BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
DOHÁNYIPAR HELYZETE MAGYARORSZÁGON
KÉSZÍTETTE: NEMECZ ANDRÁS
BUDAPEST, 2016
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 3
2.
Magyarországi dohánypiac ................................................................................................ 5 2.1.
Philip Morris Magyarország Kft. ................................................................................. 6
2.2.
British American Tobacco Magyarország Kft. ............................................................ 7
2.3.
Japan Tobacco International Hungary Zrt. .................................................................. 9
2.4.
Imperial Magyarország Kft. ...................................................................................... 11
3.
A dohányipart átalakító 2013-as változás: Trafiktörvény ................................................ 12
4.
Központosított dohánykiskereskedelmi-ellátó ................................................................. 14 4.1.
Direkt értékesítés rendszer a dohányiparban ............................................................. 14
4.2.
A dohánykiskereskedelmi-ellátó törvényi háttere ..................................................... 15
4.2.1. 4.3. 5.
A dohánykiskereskedelmi-ellátó gazdasági hatásai .................................................. 18
Országos Dohányboltellátó Kft. ....................................................................................... 21 5.1.
Általános Szerződési Feltételek ................................................................................. 22 Rendelés menete az új központi elosztó rendszerben ............................................ 23
5.1.1. 5.2. 6.
Ellenajánlat a konkurenciától .................................................................................... 24
Jövedéki adózás Magyarországon .................................................................................... 25 6.1.
7.
Polckép szerződés .............................................................................................. 17
Miért kerül ennyibe a benzin? ................................................................................... 26
Jövedéki adózás a dohányiparban .................................................................................... 28 7.1.
Cigaretta termékek jövedéki adózása ........................................................................ 30
7.1.1.
Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai ........................................................... 31
7.1.2.
Aktuális Jövedéki törvény .................................................................................. 32
A 2017. év Jövedéki törvény változásai és hatása.............................................. 33
7.1.3.
Finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózása ................................................... 34
7.2.
7.2.1.
Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai ........................................................... 34
7.2.2.
Aktuális Jövedéki törvény .................................................................................. 36
7.2.3.
A 2017. év eleji Jövedéki törvény változásai és hatása ...................................... 36
Szivar és szivarka termékek jövedéki adózása .......................................................... 37
7.3.
7.3.1.
Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai ........................................................... 37
7.3.2.
Aktuális Jövedéki törvény .................................................................................. 38
7.3.3.
A 2017-es Jövedéki törvény változásai és hatása ............................................... 38
8.
Miért kerül ennyibe egy doboz cigaretta? ........................................................................ 40
9.
A dohánytermékek csomagolásának szabályozása .......................................................... 41 9.1.
Tobacco Products Directive 2 ................................................................................... 42 A TPD2 gazdasági hatása ................................................................................... 44
9.1.1.
Egységes csomagolás ................................................................................................ 45
9.2. 10.
Az egységes csomagolás bevezetésének a hatásának vizsgálata................................... 48
10.1.
Ausztrália és az egységes csomagolás ................................................................... 49
10.2.
Dohányzási szokások Magyarországon ................................................................. 53
10.2.1.
Fiatalkorúak dohányzási szokása.................................................................... 53
10.2.2.
Felnőttek dohányzási szokása ......................................................................... 55
10.3.
Dohányzási szokások 2016-ban ............................................................................. 57
10.4.
Hogyan vélekednek a gyártók? .............................................................................. 64
11.
Mi várható Magyarországon 2019-től? ......................................................................... 66
12.
Összegzés ...................................................................................................................... 68
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 70 Ábrajegyzet .............................................................................................................................. 72
1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom a dohányipar helyzetével foglalkozik Magyarországon, különös tekintettel a jövedéki adózásra, valamint az közelgő egységes csomagolás bevezetésére. A dohányipari és jövedéki törvényt uraló folyamatosan változó környezet miatt a szakdolgozatomban igyekeztem átfogó képet adni a mai dohánypiacról megemlítve és kielemezve azokat a rendeleteket és jogszabályokat, amelyeket a kormány már elfogadott. A dohányipar hazánkban az elmúlt három évben rengeteg változáson ment át, amely az egész piac üzleti modelljét, szerkezetét és működését befolyásolta. A szakdolgozatban a jövedéki adózásról egy átlátható, rövidebb, a teljesség igénye nélküli képet dolgoztam ki, hogy betekintést nyerhessünk a jövedéki adózás rejtelmeibe. A szakdolgozat célja főként az, hogy betekintést nyújtson a dohányipar sajátosságaira, illetve a piac működését megértsük. A szakdolgozat első részében a magyar dohánypiac általános jellemzőit, majd pedig a piacot vezető négy multinacionális vállalatról tudhatunk meg bővebb információt. A szakdolgozatban belső, céges adatok szerepelnek, amelyeket piacrészesedések említésénél használtam fel. A második részben arról a 2013-as változásról gyűjtöttem össze a legfontosabb információkat és mutattam be hatását, amely először forgatta fel a magyar dohánypiacot teljes egészében. A változás a gyártókat, kiskereskedőket és magukat a fogyasztókat is érintették. Ennek a témának a bemutatása azért szükséges, hogy a szakdolgozat végére megértsük és átláthassuk, hogy a magyar dohánypiac mennyire szigorú szabályozások keretében működik, sokszor az európai uniós előírásokat felül múlva. A következő részben a magyar dohányipar egyik legfontosabb változása, amely 2015-ben következett be, kerül bemutatásra. A központi elosztórendszer a 2013-as változáson felül még szabályozottabbá tette a piacot. Ennek a változásnak az eredményeképpen rengeteg munkahely szűnt meg, a gyártóknak extra költségeik keletkeztek, valamint a fogyasztók a gyártókra mért hatás miatt szintén érintettek voltak. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a változás szintén az teljes magyar piacra hatással volt és minden szereplőjét érintette. A dohánypiac működésének, változásainak a bemutatása és elemzése után az iparágat pénzügyi oldalról is bemutatom. Mivel a dohánytermékek a jövedéki adóköteles termékek 3
egyik csoportja, így ebbe a témába kerül betekintés. Magáról a jövedéki adózásról egy rövid összefoglaló után, a dohánytermékek három csoportja jövedéki adózása kerül bemutatásra három-három részlet. Az elmúlt tíz év Jövedéki törvényei, az aktuális szabályozások, végül a 2017. év eleji szabályozások tartalmáról és hatásáról kaphatunk átfogó képet. Megtudhatjuk, miért is kerül annyiba egy doboz cigaretta. A pénzügyi oldal után a szakdolgozat fő része következik. A szakdolgozatnak legaktuálisabb témája a dohánytermékek csomagolásának változása, szabályozása, valamint az egységes csomagolás 2019-es bevezetése. Magyarországnak, mint EU-s tagállamnak, követnie kell az Európai Unió irányelveit, ennek következtében 2017-ben a TPD2 lép életbe hazánkban. Ennek részleteiről és hatásáról értekezem a szakdolgozatban. Az utolsó részben pedig az egységes csomagolásról gyűjtöttem össze információkat. A szakdolgozat saját kutatómunkáját ennek a témának a kifejtése során végeztem egy online kérdőív formájában. A saját kutatás mellett az ausztrál felmérések és a 2013-as magyar dohányzási szokások eredményeit mutatom be. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit összefésülve és a saját véleményemre is alapozva vonom le a következtetéseket. A kutatómunkám célja, hogy az egységes csomagolás bevezetésének lehetséges hatásait megvizsgáljam a magyar piacon és a 2019-es bevezetés következményeiről egy átfogó képet alkossak. Előzetesen, saját véleményem szerint, az egységes csomagolás nem növeli a dohányzást abbahagyók számát. A szakdolgozat végén kiderül, hogy az előbb említett feltevésem helytálló-e. Végül szakdolgozatom tartalmát összegzem minden aspektusból, és saját véleményemmel kiegészítem a munkámban taglaltakat.
4
2. MAGYARORSZÁGI DOHÁNYPIAC A magyar dohánypiac rendkívül szabályozott és kompetitív. Folyamatos árháborúk zajlanak, szinte nap, mint nap új árponton jelennek meg termékek, új termékbevezetésekkor rendkívül agresszív árazási stratégia figyelhető meg. Az értékesítési pontokon, nemzeti dohányboltokban, a ma még a dohányiparban elérhető marketingeszközök teljes palettája sorakozik fel, amellyel a gyártók a fogyasztók döntéseit próbálják meg befolyásolni. Komoly energiákat fordítanak a gyártók arra, hogy minél egyedibb, minél figyelemfelkeltőbb módszereket és eszközöket alkalmazzanak a törvényesség keretein belül, hogy a dohányzók az ő márkájukat válasszák, illetve, hogy a versenytársak fogyasztói átpártoljanak. A magyar dohánypiac életében a 2013-as és 2015-ös év óriási változást hozott. 2013-ban a dohánytermékek értékesítésének a piacán történt változás, hiszen hatályba lépett a Dohánytörvény, amely a köztudatban csak Trafiktörvényként terjedt el. A törvény értelmében csak és kizárólag dohányboltokban, trafikokban lehet Magyarországon dohánytermékeket vásárolni, amelyeket csak koncessziós szerződéssel rendelkező személyek üzemeltethetnek. 2015-ben a teljes dohánypiac újabb szabályozáson ment át. A trafiktörvényhez hasonlóan koncessziós pályázatot hirdetett ki a kormány a dohány-kiskereskedelem központi ellátására. Ez még nagyobb átalakulással járt, mint a 2013-as változás, hiszen ez a cégek teljes szervezeti felépítését befolyásolta. A magyar dohánypiacon négy multinacionális szereplő emelkedik ki, amelyek világvezető márkákat sorakoztatnak fel a kisebb magyar vállalatok termékei mellett. A négy nagyvállalat a Philip Morris Magyarország Kft., a British American Tobacco Magyarország Kft., A Japan Tobacco International Hungary Zrt., illetve az Imperial Magyarország Kft. Ezen vállalatok mellett még megemlítendő a Continental Dohányipari Zrt. és a Rónatabak Kft. Magyarországon a cigaretta termékek három ár kategóriába sorolhatók. Alacsony árkategóriás termékek csoportjába az 1.000 Ft-ig terjedő cigarettákat sorolhatjuk. A közép árkategóriás termékek a 1.000 Ft és 1.020 Ft közé esnek. Prémium kategóriás termékekről pedig a 1.020 Ft felett beszélhetünk.
5
2.1. Philip Morris Magyarország Kft. A Philip Morris Magyarország Kft. (PMI) 1992-ben jelent meg hazánkban, miután az Egri Dohánygyárat felvásárolta.1 A PMI Magyarországon piacvezető a cigaretta (RMC, Ready Made Cigarette) szegmensben. Ezt a szerepét a világ talán legismertebb márkájának, a Marlboronak köszönheti. Csak ez a márkája a teljes cigaretta piac közel negyedét teszi ki. 2016 júliusában a Marlboro márkacsalád 22,71%-os piacrészesedéssel volt jelen a magyar cigaretta piacon. A PMI cigaretta márkái mindhárom árkategóriában megtalálhatóak. A prémium kategóriában a Marlboro mellett még az Eve+VS szerepel, 1,02%-os piacrésszel. A közép árkategóriában szintén egy nagyon jól ismert és sokak által kedvelt márkát vonultat fel a PMI, ez pedig a Multifilter. Ez a márka a cigaretta piac 11,46%-át tudhatja fogyasztójának. Az alacsony árkategóriában négy terméket is felsorakoztat a PMI, ezek a következőek: Bond Street, Philip Morris, RGD, Chesterfield. Ezzel a négy márkacsaláddal 12,61%-os piacrészesedést tudhat magáénak a gyártó a teljes cigaretta piacból. Így összességében a cigaretta szegmensben a PMI közel a piac felét, pontosabban a piac 47,81%-át birtokolja. Finomra vágott dohány (OTP, Other Tobacco Product) szegmensben a cigarettával ellentétben már nem tölt be piacvezető szerepet a PMI. Prémium kategóriában szintén csak a Marlboro márka van jelen, azonban alacsony, csupán 3,87%-os piacrésszel. Magyarországon az OTP termékek rendkívül alacsonyan árazottak és a legolcsóbb és a legdrágább variánsok között sincs akkor különbség ugyanakkora kiszerelésben, hogy közép árkategória elkülöníthető legyen. Az alacsony árkategóriában ugyanazok a márkák találhatóak meg, mint az RMC szegmensben, a Bond Street, RGD és a Philip Morris. A Multifilter az RMC esetében közép árkategóriás terméknek számít, azonban az OTP szegmensben alacsony árkategóriás, hiszen egy 40 grammos kiszerelésű termék 1.000 Ft-ba kerül, míg egy szintén 40 grammos RGD, amely gyengébb minőséget képvisel 999 Ft. A teljes OTP portfóliót nézve a PMI 21,25%-os piacrészesedéssel bír ebben a szegmensben.2
1 2
http://www.pmi.com/hun/about_us/pages/our_history.aspx (Letöltés dátuma: 2016.09.06.) Céges felmérés (Nielsen)
6
2.2. British American Tobacco Magyarország Kft. A British American Tobacco (BAT) Magyarország egyik vezető dohányipari vállalata. A nemzetközi dohányipari vállalatok közül egyedülálló módon rendelkezik hazánkban dohánygyárral, amely Pécsett található. A BAT történetének mérföldkövei a következőek:
1912 áprilisában megalakult a 296 főt foglalkoztató finom pipa- és dohánygyár, a Pécsi Dohánygyár és elindult a cigarettatermelés.
1992 márciusában a Pécsi Dohánygyár Kft-vé alakult és a BAT-val közös név alatt, BAT Pécsi Dohánygyár név alatt futott tovább a vállalat.
1998-ban a BAT 100%-os tulajdonossá vált.
2011-ben a finomra vágott dohánytermékek piacán megjelent.
2014 szeptemberében átadásra került egy újabb gyáregység Pécsett.
2015 nyarán a Magyar Kormány elfogadta a BAT és a Tabán Trafik Zrt. ajánlatát dohánykereskedelmi-ellátás tevékenységének folytatására, így megalakult az Országos Dohányboltellátó Kft., az ODBE.
2015 november 17-től csak a koncessziós társaság, az ODBE jogosult dohánytermékek árusítására a kiskereskedők számára.3
A BAT nemzetközi márkái mellett a hazai termékek is elérhetők. Nemzetközi márkák közül hazánkban megtalálható a Dunhill, Pall Mall, Lucky Strike, Viceroy, Vogue, illetve a legújabb brand, a Rothmans. Ezen márkák mellett a magyar piacon egyedülálló módon érhető el a régmúltú Fecske és 1973 szeptembere óta a Sopianae is.4 A cigaretta piacon a prémium szegmensben a BAT három terméke található meg. A BAT vezető terméke ezen szegmensben a Dunhill 3,90%-os piaci részesedéssel. A Vogue és a Lucky Strike közel azon részesedéssel bír, előbbi 0,83%-kal, míg utóbbi a cigaretta piac 0,70% százalékát birtokolja. Közép árkategória szegmensben a sokak által jól ismert Pall Mall található meg 6,23%-os piacrésszel. Alacsony árkategóriában található meg a vállalat legnagyobb magyarországi márkája, a Sopianae 15,22%-os piaci részesedéssel. Emellett még a cég legújabb márkája, a Rothmans szerepel a piac ezen szegmensében 2,17%-os piaci
3 4
http://www.bat.hu/group/sites/BAT_ABLKYM.nsf/vwPagesWebLive/DOA8PGQY http://dohanymuzeum.hu/sopianae-cigaretta-tortenete
7
részesedéssel, valamint minimális szerephez jut a Viceroy, 0,16% piacrésszel. Összességében a BAT a cigaretta termékek fogyasztóinak több, mint negyedét, 29 százalékát tudhatja magáénak. Finomra vágott dohánytermékek piacán azonban a BAT porfóliója teljesen más felépítésű. Prémium kategóriás termékei közül egy sem szerepel a dohánytermékek ezen piacán. Mivel az OTP piacon nem állapítható meg közép árkategória az alacsony árazás és a rengeteg féle kiszerelés miatt, így a Pall Mall az alacsony árkategóriás termékek között szerepel. A cigaretta szegmenssel ellentétben alacsony árkategóriás termékek a versenytársai és mivel jobb minőséget képvisel a Pall Mall, így a cigaretta piacon elért piacrésznél magasabb, 10,57%-os piaci részesedéssel van jelen a BAT ezen terméke. A zászlóshajó márka, a Sopianae, a cigaretta portfólióhoz hasonlóan, finomra vágott dohánytermékek piacán is vezető szerepet képvisel a vállalat életében, hiszen 17,63%-os piacrésszel bír. Három másik márkát vonultat még fel a BAT, melyek közül a legújabb brand, a Rothmans 1,91%-kát tudhatja magáénak a piacból. A három fő márka mellett még nagyon alacsony részben van jelen a piacon a Viceroy, 0,22%-kal, valamint a régmúltú Fecske 0,10%-kal. A teljes finomra vágott dohánytermékek piac közel harmada, 30,44%-ka, valamely BAT terméket fogyasztó dohányzó.5
5
Céges felmérés (Nielsen)
8
2.3. Japan Tobacco International Hungary Zrt. A Japan Tobacco International Hungary Zrt. a magyar piac egyik vezető szereplője. Jelenleg Magyarországon a harmadik helyet foglalja el a BAT és a Philip Morris mögött, szoros versenyben az Imperial Tobacco Magyarország Kft-vel. Termékei között megtalálhatóak világvezető márkák, mint például a Camel, Winston, Benson & Hedges, valamint az LD. A JTI portfóliója rendkívül széles. Az előbb említett négy márka mellett még számos terméket tesz elérhetővé a magyar fogyasztók számára. A négy vezető brand mellett még elérhető a Glamour, Smart, Ronson, Memphis, Domingo. A JTI Hungary Zrt. története több, mint fél évszázadra nyúlik vissza:
1949-ben létrehozták az állami tulajdonú Dohányértékesítő Vállalatot.
1980-ban átalakul Dohányértékesítő Közös Vállalattá.
1991-ben Hungarotabak Rt-ként folytatja tovább működését, tulajdonosai az állami dohánygyárak és fermentáló vállalatok voltak.
1995-ben és 1996-ban felvásárolta a DTV Hungary Kft. részvényeinek 100%-át.
1998-ban engedélyezi a Gazdasági Versenyhivatal a Hungarotabak Rt. és a Tobaccoland Hungária Kft. egyesülési kérelmét.
2006. október 13-tól Gallaher cégcsoport tulajdonába került a vállalat.
2007-ben a JTI cégcsoport felvásárolta a Gallaher cégcsoportot.
