területi
2011/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal
www.ksh.hu V. évfolyam 15. szám
2011. március 9.
Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
A tartalomból 1
A népesség számának és korösszetételének alakulása
2
Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok
4
Egészségi állapot
4
Nyugellátás
6
Az időskorúak egyéb anyagi forrásai
6
Idősek szociális gondozása
A XXI. században – a fejlett európai társadalmakhoz hasonlóan – Magyarországon is a legnagyobb, hosszú távú demográfiai kihívást a népesség öregedésének felgyorsulása jelenti. Az öregedési folyamat eredményeként egyre nagyobb az idősek lélekszáma és gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, ami a tartósan alacsony születésszám, illetve a javuló életkilátások következménye.
A népesség számának és korösszetételének alakulása
Budapest lakossága – a II. világháborús évek kivételével – az 1870. évi első hivatalos népszámlálástól 1980-ig folyamatosan, és összességében nagy mértékben gyarapodott. A fővárosban a csúcspontot jelentő 1980. évben 2 millió 59 ezer fő élt. 1981-től 2007-ig a város lakónépessége folyamatosan csökkent, amit az utóbbi három évben mérsékelt népességnövekedés váltott fel. E folyamatok eredményeképpen Budapest lakosai-
nak száma 2010 elején 1 millió 722 ezer fő volt. A fővárosi népesség negyedét képezték a 60 éven felüliek, arányuk közel háromszorosa volt a 80 évvel korábbinak. A rendelkezésünkre álló népszámlálási adatok szerint az időskorú népesség száma Budapesten 1930 és 1960 között – a folyamatos növekedés ellenére – mindig kevesebb volt, mint a gyermekkorúaké. Ezt követően viszont már a 60 éves és idősebb népesség száma a magasabb, és a különbség egyre nő. A fordulat a fővárosban az országra jellemzőnél hamarabb ment végbe, hiszen Magyarországon még 1990-ben is több gyermekkorú élt, mint időskorú. A legszámottevőbb növekedés a legidősebb korcsoportúaknál tapasztalható. 1930-ban még mintegy hétezer 80 éves és idősebb személy élt a fővárosban (össznépességen belüli arányuk 0,5 százalék volt), 1990-ben mintegy 46 ezer (3,2%), 2010-ben már 87 ezer, és ekkor a lakosságon belül már 5,1 százalékot képviseltek (országosan 3,9%-ot). Ennél kisebb volt a növekedés mind a 60–69 éves és mind a 70–79 éves korcsoportba tartozóknál. A korstruktúra – az országos tendenciához hasonlóan – nemenként eltérően változott: a nők körében a legidősebbek súlya jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaknál, ennek következtében 2010-ben a legidősebb nők népességen belüli aránya már duplája volt a férfiakénak. Az időskorúak körében a nemek aránya a harmincas években sem volt kiegyenlített, 1930-ban száz 60 éves és idősebb férfira 133 nő jutott, és az idők folyamán a nők aránya tovább emelkedett: a mutató értéke 1990-ben már 167, és 2010 elején 168 volt (országosan 159). A nőtöbblet a kor előrehaladtával egyre emelkedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időskorú nők között sok az egyedül élő. 1. ábra
A fiatalok és az idősek népességen belüli aránya
Budapest
% 30 25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0
1930
1960
1970
1980
Magyarország
% 30
1990
2001
2010
0–14 évesek
1930
1960
60–X évesek
1970
1980
1990
2001
2010
2
Statisztikai tükör 2011/15
Budapesti Mozaik 13.
1. tábla
Az idősek számának és arányának alakulása nemenként Az időskorúak Korcsoport, év
száma, fő 1930
aránya az összenépességen belül, % 2010
1930
1960
1970
1980
1990
2001
2010
Férfi 60–69 70–79 80–X Összesen
36 255 13 398 2 484 52 137
84 547 49 572 26 189 160 308
5,4 2,0 0,4 7,8
8,3 3,4 0,7 12,5
60–69 70–79 80–X Összesen
44 127 20 255 4 714 69 096
122 170 85 526 61 074 268 770
5,7 2,6 0,6 8,9
10,7 5,4 1,3 17,4
60–69 70–79 80–X Összesen
80 382 33 653 7 198 121 233
206 717 135 098 87 263 429 078
5,6 2,3 0,5 8,4
9,6 4,5 1,0 15,1
10,1 4,4 1,0 15,5
9,4 5,8 1,4 16,6
10,0 5,4 1,9 17,4
9,2 6,9 2,5 18,7
10,8 6,3 3,3 20,4
12,1 7,4 2,2 21,7 Összesen 11,2 6,0 1,6 18,7
11,3 8,8 3,4 23,4
12,7 8,3 4,2 25,2
11,1 10,5 5,0 26,6
13,1 9,1 6,5 28,7
10,4 7,4 2,5 20,2
11,5 6,9 3,2 21,6
10,3 8,9 3,8 23,0
12,0 7,8 5,1 24,9
Nő
2. ábra
A száz férfira jutó nők száma az idősek korcsoportjaiban Budapest
Magyarország
Nő/100 férfi 300
Nő/100 férfi 300
250
250
200
200
150
150
100
100
1930
1960
1970
1980
1990
2001 60–69 éves
1930
2010
70–79 éves
Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok
A népesség korösszetételének eltolódása tükröződik a lakosság átlagos életkorának alakulásában is. Budapest népességének átlagos életkora 1990-ben 39,4 év volt, húsz évvel később 3 évvel több, azaz 42,4 év. Napjainkban a budapestiek átlagos életkora az országosnál (40,9 év) magasabb, sőt, megyék szerint vizsgálva a legidősebb. A nők átlagos életkora a férfiakét meghaladóan növekedett, így az időszak folyamán Budapesten a nemek közötti különbség 4,5 évről 4,7 évre emelkedett (országosan a nők átlagéletkora 4,3 évvel haladja meg a férfiakét). A társadalom idősödése többek között a születéskor várható átlagos élettartam lassú, de folyamatos növekedésének eredménye is – melyben az életkörülmények kedvező változása mellett a mérséklődő csecsemő- és gyermekhalálozás is szerepet játszik. Budapesten az elmúlt húsz évben a születéskor várható élettartam mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos átlagnál kedvezőbben emelkedett. Az utóbbi húsz évben a javulás a férfiaknál valamivel nagyobb volt, azonban várható élettartamuk még mindig elmarad a nőkétől.
