A centrope régió közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési stratégiai keretrendszere
a centrope politikai tanácsa által jóváhagyva Brno, Május 21
1/24
A centrope régió közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési stratégiai keretrendszere
Tartalomjegyzék 0. Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 1. Kihívások .............................................................................................................................................. 4 2. Irányelvek és célok ............................................................................................................................... 6 3. Infrastruktúra-fejlesztés ........................................................................................................................ 7 4. Határokon átívelő tömegközlekedési kezdeményezések .................................................................... 17 5. Multimodális és többnyelvű Közlekedési Információs Rendszer létrehozása ...................................... 19 6. A közös határokon átívelő tervezési eszközök fejlesztésének támogatása ........................................ 20 7. Igény a jövőre vonatkozó közös együttműködési agendára ................................................................ 21 Bibliográfia ............................................................................................................................................. 23
GZ 11674/Ber./Strategiepapier/Centrope_Final_Draft_20120523_HU_yellow-1.doc/Hie-Alt
2/24
0. Bevezetés Az elmúlt évek során a centrope figyelemre méltó teljesítményt ért el a gazdasági növekedés és a külföldi működő tőke-befektetések – két, a régió dinamikus fejlődésének igazolására alkalmas mérőszám – alakulása terén. Ugyanakkor a határokon átívelő közlekedési forgalom a határrégiók átlagát lényegesen meghaladó mértékben növekedett a centrope régióban, ami önmagában is a régió dinamikus gazdasági és területi integrációját jelzi. A centrope régió megközelíthetősége és összeköttetései alapvető fontosságú előfeltételei egyrészről mind az európai, mind a globális versenyképesség javításának. Másrészről, európai csomóponti szerepénél fogva a növekvő területi integráció a motorizáció folyamatos növekedésével együtt mind a személyautó-forgalom, mind a teherautó-forgalom erőteljes növekedéséhez vezet. A centrope környezettudatos, gazdasági és szociális szempontból fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében a régiók megegyeztek abban, hogy szilárd kereteket teremtenek a centrope infrastruktúrafejlesztési és tömegközlekedési stratégiájának megvalósítása számára. Az érdekeltek által a “centrope jövőkép 2015” keretében a 2005-ös bécsi csúcstalálkozón elfogadott terület- és közlekedésfejlesztéséhez kapcsolódó irányelvekre és célokra építve, a jelenlegi és várható infrastruktúra-kapacitásbeli korlátokra, illetve a tömegközlekedési szolgáltatás minőségének hiányosságaira vonatkozólag kialakításra került a “Az infrastruktúra-fejlesztés és tömegközlekedés stratégiai keretrendszere”. Ez a dokumentum felvázolja a jövőbeli tevékenységek útvonalát, amely a régió átfogó képére épül.
3/24
1. Kihívások A centrope különféle kihívásokkal szembesül, amelyek a közlekedési infrastruktúra és a tömegközlekedési szolgáltatások további fejlesztésére vonatkozó összeszedett, tömör stratégiát kívánnak meg: (1) A centrope régió dinamikus integrációja egyre nagyobb számú határon átívelő együttműködési kapcsolathoz vezet. A határokon átívelő közlekedés a múltban a centrope régió dinamikus integrációját mutatta. A rendelkezésre álló közlekedési előrejelzések alapján ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. A személyautó-forgalom az ausztriai centrope határok esetében 2005 és 2025 között várhatóan 90140%-kal növekedik, míg más osztrák határszakaszok esetében a változás mértéke csupán 19-25% lesz. Az áruszállítás volumene körülbelül 80%-kal nő a centrope régión belül húzódó határok esetében, de csak kürülbelül 40%-kal más határszakaszok esetében (osztrák Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2010). A cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon a motorizáció terén tapasztalható felzárkózásnak köszönhetően a gépkocsiállomány 2030-ra körülbelül 40%-kal emelkedik a centrope régióban. A vasúthálózat jelentős fejlesztésének és a tömegközlekedési szolgáltatások javításának hiányában a gépkocsiforgalom erőteljes növekedésére lehet számítani. (2) A centrope mint transznacionális és európai közlekedési és szállítási tranzitútvonal és csomópont A centrope régión belüli, határokon átívelő integráció mellett figyelmet érdemel, hogy a terület számos európai, transznacionális közlekedési folyosó kereszteződésében található, ami kihívást jelent az infrastruktúra-hálózat kapacitására és a csomóponti létesítményekre nézve egyaránt. Másrészt, az összeköttetések és a Transzeurópai Közlekedési Hálózat kialakítása fontos előfeltételét jelenti a dinamikus fejlődésnek és gazdasági növekedésnek. Központi kérdés a teljes centrope régió számára az országokon átívelő infrastruktúra hasznosítása és fejlesztése, és az új infrastrukturális létesítmények környezetbarát kialakítása. (3) A fő infrastruktúrahálózat esetében súlyos problémát jelentő szűk keresztmetszetek és szolgáltatásbeli hiányosságok Mind a vasúti, mind a közúti hálózatok terén problémát jelentenek a vészesen szűk keresztmetszetek (kapacitás korlátok) és a szolgáltatás hiányosságai (sebesség, környezeti hatások, közlekedésbiztonság). (4) A gyenge tömegközlekedési ellátás veszélyt jelent a közlekedési és szállítmányozási teljesítmény fenntarthatóságára nézve A forgalmi szimulációk azt mutatják, hogy a terület- és közlekedéspolitika képes jelentősen befolyásolni a közlekedési módok megváltoztatását. A tömegközlekedést erőteljesen támogató politika hiányában a a centrope régió belső határain áthaladó személygépkocsi-forgalom várhatóan körülbelül 140%-kal növekszik. Amennyiben a tömegközlekedést előmozdító politika megvalósításra kerül, a gépkocsiforgalom várhatóan még mindig emelkedni fog, de csak körülbelül 80%-kal. Ez jelentős különbséget jelentene. Néhány összeköttetéstől eltekintve a határon átívelő tömegközlekedés jelenleg nem versenyképes. A tömegközlekedési szolgáltatások minősége nemcsak a gépkocsiforgalomból adódó környezeti hatások jövőbeli alakulására van hatással, hanem a regionális és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséért is
4/24
felelős. Ez a régión belüli megközelíthetőség kapcsán, a régió Ausztrián kívüli területein a háztartások jövedelméhez viszonyítva nagyon magas üzemanyagárak okán válik problémássá. (5) A döntéshozási felelősség és a költségvetés országos és európai szinteken koncentrálódik A döntéshozási hatáskör, különösen a transznacionális infrastruktúra-projektek tekintetében, de az egyes országokon belüli infrastruktúra-fejlesztés esetében sem a regionális szinten található. Ezért közös érdek a közös transznacionális centrope stratégia kialakítása az országos és európai szintű infrastruktúra-projektek prioritásaira történő hatásgyakorlás érdekében.
