centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben utolsó éves jelentése. Összefoglaljuk benne a projekt eredményeit, és levonjuk politikai végkövetkeztetéseinket a régió erősségeinek és gyengeségeinek, lehetőségeinek és a rá irányuló potenciális veszélyeknek SWOTelemzése segítségével, amelyet a rendelkezésre álló irodalom és a projekt eredményeinek felhasználásával állítottunk össze. Jelen kiadvány összefoglalja a centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 eredményeit. A teljes jelentés ingyenesen letölthető az alábbi weboldalról: www.centrope.com

A centrope erősségei és az előtte álló lehetőségek A centrope az EU egyik legmagasabb szinten integrálódott és legfejlettebb – határokon átívelő – régiójává fejlődhet. A SWOT-elemzést hét, a projekt körében elemzett terület vonatkozásában készítettük el (makrogazdasági fejlődés, demográfia és elhelyezkedés, a nemzetközi munkamegosztásba történő betagozódás, gazdasági szerkezet és strukturális változás, humántőke és oktatás, kutatás és fejlesztés, munkaerőpiacok és szolgáltató ágazatok – lásd az eredményeket részletező melléklet A1-es táblázatát és az 1. ábrát összefoglalásul). Az eredmények azt mutatják, hogy a centrope összességében fontos makrogazdasági és strukturális erősségekkel rendelkezik, és a jövőben az EU egyik legmagasabb szinten integrálódott és legfejlettebb – határokon átívelő – régiójává válhat. Az európai összehasonlítás azt mutatja, hogy a régió magasan fejlett és gyorsan növekvő gazdasággal és stabil intézményi környezettel rendelkezik, amely sok elemző várakozásával szemben a 2008-as gazdasági válságnak is meglehetősen jól ellenállt. Az utóbbi évtizedben az átlagos gazdasági fejlődés jelentősen meghaladta az EU átlagát, a válság kirobbanása után eltelt időszakban (2009-től 2011-ig) pedig átlagosan 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint az EU-átlag. Így, a 2004 és 2008 között tapasztalttól jelentősen elmaradó növekedési adatok ellenére is, a régió növekedési teljesítménye még a válság időszakában is kedvező maradt. Ez a fejlődés várhatóan a

2

jövőben is folytatódik. Az aktuális előrejelzések szerint a centrope régióban a nemzetgazdasági hozzáadott érték (GVA) aggregált növekedése 2012-ben várhatóan 2,3%-os lesz, az ezt követő két évben pedig 2,4% várható. A régió kiváló előfeltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy a tudásgazdaság központjává váljon, de emellett a nemzetközi munkamegosztásba történt jelentős mértékű integrálódásával is büszkélkedhet. Konkrétan bizonyított, hogy ez Európa egyik legvonzóbb külföldi működőtőke-befektetési (FDI) célpontja, de emellett nagyszámú egyetemnek (58) és kutatóintézetnek is otthont ad: •

A centrope régiói az Európai Unió legvonzóbb külföldi működőtőke-befektetési célpontjai közé tartoznak. A 261 NUTS-2 régió EU-szintű összehasonlítása alapján Pozsony volt a legkeresettebb FDI-célpont a 2003-tól 2010 elejéig terjedő teljes időszak során, Bécs pedig még mindig a 13. helyen áll. Továbbá Nagyszombat, Győr-Moson-Sopron megye és Dél-Morvaország is az EU-27 NUTS-3 régióiba történő külföldi működőtőke-befektetés mértékét tekintve a fölső negyedbe sorolható.

•

Az egyetemi hallgatók egy lakosra eső számaránya a régióban meghaladja az EU átlagát (a centrope lakosságának mintegy 5%-a, ezzel szemben az EU lakosságának 4%-a tanul egyetemen), és az utóbbi évtized során a régió egyetemi centrumként a régión kívül is egyre növekvő jelentőségre tett szert.

1. ábra: a centrope SWOT analízise eredményeinek összefoglalása ERŐSSÉGEK Erős és stabil gazdasági és politikai fejlődés Jó előfeltételek tudásalapú tarsadalmi központ kialakításához Mély világgazdasági integráció Gyártó- és háttériparágak terén elért specializáció Számos komparatív előny Magas életszínvonal és sok természeti látnivaló

GYENGESÉGEK A régió belső összeköttetései rosszak, a régión belüli mobilitás alacsony A humántőke-vonzás terén fennmaradt problémák A régió egyes területein fennmaradt strukturális problémák Az infrastruktúrafejlesztés terén meglévő szűk keresztmetszetek

LEHETŐSÉGEK Arányon felül profitálni az európai integrációból A komparatív előnyök terén fennálló különbségek eredményes együttműködéshez szolgálnak alapul Számos politikai területen jelentős a forrásbevonási potenciál A régió több területe ambiciózus fejlesztési tervekkel rendelkezik

VESZÉLYEK Az európai dezintegráció fenyegetheti a gazdasági fejlődést Az alacsony szintű elkötelezettség a regionális politikai koordináció mellett növekvő egoizmushoz vezethet A kutatóintézetek elismertségének alacsony foka akadályozza a régióban a kutatási együttműködést A

régió

egyes

részeiben

fennálló

tartós

3

makrogazdasági kihívások

A régió pusztán csak méretéből fakadóan is a meglehetősen változatos gazdasági szerkezettel bír, a nagyméretű alrégiók számos eltérő komparatív előnnyel rendelkeznek (olyanokkal, mint a nagy városi központok, az iparvidékek, vagy akár a merőgazdasági területek által kínált előnyök), és a turizmusfejlesztéshez is igen változatos természeti környezetet kínálnak. Ez lehetővé teszi a kölcsönösen kedvező többoldalú cserekapcsolatok kialakítását, ösztönzőket kínál a vállalkozási hálózatok kialakításához, és klaszteralakítási lehetőségeket kínál a gyártóvállalatok számára, de a különféle turisztikai együttműködések számára is előnyös. Bár az elmúlt években a jelentős külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően a régió egészében a járműipari specializáció került a fókuszba, az egyes alrégiók városi központjai számos további specializált tudásintenzív és üzleti szolgáltatási központtal rendelkeznek (Bécs, Pozsony, Brünn), az iparosodottabb régiókban pedig elektromos felszerelések, számítástechnikai, elektronikai és optikai termékek gyártóközpontjai találhatók. Hasonló megfigyeléseket tehetünk a turizmus vonatkozásában is. E tekintetben a centrope a városi turizmus klasszikus vonzerőinek (találkozók, ösztönző programok, konferenciák és rendezvények), és olyan régióknak a kombinációját kínálja, ahol a rekreációs, wellness és fürdőturizmus gyorsan fejlődött az utóbbi évtizedek során. Sok lehetőség is felmerül e helyzet kapcsán, mivel – kicsi és nagyon nyitott gazdaságok csoportja lévén – a centrope egyes régiói továbbra is jelentős mértékben profitálnak a regionális és nemzetközi munkamegosztásba történő folyamatos bekapcsolódásuk révén. Amennyiben ezeket a lehetőségeket sikerül megragadni, az lehetővé fogja tenni a régiók számára, hogy arra a területre specializálódjanak, amelyen komparatív előnyökkel bírnak, és forrásbevonás segítségével elérjék a regionális fejlődésükhöz szükséges kritikus tömeget, amellyel megalapozzák a folyamatos gazdasági növekedésük és fejlődésük lehetőségét. A régió továbbá a regionálisan megkülönböztethető vonalak mentén zajló, határokon átívelő klaszterizációs folyamatok terén a gyártóipar és a szolgáltató ágazatok tekintetében egyaránt is komoly lehetőségeket mutathat fel.

