Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja 2009 – 2013

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013.

A Program készítéséért felelős: Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.)

A Programban részt vettek:

Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: 13-11902 Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006

Csigó Ernő vezető szakértő Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértői engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004

Tervezési időszak: 2009-2013. közötti időszak Tervezés báziséve: Mindenütt a 2008. évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés 2009. január hónapjában készült Dátum: 2009. január

2 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. TARTALOM 1. Bevezetés

5

2. A terület jellemzése

5

2.1 Társadalmi helyzet

6

2.2 Gazdasági helyzet

7

2.3 Közoktatás

8

2.4 Közművelődés

8

2.5 Szociális ellátás

9

2.6 Egészségügyi ellátás

9

2.7 A kerület története

10

3. Környezeti állapotfelmérés

12

3.1. Levegőminőség

13

3.2. Felszíni és felszín alatti vizek minősége

20

3.3. A talaj állapota

20

3.4. A természet és a táj állapota

20

3.5. Természetvédelmi területek

21

3.6. A települési és az épített környezet állapota

21

3.7 Zöldterület-gazdálkodás

23

3.8. Zaj- és rezgésvédelmi helyzet

24

3.9. Hulladékkezelés

25

3.10. Szennyvíztelep és csatornarendszer

27

3.11. Ipari területek

27

3.12. Úthálózat

27

3.13. Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés

28

3.14. Egyesületek, civil szervezetek

29

3.15. Kérdőívek értékelése

33

4. Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

34

5. Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok

37

5.1. Éghajlatváltozás, levegőtisztaság-védelem

37

5.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata

39

5.3. Környezet-egészségügy

42

5.4. A környezetminőség

44

5.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem

45

5.6. Környezetbiztonság

47 3 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés

48

5.8. A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel

49

5.9. Energiagazdálkodás

51

5.10. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat

53

5.11. Közlekedés

55

6. A környezetvédelmi program eszközrendszere

57

6.1. Tervezési, szabályozási eszközök

57

6.2. Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás

58

6.3. Kutatás, fejlesztés

58

6.4. Intézményrendszer

59

6.5. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erősítése

59

6.6. A program megvalósításához lehetséges főbb pénzügyi források

60

7. Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök

61

8. Társadalmi kapcsolatok

62

9. Önkormányzat környezeti munkájának értékelése

63

9.1. Az Agenda 21 és a környezeti audit

63

9.2. Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei

63

10. Összefoglalás

64



1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen – a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan – szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani – áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Főváros XV. kerülete önkormányzatának az 1995. évi LIII törvény 46. § (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Főváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. – t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény 47. § 1. bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és előírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselő testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia.

2. A terület jellemzése A kerület a főváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezető szakasza, a közeljövőben megépülő M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es főút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fő épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a főváros XV. kerületét. 5 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebből burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebből 2004-óta épült 8 km. életkor 0-14 év között 15-18 év között 19-60 év között 60 év felett

férfi 5441 1814 24167 7391

nő 4996 1682 26169 12151

összesen: 38813 44998 A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban

összes 10437 3496 50336 19542 83811

2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben 81061 fő volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétől kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsűrűség erősen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fővárosi arányt, de csökkenő tendenciát mutat. A kerületből való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fővárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nőtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és 2001. évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: 1970 Háztartások száma Családok száma

Használati jogcím tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb jogcímű

1980

1990 2001

24.114 41.738 39.771 36.060 18.516 31.848 26.675 24.429

Tulajdonjelleg önkormányzati egyéb Összesen természetes személyek tulajdonú tulajdona 30.593 30.593 3.802 989 2.495 318 221 191 17 13

Összesen: 34.616 31.773 2.512 Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (a 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 – Készítette: Pannon Natura Kft.

331


A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különböző nemzetgazdasági ágak között fővároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt 2001.-ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentős elmaradásban van. Továbbra is jelentős (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fővárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezők részesedése közel 30%, hasonló a fővárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezők aránya 2001-ben a 7 éves és idősebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetősen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer főre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvező, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van.

Gazdasági aktivitás:

Népesség Foglalkoztatott fő Inaktív kereső Eltartott Munkanélküli

1980 1990 112.810 95.593 57.223 46.024 24.643 26.679 30.944 21.581 1309

2001 85.232 35.462 27.648 19.550 2572

2.2 Gazdasági helyzet A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a főváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fővárosi vállalkozások 3,9%-a működik a kerületben, ami az előbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fővárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fővárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelősségű társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplők között, a kerület kedvező infrastrukturális adottságai miatt elsősorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedők közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elősegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsősorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentős növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfőképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az 7 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerővel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férőhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erősödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek. 1997ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlődését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézményből, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában működik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtő integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényű gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerősödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium – többek között két tanítási nyelvű idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképző – működik a kerületben, ezek fővárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkező középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel működő alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai előrehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképző központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényű gyerekek megfelelő elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézményből álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülők és a pedagógusok nevelőmunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közművelődés A kerületben egy Művelődési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidő Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közművelődéssel, szabadidő eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Művelődési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus működést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai 8 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Művelődési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidő Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada működik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében működik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idősek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítő szolgálatot, munkanélkülieket segítő szolgálatot, háztartási adósságkezelő tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény előír. 7 bölcsődében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességű kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetőséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elősegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetéséből mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elősegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetőségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jével, míg a szakrendelések 1993. január 1-jétől tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és működtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerűség, a gazdaságos működtetés és a kerületi ellátás korszerűbbé tételével, szorosabb együttműködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi –kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnőtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védőnői szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemővédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelő, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnőtt és nyolc gyermek-fogorvos – munkatársaival együtt – a betegek ellátását. Mindez alapvetően bővül 2006. január 1-től azzal, hogy az Őrjárat utcai szakrendelő, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védőnői ellátásban bekövetkezett jogszabályi 9 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. változásoknak megfelelően átszervezték a védőnői körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel főállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat. 2008 végéig kilenc intézményben dolgozik főállású védőnő, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelősséget igénylő feladat az Őrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelő és háziorvosi rendelők felújítása, korszerűsítése, az önkormányzat minden évben jelentős összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentős korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ős-Duna néhol 200 méter vastagságot is elérő hordaléka. A Dunába ömlő patakok mentén elhelyezkedő magasabb térszintek a mocsaras környezetből kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következő két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, később Palota nevű falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiűzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétől a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektől kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-től 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Ezen a területen alakult meg később Újpest. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott PestVác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítő- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörű villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-től, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fővárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektől kezdődően jelentős számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlődésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati főműhelyének kitelepítése 1905ben. Jelentősen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelő őslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltöző iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petőfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. A falutól viszonylag távol eső községi földeket – Széchenyi telep néven - 1897-ben kezdték el parcellázni. Ebből a településrészből jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekből álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. Pestújhely kiválása után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január elsején - a környező 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felől a Duna, keletről a Gödöllői-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlő patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek főleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentős szerepük. A környező mocsaras területből kiemelkedő dombhátak kedvezőek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentős mezőgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdő mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdős sziget a környező szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínűséget a mai napig megőrizte. A harmincas, negyvenes évek végére – Újpalotát leszámítva – nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektől kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítő- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörű villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-től a fővárossal összekötő lóvasút a helyi zöldségtermelő gazdáknak jelentett nagy előnyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Főműhelyének a kitelepítése 1905-től jelentősen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-től „Széchenyi-telep” néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követően 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más főváros-környéki településsel 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestből alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehető klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyű örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A 1968 - 1977 között Újpalotán a főváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a 11 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérő időszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerű épületekkel beépített településrészként – a leghomogénebb. A kerület műemléképületeinek száma a kerület külső területi voltából és jellegéből adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 műemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelő intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (Őrjárat utcai Szakrendelő) épülete. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élő népességet, így Budapest többi kerületének munkaerő-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fővárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetőségeket is bővítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a főváros első bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A ’90-es évektől folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltő állomások, McDonald’s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo – Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erősítéséhez.

3. Környezeti állapotfelmérés Az egyes környezeti elemek állapota összességében meghatároz egy környezetminőséget, melynek romlása volt tapasztalható az elmúlt évtizedekben a térségben. A környezetállapot értékelése és a környezetminőség vizsgálata alapján megállapítható, hogy válsághelyzetről nincs szó. A környezet minősége szempontjából meghatározó, hogy a térség alapvetően kertvárosi jellegű. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerű (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentős környezetterheléssel üzemelő telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendő, hogy a kerületben olyan jelentősebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyező források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi – és következményeként negatív gazdasági – vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a 12 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élővilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megőrzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezőtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a 40 59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethető daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a 40-59 év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok előállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás időtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminőség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelőzésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelősségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminőség romlásának megállításához, javításának előmozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minőségét. Ennek messzemenő figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezők → a környezet állapota → probléma → cél → megoldások → feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentős része nem a környezetben keletkezett károk csökkentéséről, felszámolásáról szól (ún. csővégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelőzése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különböző szereplőivel történő folyamatos együttműködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminőséget az egyes környezeti elemek és hatótényezők állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegő minősége, a különböző hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetővé a környezetminőség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. 3.1. Levegőminőség Mielőtt a levegőminőség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyező források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idő alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. bocsát ki a szennyező forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegő minőségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegő térfogatában mérhető szennyező anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelő szennyező anyag kibocsátását - elsősorban a szocializmus időszakában - jelentős mértékű iparosítás okozta. A rendszerváltást követően az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyező ipari tevékenységek leépülésével a régió levegőminőségi helyzete sokat javult. Budapest Főváros XV. kerületében az ipari termelésből származó légszennyező anyag kibocsátás mellett jelentős a közlekedési eredetű emisszió is. Az ipari és a közlekedési jellegű kibocsátások csökkenésével magyarázható javuló tendencia. Az ipari szennyezőknél technológiai korszerűsítés történt illetve az elavult technológiájú kibocsátók bezárásra kerültek. A közlekedési emisszió csökkenésnek ellentmond, az a tény, hogy a gépjármű forgalom növekszik, azonban a gépjármű állomány műszaki színvonala sokat javult az elmúlt időszakban, ezáltal a közlekedés eredetű légszennyezés javuló tendenciát mutat. A helyi, kommunális eredetű levegőszennyezés a földgáz-használat növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökken. A kerületben 2008-ban a lakóingatlan földgázrákötöttség 100% -os. A vizsgált terület jelenlegi levegőminőségére vonatkozó mérési adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a levegő minőségét más módon, becsléssel kell meghatároznunk. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 7.§ (5) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM (módosította: 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM) együttes rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendeletek alapján Budapest Főváros XV. kerülete és környezete a „Budapest és környéke” agglomerációba sorolandó, ahol a SO2 az E zónacsoportba, a NOx a B-be, a CO a D-be és a szilárd anyag a C zónacsoportba tartozik. Budapest Főváros XV. kerület levegőszennyezettsége a zónába sorolás alapján: Kén-dioxid Zónacsoport: E Levegőszennyezettségi határérték Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Zónacsoport: B Levegőszennyezettségi határérték Szálló por (PM10) Zónacsoport: C Levegőszennyezettségi határérték Szén-monoxid Zónacsoport: D Levegőszennyezettségi határérték

24 órás egészségügyi határérték (µg/m3) 125

Éves ökológiai határérték (µg/m3) 20

Órás egészségügyi 24 órás Éves ökológiai egészségügyi határérték (NO2) határérték határérték (NO2) (NOx) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) 100 40 30 24 órás átlag (µg/m3)

Éves átlag (µg/m3)

50

40 Nyolcórás átlag (µg/m3) 5000


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. A bemutatott adatok alapján a vizsgált terület levegőminősége nitrogén-oxidokkal és szálló porral közepesen, míg kén-dioxiddal és szén-monoxiddal gyengén szennyezettnek minősül. A minősítés nem mérésen, hanem a zónabesoroláson alapul. A vizsgált terület környezetében van a kerület legnagyobb ipari jellegű légszennyezőanyag (SO2, NOx, CO és szilárd anyag) kibocsátó forrása (FKF Zrt. Hulladékhasznosító Mű). A XV. kerület levegőminőségének felmérésére 2000-ben történt. A mérés a 2000. évi nyári, nem fűtési időszakban készült a kéndioxid (SO₂), a szénmonoxid (CO), a nitrogénoxidok (NOx), valamint a szálló por tekintetében, tekintettel arra, hogy ezek a leggyakrabban vizsgált komponensek, s ily módon összehasonlíthatóak az adatok más mérési eredményekkel. Az Önkormányzat akkor 31 mérőponton végzett vizsgálatokat, melyeket az előző Környezetvédelmi Program tartalmaz. A környezetvédelmi program érvényességi ideje alatt megismételt, további levegőtisztaságvédelmi méréseket nem végeztek. Jelenlegi mérési adatok: Telepített mérőpontok friss mérési eredményeit egy ponton tudtuk beszerezni: 1. A KDV-KTVF tulajdonában lévő RIV automata mérőállomás adatai (Kőrakás park):

Mérőállomás adatai

Állomás képe


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Üzemeltető

Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelöség

Város

Budapest

Cím

XV.ker. Körakás park

Mérőállomás BP5 Korakás Elhelyezkedés városi háttér

A 90 napnál nem régebbi adatok csak tájékoztató jellegűek!

Mérési eredmények utolsó mérés időpontja

2008. 11. 26 20:00

SO2

NO2

NOx

CO

Ózon

PM10

4.9

42.6

59.3

762.5

5.4

Nincs adat

µg/m3

kiváló

µg/m3

jó

µg/m3

kiváló

µg/m3

kiváló

µg/m3

kiváló

2. Kettő db manuális mérőállomás: 1. XV. Kerület, Fő u. 70. 2. XV. Kerület, Száraznád u. 24. – nincs adat. A Fő utca 70. szám alatti manuális mérőállomás 2008 évi legfrissebb adatai: Cím XV. Fő u. 70. EOTR 24686556 Komponens NO2 Mértékegység µg/m3 2008.11.01 26,74 2008.11.02 29,32 2008.11.03 48,5 2008.11.04 25,41 2008.11.05 40,27 2008.11.06 45,34 2008.11.07 27,15 2008.11.08 26,81 2008.11.09 22,67 2008.11.10 48,66 2008.11.11 42,86

XV. Fő u. XV. Fő u. 70. XV. Fő u. 70. 70. 24686556 24686556 24686556 SO2 ÜP NO2 µg/m3 g/(m2*30nap) µg/m3 2008.12.01 1 3,53 2008.12.02 41,11 2008.12.03 1 2008.12.04 19,17 2008.12.05 1 2008.12.06 70,79 2008.12.07 1 2008.12.08 23,98 2008.12.09 1 2008.12.10 24,23 2008.12.11 1


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 2008.11.12 2008.11.13 2008.11.14 2008.11.15 2008.11.16 2008.11.17 2008.11.18 2008.11.19 2008.11.20 2008.11.21 2008.11.22 2008.11.23 2008.11.24 2008.11.25 2008.11.26 2008.11.27 2008.11.28 2008.11.29 2008.11.30 2008.01.31

12,97 23,37 18,27 24,63 10,15 12,18 49,84 51,87 45,85 38,58 22,32 21,57 41,63

2008.12.12 2008.12.13 2008.12.14 2008.12.15 2008.12.16 2008.12.17

23,68 1 22,84 1 39,96 1

A Rákospalotai köztemetőben 2006 év elejéig működött egy mérőállomás a Hulladékhasznosító Mű kibocsátásainak vizsgálatára. Azonban az M3-as autópálya forgalmi kibocsátásai jelentősen befolyásolták a mérési eredményeket. Ezért 2006 tavaszán IV kerületi Önkormányzat kérésére áttelepítették a berendezést Újpestre a Lakkozó utcába, a Káposztásmegyeri lakótelepre. Közlekedési légszennyezés Kettő, a közlekedés szempontjából forgalmas főúton (Szentmihályi út, M3-as autópálya kivezető szakasza) az M0-ás körgyűrű megépülése óta kisebb lett a forgalom, így a levegő, zaj, rezgés minősége is javult. A porszennyezés további csökkentéséhez hozzájárul a szilárd útburkolatok további építése. Magyarországon friss adatok szerint 5,9 százalékos a visszaesés autóvásárlásban, azaz a 2005. és 2006. szeptember között eladott 137 060 autók számához képest 128 958 darabra zsugorodott 2007 végére. A közlekedésből eredő környezeti problémák: - szén-dioxid (CO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz, - kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása: savas esőt és egészségkárosodást okozó gázok, - szén-monoxid (CO): a szervezet oxigén-felvételét gátolja, - oldott szerves részecskék (CnHm) kibocsátása: allergén hatású anyagok, - a képződő ózon a légutakat károsítja, - benzapirén kibocsátása: rákkeltő anyag, - zaj- és rezgésártalom (a közlekedésnek ebben nagy szerepe van), - a közlekedési hálózatok növekvő területigénye következtében a természeti területek arányának csökkenése, - szmog kialakulása – főleg nagy városokban, 17 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. -

szociális kockázatok (balesetek számának növekedése).