2007. július 12-től a vállalat JTI Hungary Dohányértékesítő Zrt. néven folytatja tovább működését. 6
A JTI széles portfólióval rendelkezik a cigaretta szegmensben, melyek közül a zászlóshajó márkák kerülnek bemutatásra. Prémium árkategóriában két terméke is megtalálható, a Camel 1,18%-os piacrészesedéssel, valamint a jellegzetes parfümdobozos kiszerelésű Glamour 0,37%-os piacrésszel. Közép árkategóriás terméke a japán tulajdonú vállalatnak a Benson & Hedges, amely a cigaretta piac 1,61%-át tudhatja magáénak. Alacsony árkategóriás termékek között is megtalálhatóak a JTI termékei. Az LD 5,54%-os, míg a Winston 2,16%-os
JTI Hungary Zrt. 2014. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 6
9
piacrészesedéssel rendelkezik. Összességében tehát a JTI a cigaretta piac 10,87%-kát tudhatja magáénak. A JTI rendkívül innovatív vállalat, amelyet cigaretta portfóliója rendkívül jól tükröz. Mi sem bizonyítja jobban mindezt, minthogy Magyarországon elsőként vezette be a nem mentolos ízesítésű kapszulás cigarettát. Ez a termék a Benson & Hedges márkacsalád Purple variánsa, amely erdei gyümölcsös kapszulával rendelkezik. Hasonlóan formabontó ötlet volt, amikor bevezette a dupla kapszulás termékek piacára Winston Blender variánst. Addig a dupla kapszulás termékek kettő mentolos kapszulával rendelkeztek, azonban az említett termék egyik kapszulája ízesített, erdei gyümölcsös. A finomra vágott dohánytermékek piacán a fentebb említett márkák mindegyikét, kivétel a Glamourt, felvonultatja a vállalat. Prémium árkategóriában szintén a Camel található, kicsivel magasabb arányban, mint a cigaretta esetében, 1,50%-os piacrésszel. Emellett még a Domingo található meg, amely 0,42%-os piacrésszel bír. Az alacsony árkategóriában az LD a vezető a JTI termékei közül 8,88%-os piacrészesedéssel. Ezt követi a Benson & Hedges 5,00%-os, valamint a Winston 0,34%-os piacrésszel. A JTI a dohánypiac ezen szegmensében nagyobb résszel van jelen, mint a cigaretta piacon, hiszen a finomra vágott dohánytermékek esetében a teljes szegmens 16,14%-os piaci résszel rendelkezik.7
7
Céges felmérés (Nielsen)
10
2.4. Imperial Magyarország Kft. Az Imperial Magyarország Kft. a magyar piac negyedik legnagyobb szereplője, szoros versenyben a harmadik helyért a JTI Hungary Zrt.-vel. Az Imperial termékei közé olyan világszerte ismert márkák tartoznak, mint például a Davidoff, vagy a régi Forma 1-es Mercedes csapat versenyautóin megjelenő West márka. A vállalat története egészen a XIX. századig nyúlik vissza:
1880-ban a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium dohánygyár építését határozta el Debrecenben.
1887-ben elkezdi működését a Debreceni Állami Dohánygyár, 416 fő alkalmazásával.
1894-re a foglalkoztatottak száma 1 178 főre nő.
1991-ben átalakul a gyár és Kft-ként folytatja tovább működését.
1992-ben a német Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH tulajdonába kerül a vállalat.
2002. május 15-én felvásárolta az Imperial Tobacco Csoport a Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH-t.
2004. május 1-jén bezárták a magyarországi gyár mellett a szlovéniai, valamint a szlovákiai gyárakat is. 8
A prémium árkategóriában az Imperialnak két márkája található meg. A Davidoff a cigaretta piac 3,56%-át, míg a Gauloises 0,25%-át birtokolja. Közép árkategóriában nem képviselteti magát az Imperial. Alacsony árkategóriában viszont négy terméke is megtalálható. Piacrészesedést tekintve az Imperial vezető márkája ebben a kategóriában a Golden Gate 1,97%-kal. Ezt követi a West 1,52%-os piacrésszel, majd közel azonos 1,43%-os piaci részesedéssel a Symphonia. A negyedik termék az alacsony árkategóriában az Imperial portfóliójában a P&S, 0,25%-kos piacrésszel.
8
https://www.imptob.hu/index.php?topic_id=15
11
3. A DOHÁNYIPART ÁTALAKÍTÓ 2013-AS VÁLTOZÁS: TRAFIKTÖRVÉNY9 A 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szól. Ez a köztudatban csak Trafiktörvényként terjedt el, ugyanis 2013. július 1-jétől dohánytermékeket csak és kizárólag nemzeti dohányboltokban, trafikokban vásárolhatnak a fogyasztók. Ezen időpont előtt közértekben, szupermarketekben, benzinkutakon, szinte bármilyen üzletben megvásárolhatók voltak a dohánytermékek Magyarországon. A törvény nagyon szigorú szabályokat alkalmaz az nemzeti dohányboltról, mint üzlethelyiségről, valamint a forgalmazható termékek és a trafiktulajdonlás jogáról is. A nemzeti dohányboltban csak a következő termékeket lehet értékesíteni: dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék, - cigaretta papír, cigaretta töltő -, sorsolásos játék és fogadás lebonyolításával kapcsolatos termék, szeszes ital, energiaital, kávé, ásványvíz és üdítőital, fagylalt, jégkrém, újság, napilap, folyóirat, rágógumi, tömegközlekedési eszközökre vonaljegy, gyüjtőjegy, hordtasak, elektromos cigaretta és hozzá kapcsolódó utántöltő flakon, valamint mobiltelefon egyenlegfeltöltésére irányuló szolgáltatás nyújtható. A törvény értelmében Magyarországon csak és kizárólag koncessziós szerződéssel rendelkező egyéni vállalkozó, betéti társaság vagy közkereseti társaság lehet. A koncessziós szerződésre nyilvános pályázatot írt ki a Kormány, amely úgy rendelkezett, hogy egy településen háromezer állandó lakosonként egy koncessziós szerződést biztosít. A törvény egyik fő célja az, hogy a megváltozott munkaképességűeket és/vagy munkanélkülieket támogassa, munkát biztosítson nekik. Ezért, ha a pályázó az előbbiek közül valamelyik vagy közülük foglalkoztat, akkor a pályázat elbírálásakor előnyben részesítették. A pályázat nyertese 20 éves koncessziós szerződésre tett szert. Fontos azonban kiemelni, hogy egy személlyel egy időpontban maximum öt koncessziós szerződés lehet hatályban. A törvény a dohánybolt küllemére is szabályozásokat tartalmaz. Az üzlet külső felületén csak a Nemzeti Dohánybolt felirat és egy legalább 40 centiméter átmérőjű körön, fehér alapon, fekete nyomtatással 18-as szám jelenhet meg. Emellett még az üzlet nyitvatartási ideje jeleníthető meg. Nem lehet utalást
2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl (Magyar Közlöny 125. száma, 2012. szeptember 24., hétfő) 9
12
tenni képpel, ábrával, látványelemmel vagy szöveggel arra, hogy az üzletben dohánytermékek kaphatók. A törvényben foglaltak szerint a nagykereskedőknek kötelezően az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi árból 10%-os árrést kell biztosítani a dohánytermék kiskereskedő felé.10 Ez hatalmas plusz költséget jelentett a dohányipari vállalatoknak, hiszen a törvény életbe lépése előtt 4-5% között mozgott átlagosan a biztosított árrés a kiskereskedők felé. Ez a kereskedőknek természetesen pozitív volt, hiszen több pénzhez jutottak, azonban a fogyasztók számára ez negatív hatással járt. Mivel a gyártók igyekeztek ezt az extra költséget áthárítani a fogyasztókra, így a cigaretta árak nagy mértékben megemelkedtek. A törvény érvénybe lépésekor, 2013 júliusában egy doboz 19 szálas Multifilter cigaretta átlagosan 804 Ft-ba került. Annak érdekében, hogy a gyártók a törvény érvénybe lépésének ellenére is meg tudják tartani eddigi hasznukat, kénytelenek voltak árat emelni. Azért, hogy a megnövekedett árrés utáni extra költséget áthárítsák, a plusz 5% árrést, amely egy 800Ft-os cigaretta esetében 40 Ft volt, 2013 decemberében az előbb említett átlagosan 804 Ft-ba kerülő 19 szálas Multifilter cigaretta 953 Ft-ba került. Ez azt jelenti, hogy 149 Ft-tal drágult ez a termék Magyarországon. Hasonló mértékű növekedés mondható el a Sopianae esetében is. 2013 júliusában átlagosan egy 19 szálas Sopianae 788 Ft-ba került, míg decemberben ugyanez a termék 943 Ft-ért volt kapható, ami 155 Ft-os emelkedést jelentett. Fontos kiemelni, hogy 2013 júliusa és decembere között nem történt jövedéki adóemelés, így az nem indokolhatja az ekkora mértékű emelést. Az érintett időszak előtt 2012 február elsején volt Jövedéki törvény módosítás, amely adóemeléssel járt. A Trafiktörvénynek természetesen a legnagyobb mértékben érintettei a dohányipari dolgozók voltak. A törvény hatályba lépésétől ugyanis a 40-42 ezres értékesítési pont 5 555-re csökkent.11 A felére csökkent vásárlói kör ellátására kisebb számú értékesítői csapatra volt szükség. Főként ez volt az a terület, amely leginkább megszenvedte a Trafiktörvény következményeit. Több száz fő vesztette el munkáját, valamint a dohánygyártóknak komoly szervezeti átalakításokat kellett eszközölnie. A BAT 180 főt bocsájtott el.12 A JTI Hungary Zrt.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200134.TV , 15/A§ (2) https://www.nav.gov.hu/data/cms338366/Trafik_engedelyesek_2016_11_17.xls Letöltés dátuma (2016.11.17) 12 http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/komoly_elbocsatas_jon_a_magyar_dohanyiparban.568650.html (Letöltés dátuma: 2016.11.18) 10 11
13
2013 és 2014-ben összesen 4913, a Philip Morris pedig 60 főtől14 volt kénytelen megválni a Trafiktörvény következtében. 4. KÖZPONTOSÍTOTT DOHÁNYKISKERESKEDELMI-ELLÁTÓ15 Magyarországon a dohányiparban direkt értékesítési rendszer működött 2015. november 17-ig, amikor is életbe lépett a 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása, a 2014. évi XCV. törvény, amely úgy rendelkezett, hogy Magyarországon a dohánytermékek-kiskereskedelmi ellátása központilag, egy államilag, vagy az állam által kijelölt cégen keresztül fog folytatódni. A törvényt az Országgyűlés 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kormány végül úgy döntött, hogy utóbbi megoldás választja. A kijelölt szervezet BAT és a Tabán Trafik Zrt. közös vállalata, az Országos Dohányboltellátó Kft. lett. 4.1. Direkt értékesítés rendszer a dohányiparban A központi elosztó rendszer előtt Magyarországon direkt értékesítési rendszer működött. Minden dohányipari gyártó a termékeit a saját képviselői, értékesítői hálózatán keresztül juttatta el az üzletekbe, dohányboltokba. Magyarországon a gyártók a termékeiket importálják teljes mértékben, ez alól kivétel a BAT, hiszen Pécsett gyárral rendelkeznek, amely bizonyos termékek előállítását biztosítja. 2015-ig a gyártók több vidéki telephellyel, depóval rendelkeztek, ahová az árukat a központi raktárból, amely például a JTI Hungary Zrt. esetében Budapesten található, juttatták el saját disztribúciós rendszerük segítségével. JTI Hungary Zrt. a budapesti székhely mellett még hét telephely biztosította a termékek eljuttatását az értékesítési pontokra, később dohányboltokba. Ezután a depókból történt meg a képviselők által az értékesítés. Az értékesítő kollégák kisfurgonokkal juttatták el a dohánytermékeket a depókból a boltokba.
JTI Hungary Zrt. 2014. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 14 Philip Morris Magyarország Kft. kiegészítő melléklet, üzleti év: 2014, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 15 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról (Magyar Közlöny 183. szám, 2014. december 23.) 13
14
A 2013. évi Trafiktörvény ebben az üzleti modellben működést tekintve nem hozott változást, hiszen továbbra is értékesítői, képviselői hálózaton keresztül történt a dohánytermékek értékesítési a kiskereskedők felé. 4.2. A dohánykiskereskedelmi-ellátó törvényi háttere16 Az először életbe lépő Trafiktörvény is már szigorú keretek közé helyezte a dohányipart Magyarországon, azonban a 2014. december 12-i Országgyűlésen elfogadott módosító törvény még inkább szabályozottá és ellenőrzöttebbé tette a dohánytermékek forgalmazását hazánkban. A módosító törvény a 2014. évi XCV. törvény, amely 2015. november 1-jével lépett hatályba. A kormány a központosított dohánykiskeresdelmi-ellátásra nyilvános koncessziós pályázatot írt ki. A törvény értelmében, a központi elosztónak minden dohánytermék-nagykereskedővel szerződéses viszonyban kell állnia. Versenysemlegesség biztosítása érdekében általános szerződési feltételeket kell alkalmaznia minden dohány nagykereskedővel szemben. A gyártók felé is tartalmaz kötelezettségeket a törvény. A gyártók feladata a termékek eljuttatása saját költségükön a központi elosztó raktárjaiba. Megfelelő szintű készlet biztosítása is elő van írva, amelyet a törvény úgy határoz meg, hogy minden egyes dohánytermék egy heti átlagos értékesítési mennyiségénél legalább 10%-kal magasabb készletet kell fenntartania a gyártónak a központi elosztó raktáraiban. Amennyiben olyan termék beszállítását tervezi a gyártó, amelyből még nem volt értékesítés, tehát egy új terméket, akkor is ugyanez a szabály érvényes, csak a tervezett egy heti eladási mennyiséget kell alapul venni. A beszállított terméket a központi elosztónak kötelessége szigorú felügyelet mellett tárolnia raktárjaiban. A kárveszély a termékek beszállításakor a gyártótól a központi elosztóra átszáll, valamint a raktározási és biztosítási költségek is az ellátót terhelik. Azonban a termékek egészen addig a gyártók tulajdonában maradnak, amíg a termékekről a dohánykiskereskedelmi-ellátó és a vásárló, ez esetben a dohányboltot üzemeltető között, adásvételi szerződés létre nem jön. Tehát
2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról (http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1400095.TV) 16
15
a gyártók egy heti átlagos értékesítésnél legalább 10%-kal magasabb bizományosi készletet kötelesek fenntartani a dohánykereskedelmi-ellátó raktárjaiban. A központi ellátónak kötelessége haladéktalanul a gyártókat értesítenie elektronikus úton nyilatkozat alapján arról, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítés megtörtént. Ez azt jelenti tehát, hogy a komissiózás szolgál alapul a dohánykiskereskelmi ellátó és a gyártók közötti adásvételi szerződéshez. A dohánybolt ellátónak kötelessége a naptári hónapot követő tizedik napig legkésőbb összesített nyilatkozatott tennie a havi értékesítésről és azt a gyártók felé elektronikus úton eljuttatni. Ez alapján a gyártók jogosultak a törvény által meghatározott árrés biztosítása mellett a számlát kiállítani, amelyet 60 napos fizetési határidőre kötelesek kibocsátani. A központi elosztónak olyan informatikai rendszert és/vagy ügyfélszolgálatot kell fenntartania, amelyen a kiskereskedők bármikor leadhatják rendeléseiket. A rendeléseket az ellátónak három napon belül, a szállítási időponttal együtt vissza kell igazolnia. A kiskereskedő legfeljebb 15 napon belül köteles megtéríteni a megvásárolt termékek ellenértékét. A törvény biztosítja az ellátónak azt, hogy amennyiben van olyan vevője, akinek már legalább két kiállított számlája még nem került kifizetésre, azt dohánytermékkel ne láthassa el. Az ellátó jogosult olyan elkülönített helyiség létesítésére raktárainak közvetlen környezetében, ahol a kiskereskedő a vásárolt termékek ellenértékének azonnali kiegyenlítése mellett vásárolhat. Ezt Cash and Carry, C+C raktárnak nevezik. A C+C raktárakban történt értékesítésről is kötelessége az ellátónak haladéktalanul értesítenie a gyártókat a fentebb említett módon. Az adásvételi szerződéshez a C+C raktárba történő betárolás szolgál alapul. Fontos kiemelni, hogy a törvény teljes versenysemlegességet ír elő. A kiskereskedelmi ellátó egyetlen terméket, gyártót sem helyezhet előtérbe. Ha valamilyen oknál fogva egy termékből készlet hiány lép fel és az ellátó a kiskereskedő által rendelt mennyiséget nem tudja leszállítani, akkor más termékkel nem helyettesítheti. A készlethiányról az központi elosztónak tájékoztatnia kell a dohánynagykereskedőt. A készlethiány pótlása után az ellátónak „ésszerű időn belül”17 ki kell szállítani a termékeket.
2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról, 4. cím 15/A §, 5. bekezdés 17
16
4.2.1. Polckép szerződés18 „A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi.”19 A kiskereskedőnek kötelessége az összes általa forgalmazott termékből, kivétel a szivarka, egy darabot a pultvonal felett, a dohánytermékekre elkülönített helyen megjelenítenie úgy, hogy az egészségügyi figyelmeztetést tartalmazó képpel ellátott oldala legyen látható. A dohánygyártóknak azonban lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy kedvezőbb, előnyösebb módon jelenítsék meg termékeiket a dohányboltokban a fogyasztók számára. Erre egy visszterhes szerződés, polckép szerződés formájában van lehetősége a dohánygyártóknak. A szerződés a gyártók és a kiskereskedők, a dohánybolt tulajdonosok között jön létre. Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő úgy dönt, hogy termékeit előnyösebb, nagyobb felületen szeretné megjeleníteni a dohányboltban, úgy polckép szerződést köthet a kiskereskedővel. A szerződéseben előre meghatározott időtartamra biztosít a kiskereskedő nagyobb, előnyösebb felület a gyártó számára. Fontos, hogy a kiskereskedő nem százalékos arányban biztosít felületet, hanem előre meghatározott darabszámú polchelyet, facinget bocsát a gyártó rendelkezésére. A szerződés nem szólhat 12 hónapnál hosszabb időtartamra. A kiskereskedőnek jogában áll a polchely szerződés felbontására, függetlenül a szerződés időtartamától, legalább 30 napos, de legfeljebb 90 napos felmondási idővel. Ezzel szemben a nagykereskedő csak akkor gyakorolhatja felmondási jogát, amennyiben a kiskereskedő súlyos módon megszegi a szerződés tartalmát, valamint felszólítás ellenére sem tartja be a szerződésben foglaltakat. A polchely szerződés ellenértéke csak és kizárólag pénzügyileg egyenlíthető ki, amelyet a dohányipari gyártók vagy egyösszegben vagy havi részletekben előre kifizetnek. A törvény egyértelműen kimondja, hogy nem köthető olyan polchely szerződés, amely esetén csak egyetlen gyártó termékeit tenné elérhetővé a dohányboltban, illetve olyan szerződés 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím a dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok 19 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím, 1. bekezdés 18
17
megkötése is törvényellenes, amely a többi gyártó számára súlyos mértékben hátrányos lenne. A törvény tehát ezen a ponton is igyekszik a versenysemlegesség elérésére, azaz, hogy egyik dohánytermék-nagykereskedő se juthasson lényeges előnyhöz. 4.3. A dohánykiskereskedelmi-ellátó gazdasági hatásai A törvény a dohánypiac minden területére kiterjed. Logisztikai és készletgazdálkodás szempontjából bizományosi készletgazdálkodást ír elő, illetve azt is meghatározza, hogy mekkora készlet szintet kötelesek a dohánytermék-nagykereskedők az elosztó raktáraiban tartani. Marketing oldalról a polchely szerződéssel szabályozza, hogy a gyártók mekkora mértékben juthatnak láthatósághoz, hiszen nem lehet nagymértékben hátrányos helyzetbe hozni a vetélytársakat a túlságosan nagy polcrész elérésével. A törvény számviteli területet is érinti,
mivel
meghatározza
a
számlázási
feltételeket,
a
fizetési
határidő.
