Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
185
~c~ato~ a baleseivéc~elw~i és ipaNegés2ségingYi kéNCiése~~ez a c~ebNecehi gYctNVi2sgálatol< kapcsá~ (1945-1950) Bevezető szakirodalmi megjegyzések Napjainkban előtérbe kerültek az egészségügyi állapotot vizsgáló kutatások a társadalomtudományokban is. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmánya szerint "az egészség a testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota, és nem csak a betegség és a rokkantság hiánya" . Az egészségi állapottal külön tudományág, az egészség szociológiája (sociology of health) foglalkozik . Ettől különbözik az orvosi szociológia (medical sociology), amely az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja figyelmét. A vizsgálatok megállapításában és kiterjesztésében nagy szerepet játszottak a felnőtt halandóság romlási arányának közvetett társadalmi okai, ezek között is a munkahelyi egészségi ártalmak. A munkahelyi egészség követelményeinek elhanyagolására, az egészségügyi helyzet romlására a társadalompolitika kutatói a 80-as évek elején figyeltek fel erőteljesen. l Bizonyos munkahelyi ágazati betegségekről már a múlt század második feléből vannak adatok. Egy Albrecht Heimann nevű német tudós az 1857-1889 közötti időszakban vizsgálta a nyomdászok elha lálozási okát. Statisztikája szerint legnagyobb arányban a légzőszervi megbetegedések szedték halálos áldozataikat a nyomdai dolgozók közül. A másik nyomdász népbetegség a tüdővész vo1t.2 Szabó Ervin ' Andorka Rudorf: Bevezetés a szociológiába . (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) . Bp . 1992 . 295, 305, 307, 309, 310. old. ' V. Szatmári Ibolya : A nyomdászság életmódbeli sajátságainak szervezeti alapjai . In : Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód - kutatási tanulmányok. Szerk . : dr. Tóth Béla - dr. Dankó Imre. Db. 1986. 227 .o1d.
186 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügye kérdésekhez. .. a Szocializmus c. folyóiratban 1912-13-ban ismertette F.G.Gilbreth mérnök "Motion study" c. könyvét, melyben a taylorizmus e jelentős képviselőjénél egy fejezetet kapott az egészség kérdése is. Idézte erről a szerző egy mondatát "Magát a munkát oly módon kell végeztetni, hogy elvégzése gyarapítsa az egészséget, és ne vegyen el belőle." 3 A két világháború közötti válságok a munkások üzemi tevékenységének és munkahelyi nehézségeinek kérdéseit is felvetik. Egyes nyugateurópai országokban, többek között Franciaországban lassan tiszteletben tartják az üzemi balesetekre és a betegségekre vonatkozó kötelez ő biztosítást. Az állam szociálpolitikai intézményeinek megfelelően orvosok, szociológusok és pszichológusok serege kezdi vizsgálni a gépek dübörg ő zajában dolgozó ember munkahelyi körülményeit .4 Az iparszociológia valóságos megjelenésére azonban az ötvenes évekig várni kellett. Valójában az iparszociológiát üzem- és munkaszociológiaként is számon tartják . A szakirodalom értelmezésében az iparszociológia a vállalati élet egészét elemzi . Az üzem- és munkaszociológia inkább a mű hely, a munka világára fordítja a figyelmét. Ez utóbbi két diszciplína módszereit kell a kutatóknak alkalmazniuk . Amerikai szociológusok D.C.Miller és W.H.Form tollából jelent meg az első átfogó iparszociológiai munka. s Később tanulmányok születtek a munkahelyi egészségvédelemről, a munkahelyi mentálhigiénér ő l is. 6 Magyarországon már 1887-ben jelentés készült az ugyanazon évben foganatosított gyárvizsgálatokról . Az 1893 . évi 28. tc . alapján pedig megszervezték a kerületi iparfelügyelőségeket, melyek gyárs Szabó Ervin: A Taylor - rendszerről, Szocializmus 1912-13 . 245-262 .o1d. In: U .ő. Hol az igazság!? Szerk. : Révész Ferenc . Bp. 1977. 165-166 . old. 4Georges Duby - Robert Mandrou : A francia civilizáció ezer éve . Bp. 1975 . 504. old. s Héthy Lajos - Makó Csaba : Iparszociológia. In: A szociológia ágazatai. Szerk. : Kulcsár Kálmán Bp . 1975 . 209-210 . old ., Miller, D.C. - Form, W.H. Industrial Sociology : The Sociology of Work Organizations (Iparszociológia: A munkaszervezetek szociológiája) New York, Harper, Row. 1964. (2. kiadás) 6Antoine Gubser : Monotonie im Industriebetrieb . Die Auswirkungen einfórmiger Arbeitvorg~nge : Ihre Prophylaxe und Bekámpfung. 1968 ., Hans Hubert- Bern Stuttgart ; Paul Sivadon, Roger Amiel: Psychopathologie du travail . 1969. Les Éditions Sociales Francaises, Paris. Jelentés az 1887. évben foganatosított gyárvizsgálatokról . Magyar munkásszociológiák. Szerk . : Litván György, Kossuth, 1974. 52-SS .old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 187 vizsgálati jelentései különösen fontos történeti források.° A szakirodalom azonban eléggé szegényes. A két világháború között a munkakörülmények romlása és az üzemi balesetek számának emelkedése néhány szociálpolitikai érzékű szerző gondolatébresztő m űvét eredményezte . Gortvay György és Kovrig Béla munkái említendők itt elsősorban . 9 Az 1945 utáni korszak szemléletes adata, hogy 1949. januárjában a Szakszervezetek Országos Tanácsa megindította a Szociálpolitika c. lapot. Ez 1950. október és december között "Társadalombiztosítás és munkavédelem" címen jelent meg. l° A hatvanas évekig Magyarországon iparszociológia gyakorlatilag nem létezett, az üzemtörténet-írás pedig mostohán kezelte az iparegészségügy kérdéseit . ll A témakörbe vágó szociálpolitikai munkák közül Ferge Zsuzsa művét említjük meg, valamint Fukász György munkakultúráról írt elméleti igényességű könyvét, mely az üzemi balesetek és munkavédelem kérdéseivel is foglalkozott . l2 Végül nem elhanyagolható Buda Béla írása a munkahelyi mentálhigiénéről. l3 Debrecen város egészségügyének korszakunkra is vonatkozó forrásanyagát Mervó Zoltánné ismertette tanulmányaiban . ta Üzemegészségügyi és balesetekkel kapcsolatos adatokról szólt még $ A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György . Db: 353 . old. 9 Kovrig Béla: Szociálpolitika. Magyar Szemle Társaság . Bp. 1935 ., Társadalompolitikai feladataink. "Az 1926. évi Közegészségügyi és Társadalompolitikai Országos Értekezlet munkálatai." Szerk. : Balogh Andor és Kovrig Béla., U.ő. : A munka védelme a dunai államokban., Kolozsvár, 1944 ., Gortvay György : A Társadalomegészségügyi Múzeum munkássága. In: A mai magyar szociálpolitika. Az 1939. évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam anyaga. Szerk .: Martonffy Károly Bp. 1939 . (924.o1d.) '°Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Bp. 1986. 270 .o1d. " Sipos Péter : Üzemtörténet és munkásmozgalom-történet. In: Az üzemtörténetírás kérdései . Elméleti és módszertani tanulmányok . Szerk.: Incze Miklós . Bp. 1979. '2 Ferge Zs. : Fejezetek a magyar szegénypolitika .. . i.m., Fukász György : A munka kultúrája . Bp. 1983 . 'a Buda Béla: A munkahely mentálhigiénéje . In: U. ő. : Mentálhigiéné . Tanulmánygyűjtemény . Bp. 1994 . 145-160 .o1d. 'a Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950-1956 között. Levéltári Szemle, 1973 . 2.sz . 189-207 .o1d., U.Ő : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében . HBMLÉ. XII . (Szerk.: Gazdag István) Db. 1985 . 109-120 . old.
188 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez ... írásaiban Szűcs Ernő.ts A témakör kutatásához segítséget nyújt Ujlaky Zoltán áttekintése az ipadelügyelőség iratanyagáró1 . 16 Ismerteti az idevágó iratanyagot egy helytörténeti forrásokat összegez ő kötet.' Megemlítend ő még Balogh Béláné és Pörge Józsefné rövid összefoglaló munkája .~ 8 Végül egy tanulmánygyűjtemény, mely a tanácsok megalakulásától kezdve szólt Debrecen egészségügyéről.~9 Balesetvédelmi intézkedések Fentebb említettük már azt a tényt, hogy az 1893 . évi 28 tc. életre hívta a kerületi ipadelügyel őségeket és megindultak a gyárvizsgálatok . Ezek során ellenőrizték az ipari törvények és rendeletek megtartását, a balesetek megelőzését szolgáló rendeletek végrehajtását . Az iparfelügyelői ellenőrzés 1923-tól minden telepengedélyes üzemre kiterjedt. Elég részletes adatokat tartalmaztak az 1930-as évekig az üzemvizsgálati jelentések . Szóltak arról is bőven, hogy milyen balesetveszélyes körülményeket találtak a vizsgálatok során, vannak-e robbanószerek, gyulladó anyagok, veszélyes gépek, történtek-e intézkedések? Az iparügyi miniszter 1936 . május 15-én szabályozta a negyedéves jelentések összeállítását. 1938-tól új típusú üzemvizsgálati jelentést rendszeresítettek . A kimutatásban szerepeltetni kellett a balesetek mellett a munkásjóléti intézményekre vonatkozó adatokat is. Betegségi biztosítás, mosdó, öltözőhelyiség, orvosi rendelés kapott helyet a felsorolásban. Az 1943-44. évi iktatott iratok között egy kimutatás is található azokról a balesetekről, melyekről a rendőri hatóságok írás-
'S Sz űcs Ernő: Az üzemtörténet-írás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében . HBMLÉ II . (Szerk . : Gazdag István) Db . 1975 . 175 . old. U.Ő. : Debrecen ment őszolgálata HBMLÉ XIV. (Szerk . : Gazdag L) Db . 1987 . 98 . old. '6 Ujlaky Zoltán : A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban . L. Sz. 1989/3 . 50-57 .o1d . "A helytörténetírás levéltári forrásai . III. 1944-1971 . Szerk. : Gazdag István, Debrecen, 1976 . 315 .o1d. 's Balogh Béláné - Pörge Józsefné : A debreceni egészségügy rövid története. 15291970 . (Egészségügyi Munka, 1971 . I .sz. 19-24 .o1d .) '9 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában 1950-1970 . (Szerk.:dr.Törös Béla) Db . 1979 .
