Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

Budapest XV. kerület

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

Környezetvédelmi programja 2004-2008.

Ennek a dokumentumnak az eredeti példányait a környezet védelme érdekében újrahasznosított, fehérítımentes papírra, festéktakarékos eljárással nyomtattuk.

„A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Készítette: dr. Pongor Lilla Városüzemeltetési Osztály

1. Bevezetı

1. Bevezetı 1. Általános követelmények: A mai világban, amikor teljes környezetünket az emberi befolyás, beavatkozás jellemzi, nem szabad elmenni a környezetvédelem fontossága mellett. Nemcsak azért, mert a jogszabályok sokasága írja elı, de erkölcsi kötelességünk is környezetünk megóvása. A megfelelı szintő környezetvédelemhez azonban legelsı teendınk a környezetpolitikai tervezés, a programkészítés. Ennek során feltárjuk a problémákat, majd megkeressük azokat a lehetıségeket, amelyekkel ezek megoldhatók. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) b.) kötelezı jelleggel elıírja az önkormányzatok számára települési környezetvédelmi programok készítését illetékességi területükre. Ennek a feladatnak az Önkormányzat korábban eleget tett, most azonban idıszerővé vált ennek új szemszögbıl való átgondolása, a problémák feltárása és hosszú távú koncepció kidolgozása. 2. A programhoz felhasznált alapdokumentumok: a/ 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

b/ 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról

c/ 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési idıszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról d/ Budapest Fıváros környezetvédelmi programja

3. A program legfontosabb környezetvédelmi alapelvei: 3.1. A fenntartható fejlıdés elve: Ez az elv minden, környezetvédelemmel kapcsolatos koncepciónak részét kell, hogy képezze. A fogalmat az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világbizottsága állította a középpontba, majd a riói konferencia elıkészítése során meghatározó elvvé vált. A környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt a követelményt, hogy a jelen generációk szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ezzel ne csökkentsük a jövı generációk szükséglet-kielégítési lehetıségeit. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

1

1. Bevezetı

3. 2. Megelızés, elıvigyázatosság és helyreállítás elve: Ez a három, összefüggı alapelv szinte minden környezetvédelmi témájú dokumentumban megjelenik. Egy folyamatot jelez, amelynek során mindig a környezetvédelmi érdekeket vesszük figyelembe. Az elıvigyázatosság minden emberi magatartásnál szóba jön, már az egyes tevékenységek megalapozásánál figyelembe kell venni, hogy esetleg lehetnek a környezetre káros hatásai. A megelızés fogalma az ártalmak keletkezésének megelızését jelenti. Ez már jogi eszközökkel is megjeleníthetı, ilyen például az engedélyezés. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól emellett elıírja a leghatékonyabb megoldások, valamint az elérhetı legjobb technika alkalmazását is, mert így elkerülhetık a környezethasználat káros következményei. A helyreállítás az az elv, amely a már létrejött károsító tevékenység befejezésére, illetve lehetıség szerint a korábbi állapot visszaállítására terjed ki. 3. 3. Állami – önkormányzati felelısségvállalás: Az állam - egyben az önkormányzatok is - felelısséggel tartoznak azért, hogy a környezetvédelem intézményrendszerét a megfelelı szinten kialakítsák és mőködtessék, valamint az érdekeit képviseljék. Emellett helytállással tartoznak az állami szervek és tulajdon által okozott károkért, továbbá mögöttes felelısséggel azokért a károkért, amelyekért mást nem lehet felelısségre vonni. 3.4. Társadalmi részvétel: Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmet nem lehet szektorálisan kezelni, és az élet minden területén befolyásoló hatása lehet, ezért fontos, hogy az érintett szereplık egymással mindenkor kapcsolatban álljanak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az állampolgárokat, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket is be kell vonni az ıket érintı döntések meghozatalába környezetvédelmi ügyekben is. A Riói Nyilatkozat 10. elve alapján mindenkinek biztosítani kell a hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz. E fentiek mellett nem szabad eltekinteni a hatékony jogérvényesítéstıl és jogorvoslati jogtól sem. 3.5. Környezeti oktatás, nevelés: Az eddigi tapasztalatok alapján jelenleg a lakosságnak csak egy kis része 2

Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

1. Bevezetı

gondolkodik tudatosan környezetvédelmi szempontokban. Tekintettel arra, hogy ennek a megváltoztatása nem lehetséges néhány hét, hónap alatt, ezért különösen oda kell figyelni arra, hogy a gyermekektıl a felnıttekig mindenkihez eljusson a környezetvédelem gondolata. Ez megnyilvánulhat tantervi oktatásban, programok megvalósításában. 3.6. Távlati gondolkodás: Túl kell lépni azon a hagyományos gondolkodáson, hogy politikai ciklusokban gondolkodjon a környezetvédelmi tervezés. Egyes célok csak hosszú távon valósíthatóak meg, akár 5-10 évbe is telhet, mire eredmények tapasztalhatók. 4. A program által kötelezıen vizsgálandó és egyéb területek: A 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól meghatározza azokat a területeket, amelyeket a programkészítés során kötelezı jelleggel vizsgálni kell. Ezek a következık: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és elıírásait. A fentiek mellett a program foglalkozni kíván a környezetvédelmi oktatással is, tekintettel arra, hogy a hosszú távú tervezéshez a tudatformálás is elengedhetetlen. A program egyben kitér a társasházakra is.


3

4


A környezet jelenlegi állapotának bemutatása


5

2. A környezet állapotának általános bemutatása

2. A környezet állapotának általános bemutatása A XV. kerület Budapest egyik északi határkerülete. Ez a tény bizonyos jellemzıit alapvetıen befolyásolja környezeti szempontból is. Ez egyfelıl a közlekedésbıl adódik, hiszen jelentıs az átmenı gépjármőforgalom, mely leginkább a levegıminıségben érezteti hatását. Emellett egyre több nagyobb vállalkozás választja tevékenysége színhelyéül kerületünket, amely természetesen kihat a levegı- és zajhelyzetre, valamint a hulladékképzıdésre is. Örvendetes, hogy a befektetık a kerületben kívánnak megtelepedni, a folytatott munkák azonban idınként környezeti szempontból aggályosnak, figyelemmel kísérendınek mondhatók. Nem szabad elfeledkezni azokról a vállalkozásokról, befektetésekrıl sem, amely ugyan már beszüntették tevékenységüket, hatásuk mégis mindmáig érezhetı, az általuk esetlegesen okozott károk helyreállítását viszont már nem végzik el. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kerület beépítettsége, jellege nem minden területen azonos. Másképpen kezelendık, esetenként más gondokkal küzdenek a lakótelepi részek, mint a kertvárosias beépítettségő részek.

6


3. A környezeti elemek állapota – 3. 1. Levegıtisztaság-védelem

3. A környezeti elemek állapota 3. 1. Levegıtisztaság-védelem 1. Bevezetı – jogszabályi alapok: Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól ad kereteket a levegıminıség szabályozásának. Ezen alapulnak a speciálisan a levegı védelmével foglalkozó jogszabályok, legfıképpen a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, a 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegıszennyezı anyagok összkibocsátási határértékeirıl, valamint a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl. 2. Az EU követelményei: Az EU levegıminıségi szabályainak a 96/62. levegıminıségi keretdirektíva ad kereteket. A levegıminıség közös stratégiájának kialakítása a cél. Alkalmazkodva ezekhez a követelményekhez, a XV. kerületben is fel kell mérni a levegı állapotát, összegyőjteni az információkat, és minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a levegı állapota nem romoljon, illetve javuljon. A célok meghatározása természetesen nem lehet öncélú, az információk összegyőjtését követıen elkerülni, megelızni szükséges a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, beavatkozási határértékeket kell megállapítani és a levegıminıség megfelelı állapotának megırzésére, illetve javítására kell törekedni. Emellett vannak speciális, bizonyos területekre kiterjedı direktívák, amelyekre a csatlakozást követıen a magyar viszonyokban is oda kell figyelni. Ilyen például a hulladékégetı mővek légszennyezésére vonatkozó direktíva vagy a kén-dioxidra és lebegı részecskékre határértékeket elıíró direktíva. 3. A levegı minısége: Az 1995. évi LIII. törvény alapján a levegı védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. Az ily módon védett levegıt meg kell óvni minden olyan mesterséges hatástól, amely minıségét veszélyezteti vagy egészséget károsító módon terheli. Emellett a Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

7


törvény kötelezettségként elıírja, hogy a légszennyezı anyagok kibocsátását is a lehetı legkisebb mértékőre kell visszaszorítani. A környezeti levegı minısége szempontjából Budapest és környéke a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján az 1. légszennyezettségi agglomeráció besorolásba tartozik. A zónacsoport a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyezı anyag koncentrációja tartósan vagy idıszakosan a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes miniszteri rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Az egyes szennyezı anyagok szerinti lebontás a következıképpen alakul: Zónacsoport a szennyezı anyagok szerint Budapest és környéke

Kéndioxid E

Nitrogén- SzénSzilárd Benzol dioxid monoxid (PM10) B D C E

4. A környezeti levegı jelenlegi minısége a XV. kerületben: 4.1. A korábbi felmérések eredményei: A XV. kerület levegıminıségének felmérésére 2000-ben került sor. A mérés a 2000. évi nyári, nem főtési idıszakban készült a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid (CO), a nitrogénoxidok (NOX), valamint a szálló por tekintetében, tekintettel arra, hogy ezek a leggyakrabban vizsgált komponensek, s ily módon összehasonlíthatóak az adatok más mérési eredményekkel. A vizsgálatokat 31 mérıponton végezték, és többségük nagy forgalmú útvonalak körzetébe esett, az alábbiak szerint: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 8

Szentmihályi u. Pólus Center CORA parkoló Káposztásmegyer Körvasút Szıdliget u. Szentmihályi u. M3 METRO parkoló Szentmihályi u. Szentmihályi u. Hubay Jenı tér

- Határ u. - Homokbánya -M3 - Fı u. -M3 - SHELL benzinkút - Erdıkerülı u. - Bánkút u.



13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Bogáncs u. - Esthajnal u. M3 - Szerencs u. Tóth István u. - Kolozsvár u. Dembinszky u. - Rákos u. Szerencs u. - Rákos u. Nádastó Park Szentmihályi u. - Régi Fóti u. Drégelyvár u. - Molnár Viktor u. Drégelyvár u. - Neptun u. Legénybíró u. 22. Apolló u. - İrjárat u. Károlyi u. - Mélyfúró u. Kovácsi K. tér Pázmány Péter u. - Szerencs u. Határ u. vége Régi Fóti u. - Szántóföld u. Aulich u. - Arany J. u. Aporháza u. - Régi Fóti u. Körvasút - Határ u. A mérés alapján akkor a következıket lehetett megállapítani. A kén-dioxid tekintetében a kerület nem volt szennyezett. Sem a minimum-, sem az átlag-, sem pedig a maximum értékekben nem volt tapasztalható határérték-túllépés, az értékek lényegesen kisebbek voltak, mint a vonatkozó határérték. (A minimum értékeknél az összehasonlítási alap az éves határérték, a maximumnál a 30 perces határérték, az átlagnál pedig a 24 órás határérték.) 0,30 SO 2 át lag.

