BUDAPEST FİVÁROS XV. KERÜLETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA (777/2008. (XII. 17.) számú képviselı-testületi határozat)
RÁKOSPALOTA - PESTÚJHELY - ÚJPALOTA
BUDAPEST FİVÁROS XV. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA 2008.
TARTALOMJEGYZÉK I.
A szolgáltatástervezési koncepcióhoz kapcsolódó általános alapelvek és konkrét célok 1.1. Helyi településpolitikai törekvések és feladatok 3. o. 1.2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció megalkotásának célja 6. o. és módja
II.
Budapest XV. kerületének statisztikai adatai 2.1. Budapest XV. kerületének település-szerkezete 2.2. A lakosság demográfiai jellemzıi 2.2.1. A kerületi népesség száma, területi elhelyezkedése, népsőrősége 2.2.2. Iskolázottsági mutatók 2.2.3. Foglalkoztatottsági mutatók 2.2.4. A háztartások, családok legfontosabb jellemzıi 2.3. A kerületi lakásállományról
III.
IV.
A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma a települési (kerületi) önkormányzatok szemszögébıl 3.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben elıírt, illetve nevesített szociális gondoskodási formák 3.2. Nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.. törvény alapján adott, illetve adható szociális jellegő ellátási formák
7. o. 8. o. 8. o. 12. o. 14. o. 17. o. 18. o.
21. o.
25. o.
Az egyes szociális ellátási, szolgáltatási formák helyzete – a tervezett tennivalók, célok megvalósítása és a további feladatok kijelölése 4.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások 4.1.1. Pénzbeli ellátások 4.1.2. Természetben nyújtott ellátások 4.2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) 4.2.1. Alapszolgáltatások 4.2.2. Szakosított ellátások 4.2.2.1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
27. o. 27. o. 39. o.
47. o. 47. o. 59. o. 59. o.
4.3. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján adható pénzbeli és természetbeli ellátást és személyes gondoskodást biztosító támogatási formák 62 o. 4.3.1. Pénzbeli és természetbeli ellátások 62. o. 66. o. 4.3.2. Személyes gondoskodást biztosító támogatási formák 4.4. A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási forma 73. o. 4.5. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási forma 74. o. 4.6. A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján kötelezıen elıírt szociális jellegő támogatási forma 75. o. 4.7. A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási formák 76. o. V.
A nem önkormányzatok által végzett szociális szolgáltatások helye és szerepe a kerületi ellátásban 5.1. A civil szervezetek szerepe a szociális jellegő tevékenységek rendszerében 77. o. 5.2. Ellátási szerzıdés kötése önkormányzati feladat átvállalására 77. o. 5.3. Pályázatok és egyéb támogatások szociális célú civil szervezetek részére 78. o.
VI.
A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások korszerősítésének irányelvei 6.1. Teendık, illetve folytatandó feladatok a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében 6.2. A szociális és gyermekvédelmi ellátások fenntartásának, mőködtetésének finanszírozási kérdései 6.3. A szociális és gyermekvédelmi ellátások, intézmények tervezett karbantartási, felújítási, beruházási feladatai
VII.
Mellékletek
-2-
80. o. 80. o. 80. o.
I. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ÉS KONKRÉT CÉLOK
1.1.
HELYI TELEPÜLÉSPOLITIKAI FELADATOK
TÖREKVÉSEK
ÉS
Budapest Fıváros Közgyőlése 1997. május 29-én elfogadta és a kerületi polgármesterek többsége - mint közös akaratot - hitelesítette a Budapesti Szociális Charta néven ismertté vált dokumentumot, amelyben a következı alapelveket szögezték le:
Budapest polgármestereinek közös állásfoglalása "Budapest szociálpolitikája az ezredfordulón" Mi Budapest 24 önkormányzatának polgármesterei, megismerve a fıváros szociálpolitikai fejlesztésérıl szóló középtávú szakmai koncepciót, ahhoz csatlakozva megállapítottuk, hogy Budapest szociális helyzetének jobbításában közösen vállalható és vállalandó feladataink vannak. Közösen vállalt felelısségünk nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük:
1. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata. Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erıfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szervezıdései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttmőködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatokból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményei a finanszírozás lehetıségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttmőködése, a különbözı ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához. 2. A szociálpolitikai közös érdekeknek alárendelt közös fellépés feltételeinek kialakítása tiszteletben tartva a résztvevık politikai, szakmai, intézményi és hatásköri szuverenitását.
-3-
Az elmúlt években kialakult intézményi felépítés fıbb elveit elfogadjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen hatásköri szabályozás esetén lesznek olyan hézagok és átfedések, amely területeken csak közös megállapodásaink révén találhatunk megoldást. A szociálpolitikai feladatok területén az ilyen célú megállapodások irányait és kereteit illetıen elfogadjuk a szakmai koncepció célkitőzéseit. A szakmai koncepció elfogadása kötelezettségvállalásunkat is rögzíti abban, hogy a megállapodások elıkészítése és kidolgozása munkát és feladatot ró ránk magunkra is, de e munkában nem nélkülözhetjük a képviselık, tisztviselık, szociálpolitikai szakemberek munkáját sem. 3. Összehangolási feladatok a fıváros szociálpolitikájában. Szükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetıbbek és kiismerhetıbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: • • • •
•
•
a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerősítésében, harmonizációjában és racionalizálásában, a szociális ellátások klienseinek jogait védı és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében. a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében. az ágazatközi együttmőködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttmőködés területén. az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minıségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában, a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenırizhetıen érvényesítı, a nem-állami szervezetekkel kötött szerzıdések tartalmát és eljárási kereteit rögzítı, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban.
4. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a fıváros társadalmi integrációjának erısítése. Erkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erıforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelısséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy • •
a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket, különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetıségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával,
-4-
•
•
támogatjuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszervezıdését, érdekképviseleti lehetıségeit, speciális programok segítségével tesszük számukra is elérhetıvé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, elınyöket. az önkormányzatok lehetıségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelık is erıfeszítéseket tesznek a leghátrányosabb helyzető, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért.
Minden tılünk elvárható eszközt igénybe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küzdünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának. 5. Követés, értékelés. Vállalt céljaink megvalósulását annak folyamatában is követni és értékelni szándékozzuk. A szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával évente át kívánjuk tekinteni azt, hogy meddig jutottunk, és a megalapozott helyzetértékelés alapján fenntartjuk magunknak azt a lehetıséget, hogy céljainkat kiegészítsük, pontosítsuk, módosítsuk. A Budapest 24 önkormányzata közötti szociálpolitikai együttmőködés kialakításában és karbantartásában bizalmunkról biztosítjuk a testületek szociálpolitikai bizottságainak elnökeit, akiktıl el is várjuk azt, hogy konstruktívan és hatékonyan lépjenek fel a szociálpolitikai együttmőködés szakmai és politikai tartalmainak meghatározásában és ellenırzésében.
Budapest, 1997.
Budapest Fıváros XV. kerületének szociális szolgáltatástervezési koncepciója a fenti dekrétum elveinek a figyelembevételével, illetve a Fıvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció ajánlásainak a felhasználásával készült el. A kerületi koncepció - a törvényben elıírt módon - a lehetı legnagyobb összhangban kíván lenni a Fıvárosi Önkormányzat által készített szociális szolgáltatástervezési koncepcióval.
-5-
1.2.
A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA ÉS MÓDJA
KONCEPCIÓ
A XV. kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció célja a kerületben élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és az ellátások megszervezésének kidolgozása. Tartalmát a XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete fogadja el és kétévente felülvizsgálja, illetve aktualizálja. A szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásakor az Önkormányzat felhasználja mindazokat a tapasztalatokat, amelyek az évek során felhalmozódtak a munkatársaiban, képviselıiben, illetve leszőri a régebbi idıkben készült szociálpolitikai koncepciók megvalósulásának tanulságait. A XV. kerületben az elsı szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004-ben készült, majd 2006-ban felülvizsgálva és aktualizálva lett. A XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete mindkét alkalommal - a koncepcióban leírtak szerint -tudomásul vette a már megvalósult elképzeléseket, illetve elfogadta a meghatározott célokat. A szociális szolgáltatástervezési koncepció megalkotásakor a XV. kerületi Önkormányzat maximális mértékben figyelembe vette az Európai Szociális Charta ajánlásait (különös tekintettel a 13. és a 14. cikkelyre), illetve az Európai Uniónak a szociális területet érintı elıírásait (1612/68/EGK rendelet, 1408/71/EGK rendelet, stb.). A szociális szolgáltatástervezési koncepciónak az 1993. évi III. törvény (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 92. §-nak (4) bekezdése alapján különösen tartalmaznia kell: a) b) c) d)
a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.
-6-
II.
BUDAPEST XV. KERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA ÉS A KERÜLET FONTOSABB STATISZTIKAI ADATAI
2.1. BUDAPEST XV. KERÜLETÉNEK TELEPÜLÉS-SZERKEZETE
Budapest XV. kerülete három történetileg jól elkülöníthetı, illetve megkülönböztetett területi egységbıl áll. Ez a három része a kerületnek – Rákospalota, Pestújhely és Újpalota. E területrészek azonban sem építészeti szempontból, sem az ott élı emberek társadalmi, szociális helyzetét figyelembe véve nem tekinthetık teljesen homogénnek. Ez még Újpalotára - amely egy tipikus nagyvárosi lakótelep - is igaz, mint az a késıbbiekben felsorolt adatok tükrében is látható. Ez a homogenitás még kevésbé mondható el Rákospalotáról, ahol a családi házas kertvárosias lakóövezet (Rákospalota-kertváros) mellett, létezik az Öregfalu nevő terület, a maga régi építéső parasztházaival, illetve újonnan felépült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még sok különbözı idıszakban épült településrész alkotja Rákospalota egészét. Ilyen többek között a Rákospalota-Újfalu és az egyedi adottságokkal rendelkezı MÁV-telep. Meg kell jegyezni, hogy pár éve jelentıs építési kedv mutatkozik a kerület rákospalotai részén is, ahol a számos kisebb-nagyobb épülettömbök, társasházak alkotta egységek megjelenése alapvetıen más városképi jelleget ad/adhat a környéknek. Még talán Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként - a leghomogénebb rész a XV. kerületet alkotó három városrész közül. Emellett még meg kell említeni, hogy létezik az egykori laktanyaépületekbıl kialakított Szilas-parki lakótelep, amely ugyan Újpalota mellett van, de több szempont miatt sem kapcsolódik szervesen az óriási lakótelephez. Ezt támasztják alá az ott élı emberek statisztikai adatai is, amelyek azt mutatják, hogy a Szilas-parkban letelepedett emberek átlagos életkora jóval fiatalabb, az átlagos iskolai végzettsége magasabb, a foglalkoztatottsági mutatóik pedig jobbak, mint az Újpalotán lakóké. Ennek a viszonylag kis területnek adatai azért lehetnek érdekesek, mivel azt a
-7-
körülményt látszanak alátámasztani, hogy a nemrégiben épült kisebbnagyobb társasházak - részben a kerületen kívülrıl beköltözött - lakosai valószínősíthetıen a jobb társadalmi státuszú emberek közé tartoznak és ezért kevésbé szorulnak rá a szociális ellátásokra. A koncepció 7. mellékleteként egy a XV. kerület település-szerkezetének könnyebb megismerését, megértését lehetıvé tevı térképet helyeztünk el. A fejezetben külön meg nem jelölt adatok a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálása adatbázisából kerültek felhasználásra.
2.2.
2.2.1.
A LAKOSSÁG DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI
A KERÜLETI NÉPESSÉG SZÁMA, ELHELYEZKEDÉSE, NÉPSŐRŐSÉGE
TERÜLETI
A XV. kerületi lakosság számának alakulása Rákospalota és Pestújhely egyesülésétıl és budapesti kerületté válásától (1950):
1950 1960 1970 1980 1990 2004 2006 2007 2008 59.879 61.558 60.983 113.768 95.593 83.811 82.779 82.452 81.583
Jól látható, hogy 1970-tıl (Újpalota építésének évei) ugrik meg a XV. kerület népessége, amely 1980-ban érte el a csúcspontot (azaz tíz év alatt majdnem megduplázódott). Ezután folyamatos népességszám fogyásról lehet beszélni, de ez a lakosságszám csökkenés az utóbbi idıben lassuló tendenciát mutat. A születések száma a XV. kerületben - az utóbbi éveket figyelve viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutat (kivéve talán 2005-öt). 2001: 651 gyermek születése 2002: 723 gyermek születése 2003: 677 gyermek születése
2004: 723 2005: 608 2006: 758 2007: 739
-8-
gyermek születése gyermek születése gyermek születése gyermek születése
A Budapest XV. kerületi lakosságának száma és kormegoszlása 2003, 2007, és 2008. január 1-én (év/fı): ⇓ kormegoszlás ⇓
2003
2007
2008
0-18 év 19-60 év 60 év felett
14.999 51.243 18.156
13.289 48.918 20.245
13.284 49.059 19.240
összesen
84.398
82.452
81.583
A következı táblázatokban a két legutóbbi népszámlálás - XV. kerületre vonatkozó - statisztikai adatsorai találhatóak meg. Az ilyen típusú részletes bontásban közreadott statisztikai adatok legközelebb a 2011-es népszámlálást követıen lesznek újra hozzáférhetıek és elemezhetıek.
Budapest XV. kerülete népességének száma 1990-ben és 2001-ben (Rákospalota – Pestújhely – Újpalota bontásban):
XV. kerületi lakónépesség összesen
1990 95.593
Pestújhely Rákospalota Újpalota
9.955 39.969 45.669
Újpalota
2001 86.453 8.819 38.402 39.232 a Szilas-parki -1221 lakótelep nélkül 38.011
Látható, hogy 2001-ben a XV. kerület lakosságának 10,2 százaléka lakott Pestújhelyen, 44,42 százaléka Rákospalotán, 43,97 százaléka Újpalotán és 1,41 százaléka élt a Szilas-parki lakótelepen.
-9-
A XV. kerület népessége korcsoport és nemek szerinti bontásban (a 2001-es adatok szerint):
Kor
Férfi
Nı
Összesen
0-4
1829
1700
3529
5-9
2300
2117
4417
10-14
2270
2129
4399
15-19
2390
2135
4525
20-24
3322
3094
6416
25-29
3682
3794
7476
30-34
3624
3566
7190
35-39
2518
2630
5148
40-44
2477
2498
4975
45-49
3025
3552
6577
50-54
2559
3538
6097
55-59
2807
3551
6358
60-64
2142
2904
5046
65-69
1778
2621
4399
70-74
1470
2491
3961
75-79
1008
2071
3079
80-84
466
1115
1581
85-x a kerület összlakossága
379
901
1280
40.046
46.407
86.453
- 10 -
Újpalota lakossága korév és a teljes lakosság aránya szerinti bontásban (2001-ben a Szilas-parkkal együtt):
1990 fı 6767 16.638 14.779 7485 45.669
0-14 év 15-39 év 40-59 év 60-x év Összesen
2001 % 14,81 36,43 32,36 16,39 100
Fı 5434 14.461 10.168 9169 39.232
% 13,85 36,86 25,91 23,37 100
A XV. kerület városrészei lakosságának adatai korév és arány szerinti bontásban (2001-es adatok / Újpalota a Szilas-parkkal együtt értendı): Pestújhely 0-14 év 15-39 év 40-59 év 60-x év összesen
fı 1195 2933 2459 2232 8819
% 13,55 33,26 27,88 25,31 100
Rákospalota fı % 5754 14,98 13418 34,94 11299 29,43 7931 20,65 38402 100
Újpalota fı 5434 14461 10168 9169 39232
% 13,86 36,86 25,91 23,37 100
Az elızı táblázatokból egyértelmően látszik, hogy Újpalota lakossága nemcsak fogyóban, hanem elöregedıben is van. Ha a következı táblázatot elemezzük, akkor látható, hogy Újpalota nemcsak „hozzáöregedett” Rákospalotához, hanem kicsit le is hagyta. A táblázatokból az is látszik, hogy a legnagyobb arányban idıs emberek Pestújhelyen élnek, de a kerület népességéhez viszonyított létszámuk viszonylag csekély. Tehát miközben a kerület lakosságának száma folyamatosan csökken, a 60 éven felüliek aránya permanensen nı az összlakosságon belül. Ennek ellenére azt kell megállapítani, hogy a népszámlálás idıpontjában a fıvárosi átlaghoz képest - demográfiai szempontból - nincs rosszabb helyzetben a XV. kerület, sıt a helyzete inkább átlagosnak mondható.
- 11 -
A XV. kerület városrészeinek adatai nemek és népsőrőség szerinti bontásban (2001):
Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület
Férfi
Nı
Összesen
18.048 4041 17.957 40.046
20.354 4778 21.275 46.407
38.402 8819 39.232 86.453
Népsőrőség (fı/km2) 3137 811 10.443 3163
Ez a táblázat bemutatja, hogy milyen óriási különbség van a XV. kerület városrészei között a népsőrőség tekintetében. Amíg Pestújhely fıvárosi szinten is a legritkábban lakott körzetek közé tartozik, addig Újpalota népsőrősége - a viszonylag nagy zöldterületek és a népesség fogyása ellenére - vetekszik a Budapest városmagját adó belsı területek népsőrőségével.
A kerület lakosságának életnívóját befolyásoló tényezıket megvizsgálva három olyan faktorra () érdemes koncentrálni, amely elsısorban meghatározza egy ember, egy család életminıségét.
2.2.2.
ISKOLÁZOTTSÁGI MUTATÓK (1.)
A népesség száma iskolai végzettség szerint (2001-ben):
Körzet
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
A 10-X éves népességbıl az általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el
A 15-X éves népességbıl legalább az általános iskola 8. évfolyamával
135 31 93 259
30.431 7134 30.881 68.466
- 12 -
A 18-X éves népességbıl legalább középiskolai érettségivel rendelkezı 16641 3956 15.076 35.673
A 25-X éves népességbıl egyetemi, fıiskolai oklevéllel 4738 1212 3733 9683
A népesség iskolai végzettsége a megfelelı korú népesség százalékában (2001):
Körzet
Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület Budapest
A 10-X éves népességbıl az általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el
A 15-X éves népességbıl legalább az általános iskola 8. évfolyamával
0,4 0,4 0,3 0,3 0,6
93,2 93,1 93,8 93,5 94,2
A 18-X éves népességbıl legalább középiskolai érettségivel rendelkezı 53,2 53,3 47,1 50,5 58,7
A 25-X éves népességbıl egyetemi, fıiskolai oklevéllel 17,3 18,3 13,0 15,5 23,8
A táblázatokat vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy a fıvárosi átlaghoz képest viszonylag alacsony a legalább érettségivel, illetve a felsıfokú végzettséggel rendelkezı kerületi lakosok aránya. Az 1995-ben készült „Budapest XV. kerület legfontosabb népességstatisztikai jellemzıi és szociális térképe” címő tanulmányban még 10 % alatti volt a felsıfokú végzettségőek aránya a XV. kerületben, amelyhez képest a 2001. évi adat jelentıs javulást mutat. Azóta ez az arány a felsıfokú végzettségőeknél tovább javult, ellenben az általános iskola 8. évfolyamát nem elvégzıknél romlott. Érdemes mindehhez hozzátenni azt, hogy a legmagasabb iskolai végzettséget mutató fıvárosi átlagot jelentısen befolyásolja a budai kerületek magas kvalifikáltságú lakossága, így ha a fıvárosi átlagot adó kerületek közül kivesszük a budai kerületeket (ahol több kerületnél a felsıfokú végzettségőek aránya megközelíti az 50 %-ot), akkor már nem látszik annyira rossznak a helyzet. Sıt, ha a pesti külsı kerületeket nézzük, akkor jó néhány kerület mutatói még a XV. kerületétıl is elmaradnak ezen a téren. Érdemes odafigyelni arra a tényre, hogy a kerületen belül is eltérı a különféle szintő végzettségek aránya. Azt kell megállapítani, hogy a középfokú végzettségőeknél és a felsıfokú végzettségőeknél is Újpalota van lemaradva a kerület többi részéhez képest. Ezek a mutatók nagy valószínőséggel összefüggésben vannak az Újpalotán lejátszódott, illetve lejátszódó társadalmi folyamatokkal.
- 13 -
2.2.3.
FOGLALKOZTATOTTSÁGI MUTATÓK (2.)
