Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat. Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda OM: Intézményi Önértékelési Programja

1

Iktatószám:670-42/2015-1-4

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda OM:201545

Intézményi Önértékelési Programja 2015

Készítette: Balla Béláné intézményvezető Simor Gáborné munkaközösség vezető

2

Tartalomjegyzék

1. Az intézmény általános jellemzői és jogállása 2. Az önértékelés 2.1. Az intézményi önértékelés célja, feladatai 2.2. Az önértékelési csoport 3. Az intézményi önértékelés folyamata 3.1. Az intézményi önértékelés módszerei 4. Az intézményi önértékelés területei 4.1. Az óvodapedagógus önértékelés 4.2. Az intézményvezető önértékelése 4.3. Az intézmény önértékelés Legimitimáció

4 5 5 6 7 7 8 8 10 11 12

Mellékletek

13

I. sz. melléklet

14

II. sz. melléklet

27

3

III. sz. melléklet

38

1. Az intézmény általános jellemzői, jogállása

1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Rákospalotai Kertvárosi összevont Óvoda Az intézmény székhelye: 1151. Budapest, Szövőgyár u. 24. Az intézmény OM-azonosítója: 201545 Az intézmény tagintézményei, telephelyei: a./ Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda Régi Fóti úti Tagóvodája, 1152. Budapest, Régi Fóti út 14. Hrsz: 89973 b./ Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda Vácrátót téri Tagóvodája, 1152. Budapest, Vácrátót tér 4-12. Hrsz: 89202/1

4

Az intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda Az intézményalapító okiratának száma, kelte, az alapítás időpontja, jogszabályi alapja: Budapest, Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő- testülete a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda (1151. Budapest, Szövőgyár u. 24.) a 353/2011. (V.25.) ök. számú határozatával jóváhagyott és a 697/2011. (VII.13.) és 1072/2012. (XI.28) és……/2013. (….) ök. számú határozatával módosított Alapító Okiratát a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény13.§ (1) bek.6 pont felhatalmazása alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény 4 § 11. és 25. pont és 49.§ (3) bekezdésére figyelemmel 2013. szeptember 1-jei hatállyal, mosósításokkal egységes szerkezetbe foglalat szöveggel adja ki. Az intézménymódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának határozatszáma Az intézmény alapító szerve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő testülete Az intézmény irányító szerve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő –testülete, jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja Az intézmény fenntartója és működtetője: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 792349 A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlaszám:11784009-15792345 Az intézmény adószáma:15792345-2-42 2. Az intézmény alaptevékenysége: A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig.

5

Törvényességi háttér: A magyar köznevelési rendszer hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak javítása érdekében az oktatás irányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírja a pedagógiai-szakmai ellenőrzés részeként végzendő intézményi önértékelést. A rendelet értelmében óvodánkban megalakult a Belső Önértékelési Csoport, melynek tagjait az intézményvezető bízza meg. A csoport szakmai munkaközösségként működik a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda mindhárom tagintézményére vonatkozóan. A csoport tagjai:     

Simor Gáborné munkaközösség-vezető Dobosné Nagy Erzsébet Pásztor Beáta Dudás Gizella Magyar Tamásné

2. Az önértékelés 2.1.

Az intézményi önértékelés

6

Az Intézményi önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. ( Önértékelési Kézikönyv 7. old.) 2.2.

Az önértékelési csoport

Az önértékelési csoport céljai      

Szakmailag felkészült, megújulásra képes alkalmazotti közösség. A minőség iránt elkötelezett óvodapedagógusok. Az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek véleményének megismerése. Az óvodapedagógusok munkájának megismerése, az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása. A szakmai színvonal emelése. Folyamatos tájékoztatás a végzett munkáról.

Az önértékelési csoport feladatai    

tájékoztatás az intézményi önértékelési folyamatról. öt évre szóló önértékelési program és éves önértékelési terv elkészítése a bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása. a pedagógus, az intézményvezető és az intézményi elvárási rendszer meghatározása.

7

A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai  Irányítja és koordinálja az önértékelés folyamatát.  Informálja a vezetőt és a nevelőtestületet, folyamatosan konzultál. A szakmai munkaközösség kapcsolattartása  alkalmankénti és szükség szerinti megbeszélés.  feladatok ütemezése, felelősök kiválasztása. 

3. Az intézményi önértékelés folyamata 1. előkészítés (az önértékelési csoport létrehozása, tájékoztatás, az intézményi elvárás rendszer meghatározása). 2. tervezés (ötéves önértékelési program és éves terv elkészítése). 3. megvalósítás (a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése) Az önértékelési csoport megalakulása után a tagok információkat gyűjtenek az önértékelés folyamatáról. Tanulmányozzák, és értelmezik az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési Kézikönyv Óvodák számára című dokumentumot. Önállóan kidolgozzák, majd a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével összehangolják az intézményi elvárás rendszer kritériumait. Az intézményvezető közreműködésével elkészítik az intézmény ötéves önértékelési programját. A szakmai munkaközösség elkészíti éves tervét, melyben meghatározza és ütemezi a következő tanév feladatait, valamint kijelöli a felelősöket. Mind a programról, mind a tervről a nevelőtestület tájékoztatást kap.

8

A 2015/2016. tanévben elindítja a pedagógusi és vezetői önértékelés folyamatát. Megkezdik a bevont kollégák felkészítését, és biztosítják a folyamatos szakmai támogatást. Az előírás szerint az értékelésben résztvevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. 3.1 . Az intézményi önértékelés módszerei (a szempontokat az Önértékelési kézikönyv útmutatása alapján vizsgáljuk)  dokumentumelemzés (stratégiai és szakmai)  foglalkozáslátogatás  interjú  kérdőíves felmérés (papír alapú)

4. Az intézményi önértékelés területei 4.1. Az óvodapedagógus önértékelése (az értékelés kiterjed a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda valamennyi óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára.) – 1. számú melléklet Felelős: az intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: 2 évente Területei:  pedagógiai módszertani felkészültség  pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók  a tanulás támogatása

9

 a gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség  a gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység  a pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése  kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás  elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Módszerei:  dokumentumelemzés  foglalkozáslátogatás  interjúk  kérdőíves felmérés A pedagógusok önértékelésének folyamata az Önértékelési kézikönyv útmutatója szerint valósul meg.

