centrope Stratégia centrope Akcióterv

centrope Stratégia 2013+ centrope Akcióterv hu

centrope Stratégia 2013+ & centrope Akcióterv

A tartalomért felelős: centrope ügynökség centrope Koordinációs iroda I tematikus és operatív koordináció, kommunikáció & titkárság: Europaforum Wien centrope Osztrák iroda I fejlesztési terület: ‘tudásrégió’ Regionalmanagement Niederösterreich Regionalmanagement Burgenland Vienna Business Agency Cseh iroda I fejlesztési terület: ‘humántőke’ HOPE-E.S., v.o.s. Magyar iroda I fejlesztési terület: ‘területi integráció’ CEURINA NKft Szlovák iroda I fejlesztési terület: ‘kultúra & turizmus’ Slovenský Dom centrope

A dokumentum a centrope Stratégia 2013+ teljes verzióját tartalmazza. Egy rövidített változat centrope Stratégia 2013+ információs brosúraként került kiadásra. Minden centrope capacity jelentés letölthető az alábbi oldalról: www.centrope.com © centrope 2012

1

centrope strategy 2013+

Tartalom

“A” Rész centrope Stratégia 2013+………………………..…………………………………..3 Bevezető .................................................................................................................................. 4 centrope vízió… ....................................................................................................................... 5 Tudásrégió Stratégia 2013+ ................................................................................................... 6 1

Helyzet 2012 ..................................................................................................................... 6

1

Célok 2013+ ...................................................................................................................... 9

2

Stratégiák és intézkedések 2013+ ................................................................................... 11

Humántőke-stratégia 2013+ ................................................................................................. 15 1

Helyzet 2012 .................................................................................................................... 15

2

Célkitűzések 2013+ ......................................................................................................... 17

3


Területi Integráció Stratégia 2013+ ..................................................................................... 25 1

Helyzet 2012 .................................................................................................................... 25

2

Célkitűzések 2013+ ......................................................................................................... 30

3

Fő stratégiák és intézkedések 2013+ .............................................................................. 35

Kulturális és Turisztikai Stratégia 2013+ ............................................................................ 42 1

Helyzet 2012 .................................................................................................................... 42

2

Célkitűzések 2013+ ......................................................................................................... 45

3


Jövőbeli együttműködésünk ............................................................................................... 52

“B” Rész centrope Akcióterv…………………………………………………………………...54

2


“A” Rész centrope Stratégia 2013+

3


Bevezető A centrope 2003-as indulásától kezdve hatalmas utat tett meg. Ahol egykor az EU-n belüli és kívüli országok voltak csupán, egymás mellett, kihasználatlan gazdasági lehetőségekkel és zárt munkaerő-piaccal, araszoló tempóban haladó forgalommal és útlevél-ellenőrzéssel, ott most közös gazdasági teret találunk, amely minden oldalon egyenlő lehetőségeket kínál teljes munkaerő-mobilitással, jobban átlátható valutákkal, új autópályákkal és sűrű tömegközlekedéssel. A városlakók mindennapjainak természetes része, hogy a határokon túl is gond nélkül hozzájuthatnak a kulturális, szabadidős és vásárlási lehetőségekhez. A centrope partnerrégióinak politikusai és köztisztviselői rendszeresen találkoznak egymással, hogy megbeszéléseket tartsanak, és döntéseket hozzanak konkrét tevékenységekről, amelyek tovább mélyíthetik a négyszögben a multilaterális együttműködést. A centrope Stratégia 2013+ annak az együttműködésnek a szemmel látható eredménye, amely egy egész eves fejlesztési és konzultációs időszakot takar, ami az EU támogatással megvalósult centrope capacity projekt keretei között vált lehetővé. A stratégia fő értéke átfogó együttműködésünk és együttműködési céljaink közös értelmezésében rejlik, ahogyan ezt stratégiánkba is több helyen beépítettük – ez az, amiért a centrope létrejött, és amit a következő évek során el szeretnénk érni. E stratégia segítségével is hangsúlyozzuk a széleskörű együttműködés melletti elkötelezettségünket, amely a kutatástól és innovációtól a humántőke-fejlesztésen keresztül a területi integráció, illetve a kultúra és turizmus területére is kiterjed. Egyetértünk abban, hogy mindezen területek kapcsán közös célokat határozunk meg, és széles körben támogatjuk ezen ambícióink különféle projektek vagy kezdeményezések segítségével történő tényleges megvalósítását. Mindenekelőtt azonban stratégiánk kiemeli közös régiónk vízióját, amely megalakításától kezdve inspirálta a centrope-ot – az együttműködés vízióját, amely egyaránt előnyös lakosságunk és a világ egésze számára. A centrope lakói számára az előnyök az erőteljesebb konjunktúrán, a fenntarthatóságon és komfortérzetük növekedésén keresztül érzékelhetők; Európa és a világ más térségei számára előnye abból fakad, hogy a kontinens szívében integrált, magasan fejlett és dinamikus kapurégiót alkot. Meggyőződésünk, hogy ez egy folytatásra és elmélyítésre érdemes ambíció. A centrope partnerrégióinak kormányzói, elnökei és polgármesterei

4


centrope vízió – közös régió, amely… … az országaink közötti együttműködés és integráció kulcsfontosságú támogatója, régiók és városok fóruma, amely felelősséget vállal a határoktól független, kiegyensúlyozott fejlődésért, és hidat képez polgáraink között. … a ténylegesen közös, határokon átívelő piacnak köszönhetően az erőteljesebb növekedés, foglalkoztatás és konjunktúra forrását, a tudásgazdaságban rejlő lehetőségek feltárásának kulcsát, és a nagy társadalmi kihívások közös megoldásának lehetőségét jelenti. … Európa jövőjén dolgozó kísérleti laboratórium négy EU-tagország kereszteződésében, amely modellként szolgál a magabiztos és közösen növekedő Európa kialakításához, és elmélyültebb együttműködéshez vezet a Duna-medencében. ... Közép-Európa középpontja, amely összeköti a Közép-Duna vidékét a kontinens gazdasági és lakossági központjaival, illetve gyors és hatékony folyosóként kapcsolja egymáshoz Európa részeit. … csatlakozási pontot hoz létre a világ és Közép-Európa között, ahonnan a piacok, az emberek és az utazási célpontok könnyen elérhetők, és ahol egy nagyobb régióra vonatkozó gyakorlati és intellektuális ismeretek állnak rendelkezésre. … nemzetközi és elfogulatlan régió, ahol magas az életszínvonal, ahol a Föld bármely részéről érkező embereket örömmel látják, és ahol bárki lehetőséget találhat a letelepedésre, a munkára, a tanulásra, a kutatási és feltalálói tevékenységre. … emberek, üzleti vállalkozások és szervezetek találkozóhelye, ugyanakkor ötletek és innovációk piactere, kiválóan felkészült a nemzetközi találkozók, vásárok, tárgyalások és főbb események házigazdaként való megrendezésére. … igazi kulturális és nyelvi mozaik, ahol a közös örökség táplálja a vibráló, egymást élénkítő kulturális életet, amelyben a világhírű és az élő kortárs művészeti produkciók eredményei ötvöződnek egymással. … különféle tájak együttese, amelyek gazdag és változatos természeti adottságai a fenntartható fejlődés és növekedés forrásává válnak a zöld technológiáknak és szénmentes energiaformáknak köszönhetően.

5


Tudásrégió Stratégia 2013+ (tartalomfelelős: centrope Iroda Ausztria)

1

Helyzet 2012

Jó, de nem elég jó ahhoz, hogy fenntartsuk A kutatás eredményeinek és hatásainak szempontjából vizsgálva elmondhatjuk, hogy a tudományos és innovációs helyszínek meglehetősen jól teljesítettek a centrope régióban. Ez még akkor is igaz, ha a teljes európai kutatási rendszert tekintve félig-meddig perifériálisnak tetszik is a pozíciójuk, amelyből kiindulva inkább hajlanak rá, hogy a vezető nyugat-európai kutató nemzetek körében keressenek együttműködő partnereket, mint egymás között. Léteznek ugyanakkor tudományos “kiválóság-szigetek” és kiemelkedően innovatív vállalkozások számos kulcsfontosságú ágazatban; vannak világszínvonalú intézményeink és kutatócsoportjaink is. A kutatás, a technológia és az innováció számos regionális fejlesztési stratégiának áll a középpontjában, ennek az eredményeként áramlott jelentős befektetés a kutatási infrastruktúra, humán tőke és tudástranszfer intézmények területére. 25 állami egyetemmel, és két ország tudományos akadémiájának központjával a centrope a tudományos- és felsőoktatási intézmények rendkívüli sűrűségével büszkélkedhet. A diákok és K+F, valamint a csúcstechnológia és a tudásintenzív ágazatok terén foglalkoztatottak aránya egyaránt meghaladja az EU átlagát. Azok az alapok azonban, amelyekre a jelenlegi erősségek épülnek, nem feltétlenül lesznek fenntarthatóak: Strukturális kihívások. Számos entitás esetében a kicsiny méretből fakadnak a strukturális nehézségek, vagyis abból, hogy az innovatív vállalkozások nem jutnak kockázati tőkéhez, és hiányoznak az erőforrásaik, amelyekre szükségük lenne ahhoz, hogy új piacokra is ki tudjanak terjeszkedni, valamint abból, hogy a kutatóintézetek mérete nem éri el azt a kritikus tömeget, amelyre a nemzetközi szintű láthatósághoz és versenyképességhez szükségük lenne. Tovább a régió számos technológiaorientált cége nagy nemzetközi szereplők leányvállalata, így csak korlátozott relevanciával bírnak. Az, hogy a régiónk nem tartozik a technológia főhadiszállásai közé, gyakran azzal jár, hogy az innováció csúcsaitól lemaradunk, külső befektetési döntéseknek vagyunk kiszolgáltatva, vagy, hogy piaci rések területére szorítkozik csak a tevékenységünk. A nemzetközi vállalatok adott területhez való hosszútávú elkötelezettsége könnyen elpárologhat. A kutatási és innovációs rendszerek határokon átívelő kapcsolatai gyengék, ami elejét veszi az esetleges klaszterhatások érvényesülésének, és annak, hogy az innovatív ötletek a hálózatépítés és a releváns gondolatok megosztása révén felszínre

6


kerüljenek. A tudományos tér nemzetközi láthatósága általában gyenge, még Bécsnek – a centrope legnagyobb és leginkább elismert egyetemi városának – a hírneve is inkább csak bizonyos tudományos szakterületek eredményeire alapozódik mintsem arra, hogy a tudomány és innováció terén nemzetközi vezető szereppel bírna. A tudásgazdasághoz való alkalmazkodás irányába mutató nyomás. Az erőteljes kutatási és innovációs rendszerek fejlesztése irányába mutató nyomás ugyanakkor egyre erőteljesebbé válik az összes partnerrégióban. Azáltal, hogy (jelenleg vagy előreláthatólag) magas jövedelemmel rendelkező országok részét alkotják, meg kell őrizniük versenyképességüket, és a humántőkéből, kreativitásból és csúcstechnológiából származó hozzáadott értéket termelő tudásgazdaság építése által el kell kerülni, hogy a konjunktúra és a foglalkoztatottság visszaessen. Ezen háttér ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy a centrope agyelszívástól szenvedő régióvá váljon, amelynek küzdenie kell azért, hogy megtartsa a szürkeállományt, amelyet számos egyetemén képez, vagy, hogy szürkeállományt vonzzon az agyelszívás következményeinek kompenzálása érdekében. A pénzügyi támogatási struktúrák hiánya. A tudományos és innovációs ágazat szereplőinek a támogatási politikák és eszközök jelentős eltéréseivel kell tehát megbirkózni a centrope régióban. Míg egyes kormányok jelentős forrásokat osztanak ki, másokban a tudomány és a technológia kulcsfontosságú szerepe melletti szóbeli elkötelezettséget nem támasztják alá elégséges volumenű támogatási összegek vagy támogatási struktúrák. Az állami szint alatt a partnerrégióknak a kutatás és innováció előmozdítására saját jogon rendelkezésre álló kapacitásai méginkább eltérőek. A gyakran csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló országos és regionális források tekintetében a határokon átívelő törekvések gyakran még jobban függenek az EU kutatási és regionális politikája keretében felkínált finanszírozási lehetőségektől. Ezzel ellentétben a magánszektor részaránya a K+K befektetések terén viszonylag alacsony. Ezért a különféle formában biztosított állami támogatás alapvető fontosságú a belső forrásból megvalósuló és versenyképes kapacitások jövőbeli növekedéséhez. Az elmélyültebb transzregionális kutatási és fejlesztési integráció eléréséhez hiányzik azonban az állami finanszírozási szerkezet, amely képes bármely meghatározott centrope agendát elkötelezett, határokon átívelő vezető projektekké alakítani. A regionális kutatási és innovációs stratégiák meglehetősen töredezettek. A regionális szintű kutatási és innovációs stratégiák relevanciája nagyon eltérő az egyes centrope partnerek számára. Míg egyesek saját forrásaik és intézményeik összefogásával tényleges stratégiai folyamatokat hoztak létre, amelyek teljes körű kutatási-technológiai-innovációs politikák kialakításához vezettek (Cseh Köztársaság és osztrák partnerrégiók), más partnerek sokkal gyengébb intézményi és pénzügyi háttérre alapozott innovációs és lokációs stratégiát folytatnak (szlovák és magyar partnerrégiók). A szomszédos régiók K+F erőforrásainak

7


koordinációja vagy hasznosítása egyik regionális innovációs stratégiának sem központi célja. Szintén hiányzik a centrope partnerek és a KTI érdekeltjeinek tartós fóruma, amelynek célja az egész centrope régióra kiterjedő fejlesztési célok elemzése, megtárgyalása és megalkotása lenne. Mindezek eredményeként a kutatás és innováció által vezérelt stratégiák kölcsönös konzultáció hiányában, gyakran egymással párhuzamosan tűznek ki hasonló célokat. Az egymással párhuzamosan folyó befektetések és fejlesztések még versenyhelyzeteket is előidézhetnek olyan helyzetekben, ahol a kooperatív tevékenységek nagyobb hozamot eredményezhetnének a régió egésze számára. Feltárandó lehetőségek Mindezen korlátok dacára a centrope kiváló keretfeltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik vezető tudásrégiójává váljon, ahol a tudomány, az üzlet és a politika ügyes összjátékának eredményeként új technológiák és innovációk születhetnek. A centrope elhelyezkedése különösen kedvező ahhoz, hogy jelentős ipari szektorának és az ehhez kapcsolódó human tőkének a révén tegyen szert eredményre – olyan mértékben, ahogy a helyi cégek K+F intenzitását és a tudástranszfer intenzitását növelni tudják, és az új iparorientált szolgáltatások bevezetésére nyíló lehetőségeket teljes egészében kihasználják. A centrope régió előnyét jelentő lokációs tényezők egyre erősebbek lesznek, ahogy a következő évtizedek során a termelés egyre kevésbé függ majd az importált fosszilis eredetű energiától, és ahogy a centrope egyre nagyobb mértékben számíthat majd alternatív – és esetleg olcsóbb – energiaforrásaira. Ahogyan egyre több ipari nyersanyag lesz hatékony módszerekkel visszanyerhető a hulladékból innovatív technológiák segítségével, úgy fog tudni a centrope egyre költséghatékonyabban termelni (még a növekvő munkaerőköltségek dacára is). Ha hozzáadjuk a centrope-ból a nyugat-európai országok kulcsfontosságú piacai irányában felmerülő alacsony szállítási költséget (ami várhatóan a jövőben is felszívja a centrope exportjának legnagyobb részét), ami központi helyzetének és jó megközelíthetőségének köszönhető, továbbá a továbbfejlesztett kapcsolatoknak az Adria és az Északi-tenger kikötői és Kelet-Ázsia szárazföldi vasúti szállítási lehetőségei felé, valamint azoknak a kiváló adottságoknak, amelyekkel rendelkezik ahhoz, hogy jövője kézzel foghatóvá váljék.

8


1

Célok 2013+

2.1

Kormányzati cél: Közös stratégiai közelítéssel a centrope tudásrégió felé Egy régió, amelyben a partnerek megbeszélik egymással saját regionális kutatási és innovációs stratégiáikat, és közös alapot találnak a prioritások, a kiegészítő fejlesztés és a források összeegyeztetett allokációja kapcsán annak érdekében, hogy versenyképes tudományos és technológiai specializációt valósíthassanak meg. A centrope támogathatja a koherens és integrált határokon átívelő innovációs rendszer kialakításának lehetőségére vonatkozó közös álláspont kialakítását. A centrope transzregionális orientációja lehetővé teszi a teljes K+F potenciál átgondolását, és a regionális alrendszerek közötti esetleges szinergiák értékelését. Ezért a többoldalú és többszintű együttműködés olyan kerettel szolgálhat, aminek a kontextusában minden releváns érintett egyetért a centrope-nak, mint tudásrégiónak a céljai és prioritásai tekintetében: regionális hatóságok, regionális K+F közvetítő szervek, egyetemek, kutatási intézmények és kutatásorientált vállalkozások. Az országos kormányzati egységek és kutatás-finanszírozási testületek részvétele is elengedhetetlen továbbá, intézményesített szinten és ad hoc alapon egyaránt. Az eredményként születő stratégiák kialakítása magával vonná azoknak az ígéretes kutatási és innovációs területeknek a meghatározását, amelyeken a két-, három-, vagy négyoldalú határokon átívelő együttműködésnek értelme lehet, rávilágít, hogy hol szükséges partneri viszonyt kialakítani, és érvel a megfelelő finanszírozási módok mellett. Megfelelő esetben ezek a stratégiák ösztönzik majd az új klaszterek létrehozását. A megvalósítás során egy ilyen fórum értékelhetné a kezdeményezés alakulását, és az eredményként létrejött innovációs kapacitás-növekedést.

2.2

Eszközökkel kapcsolatos célkitűzés: A tudásrégió stratégiai alapjának létrehozása Egy régió, amelyben a határokon átívelő tudományos és innovációs együttműködés céljára, célzott támogatási, illetve finanszírozási formák keretében biztosított, önálló eszközök vehetők igénybe a közös tudásrégió érdekében létrejövő kulcsfontosságú projektek létesítéséhez, fenntartásához és előmozdításához. A centrope együttműködés ernyője alatt kialakítható lenne egy olyan stratégiai finanszírozási konstrukció, amely lehetővé tenné a közös tudásrégió kialakítása felé ható, élenjáró kezdeményezések finanszírozását. Bizonyos kutatási témáknak, vagy együttműködési tevékenységeknek a centrope régió szempontjából alapvető fontosságúként történő

9


azonosítása alapján, a célirányos forráskérelmeket ennek az alapnak a terhére lehetne biztosítani. Ezek a rendszeres forráskérelmi lehetőségek felhívnák a kutatási és innovációs ágazat szereplőit, hogy kristályosítsák ki az interregionális projektekre vonatkozó elképzeléseiket, és új partnerkapcsolatok kialakítására ösztönözné őket. Erős ösztönzőt jelentenének arra nézve, hogy innovatív javaslatokat fogalmazzanak meg és dolgozzanak ki, és így előmozdítaná a “centrope tulajdon” fogalmának elterjedését a tudósok, fiatal kutatók és vállalkozók körében. Maguknak a kérelmeknek az előkészítése és megfogalmazása is járna bizonyos mobilizációs hatással, hiszen az érintetteknek párbeszédes formában kellene megtárgyalni a legsürgetőbb és legígéretesebb együttműködési témákat. 2.3

Alapcél: A tudás globálisan látható színtere Egy régió, ahol a kutatás és fejlesztés erősségeit koordináltan összefogják és előremozdítják annak érdekében, hogy globálisan látható és az intelligens, innováció által mozgatott és technológiaorientált gazdasági növekedés motorjaként jelentőségre szert tevő, stabil tudásteret hozzanak létre. A centrope nyújthat csak segítséget igazán ahhoz, hogy a tudásrégióhoz szükséges méreteket el tudjuk érni a hozzánk hasonló észak/nyugat-európai, észak-amerikai vagy ázsiai területekkel összehasonlítva. A globális láthatóság és jelentőség kulcsa az lehet, ha a kutatás és fejlesztés terén meglévő erősségeinket összevonjuk, és közösen fejlesztjük azokat. A drága, speciális kutatási infrastruktúra terén koordináltan megvalósuló befektetések, és ezek közös hasznosítása (a kis távolságokat kihasználva) elősegítené a korlátozott mértékben hozzáférhető állami források optimális allokációját. A hálózati platformok által elősegített szoros kutatói együttműködés, az informális kapcsolatok, az adatbázisok és az “elmélyült tudás”, amely a határokon átívelő egyetemi oktatás eredménye, új ötletek kibontakozásához, és a tudományos kutatás korlátainak csökkentéséhez vezetne. A transzregionális integráció a kutatás és fejlesztés területén így olyan klaszterhatást és technológiai innovációt gerjeszt, amely ténylegesen meggyökeresedett a régióban a humántőke építése, bevonzása és megtartása során. Ennek eredményeként rugalmas tudásrégió jöhet létre, amely saját, generikus erősségeire támaszkodik, és képes vezetői vagy koordinációs szerephez jutni a nemzetközi kutatási rendszerben. Az erős technológiai transzfer segítségével a centrope keretei között történő együttműködés megkönnyítheti a tudásalapú gazdaságba történő átmenetet, amely javítja a partnerrégiók versenyképességét. Hosszabb távon a régió a szélesebb körű Közép-dunai Kutatási Tér központja lehet, amely más, a jelenlegi centrope előszobájában található fontos kutatási helyszíneket is magába foglalhatna.

