A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

BUDAPEST, 2001. november TARTALOMJEGYZÉK

2

oldal I. rész BEVEZETŐ

3.

II. rész Általános rendelkezések

4.

III.rész A főiskola gazdálkodásának vezetése és szervezete

12.

IV. rész A gazdálkodás rendje

25.

V. rész A gazdálkodás főbb területei Pénzügyi és számviteli nyilvántartás, beszámolás

37.

Személyi juttatások

38.

Munkaadókat terhelő járulékok

41.

Működés – fenntartás

41.

Felhalmozás

43. .

Vám-, illeték-és költségmentesség

44. .

Pénzforgalom

46.

Fizetési módok

46.

Gazdálkodás a kincstári vagyonnal

50.

Belső szolgáltatások

53.

Ellenőrzés

53.

Záró rendelkezések

54.

I. rész

3

BEVEZETÉS A Gazdálkodási Szabályzat (a továbbiakban: GSZ) a Budapesti Műszaki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) melléklete, mely átfogó ismertetést ad a Főiskola és meghatározott szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő feladatairól, jogairól, kötelezettségeiről. A gazdálkodás jelenti: -

az alapfeladatok előírt színvonalú ellátásához szükséges anyagi javak (az

-

oktatás tényleges költségeinek) meghatározását, és a forrásoldal biztosításához szükséges tevékenységet; a feladatok ellátásához biztosított állami támogatás és az intézmény saját bevételei ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését,

-

megszervezését, lebonyolítását; a feladatok ellátásához rendelkezésre álló javak – helyiségek, eszközök,

-

személyi juttatás, infrastruktúra, stb. – feladatarányos elosztását, a feladatváltozásokból következő, illetve a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását; a jóváhagyott intézményfejlesztési stratégia anyagi, tárgyi feltételeinek

-

kialakítását; a ráfordítások

-

felhasználásának ellenőrzését, minősítését, a ráfordítások költségelemzését; a kincstári és a főiskolai – mindenekelőtt az oktatási, kutatást szolgáló –

szükségességének,

az

erőforrások

hatékony

vagyon megőrzését, gyarapítását. A Gazdálkodási Szabályzat hatálya kiterjed a) Szervezetileg: Főiskola valamennyi szervezeti egységére, szervezetére b) A gazdálkodási feladatok szerint: - a decentralizált keretekkel, a Főiskolai Tanács által jóváhagyott -

támogatással, illetve/vagy saját bevétellel gazdálkodókra; centralizált (központilag kezelt) keretekkel gazdálkodókra.

c) Személyi kört tekintve: - A Főiskolával közalkalmazotti, hallgatói, tanulói, vagy munkavégzésre -

irányuló egyéb jogviszonyban állókra; Meghatározott esetekben a Főiskolával közalkalmazotti, vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.

4

II. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Főiskola – mint állami felsőoktatási intézmény – önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Kincstári és saját, „felajánlott” vagyona van /Ftv. 9/G.§(2)/, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból és más forrásokból származó bevételeivel gazdálkodik. A Főiskola azonosító adatai: - PIR törzsszám: - AHT azonosítószám: - Adóigazgatási szám: - Egységes statisztikai számjel: -

329837-000 230287 15329839-2-41 15329839-8030-312-01

Szakágazati besorolás: 803020 Járulékazonosító: 153 298 3999 TB foglalkoztatás nyilvántartási szám: 401 859 136

(2) A Főiskola feladatait alaptevékenységként látja el, és vállalkozási tevékenységet is folytat. a) Alaptevékenység a feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel – nem haszonszerzés céljából – végzett tevékenység, melyek felsorolását az SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza; Az alaptevékenység része az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez; b) Vállalkozási tevékenység az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül nyereség, (haszon), illetőleg vagyonszerzés céljából ellenérték fejében üzletszerűen (piaci alapon) végzett, az Alapító Okiratban, valamint az SZMSZ-ben rögzített kutatási, fejlesztési, termelési, szolgáltatási, értékesítési tevékenység. A vállalkozási tevékenység részletes szabályozását a Főiskola Tanácsa (a továbbiakban: FT) által jóváhagyott Vállalkozási és Alaptevékenységet Kiegészítő tevékenység Szabályzat (a továbbiakban: AKT) tartalmazza. (3) A Főiskola kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását továbbiakban: Kincstár) látja el.

a

Magyar

Államkincstár

(a

5

(4) A Főiskola alaptevékenységét a jogszabályokban, a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek között, a rendelkezésre álló támogatás által meghatározott terjedelemben, minőségben végzi. Támogatást meghaladó kiadásai csak saját bevételéből lehetnek. A támogatási előirányzatot meghaladó összegre, illetve a még nem teljesült bevétel terhére kötelezettséget vállalni tilos. Szerződéses munkák esetén – bevétel teljesüléséig – a kötelezettség vállalás fedezete lehet egyéb szabad pénzeszköz, melyet pontosan meg kell határozni. Ennek hiányában a megelőlegezést a gazdasági főigazgató engedélyezi. (5) Megalapozatlan gazdálkodás, a jogszabályban meghatározott összeget meghaladó tartozásállomány felhalmozása esetén a Pénzügyminiszter a Főiskolához kincstári biztost rendel ki. (6) A Főiskola kezelésében lévő kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot alapítani – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – kizárólag a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) jogosult. Ingatlan vásárlás kezdeményezéséhez az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) és a KVI egyetértése szükséges. (7) A Főiskola hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. (8) A Főiskola: - alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá; alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre évi 5 millió forintértékhatárig kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti ha ez a feladat a Főiskola feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll; Alapítvány javára tett kötelezettségvállaláshoz (továbbiakban: FT) jóváhagyása szükséges.

a

Főiskolai

Tanács

(9) A Főiskola saját foglalkoztatottai és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteit, valamint az oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítő szervezeteket a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja. (10)A Főiskola gazdasági társaságot, közhasznú társaságot csak az OM, a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) egyetértésével kiadott engedélye alapján alapíthat, illetve ezek engedélyével szerezhet társaságokban

6

érdekeltséget. Az intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A kérelmet az OM-nek – az indítványozó részletes üzleti tervét tartalmazó, a kincstári vagyon esetleges használatát rögzítő, forrást (saját bevételt) megjelölő javaslata alapján a Főiskola vezetője (a továbbiakban Rektor) terjeszti fel. (11)A Főiskola gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, a térítményezés tilos. Bevételt nem lehet sem kiadáscsökkentő tételként, sem korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni. (12)A Főiskola közalkalmazottai, illetve az alkalmazottak vállalkozásai a nem intézményi feladatokkal összefüggésben igénybe vett intézményi erőforrások (helyiség, eszköz, telekommunikáció, stb.) ellenértékét, illetve szolgáltatások (pl. másolás) díját kötelesek megtéríteni. (AKT szabályzat szerint) (13)A Főiskolát vállalkozások, egyesületek, alapítványok székhelyéül és telephelyéül bejelenteni a rektor engedélyével lehet, csak a gazdasági főigazgató javaslatára. A bejelentés elmulasztása a szerződés azonnali hatályú felbontását vonja maga után, melynek anyagi konzekvenciái a bejelentést elmulasztó szervezeti egységvezetőt terheli. 2. § (1)

A Főiskola gazdálkodásának alapja az OM keretszámain belül, a Főiskolai Tanács által jóváhagyott „Intézményi elemi költségvetés”. A Főiskola elemi költségvetésének előirányzati keretszámait az OM – mint felügyeleti szerv – a Magyar Köztársaság éves költségvetésében elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagyja. Az elemi költségvetés magába foglalja : a) a Főiskola azonosító adatait és feladatait, valamint a költségvetési évre vonatkozó ún. költségvetési alapokmányt, b) a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, c) a kiadások és a bevételek tevékenységenkénti, szakfeladatonkénti (az azonos szakmai tevékenységgel összefüggő előirányzatok) részletezését, d) a személyi juttatásokat és a létszámösszetételt, e) a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat.

7

Az elemi költségvetésben mind az alap, mind a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és kiadási előirányzatok főösszegének külön-külön meg kell egyeznie. (2)

A kiemelt előirányzatok (a költségvetési törvény szerinti részletezésben) a) Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg):  működési kiadások: - személyi juttatások, - munkaadókat terhelő járulékok, - dologi kiadások (ezen belül az egyéb folyó kiadások), - ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások, kiadások;  felhalmozási kiadások: - intézményi beruházási kiadások, - felújítási kiadások, - egyéb intézményi felhalmozási kiadások, - központi beruházások, - pénzügyi befektetések módosításai, - hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése. b) Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg):    

költségvetési támogatás, működési bevételek, felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök: - működésre, - felhalmozásra,  kamat bevételek,  hitelek, értékpapírok, támogatási igénybevétele. (3)

kölcsönök

visszatérülése

és

A funkcionális előirányzatok: a) Hallgatói előirányzat Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben – az állami felsőoktatási intézményekben – magyar állampolgárságú és nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú, első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben; első alapképzésben; illetőleg első kiegészítő alapképzésben; valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali

8

tagozaton résztvevők képesítési követelmények időszakára nyújtott normatív támogatás.

szerinti

tanulmányi

A hallgatók állami támogatására szolgáló normatív előirányzatot az előző bekezdésben megjelöltek átlag létszáma és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, illetve a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat része, továbbá a köztársasági ösztöndíj, a tankönyvés jegyzettámogatás, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, a lakhatási támogatás, sporttámogatás, valamint a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás, továbbá az ilyen célra fordítható, különböző alapítványoktól, vállalkozásoktól átvett pénzek. b) Képzési és fenntartási előirányzat  A

finanszírozási

csoportonkénti

normatíva

és

a

finanszírozási

csoportonkénti egyenértékű hallgatólétszám szorzatának összege, illetve az elemi költségvetésben képzési és fenntartási előirányzatként rendelkezésre álló előirányzat, valamint:  az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók által fizetett: - tandíj, - kiegészítő tandíj, - késedelmi díj, - költségtérítés  az eljárási díjbevételek;  a létesítmény fenntartással összefüggő térítési és szolgáltatási díjbevételek és egyéb bevételek. A képzési és fenntartási normatíva magába foglalja: - a különböző finanszírozási csoportok képesítési követelmények szerinti oktatási, illetve az oktatástól el nem különíthető kutatási, működési, fenntartási feladatok, valamint - Az oktatástól elkülöníthető intézmény-fenntartási, működési, feladatok költségvetési támogatással elismert személyi és dologi kiadásait. c) Feladatfinanszírozási előirányzat Az OM által meghirdetett programokhoz, valamint az intézmény oktatáshoz kapcsolódó célprogramjaihoz vagy azt kiegészítő tevékenységeihez pályázat útján, meghatározott időszakra szóló, elszámolási kötelezettséggel elnyert költségvetési támogatás.

9

Bármilyen típusú szerződés a programban résztvevő személly(ek)el a személyi juttatás keret terhére csak határozott időre, a program befejezésének határidejéig köthető. d) Kutatási előirányzat A tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre, tudományos műhelyek működtetésére az OM által meghatározott teljesítménymutatók alapján nyújtott támogatás, illetve a kutatási célú egyéb támogatások, átvett pénzeszközök. e) Fejlesztési előirányzat Az intézmény beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított támogatás, saját bevétel, valamint az e célra átvett pénzeszköz. (4)

A kiadások és bevételek szakfeladatonkénti részletezését és azok tartalmi meghatározását a Számlarend tartalmazza.

(5)

A Főiskola minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része. Az elemi költségvetést funkcionális és szakfeladatonkénti bontásban is – támogatást és a saját (átvett) bevételeket elkülönítve – elkell készíteni.