Eljárásrendje:  Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat  Belső Ellenőrzési Csoport ütemtervet készít a foglalkozáslátogatások elosztásáról (kihez ki megy látogatni), majd időpontot egyeztetnek az eljárásba bevont kollégákkal, valamint meghatározzák az önértékelésbe bevonandó partnerek körét  az eljárásba bevont kolléga kitölti az önértékelő kérdőívet

10

    

elkészülnek a kérdőíves felmérések áttekintik és elemzik a dokumentumokat interjútervek készítése, majd interjú az intézményvezetővel és az óvodapedagógussal foglalkozáslátogatás az óvodapedagógus értékelésének elkészítése, egyeztetés a fejlesztendő területek kiválasztásáról, a fejlesztési célok és feladatok megfogalmazása, majd az önfejlesztési terv elkészítése és feltöltése az informatikai rendszerbe

4.2. A vezető önértékelése – 2. számú melléklet Felelős: az intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: a vezetői megbízás második és negyedik évében Területei:  a tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása  a változások stratégiai vezetése és operatív irányítása  önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása  mások stratégiai vezetése és operatív irányítása  az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Módszerei:  dokumetumelemzés  kérdőíves felmérés  interjúk

11

Eljárásrendje:  Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat  az intézményvezető kitölti az önértékelési kérdőívet  az óvodapedagógusok és a szülők kitöltik a vezetőre vonatkozó információkat tartalmazó kérdőívet  az értékelők áttanulmányozzák a dokumentumokat, kiemelten a vezetői pályázatra, valamint a korábbi vezetői értékelés dokumentumaira  a felelősök interjúterveket készítenek, majd lefolytatják az interjút  az intézményvezető minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és kiemelkedő területeket  az intézményvezető egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe.

5. Az intézmény önértékelése (kiterjed olyan elvárások vizsgálatára is, amelyek korábban az óvodapedagógusok és a vezető értékelésénél nem jelentek meg) – 3. számú melléklet Felelős: intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: folyamatos, ötéves periódusokban zajlik Területei:

12

      

pedagógiai folyamatok személyiség- és közösségfejlesztés eredmények belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció az intézmény külső kapcsolatai a pedagógiai munka feltételei az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Módszerei:  dokumentumelemzés  interjú Eljárásrendje:     

Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó partnerek körét megvizsgálják és elemzik az intézményre vonatkozó dokumentumokat interjúterveket készítenek, majd lefolytatják az interjúkat az intézményvezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket  az intézményvezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe  az intézkedési tervet a támogatás érdekében a vezető eljuttatja a fenntartónak

13

Dátum:……………………….. Simor Gáborné BECS-vezető

Legitimáció: A nevelőtestület véleményezte (időpont ) : 2015.08. 31. és…………………………………………………………sz határozatával egyhangúan elfogadta az intézmény 5 éves Önértékelési Programját. A nevelőtestület nevében aláírta: ……………………………………………………………………………………..

14

Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodapedagógus önértékeléséhez kapcsolódó szempontok és elvárások 1.

Pedagógiai, módszertani felkészültség Önértékelési szempontok

Általános elvárások



Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben?

 



A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

Intézményi elvárások

Az óvodapedagógus ismerjen a Pedagógiai Programban megfogalmazott tevékenységek szervezéséhez, irányításához szükséges módszertani eljárásokat, módszerhasználatát tudatosság, célszerűség és változatosság jellemezze.

15



Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

  



 Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

 

Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenység során alkalmazott módszereket.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét és ehhez igazítsa a fejlesztést, feladatadást. Az óvodapedagógus ismerje fel a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, a megfelelő módszerekkel nevelje, fejlessze őket.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját Az óvodapedagógus a mérési és értékelési eredmények hatására tudjon és akarjon alkalmazkodni, változtatni. pedagógiai gyakorlatában. Legyen képes az önreflexióra és önkorrekcióra. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA- Ismerje a PDCA-ciklus lépéseit és pedagógiai munkájában folyamatosan építsen rá. ciklus. Alkalmazott módszerei illeszkedjenek az éves nevelési, Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás tevékenységi tervhez. eredményességét segítik.

16

 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez?

 

A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.

Az óvodapedagógus ismerje a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési eszközöket. Ezek, valamint az alkalmazott módszerei illeszkedjenek csoportja éves nevelési és tevékenységi tervéhez. Tapasztalaton alapuló tanulás szervezésénél minden esetben érvényesüljön a játékosság elve, ugyanakkor az alkalmazott módszerek hatékonyan illeszkedjenek az adott gyermekcsoporthoz, a gyermekekhez.

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok




 Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? 

Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl. éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl. tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék- és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak módszereket, eszközöket, szervezési módokat.


Az óvodapedagógust átgondolt pedagógiai tervező munka jellemezze, a tervezésben tükröződjön szakmai felkészültsége, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége. Az óvodai Pedagógiai Program alapján, az abban meghatározott intézményi céloknak megfelelően készítse el éves és tematikus pedagógiai fejlesztő tervezetét.

17



Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit.



A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a Az óvodapedagógus tudatosan építsen az ismeretszerzés egymást követő lépéseire. cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott Az óvodapedagógus olyan módszereket, munkaformákat tervezzen, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a tanulási folyamatot tartja szem előtt. gyermekek motiváltságának biztosítására és Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivitásának fenntartására. aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja.

 Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

 

A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes ne4veltségi szintjére, tudására, és a gyermekcsoport jellemzőire?



Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés Az óvodapedagógus ismerje a pedagógiai tevékenységet országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai meghatározó dokumentumokat. A kitűzött nevelési céljai legyenek reálisak, a csoport életkori sajátosságaihoz és az programjának célrendszerével. egyéni fejlettségi szinthez igazítsa. Mindig építsen az adott gyermekcsoport előzetes tapasztalataira és képességeire.



Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD- Az óvodapedagógus feladata az életkornak és az egyéni lejátszó, fényképezőgép, számítógép) célszerűen adottságoknak megfelelően a gyermeki attitűdök erősítése és képességeiknek folyamatos fejlesztése. használja. A nevelési és a didaktikai céloknak megfelelően tervezze meg a foglalkozásokat, tevékenységeket, ÉS mindig vegye

18





Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. figyelembe a más tudástartalmakhoz kapcsolódó Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként lehetőségeket. szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét.

3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok



Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat?



Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi Az óvodapedagógus ismerje gyermekcsoportjának állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, szükségleteit és egyéni problémáit, adott szituációban időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan rugalmasan változtasson elképzelésein. változtat előzetes tervein.

Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését?



Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, Az óvodapedagógus tudatosan figyeljen a gyermekcsoport és az egyes gyermekek motiváltságára. A igyekszik fenntartani érdeklődésüket. tanulási folyamat támaszkodjon a játék motivációs bázisára.



Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására.

Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét? 

Az óvodapedagógus ismerje fel és tudja kezelni a gyermekek egyéni tanulási problémáit. Szükség esetén kezdeményezze szakember bevonását. Használja ki a tevékenységekben rejlő lehetőségeket az érzékelés, észlelés útján szerzett játékos tapasztalatok elsajátításához.

19



Milyen ismeretszerzési tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz?

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között?







Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört Minden gyermek magas színvonalú és biztonságot nyújtó, alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek nyugodt, derűs, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Minden értékelést segítő, támogató attitűd jellemezzen. lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az óvodapedagógus biztosítsa az elmélyült tevékenységekhez, tapasztalatszerzéshez szükséges Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és megfelelő feltételeket, valamint a tárgyi feltételeket. környezetet teremt, pl. a csoportszoba elrendezésével. Legyen tudatában annak, hogy az óvodai tanulás A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja elsődleges célja a képességfejlesztés, a tapasztalatok a megfelelő eszközöket és a szabad választás bővítése, a gyermeki kompetenciák fejlesztése. lehetőségét. Az óvodapedagógus szükség szerint, játékos formában A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az alkalmazzon IKT-eszközöket, ezekkel is gazdagítsa a önálló ismeretszerzés, megismerés igényét, a gyermekek ismeretszerzését (pl. zenehallgatás, próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben természetfilm megtekintése). használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez- a játékhoz és egyéb tevékenységekhez – az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz?





A gyermekeket személyiségének sajátosságait A gyermekek megismerését és fejlesztését különböző megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések játékukon keresztül tárja fel. szolgálják. Az óvodapedagógus minden gyermekről vezessen egyéni fejlődési lapot, személyiséglapot,

20

készítsen írásos értékelést, amiről félévente adjon tájékoztatást a szülőknek.

  Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés,  a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni  képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?





 Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani – esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

A tervezés dokumentálása a csoportnaplóban történik a Pedagógiai Program tartalma alapján. A gyermekek egyéni fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük és az „Egyéni fejlesztő lap”-on rögzítjük.

Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

Az óvodapedagógus csoportos tevékenységek esetén is tartsa szem előtt a gyermekek egyéni szükségleteit, és figyeljen a megfelelő fejlesztés megvalósítására. Biztosítsa a gyermekek egyéni fejlettségére épülő differenciált személyiségfejlesztésével a szociokulturális hátrányok miatt kialakult hiányosságok pótlását. A hibákat, tévesztéseket tekintse természetesnek, azokat a megértést elősegítő, korrekt és tapintatos módon javítsa.

Az óvodapedagógus a tanulási folyamatot a játék szerves részeként kezelje, törekedjen a gyermek teljes személyiségének kibontakoztatására, fejlesztésére. Egyénre szabottan válassza meg a fejlesztéshez szükséges módszereket és eszközöket. Ismerje fel a fejlődés nehézségeit, legyen képes támogató segítséget nyújtani, és amennyiben szükséges, akkor szakember segítségét kérni.

21



Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel?



Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

Az óvodapedagógus a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatait egyaránt tartsa fontosnak. Önállóan, vagy szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérve törekedjen az egyéni bánásmód megvalósítására.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok



Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos Legyen minden csoportnak hagyománya, legyen módszereit, a játék és más élménygazdag tevékenység, kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, amely elmélyíti az összetartozás élményét. Az program során. óvodapedagógus ismerjen közösségépítő és –erősítő játékokat.

Hogyan képes olyan nevelési,  ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek  értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják  tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a

Az egész nap folyamán harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.



Az óvodapedagógus személyisége legyen nyitott, derűs, nyugalmat árasztó. személyiségével teremtse meg a szeretetteljes, biztonságos, elfogadó légkört. Az óvodapedagógus törekedjen a gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek közösségen belüli kibontakoztatására. Erősítse a gyermekekben az éntudat, valamint a reális énkép kialakulását, a gyermekeket egymás elfogadására

22

különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is?





Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)?







Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?



A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget nevelje, személyes példájával küzdjön az előítéletek és a biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát kirekesztés ellen. mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és a szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, pl. a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.

Az óvodapedagógus szervezzen olyan programokat, tevékenységeket, amelyek támogatják a közösségfejlesztő együttműködést, valamint fejleszti a szociális képességeket. Közösségfejlesztő játékok, kirándulások, szülőkkel való programok (családi napok) szervezésével erősítse az együvé tartozás érzésének jelentőségét.

Az óvodapedagógus ismerje a konfliktus-megelőzés módszereit, és tudjon kapcsolatteremtő- valamint konfliktuskezelő játékokat. Alakítson ki és tartassa be csoportjának szokás- és szabályrendszerét, törekedjen ezek következetes betartására.