10


2

Stratégiák és intézkedések 2013+

3.1

Innovációs előretekintési folyamat: Közös témák jelentős kormányzati mellékhatással A transzregionális innovációs előretekintés folyamata beindíthatná a strukturált együttműködést a centrope kutatási, technológiai és innovációs (KTI) szereplői: a regionális hatóságok, a regionális K+F közvetítő testületek, az egyetemek, a kutatóintézetek, az országos kormányzati részlegek, valamint az országos kutatásfinanszírozási testületek között. A előretekintési folyamat két- vagy hároméves időszakra nézve meg tudná határozni a határokon átívelő erősségek területét, és biztosítani tudná a résztvevők célorientált interakcióihoz az intézményes kapcsolatot. Ez nemcsak a jelenleg transznacionális jelentőséggel bíró kutatási szektorokra és a közös eszközökre irányulna, hanem specifikusan azokra az interdiszciplináris témákra, amelyek a jövő gazdasági növekedésének esetleges mozgatói lehetnek, mint az anyaghatékonyság, energiahatékonyság, az intelligens hálózatok vagy az intelligens városok. Így a folyamat kevésbé koncentrálna egyes szektorokra vagy adott méretű intézményekre, mint a témáiknak a specializált tudásgazdaság kialakításával egybevágó relevanciájára. Lényegi eredményei mellett ez a folyamat hatékony kialakítaná a centrope régió hatékony kutatási, technológiai és innovációs kormányzati szerkezetét. A előretekintési folyamat eredményeként ezek a struktúrák (pl. az összes országos vagy regionális szintű támogató ügynökséget összefogó csoport, a centrope egyetemeinek konferenciája, stb.) a stratégia megvalósítására és továbbfejlesztésére tekintettel tartóssá válhatnának. A teljes centrope régióra vonatkozó előretekintés figyelembe fogja venni a Regionális Innovációs Stratégiákat (RIS), amelyeket partnerrégiók fognak kidolgozni az EU 2014-2020-ig terjedő programidőszaka során, különös tekintettel az “intelligens specializáció” céljára, és arra, hogy az EU forrásokat hasznosítani tudják. Ideális esetben a centrope előretekintése nemcsak a partnerrégiók RIS törekvéseinek kiegészítésére szolgál majd, de határokon átívelő szinergiákat is létrehoz azáltal, hogy a különféle RIS fejlesztési folyamatok integráns részévé válik (például egy centrope régión belüli kollegiális tapasztalatcsere és a releváns szereplők egymás közötti konzultációjának segítségével).

3.2

A stratégiai finanszírozási konstrukció kialakítása: Állami-magán alapítvány és EU támogatás A határokon átívelő tudásrégió finanszírozási konstrukciójának kialakításához számos út vezet, és ideális esetben ezeken párhuzamosan kell előre haladni. Először is a centrope kutatási és innovációs agendája mellett elkötelezett állami és magán szereplők

11


létrehozhatnának egy új transzregionális alapítványt az ehhez szükséges eszközökkel, továbbá a kezelésükhöz szükséges szervezeti kapacitással. A donorok közé tartozhatnának a centrope partnerei, a nemzeti kormányok ügynökségei vagy részlegei éppen úgy, mint üzleti vállalkozások – a nagy transznacionális vállalatoktól egészen a helyi KKF-ekig –, amelyek a régióban érdekeltséggel rendelkeznek. Alapvetően ez az alapítvány képviselné a szilárd pénzügyi alapra épülő tartós szerkezetet, amely a gondoskodhatna a nagyon is szükséges folyamatosságról és a privát szektorral való nélkülözhetetlen kapcsolatokról. Másodsorban, a megszerezhető EU finanszírozást a stratégiai finanszírozási célok megvalósításához lehetne bekanalizálni. A Strukturális alapok 2014-től 2020-ig terjedő keretrendszerében a transznacionális CENTRAL EUROPE (Közép-Európa) program nyújthatna finanszírozást ennek a mini-programnak a célára. Ennek a mini-programnak a keretében az állami hatóságok közös kereteket építhetnének az alprojektek sorának segítségével, rendkívül rugalmas, ám célzottan, célirányosan, tenderfelhívások alapján megvalósítandó együttműködésükhöz. A multilaterális tevékenységekkel kapcsolatos korlátaik dacára, a bilaterális ETC (Európai Területi Együttműködés) programok bizonyos centrope kezdeményezések céljára is hasznosíthatók – az osztrák-cseh program például támogathatná a brünni tudományos helyszínről kiinduló együttműködési tevékenységeket. Továbbá az EU új Kutatási és Innovációs Keretprogramja, a “Horizont 2020” az intelligens regionális specializációs stratégiákhoz. Mindezen EU-támogatással megvalósuló tevékenységek működési keretét a fent említett transzregionális alapítvány tudná biztosítani, amelyben az EU támogatásai lényegében a finanszírozást csak kiegészítenék. Végezetül a centrope finanszírozási konstrukcióját párhuzamosan lehetne kialakítani és “programozni” a tervbe vett Duna Régió Kutatási és Innovációs Alappal (DRRIF), ami lehetővé tenné a szinergiák kihasználásának lehetőségét, és a centrope alapnak, mint a közvetlenül a határ menti területekre fókuszáló, és a magánszektort, de a regionális ügynökségeket és közreműködőket egyaránt bevonó alapnak az egyediségét is kiemelné. 3.3

Tematikus vezérkezdeményezések Élettudományos kezdeményezés Az élettudományról és a biotechnológiáról különösen világosan látszik, hogy ezek nagyon nagy transzregionális lehetőségeket rejtő területek. Úttörő szerepet játszhatnának a centrope tudásrégió agendájában a tudományos és vállalkozási szféra tekintetében egyaránt. Fontos aspektusa lenne ennek a törekvésnek az infrastruktúrához való kölcsönös hozzáférés, és a létesítmények megosztása, kapcsolt menedzsmenttel, amely a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdéseivel, a szabályozott belépéssel és hasonló kérdésekkel foglalkozik. Különösen az élettudomány Bécsben, Brünnben/Dél-Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Pozsonyban

12


található színterein lehetne szinergiákat elérni ilyen típusú együttműködéssel. Szükség van továbbá a hálózatépítést, információ-megosztást és kapcsolatszerzést erősítő intézkedésekre éppúgy, mint a rendelkezésre álló adatbázisokkal kapcsolatos adatbázisokra és tudományos kompetenciákra. A kutatók mobilitása – különösen a fiataloké és jövőbelieké – kulcsfontosságú terület, amelynek szempontjából viszonylag kis költséggel sokat lehet előrelépni. A tevékenységek a nyári iskolák első lépésként történő létesítésétől a közös diplomák és diplomás programok támogatásáig, illetve ezeken is túlterjedhetnének. A célirányos menedzsment minden szinten előmozdítaná az együttműködést – a szereplők mobilizálásától a releváns tenderfelhívások terjesztéséig és a kutatási projektek megvitatásának koordinálásáig. Továbbá egy online platform és rendezvények segítségével hoznánk össze az élettudományos területen tevékenykedő cégeket, a finanszírozó és kutatási intézményeket,ami az ágazatban rejlő lehetőségeket nagymértékben tudná áttételezni a régióban. Hasonló kezdeményezések léteznek a Medicon-Valley (Koppenhága, Malmö) és a BioValley (Bázel, Freiburg, Mulhouse térség) esetében is. Az EU finanszírozás stimulálhatná az ágazat terén zajló tevékenységeket. Energiaklaszter kezdeményezés: A megújuló energiaforrások és az energiaügyi autonómia ügyének előmozdítása A centrope régiónak már ma is fontos eszközt jelent, hogy az energiatermelési lehetőségek széles köre áll itt rendelkezésre a szerteágazó és innovatív energiaügyi kutatási és vállalkozási szektor mellett. Az egész régióban feltűnően gyorsan nőtt az energiaszektorba történt befektetések volumene, illetve a magas technológiai színvonalú cégek beáramlása. Következésképpen ez a kutatás és fejlesztés iránti igény növekedéséhez, a dolgozók magasabb végzettségének és műszaki képzésének elvárásához, illetve az energiaszektor legfrissebb innovációinak bevezetésének szükségességéhez vezettek. Az eddig létrehozott hálózatok alapján a határokon átívelő partnerségek, a know-how és információ terjedése, a technológia-transzfer és felsőfokú képzés továbbra is életfontosságúak lesznek a kritikus tömeg és a jelentős klaszterhatás fenntartásához. A multilaterális partnerség keretében a centrope energiaklaszter kezdeményezésének a következő évek során az együttműködés kapcsolati fókuszába a megújuló energiaforrásokat és az energiafüggőség csökkentését kell állítania. Intelligens mobilitási kezdeményezés: A megújuló energiaforrások korának gépkocsijai és alkatrészei Bármilyen nagy és jól-felépített is, a centrope gépjárműiparának jövőbeli versenyképessége jelentős mértékben függ majd attól, hogy képes-e két fő trendhez alkalmazkodni: először is a növekvő munkaerőköltségek ténye mellé erőteljesebb kutatási komponensnek és magasabb

13


termelékenységnek kell társulnia. Másodrészt az alternatív hajtási technikák irányába történő eltolódás új szakmai ismereteket kívánnak majd meg az alkalmazottaktól, és szükségessé teszik majd a gyártó létesítményekbe történő befektetéseket is. Ez megnyitja a centrope előtt azt a nagy lehetőséget, hogy a szén-alapú energiát hasznosító gépjárművek után következő időszak közlekedésének és intelligens mobilitásának kompetencia-régiójává válhasson: olyan régióvá, ahol az új hajtási technikákat nemcsak fejlesztik, hanem a napi gyakorlat során is hasznosítják azokat, ahol az ipar és a kutatóintézetek együttműködő partneri kapcsolatba lépnek egymással, ami értéket ad a centrope régióban történő termeléshez, ahol az állami hatóságok előmozdítják az új fűtő- és üzemanyagokhoz szükséges infrastruktúra ügyét és az IT-alapú közlekedésmenedzsmentet, ahol a technológiai transzfer és az ellátási láncok határokon átívelő jelleggel működnek, és ahol a több nyelven beszélő szakértők és mérnökök az integrált járműipari munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Ahhoz, hogy élhessünk ezzel a lehetőséggel, a centrope járműipari klaszterének az emobilitás technológiáira, a költséghatékony tervezésre és innovatív berendezésekre, a Járműakadémia modelljének kiszélesítésére és a további (e-mobilitási) tananyagok bevezetésére, valamint közös diploma-programok kialakítására kell majd összepontosítania folyamatos marketingtevékenység mellett. 3.4

Meet innovation. Meet centrope: Lokációs marketing a tudásrégióért A régiók számára kihívást jelent, hogy európai, vagy akár nemzetközi szinten versenytársai lehetnek egymásnak a befektetésekért és a felvevőpiacokért folytatott küzdelem során. Egy olyan határokon átívelő régió, mint a centrope számára nagyon ajánlatos, hogy különféle adottságait egymást kiegészítő erősségekként hasznosítsa a közös transznacionális üzleti gócpontjának részeként annak érdekében, hogy folytatni tudja a robbanásszerűen növekvő külföldi működőtőke-befektetések célpontjaként befutott sikertörténetét. A centrope alrégiói számára, különösen a globális piacok esetében, nehéznek tűnik, hogy saját jogon láthatóságra tegyenek szert: a célcsoportoknak problémát jelenthet, hogy az egyes centrope alrégiókat be tudják azonosítani, de Közép-Európáról azért már minden bizonnyal hallottak. Míg az európai piacot lefedi a centrope régió számos országos/regionális üzleti és promóciós irodája, a tengeren túli piacokat gyakran figyelmen kívül hagyják a költségekkel vagy a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos ügyek okán. Bár ezek az irodák (ügynökségek) képesek lehetnének rá, hogy közösen kiépítsék állandó regionális reprezentációs bázisukat, és ugyanakkor az egész centrope régió adottságainak is szélesebb körét tudnák kiajánlani, ami által elérnék azt a kritikus tömeget, ami szükséges ahhoz, hogy más, magasan fejlett agglomerációkkal versenyezni tudjanak. A centrope régiónak, mint egésznek a tudásalapon mozgatott üzleti színtérként való közös promóciójára ezért úgy kellene tekinteni, mint a centrope piacainak és gazdaságának termelékeny növekedéséhez történő hozzájárulásra.

14


Humántőke-stratégia 2013+ (tartalomfelelős: centrope Iroda Cseh Köztársaság)

1

Helyzet 2012 Az EU integráció folyamata új regionális társadalomgazdasági térképet rajzolt Európáról. A határrégiók különösen erőteljes változásokon mennek keresztül. A tevékenységek, lehetőségek és veszélyek átrendeződése megváltoztatja a társadalomgazdasági szerepüket és jelentőségüket. Ezt a fejlődési folyamatot nagyban befolyásolja a gazdasági válság is. A gazdasági válság negatívan hatott a munkaerőpiac pozitív fejlődésére, és a legtöbb régióban jelenősen nőtt a munkanélküliségi ráta a 2008-as negatív csúcshoz viszonyítva. Az Eurostat jelentései alapján a centrope régióban 2010-ben a munkanélküliség elérte a 6,5%ot, vagyis 3,1 százalékponttal az EU-27-ek 9,6%-os átlaga alatt van, ugyanakkor 1,8 százalékponttal meghaladja a 2008-as negatív csúcsot (Regionális Fejlődési Jelentés 2011). A jelenlegi fejlesztéseket nagyon erősen visszatükröződnek a humántőke minden területén a centrope régióban, ahogyan ezt a munkanélküliségi ráta is jelzi, a régió egészét egyrészről nagyon hasonló fejlesztésekkel lehetne jellemezni, másrészről pedig a humán tőkét érintő jelentős eltérésekkel. Egyik részről a hatóságok, amelyeknek a humántőke különféle szempontok szerinti fejlesztése a feladata, minden régióban különbözőek. Ezt a heterogenitást még hangsúlyosabbá teszik az ezen hatóságokhoz leosztott különféle hatalmi szintek, amelyek legtöbb esetben az országos szervek alárendelt szervei. A humántőke ügyeit szintén eltérően kezelik a régiókban. Továbbá a humántőkével kapcsolatos stratégiai koncepciók is nagyon változatosak. Ezek mellett a makroökonómiai indikátorok is meglehetősen eltérőek a különféle régiókban, mint a munkanélküliségi ráta, ami az alsó-ausztriai 3,6%-tól a vas megyei 10,1%-ig változik, illetve a női munkanélküliség részaránya, illetve a munkanélküliség szerkezete (RDR 2011). Másrészt az összes centrope régió hasonló fejlesztésekkel néz szembe számos, a humántőkével kapcsolatos területen, és ezek jelentős közös kihívást jelentenek a jövőre nézve. Min más európai országok esetében is, az egyik kihívást az idősödő populáció jelenti – immár az 50-ik életévüket betöltött lakosok dolgoznak minden ötödik munkahelyen; és ez a részarány hamarosan egy a négyhez lesz. A centrope régióban Bécs az egyetlen régió, ahol az aktív korú népesség csekély növekedése várható 2030-ig. Mostanáig a centrope régióban az állami és magánszektorban működő munkáltatók jobbára támogatták, hogy az idősebb

15


dolgozók ne vállaljanak már munkát. Ahogyan a munkaerőpiacra belépő fiatalok száma csökken, az lesz a kihívás, hogy ezeknek az idősebb munkavállalókat vissza tudjuk tartani, és támogatni tudjuk a közreműködésüket. A világ más tájairól érkező fiatalabb munkavállalók versenyével szembesülve a munkáltatóknak szükségük lesz rá, hogy fenntartsák idősebb munkavállalóik munkaképességét és termelékenységét. Az idősebb és fiatalabb munkavállalókat kiegyensúlyozottan megába foglaló munkaerő-állományt tekintjük úgy, hogy a legjobban megfelel arra, hogy a globalizációval kapcsolatos változó körülményeket a legjobban megválaszolja. Nehézségek is felmerülnek majd a munkavállalók számára, akiknek késznek kellene lenniük arra, hogy változzanak, és képesek legyenek a munkájuk során az innovatív trendeket megválaszolni. Az EU munkaerő-állományának korosodása és szűkülése a következő két évtized során a korosodás kezelésének új megközelítésére hív föl mind a munkahelyi, mind pedig a gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján. A centrope határrégiói magas strukturális munkanélküliségtől szenvednek mind a társadalomgazdasági fejlettség szintjének, mind a határhoz kapcsolódó foglalkoztatás csökkenése, illetve megszűnése miatt. A régió továbbá a magasan képzett – felsőfokú, akadémiai képesítéssel rendelkező - szakemberek kifelé irányuló migrációjával szembesül. Bizonyos szempontból a centrope régió nyelvi sokszínűsége miatt is speciális. Bár ez a határokon átívelő régió közös történelemmel rendelkezik, és a nemzeti kultúrák természetesen befolyásolták egymást, nincs közös nyelv, ami sok nehézséget okoz, és akadályokat gördít a határokon átívelő együttműködés útjába. Néhány területen említésre méltó, folyamatos erőfeszítések történnek a szomszédos országok nyelvének oktatására és tanulására (NÖ Sprachenoffensive). Míg a magyar, szlovák és cseh centrope régiók csak a viszonylag fejlett német nyelvoktatást tudják felmutatni a szomszédos nyelvek közül, az osztrák régiók esetében az a probléma, hogy viszonylag kevesen tanulnak és tanítanak cseh, szlovák és magyar nyelvet. Az ezekhez a nyelvekhez adott oktatási segítség nem megfelelő mértékben érinti a határokon átívelő professzionális kommunikációt. Az angol nyelvnek, amelyet szintén gyakran használnak a határokon átívelő kommunikáció során, szintén gyakran nem megfelelő az ismerete. Ezért a nyelvi készségek fejlesztése alapvető előfeltétele a további határokon átívelő együttműködésnek a centrope régió területén. Ez összhangban van az EU Bizottságának a ténylegesen több nyelven beszélő európai közösség megteremtésére irányuló célkitűzésével, amely szerint a lakosság körében a több nyelv párhuzamos ismerete folyamatosan növekszik, amíg minden lakos a saját anyanyelve mellett legalább két nyelvből el nem éri a felsőfokú tudásszintet.

16


2

Célkitűzések 2013+ A fent említett szűk keresztmetszetek és a centrope régió esetében azonosított szűk keresztmetszetek és a centrope régió előtt álló kihívások alapján, a következő célokat tűztük ki: 





2.1

Egyszerű munkaerő-mobilitás – válasz a munkanélküliségre, sz egyes szakmák iránt mutatkozó igényt kielégíteni és leküzdeni a közös munkaerőpiac útjában fennmaradó akadályokat Oktatás a versenyképesség érdekében – válasz az elöregedő népesség és munkanélküliség problémájára, és közös nyelv hiánya, továbbá az angol nyelvtudás alacsony szintje által okozott nehézségek A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere – visszatükrözi a regionális humántőke stratégiák heterogenitását a centrope régióban, és előmozdítja a humántőke jövőbeli fejlesztését a régió versenyképességének fejlesztése érdekében

Könnyű munkaerő-mobilitás A könnyű munkaerő-mobilitás a versenyképes régió előfeltételét jelenti. Először is lehetővé teszi a munkáltatók (munkavállalók) számára, hogy munkavállalókat (munkát) keressenek a határokon túl, és így bizonyos mértékben bezárja a határon átívelő régióban a kereslet és a kínálat között mutatkozó szakadékot. Másodsorban a határokon átívelő régió, amely könnyű határokon átívelő mobilitást kínál, hozzáadott értéket képvisel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Még amikor a határokon átívelő mobilitás a helyén van, különféle adminisztratív korlátok és az állami igazgatás rendszerszerű különbségei még mindig számos területen okoznak problémákat. Az egységesített munkaerőpiac akadályozása magába foglalja a munkaprofilt érintő különbségeket, az országos foglalkoztatási politikák eltéréseit, a jogrendszer különbözőségeit, a nyelvi sokszínűséget a szociális és akár egészségügyi biztosítási rendszerek terén. Ez mind nemzeti, mind határokon átívelő szinten megoldásokat kíván. Másodsorban, az oktatás és tananyagok eltérései még mindig léteznek. Az együttműködést nehezítik továbbá a kulturális és nyelvi korlátok, valamint a szaktudás hiánya, amelyek tekintetében közösen gondoskodni tudnának a cserekapcsolatok és az együttműködés biztosításáról. A cél tehát az, hogy egyszerű hozzáférést biztosítsunk a centrope régión belüli munkaerőpiacokhoz, és lehetővé tegyük az idegenek számára, hogy problémamenetesen bejuthassanak a szomszédos munkaerőpiacokra. A másodlagos célok közé tartozik hosszabb távon a fenti akadályok lebontása, és a munkaerőpiaci liberalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása.

17


A centrope régiók stratégiai célját így a külföldiek számára nyújtott közigazgatási szolgáltatások színvonalának javításában kellene látni, ami gyakran az első és legfontosabb akadályt jelenti a bejövő alkalmazottak és diákok számára. A regionális közigazgatási hivataloknak segíteniük kellene a külföldieket, hogy meg tudjanak birkózni a nemzeti törvényalkotás okozta nehézségekkel ahelyett, hogy maguk is csak fokoznák ezeket. Az innovációs lehetőségekkel jellemezhető egyetemeknek otthont adó centrope régiókban lehetséges támogatni az olyan új intézmények megalapítását, mint a külföldieket segítő “expat centromok”, és elő kellene mozdítani a hálózatosodásukat. Különösen nagy figyelmet kellene fordítani a harmadik országokból érkező külföldiekre, akik gyakran nem tudnak információt szerezni az anyanyelvükön, ami komoly akadályt jelent a centrope munkaerő-piacába történő integrációjuk során. 2.2

Oktatás a versenyképesség érdekében A munkaerőpiac hatékony működésének alapvető előfeltétele a versenyképes oktatás. A centrope régió esetében ez számos kihívást hordoz a jövőre nézve. Először is a nyelvi készségek fejlesztése szükséges, hiszen ez biztosítja a sokkal hatékonyabb és egyszerűbb jövőbeli együttműködést. Ez a cél különféle oktatási szinteket foglal magába. Másodsorban a centrope munkaerő-állományának késznek kellene lenni az élethosszig tartó tanulás elfogadására. A mai gazdaság dinamikusan változó és bizonytalan piacán a cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a folyamataikat ehhez igazítsák, és technológiai innovációkat vezessenek be a jelenlegi piaci szükségletekre adott válaszként. Ez megkívánja a munkavállalók rugalmasságát, amely a tanulás és az új kihívásokkal való szembenézés készségben rejlik – ami a centrope régióban különféleként kezel feladat. A határokon átívelő együttműködés a hatékony know-how-csere kialakításának egyedülálló módja, ami lehetővé teszi a centrope régiói számára, hogy megfelelő választ adjanak a kihívásra. Harmadrészt több figyelmet kell szentelni az egyes dolgozók „interregionális képességei” fejlesztésének fontosságára – amelyek az interregionális kapcsolatteremtésnek a speciális szükségleteiből következnek, mint a határokon átívelő tevékenységekkel kapcsolatos stratégiai, kommunikációs, társadalmi és interkulturális képességek – a munkaerőpiaci eredmények elérése érdekében. Azáltal, ha erőteljesebben összpontosítunk az ilyen képességekre, főként a közép- és informális oktatás terén, úgy a versenyképes munkaerőállomány képének kirakásához egy hiányzó darabbal járulunk hozzá. A múltbeli projektek eredményei azt mutatták, hogy a vonatkozó határokon átívelő együttműködés hatékony útja a kérdés kezelésének.

