PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:

Pedagógiai Program 2013.

WESLEY JÁNOS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA

ÉS

GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM: 200483

1

Pedagógiai Program 2013.

Tartalom

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................................................ 5 1. Az iskola adatai ...................................................................................................................................................5 2. Az intézmény alaptevékenységei ........................................................................................................................5

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI ALAPJA ..................................................................... 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................................ 8 1. Az iskola története ...........................................................................................................................................8 2. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................9 3. A feltételrendszer fejlesztése ..........................................................................................................................9 4. Gazdálkodás ......................................................................................................................................................9 5. Földrajz ............................................................................................................................................................10 6. A tanulólétszám alakulása ............................................................................................................................10 7. Személyi feltételek ..........................................................................................................................................10 8. Pedagógiai programunk célja ......................................................................................................................11 9. Képzési szerkezet alakulása .........................................................................................................................12 10. Egyéb feladatok.............................................................................................................................................13 11. Beiskolázási terv ...........................................................................................................................................14

IV. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................15 1. Az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei ................................................................................................................................................................15 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei ................................................................................................................................................................20 2. 1. Pedagógia alapelveink ..........................................................................................................................29 3. Pedagógiai célok .............................................................................................................................................31 3. 1. Iskolánkban ................................................................................................................................................31 3. 2. Nevelési célok ..............................................................................................................................................32 3. 3. Oktatási célok ..............................................................................................................................................35 3. 4. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai .................................................................................................36 3. 5. Iskolánkban folyó fejlesztő munka...........................................................................................................38

2

Pedagógiai Program 2013. 3. 6. Az iskolánkban folyó kompetencia oktatás ............................................................................................38 3.6.1. Bevezető ................................................................................................................................................38 3.6.2. A projekt célja, célcsoportja, feladatterve ......................................................................................40 3.6.3. Esélyegyenlőség biztosítása ..............................................................................................................48 3.6.4. A kompetencia alapú oktatás fenntartása, legalább öt tanéven át ............................................51 3.6.5. Jelenleg futó szakmai feladatterv a projekt továbbvitelére .......................................................52 3. 7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai ......................................................53 3. 8 .Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei ............................................................58 3. 9. A tanulók értékelése ...................................................................................................................................60

V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................63 1. Életkori jellemzés ............................................................................................................................................63 2. Családi háttér ..................................................................................................................................................63 3. A tanulói személyiségfejlesztés.....................................................................................................................64 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...........................................................................................66 5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...........................70 6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................................72 7. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................73 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................................76 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................77

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......................................................78 VII. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ...........................80 1. Egészségnevelési program ............................................................................................................................80 1.1. Drogstratégiánk ......................................................................................................................................87 2. Környezeti nevelési program ........................................................................................................................88 3. A közlekedési biztonság növelése .............................................................................................................. 100 4. Hit- és erkölcsi nevelés ................................................................................................................................ 100 5. A fogyasztóvédelemmel, és tudatos vásárlóvá neveléssel összefüggő iskolai feladatok ................. 100 6. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program .......................................................................... 106 7. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei ................................................................................................. 108 8. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek ................................................ 110

VIII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ................................................... 112 3

Pedagógiai Program 2013. 1. A szülők részvétele az iskola munkájában ............................................................................................... 112 2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben ................................................................................................ 113

IX. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI FELADATAINK ......... 114 X. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, ÉS FELSZERELÉSEK ...................................................... 114 1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................... 117

XI. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEL .......................... 118 XII. ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓK ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ..................................... 118 XIII. HELYI TANTERV ................................................................................................... 120 XIV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK TERVE ....................................... 120 XV.APEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSAK .................................... 120

4

Pedagógiai Program 2013. I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 1. Az iskola adatai

Az intézmény neve:

Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium (OM azonosító: 200483)

Az intézmény székhelye: 1101. Budapest, MÁV telep 38. A intézmény telephelye: 1086. Budapest, Dankó utca 11. Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, közös irányítású óvoda, általános iskola, szakiskola és gimnázium Az intézmény alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztálya Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy - Részben önállóan gazdálkodó szerv

2. Az intézmény alaptevékenységei 85.10 Iskola előkészítő oktatás

- óvoda - iskola előkészítő oktatás

85.20 Általános alapfokú oktatás

- általános iskola - 85.2003 általános alapfokú felnőttoktatás

85.31 Általános középfokú oktatás

- 85.3102Általános középfok - Gimnázium (9-10-11-12. évfolyamon) - 85.3101 Általános középfokú oktatás m.n.s.

85.32 Szakmai középfokú oktatás

- 85.3201 Szakmai középiskolai oktatás - 85.3202 Szakmai szakiskolai oktatás - 85.3203 Szakmai középfokú felnőttoktatás

85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás - 85.4101 Felsőfokú szakképzés - 85.4102 Szakmai képzési célú felnőttképzés

85.59 Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás

5

Pedagógiai Program 2013. 85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

Az intézmény további szakfeladatai: 56.29 Egyéb vendéglátás (Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés)

Évfolyamok száma Óvoda:

3 éves kortól a tankötelezettségig

Általános iskola:

1-4. évfolyam 5-8.évfolyam

Szakiskola:

Középfokú nevelés-oktatás szakasza > 3 éves szakiskola, (9-10-11.) Szakképző évfolyamokon az OKJ szerint (11-12.) Érettségire épülő képzés az OKJ szerint (13-14.)

Gimnázium – esti tagozat

Középszintű érettségit adó (9-10-11-12.)

Felsőfokú szakképzés – levelező tagozat Érettségire épülő képzés az OKJ szerint (13-14.) Tanfolyami képzés

OKJ-ban meghatározott óraszám szerint

Az intézménybe felvehető tanulólétszám: Óvodai nevelés:

40 fő

Általános iskolai képzés:

nappali: 120 fő felnőtt /esti/: 15 fő

Középfokú nevelés-oktatás szakasza:

nappali: 60 fő

Szakképzés:

nappali: 75 fő felnőtt /esti/: 60 fő felnőtt/tanfolyami: 35 fő

Gimnáziumi képzés:

felnőtt /esti: 100 fő

6

Pedagógiai Program 2013. Szakmai képzés Szakmacsoportok:

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció Faipar Egyéb szolgáltatások

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és a 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról, a mindenkor hatályos rendelkezéseinek

megfelelően

felnőttképzési

tevékenység

folytatása,

és

ahhoz

kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. 

Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése



Egyéb oktatási tevékenység



Saját tálaló konyha üzemeltetése

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI ALAPJA Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok szem előtt tartásával készült.

 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről  2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  213/2011. (X. 14.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletmódosításáról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet - jelenleg az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete a 2012/2013. tanév rendjéről

7

Pedagógiai Program 2013.  SZAKISKOLAI KÖZISMERETI PROGRAM - Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolák számára  kerettantervek - http://kerettanterv.ofi.hu/index.html  27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről  2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról A szervezés során figyelembe vesszük a helyi önkormányzatok rendelkezéseit, a szülői és tanulói képviseletekre vonatkozó törvényi előírásokat, valamint a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetek igényeit.

Az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény alapján határozzuk meg.

III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Az iskola története Iskolánk a tízedik kerület egyik legrégebb intézménye. Alapításától, 1905-tól kezdve falai között több nemzedék tanult. A második világháború előtt a MÁV dolgozó gyermekeinek oktatását, tanítását, nevelését végezte mai napig is ez a fő szempont, ámbár a MÁV-telep mai állapotát figyelembe véve kezd „kiöregedni”, így a jelenlegi iskola ún. körzetes feladatot is ellát, illetve a kerület iskoláiból kibukott, vagy leszakadt, de még tanköteles tanulókat fogadja. 2004. szeptember elsejei kezdéssel az addigi Általános Iskolát a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vette át, megalapította a Wesley János Óvoda és Általános Iskolát. Jelenleg óvodaként, általános iskolaként, szakiskolaként és gimnáziumként működik, nem állami fenntartásban, de önkormányzati feladatokat is ellát, a kerület egyéni sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett, roma származású gyermekek tanítását, nevelését is ellátja. Szülői igényként lépett fel az, az igény, hogy az általános iskola tanulmányok befejezésével, az itt tanuló gyermekek maradhassanak az iskolában, megfelelő szakmát tanulva, hiszen évek alatt a pedagógusok megismerhették, megszerethették őket, így az iskola váltása nem okoz traumát.

8

Pedagógiai Program 2013. Az előzetes szülői felmérések, és a testületi, majd fenntartói döntés vezetett el az iskola szerkezetének bővítéséhez. Az intézmény célja a következő években, hogy a szakiskola folyamatosan alkalmazkodjon a külső igényekhez, és csak olyan szakmákban folytasson képzést, amelyek jó megélhetést biztosítanak végzős tanulóinknak. Az iskola jellemzőjévé kívánjuk tenni az informatika és a roma népismeret oktatását.

A szakképzési célok teljesítésével egyenrangúnak tekintjük a nevelést, mert az általános műveltség viszonylag magas szintje és egy adott szakma ismerete önmagában még nem elegendő a sikeres élethez. Az általános iskola mellett szakiskolai és esti gimnáziumi tagozat működik az iskolánkban.

2. Tárgyi feltételek Az iskola megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik a programban meghatározott feladatok ellátásához. Az iskola épületében a számítógéptermet iskolai szakköri célokra is használjuk. Folyamatosan a bővülő igényekhez és gyermeklétszámhoz igazodva növeljük a tárgyi feltételek színvonalát. Olyan oktató bázist szeretnénk létrehozni, ahol az elméleti képzés növekvő hosszú távú célkitűzéseit messzemenően biztosítani tudnák, valamint kényelmes, barátságos, esztétikus környezetet alakíthatnánk ki diákjainknak. Az épület kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy egészségügyi és munkavédelmi szempontból megfelelő, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető legyen. 3. A feltételrendszer fejlesztése A mindennapi testnevelés feladatainak megoldására az intézmény rendelkezik megfelelő méretű tornateremmel. Nagy gondot fordítunk a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtak beszerzésére, a számítástechnikai eszközpark fejlesztésére, feltételeinek állandó javítására. 4. Gazdálkodás A nevelési-oktatási célok megvalósulásához szükséges feltételeket az intézmény és fenntartója kiegyensúlyozott, jó gazdálkodással teremti meg, és külső források bevonásával (pályázatok, adó 1%-ok, támogatások stb.) igyekszik feltételrendszerét folyamatosan javítani.

9

Pedagógiai Program 2013. 5. Földrajz Az iskola jó feltételeket biztosít a tanulók tanulásához. A főváros tízedik kerület családias területén helyezkedik el, családi házas környezetben, sok fával, bokrokkal határolt telepen. Valamennyi épülete egy telephelyen található, a tanulók meleg étkezést kapnak. Az intézmény városon belüli elhelyezkedése és megközelíthetősége kiváló. A tanulók elsősorban a körzetből, illetve közvetlen környezetéről járnak be az iskolába. 6. A tanulólétszám alakulása Az iskola tanulólétszáma a nappali képzésben körülbelül 150-200 fő, ebben lényeges változás a következő években sem várható. A képzési kínálat bővülésével fokozatosan évről évre növekszik majd a létszám a működési engedélyben megállapított határig. 7. Személyi feltételek A személyi feltételek megfelelőek. A pedagógusok rendelkeznek a törvény által előírt végzettséggel. Az elkövetkező években növelni kell a szociálpedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógusok számát. Törekedni kell a szakvizsgázott pedagógusaink számának növelésére és arra, hogy a pedagógusok továbbképzése összhangban legyen az iskola szükségleteivel. A Köznevelési törvény szellemében törekszünk arra, hogy a tantestület legalább 70%-a munkaviszony keretében lássa el oktató-nevelő feladatait. A Köznevelési törvény melléklete alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is. A gyermekvédelmi felelősi, a könyvtárosi, a diákönkormányzat segítői feladatokat az ennek megfelelő végzettségű vagy képzettségű szakemberek rész vagy egész munkaidőben látják el. A közoktatás rendszerének elemi struktúrája a működési folyamatok, a működés tartalmi elemei, az oktatás szereplői és a szereplők közötti kapcsolatok, viszonyulások állandó változást okozó hatást jelentenek a rendszerre. A felgyorsult változások miatt az iskolák szakszerű, gazdaságos és törvényes, de mindenekelőtt eredményes működése bonyolult sokváltozós folyamatként modellezhetők. Az oktatáspolitika minőségfejlesztést megcélzó koncepciójának megfelelés, a minőségirányítási program kidolgozását és működtetését jelenti. A minőségbiztosításhoz a partnerközpontú

10

Pedagógiai Program 2013. szemlélettel és rendszerszemlélettel felépített- vagy átalakított struktúra, valamint az ezen belül működő folyamatok fenntartása a feladat. A kerettantervben, valamint intézményi szinten a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési-oktatási célok, feladatok meghatározásakor, vagyis a tartalmi szabályozásnál igazodni kell a közoktatás, a szakképzés közvetlen szereplőin kívül a társadalom és a gazdasági elvárásokhoz is. 8. Pedagógiai programunk célja Napjainkra jelentősen megváltozott a társadalmi berendezkedés, a társadalmi rendszer működése, ezen belül az oktatási alrendszer egyre összetettebb és rendkívül sokrétű feladatrendszer elé állítja a közoktatás szereplőit.  A nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével. 

Az

oktatástechnológiák,

követelmények

tanulók

adottságaihoz,

fejlettségéhez

igazításával a kulturálisan és szociálisan heterogén összetételű diákságunk eredményes ismeretbővítését, a képességek és készségek eredményes fejlődésének a szakmai kompetenciák szélesítésének lehetőségét.  Képezni kívánjuk azokat a tanulókat is, akik beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdenek, de a szakképzési törvény értelmében szakmai vizsgára felkészíthetők. Várjuk azokat a fiatalokat, akik az általunk kínált szakmák valamelyikéhez vonzódnak, abban akarják tovább képezni magukat.

Iskolánk vallási és világnézeti tekintetben semleges, demokratikus szellemű intézmény. Elfogadja az itt hivatkozott törvények szellemiségét, a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket nem alkalmaz. Az iskola megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolával kapcsolatban állók (tanulók és szülők) emberi méltóságának, személyi jogainak tiszteletben tartására. Ezt a képzésben közreműködő (gyakorlati oktatást végző) szervektől és személyektől is elvárja, szerződési feltételként is rögzíti. A tantestület számít a tanulók és szülők képviseleti szerveinek közreműködésére, törekszik azok működési feltételeinek biztosítására.