23

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok


 Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?





 Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?





Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését?

Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervet elkészíteni, módosítani.


Az óvodapedagógus ismerje az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokat, összefüggéseket. Ismerje az óvodás gyermek érési sajátosságait. Olyan verbális értékelést tudjanak adni a gyermekek teljesítményére, amelyek konkrétak, egyediek, előre vivőek és fejlesztőek. Az óvodapedagógus ismerje a gyermekek önmagukhoz viszonyított fejlődésének folyamatos megfigyelési módszereit. Pedagógiai tevékenysége során folyamatos, pozitívumokra épülő, fejlesztő visszajelzést adjon a gyermekeknek, legyen segítő és ösztönző az értékelés, amelyet a gyermek érzelmi elfogadása és magatartásának megértése vezérel. Félévente készítsen írásos értékelést a gyermekek „Egyéni fejlődési lap”-ján. Az értékelés eredményei alapján határozza meg a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatokat (felzárkóztatás, tehetséggondozás)

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és Az óvodapedagógus személyes példájával segítse az önmódszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak és a társas értékelés alakulását. Pedagógiai tevékenysége során alkalmazzon páros és csoportos munkaformákat, az önellenőrzésre, önértékelésre. amelyek során a gyermekek nyomon követhetik társaik megnyilvánulásait. A gyermek értékelésének elvei: mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen; igazodjon a gyermek életkorához; az elvégzett tevékenységgel arányos legyen. Formái: szóbeli dicséret, elismerés, társak előtti dicséret.

24

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Önértékelési szempontok

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?




Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak Az óvodapedagógus kommunikációja legyen kulturált, tükrözze pedagógiai, szakmai hozzáértését. megfelelően kommunikál.



Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan támogatja a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.



 Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése?


Az óvodapedagógus kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemezze. Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a partnerek számára követendő példa. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat folyamatosan fejlődhet. Gyakori, szeretetteljes beszédkapcsolattal alakítsa ki és serkentse a gyermekek beszédkedvét, alakítsa beszédértésüket, beszédkészségüket. Segítse a gyermekeket abban, hogy az együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit.

25



Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?







Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képese önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?



A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken Legyen aktív résztvevője a szakmai megbeszéléseknek. rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban Az óvodapedagógus legyen önálló, vegye figyelembe a szervezet működési rendszerét. képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Az óvodapedagógus a visszajelzéseket önkritikusan Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, elemezze, értékelje, és szakmai fejlődése érdekében problémáit önállóan, a szervezet működési használja fel őket. rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.



A gyermekek fejlődése érdekében kezdeményezzen és folytasson együttműködést kollégáival, a szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célok elérése érdekében működjön együtt kollégáival. Szükség szerint vegyen részt az óvoda pedagógiai és módszertani fejlesztéseinek megvalósításában.

Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

26



 Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

 



Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?



 

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

 


Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Az óvodapedagógus reálisan értékelje szakmai felkészültségét, legyen tisztában erősségeivel és gyengeségeivel, tudja megfogalmazni a fejlesztendő terület feladatait. Legyen tisztában a pedagógusszerep elvárásaival, és ezeknek törekedjen megfelelni.

Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel a pedagógia, azon belül az óvodapedagógia legújabb eredményeit. Használja ki az adódó továbbképzési lehetőségeket. Tájékozódjon a digitális eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza munkájában. Alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáit. Az óvodapedagógus kapcsolódjon be különböző szakmai közösségek munkájába, erről folyamatosan informálja szűkebb és tágabb szakmai környezetét.

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos  eredményeket. Részt vesz intézményi innovációkban, pályázatokban, kutatásban. 

Pedagógiai munkája során legyen nyitott az új képességfejlesztő eszközökre, munkaformákra, IKTeszközökre, stb., és lehetőség szerint alkalmazza ezeket. Munkájában, intézményében legyen kezdeményező és felelősségteljes.

27

2. számú melléklet A vezetőhöz kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok




 Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a gyermeki fejlődés eredmények javulását eredményezze?



Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet a keretéves nevelési tanulási ütemtervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli.


A vezető vegyen részt a nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. Ezeket figyelembe véve készítsék el a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet, amely az intézmény sajátosságaihoz is igazodik. Lehetőség szerint vegyen részt az intézmény fejlődését elősegítő, a pedagógiai munka minőségét javító innovációs tevékenységekben. Az intézményi sajátosságokhoz igazodva kérje a pedagógiai folyamatok tervezését, az éves nevelési terv és a tematikus tervek elkészítését. Intézményében az egységes, tervezett pedagógiai folyamat legyen jellemző, amely során hangsúlyozott a gyermeki kulcskompetenciák fejlesztése. A gyermeki

28









Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?





Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak fejlődést elősegítő, egységes, tervezett pedagógiai érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási munkát várjon el mindhárom intézménytől. eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésen vagy mérésen alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról, és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében.

Az intézményben alakítsanak ki mindenki számára elfogadható és egyértelműen értelmezett mérési, értékelési rendszert, mind a gyermekek, mind az intézmény dolgozói számára. Ezek eredményeit felhasználva készítse el az intézmény stratégiai dokumentumait, melynek során tudatosan építsen az intézményben alkalmazott tanulási folyamatok mérési, értékelési eredményeire, és az eredményről a szakmai tanulságokat levonva tájékoztassa a kollégákat. Az óvodapedagógusoktól várja el a gyermeki teljesítmények folyamatos megfigyelését, mérését, értékelését és ezek tapasztalatainak felhasználását.

29

 Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

 

 Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési, tanulási ütemterv, a tevékenységi terv, az alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a  továbbhaladáshoz?



Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

 

Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.

Az intézményvezető a gyermekek megismerését és fejlesztését szolgáló, intézményi, pedagógiai alapelvek és dokumentumok segítségével kövesse nyomon, tekintse át és értékelje a fejlesztő munkát.

