2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály I. évfolyam 77. szám
www.ksh.hu
2007. szeptember 27.
Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
A tartalomból
1 A szolgáltató szektor teljesítménye 2
A gazdasági szervezetek jellemzõi
lakosra jutó GDP alapján Budapest és az ország más területei között meglévõ különbség fokozódásában. Bruttó hazai termék (GDP) Budapesten
A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont ágak szerint % 100,0
5 Az alkalmazásban állók száma, keresete ÖSSZEFOGLALÓ A szolgáltatási ágak Budapest gazdaságában betöltött szerepét jelzi, hogy az elõállított bruttó hazai termék négyötödét ezen ágazatcsoport adja. A tercier szektor fõvárosi részesedése jóval nagyobb az országos átlagnál. A jövedelemtermelésben az ágazatok közül a legtöbb vállalkozást tömörítõ ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés dominálnak. A szolgáltatási szektor a vállalkozások alapján még nagyobb súlyt képvisel, a regisztrált vállalkozások közel kilenctizede folytat ilyen jellegû tevékenységet. Közöttük az átlagosnál több a mikrovállalkozás, de a külföldi érdekeltségû vállalkozások kilenctizede is ebbe a szervezeti körbe tartozik. A kislétszámú vállalkozások magas aránya ellenére a szolgáltatatási szektor munkaerõpiaci szerepe meghatározó: a nemzetgazdaság egészében alkalmazásban állók négyötödét foglalkoztatja.
A szolgáltató szektor teljesítménye Vezetõ gazdasági szerepébõl adódóan a bruttó hazai termék (GDP) elõállításában meghatározó Budapest teljesítménye. A fõvárosban, 2005ben piaci beszerzési áron 7920 milliárd forint értékû bruttó hazai termék képzõdött, az országos érték 35,9%-a. Budapest gazdasági súlya az ezredfordulót követõen tovább emelkedett, ez tükrözõdik a bruttó hazai termékhez való növekvõ hozzájárulásában, valamint az egy
Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005
Bruttó hazai termék az országos százalékában
34,6 34,4 35,6 34,3 34,4 35,9
Egy fõre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában 199,0 200,5 209,1 202,7 204,1 213,4
A szolgáltatások színvonalának javulása és az azokhoz való hozzáférés lehetõségének bõvülése a piacgazdaság kialakulásával és fejlõdésével járó folyamat, ebbõl adódóan a bruttó hozzáadott értékhez a szolgáltatási ágazatok évrõl évre növekvõ mértékben járultak hozzá. Budapesten jóval nagyobb a bruttó hozzáadott érték elõállításában a szolgáltatási ágak szerepe, mint az ország többi részében. 2005-ben 5390 milliárd forint, a fõváros bruttó hozzáadott értékének 79,5%-a származott a tercier szektorból, 14 százalékponttal nagyobb hányada, mint az országban átlagosan. 2000-ben a részesedése 1,6 százalékponttal kisebb, 77,9% volt. A tercier szektor legnagyobb hozzáadott értéket elõállító ága Budapesten az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, ami 2005-ben a bruttó hozzáadott érték 24%-át eredményezte. Ezt követte a kereskedelem, javítás 12%-kal, majd a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág. 2000 óta a fõvárosban a hozzáadott érték elõállításában nõtt a pénzügyi közvetítés, a közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás részesedése, a legnagyobb mértékben a pénzügyi közvetítés területén. A többi szolgáltatási ág kisebb részben járult hozzá bruttó hozzáadott értékéhez, mint 2000-ben.
79,5
77,9
80,0
62,6
65,5
60,0 40,0
37,4 22,1
34,5 20,5
20,0 0,0 2000
2005
2000
Termelõ ágak
2005
Szolgáltató ágak
Budapest
Ország
Budapesten 2005-ben az egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kivételével valamennyi szolgáltatási ág szerepe nagyobb volt a hozzáadott érték elõállításában, mint országosan. Az egyes szolgáltató ágak hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez, 2005
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás
Ország Budapest
Oktatás Közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás
0
5
10 15 százalék
20
25
2
BUDAPESTI MOZAIK 6.