Napjainkban a környezetkímélő kerékpáros közlekedési mód feltételei igen kis mértékben adottak, ezért ma főként azok járnak kerékpárral, akik anyagi helyzetük okán nem engedhetik meg maguknak a rendszeres autóhasználatot. Kiépített kerékpárút az utóbbi években (2006, 2007) a Fő út és a Régi Fóti út felújításával egyidejűleg, azok mentén létesült, 1600 m, illetve 1070 m, összesen 2670 m hosszban. Ipari levegőszennyezés A KDV-KTVF által az ipari tevékenységet folytató cégek számára kiadott levegőtisztaságvédelmi határérték határozatokban szereplő értékek betartása jogszabály alapján (14/2001. (V. 9.) kötelező. A káros anyag kibocsátó vállalkozások 5 évenként kötelesek légszennyező anyag kibocsátásukat akkreditált laboratóriummal megméretni és a jegyzőkönyvet a Felügyelőség részére megküldeni. Amennyiben a határozatban foglalt értékeknek nem felelnek meg, úgy a kötelezett cégek tevékenysége felfüggeszthető, illetve telephelyük bezárható. A legtöbb – nemcsak kerületi lakossági panaszt a Hulladékhasznosító Mű működése okozta és okozza ma is. A korábbi mérések és a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adataiból egyértelmű, hogy a HUHA kibocsátásai jelentősek, több komponens tekintetében volt ok aggodalomra. A Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztító berendezését 2006-ban megépítették a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Ezzel jelentősen csökkent (határérték alá) a káros légszennyezőanyag kibocsátás. A Hulladékhasznosító Mű 2006. évi immissziós havi átlag adatok a folyamatosan mért komponenseknél (ppb)

december

NOx 37,27 46,68 36,58 19,67 0,00 0,00 8,81 16,18 22,19 31,69 39,11 49,26

SO2 2,85 1,94 0,83 1,01 0,73 0,73 1,23 1,14 -0,05 0,00 0,02 0,91

CO 1 137,07 824,36 777,99 510,89 559,19 557,83 623,54 312,36 373,28 512,77 787,71 1 217,90

O3 8,29 10,58 18,50 22,51 24,30 24,39 6,66 19,55 17,95 11,22 8,63 3,54

PM10(µg/m3) 54,84 68,73 51,58 32,12 30,20 29,87 48,76 23,05 36,72 53,82 51,95 60,40

Határértékek

40

125

5000

120

50

január február március április május június július augusztus szeptember október november


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 2006. évi immissziós adatok a mintavételes eljárással mért komponenseknél (µg/m3)

Cd határérték

Cd

Cr határérték

Cr

Ni határérték

Ni

Pb határérték

Pb

Cu határérték

Cu

január

0,0050

0,0012

0,0500

0,0022

0,0250

0,0018

0,3000

0,0580

1,0000

0,0213

február

0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050

0,0010 0,0004 0,0003 0,0003 0,0003 0,0006 0,0001 0,0004 0,0008 0,0012 0,0022

0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500

0,0015 0,0042 0,0012 0,0014 0,0042 0,0019 0,0012 0,0016 0,0021 0,0020 0,0019

0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250

0,0023 0,0014 0,0022 0,0010 0,0019 0,0018 0,0014 0,0017 0,0023 0,0025 0,0015

0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000

0,0600 0,0250 0,0210 0,0120 0,0185 0,0222 0,0093 0,0160 0,0230 0,0510 0,0450

1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000

0,0194 0,0148 0,0231 0,0120 0,0148 0,0250 0,0081 0,0186 0,0214 0,0250 0,0230

március április május június július augusztus szeptember október november december


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 3.2. Felszíni és felszín alatti vizek minősége A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A víz, mint környezeti erőforrás nagyon sokféle módon és alapvetően befolyásolja a társadalom életét és a környezetminőség alakulását. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen ezeket a vízbázisokat fenyegeti hosszú távon a használt vizek által okozott talajvíz- és mélységi-víz szennyezés. A felszín alatti vizek döntő jelentőségűek életfeltételeink alakulása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. A felszín alatti vizek minősége kihatással van a felszíni vizek vízminőségére is. Budapest XV. kerülete a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet melléklete a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet, a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőség-védelmi területnek tartja számon. Budapest XV. kerületében két patak található. A Szilas patak és a Csömöri patak. Mindkét patak a Duna irányába folyik, egyik sem a kerületben ered. Ebből az következik, hogy a vízminőséget befolyásolják azok a tevékenységek, amelyek a patak felső szakaszán, a kerületen kívül történnek. A kerület ivóvizét a Fővárosi Vízmű biztosítja. A vízhálózat a kerületben minden utcában kiépült, hossza kb. 190 km. A kerületben a Nyírpalota u. 71. szám alatt található lakóház tetején található egy víztározó, mely az Újpalotai lakótelepet látja el. A kerületben kb. 30 db utcai ivóvíz kút tüzivíz csap található. A kerület északi részén elhelyezkedő horgásztó eladásra került, a bányató a Penta Kft. tulajdona, azóta nem horgásztó, de nincs információ a jelenlegi felhasználási tervekről. 2006 végén újabb helyszíni szemle történt a Csömöri patak területén, mely során érzékszervi úton vizsgálva a patak vizének eredménye pozitív volt. A Csömöri patak vízminősége láthatóan javult. Ennek lehetséges oka a környék csatornázásának befejezése. 3.3. A talaj állapota A föld felszíni (talaj stb.) és felszín alatti rétegei (kőzetek, ásványok) közül jelentőségénél fogva kiemelten a talajjal és annak állapotával foglalkozunk. A talaj öntisztító, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. Az emberi tevékenységek elsősorban a természetes talajdegradációs folyamatokat erősítik azáltal, hogy általában nem a természetes adottságoknak megfelelő művelési ágakat és módszereket alkalmaznak a mezőgazdaságban. A legjelentősebb problémák a defláció és a savasodás. Ezek megakadályozására javasolt a mezőgazdasági területek növényborításának növelése, a tarlómaradványok helyben történő felhasználása és másodvetések alkalmazása. A műtrágya és egyéb kemikáliák használata során figyelembe kell venni azok környezetromboló hatásait. 3.4. A természet és a táj állapota


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Budapest Főváros XV. kerülete jelentős természeti kincseinek értékelését és helyét csak regionális összefüggésben szabad megadni. A turjánvidéken lévő nagy diverzitású, egyedi élettereknek hazánk élővilágának és biodiverzitásának megőrzésében fontos szerepük van. Budapest Főváros XV. kerületen a táji értékeket veszélyeztető tényezők a következők: - építkezések, beruházások, és egyéb területhasználatok esetében a tájba illesztés szempontjának figyelmen kívül hagyása, - a tájgondozás hiánya. 3.5. Természetvédelmi területek A Szilas- és a Csömöri-patak védőtávolságán belül (a patakok telkeinek középvonalától számított 30-30 m) új épület elhelyezése nem engedélyezhető. A védett természeti területek (Nagy Turjános) levegő- talaj, talaj- és rétegvizek tisztaságát veszélyeztető létesítmény elhelyezésére, tevékenység végzésére hatósági engedélyt adni nem szabad. Ennek tisztázására a jelölt terület határához 300 m-nél közelebb létesítendő épület, építmény építési engedélyéhez a veszélyeztetés kizárását igazoló vizsgálatokat kell végezni. Nagy Turjános és térsége (védőterülete is) az élővilág, táj és természeti sajátossága alapján kiemelten védendő terület. Szentmihályi úti kiserdő (Páskomliget), Kosd utcai védősáv (erdő), Szilas patak menti erdősáv, Nevesincs tó menti erdősáv. Tájsebek: A kerületen több tájseb is található. Kiemelendő az illegális hulladéklerakók okozta tájrombolás. A közterületeket már évek óta évente egyszer mind a külterületeken, mind a belterületeken megtisztítják a hulladékoktól. Sok helyen találtak illegális lerakókat a kerületben, a hulladék mennyisége helyenként változó volt. A belterület melletti horgásztó közvetlen környezete rendezett, füves, a terület horgászatra alkalmas. 3.6. A települési és az épített környezet állapota „A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.” (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.) Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett életforma váltás és a felülről meghatározott településfejlesztési elvek és szabályozás nyomot hagytak a települések szerkezetén, arculatán. A kerület megítélését, a lakosok hangulatát döntő mértékben befolyásolja a közterületek, parkok állapota, a köztisztaság helyzete. A közterületek, középületek állagromlása működési zavarokkal és kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel jár, de ebben a pénzügyi források


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. elégtelensége mellett jelentős szerepet játszanak a kialakult emberi magatartásformák, a viselkedéskultúra jellemzői. A biológiailag aktív (zöld-) felületek a kerületi klímát kedvezően befolyásolják. A zöldfelületeknek jelentős használati értéke is van (pihenést, kikapcsolódást nyújtó területek). A kerületklíma a zöldfelületeknek köszönhetően kedvezőnek mondható. A zöldterületek fejlesztése, megóvása a településkép és a helyi lakosok életminőségének szempontjából fontos feladat. A kerület zöldterületi szempontból gyengén ellátott. Közparki funkciókat az alábbi területek látnak el. Védett épületek: Juhos u. 28. Kossuth u. 1. Rákos út 71-75. Régi Fóti út 73. Szent Korona útja 3/a. Széchenyi tér Sződliget u. 9. Templom tér Tóth I. u. 98-100. Perczel Mór u. 1-3. Vasvári Pál u. 2-4.

90104 89870/1. 86682 90250 80744 90237 87885 83576

Református templom és paplak Református templom Református templom Evangélikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom Kúriaszerű villa Kápolna, Kismarty -Lechner Lóránt

81009 81010

Általános iskola és óvoda (1929)

A köztéri emlékművek állapota megfelelő, nincsenek elhanyagolva. A lakossági kérdőívek alapján megállapítható, hogy a lakosság elégedett ezen ingatlanok állapotával. Védett épület együttesek: 1. MÁV Vasutastelep: M3 autópálya - (80735/7) hrsz. közterület-Rákos út - Wesselényi u. Vasutastelep u. - Széchenyi út által határolt terület 2. Attila u. mindkét oldala a Kismező utcától a Régi Fóti útig (falusias utcakép) 3. Fő út páros oldala Pozsonyi utcától a Rákóczi utcáig.

Műemlékek: M

15897

00644/1987

Aporháza utca 17. hrsz.: 90989 Liva-malom. A 18.sz. óta kimutatható előzményeken, jelenleg 19. sz.-i formában. „

M

15772.

04904/1983

Kossuth utca 55. hrsz.: 89867/5 Volt Rákospalotai múzeum

M

15773 Kossuth utca 55/a. hrsz.: 89867/7 R.k. kápolna, barokk, 1735. Torony 1807, átalakítva.

M

15976

21/1996.(X.1.) KTM - MKM

Pozsony utca 36. hrsz.: 88311


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Rákospalotai Leánynevelő Intézet épületegyüttese. XX. szd. eleje

3.7 Zöldterület-gazdálkodás A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett a KVSZ 18.§ (3) bekezdésének megfelelő módon. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni. A zöldfelületek folyamatos karbantartásával lényeges környezetminőségi szerepet vállal az önkormányzat a közszolgáltató segítségével. A közlekedés okozta szennyező hatások csökkentését, forgalomszervezési megoldásokkal, illetve a zöld felületek növelésével érjük el. Az Önkormányzat jelenleg 112 ha területen folytat zöldfelület-gazdálkodást. A fű és a zöldállomány megóvása, fejlesztése érdekében a kaszálási, cserjeápolási munkákat gyakoribbá tettük. Több helyen gondot okoz a gépjárművek zöldfelületen való parkolása, ezért a már meglévők mellé további fizikai korlátokat (parkolásgátlók, cserjesor) építettünk. A kerület közterületein lévő mintegy 20.000 db fa a kerületrész korától függően változik, de általánosságban elmondható, hogy sok az elöregedett, vagy a légkábel miatt visszacsonkolt, torz fa. A balesetveszély elhárítása mellett így az állomány cseréje folyamatos. A kerületben lévő erdőterületek közül egy van az Önkormányzat tulajdonában, a 2,7 ha területű Kosd utcai erdősáv. A futóhomokon telepített, óriás nyár erdő túltartott, élet-és balesetveszélyes fákból állt, így 2004. tavaszán letermeltettük. Az új erdő telepítésére még 2004. őszén megtörtént. Azóta tervszerű erdőgazdálkodás folyik a területen. Budapest Főváros XV. kerület védett zöldfelületei: 1. védett közpark Kőrakás park 2. A növényzet értéke szempontjából védett terület: Rákospalotai Köztemető Páskomliget parkerdő 3. Védett természeti terület: Nagy Turjános Nevesincs-tó 4. Védett fasorok Drégelyvár utca Nyírpalota út Játszóterek: 2005-ben 1 db, 2006-ban 2 db új játszótér került átadásra. A lakóközösség által már nem igényelt, nem használt kisebb játszótereket (1 hintás, 1 homokozós) - 15 db - pihenő parkká alakíttatta az önkormányzat. E változásokkal a játszóterek száma 75 lett. 2007. és 2008. években újabb kisebb, nem használt játszóterek kerültek megszüntetésre, 6 db. a játszóterek száma jelenleg 69.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 2007-ben a játszótereken meglévő játszóeszközök karbantartásán, javításán kívül 9 db új játszóeszköz került elhelyezésre 9 helyszínen, illetve 3 játszótéren a játszószerek alá esésvédő talaj került megépítésre. 2008-ban ugyancsak a szükséges javítások mellett 2 játszótéren elhelyezésre került a játszóeszközök alá az esésvédő talaj, 4 játszótérre új játszóeszközök kerültek telepítésre. Ez évben került sor az egyik játszóterünk teljes átalakítására, felújítására. Még ebben az évben sor kerül egy másik játszótér bekerítésére is. 2009-ben 2 új játszótér megépítését tervezzük. Az egyik egy jelenleg is meglévő helyén épülne, a másik teljesen új lenne. Ugyancsak 2009-ben szándékozik az önkormányzat megépíttetni egy ifjúsági sportparkot is, amely egy, az idén elbontott futballpálya helyére kerülne. A sportparkban szabadtéri fittnes eszközök mellett helyet kapna egy görkorcsolya-pálya, illetve 2 db teniszpálya is. 3.8. Zaj- és rezgésvédelmi helyzet A lakóterület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca mentén 55/45 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA nappal/éjjel értékek. Az intézményi terület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca-, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 65/55 dBA nappal/éjjel értékek. Az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés lakóövezetre vonatkozó hatályos jogszabály szerinti határértéke 50/40 dBA nappal/éjjel, az intézményi övezetbe tartozó létesítménnyel közös telekhatáron a 60/50 dBA nappal/éjjel értékeket. Az M0-ás elkerülő megépítésével csökkent a Szentmihályi út, Régi Fóti út és az M3-as kivezető szakaszának zaj és rezgés terhelése. M0-ás további kedvező hatása: Szentmihályi úton kevesebb forgalom és Rákospalota kertváros É-i részén kevesebb kamion forgalom. Zajvédő fal: a Kacsó Pongrác utcától indul és a Szentmihályi útig tart. Az átívelő műtárgyak zajvédelme nem tervezett (átjárókon nincs). A zajvédelmi területen új, átfogó jogszabály született 2007 év végére: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Az új szabályozás 2008. január 1-től hatályos, fontos megemlíteni, mert jelentős változásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mire terjed ki a szabályozás. Bővítik a kötelezési jogkört (akár mérés végzésére is kötelezhető minden cég, valamint intézkedési terv benyújtására is), ezenkívül zajbírságot akkor is ki lehet a jövőben szabni, ha valaki a zajterhelési határértékeket túllépi. Ez azt jelenti, hogy végre szankcionálhatóvá vált a belső térben történő túllépés is, ami érintkező falfelületek esetében régóta nagy problémát okozott, és az eddigi rendelkezések alapján nem lehetett kezelni a problémát. Szigorítják a zajszakértő alkalmazását is. Pl. az önkormányzati rendeletek tervezeténél is kötelező lesz a műszaki előkészítéshez szakértő megbízása. Most már talán legfontosabb probléma a közlekedési eredetű zajpanaszok növekedése, aminek vizsgálata felügyelőségi hatáskör, zajvédelmi intézkedések kivitelezése (passzív zajvédelem, zajvédő fal építés stb.) pedig az útkezelő feladata. Mivel a főútvonalak mellől érkezik a panaszok zöme, ezért az intézkedésre kötelezett szinte mindig a Fővárosi Önkormányzat illetve a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. A közlekedés okozta zajproblémák megoldását segíteni fogja, hogy elkészült Budapest stratégiai zajtérképe, ami azonban önmagában inkább tervezési folyamatokat tud elősegíteni (számításon alapult, nem vett figyelembe csak meghatározott zajforrásokat stb.). Alapvető szerepe az volt, hogy megalapozza a kötelező intézkedési tervek elkészítését. 3.9. Hulladékkezelés Az életszínvonal emelésével, a fogyasztói típusú társadalom térnyerésével fokozatosan nő a szilárd és folyékony hulladékok mennyisége. Ezért mind országos, mind regionális, mind pedig önkormányzati szinten is meg kell oldani a hulladékgyűjtést és -kezelést, valamint komoly lépéseket kell tenni a hulladékok csökkentése irányában. A kommunális szilárd hulladékok kezelése a kerületi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Nagy problémát jelent az illegális hulladék lerakók felszámolása. A kerület minden évben önkormányzati, lakossági és pályázati források segítségével próbálja felszámolni ezeket. A hulladékkezelés javításával és környezeti neveléssel megelőzhetőek a határban történő illegális hulladék lerakások. Az illegális hulladéklerakók 2006-2007-ben felszámolásra kerültek. Az újonnan megépített szelektív hulladék udvarok közvetlen környékén jelent meg kommunális hulladék. A tervezési területen a hulladékkezelés a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője és az illetékes környezetvédelmi felügyelő látja el az érintett szakhatóságok bevonásával. A veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása és kezelése a 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően történik. A települési szilárd és települési folyékony hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése és ártalmatlanítása vagy hasznosítása a 213/2001 (XI.14.) Kormány rendelet szerint történik. A hulladékok, közöttük a települési szilárd és folyékony hulladékok jelentik a környezet számára az egyik legjelentősebb terhelést. A kommunális hulladék szervezett elszállítását az FKF Zrt. végzi, a Hulladékhasznosítóban kerül hasznosításra. A tervezési területen kettő nyilvántartott lakossági szilárd hulladék begyűjtő udvar van - Károlyi Sándor u. 119. tel: 305-2429; - Zsókavár u. 65. tel: 410-53-40. Októberi tisztító akciók Minden évben egy októberi napot jelöl ki az Önkormányzat a civil szervezetek, tanintézetek, közintézmények és a magáncégek bevonásával. A takarító-tisztító eszközöket a Répszolg Kft adja át a résztvevőknek és az akció napján folyamatosan begyűjti az összegyűjtött hulladékokat. Az Önkormányzat biztosítja a lakosság számára az – igen népszerű és jól hasznosított hulladékgyűjtő zsákokat (a Répszolg Kft szerzi be „FKF Zrt.” jelzéssel). 2006-ban – 5 db/ lakos 2007-ben 3 db/ lakos 2008-ban 5 db/lakos Az Önkormányzati képviselők – területük szerint – jelentős mennyiségű (több száz, ezer db) zsákot vehetnek át ugyanilyen célokra, majd – területük szerint – szétosztják a lakosságnak. A 2008 októberi akció eredménye: - a lakosság, a civil szervezetek, tanintézetek, közintézmények és a magáncégek gyűjtésének eredménye: 389 m3 hulladék (ebből 6 m3 használt autógumi) - illegálisa kihelyezett hulladék: 353 m3 (Répszolg Kft gyűjtése) 25 – Készítette: Pannon Natura Kft.