Gyengeségek és veszélyek A centrope még mindig viszonylag csekély belső kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és jelentős belső egyenlőtlenségek jellemzik.

4

Van ugyanakkor a centrope régiónak néhány olyan gyengesége is, amelyből arra következtethetünk, hogy jelenleg a régió nem a legjobban használja ki ezeket a lehetőségeket. Különösen, és az európai munkamegosztásba való mély integrációja ellenére, a belső integráció (a régió belső részei között) még mindig fejletlen, és strukturális szempontból gyakran meglehetősen hierarchikus. Ez a megfigyelés a külkereskedelem kivételével szinte a projekt keretében megfigyelt összes határon átívelő tevékenységre igaz (külföldi működőtőke-befektetés, migráció, kereskedelem, diákmobilitás és szabadalmi hálózatok). Néhány példa: •

Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a centrope régióban, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról vagy Szlovákiából más centrope régiókba sokkal ritkábban irányul tőkebefektetés. Egyedül a Cseh Köztársaság hajtott végre jelentős befektetéseket, amelyek keretében összesen 15 FDI projektet hoztak létre a centrope régióban, amelyek nagy része az elmúlt évtized során a pozsonyi régióban valósult meg.

•

Csupán a centrope valamely NUTS-2 régiójában lakó emberek körülbelül 1,2%-a született más centrope országban, mint ahol lakik, és a centrope két NUTS-2 régiójának valamelyikében foglalkoztatott embereknek összesen 1,8%-a ingázott a határon keresztül 2009-ben; ezek a számok azóta, a migráció nemrégiben történt (2011. május) liberalizációja ellenére is, csak elenyésző mértékben növekedtek.

•

A határokon átívelő szabadalmazási együttműködés is meglehetősen kismértékű. Különösen az Ausztria és a centrope más részei közötti együttműködés marad el jelentősen attól a szinttől, ami egy mélyen integrált határokon átívelő régióban elvárható lenne. A közös szabadalmi kérelmek tekintetében osztrák partnerek a 2000-től 2008-ig terjedő nyolc év folyamán sohasem működtek együtt más, Ausztrián kívül a centrope régióban működő partnerrel.

•

A határokon átívelő diákcserét úgy tűnik, hogy korlátozza a centrope egyetemeinek mérsékelt elismertsége. Az osztrák centrope területén meginterjúvolt diákok csupán 16,6%-a, a szlovák centrope diákjainak 15,8%-a, a cseh centrope diákjainak pedig 10,5%-a tervezte, hogy más centrope országban tanulna, bár a diákok 43%-a tervezi, hogy külföldre megy tanulni.

A centrope régióban a diákok nagy száma ellenére a munkaerő képzettségi struktúrája általánosságban a középiskolai és technikumi oktatási szint dominanciáját tükrözi, miközben a munkavállalók körében a felsőoktatásban végzettek aránya elmarad az EU átlagától. Ez azt mutatja, hogy a régióban sokan a felsőfokú tanulmányaik befejeztével végül valahol máshol állnak munkába, és a centrope ezért jelentős agyelszívás veszélyével néz szembe. Ezt megerősítik a migrációs adatok is,

5

amelyek szerint a felsőoktatásban végzettek számaránya a centrope országokból külföldre távozók körében majdnem kétszer olyan magas, mint az ide érkezők között. Végezetül mind a centrope Regionális Fejlődési Jelentés projekt, mind pedig a kapcsolódó irodalom jelentős része kiemeli, hogy még mindig vannak a régióban tartósan fennmaradó gyengeségek a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések terén. Különösen az észak-déli közlekedési útvonalak maradtak alulfejlettek, és a meglévő infrastruktúra-fejlesztési tervek meglehetősen lassan valósulnak meg. A gazdasági szerkezet tekintetében továbbá a centrope néhány mezőgazdasági régiója az ilyen régiók tipikus gyengeségeivel küzd. A K+F és innovációs rendszer tekintetében nyilvánvaló jelei látszanak a régió nagyvárosai (Pozsony, Brünn és Bécs) és más centrope régiók közötti szerkezeti különbségeknek, más szavakkal tehát a szektorszerkezetet nézve a modern, tudásintenzív és üzleti szolgáltatások még mindig egyaránt alulfejlettek a centrope inkább mezőgazdasági jellegűnek mondható vidékein. Ezen gyengeségeket tekintve, és figyelmen kívül hagyva az eurozóna dezintegrálódásának potenciális kockázatát, ami pedig Európa többi részéhez hasonlóan, szintén negatívan befolyásolhatná a régió gazdasági fejlődését, a régióban a legnagyobb veszélyforrást jelenleg az jelenti, hogy a határokon átívelő cserekapcsolatok és a gazdaságpolitika terén a régiót még mindig viszonylag gyenge kapcsolatok fűzik egymáshoz, és inkább jelentős belső eltérésekkel jellemezhető. Ez magában rejti az egyes régiók túlzott egoizmusának veszélyét, ami lehetetlenné teszi, hogy realizáljuk azokat a kölcsönös előnyöket, amelyekre az erőteljesebb integráció és együttműködés révén szert tehetnénk. Az ilyen kockázatok közé sorolhatjuk például a régiók közötti meglehetősen erős versengést a tekintetben, hogy külföldi működőtőke-beruházásokat vonzó régiókká váljanak, vagy a K+F és innováció terén fennálló lehetőségek figyelmen kívül hagyását azért, mert inkább távolabbi, gyakran magasabb presztízsűnek ítélt partnerekkel kívánnak együttműködni. Ez a kockázat különösen fontos tekintettel arra a tényre, hogy a gazdasági válság következtében 2009-től a regionális fejlesztésekre fordítható közösségi források általánosságban megcsappantak, és a centrope egyes régiói jelentős makrogazdasági kihívásokkal néznek szembe. Ez pedig néhány régiót belesodorhat abba, hogy az erőteljes versengéssel nyerhető rövidtávú eredményeket részesítsék előnyben a régiók közötti együttműködéssel nyerhető hosszú távú előnyökkel szemben.