Statisztikai tükör 2007/77
Budapest részesedése a bruttó hozzáadott értékbõl a szolgáltatási ágazatokban % 70 60 50
45,1
44,3
29,5
33,0
27,3
30,0
40,8
38,6
49,7
50,6
64,0
47,4
41,5
37,0
34,8
10
40,1
20
43,1
30
62,4
40
0 Kereske- Szálláshely- Szállítás, delem, szolgáltatás, raktározás, javítás vendéglátás posta, távközlés
Pénzügyi közvetítés
2000
IngatlanKözigazügyletek, gatás, gazdasági kötelezõ szolgáltatás társadalombiztosítás
A fõvárosban a gazdasági élet mozgatórugóinak egyértelmûen a szolgáltatási szektor gazdasági szervezetei tekinthetõk. 2000 óta – az utolsó év kivételével – számuk folyamatosan növekedett: 2006 végén 325 ezret tartottak nyilván, mintegy 17 ezerrel többet, mint hat évvel korábban. Az összes fõvárosi székhellyel regisztrált gazdasági szervezeten belüli részarányuk is növekedett: az idõszak elején a szervezetek 85,4%-a, hat évvel késõbb már 87,8%-a tartozott a szolgáltatási szektorba. A szolgáltató tevékenységet folytató szervezetek budapesti koncentrációja csökkent: az ország összes szolgáltató szervezetének 31%-át képezték a fõvárosban bejegyzettek, 1,5 százalékponttal kisebb hányadát, mint 2000-ben.
315 310 305 300
Szervezetek száma
2006
2005
2004
2003
2002
2001
295 2000
Szervezetek száma, 1000
88 87 86 85 84 83 82 81 80
Részarányuk a nemzetgazdaság egészébõl, %
A regisztrált gazdasági szervezetek száma és részaránya a szolgáltatási ágakban az év végén
320
elõ, közel akkora hányadát, mint 2000-ben. A szolgáltatási ágak közül a pénzügyi közvetítés
A regisztrált gazdasági szervezetek száma és összetétele a szolgáltatási ágakban
A gazdasági szervezetek jellemzõi
325
EgészségEgyéb ügyi, közösségi, szociális személyi ellátás szolgáltatás
2005
2005-ben a tercier szektor bruttó hozzáadott értékének mintegy 44%-át Budapesten állították
330
Oktatás
koncentrálódott leginkább a fõvárosban, az ágazat által megtermelt érték 64%-a képzõdött Budapesten. Ebbõl a szempontból a második az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, mely teljesítményének 50% körüli része kötõdött a fõvároshoz, ezt követi a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 47, illetve 45%-kal. A szállítás, raktározás, posta, távközlés, a pénzügyi közvetítés, a közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás koncentrációja fokozódott 2000 és 2005 között, a legnagyobb mértékben a szállítás, raktározás, posta, távközlésé (5,9 százalékponttal). A többi szolgáltatási ágban mérséklõdött Budapest dominanciája, legnagyobb mértékben az egészségügyi, szociális ellátás terén (3,5 százalékponttal).
Részaránya, %
Gazdálkodási forma Vállalkozás Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet Nonprofit szervezet MRP-szervezet Összesen
2000 száma
2006
megoszlás, %
száma
megoszlás, %
289 610
94,2
304 475
93,8
1 997 15 871 46 307 524
0,6 5,2 0,0 100,0
1 576 18 635 20 324 706
0,5 5,7 0,0 100,0
A regisztrált gazdasági szervezetek összetétele a szolgáltatási ágakban lényegében megegyezett a nemzetgazdaság egészében tapasztalttal: a összes szervezet 94%-át a vállalkozások tették ki, és ez az arány a vizsgált idõszakban lényegében nem változott. A nonprofit szervezetek súlya 2000 óta valamelyest erõsödött, a költségvetési és társadalombiztosítási szervezeteké, illetve az MRP-szervezeteké mérséklõdött. A fõvárosban – az országoshoz hasonlóan – a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások jelenléte két gazdasági ágban, a kereskedelem, javításban és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban volt a legjelentõsebb: 2006 végén az elõbbiben a vizsgált vállalkozások mintegy kéttizede, az utóbbiban 55%-a összpontosult. Közülük az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szerepe erõsödött: az összes szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozáson belüli súlya 2000-hez képest 7,1 százalékponttal növekedett, ezzel párhuzamosan a kereskedelem, javítás ágban 6,4 százalékpontos részaránycsökkenés következett be.