189 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII beli szakvéleményt kértek. A balesetek kapcsán azt is meg kell jegyeznünk, hogy a két világháború közötti idő szakban a mentők is számos alkalommal nyújtottak els ő segélyt laktanyájukban balesetet szenvedett embereknek .2t Az iparfelügyel őség iratanyagában az 1938z. évben arról is található adat, hogy ipari mentőtanfolyam működött . 2 Köztudomású, hogy Debrecen iparát és az egész várost óriási veszteség érte a háború alatt. A harcok megszűnése utáni első napokban meg kellett kezdeni a romeltakarítást, a termelés és az élet alapvető feltételeinek biztosítását . Az elhagyott üzemekbe lassan visszatértek a munkások, eltakarították a romokat, megtisztították és üzemkész állapotba helyezték a gépeket . Mostoha körülmények és rendkívül rossz szociális feltételek mellett indult meg a termelés.23 A kerületi iparfelügyel ő k 1945 után is tovább működtek a korábbi jogszabályok alapján . Ügykörük az 55000/ 1945 . Ip.M .sz . rendele t értelmében bővült. Az üzemi bizottságoknak az iparfelügyel őkhöz kellett fordulniok egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, valamint a népjóléti intézményekkel kapcsolatban.2a A kerületi iparfelügyelőség irataiban már találhatók munkaadói jelentések az üzemi balesetekről az 1945 . évbő l. Both István segéd a kefésműhelyben villanymotor által hajtott szalagfűrészen dolgozott . Figyelmetlensége okozta balesetét 1945 . január 19-én . A szalagfűrész levágta a bal középs ő ujját.25 Érdekes módon az év vége felé bukkan fel az iratokban Erdős András ügye, aki a Hortobágyi Mű malom alkalmazásában még 1942 . augusztus 19-én szenvedett balesetet . A balesetbejelent ő-lap azonban a baleseti iratokkal együtt a "rendkívüli viszonyok" következtében megsemmisült - írja az Országos Társadalombiztosító Intézet Debreceni Kerületi Pénztára a Kerületi Iparfelügyelőségnek .26 z° Ujlaky Z.: A Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség iratai . .. i.m. 50, 52, 53, 5ó.old. A helytörténetírás levéltári forrásai II . 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György ., Debrecen 1972 . 353 .o1d. z' Szűcs E.: Debrecen mentő szolgálata.. . i.m. 104 .o1d. z2 HBML. VI. 301 . l .d. 315-3/193 8 . okt.15 . z' Debrecen iparának története . Szerk. : Ránki György, Db. 1976. 246 .o1d. za Ujlaky Z.: A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai . . . i.m. 50-5 l .old. 2s 25./HBML. XXIV. 301/a 2 .cs. 101/1946., 1946 . január 9. zb U.o.962/1945. november 12 .
190
Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez .. . Az Iparügyi miniszter 1945 . július 2-án jóváhagyta az iparfelügyelő 1945. évre előirányzott programját . Követeli, hogy munkásvédelmi és termelési szempontból valamennyi ipartelepet évente legalább egyszer vizsgáljon meg . 2 ~ A telepengedélyek kiadásánál a kerületi iparfelügyelő a balesetvédelmi szempontok betartását szorgalmazza. Ladányi János tímárműhelye esetében el ő írja, hogy a munkásokat facipővel és vízhatlan köténnyel kell ellátni. Ment őszekrény szükséges, a szárítókban nyílt láng használata és a dohányzás szigorúan tilos. 2g Makrai Bertalan kelmefestő mester műhelyében is un. kisszabványú mentőszekrényt kell állandóan felszerelt állapotban tartani. Benzint és egyéb robbanó folyadékokat csak az üzemtől teljesen elkülönített helyen szabad tartani robbanásmentes edényben és csak 10 kg mennyiségben, Az erre a célra szolgáló helyiség csak tűzbiztos terem lehet. 29 Van olyan eset is, amikor az üzem igazgatósága akadékoskodik . A 2. számú Szövetkezeti Bőrgyár gépésze jelentette az iparfelügyelőnek, hogy az üzemben levő 70,5 m2 tűzfelületű Cornwall M . gyártmányú 1561 . sz . g őzkazán meghibásodott . Az üzem igazgatósága nem járult hozzá az üzemszünethez és a kazán kijavításához . Az iparfelügyelő felszólította az igazgatóságot az előállott hiányosság haladék nélküli kijavítására . 3o A Tiszántúli III. sz. Népszövetkezeti Cipőgyárban az üzemvizsgálat tűzrendészeti és egészségügyi hiányosságokat tár fel 1946. március 4-én. Hordozható létra nincs, hiányzik a ment őszekrény, gyógy szer, kötszer, fertőtlenítőszer. Debrecen város els ő fokú közigazgatási hatósága a tapasztalt hiányosságokról értesíti a tűzoltóparancsnokságot és a tisztifőorvosi hivatalt . 31 Az Apafi Gőzmalomban is hiányzik a megfelel ő mennyiségű kötszerrel ellátott mentőláda és karbantartásához a személyzetből nincs kijelölve senki - állapítja meg a tisztifőorvost értesítő véghatározat 1946. március 2-án . 32 A Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél ebben az időben ugyancsak több munkavédelmi problémát regisztrálnak a gyárvizsgálók. A szövőgépek rendkívül zsúfoltak, a gépek hajtószíjazata és szíjz' U.o. l .cs . 507/1945 ., 1945. július 2. za U.o. 2.cs . 941/1945 ., 1945. november 26. z9U .o. 1 . cs. 703/194 5. okt. 3 . s° U.o. 750/1945., 1945 . július 24 . si HBML. XXI. 507/a. 3 .d. 227/1946 ., 1946. március 4. sz U.o . 2415/1946 ., 1946. március 2 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tárcsái nincsenek fixen burkolva és a mentőszekrény felszerelése is hiányos. 33 A javítást célzó intézkedések között tarthatjuk számon azt, hogy 1946. november 28-29-én a Fővárosi Mentőegyesület főorvosa a Debreceni Felső Szakiskolában ipari mentőtanfolyamot tartott . A tanfolyamon 43 fő vett részt.34 Karap Béla szövödéjének vizsgálatakor - 1947 . január 10-én - is több teljesítendő munkavédelmi követelményt fogalmaznak meg az ellenőrző közegek . Mentőszekrényt kell beszerezni és ez állandóan jól felszerelt állapotban tartandó. A szövőgép fogaskerekeit védőburkolattal szükséges ellátni.35 A debreceni kerületi iparfelügyelő egy dohánygyárban történt baleset ügyében 1947 . február 22-én az iparügyi miniszterhez fordult . Levelében leírja, hogy többször is hallott már a dohánygyárban levő balesetveszélyes állapotokról, a védőberendezések hiányáról . Az iparfelügyel őnek azonban nincs módjában az üzemet ellenőrizni . A dohánygyár igazgatója ugyanis kijelentette, hogy ők nem tartoznak az iparfelügyel ő ellenőrzési hatáskörébe, az üzemet a központ ellenőrzi. Az iparfelügyel ői szolgálati utasításnak a 11 .§-a így szól : "A pénzügyminiszter által kezelt összes ipartelepek, melyek munkásvédelmi szempontból való vizsgálatát az 1893 . évi XXVII . t.c. 18 .§-a értelmében a pénzügyminiszter saját szakértő közegei által teljesíttetheti, csak kazánvizsgálati szempontból tartoznak az iparfelügyel ők ügykörébe ." Ez a törvény már elavult és nem szolgálja a munkásvédelmet - írja az iparfelügyelő. Azt sem tartja helyesnek, hogy egy ilyen üzemet saját emberei vizsgáljanak felül. Az üzemben számtalan baleset fordul elő. Nikotinmérgezések, dohánypor, piszok rongálja a dolgozók egészségét és az egészségügyi védelem nagyon csekély. A demokratikus népkormány nem tekinthet el attól, hogy munkásvédelmi szempontból és szociális kérdések dolgában intézkedni kell, hogy a dohánygyári üzemeket az iparfelügyel ő ügykörébe utalják. A munkások szociális érdeke és védelme is ezt kívánja .36 Rövidesen változás következik be az iparfelügyel ő hatáskörében . Az 52650/ 1945 . Ip. M.Sz. rendele t 1947. márciusában a kerületi iparfelügyelőt miniszteri biztosi teendőkkel bízta meg. Intézkedett az iparfejlesztés ügyében és az ipari munkásvédelem is ügykörébe tartozott ss U.o. 1553/1946 ., 1946. március 7. sa HBML. XXIV. 301/a. 3.cs . 5/1947., ss U .o. 143/194 7. 1947. január 10 . sb U.o. 162/194 7. 1947. február 22 .