(6)

A költségvetési támogatási előirányzat csak az alaptevékenységre és az azzal összefüggő igazgatási, működési, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásokra (közvetett-, általános költségek), illetve felhalmozásra, vagy jogszabályban meghatározott célfeladatra használható fel. (Vállalkozási tevékenység támogatására nem.) 3. §

(1)

A Főiskola bevételi és kiadási előirányzatai évközben a felügyeleti szerv által, illetve saját hatáskörben módosíthatók., a következők szerint: a) A felügyeleti szerv:  A Főiskola előterjesztésére: - egyszeri vagy tartós jelleggel pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet, - a felhalmozási előirányzaton belül (felújítás, beruházás) átcsoportosítást engedélyezhet, a jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat-módosítást, a kiadási előirányzatok egyidejű emelésével,

10

 a bevételek tervezettet meghaladó növekedése esetén növelheti a saját bevételi előirányzatot a kiadási előirányzat változatlansága mellett, a támogatási előirányzat egyidejű csökkentésével,  a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el,  a feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén, a bevételek és kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti. b) A Főiskola saját hatáskörben: a bevételi és kiadási előirányzat fő összegét, a kiemelt előirányzatokat, és a megfelelő részelőirányzatokat a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett felemelheti: - az előirányzat-maradványából, ha a kiadás az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével függ össze, egyéb esetben csak a maradvány OM által történő jóváhagyását követően /19. §/, - a vállalkozási tartalékából,

(2) Az évközi – nem céljellegű – pótelőirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodó egységek közötti felosztásáról a főigazgató javaslata, az FT egyetértése alapján a főiskolai rektor dönt. A céljellegű pótelőirányzatokról a Tanácsot tájékoztatni kell. 4. § (1) A Főiskola bevételeinek fogadása, kiadásainak teljesítése – beleértve a készpénz felvételt is – a Kincstárnál vezetett számláin keresztül történik. (2) A Főiskola számláit a 24 pozíciós pénzforgalmi jelzőszám, a műveleteket és a kiemelt előirányzatokat a kincstári tranzakciós kódok (KTK) azonosítják. (3) A főiskola számlái:  Az előirányzat-felhasználási keretszámlák. Ezeken a számlákon írja jóvá, illetve terheli meg a Kincstár az OM egyetértésével megnyitott havi támogatási kereteket, az intézményt megillető és előző napon beérkezett bevételeket (beleértve a devizaszámlákon bonyolított kiadásoknak megfelelő összegű forint-bevételeket is), illetve a teljesített kiadásokat, átutalásokat.

11





A fedezetbiztosítási számla a pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. (Több fedezetbiztosítási számla is az igényeknek megfelelően nyitható.) A célelszámolási forintszámla külföldi segélyek és adományok forintban történő elkülönített kezelésére szolgál. További számla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte.



A központi beruházások előirányzat felhasználási számla a központi beruházásokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál.



A feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozással összefüggő előirányzatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.

Az előzőeken túl:  a munkáltatói lakásépítés, lakásvásárlás támogatásával összefüggő pénzügyi műveleteket OTP RT-nél vezetett, „Lakásépítés-, és vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számlán kell lebonyolítani. 

A külföldről devizában érkező bevételeket, ha azok szerződés szerinti felhasználása is devizában történik, valamint a segélyt, adományt, ajándékot – ha az adományozó feltételként szabta – devizaszámlán kell kezelni. Devizaszámlát a Kincstárnál lehet nyitni, illetve vezettetni. A hitelintézetnél vezetett devizaszámlákat a program megszűnését követően meg kell szüntetni. A hitelintézeteknél vezetett devizaszámláról történt felhasználásról Ft-ban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton a GMF Költségvetési és Pénzügyi Osztálya a számla terhére történő kifizetést követő 3 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni.

(4)

A Főiskolának, illetve szervezeteinek a (3) bekezdésben megjelölteken kívül más számlái nem lehetnek. A Főiskola bármilyen forrásból származó bevételét, pénzeszközeit, - amikortól azok az intézményt megilletik – valamint minden kiadását kizárólag ezeken a számlákon szabad kezelni.

12

III. rész A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSÁNAK VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE 5. § (1)

A Főiskola egységes gazdálkodó szervezet. A többkarú és területileg is erősen tagolt Főiskolán a gazdálkodása gyorsabb és rugalmasabb végrehajtás érdekében részben decentralizált.

(2)

A Budapesti Műszaki Főiskola, mint gazdálkodó szervezet az alábbi önállóan gazdálkodó szervezeti egységekre tagozódik:  Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar (BGK)  Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar (KVK)  Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar (KGK)       

(3)

Neumann János Informatikai Főiskolai Kar (NIK) Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar (RKK) Könyvtár (KÖVT) Kollégium (KOL) Rektori Hivatal (RH) Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) Főiskolai Hallgatói Önkormányzat (FHÖK)

Az SZGTI mint sajátos gazdálkodó egység, költségvetését két forrás biztosítja: a) az épületei üzemeltetésével, fenntartásával és felújításával kapcsolatos költségek külön kerülnek megtervezésre, melyet a Főiskolai Tanács hagy jóvá. Ezen kerettel az intézet önállóan gazdálkodik. b) A szakmai feladatok ellátásához szükséges forrásokat az érintett önálló gazdálkodó egységek biztosítják saját költségvetésük terhére. (Karok, Könyvtár, Kollégium.)

(4)

A Főiskola gazdálkodási tevékenységét a Rektor, a gazdasági Főigazgató, és a (2) pontban felsorolt Önállóan Gazdálkodó Szervezeti egységek vezetői irányítják. A Rektor és a Gazdasági Főigazgató felelőssége egyetemleges, a BMF egészére kiterjed, míg az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek vezetőinek felelőssége az általuk irányított egységre vonatkozóan áll fenn. 6. §

(1)

A főiskola Rektora a BMF törvényes képviselője, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Teljes hatáskörét és feladatkörét a SZMSZ rögzíti.

13

A Rektor gazdálkodási feladatainak végrehajtása során ezekből következően felelős: a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; a rendelkezésre álló anyagi eszközök feladattal arányos felosztásának biztosításával; b) a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért; c) a Főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, valamint információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért; d) a Főiskola számviteli rendjéért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért; e) a Főiskola feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; f) a Főiskolai Tanács és az érdekvédelmi szervezetek gazdálkodással kapcsolatos jogosultságainak érvényre juttatásáért; g) a Főiskola humánpolitikájában a szakmai követelmények és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtéséért. (2)

A rektort gazdálkodási feladatainak végrehajtásában alapvetően a gazdasági főigazgató, a belső ellenőrzés, a Rektori Hivatal apparátusa, a rektorhelyettesek és az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek vezetői segítik.

7. § (1)

A gazdasági főigazgató, az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok fő felelőse és e tekintetben a rektor helyettese.

(2)

A gazdasági főigazgató, a főiskolai rektornak közvetlenül alárendelten, a vonatkozó jogszabályok, országos hatáskörű szervek rendelkezései, valamint a FT, illetve a Rektor jogkörébe tartozó döntések figyelembevételével a) szervezi, koordinálja és ellenőrzi a Főiskola költségvetési és egyéb központi bevételekkel való gazdálkodását, a GMF ügyviteli tevékenységét; b) megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat és költségvetési előterjesztést állít össze, majd benyújtja azt jóváhagyásra a FT-nak. Jóváhagyás után a főiskolai és a kari vezetéssel együttműködve biztosítja az anyagi- pénzügyi eszközök rendeltetésszerű gazdaságos és célszerű felhasználását;

14

c) biztosítja a főiskolai beruházások szakszerű megszervezését és lebonyolítását, továbbá a Főiskola épületeinek állagmegóvását és szakszerű karbantartását; d) gondoskodik a főiskolai bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról; e) gondoskodik a Főiskola gazdasági- pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, követeléseinek érvényesítéséről; f) megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettség vállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását; g) biztosítja a Főiskola gazdálkodási tevékenységgel összefüggő szabályzatainak kidolgozását; h) végrehajtja a munka-, tűz- és vagyonvédelemmel kapcsolatban rá háruló i) j) k) l) m) n) o)

feladatokat, felügyeli a gondnoki tevékenységet; pénzügyi- gazdasági kérdésekben folyamatos tájékoztatással segíti a Főiskola vezetőinek munkáját; gazdasági ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek, azok bevételszerző tevékenysége elősegítésére; a pénzügyi év lezárását követően beszámol a Főiskola előző évi gazdálkodásáról; megszervezi és felügyeli a Főiskola szociálpolitikai tevékenységét (üdültetés, orvosi ellátás, étkeztetés, stb.); munkáltatói jogot gyakorol a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság alkalmazottai tekintetében; szakmailag felügyeli a kari gazdasági csoport tevékenységét; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, főiskolai tanácsi határozat és a főiskolai rektor meghatároz.

(3)

A gazdasági főigazgató felelőssége nem érinti a rektor, illetve az egyes ügyekért felelős vezetők, közalkalmazottak felelősségét. 8. §

(1) A kari főigazgató a kar törvényes képviselője, az adott szervezeti egység egyszemélyi felelős vezetője. Teljes hatáskörét és feladatkörét az SZMSZ rögzíti. A kari főigazgató gazdálkodási feladatainak végrehajtása során ezekből következően felelős:

15

a) a karon folyó képzési és tudományos kutatási és gazdasági tevékenység

b) c)

d) e) f) g)

irányításáért, összehangolásáért, ellenőrzéséért, a kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök feladattal arányos felosztásának biztosításával; a Főiskola gazdálkodásának tervezéséhez, beszámolási kötelezettségeihez szükséges információk határidőre történő hiteles szolgáltatásáért; a kari gazdálkodási keretek időarányos felhasználásainak betartásáért, betarttatásáért, a kötelezettség vállalások pontos naprakész nyilvántartása segítségével; a kar bevételi előirányzatainak pontos, határidőre történő teljesítéséért; a kar kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; a Kari Tanács és az érdekvédelmi szervezetek gazdálkodással kapcsolatos jogosultságainak érvényre juttatásáért; a kar humán-politikájában a főiskolai irányelvekben megfogalmazott követel-

mények és a kar gazdasági lehetőségeinek összhangban tartásáért. h) A havi létszám- és bérgazdálkodásért. 9. § (1)

A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat (FHÖK) a hallgatók érdekképviseletét ellátó sajátos szervezeti egysége a Főiskolának. Törvényi előírásokon és jogszabályokon alapuló tevékenységének körét és jogosultságait a BMF szabályzatai és az FHÖK szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák.

(2)

Az FHÖK működéséhez és feladatainak elvégzéséhez szükséges alapvető tárgyi és anyagi feltételeket a Főiskola a költségvetéséből biztosítja, amelynek jogszerű felhasználását a Rektor ellenőrzi;

(3)

A Hallgatói Önkormányzat egyéb bevételei a Főiskola szabályzataiban meghatározott módon származhatnak vállalkozási tevékenységekből, a hallgatók hozzájárulásából és más forrásokból;

(4)

A Hallgatói Önkormányzat hallgatói közösségi, kulturális és művelődési rendezvények céljából a Főiskola szabályzataiban foglaltaknak megfelelően használhatják a Főiskola helyiségeit és tárgyi eszközeit;

(5)

A Főiskola Hallgatói Önkormányzatát az FHÖK elnöke képviseli a Főiskola vezetése, testületei és külső fórumok előtt.

(6)

Az FHÖK elnöke a gazdálkodás területén felelősséggel tartozik:

16

a) a gazdálkodás megszervezéséért, az éves cselekvési programhoz kötődő költségvetési terv összeállításáért, elfogadtatásáért; b) a Főiskola számviteli és bizonylati rendszerébe illeszkedő ügyvitel megvalósításáért, a GMF részére történő folyamatos adatszolgáltatásért; c) a hallgatói támogatások odaítélésében előírt HÖK közreműködés szabályszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, az erről szóló dokumentumok szakszerű elkészítéséért és irattárózásáért; d) a pénzügyi év lezárását követően gondoskodik az éves beszámoló jelentés készítéséért, elfogadtatásáért; e) a HÖK vagyonának megőrzéséért, rendeltetésszerű felhasználásáért. 10. § (1)

A Könyvtár munkáját a könyvtárigazgató irányítja, akit a telephelyi könyvtárvezetők közül a Rektor nevez ki. Feladatkörét a BMF Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2)

A könyvtárigazgató gazdálkodási feladatai során ebből eredően felelős: a)

a BMF fejlesztésével összhangban, a Könyvtár fejlesztési terveinek

költségvetésének elkészítéséért; b) a Főiskola gazdálkodásának tervezéséhez, beszámolási kötelezettségeihez szükséges információk hiteles szolgáltatásaiért; c) a Könyvtár gazdálkodásának rendjéért, vagyonának megőrzéséért, a gazdálkodási keretek rendeltetésszerű felhasználásáért; d) a Könyvtár gazdálkodási kerete időarányos felhasználásának betartásáért, betarttatásáért, a kötelezettségvállalások pontos, naprakész nyilvántarttatása segítségével. 11. § (1)

A BMF Budapesti Kollégiumának törvényes képviselője a Kollégium Igazgató. Teljes hatáskörét és feladatkörét a kollégiumi SZMSZ rögzíti.