11

Pedagógiai Program 2013. 9. Képzési szerkezet alakulása Óvodai nevelés: - vegyes életkorú csoportban az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelési programmal, melynek célja, hogy az óvodában töltött 3-4 év alatt felkészíteni arra, hogy felkészülten bekapcsolódhassanak az általános iskolai nevelésbe.

Általános Iskolai nevelés: - Nappali tagozaton: - 1-8 évfolyamos képzésaz általános iskolák kerettanterve alapján amennyiben szükséges, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei figyelembevételével. - Felnőttoktatási tagozaton: - általános iskolai képzés a „Felnőttek általános iskolája”” kerettanterve alapján olyan tankötelezettségi kor feletti felnőttek számára, akik élethelyzetük miatt nem tudták befejezni eredményesen az általános iskolai tanulmányaikat. Szeretnénk elérni, hogy befejezzék a 8. évfolyamot, odáig jussanak el, hogy az oktatás keretében felkészülhessenek a szakképzésbe való eredményes bekapcsolódásra.

Szakiskolai képzés:

A szakiskolai képzés fő célkitűzéseként azt határoztuk meg, hogy olyan szakképzési profilt alakítsunk ki, ami figyelembe veszi a munkaerő piaci átalakulást, rugalmas képzési rendszert biztosít, és figyelembe veszi a szakiskolába beiratkozott, különböző fokú hiányossággal rendelkező tanulók adottságait. A szakiskola 9-10-11. évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatásával kívánjuk megerősíteni az általános képzés szerepét és biztosítani annak a lehetőségét, hogy a szakképesítés megszerzését követően a tanulók bekapcsolódhassanak az érettségit adó képzésbe. A szakiskola 3 éves szakképzési évfolyamból álló szakképesítések oktatási modelljelehetővé teszi a tanulók számára szakmaszerzést, akik tanulmányaikat elfogadható eredménnyel végezték el, a továbbtanulásukat, az érettségi megszerzését.

12

Pedagógiai Program 2013. Csak szakképzési évfolyamokkal működő szakiskolai képzés:

Általános iskolát végzett, tankötelezettségi korhatár feletti tanulók számára szervez az intézmény - képzési profiljának megfelelő szakmákban – nappali, délutáni munkarendben OKJ-s képzéseket.

10. Egyéb feladatok 1. Az iskolarendszerű tanulmányok befejezéséhez szükséges vizsgák megszervezése és vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása. 2. Az intézmény képzési profiljában, lévő szakmákban iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás és a vizsgáztatási jog megszerzésére irányuló pályázatok benyújtása.

A szakképzések tartalmát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság és más a szakképzésért felelős minisztériumok irányításával készített központi szakmai programok és a kiadott szakmai vizsgakövetelmények alapján végezzük. Valamennyi program kötelezőelméleti óraszámát, s annak tartalmát átvesszük. A gyakorlatot együttműködési szerződés alapján külső szakképző helyeken szervezzük. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakhoz készült ajánlást figyelembe vettük, de természetesen az iskola jellegének, a szakma elvárásainak megfelelő tartalommal töltöttük meg.

Jelenleg a szakképzések tartalmának tervezéséhez a még érvényben lévő 37/2003.(XII. 27.) OM rendelet, és a Kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az

Országos

Képzési

Jegyzék

módosításának

eljárásrendje,

alapján

kiadott

Központi

Programokat használtuk fel kifutó jelleggel. Az 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések

szakmai

és

vizsgakövetelményeiről

az

adott

szakképzésekért

felelős

miniszterek által jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásra kerültek. A képzésnél és a vizsgáknál ezeket vesszük figyelembe.

13

Pedagógiai Program 2013.

Az Alapító Okirat alapján jelenleg az alábbi szakmák oktatására van lehetőségünk

Szakképesítés

Élelmiszer- és vegyi áru eladó (kifutó) Fodrász (kifutó) Eladó Eladó Asztalos Gyakorló fodrász

Óvodai dajka

OKJ szám

Évfolyamok száma és jele 31 341 01 0010 XXVI 2 évfolyam 31 02 (1/11; 2/12) 33 815 01 1000 XXX 3 évfolyam 00 00 (1/9; 2/10; 3/11) 34 341 01 XXVI 2 évfolyam (1/11; 2/12) 34 341 01 XXVI 3 évfolyam (1/9; 2/10; 3/11) 34 543 02 XVIII 3 évfolyam (1/9; 2/10; 3/11) 52 815 01 XXX 2 évfolyam (1/13; 2/14;) Következő tanévtől tervezett képzés 32

140 01

Szakágazati besorolása

-

tanfolyami képzés

Munkarend nappali, délutáni munkarendben nappali nappali, délutáni munkarendben nappali nappali, nappali

nappali, délutáni munkarendben

11. Beiskolázási terv Terveink szerint a következő képzéseket indítjuk nappali és esti rendszerű képzésben: A már megkezdett képzések folytatása: - Óvodai csoport: 2 csoport >> kis-középső és középső-nagy vegyes csoport - 1-8. évfolyamos általános iskolai osztályok - előrehozott szakképző osztály - szakképző osztályok indítása a jelentkezések függvényében - iskolarendszerű felnőttoktatás az általános iskola évfolyamain, esti tagozaton - gimnáziumi képzés, esti jelleggel Új képzések indítása: - szakképző osztályok indítása a jelentkezések függvényében - 3 éves szakképzés indítása a jelentkezések függvényében

A központi programok alapján készített helyi program szerint a szakképző osztályok indítása megfelelő számú jelentkező esetén.

14

Pedagógiai Program 2013. IV. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei Cél: óvodai nevelésünk célja a 3-7 éves óvodás gyermek nyugodt, élmény gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Alapelveink:  Óvodánkban a gyermekek személyiségét tisztelet, megbecsülés, elfogadás, szeretet övezze.  A nevelés segítse a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, a testi, értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődésüket.  Ennek érdekében együttműködünk, együtt nevelünk a szülőkkel.

Óvodánk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:  Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről.  A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról.  A gyermeki közösségben végezhető sokszínű- életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről.  A gyermekek alapvető tevékenységén a játékon keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről.  A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.  A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztéséről.  A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkentéséről.  A hét évesnél idősebb gyermekek differenciált fejlesztéséről, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése érdekében.

Gyermekképünk A gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermekfejlődésnek általános tendencián túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség sokoldalú fejlesztését.Programunk, gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot és boldogságot ad a gyermekeknek. Óvodaképünk Programunk a szülőkkel kialakítandó új minőséget jelentő kapcsolatra, együttműködésre építi az óvodai nevelést. Nevelésfelfogásunk alaptézisei, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata

15

Pedagógiai Program 2013. csakis a családi nevelésre építve, azok céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Az óvoda csak a családdal együtt, funkcióját erősítve- tudja nevelő szerepét betölteni. Kiemelt figyelmet

fordítunk

az

integrált

nevelésre,

a

környezeti

nevelés

és

környezettudatosmagatartás alakítására. Az óvoda óvó- védő szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciója gyermekbalesetek megelőzése egészségügyi vizsgálatok biztosítása egészséges életmód biztosítása a Gyermekek adatainak védelme a gyermekek egészséges fejlődése érdekében igénybe vesszük a Szakszolgáltatók szolgálatait.

    

A szociális funkció a gyermek gondozásával, ellátásával alapozható meg. A nevelő személyiségfejlesztő funkció a játékban, a gyermek legfőbb mással nem helyettesíthető tevékenységében valósítható meg leghatékonyabban. Értékénél fogva ezért a gyermeki játékot, és a nevelésben való hatékony alkalmazását tekintjük az óvoda alapvető és legfontosabb céljának. Programunk egyik fő feladatként határozza meg, hogy sajátos szervezettsége által biztosítsa minden gyermek számára, hogy az érzelmi alapú élmények folyamatos töltekezésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei a szabad széles skálán mozgó játéklehetőségekben kibontakoztathassanak.

Valljuk,

hogy

a

spontán

tapasztalatszerzés,

tevékenység

legfontosabb színtere a játék. A gyermek játéktevékenységében integrálódnak a gondozási, a munkajellegű és a tanulási tevékenységek.

Az óvodai nevelés feladatai Egészséges életmódra nevelés Óvodánkban az egészséges életmódra nevelés hangsúlyos helyet kap. Célunk: a gyermek egészségvédelmi, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlődésének elősegítése,

mozgásigényének

kielégítése.

Az

egészséges

életmód,

szokásrendszereinek

kialakításával és gyakorolásával az egészséges életvitel belső igényének a személyiség testi-lelki harmóniájának biztosítása figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit.

Feladatunk:    

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. a gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. Balesetmentes, egészséges környezet biztosítása. járványos megbetegedések megelőzés, terjedésének megakadályozása higiéniás eljárással.

16

Pedagógiai Program 2013.  a gyermek óvodában töltött idejének tudatos megszervezése, helyes életritmus alakítása. (napirend, heti rend)  A családok helyes életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak alakítása, befolyásolása.(példamutatás)

Érzelmi nevelés és szocializáció Erkölcsi-szociális érzelmek alakítása:  Az érzelmi biztonságot nyújtó biztonságos szeretetteljes családias környezeti légkör megteremtése.  Olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység. a közös együttlétek, a közösen végzett munka olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.  A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, harmonikus alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését.  Önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.  a szociális érzékenység kialakítása, fejlesztése, az eltérő, a különbözőség elfogadása.  Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés megerősödését.

Esztétikai érzelmek alakítása:  Az egészséges, esztétikus környezet biztosítsa, segítse a gyermekek szépérzékének kialakulását.  Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben a tárgyi és társadalmi környezetben egyaránt.  legyenek képesek a tárgyi, emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.  Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyerekek később kialakuló esztétikai értékítéletének

Az intellektuális érzelmek alakulása:  Az intellektuális érzelmek segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott érzékeny befogadását.  A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra.  Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet, segítse a gyerekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.

17

Pedagógiai Program 2013. Értelmi nevelés Az értelemi képességek fejlesztésének folyamata átszövi a gyermek egész életét. Célunk:a kultúraátadás hatásrendszerében pedagógiai módszerek segítségével a gyermek spontán és tudatosan szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, oly módon, hogy fejlődjenek kognitív képességei. Feladatunk:  A gyermek értelmi képességének megalapozása és fejlesztése.  Aktív cselekedtetéssel érzelmi hatásokkal eljuttatni a gyermekeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodtatásig, fogalomalkotásig. Az óvodai élet tevékenységi formái Játék Célunk: minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás.A gyermek szabad képzettársításának elősegítése. Feladatunk: a játékhoz szükséges feltételek biztosítása, továbbá a megjelenő játékfajták azok minőségének és tartalmának bővítése Munka Célunk: agyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása melyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk:

tapasztalatszerzés feltételeinek biztosítása.

Együttmunkálkodás élményének

támogatása. Egymást segítő kapcsolatok segítése. Segítségnyújtás, a másokról való gondoskodás megalapozása.

Tanulás, játékba integrált tanulás A tanulás az óvodai életet végigkísérő, amely az óvodáskorban, a játékban a leghatékonyabb. Utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem megtalálható az egész nap folyamán. Célunk: készségek, jártasságok, kompetenciák alakítása tevékenységeken keresztül. Ismeretek elsajátíttatása. Feladatunk:  A tanulási folyamat objektív és objektív feltételeinek biztosítása.  A gyermek egyéni szükségletei, adottságai, képességei kibontakoztatásának lehetővé tétele.

18

Pedagógiai Program 2013. Műveltségi területek Célunk: a szűkebb és tágabb környezet felfedezése pozitív érzelmi viszonyok alakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Feladatunk: a gyermekek ismeretire alapozva dolgozzuk fel a témákat. A témafeldolgozás mértéke változó, függ a helyi sajátosságitól, a csoport összetételétől, fejlettségi szintjétől, szociális helyzetétől és a feltételekről. A feldolgozás időtartama témától és érdeklődéstől függően változó. A környezet tevékeny megismertetése Természeti környezet - Élettelen természet anyagai - Természet változásai - Növény és állatvilág A környezet téri, alaki mennyiségi, nagyságbeli viszonyai: - Tárgyak személyek összehasonlítása Emberi környezet: - Emberi környezet - Közlekedés Környezetvédelmi feladatok Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás kézimunka Mozgás, mozgásos játékok

19

Pedagógiai Program 2013. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei Alapelvek

Célok

Feladatok

Eljárások

Eszközök

Iskolánk

Az iskola és a

Folyamatos

Jó

Szülői

partnerközpontú

szülői ház olyan

kapcsolattartás

működtetése.

szemléletű

egyházi vezetéssel, az

fenntartása,

fogadóórák,

együttműködése,

önkormányzattal,

hogy az

napok,

amelyben

iskolahasználókkal

iskolahasználók

értekezletek,

mindkét fél érzi:

(SZMK

érezzék, közösek

iskolai

érdekeink

stb.)

céljaink,

vallásokhoz kötött

érdekeink. Ebben

rendezvények.

és

az

az

választmánnyal

kialakítása

és

céljaink közösek.

Az

Jó

igényeinek,

fő feladat hárul

kapcsolatot

iskolahasználók

kapcsolat

fenntartani

a

elégedettségüknek

az

fenntartóval,

a

mérése. Visszajelzés a

iskolavezetésre.

gyakorlati

felmerült problémákról,

oktatást

a

biztosító

eredményeiről.

értekezletek, nyílt SZMK

és

mérések

gazdálkodó szervezetekkel, az iparkamarával. Az

Minden

A

„emberközpontú”

tevékenységünke

nevelés,

a

megértés, bizalom, tisztelet

ahol

és

Mindezt a tanulói

Személyes

személyiségének

önismeret

mutatással,

t a tanuló okos

fejlesztése,

kialakításával, az

modell-adással

a

szeretete hassa

képességeinek

ki-

önértéke-lés

nevelni tanulóinkat

a

át.

bontakoztatása

az

képességének

az értékes emberi

a

munkánkat

általános emberi értékek

fejlesztésével,

jellem-vonások

továbbadása.

az

elsajátítására.

együttműködésh

pozitív

ez

eszközeivel élünk.