Irányítja a nevelési/az éves tanulási/tevékenység/projekt-/tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.

Az intézményvezetőnek biztosítania kell, hogy az éves ütemtervben megtervezett tevékenységek az intézmény minden egyes gyermekének igényét kielégítsék. Az éves munkatervet úgy állítsa össze, hogy építsen az előző évi beszámolóra, és vegye figyelembe az adott tanév gyermekközösségének és az óvodapedagógusok összetételét.

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelés, tanulástámogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és aktív irányítói

Az intézményvezető gondoskodjon arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a lehetőségekhez mérten minden támogatást megkapjanak (logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, stb.) Kövesse figyelemmel a hiányzásokat és a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el.

30

magatartást érdekében.

tanúsít

a

távolmaradás

megelőzése

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása





Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?



A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.


Az intézmény jövőképének kialakításában mindig vegye figyelembe a külső és belső feltételeket. Vezetői pályázatában mindig legyen összhangban az intézményi jövőkép, a pedagógiai program alapelvei és célrendszere.

31

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?



Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.



Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.





Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

 

Legyen nyitott a változásokra, megfelelően közvetítse ezeket kollégái felé ismertetve ezek szükségességét és kockázatait is. A változtatások menetét tervezze meg, értékelje és mindezek tükrében hajtsa, vagy hajtassa végre.

Elfogulatlanul legyen tisztában az intézmény erősségeivel Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és és gyengeségeivel. gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

32



 Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?



 Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?



Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek A célok elérése érdekében feladat-meghatározásai lebontását és összehangolását, biztosítja azok legyenek pontosak, érthetőek és végrehajthatók. Már a tervezés során vonja be a nevelőtestületet. megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

Segítse kollégáit az önálló információszerzésre, biztosítsa számukra az időt (akár helyettesítés elrendelésével is), és lehetőségek szerint az anyagi támogatást. Legyen nyitott az új kezdeményezések, innovációk megismerésére és befogadására.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok



33

 Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

  



Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát?



 Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

 

Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Vezetői stílusát az határozza meg, hogy reális képpel bír erősségeiről és gyengeségeiről. Vezetői munkájában kollégái véleményét tartsa fontosnak. Szakmai önértékelése során, amennyiben szükséges, kritikusan reagáljon viselkedésére, cselekedeteire.

Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Vezetői tevékenysége során elemezze döntéseit, intézkedéseit, módszereit. Külső értékelések és önreflexiói segítsék a hatékony vezetés folyamatos fejlesztésében, ezért saját és mások tapasztalatai alapján vizsgálja felül vezetői munkájának eredményeit, és ha szükséges, változtasson rajta.

Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Folyamatosan fejlessze vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Keresse az új szakmai információkat, lehetőségeket, legyen érdeklődő. Vezetői munkáját az jellemezze, hogy betartja a szakmai etika szabályait. Vezetői felkészültsége, felelőssége, magatartása irányt mutat a szakmai munkavégzés iránti motivációhoz.

34

 Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?



A vezetői programjában leírtakat folyamatosan Tartsa szem előtt a vezetői programjában figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a megfogalmazott célokat, feladatokat, de ha szükséges és indokolt, akkor megfelelő indoklással változtasson rajta. végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok


 Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?





Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

 


A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét Egyértelműen határozza meg vezetőtársai jog- és feladatkörét. A leadott döntési és hatásköröket ő maga is egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai betartja és betartatja. munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntésiés hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Aktívan vegyen részt a belső intézményi ellenőrzésiértékelési rendszer kialakításában és működtetésében. Értékelésében fő szempont a támogató értékelés legyen, melyben épít a pedagógus erősségeire, kreativitásukra, de a fejlesztendő területek meghatározásában is legyen kezdeményező. Az óvodapedagógusok látogatásában részt vállalva, értékelésnél az erősségek kiemelésével határozza meg a fejlesztés irányát.

35

 Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

 



Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

 

 Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?





Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Vezetői hatékonyságának fejlesztése inspirálja a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Az intézményvezető támogassa az új kezdeményezéseket, ösztönözze a továbbtanulást. Építsen az óvodapedagógusok egyéni tulajdonságainak erősségeire.

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).

Elengedhetetlennek tartja a tagintézmények közötti és belüli együttműködést. Munkaközösségeket, projektcsoportokat és intézményen belüli önértékelő csoportot működtet. Szükség szerint vegyen részt a különböző teamek munkájában.

Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Tudja, hogy az intézménynek milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége, Az intézményi szükségleteket, valamint a munkatársak szakmai karriertervét is figyelembe véve készítse a beiskolázási tervet. Teremtsen lehetőséget a belső tudásmegosztásra. Szakmai napok és belső továbbképzések szervezésével biztosítja a pedagógusok szakmai fejlődését.

36

 Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló  humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?



Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

 



Mit tesz a nyugodt munkavégzésre  alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? 



Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

Rendelkezzen humánerőforrás kezelési ismeretekkel, ezek alapján alakítson ki stratégiát. Az intézményi változások alakításában, irányításában empatikusan, személyesen vegyen részt.

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

A döntéshozatali folyamatokba lehetőség szerint vonja be az intézmény munkatársait. Körültekintően hozza meg döntéseit. Segítse a kialakult problémák, konfliktusok megoldását. Az intézményvezető döntései előtt az SZMSZ-ben megfogalmazott döntési, véleményezési jogkör figyelembevételével, tanácsot, véleményt kér a nevelőtestülettől.

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Ismerje személyesen munkatársait, azok erősségeit és gyengeségeit. Konfliktushelyzetek megoldására legyenek ismeretei a konfliktuskezelői módszerek területéről. A kialakított szabály- és szokásrendszer ismeretét és betartását egyformán követelje meg mindenkitől. Támogassa, ösztönözze az innovációt és a kreatív gondolkodást.

37

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok


 Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?



 Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?



 Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?



 Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?




Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény Folyamatosan kísérje figyelemmel és ismerje a jogi szabályozókat, és tájékoztassa munkatársait az őket működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz érintőkről. szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

A tájékoztatásra – igény szerint - vegyen igénybe online kommunikációs eszközöket is. Alakítsa ki az egységes információátadási rendszer működtetését mindhárom intézményben (információs füzet, kör email-ek, valamint havi értekezletek, aktualitásoknak megfelelő megbeszélések)

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök).

Törekedjen a dolgozókkal szembeni egyenletes terhelésre. Teremtse meg a munkavégzéshez szükséges biztonságos környezetet. Kísérje figyelemmel a dolgozók aktuális élethelyzetében történt változásokat (pl. betegség), és ennek figyelembe vételével ossza ki a feladatokat. Az óvodai eszközöket folyamatosan felméri és szükség esetén javíttatja, vagy újak beszerzéséről gondoskodik.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép megtartása érdekében a kommunikációs csatornák használatának etikai fontosságára is hívja fel a dolgozók figyelmét.

38

 Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?





Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?





Szabályozással biztosítja a folyamatok Az intézményvezetőnek fontos az intézmény pozitív arculata, ezért hatékonyan közreműködjön az intézmény nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét. külső partnereivel, a helyi regionális rendszerekkel, az Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. oktatásért felelős minisztériummal. Személyesen vegyen részt a külső partnerekkel való kapcsolattartásban, törekedjen a fenntartóval hatékony együttműködésre. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például SZMK, óvodaszék) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Ismerje az intézmény partnereinek igényeit és elégedettségét, személyesen vegyen részt a kapcsolattartásban. Gondoskodjon a fenntartóval való együttműködésről az emberi, pénzügy és tárgyi erőforrások biztosításával kapcsolatban.

39

3. számú melléklet Az intézményi önértékeléshez kapcsolódó önértékelési szempontjai 1. Pedagógiai folyamatok A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Pedagógiai folyamatok - Tervezés



 

Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?



 

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.


Az intézmény vezetése – a nevelőtestület szükség szerinti bevonásával – irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak kialakítását, a mindenkori érvényben lévő jogszabályok figyelembe vételével. A nevelőtestület a nevelési intézmény működésével – köztük a tervezéssel is - kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, tovább az SzMSz-ben meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (SzMSz) Az intézményben Belső Ellenőrzési Csoport alakult, amely előkészíti, intézkedési tervet készít, és koordinálja az Intézményi Önértékelés feladatait. Az éves munkaterv mindig összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

40



A stratégiai dokumentumok elkészítése mindig Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak összhangban van az aktuális, érvényben lévő oktatáspolitikai célokkal. Ezen célok megvalósulása oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását a dokumentumokban nyomon követhető. szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

 Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

 

Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás




 

 Hogyan történik a tervek megvalósítása?

 

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és

Az intézményfajtára jellemző stratégiai tervek megvalósítása, a stratégiai célok aktuális elemei az adott intézmény dokumentumaiban jelennek meg. Az éves tervek elkészítése, valamint gyakorlati megvalósítása az óvodapedagógusok, valamint a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézményben meghatározott stratégiai tervek megvalósulása során a pedagógiai folyamatok megfelelnek a személyiség- és közösségfejlesztés, valamint a nevelési és tanulási eredmények céljainak eléréséhez, továbbá a szülők, a gyermekek, a munkatársak elégedettségének kivívásához, és a fenntartói elvárások teljesüléséhez.

41

munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.  A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Szükség szerint tanév során is készülhet beszámoló, de minden tanév végén év végi beszámolót készít az intézményvezető, valamint a munkaközösségvezetők, vagy más munkacsoportok vezetője. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A következő nevelési év terveinek kialakítása mindig az év végi beszámolók megállapításai alapján készülnek el.

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban.

A teljes pedagógiai folyamat nyomon követhető az óvodapedagógus által vezetett dokumentumokban. A pedagógusok tervező munkájának a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapelvek, célok és feladatok szolgálnak alapul. A pedagógiai munka folyamatát a csoportnaplóban (2015/2016-os tanévben e-napló), valamint az egyéni fejlődési naplóban rögzítik. (PP) A pedagógiai munka az éves tervezés szerint folyik, az esetleges eltérések mindig indokoltak és pedagógiailag alátámasztottak.

  

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?





Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

 

     

42

Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés



  

 Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

 

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.


A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának vizsgálata, annak feltárása, hogy melyek az intézmény erősségei, valamint a fejleszthető területek. (SzMSz) Az ellenőrzés a Belső Ellenőrzési Tervben meghatározott céllal, gyakorisággal, eszközzel történik. Az intézmény belső ellenőrzését, önértékelését a Belső Ellenőrzési Csoport segíti. A belső és külső ellenőrzésben érintett óvodapedagógusok szükség szerint szaktanácsadó segítségét kérhetik. A BECS eredményei alapján készül el az önértékelésben érintett óvodapedagógusok fejlesztési terve, valamint az intézményi önértékelés. Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulási és nevelési folyamatokat és azokat kiértékeli. Ezáltal megállapítja az esetleges hiányosságokat és a fejlesztendő területeket.

43

Pedagógiai folyamatok - Értékelés



   Hogyan történik az intézményben az értékelés?







Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban?





Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési


Az intézményi önértékelés elvégzésére Belső Ellenőrzési Csoport alakult, mindhárom tagintézményt képviselő óvodapedagógusokból, valamint az intézményvezetőből. Az önértékelési folyamat során megfogalmazzák az erősségeket és a fejlesztendő területeket. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezletén értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

Az intézményben folyamatosan követik a gyermekek – az egyéni adottságaikat is figyelembe vevő - teljesítményeit. Minden gyermekről egyéni fejlődési lap, személyiséglap, valamint félévente írásos értékelés készül, amiről a szülők tájékoztatást kapnak. (PP)

44





eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek.

Pedagógiai folyamatok - Korrekció



 Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.