1960
1970
1980
1990
2001
2010
80 éven felüli
3. ábra
Az átlagéletkor alakulása Életkor 50 40 30
37,0 35,5
41,5
39,2
39,0
37,1
Nő
Férfi
43,9 41,1
44,5
39,8
43,0
38,7
20 10 0 Férfi 1990
Nő 2001
Budapest
Férfi
Nő 2010
Ország
2. tábla
Születéskor várható átlagos élettartam Férfi
5. ábra A 60 éves és idősebb népesség aránya a főváros kerületeiben, 2010. január 1.
Nő
% 35
Megnevezés 1990
3
Budapesti Mozaik 13.
Statisztikai tükör 2011/15
2001
2009
1990
2001
2009
Budapest
30 25
69,28
71,91
73,78
76,52
78,72
Magyarország
65,13
68,15
70,05
73,71
76,46
77,89
A társadalom idősödésének fontos mérőszáma az öregedési index, amely a hatvan évesek, illetve idősebbek számát a gyermekkorúakhoz (15 évesnél fiatalabbakhoz) viszonyítja. Budapesten 1930-ban még 46 időskorú jutott száz gyermekkorúra, majd hullámzóan emelkedve 1990-re az öregedési index 124-re nőtt, 2010-ben pedig a mutató értéke (196) már több mint négyszerese volt az 1930. évinek. Országosan a növekedés mérsékeltebb volt, 2010 elején 153 időskorú jutott száz gyermekkorúra. A férfiak és a nők közötti eltérő halandósági viszonyok megmutatkoznak az öregedési index nemenkénti alakulásában is. A férfiaknál a kezdetektől valamelyest alacsonyabb a mutató értéke, és bár a növekedés mindkét nemre jellemző, a különbség egyre jelentősebb. Amennyiben az időskorúak számát az aktív korúakhoz (15–59 évesekhez) viszonyítjuk, arról kapunk képet, hogy mekkora eltartottsági terhet jelentenek az aktív korúak számára. Budapesten 1930-ban száz aktív korúra még mindössze 11 időskorú személy jutott, húsz évvel ezelőtt már 35, napjainkban pedig 40. Budapest egyes kerületeiben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk valamennyi idősödést jelző mutató tekintetében. Általánosságban megállapítható, hogy a főváros budai kerületeit jelentősebb elöregedés jellemzi – kivételt képez a XXII. kerület –, a pesti oldalon a legidősebbek a belső városmag kerületei; ugyanakkor itt található a legfiatalabbnak tekinthető IV. kerület is. Az időskorú (60 éves és idősebb) népesség aránya a fővárosi kerületek héttizedében magasabb az országos átlagnál (22,5%). A legmagasabb, 30%-ot is meghaladó az idősek részesedése a budai oldalon lévő I., II. és XII. kerületben, valamint a belvárosi V. kerületben, ugyanakkor a legkisebb, az országos átlag alatti a pesti oldalon lévő IV., VII., VIII., X., XVII., valamint a XXI. és a XXIII. kerületben.
20 15
Magyarország
10 5 0 II. I. XII. V. XIV. XI. XVI. XV. III. XIII. XXII. XX. XVIII. VI. XIX. IX. XXI: XXIII. VII. XVII. X. VIII. IV.