SO 2 m in.

24 órás határérték m g/m 3

30 p erces hat árért ék m g/m3

SO 2 m ax.

0,25

éves hat árérték m g/m 3

0,20

0,15

0,10

0,05

0,00

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11

12

13 14

15

16 17

18 19

20

21 22


23 24

25

26 27

28 29

30

31

9


A szén-monoxid tekintetében elmondható, hogy itt sem tapasztalható határérték túllépés. 10,0 CO átlag.

5,0

CO min.

CO max.

éves határérték mg/m3

4,0

24 órás határérték mg/m3

30 perces határérték mg/m3 3,0

2,0

1,0

0,0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13 14

15

16

17

18 19

20

21

22 23

24

25

26

27 28

29

30

31

A nitrogén-oxidok esetében már nem ennyire jó a kerület helyzete. A mért értékek 5 mérıponton az összes határértéket meghaladják, két helyen jelentıs mértékben. Emellett a mérıpontok 50 %-án az átlagos, illetve a maximum határértékeket meghaladó koncentráció volt fellelhetı. 1,5 N O X átlag. N O X min.

N O X max. éves határért ék mg/m3

1,0

24 órás hat árérték mg/m3

30 p erces határért ék mg/m3

0,5

0,0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

15

16 17

18

19 20

21

22

23 24

25

26

27 28

29

30

31

A szálló por esetében a vizsgálódás az átlagértékekre terjedt ki. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a mért koncentrációk mindegyik mérıpont tekintetében meghaladták az éves határértékeket; a 24 órás határértékeket pedig az esetek több mint felében lépik túl. 10



0,25

0,20

Por átlag

éves határérték mg/m3

24 órás határérték mg/m3

30 perces határérték mg/m3

0,15

0,10

0,05

0,00

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11

12 13

14 15

16

17 18

19 20

21 22

23 24

25 26

27 28

29 30

31

A fentiek alapján általános következtetésként megállapítható hogy a kerületnek a zsúfolt fıforgalmi utak mellett fekvı részei a szennyezettek, úgy mint a Szentmihályi út, illetve az M3 melletti szakasz. 4.2.

A jelenlegi mérési eredmények:

A XV. kerületben több ponton vannak elhelyezve ún. RIV levegı immissziós mérıállomások. Ezeknek az adatait a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség kezeli, az utóbbi idıszakban azonban nem folyt rendszeres adatszolgáltatás. Megkeresésünkre a Felügyelıség szeptemberben megküldte a 2003. január – július közötti idıszak legtöbb mérési eredményét. Ennek tanulságait - a júliusi idıszakig bezárólag - az alábbiakban foglalhatjuk össze. A két mérıállomás a Fı út 70. szám alatt (Dózsa György Gimnázium), valamint a Száraznád u. 2-4. szám alatt (Palota Holding Rt.) található. Mindkét mérıállomás a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedı por koncentrációját méri. A kén-dioxid esetében megállapítható, hogy még a maximális érték is messze elmarad a határértéktıl mindkét helyszínen, tehát – megegyezıen a 2000. évi mérési adatokkal – kijelenthetı, hogy a kerület e tekintetben nem szennyezett. A nitrogén-dioxid esetében nem ennyire jók az eredmények. Az alábbi táblázat összefoglalja jelentısebb adatokat. Viszonyításképpen: az éves határérték 40 µg/m3 , a 24 órás határérték pedig 85 µg/m3.


11


Száraznád u. 2-4. átlag 24 órás túllépés mérések immisszió hónap túllépések száma % száma µg/m3 január 12 3 25 63,08 február 14 5 35,7 90,21 március 11 4 36,4 84,36 április 15 1 6,7 47,60 május 16 2 12,5 39,94 június 15 40,40 július 15 47,07

max. érték µg/m3 111,00 180,00 136,00 87,00 122,00 66,00 74,00

N it r o g é n - d io x id á tla g é rté k e k

200

m a x . é rté k e k

100

hónap március április május

mérések száma 6 3 3

július

május

január

március

0

Fı út 70.

24 órás túllépés 1 1

túllépés % 16,7 33,3

2 4 ó rás h a tá ré rté k é v e s h a tá ré rté k

átlag max. érték immisszió µ/m3 µ/m3 73,00 118,00 52,67 74,00 67,33 90,00

N it r o g é n - d io x id 150

á tla g é rté k e k m a x . é rté k e k 2 4 ó rá s h a tá ré rté k

12

május

április

március

0

é v e s h a tá ré rté k



Az ülepedı por tekintetében megállapítható, hogy itt sincs jelentıs határérték feletti vagy ezt meghaladó szennyezettség. Összesen egy alkalommal mért a berendezés - a Fı utca 70. szám alatt - május hónapban a határérték feletti mennyiséget. A további eredményekrıl havonta kapunk tájékoztatást, ennek kiértékelését folyamatosan kell majd végezni. Ebbıl látható lesz, mely komponensek tekintetében javul és melyek esetében romlik a kerület helyzete. 4.3.

A közlekedési légszennyezés:

A légszennyezésnek több forrása is van a XV. kerületben. Ezek közé tartozik a közlekedési, valamint az ipari tevékenység által okozott szennyezés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kerületi szinten a közlekedésbıl származó szennyezés okozza a legtöbb lakossági panaszt. A mérések is kimutatták, hogy leginkább az M3, a Szentmihályi út környéke szennyezett, illetve a kerület déli része, elsısorban a Drégelyvár u. és a Nyírpalota út mentén jelentısek a mért szennyezıanyag koncentrációk, különösen a szálló port és a nitrogén-oxidokat tekintve. 4.4.

Az ipari levegıszennyezés:

A kerületben több vállalkozás is folytat olyan tevékenységet, melynek következtében esetlegesen szennyezı anyag kerülhet a levegıbe. A legtöbb – nemcsak kerületi - lakossági panaszt a Hulladékhasznosító Mő mőködése okozta és okozza ma is. A korábbi mérések és a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelıség adataiból egyértelmő, hogy a HUHA kibocsátásai jelentısek, több komponens tekintetében van ok aggodalomra, mindazonáltal a füstgáztisztító építése már folyamatban van, és remélhetıleg a tervek szerint fog lezajlani. A megépülést követı mérések adatainak javulást kell mutatniuk, és a mőködéssel összefüggı panaszok mérséklıdni fognak. Természetesen nem csak ez az egy olyan vállalkozási tevékenység folyik a kerületben, amelyek potenciálisan bocsáthatnak ki szennyezı anyagokat. Azokra a tevékenységekre, amelyeknek felügyelete nem jegyzıi hatáskörbe tartozik, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség kibocsátási határértékeket, levegıvédelmi követelményeket állapít meg. Az errıl szóló határozatokat az Önkormányzat számára is megküldi tájékoztatásul. 2003. szeptember 15-ig összesen 48 db határozatot kaptunk, amelyekbıl egy adatbázist állítottunk fel. A vállalkozások számára a Felügyelıség 47 komponens tekintetében állapított meg határértékeket. Ezek közül a legtöbb esetben a következıkre is megállapított határértékeket: Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

13


- szilárd por: 33 esetben - szén-monoxid: 41 esetben - nitrogén-oxidok: 41 esetben - kén-dioxid: 38 esetben

14


3. A környezeti elemek állapota – 3. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága

3. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága 1. Jogszabályi keretek:

A 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) megadja az általános kereteket a hulladékgazdálkodás szervezéséhez. Emellett az egyes jogszabályok foglalkoznak bizonyos speciális területek, mint a hulladékszállítás, a lerakók üzemeltetése témáival.

A Fıváros területén az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63. § (2) alapján azokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, amelyek a Fıváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, a Fıvárosi Önkormányzatnak kell ellátnia. Ez a 63/A § (e) alapján vonatkozik az alapvetı hulladékgazdálkodási feladatokra is, amelyeket a Fıvárosi Önkormányzat a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt. útján lát el. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a kerületeknek, így a XV. kerületnek ne lenne saját feladata a hulladékgazdálkodás területén. Bizonyos tevékenységek a kerület hatáskörébe tartoznak. Joga – és egyben kötelezettsége is – például a fıvárosi hulladékgazdálkodási tervet véleményezni (Ez már megtörtént, mert a Fıvárosi Önkormányzat levélben fordult hozzánk bizonyos kérdések tekintetében.), a kerületben illegálisan lerakott hulladékot elszállíttatni. 2. Az EU követelmények: A magyar szabályozás - tekintettel arra, hogy a törvényünk még egészen friss - már átvette a legfontosabb szabályokat, tehát ezen a téren nincs jelentıs lemaradásunk. Ugyanakkor mégis utalni kell a Közösség hulladékgazdálkodási stratégiájára. Ez három nagyon fontos alapelvet tartalmaz, amelyeknek a sorrendjét is figyelembe kell venni: a./ Megelızés elve: ez lényegében a hulladék képzıdésének megelızése, ily módon a hulladék mennyiségének csökkentése. b./ Újrafelhasználás, újrafeldolgozás elve: a már keletkezett hulladék minél nagyobb részének újrahasznosítása. c./ A végleges ártalmatlanítás optimalizálása: a nem újrahasznosítható hulladékok ártalmatlanítása. A hulladékos keretdirektíva egyben megteremti az alapokat is a hulladékgazdálkodás egyes részterületeinek szabályozásához. Így alkották meg a hulladéklistát, a veszélyes hulladékokról szóló direktívát, a települési-hulladék égetık levegıszennyezését megelızı, illetve csökkentı intézkedések bevezetésérıl szóló direktívát vagy a hulladékok határon túli mozgatásáról szóló szabályokat. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

15


3. A jelenlegi helyzet: 3.1. A kommunális és az elhagyott hulladék kezelése:

Jelenleg a lakossági szilárdhulladék-szállítási feladatokat a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt. látja el. Emellett azonban – sajnálatos módon – egyre növekszik az illegális hulladéklerakások száma. Egyre több közterületen láthatók a különbözı – nemegyszer veszélyes kategóriába sorolható – lakossági hulladékok. Miután a törvény alapján a közterületen elhagyott hulladék elszállításának és ártalmatlanításának kötelezettsége az Önkormányzatot terheli, minden évben folyamatosan jelentıs összeget költ ezeknek a területeknek a tisztítására, a hulladék elszállítására. Ez a szállítási gyakoriság azonban sajnos nem elég, mert rögtön az elvitelt követıen a szemét újratermelıdik. A legfertızöttebb területek a kerület határain találhatók, itt sokszor nagyobb tömegben van egy helyen letéve a hulladék, amely a kommunálistól egészen a lomokig terjed. Emellett a lakosok panasza alapján a lakótelepek, Újpalota emelhetı ki, mint szennyezett terület. A következı kis táblázat összefoglalja ennek költségeit a legutóbbi néhány évre nézve. Általános megállapításként elmondható, hogy a hulladékszállítás költségei állandóan jelen vannak, nem csökkennek, hiszen az elszállítandó szemét mennyisége is növekszik. A megadott összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Év

1998 1999 2000 2001

(11.01-ig)

2002 2003

(08.25-ig)

16

Az elızı évek hulladékszállítási költségei Parki Lakossági Közhasznú Összesen szállítás szemétszállítás szállítás (Ft,-) (Ft,-) (Ft,-) (Ft,-) 9.670.736 3.868.116 9.220.312 22.759.164 5.949.522 3.162.891 8.357.000 17.469.413 11.829.198 4.022.706 6.206.400 22.058.304 13.910.820

22.378.011

27.870.000

17.399.104 (egész évre)

39.323.337

16.467.685

7.568.000

9.137.050

5.712.980


38.877.924

70.838.398

50.050.665


Az elızı évek hulladékszállításainak költsége Parki hulladékszállítás

60000000 40000000

Lakossági hulladékszállítás

20000000

3.2.