Jellemezze

tolerancia

egyfelől

megkülönböztete

következetes

tt szerepet kap.

követelés

a

adni és

igényesség, másrészt

a

tanuló

az

teljes

és

Modellt

empátiára,

személyes

a

kapcsolatok

szükséges

kialakítására.

A

környezethez

való

tulajdonságok

kapcsolatot

kialakításával

tanulók jogainak,

harmonikus

emberi

elősegítő képességek és

példa-

A

motiváció

emberi

érhetjük el.

20

Pedagógiai Program 2013. méltóságának

készségek fejlesztése.

tiszteletben tartása. Tanulóink

Az iskolai nevelő-

Iskolánkban

személyiségének

oktató

teljes

fejlesztése.

tevékenység

fejlesztése, kiemelten a

feladatokat

harmonikus

célját a tanulói

bűn

tanulói

differenciált

személyiségfejlő

személyiség

valamint

személyiség

fejlesztéssel.

dés a testi és

széles-körű

ismereteinek,

erkölcsi

Személyiségük

lelki egészséget

fejlesztésében

készségeinek

arculatának

alakulásának

egyaránt magába

látjuk.

képességeinek

értelmi

foglalja.

Pedagógusaink

kialakítása és bővítése a

érzelmi

szellemileg,

legfontosabb pedagógiai

alapozásával,

feladat.

helyes

folyamatos értékeléssel.

A

erkölcsileg

és

a

tanulók

személyiségének

megelőzésre, korszerű

és

Segítjük

Mindezeket célokat

testileg

tanulóinkat abban, hogy

magatartás-

egészséges

művelt

formák

nemzedéket

válhassanak.

kívánnak a

nevelni

ránk

emberré

a

A közismereti és

és

szakmai tárgyakon

a

és

keresztül

folyamatos követésével,

a

személyre

szóló,

megismertetésév el

és

bízott

gyakoroltatásáva

gyermekekből. A

l kívánjuk elérni.

szakemberektől elvárt

emberi

tulajdonságok kialakítása.

21

Pedagógiai Program 2013. Olyan pedagógiai

Cél

olyan

Ehhez

biztonságot

légkör

pedagógiai légkör

nyújtó

tanár-diák

kialakítása, hogy

kialakítása,

ahol

kapcsolat megvalósítása

részvételét

megfelelő

tanulóink

érvényesül — a

szükséges, ahol a tanulót

igénylő ismeret-

diákkörökkel,

iskolánkban

pedagógus

egyenrangú partnerként

szerzési

iskolai

otthon

irányító szerepe

kezeljük, s ahol a tanuló

arányát.

érezhessék

mellett

bizalommal

magukat.

tanulói

osztályfőnökéhez,

Segítőkészség a

biztonságérzet, a

tanáraihoz.

tanulói aktivitás

tanulói aktivitás,

kibontakozásába

a

n, tevékenységük

személyiségfejlő

megszervezéséb

dés

en,

- fejlesztés.

az

—

a

Növeljük

a

tanulók

aktív

módok

Tanulói érdeklődésnek

rendezvényekkel.

fordul

tanulói

személyiségük fejlesztésében. Derűs iskolai lég-

Teremtsünk

Az

körben

olyan

kulturált élet-mód iránti

érzelmi

környezet

intelligencia

kialakításával

mélyítésével,

otthonosság

és

légkört,

egészséges

értelmi

és

Esztétikus

környezetet,

igény

biztosítjuk

ahol mindenki jól

önellátás

érzi magát.

kialakítása. Az egészség

gazdagításával.

teremtése.

megőrzésének

Az

mindennapos

testi-

lelki fejlődését.

az

Az

környezetben

tanulóink

felkeltése,

és

képességének

lehetőségei,

módjai.

diákkörök

iskolai és

Komplex

sport-kör

egészségvédelmi

működtetésével.

programokkal,

A

mozgáslehetőség biztosítása.

az

egészséges roma ételek megismertetésével.

22

Pedagógiai Program 2013. Alkotó

Minden

A

A nevelőtestület

Szakmai

pedagógiai klímát

pedagógus egyéni

folyamatos

szakmai

képzésekkel,

teremtünk

képességének és

képzésének,

továbbképzéséve

képzéssel, másod-

eredményes

érdeklődésének

önképzésének

l, önképzésével.

diplomával,

munka érdekében

megfelelően

ösztönzése. Bevonása az

a pedagógusaink

kapcsolódjon

számára.

a

tevékenységbe.

továbbképzésekb

pedagógus

e,

képességei, érdeklődése

az

be

iskolánkban

tantestület tovább-

pályázatokkal.

Minden egyéni

szerint vállal szerepet

újabb

az

meg-szerzésébe.

ön-

innovációs

hasznosítható diplomák

tovább-

órán

kívüli

feladatokból. Munkájukat erkölcsi és anyagi elismerés kísérje.

Az

iskolai

Az

iskolai

közösségek

közösségek

terepet

fejlesszék

biztosítanak

a

A

szocializációs

folyamatok a

irányítása,

tudatos elősegítése.

A

kortárs

Gyakorló

terepet

kapcsolatok

biztosítunk

az

megerősítésével,

életszerű tapasztalatok

tanulók

Fogékonyság az emberi

elemi

növendékek

önismeretét,

kapcsolatokra,

állampolgári

önállóságának,

együttműködési

barátságra.

minden-napi

az

öntevékenységén

készségét,

az

a

életvitellel

közösségek

ek, önkormányzó

akaratát,

tevékenykedésre.

Az

összefüggő

diákönkormányzat

képességének

segítőkészségét,

egyéni és a közérdek

praktikus

működtetésével.

kibontakoztatásá

szolidaritásérzés

fogalma, fontossága.

ismeretek

hoz.

ét, empátiáját.

Nyitottság

élményekre,

nyújtásával.

és

megszerzéséhet: iskolai és

A

diákönkormányza t

érdemi

működtetésével.

23

a

Pedagógiai Program 2013. Iskolánk legyen a

Tanulóinkat

demokrácia

neveljük

gyakorlásának

toleranciára,

színtere is.

másság elfogadására, empátiára,

Demokratikus alapon álló

Az érzelem, az

Osztályközösségb

a

tanár-diák

viszonyt

értelem

en,

a

alakítsunk

ki.

az

emberi

jogok

és

a

iskolai

cselekvés

közösségben

Tudatosítsuk

összefüggéseine

gyakorolni

tanulóinkban a szűkebb

k tudatosítása. A

joggyakorlás

és tágabb környezetből

cselekvés és az

eszközrendszerét.

megismerhető

erkölcsi

A

erkölcsi

a

tiszteletben

értékeket. Erősítsük a

meggyőződés

diákönkormányzat

tartására.

pozitív szokásokat és a

összhangjának

működése.

humánus

felismertetése.

magatartásmintákat. Iskolánkban nagy

A

gondot fordítunk a

tanítás

minőségére.

tanulmányi

Előtérbe kerül az iskolai

Rendszerező

Az iskolai tanulás

versenyek

hatékonyság és minőség

ismeretszerzési

folyamatában

eredményein

problémája. Ezeknek a

élményeket

gyakorlatközpontú

kihívásoknak is meg kell

kínálunk

ság,

iskolánkban folyó

felelnünk:

tanulóinknak.

minőségi

oktatást és nevelést kell

szervezett

szükséges

Tanulmányi

biztosítanunk

minden

tanulási folyamat

alkalmazható

versenyekben

társadalmi

réteg

juttatja el őket a

tudás gyarapítása,

való részvétel a

gyermeke

számára,

megismerés,

a

kerület,

biztosítva

az

tükröződjön

az

munka.

az

ország, illetve az

minőségi

esélyegyenlőséget.

A

a

az

életvitelhez

probléma-

tudás öröméhez,

megoldó

erősíti

meg

gondolkodás

és

fejlesztése

abaújkéri

önbizalmukat

testvér

növeli

tagintézményünk

teljesítményük

kel

értékét.

a

érvényesül.

24

Pedagógiai Program 2013. Az

iskolánk

felkészíti

a

tanulókat

az

Az

iskola

A

lehetséges

tanulási

Az

alapvető

tanuló

készítsen fel az

módszerek, technikák és

képességek

eredményes

tanulási

készségek

képességeinek,

önálló

továbbtanulásra,

megtanítása

elsajátításával, a

érdeklődésének,

ismeretszerzésr

a

tanulóknak.

mentális

ill.

e és önművelésre

életre,

az

adunk

képességek

megfelelő

a

önművelésre,

az

ismeretszerzéshez,

célirányos

programokat,

fejlesztésével.

tevékenységi

Részben

formákat

szakköri,

biztosítunk.

szilárd

gyakorlati

ismeretek

stratégiák a Mintákat az a

alapkészségek

új

feladat-

és

kialakításával.

megszerzésének

problémamegoldáshoz.

technikáira.

Igényt

alakítunk

ki

a

és

Minden

folyamatos önművelésre.

részben

A tanulás tanulása, az

tartalmi

önálló

beépítésekkel.

ismeretszerzés

Az önálló tanulás

mindenki

számára

és

elérhető.

Differenciált feladatokkal

lehetőséget egyéni

adunk

haladási

kialakítására. fejlesztő,

az

ütem Egyéni

kiscsoportos

foglalkozással

kívánjuk

céljainak

óra

képességének kialakítása

nehézségű

számára

önművelés

alapozásával. Az iskolai minőségirányítási rendszerben meghatározottak szerint elvégezzük

megoldani

a

mérési,

felzárkóztatást,

a

ellenőrzési

fejlesztő pedagógusaink

értékelési

által.

feladatainkat.

a

és

25

Pedagógiai Program 2013. Reális önismeret

A

és életszemlélet kialakításával

Érjük el, hogy tanulóink

A

érdeklődésű,

mind nagyobb számban

fejlődésének

Munkaügyi

képességű,

továbbtanuljanak.

folyamatos

Központ

motivált,

Felelősségvállalás

követésével,

szervezett

megfelelő

szocializált,

kialakítása

személyre szóló,

pályaorientációs

tovább-tanulási

kulturált

sorsának

fejlesztő

napokon

irányt, ill. pálya

tanulókat

(önállóság,

kitartás,

kiválasztását.

érdeklődésüknek

szorgalom,

kreativitás).

mindennapi

Pályaválasztási

és

A tanulókban a reális

életvitellel

osztályfőnöki

tehetségüknek

önértékelés

összefüggő

órákkal,

megfelelően

képességének

praktikus

intézmények nyílt

ismeretek

napjának

nyújtásával.

látogatásával,

megalapozzuk

a

különböző

készítse

fel

iskolánk

a

saját alakításáért

kialakítása,

a

teljesítmény-

és

továbbtanulásra

sikerorientált

ill. a

beállítódás,

az

egészséges

önbizalom

munkába

állásra.

diákok

értékeléssel.

A

A

Fővárosi

által

való

részvétellel.

más

felkészítővel.

fejlesztése. Az

iskolánkban

Munkánkat hassa

Közreműködünk

minden

át az a törekvés,

tanulási

tanulónknak

hogy

Differenciált

Felzárkóztató

foglalkozással, az

csoportos

küzdők segítésében. A

egyéni

egyéni foglalkozás

szociokulturális

rászoruló

ütemhez

keretében. Szoros

szociokulturális

hátrányok

hatékonyabb

igazított

kapcsolatot

hátrányainak

minimalizálódjana

felzárkóztató

terheléssel.

tartunk

fent

leküzdésére

k.

segítjük.

kerület

Nevelési

hatékony

Egyházunk révén anyagi

tanácsadójával,

felzárkóztató

támogatást is nyújtunk

különböző

munka

szociálisan

rehabilitációs

segítségével.

helyzetű

esélyt

adunk

a

a

a

nehézségekkel

Rendszeres

gyerekeket

munkával

hátrányos tanulóinknak. ruha,

haladási

és

a

a

intézményekkel pl. Vadaskert

élelmiszer adományokkal.

26

Pedagógiai Program 2013. Lépést az

tartunk

informatikai

forradalommal, amelyet

Minden pedagógus tanuló

az

és tudja

alkalmazni

és

általános

használni

a

társadalmi

modern

modernizáció az

Órán kívüli foglalkozáson

A

– szakkörön, megtanítjuk

tanórán

tanulóinknak

foglalkozások

a

tanórai

és kívüli

lehetővé teszik a

alapjait,a

számítógép és a

tanterv alapján..

modern

és

számítástechnika

informatikai

életmód

i – informatikai

eszközök

eszközöket.

megismerését.

átalakulása kíván

számítástechnika tanítása.

számítástechnikai központi

A

meg. Megismertetjük

Ismerjék meg a

Egészséges

diákjainkkal

tanulók

önbecsülés

nemzeti

lakóhelyüket,

hazaszeretet

kultúránkat,

szűkebb-tágabb

kialakítása.

történelmünket,

környezetüket,

természeti

nemzeti és

és

Hagyományok

osztályfőnöki

kialakításával,

órák,

követendő

ünnepi

egyéni

megemlékezések,

és

megismerése,

kirándulások

minták

Magyarországot

hagyományápolás,

keretében

a

kiemelésével

környezeti

– annak jelképeit,

jelképeink

jelképek,

a

erősítjük

értékeinket,

ezáltal alakuljon

megbecsülése.

hagyományok

nemzeti

ki

Fogékonyság az élő és

az

hagyományainkat,

hazaszeretetük.

élettelen

tiszteletére,

humánus

megbecsülésére

magatartásmin-

tanítványainkban

és

tákat.

a

nevelünk.

és

ezzel is erősítve

haza,

a

Múltunk

Szaktárgyi

tisztelete,

természet

szépségei iránt.

és

értékek

védelmére

csoportos

az

erkölcsi értékeket,

a

szülőföld szeretetét.