A szolgáltatási ágakban regisztrált vállalkozásoknál a vizsgált idõszakban fokozatosan nõtt a társas vállalkozások, ezen belül is a tõkeerõsebb jogi személyiségû társas vállalkozások aránya. 2006 végén a fõvárosban 173 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 22%-kal többet, mint 2000 azonos idõpontjában. A vizsgált idõszak elején még az egyéni vállalkozások aránya volt magasabb, 2006 végére a társas vállalkozások összes vállalkozáson belüli súlya a kezdeti 49%-ról 57%-ra növekedett. Ez a fordulat elsõsorban a jogi személyiségû vállalkozások számának ugrásszerû, 40%-os növekedésének köszönhetõ. A társas vállalkozási formák közül a szolgáltási ágakban egyértelmûen a korlátolt felelõsségû társaságok és a betéti társaságok domináltak: 2006 végén együttesen az összes vállalkozás közel kilenctizedét adták. A nagyobb tõkeszükségletû korlátolt felelõsségû társaságok összes társas vállalkozáson belüli aránya hat év alatt 42%-ról 49%-ra növekedett, míg a betéti társaságoké 43%-ról 40%-ra csökkent, és vissza-
esett részvénytársaságok, közkereseti társaságok és szövetkezetek részesedése is.
(%)
Gazdasági ág
2000
2006
Kereskedelem, javítás 26,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,7 Pénzügyi közvetítés 1,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 48,2 Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás 0,0 Oktatás 2,2 Egészségügyi, szociális ellátás 2,2 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 8,7 Egyéb tevékenységek 0,2 Összesen 100,0
19,7 3,7 4,2 2,5 55,3 0,0 3,0 2,3
A regisztrált vállalkozások összetétele a szolgáltatási ágakban gazdálkodási forma szerint
2000
21,9
0%
20%
27,5
43,3
26,9
40%
51,1
60%
80%
Létszám- Termelõ ágak kategória, fõs 0– 9 10– 19 20– 49 50–249 250Összesen
100%
Jogi személyiségû társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Egyéni vállalkozás
Szolgáltatási ágak
Összesen
87,9 6,4 3,6 1,6 0,5 100,0
48,5
95,0 3,2 1,2 0,5 0,1 100,0
2000
39,7
42,0
93,7 3,8 1,6 0,7 0,2 100,0
0%
20%
11,8
42,7
40%
60%
15,3
80%
Szolgáltatási ágak
Összesen
2006
A regisztrált társas vállalkozások összetétele a szolgáltatási ágakban vállalkozási forma szerint
2006
Termelõ ágak
2006
2006 végén a fõváros regisztrált társas vállalkozásainak több mint 94%-a a 0–9 fõt foglalkoztató vállalkozások csoportjába tartozott. A szolgáltatási ágazatokban ezen mikrovállalkozások részaránya magasabb (96%) volt, mint a termelõ tevékenységet folytató vállalkozások esetében (89%).
9,3 0,0 100,0
Az egyes gazdasági ágakon belül 2006 végén a kereskedelem, javítás esetében kiemelkedõen magas, 60% a korlátolt felelõsségû társaságok összes társas vállalkozáson belüli aránya, de a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágak esetében is meghaladja az 50%-ot. A pénzügyi közvetítés ágban szintén a magasabb tõkeigényû vállalkozások súlya dominál, és ez az egyedüli szolgáltatási ág, ahol a részvénytársaságok súlya jelentõs, 15%-os. Az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágakban ezzel ellentétben a betéti társaság a meghatározó vállalkozási forma, arányuk 2006-ban 63, illetve 75% között szóródott.
