Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja 2009 – 2014

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014.

A Program készítéséért felelıs: Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzata

A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.)

A Programban részt vettek:

Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: 13-11902 Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006

Csigó Ernı vezetı szakértı Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértıi engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004

Tervezési idıszak: 2009-2014. közötti idıszak Tervezés báziséve: Mindenütt a 2008. évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés 2009. január hónapjában készült Dátum: 2009. január

2 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. TARTALOM 1. Bevezetés

5

2. A terület jellemzése

5

2.1 Társadalmi helyzet

6

2.2 Gazdasági helyzet

7

2.3 Közoktatás

8

2.4 Közmővelıdés

8

2.5 Szociális ellátás

9

2.6 Egészségügyi ellátás

9

2.7 A kerület története

10

3. Környezeti állapotfelmérés

12

3.1. Levegıminıség

13

3.2. Felszíni és felszín alatti vizek minısége

20

3.3. A talaj állapota

20

3.4. A természet és a táj állapota

21

3.5. Természetvédelmi területek

21

3.6. A települési és az épített környezet állapota

23

3.7 Zöldterület-gazdálkodás

24

3.8. Zaj- és rezgésvédelmi helyzet

25

3.9. Hulladékkezelés

27

3.10. Szennyvíztelep és csatornarendszer

30

3.11. Ipari területek

30

3.12. Úthálózat

30

3.13. Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés

31

3.14. Egyesületek, civil szervezetek

32

3.15. Kérdıívek értékelése

32

4. Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

33

5. Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok

36

5.1. Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem

36

5.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata

38

5.3. Környezet-egészségügy

41

5.4. A környezetminıség

43

5.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem

44

5.6. Környezetbiztonság

45 3 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés

46

5.8. A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel

48

5.9. Energiagazdálkodás

49

5.10. Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat

50

5.11. Közlekedés

52

6. A környezetvédelmi program eszközrendszere

55

6.1. Tervezési, szabályozási eszközök

55

6.2. Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás

55

6.3. Kutatás, fejlesztés

56

6.4. Intézményrendszer

56

6.5. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése

57

6.6. A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források

57

7. Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök

58

8. Társadalmi kapcsolatok

59

9. Önkormányzat környezeti munkájának értékelése

60

9.1. Az Agenda 21 és a környezeti audit

60

9.2. Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei

61

10. Összefoglalás

62

Mellékletek 1. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 15000) 2. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 42552) 3. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai (javaslat a nehéztehergépjármő forgalmának csökkentésére) 4. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2009-2010-ig 5. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2013-tól 6. sz. melléklet, XV. kerület mőemlékeke, védett természeti területek, épületek térképen 7. sz. melléklet, Lakossági kérdıív a Környezetvédelmi Program elkészítéséhez



1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Mindezek eredményeképpen – a gazdasági változások kétségtelen elınyös vonatkozásaival párhuzamosan – szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmő korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelı környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövı nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani – áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzatának az 1995. évi LIII törvény 46. § (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. – t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény 47. § 1. bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, - győjtés, - elvezetés, - tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselı testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia.

2. A terület jellemzése A kerület a fıváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezetı szakasza, a közeljövıben megépülı M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es fıút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fı épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a fıváros XV. kerületét. 5 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebbıl burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebbıl 2004-óta épült 8 km. életkor 0-14 év között 15-18 év között 19-60 év között 60 év felett

férfi 5441 1814 24167 7391

nı 4996 1682 26169 12151

összesen: 38813 44998 A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban

összes 10437 3496 50336 19542 83811

2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben 81061 fı volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétıl kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsőrőség erısen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fıvárosi arányt, de csökkenı tendenciát mutat. A kerületbıl való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fıvárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nıtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és 2001. évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: 1970 Háztartások száma Családok száma

Használati jogcím tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb jogcímő

1980

1990 2001

24.114 41.738 39.771 36.060 18.516 31.848 26.675 24.429

Tulajdonjelleg önkormányzati egyéb Összesen természetes személyek tulajdonú tulajdona 30.593 30.593 3.802 989 2.495 318 221 191 17 13

Összesen: 34.616 31.773 2.512 Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 – Készítette: Pannon Natura Kft.

331


A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különbözı nemzetgazdasági ágak között fıvároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt 2001.-ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentıs elmaradásban van. Továbbra is jelentıs (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fıvárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezık részesedése közel 30%, hasonló a fıvárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetısen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer fıre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvezı, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van. Gazdasági aktivitás:

Népesség Foglalkoztatott fı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli

1980 1990 112.810 95.593 57.223 46.024 24.643 26.679 30.944 21.581 1309

2001 85.232 35.462 27.648 19.550 2572

2.2 Gazdasági helyzet A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a fıváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fıvárosi vállalkozások 3,9%-a mőködik a kerületben, ami az elıbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fıvárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fıvárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplık között, a kerület kedvezı infrastrukturális adottságai miatt elsısorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedık közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elısegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsısorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentıs növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfıképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerıvel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 7 – Készítette: Pannon Natura Kft.


2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férıhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erısödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek. 1997ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlıdését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézménybıl, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában mőködik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtı integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényő gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerısödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium – többek között két tanítási nyelvő idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképzı – mőködik a kerületben, ezek fıvárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkezı középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel mőködı alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképzı központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézménybıl álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülık és a pedagógusok nevelımunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közmővelıdés A kerületben egy Mővelıdési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidı Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közmővelıdéssel, szabadidı eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Mővelıdési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus mőködést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai Mővelıdési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidı Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada mőködik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik 8 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében mőködik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idısek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítı szolgálatot, munkanélkülieket segítı szolgálatot, háztartási adósságkezelı tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény elıír. 7 bölcsıdében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességő kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetıséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elısegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetésébıl mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elısegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetıségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jével, míg a szakrendelések 1993. január 1-jétıl tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és mőködtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerőség, a gazdaságos mőködtetés és a kerületi ellátás korszerőbbé tételével, szorosabb együttmőködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi –kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnıtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védınıi szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemıvédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelı, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnıtt és nyolc gyermek-fogorvos – munkatársaival együtt – a betegek ellátását. Mindez alapvetıen bıvül 2006. január 1-tıl azzal, hogy az İrjárat utcai szakrendelı, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védınıi ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelıen átszervezték a védınıi körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel fıállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat. 2008 végéig


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. kilenc intézményben dolgozik fıállású védını, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelısséget igénylı feladat az İrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelı és háziorvosi rendelık felújítása, korszerősítése, az önkormányzat minden évben jelentıs összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentıs korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ıs-Duna néhol 200 méter vastagságot is elérı hordaléka. A Dunába ömlı patakok mentén elhelyezkedı magasabb térszintek a mocsaras környezetbıl kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következı két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, késıbb Palota nevő falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus mőemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetıt is sikerült feltárni. A falu elsı ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiőzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-tıl a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétıl a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-tıl 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfızıket építettek. Ezen a területen alakult meg késıbb Újpest. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott PestVác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-tıl, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fıvárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektıl kezdıdıen jelentıs számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlıdésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati fımőhelyének kitelepítése 1905ben. Jelentısen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelı ıslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltözı iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petıfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol esı községi földeket – Széchenyi telep néven - 1897-ben kezdték el parcellázni. Ebbıl a településrészbıl jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekbıl álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Pestújhely kiválása után tőzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január elsején - a környezı 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belılük a fıváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felıl a Duna, keletrıl a Gödöllıi-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlı patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek fıleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentıs szerepük. A környezı mocsaras területbıl kiemelkedı dombhátak kedvezıek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentıs mezıgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdı mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdıs sziget a környezı szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínőséget a mai napig megırizte. A harmincas, negyvenes évek végére – Újpalotát leszámítva – nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-tıl a fıvárossal összekötı lóvasút a helyi zöldségtermelı gazdáknak jelentett nagy elınyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Fımőhelyének a kitelepítése 1905-tıl jelentısen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-tıl „Széchenyi-telep” néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követıen 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más fıváros-környéki településsel 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekbıl a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestbıl alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehetı klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyő örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A 1968 - 1977 között Újpalotán a fıváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérı idıszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, 11 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként – a leghomogénebb. A kerület mőemléképületeinek száma a kerület külsı területi voltából és jellegébıl adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 mőemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelı intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (İrjárat utca 1-5.) területén található egyes épületek. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élı népességet, így Budapest többi kerületének munkaerı-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fıvárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetıségeket is bıvítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a fıváros elsı bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A ’90-es évektıl folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltı állomások, McDonald’s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo – Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erısítéséhez.

3. Környezeti állapotfelmérés A környezet minısége szempontjából meghatározó, hogy a kerület alapvetıen kertvárosi jellegő. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerő (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentıs környezetterheléssel üzemelı telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendı, hogy a kerületben olyan jelentısebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyezı források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi – és következményeként negatív gazdasági – vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élıvilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a 40 12 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethetı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a 40-59 év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvı környezetszennyezıdés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok elıállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás idıtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminıség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelızésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezık → a környezet állapota → probléma → cél → megoldások → feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentıs része nem a környezetben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelızése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különbözı szereplıivel történı folyamatos együttmőködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a különbözı hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. 3.1. Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezı forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegı minıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelı szennyezı anyag kibocsátását - elsısorban a szocializmus idıszakában - jelentıs mértékő iparosítás okozta. A rendszerváltást követıen az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyezı ipari tevékenységek leépülésével a régió levegıminıségi helyzete sokat javult. Budapest Fıváros XV. kerületében az ipari termelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás mellett jelentıs a közlekedési eredető emisszió is. 13 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Az ipari és a közlekedési jellegő kibocsátások csökkenésével magyarázható javuló tendencia. Az ipari szennyezıknél technológiai korszerősítés történt illetve az elavult technológiájú kibocsátók bezárásra kerültek. A közlekedési emisszió csökkenésnek ellentmond, az a tény, hogy a gépjármő forgalom növekszik, azonban a gépjármő állomány mőszaki színvonala sokat javult az elmúlt idıszakban, ezáltal a közlekedés eredető légszennyezés javuló tendenciát mutat. A helyi, kommunális eredető levegıszennyezés a földgáz-használat növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökken. A kerületben 2008-ban a lakóingatlan földgázrákötöttség 100% -os. A vizsgált terület jelenlegi levegıminıségére vonatkozó mérési adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a levegı minıségét más módon, becsléssel kell meghatároznunk. A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 7.§ (5) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM (módosította: 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM) együttes rendelet tartalmazza, akárcsak a különbözı zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendeletek alapján Budapest Fıváros XV. kerülete és környezete a „Budapest és környéke” agglomerációba sorolandó, ahol a SO2 az E zónacsoportba, a NOx a B-be, a CO a D-be és a szilárd anyag a C zónacsoportba tartozik. Zónacsoport a szennyezıanyagok Kén-dioxid szerint Budapest és E környéke

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

Szilárd anyag (PM10)

Benzol

B

D

C

E

Budapest Fıváros XV. kerület levegıszennyezettsége a zónába sorolás alapján: Kén-dioxid Zónacsoport: E Levegıszennyezettségi határérték Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Zónacsoport: B Levegıszennyezettségi határérték Szálló por (PM10) Zónacsoport: C Levegıszennyezettségi határérték Szén-monoxid Zónacsoport: D Levegıszennyezettségi határérték

24 órás egészségügyi határérték (µg/m3) 125

Éves ökológiai határérték (µg/m3) 20

Órás egészségügyi 24 órás Éves ökológiai határérték (NO2) egészségügyi határérték határérték (NO2) (NOx) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) 100 40 30 24 órás átlag (µg/m3)

Éves átlag (µg/m3)

50

40 Nyolcórás átlag (µg/m3) 5000


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tőréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyezı anyagra tőréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tőréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. A bemutatott adatok alapján a vizsgált terület levegıminısége nitrogén-oxidokkal és szálló porral közepesen, míg kén-dioxiddal és szén-monoxiddal gyengén szennyezettnek minısül. A minısítés nem mérésen, hanem a zónabesoroláson alapul. A vizsgált terület környezetében van a kerület legnagyobb ipari jellegő légszennyezıanyag (SO2, NOx, CO és szilárd anyag) kibocsátó forrása (FKF Zrt. Hulladékhasznosító Mő). A XV. kerület levegıminıségének felmérésére 2000-ben történt. A mérés a 2000. évi nyári, nem főtési idıszakban készült a kéndioxid (SO₂), a szénmonoxid (CO), a nitrogénoxidok (NOx), valamint a szálló por tekintetében, tekintettel arra, hogy ezek a leggyakrabban vizsgált komponensek, s ily módon összehasonlíthatóak az adatok más mérési eredményekkel. Az Önkormányzat akkor 31 mérıponton végzett vizsgálatokat, melyeket az elızı Környezetvédelmi Program tartalmaz. A környezetvédelmi program érvényességi ideje alatt megismételt, további levegıtisztaságvédelmi méréseket nem végeztek. Javasoljuk a levegı szennyezettségi szempontból problémás pontokon mérések elvégzését a 2010-ben esedékes felülvizsgálat idıpontjáig. Jelenlegi mérési adatok: Telepített mérıpontok friss mérési eredményeit egy ponton tudtuk beszerezni: 1. A KDV-KTVF tulajdonában lévı RIV automata mérıállomás adatai (Kırakás park):


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Mérıállomás adatai

Állomás képe

Üzemeltetı

Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelöség

Város

Budapest

Cím

XV.ker. Körakás park

Mérıállomás BP5 Korakás Elhelyezkedés városi háttér

A 90 napnál nem régebbi adatok csak tájékoztató jellegőek!

Mérési eredmények utolsó mérés idıpontja

2008. 11. 26 20:00

SO2

NO2

NOx

CO

Ózon

PM10

4.9

42.6

59.3

762.5

5.4

Nincs adat

µg/m3

kiváló

µg/m3

jó

µg/m3

kiváló

µg/m3

kiváló

µg/m3

kiváló

2. Kettı db manuális mérıállomás: 1. XV. Kerület, Fı u. 70. 2. XV. Kerület, Száraznád u. 2-4. – nincs adat. A Fı utca 70. szám alatti manuális mérıállomás 2008 évi legfrissebb adatai:

Cím XV. Fı u. 70. EOTR 24686556 Komponens NO2 Mértékegység µg/m3 2008.11.01 26,74 2008.11.02 29,32 2008.11.03 48,5 2008.11.04 25,41 2008.11.05 40,27 2008.11.06 45,34 2008.11.07 27,15 2008.11.08 26,81 2008.11.09 22,67 2008.11.10 48,66

XV. Fı u. XV. Fı u. 70. XV. Fı u. 70. 70. 24686556 24686556 24686556 SO2 ÜP NO2 µg/m3 g/(m2*30nap) µg/m3 2008.12.01 1 3,53 2008.12.02 41,11 2008.12.03 1 2008.12.04 19,17 2008.12.05 1 2008.12.06 70,79 2008.12.07 1 2008.12.08 23,98 2008.12.09 1 2008.12.10 24,23


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 2008.11.11 2008.11.12 2008.11.13 2008.11.14 2008.11.15 2008.11.16 2008.11.17 2008.11.18 2008.11.19 2008.11.20 2008.11.21 2008.11.22 2008.11.23 2008.11.24 2008.11.25 2008.11.26 2008.11.27 2008.11.28 2008.11.29 2008.11.30 2008.01.31

42,86 12,97 23,37 18,27 24,63 10,15 12,18 49,84 51,87 45,85 38,58 22,32 21,57 41,63

2008.12.11 2008.12.12 2008.12.13 2008.12.14 2008.12.15 2008.12.16 2008.12.17

1 23,68 1 22,84 1 39,96 1

A Nitrogénoxidok esetében a 24 órás határérték 85 µg/m3 és az éves határérték pedig 40 µg/m3. A Rákospalotai köztemetıben 2006 év elejéig mőködött egy mérıállomás a Hulladékhasznosító Mő kibocsátásainak vizsgálatára. Azonban az M3-as autópálya forgalmi kibocsátásai jelentısen befolyásolták a mérési eredményeket. Ezért 2006 tavaszán IV kerületi Önkormányzat kérésére áttelepítették a berendezést Újpestre a Lakkozó utcába, a Káposztásmegyeri lakótelepre. Közlekedési légszennyezés Kettı, a közlekedés szempontjából forgalmas fıúton (Szentmihályi út, M3-as autópálya kivezetı szakasza) az M0-ás körgyőrő megépülése óta kisebb lett a forgalom, így a levegı, zaj, rezgés minısége is javult. Az ülepedı porszennyezés csökkentése érdekében további útburkolatok létesítése szükséges. A meglévı szilárd útburkolatok gyakoribb tisztítása, mosása – egyeztetve az FKF Zrt-vel – szintén hozzájárul a porszennyezés csökkenéséhez. Magyarországon friss adatok szerint 5,9 százalékos a visszaesés autóvásárlásban, azaz a 2005. és 2006. szeptember között eladott 137 060 autók számához képest 128 958 darabra zsugorodott 2007 végére. A közlekedésbıl eredı környezeti problémák: - szén-dioxid (CO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz, - kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása: savas esıt és egészségkárosodást okozó gázok, - szén-monoxid (CO): a szervezet oxigén-felvételét gátolja, - oldott szerves részecskék (CnHm) kibocsátása: allergén hatású anyagok, - a képzıdı ózon a légutakat károsítja, 17 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. -

benzapirén kibocsátása: rákkeltı anyag, zaj- és rezgésártalom (a közlekedésnek ebben nagy szerepe van), a közlekedési hálózatok növekvı területigénye következtében a természeti területek arányának csökkenése, szmog kialakulása – fıleg nagy városokban, szociális kockázatok (balesetek számának növekedése).