66,30
A nemek között eltérés valamennyi kerületben tapasztalható, a nők körében a férfiakénál jóval magasabb az e korosztályba tartozók aránya, mely a legidősebbek, azaz a 80 éven felüliek esetében mutatkozik a legmarkánsabban (Kerületes táblázatok, 1. tábla). Az átlagos életkort tekintve a fentihez hasonló a sorrend. Az I., II., V. és XII. kerületben élők átlagos életkora 45–47 év, a IV., X., XVII. és XXIII. kerületben viszont nem éri el a 40 évet. Öregedési index a főváros kerületeiben, 2010. január 1. 350 300 Budapest
250 200 150 100 Magyarország
50 0
4. ábra
Öregedési index Budapest
Magyarország
300
300
250
250
200
200
150
150
100
100
50
50
0
0 1930
6. ábra
V. I. II. VI. XII. XI. XIV. XIII. VII. XV. III. XVI. IX. XIX. XXII. XVIII. XX. XXI. VIII. X. XXIII. XVII. IV.
Budapest
1960
1970
1980
1990
2001
2010 Férfi
1930 Nő
1960
1970
1980
1990
2001
2010
4
Statisztikai tükör 2011/15
Budapesti Mozaik 13.
Az öregedési index a kerületek között kiemelkedően magas a belvárosi V. kerületben, ahol száz gyermekkorúra 340 idős személy jut, az országos 153-mal szemben. A mutatót nemenként vizsgálva még szembetűnőbb az idősek magas aránya, ugyanis ebben a kerületben 476 idős nő jut száz lánygyermekre. Egyedül a IV. kerület öregedési indexe alacsonyabb az országra jellemzőnél. (Kerületes táblázatok, 2. tábla) Az időskorúak eltartottsági rátája az I., a II. és a XII., valamint az V. kerületben a legmagasabb, ezekben a kerületekben 50–60 időskorú személy jut száz aktív korúra, míg a IV. kerületben fele annyi. A mutató értéke a belvárosi VII., VIII., IX. és X. kerületben, valamint néhány peremkerületben (XVII., XXI. és XXIII. kerület) alacsonyabb az országos átlagnál. (Kerületes táblázatok, 3. tábla)
Egészségi állapot
Az életminőségünket jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunk. Bár az idősödés nem jár együtt szükségszerűen a betegséggel, mégis, az idős emberek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A háziorvosi nyilvántartások alapján az esetek valamelyest több mint felénél 65 éves és idősebb beteget gyógykezelnek. Az idős emberek megbetegedései között a keringési, és a daganatos betegségek dominálnak, és jelentősen megnő az ún. II. típusú cukorbetegség gyakorisága is. Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a magasvérnyomás betegség. Budapesten évente 474 ezer esetben – a megjelenések negyedénél – keresik fel a háziorvosokat ezzel a panasszal, és az esetek felénél 64 éven felüli személyt kezelnek. A tízezer lakosra jutó megbetegedések száma az idősebb korosztályoknál (7498) többszöröse a fiatalabbakénak, és nemenként vizsgálva az idősebb férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A keringési betegségek között kiemelt jelentősége van az ischamiás szívbetegségeknek, melyek közé tartozik a heveny szívizomelhalás is. A 2009ben a fővárosi háziorvosok által regisztrált ilyen megjelenések több mint kétharmadánál, 108 ezer esetben a beteg 64 éven felüli személy volt. Tízezer időskorúra 3374 megbetegedési eset jutott, ami a felnőtt népességre számított átlag háromszorosa.
Ezen megbetegedés népességre vetített gyakorisága mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályoknál kisebb az országra jellemzőnél. Elsősorban az időseket érintő megbetegedés az agyi erek betegsége, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: 75 éves kor fölött már négyszer gyakoribb, mint a teljes népességre vetített hányada. Az évi 78 500 eset háromnegyedénél idős korú személyt kezelnek. Idősebb korban gyakrabban fordulnak elő a rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az alapellátásban, azaz a háziorvosoknál megjelent rosszindulatú daganatos esetek 57%-a idősebb személyt érint. A megjelenési esetek tízezer lakosra jutó száma – az országossal közel megegyezően – 321 eset volt, azonban a mutató értéke a 75 éven felüli férfiak és nők körében többszöröse a fiatalabb korosztályokénál. Az idős cukorbetegek megjelenési eseteinek száma Budapesten 2009-ben meghaladta a 144 ezret, az összes eset 52%-át. A 65 év feletti korosztályoknál a betegség tízezer lakosra jutó száma meghaladja férfiaknál a 2800, nőknél a 2100 esetet.
Nyugellátás
Az időskorúak megélhetését döntően a kiépített nyugdíjrendszer biztosítja. A nyugdíjasok száma az elmúlt években Budapesten évről évre meghaladta a félmilló főt, de 2010 januárjában már ennél kevesebben részesültek nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban. Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjat az ellátásban részesülők 85%-a, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat 8%-uk, özvegyi nyugdíjat 2%-uk kapott, fennmaradó hányaduk árvaellátásban, illetve különféle járadéktípusokban részesült. Mivel ez utóbbi ellátások jogosultjai többnyire nem az idős korosztályból kerültek ki, az összes ellátott közül 412 ezren – döntően öregségi nyugdíjasok – tartoztak a 60 éves és idősebb korosztályba. Annak ellenére, hogy a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást kapók összlétszáma 2005 januárjához képes 3,2%-kal csökkent, a legalább 60 éves nyugdíjasok száma és aránya nőtt. (2010 elején a fővárosi nyugdíjasok 83%-a múlt el 59 éves, míg öt évvel korábban 78%-uk tartozott ebbe a korcsoportba.) 2010 elején majdnem minden ötödik ilyen korú nyugdíjas a fővárosban élt. A 80 évnél idősebb korcsoportokban a fővároshoz való kötődés még ennél is nagyobb arányú volt és az életkor előrehaladtával fokozatosan növekedett.