A Répszolg Kft. által elszállított hulladék formák és mennyiyégek: Hulladék kommunális hulladék (utcai szemetesekből) kaszálék, lomb sitt, kőtörmelék (jardafelújításból) gally

Mennyiség (m3 ) 2008-ban 5042

Hasznosító HUHA

6317 1848

HUHA HUHA

7003

HUHA

Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladék udvarok jól működnek, a szelektív gyűjtők rendszeresen megtelnek, kihasználtságuk optimális. A hulladék udvarok környékén lerakott nagy mennyiségű kommunális hulladék okoz problémát az Önkormányzatnak. A Répszolg Kft. heti 2-3 alkalommal szállítja el a szemetet a szigetek körül és járőrözéssel is megfigyelik a területeket. Korábbi célkitűzéseink alapján változatlanul fontos további hulladékgyűjtő udvarok létesítése. A szigetek számának bővítése jelenleg is folyamatban van. 2006-2007-ben a III. A és B ütem szerinti kialakításuk kezdődött, majd 2008-ra fejeződött be, ahol újabb 22 db szelektív hulladékgyűjtő sziget létesült. A közterületi munkát segíti a Répszolg Kft. kerületi tevékenysége (szemétlerakásoknál figyelmeztetések, szelektív hulladékgyűjtőknél lerakott szemét elszállítása, gyommentesítés, őszi parkápolás, takarítás, parkok, fasorok kezelése stb.). Cél: a kerület lakott részein min. 300 m-es elérhetőségben legyenek a szigetek. Általános tapasztalat, hogy ezeken a helyeken megjelenik a kommunális hulladék is. Szervezett lomtalanítás évente kétszer van, egy a tavaszi és egy az őszi időszakban. Az elektromos hulladékokat a veszélyes hulladék begyűjtője szállítja el. A kerületen működő gumis vállalkozások a gumi hulladékot jogszabály szerint kezelik, kezeltetik. Elszállításáról a Palota Környezetvédelmi Kft gondoskodik. Veszélyes hulladékok szállítása jogszabály szerint történik, az orvosi hulladékok, a szárazelemek, az olajos iszap, a fáradt olaj, az olajos rongy, az olajszűrő, az üres olajos flakon és az állati eredetű hulladékok összes mennyisége kiszállításra kerül a területről, kezelésük nem a kerületben történik. Állati eredetű hulladékokat az ATEV Rt. szállítja el telephelyére. A kerületben az orvosi rendelőkből történik egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése, a Septox Kft. által biztosított egyszer használatos, zárt műanyag illetve karton edényzetben. Szállítása zárt kocsiszekrényű gépjárművel történik. Használt olaj és zsír, fáradt olaj: Az éttermekben, a háztartásoknál és az általános iskolában keletkező elhasznált olaj és zsír a szelektív hulladékgyűjtő udvarokba kerül. A lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtése a kerületi gyógyszertárakban, kórházakban, rendelőintézetekben történik.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Lakossági fogyasztásban keletkező veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok, veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek, festékmaradványok stb.) gyűjtése is a hulladékgyűjtő udvarokon történik. Komposztálás A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása komposztálása helyben, illetve a szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg. Megépítése a közeljövőben várható. 3.10. Szennyvíztelep és csatornarendszer A csatornahálózatok bővítései megtörténtek. A meglévő közműrendszerek korszerűsítése, karbantartása tervszerűen, ütemezetten megtörtént. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokban nem megengedett, azt zárt gyűjtőhálózat kiépítésével kell megoldani. A területet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kezeli. A szennyvízszikkasztások megszűntek, a kerületben a csatornázottság 2006-ra 100 %-ban megoldott. Közcsatorna építések 2004-től: 2004-ben 14 útszakaszon, összesen 2721 m, 202 ingatlan bekötés; 2005-ben 21 útszakaszon, összesen 4624 m, 342 ingatlan bekötés; 2006-ban 6 útszakaszon, összesen 476 m, 19 ingatlan bekötés; 2007-ben 2 útszakaszon, összesen 141 m, 7 ingatlan bekötés; 2008-ban 3 útszakaszon, összesen 103 m, 5 ingatlan bekötés. 2004-2008 között összesen 8065 m közcsatorna épült, 575 ingatlan bekötéssel. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeként a kerület szennyvízcsatorna hálózata közel teljes körűvé vált, az immár közműves szennyvízelvezetési lehetőséggel rendelkező ingatlanok bekötési aránya szinte sehol sem éri el a 100%-ot. Ennek oka, hogy a környezetterhelési díjakat (melyek közül a talajterhelési díj kapcsolódik a csatornabekötésekhez) megállapító jogszabályok nem ösztönzik a közcsatornákra való rákötést (a talajterhelési díj mértéke nem éri el a csatornahasználati díj mértékét). 3.11. Ipari területek - Késmárk u. két oldala MZ (jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi övezet) - Külső Fóti út – Mogyoród útja mentén (Bubiv, Palota Kft., Műanyagfeldolgozó) - M3-as mellett (METRO Áruház és környéke) - Mogyoród útja és Szentmihályi út között M (munkahelyi övezet) - Mélyfúró utca (HUHA környéke) MZ - Károlyi Sándor út vége, Visonta u. M (Medimpex, Holcim) 3.12. Úthálózat A fejezet összefügg a légszennyezési és a zajvédelmi fejezetben leírtakkal. Szilárd burkolatú útépítések 2004-től: 2004-ben 7 útszakaszon, összesen 1595 m; 2005-ben 5 útszakaszon, összesen 1555 m; 27 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 2006-ban 6 útszakaszon, összesen 2541 m; 2007-ben 6 útszakaszon, összesen 1530 m; 2008-ban 7 útszakaszon, összesen 1421 m. 2004-2008 között összesen 8642 m szilár burkolatú útpálya épült. A kerület közútjainak hossza 190 km. Ebből burkolatlan földút 12,9 km. A fővárosi önkormányzat kezelésében van 24 km, a kerületi önkormányzat kezelésében 166 km. Kiépített kerékpárút az utóbbi években (2006, 2007) a Fő út és a Régi Fóti út felújításával egyidejűleg, azok mentén létesült, 1600 m, illetve 1070 m, összesen 2670 m hosszban. A Szilas patak mentén a 20,0 m-es védendő területén belül kerékpárút kerül kiépítésre távlatban. Ennek javasolt nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza. Megvalósult az M0 rákospalotai leágazása 2008-ban. 30-as korlátozott sebességű övezet készült 2008-ban a Pestújhelyi út, Szerencs utca, Bánkút utca, Wesselényi utca, Gergő utca területén a zaj, a rezgés, és a levegőszennyezési értékek csökkentése érdekében. 3.13. Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés A környezetvédelmi ismeretek átfogó szintjének elsajátítása és az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár feladata. A tájékoztatás legalapvetőbb feladata az, hogy az emberek számára közérthetővé és világossá tegye azt, hogy egyes döntéseinek környezetvédelmi következményei vannak. Kiemelten fontos a felnövekvő generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a környezet és természetvédelmi ismeretek terén, a Nemzeti Alaptanterv bázisára támaszkodva. A tömegtájékoztatási eszközök szerepe nagyon fontos. Ezekkel lehetségessé válik a környezetvédelmi jellegű információk számának, terjedelmének, hatékonyságának növelése. Elő kell segíteni a környezetvédelmi állapot alapadatok rendszeres közlését. A Nemzeti Alaptanterv iskolatípusoktól függetlenül kötelezővé teszi a környezeti nevelést. Az 1998-ban elkészült Nemzeti Környezet Nevelési Stratégia célja a környezeti nevelés hatékonyságának, a nevelők felkészültségének növelése. A NAT elvárásai szerint a környezeti nevelés átfogó célja a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének elősegítése. A helyi tantervekben teljes önállósággal dolgozhatták ki az iskolák környezeti nevelési programjaikat. A program prioritásai, céljai a következők: - általános érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - fenntarthatóságra nevelés, - tolerancia kialakítása, - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - közösségi felelősség felébresztése, - életminőség fogyasztáson túlmutató alkotóinak keresése, - egészség és környezet összefüggéseinek feltárása, - természeti és épített környezet megismerése, - helyi értékek, problémák megismerése, célok megfogalmazása, - hagyomány védelme, - testedzések biztosítása.



3.14. Egyesületek, civil szervezetek 56-os Szövetség XV. ker. Szervezete Vezető: Bácskai Endre kerületi elnök Cím: 1157 Budapest, Erdőkerülő utca 39. ábécé Egyesület a Gyermekekért Vezető: Jenei Ferencné enök Cím: 1154 Budapest, Gazdálkodó utca 3. Alapítvány a Holnapért Vezető: Gyurcsánszky János kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Eötvös utca 8. Alapítvány az Ifjúság Tánc- és Zeneművészeti Neveléséért Vezető: Homor Istvánné elnök Cím: 1153 Budapest, Bocskai u. 74-78. Alapítvány XV. Molnár Viktor u. 94-96 alatti óvoda támogatására Vezető: Hajas Lászlóné kuratórium elnöke Cím: 1158. Budapest, Molnár Viktor utca 94-96. Artkontúr Művészeti és Kultúrális Egyesület Vezető: Kókai János elnök Cím: 1156 Budapest, Páskomliget utca 41. V/23. Az Egészségesebb, Esztétikusabb Környezetért Alapítvány Vezető: Kozák Zoltánné kuratóriumi elnök Cím: 1152 Budapest, Régifóti út 14. Biondo Bike Club Vezető: Seregély Márta elnök Cím: 1158 Budapest, Neptun utca 98. Budapest XV. ker. Idősek és Nyugdíjasok Egyesülete Vezető: Rezács Istvánné elnök Cím: 1156 Budapest, Száraznád utca 5. CIVITALIS Egyesület Vezető: Sebestény István elnök Cím: 1158 Budapest, Ady Endre utca 47. ClubNetCet Internetes Ismeretterjesztő Egyesület Vezető: Mozga Márta Anna elnök Cím: 5502 Gyomaendrőd, Dózsa György utca 28. CORTEX Alapítvány az Agysérültek Rehabilitációjáért Vezető: Dr. Szakonyi Tiborné képviselő Cím: 1156 Budapest, Páskomliget utca 63. X/40. Csutkababa Alapítvány Vezető: Révészné Poszlovszky Mónika kuratóriumi elnök Cím: 1154 Budapest, Klapka György utca 27. Egészségmegörző Egyesület Vezető: Benedek Istvánné elnök Cím: 1157 Budapest, Száraznád utca 5. Együtt a Gyermekekért, az Egészségért Alapítvány Vezető: Berta Dénesné képviselő Cím: 1151 Budapest, Kossuth u. 53.(1) 307Együtt Újpalotáért Kulturális és Szociális Érdekképviseleti Egyesület Vezető: Valló Péter ügyvezető elnök Cím: 1157. Budapest, Zsókavár utca 15. Első Magyar Gó Egyesület Pestújhely Vezető: dr. Záhonyi Zsolt elnök Cím: 1158. Budapest, Neptun utca 28. Ép Lélek Egészséges Test (ÉLET)


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Vezető: Balogh Ildikó alapító Cím: 1157 Budapest, Hartyán köz 3. Értelmes életért Alapítvány Vezető: Hornyák Lászlóné elnök Cím: 1151 Budapest, Gubó utca 8. Észak-Pesti Környezetvédelmi, Kultúrális és Szabadidősport Egyesület Vezető: Mihály Zoltánné elnök Cím: 1151 Budapest, Csomád utca 3. Északi Fény Természetjáró Egyesület Cím: 1158 Budapest, Árvavár utca 3. Európai Hátrányos Helyzetűek Közhasznú Egyesülete Vezető: Sebők Angéla elnök Cím: 1152. Budapest, Rákos út 41. Fitness Duo Iskola Oktatási és Sport Alapítvány Vezető: Fazekas Attila kuratóriumi elnök Cím: 1152 Budapest, Árendás köz 6. Forrás-Bogács Alapítvány Vezető: Kiss András kuratóriumi elnök Cím: 1154 Budapest, Wesselényi utca 36. Hálózat a Kultúráért Művészetért Egyesület Vezető: Farkas József elnök Cím: 1043 Budapest, Erzsébet utca 36. IV/23. Hartyán DSE Vezető: De Pott Beáta elnök Cím: 1157 Budapest, Hartyán köz 2-4. Hátrányos Helyzetűek Alternatív Műhelye (HÁTHA) Vezető: Grácer Irma elnök Cím: 1156 Budapest, Kontyfa u. 3. Hétszín-Virág a XV. kerületi Bölcsödékért Vezető: Zsuppán Lászlóné kuratóriumi elnök Cím: 1156 Budapest, Nádastó park 1. Holnap Már Késő Környezetvédelmi Alapítvány (HMKKA) Vezető: Orovicz Viktor kuratóriumi elnök Cím: 1155 Budapest, Opsitos u. 7. Hosszútávú Egészségvédelmi Program Egyesület (HEP) Vezető: Volentics Józsefné Vera elnök Cím: 1155 Budapest, Rákos út 98. (XV.kerületi klub) Ifjúsági Caritas Egyesület Vezető: Molloné Balog Éva elnök Cím: 1045 Budapest, Berda J. utca 42. IV/26. Kontyfa Sportiskola Egyesület Vezető: Göröcs Péter elnök Cím: 1157 Budapest, Zsókavár utca 52. Korona Művelődési Kultúrális és Oktatási Alapítvány Vezető: Szabó Imre kuratóriumi elnök Cím: 1155 Budapest, Szent korona út 5. Korszerű Tudással Építsd a Jövődet Alapítvány Vezető: Varga László kuratóruiumi elnök Cím: 1152 Budapest, Czabán Samu tér 13. Középpont Mentális Egészségvédő Egyesület Vezető: Izsák Andrea egyesületi-elnök Cím: 1141 Budapest, Vezér út 64. fsz. 2. KUCI Kisállatmenhely Alapítvány Vezető: Szilágyi Judit elnök Cím: 1151 Budapest, Batthyány utca 56.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Legea-Buldózerek Unihockey Club Budapest Vezető: Csepregi Gyula elnök Cím: 1157 Budapest, Páskom Park 4. V./31. Lehetőség a Rászorulóknak Közhasznú Alapítvány Vezető: Podmaniczky Elek kuratóriumi elnök Cím: 1158 Budapest, Pestújhelyi út 34. Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Rákospalotai Madárbarát Egyesület Vezető: Tóth István elnök Cím: 1154 Budapest, Dessewffy utca 68. Magyar Kékkereszt Egyesület (MKKE) Cím: 1151 Budapest, Alagi tér 13. Telefon: (1) 307-7160 • Fax: (1) 307-7160 Magyar Kerékpárosklub Vezető: László János elnök Cím: 1136 Budapest, Hegedős Gyula utca 23. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Vezető: Kecskés Mihály (1) 410-6285 Cím: 1153 Budapest, Beller Imre út 6. Magyar Szinergia Ház Közhasznú Egyesület Vezető: László Tamás elnök Cím: 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó utca 31. Magyarországi Szocialista Romák Szervezete (MSzRSz) Vezető: Nagy Zoltán elnök Cím: 1153 Budapest, Desewffy utca 81-83. MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület Vezető: Arlett Annamária elnök Cím: 1155. Budapest, Ozmán utca 4. 1/4. Micimackó és a Természet Alapítvány Vezető: Baracskai Éva óvodavezető Telefon: (1) 418-3497 Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete Vezető: Nyíri Antalné elnök Cím: 1157 Budapest, Árendás köz 1-3. Nagyot Ugró Tinik Rohanó Ifjú Fiúk Edző Raja - Hartyán Sport Egyesület Vezető: Kohári Zoltán elnök Cím: 1152 Budapest, Aporháza utca 45. Nemzetközi Kórház Hálózat Alapítvány Vezető: Gondos Julianna kuratórium elnöke Cím: 1153. Budapest, Pázmány P. utca 120. Nyitott Gondolkodók Egyesülete (NyGE) Vezető: Krausz Attila elnök Cím: 1155 Budapest, Bánkút utca 67-69. Nyújtsd a Kezed Alapítvány Vezető: Zádoryné Leiner Erika kuratóriumi elnök Cím: 1156 Budapest, Pattogós utca 6-8. Országos Gyermekvédő Liga Őszirózsa Alapítvány Vezető: Dr. Kramer Imre elnök Cím: 1156 Budapest, Kontyfa u. 3. Palota Röplabda Sport Club (PRSC) Vezető: Szalai Béláné elnök Cím: 1158 Budapest, Madách utca 25/A. Palota Sclerosis Multiplex Egyesület Vezető: Czimmerman Márta elnök Cím: 1151 Budapest, Csobogós utca 9. I./9.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Palotai Csokonai Asztali-labdarugó Egyesület Vezető: Csek Géza elnök Cím: 1153 Budapest, Eötvös utca 64-66. Palotai Önvédelmi Védegylet (P.Ö.V.) Vezető: Papp Barnabás elnök Cím: 1156 Budapest Száraznád u. 5. Palotai Polgárörség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület Vezető: Vona János Cím: 1157 Budapest, Hartyán köz 3. Palotai Sporthorgász Egyesület (PSHE) Vezető: Szabó Sándor elnök Cím: 1155 Budapest, Vasvári P. utca 75. Paulay Alapítvány Vezető: Dr. Lakatos Ernő elnők Cím: 1154 Budapest, Kozák tér 13-16. Periféria Alapítvány Vezető: Czikora Györgyi kuratóriumi elnök Cím: 1158 Budapest, Drégelyvár utca 6. Perspectiva Nova Egyesület Vezető: Kovács Edina elnök Cím: 1154 Budapest, Bánkút utca 49. II./7. Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület (PEPE) Vezető: Páljános András elnök Cím: 1158 Budapest, Szűcs István utca 45. Pestújhelyi Sport Club (PSC) Vezető: Kapuszta Csaba elnök Cím: 1158 Budapest, Gergő utca 11. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Kiemelkedően Közhasznú Környezetvédelmi Közalapítvány Vezető: Lovas Éva kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Közrend és Vagyonvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Közalapítvány Vezető: Bringye János kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. Rákospalotáért Közhasznú Egyesület Vezető: Matolcsiné Szimon Ildikó elnök Cím: 1151 Budapest, Károlyi Sándor út 140. Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes Egyesület Vezető: Szőcs Gábor enök Cím: 1152 Budapest, Nagysándor József utca 10. Sclerosis Multiplex Budapesti Egyesület Vezető: Gáspár Zsuzsanna elnök Cím: 1032 Budapest San Marco utca 76. Segítsd az Iskoládat! Közhasznú Egyesület Vezető: Várhegyi Gábor elnök Cím: 1157 Budapest, Nyírpalota utca 99. I/3. Sportiskola Sportegyesület Vezető: Sági Ferenc elnök Cím: 1152 Budapest, Széchenyi tér8-10. Szabó Miklós Lelkipásztor Szellemi Hagyatékát Őrző Alapítvány Vezető: Kerekes Kinga Csilla elnök Cím: 1154 Budapest, Tompa Mihály utca 70. Szatina Közművelődési Egyesület Aranyszamár Színháza Vezető: Tímár Magdolna elnök Cím: 1091 Budapest, Üllői út 69.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Szertelen-kék Alapítvány Vezető: Illés István kuratóriumi elnök Cím: 1152 Budapest, Zrínyi utca 35. Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SzRA) Vezető: Volentics Anna kuratóriumi elnök Cím: 1152 Budapest, Aporháza utca 61. Szövőgyár utcai Óvoda Gyermekeiért Közhasznú Alapítvány Vezető: Balla Béláné vezető Cím: 1151 Budapest, Szövőgyár utca 24. Szülők, Tanítványok a Kolozsvár úti Iskoláért Alapítvány Vezető: Tóthné Varga Csilla kuratóriumi elnök Cím: 1155 Budapest, Kolozsvár utca 1. Támogasd a rászorulókat Alapítvány Vezető: Dr. Selyem Ferenc kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Deák utca 2. Tavasz Kórus Alapítvány Vezető: Tóth Lajos kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Eötvös utca 64-66. Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány Vezető: Báthory Béláné kuratóriumi elnök Cím: 1157 Budapest, Hartyán köz 3. Tündérképző Egyesület Vezető: Szakálos Éva Ilona elnök Cím: 1157 Budapest, Kőrakás park 62. UJPA Stoma Klub Egyesület Vezető: Hubikné Klein Margit elnök Cím: 1041 Budapest, Deák Ferenc utca 93. Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület Vezető: Báthory Béla elnök Cím: 1157 Budapest, Hartyán köz 3. Unilever Tömegsportegyesület Vezető: Mecsnóber Attila elnök Cím: 1151 Budapest, Horváth Mihály utca 2. Viperák Amerikai Futball Egyesület Vezető: Gógucz Gyula elnök Cím: 1156 Budapest, Páskomliget utca 33. Viwal Tanoda Kézműveseket Képző Közhasznú Egyesület Vezető: Szekeres Judit elnök Cím: 1222 Budapest, Kiránduló utca 4/A. XV. kerületi Köztisztviselők Sportegyesülete (KÖSE) Vezető: Deák Anikó elnök Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. Zene-Tánc-Mozgás Kultúrális Egyesület (ZTM) Vezető: Nagy István elnök Cím: 1153 Budapest, Eötvös utca 109. Zuglói Ilco Egyesület Vezető: Nagy Máténé Vincze Éva elnök Cím: 1145. Budapest, Uzsoki utca 29-41.

