Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola. 1 Az intézmény bemutatása Iskolánk adatai 7

Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Tartalom 1

Az intézmény bemutatása ......................................................................................................... 7 1.1

Iskolánk adatai

1.1.1

Jogszabályi háttér: .......................................................................................................... 9

1.1.2

Az intézmény vezetésének és közösségeinek kapcsolatai ............................................ 10

1.1.3

A kapcsolattartás és együttműködés meghatározó területei és intézményei: ............... 11

1.1.4

Kulturális egyesületek, kórusok, kiállítások, alapítványok .......................................... 12

1.2

Pedagógiai hitvallásunk

13

1.3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei

14

1.4

Az iskola története

15

1.5

Hagyományrendszer

19

1.6

Iskolánk szerepe a XXII. kerület, Budapest és az ország oktatási-kulturális életében

23

1.6.1.1

Vezetési szerkezet ................................................................................................... 24

1.6.1.2

Pedagógusok ........................................................................................................... 24

1.6.2

Szakmai munkát segítő dolgozók ................................................................................. 28

1.6.2.1 1.7

2

7

Tanulóink létszáma, összetétele .............................................................................. 29

Tárgyi feltételek

29

1.7.1

Épületek, tantermek ...................................................................................................... 29

1.7.2

Taneszköz ellátottság, felszereltség ............................................................................. 32

Nevelési program ..................................................................................................................... 35 2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai

35

2.1.1

Iskolánk cél és feladatrendszere,A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .......... 35

2.1.2

Az iskolánkban folyó nevelés- oktatás célja ................................................................ 37

2.2

Az egyes oktatási területek általános fejlesztési követelményeinek cél és feladatrendszere 41

2.2.1

Általános iskolai közismereti oktatás: .......................................................................... 41

1


2.2.2

Alapfokú művészetoktatás: .......................................................................................... 43

2.2.2.1

Zeneművészet ......................................................................................................... 43

2.2.2.2

Táncművészet ......................................................................................................... 44

2.2.2.3

Képző és iparművészet............................................................................................ 44

2.2.2.4

Színművészet és bábművészet ................................................................................ 45

2.2.2.5

Kiemelt fejlesztési feladatok ................................................................................... 47

2.3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai

56

2.4

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

58

2.5

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

63

2.5.1

Az egészségnevelés célja, feladatai .............................................................................. 63

2.5.2

Az iskolai egészségnevelés célja .................................................................................. 64

2.5.3

Az egészségnevelés alapelve ........................................................................................ 64

2.5.4

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok ................................................ 64

2.5.5

Az egészségnevelés követelményei.............................................................................. 64

2.5.6

Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül....................................................... 65

2.6

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 66

2.6.1

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 66

2.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

72

2.7.1

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................ 73

2.7.2

Osztályfőnöki típusú feladatok az alapfokú művészeti iskolában: .............................. 74

2.8

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje . 75

2.8.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................... 76

2.8.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program............................... 78

2.8.2.1

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ................................................................ 78

2.8.2.2

Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése................. 80

2


2.8.3 2.9

A felzárkóztatást segítő program elemei: ..................................................................... 81

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 83

2.10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje 2.10.1

84

Kapcsolattartás formái .................................................................................................. 84

2.10.1.1

Általános iskolai szülői értekezletek ....................................................................... 84

2.10.1.2

Művészeti iskolai tanszaki szülői értekezlet ........................................................... 85

2.10.1.3

Fogadóórák ............................................................................................................. 85

2.10.1.4

Nyílt nap (általános iskola) ..................................................................................... 85

2.10.1.5

Tanszaki hangversenyek (művészeti iskola) ........................................................... 85

2.10.1.6

Művészeti tanszaki kiállítások ................................................................................ 86

2.10.1.7

Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek ..................................................................... 86

2.10.1.8

Szülők Tanácsa. ...................................................................................................... 86

2.10.1.9

Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe? .......................................... 86

2.10.2

Az osztályozó és javítóvizsga szabályai ....................................................................... 87

2.11 A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai

88

2.11.1

A belépés feltételei (általános iskola):.......................................................................... 89

2.11.2

A belépés feltételei (művészeti iskola): ....................................................................... 91

2.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

93

Helyi tanterv .................................................................................................................................... 95 2.13 Általános iskola

95

2.13.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését ....... 95 2.13.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma .......... 99

3


2.13.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .......................................................................................................................... 100 2.13.4 A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .............................................................................. 101 2.13.5

A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósításának módjai........................ 101

2.13.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ................................................................................................................................... 102 2.13.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei................................................................................................. 103 2.13.7.1

Követelményrendszer, teljesítmények ellenőrzése, értékelése ............................. 103

Az értékelésnél használt dokumentumok: .............................................................................. 106 Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere.................................................... 108 A tanulói értékelés fajtái: ....................................................................................................... 109 2.13.8

A vizsgákhoz használatos segédeszközökről való gondoskodás: .............................. 109

2.13.9

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................. 110

2.13.10 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése ............................................................................................................................. 114 2.13.11 A sajátos nevelési igényű tanulók programja ............................................................. 115 2.13.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................ 128 2.13.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................................................... 130 2.13.13.1 Az iskola egészségnevelési programja ................................................................ 130 Az egészségneveléshez tartozó fogalmak.................................................................................. 130 2.13.13.2 Az iskolai környezeti nevelés programja............................................................. 131 2.13.14 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................. 132 2.13.14.1 Iskolai gyermekvédelmünk személyi és tárgyi feltételei ..................................... 133 2.13.14.2 Speciális gyermekvédelmi feladatok ................................................................... 134 2.13.14.3 Az iskolai gyermekvédelmi munka értékelése, ellenőrzése ................................ 136

4


2.13.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ....................................................................... 137 2.13.15.1 Magatartás és szorgalom értékelése .................................................................... 137 2.13.16 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele a ............................................................. 140 2.13.17 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is 141 2.13.18 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 142 2.13.18.1 Iskolai írásbeli beszámoltatás formái .................................................................. 142 2.13.19 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................................................................... 145 2.14 Művészeti Iskola

146

2.14.1 A választott tanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott tantervek közül választott tanterv megnevezését, A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a tantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai................................... 146 2.14.1.1 Az alapfokú művészetoktatás tantárgyszerkezete, tanszakai, óratervei és pedagógiai szakaszai .............................................................................................................. 146 2.14.1.2

Táncművészeti ág.................................................................................................. 163

2.14.1.3

Képző és iparművészeti ág .................................................................................... 166

2.14.1.4

Színművészeti-bábművészeti ág ........................................................................... 169

2.14.1.5 Kötelező, kötelezően választható, és választható tantárgyak óráin való részvétel szabályai 171 2.14.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .......................................................................................................................... 171 2.14.3

A pedagógusválasztás szabályai: ............................................................................... 172

2.14.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .............................................................................. 172

5


2.14.5

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................. 172

2.14.6 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei................................................................................................. 174 2.14.6.1 2.14.7

Az iskola értékelési rendje, osztályzás, felsőbb osztályba lépés feltételei............ 174

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................... 178

2.14.8 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........... 178 2.14.9 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .................................................................................................. 179 2.14.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel ... 180 2.14.11 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 181 Nyilvánosságra hozatal, a szabályzat hozzáférése ...................................................................... 182 3

Helyi tantervek ...................................................................................................................... 184 3.1

Általános iskola:

3.1.1

184

Profil tárgyaink ........................................................................................................... 184

3.2

Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől:

185

3.3

Művészeti Iskola

186

3.3.1

Zeneművészeti ág: ...................................................................................................... 186

3.3.2

Táncművészeti ág ....................................................................................................... 186

3.3.3

Képző és iparművészeti ág ......................................................................................... 187

3.3.4

Színművészeti-bábművészeti ág ................................................................................ 187

3.3.5

Zenei tanszakok: ......................................................................................................... 188

3.3.6

Művészeti tanszakok: ................................................................................................. 189

3.4

Művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei

6

189


1 Az intézmény bemutatása Kinek ajánljuk iskolánkat? Azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik az emberi és nemzeti értékek iránt elkötelezettek és azok továbbélését fontosnak tartják. Azon szülőknek, akiknek a művészetek iránt fogékony gyermekük van. A gyermek személyiségfejlesztésében a művészeti nevelést nélkülözhetetlennek tartják, szabadon választják gyermekük oktatásában a művészetoktatást. Általános iskolánk művészeti alapozó tantervében az emelt óraszámú énektanítás mellett a rajz és a néptánc oktatást foglalja magában. Az általános iskolai oktatás mellett művészeti iskolánk további lehetőséget kínál zene, képző-és iparművészeti, tánc tanszakain, térítési díj, vagy tandíj ellenében. Azoknak a szülőknek, akik gyermeke szorongó, gátlásos és ezért számára a közösség és a művészetek formáló és feloldó erejére van szükség. Az alapfokú művészeti intézmény feladata a tanulók alapfokú művészeti nevelése, oktatása, valamint szakirányú továbbtanulásra való felkészítése. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam elvégzése után alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzése után záróvizsgát tehet. Olyan pedagógusoknak, akik a gyerekeket és a tanítást egyaránt szeretik, és munkájukat igényesen végzik.

1.1 Iskolánk adatai Az Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola 2013. január 1-jével állami fenntartásba került. Az állam a fenntartói feladatok ellátására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (továbbiakban KLIK) jelölte ki. Az iskola önálló költségvetési státusza megszűnt. Az intézmény a KLIK-be történő beolvadással létrejött 207013 számú jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.

Az intézmény neve: Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Az intézmény OM azonosító száma:

039879

7


Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó szerv címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Működtető szerv neve és székhelye: Budafok-Tétény Budapest XXII. Önkormányzat 1221 Budapest, Városház tér 11.

Az intézmény alapító okiratának száma: kelte: Az intézmény székhelye: 1222 Bp. XXII. Nagytétényi út 31-33. T: 226-25-15 Zenei tanszak, Képzőművészeti tanszak, Színházművészeti tanszak tagintézménye: Általános Iskola tagintézmény

1221 Budapest, Szent István tér 1.

telephelyei: Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola

1222 Bp. Árpád u. 2.

Baross Gábor Általános Iskola

1224 Dózsa György u. 84–94.)

Bartók Béla Általános Iskola

1225 Bp. Bartók B. u. 6.

Gádor Általános Iskola

1222 Bp. Gádor u. 101-105.

Kolonics György Általános Iskola

1221 Bp. Tompa u. 2-4.

Herman Ottó Általános Iskola

1222 Bp. Pannónia u. 50.

Kossuth Lajos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola . 1221 Bp. Kossuth L. u. 22. Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola

Az intézmény fenntartója, székhelye: (1221. Budapest, Kossuth Lajos utca 24.)

1223 Bp. Rákóczi u. 16.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Működtető: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületi Önkormányzat (1222.Budapest, Városház tér 11.)

8


Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános iskola Művészeti iskola Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola 8 évfolyam művészeti iskola: - előképző 1-2 évfolyam (az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - alapfok 4-6 évfolyam az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - továbbképző 4 évfolyam. Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám (férőhely szám): általános iskola:

336 tanuló

művészeti iskola: ___________ 1250 tanuló összesen:

1586 tanuló

Internet elérhetőségek: Honlap:

nadasdy.suli.hu

e-mail:

[email protected]

1.1.1 Jogszabályi háttér:

A Pedagógiai Program elkészítését meghatározó jogszabályok, rendeletek, utasítások: Törvények: • • • • •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról – még hatályban lévő rendelkezései A 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről

Kormányrendeletek: • A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • A 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

9


•

A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Miniszteri rendeletek: • A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról • A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve kiadásáról Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok: • • • • •

Pedagógiai program SZMSZ Házirend Közalkalmazotti Szabályzat A 2/2013.(1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Pedagógiai Programját és módosítását a szakmai munkaközösségek véleményezik, majd a szülői szervezet, és a diákönkormányzat véleményének beszerzése után a nevelőtestület fogadja el.

Nyilvánosság: A Pedagógiai Program egy példánya a titkárságokon munkaidőben megtekinthető (művészeti iskola: 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33, általános iskola: 1221 Budapest, Szent István tér 1), a dokumentummal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetést követően az intézményvezető személyesen felvilágosítást ad. A program az iskola honlapján elérhető és olvasható.

1.1.2

Az intézmény vezetésének és közösségeinek kapcsolatai

Az intézmény szerteágazó szakmai és működéssel összefüggő kapcsolatokat épített ki.

10


Szakmai kapcsolataink a kerület általános és középiskoláival, a budapesti művészeti, illetve zeneiskolákkal, a művészeti szakközépiskolákkal és főiskolákkal alakultak ki. Ezek a kapcsolatok az intézményi szintek tagozódásából, a továbbtanulási útvonal egymásra épüléséből adódóan nem azonos mélységűek és minőségűek.

Különösen fontosnak tartjuk a fenntartónkkal és a kerület általános és középiskoláival a kapcsolattartást és a szakmai együttműködést.

1.1.3 A kapcsolattartás és együttműködés meghatározó területei és intézményei: fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XXII. Tankerülete működtető: Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testülete, szakbizottságai, és a Polgármesteri Hivatal Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) az országos szakmai és művészeti szervezetek, kiemelten a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, a Magyar Zenei Tanács, a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Pedagógus Szakszervezet a kerület és a főváros oktatási és kulturális intézményei, művészeti szakközépiskolák, főiskolák a szülők szervezetei kerületi kulturális, művészeti egyesületek, civil szervezetek Klauzál Gábor Budafok –Tétényi Művelődési Központ Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar a kerületben működő valamennyi általános és középiskola az iskola Nádasdy Alapítványa a Nevelési Tanácsadó a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Szervezete a Keresztény Pedagógus Szakszervezete a XXII. ker. Gyermekszakorvosi Szolgálata a XXII. ker. Gyermekjóléti Szolgálata a Hófehér Fóka uszoda Magyar Drámapedagógiai Társaság Országos Diákszínjátszó Egyesület Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség Testvériskolai és cserekapcsolatunk van: Bécs XV. kerületi zeneiskolával Pozsony III. kerületi Művészeti Iskolával A bonni zeneiskolával A dán Esbjerg város zeneiskolájával

11


A finn Mikkolan Koulu-Vantaa művészeti általános iskola és gimnáziummal Kapcsolatainknak, a szakmai együttműködésnek, tapasztalatcseréknek mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk. Kapcsolataink fenntartására, esetleg újak létesítésére gazdasági lehetőségeink függvényében a továbbiakban is törekszünk.

Az intézményi kapcsolatok ápolásának rendszerét intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatunk tartalmazza.

1.1.4

Kulturális egyesületek, kórusok, kiállítások, alapítványok

Az iskolában működő művészeti csoportok, zenekarok részben önálló szervezeti élet kialakítása hosszantartó szakmai együttműködés a közösség aktivizálása, önigazgatása érdekében önálló egyesület formájában működnek. Az iskola biztosítja az alapvető működési feltételeket, az egyesületek szervezik a fellépéseket, szakmai részvételeket, hozzájárulnak a művészeti csoportok anyagi feltételeinek megteremtéséhez. Az egyesületi keret lehetőséget ad a fiataloknak, hogy tanulmányaik befejezése után is aktívan részt vegyenek a művészeti tevékenységekben.

Iskolánk volt és jelenlegi tanulóiból, szülőkből és pártolókból az alábbi kulturális együttesek, egyesületek működnek:

Budafoki Fúvósegylet Budafok Big Band Nádasdy Táncegyüttes Mozart Ifjúsági Zenekari Egyesület Nádasdy Színpad Nádasdy Kálmán Gyermek és Ifjúsági Galéria Szent István Galéria Csilingelő Kiskórus Szent István Gyermekkórus Schola Promontor Szent István Diákszínpad Az iskola nevelő-oktató munkáját, szakmai célkitűzéseket, programok megvalósítását segítik: Szent István Gyermekkórus Zenei Alapítvány Nádasdy Kálmán Alapítvány

12


1.2 Pedagógiai hitvallásunk

"Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb módszerhez és a legjobb körülményekhez, ami őt az iskolában az ismeretszerzés és az emberré válás folyamatában segíti." /Kodály Zoltán/

"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." /Szent-Györgyi Albert/

13


1.3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei

Alapelvünk diákjainknak a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és emberi mintát adni. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy megalapozzuk tanítványaink személyiségét, képessé tegyük őket ismereteik birtokában mind az egyéni, mind a közösségi élet pozitív alakítására. Ehhez olyan iskolaképet kívánunk kialakítani, amely képes az értékek közvetítésére, amely figyelembe veszi az iskolahasználók elvárásait, ahol teret kap a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, ahol a gyerek egész személyiségének fejlesztése sokoldalú, színes, változatos módon, demokratikus légkörben zajlik. Legfontosabb feladatunk az alapozás, hogy diákjaink felkészülten kerülhessenek a középiskolába. Fontosnak tartjuk az egész képzési időszakban az olvasási, írási, számolási, kommunikációs készségek fejlesztését. Ezen területek fejlesztését segíti művészeti profilunk. Oktatásunk személyre szabottan, a gyerek adottságait figyelembe véve történik.

„Ha hallom – elfelejtem, ha látom emlékezem, ha csinálom – megtanulom.” (Kínai mondás)

Az nevelés-oktatás résztvevői nem csak a gyerekek, hanem minden olyan személy, aki kapcsolatba kerül az iskolával, az iskolás gyerekkel. Legmeghatározóbb a család, hiszen értéket, kultúrát közvetít, elvárásokat fogalmaz meg, mintát ad. Mivel a család sérülhet, zavar lehet a működésében /válás, munkanélküliség, iskolázottság stb./ a pozitív példák közvetítése is az iskolára hárul. Így a feladatok megoldásához olyan pedagógusok és technikai dolgozók szükségesek:

akik elfogadják és tisztelik a gyermeket, ismerik a gyerek szűkebb és tágabb környezetét és azok elvárásait, bevonják a szülőket is az iskolai életbe, elfogadják a másságot, segítik a beilleszkedést, folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, feltárják a problémákat, segítenek a megoldás keresésében, közvetítő szerepet töltenek be a segítő hálózatok, az iskola, és a család között A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Pedagógiai programja és helyi tantervei az általános iskolai oktatás, és négy művészeti terület, a zeneművészet, képző- és iparművészet, a táncművészet és a színművészet-bábművészet tevékenység és tantárgyrendszerét tartalmazza.

14


Hiszünk a művészeti nevelés személyiségformáló erejében; ami az alapkészségek elsajátításával egyetemben elősegíti a tanulók sokoldalú kibontakozását. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a logikus gondolkodásra nevelést is.

Célunk, hogy az Európai Unióban is boldogulni tudó, nyitott, kulturált, egészséges felnőtté váló gyerekeket neveljünk, felkészítsük őket az életen át tartó tanulásra. Olyan pedagógusokkal valamint technikai dolgozókkal, akik ismerik szűkebb-tágabb környezetük elvárásait. Befogadják a másságot, megkönnyítik a beilleszkedést, folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, segítenek a problémák megoldásában.

Valljuk, hogy iskolánk feladata megadni a lehetőségét annak, hogy tanulóink olyan alapműveltséget sajátítsanak el, amely majd biztos alapot ad a világban való eligazodáshoz, amely a gyermekekben felébreszti az igényt a további művelődés folyamatosságának szükségességére.

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor tudják képességeik legjavát nyújtani: ha az iskola életének minden mozzanatában figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat, ha gyermeket szerető és tisztelő, humánus légkör veszi őket körül, amely derűt, harmóniát, biztonságot sugároz feléjük. Testileg-lelkileg egészséges, boldogságra képes, nyitott gondolkodású embereket csak a szülői házzal való szoros együttműködésben nevelhetünk.

Vállaljuk, hogy a változó társadalom körülményeinek, a szülők és diákok igényeinek megfelelően fejlesztjük iskolánkat, ugyanakkor értékes tradícióinkat megőrizzük, átadjuk.

Felelősek vagyunk azért, hogy az elanyagiasodó világban átmentsük a szellemi értékeket a jövő számára. Ezért arra törekszünk, hogy az önfejlesztés, a folyamatos tanulás pedagógusaink, és diákjaink számára egyaránt természetes igénnyé váljon.

1.4

Az iskola története

Általános iskola: Iskolánk, az egykori Magyar Királyi Állami Elemi Iskola modern stílusban épült 1940-ben, Budafok megyei város mérnöki hivatala tervezte. Eredetileg 14 tantermet tartalmazott. Az épületnek a külön fiú és leányiskola miatt két bejárata és két lépcsőháza volt. A Szent István téri általános iskola a kerület egyik legrégebbi oktatási intézménye, a II. világháború után alakult általános iskolává. Szakmai színvonalat az iskola életében a Kodály zenei nevelési elveken alapuló ének-zene tagozat bevezetése hozott az 1964-es évtől. A párhuzamosan működő évfolyamok közül az egyik mindig

15


zenei osztály volt. 1996-ban az általános iskola és a művészeti iskola összevonásra került, amely bővülő lehetőségeket biztosított az oktatásban és a nevelésben is. Az általános iskola igen fontos feladata az alapfunkció ellátása. Az alapfokú nevelés-oktatás első négy éve az alapozás. Az első két év bevezető szakasz, amely előkészít az iskolai tanulmányokra. Tanítóink fokozatosan vezetik át a gyerekeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola szervezeti kereteibe és szokásrendjébe. Fontos szerepet kap ebben a folyamatban a gyermekek motiváltsága, érdeklődésük felkeltése és nyitottságuk megtartása. Tanítóink feltérképezik a tanulók egyéni szükségleteit is. A 3 -4. évben folytatódnak a fejlesztési feladatok, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. A játékot, mint alapvető gyermeki tevékenységet megőrizzük, és már ebben az életszakaszban is lehetőséget kapnak diákjaink a szerepjátékra és a színjátszásra. A felső tagozaton tanító szaktanárok és tanítóink között igen jó a kapcsolat. Betekinthetünk egymás munkájába és segítjük azt. Tanulmányi versenyekre közösen készülünk. A közös munka megkönnyíti az átmeneti szakaszt az alsó tagozatból a felső tagozatba. A szaktárgyak oktatása magas színvonalon folyik. Sikeresen veszünk részt a kerületi és a budapesti tanulmányi versenyeken: népdaléneklési verseny, történelmi és földrajzi vetélkedő, helyesírási verseny, vers- és prózamondó verseny, német szövegértési és tanulmányi verseny, német projektverseny, katasztrófavédelmi verseny, Zrínyi Ilona matematikaverseny. Diákjaink Többször nyertek rajzpályázaton is. Gyermekeink szívesen versenyeznek, hiszen a szereplés és a kreatív megnyilvánulás a „vérükké vált” a sokféle művészeti tevékenység során. Nagy figyelmet szentelünk a kimeneti szakaszra, a továbbtanulásra is. Nyolcadikos tanulóinknak külön felvételi előkészítőt tartunk matematikából és magyarból. Örömünkre szolgál, hogy a felvételi és kompetenciamérés eredményeink az országos átlag felett vannak. Több évtizedes építkező tevékenységünkkel, szellemiségünkkel mindig törekedtünk részben a hagyományokhoz csatlakozni, részben új hagyományokat teremteni. Hagyományőrző rendezvényeink karácsonyhoz, húsvéthoz, farsanghoz és jeles ünnepeinkhez kapcsolódnak. Fontosnak tartjuk a művészeteket. Emelt óraszámban tanítjuk a választható órakeretből az énekzenét. Az általános iskolai tantervhez kapcsolódva a művészeti iskola tanterve szerint tanítunk két választható tárgyat: a néptáncot és a rajzot. Lehetőségeink szerint művészeti iskolánk délutáni oktatását is az iskola épületében igyekszünk megszervezni, ezzel időt, energiát takarítunk meg szülőnek, gyermeknek egyaránt. A Szent István Gyermekkórus munkájába már a 4. osztályos tanulók is bekapcsolódnak. A nagykórus mellett a Schola Promontor is lehetőséget nyújt a tehetséges gyerekek foglalkoztatására, szerepeltetésére. A Szent István Gyermekkórus az éves állandó koncertjei mellett rendszeresen énekel különböző kerületi fellépéseken, külföldi koncertkörutakon. Néhány éve a kórus kapcsolatot létesítettünk egy finn gyermekkórussal. Ennek eredményeként vendégül láthattuk a kórus tagjait és a mi gyerekeink is eljuthattak Finnországba. 2010-től egy sikeres pályázatnak köszönhetően- a finn magyar kapcsolat tovább épül. Iskolánk nyitott más kultúrák iránt, erről tanúskodnak az adventi bécsi kirándulások és a német nyelvi táborok is. Az általános iskolai tagintézmény több területen is hagyományteremtő. Nemzeti ünnepeinket évek óta tanulóink aktív közreműködésével üljük meg. Gyermekeink kedvelt tevékenysége az amatőr színjátszás. Iskolánk minden tanulója bekapcsolódik a Diákszínpad munkájába. Évente két színházi délutánt szervezünk. Ünnepeinkre gyakran vetélkedővel is készülünk, amelyhez a gyerekek állítják össze a feladatokat. Ez is lehetőséget ad az önállóságra és a kreativitásra. Minden évben megrendezzük az adventi és a húsvéti kézműves napot. Diákjaink különböző technikák között választhatnak, és nagy izgalommal készítenek ajándéktárgyakat. Iskolánk első emeletén működik a Szent István Galéria, ahol tanulóink alkotásai láthatók. A rajzok, festmények és más technikákkal készült művek színvonalas munkáról árulkodnak. A Galérián meghívott vendégművészek és művészpalánták is kiállítanak, ami perspektívát mutat gyerekeinknek. Az iskolai farsang szintén nagyszabású rendezvény, melyen mindenki kreatívmódon vesz részt.

