CÉLOK A SZIGETKÖZBEN | ÚJABB KVÓTA SZERZİDÉS | KLÍMAREFERENS KÉPZÉS INDUL | DÍJAK A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT | MEGÚJUL A KÁMONI ARBORÉTUM | BİVÜLT A VADONLESİ | A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE LEHET VERESPATAK | RÉSZTVEVİREKORD A FÖLD ÓRÁJÁN
Zöld honlap 2010. március
Kérjük kímélje a környezetet és ne nyomtassa ki a dokumentumot.
Köszöntı
Kedves Olvasó! Az évszakhoz képest szokatlan hideg és szeles idı ellenére már számos jele mutatkozik a közelgı tavasznak. A tétova napsugarakon túl például az, hogy épp most hagytuk magunk mögött az elsı tavaszi ünnepet, március tizenötödikét, amikor is az ünnepen módom volt a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, lovagkeresztjét és a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét átadni a köztársasági elnök úr által kitüntetett kollégáimnak, továbbá miniszteri elismerı okleveleket adományozni a hazai környezetvédelem, természetvédelem és vízügy számos kiváló szakemberének. Megható volt látni, mennyi elkötelezett és tisztességben megöregedett ember szolgálja ezt a szakmát országszerte. A kitüntetettek között volt barlangkutató és szakíró, gátır és természetvédelmi ır is. Ilyen alkalmakkor mindig büszkeség tölt el, amiért egy ilyen gazdag és szép szakterületet vezethetek, és jó tudni azt is, hogy az ország minden pontján kiváló szakemberek dolgoznak a zöldhatóságoknál, a nemzeti parkoknál és a vízügyi igazgatóságoknál.
2010. március
Visszatérve a tavaszhoz: ilyenkor én is örömmel figyelem a természet ébredezését. Kibújtak az elsı hóvirágok, amelyekrıl ugye tudjuk, hogy védettek, ezért jobb, ha a természetes élıhelyükön gyönyörködünk bennük ahelyett, hogy letépnénk ıket. Ilyenkor tavasszal a nemzeti parkok természetvédelmi ırszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerő kirándulóhelyeken. És a hóvirág az egyik újdonsága a minisztérium megújult Vadonlesı programjának is, amely a tavasz tiszteletére több új növény- és állatfajjal bıvült ki. Március elejétıl már a hóvirág, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a mocsári teknıs és az imádkozó sáska adatait is rögzíthetik a lelkes önkéntes megfigyelık. A program tavaly ıszi indulása óta már közel két és fél ezer állat- és növénymegfigyelés került fel a térképre. A kirándulószezon indulásával remélem, hogy még többen keresik fel nemzeti parkjainkat - amelyek látogatószáma nagy örömömre évrıl évre növekszik -, és figyelik majd meg ezeket a szép természeti értékeket.
01
Közben persze nem szabad megfeledkeznünk a tavasz másik velejárójáról sem: "tavaszi szél vizet áraszt" - mondja a dal, és ezt bizony országszerte tapasztalhatjuk is. A tavaszi hóolvadás megindítja a vizeket, vízügyi szakembereink pedig felkészülten folytatják a belvízi - és helyenként az árvízi - védekezést. Közben megkezdıdtek az ilyenkor szokásos vízszabályozási munkák is: a Velencei-tavat feltöltjük, a Balatonból leeresztünk egy kicsit, hogy mindig a megfelelı vízszint legyen nagy tavainkban. És végül egy vallomás: miniszterként számos programon veszek részt, naponta módom van különbözı környezetvédelmi projekteket indítani vagy átadni, de a közelmúltban a számomra egyik legkedvesebb esemény az volt, amikor egy szép tavaszi napon magam is kerékpárnyeregbe pattanhattam. A minap ugyanis tekerhettem néhány kilométert azon az új kerékpárúton, amely most épült meg Kaposszekcsı és Dombóvár között - és bevallom, ennek a feladatnak nagyon szívesen tettem eleget. Zárszóként pedig egy emlékeztetı: március 27-én tartjuk világszerte a Föld Óráját, amikor is egy órára lekapcsoljuk a világítást, hogy felhívjuk a figyelmet bolygónk védelmére. Én magam is így fogok tenni, és valamennyiüket arra kérem, hogy amikor csak tehetik, Önök is kapcsolják le a fölösleges világítást maguk körül. Üdvözlettel: Szabó Imre miniszter
HÁZUNK TÁJÁN A környezetvédelem hírei Magyarországról
Klímareferens szakképzést kezdeményezett a zöldtárca
2010. március
Cél a Szigetköz vízpótlása és ökológiai rehabilitációja