A
dohánykereskedelmi-ellátóval kapcsolatos törvény még egy fontos, pénzügyi és gazdasási szabályozást tartalmaz, ez pedig a kötelezően biztosítandó árrés a dohányterméknagykereskedők részéről a központi elosztónak. A Trafiktörvény 2013. július 1-től az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 10%-át írta elő20, mint kötelezően biztosítandó árrés minden dohánytermék esetén. Azonban a 2014. évi XCV. törvény úgy rendelkezik, hogy cigaretta termékekre az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 13%-át, míg finomra vágott dohánytermékek, szivarok és szivarkák esetében az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 15%-át kell árrésként biztosítani a dohánytermék-nagykereskedőknek a dohánykiskereskedelmi-ellátó számára. 21 A törvény szabályozza azt is, hogy a dohányellátó a kiskereskedők felé mekkora árrést köteles biztosítani. A szabályozás alapján legalább 10%-ot, legfeljebb 13%-ot kell az ellátónak a kiskereskedő felé biztosítania az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi árból. Az árrés mértékét az ellátónak az általános szerződési feltételeiben kell meghatároznia sávosan, de fordítottan arányosan, és az adott időszak rendeléseinek összértékétől kell függővé tennie. Tehát a törvény az alacsonyabb forgalmú kiskereskedőnek magasabb árrést biztosít. Cigaretta 20
http://nepszava.hu/cikk/647384-tiz-szazalek-tuti-haszon-a-trafikosnak 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím a dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok 15/E§ 2. és 3. bekezdés 21
18
termékek esetén külön szabályozás van érvényben, miszerint ezen dohánytermékek esetében az árrés mértéke minimum az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 10%-a, maximum 11,5%-a. 22 A megemelkedett árrés biztosít a központi elosztó számára hasznot. Egy doboz 1 000 Ft-os cigaretta terméket a gyártó 870 Ft-ért adja át az ellátónak, így biztosítva a 13%-os árrést. Az ellátó ezt a doboz cigarettát, ha a törvényben a engedélyezett legnagyobb árréssel adja el a kiskereskedőnek, azaz 11,5%-ot biztosít árrésként, akkor 885 Ft-ot kell fizetnie a kiskereskedőnek egy 1 000 Ft-os cigarettáért. Így az dohánykiskereskedelmi-ellátó 15 Ft haszonra, míg a kiskereskedő 115 Ft haszonra tesz szert. Finomra vágott dohánytermék esetében azonban már nagyobb haszonról beszélhetünk. Egy zacskó 140 grammos 3 550 Ft-os finomra vágott dohányterméket az ellátó a nagykereskedőtől a 15%-os árrésnek köszönhetően 3017,5 Ft-ért vásárolja meg. Ha az ellátó a törvényi szabályozásokban előírt maximálisan adható árrés mellett adja tovább ezt a zacskó dohányterméket, azaz 13%-os árréssel, akkor a kiskereskedő 3 088,5 Ft-ért vásárolja meg az ellátótól. Ezt azt eredményezi, hogy a dohánykiskereskedelmi ellátó 71 Ft, míg a kiskereskedő 461,5 Ft haszonra tesz szert. A JTI Hungary Zrt. 48,1 milliárd Ft23, a Philip Morris Magyarország Kft-nek 148,1 milliárd Ft24 volt 2015-ös beszámolójuk alapján az éves nettó árbevételük. Ennek a két cégnek az éves árbevétele 196,2 milliárd forint volt. Ezek az árbevételek már tartalmazzák a kötelezően biztosítandó 10%-os árrést a kiskereskedők felé. Mivel a központi elosztó rendszer és az ezzel kapcsolatos magasabb árrés biztosítása csak másfél hónapig volt érvényben 2015-ben, így hatását nem tekintjük számottevőnek, hiszen a dohánykereskedelmi-ellátó 2015. november 17én kezdte meg működését. A két cég összesen az 10%-os árrés biztosítása nélkül 218 milliárd forint éves bevételre tett volna szert. Feltételezve, hogy fele-fele arányban oszlik meg a cigaretta és a finomra vágott dohánytermékek aránya, egyik cég sem ér el forgalmi növekedést, valamint ezen két gyártó nem emel árat, akkor a következő haszonra tehet szert a két gyártó forgalmán keresztül a központi dohányellátó. Cigaretta vásárlás gyártóktól 13%-os árréssel: 94,83 milliárd Ft (-) 2012. évi CXXXIV. törvény, 5. cím, A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok, 15/E§ JTI Hungary Zrt. 2015. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, 24. oldal 24 Philip Morris Kft. kiegészítő melléklete, üzleti év: 2015, 12. oldal 22 23
19
Finomra vágott dohány vásárlása gyártóktól 15%-os árréssel: 92,65 milliárd Ft (-) Cigaretta eladása kiskereskedő felé 11,5%-os árréssel: 96,465 milliárd Ft (+) Finomra vágott dohány eladása kiskereskedő felé 13%-os árréssel: 94,83 milliárd Ft (+) Cigaretta adásvételén szerzett haszon: 1,635 milliárd Ft Finomra vágott dohány adásvételén szerzett haszon: 2,18 milliárd Ft Teljes haszon: 3,815 milliárd Ft Mivel a BAT és az Imperial teszi ki a piac másik részét és a két vállalat, előbbi a Philip Morrishoz, utóbbi a JTI Hungary Zrt-hez hasonló piacrésszel és árbevétellel rendelkezik, azt lehet becsülni, hogy a központi elosztó 8 milliárd Ft-os haszonra tehet szert évente. Ebből az árbevételből kell fedezni és megoldania a logisztikai, disztribúciós hálózatának a működését, a raktározási, biztosítási és munkaerő költségeket. Fontos megemlíteni, hogy a magyar dohánypiac a nagykiszerelésű finomra vágott dohánytermékek fogyasztása felé tolódott el az elmúlt években, így az előbbi becslés a tényleges nyereségnél jóval alacsonyabb. A gyártók úgy becsülik, hogy a központi elosztó akár évi 16 milliárd forintos profitot is realizálhat.25
25
www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_dohanyellatok_ellenajanlata_durvan_megemeltek_a_tetet.599560.html
20
5. ORSZÁGOS DOHÁNYBOLTELLÁTÓ KFT. A Trafiktörvény után újabb szabályozás következett a dohánypiacon, Magyarországon. 2015. november 1-jétől lépett hatályba a dohánykiskereskedők központi elosztásáról szóló törvény. 2014.
évi
XCV.
törvény
tartalmazta
azt
a
módosítást,
amely
előírta
a
dohánykiskereskedelem-ellátását központosító rendeletet. A törvény úgy rendelkezett, hogy nyilvános pályázatot hirdet a kormány a koncessziós szerződésre. A Magyar Közlöny 2015. június 18-i számában jelent meg, hogy a Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. közös pályázatának eredményeképpen az Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE) lett a nyertes pályázó. Működését a törvény értelmében 2015. november 1-jén kezdhette meg. Magyarország nem egyedülálló módon vezette be a központi elosztó rendszert, hiszen Európa más országaiban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is ezt a rendszert alkalmazzák.26 Az ODBE a kormánnyal 20 éves koncessziós szerződést kötött, amely az ODBE számára 20 éves kizárólagos jogot biztosít a dohánytermékek forgalmazására Magyarországon, bizonyos koncessziós díj ellenében. A koncessziós díj mértéke lépcsőzetesen emelkedik. 2015ben tízmillió forint, 2016-ban százmillió forint, majd ezt követően százmillió forinttal emelkedik évente, addig, amíg el nem éri a koncessziós díj az évi 600 millió forintot. 2021-től a szerződés lejártáig, azaz 2034-ig évi 600 millió forintos díjat kell az ODBE-nek fizetnie. Ez azt jelenti, hogy összesen 9,91 milliárd forint bevétele származik a kormánynak a dohánykereskedelmi-ellátó koncessziós díjából. Az ODBE közel 400 főnek biztosít munkahelyet.27 Fontos azonban kiemelni, hogy ezzel szemben a gyártóknak a 2013-as Trafiktörvényhez hasonlóan, csoportos létszám leépítést és szervezeti átalakítást kellett eszközölnie.
26
http://24.hu/fn/gazdasag/2015/06/26/a-trafikosok-panaszaval-magyarazza-az-nd-miert-kell-a-dohanyellato/ http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/vagyonpolitikaert-felelosallamtitkarsag/hirek/gyorsabb-rugalmasabb-dohanyertekesites-a-kozponti-trafikellatoval 27
21
Az Országos Dohányboltellátó Kft. székhelye Hódmezővásárhely, a Tabán Trafik Zrt. székhelyével megegyezik. Emellett tíz vidéki depóval rendelkezik a következő településeken: Debrecen, Dunakeszi, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Vecsés, Zalaegerszeg.28 Ügyvezető igazgatói tisztséget Jászter Csaba és Peho Árpád töltik be. Jászter Csaba a Continental Dohányipari Zrt-nél töltött be gazdasági igazgató szerepet, míg Peho Árpád a BAT Pécsi Dohánygyár Kft-nél töltött be pénzügyi vezetői szerepet.29 5.1. Általános Szerződési Feltételek30 Törvényi szabályozások értelmében a kiskereskedőknek a rendeléseket legfeljebb 15 napon belül rendezniük kell. Kivétel ezalól a szabály alól, ha a trafikos ad hoc rendelést választ, akkor ugyanis 4 napon belül kell rendeznie a vásárlás ellenértékét. Ennek érdekében a vevők hitelkerettel, kintlévőségi limittel rendelkeznek. Az ODBE általános szerződési feltételei között feltüntetettek szerint induláskor úgy került megállapításra a keret összege, hogy az ODBE-vel közölt 2015. május és 2015. július közötti, három havi értékesítési adatoknak a 14 napra vetített értékének a 125%-áig terjed ki. Ez azt jelenti, hogy ha a három hónap alatt az dohánybolt 10 millió forint értékben bonyolított le üzletet a dohánytermékek kereskedésével, akkor ebben az esetben a hitelkeret összege 2.083.333 Ft. Azonban az ODBE fenntartja annak a jogát, hogy a képletszerű számítástól eltérjen. Az ÁSZF értelmében a hitelkeretek negyedévente kerülnek felülvizsgálatra.
28
https://www.odbe.hu/raktarak-es-c+c.html https://www.odbe.hu/media/download/6-10_interju.pdf 30 https://www.odbe.hu/media/download/odbe-aszf-kisker.pdf 29
22
5.1.1. Rendelés menete az új központi elosztó rendszerben31 Az Országos Dohányboltellátó működésének megkezdése előtt a dohánygyártók képviselői szállították az árukat és direkt módon, a furgonokról értékesítettek. Így a képviselők által, utántöltéssel történt a dohányboltok ellátása. A képviselők befolyásolni tudták, hogy a saját márkájukból melyiket és mennyit rendeljenek a trafikosok. Az ODBE elindulásával azonban a dohánybolt tulajdonosok feladata, hogy megfelelő készletszintet tartsanak és az ő döntésük, hogy miből és mennyit rendelnek. A rendelés elektronikus formában történik az ODBE honlapján (https://rendeles.odbe.hu). Amennyiben a rendelés egy adott munkanapon 12:00 óráig megérkezik, úgy az ODBE még ugyanazon a munkanapon köteles a rendelést visszaigazolni a szállítási időpont meghatározásával. Ekkor a kiszállítás a kiszállítási rend szerint történik, amely úgy van kialakítva, hogy kéthetente legalább egy alkalommal árut juttasson az ODBE a dohányboltba. A túraterv úgy van alakítva, hogy a trafikok nyitvatartási idejét igyekszik figyelembe venni. Ha adott munkanapon 12:00 óra és 14:00 óra között érkezik meg a rendelés, úgy a kiskereskedő választhatja az aznapi C+C raktárban történő vásárlást, vagy a következő munkanap utáni munkapi ad hoc kiszállítást, illetve a következő kiszállítási rend szerinti kiszállítást. Ha pedig adott munkanapon 14:00 óra után érkezik be a rendelés, úgy választhatja a kereskedő a következő munkanap utáni munkanapi ad hoc kiszállítást vagy a következő kiszállítási rend szerinti kézbesítést. Az ODBE köteles az ÁSZF szerint legkésőbb a következő munkanapon a rendelést visszaigazolni a szállítási időpont megjelölésével.
31
https://www.odbe.hu/media/download/odbe-aszf-kisker.pdf
23
5.2. Ellenajánlat a konkurenciától Az dohánykiskereskedelmi-ellátó, az Országos Dohányboltellátó Kft., a BAT és a Tabán Trafik közös alapítású vállalata lett. Ebből az üzletből kimaradt másik három nagy cég, a JTI Hungary Zrt., Philip Morris és az Imperial, közös ellenajánlatot nyújtott be, amellyel nyomást igyekeztek gyakorolni a kormányra. Az ellenajánlat a kormány számára sokkal kedvezőbb feltételeket, magasabb bevételt biztosított volna, átlagos 11,96%-os kiskereskedelmi árrés mellett, valamint több munkahelyet teremtett volna a három gyártó által létrehozott vállalat.32 Az ellenajánlat is lépcsőzetes módon emelte volna a koncessziós szerződés éves díját. Az érvényben lévő szerződés 600 millió forintos díjig emelkedik. Az ellenajánlat ezzel szemben viszont a tízszereséig, évi 6 milliárd forintig emelte volna a koncessziós szerződés éves díját 2021-től. Ezáltal a kormány tízszer nagyobb bevételre tett volna szert, tehát 20 év alatt 90 milliárd forintos bevételt realizálhatott volna szemben a hatályban lévő 9 milliárd forintos szerződéssel. Az ODBE körülbelül 400 fő számára biztosít munkahelyet. Az ellenajánlat azonban közel 500 főnek teremtett volna munkahelyet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezt ellenajánlatot, amely tízszer nagyobb állami bevételt és több munkahelyet biztosított volna elutasította formai hibákra hivatkozva. Nem volt egyértelmű az ajánlattevő személye, valamint döntését még azzal indokolta, hogy már megkötötte szerződését az Országos Dohányboltellátó Kft.-vel. A minisztérium szerint nem a három vállalat közös cége látta volna el a dohányboltokat, hanem kiszervezték volna ezt a tevékenységet a spanyol Logista cégnek.33,34,35
32
http://www.vg.hu/vallalatok/ellenajanlatot-adtak-be-a-dohanyellatora-452497 http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=215993 34 http://nepszava.hu/cikk/1061716-koncepcios-koncesszio 35 http://magyarhirlap.hu/cikk/28948/Tobb_sebbol_verzett_a_dohanyellato_cegek_ujabb_ajanlata 33
24
6. JÖVEDÉKI ADÓZÁS MAGYARORSZÁGON36 A jövedéki adó a 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról foglaltakban meghatározott termékekre vonatkozik. A jövedéki adóköteles termékek három csoportba sorolhatók: alkohol és alkoholtartalmú italok, energiatermékek és villamos áram, valamint a dohánytermékek. Az első csoportba a sör és egyéb sörkészítmények, bor, almabor, sherry, portói bor, tömény szeszesitalok, illetve az etil-alkohol tartozik. Az etil-alkohol jövedéki adó alá nem esik, amennyiben nem emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítására használják fel. Az energiatermékek és villamos áram csoportjába az ásványi olajok, földgáz, szén, koksz, lignit, villamos energia tartozik. Az alkoholtermékek, állati vagy növényi olajok is ebbe a csoportba tartoznak, amennyiben fűtőanyagként vagy üzemanyagként használják fel. A harmadik csoportban jövedéki adó alá eső termékek a cigaretta, szivar, szivarka, vagy más néven, cigarillo, illetve a fogyasztási dohány, a finomra vágott dohány. Magyarországon a jövedéki adóból származó költségvetési bevétel a 2016-os évi tervezetben 952 200 millió forintot tesz ki, ami a teljes GDP mintegy 2,7%-át jelenti. Ez 38 700 millió forinttal több, ami 4,2%-os növekedést jelent a 2015-ös évhez képest. A teljes bevétel 9,4 százaléka egyéb termékek, döntően alkoholtermékek teszik ki, melyből 97% a sör és a töményszeszekből származó adófizetési kötelezettségből ered. A dohánytermékekből származó bevétel a összbevétel közel egyharmadát, 28,4%-ot teszi ki. Magyarországon egyre inkább az alacsonyabb adómértékű termékek, azaz a finomra vágott dohánytermékek fogyasztása kezd teret nyerni. Az jövedéki adóbevételek 62,2%-a az üzemanyagok utáni befizetésből ered. Az üzemanyagok utáni bevétel 63,3%-a gázolaj utáni adófizetésből ered. A jövedéki törvény létrehozásakor, illetve azóta minden egyes módosításakor a következő szempontokat veszik figyelembe törvényalkotáskor. Fontos, hogy az államháztartás feladatainak az ellátásához megfelelő mértékű bevétel folyjon be a jövedéki adóból. Magyarországnak Európai Uniós tagként meg kell felelnie a tagállamokra érvényes jövedéki
36
http://www.parlament.hu/irom40/04730/adatok/fejezetek/42.pdf Letöltés dátuma: 2016.10.07
25
adózás jogharmonizációs kötelezettségeknek, valamint a törvényalkotáskor a versenysemleges adórendszer kialakítását is figyelembe kell vennie. 6.1. Miért kerül ennyibe a benzin?37 A jövedéki adóköteles termékek közül az állam számára a legnagyobb bevétel az üzemanyagok után keletkezik. A költségvetésben a jövedéki adóból származó bevételek kétharmadát ez a termékcsoport teszi ki. Megfigyelhető, hogy környező országokban, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, sőt Ausztriában is olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon.