16


A sokszínű és sokféle tevékenység iskolánk igazi arculata. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Központi szerepet tölt be az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia gondozása. Felelősen cselekszünk azért, hogy a szellemi értékeket rangra emeljük és átmentsük a jövő számára ebben az elanyagiasodó világban. Olyan légkört teremtünk, amely a gyermekekben felébreszti az igényt a további művelődésre. Iskolánk, a Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola meghatározója a kerület kulturális életének és példaként szolgál arra, hogyan lehet önálló kulturális arculatot és életet teremteni. Művészeti iskola Magyarországon az első zeneiskolák az 1890-es évek végén a 20. század első évtizedeiben jöttek létre, elsősorban a fejlett polgársággal rendelkező városokban. Budapesten 1905-ben Kacsóh Pongrác alapította meg az akkori városhatárokon belül működő székesfővárosi zeneiskolai szervezetet, amely elsősorban polgári iskolákban kihelyezve fejtette ki oktatói tevékenységét. Ebben az időben Budafok, Nagytétény, és Budatétény még önálló települések voltak. Budafok 1926-ban kapott városi rangot. Ettől függetlenül mindhárom település élénk és sokszínű kulturális élettel rendelkezett a század elején. Sorra alakultak a kulturális és műkedvelő egyesületek, dalárdák. Zenekarok működtek, önálló színielőadásokat tartottak, s megnyílt Budafokon és Nagytétényben az első filmszínház, mozi. 1913ban Budafokon, 1914-ben Nagytétényben kezdték meg működésüket a zeneiskolák, ahol hegedűt, zongorát, zeneelméletet és kamarazenét oktattak. A tanulók száma a két iskolában meghaladta a 70 főt. A kulturális fellendülésnek az I. világháború vetett véget: az intézményes zeneoktatás szünetelt néhány évig. A következő fellendülés a II. világháború Budapestet elérő ostromának idejéig tartott. Virágzó kulturális és művészeti élet jellemezte ezt a csaknem két évtizedet. Budafokon, Nagytétényben zenekarok működtek, neves művészek adtak hangversenyeket. 1932-ben Szerafini Szerafinó, a Magyar Állami Operaház karmesterének vezényletével bemutatták Mascagni: Parasztbecsület című operáját. Zeneiskolai koncerteket tartottak. Egy tucatnál is több énekkar, dalárda működött a három településen és a Baross Gábor telepen, közülük is kiemelkedett a Budafoki Munkásdalkör. Az első világháború után újra kezdte működését a Budafoki Zeneiskola és 1936-ban Nagytétényben ismét elindult a zeneoktatás. Szólnunk kell a képzőművészeti életről is. A helytörténeti kutatások számos országos hírű képzőművészeti kiállításról számoltak be, köztéri szobrok, emlékművek kerültek felállításra. A művészek közül többen Budafokon születtek illetve a Tétényi dombon telepedtek le. Meg kell emlékezni a német nemzetiségi kulturális hagyományokról, valamint az egyházi zenei életről is. Budafok, Nagytétény lakosságának közel fele német anyanyelvű illetve nemzetiségű, akik közül a háború után sokan kitelepítésre kerültek. A II. világháború ismét visszavetette a virágzó önálló kulturális életet. Ehhez járult hozzá a német kitelepítés valamint az újonnan létrehozott lakótelepek előkészítése során a történelmi Budafok városrész lebontása, lakosság átköltöztetése más kerületekbe. A Budafoki Zeneiskolát néhány hónapos szünetelés után 1 946-ban újra szervezték. 1 950-ben Budafokot, Nagytétényt, Budatétényt, Baross Gábor telepet Budapesthez csatolták, s így jött létre a főváros XXII. kerülete. Az önálló zeneoktatás megszűnt, a Fővárosi Zeneiskolai 6. sz. Körzeti Zeneiskolája beindította kihelyezett tagozatát a Szent István téri Általános Iskolában (akkori neve Budafok tér), és a Pannónia utcai Általános Iskolában. Ezzel párhuzamosan - főleg a Baross Gábor telepen, Nagytétényben, de Budatétényben is – folyt a magán zeneoktatás, zeneoktatói munkaközösség dolgozott. Az állami és a magánoktatásban is a hegedű, és a zongoratanítás volt

17


jellemző; csak a hatvanas évek közepétől bővült a Szent István téri tagozat csellóval, előképzővel, és közvetlenül a XXII. kerületi Zeneiskola alapítása előtti években furulyával. 1968-ban a budapesti közigazgatás átszervezésére, decentralizációjára került sor, melynek keretében a kerületi Tanácsok nagyobb önállóságot és jogkört kaptak. Az alap és középfokú intézmények nagyrészt kerületi fenntartásba kerültek. A közigazgatási változások a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet átszervezését is maga után vonta. Létrejöttek a kerületi Állami Zeneiskolák. A XXII. kerületben az önálló kerületi zeneiskola megalapítására két okból kifolyólag nem került sor. Egyrészt az állami zeneoktatásban részesülő tanulók száma a kerületben 100 fő alatt volt, másrészt a XXII. kerületi Tanács nem tudta biztosítani az intézmény szervezet működéséhez szükséges legminimálisabb feltételeket sem - ezért nem vállalta fel a zeneiskola létesítését. Két éven keresztül átmenetileg a XI. és a XXII. kerületi zeneiskola összevonva XI. kerületi székhellyel kezdte meg működését. Zeneiskola megalapítása és első évtizede Az összevontan működő XI-XXII. kerületi zeneiskola működése főleg gazdasági szempontból nem volt zavartalan, mivel a működéshez szükséges költségvetést két különböző kerületi tanácsnak kellett biztosítania. Ez nehézségeket okozott a különböző kimutatások készítésénél, a statisztikai jelentésekben és a finanszírozásban. A XXII. kerületben dolgozó pedagógusok számára hátrányos volt, hogy az iskolai működés színterei távolestek az iskola székhelyétől, ezért a XXII. kerületi zeneiskola önállósítása egyre kényszerűbbé vált. A két szomszédos kerület oktatásért felelős vezetői megállapodtak abban, hogy az önállósítás szakmai előkészítéséért a XXII. kerületi zenepedagógusok közül igazgatóhelyettesi státuszt létesítenek, akinek a feladata a szükséges egyeztetések, az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, megteremtése volt. A feladat ellátására és az igazgatóhelyettes személyének kiválasztására a XXII. kerületben tanító zenepedagógusok tettek javaslatot, melyre 1970. február 1-től Nemes László csellótanár, zenekari művész kapott megbízást. Az ő irányításával sikerült az iskolaalapításhoz szükséges feltételeket megvalósítani. 1968 – 70 között tudatos fejlesztéssel, tanulótoborzással, előképző csoportok beindításával sikerült a tanulólétszámot 200 fő fölé felfejleszteni. A már működő tanszakok is az óraszámok teljes kitöltésével jelentős emelkedést értek el. Mindez nem lett volna elégséges az önálló intézményalapításhoz, mivel a tantermek hiányai és a hangszeres felszereltség hiányosságai változatlanul fennálltak. A holtpontról a kerületi iskolák és igazgatóik segítőkészsége mozdította el részint az iskolaalapítás ügyét. Szinte minden általános iskolai igazgató közös használatú, többen kizárólagos használatú tantermeket ajánlottak fel a zeneoktatás megkezdéséhez. Ezt követően még a kerületvezetést kellett ügyünkhöz megnyerni. Ebben az időszakban a kerületi Tanács VB tagja volt Dr. Szimcsák József egyetemi adjunktus, később kiváló operaénekes, aki zenei elkötelezettsége és élményei alapján szenvedélyesen állt ki az önálló zeneiskola megalapítása mellett. Segítője és támogatója volt Fronbach Dezső, az oktatási osztály vezetője. A Végrehajtó Bizottság végül harmadik nekifutásra 1970. május 6-i ülésén egyhangúan elfogadta a XXII. kerületi Zeneiskola megalapítását. Ezen kívül megszavazott a testület 40.000.- Ft egyszeri támogatást hangszerek vásárlására. A tanévnyitó értekezletre 1970. szeptember 1én került sor a kísérleti lakótelep művelődési klubjában, amelyen jelen voltak a kerületi oktatásügyben érdekelt vezetők, az Oktatási Kulturális Minisztérium főosztályvezetője Dobray István, és Eőry Ede a Fővárosi pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelője. Kezdetben hegedűt, gordonkát, zongorát, gitárt, magánéneket, szolfézst oktattunk, és egy-egy fúvós kolléga tanította a fafúvós, illetve a rézfúvós hangszereket. A tanított tanszakok száma évről-évre bővült, és a 70-es évek végére már szinte minden fúvós, vonós hangszer tanszaka megtalálható volt iskolánkban. Már az első években beindítottuk az ütőhangszerek és a gitár oktatását is. 1981-ben kezdtük el nagy jelentőségű művészetoktatási kísérletünket, amelynek sikeres lezárása után 1988-ban átalakultunk művészeti iskolává. A társművészetekkel párhuzamosan kezdtük el oktatni a népi

18


hangszereket is. Iskolánk máig is egyike azon intézményeknek Budapesten és az országban is, ahol szinte teljes művészetoktatás illetve tanszakrendszer működik, komplex művészeti nevelés folyik. 1996. évi képviselőtestületi döntés alapján (134/1996. /04.11./ Önkormányzat számú Határozat) az addig különállóan működő általános iskola és a művészeti iskola összevonásra került, amely mindkét intézmény számára bővülő lehetőséget biztosított úgy az oktatásban, mint a nevelésben, a tanulók személyiségének formálásában, fejlesztésében. Ekkor vette fel az intézmény a Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola nevet. A művészetoktatás elterjedése a kerületben számos új pedagógiai és nevelési lehetőséget jelentett, amelynek új irányvonala lett: az általános iskolai oktatás – nevelés összekapcsolása a művészeti neveléssel. Az általános iskola kiváló énekzenei hagyományai szerint nevelt tanulók nagy számban lettek az akkor még csak zeneiskolaként létező művészeti iskolánk tanulói. Éveken keresztül – más kerületi iskolákkal összehasonlítva - a legmagasabb számban találhattuk őket a művészeti iskola tanulói között. Nevelésünk-oktatásunk- eredményes és hatékony volt, így különösen hegedű, gitár, cselló, klarinét fuvola, majd szinte minden tanszak oktatása terén értünk el fővárosi, országos eredményeket, I-III. helyezéseket, nívódíjakat. Kiemelkedő színvonalú zenekarok, együttesek működtek, amelyek a 80-as évek végén önálló művészeti együttesekké alakultak át, pl. a Dohnányi Zenekar, Budafoki Kamarakórus, Budafoki Ifjúsági Fúvószenekar stb. Az eredményekhez gyorsan felzárkóztak a társművészetek tanszakai, a különböző művészeti területek. Országos, nemzetközi pályázatokat nyertek tanulóink, és e művészeti területeken is kialakultak a közösségi produkciók, megalakult a Budafolk Táncegyüttes, s mára megteremtődtek az amatőr színjátszás színházi produkcióinak feltételei. Az alapítás óta több mint 150 tanuló választotta a művészeti pályát, és ma már kevés hivatásos zenekar, művészeti együttes van, ahol ne működne kerületünkből elszármazott művész. Művészeti iskolánk a magyar művészetoktatásban országos hírre tett szert, pedagógusaink alkotó módon részt vesznek a tartalmi fejlesztésben és minden országos tanulmányi fórumon, versenyen, fesztiválon. Szakmai tevékenységünket, eredményeinket számos pedagógiai és művészeti díjjal ismerte el a kulturális kormányzat. (Arany és Ezüst Köztársasági Érdemkereszt, Apáczai díjak, Arany Katedra kitüntetések, Munkácsy-, Németh László díjak, kerületi önkormányzati díjak). A társművészeti tanszakok minisztérium által kiadott központi tanterveinek elkészítésére is felkérték pedagógusainkat. 2005-ben az Oktatási Minisztérium a művészetoktatás területén végzett intézményi munkáért adható a Magyar Művészetoktatásért plakett adományozásával a legmagasabb szakmai elismerésben részesítette iskolánkat. A társművészetekkel párhuzamosan kezdtük el oktatni a népi hangszereket is. Iskolánk máig is egyike azon intézményeknek Budapesten és az országban is, ahol szinte teljes művészetoktatás illetve tanszakrendszer működik, komplex művészeti nevelés folyik.

1.5 Hagyományrendszer Az iskola akkor tud egy település vagy város életében teljes körűen működni, ha az oktatáson, nevelésen túl felvállalja a település kulturális értékeit, hagyományainak őrzését és folytatását. Minden közösségnek, településnek az évtizedek évszázadok során meg voltak a maga hősei, rendkívüli emberei, példaképei, közösségei, akik tudásukkal, tehetségükkel, áldozatvállalásukkal vagy művészetükkel hozzájárultak az életfeltételek, az életminőség javításához, a szellemi élet fejlesztéséhez, kulturális értékek gyarapításához.

19


Az iskola önmaga is a hagyományteremtés fontos bázisa, egyfajta szellemiség megteremtésével, névfelvétellel, kulturális szokások kialakításával. E megfontolások alapján vette fel művészeti iskolánk Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész, kulturális polihisztor nevét. E névfelvétellel kifejezésre kívántuk juttatni sokirányú oktatási, művészeti elkötelezettségünket, amelyet névadónk munkássága is jelképez. Hagyományaink közé emeltük be a világhírű zongoraművész, zongorapedagógus zenei munkásságának őrzését. Cziffra György kerületünk lakója volt, innen indult a világhír felé. Szellemi öröksége, életútja, küzdelmei példaképül szolgálhat a zenetanuló ifjúságnak. Iskolánk a két művész hagyományait őrizve tanulmányi versenyekkel, pályázatokkal, kiállítások rendezésével, vetélkedőkkel, emléknappal, koszorúzásokkal emlékezik meg példaképeiről. Legeredményesebb tanulóinkat, tanárainkat Nádasdy Emlékplakettel és oklevéllel tüntetjük ki. Három évtizedes fejlesztő, építkező tevékenységünkkel, szellemiségünkkel mindig is törekedtünk részben hagyományokhoz csatlakozni, részben új hagyományokat teremteni. Így évről-évre visszatérő hagyományőrző rendezvényeink karácsonyhoz, húsvéthoz, farsanghoz, anyák napjához, jeles ünnepekhez csatlakozó népszokásokhoz kapcsolódnak.

Az Iskola hagyományosan megrendezendő eseményei:

A Szent István Gyermekkórus szervezése, folyamatos működtetése a felsőbb osztályokban. Ennek előkészítő munkálatai 4. illetve 5. osztályban megkezdődnek az alsós kórus munkájában. Évi két nagy koncert, egész estét betöltő műsor szervezése. Karácsonyi koncert:

- az iskolai kórusok műsora - hangszeres és énekcsoportok bemutatkozása - a Szent István Gyermekkórus és a Schola Promontor koncertje - betlehemes játék, dramatizált színmű előadása

A Csilingelő Kiskórus, és a Szent István Gyermekkórus az éves állandó koncertjei mellett rendszeresen énekel különböző kerületi rendezvényeken, magyarországi fesztiválokon, külföldi koncertkörutakon. Rendszeres kiállítások a Szent István Galériában, meghívott művészek és tanulóink munkáiból.

20


Nemzeti ünnepeink megünneplése az iskola összes tanulójának és Diákönkormányzatának bevonásával. csoportok, kisközösségek önálló felkészülése az ünnepi vetélkedőkre a Diákszínpadok előadásai dekorációk elkészítése a gyermekek bevonásával az ünnepély, vetélkedő műsoranyagát a diákcsoportok állítják össze tanári segédlettel a munkamegosztás megjelenése a fenti feladatok végrehajtásánál Hagyományteremtő és hagyományőrző programok Különleges iskolai alkalmak rendezése az iskola közösségének aktivizálásával. A Diákönkormányzat és a tantestület szervezésében a következő programok kerülnek megrendezésre:

Adventi kézműves foglalkozások: ajándékkészítés több kézműves technika megismerése (technika órák ismeretanyagának beépítésével) szűkebb környezetünk (osztálytermek) ünnepivé öltöztetése Ezeket az alkalmakat évről évre más-más eseményekkel kapcsolatban lehet megrendezni, természetesen igazodva az alkalmak jellegéhez (pl. Luca nap, Szent Márton napi népszokások, Mikulás várás, az ovisoknak ajándék készítés, iskolai betlehemezés, karácsonyi vásár).

Nyitottság más kultúrák, népek irányába Iskolai rendezvények: pl.: szerb táncház a farsangon, adventi bécsi kirándulás Vallási népszokások, adatgyűjtés, meghívott előadok, vetélkedők, kiállítások.

Diáknap a Nádasdy napok keretében Vetélkedők, játékok, sportversenyek összeállítása, lebonyolítása. A tanulók ötletei alapján a lebonyolítást a Diákönkormányzat végzi el.

Iskolai farsang a farsangi hagyományok felelevenítése tánccsoportok bemutatkozása játékos darabok, bohózatok előadása jelmezverseny, tombola

21


diákszínpad előadásai Diák önkormányzati rendezvények, amelyek kisebb közösségeket érintenek. Tudományos Diáknap meghirdetése, pályamunkák kiállítása, értékelése Osztálydélután, filmvetítés, beszélgetés, vita egy - egy előre megadott téma alapján.(Ezek az alkalmak az osztályfőnöki órák bevezetői, vagy folytatásai lehetnek, amelyek elsődleges célja a kommunikációs készség fejlesztése.) Klubdélutánok: filmklub és zenehallgatás beszélgetés a meghívott tanárok, előadók vezetésével. Helyi sportversenyek lebonyolítása (sportnap) Zenei- és művészeti tanszakok rendezvényei A Zene Világnapja - október 1. Tanszaki adventi foglalkozások, karácsonyi hangversenyek Karácsonyi „Összművészeti” Előadás A Magyar Kultúra Napja január 22. Hagyományőrző Művészeti Farsang Tanáraink hangversenye Tanáraink kiállítása Anyák napja – Kicsinyek hangversenye Évzáró balett gála Hagyományőrző néptánc gála Évzáró képzőművészeti kiállítás Nádasdy Kálmán és Cziffra György életművének ápolása rendezvények szervezésével: Nádasdy emlékkiállítás folyamatos gondozása Cziffra György zenei verseny 2 évente Nádasdy jubileumi napok- művészeti verseny 2 évente Zenekaraink és művészeti csoportjaink a kerületi kulturális hagyományok őrzői Nádasdy Galéria működtetése Zenei és társművészeti táboraink Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál rendezvényein való részvétel Kerületi közösségek rendezvényein való részvétel Színházi világnap Bábok ünnepe Rendszeres időszaki kiállítások, év végi beszámoló kiállítások a Nádasdy Gyermek és Ifjúsági Galériában Nádasdy gála évente Az iskola művészeti arculata számos lehetőséget ad a hagyományápolásra általános iskolai oktatónevelő munkában, tanórai keretben, illetve az iskolai hagyományok rendszerében, tanórán kívüli iskolai programokkal.

22


Iskolatörténeti hagyományok: cél az iskola által létrehozott értékek megőrzése lehetőség szerint az első öt pontban említett rendezvények által, jubileumi kiadványok megjelenítésével, kiállítások szervezésével /Szent István Galéria/, a kórus CD és DVD kiadásával. A fent említett események alapvetően hármas célt szolgálnak: Az európai, a nemzeti és az iskolai hagyományok életben tartása, beilleszkedés a hagyományok menetébe, ezáltal újra és újra megállítjuk az idő jellegtelen folyamát. Ritmust és értelmet adunk napjaink menetének. Mindez közösségi keretben történik. Az egész iskola, kicsik és nagyok bevonásával. Teret adunk az egyéni és csoportos kezdeményezéseknek, alkotókedvnek. Megtapasztalhatjuk az értékteremtés és az értékek élvezetének örömét

1.6 Iskolánk szerepe a XXII. kerület, Budapest és az ország oktatási-kulturális életében A művészeti oktatás-nevelés sajátosságaiból következően iskolánk zenei és művészeti működése, soha nem korlátozódhatott az épületben folytatott tevékenységre. Mindig is arra törekedtünk, hogy nevelési eredményeink minél szélesebb körben ismertek legyenek, és városrészünk kulturális életét gazdagítsák. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a művészetek, a kultúra irányában elkötelezett embereket neveljünk. Csak a kulturális igény, aktivitás teremtheti meg egy város kulturális művészeti életének alapjait. Érdeklődés és közönség nélkül nincs kulturális élet.

Általános iskola tagintézményünk mindig sok tehetséges fiatalt vonzott, akik közül jó néhányan jutottak művészeti pályára. Elsősorban a művészetek iránti fogékonyságra szeretnénk nevelni a gyerekeket. Alsó tagozatos osztályainkban művészeti alapozó képzést tartunk. Művészeti iskolánk megalapozója a kerület mai virágzó kulturális életének és példaként szolgál arra, hogy a főváros peremén is lehet önálló kulturális arculatot és életet teremteni. Együtteseink, zenekaraink, iskolagalériánk, és legújabban kamaraszínházunk egyaránt szolgálják az oktatást, az amatőr művészeti mozgalmat, közművelődést, művészeti életet. Ez irányú törekvéseinket, célkitűzéseinket csak az általános iskolákkal és a kulturális intézményekkel kialakított jó együttműködéssel tudjuk megvalósítani. Iskolánk az egész kerületre kiterjedő oktatási rendszert épített ki, minden oktatási intézményben vagy körzetében jelen vagyunk, kihelyezett tagozatokat működtetünk. Számos kezdeményezésünkkel, fesztiválokkal, tanulmányi versenyek szervezésével aktív szerepet vállaltunk a főváros oktatási és kulturális életében (Budapesti kamarazene fesztivál, Zenekari fesztivál, fővárosi és országos tanulmányi versenyek).

23


40 éves működésünk ideje alatt számos külföldi szakmai kapcsolatra tettünk szert. Mondhatjuk, hogy már évekkel ezelőtt megkezdtük saját intézményi csatlakozásunkat az Európai Közösséghez. Dánia (Esbjerg), Németország (Bonn), Ausztria (Bécs) mellett kapcsolatokat létesítettünk az akkor még Csehszlovákiában lévő Pozsony iskolájával, a legutóbbi években pedig a hollandiai Groningen zenekarával, valamint Romániában a Kolozsvári Líceummal. Az európai közösséghez történő tényleges csatlakozásban ezen kapcsolatok újraélesztésének, ápolásának, valamint újabbak létesítésének lehetőségét látjuk. Új központi iskolaépületünk mind esztétikai, mind szakmai szempontból lehetőséget ad további események, rendezvények befogadására. Szakmai továbbképzések, kerületi értekezletek, tanfolyamok, kiállítások, versenyek, hangversenyek, színházi előadások számára méltó helyszín iskolánk.

1.6.1.1 Vezetési szerkezet A közös igazgatású köznevelési közoktatási intézmény igazgatóját 2011.évi CXC.törvény 39 pontja szerint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. Az iskola igazgatásáért, működéséért az igazgató felelős. Munkáját a tagintézményvezető, művészeti igazgatóhelyettes, a zenei igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők és a tanszakvezetők segítik. Az általános iskola intézményvezetője igazgatóhelyettesi besorolásban működik, munkakörének megnevezése: tagintézmény-vezető, aki az általános iskolai szakmai munka összefogását és a tanügyigazgatási feladatok ellátását végzi.

1.6.1.2 Pedagógusok

Általános iskola Az általános iskola közismereti oktatási tevékenységéhez az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak. Az engedélyezett státusz számunknak megfelelően szakos ellátottságunk 100 %-os. Az oktató-nevelő munkát 1 iskolatitkár, segíti. A technikai feladatokat Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Intézmények Gazdasági Irodájának munkatársai látják el.

24


Művészeti iskola

A tantestület összetétele, a szakos ellátottság tükrözi az iskola tantárgystruktúráját, szakmai törekvéseit, fejlesztési céljait. A művészeti ágak egymáshoz viszonyított aránya mindig az adott igények függvénye. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben megjelenő arányok is ezt tükrözik. Az adott kistérség szocio-kulturális hatásai is befolyásolják az intézményekkel szemben támasztott igényeket. Általánosságban elmondható, hogy előzőekből következően az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógusai többféle alkalmazási minőségben és óraszámban dolgoznak. Az alkalmazás lehetőségei:

Teljes munkaidő Részmunkaidő Mellékfoglalkozás Óraadó

A munkaerőmozgás tanévenként változtatja a tantestület létszámát és összetételét.

25


Az iskolában jelenleg oktatott zenei, művészeti tantárgyak:

Zeneművészeti ág: A) Klasszikus zene: • Fafúvós tanszak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott • Rézfúvós tanszak: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba • Akkordikus tanszak: harmonika, gitár, ütő • Billentyűs tanszak: zongora, orgona • Vonós tanszak: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő • Vokális tanszak: magánének • Zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező, zeneismeret, zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet, improvizáció • Kamarazene tanszak: kamarazene, zenekar, kórus B) Népzene • Vonós és pengetős tanszak: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő • Fúvós tanszak: népi furulya, duda, népi klarinét/tárogató • Pengetős tanszak: citera, koboz, tambura, népi harmonika • Ütő tanszak: népi ritmushangszerek • Vokális tanszak: népi ének • Zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező • Kamarazene tanszak: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és a vokális társaszenét), népi zenekar C) Jazz zene • Fafúvós tanszak: jazz-szaxofon • Rézfúvós tanszak: jazz-trombita, jazz harsona • Billentyűs tanszak: jazz-zongora, zongora melléktárgy • Pengetős tanszak: jazz-gitár • Ütő tanszak: jazz-dob • Zeneismeret tanszak: jazz-szolfézs, jazz-irodalom, jazz-elmélet • Kamarazene tanszak: jazz zenekari gyakorlat Táncművészeti ág A) Balett tanszak • • • •

Főtárgy: balett előkészítő gimnasztika, klasszikus balett Kötelező tantárgy: balett előkészítő gimnasztika, balett elmélet, tánctörténet Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: balett elmélet, tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: néptánc, vagy történelmi társastánc, vagy társastánc, vagy jazz–technika, vagy Graham–technika

26


•

Választható tantárgyak: népi játék, kreatív gyermektánc, néptánc, történelmi társastánc, jazz–technika, társastánc, Graham–technika

B) Néptánc tanszak • • • •

Főtárgy: népi játék, néptánc Kötelező tantárgy: folklórismeret, tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: folklórismeret, tánctörténet Választható tantárgyak: népi játék, néptánc, népzenei alapismeretek, táncjelírás–olvasás

Képző- és iparművészeti ág Képzőművészeti tanszak (előképző 1-2 évfolyam+1-3. alapfokú évfolyam) • • •

Főtárgy: vizuális alapozó gyakorlatok, grafika és festészet alapjai Kötelező tantárgy: vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgy: vizuális alapozó gyakorlatok, népművészet, művészettörténet

Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig: • • • • • • • • •

Fotó és film tanszak – Fotó és film műhelygyakorlat - Fotó tanszak – Fotó műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat - Grafika tanszak – Grafika műhelygyakorlat Festészet tanszak – Festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak: - Szobrászat tanszak – Szobrászat műhelygyakorlat Kerámia tanszak – Kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak – Textil– és bőrműves műhelygyakorlat - Textilműves tanszak, Textilműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgyak: népművészet, művészettörténet

Színművészeti-bábművészeti ág Színjáték tanszak • • •

Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének színházismeret Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

27


Bábjáték tanszak • • •

Főtárgy: bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: bábkészítés, beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret Választható tantárgyak: a bábjáték és színjáték tanszak bármelyik tantárgya

Mind a zenei, mind a művészeti oktatásban a főtárgy tanulása mellett kötelező melléktárgy felvétele is a tanterveknek megfelelően.