Ipari levegıszennyezés A KDV-KTVF által az ipari tevékenységet folytató cégek számára kiadott levegıtisztaságvédelmi határérték határozatokban szereplı értékek betartása jogszabály alapján (14/2001. (V. 9.) kötelezı. A káros anyag kibocsátó vállalkozások 5 évenként kötelesek légszennyezı anyag kibocsátásukat akkreditált laboratóriummal megméretni és a jegyzıkönyvet a Felügyelıség részére megküldeni. Amennyiben a határozatban foglalt értékeknek nem felelnek meg, úgy a kötelezett cégek tevékenysége felfüggeszthetı, illetve telephelyük bezárható. A legtöbb – nemcsak kerületi lakossági panaszt a Hulladékhasznosító Mő mőködése okozta és okozza ma is. A korábbi mérések és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adataiból egyértelmő, hogy a HUHA kibocsátásai jelentısek, több komponens tekintetében volt ok aggodalomra. A Hulladékhasznosító Mő füstgáztisztító berendezését 2006-ban megépítették a Fıvárosi Önkormányzat megbízásából. Ezzel jelentısen csökkent (határérték alá) a káros légszennyezıanyag kibocsátás. A Hulladékhasznosító Mő területén talaj-monitoring rendszer mőködik, melyet a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (KF 6093/2004) határozata alapján írta elı. Az utóellenırzés keretében a talaj monitoring pontok kijelölése történt meg a légszennyezı anyagok kibocsátását, terjedési irányát figyelembe véve. Ezen túlmenıen javasoljuk az Önkormányzat által megalkotott KSZT-ben is szereplı véderdıként, mint védısávnak kijelölt területen a gyorsan növı, magas fák telepítését a HUHA köré. A Hulladékhasznosító Mő 2006. évi immissziós havi átlag adatok a folyamatosan mért komponenseknél (ppb)

december

NOx 37,27 46,68 36,58 19,67 0,00 0,00 8,81 16,18 22,19 31,69 39,11 49,26

SO2 2,85 1,94 0,83 1,01 0,73 0,73 1,23 1,14 -0,05 0,00 0,02 0,91

CO 1 137,07 824,36 777,99 510,89 559,19 557,83 623,54 312,36 373,28 512,77 787,71 1 217,90

O3 8,29 10,58 18,50 22,51 24,30 24,39 6,66 19,55 17,95 11,22 8,63 3,54

PM10(µg/m3) 54,84 68,73 51,58 32,12 30,20 29,87 48,76 23,05 36,72 53,82 51,95 60,40

Határértékek

40

125

5000

120

50

január február március április május június július augusztus szeptember október november


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 2006. évi immissziós adatok a mintavételes eljárással mért komponenseknél (µg/m3)

Cd határérték

Cd

Cr határérték

Cr

Ni határérték

Ni

Pb határérték

Pb

Cu határérték

Cu

január

0,0050

0,0012

0,0500

0,0022

0,0250

0,0018

0,3000

0,0580

1,0000

0,0213

február

0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050 0,0050

0,0010 0,0004 0,0003 0,0003 0,0003 0,0006 0,0001 0,0004 0,0008 0,0012 0,0022

0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500

0,0015 0,0042 0,0012 0,0014 0,0042 0,0019 0,0012 0,0016 0,0021 0,0020 0,0019

0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250 0,0250

0,0023 0,0014 0,0022 0,0010 0,0019 0,0018 0,0014 0,0017 0,0023 0,0025 0,0015

0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000 0,3000

0,0600 0,0250 0,0210 0,0120 0,0185 0,0222 0,0093 0,0160 0,0230 0,0510 0,0450

1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000 1,0000

0,0194 0,0148 0,0231 0,0120 0,0148 0,0250 0,0081 0,0186 0,0214 0,0250 0,0230

március április május június július augusztus szeptember október november december


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Jelentıs levegıszennyezést okozó ipari terület a volt MÁV Zrt Vasúti Jármőjavító területe a kerületben. Itt található az Euro Metal Kft is, melynek tevékenységi körébe vasúti öntödei termékek, gyártása tartozik. A területen jármő alkatrész gyártó és jármőjavító cégek is mőködnek. Az Önkormányzat a területtel kapcsolatos lakossági panaszok (bőzszennyezés) kivizsgálása érdekében folyamatosan tájékoztatja a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséget. Az utolsó tájékoztató levelet 2008 februárjában küldték a Felügyelıség részére. A bőzszennyezés kivizsgálása folyamatban van. 3.2. Felszíni és felszín alatti vizek minısége A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A víz, mint környezeti erıforrás nagyon sokféle módon és alapvetıen befolyásolja a társadalom életét és a környezetminıség alakulását. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen ezeket a vízbázisokat fenyegeti hosszú távon a használt vizek által okozott talajvíz- és mélységi-víz szennyezés. A felszín alatti vizek döntı jelentıségőek életfeltételeink alakulása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. A felszín alatti vizek minısége kihatással van a felszíni vizek vízminıségére is. Budapest XV. kerülete a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet melléklete a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet, a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminıség-védelmi területnek tartja számon. Budapest XV. kerületében két patak található. A Szilas patak és a Csömöri patak. Mindkét patak a Duna irányába folyik, egyik sem a kerületben ered. Ebbıl az következik, hogy a vízminıséget befolyásolják azok a tevékenységek, amelyek a patak felsı szakaszán, a kerületen kívül történnek. A kerület ivóvizét a Fıvárosi Vízmő biztosítja. A vízhálózat a kerületben minden utcában kiépült, hossza kb. 190 km. A kerületben a Nyírpalota u. 71. szám alatt található lakóház tetején található egy víztározó, mely az Újpalotai lakótelepet látja el. A kerületben kb. 30 db utcai ivóvíz kút tüzivíz csap található. A kerület északi részén elhelyezkedı horgásztó eladásra került, a bányató a Penta Kft. tulajdona, azóta nem horgásztó, de nincs információ a jelenlegi felhasználási tervekrıl. 2006 végén újabb helyszíni szemle történt a Csömöri patak területén, mely során a patak vizében szennyezésre utaló jelet nem találtunk. A Csömöri patak vízminısége láthatóan javult. Ennek lehetséges oka a környék csatornázásának befejezése. 3.3. A talaj állapota A föld felszíni (talaj stb.) és felszín alatti rétegei (kızetek, ásványok) közül jelentıségénél fogva kiemelten a talajjal és annak állapotával foglalkozunk. A talaj öntisztító, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentısen hozzájárul a környezetet érı terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. Az emberi tevékenységek elsısorban a természetes talajdegradációs folyamatokat erısítik azáltal, hogy általában nem a természetes adottságoknak megfelelı mővelési ágakat és 20 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. módszereket alkalmaznak a mezıgazdaságban. A legjelentısebb problémák a defláció és a savasodás. Ezek megakadályozására javasolt a mezıgazdasági területek növényborításának növelése, a tarlómaradványok helyben történı felhasználása és másodvetések alkalmazása. A mőtrágya és egyéb kemikáliák használata során figyelembe kell venni azok környezetromboló hatásait. 3.4. A természet és a táj állapota Budapest Fıváros XV. kerülete jelentıs természeti kincseinek értékelését és helyét csak regionális összefüggésben szabad megadni. A turjánvidéken lévı nagy diverzitású, egyedi élettereknek hazánk élıvilágának és biodiverzitásának megırzésében fontos szerepük van. Budapest Fıváros XV. kerületen a táji értékeket veszélyeztetı tényezık a következık: - építkezések, beruházások, és egyéb területhasználatok esetében a tájba illesztés szempontjának figyelmen kívül hagyása, - a tájgondozás hiánya. 3.5. Természetvédelmi területek A Szilas- és a Csömöri-patak védıtávolságán belül (a patakok telkeinek középvonalától számított 30-30 m) új épület elhelyezése nem engedélyezhetı. A védett természeti területek (Nagy Turjános) levegı- talaj, talaj- és rétegvizek tisztaságát veszélyeztetı létesítmény elhelyezésére, tevékenység végzésére hatósági engedélyt adni nem szabad. Ennek tisztázására a jelölt terület határához 300 m-nél közelebb létesítendı épület, építmény építési engedélyéhez a veszélyeztetés kizárását igazoló vizsgálatokat kell végezni. Szentmihályi úti kiserdı (Páskomliget), Kosd utcai védısáv (erdı), Szilas patak menti erdısáv, Nevesincs tó menti erdısáv. Nagy Turjános és térsége (védıterülete is) az élıvilág, táj és természeti sajátossága alapján kiemelten védendı terület. A turjánosok a Duna valamikori öntésterületének legmélyebb, mővelésre alkalmatlan vizes területein, mint az egykoron kiterjedt Pest körüli mocsárvilág maradványai maradtak fenn. Stratégiai fontosságuk abban nyilvánul meg, hogy közvetítı szerepet töltenek be a fıváros zöld területei és a gödöllıi dombság között. Ez a szerep különösen madártani szempontból jelentıs. A Nagy-Turjános 10 hektáros területe a XV. kerület külterületén, a Palotai úti dőlıben szigetszerően helyezkedik el. A terület nagy része lefolyástalan, amelyet nádas és a kanadai aranyvesszı magaskórós társulásai borítanak, bokorfüzesekkel tarkítva. A magasabban fekvı részeken sőrő fekete bodzásokat, valamint főz-nyár és főz ligeterdıket találunk. Itt a lombkorona szintet fehér (Salix alba) és törékeny főz (Salix fragilis), valamint fehér nyár (Populus alba) alkotja. A főz és a nyár újulatai mellett szinte mindenhol fellelhetı a fekete bodza (Sambucus nigra). A terület nyugati oldalán szép összefüggı állományát találjuk a kökénynek (Prunus spinosa). A gyepszintben gyakori a szeder (Rubus caesius), a nagy csalán (Urtica dioica), amit az öreg füzesek alatt mézpázsit (Puccinellia distans) és az üde zöld tyúkhúr (Stellaria media) összefüggı szınyege vált fel. Az élıhely másik jellegzetes fás társulása az akácos. A cserjések és bozótosok közül a bokorfüzesek és a vörösfőz bozótosok jelentısek, amelyek a puhafás ligeterdı és a nád szukcessziós sorok között foglalják el a 21 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. helyüket. A Nagy-Turjános eredetére két elképzelés létezik. Az egyik szerint a kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis) és a veresgyőrő som (Cornus sanguinea) együttes elıfordulása a területen arra utal, hogy itt korábban keményfás ligeterdı volt, amelynek tarvágás utáni kései maradványa a Nagy-Turjános. A másik feltételezés akácos elsıdlegességét tartja valószínőnek. A gazdálkodási tevékenységektıl érintetlen terület madárvilága igen gazdag, sok védett énekes madár búvóhelye van itt. A Szilas menti tavat néhány méterre találjuk a Szilas-pataktól az M3-as autópálya közelében. Partja mentén nagy kiterjedéső nádasok alakultak ki. Az egyöntető nádállomány és az avas nád hiánya egyértelmően jelzi a területen történı rendszeres égetést. Ennek káros következményeként gyorsul a tó feltöltıdési folyamata. Az élıhelyet más súlyos hatás is éri a Szilas-patak közelsége miatt. A tó vizét több alkalommal is lecsapolták lelkiismeretlen orvhalászok a Szilas-patakba, ami több halfaj kipusztulását eredményezte az élıhelyrıl. A nád mellett a mocsarak és az árterek jellegzetes növényeit is megtaláljuk itt. Ilyen például az Észak-Amerikai eredető süntök (Echinocystis lobata), amely fıleg ártéri füzesekben jelenik meg, ahol a növényzetre felfutva szinte áthatolhatatlan szövedéket képez, és a tövises terméső bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium). A nádas által szabadon hagyott részeken gyakori még az ártéri üde gyomtársulásokra jellemzı borsos keserőfő (Polygonum hydropiper), amely csípıs íze miatt kapta a nevét és a ligeti seprence (Stenactis annua subsp. strigosa), amely ártereken és vágásokon sokfelé elterjedt az országban. A vízben, az aljzaton sőrő csillárkamoszat (Chara sp.) gyepek alakultak ki, míg az alámerült hínár vegetációt az érdestócsagaz (Ceratophylletum demersi) a fésős békaszılı (Potamogeton pectinatus) és fonalas zöldmoszatok képviselik. Az érdestócsagaz állományai a növényi tápanyagokban gazdag eutróf vizet jelzik és gyors növekedéső iszapfelhalmozóként jelentıs szerepet játszanak a tó szukcessziós feltöltıdési folyamatában. A hínárnövényzet sőrőjében tavasztól ıszig gazdag gerinctelen állatvilág él. Már kora tavasszal tömegesek a vízben lebegı kandicsrákok (Copepoda), majd a vízibolhák (Daphnia sp.) megjelenésekor a velük táplálkozó piros színő víziatkák (Hydrachnidae) és a törpe-vízipoloskák (Plea leachi) is tömegessé vállnak. A szitakötılárvák közül a közönséges szitakötı (Sympetrum vulgatum) lárvái gyakoriak a tóban. A ragadozó búvárpók is A nyíltvízi részeken gyakran megfigyelhetjük az úszó vízisiklót (Natrix natrix), vagy a tıkés récét (Anas platyrchynchos). A tó autópályától távolabbi (déli) részén jellegzetes puhafás ligeterdıt találunk. Azon túl fiatal fehér nyár és égeres ültetvény húzódik.

Aranyvesszı (Solidago canadensis)

Vízisikló (Natrix natrix)


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Tájsebek: A kerületen több tájseb is található. Kiemelendı az illegális hulladéklerakók okozta tájrombolás. A közterületeket már évek óta évente egyszer mind a külterületeken, mind a belterületeken megtisztítják a hulladékoktól. Sok helyen találtak illegális lerakókat a kerületben, a hulladék mennyisége helyenként változó volt. A belterület melletti horgásztó közvetlen környezete rendezett, füves, a terület horgászatra alkalmas. 3.6. A települési és az épített környezet állapota „A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvetı funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.” (Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv.) Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett életforma váltás és a felülrıl meghatározott településfejlesztési elvek és szabályozás nyomot hagytak a települések szerkezetén, arculatán. A kerület megítélését, a lakosok hangulatát döntı mértékben befolyásolja a közterületek, parkok állapota, a köztisztaság helyzete. A közterületek, középületek állagromlása mőködési zavarokkal és kedvezıtlen esztétikai megjelenéssel jár, de ebben a pénzügyi források elégtelensége mellett jelentıs szerepet játszanak a kialakult emberi magatartásformák, a viselkedéskultúra jellemzıi. A biológiailag aktív (zöld-) felületek a kerületi klímát kedvezıen befolyásolják. A zöldfelületeknek jelentıs használati értéke is van (pihenést, kikapcsolódást nyújtó területek). A kerületklíma a zöldfelületeknek köszönhetıen kedvezınek mondható. A zöldterületek fejlesztése, megóvása a településkép és a helyi lakosok életminıségének szempontjából fontos feladat. A kerület zöldterületi szempontból gyengén ellátott. Közparki funkciókat az alábbi területek látnak el (6. sz. melléklet). Védett épületek: Juhos u. 28. Kossuth u. 1. Rákos út 71-75. Régi Fóti út 73. Szent Korona útja 3/a. Széchenyi tér Szıdliget u. 9. Templom tér Tóth I. u. 98. Tóth I. u.100. İrjárat út 1-5.

90104 89870/1. 86682 90250 80744 90237 87885 83576

Református templom és paplak Református templom Református templom Evangélikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom Kúriaszerő villa Kápolna, Kismarty -Lechner Lóránt

Észak-Pesti Kórház

A köztéri emlékmővek állapota megfelelı, nincsenek elhanyagolva. A lakossági kérdıívek alapján megállapítható, hogy a lakosság elégedett ezen ingatlanok állapotával.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Védett épület együttesek: 1. MÁV Vasutastelep: M3 autópálya - (80735/7) hrsz. közterület-Rákos út - Wesselényi u. Vasutastelep u. - Széchenyi út által határolt terület 2. Attila u. mindkét oldala a Kismezı utcától a Régi Fóti útig (falusias utcakép) 3. Fı út páros oldala Pozsonyi utcától a Rákóczi utcáig.

Mőemlékek: M

15897

00644/1987

Aporháza utca 17. hrsz.: 90989 Liva-malom. A 18.sz. óta kimutatható elızményeken, jelenleg 19. sz.-i formában. „

M

15772.

04904/1983

Kossuth utca 55. hrsz.: 89867/5 Volt Rákospalotai múzeum

M

15773 Kossuth utca 55/a. hrsz.: 89867/7 R.k. kápolna, barokk, 1735. Torony 1807, átalakítva.

M

15976

21/1996.(X.1.) KTM - MKM

Pozsony utca 36. hrsz.: 88311 Rákospalotai Leánynevelı Intézet épületegyüttese. XX. szd. eleje

A Liva-malom napjainkban elhanyagolt, nehezen megközelíthetı romos állapotban áll. Sajnos a szemetet is azon a területen szórják szét. Javasoljuk a terület megtisztítását, a külsı környezet rendezését a Program következı felülvizsgálatáig. 3.7 Zöldterület-gazdálkodás A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett a KVSZ 18.§ (3) bekezdésének megfelelı módon. A kivágott fák pótlását az engedélyezı hatóság által elıírt mennyiségben és módon kell teljesíteni. A zöldfelületek folyamatos karbantartásával lényeges környezetminıségi szerepet vállal az önkormányzat a közszolgáltató segítségével. A közlekedés okozta szennyezı hatások csökkentését, forgalomszervezési megoldásokkal, illetve a zöld felületek növelésével érjük el. Az Önkormányzat jelenleg 112 ha területen folytat zöldfelület-gazdálkodást. A fő és a zöldállomány megóvása, fejlesztése érdekében a kaszálási, cserjeápolási munkákat gyakoribbá tettük. Több helyen gondot okoz a gépjármővek zöldfelületen való parkolása, ezért a már meglévık mellé további fizikai korlátokat (parkolásgátlók, cserjesor) építettünk. A kerület közterületein lévı mintegy 20.000 db fa a kerületrész korától függıen változik, de általánosságban elmondható, hogy sok az elöregedett, vagy a légkábel miatt visszacsonkolt, torz fa. A balesetveszély elhárítása mellett így az állomány cseréje folyamatos. A kerületben lévı erdıterületek közül egy van az Önkormányzat tulajdonában, a 2,7 ha területő Kosd utcai erdısáv. A futóhomokon telepített, óriás nyár erdı túltartott, élet-és balesetveszélyes fákból állt, így 2004. tavaszán letermeltettük. Az új erdı telepítésére még 2004. ıszén megtörtént. Azóta tervszerő erdıgazdálkodás folyik a területen. 24 – Készítette: Pannon Natura Kft.