2003

2002

2001

2000

1999

0

1998

Összeg (Ft,-)

80000000

Közhasznú hulladékszállítás

Októberi akció a kerület megtisztítására:

Az Önkormányzat a 2003. év október hónapját a kerület tisztaságának szentelte. Ennek végrehajtására egy intézkedési tervet fogadott el a Képviselıtestület. Ennek keretében a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt-vel, a parkfenntartókkal, a rendırséggel és más szervezetekkel együttmőködésben fokozott és folyamatos ellenırzést folytatott az egész kerületben. Legfontosabb cél természetesen a tettenérés volt, de a lerakások megakadályozásában, a megelızésben már az is segített, hogy a lakosok és potenciális lerakók látták a fokozott ellenırzést. Szerencsére a szervezés során minden érintett szerv és szervezet ígéretet tett a programban való részvételre, egyben szerepet is vállalt a saját területén a végrehajtásban. A parkfenntartók a megszokott hulladékelszállítás mellett az általuk kezelt területekrıl az egyéb hulladékot is elszállították, a Rendırség fokozottan figyelte a kerület egész területét. Az akció egész hónapban folyamatosan zajlott, hétköznap, leginkább az intézkedési tervben megjelölt, ún. kiemelt területeken. Ezek a következık voltak: - Szerencs utcai Trafóház (Pörge utca) - Neptun utcai Iskola telekhatárai - Lıcsevár utcai garázssor melletti terület - Sárfő utca – az Arany Alkony bejárata mellett - Kırakás park - Árendás köz – volt MATÁV konténer - Pestújhelyi tér - Kozák tér - Közvágóhíd tér - İrjárat utca – Wesselényi utca sarok Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

17


-

a Rekettye utca M3 autópálya alatti szakasza Széchenyi tér Vácduka tér İrjáró tér Rädda Barnen utcai játszótér Rákospalotai határút Harsányi Kálmán utca és a szervíz út között a METRO Áruházhoz vezetı út Kosd utcai erdısáv Károlyi Sándor utca vége

Természetesen a hétvégék, illetve az éjszakai idıszakok a legfontosabbak, hiszen a tapasztalatok szerint ez az az idıszak, amikor a lakosok az általuk termelt zöldhulladékot és egyéb lomokat kihelyezik a közterületre. A folyamatos akció mellett került megrendezésre október 18-án a tisztasági nap. Ennek keretében választókerületenként várták a képviselık a kerületi vállalkozó szellemő lakosokat a körzetben található hulladék összegyőjtésére. Több helyen az iskolák is csatlakoztak. A tisztasági nap eredményeként 160 m3 hulladék győlt össze, a kerület helyzete pedig e tekintetben láthatóan javult. 3.3.

A szelektív hulladékgyőjtés alternatívája:

A kerületben már elindult a szelektív hulladékgyőjtés. Ennek elsı lépése az volt, hogy a Károlyi Sándor utcában a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt. megindította egy hulladékgyőjtı udvar üzemeltetését. Javaslatot tettünk egy újabb hulladékudvar kialakítására is, helyszíni bejárást követıen négy területet javasolva. A helyszínek közül végül a Zsókavár utca 49-65. melletti ingatlan került kijelölésre erre a célra. Az Önkormányzat döntése alapján még az idei évben beindul a második udvar kialakítása, majd üzemeltetése. Természetesen a beruházás és az üzemeltetés költségeit ebben az esetben is a FKF Rt. biztosítja, az Önkormányzat pedig ingyenes közterület használatot biztosít. A döntésrıl a lakosságot is tájékoztattuk, és általános megállapításként elmondható, hogy az elképzelést támogatják. Ezekben a győjtıudvarokban a lakosság elsısorban a háztartásokban keletkezı hasznosítható hulladékokat adhatja le. Ezek a következık: - színes üveg - fehér üveg - PET palack (ásványvizes, üdítıitalos) - papír - fém italdoboz - elhasználódott háztartási gép 18



Veszélyes hulladék: - szárazelem - használt sütızsiradék (étolaj, zsír) és csomagolóanyagai - fáradtolaj és csomagolóanyagai - elektronikai hulladék - használt akkumulátor A hulladékudvar mellett hulladékgyőjtı szigetek kialakítása is jelenleg zajlik. Ez a megoldás talán egy kicsit közelebb hozza a lakosságot a tudatos környezetvédelem gondolatához. Az elsı ütemben 8 darab sziget jön létre, melyek kialakítására már megkötötte a szerzıdést az Önkormányzat, 2003. év decemberében - úgy tőnik meg is valósulnak. Ezekben a lakosok elhelyezhetik a papír, az üveg, illetve a mőanyag hulladékaikat. Nagy elınyük lesz, hogy a lakosok közvetlen környezetében helyezkednek majd el, tehát megelızhetı az a panasz, hogy túlságosan messze esik a lakóövezettıl. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy ezekbe az edényzetekbe az elsı idıszakban nemcsak a megfelelı hulladékok fognak kerülni. A megfelelı tájékoztatással és hosszú távon a tudatformálás eszközével azonban ezek a problémák megoldhatónak látszanak. A szigetek elhelyezésének második ütemére is felkészültünk. A Fıváros által megbízott mérnöki iroda munkatársával együtt helyszíni bejáráson egyeztettük a kerületnek azokat a pontjait, ahol szóba jöhetnek a zöldszigetek. Így még közelebb hozhatjuk a lakossághoz ezt a megoldást.


19

3. A környezeti elemek állapota – 3. 3. Zaj és rezgések elleni védelem

3. 3. Zaj és rezgések elleni védelem 1. Bevezetı – Jogszabályi alapok: Csakúgy, mint a környezetvédelem más területein, a zaj és rezgések elleni védekezés területén is a 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól adja meg az általános kereteket. A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemrıl, valamint a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról részletezi az általános követelményeket. Kiemelendı, hogy a XV. kerületi Önkormányzatnak van a zajvédelem helyi szabályozásáról rendelete 40/2000. (XI. 3.) számmal. Ez több esetben is szigorúbb követelményeket állapít meg, mint a fenti jogszabályok. 2. EU követelmények:

Az Európai Unióban a zajra vonatkozóan van általános keretdirektíva. Emellett elsısorban a zaj kibocsátási vonatkozásai kerültek szabályozásra. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékekre ír elı az Unió normákat. Erre nagy szükség van, hiszen a lakosságot egyre nagyobb mértékben érik zajhatások, amelyek nehezen kiküszöbölhetık. A fentieknek megfelelıen van szabályozás a háztartási eszközökre, a kültéri zajt okozó berendezésekre, valamint a jármővekre. 3. Jelenlegi helyzet a XV. kerületben: 3.1. Korábbi mérési eredmények: Az Önkormányzat 2000. szeptemberében végeztetett zajmérést. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a kerület zajhelyzetét, térképi bemutatással. Ennek ismeretében lehet intézkedni a súlyosan zajszennyezett területeken a zaj csökkentésérıl. A mérésre kijelölt pontokat a következı táblázat tartalmazza: Helyszínek 1 2 3 4 5 6 20

Szıcs Áron utca Eötvös utca Pázmány P. utca Kolozsvár utca Szerencs utca Szentmihályi út

-

Arany J. utca Szerencs utca Tóth I. utca Gábor Á. utca Fazekas sor

Határértékek Mérési eredmények Túllépés mértéke

nappal 65 65 65 65 65 65

éjjel 55 55 55 55 55 55

nappal 72 66 70 71 73 74


éjjel 61 57 60 63 67 68

nappal 7 1 5 6 8 9

éjjel 6 2 5 8 12 13

3. A környezeti elemek állapota – 3. 3. Zaj és rezgések elleni védelem 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Pozsony utca Károlyi S. utca Szántóföld utca Fı út Nyírpalota út Nyírpalota út Drégelyvár utca Adria utca Rákos út Gábor Á. utca Erdıkerülı utca

-

18 İrjárat utca 19 Régi Fóti út 20 Szıdliget utca 21 Nyírpalota út 22 Szerencs utca 23 Széchenyi utca

-

Károlyi S. utca Kovácsi K. tér Lenvirág utca Kazinczy utca Szentmihályi út Páskomliget utca Molnár V. utca Pestújhelyi út Széchenyi út Tompa M. utca Autóbusz végállomás Apolló utca Attila utca Fı út Kavicsos köz Jolán utca Ozmán utca

65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65

55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55

72 65 72 67 70 67 70 64 71 74 65

65 59 64 61 66 62 65 57 59 68 60

7 0 7 2 5 2 5 0 6 9 0

10 4 9 6 11 7 10 2 4 13 5

65 65 65 65 65 65

55 55 55 55 55 55

68 73 71 67 69 68

58 64 55 62 57 59

3 8 6 2 4 3

3 9 0 7 2 4

Mért értékek dB

Zajmérési eredmények 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Nappali eredmények Éjszakai eredmények Nappali határérték Éjszakai határérték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Kijelölt mérési pontok

A mérések tapasztalatai az alábbiakban kerülnek bemutatásra: Megállapítható, hogy a kijelölt mérıpontokon nappali átlagban 5dB, éjszaka 7 dB túllépés volt jellemzı. A határértéket meg nem haladó eredmények is határérték közeliek, tehát a kerület helyzete a fıforgalmú utak mellett zaj szempontjából nem túl jó.


21

3. A környezeti elemek állapota – 3. 3. Zaj és rezgések elleni védelem

A legszennyezettebb területek a Szentmihályi út, a Szıcs Áron utca, a Régi Fóti út, az M3-as, a Rákos út, a Drégelyvár utca és a Nyírpalota utca, itt nappal 70 dB, éjszaka pedig 60 dB felett voltak a mért értékek. Ezek mellett zajszennyezettek még: a Károlyi S. utca, a Közvágóhíd utca, az Eötvös utca, a Zsókavár utca, Páskomliget utca stb. 3.2.