1.6.2 Szakmai munkát segítő dolgozók A titkárság munkatársainak feladatai: • az oktatáshoz kapcsolódó a teljes körű tanügy-igazgatási, adminisztráció • a tanuló-nyilvántartással kapcsolatos központi nyilvántartási rendszer naprakész működtetése • a pedagógusok szakmai munkájához szükséges adminisztratív tevékenység ellátása • a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XXII. Tankerületével, valamint Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Intézmények Gazdasági Irodájával való együttműködés az intézménnyel kapcsolatos gazdasági, munkaügyi feladatok ellátása.

Épületeink rendjét, állagmegőrzését, az oktatás-nevelés zavartalanságát Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának munkatársai biztosítják.

Iskolánk hangszerkarbantartó műhellyel rendelkezik, a hangszerkarbantartást (zongorák, fúvós hangszerek) 2013.08.31–től külső munkatársak látják el. Iskolánk hangszereinek karbantartását hangszerész A tánc tanszak ruhatárának karbantartását ruha- és jelmeztáros végzi

28

munkatársak

látják

el.


1.6.2.1 Tanulóink létszáma, összetétele

Az Alapító Okiratban meghatározott maximális tanulólétszámunk a következő:

Általános iskola Művészeti iskola Összesen:

336 tanuló 1250 tanuló 1586 tanuló

A Művészeti iskola tanszakaira felvehető létszám ágazatonkénti bontásban: Zeneművészeti ágazat Más művészeti ágak

600 tanuló 650 tanuló

Felméréseink alapján tanulóink szülői háttere igen változatos, lényeges különbségek vannak a diákok otthoni körülményeik, neveltetésük, indíttatásaik között. Érkeznek iskolánkba többszörös hátránnyal küszködő és kiegyensúlyozott családi körülmények között élő gyermekek is. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevők összetétele is hasonló képet mutat. A délutáni képzés sok esetben az egyetlen kulturálódási lehetőség a gyermek részére. A foglalkozásokon eltöltött idő a személyiségfejlesztés speciális lehetősége mellett a deviáns magatartásformák megelőzését is szolgálja.

1.7 Tárgyi feltételek 1.7.1 Épületek, tantermek Iskolánk a jelenlegi tanulólétszám tanítását két önálló épületben a Nagytétényi úti iskolaközpontban és a Szent István téri iskolában, valamint a kerület általános iskoláiba kihelyezett tagozatokon látja el.

29


TANÍTÁSI HELYSZÍN Nagytétényi út Iskolaközpont

SZAKTANTEREM

TEVÉKENYSÉGTÍPUS

SZÁMA

Igazgatóság, gazdasági iroda, zeneműtár, hangszertár, karbantartó műhely balett-terem

1

néptánc terem

1

képzőművészeti szaktanterem

5

színházterem

1

kerámiaégető műhely

helyiség,

és

gipszes

4

zenekari próbaterem

1

hangverseny-terem

1

multimédia terem (szolfézs, fotó)

Szt. István tér

1-1

zeneterem

balett öltöző, néptánc öltöző

Általános iskola

1-1

tagintézmény vezető, titkárság, karbantartó műhely

1-1 1 1-1

művészeti alapozó képzés

1

tánc, balett-terem

1

technikaterem

1

(báb és művészeti alapozó képzés) zeneterem

3

történelem-földrajz-rajzterem

1

30


matematika-kémia-fizika(majdani természettudományi szakterem)

1

magyar-terem

1

németterem

1

énekterem

1

alsós tantermek

8

logopédia

1

fejlesztő szoba

1

számítástechnika-terem

1

kamaraterem /vizsgák, próbák, hangversenyek/

1

testnevelés terem (kerületi feladat – gyógytestnevelés)

1

könyvtár

1

tanári szoba

1

Nagytétényi út 31-33. alatti iskolaközpontunkban mind kivitelében, mind berendezését tekintve európai színvonalú, a kor követelményeinek megfelelő esztétikus körülmények között folyhat a művészetek oktatása. Az iskola vezetősége, igazgató és igazgatóhelyettesek, titkárság az emeleten kerültek elhelyezésre. A kerület iskolákba kihelyezett tanszakainkkal az iskolák helyi művészetoktatási igényeinek teszünk eleget. Az alapfokú művészetoktatási tevékenység pozitív sajátossága a művészetek „házhoz szállítása”, a továbbiakban is erre törekszünk. Általános iskolákban használt tantermeink száma tanévenként a tanulólétszám, és a választott hangszerigény, illetve a befogadó iskola lehetőségei szerint változó. Zenei és művészeti szaktantermeink száma kielégítő. Szükséges a folyamatos korszerűsítésük és az állagmegóvásuk.

31


Az egykori polgári leányiskola épületét a Szent István téren 1980-ban bővítették, egy új épületszárnyat építettek a meglévőhöz. Iskolánk állapota, a folyamatos felújításokkal (vizes blokkok felújítása, ablakok cseréje, lépcsők csúszásmentesítése) jó, általánosan kielégítő. Iskolánk esztétikumában is tükrözni szeretnénk az itt folyó művészeti nevelő munkánkat. A gyerekek alkotásaival díszítjük a folyosókat, az aulát és az osztálytermeket. Ez az arculat kifejezi az iskola különleges státuszát és megteremti azt a hangulatot, ami szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt fontos. A tanterv által előírt alapfeladat az általános iskolai tanítás, ez a délelőtti órákban történik. Az osztályok órarendjébe illesztett művészeti alapozó tantárgyakat (néptánc és rajz) az alapfokú művészeti oktatás tantervei szerint tanítjuk. Az ezen felül választott első tanszakok térítésdíjas oktatására, délután kerülhet sor. Az alapfokú művészeti oktatás feltételeit az erre a célra kialakított szaktantermek biztosítják (néptánc, rajz, báb, zongora, stb.). Építési stílusuknak köszönhetően termeink megfelelő méretűek, világosak. Az 1-4. évfolyamos gyerekek tanítása osztálytermekben folyik, az 5-8. évfolyam szaktantermekben tanul. A szaktermeket szertárak egészítik ki (alsós, ének, biológia-földrajz, kémia-fizika, technika, testnevelés), melyek felszereltsége nem minden esetben felel meg a minimum feltételeknek, folyamatos felszereltségét a fenntartó a törvényi előírásoknak megfelelően végzi. A második emeleten kapott helyett az iskola könyvtára. Az alagsorban számítástechnika szakterem szolgálja az informatika oktatás céljait. Műhely áll a technikaoktatás és a kézműves ismeretek tanításának rendelkezésére. A melegítő konyha melletti ebédlőben ebédelhetnek tanulóink. Tornatermünk mérete a hozzá kapcsolódó öltözőkkel és szertárral megfelelő. Sporteszközeinket folyamatosan kell bővíteni. Az iskola udvara 25x20 m-es bekerített sportudvarból és játékra alkalmas területből áll. Egyéb kiszolgáló helyiségeink: tanári szoba, irodák; orvosi szoba; vizesblokkok.

Az iskola bútorzata részben elhasználódott, felújításra/cserére szorul. Számítástechnikai eszközellátottságunk az évek során fokozatosan fejlődik, de az eszközök gyors elavulása miatt nem mindig felel meg a kor követelményeinek. Eszközellátottságunk fejlesztése folyamatos feladatot ró az iskolára, fenntartóra.

1.7.2 Taneszköz ellátottság, felszereltség Iskolánk felszereltség színvonala közepesnek minősíthető. Az oktatás alapfeltételei még biztosítottak, de az évek óta tartó minimális beszerzések, fejlesztési lehetőségek miatt megállapítható, hogy a pedagógiai program végrehajtása komoly erőfeszítést igényel.

32


A tárgyi feltételek között emeljük ki, hogy iskolánk hangszerkarbantartó műhellyel rendelkezik, mely elsősorban a vonós hangszerek karbantartását oldja meg. Hangszereink állaga a nagyon gondos és folyamatos karbantartás ellenére is rohamosan romlik. A korábbi években minden hangszerfajtából évenként, kétévenként új hangszer vásárlásával igyekeztünk az amortizációt követni. A tanulók többsége a fejlődésükből, növekedésükből következően tanulmányi évei alatt többször vált különböző méretű, és minőségű hangszerre. A mai hangszerárak mellett a szülők nem tudják vállalni a még a legalacsonyabb árfekvésű és minőségű hangszerek vásárlását sem. Zongoraoktatásunk szakmai színvonalának alapvető feltétele a hangszerek állapota. Zongora és pianínó állományunkkal a kerületi iskolák nagy részének alapfelszereltségét is mi biztosítjuk. Állagukat hosszú évekig fent lehet tartani folyamatos karbantartással, időszakonkénti generálozással. Jelenlegi állományunk jelentősen elöregedett, egyes hangszerek felújítása már nem gazdaságos; folyamatos cseréjük szükséges. Általánosságban elmondható, hogy a hangszerállomány javítása, felújítása, illetve a beszerzés területein lassú fejlesztés indulhatott meg. A hangszerállomány folyamatos minőségi cserével tudja kielégíteni az oktatás során jelentkező igényeket. A képző- és iparművészeti, a balett és néptánc illetve a báb és színművészeti oktatás tantárgyai tanszakai egymástól eltérő speciális felszerelést, eszközöket illetve anyagbiztosítást igényelnek. Eszköztárunkat az oktatás beindítása óta folyamatosan fejlesztettük, ennek köszönhetően eltérő ellátottsági színvonalon és mennyiségben, de a legalapvetőbb eszközökkel rendelkezünk. A képző és iparművészet területe önmagában is igen sokrétű technikát, anyagféleséget ölel fel. A hagyományos „klasszikus” tanszakok működnek a legrégebben, komoly múlttal a hátuk mögött. A tanszakok felszereltsége kielégítőnek mondható, de folyamatos fejlesztés szükséges. A Képzőművészeti tanszakok nem nélkülözhetik a folyamatos anyagellátást, melyet szűkös költségvetési forrásokból biztosítunk. Az elméleti oktatásban (művészettörténet, néprajz) a hagyományos diavetítést számítógépes prezentációval váltottuk ki, melyhez rendelkezésre áll a projektor is. Az ehhez szükséges anyagok beszerzése folyamatosan történik. Tanszakunk működése, gyermekeink művészeti tevékenysége a Nádasdy Gyermek és Ifjúsági Galéria falain látható. A kiállító felületek igényes kialakításúak, mód van egységes megjelenésű keretezett képek bemutatására. Társintézmények képzőművészeti anyagából rendezett, vagy iskolánk aktualitásaihoz kötődő rendszeresen nyíló kiállítások valamint szakmai tanácskozások helyszíneként is funkcionál. A Galéria munkánk látható és szerves része, pedagógiai szempontból is fontos, hogy működése biztosított legyen. Az elmúlt években balett illetve a néptánc szaktantermek szabványnak megfelelő kialakítása megtörtént. Néptánc termeinket a korszerű oktatáshoz szükséges erősítőrendszerrel, az elméletoktatáshoz szükséges számítógéppel, és tv-vel szereltük fel. 1999 óta sikerült jelmez- és

33


ruhatárállományt kialakítanunk, melynek elhelyezésére a Nagytétényi úti iskolaközpontban került sor. Magasabb osztályosok részére mindenképp szükséges a tájegységre jellemző és hiteles népi öltözet, ruha, csizma. A jelentkező kölcsönzési költségeket kiválthatjuk saját ruha- és jelmeztárunk folyamatos fejlesztésével. A művészeti csoportok oktatásának alapfeltétele a zenekari művek a tánckoreográfiák, hangszerelések, dramatizált és szerkesztett műsorok megléte. Bár szakoktatói feladatkörébe nem tartozik, pedagógusaink az oktatás folyamatossága érdekében maguk alkotják meg ezeket. A feltételrendszerhez tartozik ezen műsorok lehetőség szerinti megvásárlása.

34


2 Nevelési program 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 2.1.1 Iskolánk cél és feladatrendszere,A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Új megvilágításban a közoktatás

Az Európai Unióhoz való csatlakozással szükségessé vált, hogy az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése legyen. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A következő kompetenciák fejlesztésére van szükségünk: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett

35


rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A NAT olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudása képességei fejlesztése személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt törekvéseink növeljük a természettudományok súlyát fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot a terhelést a képességekhez igazítjuk segítjük a felzárkóztatást

36


A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola a hagyományos zeneiskola, a művészeti iskola és az általános iskola egységes szervezetét, szerkezetét, tantárgyrendszerét foglalja magában. Az iskola pedagógiai programjának alapelemeit, tartalmát és követelményeit a Nemzeti Alaptanterv, valamint az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja határozza meg. A nevelési-oktatási alapelvek általános, lényeges irányelvek, melyek az intézményben folyó nevelés és oktatás minden területére, formájára érvényes törvényszerűségekre, és tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés eredményességét. Iránymutatóul szolgálnak pedagógusoknak és az iskolának a nevelés-oktatás komplex folyamatában. Alábbi alapelveink tartós, hosszú időre szóló elvei intézményünknek. Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Külső hatások elve Egyenrangúság elve A pedagógus vezető szerepének elve A következetesség elve Életkor és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve Művészetek iránti fogékonyság elve Különböző közösségekhez tartozás elve Szándékunk, hogy nevelő-oktató munkánk teremtsen olyan feltételeket, melyek szerint iskolánk legyen a lehetőségek tárháza, ahol minden tanuló megtalálhatja a saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet. Nevelő-oktató munkánk csak akkor lehet sikeres, ha önálló értékvilágot, szellemiséget képvisel. Ennek tükröződnie kell a legapróbb részletekben is, iskolánk légkörén, melynek lényegét dolgozóink szellemisége, viselkedéskultúrája teremti meg.

2.1.2 Az iskolánkban folyó nevelés- oktatás célja A nevelés és oktatás nem választható külön, hiszen a nevelés komplex tevékenység, a tanuló képességeinek, személyiségének sokoldalú kibontakoztatása, saját életének teljesebbé tételére és a társadalom javára. Nevelés a személyes példamutatás, a jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése is. A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magában hordozza az

37


ember személyiségformálásának lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak az az értéke, hogy az emberhez, az emberről szól.

38


Célunk: Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik

39


azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Feladatunk a pozitív folyamatok megindítása: a személyiségben, amely az akaratot, a tanulási motivációt fokozza a teljesítményszorongás csökkentése pozitív kapcsolat megtartása a pedagógus – a gyerek – a szülő között zökkenőmentes átmenet a felső tagozatba Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban

40


lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre, a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül. Ilyen értékek például: az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés; az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

2.2 Az egyes oktatási területek általános fejlesztési követelményeinek cél és feladatrendszere 2.2.1

Általános iskolai közismereti oktatás:

Célunk, hogy tanulóink az alapozó iskolai funkcióból adódóan az általános műveltség alapjait sajátítsák el. Szeretnénk elérni, hogy diákjaink önálló, tevékeny, önmaguk sorsát tudatosan irányító, dönteni képes fiatalok legyenek. Legyenek képesek testileg, szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg egészséges életvitelre. Legyen akaraterejük, fegyelmezetten viselkedjenek.

41


Jellemezze őket a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösségbe tartozás érzése. Rendelkezzenek a korszerű társadalom- és természettudományi, valamint az általános esztétikai és technikai műveltség életkoruknak megfelelő ismereteivel. Legyenek képesek a logikus, problémamegoldó gondolkozásra. Előbbieken túl nevelési eszményeink a művészeti alázat, szorgalom és tehetség tisztelete, illetve ezek tisztelése másokban, mások tehetségének, eredményének segítése, elismerése.

Céljainkat és értékeinkkel való azonosulást a nevelés különböző területein kívánjuk megvalósítani, feladataink: Értelmi nevelés terén: alapvető feladatunk az alapkészségek elsajátításának biztosítása, megfigyelőképesség fejlesztése, összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése, az önálló ismeretszerzés elsajátíttatása. Minden pedagógus feladata a beszédfejlesztés, a szövegértés javítása, a kifejezőképesség kialakítása, a kreatív gondolkodásmód fejlesztése. Az olvasási és számolási problémák korai felismerése, korrekciója, mely a további tanulási sikerek záloga is.

Érzelmi akarati nevelés terén: diákjainkat rávezetjük érzelmeik kreatív kifejezésére, törekszünk a helyes önbecsülés és önértékelés, dönteni tudás kialakítására. Az érzelmek fejlődése alapvetően motiválja a gyerekek a társadalomhoz, természethez, megismeréshez való viszonyát és meghatározóan befolyásolja személyiségük kibontakozását. Erkölcsi nevelés terén: az iskolai élet, mint a társadalom mikrokozmosza, megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését. Elsajátíttatjuk az alapvető magatartási, társadalmi normákat, az ezekhez való alkalmazkodás képességének lehetőségeit. Törekszünk arra, hogy természetesek legyenek a diákok számára a következő fogalmak: a kötelesség, a lelkiismeret, a felelősség, valamint a becsületesség, a hűség, a bátorság, erkölcsiség továbbá a család és közösség tisztelete. Az osztályközösség a legalkalmasabb ezen jellemvonások kialakítására. Egészséges életmódra nevelés terén: a modern életmódból eredő globális problémák kezelésére való felkészítés nevelő munkánk fontos részét képezik. Az aktív környezetvédelem, az egészséges életmód kialakítása hosszú folyamat, mely ismeret és élményszerzés során alakítható. Tudatosítani kívánjuk a tanulókban a környezet számára káros emberi beavatkozásokat, illetve az egészségtelen környezet emberi szervezetre való hatásainak megelőzési és kezelési lehetőségeit. Az egészséges életmód kialakítása a táplálkozási szokásoktól a testedzésen keresztül a lelki egészségvédelemig számos területet foglal magába. Fontossága miatt külön fejezetben beszélünk még róla. Testi nevelés: a testben és lélekben ép, a testmozgást, a sportot szerető és művelő fiatalt állítjuk példaképnek, így a testnevelés órákon kívül tömegsport és diáksport foglalkozásokon biztosítjuk a sportolási lehetőségeket, a mindennapos testedzést. Az udvari szünetek (heti 50 perc), a napközis foglalkozások rendjébe szükségszerűen beépített levegőztetésre (napi 1 óra) különös gondot fordítunk. Az iskola udvarán kívül jó lehetőség az iskola előtti kulturált játszótér, a közelünkben lévő budafoki domboldal, ami esztétikai és helytörténeti ismeretek bővítése szempontjából is megfelelő színtere az egészséges, mindennapi mozgás megvalósításának.

42


Esztétikai nevelés terén: kívánalom a művészeti nevelés-oktatás sajátos lehetőségeivel, eszközeivel és konkrét művelésével a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált személyiségek formálása, kialakítása. E gondolatkörben fogalmazzuk meg a művészeti nevelésben rejlő és személyiségre ható olyan pozitív élményeket, mint az alkotás és siker öröme, a szépség élvezete. A kultúra a művészetek megújító hatása (katarzis) segít elviselni a mindennapok nehézségeit. Alapvető célkitűzésünk, hogy a művészeti nevelés-oktatás sajátos lehetőségeivel, eszközeivel, konkrét művelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált embereket neveljünk.

2.2.2 Alapfokú művészetoktatás: 2.2.2.1

Zeneművészet

A zeneoktatás, nevelés alapvető feladata A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben, rendszeres hangverseny-látogatás Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, emelt szintű képzés biztosítása. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. A tanuló felkészítése közismereti iskolájuk-intézményük kulturális iskolai rendezvényeire illetve különböző más szereplésekre is. Az amatőr zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés.

43


Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal. 2.2.2.2

Táncművészet

A táncoktatás célja, hogy megalapozza a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztését, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Fejlessze a tanulók fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér és forma érzékét, nevelje őket egészséges életmódra, magabiztosságra. Alakítsa ki a tanulóban a tánc, illetve egy-egy táncműfaj (balett, néptánc, modern tánc) iránti szeretetet, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet, önkontrollt, rendszeres munka igényét, közös munkában való részvételhez szükséges magatartásformát. Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejlesztheti akaratát, ízlését, alkalmazkodó és állóképességét. Irányítsa a kiemelkedő képességű tanulót szakirányú továbbtanulásra. Ösztönözze a tanulót az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, elsősorban az iskola táncegyüttesein keresztül. Ösztönözze a tanulót színházi táncesemények, folklór előadások látogatására. Ismerje meg a tanuló az általa tanult táncműfaj, néptánc történetét, stílus elemeit, mozgáskultúráját. Váljon a tanulók tánctudása életelemükké, a társas kapcsolat megteremtőjévé, a harmonikus élet eszközévé. 2.2.2.3

Képző és iparművészet

A képző és iparművészeti oktatás, nevelés célja azoknak az ismereteknek megtanítása, képességek és készségeknek a fejlesztése, amelyek a látható világ megismeréséhez, alakításához, reprodukálásához szükségesek. A képzés keretében sajátítsák el a tanulók a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. Fejlessze az ábrázolási készségüket és képességüket olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek a tanulók saját gondolataik és érzéseik kifejezéséhez. Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, vizuális absztrakciókra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,

44


a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenység gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására Ismerje meg a tanuló az egyes stíluskorszakokat, stílusirányzatokat a művészetek formanyelvének alapvető elemeit a vizuális művészet legkiemelkedőbb alkotóit Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését, Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. az önálló tájékozódás, ismeretszerzés, igényét képességét, jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, rendszeres látogatásával Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

2.2.2.4

Színművészet és bábművészet

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színművészeti és bábművészeti nevelés-oktatás biztosítsa a lehetőséget a tanulóknak

a színművészet területén:

45


minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt, színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, a differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széleskörű alkalmazását, az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését, a színjáték kulturális tradícióinak megismerését, a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését, azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják, minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók megtekintését, a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását, azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehoz-hassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét, az önkifejezést, az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. a bábművészet területén: minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.) az alapvető bábszínpadi technikák megismerését a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását az önkifejezést az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják a tanulók másutt szerzett ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák minél több élő és felvett bábelőadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését Mindkét művészeti terület alakítsa ki a tanulókban az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét a társművészetek iránti érdeklődést, nyitottságot, hogy megismerjék a művészetek formanyelvének legfontosabb elemeit, stílusjegyeket, a művészetek közötti összefüggéseket

46


2.2.2.5 Kiemelt fejlesztési feladatok

Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése. Igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. (Készségek megalapozása és fejlesztése: kötelességtudat, munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, tisztelet és tisztesség, felelősségvállalás másokért, önkéntesség)

Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik.

47


Családi életre nevelés Felkészítés a családi életre, segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakítására. Ismeretek közvetítése a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére. A szexuális kultúra kérdéseivel való foglalkozás.

Nemzeti öntudat és hazafias nevelés (Hon-és népismeret)

A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

48


Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a

49


veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetőséget.) Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását.

Fenntarthatóság – környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához.

50


A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére.

A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori- munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják

51


a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása;

52


az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a pedagógusnak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend,a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A pedagógus modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű.

53


A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a pedagógus segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés

54


kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat harmonikus, konstruktív kapcsolathoz közösségben való élet során fejleszti segítőkészségét, szolidaritásérzését, szavahihetőség értékeire.

a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség,

55


Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk alapelveinek és céljainak megvalósítása érdekében sokszínű eszköz- és eljárásrendszert alkalmaz. A hatékonyság érdekében igazodnunk kell tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez. Alkalmazott eszközeink: a pedagógus és a tanuló személyes kapcsolatai a pedagógus személyes ráhatása motiválás eszközeinek alkalmazása rendszeres és következetes pedagógiai munka egyéni fejlesztőprogramok és modern informatikai eszközök alkalmazása (CD, DVD, videofilmek, digitális tábla, könyvtár) intelligencia és kreativitást fejlesztő egyéni programok növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés, prezentációk, kiselőadások a tudományos diáknapon, szerepjáték) felzárkóztató csoportos- és egyéni foglalkozások

56


kiscsoportos foglalkozás tehetséggondozás céljából Alkalmazott eljárások: egyéni és közösségi tevékenységek során bemutatott produkciók (diákszínpadi előadások, tanulói képzőművészeti munkák kiállítása, mestermunka kiállítás, kórusszereplések) versenyeken való szereplés a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetükből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat differenciált foglalkoztatással egyéni haladási ütemhez igazított terhelés, és a kompetenciaterületek fejlesztése

A leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazott közvetett nevelési eszközeink: I. Tevékenységek megszervezését, megerősítését célzó módszerek Közvetlen

közvetett

beszélgetés

a tanulói közösség tevékenységének megszervezése

ösztönzés

közös célok kitűzése, elfogadtatása

gyakoroltatás

ösztönzés

segítségadás

hagyományok kialakítása

követelés

ellenőrzés

ellenőrzés értékelés játékos módszerek megbízás

II. Magatartásra ható módszerek közvetlen

közvetett

57


a nevelő személyes példamutatása, elbeszélés

nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében

műalkotások bemutatása

a követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből

tények és jelenségek bemutatása, közvetítése

III. Tudatosítás, meggyőződés kialakításának módszerei közvetlen

közvetett

magyarázat

a felvilágosítás betartandó magatartási normákról

beszélgetés

vita, érvelés

bírálat önbírálat a tanulók önálló elemző munkája

2.4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermeki személyiség fejlesztését születéstől a felnőtté válásig egy időben és egymást követve is több nevelési tényező végzi. Ezek közül legfontosabb a család, az óvoda, az iskola. Sajnos manapság a család pozitív értékadó, értékközvetítő szerepe egyre inkább csökken. Az óvodai nevelés megpróbálkozik a gyerek életkorának megfelelő optimális értékközvetítéssel, szokások kialakításával, személyiségfejlesztéssel. Iskolánkban igyekszünk ezt a megkezdett munkát tovább alakítani, fejleszteni. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolunk: a tanulók eltérő szintű adottságaival a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével életkori sajátosságokkal iskolai és iskolán kívüli tanulással

58


szervezett ismeretközvetítéssel szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal építünk a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára az osztály és iskolai közösség pozitív hatására a szülői - társadalmi háttér támogatására.

A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést, a társadalmi értékrend elsajátítását és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel.

Folyamatos fejlesztés a célunk! Fontosnak tartjuk a sikerélményt a tanulás-tanítás folyamatában, ezért előtérbe helyezzük a dicséretet, jutalmazást. Pozitív példák állításával próbáljuk megszilárdítani tanulóinkban a tanulás, a munka becsületét, a pozitív jellemvonások elfogadását, követését, a negatív erkölcsi eszmék elutasítását. Fontosnak tartjuk, hogy olyan pedagógusok tanítsanak iskolánkban, akik már megjelenésükkel, következetes nevelési elveikkel, élvezetes óravezetésükkel pozitív mintát adnak, fejlesztik a kreativitást. A NAT alapkövetelményei és a differenciálás alkalmazása a kooperatív tanulási módszerek lehetővé teszik tanulóink személyiségének sokirányú kibontakoztatását. A tanulók adottságainak fejlesztését tanórai, tanórához csatlakozó valamint iskolán kívüli tanulással, tevékenységekkel segítjük. Sajátos arculatunkból következik, hogy tanítványainknak lehetőséget kínálunk személyiségük komplex fejlesztéséhez a művészeti nevelés lehetséges eszközeivel. Kiváló alkalmat nyújt ehhez az ének-zenei fellépéseken, művészeti eseményeken való részvétel, mely elősegíti a helyes önértékelés kialakulását tanulóinkban.

