területi
2012/61 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal
www.ksh.hu VI. évfolyam 61. szám
2012. augusztus 17.
Budapesti Mozaik 17.: Budapest közlekedési helyzete, 2006–2011 1. tábla A közlekedési hálózat hossza, km
A tartalomból 1 Bevezető 1 Helyi tömegközlekedés 2 Személyszállító gépjárműállomány 4 Közúti közlekedési balesetek
A 2006-ban útjára indított Budapesti mozaik sorozat 4. számában foglalkoztunk először a főváros közlekedési helyzetével, a 2000 és 2005 közötti időszakot vizsgálva. Jelen kiadványunk 2006-tól kezdődően taglalja, hogyan változott Budapest közlekedési helyzete a korábbi évekhez képest és az országos adatok tükrében. Budapest közlekedésében meghatározó a tömegközlekedési hálózat. A fővárosi tömegközlekedés járatain – bár 2006-hoz képest számuk csökkent – 2011-ben közel 1,4 milliárd utazás történt. Járműfajták szerint sorrendben, az autóbuszok, a villamosok, valamint a metró és földalatti bonyolították a legnagyobb utasforgalmat. A járműállomány és a szállított utasok arányának összevetésében a metró volt a leghatékonyabb. A fővárosban bejegyzett személygépkocsik száma öt év alatt 26 ezerrel csökkent. 2011-ben a gépkocsik átlagéletkora 10,4 év volt, évről évre öregebb járművek közlekednek az utakon, de gyártási év szerinti összetételük kedvezőbb az országosnál. A gyártmányok főbb típusai szerint a legelterjedtebb márka az Opel és a Suzuki maradt. 2011-ben Budapesten 3278 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, és ezekben a balesetekben 4047 személy sérült meg. Közülük 30-an meghaltak, 603-an súlyosan sérültek. A balesetek 86%-a járművezetők hibájából történt. Ittas állapotban 164 alkalommal idéztek elő közlekedési balesetet.
Helyi tömegközlekedés
A fővárosi tömegközlekedés egész várost lefedő, kiterjedt hálózata a budapestiek mindennapi életében meghatározó szerepet tölt be, ugyanakkor kiszolgálja a környező településekről munkavégzés, illetve tanulás céljából ingázók szükségleteit is. A budapesti tömegközlekedést a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV) és alvállalkozói bonyolítják, valamint a 2009-ben bevezetett együttműködés óta már a MÁV, illetve a Volánbusz járatai is igénybe vehetők a Budapest bérletekkel. A BKV néhány autóbusz és HÉV járatával Budapestről több környező település is elérhető. Budapesten, a BKV adatai szerint, 2011 végén a megállóhelyek száma 4938 volt, 61-gyel több, mint 2006-ban. Az utasok a megállók több mint háromnegyedében autóbuszokra, egytizedét meghaladóan villamosra, további egytizedében pedig sorrendben trolibuszra, helyiérdekű vasútra, valamint metróra és földalattira (továbbiakban: metró) szállhattak fel.
Év
Villamos
Trolibusz
2006 2007 2008 2009 2010 2011
154,1 153,9 153,8 153,8 153,8 153,8
66,3 66,0 66,0 66,0 66,0 66,0
Autóbusz 798,9 803,9 819,0 1 108,6 956,1 947,5
Helyiérdekű Metró és vasút földalatti 102,9 102,9 102,9 102,9 102,9 102,9
34,8 35,0 35,0 35,0 35,0 35,0
Összesen 1 157,0 1 161,7 1 176,7 1 466,3 1 313,8 1 305,2
A fővárosban a helyi közlekedési hálózat hossza 1305 km volt, 148 km-rel több, mint a vizsgált időszak elején. A hálózatbővülés teljes egészében a szabadpályás tömegközlekedési útvonalak növekedéséből adódott, a villamos, a trolibusz, a metró esetén azonban minimális volt a hálózat változása. 2. tábla A járművek száma és befogadóképessége Év
Villamos
Trolibusz
Autóbusz
Helyiérdekű Metró és vasút földalatti
2006 2007 2008 2009 2010 2011
708 608 607 604 604 614
164 173 161 161 160 154
Járműállománya) 1 440 294 1 466 294 1 444 294 1 479 294 1 477 294 1 421 294
2006 2007 2008 2009 2010 2011
97 745 91 919 91 746 91 146 91 146 93 396
16 288 16 957 15 865 15 865 15 770 15 224
Férőhely 130 549 43 207 131 908 43 207 130 342 43 207 132 731 43 207 133 080 43 207 128 566 43 207
Összesen
392 392 392 391 391 391
2 998 2 933 2 898 2 929 2 926 2 874
71 627 71 627 71 627 71 449 71 449 71 449