XV. kerület népessége 1990-ben (összesen 95.593 fı) és 2001-ben (összesen 86.453 fı) gazdasági aktivitás és korcsoport szerinti bontásban:
1990 Gazdaságilag aktív népesség
Gazdaságilag nem aktív népesség
Korcsoportok Foglalkoztatottak Munkanélküliek (év) (fı) (fı)
Inaktív keresık (fı)
Eltartottak (fı)
0-14
-
-
-
15461
15-39
24813
1059
2153
5343
40-59
20931
250
6143
337
60-x
280
-
18383
440
46024
1309
26679
21581
Összesen
2001 Gazdaságilag aktív népesség Korcsoportok Foglalkoztatottak Munkanélküliek (év) (fı) (fı)
Gazdaságilag nem aktív népesség
Inaktív keresık (fı)
Eltartottak (fı)
0-14
-
-
-
12341
15-39
19160
1625
2996
6714
40-59
16155
918
6373
761
60-x
788
67
18420
135
36103
2610
27789
19951
Összesen
- 14 -
A XV. kerület népessége gazdasági aktivitás és korcsoport szerinti bontásban, a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva (1990-ben 95.593 fı, illetve 2001-ben 86.453 fı):
1990 Korcsoportok (év)
Gazdaságilag aktív népesség
Gazdaságilag nem aktív népesség
Foglalkoztatottak (%)
Munkanélküliek (%)
Inaktív keresık (%)
Eltartottak (%)
0-14
-
-
-
16,17
15-39
25,95
1,11
2,25
5,59
40-59
21,90
0,26
6,43
0,35
60-x
0,30
-
19,23
0,46
Összesen
48,15
1,37
27,91
22,57
2001 Korcsoportok (év)
Gazdaságilag aktív népesség
Gazdaságilag nem aktív népesség
Foglalkoztatottak (%)
Munkanélküliek (%)
Inaktív keresık (%)
Eltartottak (%)
0-14
-
-
-
14,27
15-39
22,16
1,88
3,46
7,77
40-59
18,69
1,06
7,37
0,88
60-x
0,91
0,08
21,31
0,16
Összesen
41,76
3,02
32,14
23,08
- 15 -
Érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy a kerületi népességen belül, hogyan változott meg a gazdaságilag aktívak (ezen belül a foglalkoztatottak), illetve a gazdaságilag nem aktívak (ezen belül az inaktív keresık) száma, illetve aránya. Amíg 1990-ben a gazdaságilag aktív népesség közel a felét adta a kerület népességének, addig ez az arány 2001-re 45 % alá esett vissza. Még rosszabb a helyzet, ha a foglalkoztatottak arányát nézzük: 199048,15 %; 200141,76 %. Szintén nem túl kedvezı adat az inaktív keresık számának változása. Miközben 1990-ben 27,91 % volt az inaktív keresık (elsısorban nyugdíjasok, illetve járadékosok) aránya, addig 2001-re ez a szám 32,14 %-ra nıtt. Az eltartottak (fıleg gyermekek) száma csökkent ugyan a 11 év alatt, de az arányuk így is nıtt egy kicsit a teljes népességen belül. Tehát ezek a számok is megerısítik azt az országos tendenciát, hogy a népesség egyre kisebb hányada tartja el a népesség egyre növekvı részét. Ezt a folyamatot leginkább az inaktív keresık arányának fokozatos növekedése okozza az amúgy is egyre csökkenı számú népességen belül, amelynek következményeivel a közeljövıben számolnunk kell. Még egy fontos adat, amire figyelni érdemes. Az inaktív keresık 34 %-a munkavállalási korban van, ami a keresı korú emberek nagyfokú inaktivitását mutatja. Tehát a munkavállalási korban (60 év alatti) emberek közül sok a nyugdíjas (rokkantsági nyugdíjas) és a járadékos. 2003. decemberében a Fıvárosi Munkaügyi Központ adatai szerint a XV. kerületi regisztrált munkanélküliek száma 1131 fı volt. Közülük 491-en munkanélküli járadékot kaptak, 48-an álláskeresést ösztönzı juttatásban, 30-an nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben, illetve 344-en aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesültek. Közhasznú foglalkoztatásban 72-en, közcélú foglalkoztatásban pedig 29-en vettek részt. A 2008-as októberi adatok szerint 1453 fı regisztrált álláskeresı volt XV. kerületi lakos, amely személyek közül 54 fı volt pályakezdı, illetve 325 fı tartós munkanélküli. Közhasznú munkában ebben az idıszakban 37-en, közcélúban pedig 25-en vettek részt. 50 év feletti regisztrált álláskeresı volt 362 fı.
A XV. kerületi foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerint (fı / nemzetgazdasági ág - 2001-ben): Körzet
Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
91 15 64 170
Ipar, Szolgáltatási építıjellegő ipar ágakban foglalkoztatott fı 3842 12.217 795 2714 3653 12.712 8290 27.643
- 16 -
Összesen
16.150 3524 16.429 36.103
A XV. kerületi foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási fıcsoport szerint (fı / foglalkozási fıcsoport – 2001-ben): Körzet
Vezetı, értelmiségi
Egyéb szellemi
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
4024 922 3204 8150
4422 967 4727 10.116
Szolgáltatási
Mezıgazdasági foglalkozású 2782 77 601 13 3302 54 6690 144
Ipari, építıipari
Egyéb
3721 769 4004 8494
1124 252 1138 2514
Összes foglalkoztatott 16.150 3524 16.429 36.103
Ezekbıl a táblázatokból annyit érdemes leszőrni, hogy a kerület lakosainak döntı többsége (76,57 %-a) a szolgáltatások területén dolgozik (ide értve minden egyéb munkát, ami nem tartozik a mezıgazdasági és az ipari jellegő munka címszó alá), illetve 22,96 %-a dolgozik az iparban, építıiparban és csupán 0,47 %-a a mezıgazdaságban. Ezekkel az adatokkal összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltozás után a XV. kerületben számos nagy bevásárlóközpont, kereskedelmi centrum épült, ahol nagyszámú olyan tevékenységő cég telepedett le, amelyek a kerületben élı - a szolgáltatási szektorban dolgozó - emberek jelentıs részének az otthonukhoz közel tudnak munkát biztosítani. Ez a helyzet 2008-ra sem változott jelentısen.
2.2.4.
A HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK LEGFONTOSABB JELLEMZİI
(3.)
A XV. kerületi háztartások fıbb adatai (2001): Összesen Körzet
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
15.759 3812 16.872 36.443
egyszemélyes
Ebbıl többszemélyes
4690 1230 5137 11.057
11.069 2582 11.735 25.386
- 17 -
több családból álló 273 95 379 747
100 háztartásra jutó személy 241 231 230 235
A XV. kerületi családok fıbb adatai (2001): Körzet
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
Összes család
Ebbıl: egy szülı gyermekkel
100 családra jutó családtag
összes
10.806 2528 11.374 24.708
2046 479 2979 5504
285 273 268 276
104 92 95 98
15 évesnél fiatalabb gyermek 52 45 45 48
Az elıbbi két táblázatból azt érdemes kiemelni, hogy jelentıs arányban fordulnak elı egyszemélyes háztartások a kerületben (30,34 %), de ehhez hozzá kell tenni azt a kiegészítést, hogy Budapesten belül ez nem számít rossz aránynak. Vannak a fıvárosnak olyan részei – elsısorban a városmagot alkotó területek - ahol ez az arány megközelíti, sıt el is éri az 50 %-ot. A másik adat, amely említést érdemel a gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelı szülık magas száma. Ez elsısorban Újpalotára érvényes, ahol még fıvárosi viszonylatban nézve (a budapesti arány 21,1 %) is magas az egyszülıs családok aránya (26,2 %).
2.3.
A KERÜLETI LAKÁSÁLLOMÁNYRÓL
Lakásállomány a XV. kerületben (2001): Körzet
Lakás
lakott
Ebbıl nem lakott
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
16.505
15.225
1138
142
4
Lakás és lakott üdülı együtt 16.509
3998 16.229 36.732
3698 15.687 34.610
265 501 1904
35 41 218
2 6
4000 16.229 36.738
- 18 -
egyéb célra használt
Lakott üdülı
A XV. kerületi lakott lakások* tulajdonjelleg és használati jogcím szerint (2001):
Körzet Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
Természetes személyek tulajdona 14.055 3419 14.299 31.773
Önkormányzati Egyéb tulajdonú 898 269 1345 2512
276 12 43 331
Összes lakás
Ebbıl tulajdonosi bérleti, szolgálati 13.506 1602 3264 413 13.823 1787 30.593 3802
15.229 3700 15.687 34.616
A XV. kerületi lakott lakások* száma szobaszám szerint: (2001): Körzet Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
1
2
3
4-x
4055 954 7004 12.013
2585 544 1139 4268
Összes lakás 15.229 3700 15.687 34.616
szobás 2854 731 685 4270
5735 1471 6859 14.065
A XV. kerületi lakott* lakások alapterület szerinti megoszlása: (2001): Körzet Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
-29
30-39
695 216 673 1584
1713 331 4538 6582
40-49 50-59 60-79 m2 alapterülető lakás 2006 3192 3490 820 540 700 1259 4017 5145 4085 7749 9335
* lakott üdülıházakkal együtt
- 19 -
80-99
100-x
2058 480 30 2568
2075 613 25 2713
Összes lakás 15.229 3700 15.687 34.616
A XV. kerületi lakott* lakások száma komfortosság szerint: (2001): ÖsszKomfortos FélKomfort Szükség és Összes Körzet komfortos komfortos nélküli egyéb lakás lakás Rákospalota 9771 3732 593 580 553 15.229 Pestújhely 2398 934 139 116 113 3700 Újpalota 14.898 13 125 651** 15.687 Összesen 27.067 4679 857 696 1317 34.616 ** hibás KSH adat (az ebbe a kategóriában tartozó 280 - a Szobabérlık Házában található - lakás mellett, 102 lakás az Arany Alkony Idısek Otthonából, illetve más újpalotai háztömbökbıl lettek tévesen ide besorolva)
A XV. kerületi lakott* lakások főtési mód szerinti megoszlása: (2001): Körzet
táv- (tömb-)
Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen
977 766 15.563 17.306
egy épület több egy lakást főtı lakását főtı központi kazánkazán(etázs-, cirkó-) főtéssel ellátott lakás 2682 6659 64 1677 99 11 2845 8347
egyedi helyiség-
4855 1190 14 6059
Az elızı táblázatokból sok minden kiolvasható a XV. kerület lakáshelyzetérıl, néhány érdekesebbnek tekinthetı mutató azonban külön említést, kiemelést érdemel. A statisztika szerint a XV. kerületben 10.299 darab önálló épület (lakóés üdülıház) létezik. Ezekben az építményekben összesen 36.738 lakás van. Ezek közül 34.616-et laknak (a lakott üdülıkkel együtt) átlagosan 60 m2 alapterületen (Újpalotán ez a terület 51 m2, ellenben Rákospalotán 67 m2, Pestújhelyen pedig 69 m2). A lakások döntı többsége természetes személyek tulajdona (91,79 %-ban), az önkormányzati tulajdonú lakások a kerületi lakások 7,26 %-át teszik ki. A 34.616 lakott lakásnak a 78,19 %-a összkomfortos (ez az arány Újpalotán 94,97 %), 13,53 %-a komfortos, 2,48 %-a félkomfortos, 5,81 %-a komfort nélküli, illetve szükséglakás. A XV. kerületi lakások helyzetét nézve azt kell megállapítani, hogy a kerület három területi egysége lakásai között sok tekintetben jellegzetes eltérések mutatkoznak. * lakott üdülıházakkal együtt
- 20 -
III. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÁLTALÁNOS TARTALMA A TELEPÜLÉSI (KERÜLETI) ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBİL
3.1. A
SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNYBEN ELİÍRT, ILLETVE NEVESÍTETT SZOCIÁLIS GONDOSKODÁSI FORMÁK
A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért viselt felelısségen túl – az állam központi szervei és a helyi önkormányzatok feladata. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény Szt.) értelmében a lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részérıl a következık biztosítják:
- a szociális igazgatás általános szabályainak eljárási rendelkezései Szt. 6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte. 7. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésérıl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
- a pénzbeli ellátások Szt. 25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzıje az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) idıskorúak járadékát, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; b) a települési önkormányzat képviselı-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, bb) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bc) átmeneti segélyt,
- 21 -
bd) temetési segélyt állapít meg. Szt. 26. § A települési önkormányzat képviselı-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
- a természetben nyújtott szociális ellátások Szt. 47. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély, d) a temetési segély. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történı nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás.
- a szociális szolgáltatások
Szt. 56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szt. 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. (3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fı, legfeljebb azonban százötven fı ellátását biztosítja. (4) Alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást,
- 22 -
c) családsegítést, d) nappali ellátást és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. Szt. 58/B § (2) A 2000 fı feletti lakosságszámú települési önkormányzat, illetve a megyei, fıvárosi önkormányzat rendeletében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai az önkormányzat mőködési területén szociális intézményeket mőködtetı fenntartók képviselıi, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselıi.
Az 1993. évi III. törvényben elıírt kötelezettségének a XV. kerületi Önkormányzat eleget tett (15/2004. (IV. 14.) önkormányzati rendelet), így a Szociálpolitikai Kerekasztal 2004. októberében megalakult. Alakuló ülésén elfogadta ügyrendjét és megtárgyalta a XV. kerületi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció képviselı-testület elé kerülı vitaanyagát. 2005. márciusában a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2005. évben megvalósítandó feladatairól tárgyalt és véleményezte a képviselı-testület elé kerülı Idısügyi és Idısellátási Koncepció tervezetét. 2006. júniusi ülésén a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát véleményezte, majd tájékozódott az „Idısbarát Önkormányzat” pályázaton való részvétel pályázati anyagáról. 2008. elsı félévében a Szociálpolitikai Kerekasztal megvitatta a nyugdíjasok helyzetét és vizsgálta a megoldandó problémákat. Ezen az ülésen tekintette át és véleményezte a XV. kerületi Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programját. A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek: Szt. 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok. (4) A fıvárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Szt. 88. § (2) A fıvárosban - ha a fıvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fıvárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezésérıl és fenntartásáról.
- 23 -
Az elızıekbıl adódóan a XV. kerületi Önkormányzatnak a következı személyes gondoskodási formákat kell biztosítania lakosai részére: - étkeztetés (alapszolgáltatás) - házi segítségnyújtás (alapszolgáltatás) - családsegítés (alapszolgáltatás) - nappali ellátás (alapszolgáltatás) - támogató szolgáltatás* (alapszolgáltatás) - jelzırendszeres házi segítségnyújtás (alapszolgáltatás) - közösségi ellátások* (alapszolgáltatás) - utcai szociális munka (alapszolgáltatás) - idısek átmeneti elhelyezése (szakosított ellátás) - átmeneti elhelyezési formák (szakosított ellátás) * 2009. 01. 01-tıl nem kötelezı feladat A fıvárosban a hajléktalanok éjjeli menedékhelyérıl és átmeneti ellátásáról a Fıvárosi Önkormányzat gondoskodik. A Szociális törvényben elıírt esetekben a helyi önkormányzatoknak a következı pénzbeli és természetbeni ellátási formákat kötelezıen kell biztosítani: Idıskorúak járadéka Rendszeres szociális segély Közfoglalkoztatás Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Köztemetés Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Adósságkezelési szolgáltatás A Szociális törvényben említett, nem kötelezıen biztosítandó - a XV. kerületi Önkormányzatnál létezı - pénzbeli és természetbeni ellátási formák: Méltányossági támogatások lehetısége (ápolási díjnál, lakásfenntartási támogatásnál) Temetési segély Tankönyv ártámogatás (a 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ban elıírt normatív támogatásokon felül) Füzetcsomag támogatás
- 24 -
Gyermekélelmezés támogatása (a 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ban elıírt normatív támogatásokon felül) Utalványok (étkezési utalvány, tüzelıutalvány) A Szociális törvényben nem nevesített - a XV. kerületi Önkormányzatnál létezı - szociális támogatási formák: Helyi támogatás Fiatal házasok elsı lakáshoz jutásának támogatása Lakbértámogatás 3.2.
NEM A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY ALAPJÁN ADOTT, ILLETVE ADHATÓ SZOCIÁLIS JELLEGŐ ELLÁTÁSI FORMÁK
A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális jellegő támogatási formák:
Pénzbeli és természetbeli ellátások: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, illetve a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján az önkormányzat elısegítheti a közhasznú munkavégzés igénybevételének lehetıségét. RÉPSZOLG Nonprofit Közhasznú Kft.
- 25 -
A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási forma: Szociális foglalkoztató fenntartása A Képviselı-testület döntése alapján a Szociális Foglalkoztató 2009-tıl - mint rehabilitációs munkáltató - nonprofit gazdasági társasággá (kiemelten közhasznú nonprofit kft.-vé) alakul át, így a foglalkoztató, mint költségvetési intézmény megszőnik.
A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján a közoktatásban részesülı nappali tagozatos iskolai tanulók részére - az alábbi esetekben - a tankönyveknek ingyen kell rendelkezésre állniuk: - tartósan beteg - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos - pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három- vagy többgyermekes családban él - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási formák: 301/2007.(XI. 9.) Korm. rendelet 37. § (3) és (4) bekezdés - a beiskolázási támogatás - a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás - az okmányok fordítási költségeinek megtérítése - az ország végleges elhagyásának támogatása - az ingyenes magyar nyelvoktatás - a rendszeres létfenntartási támogatás - a lakhatási támogatás - menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása
- 26 -
IV. AZ EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI, SZOLGÁLTATÁSI FORMÁK HELYZETE - A TERVEZETT TENNIVALÓK, CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉS A TOVÁBBI FELADATOK KIJELÖLÉSE
A következıkben azokat a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat soroljuk fel, amelyek az 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szociális törvény, illetve Szt.) említésre kerülnek, kötelezıen elıírt módon vagy lehetıségként a helyi önkormányzatok számára. A jogszabályi háttér mellett bemutatjuk az adatokkal alátámasztott - 2003-tól napjainkig tartó - kerületi helyzetképet, megjelöljük az adott ellátással kapcsolatos teendıket, célokat, illetve megismertetjük az idıközben bekövetkezett jogszabályi változásokat.
4.1.
4.1.1.
A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY ALAPJÁN NYÚJTOTT PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Idıskorúak járadéka Szt. 32/B. § (1) Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı idıskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Szt. 32/C. § (1) Az idıskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkezı aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,
- 27 -
ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személy részére havonta nyújtott pénzbeli ellátás. Ez a támogatási forma jelenleg egy kis létszámú csoportot érintı folyamatos segítség. A XV. kerületi Önkormányzat az idıskorúak járadékának havi összegét a Szt.-ben elıírtaknak megfelelıen állapítja meg. Összege 2004-ben 18.560 forint, illetve az egyedülállóknál 22.040 forint volt. Ez az összeg 2008. évben 22.800 forintra, egyedülálló 75. évesnél fiatalabb személy esetén 27.075 forintra, illetve egyedülálló 75. életévét betöltött személyek esetén 37.050 forintra nıtt. A Szt. 2006. január 1-tıl hatályos változása miatt az egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén érezhetıvé vált az összeg növekedése. A megállapított és kifizetett ellátást a központi költségvetés 90%-ban visszatéríti. Az ellátottak egyéb támogatásban is részesülhetnek az önkormányzattól (pl. átmeneti segély, tüzelıutalvány, lakásfenntartási támogatás). 2003. év végén a XV. kerületben összesen 16 fı kapta az idıskorúak járadékát. 2006. év elsı felében 11 fı, 2007-ben pedig 13 fı, 2008. októberében pedig 12 fı kapta a járadékot. Életkor szerinti megoszlásuk a következı volt: 2003: 70 év alatt: 5 fı 71-75 év: 2 fı 75 év: felett 9 fı 2007: 70 év alatt: 4 fı 71-75 év: 1 fı 75 év: felett 8 fı 2008: 70 év alatt: 5 fı 71-75 év: 1 fı 75 év: felett 6 fı A Szt. rendelkezése szerint, az Európai Unióba történt belépésünkkel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az ezen ellátási formára jogosultak száma folyamatosan bıvülhetne. Ez a lehetıség azonban ténylegesen nem okozta az ellátást igénylı személyek számának növekedését a XV. kerületben. A hosszú távon munka nélkül lévık, illetve a fekete gazdaságban (nem biztosítottként) dolgozók esetében a nyugdíjkorhatár elérésekor, a nem megfelelı mértékő szolgálati idı miatt a nyugdíj iránti kérelmek elutasításra kerülhetnek. Mivel ez várhatóan a továbbiakban sem változik (sıt szigorodhat), ezért az idıskorúak járadékának, mint a megélhetést segítı ellátásnak a fenntartása, illetve az összegének a növelése fontos távlati cél. Az idıskorúak járadéka önmagában alkalmatlan a megélhetés biztosítására, ezért fontos szempont, hogy egyéb rendszeres és átmeneti támogatásokkal is segítse az önkormányzat az érintett idıs embereket, kiemelten kezelve az egyedülálló személyeket. Javaslat: az önkormányzat lehetıségeit figyelembe véve az idıskorúak járadékában részesülık részére – kiegészítı támogatásként – a jövedelemkategóriának megfelelı összegő átmeneti segély kerüljön megállapításra. Az
- 28 -
adott év elején – az egész évre – elbírált összeg negyedévenként kerülne utalásra a járadékosok részére. Rendszeres szociális segély 37/A. § (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskeresı, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult.