Közlekedési zaj:

Ezeket a mért értékeket elsısorban a közlekedés okozza. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a kerület útjai, az újonnan burkolt utak kivételével, elhanyagolt állapotban vannak, több utcában pedig egyáltalán nincsen szilárd burkolatú út. Az anyagi lehetıségek meglehetısen bekorlátozzák ennek a helyzetnek a javítását, de hosszabb távon csak ebben lehet gondolkodni. A közlekedés okozta zaj nagyon nehezen kivédhetı. Nem lehet minden utat lezárni vagy a forgalmat jelentısen korlátozni. Emellett gondot jelent az átmenı forgalom, különösen az M3-as kivezetı szakaszán, illetve a Régi Fóti úton probléma a nagy tehergépjármővek áthaladásával járó zajterhelés. 3.3.

Ipari zaj:

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség folyamatosan megküldi az Önkormányzatnak az általa a kerületi vállalkozásokra megállapított zajhatárértékeket tartalmazó határozatait. Ezekbıl az adatokból a késıbbi felhasználhatóság megkönnyítése érdekében adatbázist hoztunk létre. 2003. szeptember végéig 27 cégrıl kaptunk ily módon adatokat. Ebben több kisebb mőhely, és több nagyobb vállalkozás is található. Természetesen az esetlegesen felmerülı problémák, lakossági panaszok tekintetében ezen adatok ismeretében könnyebb, gyorsabb ügyintézéssel tudunk dolgozni.

22


3. A környezeti elemek állapota – 3. 4. Vízgazdálkodás

3. 4. Vízgazdálkodás Felszíni és felszín alatti vizek védelme Ivóvízellátás 1. Bevezetı – jogszabályi alapok: A környezetvédelmi törvény meghatározza, hogy a vízvédelem mely tárgykörökre terjed ki. Ennek alapján: 18. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minıségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képzıdményekre. Alapvetıen kétféle csoportosítást alkalmazhatunk. A felszíni és a felszín alatti vizekre eltérı szabályozást találunk, emellett pedig a vizeknek mind a mennyiségi, mind a minıségi védelmére vannak jogszabályok. A vízgazdálkodás alapjait az 1995. évi LVII törvény fekteti le. Külön jogszabály foglalkozik a hatósági hatáskörök megoszlásával. A vízvédelem részletes szabályait pedig az egyéb, törvénynél alacsonyabb szintő jogszabályok határozzák meg. 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól, valamint a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról. A felszín alatti vizek tekintetében legfontosabb jogszabály: 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról. 2. EU követelmények: Az Európai Unió vízügyi politikájának legfontosabb, minden területre általánosan kiterjedı megjelenése a vízminıségi keretdirektíva, amely a 2000/60. számot viseli. A direktíva négy prioritást fogalmaz meg: - ivóvíz szolgáltatás - elegendı vízszolgáltatás egyéb gazdasági igények számára - a vízi környezet védelme - az árvíz és az aszály káros hatásainak enyhítése Alapvetı cél a védelem, a megelızés, valamint a jelenlegi állapot javítása minden téren. Ezek a célok megfelelnek a környezetvédelem egyéb területein megfogalmazott célkitőzéseknek. 3. Vízvédelem a kerületben:


23

3. A környezeti elemek állapota – 3. 4. Vízgazdálkodás

A XV. kerületben összesen két patak található. Ezek a Szilas patak és a Csömöri patak. Emellett a kerület északi részén helyezkedik el egy horgásztó. Mindkét patak a Duna irányába folyik, egyik sem a kerületben ered. Ebbıl az következik, hogy a vízminıséget befolyásolják azok a tevékenységek, amelyek a patak felsı szakaszán, a kerületen kívül történnek. A minıséget tehát „készen kapjuk”. Sajnálatos módon ez nem jelenti azt, hogy a kerületben nem szennyezıdnek. Jelen pillanatban még nem rendelkezünk részletes adatokkal a patakok vízminıségét illetıen, már csak azért sem, mert a hatáskörök a környezetvédelmi felügyelıségek és az önkormányzatok között megosztottak. Feltételezhetıen azonban a vízminıségen lenne javítanivaló, tekintettel arra, hogy veszélyeztetettek a nyílt vízfolyások. Könnyen szennyezıdhet bármilyen típusú szennyvízzel vagy egyéb hulladékkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a kerület határán kívülrıl érkezik a szennyezés. A határt átlépve a kerületben is jelentıs mértékben szennyezıdhet mind a két patak. Elsısorban nem is vegyszerrel vagy egyéb szennyezı anyaggal terhelik, sokkal inkább a környezetükben található elhagyott hulladék, valamint az abból származó szennyezık jelentik a gondot. Mindamellett nem hanyagolható el a szennyvíz általi szennyezés. Helyszíni bejárás alkalmával érzékszervi tapasztalással megállapítható volt a szennyvíz jelenléte a Csömöri-patakban. Ezt a helyzetet sürgısen meg kell oldani. 4. Kerületi ivóvíz ellátás: A XV. kerület szerencsés helyzetben van, hiszen az ivóvíz – ellátás megoldott.

24


3. A környezeti elemek állapota – 3. 5. Kommunális szennyvízkezelés

3. 5. Kommunális szennyvízkezelés 1. A jelenlegi helyzet bemutatása: 1.1. Általános bevezetı: A kommunális szennyvízkezelés jelenleg két módon történik, közmőves szennyvíz-elvezetéssel, illetve valamilyen közmőpótló berendezéssel. A közmőves bekötéssel rendelkezı lakások szennyvízkezelését a Fıvárosi Csatornázási Mővek végzi, melynek észak-pesti telepén kerül a szennyvíz tisztításra. A kerület szerencsés helyzetben van, hiszen nem állunk rosszul a közmőves bekötések arányát tekintve. Ez az arány két módon vizsgálható, egyrészt az összes lakásszámhoz képest, másrészt az összes úthoz képest. Azoknál a lakásoknál, amelyek nem rendelkeznek közmővel, több módon történik a „szennyvízkezelés”. A szennyvízszikkasztások több problémát okoznak. Környezetvédelmi szempontból – elsısorban a talajvíz szennyezıdésének megakadályozása miatt természetesen ennek a teljes megszüntetése, és a korszerő szennyvízelvezetés megoldása lenne fontos. Emellett léteznek ún. zárt szennyvíztárolók, amelyek a föld alatt találhatók. Innen egy tartálykocsival szennyvíz leeresztın keresztül került a szennyvíz a csatornába. Ilyen hely a kerületben több is található. Ezek használatát az Önkormányzat engedélyezi. 1.2.

A kerületi csatornázottság helyzete:

A kerület teljes úthálózatához viszonyítva 82% a csatornázott útszakaszok aránya. A lakásszámra vetített csatornázottsági mutató – a lakótelepeknek köszönhetıen – ennél kedvezıbb, 90% körüli érték. Kb. 9 km, a kerület csatornázatlan útszakaszainak összesített hossza és 600 körül van azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek nincsenek ellátva közmőves csatornával. A felsorolt csatornahosszak csak kis részét tartalmazzák a még hiányzó győjtı, fıgyőjtı csatornáknak – ezekre külön fejezetben térek ki - és nem tartalmazzák az elválasztott rendszerben csatornázandó zónában építendı csapadékvíz csatornákat. A jelenlegi beépítettségi határokon belül már csak egy nagyobb, összefüggı csatornázatlan terület van: északon, a Váci vasútvonal – Székely Elek utca – Ajándék utca – Károlyi Sándor út – Árokhát utca által közbezárt területrész. Részben ellátatlannak mondható a Károlyi Sándor út – Szántóföld út – Kosd utca – Mogyoród útja közötti terület, ahol két hatszáz méter körüli útszakasz csatornázatlan jelenleg. A kerület többi részén, elszórtan már csak rövid csatornázatlan útszakaszok találhatók, nem jelentıs mennyiségben. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

25

3. A környezeti elemek állapota – 3. 5. Kommunális szennyvízkezelés

Bonyolítja a helyzetet, hogy a terület (a másik északi területrésszel együtt) a fıváros elválasztott rendszerben csatornázandó zónájában fekszik, ezért a csapadékvíz elvezetésére a szennyvíz-csatornáktól független rendszert kell kiépíteni. A jelenlegi beépítettségi határokon belül győjtı, fıgyőjtı csatornák vonatkozásában nem állunk rosszul. Ezek mindegyike legalább részben elkészült a korábbi években, csupán néhány szakaszuk vár megépítésre vagy felújításra. Leghosszabb szakasz a Szilas-patak menti fıgyőjtıbıl hiányzik. Ez a fıgyőjtı éppen hogy elérte a kerületet, végpontja jelenleg a Károlyi Sándor út – Töltés utca keresztezıdésében van. A csatorna itt több ágra szakad. A II. ütemnek nevezett ág, a Közvágóhíd utca - Mogyoród útja vonalában, a METRO Áruház magasságáig húzódna, kb. 2,2 km hosszan. A jelenlegi beépítettség szennyvízelvezetéséhez nem feltétlenül szükséges, azt a Mogyoród útja alatt meglévı csatorna még el tudja látni. Jelentısége a területfejlesztésekhez kapcsolódik, oly mértékben, hogy azok feltételét is jelenti. Összetett a helyzet a fıgyőjtı város felé esı „alsó” ágával. Ennek nyomvonala: a Károlyi Sándor út – Pozsony utca – Fı út – Öregfalusi utca – Epres sor – Cserba Elemér utca (a Leiningen K. utcáig) lenne. A Károlyi Sándor úti és a Pozsony utcai szakasz részben hiányzik, részben bıvítéssel egybekötött rekonstrukcióra szorul. A Fı úti szakasz bıvítése és felújítása 1997-ben elkészült, még az Öregfalusi utca – Epres sor – Cserba Elemér utcai szakasz építésre vár. A felújításra szoruló illetve hiányzó szakaszok az Öregfalu csapadékvíz elvezetését akadályozzák, a szennyvízelvezetést (új csatornák építését) eddig nem korlátozta az üzemeltetı. A rekonstrukció az FCSM Rt. feladata, a hiányzó szakaszok építését azonban nem vállalják fel. Az építési és a felújítási munkákra ezért az FCSM-mel együttmőködve kell majd lehetıséget keresni. Viszonylag hosszú - kb. 300 m-es - fıgyőjtı szakasz hiányzik a Körvasút soron, a Pestújhelyi út és a Drégelyvár utca között, amely a Drégelyvár utcai és a Körvasút sori fıgyőjtıket kötné össze. Jelentısége üzemeltetési szempontokban rejlik, ezért építését az FCSM Rt. vállalta magára. Az építkezés megkezdése azonban általunk ismeretlen okból több éve húzódik. Az átkötı szakasz hiánya számunkra a Pestújhelyi utcák csapadékvíz elvezetésénél jelent problémát. A térségben épülı szilárd burkolatú utak csapadékvíz elvezetéséhez ugyanis, csak az üzemeltetıi felelısség részleges áthárításával járul hozzá az FCSM Rt. 2005. végére gyakorlatilag teljessé tehetı a kerület szennyvízcsatorna hálózata. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi utunk alatt csatorna húzódik majd, mivel egyrészt vannak olyan útszakaszok, ahol a lakóingatlanok csatornázása szolgalmi jogos átvezetésekkel megoldott, másrészt a csatorna jellegébıl adódóan nem szükséges a teljes úthálózat alatt csatornának lennie.