Szakértıi tanulmány készült a Szigetköz vízpótlásának lehetséges mőszaki megoldásairól, melyek célja a Szigetköz vízpótlása és ökológiai rehabilitációja. A hat verzió közül az egyik lehetıség a Duna vízhozamának növelése oly módon, hogy a szlovák fél a mindenkori vízhozam felét a közös fımederbe tereli. Egy másik verzió egy új, kanyargós ág építését javasolja az ártérben, amely több ponton keresztezi a Dunát, újra összekapcsolva az elkülönült vizeket. A harmadik változata szerint a fımeder vízszintjének megemelésére átmenetileg mobil fenékgátakat helyeznének el, a Duna így magától folyna át a Szigetközbe. Egy további megoldás a Duna fımedrének szőkítése a fımeder anyagával. Egy másik szakértıi javaslat szerint az optimális vízszint elérése a Duna régi fımedrének feltöltésével érhetı el, a vízszint így 3-4 métert emelkedne. Végül a lehetséges megoldások között szerepel a mederszélesítés olyan természetes módja, amelynek eredményeként hordalékréteg kialakulásával pár évtized alatt akár 2 métert is emelkedhetne a mederszint, és a Duna fımedre újra összekapcsolhatóvá válna a Szigetköz ágrendszerével. A tanulmányt a tárca társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre bocsátja.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére klímareferens képzéssel bıvült az Országos Képzési Jegyzék, így a közeljövıben megkezdıdhet a klímaváltozás, a klímavédelem és az energetika iránt érdeklıdı fiatalok egyetemi oktatása. A képzés 6 modulból álló szakmai hátterét a környezetvédelmi tárca biztosítja, amely rendeletben határozza meg a képzés szakmai és vizsgakövetelményeit. A képzésben résztvevı diákok a környezetvédelem, a klímaváltozás hazai és nemzetközi hatásairól, jogi szabályozásairól, az ehhez főzıdı technológiai megoldásokról, illetve a pályázati rendszerek, pályázati projektek megvalósítási lehetıségeirıl hallgathatnak elıadásokat. A hallgatók megismerkedhetnek a környezetvédelmi technikusi feladatokkal, tanulhatnak a klímatudomány alkalmazásairól, a fenntarthatóság elméletérıl és gyakorlatáról. A tananyagban szerepelnek energetikai és környezettechnológiai ismeretek is, és a hallgatók megismerkedhetnek az önkormányzatok klímavédelmi feladataival is. Szabó Imre átadta a Környezet Védelméért Díjakat
Újabb kiotóikvóta-szerzıdést kötött a zöldtárca
02
A zöldtárca csaknem 2 millió tonna kiotói kvóta eladására kötött szerzıdést, melybıl várhatóan 4 milliárd forint bevétel folyik be a KvVM erre a célra elkülönített kincstári számlájára. A mostani ügylettel együtt a zöldtárca eddig mintegy 40 milliárd forintnyi kvótabevételre tett szert, melyet maradéktalanul a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében használ majd fel mérhetı szén-dioxidkibocsátást csökkentı beruházásokra. A teljes eladható kvótavagyonhoz viszonyítva kisebb tételő
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a X. Környezetvédelmi Bálon átadta a Környezet Védelméért Díjakat. A cégek kategóriájában a díjat az Alcufer Kft. nyerte el, amely modern hulladékfeldolgozó berendezést telepített évi 120 ezer tonna gépjármőroncs, nagymérető elektromos és elektronikai termék szakszerő feldolgozására, anyagainak megfelelı szétválasztására. Magánszemély kategóriában a Környezet Védelméért Díjat Galli Miklós, a Duparec Kft. alapítója, a hazai hulladékhasznosítás egyik kiemelkedı alakja érdemelte ki, aki nemzetközi kapcsolataival a környezetvédelmi ipar magyarországi megteremtéséhez és fejlesztéséhez is aktívan hozzájárult, európai szintő elismertséget szerzett. A Környezet Vé-
kvótamennyiséget a szerzıdı kereskedı cég részletben hívja le, a kvóták végfelhasználója Japán. Eddig Magyarország ennek mintegy 10%-át értékesítette. Ahogy azt a tárca már tavaly nyilvánosságra hozta, a kvótaértékesítésbıl korábban összesen csaknem 36 milliárd forint folyt be, ebbıl már mintegy 15 milliárd forintot lekötöttek a Klímabarát Otthon panel alprogramjának pályázói, a hagyományos építéső épületekre pedig folyamatosan érkeznek a pályázatok. A ZBR részeként a tárca hamarosan további pályázatokat ír ki energiatakarékos háztartási gépek és energiatakarékos izzók cseréjére.