(2)

A kollégium igazgató gazdálkodási feladatainak végrehajtása során ebből eredően felelős: a) a Kollégium működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megtervezéséért, összeállításáért;

a

felújítási,

fejlesztési

és

beruházási

tervek

17

b)

c)

d) e) f)

a Főiskola gazdálkodásának tervezéséhez, beszámolási kötelezettségeihez szükséges információk határidőre történő hiteles szolgáltatásáért; a Kollégium gazdálkodási kerete időarányos felhasználásának betartásáért, betarttatásáért, a kötelezettségvállalások pontos, naprakész nyilvántarttatása segítségével; a Kollégium gazdálkodásának rendjéért, tulajdonának védelméért, állagának megőrzésért; a tagkollégiumok szabad férőhelyeinek és helyiségeinek a főiskolai szabályzatokban foglalt hasznosításáért; a Kollégium humánpolitikájának a gazdasági lehetőségeket figyelembe vevő irányításáért. 12. § REKTORI HIVATAL

(1)

A Rektori Hivatal a Főiskolán működő olyan önálló szervezeti egység, amely a főtitkár irányításával ellátja a főiskolai szintű ügyviteli teendőket, oktatással- és kutatásszervezéssel, nemzetközi együttműködéssel összefüggő igazgatási feladatokat, segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, bizottságainak munkáját.  A Rektori Hivatal hajtja végre a rektor és a rektor-helyettesek jogkörébe tartozó gazdálkodással összefüggő döntéseket, a rendelkezésére bocsátott decentralizált keretek felhasználásával.  A főtitkár, a rektor-helyettesek a rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jogkörrel rendelkeznek a decentralizált gazdálkodási keretek felhasználásával.

(2)

A főtitkár a rektornak közvetlenül alárendelten irányítja a Rektori Hivatal munkáját és a munkáltatói jogokat – az illetékes rektor-helyettesek egyetértésével – gyakorolja a Rektori Hivatal szervezeti egységeinek dolgozói vonatkozásában.

(3) A Rektori Hivatal feladatait az alábbi, nem önálló szervezeti egységekben látja el: *Igazgatási Osztály, *Oktatási Osztály, *Információs Osztály.

18

(4) Az Igazgatási Osztály az osztályvezető közvetlen irányításával ellátja a) a rektor, a rektor-helyettesek, a főtitkár, a belső ellenőrzés, a jogtanácsos ügyvitel-adminisztrációs feladatait; b) a központi iktatási, irattárózási feladatokat, továbbá a különböző főiskolai bizottságok, testületek ügyviteli-adminisztrációs feladatait; c) a Főiskolai nemzetközi kapcsolatokkal, külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos ügyintézői, ügyvitel-adminisztrációs feladatokat; d) a Főiskola PR tevékenységét, a különböző protokolláris és reprezentációs feladatait az állami és a főiskolai ünnepségekkel, rendezvényszervezéssel kapcsolatos feladatokat; e) a Főiskola egységes teremgazdálkodásának biztosítását; f) a Főiskola humánpolitikai döntéseivel összefüggő ügyviteli és nyilvántartó feladatokat, valamint g) a tanfolyami és továbbképzési feladatokkal kapcsolatos központi ügyviteli, szervezési, adminisztrációs feladatokat; h) a pályázati tevékenységgel összefüggő feladatokat, a Pályázatai Iroda közreműködésével (5) Az Oktatási Osztály az osztályvezető közvetlen irányításával koordinálja a karok oktatási osztályainak alábbi tevékenységét a) a főiskolai hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeivel, társadalombiztosítási, tandíj-, ösztöndíjügyeivel és egyéb szociális támogatásával kapcsolatos ügyviteli és szervezési feladatokat a főiskolai felvételitől az oklevél megszerzéséig; b) a hallgatói információs rendszer működtetését, adatbázisának karbantartását, kredit rendszer működtetését; c) a hallgatók tanulmányi, szociális, órarendi nyilvántartását; d) a Tanulmányi Bizottság ügyviteli-adminisztrációs feladatait. Az Oktatási Osztály tevékenységét külön ügyrend alapján végzi. (6)

Az Információs Osztály az osztályvezető közvetlen irányításával ellátja a) a főiskolai információs rendszerek, a számítógépes hálózat és a központi számítógépes rendszer fejlesztését és üzemeltetését; b) a főiskolai információs rendszerek felügyeletét, adatbázisának karbantartását, és biztosítja a döntés-előkészítéssel, illetve végrehajtással kapcsolatos információk rendelkezésre állását; valamint adatszolgáltatást.

19

13. § A GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FŐIGAZGATÓSÁG (1) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) a Főiskolán működő olyan önálló főiskolai szintű szervezeti egység, amely a gazdasági főigazgató közvetlen irányításával gazdasági és műszaki szolgáltatási feladatokat látja el. A GMF segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek és az ezek által felkért bizottságok munkáját. (2)

A Gazdasági és a Műszaki Főigazgatóság a Főiskolai Tanács által jóváhagyott ügyrend, valamint a Főiskola gazdálkodási szabályzata alapján működik. A gazdasági főigazgató munkáját két helyettes – a főkönyvelő és a főmérnök segíti. Feladataikat a gazdasági főigazgató közvetlen irányításával látják el. A közöttük lévő feladat megosztást a GMF ügyrendje tartalmazza.

(3)

A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság gazdálkodással összefüggő feladatait a főkönyvelő közvetlen irányításával az alábbi egységekre tagozódva látja el:

(4)

*Bér- és Munkaügyi Osztály, *Költségvetési és Pénzügyi Osztály, *Számviteli Osztály. Bér- és Munkaügyi Osztály az osztályvezető irányításával ellátja:

(5)

a) a munkaügyi feladatokat, a személyügyi teendőket; b) az illetmény és egyéb juttatásokkal, a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal, az SZJA-val és a nyugdíj-előkészítéssel összefüggő feladatokat; c) az egyéb adatszolgáltatásokkal és statisztikai jelentésekkel összefüggő teendőket. A Költségvetési és Pénzügyi Osztály az osztályvezető irányításával ellátja: a) a költségvetési tervezéssel, az előirányzatok nyilvántartásával, a pénzforgalommal, a kötelezettségek teljesítésével, a követelések behajtásával összefüggő feladatokat; b) a kincstári adatszolgáltatással és a pénzügyi forgalommal kapcsolatos feladatokat; c) a költségvetési pénzügyi keretek – a Főiskolai Tanács és a szabályzatok szerinti – felosztását az önálló szervezeti egységek között, azok elszámolását;

20

d) kezeli a különféle pályázati és egyéb pénzügyi kereteket, devizaszámlákat, biztosítja a beruházások pénzügyi bonyolítását; e) felelős a különféle statisztikák és egyéb adatszolgáltatások teljesítéséért; f) pénztárt működtet. (6)

A Számviteli Osztály az osztályvezető irányításával ellátja: a) a főkönyvi és analitikus nyilvántartás feladatait, és vagyon-nyilvántartását és leltározását; b) felelős a költségvetési beszámolók összeállításáért, az előirányzat maradvány és az eredmény megállapításáért; c) kezeli a devizaszámlákat, ellátja a feladatfinanszírozással és a központi beruházások megrendelési feladatait; d) gondoskodik a bizonylati fegyelem betartásáról; e) felelős különböző statisztikák és egyéb adatszolgáltatások teljesítéséért.

(7)

A Főmérnöki Iroda feladata – a főmérnök közvetlen irányításával – az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, így: a) a felújítások, rekonstrukciók tervezése, műszaki bonyolítása; b) az üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátása, a megfelelő karbantartások, javítások, ügyelet biztosítása, a gondnoki hálózat működtetése; c) a szükséges anyagok, eszközök beszerzése, raktározása; d) a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok ellátása; e) a gépjárművek üzemeltetése, hasznosítása, a felesleges készletek selejtezése; f) a beszerzési, üzemeltetési, fenntartási pénzügyi keretek, kezelése; g) a munka-, polgári-, tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; h) a Főiskola energiagazdálkodással összefüggő tevékenységének biztosítsa; i) a Főiskola ügyviteli tevékenységéhez szükséges sokszorosítási feladatok ellátása, jegyzetek-, oktatási segédletek, stb. előállítása a sokszorosító üzem útján; j) belső és külső adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket; k) a főiskolai üdülők üzemeltetése.

(8)

A Budapesti Műszaki Főiskola műszaki – üzemeltetési, illetve gondnoki feladatait - a főmérnök közvetlen felügyelete mellett – az alábbi telephelyi osztályok látják el: *Óbudai Műszaki Osztály, *Józsefvárosi Műszaki Osztály

21

* Nyomda - az SZGTI irányításával felügyeli a székesfehérvári feladatokat. 14. § KAROK (1)

A Karok a Főiskola külön igazgatással rendelkező önálló szervezetei, ahol a Főiskola alaptevékenységéhez tartozó oktatási és kutatási feladatok, valamint az alaptevékenységen kívüli oktatási, kutatási és szolgáltatási feladatok végrehajtása folyik. A karok fejlesztik, fenntartják és folyamatosan korszerűsítik a gyakorlati oktatást és kutatást szolgáló laboratórium-műhely rendszert. A Főiskola karai az oktatás, a kutatás terén önálló oktatási szervezeti egységekre, az Intézetekre tagozódnak.

(2)

Az intézetek önálló oktatási szervezeti egységek, amelyek egy vagy több szakterület oktatására, illetve a kutatás hatékony összehangolása érdekében létesülnek, és közvetlenül fejlesztik és működtetik szakterületeik laboratóriumait.

(3)

A karok decentralizált gazdálkodását a kari főigazgatók irányításával a kari hivatalok és az intézetek végzik. A decentralizált keretből biztosítani kell a kar szakmai feladatainak ellátását. A kar kizárólagos használatában lévő eszközök karbantartását, fejlesztését a laboratóriumok üzemeltetését, kivéve közüzemi díjakat.

(4)

A Kari Hivatal a karokon működő olyan önálló szervezeti egység, amely a hivatal vezetőjének irányításával ellátja a kari szintű igazgatási-szervezési és oktatási ügyviteli adminisztrációs és gazdálkodási feladatokat, amennyiben a Főiskolai SZMSZ kiegészítését képező kari SZMSZ másképp nem rendelkezik. a) A Kari Hivatal vezetője irányítja a hivatal munkáját és a munkáltatói jogokat a kari főigazgató egyetértésével gyakorolja a Kari Hivatal dolgozói vonatkozásában. b) A Kari Hivatal feladatait az alábbi, nem önálló szervezeti egységekben látja el: *Igazgatási Csoport, *Tanulmányi Osztály, *Gazdasági Csoport. c) Az Igazgatási Csoport a csoportvezető közvetlen irányításával ellátja:  a kari főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a hivatalvezető ügyviteliadminisztrációs feladatait;

22



 a kari iktatási, irattározási feladatokat,  a Főiskolai és/vagy kari bizottságok, testületek ügyviteli-adminisztrációs feladatait; a kar hallgatóinak jegyzetellátásával kapcsolatos feladatokat;  az órarend elkészítését;  a karhoz rendelt előadóterem-gazdálkodásának biztosítását;  a tanfolyami és továbbképzési feladatokkal kapcsolatos kari ügyviteli, szervezési, adminisztrációs feladatokat;  a kari szintű PR feladatok , tájékoztató, stb. ellátását;  a kari szintű nemzetközi kapcsolatok ügyintézését.  A kar kezelésébe adott személygépkocsik kari ügyintézését. d) A Tanulmányi Osztályok az osztályvezető közvetlen irányításával ellátják:  a kar hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos ügyviteli és szervezési feladatokat: felvétel, beiratkozás, törzskönyvek vezetése, diákigazolványok kiadása, leckekönyvek kiállítása, tárolása, stb.;  hallgatói térítések és juttatások nyilvántartását;  a hallgatói információs rendszer adatbázisának működtetését, karbantartását;  a (kari) Tanulmányi Bizottság ügyviteli-adminisztrációs feladatait. e) A gazdasági Csoport a csoportvezető irányításával ellátja:  a kari gazdálkodási keretek nyilvántartását;  a kari vállalkozási és kiegészítő tevékenység bevételi és kiadási analitikájának vezetését;  ellátmányok elszámolását;  létszámjelentés, szabadság-nyilvántartás elkészítését és továbbítását;  intézeti gazdasági felelősök tevékenységének koordinálását;  vezeti a kar kötelezettségvállalásának nyilvántartását;  A számlák igazoltatását, utalványoztatását, bevételezését.