59


Ezek az események gyakran iskolán kívüli színhelyeken zajlanak, evvel is gazdagítva a résztvevők élményét. Az éves szereplések rendjét a tanévre szóló pedagógiai munkaterv tartalmazza. Az ének-zene, mint a művészeti nevelési tárgyak egyike, sajátos feladatot vállal a gyermekek személyiségének sok oldalú, harmonikus fejlesztésében. A zene az emberi érzelmek és az emberi környezet viszonyának bonyolult és sajátos hangi megjelenése auditív befogadása. A zene, mint "közösségi műfaj" az emberi kapcsolatok kialakulásának fontos segítője, eszköze. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: - a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, - a játékszeretet és az alkotásvágy kibontakozását - az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását, - a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: - a tanulók tanulási kötelességtudatát, - segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség), - fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés) a vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, az előadói képességet, - a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését.

A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: - a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, - az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását,

60


- a tudás birtoklásának örömét. Evvel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetünk a korai gyermekkortól kezdődően a logikus gondolkodás kialakítására. Célunk a tantárgyon keresztül kreatív, kulturált, logikusan gondolkodó, a környezet esztétikai értékeit felismerő, óvó, környezet esztétikáját alkotó módon befolyásoló személyiségek formálása, kialakítása. A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztését az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését

Az érzelmi neveléshez a fent felsoroltakon kívül jó teret biztosítanak a közösségi rendezvények, az ünnepségek, kirándulások, versenyek, vetélkedők. A közösségi rendezvényeken, az együttlétek fejlesztik a gyerekek reális önértékelését. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Olyan fiatalok nevelése, akiknek önmegvalósítása számukra pozitív életszemléletet, másokban társadalmi elégedettséget eredményez. A tanórán kívüli foglalkozások körében elsődleges fontosságú a karének munkája és az ehhez kapcsolódó szereplések, utazások, versenyeken való részvételek. A gyerekek megismerik és ápolják hazánk kulturális örökségét, nemzeti hagyományait. A jól szervezett tanulmányi kirándulások is hasonló célt kell, hogy szolgáljanak. A tanórán kívüli foglalkozások közé soroljuk a képességfejlesztést, tehetséggondozást, differenciálást. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása

61


kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés az empatikus képesség kialakítása társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása szociális szokások kialakítása szociális minták nyújtása önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása

62


elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása harmonikus családi élet igényének kialakítása - egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet…), a tanulók ízlésének formálása. az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés az empatikus képesség kialakítása társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása szociális szokások kialakítása

2.5 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.5.1 Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: Pedagógiai programját, Helyi tantervét Szervezeti és Működési Szabályzatát.

63


2.5.2 Az iskolai egészségnevelés célja Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre.

2.5.3 Az egészségnevelés alapelve A tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható.

2.5.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon. Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghatározását, meghozatalát. A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosítása.

2.5.5 Az egészségnevelés követelményei A család szerepének megértése.

64


A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való igény megteremtése. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete, a helyes napirend kialakítása. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásának felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásának ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben való aktív részvétel igényének kialakítása.

2.5.6 Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül 1. Tanórán: más tantárgyba beépítve: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, technika, természetismeret, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének osztályfőnöki óra keretén belül. 2. Tanórán kívül:

65


szakköri foglalkozás, délutáni szabadidős foglalkozások, hétvégi iskolai programok (pl.: sportnap, egészség nap), tanulmányi kirándulások, túrák, táborok

2.6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén a természet és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Elsődleges feladatunk: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Az iskolai élet során a tanulók megismernek különböző kultúrákat, vallásokat, szokásokat, életmódokat. Arra kell nevelnünk tanítványainkat, hogy legyenek nyitottak, megértők a másság iránt, és ez minden tanórán, folyamatosan felszínen tartott pedagógiai feladat.

2.6.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alsó tagozat: Bevezető és kezdő szakasz Alapfeladataink: Családias légkör kialakítása, beszoktatás, szokásrendek kialakítása, a Házirend szabályainak folyamatos megismertetése, betartása, az osztályközösség kiépítésének megkezdése (felelősi rendszer) saját szabályok létrehozása, betartása, szülőkkel való kapcsolattartás, önkiszolgálás megszervezése, szabadidős tevékenységek szervezése, a személyközi kapcsolatok figyelése, alakítása; Kiemelt feladatok: Az osztály aktív magjának feltérképezése, az önkormányzó képesség kialakítása 4. osztályra, bekapcsolódás a DÖK munkájába a szakasz végén, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása; Fő fejlesztési irányok: Az elkülönült évfolyamközösségek egymáshoz közelebbi kapcsolatba hozása

66


Testi-lelki, szociális fejlesztést szolgáló programok: életvezetési ismeretek és készségek tanítása, környezeti nevelés (séta, kirándulás, táborozás), egészségmegőrzési programok Felső tagozat: Alapozó és fejlesztő szakasz Alapfeladatok: Az osztály aktív magjának továbbfejlesztése, osztálytanács létrehozása, az önkormányzás képességének kialakítása, aktív részvétel a DÖK munkájában, a közösség egyéni arculatának továbbfejlesztése, az iskolai hagyományok ápolása, ügyeleti rendszer kiépítése, viselkedési normák betartása (Házirend), vitakészség fejlesztése.

67


Kiemelt feladatok: Ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, a család, az iskola, a társadalom együttélései szabályait Segítségnyújtás a kamaszkori testi, lelki problémák megoldásához. Multikulturális képességek fejlesztése. A tolerancia képességének fejlesztése, a másság elfogadására nevelés. A kulturált beszéd, magatartás csiszolása. Az összetartást erősítő normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Testi-lelki fejlesztést szolgáló feladatok: Életvezetési ismeretek tanítása, felvilágosító előadások (drog, alkohol, cigaretta) a káros szenvedélyek elleni védekezés módjainak megismertetése (védőnői, iskolaorvosi, szakszolgálat) szakemberek bevonásával; A közösségi nevelés területei: A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is.

Az iskola A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.

Az iskolán kívüli tevékenységek A közös tevékenységekben kezdetektől fogva jelen van a mai értelemben vett művészi kifejezés és önmegvalósítás iránti igény. Minden kor kialakította a maga szellemi-kulturális alkotó, reprodukáló közösségeit, amelyekben az érzelmi és értelmi megnyilvánulások lehetőséget kaptak a kibontakozásra. Napjaink társadalmában az elmagányosodás, a szellemi,

68


érzelmi elszegényedés súlyos kortünet. E káros hatás ellensúlyozásaként a művészetoktatás nyújtotta közösségi tevékenységformák iránt az érdeklődés növekedése tapasztalható. Az együttesen végzett munka során az egyén ismeretei integrálódnak a közösségi produktumban, az egyén személyiségében sokirányú fejlődés tapasztalható. A tanuló képessé válik egy időben szuverén önmagát a közösség tagjaként is értékelni. Szükségszerűen figyelnie kell társaira, velük egyetértésben kell végeznie munkáját. Többirányú figyelme fejlődik, kompromisszumtűrő képessége kialakul. A művészetek metakommunikációs lehetőségei lehetővé teszik a verbalitás korlátain felülemelkedve empátiás képességének magas szintű kifejlődését. Intézményünkben a működő művészeti csoportokban tanulóinknak lehetőségük nyílik a napi munka során fenti képességek kibontakoztatására. Az így kialakult képességek a szinesztézia elvével hatnak az élet egyéb területeire is. Az iskolai közösségi élet megszervezése, az iskola tevékenységrendszere, a tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: Tanórán kívüli foglalkozás Minden rászorulót el tudunk helyezni a (napközis) csoportjainkban. Feladatunknak tekintjük megtanítani a gyerekeket a tanulás helyes módszereire, valamint törekszünk arra, hogy a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében fokozatosan váljanak a tanulók önállóvá. A foglalkozás minden esetben ellenőrzéssel zárul, különös tekintettel a hiányos felkészültségű tanulókra. Célunk nem csak az, hogy a gyerekek felügyeletéről gondoskodjunk, és a házi feladatok (melyek mennyiségét a házirend szabályozza) elkészítéséhez biztosítsuk a szükséges időt (14.30-16.00), hanem, hogy olyan életritmust alakítsunk ki, amely a családi nevelés hiányosságait ellensúlyozza. A tanulás mellett helyet kapnak a tanulók érdeklődési körének kialakulását, kreativitásuk fejlesztését segítő szabadidős tevékenységek. Törekszünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a különböző műveltségi területek, nyújtotta lehetőségek kihasználására. Elengedhetetlen a mindennapos levegőn történő mozgás, játék, ami a testedzést, az egészséges életvitel kialakítását szolgálja. Figyelmet kap a gyerekek életében fontos szerepet betöltő játék. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy örömüket leljék a mozgásos és szellemi játékokban, versengésekben. Célunk, hogy a délutáni iskolai foglalkozások sokrétűek, színesek, az életkornak megfelelőek legyenek. A szülők és tanítványaink kedvük szerint választhatnak a művészeti iskola alapfokú oktatásainak térítési díjas délutáni foglalkozásai közül. Azoknak a napközis tanulóknak, akik a délutáni szolgáltatásainkat a tanulási időben (14.30-16.00 óra között) veszik igénybe,

69


szükséges vállalniuk, hogy a napi tanulást otthon végzik. Ebben a szülők segítségére van szükség, így biztosított a gyermek másnapra történő felkészülése.

70


Személyiségfejlesztés, közösségépítés a művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatásban növendékeink személyiségének és ezzel együtt személyes, szociális és esztétikai- művészeti kompetenciáinak fejlesztése az egyéni órák adta lehetőségeknek köszönhetően maximálisan megvalósítható. Iskolánkban a művészeti ágakból adódóan csoportos órák is vannak (színjátszó-, tánc-, dráma-, kamarazene csoportok, zenekarok). Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös zenélés, tánc és drámajáték az alkotás öröme, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír. A foglalkozások, előadások során a tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok, irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, melyek a zeneművészetben és a táncművészetben drámajátszásban ötvöződnek. Megtapasztalják a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megértik, hogy az alkotás, a zene, a tánc a legértékesebb emberi alapképesség. A tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képessége formálódik. A fellépések biztosításával olyan pozitív élményekhez jutnak, melyek alakítják emberi tulajdonságaikat és fejlesztik az eredményes szereplés összetevőit. Az együtt játék élménykeltő hatásával tovább felfejődik tanulóink közösségi magatartása, jelleme. Ennek lehetősége minden tanszakra kiterjed. A tanítás során használt eszközök tiszteletével fejlődik a növendékek figyelme és fegyelme, kötelességtudata, valamint a rendszeresség és pontosság iránti igénye. Fejlődik az akarati alkotó-alakító cselekvő képességük, identitásuk. erősödik a közösséghez való kötődés, Jelentős részt vállalunk kerületünk közösségének életében. Együtteseink, kiemelkedő tanulóink rendszeres szereplői társadalmi, és kerületünk kulturális rendezvényeinek. Csoportok A felnőttek és a gyerekek között egyaránt létrejönnek egy-egy rövidebb vagy hosszabb időszakra szóló, egy adott feladat megoldására létrejövő csoportosulások, csoportok. Szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján, vagy konkrét feladat megoldására. Igen értékesek ezek a csoportok a közösségfejlesztés szempontjából, hiszen alulról szerveződnek. Jelenlétük és segítségük igen fontos az iskolai munkában. Tantestület Az alapfeladatok ellátásához iskolánkat magasan képzett, szakmailag jól felkészült tantestület alkotja, melyre jellemző a gyermekközpontúság, az aktivitás, az új iránti fogékonyság, a célokkal való azonosulási képesség. Kiemelt feladat, fő fejlesztési irány: Mentálhigiéniás feladatok (hangulat, személyiségfejlesztés) az empátiás képességek fejlesztése, az őszinte, nyílt kritikai szemlélet alakítása közösségi programokkal, kirándulásokkal, személyiségfejlesztő tréningekkel, a minőségbiztosítás módszereivel. Egymás munkájának megismerése, megbecsülése, elismerése.

71


A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Szakmai munkaközösségek Vezetője a munkaközösség-vezető, aki a vezetői tanács tagja. Szakmai és módszertani kérdésekben ad segítséget az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Saját éves munkaterv szerint dolgozik. Szervezi az adott szaktárgyak versenyeit, szakmai vitákat tart, továbbképzéseket szervez, irányt mutat a továbblépéshez. Törekszik az egységes eljárások és módszerek, az értékelés, osztályozás egységes módszereinek megtalálására.

2.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák, pótvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

72


Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

2.7.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket félévi és év végi statisztikai (adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása). Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

73


2.7.2 Osztályfőnöki típusú feladatok az alapfokú művészeti iskolában: Osztályfőnöki feladatok kijelölése: - Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. - A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. - Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) - Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. - Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait. látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: - az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése- a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira.

74


2.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

SNI – OECD definíció A: súlyos képességzavarok (disabilities): orvosi vizsgálatokkal kimutatható organikus patológiás (szenzoros, motoros vagy egyéb neurológiai) eltérések B: nehézségek (difficulties): viselkedési, emocionális rendellenességek, specifikus tanulási nehézségek C: hátrányok (disadvantages): szociális, kulturális, nyelvi hátrányok D: tehetségek (abilities): átlagos értéket meghaladó képességek, teljesítmények

75


2.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását: serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése;

76


gátolja kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer.

A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása.

A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás, emeltszintű oktatás,(ének, művészeti tárgyak) Tanórán kívüli foglalkozások: tehetséggondozó szakkörök szervezése, tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, levelező versenyeken való részvétel, napközi foglalkozások, felvételi előkészítők, továbbtanulás, kulturális rendezvények látogatása, sportversenyek, kapcsolat a művészeti iskola intézményegységünkkel, kapcsolat a művelődési központtal, kapcsolat sportegyesületekkel, iskolai könyvtár, egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások)

77


Igény esetén lehetőséget adunk a második idegen nyelv tanulására is délután,(a szülői közösség szervezésében) tanórán kívüli foglalkozás keretében, költségtérítéses formában. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. Bíztatjuk és felkészítjük őket a kerületi, fővárosi és országos vetélkedőkön való részvételre. Segítjük a levelezőversenyekre benevező diákokat. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a felkészüléshez. Az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok, szótárak használatának. El kell érni, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetőséget kapjanak a hangzó anyagok, multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlő ismeretek önálló feldolgozására. Biztosítjuk az állandó internet hozzáférést a könyvtárban elhelyezett számítógépeken. Fontosnak tartjuk a művészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását.

2.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program „Hogy az embert minden tekintetben nevelni tudjuk, meg kell őt ismernünk minden tekintetben.” (Usinszkij) 2.8.2.1 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

Iskolánkban fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. Ezek a gyermekek különböző szintről kezdik az iskolát a szocializáltság, az értelmi képesség és/vagy a részképesség területén. Gyakran az órai differenciálás nem elégséges, ezért további fejlesztésre van szükség az esetükben. Ezeket a fejlesztő illetve rehabilitációs órákat a Nevelési Tanácsadó, illetve a Szakértői Bizottság ajánlása alapján szervezzük meg a tanórán kívüli foglalkozások keretében.

Célunk: A tanulási, magatartási zavarok kialakulásának megelőzése, illetve a kialakult nehézségek lehetséges mértékű csökkentése.

78


A fenti célok megvalósulása érdekében a következő elemek megvalósulása kívánatos az alsó tagozaton: A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás. A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti komplex pedagógiai mérés). Fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége. Beszédfejlesztés, logopédiai foglalkozások. Csoportra és egyénre szabott fejlesztő program kidolgozása és alkalmazása az egyes tantárgyak tanmenetébe építve. Osztályon belüli differenciálás. A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása. Tanulópárok kialakítása (jobb képességű - nehezebben haladó), egymás segítése. Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe. Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével).

A program elemei felső tagozaton: • A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése (hospitálás, követelmények összehangolása). • Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele. • Önismeretre nevelés. • A másság elfogadására nevelés. • Az osztályban tanító pedagógusok team- munkája.

79


2.8.2.2

Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

a) Tünetek, tünetcsoportok megállapítása Agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás, stb…). A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái). Regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, érzékeny, autoagresszív). Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, tic. A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség. b) A magatartási rendellenesség okainak feltárása Környezeti (családi, iskolai okok) Organikus, idegrendszeri (szakember segítségének igénybevétele) A lefolyás dinamikájának vizsgálata: 1. Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel) 2. Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése) c) A megoldás lehetőségei: Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja) Középsúlyos (pszicho pedagógiára van szükség) Súlyos (a szakorvos hatáskörébe tartozik)

80


2.8.3 A felzárkóztatást segítő program elemei: Alsó tagozaton Prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt játszóházak szervezése keretében). Az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása. Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája). Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása). A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán. Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb…). A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása. Felső tagozaton A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása Társas- közösségi tevékenységek megszervezése Önismeretre nevelés A fejlődés értékelése, új célok meghatározása Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat.

81


Kimenetele: Amennyiben a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük. Amennyiben a probléma átmeneti, a teljes regenerálódásig egyéni tanulási programot dolgozunk ki. Amennyiben a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk. Amennyiben az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését. A megoldást segítők köre: • Iskolán belül: osztályfőnök szaktanárok fejlesztő pedagógus gyermekvédelmi felelős iskolaorvos, védőnő igazgató és tagintézmény-vezető logopédus utazó gyógypedagógus • Iskolán kívül: Gyámhatóság Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Rendőrség

82


2.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A Diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete, saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Tagjai a 4-8. évfolyamokból választott diákok. Tagságát nyílt, vagy titkos szavazással választják meg osztályonként a gyerekek. Minden osztály 2, vagy 3 tanulót delegál a diákönkormányzatba. A megbízatás egy tanévre szól. A 7-8. osztályos diákok közül a diáktanács tagjai titkos szavazással diáktanács elnököt választanak, egyszerű szavazattöbbséggel. A Diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit az igazgató bíz meg. A megbízás visszavonásig érvényes. A tagság feltételei: Magatartásukkal nem akadályozzák társaik tanuláshoz, szabadidős tevékenységekhez való jogainak gyakorlását. Képességeiknek, adottságaiknak megfelelően végzik tanulmányi munkájukat. Kulturált módon tesznek javaslatot, nyilvánítanak véleményt. Az üléseken képviselni tudják osztályuk, illetve az iskola közösségeinek érdekeit. Az iskolán kívüli tevékenységükkel, magatartásukkal nem hoznak szégyent az iskola közösségére. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekkel Döntési jogot gyakorolhat: saját működésével, munkájával kapcsolatos szervezőmunkában tisztségviselők választásában hatáskörbe tartozó feladatok megoldásában egy tanítás nélküli munkanap lebonyolításában Véleményezési jogot gyakorolhat: az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben szabadidős tevékenységek megtervezésében

83


fegyelmi eljárásokban Egyetértési jogot gyakorolhat: az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a Házirend módosításakor A Diákönkormányzat munkájának bevonásával arra törekszünk, hogy iskolai életünk tükrözze a demokratikus társadalmat, melyben megteremtjük a feltételeit annak, hogy tanulóink szerepeket vállaljanak (folyosói diákügyelet, műsorok szervezése, diáknap szervezése, lebonyolítása, kirándulások tervezése, stb.) Ezáltal felelősségteljes döntések hozatalára neveljük őket.

2.10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje A gyermek fejlődését két alapvető nevelési tényező határozza meg, a család és az iskola. Szülőnek és pedagógusnak közös célja: minden egyes tanuló személyiségének harmonikus, optimális fejlesztése. Ez akkor lehetséges, ha szülő és pedagógus társak a nevelésben, erejüket egyesítve, azonos célokért, egybehangoltan végzik emberformáló munkájukat. A pedagógus és a szülők közötti aktív naprakész kommunikációs kapcsolat mind a tanuló, mind a szülő és a pedagógus szempontjából meghatározó jelentőségű. Az érdeklődő, együttműködő szülői hozzáállás a pedagógus számára nélkülözhetetlen tényező (a tanulót) nevelő-oktató munkájában. Az iskolában a kommunikáció kétoldalú működtetéséhez az írásos és verbális kommunikációs lehetőségeket használjuk.

2.10.1 Kapcsolattartás formái 2.10.1.1 Általános iskolai szülői értekezletek Célja: A közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként két alkalom a szülő munkaidejéhez igazodva. Éves munkaterv határozza meg az alkalmak időpontját.

84


2.10.1.2 Művészeti iskolai tanszaki szülői értekezlet (egy tanárhoz tartozó tanulók közösségei) Célja: A pedagógusok minden tanév elején tanszaki szülői értekezleten találkoznak a régi és új tanítványok szüleivel. Ekkor tájékoztatják őket az iskola adott tanévre vonatkozó munkatervéről, a tanszakukon tervezett szakmai munkáról, a várható eseményekről. A szülők számára lehetőség nyílik konzultációra, egyben megválasztják az iskola Szülői Tanácsába a tanszak szülői küldöttjét. Ideje: tanév elején október hónapban, egyéb alkalmak szükség szerint meghatározva Amennyiben az események indokolttá teszik (pl. iskolai élet előre nem tervezhető eseményeivel, szakmai táborok szervezésével kapcsolatos információk) rendkívüli tanszaki és iskolai szülői értekezletek összehívására is sor kerülhet.

2.10.1.3 Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: a szülői értekezletek között évente két alkalommal, munkaterv szerint meghatározott napokon. (Probléma esetén személyes, telefonos egyeztetés alapján.)

2.10.1.4 Nyílt nap (általános iskola) Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a délelőtti tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon. (Éves munkaterv időpontja alapján.)

Célja: betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét órán és azon kívül. A kapcsolattartás fontos színtere még a tanévnyitó, tanévzáró és ballagási ünnepség, illetve műsorok (iskolai hangversenyek, farsang, gálák), melyre meghívjuk a szülőket is. Javítani kell a kapcsolatot a médiával, az iskolánkat érintő eseményekről a közvélemény is kapjon információt. Tájékoztató füzet funkcióinak megfelelő használata: problémák közlése, értesítések, dicséretek. 2.10.1.5 Tanszaki hangversenyek (művészeti iskola) A tanulók produkcióinak meghallgatásával a teljesítmények megismerése, tájékozódás a tanuló munkájáról.

85


2.10.1.6 Művészeti tanszaki kiállítások A tanulók munkáiból szervezett kiállítások az elvégzett tanulmányi munkát, a kiállító tanulók egyéni és tanszaki fejlődését mutatják be. 2.10.1.7 Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek Ezen a két értekezleten az iskola vezetősége tájékoztatja a jelenlévő szülőket az iskola éves programjáról, tanév végén értékeli az iskola éves munkáját. 2.10.1.8 Szülők Tanácsa. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülők Tanácsa működik, mely a Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola tanulói szüleinek önkéntes társulásából jön létre tanévenként. A tanszaki küldötteken keresztül az iskola valamennyi szülője képviselteti magát a Szülők Tanácsában. A Szülők Tanácsa az iskolához kapcsolódva, de attól önálló szervezetként működik. Működését külön Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve a közösség vezetősége, a tisztségviselőket a működési szabályzatukban meghatározott módon és számban választják. A szülői közösség(ek) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Vezetőjét a szülők közül választják, maguk által készített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működnek évente elkészített munkaterv szerint. Az iskola szülői közösségét felsőbb jogszabályok alapján döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. A Szülők Tanácsának képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Részére az iskola igazgatója tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az általános iskolai tagintézmény-vezető az általános iskolát érintő ügyekben külön tájékoztatót tarthat. A Szülők Tanácsa és a Szülői munkaközösség tagjaival a főtanszak tanárok, illetve az általános iskolában az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülői közösség innovatív szellemi és anyagi együttműködésének aktiválódásával az iskolai élet folyamataiban jelentős fejlődés indulhat meg. Az intézményt támogató szponzori rendszer kialakításához szükséges szakmai és gazdasági háttér megteremtésében nagy segítséget jelenthet az aktív szülői támogatás. A pályázati rendszerben rejlő lehetőségek felismerésében, pályázatok felkutatásában és kivitelezésében arra fogékony, kellően aktív szülői háttér segítségével a központi erőforrások mellé jelentős egyéb eszközöket szerezhetünk meg tanulóink képzésének elősegítésére.

2.10.1.9 Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe?

86


Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg.A szülő, mint a tanulási – nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet:

A Szent István Gyermekkórus Alapítvány támogatásában A Nádasdy Kálmán Alapítvány támogatásában Az iskola eszközparkjának gazdagításában Az iskola esztétikai arculatának javításában Szabadidős tevékenység feltételeinek javításában tárgyi környezeti feltételeinek jobbításában aktív részvétel az iskolai rendezvényeken ötletnyújtás együttműködő magatartás nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása szponzori segítségnyújtás: formái:

•

Pénzadomány

•

Tárgyi támogatás

•

Szellemi és társadalmi munka

2.10.2 Az osztályozó és javítóvizsga szabályai Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítménye értékelés céljából annak a tanulónak, aki a tanítási év során jogszabályi mértékű igazolt- és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, és emiatt a félévi és év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi érdemjegyek lezárását megelőzően két héttel, ha felmentést kapott – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, sajátos helyzete miatt. (pl. magántanuló) Rendkívüli esetben (pl. külföldi tartózkodás esetén) a szülő kérésére a következő tanév megkezdése előtti utolsó két héten.

87


engedélyt kapott arra, hogy egy, vagy több tantárgy esetében a tanulmányi követelményeknek rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozóvizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgakövetelmények megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három tantárgyból szervezhető. A tantárgyankénti követelményeket az iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve határozza meg, ezt figyelembe véve kell megállapítani a javítóvizsga követelményeit.

Tanulmányok alatti vizsgán a Nkt 47. § hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, melyet a tanulók megfelelő vizsgálat szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás alatt olyan eljárási hiba történt, amely vélhetően a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolja. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet, a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Javítóvizsga A tanuló a tanév végén egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. A javító vizsga témaköreit a tanuló június 15-ig megkapja. A javítóvizsga augusztus 15-31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A továbbhaladás feltétele a tantárgyi minimumkövetelmények teljesítése. Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tud megjelenni az osztályozó- vagy javítóvizsgán, kérelmére pótlóvizsgát tehet. Időpontját az igazgató jelöli ki.

2.11 A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai

88


Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételéről vagy átvételéről az iskola igazgatója dönt. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 50§(7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni a lakóhely szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételéről vagy átvételéről az iskola igazgatója dönt.