5/24
2. Irányelvek és célok A “centrope jövőkép 2015” alapján közös alapvető irányelvekre és célokra alapozzuk a szállítási és közlekedési rendszerek fejlesztését a centrope régió területén. A fő üzenet azt a kihívást fogalmazza meg a centrope minden régiója és városa számára, hogy egységesen lépjenek föl annak érdekében, hogy a centrope régió egészének növekedése fenntartható maradjon. A következő célok különösen relevánsak a közös szállítás és közlekedés fejlesztési stratégia szempontjából: A centrope régió versenyképességének javítása, a nemzetközi megközelíthetőség és a belső összeköttetések fejlesztése, valamint a centrope-on belüli összeköttetések, és a centrope csomóponti funkciójának erősítése. Mivel a centrope régió fontos európai közlekedési folyosók kereszteződésében található, és fontos nemzetközi repülőterekkel rendelkezik, a régiónak minden kulcsfontosságú európai piac felé kiváló megközelítési lehetőséget, és kis távolságokat kellene biztosítania. A hatékony vasútvonalaknak zökkenőmentes kapcsolatot kell biztosítani a nagysebességű európai hálózatokhoz, a kiépített autópálya-rendszereknek az elsődleges európai autópálya-hálózathoz kellene csatlakoztatniuk a régiót, és a régió minden városi központjához kiváló összeköttetést kellene biztosítaniuk. A határon átívelő közlekedési hálózat jelenlegi hiátusainak és szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére irányuló intézkedéseknek éppúgy, mint a meglévő infrastruktúra további modernizációjának belátható időn belül javítaniuk kell a régió belső és külső összeköttetéseit. A tömegközlekedés, a közlekedésszervezési rendszerek és az áruszállítás hatékony és környezetbarát kezelését szolgáló rendszerek fejlesztésének köszönhetően fenntartható mobilitás-menedzsment. Intelligens, határon átívelő közlekedésszervezési rendszereket kell fejleszteni a meglévő kapacitások optimalizált kihasználásának támogatása, az agglomerációs közlekedési forgalom áteresztőképességének növelése és az útbiztonság fokozása érdekében. Az optimalizált és koordinált határon átívelő tömegközlekedési szolgáltatási hálózatnak, és a teljesen kiépített közúti szállítási és közlekedési társulásnak biztosítani kell, hogy az ingázók számának növekedése ne vezessen a forgalom volumenének a motorizált egyéni személygépjármű-forgalomból adódó további növekedéséhez. A multimodális regionális logisztikai központoknak, amelyek interfészt jelentenek a közúti, vasúti, vízi úti és légi közlekedés között, nemcsak a gyors áruátrakodást kellene lehetővé tenni a régió vállalkozásai számára, de a környezetbarát szállítási módok hatékony felhasználását is fenntarthatóvá kellene tenniük. Alacsony erőforrás igényű ökobarát bioszféra növekedési régió fejlesztése klíma-, víz-, talaj-, levegő-, és természetvédelemmel. Alacsony erőforrás igényű, határokon átívelő megállapodásokra kell jutni annak érdekében, hogy valóra válthassuk a klímavédelmi célokra, a vízminőség, talaj és levegő védelmére vonatkozó intézkedéseket éppúgy, mint az energiatermelési koncepciókat. A fenntarthatóság, a városi fejlődés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének védelme érdekében maximális energiahatékonyságot és minimális terület-felhasználást kell biztosítanunk. Kis helyigényű településfejlesztés, a területigény minimalizálása és koordinált térségi és közlekedési politikák A térségi tervezés tekintetében minden partnerrégiónak és városnak olyan fenntartható városi fejlődésről kellene gondoskodnia, amely a földtartalékok pazarlását elkerüli. A tervezési folyamatokban prioritásként kell, hogy megjelenjen a nemkívánatos hatásokat minimalizáló közlekedési- és szállításmenedzsment.
6/24
3. Infrastruktúra-fejlesztés 3.1
Infrastruktúra jövőkép 2030
A centrope régiók megállapodnak a következő fejezetekben vázolt infrastruktúra-fejlesztésről. A “centrope Infrastruktúra jövőkép 2030” először is átfogó képet ad a közös infrastruktúra-fejlesztésről. Bár a bővítésre és javításra irányuló intézkedések megvalósítása nagyrészt nincs a centrope régiók kezében, a régiók elkötelezettek a határokon átívelő szakaszok koordinált és harmonizált fejlesztése mellett. Ebben a tekintetben az “Infrastruktúra jövőkép 2030” közös alapot jelent, de a megvalósításhoz kétoldalú együttműködésre van szükség. Az “Infrastruktúra jövőkép 2030” egyrészt a transznacionális szintű lobbizást szolgálja, másrészt, országos szinten, támogatja a régiókat a saját egyéni stratégiájuk megvalósításában.
3.1.1 Vasúti fővonal-hálózat Vasúti fővonal-hálózat – a jövőkép 2030, mint a régiók saját hatáskörébe tartozó tevékenységeknek és a harmadik felek irányában történő lobbizásnak az alapja A meglévő vasúthálózatra nagy nyomást helyeznek a súlyos kapacitásbeli korlátok és kapacitásproblémák. A centrope régió több transznacionális közlekedési folyosó kereszteződésében helyezkedik el, amelyek a “Transzeurópai Gerinchálózat” és a “Transzeurópai Átfogó Hálózat” részei. A hálózat fejlesztése, kiterjesztése és modernizálása a centrope régiók alapvető érdeke azért, hogy sikerüljön megbirkózniuk az 1. fejezetben leírt kihívásokkal. Ezért a centrope régiók felvázolják a „Vasúti fővonali infrastruktúra 2030” jövőképét. Ez a hálózat, amely a bővítési és fejlesztési intézkedések, a régiók saját tevékenységi körében megvalósítandó tevékenységeknek és az Európai Bizottság, a nemzeti kormányzatok és az üzemeltető cégek irányában történő közös lobbizásnak a célpontja. A vasúthálózat fejlesztése növelni fogja az utazási kapacitást, és csökkenteni fogja az utazási időt a centrope jelentős városai között. 1. táblázat: A vasúti menetidő csökkenése meghatározott úti-célok között (percben) Összeköttetések
1)
Brno – Bécs Breclav – Bécs Pozsony – Bécs Sopron – Bécs Győr – Bécs Brno – Bécsi repülőtér (VIE) Pozsony – VIE Sopron – VIE St. Pölten – Pozsony 1)
2011
2030
120 80 70 75 75 150 95 110 132
100 60 45 60 60 115 60 85 82
az
infrastruktúra-fejlesztések
Változás Perc - 20 - 20 - 25 - 15 -15 - 35 - 35 - 25 - 50
következtében
% - 17 - 25 - 36 - 20 - 20 - 23 - 37 - 23 - 38
A menetidő változása más centrope központok közötti útviszonylatokra nem áll rendelkezésre.