Egy liter 95-ös benzin ára Magyarország környező országaiban 1,400 € 1,200 € 1,000 €
1,213 € 1,102 € 0,959 €
1,030 €
1,068 €
1,102 €
1,123 €
1,206 €
0,800 € 0,600 € 0,400 € 0,200 € 0,000 €
Ábra 1: http://www.fuel-prices-europe.info/ 2016.11.30-i adatai alapján
Magyarország környező országai közül csak Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában drágább. Érdekes, hogy nyugatra hazánktól, Ausztriában, ahol magasabb az átlagjövedelem és általánosságban elmondható, hogy fejlettebb, magasabb életszínvonalú ország, mégis alacsonyabb benzin ára. Ezért fontos megnézni és megtudni, hogy miért is ilyen drága hazánkban az üzemanyag.
37
http://index.hu/gazdasag/2015/02/10/miert_nem_lett_nagyon_olcso_a_benzin/ Letöltés dátuma: 2016.09.06.
26
A válasz a magas benzinárra a nagymértékű jövedéki adóteher, valamint a magyar forint és az amerikai dollár árfolyamának alakulása.
21% ÁFA
35% Jövedéki adó 6,9% kisker árrés 32% Termelői ár 4,7% nagyker árrés Ábra 2: Benzin kiskereskedelmi árának komponensei 2015-ben
Egy liter benzin kiskereskedelmi árának több mint fele, 56 százaléka adót tartalmaz. Ezek az összegek kötelezők, akárcsak, a fenti ábrán nem jelölt, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő díj. 2015 július 1-től ennek a díjnak az összege literenként 4,8 forintra nőtt a literenkénti 1,5 forintról. Az 56 százalék adó 21 százalék ÁFÁ-ból, valamint 35 százalék jövedéki adóból tevődik össze. A benzin árának az adómértékek mellett a másik legfontosabb befolyásoló tényezője a kőolaj világpiaci árának alakulása. 2015-ben megfigyelhető volt, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára nagymértékben esett, de hazánkban nem csökkent azzal megegyező mértékben az üzemanyag ára. Ez azzal volt magyarázható, hogy ugyanabban az időszakban a forint a dollárhoz képest gyengült, azaz egy dollárt több forintért lehetett megvásárolni. A kőolaj hordónkénti világpiaci árának esését a dollár erősödése a forinttal szemben valamelyest képes volt kompenzálni, így ugyan csökkent, de nem esett a felére a benzin literenkénti ára Magyarországon 2015-ben. A nyersolaj beszerzésének és feldolgozásának költsége a benzin árának 35 százalékát jelenti. Így végül a nagykereskedőknél egy liter benzin eladási árának 4,7 százaléka marad 6,9 százalékos kiskereskedelmi árrés biztosítása mellett.
27
7. JÖVEDÉKI ADÓZÁS A DOHÁNYIPARBAN Magyarországon a dohányipari termékek után befizetett jövedéki adóból származó állami bevétel 323,6 milliárd forint volt 2015-ben. Ez az összeg 36 milliárd forinttal több, mint a 2014es befizetés. Ezen felül az állam a dohánytermékek utáni áfa-kötelezettségből 128 milliárd forintot realizált 2015-ben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a magyar dohánypiac egyre inkább a finomra vágott dohánytermékek felé tolódik el. 2011-ben 13 milliárd szál cigaretta került szabad forgalomba, három évvel később 2014-ben, ez a szám 43%-kal kevesebb, azaz 7,4 milliárd szálra csökkent. A finomra vágott dohánytermékek piaca ezzel szemben növekedést mutatott az említett időszakban. 2011-ről 2014-re 33%-os növekedést mutat ez a szegmens, azaz 4.255 tonnáról 5.674 tonnára nőtt a szabad forgalomba bocsátott finomra vágott dohánytermékek száma. Ennek az oka főként a finomra vágott dohánytermékek egy szálra vetített kiskereskedelmi eladási árával magyarázható. Míg egy 19 szálas doboz cigaretta jelenleg közel 1.000 Ft, addig egy 120 grammos finomra vágott dohánytermék, amelyből akár 240 szál cigarettát is lehet tölteni 2.630 Ft-ba kerül. Ehhez az árhoz azonban hozzájön még a hüvely és töltő ára. Előbbiből egy 200 db-os kiszerelés 300 Ft + áfa, utóbbi pedig 950 Ft + áfa áron már beszerezhető. Így egy szál saját kezűleg előállított, töltött cigaretta körülbelül 13-14 Ft-ba kerül, ha a töltő árát nem vesszük figyelembe, ugyanis egy töltőt akár egy évig is lehet használni. Ezzel szemben, ha egy doboz cigarettát vásárolunk 1.000 Ft-ért, akkor 52,63 Ft szálankénti árat kapunk. Megállapítható tehát, hogy Magyarországon a finomra vágott dohánytermékek szálankénti ára négyszer alacsonyabb, a fogyasztó számára négyszer kedvezőbb, mint a cigaretta termékek szálankénti ára. A szivar, szivarkák piaca is növekedést mutatott a cigaretta szegmens rovására. 2011-ről két és félszeresére nőtt 2015-re a piac ezen szegmense. 186,47 millió szálról 2015-re 468,4 millió szál szivar, szivarka terméket bocsátottak szabad forgalomba Magyarországon a gyártók. A szegmens növekedése a gyártók számára kedvező adózási feltételekkel magyarázható, amely alacsony kiskereskedelmi eladási árat eredményez. 38
38
Tobacco Magazin – 2016. február, 4. évfolyam 2. szám, 3. oldal
28
Magyarországon a dohánytermékek jövedéki adózása az Európai Uniós szabályokkal megegyező módon kerül megállapításra. Az egy dobozra vagy csomagra jutó jövedéki adó kötelezettség megállapítását befolyásoló tényezők a kiszerelés mérete, a kiskereskedelmi eladási ár, a specifikus adó mértéke, az ad valorem, a minimum adó, valamint az általános forgalmi adó.39 A kiszerelés mérete azért fontos, mert a jövedéki adókötelezettség tételei ezer szálban, illetve finomra vágott fogyasztási dohánytermékek esetében kilogrammban van meghatározva. A kiskereskedelmi eladási ár a cigaretta termékek, illetve a szivarok, szivarkák esetében bír jelentőséggel, hiszen ezeknél a termékeknél szerepel az ad valorem tétel. Az ad valorem egy százalékos tétel, amely a kiskereskedelmi eladási ár meghatározott százalékát jelenti. A következő befolyásoló tényező a specifikus adó, amely a cigaretta termékek esetében szerepel ezer szálra vetítve az előző, ad valorem tétellel együttesen. Az ÁFA dohánytermékek esetében 21,26%-kal számolandó a fizetendő jövedéki adó meghatározásához. Az utolsó tényező pedig a minimum adó. Ez azt jelenti, hogy a Jövedéki törvény minden termékcsoportra meghatároz egy minimum összeget ezer szálra, illetve kilogrammra, amelyet minden esetben minimum meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a specifikus adó és ad valorem kettősével számolt adókötelezettség cigaretta termékek esetében, illetve a szivarok, szivarkák esetében az ad valoremmel számolt jövedéki adó magasabb, mint a minimum adóval kalkulált adófizetési kötelezettség, akkor az első két metódus alapján kalkulált összeg lesz a fizetendő adóteher.40 Magyarországnak uniós tagállamként meg kell felelnie a 2011/64 EU Irányelv adóharmonizációs feltételeinek. A direktíva lényege, hogy kiküszöbölje a dohánytermékek tekintetében az adóparadicsomok létjogosultságát. Az irányelv meghatározza, hogy a cigaretta kiskereskedelmi árának legalább 60 százalékának jövedéki adónak és ezer szálra vetítve pedig legalább 90 eurónak kell lennie, amely 310 forintos árfolyamon 27.900 Ft-nak felel meg. Amennyiben azonban, ha minden cigaretta esetében az ezer szálra vetített jövedéki adó eléri a 115 eurót, amely 310 forintos árfolyamon 35.650 Ft-nak felel meg, akkor a százalékos kikötést nem kell figyelembe venni.41
39
http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/excise-duties-alcohol-tobacco-energy/excise-dutiestobacco/excise-duties-cigarettes_en Letöltés dátuma: 2016.10.03 40 Jövedéki adó fajtakódok 2015. július 1-től, https://www.nav.gov.hu/data/cms366594/Fajtakod_20150701.pdf Letöltés dátuma: 2016.10.03 41 2011/64/EU Irányelv a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról 10. cikk http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32011L0064 Letöltés dátuma: 2016.10.04
29
Magyarország jelenleg nem felel meg ennek a kritériumnak és másik kilenc tagállam, Bulgária, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Románia, mellett 2017. december 31-ig haladékot kapott, hogy a direktíva feltételeinek megfeleljen. Portugália Azores és Madeira legtávolabbi, legelhagyatottabb részein az 50 százalékos rátát alkalmazhatja. Azért, hogy ez megtörténhessen, 2017-ben jövedéki adóemelésre és ezzel párhuzamosa a cigarettatermékek árának emelkedése várható. 7.1. Cigaretta termékek jövedéki adózása Magyarország az Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően követi a jövedéki adózási előírásokat. A cigaretta termékek után fizetendő jövedéki adót a törvény úgy határozza meg, hogy a specifikus adó plusz a kiskereskedelmi eladási ár bizonyos százaléka, de legalább a minimum adó. Ez teljes mértékben megegyezik az Európai Uniós irányelvnek. Az elmúlt tíz év nagymértékű adóemeléseinek köszönhetően a cigaretta termékek dobozonkénti ára a többszörösükre nőtt. A jelentős emelések ellenére sem éri el Magyarország az Európai Unió 2011/64 Irányelvnek a kritériumát. Az Unió 2017. december 31-ig adott haladékot, hogy a direktíva feltételeinek hazánk eleget tegyen. A kormány ezt három lépcsős emeléssel kívánja elérni. Az első lépcső a 2016. szeptember 1-jével hatályba lépő Jövedéki törvénnyel megvalósult. A következő két lépcső 2017. januárjában és júliusában fog következni. Annak ellenére, hogy a cigaretta szegmens csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években, az államnak továbbra is nagy bevétele származik a dohányipar ezen szegmens termékeiből, mivel arányaiban magasabb adótartalommal rendelkeznek a cigarettatermékek szemben a finomra vágott dohánytermékekkel.
30
7.1.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai42 Az elmúlt tíz év jövedéki törvényei során az egy dobozra jutó jövedéki adókötelezettség rendkívüli módon megnőtt köszönhetően a folyamatosan emelkedő specifikus és minimum adónak. Ugyanakkor az ad valorem tétel a 2006 január 1-jei Jövedéki törvényhez képest a jelenleg érvényben lévő törvény alacsonyabb ad valoremet határoz meg. Az ad valorem jelenleg 25% a 2006 január 1-jei 27%-hoz képest. Specifikus adó tekintetében 10 év alatt 128%-os emelkedés figyelhető meg. 2016 január 1jén ez az adónem 6.880 Ft volt ezer szálanként, a jelenleg érvényben lévő Jövedéki törvény 15.700 Ft-ot határoz meg szintén ezer szálra vetítve. Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg a minimum adó esetében is. 2006 január 1-jén a Jövedéki törvény 12.630 Ft minimum jövedéki adót határozott meg ezer szálanként. Ugyanez az adóteher a 2016 szeptember 1-jei Jövedéki törvény alapján 28.400 Ft ezer szálanként. Ez azt jelenti, hogy a minimum adó esetében 125%-os emelkedés figyelhető meg.
Ábra 3: Minimum és specifikus adómértékének változása ezer szálanként a cigaretta termékek esetében az elmúlt tíz évben
2006. január 1. és 2015.július 1. közötti Jövedéki adótörvények alapján https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/fajtakodok_jogcimkodok/jovedeki_ad o_fajtakodok.html 42
31
A harmadik komponens esetében, amely a cigaretta termékek után fizetendő jövedéki adót meghatározza, az ad valorem esetében figyelhető meg egyedül minimális csökkenés. 2006 év eleji Jövedéki törvény 27%-ban határozta meg ezt a százalékos adótételt, míg a jelenlegi, 2016 szeptemberi Jövedéki törvény 25%-ot ír elő. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi eladási ár 2%-kával kell kevesebbet jövedéki adóként megfizetni. Fontos azonban kiemelni, hogy egészen a 2015 január 1-jei Jövedéki törvényig emelkedő tendencia volt megfigyelhető, hiszen 2006-os 27%-hoz képest 2015 januári Jövedéki törvény 31%-ban határozta meg az ad valorem mértékét. Azonban 2015 április 1-jétől érvényben lévő jövedéki törvényi szabályozások szerint 25%-ra csökkent. A jövedéki adó alkotórészei mellett még fontos kiemelni az általános forgalmi adó, az ÁFA, mértékének a változásait az elmúlt tíz év során. 2006. január 1-től a 25%-os adó 20%-ra csökkent, amely azt eredményezte, hogy a fizetendő adó megállapításakor felülről számítva a kiskereskedelmi eladási ár 16,67 százaléka lett költség. 2009. július 1-től azonban az ÁFA kulcs újra 25%-ra emelkedett. Ebből kifolyólag az adó megállapításakor 20%-a a kiskereskedelmi árnak került befizetésre. 2012-ben az ÁFA mértéke 27%-ra emelkedett, tehát felülről számítva ez a kiskereskedelmi eladási ár 21,26%-át eredményezi adókötelezettségnek. 7.1.2. Aktuális Jövedéki törvény43 A cigaretta termékek esetében három különböző alkotórészről beszélhetünk, amelyek befolyásolják a végső jövedéki adóteher mértékét. A cigaretta termékek jövedéki adóterhe ezer szálra vetítve van meghatározva. Az első alkotóelem a minimum adó, amely Magyarországon 2016 szeptember elseje óta 28.400 Ft ezer szálanként. A következő komponens a specifikus adó, amely egy tételes adómérték, amely 15.700 Ft ezer szálanként 2015 április elseje óta. A harmadik alkotóelem pedig az ad valorem tétel, egy százalékos elem, amely a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka szintén 2015 április elseje óta.
Jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms417186/Fajtakod_20160901_UJ.pdf 43
32
Magyarországon kétféleképpen számolják ki a jövedéki adókötelezettség mértékét, amelyből a magasabb eredmény lesz a fizetési kötelezettség. A fizetendő adó mértéke egy doboz cigarettára az a specifikus adó és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább a minimum adó mértéke. Egy 1.000 Ft-os 19 szálas doboz cigaretta után tehát a következőképpen történik az adókötelezettség megállapítása:
Minimum adó: 28.400 Ft / 1.000 x 19 = 539,6 Ft
Specifikus adó: 15.700 Ft / 1.000 x 19 = 298,3 Ft
Ad valorem: 1.000 Ft x 25% = 250 Ft
Jövedéki adókötelezettség = Specifikus adó + Ad valorem = 298,3 Ft + 250 Ft = 548,3 Ft A dohánytermékek után a gyártóknak ÁFA fizetési kötelezettsége van, amelynek mértéke
21,26%. Ez azt jelenti, hogy egy 19 szálas 1.000 Ft-os cigaretta esetében az 548,3 Ft-os jövedéki adó mellett még 212,6 Ft általános forgalmi adó kötelezettsége van. Tehát az összes adóteher így 760,9 Ft azaz, a termék árának 76,09 százaléka adókötelezettség. 7.1.3. A 2017. év Jövedéki törvény változásai és hatása44 Magyarország az európai uniós előírásoknak a minimum fizetendő jövedéki adónak nem felel meg. Hazánk 2017. december 31-ig kapott haladékot, hogy a kritériumnak megfeleljen. Annak érdekében, hogy ezt teljesítse, 29 százalékos adóemelést kényszerű eszközölni, amelyet három lépcsőben fog megvalósítani a kormány. Az első lépcső a 2016 szeptemberi adóemelés volt. A második lépcső a következő év elején következik, majd a harmadik lépcső 2017. júliusában. Az jövő évi elfogadott Jövedéki törvény szerint az adómértékek úgy módosulnak 2017. január 1-jétől, hogy a fizetendő jövedéki adó 16.200 Ft és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékára, de legalább 28.400 Ft-ra emelkedik ezer szálanként. Ez a specifikus adót tekintve 500 Ft-os emelkedést, minimum adó tekintetében pedig 400 Ft-os emelést jelent. Természetesen ez a cigaretta dobozonkénti áremelkedésével fog párosulni. Ha a dohánycégek továbbra is meg akarják tartani a jelenlegi hasznukat egy doboz cigarettán, akkor 30 Ft-os áremelkedést várható. Annak ellenére, hogy ezer szálanként 500 Ft44
Jövedéki adó fajtakódok 2017. január 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms429617/Fajtakod_20170101.pdf
33
tal emelkedik a jövedéki adó, az nem azt jelenti, hogy 19 szálas cigaretta esetében dobozonként 9,5 Ft emelkedésre számíthatunk, hiszen az ad valorem tétel és az ÁFA százalékos, amely a kiskereskedelmi árból számolandó. A multiplikátor hatásnak köszönhetően dobozonként 23 Ft kiskereskedelmi áremelés szükséges, hogy a dohánycég jelenlegi hasznát megtartsa. Mivel a dohánytermékek esetében Magyarországon az az iparági szokás, hogy tíz forintra kerekített áron kaphatóak a termékek, így 30 Ft-os áremelkedésre számíthatunk. 7.2. Finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózása Magyarország a finomra vágott dohánytermékek szegmensében is az Európai Uniós Irányelveknek megfelelően határozza meg a fizetendő jövedéki adó mértékét. Az elmúlt években a dohányipar ezen szegmense növekedő tendenciát mutat, míg a cigaretta szegmens fogyasztása csökken. Ennek az alacsonyabb, a fogyasztók számára kedvezőbb szálankénti ár az egyik tényezője. Jelenleg Magyarországon egy szál töltött vagy sodort cigaretta körülbelül négyszer olcsóbb, mint egy szál előre kész cigaretta. 2006 óta folyamatosan emelkedő jövedéki adómérték figyelhető meg a törvényi szabályozásokban. Fontos változás volt, hogy a százalékos és a specifikus adótétel kikerült és csak a minimum adóval kalkulált eredmény lesz a fizetendő jövedéki adó. Ez a változás 7.2.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai45 A finomra vágott dohánytermékek adózása az elmúlt tíz évben számos változáson ment keresztül. 2006. január 1-jén hatályban lévő Jövedéki törvény szerint az fizetendő jövedéki adó a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 4.170 Ft volt. Az ad valorem tétel mértéke a következő Jövedéki törvények változásával nem változott, így továbbra is 52 százalékban volt meghatározva. Azonban a minimum adó folyamatos emelkedése jellemezte a finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózását.