delméért Díjakat 2000-ben alapította a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége azzal a céllal, hogy erkölcsi támogatást biztosítson a kiemelkedı környezetvédelmi ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató környezetvédelmi vállalkozásoknak és kimagasló környezetvédelmi munkásságot felmutató személyeknek. Szabó Imre Lászlót
hivatalában
fogadta
Borbély
2010. március
II. Magyarországi Klímacsúcs Budapesten
A II. Magyarországi Klímacsúcson a politika, a tudomány, a gazdasági szektor és a civil szervezetek képviselıi ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák az éghajlatváltozás elleni cselekvés, a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlıdés legfontosabb kérdéseit. Szabó Imre miniszter felszólalásában a megújuló energiahordozók arányának növelésére hívta fel a figyelmet, valamint hangsúlyozta: cél az energiaimport-függıségünk csökkentése és a kevésbé környezet-terhelı társadalmi-gazdasági fejlıdés elısegítése. Elıadásában a miniszter ismertette Magyarország éghajlatváltozás elleni tevékenységének stratégiai kereteit, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát és a Nemzeti Környezetvédelmi Programot. Magyarországnak is felelısséget kell vállalnia a klímaváltozás kockázatának mérséklésében - húzta alá a tárcavezetı. Hazánk azonnali tájékoztatást kért a nagybányai bányaberuházásról
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hivatalában fogadta Borbély Lászlót, Románia környezetvédelmi és erdészeti miniszterét, aki a Duna Csúcstalálkozóra érkezett Budapestre. A találkozón a kétoldalú együttmőködés fıbb témáiról, köztük a verespataki és a nagybányai aranykitermelési tervek környezeti vizsgálatáról tárgyaltak. Szabó Imre hangsúlyozta, hogy hazánk a második EU-tagállam Csehország mellett, ahol törvény tiltja a cianidos technológia alkalmazását. Továbbra is határozottan ellenezzük a verespataki beruházás engedélyezését, és bízunk abban, hogy Románia kormánya más, kevésbé kockázatos fejlesztési lehetıségeket tud kínálni a térség gazdasági felemelkedéséhez - hangzott el. Borbély László megerısítette, hogy a román környezetvédelmi minisztérium nem tett lépéseket a verespataki aranybánya-nyitási beruházási terv 2007 szeptemberében felfüggesztett környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásának folytatására. A beruházó cég nem rendelkezik érvényes területrendezési engedéllyel. Csaknem 70 pályázat az illegális hulladéklerakók felszámolására
03
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hivatalos tájékoztatást kért romániai minisztertársától a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindításáról és a fejlesztés engedélyezési eljárásáról. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a sajtóból értesült arról, hogy a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén egy vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kéri a román hatóságoktól. Szabó Imre miniszter a
Közel hetven pályázat érkezett több mint 166 millió forint támogatási igénnyel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázatára, melyet a zöldtárca az önkormányzatok és a non-profit társadalmi
határon átnyúló környezeti hatásokról szóló Espooi Egyezménnyel összhangban kérte, hogy a román fél haladéktalanul tájékoztassa hazánkat, ha a beruházó a román hatóságokhoz benyújtja kérelmét a fejlesztés engedélyezésére. A magyar zöldtárca folyamatosan figyelemmel kíséri majd az eljárást, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a határ közelébe ne települhessen Magyarország területét környezetvédelmi szempontból veszélyeztetı beruházás. Brüsszeli igen a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programra
szervezetek számára hirdetett meg 100 millió forintos keretösszeggel. Azok a pályázatok részesülhetnek támogatásban, amelyek nem csupán az elhagyott hulladék egyszeri összeszedését célozzák meg, hanem a megelızést, a tájékoztatást és a területek utógondozását, valamint - adott esetben - a terület funkcióváltását is magába foglaló komplex programot tartalmaznak. A tárca 2008ban hirdette meg elıször az illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatását célzó pályázatot. Azóta mintegy ezer helyszínen 100 ezer köbméter elhagyott hulladékot számoltak fel közel 200 sikeres pályázat keretében, amelyhez több mint 450 millió forint támogatást nyertek el az önkormányzatok és a civil pályázók. A pályázatok értékelése április elejéig tart.
2010. március
Minisztériumi felülvizsgálat a dunakeszi tızegláp ügyében
Brüsszel jóváhagyta a 8,6 milliárd forint összköltségő Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási nagyprojekt rekultivációs elemének támogatását. A projekt során 90 önkormányzati hulladéklerakó rekultivációja kezdıdött meg. A lerakók közül 25-öt felszámolnak, a felszedett hulladékot szétválogatják, a szelektálást követıen a fémeket értékesítik, a veszélyes hulladékot megfelelı ártalmatlanító helyre szállítják, a komposztálódott és az inert hulladék a helyszínen marad. A további 65 lerakót rekultiválják, azaz záróréteggel látják el és lefedik azokat, megakadályozva a szennyezıanyagok esıvíz általi bemosódását. Ezzel a beruházással több mint 160 ezer ember környezete válik tisztábbá, élhetıbbé. A várhatóan 2011 végén befejezıdı munkálatok során közel 1 millió m2 területet tisztítanak meg a környezetet károsító hulladéktól. Magyarország dobogós a környezetvédelmi projektekkel
04
