BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Projekt-előkészítő tanulmány 2016. július 15.

Megbízó Budapest Főváros XV. ker. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata 1153. Budapest, Bocskai u. 1-3.

Generál tervező Rup 15 Városfejlesztési Kft. Cím: 1153. Budapest, Eötvös utca 1. Tel: +36-1-353-9872 E-mail: [email protected] Honlap: www. rup15.hu Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: www.proregio.hu Készítették:

Oláh Béla Béres Marianna Bezerédy-Herald Balázs Orosz György

Jancsovics Attila

ügyvezető (RUP15) ESZA koordinátor (RUP15) közgazdász; munkavállalási tanácsadó terület- és településfejleszési szakértő, egyetemi oktató geográfus

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY

Tartalomjegyzék 1.

AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETELEMZÉSE .................................................................................... 9 1.1 Krízistömbök, veszélyeztetett tömbök, akcióterület .............................................................................. 9 1.1.1 Az akcióterület lakásállománya ................................................................................................... 12 1.1.2 Az akcióterület demográfiai jellemzői és szociális helyzete ........................................................ 14 1.1.3 Infrastrukturális ellátottság ......................................................................................................... 20 1.1.4 A közszolgáltatások elérhetősége................................................................................................ 23 1.1.5 Közbiztonság ................................................................................................................................ 23 1.2 Az akcióterület krízis- és veszélyeztetett tömbök szintjén végzett elemzése ...................................... 25

2.

IGÉNYFELMÉRÉS ........................................................................................................................................... 37 2.1 2.2 2.3

3.

Az igényfelmérés módszertana ............................................................................................................ 37 A válaszadók jellemzése ....................................................................................................................... 38 A kérdőíves felmérés eredménye ........................................................................................................ 40

CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KIJELÖLÉSE....................................................................................................... 54 3.1 Célok ..................................................................................................................................................... 54 3.2 Tervezett tevékenységek bemutatása ................................................................................................. 55 3.3 A tevékenységek végrehajtásának ütemezése ..................................................................................... 68 3.4 Tervezett tevékenységek illeszkedése a településfejlesztési stratégiához .......................................... 69 3.4.1 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Integrált Településfejlesztési Stratégiához ................ 69 3.4.2 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez ........................................... 72 3.4.3 Tervezett tevékenységek illeszkedése a Helyi esélyegyenlőségi Programhoz ............................ 76 3.4.4 Tervezett tevékenységek illeszkedése a 1211/2014. (VI.30.) fővárosi közgyűlési határozattal elfogadott Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához. .......... 77 3.4.5 Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez82 3.4.6 Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez ......................................... 94

4.

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ESZA (SZOFT) PROGRAMOK BEMUTATÁSA ................... 96 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9

5.

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag .......................................... 96 Kisebbségek integrációját segítő programcsomag ............................................................................... 98 Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag ....................................................................... 99 Képzési programcsomag ...................................................................................................................... 99 Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag ........................... 99 Egészségügyi programcsomag ............................................................................................................ 100 Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag ...................................................................... 101 Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag ............................................................. 102 Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre .................................. 103

SZOFT ELEMEK MEGVALÓSÍTÁSI HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL 104 5.1 A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ...................................................................................................................... 104 5.2 Kisebbségek integrációját segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel 105 5.3 Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ................................................................................................................................................. 105

3


5.4 A képzési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel .................... 107 5.5 Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ...................................................................................................................... 107 5.6 Egészségügyi programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel............... 108 5.7 Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ................................................................................................................................................. 109 5.8 Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ................................................................................................................................................. 109 6.

SZOFT TEVÉKENYSÉGEK INTEGRÁLTSÁGA .................................................................................................. 111

7.

A TEVÉKENYSÉGEK RÉVÉN ELÉRHETŐVÉ VÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK BEMUTATÁSA 117 7.1 Lakófunkciós beavatkozások .............................................................................................................. 117 7.2 Infrastrukturális fejlesztések .............................................................................................................. 118 7.3 Közösségi funkciók kialakítása ............................................................................................................ 118 7.3.1 A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága - Programtervezet .......................... 1211 7.4 Szoft programcsomagok ................................................................................................................... 1244

8.

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................... 1288 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7

melléklet ........................................................................................................................................... 1299 melléklet ......................................................................................................................................... 13030 melléklet ........................................................................................................................................... 1311 melléklet ......................................................................................................................................... 14646 melléklet ......................................................................................................................................... 14747 melléklet ......................................................................................................................................... 14848 melléklet…………………………………..……………………………………………………………………………………………………151

4


Ábrajegyzék 1. ábra: A tömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) ....................... 10 2. ábra: A tömbök legrosszabb 20%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) ....................... 10 3. ábra: A krízistömbök és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület ......................................................................... 11 4. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti mutatói az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) .............................................................................................................................................. 13 5. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége korcsoportos összetétele (2011) (%) ...................................................................................................................................................... 16 6. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége iskolai végzettsége (2011) (%) ......................................................................................................................................................................... 17 7. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) .............................................................................................................................................. 18 8. ábra: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek elhelyezkedése ................................................... 21 9. ábra: Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya ............................................ 26 10. ábra: Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül ............................................................................................. 27 11. ábra: Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül ....................................................................................... 27 12. ábra: Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül .......................................................................................... 28 13. ábra: Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében .................................... 28 14. ábra: Lakónépesség száma az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbökben ......................................... 29 15. ábra: A lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül ................................................................... 30 16. ábra: Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya ..................................................................................... 30 17. ábra: Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya ..................................................................................................... 31 18. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül .................................................................................................................................................................................. 31 19. ábra: Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül ............................................ 32 20. ábra: A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma ................................................................................ 32 21. ábra: Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül ............................................................................................. 33 22. ábra: Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül ..................................................................................... 34 23. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül ....................... 34 24. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül .............. 35 25. ábra: Az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbök értékeléséhez használt KSH adatok legmagasabb értékeit mutató tömbök ................................................................................................................................................... 36 26. ábra: A válaszadók neme ............................................................................................................................................ 38 27. ábra: A válaszadók életkora ........................................................................................................................................ 38 28. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége ................................................................................................. 39 29. ábra: A válaszadók munkaviszonyának helyzete az elmúlt öt évben ......................................................................... 39 30. ábra: A válaszadók jelenlegi munkaviszonyának helyzete .......................................................................................... 39 31. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint mennyire szeretnek Rákospalotán élni ....................................................... 40 32. ábra: A válaszadók tíz leggyakoribb válasza, arra mit preferálnak a lakókörnyezetükben ......................................... 41 33. ábra: A válaszadók által nem preferált tíz leggyakoribb tényező lakókörnyezetükben.............................................. 42 34. ábra: A válaszadók által tapasztalt fizikai problémákra adott válaszok ...................................................................... 43 35. ábra: A válaszadók lakókörnyezetükkel kapcsolatban változtatni kívánt tényezők ................................................... 44 36. ábra: A válaszadók által tapasztalt társadalmi problémákra adott válaszok .............................................................. 45 37. ábra: A válaszadók biztonságérzetét javító tényezők ................................................................................................. 46 38. ábra: A válaszadók értékelése a felsorolt tényezőkkel kapcsolatban ......................................................................... 47 39. ábra: A válaszadók részvételi hajlandósága lakókörnyezeti szépészeti felújításban, közösségi akció keretén belül . 48 40. ábra: A válaszadók válaszadási aránya a 10-13. kérdésekre ....................................................................................... 49 41. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása ............. 50 42. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása ...... 51 43. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők munkakeresése, elhelyezkedeése .......... 52 44. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők általános éketminőségének javulása ..... 53 45. ábra: Karácsony Benő Park tervezett állapota ............................................................................................................ 61 46. ábra: Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések ...................................................................................................... 65

5


47. ábra: Az akcióterület térfigyelő kamerarendszerének elemei .................................................................................... 67 48. ábra: Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról ...................................................................................... 129 49. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a kerület szövetében ......................................................................................... 130

6


Táblázatok jegyzéke 1. táblázat:Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása ................................ 12 2. táblázat: Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása ............................... 12 3. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai.................................................................................... 15 4. táblázat: Foglalkoztatottsági mutatók az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) ....................................................................................................................................................... 17 5. táblázat: Munkanélküliségi arány az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) ....................................................................................................................................................... 17 6. táblázat: A Czabán Általános Iskolában tanulók megoszlása a 2015/2016. tanévben a következő ............................. 18 7. táblázat: A krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában használatos statisztikai mutatók értékei az akcióterületen .................................................................................................................................................. 19 8. táblázat: Segélyezési adatok a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen a XV. kerületben (2015) ..... 20 9. táblázat: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek. ...................................................................... 21 10. táblázat: Adatvédelmi korlátok miatt a KSH adatszolgáltatásából kivont tömbök és mutatók .................................. 25 11. táblázat: Lakófunkció tevékenység bemutatása ......................................................................................................... 56 12. táblázat: Az akcióterületen található tömbök főbb jellemzői ..................................................................................... 58 13. táblázat: Istvánteleki P+R parkoló kialakításának bemutatása ................................................................................... 59 14. táblázat: Karácsony Benő park rendezésének bemutatása ........................................................................................ 60 15. táblázat: Út, járda, zöldsáv felújítás bemutatása ........................................................................................................ 62 16. táblázat: Közösségi funkció kialakításának bemutatása ............................................................................................. 64 17. táblázat: Térfigyelő kamerarendszer kiépítésének bemutatása ................................................................................. 66 18. táblázat: GANTT diagram ............................................................................................................................................ 68 19. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a XV. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájához .......................... 71 20. táblázat: A tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez ........................................................................ 75 21. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz .......................................................... 76 22. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához .............................................................................................................................................. 81 23. táblázat: Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez ............... 93 24. táblázat: Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez.......................................................... 95 25. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ...................................................................................................................................... 104 26. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel................................................................................................................................................................. 105 27. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel................................................................................................................................................................. 106 28. táblázat: A képzési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ............................ 107 29. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel.................................................................................................................................. 108 30. táblázat: Egészségügyi programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel ...................... 109 31. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel................................................................................................................................................................. 109 32. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel................................................................................................................................................................. 110 33. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ................................................................................................................................. 111 34. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ............................................................................................................................................................... 112 35. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ............................................................................................................................................................... 112 36. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál .............. 113 37. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál .................................................................................................................. 114 38. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ...... 115

7


39. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ............................................................................................................................................................... 115 40. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál .......................................................................................................................................... 115 41. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál ................................................................................................................................. 116 42. táblázat: Lakófunkciós beavatkozások és ehhez kapcsolódó célcsoportok .............................................................. 117 43. táblázat: Infrastrukturális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ....................................................... 118 44. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága ........................................................................... 123 45. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ................................................................................................................................................................... 124 46. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok .......... 124 47. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok .. 125 48. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ................................................. 125 49. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei ..................... 125 50. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ........................................ 126 51. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ... 126 52. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok ........................................................................................................................................................................................ 127 53. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre .......................................... 127 54. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai................................................................................ 146 55. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága ........................................................................... 147

8


1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETELEMZÉSE A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegrációs problémával érintett területeket és bemutassa a krízistömb, vagy veszélyeztetett tömb, szegregációs folyamatok kialakulásához vezető okokat, az ott lévő lakhatási, lakókörnyezeti jellemzőket, az ott élők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások minőségét, illetve feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott élők életkörülményei és társadalmi integrációs esélyei javuljanak. A helyzetelemző résznek tehát alapvetően problémafeltáró jellegűnek kell lennie, mely alapján levezethetők a támogatási kérelemben szereplő tervezett beavatkozásokat megalapozó következtetések.

1.1

KRÍZISTÖMBÖK, VESZÉLYEZTETETT TÖMBÖK, AKCIÓTERÜLET

Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2009-ben, az ÖTM által kiadott Kézikönyv módszertanának megfelelően, és tartalommal készült el. Az IVS-ben meghatározásra kerültek a 7-8 éves, 15-20 éves időszakra vonatkozó városfejlesztési irányok, a fő célok és az akcióterületek. Az IVS készítése óta eltelt időszakban a projektek közül számos megvalósításra került. 2009 óta azonban olyan jelentős változások következtek be, mind a gazdasági, társadalmi folyamatokban, jogszabályi környezetben, illetve az önkormányzati feladatok és hatáskörök átalakítása kapcsán, melyek indokolttá tették az IVS felülvizsgálatát, módosítását. 2012-ben a Magyar Kormány rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012.(XI.8) korm. rendelet). A XV. kerületi városvezetés fontosnak tartotta a kerületi stratégia új rendelet szerinti naprakész felülvizsgálatát a legfrissebb (2011-es) KSH népszámlálási adatok felhasználásával. A kerület felülvizsgált Integrált Településfejlesztési Stratégiáját a Pro Régió Ügynökség készítette el összhangban a meglévő Településfejlesztési Koncepcióval, figyelembe véve és integrálva a kerület már meglévő stratégiai dokumentumainak célkitűzéseit. Az ITS a korábbi IVS elképzeléseire alapozva, a korábbi fejlesztési irányokkal összhangban, új rendszerbe foglalva – a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményekkel kiegészítve – határozza meg a kerület középtávú fejlesztési célkitűzéseit, és az azok megvalósításához szükséges stratégiai beavatkozásokat. A Budapest kerületeire elkészített „Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten” c. dokumentum (2014) a XV. kerületben lehatárol társadalmi és fizikai mutatók alapján hátrányos helyzetű krízistömböket és a társadalmi és fizikai mutatók alapján nem a leghátrányosabb helyzetű, de további romlás lehetőségét magukban hordozó veszélyeztetett tömböket. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen sajátos tömbök mentén kijelölte azt az akcióterületet, melyen belül a leromlott településrészen élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítását társadalmi és fizikai rehabilitációját kívánja elvégezni szociális városrehabilitáció keretében. Az akcióterület tehát krízis-és veszélyeztetett tömbökből és az azokat körülvevő tömbökből az önkormányzat által kijelölt összefüggő terület, melyet a XV. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiája konkrétan nevesít, elemez, célokat és feladatokat rendel hozzá.

9


1. ábra: A tömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014))

2. ábra: A tömbök legrosszabb 20%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014))

10


3. ábra: A krízistömbök és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.)

A XV. kerületi Önkormányzat egyrészt a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014) c. dokumentum eredményei, másrészt saját tapasztalatai alapján döntött a Rákospalotán koncentráltan megjelenő krízis- és veszélyeztetett tömbök területi elhelyezkedése alapján az akcióterület kijelöléséről a kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. Az akcióterület határai a kerületen belül: Kerülethatár (vasúti sínpálya) – Tóth István u. – Patyolat u. - Wysocki u.– Rákos út – Dugonics u. – Klapka György u. – Arany János u. – Baksay Sándor utca – Tompa Mihály utca – Csákberény utca – Szentmihályi út - lllyés Gyula u. – Deák u. – Fő út (3. ábra) Az akcióterületen belül 19 db veszélyeztetett tömb és 10 db krízistömb található. Az egyes tömbök sorszámát és lehatárolását az alábbi táblázatok részletezik: Veszélyeztetett tömb V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8 V9

Lehatárolása utcák szintjén Bácska utca – Bethlen Gábor utca – Dobó utca – Pázmány Péter utca Radda Barmen utca – Bethlen Gábor utca – Dobó utca – Pázmány Péter utca Radda Barmen utca – Dobó utca – Beller Imre utca – Palánk utca Radda Barmen utca – Palánk utca – Oroszlán utca – Dobó utca Radda Barmen utca – Oroszlán utca – Palotás utca – Kinizsi utca Galgó utca – Kinizsi utca – Palotás utca – Rákos út Rákos út – Szentmihályi út – Csákberény utca Szerencs utca – vasút – Pázmány Péter utca – gyalogos felüljáró Arany János utca – Eötvös utca – Radda Barmen utca – Bocskai utca

11

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19

Arany János utca – Palánk utca – Radda Barmen utca – Oroszlán utca Arany János utca – Kinizsi utca – Radda Barmen utca – Rákos út Szerencs utca – Pázmány Péter utca – Arany János utca – Bethlen Gábor utca Szerencs utca – Palánk utca – Arany János utca – Oroszlán utca Szerencs utca – Oroszlán utca – Arany János utca – Kinizsi utca Dugonics utca – Palánk utca – Szerencs utca – Oroszlán utca Dugonics utca – Oroszlán utca – Szerencs utca – Kinizsi utca Szerencs utca – Bezerédi utca – Dessewffy Arisztid utca – Arany János utca Szerencs utca – Dessewffy Arisztid utca – Arany János utca – Klapka György utca Rákosi út – Bezerédi utca – Szerencs utca – Dessewffy Arisztid utca

1. táblázat:Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása (Forrás: saját szerk.)

Krízis tömb

Lehatárolása utcák szintjén

K1 Dobó utca – Bethlen Gábor utca – Hubay Jenő tér – Eötvös utca K2 Radda Barmen utca – Kinizsi utca – Galgó utca – Rákos út K3 Arany János utca – Bocskai utca – Radda Barmen utca – Beller Imre utca K4 Szerencs utca – Bocskai utca – Arany János utca – Beller Imre utca K5 Dugonics utca – Kinizsi utca – Arany János utca – Rákos út K6 Dugonics utca – Pázmány Péter utca – Szerencs utca – Bethlen Gábor utca K7 Dugonics utca – Beller Imre utca – Szerencs utca – Palánk utca K8 Dugonics utca – Kinizsi utca – Szerencs utca - Rákos út K9 Dembinszky utca – Pázmány Péter utca – Dugonics utca – Bethlen Gábor utca K10 Beller Imre utca – Dugonics utca – Palotás tér – Nyári Pál utca 2. táblázat: Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása (Forrás: saját szerk.)

1.1.1 Az akcióterület lakásállománya A XV. kerületben jelentős számban vannak krízis- és veszélyeztetett tömbök, amelyek a lakás- és népességszám arányában is számottevőek. 10%-os küszöb esetén a XV. kerület lakótömbjeinek 18%-a veszélyeztetett, valamint 6%-a krízistömb. Ezek az arányok meghaladják a budapesti átlagot mind a veszélyeztetett (15%), mind pedig a krízistömb (5%) esetében. Ennek megfelelően a XV. kerület lakásainak 14%-a veszélyeztetett tömbben, 3%-a krízistömbben található, amelyek közül a veszélyeztetett lakások aránya meghaladja a fővárosi átlagot (9%). A XV. kerület népességének 14%-a él veszélyeztetett, és 3%-a krízistömb területén. 20%-os küszöb esetén a XV. kerület lakótömbjeinek 24%-a veszélyeztetett, valamint 7%-a krízistömb. Ezek az arányok jelentősen meghaladják a budapesti átlagot mind a veszélyeztetett (14%), mind pedig a krízistömb (4%) esetében. Ennek megfelelően a XV. kerület lakásainak 29%-a veszélyeztetett tömbben, 4%-a krízistömbben található, amelyek közül a veszélyeztetett lakások aránya meghaladja a fővárosi átlagot (15%). A XV. kerület népességének 29%-a él veszélyeztetett, és 4%-a krízistömb területén. Az akcióterület 4.821 lakásból áll, ahol több mint 10.000 ember él. Az akcióterületen koncentráltan vannak jelen krízis- és veszélyeztetett tömbök, valamint a területen jelenlévő társadalmi problémák elsősorban szociális jellegűek, amelyek szociális jellegű beavatkozásokat, szociális városrehabilitációt igényelnek. Az igényfelmérés során a romos, lepusztult épületek zavaró hatását az akcióterületen megkérdezettek jelentős része említette olyan problémának, melyen szerintük változtatni kell. A közvetlen lakókörnyezetre irányuló kérdés esetén pedig toronymagasan kiemelkedik a válaszok közül a romos állapotú lakóépületek okozta mindennapi problémák. 12


A lakókörnyezetben gondot okozó tényezők között a második helyen 44%-nyi megkérdezett említette a hiányos, rossz állapotú fasorokat. Ebből az is látszik, hogy az itt élők a lakókörnyezetük meghatározó, számukra fontos részének tekintik a közterületi zöld felületeket. Az akcióterület lakásállománya régi építésű, rossz műszaki állapotban lévő családi házakból és társasházakból áll. A rossz műszaki állapot, azaz a komfort megfelelő hiánya, rossz higiénés körülmények, vizes, penészes, salétromos falak, rossz nyílászárók, a közművekkel ellátottság hiányából fakadó fűtési problémák, sötét, romos helységek többek között egészségügyi problémákhoz is vezetnek. A leromlott állapotú épített környezetben a lakás karbantartás és lakásfenntartás problémái (díjhátralékok) a kedvezőtlen társadalmi helyzetre vezethetők vissza. A szlömösödés különböző helyi megjelenési formái miatt (üres lakások, olcsóbb fenntartás) a kerület más részeiből kiszoruló lakosok nagy számban költöznek be az akcióterületre. Korábban az önkényes lakásfoglalók kedvelt célterülete volt, de ma is találunk még ilyen lakókat. A szlömösödő gócpontok közvetett hatása a környezetük közbiztonságának romlása, a helyi lakosok biztonságérzetének romlása, ami az akcióterület egyik jelentős problémája, melyen változtatni szükséges. Az akcióterület lakásállományából 221 lakóingatlan van önkormányzati tulajdonban. Az egyes társasházakban vegyesen vannak önkormányzati és magántulajdonú lakások. Az akcióterületen elszórtan vannak olyan lakótömbök, amelyek 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak. A 221 önkormányzati tulajdonú lakásból 53 db üres, rossz műszaki állapota miatt használhatatlan bérlakás. Az akcióterületen 22 jogcím nélküli bérlőt tartanak számon. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) A lakáskörülmények alapján az akcióterület hátrányos helyzete tapasztalható a XV. kerületben és Rákospalotán belül egyaránt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 3-4 százalékponttal magasabb az akcióterületen, mint a kerületben és az akcióterülethez tartozó kerületrészben (4. ábra). Továbbá itt a legmagasabb (25,6%) az egyszobás lakások aránya, ami a kerületi érték több mint háromszorosa, a rákospalotai érték közel kétszerese. Az akcióterületen túlnyomó többségében az 1900-as évek elején épült földszintes családi házak találhatóak meg, amelyek napjainkra igen rossz műszaki állapotban vannak. Karbantartásukra, állag megóvásukra lényegében az itt lakó népesség a rosszabb jövedelmi viszonyaik miatt nem tudott megfelelő figyelmet fordítani. Az akcióterületet az 1990 utáni építkezések kismértékben érintették, az akkori építési szabályok következtében néhány, a környezetébe nem illeszkedő új lakóépület épült itt, és a meglévő lakásállomány felújítására is csak szórványosan került sor. 30,0 25,6

25,0

20,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

15,0 14,2

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

10,0 6,3

8,4 5,0 2,5

3,5

0,0 Budapest XV. kerület összesen

Rákospalota

Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület

4. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti mutatói az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

13


1.1.2 Az akcióterület demográfiai jellemzői és szociális helyzete Az akcióterületen él a XV. kerületi lakosság (79645 fő) 12,6%-a, vagyis összesen 10.017 fő. A helyi lakosság korösszetételében 66%-ot az aktív korúak, 14%-ot a fiatalok, és 20%-ot az idősek teszik ki. A 14 év alattiak aránya kismértékben meghaladja a kerületi átlagokat, míg a 60 év felettiek aránya 5 százalékponttal elmarad attól. Ennek következménye, hogy viszonylag fiatalos az akcióterület összetétele, de ennek ellenére a fiatalok arányát meghaladja az idősek aránya, vagyis az idősödés folyamata itt is releváns demográfiai jelenség. A 15-59 év közötti korcsoport aránya közel 4 százalékponttal magasabb az akcióterületen, mint a kerület egészében, vagyis az aktív korú népesség kismértékben felülprezentált az akcióterületen. A statisztikai mutatók egy része az akcióterületen élő népesség kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozíciójáról tanúskodik. Az aktív korúakon belül az alacsony iskolai végzettségűek aránya (12%) meghaladja a kerületi átlagot. Szintén az aktív korúak között a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők a kerületi átlagnak felelnek meg, de ez viszonylag magas értéknek tekinthető (34%). Közülük 7,2% alacsonyan képzett: azok, akik foglalkoztatottként alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többségükben alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. Az akcióterület lakónépességének 48%-a gazdaságilag nem aktív. A munkanélküliségi arány 11,8%, ezen belül 7% tartós munkanélküli. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 32%. Az igényfelmérés során a megkérdezettek közel 30%-a nevezte meg a munkanélküliséget olyan társadalmi problémának, mely az ő közvetlen közelében jelentkezik és változtatna rajta. Ez az érték egybeesik a hivatalos statisztikai adatokkal. Érdekes viszont, hogy ugyanezen kérdéskörön belül, vagyis, hogy „Tapasztal-e olyan társadalmi problémákat a lakókörnyezetében, amelyeken szíves változtatna?” a hajléktalanok jelenlétéből adódó konfliktusokat a megkérdezettek 35%-a emelte ki, tehát a munkanélküliséggel együtt komoly problémának tartják a hajléktalanokat, illetve a „lézengő” személyeket a lakókörnyezetük közelében. Az akcióterületi lakásállomány összesen 4.821 lakóingatlanból áll, amely XV. kerület lakásállományának 13%-a. A lakások egyötöde egyszobás, amely a kerületi átlag több mint háromszorosa. Az akcióterületen található lakások 7,5%-a alacsony komfort fokozatú, amely a kerületi átlag duplája. Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 6,3%, amely szintén kétszerese a XV. kerületi átlagszintnek.

Budapest XV. kerület összesen*


79.645

10.017

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya %

12,4

13,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya %

62,0

65,8

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya %

25,7

20,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül %

10,2

11,9

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában %

21,4

23,7

37.158

4821

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya %

3,2

7,5

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül %

2,5

6,3

8,4

25,6

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma

Lakásállomány (db)

14

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül %

32,6

34,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül %

5,9

7,2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül %

63,0

62,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya %

35,5

32,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya %

26,8

27,4

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül %

50,0

48,1

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) %

11,8

11,8

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) %

7,1

7,1

3. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai (Forrás: KSH adatszolgáltatás) * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (83 fő) adatait.

A KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján 10.017 fő él a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen, ahol összesen 4.821 lakóingatlan található. Az akcióterületen a kerület általános társadalmi jellemzőihez képest koncentráltan jelentkeznek szociális problémák, amelyek főként az alacsony iskolai végzettségből, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetből, a rosszabb jövedelmi viszonyokból, és így a szegénység különböző formáiból adódnak. Az akcióterületen él a XV. kerületben található roma népesség jelentősebb hányada. A 2011. népszámlálás alapján 1.063 fő vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak a kerületben, de a kerületi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tapasztalatai alapján számuk 3-4.000 fő is lehet a XV. kerületben. A kerületi cigány lakosság kb. 20%-a él az akcióterületen: nagyobbrészt a Bocskai u., Bethlen G. u., Eötvös u., Palánk u., Szerencs u., Radda Barnen u. területén. A kisebbség a többségi társadalommal történő együttélésében súlyos problémák mutatkoznak, melyek a lakókörnyezet és a közbiztonság, valamint a társadalmi problémák elmélyülését okozzák. Megoldásukhoz komplex programok megvalósítására lenne szükség, ennek hatékony eszköze lehet a szociális városrehabilitáció, annak beruházási és ESZA típusú tevékenységei. Nagy szükség mutatkozik a helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programokra és a kisebbségek integrációját segítő programokra. A két program típus és azok elemei szorosan összefüggnek egymással, végső céljuk pedig a nyugodt együttélés, megóvott környezetben, biztonságban. A XV. kerülethez és Rákospalotához képest az akcióterületen legmagasabb a fiatalkorúak aránya. (5. ábra) Az aktív korúak aránya szintén meghaladja a kerületi és kerületrészi átlagokat, ugyanakkor az időskorúak aránya azok alatt marad. Egyrészről fontos, hogy az akcióterületen nagy számban élnek fiatalkorúak, másrészről pedig mivel az időskorúak aránya meghaladja a fiatalkorúak arányát, ezért az idősödés is jellemző az akcióterületre. A háztartások jövedelmi helyzete miatt fontos, hogy az akcióterületen magas arányú az aktív korú népesség jelenléte. Az akcióterület népességének kedvezőtlen az iskolai végzettsége, mert a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2-3 százalékponttal magasabb, mint a kerület egészében és Rákospalotán. (6. ábra) A diplomások aránya a rákospalotai átlaghoz hasonló (24%), arányuk tehát kétszerese az általános iskolai végzettségűeknek. A 15-64 évesek között a foglalkoztatottak aránya kismértékben alacsonyabb a kerülethez és Rákospalotához képest, közülük 27,4% alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. Ez kismértékben rosszabbul alakul az akcióterületen, mint a kerületben és Rákospalotán. (3. táblázat) A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen a XV. kerületi átlagszint körül alakul, de mindenféleképpen információhordozó, hogy az akcióterületen élő munkanélküliek nagy része legalább egy évig nem talál munkát. (4. táblázat)

15


A munkaerő-piacról hosszabb kimaradók elhelyezkedési aránya jelentősen romlik, így ez az adat súlyos problémákat mutat, mely túlburjánzik és súlyosan kihat az akcióterület közbiztonsági helyzetére és a környezeti állapotokra egyaránt. A munkaerőpiacra való visszatérést jelentősen tudják segíteni a piacorientált felnőttképzések, melyek az előző szoft programok legsikeresebb elemei voltak. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya néhány százalékponttal alacsonyabb a kerületi és kerületrészi átlagnál, de 32%-os arányuk számottevő, és az akcióterületi háztartások legalább harmadának hátrányos helyzetét okozzák. (7. ábra) Erre a problémára reagál több programelem, mint a munkaerő-piaci felzárkóztató képzés, a kívül-belül megújulás program, a védett munkahelyen való képzés, a nyelvi-, számítástechnikai és OKJ-s képzések mentorálással kiegészülve. Az igényfelmérés során a kérdezőbiztosok rákérdezek arra, hogy mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelés, iskolán kívüli oktatása. A kérdezőbiztosok elmondása alapján ez népszerű kérdésnek bizonyult és sok ötlet is érkezett hozzá. A válaszadók többsége szerint a különböző tanfolyamok, szakkörök, illetve sportprogramok elősegíthetik a gyerekek jobb teljesítményét az iskolákban. Ezek mellett fontosak a tanoda jellegű programok, a felzárkóztatás és tehetséggondozás már óvodás kórtól, a korrepetálások és a közösségépítés, jó minták közvetítése a diákok számára.