6

Politikai következtetések A határokon átívelő együttműködési politika tervezése tehát kiemelt fontossággal bír a centrope régióban. A centrope regionális fejlődési jelentés projekt eredményei, valamint a más régiók határokon átívelő együttműködését bemutató esettanulmányok alapján jelen tanulmány javaslata, hogy a centrope régióban a határokon átívelő politikai kezdeményezések a következő feladatok betöltésére összpontosítsanak: a) a más régiókban folyó tevékenységekre, fejlesztésekre vonatkozó információ összeállítása és átadása, b) a területi politika összehangolása a közigazgatási területhatárokon, c) a versenyképesség javítását célzó erőforrás-bevonás és saját projektfejlesztések a gazdaságpolitika különféle irányvonalai mentén és d) lobbizás a résztvevő régiók közös érdekében. Jelen jelentés ajánlja továbbá, hogy a határokon átívelő együttműködés központi területei azok legyenek, amelyeken a mobilitás korlátainak, a kölcsönös információátadás hiányának és a regionális szereplők közötti koordináció hiányának a hatása feltehetően a legsúlyosabb következményekkel járhat. Részletesebben tehát a jelentés azt ajánlja, hogy a centrope régió határokon átívelő politikái lássák el információval, koordinálják, egészítsék ki és erősítsék az országos stratégiákat a következőkben összefoglalt prioritások mentén, amelyek azután az egyéni célokba is beépíthetők: 1. prioritás: A határokon átívelő politikaalkotás és a határokon átívelő területi tervezés intézményi feltételeinek kialakítása és fejlesztése Ezt a prioritást kifejezetten a centrope intézményi szerkezetének olyan tartós szervezeti formává történő fejlesztésének kell szentelni, amely az EU alapokon kívül saját pénzügyi erőforrásokhoz történő hozzájutást is biztosít, továbbá a hatékony és eredményes határokon átívelő területi politikához és területfejlesztéshez szükséges infrastruktúra biztosításának és fejlesztésének, valamint annak, hogy a közvéleményben tudatosítsuk a centrope kezdeményezés és régió létét. Ezen prioritás központi célterületei lehetnek: 1. A határokon átívelő területi tervezés és határon átívelő politika irányvonalait meghatározó stratégiák és víziók felülvizsgálata – Ennek a célterületnek a részeként fontos feladat lenne annak kiértékelése, hogy az elkészült “centrope – vízió 2015” még mindig tükrözi-e az egyes centrope projektben résztvevő régiók stratégiai célkitűzéseit, és végül, amikor csak szükség mutatkozik rá, aktualizálni kellene a stratégiát egy megfelelő előretekintő dokumentum segítségével. Az ilyen előretekintő dokumentumoknak hosszabb időtávra kellene összpontosítaniuk

7

(például 2020-ig vagy 2025-ig terjedően), és ideális esetben a részt vevő régiókkal történő széleskörű egyeztetésen kellene alapulniuk, illetve a regionális közigazgatási szervek által demokratikus formában legitimációt kellene szerezni ezeknek annak érdekében, hogy megszerezzük hozzájuk a politikaalkotók lehető legnagyobb mértékű támogatását. 1. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek – 1. prioritás Funkció Célterület Határokon átívelő területi tervezés, intézményszervezés és tudatosítás Koordináció & közvetítés A centrope jelenlegi fejlesztési víziójának aktualizálása Tartós intézmény létrehozása a centrope projektjeinek irányítására

Információ

Az infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztési tevékenységek koordinálása Információnyújtás a határokon átívelő területi tervezési tevékenységekről Határokon átívelő monitoring-eszközök fejlesztése

A centrope régióban megrendezendő kulturális vagy turisztikai rendezvényekről információ nyújtása Tömegközlekedési információk összeállítása Lobbizás

Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések

Közös pozíció kialakítása a fontos európai infrastrukturális projektek vonatkozásában Lobbizás az infrastruktúra-fejlesztési projektek gyorsabb megvalósítása érdekében A centrope nyilvánosságának megteremtése, és a régió határokon átívelő jellegének nagyobb mértékű tudatosítása regionális vagy helyi jelentőségű kulturális rendezvényeken

Konkrét politikai példák - Előretekintő dokumentum készítése a 2025ig terjedő időszakra - A határokon átívelő területi tervezéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport tartós felállítása - Interregionális közösségi közlekedési társulás létrehozása - Állandó munkacsoportok vagy magas szintű munkacsoport felállítása - A meglévő munkaerő-piaci monitoringeszközök továbbfejlesztése - Hasonló eszközök fejlesztése más területeken - Tanulmányok megrendelése - az olyan meglévő koordinációs projektek folytatása és kiterjesztése, mint a CENTROPE MAP (térkép) projekt - A meglévő infrastruktúra (mint a centrope weboldala vagy hírlevele) felhasználása - A menetrendeket és tömegközlekedési módokat tartalmazó internetalapú információs rendszer kidolgozása - Pozíció és érvek kidolgozása a TEN hálózatok kapcsán - Közös pozíció kialakítása a nemzeti kormányok viszonylatában Az ilyen jellegű eseményekhez társszponzorálási eszköz teremtése

2. Tartósabb szervezeti keretrendszer kiépítése – Talán még sürgetőbb szükségletnek tekinthetjük, hogy az egymást követő projektekre épülő jelenlegi centrope együttműködést az állandóbb és tartós együttműködés kialakítása felé mozdítsuk előre. Az egyik megoldási lehetőség az lenne, ha stabilabb szerkezetet hoznánk létre a centrope központi koordinációs intézménye formájában. Egy ilyen magas szintű csoport a számos más határon átívelő régióban is működő titkárságok vagy tanácsok mintájára épülhetne fel. Továbbá, szintén a legfejlettebb határokon átívelő régiók között megfigyelhető példáknak megfelelően, ez az intézmény a partnerrégiók finanszírozásával (pl. a tagrégiók rendszeres hozzájárulásával) működhetne, és felelősséggel tartozna a) a közös vízió

8

megvalósításáért, b) a lent részletezett határokon átívelő politika különféle irányvonalainak koordinálásáért, c) az EU-s vagy más források bevonásával finanszírozott projektek életre hívásáért, és d) a különféle politikai szereplők között egyedi munkacsoportok segítségével történő közvetítésért. 3. A határokon átívelő területi tervezés intézményi helyzetének javítása – Függetlenül attól, hogy létrejött-e egy ilyen jellegű intézmény – hiszen ennek létrehozása némi időbe telhet –, e célterület keretében egy részcélunk lehetne, hogy a területi tervezés terén tartósabb intézményeket hozzunk létre. E tekintetben kiemelkedő fontosságú a területi tervezés jelenlegi helyzetét előrevivő magas szintű munkacsoport vagy konzultációs mechanizmus létrehozása. Ez az intézmény szolgálhatná egyrészt a partnereknek a területi tervezési kezdeményezések vonatkozásában történő kölcsönös informálását. Másrészt színtérként szolgálhatna, ahol a partnerrégiók közös érdekei (például az infrastruktúrafejlesztés vagy az EU iniciatívái tekintetében) kiforrhatnak. 4. Konkrét infrastruktúrafejlesztési tevékenységek – Ezen célterület körében intézkedéseket kellene hoznunk a) a regionális szereplők által az egyes régiókat érintő infrastruktúra-fejlesztési tervekről nyújtott információ megszerzése érdekében, b) a régió közlekedési infrastruktúrájáról a nagyközönség számára történő információnyújtásról, c) a centrope közlekedési társulás megalakítási előkészületeinek koordinálásáról és előkészítéséről, és d) a centrope régiók közös álláspontjának kialakítása és a TEN hálózatok fejlesztése kapcsán az EU szintjén történő lobbizás, továbbá a folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztési projektek gyorsított ütemű befejezése érdekében az egyes nemzeti kormányzatoknál való lobbizás tekintetében. 5. A tényalapú politikaalkotás eszközéül szolgáló, a határokon átívelő gazdasági fejlődést monitorozó eszközök kialakítása – Egy ilyen intézménynek ugyanakkor a határokon átívelő politikaalkotás és -értékelés terén fennálló komoly adatkorlátokkal is szembe kellene néznie. Jelenleg az elérhető adatok elsősorban az aggregált indikátorokra korlátozódnak, amelyek jelentős része nem tartalmazza a területi fejlesztési folyamatokhoz szükséges részleteket. Bizonyos indikátorok ugyanakkor csak nagyon kevés régióban állnak rendelkezésre, és még ha be is szerezhetők, gyakran nem összemérhetők. Az olyan, egyszerre aktuális és összehasonlítható adatok forrásainak kialakítása, amelyek hasznosíthatók lennének az operatív döntéshozáshoz, így nagy kihívás marad a centrope számára. Azok a kezdeményezések, amelyek jelenleg az ilyen adatok kialakítása terén folynak (például a munkaerő-piaci monitoring eszköz, amelyet jelenleg folyamatban lévő projektben, illetve a centrope MAP projekt során alkalmaztunk),