Budapest Fıváros XV. kerület védett zöldfelületei: 1. védett közparkok Kırakás park Páskom park Nádastó park 2. A növényzet értéke szempontjából védett területek: Rákospalotai Köztemetı Páskomliget parkerdı 3. Védett természeti területek: Nagy Turjános Nevesincs-tó 4. Védett fasorok Drégelyvár utca Nyírpalota út Platán utcai platánfasor Játszóterek: 2005-ben 1 db, 2006-ban 2 db új játszótér került átadásra. A lakóközösség által már nem igényelt, nem használt kisebb játszótereket (1 hintás, 1 homokozós) - 15 db - pihenı parkká alakíttatta az önkormányzat. E változásokkal a játszóterek száma 75 lett. 2007. és 2008. években újabb kisebb, nem használt játszóterek kerültek megszüntetésre, (6 db). a játszóterek száma jelenleg 69 db-ra csökkent. 2007-ben a játszótereken meglévı játszóeszközök karbantartásán, javításán kívül 9 db új játszóeszköz került elhelyezésre 9 helyszínen, illetve 3 játszótéren a játszószerek alá esésvédı talaj került megépítésre. 2008-ban ugyancsak a szükséges javítások mellett 2 játszótéren elhelyezésre került a játszóeszközök alá az esésvédı talaj, 4 játszótérre új játszóeszközök kerültek telepítésre. 2008 évben került sor kettı játszótér teljes átalakítására illetve felújítására. 2009-ben 2 új játszótér megépítését tervezi az önkormányzat. Az egyik egy jelenleg is meglévı helyén épül, a másik teljesen új lesz. Ugyancsak 2009-ben szándékozik az önkormányzat megépíttetni egy ifjúsági sportparkot is, amely egy, az idén elbontott futballpálya helyére kerül majd. A sportparkban szabadtéri fittnes eszközök mellett helyet kapna egy görkorcsolya-pálya, illetve 2 db teniszpálya is. 3.8. Zaj- és rezgésvédelmi helyzet A lakóterület közlekedésbıl eredı zajterhelésének határértéke lakóutca mentén 55/45 dBA, győjtı- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA nappal/éjjel értékek. Az intézményi terület


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. közlekedésbıl eredı zajterhelésének határértéke lakóutca-, győjtı- és forgalmi utak mentén 65/55 dBA nappal/éjjel értékek. Az üzemi tevékenységbıl eredı környezeti zajterhelés lakóövezetre vonatkozó hatályos jogszabály szerinti határértéke 50/40 dBA nappal/éjjel, az intézményi övezetbe tartozó létesítménnyel közös telekhatáron a 60/50 dBA nappal/éjjel értékeket. Az M0-ás elkerülı megépítésével csökkent a Szentmihályi út, Régi Fóti út és az M3-as kivezetı szakaszának zaj és rezgés terhelése. M0-ás további kedvezı hatása: Szentmihályi úton kevesebb forgalom és Rákospalota kertváros É-i részén kevesebb kamion forgalom. Zajvédı fal: a Kacsó Pongrác utcától indul és a Szentmihályi útig tart. Az átívelı mőtárgyak zajvédelme nem tervezett (felüljárókon nincs). A zajvédelmi falak kiépítése a Fıvárosi Önkormányzat által megrendelt és koordinált feladat. A XV. Kerület Önkormányzata anyagilag is hozzájárul a zajvédelem kiépítéséhez. A lakossági panaszok figyelembe vételével a tervbe vett zajvédı falak kiépítése mellett az átjárók védelmének kiépítését is javasolja az Önkormányzat az építıknek. A zajvédelmi területen új, átfogó jogszabály született 2007 év végére: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Az új szabályozás 2008. január 1-tıl hatályos, fontos megemlíteni, mert jelentıs változásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mire terjed ki a szabályozás. Bıvítik a kötelezési jogkört (akár mérés végzésére is kötelezhetı minden cég, valamint intézkedési terv benyújtására is), ezenkívül zajbírságot akkor is ki lehet a jövıben szabni, ha valaki a zajterhelési határértékeket túllépi. Ez azt jelenti, hogy végre szankcionálhatóvá vált a belsı térben történı túllépés is, ami érintkezı falfelületek esetében régóta nagy problémát okozott, és az eddigi rendelkezések alapján nem lehetett kezelni a problémát. Szigorítják a zajszakértı alkalmazását is. Pl. az önkormányzati rendeletek tervezeténél is kötelezı lesz a mőszaki elıkészítéshez szakértı megbízása. Most már talán legfontosabb probléma a közlekedési eredető zajpanaszok növekedése, aminek vizsgálata felügyelıségi hatáskör, zajvédelmi intézkedések kivitelezése (passzív zajvédelem, zajvédı fal építés stb.) pedig az útkezelı feladata. Mivel a fıútvonalak mellıl érkezik a panaszok zöme, ezért az intézkedésre kötelezett szinte mindig a Fıvárosi Önkormányzat illetve a Fıvárosi Közterület-Fenntartó Zrt. A közlekedés okozta zajártalmak csökkentését segíteni fogja, hogy elkészült Budapest stratégiai zajtérképe, ami azonban önmagában inkább tervezési folyamatokat tud elısegíteni (számításon alapult, nem vett figyelembe csak meghatározott zajforrásokat stb.). Alapvetı szerepe az volt, hogy megalapozza a kötelezı intézkedési tervek elkészítését (1. 2. sz. mellékletek). Az önkormányzat 2000 óta nem végzett zajméréseket, akkor a cél már az volt hogy feltárja a kerület zajhelyzetét, térképi bemutatással. A mérésre kijelölt pontok: Helyszínek

Határértékek

1 Szıcs Áron utca 2 Eötvös utca - Arany J. utca 3 Pázmány P. utca - Szerencs utca

nappal

éjjel

65 65 65

55 55 55

Mérési eredmények nappal éjjel 72 66 70


61 57 60

Túllépés mértéke nappal éjjel 7 1 5

6 2 5

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Kolozsvár utca - Tóth I. utca Szerencs utca - Gábor Á. utca Szentmihályi út - Fazekas sor Pozsony utca - Károlyi S. utca Károlyi S. utca - Kovácsi K. tér Szántóföld utca - Lenvirág utca Fı út - Kazinczy utca Nyírpalota út - Szentmihályi út Nyírpalota út - Páskomliget utca Drégelyvár utca - Molnár V. utca Adria utca - Pestújhelyi út Rákos út - Széchenyi út Gábor Á. utca - Tompa M. utca Erdıkerülı utca - Autóbusz végállomás İrjárat utca - Apolló utca Régi Fóti út - Attila utca Szıdliget utca - Fı út Nyírpalota út - Kavicsos köz Szerencs utca - Jolán utca Széchenyi utca - Ozmán utca

65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65

55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55

71 73 74 72 65 72 67 70 67 70 64 71 74 65 68 73 71 67 69 68

63 67 68 65 59 64 61 66 62 65 57 59 68 60 58 64 55 62 57 59

6 8 9 7 0 7 2 5 2 5 0 6 9 0 3 8 6 2 4 3

8 12 13 10 4 9 6 11 7 10 2 4 13 5 3 9 0 7 2 4

3.9. Hulladékkezelés Az életszínvonal emelésével, a fogyasztói típusú társadalom térnyerésével fokozatosan nı a szilárd és folyékony hulladékok mennyisége. Ezért mind országos, mind regionális, mind pedig önkormányzati szinten is meg kell oldani a hulladékgyőjtést és -kezelést, valamint komoly lépéseket kell tenni a hulladékok csökkentése irányában. A kommunális szilárd hulladékok kezelése a kerületi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Nagy problémát jelent az illegális hulladék lerakók felszámolása. A kerület minden évben önkormányzati, lakossági és pályázati források segítségével próbálja felszámolni ezeket. A hulladékkezelés javításával és környezeti neveléssel megelızhetıek a határban történı illegális hulladék lerakások. Az illegális hulladéklerakók 2006-2007-ben felszámolásra kerültek. Az újonnan megépített szelektív hulladék udvarok közvetlen környékén jelent meg kommunális hulladék. A tervezési területen a hulladékkezelés a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történik. A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzıje és az illetékes környezetvédelmi felügyelı látja el az érintett szakhatóságok bevonásával. A veszélyes hulladékok győjtése, szállítása és kezelése a 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet elıírásainak megfelelıen történik. A települési szilárd és települési folyékony hulladékok győjtése, szállítása, kezelése és ártalmatlanítása vagy hasznosítása a 213/2001 (XI.14.) Kormány rendelet szerint történik. A hulladékok, közöttük a települési szilárd és folyékony hulladékok jelentik a környezet számára az egyik legjelentısebb terhelést. A kommunális hulladék szervezett elszállítását az FKF Zrt. végzi, a Hulladékhasznosítóban kerül hasznosításra. A tervezési területen kettı nyilvántartott lakossági szilárd hulladék begyőjtı udvar van - Károlyi Sándor u. 119. tel: 305-2429; 27 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. - Zsókavár u. 49-65. tel: 410-53-40. Ezekben a győjtıudvarokban a lakosság elsısorban a háztartásokban keletkezı hasznosítható hulladékokat adhatja le. A győjtıudvarok hulladékainak elszállítását ugyancsak az FKF Zrt. végzi, hasznosításukkal a FeGroup Zrt. foglalkozik a kıbányai telephelyén. Ezek a következık: színes üveg fehér üveg PET palack fém italdoboz papír háztatrási gépek veszélyes hulladékok: szárazelem használt sütı zsiradék (étolaj, zsír) és csomagolóanyaga fáradt olaj és csomagolóanyaga használt akkumulátor elektronikai hulladék Októberi tisztító akciók Minden évben egy októberi napot jelöl ki az Önkormányzat a civil szervezetek, tanintézetek, közintézmények és a magáncégek bevonásával. A takarító-tisztító eszközöket a Répszolg Kft adja át a résztvevıknek és az akció napján folyamatosan begyőjti az összegyőjtött hulladékokat. Az Önkormányzat biztosítja a lakosság számára az – igen népszerő és jól hasznosított hulladékgyőjtı zsákokat (a Répszolg Kft szerzi be „FKF Zrt.” jelzéssel). 2006-ban – 5 db/ lakos 2007-ben 3 db/ lakos 2008-ban 5 db/lakos Az Önkormányzati képviselık – területük szerint – jelentıs mennyiségő (több száz, ezer db) zsákot vehetnek át ugyanilyen célokra, majd – területük szerint – szétosztják a lakosságnak. A 2008 októberi akció eredménye: - a lakosság, a civil szervezetek, tanintézetek, közintézmények és a magáncégek győjtésének eredménye: 389 m3 hulladék (ebbıl 6 m3 használt autógumi) - illegálisa kihelyezett hulladék: 353 m3 (Répszolg Kft győjtése) E tekintetben a a kerület helyzete láthatóan évrıl évre javul. Szelektív hulladékgyőjtés A hulladékudvarok mellett szelektív hulladékgyőjtı szigetek kialakítása is zajlik, jelenleg az önkormányzat a III ütemnél tart. A szelektív hulladék udvarok jól mőködnek, a szelektív győjtık rendszeresen megtelnek, kihasználtságuk optimális. Korábbi célkitőzések alapján változatlanul fontos további hulladékgyőjtı udvarok létesítése. A szigetek számának bıvítése jelenleg is folyamatban van.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. A hulladék udvarok környékén lerakott nagy mennyiségő kommunális hulladék okoz problémát az Önkormányzatnak. A Répszolg Kft. heti 2-3 alkalommal szállítja el a szemetet a szigetek körül és járırözéssel is megfigyelik a területeket. 2006-2007-ben a III. A és B ütem szerinti kialakításuk kezdıdött, majd 2008-ra fejezıdött be, ahol újabb 22 db szelektív hulladékgyőjtı sziget létesült. A közterületi munkát segíti a Répszolg Kft. kerületi tevékenysége (szemétlerakásoknál figyelmeztetések, szelektív hulladékgyőjtıknél lerakott szemét elszállítása, gyommentesítés, ıszi parkápolás, takarítás, parkok, fasorok kezelése stb.). A Répszolg Kft. által elszállított hulladék formák és mennyiségek: Hulladék kommunális hulladék (utcai szemetesekbıl) kaszálék, lomb sitt, kıtörmelék (jardafelújításból) gally

Mennyiség (m3 ) 2008-ban 5042

Hasznosító HUHA

6317 1848

HUHA HUHA

7003

HUHA

Cél: a kerület lakott részein min. 300 m-es elérhetıségben legyenek a szigetek. Általános tapasztalat, hogy ezeken a helyeken megjelenik a kommunális hulladék is. Szervezett lomtalanítás évente kétszer van, egy a tavaszi és egy az ıszi idıszakban. Az elektromos hulladékokat a veszélyes hulladék begyőjtıje szállítja el. A kerületen mőködı gumis vállalkozások a gumi hulladékot jogszabály szerint kezelik, kezeltetik. Elszállításáról a Palota Környezetvédelmi Kft gondoskodik. Veszélyes hulladékok szállítása jogszabály szerint történik, az orvosi hulladékok, a szárazelemek, az olajos iszap, a fáradt olaj, az olajos rongy, az olajszőrı, az üres olajos flakon és az állati eredető hulladékok összes mennyisége kiszállításra kerül a területrıl, kezelésük nem a kerületben történik. Állati eredető hulladékokat az ATEV Rt. szállítja el telephelyére. A kerületben az orvosi rendelıkbıl történik egészségügyi hulladék szelektív győjtése, a Septox Kft. által biztosított egyszer használatos, zárt mőanyag illetve karton edényzetben. Szállítása zárt kocsiszekrényő gépjármővel történik. Használt olaj és zsír, fáradt olaj: Az éttermekben, a háztartásoknál és az általános iskolában keletkezı elhasznált olaj és zsír a szelektív hulladékgyőjtı udvarokba kerül. A lejárt szavatosságú gyógyszerek begyőjtése a kerületi gyógyszertárakban, kórházakban, rendelıintézetekben történik. Lakossági fogyasztásban keletkezı veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok, veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek, festékmaradványok stb.) győjtése is a hulladékgyőjtı udvarokon történik. Komposztálás A zöldfelületeken keletkezı zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell győjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak 29 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. megfelelıen kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása komposztálása helyben, illetve a szelektív hulladékgyőjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg. Megépítése a közeljövıben várható. 3.10. Szennyvíztelep és csatornarendszer A csatornahálózatok bıvítései megtörténtek. A meglévı közmőrendszerek korszerősítése, karbantartása tervszerően, ütemezetten megtörtént. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokban nem megengedett, azt zárt győjtıhálózat kiépítésével kell megoldani. A területet a Fıvárosi Csatornázási Mővek Zrt. kezeli. A szennyvízszikkasztások megszőntek, a kerületben a csatornázottság 2006-ra 100 %-ban megoldott. Közcsatorna építések 2004-tıl: 2004-ben 14 útszakaszon, összesen 2721 m, 202 ingatlan bekötés; 2005-ben 21 útszakaszon, összesen 4624 m, 342 ingatlan bekötés; 2006-ban 6 útszakaszon, összesen 476 m, 19 ingatlan bekötés; 2007-ben 2 útszakaszon, összesen 141 m, 7 ingatlan bekötés; 2008-ban 3 útszakaszon, összesen 103 m, 5 ingatlan bekötés. 2004-2008 között összesen 8065 m közcsatorna épült, 575 ingatlan bekötéssel. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeként a kerület szennyvízcsatorna hálózata közel teljes körővé vált, az immár közmőves szennyvízelvezetési lehetıséggel rendelkezı ingatlanok bekötési aránya szinte sehol sem éri el a 100%-ot. Ennek oka, hogy a környezetterhelési díjakat (melyek közül a talajterhelési díj kapcsolódik a csatornabekötésekhez) megállapító jogszabályok nem ösztönzik a közcsatornákra való rákötést (a talajterhelési díj mértéke nem éri el a csatornahasználati díj mértékét). 3.11. Ipari területek - Késmárk u. két oldala MZ (jelentıs zöldfelületet igénylı munkahelyi övezet) - Külsı Fóti út – Mogyoród útja mentén (Bubiv, Palota Kft., Mőanyagfeldolgozó) - M3-as mellett (METRO Áruház és környéke) - Mogyoród útja és Szentmihályi út között M (munkahelyi övezet) - Mélyfúró utca (HUHA környéke) MZ - Károlyi Sándor út vége, Visonta u. M (Medimpex, Holcim) 3.12. Úthálózat A fejezet összefügg a légszennyezési és a zajvédelmi fejezetben leírtakkal. Szilárd burkolatú útépítések 2004-tıl: 2004-ben 7 útszakaszon, összesen 1595 m; 2005-ben 5 útszakaszon, összesen 1555 m; 2006-ban 6 útszakaszon, összesen 2541 m; 2007-ben 6 útszakaszon, összesen 1530 m; 2008-ban 7 útszakaszon, összesen 1421 m. 2004-2008 között összesen 8642 m szilár burkolatú útpálya épült. A kerület közútjainak hossza 190 km. Ebbıl burkolatlan földút 12,9 km.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. A fıvárosi önkormányzat kezelésében van 24 km, a kerületi önkormányzat kezelésében 166 km úthálózat. Kiépített kerékpárút az utóbbi években (2006, 2007) a Fı út és a Régi Fóti út felújításával egyidejőleg, azok mentén létesült, 1600 m, illetve 1070 m, összesen 2670 m hosszban. A Szilas patak mentén a 20,0 m-es védendı területén belül kerékpárút kerül kiépítésre a közeljövıben. Ennek javasolt nyomvonalát a kerület szabályozási terve tartalmazza. Javasolt többek között a közintézmények akadálymentes megközelítése, valamint a rekreáció, kikapcsolódás, sportolás biztosítása a Szilas-patak mentén. Ez egyben biztosítaná az agglomerációs területek megközelíthetıségét is. Megvalósult az M0 rákospalotai leágazása 2008-ban. 30-as korlátozott sebességő övezet készült 2008-ban a Pestújhelyi út, Szerencs utca, Bánkút utca, Wesselényi utca, Gergı utca területén a zaj, a rezgés, és a levegıszennyezési értékek csökkentése érdekében. Fel kell gyorsítani a többi utcában tervezett 30-as övezetek kialakítását (3. 4. 5. sz. mellékletek). 3.13. Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés A környezetvédelmi ismeretek átfogó szintjének elsajátítása és az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár feladata. A tájékoztatás legalapvetıbb feladata az, hogy az emberek számára közérthetıvé és világossá tegye azt, hogy egyes döntéseinek környezetvédelmi következményei vannak. Kiemelten fontos a felnövekvı generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a környezet és természetvédelmi ismeretek terén, a Nemzeti Alaptanterv bázisára támaszkodva. A tömegtájékoztatási eszközök szerepe nagyon fontos. Ezekkel lehetségessé válik a környezetvédelmi jellegő információk számának, terjedelmének, hatékonyságának növelése. Elı kell segíteni a környezetvédelmi állapot alapadatok rendszeres közlését. A Nemzeti Alaptanterv iskolatípusoktól függetlenül kötelezıvé teszi a környezeti nevelést. Az 1998-ban elkészült Nemzeti Környezet Nevelési Stratégia célja a környezeti nevelés hatékonyságának, a nevelık felkészültségének növelése. A NAT elvárásai szerint a környezeti nevelés átfogó célja a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének elısegítése. A helyi tantervekben teljes önállósággal dolgozhatták ki az iskolák környezeti nevelési programjaikat. A program prioritásai, céljai a következık: - általános érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - fenntarthatóságra nevelés, - tolerancia kialakítása, - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - közösségi felelısség felébresztése, - életminıség fogyasztáson túlmutató alkotóinak keresése, - egészség és környezet összefüggéseinek feltárása, - természeti és épített környezet megismerése, - helyi értékek, problémák megismerése, célok megfogalmazása, - hagyomány védelme, - testedzések biztosítása.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 3.14. Egyesületek, civil szervezetek Környezetvédelmi kötıdéső egyesületek és civil szervezetek: 1 Az Egészségesebb, Esztétikusabb Környezetért Alapítvány Vezetı: Kozák Zoltánné kuratóriumi elnök Cím: 1152 Budapest, Régifóti út 14. 2. Észak-Pesti Környezetvédelmi, Kultúrális és Szabadidısport Egyesület Vezetı: Mihály Zoltánné elnök Cím: 1151 Budapest, Csomád utca 3. 3. Északi Fény Természetjáró Egyesület Cím: 1158 Budapest, Árvavár utca 3. 4. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Kiemelkedıen Közhasznú Környezetvédelmi Közalapítvány Vezetı: Lovas Éva kuratóriumi elnök Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.