18


Végezetül, a centrope versenyképességének javítása érdekében alapvető fontosságú a régió vonzerejének a növelése a tehetséges diákok és a kiváló szakemberek szemében egyaránt, főleg a műszaki tudományok és természettudományok területén. Ez az egyetemi diákok, szakértők és befektetők növekvő beáramlását fogja eredményezni az innovatív üzletágak területére. A munkaerő-szükséglet a hagyományos (szakmunkások, mesteremberek, stb.) és műszaki foglalkoztatási területeken meghaladja a kínálatot, mivel nem vesz részt elegendő számú diák az ilyen képzési programokban. A fiatalok számára ezek a szakmák nem elég vonzóak. Ezért mindkét szakág népszerűségét növelni kellene, hogy az ilyen irányba specializálódott szakközépiskolák képzései iránti érdeklődést is növeljük. 2.3

A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere A centrope régióba tömörülő régióknak és városoknak az acéljuk, hogy a fenntartható, határokon átívelő együttműködést előmozdítsák annak érdekében, hogy erős és versenyképes régiót kovácsoljanak össze. Ennek a közös célnak a megvalósítása érdekében közös stratégiai keretrendszert kell létrehozni az önkormányzati és regionális közhatóságok körén belül. A humántőke-fejlesztés eredményességének növelése és versenyképességének a teljes centrope régióban történő javítása érdekében fel kell ismerni a főbb közös, releváns kérdéseket, és be kell azonosítani a verseny területeit éppúgy, mint azokat, ahol hasznos lehet az együttműködés vagy a koordináció. A multilaterális, határokon átívelő szinten alapvető, hogy elemezzük a közös problémák megoldási lehetőségeinek erősségeit és gyengeségeit. Ez, a legjobb tapasztalatok megosztásán keresztül, segíteni fog a problémák hatékonyabb megoldásában. A humántőke-stratégia keretrendszerének kialakításához szükséges rugalmas együttműködés is alapvető fontosságú továbbá az egész régió jövőbeli versenyképességének a növeléséhez. A centrope régió és Európa egésze hasonló demográfiai változásokon megy keresztül. Ezekre a trendekre, valamint a belőlük eredő kérdésekre kellene tehát alapozni a közös stratégiai keretrendszert.

3

Stratégiák és intézkedések 2013+

3.1

Könnyű munkaerő-mobilitás Könnyű munkaerő-mobilitásról akkor beszélhetünk, ha két feltételcsoport teljesül. Az első a közlekedési infrastruktúrát és a multimodális szállítási szolgáltatásokat vonja össze a technológiai szempontokkal. Ez a közelítésmód a területi integráció szempontjában is erősen tükröződik, de a munkaerő-mobilitás tágabb nézőpontjából is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból a határokon átívelő mobilitást támogathatják olyan kezdeményezések, mint a

19


határon átívelő virtuális állásbörze, ami lehetővé tenné a munkára jelentkezők számára, hogy bármely centrope régióban található munkáltatót választhassanak. A bürokratikus korlátok eltávolítása és a hivatalnokok képzettségének javítása A könnyű munkaerő-mobilitás második szempontja a működés elméleti aspektusaira fókuszál, mint a közhatóságoknak a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos közelítésmódja és kompetenciája. Amennyiben a centrope nyitott régió, ahol a munkaerő mobilitása könnyedén megvalósítható, ez lehetővé fogja tenni, hogy az olyan ágazatokban, ahol a kereslet meghaladja a kínálatot, az üresedéseket helyi vagy regionálisan elérhető humánerőforrással töltsék föl. A centrope törekvése, hogy ilyen nyitott régióvá váljon, elsősorban a közhatóságoknak arra a céljára vezethető vissza, hogy a külföldi diákok, munkavállalók és magas tudású szakértők speciális szükségleteit szeretnék kielégíteni. Ezzel ellentétben a centrope olyan régióvá kellene, váljon, amely arányos jövedelmet kínál a munkáért függetlenül attól, hogy az adott munkavállaló melyik országból érkezik. Ezért el kell távolítani a centrope régióiban a bürokratikus akadályokat, amelyek még mindig akadályozzák a munkaerőpiacra való egyszerű belépést. Ehhez a közhatóságokkal való zökkenőmentes kommunikációra és megfelelő képzettséggel rendelkező hivatalnokokra van szükség, akik jobban átlátják az egész rendszert, és így lehetővé válik, hogy a külföldiek egy lépéssel juthassanak megfelelő információhoz, ha szükségük van rá. Mivel ezen a téren az illetékesség a legtöbb esetben az országos szinthez tartozik, hatékony eszköz lehet ha a regionális kormányzat képviselőit közös szemlélettel és kölcsönös segítségnyújtással támogatjuk az országos szintű lobbizásban a bevezetett centrope menedzsment struktúrák alkalmazásával. A harmadik országokból érkezők integrációjával foglalkozó intézmények együttműködése A harmadik országokból érkező külföldiek integrációja közös probléma, amellyel a centrope régiók egyaránt küzdenek. Ide tartozik a munkaerőpiaci integráció és a társadalmi integráció kérdése egyaránt. A centrope egyedi platformot biztosít a harmadik országok-béli külföldiekkel foglalkozó intézmények közötti szorosabb együttműködés kialakításához, a legjobb gyakorlat megosztásához és bevezetéséhez.

20


A hivatalnokok nyelvtudásának fejlesztése Ahhoz, hogy a közhatóságok képesek legyenek megválaszolni a külföldiek szükségleteit, mindennél fontosabb lebontani a nyelvi korlátokat. Ez azt jelenti, hogy a hivatalnokok nyelvtudását a centrope régióiban fejleszteni kell, és egyrészt a közigazgatás különféle szintjein, másrészt más együttműködési területeken is, további és intenzívebb határokon átívelő együttműködést kellene lehetővé tenni. A közigazgatási szervek számára biztosított nyelvi tanmenetbe be kellene iktatni egy, a hivatalnokok számára tartandó képzési tervet a nyitott centrope régióról. 3.2

Oktatás a versenyképességért Még kiválóbb angol nyelvtudás A centrope munkaerejének versenyképesebbé tételéhez, a centrope régión belüli és kívüli együttműködés elkerülhetetlen. A nyelvi készségek az együttműködés kulcsfontosságú előfeltételét jelentik. A gazdasági együttműködés és kölcsönös függés napjainkban sokkal kifejezettebbé vált, mint valaha. A globalizáció, mint a világgazdaság hosszútávú fejlődési folyamata, befolyásolja az üzleti élet minden aspektusát a centrope régió regionális és helyi szintjein is. Ezért az angoltudás elengedhetetlen előfeltételt jelent mindenki számára, aki a mai munkaerőpiacon versenyképes kíván lenni. Az angol fontosságának megfelelően több teret kellene, hogy kapjon a tanmenetben az oktatási rendszer minden szintjén, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hagyományos szakmákat, mesterségeket oktató középiskolákra ebből a szempontból. Határon átívelő táborok és szemináriumok, amelyek célja a szomszédok nyelvének elsajátítása Más nyelvek – azaz a szomszédos országok nyelvének – felsőfokú ismerete nemcsak az integrált, határokon átívelő munkaerőpiacra történő belépést teszi lehetővé, de hozzájárul a határok nélküli kulturális régió megteremtéséhez is. A szomszédok nyelvének ismerete értékes kapocs a határokon átívelő régióban. A regionális hatóságok által irányított oktatási intézményeknek támogatniuk kellene, és ki is kellene terjeszteni a szomszédos nyelvek oktatási kínálatát. Hatékony út ennek a célnak az elérésére a különféle formában megvalósítható határokon átívelő együttműködés az intézmények között, amely autentikus tanulmányi környezetben segíti a nyelvtanulást (pl. táborok vagy szemináriumok a szomszéd nyelveket oktató tanárok számára). Föl lehet állítani továbbá egy centrope Oktatási Programot is a diákcsere és a közös esettanulmányok támogatására, amely egyszerre segítené a szomszédok kultúrájának és nyelvének elsajátítását is.

21


Angol nyelvoktatás az idősebbek számára Az európai országok demográfiai fejlődést tekintve, elengedhetetlen, hogy fókuszba állítsuk az időseket, mint célcsoportot. Ezért a közigazgatásnak segíteni kellene az idősebb polgárokat angol nyelvtudásuk fejlesztésében, és be kellene illesztenie ezt a szempontot az aktív öregedési stratégiájába. Ez lehetővé tenné, hogy az idősek jobban beilleszkedjenek a globális világba, és így életminőségük is javuljon. Az életkormenedzsment beépítése a stratégiai tervekbe, és know-how csere az életkormenedzsment kapcsán A demográfiai fejlődés és dinamikusan változó üzleti környezet kombinációja jelentősen hatással van a dolgozóktól megkövetelt rugalmasságra. Ennek eredményeként még az idősebb dolgozók is készen kelljenek állni arra, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak a munkáltatóik és a piac által támasztott változó szükségletekhez. Ez szükségessé teszi az életkormenedzsment fontosságának növelését a társadalomban, és azt, hogy az életkormenedzsmentet a vállalatok stratégiai terveibe beemeljék. Az életkormenedzsmentnek a humántőke-fejlesztési stratégiák alapvető részévé kellene válnia. Ez különféle intézkedéseken keresztül érhető el a know-how-cserén kezdve a dolgot, amely még mindig ritka a centrope régióban, mivel ez segíteni tudná a régiókat, hogy jobb lobbipozíciót érhessenek el a kormányaikkal szemben.

22


Az oktatási intézmények erőteljesebb határokon átívelő együttműködése A kialakulóban lévő ’ezüstgazdaság’ másik következménye az alkalmazottak változó korösszetételéből adódnak. Az oktatási intézményeknek ezért nemcsak a változó munkaerőpiac által megkívánt szellemi képességekkel kellene ellátni a tanulókat, hanem a cégek társadalmi környezetében bekövetkező változásra is fel kellene őket készíteniük. Az oktatási intézmények határokon átívelő együttműködése, például közös projektek, szimulációs játékok és hasonlók formájában, segíthet ennek a kérdésnek a nemzetközi környezetben történő kezelésében is, ami a legtöbb dolgozó számára a realitást jelenti napjainkban. Az informális oktatást ezen a téren elő kellene mozdítani a nonprofit szervezetek határokon átívelő együttműködésének. Nemzetközi mobilitási központok felállítása A régió tehetséges emberekre és szakértőkre gyakorolt vonzereje nagymértékben függ az általa kínált környezettől és szolgáltatásoktól. Ezeket lehet fejleszteni nemzetközi mobilitási központok alapításával és fejlesztésével a tehetséges emberek oktatásának támogatására. A hálózatban érdekeltekkel partnerségben ezeket aktívan be kellene vonni a határokon átívelő kutatási és innovációs stratégiák/programok fejlesztésébe. Az ilyen centrumok közötti együttműködés és know-how-csere eredményeként tudnák növelni a centrope, mint régió azonosítását a versenyképes élettér fogalmával. Megfelelő időben ez lehetővé fogja tenni, hogy a régió ne csak a tehetségeket és szakértőket vonzza be külföldről, de azt is, hogy arra motiválja a centrope külföldre távozott lakosait, akik most külföldön dolgoznak vagy tanulnak, hogy visszatérjenek ide. Ilyen intézményre példaként említhetjük a Dél-morvaországi Nemzetközi Mobilitási Centrumot Dél-Morvaországban, a Bizkaia:xede nevű intézményt Baszkföldön és a FWO-t Flandriában. Hasonló tevékenységekkel találkozhatunk a Trentino régióban, Olaszországban, és olyan szervezeteknél, mint az Alexander von Humboldt Alapítvány. Mindazonáltal az ilyen szervezetek hálózati jellegű tevékenysége egy nagyobb régióban még nem vette kezdetét eddig – ami nagy lehetőségre világít rá a centrope régió számára. 3.3

Humántőke-fejlesztési stratégiai keretrendszer Ahhoz, hogy a centrope régió hosszútávon versenyképes legyen, fontos szempont a humántőke irányában az egységes közelítésmód kialakítása. A mai globalizált gazdaságok körében a nemzeti régiók esetleg túl gyengének tűnhetnek, hogy világméretekben is felvegyék a versenyt. Ezért szükséges a régiók számára, hogy szinergiákat keressenek, amelyek lehetővé tennék a számukra, hogy hasznot húzzanak az országos politika/stratégiák hatásaiból és a szomszédos régiókkal való területi együttműködésből egyaránt.

23


Humántőke-fejlesztési keretrendszer létrehozása Ennek tükröződnie kell a regionális humánerőforrás-fejlesztési stratégiákban, és megkívánja a közös humántőke-fejlesztési stratégiai keretrendszer kialakítását éppúgy, mint a közigazgatás stratégiaalkotóinak rendszeres találkozói céljára létrehozandó platformot a centrope régióban a humántőke fejlesztésére, a tapasztalataik megosztására és folyamat koordinálására. Fontos információkat kellene szolgáltatniuk továbbá az európai és nemzeti törvényhozásról, ami hatással lehet a határokon átívelő együttműködés ezen területére. A humántőke-stratégiák és kapcsolatos törekvések nagyon különbözőek a centrope régióiban, és a különféle intézmények különböző tapasztalatokra tettek szert, amit nagyon hasznos lenne megosztani. A jövő együttműködési bázisának felállításához alapvető közös célok meghatározása, és a közös stratégia alapjának kialakítása. Mivel a humántőke-fejlesztés a határon átívelő régióban tipikus példája az európai integrációs és kohéziós politika alkalmazásának, az erre a területre vonatkozó közös közelítésmód és fejlesztésnek jogosultnak kellene lennie az Európai Strukturális Alapok támogatására. Mivel a humántőke-fejlesztés az európai politikának egyik kulcseleme lesz a következő programidőszak során, ezt a területet az európai struktúrák támogatni fogják a következő évek során. A támogatások hatékony felhasználásának előfeltétele a humántőkével kapcsolatos projektek előfinanszírozásának biztosítása. A keretdokumentumnak ezért koncepcióját tekintve tükröznie kellene az Európa Stratégia 2020-at, amely minden igazgatási szintű állami testületnek alapdokumentuma. Vállalásként fogalmazódott meg az is, hogy az Európa Stratégia 2020-at mind a négy centrope országban megvalósítják az országos stratégiai és koncepcionális dokumentumok segítségével.

24


Területi Integráció Stratégia 2013+ (tartalomfelelős: centrope Magyarországi Iroda) Bevezetés A Területi integráció egy igen változatos terület, melynek számos aspektusa alkalmazható a centrope régió potenciális fejlesztési lehetőségei során. A hosszú, közös történelem és a metropolisz terület evolúciójának egyértelmű irányvonala ellenére a határon átnyúló területeknek egy organikus régióba történő átalakítása lényegesen lassúbb, mint az várható volt 2003-ban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a folyamatot fel kell gyorsítani úgy, hogy egyértelmű prioritásokat kell meghatározni, valamint tudatos, és elkötelezett intézkedéseket kell hozni, amennyiben a régió bármely ellenőrzött szinergiából hasznot kíván elérni. A szakmai konzultációk és a nagyközönség válasza a kezdeményezésekre és eseményekre egyértelműen meghatározták a stratégiának egy kétirányú megközelítését. Minden más dolog és prioritás látszólag messze elmarad annak szükségességétől, hogy kiemelkedő összehangoltság alakuljon ki 1. a közlekedési szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése területén egy részről, 2. a terület- és városfejlesztés, valamint az adatok elemzése, módszerek és eszközök területén másrészről, középpontban a CENTROPE különböző tervezési részlegeinek koordinációjával. 1

Helyzet 2012

1.1

Közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra-fejlesztés Átfogó kép A centrope nyilvánvaló tulajdonságainak egyike az elhelyezkedése, az egyik legfontosabb keresztútnál Európában, kiváló kapcsolatokkal minden irányban egy fontos európai központot alkotva. Bécs és Pozsony megközelíthetősége, mint a közlekedési rendszer csomópontja multimodális folyosók által meghatározott: a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) folyosóinak a kezdete / vége, valamint a centrope régiót keresztezi a IV. és VI. folyosó, az V. és VII. folyosó (Duna) egy ága. Ezek képezték az alapját a a TEN-T újabb definiálásának a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Mivel az alapszintű közúthálózat a centrope régióban történelmileg fejlődött, az városi agglomerációkon halad keresztül. Ez torlódásokat okoz, ami negatívan befolyásolja mind a forgalmat magát, de a régió életét és gazdasági feltételeit is. Még a legnagyobb városokban is

25


hiányzik a szükséges tangenciális elkerülő rendszer egyes része és így az átmenő forgalom kénytelen a város központhoz közel áthaladni,. Az agglomerációkon kívüli elsődleges hálózat hiányos, és a nemzetközi forgalom jelenleg az alsó kategóriájú hálózatot használja. A másodlagos hálózat fontos nemzeti vagy regionális jelentőségű összeköttetéseket jelent. A centrope régió sűrű vasúti hálózattal büszkélkedhet, mely a 19. század második és a 20. század első felében alakult ki. Általában a vasúti infrastruktúra-fejlesztés két tendenciája figyelhető meg: a fő vasúti hálózat helyreállítása és korszerűsítése, nagy sebességű vonalakkal összekötve az agglomerációkat, valamint a másodlagos vasúti hálózatnak a helyi és regionális részei. Ez a tendencia az egyik oka annak, hogy a hidegháború alatt levágott sok kapcsolatot nem hoztak helyre. A Duna fontos közlekedési folyosót biztosít a személy- és áruszállítás tekintetében. Az elmúlt tíz évben vonzó rendszeres személyszállítási kapcsolat alakult ki Bécs és Pozsony között. A Rajna-Majna-Duna-csatornától a Fekete-tengerig menő turistahajók forgalma jelenleg növekedést mutat. Az ötlet, hogy egy csatorna összeköti a Dunát az Oderával és Elbával a középkorba nyúlik vissza. Jelenleg a különböző folyosók vita tárgyát képezik Szlovákiában, de a beruházások hiánya miatt ezek rövid távú megvalósítása nem valószínű. Három nemzetközi repülőtér található a centrope-ban, melyek Bécs, Pozsony és Brno fő agglomerációi mentén helyezkednek el Az, hogy jól felszerelt intermodális árufuvarozási terminálok megfelelő kapacitással, a megfelelő helyeken rendelkezésre állnak, fontos előfeltétele a teherforgalomnak közútról vasútra vagy vízi közlekedésre való váltásához. Bimodális és trimodális terminálok is rendelkezésre állnak a centrope régióban. Mindazonáltal a dunai teherforgalom a stabil vízszint és egy menetrend szerinti konténer szolgáltatás hiányát mutatják. 1999 óta, a határokon átnyúló közlekedési ellátottság jelentősen fejlődött. Különösen Bécs és a centrope többi nagyvárosa a közötti kapcsolat gyakorisága nőtt, míg az utazási idő is csökkent. Figyelembe véve a változás és a személyautókkal szembeni versenyképesség növelésének szükségességét, az alábbi következtetéseket lehet levonni:

26



Kiváló minőségű tömegközlekedési szolgáltatásokat kínálnak Bécs és a főbb városok, mint Pozsony, Brno, Győr és Sopron között, valamint Pozsony és Brno között.



Az összeköttetés és elérhetőség a centrope perifériáján található kisebb városok között gyenge vagy nem létezik. Ez az alacsony keresletet és a gyenge gazdasági és társadalmi kapcsolatokat jelzi.




Csak gyenge szintű szolgáltatást kínálnak szlovák és a magyar városok között, míg a Brno és Pozsony / Trnava közötti szolgáltatás magas színvonalú, és képes versenyezni a személygépkocsi-forgalommal. (Azonban létezik egy újabb trend Brno és Pozsony közötti tömegközlekedési szolgáltatások csökkentésére).



A kisebb városok és nagy agglomerációk, valamint a kisebb városok közötti határon átnyúló kapcsolatok és szolgáltatások színvonala a fő csomópontok transzferének minőségétől függ.

A vidéki területeken a tömegközlekedés alapvető szolgáltatás, amelyet az államnak kell biztosítani. A centrope osztrák részén és Dél-Morvaországban, integrált tömegközlekedési és díjszabási rendszerek biztosítják az alapvető közlekedési közszolgáltatásokat. Fő kihívások A centrope alrégiókban zajló különböző történelmi fejlemények különböző szintű infrastruktúra rendelkezésre állásához vezettek. Emellett a centrope nagyvárosokat, kisvárosokat és vidéki területeket tartalmaz, melyek különböző kihívásokkal néznek szembe, mely különleges követelményeket eredményez. Így néhány kihívással közösen kell foglalkozni, míg mások a helyi kompetenciákat igényelnek, így ezek nem transznacionális tevékenységek. A tömegközlekedési szolgáltatások rendkívül eltérő minőségűek centrope-szerte. 1 A tömegközlekedés erősítése elismerten az egyik módja a személyautó-forgalom jövőbeli fejlődésének befolyásolásának, de a regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenti. A tömegközlekedés hozzáférhető mobilitást biztosíthat ott, ahol a magas üzemanyag árak és a költségek a gépkocsi tulajdonlással megfizethetetlenül drágák. Jelenleg a centrope két kapcsolódó fő kihívással néz szembe: a periférikus és kevésbé sűrűn lakott területeken alap szolgáltatásokat biztosítani valamint a magas utazási igényű városi központok közötti szolgáltatások fejlesztése. A közigazgatási határok különleges kihívást jelentenek: a határokon átnyúló együttműködés és a szolgáltatás összehangolása elengedhetetlen a jobb tömegközlekedési szolgáltatásokhoz. Ez a jogi háttér szinkronizálását és egy a fenntartható és hatékony működést biztosító közös összehangolt megközelítést igényel

27


2

A közúthálózatban torlódások jelentkeznek, különösen néhány nagyobb városban és környékén, ahol a közúti hálózat még nem lett optimalizálva. A centrope több részében még nem intézkedtek, hogy erősítsék az intelligens és fenntartható mobilitást, valamint eddig a motorizáció várható dinamikus növekedésével kapcsolatos hatásokat sem mutatták ki. A határokon átnyúló forgalom különösen érzékeny e tekintetben. A jelenleg túlterhelt szakaszok kritikussá válhatnak már középtávon is. Gondosan meg kell vizsgálni e kihívásokra gyógyszerül új utak építését, annak érdekében, hogy elkerüljék az ismétlődő hibákat, de bizonyos esetekben lehet, hogy ez a megfelelő megközelítés. Ráadásul az egyes országok eltérő fejlesztési menetrendjeit is meg kell fontolni.