A rendszeres szociális segély az Szt. módosítása szerint 2006. július 1-tıl kezdıdıen úgynevezett családi típusú segéllyé alakult át. A rendszeres szociális segély az egész családnak nyújtott támogatás. A változás fıbb elemei: bevezetésre került a fogyasztási egység, amelynek alapján minden családtaghoz rendelıdik egy arányszám ez alapján kerül kiszámításra a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme, illetve a megállapított segély összege. A segély összege az elızıekkel ellentétben nem fix összeg. A támogatás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a család havi összjövedelmét és a család havi összjövedelme kerül kiegészítésre a törvényben meghatározott összeghatárig. A kérelmezı akkor jogosult a rendszeres támogatásra, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 90%-át, és nincs vagyona. Megváltoztak az együttmőködésre vonatkozó rendelkezések is. A munkaerı piacképessé tétele érdekében az Újpalotai Családsegítı Szolgálattal való együttmőködést írja elı az önkormányzat. Az Újpalotai Családsegítı Szolgálat a klienssel együttmőködési szerzıdést köt. A családi segéllyé alakulás után a rendszeres szociális segélyre jogosultak száma stagnált, illetve az utóbbi idıszakban inkább már növekedést mutatott. A támogatásban részesülık számának alakulása 2006. évben az aktív korú nem foglalkoztatottaknál 514 fı, az egészségkárosodottaknál 25 fı volt. 2007-ben: aktív korú nem foglalkoztatott 533 fı, egészségkárosodott személy, pedig 30 fı volt. 2008. III. negyedév végéig 555 fı aktív korú nem foglalkoztatott, illetve 51 fı egészségkárosodott személy kapott rendszeres szociális segélyt. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal kapcsolatban várható a Szt. módosítása, amely a segély folyósítását bizonyos szigorításokhoz kötné. Az „Út a munkához” program várható célkitőzései szerint a rendszeres szociális segélyben részesülık közül - a munkára képes személyek részére - közfoglalkoztatást kell szervezni – hasonlóan az eddigi közhasznú és közcélú foglalkoztatáshoz. A foglalkoztatás idıtartama alatt munkabért (minimálbért), amikor pedig nem dolgoznak
- 29 -
közfoglalkoztatási támogatást fognak kapni, amelynek összege megegyezik a mindenkori nyugdíjminimummal. Javaslat: 2009. év elején a törvény módosításának megfelelıen kell a helyi rendelet módosításának eleget tenni, és az elıírt támogatásokat biztosítani. Közfoglalkoztatás szervezése Szt.. 37/H. § (1) A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthetı. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történı foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás elsı napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes idıtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szervezet útján is végezheti. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minısülı állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.
A XV. kerületi Önkormányzat 2001. év közepétıl folyamatosan szervezi a közcélú munkát. 2002-ben havonta átlagosan 47 fı dolgozott a kerületben közcélú munkán. 2003-ban a havi átlag 45 fı, 2004-ben 48 fı, 2005-ben pedig 50 fı volt. 2006-ban 51 fı, 2007-ben pedig 49 fı volt a havi átlagos foglalkoztatás. 2008-ban - finanszírozási gondok miatt - ez a szám havi átlagban 25 fıre csökkent. A munkát végzettek nagyjából harmada foglalkozott adminisztrációs jellegő tevékenységgel, kb. kétharmaduk pedig segédmunka jellegő munkakörben dolgozott. A státuszok megoszlása a munkakörök között az évek során számottevıen nem változott. A közcélú munkások foglalkoztatása a Polgármesteri Hivatalban, a XV. kerületi Önkormányzat intézményeinél valósult, illetve valósul meg. A nonprofit kft.-vé való átalakulása után a jelenlegi Szociális Foglalkoztató fogja a közfoglalkoztatást szervezni. Az éves kiadások összege - a rendszeres szociális segély rendszerének átalakításával összefüggésben - várhatóan emelkedni fog. Az önkormányzat a lehetıségeihez mérten törekszik arra, hogy minél több személy számára, minél több alkalommal, minél hosszabb idıre a foglalkoztatást biztosítsa, elısegítve ezzel, hogy a lehetı legtöbben rendelkezzenek a nyugdíjkorhatár betöltésekor a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idıvel. Javaslat: A továbbiakban is kiemelten kell foglalkozni azokkal az aktív korú rendszeres segélyben részesülıkkel, akik belátható idın belül elérik a nyugdíjkorhatárt. A közfoglalkoztatásba be kell vonni az önkormányzat intézményeit, ahol a foglalkoztatás megvalósulhat.
- 30 -
Lakásfenntartási támogatás Szt. 38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
A XV. kerületi Önkormányzat lakásfenntartási támogatásokról szóló rendelete az önkormányzat illetékességi területén lévı lakásban életvitelszerően lakó vagy tartózkodó tulajdonosoknak, haszonélvezıknek, bérlıknek és albérlıknek nyújt lehetıséget lakásfenntartási-, illetıleg lakbértámogatásra. A Szt. lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek 2004. májusi hatállyal bekövetkezett változása következtében a lakásfenntartási támogatás rendszere a XV. kerületben is megváltozott. Ekkortól megkülönböztethetı normatív, kiegészítı és helyi lakásfenntartási támogatás. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személyek a szolgáltatás idıtartama alatt lakásfenntartási támogatásban is részesülnek. A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit és összegét, és a – szintén ebbe a kategóriába tartozó – adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatásának összegét a Szt. szabályozza. A kérelmek elbírálása az egyéb lakásfenntartási támogatási fajtáknál is feltételekhez kötött. A jogosultság feltételeit, valamint a kizáró okokat az önkormányzat rendelete tartalmazza. Valamennyi támogatási fajta ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosult részére állapítható meg. A támogatás megállapítása egy évre történik. Kiegészítı lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülık részére állapítanak meg a XV. kerületben, oly módon, hogy a két támogatási fajta együttes összege egyenlı a jogosult - rendeletben definiált - „tényleges lakásfenntartási kiadásainak” az összegével, de legfeljebb havi 15.000 forint. Helyi lakásfenntartási támogatás csak annak nyújtható, aki normatív, illetve kiegészítı támogatásban nem részesül és megfelel a helyi rendeletben meghatározott feltételeknek. 2003-ban a XV. kerületben havonta átlagosan 1153 fı kapott lakásfenntartási támogatást, éves szinten 52.895.325 forint összegben. 2004-ben már új szabályozás alapján 1890 fı kapott támogatást 206.228.000 forint értékben, 2005-ben pedig 1835 fı volt támogatva összességében 218.793.000 forint összeggel. 2006-ban még 2296-an, 2007-ben pedig már csak 1708-an kaptak támogatást. A 2008-ban pedig ez a szám még tovább csökkent. Ennek oka, hogy a kérelmezık közül sokan megfeleltek a fıvárosi díjkompenzáció és az állami gáz- és távhıszolgáltatás támogatási feltételeinek és következésképpen ahhoz is - 31 -
hozzájutottak, és emiatt már nem feleltek meg a helyi rendeletben elıírt feltételeknek. Továbbá a megemelkedett nyugdíjak, a 2007. évi nyugdíjrendezés miatt is számosan kiestek e támogatási körbıl. A Nyugdíjfolyósító Intézet tájékoztatása szerint a XV. kerületben a nyugdíjak átlaga a 2008-as januári emelés után 87.000 Ft, a segélyezhetıség, a különbözı támogatások jövedelemhatára 72.000-75.000 Ft. Javaslat : a XV. kerületi Önkormányzat a továbbiakban is változatlan összegben biztosítja a lakásfenntartási támogatás pénzügyi kereteit. Szükség lenne a támogatási keret – természetesen alkalmazkodva az önkormányzat költségvetési lehetıségeihez – reálértéken tartására, erre azonban a jelen gazdasági körülmények között nincs esély. Az egyedül élı idıskorú rászorulók támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a gázáremelés, illetve a távfőtési díjak jelentıs emelése ıket érinti a leginkább. A helyi önkormányzati rendelet módosításánál a lakásfenntartási támogatás szolgáltatók részére történı utalására kell javaslatokat kidolgozni. Ápolási díj Szt. 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Szt. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végzı személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl annak jegyzıje állapítja meg. Szt. 43/A. § (1) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a települési önkormányzat jegyzıje a fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzı személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegő ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylı az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejőleg fennáll. (3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértı szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség idıtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. Szt.. 43/B. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elı.
- 32 -
A tartósan beteg és állandó felügyeletre, gondozásra szoruló személyek ápolását végzı közeli hozzátartozó részére az ápolási díj az 1990-es évben került bevezetésre. Önkormányzatunk fontos döntése az idıskorú betegek gondozását, ápolását - ápolási díj biztosításának lehetıségével segítette. Az elsı évben 6 fı támogatására került sor, de a támogatottak száma évrıl-évre jelentısen emelkedett. 2005. szeptember elsejétıl került bevezetésre a fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzık részére megállapítható emelt összegő ápolási díj kategóriája, melynek bruttó összege 2008-ban 37.050 forint. 2006. január 1-tıl azok az öregségi nyugdíjban részesülık, akik már legalább 10 éve részesülnek – súlyos fogyatékos közeli hozzátartozó ápolása címén megállapított – ápolási díjban, a nyugdíjuk mellett továbbra is kaphatják a támogatást. A rendszeres pénzellátásban részesülık is jogosulttá válhatnak az ápolási díjra, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátás összege kevesebb a megállapítható ápolási díj összegénél. 2004-ben 335 személy kapott ápolási díjat a XV. kerületben, amely 63.661.000 Ft ráfordítást igényelt. 2007-ben pedig már 467 fı kapott ápolási díjat 107.504.000 Ft éves összértékben. 2008. szeptember 30-ig 455 fı volt ápolási díjon, így várhatóan a számuk a tavalyihoz képest tovább emelkedik. 2008-ban az ápolási díj nettó összege a fokozott ápolást igénylı esetekben 33.530 Ft, a tartós beteg 18 év alatti személyt ápolók esetében 25.792 Ft, a tartós beteg 18 év feletti személyt ápolók esetében pedig 20.634 Ft. 2008-ban a tartós beteg 18 év feletti családtagot 176 fı ápol, a részükre nyújtott támogatás összegét az önkormányzat biztosítja. Javaslat: a tartós beteg 18 év feletti személyt ápolók részére nyújtott ellátás fenntartásának a szükségességét két tényezı is indokolja. Az egyik, hogy a rászorulók gondozását, felügyeletét a házi gondozó szolgálat munkatársai a nap 24 órájában nem tudják biztosítani – sıt a 2008. évi jogszabályi módosítás folytán a 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezık esetében nem is biztosíthatják. A másik, hogy az idısebb generáció tagjai - akik számára a tartós munkavállalás lehetıségei korlátozottak - ennek a támogatási formának az igénybevételével szolgálati idıt szerezhetnek, amely a késıbbiekben meghatározó lehet az öregségi nyugellátásra való jogosultságuk tekintetében. Az ápolási díj, mint támogatási a forma a jövıben is fontos láncszeme lehet a szociális-egészségügyi ellátórendszernek, mivel kórházi, szociális otthoni elhelyezéseket válthat ki, amelyek köztudottan drága ellátási formák.
- 33 -
Átmeneti segély Szt. 45. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt.
A XV. kerületben - a hatályos önkormányzati rendelet alapján - átmeneti segély nyújtható annak a személynek, aki a következıkben felsorolt élethelyzetbe került: - többletkiadással járó hosszan-tartó betegség, baleset, kórházi mőtét, speciális orvosi kezelés, magas gyógyszerköltség, - megélhetést veszélyeztetı rendszeres kiadások (pl. a család jövedelméhez képest magas rezsiköltségek), - bármely egyéb okból bekövetkezett jelentıs jövedelemkiesés, váratlan többletkiadás, különös méltánylást érdemlı egyéb esetek. Átmeneti segély egy háztartáson belül egy személynek, családnak évente legfeljebb öt alkalommal adható, az összege önkormányzati rendeletben szabályozott. A XV. kerületben további segítséget jelenthet, hogy elemi kár miatt, vagy más rendkívüli esemény bekövetkeztekor – polgármesteri hatáskörben – családonként legfeljebb százezer forint támogatás adható. Természetben történı juttatás esetén a rendkívüli eseményhez igazodva a támogatás összege legfeljebb háromszázezer forint lehet. A rendelet egyéb méltányosságot is lehetıvé tesz ezen a területen: a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság méltányosságból évente legfeljebb két alkalommal maximum százötvenezer forint támogatást biztosíthat. 2004-ben összesen 61.454.000 forintot fordított átmeneti támogatásra a XV. kerületi Önkormányzat, 2007-ben pedig 77.795.000 forintot. Az átmeneti segélyt igénybevevık száma a 2008-ban várhatóan csökkenni fog. Ennek elsıdleges oka a már többször említett nyugdíjemelésekben keresendı (sokan túllépik a segélyezésnél meghatározott összeghatárokat). Az átmeneti segélyt legtöbbször megélhetésre, a magas havi gyógyszerköltségre, kórházi tartózkodásra, a magas közüzemi számlák és közüzemi tartozások kiegyenlítésére, háztartási készülékeik javíttatására, cipı, ruha, élelem vásárlására való hivatkozással kérik. Javaslat: törekedni kell arra, hogy a segélyezésben érintett kör elsısorban a lakásfenntartási támogatás adta lehetıséget vegye igénybe, hozzájutva ezzel egyfajta havi rendszerességgel nyújtott támogatáshoz, amely segíti a rezsiköltségek rendszeres kifizetését, elısegítve ezzel a megélhetést. Az egy alkalommal adható segély összegének emelését 2009. évben nem javasoljuk.
- 34 -
Szociális kamatmentes kölcsön Ezt a támogatási formát az Önkormányzat 2008. február 1-i idıponttal megszüntette, mivel jelentıs behajthatatlan kintlévıség (lejárt követelés) keletkezett a támogatottak oldalán. Az ügyfelek többsége - bár vállalta - mégsem volt képes vagy hajlandó az ilyen formában kapott támogatást visszafizetni, a végrehajtás pedig bejelentett munkahely, jövedelem, illetve vagyon hiányában, valamint az Szt. 14. §-a szerinti rövid (1év) elévülési idıre tekintettel, lehetetlenné vált. Ráadásul az ügyfelek egy része szinte „áruvásárlási hitelnek” tekintette ezt a típusú támogatási formát, amely így rossz hatásfokkal töltötte be a neki szánt funkciót a szociális támogatási rendszerben. Temetési segély Szt. 46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.
Hagyományos vagy hamvasztásos (urnás vagy szórásos) temetés esetén temetési segély adható – a 3 hónapnál nem régebbi temetési számlát benyújtó – a temetésrıl gondoskodó személynek akkor, ha a családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, ez esetben a temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 50 %-áig terjedhet. Magasabb jövedelem esetén legfeljebb a temetési költség 20 %-áig terjedhet. 2004-ben 544 személy kapott összességében 22.999.000 forint összegő temetési segélyt a XV. kerületben, míg 2005-ben 540 fı összesen 24.550.000 forint temetési segélyben részesült. 2007-ben 484 fı részesült 25.324.000 forint összértékben ebben a fajta támogatásban. 2008. novemberéig 313 fı kapott 16.481.000 forint összértékben támogatást. Javaslat: a családok elszegényedése és az egyre emelkedı temetési költségek miatt továbbra is valós probléma, hogy az érintett hozzátartozók még az önkormányzat segítségével is csak nehezen, illetve még azzal együtt sem tudják a temetés költségeit kifizetni, ezért az önkormányzat a temetési költségek támogatását változatlan feltételek mellett biztosítja. Az önkormányzati rendelet módosításakor meg kell vizsgálni vagyoni kritérium beépítésének szükségességét.
- 35 -
Egyéb támogatások Szt. 26. § A települési önkormányzat képviselı-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
Lakbértámogatás Lakbértámogatásra a XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévı lakások bérlıi az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosultak: - az együttlakó családtagok egy fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, - az együttlakó családtagok az életvitelhez szükséges vagyontárgyakon túlmenıen olyan forgalomképes ingó vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkeznek, melyek együttes mértéke meghaladja az egymillió forintot, - a lakás szobaszáma nem haladja meg helyi rendeletben meghatározott mértéket, - a Palota Holding Zrt. igazolja a kérelem benyújtását megelızı 6 hónapra visszamenıleg a lakbér befizetését, vagy a kérelmezı benyújtja a lakbérhátralék befizetésére kötött részletfizetési megállapodást. Nem részesülhet lakbértámogatásban, aki a lakását részben vagy egészben albérletbe adás útján, vagy más módon hasznosítja, illetve a lakásban vagy annak egy részében vállalkozással kapcsolatos tevékenységet folytat. A lakbértámogatást kizárólag önkormányzati bérlakásban lakók kérhetik. A lakbértámogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százaléka, de nem lehet több a lakás után fizetendı havi lakbér 50 százalékánál. 2004-ben a XV. kerületben éves szinten 1.281.225 forintot fordított az önkormányzat lakbértámogatásra (ebben a támogatási formában havonta átlagosan 61 ember részesült). A következı években hasonló szinten mozgott a támogatott személyek száma és a támogatás éves összköltsége is (2006-ban 86 fı - 1.497.000 Ft; 2007-ben 77 fı – 1.672.000 Ft; 2008. szeptember 30-ig 96 fı – 1.792.000 Ft). Az ellátásban részesülık nem közvetlenül kapják meg a megállapított pénzösszeget, hanem a Palota Holding Zrt. részére történı átutalással, illetve jóváírással. Ez a módszer az elmúlt évek gyakorlatában jól bevált, mert így kizárólag a lakbér fedezetére szolgálhat a támogatás. Javaslat: a lakbértámogatás a lakhatást közvetlenül elısegítı támogatási forma, ezért – a bérlık érdekeit segítendı – fenntartása továbbra is indokolt, különös tekintettel a lakbéremelésekre, melyek hatásának elemzése után meg kell vizsgálni, hogy a támogatás mértékét lehet-e és szükséges-e megemelni.
- 36 -
Helyi támogatások Lakásépítés, vásárlás, korszerősítés támogatása (17/2006. (IV. 14.) Fıv. Kgy. rendelet + 31/2006. (XII. 7.) ök. rendelet)
Helyi támogatás nyújtható az önkormányzati rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékéig: – lakás építéséhez, bıvítéséhez, valamint emeletráépítés, tetıtér beépítés útján és egyéb módon történı lakás létesítéséhez, – lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzéséhez, – lakóingatlan komfortfokozatának növeléséhez, víz és csatorna bekötéshez, vagy a főtés korszerősítéséhez, – lakás vagy lakóingatlan életveszélyességének megszüntetésére és kár elhárításra, – 2007-tıl a tetıszerkezet állagának megóvásához, illetve javításához is. A helyi támogatás feltétele, hogy az igénylı családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, illetve a kérelmezık a helyi rendeletben elıírt egyéb feltételeknek megfeleljenek. A helyi támogatás kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés, illetve a vételár 20 százalékáig terjedhet. A helyi támogatás összege: - elsı lakás vásárlása és építése esetén legfeljebb 1.000.000 forintig, - korszerősítés esetén legfeljebb 500.000 forintig, - egyéb esetekben legfeljebb 600.000 forintig terjedhet. A helyi támogatás futamideje - a kapott kamatmentes kölcsön összegétıl függıen 5 - 15 év. A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság indokolt esetben a támogatás igénybevevıjét a részletfizetés alól legfeljebb 2 évre mentesítheti, illetve – a rendeletben meghatározott rendkívüli esetekben – a kölcsön visszafizetésétıl eltekinthet. 2004-ben helyi támogatásra 66.707.000 forintot fordított a XV. kerületi Önkormányzat, amelyet 83 fı vett igénybe. 2005-ben 73.174.000 forintot biztosított az önkormányzat 89 fı részére, 2006-ban pedig 47.266.000 forint került kifizetésre 54 személy részére. 2007-ben 55.400.000 forintot költött az önkormányzat erre a célra, amely összeget összesen 64 fı kapta. 2008. szeptember 30-ig 53 fı 43.750.000 forint összegben részesült ebben a támogatási formában. A helyi támogatások éves keretösszegét a korábbi években nyújtott támogatások visszafizetése fedezi. Javaslat: a támogatási forma fenntartása – változatlan összegben - továbbra is indokolt, mivel elısegítheti a kerületben letelepedni kívánó családok számának növekedését, és így jótékony hatással lehet a kerület lakosságszámának stabilizálódására, illetve az életveszély-elhárítás és a korszerősítés révén a
- 37 -
kerületi lakásállomány állagának javulására. Tekintettel azonban arra, hogy az utóbbi idıben az a tapasztalat, hogy a feltételeknek egyébként megfelelı igénylık olykor igen magas – igazolt jövedelmükkel arányban nem álló – vételárú ingatlanok megvásárlásához kérik a vételár töredékét kitevı helyi támogatást, a jogosultsági feltételek felsorolása között indokolt lehet megvizsgálni az ingatlan-vételár összegének a maximálását. Fiatal házasok elsı lakáshoz jutásának támogatása (17/2006. (IV. 14.) Fıv. Kgy. rendelet + 31/2006. (XII. 7.) ök. rendelet)
Fiatal házasok támogatása nyújtható a helyi rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékéig: - magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetıtér-beépítéssel, emeletráépítéssel, és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történı átalakításával történı önálló lakás építését), - értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához, - magánszemélyektıl történı lakás vásárlásához, - az Önkormányzat által elidegenítésre kerülı lakás megvásárlásához, kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhetı állapotban, forgalmi értéken kerül eladásra. Fiatal házasok támogatásában azok részesülhetnek, akik a helyi rendeletben elıírt feltételeknek megfelelnek és a támogatás iránti kérelem benyújtásának idıpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét, továbbá a család egy fıre esı jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét. A fiatal házasok támogatása egyösszegő és vissza nem térítendı, összege: - 3 és ennél több gyermekes fiatal házasok esetében 300.000 forint, - 2 gyermekes fiatal házasok esetében 250.000 forint, - 1 gyermekes és gyermektelen fiatal házasok esetében 200.000 forint. 2004-ben 13 fiatal házas vette igénybe ezt a támogatási formát, melynek költségkihatása 2.900.000 forint volt. 2005-ben már 21 fiatal házas kapott támogatást összesen 4.500.000 forint összegben. 2006-ban 14 házaspár (összesen 3.10.000 forintot), 2007-ben pedig 16 házaspár kapott támogatást 3.550.000 forint összértékben. 2008. szeptember 30-ig 8 fiatal házas támogatása történt meg, összesen 1.600.000 forint értékben. Javaslat: a támogatás fenntartása továbbra is változatlan összegben indokolt, mivel lehetıséget biztosít a fiatalok lakásproblémáinak enyhítésére, az elsı saját tulajdonú lakáshoz való hozzájutás elısegítésével. A jövıben (2010-tıl) - az önkormányzat anyagi lehetıségeihez mérten - célszerő lenne a támogatás reálértékének megırzése, vagy a támogatás összegének emelése.