3.15. Kérdıívek értékelése A Környezetvédelmi Program készítıi kíváncsiak voltak a lakosok véleményére, a kerületet érintı környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. A beérkezett kérdıívek alapján a kerület lakossága a következı észrevételeket tette (7. sz. melléklet): -

a gépjármő forgalom csökkent az utóbbi idıben, de még mindig zavaróan nagy a forgalom a fıutakon, a fıút mellett probléma a közlekedı jármővek zaja, Budapest Fıváros XV. kerületben lévı, Hulladékhasznosító Mő a teherautó forgalom miatt erıteljes zajhatással bír, a kerület ivóvize néha klóros, ezenkívül problémát okoz a keménysége, kevés a zöldterület mennyisége, elhanyagoltak, szemetesek a pihenı övezetek, kerékpár utak építése esetén többen választanák az alternatív, környezetkímélı közlekedési módokat, ha a kerékpárutak nem a fıutak mellett épülnének túl nagy a gépjármő forgalom, kerékpárral jól és biztonságosan bizonyos helyeken nem lehet közlekedni, az illegális hulladéklerakók esztétikai és környezetvédelmi problémát jelentenek, földutak karbantartása nem megoldott, sok helyen hiányoznak a járdák a portalanított utak hiánya rontja a levegı minıségét, nagy a porterhelés, az épített környezet – járdák, csatornák, árkok – javításra szorulnak, a csapadék elvezetı rendszer néhol nem megfelelı kapacitású, nincsenek árkok, csatornák, a szelektív győjtı szigetekkel nagyrészt elégedett a lakosság, de környezetük szemetes, a kommunális hulladékok is megjelennek ott, azonban számuk kevés fölös szerves hulladékot komposztálják bizonyos háztartásokban, veszélyes hulladékot a lakosság győjtené szelektíven, de veszélyes hulladék lerakót nem szívesen látna a kerületben a mőemlékek állapota a lakosok szerint kielégítı állapotú, a központ egyesek szerint jellegtelen, elhanyagolt, a kerületben több helyen, fıleg a külterületeken van illegális hulladéklerakó, a szárazelemek leadása megoldott, van igény a győjtésre.



4. Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja Az alábbiakban Budapest Fıváros XV. kerület operatív programja kerül részletezésre, amelynek alapvetı célja a kerület elıtt álló rövid, közép- és hosszú távú feladatainak meghatározása. A Program a 2009-2014 közötti idıszak legfontosabb környezetvédelmi célú teendıit mutatja be, mintegy felvázolva a célkitőzések eléréséhez vezetı út elsı lépéseit. Mindezek alapján tematikus végrehajtási program kidolgozására van szükség, amelyre a nyitott tervezés szellemében kell sort keríteni. Az alábbi program keret a kerület számára a továbblépéshez. A program célja megfelelı alap biztosítása a hat évre szóló környezetvédelmi tevékenységhez, kiindulási alapot képezve a megoldandó környezeti problémák azonosítása, a szinte minden környezeti elemnél tapasztalt állapotromlás megállítása, a jobbító intézkedések elıkészítése és beindítása, az esetlegesen szükségessé váló környezethasználati korlátozások feltárása, a Nemzeti Környezetvédelmi Program valamint az Európai Unióhoz történı teljes jogú csatlakozás feltételrendszerébıl a kerületre háruló feladatok megfogalmazása tekintetében. Mindez széles alapokon nyugszik, hiszen ahogyan a nemzeti koncepció és program nemzeti ügynek tekinthetı, ugyanilyen mértékben minden XV. kerületi lakos szívügye kell hogy legyen a megfelelı környezeti feltételek biztosítása, a nélkülözhetetlen egészséges életfeltételek megteremtése a jelen és jövı nemzedékeinek. A környezetpolitika prioritásai: A környezetpolitika alapvetı prioritásai az alábbiakban foglalhatók össze (érvényesítésük valamennyi szinten elengedhetetlenül szükséges): - az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminıséget befolyásoló környezeti elemek védelme, - a környezeti és a gazdasági fejlıdés harmonikus rendszerének megvalósítása, - a bioszféra sokszínőségének megırzése. A környezetvédelmi program alapelvei: Minden környezetvédelmi probléma hátterében gazdasági, társadalmi természető okok állnak, amelyek visszavezethetıek a társadalom környezeti tudatára, kiemelten fontos feladat tehát a problémák gyökereinek feltárása. A környezeti problémák és gyökereinek elhárításához, az Uniós csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök elıteremtése nehéz feladat. A hosszú távú megoldás kulcsa, ha az okozatok helyett az okokra próbálunk választ találni. A kerületben két alapvetı tényezıvel kell szembenézni. Az egyik a múltból származó örökség, a meglévı környezeti problémák. A másik a problémák újratermelıdése, hiszen nem alakult ki az a termelési-fogyasztói mintázat, amely ne termelné újra a környezeti gondokat. Nem lehet megoldani a fennálló környezeti problémákat, ha azokat a gazdaság és társadalom bıvülı mértékben termeli újra. Éppen ezért az elsı lépésben olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megelızik a problémák újrateremtıdését. A környezetvédelem ügyét nem lehet szembeállítani ugyanakkor a fejlıdéssel, hiszen az egészséges környezet biztosítja a fejlıdés, a magasabb létminıség lehetıségét. A fenntartható fejlıdés legfontosabb kritériuma, hogy erıforrásainkhoz fenntartható módon nyúljunk, azaz a fejlıdés lehetıségét a jövı generációk számára is biztosítsuk. 33 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Fontos a globális és az európai történések folyamatos szemmel tartása és a szükséges idıben válaszadás a különbözı szintő programokban a kihívásokra. Ezzel együtt a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek integráltsága megköveteli a különbözı fejlesztési (területfejlesztési, vidékfejlesztési, kistérség-fejlesztési, gazdaságfejlesztési, agrárfejlesztési) stratégiák és programok összehangolását a környezetvédelmi programmal. Mindezek mellett hangsúlyos a helyi sajátosságok figyelembe vétele, a helyi természeti erıforrások, azok hasznosítási módjának, valamint a helyi társadalom környezeti viszonyának ismerete. A Program fontos alapelve, a különbözı szereplık együttmőködése a program megvalósulásában. A kapcsolatépítés sokirányú és sokszereplıs, egyrészt partneri viszony szükséges a közigazgatás és civil szervezetek között, másrészt új alapokra kell helyezni az üzleti szférával történı együttmőködést. Budapest Fıváros XV. kerülete környezetvédelmi koncepciója összefoglalva az alábbi alapelveken nyugszik: -

-

a fenntartható fejlıdés elve, olyan gazdaságfejlıdési modell, amely megırzi a természeti erıforrásokat a következı generációk számára is.; a káros környezeti hatások megelızésének elve; az elıvigyázatosság elve, a természetre és a szőkebb környezetre gyakorolt hatások pontos ismerete a környezethasználati technológiák alkalmazásának feltétele; a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba; a szubszidiaritás és a partneri viszony elvének alkalmazása, a szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehetı legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelısség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetık - azaz a döntést azok hozzák meg, akikre vonatkozik; a környezet rehabilitáció és helyreállítás alkalmazása a sérült területeken, az új fejlesztésekkel párhuzamosan.

Alapvetı célkitőzések: -

-

-

-

az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztetı hatások csökkentése, megszüntetése, a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzése, javítása és helyreállítása, az élı- és élettelen környezet természet közeli állapotának megırzése, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásuk biztosítása, a bioszféra sokszínőségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlı információk megırzése, a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés figyelembevétele, a természeti erıforrásokkal való takarékos és értékvédı gazdálkodás, a gazdasági fejlıdés és a környezet összefüggésében a harmonikus, ésszerő környezet igénybevételre és a minimális környezetkárosításra való törekvés, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése, a környezet állapotának és veszélyezettségének mindenkori pontos ismerete,



a kerület gazdaságossági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával, a helyi társadalom környezettudatosságának és a környezet fejlesztésben való érdekeltségének növelése, a közösségi részvétel fokozása.

Mindezek alapján a következı fı szempontokat kell figyelembe venni: -

a kerület igen jelentıs környezeti értékekkel rendelkezik, melyek védelme egyben gazdasági érdek is, az elmúlt idıszakban – a kialakult környezeti problémákra visszavezethetıen – környezeti értékvesztés történt, melynek mérséklése, megállítása aktuális feladat, a kerületek és agglomerációs körzetek közti együttmőködések és környezetvédelmi kötelezettségek számos feladatot jelentenek a kerület számára is, az emberi egészség és a természeti értékek védelme – a káros környezeti hatásoknak is tulajdoníthatóan – nem tekinthetı megoldottnak, a káros környezeti hatásokat súlyosbító háttértényezık /stresszhelyzet, túlterheltség, fogyasztási szokások, stb./ nagyon erısen hatnak.

A kerület lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminıségének javítását úgy lehet biztosítani, ha a szemléletváltozás megalapozásánál a környezet és fejlıdés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet ügyeit együtt kezeljük. A megbízható információkra alapozott döntés érdekében átfogó környezeti információrendszer szükséges, amelyhez a szabad hozzáférés biztosított. Ehhez szükséges a kerületen és a régióban jelenlévı információgazdák tevékenységének koordinálása és összefogása. Általában a célkitőzések megvalósulásához szükséges források megalapozását külsı forrásokból képzeljük. Látható azonban, hogy a külsı források felhasználása mindig a belsı források rendelkezésre állásához kötött, így a belsı források meglétének függvénye a megvalósulás. Mindemellett nagyobb szerepet kell kapnia a környezeti problémák megoldására irányuló kezdeményezések támogatásának. A fenntartható erıforrás-használaton keresztül növekszik a gazdaság teljesítménye és a társadalom jóléte. Ezek mellett a kerület meglévı táji, természeti és kulturális értékeinek megırzése és fejlesztése az alapja a jövıbeli fejlıdésnek. A Környezetvédelmi Programnak harmonizálnia kell a Fıváros Környezetvédelmi Programjával. A fıváros és az agglomerációs kerületek környezetvédelmi céljai és programjai között érdekellentét lehetséges. A fıváros és az agglomerációs kerületek azonban a közös környezeti problémák megoldásában egymásra vannak utalva, ezért fıleg megyei, de akár kerületi szinten is ezek megoldásában koordináció szükséges a fıvárossal. A közös probléma körök közül a legfontosabbak: - közlekedési eredető környezetterhelések csökkentése, - zöldgyőrő, egységes ökológiai hálózat, erdıtelepítések, - vízbázisok védelme, folyékony és szilárd hulladék elhelyezés, kezelés.



5. Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok 5.1. Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem A környezeti elemek közül a levegı nagyfokú diffúziós képességgel rendelkezik, az esetleges szennyezések távolról is eljuthatnak a kerület területére, ezért kell regionális szinten kezelni a problémákat. Budapest és környéke (agglomeráció) levegıje egyike az ország legszennyezettebb levegıjő térségeinek, általában a régió levegıminısége rosszabb az országos átlagnál. Célkitőzés: Az ipari, lakossági, települési és a közlekedési eredető légszennyezı anyag kibocsátások csökkentésével kedvezı levegıminıségi állapot megteremtése, fenntartása és javítása, az EUs környezetvédelmi normákban elıírt célállapotnak megfelelıen. Kiemelt cél a levegı minıségének javítása a kerület ipari területein a határérték túllépés nélküli immissziós levegıminıség tartós biztosítása. Feladatok: Szélesíteni kell az önkormányzat intézményeinek szabályozási, rendeletalkotási, ellenırzési és szankcionálási lehetıségeit. A kedvezı levegı állapot megteremtés és fenntartás folyamatában nagyobb szerepet kell kapnia a megelızés elvének. A korszerő, kisebb energiaigényő és kisebb emissziós értékekkel rendelkezı technológiák telepítését kell elınybe részesíteni és támogatni. Mérsékelni szükséges a kerületben jelentkezı ipari tevékenységbıl eredı kibocsátások mértékét (nagyobb teljesítményő és hatásfokú füstgáz tisztítók és porleválasztók beépítése, a rekultivációs tevékenység elısegítése és fokozása). Különösen érvényes a kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, az ózonkárosító és az üvegházhatású gázok vonatkozásában, a Nemzeti Környezetvédelmi Programból és a nemzetközi egyezményekbıl adódó feladatok végrehajtásának érvényesítése mellett. Csökkenteni kell a levegı ülepedı- és szálló por terhelését: - utak portalanítása, - út menti és zöld felületek növelése (parkok, ligetek, út menti fasorok, mezıvédı erdısávok). A főtésbıl eredı levegıterhelés mértéke az utóbbi idıben csökkent, a lakosság jelentıs része gázzal főt, cél a maradék lakosság gáz hálózathoz történı csatlakozása. Feladat a tömegközlekedés fejlesztése, ösztönzés a tömegközlekedési eszközök használatára, kerületi parkok, zöld felületek területarányának növelése, kerületrendezés, ipartelepítés során ki kell használni a természetes légcsere légtisztító hatását és az uralkodó szélirányt. Csökkenteni kell a közlekedési eredető emissziókat: - közlekedési-szállítási igények mérséklése a területfejlesztés és a korszerő logisztika (szállítás-szervezés) eszközeivel, - fejleszteni kell helyi és távolsági tömegközlekedés feltételeit, a szolgáltatás színvonalát és versenyképességét, - gépjármőállomány korszerősítésének támogatása (alacsonyabb fogyasztású, kisebb szennyezıanyag kibocsátású jármővek beszerzése és forgalomba állítása), - a meglévı gépjármőpark emissziós jellemzıinek lehetséges javítása (pl. katalizátorok beépítése, gyakoribb motordiagnosztika), - a nem motorizált közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a kerékpárút hálózat fejlesztésével, 36 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. - úthálózat fejlesztése. Regionális szinten fejleszteni kell a levegıtisztaság-védelmi mérı- és monitoring hálózatot: - mérıeszközök fejlesztése, - mérési pontok számának és a mérésgyakoriság növelése, - információs rendszer kiépítése és összekapcsolása a térinformatikai adatbázissal és elemzési lehetıségekkel, - az információk elérhetıségének és nyilvánosságának biztosítása.



Konkrét feladatok: Cél

Feladat Határidı A tranzit forgalom további csökkentése a kerületen belül, Közlekedési emisszió kerülıutak biztosítása, 2013 csökkentése közlekedés szervezés javítása, forgalomrendezési koncepció megvalósítása Közlekedési emisszió Tömegközlekedés fejlesztése csökkentése

Kerékpárutak kiépítése, a Közlekedési emisszió kerékpár forgalom növelése a csökkentése kerületben Útszél karbantartás, parlagon Pollenszint hagyott területek kezelése, csökkentés fásítási, parkosítási program a közterületek, utak mentén Égetéses emisszió Hulladékégetés mérséklése csökkentése (tavasz-ısz) Burkolt utak arányának Szálló por növelése mennyiségének kerületben szilárd útburkolat csökkentése minden utcában Levegıtisztasági mérıhálózat, Monitoring rendszer információs rendszer fejlesztése Légszennyezés szempontjából védendı területek Levegı szennyezés meghatározása (pl: Fıvárosi csökkentése a Önkormányzat javaslata a védendı nehéz-tehergépjármő forgalom objektumoknál csökkentésére, egyéb sebességkorlátozási övezetek kialakítása)

Felelıs

Fıvárosi Önkormányzat

2013

Tömegközlekedési vállalatok és Önkormányzat

2013

Polgármester

Folyamatos Polgármester

Folyamatos Jegyzı


2013

Jegyzı

Folyamatos Jegyzı

5.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata A kerület gazdag felszíni vizekben, kis vízfolyásokban. Ezek eltömıdésekor kialakulhat magas talajvízállás, esetleg belvíz a csapadékosabb idıszakokban. A kerületek csatornázatlansága és a közmőves ivóvízellátás bevezetése felgyorsította a vízbázisok elszennyezıdését. A jelentısebb szennyezı források a mezıgazdasági tevékenységek és a csatornázatlan részei a kerületnek. Cél a felszín alatti vizeket veszélyeztetı szennyezı források felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozott környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejőleg a környezetkárosodások felszámolása, az Országos Környezeti Kármentesítési Program ütemezett végrehajtása.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. A kerületben a felszín alatti vizek nem szabályozott módon történı kitermelése problémát jelent (öntözés). A felszín alatti vizekkel való gazdálkodás feltétele a kitermelések pontos nyomon követése és azok szabályozása. Célkitőzés: A vízkészletek kíméletes használatának megalapozása, a jelentkezı pozitív tendenciák fenntartása, a terhelések csökkentése. A felszíni vizekben utóbbi idıben bekövetkezett vízminıség javulás eredményeinek megtartása, a vízminıség további javítása. Felszíni vízkészlet gazdálkodás, mely magában foglalja a vízhiányos idıben a víz visszatartását és felhasználását öntözıvízként illetve természetvédelmi célokra, illetve felesleges víztöbblet esetén, a víz elvezetését, az épített és természetes környezet megóvása érdekében. A felszín alatti vízkészletek kíméletes, kiegyenlített használatához szükséges feltételek kidolgozása és biztosítása a kerület egész területén. A szennyezı források feltárása, felszámolása. Feladatok felszíni vizek esetén: - az idıszakos vízhiányból eredı kritikus vízgazdálkodási helyzetek elıfordulásának csökkentése, a takarékos vízhasználatot ösztönzı szabályozási módok bevezetése, a felszíni vízkészletek vízmennyiségének és vízminıségének védelme, ellenırzése, - vízfolyásainknál minimális cél a jelenlegi vízminıségi állapot fenntartása, javítása. A felszíni vizekbe bevezetett vizek só- és toxikus anyag koncentrációjának határérték alatt tartásával, a bevezetett vizek tisztításával a kitőzött vízminıségi célok biztosítása, - a felszíni vizekbe bevezetett vizek (tisztított szennyvíz) által okozott szervesanyag terhelés csökkentése, - az ingatlantulajdonosok ösztönzése a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésre, - az EU csatlakozásból adódó szennyvíztisztítási (kerületen kívüli tisztítómő) feladatok (nitrogén és foszfor bebocsátás csökkentése) segítése, a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirıl és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KVVM együttes rendelet alapján. Feladatok felszín alatti vizek esetén: - a felszín alatti vizek igénybevételénél a vízháztartási egyensúly kialakítása, az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorítása, - a szennyezı források felderítése, a kerületen belüli ásott kutak használatának ellenırzése, a szennyezı hatás megszüntetése, a szennyezés következményeinek fölszámolása, - a szippantott szennyvíz elhelyezésének (leürítés) ellenırzése a szabálytalan leürítések megszüntetése; szükséges, hogy valamennyi kerület rendelkezzen kijelölt szennyvízleürítı hellyel (lehetıleg szennyvíztisztító telep legyen), s a leürítések ellenırzöttek legyenek, - a közmőpótló berendezések elterjedésének elısegítése, a szennyvízcsatornával nem rendelkezı területeken, - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet következetes megvalósításának biztosítása, - a szolgáltatott ivóvíz minıségének biztosítása érdekében a szükséges esetekben biztosítani kell a megfelelı minıséget, a magyar jogrendbe beépített WHO elıírások betartását, 39 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme érdekében a monitoring rendszer fenntartása (fejlesztése) az adatok feldolgozása, értékelése, s azok közérdekő adatként való kezelése. a környezeti kultúra fejlesztése, a társadalmi részvétel és tudatosság fejlesztése.