Meglevő stratégiai dokumentumok A centrope Politikai Tanács 2012 májusi Csúcstalálkozóján elfogadott egy átfogó, közös stratégiai dokumentumot - "A centrope régió közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési stratégiai keretrendszere”, beleértve a "Infrastruktúra Jövőkép 2030-at", ami megmutatja a célt; a közúti és vasúti hálózatok, valamint a (határokon átnyúló) tömegközlekedés javítását célzó intézkedések, és a centrope tervezési folyamataiban megvalósuló koordináció. Ez a dokumentum az INAT kísérleti akció feltérképezés-jelentésére alapul és átfogó listát ad a régió összes rendelkezésre álló stratégiai dokumentumairól. Ráadásul meg kell említeni a "Vision CENTROPE 2015" stratégiai dokumentumot is, mivel ez a legkorábbi politikai és stratégiai elkötelezettség a közös infrastruktúra-fejlesztés irányába,tett sajátos megnyilvánulása, lefektetve ezáltal a mostani valamennyi aktuális munka alapját. 1.2

Területi tervezés Átfogó kép Az igény a hatékony, tényeken alapuló területi értékelésre és tervezésre dinamikusan növekszik a régióban. Ez a nyomás részben a világgazdasági válság-sorozat és részben az Európai Unió és a nemzeti szereplők által generált, amely fokozatosan erodálja a legtöbb tervezési rendszerben rejlő szabályokat, felismerve a potenciális versenyelőnyt rejlő pontosabban célzott intézkedések szükségességét. Ezen túlmenően a számítástechnikai technológia fejlődése azt jelenti, hogy még a kifinomult modellek és széleskörű valós idejű adatok managementje is megfizethetővé vált egy szélesebb felhasználói kör számára, ideértve a kisebb helyi önkormányzatokat. A térbeli adatgyűjtési és elemzési módszerek ezért folyamatosan javultak az elmúlt évtizedben a hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az Eurostat továbbra is egy korlátozott eszköz, amikor az egyéni lekérdezések szintjéről beszélünk. A centropeMAP /

28


centropeSTATISTICS 8 éve működik, de annak ellenére, hogy szorosabb összpontosít a régióra, továbbra is kiegyensúlyozatlan szolgáltatásokat nyújt. Ez azt jelenti, hogy a különböző nemzeti / regionális rendszerek továbbra is dominálnak, viszont a saját jogon jól megalapozott és kifinomult rendszerek alig kompatibilisek. Mégis léteznek sikeres kezdeményezések a területi integráció terén, különösen a BécsPozsony metropolisz térség közös fejlesztése, amely a centrope más térségeinek is szolgálhat a helyes gyakorlat példájául. A régiók és agglomerációk, valamint a települési struktúrák fejlesztése létfontosságú a centrope egészének harmonizált fejlődése érdekében. A centrope különböző régióinak tervezési rendszerei nincsenek összehangolva, ami félreértéseket és összehangolatlan fejlesztéseket okoz, elsősorban kétoldalú szinten. Mivel a területrendezést különböző törvények szabályozzák, az egyes rendszerek összehangolása vagy csupán összehasonlítása nehéznek bizonyul. A centrope és a Duna Stratégia kapcsolatát sürgősen tisztázni kell annak érdekében, hogy a centrope területi tervezési erőfeszítései a Duna stratégia fejlesztési rendszeréhez kapcsolódhassanak Fő kihívások A terület több fontos problémát mutat – néhány módszertani, néhány gyakorlatias -, melyeken át kell lendülni, ha egy működőképes és fenntartható közös rendszert akarunk kialakítani. 1

2

3

4

29

Az adatgyűjtés módszertanát, alapokat és értékelési módszereket harmonizálni kell, nem csak különböző statisztikai hagyományokon, de az egész rendszer néha teljesen különböző társadalmi és gazdasági struktúráin keresztül. Annak érdekében, hogy a fent említetteket elérjük, a szükséges mennyiségű bizalmat és elkötelezettséget össze kell gyűjteni az operatív és politikai szinten egyaránt, annak érdekében, hogy kompromisszumokat dolgozzunk ki, tisztázzuk a prioritásokat és a közös cél érdekében biztosítsuk a szükséges kapacitásokat és finanszírozást. Közösen kell fenntartani egy elfogadott és megfelelően finanszírozott szervezetet, amely garantálja a pártatlanságot és biztosítja a szükséges adatokat a komplex, célzott kutatáshoz. A négy ország tervezési rendszerei egyáltalán nem összehangoltak, és egyáltalán nem valószínű, azok lesznek rövid vagy középtávon. A tervező szervezetek és hatóságok jobb koordinációja szükséges, hogy elkerüljük a szakmai és politikai konfliktusokat, melyeknek fő oka az elégtelen koordináció.


5 6

A városi terjeszkedés problémáit kell megvitatni a transznacionális szinten, legsürgősebben a Bécs-Pozsony agglomerációjára vonatkozókat A centrope többközpontú településszerkezet fejlesztése többközpontú településszerkezetének fejlesztése élhetőbb településeket, a vidéki területek harmonizált fejlesztését és a Funkcionális Városi Területek a környező vidéki szomszédokkal együttes hatékonyabb tervezését vonhatja magával.

Meglevő stratégiai dokumentumok E szakterület természetéből adódóan a források között nem sok a stratégiai dokumentum, inkább az eszközök, adatbázisok és módszerek dominálnak. A " centrope Vision 2015-öt" az érintettek 2005-ben fogadták el, és ez a legátfogóbb ezek közül. Nincs transznacionális szinten olyan stratégiai dokumentum, mely az adatkezelési és a közös tervezési politikákra fókuszálna. Azonban az adatok és tudás forrását lehetne azonosítani az Eurostat-ban, centropeMAP / centropeSTATISTICS -ben vagy a nemzeti, illetve alacsonyabb szinten, mint például a ERRAM, a Központi Statisztikai Hivatal, illetve TeIR (Országos Területrendezési Információs Rendszer Magyarország). 2005-ben a "Közös regionális fejlesztési stratégia" (JORDES +) projekt a Bécs-Pozsony-Győr térség számára szilárd alapot biztosított egy fenntartható stratégia építéséhez a centrope számára.

2

Célkitűzések 2013+

2.1

Közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztés A centrope régió közlekedési és infrastruktúra fejlesztési keretrendszere és Infrastruktúra jövőkép 2030 „A centrope régió közlekedési és infrastruktúra fejlesztési keretrendszere” c. dokumentum részeként a “centrope Infrastruktúra jövőkép 2030” először is átfogó képet ad a közös infrastruktúra-fejlesztésről. Bár a bővítésre és javításra irányuló intézkedések megvalósítása nagyrészt nincs a centrope régiók kezében, a partnerek elkötelezettek a határokon átívelő szakaszok koordinált és harmonizált fejlesztése mellett. Ebben a tekintetben az “Infrastruktúra jövőkép 2030” közös alapot jelent, de a megvalósításhoz kétoldalú együttműködésre van szükség. Az “Infrastruktúra jövőkép 2030” egyrészt a transznacionális szintű lobbizást szolgálja, másrészt, országos szinten, támogatja a régiókat a saját egyéni stratégiájuk megvalósításában.

30


Fő vasúti hálózat

A meglévő vasúthálózatra nagy nyomást helyeznek a súlyos kapacitásbeli korlátok és kapacitásproblémák. A hálózat fejlesztése, kiterjesztése és modernizálása a centrope régiók alapvető érdeke azért, hogy sikerüljön megbirkózniuk az 1. fejezetben leírt kihívásokkal. Ezért a centrope régiók felvázolják a „Vasúti fővonali infrastruktúra 2030” jövőképét. Ez a hálózat, amely a bővítési és fejlesztési intézkedések, a régiók saját tevékenységi körében megvalósítandó tevékenységeknek és az Európai Bizottság, a nemzeti kormányzatok és az üzemeltető cégek irányában történő közös lobbizásnak a célpontja. A vasúthálózat fejlesztése növelni fogja az utazási kapacitást, és csökkenteni fogja az utazási időt a centrope jelentős városai között, ezzel megteremtve az infrastrukturális hátteret az olyan minőségi szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek versenyképesek az autóforgalommal. Az ügyfeleknek/utasoknak a következő minőségi szolgáltatások biztosítása szükséges: folyamatos szolgáltatás, kényelmes utazás, megbízható közlekedés. Ez talán egy eszköz lehet a gépkocsi forgalom növekedése és annak káros hatásainak fékezésére.

31


1. táblázat: A vasúti menetidő csökkenése az infrastruktúra-fejlesztések következtébenmeghatározott úticélok között (percben)

Változás 2011

2030 csökkenés

Brno – Bécs

%

120

100

- 20

- 17

Breclav – Bécs

80

60

- 20

- 25

Pozsony – Bécs

70

45

- 25

- 36

Sopron – Bécs

75

60

- 15

- 20

Győr – Bécs

75

60

-15

- 20

150

115

- 35

- 23

95

60

- 35

- 37

Sopron – VIE

110

85

- 25

- 23

St. Pölten – Pozsony

132

82

- 50

- 38

Brno – Bécsi repülőtér (VIE) Pozsony – VIE

Forrás: Osztrák Vasúti Vállalat (2011): Zielnetz 2025+

Fő közúti hálózat A vasúti fővonalhálózathoz hasonlóan a főúthálózat is kapacitáskorlátok, nem megfelelő szolgáltatási színvonal, a településekre gyakorolt súlyos környezeti hatások, közlekedésbiztonsági problémák, és a hálózat egyes részein az egységes minőségi szabványoknak megfelelő folyamatos összeköttetések hiányát szenvedi el, sőt súlyosan befolyásolja a települések környezetét is. Hogy megbirkózzanak a fent felvázol kihívásokkal a centrope partnerek megegyeztek a hosszútávú „Vízió 2030”-ban a főútvonal hálózat tekintetében. Ez magában foglalja az autópálya hálózat hiányzó szakaszainak pótolását az utazási idő csökkentése és a meglévő infrastruktúra jobb kihasználtsága érdekében, pl. az átmenő kapacitások bővítése. Ráadásul, a motorizált közlekedés által okozott zaj és környezetszennyezés csökkentése kulcsfontosságú mind a falvaknak, mind a nagyobb városoknak. Néhány esetben ez megoldható elkerülő utak építésével, azonban egy olyan

32


általános megközelítés szükséges, ahol a mobilitáshoz való hozzáférés nem jár megnövekedett gépkocsi használattal. A Duna, mint vízi út A Duna vízi útja fontos közlekedési folyosót biztosít a teher- és személyforgalom számára egyaránt. A Duna a TEN-T (18. Prioritási Projekt) egyik prioritása, és fontos szerepet játszik az EU Duna Régió Stratégiájában (EUSDR). A centrope partnerrégiók támogatják az EUSDR célkitűzéseit.:     

Teherhajó szállítás 20%-os növekedése 2020-ra 2010-hez képest, figyelembe véve a speciális ökoszisztéma érzékenységét A navigációs problémák megoldása, figyelembe véve a Duna minden szakaszának specifikus jellemzőit, mint a nemzeti parkokat és természetvédelmi területeket Hatékony vízi úti infrastruktúra-menedzsment kialakítása Hatékony multimodális terminálok kiépítése a folyami kikötőknél Harmonizált Folyami Információs Rendszer (RIS) létrehozása, és a nemzetközi RIS adatcsere biztosítása

Határon átnyúló közösségi közlekedési kezdeményezések A régióban tapasztalható közösségi közlekedési problémák többsége könnyedén visszavezethető a nemzeti/regionális szolgáltatás nyújtók és hatóságok közötti koordináció és harmonizáció hiányára. Nyilvánvaló tehát, hogy egy intenzív, organikus stratégiai partnerség felé tett minden egyes lépés a helyes irányba tett lépés. Bár jelenleg elfogadott, hogy egy transzregionális integrált közösségi közlekedési szövetség létrehozása középtávon nem realisztikus és kívánatos, a célkitűzés az, hogy elérjünk egy olyan státuszt, ahol a szereplők rutinszerűen együttműködnek és elérik a következő mérföldköveket:   

33

Multimodális és többnyelvű közösségi közlekedési információs szolgáltatások Az együttműködési tevékenységek és termékek közös jogi alapjának megteremtése Határon átnyúló, szubregionális vagy regionális multimodális jegyek és kártyák bevezetése


2.2

Területi tervezés A területi tervezés célkitűzései 2020-ra: 1. Átfogó adatokat rutinszerűen gyűjtik egy komplex, közös adatbázisban, amely lehetővé teszi a mélyreható és az igényeknek megfelelő jelentések elkészítését. Az adatok kutatás és elemzés céljából elérhetők számos kritikus témában, ide értve, a teljesség igénye nélkül: demográfia, gazdaság és versenyképesség, környezetvédelem és fenntarthatóság, illetve regionális kohézió. Ezt az adatbázist a partnerek közösen működtetik, fenntartva a régió fő egyetemi központjának intenzív együttműködését és a tervek szerint létrejöhet egy Regionális Obszervatórium. 2. A nem nagyvárosi területeken egy egységes GIS alapú adatgyűjtő és értékelő rendszer állt fel az egész terület számára. Ez a rendszer a központi adatbázisba kapcsolódik, de minden szintű hatóság és a tervezők jogosultak a releváns területükről egy részletes, objektív és átfogó áttekintéshez való hozzáféréshez, ezáltal fejlesztve a döntéshozatali folyamatot az idő bemenetet és hatékonyságot tekintve. 3. A városokkal és metropoliszokkal kapcsolatos adatok bősége miatt eltérő, audit alapú megközelítés szükséges az átfogó értékeléshez. Természetesen, ezek az auditok a közös adat-menedzsment rendszerhez is kapcsolódnak, de lehetővé teszik egyúttal az összetett specifikus tematikus területek követését. Ez a rendszer sokkal hatékonyabb, tényeken alapuló városfejlesztést tesz lehetővé és támogatja a jobban informált stratégiai döntéseket. Ugyanakkor, képes egy általános áttekintést is nyújtani, a különböző stratégiákhoz leendő keretként szolgál és segíti az egyes városok együttműködését a szinergiák kiaknázása céljából. Különös figyelem fordítandó a funkcionális városi térségeknek (FUA), mint a városok körüli szélesebb együttműködési területnek. 4. Mint a tervezési osztályok közös koordinációs platformja, olyan hatóságokat kell felállítani, amelyek intézményi alapot szolgáltatnak a városok és régiók tervezési tevékenységének harmonizációjához. 5. A helyi igényeket és az Európai Unió városainak jövőbeli politikáját figyelembe véve a centrope városok számára integrált stratégiák kidolgozása szükséges. A város fizikai megújításának eszközeit vegyíteni kell az oktatás, gazdasági fejlődés, társadalmi beillesztés és a környezetvédelem fejlesztésének eszközeivel. Ezen túl előfeltétel a helyi lakosság, a civil társadalom, a helyi gazdaság és a különböző kormányzati szintek közötti erős partnerség kiépítése 6. A közös városi kihívásokat meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy létrejöjjön egy közös tudásbázis a városfejlesztéshez. Egy jelenlegi városfejlesztési jelenség a “kreatív város” (creative city). Az intelligens városok kreatív iparon alapuló ösztönzése egy összpontosítási terület kell legyen a centrope városok számára. A művészet,

34


kultúra, innováció és oktatás együttes felhasználása, mint a városi stratégiák integrált tényezői, kulcsfontosságú a régió sikeréhez. 7. A centrope-ban vagy az ahhoz közel megvalósuló különböző “smart cities” projekteket nyilvánosság elé kell tárni és integrálni őket a városok tervezési tevékenységébe.

3

Fő stratégiák és intézkedések 2013+

3.1

Közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra-fejlesztés A szükséges intézkedések pontos megfogalmazása nem egyszerű dolog a közlekedés esetében – a fogalmi/politikai háttér felvázolásával már foglalkozik az INAT kísérleti projekt és ekkora projektek esetében a végrehajtási/beruházási ütemterv éveken keresztül nemzeti kormányzati szinten léteztek. Ennek ellenére a projektlista maga nagyon egyértelmű és csak kevés magyarázatra van szükség, így a belefoglalás alul mindenképpen indokolt. Mobilitási felméréseken alapuló közös forgalmi modell kidolgozása szükséges, bár a rendszer fő elemei korábban már megállapításra kerültek. A transzregionális infrastruktúra-fejlesztés szakmai és politikai koordinációjához alapot szolgáltathatnának a centrope capacity által létrehozott konzultációs és részvételi intézmények. Vasútfejlesztési projektek A vasúti infrastruktúra fejlesztése az intézkedések három kategóriája alapján szervezhető meg. Első, a TEN-T hálózat további fejlesztésére közvetlenül vonatkozó meghatározott számú kulcsfontosságú projekt, amelyeket a centrope partnerek alapvetően üdvözölnek, néhány kivétellel:

35


1. Magas szintű vasúti összeköttetés Bécs-Bécs Repülőtér – Pozsony – Pozsony Repülőtér között a TEN-T maghálózaton belül 2. A brünni vasúti csomópont bekapcsolása a TEN-T Maghálózatba 3. A Bécs/Pozsony –Zágráb/Rijeka vasúti folyosó beépítése a TEN-T-be 4. A Sopron – Szombathely vasútvonal esetében a szerződéses feltételek megváltozatása

A legfontosabb szempont a vasúti infrastruktúra végrehajtásához a nemzeti finanszírozás biztosítása – ez gyakran az utolsó, de a legtöbb állandó kihívást jelenti a már részletesen megtervezett projektek számára. Másodsorban, van egy projekt, ami nem kapcsolódik a fő vonalakhoz, de kritikus a belső perifériák felszámolás szempontjából, ez az Oberwart-Szombathely vasúti vonal korszerűsítése. A határon átnyúló stratégiai fontosságú vasúti infrastruktúra projektek teljes listása megtalálható a “A centrope régió közlekedési és infrastruktúra fejlesztési stratégiai keretrendszere” c. dokumentumban. Közút hálózat A vasúti hálózati tervekkel ellentétben, a közutak esetében a sokkal sűrűbb hálózat egyben sokkal változatosabb beavatkozási lehetőséget jelen, még az autópályák szintjén is. A transznacionális és regionális jelentőségű határon átnyúló kapcsolatokat érintő projektek listája megtalálható a “A centrope régió közlekedési és infrastruktúra fejlesztési stratégiai keretrendszere” c. dokumentumban, mint a transznacionális hálózat alapjai. Más, határon átnyúló összeköttetések szintén a Stratégiai Keretrendszer részei. Vízi utak A “Nagyszabású Folyómérnöki Projekt Bécs és Pozsony között” fontos mérföldkövet jelent a Duna centrope régióbeli hajózhatóságának fejlesztésében. Tekintettel a folyó mentén található kikötőkre, a következő intézkedések célja a vízi közlekedés előmozdítása:   

36

A bécsi három szállítási módú teherterminál további kapacitásbővítése Pozsony tehertermináljának bővítése és modernizálása A kisebb kikötők (pl. Krems) bővítése és modernizálása




A Duna-ág hajózhatóságának biztosítása Gönyű és Győr között a személyhajók számára az ökoszisztéma által támasztott követelmények teljes körű figyelembe vétele mellett

A rendszeres utas szállítás megteremtése Bécs és Pozsony között (Twin City Liner) bizonyította, hogy szükség van folyamatos szolgáltatásra. A centrope partnerek egyetértenek a kikötői létesítmények korszerűsítéséhez kapcsolódóan a Duna személyszállítási célú hatékonyabb hasznosításában. Közösségi Közlekedési Kezdeményezés A centrope partnerek kezdeményezték a “centrope Tömegközlekedési Kerekasztala” létrehozását, amely kulcsfontosságú konzultációs platformként szolgálhat, és nyitott minden tömegközlekedési szolgáltató számára a régióban annak érdekében, hogy a jobb hátáron átmenő tömegközlekedés megvalósítása érdekében az akadályokat sikerüljön leküzdeni. Erre a platformra építve a következő tevékenységek fogják támogatni a határon átmenő tömegközlekedési szolgáltatások jobb integrációját: 1. Know-how transzfer az Ausztriában (VOR) és Dél-Morvaországban (KORDIS) meglévő integrált közösségi közlekedési társulásoktól más régiók, különösen Pozsony és Pozsony régió felé, ahol az integrált közösségi közlekedési társulás fejlesztése folyamatban van. 2. Tanulmány összeállítása a határokon átívelő közösségi közlekedési rendszerek és/vagy szolgáltatások megvalósításának útjában álló országos jogi, intézményi és pénzügyi akadályok tisztázására. A határon átnyúló közösségi közlekedés hatékonyabb integrációja érdekében a centrope partnerek kérik az integrált közösségi közlekedési rendszerek bele foglalását a magyarországi jogszabályokba 3. Megvalósíthatósági tanulmány készítése az „EUREGIO” buszjáratok megvalósítására az EUREGIO vasútvonalakhoz hasonló módon. Ha pénzügyileg életképesnek bizonyulnak, akkor a vasúti összeköttetések nagyon értékes kiegészítőivé válhatnak azáltal, hogy kritikus extra szolgáltatásokat biztosítanak, amíg az infrastruktúra rendszert korszerűsítik, hogy kiszolgálja a megnövekedett igényeket. Azonban a busz rendszer nem helyettesítheti a meglévő vasúti szolgáltatásokat vagy nem zárhatja ki azok jövőbeli fejlesztését, amelyek a közösségi közlekedés gerincét alkotják a centrope régióban. 4. A menetrendek jobb koordinációja az átszállási időknek a fontos átszállási csomópontokban való minimalizálása érdekében. 5. A határon túli viszonylatokra történő jegyvásárlás egyszerűbbé és utasbarátabbá tételének irányában tett erőfeszítések. A fenti intézkedések mindegyike függ a jogi és

37


megvalósíthatósági tanulmányok eredményeitől és a rendszeres Közösségi Közlekedési Kerekasztal üléseken kialakított bizalmi szinttől és együttműködéstől. 6. A közösségi közlekedés népszerűsítésének további támogatása a centrope régióban. Jelenleg a közösségi közlekedés népszerűsítése kizárólag a közösségi közlekedési vállalatok feladata. A centrope partner régiók támogatják a közlekedési vállalatok közös marketing kezdeményezéseit. 7. A fő vasúti infrastruktúra bővítésének kihasználása a jobb regionális megközelíthetőség és kapcsolatok érdekében. A fő vasútvonalak bővítésére irányuló intézkedések az európai nagysebességű vasúti hálózat létrehozását szolgálják. Annak érdekében, hogy ezeket a befektetéseket kihasználják a regionális megközelíthetőség és kapcsolatok fejlesztésére, a centrope partnerek Břeclav, Győr, Sopron, St. Pölten, Szombathely, Nagyszombat és Bécsújhely kiszolgáló állomási szerepének kialakítását és a fő közösségi közlekedési csomópontokban, különösen Bécsben, az új főpályaudvar megnyitását követően, az átmenő csatlakozások értékelését szorgalmazzák.