Forrás: Osztrák Szövetségi Vasutak (2011): Célhálózat 2025+
7/24
Ez javítani fogja az összeköttetéseket a centrope régión belül, és növeli majd a tömegközlekedés versenyképességét. Csomópontok és vonalak kombinált fejlesztése A vasúthálózat 2030-as jövőképe tartalmazza az állomások és áruterminálok modernizálását és fejlesztését. A csomópontok és vonalak kombinált fejlesztése fontos a szűk keresztmetszetek elkerülése, az átmenő kapcsolatok elősegítése és a teherforgalom számára a terminálok közötti optimalizált összeköttetések biztosításának lehetővé tétele érdekében. A Transzeurópai közlekedési hálózat korrekciója (TEN-T) A Transzeurópai hálózat szempontjából a centrope régiók széles körben egyetértenek a Bizottság és a Tanács aktuális ajánlásával. De a centrope régió szempontjából néhány kisebb változtatást figyelembe kellene venni: A törzshálózatban a kiemelt rangú vasúti kapcsolatok közé szükséges sorolni a Bécs – Bécs Repülőtér – Pozsony – Pozsony Repülőtér vonalat Jelenleg csak a Dunától északra lévő kapcsolat része a törzshálózatnak. A centrope régió szempontjából a fent említett kapcsolat azonos prioritású a Dunától északra lévő kapcsolattal Marcheggen keresztül. Ennek oka a Bécsi és a Pozsonyi repülőterek integrálása, amely a régió egésze szempontjából kiemeltté teszi ezt a vonalat a régió vasúthálózatában. További fontos részei ennek a kapcsolatnak már jelenleg is része a javaslatnak: az Ostbahn vonala Götzendorf és Parndorf között, illetve az észak-déli kapcsolat Pozsonyon keresztül Magyarország irányába. Brno vasúti csomópont felvétele a törzshálózatba Brno egy jelentős csomópont a javasolt törzshálózatban. A kiemelt Prága – Bécs / Pozsony – Budapest – Athén 22. számú tengely és a Danzig – Bécs – Bologna Balti-Adriai tengely Brnonál metszik egymást. Ezért a Brnoi vasúti csomópont fejlesztést a törzshálózat részeként szükséges tekinteni. A Bécs / Pozsony és a Zágráb / Rijeka közötti vasúti folyosónak a TEN-T törzshálózatba történő beépítése A centrope régiók szempontjából a Dél-keleti Közlekedési Tengely (SETA) hiányzó kapcsolatait Bécs / Pozsony irányából Horvátország (Zágráb, Rijeka) félé, be kellene építeni a TEN-T-be. A meglévő vasútvonalon alacsony műszaki követelmények, alacsony sebességű szakaszok jellemzőek, és nem alkalmas a jó minőségű szolgáltatásokat nyújtani az új tagállam, Horvátország irányában. A A
következő szakaszokat szükséges hozzáadni a TEN-T-hez: Hegyeshalom – Szombathely Körmend – Zalalövő Szombathely – Zalaszentiván egész tengely legyen felvéve a transz-európai törzshálózatba.
A Sopron – Szombathely vasútvonal szerződési feltételeinek módosítása A SETA vasútvonalakra vonatkozó szerződéses feltételeknek megfelelően Magyarországon a vonatoknak minden állomáson meg kell állniuk. Ezeket a szerződéses feltételeket módosítani kell annak
8/24
érdekében, hogy a nemzetközi, elfogadható utazási idők melletti távolsági összeköttetések lehetővé váljanak. A SETA vasúti tengely fejlesztése 6 óráról körülbelül 4 órára csökkenteni az utazási időt Bécs / Pozsony és Zágráb között. A Bécs – Szombathely viszonylatnak szintén hasznára válik a menetidő-csökkenés. Vasúti összeköttetés Győr – Nagyszombat Pillanatnyilag nem létezik közvetlen vasúti összeköttetés Győr és Nagyszombat (Trnava) között. Egy műszaki, gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges annak a döntésnek a megalapozása érdekében, hogy ez a vasúti kapcsolat integráldjék a centrope jövőbeli vasúthálózatába.
