területi
2011/50 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal
www.ksh.hu V. évfolyam 50. szám
2011. július 26.
Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006–2010
A tartalomból 1
A nemzetközi turisztikai kereslet alakulása Budapesten
3
A szálláshelykínálat alakulása Budapesten
4
A budapesti szálláshelyek külföldivendég-forgalma
Budapest kiváló turisztika adottságaival és fejlett idegenforgalmi infrastruktúrájával nem csak hazánk idegenforgalmában játszik jelentős szerepet, de európai, sőt világviszonylatban is egyre kedveltebb turisztikai célpont. Történelmi értékeivel, kulturális eseményeivel, termál- és gyógyfürdőivel a lehetőségek széles skáláját kínálja mind a szakmai (rendezvény- és konferencia-), mind a szabadidős (pl. egészség-, kulturális, vallási, bor- és gasztronómiai, valamint a városnéző) turizmus hazai és nemzetközi szervezőinek és résztvevőinek egyaránt. Hazánk uniós csatlakozása, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által kínált úticélok bővülése folyamatosan javította a főváros elérhetőségét, amely a szálláshely- és programkínálat bővülésével párosulva jelentős szerepet játszott abban, hogy Budapest turisztikai vonzereje az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett. Ezt a tendenciát csak a gazdasági világválság vetette vissza némileg. A főváros turisztikai jelentőségét mutatja, hogy ebben az időszakban számos országban (pl. Dánia, Olaszország, Svédország) ért el szakmai körökben jelentős turisztikai felméréseken előkelő helyezést a város maga, illetve az itt megrendezésre került néhány rendezvény (Vörösmarty téri karácsonyi vásár, Sziget fesztivál stb.). Kiadványunk célja, hogy mind a keresleti, mind a kínálati oldalról bemutassa a főváros idegenforgalmának jellemzőit, kiegészítve az utóbbi években tapasztalt változások vizsgálatával. A keresleti oldal bemutatása egy erre a célra szolgáló reprezentatív, a kínálati pedig a kereskedelmi és egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyekről szóló teljeskörű felmérés adatainak felhasználásával történik, melyek eltérő módszertana miatt előfordulhatnak különbségek az eredményekben.
A nemzetközi turisztikai kereslet alakulása Budapesten
A nemzetközi turisztikai kereslet bemutatása „A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadása” elnevezésű reprezentatív KSH felmérés adatai alapján történik. Segítségével átfogó képet kaphatunk arról, hogy a Magyarországra érkező, 12 hónapnál rövidebb ideig itt tartózkodó külföldi személyek (továbbiakban látogatók/utazók) mennyi időre, milyen céllal és az ország mely idegenforgalmi régiójába látogattak el az adott időszakban. A felmérés adatai szerint 2010-ben mintegy 4 millió külföldi látogató érkezett Budapestre, ami az országba irányuló utasforgalom 10%-a. A megkérdezettek szinte valamennyien több napra érkeztek a fővárosba, szemben országos szinten, a látogatók közel négyötöde egynapos utazáson vett részt, azaz nem töltött el hazánkban egy éjszakát sem. A főváros kiemelt idegenforgalmi szerepét mutatja, hogy itt koncentrálódott az országba több napra érkező külföldi látogatók több mint négytizede.
1. tábla A Budapestre érkező külföldi látogatók adatai a látogatás időtartama szerint, 2010 A látogatók számának megoszlása Megnevezés Budapest Egy napra látogatók
Ország összesen
Budapestre látogató külföldiek az ország százalékában
0,1
76,2
0,0
1–3 éjre látogatók
52,4
12,5
42,5
4 és több éjre látogatók
47,5
11,4
42,2
Több napra látogatók összesen
99,9
23,8
42,4
100,0
100,0
10,1
Összesen
A több napra Budapestre érkező külföldi utazók száma az elmúlt öt évben szinte folyamatosan növekedett, az utazási kedvet még a gazdasági világválság sem tudta megtörni. A vizsgált időszakban – 2007 kivételével – mind a rövid (1–3 éjszakás), mind a hosszú (4 vagy annál több éjszakás) tartózkodások száma növekedett, a Budapestre több napra érkezőkön belüli arányuk pedig 51–54, illetve 44–49% között szóródott. 1. ábra A több napra Budapestre látogató külföldiek összetételének alakulása Ezer fő 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2006
2007 1–3 éjszakát eltöltők
2008
2009
2010
4 vagy több éjszakát eltöltők
Az utazás célját tekintve a több napig Budapesten tartózkodó külföldiek több mint kilenctizede turisztikai céllal, azon belül pedig mintegy héttizedük a szabadidős turizmus keretei között tett látogatást a fővárosban. Utazásuk motivációja között kiemelt szerepet játszott a városnézés, az üzleti út, az üdülés, valamint a rokonok, barátok, ismerősök látogatása. Közülük egyértelműen a városnézés volt a legkedveltebb, e tevékenységet 2010-ben a több napra érkező utazók összességében háromtizede jelölt be a kérdőíven utazása céljaként. Az adatok szerint üzleti út illetve üdülés okán, valamint rokonok, barátok és ismerősök meglátogatására a válaszadók 18–19%-a érkezett a fővárosba.