3.15. Kérdőívek értékelése A Környezetvédelmi Program készítői kíváncsiak voltak a lakosok véleményére, a kerületet érintő környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. A beérkezett kérdőívek alapján a kerület lakossága a következő észrevételeket tette: 33 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

a gépjármű forgalom csökkent az utóbbi időben, de még mindig zavaróan nagy a forgalom a főutakon, a főút mellett probléma a közlekedő járművek zaja, Budapest Főváros XV. kerületben lévő, Hulladékhasznosító Mű a teherautó forgalom miatt erőteljes zajhatással bír, a kerület ivóvize néha klóros, ezenkívül problémát okoz a keménysége, kevés a zöldterület mennyisége, elhanyagoltak, szemetesek a pihenő övezetek, kerékpár utak építése esetén többen választanák az alternatív, környezetkímélő közlekedési módokat, ha a kerékpárutak nem a főutak mellett épülnének túl nagy a gépjármű forgalom, kerékpárral jól és biztonságosan bizonyos helyeken nem lehet közlekedni, az illegális hulladéklerakók esztétikai és környezetvédelmi problémát jelentenek, földutak karbantartása nem megoldott, sok helyen hiányoznak a járdák a portalanított utak hiánya rontja a levegő minőségét, nagy a porterhelés, az épített környezet – járdák, csatornák, árkok – javításra szorulnak, a csapadék elvezető rendszer néhol nem megfelelő kapacitású, nincsenek árkok, csatornák, a szelektív gyűjtő szigetekkel nagyrészt elégedett a lakosság, de környezetük szemetes, a kommunális hulladékok is megjelennek ott, azonban számuk kevés fölös szerves hulladékot komposztálják bizonyos háztartásokban, veszélyes hulladékot a lakosság gyűjtené szelektíven, de veszélyes hulladék lerakót nem szívesen látna a kerületben a műemlékek állapota a lakosok szerint kielégítő állapotú, a központ egyesek szerint jellegtelen, elhanyagolt, a kerületben több helyen, főleg a külterületeken van illegális hulladéklerakó, a szárazelemek leadása megoldott, van igény a gyűjtésre.

4. Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja Az alábbiakban Budapest Főváros XV. kerület operatív programja kerül részletezésre, amelynek alapvető célja a kerület előtt álló rövid, közép- és hosszú távú feladatainak meghatározása. A Program a 2009-2013 közötti időszak legfontosabb környezetvédelmi célú teendőit mutatja be, mintegy felvázolva a célkitűzések eléréséhez vezető út első lépéseit. Mindezek alapján tematikus végrehajtási program kidolgozására van szükség, amelyre a nyitott tervezés szellemében kell sort keríteni. Az alábbi program keret a kerület számára a továbblépéshez. A program célja megfelelő alap biztosítása a hat évre szóló környezetvédelmi tevékenységhez, kiindulási alapot képezve a megoldandó környezeti problémák azonosítása, a szinte minden környezeti elemnél tapasztalt állapotromlás megállítása, a jobbító intézkedések előkészítése és beindítása, az esetlegesen szükségessé váló környezethasználati korlátozások feltárása, a Nemzeti Környezetvédelmi Program valamint az Európai Unióhoz történő teljes jogú csatlakozás feltételrendszeréből a kerületre háruló feladatok megfogalmazása tekintetében. Mindez széles alapokon nyugszik, hiszen ahogyan a nemzeti koncepció és program nemzeti ügynek tekinthető, ugyanilyen mértékben minden XV. kerületi lakos szívügye kell hogy legyen a megfelelő környezeti feltételek biztosítása, a nélkülözhetetlen egészséges életfeltételek megteremtése a jelen és jövő nemzedékeinek. A környezetpolitika prioritásai: 34 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. A környezetpolitika alapvető prioritásai az alábbiakban foglalhatók össze (érvényesítésük valamennyi szinten elengedhetetlenül szükséges): - az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme, - a környezeti és a gazdasági fejlődés harmonikus rendszerének megvalósítása, - a bioszféra sokszínűségének megőrzése. A környezetvédelmi program alapelvei: Minden környezetvédelmi probléma hátterében gazdasági, társadalmi természetű okok állnak, amelyek visszavezethetőek a társadalom környezeti tudatára, kiemelten fontos feladat tehát a problémák gyökereinek feltárása. A környezeti problémák és gyökereinek elhárításához, az Uniós csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök előteremtése nehéz feladat. A hosszú távú megoldás kulcsa, ha az okozatok helyett az okokra próbálunk választ találni. A kerületben két alapvető tényezővel kell szembenézni. Az egyik a múltból származó örökség, a meglévő környezeti problémák. A másik a problémák újratermelődése, hiszen nem alakult ki az a termelési-fogyasztói mintázat, amely ne termelné újra a környezeti gondokat. Nem lehet megoldani a fennálló környezeti problémákat, ha azokat a gazdaság és társadalom bővülő mértékben termeli újra. Éppen ezért az első lépésben olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megelőzik a problémák újrateremtődését. A környezetvédelem ügyét nem lehet szembeállítani ugyanakkor a fejlődéssel, hiszen az egészséges környezet biztosítja a fejlődés, a magasabb létminőség lehetőségét. A fenntartható fejlődés legfontosabb kritériuma, hogy erőforrásainkhoz fenntartható módon nyúljunk, azaz a fejlődés lehetőségét a jövő generációk számára is biztosítsuk. Fontos a globális és az európai történések folyamatos szemmel tartása és a szükséges időben válaszadás a különböző szintű programokban a kihívásokra. Ezzel együtt a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek integráltsága megköveteli a fejlesztési (területfejlesztési, vidékfejlesztési, kistérség-fejlesztési, különböző gazdaságfejlesztési, agrárfejlesztési) stratégiák és programok összehangolását a környezetvédelmi programmal. Mindezek mellett hangsúlyos a helyi sajátosságok figyelembe vétele, a helyi természeti erőforrások, azok hasznosítási módjának, valamint a helyi társadalom környezeti viszonyának ismerete. A Program fontos alapelve, a különböző szereplők együttműködése a program megvalósulásában. A kapcsolatépítés sokirányú és sokszereplős, egyrészt partneri viszony szükséges a közigazgatás és civil szervezetek között, másrészt új alapokra kell helyezni az üzleti szférával történő együttműködést. Budapest Főváros XV. kerülete környezetvédelmi koncepciója összefoglalva az alábbi alapelveken nyugszik: -

a fenntartható fejlődés elve, olyan gazdaságfejlődési modell, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is.; 35 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

a káros környezeti hatások megelőzésének elve; az elővigyázatosság elve, a természetre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatások pontos ismerete a környezethasználati technológiák alkalmazásának feltétele; a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba; a szubszidiaritás és a partneri viszony elvének alkalmazása, a szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők - azaz a döntést azok hozzák meg, akikre vonatkozik; a környezet rehabilitáció és helyreállítás alkalmazása a sérült területeken, az új fejlesztésekkel párhuzamosan.

Alapvető célkitűzések: -

-

az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása, az élő- és élettelen környezet természet közeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásuk biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés figyelembevétele, a természeti erőforrásokkal való takarékos és értékvédő gazdálkodás, a gazdasági fejlődés és a környezet összefüggésében a harmonikus, ésszerű környezet igénybevételre és a minimális környezetkárosításra való törekvés, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése, a környezet állapotának és veszélyezettségének mindenkori pontos ismerete, a kerület gazdaságossági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával, a helyi társadalom környezettudatosságának és a környezet fejlesztésben való érdekeltségének növelése, a közösségi részvétel fokozása.

Mindezek alapján a következő fő szempontokat kell figyelembe venni: -

a kerület igen jelentős környezeti értékekkel rendelkezik, melyek védelme egyben gazdasági érdek is, az elmúlt időszakban – a kialakult környezeti problémákra visszavezethetően – környezeti értékvesztés történt, melynek mérséklése, megállítása aktuális feladat, a kerületek és agglomerációs körzetek közti együttműködések és környezetvédelmi kötelezettségek számos feladatot jelentenek a kerület számára is, az emberi egészség és a természeti értékek védelme – a káros környezeti hatásoknak is tulajdoníthatóan – nem tekinthető megoldottnak, a káros környezeti hatásokat súlyosbító háttértényezők /stresszhelyzet, túlterheltség, fogyasztási szokások, stb./ nagyon erősen hatnak.

A kerület lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha a szemléletváltozás megalapozásánál a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet ügyeit együtt kezeljük.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. A megbízható információkra alapozott döntés érdekében átfogó környezeti információrendszer szükséges, amelyhez a szabad hozzáférés biztosított. Ehhez szükséges a kerületen és a régióban jelenlévő információgazdák tevékenységének koordinálása és összefogása. Általában a célkitűzések megvalósulásához szükséges források megalapozását külső forrásokból képzeljük. Látható azonban, hogy a külső források felhasználása mindig a belső források rendelkezésre állásához kötött, így a belső források meglétének függvénye a megvalósulás. Mindemellett nagyobb szerepet kell kapnia a környezeti problémák megoldására irányuló kezdeményezések támogatásának. A fenntartható erőforrás-használaton keresztül növekszik a gazdaság teljesítménye és a társadalom jóléte. Ezek mellett a kerület meglévő táji, természeti és kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése az alapja a jövőbeli fejlődésnek. A Környezetvédelmi Programnak harmonizálnia kell a Főváros Környezetvédelmi Programjával. A főváros és az agglomerációs kerületek környezetvédelmi céljai és programjai között érdek ellentét lehetséges. A főváros és az agglomerációs kerületek azonban a közös környezeti problémák megoldásában egymásra vannak utalva, ezért főleg megyei, de akár kerületi szinten is ezek megoldásában koordináció szükséges a fővárossal. A közös probléma körök közül a legfontosabbak: - közlekedési eredetű környezetterhelések csökkentése, - zöldgyűrű, egységes ökológiai hálózat, erdőtelepítések, - vízbázisok védelme, folyékony és szilárd hulladék elhelyezés, kezelés.

5. Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok 5.1. Éghajlatváltozás, levegőtisztaság-védelem A környezeti elemek közül a levegő nagyfokú diffúziós képességgel rendelkezik, az esetleges szennyezések távolról is eljuthatnak a kerület területére, ezért kell regionális szinten kezelni a problémákat. Budapest és környéke (agglomeráció) levegője egyike az ország legszennyezettebb levegőjű térségeinek, általában a régió levegőminősége rosszabb az országos átlagnál. Célkitűzés: Az ipari, lakossági, települési és a közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátások csökkentésével kedvező levegőminőségi állapot megteremtése, fenntartása és javítása, az EUs környezetvédelmi normákban előírt célállapotnak megfelelően. Kiemelt cél a levegő minőségének javítása a kerület ipari területein a határérték túllépés nélküli immissziós levegőminőség tartós biztosítása. Feladatok: Szélesíteni kell az önkormányzat intézményeinek szabályozási, rendeletalkotási, ellenőrzési és szankcionálási lehetőségeit. A kedvező levegő állapot megteremtés és fenntartás folyamatában nagyobb szerepet kell kapnia a megelőzés elvének. A korszerű, kisebb energiaigényű és kisebb emissziós értékekkel rendelkező technológiák telepítését kell előnybe részesíteni és támogatni. 37 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Mérsékelni szükséges a kerületben jelentkező ipari tevékenységből eredő kibocsátások mértékét (nagyobb teljesítményű és hatásfokú füstgáz tisztítók és porleválasztók beépítése, a rekultivációs tevékenység elősegítése és fokozása). Különösen érvényes a kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, az ózon károsító és az üvegházhatású gázok vonatkozásában, a Nemzeti Környezetvédelmi Programból és a nemzetközi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásának érvényesítése mellett. Csökkenteni kell a levegő ülepedő és szálló por terhelését: - utak portalanítása, - út menti és zöld felületek növelése (parkok, ligetek, út menti fasorok, mezővédő erdősávok). A fűtésből eredő levegőterhelés mértéke az utóbbi időben csökkent, a lakosság jelentős része gázzal fűt, cél a maradék lakosság gáz hálózathoz történő csatlakozása. Feladat a tömegközlekedés fejlesztése, ösztönzés a tömegközlekedési eszközök használatára, kerületi parkok, zöld felületek területarányának növelése, kerületrendezés, ipartelepítés során ki kell használni a természetes légcsere légtisztító hatását és az uralkodó szélirányt. Csökkenteni kell a közlekedési eredetű emissziókat: - közlekedési-szállítási igények mérséklése a területfejlesztés és a korszerű logisztika (szállítás-szervezés) eszközeivel, - fejleszteni kell helyi és távolsági tömegközlekedés feltételeit, a szolgáltatás színvonalát és versenyképességét, - gépjárműállomány korszerűsítésének támogatása (alacsonyabb fogyasztású, kisebb szennyezőanyag kibocsátású járművek beszerzése és forgalomba állítása), - a meglévő gépjárműpark emissziós jellemzőinek lehetséges javítása (pl. katalizátorok beépítése, gyakoribb motordiagnosztika), - a nem motorizált közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a kerékpárút hálózat fejlesztésével, - úthálózat fejlesztése. Regionális szinten fejleszteni kell a levegőtisztaság-védelmi mérő- és monitoring hálózatot: - mérőeszközök fejlesztése, - mérési pontok számának és a mérésgyakoriság növelése, - információs rendszer kiépítése és összekapcsolása a térinformatikai adatbázissal és elemzési lehetőségekkel, - az információk elérhetőségének és nyilvánosságának biztosítása.