29,2
A regisztrált társas vállalkozások megoszlása összevont gazdasági és létszám-kategória szerint (%)
A szolgáltatási ágakban regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági áganként
2006
3
BUDAPESTI MOZAIK 6.
Statisztikai tükör 2007/77
100%
89,0 5,8 3,4 1,4 1,8 100,0
95,5 2,6 1,3 0,5 0,1 100,0
94,4 3,1 1,6 0,7 0,1 100,0
A fõfoglalkozású regisztrált egyéni vállalkozások aránya a szállítás, raktározás, posta, távközlés és a pénzügyi közvetítés ágakban a legmagasabb (63%), de 60% körüli a részesedésük a kereskedelem, javítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágakban is. Az átlagosnál többen dolgoznak mellékfoglalkozású vállalkozóként az oktatás, egészségügy, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb tevékenységek gazdasági ágakban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az egyéb tevékenységek ágban regisztált egyéni vállalkozások esetében kiemelkedõen magas, 30% feletti a nyugdíjasok aránya, de jelenlétük átlagon felüli mértékû az egészségügyi, szociális ellátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, és a kereskedelem, javítás ágakban is. A regisztrált egyéni vállalkozások összetétele a munkavégzés jellege szerint az év végén
Korlátolt felelõsségû társaság Betéti társaság Többi vállalkozási forma
A szolgáltatási ágak mindegyikérõl egyaránt elmondható, hogy vállalkozás-szerkezetükben a kis méretû, 0–9 fõt foglalkoztató méretkategóriába tartozó mikrovállalkozások dominálnak, és 90% feletti részarányuk a vizsgált idõszak alatt szinte nem változott. Amellett, hogy a regisztrált egyéni vállalkozások száma és súlya is csökkent a szolgáltatási ágakon belül, a munkavégzés jellege szerinti összetételük is változásnak indult a vizsgált idõszakban. 2000 és 2006 között a fõfoglalkozású egyéni vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya 41%-ról 37%-ra csökkent, amivel párhuzamosan a vállalkozást mellékfoglalkozásként ûzõk és a nyugdíj mellett vállalkozók súlya sorrendben 2,6, illetve 1,5 százalékponttal növekedett.
2006
36,6
2000
40,8
0%
20%
44,2
41,6
40% 60% 80% Fõfoglalkozású Mellékfoglalkozású Nyugdíjas
19,1
17,6
100%
A szolgáltatási ágazatokban a 2005 végén mintegy 13 300 külföldi érdekeltségû vállalkozást tartottak nyilván, a fõváros összes ilyen jellegû vállalkozásának közel kilenctizedét. A külföldi érdekeltségû vállalkozások száma a vizsgált idõszakban folyamatosan növekedett: számuk 2005. december 31-én 8,3%-kal haladta meg az
4
BUDAPESTI MOZAIK 6.
Statisztikai tükör 2007/77
öt évvel azelõtti szintet. A tulajdonviszonyok alapján 2005 végén a szolgáltatási ágazatok külföldi érdekeltségû vállalkozásainak 73%-át a kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások adták, számuk öt év alatt jelentõsen, 17%-kal növekedett, ezzel párhuzamosan a többségében külföldi vállalkozások száma 6%-kal, a többségében belföldieké 14%-kal csökkent. Külföldi érdekeltségû vállalkozások a szolgáltatási ágakban, 2005
Száma
Megoszlása, %
A 2000. évi százalékában
Hazai többségû 1 543 Kizárólag külföldi 9 703 Külföldi többségû 2 094 Összesen 13 340
11,6 72,7 15,7 100,0
85,9 117,0 94,0 108,3
Tulajdonosi összetétel
A külföldi befektetõk a szolgáltató ágazatok közül leginkább a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban vannak jelen. A vizsgált idõszak egészére elmondható, hogy e két ágban mûködött az összes szolgáltatással foglalkozó külföldi érdekeltségû vállalkozás közel kilenctizede, változások csak a két ágazat közötti arányeltolódásokból adódtak: 2000 óta a kereskedelem, javítás részaránya 56%-ról 45%-ra csökkent, ezzel párhuzamosan az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásé 32%-ról 43%-ra bõvült.