2
Statisztikai tükör 2011/50
Budapesti Mozaik 14.
Mind a rövidebb, mind a hosszabb ideig a fővárosban tartózkodó külföldi utazók esetében a fent említett utazási célok domináltak, különbség csak abban volt, hogy az 1–3 éjszakára maradóknál az üzleti turizmus (azon belül is az üzleti utak, valamint a városlátogatások) szerepe lényegesen nagyobb, mint a 4 éjszakát vagy annál hosszabb időt a fővárosban tartózkodók esetében, ami ezen tevékenységek alacsonyabb időszükségletével (átlagos időtartamával) magyarázható. A több napra Budapestre érkező külföldiek összetétele az utazás célja szerint, 2010 Tartózkodási idő Utazás célja Városnézés Üdülés Rokon, barát, ismerős meglátogatása Kulturális és sportrendezvény látogatása Egészségmegőrzés Gyógykezeltetés Vallási céllal tett utazás Természetjárás Vadászat Szabadidős turizmus összesen Üzleti út Konferencia Üzleti turizmus összesen Turisztikai célú utazások összesen Vásárlás Munka Tanulás Átutazás Egyéb Nem turisztikai célú utazások összesen Összesen
1–3 éjszaka
2. tábla
Több napos utazás összesen
4 és több éjszaka
34,9 13,9
25,4 22,8
30,4 18,1
10,6
25,8
17,8
4,1
3,2
3,6
1,4 0,5 0,5 0,2 0,0 66,0 26,4 3,4 29,8
1,4 0,9 0,2 0,2 0,0 79,8 10,4 2,0 12,4
1,4 0,7 0,4 0,2 0,0 72,6 18,8 2,7 21,5
95,7
92,3
94,1
0,7 2,7 0,5 0,2 0,2
0,1 3,4 4,0 0,0 0,1
0,4 3,0 2,2 0,1 0,2
4,3
7,7
5,9
100,0
100,0
100,0
A turisztikai és a nem turisztikai célú utazásokban egyaránt jelentős a főváros országon belüli szerepe. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 2010ben a turisztikai céllal több napra Magyarországra látogató külföldiek 46%-a, a nem turisztikai jellegű látogatásoknak pedig közel kéttizede Budapesten összpontosult. Az utazási célok között kiemelkedő a városnézések fővároscentrikussága, az ilyen jellegű utazáson résztvevők több mint kilenctizedét Budapest vonzotta az országba, de a konferenciára, tanulni, üzleti útra és vásárolni hazánkba érkezők több mint hattizedének célállomása is a főváros volt. Bár a fővárost nevezte meg úticéljául a több napra Magyarországra érkező amerikai és ausztrál utazók több mint kilenctizede, valamint az afrikai és ázsiai látogatók több mint nyolctizede, Budapest idegenforgalmában az Európából érkezők játsszák a vezető szerepet. A 2010-ben több napra a fővárosba látogató utazók közel nyolctizede volt európai, az amerikai kontinensről a külföldiek 12%-a érkezett, Ázsia 6,9, Ausztrália 1,5, Afrika pedig 0,5%-ban részesedett az utasforgalomból. Az Európából érkezők döntő többsége az uniós tagországok állampolgárai közül került ki, részarányuk a több napra Budapestre érkező utazókon belül 68% volt. Az unión belül sorrendben Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Franciaország, Románia és Olaszország volt 2010-ben a legjelentősebb küldő ország, melyek közé egyedüli nem európaiként az Egyesült Államok került be, ahonnan csak Németországból érkezett több utas a fővárosba. A legfőbb utazási célok tekintetében nincs különbség a több napra a fővárosba látogató külföldiek között: valamennyi kontinensről érkezők az üdülést, a városnézést, az üzleti utat és a rokon, barát, ismerős meglátogatá-
2. ábra A több napra a fővárosba érkező utazók aránya az utazás célja szerint, 2010 (ország összesen=100,0) Városnézés Konferencia Tanulás Üzleti út Vásárlás Vallási céllal tett utazás Kulturális és sportrendezvény látogatása Gyógykezeltetés Üdülés Rokon, barát, ismerős meglátogatása Munka Egyéb Természetjárás Egészségmegőrzés Vadászat Átutazás Turisztikai célú utazások összesen Nem turisztikai célú utazások összesen Többnapos utazások összesen