26


3. A környezeti elemek állapota – 3. 6. Csapadékvíz elvezetés – 3. 7. Energiagazdálkodás

3. 6. Csapadékvíz elvezetés 1. A jelenlegi állapot bemutatása: A csapadékvíz elvezetés módját alapvetıen a csatornázás rendszere határozza meg, amely a kerületet két részre osztja, nagyjából a Szilas-patak mentén. A pataktól északra esı területrész elválasztott, a délre esı pedig egyesített rendszerben csatornázott, illetve csatornázandó. Az egyesített rendszerő zónában – a már említett szők csatornakapacitások miatti korlátozások kivételével – a csapadékvíz elvezetés a közcsatornán keresztül megoldott. Az elválasztott rendszerő zónáról ez nem mondható el, vannak lefolyástalan területek ahonnan a vízelvezetést meg kell oldani. A csatornafejlesztés fı iránya jelenleg a szennyvízcsatorna hálózat teljessé tétele felé irányul, a csapadékvíz elvezetés megoldása egy ezt követı feladat lehet.

3. 7. Energiagazdálkodás Összességében elmondható, hogy az energiagazdálkodás minden egyes lakásban, társasházban, illetve intézményben központi kérdés. Nemcsak a környezetvédelmi szempontokat vesszük ilyenkor számításba, de a költségeink, befektetéseink megtérülése is fontos kérdés. Megfontolandó a házak, nyílászárók, tetıterek megfelelı szigetelése, hiszen nemcsak pénzt lehet ezzel hosszú távon megtakarítani, de a környezet szempontjából káros energia kibocsátásokat is visszaszoríthatjuk. A környezetvédelem szempontjából természetesen a megújuló energiaforrások elterjedése a legfontosabb. Ma már egyre több lehetıségünk van arra, hogy lakótereinket felszereljük ezekkel. Mindehhez pedig forrásokra például a Gazdasági Minisztériumnál pályázni is lehet.


27

3. A környezeti elemek állapota – 3. 8. Zöldterület - gazdálkodás

3. 8. Zöldterület – gazdálkodás 1. A jelenlegi helyzet bemutatása: 1.1. Parkok: A XV. kerületben összesen 112 hektár közcélú zöldterület van. Ennek közel 90%-a lakótelepi zöldterület, a fennmaradó rész díszpark. A zöldfelület – fenntartásban jelentkezı problémák a következık: - kommunális szemét lakossági elhelyezése a parkokban - gépjármővek parkolása zöldfelületen - rongálások, szándékos károkozások a parki berendezésekben - nem megfelelı kutyatartás, kutyasétáltatás - téli útsózás káros következménye: a fák és cserjék kipusztulása 1.2.

Fasorok:

A XV. kerületben közterületen mintegy 20.000 darab fa képez fasorokat. Az állomány azonban elöregedett, nem a kertvárosi kis utcákba való példány. A balesetveszély mellett az állomány cseréje is fontos feladatot ad. A téli útsózás a fák gyors elöregedéséhez és pusztulásához vezet. 1.3.

Játszóterek:

A játszóterek a lakótelepekkel együtt 20-30 éve épültek. Az éves kezelés, karbantartás a balesetveszély elhárításához volt elegendı. Az utóbbi három évben hét játszóteret tudtunk létrehozni, melyek már a jelenlegi szabvány szerint épültek, korszerőek. 1.4.

Önkormányzati erdık:

A Kosd utcai 2,7 hektár kiterjedéső erdısáv 1992-ben került az Önkormányzat tulajdonába. Már az átadás elıtt vágásérett volt, az állomány cseréje, vagyis a tarvágás és az új erdı telepítése azonban a mai napig várat magára.

28


3. A környezeti elemek állapota – 3. 9. Helyi közlekedésszervezés

3. 9. Helyi közlekedésszervezés 1. A jelenlegi állapot bemutatása: A helyi közlekedésnek rendkívüli kihatásai lehetnek a környezet állapotára, a környezetvédelem kapcsán teendı intézkedésekre. Általában jellemzı a budapesti, egyben a kerületi utakra, hogy forgalmasak, túlterheltek, nemcsak személygépkocsi forgalommal, de az átmenı teherforgalommal is. Hosszú távon azonban a gépkocsik számának növekedésével kell számolni, amely – sajnálatos módon – nem tesz jót környezetünk, egészségünk állapotának sem. A kerületi utak közül különösen az M3-as itt áthaladó szakasza, a Szentmihályi út és Szıcs Áron utca Áron utca, a Rákos út, illetve a Régi Fóti út azok, amelyek rendkívül túlterheltek, hatalmas forgalmat vezetnek le. Ehhez járul még az utak általános rossz állapota. Sajnálatos módon nem áll rendelkezésre az a hatalmas összeg, amelybıl egyszerre nagyobb szakaszokat teljesen meg lehetne csinálni, a kátyúzás viszont nem jelent végleges megoldást. Jelenleg a kerületben az utaknak kb. 80-90% szilárd burkolatú. A költségvetési kerettıl függıen ezek számát évente növeljük. Az elmúlt három évben évente kb. 4 km-rel nıtt a számuk, idén pedig 1 km utat sikerült építeni.


29

3. A környezeti elemek állapota – 3. 10. Havária

3. 10. A feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének kérdései 1. Bevezetés: A rendkívüli környezetveszélyeztetés kérdése több tekintetben is felmerülhet. Lehet ez akár jelentıs mértékő szennyezés a talajban avagy két, már korábban említett patakunk vize szennyezıdhet olyan súlyos mértékben, amely rendkívüli, gyors intézkedések megtételét igényli. Felmerülhet emellett - és ez Budapesten nem elhanyagolható probléma – a füstköd kérdése is. 2. Füstköd-riadó terv: A 2003. év szeptemberében jelent meg Budapest Fıváros füstködriadó terve, a Fıv. Kgy. 48/2003. (IX. 19.) önkormányzati rendelettel. Ez tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyek egy esetleges veszélyhelyzetben szükségesek az emberi egészség és a környezetbiztonság megırzéséhez, megtartásához. A rendelet a kerületi jegyzık számára is meghatároz bizonyos kötelezettségeket, amennyiben kimondja: „4.§ (1) A fıpolgármester a végrehajtásban érintett szervek képviselıinek bevonásával Bizottságot hoz létre. A Bizottság feladata, hogy a Fıpolgármesternek javaslatot készítsen e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedések mértékérıl és módjáról.” A fent nevezett Bizottság tagjai többek között a kerületi jegyzık. A rendelet alapján a Bizottság haladéktalanul összeül, amint a várható füstköd helyzet kialakulásáról értesülı fıpolgármester összehívja a testületet. Ezt követıen a tájékoztatási, illetve a riasztási fokozatnak megfelelı intézkedéseket meg kell tenni.

30


3. A környezeti elemek állapota – 3. 1. Tudatformálás - oktatás

3. 11. Tudatformálás, oktatás Örvendetes tény, hogy az Önkormányzat a 2003. évben csatlakozott az Európai Autómentes Nap rendezvényhez. Tette ezt egy 2003. szeptember 16-22 között megrendezett Mobilitási Hét címő akcióval, melynek során a kerékpározás napjától kezdve az esélyegyenlıség napját át az autómentes napot is megtartotta. Bár egy napot erre fordítani egy évben nem elég, de talán elindíthatjuk a lakosainkat egy – a környezetvédelem tekintetében pozitív – irányba. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy nem szabad csak a saját kényelmüket szem elıtt tartva az autóforgalmat növelni, mert ezzel saját környezetükben idéznek elı gondokat. Hosszú távon mindenképpen hasznos lenne az autóforgalomból eredı károk, szennyezések csökkentése, még akkor is, ha ez teljesen soha nem lesz kiküszöbölhetı. A környezetvédelmi tudatformálást elsısorban a fiatalok körében kell elkezdeni. Ennek jegyében meg kellene keresni az egyes iskolákat, intézményeket, ahol vidám, játékos formában lehetne a gyerekeket megismertetni a környezetvédelem, ezen belül is elsısorban a kerületi környezet állapotának kérdéseivel. Az intézmények az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának terhére az eddigi fásítási pályázatok mellett olyan programok szervezéséhez is pályázhatnának anyagi lehetıségekért, amelyeket közelebb hozzák a gyerekeket a természethez, a környezetükhöz. A vállalkozó kedvő iskolák számára a Környezetgazdálkodási Intézet „Levegıszennyezıdési és Takarékoskodj! – az energiával Programok” is kínálnak lehetıséget. Ennek keretében 12-15 éves diákoknak van lehetıségük a savas esı programban való részvételre, illetve zuzmók vizsgálatára. Ezek nemzetközileg ismert és elismert programok, amelyek több éves múltra tekintenek vissza, és tapasztalatairól rendszeresen láthatunk beszámolót. Az Oktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium létrehozta a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát, amelynek célja a fiatalok környezettudatos nevelésének elısegítése. Ennek a törekvésnek a megkönnyítésére létrejöttek ún. erdei iskolák is, amelyek meghatározott idıszakra várják a gyerekeket és az adott tájegység látnivalóit mutatják be nekik. Tudomásunk van arról, hogy több iskolánk nyert már ennek keretében pályázaton. Többi intézményünket is erre szeretnénk bátorítani. Korábban szokás volt az iskolákban, oktatási intézményekben a papírgyőjtés. Megfelelı motivációval ma is rá lehet hangolni a gyerekeket egyegy ilyen akcióra, amely nem járna hatalmas mennyiségő munkával, de a környezetvédelem szempontjából nem elhanyagolható elırelépés lenne. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

31

3. A környezeti elemek állapota – 3. 12. Társasházak

3. 12. Társasházak 1. Alapvetı problémák: Tekintettel arra, hogy a XV. kerületnek egy jelentıs területe társasházas övezet, ezért nem szabad eltekinteni attól, hogy ennek a területnek a speciális gondjaira ne hívnánk fel a figyelmet. Vannak olyan intézkedések, amelyeket ugyan nem kell a társasházaknak kötelezıen megtenni, de a környezet minıségében látható, érezhetı változást eredményeznének ezen apró lépések, s így a lakók is elégedettebbek lennének. Elsısorban a hulladékkezelés az a terület, ahol a társasházak jelentıs mértékben hozzá tudnának járulni a környezetvédelemhez, egyben pedig a saját költségvetésük csökkentéséhez. Nem könnyő feladat a társasház számára a megfelelı helyet biztosítani olyan edényzetekhez, amelyekben a papírt, illetve a PET - palackokat lehetne győjteni, de csak a palackokkal – egyes felmérések szerint – a kukák harmadát töltik meg, így ez költségcsökkentı lenne. Amennyiben megvalósulnak a tervezett hulladékudvarok és szigetek, akkor könnyebben rá lehetne venni egyegy lakót, hogy a szelektíven összegyőjtött komponenseket szállítsa be a megfelelı helyre. Ezek után jelezni kell a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt. felé a győjtıtartályok szükséges mennyiségében, méretében bekövetkezett változást.