192 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . az üzemi bizottsági tagok jogainak biztosítása mellett . Az üzembiztonságot szolgálta az iparfelügyelőnek az üzemekhez intézett felhívása, hogy tartsák be a dohányzási tilalmat, mert a legszigorúbb eljárást indítja ellenük . Sok tűzeset fordult elő ugyanis a dohányzás miatt. Az Iparügyi Minisztérium jóvá is hagyja a felhívást, amelyet az üzemeknek ki is küldtek 1947. november 20-án.3g Pataky József miniszteri tanácsos, kerületi iparfelügyel ő 1948. április 1-én levelet intéz az iparügyi miniszterhez az ultraseptyl urea sebhint őpor mentőszekrényekben tartása ügyében. Levelében üzem vizsgálati tapasztalataira hivatkozva megállapítja, hogy az üzemekben előforduló sérülések alkalmával a legtöbb helyen a sérült sebet fertőtlenítés céljából leöntik egy kis jóddal és bekötözik. Később a sérülést nem is veszik komolyan, legfeljebb csak akkor, amikor már fertőződött a seb és a nagyobb baj bekövetkezett. Több helyen az iparfelügyelő ultraseptyl urea sebhint őport ajánlott és azt ki is próbálták. Kapható 12 gr-os kis üvegekben és a tapasztalat szerint ez a sebhint őpor elsőrendűen bevált. Javasolja, hogy főleg olyan üzemeknél, ahol gyakori a könnyebb sérülés, kötelezően írják elő az ultraseptyl urea sebhintőpor tartását az ipari ment őszekrényekben .39 A mentőszekrények ügye több ízben is vizsgálatok és levélváltások tárgyát képezi. Az ecetgyárban, a Böszörményi út 2 . szám alatt 1948 . július 19-én tartott ipartelep-vizsgálat sürg ős követelményként fogalmazza meg a mentő szekrény felszerelését .4° Pataky József iparfelügyel ő 1948 . november 17-én jelentést tesz az iparügyi miniszternek . Jelentésében arról szól, hogy Debrecenben folyó hó 10-11-én ipari mentőtanfolyamot tartottak, melynek előadója a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének budapesti főorvosa volt. A régi gyakorlattal szemben a mentőszekrényekben levő wetol sebolaj mell őzését tanította azzal, hogy a mentőszekrényekben levő sebolaj megavasodik és a sebre öntve fertőzést okoz . Ehelyett ajánlotta az ultraseptyl hintőport, mely tökéletes fertőtlenít ő gyógyhatással bír. Előadta többek között azt is, hogy feltétlenül kívánatosa mentőszekrényekben a gumicső , széles szalag, valamint a lámpabélnek a beszerzése, mely az els~ Ujlaky Z.: A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai ... i.m . 51 . old. se U .o . : 54 .o1d . s9 HBML . XXIV . 301/a. 5 cs . 2051/1948., 1948 . április 1 . a° HBML . XXVII. 202. 21 .cs. XL-166/2 . , 1948 . július 19 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 193 vérzéseknél nélkülözhetetlen ( a spárga összeroncsolja az izmokat) ugyanúgy szükséges a steril paraffinolaj, mely főleg az égési sebekre használható . A MOSZ mentőszekrényekben a parafinolaj és érkötöző szalag benne van, azonban a ultraseptyl hintőpor hiányzik. De az üzemek nagyobb részének régi fajta mentőszekrényéb ől mindhárom hiányzik .41 Dr. Pály Márton miniszteri tanácsos aláírásával 1948 . december 6-án keltezték az iparügyi miniszternek azt a leiratát, amelyet a kerületi iparfelügyelőkhöz intézett a mentőszekrények ügyében . Ebben azt közli a miniszter, hogy az ipari mentőládák elrendelésénél, valamint a meglevő mentőládák hiányainak pótlásánál egyedül a MOSZ 445 . sz . szabvány lesz az irányadó . A kerületi iparfelügyel ők utasítása eddig azért nem történt meg - olvashatjuk a továbbiakban -, mert a 4410/1948 . sz. kormányrendelet az "összes egészségügyet" a népjóléti miniszter feladatkörébe utalta és a határkérdések tisztázására, amilyen pl. a mentőláda ellenőrzésének vagy előírásának joga, nem kerülhetett még sor. Egyébként a MOSZ 445 .sz. szabvány rendeleti úton való kötelezővé tétele szintén népjóléti minisztériumi feladat. A wetol sebolaj használatával kapcsolatban pedig a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének igazgató főorvosa és más szakemberek is így foglaltak állást, hogy az miután nem steril, a mentőládából kihagyandó .42 A Debreceni Magasépítési Vállalat gépkocsitelepén, az Ispotály u. 3 .sz . alatt 1949. július 6-án megtartott baleset és üzemvizsgálat jegyzőkönyve is követelményként rögzíti, hogy ment ő szekrényt kell be szerezni a MOSZ 445. 2. szabványnak megfelelően. Más munkavédelmi követelményr ől is szó esik természetesen . Dohányzást tiltó táblát kell kitenni, az 1 . sz . kőtörőmotor lendkerekének nagy fejes ékjét sima forgásfelületű burkolattal kell ellátni, (III. AB0.71). Az olajraktár előcsarnokába 1 drb vegyi tűzoltókészüléket, a gyárszínben 2 db. 200 literes vízzel telt hordót 2-2 vederrel, egy targonca fecskendőt, 1 m3 homokot 2 lapáttal -szükséges a közelben tárolni . (I. ABO. 37 .) 43 A Kelet-magyarországi Közraktár IV.sz. telepén, a Híd u. 6 . sz. alatt 1949 . július 22-én baleset- és üzemvizsgálatot tartanak. A mentőszekrény felszerelését ultraseptyl sebhintőporral kell ellátni, a jegyzőa' HBML . XXIV . 301/a 5 . cs . 2051/1948., 1948 . november 17 . az U .o . 1948 . december 6. as XXVII. 202 . 13 .cs . 50-XII/25. , 1949 . július 6.
194 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez ... könyv követelményeinek megfelel ően. A további követelmények között szerepel az elsősegélynyújtó falitáblák feltű n ő helyen való kifüggesztése. Fel kell tüntetni ezen a táblán, hogy ki vagy kik nyújtanak elsősegélyt? Az orvoshívás biztosan működő módját a felelős vezetőnek előzőleg meg kell szerveznie . A raktár helyiségében levő villanyvezetéket és biztosító berendezéseket, melyek az előírásoknak nem felelnek meg, az Elektrotechnikai Egyesület szabványai szerint kell átszerelni . Az összes villanymotorokat földelni kell és erről ellenőrzési naplót kell vezetni . Ezen naplókat 15 napon belül a kerületi balesetelhárító felügyelőnek be kell mutatni. Mindkét vasúti fordítókorong deszkázatát ki kell javítani és a közlekedésre veszélyes nyílásokat megszüntetni, melyek súlyos balesetek okozói lehetnek.aa A Kerületi Balesetelhárító Hatóság 51/65/1949. sz. hiánykimutatása az első debreceni juhtúró üzem fogyatékosságait vette számba. Megállapította, hogy a túródaráló fogaskerekei burkolandók, a vil lanymotor földelendő és erről ellenőrzési naplót kell vezetni . Itt is hangsúlyozzák a ment ő szekrény beszerzését és jól felszerelt állapotban tartását.a5 Debrecen Város Vízműve Községi Vállalat vízmű- és szivattyútelepén 1949. július 19-én végeznek balesetvédelmi ellenőrzést. A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint "a megsérült és céljának már meg nem felelő védő felszereléseket azonnal ki kell cserélni." a6 A Baromfi értékesítő N.V. debreceni telepének vizsgálata elsősorban a tűzrendészeti hiányosságokat emelte ki . Halaszthatatlan a villanyvezetékek bergmanncsőbe helyezése. A telepen benzin üzemanyag tárolására feltétlenül szükséges egy szabályszerű építési engedéllyel létesített benzinkamra, vagy benzinkút.a~ A Hajdúsági Növényolajipari N .V. S .sz. telep tűzrendészeti vizsgálatának követelménye, hogy 1 db. MOSZ. 1038 . szabványú tűzoltókészülék helyezendő el, amely állandóan üzemképes állapotban tartandó. A kazánház mellett levő romépület falait időnként szakértői felügyelet alatt kell tartani. A jegyzőkönyv azt is előírja, hogy a mentőszekrényt a létszámnak megfelelően ki kell egészíteni, valamint a munkavállalók balesetvédelmi kiokas as ab a'
U.o. 30.cs . XX-220-2, (269/1949)., 1949. július 22. U.o. 21 .cs : XI-159/3 ., 3693/1949 . B.sz ., 1949. június 2. U.o. 57/IIL-1949 ., 269/1949., 1949. július 19. HBML. XXI. 505/g 26 .d. 9946/1949 ., 1949. augusztus 10 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 195 tatása is kötelez ő.~g A tűzrendészeti ellenőrzések szaporodása sem véletlen. Az 5262-2/5/1949 . számú belügyminiszteri rendelet szól az ipari tűzvédelmi kérdések rendezésének ügyéről.49 Ugyanekkor az 5578/1/1949 . számú belügyminiszteri rendelet az ipari üzemek tűzvédelmi beruházásainak biztosítását írja elő . 5o A baleset- és üzemvizsgálatok továbbra is hangsúlyozzák a dolgozók balesetvédelmi oktatásának szükségességét . Üzemellenőrzés történik 1949. november 24-én a Debreceni Asztalosok Kisipari Ter melő Szövetkezetében is . Szó esik a mentőszekrény felszerelésének kiegészítése mellett a szabálytalan vezetékek problémájáról és a villanymotorok földeléséről. Az üzemvizsgálati jegyzőkönyv arról is szól, hogy veszélyes gépek kezelésével csak 18 évnél idősebb, egészséges betanított vagy szakképzett egyén bízható meg.s l A hiányosságok, a nem megfelelő munkakörülmények szerencsétlen következményei, a balesetek, nagy számban történnek. Malis János üzemi balesete a Debrecen város Elektromos és Gázműveiben 1948. szeptember 15-én még csak egy szemsérülést jelent,' amely kórházi ápolást igényel. 52 Marunka Simon műszaki segédtiszt a debreceni tudományegyetem gépházában 1949. április 9-én már életével fizet . Elektromos kapcsolótábla kezelése közben érte a halálos baleset . A vizsgálat megállapította, hogy a felelős Marunka, mert 20 esztendős telepkezelési gyakorlata ellenére elmulasztotta a legelemibb óvórendszabályok betartását, azzal, hogy a takarítás helyét nem árammentesítette .53 Halálos balesetet szenved a Betonépít ő Vállalatnál 1950. október 24-én Félegyházi Gábor is Debrecenben, a Perjési tanyán levő homokbányában. A vizsgálat megállapítása szerint a sérült alábányászta a kb. 2 cm magas homokos bányafalat, melynek felső rétege leomlott és őt maga alá temette. A baleset oka: műszaki hiba. Intézkedés szempontjából megjegyzend ő, hogy a homokbányában rézsűs bányászást kell alkalmazni, a bányafal alábányászása tilos. A munkavezető és az építésvezető ellen az Államrend őrség Bűnügyi Osztálya az eljárást folyamatba tette, jelenti a balesetről Dr. Bocskor József eljáró mű szaki tisztviseas HBML . XXIII. 107/b. l .d . 9111-37/1949 ., 1949 . november 30 . a9 HBML. XXI. 505/ a. 196.k . 21607/1949 . s° U .o . 29311/1949. si HBML. XXVII . 202 . 16 .cs. 50-XII/1 1 . 1949 . november 24 . sz HBML . XXI. 505/a. 75 .d ., 32238/1948 ., 1948 . szeptember 15 . ss HBML . XXIV . 301/ a. 6.cs. 511/1949 ., 1949 . április 9.