(5)

Az intézet igazgatójának feladat- és hatásköre: a) képviseli a Főiskolát, a Kart, a főiskolai rektor, illetve a kari főigazgató által átruházott jogkörben, valamint belső szabályzatban meghatározott ügyekben; ezen jogkörében eljárva az intézet, illetve a Főiskola nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat; b) irányítja az intézet oktató és kutató munkáját, személyzeti, igazgatási, gazdálkodási tevékenységét.

23

(6)

A kari hivatalvezetők és az intézeti igazgatók, a kari főigazgató által átruházott jogkörükben utalványozási jogkörrel rendelkeznek a karra decentralizált gazdálkodási keretek felhasználására.

15. § KÖNYVTÁR (1) A Budapesti Műszaki Főiskola Könyvtára a Főiskolán folyó oktató-nevelő-, tudományos és közművelődési munkát segítő, önálló szervezeti egység. A Főiskola sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt a Könyvtár telephelyi- és tagkönyvtárakból áll és könyvtárhálózatot alkot. (2) A Budapesti Műszaki Főiskola Könyvtára nyilvános felsőoktatási könyvtár. Szakmai tevékenységének ágazati felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el. Ftv. 1997. évi CXL. törvény és a 161/1998. Korm. rend.. (3) A Könyvtár igazgatója utalványozási jogkörrel rendelkezik a könyvtár részére biztosított decentralizált gazdálkodási keretek felhasználásában. Gazdálkodási tevékenységében a telephelyi könyvtárvezetők segítik.

16. § KOLLÉGIUM (1) A Főiskola budapesti kollégiuma az intézmény oktatási, nevelési és szociális intézménye, melynek fenntartása és fejlesztése a Budapesti Műszaki Főiskola költségvetéséből történik. A BMF budapesti kollégiumában folyó munkát az oktatási rektor-helyettes felügyeli. (2) A BMF budapesti kollégiumát az alábbi saját fenntartású tagkollégiumok alkotják: *Bánki Donát Kollégium

1065 Budapest, Podmaniczky u. 8.

*Kandó Kálmán Kollégium

1034 Budapest, Bécsi út 104-108.

*Kiss Árpád Kollégium

1034 Budapest, Doberdó út 6/A.

(3) A kollégium igazgató a Rektor által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkörrel rendelkezik a budapesti kollégium alkalmazottai tekintetében.

24

(4) A kollégium igazgató utalványozási jogkört gyakorol a kollégium rendelkezésére bocsátott gazdálkodási keretek felett. (5) A kollégium igazgatóját gazdálkodási tevékenységében a tagkollégium vezetők és gondnok(ok) segítik. 17. § FŐISKOLAI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (1) A Hallgatói Önkormányzat a Főiskolai szintű vezető testülete a Főiskolai hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: FHÖK). A HÖK decentralizált gazdálkodási keretei felhasználásában az utalványozási jogkört a kari HÖK keretek vonatkozásában a kari oktatási helyettesek, illetve FHÖK tekintetében az oktatási rektor-helyettes gyakorolja. (2) A hallgatói Önkormányzat a továbbiakban öt kari HÖK-re (a továbbiakban: KHÖK) a Székesfehérvári HÖK-re és a Kollégiumi HÖK-re tagozódik:  Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: BGKHÖK);  Keleti Károly gazdasági továbbiakban: KGKHÖK);

Főiskolai

Kar

hallgatói

Önkormányzat

(a

 Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: KVKHÖK);  Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: NIKHÖK);  Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: RKKHÖK);  Székesfehérvári hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: SZHÖK); (3) Az FHÖK kizárólagosan jogosult meghatározni a hallgatói normatívákból képzett főiskolai tartalékkeret felhasználását. Továbbá kizárólagosan jogosult minden egyéb főiskolai hallgatói pénzeszköz felhasználását meghatározni, kivéve a már a KHÖK-ök, SZHÖK rendelkezésére bocsátottakat, ezentúl a jogosultsági körében levő pénzeszközök felhasználását ellenőrzi. (4) A Kari HÖK szervezetek és Székesfehérváron a HÖK egysége kizárólagosan jogosult a hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló szabályzat szerint, illetve egyéb módon a karra jutó hallgatói pénzeszközök elosztásának

25

meghatározására, melyek felhasználását ellenőrzi. A KHÖK-ök a tanulmányi félév negyedik hetéig benyújtják az előző félévi kari személyi pénzkeret és februárig az éves gazdálkodási dologi pénzkeret felhasználásáról készült kimutatást az FHÖK-nek. IV. rész A GAZDÁLKODÁS RENDJE 18. § (1)

A főiskolai gazdálkodás megszervezése során - a jogszabályok maradéktalan betartása mellett - biztosítani kell: - a szolgáltatások, az ügyintézés olyan módon történő megszervezését, hogy a gazdálkodással, a működéssel, az adminisztrációval kapcsolatos teendők, az oktatók, a kutatók, más közalkalmazottak, a hallgatók lehető legkisebb idejét, energiáját vegyék igénybe; - a Főiskola partnereivel (államigazgatás, hazai és nemzetközi alapok, alapítványok, szponzorok, vállalkozások és egyéb piaci szereplők) a zavartalan kapcsolat, illetve kapcsolatépítés feltételeit.

(2)

A gazdálkodási folyamat egységét -

a gazdasági folyamatok egységes rendszerű pénzügyi és számviteli nyilvántartása,

-

az

előirányzatok

teljesítésének

negyedévenkénti) értékelése, beavatkozások kezdeményezése, -

rendszeres eltérések

időközönkénti esetén

vezetői

(legalább szintű

valamint a fenti feladatoknak megfelelő számítógépes ügyviteli rendszer kifejlesztése segítségével.

19. § (1)

A gazdálkodási jogosítványok a) Aláírási és kiadmányozási jog – a jogosult illetékességi körén belül: az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés, szabályozás) illetve, a dokumentum kiadásának és az ügyirat irattárba helyezésének a joga. - A főiskolai rektor intézkedési és kiadmányozási joga teljes körű.

26

- A gazdasági főigazgatónak gazdasági és gazdasági jellegű ügyekben – átruházott hatáskörben – a Főiskola egészére vonatkozó aláírási és kiadmányozási joga van, melyet az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek vezetőire átruházott jogkörök esetében a szolgálati út betartása mellett gyakorolhat. - Azoknak a gazdasági ügyiratoknak, amelyeknek címzettje az OM vagy más minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv (Pénzügyminisztérium, APEH, Vám és Pénzügyőrség, stb.) egyik aláírója mindenkor a gazdasági főigazgató, távollétében a főkönyvelő. - Az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek vezetőinek szervezeti egységükre vonatkozóan a Rektor által átruházott hatáskörben – aláírási és kiadmányozási joga van. b) Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből a Főiskola terhé-re fizetési, számlázási, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik:  megbízás,  megrendelés,  megrendelés visszaigazolása,  szállítási és vállalkozási szerződés,  bérleti szerződés,  közérdekű célú kötelezettségvállalás (OM engedéllyel),  közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat,  kiküldetés elrendelése,  a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik. A kötelezettségvállalás dokumentumai:  kinevezési okirat, vagy annak módosítása,  szerződés, vagy annak módosítása,  megállapodás,  (visszaigazolt) megrendelés,  beruházás-finanszírozási alapokmány,  részprogram-engedélyezési okirat,  pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,  a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása,  kiküldetési rendelvény,  előterjesztési javaslat. Kötelezettséget vállalni csak írásban lehet, az adott területen ellenjegyzésre jogosult pénzügyi szakképesítésű dolgozó bevonásával és aláírásával. c)

Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése.

27

Utalványozni csak az érvényesített okmányt lehet. A kiadás utalványozásánál meg kell jelölni, hogy azt milyen bevételi forrásból, milyen feladatra kívánja az utalványozó teljesíteni (témaszám, forrás, stb. a használandó kódok függelékben). Kifizetések és bevételek utalványozása utalvány-rendeletben történik (függelék). Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési jogköröket külön szabályzat tartalmazza. 20. § (1)

A kötelezettségvállalást és a követelések nyilvántartását, valamint a tényleges bevételek és kiadások adatait a keretek betartása érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Főiskola kötelezettségvállalásának és követeléseinek nyilvántartását a GMF végzi.

(2)

A gazdálkodó egység kiemelt gazdálkodási kereteit és az azok javára, terhére teljesített bevételek, kiadások pénzügyi, számviteli nyilvántartását a GMF vezeti, melyet először az I. negyedév végét követően, majd havonta egyeztet a gazdálkodó egységekkel. Ha az érintettek saját nyilvántartásától GMF adatai eltérnek, - három munkanapon belül – egyeztetést kell kezdeményezniük a GMF-el.

21. § (1)

Az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartása, a bevételek, az átutalással, készpénz kifizetéssel kiegyenlített kiadások különböző szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása a gazdálkodási információs rendszerben történik.

(2)

A gazdálkodási információs rendszer magában foglalja a teljes gazdálkodás (a személyi juttatás, a munkaügyi, társadalombiztosítási adatok, a működési és felhalmozási kiadások, bevételek, a készletek, a befektetett eszközök, stb.) nyilvántartását. A hallgatói befizetések fogadásával, az ösztöndíj-kifizetésekkel kapcsolódik a hallgatói rendszerhez. Megteremti a Kincstárral a kapcsolatot.

(3)

Az egységes gazdálkodási rendszer bevezetése a feldolgozott adatok alapján automatikusan biztosítja:

28

 a felsőbb szervek, a hatóságok részére készítendő beszámolókhoz, bevallásokhoz, jelentésekhez szükséges adatokat,  a vezetői információkat az intézményvezetés, a gazdasági vezetés, a gazdálkodó és a szervezeti egységek vezetése, a főiskolai testületek számára a megfelelő döntés előkészítésekhez. (4)

A naprakész adatfeldolgozáshoz a GMF által kialakított témaszám rendszer használata kötelező. A gazdálkodási rendszerben a szervezetek, azonosítására a szervezeti kód szolgál.

(5)

a

szervezeti

egységek

A gazdálkodó egységek különböző tevékenységével (alapképzés, szakképzés, kutatás, vállalkozás, pályázat, stb.) kapcsolatos pénzeszközeinek elkülönített kezelését a témaszámok teszik lehetővé. Az új témaszámot, a szerződés/megállapodás másolatának kari gazdaságison keresztül történő megküldésével, ennek hiányában indoklással és a költségterv megadásával lehet a GMF-től igényelni. Témaszám hiányában kifizetés nem teljesíthető. A korszerű gazdálkodási rendszer kialakításáig adatfeldolgozás más módon is történhet.

(6)

a

nyilvántartás,

az

A gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkezők kiadásaikról, bevételeikről, aktuális kereteikről, keretmaradványaikról saját kötelezettségvállalási nyilvántartásuk mellett (jogosultsági szintjüknek megfelelően), a GMF feldolgozását tükröző adataiból is tájékozódhatnak. 22. §

(1)

A Főiskola gazdálkodásáról a jogszabályban előírt tartalommal negyedévenként mérlegjelentést, féléves és éves beszámolót és a Kincstár részére nem pénzforgalmi adatszolgáltatást (negyedéves előirányzat teljesítési terv, köztartozás-, kötelezettségvállalás bejelentés) köteles készíteni.

(2)

Az éves beszámolóban a gazdálkodásról részletes számszaki és szöveges indoklással, értékeléssel is számot kell adni. a)

A számszaki beszámolót az előírt nyomtatványokon, a számviteli, pénzügyi adatokra alapozva kell elkészíteni. A szöveges indoklás – a szakmai feladatok, illetve a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeit az OM határozza meg.

29

b) A számszaki és a szöveges jelentést a GMF állítja össze. A szakmai feladatok teljesítésről szóló jelentés az érintett szakmai vezetők (főiskolai rektor-helyettesek, kari főigazgatók témavezetők) által a kari főigazgató kérésére készített írásos értékelésen alapul. A gazdálkodási jogosultsággal rendelkező szervezeti egységek a beszámolók, adatszolgáltatások elkészítéséhez szükséges adatokat a gazdasági főigazgató által kért módon szolgáltatják. Az OM – a tárgyévet követő év május 15-éig – írásban értesíti a Főiskolát éves beszámolójának és működésének elbírálásáról, pénz-, illetve előirányzat maradványának jóváhagyásáról. (3)

A beszámolójelentésben kimutatott maradvány: - az előirányzat maradvány: az alaptevékenységre vonatkozó módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként képződik. - a vállalkozási tevékenység eredménye: a tárgyévben befolyt bevétel és a bevétel teljesítése érdekében felmerült tárgyévi kiadás különbözete.