32


Célok és megoldások


33

4. Célok és megoldások – 4. 1. Levegıtisztaság-védelem

4. Célok és megoldások 4. 1. Levegıtisztaság-védelem 1. A célállapot: 1.1. Általános követelmények: Meg kell akadályozni a levegı minıségének további romlását. Leginkább a fıforgalmú utak mellett kell hatékony intézkedéseket bevezetni a forgalom okozta szennyezések visszaszorítására. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok több komponens esetében mutattak határérték feletti adatokat, törekedni kell a szennyezés lehetıleg határérték alatt tartására. 1.2.

Konkrét intézkedést igénylı területek:

Tekintettel a levegıtisztasággal kapcsolatos korábbi tapasztalatokra, a legfontosabb intézkedést igénylı terület a fıforgalmú utak mentén a szennyezés mérséklése. 2. A célállapot eléréséhez javasolt intézkedések: Ahhoz, hogy a kerület levegıjének tisztaságában pozitív változásokat eszközöljünk, szoros összefogásra van szükség az Önkormányzat, a társhatóságok és a lakosság között. 2.1.

A levegı minıségének folyamatos mérése:

Kezdetként fel kellett venni a kapcsolatot az illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıséggel a XV. kerületben található RIV levegı immissziós mérıhálózatok adatainak beszerzése céljából. Emellett törekedni kellett az adatszolgáltatás havi rendszerességgel történı megszervezésére. Ebben a tekintetben a programkészítés közben már megtörtént a kapcsolatfelvétel és a pozitív visszajelzést is megkaptuk, a Felügyelıség megküldte a 2003. I. félévi mérési eredményeket. Ezt követıen havonta fogjuk megkapni a kimutatást a mérıhálózat mérési eredményeirıl. Ezekbıl az adatokból fontos volt egy adatbázis létrehozása, amely hosszú távon könnyebben kiértékelhetıvé teszi majd az adatokat. Emellett felállítottunk egy olyan adatbázist is, amely tartalmazza mindazon cégek nevét, és fıbb adatait, amelyeknek a tevékenységére a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség légszennyezettségi határértékeket állapított meg. Ez a kör természetesen folyamatosan bıvül, ahogy egyre több vállalkozás választja majd kerületünket. 34



Vannak olyan vállalkozások is, amelyek tevékenységére nem kell határértékeket megállapítani. Korábbi adatainkat ebben az esetben is számítógépes nyilvántartásba helyeztük át. Fel kell mérni, hogy ezek közül mely cégek folytatnak még tevékenységet, illetve melyek azok, amelyek már nem. Ily módon komplex, naprakész információs bázisunk lesz, amely bármely helyzetben rendelkezésre áll. 2.1.2. Célszerőnek látszik egy újabb, komplex felmérés a kerület állapotára vonatkozóan, amennyiben ezt az anyagi lehetıségek megengedik. Az adatokat ezek után össze lehet hasonlítani a korábbi mérések adataival. 2.1.3. A meglévı RIV mérıhálózat mellé a kerületnek más részein is célszerő lenne elhelyezni mérıpontokat, melyeknek adatai legalább negyedévente kiértékelésre kerülnének. 2.2.

A mérések eredményének hasznosítása:

A méréseket követıen ki kell jelölni azokat a területeket, amelyek leginkább szennyezettek; itt törekedni kell a levegı minıségének javítására. Ugyanakkor nem hanyagolhatóak el a kevésbé szennyezett területek sem. Ezeken a helyeken leginkább a megırzésre kell törekedni. A levegıminıség javítására több intézkedés is célszerőnek mutatkozik, amelyek természetesen egymás hatásának erısítésével tudnának javulást elérni. Ezeket alább elemezzük. 2. 3. A közlekedési levegıszennyezés csökkentése: A közlekedési koncepció kialakításával és környezetvédelmi szemlélető áttekintésével a forgalom szervezésében érvényesíteni kellene a levegıminıség szempontjait. Ez nem elsısorban sebesség-korlátozások bevezetését jelentené, hanem a forgalom ésszerősítése, a fıforgalmú utakon a szabad haladás biztosítása esetlegesen a jelzılámpák mőködésének még jobb összehangolásával. Szükségesnek mutatkozik elérni, sürgetni az M3-as zajvédı falának továbbépítését a Fıvárosnál. A XV. kerületnek ezen a részén lakók számára nagy elırelépés lenne, ha ezáltal a levegı javulna, természetesen a zaj - mint elsıdleges funkció - csökkenése mellett. Ígéretet kaptunk a Fıpolgármesteri Hivataltól, a továbbépítés és elkészítés pontos idıpontja azonban jelenleg nem ismert. A Közép-Magyarországi Régió Közlekedésfejlesztésének Stratégiai Terve és Operatív Programja már egyeztetés alatt van. Ez több ponton is érinteni fogja Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

35


a XV. kerületet. Amennyiben pedig az M0 körgyőrő északi része és egyéb tervek megvalósulnak, akkor valószínőleg nagyobb, fıforgalmú útjainkon várható a közlekedés csökkenése, ezzel együtt a közlekedésbıl származó légszennyezés mértéke is. 2. 4. Zöld védısávok kialakítása: Ahol szükséges és lehetséges, ott zöld védısávok kialakításával lehetne javítani a lakosok számára a tisztább környezetet. Az erre a célra megfelelı fák, bokrok út menti telepítésével nemcsak a levegı szőrése lenne bizonyos fokig megoldható, de a lakosság közérzetének javításához is hozzájárulna. Természetesen a kerület „zöldülése” is üdvös lenne. A program az alább felsorolt díszfákat és cserjéket javasoljuk a beültetésre az ott felsorolt utak, elsısorban a Szentmihályi út mellé. Ily módon remélhetıleg javulna a lakótelepi résznek ez az oldala a levegıminıség szempontjából. 1. Díszfák: Acer campestre Elsrijk Acer negundo Ostrya campinifolia Carpinus betulus Celtis occidentalis Gleditsia Triacanthos Loelreuteria paniculata

Gyertyán Ostorfa Lepényfa Csörgıfa

2. Díszcserjék: Amorpha fruticosa Sambucus nigra Elaeagnus angustifolia Potentilla fruticosa Acer ginnala Caryopteris incana Colutea arborescens Cotinus coggygria Cornus sanguinea Forsythia intermedia Hippophae rhamnoides Kolkwitzia amabilis Lavandula angustifolia

Gyalogakác Bodza Ezüstfa Pimpó Tőzvörös juhar Kínai kékszakáll Pukkanó dudafürt Sárga cserszömörce Veresgyőrő som Aranyvesszı Ezüstös homoktövis Kínai lonc Levendula

36

Juhar Kırislevelő juhar


4. Célok és megoldások – 4. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága

4. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága 1. A célállapot: 1.1. Általános követelmények: A törvény alapelveivel összhangban törekedni kell a hulladék képzıdésének lehetıség szerinti megelızésére, illetve a keletkezı hulladék mennyiségének csökkentésére. A megosztott felelısség elve alapján minden - a hulladék teljes életciklusában érintett szereplınek - együtt kell mőködnie. Ez azt is jelenti, hogy minden - a hulladékgazdálkodással kapcsolatos - problémába a lakosságot is be kell avatni, meg kell valósítani az állampolgárok részvételét a hulladékgazdálkodásban. A törvény alapján feladat még a hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés megvalósítása is. 1.2.

Konkrét célkitőzések:

Legsürgısebb, ugyanakkor legnagyobb feladat az illegális hulladéklerakások megszüntetése. Természetesen ez nem néhány nap alatt megoldható feladat, de a lehetı leghamarabb el kell kezdeni megtisztítani a kerületet. Ezzel egyidejőleg fokozottan kell figyelni a már hulladéktól mentes területek sorsát, ismételt illegális lerakás esetén pedig nem szabad eltekinteni a büntetéstıl. Ez a pont úgy tőnik megvalósul az októberi tisztasági hónapot követıen, ettıl kezdve pedig az állag megóvására kell nagy gondot fordítani. Hosszabb távon a szelektív hulladékgyőjtı szigetek további sorsának figyelemmel kísérése, a jövıben a hálózat esetleges bıvítése a cél. Tekintettel arra, hogy a kerület részben családi házas övezet, ezért a keletkezı zöld hulladék kommunális hulladékba való bekerülésének megakadályozása is cél. Még több lehetıséget kell teremteni a lakosságtól származó veszélyes hulladékok összegyőjtésére és megfelelı ártalmatlanítására. 2. A célállapot eléréséhez javasolt eszközök: 2.1. Általános problémák: Az illegálisan lerakott hulladék elszállítására biztosított anyagi források növelése önmagában nem megoldás, nem lehet kizárólag „csıvégi technikákkal” megoldani ezt a problémát. Addig, amíg a lakosság fizet a hulladékszállításért, addig igyekszik a lehetı legtöbb pénzt megtakarítani és hulladék közterületen való lerakása számára megoldásnak látszik. Természetesen az Önkormányzat Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

37


nem fizetheti meg a lakosság helyett a hulladékszállítás költségét, de tudatosítani kell az állampolgárokban, hogy hosszú távon ez nem megoldás. 2.2.

Akció az elhagyott hulladékok eltakarítására:

Fel kell mérni azokat a területeket, ahonnan a lehetı legsürgısebben el kell szállítani az illegálisan lerakott, avagy a törvény szóhasználata szerint „elhagyott” hulladékot, egyben kiterjedt kerülettakarítási akciót kell meghirdetni, természetesen önkormányzati koordinációval. Ennek keretében fel kell kérni a lakosságot, hogy tartózkodjon a kitakarított területek újraszennyezésétıl, és a lakóhelyén gondoskodjon önállóan a tisztaságról. Erre az Önkormányzat kezdeményezésével - már kialakult egy terv, mely összefogja azokat a szerveket, amelyek tudnak tenni a tisztaság érdekében. 2.3.

Büntetés és szabálysértési felelısség megállapítás:

Természetesen a rábeszélés és az ellenırzés önmagában nem elegendı. Emellett a büntetés és a szabálysértési felelısség megállapítása rendkívül fontos. Mind a lakosok, mind pedig a vállalkozások tekintetében ezt meg kell valósítani. A lakosok esetében leginkább az okoz gondokat, hogy ingatlanukon hagyják felhalmozódni a hulladékot, amely majd ismeretlen sorsra jut. Ez egyrészt közegészségügyi veszélyekkel jár, másfelıl az elszállítást a lakosnak kellene megfizetnie, de így áthárítja a költségek egy részét. Az a véleményünk, hogy ha a hulladékgazdálkodási törvény és a kapcsolódó jogszabályok erre lehetıséget nyújtanak, akkor alkalmazni kellene a hulladékgazdálkodási bírság jogintézményét. 2.4.