196 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . 1ő .54 Fagyal Sándor villanyszerelőt is halálos baleset érte munkahelyén 1950 . augusztus 2-án. A baleseti jegyz őkönyv szerint a légvezeték már ki volt feszítve s csupán az irodában levő vezetékhez kellett kapcsolni. Sérült az ablak bádogpárkányára állott, szöges talpú cipőjében, s úgy dolgozott az áram alatt levő vezeték bekapcsolásán. Eközben érte a halálos áramütés . Sorger János állami ellenőr és Gonda Margit takarítónő elsősegélynyújtásban részesítették a sérültet, majd mesterséges légzéssel és hidegvízzel igyekeztek magához téríteni . A 15 perc múlva megérkező mentők coffein injekcióval próbálták eszméletre téríteni s a klinikára szállították. Útközben azonban a sérült meghalt. A Törvényszéki Orvostani Intézet megállapította, hogy a halált a 220 voltos áramütés okozta . A rendőrség a nyomozást beszüntette, minthogy a balesetet teljes egészében a sérült gondatlansága okozta, aki villanyszerel ő szakember létére nem kapcsolta ki a vezeték biztosítékját . 5s Különböz ő sérüléseket regisztráltak a baleset-nyilvántartási lapok. Mellkaszúzódás, bordatörés, láb- és kartörések, a gyomorgödör ütődése, ujjcsonkulás és más szervezeti károsodások szerepelnek itt. De sok a halálos baleset is ezeken a nyilvántartási lapokon .sb A balesetnyilvántartás forrásanyagai sajnos nagyon hiányosak . A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség 1945-1946 . évi iktatókönyveiben szerepel ugyan a "Balesetekr ől vezetett nyilvántartás", ill. a "Baleseti jelentések nyilvántartása" c. bejegyzés, a nyilvántartást tartalmazó irat azonban hiányzik. Az 1947-48 . évi iktatókönyvekben még hasonló tárgyú bejegyzés sem szerepel, az iratanyagban pedig ezzel kapcsolatos kimutatás nem lelhető fel. Valószínűleg a gondatlan iratselejtezés során tüntették el ezeket a kimutatásokat .s~ Az (OTI) SZTK Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőség irataiban az 1949 . évről található nyilvántartás a debreceni és a vidéki üzemi balesetek számáról. A kimutatás szerint 69 debreceni üzemben történt baleset . Összesen 757 üzemi baleset szerepel ebben a kimutatásban .58 Feltűnő viszont, hogy ugyanezen iratanyagban az 1950. évi nyilvántartás 126 sa HBML. XXVII . 202 . 8.cs . (Balesetnyilvántartási lapok. 1950.) ss U.o. s6 U.o. s~ HBML. XXIV. 301/a. 7,9k, 6.cs . ss HBML. XXVII . 202 . 9.k. (Mutatókönyv a balesetekről. 1949.)
197 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII üzemi balesetről tud. Feltehetően itt is irathiányról lehet szó, azt valószínűsíti a nagy számarány különbség .59 Több balesetelhárító ülés, újabb vizsgálati és megel őzési szempontok kialakítása próbálta a megelőzés nehéz feladatát megoldani a negyvenes évek végén. Az Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Rt., debreceni irodahelyiségében balesetelhárító bizottsági ülést tartottak 1948 . április 9-én. A jelenlevő iparfelügyelő örömmel állapította meg, hogy az István-malom összes üzemeiben a baleset-elhárítás érdekében a legnagyobb gondossággal járnak el, így a balesetek nem is annyira az üzemekben, hanem inkább az udvarban puszta véletlenségb ől fordulnak elő, szögbelépés vagy rándulás folytán.6° A városi központi garázsban és javító műhelyben az 1950. októben 4-i baleset- és üzemvizsgálat során követelik a baleseti nyilvántártás vezetését a 9061/40-10/ 1950. N .M. sz. rendeletnek megfelelően. Az üzem felelős vezetője köteles a dolgozókat megfelelő kioktatásban részesíteni az üzemnél előfordulható baleseti veszélyekre . Az új dolgozókat már a munkába lépésüket követő egy héten belül, de munkaidejükön kívül 2 órás elméleti balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni . A jegyzőkönyvben az is olvasható, hogy a hatóság által előírt tűzrendészeti felszereléseket mindig készenlétben kell tartani. Mind a 3 villanymotort földelni kell, s erről naplót kell vezetni, amit 6 napon belül a Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőségnél be kell mutatni.6~ A balesetnyilvántartási és a balesetkimutatási oktatás szerepel a fő kérdések között a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat baromfihizlaló és vágótelepén az 1950 . szeptember 13-i üzemvizsgálat alkalmáva1 .62 A Megyei Mezőgépjavító Vállalatnál üzemi balesetelhárítási útmutató készítéséről születik határozat .63 Napirenden vannak tehát a balesetvédelmi és munkavédelmi intézkedések. Mindazonáltal az üzemi balesetek száma nem csökken, sőt az ipari-m űszaki fejlődés gyorsulása újabb veszélyhelyzeteket te remt. Az üzemi balesetek sajnos napjaink társadalmi helyzetének neuralgikus kérdései maradnak . s9 6o 6i 6z s3
U.o. 8.cs .(Balesetnyilvántartási lapok . 1950.) HBML. XXIV . 301/a 5 cs. 416/1948 ., 1948 . április 9. HBML XXVII . 202 . 13 .cs. 50-X/10/, IV. 66/37., 1950. október 4. U.o. 20.cs ., 50-XL/17., 1950. szeptember 13. U.o . l0.cs . 50-XI/17. , 1950. november 10.
198
Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .
Iparegészségügyi vizsgálatok Dolgozatunkban már szóltunk arról, hogy az iparfelügyelők voltak illetékesek egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben . Az üzemi bizottságoknak ezekben az ügyekben tehát az iparfelügyel őkhöz kel lett fordulniuk. Nem kisebb jelentőségű volt azonban ebből a szempontból a Tisztifőorvosi Hivatal működése :64 Dr. Hollósy Andor mb .' hiv. tisztifőorvos a 41 .876/1945 . V. sz. népjóléti miniszteri rendelet tárgyában 1945 . június 7-én jelentést tesz Debrecen város polgármesterének a hatósági orvosi szolgálat szabályozásáról. A jelentésben olvasható a következ ő mondat : " A városi orvosok szóban és írásbán fel lettek híva többször is. . . a kerületükben levő ipari üzemek fokozott egészségügyi ellenőrzésére s ezen munkájukat a tisztiorvosi kar is ellenőrzi." 6s Az 1945 . július havi tisztiorvosi közegészségügyi jelentésben 2 gyár- és ipartelep megvizsgálása szerepe1.66 Szeptember hóban 5, decemberben 3 gyár- és ipartelep-vizsgálat van regisztrálva . Az 1945 . évi összesítés pedig 10 gyár- és ipartelep felülvizsgálatáról szól. b~ A következő év elején, 1946. február 1-én Bán Antal iparügyi miniszter tájékoztató körlevele szólt az ipari egészségügyi tevékenység irányításáról és ellenőrzéséről. Sürgette az ipari ártalmak megelőzésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozását és a foglalkozási betegségek elleni védelem megszervezését . Napirendre tűzte üzemi orvosi tanfolyamok és ipari mentőtanfolyamok rendezését. óg Hamarosan megérkezik a 29.141/VI/b/1946 . számú újabb iparügyi miniszteri rendelet a mentőszekrények hiányainak ellenőrzéséről, valamennyi kerületi iparfelügyelőnek. A miniszter sajnálattal állapítja meg, hogy a különböző jelentésekb ől és vizsgálatokból negatív kép rajzolódik ki . A vállalatok az előírt iparegészségügyi rendelkezéseket nem tartják be, 6a
Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében .. .i .m . 119.o1d . bs HBML . XXI. 505/ a 50 d. 24653/1945 ., 1945. június 7 . 66 HBML . XXI. 507/ a 3 . d. b~ U .o . ba HBML . XXIV . 301/a 2 . cs . 140/1946 ., 1946 . február 1 .