120,0 100,0 25,7

20,3

23,6

80,0 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

60,0 40,0

62,0

65,8

63,6

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

20,0 0,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

12,4

12,7

13,9

Budapest XV. kerület összesen

Rákospalota


5. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége korcsoportos összetétele (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

16


40,0

35,0 30,0 25,0 20,0

23,7 21,4

24,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

15,0 10,0 5,0

11,9

10,2

9,5


Rákospalota

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

0,0 Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület

6. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége iskolai végzettsége (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)



Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

63,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

26,8

Rákospalota

Akcióterület

63,5

62,4

25,2

27,4

4. táblázat: Foglalkoztatottsági mutatók az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)



Rákospalota

Akcióterület

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

11,8

10,7

11,8

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

7,1

6,6

7,1

5. táblázat: Munkanélküliségi arány az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

17


36,0 35,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

35,5

34,0 33,6

33,0 32,0

32,0 31,0 30,0 Budapest XV. kerület összesen

Rákospalota


7. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Az akcióterület lakosainak élethelyzetét jelentősen befolyásolja az oktatási-nevelési intézmények elérhetősége és hozzáférhetősége. Az akcióterület szomszédságában található a Czabán Általános Iskola, amely iskolának a beiskolázási körzete kiterjed az akcióterületre. Az iskola az akcióterület legtávolabbi pontjáról is kb. 15-20 perc gyaloglással megközelíthető. Az akcióterületen élő 14 év alatti fiatalok legnagyobb része ebbe az iskolába jár, bár vannak családok, akik a kerület más általános iskoláiba íratták be gyermekeiket. Szempont

Fő

tanulói létszám: integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma: hátrányos helyzetű tanulók száma: ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló száma: évfolyamismétlő: magántanuló:

190 fő 21 fő 49 fő 19 fő 6 fő 25 fő 6 (ebből SNI: 3) fő

6. táblázat: A Czabán Általános Iskolában tanulók megoszlása a 2015/2016. tanévben a következő (Forrás: oktatas.hu)

A Czabán Általános Iskolába járó diákok között jelentős számban megjelenik a hátrányos és halmozottan hátrányos szociális helyzet. A tanulók 25%-a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, 13%-a évfolyamismétlő, 11%-a integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanuló, 10%-a pedig hátrányos helyzetű. Az iskolában koncentráltan megjelenő szociális problémákra az iskola oktatásprogramja elsősorban a kooperatív tanulási módszerek előtérbe helyezésével reagál, azonban nemzetiségi oktatás vagy egyéb készség- és képességfejlesztő módszer nem jelenik meg a helyi tananyagban. Az akcióterületen jelentősebb iskolán kívüli felzárkóztató, fejlesztő program nem érhető el az ott lakók számára, ezért erre kiemelt hangsúlyt fektettünk a jelen programban. Az akcióterület hátrányos helyzetének fontos információhordozója az adott területen önkormányzati támogatásokban részesülő lakosság aránya. Az alábbi mutatók 2011-2013 közötti átlagos értékei elfogadottak a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014) c. alapján. Ezeknek a mutatóknak a 2011-2013 közötti átlagos értékei az akcióterületen a következők:

18


Statisztikai mutató

db

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások száma: közgyógyellátásban részesülő taggal rendelkező háztartások száma: aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások száma

208 472 191

7. táblázat: A krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában használatos statisztikai mutatók értékei az akcióterületen (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

Az eredmények bizonyítják az akcióterület kedvezőtlen társadalmi helyzetét, amely jelentős hatással van a helyi ellátórendszerre, annak nagyobb arányú igénybevételére. Az akcióterületen élő időskorú népesség jelenléte miatt meghatározó a gyógyszertámogatásban (közgyógyellátásban) részesülők aránya. Az időskori elszegényedés egyik velejárója, hogy egyre kevesebben tudják igénybe venni a térítésköteles házi segítségnyújtás különböző formáit. A halmozottan hátrányos helyzetű családok egyszerre több rizikótényezővel is szembenéznek (pl. munkanélküliség, alacsony jövedelem, közműdíj-tartozás, rossz egészségi állapot, szociális problémák), amely növeli az akcióterületen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások számát. A KSH 2011-es népszámlálása alapján a krízis- és veszélyeztetett tömbök körülhatárolásában vizsgált statisztikai mutatók a következők (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten 2014): -

legfeljebb 8 osztály végzettségűek aránya a 15-59 népességben, munkanélküliek aránya az aktívakon belül, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül, szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül, önkormányzati bérlakások aránya az összes lakáson belül.

Ezek alapján is a kerületi lakosság hátrányos helyzete elsősorban Rákospalotán és az akcióterületen figyelhető meg, amely alapján különíthetők el a krízis- és veszélyeztetett tömbök. Ezek a tömbök leginkább összefüggően az Integrált Településfejlesztési Stratégiában az Önkormányzat által körülhatárolt akcióterületen koncentrálódnak. Tehát a krízis- és veszélyeztetett tömbök definiálásához és körülhatárolásához szükséges társadalmi mutatók önmagukban információhordozók az akcióterületen élő lakosság társadalmi hátrányairól, kedvezőtlenebb szociális helyzetétől. Ezt részletesebben bizonyították az előzőekben bemutatott demográfiai, háztartási, iskolai végzettségre és gazdasági aktivitásra vonatkozó statisztikai mutatók. A 2015. évi önkormányzati támogatások száma alapján is megállapítható az akcióterületen élők hátrányos helyzete. (6. táblázat) Az akcióterületen több mint 200 alkalommal nyújtott az Önkormányzat Lakásfenntartási támogatást 2015-ben. Emellett magas volt 2015. első két hónapjában a Rendszeres szociális segélyben és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az akcióterület lakosai között. 2015. év folyamán a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 145 család részesült. A kerületi önkormányzati adatok alapján, az akcióterületen 2011-2013 között átlagosan 235-ször vették igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, míg ugyanezen időszakban átlagosan 555-en részesültek közgyógyellátásban, illetve az aktív korúak ellátására átlagosan 222 alkalommal került sor. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

19


Önkormányzati támogatások

Akcióterület Lakások száma**: 4821 db

LFT-ben* részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

5,0% (242 db)

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

2015. 01. 01.-2015. 02. 28. között folyósítva: 0,64% (31 db) (2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és tartja nyilván.) 2015. 01. 01.-2015. 02. 28. között folyósítva: 1,22% (59 db) (2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és tartja nyilván.) 3% (145 család)

Foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

8. táblázat: Segélyezési adatok a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen a XV. kerületben (2015) (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás), * LFT – Lakásfenntartási támogatás, amibe beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt, ** Lakások száma – A KSH 2011. évi népszámlálási adatainak megfelelően.

A kerületben egyre növekszik az idős egyszemélyes háztartások száma, valamint az egyedül élő, a különböző egészségügyi, mentális és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. Az akcióterületen élők egészségügyi helyzetét jelentősen befolyásolják a lakáskörülmények, a lakókörnyezet, az iskolázottság, illetve az életkori sajátosságok. Az igényfelmérés során a kérdezőbiztosok kikérték a lakosság véleményét arról, hogy vajon mivel segíthető elő a lakosság egészségügyi állapotának javulása. A válaszadók kiemelték a sportolást, sportrendezvényeket, sportolásra nevelést, sportlétesítmények fejlesztését (kerékpárút, uszoda, focipálya, grund, stb.), ezek a válaszok döntően a fiatalabb és a középső korosztályokból érkeztek. Ezzel szemben a rövidebb várólista (kórház és SZTK esetében) opciót döntően az idősebb korosztály jelölte meg, szemben a legyen kórház a kerültben válasszal, ami korcsoporttól függetlenül jelent meg. Szintén megemlítendő még a több orvos, és a szűrések, valamint számos esetben jelent meg az egészséges életmóddal kapcsolatos (legyen az étkezés, életvitel, stb.) programok, tájékoztatók esete, hasonlóan a prevenció (főként a káros szenvedélyek területén) megjelöléséhez. Mindezen igényekre válaszul a szoft programban egészségnapokat, életmód napokat tervezünk, melyek során a megelőzés, szűrések és az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabb igénybevételére lesz lehetőség, sportprogramok széles köre lesz elérhető és prevenciós előadásokat, klubfoglalkozásokat szervezünk. Jól látszik tehát, hogy igény mutatkozik az egészségmegőrzés területén olyan programokra, melyeket kerületi, illetve akcióterületi, helyi szinten lehet megvalósítani. Az igényfelmérés egyik összefoglaló kérdése azt firtatta, hogy az akcióterületen élők szerint mi szükséges az általános életminőség javításához a területen. A válaszok összesítéséből kiderült, hogy 66% számára a „szebb, ápoltabb környezet”, a zöldfelületek, parkok, játszóterek megléte alapvető fontosságú. Ezt az igényt elégíti ki a növénytelepítés, valamint az épített környezet közösségi akciók során történő karbantartása: szemétszedés és közterület szépítés során.

1.1.3 Infrastrukturális ellátottság Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján, az akcióterületen van vezetékes víz, áram, szennyvízcsatorna, közvilágítás, gázszolgáltatás. Az akcióterületen a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében lévő vezetékek közül a kor, anyag, illetve meghibásodási statisztika alapján, középtávon (5 éves távlatban) felújításra javasolt vezetékek a következők:

20


Utca

Baksay Sándor Bethlen Gábor Bezerédi Pál Bocskai Bocskai Illyés Gyula Oroszlán Oroszlán Oroszlán Palánk Pázmány Péter Wysocki

Szakasz határ

Üzembe helyezés éve

Átmérő

Csőszakasz anyaga

Tompa Mihály utca – Rákos út Dugonics utca – Szerencs utca Szerencs utca – Arany János utca Wisocki utca – Dugonics utca Dobó utca – Illyés Gyula utca Hubay Jenő tér – Bocskai utca Radda Barmen utca – Régi tér Dugonics utca – Szerencs utca Szerencs utca – Arany János utca Dobó utca – Régi Palotai utca Wysocki utca – Dugonics utca Pázmány Péter utca – Rákos út

1950 1949 1950 1949 1948 1950 1949 1949 1949 1949 1948 1948

80 80 80 150 150 80 80 80 80 80 200 175

azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement azbesztcement öntöttvas azbesztcement

9. táblázat: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek. (Forrás: Fővárosi Vízművek Zrt. adatszolgáltatása)

8. ábra: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek elhelyezkedése (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.)

Az öt éven belül felújítandó vízvezetékek ismerete azért fontos, mert a programban nem lehet ezen útszakaszokra infrastrukturális felújításokat tervezni. A XV. kerület életében az agglomerációval kapcsolatos átmenő forgalom rendkívül jelentős, ami környezeti teherrel jár. Az igényfelmérés során is kiderült, hogy a megkérdezettek a legfőbb környezeti problémák között a második helyen emelték ki a főutak zajosságát. Az átmenő forgalom megállítása a városhatáron, kiemelt közlekedési cél, ez azonban jelenleg megfelelő infrastruktúra hiányában nem lehetséges, hiányoznak a megfelelő méretű P+R parkolók, az eszközváltó csomópontok, a kapacitív közösségi közlekedési hálózatok a város illetve a kerület határán.

21


Az akcióterületet ez a forgalmi hatás jelentősen érinti, kiugró példa erre a Szerencs utca, ahol komoly torlódás tapasztalható minden nap. A kerület főút hálózatán és az akcióterületen is a kétoldali járda, a lakó utcákon a minimum egyoldali járda megléte általában biztosított. A járdák szélessége, burkolatuk minősége azonban már kevésbé megfelelő, sok helyen akadálymentesítés sem biztosított. Általános probléma az akcióterületen is, hogy a járdafelületeken autók parkolnak akadályozva ezáltal a gyalogosforgalmat és tovább rongálva azok felületét. Az akcióterületen élők véleményének kikérése során a megkérdezettek 41 %-a (205 fő) említette a balesetveszélyes járdákat és 25 %-uk a rossz állapotú közutakat. Közel 20 %-a válaszadóknak a megoldatlan parkolási gondokat nehezményezte. Sokan kiemelték ennek kapcsán a Rákos út környékét. További problémát jelent a kereskedelmi funkciók megjelenéséből adódó parkolási igény biztosítása. Pl. a Rákos út környezetében a földszintes épületek sorában a lakó funkcióból kereskedelmi funkció kialakulása, olyan forgalmi terhelést eredményezett, ami a közterületen egyre nehezebben kezelhető (Dugonics utca – Szerencs utca közti szakasz). A közösségi közlekedés megállóhelyeinél, a vasútállomások, vasúti megállóhelyek környékén, az autóbusz és villamos végállomásoknál jelenleg sehol nem épült parkoló. A buszmegállók közelében fontos lenne, hogy legyen gyalogátkelőhely, mert itt a gyalogosok a viszonylag távol lévő gyalogátkelők helyett, az úttesten átrohanva érik el a megállókat. Az iskolák környékén az egyedül közlekedő gyermekek közlekedése nem biztonságos, a gépjárművek sebessége miatt. Erre a problémára a Polgárőrség kíván reagálni a szoft programok keretében. Minden lakos számára érezhető problémája az akcióterületnek, hogy nincsen megfelelő számú parkoló, a közintézmények gépjárművel való megközelítése ezért sok esetben korlátolt. A kertvárosias, családi házas beépítésű lakóterületeken előírás a parkolás telken belül való megoldása, mely bizonyos esetekben nem lehetséges, vagy, mert a zártsorú beépítés ezt nem teszi lehetővé, vagy nincs minden telken elegendő hely a járművek tárolására. A szűk keresztmetszetű utcákban az út menti parkolás mellett, a kétirányú forgalom sokszor nehezen tud lebonyolódni, az úton történő parkolás pedig mind az autóst, mind a közösségi közlekedést megnehezíti. Hosszú idő óta fennálló jelentős igénye lenne az akcióterületi lakosoknak a belváros elérhetősége a közvetlen közelükben futó vasúton keresztül. A parkolási gondokon is részben segítene és a vasút elérhetőségét, azaz a belváros megközelítését is nagyban segítené az akcióterület közvetlen szomszédságában lévő Istvántelek vasúti megállóhoz építendő, de az akcióterületen kialakított P+R parkoló. Ha a helyiek igénybe tudnák venni a vonatközlekedést, akkor a Nyugati pályaudvar az akcióterületről 15-20 perc alatt elérhetővé válna számukra. Ez már csak azért is indokolt, mert a NIF Zrt. kiemelt projektjének következő ütemében várhatóan felújítják a Rákospalota-ÚjpestVeresegyház-Vác vasútvonalat. A beruházás keretében a Nyugati pályaudvartól a RákospalotaÚjpestig terjedő szakaszon megújul Istvántelek és Rákospalota-Újpest állomás, továbbá a jelenleg kielégítő városi kapcsolatokkal nem rendelkező Rákosrendező állomás utasforgalmát a tervek szerint a Hungária körút térségében létesülő új megállóhely veszi át. Ez a projekt azonban az állomások környezetére nem terjed ki, azok megközelíthetőségére nem jelent megoldást. A vasút rendkívül kedvező, közvetlen belvárosi kapcsolatot jelent az akcióterület számára: Istvántelek megállóhelyről a Nyugati pályaudvar mindössze 8 perc alatt érhető. A vonatok gyakorisága megfelelőnek mondható: a reggeli csúcsidő táján (06:00 óra és 09:00 között) átlagosan 10 perc körüli követési időköz figyelhető meg, a délutáni csúcsidő környékén (15:00 óra és 18:00 óra között) a követés kedvezőtlenebb, átlagosan 20 perc körül mozog, de a NIF Zrt. beruházását követően ez javulhat.

22


1.1.4 A közszolgáltatások elérhetősége Az akcióterület Rákospalota központjának közvetlen közelében található. Emiatt az akcióterület távolabbi pontjától is kb. 15-20 perces gyalogútra az összes közszolgáltatás megközelíthető. Tömegközlekedés (busz) érinti az akcióterületet több megállóhellyel is. Az akcióterületen található a Rákos úti járóbeteg-szakrendelő. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járó betegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnőtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, a védőnői szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemővédelmi (iskola egészségügyi) feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet. A XV. kerületi Önkormányzat jelentős fejlesztéseket tervez a háziorvosi rendelők felújításával kapcsolatban. Ennek az első lépése a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő teljes körű felújítása, korszerűsítése volt 2012-ben. A fejlesztési tervek alapján a Képviselő-testület 2013. márciusi ülésén úgy döntött, hogy a Deák utcai felnőtt háziorvosi rendelőt és a Sződliget utcai gyermekorvosi rendelőt egy felújított épületben összevonja. Az új rendelő kialakítására az akcióterületen lévő Karácsony Benő park mellett kerülhet sor. Az elérhetőség szempontjából fontos további intézmények a területen: az egyik kerületi Idősek Klubja (Arany J. u.), a Bocskai utcai óvoda és a Csokonai Művelődési Ház. Az akcióterület közvetlen szomszédságában áll a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrkapitányság. Az Egyesített Szociális Intézmény központja Újpalotán van, ez azonban nem befolyásolja az akcióterület ellátását. Szintén a közelben elérhetők különféle sportpályák. Az akcióterületről néhány perc távolságra található bölcsőde (Fő úti Bölcsőde), és általános iskola (Czabán Általános Iskola). Az akcióterületen belül van a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, míg az akcióterület mellett van pár percre a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola.

1.1.5 Közbiztonság A XV. kerületben elsősorban a lopások okoznak nagyobb gondot, különösképpen az idősek és a fiatalok körében. Másik fő probléma, hogy a rendőrség felkészültsége nem megfelelő a pszichológiai betegek, valamint a szenvedélybetegek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az akcióterületre első sorban a leromlott műszaki állapotú közterületek, és rossz műszaki állapotú magánépületek miatt, valamint az alacsony frekventáltság miatt (elhagyatottság) a gyenge biztonságérzet jellemző. A biztonságérzetet tovább rontja, az akcióterületen található illegális szemét, a köztéri tárgyak, építmények megrongált állapota, a gyenge közvilágításból adódó számos beláthatatlan sötét területrész. Az akcióterületi beavatkozásnak fontos célja kell legyen a fenti gyenge biztonságérzet javítása. A gyenge identitástudat, a lakóhely nem meg becsülése alapvető kiinduló problémája a fennálló helyzetnek. Közösségfejlesztő, közösségteremtő, identitást erősítő programokkal a probléma gyökér okai orvosolhatóak. Az igényfelmérés során 500 fő akcióterületen élő lakó megkérdezése során a rossz közbiztonságot a lakók közel 20%-a említette, mint olyan társadalmi problémát, mely a lakókörnyezetében jelentkezik. Megoldási javaslataik között a megkérdezettek közel 80%-a (~400 fő) mondta azt, hogy a térfigyelő kamerák kihelyezése nagyban hozzájárulna a biztonságérzetük fokozásához. Ugyanennyien említették a rendőrség és a polgárőrség aktívabb fellépésének szükségét. Közel 30%-a (~140 fő) megkérdezetteknek pedig a szomszédok egymásra figyelését is fontos szempontként értékelte. Mindezt beépítettük a szoft programokba. Összegzésként megállapítható, hogy a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület veszélyeztetettsége több szempontból is igazolható: rosszabb a lakásállomány minősége, a helyi lakosság nagy része hátrányos helyzetű és/vagy idős lakos, a területen megjelenő szociális problémák kezelése pedig a kerületi ellátórendszer nagyobb arányú igénybevételével jár együtt, melynek támogatása, erősítése elengedhetetlen. Olyan komplex, minden problémára kiterjedő programcsomag megvalósítása a cél, mely hathatós segítséget nyújt az akcióterületen élők társadalmi és gazdasági felzárkóztatásában. 23


A bérlakás állományban szerepet játszó önkormányzati tulajdonú lakások jelentős része leromlott állapotú, energetikailag is korszerűtlen. Felújításukkal a benne lakók életszínvonalán is javítani lehetne, valamint a kihasználatlan lakások felújításával és szociális célú bérbeadásával a lakáshoz jutás segíthető elő. A közbiztonság érezhetően komoly témája az akcióterületnek. Az elérhetőség javítása, a közlekedési infrastruktúrák állapotának javítása, a parkolási gondok enyhítése alapvetően elvárt feladatok a lakosság irányából. Az együttélésben mutatkozó feszültségek állandósultak a helyi társadalomban és megoldhatatlan problémaként tekintenek rá. A helyi problémák kezelése problémaközpontú megközelítést, integrált szemléletet és komplex hatású beavatkozásokat igényel, amelyek leginkább a szociális városrehabilitáció cél- és eszközrendszerével valósíthatók meg.

24


1.2

AZ AKCIÓTERÜLET KRÍZIS- ÉS VESZÉLYEZTETETT TÖMBÖK SZINTJÉN VÉGZETT ELEMZÉSE

A tömbök szintjén végzett elemzések alapja a KSH 2011-es népszámlálási adatainak a krízis- és veszélyeztetett tömbökre bontott nyers adatai. Az elemzéshez ugyanazon mutatókat használtuk, melyek segítségével a „Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program – Krízisterületek lehatárolása Budapesten” c. dokumentum a krízis- és veszélyeztetett tömböket lehatárolta. Ezek az alábbiak: - Lakónépesség száma -

Háztartások száma

-

Lakónépességen belül 0-14 évesek száma

-

Lakónépességen belül 15-59 évesek száma

-

-

Lakónépességen belül 64- X évesek száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb lakónépességen belül Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak száma

-

Munkanélküliek száma

-

Tartós munkanélküliek száma (legalább 360 napos munkanélküliek)

-

Lakásállomány (db)

-

Túlzsúfolt lakások száma az összes lakáson belül

-

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma a lakott lakásokon belül

-

Szubstandard lakások száma az összes lakáson belül

-

Egyszobás lakások száma a lakott lakásokon belül

-

A KSH adatszolgáltatása a V8 és V12, valamint a K7 és K10 tömbök esetében összevont értékeket tartalmaz. Több adat esetében pedig adatvédelmi korlátok miatt egy-egy tömb esetében nem áll rendelkezésünkre elemzésbe bevonható adat. Ezek az alábbiak: Mutató

Adatszolgáltatásból kivont tömb

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Tartós munkanélküliek száma (legalább 360 napos munkanélküliek) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma a lakott lakásokon belül Szubstandard lakások száma az összes lakáson belül

K2

V10 V7, V10, V11, V13, K2 V7, V10, V11, V13, K2

10. táblázat: Adatvédelmi korlátok miatt a KSH adatszolgáltatásából kivont tömbök és mutatók

25


1.2.1.1 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya Az akcióterületen belül összesen 4821 db lakás található. A Krízis és veszélyeztetett tömbök területén 1973 db lakást tartanak nyilván. A lakásállomány számát vizsgálva azt látjuk, hogy a V2 és a K6 tömbök területén a legmagasabb a lakások száma. Ugyanakkor a K6 krízis tömbben a legmagasabb a túlzsúfolt lakások aránya (39%), a kerületi átlagnak is több mint a kétszerese az akcióterület többi tömbjéhez viszonyítva, aminek egyik kiváltó oka, hogy itt a legmagasabb az egyszobás lakások aránya a tömbben lévő lakások számához viszonyítva (50%) és a lakónépesség is itt a legmagasabb (333 fő). A K6 tömbben veszik igénybe a legtöbben valamely önkormányzati segélyt. Legkevesebb lakás a V10, V6, K2 tömbökben található. Lakásállomány (db) növekvő sorrendben 153 140 125126

160 140 120 90 92

100 80 60 40

34 34 27 29 29

40

68 68 62 66 66 58 57 54 47 52

101 99 101

76 79

20 V10 V6 K2 V13 V15 V7 K5 V11 V5 V14 V18 V16 V19 K3 V1 V17 V4 V3 K9 K7+K10 V9 V8+V12 K8 K4 K1 K6 V2

0

9. ábra: Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Túlzsúfolt lakásnak tekintjük azt az esetet, ahol egy főre kevesebb mint 10 m2, vagy kevesebb mint fél szoba jut. Budapesten a lakások 13,9 %-ában élnek zsúfoltan, a XV. kerületben ez az arány 15%, az akcióterületen 19%. Hat tömb kivételével a többi tömb mind az akcióterületi átlag feletti értékeket mutatja a túlzsúfolt lakások arányát nézve az adott tömb lakásállományához viszonyítva. Legrosszabb a helyzet a K6 tömbben, ahol ez az érték 39%. A kerületben a szubstandard lakások, azaz az alapvető komfortfeltételekkel nem rendelkező lakások aránya 3%. Ez jobb érték, mint Budapest egészére nézve, ami 4,3%. Az akcióterület lakásai esetében azonban ez az érték már 7%, ami a budapesti átlagnál is rosszabb, de hat tömb esetében kirívóan magas a megfelelő lakás hiánya, ahol a háztartás társadalmilag nem elfogadható lakáskörülmények között él. Ilyen tömbök a V15, V5, V3, K5, V6, V4, K7+K10. Az akcióterületi átlagtól néhány százalékkal mutat rosszabb értéket a V2, K3, K4, K6, K9, V14, V16, V19, V9, V17 tömbök. A statisztikát rontanák még annak az öt tömbnek az adatai, melyekre adatvédelmi korlátok miatt a KSH nem adhat ki adatokat. A szubstandard és túlzsúfolt lakások magas területi koncentrációja a terület leromlását jelzik.

26


Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (%) növekvő sorrendben 39

29 29 25 23 23 24 24 24 24 24 24 24 24 23 21 21 21 21 19 19 17 18 18

V10 V3 V18 V2 V15 V16 K9 Akcióterület V17 V8+V12 V11 V19 V7 V14 K5 V1 V13 K8 K1 V6 K2 V9 K3 K7+K10 K4 V4 V5 K6

15 15 16

31

10. ábra: Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (%) növekvő sorrendben 29 26 22 16 11 12 10 11 9 8 8 8 8 8 6 7 6 6 5 5

17

19

13

3

XV. kerület V8+V12 V18 V1 K8 K1 Akcióterület K3 K9 K6 K4 V2 V14 V16 V19 V9 V17 K7+K10 V4 V6 K5 V3 V5 V15 V7 V10 V11 V13 K2

n.a n.a n.a n.a n.a

11. ábra: Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Az egyszobás lakások aránya az akcióterületen (23%) közel háromszorosa a kerületi átlagnak (8%). Az akcióterület 17 veszélyeztetett- és krízis tömbje haladja meg az akcióterületi átlagot. A legrosszabb értéket a K6 tömb adja, ahol a lakások 50%-a egyszobás.