38


Multimodális és többnyelvű közlekedési információs rendszer létrehozása A centrope partnerek célja egy multimodális és többnyelvű közlekedési információs rendszer létrehozása. E területen két projekt indult: 



Az „Európai Digitális Közlekedési Infrastruktúra Hálózat az Intelligens Közlekedési Rendszerekért” (EDITS) projekt a CENTREAL EUROPE program keretében kerül társfinanszírozásra. Az EDITS célja, hogy meghatározza az interfészekre vonatkozó szabványokat a meglévő decentralizált regionális adatrendszerek alapján. Eredményként olyan adat-infrastruktúrát kellene kapnunk, amely lehetővé teszi a következő fázisban a közlekedési információs rendszerek létrehozását. Az “Intelligensen és intermodálisan összekapcsolódó IKER-városok” (TWIN CC II) projekt célja a már működő „AnachB” rendszer kiterjesztése Pozsony városára és Pozsony régióra. A projekt jelenleg előkészítés alatt áll.

A két projekt nem fedi le a teljes centrope régiót, de személyes, pénzügyi, szervezeti és intézményi infrastruktúrát biztosítanak a centrope régióban a multimodális közlekedési információ fejlesztéséhez. Azok a régiók, amelyek nem vesznek részt valamely projektben, megfigyelői státuszban kerülnének felvételre és a későbbi, fenntartási szakaszban csatlakoznának. 3.2

Területi tervezés A határon átnyúló tervezési eszközök kidolgozásának célja a tervezés és a döntéshozatal harmonizációja a centrope-ban. A Stratégiai Kerekdokumentum az alábbi eszközöket határozza meg a 6. fejezetében: 1 2 3 4 5

39

A centrope forgalmi modelljének fejlesztése és működtetése Időszakos felmérések a határon átmenő forgalom alakulásának vonatkozásában Piacelemzés a határon átmenő tömegközlekedési idényekre vonatkozóan Periodikus mobilitás-vizsgálatok a centrope régiók mindegyikében Határon átívelő koordináció Pozsony régióban a BAUM projekt eredményeit követve (BratislavA Umland Management/BratislavA Územný Manažment).


Létező projekt kezdeményezések, amelyek főként az adatcserére fókuszálnak: 1.

A közös adatbázist illetően, a centropeMAP/centropeSTATISTICS már működik, a menedzsmentjét Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland közös tervezési szervezete (PGO) végzi, azonban az együttműködési igény sokkal intenzívebb intézkedéseket kíván ezen a területen. Annak érdekében, hogy ez az eszköz egy obszervatóriummá fejlődhessen – egy kiegészítő adatbázis/statisztikai szervezet sokkal aktívabb verziója lenne képes kezelni a különféle feladatokat (pl. időszakos értékelési dokumentumok elkészítése, kiválasztott témákban célzott kutatások végzése) - , kétségtelenül európai finanszírozásra és stabilabb projekt partnerségre van szükség, annak érdekében, hogy minden szükséges kapacitás biztosított legyen a működés következő szintre lépéséhez, illetve az elvárt függetlenség és kapacitás biztosításához. Ez az egyik kulcsfontosságú projekt lesz a 2014-2020 tervezési időszak kezdetén. 2. Az alsó-ausztriai kezdeményezést követően az ERRAM eszköz most kerül exportálásra a többi centrope régióba egy három, határon átnyúló, bilaterális projekt alkotta klaszter segítségével. Az ERRAM egy raszteres alapú GIS elérhetőséggel ellátott értékelési eszköz, amely hatékony információkat biztosít a területi fejlesztési trendekről és a tervezési döntések érvényességéről. A centrope-szerte használatos verzió egyfajta interfészt jelent majd a partner régiók település alapú rendszerei között, amely nem csupán a jó gyakorlatok átadását, hanem szinergia hatásokat is eredményez. 3. A CEURBANA projekt célja egy átfogó – és piacképes – város auditálási indikátorrendszer létrehozása. Az egész centrope területet képviselik a négy országból jövő partnerek, tehát a kezdetektől fogva teljes lefedettség várható. Mivel már maguk a városok is belekezdtek kezdetleges önellenőrzési folyamatok kidolgozásába, ez a projekt - egy jól átgondolt, az érdekeltek bevonására irányuló stratégiával párosulva - a tervek szerint terepet biztosít a köztük lévő lehetséges hosszabb távú együttműködéshez. A „városok Európa motorjai” mottó alkalmazható és a centrope városok fejlesztési stratégiáinak összehangolása, valamint a teljesítményük mérése egy életképes alapot fektet le a centrope fejlődéséhez.

A várostervezést közös tervezési eszközöknek kell segíteniük annak érdekében, hogy jól felkészüljön az EU 2014-2020-as programozási időszakára, továbbá, hogy kapcsolódjon a regionális tervezéshez, a helyi tervezéshez és az Európa 2020 Stratégiához. Az Európa 2020 Stratégia zászlóshajó kezdeményezései, többek között az intelligens növekedés (digitális napirend, innovációs unió, mozgásban az ifjúság), a fenntartható fejlődés (erőforrásokat hatékonyan felhasználó Európa, a globalizáció korának iparpolitikája) és az inkluzív növekedés (új készségek és munkahelyek agendája, szegénység elleni európai fórum), amelyekre úgy kell tekinteni, mint a centrope régió közös városfejlesztési napirendje.

40


Egy konzultációs platform – amely később centrope városfejlesztési eszközzé alakul – létrehozása szükséges a legutóbbi centrope capacity projekt keretében kialakult együttműködés alapján. Ezen eszköz fő célja abban rejlik, hogy közös egyetértést teremtsen abban, hogy miként lehetne létrehozni és fenntartani az integrált városfejlesztési stratégiákat. Továbbá e platform elősegítené ezen stratégiák harmonizációját és hozzájárulna a kidolgozási folyamatokhoz a városi és regionális fejlesztési koncepciók közös cseréjével és azokról információk szolgáltatásával. Mivel a városok az európai gazdaság és a centrope motorjai, úgy kell rájuk tekinteni, mint a kreativitás és innováció katalizátoraira. Az egész centrope-ban közös erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy hatékonyabban használhassuk őket, mint a városi kreatív ipar csomópontjait. A város specifikus szektorális befektetési prioritásokra fókuszálva (alacsony szén-dioxid stratégiák promotálása, városi környezet fejlesztése, fenntartható városi mobilitás és a társadalmi integráció előmozdítása a hátrányos helyzetű városi területek fizikai és gazdasági megújulásának támogatásával) közös projekteket kell kezdeményezni és kidolgozni a finanszírozásra az új EU támogatási időszakban.

41


Kulturális és Turisztikai Stratégia 2013+ (tartalomfelelős: centrope Iroda, Szlovákia)

1

Helyzet 2012 A közép-európai centrope régió nyolc szövetségi tartományból, régiókból és országokból áll, össznépessége megközelítőleg hat és fél millió fő. A régiót egyrészt a városi központok közötti szoros kapcsolatok, másrészt a rekreációra és a természeti környezet élvezetére nyíló lehetőségek jellemzik. A Duna, March/Morava/Morva és Thaya/Dyje lápvidékek a régió zöld tüdejét alkotják, az Alpok és Kárpátok hegyvonulatai és a Neusiedl/Fertő-tó talán a legfeltűnőbb címerét jelentik a Közép-Európai Régiónak. Mivel a négyszög egységes területen fekszik, a centrope egyedi regionális csoportot képvisel. A két főváros közelsége – Pozsonyé és Bécsé – meglehetősen egyedi adottság Európában. Az Európa szívében elfoglalt helyzetének, és annak, hogy történelmi útvonalak kereszteződésében található, a mai centrope régió területe évszázadokon keresztül az európai történelem központja is volt. Közös örökség A történelmi fejlődés szempontjából Európának ezen a részén talán a legfontosabb tényező az Osztrák-Magyar Monarchia volt, mivel ennek a részét képezte a jelenlegi centrope régiót felépítő összes régió. Mivel Bécs volt a császári főváros, a legerősebb politikai, történelmi és kulturális szálak ebben a régióban futottak össze. A közös történelmi háttérnek kellene alapot szolgáltatni a jövő turisztikai együttműködéséhez. A közös történelemnek számos, jó állapotban megőrzött emléke, mint a történelmi emlékművek és tradíciók, a királyi paloták, a korábbi koronavárosok és más történelmi nevezetességek jó előfeltételeket teremtenek a turizmusfejlesztéshez a centrope régióban. A fenti időszakot másik történelmi rendszer követte, amely a korábbi integrációval és közös fejlődéssel jellemezhető időszaktól jelentősen eltért. A Második Világháború vége után a Vasfüggöny több mint 40 éven keresztül elválasztotta Ausztriát, Szlovákiától, a Cseh Köztársaságtól és Magyarországtól. Tekintettel a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos történelmi eseményekre, a centrope régiót két különböző szögből kell tehát nézni: egyrészről ez közös identitással, és hosszú közös történelemmel rendelkező régiók csoportja – a Habsburg Birodalom dicsősége, tradíciói, császárvárosai. Ugyanakkor, rövid idővel ezelőtt, ezeket a régiókat erővel elválasztották

42


egymástól. A turizmus tekintetében a közös történelmi örökséget bemutató ajánlatok éppoly ígéretesek, mint azok az ajánlatok, amelyek a korábbi Vasfüggöny maradványait és az ezzel kapcsolatos emlékeket mutatják be. Kulturális széttagoltság Számos közös vagy hasonló elem található a kultúra területén is. A centrope gazdag és izgalmas ajánlatokat kínál a művészetek, a kultúra és a szabadidő terén, amelyek a KözépEurópai Régió polgárai számára nagyon is kézzelfoghatóak. A koncertek és kiállítások látogatása a határokon átívelő kulináris kirándulásokkal együtt szintén jelentőségre tett szert. Ez a történelmileg kialakult kulturális régió négy ország közös metszéspontjában nagyon szerteágazó kreatív teljesítménnyel és a kulturális intézmények és rendezvények széles körű kínálatával jellemezhető. Számos építészeti emlék és múzeum mellett kulturális események széles körének jegyzékével jellemezhető, amelyen belül világszerte ismert rendezvények és fesztiválok széles köre található, helyt ad a színes és élénk művészeti és kulturális kultúrális térnek is, amelyet a lakosság nagyra értékel, és életminőségének egyik meghatározó elemeként tart nyilván. A fenti előfeltételekből logikusan következik a kulturális és történelmi orientációjú turizmus támogatása, és ezen a területen az első fontos lépéseket már meg is tettük (pl. www.tourcentrope.eu). A transzregionális turisztikai lehetőség a turisztikai ágazattal és a turisztikai társulásokkal közösen kidolgozható ajánlatokban is rejlik. Ezt a folyamatot a közös együttműködési potenciál közös, határokon átívelő elemzésére kell alapozni, hogy a partnerrégióban már meglévő ajánlatokkal fennálló szinergiákat is ki lehessen használni. A wellness, fürdőturizmus, bor és gasztronómia valamint a rekreáció és sport területén meglévő átfogó ajánlatok is fejleszthetőek lennének a centrope márkanév alatt, és ezáltal jóval meg is haladnánk a kulturális turizmus kereteit. Különösen a Neusiedl/Fertő-tó és a Thaya/Dyje, March/Morava/Morva és a Duna folyók lápjainak és a nemzeti parkoknak a környezetében jók az előfeltételek határokon átívelő üdülési csomagok és rekreációs célpontok közös koncepciók és marketing segítségével történő kialakítására. A regionális turisztikai ágazat jelenlegi teljesítménye A globális pénzügyi válság és az ebből következő gazdasági recesszió a csökkenő látogatószámban és az egy napon túli tartózkodások számának csökkenésében is tükröződött a legtöbb centrope NUTS-3 régióban 2009-ben. Ugyanakkor 2010-ben valamelyes fejlődés

43


volt tapasztalható a legtöbb régióban. Bécs a válságot megelőző látogatószámot még meg is haladta, és ez az élénkülés folytatódott 2011-ben is. Ugyanakkor Szlovákia és a Cseh Köztársaság határrégiói még nem érték el a válságot megelőző szintet. A turizmus fejlődésének áttekintése az elmúlt évtized során világosan mutatja, hogy a látogatók centrope régióban való tartózkodásának hossza az egyes országokban fokozatosan rövidül. Ez a trend a Dél-morva és Nagyszombat régióban a legerőteljesebb, míg a Bécs és Pozsony régióban töltött éjszakák átlagos száma relatíve stabil maradt. A leghosszabb tartózkodási időket a centrope régióban Burgenlandban és Alsó-Ausztriában, illetve a Nagyszombat régióban mérték, még az egy napon túli tartózkodások fokozatos csökkenése ellenére is. A közös szálláshelyek kapacitását a centrope legtöbb NUTS-3 régiójában az ágyszámok növekedésével mérik. Az elmúlt évtized során ez a növekedés Burgenland középső részén, Pozsonyban és a Weinviertel borvidékén volt a leggyorsabb. Ugyanakkor az ágyak nettó foglaltságának alakulása a hotelekben és hasonló létesítményekben heterogén képet mutat. Míg 2000-től ez a szám legnagyobb mértékben a Weinviertel és középső Burgenland területén nőtt, különösen Dél-Morvaország, Pozsony és Nagyszombat régiók területén csökkent. Az ágyhelyek legmagasabb arányú foglaltságát Ausztriában, Bécsben és középső Burgenlandban mérték. A jelenlegi helyzetet tükrözik a következő jellemzők is: Bécs után Pozsony régió – az utóbbinál a főváros jelenti a húzóerőt – esetében a legmagasabb a külföldi látogatók számaránya, míg a külföldiek aránya a látogatók teljes számán belül összességében Burgenlandban a legkisebb. A turizmus intenzitása (eltöltött éjszakák száma a népességhez viszonyítva) határozottan az osztrák régiókban a legmagasabb, Burgenland van az első helyen; a szlovák és cseh régiók esetében ez a szám elmarad a centrope átlagától. Fő kihívások Bár a centrope régió közös kulturális és történelmi hagyományokon osztozik, és kölcsönösen jól megközelíthető területi egységekkel rendelkezik, bizonyos diverzitás jellemzi, ide értve a négy különböző nyelvet is; továbbá minden terület a maga szokásait, tradícióit és tipikus természeti és kulturális emlékeit mutatja be, továbbá vannak regionális különbségek a kormányzati struktúra, a kompetenciák és kapacitások terén is. Jelenleg a centrope régiónak ez a diverzitása a fő oka a turizmussal összefüggő tevékenysége töredezettségének, ami tükröződik abban, hogy a kerületi alapú megközelítés

44


preferenciát élvez a regionálishoz viszonyítva, vagy különösen a transzregionális közelítéshez képest. Elsődleges cél tehát, hogy összekapcsoljuk az egyes régiókban rejlő lehetőségeket, és transzregionális együttműködést hozzunk létre a magán-, állami- és civil szektorok között a szélesebb körű stratégia kialakításának érdekében. Másrészről az elvégzett elemzés a turisztikai szolgáltatások minőségének terén jelentős eltéréseket tárt fel. Ez a tény súlyos akadályt jelenthet a centrope, mint közös turisztikai desztináció fejlődésének útjában. A turizmust érintő turisztikai célok meghatározására irányuló kihívások közé tartozik a turisztikai infrastruktúra eltérő színvonala (például: turisztikai irodák, nyilvános illemhelyek, információs táblák, szabadidőközpontok) éppúgy, mint a közlekedési infrastruktúra, néhány gyenge kommunikációs platform, turisztikai termékek gyenge kínálata, és a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó stratégiai dokumentumoknak, amelyek magukba foglalnák a régióközi tevékenységeket is, a hiánya.

2

Célkitűzések 2013+ A centrope fő turisztikai célkitűzése: Láthatóvá tenni a centrope régiót a helyi lakosok és külföldi látogatók számára.

2.1

Fő célok A helyi turisták számának növekedése a centrope régión belül A szomszédos régiók lakosságának alulinformáltsága és a transzregionális mobilitás alacsony szintje negatívan hat a helyi turizmus növekedési potenciáljára. A külföldről a centrope régióba érkező turisták számának növekedése A külföldről a régióba érkező turisták számának növelése érdekében fontos továbbfejleszteni a centrope marketing eszközét, hogy folyamatos támogatást lehessen nyújtani a regionális és helyi turisztikai testületek tevékenységéhez a régióban folytatott tevékenységeikhez, és ösztönözni lehessen a közös centrope márka megalkotását. Az első előfeltétel a közös turisztikai kiállítások külföldi kommunikációja és szervezése például Brüsszelben annak érdekében, hogy minden régió egyediségét egy tető alá hozva tudjuk bemutatni.

45


2.2

Kormányzati célok A helyi és regionális hatóságok közötti fokozott együttműködés ezért fókuszálhatna partnerhálózatok létrehozására is a közös, speciális, határokon átívelő termékek fejlesztése, a know-how megosztása és a kommunikációs akadályok elhárítása érdekében. A releváns partnereknek a turizmus terén rendelkezésre álló erőforrásainak a használhatósága fontos aspektusa a javasolt stratégiák megvalósításának. A regionális és önkormányzati szintű közigazgatásnak a négy országban eltérő kompetenciája, és a nemzeti kormányok csökkenő ráhatása (globalizáció) az egy platformon dolgozó érintettek szélesebb körű együttműködését teszi szükségessé annak biztosítására, hogy “megfelelő dolgokat megfelelően tegyünk a megfelelő emberekért”. A stratégiákat koordinációval kellene inkább megvalósítani, mintsem hierarchikus struktúrákon keresztül. Ezért javasoljuk egy platform felállítását, amelynek az eredménye nem a hálózatnak magának a megalakítása lenne, hanem ami inkább azt felügyelné, hogy a platform partnerei az állami és a magánszférából egyaránt elfogadható költségráfordítás mellett tudják elérni a céljaikat.

2.3

Eszközökre vonatkozó célok Városi és vidéki kirándulások Jelenleg a városi kirándulások a legnépszerűbb turisztikai ajánlatok közé tartoznak. Az ilyen rövid utakat olyan emberekre szabják, akik inkább azt részesítik előnyben, hogy eltöltenek egy hétvégét utazással, és azzal, hogy új helyeket ismernek meg, mintsem hogy hosszan tartózkodnának valahol. Ebben az esetben kulcsfontosságú előfeltétel és sikertényező, hogy rövid időn belül sok látnivalót tudjunk kínálni, minőségi szolgáltatást és érdekes rendezvényeket összefüggő városi területen vagy viszonylag kis területen belül. A konferenciaturizmus gyakorisága különösen Bécsben, de Brünnben és Pozsonyban is, tud bizonyos lökést adni az ilyen típusú utaknak, mivel lehetőséget kínál a városnézésre az üzleti látogatók számára, így motiválja őket a visszatérésre, és a desztináció felfedezésére egy hosszabb itt tartózkodás során. Ezért fontos támogatni a regionális turisztikai testületeket a városi és vidéki kirándulások határokon átívelő promóciójában a kereskedelmi kiállításokon azzal a céllal, hogy motiváljuk az üzleti látogatókat, hogy szabadidejüket és hosszúhétvégéiket a centrope régióban töltsék. A vidéki területek bemutatását célzó turisztikai termékek a városi kirándulások ellentét kínálják: természeti látnivalókat, vonzó vidéki környezetet, és a zsúfolt városi élettel szemben sokkal nyugodtabb kontrasztot, ami alapvető előfeltétele az ilyen típusú turizmus

46


fejlesztésének. Ugyanez igaz a rövid utak esetében is; ezért az ilyen kompakt ajánlatoknak még magasabb elvárásoknak kell megfelelni. A centrope régió megfelelő feltételekkel rendelkezik a turizmus mindkét ágának fejlesztéséhez. A vonzó városok – különösen Bécs és Pozsony, de Brünn, Győr és mások is – ellentétben állnak a gyönyörű tájakkal, amelyek a vidéki területeken láthatók, és kulináris specialitásaikkal. A centrope régió kis méretéből következően a turizmus mindkét formája növekedhet egymással szinergiában. Tekintettel az Európában folyó urbanizációra, az ilyen típusú utazás és városnézés növekvő jelentőségre tehet szert. Multilaterális tematikus klaszterek és csoportosulások fejlesztése A hálózatok főként multilaterális tematikus klaszterek formájában fognak szerveződni. A klaszterek általában a kölcsönös kapcsolatban lévő entitások, cégek és intézmények helyi koncentrációját jelenítik meg egy bizonyos területen. A turisztikai ágazaton belül specifikusan azoknak az entitásoknak a csoportjai tartoznak ide, amelyek témájukat tekintve hasonló szolgáltatásokat nyújtanak. Az ilyen csoportosulások esetleg erősebb piaci pozícióhoz vezetnek, jobb promóciós és marketing-lehetőségekhez, és közös termékek előállításához. A klasztereknek a következő négy fő funkciót kellene betölteniük:    

Kialakítani a társulásra, együttműködésre vonatkozó készséget, illetve egy téma ügyében összefogni a különféle társadalmi érdekeket és szereplőket Támogatni a releváns szereplők körében az információcserét és a kollektív tanulási folyamatot Növelni a hatásosságot és hatékonyságot és közös marketing Kommunikációs kampányok kezdeményezése és felerősítése, valamint specifikus, célorientált marketingstratégiák

A klaszter erőforrásainak hatékony allokációja és kiosztása végül csökkenteni tudja az egyes tagok pénzügyi induló hozzájárulását, így előre tudja mozdítani a helyzetet ahhoz képest, mintha mindegyikük maga végezné a tevékenységet.