Az összegyűlt információk alapján az intézmény felülvizsgálja stratégiai és operatív terveit, és ha szükséges korrekció történik.

45

Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.



Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, gyermeki fejlődés mérés, egyéb mérések.)





A külső, valamint az önértékelés eredményei az adott időszak után összevetésre kerülnek, és ezek alapján megfogalmazódnak a konklúziók, valamint az újabb feladatok. A folyamatos fejlődés, a problémák megoldása érdekében belső és külső erőforrások bevonásával megoldásra alkalmas módszereket keresünk. Az intézmény - a nevelési és tanulási eredményesség függvényében - nyitott a stratégiai és operatív tervei korrekciójára. A nevelőtestületre, ezáltal az intézményre az innovatív gondolkodás a jellemző.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

Személyiségfejlesztés


Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?


 

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát.


A személyiségfejlesztési feladatokban elért eredmények különböző dokumentumokban, beszámolókban nyomon követhetőek. Egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a helyzetből való felzárkóztatás segítése és a tehetség kibontakoztatása jellemzi az óvodát.

46

(PP)



A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra.

A gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit az óvodapedagógusok elsősorban a gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatásán keresztül, az érzelmi biztonságot nyújtó közösségen belül ismerik meg. (PP)



A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető o az intézmény dokumentumaiban, o a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek).

A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. Az óvodapedagógusok jól ismerik a személyes és szociális képességek fejlesztésének módszertanát. Az intézmény szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai támogató hálózattal, az óvodapedagógusok képesek felismerni a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, és ha szükséges, kérik a megfelelő szakemberek segítségét. Az intézményben funkcionális integráció valósul meg, a csoporton belüli foglalkoztatás során a részképességek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. (PP) A megfigyelések alapján, a szakemberek segítségét igénybe véve - korrekciós tervek készülnek, melyeket szükség esetén felülvizsgálnak és módosítanak. (PP) A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézményi és az óvodapedagógusok által vezetett dokumentumokban.

Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit?

Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)?

   

47





Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?





Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?





A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. Az intézmény támogató rendszert működtet: o Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. o Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. o Nevelési, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. o Célzott programokat tár fel. o Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. o stb.

Az óvodapedagógusok törekszenek a gyermekek környezetének minél teljesebb, pontosabb megismerésére, a prevenciós munka érdekében a családdal való megfelelő kapcsolat kialakítására, a szülők megnyerésére. (PP) A gyermekvédelmi feladatokat az óvodavezető megbízása alapján gyermekvédelmi felelős látja el, aki kapcsolatot tart fenn a gyámügyi hatóságokkal a Nevelési Tanácsadóval, a Fióka Gyermekjóléti Szolgálattal és a Szakértő Bizottságokkal. (PP) Az óvodapedagógusok jelzésére a gyermekvédelmi felelős mindhárom intézményben egységes formában nyilvántartásba veszi ezeket a gyermekeket. Az óvodapedagógusok félévenként rövid feljegyzést készítenek a gyermekekről.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat.

Az óvodapedagógusok a Pedagógiai Program céljainak maximális figyelembe vételével, tudatosan az adott helyzetnek és gyermekcsoportnak megfelelően választják meg és alkalmazzák a tanulásszervezési eljárásokat, a nevelési-oktatási módszereket, technikákat. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak.

48



Hogyan történik az egyes gyermeki teljesítmények értékelése?







Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?





Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.

Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. A gyermekek fejlődésének követése az egész tanévben folyamatos. A gyermekek fejlesztését különböző dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, valamint szóbeli információk szolgálják. A megfigyelések rögzítésére az egyéni fejlődést nyomon követő lapok és a csoportnapló szolgálnak. (PP)

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést mindhárom intézményben - a kialakult szokásoknak megfelelően – különböző projektek (pl. almanap, szüreti program, egyéb gyümölcsnapok, stb.) szolgálják. Kialakítjuk az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásait, helyes életritmusát. (PP) A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, megóvásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, mely magába foglalja a tiszteletet mind a természeti, mind a társadalmi környezet iránt (PP) A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban.

49

3. Eredmények A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

Eredmények



 

 Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

  Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?




Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők) - neveltségi mutatók stb.

Az intézményi működés sikerességének érdekében bevonjuk a kulcsfontosságú partnereket (család, bölcsőde, gyermekvédelmi szervek, stb.) (PP) Kiemelkedőnek tartjuk az általános iskolával való kapcsolatunkat. Visszajelzéseik mindig munkánk eredményességét igazolják. Intézményi, valamint sportsikereinket mindig nyilvánossá tesszük. Nyilvántartjuk és elemezzük az intézményi eredményeket.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és tanítási célrendszeréhez kapcsolódó kiemelt eredményesség. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az eredmények eléréséhez elsősorban az óvodapedagógusok, de a pedagógiai munkát segítő kollégák is igyekeznek hozzájárulni.

50

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?



Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.



Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg.

.Az eredmények elemzése és a szükséges tanulságok levonása és visszacsatolása minden nevelőtestületi értekezleten, megbeszélésen megjelenik, vagy az aktualitásnak, vagy előre meghatározott témának megfelelően. Az eredmények elemzésével meghatározásra kerülnek az intézmény erősségei és fejlesztendő területei. A fejleszthető területekre a helyzetből adódóan rövid vagy hosszú távú fejlesztési, intézkedési terv kerül megfogalmazásra.

A gyermekek követésnek kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

Kapcsolatot tartunk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését és a gyermekeink fejlődésének követését célzó iskolai munkaközösséggel. Az általuk készített munkatervi feladatokba rendszeresen bekapcsolódunk.







  Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját?



4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció




51





Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

 





  Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?



Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Az intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus kezdeményezésére – szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI rendeletei, valamint az intézmény SzMSz határozza meg. A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény Pedagógiai Programjával és munkatervével. A szakmai munkaközösség véleményezi a Pedagógiai Programot, a továbbképzési programot, a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását, szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét, valamint a vezetői pályázat szakmai programját. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhatnak, valamint feladatainak célja a pedagógusok munkájának segítése. A munkaközösségek az éves munkatervüket a tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet előtt adják le, hogy a kollégák az óvodai munkatervvel együtt megismerhessék. (SzMSz)

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

A belső megosztásban fontos feladat jut a munkaközösségeknek, valamint a külön feladatokkal megbízott kollégáknak. Fontos feladatuk a módszerek, eljárások segítése, értékelése, közzététele a nevelőtestületben. (SzMSz) Belső továbbképzések, nevelési értekezletek témái, bemutató foglalkozások teszik lehetővé, hogy az óvodapedagógusok tanulhassanak egymástól, és ösztönözve érezzék magukat pedagógiai ismereteik szinten tartására, fejlesztésére. A belső továbbképzések témái az éves Munkatervben kerülnek rögzítésre.

52

   Hogyan történik az információátadás az intézményben?



 

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Mindig legyen biztosítva az információáramlás intézményeken belül és a tagóvodák között is. Ennek érdekében 2-3 hetente rövid tájékoztató megbeszélések történnek, valamint munkatársi értekezleteket tartunk szükség szerint, de legalább kéthavonta. Nevelőtestületi értekezletek tanévenként minimum 3, maximum 5 alkalommal vannak. Üzenő füzet alkalmazása mindhárom intézményben. Szükség szerint kör email-ek küldése, minden pedagógus tartsa fontosnak ezek nyomon követését is. Szülői értekezletek, fogadóórák tartása szükség és igény szerint.

5. Az intézmény külső kapcsolatai A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

Az intézmény külső kapcsolatai



 Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?




Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a Az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározásra vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek került az intézményhez kapcsolódó partnerek kijelölése. azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek A partnerek köre ismert az intézmény dolgozói számára. kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

53

   Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

 

  Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?



Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. (SzMSz) A partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről a Pedagógiai Programban, az SzMSzben kerülnek megfogalmazásra az együttműködés alapelvei, feladatai és céljai, valamint a kapcsolattartás formái. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény a törvényi és rendeleti előírásoknak megfelelően, illetve az adott helyzetből adódóan bevonja külső partnereit. A panaszkezelési eljárás rendje az SzMSz-ben leírtak szerint történik.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja információ átadás lehet szóbeli, digitális vagy papíralapú. külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

54

 Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

 

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai Az intézmény a helyzettől, rendezvénytől függően részt vesz a kerületi rendezvényeken. szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

6. A pedagógiai munka feltételei A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok


 Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?



Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.


Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglété, a hiányokat jelzi a fenntartó felé. Az intézmény saját maga is megpróbálja előteremteni (pl. alapítványi rendezvények, pályázatok által) a szükséges feltételeket, amelyek az intézmény pedagógiai céljait szolgálja.

55

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés)





 Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?



 Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.

A környezettudatos magatartás áthatja az egész óvodai nevelés rendszerét. Az értékek megőrzésére, a tapasztalatszerzésre, az ismeretek bővítésére változatos lehetőségeket biztosítanak a különböző lehetőségek (pl. Víz világnapi program, különböző anyagok és veszélyes hulladékok, pl. elemek szelektív gyűjtésének biztosítása). (PP)

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök

Az intézményvezető által készített éves költségvetési tervezet részét képezi a szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) általi tárgyi eszközigénylést.

Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a Az intézményben törekszenek az IKT eszközök nevelőnevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, oktató munkába való bevonására. Sor kerül az e-napló kipróbálására, tapasztalatok gyűjtésére. tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempontok



56





Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?







Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógusok végzettsége megfelel az intézményben folyó nevelő és oktató munka feltételeinek. A feladatok elosztásában kiemelt hangsúlyt kap a szakértelem és az egyenletes terhelés. Ha szükséges, a vezetők állandó megbízások vállalását és teljesítését is szorgalmazzák, amelyek az éves munkatervben is megjelennek.

A pedagógiai munka feltételei Szervezeti feltételek Önértékelési szempontok


 Melyek a pedagógustovábbképzés preferált irányai?



Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.


Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történik. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat, de ha szükséges, korrigálásra is képes.

57

 

 Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?









Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?



 Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?



Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

Az intézményt az óvodavezető irányítja. Az intézmény szervezeti kultúráját belső szabályozók normái határozzák meg. Az intézményi célok megvalósulásához együttműködés, értékteremtő munka szükséges. A belső és külső továbbképzések, foglalkozáslátogatások szervezésével tesszük még hatékonyabbá a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztését. (SZMSZ) Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. (SzMSz)

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelőoktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. A megbízott kollégák a végrehajtásról, a megvalósításról, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

58

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?



A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.



Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Az intézményvezető a nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. (SzMSz) Az intézményben 3 szakmai munkaközösség működik, véleményezési és döntési jogkörének meghatározása az SzMSz-ben található.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.



  Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?





59

7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok


 Hogyan jelennek meg az Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban?



  Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

 




Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Az intézmény Pedagógiai Programja az Óvodai nevelés országos alapprogram útmutatása szerint készült. A Pedagógiai Program a törvényi változások szerint többször módosított, és mindig összhangban kell állnia a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal. (PP)

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai

Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységi terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. Az intézmény tervei (munkatervek, továbbképzési terv, intézkedési tervek) mindig összhangban vannak a Pedagógiai Program kiemelt céljaival, az intézmény igényeivel, elvárásaival. Humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek készítésénél elsősorban az intézmény jövőbeni elvárásait és igényeit tartjuk szem előtt.

60



tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A Pedagógiai Program biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. (PP)

Dátum:……………………….. Simor Gáborné BECS-vezető

Legitimáció: A nevelőtestület véleményezte (időpont ) : 2015.08. 31. és…………………………………………………………sz határozatával egyhangúan elfogadta az intézmény 5 éves Önértékelési Programját. A nevelőtestület nevében aláírta: ……………………………………………………………………………………..

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat. Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda OM: Intézményi Önértékelési Programja

Recommend Documents