2006. január 1. és 2015.július 1. közötti Jövedéki adótörvények alapján https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/fajtakodok_jogcimkodok/jovedeki_ad o_fajtakodok.html 45
34
Ábra 4: Minimum adómértékének változása kilogrammonként a finomra vágott dohánytermékek esetében az elmúlt tíz évben
2015. március 31-ig a nagy százalékú ad valorem komponens nem változott, azonban a minimum adó a háromszorosára emelkedett. A 4.170 Ft kilogrammonkénti adómérték 12.460 Ft-ra emelkedett. Az újabb nagy változást a 2015. április 1-jével hatályba lépő Jövedéki törvény hozta el a dohánypiacra. Az ad valorem tétel teljes egészében kikerült a fizetendő adó kalkulációból és a minimum adó emelkedett egyedül 12.460 Ft-ról 14.000 Ft-ra. Annak köszönhetően, hogy az előző években folyamatos és nagymértékű adóemelések voltak, a finomra vágott dohánytermékek ára emelkedett. Mivel a százalékos ad valorem tétel kikerült az adófizetési kötelezettség megállapításából, így az jelentős mértékben lecsökkentette az adófizetési kötelezettséget egy csomag finomra vágott dohányterméken. Fontos kiemelni, hogy természetesen az ÁFA kulcs változások is hatással voltak a piac ezen szegmensére.
35
7.2.2. Aktuális Jövedéki törvény46 A 2016. szeptember elsejével hatályba lépő Jövedéki törvény a finomra vágott dohánytermékek esetén csak a minimum adót tekintve hozott változást. 14.000 Ft-ról 15.100 Ft-ra emelte a kilogrammonként fizetendő jövedéki adót. A fizetendő jövedéki adó egy csomag 140 grammos 3.550 Ft-os finomra vágott dohánytermék után tehát a következő módon kerül kiszámításra:
Minimum adó: 15.100 Ft / 1.000 x 140 = 2.114 Ft
Általános forgalmi adó: 3.550 x 0,2126 = 755 Ft
Fizetendő adó: 2.114 Ft + 754,73 Ft = 2.869 Ft
2015. január 1-je és 2016. szeptember 1-je között a finomra vágott dohánytermékek piacán nem volt megfigyelhető akkora mértékű áremelkedés, amely a jövedéki adóváltozással kapcsolatosan várható lett volna. Azonban elmondható, hogy Magyarországon a finomra vágott dohánytermékek egy szálra vetített ára még mindig négyszer olcsóbb, mint egy szál cigarettáé. Ugyanis egy 3.550 forintos 140 grammos finomra vágott dohánytermékből akár 280 szál cigarettát is lehet tölteni, tehát egy szál 12,7 Ft-ba kerül. Egy 19 szálas 1.000 forintos doboz cigaretta esetében 52,6 Ft-ba kerül egy szál cigaretta. 7.2.3. A 2017. év eleji Jövedéki törvény változásai és hatása47 A 2016. júniusában elfogadott 2017. évi Jövedéki törvény értelmében 2017. január 1-től a finomra vágott dohánytermékek szegmensében is várható áremelkedés. A dohánypiac ezen részére érvényes törvényi szabályozások megfelelnek az európai uniós irányelveknek, azaz az EU által előírt minimum jövedéki adóteher mértékének hazánk szabályozásai megfelelnek. Az elfogadott törvény értelmében a fizetendő jövedéki adó finomra vágott dohánytermékek esetében 16.200 Ft kilogrammonként. Az új törvény továbbra sem vezeti be a specifikus és az ad valorem tételt. Ez az adóemelés 1.100 Ft növekedést jelent a 2016. szeptemberi törvényhez
Jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms417186/Fajtakod_20160901_UJ.pdf 47 Jövedéki adó fajtakódok 2017. január 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms429617/Fajtakod_20170101.pdf 46
36
képest kilogrammonként. A jövő évi januári jövedéki adómérték emelés grammonként 1,1 Ft emelkedést jelent, azaz egy 140 grammos termék esetében 154 Ft árnövekedést eredményez. Azonban a dohánytermékek ÁFÁ-t is tartalmaznak, amely a kiskereskedelmi eladási árból százalékosan számolandó. Ennek a multiplikátor hatásnak eredményeképpen az előbb említett finomra vágott dohánytermék esetében 242 forintos áremelkedés szükséges ahhoz, hogy a megnövekedett adótartamot a gyártók a fogyasztókra át tudják hárítani. Az iparági szokásoknak köszönhetően ez várhatóan 250 forintos emelkedésben fog megmutatkozni a piacon, hiszen tíz forintra kerekített áron kaphatóak a termékek, a cigarettákhoz hasonlóan. 7.3. Szivar és szivarka termékek jövedéki adózása Magyarországon a szivar és szivarka termékek fogyasztása az elmúlt évek alatt hatalmas növekedést mutatott. Ennek az oka a termékek alacsony árával magyarázható. 2011-ről két és félszeresére nőtt 2015-re a piac ezen szegmense. 186,47 millió szálról 2015-re 468,4 millió szálra nőtt a szabad forgalomba bocsátott szivar és szivarka termékek száma. A termékek alacsony ára, a piac többi szegmensével szembeni alacsony volumen és a jövedéki adózási szabályozások miatt az államnak közel sem származik akkora bevétele, mint a cigaretta vagy a finomra vágott dohánytermékek adóbefizetése után. 7.3.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai48 A szivar és szivarkák jövedéki adózása 2011. december 31-ig, a finomra vágott dohánytermékekre sokáig jellemző módon csak és kizárólag az ad valorem tételből állt. 2006. augusztus 31-ig az ad valorem a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékban volt meghatározva. A 2006. szeptemberi 1-jei törvénymódosítással azonban ennek a mértéke 28,5 százalékra emelkedett. Ez a szabályozás egészen 2015. június 30-ig nem is változott. 2015. július 1-jével hatályba lépő Jövedéki adótörvénnyel ugyanis nagy változás következett be a szivar és szivarka szegmens adózásában. Az ad valorem tétel 28,5 százalékról 14 százalékra csökkent, azonban minimum adó bevezetésre került. A minimum adó
2006. január 1. és 2015.július 1. közötti Jövedéki adótörvények alapján https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/fajtakodok_jogcimkodok/jovedeki_ad o_fajtakodok.html 48
37
bevezetésnek az volt a célja, hogy a termékek árait egy bizonyos szint fölé emeljék a cégek, hogy az állam nagyobb bevételre tegyen szert. A minimum adót a többi szegmenssel ellentétben nagyon alacsony szinten határozta meg a törvény, mindösszesen 4.000 Ft-ban ezer szálanként. 7.3.2. Aktuális Jövedéki törvény49 A legfrissebb Jövedéki törvény, amely 2016 szeptember elseje óta van érvényben, alacsony minimum adó emelést tartalmaz csak, így jelenleg a 60 Ft-tal, azaz 4.060 Ft a szivar és szivarka termékek után a minimum fizetendő jövedéki adó. Ahogy a többi cigarettatermék esetében itt is kétféleképpen történik a fizetendő adó meghatározása, hiszen a minimum adó mellett szivar és szivarka termékek esetében egy másik adónem is szerepel, az ad valorem. A két kalkuláció közül pedig a magassabbik eredmény lesz a fizetendő jövedéki adó. Így tehát a jelenleg érvényben lévő jövedéki törvény alapján egy 870 Ft-os 10 szálas szivarka csomag után a fizetendő adóteher a következőképpen kerül kiszámításra:
Minimum adó: 4.060 Ft / 1.000 x 10 = 40,6 Ft
Ad valorem: 870 x 14% = 121.8 Ft
A szivar és szivarka szegmensben alkalmazott minimum adó rendkívül alacsony. A magyar piacon elérhető termékek jóval magasabban árazottak, mint hogy a minimum adó legyen a fizetendő jövedéki adó. Ahhoz, hogy a minimum adó legyen a fizetendő adó, ahhoz a gyártóknak 285 Ft-ért kellene egy 10 szálas szivarka terméket forgalmazniuk. 7.3.3. A 2017-es Jövedéki törvény változásai és hatása50 2017. január 1-jével a szivar és szivarkák esetében is emelkedik a jövedéki adómértéke. Az új Jövedéki törvény értelmében a minimum adómértéke 4.120 Ft-ra emelkedik ezer szálanként. Az ad valorem mértéke nem fog változni, így továbbra is az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka.
Jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms417186/Fajtakod_20160901_UJ.pdf 50 Jövedéki adó fajtakódok 2017. január 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms429617/Fajtakod_20170101.pdf 49
38
Mivel Magyarországon a szivar és szivarka termékek ára jóval magasabb, minthogy a minimum adó legyen a fizetendő adó mértéke, így áremelkedés a jövedéki adóból kifolyólag nem várható. A dohánycégek stratégiáján, valamint az esetleges új termékek bevezetésekor kialakuló szituáció miatt várható árváltozás a piac ezen szegmensében.
39
8. MIÉRT KERÜL ENNYIBE EGY DOBOZ CIGARETTA? Magyarországon az elmúlt években a cigaretta árak hatalmas mértékben megemelkedtek. Az elmúlt négy évben KSH adatok alapján az látszik, hogy egy doboz cigaretta 400 forinttal emelkedett.51 Ennek a fő oka a folyamatos jövedéki adóemelés. Ahogyan az előzőekben említésre került, Magyarország az EU-s határértéket cigaretták tekintetében még nem érte el, így újabb és újabb cigaretta áremelkedésre számíthatunk, amelyet a 2017-es Jövedéki törvény alá is támaszt. Ha megvizsgálunk egy doboz, 2016 szeptemberi Jövedéki adótörvény szabályozás alá eső 1.000 Ft-os, 19 szálas cigaretta terméket, akkor a következőképpen alakul.
54,8% Jövedéki adó
21,3% ÁFA 13% Árrés 10,9% Gyártó Ábra 5: Egy doboz cigaretta árának komponensei 2016. szeptmber 1-jei Jövedéki törvény alapján
A fizetendő jövedéki adó egy ilyen termék esetében az 2016. szeptember 1-jével életben lévő szabályozás szerint, 15.700 Ft és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka ezer szálanként, tehát 548 Ft. Ezen felül a 21,3%-os ÁFA 213 Ft költséget jelent. A központi elosztóval kapcsolatos törvényi szabályozások miatt a cigaretta termékek esetében 13 százalékos árrést kell biztosítania a gyártónak az elosztó felé, tehát ez 130 Ft költséget eredményez. Összességében 891 Ft költsége van a gyártó, tehát 109 Ft bevétele van egy 1.000 Ft-os cigarettán a dohánycégeknek. Ebből a bevételből kell a gyártóknak az előállítási költségeket, a munkaerő bérköltségeit, valamint szállítási és raktározási költségeit fedezni.
51
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html
40
9. A DOHÁNYTERMÉKEK CSOMAGOLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA Az Európai Uniós irányelvek és szabályozások nem csak az előzőekben említett módon szól bele a dohányiparban. A jövedéki adó mellett a termékek alkotóelemeit, adalék anyagait is a tagállamoknak az uniós előírásoknak megfelelően kell a gyártás során figyelembe venniük. Napjainkban a dohányiparban és a dohányzók körében leginkább felkapottabb téma a dohánytermékek csomagolása és annak uniós szabályozása. A dohánypiac az elmúlt két évtizedben rengeteg változáson ment keresztül marketing szempontból tekintve. Régebben elképzelhetetlen volt egy Forma 1-es futam a West, Lucky Strike, Camel vagy a Marlboro márkák logói nélkül a versenyautókon. Mára már köztudott tény, hogy a dohánytermékek reklámozása tilos. Mivel a marketing szakemberek a reklám eszközével már nem élhetnek a dohánypiacon, így egyre inkább az egyedibb, figyelemfelhívó, dizájnos, ötletes csomagolási formák és megoldások felé fordultak. Nem ritka a limitált számú csomagolás, amellyel a fogyasztók figyelmét próbálják a gyártók megragadni és így a konkurenciától elcsábítani a dohányzókat. Az előzőekben említett polckép-szerződés mellett a csomagolás maradt az egyetlen olyan felület a marketing területén, ahol a fogyasztókat meg lehet szólítani, illetve befolyásolni, hogy ne a konkurencia termékét válassza. A cigaretta termékeken egyre nagyobb és nagyobb felületen jelennek meg egészségügyi figyelmeztetések. Ez a folyamat azonban nem állt meg. Az Európai Uniós irányelvek afelé tendálnak, hogy egységes csomagolással jelenjenek meg a termékek annak érdekében, hogy a fogyasztók számára, kevésbé legyenek vonzóak. 2012. december 1-je óta Ausztráliában már bevezették az egységes csomagolást. Az egységes csomagolás a gyártók szerint nem hozta meg a kívánt eredményt Ausztráliában, hiszen az olcsóbb termékek iránt nőtt a kereslet, valamint a dohányzók aránya a felnőttek és a fiatalkorúak között nem csökkent jelentősebben. Ezzel szemben az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai szerint a dohánytermékek értékesítése 3,4%kal csökkent az egységes csomagolást bevezető első évet követően. A hivatal adatai szerint 2010-ről 2013-ra 15,1%-ról 12,8%-ra csökkent a dohányzók aránya a 14 év fölöttiek között. Ez az arányszám a 18 év felettieknél 15,9%-ról 13,3%-ra csökkent.52,53
52 53
https://www.allianz.com.au/life-insurance/news/the-impact-of-plain-packaging-for-cigarettes http://www.health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/tobacco-kff
41
9.1. Tobacco Products Directive 254 55 Magyarország az Európai Unió által meghatározott 2014/40/EU Irányelvnek megfelelően 2017. május 20-tól bevezeti az úgy nevezett TPD2, Tobacco Products Directive 2 által meghatározott dohánytermékek csomagolási előírásait. Ezzel számos fontos intézkedés és szabályozás lép életbe. Magyarországon a TPD2 szabályozások az európai uniós szabályozásokon túl megy és még szigorúbb és szabályozottabb. Jelenleg a dohánytermékek elő- és hátoldalán 50 százalékban tartalmaznak egészségvédő figyelmeztetéseket, amelyek képi és szöveges formában jelennek meg. Az új rendelkezés értelmében ez az arány 65 százalékra fog emelkedni. Ezek a figyelmeztetések három csoportba vannak sorolva. A figyelmeztetéseket évente cserélni kell, hogy a lehető legtöbb figyelmeztetés eljusson a fogyasztók felé.
Ábra 6: Angol nyelvű minta cigaretta doboz a Tobacco Products Directive 2 Irányelv életbe lépésével Forrás: http://ec.europa.eu/health//sites/health/files/tobacco/pics/2015_tobacco_products_high.jpg
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU Irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 55 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 54
42
A dohánytermékek oldalsó oldalát legalább 50%-ban egészségvédő figyelmeztetésnek kell borítania. Az egyik oldalon „A dohányzás halált okoz - szokjon le most!”, míg a másik oldalon pedig „A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz.” feliratokat kell nyomtatni. Az összes egészségvédő feliratot és képet 1 milliméter vastag fekete szegéllyel kell körbevenni. A csomagoláson nem lehet megjeleníteni félrevezető vagy figyelemfelkeltő szövegeket, mint például, természetes, organikus. Az elmúlt évek során a mentolos cigaretta termékek, illetve az ízesített kapszulás cigaretták egyre népszerűbbek lettek a dohányzók számára. 2017. májusától kapszulás cigarettákat nem lehet majd forgalmazni Magyarországon. Csak mentolos ízesítésű, nem kapszulás cigarettákat lehet vásárolni a hagyományos cigaretták mellett. Azonban ezek a termékek is betiltásra kerülnek 2019. május 20-ától. A szabályozással a nagy kiszerelésű finomra vágott dohánytermékektől a gyártóknak és a fogyasztóknak el kell búcsúzniuk. Míg jelenleg akár 200 grammos termékeket is lehet vásárolni, a törvényben meghatározottak alapján a finomra vágott dohánytermékeket csak 30 grammos, 40 grammos és 50 grammos formában lehet gyártani. Az uniós irányelv csak azt határozza meg, hogy minimum 30 grammos csomagokat lehet gyártani. A kiszerelés a cigaretta szegmensben is változni fog. A magyar cigaretta piacra leginkább jellemző kiszerelési forma a 19 szálas doboz. Az új szabályozás értelmében minimum 20, de maximum 25 szálas cigaretta dobozok bocsáthatók szabad forgalomba. Szivarkák esetén is hasonló változás lép életbe, ugyanis ott minimum 5 szálas kiszereléseket kell a dohány cégeknek gyártaniuk. A TPD1-es termékeket a központi elosztó raktáraiba 2017. február 28-ig lehet beszállítani a dohány cégeknek. A dohányboltokban 2017. május 19-éig lehet ezeket a csomagolású termékeket értékesíteni. Ezután csak és kizárólag a TPD2-es szabályozásnak megfelelő dohánytermékeket lehet forgalomba hozni és vásárolni. A dohánytermékeket Magyarországon regisztrálni kell a hatóságoknál, amely procedúra során minden összetevőt és adalékanyagot, valamint a külső megjelenési tulajdonságot 43
rögzíteni kell. A 2016. augusztus 20-a előtt regisztrált termékeket az előző bekezdésben foglaltak szerint lehet forgalomba hozni. Az új termékeket, amelyek ezen időpont után kerültek regisztrációra a hatóságoknál, azokat csak és kizárólag a későbbi alfejezetben taglalt egységes csomagolásnak megfelelően lehet szabad forgalomba bocsátani. Az uniós irányelv előírja, hogy 2019. május 20-tól az Európai Unió teljes területén be kell vezetni az úgy nevezett Track & Trace-t, árukövetést. Az intézkedés célja a feketekereskedelem visszaszorítása, ebből kifolyólag pedig a tagállamok nagyobb bevételre tennének szert. 9.1.1. A TPD2 gazdasági hatása A TPD2 bevezetésével az európai uniós irányelv célja a dohányzás visszaszorítása. Ennek érdekében nagyobb területen helyezkednek el a csomagoláson a figyelemfelhívő képes és szöveges üzenetek. Ennek következménye
egyre kisebb hely marad a gyártók
marketingeseinek a brandingre, az egyedi, figyelmet megragadó csomagolásra. Azonban nem csak ezeknek köszönhetően várható a dohányzók és az elszívott cigaretta szálak számának a csökkenése. A TPD2-nek az árakra gyakorolt hatása is van. Mivel az irányelv kimondja, hogy a cigaretta termékeknek minimum 20 szálasnak kell lenniük, így a magyar piac 19 szálas termékeinek át kell állniuk a 20 szálas kiszerelésre. Ebből kifolyólag ez extra költséget jelent dobozonként az adózás miatt, hiszen az egy dobozra jutó adó alapja ezer szálban van kifejezve. Tehát egy dobozban minél több szál cigaretta van, annál több adót kell megfizetni egy doboz cigaretta után a gyártóknak. Ahhoz, hogy a gyártók az előzőekben említett hasznot megtartsák egy doboz cigarettán újabb áremelés várható. Figyelembe véve a multiplikátor hatást, hiszen a végső fizetendő adóban két százalékos elem is található az ad valorem és az ÁFA, így a gyártóknak a plusz egy szál cigaretta áthárítása miatt 33 forintot kell emelniük a 2017. január 1-jétől életbe lépő jövedéki adó mértékkel számolva. Ebből a piac valószínűleg 40 forintos emelkedésre számíthat, hiszen a gyártók nem szeretnék a 3 forintot költségként magukénak tudni, így valószínűsíthető, hogy felfelé fognak kerekíteni.