27


Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (%) növekvő sorrendben 50

20

37

40

XV. kerület V10 V18 K2 V14 V11 V3 V4 V2 V16 V8+V12 Akcióterület V1 V19 V7 V17 K5 K9 K1 V15 V5 K3 V6 K7+K10 K8 V13 V9 K4 K6

8

14 11 12

18 16 17

26 24 24 25 25 22 23 23 23

32 30 30 31 28 29 29

35 35

12. ábra: Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Ha az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányait egyszerre vizsgáljuk az adott tömbre, akkor hat olyan tömböt kapunk eredményül az akcióterületen belül, ahol mind a három tényező együttesen mutat magas értéket. Ezek a V3, V4, K5, V15, V5, V6. A többi esetben maximum két tényező lesz kimagasló a harmadikkal szemben. Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében (%) az egyszobás lakások arányának növekvő sorrendjében

XV. kerület V10 V18 K2 V14 V11 V3 V4 V2 V16 V8+V12 Akcióterület V1 V19 V7 V17 K5 K9 K1 V15 V5 K3 V6 K7+K10 K8 V13 V9 K4 K6

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (%) Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (%) 13. ábra: Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

28


1.2.1.2 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők demográfiai helyzete Az akcióterületen belüli krízis- és veszélyeztettet tömbök lakónépessége 51 fő és 333 fő közötti értékeket mutat. A legkevesebben laknak a V15 veszélyeztetett tömbben, legtöbben pedig a K6 krízistömbben.

Lakónépesség száma (fő) 333

167

V15 V6 V10 K2 V13 V7 K5 V5 V11 V16 V18 V14 V19 K3 V9 V3 V1 V17 K9 V4 K7+K10 V8+V12 K8 K1 K4 V2 K6

51

14. ábra: Lakónépesség száma az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbökben (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

A lakónépesség korösszetétele az egyes tömbökben csak néhány százalék mentén ingadozik. A 15. számú ábrán látványos a 15-59 éves korosztály magas aránya a népességben. Legmagasabb az idős korosztály aránya a V7 és V19 tömbökben (23%), legalacsonyabb pedig a V1 tömbben, ahol egyúttal a gyerekek aránya a legmagasabb az összes többi tömb közül. A 64 évesnél idősebbek aránya a kerületi átlaghoz viszonyítva csak három tömb esetében magasabb. A kerületi átlaghoz képest a gyerekek korosztályát képviselők aránya a tömbök túlnyomó részében magasabb, sőt a V1 tömbben közel a kétszerese a kerületi átlagnak.

29


Lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül 7 13 14 8 10 12

65

70 68 72 72 75

13 17 17 10 10 17 18 16 18 13 9 14 13 19 14 16 15 21 23 23 20

61 64

63 64 72 71 62 66 70 61 72 63 71 59 66 60 67 63 65 69 66

V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9

22 14 13 17 13 13 9 11 14 16 14 11 13 16 15 13 16 9 20 18 9 15 16 17 12 17 12

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%)

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%)

Lakónépességen belül 64- X évesek aránya (%) 15. ábra: A lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya (%) 21 15 10 10 10

12

14 14 15

17 18 18

19

23 23

XV. kerület Akcióterület V1 V4 V10 V5 K4 K5 V6 V2 V9 K1 V13 V15 V11 V3 V17 K8 V16 K2 K3 K6 K7+K10 K9 V14 V8+V12 V18 V19 V7

7 8

9

13 13 13 13 14

16 16 17 17

20 21

16. ábra: Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

30


Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 22

12

14 11 11 12 12

XV. kerület Akcióterület V7 V19 K3 V13 V8+V12 K7+K10 K9 V3 V17 V5 V14 V6 V9 V2 V11 V16 K4 V18 V15 V10 K5 K6 K8 V4 K2 K1 V1

9 9 9

18 16 17 17 17 16 16 16 14 14 14 15 15 13 13 13 13 13

20

17. ábra: Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

1.2.1.3 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők iskolázottsága A legmagasabb iskolai végzettséget vizsgálva kimutatható, hogy az akcióterületen élő legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a kerületi átlagnál, az egyes tömbök szintjén pedig kiugróan magas értékeket tapasztalunk. A V4, V6, V10, K3, K4, K6 tömbökben az alacsony iskolázottságú lakosság aránya több mint kétszerese a kerületi átlagnak. (18. ábra)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül (%) 16

13

8

8

11

8

11 10

10

9

7

6

16

13

13

11

11 10

17 17

16

15

11 9

7 5

5

4

XV. kerület Akcióterület V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9

n.a

18. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettségű aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

31


A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakók aránya az akcióterületen belül minimálisan ugyan, de szintén magasabb, mint a kerületi átlag. Az egyes krízis és veszélyeztetett tömbök között az arány értéke 19% és 7% között változik. A lakónépességhez képest a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos a V9-es tömbben lakik. Legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a V19 tömbben, ahol az idős korosztály aránya is az egyik legmagasabb.

Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül (%) 19 16

18 17

17

17 15

13

11 9 10

11 11

14

14 12

18

16

16

15

13 14

12 9 9

10

XV. kerület Akcióterület V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9

7

9 9

19. ábra: Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

A 21. ábra még plasztikusabban mutatja, hogy a krízis- és veszélyeztetett tömbök lakónépességén belül a felsőfokú végzettségűek száma mennyire alacsony.

A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9

0


Felsőfokú végzettségűek száma

20. ábra: A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

32


Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül (fő)

221 192 110

133 113

135

135 102

115

206 134 133 112

94 69 46 48 52 36 39 29 19 27 9 5 10 24 30 5 15 9 22 7 19 20 11 12 35 10 18 36 17 30 17 31 18 56

68

83

54

69

73 87

V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9

73

Felsőfokú végzettségűek száma

Lakónépességen belül a 15-59 évesek száma

21. ábra: Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

1.2.1.4 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők foglalkoztatottsági jellemzői Az akcióterület munkanélküliségi rátája megegyezik a kerületi átlaggal. A legmagasabb munkanélküliségi rátával a K2 tömb rendelkezik, ugyanakkor ez az egyik legkisebb lakónépességű tömb is, jelentős szubstandard lakással. A kerületi és akcióterületi munkanélküliségi rátát meghaladó értéket 18 tömb mutat, 9 pedig alatta van, vagy megegyezik a 6%-os átlag értékkel. Kerületi átlagnál magasabb tartós munkanélküliségi arányt 14 tömb mutat. A K4, V15, V13 tömbökben a tartós munkanélküliségi ráta duplája kerületi és az akcióterületi rátának. Ezek közül a K4 tömbben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma is kimagaslik a kerületi és az akcióterületi átlagból.

33


Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül (%) 13 11 11 10 10 11 10 10 10 10 9 9 9 6 6

8 8 8

XV. kerület Akcióterület V3 V10 K3 V16 K5 V11 V4 K6 V17 V7 V8+V12 V2 V14 V6 V5 V19 K8 K7+K10 V15 K9 V18 V1 K1 V13 K4 V9 K2

4 4

7 6 6 6 7 5 5 5 5

22. ábra: Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül (%)

4 4 2

4 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3

5 5

6

6 7 7 7

7 7

8 8 8

XV. kerület Akcióterület V3 V2 V8+V12 V19 K5 V4 V7 V11 K3 K6 V5 V16 V14 V17 K7+K10 K8 V6 K9 K1 V1 V18 K2 V9 K4 V15 V13 V10

n.a

23. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Az alacsonypresztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak statisztikai adataiból jól kitűnik, hogy a V6 tömbben dolgoznak a lakónépességhez képest arányaiban a legtöbben ilyen munkakörben. Erre a tömbre jellemző a szubstandard, az egyszobás, túlzsúfolt lakások magas aránya is.

34


Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül (%) 29

XV. kerület Akcióterület V18 V14 V3 V17 V4 V2 V15 V1 V19 K1 V13 V9 V16 V8+V12 V7 K4 K5 K2 K9 K7+K10 V10 K3 V11 K8 V5 K6 V6

18 19 19 19 19 17 17 17 17 15 13 14 14 14 14 14 12 13 12 12 13 13 11 10 10 10 8 9

24. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás)

Az elemzéseket összefoglalva megállapítható, hogy az akcióterület a kerület leghátrányosabb helyzetű területrésze a maga 10.000 lakosával. A XV. kerülethez és Rákospalotához képest az akcióterületen legmagasabb a fiatalkorúak aránya, ugyanakkor az időskorúak aránya meghaladja a fiatalkorúak arányát, ezért az idősödés jellemző az akcióterületre. Legmagasabb az idős korosztály aránya a V7 és V19 tömbökben (25. ábra). A háztartások jövedelmi helyzete miatt fontos, hogy az akcióterületen magas arányú az aktív korú népesség jelenléte. Az akcióterület népességének kedvezőtlenebb az iskolai végzettsége, mert a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a kerület egészében és Rákospalotán. A diplomások aránya a rákospalotai átlaghoz hasonló, arányuk kétszerese az általános iskolai végzettségűeknek. A 15-64 évesek között a foglalkoztatottak aránya kismértékben alacsonyabb a kerülethez és Rákospalotához képest, egyharmaduk alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen a XV. kerületi átlagszint körül alakul, de mindenféleképpen információhordozó, hogy az akcióterületen élő munkanélküliek nagy része legalább egy évig nem talál munkát. Az akcióterületen túlnyomó többségében az 1900-as évek elején épült földszintes családi házak és felújítandó állapotú társasházak találhatóak, mely utóbbiak jelentős része önkormányzati tulajdonban áll. Karbantartásukra, állag megóvásukra lényegében az itt lakó népesség a rosszabb jövedelmi viszonyaik miatt nem tudott megfelelő figyelmet fordítani, az önkormányzat számára pedig ezek felújítása gazdaságtalan volt, eladása vagy bérbeadása pedig igen nehéz. A lakáskörülmények alapján is az akcióterület hátrányos helyzete tapasztalható a XV. kerületben. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya magasabb az akcióterületen, mint a kerületben és az akcióterülethez tartozó kerületrészben. Továbbá itt a legmagasabb az egyszobás lakások aránya, ami a kerületi érték több mint háromszorosa. A 2015. évi önkormányzati támogatások száma alapján is megállapítható az akcióterületen élők hátrányos helyzete. Az akcióterületen több mint 200 alkalommal nyújtott az Önkormányzat Lakásfenntartási támogatást 2015-ben. Emellett magas volt 2015. első két hónapjában a Rendszeres szociális segélyben és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az akcióterület lakosai között. 2015. év folyamán a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 145 család részesült. A 25. ábra azt mutatja be, hogy a KSH adatok által elemzett krízis- és veszélyeztetett tömbök közül melyek azok, amelyek az adott mutató legmagasabb értékével jellemezhetőek. Látható például, hogy a K6 tömbben a túlzsúfolt lakások aránya és az egyszobás lakások aránya a legmagasabb valamint itt a legmagasabb a lakónépesség száma is a többi tömbhöz viszonyítva. Szintén halmozódást mutat a V15 tömb, ahol a tartós munkanélküliek és a szubstandard lakások aránya együttesen a legmagasabb. 35


25. ábra: Az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbök értékeléséhez használt KSH adatok legmagasabb értékeit mutató tömbök (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.)

36


2. IGÉNYFELMÉRÉS Az igényfelmérés feladata, hogy felmérje az akcióterületen élő lakosság viszonyulását a mindennapi környezetükhöz, életkörülményeikhez, problémáik, társadalmi-gazdasági helyzetük szubjektív értékelését bemutassa, illetve felmérje az elvárásaikat, melyek mentén a szociális városrehabilitációs program elemeit fel lehet építeni és releváns tartalommal meg lehet tölteni.

2.1

AZ IGÉNYFELMÉRÉS MÓDSZERTANA

Az igényfelmérés során, az akcióterületen élő lakosságot, valamint az itt működő intézményeket, szervezeteket kerestük meg többféle módszer együttes alkalmazásával: 1. A kerületben, illetve az akcióterületen releváns szervezetek vezetőivel személyes interjúk keretében, a RUP-15 Városfejlesztési Kft. vezetésével kerül sor a program tervezet ismertetésére, részvételi szándékuk, illetve konkrét vállalt feladataik megismerésére. Az elkötelezett szervezetekkel a megbeszélések több körben zajlottak a projektelemek pontos meghatározása és kidolgozása érdekében. (Emlékeztetők a tanulmányhoz mellékelve, 3. melléklet.) 2. Az igényfelmérés az akcióterületen élők közvetlen személyes megkeresésével történt, kérdezőbiztosok bevonásával. A kérdezőbiztosok 500 embert kerestek fel az akcióterületi krízis- és veszélyeztetett tömbökön belül, valamint ezeken kívül és közvetlen lakásonkénti kérdőíves adatfelvételt végeztek. Az akcióterület lakosságát egy a programra specifikált kérdőív segítségével interjúvolták meg, hogy a problémáik, igényeik, elvárásaik világosan megjelenhessenek a tervezési fázisban. (Kérdőív mellékelve, 2. melléklet.) A kérdőíves igényfelmérés az akcióterület határain belül zajlott, 2016. június 8. és június 25.-e között az időszak minden napján, változatos napszakokban. Helyszíntől függően, leginkább a kora reggeli (fél7-től nagyjából 10-11-ig), valamint a késő délutáni (du. 4-5 órától kezdődően) időszakok voltak a legsikeresebbek, a várakozásoknak megfelelően.

A kérdőívezés fix helyszínei:           

Wesselényi utcánál lévő őstermelői standok előtti terület, valamint a piac területe, Hubay Jenő tér, Rákos út frekventáltabb, nagyobb kereszteződései (mint az Illyés Gyula utca, és az ott lévő lakótelep), Karácsony Benő park (és az ott lévő játszótér), Tompa Mihály utcai játszótér, Rákos úti SZTK, Istvántelek vasútállomás, Frekventált buszmegállók, Dózsa György Gimnázium, ahol az iskolával egyeztetve került sor kérdőívezésre, Bocskai utcai Hubay Zeneiskola, Csokonai Művelődési Központ.

37


Nyilvánvalóan a reprezentativitás kérdése megkerülhetetlen aspektusa minden kérdőívezésnek, esetünkben a terület kor és nemi összetételén túl, az egyes csoportok napközbeni elérhetősége, helyszíneken jelenléte is mind-mind befolyásoló tényező volt (pl.: a játszótereken és parkokban többnyire fiatal vagy középkorú anyukák, reggel a piacnál pedig jellemzően idősebb lakosok voltak). A fix helyszínek mellett a kérdőívezés a krízis- és veszélyeztetett tömbök területén lakásról lakásra történő becsöngetéses módszerrel történt. A kérdőívezés eredményeként megállapítható, hogy megközelítőleg sikerült reprezentatív mintát lekérdezni az akcióterületen élők közül.

A feldolgozás módszertana A kérdőívek elektronikus bevitele a Google által is használt kérdőíves formulát követve történt Microsoft Office Excel 2007 programba. Innen a kereszttábla analízis bizonyos formai és formátumi előkészítés után SPSS programban valósult meg, aminek a kiértékelése és ábrázolása, hasonlóan az összes többi elemzéshez, ismételten Excelben, míg maga a szöveges értékelés, és diagramok beszúrása Microsoft Office Word 2007 programban került kidolgozásra.

2.2

A VÁLASZADÓK JELLEMZÉSE

A kérdőívek kitöltésében résztvevő 500 fő akcióterületi lakos adatainak ismeretében jól látszik, hogy a felmérés reprezentatív lett.

A válaszadók neme

A válaszadók életkora 36%

40%

Férfi

14%

11%

Nő

60%

20%

18%

0,1 % 0-12

13-18

19-30

31-50

51-65

26. ábra: A válaszadók neme

27. ábra: A válaszadók életkora

(Forrás: saját szerk.)


38

65+


A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége kevesebb, mint 8 osztály

0% 7% 16%

8 általános (4 polgári, stb.)

25%

szakmunkásképző, szakiskola

20%

befejezett gimnázium, szakközépiskola befejezett főiskola vagy felső fokú technikum

32%

befejezett egyetem

28. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége (Forrás: saját szerk.)

Jelenleg van munkaviszonya?

Az elmúlt öt évben volt munkaviszonya?

Igen

37%

Igen

31% 69%

60%

Nem 3%

Nem, álláskereső vagyok Nem, mert diák, nyugdíjas, háztartásbeli, stb.

29. ábra: A válaszadók munkaviszonyának helyzete az elmúlt öt évben

30. ábra: A válaszadók jelenlegi munkaviszonyának helyzete



39


2.3

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

31. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint mennyire szeretnek Rákospalotán élni (Forrás: saját szerk.)

Az első kérdésre, mely így szólt: „Szeret Ön Rákospalotán élni?” a válaszadók elsöprő többsége (94%) válaszolt igennel, és csupán 4% érezte úgy, hogy nem jó az adott helyen élni.

40


32. ábra: A válaszadók tíz leggyakoribb válasza, arra mit preferálnak a lakókörnyezetükben (Forrás: saját szerk.)

A második, „Mit szeret a környéken ahol lakik?” kifejtős kérdésre a tíz leggyakoribb válaszadás a következőképpen alakult.: A legnépszerűbb a „csendes, nyugodt” válaszok voltak, 226 esetben (45%) kerültek megjelölésre, míg a második a jó közlekedés (104 db – 21%), a harmadik pedig a hagyomány (családi kapcsolatok, mindig is itt élt, itt nőtt fel, stb.) válasz volt (81 db – 14%). Ezt követően a zöldövezetet, sok zöldfelület (74 db– 15%), közel (jól elérhető) a centrum, városközpont (70 db – 14%), valamint ehhez szorosan kapcsolható minden közel van (más városrészek, szolgáltatások, stb.), ami a 9. legnépszerűbb válasz volt (39 db – 8%). Számos esetben kiemelték, hogy ez amellett is érvényesül, hogy csendes, nyugodt helynek számít a lakókörnyezet, valamint összefüggésbe hozható válasz volt a családias, családbarát környezet (60 db – 12%), a parkok, játszóterek megléte (40 db – 8%) illetve a kertvárosi, külvárosi lakókörnyezet (33 db – 7%).

41


33. ábra: A válaszadók által nem preferált tíz leggyakoribb tényező lakókörnyezetükben (Forrás: saját szerk.)

A 3., „Mit NEM szeret a környéken ahol lakik?” kérdésre érkező válaszok közül magasan kiemelkedik a szemetelés problémája, erre nem kevesebb, mint 163 válaszadás érkezett, ami a megkérdezettek csaknem harmadát (32%) jelenti. Sokan ugyanakkor nem tudtak kiemelni konkrétumot (nem tudom – 89 db – 18%), míg zajos utak és főutak 69 esetben (14%) kerültek konkrétan megnevezésre. Sőt itt 20 esetben külön kiemelésre kerül maga a Rákos út, mint igen zajos útszakasz (az M3-as és más főutak már jóval kisebb mértékben voltak megnevezve). Szintén népszerű elem volt a gazos, ápolatlan közterületek, utcák megnevezése (66 db – 13%), valamint a romos épületek (48db – 10%) és a hajléktalan, csavargók jelenléte (28 – 6%). A konkrét problémával nem rendelkezők (5%), a csendháborítást (4%), a parkolási nehézségeket megnevezők (3%) után a 10. az „igénytelenség” (2%) megnevezés, némileg összefügg az első szemeteléssel, tovább erősítve ezen probléma súlyát.

42


34. ábra: A válaszadók által tapasztalt fizikai problémákra adott válaszok (Forrás: saját szerk.)

A 4. opcionális megjelöléseket tartalmazó kérdésre érkezett válaszok alapján a kijelölt lakókörnyezetbe a legsúlyosabb fizikai probléma a válaszadók szerint a romos állapotú lakóépületek 301 válasszal, 60%-kal, amelyet a gondozatlan, hiányos fasorok követnek 221 megnevezéssel (44%). Szintén sokan jelölték meg a balesetveszélyes járdákat (208 – 41%), és a zajos poros útvonalakat is a válaszadók harmada választotta ki (166 – 33%). A rossz állapotú utak a megkérdezettek negyede szerint problematikus, amelyet a pakolási nehézségek követnek 18%-kal, hasonlóan a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága opcióhoz (17%). Mindkét esetben meg kell jegyezni, hogy ezen válaszok nagy többsége a Rákos úton és környékén született, sőt számos esetben konkrétan megjelenik a Rákos út csapadékelvezetésének megoldatlansága és az ott jelentkező parkolási problémák és az így fellépő konfliktusok. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 14%-a jelölte meg a rendezetlen utcaképet, kevesebb, mint nyolcaduk a közparkok rossz állapotát, és legkevesebben a nehéz városba való bejutást nevezték, meg mint problémát (konkrétan 14-en), és csak 8 esetben merült fel valamilyen egyéb eshetőség (mint alacsony környezettudatosság, vagy a kerékpárutak hiánya). 43


35. ábra: A válaszadók lakókörnyezetükkel kapcsolatban változtatni kívánt tényezők (Forrás: saját szerk.)

A szorosan kapcsolódó, 5., „Mit változtatna lakókörnyezetében, hogy jobban érezze magát itt” nem meglepő módon szoros kapcsolatot mutat a problémásnak és negatívumként megítélt elemekkel. Legtöbben a szemetelés megszűntetését, csökkentését nevezték meg, mint legkívánatosabb változtatást a lakókörnyezetüket illetően (107-en – 21%), míg hasonlóan magas volt a közterületek fűnyírása/szebb ápoltabb közterületek és utcákra való igény (104 – 21%). Viszonylag sokan 64-en, 13% nem tudott konkrétumot megnevezni, de ugyanennyien mondták a romos épületek felújítását, míg 10% több parkot és zöldfelületet látna szívesen a környezetében. A parkolók építése is népszerű (5%) elem volt, hasonlóan a zajvédelem, a járdák felújítása és a jobb közbiztonság megvalósítása mellett, míg 4% nem is változtatna semmit a lakókörnyezetén.

44


36. ábra: A válaszadók által tapasztalt társadalmi problémákra adott válaszok (Forrás: saját szerk.)

Az eddigi válaszokhoz megfelelően a tapasztalt társadalmi problémák közül (6. kérdés) magasan kiemelkedik a szemetelés, rongálás, szinte 10ből 9-en (87%) tapasztalja ezt lakókörnyezetében. A hajléktalanok jelenlétéből adódó konfliktusok (sok esetben megjegyezve, hogy a csavargókat, lézengőket is ide sorolták sok esetben) már jócskán lemaradva, de azért meglepően magas értéket képvisel a maga 35%-os megnevezettségével (174 eset). A munkanélküliség (29%) az alacsony iskolai végzettséghez hasonló (24%) arányokkal következik, majd a rossz egészségügyi állapot és a rossz közbiztonság következik 90-90 megjelöléssel (18%). A rossz lakhatási körülmények (69 – 14%) és a szomszédok közötti konfliktusok már jóval szerényebb mértékben jelentek meg (11% és 8%), míg 6% került egyéb probléma megnevezése és csupán 5% jelölte meg a kábítószer használók jelenlétéből adódó konfliktusokat. Mindez azt mutatja, hogy egyes marginálisan jelentkező, de annál súlyosabb problémákat a lakosság nagy része nem érzékel.

45


37. ábra: A válaszadók biztonságérzetét javító tényezők (Forrás: saját szerk.)

A 7. „Mi javítani az Ön biztonságérzetét” kérdésre fej-fej mellett 77% és 75% voksolt a több biztonsági berendezésre és az aktívabb polgárőrség vagy rendőrség jelenlétére, míg 28% szerint kellene jobban egymásra figyelnie a szomszédoknak és szükség esetén segítséget nyújtaniuk. Az egyéb választ megadók (pl.: közterület felügyelet aktívabb jelenléte) száma marginális volt (1%).

46


38. ábra: A válaszadók értékelése a felsorolt tényezőkkel kapcsolatban (Forrás: saját szerk.)

A 8., megadott szempontok értékelése, a következő eredményt hozta. Ahogyan az némiképpen várható is volt a 3 opciós kérdés esetében, sokan a semleges, megfelelő kategóriát választottak minden egyes szempont esetében. Az utak, járdák állapotát így 73% ítélte meg megfelelőnek, ugyanakkor 21% rossznak (második legrosszabb értékelés) és csupán 6% kiválónak. A parkok, zöld sávok (utak menti bokrok, fát, stb.) állapotát hasonlóan 76% megfelelőnek minősítette, míg 14% rossznak és 11% kiválónak értékelte. A közbiztonság 74%-ban megfelelő, 15%ban rossz, és 11%-ban kiváló minősítést kapott. Az utcakép (az utcákon sétálva, milyennek látja a környéket) szempontot 79% értékelte megfelelőnek, 10,5% rossz és 10,5% kiváló mellett. A legmagasabb „megfelelő” értékelési arány az épületek állapota, megjelenése, gondozottsága szempontra érkezett, 85%-kal, míg 13% értékelte azt rossznak és csupán 1% nevezte azt kiválónak, ami ebben a szempontból a legkisebb érték. A legnagyobb rossz értékelés ellenben a Rákospalotán elérhető egészségügyi szolgáltatások minősége szempontra érkezett, hiszen a megkérdezettek több mint negyede (26%) ítélte meg azt rossznak, 66% megfelelő és 8% kiváló mellett. Végezetül pedig a legtöbb kiváló értékelés (18%) a Rákospalotán működő oktatási intézmények minősége opcióra érkezett, 72% megfelelő, és 6% rossz válaszadás mellett, 5% pedig ennél az egy opciónál nem tudta azt megítélni (kivétel nélkül az 51 éven felüli korosztályokból).

47


39. ábra: A válaszadók részvételi hajlandósága lakókörnyezeti szépészeti felújításban, közösségi akció keretén belül (Forrás: saját szerk.)

A megkérdezettek döntő többsége, csaknem kétharmada részt venne lakókörnyezetének szépészeti felújításában, közösségi akció keretében. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nemleges választ adók nagy számban voltak időskorúak, akik elmondták, hogy rossz egészségi állapot miatt nem tudnának részt venni, valamint voltak olyanok, akiknek több információra lenne szükséges, hogy állást tudjanak foglalni a kérdésben. Természetesen azonban meg kell említeni, hogy a legalacsonyabb százalékkal az idősebbek szavaztak igennel, akik több esetben is kiemelték, hogy egészségi állapotuk hátráltatná őket a közösségi akcióban való részvételben.

48


40. ábra: A válaszadók válaszadási aránya a 10-13. kérdésekre (Forrás: saját szerk.)

Az utolsó négy kifejtős kérdés némiképp csalódást okozott a válaszadásokat illetően. A megkérdezettek döntő többsége nem válaszolt, írt be választ, vagy „nem tudom”-mal felelt a kérdésre. A legtöbb kifejtős válasz egyébként a 10. „Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása?” kérdésre érkezett, 61% adott meg valamilyen választ a 11. „Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása?” kérdésre már csak 52%, míg 13. „Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők általános életminőségének javulása?”kérdésre kevesebb, mint a megkérdezettek fele válaszolt valamilyen módon. A legproblémásabb, legkisebb válaszadási hajlandóság pedig a 12. „Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők munkakeresése, elhelyezkedése?” kifejtős kérdésre érkezett, csupán 198 válasszal, ami a megkérdezettek 39% -át jelentette. Ugyanakkor, ha a beérkezett válaszokat nézzük a 10. kérdésnél kiemelkedik a sportolás, sportrendezvények, sportolásra nevelés, sportlétesítmények (kerékpárút, uszoda, focipálya, grund, stb.) részesedése, amely válasz döntően a fiatalabb és a középső korosztályokból érkeztek. Ezzel szemben a rövidebb várólista (kórház és SZTK esetében) opciót döntően az idősebb korosztály jelölte meg, szemben a legyen kórház a kerültben válasszal, ami korcsoporttól függetlenül jelent meg. Szintén megemlítendő még a több orvos, és a (több esetbe kiemelve, hogy ingyenes) szűrések, valamint számos esetben jelent meg az egészséges életmóddal kapcsolatos (legyen az étkezés, életvitel, stb.) programok, tájékoztatók esete, hasonlóan a prevenció (főként a káros szenvedélyek területén) megjelöléséhez. 49


41. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása (Forrás: saját szerk.)