2.11.1 A belépés feltételei (általános iskola): Az Nkt. 50§(3) bekezdése alapján az általános iskolánkban felvételi vizsga nincs. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt –

89


nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye található.

Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Az EMMI rendelet 24.§ (7) bekezdése alapján különleges helyzetnek minősül, az a tanuló akinek: szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót a lakcímet igazoló hatósági igazolványt az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványt

90


A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Tanuló átvételéről a diák előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom jegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt. Ha a jelentkező tanuló tanulmányi eredménye gyenge, magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató, döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, az alsós/felsős osztályfőnökök véleményét. A beiratkozással a szülő elfogadja az általános iskola Pedagógiai Programját, Helyi Tantervét és Házirendjét.

2.11.2 A belépés feltételei (művészeti iskola): A belépés feltételeit a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet szabályozza1

Az alapfokú művészetoktatási képzésben az egyes művészeti tanszakokra képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be a tanulók. A felvételi alkalmassági vizsgálat a beiratkozás előtt történik. Ügyelni kell arra, hogy a képességvizsgálat lehetőleg játékosan történjen, s ne jelentsen stresszt, lelki terhet a gyerekeknek.

1

18. § (1) Az alapfokú művészeti iskolában a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama a) zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, b) kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc. (2) Az Nkt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál az alapfokú művészeti iskola által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett, vagy igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt.

91


Az egyes művészeti területek, tanszakok képességvizsgálati szempontjai:

Zenei előképző és hangszeres tanszakokon: Előképző:

hallás, ritmusérzék, tiszta éneklés

Hangszer:

előképző eredményes elvégzése, vagy hallás, ritmuskészség, manuális készség, fizikai és fiziológiai adottság

Képző és iparművészeti tanszakokon: Ábrázoló és formázó készség, színek ismerete és használata, manuális adottság

Tánc tanszakon: Alkati adottságok, hallás és ritmusérzék

Színművészet és bábművészet tanszakon: Improvizációs készség Hallás és ritmusérzék, manuális adottságok

Az új tanuló felvételéről a szaktanár vagy szakmai bizottság tesz javaslatot és az igazgató dönt. A felvételi eredményéről a szülőt írásosan illetve hirdetőtáblára kifüggesztett értesítés alapján kell tájékoztatni. A tanulói jogviszony új tanulóknál következően az új tanévre történő beiratkozással és térítési díj befizetésével jön létre. A régi tanulók következő tanévre történő regisztrációjának feltétele, hogy a tanuló az előző tanévet eredményesen befejezte és a tanulmányi eredményéről bizonyítványt kapott. A tanulói jogviszony megszűnik: ha a tanuló a térítési díjat/tandíjat nem fizeti be a befizetési időszak végéig, vagy ha a tanév/első illetve második félévének 10. napjáig nem regisztrálja a tanulmányok folytatását. a főtárgyból vagy kötelező melléktárgyból 10 tanítási óránál többet igazolatlanul hiányzik.

92


amennyiben a szülő írásosan bejelenti (18 éven aluli tanuló esetében) a tanuló kimaradását. 18 éven felüli tanulók maguk kötelesek írásban bejelenteni a kimaradást.

2.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az 51/2012. törvény (kerettantervek) rendelkezik az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásáról a technika tantárgyban. 1-2. osztályban a baleset megelőzés, veszélyforrások és veszélyt jelentő jelzésekkel való megismertetés a cél. 3-4. osztályban elemi elsősegély-nyújtás ismeretek, segélyhívószámok, telefonos segélyhívás szabályai és a megelőzés a cél. Felső tagozatban az 1-4. évfolyamon tanultak elmélyítése a feladat. Munkánkat az iskolai védőnő segíti, elveket és feladatokat határoz meg. Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók a baj jellegének, a bajbajutott tüneteinek felismerésével, a pontos segélyhívással, életkorának és tudásának megfelelően, képes legyen segíteni embertársán. A tanulók ismerjék meg a vészhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait, illetve elemi elsősegély-nyújtási ismereteket szerezzenek a legapróbb háztartási balesetek ellátására vonatkozóan. Továbbá cél, hogy a 8. osztály végére képesek legyenek a tanulók a laikusok által elsajátítható elsősegély-nyújtásra, újraélesztésre. A felelősségérzet és a megfelelő tudás életet menthet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai feladatok: Az iskolai védőnő hetente egy alkalommal tartózkodik az intézményben, és a helyi tanterv vonatkozó fejezeteihez valamint az éves munkatervhez igazodva szakszerű elsősegélynyújtási ismereteket nyújt a tanulóknak. A 7-8. évfolyamos diákok elsősegély-nyújtási és csecsemőgondozási vetélkedőkön vesznek részt. Elsősegély- nyújtási ismeretek oktatása: Az iskolai elsősegély ismereti oktatás célja, hogy a tanulók a baj jellegének, a bajbajutott tüneteinek felismerésével, a pontos segélyhívással életkoruknak és tudásuknak megfelelően képesek legyenek segíteni embertársaikon. Alsó tagozat /1.-4. osztály/: A tanulók ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait, illetve elemi elsősegély nyújtási ismereteket szerezzenek a leggyakoribb balesetek ellátására vonatkozóan.

93


1.-2. osztály: /ofő. vagy védőnő/ 1. „Maradj biztonságban!”- balesetek elkerülése otthon, iskolában és közúton /tűz, elektromos áram, mérgek, füst, gázok, közlekedés, stb./ 2. „Mit tegyek, ha baj van?”- nyugodtság, segélykérés felnőttől mentőhívás alapvető teendők égés, vérzés, fulladás, eszméletlenség esetén 3.-4. osztály: /ofő. vagy védőnő/ /1. és 2. osztályban hallottak ismétlése./ 1. „Mit jelent az elsősegélynyújtás és miért fontos?” 2. „Azonnali intézkedés” – hogyan viselkedjen veszélyhelyzetben. 3. „A segítség életet menthet!” - hogyan segíts másoknak saját biztonság leggyakoribb sérülések és ellátásuk

Felső tagozat /5.-8. osztály/: Cél, hogy a 8. osztály végére képesek legyenek a tanulók a laikusok által elsajátítható elsősegélynyújtásra és újraélesztésre. A felelősségérzet és a megfelelő tudás életet menthet! Témák: 1. Az elsősegélynyújtás célja, alapvető szabályok 2. Biztonság a baleset helyszínén 3. A sérült állapotának felmérése, betegvizsgálat, mentőhívás 4. Elsősegélynyújtás - ellátás menete /eszmélet-, légzés vizsgálat, újraélesztés/ sérülések fajtái és ellátásuk teendők hirtelen megbetegedés, rosszullét, mérgezés, elektromos áram okozta balesetek, vízbefulladás esetén 5. Gyakorlás – szituációk, kötözések (Irodalom: Hornyák István: Elsősegélynyújtás mindenkinek)

94


Helyi tanterv 2.13 Általános iskola 2.13.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: • • •

1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 7. számú melléklet - Ének-zene emelt óraszámú kerettanterv 1–8. évfolyam számára Óraterv felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől 1-4. évfolyam 1.évf. 7

2.évf.

3.évf.

4.évf.

4

4 3 4

4 2 4

1 1 2 2 1 5

1 1 2 2 1 5

1 1 2 2 1 5

4 2 4 2 1 1 2 2 1 5

23

23

22

24

ének magyar nyelvtan

2

2

2 1

2 1

szabadon tervezhető összesen

2

2

3

3

25

25

25

27

magyar irodalom és nyelvtan magyar irodalom magyar nyelvtan matek idegen nyelv német erkölcstan környezet ének rajz technika testnevelés kötelező órák összesen

szabadon tervezhető

összes óra 5-8. évfolyam

95


magyar irodalom magyar nyelvtan történelem és állampolgári ismeret idegen nyelv – német matematika etika informatika természetismeret biológia, egészségtan kémia földrajz ének dráma és tánc / hon- és népismeret rajz technika testnevelés osztályfőnöki fizika

6.évf.

7.évf.

8.évf.

2 2 2

2 2 2 3 3 1 1 2

2 1 2 3 3 1 1

2 2 2 3 3 1 1

2 1 1 1

1 2 2 1

3 4 1 2

1 1 1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1 2

1 0 5 1 1

26

25

28

28

szabadon tervezhető 3 1 1

3 1

3

3

1

1 1

1

5

5

5

4

31

30

33

32

kötelező összesen

ének rajz informatika magyar nyelvtan matematika

5.évf.

szabadon tervezhető összesen: összes óra

96

1


Az egységes iskolai oktatást kimenő rendszerben a 2015/2016-os tanévben befejezzük. Egységes iskola – 1-4. évfolyam

magyar matek idegen nyelv német környezet ének rajz technika testnevelés szabadon tervezhető – ének kötelező

1.évf. 8 4

2.évf. 8 4

3.évf. 8 4

1 1 1,5 0,5 3 1

1 1 1,5 0,5 3 1

1,5 1,5 1,5 0,5 3

4.évf. 8 4 3 1 1,5 1,5 0,5 3

20

20

20

22,5

1 0,5

1 0,5

1,5 0,5

1,5

nem kötelező ének technika környezet néptánc/rajz

0,5 választható alapfokú művészeti oktatás 5 5

összesen

26,5

97

26,5

5

5

27

29,5


Egységes iskola – 5-8. évfolyam 5.évf.

magyar tánc és dráma történelem és állampolgári ismeret hon- és népismeret ember és társadalom-ismeret, etika idegen nyelv – német matematika informatika természetismeret egészségtan biológia, egészségtan kémia földrajz ének rajz mozgókép technika testnevelés osztályfőnöki fizika

5 2

7.évf.

8.évf.

4

3,5

4

3

2 2

3

3

3

3

4

3

3

3

0,5

1

1

1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1 1

2

kötelező összesen

6.évf.

2,5

2 1,5

2 1,5

0,5 2,5

0,5 2,5

0,5 2,5 0,5 1,5

0,5 2,5 1 1,5

22,5

22,5

25

25

1 0,5

1 0,5

2

2 1

2

nem kötelező ének rajz magyar történelem és állampolgári ismeretek matematika osztályfőnöki nem kötelező összesen:

0,5

összes óra

98

0,5 1,5 24

0,5 0,5 2,5 25

1

1 1

3,5 28,5

5 30


A 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv bevezetése:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/2014

2013

2011

2011

2011

2013

2011

2011

2011

2014/2015

2013

2013

2011

2011

2013

2013

2011

2011

2015/2016

2013

2013

2013

2011

2013

2013

2013

2011

2016/2017

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2.13.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Iskolánk tanulói a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben emelt óraszámú ének-zene oktatásban vesznek részt heti 4 órában.

A nem kötelező tanórai foglalkozások 1-4. osztályban, heti 4 órában: Képzőművészeti alapozó képzés Társművészet alapfok (néptánc, népi játék) Tananyagát a Művészeti Iskola Helyi Tanterve tartalmazza.

Választható szabadidős foglalkozás: furulya 1-3. évfolyamon kórus 3-8. évfolyamon

99


Helyi tantervét készítették az ének szakos kollégák.

2.13.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az iskolai munkaközösség és iskolavezetés véleménye alapján a tárgyat, tárgyakat tanító pedagógus a munkaközösséggel közösen, a vezető jóváhagyásával választja ki a helyi tantervet figyelembe véve, az osztály érdeklődési körének, összetételének legmegfelelőbb taneszközöket. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /a tankönyvekről tankönyvrendelés előtt; egyéb taneszközökről, segédletekről a tanév utolsó szülői értekezletén/ tájékoztatjuk. Alapelvek Taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztása: NAT-Kerettantervi kompatibilitás Iskolánk művészeti, pedagógiai programjának, helyi tantervének való megfelelés Segítse a tanulót a tananyag elsajátításában Differenciált képességfejlesztésre legyen alkalmas Segítse elő az önálló tanulást Előnybe részesíteni azokat, amelyek több tanéven keresztül használhatóak A szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár Tankönyvek kiválasztása: Kerettantervi kompatibilitás Szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzékben Tankönyvcsalád-felépítés /lehetőség szerint/ Évfolyamonkénti egymásra épülés /lehetőség szerint/ Tartósság, újrafelhasználhatóság a térítésmentes igénybevétel ill. az ingyenesség biztosítására /tankönyvtár építése/ A tartalmi kiválasztás iskolánk művészeti, pedagógiai programjához alkalmazkodjon Kedvező ár A kerettanterv tartalmának megfelelő és a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék által meghatározott tananyag feldolgozásához, a kompetencia alapú és integrált oktatáshoz szükséges minimum taneszköz készlet nagymértékben rendelkezésünkre áll.

100


2.13.4 A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A NAT elvei alapján készült kerettantervek figyelembevételével készítettük el Helyi Tantervünket, mely meghatározza a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgál a kimeneti követelmények teljesítéséhez.

Helyi Tantervünk az alábbi elvárásoknak felelnek meg: a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; azonosíthatók benne a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésre, követésre és értékelésre; segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; érvényesíthető útmutatásokkal szolgál mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. tükrözi iskolánk művészeti arculatát

2.13.5 A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósításának módjai A mindennapos testnevelés igényének kialakítása: 1-4. osztályban tanórák közben játékos, mozgásos, lazító gyakorlatok beépítése 1-4. osztályban heti 5 x 15 percben naponkénti udvari szünet A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamon heti 5 óra, a többi évfolyamon kimenő rendszerben alsó tagozaton heti 3 óra, felső tagozaton heti 2,5 óra A tornaóra mentes napokon délutáni tömegsport biztosítása szaktanár irányításával

101


Napköziseink számára naponta legalább egy órányi levegőn történő mozgás (játék, sport a sportudvaron, valamint az iskola előtti ősfás játszóparkban) a házirend értelmében Tanulói igény szerint diáksport (röplabda, futball) Iskolai csapat sportversenyek rendezés Részvétel a kerületi délutáni sportrendezvényeken Mozgás és táplálkozás egészséges szokásrendjének kialakítása a sportnapok során (éves program szerint) Úszásoktatás az általános iskolában Iskolánk programjában a 4. illetve az 5. osztályban szervezünk úszásoktatást, tanévenként 18 órában. Első félévben a 4. osztályosok, második félévben az 5 osztályosok részesülnek úszásoktatásban Az oktatást a kerületi Hajós Alfréd Tanuszoda biztosítja. A tanulók kísérését az iskola szervezi és bonyolítja. Az értékelést az úszóedző végzi, ami beépül a testnevelés osztályzatokba.

2.13.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Ezek kínálata az iskola Pedagógiai programjában megtalálható, melyekről az iskola a tanév II. félévében tájékoztatja a tanulókat és szüleiket. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 11. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, és minden év május 20-ig a diák írásban adhatja le a kapcsolatos döntést az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. Iskolánkban a művészeti alapozó képzés keretében a következő tantárgyak közül választhatnak a diákok: Képzőművészeti alapozó képzés Társművészetek néptánc, népi játék A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A művészeti tárgyak közül egyszer módosíthat, és csak az első két évfolyamon.

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek, melyben a részvétel a tanulók számára önkéntes.

102


Az érvényben lévő jogszabály szerint felmenő rendszerben a tanuló és a szülő választhat az etika és erkölcstan tantárgy, vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan tantárgyak között. Az iskolának fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik tantárgyat választja. Amennyiben a hit- és erkölcstan oktatást választja, fel kell mérni, melyik felekezet által szervezett órán kíván részt venni.

2.13.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 2.13.7.1 Követelményrendszer, teljesítmények ellenőrzése, értékelése

Iskolánk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 25. pontja alapján részt vesz az országos pedagógiai mérésekben 4. 6. 8. évfolyamokon.

Az iskola mérési értékelési folyamat részei Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti szintfelmérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint rendszeres működésük megteremtheti tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk, azaz, milyen mértékben hoztuk ki a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos vagy legalább, továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti szintfelmérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban

103


Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatmérések: A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltétele meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott próza szövegek kifejező olvasását. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei! Osztályzataiknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll, ilyenkor - amennyiben a mérés eredmény a magasabb osztályzattal megegyező azt kell a gyerek számára megállapítani. Kimeneti mérés: A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegen nyelvből és természetismereti tárgyból.

A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai (A méréseket az osztályfőnökök végzik) A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, kapcsolatteremtési szokásainak, vagy képességének vizsgálata.

a

tanulók

A 7. évfolyam mérései a polgári értékrend legfőbb emberi értékeihez való viszonyulást, elfogadást vizsgálja. A tanulók értékelésének helyi rendszere Az értékelés típusai, funkciói: Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. A belépő első osztályosok mérése ezzel a méréssel történik.

104


Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

Az értékelés célja: A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás; viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között. (százalékkal, szimbólumokkal is kifejezhető)

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: •

pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze!

Az ellenőrzés, értékelés formái:

105


szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. A legelterjedtebb a ponthatárok megállapításával, vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatoknál biztosítunk. Az értékelés módjai: szöveges értékelés dokumentálása 4 fokozatú számskálával (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) pecséttel, szaktanári aláírással ellátva

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon az első félév végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. 2-8. évfolyamokon osztályzatot kapnak a tanulók. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz legkevesebb 5 érdemjegy szükséges. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen! Tanév végén az egész éves teljesítményt figyelembe kell venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletetek útján kell megállapítani. Ha a tanuló nem tesz eleget az alsós évfolyam követelményeinek, felzárkóztatásra szorul, szülői megbeszélés alapján, a szülő kérésére újra az adott évfolyamon folytathatja tanulmányait.

Az értékelésnél használt dokumentumok:

Évfolyam

Félévkor

Tanév végén

1-8. osztályban

tájékoztató füzet

napló

napló

bizonyítvány

106


törzslap

107


Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere

A témazáró felmérések osztályozása 2-8. évfolyamon: 100% - 91 %: jeles (5) 90% - 76 %: jó (4) 75% - 51%: közepes (3) 50% - 35 %: elégséges (2) 34% - 0%: elégtelen (1)

Az osztályzat akkor Kitűnő (5) Az a tanuló, aki az adott tantárgyból dicséretet érdemel jeles helyett kitűnő minősítést kap. Jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek megfelelő tananyagot megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeinek megfelelő tananyagot. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek megfelelő tananyagot pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Felsőbb évfolyamokra történő lépés feltételei, hogy a tanuló a kötelező és választott tantárgyak mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot kapjon (megfelelt szöveges minősítést) a tanév végén. Abban az esetben, ha két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott akkor javítóvizsgát tehet. Három elégtelen osztályzat esetén évfolyamot kell ismételnie.

108


A tanulói értékelés fajtái:

Mérés: Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. Szummatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. (A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

2.13.8 A vizsgákhoz használatos segédeszközökről való gondoskodás: Általános iskola Osztályozó, illetve javítóvizsga A vizsgára való felkészülés minden esetben a szaktanár által írásban megadott tematikából történik. Ezt segítik a témában készített gyakorló feladatlapok is. A szaktanár személyesen is segíti a felkészülést (javítóvizsga esetén augusztus utolsó hetében, osztályozóvizsga esetén az adott hónapban). A vizsgán használható eszközök: Magyar nyelv és irodalom: helyesírási és értelmező szótár (bizonyos feladatoknál) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falitérkép, történelmi atlasz Német nyelv: egyes fordítási feladatok esetén szótár Földrajz:

falitérkép, atlasz

Matematika: körző, vonalzó, bizonyos feladatoknál számológép Kémia:

periódusos rendszer

Fizika:

mértékegység táblázat, képlet táblázat

Művészeti iskola Az egyes művészeti ágak követelményrendszere meghatározza a tanévenkénti kötelező vizsgáit. A megfelelő segédeszközök biztosítása az iskola, és a szaktanárok feladata.

109


Szín-és bábművészet: Megfelelő méretű előadóterem az előadáshoz szükséges eszközökkel (ld. tanterv). Képzőművészet: Elsősorban kiállítás keretében történik, ehhez megfelelő kiállító felület szükséges (ld. tanterv). Zeneművészet: Megfelelő méretű előadóterem az előadáshoz/vizsgához szükséges eszközökkel (ld. tanterv) (pl. zongora, kottatartó, audio eszközök stb.). Táncművészet: Megfelelő méretű előadóterem az előadáshoz szükséges eszközökkel (ld. tanterv). A tantárgyak elméleti vizsgáit iskolánk szaktantermeiben tartjuk.

2.13.9 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások:

A tantárgyfelosztás elsősorban a hatályos jogszabályok illetve a helyi tanterv és a szakmai programok alapján készül. E dokumentum tartalmazza az adott tanévben a tanulócsoportokat, osztályokat, csoportbontásokat, a kötelező és a nem kötelező tanórákat, foglalkozásokat. Ezek megállapításának fő elvei a következők:

Jogszabályoknak való megfelelés A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők, ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.

Fenntartói elvárások A fenntartóval előzetes egyeztetés alapján engedélyezheti a kisebb csoportok létrehozását és a csoportbontásokat, mely segíti az egyéni kis csoportos képességfejlesztést. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kis csoportos tanulás minden gyermek számára hatékony, azonban túl sok sajátos nevelési igényű tanuló nem integrálható egy osztályba –

110


mert akkor a pedagógus nem képes az osztály munkájával együtt a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó egyéni feladatmegoldás és az egyéni munka nyomon követésére, irányítására. A képességek szerinti csoportbontások elsődlegesen a teljesítmény-megoszlást és nem az oktatás színvonalát befolyásolják.

Közvetlen partnereink elvárásai (tanulók, szülők, pedagógusok) Alapelv: az eltérő képességek megfelelő fejlesztése, a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz jussanak.

Intézményünk személyi és tárgyi feltételei Az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk technika tantárgyban informatika idegen nyelv A csoportba sorolás szempontjai: tanulmányi teljesítmény felzárkóztatás, tehetséggondozás Egyéb foglalkozások szervezésének elvei:

Az egyéb foglakozások – törvényi meghatározás szerint – olyan tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú tevékenykedtetése az iskolába járó gyermekeknek, melyek a tanulók fejlődését szolgálják [Nkt. 4. § 5. pont], s amelyek időkerete az osztályok számára a tanórák megtartásához, osztálybontáshoz és egyéb foglalkozás megtartásához engedélyezett időkeret (osztályok számára engedélyezett heti foglalkozási időkeret, Nkt. 6. sz. mell. CA oszlop 4-16. sorok) és a tanulók számára meghatározott heti kötelező tanórák számának (a tanuló kötelező heti tanórai foglakozásainak összege: Nkt. 6. sz. mell. BC oszlop 4-16.) különbözete, azzal, hogy ennek csak egy része használható fel főszabály szerint a napközis illetve tanulószobai foglakozások megszervezésére [Nkt. 27. § (4)], tehát a napközis és a tanulószobai foglalkozások 2013. szeptember 1-je után is szervezhetők.

111


Tanórán kívüli foglalkozások 1. Napközi

Minden rászorulót el tudunk helyezni a napközis csoportjainkban. Célunk nem csak az, hogy a gyerekek felügyeletéről gondoskodjunk, és a házi feladatok (melyek mennyiségét a házirend szabályozza) elkészítéséhez biztosítsuk a szükséges időt, hanem, hogy olyan életritmust alakítsunk ki, amely a családi nevelés hiányosságait ellensúlyozza. Elengedhetetlen a mindennapos levegőn történő mozgás, játék, ami a testedzést, az egészséges életvitel kialakítását szolgálja. Célunk, hogy a délutáni iskolai foglalkozások sokrétűek, színesek, az életkornak megfelelőek legyenek.

2. Egyéni foglalkozások A Kt. 52.§ (11) bekezdése értelmében a tanulók részére egyéni foglalkozásokat szervezünk: -

a Nevelési Tanácsadó, illetve a szakszolgálat javaslata alapján a rászoruló tanulók részére a törvény által megállapított órakeret terhére,

-

megfelelő fejlesztő pedagógusok biztosításával.

3. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

4. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.

112


Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

5. Szabadidős tevékenység

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök •

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.

•

A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedő, bemutatók •

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk.

•

A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

•

A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Tanulmányi kirándulások. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások

113


•

A tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást, egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgáló a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatást a szülői munkaközösség szervezhet sajátköltségén.

Iskolai könyvtár •

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Hagyományőrző tevékenységek •

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján.

•

karácsony, egészségnap, adventi nap, tavaszi kézműves nap, illetve a 8. osztályosok ballagása, karácsonyi- évzáró koncertek

Diákönkormányzat (DÖK) Működésével lehetőség nyílik arra, hogy tanulóink életük iskolában töltött részét részben maguk szervezzék, problémáikra demokratikus formák használatával keressenek megoldást.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed: egyetértési jog (házirend elfogadása) véleményezési jog (SzMSz) javaslattevő jog (iskolai életre) érdekképviseleti jog (panasz eljárás) Arra törekszünk, hogy iskolai életünk tükrözze a demokratikus társadalmat, melyben megteremtjük a feltételeit annak, hogy tanulóink szerepeket vállaljanak, (folyosói diákügyelet, műsorok szervezése, diáknap szervezése, lebonyolítása, kirándulások tervezése, stb.) ezáltal felelős döntések hozatalára neveljük őket.

2.13.10 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése

114


A XXII. kerület helytörténetének szerves részét képezi a kerületben élő nemzetiségek, különösképpen a német ajkú lakosság jelenléte. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a nem nemzetiséghez tartozó tanulóink megismerkedjenek a kerület történelmével, és a németek mellett a bolgárok, horvátok, görögök, romák kultúrájával. Különösen fontos szerepet kap a témák feldolgozásában az önálló tanulói kutatómunka. Iskolánk az alábbi keretek között tervezi megvalósítani a feladatokat: tanulói kutatómunka, prezentáció készítése, különösképpen a tudományos diáknapokon helytörténeti séták iskolai szintű helytörténeti vetélkedők a német és énekórák keretében ismerkedés a német ajkú lakosság szokásaival

2.13.11

A sajátos nevelési igényű tanulók programja

A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet (32/2012. (X. 8.) EMMI) 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Nemzeti Köznevelési Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a NATban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket.

115


Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Alapító Okirata szerint az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók oktatását-nevelését vállalja: a) tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos tanulók, b) egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók közül a súlyos tanulási zavarral, c) egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók közül a figyelemzavarral küzdő tanulók.