3

Stratégiák és intézkedések 2013+ Míg a fönti célokat nem lehet elválasztani azoktól a stratégiáktól, amelyeket az elérésük érdekében alkalmazunk, átfogó és integráns megközelítést kellene választani. A turisztikai ágazatban erőteljes nemzetközi versennyel jellemezhető környezetben, nem lenne hatásos, ha ez erőforrásokat és a know-how-t külön fordítanánk a külföldi turisták bevonzására és a

47


hazai turizmus támogatására. A régió promóciójára és vonzerejének növelésére szolgáló egyesített eszköztár különösen regionális tematikus turisztikai termékek létrehozását tartalmazza. A régiónak magának kellene képviselnie magár a külvilág felé, de a saját lakossága irányában is azáltal, hogy felvázolja és hangsúlyozza kulturális, történelmi, természeti és társadalmi javait. 3.1

Szomszédunk a kulturális, történelmi és építészeti örökség régiója Az egyik, már előkészítés alatt álló tevékenység, a családi kártyák átalakítása – a csehosztrák határon átívelő program támogatásával megvalósult FamilyNet projekt fő eredménye (projekt-partnerek: Alsó-Ausztria, Burgenland, Pozsony régió és Nagyszombat régió) – a ”centrope kártya” formába. Megvalósítást követően ez az elképzelt koncepció engedmények széles körét biztosítaná a régió látogatói számára. A centrope kártya pozitív hatására a centrope lakossága jobban informált lesz. A határokon átívelő rendezvénynaptár elő fogja segíteni az egyszerű hozzáférést a régió legaktuálisabb ajánlataihoz. Fontos fokozni a jól informáltságot a kiemelt, nemzetközi jelentőségű rendezvények esetében, amelyeket a régióban szerveznek azáltal, hogy rádiós és televíziós programokban népszerűsítjük ezeket. Közösen szervezett fesztiválok kerülnek rendszeresen megrendezésre a régióban (például a Páneurópai Piknik), a múzeumok éjszakája vagy az utazó kiállítások kellemes élményt jelenthetnének mind a turisták, mind a helybéliek számára. Különösen az ilyen ajánlatok jelenítenék meg optimálisan a négy országon átívelő régió egyedi sokszínűségét és változatosságát, kulturális örökségét és izgalmas kortárs művészeti színterét. A centrope régió népszerűsíthetné saját magát olyan prezentációk segítségével, mint a “szomszédunk a kulturális, történelmi és építészeti örökség régiója”. Bár ehhez szükség lenne a centrope desztináció koordinációjára és marketingstratégiájára, ami az egységes, közös történelemmel és kultúrával rendelkező régióra irányul, miközben kiemeli annak egyediségét is. A négy országon átívelő régió olyan hellyé válhat, ahol új trendek születnek, és ahol valami új és egyedi történik az ötletek és hatások útkereszteződésében.

3.2

Hatásosság és hatékonyság a versenyképesség, a foglalkoztatás és a tájak látványának javítása érdekében A belső versenynek köszönhetően a turisztikai szolgáltatások színvonalát javítani lehetne a centrope régióban már meglévő „minőség védjegye” rendszerek kiterjesztésével. Később ezt át lehetne alakítani egy közös “centrope minőség védjegy” kialakításává a regionális turisztikai testületek koordinációjával.

48


3.3

Tematikus klaszterek Az első lépés az lenne, hogy elemezzük a tematikus klaszterek lehetőségeit, például a közös történelem alapján – a Habsburgok kulturális örökségének hálózata említhető ebben a kontextusban. Másik lehetséges és kívánatos eredménye a turizmus terén megvalósuló klaszterizációs folyamatnak a közös termékek, üzleti tervek vagy elemzések készítése lehet a klaszter és termékei marketingjére és promóciójára. A meglévő turisztikai infrastruktúra a kulturális örökség formájában – például kastélyok, paloták, a borászat régi tradíciója, amely a történelmi szőlőkertek és borospincék megőrzéséhez vezet, de a hagyományos konyhaművészeti specialitások is – jelenti a fő katalizátort a tematikus klaszterek létrehozásához. A természeti adottságok, különösen a Duna, Morava/March/Morva vagy Myjava közelsége, amely valaha regionális határt jelzett, és ma megtestesíti a szoros együttműködési szférákat, amelyek a Duna Stratégiára alapulnak, szintén a turisztikai infrastruktúra részének tekinthető. A Neusiedl/Fertő-tó és a Nové Mlyny dámrezervátum a DélMorva régióban szintén vonzó területek. Végül, de nem utolsósorban, a turisztikai infrastruktúrát képviseli a sokféle turisztikai szolgáltatás, amelyeket főként a KKF-ek biztosítanak. Az ilyen szolgáltatások megőrzése és fejlesztése (vendégházak, szállodaipar, sport és rekreációs szolgáltatások) a klaszteralakítás segítségével biztosítja hatásosságukat és hatékonyságukat, így javítja a versenyképességet, a foglalkoztatást és a mezőgazdasági területeken a táj minőségét. Az egy klaszterbe tömörült szolgáltatók közötti bizalomépítés fontos hatás ebben a tekintetben, és támogatni lehetne egységes márkajelzésekkel, tanfolyamokkal, mikrohitelekkel is többek között.

3.4

A kormányzati struktúra előmozdítása – Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A centrope régió turisztikai stratégiáinak fejlesztési potenciálját meghatározván és értékelvén érősíteni kell a többdimenziós látásmódot. A tematikus klaszterek nem képesek lefedni az állami, magán és civiltársadalmi szféra szereplőinek ebbe az irányba mutató komplex kapcsolatait a centrope régióban. Egyik lehetőség az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozása kehet a centrope régióban (EGTC). Az időszakos hálózatok célirányos létrehozásával ki lehet alakítani, és koordinálni lehet turizmussal kapcsolatos tevékenységeket a régióban, ami lehetővé fogja tenni az egyes szereplők elérhető forrásainak bevonását. Az Európai Bizottság EGTC jogszabálya támogatja az ilyen EGTC létrehozását az új, 2014-2020-ig terjedő programidőszak során, és jogosulttá teszi a Strukturális Alapok támogatására.

49


3.5

A turizmus utazást jelent Az integrált közlekedési rendszerek és kedvezménykártyák fejlesztése az ilyen jellegű közlekedéshez másik előfeltételt jelent a centrope turisztikai pozíciójának erősítéséhez. Jelenleg a kerékpáros turizmus szektora nagyon gyorsan növekszik. Az alacsony költségeknek, a szabad és korlátlan mozgásnak, és annak köszönhetően, hogy sok látnivalót lehet rövid időn belül megtekinteni, a kerékpáros turizmus az aktív pihenés egyre népszerűbb formájává válik. A kerékpáros turizmus előnye az is, hogy amit kínál, azt korlátok nélkül igénybe lehet venni, hiszen lehetővé teszi a városközpontok és más érdekes helyek elérését anélkül, hogy parkolót, vagy valamilyen más közlekedési módot kellene keresni. Emellett a lehetőség mellett a centrope a környezetbarát közlekedés más formáit is lehetővé teszi. Minthogy a Duna összeköti az egész régiót, a folyami közlekedés a csekély környezeti hatással járó utazás másik típusa. Továbbá a fejlett vasúthálózat is jelentős lehetőséget biztosít nagyszámú turista kiszolgálására. Javasolt intézkedés: a fent említett közlekedési módok turisztikai termékekbe történő beépítése.

3.6

A CTMT átalakítása a centrope turisztikai portáljává: www.tourcentrope.eu A promóció a turizmus kulcsfontosságú támogató eszköze. A centrope Turizmus és Marketing Eszköz (CTMT) az interregionális utazást támogató eszköz, ami előmozdítja a turizmus terén felmerülő új lehetőségeket is. Új webalkalmazást jelentő kísérleti projekt ez, amelynek elsődleges célja, hogy átfogó információátviteli eszközként működjön olyan információk vonatkozásában, amelyek más forrásból nem hozzáférhetőek. Felhasználóbarát és homogén kialakításának és az általa kínált széles körű információnak köszönhetően a jó minőségű portál lesz a centrope régióbeli turisztikai tevékenységek megtervezéséhez. A tartalom a regionális turisztikai szervezetek által kínált információból épül fel. Jelenleg 40 kerékpárútvonal, 12 kulturális rendezvény és több mint 160 érdeklődésre számot tartó helyszín jeleníti meg azt vonzó kínálatot, ami számtalan csomag vagy út összeállítását lehetővé teszi bármely speciális érdekcsoport számára. Ugyanakkor a centrope Turisztikai és Marketing Eszköz minden szükséges információt megad az egyes létesítményekről, mint a belépődíjak, nyitvatartási idők, megközelíthetőség, és így tovább. A jól áttekinthető térképeknek köszönhetően ez az eszköz nagyon érdekes lehetőséget kínál a centrope régióbeli turisztikai tevékenységek megtervezéséhez, és jelentős hozzáadott értéket képvisel a régió turisztikai kínálatának terén.

50


Ennek az eszköznek a további fejlesztése a turisztikai testületek, az internethasználók és a turisztikai szolgáltatók szükségleteitől függ, mivel az alkalmazott IT módszerek lehetővé teszik az eszköz további szintekre való bővítését webmodulokkal, amelyek más típusú információt jelenítenek meg, például a wellness és fürdőturizmus vagy a tradicionális konyhaművészeti specialitások vonatkozásában, és lehetővé teszik az automatikus információcserét is a turisztikai testületek internetes portáljai és CTMT (és így a centrope turisztikai portálja) között a költséghatékonyság és fenntarthatóság biztosítása érdekében. Az eszköznek a közös centrope turisztikai portállá történő átalakításának az utolsó lépésben kellene megtörténni, ami által az átfogó információs hátteret biztosítanánk ide értve a szállásfoglalás lehetőségét is a centrope régióban, és a közlekedési infrastruktúra csatlakozásait.

51


Jövőbeli együttműködésünk A centrope partnerség immár majdnem fél évtizedes múltra tekint vissza, aminek a centrope capacity projekt jelentette a betetőzését, amely először hozott létre olyan együttműködési struktúrákat, amelyek folyamatos, szemmel látható együttműködést tesznek lehetővé a partnervárosok és régiók között. Az elmúlt tíz év tapasztalata világosan megmutatja a folyamatosság pozitív hatásait az együttműködési agendák közös kialakítása és megvalósítása, a stabil, hosszú távú partnerhálózatok és a többszintű intelligens koordináció kialakítása terén. A centrope capacity projekt sikeres lezárása felhívást jelent arra, hogy újult erővel törekedjünk a centrope kormányzati modell fenntarthatóságának biztosítására. Így a partnerek megragadják a lehetőséget, hogy újragondolják, beélesítsék politikai perspektívájukat, és kiigazítsák struktúráikat, eszközeiket és együttműködési módjaikat. A korábbi eredményeket egy, a köz- és magánszféra érdekeltjeinek közös bevonásával megvalósítandó, széleskörű növekedési folyamat megalapozásához kell felhasználni. A kihívó környezet dacára, amely a következő, 2014-től 2020-ig tartó EU-programidőszak megkezdéséig várható, a centrope partnerei megállapodtak, hogy a közeljövőben három központi agenda megvalósítását helyezik a középpontba: 



52

Koordináció, politikai lobbi és kommunikáció. A létrehozott politikai keretrendszert fenntartjuk, a centrope kormányzóiból, államfőiből és polgármestereiből álló testület rendszeres csúcstalálkozóival. Ezek az évente váltakozó elnökség alatt megrendezendő összejövetelek fogják biztosítani a rendszeres egyeztetést a politikai vezetés szintjén. A centrope adminisztratív irányítási struktúrája és átfogó menedzsmentstruktúrája, amely transznacionális koordinációra és a partnerországok közötti decentralizált feladatkiosztásra épül, alá fogja támasztani a partnerek között kialakult együttműködési gyakorlatot. Az érintettek platformjának kell kezdeményeznie és mobilizálnia az új köz- és magánszféra közötti partnerségi viszonyok kialakítását a közös régió felépítésének érdekében. Ez az átfogó együttműködési keretrendszer lehetővé teszi majd a nyilvánosságot, az EU szintjén történő hálózatépítést és a centrope régiónak, mint vonzó üzleti helyszínnek a marketingjét. centrope Mobilitás menedzsment. A tömegközlekedés és az infrastruktúra-fejlesztés a régió egészét érintő fokozott jelentősége, a jobb kölcsönös megközelíthetőség fontossága miatt kiemelt együttműködési témát jelentenek a négyszögben. Az e területeket érintő jelenleg folyamatban lévő kezdeményezések erős dinamikájára építve a partnerek tovább folyatják a centrope Mobilitás-monitoring és menedzsment zászlóshajó kezdeményezésének megvalósítását. Az új koordinációs struktúrák részét képezi a




Felsővezetői Igazgatási Tanács, amely a centrope politikai folyamataihoz kötődik, továbbá a határokon átívelő mobilitási agenda előre viteléhez szükséges operatív kapacitás. Tematikus együttműködés. A partnerek egyéni prioritásainak megfelelő specifikus vállalásai az együttműködés teljes spektrumára kiterjedhetnek a kutatás-fejleszéstől a technológia-átadáson és innováción keresztül a határokon átívelő klaszterkezdeményezésekig, a munkaerőpiac-monitoringot és képzettséget érintő kezdeményezésektől a transznacionális területtervezés vagy a turisztikai desztinációfejlesztés és marketing témájáig. A centrope partnerek minden esetben döntenek arról, hogy ki töltse be a koordinációs vezető szerepét, és az adott együttműködési kezdeményezés kapcsán bejelentendő lényegi elemekről.

Az EU kohéziós politikájának új időszakának 2014-es kezdetét követően, amikor megnyílnak az ehhez kapcsolódó új társfinanszírozási lehetőségek, elgördülnek a teljes centrope stratégia 2013+ jelen kiadványban ismertetett módon történő megvalósításának útjában álló akadályok. A partnerrégiók és –városok kimondott célja, hogy követik a stratégiában megfogalmazott ambíciókat a következő programidőszak során, és a centrope stratégia 2013+ által felvázolt projekteket és célkitűzéseket az évtized végéig megvalósítják.

53


“B” Rész centrope Akcióterv 2013+

54


Automotive Cluster centrope II Project partnerek: Mobility Cluster @ Vienna Business Agency (former ACVR); G őr Széchenyi Győr S échen i István Ist án Egyetem; University of Applied Sciences Technikum Eg etem Uni ersit of Applied Sciences Technik m Wien EU program: AT_HU 2007‐2013 Project tartam: 04/2010 – 12/2012; beadott követő pályázat

A centrope régió az autóipar és logisztika területén komoly szereplővé vált, és egyre gy növekszik. A válság g jjelenlegi g évei után, csökkenő eladással az autóipar p a reméltnél gyorsabban tért magához. Vonzó, de költség-takarékos design és innovatív felszereltség, csakúgy mint az e-mobilitás technológiái egyre inkább megköveteltek. Bár az OEM gyártóüzem körül már létezik egy sűrű beszállítói hálózat, az autóipari és alvállalkozói vállalatokkal szemben támasztott követelmények jelentősen megnőttek. A centrope-on belül egy sikeres kétoldalú együttműködés létezik az autóipari szektorban az Osztrák és Szlovák Autógyártási Klaszter között, „Automotive Cluster Centrope (ACC) (ACC)” néven. néven Most ezt a platformot Nyugat-magyarországgal Nyugat magyarországgal bővítve különösen az e-mobilitásra tekintettel, mint olyan technológia, amely rengeteg szakembert igényel. Így a Magyar Autóipari Akadémia bővítése az egyik legfontosabb feladata a jelenlegi, az Osztrák-Magyar bilaterális ETC program által finanszírozott projectnek (a project címe: Automotive Cluster Centrope II). Aktivitások:

 Concept

 Partnership

 Work & time plan

• A Bécsi Autóipari Akadémia tapasztalatai felhasználásával a Magyar Autóipari Akadémia megalapítása



• Egy új e-mobilitási tanterv megvalósíthatósági tanulmánya • Az új kurzus jogi bejegyzését tartalmazó közös képzési program kifejlesztése

Financing

• A Bécs székhelyű Autóipari Akadémia előadóinak és tartalmi elemeinek kiválasztása, az akkreditáció előkészítése



• Folyamatos media és PR tevékenység 2012 szeptemberében egy követő támogatásra pályáztak, annak érdekében, hogy a fenti tevékenységeken alapuló együttműködés folytatódhasson és új ötleteket fejleszthessenek.

Application for funding

 Kick‐off

TwinEntrepreneurs Project partnerek: Vienna Business Agency; Young Entrepreneurs Association of Slovakia; National Agency for Development of Small and Medium Enterprises EU program: SK_AT 2007‐2013 Project tartama: 10/2012 – 12/2014



A Bécs-Pozsony régió start-up és kis vállalkozásainak támogatására vonatkozó kezdeményezés y Mint a két főváros feladatai között hangsúlyos, mind Pozsony, mind Bécs a legfejlettebb és legdinamikusabb területei saját országuknak. A versenyképesség szempontjából a kis vállalkozások Bécs és Pozsony régióiban nagyon fontos szerepet játszanak. Ezért a TwinEntrepreneurs project mindhárom partnere aktívan támogatja a KKV-kat és start-upokat, kipróbált eszközök széles tárházát alkalmazva. Hogy további verseny-előnyöket mutassanak, a KKV-ket együttesen kell támogatni és arra bátorítani, hogy gazdasági tevékenységüket a szomszédos területekre is terjesszék ki ki. Ezek a kihívások a TwinEntrepreneurs projectben együtt jelentkeznek. A TwinEntrepreneurs project partnerei közötti első kapcsolatot a Bécsben 2011-ben, a centrope capacity project „Tudásrégió” tematikus területének keretében tartott “The EU Szolgáltatási Irányelv és ennek Gyakorlati Előnyei” rendezvény előkészülete jelentette. Ezen az eseményen született meg az ötlet, hogy azokat az osztrák és szlovák cégeket akik érdeklődnek a szomszédos régiókban, lássák el gazdasági információkkal, konkrét és egyénre szabott segítséggel. A következő hetekben különféle ötleteket és felvetéseket tárgyaltak meg, és a project pályázata a SK_AT 2007-2013 ETC programhoz benyújtásra került.

Concept

 Partnership




Aktivitások: • Egy regionális elemzés alapvető inputot fog biztosítani a KKV-k szükségleteitől függő konkrét orientációra vonatkozóan.

Financing

• Start Start-upok upok és KKV-k KKV k Pozsonyból és Bécsből egy térítésmentes vállalkozásfejlesztési workshopra lesznek meghívva. • A KKV-k egyedi coachingon vesznek részt, hogy nőjenek, terebélyesedjenek. • Peer review workshopokat tartanak az európai jó gyakorlatot bemutatva

 Application for funding

• Folyamatos media és PR tevékenység

 Kick‐off

Energy Cluster centrope Kezdeményezők : Self‐Governing Region of Trnava; Technologie Offensive Burgenland GmbH (TOB) Potenciális partnerek: energiaügynökségek, NGO‐k, köztestületek EU program: ECT SK‐AT További részletek: Alakítva December 2010, regisztrálva Trnavában, non‐ profit céllal Az elmúlt években Szlovákia energia-szektorában jelentősen növekvő befektetéseket jjeleztek, mintegy gy magas g szintű technológiával g rendelkező cégek g tőkekihelyezése. Ennek következtében a fejlesztés és kutatás iránt növekvő igény mutatkozik, ugyanakkor növekvő igény a munkások képzettségét, a legfrissebb ötletek, trendek megvalósíthatóságát illetően. A kezdeményezés révén a megújuló energia terén működő cégek, intézmények támogatása biztosított, hogy e vállalkozások versenyképességét növelhessék, a szinergiák kihasználása révén. A project egyik legfőbb célja, hogy az együttműködést kiterjesszék cseh és magyar partnerekkel hogy az eredetileg kétoldalú együttműködést centrope-szintre partnerekkel, centrope szintre emeljék. Aktivitások: •Technológia-transzfer •Magas szintű képzés •Határon átnyúló partnerség építése •Információ, kommunikáció •K+F Első lépésként a klaszter a kezdeményező Trnava-Burgenland partnerek laza networkjeként áll fel. Az egész centrope-ra kiterjesztett klaszter nagyon gyorsan és hatékonyan biztosítja a know-how, kvalifikáció, technológia és koncepció megosztását. Az innovációk és új ötletek megvalósítását a klaszter és tagjai végzik.

 Concept

 Partnership

Work & time plan

Financing

Az EnCC tématerületeinek, és tagságának fejlesztése teljesen nyitott, mivel az alapítók készek bővíteni az energia-klasztert mind tematikusan, mind földrajzilag az új partnerek javaslatai és ajánlásai figyelembe vételével vételével.


Kick‐off

EAU Energy-Autonomous Units / Energiafüggetlen egységek Project partnerek: Pannon Business Network; Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány; Technologie Offensive Burgenland GmbH EU program: AT_HU 2007‐2013 Project tartam: 01/2013 – 6/2014; pályázat beadva, eredményre várva

Most zajló, vagy már befejezett projectek, mint az ESPAN, ITE, EKKO megteremtették g a regionális g vagy gy helyi y energia g koncepciókat, p stratégiákat. g E munkák eredményei mutatják, hogy az energiatakarékossági potenciálnak, de speciálisan mert a rendelkezésre álló energia-termelés sok területén, energiahatékonyság, vagy autonómia lehetséges - legalábbis néhány esetben. Ezért e kezdeti eredményekre építve egy követő projectet kell előkészíteni, hogy az energia-függetlenséghez szükséges megvalósíthatósággal foglalkozzon. Az EAU project egy logikus következményként tekinthető a korábbi energia-projectek eredményeinek felhasználására. Az EAU project az EnCC klaszter kereteiben az ITE projectben valósul meg. Az EAU project a centrope régiónak hosszútávú céljainak a teljes energiafüggetlenség irányában tett lépéseként tekintendő. Az alulról jövő kezdeményezésből jövő megközelítés egy energiafüggetlenséget biztosító egységes területre egybe esik a project indikátorokkal. Továbbá az energiafüggetlen egységek megteremtése más területek felé is kiterjesztendő, hogy megvalósuljon az átfogó cél a teljes energia-függetlenség.