Konkrét feladatok: Cél

Feladat Határidő A tranzit forgalom további csökkentése a kerületen belül, Közlekedési emisszió kerülőutak biztosítása, 2013 csökkentése közlekedés szervezés javítása, forgalomrendezési koncepció megvalósítása Közlekedési emisszió Tömegközlekedés fejlesztése csökkentése Kerékpárutak kiépítése, a Közlekedési emisszió kerékpár forgalom növelése a csökkentése kerületben Útszél karbantartás, parlagon Pollenszint hagyott területek kezelése, csökkentés fásítási, parkosítási program a közterületek, utak mentén Égetéses emisszió Hulladékégetés mérséklése csökkentése (tavasz-ősz) Burkolt utak arányának Szálló por növelése mennyiségének kerületben szilárd útburkolat csökkentése minden utcában Levegőtisztasági mérőhálózat, Monitoring rendszer információs rendszer fejlesztése Légszennyezés szempontjából védendő területek Levegő szennyezés meghatározása (pl: Fővárosi csökkentése a Önkormányzat javaslata a védendő nehéz-tehergépjármű forgalom objektumoknál csökkentésére, egyéb sebességkorlátozási övezetek kialakítása)

Felelős Fővárosi Önkormányzat

2013

Tömegközlekedési vállalatok és Önkormányzat

2013

Polgármester

Folyamatos Polgármester Folyamatos Jegyző Folyamatos Polgármester

2013

Jegyző

Folyamatos Jegyző

5.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata A kerület gazdag felszíni vizekben, kis vízfolyásokban. Ezek eltömődésekor kialakulhat magas talajvízállás, esetleg belvíz a csapadékosabb időszakokban. A kerületek csatornázatlansága és a közműves ivóvízellátás bevezetése felgyorsította a vízbázisok elszennyeződését. A jelentősebb szennyező források a mezőgazdasági tevékenységek és a csatornázatlan részei a kerületnek. Cél a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozott környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejűleg a környezetkárosodások felszámolása, az Országos Környezeti Kármentesítési Program ütemezett végrehajtása. 39 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. A kerületben a felszín alatti vizek nem szabályozott módon történő kitermelése problémát jelent (öntözés). A felszín alatti vizekkel való gazdálkodás feltétele a kitermelések pontos nyomon követése és azok szabályozása. Célkitűzés: A vízkészletek kíméletes használatának megalapozása, a jelentkező pozitív tendenciák fenntartása, a terhelések csökkentése. A felszíni vizekben utóbbi időben bekövetkezett vízminőség javulás eredményeinek megtartása, a vízminőség további javítása. Felszíni vízkészlet gazdálkodás, mely magában foglalja a vízhiányos időben a víz visszatartását és felhasználását öntözővízként illetve természetvédelmi célokra, illetve felesleges víztöbblet esetén, a víz elvezetését, az épített és természetes környezet megóvása érdekében. A felszín alatti vízkészletek kíméletes, kiegyenlített használatához szükséges feltételek kidolgozása és biztosítása a kerület egész területén. A szennyező források feltárása, felszámolása. Feladatok felszíni vizek esetén: - az időszakos vízhiányból eredő kritikus vízgazdálkodási helyzetek előfordulásának csökkentése, a takarékos vízhasználatot ösztönző szabályozási módok bevezetése, a felszíni vízkészletek vízmennyiségének és vízminőségének védelme, ellenőrzése, - vízfolyásainknál minimális cél a jelenlegi vízminőségi állapot fenntartása, javítása. A felszíni vizekbe bevezetett vizek só- és toxikus anyag koncentrációjának határérték alatt tartásával, a bevezetett vizek tisztításával a kitűzött vízminőségi célok biztosítása, - a felszíni vizekbe bevezetett vizek (tisztított szennyvíz) által okozott szervesanyag terhelés csökkentése, - az ingatlantulajdonosok ösztönzése a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésre, - az EU csatlakozásból adódó szennyvíztisztítási (kerületen kívüli tisztítómű) feladatok (nitrogén és foszfor bebocsátás csökkentése) segítése, a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KVVM együttes rendelet alapján. Feladatok felszín alatti vizek esetén: - a felszín alatti vizek igénybevételénél a vízháztartási egyensúly kialakítása, az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorítása, - a szennyező források felderítése, a kerületen belüli ásott kutak használatának ellenőrzése, a szennyező hatás megszüntetése, a szennyezés következményeinek fölszámolása, - a szippantott szennyvíz elhelyezésének (leürítés) ellenőrzése a szabálytalan leürítések megszüntetése; szükséges, hogy valamennyi kerület rendelkezzen kijelölt szennyvízleürítő hellyel (lehetőleg szennyvíztisztító telep legyen), s a leürítések ellenőrzöttek legyenek, - a közműpótló berendezések elterjedésének elősegítése, a szennyvízcsatornával nem rendelkező területeken, - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet következetes megvalósításának biztosítása, - a szolgáltatott ivóvíz minőségének biztosítása érdekében a szükséges esetekben biztosítani kell a megfelelő minőséget, a magyar jogrendbe beépített WHO előírások betartását, 40 – Készítette: Pannon Natura Kft.


a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a monitoring rendszer fenntartása (fejlesztése) az adatok feldolgozása, értékelése, s azok közérdekű adatként való kezelése. a környezeti kultúra fejlesztése, a társadalmi részvétel és tudatosság fejlesztése.

Konkrét feladatok: Cél Ivóvíz megfelelő minőségű biztosítása Víz használat optimalizálása Takarékos vízhasználat bevezetése Mezőgazdasági talajvíz szennyezés megelőzése Kerületi vízgazdálkodás javítása

Élővízbe bocsátott szennyezőanyag csökkentés Illegális hulladéklerakás ne szennyezze a vizeket Felszín alatti vízgazdálkodás szabályozása, felszín alatti vizek védelme

Feladat

Határidő

Felelős Fővárosi Vízművek Folyamatos ivóvíz monitoring Folyamatos Zrt Lakosság informálása, tájékoztatása az ivóvíz Folyamatos Jegyző minőségéről Lakosság informálása, takarékos vízhasználó Folyamatos Polgármester berendezések Kemikáliák célirányos, nem Folyamatos Jegyző káros mennyiségű felhasználása A kerületben az egységes csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, felülvizsgálata, I. ütem Polgármester vállalkozói területeken víz- és 2013 szennyvízellátás tervezése, kivitelezése Tisztított szennyvíz paramétereinek javítása, felhasználási lehetőségek Folyamatos Jegyző mérlegelése, szikkasztó kutak tisztítása Lerakások megszüntetése, újratermelődésük 2011 Jegyző megakadályozása Lakó és középületek geotermikus energiák Jegyző, Fővárosi felhasználása, ipari területek Folyamatos Csatornázási Művek szennyvíz kibocsátásának ellenőrzése


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 5.3. Környezet-egészségügy A magyar népesség egészségi állapotát és halálozási tendenciáit jellemző mutatók jelzik, hogy súlyos problémákkal kell szembenéznünk. Ezen tendenciák között, több más tényező jellett jelentős, esetenként döntő szerepük van a környezeti hatásoknak is. A humán egészséggel kapcsolatos információk részletes, területi kiterjesztésű elemzése akadályokba ütközik, mivel nem épült még ki az adatgyűjtés megfelelő rendszere, másrészt hiányzik a megfelelő informatikai háttér. Problémát jelent az is, hogy a felmérések sem folyamatosak, speciális kérdésekben pedig csak egyedi vizsgálatokra terjednek ki. A Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 1997-ben készült el, alapvető célkitűzése a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése. A NEKAP által megfogalmazott feladatokban és programokban a kerület részéről a tevőleges részvétel a cél, a kerület feladatai a NEKAP alapján kerültek összeállításra. A kerület lakosságának egészségi állapota összességében átlagosnak mondható. A kerületben lévő háziorvosok száma 9 és a gyermekorvosok száma 4. A halálozások száma meghaladja az élve születések számát. A kerület korösszetételét tekintve nagy százalékban nyugdíjas korú a népesség, a nők várható élettartama hosszabb, mint a férfiaké. A kerület kórház ellátottsága átlagosnak mondható, orvos létszám megfelelő. Kerületi szinten is súlyos probléma és fő halálozási ok a dohányzás és alkohol okozta szív- és érrendszeri, illetve rákos daganat okozta halálozás. Célunk a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése, a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása, megoldási lehetőségek áttekintése a régió szintjén. A zaj- és rezgés védelem szerepe kiemelendő a környezet-egészségügyön belül. A kerületben egyértelműen a közlekedésből eredő zaj dominál (Fővárosi zajtérkép mellékelve). A zajforrások megszüntetése, a zajszintek csökkentése nevezhető az egyik legfontosabb kerületi célkitűzésnek. A zajterhelés csökkentése esetében konkrét számszerű célokat nem lehet megadni, hiszen ezek jelenleg megvalósíthatatlanok és ellenőrizhetetlenek lennének. Középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dBA terhelés fölötti kibocsátások megszüntetése lehet az elérendő átlagos cél, míg távlatilag a legfeljebb 65 dBA terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni. A zaj- és rezgés eredetű környezetterhelések többségükben közlekedési eredetre vezethetők vissza. Ezen a téren a rendszeres ellenőrzés, a gépjárművek műszaki állapotának felülvizsgálata, a járműpark korszerűsödése, a forgalomszervezési intézkedések, a lakókörnyezeti nyílászáró szerkezetek zajcsökkentő változatainak alkalmazása, esetleg védősávok alkalmazása szükséges. Feladatok: - hatékony megelőzésre van szükség az esetleges járványok megelőzése érdekében. Ez különösen a cseppfertőzéssel terjedő betegségek esetében igaz. - A súlyos lefolyású és esetenként súlyos kimenetelű, kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás előfordul a régióban, - a közlekedési eredetű és a lakossági fűtés által keltett légszennyezések csökkentése, - az ivóvizek szennyeződésének megakadályozása, - a felszíni vizek minőségének fokozott ellenőrzése, a visszaforgató rendszerek elterjedésének elősegítése az üdülésre, fürdésre használt területeken, - az új ipari és szolgáltató létesítmények – különösen a lakókörnyezetbe kerülés esetén – csak akkor engedélyezhetők, ha az érvényes környezetvédelmi előírásokat betartják, - szennyezéseket, szennyezőket fel kell tárni mind a levegő, mind a víz, mind a talaj esetén,



a munkavégzésből származó káros expozíciók mértékének és lehetőségének csökkentése, a munkahelyi környezet és a munkavégzés körülményeinek javítása, az EU-ban már betiltott egészségkárosító anyagok alkalmazásának, felhasználásának visszaszorítása, aktív szűrő és betegség megelőző regionális prevenciós program kidolgozása, megvalósítása, a közlekedési eredetű zajok esetén a zajterhelés csökkentésére vonatkozó intézkedések meghozatala, amelynek megvalósításához elengedhetetlen a közlekedési zajártalom által érintett lakókörnyezetekben a zajterhelés műszeres mérése, ipari létesítmények telepítése esetén a zaj- és rezgésvédelem szempontjait figyelembe véve adható ki építési, létesítési engedély, a lakosság számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megismerhesse a zaj elleni közvetlen védelem lehetőségét, az építési és háztartási berendezések zaja esetén hatékony korlátozási feltételek bevezetése, az épületen belüli nagy csillapítású hangszigetelések alkalmazása, a környezeti zajterhelés csökkentése céljából, a közösségen belüli helytelen magatartás által okozott zajok és zajterhelések mérséklése és megszüntetése az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések meghozatalával.


Feladat

Prevenció

A lakosság informálása

Prevenció

Aktív szűrés Zaj és rezgés térkép Zaj és rezgés források folyamatos fejlesztése, feltérképezése önkormányzati tájékoztató mérések (saját műszer) Zajszint csökkentés a Zaj elleni védelem zajszennyezőknél Környezeti elemek Levegő, talaj, víz védelem védelme Allergén gyomnövények Pollen mennyiség visszaszorítása, csökkentés pollenszennyezés monitoring rendszer fejlesztése A tanuszoda ( Szécsényi u.) Prevenció vízminőségének biztosítása Prevenció

Kutak vízminőségének nyomon követése

Határidő

Felelős

Háziorvosok, Folyamatos önkormányzat és intézményei Folyamatos Háziorvosok 2013

Fővárosi Önkormányzat

Környezetvédelmi referens Más hatótényezőknél Folyamatos részleteztük Jegyző(közterületfelügyelő, Folyamatos Környezetvédelmi referens), ÁNTSZ Folyamatos

Folyamatos Jegyző, ÁNTSZ Jegyző, Környezetvédelmi, Folyamatos természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 5.4. A környezetminőség Célunk a kerületi zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban és a kerület területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése. El kell érnünk a károsodott, tönkrement területrészek felmérését és rendbehozatalát megfelelő stratégiák kidolgozásával és végrehajtásával. Olyan helyi környezet kell, amely az emberi szervezet regenerációjához szükséges feltételek biztosítja, különösen közegészségügyi szempontból. Leromlott állapotú infrastruktúrák felújításának tervezése és kivitelezése, kiemelt szerepet kell kapjon, főleg az utak állapotának fenntartását, javítását kell szem előtt tartani. A kerületi zöldterületek aránya nem éri el a kívánt mértéket, a meglévőkre nagyobb gondot kell fordítani. Feladatok: - a kerületi rendezési terveket a környezetvédelmi program alá rendelve szükséges felülvizsgálni, - helyi közlekedés szervezésének fejlesztésébe szükséges a lakossági igények beillesztése, - kommunális hulladékok – a szilárd és a folyékony – begyűjtésének, kezelésének, ártalmatlanításnak, újrahasznosításának felülvizsgálata. A meglévő és az esetlegesen felmerülő hiányosságok pótlása. Legfontosabb a folyékony hulladék begyűjtését végző cég(ek) hulladékkezelési engedélyének megléte, tevékenységének ellenőrzése, különös tekintettel a tisztítás és leeresztés helyére, - zöldterület-fejlesztések minden közterületen. Az érintett területeken a természethez közelibb tervek támogatása, - az ipari beruházások, fejlesztések vállalkozói területekre irányítása - a kerületben található védelemre érdemes területekkel, műemlékkel kapcsolatban törekedni kell a helyi kezdeményezések felkarolására, a védett értékek számának növelésére és a minőség megóvásához szükséges források biztosítására, - a műemlékvédelmi és idegenforgalmi értékek, tevékenységek összehangolása a kerület műemléki értékeinek megőrzése, hasznosítása érdekében.




Feladat Épületek helyi védettség elrendelése, műemlékek Épületek, műemlékek állapotának nyomon gondozása követése, renoválás elvégzése Zöldterületek Parkok rendszeres állapotának javítása gondozása Allergén növények Árokszélek, útmellék visszaszorítása rendszeres gondozása kerületen belül lehetséges zöldterületek feltérképezése Zöldterület növelés (zöldfelületi kataszter), parkok kialakítása, fásítások a közterületen, utak mentén A kerület központjának esztétikai és funkcionális Kultúrált környezet fenntartása, fejlesztése, erre kialakítása terv kidolgozása és megvalósítása A kerület szerkezet Kerületi Szabályozási megfelelő Tervben foglaltak alakulásának végrehajtása elősegítése Árkok gondozása, újabbak Belterületi kialakítása, a csapadékvíz vízrendezés javítása elvezető rendszer teljes kialakítása

Határidő

Felelős

Folyamatos Polgármester

Folyamatos Jegyző, Répszolg kft Folyamatos Jegyző, Répszolg kft

2013

Jegyző, Répszolg kft

2013

Polgármester


Folyamatos

Polgármester, Répszolg kft

5.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem A kerület természetvédelmi területei - mivel kevés van belőlük – jelentős, védendő értéket hordoznak. A turjánosok hazánk kiemelkedő természeti értékei. A védett területek növénytani és állattani értékei ugyancsak a legértékesebb védett értékek között tartandók számon. A kerület környékén a táj zöme sajnos már nem az eredeti állapotban, illetve eredetihez közeli állapotban megőrzött. A táj állapotát az urbanizáció negatív módon befolyásolja. A kerület természeti értékeinek eredeti, ill. eredetihez közeli állapotban való fenntartása és környezetének fenntartható használata nagyon fontos. Megóvásuk, fenntartásuk, kezelésük elsősorban természet és tájvédelemi érdekeket szolgál, de kiszolgálhatja az idegenforgalmat, a turizmust és része az oktatásnak, nevelésnek, tudatformálásnak. Néhány éve befejeződött a természeti területek felmérése. Mind az EU, mind hazánk kijelölte az ökológiai hálózatuk területeit. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve tartalmazza a kijelölt területeket. Feladatok: - valamennyi védett területre vonatkozóan alapállapot felvételt kell végezni, amelyek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit, 45 – Készítette: Pannon Natura Kft.


meg kell teremteni a fenntartható fejlődést biztosító gazdálkodás alapjait, kiemelt figyelmet kell fordítani a turjános területek védelmére és a hasznosítást a fenntartható fejlődés szellemében kell végezni, gondoskodni kell a füves élőhelyek fokozott védelméről, érintetlen, természetszerű állapotban történő megőrzéséről, gondoskodni kell a genetikai talajtípusok megőrzéséről, a kerület környezetében lévő nem szabályozott fakitermelés elsősorban a szociális problémákra visszavezethető okokból adódóan, ezek ellen hatósági és önkormányzati úton fel kell lépni, a legfontosabb madár-élőhelyek kerüljenek védelem alá, ki kell dolgozni a tájvédelmi szemlélet fejlesztésének hatékony módszerét, a táji értékek degradációjának megakadályozására, a tönkretett értékek helyreállítására kell törekedni, az utak mentét, a tájjellegnek megfelelően a mezsgyéket, vízfolyások partjait és más domináns térválasztó elemeket honos fafajokkal újra kell fásítani, területrendezési és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani, létesítmények tervezésénél engedélyezés előtt a környezeti hatástanulmány részét képező természeti állapotfelvételt és elemzést kell készíteni, meg kell szüntetni a táj képét mérhetetlenül rontó és közegészségügyi szempontból is súlyosan kifogásolható illegális hulladéklerakó helyeket.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Konkrét feladatok: Cél A belterület növekedés szabályozása, természeti értékek védelme