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter elrendelte a dunakeszi tızegláppal kapcsolatos fıfelügyelıségi határozat minisztériumi felülvizsgálatát, hogy megállapítsa, jogszerő volt-e az eljárás és a döntés. Mint ismeretes, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség megsemmisítette az elsıfokú hatóság döntését, mely szerint lápnak minısül a szóban forgó terület. Az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, és számos természetvédelmi civil szervezet is petíciót nyújtott be a környezetvédelmi tárcához ez ügyben. A minisztérium célja, hogy több oldalról megalapozott szakértıi vélemény alapján szülessen döntés arról, hogy az adott terület természetvédelmi szempontból lápnak minısül-e, és így a törvény erejénél fogva védett-e. Megújul a Kámoni Arborétum növényzete
Magyarország az elsık között áll az uniós környezetvédelmi nagyprojektek benyújtását és elfogadását tekintve a tagállamok között. A kormány 17 nagyprojekt támogatásáról döntött, majd kiküldte Brüsszelbe jóváhagyásra, ebbıl már tíz pályázat megkapta a zöld jelzést. Ezek a nagyprojektek összesen több mint 251 milliárd forint értékő környezetvédelmi beruházást jelentenek. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) több mint 1000 milliárd forint támogatási összegő környezetvédelmi beruházást generál, mellyel nagymérték-
Mintegy 171 millió forint uniós támogatásból 2011 ıszére felfrissül a közel 150 éves szombathelyi Kámoni Arborétum növényvilága. A fejlesztés eredményeként a 25 hektáros besőrősödött kert
ben javítja az ország környezeti állapotát, és számos új munkahelyet is teremt - mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a KvVM Fejlesztési Igazgatóság konferenciáján. A KEOP környezetvédelmi téren 2007 és 2013 között 1050 milliárd forinttal gazdálkodhat. 2007-es meghirdetése óta 1430 pályázat érkezett szennyvízkezelés, vízminıség-javítás, kármentesítés, természetvédelem, árvízvédelem, fenntartható fogyasztás és e-környezetvédelem témában. Elkészült az országos hulladékgazdálkodási terv Hamarosan a kormány elé kerülhet a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amelynek fı célkitőzése, hogy a jelenlegi 22,5 millió tonnáról 2014-re 20 millió tonna alá csökkenjen az országban évente keletkezı hulladékmennyiség - mondta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára egy budapesti konferencián. A szakállamtitkár elmondta: az országgyőlés 2010 második felében fogadhatja el az elvben 2009 és 2014 közötti idıszakra vonatkozó tervet, amely a korábbi stratégiáknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a hulladékkeletkezés megelızésére. A tervben fontos szerepet tölt be a tartós fogyasztási cikkek javíttatásának, újrahasználatának népszerősítése, az energetikai hasznosítás társadalmi elfogadottságának erısítése, a hulladékszegény gyártási technológiák támogatása, valamint a házhoz menı szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése.
2010. március
10%-kal nıtt a nemzeti parkok látogatóinak száma
05 Tavaly közel 10%-kal növekedett a hazai nemzeti parkok regisztrált látogatóinak száma: 2009-ben több mint 1 millió 390 ezren keresték fel a nemzeti parkokat. Ez a látogatószám-növekedés figyelemre méltó a hazai turizmus szemszögébıl is, 2009-ben ugyanis a gazdasági-pénzügyi válság következtében - a korábbi növekedést követıen csökkent a belföldi vendégforgalom: az elızetes adatok szerint az elmúlt évben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken több mint 7%-kal csökkent a belföldi vendégek száma. A nemzeti parki látogatók száma ezzel szemben, 2007 és 2008 után - amikor 14-15%-os látogatószámemelkedés volt mérhetı - továbbra is dinamikusan növekszik, ami a bıvülı programkínálatnak és a marketing területén a Magyar Turizmus Zrt.-vel tör-
megtisztul, az értékes növényállomány "levegıhöz" jut. A projekt során 34 ezer négyzetméter területet tisztítanak meg a nemkívánatos, elburjánzott cserjéktıl, inváziós fajokat és beteg, erısen sérült fákat távolítanak el. Ezen kívül hétszáz faegyedet telepítenek, és 3600 négyzetméter területen cserjéket ültetnek, amellyel a különösen nagy értékő speciális növényanyag pótlása, kiegészítése, rehabilitációja valósul meg. A szombathelyi Kámoni Arborétum 25 hektáros területén ma közel 2500 növényfaj él. A projekthez szorosan kapcsolódik a Kámoni Arborétum komplex turisztikai célú fejlesztése, melynek során egy látogató- és ökoturisztikai központ épül fel, létrejön egy 5,4 km hosszú tanösvényhálózat, valamint egy 22 km hosszú túraútvonal, amely az arborétumot köti össze a térség látnivalóival. Bírságolható a védett hóvirág leszakítása
Hóvirág helyett nárcisszal, jácinttal, tulipánnal, vagy más, virágüzletekben, kertészetekben kapható, nem védett növénnyel lepjük meg a hölgyeket tavasszal - javasolja Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A hóvirág 2005 szeptembere óta az Európai Unióban veszélyeztetett növények közé tartozik, s mint ilyen, védett. A védetté nyilvánítást megelızıen Magyarországon évente több millió tı hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeirıl - és adtak el nınap környékén. A növényfaj leszedése vagy tövestıl való kiásása természetvédelmi bírságot von maga után. Természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, tövestıl való kiásása esetén pedig háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges, és a védett növény pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot, az bőntettnek minısül, mely akár 3 évig terjedı szabadságvesztéssel is büntethetı. Tavasszal a nemzeti parkok megerısített természetvédelmi ırszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerő kirándulóhelyeken. A vízügy felkészülten védekezik a belvíz és az árvíz ellen
A vízügyi igazgatóságok felkészültek a belvízi és az árvízi védekezésre - jelentette be Szabó Imre
ténı együttmőködésnek is köszönhetı. Tíz nemzeti parkunk március 4-7. között az Utazás Kiállításon is bemutatta ökoturisztikai kínálatát.