72,3 69,6 68,7 60,6
93,5
42,7 42,3 39,4 39,3 29,6 28,4 12,7 12,4 6,8 2,6 0,7 46,3 18,0 42,4 0
20
40
60
80
100 %
3. tábla A több napra Budapestre érkező külföli utazók összetétele az utazás célja és lakhely szerint, 2010 (százalék) Megnevezés
Európa
Ázsia
Afrika
Amerika Ausztrália
Üdülés
64,4
7,6
0,7
22,6
4,7
Városnézés
76,3
7,9
0,2
14,4
2,0
Rokon, barát, ismerős meglátogatása Gyógykezeltetés
87,9
4,2
0,5
6,7
0,7
95,5
2,1
0,2
2,2
0,0
Egészségmegőrzés
96,9
1,9
0,0
1,2
0,0
Kulturális és sportrendezvény látogatása
90,8
1,6
0,3
6,5
0,2
Vallási céllal tett utazás
84,5
15,5
0,0
0,0
0,0
Természetjárás
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Vadászat
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Szabadidős turizmus összesen
77,6
6,4
0,4
13,7
1,9
Üzleti út
82,2
7,7
0,5
8,9
0,7
Konferencia
78,8
9,8
2,0
9,0
0,1
Üzleti turizmus összesen
81,8
7,9
0,7
8,9
0,7
Turisztikai célú utazások összesen
78,6
6,8
0,5
12,6
1,6
Vásárlás
99,3
0,0
0,0
0,7
0,0
Tanulás
72,4
13,7
0,9
12,6
0,1
Munka
89,8
4,7
0,7
4,1
0,1
100,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Egyéb
65,3
27,0
0,0
7,7
0,0
Nem turisztikai célú utazások összesen
83,5
8,2
0,7
7,0
0,5
Összesen
78,8
6,9
0,5
12,3
8,5
Átutazás
Budapesti Mozaik 14.
Statisztikai tükör 2011/50
sát jelölték be legnagyobb számban a kérdőív kitöltésekor. Korántsem ennyire egyöntetű a kép, ha az utazás motivációját a küldő országok szerint vizsgáljuk. Az európaiak szinte valamennyi utazási cél esetében 80% feletti arányban részesedtek, az ázsiai utazók aránya az üdülés, városnézés, konferencia, üzleti út, a tanulás, valamint a vallási céllal tett utazás, az amerikaiaké pedig az üdülés, városnézés és tanulás kategóriában volt jelentősebb.
4. ábra A budapesti szállodai férőhelyek összetételének alakulása a szálloda kategóriája szerint 2010 2009 2008 2007
Szálláshelykínálat alakulása a fővárosban
A több napos látogatásra a fővárosba utazó külföldiek a szálláshelyek széles skálájából válogathatnak. A folyamatos fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhetően 2010-ben 244 kereskedelmi és 1059 egyéb (2009ig magán-) szálláshely várta a pihenésre vágyókat, 28-cal, illetve 374-gyel több, mint öt évvel korábban. Bár a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma öt év alatt a kereskedelmi szálláshelyekénél kétszer nagyobb mértékben bővült, a szálláshelykínálat egészét tekintve részarányuk még mindig elég csekély. Az összes budapesti szállásférőhely közel kilenctizedét a kereskedelmi szálláshelyek adták, ezen belül 86%-ot a szállodák biztosítottak. A turisztikai keresletet figyelembe véve a fővárosi szálláshelypiac résztvevői az elmúlt öt évben is a szállodai kínálat bővítésére fektették a hangsúlyt: 2010-ben 165 ilyen típusú egység működött Budapesten, 32-vel több, mint öt évvel korábban. Ezen fejlesztések kivitelezésével a fővárosi szálláshelykínálat 3212 szállodai férőhellyel bővült. 3. ábra A budapesti kereskedelmi szállásférőhelyek összetételének alakulása a szálláshely típusa szerint 2010
0
5 000
10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 férőhely
1 és 2 csillagos
3 csillagos
4 csillagos
5 csillagos
5. ábra A budapesti szállodák száma a szálloda kategóriája szerint, kerületenként, 2010 Szálloda 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 V. VIII. I. VI. VII. XI. III. II. XIII. XIV. IX. XII. X. IV. XVI. XXI. XV. XVIII. XIX. XXII. XVII. XX. XXIII.