Gazdálkodó szervezetek ellenırzése:

A gazdálkodó szervezetek esetében a közszolgáltatási szerzıdések hiánya okozza a problémákat. Nem kötnek szerzıdést a szolgáltatóval (ez elsısorban a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt-re vonatkozik), a keletkezı hulladékot pedig ık is közterületen rakják le. Ígéretet kaptunk a Közszolgáltatótól arra, hogy ha összeállítjuk a kerületi vállalkozások listáját, akkor összevetik a saját adatbázisukkal, és intézkedés céljára megküldik azoknak a cégeknek a listáját, akiknek nincsen érvényes szerzıdésük. Népszerősíteni kell azt a tényt, hogy amennyiben a lakos igénybe veszi a szelektív hulladékgyőjtési megoldásokat, akkor kevesebb hulladékmennyiségre kell a hulladék közszolgáltatási díjat megfizetni. Emellett vannak még a díjfizetéssel kapcsolatos egyéb kedvezmények is, amelyeket a lakosok igénybe vehetnek. 38



2.5.

Társasházak:

A harmadik tényezı a társasházak helyzete. A tapasztalataink alapján a társasházak nem rendelnek annyi győjtıedényzetet, amennyire valójában szükségük lenne. Így a hulladék felhalmozódik, ráadásul ha túlságosan megtömik az elszállítás elıtt az edényeket, akkor egy erıs széllel vagy egyébként felborulva, rengeteg szemét kerül ki az utcára. Ezek alapján az egyetlen megoldásnak az látszik, ha a büntetést nem hanyagoljuk el. Ki kell alakítani egy eljárási módot, amellyel a jogszabályoknak megfelelıen szankcionálni tudjuk ezeket a lerakásokat, az elhagyást. Ez tudomásunk szerint - úttörı lenne ezen a területen, mert bár a jogszabályok lehetıvé teszik pl. a hulladékgazdálkodási bírság kiszabását, ezzel még nem nagyon éltek az önkormányzatok, az illetékes városi, kerületi jegyzık. 2.6.

Együttmőködés az iskolákkal:

A fentiek mellett együttmőködést kell kialakítani az iskolákkal, óvodákkal és már ebben a korban meg kell ismertetni a gyerekekkel a hulladékgazdálkodást. Tanítani kellene azt, hogy az egyes hulladék-frakciókat hogyan győjtsék otthon szelektíven - amennyiben ez lehetségesnek látszik majd vigyék el a szülık segítségével a zöldudvarokba, illetve zöldszigetekre. Ezzel a felnıttek tudatformálásában is sokat elérhetünk. 2.7.

Emblémás zsákok vásárlása:

A zöldhulladék győjtésére megfelelı módszernek látszik az, hogy az Önkormányzat venne a Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt-tıl emblémával ellátott győjtızsákokat, amelyeket tovább árusítana - esetleg mérsékelt áron - a lakosok felé. Amennyiben ugyanis a lakos ebben a zsákban kulturáltan rendezve teszi ki a zöldhulladékát, akkor az Fıvárosi Közterület-fenntartó Rt. elszállítja azt. 2.8.

Komposztáló telep kialakítása:

Hosszú távon célszerő lenne komposztáló telepet kialakítani a zöldhulladék számára. Ez összhangban lenne az országosan elérendı hulladékgazdálkodási célokkal is, és a szükséges anyagi források biztosítására pályázni is lehetne. 2.9.

Veszélyes hulladék-kezelés:

Bıvíteni kellene a veszélyes hulladékok megfelelı győjtésére szolgáló hálózatot, elsısorban a szárazelemgyőjtı konténerekre gondolva. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

39

4. Célok és megoldások – 4. 3. Zaj és rezgések elleni védelem

4. 3. Zaj és rezgések elleni védelem 1. Célállapot: 1.1. Általános követelmények: Tekintettel arra, hogy a zaj szempontjából a kerület súlyosan szennyezett, ezért az állapot megırzése önmagában nem elegendı. Fontos lenne elérni, hogy legalább a legzajosabb területeken valamilyen módon csökkentsük a zajhatást, minimum határérték közelébe. 1.2.

Konkrét intézkedést igénylı területek:

Szorgalmazni kell a Fıvárosnál a zajvédı fal továbbépítését, mind a két oldalon. Ígéretet tett erre vonatkozóan a Fıváros, de arra a kérdésre, hogy a szükséges anyagi fedezet mikor fog rendelkezésre állni, még nem tudunk válaszolni. A többi fıforgalmú út mellett, ahol jelentıs a zaj, szintén törekedni kell a meglévı állapot javítására, mindenhol az ott megfelelınek látszó intézkedéssel. Azokon a területeken, amelyek zajszennyezettsége a határérték alatt van, ott az elsıdleges cél az állapotmegırzés. 2. A célállapot eléréséhez javasolt intézkedések: 2.1.

A helyi rendelet érvényesítése:

A XV. kerületnek van helyi zajrendelete, amely éppen változtatás alatt áll, de az új rendeletnek is érvényt kell szerezni, a kerületi rendelkezések betartását is szigorúan ellenırizni kell. 2.2.

Újabb mérés, valamint ennek kiértékelése:

Úgy tőnik, hogy a zajhelyzet egyre inkább problémákat okoz, és egyre jobban növekszik, ezért célszerő lenne – természetesen az anyagi lehetıségek átgondolását követıen – egy újabb mérést végeztetni a kerületben a jelenlegi helyzetrıl. Az ennek alapján készült zajtérképet össze kellene vetni a korábbival, hiszen ily módon szembetőnıbb lenne az esetleges változás a korábbihoz képest.

40


4. Célok és megoldások – 4. 3. Zaj és rezgések elleni védelem

2.3.

Fokozott ellenırzés:

Amennyiben anyagi lehetıségeink megengedik, mindenképpen szükség lenne kézi mérıeszközre a helyszíni zajmérésekhez. Ezzel rögtön megállapítható lenne, ha egy vállalkozás túllépi a megengedett határértékeket, s ennek alapján szigorúan el kellene járni a jogsértıvel szemben a hatályos jogszabályoknak megfelelıen. Ha kialakulna egy joggyakorlat erre nézve, akkor a tevékenységet végzık is jobban odafigyelnének a határértékek betartására, s ezzel megelızhetıek lennének a lakossági panaszok. Természetesen ez együtt jár egy fokozott ellenırzéssel, amelyet elıre meg kell tervezni az egész kerületre vonatkozóan. Nem szabad csak „tőzoltás” jelleggel a panaszbejelentéseknek utánajárni, állandóan kint kell lenni a kerületben és mérni az értékeket. 2.4.

Pályázatok:

Tekintettel arra, hogy a közlekedésbıl származó zaj rendkívül nehezen kivédhetı, ezért közelebb kellene hozni a lakossághoz azokat az – elsısorban anyagi - lehetıségeket, amelyek rendelkezésre állnak akkor, ha egy állampolgár a lakását kívánja hangszigeteltté tenni. Amennyiben az Önkormányzat környezetvédelmi alapja ezt lehetıvé tenné, akkor akár ennek terhére is lehetne évenként a lakosok számára pályázatot kiírni, így az Önkormányzat támogatná néhány kerületi lakás hangszigetelésének javítását. Emellett – és elsıdlegesen – természetesen az egyéb lehetıségeket is hirdetni kellene a lakosok felé, amennyiben azok rendelkezésre állnak. 2.5.

A rendeleti korlátozások kérdése:

A magyar zajvédelmi jogszabályok sajnálatos módon nem teszik lehetıvé az önkormányzatok számára, hogy helyi rendeletükben szigorúbb elıírásokat alkalmazzanak. Természetesen egy nagyon átgondolt, jól felépített koncepció elkészítésével és alapos elıkészítés után meg lehet valósítani a megfelelı kerületi zajvédelmet. 2. 6. Útminıség javítása: Hosszú távon természetesen nem lehet eltekinteni egy jól átgondolt terven, amely az utak minıségének fokozatos javítására irányul. Mindennapi feladat a kátyúzás, de ez csak eseti. Az anyagi lehetıség korlátozottan állnak rendelkezésre, de talán uniós csatlakozásunkat követıen több pályázati lehetıség fog mutatkozni a hiányzó források pótlására. Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

41

4. Célok és megoldások – 4. 4. Vízgazdálkodás

4. 4. Vízgazdálkodás Felszíni és felszín alatti vizek védelme Ivóvízellátás 1. Célállapot: 1.1. Általános követelmények: Mint bármely más területen, itt is elsıdleges cél a rosszabb minıséggel jellemezhetı területeken az állapotjavítás, ahol pedig jobb a helyzet, ott törekedni kell a megırzésre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell a javulásra törekedni ez utóbbiak esetében, de az ehhez szükséges intézkedéseket hosszú távra kell tervezni. 2. A célállapot eléréséhez javasolt intézkedések: Legelsı végrehajtandó feladat az állapotfelmérés. Ennek módja többféle lehet. Meg lehet bízni egy szakosodott gazdasági társaságot ennek elvégzésre vagy a szükséges eszközök beszerzését követıen a Hivatal munkatársai végezhetik a mintavételt és ennek elemzését. Megfelelı mérési eredmények birtokában tervezni kell az állapot javítására teendı intézkedéseket. Amennyiben a mérési eredmények azt mutatják, hogy sürgıs beavatkozásra van szükség, akkor ennek megfelelı gyorsasággal intézkedési tervet kell kidolgozni ennek végrehajtására. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy a helyzeten kell változtatni, de nem sürgısséggel, akkor egy hosszú távú program alapján javasoljuk az állapot javítását. Természetesen a megelızés itt is lényeges. Az illegális lerakásokat azonnal fel kell számolni, majd rendszeres helyszíni ellenırzéssel kell az állapotot figyelemmel kísérni.

42


4. Célok és megoldások – 4. 5. Zöldterület – gazdálkodás

4. 5. Zöldterület – gazdálkodás 2. A célállapot bemutatása: 2.1. A parkok: A parkok állapotának folyamatos javítása, a technológia szintjének folyamatos emelésével lenne szükséges. Hosszú távú, egész ciklusra kiterjedı parkfenntartási keretszerzıdést kellene kötni, melybe beletartozna a tápanyag utánpótlás rendszeres, háromévenkénti biztosítása is. Egyben szükséges lenne emelni a takarítások, kaszálások számának emelése. 2.2.

Fasorok:

A rendelkezésre álló fakataszter korszerősítése mindenképpen szükséges, mellette pedig a balesetveszélyes fák fokozatos gallyazása, illetve kivágása is napirenden van. 2.3.

Játszóterek:

Játszótér fejlesztési és korszerősítési koncepció alapján évente több játszótér építését kell elıirányozni. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell az éves karbantartást és a balesetveszélyes, az EU szabványnak nem megfelelı játszóterek elbontását. 2.4.