Határidő

A KSZT környezeti szempontú felülvizsgálata


A helyi nem védett természeti értékek feltérképezése, kijelölése és kezelési tervek készítése Tájsebek (illegális Tájsebek hulladéklerakók) megszűntetése feltérképezése, megszüntetése, rekultiváció Őshonos, tájjellegű fafajták Erdősültség növelése telepítése Ökoturisztikai és rekreációs Ökoturizmus célokra használható fejlesztése területek felkutatása Elhagyott külterületi Tájképbe nem mezőgazdasági épületek illeszkedő építmények lebont(at)ása, a táj megszűntetése rendezése Természeti értékek védelme

Felelős

Feladat

Folyamatos Jegyző

2011

Jegyző

Folyamatos Polgármester Folyamatos Jegyző

2011

Jegyző

5.6. Környezetbiztonság A környezetbiztonság nemzetközi szinten kiemelten kezelt biztonsági kérdés, mivel az ökológiai, környezeti csapások valószínűsége lényegesen megelőzi a katonai fenyegetéseket is. A környezetbiztonság jogi szabályozása, a megelőzés és kríziskezelés feltételrendszerének biztosítása tekintetében Magyarországon alapvető hiányosságok vannak. Két fő csoportja a természeti és civilizációs okok miatt bekövetkező események. Az ipari üzemeknél nem minden esetben teljesülnek a környezetbiztonságot garantáló feltételek, nem állnak rendelkezésre a haváriák elhárításához szükséges eszközök, nem minden esetben történik meg a környezetbiztonsági tevékenységek megalapozása. A kerületben van környezetbiztonságot veszélyeztető tevékenység. A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai alapján az elmúlt ezer évben Pest megye területén 7 helyen volt 4-nél nagyobb magnitudójú földrengés, melyek közül a legnagyobb károkat az 1956-os Dunaharaszti földrengés okozta. Összességében nem a leginkább földrengés veszélyeztetett területek közé tartozik a kerület. A regionális katasztrófa elhárítási rendszer a kerületre is kiterjed. Feladatok: - a rendszer kiépítése és működtetése a polgári védelem, katasztrófa elhárító szervezetek, szakhatóságok, és rendészeti szervek /tűzoltóság, polgári védelem, környezetvédelmi, vízügyi, stb. szakszolgálatok / bevonásával történjen, - ezzel összefüggésben a szükségessé válható gépjárművek, gépek, berendezések, eszközök, anyagok felmérése, az átmeneti, illetve készenléti tárolás feltételeinek rögzítése és biztosítása. A káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet 47 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

-

felkészítettségének ellenőrzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítő oktatások és gyakorlatok végrehajtása folyamatos feladat, az önkormányzatok felelős vezetőinek tájékoztatása és felkészítése a környezeti káresemények előfordulásakor hozandó intézkedésekről, az értesítendőkről, illetve riasztandók köréről, a szakszemélyzet helyszínre érkezéséig meghozandó intézkedésekről és a kármentesítési munkák alatti feladatokról, a kerületnek tájékozódniuk kell a közigazgatási területen működő veszélyes technológiákról és tárolt, szállított veszélyes anyagokról. Csak olyan tevékenységeket engedélyezzenek, amely a megfelelő környezetbiztonsági garanciákkal rendelkezik.

Konkrét feladatok: Cél Katasztrófa elleni védekezés Katasztrófa elleni védekezés Katasztrófa elleni védekezés

Feladat Természeti katasztrófák elleni védekezés összehangolása Veszélyes üzemek, folyamatok, szállítási útvonalak feltérképezése Akcióprogramok készítése havária esetére

Határidő

Felelős

2010

Polgármester, Polgári védelem

2010

Polgármester, Polgári védelem

2010

Polgármester, polgári védelem

5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A fogyasztói társadalom működtetése, a fogyasztói szokások átalakulása következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladék mennyisége. A kerületben a környezetet veszélyeztető, károsító mértékben megnőtt a hulladékok mennyisége. Gyakran találkozunk illegális lerakásokkal is (utak mentén, erdőkben, vízfolyások mentén). A veszélyes hulladékok begyűjtése már folyik a kerületben, további megoldások szükségesek a hulladék mérleg javításához. A hulladékgazdálkodás gyakorlata a hulladékok begyűjtésére és lerakására-újrahasznosítására vonatkozik. A hulladék minimalizálás és az újrahasznosítás még nem működik tökéletesen, ehhez szemléletváltásra is szükség van. Ennek érdekében ösztönöznünk kell a minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodást és fogyasztást. A kommunális folyékony hulladékok megfelelő kezelése már majdnem 100 %ban megoldott, de a veszélyes hulladékok keletkezésének minimalizálása, a megfelelő ártalmatlanítás, biztonságos elhelyezés még javításra szorul. A hulladékbegyűjtés, szállítás, elhelyezés színvonalának fokozatos emelése mellett előtérbe kell helyezni a hulladékokkal való gazdálkodás megteremtését. Feladatok: - a budapesti hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása és működtetése, - a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, - a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése, - további hulladékszigetek létesítése a kerülben, - veszélyes hulladék szelektív gyűjtését meg kell oldani, - növelni kell a hulladékhasznosítás arányát (pl. komposztálás), - helyi komposztáló telepek létesítése, - a szervezett hulladékgyűjtés kiterjesztése a kerület egészére, - meg kell szüntetni az illegális lerakókat, 48 – Készítette: Pannon Natura Kft.

települési


társadalmi tudatformálás (tájékoztatás, felvilágosítás, oktatás) a valós hulladékgazdálkodással kapcsolatban, a csatornahálózatra történő rákötések számának növelése, forrás kontroll által az illegális rákötések megtalálása, jogi szabályozási és ellenőrzési eszközök megteremtése a szippantott szennyvizek tisztító telepre kerülésének biztosítására.


Feladat

Lakossági szemlélet formálás

Korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek továbbítása

Hulladékgazdálkodás javítása

Hulladékszigetek további felállítása Hulladékhasznosítás Hulladékgazdálkodás növelése, szelektív javítása hulladékgyűjtés tovább fejlesztése Szerves hulladékok Hulladékgazdálkodás komposztálásának javítása megszervezése Hulladékgazdálkodás Veszélyes hulladékok javítása külön gyűjtése Illegális hulladék lerakók Illegális hulladék lerakók megszűntetése felszámolása, bírságolás Levegőszennyezés Illegális, hulladékégetés csökkentés megszűntetése, bírságolás Hulladék nagyobb arányú A hulladékbegyűjtés begyűjtése kiterjesztése Lakosság Hulladék keletkezés környezetvédelmi csökkentése szemléletének formálása Talajvíz szennyezés Szennyvíz rákötések megakadályozása számának növelése A szennyvíztelepre Illegális érkező szennyvíz szennyvízbekötések minőségi paramétereinek megszűntetése javítása

Határidő

Felelős Iskolai tantestület, Képviselő-testület, Folyamatos Polgármesteri Hivatal

2010

Polgármester


2011

Répszolg Kft, lakosság

Folyamatos

Szolgáltató (FKF Zrt), lakosság

2011

Jegyző

2011

Jegyző

2011

Polgármester

Folyamatos Jegyző 2011

Jegyző

2011

Jegyző

5.8. A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel Alapvető feladat a környezet- és természetvédelmi ismeretek és a környezettudatosság közvetítése az oktatásban. Társadalmi szinten a környezeti értékrendet javítani kell, ezáltal a társadalmi részvétel erősíthető a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban. A kerületben található: - 23 óvoda - 15 általános iskola - 15 középiskola és szakiskola 49 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Az iskolák tanulói számára biztosítani kell a magas szintű környezet- és természetismereti oktatást úgy a tanórákon, mint szakköri keretek között. Alapvető cél a környezetvédelmi kérdésekben való tájékozottság és környezettudatosság terén tapasztalható lemaradás megszüntetése, a fiatal korosztálytól az aktív-idős korosztályig. A gazdasági és társadalmi nehézségek miatt minden döntéshozó hajlamos a környezetvédelem fontosságát alábecsülni, a prioritási sorrendben hátra sorolni. Általános hibás nézet, hogy a környezetvédelem a gazdag országok, régiók luxusa, és a mai Magyarországon vannak ennél sürgetőbb problémák is. Feladat: - az óvodában „ökológiai játékok” alkalmazása, lehetőség szerint „Zöld óvoda” létrehozása, - az oktató-nevelő munkát minden téren át kell hassa a környezetért való felelősség kialakítása, ez már nem lehet csupán a természettudományokat oktató tanárok elszigetelt feladata, - sokkal több gyakorlatias, személetes oktatási és nevelési eszközre, módszerre van szükség mind a tanórán, mind azon kívül, - pedagógiai szempontból hasznos lenne tanulmányi kirándulások szervezése szennyvíztisztítókba, hulladéklerakókba, vízművekhez tartozó létesítményekbe, ÁNTSZ mérőállomásokra, - a különböző jellegű szakkörök feltámasztása mellett minden diákcsoport és tanár számára javasolt az értékőrzés, mind elméletben, mind gyakorlatban, - az iskolások fokozottabb, szélesebb körű bevonásával a „szemétszüret” akciókba, elősegíthető lenne a szelektív szemétgyűjtés társadalmi bázisának erősítése, - a helyi társadalmi rendezvények (környezetvédő akciók, hagyományápoló kör) adhatnak módot a tudatformálásra, - a hagyományok elszegényedését meg kell akadályozni; főleg azokét, melyek a természettel és az egymással való együttélés területét érintik. Hagyományteremtésre ad lehetőséget a jeles természetvédelmi napok megtartása is, vagy a műemlékhez kapcsolódó rendezvények szervezése, - a szakmai képzések, különösen a pedagógusképzések, -továbbképzések szervezése kiemelkedő fontosságú, - az iskola mellett a szemléletformálás másik nagyon fontos bázisa a család: az itt kapott minták, a helyes és helytelenek egyaránt, főleg fiatal korban, mélyen gyökeret vernek a gyermek gondolkodásában és viselkedésében, - a szemléletformálásra számtalan lehetőséget kínálhat a munkahelyi környezetvédelmi oktatás, amelyet kívánatos lenne kötelezővé tenni. Ennek egyik gyakorlati eredménye lehet például az energia és papírtakarékosság lehetséges módjainak kidolgozása az adott munkahelyen, - az ÁNTSZ, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok (pl. tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok), vízügyi hatóságok, stb. mind szervezhetnek tudatformáló fórumokat, akciókat, megtarthatják a jeles környezetvédelmi napokat (pl. Madarak és Fák napja), közreadhatnak adatokat a környezet állapotára vonatkozóan. Szorgalmazhatnak mindennemű együttműködést a társadalom más résztvevőivel, - a környezeti nevelés, szemléletformálás terén kiemelkedő szerepük van a különböző civil szervezeteknek, akik a helyi környezeti értékeket lokálpatriótaként védik, - A társadalom szemléletformálásában kiemelkedő a média (televízió, a rádió, az írott sajtó) szerepe. A kerület méretéből adódóan helyi problémák szerepeltetésében főleg az utóbbi bír jelentőséggel, de volt már rá példa, hogy a kerülettel kapcsolatos hír szerepelt a rádióban, televízióban. 50 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

a társadalmi részvétel növelését nagymértékben fokozhatja a lakosság jogainak és kötelezettségeinek megismertetése, környezeti adatokkal való ellátása, melyben eddig inkább a társadalmi szervezetek jártak az élen, a család, ahol a fogyasztói kultúra kialakul, a nevelés és a változtatás egyik alapvető színhelye. Olyan információszolgáltatást kell készíteni, amely meggyőzően bemutatják, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatók, minden szinten ki kell alakítani pozitív ösztönző rendszereket, hogy a jó gyakorlatok sokasodjanak és terjedjenek, s ezeket a társadalom értékként kezelje.

Konkrét feladatok: Cél Kulturális értékek és hagyományok továbbítása Helyi problémák megismertetése a lakossággal A környezetvédelem integrálása a döntéshozásba, végrehajtásba Környezetvédelmi feladatok finanszírozása

Feladat

Határidő

Felelős

Programok, rendezvények Folyamatos szervezése, iskolai oktatás

Iskolai tantestület, Művelődési Ház

Helyi sajtó üzemeltetése

Folyamatos

Polgármester

Környezetvédelmi referens alkalmazása

Folyamatos

Jegyző

Környezetvédelmi alap folyamatos feltöltése

Költségvetés szerint

Képviselő-testület

5.9. Energiagazdálkodás A kerületben hőenergia termelés folyik. Ennek legnagyobb része lakossági, intézményi felhasználásra kerül. A jövőben törekedni kell az alternatív energiaforrások lehetőségeinek felkutatására. Ezekkel kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatok elvégzése javasolható, az esetleges pályázati források, lehetőségek körét meg kell találni, ezzel javítható a kerület energia mérlege. Az energiatermelés és - felhasználás racionalizálás, a legjobb elérhető technológiák (BAT) használati arányának növelése és a megfelelő termelési, szállítási, logisztikai eljárások használata célja a kerületnek. El kell készíteni a kerület energiagazdálkodásának komplex értékelését, amely az alábbi területekre terjed ki: - a terület potenciális és kihasznált energiatermelési kapacitásainak felmérése az összes lehetséges energiahordozó és energiaforrás alapján, - az energiatermelés és szolgáltatás hatékonyságának valamint környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak elemzése, - az energiafelhasználás hatékonyságának elemzése a mezőgazdasági, szolgáltatási és lakossági szférákban, - az energiahatékonyság növelésének és a környezetbarát energiatermelés lehetséges területeinek, eszközeinek felkutatása, - energiahatékonyság növelése, a korszerű energiatermelési technológiák elterjesztésének támogatása, - Az értékelés figyelembevételével, az alábbi alapelvekkel összhangban kell kidolgozni és megvalósítani a kerület energiagazdálkodási programját. 51 – Készítette: Pannon Natura Kft.


Feladat: - meg kell teremteni az energiatermelők és szolgáltatók érdekeltségét az energiahatékonyság növelésében, - elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit, utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatásával, alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzésével, - a kerületben hasznosítható alternatív és megújuló energiaforrások, energiahatékonyságot növelő eljárások feltárásának, kutatásának támogatása, - az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerűsítése, terjesztése, demonstrálása. Konkrét feladatok: Cél Közintézmények, közterületek energiamérlegének javítása Energia mérleg javítása Alternatív energiaforrások felhasználásának elősegítése

Feladat

Határidő

Felelős

Épületek és berendezések Folyamatos Polgármester korszerűsítése Társadalom Folyamatos Polgármester informáltságának javítása Alternatív, megújuló energiaforrások preferálása

2011


Polgármester

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. 5.10. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat A kerületben a domborzati viszonyokból eredően nagyfokú erózióra nem számíthatunk. A talajsavanyodás a mezőgazdasági területeket érinti, mely termésmennyiségek csökkenésén túl, a talajban lévő nehézfémek felvehetőségének növekedését eredményezi. A szélerózió a homokos területeken jelentős. A porszennyezés részben a légszennyezettséget növeli, másrészt a talajok termőképességének csökkenését jelenti. A talajtömörödés, talajdegradáció valamennyi táblára jellemző, az erő és munkagépek nem célszerű üzemeltetése, illetve a talajok nem kellő lazítása, mélylazítása miatt. Meg kell említeni az 1990 év óta tartó tápanyaghiányt, hiszen talajaink tápanyagmérlege negatív, azaz a makroelemekből nem pótolunk vissza annyit, mint a növényekkel a talajról elviszünk. A 6080 kg/ha-os NPK adagokkal (hazai átlag) sem mennyiségileg, sem minőségileg nem lehet a magyar mezőgazdaság versenyképes. Célunk a termőhelyi adottságoknak megfelelő, a talaj termőképességét és minőségét fenntartó, javító talajhasználat a racionális földhasználat maximális kihasználásával, a fenntarthatóság teljes körű betartásával. A kerületben a földvédelemmel, a talajok állapotával, minőségével, termőképességével kapcsolatos információk hiányosak, nem állnak rendelkezésre. Az új földtulajdonosok zöme nem rendelkezik elég szaktudással, s ezért rövid távú érdekek által vezérelten cselekszik, mely a talajok tápanyagtartalmának csökkenéséhez, a gyomok, a kártevők és kórokozók számának növekedéséhez, a termés mennyiségének és minőségének csökkenéséhez vezet. Termőföld védelmével kapcsolatos feladatok: - földvédelmi stratégia elkészítése, kialakítása (a föld állapotát befolyásoló környezeti tényezők feltárása), - a termőföld minőségének védelmét és termőképességének megőrzését, javítását biztosító támogatási rendszerek kialakítása, bevezetése (extenzív-, biogazdálkodás támogatása, alternatív gazdálkodási módok támogatása), - Szaktanácsadó hálózat kialakítása, működtetése a tulajdonosok szakmai tevékenységének javítására, - Jelentős környezeti kockázatot jelentő talajkárosítások, talajszennyeződések feltárása, értékelése [eróziós, deflációs területek kiterjedése, talajsavanyodás alakulása, talajdegradáció alakulása, szennyezett talajok (veszélyes és egyéb hulladékokkal) kiterjedése].