27

Pedagógiai Program 2013. Sokféle

Az

iskola

szabadidős

szabadidős

kínálatból

kínálata

legyen

választhatnak

sokszínű

és

tanulóink.

változatos,

sokoldalú

lebonyolított

amiből

személyiségfejlesztést,

gazdag

tanuló

a

változatos

választhat,

szolgálják.

minden

A tanulói kíváncsiságra

Az iskola, ill. a

Az érdeklődés fel-

és érdeklődésre épített

diákönkormányza

keltése, a játék,

szabadidős

t

által

az eredményesség

és

és a változatosság

tevékenységek

a

közösségfejlesztést

szervezett

iránti és

igény

szükségszerűsége.

szabadidős

(diákkörök,

programokkal (pl.

sportegyesület).

Wesley

napok,

Egészség napok, sport

napok,

Projekt hetek. Tanulóinkat

az

egészséges életmódra,

Keltsük

fel

minden a

a

dohányzás

visszaszorításával,

tanulónkban

környezettudato

egészséges

s

életmód

magatartásra

Mindezt

az

védőnővel,

az

és

ÁNTSZ

drogprevencióval,

az

munkatársaival

iránti

egészséges táplálkozási

drogprevenciós

s

szokások elterjedésével

továbbképzéseke n

igényt,

környezetvédele

tevékenységüket

kívánjuk

mre neveljük.

hassa

igényes,

át

a

elérni.

természetes

környezet

illetve

felkeltésével.

épített

környezet

szeretete.

iskolai

alkohol-

és

védelme

Az

és

Az

kulturált igényének Külső

való

részvétellel, továbbá tantárgyi

előadók meghívásával.

keretek

között

Tanulmányi

kívánjuk

elérni.

kirándulásokkal.

Jeles

napok

szervezésével.

28

Pedagógiai Program 2013. A

pedagógusok

Tanulóink

Alsó és felső tagozatos

Testvérosztályok

Személyiségfejles

és a diákok közti

zökkenőmentes

osztálynak

:

ztő módszerek.

kapcsolat

felső

testvérosztálya

van.

1-5. osztály

Közösségépítés

osztályfőnök

2-6. osztály

fenntartása, már

a

kialakult

tagozatba

lépésének

Mindkét

segítése.

gondját

kapcsolatok

viseli

a

diákoknak.

3-7. osztály 4-8. osztály

erősítése. A

diákok

A

magatartási,

Pedagógiai

asszisztens

Külön szoba, ahol

Személyiségfejles ztő módszerek.

magatartási,

beilleszkedési

foglalkozik a diákokkal >>

a

beilleszkedési

problémák

beszélgetés,

egyenként,

problémáinak

csökkentése

egyéb

kezelése

rajzolás

tevékenységek

formájában

gyermekek

esetleg 2-3 fős csoportokban vehetnek részt a foglalkozáson

Kommunikáció

Agresszió

Osztályfőnökök

Osztályonként

személyiségfejlesz

fejlesztése,

csökkentése.

rendszeres

„beszélgető kör”

tés,

egymás

kapcsolatok

beszélgetéssel tartják a

alkalmazása

kommunikációs

elfogadása

fejlesztése

kapcsolatot a diákokkal

osztályfőnök

gyakorlatok,

és családjaikkal

segítségével

testbeszéd,

az

játékok

2. 1. Pedagógia alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –

Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, és a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása és bővítése, továbbá az általános emberi értékek továbbadása. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

29

Pedagógiai Program 2013. Alapelvünk az, hogy az iskolának fel kell készítenie a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a szakképzésben. A tanulók személyiségének és emberi méltóságának tiszteletben tartása. A harmonikus személyiségfejlődés, a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. A tanuló egyéni fejlődési üteméhez való igazodás. Nyitottság: a piac és a gazdasági környezet igényeit figyelembe venni a képzés tartalmában és az iskola fejlesztésében. A tanuló minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Az iskola biztosítja az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, továbbá megvalósítja az egyenlő bánásmód elvét, kerüli a hátrányos megkülönböztetést. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Iskolánk az angol, és – igény esetén - fakultatív módon a lovári nyelv elsajátítását biztosítja tanulóinak. Törekedni az iskola életében a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására a tanuló és tanuló, a tanuló és nevelő, a szülő és nevelő, a nevelő és nevelő között. A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a tanulók alapkészségeinek fejlesztését és a számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. A humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelés. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

30

Pedagógiai Program 2013. A következő személyiségjegyekre hangsúlyozottabban kívánunk figyelmet fordítani: identitástudat, a cigányság helyének, szerepének értékelése önismeret felelősségérzet: ön-és közösségi probléma- megoldási készség tolerancia, empátia konfliktus-kezelési készség, a toleranciára való képesség érdekérvényesítési készség környezetkultúra Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb-és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várnunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkában és életének egyéb problémáiban. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve életpálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. Tanulóinkat a jelenlegi iskolánkból, illetve a lakóhely környékéből várjuk. Vállaljuk - az iskola szakmai profiljának keretei között - a gyengébbek felzárkóztatását, és az átlag feletti képességű fiatalok tehetséggondozását is. Törekvésünk, hogy megláttassuk és meglássuk, illetve továbbfejlesszük minden tanulóban személyiségének saját értékeit. Célunk, hogy – elsősorban személyes példamutatással - neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 3. Pedagógiai célok 3. 1. Iskolánkban

A nevelés tartalma mindig a társadalmi életre való felkészítés, a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség képességeit, életkori sajátosságait, a szűkebb társadalmi környezetet, továbbá a szülők igényeit és a tanuló elképzeléseit.

31

Pedagógiai Program 2013. Az oktatás tartalmáta korszerű, elsősorban a tanuló képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt. Az iskola, oktató tevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében az alábbi nevelési és oktatási célokat valósítjuk meg. 3. 2. Nevelési célok A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Az egyetemes emberi értékek közvetítése, mint becsületesség, tisztesség, megbízhatóság, segítőkészség, empátia stb. A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberekkel és a különböző világnézeti alapállásokkal szembeni tolerancia gyakorlótereivé. Az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása. Az egészséges életmódra nevelés. Az egészségmegőrzés fontosságának felismertetése. Az egészséges és kulturált életmód és a testmozgás iránti igény felkeltése, komplex egészségvédelmet nyújtunk, amit részben az osztályfőnöki órák menetébe, részben a tantárgyakba integrálva. A környezettudatos magatartás

és

életvitel,

a környezet

értékei

iránti

felelős

magatartás,és a környezetvédelem iránti igény kialakítása. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások, kommunikációs készségek kialakítása. Tanulóifelelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

32

Pedagógiai Program 2013. Az önismeret fejlesztése, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, tolerancia, köszönés, stb.). A család tisztelete. A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítsük diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni, megelőzni a rosszat. A tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, mindezek mellett – amennyiben szükséges - a többségi társadalomba való beilleszkedés segítése Nyitottság

az

élményekre,

a

tevékenységekre,

az

esztétikum

befogadására

és

létrehozására.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki — a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen — egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, becsületesen él, nem bűnözik

33

Pedagógiai Program 2013. öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

34

Pedagógiai Program 2013. 3. 3. Oktatási célok A tanulók alkalmazása

egyéni képességeit figyelembe vevő, differenciált oktatási módszerek a

tanulási

nehézségek

enyhítésében,

a

felzárkóztatásban

és

a

tehetséggondozásban. Legyenek képesek az értő olvasásra, gondolataikat helyesen és szabatosan tudják megfogalmazni szóban és írásban. Legyenek képesek tudásukat gyarapítani, bővíteni. A tanulók ismerjék a tanulás helyes és hatékony módszereit. Olyan szakmai alapokat nyújtani, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam). A tehetséges tanulók felkészítése a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók szerezhessék meg azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét. A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő végzettség megszerzésére való felkészítés. Felkészítés a záróvizsgákra. A beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása.

Pedagógiai tevékenységünkcélja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén egyaránt a tanulók szeretete, személyiségének, emberi jogainak tiszteletben tartása hassa át, a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja, minden tanuló számára biztosítsuk a képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a 8. évfolyam elvégzése után 9. évfolyamon folytathassák tanulmányaikat, a szakiskola elvégzése után minél több tanulónk tegyen sikeres érettségi vizsgát, és kapcsolódjon be a felnőttoktatásba.

35

Pedagógiai Program 2013. Célunk:

jó kapcsolatot tartani mind az önkormányzattal, mind a fenntartónkkal együttműködni a szülőkkel olyan szemléletben, hogy iskola és szülő egyaránt érezze, közösek a céljaink és érdekeink.

A felsorolt célokat iskolánk akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik iskolánk munkarendjéhez. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Iskolánk alapértéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság. Iskolánk

tanulóit

teljes

személyiségnek

tekinti,

fontos

feladatának

tartja

a

személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe. 3. 4. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai Tudásközvetítés:

Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, különösen a 9-10. évfolyamokon.

A fizikum fejlesztése:

Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. Mozgásterápia alkalmazása, mely túlmutat a fizikum fejlesztésén

36

Pedagógiai Program 2013. A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sportok megismertetése. A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen a testnevelés tantárgynál). A könnyítet testnevelés iskolán belüli megoldása.

További alapelvekkel kapcsolatos feladatok: - Nyitottság: Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel. Évi egy-két alkalommal tanulmányi vagy szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhelylátogatás szervezése a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára. Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal. Az iskola figyelemmel kíséri a Fővárosi Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, s a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja.

- A pedagógusokkal szembeni elvárások: Sikerorientáltság, kreativitás. Korszerű szakmai ismeretek. A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély. Példamutatás, empátia. Összehangolt munkavégzés.

Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez nevelési értekezletek, szakmai kirándulások, munkaközösségi megbeszélések keretében. Iskolánk a pedagógiai munka eredményességének folyamatos javítására törekszik.

37

Pedagógiai Program 2013. 3. 5. Iskolánkban folyó fejlesztő munka Célcsoport: azok a gyermekek, akik a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok tüneteit mutatják, vagy komplex személyiségük, környezetük, előéletük vagy egyéb körülmény arra mutat, hogy a fenti tüneteket a jövőben fogják mutatni. Cél: hogy a szülők vagy/és pedagógusok által észlelt és jelzett problémákat okozó fejlődési elmaradásokat, hiányokat -vizsgálattal felderítse, megállapítsa, -a hiányosságokat, hibákat pótolja, javítsa, -folyamatos gyakoroltatással a komplex személyiség érését-fejlődését elindítsa és rendszeres kontroll alatt segítse, fenntartsa. A fejlesztés során szöveges, vagy osztályzattal történő hivatalos, tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe vagy bizonyítványba kerülő értékelés nincsen, a gyermekek fejlődése nem feltétele a következő évfolyamba lépésnek,de amennyiben fejlődést nem mutat, tanulmányit nem tudja a következő évfolyamba lépéshez megfelelően teljesíteni. A tevékenység folyamatosan, alkalmazkodik a gyermekek hiányosságainak-hibáinak kiszűréséhez, azok kijavításához-pótlásához, a tanulók előre nem kiszámítható fejlődési tempójához. Az egyéni fejlesztési tervek hétről hétre folyamatosan változnak-alakulnak. A fejlesztési terv nem függ a gyermekek életkorától, vagy attól, hogy hányadik évfolyamra járnak, hanem a „mindenkori-jelenlegi” fejlettségi szintjétől. 3. 6. Az iskolánkban folyó kompetencia oktatás 3.6.1. Bevezető A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, mint fenntartó, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben a TÁMOP-3.1.4/09/1-2009-0054 kódszámú program keretében támogatást nyert. A projekt címe: „Gyermekeink jövőjéért a kompetencia alapú oktatás segítségével.” A projekt időtartama 11 hónap – 2011/2012. tanévtől a módszer alkalmazása, ill. a program továbbvitele a következő tanévekre.

A projekt kapcsán újszerű tanulásszervezési eljárásokat sajátítunk el, vezetünk be, szegregációmentes, együttnevelési környezetet alakítunk ki, a digitális technikákat széles körben alkalmazzuk, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesztjük.

38

Pedagógiai Program 2013. „A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.” A program során az alábbi feladatok kapnak kiemelkedő jelentőséget: - Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai - Az iskola céljai, feladatai különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére - A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere - Személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai - Közösségfejlesztés feladatai Tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetségek, képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk Szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái és a továbbfejlesztés lehetőségei Értékelés A kompetencia alapú oktatást az alábbi kompetenciaterületen vezetjük be: 

Szövegértés, szövegalkotás



matematika

39

Pedagógiai Program 2013. 

szociális és életviteli



magyar műveltségterület

3.6.2. A projekt célja, célcsoportja, feladatterve A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését értjük, olyan módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak. Erre a feladatra teljes mértékben alkalmassá kívánunk válni. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az előírt képzéseket elvégezzük és a kapott információkat belső továbbképzéseken átadjuk, valamint önképzéssel folyamatosan fejlesztjük módszertani-szakmai ismereteinket. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásának megfelelően pedagógiai programunkat és a helyi tantervünket

módosítjuk,

rendszerben bevezetjük a:

kiegészítve

az

alapprogrammal,

annak

megfelelően

felmenő

Szövegértés-szövegalkotás Matematika Életvitel Magyar műveltségterületkompetencia alapú oktatását

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy iskolánkban az új, korszerű tartalmak és módszertanok, a digitális kultúra eszközrendszerének következetesen alkalmazzuk.

Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. Célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a testület legalább 70 százalékának képzési kultúrájában 30 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. Feladatok: A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása

40

Pedagógiai Program 2013. A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe A pedagógus továbbképzések ismereteinek hatékony alkalmazása Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Milyen újdonság jellemzi a szövegértési - szövegalkotási kompetenciaterületet? Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák diák között. Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógussegítő irányításával érhetik el céljaikat. Matematika-logika kompetenciaterület A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi

jelenségek

modellezésére.

A kompetenciaterülethez készült modul - leírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek

fejlettsége szerint, alkalmazkodva a

lehetőségekhez. Az „A” típus jellemzője, hogy a matematikai kompetencia fejlesztése kötelező tanórai

keretben

történik,

matematikaórán.