116


Általános elvek Figyelembe vesszük a pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a fővárosi, megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervet, a szülők elvárásait és az általunk nevelt tanulók sajátosságait. a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a fejlesztési követelmény és a tervezett szint elérésére hosszabb időt szükséges biztosítani. A tantárgyakra lebontott tervezett szintet a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében viszonyítási alapként szolgálnak, és az egyéni képességek függvényében valósulnak meg. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő nevelési-oktatási intézményben nevelésére, oktatására. Cél: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél, a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk. Többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, önmagukhoz mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság" alkalmazkodást jelent a sajátos

117


nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: • a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; • egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus - konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; • a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; • egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; • alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; • együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktoróvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta • segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; • javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás alkalmazása stb.); • segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; • figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; • együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

118


• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon-egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; • segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; • segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Az oktató-nevelő munkánk során igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Tantárgyak A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó célok, feladatok Az általános célok és feladatok az integrált tanulókra is érvényesek, egyéni képességeik figyelembe vételével. A tananyag-feldolgozás során figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosításait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk. A differenciált tananyag-feldolgozás lehetővé teszi az eltérő ütemben haladást, az egyéni képességekhez való alkalmazkodást. A szakértői bizottság véleménye alapján tanulásban akadályozottnak diagnosztizált tanulók esetén minden tanév elején a szaktanárok és az igazgató közös döntése alapján – egyénileg határozzák meg a szükséges taneszközök listáját (speciális tankönyv, füzet, stb.). Minden sérüléstípusra az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiből emeljük ki a speciális vonatkozásokat. Magyar nyelv-és irodalom 1-4. évfolyam A beszédfogyatékos és pszichés fejlődés zavarai miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Olvasás-, írástanítási módszerként a beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia prevenciós olvasástanítási módszer a célravezető. A differenciálás lehetővé teszi a hosszabb begyakorlási és érési folyamatok biztosítását. A beszédészlelés és beszédértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Diszlexia, diszgráfia esetén az aktív szókincs differenciálása, a verbális emlékezet fejlesztése alapvető Az olvasástanulás során a hang-betű kapcsolat kialakítására, a sorrendiség

119


kialakítására nagy figyelmet kell szentelni. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a pontos szövegértés között Rövidebb szövegek olvasása és értelmezése javasolt, hosszabb felkészülési idő biztosításával. Alakítsuk ki a tanulóban az intellektusának és osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek szerzésében. Diszgráfia esetén az írómozgásokat nagymozgásokkal gyakoroljuk, a helyes kéztartás, a lendület, az optimális mozgássor kialakítása érdekében Feladatok: • • • • •

a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuo-motoros koordináció gyakorlása, a látás, a hallás, mozgás koordinálása, kompenzáló technikák (lassított tempó, hangoztató-elemző, szótagoló, homogén gátlás elvét figyelembe vevő, vizuális- és auditív észlelésre alapozó módszerek) alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. A súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlás, érési szakaszok tervezendők. Nonverbális módszerek alkalmazása, nonverbális helyzetek teremtése. Dramatizálás, ritmikai gyakorlatok, hangutánzás, légző gyakorlatok segítik a fejlesztést. Számítógépes programok, hangos könyvek, speciális, a beszéd megértését és technikáját fejlesztő könyvek alkalmazása.

5-8. évfolyam Az anyanyelvi fejlesztés, gondozás, a nevelés minden színterén és helyzetében központi szerepet játszik. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, a szövegértés kiemelt szerepet kap. Az értő olvasás-írás készség fejlesztése, segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként való használatának (tanulási és munkaeszköz) a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, és az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. A pszichés zavarokkal küzdő tanulók írásképének, olvasási készségének erősítése folyamatos gondozást igényel. A verbális kommunikáció gyakoroltatása erősítheti a tanuló önbizalmát, ezt a lehetőséget gyakran kell számára biztosítani.

Matematika

120


1-4. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók, különös tekintettel a diszkalkuliások fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Különös hangsúlyt kap az oktatásban a szemléltetés, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. A testséma fejlesztése. A téri relációk biztos alkalmazása (térben, testen, síkban). A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása. A szerialitás erősítése. A segítő, kompenzáló eszközök használatának elsajátítása. A fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipulációt helyezzük előtérbe a megfigyelés és a megértés érdekében, folyamatosan képi, vizuális megerősítést alkalmazzunk. Az egyéni sajátságokhoz igazodva keressük meg és alakítjuk ki közösen a megjegyzést segítő technikát, eljárást, célunk ennek önálló alkalmazása. Sokoldalú lehetőség nyújtása a megfigyelőképesség és az emlékezet fejlesztéséhez. Az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagítása és árnyalása, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ha szükséges, sok konkrét érzékeltetéssel biztosítsuk a tanulókban a tényleges fogalmak kialakulását a lehető legtöbb csatorna bevonásával (akusztikus, taktilis kinesztetikus, vizuális) 5-8. évfolyam A fejlesztési módszerek megválasztásakor figyelembe kell venni a beszédhiba típusát és súlyosságát, a pszichés sajátosságokat, és az értelmi képességet. Meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a tapintási, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Az eredményes fejlesztést lehetővé teszi a speciális módszerek, a korszerű, rugalmas keretek alkalmazása. Diszkalkuliás tanulóknál kiemelt jelentőségű: Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. A téri relációk biztonsága. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása. A szerialitás erősítése. A segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a manipuláció előtérbe helyezése, a képi, vizuális megerősítés. Az egyénhez igazított segítő technikák, eljárások alkalmazása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam A beszédfogyatékos és pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok E műveltségterület is szolgálhatja az értő olvasás-írás készség, a kifejezőkészség fejlesztését, hogy az olvasás-írás eszközzé tudjon válni a beszédfogyatékos és pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott tanulók ismeretszerzésében is. A kommunikációs képességek fejlesztése, melyben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő Az emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének fejlesztése. Az időészlelés fejlesztése, a változások, az

121


összefüggések felfedeztetése. A tér és idő kapcsolatainak felfedeztetése. Javasolt a tanuló számára egyénre szabott feladatokat, cselekvéses helyzeteket biztosítani. Fontos a fogalom és szómagyarázatokat képekkel, ábrákkal és rajzokkal megerősíteni. Kiemelten fontos a gyakori szemléltetés alkalmazása.

Élő idegen nyelv- (német)

1-4. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A német nyelv oktatása a gyermekek nyelvi fejlettségi szintjének mértékétől függ. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Az egyéni adottságokat figyelembe véve a beszédhallás, a hangos beszéd, a helyes ejtés fejlesztése. Az ismeretszerzésben a sérülés típusa szerint fontos szerepe van a hangsúlyeltolódásnak a vizuális illetve az akusztikus csatornák irányába, a tanítás, tanulás során igyekszünk ezt támogatni. (pl. dadogók esetében írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek) Az idegen nyelvi készség intenzív fejlesztése is a nyelvi fejlettség függvénye – szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása. A passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása.

5-8. évfolyam Az írásbeliség, és az auditív módszerek elsőbbségét szükséges biztosítani (dadogók – írásbeliség, diszlexiások –auditív módszerek). Az idegen nyelvi órákon is hangsúlyt kell kapnia a beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztésének, az olvasásértés fejlesztésének. A beszédészlelés, a beszédértési készség, az írásbeli készség nehezített, a magyar nyelv és az angol párhuzamos használata segítséget jelenthet.

Környezetismeret 1-4. évfolyam

122


A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A gyermek tudjon tájékozódni a természeti és társadalmi környezetben, szerezzen minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet a természeti és társadalmi világról. Sokoldalú lehetőség nyújtása a megfigyelőképesség és az emlékezet fejlesztéséhez. Az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagítása és árnyalása, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ha szükséges, sok konkrét érzékeltetéssel biztosítsuk a tanulókban a tényleges fogalmak kialakulását a lehető legtöbb csatorna bevonásával (akusztikus, taktilis - kinesztetikus, vizuális). A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. Nonverbális kifejezés lehetőségének kialakítása. Manipuláció, taktilis érzékelés hangsúlyozása. Az ismeretszerzésben segít a szövegek rövidített változata számítógépes programok, oktató CD-k használata Természetismeret 5-6. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A minél több érzékszervre ható szemléltetés fontossága hangsúlyozandó. A verbális figyelem és emlékezet fejlesztése. A témakör adta lehetőségeken belül az anyanyelvi fejlesztés, gondozás, a pontos szövegértés fejlesztése, hogy az olvasás, írás eszközzé válhasson az ismeretek megszerzésében. A beszédfogyatékos tanulónak – elsősorban diszfázia, diszlexia, diszgráfia esetén – komoly gondot jelenthet a térképen, grafikonon való tájékozódás, a statisztikai adatok értelmezése, elemzése. Az ilyen típusú feladatoknál szükséges az egyéni segítségnyújtás (pl. egyszerűsített adatsor, szempontok adása). A kísérletezéssel kapcsolatos szakszavak külön szómagyarázatot igényelnek. A kísérletek kapcsán történő ok-okozati összefüggések megállapítására fordítsunk nagyobb figyelmet, a kísérletek lejegyzéséhez adjunk támpontokat. Segítséget igényel a tér-, irányproblémával küzdő gyermekek számára a statisztikai adatok megjelenítése diagramon. Fizika 7-8. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztési feladatai Az új ismeretek elsajátításában fontos a megfigyelés. A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet. Így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel kell biztosítani a tényleges fogalmak kialakulását. A fennálló nyelvi zavar következtében az érzékszervek sokoldalú

123


támogatása. Ismeretátadás nemcsak verbális úton, hanem vizuális, taktilis-kinesztetikus csatornákon is. A tananyaghoz kapcsolódó fogalmak tisztázása, elmélyítése fokozatosan és többszöri ismétléssel. Segéd- és munkaeszközök használata az órán. A figyelem és a motiváció folyamatos fenntartása változatos tevékenységformákon keresztül. Biológia-egészségtan 7-8. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztési feladatai Az új ismeretek elsajátításában fontos a megfigyelés. A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet. Így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel kell biztosítani a tényleges fogalmak kialakulását. A fennálló nyelvi zavar következtében az érzékszervek sokoldalú támogatása. A minél több érzékszervre ható szemléltetés fontossága hangsúlyozandó. Ismeretátadás nemcsak verbális úton, hanem vizuális, taktilis-kinesztetikus csatornákon is. A tananyaghoz kapcsolódó fogalmak tisztázása, elmélyítése fokozatosan és többszöri ismétléssel. Ha szükséges, a tudományos szöveget egyszerűsítsük, tegyük köznyelvivé. Segéd- és munkaeszközök használata az órán. A figyelem és a motiváció folyamatos fenntartása változatos tevékenységformákon keresztül. Kémia 7-8. évfolyam A beszédfogyatékos tanulók és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. A rugalmasság, az egyénre szabott sérülés-specifikus oktatás elengedhetetlen. Az élethelyzetekhez tartozó fogalomkörök adott tananyagon keresztül történő stabilizálása, a fogalmak aktivizálása. A fogalmak tartalmi azonosítása érdekében nagy jelentőségű a mozgásos és érzékszervi megtapasztalás. Az ismeretszerzés alapja a sokcsatornás tapasztalás, az érzékszervek egymást erősítő hatásának kiaknázása legyen. A környezettel kapcsolatos felelősség alapozása az anyagok alakításának, felhasználásának, sorsának megismerésén keresztül – megfelelő szómagyarázatokkal.

124


Földrajz 7-8. évfolyam A beszédfogyatékos, és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Főleg írásbeli feladatok megoldását helyezzük előtérbe, a tananyaghoz kapcsolódó térképismereti feladatok hangsúlyozására nagyobb figyelmet szentelünk – piktogramok, jelek, jelmagyarázatok pontos értése, használata. Egy-egy feladatot, munkát, képileg is megjeleníthetünk (projektor, aktív tábla, dvd)

Ének-zene 1-8 évfolyam A beszédfogyatékos, és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Az ének-zene tanítás változatos színteret nyújt a különböző terápiás célok megvalósításához, az akusztikus észlelés, figyelem, emlékezet fejlesztése a beszéd-, ritmus és mozgás összerendezésének fejlesztése a halló-, hallásképesség fejlesztése, ritmuskészség fejlesztése, ritmushangszerek gyakori használata improvizáció fejlesztése a kommunikációs képességek erősítése, a félénkség, gátlás leküzdéséhez, így hozzájárul az egészséges személyiség kibontakozásához. Szociális kapcsolatok erősítése az együtt énekléssel, mozgással kreativitás és fantázia fejlesztése térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése

Vizuális kultúra 1-8 évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, feladatai A komplex művészeti terápiának, közötte a vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van a képességek fejlesztése (téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció), és a személyiségfejlődés szempontjából is. Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmán keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése. A tanulók teljesítménye e részterületeken egyéni, esetenként meghaladhatja az ép társak produktumait.

125


Technika, életvitel és gyakorlat 1-7. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Segíti a fejlődést a gyakori pozitív visszajelzés, a sikerélmény biztosítás. Alapvető a munkavégző képesség kialakítása. Fontos a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése. Lehetőséget teremt a nagymozgások, a megfigyelőképesség, a lateralitás fejlesztése, gyakorlása. A beszédfogyatékos gyerekek oktatásában fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a vizuo-motoros koordináció, a megfigyelőképesség fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást is. E műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési lehetőség fontos terápiás lehetőséget biztosít a beszédsérült gyerekek számára. (Finommotorika, taktilis észlelés, figyelem, emlékezet, kreativitás, lényegkiemelés fejlesztése.)

Testnevelés sport, néptánc 1-8. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok A testnevelés és sport kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Hangsúlyos az elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása, a sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés. A testtudat, testséma, lateralitás megerősítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása. Mozgás-összerendezettség javítása. A fejlesztés feladatainak megvalósítása során be kell építeni a szenzoros integrációs program és terápia alkalmazását. Javasolt a beszéd – mozgás – ritmus összerendezése. A fejlesztés figyelembe veszi az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat. Az instrukciók pontos megértésében fontos szerepe van a vizuális csatornáknak, a tanítás, tanulás során igyekezzünk Lényeges a helyes légzés megtanítása, és légzőgyakorlatok segítségével a tudatos lazítás előkészítése.

126


Informatika 5-8. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben nagy szerepet kapnak a vizuális eszközrendszerek, aminek a számítógép alapvető eszköze. A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. A speciális nyelvi, helyesírási készséget fejlesztő programok használata. Ha szükséges beszédfejlesztéshez, artikulációs készség fejlesztéséhez, annak javításához beszédjavító program használata. A szövegszerkesztés alapjainak megismerése, a helyesírási program okos használatának megtanítása, a kész szöveges alkotások átlátható és rendezett formába öntésének gyakorlása

Erkölcstan 1-8. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Az integrált tanulók képességeiknek megfelelő mértékben vesznek részt a témák feldolgozásában. A gyermekek csak a számukra biztonságot nyújtó, őket teljes valójukban elfogadó közegben tudják megmutatni önmagukat. A feltétlen bizalmon alapuló kapcsolatok viszik előre és nyújtanak számukra erőt a mindennapokhoz, és segítik személyiségfejlődésüket.

Hon és népismeret 5. évfolyam A beszédfogyatékos és a pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok Az anyanyelvi fejlesztés, gondozás ezen a színterén is központi szerepet játszik. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, a szövegértés kiemelt szerepet kap. A verbális kommunikáció gyakoroltatása erősítheti a tanuló önbizalmát, ezt a lehetőséget gyakran kell számára biztosítani.

127


A szakértői bizottság véleménye alapján tanulásban akadályozottnak diagnosztizált tanulók esetén minden tanév elején a szaktanárok és az igazgató közös döntése alapján – egyénileg határozzák meg a szükséges taneszközök listáját (speciális tankönyv, füzet, stb.).

2.13.12

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja 1.1 Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészség megőrző hatásának növelése, egészség megőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése, értékelése. a) Év elején és év végén a tanulók mérése HUNGAROFIT módszer alapján. b) B) az elért teljesítmények alapján értékelés elvégzése. Értékelés: mindenkit a saját előző felmérési eredményéhez képest értékelünk az alábbiak szerint. Őszi időszak tájékoztató jellegű. (Kis visszaesés is megengedett). Tanév végén mindenkinek javulást kell mutatnia.

Nagyobb javulás:

kiváló

Kisebb javulás:

jó

Fejlődést nem mutató tanuló: közepes Kisebb mértékű rontás:

gyenge

Nagyobb mértékű rontás:

rossz eredményt jelent.

Megvalósítás helyszíne, módja a) Testnevelési órák – mindennapos testnevelés megszervezése. A mindennapos testmozgás biztosítása.

128


b) Tanórán kívüli testedzés, sportkör: kosárlabda, röplabda, labdarúgás, tollaslabda, zsinórlabda, atlétika, stb. c) A sportágakból házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti, diák-olimpia versenyek amennyiben a házi versenyen kiváló eredmény születik. d) Iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitness club, karate, stb. e) Gyógytestnevelési csoportok szervezése a testi deformitások megelőzése, javítás érdekében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Sportági elméleti ismeretek nyújtása, hogy önállóan tudjon játszani készség szinten, önállóan tudja edzeni testét. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus-szülő együttműködés.

129


2.13.13

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

2.13.13.1

Az iskola egészségnevelési programja

Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

130


2.13.13.2

Az iskolai környezeti nevelés programja

A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” Jogszabályi előírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: -

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

-

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

131


A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

2.13.14

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk Dél-Budán, Budafok központjában, nyugodt, parkos környezetben helyezkedik el. Tanulóink családi környezete igen vegyes; lakótelepi környezetből, komfortnélküli önkormányzati lakásból, illetve tágas családi házakból is érkeznek hozzánk tanítványok. Az elmúlt esztendők gazdasági-társadalmi változásai sok család életkörülményét változtatták meg. Fokozódott az elszegényedés, nőtt a munkanélküliség, sok esetben a családok csak rendkívüli erőfeszítések árán tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Azt tapasztaljuk, hogy napjainkban a család nevelő funkciója veszített jelentőségéből, a szülők nagy része sajnos a szükségesnél kevesebb időt tölt gyermekével. Felmérések szerint egyre több az egyszülős családban nevelkedő tanulónk is. Ebben a helyzetben az iskolák egyre több neveléssel összefüggő, hagyományosan a szülői szerepkörhöz kötődő feladatot kell, hogy ellássanak. 1997-ben fogadta el az Országgyűlés a New-York-i ENSZ egyezmény szellemiségében megalkotott gyermekvédelmi törvényt. A törvény a család és a gyermek védelmére helyezi a hangsúlyt és a "gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot" ró minden olyan intézményre, amely a felnövekvő gyermekkel kapcsolatba kerülhet. Megjelenik tehát egy újfajta kötelezettség, amelynek teljesítésére az iskoláknak fel kell készülnie - és ehhez nem elégséges pusztán a törvény ismerete. Ahhoz, hogy az iskola gyermekvédelmi feladatait teljesíthesse reális helyzetelemzésre, a célok megfogalmazására és a feladatok megosztására van szükség.

132


2.13.14.1

Iskolai gyermekvédelmünk személyi és tárgyi feltételei

Iskolánkban a gyermekvédelmi tevékenységet minden pedagógusunk kötelezettségének és felelősségének tekintjük.

1998. szeptember 1-je óta munkájukat segíti és koordinálja gyermekvédelmi szakember. A gyermekvédelmi felelős szakmai feladatait a munkaköri leírásának megfelelően végzi. (függelékben) Munkája szerteágazó, felölelve a szülők, pedagógusok, az iskola összes tanulójára vonatkozó, illetve a gyermekvédelmi szempontból különös figyelmet igénylő gyerekekkel történő tevékenységi területeket. A gyermekvédelmi felelős az iskola gyermekvédelmi helyzetének megismeréséért, minden tanév elején, az osztályfőnökök segítségével felméréseket készít, számba véve az eltávozott, illetve újonnan jött gyerekeket, a bukott tanulókat, a beilleszkedési magatartás problémával, illetve tanulási nehézségekkel küszködőket, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat. A felmérés eredményéről saját használatra, nem hivatalos munkafeljegyzéseket készít, és a birtokába került adatokat bizalmasan kezeli.

Az elmúlt évek során tanulóink kb. 25 %-a tartozott a gyermekvédelmi szempontból fokozott figyelmet igénylő gyerekek közé. Különösen magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek aránya a felső tagozat 7-8. nem tagozatos osztályaiban. Ezt a tényt annak tulajdonítjuk, hogy az utóbbi években erősen megnőtt a 8 és 6 osztályos gimnáziumok elszívó hatása, és a jól teljesítő, ambiciózus gyerekeink közül sokan ezt a továbbtanulási formát választották. Gyermekvédelmi munkájában az iskola szakmai segítséget és támogatást kap kerületünk gyermekvédelmi rendszeréhez tartozó intézményektől: Orvosi és védőnői szolgálat Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Önkormányzat Családvédelmi Irodája Gyámhivatal, Gyámhatóság Iskolai gyermekvédelmi munkánk prevenciós jellegű sokrétű tevékenység. Elsődleges megelőzésként (primer prevenció), minden gyerek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztésére törekszünk. Nevelési programunk sokszínű tevékenységrendszere és az iskola légköre segíti ezt a munkát. Speciális gyermekvédelmi feladatként (másodlagos prevencióként) a kialakult problémák korai felismerését, a háttér tisztázását és a gondok enyhítését tűztük ki célul.

133


2.13.14.2

Speciális gyermekvédelmi feladatok

Gyermekvédelmi koncepciónk kialakulásában számoltunk speciális problémákkal és olyan bizonyos szempontból előrelátható helyzetekkel, amelyek a gyerekek életkori sajátosságaiból és élethelyzeteiből adódnak. Ilyen értelemben speciális figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartászavaros és tanulási nehézségekkel küzdő, az osztályismétlő tanulókra. Különös gonddal figyeljük az első osztályos gyerekek iskolai beilleszkedését, és a negyedik osztályból az 5. osztályba való átmenetet.

Az iskolába lépés nagy változást jelent a gyerekek életében. Az új helyzethez való alkalmazkodás különböző ideig tart, mert függ a gyerek iskolaérettségétől, értelmi fejlettségétől, temperamentumától, családi hátterétől, eddigi neveltetésétől, és jelentős szerepet játszik az is, hogy milyen kapcsolatot tud kialakítani nevelőjével. Iskolánkban törekszünk arra, hogy figyelembe vegyük a gyerekek sajátosságait, fejlődésük ütemét és időt adunk arra, hogy megszokja az új követelményeket. Az elsős tanító néni és a gyermekvédelmi felelős szükség szerinti családlátogatásai is azt a célt szolgálják, hogy oldottabbá tegyék az iskolát kezdő gyerek (család) és az iskola, illetve nevelők viszonyát.

1-4. évfolyamon tanító pedagógusaink, logopédusunk segítségével kiemelt figyelmet fordítanak a részképesség-zavarban szenvedő gyerekekre. Az olvasási, helyesírási, számolási zavarok korai felismerése és korrigálása rendkívül fontos, mert ez által megelőzhetők a káros következmények, a komoly tanulási és viselkedési zavarok kialakulásai. Az 1-4. osztályokban a jellegzetes viselkedészavarok közül az iskolában a legnagyobb problémát a figyelemzavar és a túlzott mozgékonyság okozza. Ezek a gyerekek nem tudnak nyugodtan ülni az órákon, nem képesek figyelni, lobbanékonyságuk miatt állandóan összeütközésbe kerülnek osztálytársaikkal és tanítójukkal, megfelelő intellektuális fejlettségük ellenére rosszul teljesítenek. Ezeknél a gyerekeknél sokszor eredménytelenek a pedagógiai módszerek, nem haladnak a tanulásban, sokszor lehetetlenné teszik a tanítást. Ez a helyzet többször nagyon gyenge iskolai teljesítményt, osztályismétlést von maga után. Minden ilyen esetben törekszünk a családi háttér megismerésére, a szülők megnyerésére a problémák megoldásában. Súlyosabb esetekben a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségét igényeljük speciális fejlesztés, terápia céljából.

Figyelmet igényel gyermekvédelmi szempontból a prepubertás kor is (5-7.osztály). Ez az időszak nagy változásokat hoz a testi fejlődésben, az érdeklődésben, a kognitív képességek

134


fejlődésében, a kapcsolati igényekben. A szülők meghatározó szerepe változik, előtérbe kerülnek a kortárs kapcsolatok. Az érdeklődés változik, rendkívül szerteágazó, nem tartós. Az egyéni fejlődésmenet igen eltérő, mert egy-egy osztályban nagyon különböző testi és pszichés fejlettségű tanulók járhatnak. Ennek ismeretében törekszünk a tanulóink teljes fejlődésmenetének nyomon követésére osztályfőnöki munka megbeszéléseinken. Fontosnak tartjuk ebben az időszakban a mindennapos, rendszeres testmozgást, sporttevékenység szorgalmazását az iskolai testnevelés mellett, mert ez önbizalmat, sikerélményt adhat azoknak is, akiknek tanulási teljesítménye nem kiemelkedő.

Az általános iskola utolsó osztályában a serdülőkorra jellemző változások kezdődnek el. Erre az életszakaszra esik a pályaválasztási döntés is, amelyet a fiatalok többnyire még nem képesek önállóan meghozni. Igyekszünk segíteni ebben a folyamatban a szülők bevonásával, pályaválasztási tanácsadó szakember segítségével.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyereket, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését nem látjuk biztosítottnak. A speciális törődést igénylő gyerekek tudatos kiszűrése, a problémák feltárása az iskolában tanító pedagógusok, különösképpen az osztályfőnökök segítségével történik. A gyermekvédelmi felelős minden esetben igyekszik minél több információt gyűjteni a problémás gyerekünkről, családi hátteréről. Ez a problémafeltáró, tájékozódó munka a tanulókkal történő beszélgetés, valamint családlátogatások során történik. A gondok körvonalazódása után a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel egyeztetve nevelési tervet, megoldási stratégiát dolgoz ki. Ez természetesen minden gyermekvédelmi esetben egyéni gondozást jelent. A család anyagi nehézségei esetén számba kell venni, az intézményen belül, illetve kívül mozgósítható segélyezési lehetőségeket. Iskolai szociális támogatás a napközi és a reggeli ügyelet biztosítása és a tankönyvtámogatás. Ezen kívül az Önkormányzat Családvédelmi

135


Irodája nyújthat rendszeres, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A gyermekvédelmi felelős feladata felhívni a család figyelmét ezekre a lehetőségekre. Szociális jellegű munkánkhoz tartozik az egyházi szervezetek, illetve a Vöröskereszt felajánlásainak továbbítása is. A veszélyeztetett gyerek gondjainak kezelése, minden esetben team-munkát jelent. A problémák feltárása, a cselekvési terv kidolgozása után - minden esetben célunk megnyerni a szülők, gondozók támogatását és igyekszünk erősíteni, korrigálni a szülő és gyermek közti érzelmi kapcsolatot. Tanulási nehézségek esetén ajánljuk tanulóinknak a napközi, igénybevételét. Szándékunk ebben az esetben a gyerek felügyelete, a családi nevelés hiányosságainak ellensúlyozása rendszeres tanulási szokások kialakításának segítése. Azokban az esetekben, amikor egy-egy veszélyeztetett tanulónk esetében pedagógiai eszközökkel nem tudunk eredményt elérni, akkor a gyermekvédelmi felelős a tagintézmény-vezető segítségével javaslatot tesz és kezdeményezi a Gyermekjóléti Szolgálat segítségének az igénybevételét. 2.13.14.3

Az iskolai gyermekvédelmi munka értékelése, ellenőrzése

A segítő szakmák képviselői, különösen azok, akik mentálhigiénés vonalon dolgoznak, nincsenek könnyű helyzetben, amikor - akár csak önmaguk számára is - meg kell ítélniük munkájuk eredményességét. A nehézség abból adódik, hogy nevelési és pszichés problémák jelentős része csak hosszabb távon rendezhető, gyakran a problémák szoros összefonódottsága áll fenn, az eredményességnek pedig nincsenek egzakt kritériumai és mérési módszerei. Tudjuk, hogy a gyermekvédelmi munka preventív jellegű, tehát a súlyosbodás, a még rosszabb kimenetel ellen hat. Általában nem tudható teljes bizonyossággal, hogy "mi lett volna, ha?" a segítő szakember így, vagy úgy nem avatkozik be. Eredményül néha azt látjuk, hogy a gyerek, a család állapota stagnál, néha azt, hogy javul, néha pedig azt, hogy rosszabbodik. Csak bízhatunk abban, hogy a szakma lehetőségeinek, teamünk szakmai felkészültségének, lelkiismeretességünknek és befektetett munkánk ismeretében, a meglévőnél rosszabb lenne a helyzet. Az iskolai gyermekvédelmi munka ellenőrzése szakmai és törvényességi szempontból történik. Teljes körű visszacsatolási rendszerként működik gyermekvédelmünk. A rendszer résztvevői (szülők, pedagógusok, szakmai segítők, fenntartó) a konzultációk során folyamatosan megbeszélik és értékelik az aktuális gyermekvédelmi probléma megoldási lehetőségeit. Az iskolában a gyermekvédelmi munka során számos dokumentum, feljegyzés készül, figyelembe véve az adatvédelmi törvény előírásait.