9

azt mutatják, hogy ilyen eszközök kialakíthatók. Az ilyen irányú kezdeményezéseket tehát folytatni, ösztönözni kellene, és ki kellene szélesíteni a körüket. A cél az lenne, hogy öt év alatt a centrope olyan helyzetet alakítson ki, amelyben minden politikai vállalást megbízható, összemérhető és megfelelő lebontású adatok alapján lehet értékelni. 6. A határon átívelő régió tudatosítása – Végül, ezen intézményi fejlesztés velejárójaként a centrope szereplői több erőforrást fektethetnének be a határon átívelő politikák közösségi támogatottságának erősítésébe, és a határon átívelő régió létének tudatosításába. Bár nyilvánvaló, hogy jelenleg nem ezek a kérdések állnak a centrope projekt középpontjában, a leginkább költséghatékony és eredményes módja, hogy legalább részben segítsük ennek a célnak a megvalósulását, hogy a meglévő regionális és helyi rendezvényeket (például kiállításokat, konferenciákat és fesztiválokat) használjuk fel arra, hogy a régió határokon átívelő jellegét tudatosítsuk. 2. prioritás: A centrope régiót erőteljesen integrálódott tudásrégióvá fejleszteni Ezen prioritás körében, és eltekintve a kutatási és fejlesztési tevékenységeknek juttatott támogatásoktól, a központi cél, hogy a centrope-ot erőteljesen integrált, nyitott régióvá tegyük, amelyben a diákok, kutatók és munkavállalók szabad áramlása nem ütközik korlátokba, és amely inkább a folyamatos „agycsere” által ágyazódik be a globális tudásgazdaságba, mintsem az agyelszívás révén. Ennek a központi célnak az elérése érdekében tett lépéseink a következők lehetnek: 1. Egyetemek közötti együttműködési tevékenységek kiépítése – a centrope szereplői törekedhetnének arra, hogy növeljék a régióban a diákmobilitást, például azáltal, hogy informálnák a diákokat a centrope régióban felvehető létszámokról és a külföldi tanuláshoz nyújtható pénzügyi támogatási lehetőségekről, ösztönzőkkel támogathatnák a kutatók áramlását (mobilitási ösztöndíjakkal, vagy speciális centrope egyetemi tanszékekkel, amelyek nemzetközi hírnévre szert tett professzorokat hívhatnának meg, hogy a centrope különféle egyetemein kurzusokat tartsanak), támogathatnák a centrope kutatóinak a nemzetközi kutatási hálózatokba való integrálódását, koordinációt biztosíthatnának az EU-s kutatási projektekhez nyújtott határon átívelő konzultációhoz, saját intézkedéseket foganatosíthatnának annak érdekében, hogy a centrope kutatási terület jellege több nyilvánosságot kapjon (például a centrope tekintetében releváns témájú workshopok és konferenciák szervezésével vagy pénzügyi támogatásával), és közös tananyagot fejleszthetnének bizonyos területek vonatkozásában (például egy virtuális ”centrope Egyetem„ létrehozásával).

10

2. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek – 2. prioritás Funkció Egyetemi rendszer Koordináció & közvetítés

Célterület

Konkrét politikai példák

Modulrendszerű, határokon átívelő tananyagok fejlesztése az egyetemi diplomákhoz A diákok áramlását segítő országos ösztöndíjakhoz megszerezhető pénzügyi források koordinálása

- Virtuális centrope egyetem felállítása

Kutatói ösztöndíjak koordinációja a centrope régiók és országok körében A kutatási projektekhez kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások koordinációja Információ

Információnyújtás a centrope régió diákjai számára Információnyújtás a centrope régióban dolgozó kutatók számára A centrope vonzóbbá tétele a külföldről érkező diákok számára

Lobbizás

Lobbizás azon kutatási területek európai finanszírozási támogatásáért, amelyeken a centrope komparatív előnyökkel rendelkezik

Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések

A kutatók mobilitását segítő ösztönzők biztosítása

Klaszter-támogatás Koordináció & közvetítés Információ Lobbizás

Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések

Nagyobb nyilvánosság elérése a centrope „kutatási helyszín” jellegének A centrope kutatóinak integrációjához nyújtott támogatás Az országos koordinálása

klaszter-támogatási

programok

A klaszterekre és potenciális partnerekre vonatkozó információ nyújtása a centrope-ban klasztervállalkozások számára Lobbizás a határokon átívelő klasztereknek az országos és EU szintű határokon átívelő klasztertámogatási programok forrásaiból történő támogatásáért A határokon átívelő együttműködéshez szükséges infrastruktúra létrehozása A klaszterekhez szükséges humánerőforrás bázis létrehozása

Vállalkozási kutatás Koordináció & közvetítés Információ

Erőforrás-bevonás &

Az innovációs politika irányításának koordinálása és kapcsolódó tanácsadás A jelenlegi koordináció fenntarthatóságának javítása A határokon átívelő együttműködés erőteljesebb tudatosítása Pénzügyi ösztönzők nyújtása a határokon átívelő

- centrope munkacsoport létrehozása a diákok és kutatók határokon át történő vándorlásának támogatására - centrope munkacsoport létrehozása a K+F és innovációs politika területére - A centrope számára kapcsolati pontok létrehozása az európai kutatási programokhoz (a meglévő országos kapcsolati pontok felhasználásával) - általános centrope diáktájékoztató anyagok összeállítása - Tájékoztató anyag összeállítása centrope legfontosabb kutatási helyszíneiről - centrope diáktájékoztató anyag összeállítása - Információnyújtás a centrope régió angol nyelvű oktatási programjairól Középpontban az információs és kommunikációs technológia, az egészségügy, a környezetvédelem, a közlekedési kutatás, a társadalomtudományok és a humán tárgyak - Nemzetközileg elismert tudósok által tartott centrope előadások szervezése - Workshop, szeminárium vagy konferenciasorozatok szervezése a centrope szempontjából kiemelt fontosságú területek vonatkozásában - Saját alapok képzése a centrope partnerség keretében létrehozott kutatási projektekhez - centrope klasztermegfigyelő központ létesítése - Tájékoztatás a regionális klaszter-támogatási politikák kapcsán - Partner-workshopok szervezése - Az egyes klaszterekre vonatkozó tanulmányok rendelkezésre bocsátása

