centrope Regionális Fejlesztési Monitoring
Fókuszjelentés a területi integrációról. Vezetoi összefoglaló
centrope partner
centrope Agency
Ausztria • Burgenland állami tartomány • Alsó-Ausztria állami tartomány • Bécs város és állami tartomány • Eisenstadt város • St. Pölten város Csehország • Észak-moráviai régió • Brno város • Vysočina régió (megfigyelői státusz) Magyarország • Győr-Moson-Sopron megye • Vas megye • Győr város • Sopron város • Szombathely város Szlovákia • Pozsony önigazgatási régió • Trnava önigazgatási régió • Pozsony város • Trnava város
centrope Koordinációs Iroda: Europaforum Wien,
[email protected] centrope helyi irodák: Osztrák iroda: Regionalmanagement Burgenland,
[email protected] Vienna Business Agency,
[email protected] Regionalmanagement Niederösterreich,
[email protected] Cseh iroda: HOPE-E.S., v.o.s.,
[email protected] Magyar iroda: CEURINA NKft,
[email protected] Szlovák iroda: Slovenský Dom centrope,
[email protected] A centrope capacity „Regionális Fejlődési Monitoring” kísérleti projektjének konzorciuma Osztrák Gazdaságkutatási Intézet Mendel Egyetem Brno, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar Szlovák Tudományos Akadémia, Gazdaságkutató Intézet Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Nemzetközi Gazdaságtudományok Bécsi Intézete
2012
Impresszum
A teljes jelentés letölthető a www.centrope.com oldalról.
A centrope capacity partnerség nevében kiadja a centrope ügynökség.
Az Európai Unió CENTRAL EUROPE alapjának támogatásával.
A tartalomért felelős: Petr Rozmahel (coordinator), Ludek Kouba (MENDELU), Karol Frank (EU-SAV), Peter Huber (WIFO), Lados Mihály (MTA RKK NYUTI), Poman Römisch (wiiw) Szerkesztette: Johannes Lutter, Europaforum Wien Layout és illusztrációk: claramonti grafik, Bécs. www.claramonti.at Nyomda:Simply More Printing, Bécs
Tartalom
Bevezetés: Területi integráció madártávlatból
02
Kulcsfontosságú eredmények: Erős európai integráció – bővíthető belső összeköttetések
03
Közvetlen külföldi befektetés: mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek
04
Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések
07
Regionális külkereskedelem
10
A munkaerő mobilitása a centrope térségben
13
Politikai következtetések
17
Közvetlen külföldi befektetések
17
Munkaerő-mobilitás
20
www.centrope.com © centrope 2011
01 ●
Bevezetés: területi integráció madártávlatból
Jelen beszámolóban területi integráció alatt gazdasági integrációt értünk az EU négy szabadságelvének (vagyis az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása illetve a személyek szabad mozgása az európai gazdasági térségen belül) megfelelően. Mindenekelőtt a centrope-régiók területi integrációját vizsgáljuk “madártávlatból”, különös tekintettel a térség országai között megvalósuló területi integrációra. Másrészt górcső alá vesszük az Európai Unióba (EU) illetve a világ többi részébe történő területi integrációt, de nem fókuszálunk az egyes projektek vagy régiók részletes leírására. A területi integráció fentiekben vázolt interpretációja azzal magyarázható, hogy a gazdasági elméletek számos okot neveznek meg annak indoklására, miért gyakorol pozitív hatást az ily módon értelmezett integráció a gazdaságra. Fokozza a versenyt a cégek, a régiók és az országok között, lehetővé teszi a nagyobb mértékű szakosodást bizonyos termékek és szolgáltatások vonatkozásában, lehetőséget nyújt a gazdasági egységek méretében rejlő költségelőnyök kiaknázására, javítja a termelési tényezők hatékonyabb elosztását,
továbbá lehetőséget teremt olyan humán interakciókra, amelyek ösztönzik a tanulási folyamatokat. Mindezek a tényezők javítják a régiók versenyképességét és jövedelmi szintjét. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések illetve a külkereskedelem kiterjedésére és struktúrájára, valamint a centrope-térség különböző területei között zajló munkaerő-piaci mozgásokra fókuszálunk. Ezeket az információkat a határokon átívelő munkaerő-piaci mozgással illetve a régión belüli vállalati együttműködéssel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó interjúadatokkal támasztjuk alá, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az előnyökben rejlő lehetőségekbe, és reálisabb képet alkothassunk a régió erőteljesebb integrációját akadályozó tényezőkről. A brosúra, amit a kezében tart egy összegzést ad a „Fókuszjelentés a területi integrációról” c. jelentésről, amely a „centrope Regionális Fejlesztési Monitoring” kísérleti projekt keretein belül került kidolgozásra. A jelentés teljes verziója ingyenesen letölthető:
www.centrope.com
● 02
Kulcsfontosságú eredmények: Erős európai integráció – bővíthető belső összeköttetések A jelen tanulmányban tárgyalt témák terjedelme ugyan erősen változik, és az eredmények mind a régión belüli, mind a többi régió felé irányuló mozgások esetében (a javak, a tőke áramlása és a munkaerő-mozgás tekintetében) eltérő képet és árnyalatnyi különbségeket mutatnak, mégis érdemes néhány általános következtetést ismertetni.
Az első megállapítás: a centrope az elemzett folyamatoktól függetlenül gyorsan integrálódott a világgazdaságba és az EU gazdasági rendszerébe. A centrope mint több országot magába foglaló térség az EU átlagánál gyorsabban vagy ahhoz hasonló ütemben valósítja meg az integrációt a határokon átívelő folyamatok tekintetében, bár a régió új tagállamokban található nagy területei csak két évtizeddel ezelőtt kezdtek integrálódni az európai gazdaságba. A második: komoly különbségek tapasztalhatók a régión belüli integrációs folyamatban. Mindezek jól tükrözik, és néha meg is haladják a jövedelmi viszonyokban és a gazdasági feltételekben mutatkozó lényeges eltéréseket. Például az idegen országban született lakosok átlag feletti aránya a centrope-on belül kizárólag annak köszönhető, hogy a centrope ausztriai részén magas a külföldön született lakosok hányada, miközben a beáramló közvetlen külföldi befektetések magas aránya főként az új tagállamoknak és Bécsnek köszönhető. Hasonlóképpen: a külkereskedelemtől való erőteljes függőség a centrope ipari régióinak exportfüggőségével magyarázható, miközben mindez nem érvényes az erősebben agrár- és szolgáltatásorientált régiókra. A harmadik felismerés: a centrope-on belüli kapcsolatok egy világosan körvonalazott hierarchikus
mintát követnek. Ezt jól példázza a határokon átívelő migráció és a régión belül végrehajtott befektetések rendszere. A régiók közötti migráció jelentős mértékben a centrope ausztriai részei felé irányul, miközben a bejövő befektetések a centrope ausztriai részei felől az új tagállamok felé irányulnak, fordított irányú mozgás alig figyelhető meg. A negyedik: míg a centrope összességében megfelelő módon integrálódott az EU-ba és a világgazdaságba, a belső integráció sokkal kevésbé hangsúlyos. Mindez a kereskedelem kivételével gyakorlatilag az összes folyamatra igaz. Megállapításaink a centrope világgazdaságban mutatott versenyképességét illetően jelzésértékűek – beleértve az egyes régiókat is, amelyek egyértelműen kihasználják komparatív előnyeiket. Ugyanakkor a centrope belső integráltságának alacsony foka felveti azt a kérdést, hogy a politika kötelessége-e vagy csupán lehetséges feladata a régió belső integrációjának fokozása, és (igen válasz esetén), mely területeken van leginkább szükség az említett lépésekre. E kérdések megvitatásához elengedhetetlen a centrope-on belül zajló, határokon átívelő folyamatok részletesebb elemzése, mivel az integráció struktúrája jelentős eltéréseket mutat e folyamatok, az egyes ágazatok és a régiók tekintetében.