2010. március
Újabb fajokkal bıvült a Vadonlesı program
Újabb fajokkal bıvült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tavaly ısszel elindult, Európában úttörı jellegő Vadonlesı programja: újabb három növény- és két állatfaj elıfordulási helyének rögzítése vált lehetségessé, ezzel a látogatók már 14 védett fajra vonatkozó megfigyeléseit oszthatják meg másokkal. Március elejétıl már a hóvirág, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a mocsári teknıs és az imádkozó sáska adatai is rögzíthetık a programban. A program indulása óta már közel két és fél ezer elıfordulási adatot regisztráltak önkéntes megfigyelık. A megújult honlap rendszeresen frissülı hírek rovattal, a korábbi megfigyeléseket bemutató összesített térképpel és hazai természetfotósok által készített képanyaggal teszi még vonzóbbá a magyarországi természeti kincsek megismerését. A Vadonlesı program állat- és növényfajok adatainak győjtését és a megfigyelések mőholdfelvételek segítségével történı helymeghatározását és rögzítését teszi lehetıvé. A program bekerült a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerbe (NBmR), mely Magyarország természeti állapotát követi nyomon már több mint tíz éve. Megkezdıdött a Velencei-tó vízpótlása és a Balaton vízeresztése
06
környezetvédelmi és vízügyi miniszter az Országos Mőszaki Irányító Törzs központjában, kihelyezett kormányszóvivıi tájékoztatón. Látogatásakor 675 kilométeres szakaszon volt árvízvédelmi készültség az országban, a belvízzel elöntött terület nagysága pedig 114 000 hektár volt. Csaknem 900 vízügyi szakember vett részt az ár- és belvízi védekezésben, és 128 db szivattyútelep 13,1 millió m3 belvizet emelt át a befogadókba. A kormányzat folyamatosan biztosítja az árvízi és belvízi védekezéshez szükséges forrásokat - hangsúlyozta a miniszter. A talajok telítettsége, az olvadó hótakaró és az elırejelzett csapadékok alapján további belvízvédekezésre kell számítani a téli-tavaszi idıszakban - tette hozzá. Nem terheli többé a Dunát Budapest szennyvize
Budapest szennyvize nem terheli többé a Dunát, mostantól már Budáról is az új tisztítómőbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti fıgyőjtıcsatornán keresztül. Ezzel összekapcsolódott az uniós támogatással megépített új fıvárosi szennyvíztisztító rendszer minden létesítménye. Mostantól már Budáról is az új tisztítómőbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti fıgyőjtıcsatornán keresztül. A telep egyéves próbaüzemi mőködése 2009. augusztus elején kezdıdött, azóta a fıváros pesti oldalának középsı kerületeiben keletkezı teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csıvezetékeken keresztül. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyéves próbaüzemi mőködése félidejéhez érkezett. Mindez hatalmas elırelépést jelent a folyó szennyezésének csökkentésében, hiszen a Budapesten keletkezı szennyvízmennyiség mintegy fele eddig biológiai tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába folyt. Ütemterv a Duna és mellékfolyói környezetvédelmének javítására
Megkezdték a Velencei-tó vízpótlását a Pátkaitározóból, a vízeresztés várható idıtartama másfél hónap. A vízpótlás célja, hogy a tó jelenlegi 152 centiméteres vízszintje az idegenforgalmi szezon elıtt elérje a 160-165 centiméter körüli értéket. A Székesfehérvár-Kisfalud-Dinnyés közötti kerékpárút az M7 autópálya keresztezésében lévı szakaszon a vízpótlás idejére víz alá kerül, ezért a kerékpárutat használni tilos. A Balatonnal ugyanakkor a szakemberek megnyitották a Sión a vízeresztı zsilipet, hogy levezessék a Balatonból az
A Duna vízgyőjtıterületén lévı erıforrások környezettudatos felhasználásáról szóló "Duna Nyilatkozatot" fogadtak el a Duna vízgyőjtı területe
elmúlt hetek csapadékos idıjárása miatt összegyőlt többlet-vízmennyiséget. A Balaton maximális vízszintjének felsı határa 110 cm a siófoki vízmérce "0" pontjára vonatkoztatva, zsilipnyitáskor a vízállás 111 cm volt. A vízeresztés célja a szinten tartás, ezért fokozatosan nyitják meg a zsilipet. A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelik és értékelik a vízgyőjtın kialakult hidrometeorológiai helyzetet, és ez alapján döntenek a jövıben a vízeresztés intenzitásáról és idıtartamáról. Közel 30 milliárdos szennyvízberuházás indul a Tápió menti térségben
országainak miniszterei a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság tanácskozásán Bécsben. A résztvevık ütemtervben rögzítették a Duna és mellékfolyói környezeti tényezıinek javítására 2015-ig bevezetendı intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a településekrıl és a mezıgazdaságból származó természeti és termesztéses szennyezés visszafogása, az emberi tevékenység káros hatásainak megfékezése, például hallépcsık építésével, foszfátmentes mosószerek bevezetésével és a véletlen szennyezésekre vonatkozó hathatós kockázatcsökkentéssel. A terv magában foglal a lápvidékek védelmére és újbóli összekötésére irányuló intézkedéseket, és megfelel az uniós Víz Keretirányelv fıbb elvárásainak. A miniszteri találkozón elfogadtak a Duna vízgyőjtıjének 17 részvízgyőjtıjére vonatkozó árvízi akcióterveket is. Az intézkedések a Duna vízgyőjtı területét otthonának tekintı mintegy 80 millió embert érintenek.