- A határokon átívelő klaszterek létrehozásának témájához kapcsolódó tanulmányok megrendelése (pl. piackutatás) - Határokon átívelő legjobb gyakorlati tapasztalatcserék szervezése - Klasztermenedzsment képzés szervezése (centrope klasztermenedzsment akadémia) - A legjobb tapasztalatok megosztása - Benchmark innovációs politikák - A legjobb tapasztalatokra épülő útmutatás biztosítása - Újságok, hírlevelek, internetes fórumok, vásárokon történő megjelenés, saját rendezvények szervezése - Saját kutatói adatbázis kialakítása - A jelenlegi határokon átívelő kutatási csekk

11

saját projektfejlesztések

K+F együttműködéshez

Egyetemeken kívüli oktatási rendszer Koordináció & A diákmobilitást segítő országos ösztöndíjak közvetítés pénzügyi forrásainak koordinációja A diplomák kölcsönös elismerésének javítása Határokon átívelő moduláris felnőttoktatási tananyag fejlesztése Információ Információ nyújtása a centrope-ban a tanulók számára Információnyújtás a centrope régióban működő iskolák közötti partnerkapcsolatokról Erőforrás-bevonás & Határokon átívelő tanulórégió programsorozatok saját projektfejlesztések létrehozása és koordinálása

program folytatása - Pénzügyi források nyújtása az EU projektek előkészítéséhez - Munkacsoportok létrehozása - Közös oktatási validációs központ felállítása - centrope virtuális felnőttoktatási egyetem létrehozása Általános centrope diáktájékoztató összeállítása - Iskolai partnercsere-eszköz létrehozása - Helyi projektek létrehozása és támogatása a tanulórégiók kialakításáért

2. A vállalkozói szféra kutatási és innovációs kapacitásának fejlesztése – Ezt a célkiűzést a centrope klaszterpolitikái támogatásának szentelhetnénk azáltal, hogy a régióban megtalálható potenciális együttműködő partnerekről információval szolgálunk, megteremtjük a klaszter jellegű együttműködéshez szükséges infrastruktúrát, az országos és regionális klasztertámogatási programokról információt nyújtunk, és lehetőség szerint a programok koordinációját is ellátjuk, valamint hozzájárulunk a klaszterek humánerőforrás-bázisának megteremtéséhez. Ezeken kívül cél lehet nemcsak a régióban befektetők számának növelése, de a szabadalmakért folyamodók számának növelése is azáltal, hogy erőforrásokat vonunk be és erősítjük az együttműködést a régióban. Ezt pénzügyi ösztönzők segítségével is el lehet érni (például a határokon átívelő kutatási csekk program folytatásával, amelyet a “centrope_tt” projekt keretében fejlesztettünk ki és vezettünk be), de a célzott tudatosítással és információnyújtással, valamint az innovációs politika irányításának fejlesztésével és a meglévő határon átívelő K+F együttműködési vállalkozások fenntarthatóságának növelésével is. 3. A felsőoktatási szegmensen kívüli oktatási együttműködés – A fentiek mellett a felsőfok alatti oktatási szinteken tanuló diákok mobilitását is támogatni kellene. Ezen a területen a centrope szereplői segíthetnének azáltal, hogy ötleteket adnak a határokon átívelő kétnyelvű tananyagok összeállításához, amelyekben például a közös terület bizonyos aspektusait (mint a közös történelmet például) fel lehetne tárni. Ezen kívül a határon túlra irányuló kirándulásokat és tanulmányi utakat, a határon túli ösztöndíjakat, amelyekhez a regionális és helyi önkormányzatok pénzügyi támogatásokkal járulnak hozzá, szintén fel lehet arra használni, hogy a határon túli tanulást még vonzóbbá tegyük. Az, hogy az egész életen át tartó tanulásban való részvétel számaránya számos centrope régióban alacsony, azt mutatja, hogy a képzést nyújtók (pl. iskolák és felnőttképző intézmények) közötti együttműködés a határokon átívelő politika másik központi eleme lehetne. Ezen a

12

területen az ausztriai vidékfejlesztési program keretében kialakított és megvalósított oktatási stratégiák egész sorának példáját fel tudnánk használni hasonló helyi tevékenységeknek határon átívelő kontextusban történő megtervezéséhez. 3. prioritás: Határokon átívelő munkaerőpiacok integrálása Ezt a prioritást közvetlenül a régióban dolgozó emberek mindennapi problémáinak megoldására lehetne szentelni. Részletezve tehát a régió más országaiban történő munkavállalás iránt érdeklődő emberek előtt álló mobilitási korlátok felszámolására és az információhiány megszüntetésére fókuszálhatna, segítve a határokon át ingázókat és az aktív és passzív munkaerő-piaci politika kapcsán történő tapasztalatcserét. A prioritás keretében megfogalmazott központi célok a következők lehetnek: 1. A határokon átívelő mobilitás megkönnyítésére irányuló jelenlegi kezdeményezések erősítése, és a határon túli munkába állítási tevékenységek fejlesztése – E tekintetben a centrope szereplői törekedhetnének az állami foglalkoztatási szolgálatok (PES) a határokon átívelő munkaerőpiacon játszott szerepének és megbízhatóságának megerősítésére azáltal, hogy segítenék a határon túli munkába állítás rugalmasabb és kevésbé bürokratikus formáinak kifejlesztését a regionális állami foglalkoztatási szolgálatokkal történő együttműködés segítségével (mint például az EURES Pannonia projekt esetében), a határon túli munkába állítást segítő eszközök aktív fejlesztésével és működésük javításával, és a szaktudás határokon keresztüli átadásának elősegítéséhez való hozzájárulással (például közös szakmai képzési vagy szakmai validációs központ segítségével). 3. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek – 3. prioritás Funkció Munkaerő-piaci politika Koordináció & közvetítés

Célterület

Konkrét politikai példák

Támogatás nyújtása a határon túli munkába állítási tevékenységek koordinációjához

- Workshopok szervezése és külön projektek szervezése - Határokon átívelő foglalkoztatási paktumok létrehozása - Közös oktatási validációs központ létesítése

A diplomák centrope régión belüli kölcsönös elismerésének javítása Támogatás nyújtása a kiválóság-cseréhez az aktív munkaerő-piaci politika keretében, illetve a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokkal

Információ

A migránsok számára nyújtott szolgáltatások koordinációja Információ nyújtása a centrope régióiban fennálló munkakörülményekről Projektek létrehozása a határon túli munkavállalókkal történő konzultáció és a

- Workshopok szervezése - A legjobb gyakorlatot bemutató tájékoztató anyagok készítése - A szakértőcsere megszervezése Tapasztalatcsere szervezése a fogadóközpontok között, stb. Információs kiadvány és tréningkezdeményezések az állami foglalkoztatási központok (PES) szociális dolgozóival Az osztrák-magyar határtérségben megvalósult IGR Jövő a határtérségben