A 10. kérdésnél a válaszadók nagy arányban a sportolást, sportrendezvényeket, sportolásra nevelést említették, mint a helyi lakosság egészségi állapotának javulását segítő programokat, szeretnék ha az SZTK-ban és a területileg illetékes ellátó helyeken rövidebb városlista lenne, a kerületben kórház létesülne és több orvos lenne. Sajnos utóbbiakra kevés ráhatásunk van, azonban ingyenes szűréseket, egészségügyi rendezvényeket, programokat és természetesen sport programokat nagy számban és változatosan igyekeztünk beépíteni a szoft programokba.

50


42. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása (Forrás: saját szerk.)

A 11. kérdésre kiegyenlített „mezőny” alakult ki a válaszok között, a programok, rendezvények, szakkörök, napközik, sportolási lehetőségek mind hasonló arányt képviselnek. Ki kell emelni, ugyanakkor, hogy amint az a lenti ábrán is látható, számos esetben neveztek meg külön program típusokat, mint egészséges életmódra nevelő programok, környezettudatosságra nevelő programok (itt számos esetben konkrétan megnevezve a szedd magad programot, vagy közös iskolatakarítást, virágültetést), valamint rendőrökkel, tűzoltókkal, orvosokkal együtt szervezett programokat. Mindezek közül azokat, amiket lehetséges, figyelembe vettük a szoft programok kidolgozása során.

51


43. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők munkakeresése, elhelyezkedése (Forrás: saját szerk.)

A már említett legkevésbé népszerű 12-es kérdésre legsűrűbb válaszként a munkahelyek teremtése érkezett, amelynek megoldása nem kifejezetten önkormányzati feladat, ugyanakkor a munkaadók és munkavállalók egymáshoz közelítésével, illetve egyéb, a szoft programon kívüli eszközökkel hozzájárulhatunk a kerületi cégek munkahely teremtéséhez. Ezt követi a válaszok között a tájékoztatás (munkalehetőségekről) és a szórólapozás, valamint a felnőttképzés. A tájékoztatást börzéken tervezzük megvalósítani, míg a felnőttképzés igényére több programelem is válaszol. Több esetben kiemelték, hogy a vállalkozásokat kéne segíteni, ösztönözni, amit adókedvezményekkel (itt kiemelték a helyi iparűzési adót), és más fajta támogatásokkal tudnák elképzelni a válaszadók.

52


44. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők általános éketminőségének javulása (Forrás: saját szerk.)

Az utolsó 13. kérdésre adott válaszok némiképp egybecsengnek a korábbi válaszokkal, hiszen itt a szebb, ápoltabb környezet (közterületek és utcák) végzett az első helyen, amit a több park, zöldövezet, játszótér iránti igény követett. Némiképp leszakadva a többi opció a szebb, virágosabb parkok és játszóterek voltak, a magasabb bérek és jövedelmek előtt, némiképp meglepetésre pedig sokan kerékpárutak és kerékpártárolók építését látnák szívesen a lakókörnyezetükben, ami javítani az itt élők életminőségét is. A szemetelés alacsony válaszadása magyarázható a listavezető szebb, ápoltabb környezet nagyfokú hasonlatosságával is, míg a munkahelyteremtés és a több sportolás és sportlétesítmény iránti igény is szerepet kapott a válaszok között. Végezetül pedig a romos épületek felújítását, valamint a jobb közbiztonságot képzelik el többen a válaszadók közül, ami szerintük az itt élők általános életminőségének javításában játszana fontos szerepet.

53


3. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KIJELÖLÉSE 3.1

CÉLOK ÁTFOGÓ CÉL

Az akcióterületen koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. SPECIFIKUS CÉLOK -

-

-

Csökkenjen a komfort nélküli, szubstandard lakások száma, javuljanak a lakhatási körülmények, ezzel az ott lakók életminősége javuljon Az önkormányzati bérleményekben élők lakáskörülményei javuljanak, az üresen álló önkormányzati lakások a felújítást követően a rászoruló réteg számára bérbe adhatók legyenek A vasúti közlekedés kihasználtságának növelése a belváros könnyebb elérhetősége érdekében Növekedjen az akcióterületen a rendezett zöldfelület nagysága, a lakókörnyezet és településkép minősége javuljon Javuljanak a biztonságos közlekedés infrastrukturális feltételei és a parkolási körülmények Legyenek olyan könnyen elérhető helyszínek az akcióterületen, melyek a terület közösségszervezési életében jelentős szerepet játszhatnak Érezhetően növekedjen az akcióterületen élők identitástudata, ismerjék meg, szeressék, gondozzák a környezetüket Csökkenjen az eltérő identitásból eredő feszültség az akcióterületen Növekedjen az akcióterületen élő hátrányos helyzetű lakosság munkaerő piaci integrációja a képzettségi szint emelésén, felzárkóztató, készségfejlesztő programokon keresztül Hatékony szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások alakuljanak ki Az akcióterületen élők egészségi állapota javuljon, egészségtudatosságuk növekedjen Csökkenjen az iskoláskorú gyermekek lemaradása a tanulmányaik során, emelkedjen az iskolázottság Növekedjen a közbiztonság az akcióterületen az ott lakók megelégedésére Csökkenjen a képzetlenek és a munkanélküliek aránya az aktív korúak között

54


3.2

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

Tevékenység neve

Lakófunkciós tevékenység

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszínei

Társasházak esetében: Palota Holding, mint közös képviselet 100%-os önkormányzati tulajdonú épületek esetében: XV. kerületi Önkormányzat 100% önkormányzati tulajdon:  Rädda B. u. 37.  Beller I. u. 117.  Pázmány P. u. 106/a.  Kinizsi u. 90.  Pázmány P. u. 18/b.  Kinizsi u. 42.  Szerencs u. 10  Pázmány P. u. 86. Társasházak:  Beller I. u. 87.  Pázmány P. u. 108.  Bethlen G. u. 103.  Kinizsi u. 102.  Pázmány P. u. 98.  Palánk u. 119. b.) A modern szociális bérlakások kialakítása, komfortosítása érdekében önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő szociális bérlakások korszerűsítésének keretében energiahatékonyság javítással egybekötve támogathatóak az alábbi tevékenységek: - homlokzati nyílászárók energiahatékonyság-javulást eredményező cseréje;

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

- tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése; - fűtési rendszerek felújítása, kialakítása a belső vezetékrendszerek (víz, csatorna, elektromos, gáz) kiépítése és/vagy cseréje; - komfortosítás; - belső falak bontása, áthelyezése, festése, burkolása; - burkolatok cseréje; - beépíthető fürdőszobai szaniterek, konyhai mosogató és szerelvények beszerzése; - bútorzat beszerzése az alábbi funkciók biztosításához: alvás, tárolás, tanulás, étkezés, valamint műszaki cikkek esetében élelmiszerek főzésére, sütésére, hűtésére és ruhatisztításra alkalmas berendezés. - melléképületek felújítása, amennyiben a lakófunkcióhoz kapcsolódó hasznosítása bemutatott; - telken belüli hiányzó közművek kiépítése; - kártyás közüzemi mérőórák felszerelése, amennyiben azok az önkormányzat (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonába kerülnek. c.) Önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő lakóépületek, lakások és melléképületeik megszüntetése: - bontás (a lakófunkció teljes megszüntetése); - összenyitás (a lakófunkcióra használt lakóegységek számszerű csökkentése).

55


Tevékenység szakmai leírása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez

Tevékenység megvalósításának költsége (Ft) bruttó

Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység célja, hogy csökkenjen a komfort nélküli, szubstandard lakások száma, az önkormányzati bérleményekben élők lakáskörülményei javuljanak. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, egy 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. A felújítandó lakások legnagyobb része a krízistömbökben helyezkedik el, összesen 63 db lakás, ebből 8 lakás az, ami elbontásra kerül. A veszélyeztetett tömbökben összesen 22 lakást érint a felújítás. Legnagyobb arányú lakásfelújítás a K6-os tömbben valósul meg, összesen 23 db lakás és egy helységet bevonva. A K6 tömb a statisztikai elemzések során a legmagasabb értékeket mutatja a túlzsúfolt lakások, az egyszobás lakások és a lakónépesség számát illetően. A társasházak, vagyis, ahol nem 100%-os az önkormányzati tulajdon konzorciumi partnerként vesznek részt a fejlesztésekben. A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok lakhatási támogatását fogja szolgálni. Itt kapcsolódik a lakófunkciós tevékenység a szoft programokhoz. A tevékenység során a beruházásokat meg kell, előzze a műszaki tervek elkészítése, valamint a közbeszereztetések lefolytatása, illetve egyes esetekben meg kell oldani a bérlők ideiglenes átköltöztetését másik ingatlanba a felújítási munkálatok idejére. A felújítandó épületek kiválasztásának alapja és indoka, hogy: krízis, vagy veszélyeztetett tömbben helyezkednek el, az önkormányzati tulajdon magasabb, mint 50%, a felmért műszaki állapotok maximálisan indokolják az azonnali beavatkozást A tevékenységgel csökken a komfort nélküli, szubstandard lakások száma Az igény egyrészről az önkormányzat részéről érkezik, mert ezek az ingatlanok vannak a legrosszabb állapotban valamennyi felmért ingatlan közül. Másrészt az igényt a lakók, bérlők maguk is kifejezték az igényfelmérés fázisában, amikor a kérdezőbiztosok személyesen felkeresték őket.

2. negyedév (engedélyes és kiviteli tervek készítőinek közbeszereztetése, majd tervezés, kivitelező közbeszereztetése, kivitelezés, műszaki ellenőrzés) 10. negyedév  A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok lakhatási támogatását fogja szolgálni. Itt kapcsolódik a lakófunkciós tevékenység a szoft programokhoz.  TÉR-KÖZ pályázat a Rákos út és környezetének megújítására  A PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. reintegrációs programja, mellyel álláskereső megváltozott munkaképességű személyek betanítását, munkaszocializálását segítik elő. Kapcsolódik a hajléktalanságból kivezető szoft tevékenységhez.  XV. kerület Szociális Városrehabilitáció Programja I.-II.-III. ütem  Kerületi Társasházi Pályázati Rendszer  Kerületi családi házak felújítási pályázatai  Ablakcsere pályázat az M3 mentén  Kerületi Értékvédelmi Pályázatok 573.468.500 Ft

becsült

11. táblázat: Lakófunkció tevékenység bemutatása

56


45. ábra: Lakahtási körülmények, kollázs (Forrás: saját szerk.)

57


Tömb

K3 K4 K6 K8 K3 K6 K6 K6 K8 K7 V2 V11 V12 V12

Cím

Tulajdonviszony

Tulajdoni arányok

összes lakás alapterület 2 (m )

Költség összesen (millió Ft)

Tervezett beavatkozás

Rädda B. u. 37. Beller I. u. 117. Pázmány P. u. 106/a. Kinizsi u. 90. Beller I. u. 87. Pázmány P. u. 108. Bethlen G. u. 103. Pázmány P. u. 98. Kinizsi u. 102. Palánk u. 119. Pázmány P. u. 18/b. Kinizsi u. 42. Szerencs u. 10 Pázmány P. u. 86.

Önkormányzati

100 %-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás

235

44,02

Önkormányzati


részleges bontás, felújítás teljes bontás

Önkormányzati

100%-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás

168

31,47

Önkormányzati


308

62,69

Társasház

11 lakásból 8 önkormányzati

196

50, 2

Társasház


256

57,94

Társasház


193

39,9

Homlokzat és 8 lakás felújítása Felújítás lakásösszevonással Felújítás

Társasház

4 lakásból 2 önkormányzati / 1 önkormányzati helyiség 5 lakásból 3 önkormányzati

184

38,83

Felújítás

106

26,1 9,99

Homlokzat és lakásfelújítás Homlokzat felújítás

173

32,4

Felújítás

235

44

Felújítás

Önkormányzati

100%-os önkormányzati tulajdon, 4 lakásból 4 önkormányzati / 3 helyiségből 3 önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 3 lakás

130

24,35

Felújítás

Önkormányzati

100%-os Önkormányzati tulajdon, 9 lakás

411

76,98

Felújítás

Társasház Társasház Önkormányzati Önkormányzati

6 lakásból 3 önkormányzati / 1 helyiségből 1 önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás

24,97

12. táblázat: Az akcióterületen található tömbök főbb jellemzői

58

Felújítás lakásösszevonással Felújítás.


Tevékenység neve

Istvántelek P+R parkoló kialakítása

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszíne

XV. kerületi Önkormányzat Istvántelek vasútállomás


f) Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések, amennyiben a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit segítik elő: - járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas műtárgyak felújítása, kialakítása; - biztonságos közlekedést segítő rendszerek tervezése, telepítése g) Barnamezős területek közösségi célú rehabilitációja: közterületek kialakítása végleges és átmeneti hasznosítás céljából egyaránt,




Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása, valamint egy fedett kerékpártároló is megvalósul. A terület jelenleg a MÁV tulajdonában áll, ezért sikeres pályázat esetén a tevékenység a kisajátítási eljárással kezdődik. Az akcióterületről a belváros elérhetősége bonyolult, nehézkes, 45-60 perc. Ugyanakkor az akcióterület határában közlekedő vonat közvetlen kapcsolatot biztosíthat a lakók számára a Nyugati pályaudvarhoz, így a belvároshoz. Ha a helyiek igénybe tudnák venni a vonatközlekedést, akkor a Nyugati pályaudvar az akcióterületről 15-20 perc alatt elérhetővé válna számukra. Jelenleg kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, mert a megálló nehezen megközelíthető, parkolásra pedig elenyésző a lehetőség. Az igényfelmérésből is kiderül, illetve mindenki tapasztalhatja, aki az akcióterületen jár, hogy a parkolás nagyon nehézkes. A P+R parkoló kialakítása a parkolási gondokon is segítene túl azon, hogy a vasút elérhetőségét, azaz a belváros megközelítését is nagyban segítené. 2. negyedév (terület kisajátítás) 7. negyedév A MÁV tervezi az Isvántelki állomásnál egy akadálymentesített aluljáró építését, mely az állomás akcióterületről történő megközelítését még könnyebbé tenné.

Tevékenység megvalósításának becsült költsége (Ft) bruttó

63.500.000 Ft

13. táblázat: Istvánteleki P+R parkoló kialakításának bemutatása

59


Tevékenység neve

Karácsony Benő park rendezése


XV. kerületi Önkormányzat Karácsony Benő Park


D) Egyéb kapcsolódó tevékenységek d) Közterek, parkok, játszóterek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése, kapcsolódó eszközbeszerzés.





A parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad. A park területén egy korábbi fejlesztés keretében már kialakításra került a játszótér és a gördeszka-park. A terület másik fele azonban rendezetlen, ami rontja a frekventált helyszín megítélését. A park mellett épül a Deák utcai orvosi rendelő, aminek a közvetlen környezetét szintén a park jelenti. Mind a környéken lakók, mind az ide látogatók, valamint az önkormányzat igénye is az, hogy a tér rendeződjön és az elkészült koncepció tervnek megfelelően nyerje el végső, rendezett arculatát, nyújtson rekreációs lehetőséget az akcióterületen. Az igényfelmérésből kiderül, hogy a lakók az általános életminőség javulásának egyik legfontosabb elemének tartják az ápolt, rendezett környezetet, a parkok, zöldfelületek jelenlétét. 5. negyedév 5. negyedév  A park szomszédságában épül a Deák utcai orvosi rendelő. A park területének rendezése az orvosi rendelő forgalmas környékének rendezettségéhez is hozzájárul.  A kerület indul a Térköz pályázaton, melyben az akcióterületet érintően a Rákos út négy kereszteződésének helyszínén tervezik kisebb terek kialakítását.  Miénk a Tér! Pályázatok  Kerületi Életfa Program 44.450.000 Ft

14. táblázat: Karácsony Benő park rendezésének bemutatása

60


46. ábra: Karácsony Benő Park tervezett állapota

61


Tevékenység neve

Út, járda, zöldsáv felújítások


XV. kerületi Önkormányzat


Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon f) Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések, amennyiben a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit segítik elő: - járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas műtárgyak felújítása, kialakítása; -

- gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; - akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása; Tevékenység szakmai leírása




A Bethlen Gábor utcai szakaszon járdafelújítás és zöldterület felújítás szükséges a krízistömb felöli oldalon, míg a Bocskai utcai szakaszon a járda és a zöldterület mellett az útburkolat felújítása is meg kell, hogy történjen teljes szélességben, az 2 utca mindkét oldalán. A járdafelújítás összesített felülete: 2650 m , a megújítandó 2 2 zöldfelület teljes nagysága: 4400 m , az útburkolat pedig 3000 m -en újulna meg. A felújítások során az utak forgalomcsillapítottak lesznek és fasorok kialakítása is megtörténik, a felmért igényeknek megfelelően. Az akcióterületen számos járda, zöldfelület és útszakasz felújításra szorul. A Fővárosi Vízművek Zrt. -től kapott tájékoztatás alapján az üzemeltetésében lévő vezetékek közül középtávon, vagyis 5 éven belül fel kell, hogy újítson az akcióterületen számos vízvezeték szakaszt (8. ábra). Ezek pontos elhelyezkedését figyelembe véve, illetve felmérve a többi út, járda és zöldfelület állapotát, a tevékenységben megjelölt két, összességében 587 fm hosszú szakasz felújítása indokolt. Az akcióterületi lakosok igényének felmérése is mutatja, hogy problémaként élik meg a járdák balesetveszélyes állapotát, illetve a zajos, poros utakat. A felújított útszakaszok a por és a zaj szennyezés csökkentése érdekében forgalomcsillapítottak lesznek és mellettük fasorok kialakítása is megvalósul. 6. negyedév 8. negyedév Az önkormányzati út és járda pályázat is az akcióterületre koncentrál, hogy a közeljövőben minél több járda és útszakasz tudjon megújulni. Tervek között szerepel az autópálya melletti zajvédőfal építése, amely az akcióterületre jutó zajhatást is mérsékelné. Tempo 30 övezetek kialakítása a kerületben 137.953.820 Ft

15. táblázat: Út, járda, zöldsáv felújítás bemutatása

62


Tevékenység neve

Közösségi funkciók kialakítása

Tevékenység megnevezése Tevékenység helyszínei

XV. kerületi Önkormányzat

gazdájának tervezett


2

Arany János utca 26. (113 m ) 2 Rädda Barnen utca 37. (63 m ) 2 Dugonics utca 10. (80m ) 3.1.2 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek A) Közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkózása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében: b) Kifejezetten a célcsoport számára rendelkezésre álló, közösségi célra hasznosítható épület, társasházi albetét, nyitott terület kialakítása, felújítása, bővítése, átalakítása;




Az akcióterületen két nagyobb közönséget befogadni képes közösségi tér már létezik, (Csokonai Művelődési Ház és Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola) ezek azonban ritkán szabadok, a szoft programok megvalósításához kisebb közösségek befogadására alkalmas helységekre rendszeresen szükség van. A városrehabilitációs program keretében a kijelölt akcióterületen belül három helyszínen valósul meg közösségi funkció kialakítása. Mindhárom ingatlan önkormányzati tulajdonú, jelenleg kihasználatlan és erősen felújításra szorul. Ezek az ingatlanok korábban üzletekként, főleg élelmiszerüzletként működtek, de mára már kihasználatlanok és kiadásuk is lehetetlen. A választás éppen ezért esett ezekre az ingatlanokra, mert új funkciójukban a közösséget szolgálhatnák a jelenlegi kihasználatlan, romos, utcaképet csúfító állapotukkal szemben. A végeredmény három olyan ingatlan lesz, melyeket az akcióterületen élők használhatnak majd és a program ESZA típusú tevékenységei jelentős részének is ezek az épületek adnak 2 majd helyszínt. A három ingatlan összesen 266 m közösségi teret jelent. A három felújított közösségi épület jelentős előrelépést jelent majd az akcióterület életében, mert a lakókhoz közel hozza a civil élet mindennapos programjait, helyet biztosítva összejöveteleknek, programoknak, kluboknak, oktatásoknak. Az új közösségi épületek kiegészítik a kerület nagy művelődési központjának (Csokonai Művelődési Ház) tevékenységeit. A közösségi funkciók kialakítását a tervezés és közbeszereztetés után azonnal meg kell kezdeni, hiszen számos szoft programnak biztosítanak helyszínt. A szoft programok tervezése során így is figyelni kell arra, hogy az első negyedévben olyan tevékenységek induljanak, melyek nem igénylik a 3 közösségi funkció meglétét. A közösségi funkciók létrehozása alapvetően szükséges az ESZA típusú, szoft programok megvalósíthatósága szempontjából, a tevékenységek meghatározó része ezekben valósul meg, hosszabb távon pedig a kerület és az akcióterület közösségi és kulturális és sport életét gazdagítják. Az igényfelmérés során egyértelművé vált, hogy az akcióterületen élőket zavarják a romos állapotú, utcaképet csúfító épületek, melyek a közbiztonság csökkenésében is szerepet játszanak, például illegális lakásfoglalók által, de közegészségügyi szempontból is ártalmasak. Ezen épületek új funkcióban történő „életre keltése” lakossági és önkormányzati igény is egyben. 3. negyedév 7. negyedév A tevékenység az alábbi szoft programcsomagokhoz kapcsolódik, mint lehetséges helyszínek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési program Kisebbségek integrációját segítő program Munkaerő piaci beilleszkedést segítő program Képzési program Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése program Egészségügyi program

63

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY 7. 8. 9.

Tevékenység megvalósításának költsége (Ft) Bruttó

Gyerekek iskolai felzárkózását segítő program Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő program Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre 50.619.660 Ft

becsült

16. táblázat: Közösségi funkció kialakításának bemutatása

2

Arany János utca 26. (113 m )

2

Dugonics utca 10. (80m )

2

Rädda Barnen utca 37. (63 m )

64


47. ábra: Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések

65


Tevékenység neve

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése (12 db+ központ és hálózat bővítés)


XV. kerületi Önkormányzat A térfigyelő kamerák elhelyezése az akcióterület 12 csomópontjában történik. Önállóan nem támogatható tevékenység B) Közbiztonsági funkció, a közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek:

Illeszkedés a felhívásban támogatható tevékenységekhez

meghatározott

b) Közterületeken biztonságtechnikai, térfigyelő rendszer fejlesztése, telepítése. Tevékenység szakmai leírása

Tevékenység indokoltsága

iránti

igény

bemutatása,



Térfigyelő kamerák kihelyezése történik az akcióterület 12 releváns csomópontjában a krízis és veszélyeztetett tömbök közvetlen közelében. Az intézkedés keretében a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja. A közbiztonság javítása érdekében ez a tevékenység kapcsolódik a Közbiztonság javítása programcsomag szoft tevékenységeihez. A kijelölt akcióterület a közbiztonság szempontjából a kerület egyik beavatkozásra érett területe. Az igényfelmérés eredményeiből is kiderül, hogy a lakók fontosnak tartják olyan intézkedések meghozatalát, ami a biztonságérzetük fokozásához járul hozzá. A kérdőív közbiztonságot firtató kérdéseire adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az utcákon elhelyezett biztonsági berendezések, térfigyelő kamerák már a jelenlétükkel is hozzájárulnának a helyiek biztonságérzetének növeléséhez. 500 megkérdezett akcióterületi lakosból 400 igényelné a közterületek kamerákkal történő megfigyelését. Ugyanennyien fontosnak tartják a polgárőrség és rendőrség aktivitásának növelését is s környéken. 5. negyedév 6. negyedév A közbiztonság javítása érdekében ez a tevékenység kapcsolódik a Közbiztonság javítása programcsomag szoft tevékenységeihez. Eddig már 4 ütemben volt térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, kiépítése a kerületben – köztük szociális városrehabilitáció keretében, valamint saját forrásból is megvalósult egy ütem. Ez a fejlesztés ebbe a sorba szervesen illeszkedik. 58.115.000 Ft

17. táblázat: Térfigyelő kamerarendszer kiépítésének bemutatása

66


48. ábra: Az akcióterület térfigyelő kamerarendszerének elemei

67


3.3

A TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE

negyedévek tevékenységek Támogatási szerződés megkötése Projektelőkészítés - Megvaltan elkészítése max. 4. né Szoft programok előkészítése Tervezések közbeszereztetése Műszaki tervek elkészítése, engedélyeztetések max. 4. né Beruházási elemek közbeszereztetése max. 6. né Lakófunkciós tevékenység megvalósítása Út, járda, zöldsáv felújítások Karácsony Benő Park felújítása Közösségi funkciók megvalósítása Isvántelki P+R parkolóhoz terület kisajátítás Isvántelki P+R parkoló kialakítása Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Szoft tevékenységek megvalósítása Program zárása

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

X

X

18. táblázat: GANTT diagram

68


3.4

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ

A XV. kerület szociális városrehabilitáció programjában meghatározott tevékenységek alapja a kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiája, a stratégiának részét képező Antiszegregációs Terv, illetve a kerület Helyi Esélyegyenlőségi Programja. A kiindulási anyagok biztosítják, hogy valamennyi meghatározott tevékenység szervesen illeszkedjen a felettes programokba, mint keretbe. A kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiáját 2016 májusában fogadta el a kerület képviselőtestülete. Az ITS a Szociális Városrehabilitáció Programban szereplő akcióterületre 14 intézkedést határoz meg. Ezek közül 8 intézkedés megvalósítására határoz meg tevékenységeket a Szociális Városrehabilitáció Program. Az Antiszegregációs Terv az Integrált Településfejlesztési Stratégia része. Ennek valamennyi intézkedéséhez közvetlenül, vagy horizontális módon kapcsolódnak a Szociális Városrehabilitáció Programban meghatározott tevékenységek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célrendszeréhez szintén valamennyi tevékenységet hozzá tudjuk rendelni. A fejezetben alább található táblák összefoglaló módon mutatják be a tervi illeszkedéseket.

3.4.1 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Integrált Településfejlesztési Stratégiához A XV. kerületi ITS-ben meghatározott intézkedések sorszáma

A XV. kerületi ITS-ben az intézkedések elnevezése

A Szociális Városrehabilitációs Program tevékenységeinek illeszkedése

AT1.1

Szociális bérlakások korszerűsítése

Lakófunkciós tevékenység: Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. Helyszínek: Rädda B. u. 37. Beller I. u. 117. Pázmány P. u. 106/a. Kinizsi u. 90. Beller I. u. 87. Pázmány P. u. 108. Bethlen G. u. 103. Kinizsi u. 102. Pázmány P. u. 98. Palánk u. 119. Pázmány P. u. 18/b. Kinizsi u. 42. Szerencs u. 10 Pázmány P. u. 86.

69

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY AT1.2

Lakóépületek korszerűsítése

A jelenlegi Városrehabilitációs Program keretében nem releváns

AT1.3

Közbiztonság javítása

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: A közbiztonság javítása intézkedés megvalósítása beruházási- és szoft tevékenységekkel együttesen történik. A Program keretében az akcióterület 12 kritikus csomópontjára lesz térfigyelő kamerarendszer kiépítve, valamint a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja. Ezzel párhuzamosan futó szoft tevékenységek: -

AT1.4

Közterület-rehabilitáció

Polgárőrség akciói Szomszédok egymásért mozgalom Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése

Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad. A kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájában az intézkedések között külön is nevesítésre került a park felújítása, ezért ez majd a táblázat végén is szerepel.

AT1.5

Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések (Járdák, kerékpáros sávok felújítása, gyalogos zónák, forgalomcsillapított utcák kialakítása, önkormányzati közúthálózat felújítása.)

Út, járda, zöldsáv felújítások: Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon A Bethlen Gábor utcai szakaszon járdafelújítás és zöldterület felújítás szükséges a krízistömb felöli oldalon, míg a Bocskai utcai szakaszon a járda és a zöldterület mellett az útburkolat felújítása is meg kell, hogy történjen teljes szélességben, az utca mindkét oldalán. A 2 járdafelújítás összesített felülete: 2650 m , a megújítandó 2 zöldfelület teljes nagysága: 4400 m , az útburkolat pedig 2 3000 m -en újulna meg.

Istvánteleki P+R parkoló kialakítása: Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása is megvalósul.

70

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A tervezett akcióterületi szoft programcsomagok: 10. A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési program 11. Kisebbségek integrációját segítő program 12. Munkaerő piaci beilleszkedést segítő program 13. Képzési program 14. Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése program 15. Egészségügyi program 16. Gyerekek iskolai felzárkózását segítő program 17. Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő program 18. Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre

AT1.6

Szoft típusú tevékenységek

AT1.7

Illegális hulladéklerakók felszámolása

A tervezett szoft programokon belül „A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési program” egyik tevékenysége lesz az illegális hulladéklerakók részleges vagy teljes felszámolása közösségi program keretében.