03 ●
Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek
Csúcs-telephely a befektetések számára
Ha az 1 millió lakosra eső közvetlen külföldi befektetések alapján hasonlítjuk össze a centrope-ot az EU többi régiójával, világosan látszik, hogy ez a térség az FDI egyik legkedveltebb célpontja az EU-n belül, különösen a pozsonyi régió, Győr-MosonSopron megye és Bécs. 261 NUTS 2 régió EU-szintű összehasonlításában a pozsonyi régió az FDI legnépszerűbb célpontja: egymillió lakosonként 282.4 FDI -projekttel a 2003-2010-as időszakban, Bécs pedig a 13. 1303 EU NUTS 3 régió összehasonlításában (1. táblázat) 16 centrope NUTS 3 régió közül 5 (pozsonyi régió, Győr-Moson-Sopron megye, Bécs, Vas megye és a trnavai régió) az első 10%-ban szerepel az FDI célpontját jelentő NUTS 3 régiók között, további három pedig (Dél-Csehország Bécs körzete és St. Pölten) a legjobb 25% között található, és csak kettő (Waldviertel és Közép-Burgenland) van az átlag alatt. Bár kiemelten magas a centrope vonzereje a közvetlen külföldi befektetések tekintetében, azok megle-
● 04
hetősen eltérő mintákat követnek az egész régióban. Mindez a működési feltételek terén megmutatkozó különbségekkel magyarázható. A régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket öt különböző ágazatra bontva (építőipar és egyéb szolgáltatások, cégközpontok és üzleti szolgáltatások, kiskereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások, magas és közepes technológia-igényű iparágak illetve az alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság – 1. táblázat), látható, hogy a legtöbb projektre az építőipar és a hozzákapcsolódó szolgáltatások területén került sor (217 ilyen projekt valósult meg az összesen 793-ból 2003 és 2010 eleje között). Kevesebb projektet (188) jegyeztek fel a kiskereskedelemben és a szállításban, 178 befektetést hajtottak végre a cégközpontokkal kapcsolatban, az üzleti szolgáltatások terén és az innovációs szektorban, 144 projektet a magas és közepes technológia-igényű iparágakban illetve 76-ot az alacsony technológia-igényű termelő ipari ágazatokban. E befektetések centrope-on belüli elosztása ugyanakkor nem azonos mintát követ. Az FDI-projektek nagy többségének kivitelezésére a két fővárosban, Pozsonyban és Bécsben került sor. Mindez a bécsi és a pozsonyi régiót a kiemelt városi agglomerációk közé emeli a különböző szolgáltatási ágazatokat érintő FDI tekintetében (Pozsony a 3. helyet foglalja
Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek el, Bécs a 13. az építőipar és a szolgáltatási szektorban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket tekintve; Pozsony a 7., Bécs a 8. helyen áll a cégközpontokat érintő közvetlen külföldi befektetések vonatkozásában; a kiskereskedelem és a szállítás terén pedig Pozsony az 1., Bécs a 12. helyen áll). Ebből is látszik az erőteljes szolgáltatási orientáltság és a fontos kapufunkció a két fővárosban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ezzel szemben a termelő jellegű FDI-projektek inkább a centrope új tagállamaira jellemzők. A kevésbé urbanizált, de erőteljesen iparosított térségekben (pl: Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, Trnavában és Dél-Csehországban) valósultak meg ilyen projektek, függetlenül attól, hogy milyen mértékben technológiafüggő iparágakról volt szó. A termelői
szektorban eszközölt közvetlen külföldi befektetések terén ezek a régiók kivétel nélkül az első 5%-ban találhatók az 1303 NUTS 2 régió között, ahol közvetlen külföldi befektetésekre került sor a magas technológia-igényű iparágakban. Az alacsony technológia igényű FDI “befogadó” régiók között egyedül DélCsehország nem tartozik a legjobb 5%-ba. Ebből adódóan az FDI a centrope gazdasági fejlődésének fontos forrását jelenti. Ez elsősorban a világgazdaságba történő mély integrációnak köszönhető. Mindegyik centrope régióban Németország az első vagy második legjelentősebb befektető, és a centrope-ban végrehajtott közvetlen külföldi befektetési projektek majdnem negyede német gyökerekkel rendelkezik. Egyes FDI projektek szempontjából az USA a 2. legfontosabb ország 116 projektjével, illetve
Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig (1. ábra)
Forrás: fdimarkets.com, saját számítások.
05 ●
Közvetlen külföldi befektetés (FDI): mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek a centrope-ban megvalósított összes FDI 15%-ával. Az USA Dél-Csehországban a legfontosabb befektető. A belső integráció kevésbé hangsúlyos, illetve strukturális szempontból meglehetősen hierarchikus.
Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a centrope-ban, ritka a centrope új tagállamaiból kiinduló és valamely másik centrope-ot érintő közvetlen külföldi befektetés. Kizárólag Dél-Csehország hajt végre ilyen jellegű komoly befektetéseket.
Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a centropetérség egészében, 2003 és 2010 között (1. táblázat) Építőipar & kapcsoló- Cégközpontok, dó szolgáltatások üzleti szolgáltatások, innováció
Magas és közepes technológia-igényű iparágak
Alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság
Projektek száma 217 168 144 a centrope–térséghez viszonyított százalékos arány 0,9 0,0 1,4 4,6 3,0 9,0 44,2 58,3 11,1 9,7 7,7 20,8 6,0 7,1 22,9
centrope Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Dél-Csehország Győr-MosonSopron Vas Pozsony Trnava
3,2 28,6 2,8
0,0 23,2 0,6
13,2 6,9 14,6
Kiskereskedelem és szállítás
76
188
2,6 11,8 5,3 10,5 31,6
0,5 8,5 37,2 8,5 9,0
9,2 13,2 15,8
2,1 26,6 7,4
Forrás: fdimarkets.com, saját számítások, HQ= cégközpontok
Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (2. táblázat) Export
Győr-MosonSopron Vas Bécs Burgenland Alsó Ausztria
Együttműködés Összesen Külföldi kapcsolt vállalkozások
Egyéb jellegű együttműködés
Teljes gazdaság 18,5
14,7
3,2
7,2
5,8
15,4 23,1 14,0 17,0
9,8 13,7 7,0 11,7
2,8 9,7 4,9 10,5
4,7 5,1 2,8 8,1
3,3 3,1 2,8 4,9
Dél-Csehország
35,6
11,1
7,6
3,5
0,5
Pozsonyi régió Trnavai régió Összesen
17,1 13,2 20,4
6,8 3,0 10,2
4,3 1,7 6,5
1,8 1,0 3,9
1,2 0,3 2,4
Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások
● 06
ebből Alvállalkozás franchise
Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések
A nemzetközi piacokba való integráció fontosabb, mint a centrope-on belüli együttműködés.
A cégek együttműködési tevékenységéről készült széles skálájú vizsgálatok megerősítik ezeket az eredményeket. Ezen adatok alapján a centropetérség egy erősen nyitott régió a vállalatok export- és együttműködési tevékenysége tekintetében (2. táblázat). A jellemző módon inkább hierarchikus kapcsolatokkal rendelkező vállalatok többsége számára fontosabb az európai piacokra illetve a világpiacra történő integráció, mint a centrope-régión belüli együttműködés. A gazdasági társulások (egyszemélyes társaság vagy egyéb vállalatokkal közösen alkotott vegyesvállalat formájában) tekinthetők a legfontosabb együttműködési formának a centrope-térségen belül. A centrope-régió megkérdezett vállalatainak 6,5%-a legalább egy külföldi kapcsolt vállalkozással vagy vegyesvállalattal rendelkezik, összesen 1,126 ilyen kapcsolatról számoltak be a centrope több, mint 4000 vállalatát érintő felmérésben. Az alvállalkozói és a franchise rendszer valamint az együttműködés egyéb formái ezzel szemben kevésbé fontosak. A centrope-térség vállalatainak 3,9%-a legalább egy
franchise- vagy alvállalkozói szerződést kötött egy külföldi partnerrel, és 2.4%-a valósítja meg az együttműködés valamely más formáját. Az adatok szerint az együttműködési formák között 637 volt franchise illetve 354 a külföldi partnerekkel folytatott egyéb jellegű együttműködés. A régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések illetve együttműködési tevékenységek többségét a piaci jelenlét motiválja. Az együttműködés elkezdésének (vagy a befektetésnek) két legfőbb oka az ügyfelekhez való közelség és a külföldi piacban rejlő potenciál. A régió kínálta költségelőnyök állnak a harmadik helyen, illetve olyan jellegű okok következnek a sorban azonos különbséggel, mint a hálózati előnyök (pl. a szállítói hálózatok a régión belül), a versenytársak által követett stratégiákra adott válasz, valamint a piacra történő belépéssel összefüggő akadályok leküzdése. Ezzel szemben az együttműködés technológiai vagy humán erőforrás alapú ösztönzői a tulajdonnal kapcsolatos valamint az egyéb együttműködéssel foglalkozó lista végén találhatók. “A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés” a harmadik legkevésbé fontos ok illetve a külföldi kutatás-fejlesztési kapacitás a legkevésbé lényeges szempont. Mindez a technológiai alapú okok meglepően alacsony szintjét mutatja.
07 ●
Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések Ugyanakkor a régióban együttműködési tevékenységet folytató vállalatok közül csak kevésnek vannak problémái a kooperációval. Az együttműködés valamely formáját megvalósító vállalatok csupán 8.0%-ának vannak jelenleg gondjai a legfontosabb problémával kapcsolatban, vagyis a váltási árfolyamkockázatot és a mentalitásbeli különbségeket illetően. Az általános árfolyamkockázat, a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi akadályok jelentik a legfontosabb problémát az együttműködésben részt vevő vállalatok szerint. Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik a különböző típusú vállalatok között az együttműködés jellegét illetően, továbbá a kooperációra ösztönző tényezők és az említett problémák vonatkozásában. Különösen a kicsi és fiatal vállalatok képeznek speciális csoportot a határokon átívelő együttműködési tevékenység tekintetében. Ezen cégek együttműködési tevékenysége az átlagnál gyakrabban fókuszál a centrope-térségen belüli együttműködésre, illetve ezen vállalkozások számára a piacra történő belépés valamint a technológiai okok fontosabb tényezőnek számítanak a kooperáció elkezdésekor, mint a többi vállalat esetében. Ezek a vállalatok gyakrabban számolnak be arról, hogy problémákkal küzdenek az együttműködés terén. Elsősorban a jelenleg is együttműködési tevékenységet folytató, kevesebb,
mint 10 munkavállalót foglalkoztató kis vállalatok több, mint 12%-a szembesül a jogi feltételrendszer, az együttműködési minőség és a kulturális különbségek okozta problémákkal. A nagy vállalatok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a piaci jelenlétnek, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségekre a kooperáció motivációs tényezői között. Ezen cégek számára a külföldi piacban rejlő potenciál és az ügyfelekhez való közelség a költségelőnyök mögött helyezkedik el az együttműködésre ösztönző elemek sorában. Az említett vállalkozások nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférésre. Ezenkívül saját bevallásuk szerint általában kevesebb problémájuk akad az együttműködéssel, mint a kisebb vállalatoknak. Továbbá van még néhány fontos különbség az ágazatok és a tulajdonformák között. A belföldi tulajdonban levő cégek és a több üzemből álló vállalatok cégközpontjai aránytalanul gyakran vesznek részt kutatás-fejlesztési együttműködésben és építőipari vállalkozásokban (amelyek piaci kiterjedése korlátozottabb, mint a termelő tevékenységet folytató cégeké), de a részben vagy teljes mértékben külföldi tulajdonban levő vállalatok gyakrabban hajlandók együttműködni valamely más centrope-országgal, mint harmadik országból származó partnerekkel.
enter the growth market. enter centrope.
