008: 264,78 ; 2009: 253,35). Az adatok nem auditáltak, kizárólag tájékoztatás célját szolgálják.

ezer euróban Eszközök

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

2008

2007 (Módosított)

155 907

327 044

71 771

374 790

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

185 000

264 638

Származékos pénzügyi eszközök

349 265

142 728

9 482 606

7 999 902

867 282

642 144

26 552

40 437

99

766

823

11 474

9 013

4 444

111 765

70 659

47 805

46 699

168 836

171 028

11 476 724

10 096 753

Banki kihelyezések

Ügyfeleknek adott hitelek és előlegek Értékesíthet pénzügyi befektetések Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek Halasztott adókövetelések Egyéb eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Eszközök összesen

Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban Éves jelentés 2008 79

ezer euróban 2008

2007 (Módosított)

4 365 012

3 276 656

421 659

129 940

5 196 601

5 226 506

272 153

314 922

16 698

17 330

173 683

221 926

16 093

20 006

194 071

193 937

10 655 970

9 401 223

Jegyzett tőke

237 248

187 561

Tartalékok

161 720

168 950

Eredménytartalék

421 786

339 019

Saját tőke összesen

820 754

695 530

11 476 724

10 096 753

Források

Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Halasztott adókötelezettségek Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendelt kölcsöntőke-kötelezettségek Kötelezettségek összesen Saját tőke

Források összesen

80 Éves jelentés 2008 A CIB Bank központi épületei és fiókhálózata

A CIB Bank központi épületei

KÖZPONT MEDVE UTCAI SZÉKHÁZ 1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1537 Budapest, Pf. 394 Telefon: (1) 423-1000, Fax: (1) 489-6500 SWIFT: CIBH HU HB e-mail: [email protected] www.cib.hu

MEDVE UTCAI SZÉKHÁZ II. (Kismedve) 1027 Budapest, Medve u. 25-29. Telefon: (1) 423-1013

PETREZSELYEM UTCAI SZÉKHÁZ 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 423-1000

CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálat (40) 242-242, (1) 399-8877

SZABADSÁG TÉRI SZÉKHÁZ 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Telefon: (1) 373-6000

A CIB Bank budapesti fiókhálózata

>+=2-%'7%1

2),,!'(%'7

CIB fiókok

@+
43#!

<*0%23 :10=$
C8,%3(=8

41/#%.3%1 D5A25A,'7

A1A25=1) ,@1)=. 3>1 /+/1
4

!2!1>3)
B3   



=#)
B3 ?8).'

@,42

<*0!,/3!

>+%
3>1 /2.7=+
3>1 

  


!1+

       

   

4',@ %1%0%2)

>#2%) !1/22

=37=2&A,$

;12
5%8>1
3>1

1>.! E"=.7!

=+/2+%1%283B1

 >3>.7)
B3 !8$!'1>3 <*
4$!
%.3%1

41$7 (=8

%(>15=1) %23%182>"%3 4$!&/+

2%0%,

!-0/.!

/1/+2=1

%2328%.3,E1).# 


  9  9  9  9  9 9

9  9
9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9  9

.$1=227
B3 +3/'/. 74'!3)
3>1 8%.3
235=.
+13 @82%&
+13 ),5!6 =1/,7
+13 =,5).
3>1 @82!+%13 A5E(=8 43#! %$5%
43#! >+'/,7@
43#! ),3/. A,$&! >.7%2
,%+
43#! /1=1/2 3>1 %1%.#)%+
3%1% =+@#8)
3>1 %1%.#
+13 !13@+
>,!
B3 A28A1->.7)
B3 !*#27 8!"!$2='
3>1 ,!(!

A CIB Bank központi épületei és fiókhálózata Éves jelentés 2008 81


A CIB Bank országos fiókhálózata

+"%

.'#% 3 *

-+  1'%."

#&#"!*%1).% *5%


' '."* 

.$

+#!' *
 

("&+

&+' *

22 5

*2"*2&

')" 

.'/&+ 

32&+2%!/"* %"
 

&/&

#"#% +'&+"'! 1&

%

 /

+/&/%).%
 &+$%/!


 '#"4%  %&+


. +"'"%  &&  &)2%2&).% (&+ (2%& 2%2. "'

,%
 +.+ #!''

*0%*.+ 

%


#!.%#! &+'%#!

#$%#"

&# 


+# "#

("3).%#& 1#

&!/'
 //&&
 &("/ *.+

& *"+&

#!1).% $#&).%


+"'&

%#&.+

 #& +&+.% &(" &

*( 

1!+5).&.% * +


 /&


Ajka Baja Balatonfüerd Békéscsaba Budakeszi Budaörs Cegléd Dombóvár Debrecen Dunakeszi Dunaújváros Eger Esztergom Érd Gödöllő Gyöngyös

Győr Gyula Hajdúböszörmény Hatvan Hódmezővásárhely Kalocsa Kaposvár Karcag Kazincbarcika Kecskemét Keszthely Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Komárom Mátészalka Miskolc

Monor Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Nyíeregyháza Orosháza Ózd Paks Pápa Pécs Piliscsaba Pilisvörösvár Salgótartján Sátoraljaújhely Siófok Sopron Százhalombatta

Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szentendre Szentes Szigetszentmiklós Szolnok Szombathely Tata Tatabánya Vác Vecsés Veszprém Zalaegerszeg

82 n Éves jelentés 2008 A CIB Csoport tagvállalatai

CIB Csoport tagvállalatai

CIB BANK ZRT. 1027 Budapest, Medve utca 4-14. 1537 Budapest, Pf. 394. Telefon: (1) 423-1000 Telefax: (1) 489-6500 e-mail: [email protected]

CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 1027 Budapest, Medve utca 4-14. 1537 Budapest, Pf. 394. Telefon: (1) 457-6881 Telefax: (1) 489-6676 e-mail: [email protected] CIB CREDIT ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB LÍZING ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected] CIB RENT ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB INGATLANLÍZING ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB AUTÓ ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB BIZTOSÍTÁSI ALKUSZ KFT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB EXPERT ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB LAKÁSLÍZING ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB PROPERTY ZRT. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485-9800 Telefax: (1) 489-6700 e-mail: [email protected]

CIB FAKTOR ZRT. 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Telefon: (1) 437-0610 Telefax: (1) 436-0322 e-mail: [email protected]

CIB NEW YORK BROKER ZRT. 1027 Budapest, Medve utca 4-14. Telefon: (1) 423-1000 Telefax: (1) 489-6500 e-mail: [email protected]