Önkormányzati erdı:

Az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága 1-es sürgısségő véghasználati, és ezt követı erdı-felújítási kötelezettséget írt elı a tulajdonos számára.


43

4. Célok és megoldások – 4. 6. Helyi közlekedésszervezés

4. 6. Helyi közlekedésszervezés 1. Célállapot: 1.1. Általános célkitőzések: Természetesen hosszú távon az összes kerületi utat szilárd burkolattal kell ellátni. Emellett a régebbi utak felújításával is törıdni kell. Mindez persze önmagában nem elegendı, a forgalomszervezést is hozzá kell igazítani. Meg kell oldani a legforgalmasabb utak legalább csekély mértékő tehermentesítését. 2. A környezet védelme érdekében javasolt intézkedések: Megfelelı közlekedésszervezési intézkedésekkel törekedni kell a lakott területek környezetterhelésének csökkentésére. Ennek legfontosabb elemeiként az alábbiakat tartanánk szükségesnek megvalósítani: a/ A Harsányi Kálmán utca összekötése az ún. dunakeszi úttal, ezzel a kamionteherforgalom elterelése a kerület északi lakott részeirıl, b/ Mogyoród útja összekötése a Szlovák úttal - ennek Nyírpalota úti és az ASIA Center feltáró úti kapcsolatának megvalósításával, amely rendszer tehermentesítené a Szentmihályi utat, c/ A Pázmány Péter utca összekötése a Körvasút sorral, a Rákos út és környezetének tehermentesítése érdekében.

44


5. Az önkormányzati környezetvédelem gazdasági alapjai

5. Az önkormányzati környezetvédelem gazdasági alapjai Tekintettel arra, hogy a környezetvédelem gondolata hazánkban még nem terjedt el széles körben, a ráfordított költségek is rendkívül alacsony szinten állnak. Néhány szerencsés város, illetve fıvárosi kerület abban a helyzetben van, hogy viszonylag nagy összeget tud évente a környezetvédelmi célok megvalósulására fordítani. Mindez azonban valószínőleg hosszabb fejlıdés eredménye, ez a folyamat nem meg egyik napról a másikra. A XV. kerületben az erre fordított költségek növekedése örvendetes tény, mindazonáltal ez a növekedés egyelıre csekély mértékő. Hosszabb távon mindenképpen a ráfordítások emelkedésével kell számolni. Az eddigi, a Képviselı-testület által megítélt, a környezetvédelem céljaira fordítandó forrásokat a következı táblázat tartalmazza. Környezetvédelmi ráfordítások A Környezetvédelmi Alap bevételei Összesen 0 Ft. 1.353.000 Ft. 5.974.000 Ft. 6.000.000 Ft.

2000. 2001. 2002. 2003.

Ebbıl légszennyezési bírság

0 Ft. 974.000 Ft. 1.359.000 Ft. 1.081.000 Ft.

8000000 6000000 4000000

Összes bevétel

2000000 2003

2002

2001

0

2000

összes bevétel

A Környezetvédelmi Alap bevételei

idıszak


45

5. Az önkormányzati környezetvédelem gazdasági alapjai

A fenti táblázatból jól látható, hogy a XV. kerület rendelkezik Környezetvédelmi Alappal. Ez rendkívül nagy elırelépés, hiszen az alap arra jön létre, hogy a környezetvédelem céljainak megvalósulását szolgálja. A környezetvédelmi törvény a következıket mondja a települési önkormányzati környezetvédelmi alapokról: 58. § (2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) a területi környezetvédelmi hatóság [65. § (1) bek. a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. (4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A hangsúlyozottan környezetvédelmi célra felhasználható alap bevételei közé tartoznak a fentiek szerint a környezetvédelmi hatóság által jogerısen megítélt díjak 30%-a, illetve az az összeg, amelyet az Önkormányzat évente ezekre a célokra elkülönít. Ezért helytelenítendı - egyben jogellenes - az a rendszer, amelyet több önkormányzat is alkalmaz, miszerint az elıre látható bírságbevételekhez képest ítéli meg a költségvetésben az adott évre fordítandó összeget. A alap eme két bevételi forrása egymástól elvileg független tényezı, annál is inkább, mert az éves bírságbevétel eleve nehezen kalkulálható. Mindemellett érdemes megvizsgálni azt az ellentmondást, amely a környezetvédelemre ténylegesen fordított költség és a kötelezıen ellátandó feladatok költsége között feszül. Mindig kevesebb pénz marad a kötelezı feladatokra, így természetesen a környezetvédelemre is. Ezt a kérdést azonban nem szabad elhanyagolni, valahogyan mindig meg kell találni a költségvetésben a forrását, hiszen a megelızés olcsóbb, mint a helyreállítás.

46


6. A helyi környezetvédelem költségei

6. A helyi környezetvédelem költségei A feladatok végrehajtásának költségigénye Feladat megnevezése 1. Levegıvédelem:

1.1.

RIV adatok beszerzése

Felelıs

folyamatos, havonta

KDvKöFe

-

Vü.O.

-

folyamatosan

Vü.O.

-

1 év

felmérést végzı, Vü.O.

2.000 eFt.

Vü.O.

-

KDvKöFe, Önkormányzat

-

Fıváros

-

1.2.

Adatbázis felállítása a már készen van, kerületi vállalkozásokról folyamatos bıvítéssel

1.3.

Adatbázis a nem határértékköteles vállalkozásokról

1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Új levegıminıségi felmérés

Levegıminıségi térkép kidolgozása

1-8 év

M3 zajvédı falának továbbépítése

1-8 év

A javasolt díszfák, cserjék telepítése

2. Hulladékgazdálkodás: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Hulladékgyőjtési akció Intézkedési terv kidolgozása Hulladékgazdálkodási bírság alkalmazása

Zöldhulladékgyőjtı zsákok beszerzése

1-8 év

Fıváros, Önkormányzat

(az Önkormányzat részérıl, hozzávetıleges összeg)

-

1-3 év

Fıkertész

mennyiségtıl és fajtától függıen

folyamatosan, évente 1-2 alkalommal

Vü.O.

20.000 eFt.

1 éven belül

Vü.O.

-

1 éven belül

Vü.O.

-

1 év

Polgm. Hiv.

170 Ft/darab

Komposztáló telep létesítése

5-8 év

Önkormányzat? jogszabályi háttértıl

A kerületi zajhelyzet felmérése

1-2 év

Önkormányzat

3. Zaj- és rezgésvédelem:

3.1.

1-2 év

Új levegıszennyezettségi mérıállomások Közlekedési koncepció kidolgozása

Költségigény

Végrehajtási idıszak

az adott idıszakban a függıen


2.000 eFt. 47

6. A helyi környezetvédelem költségei 3.2. 3.3.

Zajtérkép készítése

Határértékek betartásának ellenırzése

3.4. Zajmérı eszköz beszerzése 4. Vízvédelem:

4.1. 4.2. 4.3.

Állapotfelmérés

A felmérés alapján intézkedési terv kidolgozása

6.

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9.

48

felmérést végzı, Vü.O.

1-2 év

Polgm. Hiv., Vü.O.

folyamatosan és esetenként

2-4 év az állapotfelmérést követıen

Vü.O.

100 eFt.

KDvKöFe, egyszeri vizsgálat Önkormányzat 20.000 Ft. KDvKöFe

-

folyamatosan

Vü.O.

-

Szmogriadó terv

már készen van

Fıváros

-

Parkok karbantartása

évente

Fıkertész

95.000 eFt.

Vízdíj, öntözés

évente

Fıkertész

15.000 eFt.

Pótlási kötelezettség, faültetés

évente

Fıkertész

Balesetveszélyes játszóterek elbontása

Vü.O.

20.000 eFt.

30.000 eFt.

folyamatosan

Vü.O.

10.000 eFt.

Kosd u. erdı tervezés, újratelepítés, bekerítés

évente

Vü.O.

3*30.000 eFt.

folyamatosan

Vü.O.

8.000 eFt.

Ellenırzés

5. Havária:

5.1.

A zajfelmérést követıen

Zöldterület gazdálkodás:

Parki szemétszállítás Fasorfenntartás

Játszótér - karbantartás Három játszótér építése

évente

évente évente

Fıkertész

Fıkertész


30.000 eFt.

20.000 eFt.

7. Utószó

7. Utószó Összefoglalásként elmondható, hogy a XV. kerületben a környezetvédelmi tevékenység az utóbbi idıben örvendetes módon egyre jobban terjed. Igyekszünk részt venni a legújabb környezetvédelmi akciókban, saját kerületünkben is rendezünk ilyeneket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fejlıdés megállhat. Egyre több területen kell a környezetvédelem szempontjait is figyelembe venni, hiszen tágabb és szőkebb környezetünk megóvása valamennyiünk érdeke.


49

Felhasznált jogszabályok és irodalom

Felhasznált jogszabályok és irodalom 1. Felhasznált jogszabályok: 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 3. 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési idıszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról 4. 14/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 5. 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegıszennyezı anyagok összkibocsátási határértékeirıl 6. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl 7. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 8. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemrıl 9. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 10. 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól 11. 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 12. 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról 13. 48/2003. (IX.19.) Fıv. Kgy. rendelet a füstköd-riadó tervrıl 2. Felhasznált irodalom: 1. Bándi Gyula: Környezetjog 2. Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv 2. 3. Kerényi Attila: Általános környezetvédelem

50


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

1. Bevezetı ...........................................................................................................1 2. A környezet állapotának általános bemutatása...........................................6

3. A környezeti elemek állapota.........................................................................7

3. 1. Levegıtisztaság-védelem............................................................................7 3. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága ...................15

3. 3. Zaj és rezgések elleni védelem.................................................................20

3. 4. Vízgazdálkodás ........................................................................................23 3. 5. Kommunális szennyvízkezelés ................................................................25

3. 6. Csapadékvíz elvezetés..............................................................................27 3. 7. Energiagazdálkodás..................................................................................27

3. 8. Zöldterület – gazdálkodás ........................................................................28

3. 9. Helyi közlekedésszervezés.......................................................................29 3. 10. A feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és

a környezetkárosodás csökkentésének kérdései...............................................30

3. 11. Tudatformálás, oktatás ...........................................................................31 3. 12. Társasházak ............................................................................................32

4. Célok és megoldások.....................................................................................34

4. 1. Levegıtisztaság-védelem .........................................................................34

4. 2. Szilárd hulladék-kezelés – a települési környezet tisztasága...................37

4. 3. Zaj és rezgések elleni védelem.................................................................40 4. 4. Vízgazdálkodás ........................................................................................42

4. 5. Zöldterület – gazdálkodás ........................................................................43

4. 6. Helyi közlekedésszervezés.......................................................................44

5. Az önkormányzati környezetvédelem gazdasági alapjai ..........................45

6. A helyi környezetvédelem költségei ............................................................47

7. Utószó.............................................................................................................49 Felhasznált jogszabályok és irodalom.............................................................50

Tartalomjegyzék ...............................................................................................51 Környezetvédelmi program – Budapest, XV. kerület

51

Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

Recommend Documents