● 08
Határokon átívelő vállalati együttműködés: az interjúadatokból levonható következtetések Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján (2. ábra)
Piaci potenciál külföldön Ügyfelekhez való közelség Költségelőnyök külföldön Hálózati előnyök külföldön A piacon való megjelenítést nehezítő akadályok leküzdése A versenytársak stratégiájára adott válasz A szállítás biztosítása A külföldi munka csak befektetéssel biztosítható Szállítás a hazai piacra Piaci jelenlét harmadik országban Jogi előnyök A közszféra elérése ügyfélként Adók, támogatások A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés Egyéb K+F kapacitás külföldön 0
250 vagy több munkavállaló
0,05
0,1
50 – 249 munkavállaló
0,15
0,2
10 – 49 munkavállaló
0,25
0,3
0,35
0 – 9 munkavállaló
S: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek a felsorolt kategóriákat nevezték meg fontos motívumként, a válaszok nem zárják ki egymást.
09 ●
Regionális külkereskedelem
A centrope nagyfokú kereskedelmi integrációja.
Külkereskedelmi szempontból a centrope-térség egyrészt erősen exportorientált régiókból áll (DélCsehország, Győr-Moson-Sopron, Vas és a trnavai régió), másrészt olyan régiókból tevődik össze, amelyek kisebb aktivitást mutatnak a külkereskedelem terén – vagy azért, mert inkább a szolgáltatások felé orientálódnak, mint a pozsonyi régió vagy Bécs, vagy kevésbé iparosodottak, mint Burgenland. Összességében a kereskedelmi minták és a külkereskedelem mértéke közvetlen összefüggést mutat a centroperégiókban eszközölt közvetlen külföldi befektetések típusával. Az exportorientált régiókban elsősorban a termelői szektorban kerül sor közvetlen külföldi befektetésre. A multinacionális cégek elkötelezettsége ezekben a régiókban egyértelműen a kedvező termelési feltételeknek, a nyugati határ közelségének és a viszonylag alacsony bér- és termelési költségeknek köszönhető. Bár a legtöbb terméket, amelynek gyártása a közvetlen külföldi befektetés keretében történik, Európa vagy a világ különböző országaiba exportálják, ami világosan kiderül a kereskedelmi statisztikákból is. Kis mértékben mindez érvényes
● 10
a pozsonyi régióra, amely – annak ellenére, hogy főváros – viszonylag komoly bevételekhez jutott a termelői ágazatban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően. A régiók általános külkereskedelme főként közepes-magas illetve közepes-alacsony képzettségű szakemberek által gyártott termékekre épül, ami összhangban van a közvetlen külföldi befektetések jellegével; Nyugat-Dunántúl szintén tekintélyes mennyiséget exportál a jelentős technológia-igénnyel készült termékekből. Ebből adódóan az európai szabványok szerint jónak mondható a centrope-térség kereskedelmi integrációja. Külkereskedelmi szempontból a centropeországok sokkal fontosabbak egymás számára, mint ahogy azt a GDP sugallja. Miközben a centrope országok az EU GDP-jének kevesebb, mint 3%-át biztosítják, a centrope-térség az EU-27-országokba irányuló exportjának 12-40%-át a többi centroperégióba irányítja. A földrajzi közelség természetesen fontos szerepet játszik, akárcsak a történelmi szálak vagy egy csaknem közös nyelv, például Szlovákia és Csehország esetében, ahol a kereskedelmi integráció erősebb, mint bárhol másutt a centrope-térségben.
Regionális külkereskedelem A centrope régiók exportja az EU-27 és a centrope országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve (3. táblázat) 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Burgenland EU-27
26,9
28,9
30,3
30,1
30,8
31,9
32,5
32,9
33,9
35,3
28,7
CZE
0,9
1,0
1,1
1,1
1,2
1,2
1,3
1,4
1,6
1,9
1,5
HUN
1,7
1,9
1,8
1,7
1,6
1,5
1,4
1,5
1,6
1,8
1,3
SVK
0,4
0,4
0,5
0,5
0,6
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
0,8
26,2
29,0
31,3
32,1
32,1
33,0
32,5
33,5
34,0
36,4
28,6
CZE
1,0
1,2
1,2
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,8
2,2
1,7
HUN
1,9
2,1
2,1
2,0
1,8
1,8
1,7
1,8
1,8
2,1
1,5
SVK
0,4
0,5
0,6
0,6
0,6
0,7
0,9
0,8
1,0
1,2
0,9
11,5
13,1
13,7
14,2
14,6
15,4
15,2
15,1
15,4
16,3
13,3
CZE
0,5
0,6
0,6
0,5
0,6
0,7
0,7
0,7
0,8
1,1
0,9
HUN
0,9
1,0
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
1,0
0,7
SVK
0,2
0,2
0,3
0,3
0,3
0,4
0,4
0,4
0,5
0,6
0,4
Alsó-Ausztria EU-27
Bécs EU-27
Délkelet-Csehország EU-27
40,7
46,4
48,2
45,5
48,5
57,4
56,9
59,6
62,6
68,7
56,0
AUT
2,9
3,2
3,2
3,0
3,5
3,9
3,6
3,5
3,4
3,8
3,1
HUN
0,7
0,9
0,9
1,2
1,1
1,6
1,7
1,9
2,1
2,1
1,6
SVK
3,8
4,1
4,4
4,1
4,4
5,3
5,7
5,7
6,3
7,4
5,8
Nyugat-Dunántúl EU-27
71,0
81,3
85,4
80,4
64,9
73,6
83,3
94,1
95,9
98,8
81,1
AUT
7,3
7,3
6,5
5,6
5,6
4,9
4,5
4,6
4,2
5,0
3,9
CZE
1,0
1,4
1,7
1,7
1,7
2,1
3,3
4,4
5,1
5,4
3,2
SVK
0,7
0,7
1,0
1,1
1,5
1,5
2,8
4,4
5,4
6,1
5,2
Pozsonyi régió EU-27
23,0
30,0
29,6
27,7
30,5
30,2
27,4
30,6
31,5
34,3
27,0
AUT
2,7
3,8
3,6
3,4
3,3
4,4
3,7
3,6
3,6
4,5
3,6
CZE
5,7
7,3
7,2
6,1
6,1
5,9
5,7
6,0
5,6
6,5
5,1
HUN
1,6
2,2
2,1
2,1
1,7
1,7
2,1
2,6
2,5
3,0
2,2
73,5
78,8
86,4
74,0
Nyugat-Szlovákia EU-27
52,6
60,7
64,3
65,9
70,8
68,5
70,0
AUT
4,4
5,2
5,4
5,2
5,7
5,3
5,1
4,1
4,6
5,0
4,4
CZE
9,2
9,6
9,7
9,4
8,5
8,4
9,3
10,0
9,8
11,5
10,2
HUN
2,2
2,7
3,3
3,5
3,6
3,7
4,3
4,7
5,3
6,3
5,6
Forrás: Eurostat, saját számítások.