199 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII a mentőládák felszerelése csak hiányosan áll a dolgozók egészségvédelmének szolgálatára . Gyárvizsgálatoknál az iparfelügyel ők a legszigorúbban ellenőrizzék az egészségügyi mentőládát - utasítja az iparfelügyelőket a miniszter. Amennyiben hiányt tapasztalnak, azt esetenként sürgő sen jelentsék a minisztériumba, a gyárvizsgálati könyvben való bejegyzéssel utasítsák az üzemet a hiány azonnali pótlására . A pótlás megtörténéséről jelentést kell benyújtani a minisztérium iparegészségügyi szakosztályának. Egyben azt is kijelenti, hogy az iparfelügyelők hívják fel a vállalat vezetőségének figyelmét arra, hogy ha a hiánypótlás nem eszközölhet ő, akkor az iparegészségügyi szakosztálytól kérni kell a halasztáshoz való hozzájárulást . Ennek elmulasztása esetén eljárás indul a vállalat vezetősége ellen.69 Még 1946. nyarán megjelenik a népjóléti miniszter 184 .035/V/2/1946. sz. körlevele az ipari üzemek vizsgálatánál szem előtt tartandó szempontokról . A tiszti fő orvosokhoz intézett levél utal a 181 .930/1946 . számú körrendeletre, melyben a miniszter felhívta a figyelmet a gyárak egészségügyi vizsgálata ügyében kiadott korábbi jogszabályokra és azok végrehajtásának hatékonyabbá tételére . A levél a továbbiakban utal arra, hogy az 1876:XIV . tc. 154.§-óban és a 900/ 1936 . B.M . sz. rendelet 22.§-ónak d., és g., pontjában foglaltak szükségessé teszik azonban, hogy a kisebb ipari üzemek (műhelyek) is ellenőriztessenek közegészségügyi szempontból . Ezért felhívja a tiszti főorvost, hogy a tiszti orvosok által a gyárszerűnek nem tekinthető azon ipari üzemeket is ellenőriztesse, melyekben az OTI-nél bejelentési kötelezettség alá eső munkavállalót foglalkoztatnak . Ezen üzemek vizsgálata alkalmával a 21 .560/1926 . N .M.M.Sz. rendele t által előírt jegyzőkönyvet nem kell kitölteni, azonban a vizsgálatot végző tiszti orvos havi jelentésében térjen ki vizsgálatainak eredményére, s ha közegészségügyi szempontból súlyosabb kifogásokat állapít meg, vegyen fel azokról 3 példányban rövid jegyzőkönyvet s egy példányt az intézkedésre hivatott hatósághoz, egy példányt a tiszti főorvos útján a miniszterhez terjeszszen fel, egy példányt pedig a saját irattárában ő rizzen meg. E vizsgálatok lelkiismeretes végzésére annál is inkább nagy súlyt kell helyezni, mert éppen a kis üzemekben hiányoznak leginkább a környezet közegészségügyi érdekét és a dolgozók egészségét védő berendezések s az egy-egy ilyen üzemben alkalmazott munkavállalók csekély számuk 69
U.o . 333/ 1946 ., 1946 . április 17 .
200 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . miatt sem tudnak elég hatásosan egészségügyi érdekeik érvényesítésére fellépni, még ha fel is ismerik azokat . A körülmények ellensúlyozására hivatottak a fentiekben elrendelt vizsgálatok . Hívja fel a tiszti főorvos a tiszti orvosok figyelmét arra, hogy amennyiben a 181 .930/1946.sz. miniszteri körrendelet újra elrendelt vagy pedig a jelen rendeletben előírt vizsgálataik kapcsán olyan fog lalkozási ártalmakat tapasztalnak, melyek véleményük szerint behatóbb vizsgálatot tesznek szükségessé, forduljanak közvetlenül az Országos Társadalombiztosító Intézet iparegészségügyi laboratóriumához (Budapest, VIII. Fiumei út 4.), ugyanakkor e megkeresésük másolatát a tiszti főorvos útján a miniszterhez is terjesszék fel. Az Országos Társadalombiztosító Intézet az ügy megfelelő kivizsgálása (műszeres, egészségügyi vizsgálatok, a munkások klinikai vizsgálatainak elvégzése) után részletes véleményt fog adni a munkásegészségügy megjavítása és általában a foglalkozási ártalmak kiküszöbölése érdekében . A miniszter azt is szorgalmazza, hogy a gyárban dolgozó nők gyermekei részére, amennyiben a munkásnők létszáma indokolja, üzemi napközi otthont kell létesíteni .° A népjóléti miniszter 199 .035/1946. sz. leiratában a tiszti főorvosnak ajánlja dr. Gortvay György egyetemi tanár "Munkaegészség-tan" c : művét, hogy " annak áttanulmányozásával iparegészségűgyi ismereteiket bővítsék" .~~ A gyár- és ipartelepvizsgálatokkal kapcsolatban dr.Hollósy Andor tiszti főorvos 1946. december 27-én jelentést tesz a népjóléti miniszternek. Jelentésében megállapítja, hogy a gyár- és ipartelep vizsgálatok az első fokú közigazgatósági hatóság közbejöttével bizottságilag történnek Debrecenben . Ezen munkához a közigazgatási hatóság a tiszti főorvos kérésére munkaerőt adni nem tudott, mert tisztviselőinek létszáma annyira leapadt, hogy a kurrens munka végzésénél is nagy akadályokkal küzdenek . Ez a magyarázata annak, hogy a tárgyhónapban a vizsgálatok száma oly csekély volt. A gyár- ipartelep és mű helyvizsgálatok száma 1946-ban mindössze 21 volt a tiszti főorvos adatai szerint.~2 A következ ő 1947 . év üzemvizsgálatainak száma 38 . 3 ' ° HBML. XXI . 107/a l .cs . "U .o. 203/11/1946 . , 1946 . november 28. 'z HBML. XXI . 507/a. 3.d. 214/1946 ., 1946. december 27. 's U.o. S .d. 2289/194 8 .
201 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Debrecen város 1948. évi közegészségügyi jelentése szerint iparvállalatok, élvezeticikk gyárak vizsgálata 17 esetben, kisipari műhelyvizsgálat 18 alkalommal, élelmiszeripari üzemek ellenőrzése 4 esetben, malmok vizsgálata pedig 10 esetben történt . Érdemes megemlíteni itt, hogy 22 gyári étkezőt, valamint 103 gyári fürdőt és zuhanyzót vizsgáltak meg egészségügyi szempontból .~4 Az 1949. évi gyárvizsgálatok száma 118, az 1950-es évben azonban csak 41 ilyen vizsgálatról találunk adatokat.~s Az ipar- és munkaegészségügyi vizsgálatok az 1946 . évben többek között a Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél levő tűzrendészeti és egészségügyi hiányokra mutattak rá. Kifo gásolták a munkás mosdó-, öltöző- és étkezőhelyiség hiányát . Nem volt kötszer a Hajdú Hántoló és Daráló üzem Termel ő és Értékesítő Szövetkezet telepén. Ugyanilyen hiányosságok mutatkoztak Debrecen Város Világítási és Vízmű Vállalatánál is.'6 Az Apafi gőzmalomban megtartott 1946. január 16-i gyárvizsgálat megállapítja, hogy a mentőláda nincs megfelel ő kötszerrel ellátva és karbantartásához a személyzetb ől senki sincs kijelölve . Ez az állapot - írja a jegyzőkönyv - a fennálló közegészségügyi szabályrendelet rendelkezéseibe ütközik.' A Hortobágy Malom Munkaszövetkezeténél is hiányos a mentőszekrény felszerelése, az üzem helyiségei nem eléggé tiszták és az étkező helyiség elhanyagolt állapotban van.~8 Pikó József és fia bőrgyárában a munkásmosdó, öltöző és étkező helyiségek nem elég tiszták, a villamos vezeték szabálytalan, a tűzcsapra a tömlők nincsenek felszerelve.~9 A Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezeténél mosdóhelyiség nincs, a mentő felszerelés hiányos, ezért a tiszti főorvos az üzemet a hiányosságok 30 napon belüli pótlására szólítja fel.8° Több hiányosságot állapít meg a Balesetelhárítási Felügyelő ség a Debrecen Város Közvágóhíd és Jéggyár Diószegi úti telepén 1946 . május 3-án . Nemcsak az életveszélyes rozoga falazatról és tető zetrő l szól, hanem más higiéniai követelményekre is figyelmeztet . 'a U.o. 6.d. 615/1949 . 's HBML . XXIV. 301/a. 6 .cs . 50/1949 ., HBML. XXVII. 202 . 8.cs . '6 HBML. XXI . 507/a 6.d. 227/1946 . , 1946. december 11 . " U.o. 3 .d. 227/194 6. március 2 . 'a U.o. 1946. március 4. '9 U.o . 1946. március 7. s° U.o. 1946. március 1 .