359 416 355 618 352 787 354 398 354 652 351 842
a) Pótkocsikkal együtt
2011-ben 2874 járművet vehettek igénybe a Budapesten utazók. A közlekedési hálózathossz emelkedésével ellentétben, az üzemeltetett járművek száma csökkent, 124-gyel volt kevesebb a 2006. évinél. A csökkenés leginkább a villamosokat érintette (főként minőségi cseréből adódóan), az autóbuszok és a trolibuszok száma is elmaradt az öt évvel korábbitól, míg a HÉV és a metró állománya lényegében nem változott. 2006 óta a járműállomány egy része kicserélődött, modernebb, több utas szállítására alkalmas Combino villamosok, majd alacsonypadlós trolibuszok, autóbuszok kerültek forgalomba. Az új járművek jobban szolgálták az utasok kényelmét, több esetben már légkondicionáló berendezéssel is felszereltek, de a mozgásukban korlátozottak közlekedési feltételeit is javították. A járművek befogadóképessége tovább javult: 2011-ben átlagosan egy járműre
2
Statisztikai tükör 2012/61
Budapesti Mozaik 17.
122 férőhely jutott, az öt évvel korábbi 120-szal szemben. Ez a változás a villamosok növekvő befogadóképességének köszönhető, a többi járműfajta esetében stagnálás, vagy kismértékű csökkenés volt tapasztalható. 3. tábla
A járművek átlagos befogadóképessége, fő Év
Villamos
Trolibusz
Autóbusz
2006 2007 2008 2009 2010 2011
138,1 151,2 151,1 150,9 150,9 152,1
99,3 98,0 98,5 98,5 98,6 98,9
90,7 90,0 90,3 89,7 90,1 90,5
Helyiérdekű Metró és vasút földalatti 147,0 182,7 147,0 182,7 147,0 182,7 147,0 182,7 147,0 182,7 147,0 182,7
Összesen 119,9 121,2 121,7 121,0 121,2 122,4
A szállított utasok száma 2006 és 2011 között, ingadozásokkal ugyan, de összességében csökkent. 2011-ben 1373 millióan utaztak a tömegközlekedési járműveken, a vizsgált időszak első évéhez képest 6,0%-kal kevesebben. Az arányaiban a legtöbb utast szállító autóbuszok utasszáma 7,1%-kal, a villamost és a trolibuszt használóké 4–4%-kal, a metrón utazóké pedig 2,9%-kal csökkent. 4. tábla
A szállított utasok száma, ezer fő Év
Villamos
Trolibusz
Autóbusz
2006 2007 2008 2009 2010 2011
409 313 406 520 405 574 395 624 386 411 393 407
71 727 72 467 73 012 70 809 67 840 68 697
590 391 604 459 600 717 579 882 540 334 548 454
Helyiérdekű Metró és vasúta) földalatti 77 680 311 419 76 976 311 283 76 120 326 027 73 433 314 929 59 121 301 556 60 061 302 500
Összesen 1 460 530 1 471 705 1 481 450 1 434 677 1 355 262 1 373 119
a) 2009-ig Pest megye adatát is tartalmazza.
2011-ben a legtöbbet, az utasok négytizedét autóbuszok, közel háromtizedét villamosok, több mint kéttizedét metrók szállították. A járműfajták utasforgalomban betöltött szerepe nem változott a korábban vizsgált évekhez képest. A metró és földalatti szerelvényei a járműállomány 14%-át adták, ezzel együtt az összes utas több mint kéttizedét szállították, így a leghatékonyabb járműfajtának mondhatók. Ezt követik a villamosok, melyek az összes jármű kéttizedével az utasok mintegy háromtizedét szállították. Az autóbusz és a helyiérdekű vasút esetében fordított a helyzet: a járműállomány mintegy felét képviselő autóbuszokon az utasok négytizede utazott, a HÉV pedig a járművek egytizedét képviselte, ezzel szemben az utasok mindössze 4,4%-át szállította. A legkisebb (5,0%-os) arányt képviselő trolibuszok hasonló arányban részesültek a forgalomból, mint a járműállományon belüli súlyuk. A járműállomány és a szállított utasok megoszlása járműfajtánként
A lakosság egyre kevesebbszer veszi igénybe a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket: míg 2011-ben egy fővárosi lakosra átlagosan 791 utazás jutott, addig a vizsgált időszak elején ez a szám 861 volt. Mindegyik járműfajtát csökkenés jellemezte, de változatlanul az autóbusz és a villamos a legelterjedtebb utazási eszköz, autóbusszal közel kétszer olyan gyakran utaztak, mint metrón, az egy lakosra jutó villamoson szállított utasok száma pedig 1,3-szorosa a metrón utazókénak.