AT1.8

Önkormányzati tulajdonú középületek energetikai korszerűsítése


AT1.9

Alulhasznosított, önkormányzati tulajdonban lévő épületek szociális célú hasznosítása

Közösségi funkciók kialakítása: A városrehabilitációs program keretében a kijelölt akcióterületen belül három helyszínen valósul meg közösségi funkció kialakítása. Mindhárom ingatlan önkormányzati tulajdonú, jelenleg kihasználatlan és erősen felújításra szorul. A végeredmény három olyan ingatlan lesz, melyeket az akcióterületen élők használhatnak majd és a program ESZA típusú tevékenységeinek jelentős részének is ezek az épületek adnak majd helyszínt. Arany János utca 26. Rädda Barnen utca 37. Dugonics utca 10.

AT1.10

A vasút – Szerencs u. – Pázmány Péter u. – Wysocki u. közti terület fejlesztése

A Városrehabilitációs Program keretében ezen a helyszínen valósulna meg az Istvánteleki P+R parkoló kialakítása.

AT1.11

Rákospalota-Újpest vasútállomás és a volt Novák Piac területének rendezése, környezetének fejlesztése


AT1.12

A Csokonai Kulturális és Sportközpont és a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola összekötése


AT1.13

A volt Bőrgyár területének fejlesztése


AT1.14

Karácsony Benő park fejlesztése

Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult betonszínpad.

19. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a XV. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájához

71


3.4.2 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez A XV. kerület Antiszegregációs Program intézkedései

„Épített környezet fizikai megújítása: 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakások korszerűsítése. (Ilyen lakóingatlan található pl. a Pázmány P. utca 106/A. sz. alatt.) Az önkormányzati tulajdonú leromlott épületek felújításával, korszerűsítésével javítható az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok lakáshelyzete és életminősége. A vegyes tulajdonú (önkormányzati és magán tulajdon is van benne) ingatlanok esetén a tulajdonos társakkal a partnerség kialakítása, aktív kommunikáció, közös finanszírozási konstrukció kidolgozása szükséges az ingatlanok korszerűsítése, felújítása érdekében.”

„Megfelelő mennyiségű és minőségű közösségi tér létrehozása: az akcióterületen hiányzó közösségi terek pótlása, a meglévő területek fejlesztése és újrahasznosítása, helyi kisközösségeket szolgáló fenntartói szemlélet kialakítása, közterek fenntarthatóvá és biztonságosabbá tétele, zöldterületek minőségének és mennyiségének javítása. A zártsorú – hézagosan zártsorú beépítés következtében a parkolási problémák, a forgalmi rend újragondolása az üres, hasznosításra váró ingatlanok tekintetében vonzóvá teszi a lakóterületet, így elősegíthető több szempontból (szegregációs, népességösszetétel, épített környezet) a fejlődés, javulás megindulása.” „Közlekedési fejlesztések: A közterületi rehabilitáció szerves részét képezi a közlekedésbiztonsági fejlesztések megvalósítása. Az ilyen jellegű beavatkozásokban szükséges figyelembe venni a multifunkcionális fejlesztések relevanciáját, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az intermodális közlekedésfejlesztésekhez (pl. XV. kerületben Istvántelki vasútállomás rendezése). Hasonló szempontok miatt elsődleges szempont annak figyelembe vétele, hogy az akcióterület egyik határszakaszát alkotó Rákos út fejlesztésében annak mindkét oldalát be kell vonni a lehetséges beavatkozások körébe. Például: a Rákos út mindkét oldalán „üzletutca” funkció valósítható meg, illetve a bejövő útcsatlakozások és a háromszög alakú tömbök sajátos térformákat alakítottak, amelyeket egyedi közterületrendezéssel lehetne kezelni. A Rákos út komplex gondolkodást igényel, a vállalkozók bevonásával fejleszthető.”

A Szociális Városrehabilitációs tevékenységeinek illeszkedése

Program

Lakófunkciós tevékenység: Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. Helyszínek: Rädda B. u. 37. Beller I. u. 117. Pázmány P. u. 106/a. Kinizsi u. 90. Beller I. u. 87. Pázmány P. u. 108. Bethlen G. u. 103. Kinizsi u. 102. Pázmány P. u. 98. Palánk u. 119. Pázmány P. u. 18/b. Kinizsi u. 42. Szerencs u. 10 Pázmány P. u. 86. Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad.

Istvánteleki P+R parkoló kialakítása: Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása is megvalósul. Út, járda, zöldsáv felújítások: Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon

72

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY „Hátrányok leküzdését célzó szociális szolgáltatások tartalom- és hálózatfejlesztése: a gyermekek és fiatalok veszélyeztetettsége miatt fontos a meglévő gyermekjóléti szolgáltatások kiterjesztése, a különböző ellátások és szolgáltatások közti szinergiák erősítése, valamint célzott programok kidolgozása.”

„Formális és nem formális oktatási programok kidolgozása: cél a hátrányos helyzetű, illetve tanulási problémákkal küzdő gyermekek továbbtanulási esélyeit célzott oktatási programok bevezetése a bölcsődétől kezdve az óvodán át az általános iskoláig (pl. képességfejlesztés, nemzetiségi nyelv és kultúra oktatása). Szintén fontos a köznevelésiközoktatási intézmények számára a más közszolgáltatást nyújtó intézményekkel való együttműködés, a partnerkapcsolatok fenntartása, a helyi családok bevonása, illetve a folyamatos családlátogatások megszervezése. A hátrányos helyzetű tanulók oktatási-nevelési integrációját segítheti a Tanoda, amely tanórán kívüli délutáni foglalkozások keretében nyújt lehetőséget a korrepetáláshoz, tanulószoba jellegű egyéni és közösségi tanuláshoz stb. A tanoda fenntartása, működtetése intézményközi és szervezetközi együttműködésben is

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése program (szoft): A programba tartozó tevékenységek a „családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése”, a „családszervezési és életvezetési tanácsadások”, az „adósságkezelési szolgáltatás” és a „jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek. A programban tervezett tevékenységek:  Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, mentorálással.  Babaruha börze, használt cikk piac szervezése a szociális segítségnyújtás szellemében valósul meg.  Családsegítés testközelből, családlátogatás tevékenység közvetlen kapcsolatot, egyfajta mentorálást jelent a családon belüli problémák kezeléséhez.  Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak: ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön az értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel.  Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez: ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre.  Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek önállóan és más programokhoz kapcsoltan a fiatal nemzedékek számára lesznek megtartva, egyfajta hiánypótlásként.  Adósságkezelési szolgáltatás keretében a rászorult családok és magán emberek kapnak gyakorlati tanácsokat és közvetlen segítségnyújtást a maguk előtt görgetett adósságuk hatékony kezeléséhez.  A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése tevékenység az akcióterületen jogszerűtlenül lakók helyzetét rendezi és tereli jogszerű mederbe.  Charity shop és ability café kialakítása az új közösségi funkciókban. Gyerekek iskolai felzárkózását segítő program (szoft): A program célja, hogy az akcióterületen belül élő iskolás korú gyermekeknek az iskolai tanterven kívüli oktatási felzárkóztató lehetőségeket biztosítson, korrepetálások, fejlesztő tanoda programok keretében. A felzárkóztató program tevékenységei csökkenthetik a iskolai lemaradást, segítheti a továbbtanulási esélyeket, ezen keresztül idővel növeli az akcióterületen élők iskolázottsági arányát. A programok lényeges eleme, hogy egyénre szabottan megtanítsa tanulni a fiatalokat. A programba tartozó tevékenységek a „gyerekek iskolai felzárkózását segítő programok” felhívás szerinti tevékenységbe illeszkednek. A programban tervezett tevékenységek:  iskolai tanterven kívüli korrepetálások  fejlesztő és tanoda programok

73

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY megvalósítható, például a kerületi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Ilyen jellegű hasznosításra is alkalmas a kerületben a Népfelkelő u. 96. sz. alatti önkormányzati tulajdonban lévő épület, amelyet komplex fejlesztésekkel közösségi célokra alkalmassá lehet tenni.” „Szegregáció csökkentése az általános iskolában: a Czabán Általános Iskola infrastrukturális és tananyag fejlesztése a szociokulturális hátrányokat csökkentő felzárkóztató programok indítása érdekében, a meglévő infrastruktúrák (sportpályák), kompetenciák (kooperatív oktatási módszerek) és partnerkapcsolatok (Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola) továbbfejlesztésével az általános iskola művészeti képzésre és sporttevékenységekre irányuló lehetőségei erősíthetők. Ennek feltétele a diák- és tömegsporthoz köthető hiányzó alapinfrastruktúra kiépítése és a meglévő kapacitások bővítése.”

Ennek egyes elemei a tervezett szoft programok között horizontálisan megtalálhatóak.

„Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-piaci helyzet javítása: az esélyjavítás hatékonyságának növelése érdekében ajánlott a kerületben kiépített és jól működő szolgáltatások hálózatfejlesztése, például álláskereső klubok működtetése, tréningek szervezése, tanácsadás és mentorálás, állásközvetítés, szakképesítést nyújtó képzések szervezése, önsegítő csoportok létrehozása.”

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő program (szoft): A program keretében olyan tevékenységek megvalósítása a feladat, melyek a munkanélküliek és tartós munkanélküliek számára ad fogódzókat a munka világába történő sikeres visszatéréshez. Az ide tartozó tevékenységek „a munkaerő piaci beilleszkedést segítő tevékenységek” felhívás szerinti tevékenységbe tartoznak. A programban tervezett tevékenységek:  Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi.  Álláskereső tréningek során a munkát kereső személyek készség szintű felkészítést kapnak mindazon tevékenységekre, melyek a sikeres állásszerzéshez szükségesek. Pl. önéletrajzírás, állásinterjúra való felkészülés, viselkedés, öltözködés, stb.  Állásbörzés és képzési börzék szervezése.  A „Kívül belül megújulás program” során állásinterjúkra készítik fel a jelentkezőket készség szinten és esztétikai megjelenés szintjén is.

„Egészségfejlesztési programok működtetése: többszereplős modellek (egészségügyi és szociális ellátók, civil szervezetek) bevezetése, egészségmegőrzésre és betegségmegelőzésre épülő egészségügyi alapellátás erősítése, kerületi szűrőprogramok bővítése és területi kiterjesztése.”

Egészségügyi program (szoft): Az egészségügyi programba tartozó tevékenységek célja, hogy felmérje az akcióterületen élők egészségi helyzetét szűrőprogramok során, valamint, hogy egészségmegőrzéssel kapcsolatos aktív tevékenységeket valósítson meg. Az ide tartozó tevékenységek a „egészségügyi programok” és az „hozzáférés biztosítása preventív jellegű szolgáltatásokhoz” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek. A programban tervezett tevékenységek:  A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek tevékenység keretében szűrőprogramok, orvosi előadások, szakorvosi vizsgálatok, beszélgetések, szaktanácsadás a szakrendelőben, szemléletformálás valósulnak meg.  A tematikus egészségnapok gyerekeknek a fenti

74


„Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működtetése: közszolgáltatást nyújtó állami és önkormányzati intézmények, lakossági önszerveződések és civil szervezetek közötti széleskörű együttműködés rendszerszerű kialakítása, tevékenységeik összehangolása, valamint az intézményi, szervezeti infrastruktúra és a kapacitáshiányos funkciók fejlesztése. Különösen fontos az ifjúsági szociális munkával kapcsolatos tevékenységek előtérbe helyezése (pl. reintegrációs programok), valamint a családsegítők bekapcsolása krízishelyzetek kezelésébe (pl. adósságkezelés, menedzselés). „

„Közbiztonság javítása: a közbiztonság javítását célzó intézkedéseknek összhangban kell lenniük az infrastrukturális beruházásokkal (pl. térfigyelő kamerák kiépítése), a függőségeket célzó prevenció eredményes megvalósításával, illetve a különféle bűnmegelőzési eszközök alkalmazásával (pl. utcai szociális munka).”

tevékenység gyerekeknek szóló változata, melyek kiegészülnek még az iskolákban tartandó prevenciós előadásokkal is.  Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése tevékenység részben kapcsolódik a „Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre” programhoz, de célcsoportja az akcióterületen élő valamennyi lakosra kiterjed.  A tematikus sport programok során számos sport rendezvény valósul meg az akcióterületen, melyek azon túl, hogy az egészséges életmódra nevelnek, egyúttal a közösségépítést is nagyban elősegítik. A programban a kerékpározás népszerűsítése is meg fog jelenni.  Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében lesznek szervezve.  A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen állandósult betegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt és az életvitelükhöz kaphatnak egymástól, illetve szakemberektől hasznos tanácsokat klubfoglalkozások keretében. Ennek elemei a tervezett szoft programok között horizontálisan megtalálhatóak.

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: A közbiztonság javítása intézkedés megvalósítása beruházási- és szoft tevékenységekkel együttesen történik. A Program keretében az akcióterület 12 kritikus csomópontjára lesz térfigyelő kamerarendszer kiépítve, valamint a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja. Ezzel párhuzamosan futó szoft tevékenységek:    

Polgárőrség akciói Szomszédok egymásért mozgalom Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése

20. táblázat: A tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez

75


3.4.3 Tervezett tevékenységek illeszkedése a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz A Helyi Esélyegyenlőségi Program céljai

A Szociális Városrehabilitáció tevékenységeinek illeszkedése

Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés biztosítása

Program

Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag (szoft) A tanulás, képzés, átképzés lehetőségeinek Képzési programcsomag (szoft): biztosítása A képzési program célja hogy az akcióterület munkaképes lakosságát megerősítse a munkaerő piaci szempontból előnyös tuással. Az ide tartozó tevékenységek a „felzárkóztató képzés” és az „OKJ-s képzések” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek. A programon belül lehetőség lesz a felzárkóztató képzéseken belül a nyelvi, számítástechnikai képzésekben, munkára felkészítő képzésekben és védett munkahelyen képzésben részt venni. OKJ-s képzések közül az 1., 2. és 3. szakmacsoport képzéseit lehet igénybe venni. Lényeges eleme a programnak, ami egyúttal kapcsolódik az egyéni fejlesztési terves programhoz is, hogy az OKJ-s programokban részt vevőket mentorok segítik abban, hogy végig tudják csinálni a képzést, ne hagyják abba menet közben. Foglalkoztathatóság javítása Képzési programcsomag (szoft) Munkaerő piaci beilleszkedést segítő Munkaerő piaci reintegráció programcsomag (szoft) A lakásminőség javítása Lakófunkciós tevékenység: Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. Egészségügyi mutatók javítása Egészségügyi programcsomag (szoft) Közösségi terek kialakítása és fejlesztése Karácsony Benő Park rendezése: Illegális hulladéklerakások felszámolása A tervezett szoft programokon belül „A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési program” egyik tevékenysége lesz az illegális hulladéklerakók felszámolása közösségi program keretében. Alapinfrastruktúrák fejlesztése Út, járda, zöldsáv felújítások Istvánteleki P+R parkoló kialakítása 21. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz

76


3.4.4 Tervezett tevékenységek illeszkedése a 1211/2014. (VI.30.) fővárosi közgyűlési határozattal elfogadott Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához. Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljai

A Szociális Városrehabilitáció Program tevékenységeinek illeszkedése

1. Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése

A Programban megvalósul a hátrányok leküzdését célzó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű egyének és családok megerősítése fog történni közösségi szociális munkával, hivatalok, szervezetek, civilek komplex bevonásával, képzettségi szintjük és kompetenciájuk növelésével, folyamatos mentorálással. Készségszintű életviteli megerősítéshez (napi ügyintézés, adósságkezelés, háztartás-gazdálkodás, pszichés problémák leküzdése, munkahelyük megtartása, stb.) segíti a rászorultakat a program szoft elemeinek döntő része. A tervezett városrehabilitáció program külön figyelmet szán a gyermekek, a nők és az idősek problémáira, veszélyeztetettségükre, de aktívan foglalkozik a hajléktalanok lakhatásával és a fogyatékkal élőkkel is. Ez utóbbi két csoport számára egy-egy lakás is fel lesz újítva, illetve a hajléktalanok munkához jutását és ezáltal a lakhatásuk megerősítését is segíti a program. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatásban történő felzárkóztatását, külön oktatási szoft programcsomag keretében tervezi program. A szoft programcsomagok között külön szeletet képvisel az Egészségügyi programcsomag, mely célja, hogy felmérje az akcióterületen élők egészségi helyzetét szűrőprogramok során, valamint, hogy egészségmegőrzéssel kapcsolatos aktív tevékenységeket valósítson meg. Önálló programcsomag az akcióterület közbiztonságának fejlesztése és a bűnmegelőzés. melynek célja, hogy növelje az akcióterületen élők biztonságérzetét, azáltal, hogy közvetlen és közvetett eszközök alkalmazásával hatékonyan csökkenti a területen elkövetett bűnesetek számát, illetve megerősíti a lakosok önértékelését. Ebben programcsomagban többek között külön tevékenység foglalkozik a gyermekek, nők és idősek önvédelmi képzésével.

2. Városi területek, épített környezet fizikai megújítása

Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad. Lakófunkciós tevékenység: Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. Istvánteleki P+R parkoló kialakítása:

77

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása is megvalósul. Út, járda, zöldsáv felújítások: Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon Közösségi funkciók kialakítása: A városrehabilitációs program keretében a kijelölt akcióterületen belül három helyszínen valósul meg közösségi funkció kialakítása. Mindhárom ingatlan önkormányzati tulajdonú, jelenleg kihasználatlan és erősen felújításra szorul. A végeredmény három olyan ingatlan lesz, melyeket az akcióterületen élők használhatnak majd és a program ESZA típusú tevékenységeinek jelentős részének is ezek az épületek adnak majd helyszínt. Arany János utca 26. Rädda Barnen utca 37. Dugonics utca 10.

3. Közösségek erősítése

erősítése,

közösségfejlesztés,

bizalom

A tervezett Szoft programcsomagok szinte mindegyike hozzájárul a közösségfejlesztéshez, ha csak egy-egy programelemén keresztül is. A két közvetlenül a közösségek erősítését megcélzó programcsomag az alábbiak: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Ebbe a programcsomagba azok a tevékenységek tartoznak, melyek kimondottan a közösségek kialakulását, megerősödését és működésüket segíti elő. Az összetartó és befogadó közösségek identitástudata kihat a lakókörnyezetük minőségére és a közbiztonságra is. Egymás megismerésével erősödik a bizalom, csökkenhetnek az előítéletek. A kisközösségek olyan védőhálót jelentenek, amely sok esetben megóvja az egyént a devianciától, a leszakadástól mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben. Ezek a kisközösségek ma széthullóban vannak, a megerősítésük kiemelten fontos. A programban önkéntesek bevonásával az önkéntesség népszerűsítése is kiemelt hangsúlyt kap. A programcsomagban tervezett tevékenységek:  Közösségi kert kialakítása  Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele  Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal.  Bevonás a kultúra eszközeivel tevékenység keretében közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob valósulhat meg.  Az idősgondozás programelem keretében az akcióterületen belül található idősek klubjának

78






szépítése történik meg, illetve programok, rendezvények, előadásokat szerveznek helyi idős korosztály számára. Szomszédünnep során egy közös főzés, sütögetés, közös játékok vagy sportolás, alkalmával a lakosok jobban megismerik egymást, előítéleteik csökkenhetnek. Szomszédsági munka keretében a közösségi igények összegyűjtése és megoldása történik közösségi szinten, önkéntes alapon. A tevékenység fontos eleme még az egyedül élő emberek támogatása, figyelemmel kísérése.

Kisebbségek integrációját segítő programcsomag A programcsomag az akcióterületen élő kisebbségek beilleszkedését támogatja. Az ide tartozó tevékenységek „az akcióterület lakosságának társadalmi integrációját segítő programok” valamint a „mediációs, antidiszkriminációs és az interkulturális programok” felhívás szerinti tevékenységekbe tartoznak. A programcsomagban tervezett tevékenységek:  A lakosság érzékenyítése tevékenység során előadás sorozat készül a kisebbségekről, többségről, kultúráról, vallásról, tényekről és hiedelmekről, kisebbségi és a többségi társadalom tagjainak egyaránt.  Tematikus integrációs napok keretében (pl. Roma napok) kisebbségi és nem kisebbségi lakosok számára szakmai rendezvények, vetélkedők, játékok, előadások, kulturális rendezvények kerülnek megszervezésre.  Főzőklub keretében a gasztronómia segítségével ismerhetik meg egymás „gasztro” kultúráját és ezen keresztül egymást is roma és nem roma helyi lakosok.  Az egyházak cigánypasztorációja a lelki élet elmélyítése mellett a számtalan módon tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában.  Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi. 4. Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében

A program a munkaerő javítása, a képzettségi szint fokozása révén közvetlenül járul hozzá a gazdaság fejlesztéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez. Az egyéni fejlesztési tervek felállítása és megvalósítása 240 embert közvetlenül, „kézen fogva” segít többek között a munka világába visszatalálni. A program közvetett módon járul hozzá az akcióterület gazdaságfejlesztéséhez azáltal, hogy az Istvántelki P+R parkoló kialakul és a terület rendezetté válik, kedvező adottságok alakulnak ki üzletek és egyéb szolgáltatások megtelepedéséhez. Az akcióterület közbiztonságának növekedése szintén hozzájárul a gazdaságfejlesztéséhez,

79


5. Integrált differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása

6. Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása

akár az ingatlanpiac felélénküléséhez. A lakófunkciós tevékenység során 77 önkormányzati bérlakás kerül korszerű felújításra. Az önkormányzati tulajdonú leromlott épületek felújításával, korszerűsítésével javítható az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű célcsoportok lakáshelyzete, például fiatal családok számára megfizethető, hátralékossági csapdától mentes lakhatás biztosítható. Egy teljesen lepusztult állapotú, veszélyes épület lebontására is sor kerül. Önkormányzati szociális szállásrendszer elemei is kialakulnak, két lakás a hajléktalanságból való kivezetésre, illetve fogyatékkal élők számára lesznek kialakítva. A szoft programok között önálló programcsomag foglalkozik a közbiztonsággal, illetve a beruházási elemek között megvalósul az akcióterületen egy térfigyelő rendszer: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag A programcsomag célja, hogy növelje az akcióterületen élők biztonságérzetét, azáltal, hogy közvetlen és közvetett eszközök alkalmazásával hatékonyan csökkenti a területen elkövetett bűnesetek számát, illetve megerősíti a lakosok önértékelését. A program végrehajtásának oszlopos tagjai a helyi polgárőrség és a rendőrség, de bevonásra kerülnek civil szervezetek is. A programcsomagban tervezett tevékenységek: 









Polgárőrség akcióinak lényege, hogy szorosabb kapcsolat épüljön ki a polgárőrség és a lakosság között, növekedjen a kölcsönös bizalom. A szomszédok egymásért mozgalom elindításával és mentorálásával nemcsak aktív közösségépítés történik, de hathatós eredményeket lehet elérni a közbiztonság növelésében, a magányos, elesett és kiszolgáltatott emberek, idősek és a helyi társadalom közötti szakadék csökkentése során. Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. A tevékenység konkrét eszközkészletet, önbizalmat ad a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy elkerüljék az őket esetlegesen érő vagy fenyegető atrocitásokat, és ne védtelenül érje őket, ha fenyegetettség állapotába kerülnek. Biztonságos háztartás elnevezésű programelem célja hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokban és helyiségekben ne történjenek súlyos balesetek, elsősorban halálesetek: szénmonoxid mérgezés, gázrobbanás, lakástűz következtében. A tevékenység elméleti és gyakorlati képzésekből áll. Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése egy közösségi alapú tervezés végeredménye lesz, mely a rendőrség, a polgárőrség és a lakosság közös gondolkodásán, partnerségén kell, alapuljon.

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: A Program keretében az akcióterület 12 kritikus csomópontjára lesz térfigyelő kamerarendszer kiépítve, valamint a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja.

80

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A drogprevencióval, illetve annak széleskörű kezelésével az Egészségügyi szoft programcsomag egyes elemei foglalkoznak: 





7. Tolerancia, csökkentése

elfogadás

erősítése,

diszkrimináció

A tematikus egészségnapok gyerekeknek a fenti tevékenység gyerekeknek szóló változata, melyek kiegészülnek még az iskolákban tartandó prevenciós előadásokkal is. Prevenciós előadások keretében az akcióterület fiatalkorú lakossága kap főleg drog témában felvilágosítást az iskolákban. A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen szenvedélybetegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt és az életvitelükhöz kaphatnak egymástól, illetve szakemberektől hasznos tanácsokat klubfoglalkozások keretében.

A tervezett szoft programcsomagok horizontális elvként és konkrét cselekvésekben is hozzájárulnak a tolerancia, elfogadás erősítéséhez a diszkrimináció csökkentéséhez. Szinte valamennyi szoft programcsomag az akcióterületen élő valamennyi lakost megszólítja, bevonja a programokba, bevonja a közösségbe. A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag a tevékenységein keresztül a befogadó közösségek kialakulását, fenntartását célozza. A Kisebbségek integrációját segítő programcsomag a kisebbségek oldaláról közelít és az akcióterületen élő kisebbségek beilleszkedését ösztönzi a tevékenységein keresztül. A Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomagon belül a legdirektebb tolerancianövelő tevékenység lesz a „munkáltatók érzékenyítése”. Az Egészségügyi programcsomag a mindenki számára nyitott közösségi programjaival, tematikus sport programjaival segíti a közösségi életet, ezáltal a megismerést, elfogadást. A Közbiztonsági és bűnmegelőzési programcsomag szintén a közvetlen bevonást alkalmazza a hatékonyság érdekében. A szomszédok egymásért tevékenység például különösen segíti a lakóközeg, az egymás problémáinak jobb megismerését, ezáltal egymás elfogadását.

22. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához

81


3.4.5 Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljai és eszközei 1. Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése 1.1 Hátrányok leküzdését célzó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése


Program

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag:  Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, melyek olyan családoknak segítenek a mindennapi problémák leküzdésének, akiknek egy egészséges gyermek nevelésén túl igen sok teher nyomja a vállukat.  Babaruha börze, használt cikk piac szervezése a szociális segítségnyújtás szellemében valósul meg.  Családsegítés testközelből, családlátogatás tevékenység közvetlen kapcsolatot, egyfajta mentorálást jelent a családon belüli problémák kezeléséhez, gyermekeiket egyedül nevelő anyák vagy valamilyen szempontból segítséget igénylő családok heti látogatásán alapszik.  Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak: ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön, értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel. Ezen tevékenység állami normatívával támogatott, segít a fogyatékkal élők társadalmi integrációjában és önálló életvitelének kialakításában.  Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez: ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre.  Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek önállóan és más programokhoz kapcsoltan a fiatal nemzedékek számára lesznek megtartva, egyfajta hiánypótlásként.  Adósságkezelési szolgáltatás keretében a rászorult családok és magán emberek kapnak gyakorlati tanácsokat és közvetlen segítségnyújtást a maguk előtt görgetett adósságuk hatékony kezeléséhez, a pénz beosztásához, olyan termékek és szolgáltatások, megoldások ismertetésével, melyek a további eladósodást is megelőzik.  A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése tevékenység az akcióterületen jogszerűtlenül lakók helyzetét rendezi és tereli jogszerű mederbe.  Charity shop (azaz adomány bolt) és ability café (azaz fogyatékkal élők által működtetett kávézó) kialakítása

82

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY az új közösségi funkciókban. 1.2. Komplex foglalkoztatási szolgáltatások

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag:  Álláskereső tréningek során a munkát kereső személyek készség szintű felkészítést kapnak mindazon tevékenységekre, melyek a sikeres állásszerzéshez szükségesek. Pl. önéletrajzírás, állásinterjúra való felkészülés, viselkedés, öltözködés, stb.  Állásbörzék és képzési börzék szervezése, ahol a munkaadók, képzők közvetlenül találkoznak a munkavállalókkal vagy tanulni vágyókkal, így tudatosabb, könnyebb választást kínálnak.  A „Kívül belül megújulás program” során állásinterjúkra készítik fel a jelentkezőket készség szinten és esztétikai megjelenés szintjén is. Ez a program Budapest több kerületében sikeresen zajlik, van ahol fodrászatba van pl. integrálva a szociális és munkaerő-piaci segítés.  Munkáltatók érzékenyítése Képzési programcsomag:  Nyelvi és számítástechnikai képzések  OKJ-s képzések  Védett munkahelyek képzések Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre: Ez a program a fenti programcsomagok többségét vertikálisan érinti. Annyiban önálló programelem, hogy 240 főre elkészülnek az egyéni fejlesztési tervek és ezek végrehajtását személyre szabottan, mentorok folyamatos segítségnyújtása mellett valósítják meg. Cél, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők alapkompetenciái kimutathatóan fejlődjenek, a hiányzó általános iskolai végzettséget és/vagy OKJ-s végzettséget, esetleg magasabb szintű (10-12. osztály) iskolai végzettséget szerezzenek. Cél továbbá, hogy munkakör betöltésére feljogosító „A” vagy „B” típusú szakmai képzésen részt vegyenek, munkaerőpiaci szempontból adekvát szakmai képesítéssel rendelkezzenek a program végére. Ebben a programban lehetőség van arra, hogy az egyéni fejlesztési tervek során felmerülő igényeket, melyeket előre nem ismerünk, a projektben résztvevő szakmai háló kielégíthesse, akár új programelemek kialakításával is. Egészségügyi programcsomag: 





83

A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek tevékenység keretében szűrőprogramok, orvosi előadások, szakorvosi vizsgálatok, beszélgetések, szaktanácsadás a szakrendelőben, szemléletformálás valósulnak meg. A tematikus egészségnapok gyerekeknek a fenti tevékenység gyerekeknek szóló változata, melyek kiegészülnek még az iskolákban tartandó prevenciós előadásokkal is. Prevenciós előadások keretében az akcióterület fiatalkorú lakossága kap főleg drog témában felvilágosítást az iskolákban.