13

számukra nyújtandó támogatás céljából Információnyújtás a különböző országokban a felnőttoktatás keretében szerzett végzettségekről A külföldre vándorlók segítségével integrálni a centrope régiót a nemzetközi hálózatokba

Információ nyújtása a régióba várhatóan betelepülő (magas szintű szaktudással rendelkező) emberek számára Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések

Közös érdekeltségű célcsoportok számára speciális projektek kezdeményezése

Közös kiegészítő képzési programok létrehozása

elnevezésű projekthez hasonló projektek inspirációs célú felvázolása - Kiadványok és projektek ilyen célú felhasználásra - A centrope felsőoktatási szakmai validációs központjának létrehozása - A centrope kivándorlói hálózatának (expat network) létrehozása - A potenciális hazatelepülők számára információ nyújtása a munkaerő-piaci feltételekről - A régióban működő angol tanítási nyelvű iskolák és a migránsok számára nyújtott szolgáltatások listájának rendelkezésre bocsátása - A határon túli munkavállalók, kisebbségek, a más centrope országból érkező migránsok célcsoportjaira történő összpontosítás - A határokon átívelő gyakornoki programok kialakítása és kiterjesztése - Határokon átívelő „igényalapú képzés” nyújtása az aktív munkaerő-piaci politikákon keresztül a külföldi működötőkebefektetésekre adandó válaszul

2. Az időszakos és körkörös migrációt támogató rendszerek létrehozása az agyelszívás elkerülésére és annak érdekében, hogy a régiót a magas szakmai képzettséggel rendelkező migránsok számára vonzóbbá tegyük. Ezt el lehet érni például a határokon átívelő tanulási vagy gyakornoki programok nyújtásával éppúgy, mint olyan projektekre való ösztönzéssel, amelyek a célja a határon túli munkavállalóknak a fogadó országbeli jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos konzultáció biztosítása (ahogy jelenleg az osztrák-magyar határ mentén megvalósított IGR projektben jelenleg is történik), vagy a kitelepültek révén azáltal, hogy külföldi hálózatokhoz való kapcsolatot biztosítanak. 3. A legjobb gyakorlati tapasztalatok megosztása, és az aktív munkaerő-piaci politikák koordinációja a munkaerőhiány elkerülése érdekében, és az egyes célcsoportok helyzetének javítása céljából – A munkaerő-piaci integrációt a régióban támogatni kell majd ugyanakkor megfelelő aktív munkaerő-piaci intézkedések segítségével is. A centrope szereplői megszervezhetnék a legjobb gyakorlati tapasztalatok cseréjét a kevésbé képzett és idősebb munkavállalókat sújtó munkanélküliség elleni küzdelem és a munkavállalási kilátások javítása érdekében, mivel az ezeket a munkaerő-piaci csoportokat sújtó problémák azonosak a centrope régió több területén. Erőforrásokat kellene továbbá fordítani eredeti centrope projektek létrehozására, amelyek az aktív munkaerő-piaci politikákra összpontosítanak a bizonyos célcsoportokat érintő területeken, és amelyek terén a határon túli résztvevők különös kompetenciával bírnak (például határon túli munkavállalók, a több országban élő kisebbségi csoportok, és valamely centrope országból érkező, és egy másik centrope országban lakó bevándorlók). Végezetül, a meglévő

14

infrastruktúra használatára vonatkozó kiemelt koordináció (például képzési centrumok) szintén termékeny talajává válhatna a munkaerő-piaci politika szereplői közötti együttműködésnek. 4. prioritás: A centrope régió nemzetközi versenyképességének biztosítása A centrope sajátosságai okán egyrészt arra kellene hangsúlyt fektetni, hogy a régióknak, mint a külföldi működőtőke-befektetések célterületének a pozícióját biztosítsuk és javítsuk, hiszen a külföldi működőtőke-befektetés kiemelt fontosságú a centrope számára. Másrészt szintén fókuszpontba kellene állítani a határokon átívelő kis- és középvállalkozói hálózatok támogatását, mivel jelentős mennyiségű dokumentum rögzíti a kis- és középvállalkozások problémáit, amelyek a tevékenységük nemzetközivé tétele és a határokon átívelő kapcsolati hálójuk kialakítása során felmerülnek; illetve az együttműködési kezdeményezések létrehozását a turizmus terén, mivel ez a határokon átívelő együttműködés egyik klasszikus területe; továbbá az exportalap erősítését a tudásintenzív és értékesíthető szolgáltatások terén, mivel a legtöbb centrope ország csak minimális mértékben exportál ilyen szolgáltatásokat. Ezen a területhez kapcsolódó fő céljaink a következők lehetnek tehát: 1. A centrope régiónak az itteni gazdaságokba történő külföldi működőtőkebefektetésekre gyakorolt vonzerejének megtartása és fokozása – Először is folytatnunk kell az arra irányuló próbálkozásunkat, hogy a centrope régiónak, mint külföldi működőtőke-befektetési (FDI) célterületnek közös marketingstratégiáját megalkossuk. Továbbá, és konkrétabban, szintén szükség lenne rá, hogy az „igényalapú képzési” intézkedések, az aktív munkaerő-piaci politika (azokban az esetekben, amikor a kvalifikált munkaerő-kínálat valamely régióban nem elégséges az új FDI által felvetett igények kielégítésére), vagy előzetes információs eszközök bevezetése terén (azokban az esetekben, ahol valamely FDI elhelyezése magával vonja a határokon átívelő területi tervezés és/vagy infrastruktúrafejlesztés igényét más centrope régiókban) az új fejlesztéseket koordináljuk. Végezetül, a centrope régió erőteljesebb integrációját támogathatná a határokon átívelő ipari vagy vállalati hálózatok kialakítása, és a vállalkozások (multinacionális és helyi) közötti együttműködés megerősítése a határokon átívelő klaszterizációs politikák segítségével, illetve a bizonyos kiválasztott vezető vállalatok számára szervezett speciális információs rendezvények által (különösen, amennyiben ezek újonnan települtek a régióba). 2. A meglévő és új KKV-hálózatok mélyebb integrációjának elősegítése – Ezt az országos és regionális KKV-támogatási programok koordinációjához történő

15

hozzájárulással, a nemzetközivé válás fontosságának a KKV-k körében történő tudatosításával, a KKV-k számára a nemzetközivé válás érdekében tett erőfeszítéseiket segítő információnyújtással, és új támogatási és képzési eszközök bevezetésével lehetne elérni. 4. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek – 4. prioritás Funkció FDI politikák Koordináció & közvetítés

Információ

Célterület

Konkrét politikai példák

Előzetes információ nyújtása a nagy potenciális befektetések vonatkozásában Nagymértékű külföldi működőtőke-befektetések esetén hozzájárulás a munkaerő-piaci politika koordinálásához Információ nyújtása a határon átívelő régióban található potenciális beszállítókról és vevőkről