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Termőföld védelmével kapcsolatos konkrét feladatok: Cél Mezőgazdasági talajhasználat ne rontsa a talajállapotot Talajsavanyodás megakadályozása Defláció megakadályozása Környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaági termelés folytatása Pontszerű szennyezések megszűntetése, felszámolása

Feladat

Határidő

Fenntartható talajművelés alkalmazása

Folyamatos Termelők, jegyző

Kemikáliák megfelelő Folyamatos Termelők, jegyző mértékű alkalmazása Növényborítás biztosítása a termelési időszakon kívül Folyamatos Termelők, jegyző is Termelők, jegyző (igazgatási oszt. Működő szaktanácsadási 2010 rendszer fejlesztése Mezőgazdasági Csoport) Tényfeltárás, kármentesítés elvégzése az érintett 2011 helyeken

Őshonos, tájjellegű fafajták telepítése Természet-közeli erdők Erdősültség növelése arányának növelése Szerves hulladékok Hulladékgazdálkodás nagyobb arányú javítása komposztálása Elhagyott külterületi Tájképbe nem mezőgazdasági épületek illeszkedő építmények lebontása, a táj rendezése Erdősültség növelése

Felelős

Jegyző, KDV KTVF

Folyamatos Termelők, jegyző Folyamatos

Termelők, polgármester

2011

Polgármester, Répszolg Kft

2011

Jegyző

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programmal összhangban az agrárágazat jövőbeni környezetvédelmi feladatait összefoglalva közöljük. A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés az egyik kulcseszköze a természeti erőforrások hosszú távú védelmének. A területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelő összehangolásával elősegíthető a vidék természeti és kulturális értékeinek védelme, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata úgy, hogy az a vidéken élők számára egyúttal megfelelő megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson. Az agrár-környezetvédelem egyik fő területe közvetlenül a természeti erőforrások védelme, amelyen belül az alábbi főbb intézkedési területek és azon belüli fő célokat foglalja magába. Feladatok: Talajvédelem: - a talajokat érő kedvezőtlen hatások, szennyezések a lehető legkisebb mértékűre csökkentése, - alapvető talajvédelmi intézkedések bevezetése a termőföldek degradációjának megállítására. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: - a mezőgazdaság által okozott szennyezések, terhelések csökkentése, megállítása, - egy körültekintőbb, racionális területhasználat és a vizek védelmét figyelembe vevő környezettudatos agrártevékenység elősegítése. 54 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Levegőtisztaság-védelem: Az egyes növényvédelmi munkák okozta esetleges levegőszennyezés megakadályozása. Természetvédelem: - az értékes élőhelyek (akár védett akár nem) esetén olyan mezőgazdasági hasznosítást kell biztosítani, amelynek elsődleges feladata az értékek védelme a termelési szempontokkal szemben, - a fentiek értelmében egy hatékony ösztönző rendszert kell kidolgozni. Tájvédelem: A mezőgazdasági ágazaton, mint legnagyobb tájhasználón belül fokozottan kell érvényesíteni a komplex tájhasznosítás, illetve a tájesztétikai értékek szempontjait. 5.11. Közlekedés Városrészeken tervezett fejlesztések Rákospalota - M3-as zajvédő fal folytatása - Vác-Veresegyházi – Körvasútsori vasúti közlekedés bekapcsolása a kerület tömegközlekedésébe - A 12 t-át meghaladó teherforgalom szigorúan korlátozható, a Késmárk utcai iparterület megközelítése esetében a Rákospalotai határútra és a távlatban kiépülő körvasúti körútra, az Északi Iparterület megközelítése esetében az M3 - asra és a Dunakeszi összekötő útra. Itt szükséges lesz az Újpest irányú, külön szintű átvezetés megépítése a szobi vasútvonal felett. - Szentmihályi út, Asia Center és kerülethatár közötti szakaszának kétszer kétsávossá történő kiépítése - Főúthálózati fejlesztési elem a Körvasút sori körút, a Felsőkert utca meghosszabbítása és a Töltés utca - Mogyoród útja vonalában történő gyűrű irányú fejlesztés. Ez utóbbiak 2x2 sávos keresztmetszettel építendők ki. - Parkolóhelyek bővítése - Harsányi Kálmán u. – Dunakeszi összekötő út (Felsőkert u.) csomópont kiépítése - Súlykorlátozás bevezetésének vizsgálata - M3 - Szerencs utcai lámpás kereszteződés forgalomtechnikai vizsgálata - 12-es villamos vonalának meghosszabbítása három megálló hossznyival a Kosd utcán az északi iparterület tartalék területinek súlypontja irányában, új végállomás kialakításával. - A tervezett M3 metróvégállomáshoz igazodó, de a megvalósulásig is a Székely Elek utca környékén élőknek könnyítést jelentene, a 14-es villamos végállomás és a megállói gyalogos megközelítését segítő vasúti átvezetések (Székely Elek utca, Töltés utca) kialakítása. - A lakó területrészeken belül a forgalomcsillapított övezetek kialakítása nemcsak a gépjárműforgalom korlátozását biztosíthatja, hanem ezen övezetek láncolatával öreg Palota irányából Pestújhely felé biztosítani lehet ezeken keresztül a kerékpárosok áramlását. - A patakok és vízfolyások kedvező lehetőséget biztosítanak kerékpárút kijelölésére, hiszen a vízfolyások mellett egyébként, fenntartási szempontból biztosítani kell egy egynyomú gépjármű közlekedési lehetőséget. - Sugárirányú a Régi Fóti út menti, gyűrűirányú a Szilas patak menti, a Felsőkert út menti a Bányató bekapcsolásával, a Szentmihályi úti, Újpalota – városközpont kapcsolat létesítésével



-

-

-

-

-

-

-

-

Az északi és a Késmárk utcai iparterületen tehergépjármű őrzött parkoltatására alkalmas területet kijelölése. Ehhez jó tömegközlekedési kapcsolat kialakítása is szükséges. A 150-200 nehézjármű parkoltatására alkalmas terület berendezése esetleg PPP konstrukcióban, vagy teljesen magán vállalkozásban is megvalósítható. A teherforgalom korlátozásához, az M0 forgalomba helyezésére, a Harsányi Kálmán utca és a Dunakeszi összekötésére, a Késmárk utca menti iparterület M0 felőli megközelítésének biztosítására van szükség. A közforgalmú közlekedési kapcsolatok, kerékpáros megközelítés és tárolás, valamint P+R parkoló kialakíthatóságának vizsgálata és kialakítása István-telek, a Rákospalota, a Pestújhely vasúti megálló és a Kertvárosi megállóhelyeknél egyaránt Személygépkocsi parkolókból a szabályozási terv nevesíti a Nyírpalota utcai P300, és az M3 melletti területen a 4. metró állomásaihoz kapcsolódóan P500 állásos P+R parkolókat. Felmerül a 4. metró kiépülésekor egy nagy kapacitású P500 P+R parkoló kialakítását illetve megközelíthetőségének biztosítása a vasútvonalon keresztül. Ezenkívül a meghosszabbított villamos vonalak, a vasútállomások mellé javasolunk P100-200 állásos P+R parkolók kialakítását. MÁV-telep Polgármesteri Hivatal kapcsolatteremtése a Rákos úti forgalomszabályozással egyidejűleg Fővárosi hatáskörű, támogatott fejlesztések A kerülettől független, 2008-ig megvalósuló fejlesztési elképzelés, az M0 - M3 kapcsolat megépítése. Ezzel egy időben az M0 autóúttól kerül csomóponti kapcsolattal bekötésre a Rákospalotai határút. Javasolt északi irányban - csomóponti kapcsolat nélkül - a Pólus Center melletti feltáró út meghosszabbítása és összekötése a Felsőkert utca meghosszabbításával. A kerület déli részén Rákospalotai körvasút sor és M3 főút csomópontjánál Fővárosi Önkormányzat tervezett közlekedésfejlesztése: a körvasútsor fejlesztése, szélesítése mellett egy körforgalmi csomópont illetve, felhajtó, lehajtó ág építésével kapcsolatot terveznek kialakítani a különböző szinten haladó utak között. Metró fejlesztés az M3 metró Káposztásmegyeri végállomásának és megállóinak kiépítésével várható, valamint az M4 metró autópályáig történő kiépítésével történhet. Ezek az építési ütemek – bár a kiépült Káposztásmegyeri és Újpalotai lakótelepek rehabilitációja szempontjából is fontosak, valamint a forgalmi igény is adott – még nagy távú beruházások csak. Ezen végállomások megközelíthetősége, környezetükben P+R parkoló, kerékpártároló és ráhordó buszjáratok részére megfelelő út és megállóhely kialakítása szükséges. Az Újmajor terület jelentős része M munkahelyi övezetbe került besorolásra. Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint a távlatban a Felsőkert u. Dunakeszi út útvonal a Megyeri út és az M3 között teljes hosszában forgalmi úti paraméterekkel fog kiépülni. A Rákos úton a vállalkozások funkciójának szabályozásával és megfelelő parkolósávok kialakításával javasolunk enyhíteni parkolási helyzeten, amelyhez nélkülözhetetlen a tulajdonos Fővárossal való egyeztetés. Pestújhely Mézeskalács tér forgalmi rendjének felülvizsgálata, a felülvizsgálata, figyelembe véve a Széchenyi út forgalmát is. 30-as közlekedési övezetek kialakítása (Pestújhelyi útmentén)


teljes

tér

forgalmi


-

-

Újpalota M0 kiépítése, az M5 nyomvonalával való összeköttetés biztosítása Az új nyomvonalak kijelölése által az alacsonyabb rendű utakon közlekedési járművek súlykorlátozása, ezáltal a forgalom csillapítása, rendezése. Újpalotán a tanulmányban rögzített helyeken többszintes parkoló lemezek kiépítése szükséges. Minden új fejlesztés esetén elő kell írni a saját ingatlanon történő várakozási lehetőség biztosítását, intézmények esetén a vendég forgalmat is figyelembe véve. Újpalota és a városközpont kerékpárúttal való összekötése a Szentmihályi úti járda egy részének felhasználásával (új településrészek beépítésénél önálló kerékpárút számára hely biztosítása, kijelölése) Járdaépítés, díszburkolatok kialakítása a sétáló jellegű utakon A 69 villamos meghosszabbítása a tervezett Palota Kertváros irányában egy megálló hossznyit, új végállomás kialakításával.

Konkrét feladatok: Cél Környezetkímélő közlekedés előtérbe helyezése Gépjárművek használatának csökkentése

Feladat

Határidő

Kerékpáros infrastruktúra 2011 fejlesztése Tömegközlekedés előtérbe helyezése

Felelős Polgármester

Közlekedési Folyamatos Vállalatok, polgármester

6. A környezetvédelmi program eszközrendszere 6.1. Tervezési, szabályozási eszközök A korszerű környezetvédelmi politika hosszú távú és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében össze kell hangolni a kerületre készülő különböző ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a Környezet- és Természetvédelmi Programban megfogalmazott célokat. Különös figyelmet kell fordítani a területfejlesztési, vidékfejlesztési stratégiákra, programokra és ezekkel összhangban kell majd felülvizsgálni Budapest Főváros XV. kerülete Területfejlesztési Koncepcióját és Programját. Budapest Főváros XV. kerülete Környezetvédelmi Programja minden fázisának kialakításánál fontos az alábbi tervek, programok ill. az ezek által meghatározott irányelvek és feladattervek eredményeinek figyelembevétele, a belőlük származó feladatok meghatározása: II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Alap Tanterv.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Törekedni kell a kapcsolattartásra a különböző szintű - kiemelten a nemzeti - programok készítőivel, hogy a jövőbeni tervezés során a szabályozási és finanszírozási szempontjaikat érvényesíteni tudjuk. A kerület Környezetvédelmi Programját annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem egy folyamatos, gördülő tervezést biztosítani kell. Ebből adódó feladatok: - az EU csatlakozási folyamat során változó szabályozásoknak, az újonnan születő ill. módosuló törvényeknek, jogszabályoknak való megfeleltetés, - aktualizálás, az elképzelések érvényesítése a kerületi szabályozásban. 6.2. Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás A kerület környezetvédelmi információs rendszerébe való beillesztését kell megvalósítani. A kerület környezetvédelmi információs rendszerének kialakítása kiemelt fontosságú feladat. Létrehozása a hazai és nemzetközi kötelezettségek figyelembe vételével, betartásával történhet. Biztosítani szükséges a meglévő környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés lehetőségét, egyúttal erősítve a társadalom közvetlen részvételét a jövőbeni tervezési folyamatokban, az eddigi tervek megismerésében, véleményezésében. Egy jól működő információs rendszer ezzel összefüggésben hatékony támogatást nyújthat a jövőbeni tervezési, döntéshozatali folyamatok szereplőinek. A rendszer egy hosszú, összehangolt előkészítési folyamat eredményeként kerülhet kialakításra, célszerűen a kerületben kiépülő környezetvédelmi információs rendszerekkel összhangban. A fenti feladat végrehajtása során kiemelt szerepet kaphatnak a gazdasági élet egyéb szereplői mellett a civil szerveződések. Az információk biztosítása során előnyt élveznek azok, amelyek a környezet védelmének helyi szintű gyakorlati megvalósítását segíthetik elő, mintegy alapot szolgáltatva a későbbi lépésekhez. Ilyen alapinformációknak tekinthetők többek között: - a környezetvédelmi vonatkozású törvények, jogszabályok, /jogok és kötelességek/, - a környezet minőségét befolyásoló emberi beavatkozások hatásának, az elképzelhető alternatívák bemutatását szolgáló segédletek, - a meglévő és hozzáférhető környezeti információk helyét, elérhetőségét jelző anyagok, stb. Feladatok: - A regionális központ és a megyei önkormányzatok és a kerület interaktív kapcsolatának megteremtése, kihasználva az Intelligens Régió adta lehetőségeket. A megyei önkormányzatoknál lévő térinformatikai adatbázis alapján egy a TEIR-rel, más környezetvédelmi, területfejlesztési vidékfejlesztési, információs rendszerekkel kompatíbilis rendszer kialakítása, a tartalmi részek egységesítése. - Az adatbázis folyamatos frissítéséhez szükséges adat, információ áramlás rendszerének kidolgozása, megszervezése. 6.3. Kutatás, fejlesztés Több szükséglet is erősíti a kutatás fejlesztés fontosságának hangsúlyozását. A fejlett országok integrációs szervezeteihez való csatlakozás egy sor direktívának, termék és termelési szabványnak, irányelvnek az alkalmazásával jár együtt, illetve a „környezet védelmének általános szabályairól” szóló törvény 53. §. /2/ pontja szerint egyrészt fokozni kell a 58 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. környezetvédelmi K+F tevékenységet, másrészt biztosítani kell a különböző szervezetekben folyó munkák összehangolását. A K+F tevékenység a nemzeti programban kap fontos szerepet. 6.4. Intézményrendszer Budapest Főváros XV. kerület illetékes környezetvédelmi intézményei, szakhatóságai: Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ Budapest Intézete Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Fővárosi Önkormányzati Hivatal. A Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének erősítése mind az országos hatáskörű intézmények szintjén, mind a regionális és helyi szinten. Az NKP is a decentralizált, integrált intézményrendszer fejlesztését szorgalmazza a szubszidiaritás elvének megfelelően. „A környezetvédelem intézményi rendszerét a decentralizáció irányába kell fejleszteni, erősíteni kell a helyi és regionális intézmények önállóságát, szervezeti és anyagi lehetőségeit”, illetve „szintén erősíteni kell a horizontális kapcsolatok rendszerét és az érintett ágazatok, kamarák, szakmai szervezetek környezetvédelmi munkáját és környezetvédelemmel foglalkozó egységeit.” Az intézményi háttér kialakítására tett javaslatot két szinten fogalmazzuk meg. A belső intézményrendszer részei az egységes információs rendszer, a regionális környezetvédelmi központ, a regionális környezetvédelmi tanács és a fővárosi ill. kerületi környezetvédelmi alap. A külső intézményrendszerhez a környezetvédelmi tanácsadó testületek és a térségi koordinációs irodák tartanak. 6.5. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erősítése A környezetvédelmi koncepció és program megvalósításában nagy szerep hárul a társadalom különböző szereplőire és szervezeteire, köztük az önkormányzatokra is. A környezetvédelmi ismeretek átfogó szintjének elsajátítása és az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár feladata, hiszen csak ezek ismeretében várható el a hozzáértő véleménynyilvánítás és érdemi kezdeményezés. Nagy szerep hárul a szemléletformálásban és ezek elterjesztésében a médiára. Az oktatás, a képzés és a tájékoztatás legalapvetőbb feladata az, hogy az emberek számára közérthetővé és világossá tegye azt, hogy egyes döntéseinknek környezetvédelmi következményei vannak és a helyes döntésekhez milyen megoldási módozatok tartoznak. Kiemelten fontos a felnövekvő generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a környezet- és természetvédelmi ismeretek terén, a Nemzeti Alaptanterv korszerű bázisára támaszkodva. A megfelelő ismeretanyag, információbázis végeredményben - a közvetlen környezeten keresztül - áttételesen is hasznosul, a család, rokonság, ismeretség akár társalgási szintű tájékoztatásával is. A tömegtájékoztatási eszközök szerepe felbecsülhetetlen. A környezetvédelmi jellegű információk számának, terjedelmének, hatékonyságának növelése a cél. Elő kell segíteni a gyakoriság növelésével és a tájékoztatás színvonalának emelésével azt, hogy a jelenleg majdnem dominálónak tekinthető negatív hatásokkal legalább egyenértékű pozitív, a helyzet javítását, a megoldási módok szemléltetését, stb. előtérbe helyező információk kerüljenek be a köztudatba. Elő kell segíteni a környezeti állapot alapadatok rendszeres közlését. Ez egyben az információhoz való jog biztosításának kötelezettsége is. Csak megalapozott tájékozódás eredményezhet tudatos, felelősségvállaló tevékenységet. 59 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. Értelmes célokért az emberek öntevékenyen is fel tudnak és fel kívánnak lépni. Megfelelő háttér és támogatás hiányában a legértékesebb kezdeményezések is meghiúsulnak. Odafigyeléssel, támogatással fel kell karolni az érdemi, helyi kezdeményezéseket. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erősítése érdekében: - erősíteni indokolt a környezetet érintő valamennyi döntés-előkészítésnél a civil társadalom szereplőivel, a lakossággal a kommunikációt, demokratizálni szükséges a döntési folyamatot; - az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben, oktatásban nagyobb gondot kell fordítani a környezetvédelmi szemléletformálásra (egészséges életre-nevelés, kemikáliák szakmai kezelése, személyi higiénia, turisztikai viselkedés, természetes állapot helyreállítását elősegítő növény és állatgazdálkodás, stb.), - széleskörű nyilvánosságot indokolt biztosítani a környezet állapota alakulásának folyamatáról, a bekövetkezett károk és felszámolásuk közérdekű okairól, tapasztalatairól. 6.6. A program megvalósításához lehetséges főbb pénzügyi források Az EU csatlakozás feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU tárfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. Nemzetközi pénzalapok: LIFE – Környezetvédelem és Természetvédelem EU strukturális alapok: - Európai Regionális Fejlesztési Alap - Európai Szociális Alap - Európai Mezőgazdásági Orientációs és Garancia Alap EU Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések: - Interreg, - Leader, - Urban. Nemzeti Fejlesztési Terv: - Környezetvédelmi és Infrastruktúrális Operatív Program, - Regionális Operatív Program, - Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, - Humánerőforrás Operatív Program. Állami források: Zöld Forrás VICE – Vízügyi Alap Célelőirányzat Agrárkörnyezetgazdálkodási Program Talajvédelmi Alap Turisztikai célelőirányzat „Útfenntartási és fejlesztési” célelőirányzat A vidékfejlesztés központi célelőirányzata, Regionális és egyéb önkormányzati források: - Regionális területfejlesztés előirányzatok, 60 – Készítette: Pannon Natura Kft.