44
9.2. Egységes csomagolás Az egységes csomagolás bevezetéséről a WHO FCTC 13. cikkelye56, valamint a 2014/40/EU Irányelv rendelkezik. Az egységes csomagolás bevezetésének alapvető célja a dohányzás visszaszorítása mind a felnőttek, mind a fiatalkorúak körében. Az egységes csomagolás bevezetésének azonban nem egyöntetű a fogadtatása. A dohánycégek egyértelműen az egységes csomagolás ellen kampányolnak. A Philip Morris és a British American Tobacco bíróságra vitte az ügyet, azonban a pert elvesztette a legmagasabb EUs bíróság ellen.57 Ugyan az európai uniós irányelv nem írja elő kötelezően az egységes csomagolás bevezetését, de szabadkezet ad a tagállamoknak, hogy az irányelv szabályozásain túl megszorító intézkedéseket alkalmazzanak. A világon először Ausztrália vezette be az egységes csomagolást 2012. december 1-jén.58 Az intézkedésnek vegyes volt a fogadtatása és a visszhangja, ugyanis vannak, akik az egységes csomagolásnak tudják be, hogy a dohányzók száma tovább csökkent Ausztráliában. A gyártók természetesen az jogszabály ellen vannak, hiszen eltűnik a hosszú évek során felépített márkájuk, az egyediség, valamint úgy vélekednek, hogy az egységes csomagolás bevezetésével nő a fekete kereskedelem. Magyarország élt a lehetőséggel és a TPD2 irányelven túl, az egységes csomagolás 2019-es bevezetése mellett döntött. A szabályozás rendkívül szigorú keretek közé teszi a dohánytermékek csomagolását, külső megjelenését. A
törvény
értelmében
minden
dohánytermék
csomagolásának
és
minden
gyűjtőcsomagnak a FORMULA GUIDE/solid matte színskála PANTONE 448 M színkódjának megfelelő színűnek kell lennie. A csomagoló alapanyagnak fehér színűnek és
56
Guidelines for implementation of Article 13 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control http://www.who.int/fctc/guidelines/article_13.pdf Letöltés dátuma: 2016.09.27 57 http://www.independent.co.uk/news/business/news/tobacco-companies-lose-eu-court-appeal-over-plainpackaging-rules-a7012471.html 58 http://health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/tobacco-plain
45
mattnak kell lennie. A csomagolásokon nem lehetnek díszítő elemek, mélyedések, valamint dombornyomást sem alkalmazhatnak a gyártók.59
Ábra 7: 2019. május 21-től kapható cigaretta termék egységes csomagolása Forrás: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/03172/cigs_3172738b.jpg
A csomagoláson a márka neve alatt az adott márka variánsának megnevezése szerepelhet. Egy JTI termék esetében úgy tehát felül a „Brand name” helyén szerepelne a Camel felirat, alatta pedig kisebb betűkkel, hogy Filters. Ez a két elem maximum egy-egy sort foglalhat el, tehát a gyártók nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy hosszabb nevet adnak termékeiknek, márkáiknak azért, hogy jobban felhívják magukra a figyelmet. A márkának és a variánsnak a PANTONE Cool Gray 1 M színkódnak megfelelő színűnek, betűtípusa pedig Helveticának kell lennie. A márka maximum 14-es betűmérettel szerepelhet, a variáns megnevezése pedig a 10es betűméret megengedhető legnagyobb. Csak a szavak kezdőbetűi írhatók nagybetűkkel, a többit kicsivel kell írni. Az előbb említettek semmilyen módon sem takarhatják el az
39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 59
46
figyelmeztető képeket. A márka és variáns csak a doboz vagy csomag fő oldalain jelenhetnek meg egyszer-egyszer, a képek alatt középre igazítva vagy mellettük szintén középre igazítva. A csomagolás bélése kizárólag matt fehér vagy ezüst színű lehet, amelyeket szintén nem díszíthet dombornyomás, bemélyedés, díszítő elem. Magyarul még a doboz belsejében, ami vásárlás előtt és után nem látszik, csak akkor, amikor a terméket kibontják és rágyújtanak az első szál cigarettára. A termékek alsó oldalán vagy egyik oldalsó részén fel lehet tüntetni a vonalkódót, valamint a nyomon követés céljára szolgáló vonalkódot. A kormányrendelet rendkívül alapos, még a cigarettaszálakra is kitér. A cigarettapapír csak fehér színű lehet, a füstszűrő látható része fehérnek, a füstszűrőt borító papírnak pedig vagy fehérnek vagy barna, parafa színűnek kell lennie a rendelet alapján. A cigarettaszálakra a füstszűrőhöz lehető legközelebb, PANTONE 444 M színnel, körkörösen szerepelhet egyszer a márka neve és variánsa feliratozva, egy-egy sort elfoglalva jelenhet meg, szintén Helvetica betűtípussal.
47
10. AZ
EGYSÉGES
CSOMAGOLÁS
BEVEZETÉSÉNEK
A
HATÁSÁNAK
VIZSGÁLATA Az dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetésével a WHO célja a dohányzók számának csökkentése mind a fiatalkorúak, mind a felnőttek körében és a dohányzásból kialakuló halálozások számának csökkentése. Azért, hogy megvizsgálhassuk, hogy Magyarországon milyen hatása lenne az egységes csomagolás irányelvének alkalmazásának, ahhoz alapul szolgálhat Ausztrália, mint az első ország, ahol bevezetésre került az egységes csomagolás. 2013-ban lépett hatályba az egységes csomagolással kapcsolatos jogszabály a szigetországban. Kutatások és statisztikai adatok állnak rendelkezésre 2014-ből és 2015-ből, amelyek esetleges következtetésekre adathatnak alapot. Magyarországon az egységes csomagolásnak a hatását még nem lehet vizsgálni, hiszen a jogszabály értelmében 2019. május 20-tól lesz kizárólag egységes csomagolás a dohánypiacon. Azonban a magyar fogyasztói szokások vizsgálatára, a dohánytermékek csomagolásának a fontosságának vizsgálatára a 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés, valamint a 2013-as Felnőtt Dohányzás Felmérés alapul szolgálhat. A szakdolgozat megírásához saját kutatás elkészítése is segített. A kutató munka során egy 14 kérdésből álló kérdőív kitöltésével igyekeztem a magyar piac, a magyar emberek fogyasztási szokásait felmérni, valamint előzetes véleményükre voltam kíváncsi az egységes csomagolással kapcsolatban. A fogyasztói szokások és az egységes csomagolással kapcsolatos szabályok ismerete és ezek összevetése következtetések megalapozására szolgálhatnak. A 2013-as magyar felmérések, az ausztrál precedens és a saját kutatómunka összevetésével igyekszik a szakdolgozat bemutatni, hogy milyen hatással lenne a magyar dohányzókra az egységes csomagolás bevezetése.
48
10.1.
Ausztrália és az egységes csomagolás
2010 áprilisában az ausztrál kormány bejelentette azt a rendeletet, amely a dohánytermékek egységesítését írta elő.60 Ausztrália volt az első a világon, aki bejelentette az egységes csomagolást a dohánytermékekre vonatkozóan. A törvény 2012. december 1-jétől lépett hatályba és értemében az összes dohánytermék csak az egységes csomagolás előírásainak megfelelő
formában
kerülhetett
eladásra.
Ausztráliában,
az
egységes
csomagolás
bevezetésének eredményeiről számos kutatás létezik, amelyek tanulmányozása után és a magyar fogyasztói magatartást figyelembe véve későbbi következtetésekre kerülhet sor.
A dohányzás gyakoriságának alakulása a legalább 14 évesek körében 1990 és 2010 között
Ábra 8: A dohányzás gyakoriságának alakulása a legalább 14 évesek idősebbek körében 1990 és 2010 között Forrás: Post-Implementation Review Tobacco Plain Packaging 2016, 7. oldal
60
http://www.austlii.edu.au/au/journals/UMelbLRS/2010/8.html
49
A fenti ábrán az egyes szabályozások és intézkedések bevezetésének ideje és annak hatása látható. 1991-ben a nyomtatott sajtóban szereplő reklám tilalma, majd az 1992-es jövedéki adóemelés nem járt sikerrel. 1991-ról 1993-ra 24 százalékról 25 százalékra emelkedett az ausztrál dohányzók aránya a teljes lakossághoz képest, magyarul minden negyedik ember dohányzott a legalább 14 évesek körében. A dohányzás csökkenő tendenciáját a dohánytermékek reklámozásának teljeskörű betiltása indította el. Ezt követően 1995-ben, az egészségfigyelmeztetések megjelenése a termékeken tovább csökkentette a dohányzók arányát. Ettől kezdve, lineárisan csökkent évről évre a dohányzók aránya köszönhetően a Nemzeti Dohány Kampánynak, valamint az éttermekben és szórakozóhelyeken való füstmentes intézkedés bevezetésének. A vizsgált időszak csúcspontjához, 1993-hoz képest, az ezredforduló kezdetére a legalább 14 éves lakosság körében 6 százalékkal csökkent a dohányzók aránya. A tendencia folytatódott, egyre csökkent a dohányzók aránya, viszont nem volt ekkora ütemű csökkenés megfigyelhető. 2001-ben betiltották az értékesítési helyeken való reklámozást, ez további csökkenést eredményezett. 2007-ben megjelentek a termékeken az egészségfigyelmeztető szövegek mellett a képi figyelmeztetések is. Utóbbinak köszönhetően közel két százalékkal csökkent a dohányzók aránya, így 2010-re a lakosság legalább 14 éves részének 14,7 százaléka dohányzott.61 Ausztrália az egységes csomagolás bevezetése mellett döntött annak ellenére, hogy már ezt megelőzően is számos szabályozással próbálták a dohányzók számát csökkenteni. Az ausztrál dohányzók aránya magas volt az egységes csomagolást megelőzően és az az egységes vélemény, hogy a dohánytermékek csomagolása ösztönző hatással van a fogyasztók számára. Ezért, ha egy egységes, abszolút nem dizájnos formát öltenének a termékek, valószínűsíthető, hogy a dohányzók száma csökkenne. 2015. november 24-én újabb felmérés látott napvilágot. A kutatást a Cancer Council Victoria végezte, ami a gimnáziumi tanulók dohányzási szokásait elemezte. Ez a felmérés több,
61
Post Implementation Review, Tobacco Plain Packaging 2016, Australian Government, Department of Health,,7. oldal, http://ris.pmc.gov.au/sites/default/files/posts/2016/02/Tobacco-Plain-Packaging-PIR.pdf
50
mint 23.000 diák bevonásával készült, akik 12 és 17 év közöttiek voltak. A kutatás 2014. júniusától decemberéig tartott. A kérdőív kiértékelése után azt állíthatjuk, hogy Ausztráliában a fiatalkorúak körében csökkenő tendencia figyelhető meg a dohányzási szokásokat tekintve. A 12 és 15 év közöttiek körében a dohányzók aránya a legalacsonyabb volt 1984 óta. 2008 és 2011-es felmérések alapján az aktív dohányzók aránya a 12 és 17 évesek között 7 százalék volt. Ez a szám a 2014 felmérés alapján kettő százalékkal kevesebb, azaz 5 százalékra csökkent. Egyre több fiatalkorúnak nincs tapasztalata a cigarettával. A 12 évesek 94 százaléka, míg a 17 évesek 61 százaléka még sohasem próbált ki dohányterméket. 62 2015. november 25-én a National Drug Strategy Household Survey eredményeit tették közzé Ausztráliában. A felmérés résztvevői legalább tizenkét évesek voltak és összesen 23.855 ember vett részt benne Ausztrália minden részéről. Az eredmények ezen kutatás alapján is csökkenő tendenciát mutatnak. A 14 éves vagy idősebb naponta dohányzók arányában 2007-ről jelentős csökken figyelhető meg 2013-ig. 2007-ben 16,6% százaléka, 2010-ben 15,1 százaléka és végül 2013-ban 12,8 százaléka a legalább 14 éves lakosságnak volt napi szinten dohányzó. A legalább 18 éves lakosság körében is csökkent a mindennap rágyújtó lakosság aránya, 2007-es 17,5 százalékról 2013-ban 13,3 százalék volt. A felmérés alapján egyre később próbálják ki a cigarettát a fiatalok, 16 évesen szívják el első cigarettájukat az ausztrál fiatalok. Ennek a felmérésnek az eredményei is azt bizonyítják, hogy továbbra is magas a 12 és 17 év közötti cigarettát ki nem próbáló fiatalok aránya. 95 százaléka a fiatalok előbb említett köre még soha nem próbálta ki a cigarettát. Ezzel szemben pozitív eredmény figyelhető meg a 18 és 24 évesek körében. Ebben a korosztályban 2010-ben az emberek 72 százaléka még nem próbálta ki a cigarettát. A 2013-as eredmények alapján ez a mutató 77 százalékra emelkedett, amely óriási pozitív fejlődésnek mondható. A felmérés alapján elmondható, hogy a felnőttkorúak körében, a 18 és 49 éves korosztályban, is csökkent a dohányzási hajlandóság. A heti cigaretta szál fogyasztás is csökkent. 2010-ben hetente 111
Australian secondary school students’ use of tobacco in 2014 Report http://www.nationaldrugstrategy.gov.au/internet/drugstrategy/Publishing.nsf/content/BCBF6B2C638E1202CA2 57ACD0020E35C/$File/Tobacco%20Report%202014.PDF (Letöltésd dátuma: 2016.10.02) 62
51
szál cigarettát fogyasztottak átlagosan, míg 2013-ban ez az átlag 96 szálra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel egy doboz cigarettával kevesebbet szívtak el az emberek.63 2015. december 8-án bemutatott Nemzeti Egészségügyi Felmérés (ABS National Health Survey) Ausztrália minden területét érintette, az elhagyatott részektől egészen az urbanizált területekig. A felmérésben 15,000 háztartás, összesen 19,000 fője vett részt. A kutatás 2014 júniusától 2015 júliusáig tartott. Ausztráliában a lakosság 18 éves vagy idősebb részének a naponta dohányzók aránya a 2011-12-es 16.1 százalékról 14.7 százalékra csökkent, ez azt jelenti, hogy körülbelül 2.6 millió ausztrál lakost dohányzik naponta. A kutatás alapján következtetéseket vonhatunk le a teljes lakosságra tekintve. Az ausztrál férfiak 16.9 százaléka, a női lakosság 12.1 százaléka szív el naponta legalább egy szál cigarettát. Életkort tekintve, a 18 és 44 éves lakosság 16.3 százaléka dohányzik naponta, ez a mutató a 44 évnél idősebb lakosság esetében 12.7 százalék. A megkérdezettek 31.4 százaléka már letette a cigarettát, ex-dohányos, míg 52.6 százalékuk sohasem próbálta ki ezt a káros terméket. 64
A dohányzók arányának alakulása a 18 éves vagy idősebb lakosság körében 2001 és 2015 között 28%
27,2% 26,2%
26% 24% 22%
22,3%
23,0% 21,3%
19,1%
20% 18%
21,2%
18,3%
20,3% 19,0%
16% 14%
16,3% 14,1%
16,9% 14,7% 12,1%
12% 10% 2001
2004-2005
2007-2008
2011-2012
2014-2015
Ábra 9: A dohányzók arányának alakulása lakosság Férfiak a 18 éves Nőkvagy idősebb Teljes lakosságkörében 2001 és 2015 között Forrás: http://www.health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/tobacco-kff
63 64
http://www.aihw.gov.au/alcohol-and-other-drugs/ndshs-2013/ch3/ http://www.health.gov.au/internet/mai n/publishing.nsf/Content/tobacco-kff
52
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Ausztráliában mind a dohányzók aránya, mind az elfogyasztott dohánytermékek mennyisége csökkent a 2012-es egységes csomagolás bevezetése óta a teljes lakosságot tekintve. Fontos azonban kiemelni és érdekes megfigyelni, hogy a csökkenés mértéke nem változott 2012 decembere óta. Így tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a további csökkenés az egységes csomagolásnak köszönhető. A gyártók pont ezt kihangsúlyozva próbálnak az egységes csomagolás ellen fellépni és jogi útra terelni az ügyet, hogy az egységes csomagolás bevezetését kikerüljék. 10.2.
Dohányzási szokások Magyarországon
10.2.1. Fiatalkorúak dohányzási szokása65 A fiatalkorúak dohányzási szokásáról a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredményeinek tanulmányozása után tudhatunk meg többet. A felmérésben 13 és 15 év közötti tanulók vettek részt. A kérdőívek kitöltése tanórák keretében zajlott 2013. október 21. és november 27-e között. 103 intézményben összesen 4.018 tanuló töltötte ki a kérdőívet.66 A megkérdezettek 9,5 százaléka dohányzik naponta, és a naponta dohányzók között a fiúk szerepelnek nagyobb részben. Alkalmi dohányosnak vallotta magát a megkérdeztettek 21 százaléka, ebben dohányzók ezen kategóriájában is a fiúk voltak többségben. A válaszadók 69,5 százaléka válaszolta azt, hogy nem dohányzó. Értelemszerűen, az előző két válaszból adódóan a nem dohányzók körében a lányok szerepeltek többségben. A tanulók közel fele, 45,5 százaléka próbálta már ki a dohányzást, illetve a válaszadók 30,5 százaléka, közel harmada fogyaszt valamilyen dohányterméket. Ami a magyar dohánypiacra általánosságban jellemző, az a fiatalkorúak esetében is igaz, hogy a cigarettát fogyasztók aránya alacsonyabb, mint a kézzel sodort vagy töltött cigarettát fogyasztóké. A naponta dohányzók 9 százaléka szív cigarettát, 14,5 százaléka pedig sodort cigarettát fogyasztott az elmúlt 30 napban. A dohányzók közül még 6 százalék szívott szivart, 5 százalék szivarkát, 4 százalék
Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2013 http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/01_GYTS_2013_osszefoglalo_tanulmany .pdf 66 http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/GYTS_2013_tenylap_20140528.pdf 65
53
szívott pipát. Kimagasló a vízipipa fogyasztás aránya, ugyanis a kérdőív kitöltését megelőző 30 napban a válaszadók 17 százaléka szívott vízipipát. Alacsony a tubák, rágható dohányt fogyasztók aránya, hiszen csak két százalék, ezzel ellentétben az e-cigarettát fogyasztók aránya magas, kilenc százalék. Elrettentő szám, hogy azok közül a 13-15 éves tanulók közül, akik már kipróbálták a cigarettát, közel negyede, 21,5 százaléka 10 éves kora előtt gyújtott rá először. Ami szintén figyelemre méltó adat a kutatás alapján, sajnos negatív értelemben az az, hogy a ne dohányzók ötöde véli úgy, hogy látott rá esélyt, hogy a kitöltést követő évben elkezd dohányozni. A felmérés a Nemzeti Dohányboltokkal kapcsolatosan érdekes eredményt mutat. A kormány célja a Trafiktörvény bevezetésével az volt, hogy a fiatalkorú dohányzást visszaszorítsák úgy, hogy nehezebben elérhetővé, jobban ellenőrizhető keretek közé tegyék a dohánytermékek vásárlásának lehetőségét. A kérdőívet kitöltő több, mint 4.000 tanuló közül, akik mindegyike 18 év alatt van, azaz be sem mehetne egy dohányboltba, 20 százaléka vásárol trafikban dohányterméket és ezek közül a felétől el sem kérték a személyigazolványát. A dohányzók 13 százaléka pedig otthon dohányzik. Megállapítható, hogy a fiatalkorú dohányzók aránya magas. A fiatal dohányosok 42 százaléka szeretne leszokni a dohányzásról, 61 százaléka a válaszadóknak meg is próbálta a megelőző évben, azonban 35 százalékuk úgy érzi, hogy reggeli ébredést követően rá kell gyújtania. A fiataloknak a kérdőívben a dohányzás és a média, reklámok kapcsolatáról feltett kérdésekre is kellett válaszolniuk. A kitöltést megelőző 30 napban a tanulók 61 százaléka látott dohányzásellenes reklámot a televízióban, 38 százalékuk látott leszokást elősegítő hirdetést, reklámtáblát, ugyanilyen figyelmeztetést pedig 45 százalékuk látott újságban vagy magazinban. 59 százaléka a megkérdezettnek látott hasonló hirdetést az interneten. Szinte minden kitöltő, 91 százalékuk, látott az válaszadást megelőző 30 napban dohányzó színészt a televízióban, moziban.