(4)

Az éves beszámolójelentésben megállapított előirányzat-maradványból nem illeti meg a Főiskolát: -

a végleges feladatelmaradás miatti összeg, (hallgatói normatív többlet támogatás);

-

a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott előirányzat – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összege;

- a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van; - a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány. Ezeket a maradványokat a maradvány jóváhagyását követően az OM által megjelölt számla javára be kell fizetni. (5)

A személyi juttatásokra jóváhagyott előirányzat-maradvány nem növelhető. A személyi juttatásokra jóváhagyott hányad más kiemelt előirányzatokba tartozó kifizetésre is felhasználható.

(6)

A központi gazdálkodó egységek által felhasznált intézményi erőforrásokról (helyiségek, eszközök, létszám, illetmény), valamint oktatási terhelésükről,

30

illetve szakmai-, tudományos, kutatási eredményességükről évente az FT számára tájékoztatást kell adni az illetékes vezetőknek. 23. § (1)

A Főiskola számlái feletti rendelkezési joggal a Főiskola által bejelentett közalkalmazottak rendelkeznek. A rendelkezéshez a bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Kincstár, illetve a hitelintézetek irányában összegszerűen nem korlátozható.

(2)

A számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására felhatalmazott közalkalmazottak neve, beosztása, aláírása a használni kívánt cégbélyegző – az erre a célra szolgáló „Aláírás bejelentő karton”-on – a Rektor, a devizaszámla és a lakásépítés-, és –vásárlás munkáltatói támogatása számla esetében a főigazgató hitelesítő aláírásával rögzítendő.

(3)

A rektor vezetői megbízását, valamint aláírását az OM igazolja, továbbá a közjegyző által hitelesített „aláírás minta”. Csatolni kell a rektor kinevezési okiratának másolatát, az eredetit pedig be kell mutatni. Belső utalványozási szabályzat összegszerű korlátozást tartalmaz.

(4)

A bejelentett

aláírások

a

számla

megszűnéséig,

vagy

új

aláírások

bejelentéséig érvényesek. 24. § A GMF az OM által jóváhagyott költségvetési előirányzat alapján éves költségvetést terjeszt elő jóváhagyásra az FT részére. (1)

A Főiskola éves költségvetésében az alaptevékenység, valamint a kiegészítő és a vállalkozási tevékenység gazdálkodási keretei, - ezeken belül a bevételek és az azok terhére teljesíthető kiadások kiemelt gazdálkodási keretenként karonként, gazdálkodó egységenként – külön-külön kerülnek jóváhagyásra.

(2)

A Bevételek (Kiemelt bevételi gazdálkodási keretek)  Tevékenységenkénti részletezésben: -

alaptevékenység, kiegészítő tevékenység, vállalkozási tevékenység.

 Forráskód szerinti részletezésben:

31

(3)

A tárgyévet megelőző év(ek) maradványa lehet: -

(4)

központi költségvetésből kapott támogatás, támogatásértékű bevétel (tandíj, kollégiumi díj, stb.), alaptevékenységgel összefüggő bevételek (jegyzetértékesítési bevételek, stb.), egyéb bevételek (bérleti díjbevételek, felesleges eszközök, készletek értékesítése, stb.), vállalkozási tevékenység árbevétele, átvett pénzeszköz, előző évek felhasználatlan maradványa, eredménye, felhalmozási és tőke jellegű bevételek (tárgyi eszközök értékesítése, osztalék, árfolyamnyereség, stb.). költségvetési támogatás, saját bevétel, vállalkozási eredmény, átvett pénzeszköz.

Kiadások (kiemelt kiadási gazdálkodási keretek)         

személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások kiadások, intézményi beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási kiadások, egyéb központi beruházások. 25. §

(1)

A jóváhagyott teljes gazdálkodási keretekről a gazdálkodási egység vezetőjét, valamint a decentralizált, illetve a központi keretek kezelőjét a gazdasági főigazgató írásban értesíti.

(2)

A költségvetési támogatás éves előirányzatából havonta a jogszabályokban meghatározott rész, az Intézményi költségvetési előirányzat felhasználási kerete és a megelőző hónap/hónapokban megtakarított összeg használható fel. (Az időarányosnál magasabb felhasználást a gazdasági főigazgató engedélyezi.)

32

(3)

A nem költségvetési támogatásból származó bevételek az előirányzatfelhasználási keretszámlára való beérkezése után, a vonatkozó szabályzatok szerint használhatók fel.

(4)

Az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással nem terhelt része az OM jóváhagyása után használható fel az OM által meghatározott célra. A kötelezettség vállalással terhelt előirányzat maradvány csak a kötelezettség vállalásnak megfelelően használható fel.

(5)

Az FT által jóváhagyott eredeti gazdálkodási keretet növeli: az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvány, az évközi költségvetési pótelőirányzat (pótkeret), és a gazdálkodóegységek saját forrása, bevétele, csökkenti: a költségvetési támogatási keret zárolása, az előző évi – kivételesen, véletlenszerűen előforduló – kerettúllépés. Jogcím nélküli bevételek: a jogcím megállapításáig központi bevételt képeznek.

(6)

A szervezeti egység bevételi és kiadási előirányzatát a nem tervezett alaptevékenységi bevételek, az év folyamán realizált bevételi többletek összegével – beleértve az átvett pénzeket is – a jogszabály előírásait figyelembe véve kezdeményezi a GMF felé az előirányzat módosítását. A GMF az esetén felterjeszti az OM felé.

(7)

Átvett pénzeszköz (ideértve az állami megbízást is), alapítványi-, pályázati támogatás (beleértve a külföldi pályázatokat, segélyeket is) személyi kiadásokra, járulékokra az adományozó által a szerződésben, a megállapodásban, pénzügyi tervben megjelölt mértékben használható fel.

(8)

A gazdálkodási keretek kiemelt jogcímeinek gazdálkodó egységek között átcsoportosítását – a jogszabályi keretek között – írásban, a főigazgató engedélyezheti. A módosításokról az FT-ot folyamatosan tájékoztatni kell.

(9)

A mindenkori módosításokkal korrigált keret az aktuális gazdálkodási keret.

(10) A GMF a kiadások teljesítése előtt vizsgálja a megjelölt gazdálkodási keret ütemezett előirányzatának és a teljesített bevételeknek a szabad keretét. Ha nincs fedezet a kifizetést a GMF megtagadja és felsőbb színtű engedély megadása után teljesíti.

33

26. § (1)

Meghatározott saját bevételből az intézményt – a kincstári vagyon használatáért – a központi költségvetés javára befizetési kötelezettség terheli.

(2)

Az oktatási, tudományos, szervezeti egységek kiegészítő tevékenysége, valamint a nem oktatási szervezeti egységek bevételének tervezési és elszámolási rendjét az alapfeladaton kívüli tevékenységek szabályzata és más szabályzatok határozzák meg. A szabályzatokat az FT hagyja jóvá.

(3)

A vállalkozási, a kisegítő, a kiegészítő tevékenységek, illetve a szolgáltatások árkalkulációjába az adott tevékenységgel kapcsolatban felmerülő összes közvetlen költség mellett be kell építeni az intézményi, a kari, stb. általános (rezsi) költségeket is. Az olyan működési célra átvett pénzeszközből mely nem a különböző alapoktól, fejezetektől érkezik, hanem szponzoroktól, az oktatás feltételeinek biztosítása érdekében a rezsi költséget minimum 10%-os mértékben meg kell határozni 2002.01. 01-től. A bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes kiadáson túl a központi költségvetést megillető, és az esetleges egyéb befizetési kötelezettséget, vállalkozási tevékenység esetén, pedig a Főiskola hasznát, nyereségét.

(4)

A Főiskola közalkalmazottai, illetve azok nem intézményi érdekeltségű vállalkozásai által igénybevett szolgáltatások díjáról a főigazgató javaslatára a Rektor rendelkezik.

(5)

Azok a vállalkozások, egyesületek, alapítványok, amelyek székhelyként vagy telephelyként a Főiskolát jelölték meg, illetve tervezik megjelölni /1. § (13)/, kötelesek a főigazgatóval kötött megállapodásban rögzített díjat fizetni és minden felmerülő költséget megtéríteni. A térítés összegét központi bevételként kell kezelni. 27. §

(1)

A Főiskola vállalkozási tevékenységéből származó eredményének azon része, amelyet a tárgyévben, vagy az azt követő évben alaptevékenysége ellátásához vesz igénybe teljes egészében felhasználható.

34

(2)

Ha az eredményt vagy annak egy részét nem az alaptevékenység ellátásához veszik igénybe, akkor annak 18 %-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 28. §

(1)

A Főiskola gazdálkodása centralizált és decentralizált keretekben folyik. A decentralizált gazdálkodás keretében a gazdálkodó egység vezetője az egység számára jóváhagyott decentralizált források (személyi, dologi, felhalmozási keret, tárgyi eszköz, készlet, engedélyezett létszám), valamint az egység saját bevételei felhasználásáról – a jogszabályok, a GSZ és egyéb előírások betartásával – önállóan jogosult dönteni. a) A centralizált gazdálkodási keretek a Főiskola költségvetésének főiskolai tanácsi jóváhagyásával kerülnek megállapításra. b) A decentralizált gazdálkodási keretek közül az önköltséges és kiegészítő tevékenységre vonatkozó kereteket a szervezeti egységek által (előző év május 31-ig) benyújtott költségterv alapján kerül a Főiskolai Tanács elé, jóváhagyásra. Az állami támogatásból és támogatás értékű saját bevételekből a decentralizált keretek megállapítása az Allokációs Bizottság javaslata alapján kerül a Főiskolai Tanács elé jóváhagyásra. A decentralizált forrás (eszköz): Típusa szerint:  költségvetési támogatás,  saját bevétel, (ideértve az átvett pénzeszközöket is)  ingatlanhasználat,  tárgyi eszköz, készlet,  létszám és az ahhoz tartozó személyi jellegű juttatás,  egyéb személyi juttatás. Időbeni hatálya szerint:  egyszeri, egy meghatározott feladathoz kötődő,  éven belül meghatározott (pl. havi, negyedéves) ütemezésű,  maradványként éven túlra átvihető.

(2)

A decentralizált gazdálkodási keretek forrásai:

35

 a normatív képzési és fenntartási támogatás és működési bevétel meghatározott hányada,  a kutatástámogatás,  a vállalkozási tevékenység bevételének meghatározott hányada,  a hallgatói normatív, sport és kulturális célú támogatás, és a külön eljárási díj meghatározott hányada,  a kiegészítő tevékenység bevételének (külföldi hallgatók képzése, szakmérnök képzés, tanfolyamok stb.) meghatározott hányada,  egyéb pályázati, alapítványi támogatások, átvett pénzeszközök meghatározott hányada,  az átfogó szervezeti egységek (Rektori hivatal, GMF, Könyvtár, Kollégium) működési keretei, (támogatás és saját bevételeik meghatározott része)  jegyzettámogatás és értékesítési bevétel. A decentralizált gazdálkodási keretek jogcímei:       (3)

Személyi juttatások meghatározott része. Dologi előirányzatok meghatározott része. Hallgatói juttatások. Felhalmozási kiadások meghatározott része. Pénzeszköz átadás céljának megfelelően. Pénzmaradvány kötelezettségvállalással terhelt része.

Központilag kezelt keretek: A GMF központilag kezel minden olyan gazdálkodási forrást, illetve keretet, amelyet a decentralizálás során nem utalnak az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek hatáskörébe. A központilag kezelt keretek jogcímeit és összegét az éves költségvetésben rögzíteni kell.

(4)

A gazdasági főigazgató minden év októberéig a Főiskolai Tanács elé terjeszti jóváhagyásra a költségvetés módosítására, kiegészítésére vonatkozó tervezetét. Ennek tartalma a költségvetési póthitelekkel elvonásokkal, tartalékok felhasználásával összefüggő változások rendezése. Ugyancsak be kell terjeszteni azt is, ha a saját bevételek felhasználása az eredeti tervezettől eltér.

(5)

Költségvetésen kívüli gazdálkodási keretek - a lakásalap.