11 ●
Regionális külkereskedelem CENTROPE régióból másik CENTROPE régióba irányuló export (4. táblázat) 2000
2009
2000
2009
Niederösterreich
Burgenland
2000
2009
Wien
GDP %-a centrope
0,7
0,8
0,7
1,0
0,4
0,5
Részesedés a teljes exportból Dél-Kelet-Csehország
24,8
28,1
25,7
27,7
25,0
29,3
Nyugat-Dunántúl
38,9
20,2
40,5
20,3
39,5
20,3
Pozsonyi Régió
11,2
15,9
10,2
15,5
10,8
15,3
Nyugat-Szlovákia
25,1
35,8
23,5
36,5
24,6
35,1
Dél-Kelet-Csehország
Nyugat-Dunántúl
Pozsonyi Régió
GDP %-a centrope
3,6
4,6
3,6
4,9
2,9
2,4
2,4
1,9
5,3
2,1
3,9
4,4
Alsó-Ausztria
14,9
11,4
33,7
13,3
23,0
25,7
Bécs
17,8
13,8
44,3
16,2
23,4
25,7
6,1
10,3
40,1
32,8
9,5
11,3
Részesedés a teljes exportból Burgenland
Dél-Kelet-Csehország Nyugat-Dunántúl
3,1
4,5
3,3
18,3
Pozsonyi Régió
19,2
21,2
7,4
39,8
Nyugat-Szlovákia
42,5
47,2
Nyugat-Szlovákia GDP %-a centrope
4,0
4,1
3,6
2,9
Alsó-Ausztria
22,4
18,1
Bécs
26,7
21,8
Dél-Kelet-Csehország
38,5
39,1
8,9
18,1
Részesedés a teljes exportból Burgenland
Nyugat-Dunántúl Forrás: Eurostat, saját számítások.
● 12
A munkaerő mobilitása a centrope-térségben
A migrációs minták a „brain drain” veszélyét mutatják.
Miközben a közvetlen külföldi befektetések és a kereskedelem előtt tornyosuló akadályok már az EU-csatlakozást megelőzően elhárultak a centropetérségben, a határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkozó intézményi korlátozások az utóbbi időkig akadályozták a munkaerő mozgását a régióban. Ennek ellenére átlagosnak mondható a külföldiekkel szemben tanúsított nyitottság a centrope-térségben. Mivel Ausztriában magas a külföldi születésű lakosok aránya, összességében a centrope-térség teljes munkaképes populációjának 8.1%-ról mondható el, hogy külföldön született. Mindez csak kevéssel alacsonyabb az EU-országok 8,6%-os átlagánál. A centrope-térség belső kapcsolatrendszere ugyanakkor meglehetősen gyenge a munkaerőpiaci migráció tekintetében. A centrope-térség NUTS2 régióinak valamelyikében lakó személyek mintegy 1,2%-a született a lakhelyül szolgáló centrope-országon kívül. Még Bécsben is csak a lakosság 2.6%-a született valamely más centrope-országban. Bár a munkaerőpiaci integráció valamivel egyértelműbben nyomon követhető az ingázás terén, a régió még messze van az igazi integráció szint-
jétől. A centrope egyik NUTS2-régiójában dolgozó alkalmazottak 1.8%-a ingázott a határon túlra 2009ben. Ez az érték 0.7%-kal meghaladja az EU27-es átlagot illetve az első 10-ben elhelyezkedő Európai NUTS 2-régió között található centrope-térségeket a határon túlra történő ingázás vonatkozásában. Ez az arány jóval azon ingázási érték alatt van, amely olyan erősen urbanizált régiókról feltételezhető lenne, mint amilyen a centrope-térség, feltéve, ha a régió egy országot fedne le. Ugyanakkor a nemzeti határok még mindig jelentős akadályt képeznek a határon túlra irányuló munkaerő-mobiltiás tekintetében a centrope-térségben. Továbbá: a határon túlra történő ingázás és migráció egy meglehetősen hierarchikus mintát követ a régióban. Különösen a határon túli migráció vonatkozásában volt érvényes, hogy a mozgás jelentős részben az új tagállamok felől Ausztriába irányult, nagyon csekély mértékű volt a migráció az új tagállamok által képviselt régiók között, valamint rendkívül alacsony mértékű volt a migráció Ausztriából az új tagállamok irányába. A helyzet némileg különbözik az ingázás vonatkozásában. A történelmi kapcsolatoknak köszönhetően valamivel hangsúlyosabb a határon túlra történő ingázás az új tagállamok között (elsősorban Szlovákiából Csehországba, illetve Magyarországra is), ebben a vonatkozásban Ausztria kevésbé jól integrált. Eltekintve a centrope magyarországi régiója felől
13 ●
A munkaerő mobilitása a centrope-térségben Ausztriába irányuló ingázástól, amelynek részleges liberalizálása speciális intézményi határozatok révén megtörtént, az Ausztria irányába történő határon túli ingázás meglehetősen alacsony mértékű, illetve a határon túlra történő ingázás a centrope-térség ausztriai részéről az új tagállamokba szinte nem is létezik. A centrope tehát még messze van a kétoldalú ingázástól valamint a cirkuláris és időszakos munkaerő-mobilitásra jellemző migrációs folyamatoktól, amelyek különösen jellemezték a regionális fejlődést számos esettanulmányban. A régió egészének nézőpontjából sokkal fontosabb az Európa egyéb részeibe (illetve a világ többi részébe) történő kivándorlás, mint a belső migráció és az ingázás. A centropetérség valamely országában született személyek körülbelül 10%-a jelenleg valamely másik EU27-országban él (lásd 4. ábra). Amíg néhány eredményre a munkaerő mobilitását érintő, csak nemrég megszüntetett intézményi akadályok, valamint a centrope-térség ausztriai része és az új tagállamok között ténylegesen meglévő bérkülönbségek miatt lehetett számítani (amely a centrope ausztriai régióiból az új tagállamok felé irányuló mozgást anyagi szempontból kevésbé teszi vonzóvá), a tanulmány egyik legaggasztóbb felfedezése az agyelszívás magas foka a régióban. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a centrope-térségbe vándorlók között, mint az anyanyelvűek körében, a centrope-térség EU27-országaiban élő, külföldi születésű lakosok körében nem éri el az átlagot a felsőfokú végzettségű személyek aránya. Ráadásul majdnem kétszer olyan magas a felsőfokú végzettségűek aránya a centrope-országokból érkező bevándorlók között, mint az összes centrope-régió bevándorlói körében, kiévve a szlovákiai részt. A tehetségekért folytatott világméretű verseny tekintetében a centrope ebből adódóan csekély mértékű versenyképességgel rendelkezik.
● 14
Nincs bizonyíték a centropeon belüli munkaerő mobilitás növekedésére.