A programcsomagok alkalmazása valamennyi évfolyamon fejleszti a számolási, számlálási

41

Pedagógiai Program 2013. készséget. Fontos, hogy a mennyiségi következtetés, becslés, mérés, szöveges feladat megoldási, mértékegység - átváltási készségek fejlődjenek. A gondolkodási, kommunikációs, tudásszerző, tanulási képességek fejlesztése szintén kiemelt fontosságú. A rendszerezés, a kombinatív gondolkodás, az induktív és deduktív következtetés kiemelt területe a matematikai kompetenciának. A tanulói aktivitás az új módszereknek köszönhetően növekszik. A tanulók szeretik azokat az órákat, ahol a tananyag feldolgozása nem a hagyományos módszerekkel történik.

Különböző

játékok,

interaktív

eszközök,

a projektmódszer

alkalmazása teszi

érdekesebbé és színesebbé a matematikaórákat. A tanulók nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulhatnak az alkalmazott módszereknek megfelelően. Lehetőség nyílik a differenciálásra a modulok végén található feladatgyűjtemény és a különböző nehézségű feladatok közötti válogatással. Élvezhetik a csoportmunka előnyeit, bár ennek alkalmazása időnként nehézséget okoz ismeretlensége miatt. A tanórán kívüli tevékenység Szövegértés-szövegalkotás (báb) A szövegértés - szövegalkotás kompetenciaterület kiválóan fejleszthető tanórán kívüli tevékenységek (napközis foglalkozások, báb szakkörök) keretei között is. Így nem csak a művészetes osztályok tanulói nyerhetnek betekintést a művészetek adta lehetőségekbe. A tanulók játékosan fejlesztik e készségüket, melyben nagy segítséget nyújtanak a bábok illetve a dramaturgiai

feladatok.

A pedagógus munkáját kész modulok, tanári kézikönyvek segítik, míg a tanulókat életkoruknak megfelelően összeállított szöveggyűjtemények. A tanórán kívüli tevékenységek kötetlenebb, szabadabb módja vonzóbbá, minden gyermek számára örömtelibbé teszi az ismeretek alaposabb elmélyítését, készség szintre emelését. A szövegértés - szövegalkotás fejlesztésén túl kiválóan fejleszthetők a tanulók kézügyességei, kommunikációs és empátiás készségei. A bátortalanabb, visszahúzódóbb gyermekek számára is mód nyílik a megnyilvánulásra, szereplésre.

Adaptáljuk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazását. Feladatunk tartalmazza a következő kötelező elemeket: A tevékenység keretében megvalósítjuk a következő elemeket: Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Milyen újdonság jellemzi a szövegértési - szövegalkotási kompetenciaterületet?

42

Pedagógiai Program 2013. ►Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik.

►Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák - diák között. ►Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. ►Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. ►Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógussegítő irányításával érhetik el céljaikat.

Matematika-logika kompetenciaterület ►A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. ►A kompetenciaterülethez készült modul - leírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek

fejlettsége szerint, alkalmazkodva a

lehetőségekhez. ► Az „A” típus jellemzője, hogy a matematikai kompetencia fejlesztése kötelező tanórai keretben történik, matematikaórán. A programcsomagok alkalmazása valamennyi évfolyamon fejleszti a számolási, számlálási készséget. Fontos, hogy a mennyiségi következtetés, becslés, mérés, szöveges- feladat - megoldási, mértékegység - átváltási készségek fejlődjenek. A gondolkodási, kommunikációs, tudásszerző, tanulási képességek fejlesztése szintén kiemelt

43

Pedagógiai Program 2013. fontosságú. A rendszerezés, a kombinatív gondolkodás, az induktív és deduktív következtetés kiemelt

területe

a

matematikai

kompetenciának.

►A tanulói aktivitás az új módszereknek köszönhetően növekszik. A tanulók szeretik azokat az órákat, ahol a tananyag feldolgozása nem a hagyományos módszerekkel történik. Különböző játékok, interaktív eszközök, a projektmódszer alkalmazása teszi érdekesebbé és színesebbé a matematikaórákat. ► A tanulók nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulhatnak az alkalmazott módszereknek megfelelően. Lehetőség nyílik a differenciálásra a modulok végén található feladatgyűjtemény és a különböző nehézségű feladatok közötti válogatással. Élvezhetik a csoportmunka előnyeit, bár ennek alkalmazása időnként nehézséget okoz ismeretlensége miatt.

Szociális-, életviteli-és környezeti kompetencia terület A kompetencia több mint a készségek és képességek összessége. Az ismeretek, a képességek és a megszerzett tudás sikeres alkalmazásának együttesét nevezzük kompetenciának; az érvényes, mindenféle körülmény között eredményesen, hatékonyan alkalmazott tudást. A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra (adaptív) és működése fenntartható (azaz nem éli fel saját erőforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható.

Tanórán kívüli tevékenység

44

Pedagógiai Program 2013. Programunk kialakításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a tanórán kívüli tevékenységeknek is. Az adott kompetencia területeket nemcsak a tanórai menetbe illesztjük, hanem a szabadidős tevékenységekbe is beágyazva szilárdítjuk meg az adott kompetencia területet az alábbi foglalkozások körében: Szövegértés-szövegalkotás (báb – rajz-képzőművészet) A szövegértés - szövegalkotás kompetenciaterület kiválóan fejleszthető tanórán kívüli tevékenységek (napközis foglalkozások, báb - dráma szakkörök) keretei között is. Így nemcsak a művészetes osztályok tanulói nyerhetnek betekintést a művészetek adta lehetőségekbe. ►A tanulók játékosan fejlesztik e készségüket, melyben nagy segítséget nyújtanak a bábok illetve a dramaturgiai feladatok. ►A pedagógus munkáját kész modulok, tanári kézikönyvek segítik, Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. ►A tanórán kívüli tevékenységek kötetlenebb, szabadabb módja vonzóbbá, minden gyermek számára örömtelibbé teszi az ismeretek alaposabb elmélyítését, készség szintre emelését. ►

A

szövegértés

-

szövegalkotás

fejlesztésén

túl

kézügyességei, kommunikációs és empátiás készségei.

kiválóan

fejleszthetők

A bátortalanabb,

a

tanulók

visszahúzódóbb

gyermekek számára is mód nyílik a megnyilvánulásra, szereplésre.

Összességében a kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre Át kell írni a továbbhaladás feltételeit és az ellenőrzés-értékelést, hiszen az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő és motiváló funkció. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája lehet a szöveges értékelés is, melyet háromfokú skálán jelzünk: részt vett, megfelelt, kiválóan megfelelt. Megtartható azonban az egyes tantárgyak érdemjeggyel történő minősítése is. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához.

►A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatáshoz.

►Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz.

45

Pedagógiai Program 2013. ►A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk.

Munkaformák, tanulásszervezés, tanulási stratégiák, módszertani elemek Munkaformák: A kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködőkészséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Tanulásszervezés: Adaptivitás. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: ►Tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); ►Legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); ►Legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia) A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI

ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS

Ahogyan a különbségekhez viszonyul:

Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni.

Természetesnek veszi.

Célok:

A minimumkövetelmények teljesítése.

Minden tanuló teljesítményének növelése.

Célcsoport:

Rosszul teljesítő gyermekek.

Minden gyermek.

Mire koncentrál:

Lemaradó gyermekek igényei.

Minden gyermek szükséglete.

Attitűd a szemben:

Negatív.

Pozitív.

különbségekkel

Az adaptív oktatáshoz szükséges elemek: ►Kapcsolat ►Kompetencia ►Autonómia

46

Pedagógiai Program 2013. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító, vagy a tanár, akinek a mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy szervezi meg az osztály munkáját, hogy figyelembe veszi a tanulók alapszükségleteit, vagyis differenciál.

Kapcsolat A tanulóknak is szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: ► Érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik ► Figyel rájuk ► Mindig van idő a beszélgetésre ►Érdeklődik a tanuló munkája, környezete, játéka iránt ► Megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket ► Szavai, cselekedetei azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést, és a diszkrimináció egyéb formáit ► Megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal, családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat.

Tanulási stratégiák: 

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerei. A sokszínű tanulói tevékenység biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével. Az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében meghatározásra kerülnek a helyi tantervben a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése.



Tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kap gyakorlat, konzultáció, önálló tananyagfeldolgozás, feladatmegoldások, az önálló szakirodalmi elemzések, az e-learning használata.



A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje, és azt a munkája során alkalmazza.

47

Pedagógiai Program 2013. Módszertani elemek: ►Óvoda-iskola átmenet ►Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. ►Habilitációs és rehabilitációs tevékenység ►Az inkluzív nevelés ►Attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak ►Multikulturális tartalmak ►Tanórai differenciálás (heterogén csoport.) ►Kooperatív tanulás ►Drámapedagógia eszközei ►Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei ►Projektmunka (egyéni és csoportos) ►Prezentációs technikák ►Tanulói értékelési formák gazdagítása ►Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. 3.6.3. Esélyegyenlőség biztosítása

A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: 

Differenciált tanulásszervezés



Kooperatív technikák alkalmazása



Projekt-módszer elterjesztése



Tevékenységközpontú pedagógiák



Individuális tanulás előtérbe helyezése.



Az alapozó időszak elnyújtása.



Fejlesztő értékelés bevezetése

Fejlesztő értékelés: ►Kompetenciaorientált, alapkészségek kis lépésekben való fejlesztése. ►Egyéni (mert gyermekismeretre épít, differenciált eljárásokat, módszereket alkalmaz a tantestület).

48

Pedagógiai Program 2013. ►Segíti a diákok egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit. ►Segíti a siker és kudarc feldolgozását. ►Alakítja a tanulók ok felismerését. ►Törekszik a tanulók szorongásának kompenzálására. ► Pozitív gondolkodás, erősségek hangsúlyozása A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.



Ennek megfelelően az alábbi, a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében alapvető szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés

Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.

Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet).

49

Pedagógiai Program 2013. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Iskolánk a harmadik tanéve folytatja a multikulturális tartalmi elemek beépítését a műveltségtartalmakba, illetve a szabadidős tevékenységek sorába.

Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A

cél

a

pedagógiai

kompetencia

erősítése

a

tanuló

megismerési

módszerek

kreatív

alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben - egyúttal előítélet mentesen - ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket.

Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában.

Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.

Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében.

50

Pedagógiai Program 2013. Óvoda-iskola átmenet támogatása A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 4-8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére.

Tárgyi feltételek: ►Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény ►Számítógép, mint fejlesztőeszköz, ►Videó, zenei anyagok, ►Megfelelő

tankönyvek

és szakmai könyvek

(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű

nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek, pedagógiai attitűdök: ►A pedagógus a tanulókkal szembeni beállítódása legyen igenlő, megfelelő nevelési stílussal ►Jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a családdal. Szükség esetén bevonva az gyermekvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. ►Továbbképzéseken való észvétel a differenciált tanulásszervezéshez

3.6.4. A kompetencia alapú oktatás fenntartása, legalább öt tanéven át

A kompetencia alapú oktatás hatóság implementációjában és fenntarthatóságában intézményünk vállalja a bevezetést követő legalább 5 tanévben:

A pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatását legalább annyi tanulócsoportban, mint amennyi a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma A

bevezetett

kompetencia

alapú

oktatás

választott

módszertanának

és

eszközeinek

megjelenítését és alkalmazását Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítését és további alkalmazását, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását A fejlesztések és eredmények fenntartását a hátrányos helyzetű, BTM és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében.

51

Pedagógiai Program 2013. Szövegértés-szövegalkotás, Matematika kulcskompetencia területén A

tantárgytömbösítés

során

adott

napokon,

egymást

követő

2-3

tanórán,

óraszám

koncentrálással szervezzük meg az oktatást az adott tanév munkarendjébe foglalva. A bevont tantárgyak, műveltségterületek órái válthatják egymást. 3.6.5. Jelenleg futó szakmai feladatterv a projekt továbbvitelére 2012/2013. tanév

Tanulócsoport 1.osztály

Pedagógus Gyarmatiné Katalin

2.osztály

Eszes Katalin

2.osztály

Balázs Attila

3.osztály

Juhász Józsefné

4.osztály

Pizarro-Iványi Júlia (új belépő)

5-8. osztály

Kósi Mária

6-8.osztály

Séra Krisztina

5-8.osztály

Iványi Miklósné

Borza

Kompetenciaterület „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szociális-,életviteli-és környezeti” „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „B” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag

Óraszám teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét

teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 6 óra/hét teljes tanórai lefedettség 2óra/hét teljes tanórai lefedettség 4óra/hét

52

Pedagógiai Program 2013. 3. 7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Jó kapcsolat kialakításaa fenntartóval és az iskolahasználókkal, hogy érezzék, közösek céljaink és érdekeink. Az emberközpontú nevelést a tanulói önismeret és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával, az ehhez szükséges emberi tulajdonságok kialakításával érhetjük el. A jó pedagógia légkör kialakításához növeljük tanulóink aktív részvételét igénylő és biztosító ismeretszerzési és tevékenységi módokat, illetve tevékenységformákat. Az ismeretek elsajátításának folyamatában törekszünk az önálló gondolkodás és véleményalkotás képességének fejlesztését szolgáló eljárások alkalmazására. Kialakítjuk tanulóink egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztása megtanításában figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, építünk tanulóink eddigi ismereteire és tapasztalataira. Tanulóinkat

toleranciára,

a

másság

elfogadására,

empátiára,

mások

jogainak

tiszteletben tartására az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosításával neveljük.

Elősegítjük

a cselekvés és az erkölcsi meggyőződés

összhangjának felismerését. A harmonikustanulói személyiségfejlődést a tanulói személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával és a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával kívánjuk elérni. Nemzeti

történetünk,

kultúránk,

hagyományaink,

környezeti

értékeink

megismertetését és a hazaszeretet kialakítását szaktárgyi és osztályfőnöki órákon, élményt

nyújtó

iskolai

megemlékezéseken

és

rendezvényeken

kívánjuk

elérni.

Felébresztjük tanulóinkban a hagyományok és értékek tiszteletének, védelmének és megbecsülésének igényét. A tanítás minőségének javulását ismeretszerzési élményt nyújtó szervezett tanulási folyamattal

kívánjuk

elérni,

törekedve

tanulóink

aktív

részvételét

igénylő

ismeretszerzési módok növelésére, melynek révén tanulóinkat eljuttatjuk a megismerés, a tudásszerzés öröméhez, erősítve önbizalmunkat, növelve teljesítményük értékét. A szociokulturális hátrányok leküzdéséhez: - tanulói differenciálást, - egyéni haladási ütemhez igazított terhelést alkalmazunk. A kiemelkedő képességű tanulóinknak tehetségük kibontakoztatásához:

53

Pedagógiai Program 2013. -

színvonalas tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket, tevékenységeket,

-

különböző versenyeken való szereplési lehetőségeket biztosítunk.