A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek főbb megbetegedéseinek tízezer lakosra jutó száma, 2009 Férfi A betegség megnevezése
Nő ebből:
Összes felnőtt férfi
3. tábla
65–74
ebből: Összes felnőtt nő
75–X
65–74
éves
75–X éves
Budapest Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)
3 212,1
7 401,1
8 598,8
3 354,6
6 609,5
7 786,6
Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)
1 090,3
3 059,4
4 834,8
1 101,2
2 327,4
3 936,4
Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
506,4
1 470,5
2 615,5
574,9
1 208,3
2 208,1
Rosszindulatú daganatok (C00-C97)
297,3
765,9
1 217,2
340,7
652,5
826,5
1 057,3
2 800,1
2 822,9
956,8
2 064,0
2 157,9
Diabetes mellitus (E10-E14)
Magyarország Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)
3 139,2
7 010,0
8 142,2
3 637,6
7 038,9
7 831,2
Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)
1227,6
3 500,6
5 186,9
1448,2
3 169,6
4 614,3
Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
537,5
1647,6
2 752,5
664,9
1428,5
2 420,2
Rosszindulatú daganatok (C00-C97)
287,9
796,2
1 199,9
349,3
692,6
797,0
Diabetes mellitus (E10-E14)
967,4
2 516,5
2 447,0
979,9
2 210,0
2 167,4
5
Budapesti Mozaik 13.
Statisztikai tükör 2011/15
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők korcsoportonként, 2010. január
4. tábla
Ellátásban részesülők
Életkor
száma, fő
60 évnél fiatalabb
aránya az országosból, %
86 639
11,1
60–64
102 243
18,4
65–69
97 547
19,1
70–74
69 300
17,3
75–79
60 817
18,4
80–84
46 660
20,6
85–89
26 504
22,7
90–94
6 769
26,5
95–99
2 071
28,8
191
32,4
100 éves és idősebb Ismeretlen korú Összesen
4
5,7
498 745
16,9
A budapesti, legalább 60 éves nyugdíjasoknak a 2010. januári emelést követően havonta átlagosan 109 600 forint ellátást folyósítottak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlaga 104 400 forintot tett ki a fővárosban, az idősebbek átlagnyugdíja ennél azért lehetett több, mert az öregségi nyugdíj, amelyben ez a korosztály többségében részesült, magasabb összegű volt, mint a többi ellátás. A fővárosi időskorúak nyugdíja 20%-kal haladta meg az országos átlagot. Budapesten a keresetek is magasabbak; 2009 során az itt dolgozók havi nettó átlagkeresete 23%-kal volt több az országos átlagnál. A nyugdíj nagyságát azonban nemcsak a korábban elért fizetés, hanem a megszerzett szolgálati idő is jelentősen befolyásolja. Budapesten az öregségi nyugdíjban részesülők hosszabb szolgálati idővel rendelkeztek, mint országosan. A nők – lakóhelyüktől függetlenül, részben a családi szerepvállalással, részben pedig a számukra korábbi jogszabályok által biztosított alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt – általában kevesebb szolgálati idővel vonultak nyugdíjba, mint a férfiak. A nemek közötti különbség a fővárosban azonban kisebb mértékű volt, mint országosan. Ennek hátterében vélhetően a térségek eltérő munkaerő-piaci helyzete, valamint a családi szerepvállalást segítő intézményrendszerek fejlettsége áll.