Valószínűleg nem fognak megváltozni ezek a tények azoknak a május elsején hatályba lépő intézményi változtatásoknak köszönhetően sem, amelyek a centrope-térségen belül történő munkaerő-áramlást szabályozzák. Az ingázási és migrációs hajlandósággal kapcsolatos adatok azt bizonyítják, hogy alacsony a régió migrációs potenciálja. 2004 óta csökkent, és gyakran a centrope-térségen kívül eső országokba irányul. 2010 végén az új tagállamokban a munkaképes korú lakosság 1,1%-a tartotta fontosnak a határon túli mobilitást. Ez az érték alacsonyabb volt, mint Bécsben (ahol a lakosság 3,1%ának volt ilyen jellegű kívánsága). A mobilitás vágyát valamilyen konkrét lehetőség ismeretében megfogalmazó személyek mintegy egyharmada szeretne Ausztriába költözni. Az Auszriába irányuló ingázás az egyetlen terület, ahol valamilyen változás várható a korábbi mintákhoz képest. Ebben a vonatkozásban gyenge növekedésre lehet számítani. Továbbá: a centrope új tagállamaiból kivándorolni szándékozók nagy csoportot alkotnak, akiket erőteljes mértékben vonzanak a fogadó országban fennálló jobb gazdasági körülmények, miközben az osztrák munkavállalók döntésében fontosabb szerepet játszik a tapasztalatszerzés. Ezzel szemben teljesen eltérőek a motivációk azok esetében, akik nem hajlandók költözni. A külföldi munkavállalás elutasításának legfontosabb okai között személyes tényezők és a munkavállalás nem pénzügyi természetű költségei említhetők, mint például a család és a személyes kapcsolatok elvesztésétől való félelem, a hazaszeretet illetve a lényeges helyi tényezők ismerete. Az anyagi jellegű tényezők között csak az ingatlantulajdon (egy ház, egy otthon vagy egy kert
A munkaerő mobilitása a centrope-térségben tulajdonlása) és a humántőkébe eszközölt befektetések hiánya, például az idegennyelv-tudás hiánya, tekinthető lényeges faktornak. Azok a munkavállalók, akik a centrope-országokban történő munkavállalást preferálják, többnyire a földrajzi közelség és a magas bérszínvonal miatt szeretnének a szóban forgó országban dolgozni. Egy konkrét ország választását befolyásoló számos egyéb fontos motívum, mint például a nyelvtudás, a célországban letelepült családtagok, rokonok és ba-
rátok hasonló mértékben fontos a centrope-térségbe tartozó és a centrope-régión kívüli országok esetében. Az összes, humántőke megszerzésével kapcsolatos fontos ok, mint például a nyelvtanulási szándék, vagy az oktatási illetve továbbképzési lehetőségek inkább a centrope-térségen kívül található országokba történő migráció irányába hatnak. Ebből adódóan azok a munkavállalók, akiket elsősorban a humántőke megszerzése motivál, kevésbé vonzó célállomásnak tekintik a centrope-országokat, mint a többi EU 27 országot.
A külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (2007) (4. ábra)
Határon átnyúló ingázás
Forrás: ELFS, 2007. Megjegyzés: Németország és Írország nem szerepel a listán a hiányzó adatok miatt, munkaképes korú populáció = 14 és 64 év közti lakosok.
15 ●
A munkaerő mobilitása a centrope-térségben
Bildungsstruktur der EinwanderInnen, AuswanderInnen und vor Ort Geborenen (Abbildung 5) 100% 90%
14,5
11,2
17,2
15,8
34,2
80%
11,0 27,5
18,2
13,0 30,6
12,0 26,2
70% 60% 50%
59,7
58,0
46,3 70,1
59,4 53,6
41,9
40%
60,2
64,9
55,1
54,2
53,6
30%
Ausztria
Cseh Közt. Alacsony
Magyarország Közepes
Magas
Forrás: ELFS (2007), saját számítások Megjegyzés: Kivándorlás az országos adatok alapján.
● 16
19,6
Szlovákia
27,9
Kivándorlók
22,1
Külföldön születettek
15,9
Anyanyelvűek
26,7
Kivándorlók
31,0
Külföldön születettek
19,0
Anyanyelvűek
24,8
Kivándorlók
18,7 Anyanyelvűek
23,9
Külföldön születettek
36,5
Kivándorlók
0%
Anyanyelvűek
10%
25,9
Külföldön születettek
20%
Politikai következtetések: A közvetlen külföldi befektetések
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a centrope-térség egy rendkívül nyitott régió. A térségben működő vállalatok illetve a régióban élő lakosság többsége számára az európai és a globális piacokra történő mélyebb integráció fontosabb, mint a centrope-térségen belüli integráció. Következésképpen a régió még messze van a szoros köteléktől, valamint azoktól a nem hierarchikus, régión belüli hálózatoktól, amelyek a technológiára és a tapasztalatcserére fókuszálnak, ami az olyan régiókkal, mint például a Szilikon-Völgy vagy Kis-Olaszország kapcsolatos esettanulmányok szerint gyakran a regionális siker meghatározó elemének tekinthető. Ez azonban nem jelenthet komoly problémát, mivel a centrope-térség egy kis régió, amely számára a világgazdaságba történő integrálódás sokkal fontosabb a belső integrációnál. A fentiekben említett különleges eseteket másoló stratégia követése valószínűleg kevés sikerrel kecsegtet, mivel ezeket a példákat nehéz utánozni. A centrope-térségen belüli integráció elmélyítésével kapcsolatos pragmatikusabb felfogásnak a korlátozott számú politikai kezdeményezésre kell fókuszálni, amelyek a régió szempontjából különleges jelentőségű problémák megoldására törekszenek.
enter the growth market. enter centrope.