- 38 -
Főtéskorszerősítés támogatása Ez a fajta támogatási forma 2009. január 1-tıl megszőnik, mivel egyre kevesebben vették igénybe, és ezért a támogatás egy részét biztosító gázszolgáltató a továbbiakban nem kívánja fenntartani.
Tüzelıolaj (HTO) vásárlás és korszerőbb főtési módra történı átállás támogatása A támogatási forma megszőnt, 2008. február 1-i hatállyal helyezte az 1/2008. (II. 1.) ök. rendelet. Az oka, hogy az főtéskorszerősítési programnak és egyéb más gazdasági jelenségeknek köszönhetıen (olajár, demográfiai tényezık) lecsökkent a támogatottak létszáma. 4.1.2.
hatályon kívül évek óta tartó és társadalmi nagymértékben
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK
Köztemetés Szt. 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a) nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik.
A köztemetés az önkormányzat által természetben nyújtott kényszerő támogatási forma. A köztemetések száma az utóbbi években állandósulni látszik egy bizonyos szinten (évente 25-30 fı kerül közköltségen eltemetésre). Ezeknek az eseteknek az egy része azért alakul ki, mert az eltemettetésre köteles személy valamilyen okból nem lelhetı fel. Szükség esetén a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodni az elhunyt személy eltemettetésérıl. Ha a haláleset a XV. kerületben történt gondoskodni kell a közköltségen történı temetésrıl. Nem kerületi lakos köztemetése esetén a költségeket az elhunyt állandó lakhelye szerinti település önkormányzatától kell visszaigényelni. A halálesetek többsége kórházban következik be, és mivel a XV. kerületben nem mőködik fekvıbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, így a XV. kerületben a köztemetések iránti intézkedések száma nem számottevı. 2004. évben összesen 29 fı XV. kerületi lakos került közköltségen temetésre. A köztemetésre fordított összeg 2004-ben összesen 817.000 forint volt. 2005-ben 27, 2006-ban 22, 2007-ben pedig 30 személy került közköltségen temetésre - 39 -
2008. szeptember 30-ig 20 fı került eltemetésre, összesen 1.027.000 forintért. (az évenkénti összkiadás általában 1.000.000 forint körül mozog). Javaslat: a XV. kerületi önkormányzat gondot fordít arra, hogy a kerületben élı családok az elhunytak temetésrıl megfelelıen gondoskodni tudjanak. Annak érdekében, hogy anyagiak miatt ne köztemetésre kerüljön sor az érintett ügyfelek lehetıségeit figyelembe véve - a részükre információt, tanácsot adnak, és anyagi segítséget nyújtanak. Lényeges szempont, hogy a köztemetés csak, mint legutolsó lehetıség maradjon meg, amennyiben más formában nem lehet gondoskodni az elhunyt eltemetésérıl. Ilyen esetben az eddig kialakult gyakorlatot a továbbiakban is fenn kell tartani.
Közgyógyellátás Szt. 49. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkezı személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhetı gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítı tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehetı igénybe térítésmentesen az ellátás. (4) A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretbıl, és b) az akut megbetegedésbıl eredı gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretbıl tevıdik össze. Szt. 50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülı; c) a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) e) a központi szociális segélyben részesülı; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. (2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendı térítési díjat nem kell figyelembe venni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élı esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet elıírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelıen szabályozza.
- 40 -
(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyzı dönt. A jogosultság az (1) bekezdés szerinti jogosult esetében két évre, a (2)-(3) bekezdés szerinti jogosult esetében egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdı idıpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követı 15. nap.
A XV. kerületi Önkormányzat által kiállított közgyógyellátási igazolványok nagyjából háromnegyed részét teszik ki az úgynevezett méltányosságból biztosított igazolványok, negyed részük pedig alanyi jogon kiállított, valamint normatív alapú közgyógyellátási igazolvány. Az alanyi jogon kiállított igazolványok tulajdonosai között a legnagyobb arányban az I. és II. csoportú rokkantak vannak, illetve megemlítendı az emelt szintő családi pótlékban részesülık száma is. Kevesebben vannak a hadigondozottak, a rendszeres segélyezettek, a rokkantsági járadékban részesülık, valamint az egyéb alanyi indokkal jogosultak. A Szt. 2006. július 1-én hatályba lépı módosítása a közgyógyellátás eddigi rendszerét alapvetıen megváltoztatta. A módosítást követıen nem elsısorban a közgyógyellátásra jogosultak köre változott. Az Szt. közgyógyellátással kapcsolatos módosításai fıképp a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályokat érintették. Az addig használatos úgynevezett gyógyszerlista megszőnt, a továbbiakban a közgyógyellátott részére minden a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer rendelhetıvé vált. A megállapított gyógyszerkereten belül az egyén döntésén alapul, hogy hogyan használja ezt fel. A rendelkezések szerint bevezetésre került az egyéni, illetve az eseti gyógyszerkeret. Az egyéni gyógyszerkeret - a rendszeres gyógyszerszükséglet kielégítését szolgálja (krónikus betegségek esetén), az eseti keret pedig az akut megbetegedések miatti gyógyszerszükséglet beszerzését teszi lehetıvé. 2004-ben 3982 fı részére kiállított méltányossági közgyógyellátási igazolvány után az Egészségbiztosítási Pénztár felé 68.311.000 forint került átutalásra az önkormányzatunk részérıl. Ebben az évben az alanyi jogú és normatív jogon adott közgyógyellátási igazolványok száma együtt 936 darab volt. 2007-ben 3206 fı részesült közgyógyellátásban, melyre 87.223.000 forintot utalt át az önkormányzat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére. 2008. január 1-e és szeptember 30-a között 2020 fı kapott közgyógyellátási igazolványt. Ez azt valószínősíti, hogy ebben az évben jelentısen csökken a közgyógyellátásban részesülık száma a kerületben. A csökkenés akár a 20 %-ot is meghaladhatja. Ennek oka, hogy a nyugdíjkorrekciók, illetve a folyamatosan végrehajtott, illetıleg a 2008. év elején megvalósított egyszeri nyugdíjemelés miatt sokan a megállapított maximális összeghatárok fölé kerültek, így már a méltányossági közgyógyellátásra sem váltak jogosulttá. A támogatásra szorulók a törvény által biztosítható 6.000-12.000 Ft-os keretbıl többségében a minimális támogatási összeget kapták meg, ezért a közgyógyellátásra felhasznált önkormányzati átutalási összeg is jelentısen csökkent.
- 41 -
Javaslat: a kialakult helyzet miatt meg kell vizsgálni e kör támogatási lehetıségét. Megoldás lehet a tüzelıutalványhoz hasonlóan adható - csak gyógyszervásárlásra használható - gyógyszerutalvány bevezetése. A kerületben mőködı és az együttmőködést vállaló gyógyszertárakkal kötött megállapodás alapján kerülhetne sor az utalványok beváltására. A gyógyszerárak emelkedése és az idıs lakosság egészségügyi helyzete miatt nagy az igény a gyógyszerköltségek támogatására. Ezért a méltányossági közgyógyellátás kialakult szerkezetét a XV. kerületi Önkormányzat továbbra is biztosítja, de folyamatosan a költségvetés adta lehetıségekhez igazítja a támogatás rendszerét.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Szt. 54. § (1) A jegyzı az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, b) aki egyedülélı és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. (2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyzı hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
A Szt. kimondja, hogy a jogszabályban elıírt feltételek meglétekor az önkormányzat jegyzıje egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt állít ki a szociálisan rászorultak részére. 2003-ban összesen 9 fı igényelte a XV. kerületben az egy évig érvényes hatósági bizonyítványt. 2004-ben 8 fı, 2005-ben pedig 16 személy igényelte a hatósági bizonyítványt. 2006-ban már 122 fı kapott hatósági bizonyítványt, 2007-ben pedig 129 személy. 2008. novemberéig már 190 fı vette igénybe ezt a támogatási formát. A jövıben a TB szabályok betartásának szigorúbb ellenırzése miatt a számuk - várhatóan enyhébb ütemben - tovább fog növekedni. Javaslat: a megállapításhoz szükséges rászorultságot és az eljárás menetét a jogszabályok pontosan behatárolják. A hatósági bizonyítvány kiadása jelenleg formális, a XV. kerületi Önkormányzat vonatkozásában anyagi vonzata nincs. Kiadásakor a továbbiakban is a törvényi elıírások szerint kell eljárni.
- 42 -
Adósságkezelési szolgáltatás Szt. 55. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítı ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt idıponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minısül a lakhatási költségek körébe tartozó a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi főtési díjtartozás), b) közösköltség-hátralék, c) a lakbérhátralék, d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeghatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élı esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elı.
A Szt. felhatalmazást adott a helyi önkormányzatoknak arra, hogy rendeletük alapján adósságkezelési szolgáltatást nyújtsanak. Kerületünkben a lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkezı szociálisan hátrányos helyzetben lévı tulajdonosok, bérlık, haszonélvezık részesíthetık adósságkezelési szolgáltatásban. A szolgáltatás egyrészrıl anyagi támogatást, másrészrıl életvezetési tanácsadást jelent, mely a további adósságok felhalmozódását hivatott megakadályozni. Az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevık egy éven keresztül lakásfenntartási támogatásban is részesülnek. Az adósságkezelési támogatás folyósítása a díjhátralékot nyilvántartó és kezelı cégek felé történik. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át, összege legfeljebb 200.000 forint lehet. 2005. évben került bevezetésre az úgynevezett méltányos adósságkezelési szolgáltatás, melynek során a 3 vagy több gyermeket nevelı család, gyermekét egyedül nevelı szülı, rokkant, vagy súlyosan fogyatékos személy kedvezıbb feltételekkel juthat a szolgáltatáshoz, mivel esetükben a jövedelemhatár 300 %, illetve egyedül élınél – 350 %. Az adósságkezelési tanácsadás a Családsegítı Szolgálat keretein belül mőködı Háztartási Adósságkezelési Tanácsadóban (HAT) történik, ahol az ügyfél havonta köteles megjelenni, igazolni a vállalt kötelezettség teljesítését, illetve emellett a tanácsadó munkatársai életvezetési tanácsokkal látják el. Önkormányzatunk 2006-ban 130 fıt részesített adósságkezelésben összesen 11.583.000 forint értékben, 2007-ben pedig 87 fı részére biztosított 9.029.000 forint összegő támogatást. 2007-ben a szolgáltatásban részesülık száma 43 fıvel csökkent az elızı évihez képest. 2008-ban hasonló arányú csökkenés várható az - 43 -
elızetes adatok szerint. A csökkenés valószínő oka, hogy kérelmezık a helyi rendeletben megállapított feltételeknek nem felelnek meg, mivel igen sok esetben a tartozásuk összege meghaladta a 400.000 forintot, vagy a kérelmezı nem mőködött együtt a Háztartási Adósságkezelési Tanácsadóval. Javaslat: a segélyek elbírálásakor, a támogatások odaítélésekor szorgalmazni kell az adósságkezelési szolgáltatás igénybe vételét. Tájékoztatással mind a Polgármesteri Hivatalban, mind a Palota Holding Zrt.-nél segíteni kell e támogatás igénylését, mivel a hátralék felhalmozódásának a megakadályozására kell törekedni. Egyéb támogatás Szt. 47. § 47. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély, d) a temetési segély. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történı nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás.
Tankönyv és füzetcsomag támogatás
A XV. kerületi Önkormányzat az általa fenntartott, vagy közoktatási megállapodás alapján mőködtetett oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyt létesített, 1-9. osztályos tanulói részére - a nyelvkönyvek kivételével - az elmúlt években térítésmentesen biztosította a kötelezı tankönyveket. Erre a célra a 2004-ben 29.312.000 forintot fordított saját bevételeibıl (5558 fı). Az általános iskola elsı évfolyamának tanulói részére pedig ingyenesek a kötelezı alapfüzet csomagok is. Erre a támogatásra az önkormányzat 2004-ben 1.172.000 forintot költött. 2005-ben az elızıekben említett támogatások összesen 5861 fıt érintettek és 32.680.000 forintba kerültek. A füzetcsomagokra ebben az évben 877.000 forintot fizetett ki az önkormányzat. Egyedi ügyekben – kerületi lakóhelyő, de nem kerületi iskolába járó gyermek esetén – a tankönyvtámogatást az átmeneti segélyezés szabályai szerint intézik. 2006-ban a XV. kerületi Önkormányzat szintén biztosította a gyermekek részére a 9. osztályig mindenkinek járó ingyenes tankönyvellátást (összesen 37.903.000 Ft-ért) és az elsı osztályosok részére az 550 darab ingyenes füzetcsomagot (a 10-13. évfolyamon a szociálisan rászorulók kaphatták ingyen a tankönyveket). 2007ben a XV. kerületi Önkormányzat továbbra is biztosította a gyermekek részére a - 44 -
9. osztályig mindenkinek járó ingyenes tankönyvellátást és az elsı osztályosok részére az ingyenes füzetcsomagot (a 10-13. évfolyamon - csakúgy, mint az elızı évben - a szociálisan rászorulók kaphatták ingyen a tankönyveket). Az ingyenes tankönyvellátás 2007-ben 6200 fıt érintett és 30 millió Ft-ba került. Az ingyenes füzetcsomag akció 2007-ben 570 fıre vonatkozott és 850.000 Ft-ba került. 2007-ben a munkafüzetek finanszírozására nem került sor. 2008-ban 6092 fı kapott ingyen tankönyvet, amely összesen 30. 579.000 Ft-ba került. A I. osztályosok füzetcsomagját 2008-ban 610 gyermek kapta meg, amely 1.057.000 Ft összeg kifizetésével járt. Javaslat: a tankönyvek beszerzésének támogatása nagy segítség az érintett családok számára, ezért ennek a rendszernek a fenntartása jelentıs jövıbeni cél maradhat, de az önkormányzat anyagi helyzetét figyelembe véve meg kell vizsgálni a rászorultsági alapú támogatás lehetıségét.
Gyermekélelmezés támogatása (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-nak és 148. §-nak a figyelembevételével)
Gyermekétkeztetés esetén a bölcsıdés, az óvodás, az 1-5. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, az elızıek közé nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, a háromvagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%át, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani (normatív kedvezmény). A XV. kerületi Önkormányzat rendelete szerint ingyenes étkeztetést kell biztosítani azon gyermekek részére, akik állami gondoskodás alatt állnak és kerületi lakóhelyő nevelıszülıknél vannak elhelyezve. Ahol a családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-120 %-át, ott a 25 %-os kedvezménytıl akár a 90 %-os kedvezményre is jogosult lehet az étkezési térítési díj fizetésére kötelezett. A XV. kerületi önkormányzat gyermekétkeztetés térítési díjához járó díjkedvezményt az oktatási-nevelési intézményeken keresztül biztosítja Az Önkormányzat költségvetésébıl az intézmények igénylése alapján közvetlenül az iskolához, óvodákhoz átutalt díjkedvezményre biztosított keretösszeggel az intézmények gazdálkodnak, évente elszámolnak, mely elszámolást a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság ellenırzi és hagyja jóvá. Az önkormányzat által fenntartott nyári napközis táborban, gyermektáborokban 2005-óta a gyermekek ugyanazt az egyéni rászorultság alapján megállapított - 45 -
kedvezményt vehetik igénybe, amit a tanév során részükre a gyermekintézmény megállapított. Helyi rendelet alapján a Budapest XV. kerületi lakóhellyel rendelkezı, de nem a XV. kerületi önkormányzat által fenntartott intézménybe járó gyermekek részére - a napközbeni ellátást biztosító intézményi étkeztetésre - térítési díjkedvezmény állapítható meg. 2004-ben 2263 gyermek kapott támogatást - összesen 29.096.000 forint értékben. 2005-ben gyermekétkeztetési díjkedvezményben 2731 gyermek részesült - együttvéve 30.221.000 forint összegben. Gyermekétkeztetési díjkedvezményben 2006-ban 2238 gyermek részesült, mindez 31.241.000 Ft-os kiadással járt. 2007-ben 1881 gyermek részesült valamilyen mértékő díjkedvezményben - összesen 26.750.608 Ft értékben. Méltányosság gyakorlására az intézmények vezetıi kaptak lehetıséget és számos (évente mintegy 400) esetben éltek is ezzel a lehetıséggel (pl. átmeneti anyagi gond a családban, stb.). Az önkormányzat 2007-ben is folytatta a tej és kifli akciót, amelybıl az elsı félévben 1960, a második félévben pedig 1900 gyermek részére volt biztosítva az ellátás - összességében 14.292.000 Ft-ért. Javaslat: a gyermekétkeztetés biztosítását változatlan feltételekkel és összegben szükséges fenntartani, tekintettel a kerületi családok jelenlegi anyagi helyzetére. Utalványok (tüzelıutalvány, vásárlási utalvány)
Tüzelıutalvány A XV. kerületi Önkormányzat az arra rászoruló kérelmezık részére - a rendeletében szabályozott feltételek megléte esetén – természetbeni juttatásként tüzelıutalványt biztosít. Az utalvány fa és szén vásárlására jogosító készpénzt helyettesítı okmány. Tapasztalatok szerint az utóbbi idıben növekvı igény mutatkozik a tüzelıutalvány iránt. Vannak olyan családok akiknél - a gáz-, vagy elektromos áramdíj hátralék rendezésének hiánya miatt - az energiaszolgáltatás megszüntetésére kerül sor. Sokan ilyen esetben hagyományos főtési móddal próbálnak főteni, de a legtöbb esetben még ezt sem tudják megoldani segítség nélkül. Ez is azt mutatja, hogy továbbra is szükség van ennek az ellátási formának a fenntartására. A fenti okok miatt jelentkezı igények kielégítése érdekében az önkormányzat 2006-ban megemelte az egy főtési szezonra adható tüzelıutalványok számát, így 2006. március 1-tıl már 5 db 10.000 forint névértékő tüzelıutalvány adható. A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság ebben a kérdésben méltányosságot gyakorolhat. 2007-ben 201 fı jutott hozzá tüzelıutalványhoz, mintegy 9 millió forint értékben, 2008. szeptember 30-ig pedig 115 személy kapott tüzelıutalványt.
- 46 -
Javaslat: a tüzelıutalványok rendszerét az önkormányzat továbbra is szükségesnek tartja, mivel az arra rászoruló személyek, családok részére azonnali segítséget jelent, egyben jellege miatt más célra nem használható fel.