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY 



 

1.3. Formális és nem-formális oktatási programok

Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag:  

1.4. Egészségi állapot javítását célzó programok

Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése tevékenység részben kapcsolódik a „Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre” programhoz, de célcsoportja az akcióterületen élő valamennyi lakosra kiterjed. A tematikus sport programok során számos sport rendezvény valósul meg az akcióterületen, melyek azon túl, hogy az egészséges életmódra nevelnek, egyúttal a közösségépítést is nagyban elősegítik. A programban a kerékpározás népszerűsítése is meg fog jelenni. Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében lesznek szervezve. A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen szenvedélybetegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt és az életvitelükhöz kaphatnak egymástól, illetve szakemberektől hasznos tanácsokat klubfoglalkozások keretében.

iskolai tanterven kívüli korrepetálások fejlesztő és tanoda programok

Egészségügyi programcsomag: 









 

84

A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek tevékenység keretében szűrőprogramok, orvosi előadások, szakorvosi vizsgálatok, beszélgetések, szaktanácsadás a szakrendelőben, szemléletformálás valósulnak meg. A tematikus egészségnapok gyerekeknek a fenti tevékenység gyerekeknek szóló változata, melyek kiegészülnek még az iskolákban tartandó prevenciós előadásokkal is. Prevenciós előadások keretében az akcióterület fiatalkorú lakossága kap főleg drog témában felvilágosítást az iskolákban. Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése tevékenység részben kapcsolódik a „Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre” programhoz, de célcsoportja az akcióterületen élő valamennyi lakosra kiterjed. A tematikus sport programok során számos sport rendezvény valósul meg az akcióterületen, melyek azon túl, hogy az egészséges életmódra nevelnek, egyúttal a közösségépítést is nagyban elősegítik. A programban a kerékpározás népszerűsítése is meg fog jelenni. Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében lesznek szervezve. A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen szenvedélybetegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt és az életvitelükhöz kaphatnak egymástól,

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY illetve szakemberektől hasznos klubfoglalkozások keretében. 1.5. Közbiztonság javítása

Közbiztonsági programcsomag: 









és

bűnmegelőzést

tanácsokat

elősegítő

Polgárőrség akcióinak lényege, hogy szorosabb kapcsolat épüljön ki a polgárőrség és a lakosság között, növekedjen a kölcsönös bizalom. Világossá kell tenni, hogy mit tehet a polgárőrség a lakosság érdekében, milyen támaszt tud nyújtani helyi szinten. A lakosság felöl igényeket lehet megfogalmazni közös megoldásokat kidolgozni. A szomszédok egymásért mozgalom elindításával és mentorálásával nemcsak aktív közösségépítés történik, de hathatós eredményeket lehet elérni a közbiztonság növelésében, a magányos, elesett és kiszolgáltatott emberek, idősek és a helyi társadalom közötti szakadék csökkentése során. Gyakorlatilag azt tanulják meg a program során a résztvevők, hogy lakókörnyezetükben milyen jeleket, eseményeket vegyenek észre és azokat hogyan kezeljék a bűncselekmények megelőzésének érdekében. Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. A tevékenység konkrét eszközkészletet, önbizalmat ad a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy elkerüljék az őket esetlegesen érő vagy fenyegető atrocitásokat, és ne védtelenül érje őket, ha fenyegetettség állapotába kerülnek. Biztonságos háztartás elnevezésű programelem célja hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokban és helyiségekben ne történjenek súlyos balesetek, elsősorban halálesetek: szénmonoxid mérgezés, gázrobbanás, lakástűz következtében. A tevékenység elméleti és gyakorlati képzésekből áll. Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése egy közösségi alapú tervezés végeredménye lesz, mely a rendőrség, a polgárőrség és a lakosság közös gondolkodásán, partnerségén kell, alapuljon.

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: A közbiztonság javítása intézkedés megvalósítása beruházási- és szoft tevékenységekkel együttesen történik. A Program keretében az akcióterület 12 kritikus csomópontjára lesz térfigyelő kamerarendszer kiépítve, valamint a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja. 1.6. Közszolgáltatások minőségének és kapacitásának fejlesztése és az azt kiegészítő civil szféra szolgáltatásainak megerősítése, szemléletmódváltásának támogatása, hatékony együttműködési rendszer kiépítése

Kisebbségek integrációját segítő programcsomagon belül:  Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél megtanulja a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi.

85


2. Városi területek, épített környezet fizikai megújítása 2.1. Közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése a nehezen megközelíthető területek elérhetőségének javítása céljából

2.2 Kerékpáros/gyalogos kapcsolatok és hálózat fejlesztése a területen belül és a városi hálózat irányába:

Istvánteleki P+R parkoló kialakítása: Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása is megvalósul. Út, járda, zöldsáv felújítások: Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon A Bethlen Gábor utcai szakaszon járdafelújítás és zöldterület felújítás szükséges a krízistömb felöli oldalon, míg a Bocskai utcai szakaszon a járda és a zöldterület mellett az útburkolat felújítása is meg kell, hogy történjen teljes szélességben, az utca mindkét oldalán. A 2 járdafelújítás összesített felülete: 2650 m , a megújítandó 2 zöldfelület teljes nagysága: 4400 m , az útburkolat pedig 2 3000 m -en újulna meg.

2.3. Megfelelő mennyiségű és minőségű közösségi tér létrehozása

Közösségi funkciók kialakítása: A városrehabilitációs program keretében a kijelölt akcióterületen belül három helyszínen valósul meg közösségi funkció kialakítása. Mindhárom ingatlan önkormányzati tulajdonú, jelenleg kihasználatlan és erősen felújításra szorul. A végeredmény három olyan ingatlan lesz, melyeket az akcióterületen élők használhatnak majd és a program ESZA típusú tevékenységeinek jelentős részének is ezek az épületek adnak majd helyszínt. -

2.4. Közterek fenntarthatóvá és biztonságossá tétele, meglévők átalakítása, megújítása és újak kialakítása

Arany János utca 26. Rädda Barnen utca 37. Dugonics utca 10.

Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult betonszínpad. A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból:  Közösségi kert kialakítása közösségi térként, találkozási pontként, ahol a növénytermesztésen keresztül közösségek, barátságok, partnerségek alakulnak.  Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele Térfigyelő kamerarendszer kialakítása

2.5. Zöldterületek növelése

minőségének

és

mennyiségének

Karácsony Benő Park rendezése: a parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult betonszínpad. A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból:  Közösségi kert kialakítása közösségi térként, találkozási pontként, ahol a növénytermesztésen keresztül

86




2.6. Energetikai épületfelújítás

2.7. Szociálisan rászoruló társasház lakóközösségének segítségnyújtás 3. Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése 3.1. Egyének közötti kapcsolatok erősítése

közösségek, barátságok, partnerségek alakulnak. Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele

Lakófunkciós tevékenység: Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva. Az Önkormányzat a bérlakások bérleti díjait szociális alapon határozza meg.  A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag: 













Közösségi kert kialakítása közösségi térként, találkozási pontként, ahol a növénytermesztésen keresztül közösségek, barátságok, partnerségek alakulnak. Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal. Bevonás a kultúra eszközeivel tevékenység keretében közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob valósulhat meg. Ezek során az egyes társadalmi csoportok nem csak kommunikálni tudják problémáikat, de azokra pl. a pszichodráma segítségével megoldást is találhatnak. Az idősgondozás programelem keretében az akcióterületen belül található idősek klubjának szépítése történik meg, illetve programok, rendezvények, előadásokat szerveznek helyi idős korosztály számára. Szomszédünnep során egy közös főzés, sütögetés, közös játékok vagy sportolás, alkalmával a lakosok jobban megismerik egymást, előítéleteik csökkenhetnek. Szomszédsági munka keretében a közösségi igények összegyűjtése és megoldása történik közösségi szinten, önkéntes alapon. A tevékenység fontos eleme még az egyedül élő emberek támogatása, figyelemmel kísérése.

Kisebbségek integrációját segítő programcsomag 

87

A lakosság érzékenyítése tevékenység során előadás sorozat készül a kisebbségekről, többségről, kultúráról, vallásról, tényekről és hiedelmekről, kisebbségi és a többségi társadalom tagjainak egyaránt.








3.2. Kisközösségek létrejöttének segítése

Tematikus integrációs napok keretében (pl. Roma napok) kisebbségi és nem kisebbségi lakosok számára szakmai rendezvények, vetélkedők, játékok, előadások, kulturális rendezvények kerülnek megszervezésre. Főzőklub keretében a gasztronómia segítségével ismerhetik meg egymás „gasztro” kultúráját és ezen keresztül egymást is roma és nem roma helyi lakosok. Az egyházak cigánypasztorációja a lelki élet elmélyítése mellett a számtalan módon tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában. Karitatív adomány-osztás, gyermekés felnőtt oktatási programok, átképzések, munkahelyteremtés, idősek és betegek szociális gondozása tartozhat ebbe a tevékenységbe. Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi.

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Kisebbségek integrációját segítő programcsomag

3.3. Ifjúsági szociális munka

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Kisebbségek integrációját segítő programcsomag

3.4. Közösségi szociális munka alkalmazása a közösségek szervezésében és a közösségi konfliktusok megoldásában

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Kisebbségek integrációját segítő programcsomag Szociális, családsegítő és gyermekjóléti kiterjesztése programcsomag: 

 

88

szolgáltatás

Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, melyek olyan családoknak segítenek a mindennapi problémák leküzdésének, akiknek egy egészséges gyermek nevelésén túl igen sok teher nyomja a vállukat. Babaruha börze, használt cikk piac szervezése a szociális segítségnyújtás szellemében valósul meg. Családsegítés testközelből, családlátogatás














tevékenység közvetlen kapcsolatot, egyfajta mentorálást jelent a családon belüli problémák kezeléséhez, gyermekeiket egyedül nevelő anyák vagy valamilyen szempontból segítséget igénylő családok heti látogatásán alapszik. Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak: ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön, értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel. Ezen tevékenység állami normatívával támogatott, segít a fogyatékkal élők társadalmi integrációjában és önálló életvitelének kialakításában. Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez: ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre. Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek önállóan és más programokhoz kapcsoltan a fiatal nemzedékek számára lesznek megtartva, egyfajta hiánypótlásként. Adósságkezelési szolgáltatás keretében a rászorult családok és magán emberek kapnak gyakorlati tanácsokat és közvetlen segítségnyújtást a maguk előtt görgetett adósságuk hatékony kezeléséhez, a pénz beosztásához, olyan termékek és szolgáltatások, megoldások ismertetésével, melyek a további eladósodást is megelőzik. A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése tevékenység az akcióterületen jogszerűtlenül lakók helyzetét rendezi és tereli jogszerű mederbe. Charity shop (azaz adomány bolt) és ability café (azaz fogyatékkal élők által működtetett kávézó) kialakítása az új közösségi funkciókban.

3.5. Családsegítők bekapcsolása krízishelyzetek kezelésébe

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomagból:  Családsegítés testközelből, családlátogatás tevékenység közvetlen kapcsolatot, egyfajta mentorálást jelent a családon belüli problémák kezeléséhez, gyermekeiket egyedül nevelő anyák vagy valamilyen szempontból segítséget igénylő családok heti látogatásán alapszik.

3.6. Lakók bevonása a tervezésbe és a megvalósításba

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból:  

89

Közösségi kert kialakítása Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele


  3.7. Bizalom létrehozása/megerősítése az egyén és az intézmények között, illetve az egyes egyének között

Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal. Szomszédünnep. Szomszédsági munka

Kisebbségek integrációját segítő programcsomagból:  Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi. Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre

4. Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében 4.1. Foglalkoztatás bővítése új vállalkozások elősegítésével a célterületen 4.2. Munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása a vállalkozói, a nonprofit és az önkormányzati szektorban:

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag: 





 4.3. Foglalkoztatás elősegítése képzéssel, tanácsadással, állásközvetítéssel, mentorálással

5. Integrált differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása 5.1. Hátralékos társasházak műszaki, gazdasági és szociális átvilágítása, stratégia és beavatkozási alternatívák kidolgozása 5.2. Helyi szociális lakásügynökségek felállítása 5.3. Önkormányzati szociális szállásrendszer

Álláskereső tréningek során a munkát kereső személyek készség szintű felkészítést kapnak mindazon tevékenységekre, melyek a sikeres állásszerzéshez szükségesek. Pl. önéletrajzírás, állásinterjúra való felkészülés, viselkedés, öltözködés, stb. Állásbörzék és képzési börzék szervezése, ahol a munkaadók, képzők közvetlenül találkoznak a munkavállalókkal vagy tanulni vágyókkal, így tudatosabb, könnyebb választást kínálnak. A „Kívül belül megújulás program” során állásinterjúkra készítik fel a jelentkezőket készség szinten és esztétikai megjelenés szintjén is. Ez a program Budapest több kerületében sikeresen zajlik, van ahol fodrászatba van pl. integrálva a szociális és munkaerő-piaci segítés. Munkáltatók érzékenyítése

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag Képzési programcsomag Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre

Lakófunkciós tevékenység: A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok

90

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY lakhatási támogatását fogja szolgálni. Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomagból:  Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak: ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön, értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel. Ezen tevékenység állami normatívával támogatott, segít a fogyatékkal élők társadalmi integrációjában és önálló életvitelének kialakításában.  Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez: ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre. 5.4. Tisztán önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, építése, kezelése

Lakófunkciós tevékenységen belül a tisztán önkormányzati tulajdonú, felújítandó épületek:  Rädda B. u. 37.  Pázmány P. u. 106/a.  Kinizsi u. 90.  Pázmány P. u. 18/b.  Kinizsi u. 42.  Szerencs u. 10  Pázmány P. u. 86.

5.5. Legrosszabb állapotú épületek bontása és ehhez kapcsolódóan átlátható mobilitási terv kialakítása a biztos lakhatás végett 6. Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása

Lakófunkciós tevékenységen belül a Beller I. u. 117. számú épület le lesz bontva.

6.1. Közterületek biztonságának növelése:

6.2. Szomszédsági rendőrség kezdeményezések) 6.3. Reintegrációs program

(közösségi

6.4. Szemléletformálás és tájékoztatás

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése (12 db+ központ és hálózat bővítés) rendészeti

Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag 



91

Polgárőrség akcióinak lényege, hogy szorosabb kapcsolat épüljön ki a polgárőrség és a lakosság között, növekedjen a kölcsönös bizalom. Világossá kell tenni, hogy mit tehet a polgárőrség a lakosság érdekében, milyen támaszt tud nyújtani helyi szinten. A lakosság felöl igényeket lehet megfogalmazni közös megoldásokat kidolgozni. A szomszédok egymásért mozgalom elindításával és mentorálásával nemcsak aktív közösségépítés történik, de hathatós eredményeket lehet elérni a közbiztonság növelésében, a magányos, elesett és kiszolgáltatott emberek, idősek és a helyi társadalom közötti szakadék csökkentése során. Gyakorlatilag azt tanulják meg a program során a résztvevők, hogy lakókörnyezetükben milyen jeleket, eseményeket vegyenek észre és azokat hogyan kezeljék a








bűncselekmények megelőzésének érdekében. Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. A tevékenység konkrét eszközkészletet, önbizalmat ad a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy elkerüljék az őket esetlegesen érő vagy fenyegető atrocitásokat, és ne védtelenül érje őket, ha fenyegetettség állapotába kerülnek. Biztonságos háztartás elnevezésű programelem célja hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokban és helyiségekben ne történjenek súlyos balesetek, elsősorban halálesetek: szénmonoxid mérgezés, gázrobbanás, lakástűz következtében. A tevékenység elméleti és gyakorlati képzésekből áll. Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése egy közösségi alapú tervezés végeredménye lesz, mely a rendőrség, a polgárőrség és a lakosság közös gondolkodásán, partnerségén kell, alapuljon.

6.5. Helyi drogstratégia elkészítése 6.6. Drogprevenciós, programok

egyéb

addikciókat

megelőző

6.7. Áldozattá válás megelőzése

Egészségügyi programcsomag: 

Prevenciós előadások keretében az akcióterület fiatalkorú lakossága kap főleg drog témában felvilágosítást az iskolákban.

 

Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek Szomszédok egymásért mozgalom

6.8. Alacsony küszöbű programok 6.9 Utcai szociális munka fejlesztése 7. Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése 7.1. Szemléletformálás – lakossági érzékenyítési programok

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból:  Szomszédünnep során egy közös főzés, sütögetés, közös játékok vagy sportolás, alkalmával a lakosok jobban megismerik egymást, előítéleteik csökkenhetnek.  Szomszédsági munka keretében a közösségi igények összegyűjtése és megoldása történik közösségi szinten, önkéntes alapon. A tevékenység fontos eleme még az egyedül élő emberek támogatása, figyelemmel kísérése. Kisebbségek integrációját segítő programcsomag:  A lakosság érzékenyítése tevékenység során előadás sorozat készül a kisebbségekről, többségről, kultúráról, vallásról, tényekről és hiedelmekről, kisebbségi és a többségi társadalom tagjainak egyaránt.  Tematikus integrációs napok keretében (pl. Roma napok) kisebbségi és nem kisebbségi lakosok számára szakmai rendezvények, vetélkedők, játékok, előadások, kulturális rendezvények kerülnek megszervezésre.  Főzőklub keretében a gasztronómia segítségével ismerhetik meg egymás „gasztro” kultúráját és ezen

92






keresztül egymást is roma és nem roma helyi lakosok. Az egyházak cigánypasztorációja a lelki élet elmélyítése mellett a számtalan módon tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában. Karitatív adomány-osztás, gyermek- és felnőtt oktatási programok, átképzések, munkahelyteremtés, idősek és betegek szociális gondozása tartozhat ebbe a tevékenységbe. Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi.

7.2. Szakemberek és ügyfélkapcsolati dolgozók képzése

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomagból  Munkáltatók érzékenyítése

7.3. Befogadó munkahelyek

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomagból  Munkáltatók érzékenyítése

7.4. Szegregáció csökkentése az iskolákban

23. táblázat: Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez

93


3.4.6 Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez Fővárosi Területfejlesztési Program 3.5. Társadalmi beavatkozások a befogadó, támogató és aktív Budapestért prioritása intézkedései


Befogadó és támogató társadalom

Az intézkedést valamennyi tervezett akcióterületi szoft programcsomag támogatja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A társadalmi, gazdasági környezet változásaihoz való alkalmazkodás segítése

Program

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Kisebbségek integrációját segítő programcsomag Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag Képzési programcsomag Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag Egészségügyi programcsomag Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre

Az intézkedést az alábbi tervezett akcióterületi szoft programcsomagok támogatják: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag Képzési programcsomag

A humán szolgáltatások optimalizálása

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti kiterjesztése programcsomag

szolgáltatás

Egészségügyi programcsomag A kulturális kínálat bővítése

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból: 



Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal. Bevonás a kultúra eszközeivel tevékenység keretében közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob valósulhat meg.

Kisebbségek integrációját segítő programcsomagból: 

94

A lakosság érzékenyítése tevékenység során előadás sorozat készül a kisebbségekről,




többségről, kultúráról, vallásról, tényekről és hiedelmekről, kisebbségi és a többségi társadalom tagjainak egyaránt. Tematikus integrációs napok keretében (pl. Roma napok) kisebbségi és nem kisebbségi lakosok számára szakmai rendezvények, vetélkedők, játékok, előadások, kulturális rendezvények kerülnek megszervezésre.

24. táblázat: Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez

95


4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ESZA (SZOFT) PROGRAMOK BEMUTATÁSA

A városrehabilitációs program keretében megvalósítandó ESZA típusú programok az akcióterületen élő célcsoportok számára és azok bevonásával lesznek megvalósítva. A szoft programok meghatározása során a tervezési munka az akcióterületen élők ismert, tapasztalt problémáiból és az igényfelmérés során feltárt elvárásaikból indult ki. A kerületvezetés és a területen dolgozó szakemberek széles köre került megkérdezésre a tekintetben, hogy milyen problémákat, megoldandó feladatokat tapasztalnak és azokra milyen, hathatós válaszokat, elérni kívánt eredményeket tudnak elképzelni, ezek alapján kerültek kidolgozásra a tervezett programok. A programok, tevékenységek az egyes társadalmi csoportok elkülönüléséből fakadó feszültségek oldására, az egészségügyi, szociális, oktatási, munkaerő-piaci, lakhatási, együttélési, városképi és bűnügyi-közbiztonsági területeken felmerült problémák megoldására, az akcióterületen élő lakosság társadalmi integrációjára irányulnak.

A tervezett akcióterületi szoft programcsomagok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

4.1

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag Kisebbségek integrációját segítő programcsomag Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag Képzési programcsomag Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag Egészségügyi programcsomag Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre

A HELYI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ KÖZÖSSÉGI, KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSI PROGRAMCSOMAG 96


Ebbe a programcsomagba azok a tevékenységek tartoznak, melyek kimondottan a közösségek kialakulását, megerősödését és működésüket segíti elő. Az összetartó és befogadó közösségek identitástudata kihat a lakókörnyezetük minőségére és a közbiztonságra is. Egymás megismerésével erősödik a bizalom, csökkenhetnek az előítéletek. A helyi identitás tudat erősítésével pedig érzékenyebbé válnak az itt lakók lakhelyük és lakóközösségük iránt. A kisközösségek olyan védőhálót jelentenek, amely sok esetben megóvja az egyént a devianciától, a leszakadástól mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben. Ezek a kisközösségek ma széthullóban vannak, a megerősítésük kiemelten fontos. A programban önkéntesek bevonásával az önkéntesség népszerűsítése is kiemelt hangsúlyt kap. Az ide tartozó tevékenységek „a lakosság bevonását, a beilleszkedést segítő programok” felhívás szerinti tevékenységbe tartoznak. A programcsomagban tervezett tevékenységek:  Közösségi kert kialakítása közösségi térként, találkozási pontként, ahol a növénytermesztésen keresztül közösségek, barátságok, partnerségek alakulnak.  A biokertész kör a kertes házas övezetben nem csak a közösségi kertek de a saját kertek gondozását, a növénytermesztés alap ismereteit segít elsajátítani  Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele  Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal, közterületek közös kialakítása (parkok, terek)  Bevonás a kultúra eszközeivel tevékenység keretében közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob valósulhat meg. Ezek során az egyes társadalmi csoportok nem csak kommunikálni tudják problémáikat, de azokra pl. a pszichodráma segítségével megoldást is találhatnak.  Helyi identitást erősítő, múlt idéző előadás és kiadvány az akcióterület és környezetének múltját, hagyományait, híres lakóit mutatja be, egyúttal a közösséget is erősíti  Az idősgondozás programelem keretében az akcióterületen belül található idősek klubjának szépítése történik meg, illetve programokat, rendezvények szerveznek az idősek számára.  Szomszédünnep során egy közös főzés, a koncertek, felolvasások, közös játékok vagy sportolás alkalmával a lakosok jobban megismerik egymást, előítéleteik csökkenhetnek.  Szomszédsági munka keretében a közösségi igények összegyűjtése és megoldása történik közösségi szinten, önkéntes alapon.  Önkéntesség népszerűsítése során a fenti tevékenységek gyakorlati megvalósítása zajlik, bevonással, készségfejlesztéssel, tapasztalással.

97


4.2

KISEBBSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG

A programcsomag az akcióterületen élő kisebbségek beilleszkedését támogatja. Az ide tartozó tevékenységek „az akcióterület lakosságának társadalmi integrációját segítő programok” valamint a „mediációs, antidiszkriminációs és az interkulturális programok” felhívás szerinti tevékenységekbe tartoznak. A programcsomagban tervezett tevékenységek:  A lakosság érzékenyítése tevékenység során előadás sorozat készül a kisebbségekről, többségről, kultúráról, vallásról, tényekről és hiedelmekről, kisebbségi és a többségi társadalom tagjainak egyaránt.  Tematikus integrációs napok keretében (pl. Roma napok) kisebbségi és nem kisebbségi lakosok számára szakmai rendezvények, vetélkedők, játékok, előadások, kulturális rendezvények kerülnek megszervezésre.  Bemutatkozik a kisebbségi kultúra: színház, előadás, tánc, koncert, ételkóstoló során.  Főzőklub keretében a gasztronómia segítségével ismerhetik meg egymás „gasztro” kultúráját és ezen keresztül egymást is roma és nem roma helyi lakosok.  Az egyházak cigánypasztorációja a lelki élet elmélyítése mellett a számtalan módon tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában. Karitatív adomány-osztás, gyermekés felnőtt oktatási programok, átképzések, munkahelyteremtés, idősek és betegek szociális gondozása tartozhat ebbe a tevékenységbe.  Mediációs tevékenység során egy segítő, vagy közvetítő (mediátor) elkíséri a „rászorultat” hivatalos ügyintézésre, orvoshoz, stb. A mediáció során a mindkét fél, akik között a mediátor közvetített, megtanulják a helyzetet kezelni, a hivatalos fél pedig egyfajta érzékenyítésben is részesül, ami az empátia növekedését is eredményezi.

98


4.3

MUNKAERŐ PIACI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG

A programcsomag keretében olyan tevékenységek megvalósítása a feladat, melyek a munkanélküliek és tartós munkanélküliek számára ad fogódzókat a munka világába történő sikeres visszatéréshez. Az ide tartozó tevékenységek „a munkaerő piaci beilleszkedést segítő tevékenységek” felhívás szerinti tevékenységbe tartoznak. A programcsomagban tervezett tevékenységek:  Álláskereső tréningek során a munkát kereső személyek készség szintű felkészítést kapnak mindazon tevékenységekre, melyek a sikeres állásszerzéshez szükségesek. Pl. önéletrajzírás, állásinterjúra való felkészülés, viselkedés, öltözködés, stb.  Állásbörzék és képzési börzék szervezése, ahol a munkaadók, képzők közvetlenül találkoznak a munkavállalókkal vagy tanulni vágyókkal, így tudatosabb, könnyebb választást kínálnak.  A „Kívül belül megújulás program” során állásinterjúkra készítik fel a jelentkezőket készség szinten és esztétikai megjelenés szintjén is. Ez a program Budapest több kerületében sikeresen zajlik, van ahol fodrászatba van pl. integrálva a szociális és munkaerő-piaci segítés.  Munkáltatók érzékenyítése

4.4

KÉPZÉSI PROGRAMCSOMAG

A képzési programcsomag célja hogy az akcióterület munkaképes lakosságát megerősítse a munkaerő piaci szempontból előnyös tudással. Az ide tartozó tevékenységek a „felzárkóztató képzés” és az „OKJ-s képzések” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek. A programcsomagon belül lehetőség lesz a felzárkóztató képzéseken belül a nyelvi, számítástechnikai képzésekben, munkára felkészítő képzésekben és védett munkahelyen képzésben részt venni. A védett munkahelyek a munkaerő-piaci reintegráció olyan eszközei, melyek során már meglévő képességeiket gyakorolhatják és új ismeretekre, kompetenciákra tehetnek szert a leendő munkavállalók egy védett, támogató légkörben, több sikerélménnyel nagyobb önbizalmat szerezve. Ez a tevékenység a híd a munkanélküliségből a nyílt munkaerő-piacra. Az OKJ-s képzések közül az 1., 2. és 3. szakmacsoport képzéseit lehet igénybe venni, melyeket a képzések ára alapján osztottunk csoportokba. Olyan képzéseket igyekeztünk keresni, melyekkel viszonylag hamar, piacképes szakmát szereznek a résztvevők és amelyekre igény mutatkozik a munkaerő-piacon. Lényeges eleme a programnak, ami egyúttal kapcsolódik az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása programhoz is: az OKJs programokban részt vevőket mentorok segítik abban, hogy végig tudják csinálni a képzést, ne hagyják abba menet közben.