136


A Közoktatási törvény értelmében a nevelő-oktató intézmény vezetője felel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. Ennek értelmében az iskola igazgatójának értékelő, ellenőrző jogköre van, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

2.13.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 2.13.15.1 Magatartás és szorgalom értékelése Az osztályfőnök által javasolt és a tantestület által elfogadott magatartás és szorgalom jegyek kritériumai: Magatartás Példás (5) Kötelesség, -és tisztelettudó tanáraival, társaival és a többi felnőttel szemben Társainak példát mutat, betartja a házirendet Felelősséget érez társai iránt Közösségben jó munkát végez, kezdeményez Az iskolai és az iskolán kívüli magatartásával, szereplésével öregbíti iskolánk jó hírnevét

Jó (4) Általában kötelesség - és tisztelettudó tanáraival, társaival és a többi felnőttel szemben Igyekszik a házi rend következetes betartására Iskolán belüli és kívüli viselkedése általában jó, kulturált, igyekszik öregbíteni az iskola jó hírét Résztvevője a közösségi munkának A félév során osztályfőnöki intésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nem volt Változó (3)

137


Kötelezettségeit pontatlanul teljesíti, felnőttekkel, társaival durva, figyelmetlen

időnként

udvariatlan

a

Rendszeretete ingadozó, de igyekszik a házirendet betartani Megelőző félévben igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nem volt Szándékosan rongált Tapasztalható igyekezet a hibák kijavításán Rossz (2) Hanyag munkával és fegyelmezetlenséggel tűnik ki A félév folyamán 15 alkalommal elkésik Két napnál több igazolatlan hiányzása van Igazgatói intése vagy annál súlyosabb fegyelmi büntetése van Semmi igyekezet nem látható a hibák korrigálására

Szorgalom Példás (5) Képességeihez, körülményeihez képest pontosan, dolgozik, érdemjegyei megfelelnek képességeinek

rendszeresen

Felszerelése hiánytalan Rendszeresen készül a tanításra, önállóan törekszik az ismeretszerzésre Felszerelése tiszta rendes, füzetei áttekinthetők, írása olvasható rendezett Jó (4) Képességeihez, körülményeihez képest pontosan, dolgozik, érdemjegyei megközelítik képességet Felszerelése általában hiánytalan Rendszeresen készül a tanítási órákra

138

rendszeresen


Felszerelése általában tiszta rendes, füzetei áttekinthetők, írása olvasható rendezett Változó (3) Tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől Munkájában csak időnként tanúsít törekvést Kötelességeit csak figyelmeztetésre végzi el Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos Füzetei rendezetlenek Hanyag (2) Rendszeresen nem készül, órákon nem akar dolgozni Felszerelése rendezetlen, gondatlan Figyelmeztetésre sem végzi el kötelességeit Munkában megbízhatatlan

A tanulók jutalmazásával összekapcsolódó elvek: Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

Jutalmazási formák szóban és írásban szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

139


díjak odaítélése (év tanulója díj)

Elmarasztalható az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt vagy bármely módon árt az iskola hírnevének

Az elmarasztalás formái szóban és írásban: szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés intés és megrovás igazgatói figyelmeztetés intés és megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés intés és megrovás fegyelmi eljárás keretében

A hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy a házirend súlyos megszegése esetén fegyelmi eljárás keretében a tanuló kizárását.

A dicséretet és az elmarasztalást írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

2.13.16

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele a

Azon tanulók esetében, akik esetlegesen az egyes tantárgyakból (pl. német nyelv) lemaradással érkeznek iskolánkba, szülő vállalja a hiányosságok pótlását, melyhez iskolánk segítséget biztosít. Pl. differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, stb. A segítség mértékét és

140


módját a szaktanárral történő egyeztetés figyelembevételével a tagintézmény-vezető határozza meg.

2.13.17 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is Iskolánk nevelési és oktatási céljainak eléréséhez a folyamatosan változó világunk elvárásaihoz alkalmazkodó, de a hagyományos értékrendet is megőrző sajátos pedagógiai módszereket is hasznosít. A diákok különböző jellegű csoportos tevékenységét igen fontosnak és hasznosnak tekintjük, e munkafeladatok közben a tanulóknak beszélniük kell, így dolgozzák fel leghatékonyabban az ismereteket. Tanítási órákon és azon túl az alábbi eljárásokat, tevékenységi formákat, módszereket, tanítást és tanulást elősegítő eszközöket alkalmazunk. Páros tanulási módszer: a tanulók önálló tanulási képességének megteremtéséhez használjuk. A gyerekek egymást segítve dolgozzák fel az anyagot, ellenőrzik ismereteiket, értékelik egymást. A tanulás hatékonyságát javító módszertani eszközként alkalmazzuk az információgyűjtés, találgatás, jóslás tanítási technikákat, melyekkel a megértés analizáló és feldolgozó képességük fejlődik. Egy adott téma több szempontú megfontoltatásával nem csak a kreativitást fejlesztjük, hanem a diákok kommunikációját, véleményalkotó képességét is. A tanulók kérdésfelvetéseinek bátorítása, írásuk felhasználása gondolkodásuk fejlesztéséhez kiemelt része a mindennapok hatékony munkájának. Kooperatív oktatási technika: A tanulók párban, kis csoportban dolgoznak. Közösen, egymást segítve oldják meg a feladatot. A módszer fejleszti a gyerekek együttműködő képességét és kommunikációját, ugyanakkor megtanulnak alkalmazkodni a különféle helyzetekben. Ötletbörze: Minden évfolyamon népszerű és hatékonyan segíti a gyerekek figyelmének felkeltését, szinten tartását, tudásuknak előhívását. Csoportos kísérletezés: fejlődik a tanuló kooperatív képessége, segítőkészséget, toleranciát tanulnak. A tanítás fontos eszköze a játék. A gyengébb tudású diákok is sikerélményhez jutnak e tevékenység során. A szerepjátékok a diákok kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát fejlesztik. A társasjátékok a kreativitást, kommunikációt, logikát, a stratégiában való gondolkodás képességét erősítik Az interaktív tábla segítségével történő tanítás: A vizuális élmény mélyebben tudatosítja az új ismereteket. Motiváltabbak a feladatok megoldásakor. A diákok házi feladatának

141


elkészítéséhez az iskolai könyvtár mellett nélkülözhetetlenek a számítástechnikai és médiaeszközök használata. A tanulók kiselőadásaikat ezek segítségével készíthetik el.

Nevelési feladataink színtere a színes, sokoldalú iskolai élet. Mint például a tanulmányi- és sportversenyek, szakkörök, énekkar, diákszínpadi előadások, néptánc foglalkozások, ünnepélyek, kiállítások, kirándulások, színház- és hangverseny látogatások.

Az emelt szintű oktatáshoz kapcsolódó kötelező tanórán kívüli foglalkozások, programok Az általános iskolában a tanulók az emelt szintű oktatás keretében a heti 4 énekórán kívül énekkari foglalkozáson vesznek részt. Alsó tagozaton 2-4. osztályig heti 1 óra énekkar, felső tagozaton heti 1 óra énekkar. Az énekkari foglalkozások a délutáni sávban valósíthatók meg. Mivel az iskolában különböző formációkban több kórus működik (Fülemüle kórus, Szent István Gyermekkórus, Schola Promontor) a heti 1 kötelező énekkari próbán kívül, a tehetségesebb gyermekek számára több, szakkör jellegű kóruspróbára is van lehetőség, melyeken jelentkezés esetén az adott tanévben szintén kötelező a megjelenés. Az iskola művészeti profiljából adódóan év közben több szereplés, fellépés tervezhető (pl.: karácsonyi koncert, év végi gála koncert), melyeken a megjelenés kötelező. A fent említett előadásokon kívül több felkérésnek is eleget kell tennünk (minősítő hangversenyek, kerületi rendezvényeken való részvétel, egyéb fellépések), melyeken szintén kötelező a részvétel.

2.13.18 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 2.13.18.1

Iskolai írásbeli beszámoltatás formái

Szaktárgyanként, témánként tanórai összefoglaló órákat követően kerül sor a tanulói tudás írásos, témazárókkal történő (minimum 40 perc) mérésére. A tananyagegységeket összefogó osztályzatok nyomatékkal szerepelnek a féléves és az év végi érdemjegy kialakításánál. (A témazáró mérések javítását a házirend szabályozza.) Értékelése egységes százalékos rendszer alapján történik, reál és humán szakok esetében egyaránt. Kisebb tananyagot (2-3 leckét ölel fel) a 10-15 perc terjedelmű írásbeli felelet (röpdolgozat), melynek bejelentésével nem kell élnie a tanárnak, hiszen célja a mindennapos tanulói felkészülés mérése, a tananyag elsajátításának ellenőrzése. Az otthoni felkészülést segítő szóbeli házi feladatok nem haladhatják meg a tanórán leadott tananyag mértékét. Kivétel ez alól az összefoglaló órákat követő számonkérés, melyet ismétlő óra előz meg.

142


Az írásbeli feladat meghatározásánál elv, hogy annak terjedelme nem haladhatja meg adott tantárgyból az átlagos teljesíthetőség mellett a fél órán belül elvégezhető mennyiséget. (Hétvégére, többletfeladattal nem terhelhető a tanuló.) A mérések formái: dolgozatírás, felelet szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése.

Az iskolai írásbeli, gyakorlati beszámoltatások az ismeretek számonkérésének rendje

143


Az írásbeli beszámoltatás lehet: írásbeli felelet: az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében 2-3 tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. röpdolgozat: az előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet érdemjeggyel értékelünk. témazáró dolgozat: egy adott témakör lezárásakor kerül rá sor, melyet összefoglaló óra előz meg, időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban.

A szóbeli beszámoltatás lehet: beszélgetés: ez történhet a tanár és a tanuló között, illetve két tanuló között, melynek során a tanuló kérdésekre adott válaszai egymásnak feltett kérdései, illetve kifejtett vélemény alapján értékeli a tanár a tanuló felkészültségét. összefüggő felelet: a tanuló önállóan beszél a megadott témáról és válaszol a tanár kérdéseire. kiselőadás: egy megadott, vagy választott témát könyvtári, internetes kutatómunka segítségével feldolgoz a tanuló és előad, bemutat az osztálynak.

A gyakorlati beszámoltatás lehet: gyűjtőmunka, melynek eredményét a tanuló szóban, vagy írásban bemutatja egy munkadarab elkészítése tantárgytól függően

144


2.13.19 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség fejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai eszköze. A meghatározásánál ezt a két funkciót kell figyelembe venni. Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok átlagos/közepes készségekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. A sikeres tanulói teljesítés érdekében fontos a tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés, egyértelmű utasítások adása. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A házi feladatot a tanulók képességei szerint lehet differenciálni.

145


2.14 Művészeti Iskola 2.14.1 A választott tanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott tantervek közül választott tanterv megnevezését, A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a tantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai „A nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról” című rendelet alapján készült. E rendeletnek - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.

A művészeti tanszakok tantervei az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3 §-ának (3) bekezdése alapján kiadott1998-as tantervi programjai a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. A tanterveket a helyi tantervek 4. fejezete tartalmazza.

2.14.1.1 Az alapfokú művészetoktatás tantárgyszerkezete, tanszakai, óratervei és pedagógiai szakaszai „A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendeletből az alábbi tantervek kerülnek bevezetésre iskolánkban helyi tantervként felmenő rendszerben a 2011/12-es tanévtől: Zeneművészeti ág:

A) Klasszikus zene

146


A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

Tanszakok és tantárgyak: • • • • • • •

Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténetzeneirodalom, zeneelmélet, improvizáció • Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus

Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés “A” TAGOZAT • Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének • Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező • Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus • Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz-zene, tantervi programjainak tantárgyai • Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az “A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Évfolyamok Előképző

Főtárgy

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

147


Kötelező tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

(02)

(02)

0-2

0-2

0-2 0-2 0-2

0-2

0-2 0-2 0-2

0-2

Összes óra:

(46)

(46)

4-6

4-6

4-6 4-6 4-6

4-6

4-6 4-6 4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsonatenorkürt-baritonkürt, tuba, harmonika, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka

Óraterv 2 Tantárgy


Alapfok

Továbbképző

(1)

1

2

3

4

5

6

7

8

Főtárgy

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2


(2)

2

2

2

2 2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy

(02)

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

Összes óra:

(46)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona Óraterv 3

148


Tantárgy


Alapfok

(1)

1

2

3

4

5

6

Főtárgy

(2)

2

2

2

2

2

2


(2)

2

2

2

2 2

2


(0-2)

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

Összes óra:

(4-6)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai(1)+6 évfolyam: magánének

A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz-zene,) valamint más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

A tanítási órák időtartama • • • • •

Főtárgy: “A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: “A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. • Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc • Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) • Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc

149


• 2-3. évfolyam 10 perc • 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc

“B” TAGOZAT

• Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. • Kötelező tantárgy: szolfézs • Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól • Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz-zene, tantervi programjainak tantárgyai • Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az “B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az “A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.



Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2


(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2


0-1 0-1 0-1

150

0-1

0-1 0-1 0-1

0-1



(2)

(2)

(2)

0-2 1-2 1-2 1-2

1-2

1-2 1-2 1-2

1-2

Összes óra:

(46)

(46)

(46)

4-6 4-6 4-6 4-6

4-6

4-6 4-6 4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott szaxofon, trombita, kürt, harsonatenorkürt-baritonkürt, tuba, ütő, hárfa, gitár, harmonika, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Tantárgy


Alapfok

Továbbképző

(1)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2


(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1


(0-2)

(02)

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

Összes óra:

(4-6)

(46)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona, csembaló


Évfolyamok Előképző (1)

Alapfok (1)

2

151

3

4

5

6


Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2


(2)

(2)

2

2

2

2

2

1

1

1

1


(0-2)

(0-2)

0-2

1-2

1-2

1-2

1-2

Összes óra:

(4-6)

(4-6)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák időtartama • Főtárgy: “B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) • Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: • • • •

Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc

Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: • 2. évfolyam 15 perc • 3-4. évfolyam 20 perc • 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: • A teljes képzési időben minimum 30 perc Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés

“A” TAGOZAT

152


• Főtárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene • Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténetzeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy • Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz-zene, tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy


Főtárgy

Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy Választható tantárgy

(12)

(12)

1-2 1-2 1-2 1-2 1-2

1-2

1-2 1-2 1-2

1-2

Összes óra:

(24)

(24)

4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

4-6

4-6 4-6 4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.


Évfolyamok Alapfok

Főtárgy

Továbbképző

1

2

3

4

5

6

2

2

2

2

2

2

153



2

2

2

2

2

2


0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

Összes óra:

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma • (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet-zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható.

A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: • szolfézs kötelező: (2)+4 évfolyam (előképző 1-2) + alapfok 1-4. évfolyam • zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható • zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható • kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható • improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama • • • • • • • •

Főtárgy: “A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: “A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2-8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1-2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, tantárgyak)

“B” TAGOZAT

154


Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz-zene, tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Alapfok

Továbbképző

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2


2

2

2

2

2

2

2

2


0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

Összes óra:

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. “B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani.

A tanítási órák időtartama • Főtárgy: csoportos 2x45 perc • Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: • Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc • Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc • zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2-8 fő

155


Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár, tantárgyak)

B) Népzene


Tanszakok és tantárgyak • • • • • • •

Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak tantárgyai: citera, koboz Akkordikus tanszak tantárgyai: népi harmonika Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs • Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar

Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés

“A” TAGOZAT • Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok • Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*, népzenei ismeretek • Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. • Választható tantárgy: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai • Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

156


* Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv Tantárgy


Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


(0– 2)

(0– 2)

0– 2

0– 2

0– 2

0– 2

0–2

0– 2

0– 2

0– 2

0– 2

0–2

Összes óra:

(4– 6)

(4– 6)

4– 6

4– 6

4– 6

4– 6

4–6

4– 6

4– 6

4– 6

4– 6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, citera, koboz, népi harmonika, népi ének, (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

A tanítási órák időtartama:

157


• • • • • •

Főtárgy: “A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: “A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc “B” TAGOZAT

• • • • •

Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

Óraterv Tantárgy


Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2


(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


(0– 2)

(0– 2)

(0– 2)

1

Összes óra:

(4– 6)

(4– 6)

(4– 6)

5– 5– 5– 5– 5– 5– 5– 5– 5– 6 6 6 6 6 6 6 6 6

A képzés évfolyamainak száma:

158


(2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, citera, koboz, népi harmonika, népi ének Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

A tanítási órák időtartama: • • • • • • • •

Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés “A” TAGOZAT • Főtárgy: népzenei ismeretek, néprajz, kamarazene • Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy • Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs • Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, jazz–zene, tantervi programjainak tantárgyai

159


Óraterv 1. Tantárgy


Alapfok

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2


(1)

(1)

1

1

1

1

1

1


(1– 2)

(1– 2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2


(1– 2)

(1– 2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(4– 6)

(4– 6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2. Tantárgy

Évfolyamok Alapfok

Továbbképző

1

2

3

4

5

6

Főtárgy

2

2

2

2

2

2


2

2

2

2

2

2


2

2

2

2

2

2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Összes óra:

160


A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz

Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók.

A tanítási órák időtartama: Főtárgy: “A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: • Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: • Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc • Csoportos tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: • Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc • Csoportos tantárgy: minimum 1x45 perc C) Jazz zene


Tanszakok és tantárgyak • Fafúvós tanszak tantárgyai: jazz–szaxofon • Rézfúvós tanszak tantárgyai: jazz–trombita, jazz–harsona • Billentyűs tanszak tantárgyai: jazz–zongora, zongora melléktárgy • Pengetős tanszak tantárgyai: jazz–gitár • Ütős tanszak tantárgya: jazz–dob • Zeneismeret tanszak tantárgyai: jazz–szolfézs, jazz–irodalom, jazz–elmélet • Kamarazene tanszak tantárgya: zenekari gyakorlat Óraterv

161


Tantárgya

Évfolyamok Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

2

2

2

2

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1


2

2

2

2

2

2

Összes óra

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Főtárgy Kötelező tantárgy

Főtárgy (egyéni): hangszeres és vokális tanszakok tantárgyai Kötelező tantárgy (csoportos): jazz–szolfézs és jazz–irodalom az 1. és 2. alapfokú évfolyamon, jazz–elmélet 3–6. évfolyamban, zenekari gyakorlat 3–6. évfolyamban. Választható tantárgy: zongora a 3–6. évfolyamban, második hangszer, zenekari gyakorlat, valamint a klasszikus – zene, a népzene, programjainak tantárgyai.

A képzés évfolyamainak száma: • 6 évfolyam: a hangszeres és vokális tantárgyaknál – a “B” tagozat a harmadik évfolyamtól ajánlott • 4 évfolyam: jazz–elmélet, zenekari gyakorlat, zongora melléktárgy • 2 évfolyam: jazz–szolfézs, jazz–irodalom A tanítási órák időtartama: • Főtárgy: “A” tagozaton minimum 2x 30 perc egyéni, “B” tagozaton minimum 2 x 45 perc egyéni. • Kötelező tantárgy: minimum 1+1 x 45 perc (csoportos) • Választható tantárgy: • Csoportos foglalkozás: minimum 1 x 45 perc (Zenekari gyakorlat a minimum 2 fő). • Egyéni foglalkozás: minimum 1 x 30 perc A jazz–zene oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (klasszikus zene, népzene,) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

162


2.14.1.2 Táncművészeti ág

A) Balett tanszak


Tantárgyak Főtárgy: • Balett előkészítő gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon) • Klasszikus balett (1–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: • Balett előkészítő gimnasztika (1–2. alapfokú évfolyamon) • Balett elmélet (3–6. alapfokú évfolyamon) • Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: • Balett elmélet, • Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: Egy, a klasszikus balettől eltérő táncnyelv az alábbiak közül • Néptánc (3–6. alapfokú évfolyamon), vagy • Történelmi társastánc (3–6. alapfokú évfolyamon), vagy • Társastánc (7–8. továbbképző évfolyamon), vagy • Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon), vagy • Graham–technika (7–8. továbbképző évfolyamon) Választható tantárgyak: • • • • • • •

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Kreatív gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (3–6. alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (3–6. alapfok évfolyamain) Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon) Társastánc (7–8. továbbképző évfolyamon) Graham–technika (7–8. továbbképző évfolyamon)

163


Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok

Főtárgy

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2– 2– 2– 2– 3 3 3 3 3

3

3

3

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1– 1– 1– 1– 2 2 2 2

Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy

4.

5.

6.

1

Választható 2 tantárgy

2

1– 1– 1 2 2

Összes óra:

2– 4

4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

2– 4

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam)

Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet.

A tanítási órák időtartama: 45 perc

164


B) Néptánc tanszak


Tantárgyak

Főtárgy: • Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) • Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: • Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) • Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: • Folklórismeret • Tánctörténet Választható tantárgyak: • • • •

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon)

Óraterv Tantárgy


Főtárgy

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

3– 3– 4 4

3

3

3

3

3– 3– 4 4

3

3

1

1

1

1

1

1

Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy

Továbbképző

1

1

165

1

1


Választható tantárgy Összes óra:

2

2

1– 1– 1– 1– 1– 2 2 2 2 2

1– 2

1– 1– 1– 2 2 2

1– 2

2–4 2–4 4– 4– 4– 4– 4– 6 6 6 6 6

4– 6

4– 4– 4– 6 6 6

4– 6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti

A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet

A tanítási órák időtartama: 45 perc

2.14.1.3 Képző és iparművészeti ág


Tanszakok és tantárgyak

Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: • Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) • Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: • Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy:

166


• Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) • Népművészet (1–10. évfolyam) • Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig: • Fotó és film tanszak – Fotó és film műhelygyakorlat - Fotó tanszak – Fotó műhelygyakorlat • Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat - Grafika tanszak – Grafika műhelygyakorlat - Festészet tanszak – Festészet műhelygyakorlat • Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat • Szobrászat és kerámia tanszak: - Szobrászat tanszak – Szobrászat műhelygyakorlat - Kerámia tanszak – Kerámia műhelygyakorlat • Textil– és bőrműves tanszak – Textil– és bőrműves műhelygyakorlat - Textilműves tanszak, Textilműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: • Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: • Népművészet (1–10. évfolyam) • Művészettörténet (3–10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző– és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a

167


helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv Tantárgy


Főtárgy

Alapfok

Továbbképző

(1.)

(2.)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy

(2)

(2)

1– 1– 1– 1– 1– 2 2 2 2 2

1– 2

1– 1– 1– 2 2 2

1– 2

Összes óra:

(2– 4)

(2– 4)

4– 4– 4– 4– 4– 6 6 6 6 6

4– 6

4– 4– 4– 6 6 6

4– 6

A fenti táblázat “Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható.

A főtárgyak képzési ideje • 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok • 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai • 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat műhelygyakorlat, Kerámia műhelygyakorlat, Textilműves műhelygyakorlat A tanítási órák ideje: 45 perc

168


2.14.1.4 Színművészeti-bábművészeti ág A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

Tanszakok és tantárgyak

Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: • beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) • mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) • zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) • színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

Bábjáték tanszak Főtárgy: bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: • bábkészítés (1. alapfokú évfolyamtól) • beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) • mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) • zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) • színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a bábjáték és színjáték tanszak bármelyik tantárgya

Óraterv Színjáték tanszak Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok 1.

2.

1.

2.

Továbbképző 3.

169

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.


Főtárgy

2

2

Kötelezően választható tantárgyak

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgyak

2

2

2

Összes óra

2– 4

2– 4

4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Óraterv Bábjáték tanszak

Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok

Főtárgy

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak

2

2

2

Összes óra

2– 4

2– 4

4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 4– 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

170


Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola.

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

A tanítási órák időtartama: 45 perc 2.14.1.5 Kötelező, kötelezően választható, és választható tantárgyak óráin való részvétel szabályai A helyi tanterv meghatározza, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.

2.14.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az egyes tantárgyakhoz szükséges tankönyvek, eszközök részletes jegyzékét a helyi tantervek szabályozzák. Könyvtárunkban korlátozott mértékben, térítésmentesen áll rendelkezésre a

171


tananyagunkban szereplő könyv, kotta, és hangzó anyag, melyet mindenkori anyagi lehetőségeink mértékében az oktatás igényei szerint bővítünk. A művészeti oktatáshoz még hiányzó eszközök, felszerelések beszerzése szakmai szempontok szerinti fontosságban, a költségvetés által biztosított keretek figyelembevételével történik. A művészeti iskolai könyv-, kotta, zeneműtár, fonotéka gyűjtemény (továbbiakban: könyvtár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát szolgálja. A könyvtár szerepe különösen felértékelődött napjainkra, mivel a kották, zeneművek árai lassan megfizethetetlenné teszik a tankönyv szerepét betöltő kották beszerzését a családok számára. Az iskolai könyvtár az elmúlt évek beszerzéseinek köszönhetően egyre inkább megfelel a szakmai követelményeknek, s megközelítőleg rendelkezik a hangszeres és elméleti tantervi programokban meghatározott művekkel. Folyamatosan bővítünk lexikonok, szótárak, szerzői katalógusok, műjegyzékek, művészeti területen képzőművészeti albumok, reprodukciók valamint színművek verseskötetek, költői összművek, összkiadások beszerzésével. Ugyancsak törekszünk a fonotéka fejlesztésére.