202 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . Megállapítja pl., hogy az árnyékszékek piszkosak, tisztaságukra több gond fordítandó . 81 A "Hortobágy" műmalom 1947. január 8-án megtartott ipartelep vizsgálata is több észrevételt fogalmaz meg. A munkavállalók részére 6 hónapon belül mosdóhelyiséget kell létrehozni. Új, az iparhatóság által láttamozott munkarendet kell kifüggeszteni . A mentőszekrény hiányos, felszerelése pótlandó .g2 Debrecen Város Erdőgazdaságának gőzfűrésztelepén 1947 . április 30-án a jegyzőkönyv mosdó- és öltözőhelyiség létesítését írja elő 30 napon belül .g3 Tanulságosak a Hajdúsági Tej- és Áruforgalmi Szövetkezet halápi Tejfeldolgozó üzemének közegészségügyi hiányosságai : a tárolóhelyiség falától 4,5-5 méterre sertésól, trágyalé kicsorgással, 8-9 méterre pedig trágyadomb . Legyek vannak az alvadásra előkészített tejet tartalmazó üstben. A bejárati ajtónál szárnyasok, malacok szaladgálnak, amelyek az üzemhelyiségbe bármikor bejárhatnak és ott szennyezhetnek. A hatósági orvosi és tisztiorvosi vizsgálat a fenti állapotok azonnali megszüntetését írja elő .g4 A belügyminiszter 150.283/1947 . sz. leiratának tárgya közegészségügyi kérdésekben az orvosszakszervezet meghallgatása . A közegészségügyi kérdések helyes megoldásához fűződő fontos közérdek megkívánja - hangsúlyozza a miniszteri leirat -, hogy döntés előtt azokat szakszempontból a legalaposabban előkészítsék. Ennek érdekében a miniszter felhívja az alispánokat és polgármestereket, hogy fontos egészségügyi kérdésekben határozathozatal előtt a Magyar Orvosok Szakszervezete helyi csoportjának véleményét is kérjék ki. A többi hatóságok is minden fontos kérdésben meghallgatják az orvosszakszervezet véleményét. Ez természetszerű leg vonatkozik az iparegészségügyi kérdésekre is. g5 A debreceni MÁV műhelytelepen 1948 . január 8-án közegészségügyi szemlét tart a tisztiorvos . A szemle jegyzőkönyve megfogalmazta, hogy a munkahelyiségek a köztisztasági és a közegészségügyi kö vetelményeknek általában nem felelnek meg. A harmadik osztálynál levő kovácsműhelynél a munkahelyekről a széngáz elvezetés szellőzsi az ss sa as
HBML . XXVII. 202. 22 . cs . 7669/1946 .B .S z. 64/KZ-02 ., 1946 . május 3 . U .o . 21 .cs. 11-146/1 ., 1947 . január 8 . U.o . 16 .cs. IX-125/10., 1947 . április 30 . HBML . XXI. 507/ a. 4.d . 4193/1947., 1947 . szeptember 30 . HBML . XXI. 101/ b. 9.cs. 130/1947 ., 1947 . április 8.
203 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tető útján történik, anélkül, hogy exhaustor lenne bekapcsolva . A mérges gázok eltávolítását nemcsak egyszerű szellőztetés útján kell biztosítani, hanem exhaustorokat is kell beszerelni. Lúgforrázással dolgoznak a munkások az egyik teleprészen, de munkaruhával, gumicsizmával nincsenek ellátva . Az eljáró tisztiorvos a munkaruhával és védőruhával való ellátásra 1948 . május 1-ig ad határidőt. Árnyékszékek, vizelő-helyiségek általában latrina szerűek. Mivel nyitottak, a gyártelep levegőjét különösen nyári id ő bekövetkeztekor állandóan fertőzik. Nyitottságánál fogva téli időszakban pedig meghűlés veszélyét vonja maga után és ezzel kapcsolatos betegségek is fordulhatnak elő. Eljáró tisztiorvos fenti hiány megszüntetésére, illetve a WC-k zárt rendszerűvé való átalakítására és vízöblítéses ülőkés árnyékszékek felállítására 1948 . év október 1-ig ad határidőt. A munkatermekben és a gyár orvosi rendelőjében megfelelő gyógy- és kötszer felszerelés, illetve elsősegélynyújtási láda nem áll rendelkezésre . Ez esetben a hiányosságok pótlásának határideje 1948. május 1 . A gyárüzem pihenőhelyiséggel nincs felszerelve, így nincs mód arra, hogy a munkások felhevüléstől és hirtelen lehűléstől meg legyenek óva. Javasolja az eljáró tisztiorvos, hogy a műhelyépületek között, vagy akár minden nagyobb munkateremben munkás pihenőt létesítsenek . Ebben az esetben a megvalósítási határidő 1948 . év október 1 . Az irodahelyiségekben bűzös levegő és nagyfokú műhely zaj tapasztalható . Ebben az ügyben a javítás határideje 1948 . szeptember 1 . 86 A Vidoni testvérek és Társa szalámigyárban 1948 . február 12-én helyszíni szemlét tartottak gépfelállítás tárgyában. Megállapították, hogy a 42-46 munkás létszámának megfelelően a mentőláda kötszerkészlete kiegészítend ő. Az üzem udvarának déli oldalán elhelyezett munkás étkező és vetkőző helyiség megfelel ő, azonban a mosdó felszerelés kiegészítendő ill. pótlásra szorul. Mivel a jelenlegi mosdó felszerelés a munkáslétszám részére nem elégséges, egy zuhanyrózsával felszerelt zuhanyzó helyiség is folyó év június 1-ig beállítandó .8 ~ Eredményről is olvashatunk azonban az iratokban . Debrecen város tégla és cserépgyára 1948 . március 9-én azt jelenti a Kerületi Ipadelügyel őségnek, hogy a gyártelepükön a
s6
HBML . XXI . 507/a. S .d . 143/1848 . 1948 . január 8 . a' HBML . XXIV . 301/a. 4 .cs. 35/1948 ., 1948 . február 12 .
204 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . munkás mosdót és zuhanyzót még az év elején megépítették, az étkezőhelyiség pedig már évek óta megvan .$$ A kerületi iparfelügyel ősé$ hiánykimutatásában 89/658/1948 . számon szerepel egy kimutatás a Tudományegyetem áramfejlesztő gépműhelyében észlelt hiányosságokról . Beszerzendő egy MOSZ l .sz. mentőszekrény . A WC tisztán tartandó. Beszerzendők még a vegyi tűzoltókészülékek is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat időpontja 1949.január 24.89 A textiliparban dolgozók egészségügyi viszonyainak ellenőrzésével kapcsolatos levelet intéz az OTI Debreceni Kerületi Pénztára Igazgatóságához 1949. január 22-én. Leírja, hogy festék okozta bőrártalmakban a gombolyító műhelyben dogozók közül Magyari Béláné és Komjáti Erzsébet betegedtek meg az arcon és a kezeken jelentkez ő dermatitisben . Ezeket az eseteket dr. Hollóst' Andor tiszti főorvos 1949. július 7-én jelenti a Népjóléti Minisztériumnak.9° Az Alföldi Nyomda 1949. október 3-i ellenőrzésénél is követelményeket támaszt a Balesetelhárítási Felügyelőség. Ki kell egészíteni a mentőszekrényt a MOSZ 445 .V . szabványnak megfelelően. A szedő teremben a betűszekrényeket portalanítani kell és gondoskodni kell arról, hogy az összes munkahelyiségek levegője állandóan tiszta és friss legyen . Minden üstnél, kazánnál, tartálynál, melyben ólmot olvasztanak hatékony elszívó berendezéssel ellátott borító harangot vagy fedőt kell alkalmazni . A munkavállaló köteles az időszakos orvosi vizsgálatnak magát alávetni .9 Arra is van adat a forrásokban, hogy az egészségügyi adminisztrásem működik mindig kifogástalanul . A Hajdúsági Növényolajipari ció Nemzeti Vállalat 1950. január 19-i balesetelhárítási ülésének jegyző könyve erről tanúskodik . Farkas József balesetelhárítási felügyelő a balesetvédelmi berendezések hiányossága mellett más fogyatékosságról is szól. Megállapítja, hogy a WC távol van a munkatermektől, keresni kellene, hogy hol állítsák fel. Ebben a tárgyban beadvánnyal fordulnak a Tisztifőorvosi Hivatalhoz . Mindezideig a Tisztifő orvosi Hivatal részéről semmi intézkedés nem történt .92 A Tüzép N.V. Budai ~
$$ U.o . S.cs. 316/1948. 1948 . március 9. s9 HBML . XXVII. 202. 30 .cs. XXIX-213, 3-4-13 . 9o q0 ./HBML . XXI . 507/a. 6.d . 106/1948 ., 1948 . július 7. 9i HBML . XXVII. 202. 3 .cs. XXVII-207/2., 1949 . október 3 . 9z U.o . 20 .cs. XI-147/16., 50-X/1/3-. 1950 . január 19 .
205 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Ézsaiás u. 2. sz . telepén a mentőszekrény MOSZ 445.I. szabványú beszerzését hiányolja az 1950. április 14-i üzemvizsgálati jegyzőkönyv.93 A Debreceni Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 1950. szeptember 22-én megtartott üzemvizsgálati jelentésében szintén szerepelnek ipar-egészségügyi hiányosságok . A WC nagyon piszkos, a helyiségek túlzsúfoltak, egészségtelenek .9a Végül a SZOT Hajdú megyei Titkársága 5 üzem felülvizsgálatát végzi el az 1950-es év végén . A kefegyárban fertőzött levegőt észlelnek, a Ruhagyár ipari szűrővizsgálata megtörtént, itt is voltak kisebb nagyobb hiányosságok. A Richter Gyógyszervegyészeti Gyárban mérgező anyagokkal dolgoznak, ezért veszélyességi pótlék fizetendő . Megállapítják, hogy a Hajlított Bútorgyárban a mentő szekrényeket beszerezték . A Mozgó-konyha ellenőrzésénél kifogás nem merült fel.9s Az 1950. évvel azonban már egy új korszak kezdődött el Magyarország történetében . Köztudott, hogy megalakult a tanácsrendszer . Ezt a rendszert az 1949. évi XX . törvényben foglalt Alkotmány teremtette meg, amely kimondta, hogy az államhatalom helyi szerveit a tanácsok egységes, országos rendszere képezi. A helyi tanácsokról szóló 1950:I. törvényt, az első tanácstörvényt 1950 . május 18-án hirdették ki. Politikai szempontú átalakulás is volt ez, mert a hatalom jellege megváltozott. Egyben közigazgatási jellegű változást is jelentett ez, mert a tanácsi szervek átvették a korábbi önkormányzati és állami intézmények hatáskörét .96 Mindezek a társadalmi és politikai változások, amelyek 1949-1950 között lezajlottak, egyes intézmények megszűnését, átalakulását, vagy új szervek létrehozását jelentették . Mivel dolgozatunk tárgyához az említett változások szervesen kapcsolódnak, ezért befejezésül néhány intézménytörténeti megjegyzést is kell tennünk . Intézménytörténeti megjegyzések Első ként a Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség intézményének megszűnéséről kell szólnunk . Az iparügyi miniszter 23 .292/1949 . IIUi 93 9a 9s 96
U.o . 3 .cs. 50-VI/54. 50 . Be£sz. XXII-217/2-. 1950 . április 14 . U.o . 30 .cs. XXII-222/26- . 1950 . szeptember 22 . HBML . XXII . 113/b. l .d . 331/1950 ., 1951 . január. 9. A helytörténetírás levéltári forrásai IILk . .. .i .m . 135-136.o1d.