Ebből: 60 éves és idősebb
412 102
Az öregségi nyugdíjasok megszerzett szolgálati idejének hossza, 2010. január
19,0
A fővárosban lakó időskorúak döntő többségének folyósítottak nyugdíjat, de három – a VI., a VII. és a VIII. – kerületben száz 59 éven felüli lakosra kevesebb mint 90 azonos korú nyugdíjas jutott. E kerületekben, illetve a IV. és a IX. kerületben volt a legkisebb az ilyen korú nyugdíjasok összes népességen belüli aránya is. Ebben az öt kerületben a lakónépesség maximum negyede kapott időskorúként nyugdíjat. Arányaiban a legtöbb legalább 60 éves nyugdíjas a XII., az I., az V. és a II. kerületben élőkre jutott. A kerületek közötti sorrendre részben a demográfiai folyamatok, részben a lakáspiaci helyzet alakulása van hatással, ezért az viszonylag lassan változik. A nőtöbblet a nyugdíjasok körében is megfigyelhető. 2010 januárjában az 59 év feletti budapesti nyugdíjasok közül a nők száma 259 421 főt, a férfiaké 152 681 főt tett ki, vagyis a nők aránya 63% volt. (Az országos arány 1 százalékponttal maradt el ettől.) Az időskorú nyugdíjasok közül az 1940 és 1944 között születettek körében tapasztalható a legalacsonyabb nőtöbblet, de még itt is 59%-ot tett ki a hölgyek aránya. Az 1945 és 1949 között születetteknél az ennél magasabb női arányszám hátterében a nőkre vonatkozó ma még alacsonyabb nyugdíjkorhatár állhat. A kor előrehaladtával – összefüggésben a nők születéskor várható magasabb élettartamával, illetve a népességen belüli arányával – a nőtöbblet egyre erőteljesebbé válik. Az 1915 és 1919 között született nyugdíjas nők már háromszor annyian voltak, mint férfi társaik. A matuzsálemi kort megélt nyugdíjasok körében a nőtöbblet pedig közel hétszeres. 7. ábra A legalább 60 éves nyugdíjasok száma korcsoportonként és nemenként, 2010. január
Megszerzett átlagos szolgálati idő, év Nem Budapest
Ország
Területi különbség
Férfi
42,7
41,4
1,3
Nő
37,3
33,9
3,4
Együtt Nemek közötti különbség
39,2 5,4
36,7 7,5
2,5 X
A legalább 60 éves nők átlagnyugdíja a fővárosban 102 900 forintot, a férfiaké 120 800 forintot tett ki. A budapesti időskorú nők átlagnyugdíja 22%kal, a férfiaké 18%-kal haladta meg a megfelelő országos értékeket. A nők esetén tapasztalt nagyobb eltérés összefügg a korábbi keresetek színvonalán túl az öregségi nyugdíjban részesülők országosnál magasabb arányával és hosszabb szolgálati idejével. A demográfiai folyamatokhoz hasonlóan a nyugdíjak nagysága is jelentős különbségeket mutat Budapest egyes kerületeiben. A legalább 60 éves nyugdíjban részesülők átlagos nyugdíja a XII. és a II. kerületben volt a legmagasabb. E két fővárosi kerületben az időskorú nyugdíjasok havonta átlagosan több mint 124 ezer forintnyi nyugellátást kaptak. Az átlagosnál jelentősen nagyobb, közel 121 ezer forint nyugdíjuk volt az I. kerületben élő 59 év feletti nyugdíjasoknak is. Az átlagnyugdíj összege további öt fővárosi kerületben haladta meg a budapesti átlagot. A legalacsonyabb havi átlagos ellátmányt – százezer forintnál kevesebbet – a XXIII. kerületben élők kapták, de még az ő átlagnyugdíjuk is majdnem 8%-kal magasabb volt az országos értéknél. A legalább 60 éves nyugdíjasok nyugdíjának eltérése a budapesti átlagtól kerületenként, 2010. január
Ezer fő 120
5. tábla
100
% 15
80
10
60
5
8. ábra
0
40
-5
20
-10 60–64
65–69
70–74 Nő
75–79
80–84 Férfi
85–89
90– éves
-15 XII. II. I. XI. V. XIII. III. XIV. VI. XVI. IX. IV. XXII. X. XIX. XV. XVIII. XVII. VII. XXI. XX. VIII. XXIII.
0
6
Statisztikai tükör 2011/15
Budapesti Mozaik 13.
Az időskorú budapesti nyugdíjasok közül 55 000 forintnál alacsonyabb összegű ellátásban közel 21 ezren részesültek. Legalább ennyit, de 60 000 forintnál kevesebbet 8 ezer, ennél többet, de 70 000 forintnál kevesebbet 28 600 budapesti nyugdíjas kapott. (2009-ben az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma 67 522 forintot, a kéttagúaké 58 143 forintot a háromtagúaké 55 018 forintot tett ki.) A havi 70 000 forintnál kevesebb nyugdíjjal rendelkező 57 600 időskorú döntő része – 68%-a – a 60 és 69 év közötti korcsoportba tartozott. A 60 év feletti nyugdíjasok mintegy felének – 217 ezer embernek – a nyugdíja 70 000 forint és 119 999 forint közötti sávba esett. 120 000 és 199 999 forint közötti nyugdíjat 30%-uk, legalább 200 000 forint összegű nyugdíjat 3%-uk kapott. Ez utóbbi nyugdíjnagyság kategóriában szintén létszámarányánál (48%) nagyobb volt a 60 és 69 év közöttiek súlya (68%). 9. ábra A legalább 60 éves nyugdíjasok száma teljes ellátásuk nagysága szerint főbb korcsoportonként, 2010. január Fő 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 30 000 alatt
60 000 60–69 éves
100 000 70–79 éves
140 000
180 000 Ft
80 éves és idősebb
Főbb korcsoportonként a 70 és 79 év közötti budapesti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja volt a legmagasabb (110 400 forint) és a legalább 80 éves nyugdíjasoké a legalacsonyabb (108 000 forint). A 70 év alattiak átlagnyugdíja 109 700 forintot tett ki. Az életkor előrehaladtával az átlagnyugdíjak nagyságát a nemenkénti összetétel eltolódása csökkenti. A 79 éven felüli nyugdíjasok alacsonyabb nyugellátásának hátterében azonban nemcsak a nők növekvő arányszáma áll, hanem az is, hogy az 1925 előtt született hölgyek eleve alacsonyabb nyugellátással rendelkeznek, mint a később született nyugdíjas társaik.
sebb. A lakásfenntartási támogatásban, illetve átmeneti segélyben részesülők esetén ez az arány 23%-ot tett ki, de némileg még ez is meghaladta e korosztály népességen belüli súlyát (22%). Időskorúak járadékát 483 embernek fizettek. 2009-ben 1482 62. életévét betöltött személy részesült súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatásokban, amely a segélyezettek számának 47%-át tette ki. Igaz, nem jellemző időskori tevékenység, de 2010 januárjában 179 nyugdíjas nagyszülőnek folyósítottak gyermekgondozási segélyt.