Év
Villamos
Trolibusz
Autóbusz
2006 2007 2008 2009 2010 2011
241 239 238 230 224 227
42 43 43 41 39 40
348 356 352 338 313 316
Személyszállító gépjárműállomány
Szállított utas
100% 80%
80%
60%
60%
40%
40%
20%
20%
0%
0%
Trolibusz
2011 Autóbusz
HÉV
Metró
Összesen 861 866 868 836 784 791
Magyarországon a személyszállító gépjárművek ezredfordulót követő erőteljes növekedése az évtized második felében nem folytatódott, 2006 és 2011 között az állomány bővülése már csak 1,0% volt. 2011-ben a személyszállító gépjárművek, változatlanul közel egyötödét tartották nyilván Budapesten. Az elmúlt öt évben a fővárosban regisztrált gépjárműállomány 3,9%-kal csökkent. Ez a visszaesés a személygépkocsik számának 4,4%-os csökkenése és a motorkerékpárok számának 12%-os emelkedése mellett következett be. Bár úgy tűnik a közúti közlekedésben valamelyest mérséklődött az egyéni közlekedés szerepe, a közlekedésben továbbra is a személygépkocsik a meghatározóak. A személyszállító gépjárművek több mint kilenctizedét a személygépkocsik tették ki, arányuk lényegében nem változott 2006-hoz képest. A személygépkocsi-állomány változását területi egységenként tekintve Budapesten következett be a legnagyobb arányú csökkenés. Ez a visszaesés ugyanakkor nem tükrözi a főváros útjait terhelő személygépkocsiforgalom alakulását. Budapesten jelentős tranzitforgalom halad át, de forgalomnövelő tényező – a nagyrészt Pest megyéből – a fővárosba irányuló munkahelyi ingázás is. (Pest megyében 2006 óta 5,3%-kal nőtt a személygépkocsi-állomány.) 2011-ben az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Budapesten 326 volt, 28-cal több, mint az országos átlag. A fővárosi gépkocsi-ellátottság 2007-től folyamatosan csökkent, 2011-re 24-gyel maradt el az időszak kezdő értékétől. 1. ábra
100%
2006
Helyiérdekű Metró és vasúta) földalatti 46 183 45 183 45 191 43 183 34 175 35 174
a) 2009-ig Pest megye adatát is tartalmazza.
Járműállomány
Villamos
5. tábla
Az egy lakosra jutó szállított utasok száma
2006 Villamos
Trolibusz
2011 Autóbusz
HÉV
Metró
6. tábla
A személyszállító gépjárművek Személyszállító gépjármű összesen, ezer darab
Év
3
Budapesti Mozaik 17.
Statisztikai tükör 2012/61
Ebből személygépkocsi
motorkerékpár
Személygépkocsik száma az előző év százalékában
618 623 623 609 600 594
593 597 596 582 573 567
2006 2007 2008 2009 2010 2011
3 102 3 166 3 215 3 173 3 144 3 133
2 954 3 012 3 055 3 014 2 984 2 968
3. ábra
A személygépkocsik száma gyártási év szerint
Budapest 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Budapesten az egy éven belül gyártott személygépkocsik száma jelentősen, 63%-kal, az 1–2 éveseké 69%-kal, a 3–5 éveseké 11%-kal esett vissza a vizsgált időszak elejéhez képest. A 6–10 évesek száma nagymértékben, 50%-kal nőtt, a legtöbb személygépkocsit (204 ezret) magába foglaló 11 és több éveseké pedig 19 ezerrel volt több, mint 2006-ban.