206 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . sz. leirata Lóránt Gyula miniszteri tanácsos aláírásával 1949. február 19-én kelteződött. Tárgya : a szolgálat ellátása az iparfelügyee őői .szolgálat megszüntetéséről szóló rendelet hatálybalépéséig . Felhívja az iparfelügyelőket, hogy a végrehajtási utasítás megjelenéséig helyszíni vizsgálatot csak abban az esetben tarthatnak, ha arra valamely hatósági hivatal, intézmény, állami vállalat stb. valamely abból felmerült ügygyel kapcsolatban hivatalát megkeresi, vagy pedig olyan előforduló ügy (baleset, tűzeset, panasz, kérelem stb.) jut hivatala tudomására, mely fontosságánál, jelentőségénél fogva, vagy kihatásában az iparfelügyelő helyszíni vizsgálatát indokolttá és elhalaszthatatlanná teszi. Egyébként a programszerű gyárvizsgálatait mell őzze 9~ Az ipadelügyelő séget 1949. április 30-i hatállyal a 27.200/1949. Ip. M. számú rendelet szüntette meg. Az iratok egy részét az 1940-es évek végén, vagy 1950-ben azoknak a balesetvédelmi felhasználhatósága miatt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vette kezelésébe .98 Az Ipadelügyel ő ség leltári tárgyainak és anyagkészletének átadása az 5 .169/ 1949. Ip. M. sz. elnöki rendelet értelmében 1949. április 25-én megtörtént . A leltári napló tanúsága szerint az ipadelügyelőség 195 db . 6 .799.90 Ft értékű leltári tárggyal és 888.09 Ft értékű anyagkészlettel rendelkezik . A tételeket számbavették és hiányt nem találtak . Ennél a leltárvizsgálatnál jelen voltak Orbán József ügyvezet ő az OTI részéről, Dr Velényi Rezső ügyvezet ő helyettes szintén az átvevő intézményt ől. Bezzegh - Péter Pál miniszteri kiküldött, és Pataky József miniszteri tanácsos, kerületi iparfelügyel ő az átadó szerv részéről. A Kerületi Ipadelügyelőség anyagkészletéb ő144 .09 Ft értékű anyagot az Országos Társadalombiztosító Intézet részére átadtak .99 Pataky József iparfelügyelő az átszervezéssel kapcsolatban 1949. április 29-én levelet intéz a vezérigazgatóhoz . Levelében kifogásolja, hogy a személyzeti elosztást automatikusan, minden meghallgatás nélkül intézték. Kéri, hogy a mellette dolgozó Farkas József mb . iparfelügyelőt és Kovács Margit II. o. irodatisztet is vegyék a most felállítandó Balesetelhárítási Felügyel őség állományába . Ezt az is indokolja, hogy az új 9' HBML XXIV. 301/a 6.cs . 237/1949 ., 1949. február 19.
A helytörténetírás levéltári forrásai II . k. 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György, Debrecen, 1972 . 353 .o1d. A helytöréténetírás levéltári forrásai III . k..... i.m. 315 . old. Ujlaky Z. : A Debrecen Kerületi Ipadelügyelőség iratai . .. i.m. Sl .old. 99 HBML. XXIV. 301/a 6.cs . 671/1949 ., 1949. április 25. 9s
207 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII intézményben ne kelljen kezdőket betanítani, hanem, mint komoly hivatal május 1-től már álljon közérdekű rendelkezésre . too Az Iparügyi Minisztérium 1949. április 30-i levelének tanúsága szerint Pataky József miniszteri tanácsost és Farkas József mb. iparfelügyel őt az OTI létszámába átengedik. lo ~ A népjóléti miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértésben a munkavállalók élete és testi épsége megóvásával kapcsolatos feladatainak ellátására az Országos Társadalombiztosító Intézetet jelöli ki, amely ezt a feladatot a Kerületi Balesetelhárító Felügyelőségnek elnevezett szervei útján látja el . Az Országos Társadalombiztosító Intézet az új feladatkör műszaki tennivalóinak ellátását túlnyomóan a volt iparfelügyeleti szolgálatot ellátó személyzet alkalmazásával látja el. Fentieket Dr. Ernszt László minisztériumi osztályvezető közli levelében 1949. április 16-án az OTI Kerületi Pénztárával . °2 Nemcsak az ipadelügyel őség szűnt meg, vagy más intézmények alakultak át, hanem a legfels őbb iparigazgatásban is változások történtek . Az Iparügyi Minisztérium feladatait az 1949 . évi XV. törvény 1949 . június 11-t őt két minisztériumra, a Nehéz-, illetve a Könnyűipari Minisztériumra bízta. A Nehézipari Minisztérium megszüntetésér ől és a helyébe lépő Kohó- és Gépipari illetve Bánya- és Energiaügyi Minisztérium megszervezéséről az 1950 . évi IV. törvény intézkedett, 1950. december 16-i hatállyal. A két új ipari minisztérium szervezetéről a Népgazdasági Tanács 1949. július 14-én hozott, a kor szokásainak megfelelően bizalmas határozatot (16/1949 . sz. h.), 1o3 Egyértelműen látnunk kell, hogy a Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség jogutódja az OTI és SZTK Balesetelhárítási Felügyelőség lett, amely az 1550/ 1949. Korm. sz . rendelet alapján alakult és az iparfelügyelők feladatkörének átszervezésér ő l intézkedett .A jogutód Balesetelhárítási Felügyelőség az iparfelügyel ő üzemvizsgálati jelentéseit a saját iratanyagához csatolta, elszakítva az eredeti fondképz őtől. Ezért nem szerepel ez az igen értékes forrásanyag az ipadelügyel őség fondjaiban, csak utalás történt erre . A jogutód a saját ioo U.o . 670/1949 ., 1949 . április 29 . '°' U.o . 680/1949 ., 1949 . április 30 . '°2 HBML . XXVII . 202 . l .cs. 3/1949 . , 1949 . április 16 . ios Pető Iván : Az 1949-1950 .ben működő Nehézipari Minisztérium hivataltörténete . Levéltári Szemle . 1980/3 . 407 .o1d .