Vásárlási utalvány A XV. kerületben élelmiszervásárlási utalvány adható egy hónapban egy családnak maximum 2.000 forint értékben. Ez a természetbeni juttatás csak abban az esetben használható, amikor azonnal kell – elsısorban az étkezés biztosítása céljából – segítséget nyújtani. Javaslat: a vásárlási utalványok rendszerét a XV. kerületi Önkormányzat a jövıben is biztosítja.
4.2.
4.2.1.
A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY ALAPJÁN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK (SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK)
ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Szt. 59. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2) A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttmőködik az ellátási területén mőködı szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelıi szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítı, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelıorvossal.
Étkeztetés Szt.. 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.
- 47 -
Az étkeztetés a szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók napi egyszeri meleg étellel való ellátását biztosítja személyes elvitel, illetve házhozszállítás formájában. Az ebédek házhoz szállítása gépkocsival történik. 1997-tıl ez az ellátási forma hétvégén is igénybe vehetı. Ettıl az idıponttól kezdve a cukor- és epebetegek diétás étkeztetését is biztosítják. Az idısek klubjaiba járó klubtagoknak is rendelkezésre áll a hétvégi étkeztetés, de csak otthoni fogyasztásra. 1997-tıl az idısek klubjai (havi váltásban) 8-órától 12óráig hétvégén is nyitva tartanak, így biztosítva az ebéd elvitelét a rászorulóknak. A 2004-ben összesen 694 fı, 2007-ben pedig 502 fı részesült étkeztetésben. 2008-ban bevezetésre került egy menürendszer, amellyel a választék jelentısen bıvült. A szociális étkeztetés az egyik legrégebbi és legjobban bevált ellátási formája a személyes gondoskodásnak, mégis a különbözı, olcsó áraikkal piacra lépı magánszolgáltatók megjelenése miatt az igénybevevık száma csökkent. 2008. évben jelentıs változás következett be a szociális étkeztetésben. A törvény és a helyi önkormányzati rendelet alapján kizárólag az a személy kaphat térítésmentesen étkeztetést, aki nem rendelkezik jövedelemmel, míg a többi étkezı jogosultsági vizsgálat alapján veheti igénybe a szolgáltatást. Javaslat: az étkeztetés fenntartása, mint alapszolgáltatás szükséges, az önkormányzat az ehhez szükséges támogatást változatlan összegben biztosítja. Házi segítségnyújtás Szt. 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást.
A Házi Gondozó Szolgálat feladata a XV. kerület közigazgatási határain belül az otthonában ellátni a segítségre szorulókat. A gondozónık az otthonukban nyújtanak segítséget az idıseknek, betegeknek ahhoz, hogy a lehetı legkésıbbi idıpontban váljék csak szükségessé valamilyen szintő intézeti elhelyezésük. A fıállású gondozónık és az aktívák minden olyan gondozási tevékenységet ellátnak, amelyre egy háztartásban szükség lehet - bevásárlás, takarítás, mosás, fürdetés, ügyintézés, stb. - ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı testi, környezeti higiénéje, étkeztetése és - amennyire lehetséges - pszichés szükségletei is kielégítésre kerüljenek. A gondozottak hétvégi ellátását is aktívák és gondozónık részvételével végzik (túlórában). Amennyiben szükséges az esti ellátást is megoldják a gondozottaknál. A hivatásos gondozónık a gondozottak - 48 -
hivatalos ügyeit is intézik, ha erre a gondozott nem képes. Nagyon sok esetben a gondozónık jelentik a külvilágot, a „családot” is a gondozottnak, segítve ezzel leküzdeni az izoláció fiziológiai, pszichés és szociális következményeit. Térítési díjat a család jövedelme alapján meghatározva, utólag kell fizetni. 2006-ban 156 fı részesült házi segítségnyújtásban, 2007-ben pedig 163 fı vette igénybe ezt a fajta szolgáltatást. A 2008-as augusztusi adatok szerint 190 fı részesül házi segítségnyújtásban A Házi Gondozó Szolgálat munkatársainak célja, hogy a gondozottjaik minél tovább maradhassanak saját lakókörnyezetükben és megfelelı szakképzett ellátást biztosíthassanak számukra. A Szt. módosítása értelmében a házi segítségnyújtást igénybevevık esetében a gondozási szükséglet vizsgálatát kell elvégezni. A gondozási szükségletet egy 3 fıs bizottság vizsgálja és állapítja meg és csak ennek kimondása után lehet a gondozást folyamatosan biztosítani. A vizsgálatot végzı bizottság 2008. év elsı felében 6 alkalommal ült össze és 61 gondozási szükségletet állapított meg a XV. kerületben. Javaslat: a házi segítségnyújtás fenntartása az ellátotti létszám növekedése, valamint az ellátás iránti igények változása miatt szükséges. A feladat megvalósításához a gondozói létszám bıvítése, a technikai háttér folyamatos javítása szükséges lenne, ennek biztosítását 2010-ben meg kell vizsgálni.
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt.. 65. § (1) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. (2) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (4) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élı 65 év feletti személy, b) az egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élı 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
A Házi Gondozó Szolgálat része 2004. áprilisától a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. Ennek az ellátási formának a keretében biztosított - az ellátott segélyhívása esetén - az ügyeletes gondozó 20 percen belüli helyszínre érkezése. A helyszínen tapasztalt probléma megoldása érdekében szükséges intézkedéseket az ügyeletes megteszi (orvosi ügyelet, mentı hívása, stb.). Munkaidıben az esetlegesen további szükséges egészségügyi, szociális gondoskodások körébe tartozó ellátások igénybevételének a kezdeményezése is
- 49 -
megtörténik. A jelzıkészülék mőködése hálózati telefonvonalhoz kötött, a készülék és a diszpécserszolgálat költségeit az önkormányzat finanszírozza. A készenléti szolgálatot a Területi Gondozás szakképzett gondozónıi látják el, amihez személygépkocsi, mobiltelefon és felszerelt ügyeleti táska áll rendelkezésükre. Az ügyelet hétköznap 16 órától másnap reggel fél 8 óráig, illetve hétvégén és ünnepnapokon 24 órán keresztül vehetı igénybe. A segélykérések szinte minden esetben indokoltak, és mindig idıben megtörténik a helyszínre érkezés. 2007. december 31-i adatok szerint a jelzırendszeres házi segítségnyújtásban részesülık száma 46 fı volt. A térítési díj – önkormányzati rendelet alapján – a havi nyugdíj 2%-a, amelyet utólag kell kifizetni. 2008-tól az ellátást a kérelmezık csak rászorultsági alapon vehetik igénybe, amelyet a házi segítségnyújtáshoz hasonlóan vizsgálni kell. Javaslat: az ellátás fenntartása szükséges és alapszolgáltatásként kötelezı. A rászorultság vizsgálata alapján, az ellátotti létszám növekedése miatt a szolgáltatás költségeit biztosítani szükséges. Családsegítés Szt.. 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók.
- 50 -
A XV. kerületben a családsegítéssel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény keretei között mőködı Újpalotai Családsegítı Szolgálat látja el. Az intézmény folyamatosan fejlıdik, a kerületben élık igényeinek és a törvényi szabályoknak megfelelıen változik. Az Újpalotai Családsegítı Szolgálat szervezeti keretein belül négy szakmailag elkülönülı feladatot ellátó részintézmény mőködik. Az Újpalotai Családsegítı Szolgálat alaptevékenységként egyénekkel és családokkal végez szociális munkát, mely során az esetkezelésen túl sok esetben informál és tájékoztatást ad, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet végez. Ennek keretében segítséget nyújt a mőködési területén élı szociálisan rászorulók részére az önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktus megszüntetése érdekében. Családgondozói tevékenységük sok esetben kiterjed a szolgáltatást igénybe vevı környezetére, családtagjaira is. Közösségi és szociális csoportmunka keretében végeznek prevenciós munkát a hozzájuk forduló családok gyermekeivel, fiataljaival. A gyermekeket nevelı családok számára speciális programokat szerveznek. A nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásaik között szerepelnek a nyári táborok, az ösztöndíj pályázat, valamint az adományok folyamatos győjtése és a rászorulókhoz történı eljuttatása. Az általános segítı szolgáltatáson túl speciális segítı szolgáltatásokat is nyújtanak. Különös figyelmet fordítanak a tartós és fiatal munkanélküliekre, az adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdıkre, és az utcán élı hajléktalanokra. Ezen kívül a családsegítı szolgálat együttmőködik a tevékenységi területén mőködı intézményekkel, személyekkel, veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtetnek. Ennek keretében elısegítik az egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti központ, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. A családgondozói csoport szolgáltatásait 2006-ban 1926 alkalommal, 2007-ben 3451 alkalommal keresték fel. A forgalmuk szinte duplájára nıtt. A családgondozás fókuszában továbbra is az aktív korú lakosság áll, bár ki kell emelni, hogy a 18 év alatti igénybevevık száma a 275-rıl 870-re emelkedett. 2007-ben a családgondozói csoport munkája során 484 új megkeresés történt, 145 egyén, illetve család esetében zajlott hosszú távú együttmőködés. A Tartós Munkanélkülieket Segítı Szolgálatot 2006-ban 471 fı kereste fel, melybıl új kliens 389 fı volt. 2007-ben 618 fı kereste fel, melybıl az új klienseknek a száma 324 fı volt. A megkeresések száma az elızı évekhez képest növekedést mutat, az új jelentkezık száma azonban stabilizálódott. A Háztartási Adósságkezelési Tanácsadóban a komoly együttmőködést igénylı munka során próbálnak egyre nagyobb hangsúlyt fektetni az újbóli eladósodás megelızésére. 2006-ban 232, 2007-ben pedig 255 új megkeresés történt és az
- 51 -
éves forgalom elérte a 2675 alkalmat. A tanácsadás az adósság rendezéséhez és a kialakulásának megelızéséhez kapcsolódik, amelynek során belsı és külsı erıforrásokat igyekszenek mozgósítani. Az ügyfélszolgálatot felkeresık hozzájuthatnak minden olyan információhoz, egyénre szabott segítséghez, amely által képessé válhatnak lakhatásuk biztonságos megtartására. • Információnyújtás • Egyéni esetkezelés, adósságkezelési szolgáltatás • Támogatásokhoz való hozzáférés elısegítése és az ezekhez kapcsolódó ügyintézés • Fogyasztóvédelmi információs tevékenység Csoportokkal végzett szociális munka • Háztartás Klub • Csoportos tájékoztatók tartása A Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodáját 2006-ban 208 fiatal kereste fel, ebbıl 103-an voltak az új jelentkezık, akik elıször jártak az irodában. A szolgáltatásaik éves forgalma 581 fı volt. 2007-ben 207 fiatal kereste fel az irodát, ebbıl 82-en voltak az új jelentkezık. A szolgáltatások éves forgalma 630 fı volt. Forgalmi adatokból látható, hogy az irodát évrıl-évre stabil létszámmal használják a fiatalok. Az iroda legfontosabb szolgáltatása az információs szolgálat és a tanácsadás. Ügyfélszolgálatának forgalma az egész év során egyenletes. Az információs és tanácsadó szolgálat nemcsak tájékoztatást ad, hanem személyesebb kapcsolatot is igyekszik teremteni a fiatalokkal. Munkájuk során kapcsolatot tartanak a munkáltatókkal is. A kliensek önkéntes alapon bekerülhetnek a MUFTI számítógépes nyilvántartásába, megadhatják azokat az állástípusokat, amelyeket keresnek, és ha nekik megfelelı munkalehetıség érkezik, a MUFTI munkatársai telefonon értesítik a fiatalokat. Egyéb fıbb szakmai tevékenységek: • Elhelyezkedési esélynövelı képzések szervezése • Ifjúsági álláskeresı klub/tréning • Jogi tanácsadás • Pszichológiai tanácsadás • Középiskolai prevenciós munka • Utcai ifjúsági munka • Ifjúsági klubok, szabadidıs programok szervezése Szociális Konyha és Nappali Melegedı: a Szociális Konyhán 2006-ban 7694 adag ebédet, 2007-ben 5116 adag ebédet osztottak ki a kerületben állandó lakhellyel rendelkezı, illetve életvitelszerően tartózkodó és a Családsegítı Szolgálattal együttmőködı családoknak, egyéneknek. A Nappali Melegedıben lehetıség van a hajléktalanok étkezésére, tisztálkodására, továbbá csomagmegırzésre, munkakeresésre, telefonálásra, újságok olvasására, TV nézésre és szociális ügyintézésre is. A téli krízis idıszak alatt hétvégén és ünnepnapokon is mőködtetik a melegedıt, minden év karácsonyán - 52 -
élelmiszercsomagot osztanak a gondozásban lévı hajléktalanoknak. 2006-ban és 2007-ben is átlagosan 200 fı vette igénybe valamely szolgáltatásukat, 2006-ban 6603 esetben, 2007-ben pedig 5744 alkalommal. Javaslat: meg kell vizsgálni az Esélyegyenlıségi Program intézkedési tervében szereplı addiktológusi, illetve pszichológusi létszám 2009. vagy 2010. évi biztosításának lehetıségét. Fontos elırelépés lenne, ha lehetıség adódna addiktólógiai tanácsadás beindítására a TAMUSSZ-ban, amihez szükség lenne egy a témában szakképzett munkatárs alkalmazására. A MUFTI fiataljai számára fontos lenne egy olyan pszichológus elérése, aki speciális ifjúsági pályaorinteációs tanácsadói feladatokat látna el. Közösségi ellátások* 65/A. § (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbő ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. (3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.
* 2009. 01. 01-tıl nem kötelezı ellátási feladat A pszichiátriai és a szenvedélybetegek ellátása speciális, nagy szakértelmet igénylı, költséges ellátási forma. A Fıvárosban – többek között - a Humán Sztráda Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Foglalkoztatási Kft. szakosodott ennek a csoportnak a közösségi ellátására. A kötelezıen elıírt szolgáltatások közt hiánypótló volt a Humán Sztráda Nonprofit Kft. és a XV. kerületi Önkormányzat között létrejött ellátási szerzıdés, mely által a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek számára hozzáférhetıvé vált a közösségi és nappali ellátás is. Az Újpalotai Családsegítı Szolgálat 2007. júliustól igény szerint fogadóhelyiséget biztosít a közösségi gondozók és a kliensek együttmőködéséhez, amennyiben erre az igénybevevı otthonában valamilyen zavaró tényezı miatt nincs mód. A Humán Sztráda az ügyfelei számára ingyenesen biztosítja a szolgáltatásokat, amelyek többek között az alábbiakból állnak:
- 53 -
- Kommunikációs nehézségek leküzdése - Készségfejlesztés - Hivatali ügyintézés - Napi tevékenység szervezése - Életminıség javítása - Segítı beszélgetés - Munkahely keresés - Szabadidı szervezés Javaslat: 2009. január 1-tıl az önként vállalt feladatok közé tartozik, az önkormányzat – az ellátási szerzıdés alapján történı hozzáférést a továbbiakban is biztosítja. Utcai szociális munka Szt. 65/E. § (1) Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.
A XV. kerületben az Újpalotai Családsegítı Szolgálat végzi az utcai szociális munkát. Az elmúlt évben a szolgálat munkatársai érzékelték, hogy megnövekedett az utcán élı hajléktalanok száma. Az általuk biztosított alacsony küszöbő utcai szociális munka célja a XV. kerületben, az utcán, közterületen életvitelszerően tartózkodó, hajléktalan, vagy hajléktalanságnak kitett személyek, csoportok felkutatása, szociális és mentális segítése. Az utcai munka a szociális munka egyik speciális szakterülete, olyan önálló szakmai tevékenység, amely az intézményi ellátáson kívüli célcsoportok elérésére irányul, feladata elsısorban az ellátásokból kimaradtak felkutatása, segítése és felderítı-elérési munka végzése a megelızés, integrálás céljából. 2006. évben az elızı évrıl 35 regisztrált gondozott volt, ezekhez az év folyamán csatlakozott további 27 fı, de kikerült a gondozásból 12 fı (pl. elköltözés, haláleset, börtönbüntetés miatt). Az év végére 50 fı maradt gondozásban. 2007. évben az utcai szociális munka keretében 58 fı utcán élı hajléktalannal álltak kapcsolatban, az éves forgalom 2227 alkalom volt. A Családsegítı Szolgálat együttmőködik a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal az ifjúsági utcai szociális munka ellátásában, valamint a családok átmeneti otthonát mőködtetı Szociális és Rehabilitációs Alapítvánnyal, különösen a téli krízis idıszakra vonatkozóan. Javaslat: az utcán élı hajléktalanok száma az utóbbi idıben emelkedıben van, ezért meg kell vizsgálni további szociális munkás státusz biztosítását 2010-ben a Nappali Melegedı részére.