Minden tanulónknak biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét úgy, hogy igyekszünk sikerélményhez juttatni őket, élve a pozitív motiváció eszközeivel. Tanulóink kommunikációs és viselkedési kultúrájának, szocializációjának fejlődését elősegítjük: - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosításával, - az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos cselekvések felismertetésével, - az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, - mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás átadásával. A tanulók szocializációját elősegítjük: - a kortárs kapcsolatok fontosságának tudatosításával, - a jól megválasztott baráti kör értékének felmutatásával. Az informatikai forradalommal való lépéstartás érdekében valamennyi tanulónknak lehetővé tesszük a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a számítógép és a modern informatikai eszközök megismerését. A megfelelő továbbtanulási igényt illetve pályaválasztást elősegítjük: - a reális önismeret kialakításával, - a diákok fejlődésének folyamatos nyomon követésével, - személyre szóló, fejlesztő értékeléssel. A mindennapos testnevelés biztosításával törekszünk tanulóink sportolási és mozgásigényének kielégítésére, mozgáskultúrájuk fejlesztésére. Az egészséges életmódra nevelést a dohányzás visszaszorításával, alkohol- és drogprevenciós képzéssel kívánjuk elérni. A környezettudatos magatartást és környezetvédelmet szolgáljaaz igényes és kulturált környezet iránti igény felkeltése.

54

Pedagógiai Program 2013.

A célok ismeretében tervezzük minden évben a következő tanév feladatait:

Időpont

Feladat

május- június

A hátrányos helyzetű tanulók Gyermekvédelmi felelős, felmérése,

Felelős

regisztrálása.

hátrány

A osztályfőnökök

meghatározása

adatlapon június-augusztus

A

tevékenységi

megtervezése

a

formák Gyermekvédelmi felelős, következő osztályfőnökök

tanévre Szeptember

A

szociális

hátrányok Gyermekvédelmi felelős,

enyhítését tevékenységek

szolgáló osztályfőnökök ütemtervének

elkészítése szeptember- június

Tevékenységi

formák Gyermekvédelmi felelős,

megvalósítása,

ütemterv osztályfőnökök

szerint Május

Eredmények

felmérése, Gyermekvédelmi felelős,

fejlesztési

tevékenységek osztályfőnökök

megtervezése

a

következő

tanévre

55

Pedagógiai Program 2013.

Adatlap A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK REGISZTRÁCIÓJÁHOZ

…………………… osztály

Név

A hátrányos, veszélyeztetett Enyhítést helyzet

tevékenységi forma

Oka

Jellege

szolgáló

Kelt,……………………..

…………………………….. osztályfőnök

56

Pedagógiai Program 2013.

Szociális hátrányok enyhítését segítő program éves ütemterve

Feladat megnevezése

Teljesítés ( hónap)

Felelős programvezető

09

10

11

01

02

03

04

05

06

57

Pedagógiai Program 2013.

3. 8 .Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Minden tanulónk számára biztosítjuk képességeinek, érdeklődésének, ill. továbbtanulási céljainak megfelelő programok, tevékenységi formák megszervezését, megtartását. Személyes példamutatással is neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. A

tanítási-tanulási

folyamatokban

érvényesítjük

és

elősegítjük

a

gyakorlatközpontúságot, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, az életvitelhez szükséges alkalmazható tudás gyarapítását. A nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére nevelési értekezletet tartunk, illetve minden osztályfőnök szoros kapcsolatot tart az gyermekvédelmi felelőssel, és a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola partnerközpontú működéséhez szülői értekezleteket, fogadóórákat, nyílt tanítási napokat s egyéb iskolai rendezvényeket tartunk. Ezekbe bevonjuk az iskolai SZMK-t is. Az iskola jó kapcsolatot ápol a fenntartóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a kamarákkal, a Kormányhivatallal, és a Járási Hivatallal. Az iskolai hagyományok kialakításával (Wesley- napok, Egyházi Ünnepi sorozatok, Roma Estek, Mikulás nap, Jótékonysági Koncert stb.) erősítjük tanulóinkban a közösségi érzést, kiaknázzuk az iskolához, a nagyobb közösséghez való tartozás jellemformáló erejét. Tanulóink

számáraképességeiknek,

érdeklődésüknek

és

céljaiknak

megfelelő

programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. Felzárkóztató csoportos, ill. egyéni foglalkozásokkal segítjük a tanulási nehézséggel küzdő tanulóinkat. Tehetséggondozó szakkörökkel,

kreativitást fejlesztő programokkal, tanulmányi

versenyekkel segítjük a tehetséges tanulóink fejlődését, a pozitív motiváció eszközeivel ösztönözzük tanulóinkat az optimális teljesítmények elérésére, és jutatjuk őket sikerélményhez. Igyekszünk a jutalmazás és büntetés módszereiben egészséges arányok tartásával jó irányba befolyásolni tanulóink személyiségjegyeit és jellemét. Tanulóink mindennapos testmozgásának igényét biztosítjuk a testnevelés órákon, és a délutáni sportkörökön.

58

Pedagógiai Program 2013. Az osztálytermek, illetve az iskolai helyiségek esztétikus berendezésével igyekszünk az otthonosság érzését megteremteni. A reális továbbtanulás és pályaválasztás, továbbá a szakvizsga érdekében biztosítjuk tanulóink számára a nyílt tanítási napokon való részvételt. Pályaválasztási tájékoztatókat szervezünk, vizsga felkészítéseket tartunk. Az alkotó pedagógiai munka megteremtéséhez biztosítjuk pedagógusaink, oktatóink szakmai továbbképzését, önképzését, és a kötelező kreditek megszerzését. Közös szakmai programokat szervezünk Biztosítjuk tanulóink számára az iskolai létesítmények, eszközök ingyenes használatát. Modern informatikai eszközök használatának biztosításával segítjük tanulóink magas szintű informatikai képzését. Gazdag tevékenységrepertoár kiválasztásával (kialakításával) felkészítjük tanulóinkat életszerű tapasztalatok szerzésére.

Az iskolában folyó hatékony nevelőmunka érdekében:

beiratkozó tanulóink (és szüleik) beiratkozásakor

megkapják az iskola

házirendjét tanév elején évfolyamgyűlés keretében általános tájékoztatót kapnak az elvárt viselkedési normákról, az iskola munkarendjéről, sérelem esetén azokról a fórumokról, ahová sérelmük orvoslása érdekében fordulhatnak. az iskolai DÖK a tanulók érdekvédelmi szerveként is működik a nevelési értekezletek fórumai az iskolában felmerülő nevelési problémák megbeszélésének, kezelésének az osztályfőnöki órák színterei a nevelésnek, az osztályt érintő nevelési gondok, nehézségek kezelésének, az iskolában minden nap 20 perces beszélgetéssel kezdődik, a csengetési rendet ehhez igazítottuk a tanórán kívüli foglalkozások hatékony színterei a tanulói személyiség kibontakozásának és a nevelésnek iskolánk széleskörű szabadidő, kulturális rendezvényekkel törekszik olyan személyiségjegyek

kialakítására,

mint

kitartás,

akaraterő,

szorgalom,

megbízhatóság, közösségi szellem.

59

Pedagógiai Program 2013.

3. 9. A tanulók értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; továbbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének formái. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy 

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,



a felmerülő problémákat időben észrevegyék,



a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,



a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai:  a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez, 

a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,



a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése,



a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,



a

tanulók

tantervi

követelményekhez

viszonyított

tényleges

teljesítményének

minősítése érdemjeggyel. Elvei:  Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. 

Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.



A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Módjai:  Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. 

Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.



Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása

60

Pedagógiai Program 2013. 

Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.



Versenyeken való eredményes részvétel

A Köznevelési tv. alapján, az osztályzatok, minősítések a következők: 

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;



Magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz;



Szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.

Az első évfolyamon év végén szöveges értékelést alkalmazunk. A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelő pedagógustól, ennek okáról. Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait.

61

Pedagógiai Program 2013. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli. A

szóbeli

felelés

függ:

beszédkészségtől,

fellépéstől.

Megnyilvánulnak

mindazok

a

metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor.

A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen.

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában.Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet.

62

Pedagógiai Program 2013. V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1. Életkori jellemzés A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részeseivé válunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük fejlődésének. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésében széleskörűen fejlesszük. Tapasztalataink szerint az iskolánkba lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük – többnyire a rendezetlen családi háttér miatt – sokszor kívánnivalót hagy maga után.

2. Családi háttér Tanulóink neveltségi szintje tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. A tanulók egy része neveletlen, kulturálatlan magatartású és viselkedésű. Sok tanuló a munkában és a tanulásban is igénytelen, önkritikájuk fejletlen. A magatartási hibák fő okai a családon belül keresendők: a problémás eseteknél a legtöbbször kiderül, hogy a szülők nem fordítanak elegendő időt gyermekük értelmi és érzelmi nevelésére. Tanulóink szülei sok esetben munkanélküliek, sokan büntetésüket töltik valamelyik Büntetésvégrehajtási Intézetben. Igen gyakran jelentkeznek magatartási problémák a csonka családban nevelkedő tanulóknál is; ők az átlagosnál több szeretetet, törődést, odafigyelést és türelmet igényelnek. Iskolánk nevelőtestületének ezt a jelenséget különös gonddal kell kezelnie. Pedagógusaink a nem kívánatos környezeti hatások és a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére sikeresen fejlesztik a gyermekekben rejlő lehetőségeket és képességeket. Az iskolánkba járó tanulók családjának nagy részében rosszabbodnak az anyagi körülmények. Tovább nő a munkanélküli szülők száma. Így a gyerekek egy része nem lát példát rendszeres és pontos munkavégzésre. Ez sajnos rossz hátteret ad egy szakmai képzést is adó iskolának.

A családok másik részében a szülőknek van állandó munkája, de az alacsony bérek miatt kénytelenek másodállást és egyéb túlmunkát vállalni azért, hogy el tudják tartani a családot. Így kevés idejük marad a gyermekekre.

63

Pedagógiai Program 2013. Olyan családból származó tanulók is vannak iskolánkban, ahol a szülők a törődést és az odafigyelést anyagiakkal próbálják pótolni, s nem fordítanak elég gondot gyermekük lelkivilágának formálására, a jó erkölcsi érzékük kialakítására. Tanulóink jelentős része ingerszegény környezetben él. Sok a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló, sok a túlkoros.

3. A tanulói személyiségfejlesztés Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés nem elkülönülő tanóra feladata, szükséges integrálni az oktatás-képzés rendszerébe. Fontos, hogy minden pedagógus informált és felkészített, felkészült legyen ezekre, a feladatokra. A személyiségfejlesztéstől azt várjuk, hogy tanulóink sikeresen induljanak el azon a fejlődési úton, amelyen a későbbi évek során érett személyiség válik belőlük.

Mit tartunk az érett személyiség fontos jegyeinek? problémára hangolt (azaz nem vár másoktól segítséget, nem menekül a problémás helyzetektől) szilárd szokásokkal rendelkezik, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára képes önmaga és a közösség elvárásai között harmóniát teremteni. rendelkezik változatos viselkedésmintákkal személyiségében a sokféle viselkedésminták összhangban vannak. sokoldalú az érdeklődése és tevékenysége jelen tevékenységét képes a múlttal és jelennel, valamint jövőbeli terveivel összefüggésbe állítani interdependencia = az érett személyiség képes arra, hogy pl. munkahelyi kudarcának ne vallja kárát a családjával való együttlét jó hangulata helyes a realitásérzéke (biztonságban érzi magát) jól működő, énképhez igazodó a lelkiismerete elfogadja önmagát képes mély kapcsolatokra

64

Pedagógiai Program 2013. örömét leli a produktivitásban jó viszonyban van az emberekkel, természettel a közösség normáit elfogadja viselkedését nem jellemzi agresszivitás van kellő belső szabadsága élményeit frissen tudja értékelni van szociális érzülete jelleme stabil etikai biztonságban él van humorérzéke

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos fő nevelési területeink és feladataink: - Értelmi nevelés Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása - Érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - Akarati nevelés: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - Közösségi életre nevelés: Az

emberi

fontosságának

együttélés

szabályainak

tudatosítása,

az

megismertetése.

együttműködési

készség

A

társas

kialakítása.

kapcsolatok A

kulturált

magatartás és kommunikáció elsajátítása. - Hazafias nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

65

Pedagógiai Program 2013. - Állampolgári nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a

társadalmi

jelenségek

és

problémák

iránt.

Igény

kialakítása

a

közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - Munkára nevelés: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: -

1.

A

különféle

iskolai

tanulói

közösségek

(osztályközösségek,

diákönkormányzatok)

megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. - 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz - 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel vagy önszerveződés útján közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

66

Pedagógiai Program 2013. - 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése során az iskola a szülők közösségével (osztály SZMK, iskolai SZMK) együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Az iskola támaszkodik a szülő segítségére, igényli, hogy a szülő elősegítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének és magatartási szabályainak elsajátítását. Az együttműködés fórumai: szülői értekezlet, fogadóóra, írásbeli tájékoztató, SZMK. - 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Az iskolában a közösségfejlesztési célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek: - Hagyományőrző tevékenységek : 

Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójáról, Wesley Jánosról a Wesley-napok rendezvénysorozata keretében.



A tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - október 6. : megemlékezés az aradi vértanúk napja alkalmából - október 23. : az 1956-os forradalomra emlékezünk - március 15. : az 1848-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés



Folyamatos roma programok az osztályok tanulóinak



Decemberben Mikulás napi ünnepséget szervezünk



Karácsonyi gyertyagyújtást és Hannuka ünnepét tartjuk



A szakképzős végzős osztályok szalagavatóját az éves munkarendben meghatározottak szerint tartjuk



Márciusban Wesley Ki Mit Tud



Március-április Jótékonysági Koncert



Májusban a szakiskolának, júniusban az általános iskolának ballagási ünnepélyt tartunk



Osztályfőnöki óra keretében tartott megemlékezéseink:

67

Pedagógiai Program 2013. - február 25. megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól - április 16. a holocaust áldozatainak emléknapja

- Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

- Diákétkeztetés: Iskolánkban – igény esetén - valamennyi tanuló számára napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) biztosítunk. Az intézmény fenntartója a rászorultaknak ingyenesen biztosítja az étkezést a törvény által előírtakon felül.

- Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik. A

hátrányos

szociokulturális

helyzetű

tanulók

felzárkóztatása

tanítási

órákon,

valamint tanórán kívüli egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások szervezésével valósul meg, részben szaktanári, részben fejlesztő pedagógus közreműködésével.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása szakköri foglalkozásokon történik. Szakmai vizsgára való felkészülés elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

az

iskola nevelőtestülete dönt.

68

Pedagógiai Program 2013. - Szabadidős foglalkozások: A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős

programokat

szervez

(pl.

kirándulások,

színház-

és

múzeumlátogatások, állatkerti, stb.) Ezek a programok a tanulók számára nem kötelező foglalkozások,

nem

kapcsolódnak

kötelezően

az

iskolai

pedagógiai

program

végrehajtásához. Ezt a tevékenységet az osztályfőnökök koordinálják. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket hátrányos helyzetű gyerekeknek a fenntartó fizeti, ill. – pályázati lehetőségeket kihasználva – az iskola fizeti. - Szakkörök, diákkörök: A különféle szakkörök, diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök, diákkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (versmondó, Ki Mit Tud stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a külön versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások a szakmai képzés évfolyamain a helyi tanterv szerint. - Osztálykirándulások: Tanítás nélküli munkanapokon és a hétvégeken az osztályok kirándulást szervezhetnek, amelyen való részvétel önkéntes, a tanulók számára nem kötelező foglalkozásnak minősülnek, nem kapcsolódnak kötelezően az iskolai pedagógia program végrehajtásához. Pályázati

összegekkel

próbáljuk

a

költségeket

megoldani,

illetve

fenntartói

utógondozására

szervezett

hozzájárulásból.

-Gyógytestnevelés: Az

iskolaorvos

által

kijelölt

egészségügyi

problémák

foglalkozások. Jelenleg iskolán kívül szervezve, de testnevelő tanárunk gyógytestnevelés szakos képzése folyamatban van.

69

Pedagógiai Program 2013. - Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. - Nyílt tanítási napok: Szervezett nyílt tanítási napok keretében lehetőséget biztosítunk a választható iskolatípusok bemutatására. Segítjük a szakiskolai tanulók pályaválasztását. - Iskola-hívogató ovisoknak Szervezett nyílt nap keretében lehetőséget biztosítunk az óvodás korú, leendő kisdiákjaink és szülei részére, melyben játékos foglalkozások, alsós óralátogatások során ismerkedhetnek iskolánkkal. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

(Szabályozása az

SZMSZ-ben és a Házirendben.) Családbarát klub Új tevékenységként tervezzük bevezetni a klub keretein belül a családok segítését, álláskereséssel, önéletrajz írásával, hivatalos ügyekben való eligazodásban, életvezetési ismeretekkel.

5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Pedagógiai gyakorlatunkban egyre gyakrabban tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. Azok a tanulók, akik súlyos tanulási problémákkal küszködnek, általában agresszívebben viselkednek, amely jelentősen negatív hatással lehet a tanulmányi eredményekre is. A tanulók ezen viselkedését, magatartását magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek nevezhetjük. Iskolánknak ezt a problémát is kezelnie kell. Ezen tevékenység három területre terjed ki. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten . Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó

70

Pedagógiai Program 2013. megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. (Ilyen esetben az iskola biztosítja a köznevelési törvényben a tanuló számára előírt jogokat.) A magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia meghatározása egyénre szabottan. A tantestületünk tagjai a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére jó pedagógiai érzékkel, empátiás készségekkel bontakoztassák ki a gyermekekben lévő lehetőségeket. Egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezésével, felzárkóztató foglalkozásokkal, egyéni foglalkozásokkal segíti iskolánk a tanulók felzárkóztatását a többiekhez. Szoros kapcsolatot tartunk e tanulóink szüleivel, törekszünk a szülők és a családok gondjainak megértésére, segítésére. Igényeljük, hogy a szülő figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. Igényeljük, hogy a szülő rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, s elősegítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. Erősítjük a pedagógusok és a családok, a tanulók személyes kapcsolatait. Életvezetési ismeretek programjának beépítése az osztályfőnöki órák témaköreibe: amelynek fő célja a személyiség fejlesztése. Az egészséges életmód program keretében a veszélyekre felhívni a fiatalok figyelmét alkohol – AIDS – drog- prevencióval. Terveinkben szerepel, hogy a Budapest X. kerületi Kőbányai Önkormányzattal érvényben levő Közoktatási megállapodás alapján pszichológus segítse a jövőben munkánkat. A tanórán kívüli rendezvényeken (vetélkedők, versenyek) pozitív motiváció, sikerélmény biztosításával

Iskolánk e feladat megoldásában szorosan együttműködik: a Budapesti Kőbányai Polgármesteri Hivatal Bárka Gyermekjóléti Szolgálatával, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel, Gyermekek Átmeneti Otthonával a Kerületi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Ifjúsági csoportjával.

71

Pedagógiai Program 2013. 6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelt fontos tényezőnek tekintjük, hogy pedagógusaink oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

E cél elérését az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az

egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése

differenciált

foglalkozással. Tehetséggondozó tantárgyi foglalkozások. Versenyek, vetélkedők.A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük. Aversenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A térítési díjas versenyek díjának egy részét az iskola, illetve a fenntartó átvállalja. Támogatjuk tehetséges tanulóink iskolán kívüli egyesületekben való munkáját. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, etnikaiak, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai énekkar Az iskolai könyvtár állományát a lehetőségekhez mérten folyamatosan bővítjük. Az idegen nyelvek és az informatikaoktatásának hatékonyságát fokozzuk. A továbbtanulás segítése minőségi oktatás megszervezésével. Szabadidős foglalkozások: pl. színház, múzeumlátogatások, iskolai ünnepély műsorainak betanulása. Terveink között szerepel Wesley - napokon az osztályok csapatai között és a testvér tagintézményünk tanulói között sport- és szellemi vetélkedő rendezése. Wesley Hírmondó néven iskolaújság beindítása. Wesley Galéria – tehetséges diákok, intézményhez kötődő művészek rendszeres bemutatkozási lehetősége, melynek megnyitója nyitott – reményeink szerint idővel rangos Wesley-s, ill. kerületi kulturális eseménnyé válik.

72

Pedagógiai Program 2013. 7. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek

is

egyre

kiszolgáltatottabbak,

az

iskola

feladata

és

jelentősége

az

ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű tanulónk száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolákban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Iskolánk a közoktatási törvény létszám-előírásai alapján félállásban gyermek- és ifjúságvédelmi

felelőst

foglalkoztat.

A

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelős

a

tantestülettel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi munkáját. A nevelők, a tanulók és a szülői ház kapcsolattartásának egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: A

veszélyeztetett,

hátrányos

helyzetű,

beilleszkedési,

magatartási,

tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók felmérése, nyilvántartása. A

tanulók

és

a

szülők

tájékoztatása

azokról

a

lehetőségekről,

személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. A veszélyeztető tényezők feltárása. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén védő-óvó intézkedéseket tesz a tanuló érdekében. A

tanulók

személyiségének

fejlesztése,

a

megfelelő

életszemlélet

kialakítása

osztályfőnök – tanár - szülő együttműködésével.

73

Pedagógiai Program 2013. Kapcsolattartás

a

Gyermekjóléti

Szolgálattal

és

a

gyámügyi

hatóságokkal,

Kormányhivatallal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A megszerzett információkat bizalmasan kezeli, s a törvényi előírásoknak megfelelően használja fel.

A pedagógus alapvető feladata: gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, szociokulturális helyzetét segítse, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz ha észleli, hogy valamelyik tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: –

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,

–

meg kell keresni a problémák okait,

–

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

–

jelezni kell a felmerült problémát a törvényi előírások szerint a szakembereknek.

74

Pedagógiai Program 2013. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: –

a felzárkóztató foglalkozások,

–

a tehetséggondozó foglalkozások,

–

az indulási hátrányok csökkentése,

–

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

–

a pályaválasztás segítése,

–

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

–

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

–

a családi életre történő nevelés,

–

a tanulószobai foglalkozások,

–

az iskolai étkezési lehetőségek,

–

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

–

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek), –

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

–

a szülőkkel való együttműködés,

–

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében szorosan együttműködik az alábbi területileg illetékes szervezetekkel és intézményekkel: –

A Kőbányait

Polgármesteri Hivatal – Bárka Gyermekjóléti Szolgálata

–

Nevelési Tanácsadó

–

Családsegítő Központ

–

Gyámhatóság

–

Önkormányzat szociális irodája

–

Rendőrkapitányság

–

Háziorvosok - Kormányhivatal - Járási Hivatal

75

Pedagógiai Program 2013. 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolánkba járó tanulóink egy része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Családi hátterük a mai magyar társadalom szinte összes negatívumával rendelkezik (megélhetési problémák, szegénység, munkanélküliség, alkoholizmus, kettévált családok, félárva gyermekek). Ezek tükröződnek a tanulók teljesítményében és beszédkultúrájukban. Iskolánk pedagógusai alapvető feladatuknak tartják a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. A hátrányok leküzdésére iskolánk a következő lehetőségeket biztosítja. Felzárkóztatásukat segítő programokat készítünk. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: tanórai differenciálás különböző

nehézségű

feladatokkal,

csoportmunkával,

egyéni

beszámolóval,

felhasználásával,

tanórán

kívüli

tanulói

képességekhez viszonyított értékeléssel. A

szabadon

választható

órakeret

korrepetálások

szervezésével lehetőséget adunk a hátrányok csökkentésére. Egyéni bánásmóddal. Kötelező órakeretből minden osztály részére megfelelő számú osztályfőnöki órát biztosítunk, amelyen sor kerülhet viselkedési szabályok, kirívó események megbeszélésére, valamint konfliktuskezelésre is. Szükség esetén a nevelési tanácsadó segítségét igénybe vesszük. 2012/2013.

tanévtől

intézményünk

gyermekvédelmi

felelőse

iskolai

pszichológus

végzettséggel is segíti tanulóinkat. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akiknek az előírások szerint ez jár. Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulók számára. Ha az osztály több tanulójánál következik be érzékelhető teljesítménycsökkenés, az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hív össze az okok feltárása, a segítségnyújtás megbeszélése érdekében. Az iskolai könyvtár, valamint eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás irányítása, segítése. Fenntartónk

segíti a rászorult tanulókat a tankönyvek, tanulási segédletek, tanulási

eszközök, illetve ruha és élelmiszer adományokkal. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének irányításával.

76

Pedagógiai Program 2013. 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti igény.

A hátrányok típusai: - családi hátrányok(felbomlott család, nevelőszülők, szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, deviáns életvezetés stb.) - anyagi hátrányok (a szülők munkanélküliek, magas az eltartottak aránya, alacsony a munkaképes eltartók aránya stb. ) - kisebbségi, etnikai hátrányok(előítéletek) - tanulási hátrányok (képességbeli problémák, motiválatlanság stb.) Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A szociális hátrányok enyhítéséhez a pedagógus hozzáértése mellett megértés, tapintat, kölcsönös bizalom és lelkiismeretesség is kell.

Iskolánk feladata ezen hátrányok kompenzálása, enyhítése. A tanév elején tankönyvvásárlási támogatásban részesülnek a gyermekvédelmi támogatásban részesülők, s az arra rászorulók. Kedvezményes diákétkeztetés — étkezési támogatásban részesülnek a három ill. a többgyermekes családok, s az arra rászorulók. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akiknek az előírások szerint ez jár. Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók, valamint szülői kérésre a különleges gondozást igénylő tanulók számára. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával. Pedagógusaink

kötelessége,

hogy

közreműködjenek

a

tanuló

fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ezen körülményeket felderítve jeleznek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot

77

Pedagógiai Program 2013. - a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál.

Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. a szülők és a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítésével, a nevelők és tanulók személyes kapcsolataival, egészségügyi szűrővizsgálatok iskolai megszervezésével, felzárkóztató foglalkozások szervezésével, tanulószoba biztosításával fejlesztő foglalkozások megtartása

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az

iskola

igazgatója

legalább

évente

egyszer

a

diákközgyűlésen,

valamint

a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatójával,

a

nevelőkkel,

a

nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség szülői fórumán vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

78

Pedagógiai Program 2013. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

-Szülői értekezlet, melynek feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

vezetője felé.

- Fogadóóra, melynek feladata: -a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Délelőtt folyamán azok vehetik igénybe, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni a szülői

értekezleten,

illetve

sürgős

problémát

kell

megbeszélni

a

szaktanárral,

osztályfőnökkel. A tanár is hívhatja a szülőt. Időpontja a tanítási napon van, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően. A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. - Írásbeli tájékoztató - feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskola vagy osztály szintű programokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatójával,

nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. - Szóbeli tájékoztató Lehetőségeinket figyelembe véve tervezzük az iskolarádió bevezetését

79

Pedagógiai Program 2013. VII. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

1. Egészségnevelési program Az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. Az iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A család mellett az iskoláé a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében meggyőződéssé erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen. A teljességre törekvő ember életét a test-lélek-szellem egysége, harmóniája hatja át. Mindannyian öröklünk a szüleinktől testi-szellemi-lelki, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy ezekhez a pozitív és negatív értékű örökölt tulajdonságainkhoz, hajlamainkhoz miképpen viszonyulunk. A cselekvési terv négy fő társadalmi stratégiát körvonalaz. •

Egészségtámogató társadalmi környezet megteremtése.

•

Az egészséges életmód programja.

•

A mindennapi testedzés feladataival összefüggő program

•

Az elkerülhető halálozások csökkentése.

•

Az intézményrendszer fejlesztése.