44,9
42,8
5,4
2005
3,4 3,5
A külföldi érdekeltségû vállalkozások megoszlása a fõvárosban az év végén, %
magas, közel 80% volt a teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozások aránya, de átlagon felüli a részesedésük a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban is. A vegyes tulajdonosi struktúrával rendelkezõ vállalkozások súlya az egészségügyi, szociális ellátás, oktatás, egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágakban jelentõs, meghaladja a 40%-ot. Az alkalmazásban állók száma, keresete 2006. I–IV. negyedévben az alkalmazásban állók 80%-a a szolgáltatási szférában dolgozott, arányuk 2001 hasonló idõszakához képest 2,2 százalékponttal nõtt. A legalább 5 fõt foglalkoztató budapesti székhelyû vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél 759 ezren voltak alkalmazásban, közel ugyanannyian, mint az elõzõ évben. Az elmúlt öt év alatt számuk a fõvárosban 2,9%kal, országosan pedig 9,3%-kal növekedett. Öt alkalmazásban állóból négy a szolgáltatásban dolgozott, míg országosan ez az arány nem egészen kétharmados volt. Az alkalmazásban állók száma a szolgáltatásban, I–IV. negyedév Fizikai
Év
Szellemi
foglalkozású
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006 a 2001 százalékában
Összesen
293 997 296 937 304 215 277 288 277 906 276 219
444 055 446 729 459 440 464 874 478 446 482 814
737 763 743 665 763 655 742 162 756 348 759 033
94,0
108,7
102,9
A szolgáltatásban dolgozók 36,4%-a fizikai foglalkozású volt, arányuk a vizsgált idõszakban az évenkénti létszámváltozás eredményeként a szellemi foglalkoztatottakéval szemben csökkent 2001. I–IV. negyedévhez viszonyítva. Az elmúlt öt évben a két állománycsoport létszámváltozását ellentétes tendencia jellemezte. A fizikaiak számának 6%-os csökkenése mellett, a szellemiek számának 8,7%-os növekedése eredményezte a szolgáltatásban alkalmazásban állók számának 2,9%-os emelkedését. Országos viszonylatban mindkét állománycsoportban többen dolgoztak, mint öt évvel ezelõtt (a fizikaiaknál 6,2%-kal, a szellemieknél 11,7%-kal). A legtöbben – 142 ezer fõ – a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban dolgoztak. A kereskedelem, javítás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás, továbbá az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás részesedése egyenként meghaladta a 15%-ot. Gazdasági ágankénti megoszlásuk az országostól eltérõ: a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés ágak kivételével az alkalmazásban állók aránya az országosnál kisebb, az eltérés az oktatás, a kereskedelem, javítás és az egészségügyi, szociális ellátás ágakban a legnagyobb. A vizsgált idõszakban két terület – a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés – kivételével valamennyi ágban nõtt az alkalmazásban állók száma. A legnagyobb arányú (31,7%-os) volt a létszámnövekedés az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén, 10%-ot meghaladó emelkedés a kereskedelem, javítás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a pénzügyi közvetítéshez tartozó szervezeteknél.
Az alkalmazásban állók számának jellemzõi a szolgáltatási ágakban, 2006. I-IV. negyedév
0%
20%
40%
5,3
55,8
3,4 3,8
Alkalmazásban álló 2000
31,7
60%
80% 100%
Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Többi ág
Az egyes ágazatokban mûködõ külföldi érdekeltségû vállalkozások eltérõ tulajdonosi struktúrával rendelkeztek. 2005 végén a kereskedelem, javítás ágban kiemelkedõen
Gazdasági ág
fõ
a 2001 %-ában
Megoszlás, %
Budapest Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen
ország
120 943 32 304
110,7 114,7
15,9 4,3
19,5 4,5
141 999 49 970
88,4 117,1
18,7 6,6
12,2 3,4
126 493
131,7
16,7
12,2
126 057 59 459 66 533 35 276 759 033
85,1 102,3 105,3 111,6 102,9
16,6 7,8 8,8 4,6 100,0
17,3 14,1 12,0 4,8 100,0
BUDAPESTI MOZAIK 6.