2010. március
Klímabarát jármőveket Debrecenben
Aláírták a Tápió menti régió szennyvízelvezetése és tisztítása elnevezéső uniós nagyprojekt támogatási szerzıdését a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás tanácsának ülésén. Hazánk egyik legnagyobb szennyvízberuházása 20 település korszerő szennyvízelvezetését és tisztítását oldja meg, tisztább és egészségesebb környezetet teremtve több mint 80 ezer lakos számára. A 29,2 milliárd forintos beruházáshoz 24,2 milliárd forint támogatást nyújt a Környezet és Energia Operatív Program. Az eseményen részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki elmondta: hazánkban az elmúlt nyolc évben mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra, a csatornázottság jelenleg meghaladja a 71 százalékot. A miniszter hozzátette: a munka folytatódik, az országos szennyvízprogram szerint 2015-re a csatornázottság országos szinten eléri majd a 90 százalékot. Kerékpárút épült Kaposszekcsı és Dombóvár között
07
terveznek
majd
Alternatív meghajtású, klímabarát gépjármővek gyártásával és karbantartásával foglalkozó képzés indul a Debreceni Egyetem Mőszaki Karán, a gépészmérnök szak gépjármőtechnikai szakirányán. A kar, illetve a Brassai Sámuel Gimnázium és Mőszaki Szakközépiskola között létrejött megállapodás értelmében az egyetem és a középiskola közös elektronikai labort alakít ki a mőszaki karon, az iskola mőhelyében pedig az intelligens autók javításának, karbantartásának speciális ismereteit sajátíthatják majd el a jövı klímavédı szakemberei. Amikor elıször kiírták a levegıvel hajtott úgynevezett pneumobilok versenyét, a debreceni jármő lett az év pneumobilja, sıt beválasztották Magyarország 100 csodája közé. A tavaly megrendezett, akkumulátoros csavarhúzó gépekkel mőködı elektromobilok megmérettetésén is elsı helyezést értek el. Törpekuvikok az Aggteleki Nemzeti Parkban
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter felavatta, majd kerékpárral végighajtott azon a közel egy kilométer hosszúságú, mintegy 55 millió forintból megépült kerékpárúton, amely hozzájárul a környezetkímélı közlekedés biztosításához Kaposszekcsı és Dombóvár között. A beruházás-
hoz 46 millió forinttal járult hozzá az Unió. A most átadott mintegy egy kilométer hosszú út a legutolsó szakasza annak az összesen öt kilométer hosszú kerékpárútnak, amely Dombóvárt köti öszsze Kaposszekcsıvel. Az út középszakaszán egy kerékpáros fedett pihenı is létesült, ahol a kerékpárok biztonságos tárolását egy rögzített kerékpártároló biztosítja. A kaposszekcsıi önkormányzat további tervei közt szerepel sövény telepítése és fák ültetése a kerékpárút mellett, valamint egy kis tőzrakó hely kialakítása és szeméttartó kihelyezése a kerékpáros pihenı mellett. A miniszter elmondta, hogy a kerékpárutak hossza a következı három évben megduplázódhat, s talán meg is háromszorozódhat.
KITEKINTİ hírek az Európai Unióból és a nagyvilágból
Egy Magyarországon kuriózumszámba menı kistestő bagolyfaj példányait, törpekuvikokat láttak az Aggteleki-karszt területén, Szádvár környékén; a madár, amely a magas hegyek fenyves- és elegyes erdeit kedveli, "kóbor" állat nálunk, azaz alkalmi megjelenéső a hazai erdıkben. Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa február végén és március elsı napján vette észre a nem mindennapi állatokat. Nem is egy, hanem két törpekuvikot látott a madarász, feltehetıen a madarak párban álltak. A nemzeti park munkatársai figyelemmel kísérik majd sorsukat, és azt különösen szeretnék tudni, valóban egy párt alkotnak-e a példányok. A törpekuvikok a Kárpát-medencében fészkelnek, de hazánkban ritkán látott vendégek. Országosan az adatok szerint eddig tíz körül mozog azon megfigyelések száma, amikor sikerült szemügyre venni egy-egy példányt idehaza. Télen, vélhetıen a hideg elıl húzódtak le a szomszédos hegyekbıl, de arra is volt már példa, hogy "átnyaraló" volt egyegy példány.
Kína hivatalosan is csatlakozott a koppenhágai klímaegyezményhez
2010. március
Románia Verespatakot a világörökség részévé nyilváníttatná
08
Románia vizsgálja annak a lehetıségét, hogy az UNESCO világörökségének részévé nyilváníttassa Verespatakot (Rosia Montana), ahol aranybányát nyitna egy cég. A romániai mővelıdésügyi tárca jelenleg fontolgatja, hogy elindítsa-e a hosszas eljárást. Amennyiben sikerülne a világörökség részévé nyilváníttatni Verespatakot, akkor a település fokozottabb védettségnek örvendene. Elsı lépésként a román minisztérium esetleges kérése úgynevezett várakozó listára kerülne. Amennyiben az UNESCO megalapozottnak tartja a román állam kérését, akkor a bukaresti hatóságoknak költséges dokumentációt kell összeállítaniuk a végleges elismerés érdekében. A kanadai-román vegyes vállalat már több mint tíz éve próbálja megszerezni az engedélyeket a román államtól, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját az ott rejlı 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst ciántechnológiát alkalmazó kitermelése érdekében.