Konkrét feladatok: Cél Ivóvíz megfelelı minıségő biztosítása Víz használat optimalizálása Takarékos vízhasználat bevezetése Mezıgazdasági talajvíz szennyezés megelızése Kerületi vízgazdálkodás javítása

Élıvízbe bocsátott szennyezıanyag csökkentés Illegális hulladéklerakás ne szennyezze a vizeket Felszín alatti vízgazdálkodás szabályozása, felszín alatti vizek védelme

Feladat

Határidı

Felelıs Fıvárosi Vízmővek Folyamatos ivóvíz monitoring Folyamatos Zrt. Lakosság informálása, tájékoztatása az ivóvíz Folyamatos Jegyzı minıségérıl Lakosság informálása, takarékos vízhasználó Folyamatos Polgármester berendezések Kemikáliák célirányos, nem Folyamatos Jegyzı káros mennyiségő felhasználása A kerületben az egységes csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése, felülvizsgálata, I. ütem Polgármester vállalkozói területeken víz- és 2013 szennyvízellátás tervezése, kivitelezése Tisztított szennyvíz paramétereinek javítása, felhasználási lehetıségek Folyamatos Jegyzı mérlegelése, szikkasztó kutak tisztítása Lerakások megszüntetése, újratermelıdésük 2011 Jegyzı megakadályozása Lakó és középületek geotermikus energiák Jegyzı, Fıvárosi felhasználása, ipari területek Folyamatos Csatornázási Mővek szennyvíz kibocsátásának ellenırzése


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 5.3. Környezet-egészségügy A magyar népesség egészségi állapotát és halálozási tendenciáit jellemzı mutatók jelzik, hogy súlyos problémákkal kell szembenéznünk. Ezen tendenciák között, több más tényezı jellett jelentıs, esetenként döntı szerepük van a környezeti hatásoknak is. A humán egészséggel kapcsolatos információk részletes, területi kiterjesztéső elemzése akadályokba ütközik, mivel nem épült még ki az adatgyőjtés megfelelı rendszere, másrészt hiányzik a megfelelı informatikai háttér. Problémát jelent az is, hogy a felmérések sem folyamatosak, speciális kérdésekben pedig csak egyedi vizsgálatokra terjednek ki. A Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 1997-ben készült el, alapvetı célkitőzése a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elısegítése. A NEKAP által megfogalmazott feladatokban és programokban a kerület részérıl a tevıleges részvétel a cél, a kerület feladatai a NEKAP alapján kerültek összeállításra. A kerület lakosságának egészségi állapota összességében átlagosnak mondható. A kerületben lévı háziorvosok száma 9 és a gyermekorvosok száma 4. A halálozások száma meghaladja az élve születések számát. A kerület korösszetételét tekintve nagy százalékban nyugdíjas korú a népesség, a nık várható élettartama hosszabb, mint a férfiaké. A kerület kórház ellátottsága átlagosnak mondható, orvos létszám megfelelı. Kerületi szinten is súlyos probléma és fı halálozási ok a dohányzás és alkohol okozta szív- és érrendszeri, illetve rákos daganat okozta halálozás. Célunk a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elısegítése, a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása, megoldási lehetıségek áttekintése a régió szintjén. A zaj- és rezgés védelem szerepe kiemelendı a környezet-egészségügyön belül. A kerületben egyértelmően a közlekedésbıl eredı zaj dominál (Fıvárosi zajtérkép mellékelve). A zajforrások megszüntetése, a zajszintek csökkentése nevezhetı az egyik legfontosabb kerületi célkitőzésnek. A zajterhelés csökkentése esetében konkrét számszerő célokat nem lehet megadni, hiszen ezek jelenleg megvalósíthatatlanok és ellenırizhetetlenek lennének. Középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthetı 75 dBA terhelés fölötti kibocsátások megszüntetése lehet az elérendı átlagos cél, míg távlatilag a legfeljebb 65 dBA terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni. A zaj- és rezgés eredető környezetterhelések többségükben közlekedési eredetre vezethetık vissza. Ezen a téren a rendszeres ellenırzés, a gépjármővek mőszaki állapotának felülvizsgálata, a jármőpark korszerősödése, a forgalomszervezési intézkedések, a lakókörnyezeti nyílászáró szerkezetek zajcsökkentı változatainak alkalmazása, esetleg védısávok alkalmazása szükséges. Feladatok: - hatékony megelızésre van szükség az esetleges járványok megelızése érdekében. Ez különösen a cseppfertızéssel terjedı betegségek esetében igaz. - A súlyos lefolyású és esetenként súlyos kimenetelő, kullancsok által terjesztett vírusos agyvelıgyulladás elıfordul a régióban, - a közlekedési eredető és a lakossági főtés által keltett légszennyezések csökkentése, - az ivóvizek szennyezıdésének megakadályozása, - a felszíni vizek minıségének fokozott ellenırzése, a visszaforgató rendszerek elterjedésének elısegítése az üdülésre, fürdésre használt területeken, - az új ipari és szolgáltató létesítmények – különösen a lakókörnyezetbe kerülés esetén – csak akkor engedélyezhetık, ha az érvényes környezetvédelmi elıírásokat betartják, - szennyezéseket, szennyezıket fel kell tárni mind a levegı, mind a víz, mind a talaj esetén,



-

a munkavégzésbıl származó káros expozíciók mértékének és lehetıségének csökkentése, a munkahelyi környezet és a munkavégzés körülményeinek javítása, az EU-ban már betiltott egészségkárosító anyagok alkalmazásának, felhasználásának visszaszorítása, aktív szőrı és betegség megelızı regionális prevenciós program kidolgozása, megvalósítása, a közlekedési eredető zajok esetén a zajterhelés csökkentésére vonatkozó intézkedések meghozatala, amelynek megvalósításához elengedhetetlen a közlekedési zajártalom által érintett lakókörnyezetekben a zajterhelés mőszeres mérése, ipari létesítmények telepítése esetén a zaj- és rezgésvédelem szempontjait figyelembe véve adható ki építési, létesítési engedély, a lakosság számára biztosítani kell a lehetıséget, hogy megismerhesse a zaj elleni közvetlen védelem lehetıségét, az építési és háztartási berendezések zaja esetén hatékony korlátozási feltételek bevezetése, az épületen belüli nagy csillapítású hangszigetelések alkalmazása, a környezeti zajterhelés csökkentése céljából, a közösségen belüli helytelen magatartás által okozott zajok és zajterhelések mérséklése és megszüntetése az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések meghozatalával.

Konkrét feladatok: Cél

Feladat

Prevenció

A lakosság informálása

Prevenció

Aktív szőrés Zaj és rezgés térkép Zaj és rezgés források folyamatos fejlesztése, feltérképezése önkormányzati tájékoztató mérések (saját mőszer) Zajszint csökkentés a Zaj elleni védelem zajszennyezıknél Környezeti elemek Levegı, talaj, víz védelem védelme Allergén gyomnövények Pollen mennyiség visszaszorítása, csökkentés pollenszennyezés monitoring rendszer fejlesztése A tanuszoda ( Szécsényi u.) Prevenció vízminıségének biztosítása Prevenció

Kutak vízminıségének nyomon követése

Határidı

Felelıs Háziorvosok, Folyamatos önkormányzat és intézményei Folyamatos Háziorvosok 2013

Fıvárosi Önkormányzat

Környezetvédelmi referens Más hatótényezıknél Folyamatos részleteztük Jegyzı(közterületfelügyelı, Folyamatos Környezetvédelmi referens), ÁNTSZ

Folyamatos

Folyamatos Jegyzı, ÁNTSZ Jegyzı, Környezetvédelmi, Folyamatos természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 5.4. A környezetminıség Célunk a kerületi zöldfelületek lehetı legnagyobb mértékő fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban és a kerület területén található természeti értékek, élıhelyek védelme és sokszínőségének megırzése. El kell érnünk a károsodott, tönkrement területrészek felmérését és rendbehozatalát megfelelı stratégiák kidolgozásával és végrehajtásával. Olyan helyi környezet kell, amely az emberi szervezet regenerációjához szükséges feltételek biztosítja, különösen közegészségügyi szempontból. Leromlott állapotú infrastruktúrák felújításának tervezése és kivitelezése, kiemelt szerepet kell kapjon, fıleg az utak állapotának fenntartását, javítását kell szem elıtt tartani. A kerületi zöldterületek aránya nem éri el a kívánt mértéket, a meglévıkre nagyobb gondot kell fordítani. A Szentmihályi út mellé javasolt díszfák és díszcserjék: Juhar (Acer campestre Elsrijk), Kırislevelő juhar (Acer negundo), Gyertyán (Carpinus betulus), Ostorfa (Celtis occidentalis), Lepényfa (Gleditsia triachantos), Csörgıfa (Loelreuteria paniculata), Gyalogakác (Amorpha fruticosa), Bodza (Sambuchus nigra), Ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), Pimpó (Potentilla fruticosa), Tőzvörös juhar (Acer ginnala), Kínai kékszakáll (Caryopteris incana), Pukkanó dudafő (Colutea arborescens), Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria), Veresgyőrő som (Cornus sanguinea), Aranyvesszı ( Forsythia intermedia), Ezüstös homoktövis (Hippophae rhamnoides), Kínai lonc (Kolkwitzia amabilis), Levendula (Lavandula angustifolia). Feladatok: - a kerületi rendezési terveket a környezetvédelmi program alá rendelve szükséges felülvizsgálni, - helyi közlekedés szervezésének fejlesztésébe szükséges a lakossági igények beillesztése, - kommunális hulladékok – a szilárd és a folyékony – begyőjtésének, kezelésének, ártalmatlanításnak, újrahasznosításának felülvizsgálata. A meglévı és az esetlegesen felmerülı hiányosságok pótlása. Legfontosabb a folyékony hulladék begyőjtését végzı cég(ek) hulladékkezelési engedélyének megléte, tevékenységének ellenırzése, különös tekintettel a tisztítás és leeresztés helyére, - zöldterület-fejlesztések minden közterületen. Az érintett területeken a természethez közelibb tervek támogatása, - az ipari beruházások, fejlesztések vállalkozói területekre irányítása - a kerületben található védelemre érdemes területekkel, mőemlékkel kapcsolatban törekedni kell a helyi kezdeményezések felkarolására, a védett értékek számának növelésére és a minıség megóvásához szükséges források biztosítására, - a mőemlékvédelmi és idegenforgalmi értékek, tevékenységek összehangolása a kerület mőemléki értékeinek megırzése, hasznosítása érdekében. Konkrét feladatok: Cél

Feladat Épületek helyi védettség elrendelése, mőemlékek Épületek, mőemlékek állapotának nyomon gondozása követése, renoválás elvégzése Zöldterületek Parkok rendszeres állapotának javítása gondozása

Határidı

Felelıs


Folyamatos Jegyzı, Répszolg kft


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Allergén növények visszaszorítása

Zöldterület növelés

Kulturált környezet kialakítása

Árokszélek, útmellék Folyamatos Jegyzı, Répszolg kft rendszeres gondozása kerületen belül lehetséges zöldterületek feltérképezése (zöldfelületi kataszter), 2013 Jegyzı, Répszolg kft parkok kialakítása, fásítások a közterületen, utak mentén A kerület központjának esztétikai és funkcionális fenntartása, fejlesztése, erre 2013 Polgármester terv kidolgozása és megvalósítása

A kerület szerkezet megfelelı alakulásának elısegítése

Kerületi Szabályozási Tervben foglaltak végrehajtása


Belterületi vízrendezés javítása

Árkok gondozása, újabbak kialakítása, a csapadékvíz elvezetı rendszer teljes kialakítása

Folyamatos

Polgármester, Répszolg kft

5.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem A kerület természetvédelmi területei - mivel kevés van belılük – jelentıs, védendı értéket hordoznak. A turjánosok hazánk kiemelkedı természeti értékei. A védett területek növénytani és állattani értékei ugyancsak a legértékesebb védett értékek között tartandók számon. A kerület környékén a táj zöme sajnos már nem az eredeti állapotban, illetve eredetihez közeli állapotban megırzött. A táj állapotát az urbanizáció negatív módon befolyásolja. A kerület természeti értékeinek eredeti, ill. eredetihez közeli állapotban való fenntartása és környezetének fenntartható használata nagyon fontos. Megóvásuk, fenntartásuk, kezelésük elsısorban természet és tájvédelemi érdekeket szolgál, de kiszolgálhatja az idegenforgalmat, a turizmust és része az oktatásnak, nevelésnek, tudatformálásnak. Néhány éve befejezıdött a természeti területek felmérése. Mind az EU, mind hazánk kijelölte az ökológiai hálózatuk területeit. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve tartalmazza a kijelölt területeket. Feladatok: - valamennyi védett területre vonatkozóan alapállapot felvételt kell végezni, amelyek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit, - meg kell teremteni a fenntartható fejlıdést biztosító gazdálkodás alapjait, - kiemelt figyelmet kell fordítani a turjános területek védelmére és a hasznosítást a fenntartható fejlıdés szellemében kell végezni, - gondoskodni kell a füves élıhelyek fokozott védelmérıl, érintetlen, természetszerő állapotban történı megırzésérıl, - gondoskodni kell a genetikai talajtípusok megırzésérıl, - a kerület környezetében lévı nem szabályozott fakitermelés elsısorban a szociális problémákra visszavezethetı okokból adódóan, ezek ellen hatósági és önkormányzati úton fel kell lépni, - a legfontosabb madár-élıhelyek kerüljenek védelem alá, - ki kell dolgozni a tájvédelmi szemlélet fejlesztésének hatékony módszerét, 44 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

a táji értékek degradációjának megakadályozására, a tönkretett értékek helyreállítására kell törekedni, az utak mentét, a tájjellegnek megfelelıen a mezsgyéket, vízfolyások partjait és más domináns térválasztó elemeket honos fafajokkal újra kell fásítani, területrendezési és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani, létesítmények tervezésénél engedélyezés elıtt a környezeti hatástanulmány részét képezı természeti állapotfelvételt és elemzést kell készíteni, meg kell szüntetni a táj képét mérhetetlenül rontó és közegészségügyi szempontból is súlyosan kifogásolható illegális hulladéklerakó helyeket.