Statisztikai tükör 2007/77
A budapesti szolgáltató ágakban 2006. I–IV. negyedévben a havi bruttó átlagkereset 225 400 forint volt, ami 43 600 forinttal több az országosnál, valamint 26 ezer forinttal meghaladta a termelõ ágakban elértet. 2001 és 2006 között a fõvárosban a szolgáltatási ágakban a bruttó átlagkeresetek 66,8%kal emelkedtek, a növekedés az országoshoz hasonlóan állománycsoportonként eltérõ volt. A fizikai dolgozók 51,6%-os, a szellemiek 66,1%-os keresetnövekedést értek el, így havi bruttó átlagkeresetük 2006. I–IV. negyedévben 122 300 Ft, illetve 281 400 Ft volt. Havi bruttó átlagkeresetek a szolgáltatási ágakban, I–IV. negyedév (Ft)
Fizikai
Év
Szellemi
Összesen
foglalkozású
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006 a 2001 százalékában
80 661 97 922 105 410 103 240 114 492 122 309
169 436 201 121 223 821 236 702 259 070 281 433
135 105 161 180 178 143 188 852 206 789 225 414
151,6
166,0
166,8
2001-hez hasonlóan 2006. I–IV. negyedévben valamennyi szolgáltatási ágban a fõvárosban meghaladták a havi bruttó átlagkeresetek az országos értéket. Továbbra is a kereskedelem, javítás területén dolgozók keresnek az országos átlagnál lényegesen többet. A szolgáltatási ágak tekintetében a pénzügyi közvetítésben a legmagasabb, 442 900 Ft a havi bruttó átlagkereset.
Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás gazdasági ágakban dolgozók keresete az átlagosnál mérsékeltebben nõtt, az egyes területek kereseti színvonala közötti különbség pedig fokozódott. Míg 2001-ben a legjobban fizetõ gazdasági ágban foglalkoztatottak átlagkeresete 160%-kal haladta meg a legkisebb összeget fizetõ területen dolgozókét, addig 2006-ban a különbség 256%-os volt. Havi nettó átlagkeresetek a szolgáltatási ágakban, I–IV. negyedév 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fizikai
Szellemi
A nettó átlagkeresetek emelkedése 2001–2006. évek között 2,7 százalékponttal múlta felül a bruttó keresetnövekedést. Az elmúlt öt év alatt a szolgáltatási szektorban a havi nettó átlagkereset 69,5%-kal – évi átlagban 11,1%-kal – növekedett, és 2006. I–IV. negyedévben átlagosan 137 700 Ft volt. A nettó átlagkeresetek reálértéke – a fogyasztói árak 26,7%-os emelkedését figyelembe véve – az öt év alatt 33,8%-kal növekedett.
A havi bruttó átlagkeresetek jellemzõi a szolgáltatási ágakban, 2006. I–IV. negyedév Gazdasági ág Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen
Forint
A budapesti átlag %-ában
A 2001 %-ában
Az országos %-ában
194 775 124 274 207 901 442 949
86,4 55,1 92,2 196,5
157,0 138,4 168,9 190,0
134,1 120,8 113,0 109,7
205 218
91,0
137,8
119,2
272 625 210 307 171 383 195 172 225 414
120,9 93,3 76,0 86,6 100,0
173,8 191,9 188,2 166,8 166,8
122,3 110,0 112,9 125,0 124,0
Információk, elérhetõségek: Módszertan
[email protected] Telefon: 345-1293 Információszolgálat Telefon: 345–6789 www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
5