54
10.2.2. Felnőttek dohányzási szokása67 2013-ban a felnőttek körében is elkészült a fiatalkorúakhoz hasonló felmérés, amely a dohányzási szokások vizsgálatáról szól. Az adatfelvételt a Bellresearch Kutatási és Tanácsadó Kft. és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ végezte. Összesen 1.574 felnőtt válaszolt a feltett kérdésekre. A felmérés alapján megállapítható, hogy a felnőttek 19%-a dohányzik naponta. Ez kétszer akkora, mint a fiatalkorúaknál felmért arány. Alkalmi dohányzók aránya 2%, a lakosság 57%-a pedig nem dohányzó. 2013-ban a leszokottak aránya a teljes lakosság 22%-a. A kutatás megvizsgálta iskolai végzettség alapján a dohányzók arányának megoszlását. Iskolai végzettséget tekintve, a középiskolai végzettséggel, érettségivel rendelkezők vannak a legnagyobb arányban. A dohányzó férfiak 31 százaléka, a nők 21 százaléka tartozik ebbe a rétegbe. Érdekes, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkező dohányzó nők aránya alacsonyabb, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké. Fogyasztási szokásokat tekint 2012-ről 2013-ra nagymértékű csökkenés figyelhető meg. Cigaretta termékek fogyasztása 3,26 milliárd szállal, sodort, illetve töltött cigaretta termékek fogyasztása 0,74 milliárd szállal csökkent. A felmérés alapján 2013-ban összesen 8.3 milliárd szál dohánytermékeket fogyasztottak a magyarországi dohányzók. Ebből a tényből, hogy a cigaretta termékek fogyasztása hatalmas mértékben csökkent, míg a dohánytermékek fogyasztása akár normális mértékűnek is mondható, arra lehet következtetni, hogy a 2013-ban bekövetkezett nagymértékű áremelés a fő mozgatórugója a csökkenésnek. A dohányzó válaszadókat megkérdezték arról, hogy változott-e a dohánytermékek beszerzésének a nehézsége a Trafiktörvény bevezetésével. A válaszadáskor négy lehetőség közül választhattak. A dohányzók 3%-a szerint könnyebb lett a dohánytermékek beszerzése. Több, mint harmaduk, 36 százalékuk vélte úgy, hogy nem változott, ugyanolyan nehéz beszerezni, mint a törvény életbe lépése előtt. 38 százalékuk úgy vélekedett, hogy nehezebb, és 21 százalékuk szerint pedig sokkal nehezebb lett a dohánytermékek beszerzése.
67
http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/17_evnel_idosebb_lakossag_dohanyzas_f elmeres_II_honlapra_20140128_v2.pdf
55
Azok közül, akik abbahagyták a dohányzást legalább egy év cigarettázás után, azokat megkérdezték, hogy miért hagyták abba. A válaszadók legnagyobb része, 58 százaléka a saját egészségének védelme miatt hagyott fel ezzel a káros szenvedéllyel. Második indoknak pedig az előbb említett, magas árat jelölték a válaszadók, hogy amiatt tették le a cigarettát. A megkérdezettek 62 százaléka megpróbált, 25 százaléka pedig le szeretne szokni a dohányzásról.
56
10.3.
Dohányzási szokások 2016-ban
Az előzőekben bemutatásra kerültek a magyarországi dohányzási szokásokról készült 2013-as eredmények. A 2016-os helyzet bemutatásához a szakdolgozathoz saját kutatómunka szolgál alapul. Online kérdőív formájában készült felmérést 294 személy töltötte ki. A kérdőív teljes mértékben anonim volt. A felmérésben résztvevők főként fiatal és középkorú felnőttek, akik főállásban dolgoznak, emellett még nagy részben főiskolai, egyetemi hallgatók vettek részt. A kérdőív első részében demográfiai és társadalmi adatok felmérése történt. A 294 fő válaszadónak 65,3 százaléka nő, 34,7 százaléka férfi volt. Az életkor megoszlását tekintve az első kategória, ami kialakításra került, az a 14-18 éves kora volt. Az oka ennek az, hogy ez a csoport főként a középiskolai, gimnáziumi hallgatókat jelenti. A következő csoport a 19-24 évesek csoportja, ez a főiskolai, egyetemi hallgatókat jelenti. A 25 és 30 év közöttiek pedig a fiatal felnőttek, ebbe a csoportba pályakezdők, friss diplomások, fő állású dolgozók, valamint mesterképzéses hallgatók tartoznak. A további kategóriák tízesével lett kialakítva a nyugdíjas korig. A válaszadók legnagyobb része, 47,3 százaléka 19 és 24 év közötti. A 25 és 30 év közöttiek aránya 12,9 százalék, a 31-40 év közöttieké pedig 25,5 százalék. 3 fő fiatalkorú kitöltő volt, a többi válaszadó pedig 41 és 65 év közötti volt. Foglalkozást tekintve a válaszadók a fent említett szempontok szerint oszlanak meg. Legtöbben fő állású dolgozók, pontosabban a válaszadók 66,7 százaléka. A második legnagyobb csoport pedig a főiskolai, egyetemi hallgatók 28,6 százalékban. Érdekesség, hogy a 19-24 évesek csoportjában hasonló arányban vannak a tanulók és a dolgozó emberek. A 294 válaszadó közül 277 fő próbálta már ki a cigaretta a felmérés szerint, ez 94,2 százalékot jelent. Azok a válaszadók közül, akik kipróbálták a cigarettát 14 évesen próbálták ki. A dohányzást kipróbálók közül 58-an 14 évesen, 42-en 15 évesen, 51-en 16 évesen, 31-en 17 évesen, valamint 17-en 18 évesen próbálták ki a cigarettát. A 277 főből, aki kipróbálta a dohányzást, 199-en 14 és 18 év között próbálták ki. Ez azt jelenti, hogy főként a középiskolai, gimnáziumi évek alatt próbálják ki először a cigarettát a fiatalok. A 14 éves kornál előbb 49en próbálták ki a dohányzást, felnőttként pedig 29-en gyújtottak rá először. 57
A kérdőívet kitöltők fele, 50,7 százaléka vallja magát dohányzónak. A 143 fő dohányzóból 112-en cigarettát, 25-en töltött cigarettát, 6-an pedig sodrott cigarettát fogyasztanak. A káros szenvedély hódolói közül 113-an mindennap rágyújtanak, 25-en alkalmanként dohányoznak. Hetente, hétvégente a dohányzók közül 7-en fogyasztanak dohányterméket. Ez arra adhat következtetést, szinte eltűnt az a dohányzói réteg, amelyik hétvégén szórakozás közben dohányzott, köszönhető ez annak, hogy Magyarországon éttermekben, bárokban, klubbokban dohányozni nem lehet. A kérdőív ezen szakaszáig az általános dohányzási szokásokról kaptunk képet. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk az egységes csomagolás bevezetésének lehetséges következményeit célzottabb kérdésekre van szükség. A válaszadóknak egy többválasztós kérdés keretén belül kellett kiválasztaniuk a számukra legfontosabb szempontokat, amik alapján dohányterméket vásárolnak. Erre a kérdésre azért volt szükség, hiszen az egységes csomagolás szabályai ismertek, a megjelenéstől a kiszerelésig minden. A dohányzók válaszai alapján a legfontosabb választásai szempontok:
Dohánytermékek vásárlásának legfontosabb szempontjai Ízvilág
25
8
8
5 19
5 63
Márkaismertség
97
Prémium minőség
15
Olcsó ár
32
Dohánytermék erőssége 65 58
Mentolos kapszulás termék Egyéb kapszulás termék
22
59
Design Mentolos ízesítésű cigaretta Nagy kiszerelésű OTP Kis kiszerelésű OTP
Ábra 10: Dohánytermékek vásárlásának legfontosabb szempontjai saját kutatás alapján
58
A kérdőíves felmérés eredménye alapján a legfontosabb szempont a dohánytermék ízvilága. Ezalatt az értendő, hogy magának a dohánylevélnek milyen íze van, mennyire keserű, mennyire csípős. Ez a szempont 97 jelölést kapott, azaz a dohányzók közel felének ez egy nagyon fontos szempont. Második legfontosabb szempont a márkaismertség volt. A magyar piacra elmondható, hogy a fogyasztók márkahűek, nagyon nehezen váltanak át másik márkára. Az új márkák a megjelenés pillanatában csak nagyon agresszív árstratégiával tudnak fogyasztókat megszerezni. Erre nagyon jó példa a Magyarországon legújabban megjelent világmárka, a Rothmans esete. Bevezetéskor és még most is nagyon alacsonyan tartja az árát. Az íz és márka mellett a minőség, méghozzá a prémium minőség fontos a válaszadók nagy részének. Ezt a választ igazolja az a tény, hogy hazánkban a cigaretta szegmensben egyértelmű piacvezető a Marlboro. Magas ára ellenére az egyik, ha nem a legkedveltebb cigarettamárka hazánkban és a világon egyaránt. Fontos szempont a dohánytermék vásárlásakor az termék erőssége. Ez a szempont 58 szavazatot kapott összesen, ebből 23 dohányzónak fontos, hogy a cigaretta vagy finomra vágott termék erős legyen, míg 35 fogyasztó pedig a gyengébb dohányterméket részesíti előnyben. A dohánytermékek erősségét a gyártók a csomagolással is jelzik. A dobozokon a sárga az alacsony, a kék a közepes és a piros csomagolás a legerősebb dohánytermékeket jelölik. Természetesen, más színű csomagolások is léteznek, például fehér, szürke, ezüst, fekete, arany vagy akár narancssárga. Hazánkban egyre inkább kedveltebbek a kapszulás dohánytermékek. A piacon először a mentol ízesítésű variánsok jelentek meg, és a mai napig ezek a legkedveltebbek. A sokszor pattintósnak is nevezett kapszulás termékek sikere annak köszönhető, hogy a fogyasztó maga dönti el, hogy éppen hagyományos cigarettát vagy ízesített mentolos vagy éppen mas ízű terméket szeretne szívni. Az egy kapszulás termékek esetében így két ízvilágot biztosít egy termék. A kérdőívet kitöltők válaszaiból is kiderül, hogy ez a termék variáns kedvelt a dohányzók körében, összesen 32-szer jelölték a dohányzók fontosnak ezt a szempontot.
59
A hagyományos, egy kapszulás termékek piaca tovabb bővült, hiszen megjelentek olyan termékek, amelyek ugyan egy, de mentoltól eltérő ízű kapszulavál rendelkeznek. Első ilyen termék volt a Benson & Hedges Purple cigarettája, amely erdei gyümölcsös ízesítésű volt. A gyártók tovább bővítették portfoliójukat és bevezették a dupla kapszulás termékeket. Eleinte mindkét kapszula mentolos volt, vagy ugyanaz a menta vagy egyik kapszula borsmenta, míg másik kapszula zöld menta volt. Ennél nagyobb újítás a Winston Blender termékhez fűződik, hiszen itt a két kapszulából az egyik erdei gyümölcsös ízesítésű volt. A dohányzók számára tehát egy dupla kapszulás terméken akár négy izvilágot is biztosíthat. A dohányzó válaszadók közül 15-en jelölték fontos szempontnak azt, hogy a mentoltól eltérő ízesítésű kapszula fontos szempont a vásárláskor. A kérdőív egyik fő célja az volt, hogy megtudjuk, hogy a fogyasztók számára mennyire fontos a csomagolás, a dizájn, a külső megjelenés, hiszen az egységes csomagolás bevezetésével a gyártók a termékek ezen tulajdonságávál nem fogják tudni megszólítani a fogyasztókat. A dohányzók válaszai alapján arra következtethetünk, hogy a csomagolás nem fontos, nem döntő szempont a vásárláskor. Mindösszesen 25 jelölést kapott a fogyasztük közül, amely rendkívül alacsony. A csomagolással, valamint a külső megjelenéssel közel azonos fontosságúnak mondható a termékek ára. A dohányzók közül 22-en jelölték az egyik legfontosabb szempontnak az olcsó árat, mint a vásárlás egyik döntő tényezőjét. Magyarországon és világszinten is megfigyelhető, hogy az alacsony árkategóriájú termékek az elmúlt évek során növelték piacrészüket. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban az olcsónak számító cigaretta termék is közel 1.000 forintba kerül és ha feltételezzük, hogy egy dohányzó naponta egy doboz cigarettát elszív, akkor az havi szinten 30.000 forintos kiadást jelent, amely egy minimálbérrel rendelkező személy esetében hatalmas kiadásnak számít. A dohányzók közül nyolcan jelölték fontosnak, hogy a cigaretta termék mentolos ízesítésű legyen. Ezalatt nem a kapszulás termékeket kell érteni, hanem az olyan termékeket, amelyben maga a dohány speciális eljárások során mentolos ízesítésű lesz. Erre a kérdésre azért volt fontos tudni, hogy mennyire fontos, hiszen 2017. május 21-től kapszulás termékeket nem lehet szabadforgalomba bocsátani és csak mentolos ízesítésű cigaretták lesznek kaphatók.
60
A főbb választásai szempotok az előbb említettek, azonban ezek mellett még számos szempont van, amely a fogyasztókat döntően befolyásolja. A nők körében kedvelt parfümdoboz fontosságát hatan jelölték. Ez a szám alacsony, de tükrözi a magyar piacot, hiszen ezeknek a termékeknek a piacrésze rendkívül csekély. Szintén a női dohányosokra jellemző, hogy slim vagy superslim, azaz vékonyszálú cigarettát fogyasztanak, hiszen ezek a cigaretták kecsesebbek, vékonyabban, nőiesebbek. A dohányzó válaszadók közül 19-en jelölték fontosnak, hogy egy cigaretta vékony szálas legyen. A férfiak, üzletemberek és azon dohányosok körében, akik élvezik a cigarettázás minden egyes pillanatát, akiknek szinte ez egy rituálé, kedvelt termék a hosszúszálás, másnevén a 100-as (dobozokon 100s-ként szokás jelölni). A hosszúszálas cigaretta hosszabb ideig tartó dohányzást biztosít, ezt azok a fogyasztók választják, akik lassan szívják, élvezni szeretnék a dohányzást, nem pedig cask nikotin szükségletüket óhatják csökkenteni. A felmérés tükrözi a hazai piacot, hiszen alacsony ezen variáns fogyasztóinak a száma és a válaszadók közül öten jelölték cask fontos szempontnak. A finomra vágott dohánytermékekre specializált szempont közül választhattak a válaszadók, hogy számukra melyik kiszerelés a fontosabb, a nagyobb, legalább 80 grammos, vagy a kisebb kiszerelésű, legfeljebb 60 grammos termék. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg még Magyarországon a 30 grammos termékektől egészen a 200 grammos termékig minden variáció elérhető. Kapható 60 grammos, 70 grammos, 110 és 140 grammos termék is. Nincs iparági szokás, a gyártók maguk döntötték el, hogy milyen nagyságú kiszerelést vezettek be a piacra. A kérdés azért bír jelentősséggel, mert 2017. május 21-től cask 30, 40 és 50 grammos termékek lehetnek a piacon, így a nagy kiszerelésű termékeket kedvelőknek új kiszereléssel kell helyettesítenük jól bevált választásukat. A kérdőív kitöltői között alacsony arányban szerepeltek a finomra vágott dohánytermékeket fogyasztók, azonban közülök nyolcan részesítik előnyben a legalább 80 grammos kiszerelést, míg hárman a kisebb, legfeljebb 60 grammos termék mellett teszik le voksukat. A fogyasztók, ahogy az előzőekben is említésre került, márkahűek. Alacsony az új termékek, illetve más márkák kipróbálásának a hajlandósága. A válaszadók közül mindössze három főnek volt fontos, hogy egy termék újdonságtartalma magas legyen.
61
A dohányzási szokások és vásárlási szokások, szempontok megismerése után fontos megtudni ahhoz, hogy az egységes csomagolás bevezetésének lehetséges hatásait előrevetítsük, hogy az egészség figyelmeztető kepi és szöveges felhívásokra a dohányzók hogyan reagálnak, hogyan vélekednek. A megkérdezettek kicsivel több, mint fele olvassa el a figyelmeztető feliratok, összesen a válaszadók 63,6 százaléka. Arra a kérdésre, hogy megnézik-e a dohányzás káros hatásaira figyelmeztető képet szinte ugyanekkora mértékben érkezett igenlő válasz, pontosan a felmérésben résztvevők 64,3 százalékük. A 2019. május 20-tól életbe lépő egységes csomagolásról már most a megkérdezettek háromnegyede, 75,2 százalékuk hallott. A nagy részarány nem véletlen, hiszen a médiában, internetes hírportálokon, közösségi oldalakon hatalmas port kavart, amikor is a kormány bejelentette, hogy 2019 közepétől kötelező lesz az egységes csomagolás bevezetése a cigaretta és finomra vágott dohánytermékek esetében.
“Vásárolna-e Ön cigarettát, ha így nézne ki egy doboz cigaretta?”