36

29. § (1) A gazdálkodás forrás oldalának tervezése, a költségvetési előirányzat és a költségvetés előkészítése a GMF irányításával, az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek aktív közreműködésével (közreműködők) és adatszolgáltatásával, szervezetten történik. (2) A következő gazdasági év költségvetési előirányzata összetételének összeállításához az adott év költségvetésének jóváhagyása után, annak bázisán a GMF által kiadott űrlapokon szolgáltatnak adatot a közreműködők (június hónapban). A benyújtás pontos határidejét és az összesítés a közreműködőkkel való egyeztetésének időpontját a GMF évente adja meg. (3) A bázisadatokon és a saját bevételek reális becslésén alapuló egyeztetett költségvetési előirányzatot a GMF nyújtja be az OM-nek jóváhagyásra (július – augusztus). Erről az első őszi FT ülésen ismertetést ad. (4) A jóváhagyott előirányzatok ismeretében és a rendelkezésükre bocsátott normatívák valamint a BMF adott évre vonatkozó humánpolitikai és fejlesztési döntései figyelembevételével minden év november hónapjában állítják össze a közreműködők azokat a személyi, dologi és beruházási kiadásokat, amelyek a BMF működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A gazdasági főigazgató összesítést, majd egyeztetés után tájékoztatást ad a rektor részére a költségvetésben ezen felül rendelkezésre álló keretekről. (5) A Főiskolai rektor és a Főigazgató közös javaslata alapján a FT irányelvekben meghatározza a Főiskola következő évi gazdálkodásának stratégiáját, a szabad keretek felhasználásának elveit. (6) Az éves költségvetés teljes tervezetét a mérlegbeszámolót követően március hónapban nyújtja be a GMF jóváhagyásra a Főiskolai Tanácsnak. (7) Az előző év költségvetési beszámolójában pontosan rögzítik az áthúzódó kiadásokat, a maradványokat és azok felhasználásának időpontját, módját. (8) A jóváhagyott költségvetésnek valamint az előző év elfogadott költségvetési beszámolójának teljes hiteles másolatát a közreműködők és a Főiskolai Tanács tagjai kapják meg szolgálati használatra. (9) A Főiskolai szintű költségvetési dokumentációt a megadott időpontban az FT által jóváhagyva a főigazgató aláírásával kell az OM részére benyújtani.

37

V. RÉSZ A GAZDÁLKODÁS FŐBB TERÜLETEI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, BESZÁMOLÁS 30.§ (1) A Főiskola köteles a kezelésében lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteiről olyan teljesítmény szemléletű könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. (2)

A könyvviteli nyilvántartás feladatai:  Késedelem nélkül feljegyzi a gazdasági műveletek értékadatait a könyvviteli számláin,  gondoskodik a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza, biztosítsa az intézményi vagyon védelmét,  a gazdasági döntésekhez szükséges adatok szolgáltatása,  a gazdálkodás ellenőrizhetőségének a megalapozása, a gazdasági számítások, elemzések készítése feltételeinek megteremtése,  a főhatóságok által előírt kötelező, illetve a főigazgató által elrendelt adatszolgáltatás.

(3)

A könyvviteli nyilvántartásban az adatok rögzítésének módja: az előirányzati főkönyvi számlákon: bevételi előirányzatokat – forrásonként, feladatonként, kiadási előirányzatokat – kiemelt gazdálkodási keretenként, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint a pénzforgalmi főkönyvi számlákon: gazdálkodó és szervezeti egységenként, feladatonként, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint, ezen belül témaszámonként

(4)

A könyvviteli nyilvántartásokba adatokat csak olyan eredeti, illetve belső bizonylat - kivételesen a kibocsátó által igazolt másolat - alapján szabad bejegyezni, amely megfelel „A számvitelről” szóló törvényben meghatározottaknak.

(5)

Az Intézmény számviteli politikáját szabályzatban kell meghatározni.

38

A számviteli politika része:  az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályozása,  az eszközök és források értékelésének szabályozása,  a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjének szabályozása,  a pénzkezelés szabályozása,  a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának és selejtezésének szabályozása. A számviteli politikára alapozva számlarendet kell készíteni, melynek melléklete a számlakeret. A számlarendben rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartások vezetésének, tagolásának, a számviteli szabályok intézményi végrehajtásának rendjét. (6)

A számviteli rendet szabályozza.

a gazdasági főigazgató javaslatára a főiskolai rektor

(7) A számviteli rendért az arra vonatkozó előírások megtartásáért, az „Intézményi beszámolóban” szolgáltatott adatok valódiságáért a Főiskolai rektor és a főigazgató együttesen felel. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 31.§ (1)

A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: 

 

a rendszeres személyi juttatásokat; a nem rendszeres személyi juttatásokat; a külső személyi juttatásokat.

Rendszeres személyi juttatás körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye – ideértve a 13. havi illetményt is – illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a szerződésben, jogszabályokban, kollektív szerződésben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő források esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy egyedi alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. Külső személyi juttatások a Főiskola állományába nem tartozók részére fizetett juttatás (pl. megbízási díj), beleértve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatást is.

39

(2)

Keresetbe tartozó juttatások az illetmények, illetménypótlékok, egyéb pótlékok, kereset kiegészítés, a kiegészítő fizetés (túlóra, helyettesítés, készenléti, ügyeleti díj, munkából való távollétre jutó távolléti díj, illetve átlagkereset), a 13. havi illetmény, a jutalom.

(3)

Teljes munkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott (munkavállaló) beleértve a nyugdíjast is -, akiknek a kötelező munkaideje azonos a törvényben meghatározott munkaidővel. Ez jelenleg napi 8, heti 40, havi átlagosan 173 óra (de legalább napi 7 óra). (Ideszámítanak azok a közalkalmazottak is, akik nyugdíjkoruk betöltése után nem vonulnak nyugdíjba, de - kérésükre - a nyugdíjuk folyósítása is megtörténik.)

(4)

Részmunkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott, akiknek a kötelező munkaideje nem éri el a napi 7, heti 35, havi átlagban a 156 órát.

(5)

Nyugdíjas foglalkoztatottak azok, akiknek nyugdíjuk folyósítására tekintettel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, vagy közalkalmazotti jogviszonyuk megtartása mellett mennek nyugdíjba. A foglalkoztatások vonatkozhatnak határozatlan vagy határozott időtartamra.

(6)

A létszám előirányzat magában foglalja a személyi juttatások előirányzatból foglalkoztatható – és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot. Tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi záró létszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira.

(7)

A költségvetési év aktuális személyi juttatási kerete jelenti a fedezetét a teljes munkaidőben, részmunkaidőben, illetve nyugdíjasként foglalkoztatottaknak a tárgyévben kifizetett, az előző naptári év december hónapjára és a tárgyév január-november hónapra vonatkozó keresetbe tartozó rendszeres és nem rendszeres juttatásainak, a keresetbe nem tartozó nem rendszeres juttatásainak (pl. megbízási és tiszteletdíjak), illetve az állományba nem tartozók juttatásainak (pl. megbízási díjak, szerzői díjak, költségtérítések, munkavégzésre irányuló további jogviszony (korábban, másod-, mellékfoglalkozás) keretében foglalkoztatottak juttatásai stb. A saját bevétel terhére meghatározott időre - a főigazgató ellenjegyzése mellett - lehet alkalmazni munkatársakat, vagy határozott idejű béremelést adni.

(8)

A gazdálkodó egység a részére jóváhagyott személyi juttatások keretével és a személyi juttatáshoz kapcsolódó létszám előirányzattal önállóan gazdálkodik. Dönthet arról, hogy kevesebb közalkalmazottal látja el feladatát, az ebből származó tartós megtakarítás - ha nem történt feladatelmaradás - a

40

főigazgatóval egyeztetve, az adott évben és a következő év(ek)ben szabadon (jutalmazásra, illetményemelésre) felhasználható. (9)

Ha az engedélyezett létszám nincs betöltve, de a "státust" nem szünteti meg, illetve, ha a közalkalmazott részére - a táppénz Egészségbiztosítási Pénztárt terhelő hányadára, illetve a fizetés nélküli szabadság-, külföldi munkavállalás, katonai szolgálat, GYED, GYES idejére - nem történik illetményfolyósítás, átmeneti megtakarítás keletkezik.

(10)

A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat maradványa év közben, illetve a következő évben felhasználható jutalom fizetésére a közalkalmazottak részére, illetve helyettesítésre, megbízási díj fizetésére, fizetés kiegészítésre. A személyi juttatások átmeneti megtakarítása, illetve az előirányzat maradvány terhére tartós kötelezettség - határozatlan időre szóló kinevezés, illetményemelés- nem vállalható.

(11)

Az önállóan gazdálkodó szervezeti egység személyi juttatás gazdálkodási keretének betartásáért a gazdálkodási egység vezetője felel. Megbízási és szerzői díj (személyes munkavégzés díja, illetve vagyoni jog felhasználásának ellenértéke) kifizetésére csak a Főiskola és a megbízott között, a feladatra vonatkozóan előzetesen írásba foglalt szerződés alapján kerülhet sor. Közalkalmazotti jogviszony, illetve megbízási szerződés utólag visszamenőleges hatállyal nem köthető. Bérfizetés: minden hó 5-én. A gazdasági/szervezeti egység megadott témaszámán rendelkezésre álló személyi juttatások gazdálkodási keretét meghaladó szerződések, fizetési kötelezettségek okmányait a GMF az érintetteknek visszaküldi, a kifizetést nem teljesíti. Az esetleges késedelmes kifizetés következményei az érintett egységet, illetve az illetménygazdálkodási jogkörrel rendelkező vezetőt terhelik.

(12)

A munkáltatói - kinevezői, gazdálkodási, munkairányítói - jogok gyakorlásának rendjét az intézményi SZMSZ. tartalmazza.

(13)

A közalkalmazottak illetményének, jutalmának kifizetését a Főiskola havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödikéig a megadott bankszámlára való utalással vagy postán teljesíti.

(14)

A jutalmak számfejtését a GMF a jogosult utalványozó aláírásával ellátott, hibátlan felosztási javaslat, jegyzék alapján teljesíti.

(15)

A pénzbeli személyi juttatások fogadására választott hitelintézet nevét, címét és a folyószámla pontos számát írásban kell bejelenteni a GMFnek.

(16)

A közalkalmazott számára bármely hitelintézetbe átutalt és beérkezett, illetve a postára feladott járandóságáért az Intézmény semminemű további felelősséget nem vállal.

41

(17)

A személyi juttatások számfejtése kinevezést, szerződést követően létszámjelentés, jutalomlista, teljesítés igazolás alapján történik, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá. Ez a bérkifizetés utalványozását is jelenti. A létszámjelentés leadási határideje tárgyhó 20-a teljesítési igazolások leadási határideje folyamatos, de legkésőbb a tárgyhót követő 10-e.

(18)

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő jogszabályokat és az ezekből az Intézményre háruló feladatokat és kötelezettségeket, illetve a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, egyéb személyi juttatásainak mértékét és szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza. A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK

32.§ (1)

A társadalombiztosítási járulék (nyugdíj-, és egészség biztosítás) megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik. A munkaadói járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást, a rehabilitációs járulékot a jogszabályban meghatározott módon kell fizetni.

(2) A járulékok bevallását, átutalásának kezdeményezését a GMF Bér és Munkaügy Osztálya intézi. (2) Az alapfeladaton kívüli tevékenység személyi kifizetését terhelő járulékot annak bevétele terhére kell elszámolni. (4)

A magán nyugdíjpénztári tagság bejelentése csak írásban, a belépési nyilatkozat másolatának csatolásával fogadható el. MŰKÖDÉS – FENNTARTÁS 33.§

(1)

A dologi-felhalmozási gazdálkodási keretek összevontan tartalmazzák mindazoknak a kiadásoknak a fedezetét - az adóköteles tevékenység kivételével - ÁFÁ-val együtt, amelyek a dologi és a felhalmozási kiadások körébe tartoznak.

(2)

A decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag-, áru-, kis értékű (50 ezer forint egyedi érték alatti, egy éven túl elhasználódó) tárgyi eszköz, szellemi termék és egyéb beszerzéseket, a különféle szolgáltatások megrendelését - ha nem tartozik a közbeszerzés

42

hatálya alá – a gazdálkodó/szervezeti egység, gazdálkodási keretei terhére, saját hatáskörben intézheti. (A közbeszerzési törvény hatályát illetően a Főiskola összesített adatai a mérvadóak, melyről a főigazgató tájékoztatást ad.) Az egyedi érték törvény alapján évente változhat. (3)

A közbeszerzés intézményi rendjét a főigazgató szabályozza. (Függelék (2))

(4)

A Főiskola adóköteles és adómentes tevékenységet is ellát, így adóalany. Az előzetesen felszámított ÁFÁ-t:  az adóköteles tevékenység esetében: tételesen, visszaigényelhető  a fenntartási anyagok készletek, közüzemi díjak és fenntartási szolgáltatások esetében: arányosítással,  a tárgyi mentes tevékenység esetében nem visszaigényelhető ÁFA-ként számolja el. Az elszámolás, bevallás, befizetés, visszaigénylés részletes szabályait a Főiskola Számlarendje tartalmazza. Az ÁFA elszámolás, bevallás, visszaigénylés a GMF. feladata.