 Concept

 Partnership


Aktivitások:  A project publikációi és eseményei, workshopjain keresztül felhívni a figyelmet az alternatív energia formákra.  Az energiafüggetlenségre vonatkozó kutatás, üzleti terv és stratégia a továbbfejlesztésre  Közös CBC és regionális kutatás, koncepció és tanulmány Burgenland és a magyar partner régió számára (Pannónia)  Energiafüggetlen egységek támogatása pilot projectekkel

 Financing


Kick‐off

REACT Renewable Energy & Efficiency Action /Megújuló energia és Hatékonysági Akció Project partnerek: Fachhochschulstudiengänge Burgenland (University of Applied sciences); EnCoBa; TTSK; Automotive Cluster West Slovakia; Slovak University of Technology in Bratislava; TOB; strategic partner: HTL Eisenstadt EU program: AT_SK 2007‐2013 Project tartam: 08/2012 – 12/2014; visszaigazolt

Ausztriában az építőipar részesedése a teljes energiafelhasználásból közel 40%. A különböző EU irányelveknek y köszönhetően a zéró energia g tervezés 2020-tól szabványosítva lesz az új építésekre, és épület felújításokra is. A műszaki fejlettség elég fejlett ahhoz, hogy ezeket a követelményeket teljesítsük. Viszont ma még a vonatkozó építési koncepciók híján vagyunk. Hasonlóan, a megújuló energiák részesedése növekedhet 2020-ra. Ezért a REACT project az energiahatékonyság és megújuló energiák területére is koncentrál. A REACT pozitív eredményeket akar generálni mind a megújuló energia, mind az épületek energiahatékonysága területén.

 Concept

 Partnership

Aktivitások:  Gyakorlati megoldások kialakítása a zéró-plusz energiájú épületek helyi energiaforrásokat figyelembe vevő tervezéséhez  A meglevő épületek energia-takarékossági potenciáljainak tanulmányozása és az épület felújításoknál alkalmazható hatékony megoldások felkutatása


 Egy épület felújítási kézikönyv összeállítása



 Az új építésben és renoválásban fellelhető jó gyakorlat bemutatása és egy képzési terv kidolgozása az energia-tanácsadók számára pilot-képzéssel  A regionális/helyi készletekből, a közlekedés/mobilitás biogén hulladékából származó megújuló energia tárolásának kutatása, tesztje, megvalósítása  A project teljes ideje alatt az eredmények bemutatása a széles nyilvánosság nyilvánosság, speciális célcsoportok számára (építészek, érdeklődő intézmények, kivitelező, beruházó cégek)

Financing


Kick‐off

TwinRegion/Iker-régió: önkormányzati együttműködés Bécs-Pozsony régiói közt Project partnerek: KDZ Közigazgatási Kutatóintézet (Vienna); CRR Centrum pre regionálny rozvoj a aplikovaný výskum (Trenčín) EU program: SK_AT 2007‐2013 Project tartam: 18 months (1/2/2011 – 31/7/2012)

Míg a jelenlegi osztrák-szlovák határmenti projectek elsősorban Bécs és Pozsony kapcsolataira p fókuszálnak, mindkét régió g szomszédos települései p közötti kooperáció p igen ritka. E települések integrációja ugyan nem erősíti a teljes centrope régiót, annál inkább a fent említett két nagyváros közti kooperációt. Ezért a TwinRegion project átfogó célja a közepes települések bevonásával erősíteni a Bécs-Pozsony régió önkormányzatok közötti együttműködését. Célcsoport: az érintett városok, falvak elöljárói, alkalmazottjai, leginkább a tervezési és gazdaságfejlesztési osztályokról, csakúgy, mint a politikusok, adminisztratív szakemberek képviselői. Project eredmények: • Tanulmány „ Iker-régiós együttműködés a Bécs-Pozsony régióban”, hogy bemutassa a jelenlegi együttműködéseket. A tanulmány meghatározza az Iker-régió hat potenciális fejlesztési területét, melyeket két workshop keretében a szakemberek dolgoztak ki. Ezek a területek: információ-kommunikáció, identitásmarketing, oktatási hálózatok, regionális fejlesztési tervek koordinációja, a készletek innovatív és fenntartható használata. A további együttműködési modellekre és területekre vonatkozó ajánlások egy kiegészítő együttműködési útmutatóban vannakösszefoglalva. Mindkét dokumentum letölthető: www.twinregion.eu. • Iker-régiós Kérdőív: az Iker-régiós együttműködések megkönnyítése érdekében egy közös kérdőívet fejlesztettek ki az együttműködésre vonatkozó indikátorokkal, és a jó gyakorlat példáiból egy adatbázist építettek online. Ez az adatbázis a résztvevők által hozzáférhető, feltölthető, hogy a jövő együttműködését megalapozó tervezési eszköz legyen. Ez a project nem a centrope capacity kezdeményezése, de az Arge centrope megfigyelő és tanácsadó volt a folyamatban (pl. (pl közös workshopok, workshopok a centrope Tudásrégió témáival való összefüggések) 2012 júliusában a project véget ért, a kérdőívek alapján a project-partnerek folytatják a munkát. A felhasználók körének bővítése céljából a project bemutatkozik a „Közszolgáltatások Platformon” 2012/13-ban.

 Concept

 Partnership


 Financing


 Kick‐off

Expat Központok – Tapasztalatcsere Project partnerek: Expat centerek Bécsben, Brnoban ‐ Pozsonyban még nincs EU program: nem szükséges támogatási pályázat Project tartam: folyamatos

Egyre növekvő számú ember számára vált realitássá, hogy külföldön dolgozzon és éljen. j A mobilitás mind a cégek, g mind az alkalmazottak és azok családja j számára nélkülözhetetlenné vált. Az EXPAT központok segítenek nekik egy személyre szóló támogatással, olyan szolgáltatásokkal, amik az expat-ok szakmai és magán életi helyzetét van hivatva rendezni. Az elmúlt három év során mind Bécs, mind Brno először alapított expat központokat. A tapasztalatcsere ezért a legfontosabb együttműködési pont ebben a kezdeti szakaszban. Ez különösen a brnoi esetben igaz, amikor a középtávú finanszírozás a tervezett fundraisingtől függ (a bécsi expat-center csapata beszámolhat tapasztalatairól) tapasztalatairól). Eddig két találkozó volt Bécsben Bécsben, a következő Brnoban lesz 2012 őszén. A centrope-on kívüli expat centerekkel (pl. Amsterdam, Graz, Hága, Linz) való kapcsolatfelvétel szintén tervezett. Különleges esetek is voltak,amikor mindkét expat centernek ugyanazzal a kliensekkel volt dolga, így mindkét center rensdszeres kapcsolatban volt, napi egyeztetéseket hajtott végre.

 Concept

 Partnership

Work & time plan

Még tárgyalások folynak arról, hogy közös aktivitások közelebb hozhatják a két expat centert, pl. Bécsből vezetett városnézés Brnoba és vissza. Bécsben ezek az ajánlatok különösen egy „expat-club” tagjainak szólnának (nincs konkrét megállapodás még) Ebben a pillanatban Pozsonyban nincs expat center. A partnerség nyitott, hogy releváns szervezetet fogadjanak Pozsonyból. Magyarországról egy Budapesten létrehozandó expat centerrel kapcsolatban vannak tárgyalások.

Financing

A centrope régión belüli tevékenységek a szokásos napi működési költségvetésből finanszírozottak.


 Kick‐off

Határon átnyúló Munkapiaci Monitoring

Project partnerek: Nemzeti munkaügyi hivatalok regionális szervezetei AT, CZ, HU, SK; MENDELU (Mendel University in Brno) Project tartam: folyamatos

A munkaerő-piaci kihívások A régiók g sikeres g gazdaságfejlesztéséhez g j a funkcionális munkaerőpiacok p meghatározó előfeltételt jelentenek. Ennek ellenére a rendelkezésre álló, a köz- és magánszférára vonatkozó adatok elégtelenek. A nyilvános adatforrások mögött A határon átnyúló munkaerő-piac fejlesztés számára biztosítandó adekvát intézkedések kialakítása sokkal fontosabb, mint az általános munkaerő-piaci statisztikák; ez specifikusan a munkaerő-mobilitás viselkedés átláthatóságára reflektál. Ez az átláthatóság egy a jelen piaci folyamatainak monitoringjára fejlesztett eszközzel biztosítható. biztosítható

 Concept

 Partnership

Törekvés a naprakészségre és összehasonlíthatóságra A Munkapiaci Monitoring Eszközt a centrope Agency abból a célból hozta létre 2011 márciusában a centrope régió foglalkoztatási hivatalainak szakembereivel együtt, hogy a határon átnyúló szinten vizsgálják a munkaerő-piac alakulását. Ez az eszköz a legutóbbi NUTS-3 szintű adatokat célozta meg – ezek sajnos még nem hozzáférhetőek.

Work & time plan

Egy funkcionális határon átnyúló munkaerő-piac felé Évente kétszer mutatjuk be a monitoring eredményeket és a négy ország szakembereivel egyeztetjük. A centrope foglalkoztatási hivatalainak együttműködése rendszeres, hatékony és fenntartható, tekintve hogy egy egyetemmel is kooperálnak és nem igényel külső forrást.

Financing



Jelen helyzet: A monitoring folytatódik; a MENDEL egyetem javaslata alapján az eszköz bővítését tervezzük.


 Kick‐off

Age Management / Életkor kezelése

Project partnerek: AD Educa a.s.; oktatási intézmények (AT és SK); Munkaügyi Hivatal Brno; együttműködő szervezetek: Munkaadók (kézműves cégek) Brnoban

Háttér: Az EU munkaerejének j az elkövetkező két évtizedben történő elöregedése g és leépülése egy új megközelítést vet fel az „age-management” területén, mind a munkahelyek, mind a gazdasági és társadalompolitika terén. A munkaerő 20%-át adják az 50 és e felettiek; ez az arány hamarosan 25%-ra emelkedik. Az európai munkaadók mind a köz- mind a magán szférában arra bíztatták a munkavállalót, hogy hagyják el munkahelyüket. Ahogy azonban a munkakorú fiatalok száma csökken, a kihívás az, hogy megtartsa és támogassa az idősebbeket. A világ más tájairól érkező fiatal munkavállalókkal való versenyben az európai munkáltatóknak szükségük lesz az idős korúak produktivitásának megtartását kell támogatniuk. A fiatal és idős munkavállalók egyensúlyát mutató munkaerőt tartják a legjobbnak, legjobbnak mely reagálni tud a globalizációból fakadó gyorsan változó körülményekre

 Concept

 Partnership

Aktivitások: - Az „age-management” legjobb gyakorlatainak példatárát létrehozni (különböző országokban) - A partner szervezetek meglátogatása (tanulmányutak) -A célcsoportokkal dolgozó szervezetek számára workshopok szervezése -A vállaltirányítás és HR igazgatók számára új képzési lehetőségek biztosítása - A munkáltatók által minősített best-practice példák kidolgozása - A társasági gyakorlatban alkalmazott age-management bevezetésének igazolása - A munkaalkalmassági koncepció eszközének igazolása - Záró konferencia, konklúziók, és az elért eredmények prezentációja, a munkaalkalmassági koncepció kérdőíveinek bemutatása


 Financing

Jelen helyzet: A project finanszírozását elutasították, de az együttműködés elhatározta a folytatást (know (know-how how csere csere, további projektek)


Kick‐off

Tegyünk együtt: NPO-k és NGO-k Határon átnyúló Együttműködése Project partnerek: CZ: Dél‐morva Non‐profit NGO‐k Egyesülete (ANNO JMK) CZ: Dél‐morva Non‐profit NGO‐k Egyesülete (ANNO JMK) AT: Alsó‐ausztriai Város‐ és falumegújítási Egyesület (NÖ – Dorf & Stadterneuerung) EU program: Territorial Cooperation AT_CZ; Small Projects Fund Project tartam: 03/2011 – 12/2011 A nonprofit szervezetek és az önkéntesség járulékos szerepe a társadalomban - nem csupán p szociális, oktatási és szabadidős szolgáltatásokat g nyújtó, y j de ugyanilyen fontos munkáltatók A szociális rendszernek minden fejlett demokratikus társadalomban fontos mozgatója a non-profit szektor. jelentős szerepet játszik (vagy kellene játszania), mint a szociális szolgáltatások, a negatív társadalmi jelenségek megelőzése, az ifjúsági munka, valamint a kultúra és az oktatás területén működő hatóságok partnere. De a tercier szektor is egy fontos munkáltató lehet az új munkahelyek teremtésében rejlő növekedési potenciállal. Mindkét partner ország, azaz Ausztria és a Cseh Köztársaság, hasonló társadalmi jelenségekkel és a népesség elöregedésével néz szembe. szembe Ezekből következően, a kereslet a tercier szektor szolgáltatásai iránt növekszik. A határon átnyúló együttműködés operatív szinten tehát logikus követelmény Célok: • A tercier szektor szolgáltatásainak minőségi javítása az önkéntesekkel dolgozó szervezetek határon átnyúló együttműködése által. • Az önkéntesség alapján dolgozó, és azokat támogató szervezetek lobbi erejének növelése • A társadalmi önkéntesség és a közösségi szolgáltatások vonzerejének növelése (2011 volt a világon "önkéntesség éve") Aktivitások: Négy interaktív szakértői műhely - elmélet, jogi rendelkezések összehasonlítása mindkét országban, a legjobb gyakorlatok példái. Téma: az önkéntesség a társadalomban, a társadalmi elfogadás, jogalkotás, gyakorlati példák, a nem kormányzati szervezetek szerepe és tevékenysége a másodlagos megelőzésben; a kirekesztés által veszélyeztetett polgárok foglalkoztatása; a szociális vállalkozás kettős funkciója mint munkáltató és mint a társadalmi rehabilitáció eszköze. Két brosúra, mely összehasonlítja a cseh és az osztrák jogszabályokat és általános feltételeket fent leírt kérdések szerint. Földrajzi terület: centrope partnerek Alsó-ausztriában,Dél-morvaországban, Brnoban. Pozsonyból NGO-k képviselői, mint vendégek vettek részt a workshopon. A project nagyon sikeres és átültethető. Jelenleg nincs co-finanszírozási lehetőség multilaterális ltil t áli szinten i t hasonló h ló programokra k (az ( NGO-knak NGO k k és é ö önkéntes ké t szervezeteknek nincs forrásuk előfinanszírozásra és az EU-s bonyolult adminisztráció menedzselésére). Jelenlegi helyzet: A project időben befejeződött, 2011 végén, új határon átnyúló partnerségeket kezdeményeztek!

 Concept

 Partnership


 Financing


 Kick‐off

Kis és Közepes Vállalkozások (KKV-k) – Kutatási együttműködés Project partnerek: Project partnerek: CZ: BIBS – Brno International Business School SK: University of Economics in Bratislava HU: Kisvállalkozás‐fejlesztési központ

A jjelenlegi g g gazdasági g válság g a nemzetállamokra nagyobb gy terhet ró. A p polgárok g életkörülményeinek és gazdasági jólétének alakulása a gazdaság újraéledésétől és a növekedés beindításától függ. A Közép-európai országok gazdaságának gerincét a KKV-k képezik, akik a legtöbb munkaerőt foglalkoztatják. Ezek támogatása különösen fontos a stabil és hosszútávon fenntartható gazdasági fejlődéshez. Célok: A projekt célja ezeknek az impulzusoknak a fényében a kis-és középvállalkozásoknak a határon átnyúló együttműködési platformjának, a fejlődés és gazdasági szegmens tényezőjeként való értékelése. értékelése Az eredmények alapul szolgálhatnak a gazdaság KKV-szegmensének további fejlesztéséhez. Aktivitások: • Kutatási tanulmány (publikáció, vagy peer-review cikk): A fő eredmények akadémiai és elemzési tanulmány összegzéseként jelennek meg. • Információs portal: A kutatás a KKV-kra vonatkozó gyakorlati előnyök disszeminációját is lehetővé teszi. A portal célja, hogy összegyűjtse és eljuttassa a felhasználókhoz ezeket az információkat; sőt, kontakt-pontként is működik további együttműködéseket segítve. • Információ értékelés és disszemináció: A project eredményeinek egy másik fontos része a megállapításokkal kapcsolatban felkelteni az érdeklődést azok iránt. Ezt nemzetközi szakmai konferenciával alapozzák meg ( a résztvevő országok szakembereivel), valamint egy egy népszerű újságcikk-sorozattal, direkt kommunikációval a célcsoportoktól származó témákkal (a kereskedelmi kamarákon és üzleti szövetségeken keresztül beszerezve).

 Concept

 Partnership


Financing

Földrajzi terület: CZ, CZ SK SK, HU (+ esetleg PL – egyeztetés alatt) Jelen helyzet: Project pályázat kész, megfelelő forrást keresnek


Kick‐off

Nemzetközi centrope Szimulációs Játék Project partnerek: Oktatási intézmények és/vagy NPO‐k, vagy hasonló centrope projectek

a CENTROPE politikai tanács következtetései és az iskolák igénye alapján szakértői egyeztetéseket illetve a humán erőforrás feltérképezését követően a határokon átnyúló CENTROPE szimulációs játék ötletét a DCO CZ mutatta be.

 Concept

Célok: A játék já ék reagál ál arra a nyilvánvaló il á ló iigényre, é h hogy megnöveljék ö ljék a nyelvoktatás l k á színvonalát, támogatja a diákok és a tanárok határokon átnyúló együttműködését, javítja a diákok kommunikációs, tárgyalási és prezentációs készségét és végül, de nem utolsósorban, tükrözi a jelenlegi határokon átnyúló együttműködések átfedéseiből származó regionális problémákra, amely igényli a lobbizás támogatását. Aktivitások: A szimulációs játék koncepciója Skandináviából érkezett Közép-európába, ahol ezt leginkább a környezeti oktatásban használják. A játék a „játszva tanulás tanulás” koncepciójára alapul. Skandináviában a szimulációs játék még a helyi és regionális politikai döntéshozatalban is szerepet kap. A játék felkészíti a hallgatókat a jövőbeni karrierjük során megtapasztalható valós élet helyzeteire. A játék alapelve: Mindegyik játékos egy megoldandó probléma leírását kapja (pl. a közlekedés hatása a környezetre), a játék során általa játszott szerep leírását (pl. egy társadalmi orientációjú párt politikusa aki a munkanélküliség csökkentését tűzte ki célul, egy helyi képviselő, aki lobbizik az infrastruktúráért, a farmerek és földt l jd földtulajdonosok k ké képviselője i lőj aki ki alternatív lt tí út útvonalakért l ké t lobbizik, l bbi ik stb), tb) valamint l i t eszközöket, melyeket a játék során alkalmaznak (pl. térképeket, munkanélküliségi adatokat, CO2 kibocsátási szint-adatokat, stb) Ezek az eszközöket használják a játékosok prezentációjához és kommunikációjához. A játékot általában egy moderátorként szereplő játékos irányjtja.

 Partnership


Financing

Példa a témákra: Főút összeköttetés Bécs-Brno (R52 főút+ A5 autópálya) Földrajzi j terület: centrope p régiók g Jelen helyzet: Potenciális project partnereket keresnek (iskolákat), valamint megfelelő finanszírozást.

Application A li i for funding

Kick‐off

CEURBANA Közép-európai Város-audit Project partnerek: Kezdeményező/Lead Partner: Magyar Urbanisztikai Tudásközpont PP: VÁTI; WESTPA; Nyitott Ajtók Közhasznú Egyesület (HU); KDZ Tudásközpont, PP: VÁTI; WESTPA; Nyitott Ajtók Közhasznú Egyesület (HU); KDZ Közigazgatási Kutató Intézet (AT); Mendel University in Brno (CZ); Slovak University of Technology in Bratislava (SK), Stratégiai Partner: AACT Osztrák Városok és Falvak Egyesülete Megfigyelők: URBANPROIECT Bucharest (RO); University of Novi Sad (SRB) EU program: South East Europe; project tartam: 2 years



Háttér: • • • • •

“a GDP mögött” g a centrope p számára kulcskérdés A városk az EU fejlődésének motorjai A városok hálózata formálja a sikeres régiót A várostervezés/management előtt álló új kihívások A válság utáni városi megújulás előkészületei

• •

A városfejlődés indikátorainak meghatározása Tény alapú várostervezés módszertanának és eszközeinek kifejlesztése A városfejlesztés sikereinek hatékony kommunikációja Mások sikereiből tanulni - tudásközpont Integrált stratégiai tervezés a fenntartható városok elérése érdekében Szakemberek és döntéshozók képzési anyagainak létrehozása képzése

Concept



Célok:

• • • •

Tervezett aktivitások: • A tényalapú tervezés módszertana, indikátorok a négy ország városainak – különösen a centrope városok – teljesítményét bemutató indikátorok kidolgozása • Mind a négy centrope ország legjobban teljesjtő városainak díjazása + négy tematikus díj odaítélése évenként • A városi sikerekről való intenzív kommunikáció • Szakértők és döntéshozók továbbképzése

Partnership


 Financing

Földrajzi terület: A négy centrope ország, később a SEE régió felé bővítve (centrope mint kapu a SEE régió felé – centrope “Vision Vision 2015 2015”)). Jelen helyzet: Project pályázott a SEE programban, nem nyert – partnerek elhatározták, hogy 2014-20-as időszakban újra próbálkoznak


Kick‐off

ESP – Energia Információs Szolgáltatási Csomag Vállalkozásoknak Project partnerek: Lead Partner: Bécsi Energia‐intézet Vállalkozásoknak (EIW), PPs: Gy‐M‐S megyei Kereskedelmi és Iparkamara y gy p ((HU); Ceurina NKft (HU); ); ( ); Bécs Gazdasági Kamara (AT) Stratégiai partner: Energia Központ NKft EU program AT‐HU cross‐border programme; project tartam: 2.5 év Költségvetés: EUR 466,123



Háttér: • • • • •

A bécsi sikeres ÖkoBusinessPlan módszer átvétele a centrope-ban p Energia kulcs téma a centrope-ban Környezeti kérdéseket sokkal komolyabban kel venni A KKV-k gazdasági nehézségeit is figyelembe kell venni A vállalkozások figyelemfelkeltése alapvető hogy támogathassuk a takarékosságot – releváns helyi és/vagy regionális irányelveket kell kidolgozni

Concept



Célok: • • • • • •

Az ÖkoBusinessPlan módszertan adaptációja Helyi szakemberek képzése Szakemberek hálózatát építeni a régióban Tudástranszfer – tapasztalatcsere Holisztikus megközelítés megalapozása az energia hatékonyság terén Képzési anyagok szakemberek és döntéshozók számára

Tervezett aktivitások: • Módszertan az energiaaudit számára • 40 pilot vizsgálat Győr és környéki vállalkozásoknál • Intenzív kommunikáció az energia kérdésekről • 10 félnapos képzés szakemberek részére • 2 információs nap a vállalkozások számára Földrajzi terület: Győr-Moson-Sopron megye, melyet később Magyarország más területeire és az egész centrope régióra ki lehet terjeszteni.