Kína hivatalosan is csatlakozott a tavaly decemberben született koppenhágai klímaegyezményhez, és ezzel az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként támogatja a megállapodást. Kína hajlandó növelni éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, és feltétel nélkül teljesíti üvegházgáz-kibocsátási vállalásait - mondta a kínai miniszterelnök a decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferencián, ahol kijelentette: Kína betartja és akár túl is teljesítheti a 2020-ig tartó idıszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési vállalásait. Kína évi 6,8 milliárd tonna szén-dioxiddal az elsı számú üvegházgáz-kibocsátó a világon. Az ázsiai ország vezetése a konferencia elıtt, múlt novemberben közölte, hogy az energiahatékonyság növelésével 2020-ig 40-45 százalékkal csökkenteni kívánja az egységnyi bruttó hazai termékre (GDP) jutó széndioxid-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest.
Hulladékgazdálkodási rendszer Beregszászban Magyar segítséggel épül ki a hulladékgazdálkodási rendszer az ukrajnai Beregszász körzetében. A beregszászi járás 50 települését érintı hulladékgazdálkodási rendszerének a tervei az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 22 millió forint összegő támogatásával készültek el. A projekt kidolgozásában a szabolcsi önkormányzat gesztorálásával alakult megyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulás, a Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Beregszászi Járási Tanács vett részt. A tervek alapján a kárpátaljai Jánosi település határában hoznak létre egy korszerő hulladéklerakó helyet, válogatóval és újrahasznosítóval együtt, ahová a környék 100 ezer lakosának háztartási hulladékát szállítják majd. A létesítmény építésére március végén nyújtják be a végleges pályázatot az Európai Unióhoz, s annak elfogadása után, az elképzelések szerint egy éven belül kialakítják a telephelyet.
2010. március
ENSZ: nem elegendıek a vállalások a 2 Celsius-fokos cél tartásához
09
Nem elégségesek az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére eddig tett nemzeti vállalások a 2 Celsius-fokos felmelegedési cél tartásához - figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kiadott jelentés. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom elıtti állapothoz képest 2 Celsius-fokos szinten belül kell tartani ahhoz, hogy az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményei elkerülhetık legyenek. Az UNEP kilenc kutatóközpont számításain alapuló modellje szerint ugyanakkor a 2 fokos cél "közepes valószínőséggel" való tartásához a globális kibocsátási csúcsot 2015 és 2021 között kellene elérni, ezután már csökkenésbe fordulna a kibocsátás. Az UNEP vezetıje szerint a kibocsátáscsökkentés mellett jelentıs potenciál rejlik még a fakitermelés lassításában és az erdıtelepítések támogatásában. Szeméttakarót fedeztek fel az Atlanti-óceán felszínén is
Washington is felvette a harcot a nejlonszatyrok ellen
Az amerikai fıvárosban idén január 1-tıl rendelet írja elı, hogy az élelmiszerboltokban fizetni kell a nejlonszatyorért. Washington az elsı amerikai város, ahol hasonló szabályt vezetnek be. A lakosság azonban igencsak megosztott. A bírálók elégedetlenségét fokozza, hogy míg az eredeti tervek szerint kizárólag szupermarketekre vonatkozott volna a rendelet, végül minden olyan helyet kötelez, ahol élelmiszer kapható. Egy másik nagyváros, San Francisco radikálisabb lépésre szánta el magát 2007-ben: itt egyenesen betiltották a nejlonszatyrok használatát. Idén júliusban Los Angelesben is hasonló jogszabály lép életbe; az itteni rendelet ráadásul a papírból és más lebomló anyagokból készült bevásárlótáskák árát is 25 centben határozza meg. Más amerikai városok és államok egyelıre ellenállnak a szatyorkultúra megtörését célzó kezdeményezéseknek. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2008-ban 3,96 millió tonna mőanyag hulladék keletkezett az Egyesült Államokban. Rekordmennyiségő résztvevı a 2010-es Föld óráján
Már mostanra megdılt a Föld órája résztvevıinek rekordja: idén 92-re nıtt azoknak az országoknak a száma, amelyek jelezték részvételüket a környezetvédelmi akcióban. Az idei év abból a szempontból is áttörést jelent, hogy elsı alkalommal vesz részt az akcióban a G20 csoport összes országa. Eddig 1100 település csatlakozott a világszerte március 27-én tartandó akcióhoz, melynek során a résztvevık egy órára lekapcsolják a világítást. Tavaly összesen 88 ország vett részt a nemzetközi kezdeményezésben. A regisztráltak között 17 olyan ország van, amely elıször borul sötétségbe egy órára. Különleges, világító nemzetközi "Föld órája focival" is próbálják felhívni az emberek figyelmét a környezetvédelem és az energiatakarékosság fontosságára. Dél-Afrikában, amely idén a labdarúgó-világbajnokság helyszíne, speciális, világító Föld órája focira hívják majd meg
Hatalmas mennyiségő mőanyag törmelékbıl álló szeméttakarót fedeztek fel a kutatók az Atlantióceán felszínén, a Karib-szigetektıl északra. Szakértık véleménye szerint az északi szélesség 22. és 38. foka között elterülı óceánrészre a felszíni áramlatokkal érkeznek a törmelékek. Hasonló áramlások szállítanak mőanyagtörmeléket a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között lebegı, több száz négyzetkilométeren szétterülı csendes-óceáni szemétfolthoz. Az Atlanti-óceán említett térségében az elmúlt 22 évben több mint 64 ezer apró mőanyagdarabot győjtöttek össze a Woods Hole-i Sea Education Association (SEA) nevő oceanográfiai intézet diákjai. Az utóbbi évtizedekben az óceánba hajigált mőanyaghulladékokat a nap sugarai lassan apró részecskékre bontják le, melyek lassacskán egy Texas területével szinte megegyezı nagyságú hulladéktakaróvá sőrősödtek össze és azóta is ott lebegnek az Egyesült Államok nyugati partjaitól mintegy ötszáz tengeri mérföldre, a Csendes-óceán közvetlen felszíne alatt.