- 54 -
Nappali ellátás Szt. 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Idısek, illetve egészségügyi állapotuk miatt rászorulók nappali ellátása A XV. kerületi Önkormányzat fenntartásában a kerület három településrészén mőködnek idısek klubjai. Az elsı 34 éve alakult Pestújhelyen, ezt követte 31 éve Rákospalotán a második, majd 22 éve Újpalotán a harmadik. A klubokba olyan idıs, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt nappali ellátást igénylı emberek járnak, akik a kerület azon részén élnek, amelynek az ellátását a klub végzi. A klubokban folyó gondozás célja: - napi meleg étel biztosítása, - a hiányzó családi gondoskodás pótlása, az egyedüllét megszüntetése, - a pihenés, kikapcsolódás biztosítása, - a tisztálkodás biztosítása, - a tétlenséggel, unalommal járó káros hatások megelızése, - az egészségi, mentális, higiénés és szociális viszonyok javítása. A klubok folyamatosan szerveznek programokat és lehetıvé teszik különbözı szolgáltatások helyben való elérését. Hetente egyszer orvosi rendelés van, illetve gyógytornász és jógaoktató foglalkozik az idısekkel. Évente egyszer minden klubban ortopéd szakorvosi vizsgálattal egybekötve gyógycipıt lehet felíratni és készíttetni. Szükség szerint fodrászt és pedikőröst biztosítanak a részükre. A napi programot a klubtagok és a gondozónık együtt állítják össze, az igényeknek megfelelıen. Sok séta és kisebb-nagyobb kirándulás szerepel a programok között. Az év folyamán megünneplik a jeles ünnepeket, valamint a névnapokat is. Számos rendezvényt tartanak az év során. Fontos megjegyezni, hogy a klubok átjárhatóak, ami azt jelenti, hogy a programjaikon szívesen látják a többi klubból érkezetteket is. A törvény változása miatt az étkezést nem igénylı tagoknak a szolgáltatások igénybevételéért jelenleg napi gondozási díjat kell fizetnie, amelynek összegét a helyi önkormányzat rendeletében szabályozta. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. A klubokban étkezık száma az utóbbi idıben jelentısen csökkent. 2008-ban az idısek klubjaiban a nappali ellátást 190 fı vette igénybe. A célok között szerepel, hogy újból minél több rászoruló vegye
- 55 -
igénybe az idısek nappali ellátását, az étkeztetést. Elsısorban a társas kapcsolatok fenntartása miatt célszerő lenne még több idıs, egyedül élı „lecsalogatása” ezekbe a közösségekbe. A klubokban bevezetésre került a menürendszer, aminek a menükártyáját az ellátottak egy hónapra elıre megkapnak, így elég idejük van kiválasztani a nekik megfelelı menüsort. Az itt étkezıknek lehetıségük van a diétás ételek fogyasztására is. Javaslat: a XV. kerület északi részén (Rákospalota-Kertváros) szükség lenne egy új klub létrehozására. Ehhez fel kell mérni, hogy van-e igény erre a klubra, illetve vizsgálni kell a megvalósítás szakmai és anyagi lehetıségeit. A Pestújhelyen mőködı Idısek Klubja lehetséges áthelyezése összefüggésbe hozható a volt Észak-Pesti Kórház helyzetének alakulásával. Az ide, vagy máshová történı áthelyezés esetén nagyobb és a megkívánt funkcióknak jobban megfelelı épület és zöldterület állhatna az idısek rendelkezésére. Az önkormányzat a klubok férıhelyeinek a bıvítését, lehetséges áthelyezését középtávú feladatának tekinti és 2010. év végéig megvizsgálja. Fogyatékosok nappali ellátása Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) a Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó intézménye, mely napközbeni gondozást, napi kétszeri étkezést, nevelést, foglalkoztatást nyújt a középsúlyos értelmileg akadályozott személyek részére, rendszeres egészségügyi ellátás mellett. Az intézmény célja a XV. kerületben, családban élı, középfokban értelmileg akadályozott, illetve autista, felnıtt korú emberek napközbeni ellátása, identitás tudatának kialakítása, életkoruknak és képességeiknek megfelelı foglalkoztatása, szocializálása, és minél teljesebb integrációja a társadalomba. Ennek érdekében történik a fizikai, mentális, szociális képességük fejlesztése, a lelki egészségük megırzése, a társas kapcsolataik megteremtése, a társadalomban való tevékeny részvétel, az értelmes munkavégzés, a nagyobb tudás és ezáltal a jobb életminıség, a magasabb átlagéletkor biztosítása. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának a férıhelye 32 fı. Az ellátottak nemenkénti megoszlása 9 fı nı, 23 fı férfi. Az ellátottak átlagéletkora 31 év. Az intézmény szolgáltatásai: • biztonságos felügyelet, • napközbeni étkeztetés, • képességek szinten tartása- és fejlesztése, mérése, • egyénre szabott foglalkoztatás, differenciált egyéni bánásmód, • egészségügyi és fizikai állapotot megırzı szolgáltatások igénybevétele, • érdekvédelmi fórum, • hivatalos ügyintézés segítése, • tanácsadás. - 56 -
A gondozottak és hozzátartozóik elvárásainak figyelembe vételével, a meglévı képességek megırzése, szintentartása, lehetıség szerinti fejlesztése az elsıdleges pedagógiai szempont. Az ÉNO 2008. évi munkaterve elsısorban az intézményen belüli szociális foglalkoztatás megvalósítását tőzte ki célul. A törvény adta lehetıségek ismeretében két éve fut a napköziben az új foglalkoztatási program, kísérleti jelleggel. Sikerességét alátámasztják a felmérı tesztek eredményei. A program kidolgozott, sikeresen alkalmazható. A Közigazgatási Hivatal az ÉNO-ban történı szociális foglalkoztatásra a mőködési engedélyt megadta. Ezt követıen pályázati úton lehet támogatást kérni a foglalkoztatás költségeihez. A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek: Munka - rehabilitáció: kertészeti és takarítási munkák, ajándéktárgykészítés az intézményen belül. Fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás: takarítási, kertészeti, csomagolási és kisegítı munkák az alábbi külsı helyszíneken: Budapest Temetkezési Intézet Rt. Rákospalotai Temetı, Fıvárosi Állatés Növénykert, Mc Donald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. Újpalota (gyorsétterem) Budapest Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség Javaslat: az ellátottak átlagéletkora 31 év, idıs szüleik egészségügyi állapota romló. Az ellátottak számára elérhetı bentlakásos intézmények hosszú várólistája miatt, könnyen krízishelyzet alakulhat ki a családokban, mivel a felnıtt értelmi sérültnek a hozzátartozó elvesztése esetén, a jelenlegi szociális ellátó rendszer nem kínál megoldást, ezért egyre gyakrabban vetıdik fel átmeneti otthon kialakításának igénye. A szülık részérıl lakóotthon létrehozása is felvetıdik igényként a fiatalok megnyugtató elhelyezése miatt. Az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti keretén belül mőködı másik hasonló jellegő - intézmény a Fejlesztı Gondozó Központ, ahol súlyosanhalmozottan sérült gyermekek, fiatalok, illetve fiatal felnıttek részesülnek napközbeni ellátásban. A központban két különálló csoport mőködik. A kiscsoportban az iskolás korú gyermekek tesznek eleget képzési kötelezettségüknek, a nagycsoportban pedig a 18-35 év közötti fiatal felnıtteket gondoznak. A FENO szolgáltatásai az elmúlt években bıvültek, a gondozottak az alábbi programokat vehetik igénybe: gyógylovaglás, uszoda, logopédia, gyógytorna, mozgásfejlesztés, boccia-edzés, bowling-edzés. A közoktatásról szóló törvény 2006. január 1-én érvénybe lépett módosítása értelmében a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az elsı napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztı felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (fejlesztı iskolai oktatás). 2007-ben a törvény kiterjesztette a tankötelezettséget 6-23 éves korig. 2010. szeptemberétıl minden tanköteles korú gyermeknek kötelezı lesz a heti 20 óra fejlesztı iskolai oktatást biztosítani, kivéve azoknak, akik fogyatékosságuk súlyossága miatt nem
- 57 -
tudnak részt venni a fejlesztı iskolai oktatásban. İk egyéni fejlesztı felkészítésben kell, hogy részesüljenek (heti 3 óra). 2006. szeptemberében - a „FENO Tanoda” 3 iskolai csoporttal kezdte meg munkáját. Az intézményben nemcsak az iskoláskorú gyerekek tekintetében változtatták meg az eddigi struktúrát, hanem a felnıtteket is kisebb létszámú csoportokba osztották be. A 2007-2008-as tanévben pedig, az addigi tapasztalatokat felhasználva folytatták és jelenleg is folytatják a fejlesztı iskolai programjukat. Összegezve a kísérleti program tapasztalatait, megállapítható, hogy a Fejlesztı Gondozó Központban mérhetı, a visszajelzések tükrében látványos eredményeket sikerült elérni. A gyerekek és fiatalok élete strukturáltabb, biztonságosabb, tervezhetıbb. Az új rendszer a dolgozók számára is elınyös. Ahhoz hogy 2010-ben a törvényben elıírt feltételek között beindulhassanak a fejlesztı iskolai csoportok (3 csoport) a FENO-ban, a következı feltételek megteremtésére lenne szükség: személyi feltételek: A törvény jelenleg egy iskolai csoporthoz (6 fıs) 1.5 gyógypedagógus, 1 gyógypedagógiai asszisztens és 1 gondozó státuszt ír elı. A szakmai státuszok belsı átcsoportosítása mellett is, a folytatáshoz szükséges további 1 fıállású gyógypedagógus státusz. tárgyi feltételek: Jelenleg ebben a struktúrában csak úgy tud mőködni a FENO, ha az ÉTA* helységeit is és az egyéni foglalkoztatót is csoportos célra használja. Ez rövidtávon megoldást jelentett, de hosszú távon szükséges lenne az épület bıvítése, belsı átalakítása. Javaslat: az önkormányzat szükségesnek tartja 2010. végéig felmérés és költségelemzés elkészítését az értelmi fogyatékos fiatalok átmeneti otthona és lakóotthona vonatkozásában. A FENO közoktatási feladatának ellátása kötelezı feladat, ehhez az önkormányzat 1 fı gyógypedagógus státuszt biztosít 2010-tıl és megvizsgálja az épület bıvítésének lehetıségét is. * Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Más típusú fogyatékkal élı személyek nappali ellátása A fogyatékosok más kategóriáiba sorolt személyek (hallássérültek, mozgássérültek, látássérültek) a tapasztalatok és felmérések szerint, illetve érdekvédelmi szervezeteik jelzései alapján - különbözı okok miatt - nagyon csekély mértékben vennék igénybe a folyamatosan biztosított nappali rendszerő ellátást, ezért a részükre a konkrétan felmerült igény(ek) kapcsán jöhet szóba a szolgáltatás(ok) biztosítása. A lehetséges igények folyamatos felmérése és a megoldások keresése továbbra is feladat.
- 58 -
Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek nappali ellátása A pszichiátriai és a szenvedélybetegek ellátása speciális ellátási forma. A Fıvárosban - többek között - a Félúton Alapítvány szakosodott ezeknek a csoportnak a nappali és az átmeneti ellátására. Önkormányzatunk e speciális feladat ellátására ellátási szerzıdést kötött a Félúton Alapítvánnyal. A nappali ellátás keretén belül az alkoholbetegek és hozzátartozóik bejáró formában vehetik igénybe az intézmény speciális, 28 naposakezelıprogramját. E szolgáltatás feltétele a személyre szóló kezelési terv. Szolgáltatásaik a beteg és hozzátartozója számára (a felsorolt szolgáltatások csak együtt vehetık igénybe): - szakorvosi ellátás, - egész napos, az idıt teljesen kitöltı program, - a Névtelen Alkoholisták győléseinek rendszeres látogatása, - a hozzátartozók részére társfüggıségi program indítása (ez utóbbi külön is igényelhetı szolgáltatás). Igény szerint segítséget nyújtanak továbbá jogi, egészségügyi, illetve szociális kérdések megoldásában, megválaszolásában. Javaslat: a pszichiátriai- illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának fenntartása - ellátási szerzıdés keretében - továbbra is szükséges.
4.2.2.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
4.2.2.1.
ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK
80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlı esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) idıskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;
Idıskorúak gondozóháza Szt. 82. § Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni.
1999. január 1-tıl mőködik - az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti keretén belül - a szakosított ellátást biztosító Gondozó Ház. Az intézmény az - 59 -
újpalotai Nyugdíjas Ház épületében helyezkedik el, amelyben három lakásban végzik a gondozási feladatokat. A gondozóházban olyan 18 életévüket betöltött beteg emberek elhelyezése biztosítható, akik önmagukról átmenetileg nem képesek gondoskodni. Az ellátásnak azonban feltétele, hogy az igénylı részben önálló legyen, ne igényeljen állandó egészségügyi ellátást, mivel ennek feltételei nem adottak. Ez az átmeneti ellátási forma egy évig vehetı igénybe, de indokolt esetben az intézmény vezetıje ezt az idıt még egy évvel meghosszabbíthatja. Az engedélyezett 12 férıhely továbbra sem bizonyul elégségesnek. Gyakran elıfordul, hogy pótágyat is kénytelenek betenni, mivel olyan nagy az elhelyezés iránti igény, ami ráadásul a téli hónapokban tovább nı. A nyári idıszakban jellemzıen azok veszik (vennék) igénybe a szolgáltatást, akiknek a hozzátartozói nyaralni szeretnének, vagy például lakásukat újítják fel. Javaslat: a felmerülı igények miatt a gondozóház 12 férıhelye kevés, ezért a gondozóház bıvítésének lehetıségét az önkormányzat 2009-ben megvizsgálja.
Fogyatékos személyek gondozóháza Szt. 83. § A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
A fogyatékkal élıkkel szembeni elıítélet változása társadalmi szinten lassú folyamat. A családok sokszor erın felül cselekedve, a családtagok mentális, testi egészségének veszélyeztetése ellenére is kitartanak a fogyatékos ember családban tartása mellett. Nem akarják gyermekeiket gondnokság alá helyeztetni, nem minden esetben gondoskodnak a sérült ember jövıjérıl, arról az idırıl, amikor majd elveszíti családtagjait. Bár a szülık tudnak róla, hogy a bentlakásos fogyatékos otthonok férıhelyei telítettek - a várakozási idı több év is lehet – mégsem tartják etikusnak, hogy várólistára vetessék gyermeküket. Az elızıekben említettek miatt, több esetben elıfordult, hogy a sérült ember a hozzátartozó halála után - más megoldás hiányában - hónapokra pszichiátriai otthonba kerülve mentálisan gyorsan leépült. Ezért szükség lenne egy olyan típusú átmeneti gondozóházra, amely megoldást nyújthat az ilyen és ehhez hasonló krízishelyzetek kezelésére, illetve átmeneti segítséget nyújthatna a családoknak, ha azok egy-egy hosszabb-rövidebb idıszakra a rászoruló sérült ellátásában akadályoztatva vannak (pl. kórházi tartózkodás, pihenés, stb.). Az érintett intézmények munkatársainak tapasztalatai szerint a XV. kerületben is számottevı igény van a szolgáltatásra, ezért a fogyatékosok átmeneti otthonának kialakításának a lehetıségét, terveit - a lakóotthonnal együtt kezelve - ki kell dolgozni. A fogyatékkal élık gondozóházának biztosítását továbbra is a megvalósítandó feladatok között kell szerepeltetni (lásd elızıekben).
- 60 -
Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szt. 83/A. § A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.
A megvalósítandó célok között leírtaknak megfelelıen ez az ellátási forma is megvalósult a XV. kerületben. A kötelezıen elıírt szolgáltatás ellátására az Önkormányzat ellátási szerzıdést kötött a Félúton Alapítvánnyal, mely által a pszichiátriai betegek számára is hozzáférhetıvé vált az átmeneti-otthoni ellátás. A Félúton Alapítvány "Your Self" (YS) Centruma végzi a pszichiátriai betegek nappali és átmeneti ellátását. A pszichiátriai betegeket kezelı intézet, - a "Your Self" (YS) Centrum - a Félúton Alapítvány második önálló szociális és egészségügyi szakintézménye. Az intézményben 50 fı nappali és 15 fı bentlakásos ellátását tudják egyidıben biztosítani. Olyan krónikus pszichiátriai betegségekkel (pl.: depresszió, krónikus szorongásos problémák, skizofrénia) küzdı személyeknek nyújtanak segítséget, akik túl vannak az aktív kórházi kezelésen, állapotuk stabilizálódott, de a társadalomba való visszailleszkedéshez még segítségre van szükségük.
Szenvedélybetegek átmeneti otthona Szt. 83/B. § A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.
A pszichiátriai betegek átmeneti otthonához hasonlóan – ellátási szerzıdés keretei között – ezt a szolgáltatást is az erre szakosodott Félúton Alapítvány biztosítja a XV. kerületben. A Félút Centrumban a kliensek elhelyezésérıl az intézmény 4 db, egyenként 3 ágyas szobában gondoskodik. Azok az alkoholbetegek részesülnek ebben a szolgáltatásunkban, akik kiértékelési eljárásunkban az intézményi felvételre alkalmasnak bizonyulnak. Szolgáltatásaik: - napi háromszori étkezés - 24 órás nıvéri felügyelet - szakorvosi ellátás - folyamatos, az egész napot lefoglaló program - a Névtelen Alkoholisták győléseinek rendszeres látogatása - az alkoholbeteg családjának segítése a társfüggıségi programunkon belül (ez utóbbi alkoholbetegek hozzátartozói számára külön is igényelhetı szolgáltatás)
- 61 -
Elsısorban azoknak az alkoholbetegeknek tudják vállalni az ellátását, akiknek a hozzátartozói bizonyos elıre megbeszélt programrészeknél aktívan együttmőködnek a szolgáltatást nyújtó szakemberekkel. Javaslat: az elızıekben leírtak szerint az ellátási szerzıdés fenntartása a szolgáltatásokhoz való hozzáférés miatt szükséges. 4.3.
4.3.1.
A GYERMEKEK VÉDELMÉRİL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY ALAPJÁN ADHATÓ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBELI ELLÁTÁST ÉS SZEMÉLYES GONDOSKODÁST BIZTOSÍTÓ TÁMOGATÁSI FORMÁK
Pénzbeli és természetbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Gyvt. 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzıje megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 135%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülı, illetve más törvényes képviselı gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. Gyvt. 20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzıje annak a gyermeknek, fiatal felnıttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít.
2006. január 1-tıl a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott új ellátási forma a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylık száma a korábbi támogatottak körét tekintve (rendszeres gyerekvédelmi támogatás), némileg csökkent. A kedvezményre való jogosultság ugyanis elsısorban a gyermekétkeztetésben és a tankönyv beszerzésének tekintetében jelent a szülınek hathatós segítséget. A közép- és felsıfokú nappali tagozaton tanuló diákok, illetve hallgatók körében azonban nem jellemzı, hogy az étkeztetést igénybe vennék. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt egy évre állapítják meg. A vonatkozó - 62 -
jogszabályhely szerint, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık, évente két alkalommal júniusban és novemberben gyermekenként 5.000 Ft pénzbeli támogatást kapnak. A gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja a törvény azzal, hogy a Gyvt. „egyszeri támogatás” elnevezéső ellátását, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló pénzbeli támogatást évente kétszer (július és november hónapban) folyósítja. A 2006-tól a pénzbeli támogatás összegének emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt. 2008-ban az összege 5.500 Ft volt két alkalommal gyermekenként. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma és a hozzájuk kapcsolódóan éves szinten - összességében kifizetett pénzbeli támogatás összege: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
2006. év fı 1653
2006. év millió Ft 12,495
2007. év fı 1598
2007. év millió Ft 13,925
2008. év* fı 1498
2008. év* millió Ft 8,203
* a 2008-as adatok szeptember 30-ig adottak A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kacsolódó pénzbeli ellátást a központi költségvetés megtéríti. Javaslat: a gyermekintézmények és a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai tájékoztatással segítsék elı, hogy minél több rászoruló család kérje a kedvezményre való jogosultság megállapítását.
Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 20/B. § (1) Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül. (2) A kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje - határozatlan idıre - állapítja meg. (3) A kiegészítı gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) A települési önkormányzat jegyzıje annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában - a július hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás összege mellett -, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás összege mellett - pótlékot folyósít.
A törvény szerint a kiegészítı gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a. Ez az összeg 2008-ban havonta 6270 Ft-ot jelentett a gyámszülıknek. 2008. szeptember 30-ig 1.083.000 Ft került kifizetésre 13 család részére. Emellett a gyámul kirendelt hozzátartozók még évente kétszer - július és november hónapban - pótlékban is részesülnek. 2006. évben a pótlék összege esetenként - 63 -
7500 Ft/gyermek volt. A 2006. évet követıen a pótlék összegének emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt. A törvény értelmében a kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzıje évente felülvizsgálja. 2007-ben a pótlék összege ugyancsak 7500 Ft volt esetenként, majd 2008-ban 8000 Ft-ra nıtt. A kifizetett támogatási összegeket a központi költségvetés biztosítja. Óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzıje annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermeknek a szülıje részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követıen elsı alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év elsı felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év elsı felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következı év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: elsı alkalom], b) a gyermek beíratását követıen második és további alkalommal ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülı a jegyzıi eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként elsı alkalommal húszezer forint, ezt követın esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követıen az összeg emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt. (4) A helyi önkormányzat rendeletben elıírhatja, hogy az elsı alkalommal folyósításra kerülı pénzbeli támogatás helyett a szülınek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követı hét munkanapon belül kell a szülı rendelkezésére bocsátani.
Beiktatta a 2008. évi XXXI. törvény 15. §-a, hatályos 2008. VII. hó 3-tól. Az ellátási forma gyakorlati végrehajtása az elkövetkezendı idıszakban történik meg. A gyermekintézmények felé a Polgármesteri Hivatal tájékoztatót készített. A jogosultság megállapítását és a támogatás kifizetését 2009. január 1-tıl a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztálya végzi el. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 21. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
- 64 -
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az átmenetileg létfenntartási gondokkal küzdı, kiskorú gyermeket nevelı családok számára biztosít segítséget. A XV. kerületben akkor nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a család egy fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át. Az egy alkalommal adható összeg jövedelemhatártól függıen - gyermekenként 2500 és 7000 forint között mozoghat. 2004-tıl ugyan az alkalmanként adható támogatás összege nem változott, de az éves szinten összesen – gyermekenként - adható összeg, ha szerény mértékben is, de folyamatosan emelkedett (jelenleg 48 ezer forint). Ilyen típusú támogatást 2004-ben a XV. kerületben 3897 gyermek kapott összesen 89.925.000 forint értékben. 2005-ben 3222 gyermek 96.137.000 forint összértékben. 2006-ban 3304, 2007-ben pedig 3114 gyermek kapott támogatást, 2006-ban 87.953.000 forint, 2007-ben pedig 71.680.000 forint összértékben. 2008. szeptember 30-ig 2341 gyermek kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 41.063.000 Ft összegben. Az elmúlt esztendıkben hasonló szinten mozgott a kérelmezık száma. A kérelmezık többsége 2-3 gyermeket egyedül nevelı, illetve munkanélküli szülı(k), aki(k) a családi pótlékon és az egyéb segélyeken kívül semmilyen más jövedelemmel nem rendelkezik. A kifizetések összegének csökkenése abból adódik, hogy a segély megállapításakor, az egy fıre jutó jövedelem - az öregségi nyugdíjminimum emelkedése miatt magasabb, így a jogosult alacsonyabb összegő segélyt kaphat. Javaslat: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás családközpontú támogatás, ezért az önkormányzat e támogatási forma – változatlan feltételekkel történı – fenntartását szükségesnek tartja. Az éves a költségvetések összeállításakor továbbra is vizsgálja az alkalmanként adható támogatási összeg emelésének lehetıségét. Önkormányzatunk 2006-ban rendeletet alkotott Start plusz XV. kiegészítı befizetés címmel a kerületi lakóhelyő gyermekek támogatásáról. A rendelet 2006 óta minden kerületi lakóhelyő bejelentett címmel született gyermek részére biztosít 10.000 forint összegő támogatást – segítve ezzel a gyermekek majdani életkezdését. 2006-ban csak 16 család, 2007-ben 23 család igényelte ezt a lehetıséget. 2008-ban is biztosítja ezt a támogatást az önkormányzatunk, de a továbbra is viszonylag kisszámú jelentkezés a támogatás szélesebb körő reklámozását kívánná meg, elsısorban országos szinten, mivel a támogatás alapfeltétele a Start számla megnyitása.
- 65 -
4.3.2.
Személyes gondoskodást biztosító támogatási formák
Gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.(…) Gyvt. 40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítı szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési elıírásoknak megfelelı személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a - legalább három helyettes szülıt foglalkoztató - helyettes szülıi hálózatot, illetve mőködtetheti azt, vagy önálló helyettes szülıket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i) biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl. (3) Gyermekjóléti központnak minısül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként mőködı gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelı önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít.