(5)

A hallgatói pénzbeli juttatások, illetve a hallgatók által fizetendő díjak körét és mértékét, valamint a hallgatók kártérítési kötelezettségét az FT által jóváhagyott szabályzatok tartalmazzák. A hallgatói pénzbeli juttatások keret terhére a kifizetést a GMF, az arra jogosított egység rendelkezése alapján teljesít. A hallgatói pénzbeli juttatások keret terhére havonta esedékes ösztöndíjak kifizetésének időpontját az oktatási főiskolai rektor–helyettes tanfélévenként a félév megkezdése előtt - a hallgatói képviselet egyetértésével - határozza meg;

(6) Reprezentációs kerettel a - főiskolai rektor - főiskolai rektorhelyettesek - gazdasági főigazgató - főtitkár - kari főigazgatók - könyvtár és - kollégiumi igazgató rendelkezhet. Reprezentációs keret meghatározása az éves gazdálkodási keretekkel egyidejűleg történik. Forrása a Főiskola saját bevétele, mértékét az éves gazdálkodási keretek jóváhagyásával egy időben a főiskolai rektor határozza meg. Vállalkozási és kiegészítő tevékenység bevételéből a gazdálkodó egységvezetők további reprezentációs célú kifizetést teljesíthetnek.

43

A nem bevételes (pl. jubileumi) rendezvényeken felmerülő reprezentációs kiadások elszámolásához a főiskolai rektor előzetes egyedi engedélyét kell kérni. (7)

Hivatalos kiküldetéshez gépkocsi használatot az alapfeladat terhére gazdaságossági számítások alapján a Kiküldetési Szabályzat szerint lehet elszámolni. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos munkavégzéshez a munka díjazási kerete terhére a témavezető utalványozásával számolható el saját gépkocsi használat. Az e jogcímű kiadások a gazdálkodási egység keretét, vagy egyéb jogcímeken rendelkezésre álló gazdálkodási keretet (témaszámot) terhelik.

(8)

Mobiltelefon használatát bármilyen költségvetési forrás terhére a főiskolai rektor engedélyezheti.

(9)

Az intézményi közalkalmazottak lakásépítési, lakásvásárlási támogatásának rendjét a FT szabályozza. (Függelék (2)) FELHALMOZÁS 34.§

(1)

A felhalmozás: (a) A beruházási kiadás. Az immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. (b) A felújítási kiadás. A hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő - a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó - állagmegóvási tevékenység költsége.

(2)

A beruházási, illetve a felújítási keret: A beruházások (főiskolai és központi), illetve a felújítások OM által jóváhagyott kiemelt előirányzata a költségvetési támogatás, valamint a Főiskola erre a célra elkülönített, átvett, saját források együttes összege.

(3)

A saját többletbevétel/forrás terhére történő beruházások, felújítások fedezetét a kezdeményező gazdasági egységnek a munkák megkezdése előtt a beruházási, illetve felújítási keretre át kell csoportosítania.

(4)

Az Intézmény épületeiben, létesítményeiben műszaki (felújítás, beruházás) munkákat kizárólag a GMF. főmérnökének előzetes jóváhagyásával lehet

44

végezni. Bármilyen forrásból származó nagyobb méretű vagy energia igényű gép, műszer telepítéséhez a főmérnök egyetértése szükséges. (5)

A gép-műszer beruházás/beszerzés utalványrendeletéhez a gazdálkodó szervezeti egységnek csatolnia kell az eszköz állományba vételi bizonylatának két példányát.

(6)

A beruházás (a decentralizált gazdálkodási jogkör alapján beszerezhető gép, műszer, stb. kivételével) és a felújítási igényeket évenként a GMF főmérnökének felhívása alapján kell bejelenteni.

(7)

A központi beruházásokat az OM előírásai alapján kell végezni.

(8)

A költségvetési támogatás felújítási kerete terhére megvalósítandó felújításokat az OM, hagyja jóvá.

(9)

A felújítás eredményeként létrejött értéknövekedéssel a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában szereplő értéket növelni kell.

(10) A beruházási, a felújítási feladatok ellátásakor a közbeszerzés intézményi rendjének figyelembevételével kell eljárni. VÁM-, ILLETÉK- ÉS KÖLTSÉGMENTESSÉG 35.§ (1)

A Főiskolát a Lake-Sucess-i Megállapodás hatálya alá tartozó tudományos és kulturális tárgyak importja esetén vám- és illetékmentesség illeti meg. Ez a jog át nem ruházható.

(2)

Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1950. november 22-én kelt Lake-Sucess-i Megállapodás A.,C.,D. mellékletében felsorolt könyvek, kiadványok, dokumentumok, oktatási, tudományos és kulturális jellegű vizuális vagy auditív anyagok, tudományos műszerek és készülékek és azok tartozékai csak akkor vámmentesek, ha azokat kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára hozzák be, illetőleg használják fel; valamint ha a származási ország csatlakozott a Lake Success-i Megállapodáshoz. A kedvezmények nem vonatkoznak - származási országtól függetlenül - a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, alkatrészek importjára.

(3)

Az Intézmény számára, oktatási és kutatási célra ajándékként érkezett tárgyak vámmentességét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága akkor ismeri el, ha az ajándékozás - térítés, illetve ellenszolgáltatás nélküli adományozás - tényét a Főiskola nevére szóló Ajándékozó levél és/vagy pro-forma számla igazolja.

45

(4)

A vámmentesen vámkezelt áru a vámkezeléstől számított öt éven belül vámmentességre nem jogosult intézmény, szervezet részére csak a vám, az illeték és az ÁFA megfizetése után értékesíthető vagy adható át.

(5)

A vámmentesen vámkezelt áru bevételt eredményező árutermelésre, vállalkozási tevékenység végzésére nem használható fel.

(6)

A Lake-Success-i Megállapodás hatálya alá tartozó, illetve az ajándékként vámmentességet élvező áruk vámkezeléséhez szükséges nyilatkozat a GMFtől kell kérni. A kiadott nyilatkozatokról a GMF sorszámozott nyilvántartást vezet. 36.§

(1)

A Főiskola az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c.) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetén teljes személyes illetékmentesség (pl.: közigazgatási eljárás, bírósági eljárás), továbbá az 1996. évi LXXXV. törvény 30.§ alapján teljes személyes díjmentesség (tulajdoni lap másolatának kiállítása) illeti meg.

(2)

A Főiskola az adott évben csak abban az esetben élvezi a vám és illetékmentességet, ha a megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. Az illetékmentességi jogosultságot a költségvetési év zárását követően minden évben vizsgálni kell. Ennek alapján az illetékmentességi nyilatkozat aktualizálásáról, illetve kiadásának megtagadásáról a GMF-nek intézkednie kell.

(3)

Az import beszerzésekhez, illetve az ajándékként érkezett források és tárgyak vámkezeléséhez, hatósági eljárásokhoz, közokiratok beszerzéséhez stb. szükséges illetékmentességi nyilatkozatot a GMF adja ki.

PÉNZFORGALOM 37.§

46

(1)

A Főiskola a pénzforgalmát a 4.§-ban ismertetett számlákon köteles bonyolítani.

(2)

A számlák feletti rendelkezési jogosultság szabályait a 12.§ tartalmazza.

FIZETÉSI MÓDOK 38.§ (1)

A „szállítói” számlák kiegyenlítésének módja - kivételes esetektől eltekintve az átutalási megbízás. Az átutalási megbízás keretében az intézmény megbízza a Kincstárt, illetve a hitelintézetet, hogy kincstári számlája terhére az áruvásárlás, a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként meghatározott összeget számolja el utalja át - a kedvezményezett bankszámla javára. Átutalási megbízást csak a Kincstárnál, illetve a hitelintézeteknél (az un. aláíró kartonokon) bejelentett, rendelkezési joggal megbízott közalkalmazott írhat alá.

(2)

A csoportos átutalási megbízásokat a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani.

(3)

A kincstári körbe tartozó átutalási megbízások teljesítése előtt a Kincstár likviditási és fedezetvizsgálatot végez. A kifizetést csak akkor teljesíti, ha a fedezet és előirányzat rendelkezésre áll. 39.§

(1)

Az Intézmény számlája elleni határidős beszedési megbízás esetén - ha a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett - a Kincstárfiókhoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást.

(2)

A kincstári körön belüli elszámolásoknál a Főiskolai követelések behajtására kivéve a jogerős bírósági határozatot - azonnali beszedési megbízást (azonnali inkasszó) nem lehet alkalmazni.

(3)

A kincstári körön kívül, a követelések behajtására azonnali inkasszó - jogerős végzés vagy ilyen irányú magállapodás alapján - nyújtható be.

(4)

Kincstári körön kívüli számlatulajdonos jogerős bírósági határozatban megítélt, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló követelésének beszedésére - a pályázat finanszírozója az intézménytől kapott előzetes felhatalmazás alapján - azonnali inkasszót nyújthat be a Főiskola számlája ellen.

47

40.§ (1)

A szállítói számlák kiegyenlítését a GMF - a szabályosan utalványozott (utalványrendeleten)és igazolt számla alapján - akkor kezdeményezheti, ha a szervezeti egység által megjelölt témaszámon a keret, valamint a Főiskola számláján - az előirányzati oldalról is rendezett – forrás rendelkezésre áll. A számlához csatolni kell – ha annak benyújtása előbb nem történt meg – a visszaigazolt megrendelést, illetve a kötelezettség vállalásnak minősülő dokumentumokat.

(2)

Ha a számla összege több szervezet, feladat, témaszám, vagy több forrás között (vagy ezek kombinációjaként) oszlik meg, azt az utalványozó lapon vagy a számlán külön-külön kell feltüntetni.

(3)

A Kincstári elszámolási rend átfutási idejét figyelembe véve, az igazolt és utalványozott számlák határidőre való kifizetésének feltétele, hogy azok a számlákon feltüntetett fizetési határidő előtt 3 munkanappal a GMF-re beérkezzenek, mely alapján a GMF figyelemmel kíséri a számlák határidőre történő teljesítését.

(4)

A számviteli előírásoknak nem megfelelő, a pontatlanul kitöltött, rosszul utalványozott vagy fedezethiányos számlát a GMF az érintett gazdálkodó egységnek visszaküldi. A számla késedelmes kifizetéséből származó esetleges késedelmi kamat a gazdálkodó egységet terheli. Késedelmi kamat, bírság a költségvetési támogatás terhére nem számolható el. A késedelmes fizetés okait a munkahelyi vezetőnek minden esetben ki kell vizsgálnia. Az okozott kár önkéntes megtérítését nem vállaló vétkes közalkalmazottal szemben a megfelelő felelősségre vonást, (fegyelmi, vagy kártérítési eljárást) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a munkahelyi vezetőnek kezdeményeznie kell. A kár megtérítéséről A Közalkalmazottak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata szerint gondoskodni kell.

41.§ (1)

A Főiskola által nyújtott szolgáltatásokat, értékesítéseket számlázni kell.

48

(2)

A számláknak a számlakérő nyomtatványon szereplő tartalommal való kiállítás kezdeményezése a gazdálkodó egység feladata Fontos a számlák pontos kiállítása annak érdekében, hogy a bevételek minél előbb beérkezzenek. A számla indításra pontosan fel kell írni a vevő nevét, adószámát és címét. A számlák sorszámozását és a vevőhöz, illetve megrendelőhöz történő továbbításáról a GMF intézkedik. A GMF Költségvetési és Pénzügyi Osztálya figyeli a számlák határidőre történő kiegyenlítését és a késedelmes teljesítések esetén értesíti a számla kibocsátását kezdeményezőt.

(3)

Az Intézmény számlájára befolyt azonosított bevételeket a GMF munkatársa utalványozza és 10 napon belül értesíti az érintett gazdálkodó egységet a bevétel beérkezéséről.

(4)

A Főiskola által nyújtott adómentes szolgáltatásról csak akkor nem kell számlát vagy egyszerűsített számlát kiállítani, ha a Főiskola magánszemélynek nyújtja, és a magánszemély nem kér számlát. Ilyen esetben a pénztárgép-számla vagy nyugta ellenében a szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének befizetése készpénzben vagy postai készpénz átutalási megbízással (sárga csekken) történhet. A számlát helyettesítő okmányoknak is tartalmazniuk kell a termék vagy a szolgáltatás vámtarifa jegyzék, SzJ jegyzék számát.