9/24
10/24
2. táblázat: Sorszám1) 1 2a 2b 3 4a 4b 5 6 7 8a 8b 8c 8d 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18a 18b 18c 19 20a 20b 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 1)
Kiemelt rangú vasúti hálózat – a centrope régió projektjeinek listája – 2030-as jövőkép Projektek Bécs – St. Pölten: nagysebességű vasút Ausztriai határ – Budapest: nagysebességű vasút Bécs Ostbahn – Magyar határ: nagy sebességűvé fejlesztés Rajka – Hegyeshalom: fejlesztés Brno – Szlovák határ: hagyományos vasút fejlesztése Cseh határ – Pozsony: hagyományos vasút fejlesztése Brno – Přerov: modernizálás Brno – a városon áthaladó TEN hálózat Břeclav – a városon áthaladó TEN hálózat Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Pottendorferlinie-Meidling-Blumental, fejlesztés Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Simmering-Ostbahnbrück, harmadik vágány Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Stadlau-határ Bécs/Alsó-Ausztria (Marchegger Ast) Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Új Bécs Főpályaudvar St. Pölten: új tehervonat elkerülő Westbahn szakasz: Ybbs a. d. Donau – Amstetten, 4 vágányúra bővítés Pottendorfer Linie: Blumental – Wampersdorf, 2 vágányra fejlesztés Pottendorfer Linie: Wampersdorf – Wr. Neustadt, fejlesztés Gloggnitz – Mürzzuschlag; Semmering bázisalagút Wr. Neustadt – Gloggnitz: 160 km/h-ra fejlesztés Bécs határ/Alsó-Ausztria – Marchegg, villamosítás, 2 vágányúra bővítés, 160 km/h-ra fejlesztés Nordbahn Süßenbrunn – Cseh határ: 160 km/h-ra fejlesztés Brno – Prága: új nagysebességű vonal Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Oberlaa – Bécs rendező-pályaudvar (Laaerberg), új kapcsolat Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Ostbahn kapcsolat – repülőtéri gyorsvonat, új kapcsolat Bécs vasúti csomópont fejlesztés: Süßenbrunn, kapcsolat rekonstrukció Ebenfurth új kapcsolat Wiener Neustadt – Magyar határ: meglévő vasút villamosítása Ausztriai határ – Sopron: meglévő vasút villamosítása Pozsony – Galánta: hagyományos vasút 160 km/h-ra fejlesztése Pozsony vasúti csomópont fejlesztés: Petržalka-Pozsony Főpályaudvar-Pozsony Repülőtér Fehring – Magyar határ: villamosítás Bécs repülőtér, állomáson keresztül Bécs repülőtér – Götzendorf; új kapcsolat Gänserndorf – Marchegg; villamosítás, meglévő vasút fejlesztése Új vasúti kapcsolat Müllendorf – Eisenstadt Körmend – Zalalövő: meglévő vasút fejlesztése Hegyeshalom – Csorna – Szombathely: meglévő vasút villamosítása Szombathely – Zalaszentiván: villamosítás Szombathely – Kőszeg: vonal kiterjesztés Kőszeg központig Brno – Třebíč: meglévő vasút villamosítása Boskovice csomópont: rekonstrukció Šakvice – Hustopeče: meglévő vasút villamosítása Hrušovany u Brna – Židlochovice: meglévő vasút villamosítása Křenovice csomópont: rekonstrukció Znojmo – Břeclav vonal rekonstrukciója Neusiedl – Parndorf – Kittsee: Parndorf kapcsolat Győr-Sopron: második vágány Győr – Pér – Kisbér: új vasút Győr – Pápa – Celldömölk – Porpác: villamosítás
A sorszám megegyezik a térképen található számmal
11/24
3.1.2 Főúthálózat A „Főúthálózat-jövőkép 2030”, mint a régiók saját hatáskörébe tartozó tevékenységek és a harmadik felek irányában történő közös lobbizás alapja A vasúti fővonalhálózathoz hasonlóan a főúthálózat is kapacitáskorlátok, nem megfelelő szolgáltatási színvonal, a településekre gyakorolt súlyos környezeti hatások, közlekedésbiztonsági problémák, és a hálózat egyes részein az egységes minőségi szabványoknak megfelelő folyamatos összeköttetések hiányát szenvedi el. Az 1. fejezetben a közúti közlekedésre körvonalazott kihívásokkal való megbirkózás érdekében a centrope régiók megfogalmazzák a „Főúthálózat-jövőkép 2030” hosszú távú elképzelést. Az úthálózat kiterjesztésével például 30%-kal csökken az utazási idő Bécs és Brno között, és az út menti falvakban mérséklődik a környezetszennyezés. Magyarországon, különösen az M15 és M86-os autópálya meghosszabbításának köszönhetően (Pozsony – Mosonmagyaróvár – Szombathely) a transznacionális kamionforgalom a falvakból áttevődik majd az új autópályákra. A Bécset Pozsonnyal a Dunától északra összekötő gyorsforgalmi út, és a pozsonyi elkerülő szakasz befejezése regionális körgyűrűrendszert fog létrehozni, amelynek célja, hogy elegendő kapacitást biztosítson, és helyreállítsa a falvak környezeti minőségét, amelyekben jelenleg nagy a közlekedési forgalmi terhelés. A Transzeurópai hálózat tekintetében a centrope régió ismételten üdvözli a Bizottság és Tanács hatályos TEN-T javaslatát, ugyanakkor a régió igényeli a Bécs és Pozsony között az S8 és D4-en keresztül megvalósuló kapcsolat felvételét a TEN-T kiemelt rangsorú autópálya kapcsolatai közé. Ahogy fent említésre került, ez a kapcsolat része a Bécs - Pozsony regionális körgyűrű rendszerének, amely így képes két irányban megosztani a növekvő forgalmat Bécs és Pozsony között. Ezen felül a transzeurópai törzshálózatba be kell venni a Pozsony – Mosonmagyaróvár – Csorna – Szombathely – Nagykanizsa autópálya összeköttetést. Ez az autópálya a „Közép Európai Közlekedési Folyosó” (CETC) része, és jelentős kapcsolat a jövendőbeli EU tagállammal, Horvátországgal.