4.5

SZOCIÁLIS, CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSE PROGRAMCSOMAG

A programcsomagba tartozó tevékenységek a „családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése”, a „családszervezési és életvezetési tanácsadások”, az „adósságkezelési szolgáltatás” és a „jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek. 99


A programcsomagban tervezett tevékenységek: 

 





 



  

4.6

Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, melyek olyan családoknak segítenek a mindennapi problémák leküzdésének, akiknek egy egészséges gyermek nevelésén túl igen sok teher nyomja a vállukat. Babaruha börze, használt cikk piac szervezése a szociális segítségnyújtás szellemében valósul meg. Családsegítés testközelből, családlátogatás tevékenység közvetlen kapcsolatot, egyfajta mentorálást jelent a családon belüli problémák kezeléséhez, gyermekeiket egyedül nevelő anyák vagy valamilyen szempontból segítséget igénylő családok heti látogatásán alapszik. Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak: ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön, értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel. Ezen tevékenység állami normatívával támogatott, segít a fogyatékkal élők társadalmi integrációjában és önálló életvitelének kialakításában. Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez: ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre. Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek önállóan és más programokhoz kapcsoltan a fiatal nemzedékek számára lesznek megtartva, egyfajta hiánypótlásként. Adósságkezelési szolgáltatás keretében a rászorult családok és magán emberek kapnak gyakorlati tanácsokat és közvetlen segítségnyújtást a maguk előtt görgetett adósságuk hatékony kezeléséhez, a pénz beosztásához, olyan termékek és szolgáltatások, megoldások ismertetésével, melyek a további eladósodást is megelőzik. A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése tevékenység az akcióterületen jogszerűtlenül lakók helyzetét rendezi és tereli jogszerű mederbe. A jogcím nélküli lakók felmérése a projektfejlesztés során történik. Charity shop (azaz adomány bolt) és ability café (azaz fogyatékkal élők által működtetett kávézó) kialakítása az új közösségi funkciókban. ÉNO (értelmi sérült felnőttek napközi otthona) akkreditáció folytatása, melynek során a kialakított tananyag alapján képzést szerveznek fogyatékkal élők hozzátartozóinak Szociális munkások szupervíziója keretén belül pedig a segítők szakmai kompetenciájának fejlesztése, segítő erejük, képességük megerősítése történik

EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMCSOMAG

Az egészségügyi programcsomagba tartozó tevékenységek célja, hogy felmérje az akcióterületen élők egészségi helyzetét szűrőprogramok során, valamint, hogy egészségmegőrzéssel kapcsolatos aktív tevékenységeket valósítson meg. Az ide tartozó tevékenységek a „egészségügyi programok” és az „hozzáférés biztosítása preventív jellegű szolgáltatásokhoz” felhívás szerinti tevékenységekbe illeszkednek.

A programcsomagban tervezett tevékenységek: 100




  



 



4.7

A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek tevékenység keretében szűrőprogramok, orvosi előadások, szakorvosi vizsgálatok, beszélgetések, szaktanácsadás a szakrendelőben, szemléletformálás valósulnak meg. A tematikus egészségnapok gyerekeknek a fenti tevékenység gyerekeknek szóló változata, melyek kiegészülnek még az iskolákban tartandó prevenciós előadásokkal is. Prevenciós előadások keretében az akcióterület fiatalkorú lakossága kap főleg drog témában felvilágosítást az iskolákban. Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése tevékenység részben kapcsolódik a „Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre” programhoz, de célcsoportja az akcióterületen élő valamennyi lakosra kiterjed. A tematikus sport programok során számos sport rendezvény valósul meg az akcióterületen, melyek azon túl, hogy az egészséges életmódra nevelnek, egyúttal a közösségépítést is nagyban elősegítik. A programban a kerékpározás népszerűsítése is meg fog jelenni. Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében lesznek szervezve. A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen szenvedélybetegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt és az életvitelükhöz kaphatnak egymástól, illetve szakemberektől hasznos tanácsokat klubfoglalkozások keretében. Szabadidős programok hátrányos helyzetű gyerekeknek, melyek során olyan tevékenységekben vehetnek részt közösségben, amire a program nélkül nem volna módjuk

GYEREKEK ISKOLAI FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG

A programcsomag célja, hogy az akcióterületen belül élő iskolás korú gyermekeknek az iskolai tanterven kívüli oktatási felzárkóztató lehetőségeket biztosítson, korrepetálások, fejlesztő tanoda programok keretében. A felzárkóztató program tevékenységei csökkenthetik a iskolai lemaradást, segítheti a továbbtanulási esélyeket, ezen keresztül idővel növeli az akcióterületen élők iskolázottsági arányát. A programok lényeges eleme, hogy egyénre szabottan megtanítsa tanulni a fiatalokat. A programba tartozó tevékenységek a „gyerekek iskolai felzárkózását segítő programok” felhívás szerinti tevékenységbe illeszkednek.

A programcsomagban tervezett tevékenységek: 101


  

4.8

Iskolai tanterven kívüli korrepetálások Fejlesztő és tanoda jellegű programok Tehetségprogram óvodásoknak

KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉST ELŐSEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG

A programcsomag célja, hogy növelje az akcióterületen élők biztonságérzetét, azáltal, hogy közvetlen és közvetett eszközök alkalmazásával hatékonyan csökkenti a területen elkövetett bűnesetek számát, illetve megerősíti a lakosok önértékelését. A program végrehajtásának oszlopos tagjai a helyi polgárőrség és a rendőrség, de bevonásra kerülnek civil szervezetek is. A programba tartozó tevékenységek a „bűnmegelőzést elősegítő programok” és a „helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése” felhívás szerinti tevékenységbe illeszkednek. A programcsomagban tervezett tevékenységek: 









Polgárőrség akcióinak lényege, hogy szorosabb kapcsolat épüljön ki a polgárőrség és a lakosság között, növekedjen a kölcsönös bizalom. Világossá kell tenni, hogy mit tehet a polgárőrség a lakosság érdekében, milyen támaszt tud nyújtani helyi szinten. A lakosság felöl igényeket lehet megfogalmazni közös megoldásokat kidolgozni. A szomszédok egymásért mozgalom elindításával és mentorálásával nemcsak aktív közösségépítés történik, de hathatós eredményeket lehet elérni a közbiztonság növelésében, a magányos, elesett és kiszolgáltatott emberek, idősek és a helyi társadalom közötti szakadék csökkentése során. Gyakorlatilag azt tanulják meg a program során a résztvevők, hogy lakókörnyezetükben milyen jeleket, eseményeket vegyenek észre és azokat hogyan kezeljék a bűncselekmények megelőzésének érdekében. Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. A tevékenység konkrét eszközkészletet, önbizalmat ad a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy elkerüljék az őket esetlegesen érő vagy fenyegető atrocitásokat, és ne védtelenül érje őket, ha fenyegetettség állapotába kerülnek. Biztonságos háztartás elnevezésű programelem célja hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokban és helyiségekben ne történjenek súlyos balesetek, elsősorban halálesetek: szénmonoxid mérgezés, gázrobbanás, lakástűz következtében. A tevékenység elméleti és gyakorlati képzésekből áll. Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése egy közösségi alapú tervezés végeredménye lesz, mely a rendőrség, a polgárőrség és a lakosság közös gondolkodásán, partnerségén kell, alapuljon.

102


4.9

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA KRÍZIS TÖMBBEN ÉLŐ MIN. 240 FŐRE

Ez a program a fenti programcsomagok többségét vertikálisan érinti. Annyiban önálló programelem, hogy min. 240 főre elkészülnek az egyéni fejlesztési tervek és ezek végrehajtását személyre szabottan, szociális munkások folyamatos segítségnyújtása mellett valósítják meg a bevont lakók. Cél, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők alapkompetenciái kimutathatóan fejlődjenek, a hiányzó általános iskolai végzettséget és/vagy OKJ-s végzettséget, esetleg magasabb szintű (10-12. osztály) iskolai végzettséget szerezzenek. Cél továbbá, hogy munkakör betöltésére feljogosító „A” vagy „B” típusú szakmai képzésen részt vegyenek, munkaerő-piaci szempontból adekvát szakmai képesítéssel rendelkezzenek a program végére. Ebben a programban lehetőség van arra, hogy az egyéni fejlesztési tervek során felmerülő igényeket, melyeket előre nem ismerünk, a projektben résztvevő szakmai háló kielégíthesse, akár új programelemek kialakításával is. Ugyanakkor a tevékenység közvetett célja, hogy a meglévő programokba is minél inkább integrálják mind a 240 főt, mind a környezetükben elérhető személyeket. E programelem megvalósítója kapcsolatban kell, hogy legyen minden más, releváns programelem megvalósítójával (oktatás, egészségügyi, munkaerő-piaci programok, közösség építő programok, stb.)

103


5. SZOFT ELEMEK MEGVALÓSÍTÁSI HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL 5.1

A HELYI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ KÖZÖSSÉGI, KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSI PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei    



Tervezett megvalósítási helyszín(ek), kapcsolat az infrastrukturális fejlesztésekkel

Közösségi kert kialakítása Biokertész kör Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal, közterületek közös kialakítása (parkok, terek) Bevonás a kultúra eszközeivel, közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob



Idősek klubjának szépítése, illetve programok, rendezvények, előadások helyi idős korosztály számára



Szomszédünnep

 

Helyi identitást erősítő, múlt idéző előadás és kiadvány Szomszédsági munka



Önkéntesség népszerűsítése

A helyszín kijelölése lakossági bevonást igényel a projekt során  Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Az akcióterületen található parkok, terek, kereszteződések                 

Teljes akcióterület A felújított Karácsony Benő Park Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) A felújított Karácsony Benő Park Idősek klubja Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) A felújított Karácsony Benő Park A felújított Karácsony Benő Park További szabadtéri helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Teljes akcióterület Felkészítő foglalkozások az újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Releváns helyszínek

25. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

104


5.2

KISEBBSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei




A lakosság érzékenyítése

 

Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)



Tematikus integrációs napok (pl. Roma napok)

 

Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) A felújított Karácsony Benő Park



Bemutatkozik a kisebbségi kultúra: színház, előadás, tánc, koncert, ételkóstoló



Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)

 

Főzőklub Az egyházak cigánypasztorációja



Mediációs tevékenység

    

Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) A felújított Karácsony Benő Park Felkészítő beszélgetések az újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Hivatalok, orvosi rendelők, egyéb ügyintézés helyszínei az akcióterületen és környékén. Egyénektől, helyzetektől függő egyedi helyszínek

26. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

5.3

MUNKAERŐ PIACI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei




Álláskereső tréningek






Állásbörzék és képzési börzék szervezése




105


Kívül belül megújulás program



Munkáltatók érzékenyítése

    

Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Szolgáltatók telephelyén (pl. fodrászat) Egyénektől, helyzetektől függő egyedi helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)

27. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

106


5.4

A KÉPZÉSI PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Képzési programcsomag elemei




Nyelvi, számítástechnikai képzések



Munkára felkészítő képzések



Védett munkahelyen képzések



OKJ-s képzések közül az 1., 2. és 3. szakmacsoport képzései

       

Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Egyénektől, helyzetektől függő egyedi helyszínek A Palota-15 Nonprofit Kft. székhelyén, mely az akcióterületről könnyen, gyorsan megközelíthető Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház

28. táblázat: A képzési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

5.5

SZOCIÁLIS, CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSE PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei  


Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, mentorálással Babaruha börze, használt cikk piac

107

  

Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín)




Családsegítés testközelből, családlátogatás



Párkapcsolati labirintus



Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak

     



Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez





Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek

    

5.6

Csokonai Művelődési Ház Egyénektől, helyzetektől függő egyedi helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)

Egyénektől, helyzetektől függő egyedi helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Ez a tevékenység fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol egy lakást külön az értelmi fogyatékosok lakhatásának segítésére újítanak fel Ez a tevékenység is fizikailag a lakófunkciós tevékenységhez tartozik, ahol a felújítások során kialakítanak egy olyan lakást is, melyet azon hajléktalanok vehetnek igénybe, akik felkészültek az önálló életvitelre. Helyi iskolák Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín)

   Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín) Adósságkezelés A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése  Konkrét helyszínhez nem köthető Charity shop és ability café kialakítása  Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) ÉNO akkreditáció folytatása  Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Szociális munkások szupervíziója  Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) 29. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Egészségügyi programcsomag elemei 

A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek



A tematikus egészségnapok gyerekeknek

 

Prevenciós előadások iskolákban Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése



A tematikus sport programok

Tervezett megvalósítási helyszín(ek), kapcsolat az infrastrukturális fejlesztésekkel          

108

Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Szakrendelő Karácsony Benő Park Iskolák Szakrendelő Karácsony Benő Park Iskolák Szakrendelő Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Karácsony Benő Park

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY   

Kerékpározás népszerűsítése Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében Klubfoglalkozás hozzátartozóknak



Szabadidős programok hátrányos helyzetű gyerekeknek

     

további helyszínek kijelölés alatt Akcióterület és egyéb külső helyszínek Külső helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)

30. táblázat: Egészségügyi programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

5.7

GYEREKEK ISKOLAI FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei 

Korrepetálások



Fejlesztő és tanoda programok



Tehetségprogram óvodásoknak

Tervezett megvalósítási helyszín(ek), kapcsolat az infrastrukturális fejlesztésekkel        

Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Iskolák Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Iskolák Óvodák Újonnan létrehozott közösségi funkciók (3 helyszín)

31. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

5.8

KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉST ELŐSEGÍTŐ PROGRAMCSOMAG HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL

Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei 

Tervezett megvalósítási helyszín(ek), kapcsolat az infrastrukturális fejlesztésekkel   

Polgárőrség akciói

109

Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház Karácsony Benő Park




Szomszédok egymásért mozgalom



Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek.



Biztonságos háztartás



Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése

        

Egyedi helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Külső helyszínek Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Karácsony Benő Park Lakóházak Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Újonnan létrehozott közösségi funkciókban (3 helyszín) Csokonai Művelődési Ház

32. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel

110


6. SZOFT TEVÉKENYSÉGEK INTEGRÁLTSÁGA A szoft tevékenységek egymás közötti kapcsolatát mutatja be az alábbi tábla. Jól látszódik, hogy az egyéni fejlesztési terv készítése tevékenység van a legtöbb szoft tevékenységgel kapcsolatban, szinte horizontálisan hatja át a mási nyolc programcsomag elemeit. 1.

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei

1.1

Közösségi kert kialakítása

1.2

Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele

1.3

Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal, közterületek közös kialakítása (parkok, terek)

1.4

Bevonás a kultúra eszközeivel, közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob

1.5

Idősek klubjának szépítése, illetve programok, rendezvények, előadások helyi idős korosztály számára

1.6 1.7 1.8 1.9 1.10

Szomszédünnep Szomszédsági munka Önkéntesség népszerűsítése, önkéntes programok Helyi identitást erősítő, múlt idéző előadás és kiadvány biokertész kör

Probléma, amire a szoft tevékenység megoldást kínál

-

közösségi terek hiánya kevés zöld felület közösségek hiánya kevés zöld felület gyenge helyi identitás közösségek hiánya szemetelés leromlott állapotú közterületek, romló településkép gyenge helyi identitás közösségek hiánya gyenge helyi identitás közösségek hiánya problémák kifejezésének nehézésge művészeti nevelés hiánya leromlott állapotú közterületek, romló településkép gyenge helyi identitás közösségek hiánya közösségek hiánya közösségek hiánya gyenge helyi identitás gyenge helyi identitás közösségek hiánya kevés zöldfelület növénytermesztési ismeretek hiánya

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 1.2 6.1 1.1 2.1

1.2 1.5 1.6 2.1 2.2, 2.4 1.4 1.7 1.4 1.5 1.1-1.8 1.1., 1.3. 1.1., 1.2.

33. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál

111


2.



2.1

A lakosság érzékenyítése

-

kisebbségek negatív megítélése

2.2

Tematikus integrációs napok (pl. Roma napok)

-


2.3

Főzőklub

-


2.4

Az egyházak cigánypasztorációja

-

kisebbségek társadalmi és anyagi leszakadása

2.5


-

hátrányos helyzetből fakadó társadalmi kapcsolatok hiánya

2.6

Bemutatkozik a kisebbségi kultúra: színház, előadás, tánc, koncert, ételkóstoló

-

hátrányos helyzetből fakadó társadalmi kapcsolatok hiánya

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 1.5 1.7 2.6 1.7 2.3 2.6 1.6, 1.7 2.1, 2.2 2.6 1.4 5.8 9.1 3.1 3.3, 3.4 6.4 9.1 2.1 2.2 2.3

34. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál 3.

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei


3.1


-

munkanélküliség

3.2


-

munkanélküliség

3.3


-

munkanélküliség

3.4


-

munkanélküliség

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 2.5 4.3 9.1 2.5 9.1 2.5 9.1 2.5 9.1

35. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál

112


4.



4.1




-

munkanélküliség munkaerő piaci alapismeretek hiánya

4.2




-


4.3




-


4.4



OKJ-s képzések közül az 1., 2. és 3. szakmacsoport képzései

-

munkanélküliség alacsony képzettség

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 4.2 4.4 5.9 9.1 4.1 4.4 5.9 9.1 3.1 5.9 9.1 4.1 4.2 5.9 9.1

36. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál 5.

Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei


5.1

Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, mentorálással

-

mindennapi életviteli problémák

5.2 5.3 5.4 5.5

Babaruha börze, használt cikk piac Családsegítés testközelből, családlátogatás Párkapcsolati labirintus Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak

-

szegénység családon belüli problémák, szétszakadó családok családon belüli problémák, szétszakadó családok fogyatékosok önfenntartása nem megoldott

5.6

Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez

-

5.7

Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek

-

hajléktalanság a hajléktalanok megjelenése az akcióterületen a biztonságérzetet gyengíti fiatalok tudatlanságtól való kiszolgáltatottsága

113

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 5.5 5.10 9.1 9.1 9.1 5.1 9.1 5.9 9.1 5.3 9.1

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY 5.8

Adósságkezelés

-

egyének, családok eladósodottsága, uzsora hitelek

5.9

A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése

-

illegális lakásfoglalók közbiztonsági problémát jelentenek

5.10

Charity shop és ability café kialakítása

hátrányos helyzetűek és fogyatékossággal élők megélhetési problémái

5.11

ÉNO akkreditáció folytatása

-

értelmi fogyatékossággal élők napi ellátásának gondjai

5.12

Szociális munkások szupervíziója

-

közvetve a szociálisan, egészségügyileg rászorultak mindennapi problémái

2.4 9.1 4.1 4.2 4.3 4.4 5.6 5.8 5.1 9.1 5.1 5.5 5.1-5.11

37. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál 6.

Egészségügyi programcsomag elemei

-

egészségtelen életmód szív és érrendszeri betegségek lelki problémákkal küzdők magas aránya egészségtelen táplálkozás kevés mozgás

Prevenciós előadások iskolákban

-

szenvedélybetegség

Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése

-

egészségtelen életmód szív és érrendszeri betegségek lelki problémákkal küzdők magas aránya egészségtelen táplálkozás kevés mozgás szenvedélybetegség egészségtelen életmód szív és érrendszeri betegségek lelki problémákkal küzdők magas aránya egészségtelen táplálkozás

6.1

A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek

6.2

A tematikus egészségnapok gyerekeknek

6.3 6.4

6.5


A tematikus sport programok

114

Kapcsolat más szoft tevékenységgel (tevékenység száma) 1.1 6.2 6.1 6.3 6.6 6.7 6.2 6.8

2.5 9.1

6.6 6.7 8.1


Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében

-

kevés mozgás zajos, poros utak egészségtelen életmód egészségtelen életmód

6.8

Klubfoglalkozás hozzátartozóknak

-

6.9

Szabadidős programok hátrányos helyzetű gyerekeknek

-

mindennapi életviteli problémák a szenvedélybetegek családtagjainál társadalmi integráció hiánya

6.6

Kerékpározás népszerűsítése

6.7

6.2 6.5 6.2 6.5 6.3 9.1 1,2,4,5 pontok

38. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál 7.

Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei


7.1

Korrepetálások

-

7.2


-

7.3


-

hátrányos helyzetű gyerekek lemaradása és lemorzsolódása az iskolában hátrányos helyzetű gyerekek lemaradása és lemorzsolódása az iskolában hátrányos helyzetű gyerekek lemaradása az óvodában

Kapcsolat más tevékenységgel (tevékenység száma)

szoft

5.3 9.1 5.3 9.1 4-5. pontok

39. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál 8.

Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei


8.1

Polgárőrség akciói

-

közbiztonság gyengeségei

8.2 8.3

Szomszédok egymásért mozgalom Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek.

-

közbiztonság gyengeségei a legtöbb támadás a gyerekeket, nőket és időseket éri

8.4 8.5

Biztonságos háztartás Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése

-

tudatlanságból eredő lakásbalesetek közbiztonság gyengeségei

Kapcsolat más tevékenységgel (tevékenység száma) 8.2 8.3

6.5 8.1 8.1

40. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál

115

szoft


9.

9.1

Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre


probléma, amire a szoft tevékenység megoldást kínál

-

Kapcsolat más tevékenységgel (tevékenység száma)

szoft

2.4 2.5 3.1 3.2 3.3 3.4 4.1 4.2 4.3 4.4 5.1 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.10 6.4 6.8 7.1 7.2 41. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál

116


7. A TEVÉKENYSÉGEK RÉVÉN ELÉRHETŐVÉ VÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK BEMUTATÁSA A XV. kerület városrehabilitációs programja a fejlesztések tekintetében négy nagyobb elemből áll: - lakófunkciós beavatkozások, - infrastrukturális fejlesztések - közösségi funkciók kialakítása - ESZA típusú (szoft) programok Az egyes tervezett tevékenységek által létrejövő szolgáltatások célcsoportjait és nagyságrendjeit a négy fő beavatkozási elem mentén mutatjuk be.

7.1

LAKÓFUNKCIÓS BEAVATKOZÁSOK

A lakófunkciós beavatkozások során, 14 helyszínen, krízis- és veszélyeztetett tömbökben elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben az épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység célja, hogy csökkenjen a komfort nélküli, szubstandard lakások száma, és az önkormányzati bérleményekben élők lakáskörülményei javuljanak. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, egy 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. A felújítandó lakások 82%-a a krízistömbökben helyezkedik el, összesen 63 db lakás, ebből 8 lakás az, ami elbontásra kerül. Legnagyobb arányú lakásfelújítás a K6-os tömbben valósul meg, összesen 23 db lakást és egy helységet bevonva. Ez a magas arány a K6 tömb esetében azért fontos, mert ez a tömb a statisztikai elemzések során a legmagasabb értékeket mutatja a túlzsúfolt lakások, az egyszobás lakások és a lakónépesség számát illetően. A veszélyeztetett tömbökben összesen 22 lakás kerül felújításra. A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok lakhatási támogatását fogja szolgálni. Itt kapcsolódik a lakófunkciós tevékenység a szoft programokhoz. A lakófunkciós tevékenység célcsoportja az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban élők, illetve, akik majd a felújított lakásokat bérelni fogják. A felújított lakások fenntartásának fedezete a bérleti díjakból, illetve az önkormányzati hozzájárulásból áll össze. A bérlakások bérbeadása szociális elvek alapján működik. Előnyt élveznek a kerületi lakosok, ezen belül is a hátrányos helyzetű családok. A lakbér összege is a célcsoporthoz igazított. A Szociális Városrehabilitáció Program végrehajtása során az egyes társasházak konzorciumi partnerekként vesznek részt a fejlesztésekben. A szakmai hátteret az önkormányzat ingatlan- és vagyonkezelő cége a Palota Holding Zrt fogja ellátni. A Palota Holding Zrt 1992. január 1-jétől kezeli az önkormányzati lakásokat és nem-lakás bérleményeket. Az önkormányzati költségvetés előirányzata alapján a cég a kezelésében lévő ingatlanokon felújítási és karbantartási tevékenységet lát el. Ennek keretén belül elvégzi az épületek tető-felújítását, csatorna- és vízbekötését, elektromos fővezetékek cseréjét, kémények átépítését, lakások teljes körű felújítását, fűtéskorszerűsítését. Lakófunkciós beavatkozások

Tervezett célcsoport(ok) 

önkormányzati bérlakásokban élők

Tervezett nagyságrend 

77 család

42. táblázat: Lakófunkciós beavatkozások és ehhez kapcsolódó célcsoportok

117


7.2

INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK

Az infrastrukturális fejlesztések során: - megépül az Istvántelek vasúti megálló melletti akcióterületi részen egy P+R parkoló 45 db gépjármű számára, illetve a közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása is megvalósulna; - a Bethlen Gábor utca és a Bocskai utca egy-egy szakaszán, összesen 2650 m2 járdafelújítás, 3000 m2 útburkolat felújítás és 4400 m2 zöldfelület megújítás tervezett; - a Karácsony Benő parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja, kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad; - az akcióterület 12 csomópontjában térfigyelő kamerarendszer kerül telepítésre, valamint az ennek működtetéséhez szükséges technikai eszközök és szoftverek kerülnek beszerzésre. A tervezett infrastrukturális fejlesztések az akcióterület teljes lakosságát szolgálják, eredményei túlmutatnak annak határán is. Infrastrukturális fejlesztések    

Istvánteleki P+R parkoló kialakítása tereprendezése Út-, járda- és zöldfelület felújítások Karácsony Benő Park felújítása, rendezése Térfigyelő kamerarendszer telepítése

Tervezett célcsoport(ok) és

Tervezett nagyságrend



akcióterület lakossága

~ 10.000 fő

  

akcióterület lakossága akcióterület lakossága akcióterület lakossága

~ 10.000 fő ~ 10.000 fő ~ 10.000 fő

43. táblázat: Infrastrukturális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok

Az infrastrukturális fejlesztéseket az Önkormányzat fogja a költségvetésének terhére fenntartani. A fenntartási tevékenységeket az Önkormányzat település-üzemeltetési cége a RÉPSZOLG Nonprofit Kft fogja elvégezni. A cég tevékenységi körébe tartozik: utak, járdák építése és fenntartása, településtisztasági szolgáltatások, hibaelhárítások, közcélú foglalkoztatás, zöldfelület fenntartása, játszóterek üzemeltetése.

7.3

KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK KIALAKÍTÁSA

A közösségi funkciók kialakításának célja, egyrészt a programhoz kötötten az, hogy az ESZA típusú tevékenységek jelentős részének helyszínt biztosítsanak, másrészt a programon túl, hogy az akcióterületen élők, illetve civil szerveződések számára, rendezvényekhez, rendszeres programokhoz, összejövetelekhez, vagy csak a működésükhöz szükséges közösségi tereket nyújtsanak. Az akcióterületen, a lakosok közvetlen közelében, három helyszínen valósulnának meg közösségi funkciót ellátó ingatlanfejlesztések.