- Területi tervezési tanács felvázolása

Lobbizás

A centrope régió FDI “”védjegyének" bevezetése

Koordináció & közvetítés

Hozzájárulás a kis-középvállalkozói támogatási programok koordinációjához

Információ

A nemzetközivé válás fontosságának tudatosítása a KKV-k körében Információnyújtás a KK_V-k tervezési és nemzetközivé válási törekvéseinek támogatására

Erőforrás-bevonás & Új támogatási és képzési eszközök fejlesztése a saját KKV-k nemzetközi porondra lépésének segítésére projektfejlesztések Tudásintenzív szolgáltatások Koordináció & A tudásintenzív szolgáltatásokkal kapcsolatos közvetítés országos politikák koordinációjához történő hozzájárulás Információ Információ nyújtása a tudásintenzív szolgáltatások terén megvalósítandó tanácsadói projektekre vonatkozó tenderek kapcsán Információnyújtás a nemzetközi porondra lépést tervező szolgáltató cégek számára Lobbizás Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések Turisztikai politika Koordináció & közvetítés

Információ

Lobbizás

Lobbizás tudásintenzív szolgáltatási klaszterek létrehozásáért (különösen a nagyvárosokban) Saját határon átívelő klaszterek létrehozása tudásintenzív ágazatokban (különösen nagyvárosokban) A magán-, állami- és civilszféra szereplőinek nyújtott segítség határokon átívelő ajánlatok készítéséhez a MICE és fürdőturizmus célközönsége számára itt-tartózkodásuk idejének kiterjesztése érdekében A jobb turisztikai ajánlatok kialakítására irányuló kezdeményezések koordinációja és támogatása Információ nyújtása turisztikai látnivalókról a rövid ideig tartózkodó üdülők és a centrope régióból egy napra érkező turisták számára A centrope turisztikai “védjegyének” bevezetése

- Az igényalapú koordinációja

képzési

intézkedések

Részvétel workshopokon és szemináriumokon - Fókuszjelentések készítése pl. a régió járműipari beszállítóiról - Tanulmányutak szervezése Közös marketing-kezdeményezések létrehozása a régióban - Szakértői munkacsoportok létrehozása - A legjobb tapasztalatok megosztása - Sikertörténetek közzététele, és konzultációs szolgáltatások nyújtása és koordinációja - A centrope KKV-k nemzetközi porondra lépését támogató ügynökségének megalapítása - Tanácsadó biztosítása a nemzetközivé válás segítésére - Képzés nyújtása a KKV menedzserek számára - A tapasztalatcserének és a legjobb gyakorlat megosztásának megszervezése - A centrope szolgáltatási tenderfigyelőközpont létrehozása - A centrope szolgáltató cégek nemzetközi porondra lépését támogató ügynökségének megalapítása - A tanácsadó cégekre, kreatív ágazatokra vagy üzleti szolgáltatásokra történő összpontosítás - A centrope turisztikai tanácsának létrehozása - Közös turisztikai stratégia kidolgozása

- A legjobb tapasztalatok megosztásának megszervezése - Az olyan kezdeményezések folytatása, mint amilyen a centrope turisztikai portál - Speciális információs eszköz biztosítása az iskolai kirándulások és nyári táborok megszervezéséhez - Közös marketing-kezdeményezések indítása

16

Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések

Projektek generálása a turisztikai minőségének javítása érdekében

ajánlatok

Projektek generálása a helyi, határokon átívelő turisztikai fórumok, illetve a speciális érdekcsoportokra összpontosító klaszterek és a regionális turisztikai erőforrások előremozdítása érdekében

3

4

5

a régió érdekében - Turisztikai minőségfejlesztő szemináriumok szervezése - Projektek létrehozása a regionális turizmus infrastruktúrájának és attrakcióinak fejlesztése érdekében - A közös történelemre, a határon átívelő identitástudatra és a közös természeti értékekre történő összpontosítás

Határokon átívelő hálózatok kiépítése a tudásintenzív szolgáltatási ágazatokban – Ezt ugyanazoknak az eszközöknek a felhasználásával el lehetne végezni, mint amelyek a KKV támogatási politikák vagy a klaszterfejlesztések esetében alkalmazhatók, de az ilyen klaszterek fejlesztésének kezdeményezésével, illetve a centrope szolgáltatási tendermegfigyelő-állomásának létrehozásával is – amely összegyűjthetné a szolgáltatási tendereket, amelyeket a centrope régióban és más európai országokban írtak ki, illetve azokat, amelyeket az Európai Bizottság írt ki a tudásintenzív szolgáltatók nemzetközi porondra lépésének és hálózatépítésének támogatására – és speciális tanácsadói szolgáltatások kialakításával, amelyek a centrope tudásintenzív szolgáltatási szektorának nemzetközi porondra lépését támogatják. A turisztikai politikák koordinációjához történő hozzájárulás – Ez elérhető lehet olyan intézmények létrehozásával, amelyek előmozdítják a helyi és regionális hatóságok, illetve a magán-, állami- és civilszféra közötti együttműködést a centrope régión belül annak érdekében, hogy létrehozzuk a centrope turisztikai stratégiáját, amely kiegészíti a centrope vízióját; közös marketingeszközök létrehozásával éppúgy, mint a határokon átívelő termékfejlesztésre és továbbfejlesztésre vonatkozó kezdeményezések megerősítésével; és a határokon átívelő turizmus fejlesztéséhez szükséges stratégiai dokumentumok fejlesztésével (például. centrope turisztikai marketingstratégia, centrope turizmusfejlesztési stratégia). A turisztikai szolgáltatások minőségének, infrastruktúrájának és belső struktúrájának fejlesztése – Ebben az esetben is a centrope szereplői által vállalható politikai kezdeményezés lehet a legjobb gyakorlati módszerek megosztása a turisztikai vállalkozások támogatása érdekében, illetve specializálódott tanácsadó szolgáltatások kialakítása. A határon átívelő turisztikai kínálat létrehozása és megfelelő belső szerkezet létrehozása érdekében a centrope szereplőinek még aktívabban kellene sürgetni a tematikus turizmus multilaterális fórumainak, vagy klasztereinek a létrehozását (például történelmi és kulturális alapok, bortermelés, hagyományos konyhaművészeti specialitások,

17

rekreáció és sportturizmus, és egyebek), és támogatni a határokon átívelő üdülési csomagajánlatok, illetve a közös koncepcióval és marketingtevékenységgel rendelkező rekreációs célpontok létrehozását.