2009
2006
2008
5 csillagos
2007 2006 0
10 000
Szálloda
Panzió
20 000
30 000
Közösségi szálláshely
40 000 férőhely
Üdülőház
Kemping
Az elmúlt évek fejlesztései – összhangban a külföldi vendégek szálláshelylyel kapcsolatos egyre növekvő igényeivel – főként a magasabb kategóriájú szállodákat érintették, nagy hatást gyakorolva ezzel a fővárosi szállodai piac összetételének alakulására. 2010-ben 75 háromcsillagos, 62 négycsillagos és 16 ötcsillagos szálloda várta a vendégeket, az ennél alacsonyabb komfortfokozatú létesítmények száma és súlya elenyésző volt. Az összes szállodai férőhely közel felét a négycsillagos szállodák adták, és mind az egységek, mind pedig a férőhelyek tekintetében itt következett be a legnagyobb bővülés: számuk 21-gyel, férőhelyeik száma pedig mintegy 5 ezerrel volt több az öt évvel azelőttihez képest. A szállodai férőhelyek háromtizedét adó háromcsillagos szállodák száma 12-vel, a férőhelyek mintegy 20%-ával rendelkező ötcsillagosoké pedig 2-vel volt több, mint öt évvel korábban. A fővárosi szállodák döntő többsége a pesti oldal belső kerületeiben, valamint a budai kerületekben található, közülük a magasabb csillagszámúak pedig a budai és pesti belvárosban koncentrálódnak. A legtöbb szállodával (21) és a legtöbb szállodai férőhellyel (7411) az V. kerület rendelkezett 2010-ben, közülük 7 ötcsillagos, 10 pedig négycsillagos minősítésű volt. A színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtó négy- és ötcsillagos szállodák száma kiemelkedő még az I., a VI., a VII. és a VIII. kerületekben, s az V. kerületet is ide értve ezekben működik a fővárosban található magasabb kategóriás szállodák és szállodai férőhelyek több mint hattizede.
4 csillagos
3 csillagos
1 és 2 csillagos
Budapesten 2010-ben 5 gyógyszálloda működött, melyekben a hagyományos szállodai szolgáltatások mellett a vendégek orvosi ellenőrzés mellett élvezhetik a főváros gyógy- és termálvízkészletének kedvező élettani hatásait. A gyógyszállodák száma az elmúlt öt évben nem változott, szemben a többi szállodatípussal, ahol bővült a szálláshelykínálat. A szállás és ellátás mellé – az egészséges életmódot, erőnlétet, betegségmegelőzést szolgáló – egyéb programlehetőségeket kínáló wellness szállodák száma a kereslet bővülésével 2006-ról 2010-re 4-ről 8-ra nőtt, férőhelyeinek száma pedig megháromszorozódott. Az elmúlt 5 évben 10-ről 15-re nőtt az apartmanszállodák száma, melyek férőhelyeinek nagy része háló- valamint nappali szobával és konyhával felszerelt, amely kedvező pihenési lehetősé6. ábra A fővárosi szállodák számának alakulása szállodatípusok szerint Szálloda 35 30 25 20 15 10 5 0 Gyógyszálloda
Wellness-szálloda Apartmanszálloda 2006
2007
2008
2009
Garniszálloda 2010
3
4
Statisztikai tükör 2011/50
Budapesti Mozaik 14.
get jelent az önellátást kedvelő turistáknak. Az apartmanszállodák 3–5 csillagos besorolást kaphatnak, szemben a garniszállodákkal, amelyek csak 1–4 csillagosak lehetnek, és amelyek abban különböznek a hagyományos szállodáktól, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A garniszállodák számának jelentős bővülése mögött nagyrészt a jogszabályi változások miatti átsorolások álltak.