17 ●
Politikai következtetések: A közvetlen külföldi befektetések
centrope mint a közvetlen külföldi befektetések (FDI) célpontjának marketingje
Eredményeink azt jelzik, hogy az FDI bevonzása egészséges stratégia a centrope számára, amely révén biztosítható a gazdasági növekedés és fejlődés. Ebből adódóan van némi potenciál olyan közös kezdeményezések számára, amelyek a centrope-ot a közvetlen külföldi befektetések célpontjaként próbálják népszerűsíteni. Valójában e kezdeményezések során figyelembe kell venni az FDI-ért a centrope régiók által folytatott versenyt. A centrope-régiók vagy országok ugyanis nem hajtanak végre befektetéseket más centrope-régiókban, inkább egymással versenyeznek a világ más részeiből érkező közvetlen külföldi befektetésekért. Az egyik megoldás az lenne, hogy figyelembe vesszük az FDI-típusok heterogenitását, mivel például Bécs vagy a pozsonyi régió az eltérő funkcionális specializációnak köszönhetően olyan FDI-struktúrával rendelkezik, amely erőteljesen fókuszál a cégközpontokra, az üzleti és innovációs szolgáltatásokra, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Trnava, Dél-Csehország illetve esetleg Alsó-Ausztria és Burgenland főként a termelő tevékenységet folytató multinacionális vállalatok odacsalogatásáért harcol. Másik lehetőség szerint az FDI-ért folytatott küzdelem nemcsak a centropera korlátozódik, hanem a centrope-régiók az ös�szes többi régióval is versenyeznek. Így az említett kezdeményeAz egyik lehetőség a zések magas árbevérégió közvetlen külföldi telt eredményeznek befektetések szemponmajd, ha a közvetlen tjából heterogén jellekülföldi befektetéssel gére való fókuszálás. kapcsolatos döntések korai stádiumaiban
● 18
születnek meg, amikor a vállalatok kiválasztanak egy nagyobb régiót, amelyen belül befektetést szeretnének végrehajtani és/vagy amikor a figyelem az FDI-piac egyes részeire irányul (pl. országokra vagy ágazatokra), ahol csak kevés FDI “származik” távoli országokból.
A centrope mint a közvetlen külföldi befektetések célpontját jelentő régió vonzerejének növelése
A marketingen kívül a régió meglevő FDIvonzerejét is fenn kell tartani. Ezzel kapcsolatban az újabb tanulmányok számos, a közvetlen külföldi befektetések szempontjából lényeges elemet határoztak meg. Ezek között említhetők a jó szállítási infrastruktúra, az ipari klaszterek és/vagy a külföldi cégek által alkotott, már létező klaszterek, a lakosság képzettségi szintje, az adókulcsok és a belföldi piacok nagysága. A vállalatok vezetői gyakran említik a piac méretét vagy a piacok növekedési potenciálját, a gyártási költségeket, a szállítók jelenlétét, az egyetemeket, a kutatást és a lakosság képzettségét az FDI fontos tényezői között. Az említett meghatározó elemek közül sok (például az adópolitika, a munka- illetve gyártási költségek, valamint a piac mérete) nem politikafüggő, illetve a centrope-régiók ellenőrzésén kívül esik. Egyéb tényezők, mint például az infrastruktúra, az oktatás, a nyelvi készségek, ezzel szemben politikai kontroll alatt állhatnak, bár nehéz befolyást gyakorolni ezekre az elemekre a határokon átívelő regionális politika eszközével. Végül néhány tényező, amelyekkel kapcsolatban a határokon átívelő együttműködés némi eredményt hozhat. Ilyen az ipari klaszterképzés, egyéb multinacionális cégek és beszállítók jelenléte, amelyeknek érdemes figyelmet szentelni a határokon átívelő stratégiák kidolgozásakor.
Politikai következtetések: A közvetlen külföldi befektetések
A már létező közvetlen külföldi befektetések beillesztése az adott régióba
A régióban befektető multinacionális vállalatok nem független, önálló gazdasági egységek, hanem javak vagy szolgáltatások formájában köztes inputokat végrehajtó, helyi vagy a közeli térségből érkező beszállítók hálózatától függő piaci részvevők. A termelés komplexitása és a multinacionális cégek értékteremtő láncának bonyolultsága folytán valószínűtlen, hogy egy régió egyedül képes lenne - akár közepes méretű multinacionális cégek esetében is – az összes szükséges inputot biztosítani. Mindezt olyan stratégiák révén lehet kiaknázni, amelyek célja a közvetlen külföldi befektetők odacsábítása, és a régióban már létező közvetlen külföldi befektetések mélyebb integrációja a regionális gazdaságba, ami az egész régió javát szolgálja. Figyelembe véve az FDI fontosságát, a már létező közvetlen külföldi befektetések beágyazása a regionális kínálatba és a beszállítói hálózatokba még a közvetlen külföldi befektetők odacsábításánál is fontosabb elem, és számos pozitív hatása lehet, például hozzájárulhat a beszállítók felkutatásával együttjáró költségek csökkentéséhez, mérsékelheti az egyes centroperégiók (mint üzleti célpontok) gyengeségét, és jobban hozzákötheti az FDI-t az adott régióhoz, illetve több tartalékot generálhat a helyi cégek számára. A vállalatok közti, határokon átívelő kötelékek megszilárdítása számos, együttműködést könnyítő feltétel függvénye. Ilyen az oktatás, a kommunikáció, az infrastruktúra, az idegennyelv-ismeret és a szállítási infrastruktúra. Ezek a tényezők természetesen a közvetlen külföldi befektetésektől függetlenül is fontosak az integráció szempontjából, de az FDI megléte esetén több értelme van nagyobb hangsúlyt fektetni az említett elemekre a határokon átívelő stratégia kidolgozásakor.
A már létező és az új kis- és középvállalkozások, illetve a kutatás-fejlesztési hálózatok mélyebb integrációjának elősegítése. A centrope-ban a helyi, vertikálisan integrált vállalati hálózatok fejlesztésére valamint a nemzetközi vállalatok K+F hálózataiba történő integrálódásra jó lehetőség van. Eredményeink azt mutatják, hogy a centrope-on belüli együttműködés erősítését és/ vagy a K+F hálózatokba történő integráció javítását célzó stratégiáknak figyelembe kell venniük a vállalatok különbözőségét. Például a határokon átívelő vállalati együttműködés elsődleges célcsoportjai külföldi tulajdonban levő cégek, illetve a fiatal és kis vállalatok lennének, mivel jók az esélyeik a régión belüli együttműködésre. Az említett vállalatokkal kapcsolatos stratégiáknak meglehetősen különböző irányvonalakat kell követniük. Például a fiatal és kis vállalatoknak valószínűleg a tanácsadási illetve pénzügyi szolgáltatások formájában megvalósuló támogatásra lesz szükségük, mivel súlyosabb problémákkal kell szembenézniük a határokon átívelő együttműködés terén, mint a vizsgált vállalatcsoportok bármelyikének. Ezzel szemben a külföldi tulajdonban levő vállalatok esetében már a potenciális partnerek felkutatását segítő intézkedések szűkebb spektruma is elegendő, mivel ezek általában kevés problémáról számolnak be az együttműködés kapcsán. Hasonlóképpen, a nemzetközi K+F együttműködésekbe való integráció javítása érdekében a célcsoportok a multicégek hazai tulajdonban levő cégközpontjai lennének és adott esetben a fiatal vállalkozások is – azzal a támogatással együtt, amelyre a fiatal vállalkozásoknak szükségük van.