118


A szoft programok közül mind a kilenc programcsomagban lesz számos olyan tevékenység, melynek helyszíne az újonnan kialakított közösségi épületekben lesz. A városrehabilitációs program során a közösségi funkció helyszínei folyamatos kihasználtság alatt lesznek, fenntartásukat az önkormányzat a költségvetésének terhére biztosítja. Mindegyik épületben lesz valamilyen állandó tevékenység, állandó civil szervezeti jelenléttel. A program zárása után a három helyszínt olyan szervezeteknek adja az önkormányzat bérbe, melyek folytatják magát a program egyes elemeit, vagy a program eredményeinek fenntartását, illetve az akcióterület, vagy a kerület lakosságának közösségi életében és identitásnövelésében jelentős szereppel bírnak. További terv, hogy ezek az épületek helyszínei lesznek önkormányzati rendezvényeknek, iskolák számára külső helyszínen megvalósítandó oktatási, illetve rendezvény helyszíneknek, a társasházkezelő részére közgyűlései helyszíneinek. Az épületek alkalmasak lesznek céges tréningeknek, tanfolyamoknak, továbbképzéseknek helyet biztosítani. A közösségi funkciós épületek szakértői üzemeltetési hátterét a Csokonai Művelődési Központ és az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) fogják biztosítani. Az ESZI általános alaptevékenysége, hogy a kerületben élők számára biztosítja a jogszabályban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási és egyes szociális szakosított ellátási formákat, szervezi a kerületben a fogyatékkal élők nappali ellátását és számukra az intézményen belüli szociális foglalkoztatást. Az idős korosztály számára elérhető szolgáltatások között megtalálható a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, idősek átmeneti otthoni ellátása. Biztosítják a családok, a gyermekek és fiatal felnőttek számára a család- és gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint a hajléktalanok körében utcai szociális munkát végeznek, nappali melegedőt működtetnek. A Csokonai Művelődési Központ számtalan kulturális, közösségépítő rendezvényt, tanfolyamot, mozgásos-sport programot valósít meg több telephelyen és a kerület több szabadtéri helyszínén. Hosszú lenne szakmai tevékenységüket bemutatni, egyet példaként kiemelnénk: Az itteni szakemberek ötlete és kezdeményezése alapján indult évekkel ezelőtt a RÖFI, azaz rövid film szemle, melynek keretében önkormányzati forrásból valósulhatnak meg a kiválasztott forgatókönyvek alapján kisfilmek, többek között az Újratervezés c. kisfilm, mely csúcs nézettséget és több díjat is kapott az elmúlt években. Ezzel támogatja az önkormányzat a fiatal filmes művészeket. A példa jól mutatja, hogy a kultúra és a közművelődés minden ágában magas szakmai értéket képvisel ez az intézményünk. A közösségi funkciók fenntartási költségét a hasonló intézmények ismert fenntartási költségeiből kalkulálva 1.600.000 Ft/év/ 3 épület összegben tervezzük. Ez az összeg nem jelent túlzott megterhelést az önkormányzat költségvetésére. Terveink szerint a Rädda Barnen utca 37. szám alatt kialakítandó helyszínen folyamatosan biztosított lesz a szakmai jelenlét, ez a helyszín mindig nyitva lesz és szükség szerint a fő nyitvatartási időn kívül innen lesz elkérhető az adott szervezetek részére a kulcs a másik két helységhez. Ezt a közösségi helységet a Charity shop és az ahhoz kapcsolódó rendezvények, az Ability café és a hozzá kapcsolódó rendezvények, valamint az önkéntes és információs pont megnevezésű tevékenység (azaz, hogy itt szervezik az önkéntes munkát a projekten belül, itt találkoznak az önkéntesek és egyéb szervezetek, valamint a lakosság itt kaphat folyamatosan információt a projekt megvalósításáról) teljesen kitölti, egész éves működését garantálja.

119


120


7.3.1 A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága - Programtervezet Szoft tevékenységek Arany János utca 26. (113 m2) Oktatási és közösségi jellegű programok állandó bázispontja

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomagból Közterület (épített környezet) szépítési akciók keretében közösségi bevonás, műhelymunka Bevonás a kultúra eszközeivel, közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob – háttérmunka - Szomszédünnepek zárt téren - szomszédsági munka felkészítő foglalkozásai - Szemétszedési akciók háttér foglalkozásai - Önkéntesség népszerűsítése, önkéntes programok - Az akcióterület zöldítése, növénygondozás (természetes környezet) - Helyi identitást erősítő előadás és kiadvány - biokertész kör - A lakosság érzékenyítése - Tematikus integrációs napok (pl. Roma napok) - Főzőklub - Az egyházak cigány-pasztorációja - Mediációs tevékenység - Klubfoglalkozások - Kisebbségi napok rendezvényeinek fedett része - Bemutatkozik a kisebbségi kultúra: színház, előadás, tánc, koncert, ételkóstoló

Közösségi funkciók Rädda Barnen utca 37. (63 m2) Charity shop és ability café állandó helyszíne, önkéntes és információs pont

min. 6 alkalommal min. 6 alkalommal   

évi 2 alkalommal fotó vagy egyéb kiállítás

min. 3 alkalommal havi találkozók, bázis min. 6 alkalommal 



min. 6 alkalommal

         

min. 6 alkalommal min. 6 alkalommal kb. 18 alkalommal min. 12 alkalommal min. 10 alkalommal min. 12 alkalommal min. 12 alkalommal 24 alkalommal min. 3 alkalom min. 15 alkalommal

121

havi találkozók, bázis

Dugonics utca 10. (80 m2) Sport, közbiztonság és önvédelemi, stb. tevékenységek, állandó helyszíne


Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomagból - Álláskereső tréningek - Állásbörzék és képzési börzék szervezése - Kívül belül megújulás program - Nyelvi, számítástechnikai képzések - Munkára felkészítő képzések -

OKJ-s képzések: az 1., 2. és 3. szakmacsoport képzései Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomagból - Célcsoport számára egyéni fejlesztési terv készítése és felülvizsgálata (amennyiben nem otthonában) - Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok - Babaruha börze, használt cikk piac - Párkapcsolati labirintus - Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek - Charity shop és ability café kialakítása - adósságkezelési szolgáltatás - ÉNO akkreditáció folytatása - szociális munkások szupervíziója Egészségügyi programcsomag - Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése - Klubfoglalkozás szenvedélybeteg hozzátartozóknak - tematikus sportprogramok beltéri elemei - Szabadidős programok hátrányos helyzetű gyerekeknek - Korrepetálások - Fejlesztő és tanoda programok - Tehetségprogram óvodásoknak

    

30 alkalom min. 6 alkalom min. 6 alkalom min. 50 alkalom min 15 alkalom



kb. 120 alkalom



kb. 120 alkalom



min. 15 alkalom 

min. 12 alkalom  



min. 8 alkalom min. 40 alkalom

folyamatos min. 40 alkalom min. 10 alkalom min. 12 alkalom



  

kb. 40 alkalom

kb. 50 alkalom kb. 50 alkalom kb. 10 alkalom

122



min. 15 alkalom

 

min. 30 alkalom min. 10 alkalom


-

Polgárőrség akciói – beltéri elemek Szomszédok egymásért mozgalom Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. Biztonságos háztartás - képzés Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése komplex lakhatási és foglalkoztatási program

  

kb. 20 alkalom min. 10 alkalom min. 15 alkalom

 min. 30 alkalom  min. 5 alkalom  min. 40 alkalom 44. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága

123


7.4

SZOFT PROGRAMCSOMAGOK

A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei

Tervezett célcsoport(ok)


 

 

akcióterület lakossága akcióterület lakossága

 

300-500 fő 100-500 fő






500-700 fő






500-1000 fő



akcióterületen élő idős korosztály



100-300 fő

    

akcióterület lakossága akcióterület lakossága akcióterület lakossága akcióterület lakossága akcióterület lakossága

    

300-500 fő 500-700 fő 100-200 fő 300 fő 500-700 fő



 

    

Közösségi kert kialakítása Az akcióterület zöldítése, növényültetéssel, gondozással, zöldfelületek közösségi programként történő rendbetétele Közterület szépítése közösségi munkaként, illegális hulladéklerakások felszámolásával, publik art rendezvényekkel, kerítésfestéssel, kreatív megoldásokkal, közterületek közös kialakítása (parkok, terek) Bevonás a kultúra eszközeivel, közösségi színház, film és fotó pályázat, flashmob Idősek klubjának szépítése, illetve programok, rendezvények, előadások helyi idős korosztály számára Szomszédünnep Szomszédsági munka Önkéntesség népszerűsítése Biokertész kör Helyi identitást erősítő, múlt idéző előadás és kiadvány

45. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok




  

  


  

400-500 fő 300-500 fő 200-300 fő

 

A lakosság érzékenyítése Tematikus integrációs napok (pl. Roma napok) Bemutatkozik a kisebbségi kultúra: színház, előadás, tánc, koncert, ételkóstoló Főzőklub Az egyházak cigánypasztorációja

 

 

200-300 fő 200-300 fő






akcióterület lakossága akcióterületen élő roma lakosság akcióterületen élő roma lakosság



100 fő

46. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok

Munkaerő piaci beilleszkedést programcsomag elemei 











segítő



      



100-150 fő



500-800 fő



100-200 fő



200-500 fő

munkanélküliek tartós munkanélküliek munkanélküliek tartós munkanélküliek munkanélküliek tartós munkanélküliek munkáltatók

124


47. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok









50-100 fő






50-100 fő






50-100 fő



OKJ-s képzések közül szakmacsoport képzései

           



150-200 fő

az

1.,

2.

és

3.

munkanélküliek tartós munkanélküliek akcióterület lakosai munkanélküliek tartós munkanélküliek akcióterület lakosai munkanélküliek tartós munkanélküliek akcióterület lakosai munkanélküliek tartós munkanélküliek akcióterület lakosai

48. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei









50-100 fő



500-700 fő



100 fő



100-300 fő



5-10 fő



5-10 fő



Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek szóló támogató programok, mentorálással Babaruha börze, használt cikk piac



Családsegítés testközelből, családlátogatás

 



Párkapcsolati labirintus





Támogatott lakhatás értelmi fogyatékosoknak





Átmeneti lakás hajléktalanságból való kivezetéshez (fél éves rotációban) Szexuális, családtervezési felvilágosító tevékenységek Adósságkezelés



Fogyatékkal vagy fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szülei akcióterületen élő kisgyermekes családok akcióterület lakossága akcióterületen élő hátrányos helyzetű családok akcióterületen élő családok akcióterületen élő értelmi fogyatékos személyek hajléktalanok



akcióterületen élő fiatalok



100 fő





100 fő

A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése, komplex lakhatási és foglalkoztatási program Charity shop és ability café kialakítása



akcióterületen élő rászorultak akcióterületen jogcím nélkül lakók akcióterület lakossága értelmi fogyatékkal élők szociális munkások



20-80 fő

  

2000-3000 fő 50-100 fő 50-100 fő

     

ÉNO akkreditáció folytatása Szociális munkások szupervíziója



  

49. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok Egészségügyi programcsomag elemei









300-500 fő



A tematikus egészségnapok, életmód napok felnőtteknek A tematikus egészségnapok gyerekeknek



300-500 fő



Prevenciós előadások iskolákban





200-500 fő



Az egészségügyi állapotfelmérés, cselekvési terv készítése (egyéni fejlesztési terv részeként)





240 fő



akcióterületen élő felnőtt lakosság akcióterületen élő gyermek lakosság akcióterületen élő fiatalkorú lakosság akcióterület lakossága

125

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY    



A tematikus sport programok Kerékpározás népszerűsítése Tematikus kirándulások, táborok az egészségmegőrzés jegyében A klubfoglalkozás hozzátartozóknak programelem azoknak nyújt segítséget, akik valamilyen állandósult betegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt

  


  

3000-5000 fő 500-700 fő 100-200 fő





100-200 fő

Szabadidős programok gyerekeknek



akcióterület lakosságán belül azok, akik valamilyen állandósult betegségben szenvedő családtagjukkal élnek együtt akcióterület lakosságán belül a hátrányos helyzetű családok



200-300 fő

hátrányos

helyzetű

50. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok Gyerekek iskolai felzárkózását programcsomag elemei

segítő


Tervezett nagyságrend 

50-100 fő



100-200 fő



100-200 fő



Korrepetálások













akcióterületen élő hátrányos helyzetű, iskoláskorú gyermekek akcióterületen élő iskoláskorú gyermekek akcióterületen élő óvodás korú gyermekek

51. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok

126


Közbiztonsági és bűnmegelőzést programcsomag elemei     

elősegítő

Polgárőrség akciói Szomszédok egymásért mozgalom Önvédelmi képzés gyerekeknek, nőknek, időseknek. Biztonságos háztartás Helyi bűnmegelőzési stratégia elkészítése

Tervezett célcsoport(ok)     


akcióterület lakossága akcióterület lakossága akcióterület en élő gyerekek, nők és idősek akcióterület lakossága akcióterület lakossága

300-500 fő 300-500 fő 100-150 fő 2000-3000 fő 1000-3000 fő

52. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok








az akcióterület krízistömbjeiben élő lakosság

240 fő

53. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok

A szoft programcsomagok tevékenységeinek végrehajtásában az alábbi konzorciumi partnerek szakemberei vesznek részt, teljesítve ezzel a legalább 3 éves elvárt szakterületi tapasztalatokat és civil részvételt: -

Csokonai Kulturális és Sportközpont: A kerület kulturális, közösségi és sport életében hangsúlyos szerepet vállaló intézmény, melynek szerteágazó programjai és törekvései a soft programok magas szakmai színvonalát biztosítja.

-

Egyesített Szociális Intézmény (ESZI): A családsegítés és szociális gondoskodás fő eszköze a kerületben, a szociális városrehabilitáció fontos megvalósítója, szolgáltatásainak minőségi javulása az akcióterületen élők társadalmi és gazdasági integrációjának kulcsa.

-

Budapest XV. ker. Önkormányzat Egészségügyi Intézménye: Az egészségügyi ellátás alap intézménye a kerületben, számos kedvelt és hatékony program megvalósítója.

-

Palota–15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.: Összetett munkaerőpiaci tevékenységével a munkából kiszorulók integrációjáért küzd, e mellett évek óta környezetvédelmi, kerület szépítő programok gazdája.

127


8. MELLÉKLETEK

1. melléklet:

Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról

2. melléklet:

Akcióterület elhelyezkedése a kerület szövetében

3. melléklet:

Lefolytatott partnerségi egyeztetések dokumentációja

4. melléklet:

Az akcióterület krízis- és veszélyeztetett tömbök szerinti elemzéséhez igényel KSH adatok, forrás: KSH 2011 népszámlálás

5. melléklet:

Közösségi célú épületek programtervezete

6. melléklet:

Igényfelmérésben használt lakossági kérdőív

7. melléklet:

Terület-specifikus értékelési szempontok illeszkedése a XV. kerület Szociális Városrehabilitáció Programjához

128


8.1

MELLÉKLET

Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról

49. ábra: Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról

129


8.2

MELLÉKLET

Akcióterület elhelyezkedése a kerület szövetében

50. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a kerület szövetében

130


8.3

MELLÉKLET

Lefolytatott partnerségi egyeztetések dokumentációja

131


132


133


134


135


136


137


138


139


140


141


142


Megjegyzés a Támogató Csoport ülésének jegyzőkönyvéhez: Minden résztvevő kitöltött egy nyilatkozatot a Támogatói csoportban való részvételről.

143


144


145


8.4

MELLÉKLET


Budapest XV. kerület összesen*

Akcióterület

V1

V2

V3

V4

V5


79645

Háztartások száma

V10

V11

V13

V14

V15

V16

V17

V18

V19

K1

10017

168

315

167

185

101

52

92

210

155

69

112

75

131

51

117

173

122

132

215

35932

4512

71

148

76

75

51

25

40

97

81

32

44

32

53

26

51

69

50

61

Lakónépességen belül 014 évesek száma

9847

1392

37

45

21

32

13

7

8

23

22

11

16

8

17

8

17

22

19

Lakónépességen belül 1559 évesek száma

49345

6592

110

221

113

133

73

39

56

135

102

48

68

54

83

36

69

115

Lakónépességen belül 64X évesek száma

16410

1545

12

40

24

14

10

6

21

43

20

6

16

10

25

7

19

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb lakónépességen belül Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma

5028

787

16

34

14

30

8

8

10

27

7

11

14

5

14

5

13051

1763

29

52

19

27

9

5

10

24

30

5

15

9

22

16088

2240

40

68

46

58

24

15

23

49

36

18

24

23

9423

1257

20

36

16

19

19

15

13

29

21

12

21

4685

615

17

24

7

11

9

4

6

14

17

3

2820

368

11

9

4

6

4

3

3

6

11

37158

4821

68

153

79

76

54

29

40

101

Túlzsúfolt lakások száma az összes lakáson belül

5424

926

16

26

12

22

17

7

9

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma a lakott lakásokon belül Szubstandard lakások száma az összes lakáson belül Egyszobás lakások száma a lakott lakásokon belül

846

269

4

13

6

7

5

3

1077

351

4

13

17

12

14

2887

1101

16

33

14

15

16

Tartós munkanélküliek száma (legalább 360 napos munkanélküliek) Lakásállomány (db)

V6

V7

V8+V12

V9

K3

K4

72

137

266

97

333

98

31

65

113

41

12

42

13

13

40

73

87

135

46

94

26

26

30

28

12

6

23

8

5

19

7

19

20

11

12

41

14

21

47

26

10

12

6

16

17

6

8

10

5

6

…

4

6

6

4

99

27

52

34

57

21

24

4

11

8

…

3

8

…

…

5

…

5

11

…

9

10

23

37

3

K8

K9

199

213

173

142

91

94

80

16

55

23

36

20

192

69

206

133

134

112

23

27

10

58

35

34

31

…

23

44

11

54

20

23

15

35

10

18

36

17

30

17

31

18

40

43

15

30

81

22

74

47

46

42

10

17

28

12

25

38

15

64

34

40

29

11

12

12

22

9

7

29

5

21

19

20

17

5

8

8

4

14

5

5

20

3

13

10

11

11

34

62

68

58

66

126

29

66

125

47

140

92

101

90

13

6

11

14

9

14

30

7

16

36

11

55

23

24

17

…

4

…

4

6

4

6

8

…

5

7

5

17

15

6

5

…

…

5

10

6

8

3

7

8

…

5

10

9

11

12

6

7

9

12

9

10

14

17

7

16

36

4

20

50

12

70

29

35

25

54. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (83 fő) adatait; ... adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető ad

146

K2

K5

K6

K7+K10


8.5

MELLÉKLET

Közösségi célú épületek programtervezete (megegyezik a 7.3.1 fejezettel)

55. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága

147


8.6

MELLÉKLET KÉRDŐÍV

Tisztelt Lakosunk! Önkormányzatunk pályázatot tervez benyújtani az Ön társadalmi és lakó környezetének megújítása érdekében. Kérjük, kérdőívünk kitöltésével segítse a projekt tartalmának megtervezését, a pályázat sikeres előkészítését! 1. Szeret Ön Rákospalotán élni?  Igen  Nem 2. Mit szeret a környéken ahol lakik?

……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Mit NEM szeret a környéken ahol lakik?

……………………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Tapasztal-e olyan fizikai problémákat a lakókörnyezetében, amelyeken szívesen változtatna, ha tehetné? Például:  Romos állapotú lakóépület  Balesetveszélyes járdák  Közparkok rossz állapota  Parkolási nehézségek  Rossz állapotú utak  Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága  Gondozatlan, hiányos fasorok  Rendezetlen utcakép (lakóházak közé ékelődött műhelyek, boltok stb.)  Zajos, poros útvonalak  Nehéz a városba való bejutás Egyéb:………………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Mit változtatna lakókörnyezetében, hogy jobban érezze magát itt?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 6. Tapasztal-e olyan társadalmi problémákat a lakókörnyezetében, amelyeken szívesen változtatna, ha tehetné? Például:  Hajléktalanok jelenlétéből adódó konfliktusok  Kábítószer használók jelenlétéből adódó konfliktusok  Szemetelés, rongálás 148


      

Rossz közbiztonság Szomszédok közötti konfliktusok Iskolából kimaradó gyerekek Alacsony iskolai végzettség Munkanélküliség Rossz egészségügyi állapot Rossz lakhatási körülmények, Egyéb…………………………………………………………………………………………………………………………………. 7. Mi javítaná az Ön biztonságérzetét?  Aktívabb polgárőrség vagy rendőrség  Több biztonsági berendezés az utcákon (térfigyelő kamera, segélytelefon, stb.)  A szomszédok egymásra figyelése, szükség esetén segítsége Egyéb:…………………………………………………………………………………………………………………………………

8. Kérem, értékelje X-el a következő táblázatban megadott szempontokat! Kiváló

Megfelelő

Rossz

Utak, járdák állapota Parkok, zöld sávok (utak menti bokrok, fák stb.) Közbiztonság Utcakép (az utcákon sétálva, milyennek látja a környéket) Épületek állapota, megjelenése, gondozottsága A Rákospalotán elérhető egészségügyi szolgáltatások minősége A Rákospalotán működő oktatási intézmények minősége 9. Részt venne-e a tágabb lakókörnyezetének szépészeti felújításában, közösségi akció keretében?  Igen  Nem 10. Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….... 11. Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 12. Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők munkakeresése, elhelyezkedése? 149


……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 13. Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők általános életminőségének javulása? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. VÁLASZADÓ ADATAI Neme:  Férfi  Nő Legmagasabb iskolai végzettsége:  kevesebb, mint 8 osztály  8 általános (4 polgári, stb.)  szakmunkásképző, szakiskola  befejezett gimnázium, szakközépiskola  befejezett főiskola vagy felső fokú technikum  befejezett egyetem

Életkora:  0-12  13-18  19-30  31-50  51-65  65+ Az elmúlt öt évben volt munkaviszonya?  Igen  Nem Jelenleg van munkaviszonya?  Igen  Nem, álláskereső vagyok  Nem, mert diák, nyugdíja, háztartásbeli stb.

Köszönjük válaszait!

150


8.7

MELLÉKLET

Terület-specifikus értékelési szempontok illeszkedése a XV. kerület Szociális Városrehabilitáció Programjához Értékelési szempont szempontok illeszkedése a XV. kerület Szociális Városrehabilitáció Programjához Kapcsolódás a fővárosi 1. dokumentumokhoz Hozzájárulás a szociális A Projekt-előkészítő tanulmány (PET) 3.4.4. fejezete 1.1 városrehabilitáció céljaihoz tartalmazza Hozzájárulás a szociális A PET 3.4.5. fejezete tartalmazza 1.2 városrehabilitáció eszközrendszeréhez Hozzájárulás a befogadó, támogató A PET 3.4.6. fejezete tartalmazza 1.3 és aktív Budapest létrejöttéhez 2. 2.1

2.2

Illeszkedés a fővárosi/kerületi ITS-ben meghatározott akcióterülethez

Illeszkedés a fővárosi vagy a kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia akcióterületeihez. Illeszkedés a fővárosi vagy a kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia antiszegregációs programjának beavatkozásaihoz. Hozzájárulás a barnamezős vagy alulhasznosított ingatlanok hasznosításához.

2.3

3.

A PET 3.4.2. fejezete tartalmazza

A Program két beruházási eleme érintett barnamezős beruházásként:  A közösségi funkciók mind három épülete jelenleg üresen áll, használaton kívüliek, újrahasznosításuk más funkcióban jelenleg nem is lehetséges.  Az Istvántelek vasútállomás mellett kialakítandó P+R parkoló területe az akcióterületen fekszik, mely jelenleg MÁV terület, de alulhasznosított, kihasználatlan, rendezetlen terület.

Az akcióterület lehatárolása

Kapcsolódás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programban meghatározott krízisterületi lehatároláshoz. 3.1

A PET 3. ábrája mutatja be.

A PET 1. ábrája mutatja be a tömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömböket a XV. kerületben. A kijelölt akcióterület 10 db krízistömböt és 19 db veszélyeztetett tömböt tartalmaz, melyeket a PET 1. táblázata mutat be. A Lakófunkciós tevékenység során a krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. A helyszínek közül krízistömbben 151


valósulnak meg az alábbiak:          

Rädda B. u. 37. Beller I. u. 117. Pázmány P. u. 106/a. Kinizsi u. 90. Beller I. u. 87. Pázmány P. u. 108. Bethlen G. u. 103. Kinizsi u. 102. Pázmány P. u. 98. Palánk u. 119.

Veszélyeztetett tömbben valósulnak meg az alábbi lakófunkciós beruházások:  Pázmány P. u. 18/b.  Kinizsi u. 42.  Szerencs u. 10  Pázmány P. u. 86. 4.

4.1.

Lakhatás biztonságával és fizikai beruházásokkal kapcsolatos beavatkozások értékelése

A területen élő jogcímnélküli lakók helyzetének kezelése.

A jogcím nélküli lakók kezelését a Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése szoft programcsomag tartalmazza (PET 4.5. fejezet): 

4.2

Hátralékosság kezelése.

4.3

Szociális bérlakások kialakítása és lakbéremelési plafon figyelembevétele. Közterületi/közlekedési beavatkozások célzottsága.

4.4

A jogcím nélküli lakók helyzetének kezelése tevékenység az akcióterületen jogszerűtlenül lakók helyzetét rendezi és tereli jogszerű mederbe. A jogcím nélküli lakók felmérése a projektfejlesztés során történik.

A pályázó vállalja a hátralékosság bemutatását a projektfejlesztés során.

Istvánteleki P+R parkoló kialakítása: Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása, valamint egy fedett kerékpártároló is megvalósul. A terület jelenleg a MÁV tulajdonában áll, ezért sikeres pályázat esetén a tevékenység a kisajátítási eljárással kezdődik. Az igényfelmérésből is kiderül, illetve mindenki tapasztalhatja, aki az akcióterületen jár, hogy a parkolás nagyon nehézkes. A P+R parkoló kialakítása a parkolási gondokon is segítene túl azon, hogy a vasút elérhetőségét, azaz a 152


belváros megközelítését is nagyban segítené. Út, járda, zöldsáv felújítások: A Bethlen Gábor utcai szakaszon járdafelújítás és zöldterület felújítás szükséges a krízistömb felöli oldalon, míg a Bocskai utcai szakaszon a járda és a zöldterület mellett az útburkolat felújítása is meg kell, hogy történjen teljes szélességben, az utca mindkét oldalán. A járdafelújítás összesített felülete: 2650 m2, a megújítandó zöldfelület teljes nagysága: 4400 m2, az útburkolat pedig 3000 m2-en újulna meg. A felújítások során az utak forgalomcsillapítottak lesznek és fasorok kialakítása is megtörténik, a felmért igényeknek megfelelően. Az akcióterületi lakosok igényének felmérése is mutatja, hogy problémaként élik meg a járdák balesetveszélyes állapotát, illetve a zajos, poros utakat. A felújított útszakaszok a por és a zaj szennyezés csökkentése érdekében forgalomcsillapítottak lesznek és mellettük fasorok kialakítása is megvalósul. Karácsony Benő park rendezése: A parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad. Mind a környéken lakók, mind az ide látogatók, valamint az önkormányzat igénye is az, hogy a tér rendeződjön és az elkészült koncepció tervnek megfelelően nyerje el végső, rendezett arculatát, nyújtson rekreációs lehetőséget az akcióterületen. Az igényfelmérésből kiderül, hogy a lakók az általános életminőség javulásának egyik legfontosabb elemének tartják az ápolt, rendezett környezetet, a parkok, zöldfelületek jelenlétét. 5. 5.1

Integráltság

Kapcsolódás más, közpénzből megvalósított vagy megvalósuló projekthez



Istvánteleki P+R parkoló kialakítása programelem kapcsolódik ahhoz, hogy a MÁV tervezi az Isvántelki állomásnál egy akadálymentesített aluljáró építését, mely az állomás akcióterületről történő megközelítését még könnyebbé tenné.  Karácsony Benő park rendezése programelem kapcsolódik a kerület TÉRKÖZ pályázatához, melyben a területen további kisebb terek kialakítását tervezik. Továbbá a park szomszédságában épül a Deák utcai orvosi rendelő. A park területének rendezése az orvosi rendelő forgalmas környékének rendezettségéhez is hozzájárul.  Térfigyelő kamerarendszer kialakítása programelem már a 4. üteme lesz a térfigyelő kamerarendszer fejlesztéseknek a kerületben. Ez 153


a fejlesztés ebbe a sorba szervesen illeszkedik.

5.2

Kapcsolódás más, magánforrásból megvalósított vagy megvalósuló projekthez.

5.3

A konzorcium összetétele.

5.4

Hozzájárulás integrált szemléletű beavatkozások kialakításához.

A program megvalósításában részt vevő konzorciumi tagok: Lakófunkciós tevékenység esetében a társasházak, vagyis, ahol nem 100%-os az önkormányzati tulajdon konzorciumi partnerként vesznek részt a fejlesztésekben. A Szoft programcsomagok tevékenységeinek megvalósításában az alábbi konzorciumi partnerek lesznek bevonva: - Csokonai Kulturális és Sportközpont - Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) - Budapest XV. ker. Önkormányzat Egészségügyi Intézménye - Palota–15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft PET 6. fejezete bemutatja a szoft programcsomagokba tartozó tevékenységek egymással való kapcsolatát, valamint azt, hogy az egyes feladatok milyen problémákra igyekeznek megoldást kínálni.

154

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM

Recommend Documents