Idősek szociális gondozása
A legtöbb idős ember nem szívesen szorul mások segítségére, de az évek múlásával és az egészségi állapot változásával a fizikai, anyagi vagy lelki segítségnyújtások iránti igény előtérbe kerül. Az idősgondozás intézményesített rendszere egymásra épülő formákból áll, megpróbálva ezzel az idős emberek szükségleteihez igazodni. Azok az időskorúak, akik az önálló életvitelre döntő részben képesek a nappali intézményeken keresztül részesülhetnek ellátásban. 2009 végén a fővárosban összesen 151 ilyen intézményben, ezen belül 105 idősek klubjában volt arra lehetőségük a rászorulóknak, hogy napközbeni tartózkodásuk során étkezésben, orvosi ellátásban, higiéniai szükségleteik kielégítésében részesüljenek, illetve különféle szabadidős programokon vegyenek részt. A fővárosi nappali intézmények ellátottainak meghatározó része – 71%-a, összesen 5419 fő – volt legalább 60 éves. Az időskorú ellátottak döntő többsége (98%-a) idősek nappali ellátásában, fennmaradó 2%-uk pedig más típusú (fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybeteg vagy demensek részére nyújtott) nappali ellátási formában részesült. Az időskorú nappali intézményekben gondozottak 34%-a 70 évnél fiatalabb, 38%-uk 70–79 éves volt, 28%-uk pedig 80. életévét is betöltötte. Az életkor előrehaladtával egészen 79 éves korig az ezer megfelelő korú budapestire egyre több nappali ellátásban részesülő jutott. Az ennél idősebbek esetén a mutató értéke változatlan szinten marad, ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a nagyon idős emberek gondozására ennél megfelelőbb ellátások is léteznek. A nemenkénti arányok esetén az életkor előrehaladtával a nők növekvő részesedését várnánk, de a nappali ellátásban részesülő időskorúak esetén ez nem így van. Közülük a 89 évesnél idősebbek körében a legalacsonyabb a hölgyek aránya, de még körükben is 70%. 6. tábla Szociális gondozásban részesülő időskorúak főbb adatai életkor szerint, 2009. december 31. Életkor
Nappali Étkezte- Házi segítségellátásban tésben nyújtásban
Bentlakásos intézményben gondozottak
részesülők
Az időskorúak egyéb anyagi forrásai
Az időskorú népesség jövedelme kiegészülhet a nyugdíj melletti munkavállalással, az állam által nyújtott szociális juttatásokkal, befektetéseik hozamával és a családon belüli transzferjövedelmekkel, de az alapvető megélhetési forrásnak a nyugdíj tekinthető. Erre utal az is, hogy a nyugdíjas korosztály esetén a tovább dolgozók és a nyugdíjasként foglalkoztatottak száma nem túl nagy. A fővárosban az idősebb generációk foglalkoztatási helyzete jobb, mint országosan, mégis 2010 első negyedévében a munkaerő-felmérés adatai alapján a 60 és 74 év közötti népességből kevesebb mint 36 ezren dolgoztak. (A fővárosban e korcsoport foglalkoztatási aránya 13%-ot tett ki és közel harmada részmunkaidőben dolgozott.) A legalább 65 éves foglalkoztatottak száma nem érte el a 12 ezret. Arról, hogy az idősek keresetei hogyan alakulnak nem rendelkezünk adatokkal, és a szociális juttatások esetén is csak néhány főbb segélytípus esetén ismert a munkavállalási kornál idősebb segélyezettek száma. 2009 decemberében 4838 legalább 62 éves ember részesült lakásfenntartási támogatásban és 3013 fő kapott átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvánnyal 23 655 fő rendelkezett. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 46%-a, ezen belül a méltányosságból igazolványt kapók 70%-a volt az aktuális nyugdíjkorhatárnál idő-
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban
Száma 60–64 65–69 70–74 75–79 80–89 90 éves és idősebb 60 éves és idősebb 60–64 65–69 70–74 75–79 80–89 90 éves és idősebb 60 éves és idősebb
760 1 099 986 1 055 1 344
1 209 1 204 1 042 1 341 3 039
193 260 390 696 2 092
32 75 109 237 684
842 700 833 1 195 3 155
175
805
641
191
798
5 419 8 640 4 272 1 328 Ezer megfelelő korú lakosra jutó száma 7 11 2 0 11 12 3 1 14 15 5 2 17 21 11 4 17 40 27 9
7 523 8 7 12 19 41
17
77
61
18
76
13
20
10
3
18
Budapesti Mozaik 13.