Konkrét feladatok: Cél A belterület növekedés szabályozása, természeti értékek védelme

Feladat

Határidı

A KSZT környezeti szempontú felülvizsgálata


A helyi nem védett Természeti értékek természeti értékek védelme feltérképezése, kijelölése és kezelési tervek készítése Tájsebek (illegális Tájsebek hulladéklerakók) megszőntetése feltérképezése, megszüntetése, rekultiváció İshonos, tájjellegő fafajták Erdısültség növelése telepítése Ökoturisztikai és rekreációs Ökoturizmus célokra használható fejlesztése területek felkutatása Elhagyott külterületi Tájképbe nem mezıgazdasági épületek illeszkedı építmények lebont(at)ása, a táj megszőntetése rendezése

Felelıs

Folyamatos Jegyzı

2011

Jegyzı

Folyamatos Polgármester Folyamatos Jegyzı

2011

Jegyzı

5.6. Környezetbiztonság A környezetbiztonság nemzetközi szinten kiemelten kezelt biztonsági kérdés, mivel az ökológiai, környezeti csapások valószínősége lényegesen megelızi a katonai fenyegetéseket is. A környezetbiztonság jogi szabályozása, a megelızés és kríziskezelés feltételrendszerének biztosítása tekintetében Magyarországon alapvetı hiányosságok vannak. Két fı csoportja a természeti és civilizációs okok miatt bekövetkezı események. Az ipari üzemeknél nem minden esetben teljesülnek a környezetbiztonságot garantáló feltételek, nem állnak rendelkezésre a haváriák elhárításához szükséges eszközök, nem minden esetben történik meg a környezetbiztonsági tevékenységek megalapozása. A kerületben van környezetbiztonságot veszélyeztetı tevékenység. A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai alapján az elmúlt ezer évben Pest megye területén 7 helyen 45 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. volt 4-nél nagyobb magnitúdójú földrengés, melyek közül a legnagyobb károkat az 1956-os Dunaharaszti földrengés okozta. Összességében nem a leginkább földrengés veszélyeztetett területek közé tartozik a kerület. A regionális katasztrófa elhárítási rendszer a kerületre is kiterjed. Feladatok: - a rendszer kiépítése és mőködtetése a polgári védelem, katasztrófa elhárító szervezetek, szakhatóságok, és rendészeti szervek /tőzoltóság, polgári védelem, környezetvédelmi, vízügyi, stb. szakszolgálatok / bevonásával történjen, - ezzel összefüggésben a szükségessé válható gépjármővek, gépek, berendezések, eszközök, anyagok felmérése, az átmeneti, illetve készenléti tárolás feltételeinek rögzítése és biztosítása. A káresemények során riasztásra kerülı szakszemélyzet felkészítettségének ellenırzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítı oktatások és gyakorlatok végrehajtása folyamatos feladat, - az önkormányzatok felelıs vezetıinek tájékoztatása és felkészítése a környezeti káresemények elıfordulásakor hozandó intézkedésekrıl, az értesítendıkrıl, illetve riasztandók körérıl, a szakszemélyzet helyszínre érkezéséig meghozandó intézkedésekrıl és a kármentesítési munkák alatti feladatokról, - a kerületnek tájékozódniuk kell a közigazgatási területen mőködı veszélyes technológiákról és tárolt, szállított veszélyes anyagokról. Csak olyan tevékenységeket engedélyezzenek, amely a megfelelı környezetbiztonsági garanciákkal rendelkezik. Konkrét feladatok: Cél Katasztrófa elleni védekezés Katasztrófa elleni védekezés Katasztrófa elleni védekezés

Feladat Természeti katasztrófák elleni védekezés összehangolása Veszélyes üzemek, folyamatok, szállítási útvonalak feltérképezése Akcióprogramok készítése havária esetére

Határidı

Felelıs

2010

Polgármester, Polgári védelem

2010

Polgármester, Polgári védelem

2010

Polgármester, polgári védelem

5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A fogyasztói társadalom mőködtetése, a fogyasztói szokások átalakulása következtében folyamatosan növekszik a keletkezı hulladék mennyisége. A kerületben a környezetet veszélyeztetı, károsító mértékben megnıtt a hulladékok mennyisége. Gyakran találkozunk illegális lerakásokkal is (utak mentén, erdıkben, vízfolyások mentén). A veszélyes hulladékok begyőjtése már folyik a kerületben, további megoldások szükségesek a hulladék mérleg javításához. A hulladékgazdálkodás gyakorlata a hulladékok begyőjtésére és lerakására-újrahasznosítására vonatkozik. A hulladék minimalizálás és az újrahasznosítás még nem mőködik tökéletesen, ehhez szemléletváltásra is szükség van. Ennek érdekében ösztönöznünk kell a minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodást és fogyasztást. A kommunális folyékony hulladékok megfelelı kezelése már majdnem 100 %ban megoldott, de a veszélyes hulladékok keletkezésének minimalizálása, a megfelelı ártalmatlanítás, biztonságos elhelyezés még javításra szorul. A hulladékbegyőjtés, szállítás, elhelyezés színvonalának fokozatos emelése mellett elıtérbe kell helyezni a hulladékokkal való gazdálkodás megteremtését. 46 – Készítette: Pannon Natura Kft.


Feladatok: - a budapesti hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódó települési hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása és mőködtetése, - a keletkezı hulladék mennyiségének csökkentése, - a szelektív hulladékgyőjtés továbbfejlesztése, - további hulladékszigetek létesítése a kerületben, - veszélyes hulladék szelektív győjtését meg kell oldani, - növelni kell a hulladékhasznosítás arányát (pl. komposztálás), - helyi komposztáló telepek létesítése, - a szervezett hulladékgyőjtés kiterjesztése a kerület egészére, - meg kell szüntetni az illegális lerakókat, - társadalmi tudatformálás (tájékoztatás, felvilágosítás, oktatás) a valós hulladékgazdálkodással kapcsolatban, - a csatornahálózatra történı rákötések számának növelése, - forrás kontroll által az illegális rákötések megtalálása, - jogi szabályozási és ellenırzési eszközök megteremtése a szippantott szennyvizek tisztító telepre kerülésének biztosítására. Konkrét feladatok: Cél

Feladat

Lakossági szemlélet formálás

Korszerő hulladékgazdálkodási ismeretek továbbítása

Hulladékgazdálkodás javítása

Hulladékszigetek további felállítása Hulladékhasznosítás Hulladékgazdálkodás növelése, szelektív javítása hulladékgyőjtés tovább fejlesztése Szerves hulladékok Hulladékgazdálkodás komposztálásának javítása megszervezése Hulladékgazdálkodás Veszélyes hulladékok javítása külön győjtése Illegális hulladék lerakók Illegális hulladék lerakók megszőntetése felszámolása, bírságolás Levegıszennyezés Illegális, hulladékégetés csökkentés megszőntetése, bírságolás Hulladék nagyobb arányú A hulladékbegyőjtés begyőjtése kiterjesztése Lakosság Hulladék keletkezés környezetvédelmi csökkentése szemléletének formálása Talajvíz szennyezés Szennyvíz rákötések megakadályozása számának növelése A szennyvíztelepre Illegális érkezı szennyvíz szennyvízbekötések

Határidı

Felelıs Iskolai tantestület, Képviselı-testület, Folyamatos Polgármesteri Hivatal 2010

Polgármester


2011

Répszolg Kft, lakosság

Folyamatos

Szolgáltató (FKF Zrt), lakosság

2011

Jegyzı

2011

Jegyzı

2011

Polgármester

Folyamatos Jegyzı 2011

Jegyzı

2011

Jegyzı


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. minıségi paramétereinek megszőntetése javítása 5.8. A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel Alapvetı feladat a környezet- és természetvédelmi ismeretek és a környezettudatosság közvetítése az oktatásban. Társadalmi szinten a környezeti értékrendet javítani kell, ezáltal a társadalmi részvétel erısíthetı a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban. A kerületben található: - 23 óvoda - 15 általános iskola - 15 középiskola és szakiskola Az iskolák tanulói számára biztosítani kell a magas szintő környezet- és természetismereti oktatást úgy a tanórákon, mint szakköri keretek között. Alapvetı cél a környezetvédelmi kérdésekben való tájékozottság és környezettudatosság terén tapasztalható lemaradás megszüntetése, a fiatal korosztálytól az aktív-idıs korosztályig. A gazdasági és társadalmi nehézségek miatt minden döntéshozó hajlamos a környezetvédelem fontosságát alábecsülni, a prioritási sorrendben hátra sorolni. Általános hibás nézet, hogy a környezetvédelem a gazdag országok, régiók luxusa, és a mai Magyarországon vannak ennél sürgetıbb problémák is. Feladat: - az óvodában „ökológiai játékok” alkalmazása, lehetıség szerint „Zöld óvoda” létrehozása, - az oktató-nevelı munkát minden téren át kell hassa a környezetért való felelısség kialakítása, ez már nem lehet csupán a természettudományokat oktató tanárok elszigetelt feladata, - sokkal több gyakorlatias, személetes oktatási és nevelési eszközre, módszerre van szükség mind a tanórán, mind azon kívül, - pedagógiai szempontból hasznos lenne tanulmányi kirándulások szervezése szennyvíztisztítókba, hulladéklerakókba, vízmővekhez tartozó létesítményekbe, ÁNTSZ mérıállomásokra, - a különbözı jellegő szakkörök feltámasztása mellett minden diákcsoport és tanár számára javasolt az értékırzés, mind elméletben, mind gyakorlatban, - az iskolások fokozottabb, szélesebb körő bevonásával a „szemétszüret” akciókba, elısegíthetı lenne a szelektív szemétgyőjtés társadalmi bázisának erısítése, - a helyi társadalmi rendezvények (környezetvédı akciók, hagyományápoló kör) adhatnak módot a tudatformálásra, - a hagyományok elszegényedését meg kell akadályozni; fıleg azokét, melyek a természettel és az egymással való együttélés területét érintik. Hagyományteremtésre ad lehetıséget a jeles természetvédelmi napok megtartása is, vagy a mőemlékhez kapcsolódó rendezvények szervezése, - a szakmai képzések, különösen a pedagógusképzések, - továbbképzések szervezése kiemelkedı fontosságú, - az iskola mellett a szemléletformálás másik nagyon fontos bázisa a család: az itt kapott minták, a helyes és helytelenek egyaránt, fıleg fiatal korban, mélyen gyökeret vernek a gyermek gondolkodásában és viselkedésében, - a szemléletformálásra számtalan lehetıséget kínálhat a munkahelyi környezetvédelmi oktatás, amelyet kívánatos lenne kötelezıvé tenni. Ennek egyik gyakorlati eredménye



-

-

-

-

-

lehet például az energia és papírtakarékosság lehetséges módjainak kidolgozása az adott munkahelyen, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok (pl. tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok), vízügyi hatóságok, stb. mind szervezhetnek tudatformáló fórumokat, akciókat, megtarthatják a jeles környezetvédelmi napokat (pl. Madarak és Fák napja), közreadhatnak adatokat a környezet állapotára vonatkozóan. Szorgalmazhatnak mindennemő együttmőködést a társadalom más résztvevıivel, a környezeti nevelés, szemléletformálás terén kiemelkedı szerepük van a különbözı civil szervezeteknek, akik a helyi környezeti értékeket lokálpatriótaként védik, A társadalom szemléletformálásában kiemelkedı a média (televízió, a rádió, az írott sajtó) szerepe. A kerület méretébıl adódóan helyi problémák szerepeltetésében fıleg az utóbbi bír jelentıséggel, de volt már rá példa, hogy a kerülettel kapcsolatos hír szerepelt a rádióban, televízióban. a társadalmi részvétel növelését nagymértékben fokozhatja a lakosság jogainak és kötelezettségeinek megismertetése, környezeti adatokkal való ellátása, melyben eddig inkább a társadalmi szervezetek jártak az élen, a család, ahol a fogyasztói kultúra kialakul, a nevelés és a változtatás egyik alapvetı színhelye. Olyan információszolgáltatást kell készíteni, amely meggyızıen bemutatják, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatók, minden szinten ki kell alakítani pozitív ösztönzı rendszereket, hogy a jó gyakorlatok sokasodjanak és terjedjenek, s ezeket a társadalom értékként kezelje.

Konkrét feladatok: Cél Kulturális értékek és hagyományok továbbítása Helyi problémák megismertetése a lakossággal A környezetvédelem integrálása a döntéshozásba, végrehajtásba Környezetvédelmi feladatok finanszírozása

Feladat

Határidı

Felelıs

Programok, rendezvények Folyamatos szervezése, iskolai oktatás

Iskolai tantestület, Mővelıdési Ház

Helyi sajtó üzemeltetése

Folyamatos

Polgármester

Környezetvédelmi referens alkalmazása

Folyamatos

Jegyzı

Környezetvédelmi alap folyamatos feltöltése

Költségvetés szerint

Képviselı-testület

5.9. Energiagazdálkodás A kerületben hıenergia termelés folyik. Ennek legnagyobb része lakossági, intézményi felhasználásra kerül. A jövıben törekedni kell az alternatív energiaforrások lehetıségeinek felkutatására. Ezekkel kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatok elvégzése javasolható, az esetleges pályázati források, lehetıségek körét meg kell találni, ezzel javítható a kerület energia mérlege. Az energiatermelés és - felhasználás racionalizálás, a legjobb elérhetı technológiák (BAT) használati arányának növelése és a megfelelı termelési, szállítási, logisztikai eljárások


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. használata célja a kerületnek. El kell készíteni a kerület energiagazdálkodásának komplex értékelését, amely az alábbi területekre terjed ki: - a terület potenciális és kihasznált energiatermelési kapacitásainak felmérése az összes lehetséges energiahordozó és energiaforrás alapján, - az energiatermelés és szolgáltatás hatékonyságának valamint környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak elemzése, - az energiafelhasználás hatékonyságának elemzése a mezıgazdasági, szolgáltatási és lakossági szférákban, - az energiahatékonyság növelésének és a környezetbarát energiatermelés lehetséges területeinek, eszközeinek felkutatása, energiatermelési technológiák - energiahatékonyság növelése, a korszerő elterjesztésének támogatása, - Az értékelés figyelembevételével, az alábbi alapelvekkel összhangban kell kidolgozni és megvalósítani a kerület energiagazdálkodási programját. Feladat: - meg kell teremteni az energiatermelık és szolgáltatók érdekeltségét az energiahatékonyság növelésében, - elı kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit, utólagos hıszigetelések, energia megtakarítást eredményezı beruházások támogatásával, alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzésével, - a kerületben hasznosítható alternatív és megújuló energiaforrások, energiahatékonyságot növelı eljárások feltárásának, kutatásának támogatása, - az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerősítése, terjesztése, demonstrálása. Konkrét feladatok: Cél Közintézmények, közterületek energiamérlegének javítása Energia mérleg javítása Alternatív energiaforrások felhasználásának elısegítése

Feladat

Határidı

Felelıs

Épületek és berendezések Folyamatos Polgármester korszerősítése Társadalom Folyamatos Polgármester informáltságának javítása Alternatív, megújuló energiaforrások preferálása

2011

Polgármester

5.10. Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat A kerületben a domborzati viszonyokból eredıen nagyfokú erózióra nem számíthatunk. A talajsavanyodás a mezıgazdasági területeket érinti, mely termésmennyiségek csökkenésén túl, a talajban lévı nehézfémek felvehetıségének növekedését eredményezi. A szélerózió a homokos területeken jelentıs. A porszennyezés részben a légszennyezettséget növeli, másrészt a talajok termıképességének csökkenését jelenti. A talajtömörödés, talajdegradáció valamennyi táblára jellemzı, az erı és munkagépek nem célszerő üzemeltetése, illetve a talajok nem kellı lazítása, mélylazítása miatt. Meg kell említeni az 50 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. 1990 év óta tartó tápanyaghiányt, hiszen talajaink tápanyagmérlege negatív, azaz a makroelemekbıl nem pótolunk vissza annyit, mint a növényekkel a talajról elviszünk. A 6080 kg/ha-os NPK adagokkal (hazai átlag) sem mennyiségileg, sem minıségileg nem lehet a magyar mezıgazdaság versenyképes. Célunk a termıhelyi adottságoknak megfelelı, a talaj termıképességét és minıségét fenntartó, javító talajhasználat a racionális földhasználat maximális kihasználásával, a fenntarthatóság teljes körő betartásával. A kerületben a földvédelemmel, a talajok állapotával, minıségével, termıképességével kapcsolatos információk hiányosak, nem állnak rendelkezésre. Az új földtulajdonosok zöme nem rendelkezik elég szaktudással, s ezért rövid távú érdekek által vezérelten cselekszik, mely a talajok tápanyagtartalmának csökkenéséhez, a gyomok, a kártevık és kórokozók számának növekedéséhez, a termés mennyiségének és minıségének csökkenéséhez vezet. Termıföld védelmével kapcsolatos feladatok: - földvédelmi stratégia elkészítése, kialakítása (a föld állapotát befolyásoló környezeti tényezık feltárása), - a termıföld minıségének védelmét és termıképességének megırzését, javítását biztosító támogatási rendszerek kialakítása, bevezetése (extenzív-, biogazdálkodás támogatása, alternatív gazdálkodási módok támogatása), - Szaktanácsadó hálózat kialakítása, mőködtetése a tulajdonosok szakmai tevékenységének javítására, - Jelentıs környezeti kockázatot jelentı talajkárosítások, talajszennyezıdések feltárása, értékelése [eróziós, deflációs területek kiterjedése, talajsavanyodás alakulása, talajdegradáció alakulása, szennyezett talajok (veszélyes és egyéb hulladékokkal) kiterjedése]. Termıföld védelmével kapcsolatos konkrét feladatok: Cél Mezıgazdasági talajhasználat ne rontsa a talajállapotot Talajsavanyodás megakadályozása Defláció megakadályozása Környezetkímélı, fenntartható mezıgazdaági termelés folytatása Pontszerő szennyezések megszőntetése, felszámolása Erdısültség növelése Erdısültség növelése Hulladékgazdálkodás

Feladat

Határidı

Felelıs

Fenntartható talajmővelés alkalmazása

Folyamatos Termelık, jegyzı

Kemikáliák megfelelı Folyamatos Termelık, jegyzı mértékő alkalmazása Növényborítás biztosítása a termelési idıszakon kívül Folyamatos Termelık, jegyzı is Termelık, jegyzı Mőködı szaktanácsadási (igazgatási oszt. 2010 rendszer fejlesztése Mezıgazdasági Csoport) Tényfeltárás, kármentesítés elvégzése az érintett 2011 helyeken

Jegyzı, KDV KTVF

İshonos, tájjellegő Folyamatos Termelık, jegyzı fafajták telepítése Természet-közeli erdık Termelık, Folyamatos arányának növelése polgármester Szerves hulladékok 2011 Polgármester, 51 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. javítása

nagyobb arányú komposztálása Elhagyott külterületi Tájképbe nem mezıgazdasági épületek 2011 illeszkedı építmények lebontása, a táj rendezése

Répszolg Kft

Jegyzı

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programmal összhangban az agrárágazat jövıbeni környezetvédelmi feladatait összefoglalva közöljük. A fenntartható mezıgazdasági fejlesztés az egyik kulcseszköze a természeti erıforrások hosszú távú védelmének. A területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelı összehangolásával elısegíthetı a vidék természeti és kulturális értékeinek védelme, valamint a természeti erıforrások fenntartható használata úgy, hogy az a vidéken élık számára egyúttal megfelelı megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson. Az agrár-környezetvédelem egyik fı területe közvetlenül a természeti erıforrások védelme, amelyen belül az alábbi fıbb intézkedési területek és azon belüli fı célokat foglalja magába. Feladatok: Talajvédelem: - a talajokat érı kedvezıtlen hatások, szennyezések a lehetı legkisebb mértékőre csökkentése, - alapvetı talajvédelmi intézkedések bevezetése a termıföldek degradációjának megállítására. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: - a mezıgazdaság által okozott szennyezések, terhelések csökkentése, megállítása, - egy körültekintıbb, racionális területhasználat és a vizek védelmét figyelembe vevı környezettudatos agrártevékenység elısegítése. Levegıtisztaság-védelem: Az egyes növényvédelmi munkák okozta esetleges levegıszennyezés megakadályozása. Természetvédelem: - az értékes élıhelyek (akár védett akár nem) esetén olyan mezıgazdasági hasznosítást kell biztosítani, amelynek elsıdleges feladata az értékek védelme a termelési szempontokkal szemben, - a fentiek értelmében egy hatékony ösztönzı rendszert kell kidolgozni. Tájvédelem: A mezıgazdasági ágazaton, mint legnagyobb tájhasználón belül fokozottan kell érvényesíteni a komplex tájhasznosítás, illetve a tájesztétikai értékek szempontjait. 5.11. Közlekedés Városrészeken tervezett fejlesztések Rákospalota - M3-as zajvédı fal folytatása - Vác-Veresegyházi – Körvasútsori vasúti közlekedés bekapcsolása a kerület tömegközlekedésébe - A 12 t-át meghaladó teherforgalom szigorúan korlátozható, a Késmárk utcai iparterület megközelítése esetében a Rákospalotai határútra és a távlatban kiépülı körvasúti körútra, az Északi Iparterület megközelítése esetében az M3 - asra és a Dunakeszi összekötı útra. Itt szükséges lesz az Újpest irányú, külön szintő átvezetés megépítése a szobi vasútvonal felett. 52 – Készítette: Pannon Natura Kft.