A budapesti szálláshelyek külföldivendég-forgalma
A külföldieknek a főváros iránti turisztikai keresletben betöltött vezető szerepe a szálláshelyek vendégforgalmában is megmutatkozik: 2010-ben a Budapesten éjszakázó vendégek több mint négyötöde érkezett más országból, amely arány az utóbbi öt évben gyakorlatilag nem változott. A kereslet növekedésével párhuzamosan a fővárosi szálláshelyek szolgáltatásait igénybe vevő külföldiek száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, e tendenciát csak a gazdasági világválság miatt 2009-ben bekövetkezett vendégszám-csökkenés törte meg. 7. ábra
A külföldi vendégek számának alakulása a fővárosi szálláshelyeken
A vendégszámot tekintve 2007-ig egyöntetű volt a szállodák külföldivendég-forgalmának bővülése, ezt követően a válság begyűrűzése azonban eltérő változásokat hozott az egyes szállodai kategóriák vendégforgalmában. Míg a válság kezdetén (2008-ban) csak a négycsillagos szállodák külföldi vendégforgalma csökkent, 2009-ben már az összes magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményben érezhetővé vált a külföldi vendégek elmaradása. Míg ezt követően 2010-ben a négy- és ötcsillagos szállodák esetében a külföldivendég-forgalom már újra meghaladta a válság előtti szintet, a háromcsillagos szállodák esetében további vendégszámcsökkenés következett be. 9. ábra A fővárosi szállodák külföldivendég-forgalmának alakulása a szállodák osztályozása szerint Ezer fő 1 000 800 600 400 200
Millió fő 2,3
0
2,2
5 csillagos
2,1 2,0
2006
4 csillagos
3 csillagos
2007
2009
2008
1 és 2 csillagos
2010
1,9
A külföldi vendégek több mint kilenctizede valamely kereskedelmi szálláshely, ezen belül szintén több mint 90%-a valamelyik szálloda szolgáltatásait vette igénybe budapesti tartózkodása alatt, amely arány az elmúlt öt évben gyakorlatilag nem változott. 2010-ben a szállodai külföldivendégforgalom közel felét a 4 csillagos, 27%-át az 5 csillagos, 24%-át pedig a 3 csillagos szállodák bonyolították. A részarányokat tekintve az elmúlt öt évben volt némi elmozdulás, de ennek mértéke nem volt jelentős.
A szállodatípusok közül 2010-ben a fővárosi gyógyszállodák, az apartanszállodák, és a garniszállodák vendégforgalmának több mint nyolctizedét, a wellness-szállodákénak pedig 63%-át a külföldi vendégek adták. Az elmúlt öt évben egyedül a garniszállodák esetében következett be lényeges változás a külföldi vendégek részarányát tekintve: súlyuk az összes vendégforgalomból 67%-ról 83%-ra növekedett. Szoros összefüggés fedezhető fel a turisztikai igények változása és a vendégszám alakulása között. A grafikonon jól látható, hogy a gyógyszállodák vendégforgalmának csökkenése mögött nagy részben a fokozatosan bővülő, egyre komplexebb, és jobb minőségű szolgáltatást nyújtó wellness-szállodai piac áll, melyek még a válság ideje alatt is dinamikusan növelték külföldivendég-forgalmukat. Szintén dinamikus, a válság miatt 2008-tól azonban némiképp lassuló bővülés jellemezte az apartmanszállodák külföldivendég-forgalmát, míg a kevesebb szolgáltatást nyújtó garniszállodák forgalombővülése 2009-ben csökkenésbe váltott át.
8. ábra A fővárosi szállodák vendégforgalmának összetétele a szállodák osztályozása szerint
10. ábra A fővárosi szállodák külfölivendég-forgalmának alakulása a szállodatípusok szerint
1,8 1,7 1,6 1,5 2006
2007 2008 2009 Összes szálláshely Ebből: kereskedelmi
2010
Ezer fő 200
2010
160
2009
120
2008
80 2007 40 2006
0 0%
20% 5 csillagos
40% 4 csillagos
60% 3 csillagos
80% 1 és 2 csillagos
100%
Gyógyszálloda
Wellness-szálloda 2006
2007
2008
Apartmanszálloda 2009
2010
Garniszálloda
4. tábla
A külföldi vendégek számának alakulása a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken országok szerint Ország Európai országok összesen Ebből: Ausztria
5
Budapesti Mozaik 14.
