BME Közlekedésautomatikai Tanszék
3. rész
Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat
A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben
Metróvonalak vonalvezetése A budapesti metróvonalak átadása Vonalak vágányábrája Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon
Darai Lajos 2012/2
A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A BKV Zrt. szerepe Budapest közlekedésben • • •
• • •
Alapterület: 525 km2 Lakosság: ~1.750.000 fő Napi helyváltoztatások száma: ~2.800.000 közforgalmú közlekedéssel Megállóhelyek: 5.015 db Modal split: 58% Teljesítmények: 5.361.000 ezer utaskm/év 21.552.000 ezer fhkm/év Viszonylatok összesen: 301 autóbusz: 245 villamos: 30 trolibusz: 15 HÉV: 8 metró: 3
Utazáskezdők / nap
Autóbusz: 2 200 000 fő Villamos: 1 300 000 fő Trolibusz: 350 000 fő Metró: 1 155 000 fő HÉV: 250 000 fő
A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Hálózathossz
9%
3%
eUtaskm/Hálózathossz
14% 6%
17% 3%
M
et ró
100
HÉ V
os
49%
9%
121
50
Vi lla m
22%
72
Tr ol ib us z
eUtaskm
sz
Autóbusz Trolibusz Villamos HÉV Metró
733
800 700 600 500 400 300 200 100 0 Au tó bu
68%
A lakosság egyre centralizáltabbá váló eloszlása, és a motorizáció rohamos kibontakozása együttesen eredményezték a városi úthálózatok telítettségét, így elősegítve a tömegközlekedés fejlődését. A földalatti vasúttal a felszíni közlekedést tehermentesíthetjük, noha annak létesítése csupán bizonyos feltételek meglétekor gazdaságos. (megfelelő elszállítandó utasszám). Jellemző a földalattira: Tömegszerű – azaz szállítóképessége kimagasló, gyors, kényelmes,gyakori és megbízható A városi közlekedésben betöltött gerincvonali szerepét jellemezhetjük afféle mozgatórugónak, mert hálózatának fejlesztése maga után vonja a többi ágazat fejlődését is. Hálózati kialakításkor, úgy kell megtervezni azt hogy átjárható legyen. A vele párhuzamos felszíni közlekedési viszonylat nagy általánosságban felszámolható, de legalábbis csökkenthető. Gerincvonali szerepéből adódóan, a ráhordó viszonylatok teljesítményétől nagyban függ a ténylegesen teljesített utaskilométer adata. Az adatokból látható, hogy a metróhálózat egységére 12-szer akkora utaskilométer teljesítmény jut, mint a várost átszelő-behálózó autóbusz hálózatra. Más szavakkal: a BKV teljes hálózatának 3%-án realizálódik az utas szállítás 22%-a.
Metróvonalak vonalvezetése
kéreg alatt
mélyvezetésben
kéreg alatt
felszínen
2. sz. 1972
Oktogon
2B. Sz. 1981
Deák tér 1. szakasz 1970 Kálvin tér
Mexikói út
Széchenyi fürdő
Az M2-M3 közötti összekötő alagút
Hősök tere
3A. Sz. 1984
3B/1. Sz. 1990
A budapesti metróhálózat átadási ütemei A budapesti metróvonalak átadása
A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal szakaszai 1970 és 1972-ben kerültek átadásra. Az Észak-Déli (M3) metróvonal szakaszai 1976, 1980, 1981, 1984, 1990-ben készültek el A DBR metróvonal építését 2006 júniusában kezdték el •A MILLFAV (eredeti nevén Ferenc József Földalatti Villamos Vasút) átadása 1896ban történt, majd a felszíni szakasz megszüntetésével és a vonal alagútjának meghosszabbításával 1973-ban átadásra került a Mexikói úti végállomás és járműtelep •A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal első szakasza az Örs Vezér tere és a Deák Ferenc tér közt, 1970-ben került átadásra. Második szakasza, a Deák Ferenc tértől a Déli pályaudvarig 1972-ben készült el.
•Az Észak-Déli (M3) metróvonal első szakaszát a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér közt 1976-ban, 2A szakaszát Kőbánya-Kispest MÁV állomástól a Nagyvárad térig 1980-ban, 2B szakaszát a Deák Ferenc tértől az Élmunkás térig (ma Lehel tér) 1981ben, 3A szakaszát a Lehel tértől az Árpád hídig 1984-ben, majd 3B/I szakaszát Árpád híd és Újpest-Központ (eredetileg Bajcsy-Zsilinszky út) 1990-ben adták át. •Az M4 (DBR) metróvonal I szakaszát 2006 júniusában kezdték építeni, az Etele térről indulva, fúrópajzsos építési eljárással.
Az M1 (MFAV) vonal sémája
Az M2 (K-Ny) vonal sémája
Az M3 (É-D) vonal sémája
A budapesti metróvonalak
Vonalak száma [db]:
3
Vonalak hossza [km]:
30,76
Forgalmi vágányhossz [km]:
63,52
Állomások száma [db]:
42
Járműállomány [db]:
392
Menetek átlagos száma munkanapokon [db]:
976
Munkanapi utazáskezdők száma [millió fő]:
1.13
Legfontosabb metróadatok Budapesten
A vonal neve
M1
M2
M3
Átlagos állomástávolság [km]:
0,42
1,01
0,87
Vonatba sorolt kocsik száma [kocsi/vonat]:
1
5
6
Állományi járműszám [kocsi]:
23
125
244
Engedélyezett sebesség [km/ó]:
50
70
80
+20%
Vontatási feszültség [V =]:
600 -30%
+20%
750 -33%
+20%
750 -33%
Legkisebb vonali ív [m]:
37
250
400
Legnagyobb emelkedő [o/oo]:
20
30
30
Vasúti pálya felépítménye [kg/fm]:
48,5
54
54
Munkanapi forgalmi teljesítmény [millió férőhelykm/nap]:
0,7
1,2
1,9
Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon
A vonal neve
M1
M2
A vonal hossza [km]:
4,4
10,3 17,1
Állomások száma [db]:
11
Csúcsórai legnagyobb utasterhelés [ezer fő/óra/irány]:
5,0
18,2 18,3
Csúcsórai szállítóképesség [ezer férőhely/óra/irány]:
6,8
23,2 26,4
Csúcsórai követési idő [mp]:
100
140
150
Legnagyobb követési idő [perc]:
7
15
15
Utasszállításban egyidőben résztvevő szerelvények [db]:
18
19
31
Napi utazáskezdők száma [ezer utas/nap]:
103
406
621
Átlagos utazási sebesség [km/ó]:
21,3 32,8 30,9
11
M3
20
Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és felszállók Millfav, K-Ny-i vonal)
Moszkva tér 83.000 fő
Oktogon 29.700 fő MFAV Mexikói út 23.800 fő
K-Ny
Batthyány tér 89.000 fő
Örs vezér tere 138.400 fő Blaha L. tér 81.200 fő
Árpád híd 99.000 fő ÚjpestVárosközpont 90.000 fő
Nyugati pu. 131.200 fő
Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és felszállók É-D-i vonal)
Ferenciek tere 81.000 fő Ferenc körút 81.200 fő Kőbánya-Kispest 87.500 fő
Határ út 89.200 fő
É-D
É-D
A Deák téri állomások munkanapi utasforgalma kiemelt átszállóhely
MFAV
K-Ny
Deák Ferenc tér 322.700 fő