Partnership


 Financing

Jelen helyzet: A project 2011 Szeptemberben indult.


 Kick‐off

ERRAM Határon átnyúló Megközelíthetőségi Háló-alapú Területi Elemező Modell SK-AT, CZ-AT, HU-AT Project partnerek: LP: Weinviertel Management (CZ‐AT, SK‐AT); Regionaler Entwicklungsverband Industrieviertel‐Projektverein (HU‐ AT), PP: Dél‐morvaországi Régió; Dél‐bohémiai Régió; Incubator Malacky; Southern Weinviertel; MAREV; Alsó‐ausztriai Kormányhivatal; RU2; Burgenland Kormányhivatal; West Pannon Non‐profit Ltd. , SP: Bratislava Régió; Trnava Régió; Zozo; Györ‐Moson‐Sopron, Vas, Zala megyék Project tartam: 2012 Január – 2014 Szeptember Tervezett költségvetés: EUR 1.762,524

Koncepció : A fejlesztések legmegfelelőbb helyszíneinek biztosítása, és kiválasztása jelentősen hozzájárul a régió versenyképességéhez. Ebben az összefüggésben a h hozzáférhetőség áfé h tő é ké kérdése dé külö különös ö jjelentőséget l tő é t kap, k mivel i lah helyszín l í választás ál tá szempontjából a gazdasági és társadalmi intézmények és a megfelelő munkaerő közelsége lényeges tényezők. A ERRAM CZ-AT projekt területen, a megközelíthetőség a jövőbeni tervezési folyamatokban különösen fontos szerepet játszik a gazdasági és a szociális szolgáltatások léte. Az ERRAM biztosítja az alapokat a határokon átnyúló területfejlesztési tervezéshez. Az ERRAM HU-AT: A határokon átnyúló megközelítés adaptációjával, a szimulációs modell segít meghatározni, hogy mely helyeken van a legnagyobb potenciál új ipari vagy agy lakóterületek a óte ü ete léltrehozására, é t e o ásá a, e te területek ü ete védelme éde e más ás felhasználások e as á áso e ellen e és létrehozza a szükséges marketing stratégiákat. Az ERRAM SK-AT projekt területen, a jelenlegi megközelítési helyzetet láthatóvá és értékelni kell. Különböző forgatókönyvek megmutatják az új infrastruktúra (hidak March / Morava folyón) a hatását az utazási időre és a telephely minőségére. Egy külön részt szenteltek a tömegközlekedésnek és a mobilitásnak Project eredmények: • Határon átnyúló háló-modell • Harmonizált határon átnyúló adatbázis • Határon átnyúló megközelíthetőségi mátrixok a különböző pontokhoz tartozó utazási időkkel • GIS eszköz a project partnerek által végzett vizualizációk és elemzések irányítására • Projectenként egy végső jelentés

 Concept

 Partnership


 Financing


Célcsoportok: • Regionális és helyi hatóságok • Területi fejlesztő szakemberek • Közlekedési szakértők • Gazdasági kamarák és ügynökségek Jelenlegi helyzet: a projecteket elindították

 Kick‐off

centrope Mobilitás Menedzsment

Project partnerek: Regionális hivatalok, önkormányzatok és közösségi közlekedési szolgáltatók a centrope területén közlekedési szolgáltatók a EU program: N/A Project tartam: Folyamatos, hosszú távú

 Miért „A centrope régió közlekedési és infrastruktúra fejlesztési keretrendszere” c. dokumentumban foglalt célok elérése érdekében a régiónak olyan mechanizmusra van szüksége, amely konkretizálja, priorizálja és monitorozza a végrehajtást. Ezért a centrope számára a közlekedés, mobilitás és infrastruktúra fejlesztés területén egy állandó és politikailag támogatott koordinációs struktúra kerül felállításra. Mit A Mobilitás Menedzsment egyesíti a szakértelmet és a folyamatosságot az operatív menedzsment szintjén és rendszeresen bevonja az érdekelteket és a felelős közigazgatási szerveket. Tevékenységei közé tartozik a közlekedés fejlődésének monitoringja, a napirend formálás, új végrehajtási partnerségek kezdeményezése, multilaterális tudás menedzsment, politikai koordináció és más határon átnyúló mobilitási központ funkciók. Hogyan Az új koordinációs struktúra része egy Magasszintű Igazgatási Tanács, amely a centrope politikai folyamatához kapcsolódik, illetve a szükséges operatív kapacitások a határon átnyúló mobilitási napirend továbbviteléhez. Jelenlegi helyzet: A Politikai Bizottság döntése alapján a centrope capacity INAT pilot projectjének folytatása..

Concept

 Partnership

Work & time plan

Financing


Kick‐off

TRANSDANUBE

Project partnerek: Donaubüro j k b Ulm (GER); Danube Tourist l ( ) b Commission (AT); Donau Tourismus Niederösterreich GmbH/National Park Donauauen (AT); Mobility Center Burgenland/Regional Government of Burgenland/National Park Neusiedlersee/Neusiedl (AT); Self‐Governing Region Bratislava/RDA Senec‐Pezinok (SK); WESPA ügynökség (HU); Duna Ipoly és Fertö Hanság Nemzeti Park (HU); Vukovar/Nature Park Kopacki Rit (HR); Danube Competence Centre/RARIS/National Park Djerdap (SRB); Regional Development Agency and Business Center Vidin (BG); National Institute for Research and Development in Tourism/Tulcea Region/Danube Delta Biosphere Reserve (RO) EU program: South East Europe Project tartam: 2012 Október – 2014 Szeptember Költségvetés: EUR 2,5 million Kick‐off: 2012 November

A project célja a turisztikai attrakció fejlesztés a fenntartható mobilitással, természeti attrakciókkal (védett területek) és kulturális attrakciókkal kombinálva (Világörökség részei). A fő célkitűzés a „Fenntartható Mobilitás” kialakítása a kiválasztott kísérleti régiókban a Duna mentén, beleértve a vasúti, a buszos, a kerékpáros és a vízi közlekedést, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a fenntartható turizmus a Duna régióban.

 Concept

 Partnership p


Tevékenységek: A meglévő közlekedési rendszerek elemzése, fenntartható multimodális közlekedési ajánlatok kidolgozása, mobilitási információk a Duna régió turistái számára, érdekeltek bevonása, értékelés. A Duna jelenti a project szívét és összekötő elemként kerül bemutatásra, mint közlekedési útvonal és mint turisztikai attrakció.

 Financing

Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A pályázat sikeres volt. A tevékenységek 2012 októberében kezdődtek (közbeszerzési dokumentumok elkészítése folyamatban).


Kick‐off

Traces of Modernity/A modern kor emlékei: A Modernizmus Kulturális Útjai Project partnerek: MAK – Alkalmazott Művészeti Múzeum, Bécs (AT); Moráviai Galéria (CZ); Europaforum Wien (AT); Dél‐morvaországi Turisztikai Hivatal (CZ) EU program: CZ_AT 2007‐2013 Project tartam: 2011 Április – 2013 December Költség: EUR 1.65 million Kick‐off: 2011 Április

 Concept Háttér és célkitűzések: A MAK és a Morva Galéria együttműködése Josef Hoffmann brtnicei (Cseh Köztársaság) szülőházának közös menedzsmentjével kezdődött. A Josef Hoffmann Múzeummal kapcsolatos tevékenységek sikeresnek bizonyultak, ezért a két múzeum megegyezett a további együttműködésben és olyan helyszínek bekapcsolásában, amelyek közös építészeti háttérrel rendelkeztek és turisztikai érdekek fűzik a múzeumhoz. Ezért egy kulturális útiterv vagy kulturális útvonal elkészítése szükséges. Az ötlet az, hogy összekapcsolják a különböző történelmi helyeket és gyűjteményeket Dél-Morvaországban (pl. JH Múzeum, Morva Galéria, Villa Jurkovič, Villa Tugendhat – mindegyik Brnoban/CZ), Bécsben (MAK és ágai Bécsben) és Alsó-Ausztriában kulturális útvonaltervek formájában és megtervezzenek, teszteljenek és promotáljanak olyan túrákat a nemzetközi turizmus számára, amelyek az építészetre és a belső formatervezésre fókuszálnak.

 Partnership


Tevékenységek: Adatgyűjtés, megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló kulturális örökség útvonalhoz, időszakos kiállítások megjelölt kulturális intézetekben, e modernizmus útvonal bővítése új kulturális partnerek felé. Eredmények: Média és marketing kampány, tematikus kiállítások Csehországban és Ausztriában, legjobb gyakorlatok bemutatása olyan kulturális útvonalakra, amelyek az utazási irodák által kínált turisztikai termékek részét képezik. Jelenlegi helyzet: A projekt 2011 tavaszán indult. A piackutatás (beleértve a piaci llehetőségek h tő é k elemzését) l é ét) és é a tényfeltáró té f ltá ó küldetések küld té k eredményeit d é it a már á működő űködő európai kulturális útvonalakról 2012 őszén mutatják be, amelyek jó alapul szolgálhatnak a kulturális útvonal későbbi kialakításához.

 Financing


 Kick‐off

PERIMOST

Project partnerek: Pozsony Régió; Alsó‐ausztriai Kormányhivatal; Devínska Nová Ves önkormányzata EU program: SK_AT 2007‐2013 Project tartam: 2012 Január – 2013 December Költség: EUR 1.4 million Kick‐off: 2012 Április

 A project célja a Marchfeld, Römerland-Carnuntum és Pozsok régiók megközelíthetőségének javítása a turisták és kerékpáros turisták számára.

Concept

Kisméretű infrastruktúra beruházások kijelölése és megvalósítása növeli a közlekedés biztonságot és a Kis-Kárpátok régió is bevonásra kerül a határon átnyúló kerékpárút hálózatba. Tevékenységek: az EV13 nemzetközi kerékpárút szlovák részének jelölése, négy kerékpáros központ felállítása, felállítása a hainburgi híd menti kerékpárút felújítása felújítása, biztonsági intézkedések fejlesztése kerékpárosok számára Alsó-Ausztriában.

 Partnership

Eredmények: A project tevékenységek növelik a partner régiók vonzerejét és megközelíthetőségét. Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A pályázat sikeres volt. A tevékenységek 2012 áprilisában kezdődtek (közbeszerzési eljárás folyamatban).


 Financing


Kick‐off

Beyond the Bridge / A hídon túl

Project partnerek: Pozsony Régió; Alsó‐ausztriai Duna‐Túrizmus iroda GmbH; Devínska Nová Ves önkormányzat; Engelhartstetten önkormányzat EU program: SK_AT 2007‐2013 Project tartam: 2012 Január – 2013 December Költség: EUR 750,000 Kick‐off: 2012 Február

 Cél: • A kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében az alapvető kerékpáros infrastruktúra kiegészítése és a turizmus fejlesztése a Devínska N.V. – Schloss Hof kerékpáros híddal határos régiókban.

Concept

• A kerékpáros és turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régióban, egy „kerékpárosbarát régió” létrehozása. • Mind szlovák, mind osztrák nézőpontból vonzó turisztikai termékek létrehozása a „híd régióban” .

 Partnership

• A termékek és a régió vonzerejének promotálása egy promóciós kampány és közös rendezvények segítségével. Tevékenységek: A régióba látogatók számára teljes körű szolgáltatás biztosítása, tematikus kerékpáros térképek kiadása, a határon átnyúló régió összes kerékpárútját tartalmazó web portál létrehozása, a híd megnyitásának promotálása, ezzel egyidejűleg mindegyik ország vonzerejének bemutatása a közös történelmi kapcsolat kialakítása céljából a régiónkban, a korábbi védelmi bunkerek turisztikai célokra történő revitalizálása az EuroVelo13 mentén („Vasfüggöny”). Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A pályázat sikeres volt.


 Financing

A tevékenységek 2012 februárjában indultak (SK-AT kerékpáros térképek, promóciós tevékenységek a Schloss Hof – Devínska N. Ves kerékpáros híd megnyitása alatt, web portál, kerékpáros, információs megállók – közbeszerzési eljárás ljá á ffolyamatban). l tb )


Kick‐off

SACRA-VELO

Project partnerek: Pozsony Régió; Győr‐Moson‐Sopron Megye; Trnava Régió; Szil önkormányzat EU program: SK_AT 2014‐2020 Project tartam: 2015 Június – 2016 December Költség: EUR 1.2 millió Kick‐off: 2015 Szeptember

 Cél: A project célja a vallási és aktív turizmus elemeinek egyesítése. A project összeköti a szakrális látnivalókat és zarándokhelyeket a Rába, Duna és Morva folyó mentén és ezáltal teljessé teszi az EuroVelo 6 kerékpárutat a győri és pozsonyi térségben. Tevékenységek: • Információs térképek cseréje a kerékpárutak mentén • A napelemes audiovizuális megállóhelyek cseréje – fix elemek audiovizuális technológiával (“Electric Wizard”), amelyek információt biztosítanak a szakrális épületekről három nyelven (SK, HU, ENG) – Marianka, Malacky és Modra településeken • Poszterek készítése és kihelyezése 30 helyszínre (a templomok létező hirdető tábláin) A3 méretben, az épületen történetének leírásával (három nyelven – SK, HU, ENG) • Kerékpáros térképek készítése, amelyek mutatják a kerékpárutakat és a szükséges ráfordítási időt • Egy információs kiadvány létrehozása – háromnyelvű, színes, a szakrális épületek bemutatását tartalmazó brosúra • Kerékpártárolók beszerzése és elhelyezése a szakrális épületek közelében • Szakközépiskolák bevonása (friss diplomások/hallgatók alkalmazása idegenvezetőként) . Eredmények: 242 tábla magyarázatokkal, 46 oszlop, 17 információs térkép, 90 poszter (30 megjelölt szakrális épület), 3 napenergiával működő audiovizuális információs stand, 30 kerékpár tároló, 5 000 kerékpáros térkép, 2 sajtóközlemény ( i i (minimum), ) 1 workshop, k h 10 id idegenvezetőként tőké t alkalmazott lk l tt h hallgató ll tó ((minimum) i i ) Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A pályázat 2015-ben kerül benyújtásra. Megjegyzés: Lehetőség van a project benyújtására az SK-AT 2014-2020 programon keresztül is, ami lehetővé tenné az osztrák szakrális helyek összekapcsolását.

Concept

 Partnership


Financing


Kick‐off

FamilyNet

Project partnerek: Trnava Régió; Burgenland Tartományi Kormány; “Hand in Hand”Non‐profit szervezet; Alsó‐ausztria Tartományi Kormány; Pozsony Régió EU program: SK_AT 2007‐2013 Project tartam: 2012 Január – 2014 Június Költség: EUR 850,000 Kick‐off: 2012 Július

 Concept Cél: A project ötlete az alsó-ausztriai „Familienpass” hasonló rendszerére reflektál, amely már harmadik évtizede működik nagy sikerrel. A „Familienpass” mintegy 1000 szolgáltatás nyújtónál biztosít kedvezményeket.  Célja kedvezmények és egyéb juttatások kidolgozása és bevezetése olyan családok számára, ahol legalább egy 18 éven aluli gyermek van és a család a partner régiók egyikében él.  A project a fent leírt négy régió által alkotott területet szándékozik lefedni, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb termék és szolgáltatás nyújtó bevonásra kerüljön (ellátási hálózat létrehozása), ezáltal maximális számú családnak (egy adatbázis létrehozása) biztosítani, hogy részesülhessen a kedvezményből.  A project kedvezmények hálózatát hozza létre, különösen a kultúra, sport, szabadidős tevékenységek, tipikus fogyasztói termékek (ruházat, elektronika, sportáruk) és egyéb szolgáltatások (éttermek, szálláslehetőségek, nyaralás) terén. Tevékenységek: Pénz megtakarítása fogyasztói vásárlások során Pénz megtakarítása szabadidős tevékenységek során A szabadidős létesítmények folyamatos látogatottságának növelése Legfontosabb: minőségi időtöltés a családdal közösen A potenciális fogyasztói kör bővítése A turizmus fejlesztésének j promotálása p A kulturális és természeti örökség látnivalóinak látogatottságának növelése Az érintett régiók népszerűsítése hazai és külföldi piacon egyaránt Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A tevékenységek 2012 júliusában kezdődtek.

 Partnership


 Financing


Kick‐off

EdTRANS

Project partnerek: Pozsony Régió; Bécs Oktatási Tanács EU program: SK‐AT 2007‐2013 Project tartam: 2013 Március – 2014 December Költség: EUR 600,000 (Bécs 80%, Pozsony 20%) Kick‐off: 2013 Március

 Concept

A project célkitűzése a közös stratégiák kidolgozása annak érdekében, hogy a régió versenyképessége biztosított legyen az oktatás és az innováció segítségével. Célok:

    

A meglévő akadályok leküzdése a szakképzésben A meglévő akadályok leküzdése a szakképzésben Stratégia az ajánlásokkal és az intézkedésekkel összhangban Marketing stratégia a szakképzés vonzerejének növelésére Operatív munka tapasztalat Legjobb gyakorlatok végrehajtása

Tevékenységek:

A tevékenységek hét tevékenységi csoportba oszthatók: A tevékenységek hét tevékenységi csoportba oszthatók: 1. Menedzsment és szervezés 2. Kompetencia, know‐how, nyelv 3. Mobilitás, átképzés és továbbképzés 4. Szakmai orientáció kiválasztása és pályaválasztási tanácsadás 5. Váltás, innováció és elismerés 6. Bevonás, integráció és hátrányos helyzetű csoportok 7. Nyilvánosság A pályaválasztási tanácsadásra és képzésre összpontosítva a célcsoport a 14 20 A pályaválasztási tanácsadásra és képzésre összpontosítva, a célcsoport a 14‐20 éves fiatalok, akik éppen egy foglalkozás választás előtt állnak vagy már eIkezdtek egy tréninget (vagy készülnek rá), illetve az ő tanáraik. Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A tevékenységek 2013 márciusában indulnak – 2012 decemberében jóváhagyás szükséges.

 Partnership


 Financing


Kick‐off

CulturSKAT

Project partnerek: Pozsony Régió; Slovenský Dom Centrope; Kulturvernetzung Niederösterreich EU program: SK‐AT 2014‐2020 Project tartam: 2014 Január – 2015 Március Költség: EUR 800,000 Kick‐off: 2014 Október

 Concept

A project célkitűzése a határon átnyúló együttműködés fejlesztése a kultúra területén. Célok:

 A kultúra, kulturális események, regionális látnivalók, műemlékek , y , g , határon átnyúló népszerűsítése  A kulturális örökségről szóló ismeretek fejlesztése a határ mindkét oldalán  Kapcsolatok teremtése és a határon átnyúló együttműködés fejlesztése a kultúrában érdekeltek körében. Tevékenységek:

A megállapított célkitűzéseket a következő tevékenységek megvalósításával kívánják elérni: “Útlevél” a kulturális létesítményekhez, adatbázis létrehozása Internetes portál létrehozása, amelynek célja a kultúra, kulturális események és látnivalók népszerűsítése Specifikus, kultúrához kapcsolódó eseményeken való részvétel a határ mindkét oldalán, know‐how transzfer Kulturális ügyeket tárgyaló centrope találkozó szervezése Kulturális ügyeket tárgyaló centrope találkozó szervezése Workshopok szervezése a kulturális terület szakértőinek és érdekeltjeinek részvételével Tanulmány a kreatív iparról és annak fejlesztési lehetőségeiről határon átnyúló viszonylatban a szlovák és osztrák régiókban Tudományos szimpózium szervezése tudás és tapasztalatcsere céljából Kiválasztott, művészet orientált középiskolás bevonása a projectbe

Jelenlegi helyzet/eddigi tevékenységek: A tevékenységek 2015 októberében indulnak.

 Partnership


Financing


Kick‐off

Agritourism

Project partnerek: Slovenský Dom Centrope; Europaforum Wien EU program: Szlovák Közlekedési, Építési és Regionális Fejlesztési Minisztérium nemzeti támogatása Project tartam: 2012 Március – 2012 December Költség: EUR 20,000 Kick‐off: Kick off: 2012 2012 Március

 Concept



A project célja közös agroturisztikai termékek létrehozása és azok népszerűsítése a centrope régión belül.

Partnership

Célok:

Turisztikai szolgáltatásokban érdekeltek azonosítása – „tradicionális konyha, helyi borok, folklór, szabadidős tevékenységek” fókusszal A turisztikai szolgáltatásokban érdekeltek hálózatának létrehozása ‐ „tradicionális konyha, helyi borok, folklór, szabadidős tevékenységek” fókusszal Eseménynaptár, tevékenységek és termékek, amelyek kihatással vannak az agroturizmusra Marketing eszközök a termékek promotálására Marketing eszközök a termékek promotálására


Tevékenységek:

A megállapított célkitűzéseket a következő tevékenységek megvalósításával kívánják elérni: Projectmenedzsment Tanulmányok a Pozsony és Nagyszombat régióban található agroturisztikai desztinációk perspektíváiról Workshop 1 – Legjobb gyakorlatok Ausztriában, érdekeltek hálózatépítése, SK‐AT Workshop – A köz‐ és magánszféra aktív együttműködése, SK‐ AT Eseménynaptár az agroturisztikai rendezvényekről a pozsonyi és nagyszombati régiókban Agroturisztikai termékek promóciós kampánya

 Financing


 Jelenlegi helyzet/folyamatban lévő tevékenységek: Már négy tevékenység megvalósult.

Project 2013‐ra: Agrotourizmus SK‐AT online: A project a szlovák Közlekedési, Építési és Regionális Fejlesztési Minisztérium ugyanezen nemzeti támogatási sémája alapján kerül finanszírozásra.

Kick‐off

centrope Stratégia centrope Akcióterv

Recommend Documents