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Szentmihályi út, Asia Center és kerülethatár közötti szakaszának kétszer kétsávossá történı kiépítése Fıúthálózati fejlesztési elem a Körvasút sori körút, a Felsıkert utca meghosszabbítása és a Töltés utca - Mogyoród útja vonalában történı győrő irányú fejlesztés. Ez utóbbiak 2x2 sávos keresztmetszettel építendık ki. Parkolóhelyek bıvítése Harsányi Kálmán u. – Dunakeszi összekötı út (Felsıkert u.) csomópont kiépítése Súlykorlátozás bevezetésének vizsgálata M3 - Szerencs utcai lámpás keresztezıdés forgalomtechnikai vizsgálata 12-es villamos vonalának meghosszabbítása három megálló hossznyival a Kosd utcán az északi iparterület tartalék területinek súlypontja irányában, új végállomás kialakításával. A tervezett M3 metróvégállomáshoz igazodó, de a megvalósulásig is a Székely Elek utca környékén élıknek könnyítést jelentene, a 14-es villamos végállomás és a megállói gyalogos megközelítését segítı vasúti átvezetések (Székely Elek utca, Töltés utca) kialakítása. A lakó területrészeken belül a forgalomcsillapított övezetek kialakítása nemcsak a gépjármőforgalom korlátozását biztosíthatja, hanem ezen övezetek láncolatával öreg Palota irányából Pestújhely felé biztosítani lehet ezeken keresztül a kerékpárosok áramlását. A patakok és vízfolyások kedvezı lehetıséget biztosítanak kerékpárút kijelölésére, hiszen a vízfolyások mellett egyébként, fenntartási szempontból biztosítani kell egy egynyomú gépjármő közlekedési lehetıséget. Sugárirányú a Régi Fóti út menti, győrőirányú a Szilas patak menti, a Felsıkert út menti a Bányató bekapcsolásával, a Szentmihályi úti, Újpalota – városközpont kapcsolat létesítésével Az északi és a Késmárk utcai iparterületen tehergépjármő ırzött parkoltatására alkalmas területet kijelölése. Ehhez jó tömegközlekedési kapcsolat kialakítása is szükséges. A 150-200 nehézjármő parkoltatására alkalmas terület berendezése esetleg PPP konstrukcióban, vagy teljesen magán vállalkozásban is megvalósítható. A teherforgalom korlátozásához, az M0 forgalomba helyezésére, a Harsányi Kálmán utca és a Dunakeszi összekötésére, a Késmárk utca menti iparterület M0 felıli megközelítésének biztosítására van szükség. A közforgalmú közlekedési kapcsolatok, kerékpáros megközelítés és tárolás, valamint P+R parkoló kialakíthatóságának vizsgálata és kialakítása István-telek, a Rákospalota, a Pestújhely vasúti megálló és a Kertvárosi megállóhelyeknél egyaránt Személygépkocsi parkolókból a szabályozási terv nevesíti a Nyírpalota utcai P300, és az M3 melletti területen a 4. metró állomásaihoz kapcsolódóan P500 állásos P+R parkolókat. Felmerül a 4. metró kiépülésekor egy nagy kapacitású P500 P+R parkoló kialakítását illetve megközelíthetıségének biztosítása a vasútvonalon keresztül. Ezenkívül a meghosszabbított villamos vonalak, a vasútállomások mellé javasolunk P100-200 állásos P+R parkolók kialakítását. MÁV-telep Polgármesteri Hivatal kapcsolatteremtése a Rákos úti forgalomszabályozással egyidejőleg Fıvárosi hatáskörő, támogatott fejlesztések A kerülettıl független, 2008-ig megvalósuló fejlesztési elképzelés, az M0 - M3 kapcsolat megépítése. Ezzel egy idıben az M0 autóúttól kerül csomóponti kapcsolattal bekötésre a Rákospalotai határút. Javasolt északi irányban - csomóponti kapcsolat



-

-

-

-

-

-

-

nélkül - a Pólus Center melletti feltáró út meghosszabbítása és összekötése a Felsıkert utca meghosszabbításával. Metró fejlesztés az M3 metró Káposztásmegyeri végállomásának és megállóinak kiépítésével várható, valamint az M4 metró autópályáig történı kiépítésével történhet. Ezek az építési ütemek – bár a kiépült Káposztásmegyeri és Újpalotai lakótelepek rehabilitációja szempontjából is fontosak, valamint a forgalmi igény is adott – még nagy távú beruházások csak. Ezen végállomások megközelíthetısége, környezetükben P+R parkoló, kerékpártároló és ráhordó buszjáratok részére megfelelı út és megállóhely kialakítása szükséges. Az Újmajor terület jelentıs része M munkahelyi övezetbe került besorolásra. Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint a távlatban a Felsıkert u. Dunakeszi út útvonal a Megyeri út és az M3 között teljes hosszában forgalmi úti paraméterekkel fog kiépülni. A Rákos úton a vállalkozások funkciójának szabályozásával és megfelelı parkolósávok kialakításával javasolunk enyhíteni parkolási helyzeten, amelyhez nélkülözhetetlen a tulajdonos Fıvárossal való egyeztetés. Pestújhely Mézeskalács tér forgalmi rendjének felülvizsgálata, a felülvizsgálata, figyelembe véve a Széchenyi út forgalmát is. 30-as közlekedési övezetek kialakítása (Pestújhelyi útmentén)

teljes

tér

forgalmi

Újpalota M0 kiépítése, az M5 nyomvonalával való összeköttetés biztosítása Az új nyomvonalak kijelölése által az alacsonyabb rendő utakon közlekedési jármővek súlykorlátozása, ezáltal a forgalom csillapítása, rendezése. Újpalotán a tanulmányban rögzített helyeken többszintes parkoló lemezek kiépítése szükséges. Minden új fejlesztés esetén elı kell írni a saját ingatlanon történı várakozási lehetıség biztosítását, intézmények esetén a vendég forgalmat is figyelembe véve. Újpalota és a városközpont kerékpárúttal való összekötése a Szentmihályi úti járda egy részének felhasználásával (új településrészek beépítésénél önálló kerékpárút számára hely biztosítása, kijelölése) Járdaépítés, díszburkolatok kialakítása a sétáló jellegő utakon A 69 villamos meghosszabbítása a tervezett Palota Kertváros irányában egy megálló hossznyit, új végállomás kialakításával.

Konkrét feladatok: Cél Környezetkímélı közlekedés elıtérbe helyezése Gépjármővek használatának csökkentése

Feladat

Határidı

Kerékpáros infrastruktúra 2011 fejlesztése Tömegközlekedés elıtérbe helyezése

Felelıs Polgármester

Közlekedési Folyamatos Vállalatok, polgármester



6. A környezetvédelmi program eszközrendszere 6.1. Tervezési, szabályozási eszközök A korszerő környezetvédelmi politika hosszú távú és integrált megközelítést, a különbözı területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében össze kell hangolni a kerületre készülı különbözı ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a Környezet- és Természetvédelmi Programban megfogalmazott célokat. Különös figyelmet kell fordítani a területfejlesztési, vidékfejlesztési stratégiákra, programokra és ezekkel összhangban kell majd felülvizsgálni Budapest Fıváros XV. kerülete Területfejlesztési Koncepcióját és Programját. Budapest Fıváros XV. kerülete Környezetvédelmi Programja minden fázisának kialakításánál fontos az alábbi tervek, programok ill. az ezek által meghatározott irányelvek és feladattervek eredményeinek figyelembevétele, a belılük származó feladatok meghatározása: II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Alap Tanterv. Törekedni kell a kapcsolattartásra a különbözı szintő - kiemelten a nemzeti - programok készítıivel, hogy a jövıbeni tervezés során a szabályozási és finanszírozási szempontjaikat érvényesíteni tudjuk. A kerület Környezetvédelmi Programját annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem egy folyamatos, gördülı tervezést biztosítani kell. Ebbıl adódó feladatok: - az EU csatlakozási folyamat során változó szabályozásoknak, az újonnan születı ill. módosuló törvényeknek, jogszabályoknak való megfeleltetés, - aktualizálás, az elképzelések érvényesítése a kerületi szabályozásban. 6.2. Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás A kerület környezetvédelmi információs rendszerébe való beillesztését kell megvalósítani. A kerület környezetvédelmi információs rendszerének kialakítása kiemelt fontosságú feladat. Létrehozása a hazai és nemzetközi kötelezettségek figyelembe vételével, betartásával történhet. Biztosítani szükséges a meglévı környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés lehetıségét, egyúttal erısítve a társadalom közvetlen részvételét a jövıbeni tervezési folyamatokban, az eddigi tervek megismerésében, véleményezésében. Egy jól mőködı információs rendszer ezzel összefüggésben hatékony támogatást nyújthat a jövıbeni tervezési, döntéshozatali folyamatok szereplıinek. A rendszer egy hosszú, összehangolt elıkészítési folyamat eredményeként kerülhet kialakításra, célszerően a kerületben kiépülı környezetvédelmi információs rendszerekkel összhangban. A fenti feladat végrehajtása során kiemelt szerepet kaphatnak a gazdasági élet egyéb szereplıi mellett a civil szervezıdések. 55 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Az információk biztosítása során elınyt élveznek azok, amelyek a környezet védelmének helyi szintő gyakorlati megvalósítását segíthetik elı, mintegy alapot szolgáltatva a késıbbi lépésekhez. Ilyen alapinformációknak tekinthetık többek között: - a környezetvédelmi vonatkozású törvények, jogszabályok, /jogok és kötelességek/, - a környezet minıségét befolyásoló emberi beavatkozások hatásának, az elképzelhetı alternatívák bemutatását szolgáló segédletek, - a meglévı és hozzáférhetı környezeti információk helyét, elérhetıségét jelzı anyagok, stb. Feladatok: - A regionális központ és a megyei önkormányzatok és a kerület interaktív kapcsolatának megteremtése, kihasználva az Intelligens Régió adta lehetıségeket. A megyei önkormányzatoknál lévı térinformatikai adatbázis alapján egy a TEIR-rel, más környezetvédelmi, területfejlesztési vidékfejlesztési, információs rendszerekkel kompatíbilis rendszer kialakítása, a tartalmi részek egységesítése. - Az adatbázis folyamatos frissítéséhez szükséges adat, információ áramlás rendszerének kidolgozása, megszervezése. 6.3. Kutatás, fejlesztés Több szükséglet is erısíti a kutatás fejlesztés fontosságának hangsúlyozását. A fejlett országok integrációs szervezeteihez való csatlakozás egy sor direktívának, termék és termelési szabványnak, irányelvnek az alkalmazásával jár együtt, illetve a „környezet védelmének általános szabályairól” szóló törvény 53. §. /2/ pontja szerint egyrészt fokozni kell a környezetvédelmi K+F tevékenységet, másrészt biztosítani kell a különbözı szervezetekben folyó munkák összehangolását. A K+F tevékenység a nemzeti programban kap fontos szerepet. 6.4. Intézményrendszer Budapest Fıváros XV. kerület illetékes környezetvédelmi intézményei, szakhatóságai: Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, ÁNTSZ Budapest Intézete Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Fıvárosi Önkormányzati Hivatal. A Program megvalósítása szempontjából alapvetı a környezetvédelem intézményrendszerének erısítése mind az országos hatáskörő intézmények szintjén, mind a regionális és helyi szinten. Az NKP is a decentralizált, integrált intézményrendszer fejlesztését szorgalmazza a szubszidiaritás elvének megfelelıen. „A környezetvédelem intézményi rendszerét a decentralizáció irányába kell fejleszteni, erısíteni kell a helyi és regionális intézmények önállóságát, szervezeti és anyagi lehetıségeit”, illetve „szintén erısíteni kell a horizontális kapcsolatok rendszerét és az érintett ágazatok, kamarák, szakmai szervezetek környezetvédelmi munkáját és környezetvédelemmel foglalkozó egységeit.” Az intézményi háttér kialakítására tett javaslatot két szinten fogalmazzuk meg. A belsı intézményrendszer részei az egységes információs rendszer, a regionális környezetvédelmi központ, a regionális környezetvédelmi tanács és a fıvárosi ill. kerületi környezetvédelmi


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. alap. A külsı intézményrendszerhez a környezetvédelmi tanácsadó testületek és a térségi koordinációs irodák tartanak. 6.5. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése A környezetvédelmi koncepció és program megvalósításában nagy szerep hárul a társadalom különbözı szereplıire és szervezeteire, köztük az önkormányzatokra is. A környezetvédelmi ismeretek átfogó szintjének elsajátítása és az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár feladata, hiszen csak ezek ismeretében várható el a hozzáértı véleménynyilvánítás és érdemi kezdeményezés. Nagy szerep hárul a szemléletformálásban és ezek elterjesztésében a médiára. Az oktatás, a képzés és a tájékoztatás legalapvetıbb feladata az, hogy az emberek számára közérthetıvé és világossá tegye azt, hogy egyes döntéseinknek környezetvédelmi következményei vannak és a helyes döntésekhez milyen megoldási módozatok tartoznak. Kiemelten fontos a felnövekvı generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a környezet- és természetvédelmi ismeretek terén, a Nemzeti Alaptanterv korszerő bázisára támaszkodva. A megfelelı ismeretanyag, információbázis végeredményben - a közvetlen környezeten keresztül - áttételesen is hasznosul, a család, rokonság, ismeretség akár társalgási szintő tájékoztatásával is. A tömegtájékoztatási eszközök szerepe felbecsülhetetlen. A környezetvédelmi jellegő információk számának, terjedelmének, hatékonyságának növelése a cél. Elı kell segíteni a gyakoriság növelésével és a tájékoztatás színvonalának emelésével azt, hogy a jelenleg majdnem dominálónak tekinthetı negatív hatásokkal legalább egyenértékő pozitív, a helyzet javítását, a megoldási módok szemléltetését, stb. elıtérbe helyezı információk kerüljenek be a köztudatba. Elı kell segíteni a környezeti állapot alapadatok rendszeres közlését. Ez egyben az információhoz való jog biztosításának kötelezettsége is. Csak megalapozott tájékozódás eredményezhet tudatos, felelısségvállaló tevékenységet. Értelmes célokért az emberek öntevékenyen is fel tudnak és fel kívánnak lépni. Megfelelı háttér és támogatás hiányában a legértékesebb kezdeményezések is meghiúsulnak. Odafigyeléssel, támogatással fel kell karolni az érdemi, helyi kezdeményezéseket. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése érdekében: - erısíteni indokolt a környezetet érintı valamennyi döntés-elıkészítésnél a civil társadalom szereplıivel, a lakossággal a kommunikációt, demokratizálni szükséges a döntési folyamatot; - az iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzésben, oktatásban nagyobb gondot kell fordítani a környezetvédelmi szemléletformálásra (egészséges életre-nevelés, kemikáliák szakmai kezelése, személyi higiénia, turisztikai viselkedés, természetes állapot helyreállítását elısegítı növény és állatgazdálkodás, stb.), - széleskörő nyilvánosságot indokolt biztosítani a környezet állapota alakulásának folyamatáról, a bekövetkezett károk és felszámolásuk közérdekő okairól, tapasztalatairól. 6.6. A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források Az EU csatlakozás feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelıen kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU tárfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. Nemzetközi pénzalapok: LIFE – Környezetvédelem és Természetvédelem KEOP (strukturális alapok) 57 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. EU Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések: - Interreg, - Leader, - Urban. Nemzeti Fejlesztési Terv: (NFÜ) - Regionális Operatív Program, - Társadalmi Megújulás Operatív Program, - Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. Állami források: Zöld Forrás VICE – Vízügyi Alap Célelıirányzat Talajvédelmi Alap Turisztikai célelıirányzat „Útfenntartási és fejlesztési” célelıirányzat Regionális és egyéb önkormányzati források: - Regionális területfejlesztés elıirányzatok, - Önkormányzati és kistérségi hozzájárulások. Privát források: - gazdálkodók, - civil szféra, - lakosság.

7. Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök A helyi és a regionális környezetgazdálkodás elsısorban önkormányzati feladat. A megfelelı súlyú jogi szabályozás mellett az Önkormányzat közvetlenül is részt vállal ebben, elsısorban, mint a környezet állapotát meghatározó közszolgáltató megbízójaként. A környezetminıség megırzéséért és javításáért felelıs és kötelezett Önkormányzat másrészt hatóság is egyes területeken. Az Önkormányzat költségvetésében elsıdleges célkitőzés kell, hogy legyen a környezetvédelemre fordított pénzekkel kapcsolatban a bázisszemlélető költségvetés készítésrıl a feladat-finanszírozásra történı áttérés. A jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer rendkívül hátrányosan érinti a környezetvédelem egyes szakterületeit. A környezetgazdálkodási ágazatok tartalékai kicsik. Az e területekre fordított önkormányzati forrásokat növelni kell. A költségvetés készítése során a feladat-finanszírozás elveinek figyelembevételével kiemelten kell kezelni a kerületi környezetminıséget döntıen meghatározó helyi üzemeltetési közszolgáltatások kérdését. Racionalizálni kell a területeket és az intézkedések nyomán felszabaduló források, megtakarítások jelentıs részét környezetvédelmi problémák megoldására kell fordítani. Gazdasági szabályozó eszközként – az Önkormányzat szabályozási jogosítványa és a közszolgáltatások díjának megállapítása mellett – a helyi adók jöhetnek még számításba, mint környezetvédelmi célra fordítható bevételi források. Az Önkormányzatnak 2005. évtıl a költségvetésben a környezetvédelemmel összefüggı területek, tevékenységek finanszírozására, támogatására Környezetvédelmi Alapot kell létre hozni. A Képviselıtestület a Környezetvédelmi Alap képzésére, felhasználására vonatkozóan helyi szabályokat hoz, melyben részletesen meghatározza az alapból finanszírozandó, 58 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. támogatandó szakterületeket, tevékenységeket, szervezeteket, intézményeket. A Környezetvédelmi Alap bevételeit gyarapítják a Polgármesteri Hivatal által jövıben kivetett környezetvédelmi bírságok, melyekre kellı hangsúlyt kell fektetni, ezzel is növelve a bevételeket. Az Alap elfogadása után Budapest Fıváros XV. kerülete területén kivetett környezetvédelmi bírság teljes összege is az Önkormányzatot illeti majd. Ezeket az összegeket célszerően a Környezetvédelmi Alapba kell helyezni. A környezetvédelmi törvény létrehozta a környezetterhelési díj és igénybevételi járulék intézményét, melyet gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, intézményeknek, a lakosságnak környezethasználat esetén kell megfizetniük. Amennyiben ezekbıl a forrásokból az Önkormányzat többletbevételre tesz szert, ezt a többletbevételt a Környezetvédelmi Alapon keresztül környezetvédelmi célokra kell fordítani. Egyes jelentısebb, környezetvédelmet is érintı településfejlesztési feladatok fontos finanszírozási forrása lehet a Zöld Forrás. Fontos kiemelni, hogy a Környezetvédelmi Programban felsorolt megvalósítandó feladatok döntı többségéhez bevonhatók pályázati források például a Zöld Forráson keresztül. A Zöld Forrás igénybevétele általában meghatározott önerı biztosítása mellett lehetséges, mely önerıt célszerő a kerületi Környezetvédelmi Alapból biztosítani.

8. Társadalmi kapcsolatok A társadalom egésze és egyénei a környezeti ártalmak szenvedıi, ugyanakkor maguk is közremőködnek a környezeti ártalmak keletkezésében, elıidézésében; ezért bevonásuk a döntések elıkészítésébe, a döntéshozatalba, a döntés megvalósulásának ellenırzésébe (mely egyben törvény adta joguk is) nem maradhat el. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társadalmi elfogadottság kialakítása mellett a társadalmi részvétel jelentıs információs forrást, illetve a végrehajtáshoz szükséges ellenırzési keretek kiszélesítését is jelenti, tehát támogatója a megfelelı és érvényesíthetı döntéshozatalnak. Az Önkormányzat, a környezethasználók és a társadalom közötti együttmőködés elengedhetetlen a környezetvédelmi érdekekrıl való gondoskodáshoz, melynek lényege, hogy elvi utat nyit a megegyezésre törekvéshez. Az Önkormányzatnak az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia a környezetvédelmi oktatásban, nevelésben, szemléletformálásban. Olyan közgondolkodást kell kialakítani, mely megütközéssel fogadja és elítéli a környezetkárosító cselekedeteket. A lakosság vásárlási, fogyasztói szokásaiban pedig elı kell segíteni a hulladékcsökkentı, hulladék-érzékeny gondolkodás megjelenését és elterjedését. Tudatosítani kell, hogy a globális problémák megoldását a háztartásokban, kiskertekben, kirándulásokon kell kezdeni. A legújabb PR ismeretek és eszközök felhasználásával komoly társadalmi elıkészítı munkát kell megkezdeni, nem csak a köztisztasági morál emelése érdekében, hanem olyan fontos célokért is, mint a szelektív hulladékgyőjtés programjának népszerősítése, vagy a lakossági körben keletkezı veszélyes hulladékok begyőjtésének propagálása. Szorosan együttmőködve az érintett közszolgáltatókkal, szervezetekkel és intézményekkel, igénybe kell venni a helyi média, a sajtó, a rádió, esetleg majd a TV segítségét, az érdeklıdı pedagógusokon keresztül el kell jutni az oktatási intézményekbe is. Az ifjúság szemléletének alakítása döntı lehet, hiszen egy felnıtt szemlélete legtöbbször nehezen változtatható meg, a gyerekek azonban mindig fogékonyak a környezet ügyére és rajtuk keresztül a szülık környezeti szemlélete is hatékonyabban befolyásolható. A külföldi példák alapján, tapasztalataikat felhasználva, segítségüket igénybe véve jelentıs elırelépést tehetünk ezen a területen is. Az Önkormányzat, mint az alsó- és középfokú oktatás felelıse, saját intézményrendszerén keresztül a legfontosabb szereplı lehet a szemléletformálásban.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. Érzékelhetı eredmények eléréséhez nagy körültekintéssel kidolgozott, komplex program hosszú távú, következetes végrehajtása szükséges. Európai tapasztalatok szerint e tevékenység mérhetı hatása 3 - 5 év után jelentkezik. Rendkívül fontos, közhangulatot befolyásoló tényezı a környezetminıség, ezen belül is különösen a köztisztaság, a hulladékgazdálkodás színvonala. Természetesen ezt a lehetı legmagasabb szintre kell emelni, ez azonban önmagában nem elegendı. Az általános környezeti kultúra javítása nélkül jelentıs többletráfordítással sem lehet látványos eredményeket elérni ezeken a területeken. Budapest Fıváros XV. kerület lakosságának partnerként kell viselkednie, ki kell alakítani a polgárokban az együttmőködési készséget és bizalmat. Ennek érdekében a lakosság alapvetı elvárását teljesíteni kell, azaz legalább évente információhoz juttatni – Nyilvános Környezeti Adatbázis felhasználásával – arra vonatkozólag, hogy milyen környezetének állapota. Az állapot megadása mellett szükséges tisztázni a környezetminıséget befolyásoló valós okokat, okozókat, ismertetni a környezetegészségügyi vonatkozásokat, és megfogalmazni a tennivalókat is. A környezetvédelem ügyének a lakosság körében népszerővé kell válnia, hogy a meghirdetett programokat a szélesebb rétegekkel el tudjuk fogadtatni, hogy megismerhessék a környezetgazdálkodás helyi problémáit, a fontos feladatokat és célokat, a szelektív hulladékgyőjtés, a hulladékhasznosítás fontosságát stb. Mivel az emberek értelmes célokért öntevékenyen is fel tudnak lépni, támogatni kell a lakossági környezetvédelmi szervezıdéseket, kezdeményezéseket. Ezek a társadalomra, a közmorálra, a közéletre való pozitív hatásukkal, jó példák mutatásával és elismertetésével jótékonyan tudnak hatni és javítani a környezetformálás és közgondolkodás helyzetén. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Önkormányzat környezetvédelmi példamutatása nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történı cselekvés. Ehhez a példamutatáshoz nem csupán a „gazda” módjára való viselkedésre, de a megalkotott szabályok betartására is szükség van („gazdaszemlélet”). A gazdaszerep, a „jó háztartásvezetés” gyakorlata annál erısebben jelentkezhet, minél konkrétabb maga a gazdálkodás tárgya.

9. Önkormányzat környezeti munkájának értékelése 9.1. Az Agenda 21 és a környezeti audit Az Agenda 21 az elsı ENSZ dokumentum, amely kiemeli a közigazgatás, az önkormányzatok szerepét a környezetvédelemben. Mint az állampolgárokhoz legközelebb levı politikai és irányítási szintnek, az önkormányzatoknak döntı szerepük van a nyilvánosság tájékoztatásában és a lakosság mozgósításában, környezetérzékenységének kialakításában. A helyi Agenda 21 összeállítását már több Európai Uniós tagország számos kerület önkormányzata elkezdte. Az e keretek között bevezetett átfogó konzultációs folyamat az általános környezeti irányelvek megfogalmazására, konkrét intézkedési programok kidolgozására és konkrét környezeti projektek megvalósulására irányul. A lakosság közremőködése nélkül a fejlesztések és a helyi Agenda 21 nem valósítható meg. Mindenki saját maga szabályozhatja energiafelhasználását, alakítja fogyasztási szokásait, vállalhat felelısséget. Az írott tájékoztató anyagok, a kiállítások, a viták segítenek az ismeretek és a tudás megszerzésében, de az Agenda 21 ennél sokkal többet igényel: a célokat és az intézkedéseket a legkülönbözıbb társadalmi és gazdasági szereplıknek kell megvitatniuk, és konszenzusra kell törekedniük. A helyi Agenda 21 sikere attól függ, hogy a fejlesztési folyamatokban milyen mértékben vesznek részt a különbözı társadalmi csoportok. A komplex feladatok megfelelı eszközrendszert és a követelményekhez igazodó szervezeti formát igényelnek, ezért az önkormányzat számára különösen fontos és ésszerő, ha a 60 – Készítette: Pannon Natura Kft.

Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. hatékony irányítási rendszer kialakításához felhasználja a környezeti (öko-) auditot. A környezeti audit rendszere segítséget nyújt az önkormányzat környezeti munkájának rendszerbefoglalásához, a kerület marketing- és PR tevékenységük javításához. 9.2. Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei Az Európai Közösség Tanácsának 1836/93/EEC számú, „A vállalatok önkéntes részvételérıl a környezeti menedzsment és környezetvédelmi auditálás közösségi rendszerében” címő (EMAS) rendelete bevezetıjében megfogalmazta, hogy a termelıvállalatokra kidolgozott rendszert a nem termelı szektorokra, a szolgáltató szektorra, a közszolgáltatásokra, a közigazgatásra is ki kell terjeszteni. Az EMAS rendelet 14. cikkelye pedig kifejezetten elıírja a nem termelı szektorok kísérleti öko-auditálását. Az öko-audit megteremti a lehetıségét annak, hogy az önkormányzat rendszeres idıközönként meghatározza környezeti cselekvési programját, amely egyrészt rögzíti a hatásköröket, másrészt figyelembe veszi a lakosság érdekeit. Az önkormányzatok hatósági tevékenységének „termékei” a helyi rendeletek. Az öko-audit keretében felülvizsgálhatók: - az építési engedélyekre vonatkozó elıírások? - a hulladék elhelyezésére, kezelésére, a fizetendı díjakra vonatkozó elıírások, - az egyéb közintézmények, közhasznú létesítmények használatára vonatkozó elıírások, - külön rendeletben meghatározottak alapján az önkormányzati intézményként mőködı szolgáltatók (közbiztonságot szolgáló szervezetek, könyvtárak, kórházak stb.). Az EMAS rendelet telephelyre vonatkoztatva fogalmazza meg a rendszer célját, a környezetvédelem folyamatos javítását a megfelelı környezetpolitika, környezeti programok és menedzsment rendszerek kialakítása révén. A telephely-meghatározás alapja az lehet, hogy milyen ingatlanokon, területeken tevékenykedik rendszeresen az önkormányzat, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan az önkormányzat tulajdona –e, vagy csak bérli azt. A közvetlen és közvetett környezeti hatásokat a környezeti audit rendszerébe egyaránt be kell vonni. Közvetlen környezeti hatások keletkeznek az energiafelhasználás, a vízfogyasztás, a hulladék keletkezése során, de a beszerzésekkel, az építkezésekkel kapcsolatban is. Közvetett környezeti hatások bármely közigazgatási, tervezési döntésbıl adódhatnak (pl. építési, területfejlesztési, természetvédelmi, közlekedésfejlesztési döntések). E területeken az önkormányzatoknak óriási szabályozási lehetıségeik vannak saját környezeti hatásaik mérséklésére. Az önkormányzati környezetmenedzsment rendszer keretében a szakértıi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a közigazgatási döntési eljárás során minden, környezeti szempontból lényeges tényezıt figyelembe vettek-e, és érvényesítették-e a döntésben. Az EMAS rendelet szerint kialakított környezeti menedzsment rendszer azonban nem befolyásolja a döntések tartalmát, és nem érinti a döntési eljárás jogszabályi feltételeit sem. Németországban 1998 januárjától vált lehetıvé az önkormányzatok telephelyei számára az EMAS rendelet szerinti öko-audit. A tapasztalatok szerint a környezeti mérleg alapos elkészítése jelentıs költségmegtakarítási lehetıségeket tárt fel, ami a szőkös pénzforrásokkal rendelkezı önkormányzatok számára igen lényeges szempont. Az öko-audit és a helyi Agenda 21 az önkormányzati munka ügyfélközpontúvá válását és hatékonyságának növelését, költség- és teljesítmény elszámolási rendszer bevezetését, controlling rendszer kiépítését, a munkatársak továbbképzésének igényét eredményezte. Hamburgban a környezetmenedzsment rendszer kialakítását az ún. „fele-fele” modell ösztönözte leginkább. Ennek az a lényege, hogy az intézményeket, iskolákat úgy ösztönözték energiatakarékosságra, hogy a „környezettudatos” energiafelhasználás révén megtakarított összeg fele az intézmény saját, szabad felhasználású keretét bıvítette. Azok az iskolák, amelyek megtakarításukat tovább


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. növelték, a megtakarított összeg 70%-át kapták. A jövıben ezt a modellt kiterjesztik a vízfogyasztás és a „hulladéktermelés” területére is. A környezeti vizsgálat egyik elsı lépése az adatgyőjtés, melynek során az egyes intézményeket, ingatlanokat felkeresték, s egy felelıs személlyel bejárták az objektumot. A bejárások eredményeként összefoglalt gyengeségek és hiányosságok (az adott létesítmény építési sajátosságai, vízfogyasztásmérı hiánya, nem szabályozható főtési rendszer, rosszul szigetelt ablakok, magatartásformák stb.) alapján mőszaki és szervezési megoldásokat javasoltak (pl. automatikus folyosó világítás kialakítása, mosdók, WC-k automatikusan záródó armatúrákkal való felszerelése stb.). Kiemelendı, hogy az EMAS rendelet végrehajtása az Agenda 21-ben megfogalmazott célok nélkül az önkormányzatok számára ma már nem lehet elegendı.

10. Összefoglalás Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzatának Képviselıtestülete környezetvédelmi tervének megalkotásával azt a célt tőzte ki, hogy megalapozott környezetállapot-értékelésbıl kiindulva megteremtse a feltételeit a környezetminıség-romlás megállításának és belátható idın belül történı, érzékelhetı javításának. Az Önkormányzat felelısségi körébe tartozó területeken meghatározta, meghatározza a célokat, az azok eléréséhez szükséges eszközöket, erıforrásokat és az intézkedések ütemezését. A Környezetvédelmi Program alapján, az egyes területeken összehangolt rövid távú intézkedési tervek kidolgozása válik lehetıvé, melynek eredményeként az egyes szakterületek szabályozása, fejlesztése az erıforrások optimális felhasználásával lehetıvé válik. A környezetvédelem alakítása csak megfelelı környezetpolitika, erre épülı környezetvédelmi stratégia alapján lehetséges. A tervezés a fokozatosság és a kiszámíthatóság gondolatát is magában foglalja, ami a környezethasználók, a társadalom és a környezetvédelem igazgatási feladatait ellátó szervek számára egyaránt nélkülözhetetlen.


Budapest Fıváros, XV. kerület Környezetvédelmi Program 2009-2014. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK 1. 2. 3.

5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik tervezési idıszakára (2009-2014.) vonatkozó koncepcióról 4. 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegıszennyezı anyagok összkibocsátási határértékeirıl 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl, módosítva: 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM rendelet. 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl, módosítva: 2/2008 (I.16.) KvVM rendelet. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- es rezgésterhelési határértékek megállapításáról, módosítva: 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet. 220/2004. (VI.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 219/2004. (VI.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról, módosítva: 302./2008. (XII.17.) Korm. rendelet

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

XV. kerület Környezetvédelmi Program 2004-2008. XV. kerület Fejlesztési Koncepció 2008. 11/2008 KVSZ Önkormányzati Rendelet http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép XV. kerület légszennyezettségi adatok: http://www.kvvm.hu/olm www.ksh.hu Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) Nemzeti Környezetvédelmi Program Fıváros Környezetvédelmi Program Nemzeti Környezet Nevelési Stratégia http://www.tar.hu/kriskagy/tan14.html


Lakossági kérdıív települési környezetvédelmi program elkészítéséhez Tisztelt Hölgyem/Uram! Budapest Fıváros XV. Kerület Önkormányzata cégünket kérte fel a Környezetvédelmi Program elkészítésére. A Program elkészítésében nagy segítséget jelent számunkra az Önök véleménye településük életérıl, problémáiról és a jövıbeni feladatokról. Arra kérjük Önöket, hogy a kérdıíven szereplı kérdésekre legjobb tudásuk szerint válaszoljanak. A kitöltött kérdıívet kérjük, adják le az ügyfélszolgálaton a Polgármesteri Hivatalban 2009 január 20.-ig. A Program az Önök érdekeit szolgálja, válaszaikkal alakíthatják kerületük jövıbeli képét. Segítségüket elıre is köszönjük.

Csigó Ernı ügyvezetı Pannon Natura Kft

Milyen lakása főtésének módja (gáz, fa ,szén stb)?

Zavarja-e a településen közlekedı autók mennyisége?

Van e a környezetében olyan zajforrás, melynek nagysága zavarja Önt (közlekedés, gazdasági szervezet stb)?

Elégedett-e a kommunális hulladék elszállítás szolgáltatásával? Ha nem mi a probléma?

Milyen további infrastrukturális fejlesztéseket tart szükségesnek?

Hová szállítja a fölösleges hulladékát, amit nem a közszolgáltatóval szállíttat el?

Elégedett e a szelektív hulladékgyőjtı szigetek mőködésével?

Komposztálja-e szerves hulladékát házilag?

Ismer-e illegális hulladéklerakót vagy dögkutat a környezetében, ami zavarja? Ha igen, hol?

Van-e veszélyes hulladék lerakó a településen, hiányolja –e ha nincs? Győjtenée a veszélyes hulladékot külön?

Kerékpár használatát mellızi-e a gépjármő forgalom miatt? Külön bicikli út esetén gépjármő helyett használná-e gyakrabban a kerékpárt?

Elégedett-e a kerület levegıjével, ha nem, mi a zavaró forrás?

Elégedett-e a kerület ivóvízével?

Ön szerint elég-e a kerületben a zöld terület (belterületi pihenı övezet, erdı, rét, stb)?

Elhanyagoltak-e a belterületi pihenı övezetek?

Ismer-e mőemléket, mely nincs rangjához méltó állapotban?

A települési központ funkcionálisan és esztétikailag kielégítı-e? Erısíti-e az Önök identitás tudatát?

Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Recommend Documents