12/24
13/24
3. táblázat: Kiemelt rangú úthálózat – autópályák és gyorsforgalmi utak a centrope régióban – 2030-as jövőkép Sorszám.1) 1 2a 2b 3 4 5 6 7a 7b 8 9 10 11 12 13 14a 14b 15 16 17 18a 18b 19a 19b 20 21a 21b 22 23 24 25 26 27 1)
Projektek Bécsi elkerülő út befejezése: S1 észak-keleti elkerülő Bécs; új út Brno-Bécs autópálya kapcsolat befejezése: A5 autópálya szakasz Schrick-Cseh határ; új út Brno-Bécs autópálya kapcsolat befejezése: R52 gyorsforgalmi szakasz Pohořelice – Mikulov; új út Meglévő autópálya fejlesztés: Cseh D1 autópálya meghosszabítása: Kývalka – Holubice szakasz Meglévő Szlovák D1 autópálya fejlesztés: Pozsony-Nagyszombat szakasz: 6 sávra bővítés D4 autópálya Pozsonyi elkerülő; új út M15 autópálya befejezése: Szlovák határ – M1 szakasz; 4 sávra bővítés S7 gyorsforgalmi út: A2 - magyar határ szakasz; új út M8 autópálya: Ausztriai határ – Vasvár szakasz; meghosszabbítás R43 (R35-D1), Délnyugati és déli érintőleges utak R55 gyorsforgalmi út: Olomouc – D2 autópálya szakasz; meghosszabbítás M86 autópálya: Mosonmagyaróvár / Levél – Szombathely szakasz; meghosszabbítás M9 autópálya: Szombathely – Vasvár szakasz: meghosszabbítás M9 autópálya, Vasvár – Zalaegerszeg szakasz; meghosszabbítás I/86 út: Szombathely – Körmend szakasz; fejlesztés S8 gyorsforgalmi út: S1 - szlovák határ szakasz; új út Ausztriai határ – D2 autópálya: új út R7 gyorsforgalmi út: Pozsony – Dunaszerdahely szakasz; új út M85 – M86 Győr – Szombathely: meghosszabbítás M85 – M84 Kapuvár – Sopron: meghosszabbítás A3 autópálya: Eisenstadt – magyar határ (Sopron közelében) szakasz; új út M85 autópálya: Sopron – Ausztriai határ szakasz; meghosszabbítás S3 gyorsforgalmi út: Stockerau – cseh határ (Znojmo közelében) szakasz; fejlesztés, részben új út I/38 Znojmoi elkerülő; új út S34 gyorsforgalmi út: St. Pölten – Wilhelmsburg szakasz; új út S31 gyorsforgalmi út: Oberpullendorf – Magyar határ szakasz; meghosszabbítás M87 autópálya: Szombathely – Kőszeg – Ausztriai határ szakasz: meghosszabbítás I/55 Břeclavi elkerülő; új út I/8 út Körmend – osztrák államhatár; meghosszabbítás M85 autópálya: Csorna – Kapuvár szakasz; meghosszabbítás M9 autópálya: Nagycenk – Nemesbőd szakasz: új út R1/R7 gyorsforgalmi út Nagyszombat – Dunaszerdahely – Győr / Keleti elkerülőút Győr; új út Nagyszombat autópálya – D2; új út
A sorszám megegyezik a térképen található számmal
14/24
3.1.3 Határon átívelő regionális vasútszakaszok Az Felsőőr – Szombathely vasútvonal rekonstrukciója Néhány regionális vasúti összeköttetést a Hidegháború és a Vasfüggöny időszakában megszüntettek. A vágányokat fölszedték és a földet magántulajdonosoknak adták el. Bár az újjáélesztés bonyolult feladat, a centrope régiók a korábbi vasúti összeköttetését javasolják Felsőőr és Szombathely között. Ez a Sopron – Szombathely szakasz már befejezett modernizálásával, és a SETA fejlesztéssel együtt, javítani fogja Dél-Burgenland megközelíthetőségét, és növeli majd Szombathelynek, mint a jövő határon átívelő régiója központi településének a jelentőségét.
3.1.4 Határokon átívelő regionális összeköttetések A következő határokon átívelő regionális összeköttetések megvalósítása vagy fejlesztése történik meg az érintett régiókban: Angern – Magyarfalu híd a Morva-folyón A Sopron – St. Margarethen (Szentmargitbánya) összeköttetés modernizálása a magyar oldalon A Fertőd – Pamhagen (Pomogy) közúti kapcsolat főútként történő kiépítése a magyarországi szakaszon Közúti kapcsolat Zsira – Lutzmannsburg (Locsmánd): bekötőút kiépítése országúttá a burgenlandi oldalon Sopronkőhida – St. Margarethen (Szentmargitbánya) kiépítése a magyar oldalon A Burgenlanddal való koordináció szükségessége Brennbergbánya – Ritzing (Récény): Összeköttetés L334 Ágfalva – Loipersbach (Lépesfalva), Egy új közút építése, Összeköttetés L211 Albert-Kázmér-puszta – Halbturn (Féltorony): magyar oldal kiépítése, összeköttetés Halbturn (Féltorony) – Mosonmagyaróvár Rajka – Cunovo (Dunacsúny): helyi út kiépítése Dunakiliti – Dobrohost (Doborgaz): Gyalogos és forgalmi híd a Dunán Dunaremete – Gabcikovo (Bős): Komp Gönyü- Klizka Nema (Kolozsnéma): Komp
3.2
A Duna, mint vízi út
A Duna fontos közlekedési folyosót jelent mind a teher-, mint az utasforgalom tekintetében. A Duna a TEN-T egyik prioritását jelenti (Prioritási Projekt 18), és fontos szerepet játszik az EU Duna-régió Stratégiájában is. A centrope régiók támogatják az EU Duna-régió Stratégiáját: Teherhajó szállítás 20%-os növekedése 2020-ra 2010-hez képest A navigációs problémák megoldása, figyelembe véve a Duna minden szakaszának specifikus jellemzőit Hatékony vízi úti infrastruktúra-menedzsment kialakítása Hatékony multimodális terminálok kiépítése a folyami kikötőknél – Freudenau, pozsonyi kikötő, gönyűi kikötő) Harmonizált Folyami Információs Rendszer (RIS) létrehozása, és a nemzetközi RIS adatcsere biztosítása
15/24
A “Nagyszabású folyamkiépítési projekt Bécs és Pozsony között” fontos mérföldkövet jelent a Dunán a centrope régión belül biztosított navigációs lehetőségek szempontjából. A folyami kikötők tekintetében a következő intézkedéseknek növelniük kell a vízi közlekedés vonzerejét: Bécs hárommódusú tehertermináljának további kapacitásbővítése A pozsonyi és más teherkikötők bővítése és modernizálása A kisebb kikötők bővítése és modernizálása A Gönyü és Győr közötti Dunaszakaszon a navigáció lehetőségének biztosítása személyforgalom számára az ökológiai rendszer követelményeinek figyelembevétele mellett A Bécs és Pozsony közötti rendszeres személyszállítás szolgáltatásnak a bevezetése (TWIN-City Liner) bebizonyította, hogy igény van a menetrendszerinti járatokra. A centrope régió egyetért a dunai személyszállítás jobb hasznosítása (pl. Pozsony – Rajka) keretében kikötési lehetőségek, kikötői létesítmények létrehozásában, felújításában.