208 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . . vizsgálati jelentéseihez besorolta a korábbi üzemvizsgálati jelentéseket, s az iparcsoportok felosztását is megváltoztatta, bizonyára a központilag kiadott utasítások alapján . A Balesetelhárítási Felügyelőség 1953-ban szűnt meg. toa Debrecen Város Tiszti Főorvosi Hivatalának iratai sok értékes üzemegészségügyi adatot tartalmaznak. A Tiszti Főorvosi Hivatal a tanácsrendszer megalakulásával átadta helyét 1950 . augusztus 15-én a Tanács Közegészségügyi és Népjóléti Osztályának . Megjegyzend ő itt, hogy a belügyminiszter 5205-4/ 1950 . IU8 . BM . sz . utasításáva l szabályozta az új hivatali szervezetet . A tanácsok megalakulásával egyes szociális - egészségügyi szervek is megszűntek, így pl. a tisztiorvos, a városi orvos és a városi szociális titkár . los A Közegészségügyi és Népjóléti Osztály ügykörébe a 160/1050 .(VI.14.) M.T. számú rendelet szerint többek között beletartozott a munkaegészségügy és a balesetelhárítós irányítása is. A bel ügyminiszter ágazati felügyeleti jogkörében kiadott 5200-1/ 1951 .II.8. B.M. számú rendelete intézkedett az Egészségügyi Osztály megszervezésérő l 1951 . január 31-i határidővel. Ezzel megszűnt a Közegészségügyi és Népjóléti Osztály, mely jogelődje volt az új Egészségügyi Osztálynak . Iratanyagában találhatók a közegészségügyi jelentések, amelyek az üzemek, intézmények egészségügyi viszonyairól szóló jelentések is. Az Egészségügyi Osztály élén álló osztályvezető rendszeresen beszámolt a Végrehajtó Bizottságnak az osztály munkájáról lob Mint láttuk, az iparügyek legfőbb intéző szervében az Iparügyi Minisztériumban is szervezetileg különböz ő átalakítások történtek . Hasonló átszervezések voltak az Egészségügyi Minisztériumban is, melyek az iparügyekhez hasonlóan a balesetvédelmi és iparegészségügyi feladatokra természetszerűleg nagy hatást gyakoroltak . Ezért röviden szólnunk kell az Egészségügyi Minisztériummal kapBoa
A helytörténetírás levéltári forrásai . IILk,. .. . i .m . 379-380 .o1d ., Ujlaky Z.: A Debreceni Kerületi Iparfelügyel őség íratai ...i .m . SS .old . ios A helytörténetírás levéltári forrásai IILk . i.m . 70 .o1d ., Mervó Z.-né : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében . .. i.m . 119.o1d ., Bikki István : A városi tanács végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete 1950-19s I . Levéltári Szemle 1989/3 . 44 .o1d . ioó Mervó Z-né : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében .. . i.m . 119 .o1d ., A helytörténetírás levéltári forrásai . III . k. .. i.m . 160, 161, 162. old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 209 csolatos szervezeti változásokról is. Az 1950. évi 1V. tc . értelmében a Népjóléti Minisztérium megszűnt, ügykörének jelentős részét az 1950. XII.10-én felállított Egészségügyi Minisztérium vette át. A III. Gyógyító-megelőző intézmények főosztálya az 1951-ben kiadott 3015/cs/1/1951 . sz. utósítással működött . Szervezeti egységei közé tartozott a Munkaegészségügyi Osztály is . A következő évben 1952-ben - ide tartozott a gyógyító-megel őző ellátás üzemi hálózatának szakmai főfelügyelete. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet felügyeletét a 283/1950 . (XII.10) M.T. sz .r. alapján az Egészségügyi Minisztérium vette át. Feladatköre később a 163/1956 . E.ü.M . sz. utasítás értelmében az üzemi orvosok feladatkörével kapcsolatos munkaegészségügyi tevékenység felügyeletére is kiterjedt . lo~ Az üzemi orvos tevékenységéről már 1949-ben olvashatunk az ipadelügyelőség irataiban . Az Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Részvénytársaság Közraktári Vállalatának Debrecenben 1949. február 5-én tartott balesetelhárító ülésén az igazgató bejelenti, hogy a legutóbbi balesetelhárítási bizottsági ülés óta megszervezték az üzemi orvosi szolgálatot . Az üzemi bizottság elnöke az ülésen javasolta, hogy az üzemi orvos ne hetenként egyszer, hanem legalább kétszer rendeljen az üzemben. A szociális felel ős megjegyzi, hogy már tárgyalt erről_ az orvossal, de az orvos hatáskörét a Szakmaközi Bizottság szabja meg. Az üzemi orvos felvetette azt a megoldást is, hogy esetleg 3 üzem, a Rex gyár, a Műkőgyár és a~ István malom részére együtt tartsák meg a rendelést, mely esetben a munkavállalók részére hetenként háromszor rendeleet l°s A Debreceni Víz és Csatornaművek 1950 . október 15-én üzemi orvosi állást kapott. A Vidéki Betegellátó Csoport X. ügyosztálya beleegyezésével dr. Révész Miklós lesz itt az üzemi orvos, aki előzőleg a Táncsics Mihály Cipőgyár üzemorvosa volt. lo9 Az Egészségügyi Minisztérium a 3161/IV/12/1951 . sz . rendelettel az üzemi orvosok és ápolók kinevezését a megyei, illetve városi tanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe utalja. A 70/1951 . M.T. számú rendelet értelmében az üze'°' A magyar állam szervei . 1950-1970 . központi szervek . Magyar Országos Levél-
tár . Szerk: Boreczky Beatrix (főszerkesztő), Müller Veronika, Pető Iván, G.Vass István .-, Bp. 1993., 85, 340.o1d. '°a HBML. XXIV . 301/a 6 cs. 177/1949., 1949. február 5. '°9 HBML. XXIV. 16/b. 2.d., 311/172/1950 ., 1950. december 20.
210 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez ... mi orvosok főfoglalkozásúak lettek. Minden üzemben, ahol üzemi orvos működik és annak heti munkaideje legalább 18 óra, üzemi ápolót kell kinevezni . Ennek heti munkaideje 48 óra. Az üzemi orvosi rendelők anyagellátásának intézését is a tanács végrehajtó bizottságának adták át. A rendelet értelmében az üzemi orvosi rendelők anyagellátása a rendelőintézeteken keresztül történik az üzem orvosának igénylése alapján . Az üzemi orvosi rendelőkkel kapcsolatos minden más kiadás (rendel ő helyiség felépítése, fűtés, világítás, takarítás, karbantartás) az üzem költségvetését terheli . ~ lo Szociálpolitikai szempontból azonban már az iparegészségügyi és balesetvédelmi intézményeket illetően is gyülekeztek a negatív jelek a negyvenes évek végén. Kelet-Európában és Magyarországon majdnem teljesen eltörölték az önálló népjóléti intézményeket, s a szakszervezetek vették át azoknak a funkcióknak legtöbbjét, melyeket Nyugaton általában a kormányzati jóléti hivatalok látnak e1. 1 ~ ~ Kialakult egy paternalista szemlélet, mely szerint az állam jóságos gondoskodása minden problémát megold, a szociálpolitika pedig perspektivikusan felesleges, hiszen a szocialista állam minden intézkedése eleve szociális .l iz Az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatójának 1949 . szeptember 9-i leirata még bizonyos optimizmust sugallt a jövőt illetően. Hivatkozott a Népjóléti Miniszter 1949. augusztus 29-i 9061/13-1949 . X/3 . sz. körrendeletére. Ez a körrendelet felhívta a tisztiorvosokat, hogy a tervköteles üzemekben a szükséges egészségügyi beruházásokat az illető üzem szociálpolitikai felelősének, üzemorvosának és biztonsági megbízottjának segítségével állapítsák meg. Egyben felhívta a tisztiorvosokat arra is, hogy a balesetelhárítós érdekében szükséges beruházásokat az illetékes kerületi balesetelhárítási felügyelőség kiküldöttével közösen állapítsák meg az említett üzemi szervek segítségéve1. 113 A MÁV Debreceni Járműjavító Üzemének 1950. júniusi problémái már semmiféle optimista elképzelésre nem adtak okot. A szocialista iparosítás rendkívül feszített üteme "° HBML .
XXIII. 113/ b. l .d . 316/1951 ., 1951 . okróber 17 . "' Szelényi Iván : Új osztály, állam politika . Bp . 1990 . 241 .o1d . "z Kulcsár Kálmán : A modernizáció és a magyar társadalom . Bp . 1986 . 324325.o1d . "s HBML . XXVII. 202. l .cs. 446/1949 ., 1949 . szeptember 9.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII ugyanis nagymértékben korlátozta a szociális létesítmények tervezett megvalósítását . Fenti üzemben példa erre, hogy a Mozdony-osztály hegesztőépülete átalakítását szolgáló tervből, amely 1950 . június 18án készült el, a jóváhagyó KPM 1/6 C. osztály törölte az öltözőmosdó, piszoár részt, mint olyat, amelynek kivitelezését a rendelkezésre álló pénzösszegek nem teszik lehetővé. Az első ötéves tervben már érzékelhető volt az emberi beruházások, köztük az egészségügy elhanyagolása . Hamarosan jelentkeztek a feszített ütemű iparosítás káros következményei . A munkafeltételek javítása és a képzés nem tartott lépést a létszámb ővüléssel . Így egyre romlott a munkabiztonság . Az 1952-es mélyponton már 103-ra emelkedett az 1000 munkásra számított balesetek száma . Fenti sorokhoz kapcsolódik a szakirodalomnak az a szomorú megjegyzése, hogy az első ötéves terv során a legtöbb iparág "baleseti rekordot" ért el. Ennek oka egyrészt az volt, hogy az újonnan létesített munkahelyek technikai és balesetvédelmi ellátottsága nem volt kielégítő, másrészt az iparba ekkor bekapcsolódó új munkaerő adottságai jelentettek problémákat . Az irreális terheket is hordozó gazdaságépítés nehézségei a szoci"A vas és álpolitikára fordítható összegeket egyre csökkentették . az ipari szociálpolitika kéracél országában" a társadalmi problémák dései is - politikai-ideológiai szintre redukálódtak. Természetszerűen így olyan súlyos feszültségek keletkeztek a társadalomban, amelyek az iparegészségügy helyzetére hosszú távon nagy mértékben kihatottak. l la
tts
t t6
i'
~
t ~ 8
"a A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története (1898-1973) Szerk . : Mikecz Ferenc, Debrecen, 1976. 99. old. 1's Ágh Attila: Az önszabályozó társadalom, Bp. 1989. 320 . old . i ib Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéb ől, Bp. 1986. 50. old. "' Kemény István : A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia, 1972/1 . 41 .o1d., Rupp Kálmán: Társadalmi mobilitás és településszerkezet. Szociológia, 1973/1 . 38.o1d., id. Kulcsár Kálmán : A mai magyar társadalom, Bp. 1980. 138 .o1d. 154 .sz . jegyzet . "s Kulcsár Kálmán : A modernizáció és a magyar társadalom... i.m. 325 .o1d. i'9 U.ő: A mai magyar társadalom ... i .m. 94.o1d.
212
Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .
Data for questions rec~arciihg prevention of accidents ahá industrial ~yyiehe wit reference to exQmihatioh of factories in Debrecen (1945-1950)
After making comments on the technical literature the author deals with the data of prevention of accidents of factory examinations . Makes mention of the ministerial decrees and supervises of prevention of accidents regarding prevention of accidents between 1945 and 1950 .
Data of inquires of Industrial Supervisory Office of District of Debrecen in connection with supervisions made by chief health officers are also included in the chapter dealing with industrial health . Finally come some connections of institute history. Namely the reorganization of Ministry of Industry and of Ministry of Welfare obviously brought about the transformation of supervisory organiza tions of lower level as well. The institutes of factory physicians developing from the end of the forties are also mentioned . Unfortunately at the beginning of the fifties the government didn't pay appropriate attention to the social politics and it had an effect on the area of prevention of accidents and of labour hygiene as well. c7cx~