18

A1 táblázat: A centrope SWOT analízisének eredményei Erősségek Stabil intézményi környezet Stabil makrogazdasági környezet Nagymértékű gazdasági növekedés

Alacsony munkanélküliségi ráta és magas foglalkoztatottság Erőteljes növekedésű régió Jelentős piacra jutási lehetőséget kínáló régiók közelében található A gyorsan növekvő kelet-európai piacok közelsége

Számos természeti- és potenciális turisztikai érték

A városi központokban jelentős arányban nemzetközi a lakosság összetétele Magasan fejlett telekommunikációs infrastruktúra, és a technikai infrastruktúra magas szabványi követelményei A természeti-, a környezeti- és életszínvonal magas

A külföldi működőtőke-befeketetések egyik legvonzóbb terepe Európában Kereskedelmi szempontból erős világgazdasági beágyazottság Feltárt komparatív előny a magasabb és alacsonyabb középfokú szaktudást kívánó gyártmányok terén

A járműszektorban és a háttérágazatokban növekvő specializáció Jelentősen diverzifikált (a fókusz jelentős mértékben a gyártóiparra helyeződik)

Lehetőségek

Gyengeségek

Veszélyek

A válsággal szembeni ellenállóság erősítette a komparatív előnyt A megbízható makrogazdasági stratégiák növelik a régió vonzerejét

Széttartó makrogazdasági fejlődés a centrope egyes területein Nagy regionális eltérések mutatkoznak minden indikátor alapján Gyorsan növekvő munkaerőhiány a magas képzettséget igénylő foglalkozások esetén a nagymérvű növekedés időszakában

Az utóbbi évek lassúbb termelékenység-növekedése lefaraghatja a komparatív előnyt A régió egyes részein makrogazdasági kihívások jelentkeznek

Elhelyezkedés, infrastruktúra és népesség Fontos európai közlekedési Megfelelő politikai útvonalak mentén intézkedések hiányában a helyezkedik el munkaerő-állomány csökkenésének veszélye Az előrejelzések szerint Az infrastruktúra-hálózat tartós lassú népességcsökkenés, gyengeségei és dinamikus népességnövekedés a városi központokban A közlekedési és infrastrukturális tervezés terén és a fejlesztési politika terén alacsony szintű az együttműködés A nagy városi központok környékén a közlekedési infrastruktúra kapacitásproblémákkal küzd Jelentős különbségek vannak a törvények és a regionális fejlesztéseket irányító intézmények működése között Jelentős különbségek vannak az infrastruktúra és a környezetvédelmi szabványok között Területi tervezés és nemzetközivé válás Arány felett profitálhat a A belső integráció alacsony, és folyamatos európai gyakran inkább hierarchikus integrációból jellegű Jelentős behatolási A határon átívelő mobilitás lehetőség a nem EU-s csekély kelet-európai piacokra A határon átívelő vállalkozási hálózatok létrehozásához nyújtott intézményi támogatások alacsony mértékű koordinációja Szektorszerkezet A határokon átívelő Általában kevés területen erős klaszterek létrehozására a specializáció jelentkezik némi készség A nemzetközivé válás A magas szintű üzleti viszonylag kis területen szolgáltatások csekély aránya lehetséges (a KKV-k (a fővárosok kivételével) számára)

A más (határon átívelő) régiók erősebb versenyének nyomása

A meglévő infrastrukturális befektetési tervek lassan valósulnak meg Várható közlekedési infrastruktúra problémák, különösen az észak-déli összeköttetések szempontjából A sok különféle nyelv és néha a határon átívelő kompetencia hiánya akadályozza a határon átívelő területi tervezést és politikát

Európa dezintegrációja a növekedésre kedvezőtlen hatással lehet Valamely nagy külföldi működőtőkebefektetés áthelyezése Agyelszívás veszélye

A gyors szerkezetváltás növelheti a munkaerő-piaci problémákat A regionális specializáció hiánya az egyes helyszínek közötti versenyre túlzott hangsúlyt helyezhet

19

A fővárosok magas szintű üzleti szolgáltatásoknak adnak otthont

A funkcionális specializációnak nem sok jele mutatkozik a régiókban

A régiók közötti eltérések lehetőséget nyújtanak a specializációra és a vállalkozói hálózatok kialakulására Gyors strukturális változás a szolgáltatásközpontú szektorokban A termelékenységi szintek tekintetében gyors felzárkózás tapasztalható Erős ipari bázis

A1 táblázat folytatása: A centrope SWOT elemzése eredményeinek elemzése Erősségek Jelentősen fejlett egyetemi rendszer A diákok és nemzetközi diákok összesített számának gyors növekedése Manifesztálódott mobilitási törekvések a centrope diákjainak körében A középfokú végzettségű és jól képzett kétkezi munkások magas részaránya Az EU27-ek átlagát meghaladja a tudományos és technológiai szakterületen foglalkoztatottak számaránya A feltalálói szabadalmak részaránya a régióban magas A szabadalmazás jelentős integrációja a nemzetközi hálózatokba Nagyszámú kutatóintézetnek ad otthont

Alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatási ráták Magas szintű állományi stabilitás

Lehetőségek

Gyengeségek Oktatási rendszer Az oktatás terén jelentős Kevés világhírű felsőfokú forrásbevonzási potenciál oktatási intézmény Az alkalmazott kutatási és mérnöki szaktudás terén jelentkező magas potenciál

Élethosszig tartó tanulásban kevesen vesznek részt

A centrope egyetemeinek alacsony elismertsége a potenciálisan mobil diákok körében A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő alacsony részaránya Innovációs rendszer Magas egyetemi és vállalati Meglehetősen heterogén kutatási együttműködési regionális innovációs és K+F potenciál kapacitás Egyes régiókban ambiciózus fejlesztési projektek (pl. Brünnben )

Alacsony szintű együttműködés a régión belüli szabadalmaztatás terén A K+F finanszírozásának alacsony szintje a legtöbb régióban Gyenge kapcsolatok az egyetemi és oktatási rendszer felé A régiók között nagy funkcionális távolság Kevés nemzetközileg elismert kutatóintézet van A szabadalmi kérvények száma a régióban alacsony Munkaerőpiac A nagyobb mobilitás Az idősebb munkavállalók hozzájárulhatna a alacsonyabb részvétele munkanélküliség csökkenéséhez Magas szintű szaktudással rendelkezők számának csökkenése a munkanélküliek és munkavállalók között egyaránt Jelentős regionális eltérések a határon átívelő mobilitás

Veszélyek A híres oktatási intézmények hiánya gátolja az interregionális együttműködést

Az innováció irányítása terén egyes országokban instabil politikai környezet; ez negatívan hathat a régió fejlődésére Az innovációs rendszerek központjai sokszor a centrope régión kívül találhatók

Magas hosszú távú munkanélküliség néhány régióban, és a munkanélküliek szakmai lemaradásának veszélye

20

A fővárosok a magas szintű üzleti szolgáltatások számára teret adnak A turizmus különféle típusainak előmozdításához rendelkezésre álló természeti alapadottságok A turisztikai igények növekedése és színvonala tekintetében egyaránt kulcsfontosságú piacok közelében való elhelyezkedés

hiánya miatt Tudásintenzív szolgáltatások és turizmus Határokon átívelő turisztikai A nagyvárosokon kívül a termékek fejlesztése magas szintű üzleti szolgáltatások aránya csekély Közös marketingtevékenységekre való törekvések, információ- és know-how-csere Az együttműködésnek köszönhető szinergia-hatások

Az aktuális turisztikai ajánlatok színvonala egyes régiókban alacsonyabb Heterogén infrastruktúra és struktúra biztosítása a turizmus számára Különféle nézetek a különféle turisztikai formák fejlesztésének fontosságáról

Kevés pénzügyi/személyzeti erőforrás áll rendelkezésre a határokon átívelő turizmus- és szolgáltatás-fejlesztés céljára A távolabbi turisztikai célpontok által generált erősödő verseny