3.3
Repterek
Bécs és Pozsony repülőtere nemzetközi csomópontként szolgál, és biztosítja a régió nemzetközi megközelíthetőségét. A brünni, győri és pöstyéni repterek regionális jelentőséggel bírnak. Az elegendő kapacitás biztosítása, és a kiváló szolgáltatásminőség fontos eszközt jelent a centrope régió számára. A tömegközlekedési megközelíthetőség kérdése általában (különösen az olyan regionális agglomerációs területek irányából, mint Brünn, Győr stb.), és a bécsi és pozsonyi repülőtér tömegközlekedési kapcsolatának kiépítése központi kérdés a centrope régió számára. Ezért a centrope a következő intézkedéseket támogatja: A bécsi és pozsonyi repülőtér keresletalapú kapacitás- és minőségfejlesztése A repterek vasúti megközelíthetőségének fejlesztése - A Bécsi Repülőtér állomáson keresztül - A Bécsi Repülőtér új kapcsolatának kialakítása az Ostbahn (Götzendorfer Spange) felé - Új Pozsonyligetfalu – Pozsony Repülőtér kapcsolat A bécsi és pozsonyi repülőtér pozitív szinergiáinak kihasználása a túlkapacitás és további környezeti problémák elkerülése érdekében A regionális repterek esetében a következő intézkedésekre van szükség: A Győr-Péri Repülőtér kifutópálya hosszának növelése A Brünn Turăny Nemzetközi Repülőtér kapacitásának növelése
3.4
Kerékpárút-hálózat
A centrope régió nemcsak a transznacionális vasúti és közúti folyosók kereszteződésében, de az Európai kerékpárútvonalak kereszteződésében is fekszik: Euro Velo-Útvonal 4: Közép-európai útvonal Roscoff – Kijev Brünnön át Euro Velo-Útvonal 6: Atlanti-óceán – Fekete-tenger a Duna mentén Euro Velo-Útvonal 9: Borostyánkő út Brünnön és Bécsen keresztül Euro Velo-Útvonal 13: Vasfüggöny útvonal Továbbá, a határokon átívelő, regionális és helyi útvonalak és hálózatok épültek ki az elmúlt évek során. Ezek a hálózatok a szabadidős és turisztikai tevékenységek célját szolgálják. Nagyrészt az önkormányzatok vagy kistérségek felelősségi körébe tartoznak. A fejlesztés és karbantartás gyakran
16/24
európai uniós forrásokból történik. Az ilyen jellegű kerékpáros-létesítmények decentralizált megvalósítása az oka, hogy miért nincsenek a centrope szintjén átfogó térképek és további információ (kerékpár-kölcsönzési lehetőségek, szálláslehetőségek, kerékpáros üzletek). A centrope régió támogatja a szabadidős és turisztikai célú és a napi utazási (munkába járási, vásárlási) célú kerékpározást egyaránt. Ehhez szükséges a centrope régiót keresztező transznacionális útvonalak koordinált fejlesztése, a helyi és regionális kerékpáros-létesítmények folyamatos fejlesztése, különösen a Fertő-tó körüli útvonal befejezése, átfogó kerékpáros internetplatform fejlesztése a centrope régió számára, amely információval szolgál a turisztikai központokról és szálláslehetőségekről.
3.5
Széles nyomtávú vasútvonal bővítése
Az Orosz Vasúttársaság belefogott egy kezdeményezésbe a széles nyomtávú vasútnak Kassától a Pozsony / Bécs régióig történő kiterjesztésébe. Pillanatnyilag részletes információ nem áll a rendelkezésünkre. A további tevékenységeknek előfeltétele, hogy a befektető bemutassa projektjavaslatát. Ebben az esetben a centrope régió létrehoz egy szakértői munkacsoportot, akik a centrope szempontjából összegzik majd a projekt hasznosságát és megvalósíthatóságát.
17/24
4. Határokon átívelő tömegközlekedési kezdeményezések Jelen pillanatban a határokon átmenő tömegközlekedés különféle hiányosságoktól szenved: Hiányzik az utasbarát jegyrendszer: például az EUREGIO jegyek interneten keresztüli foglalása nem lehetséges, a jegyautomatáknál nem lehet határon túli jegyet váltani, A határokon átmenő regionális és helyi autóbuszjáratok csak korlátozott mértékben tudnak utasokat szerezni a verseny és a koncessziós jogok miatt: példának okáért az osztrák oldalon nem lehet fölszállni egy szlovák cég által üzemeltetett buszra, ha az úticél Ausztriában van, illetve nem lehet az osztrák oldalon leszállni, ha szlovákiai útiránnyal közlekedik a busz (Pozsony – Hainburg buszjárat), Hiányzik a menetrendek harmonizációja a határon túli csatlakozások tekintetében, amelyek tekintetbe vennék az átszállási igényeket, mivel a belföldi közlekedési kereslet élvez prioritást, A költséghatékonyan nem üzemeltethető határon átmenő útirányokban nincs szolgáltatás, mivel a határon átmenő közlekedési viszonylatok nem integrálódnak bele a tömegközlekedés regionális és országos támogatási rendszereibe. A határokon átmenő tömegközlekedési rendszerek a jogi, intézményi és pénzügyi kereteik miatt nem tudnak a személyautóval versenyezni, kivéve Bécs és Pozsony, Brünn, Győr és Sopron, valamint Pozsony és Brünn között. A határokon átívelő tömegközlekedési rendszerek erőteljesebb integrációjának útjában álló másik akadály az integrált regionális tömegközlekedési rendszerek hiánya Szlovákiában és Magyarországon. Ezekben az Országokban egyszerűen nincs a határon átmenő regionális tömegközlekedési szolgáltatási tárgyalásokért és szerződéskötésekért felelős tárgyalófél. Regionális tömegközlekedési kezdeményezés a centrope vonatkozásában Az adott háttér ellenére a centrope régiók kezdeményezték a “centrope Tömegközlekedési Kerekasztala” létrehozását, amely kulcsfontosságú konzultációs platformként szolgálhat, és nyitott minden tömegközlekedési szolgáltató számára a régióban annak érdekében, hogy a jobb hátáron átmenő tömegközlekedés megvalósítása érdekében az akadályokat sikerüljön leküzdeni. Erre a platformra építve a következő tevékenységek fogják támogatni a határon átmenő tömegközlekedési szolgáltatások jobb integrációját: A Know-how-átadás az Ausztriában meglévő Integrált Tömegközlekedési Szervezet (VOR) és a délmorvai szervezet (KORDIS) részéről más centrope régiók számára, különös tekintettel Pozsonyra és Pozsony régióra, ahol folyamatban van az Integrált Tömegközlekedési Szervezet előkészítése. Tanulmány készítése a jogi, intézményi és pénzügyi akadályok tisztázására, amelyek a határokon átnyúló tömegközlekedési rendszerek és / vagy szolgáltatások megvalósításának útjában állnak. Megvalósíthatósági tanulmány készítése az „EURÉGIO” buszjáratok megvalósítására az EURÉGIO vasútvonalakhoz hasonló módon. A menetrendek jobb koordinációja az átszállási időknek a fontos átszállási csomópontokban való minimalizálása érdekében. A határon túli viszonylatokra történő jegyvásárlás egyszerűbbé és utasbarátabbá tételének irányában tett erőfeszítések. Az Integrált Tömegközlekedési Rendszerek megvalósításának jogi előfeltételei A határon átmenő tömegközlekedés irányában a fentiekben felsorolt első lépések mellett, a centrope régiók szorgalmazzák az Integrált Közlekedési Rendszerek integrációját a magyarországi törvényi keretekbe, mivel ez eddig még nem történt meg.