Statisztikai tükör 2011/50
(fő)
2006
2007
2008
2009
2010
1 617 235
1 676 417
1 729 641
1 577 107
1 695 472
68 875
72 222
67 478
77 569
75 117
Belgium
28 146
33 389
30 228
30 761
35 092
Bulgária
9 634
14 128
16 066
15 806
16 823
Ciprus
3 278
3 892
3 207
2 827
3 758
Csehország
24 861
29 070
32 247
34 567
41 844
Dánia
22 515
21 717
21 722
20 830
22 299
Egyesült Királyság
243 971
205 388
228 249
168 224
181 356
Észtország
2 565
4 404
3 874
2 639
2 706
Finnország
28 889
33 590
31 508
34 107
30 376
Franciaország
98 275
106 902
103 400
108 586
111 079
Görögország
34 498
34 857
34 253
32 595
31 839
Hollandia
40 507
44 970
41 992
43 822
49 999
Horvátország
19 904
22 089
22 939
20 353
22 751
Írország
18 569
21 595
24 653
17 124
15 846
Lengyelország
39 510
46 937
63 788
63 238
72 872
Lettország
2 868
4 500
2 407
2 243
1 960
Litvánia
7 705
8 003
5 479
3 436
4 357
Luxemburg
2 480
1 731
2 012
2 202
1 974
Málta
1 218
836
1 868
1 386
1 240
252 499
234 067
230 414
211 768
225 913
Németország Norvégia
27 847
24 959
32 144
28 219
24 902
Olaszország
143 896
140 438
125 202
128 322
139 309
Oroszország
40 210
47 302
66 351
58 940
73 370
Portugália
11 309
11 705
12 368
11 745
12 527
Románia Spanyolország
57 218
84 966
107 169
90 551
93 439
124 222
143 700
134 453
105 973
101 168
Svájc
29 107
31 874
30 782
34 817
37 171
Svédország
48 025
49 173
49 159
47 477
46 527
Szerbiaa)
19 421
30 141
24 590
23 514
36 495
Szlovákia
12 270
15 232
16 745
20 498
24 217
Szlovénia
8 623
10 407
11 132
11 839
12 390
Törökország
18 881
18 376
24 525
19 106
30 960
Ukrajna
39 381
38 627
37 533
39 997
49 763
1 269 574
1 278 725
1 401 073
1 290 135
1 356 027
219 260
217 635
203 135
204 538
246 670
Izrael
43 260
44 334
37 797
38 253
46 796
Japán
90 762
82 529
67 444
65 080
71 351
Kína
17 397
21 162
25 482
31 465
35 459
..
..
..
20 593
25 543
Európai Unió országai Ázsiai országok összesen Ebből:
Koreai Köztársaság Afrikai országok összesen Amerikai országok összesen Ebből: Egyesült Államok Kanada Ausztrália és Óceánia Külföld összesen a) 2007-ig Szerbia és Montenegró.
5 851
7 046
7 544
7 517
8 098
218 648
225 587
209 945
165 232
195 835
176 934
178 975
164 327
124 408
149 287
17 961
17 412
16 625
15 002
17 569
16 605
17 497
23 504
17 564
21 056
2 077 599
2 144 182
2 173 769
1 971 958
2 167 131
6
Statisztikai tükör 2011/50
Budapesti Mozaik 14.
2010-ben a budapesti szálláshelyeken pihenő külföldi vendégek nyolctizede Európából, 11%-a Ázsiából, 9,0%-a Amerikából érkezett, az ausztrál és afrikai vendégek részaránya pedig 1,0, illetve 0,4% volt. Az egyes kontinensek súlya az összes vendégforgalomból lényegében nem változott az elmúlt öt évben a külföldivendég-forgalom több mint hattizedét az Európai Unió országai adták. A legtöbb vendég az elmúlt öt év mindegyikében Németországból érkezett a fővárosi szálláshelyekre, amelyet a rangsorban az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok követett. Szintén a jelentős küldő országok között szerepelt mindvégig Franciaország, Olaszország és Spanyolország, majd 2007-től Románia is. Az amerikai kontinensről az Egyesült Államok mellett még Kanada, az ázsiairól pedig Japán, Izrael,
Kína és a Koreai Köztársaság számít kiemelt idegenforgalmi partnernek. A gazdasági válság – csakúgy, mint a külföldivendég-forgalom egészében – az egyes kontinensek és országok többségében is vendégforgalomcsökkenést eredményezett. 2008-ról 2009-re az európai országok közül a legjobban a Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból érkező vendégek száma esett vissza, de jelentős forgalomcsökkenés következett be az Egyesült Államok és Japán esetében is. A 2010-es adatok ismét a vendégforgalom élénküléséről tanúskodnak, de a vendégek száma – Japán kivételével – egyik említett ország esetében sem érte el a válság előtti, 2008-as szintet.
További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: 345–1293 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu
© K Ö ZP O NTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