2.14.3 A pedagógusválasztás szabályai: iskolánk minden esetben a pedagógiai célok figyelembevételével választja ki új kollégáit. A feladatok kiosztásánál is mindenkor a legfelkészültebb kollégákat bízzuk meg az adott oktatási feladat ellátásával. tanulóinknak is lehetőség szerint választást biztosítunk, hogy pedagógusaink közül választhassanak.

2.14.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Tanterveinket a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról című rendelet figyelembevételével készítettük. Ez meghatározza a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgál a kimeneti követelmények teljesítéséhez.

2.14.5 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a szociálisan rászoruló tanulóknak törvényben és rendeletben meghatározottak szerint térítésdíj-fizetési kedvezmény vagy mentesség adása

172


A Nádasdy Kálmán Alapítvány kuratóriumával együttműködve biztosítjuk a tanulók részvételét országos tanulmányi versenyeken. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni cserekapcsolatok, fesztiválok, kurzusok, szakmai táborok, külföldi szakmai gyakorlatok költségeinek mérsékléséhez. vonós és fúvós hangszerek kölcsönzésével segítjük a tanulók hangszeres tanulmányait anyagi lehetőségeink mértékében ingyenesen vagy önköltségesen karbantartjuk hangszereink természetes elhasználódásból eredő hibáit kották, tankönyvek, művészeti könyvek kölcsönzéséhez könyvtár áll rendelkezésre művészeti csoportjaink számára fellépések alkalmával lehetőség szerint fellépő ruhát biztosítunk Iskolánk alapvető feladatának tekinti a hozzánk érkező hátrányos helyzetű tanulók segítését. A művészetek komplexitását használjuk növendékeink fejlesztésére, integrációjára. Az egyes szakok különleges fejlesztési területei sok más mellett például:

képzőművészet- motorikus képességfejlesztés, dráma- kommunikáció, memóriafejlesztés, tánc-mozgáskoordinációs zavarok, zene- hallásfejlesztés, mozgáskoordináció, memóriafejlesztés A művészeti oktatás terápiás hatása is közismert. Bármelyik ág gyakorlása közben elért siker megerősíti és minden vonatkozásban pozitívan befolyásolja a bizonytalan, esetleg szorongó személyiségű tanulót. E változások pedig visszahatnak a gyerekek viselkedésére, tanulási képességeire a közismereti tárgyak vonatkozásában is. Pedagógusaink ennek tudatában foglalkoznak a kiemelkedő képességű és a kevésbé tehetséges tanulókkal is.

173


2.14.6 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az alapfokú művészetoktatásban a művészetek specifikussága, az ismeretanyagban, a készségekben, a kifejező eszközökben meglévő alapvető különbségek miatt az ellenőrzés és értékelés más-más jellegű. Alapvető pedagógiai feladat a tanuló tevékenységének ismereteinek készségeinek, művészi megnyilvánulásainak rendszeres és folyamatos ellenőrzése, értékelése és minősítése. Mivel a tanulók egyéni és csoportos oktatásban vesznek részt, ezért a módszerek eltérőek. Egységes szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmény teljesítésének színvonala illetve annak megállapítása, hogy a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje a tanuló pozitív fejlődését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy visszaesést. A tanulók művészetiskolai tevékenységének és teljesítményének ellenőrzése elméleti tárgyak, tevékenységek esetében előadói, alkotói, színpadi előadás, vizsgakiállítás formájában történhet. A csoportos produkciók esetében külön kell értékelni a tanuló egyéni fejlődését és produktumát és külön a csoportban, közösségben nyújtott teljesítményét, szerepvállalását. Iskolánk valamennyi tanulójával szembeni alapkövetelmény, hogy önként vállalt művészeti tanulmányait tehetségének és képességeinek megfelelően végezze, és a tanszaka által előírt követelményeknek tegyen eleget. A továbbhaladással kapcsolatos követelményeket a művelődési miniszter által az alapfokú művészetoktatásra előírt tantervi program és a helyi tantervek határozzák meg. A tanuló szorgalmának minősítési szempontjait jelen programban a tantestület fogadta el. Az alábbiakban az egyes művészeti területek ellenőrzési módszereit és rendszerét határozzuk meg.

2.14.6.1 Az iskola értékelési rendje, osztályzás, felsőbb osztályba lépés feltételei

A művészeti iskolában a tanulók teljesítményét a követelmények teljesítését folyamatosan értékelni, osztályozni kell. Az osztályzás lehet részletes, a tanuló tanítási órán nyújtott teljesítményének vagy részfeladatok teljesítésének rendszeres minősítése. Osztályozhatjuk az egy hónapban nyújtott teljesítményeket. A rész és havi osztályzatokat a tanár pedagógiai gyakorlata határozza meg.

174


Félév és tanév végén a tanuló féléves, és egész évi teljesítményét kell osztályozni, az előírt és teljesített követelmények alapján. Félévkor a tanulói teljesítményt a szaktanár értékeli, tanév végén a tanuló vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A tanév végi osztályzatoknál meghatározó szempontok a tanuló tanévben nyújtott teljesítménye mellett a meghallgatásokon, vizsgán, vizsgaelőadásokon, kiállításokon nyújtott tanulói teljesítmény.

Adható érdemjegyek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)

Szöveges értékelés: Az előképző és előkészítő tanszakok, valamint a csoportos hangszeres teljesítményeket a tanszakok helyi tantervében meghatározott módon szöveges értékeléssel minősítjük: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítés adható. A tanuló félévben és a tanév végén elért osztályzatait a szorgalom osztályzat kivételével összegezni kell, ebből átlag érdemjegyet kell megállapítani. Az átlagosztályzat térítési díj megállapításához szükséges. A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki az évfolyamára megállapított tantervi minimális követelményeknek eleget tett, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait folytatni kívánja. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló főtárgyi és melléktárgyi osztályba sorolása eltérhet egymástól. Ebben az esetben az osztálybesorolásnál a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a továbbképző osztályokba való átlépéshez a művészeti iskolában tanulónak művészeti alapvizsgát kell tennie. A vizsga anyaga a helyi művészeti szaktárgyi tanszakok utolsó alapfokú évfolyamának követelményei szerint állítandó össze. A vizsga szervezését az aktuálisan érvényben lévő kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. A zene és énekművészeti terület különböző tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal meghallgatást (félévi, év végi) és évközi tematikus (közös óra, bemutató) ellenőrzést kell tartani. A lehetőségeknek megfelelően az ellenőrzés egyéb (házi versenyek, növendék-koncertek) formái is alkalmazhatók.

175


A tanulónak a tanév végén a tantervi követelményekben előírt vizsgaanyagot (pl. etűdöt, előadási darabot) kell előadnia, amely tükrözi a tanuló technikai és zenei képességének, készségének fejlődését. A követelmények teljesítésének szinkronban kell lennie a végzett tananyaggal, ezért fontos, hogy a dokumentáció, napló, tükrözze a tanévben elvégzett tananyagot. Az emelt szintű oktatásban részesülő un. "B" tagozatos tanulók évközi illetve tanév végi ellenőrzéseken magasabb szintű követelményeknek kötelesek eleget tenni. A táncművészeti terület tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal (félévi, év végi) kell ellenőrzést és értékelést tartani. A félévi ellenőrzéskor azt kell értékelni, hogy a tanuló az osztály tantervi követelményének megfelelő tananyagát milyen szinten sajátította el. Az év végén a tanév végi követelményeknek megfelelően összeállított vizsgafeladatok, valamint a 2. félévi tanulói teljesítmény és a vizsgán, vizsgaelőadáson nyújtott teljesítmény alapján történik az ellenőrzés, illetve az értékelés, osztályozás. Az ellenőrzés egyéb formái is alkalmazhatók a tanév során, például fellépéseken való szereplés. Évente célszerű legalább két növendék bemutató előadást szervezni. Az elméleti tantárgyak (pl. tánctörténet) esetén a tanulók félévenként szóbeli vagy/és írásbeli beszámolója alapján történik az ellenőrzés és osztályzás. A képző és iparművészeti terület tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal (félévben és év végén) kell ellenőrzést és értékelést tartani. A félévi értékeléskor azt kell figyelembe venni, hogy a tanuló az adott osztály követelményének megfelelő tananyagot milyen szinten sajátította el, illetve készségszintje megfelel-e az előírtaknak. Az év végén a tanév végi követelményeknek megfelelően összeállított vizsgafeladat, valamint a 2. félévben elkészített tanulói alkotások ("munkák") alapján történik az ellenőrzés, illetve az értékelés. Az ellenőrzés egyéb formái is alkalmazhatók a tanév során, pl. kiállításokon, pályázatokon való szereplés, múzeumlátogatásokon való aktív részvéttel. Az elméleti tantárgyak (pl. művészettörténet) esetén a tanulók félévenkénti szóbeli és/vagy írásbeli beszámolója alapján történik az értékelés. A színművészeti és bábművészet tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal (félévben és év végén) kell ellenőrzést és értékelést tartani. A félévi értékeléskor azt kell értékelni, hogy a tanuló az osztály tantervi követelményeinek megfelelő tananyagot milyen szinten sajátította el, fejlődése, előrehaladása perspektivikus volt-e.

176


Az év végén a tanév végi követelményeknek megfelelően összeállított vizsgafeladat, a 2. félévi tanulói teljesítmény valamint a vizsgaelőadáson nyújtott teljesítmény alapján történik az ellenőrzés, értékelés illetve osztályzás. A vizsgaelőadás nyilvánosan zajlik.

A szorgalom osztályozása A tanuló főtárgy és a kötelező melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát folyamatosan, lehetőleg havonta értékelni kell. Az alsó osztályos (10 éven aluli) tanulók esetében jó, ha a pedagógus a tájékoztató füzet útján értesíti a szülőket a tanuló szorgalmáról. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A szorgalom minősítését félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bevezetni a napló alapján, betűvel és számmal. A szorgalom osztályzat a tanulmányi átlagba nem számít bele.

Példás (5) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez képest tanul, rendszeresen, pontosan készül feladataira, kiváló eredményei vannak, érdemjegyei megfelelnek képességeinek. Jó (4) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, körülményeihez képest jól teljesít, érdemjegyei megközelítik képességeit. Változó (3) osztályzatot kap az a tanuló, akinek tanulmányi eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől. Munkájában, tanulásában csak ritkán tanúsít erőfeszítést, törekvést. Hanyag (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen felkészületlen, munkája megbízhatatlan, kötelességét figyelmeztetésre sem végzi el.

Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén "változó" minősítésnél jobb nem adható.

Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet.

177


A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

2.14.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tantárgyfelosztás a hatályos jogszabályok illetve a helyi tanterv és a szakmai programok alapján készül. E dokumentum tartalmazza az adott tanévben a tanulócsoportokat, a kötelező és a nem kötelező tanórákat, foglalkozásokat. A csoportok szervezésénél mindenkor figyelembe kell venni a törvény által előírt minimális és maximális létszámhatárokat.

2.14.8 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók, tanulói közösségek, osztályok, művészeti csoportok szorgalmában, tanulmányi munkájában elért magas színvonal, kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai elv és eszköz iskolánk oktató nevelő munkájában. Rendkívül fontos, hogy a jutalmazás kövesse az eseményeket, eredményeket, s lehetőleg tanári vagy iskolai közösség előtt történjék. A művészeti iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári, melléktárgyi tanári, zenekarvezetői dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató elvégzéséért.

178


Igazgatói dicséret adható: egy-egy, az iskolának dicsőséget, jelentős országos, fővárosi, kerületi versenyen, fesztiválon vagy más fontos közreműködésben elért kiemelkedő sikerért, eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. Dicséretet a tájékoztató füzetbe illetve a tanév végén a bizonyítvány és a törzslap jegyzetrovatába kell beírni. A jutalmazás egyéb formái: Kiváló tanuló kitüntetést tanúsító oklevelet kaphat az a tanuló, aki három egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt és kimagasló eredményt ért el. Az „Év tanulója” cím szakmailag indokolt esetben a tantestület javaslata és döntése alapján tagozatonként 1-3 tanuló részére adományozható. Nádasdy Emlékplakettet kaphat az a tanuló, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben eltöltött legalább öt tanulmányi év alatt kimagasló teljesítményt nyújtott, kiemelkedő eredményeket ért el, az iskolának szakmai elismerést, dicsőséget szerzett. A 2000/01-es tanévtől minden 5. évben adományozható tagintézményenként 1-1 tanuló részére. Az igazgatói dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült tanulót az igazgató más módon is megjutalmazhatja, pl. belföldi, külföldi csereszereplés, táborozás, márkás, illetve mesterhangszer kölcsönzése. Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának alapelvei: A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, tanszaki közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők.

2.14.9 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Tantestületünk legfontosabb célja: tanulóinkban az általános műveltség, az esztétikai nevelés, a művészetek szeretetének, értésének és művelésének megalapozása, fejlesztése, a legtehetségesebb tanulók művészeti pályára irányítása. Intézményünk komplex nevelési és oktatást megvalósító intézmény. A tanulóknak kiosztott kérdőívekből kiderül, hogy a diákjaink örömmel járnak ebbe az iskolába, véleményük szerint elegendő szabadságot, önállóságot, felkészítést kapnak. A különböző művészeti ágak különböző tevékenység formáival kultúra és értékteremtő tevékenységet folytatunk, melyet kihelyezett oktatással eljuttattunk a kerület általános iskoláiba is. Pedagógusaink sok esetben felkészítették a kiemelkedő tehetséggel rendelkező tanulókat fővárosi és országos

179


versenyekre, ahol díjakat nyertek. A művészeti pályát választó növendékek kitartó felkészítésének és felkészülésének köszönhető, hogy a szakirányú felsőbb iskolákba felvételt nyertek. A közösségi munka megteremtése érdekében számos művészeti csoport, együttes, zenekar jött létre. Az összes művészeti ágban nagy szerepet kap a csoportos oktatás, az együttes produkció/felelősség szerepe (kooperációs készség). Fontosnak tartjuk ezen csoportok szervezését, és együtt tartását. Szimfonikus, és fúvós zenekaraink, kamaraegyütteseink, énekkarunk, népi és klasszikus táncegyütteseink kerületünk kulturális életének fontos szereplői. Rendszeresen szervezünk táborokat, külföldi vendégszerepléseket, melyek a közösségi életre nevelés meghatározó élményeit adják tanulóinknak. Ezekben az együttesekben a legkülönbözőbb társadalmi közegekből összejött jelenlegi, és volt tanulóink (sok esetben évtizedek óta együtt játszókról van szó) integrálódnak egy közös cél érdekében. Egyéni oktatásunk fontosságát bizonyítja az a tény, hogy növendékeink sokszor többet vannak velünk négyszemközt, mint saját szüleikkel, így meghatározó mintát nyújtunk számukra. Több esetben előfordult, hogy kollegáink az iskolában felmerülő tanulási problémákat a művészeti nevelés sajátos eszközeivel sikeresen segítették.

2.14.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Tanulók átvételéről az igazgató dönt Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési Törvényben, és az alapító okiratban létszámok előírt, valamint a tanszakokon ellátható tanulói létszám lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az egyes művészeti tárgyak követelményeinek teljesítéséből különbözeti vizsgát tehet a tanuló, mely alapján magasabb osztályba is sorolható. Erről a tanszak tanáraiból alakult bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

180


2.14.11 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani.

Művészeti alapvizsga, záróvizsga Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a tanuló művészeti alapvizsgát tesz, mely a továbbképző évfolyamokon való tanulmányok folytatásának feltétele. A továbbképző évfolyamok elvégzése után, az alapfokú művészeti képzés befejezéseként a tanuló művészeti záróvizsgát tehet. A vizsgákat „a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról” előírásainak megfelelően kell lebonyolítani. A részletes követelményrendszert programunk helyi tanterv része tartalmazza. Osztályfolytatás Az a tanuló, aki a tanult főtárgy előírt tananyagát és követelményeit önhibáján kívül (pl. betegség, közismereti iskolai tanulmányai stb.) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola igazgatójától, hogy tanulmányait a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A törzslapra és a bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni, az alábbi módon: No.= nem osztályozott, engedély alapján osztályát folytathatja.

Ugyancsak No. bejegyzést kell alkalmazni, ha a tanuló igazolt mulasztása valamely tantárgyból az össz évi óraszáma 1/3-át meghaladja, és az igazgató engedélyével beszámolót tesz.

181

Budapest XXII. Keriileti Niidasdy Khlmhn Alapfokfi MBv6szeti Iskola 6s ~ltalhnosIskola PEDAG~GIAI PROGM

2013

Za'ro' rendelkezdsek: Nyilvhnosshgra hozatal, a szabhlyzat hozzhf6r6se

A j6vhhagyott Pedagbgiai Program felmena rendszerben t6rtCno bevezetbse 2013.szeptember 2461.

Az intCzmCny Pedag6giai Programja, Szervezeti Cs MiikodCsi Szabhlyzata, Hhirend az intCzmCnyvezetonC1, a titkhrshgon, Cs a tagintCzmCnyek konydraiban Cs az intCzmCny honlapjh (http://nadasdy .suli.hu/) keriilnek elhelyezksre.

>

A dokurnentumok nyilvhosak, melyek hivatali idoben, illetve a konyvthr nyitvatwthi idejkben megtekinthetak.

P ~ t f o ~ intCzrnCnyi b, szintii felvilhgosit6st a dokumentumokkal kapcsolatban elozetes idopont egyeztetbs uthn az intCzmCnyvezeto, vagy az hltalhos helyettese adhat.

>

Az intCzrnCnyegysCgek vezetoi sajht egysCgiik programjair61, miikodCsi szabhlyzatair61, hhzirendjdrol adnak thjCkoztatht. A beiratkozh rendjCt a munkatervben rogzitett terv szerint ismertetik.

Budapest, 20 13. jimius 17

Budapest XXU. Keriileti Nklasdy Khlrnh Alapfoku MMiivBszeti Iskola 6s ~ l t a l h o Iskola s PEDAG~GIAI PROGRAM2013

A Budapest XXII. Keriileti Nhdasdy K i l m h Alapfoku Miivdszeti Iskola 6s ~ l t a l h o sIskola Pedag6giai Programjhban foglaltakat a Kozalkalmazotti Tanhcs vClem6nyezte 6s 20 13. j ~ n i u s17-611, 6s egyet6rt6s6t adta. Budapest, 2013. junius 17. K6zalkalrnazotti Thhcs eln6ke A Budapest XXII. Keriileti Nhdasdy Khlmh Alapfoku Muv6szeti Iskola 6s ~ l t a l h o sIskola Pedag6giai Programjiban foglaltakat a Diiikonkormhyzat v6lem6nyezte 6s 20 13. junius 17-611, 6s egyetdrtdsbt adta. Budapest, 2013. j b i u s 17.

A Budapest XXII. Keriileti Nhdasdy Khlmh Alapfoku Muvdszeti Iskola 6s ~ l t a l h o sIskola Pedag6giai Programjhban foglaltakat a Sziildi Tanhcs v6lemCnyezte 6s 2013. junius 17-611, 6s egyet6rt6s6t adta. Budapest, 20 13.junius 17.

Mdc.-

k a d -

Sziiloi &acs elnoke

A Budapest XXII. Keriileti Nhdasdy Khlmh A l a p f o ~Mii Pedagbgiai Programjhban foglaltakat a Neveldtestiilet v6lem egyet6rt6s6t adta. Budapest, 20 13.junius 17.

A Klebelsberg Int6zm6nyfennW Kozpont Keriileti Nhdasdy Khlmh Alapfoku

Budafok-Tdtdny, Budapest XXII. Programjat Budapest, 2013.

gimnkium fenntart6ja, Budapest XXII. Iskola Pedag6giai Programjht

mint az iskola mukadtetdje, a 6s ~ l t a l h o Iskola s Pedagdgiai


3 Helyi tantervek 3.1

Általános iskola:

Kimenő rendszerben befejezzük a 2015/2016-os tanévben:

Magyar nyelv és irodalom / Tánc és dráma modul - OM által kiadott kerettanterv alapján Történelem és állampolgári ismeretek - OM által kiadott kerettanterv alapján Idegen nyelv – német/angol - OM által kiadott kerettanterv alapján Matematika - OM által kiadott kerettanterv alapján Informatika - Mozaik Kiadó kerettanterve Szeged 2004.,; OM által kiadott kerettanterv alapján Környezetismeret - OM által kiadott kerettanterv alapján Természetismeret - OM által kiadott kerettanterv alapján Fizika - OM által kiadott kerettanterv alapján Biológia - OM által kiadott kerettanterv alapján Kémia - OM által kiadott kerettanterv alapján Földrajz - OM által kiadott kerettanterv alapján Ének-zene - OKI 196 KODÉZ 1-10 Rajz és vizuális kultúra - OM által kiadott kerettanterv alapján Technika és életvitel - OM által kiadott kerettanterv alapján Testnevelés és sport - OM által kiadott kerettanterv alapján

Osztályfőnöki Könyvtárhasználat (magyar, informatika, osztályfőnöki) – FPI módszertani útmutató

3.1.1 Profil tárgyaink Rajz - Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola művészeti tantervek Néptánc - Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola, művészeti tantervek

184


3.2 Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől:

Kötelező tanórai foglalkozások – Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettantervi mellékletei alapján készített Helyi Tantervek Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam – A változat Matematika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Német nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan – A változat Fizika – A változat Kémia – B változat Földrajz Informatika Vizuális kultúra Ének-zene emelt óraszámú kerettanterv 1–8. évfolyam számára Dráma és tánc Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Nem kötelező tanórai foglalkozások – Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola művészeti tantervek

Képzőművészeti alapozó kézéss Társművészeti alapfok – néptánc, népi játék

Választható szabadidős foglalkozások – Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola ének szakos kollégái által készített tantervek

Furulya 1-3. évfolyam Kórus 3-8. évfolyam

185


3.3 Művészeti Iskola „A nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról” című rendeletből az alábbi tantervek kerülnek bevezetésre iskolánkban helyi tantervként (E rendeletnek - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni):

3.3.1 Zeneművészeti ág: A) Klasszikus zene: Fafúvós tanszak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott Rézfúvós tanszak: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak: harmonika, gitár, ütő Billentyűs tanszak: zongora, orgona Vonós tanszak: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő Vokális tanszak: magánének Zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező, zeneismeret, zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet, improvizáció Kamarazene tanszak: kamarazene, zenekar, kórus B) Népzene Vonós és pengetős tanszak: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak: népi furulya, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak: citera, koboz, tambura, népi harmonika Ütő tanszak: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező Kamarazene tanszak: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és a vokális társaszenét), népi zenekar C)Jazz zene Fafúvós tanszak: jazz-szaxofon Rézfúvós tanszak: jazz-trombita, jazz harsona Billentyűs tanszak: jazz-zongora, zongora melléktárgy Pengetős tanszak: jazz-gitár Ütő tanszak: jazz-dob Zeneismeret tanszak: jazz-szolfézs, jazz-irodalom, jazz-elmélet Kamarazene tanszak: jazz zenekari gyakorlat

3.3.2 Táncművészeti ág A) Balett tanszak Főtárgy: balett előkészítő gimnasztika, klasszikus balett

186


Kötelező tantárgy: balett előkészítő gimnasztika, balett elmélet, tánctörténet Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: balett elmélet, tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: néptánc, vagy történelmi társastánc, vagy társastánc, vagy jazz–technika, vagy Graham–technika Választható tantárgyak: népi játék, kreatív gyermektánc, néptánc, történelmi társastánc, jazz–technika, társastánc, Graham–technika B) Néptánc tanszak Főtárgy: népi játék, néptánc Kötelező tantárgy: folklórismeret, tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: folklórismeret, tánctörténet Választható tantárgyak: népi játék, néptánc, népzenei alapismeretek, táncjelírás– olvasás

3.3.3 Képző és iparművészeti ág Képzőművészeti tanszak (előképző 1-2 évfolyam+1-3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: vizuális alapozó gyakorlatok, grafika és festészet alapjai Kötelező tantárgy: vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgy: vizuális alapozó gyakorlatok, népművészet, művészettörténet Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig: Fotó és film tanszak – Fotó és film műhelygyakorlat Fotó tanszak – Fotó műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat Grafika tanszak – Grafika műhelygyakorlat Festészet tanszak – Festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak: Szobrászat tanszak – Szobrászat műhelygyakorlat Kerámia tanszak – Kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak – Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Textilműves tanszak, Textilműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgyak: népművészet, művészettörténet

3.3.4 Színművészeti-bábművészeti ág Színjáték tanszak

187


Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének színházismeret Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

Bábjáték tanszak Főtárgy: bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: bábkészítés, beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret Választható tantárgyak: a bábjáték és színjáték tanszak bármelyik tantárgya

A művészeti tanszakok tantervei az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3 §-ának (3) bekezdése alapján kiadott 1998-as tantervi programjai a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. Oboa Klarinét Szaxofon Fagott

Kimenő rendszerben:

3.3.5 Zenei tanszakok: Billentyűs: Zongora Orgona Harmonika

Rézfúvós: Trombita Vadászkürt Harsona Tuba

Vonós: Hegedű Brácsa Gordonka Nagybőgő

Gitár Ütőhangszer Magánének

Fafúvós: Népzene: Furulya Fuvola

Népi ének

188


Népi hegedű Népi brácsa Népi bőgő Tekerő Citera Népi furulya

Kerámia Textilműves Festészet Szobrászat Kézművesség Tűzzománc készítés Fotó Felvételi előkészítő Művészettörténet Népművészet Tehetséggondozás Nádasdy galéria

Szolfézs-elmélet: Szolfézs, jazz szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet-összhangzattan Zenei ismeret Kamarazene Kamaraének Kórus Zenekar

Dráma tanszak: Drámajáték és színjáték Vers és prózamondás Beszédgyakorlat és beszédtechnika Mozgásgyakorlatok Bábjáték Bábszínház ismeret Bábszínészet

Jazz Jazz-zongora Jazzgitár Jazzfúvós Jazzütő

3.3.6 Művészeti tanszakok: Tánc tanszak: Képzőművészeti tanszak:

Néptánc, népi játék Tánctörténet Folklórismeret Népi ének Balett

Vizuális alapismertek Rajz-festés-mintázás Műhelyelőkésztő Grafika

3.4 Művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei A művészeti tanszakok tantervei a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet „az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjáról” alapján készültek

189

Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola. 1 Az intézmény bemutatása Iskolánk adatai 7

Recommend Documents