Ábra 11: 2019. május 21-től kapható cigaretta termék egységes csomagolása Forrás: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/03172/cigs_3172738b.jpg
A kérdőív utolsó előtti kérdésekor a válaszadók megismerkedhettek az egységes csomagolással, azzal, hogy 2019. május 21-től milyen formában találkozhatnak a 62
dohánytermékekkel és hogyan fog kinézni a jelenlegi kedvence cigaretta márkájuk doboza. A kép megtekintése után válaszolniuk kellett arra a kérdésre, hogy amennyiben így nézne ki egy doboz cigaretta, mint a fenti képen, továbbra is vásárolna-e cigarettát. Az egységes csomagolás mellett kampányolók valószínűleg meglepődnének a felmérés eredméyeinek láttán. A saját felmérés és kutatómunka válaszadói közül, a 145 fő dohányzóból 120-an azt válaszolták, hogy igen, továbbra is vásárolnának, hiszen nem számít a csomagolás. Ezt az előzőekben feltett kérdések igazolják is, hiszen a legfontosabb szempont a dohánytermékek vásárlásakor az ízvilág, a minőség és az ár, ezeket pedig az egységes doboz, csomag nem tudja befolyásolni. A dohányzzók közül 13-an válaszolták azt, hogy továbbra is vásárolna, de kevesebbszer gyújtana rá. Elhanyagolható azoknak a száma, aki azt mondták, hogy nem vásárolnának több cigaretta terméket. A nemleges választ adók közül négyen indokolták válaszukat azzal, hogy túl sok a dobozon a figyelemfelhívő üzenet, kép, heten pedig azért nem vennének több terméket, mert a dobozok egységesek, nem egyediek. Az utolsó kérdésben a válaszadóknak arra kellett felelniük, hogy kipróbálnának-e új márkát az egységes csomagolás bevezetésekor. A korábbiakban említett márkahűség és alacsony hajlandóság az új termékek kipróbálása kevésbé mutatkozott meg. 65-en azt válaszolták, hogy kipróbálna új márkát. Ez valószínűleg azok a fogyasztók válaszolták, akiknek a számára fontos a csomagolás, a dizájn és nem mindenekelőtt az ízt tekintik a legfontosabbnak. Az egységes csomagolás bevezetésével ugyanis eltűnnének a különbségek az gyengébb minőségű, és a prémium minőségű termékek között, csomagolást tekintve kifejezetten. 98 fő a válaszadók közül pedig továbbra is márkűnek vallotta magát, ugyanis azt válaszolta, hogy az egységes csomagolás bevezetésével sem próbálna ki másik márkát. A kérdőív kiértékelése után elmondhatjuk összefoglalva, hogy Magyarországon a dohányzással leginkább a középiskolai, gimnáziumi években ismerkednek meg a fiatalok. Aggasztó adat azonban, hogy nagyon sokan már az általános iskolában kipróbálják a cigarettázást. A dohányzók számára a legfontosabb az íz, a minőség és az alacsony ár. A magyar fogyasztók márkahűek, és számukra a csomagolás nem a legfontosabb tényező a dohánytermékek vásárlásánál. Hogy milyen hatása lesz az egységes csomagolás bevezetésének Magyarországon? Előre megjósolni nem lehet, de az előző felmérések alapján következtethetünk az esetleges változásokra.
63
10.4.
Hogyan vélekednek a gyártók?68
A gyártók egyöntetűen az egységes csomagolás bevezetése ellen érvelnek. Nagymértékű összefogás tapasztalható ebben a kérdésben, a gyártók a konkurenciával együttműködve próbálnak meg minden eszközt bevetni azért, hogy az egységes csomagolás bevezetését elkerüljék, illetve a lehető legtovább kitolják. A gyártók számokkal támasztják alá véleményüket. Úgy vélik, hogy az ausztrál bevezetés sikertelen volt, nem csökkent nagyobb mértékben a dohányzók száma. Emellett a feketekereskedelem felerősödésre számítanak, amely nem csak a gyártók, hanem a kormányok számára is negatív következményekkel, bevétel kieséssel járna.
Ábra 12: Ausztrál naponta dohányzók aránya, valamint a dohányzók arányának trendvonala 1991 és 2013 között Forrás: http://www.jti.com/in-focus/plain-packaging/
68
http://www.jti.com/in-focus/plain-packaging/
64
A gyártók úgy vélik, hogy az ausztrál felmérés adatai alapján nem bizonyítható, hogy az egységes csomagolás bevezetése felgyorsította volna a dohányzás csökkenését, hiszen a trendvonal továbbra is lineárisan csökken. A gyártók adatai alapján megfigyelhető, hogy a premium termékek piaca csökken, azonban az alacsony illetve a legalacsonyabb árkategóriás termékek piaca növekedett az egységes csomagolás bevezetése óta. A dohányzók tehát egyre inkább az alcsony áras termékeket választják szemben, a leszokással. Az alacsony árkategóriájú termékeknek piacrészesedése 2013 és 2014 között megduplázódott, 20 százalékról 40 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a prémium és közép árkategóriás termékek piacrésze csökkent. Ebből egyértelmű, és amit a saját kutatás eredménye is alátámaszt, hogy az ár egyre fontosabb szerepet tölt be a dohányzók választásánál. A dohányipari vállalatok egyik legnagyobb érve az egységes csomagolás bevezetése ellen a feketekereskedelem felerősödése. Az egységes csomagolások ugyanis könnyes másolhatóak az egyszerűségük miatt. Az irányelv és a magyarországi törvények pontosan előírják a színkódokat, betűtípusokat, szövegek elhelyezkedését, képek méretét, mindent adatot a csomagolással kapcsolatosan, így a feketekereskedők számára szinte az eredeti termék másának előállítása könnyű dolog lehet. A JTI becslései alapján tizedik szál cigaretta, amit elszívnak a fogyasztó a feketekereskedelemhez köthető, tehát illegális termék. Ennek köszönhetően a világ kormányai több, mint 40 milliárd amerikai dollár bevételtől esnek el évente. A gyártók úgy vélik, hogy más alternatívával jobban csökkenthető, visszaszorítható lehetne a dohányzók aránya. Ilyen intézkedés lehetne például, hogy személyigazolvány bemutatása nélkül nem lehetne dohányterméket vásárolni, ezáltal a fiatalkorúak dohányzásának arányát nagy mértékben lehetne csökkenteni. Hasonlóan hatékony lehetne, azon felnőttek büntetése, akik a fiatalkorúak helyett vásárolnak dohányterméket. Egészségfigyelmeztető, felhívó kampányokkal, célzott folyóiratokkal tovább csökkenthető lehetne a fogyasztóknak az aránya.
65
11. MI VÁRHATÓ MAGYARORSZÁGON 2019-TŐL? Az előző pontban megvizsgált felmérések, kutatások alapján következtethetünk a magyar piacon bekövetkező változásokra az egységes csomagolás bevezetésével. Alapul szolgál tehát Ausztrália példája, mint első ország a világon, aki bevezette az egységes csomagolást és az országban elvégzett kutatások eredményei, amelyek a bevezetést követő két évről szólnak. A külföldi adatokon kívül hazai, múltbéli adatok is rendelkezésünkre állnak, amelyek alapján a régebbi fogyasztási, dohányzási szokásokról kaphattunk átfogó képet a fiatalkorúak és a felnőttek körében egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban pedig a saját kutató munka során összeállított online kérdőív 294 válaszadójának eredménye. Ezek ismeretében és a felmérések adatainak összefésülése és összevetése után tehetünk megállapításokat arra vonatkozólag, hogy milyen következményei lesznek az egységes csomagolás bevezetésének. A saját kérdőív eredménye alapján, valamint az előző fejezetekben taglalt folyamatosan emelkedő jövedéki adó miatt 2019-re a dohánytermékek fogyasztása csökkeni fog mind cigaretta, mind finomra vágott dohánytermékek esetében. Nagy csökkenés várható a cigaretta szegmensben 2017-ben, hiszen a jövedéki adómértékét 2017. év végére 29 százalékkal kell emelni Magyarországon, amelynek következtében 2017. januárban 30 forintos emelkedés várható. A harmadik lépcső 2017. júliusában fog következni, amelynek újabb áremelkedés lesz a következménye. Ausztráliában ugyan a jövedéki adóemelés nem hozott csökkenést, de a magyar piac rendkívül ár érzékeny, így a csökkenés biztos. Az cigaretta szegmensben tapasztalható áremelkedés következtében a fogyasztók valószínűleg továbbra is át fognak váltani a finomra vágott dohánytermékekre, mivel azok a termékek továbbra is sokkal olcsóbbak, mint a kész cigaretta termékek. Az elmúlt évek tendenciája tehát tovább fog folytatódni, a cigaretta szegmens szűkülni fog, míg az OTP szegmense növekedni fog. A kapszulás termékeket fogyasztó dohányosok 2017. májusától a sima mentolos ízesítésű cigarettákra fognak áttérni jobb híján, azonban a gyártóknak számítaniuk kell nagyobb mértékű piac elvesztésére, hiszen a kapszulás termékeket nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a mentolos ízesítésű cigaretta. A mentolos termékek betiltása után újabb fogyasztók elvesztésére számíthatnak a gyártók. 2019-ben a piacrészeket tekintve a gyártók átrendezősre számíthatnak, hiszen az egységes csomagolás bevezetésével a fogyasztók egyre inkább hajlandók lesznek új márkákat kipróbálni. 66
Mivel a csomagolással már nem fogják tudni befolyásolni a vásárlókat, így 2019-től rendkívül agresszív ár stratégiák várhatók a gyártók részéről 2019. május 20-ig, amíg az egységes csomagolás életbe nem lép minden cigaretta és dohánytermékre egyaránt. Valószínűsíthető ár csökkentések lesznek megfigyelhetők 2019 első negyedévében. A TPD2 bevezetésével már valószínűleg a fiatalkorúak dohányzási aránya csökkenő tendenciát fog mutatni 2017-től. Hazánkban a 2013-as felmérés adataihoz képest a saját kutató munka eredményei azt mutatják, hogy a dohányzók egyre később, főként középiskolás évek közepén gyújtanak rá először. Ehhez a tendenciához az előbb említett TPD2 bevezetés, valamint az egységes csomagolás bevezetése is hozzá fog járulni, hogy tovább folytatódjon. Az ausztrál felmérések eredményei is ezt alátámasztják. A saját kutatás alapján a most aktív dohányzók döntő többsége úgy véli, hogy az egységes csomagolás bevezetésével is folytatni fogja káros szenvedélyét. Az ő körükben tehát főként az áremelkedés lehet befolyásoló tényező, hogy letegyék a cigarettát. Az egységes csomagolás bevezetésével a fiatalkorúak körében várható az ausztrál példához hasonlóan nagymértékű csökkenés. A 2013-as magyar felmérések alapján az emberek a legtöbbet filmekben, televízióban dohányzó színészekkel találkoznak, szinte nap mint nap. Fontos lenne tehát, hogy ezt valamilyen keret közé helyezni, szabályozást bevezetni világ szinten, hiszen sokszor a filmekben az látható és az a kép alakul ki a fiatalokban, főleg a kisebb általános iskola alsó tagozatos gyerekekben, hogy a dohányzás jó, akár nyugtató hatású is lehet. Mivel nagyon sokan találkoztak a 2013-as felmérés szerint internetes antikampánnyal, így 2019-re növelve ezeknek a számát a fiatalkorúak és a felnőttek dohányzási hajlandósága csökkenhetne. Összességében várható a dohányzás csökkenése hazánkban, de nem mutatható ki egyértelműen, hogy a további csökkenés az egységes csomagolásnak lesz köszönhető. Az aktív felnőtt dohányzók úgy vélik, hogy továbbra is fognak dohányozni, számukra nem fontos a csomagolás. Az ausztráliai adatok alapján sem mondható el, hogy az egységes csomagolás miatt nagyobb mértékben esett vissza a dohányzók száma, hiszen a tendencia mértéke továbbra is lineáris. Az egységes csomagolásnak főként a fiatalkorúak körében lehet eredménye. Fontos kiemelni, hogy az egységes csomagolás még nagyon kezdeti stádiumban van, eredménye hosszú évek múltán lesz határozottabban, biztosabban kimutatható.
67
12. ÖSSZEGZÉS A dohányzás egy olyan tevékenység, amit mindenki ismer és mindenkinek van róla véleménye. Az iparág megítélése a dohányzás káros hatásának következtében nincs túlságosan pozitív megítélése. Az egészségtelen hatása miatt az Európai Unió irányelvei próbál meg olyan szabályozásokat bevezetni, amelynek köszönhetően a dohányzók aránya folyamatosan csökkenhet. Szakdolgozatomban bemutattam a magyar dohánypiacot, a piacot irányító és vezető multinacionális vállalatokat. Megismerhettük a gyártók portfólióját, valamint az egyes márkák piacrészesedését. Ezután a Dohánytörvény került bemutatásra, amely a köztudatban csak Trafiktörvényként terjed el. Megvizsgáltam, hogy a törvény következtében rengeteg munkahely szűnt meg, a dohánytermékek ára emelkedett. A kormány célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása volt, azonban a 2013-as felmérésekből kiderült, hogy az eredmények nem támasztják alá a kormány által elvártakat. Szakdolgozatomban kitértem a dohánycégekre jellemző működési modell, miszerint direkt értékesítési rendszerben működtek, majd ezt a modellt felváltó Országos Dohányboltellátó Kftre. Mint ahogyan a nevéből is kiderül, központi szerepet tölt be jelenleg is hazánkban. Pénzügyi szempontból a dohányipar rendkívül jövedelmező a kormány számára. A dohánytermékeket érintő Jövedéki adóból nagyösszegű bevétele származik az országnak. A folyamatos adóemelések kompenzálják az esetleges dohánytermékek fogyasztásának csökkenését. Az elmúlt tíz év adóemeléseit, majd az aktuális, 2016. szeptember 1-jei, végül pedig a 2017-es januári Jövedéki törvényt és annak hatását elemeztem ki. A folyamatos adómérték emelések miatt egyre magasabb áron vásárolhatjuk meg a dohánytermékeket. Úgy vélem hazánkban ez a legjobb módja annak, hogy a dohányzás mértékét visszaszorítsuk. Magyarországnak európai uniós tagállamként követnie kell az irányelveket, amelyeket az EU előír. A Tobacco Products Directive 2 irányelv bevezetése minden tagállam számára kötelező érvényű, hazánkban 2017. május 20-tól lép életbe. A még inkább szigorított irányelv elemzése bebizonyította, hogy további áremelést fog generálni hazánkban. Ennek
68
következtében a fogyasztás csökkenni fog a dohánytermékek piacán, amely megtévesztő lehet, amikor a TPD2 hatását a következő években. A szakdolgozatom fő témája volt, hogy bemutassam és elemezzem a dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetését hazánkban. Ausztráliában már 2012. december 1-je óta él a törvény, miszerint csak egységes csomagolás előírásainak megfelelő dohánytermék kerülhetnek forgalomba. A bevezetésben előzetesen azt a feltételezést tettem, hogy véleményem szerint nincs akkora hatással a dohányzókra, mint ahogyan az elvárt lenne. Úgy gondolom, hogy fontos kiemelni, hogy negatív következményei is lesznek valószínűleg a bevezetésnek. A gyártók és az én véleményem szerint is a feketekereskedelem meg fog növekedni, mivel a törvény minden apró részletet leír, hogy hogyan is kell kinéznie egy terméknek. Az ausztrál eredmények, a 2013-as felmérés és a saját kutató munkám összegzése után előzetes feltevésem igaznak bizonyult. Szinte az összes aktív fogyasztó, aki kitöltötte a kérdőívemet úgy véli, hogy annak ellenére, hogy minden csomag, doboz egyformán fog kinézni. Úgy gondolom, hogy a leghatásosabb módja hazánkban és a világon a dohányzás csökkentésének az áremelés lenne. Emellett a televízióban, rádióban, újságokban és főleg az interneten kellene nagyobb mértékben jelennének meg hirdetések, amelyek a dohányzás káros hatására hívják fel a figyelmet. Szakdolgozatomban igyekeztem a dohánypiacról átfogó képet nyújtani, adózási területére részletesebb betekintés adni, valamint megvizsgálni és kutatni az egységes csomagolás bevezetésének hatását. A dohányipar egy rendkívül bonyolult iparág, mind működését tekintve, mind pedig adózását tekintve. Szakdolgozatom végére részletesen betekintést nyerhettünk a dohányiparban eddig történtekre, aktualitásokról tájékozódhattunk, valamint a jövőben bekövetkező változások és azoknak hatásait is megismerhettük.
69
IRODALOMJEGYZÉK
Törvények, kormányrendeletek, irányelvek:
39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól
2011/64/EU Irányelv a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról
2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról
Guidelines for implementation of Article 13 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU Irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
Folyóirat:
Tobacco Magazin
Elektronikus források:
http://e-beszamolo.im.gov.hu
http://mkogy.jogtar.hu
http://net.jogtar.hu
www.24.hu
www.allianz.com.au
www.austlii.edu.au
www.bat.hu
www.dohanymuzeum.hu
www.ec.europa.eu 70
www.fokuszpont.hu
www.fuel-prices-europe.info
www.health.gov.au
www.imptob.hu
www.independent.co.uk
www.index.hu
www.jti.com
www.kormany.hu
www.ksh.hu
www.magyarhirlap.hu
www.magyarkozlony.hu
www.napi.hu
www.nationaldrugstrategy.gov.au
www.nav.gov.hu
www.nepszava.hu
www.odbe.hu
www.parlament.hu
www.portfolio.hu
www.telegraph.co.uk
www.vg.hu
www.who.int
Egyéb:
Céges információ, adatok, kutatás (Nielsen)
JTI Hungary Zrt. Kiegészítő melléklete 2014, 2015
Philip Morris Magyarország Kft Kiegészítő melléklete 2014, 2015
71
ÁBRAJEGYZET
Ábra 1: Egy liter 95-ös benzin ára Magyarország környező országaiban (26. oldal)
Ábra 2: Benzin kiskereskedelmi árának komponensei 2015-ben (27. oldal)
Ábra 3: Minimum és specifikus adómértékének változása ezer szálanként a cigaretta termékek esetében az elmúlt tíz évben (31. oldal)
Ábra 4: Minimum adómértékének változása kilogrammonként a finomra vágott dohánytermékek esetében az elmúlt tíz évben (35. oldal)
Ábra 5: Egy doboz cigaretta árának komponensei 2016. szeptmber 1-jei Jövedéki törvény alapján (40. oldal)
Ábra 6: Angol nyelvű minta cigaretta doboz a Tobacco Products Directive 2 Irányelv életbe lépésével (42. oldal)
Ábra 7: 2019. május 21-től kapható cigaretta termék egységes csomagolása (46. oldal)
Ábra 8: A dohányzás gyakoriságának alakulása a legalább 14 évesek idősebbek körében 1990 és 2010 között (49. oldal)
Ábra 9: A dohányzók arányának alakulása a 18 éves vagy idősebb lakosság körében 2001 és 2015 között (52. oldal)
Ábra 10: Dohánytermékek vásárlásának legfontosabb szempontjai saját kutatás alapján (58. oldal)
Ábra 11: 2019. május 21-től kapható cigaretta termék egységes csomagolása (62. oldal)
Ábra 12: Ausztrál naponta dohányzók aránya, valamint a dohányzók arányának trendvonala 1991 és 2013 között (64. oldal)
72