18/24
A vasúti fővonali infrastruktúra bővítéseinek hasznosítása a jobb regionális megközelíthetőség és összeköttetések érdekében A fő vasútvonalak bővítése az Európai Nagysebességű Vasúthálózat létrehozását szolgálja. Ezen beruházásoknak a regionális megközelíthetőség és kapcsolatok fejlesztésének érdekében történő hasznosítása érdekében a centrope régiók szorgalmazzák: a Breclav, Győr, Sopron, St. Pölten, Szombathely, Nagyszombat és Bécsújhely állomások kiszolgáló állomási szerepének kialakítását, és az átmenő csatlakozások fő tömegközlekedési csomópontokba történő összefogását, különösen Bécsben az új főpályaudvar megnyitását követően. A nagysebességű gyorsvonatok regionális központokban lévő megállói javítják a nemzetközi megközelíthetőséget, a belső összeköttetéseket a centrope régión belül, és a vonatok jobb kapacitáskihasználásához vezetnek. Az új átmenő főpályaudvar megnyitása Bécsben lehetőséget kínál közvetlen, átszállás nélküli összeköttetések megvalósítására a centrope régió fontosabb városai között, és az utazási idő jelentős csökkentéséhez vezet. A Pozsony és St. Pölten közötti utazási időt például mintegy 40 %-kal lehetne csökkenteni. A tömegközlekedési marketing támogatása a centrope régióban A tömegközlekedés marketingje jelenleg a tömegközlekedési vállalatoknak kizárólag saját feladatuk. A centrope régiók támogatni fogják a tömegközlekedési vállalatok közös marketing-kezdeményezéseit.
19/24
5. Multimodális és többnyelvű Közlekedési Információs Rendszer létrehozása A fejlett Közlekedési Információs Rendszerek (ATIS) átfogó, multimodális online szolgáltatást nyújtanak részletes útvonal-információval, a különféle közlekedési módok összehasonlításával (gépkocsi, tömegközlekedés, bicikli, gyaloglás és kombinált közlekedés) és az aktuális közlekedési helyzetnek a tervezett utazás indulási pontjától a célállomásig történő bemutatásával. Az ilyen információs platformokhoz a helyzet szabványosított digitális ábrázolására és folyamatos karbantartásra van szükség (ide értve az építkezéseket, tereléseket, egyirányú rendszereket és így tovább). A multimodális közlekedési információs szolgáltatás fontos eszköz a közlekedésirányításhoz és a kapacitáskihasználás optimalizálásához is. Különösen az agglomerációs területek esetében tudják támogatni a multimodális információs rendszerek az egyéni közlekedési viselkedés megváltoztatását a forgalmi terhelés és az úthálózat csúcsidőben való terhelésének csökkentése, a további infrastruktúrakapacitás megtakarítása és a környezeti hatásom mérséklése érdekében. Az átfogó közlekedési információs rendszerek a városi és vidéki területek és kisvárosok és települések érdekét egyaránt szolgálják azáltal, hogy jobb lehetőségeket kínálnak a megközelítésükre. A határon átmenő tömegközlekedés támogatásához alapvető, hogy egy átfogó többnyelvű információs rendszer a teljes centrope régió tekintetében rendelkezésre álljon. Jelenleg ilyen ATIS-szolgáltatási rendszer csak a centrope régió osztrák részén működik (anachb). A centrope szlovákiai oldalán és Dél-Morvában léteznek integrált tömegközlekedési információs szolgáltatások, amelyek németül és angolul is elérhetők. A centrope régiók célja, hogy multimodális és többnyelvű közlekedési rendszert fejlesszenek a centrope régió számára. Az első lépéseket megtettük: (1) Felállítottuk az „Európai Digitális Közlekedési Infrastruktúra Hálózat az Intelligens Közlekedési Rendszerekért” (EDITS) és benyújtottuk a KÖZÉP-Európa programhoz. Partnerek: Cseh Köztársaság: KORDIS, Telematic (szoftvercég), Brnenske komunikace Magyarország: Raaber Bahn, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Szlovákia: Pozsony városa Ausztria: VOR, ASFINAG Olaszország: Central Europe Initiative, Friuli Venezia Guilia Az EDITS célja, hogy meghatározza az interfészekre vonatkozó szabványokat a meglévő decentralizált regionális adatrendszerek alapján. Eredményként olyan adat-infrastruktúrát kellene kapnunk, amely lehetővé teszi a következő fázisban a közlekedési információs rendszerek létrehozását. (2) Az “Intelligensen és intermodálisan összekapcsolódó IKER-városok” (TWIN CC II) projekt célja a már működő „anachb” rendszer kiterjesztése Pozsony városára és Pozsony régióra. Ez a projekt jelenleg előkészítés alatt áll, és az INTERREG program Ausztria /Szlovákia következő felhívására kerül majd benyújtásra. A két projekt nem fedi le a teljes centrope régiót, de személyes, pénzügyi, szervezeti és intézményi infrastruktúrát biztosítanak a centrope régióban a multimodális közlekedési információ fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy a centrope régió egésze számára a legnagyobb előnyt biztosítsuk, a centrope régiók, amelyek nem vesznek részt valamely projektben, megfigyelői státuszban kerülnének felvételre, míg a résztvevő intézményeknek kellene a centrope régió egészéért vállalni a felelősséget. Végül a centrope régiók szeretnék biztosítani az információs rendszernek a fejlesztési szakaszt követő működtetését és karbantartását.