20 21 22 22 22 23
99,5 100,6 100,0 97,6 98,5 98,9
130 136 142 142 142 147
102,3 102,0 101,4 98,6 99,0 99,5
Ország
Ezer 250 200 150 100
2. ábra
A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma Darab
360 350 340 330 320
50 0 1 év en belül
1–2 év e
3–5 év e
6–10 év e
11 és több év e
gyártott 2006
2011
Gyártási év szerint a fővárosi személygépkocsi-állomány összetétele kedvezőbb, mint országosan. A 10 éves vagy fiatalabb gépkocsik aránya mind a négy kategóriában meghaladta az országos értéket, legjobban a 3–5 éves gépkocsik esetén (több mint 4 százalékponttal), valamint az 1–2 éveseknél (közel 3 százalékponttal). A 11 évnél régebben gyártottaknál alacsonyabb a budapesti arány. A személygépkocsik megoszlása gyártási év szerint, 2011
310 300 290 280 270 260
4. ábra
Ország 2006
2007
2008
2009
Budapest
2010
2011
Ország
Budapest
A gépkocsik átlagéletkora az ezredfordulót követő évtized első felében folyamatosan csökkent, a 2006–2011 közötti időszakot azonban a személygépkocsik öregedése jellemezte. 2006 óta Budapesten 1,5, országosan 1,6 évvel növekedett az átlagéletkor, ugyanakkor a fővárosi járműforgalom korösszetétele változatlanul kedvezőbb az országosnál. A fővárosban 2011-ben a személygépkocsik átlagéletkora 10,4 év volt, az országos átlagnál 1,5 évvel fiatalabb gépkocsik szerepeltek a nyilvántartásokban. 7. tábla
A személygépkocsik átlagéletkora Év
Átlagéletkor, év Budapest
Előző év = 100,0
ország
Budapest
ország
2006
8,9
10,3
100,0
98,1
2007
9,0
10,3
101,1
100,0
2008
9,1
10,4
101,1
101,0
2009
9,5
10,8
104,4
103,8
2010
9,9
11,3
104,2
104,6
2011
10,4
11,9
105,1
105,3
0% 1 év en belül
20% 1–2 év e
40% 3–5 év e
gyártott
60% 6–10 év e
80%
100%
11 és több év e
Budapesten 2011-ben több mint 23 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba. Számuk nagymértékben, kevesebb mint felére csökkent 2006-hoz képest. Az újonnan forgalomba került járművek száma kisebb mértékben csökkent, mint országosan. A fővárosban első alkalommal forgalomba helyezett gépkocsik országon belüli aránya nőtt, 2011-ben 31%-ot tett ki. Üzemanyag-felhasználás szerint mind Budapesten, mind országosan a benzinüzemű gépkocsik túlsúlya a jellemző, közel nyolctizedes aránnyal, ezt követik a diesel személygépkocsik, kéttizeddel. A hibrid, az elektromos és egyéb járművek együttesen nem érik el az összes állomány egy százalékát, országosan számuk 14 ezer volt, Budapesten pedig meghaladta a háromezret. A sorrend a vizsgált időszak elején is ennek megfelelő volt, csupán mértékében tapasztalható változás: a benzinüzemű személygépkocsik aránya kissé csökkent, a diesel üzeműeké pedig ezzel hasonló arányban növekedett 2006-hoz képest. 2011-ben a fővárosi személygépkocsik benzinnel működő típusainak átlagéletkora három évvel meghaladta a diesel gépkocsikét.
4
Statisztikai tükör 2012/61
Budapesti Mozaik 17.