2010. március
Az UNEP szerint az elárasztja a fejlıdıket
10
a közönséget. A mérkızés teljesen sötétségben zajlik majd, csupán az eszközök - a mezek, a zoknik, a pályavonalak, a kapuk és a labda - világítanak UV-fénnyel. A Föld óráját idén negyedszerre szervezi meg a Természetvédelmi Világalap (WWF), hogy felhívja a figyelmet a bolygónkat fenyegetı klímaváltozás veszélyére. Bemutatták a világ legnagyobb napelemes hajóját
elektromos hulladék
A következı évtizedben nagy felfutás várható a háztartási elektronikai készülékek eladásában a fejlıdı országokban, és ez környezeti katasztrófához vezethet, ha nem születik új stratégia az elhasznált "ketyerék" kezelésére. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP arra figyelmeztet, hogy a fejlett államok által az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségben "exportált" elektromos hulladék, párosulva a felfutó helyi fogyasztással, erısen megnöveli az elektromos hulladékok miatt keletkezı környezeti terhelést a fejlıdı világban. Az elektromos hulladékból évi 36 millió tonna képzıdik évente globálisan, Kína ebbıl 2,3 millió tonnát, az Egyesült Államok 3 millió tonnát termel. Az UNEP az elektromos hulladék begyőjtésére és kezelésére átfogó szabályozás létrehozását sürgeti, valamint azt, hogy az iparosodó országok számára a fejlettek bocsássanak rendelkezésre olyan technológiákat, amelyek megkönnyítik az elektromos hulladékhegyek kezelését.
Készítıi szerint a világ jelenlegi legnagyobb napelemes hajóját mutatták be a németországi Kiel kikötıvárosban. A svájci PlanetSolar 31 méter hosszú és 15 méter széles hajója jövıre a világ elsı olyan hajójaként indul föld körüli útra, amely teljes egészében napenergiával mőködik. A katamarán felsı fedélzetét összesen 500 négyzetméteres felületen borítják napelemek. Készítıje - a PlanetSolar alapítója, Raphael Domjan svájci vállalkozó - a Kielben gyártott hajóval azt akarja bizonyítani, hogy a megújuló energiaforrások és a rendelkezésre álló technikák már ma megbízhatók és elég nagy teljesítményőek, így nyugodtan lehet rájuk támaszkodni. A 2011-es föld körüli útra Domjant egy francia "kalandor", az a Gerard d'Aboville is elkíséri, aki evezıs csónakkal elsıként kelt át az Atlanti- és a Csendes-óceánon. A hajó elıször márciusban száll vízre, a nagyközönség májusban, Hamburg kikötıjének 821. születésnapján csodálhatja meg a napelemes katamaránt. Úttestbıl nyerhetnek energiát a Dél-Koreában közlekedı autóbuszok
Útburkolatba épített vezetéken keresztül közvetlen érintkezés nélkül tölthetı elektromos autóbuszokat fejlesztettek dél-koreai mérnökök, ha a technológia beválik, hamarosan Szöulban is elkezdıdhet a töltıállomás nélkül üzemeltethetı buszok tesztelése. Az elektromágneses indukció elvét alkalmazó töltési módot elsıként egy Szöul melletti vidámparkban próbálták ki. Az új töltési módot használó
vontató három utasokkal teli utánfutóval közlekedik a vidámpark 2,2 kilométeres útvonalán, ahol az úttestbe építve szakaszokban fektették le töltést biztosító csíkokat, amelyek hossza összesen 400 métert tesz ki. A trolibuszok bonyolult felsıvezetékei helyett az útvonalaknak mindössze 20 százalékát kell felszerelni a töltést biztosító csíkokkal, ezeket pedig elsısorban a buszmegállókban, és a jármővek gyakori várakozási pontjainál kell lefektetni.
ELÉRHETİSÉGEINK Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Levélcím: 1394 Budapest, Pf: 351 Központi telefonszám: 457-3300 Fax: 457-3354
2010. március
Véleményét, hozzászólását, kérdéseit ide várjuk:
[email protected]
11