(5)

A Főiskola szervezeti egységei az egymás számára végzett szolgáltatásokért – tekintettel arra, hogy nem önálló adóalanyok – számlát nem állítanak ki. Az ilyen jellegű követelések belső bizonylat alapján kerülnek elszámolásra az egységek között keretátvezetéssel.

42.§ (1)

Készpénzes fizetést csak kivételesen indokolt esetben lehet teljesíteni.

(2)

A házipénztárba befizetett bevételeket a kiadások teljesítésére nem lehet felhasználni, ezeket naponta be kell fizetni az előirányzat – felhasználási keretszámlára. A napi befizetéstől akkor lehet eltekinteni, ha nem éri el a jogszabályban rögzített összeget (1999.I.1-től 50.000 Ft), és ezen összeg készpénzben történő tartására a Pénzkezelési Szabályzat lehetőséget ad. A házipénztári pénzkezelést a főigazgató szabályozza.

49

43.§ (1)

A gazdálkodó egységek megbízott közalkalmazottjai kisebb kiadásaik fedezésére tartós készpénzellátmányt (un. kiskasszát) vehetnek fel.

(2)

Készpénz felvételére szóló felhatalmazást a gazdálkodó egység vezetője adhat.

(3)

A készpénz felvételével, illetve kezelésével megbízott dolgozó a felvett összegért teljes anyagi felelőséggel tartozik.

(4)

Az ellátmány terhére történt kifizetésekről folyamatosan, de havonta legalább egyszer – a hónap utolsó csütörtökén – és év végén el kell számolni. Készpénzfizetési számla a következő évben nem fizethető ki.

(5)

A készpénzellátmányból illetmény, illetménypótlék, megbízási díj, valamint a jövedelemadó szempontjából összevonás alá kerülő jövedelem, továbbá jövedelemadó köteles vállalkozói díj nem fizethető.

(6)

A teljes ellátmány elszámolása évente egyszer a főigazgató által megjelölt időpontban, bruttó módon, az ellátmány teljes visszafizetésével történik. Az elszámolás után januárban új ellátmány igényelhető.

(7)

A készpénzellátmány legmagasabb összegének, a készpénz őrzésének, elszámolásának részletes rendjét a főigazgatónak önállóan a Házipénztárról és a pénzkezelésről kiadott utasításban kell szabályoznia. 44.§

(1)

Kiküldetési költségekre, külföldi vendégek ellátásával kapcsolatos kiadásokra a jóváhagyott program és költségvetés csatolásával, illetve kisebb beszerzésekre elszámolási előleg igényelhető.

(2)

Egyéb célra elszámolási előleget - az állandó ellátmányon túl - kivételesen indokolt esetben, elszámolási kötelezettséggel, a biztonságos őrzés feltételeit is vállalva és biztosítva névre szólóan lehet a GMF-től igényelni. Az elszámolási előleg igénylésén fel kell tüntetni a szervezeti egység kódját, az indokokat, a biztonságos őrzés feltételeinek vállalását, az összeg rendeltetését, az elszámolás keretét, témaszámát, forrását. Az ellátmány ill. elszámolási kötelezettség mellett kiadott előleg elszámolásának alapja a Főiskola nevére kiállított eredeti bizonylat. (Függelék (2)).

50

(3)

Az elszámolási előleg felvételekor az elszámolás vagy visszafizetés határidejét meg kell határozni. A határidő betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozik az elszámolásra kötelezett személy. Elszámolási határidők:  Kiküldetési költségekhez felvett előleg elszámolási határideje:  belföldi kiküldetésnél a kiküldetés befejezését követő harmadik,  külföldi kiküldetésnél a kiküldetés befejezését követő nyolcadik munkanap.  Külföldi vendégek ellátásával kapcsolatos kiadásokra felvett előleggel legkésőbb a vendég elutazását követő nyolcadik munkanapon kell elszámolni.  Kisebb beszerzésekre, illetve egyéb, a fentiekbe nem tartozó, de indokolt célra előleget felvenni csak a fizetés esedékességének napján lehet, és azzal a teljesítést követő napon kell elszámolni.

(4)

Új elszámolási előleg felvételekor a korábban bármilyen jogcímen felvett előleggel el kell számolni tekintet nélkül arra, hogy az elszámolási határidő letelt-e. GAZDÁLKODÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL 45.§

(1)

A Kincstári vagyon a Főiskola részére - az alapító okiratban szereplő feladatai ellátásához- biztosított ingatlan, berendezés, felszerelés, jármű, valamint az egyéb anyagi és immateriális javak, a vagyoni értékű jog, a társaságokban szerzett tulajdon. Illetve mindazon vagyon, amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, más forrásokból származó pénzeszközök felhasználásával vagy átvétellel (kivéve a 37.§) került vagy kerül a Főiskola vagyonkezelésébe.

(2)

A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról a KVI és a Főiskola között létrejött Vagyonkezelési Szerződés rendelkezik.

(3)

A kincstári vagyon fölött a tulajdonosi jogokat - a KVI útján – a kincstári vagyonért felelős miniszter, a vagyonkezelői jogokat a Főiskola nevében a főiskolai rektor gyakorolja. A Főiskolát, mint a vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

51

Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez, a vagyoni értékű jogok gyakorlásához az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. (4)

A Főiskola vagyonkezelésében lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) használatának elveit („normatíváját”) a főigazgató javaslatára az FT hagyja jóvá. A helységgazdálkodás operatív intézése a főigazgató feladata.

(5)

Kincstári vagyont ingyenesen átruházni vagy követeléseiről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül, a jogszabályban (a költségvetési törvényben) megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelések behajtásáról intézkedni nem kell, összegét mindíg az érvényben lévő jogszabály határozza meg

(6)

Meghatározott értékhatár feletti kincstári vagyont értékesíteni, a vagyonkezelés, a vagyonhasználat, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.  A Főiskola, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan a feladatai ellátásához nem szükséges: a) 50 millió Ft (mindenkori költségvetési törvény szerint) egyedi bruttó forgalmi értékhatárig az oktatási miniszter indítványára a KVI vezérigazgatójának jóváhagyásával - ellenérték fejében – értékesítheti (kivétel a védett természeti terület, erdő, műemlékingatlan, történeti emlék, földterület), b) 50 millió Ft egyedi bruttó forgalmi értékhatárt meghaladó értékesítésre az oktatási miniszter indítványára, a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, c) vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében a költségvetési szervnek ingyen is – átruházhatja, d) 10 évnél hosszabb időtartamra az OM-mel és a KVI-vel való előzetes írásbeli egyeztetést követően bérleti, illetve haszonbérleti szerződéssel bérbe adhatja; 

(7)

gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyvszerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett az ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint értékesíthet. Saját hatáskörű értékesítést a rektor engedélyezhet.

A kincstári vagyon ingyenes átruházására vagy értékesítésére, illetve hasznosítására vonatkozó kérelmet - a Főiskolai Tanács jóváhagyását

52

követően - a rektor terjeszti fel a OM-hez. A kérelemnek tartalmaznia kell a bevétel tervezett felhasználásának jogcímét is. (8) Az Intézmény kezelésében, használatában lévő ingatlan (6) bekezdés szerinti értékesítéséből származó ellenértékből ki kell egyenlíteni a Főiskola esetleges köztartozását és az értékesítés költségeit (értékbecslés, pályáztatás, 2 millió Ft értékhatár felett független könyvszakértői ellenjegyzés stb.) Az ezt meghaladó bevételhányad legalább 50%-a az oktatási miniszter javaslatára, az általa megjelölt intézménynél a pénzügyminiszter engedélye alapján az engedélyben meghatározott építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra fordítandó. (9)

A bérbeadás lebonyolításának rendjét, illetve az érvényesítendő bérleti díjakat, vagy azok megállapítását a főigazgató szabályozza. Ingatlan vagy helyiség bérbeadása annak a gazdasági egységnek a hatásköre, amely az adott ingatlan használatára jogosult. A két évet meghaladó bérleti szerződés a főiskolai rektor aláírásával és a főigazgató ellenjegyzésével köthető. Három hónapot meghaladó bérleti szerződést a gazdálkodási egység vezetője és a főigazgató ír alá. Közösen használt épületrészek (aula, tanterem, tanácsterem stb.) bérbeadására kizárólag a főigazgató jogosult. 46.§

(1)

A Főiskola – ha elfogadja - alapítványi hozzájárulásként vagy adományként, illetve ajándékozás jogcímen kapott vagy örökölt ingó vagy ingatlan vagyonnal (a továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet.

(2)

A felajánlott vagyon tekintetében a Főiskola nem minősül kincstári vagyonkezelőnek, erre a körre a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A felajánlott vagyon részét képező ingatlan elidegenítésére csak az FT minősített többségű határozata alapján kerülhet sor. Az FT számára készült javaslatban, illetve az FT határozatában dokumentálni kell, hogy a Főiskola számára a legelőnyösebb ajánlatot fogadták el. A határozatnak tartalmaznia kell azt a konkrét intézményfejlesztési, illetve átalakítási jogcímet, amire az értékesítésből származó bevétel fordítandó. BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK 47.§

53

(1)

A Főiskola szolgáltató szervezetei, illetve más szervezeti egységei nyújthatnak olyan belső szolgáltatásokat, amelyeket térítés mellett lehet igénybe venni. Ezek a következők:     

a saját üzem (műhely) által végzett javítási, karbantartási szolgáltatás, a gépjárművek igénybevétele, szállítás, telefon és más telekommunikációs szolgáltatások, vendégszoba, átmenetileg szabad kollégiumi férőhely értékesítés, nyomda, sokszorosítás,  továbbképzési szolgáltatás  könyvtári szolgáltatás,  üdülési szolgáltatás (2)

A központi raktárból kivételezett anyagok átlagáron számított - ÁFÁ-val növelt - értékét kell megtéríteni. Az egyéb térítési díjak aktuális árképzési szabályait az Önköltség Számítási dokumentum tartalmazza, melynek összegét a főigazgató határozza meg.

(3)

A szolgáltató szervezeti egységek feladásai alapján a GMF a felhasználó gazdálkodó/szervezeti egység dologi keretéből a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató egység dologi kerete javára átcsoportosítja. ELLENŐRZÉS 48.§

(1)

A főiskolai rektor közvetlen irányítása alatt álló függetlenített belső ellenőr feladatait, hatáskörét, eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. (Függelék (2))

(2)

Az belső ellenőr - az FT és a főigazgató által véleményezett -, a főiskolai rektor által jóváhagyott éves munkaterv és vizsgálati program alapján végzi a vizsgálatokat. 49.§

A gazdálkodó egységek, illetve az intézmény bármely közalkalmazottja névvel ellátott, írásos indoklás alapján célvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a Főiskolai rektornál. 50.§

54

A vezetők kötelezettsége az irányításuk alá tartozó egységeknél a vezetői, illetve a folyamatba épített ellenőrzés rendszeres gyakorlása és ennek dokumentálása.

51.§ Az egyes feladatok, tevékenységek ellenőrzésére feljogosított szervek - megbízólevelüket felmutató - ellenőreinek munkáját minden közalkalmazott köteles segíteni.

V. rész Záró rendelkezések 52. § (1)

A Gazdálkodási Szabályzat a BMF Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete.

(2)

A Gazdálkodási Szabályzat főigazgató a felelős.

(3)

A Gazdálkodási Szabályzat új jogszabályok megjelenésével, valamint jogszabály-módosításokkal összefüggő korrekciójára az Főiskolai Tanács felhatalmazza a gazdasági főigazgatót. A módosításokról a gazdasági főigazgató írásban tájékoztatja a Főiskolai Tanácsot.

(4)

Indokolt

esetben

az

folyamatos

aktualizálásáért

a

gazdasági

egyes egységek a Gazdálkodási Szabályzatnál

részletesebb, - de annak tartalmával és szellemével nem ellentétes - Egység Gazdálkodási Szabályzatot (EGSz.) alkothatnak. Ezek a szabályzatok a gazdasági főigazgató jóváhagyásával lépnek hatályba és a Gazdálkodási Szabályzat mellékletét képezik.

55

(5)

A Gazdálkodási Szabályzat 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Ideiglenes Főiskolai Tanács által 2000. március 14-i ülésén elfogadott BMF Gazdálkodási Szabályzat.

Budapest, 2001. november 28.

Dr. Erdélyi József rektor