A személygépkocsik gyártmány szerinti összetétele alapján a fővárosban, 2011-ben a legnépszerűbb típusok az Opel, a Suzuki, a Ford, a Volkswagen, a Toyota és a Skoda voltak. A nyilvántartásokban 10 ezernél több gépkocsival szereplő főbb típusok közül, 2006 és 2011 között legjobban, 25%-kal a BMW állománya gyarapodott, de 10–18%-kal növekedett sorrendben az Audi, a Mercedes, a Toyota és a Honda gépkocsik száma is. A Daewoo gépkocsik száma – a Chevrolet márkanévre váltásnak is köszönhetően – 23%-kal kevesebb az öt évvel korábbinál, de a Fiat, a Peugeot és az Opel autók száma is 10% körüli csökkenést mutatott. A megfigyelt típusok közül, életkorukat tekintve a legfiatalabbak, átlagosan 9 év alattiak a Toyota és a Seat, a legidő sebbek, átlagosan 11 év felettiek a Fiat, a Volkswagen és a Mercedes autói. 5. ábra
6. ábra A balesetet szenvedett személyek és a balesetek számának alakulása Fő 6 000
Baleset 4 500 4 000
5 000
3 500 3 000
4 000
2 500
3 000
2 000 1 500
2 000
1 000
1 000
500 0
Személygépkocsi-állomány a gyártmányok főbb típusa szerint
0 2006
2007
Balesetek száma Opel
2008
2009
2010
2011
A balesetben meghalt, megsérült személy ek
A fővárosban bekövetkezett személysérüléssel járó balesetek száma az országos érték 20%-át tette ki. A közúti balesetet szenvedők aránya ennél 1,3 százalékponttal alacsonyabb, ugyanis Budapesten a balesetek során kevesebb személyi sérülés történik, mint országosan; 100 balesetben a fővárosban 123–127 ember, országosan pedig 131–139 sérült meg. Az évtized első feléhez képest mind a balesetek, mind a sérültek száma csökkent, és – a 2011. év kivételével – ugyancsak mérséklődés mutatkozott a 2006 óta eltelt időszakban is. 2006 és 2011 között a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma 22%-kal esett vissza. Az évenkénti csökkenés 4–11% között szóródott és 2011. év kivételével minden évre jellemző volt. A legnagyobb visszaesés 2009-ben következett be, baleseti szempontból pedig a 2010. év számított a legkedvezőbbnek, amikor mind a balesetek száma (3087), mind a személyi sérülések száma (3835) a legkisebb volt. A számszerű csökkenés mellett kedvezően alakult a balesetek kimenetel szerinti összetétele is, mert a könnyű sérüléses balesetek irányába tolódott el. A halálos közúti közlekedési balesetek aránya 2,3%-ról 1% alá csökkent. A súlyos sérüléses balesetek aránya 25%-ról 17%-ra mérséklődött, a könnyű sérüléses eseteké pedig 73%-ról 82%-ra nőtt az időszak során.
Suzuki Ford Volksw agen Toy ota Skoda Renault Peugeot Fiat Citroen Mercedes Honda Daew oo BMW Nissan
A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek
Audi Seat Volv o
Száma
%
25 000
21,0 20,5
Mazda
20 000
Lada
15 000
19,5
10 000
19,0
Chev rolet Trabant
0
20
40
60
80
100 ezer db
2006
Közúti közlekedési balesetek
Budapesten történt balesetek száma
20,0 Az országban történt balesetek száma
18,5
5 000
Hy undai
7. ábra
18,0
0
17,5
A főv árosban történt balesetek arány a az összes baleseten belül
2006 2007 2008 2009 2010 2011
2011
Budapesten a 2006–2011 közötti időszakban közel 21 700 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt és ezekben a balesetekben 27 200 személy sérült meg. Így évente átlagosan 3600 közlekedési balesetet és mintegy 4500 személyi sérülést regisztráltak a statisztikák.
2011-ben a főváros útjain összesen 3278 személyi sérüléses közlekedési baleset következett be. A vizsgált évek közül ebben az évben tapasztalható növekedés az előző évi adatokhoz képest, a balesetek száma 191 esettel, 6,2%-kal volt több. A növekedést a könnyű sérüléses esetek számának 14%-os emelkedése okozta, ugyanis a súlyos kimenetelű esetek száma 16%-kal csökkent és a halálos balesetek száma is kevesebb mint felére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Budapesten a balesetek kime-
Budapesti Mozaik 17.