20/24
6. A közös határokon átívelő tervezési eszközök fejlesztésének támogatása A közös tervezéshez és döntéshozáshoz az állandósított, stabil adatszolgáltatás és elemzési eszközök adják az alapfeltételeket. A közlekedési és szállítási adatok tekintetében minden régió elvégzi a saját felméréseit. A harmonizált adat- és elemzési eszközök nem állnak rendelkezésre a centrope régió, mint egész számára. Különösen a határokon túli indulási és érkezési adatok, közlekedési célok, vagy közlekedésimód-váltások hiányoznak. A közlekedési viselkedésre vonatkozó mobilitási felmérések csak a centrope régió bizonyos részeinek vonatkozásában állnak rendelkezésre. A centrope forgalmi modelljének fejlesztése és működtetése A forgalmi modell fontos tervezési eszköz a forgalmi előrejelzések fejlesztéséhez, és az infrastruktúrabővítési intézkedések meglevő és tervezett hálózatokra gyakorolt hatásainak az összegzéséhez. Jelen pillanatban fejlesztési szakaszban van egy, a teljes centrope régiót lefedő átfogó forgalmi modell. Annak érdekében, hogy azt az eszközt eredményesen hasznosíthatóvá tegyük, biztosítani kell a centrope forgalmi modelljének további fejlesztését, karbantartását és alkalmazását. A centrope régiói fogják létrehozni a forgalmi modellnek a fejlesztési szakaszt követő fenntartható működéséhez szükséges személyzeti, szervezeti és intézményi infrastruktúrát és feltételeket. Időszakos felmérések a határon átmenő forgalom alakulásának vonatkozásában A határon átmenő forgalomra vonatkozó harmonizált adatgyűjtés megvalósítása érdekében a centrope régiók időszaki felméréseket fognak végezni a határon átmenő forgalom vonatkozásában: keresztmetszeti számlálások a határátkelőknél, megkérdezések az indulás és célállomás, az utazási cél és az utazási mód változtatása tekintetében. Piacelemzés a határon átmenő tömegközlekedési idényekre vonatkozó piacelemzés A további határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások bevezetését piacelemzésre alapozva kellene megtenni. Azok a régiók, amelyek érdekeltek további határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások bevezetésében, támogatni fogják az új szolgáltatások tervezését szolgáló piacelemzést. Periodikus mobilitás-vizsgálatok a centrope régiók mindegyikében A mobilitás-vizsgálatok alapvető információval szolgálnak a mobilitási viselkedés alakulása kapcsán. Ezekre az adatokra szükség van a közlekedési és térségi politikák értékeléséhez, és támogatják a vezérelvek és célok felállítását. Jelenleg csak Bécsben és Alsó-Ausztriában állnak rendelkezésre időszaki vizsgálatok. A centrope régiók mindent meg fognak tenni a centrope régióra vonatkozó összehasonlítható mobilitási adatok gyűjtése érdekében. Határon átívelő koordináció Pozsony régióban A legdinamikusabb határokon átívelő integráció és növekedés a Pozsony-régió / Dél-Alsó-Ausztria / Észak-Burgenland / Sopron területen zajlik. Szükséges a regionális közlekedési koncepciók koordinációja. A partnerek ezekben a régiókban ellenőrizni fogják, hogy a centrope ezen részére vonatkozó határokon átívelő terület- és közlekedésfejlesztései koncepció megfelelő eszköz lenne-e a koordinált és fenntartható terület- és közlekedésfejlesztés támogatásához az adott régióban.
21/24
7. Igény a jövőre vonatkozó közös együttműködési agendára A következő táblázat az együttműködési tevékenységeket és a centrope régió résztvevő intézményeit mutatja. Az együttműködési tevékenységek előfeltételét jelentik a stratégiai intézkedések és tevékenységek megvalósításának. Azok az intézkedések és tevékenységek, amelyek az egyes régiók saját, egyedi körébe tartoznak, nem kerülnek itt felsorolásra. Vannak intézkedések és tevékenységek, amelyeket nem lehet olyan nemzeti intézmények vagy cégek nélkül megvalósítani, amelyek nem a centrope régiók területén működnek, illetve tulajdonjogi szempontból nem ide tartoznak, mint a nemzeti magán-vasúttársaságok, nemzeti vagy magán közlekedési vállalatok, illetve nemzeti vagy magán cégek, amelyek autópályákat építenek és üzemeltetnek. Ezen intézmények egyike sem kerül említésre a következő táblázatban, mivel a centrope partner intézményeinek együttműködését állítjuk a középpontba.
22/24
4. táblázat: Közös együttműködési agenda szükségessége Határon átnyúló infrastruktúra fejlesztés koordinációja
együttműködések Brno – Bécs autópálya Pozsony – Bécs gyorsforgalmi út a Dunától Északra Eisenstadt – Sopron autóút Oberpullendorf – Szombathely autóút Pozsony – M1 autópálya Győr – Nagyszombat gyorsforgalmi út Bécs – Pozsony vasúti összeköttetés Dél-keleti közlekedési tengely
Közösségi közlekedési kezdeményezések
Közlekedési információ
Tervezési eszközök
Győr – Nagyszombat vasúti összeköttetés megvalósíthatósági tanulmány Kerékpár hálózat Szélesnyomtávú casút Kassa – Bécs/Pozsony Közösségi közlekedési platform, mint a jobb határon átnyúló intgráció alapja
érintett centrope intézmények Dél-Morvaország, Alsó Ausztria Bratislava, Lower Austria Győr-Moson-Sopron, Burgenland Vas, Burgenland Győr-Moson-Sopron, Pozsony megye Győr-Moson-Sopron, Nagyszombat Pozsony, Alsó Ausztria, Bécs Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Pozsony régió, Alsó Ausztria Győr-Moson-Sopron, Nagyszombat
Kétoldalú A befektető javaslatára közös bizottság Minden centrope régió
Tudásátadás az Integrált Közlekedési rendszerek megvalósítására
VOR, KORDIS, Szlovák régiók, Magyar régiók
A job határon átnyúló közlekedési szolgáltatások biztosítása érdekében jogi, szervezeti és pénzügyi tanulmányok Feasibility study egy „EUREGIO-busz hálózat“ kidolgozásához
Minden centrope régió VOR, KORDIS
EDITS and TWIN CC II támogatása
Minden centrope region
Közlekedési információs rendszerek számára egy szervezeti egység megvalósítása
Minden centrope régió
Fejlesztést követő közlekedési model alkalmazása Időszaki felmérések a határon átnyúló közlekedésről A Pozsonyi region határon átnyúló koordinációja
Minden centrope régió
Minden centrope régió Közösségi közlekedési társaságok
Minden centrope régió Pozsony városa és körzete, Alsó Ausztria, Burgenland, Győr-MosonSopron
23/24
2012. május 25.
INAT-team
Bibliográfia Osztrák Közeledési, Innovációs és Technológia Minisztérium (2010): Forgalmi előrejelzés 2025+ Európai Bizottság COM (2011) 650 végleges / 2: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról INAT-csapat (2012): Infrastruktúra állapot és fejlesztési kezdeményezések feltérképezése INAT-csapat (2012): Regionális fejlesztési stratégiák és eredményező infrastruktúra követelmények feltérképezése INAT-csapat (2012): Jövőbeli igények és várható hatások feltérképezése
24/24