Statisztikai tükör 2011/15
A 60 éves és idősebb lakosok közül 8640-en részesültek szociális étkeztetésben, vagyis kaptak naponta legalább egyszer meleg ételt. Az időskorú ellátottak 77%-ának házhoz szállították az élelmet, míg fennmaradó hányaduk vagy önállóan gondoskodott az étel elviteléről, vagy az önkormányzat által megjelölt helyen fogyasztotta azt el. A 60 és 69 év közöttiek esetén az otthonukban étkezők aránya 60%-ot, a 79 évesnél idősebbek esetén pedig már 88%-ot tett ki. Az ezer megfelelő korú budapestire jutó szociális étkeztetésben részesülők száma az életkorral párhuzamosan növekedett. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a házi segítségnyújtásban és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők, illetve a bentlakásos intézményekben elhelyezettek esetén is, de az első két ellátási forma nem annyira gyakori. Házi segítségnyújtásban például hozzávetőlegesen fele annyi – 4272 – 60 év feletti ember részesült, mint étkeztetésben. A házi segítségnyújtás részben szociális, részben egészségügyi ellátás, mivel ez a gondozási forma nemcsak a bevásárlást, főzést, takarítást, hivatalos ügyek intézését foglalja magában, hanem az ápolást is. Ezt egészítheti ki, de önálló ellátásként is igénybe vehető a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ilyen ellátásban 1328 legalább 60 éves személy részesült. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozik még a családsegítés is. Az e szol-
gáltatást igénybevevőkről azonban nem rendelkezünk az időskorúakra vonatkozó részletes korcsoportos adatokkal, de a munkavállalási kornál idősebbekről igen. 2009 során a családsegítő szolgálatokat 6803 legalább 62 éves személy kereste fel valamilyen problémával. Abban az esetben, ha az időskorúak már otthonukban nem láthatóak el, bentlakásos intézménybe kerülhetnek. Az intézményekben a rászorulókat átmeneti vagy tartós jelleggel is elhelyezhetik, és különböző ellátotti csoportok (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok) gondozását biztosíthatják. 2009 végén a bentlakásos intézményekben 12 222 ember élt és közülük 7523 fő volt legalább 60 éves. Az időskorú ellátottak többsége idősellátásban részesült és többnyire idősotthonban élt. A fővárosban összesen 71 időskorúak otthona működött, 6456 férőhellyel. Ezekben az ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményekben 5868 ember ellátásáról gondoskodtak. Emellett a fővárosban 35 időskorúak gondozóháza is üzemelt. A formálisan nyújtott szociális gondozás az egyre idősebb korosztályoknál mind nagyobb és nagyobb szerepet játszik, de az időskorúak önellátása, valamint a család és a környezet jelentősége még mindig nagyobb mértékű ennél.
További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: 345–1293 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu © K Ö ZP O NTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
7
KERÜLETES TÁBLÁZATOK 1. tábla Az idős korúak aránya kerületenként, 2010. január 1. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest összesen Országos átlag
A 60 évesek és idősebbek aránya, % Férfi Nő Összesen 26,0 37,6 32,5 28,5 36,5 32,9 21,1 28,5 25,2 15,7 21,8 19,0 23,3 36,3 30,5 18,9 28,3 24,1 16,4 25,9 21,7 15,7 25,0 20,7 16,9 27,5 22,7 17,1 24,9 21,2 22,5 31,9 27,6 28,1 36,0 32,5 19,6 29,2 24,9 22,0 32,2 27,7 20,8 30,1 25,8 23,0 28,6 26,0 19,0 23,8 21,5 20,6 27,5 24,3 19,5 26,7 23,4 19,7 28,5 24,5 18,2 25,7 22,2 21,0 28,0 24,7 17,6 25,6 21,8
A 80 évesek és idősebbek aránya, % Férfi Nő Összesen 6,6 12,5 9,9 6,1 9,5 8,0 3,0 5,7 4,5 1,5 3,5 2,6 6,7 12,7 10,0 4,3 8,9 6,9 3,2 7,5 5,6 2,9 6,9 5,0 3,2 7,5 5,6 2,0 4,1 3,1 4,5 7,7 6,2 5,3 8,1 6,8 3,6 7,5 5,8 4,4 8,0 6,4 3,2 6,3 4,9 2,8 5,4 4,2 1,9 3,5 2,7 2,5 4,9 3,8 2,5 5,4 4,1 2,4 5,6 4,1 2,1 4,7 3,5 2,8 5,5 4,2 2,1 5,6 3,9