Megyei környezetvédelmi keret, Megyei Területfejlesztési Tanácsainak pályázatai, Önkormányzati és kistérségi hozzájárulások.

Privát források: - gazdálkodók, - civil szféra, - lakosság.

7. Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök A helyi és a regionális környezetgazdálkodás elsősorban önkormányzati feladat. A megfelelő súlyú jogi szabályozás mellett az Önkormányzat közvetlenül is részt vállal ebben, elsősorban, mint a környezet állapotát meghatározó közszolgáltató megbízójaként. A környezetminőség megőrzéséért és javításáért felelős és kötelezett Önkormányzat másrészt hatóság is egyes területeken. Az Önkormányzat költségvetésében elsődleges célkitűzés kell, hogy legyen a környezetvédelemre fordított pénzekkel kapcsolatban a bázisszemléletű költségvetés készítésről a feladat-finanszírozásra történő áttérés. A jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer rendkívül hátrányosan érinti a környezetvédelem egyes szakterületeit. A környezetgazdálkodási ágazatok tartalékai kicsik. Az e területekre fordított önkormányzati forrásokat növelni kell. A költségvetés készítése során a feladat-finanszírozás elveinek figyelembevételével kiemelten kell kezelni a kerületi környezetminőséget döntően meghatározó helyi üzemeltetési közszolgáltatások kérdését. Racionalizálni kell a területeket és az intézkedések nyomán felszabaduló források, megtakarítások jelentős részét környezetvédelmi problémák megoldására kell fordítani. Gazdasági szabályozó eszközként – az Önkormányzat szabályozási jogosítványa és a közszolgáltatások díjának megállapítása mellett – a helyi adók jöhetnek még számításba, mint környezetvédelmi célra fordítható bevételi források. Az Önkormányzatnak 2005. évtől a költségvetésben a környezetvédelemmel összefüggő területek, tevékenységek finanszírozására, támogatására Környezetvédelmi Alapot kell létre hozni. A Képviselőtestület a Környezetvédelmi Alap képzésére, felhasználására vonatkozóan helyi szabályokat hoz, melyben részletesen meghatározza az alapból finanszírozandó, támogatandó szakterületeket, tevékenységeket, szervezeteket, intézményeket. A Környezetvédelmi Alap bevételeit gyarapítják a Polgármesteri Hivatal által jövőben kivetett környezetvédelmi bírságok, melyekre kellő hangsúlyt kell fektetni, ezzel is növelve a bevételeket. Az Alap elfogadása után Budapest Főváros XV. kerülete területén kivetett környezetvédelmi bírság teljes összege is az Önkormányzatot illeti majd. Ezeket az összegeket célszerűen a Környezetvédelmi Alapba kell helyezni. A környezetvédelmi törvény létrehozta a környezetterhelési díj és igénybevételi járulék intézményét, melyet gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, intézményeknek, a lakosságnak környezethasználat esetén kell megfizetniük. Amennyiben ezekből a forrásokból az Önkormányzat többletbevételre tesz szert, ezt a többletbevételt a Környezetvédelmi Alapon keresztül környezetvédelmi célokra kell fordítani. Egyes jelentősebb, környezetvédelmet is érintő településfejlesztési feladatok fontos finanszírozási forrása lehet a Zöld Forrás. Fontos kiemelni, hogy a Környezetvédelmi Programban felsorolt megvalósítandó feladatok döntő többségéhez bevonhatók pályázati források például a Zöld Forráson keresztül. A Zöld Forrás igénybevétele általában meghatározott önerő biztosítása mellett lehetséges, mely önerőt célszerű a kerületi Környezetvédelmi Alapból biztosítani. 61 – Készítette: Pannon Natura Kft.


8. Társadalmi kapcsolatok A társadalom egésze és egyénei a környezeti ártalmak szenvedői, ugyanakkor maguk is közreműködnek a környezeti ártalmak keletkezésében, előidézésében; ezért bevonásuk a döntések előkészítésébe, a döntéshozatalba, a döntés megvalósulásának ellenőrzésébe (mely egyben törvény adta joguk is) nem maradhat el. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társadalmi elfogadottság kialakítása mellett a társadalmi részvétel jelentős információs forrást, illetve a végrehajtáshoz szükséges ellenőrzési keretek kiszélesítését is jelenti, tehát támogatója a megfelelő és érvényesíthető döntéshozatalnak. Az Önkormányzat, a környezethasználók és a társadalom közötti együttműködés elengedhetetlen a környezetvédelmi érdekekről való gondoskodáshoz, melynek lényege, hogy elvi utat nyit a megegyezésre törekvéshez. Az Önkormányzatnak az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia a környezetvédelmi oktatásban, nevelésben, szemléletformálásban. Olyan közgondolkodást kell kialakítani, mely megütközéssel fogadja és elítéli a környezetkárosító cselekedeteket. A lakosság vásárlási, fogyasztói szokásaiban pedig elő kell segíteni a hulladékcsökkentő, hulladék-érzékeny gondolkodás megjelenését és elterjedését. Tudatosítani kell, hogy a globális problémák megoldását a háztartásokban, kiskertekben, kirándulásokon kell kezdeni. A legújabb PR ismeretek és eszközök felhasználásával komoly társadalmi előkészítő munkát kell megkezdeni, nem csak a köztisztasági morál emelése érdekében, hanem olyan fontos célokért is, mint a szelektív hulladékgyűjtés programjának népszerűsítése, vagy a lakossági körben keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének propagálása. Szorosan együttműködve az érintett közszolgáltatókkal, szervezetekkel és intézményekkel, igénybe kell venni a helyi média, a sajtó, a rádió, esetleg majd a TV segítségét, az érdeklődő pedagógusokon keresztül el kell jutni az oktatási intézményekbe is. Az ifjúság szemléletének alakítása döntő lehet, hiszen egy felnőtt szemlélete legtöbbször nehezen változtatható meg, a gyerekek azonban mindig fogékonyak a környezet ügyére és rajtuk keresztül a szülők környezeti szemlélete is hatékonyabban befolyásolható. A külföldi példák alapján, tapasztalataikat felhasználva, segítségüket igénybe véve jelentős előrelépést tehetünk ezen a területen is. Az Önkormányzat, mint az alsó- és középfokú oktatás felelőse, saját intézményrendszerén keresztül a legfontosabb szereplő lehet a szemléletformálásban. Érzékelhető eredmények eléréséhez nagy körültekintéssel kidolgozott, komplex program hosszú távú, következetes végrehajtása szükséges. Európai tapasztalatok szerint e tevékenység mérhető hatása 3 - 5 év után jelentkezik. Rendkívül fontos, közhangulatot befolyásoló tényező a környezetminőség, ezen belül is különösen a köztisztaság, a hulladékgazdálkodás színvonala. Természetesen ezt a lehető legmagasabb szintre kell emelni, ez azonban önmagában nem elegendő. Az általános környezeti kultúra javítása nélkül jelentős többletráfordítással sem lehet látványos eredményeket elérni ezeken a területeken. Budapest Főváros XV. kerület lakosságának partnerként kell viselkednie, ki kell alakítani a polgárokban az együttműködési készséget és bizalmat. Ennek érdekében a lakosság alapvető elvárását teljesíteni kell, azaz legalább évente információhoz juttatni – Nyilvános Környezeti Adatbázis felhasználásával – arra vonatkozólag, hogy milyen környezetének állapota. Az állapot megadása mellett szükséges tisztázni a környezetminőséget befolyásoló valós okokat, okozókat, ismertetni a környezetegészségügyi vonatkozásokat, és megfogalmazni a tennivalókat is. A környezetvédelem ügyének a lakosság körében népszerűvé kell válnia, hogy a meghirdetett programokat a szélesebb rétegekkel el tudjuk fogadtatni, hogy megismerhessék a környezetgazdálkodás helyi problémáit, a fontos feladatokat és célokat, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékhasznosítás fontosságát stb. Mivel az emberek értelmes célokért öntevékenyen is fel tudnak lépni, támogatni kell a lakossági környezetvédelmi szerveződéseket, kezdeményezéseket. Ezek a társadalomra, a közmorálra, a közéletre való 62 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. pozitív hatásukkal, jó példák mutatásával és elismertetésével jótékonyan tudnak hatni és javítani a környezetformálás és közgondolkodás helyzetén. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Önkormányzat környezetvédelmi példamutatása nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történő cselekvés. Ehhez a példamutatáshoz nem csupán a „gazda” módjára való viselkedésre, de a megalkotott szabályok betartására is szükség van („gazdaszemlélet”). A gazdaszerep, a „jó háztartásvezetés” gyakorlata annál erősebben jelentkezhet, minél konkrétabb maga a gazdálkodás tárgya.

9. Önkormányzat környezeti munkájának értékelése 9.1. Az Agenda 21 és a környezeti audit Az Agenda 21 az első ENSZ dokumentum, amely kiemeli a közigazgatás, az önkormányzatok szerepét a környezetvédelemben. Mint az állampolgárokhoz legközelebb levő politikai és irányítási szintnek, az önkormányzatoknak döntő szerepük van a nyilvánosság tájékoztatásában és a lakosság mozgósításában, környezetérzékenységének kialakításában. A helyi Agenda 21 összeállítását már több Európai Uniós tagország számos kerület önkormányzata elkezdte. Az e keretek között bevezetett átfogó konzultációs folyamat az általános környezeti irányelvek megfogalmazására, konkrét intézkedési programok kidolgozására és konkrét környezeti projektek megvalósulására irányul. A lakosság közreműködése nélkül a fejlesztések és a helyi Agenda 21 nem valósítható meg. Mindenki saját maga szabályozhatja energiafelhasználását, alakítja fogyasztási szokásait, vállalhat felelősséget. Az írott tájékoztató anyagok, a kiállítások, a viták segítenek az ismeretek és a tudás megszerzésében, de az Agenda 21 ennél sokkal többet igényel: a célokat és az intézkedéseket a legkülönbözőbb társadalmi és gazdasági szereplőknek kell megvitatniuk, és konszenzusra kell törekedniük. A helyi Agenda 21 sikere attól függ, hogy a fejlesztési folyamatokban milyen mértékben vesznek részt a különböző társadalmi csoportok. A komplex feladatok megfelelő eszközrendszert és a követelményekhez igazodó szervezeti formát igényelnek, ezért az önkormányzat számára különösen fontos és ésszerű, ha a hatékony irányítási rendszer kialakításához felhasználja a környezeti (öko-) auditot. A környezeti audit rendszere segítséget nyújt az önkormányzat környezeti munkájának rendszerbefoglalásához, a kerület marketing- és PR tevékenységük javításához. 9.2. Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei Az Európai Közösség Tanácsának 1836/93/EEC számú, „A vállalatok önkéntes részvételéről a környezeti menedzsment és környezetvédelmi auditálás közösségi rendszerében” című (EMAS) rendelete bevezetőjében megfogalmazta, hogy a termelővállalatokra kidolgozott rendszert a nem termelő szektorokra, a szolgáltató szektorra, a közszolgáltatásokra, a közigazgatásra is ki kell terjeszteni. Az EMAS rendelet 14. cikkelye pedig kifejezetten előírja a nem termelő szektorok kísérleti öko-auditálását. Az öko-audit megteremti a lehetőségét annak, hogy az önkormányzat rendszeres időközönként meghatározza környezeti cselekvési programját, amely egyrészt rögzíti a hatásköröket, másrészt figyelembe veszi a lakosság érdekeit. Az önkormányzatok hatósági tevékenységének „termékei” a helyi rendeletek. Az öko-audit keretében felülvizsgálhatók: - az építési engedélyekre vonatkozó előírások? - a hulladék elhelyezésére, kezelésére, a fizetendő díjakra vonatkozó előírások, - az egyéb közintézmények, közhasznú létesítmények használatára vonatkozó előírások, 63 – Készítette: Pannon Natura Kft.


külön rendeletben meghatározottak alapján az önkormányzati intézményként működő szolgáltatók (közbiztonságot szolgáló szervezetek, könyvtárak, kórházak stb.).

Az EMAS rendelet telephelyre vonatkoztatva fogalmazza meg a rendszer célját, a környezetvédelem folyamatos javítását a megfelelő környezetpolitika, környezeti programok és menedzsment rendszerek kialakítása révén. A telephely-meghatározás alapja az lehet, hogy milyen ingatlanokon, területeken tevékenykedik rendszeresen az önkormányzat, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan az önkormányzat tulajdona –e, vagy csak bérli azt. A közvetlen és közvetett környezeti hatásokat a környezeti audit rendszerébe egyaránt be kell vonni. Közvetlen környezeti hatások keletkeznek az energiafelhasználás, a vízfogyasztás, a hulladék keletkezése során, de a beszerzésekkel, az építkezésekkel kapcsolatban is. Közvetett környezeti hatások bármely közigazgatási, tervezési döntésből adódhatnak (pl. építési, területfejlesztési, természetvédelmi, közlekedésfejlesztési döntések). E területeken az önkormányzatoknak óriási szabályozási lehetőségeik vannak saját környezeti hatásaik mérséklésére. Az önkormányzati környezetmenedzsment rendszer keretében a szakértői vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a közigazgatási döntési eljárás során minden, környezeti szempontból lényeges tényezőt figyelembe vettek-e, és érvényesítették-e a döntésben. Az EMAS rendelet szerint kialakított környezeti menedzsment rendszer azonban nem befolyásolja a döntések tartalmát, és nem érinti a döntési eljárás jogszabályi feltételeit sem. Németországban 1998 januárjától vált lehetővé az önkormányzatok telephelyei számára az EMAS rendelet szerinti öko-audit. A tapasztalatok szerint a környezeti mérleg alapos elkészítése jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket tárt fel, ami a szűkös pénzforrásokkal rendelkező önkormányzatok számára igen lényeges szempont. Az öko-audit és a helyi Agenda 21 az önkormányzati munka ügyfélközpontúvá válását és hatékonyságának növelését, költség- és teljesítmény elszámolási rendszer bevezetését, controlling rendszer kiépítését, a munkatársak továbbképzésének igényét eredményezte. Hamburgban a környezetmenedzsment rendszer kialakítását az ún. „fele-fele” modell ösztönözte leginkább. Ennek az a lényege, hogy az intézményeket, iskolákat úgy ösztönözték energiatakarékosságra, hogy a „környezettudatos” energiafelhasználás révén megtakarított összeg fele az intézmény saját, szabad felhasználású keretét bővítette. Azok az iskolák, amelyek megtakarításukat tovább növelték, a megtakarított összeg 70%-át kapták. A résztvevő 24 hamburgi iskola összesen 460 000 márkát (!) takarított meg a fűtési és világítási költségeken. A jövőben ezt a modellt kiterjesztik a vízfogyasztás és a „hulladéktermelés” területére is. A környezeti vizsgálat egyik első lépése az adatgyűjtés, melynek során az egyes intézményeket, ingatlanokat felkeresték, s egy felelős személlyel bejárták az objektumot. A bejárások eredményeként összefoglalt gyengeségek és hiányosságok (az adott létesítmény építési sajátosságai, vízfogyasztásmérő hiánya, nem szabályozható fűtési rendszer, rosszul szigetelt ablakok, magatartásformák stb.) alapján műszaki és szervezési megoldásokat javasoltak (pl. automatikus folyosó világítás kialakítása, mosdók, WC-k automatikusan záródó armatúrákkal való felszerelése stb.). Kiemelendő, hogy az EMAS rendelet végrehajtása az Agenda 21-ben megfogalmazott célok nélkül az önkormányzatok számára ma már nem lehet elegendő.

10. Összefoglalás Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete környezetvédelmi tervének megalkotásával azt a célt tűzte ki, hogy megalapozott környezetállapot-értékelésből kiindulva megteremtse a feltételeit a környezetminőség-romlás megállításának és belátható időn belül történő, érzékelhető javításának. Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó 64 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. területeken meghatározta, meghatározza a célokat, az azok eléréséhez szükséges eszközöket, erőforrásokat és az intézkedések ütemezését. A Környezetvédelmi Program alapján, az egyes területeken összehangolt rövid távú intézkedési tervek kidolgozása válik lehetővé, melynek eredményeként az egyes szakterületek szabályozása, fejlesztése az erőforrások optimális felhasználásával lehetővé válik. A környezetvédelem alakítása csak megfelelő környezetpolitika, erre épülő környezetvédelmi stratégia alapján lehetséges. A tervezés a fokozatosság és a kiszámíthatóság gondolatát is magában foglalja, ami a környezethasználók, a társadalom és a környezetvédelem igazgatási feladatait ellátó szervek számára egyaránt nélkülözhetetlen.


Budapest Főváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2013. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

XV. kerület Környezetvédelmi Program 2004-2008. XV. kerület Fejlesztési Koncepció 2008. 11/2008 KVSZ Önkormányzati Rendelet http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép XV. kerület légszennyezettségi adatok: http://www.kvvm.hu/olm www.ksh.hu Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) Nemzeti Környezetvédelmi Program Főváros Környezetvédelmi Program Nemzeti Környezet Nevelési Stratégia


Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Recommend Documents