19 ●
Politikai következtetések: Munkaerő-mobilitás
A már létező kezdeményezések megerősítése a munkaerő határokon átívelő mozgásának megkönnyítése és a határokon átnyúló állásközvetítő tevékenységek javítása érdekében A centrope-nak a munkaerő-mobilitás terén három, egymással szorosan összefüggő politikai kihívással kell szembenéznie: az első kihívás a belső mobilitás javítása. A nemrég eltörölt, ausztriai munkaerőpiacot érintő, határokon átívelő munkaerő mobilitásra vonatkozó intézményi korlátozásoktól függetlenül az adatok azt bizonyítják, hogy a határokon átívelő munkaerő mobilitást a képesítések kölcsönös elismerésével összefüggő (az eltérő oktatási rendszerekből fakadó) akadályok is nehezítik, további problémát jelentenek a túlképzett munkaerő foglalkoztatása és az információszerzés terén tapasztalható nehézségek. Ezért javítani kell a képesítések összehasonlíthatóságát és határon túli elfogadtatását, a nyelvi képzést, valamint a munkaerő-piaci lehetőségekkel kapcsolatos információk munkavállalók számára történő biztosítását, hogy a centrope integrált munkaerőpiaccá válhasson. Fontos a munkaügyi hivatalok szerepének és hitelességének megszilárdítása a határokon átívelő munkaerő-piaci állásközvetítések során, mivel a külföldön munkát vállalni szándékozók csupán csekély hányada veszi igénybe a munkaügyi hivatalok által nyújtott szolgáltatásokat, amikor a határon túl munkáltatót keres. A
● 20
határon túlra történő állásközvetítés jelenlegi rendszereit, például az EURES-t, gyakran éri kritika az idegen országban munkát vállalni akarók részéről az ügyintézés lassúsága és bürokratikus jellege miatt. A határon túlra történő állásközvetítés rugalmasabb és kevésbé bürokratikus formáit kell megvalósítani a regionális munkaügyi hivatalok együttműködése révén.
Az átmeneti és az időszakos migráció rendszereinek támogatása és létrehozása
A politikának az időszakos és az átmeneti migráció ismert csatornáinak kialakítására és megszilárdítására is figyelnie kell, hogy az egyirányú munkaerőmozgás jelenlegi mintáit megváltoztatva az agyelszívás helyét a szakemberek cseréjén alapuló kétoldalú kapcsolatok vehessék át. Jelen tanulmány szerzői szerint azok a személyek, akik hajlandók a centrope-ba költözni, úgy ítélik meg, hogy a centrope-on belül működő mobilitás előnye abban rejlik, hogy csak kis távolságokat kell megtenni, a hátrányt viszont gyakran a régióban lévő kevés tanulási lehetőségben látják. A belső mobilitás javítása érdekében szükség van arra, hogy figyelmet szenteljünk a migráció humántőke-tartalmának javítására. Mivel a külföldi munkavállalás gondolatával foglalkozó személyek többsége fiatal, fontos lehet a migráció
Politikai következtetések: Munkaerő-mobilitás
különböző életciklusaira történő fókuszálás. Ebből adódóan prioritást kell élvezniük a diákcsere rendszerének (az oktatás minden szintjén, a szakmunkásképzéstől az egyetemekig), illetve a pályakezdők (bármely képzési formából érkező munkavállalók) mobilitásának javítását szolgáló programoknak. A munkavállalók átmeneti migrációját javító tevékenységek (pl. a tanulmányi szabadság) tovább erősíthetik ezeket a törekvéseket. A második kihívás a centrope versenyképességének javítása a tehetségekért folytatott világméretű küzdelemben. A politikai intézkedések szélesebb spektrumát kell alkalmazni a helyzet javítására, mint amilyenek a regionális politika rendelkezésére állnak. A migrációval kapcsolatos döntések jelentős részét és a magasan képzett bevándorlók lakhely választását az országos szintű politika hatáskörébe tartozó tényezők befolyásolják. Például a diákok és a felsőfokú végzettségűek mobilitását az egyetemi szektor és az innovációs rendszer teljesítménye határozza meg egy régióban, miközben a mérnökök, az ipari kutatók és a menedzserek mobilitása sokkal nagyobb mértékben függ az üzleti szektor teljesítményétől; a vállalkozókat gyakran a kedvező pénzügyi feltételek, a hatékonyan működő hivatalok illetve a megfelelő adópolitika vonzzák az adott országba. Ezeket legfeljebb részben képes alakítani a regionális politika. Ennek ellenére a regionális politika az alábbi eszközökkel hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a térség vonzereje a magasan képzett szakemberek számára: a) a képzett munkaerő mobilitásával összefüggő feltételrendszer javításával, b) a bevándorlók igényeihez igazodó szolgáltatásokka, és csökkentve az integrációs költségeket. A migráció kérdésével foglalkozó szakirodalom eredményeiből is az tűnik ki, hogy a kisebb munkaerő-piacok kevésbé vonzóak a jól képzett munkavállalók számára, mint a nagyok, ezért a határon túlra irányuló munkaerő
mozgás javítása a centrope-on belül (ami a nemzeti munkaerő-piac bővülését is jelenti) - különösen a jól képzett munkavállalók igényeihez igazítva – kiegészítő célnak tekinthető a centrope (mint a magasan képzett munkaerő célállomása) vonzerejének fokozása mellett.
A törekvések erősítése a régióból történő agyelszívás megelőzése érdekében illetve a külföldön élő munkavállalók támogatása A harmadik politikai kihívás az egyéb régiók felé irányuló agyelszívás megakadályozása. Mindez szorosan összefügg azzal a célkitűzéssel, amely a centrope versenyképességének növelését irányozza elő a tehetségekért folytatott világméretű küzdelemben, mivel minden olyan politika, amely fokozza egy régió vonzerejét a magasan képzett munkaerő számára, egyben “mérsékli” a jól képzett munkavállalók vágyát a kivándorlásra. Ezen kívül számos további politikai szempontot kell mérlegelni. Több régió és ország a visszatért, magasan képzett munkavállalókat állásajánlatokkal, információval látják el, segítik a család és a gyerekek beilleszkedését. A jól képzett munkaerő nagymértékű elvándorlása következtében kiegészítő megoldásként szolgálhat az anyaországba történő visszatérésre nem hajlandó kivándoroltak mobilizálásának lehetősége, akik összekötőként alkalmazhatók külföldi hálózatok kialakításakor (ez az úgynevezett „diaszpóra opció”). Az utóbbi időben számos politikai kezdeményezés született (pl. Osztrák Tudósok Észak-Amerikában, Siss-List.com) olyan hálózatok működésének elindítására, amelyek célja a külföldi kutatókkal kialakított kapcsolatok illetve a külföldi kutatók egymás közti, valamint az anyaországgal való kapcsolatának fenntartása és megszilárdítása.
meet europe. meet centrope. www.centrope.com