A XV. kerületi Önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti keretein belül biztosítja a „Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ mőködését. 2003-ban alakult át Gyermekjóléti Központtá az intézmény és a törvény egyben új feladatokat szabott meg számára. 2003-ban a szolgálat 581 családdal, illetve rajtuk keresztül 1104 gyermekkel foglalkozott. 2006-ban 772 családdal (1559 gyermek) kerültek kapcsolatba, 2007-ben 878 családból 1677 gyermekkel foglalkoztak. Az elızıebben leírtakból látszik, hogy nem is igazán a központhoz kerülı családok száma nıtt jelentısen (bár azért az utóbbi években emelkedést mutat), hanem - az érintett munkatársak véleménye alapján - a gondok mélysége növekedett, amely gyakran okozott megoldhatatlan helyzeteket. - 66 -
A gyermekvédelmi törvény elıírja, hogy a gyermekjóléti központoknak biztosítani kell (közvetlenül vagy más szervezettel történı szerzıdéskötéssel) az úgynevezett speciális szolgáltatásokat is. Ilyen szolgáltatás az utcai és lakótelepi szociális munka, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat és a kapcsolattartási ügyelet. Az utcai, lakótelepi szociális munka színvonalas ellátása érdekében a központ az utcán folytatott szociális munka ellátására a Családsegítı Szolgálattal együttmőködési megállapodást kötött. A megállapodás tartalmazza, hogy az utcai szociális munkások külön figyelmet fordítanak a ténylegesen utcán levı gyerekekre, s jelzırendszerként azonnal felveszik a kapcsolatot a gyermekjóléti központtal, ha szükség van rá. Az utcai, lakótelepi szociális munka másik része az utcán csellengı gyermekeknek nyújtott szabadidıs programok biztosítása. Számukra a segítség a központban mőködı heti rendszerességgel megtartott klub, illetve csoportfoglalkozások biztosítása annak érdekében, hogy minél kevesebbet töltsék a szabadidejüket az utcán – tartalmatlanul. E feladatának a Fióka csak igen korlátozottan tudott eleget tenni helyhiány miatt. Ezért a Képviselı-testület 2008. évben új telephely kialakítása céljából a XV. kerület Pestújhelyi út 32 sz. alatt ingatlant biztosított a részükre. A kórházi szociális munka keretében a központ együttmőködik mindazon kórházak szociális munkásaival, amelyek XV. kerületi illetıségő gyermeket, várandós anyát látnak el. Az együttmőködés zökkenımentes, kapcsolatban állnak az érintett kórházakban mőködı, kórházi szociális munkát végzı szakemberekkel. Évente körülbelül 10 esetben kell együttmőködniük. A készenléti szolgálat telefonos ügyeletet, elérhetıséget jelent, mind a gyermekek, mind szüleik számára, mely feladatot az intézmény már 1998-óta ellátja. 2004ben és 2005-ben is mintegy 100 érdemi hívásuk volt, de ezek döntı többsége inkább felvilágosítás kérésre irányult. 2005-ben egy alkalommal volt szükség arra, hogy a krízistelefon ügyeletesének (a krízishelyzetben levı gyermekkel foglalkozó szociális munkással együtt) hétvégén személyesen kelljen segítséget nyújtania. 2006-ban szintén e körül mozgott a készenléti szolgálat telefonos ügyeletét felhívók száma (kb. 100 eset), 2007-ben 52. A kapcsolattartási ügyelet mőködtetése 2004. január 1-én indult el az intézményben új szolgáltatásként. A központ 2005. március 1-tıl szombati napokon is fogadja a családokat, mivel ekkor nyugodt körülményeket tudnak biztosítani a találkozásokra. A kezdeti tapasztalatok kedvezıek, mivel ez az egyik legnehezebb feladat - elsısorban a szülık hozzáállása miatt. 2005. márciusától december végéig a központban összesen 38 kapcsolattartás jött létre (11 család volt érintve). A kapcsolattartási ügyelet mőködtetése során 2006-ban 17 család, 2007-ben pedig 15 család volt érintve A Központ a következı években a szakmai munka színvonalának emelését tőzte ki célul. Bıvíteni kívánják a szabadidıs programokat, ezen belül az alternatív napközbeni ellátásokat, programokat, a gyermekintézményekkel, kulturális, sport, mővelıdési intézményekkel közösen, és velük egyeztetve a nyári szünidıben - a gyermekek részére elérhetı - egy-egy napos programok - 67 -
szervezését. A „Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ 2008. november 1-tıl Módszertani Központként lett kijelölve. Javaslat: az önkormányzat a feladatellátás színvonalának emelése érdekében 2009. évben a Pestújhelyi út 32. sz. alatti ingatlan átépítésének a költségét biztosítja. Gyermekek napközbeni ellátása Gyvt. 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerı-piaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı - a gyermekek életkorának megfelelıen - különösen bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának minısül az iskolai napközis ellátásban nem részesülı, különösen a csellengı vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a mőködtetı rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel.
Bölcsıdék: A XV. kerületben - az Egyesített Bölcsıdék intézményén belül - 7 bölcsıde mőködik, amelyekben 2006-ban 375 férıhely volt a lakosság kiszolgálására. Jelenleg is 7 bölcsıde mőködik a kerületben, de ma már 405 férıhely áll a lakosság szolgálatára. Az elmúlt években megnıtt az igény a bölcsıdei ellátás iránt, 2008. szeptemberben 508 fı volt a felvett gyermekek száma, de még így is további 162 gyermek várt bölcsıdei felvételre. Alapvetı célkitőzés a magas szintő, a lakossági és szakmai igényeknek mind jobban megfelelı gondozói-nevelıi munka biztosítása a kerület valamennyi bölcsıdéjében. Alapfeladataikat az elmúlt években maximálisan teljesítették. A bölcsıdei gondozás – nevelés alapelveit, a szakma, a társadalom és a családok elvárásainak megfelelıen valósították meg. Az alapfaladatok ellátásához a személyi és tárgyi feltételeket az Önkormányzat anyagi lehetıségeihez képest, a normatív támogatást kiegészítve biztosította. A bölcsıde a korszerő táplálkozásnak megfelelı élelmezést nyújt a gyermekek számára. Biztosítják a saját fızıkonyhákon a különleges étkezést igénylık számára a megfelelı élelmezést is.
- 68 -
A gyermekvédelmi feladatok területén folyamatosan tartják a kapcsolatot a gyermekorvosokkal, a védınıkkel, a gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi szakemberekkel. A rászoruló családok részére közös megbeszéléseken alakítják ki a hatékony segítség formáit, eszközeit. A fogyatékos kisgyermekek számára 1986 óta 18 férıhely áll rendelkezésre 6 éves korig. Integrált keretek között biztosítják a lehetıséget korai fejlesztésre, a szociális habilitációra, egy másfajta ingergazdag környezet megismerésére, nagyobb fokú önállósodásra. A fejlesztést a speciális szakemberek által elıírt fejlesztı programok biztosítják. Az eltelt 22 év alatt 242 sérült gyermek, illetve család vette igénybe ezt a szolgáltatást. 1997 januárjától több bölcsıdében alakítottak ki somadrin szobákat. E légtisztító klímaoldat alkalmazása mellett a gyermekek lényegesen ellenállóbbak lesznek a légúti fertızésekkel szemben. 2007. augusztustól (a gazdaságos mőködés érdekében) két központi fızıkonyhát és két központi mosodát alakítottak ki. Öt bölcsıdében tálaló konyhát mőködtetnek. 2007. szeptemberében a Kontyfa utcai bölcsıde 20 férıhellyel bıvült. Ez a csoportbıvítés enyhítette, de nem oldotta meg a férıhelyhiányt. A játszóudvarok EU szabvány szerinti felújítását 2007-ben elkezdték. Az Arany János utcai, a Kontyfa utcai bölcsıde udvarának korszerősítése befejezıdött. Folyamatban van a Nádastó park és a Bezsilla Nándor utcai bölcsıde udvarának felújítása. Férıhelybıvítések: 2008. év végén a Kontyfa utcai bölcsıdében további 20 férıhely kialakítása fejezıdik be. EU pályázatot adtak be a Kavicsos közi bölcsıde 40 férıhellyel való bıvítésére. Az Önkormányzat elıkészítette a Fı úti bölcsıde helyén egy új, 80 férıhelyes bölcsıde építését, vagy teljes körő felújítását. A családok igényeihez igazodó új gyermekellátási formák, szolgáltatások bevezetését tervezik. Játszócsoport a GYES-en lévı anyukák és gyermekeik számára: Egy csoportszobában, a megfelelı berendezés, játékeszközök és szakképzett gondozónık felügyelete mellett, a bölcsıdébe nem járó gyermekek a család bármely tagjával, naponta pár órát tölthetnek el. Míg a gyermekek együtt játszhatnak, a szülık egymással kicserélhetik tapasztalataikat, tanácsot kérhetnek a gondozónıtıl, pl. a gyermek nevelésével, a megfelelı játék vásárlásával, az étkezéssel kapcsolatban. Egy-egy bölcsıdében vagy csoportban, a nyitvatartási idı esti növelése: A kereskedelemben, a szolgáltató területen dolgozó szülık számára az este 8 óráig tartó nyitva tartás segítséget adhat. Bár a gyermekvédelmi törvény szabályozza, hogy a gyermekek napi 10 óránál többet nem tartózkodhatnak a bölcsıdében, a törvény betartása nem jelenthet gondot, hiszen ezek a szülık általában 10 órára mennek dolgozni, így a gyermeket is késıbb hoznák a
- 69 -
bölcsıdébe, de a hosszabb nyitva tartásnál vacsorát is biztosítani kellene a gyermekek számára. Hétvégi nyitva tartás bevezetése: A kerületben a lakosság számára a munkalehetıségek bıvültek. A Pólus Center, az Ázsia Center és más kereskedelmi, szolgáltató cégek a hétvégeken is üzemelnek. A szülık számára megkönnyítené a munkavállalási lehetıséget ennek a szolgáltatásnak a bevezetése. A bölcsıdébe járó sérült gyermekek számára egyhetes nyaralás biztosítása: Az ilyen gyermekek nevelése, gondozása minden család számára fáradságot is jelentı feladat. Ezzel a szolgáltatással egy évben egyszer a szülık számára kínálhatnának lehetıséget a kikapcsolódáshoz és a feltöltıdéshez. Bútor, játék és segédeszköz kölcsönzése: A gyermekvárás, a gyermek születése minden család számára nagy öröm, de egyben nagy anyagi megterhelést is jelent. A drága pénzért megvett csecsemı és gyermek bútorokat, játékokat, eszközöket a kisgyermekek pár hónapig használják, és ha nincs a családban, akinek tovább lehet adni, felesleges holmivá válik. A jó minıségő gyermekbútor és játékkölcsönzés népszerő szolgáltatás lehetne és anyagi segítség a családok számára. Javaslat: a férıhelyek bıvítése jelentısen enyhítené a várakozó családok gondjait, ezért az önkormányzat - az anyagi lehetıségeihez mérten - 2009-ben és 2010-ben is vizsgálja a férıhelyek bıvítésének lehetıségét. A szolgáltatások bıvítése körültekintı elıkészítı munkát igényel. Fel kell mérni a családok körében várható igényeket, gazdasági számításokat kell végezni a szolgáltatás költségvonzatáról, a helység és dolgozói létszám biztosításának lehetıségeirıl.
Házi gyermekfelügyelet: A XV. kerületben 1994-óta mőködött a házi gyermekgondozónıi szolgálat bölcsıdei keretek között, 2006. január 1-tıl 2 gondozónıi státuszt átszervezték az Egyesített Szociális Intézményhez, azzal a céllal, hogy a házi gondozónıi szolgálat helyett 2006-ban ki kell dolgozni a Gyermekvédelmi törvény alapján kötelezıen ellátandó házi gyermekfelügyelet mőködési szabályzatát és tárgyiszemélyi feltételeit. Ez megtörtént és jelenleg 2 gondozónıi státusz áll a családok rendelkezésére – gyermekfelügyelet céljára. További bıvítése e formában nem szükséges.
Nyári napközis tábor: A XV. kerületi Önkormányzat az Ifjúsági- és Sportközpont keretén belül nyári napközis tábort üzemeltet, ahol 2006-ban 505, 2007-ben pedig 517 gyermek töltött több - kevesebb idıt. Ezen felül az önkormányzat két gyermektáborában - 70 -
biztosít nyaralási lehetıséget a gyermekek részére (Bernecebaráti, Balatonvilágos). Ezekben a táborokban 2007-ben 2595 gyermek (2006-ban 2655 gyermek) nyaralhatott. A táborokban a gyermekek számára az önkormányzat jelentıs összegő étkezési térítési díjkedvezményt biztosított, melyet a jövıben is fenntart.
Óvoda és iskolai napközi: A XV. kerületi Önkormányzat fenntartásában - 11 nevelési-oktatási intézmény keretein belül - 20 különbözı telephelyen mőködı óvoda található. A legutóbbi három tanévben az óvodákban és az általános iskolákban az alábbiak szerint alakult a gyermekek ellátotti létszáma:
- óvodai ellátás - iskolák napközis ellátása - tanulószobás ellátás
2005/06
2006/07
2007/08
2139 fı 1863 fı 270 fı
2191 fı 1688 fı 170 fı
2244 fı 1572 fı 184 fı
Az együttmőködés a kerületi iskolák, óvodák és a kerület szociális és gyermekvédelmi intézményei között az eddigiekben jól mőködött (programok együttes lebonyolítása, vetélkedık szervezése, stb.). Az elkövetkezendı idıszakban továbbra is össze kell hangolni a gyermekek részére szervezett szabadidıs és nyári programokat.
Családi napközi: A XV. kerületben - magánvállalkozás keretében - kettı családi napközi mőködik, melyek az önkormányzat jegyzıje által kiadott mőködési engedéllyel rendelkeznek és tevékenységüket a jogszabályban elıírt módon, rendszeresen ellenırzi a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztálya. Az ellenırzés minden esetben a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársának bevonásával történik, amely elsısorban a családi napközikben folytatott szakmai munka ellenırzésére irányul. Az ellenırzések során tapasztaltak alapján, a kerületben mőködı családi napközik betöltik a nekik szánt szerepet. Egyre jobban igazodnak a jelentkezık - az átlagostól általában eltérı - igényeihez, elvárásaihoz. Az igénybevétel korlátja lehet azonban az ellátásért fizetendı térítési díj összege.
- 71 -
Gyermekek átmeneti gondozása Gyvt. 45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetésérıl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésérıl, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülıi felügyeletet gyakorló szülı vagy más törvényes képviselı (a továbbiakban együtt: szülı) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körő ellátással kell biztosítani, ha a szülı egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. Gyvt. 48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhetı a mőködtetı által kijelölt helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.
A gyermekek átmeneti gondozása érdekében az önkormányzat - a helyettes szülıi ellátás biztosítására - a XX. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerzıdést, míg a gyermekek átmeneti otthoni ellátására szerzıdéssel rendelkezik Újpest Önkormányzatával - 8 férıhelyre („Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthona). 2007-ben 6 gyermek tartózkodott átmenetileg az otthonban, 2008-ban pedig 12 gyermek. Az „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthonán kívül még két gyermekek átmeneti otthonával (Dorozsmai, Hungária) volt kapcsolata XV. kerületi illetıségő gyermekeknek. A családok átmeneti elhelyezését a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány által fenntartott Szociális Gondozási Központ biztosítja, ellátási szerzıdés alapján. Az alapítvány a 2007. évet a szakmai megújulás évének szánta, hiszen akkor az Aporháza utcai intézmény éppen tíz éve kezdte meg a mőködését. A kiléptetı rendszer részeként mőködı 10 lakásban 10 családot látnak el. Az intézményi férıhelyek ebben az évben is telítettek voltak, így 24 olyan család (teljes és egyszülıs) ellátottuk van, akik a XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettsége alá tartoznak. İk az Aporháza utcai, a csömöri intézményekben, valamint lakásotthonokban vannak elhelyezve. A Szociális és Rehabilitációs Alapítvánnyal az ellátási szerzıdést az önkormányzat 2007-ben meghosszabbította 2012-ig és évente 9.000.000 Ft támogatást állapított meg az Alapítvány részére. A kerülettel együttmőködési szerzıdéses kapcsolatban lévı Szociális és Rehabilitációs Alapítványon kívül még nyolc családok átmeneti otthonával kerültek kapcsolatba XV. kerületi lakosú gyermekek (Anyaoltalmazó Alapítvány, Menedék Alapítvány, Miskolci Családok Átmeneti Otthona, Gondviselés Háza, Lea Anyaotthon, Fény Háza, Jópásztor Anyaotthon, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona).
- 72 -
4.4.
A FOGLALKOZTATÁS ELİSEGÍTÉSÉRİL ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1991. ÉVI IV. TÖRVÉNY ALAPJÁN ADHATÓ SZOCIÁLIS JELLEGŐ TÁMOGATÁSI FORMA Közhasznú munkavégzés támogatása
Flt. 16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredı közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedı mértékő támogatás nyújtható, ha a) a lakosságot vagy a települést érintı közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetıleg a települést érintı feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, b) a munkaügyi központ által kiközvetített álláskeresı foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelızı havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bıvíti, és d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtıl díjazásban nem részesül.
A Fıvárosi Munkaügyi Központtal (jelenleg Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) kötött megállapodások alapján a kerületi önkormányzati vállalatok, illetve intézmények, szervezetek (továbbiakban: munkaadók) foglalkoztathatnak közhasznú munkásokat a törvényben elıírtnak megfelelıen. Mivel ezek a szerzıdések a Munkaügyi Központ, az érintett munkaadó és a munkavállaló között jönnek létre, ezért az XV. kerületi Önkormányzat elsısorban tulajdonosi minıségében érintett az ügyben. 2003-ban a megkötött megállapodások alapján – a XV. kerület munkaadóinál – havonta átlagosan 72 személy dolgozott közhasznú munkásként. Döntı többségük a RÉPSZOLG Kht.-nál (2007-ben kft.-vé alakult át), illetve a kerületi fenntartású nevelési-oktatási intézményeknél végezte a tevékenységét. 2004-ben 44, 2005-ben pedig 66 személy foglalkoztatása valósult meg ezen a módon. Közhasznú munkát jelenleg az önkormányzat tulajdonában álló RÉPSZOLG Nonprofit Közhasznú Kft.-nél végeznek, ahol 2006-ban 34-en, 2007-ben 43-an, illetve 2008. októberéig pedig 37-en dolgoztak. A törvényi szabályozásokat figyelembe véve ösztönözni kell a kerület munkaadóit (elsısorban az önkormányzat saját tulajdonú vállalatait), hogy hatékonyabban használják ki ezt a foglalkoztatási lehetıséget is, melyhez az önkormányzat a jövıben is saját erıbıl finanszírozná a szükséges önrészt. Jelenleg a Munkaügyi Központ a költségek 55%-át állja, így a RÉPSZOLG Kft.-nek 45%-ot kell biztosítani, amelyet az önkormányzat finanszíroz.
- 73 -
4.5.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRİL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY ALAPJÁN ADHATÓ SZOCIÁLIS JELLEGŐ TÁMOGATÁSI FORMA
Munka Tvk. 203. § (2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a) a bedolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, illetve c) e törvény hatálybalépése miatt szükséges jogszabálymódosításokról, illetve hatályon kívül helyezésrıl rendelkezzen, d) a munkaerı-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait rendeletben meghatározza, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elı, e) a megváltozott munkaképességő munkavállalók alkalmazására, foglalkoztatására és a szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat megállapítsa, f) gyermeke születése esetén az apát megilletı munkaidı-kedvezmény tartamára járó távolléti díj állami költségvetés terhére történı folyósítási szabályait megállapítsa.