20,4
28,7
24,9
3,3
6,5
5,1
18,3
26,3
22,5
2,5
5,3
3,9
2. tábla A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest összesen Országos átlag
Férfi 170,5 116,4 63,5 46,3 163,4 124,7 123,2 104,6 115,7 69,0 111,3 119,4 104,9 133,2 91,7 84,1 56,3 74,1 65,6 90,5 52,3 72,1 –
1990 Nő 299,2 194,7 106,6 82,5 295,3 237,8 242,2 204,1 215,3 117,7 186,1 205,9 191,0 219,0 156,8 135,8 91,7 122,7 116,5 158,6 88,1 119,6 –
Összesen 233,9 154,4 84,5 64,0 229,5 180,6 181,6 153,5 164,7 92,9 147,5 160,8 147,1 175,4 123,3 109,3 73,8 97,4 90,6 123,2 69,7 95,2 –
Férfi 192,2 196,4 148,0 104,1 221,0 168,5 135,5 114,9 124,2 117,7 158,9 186,4 146,8 146,6 144,6 157,3 122,1 135,2 139,4 125,4 126,4 142,3 119,3
2010 Nő 374,6 327,2 246,9 180,0 476,2 339,2 280,7 224,6 249,3 202,0 291,0 302,0 283,4 296,5 264,6 228,0 186,8 219,3 230,1 229,5 216,3 220,0 197,3
Összesen 281,5 259,5 196,6 141,0 340,3 251,2 206,5 168,4 186,6 159,2 222,7 243,3 213,0 218,0 202,4 192,5 153,1 176,1 184,1 175,5 170,0 180,4 157,6
90,8
158,7
124,0
142,8
252,9
196,3
72,2
112,7
92,0
114,8
192,3
152,6
3. tábla A száz aktív korúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest összesen Országos átlag
Férfi 50,2 37,6 20,5 18,5 47,3 39,5 36,3 31,1 31,3 17,9 29,3 36,4 28,8 32,3 24,6 25,2 20,3 23,8 24,0 26,5 18,0 22,1 –
1990 Nő 69,4 50,7 31,0 29,2 70,6 65,8 60,5 54,7 53,6 32,3 43,4 48,4 48,9 47,2 37,7 37,7 31,3 34,1 38,5 40,5 29,2 34,2 –
27,4
42,9
25,3
36,9
Férfi 42,9 50,2 32,8 22,7 35,3 27,0 22,9 22,2 24,4 25,0 35,5 49,5 29,2 35,0 32,1 36,9 28,9 32,1 29,4 30,5 26,9 32,6 25,9
2010 Nő 71,8 69,7 47,5 33,0 64,9 44,7 40,0 39,2 44,7 39,7 55,8 69,1 48,2 56,4 51,5 48,6 37,6 45,8 43,3 48,2 41,2 47,2 41,8
35,4
31,2
48,0
40,0
31,2
27,8
43,8
35,8
Összesen 60,8 44,6 25,9 24,1 60,1 53,4 49,2 43,3 42,7 24,8 36,6 42,9 39,0 40,1 31,3 31,5 25,9 29,1 31,5 33,7 23,5 28,2 –
Összesen 58,2 60,5 40,5 28,2 50,3 36,4 32,0 30,9 35,0 32,5 46,1 59,9 39,2 46,4 42,1 43,0 33,4 39,2 36,7 39,7 34,2 40,0 33,8
4. tábla A legalább 60 éves nyugdíjasok száma és nyugellátásának nagysága kerületenként, 2010. január Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest Ország
60–69 éves 2 887 11 910 15 778 10 522 2 866 3 417 5 097 6 602 5 203 8 823 16 791 8 008 11 762 14 200 10 020 9 865 9 991 12 094 7 438 8 274 9 114 6 786 2 342 199 790 1 066 045
70–79 éves
79 év feletti
2 334 7 859 9 326 5 912 2 288 2 511 3 579 4 544 4 391 5 375 12 560 5 915 8 571 10 928 6 514 5 164 5 481 7 489 4 013 5 016 5 322 3 705 1 320 130 117 731 962
2 249 7 470 5 903 25 672 5 450 30 554 3 117 19 551 2 326 7 480 2 365 8 293 3 091 11 767 3 239 14 385 2 976 12 570 2 750 16 948 8 891 38 242 4 310 18 233 5 637 25 970 7 020 32 148 3 567 20 101 2 802 17 831 2 674 18 146 3 490 23 073 2 328 13 779 2 652 15 942 2 654 17 090 1 977 12 468 727 4 389 82 195 412 102 376 465 2 174 472
Összesen
Átlagnyugdíj, Ft 60–69 éves
70–79 éves
79 év feletti
123 616 125 362 111 598 108 715 112 261 106 608 100 348 99 151 106 750 106 409 117 128 125 400 111 372 111 178 104 291 109 058 104 569 104 062 105 206 101 887 102 468 108 615 97 630 109 664 92 013
121 806 126 246 112 457 106 010 114 158 109 085 104 103 103 067 107 672 105 406 117 620 127 156 113 040 111 975 104 402 106 788 102 011 104 058 105 064 103 021 102 362 105 903 99 348 110 408 90 780
116 363 119 565 109 098 102 853 114 447 107 572 104 057 103 528 106 437 103 169 112 988 119 261 111 213 109 373 102 155 101 135 99 245 99 644 101 580 99 750 99 613 102 471 99 339 107 976 90 504
Összesen 120 867 124 300 111 414 106 963 113 521 107 633 102 465 101 373 106 998 105 565 116 327 124 518 111 888 111 055 103 948 107 156 103 012 103 393 104 552 101 888 101 992 106 835 98 430 109 562 91 337