Statisztikai tükör 2012/61
netele kedvezőbb, mint országosan: 2011-ben száz balesetből egy volt halálos és 17 súlyos sérüléses, míg országosan e két súlyossági fokozatba száz balesetből 4, illetve 29 tartozott. A közúti forgalomban leggyakrabban haladó járművek ütköznek. Budapesten 2011-ben ilyen ütközések 1974 esetben fordultak elő, és összes baleseten belüli arányuk meghaladta a 60%-ot, valamint 6,7 százalékponttal az országost. A baleset természetét tekintve a második leggyakoribb ok a gyalogosok elütése, ami 816 esetben, a balesetek egynegyedében következett be, ezek aránya országosan jóval kisebb (16%) volt. Lényegesen kevesebbszer, mindössze 177 esetben, a balesetek 5,4%-ában fordult elő farolás, felborulás, pályaelhagyás, míg a többi típus: álló járműnek ütközés, szilárd tárgynak ütközés, utas balesete, egyéb okok miatti balesetek esetszáma egyaránt 100 alatt volt. 8. ábra
A közúti közlekedési balesetek okai
Járműv ezető hibája 2011 Gy alogosok hibája
A fővárosban a legtöbb baleset pénteken történik. 2011-ben erre a napra esett a balesetek 17%-a, de csaknem ugyanennyi szerdára. Szombatonként és vasárnaponként Budapesten az átlagosnál kevesebb balesetet (11%-ot, illetve 9,3%-ot) regisztráltak, míg a többi napon nagyjából azonos volt eloszlásuk. Országosan is vasárnap történik legritkábban baleset (11%), szombati napokon azonban a fővárosinál gyakrabban, az esetek 14%-ában fordultak elő, és hasonlóan a fővárosihoz a legtöbb baleset (17%) pénteki napokon következett be. A balesetekben megsérültek száma tendenciájában a baleseti esetszámhoz hasonló. 2011-ben a fővárosban összesen 4047-en szenvedtek el közúti balesetet, 23%-kal, 1221 fővel kevesebben, mint 2006-ban, ugyanakkor 212 fővel többen, mint 2010-ben. A sérültek száma – hasonlóan a balesetek számához – 2011 kivételével minden évben csökkent. 2011-ben közlekedési balesetekben 30-an veszítették életüket Budapesten, ami háromtizede volt a 2006-ban regisztráltnak, és az előző évinél is kevesebb volt 37-tel. A súlyosan sérültek száma csaknem felére mérséklődött és 603-an sérültek meg ily módon. A sérültek legnagyobb része könnyebben sérült, számuk 15%-kal csökkent és 2011-ben 3414 volt. 9. ábra A balesetet szenvedett személyek megoszlása a sérülés súlyossága szerint
2006
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Utasok hibája, jármű műszaki hibája, pály ahiba és egy éb ok
2011-ben a főváros útjain a balesetek túlnyomó részét, 86%-át a járművezetők, több mint 13%-át a gyalogosok okozták. A gyalogosok okozta balesetek aránya itt a legnagyobb, főként a főváros koncentrált gyalogosforgalma miatt. A műszaki hiba, pályahiba és egyéb ok miatt bekövetkezett balesetek részaránya az 1%-ot sem érte el. A járművezetők hibájából a fővárosban bekövetkezett balesetek 36%-a szabálytalan irányváltoztatásból és kanyarodásból, 32%-a az elsőbbségadás elmulasztásából adódott, és minden hatodik baleset a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt történt. A balesetek okok szerinti összetétele országosan ennél kiegyenlítettebb volt és balesetet előidéző járművezetői hibák sorrendje is eltérő: leggyakoribb ok a sebesség nem megfelelő alkalmazása (31%), az irányváltoztatás, kanyarodás, haladás és az elsőbbség meg nem adása (egyaránt 25%) voltak. Budapesten 2011-ben 164 ittas állapotban előidézett baleset történt, az összes baleseten belüli arányuk 5,0%-ot tett ki, míg országosan előfordulásuk ennél gyakoribb volt. Az alkohol befolyása alatt elkövetett balesetek négyötöde könnyű sérüléses, egyötöde súlyos sérüléses volt, 2011-ben halálos közlekedési balesetet nem okoztak ittasan. Országosan ezek a balesetek súlyosabb fokozatúak voltak: 50 halálos baleset fordult elő, a balesetek háromtizede súlyos sérüléses és 65%-a könnyű sérüléses volt.
További információk, adatok, (linkek): Módszertan www.ksh.hu
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006
2007
2008
2009
2010
2011
Könny en megsérült személy Súly osan megsérült személy Meghalt személy
A balesetekben sérültek legnagyobb hányada járművezető. A fővárosban 2011-ben ők tették ki az áldozatok 54%-át, az utasok a 25%-át, és a fennmaradó 21%-os részarányt a gyalogosok képviselték. A közúti balesetekben megsérültek népességhez mért száma Budapesten meghaladta az átlagot: 2011-ben a százezer lakosra jutó sérültek száma 189 volt az országosan jellemző 159-cel szemben. A mutatószám 2006–2011 között mind országosan, mind Budapesten csaknem azonos mértékben, 23–24%-kal csökkent.
Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: (+36-1) 345-1293 Információszolgálat Telefon: (+36-1) 345-6789
© K Ö ZP ONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
5