A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása Szociális Foglalkoztató A Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Szociális Foglalkoztatója 1958-óta mőködik a kerületben, önállóan gazdálkodó költségvetési intézményként. Feladata továbbra is a kerületben élı megváltozott munkaképességő, alacsony jövedelemmel rendelkezı idıskorúak, hátrányos helyzetőek megélhetésének munkajövedelemmel való biztosítása, telephelyi illetve otthoni munkavégzés keretein belül, bedolgozói jogviszonyban. Munkavállalói nyomdaipari termékek feldolgozását, varrási bérmunkákat, csomagolást, gravírozást, irodaépületek, üzletek napi takarítását látják el. A foglalkoztatotti körébe tartozó egyének egészségi állapotuk, szociális-mentális problémáik, alacsony iskolai végzettségük, életkoruk miatt a normál munkaerıpiacon elhelyezkedni nem tudnak. A Szociális Foglalkoztatóban végzett munkájuk által nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt, egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek, mentális állapotuk javul. Az értelmes munkavégzés segítségével elkerülhetıvé válik számukra a társadalomból való kirekesztıdés, elszigetelıdés, ami nem csupán az itt dolgozó egyénnek, de az érintett családok számára is nagy jelentısséggel bír. Tevékenységük végzése során, saját bevételi tervük teljesítése érdekében a piaci igényeknek, a piacgazdaság állandó változásának kell megfelelniük. Folyamatosan keresik az új típusú munkalehetıségeket, az új megrendelıket. Piackutatásuk eredményeként a Pestújhelyi út 68. szám alatti, 2005-ben beindított vegyes részlegük számára új megrendelı és új típusú tevékenység révén, biztosítani tudták a folyamatos munkaellátást. Önkormányzati támogatással 2004-ben gravírozógépet vásároltak, melynek segítségével bıvíthették tevékenységi körüket. 2007-ben átlagosan 116 fı részére biztosítottak munkalehetıséget, ebbıl 62 fı megváltozott munkaképességő és 54 fı hátrányos helyzető személy. - 74 -
A Kossuth u. 10. szám alatti telephelyük a Református Egyház tulajdona, az egyház használatába történı visszaadásnak és állami kártalanításnak 2009. június 30-ig kell megtörténnie. Ennek ismeretében a Szociális Foglalkoztató részére új telephelyet jelölt ki az önkormányzat a Bogáncs u. 10. sz. alatt. A mőködésüket saját bevételbıl, önkormányzati támogatásból és a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása után igényelhetı dotációból biztosították 2007. június 30-ig. 2007. július 1-jét követıen a költségvetési intézményi formában mőködı munkáltatók dotációban nem részesülhettek. Ez 2008-ban 12.000.000 Ft kiesést jelentett, melyet az önkormányzat pótolt a számukra. A Képviselı-testület döntése alapján a Foglalkoztatót 2009. január 1-i hatállyal, mint rehabilitációs munkáltatót nonprofit gazdasági társasággá (kiemelten közhasznú nonprofit kft.-vé) alakul át, így a Foglalkoztató, mint intézmény megszőnik. A társaság megalakításához szükséges dokumentumok elkészítése jelenleg is folyamatban van. A nonprofit kft. átveszi a Szociális Foglalkoztató jelenlegi feladatait, melyek várhatóan közfoglalkoztatási feladatokkal, illetve azok szervezésével fognak bıvülni.
4.6.
A TANKÖNYVPIAC RENDJÉRİL SZÓLÓ 2001. ÉVI XXXVII. TÖRVÉNY ALAPJÁN KÖTELEZİEN ELİÍRT SZOCIÁLIS JELLEGŐ TÁMOGATÁSI FORMA
Tt. 8. § (4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történı tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetıleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı - nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény.
A tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott állami támogatás rendszere 2006. évtıl átalakult, az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára biztosított egy fıre jutó összeg emelkedett. A támogatási összegek azonban továbbra sem fedezik a tankönyvek beszerzési árát, így az ingyenesség biztosításához önkormányzati támogatás is szükséges. A XV. kerületi Önkormányzat az általa fenntartott, vagy közoktatási megállapodás alapján mőködtetett oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyt létesített, 1-9. osztályos tanulók részére – a nyelvkönyvek kivételével – továbbra is térítésmentesen biztosítja a kötelezı tankönyveket. - 75 -
4.7.
A MENEDÉKJOGRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY ALAPJÁN ADHATÓ SZOCIÁLIS JELLEGŐ TÁMOGATÁSI FORMÁK
Mt. 32. § (1) A menekült és az oltalmazott az alapvetı létfeltételeinek megteremtéséhez - külön jogszabályban meghatározott ideig - az elismerését kérıvel azonos feltételek mellett jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra. (2) A menedékes - rászorultsága esetén - térítésmentesen jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
A helyi önkormányzatok közremőködésével a következı pénzbeli támogatások adhatók a menekülteknek (301/2007.(XI. 9.) Korm. rendelet): Beiskolázási támogatás Kr. 46. § (1) A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú mővészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi tanulmányai folytatása, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezése érdekében tanévenként egyszer beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a jegyzıhöz kell benyújtani.
Rendszeres létfenntartási támogatás Kr. 52. § (1) A menekült és az oltalmazott az elismerésrıl szóló jogerıs határozat keltétıl számított négy évig a befogadó állomás végleges elhagyását követıen, kérelmére - rendszeres létfenntartási támogatásban részesülhet. (7) A rendszeres létfenntartási támogatást a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság állapítja meg, és azt a jegyzı havonta - a hónap 15. napjáig - folyósítja, majd visszaigényli a menekültügyi hatóságtól.
Lakhatási támogatás Kr. 54. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban vagy szálláson lakó menekültnek, illetve oltalmazottnak a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzı - a menekültügyi hatóság elızetes jóváhagyásával - lakhatási támogatást nyújthat.
Menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása. Kr. 55. § (1) A nagykorú menekült, illetve oltalmazott részére - a befogadó állomás végleges elhagyását követıen, kérelmére - az elismerésétıl számított tíz éven belül egy alkalommal a menekültügyi hatóság lakáscélú támogatást adhat, feltéve, hogy a kérelem tárgyát képezı ingatlan nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, a magyar állampolgárok által igénybe vehetı méltányolható lakásigény mértékét.
2004-ben 12 fı menekült státuszú ügyfél részére folyósított az önkormányzat támogatást, ebbıl 1 fı részére rendszeres létfenntartási hozzájárulást, 1 fı részére lakhatási támogatást, 10 fı részére pedig otthonteremtési támogatást biztosítottak. 2007-ben létfenntartási támogatást 5 személy, lakhatási támogatást pedig 1 fı részére biztosítottak. 2008-ban 2 fı részesül lakhatási támogatásban, rendszeres létfenntartási hozzájárulást pedig 4 fı kap. A támogatások költségeit a központi költségvetés fedezi. - 76 -
V. A NEM ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL VÉGZETT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYE ÉS SZEREPE A KERÜLETI ELLÁTÁSBAN
5.1.
A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A SZOCIÁLIS JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERÉBEN
A civil szervezetek biztosítják a társadalmi önszervezıdés és érdekérvényesítés kereteit, lehetıvé teszik bizonyos társadalmi problémák közösségi kezelését. Lényegükbıl adódóan ismerik a helyi igényeket, így olyan szolgáltatásokat is képesek létrehozni és mőködtetni, amelyek nem tartoznak az önkormányzat érdekeltségi körébe. Szerepvállalásuk többféle módon valósulhat meg – önmaguk vállalhatják meghatározott feladatok ellátását, munkájukkal az önkormányzat szolgáltatásait egészíthetik ki, alternatív szolgáltatásokat kínálhatnak, vagy teljesen átvehetik bizonyos önkormányzati feladatok ellátását.
5.2.
ELLÁTÁSI SZERZİDÉS KÖTÉSE FELADAT ÁTVÁLLALÁSÁRA
ÖNKORMÁNYZATI
A XV. kerületi Önkormányzat 2000. június 30-án ellátási szerzıdést kötött a Szociális és Rehabilitációs Alapítvánnyal a hajléktalan egyének és családok átmeneti otthoni ellátása érdekében. Az önkormányzat ezen ellátási kötelezettségét ezután az alapítvány vállalta fel úgy, hogy a mőködési költség mintegy egyharmadát, azaz évente 6 millió forintot kapott támogatásként. Az alapítvány minden évben kétszer beszámol a tevékenységérıl az önkormányzat Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsága elıtt, illetve ekkor számol el a részére átadott összeg felhasználásáról. Meg kell említeni, hogy az önkormányzati tulajdonban levı épületet, amelyet az alapítvány használ Szociális Gondozási Központ céljaira a tulajdonos térítésmentesen biztosítja. 2004-ben a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány egy a XV. kerületen kívüli telephelyén beindítja a hajléktalanok számára kialakított rehabilitációs otthonát, amely annyiban változtat a helyzeten, hogy a XV. kerület ellátási kötelezettsége
- 77 -
alá tartozó hajléktalan egyének számára ezentúl a rehabilitációs gondozás is biztosítottá vált. A Szociális és Rehabilitációs Alapítvánnyal az ellátási szerzıdést az önkormányzat 2007-ben meghosszabbította 2012-ig és évente 9.000.000 Ft támogatást állapított meg az Alapítvány részére. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási szerzıdést kötött a kötelezıen végzendı szociális szolgáltatások közül a közösségi ellátás (2009. január 1-tıl nem kötelezı feladat) nyújtására a Humán Sztráda Kft.-vel., a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására a Félúton Alapítvánnyal kötött megállapodást. Ugyancsak a Félúton Alapítvány biztosítja a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek átmeneti otthoni elhelyezését is (lásd elızıekben).
5.3.
PÁLYÁZATOK ÉS EGYÉB TÁMOGATÁSOK SZOCIÁLIS CÉLÚ CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE
Az XV. kerületi Önkormányzat anyagilag folyamatosan támogatja a kerületben mőködı civil szervezeteket, alapítványokat. Évente ír ki pályázatot számukra, amelyek esetleges megnyerésével jelentıs összeghez juthatnak. 2002-ben több mint 3 és fél millió, 2003-ban pedig több mint 4 millió forintot szánt erre a célra az önkormányzat. 2007-ben és 2008-ban ez az összeg már évenként 8 millió forintra emelkedett. A pénzügyi segítség mellett különösen fontos, hogy élı kapcsolatban legyen az önkormányzat a különbözı civil szervezetekkel, mivel olyan információkkal, tanácsokkal tudják egymást ellátni, amely mindkét fél számára hasznos lehet bizonyos helyzetek, problémák átlátásában, megoldásában. Az XV. kerületi Önkormányzat az intézményein és a Polgármesteri Hivatalon (civil referens alkalmazásával) keresztül folyamatosan kezdeményezi a kapcsolattartást a kerületi kötıdéső civil szervezetekkel, hogy kölcsönösen, egymást támogatva legyenek képesek a lakosság, illetve az érintett célcsoportok érdekeit biztosítani, tudjanak számukra segítséget nyújtani.
- 78 -
Néhány jelentısebb civil szervezet szerepvállalása a kerület szociálisegészségügyi szférájában: A szegénység, a kiszolgáltatottság elleni küzdelemben: Támogasd a Rászorulókat Alapítvány Lehetıség a Rászorulóknak Alapítvány Szalmaszál Alapítvány LABE XV. kerületi Tagozat Nyújtsd a Kezed Alapítvány
A gyermekek, fiatalok és a nagycsaládosok helyzetének javításáért: Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete HÁTHA (Hátrányos Helyzetőek Alternatív Mőhelye) Hétszín-Virág Alapítvány A nyugdíjasok közérzetének javításáért: Idısek és Nyugdíjasok XV. kerületi Egyesülete İszirózsa Alapítvány
Az egészség megırzéséért, a betegség megelızéséért, a meglévı állapot szintentartásáért: Egészségmegırzı Egyesület Budapesti Cukorbetegek Egyesülete XV. kerületi Szervezete Budapesti Külvárosi Sclerosis Multiplex Betegek Klubja Újpa-Stoma Klub és Egyesület Hosszútávú Egészségmegırzı Program Egyesület (HEP) Páskomliget Szenvedélymentes Klub
Sérült embertársaink támogatásáért: Mozgássérültek Budapesti Egyesülete XV. kerületi Klubja Gondoskodás a Gyermekeinkért Alapítvány Down Alapítvány „Sarokház” Lakóotthon Értelmes Életért Alapítvány CORTEX Alapítvány Tovább Élni Egyesület - 79 -
VI. A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK KORSZERŐSÍTÉSÉNEK IRÁNYELVEI 6.1.
TEENDİK, ILLETVE FOLYTATANDÓ FELADATOK A SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE ÉRDEKÉBEN
- képzett szakemberek alkalmazása a tovább bıvülı feladatok ellátására; - az intézményekben dolgozók folyamatos képzése, továbbképzése; - egységes alapokon nyugvó minıségbiztosítási rendszer kiépítése, illetve folyamatos mőködtetése; - a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai tevékenységének évenkénti értékelése. 6.2.
A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK FENNTARTÁSÁNAK, MŐKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI
A XV. kerületi Önkormányzat az elmúlt években a 2. mellékletben megtekinthetı összegeket fordította szociális és gyermekvédelmi intézményeinek a fenntartására, illetve a 4., 5., 6. mellékletben látható összegeket költötte ilyen célú támogatásokra. XV. kerületi Önkormányzat önálló intézménye - az Egyesített Bölcsıdék, illetve a Szociális Foglalkoztató mellett az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI), melynek szervezeti felépítését a 1. melléklet tartalmazza. A 3. melléklet a XV. kerületi Önkormányzat pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásairól ad helyzetképet. 6.3.
A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK, INTÉZMÉNYEK TERVEZETT KARBANTARTÁSI-FELÚJÍTÁSI, BERUHÁZÁSI FELADATAI
- a még hiányzó ellátási formák megteremtése; - a meglevı szolgáltatások befogadóképességének további növelése (ahol szakmai és ellátotti igény mutatkozik rá); - az intézmények épületeinek igény és lehetıség szerinti bıvítése, renoválása, esetleges átköltöztetése; - az akadálymentes közlekedés feltételeinek egyre szélesebb körben való biztosítása; - az intézmények tárgyi felszereltségének folyamatos fejlesztése.
- 80 -
VII. Mellékletek
A Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézményének (ESZI) szervezeti felépítése 1. melléklet
Humánpolitikai feladatok Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
I G A Z G A T Ó S Á G IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ Újpalotai Családsegítı Szolgálat
Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája
Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó
Tartós Munkanélkülieket Segítı Szolgálat
Szociális Konyha és Nappali Melegedı
„Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ
Területi Gondozás
Pénzügyi és számviteli feladatok Fejlesztı Gondozó Központ
Házi Gondozó Szolgálat - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás
Idısek Klubja (Klebelsberg Kunó utca) (Kontyfa utca) (Arany János utca) - nappali ellátás - étkeztetés
Gondozó Ház - átmeneti ellátás
Házi gyermekfelügyelet
2. melléklet A Budapest XV. kerületi Önkormányzat szociális intézményeinek finanszírozása Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) Saját bevétel
Normatív támogatás
Önkormányzati támogatás
Összesen
ezer Ft.
ezer Ft.
ezer Ft.
ezer Ft.
104.235 108.996 101.034 106.725 103.277 69.015
195.805 244.171 237.853 224.615 202.126 199.619
101.505 124.829 192.066 221.411 393.428 333.927
401.545 477.996 530.953 552.751 698.831 602.561
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Szociális Foglalkoztató
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Létszám (fı) Saját Önkormányzati Összesen Közalkalmazott Bedolgozó bevétel támogatás ezer Ft.
ezer Ft.
ezer Ft.
97.587 93.063 98.466 95.302 100.746 90.022
36.013 41.864 54.236 69.223 62.835 85.282
133.600 134.927 152.702 164.525 163.581 175.304
21 21 21 23 23 23
149 131 127 121 119 113
Egyesített Bölcsıdék Saját bevétel
Normatív támogatás
Önkormányzati támogatás
Összesen
ezer Ft.
ezer Ft.
ezer Ft.
ezer Ft.
55.203 75.866 86.955 87.236 62.556 53.516
61.050 98.964 98.783 157.666 154.824 182.688
204.074 235.880 243.559 266.249 266.125 298.114
320.327 410.710 429.297 511.151 483.505 534.318
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzatának pénzbeli és természetbeni szociális ellátásai E L L Á T Á S I
F O R M Á K Természetbeni ellátások
Pénzbeli ellátások Rendszeres támogatások
Eseti támogatások
Rendszeres szociális segély
Átmeneti segély
Lakásfenntartási támogatás
Helyi támogatás
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Lakásépítés, vásárlás, korszerősítés támogatása Fiatal házasok elsı lakáshoz jutásának támogatása
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló évi kétszeri pénzbeli támogatás Óvodáztatási támogatás
Utalványok
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Gyermekélelmezés támogatása
Idıskorúak járadéka Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
Adósságkezelési szolgáltatás Közcélú munkavégzés
Temetési segély
Ápolási díj
További ellátások
Közgyógyellátás
Lakbértámogatás
Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás
3. melléklet
Tankönyv és füzetcsomag támogatás Köztemetés
Menekültek, oltalmazottak és menedékesek támogatása
4. melléklet Rendszeres pénzbeli ellátások
Megnevezés Rendszeres szociális segély - egészségkárosodottak - nem foglalkoztatottak Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos pénzbeli támogatás (Gyvt. 20/A. §) Lakásfenntartási és lakbértámogatás Ápolási díj Ápolási díj TB járuléka ai szolgáltatás
2003 ezer Ft 67.603
fı
608
2004 fı ezer Ft
2005 ezer Ft fı
70.672
67.527
568
2006 ezer Ft fı
2007 ezer Ft fı
564
**
** 25 514 12
5.981 103.496 4.141
30 533 13
3.462
18
3.126
15
2.783
11
4.644 72.153 3.741
-
-
-
-
-
-
11.174
n. a.
13.925
kk.* 1563 cs.* 851
53.908
1153
207.515
1974
220.271
1911
186.498
2382
155.762
1708
51.444 9.232
300 -
52.491 -
335 -
67.644 -
366 -
88.090 18.602
425 -
107.504 24.822
467 -
5.375
-
7.292
-
9.504
-
7.025
-
6.537
-
* kk. kiskorú / cs. család
** 2006. július 1-tıl jogszabályváltozás történt
Eseti pénzbeli és természetbeni támogatások
Megnevezés HTO támogatás Eseti szociális segély és gyermekvédelmi tám. Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány
Egyéb természetbeni juttatás: - tüzelıutalvány - étk. tér. csökk. nem kerületi int.-be járó gyermekek részére - étkezési utalvány Étkezés térítésének csökkentése a NOK* részére Tankönyv támogatás
2003 ezer Ft 3.240 154.068 21.088 1.343 43.825
fı
27 kk.* 3616 cs.* 3962 535 28 Al.+N.* 972 M.* 2738
összesen:
2004 ezer Ft fı
2005 ezer Ft fı
2006 ezer Ft fı
2007 ezer Ft fı
3.120 151.379
2.760 154.828
2.520 150.435
1.930 149.475
22.999 817 68.311
26 kk.*3897 cs.*4506 544 29 Al.+N.* 936 M* 3982
összesen 297
11.034
32.302
33.820
I. oszt. füzetcsomagja Adósságkezelés Közlekedési támogatás Postai szolgáltatás díja
24.550 730 78.166
23 kk.* 3984 cs.* 4304 540 27 A.+N* 1911 M* 4264 (**)
összesen 329
11.368
586 2948
5. melléklet
29.096
5817
29.312
1.193
-
5.488 2.857
592 -
61.958
összesen 307
9.326
397 2263
22.650 940
21 kk.* 3304 cs.* 3993 491 22 M* 3373
30.221
5558
32.680
1.172
-
48.677 5.005 3.269
403 541 -
87.223
összesen 213
9.776
422 2731
25.324 1.098
16 kk.* 3114 cs.* 3985 484 30 M* 3206
201 10.106
31.241
324 2238
26.751
351 1881
5861
37.903
6451
30.030
6200
877
-
912
-
850
-
12.342 4.536 2.602
84 475 -
11.538 3.731 2.711
130 390 -
9.029 2.940 3.224
87 298 -
* M. méltányosságból, Al. alanyi jogon, N. normatív alapon / NOK Nevelési Oktatási Központ / kk. kiskorú, cs. család ** jogszabályváltozás történt
6. melléklet Egyéb támogatások
2003
2004
2005
2006
2007
Megnevezés ezer Ft
fı
ezer Ft
fı
ezer Ft.
fı
ezer Ft
fı
ezer Ft
fı
Fiatal házasok támogatása
2.850
13
3.150
14
4.700
22
3.100
14
3.550
16
Helyi támogatás
57.118
74
66.707
83
73.174
89
47.266
54
55.400
64
Szociális kamatmentes kölcsön
4.774
42
3.482
30
2.900
25
3.771
26
2.901
20
Főtéskorszerősítési támogatás (önkormányzati rész)*
B.* 11.241 M.* 7.442
B.* 40 M.* 29
B* -
B* M.* 20
B* 7.200 M* 4.084
B* 24 M* 14
B* 9.000 M* 4.088
B* 30 M* 14
B* 10.800 M* 1.200
B* 36 M* 4
Közcélú munkavégzés Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (TBkártya)
34.305
átlag 45
38.214
átlag 48
45.434
átlag 50
49.778
átlag 51
50.777
átlag 49
-
9
-
8
-
16
-
122
-
129
M* 5.548
* A Fıvárosi Gázmővek Zrt. vissza nem térítendı támogatást biztosított a korszerősítéshez / B. bérlık, M. magántulajdonosok