Az egészségfejlesztés fő célja képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az egészséget, mint értéket tűzzék célként maguk elé. A legfontosabb célkitűzések •

A tanulók egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése.

•

Az iskola egészségbaráttá tétele.

•

Az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává.

•

A pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése.

•

Az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása.

•

A magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység.

Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink:

80

Pedagógiai Program 2013. minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőttekké, képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, minél szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód iránti igény, hogy a testedzés szükségletükké váljon ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket, ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket, javuljon az életminőségük, a várható élettartamuk minél hosszabb legyen, el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a megtanultakat, fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga felelős egészségének megőrzéséért.

Kiemelt feladataink: a dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén külső előadók segítségével), az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának csökkentésében, az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat, a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése, a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése. az alkohol- és drogprevenció az alkohol- és drogprevenció megjelenik a kémia, biológia tantárgyak tananyagában, valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik, lehetőség szerint pályázunk ez irányú témákra a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének segítése, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése: -

az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében,

-

a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése,

81

Pedagógiai Program 2013. -

annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések stb...) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással,

-

kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével az aktív testmozgás elterjesztése:

-

az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható foglalkozásokon biztosítja,

-

nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk, az egészségügyi biztonság fokozása:

-

az iskolaorvos heti 1 alkalommal rendel az iskola orvosi rendelőjében,

-

a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres

végzése (fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés), -

a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése, felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók segítségével a lelki egészségi állapot zavarainak feltárásában az iskolai gyermekvédelmi felelős segítségét kérheti bármelyik diák,

a

szorongásos,

depressziós

diákok

felismerése

esetén

a

tanár/osztályfőnök

pszichológushoz irányítja a tanulót, 

prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat hallgatnak meg tanulóink.

az egészséges környezet kialakítása: -

rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben,

-

legyen minél több zöld növény a tantermekben,

-

fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára, terveink között szerepel bokrok és fák telepítése hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében, így az egészséges társadalomban is, a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak - ez az egészségfejlesztési stratégia része is,

82

Pedagógiai Program 2013. az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol dolgozik. Az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell alakítania.

Az egészségnevelés színterei iskolánkban: -

Hagyományos tanórai keretben: -

A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására. Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és megszilárdítását.

-

A technológia és munkavédelem órákon a különböző gyártási technológiák és eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások csökkentése.

-

A biológia órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó tanítási

témákat.

Tanulóink

ismerjék

meg

és

fogadják

el

a

pozitív

egészségfogalom elvét. -

Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon. Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával küzdő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre (iskolán kívül)

-

A fizika, kémia, földrajz tantárgyak témáihoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket a szaktanárok részletesen megbeszélik tanulóikkal.

-

A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése. Tanulóink már az első foglalkozáson balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A balesetek

megelőzése

érdekében

a

munkavédelmi

szabályok

betartására

fokozottan figyelünk. Ezen feladatok koordinálása az iskolai munkavédelmi felelős feladata.

83

Pedagógiai Program 2013. Tanórán kívüli foglalkozás -

A Wesley-napokon, játékos sportversenyeken nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban.

-

A testmozgás mellett kapjon szerepet az egészséges táplálkozás, a reformétkezés és a roma életek is.

-

Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az ifjúság testi- és lelki egészségét fejlesztik.

-

A diákok étkeztetése megoldott iskolánkban.

- Az osztályfőnöki órán -

Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök irányításával és a tanulók aktív részvételével történik.( 2000.szept.l.OM rendelet alapján)

-

Drogprevenciós foglalkozások lebonyolítása az osztályfőnöki órán külső szakemberek és iskolánk tanárai segítségével.

-

A közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen a balesetek megelőzése és az egészségvédelem szempontjából. Az osztályfőnöki órákon oktatófilmek és Kresz-tesztek

segítségével

történik

az

ismeretek

elsajátítása

illetve

felelevenítése. -

Az egészséges életmódra nevelés során alapvető fontosságú a tantermek, és az iskola egész területének tisztasága és rendje.

Feltételek, rendelkezésre álló eszközök:

1.

tárgyi feltételek:

Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV, diavetítő stb..), megfelelőek. A későbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetőek.

2. órakeret: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges óra-keretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfőnöki időkerete fedi le.

84

Pedagógiai Program 2013. 3.

személyi (humán) feltételek

Az

egészségnevelési

program

megvalósításába

bevonható,

intézményi

szinten

jelenleg

rendelkezésre álló humán erőforrás: o

az iskola biológia szakos tanárai

o

az osztályfőnöki munkaközösség vezetői és tagjai,

Bizonyos témaköröknél az ismeretátadási és prevenciós tevékenység elvégzéséhez szükséges külső szakemberek bevonása is, úgymint o

iskolaorvos,

o

védőnő,

o

pszichológus,

o

rendvédelmi szervek munkatársai,

o

civil szervezetek szakemberei,

o

stb…

Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink: •

az egészségnevelési programunk feladatainak ellátására az egészségfejlesztésben képzett,

többlet szakértelemmel rendelkező kollégát (= egészségnevelő) kell megbízni. Feladatai: az intézményi egészségnevelési feladatok koordinálása, irányítása, partnerkapcsolatok biztosítása, osztályfőnöki

munka

segítése

(egyes

témakörök

feldolgozásában),

külső

szakemberek

előadásainak szervezése, pályázatok készítése. •

az egészségnevelésben szerepet vállaló kollégák szakirányú továbbképzésének biztosítása

•

minden tanulónk a 8. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a szexualitás

és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószer-használat) külső szakemberek bevonásával •

minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja

Középtávú céljaink: •

a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével egészségfejlesztő team létrehozása (tagjai:

az intézményvezetés egy tagja, egészségfejlesztésért felelős pedagógus, biológia szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség vezetője) •

az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert

PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT, kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési) tervvé. A

85

Pedagógiai Program 2013. program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a terv módosítható. •

Szakképzés területén:

A jövő szakembereivel tudatosítani kell, hogy az ember termelő- fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A változások csökkentéséhez bővíteni kell látókörüket, meg kell ismertetni a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek kölcsönös kapcsolatát. Ki kell alakítani az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt. Tudatosítani kell a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari termelés

egészséget

veszélyeztető

hatásait.

Szakmai

képzésükben

ismerjék

meg

a

környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. Célok: •

az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése

•

takarékoskodás a vízzel és a villannyal

•

a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a

hagyományokat.

Mindennapi testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki

elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen

tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: •

minden tanuló minden héten vegyen részt a testmozgás-programban;

86

Pedagógiai Program 2013. •

minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő

terhelése; •

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző-torna •

a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön

figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; •

minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú

tanulóknak is; •

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-

programban; •

a testmozgás-program mind életmód-sportokat, mind életminőség-sportokat is megtanít

(olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); •

a testmozgás-program játékokat is tartalmaz.

A mindennapi sportmozgást iskolánkban a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett sportfoglalkozás felkínálásával (alsó tagozat minden osztályában heti 2 órában úszás oktatás, testnevelés óra és tömegsport foglalkozással biztosítjuk a testnevelés órát) biztosítjuk, azzal a megkötéssel, hogy valamennyi tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken, azaz teljesítenie kell, ill. igazolnia kell, hogy heti 5 órában testedzésben vesz részt. 1.1. Drogstratégiánk Az iskola tanárai által elfogadott korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (=egészségesesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne fogyasszanak drogot). A DROGSTRATÉGIA CÉLJAI ÉS FELADATAI 1. Prevenciós munka tervezése Az iskola a drogprevenció egyik legfontosabb színtere. Ezért a megelőzésben látjuk az intézmény legfontosabb szerepét. Drogstratégiánk kiindulópontja az, hogy az intézményünkben a prevenciós munka tervszerű és kulturált legyen. Az elsődleges prevenció módszerei az iskolában kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmas. Ilyenkor külső beavatkozásra van szükség, általában külső szakemberek bevonásával.

87

Pedagógiai Program 2013. 2. Az iskola védő funkciójának erősítése Az iskolai élet rendkívül sok védő (protektív) tényezőt tartalmazhat, másik fő célunk ezek tudatos figyelembe vétele a pedagógiai munkában: - egyéni védő tényezők: iskolai sikeresek, jól fejlett társadalmi és társas, valamint megfelelő döntéshozó készségek - feladat teljesítése - a személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása - biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer - segítséget és érzelmi támaszt nyújtó tanárok - kortárs hatások, melyek támogatják az iskolai, sportbeli vagy művészeti előrehaladást, mint a kortárscsoporton belüli népszerűség forrásait 3. Az iskolai közösség problémamegoldó készségének növelése a kábítószer probléma visszaszorításában - olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény- csök-kenéseire terjedjen ki. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet és stigmatizációmentes véleménynyilvánításra. 4. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására vagyis a tanulók ismerjék meg a egészségvédelem kiemelt kérdéseit: - életkorral járó biológiai,- pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat - társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit - egészségre káros szokásokat - antihumánus szenvedélyeket egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit 2. Környezeti nevelési program Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása a hétköznapi élet minden területén. E folyamatban felkészítjük tanulóinkat az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli

88

Pedagógiai Program 2013. programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert.

Céljaink: - ki kell alakítani tanulóinkban: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, energiatakarékos életmódot a környezet értékei iránti felelős magatartást, a természetes és épített környezetünk védelmét, szeretetét, az egészséges életmód iránti igényt.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: - Hagyományos tanórai szervezésben: a környezeti nevelés fontos színtere a tantárgyi tanítási óra, a tantárgyi kerettantervi tartalmak kiegészülnek a környezetre vonatkozó tananyaggal a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni, döntő szerepe és felelőssége a természettudományos tantárgyaknak van, de a társadalomtudományok szerepe is jelentős az ember és környezete kapcsolatának története, sajátosságai szempontjából. A tanórákon hozzárendeljük a feldolgozandó témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Tanulóink elméleti ismereteik gyarapodásával tudnak és akarnak majd küzdeni környezetük megóvásáért. - Tanórán kívül: a jeles napok rendezvényein aktívan részt vesz minden osztály (Víz világnapja:03.22., Föld napja: 04.22., Takarékossági világnap: 10.31.), igényes,

kulturált

(teremdíszítés,

környezet

kialakítása

a

tantermekben,

az

iskolában

tisztaság),

a diákönkormányzat hulladékgyűjtési akciója az ügyeleti szolgálat segít az iskola egészséges, tiszta környezetének kialakításában, megtartásában,

a

dohányzás

megfékezésében,

újabb

dohányzók

számának

csökkentésében.

89

Pedagógiai Program 2013. Az

osztályfőnöki

órán

és

azon

kívül

–

az

osztályfőnök

koordináló

szerepének

megvalósítása: - A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy az iskola környezeti neveléssel kapcsolatos céljai minél eredményesebben megvalósuljanak. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget

nyújt

a

közösségépítésre,

a

személyes

kapcsolatok

kialakítására,

elmélyítésére. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg.

Helyzetkép, adottságok Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskolai épületegyüttes adottságai, berendezése a környezeti nevelés célrendszerével harmonizálnak. A folyosókat különféle dekorációk díszítik (tablók, faliújságok). Az épület az építészeti szabványoknak és az egészségügyi előírásoknak megfelel. A felújításokat folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Megvalósult

környezeti

nevelési

tevékenységek:

múzeumlátogatások,

kirándulások,

osztálykirándulások szervezése Külső: település és a régió, helyi értékek Az iskolára fontos szerep hárul a környezetében található értékek megismertetésében, bemutatásában.

Ezért

fontosnak

tartjuk

Budapest,

Kőbánya

történetének,

természeti

szépségeinek és néprajzi értékeinek bemutatását, aminek megvalósulása tanórai kereteken belül, illetve azon kívül (szakkör, kirándulás) egyaránt történhet.

90

Pedagógiai Program 2013. Erőforrások: Humán erőforrás A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Pedagógusok: kidolgozzák és a tantárgyakba építve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. A tanórák

környezeti

tartalmát

a

munkaközösségek

határozzák

meg,

különösen

a

természettudományos tantárgyakban van sok lehetőség. E mellett az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Osztályfőnökök: az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozása történik

meg

osztályközösségi

szinten.

Itt

lehetőség

van

az

aktualitások

azonnali

megbeszélésére. A közvetlen környezet (osztályterem) szépítése, dekorálása is osztályközösség szintjén realizálódik. Technikai dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával ezen kívül biztosítják a programok tárgyi feltételeit. Diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a tanulókban a környezet tisztaságára való igényt, ezért bevonjuk őket környezetük szépítésébe, tisztán tartásába (tavaszi nagytakarítás, ügyeleti rendszer). Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Másrészről fontos a szülők szerepe abban, hogy az egyes környezeti nevelési programok (pl. osztálykirándulások) anyagi fedezetét a családok maguk biztosítják. Külső intézményekkel, civil szervezetekkel sokoldalú kapcsolatok építhetők ki. A különböző intézmények (múzeumok, kiállítóhelyek, NP stb.) meglátogatása, szakmai előadások szervezése színesebbé, tartalmasabbá teszi a környezeti nevelést. Pályázati kiírásokkal, szakmai anyagok küldésével is több intézmény és szervezet segíti munkánkat.

91

Pedagógiai Program 2013. Technikai felszereltség, taneszközök Az

iskola

technikai

felszereltsége

a

környezeti

nevelés

célrendszerének

megfelelő.

Rendelkezésre álló tárgyi erőforrásaink: könyvtár környezet/természetvédelmi tárgyú könyvekkel számítógépterem a tanulók számára is elérhető internet hozzáféréssel audiovizuális eszközök (multimédiás terem, projektor, írás és diavetítő stb.)

Jövőkép – alapelvek és célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósulását

tartjuk

szem

előtt

az

iskolai

élet

valamennyi

színterén,

valamennyi

tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek: •

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT) •

kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő

magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé •

érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt

•

bekapcsolni

az

intézményt

a

közvetlen

környezet

értékeinek

megőrzésébe,

gyarapításába •

képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak

működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Pedagógiai célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése

92

Pedagógiai Program 2013. a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése az egészséges életmód igényének kialakítása, az ehhez szükséges technikák és módszerek elsajátítása a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése a problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikációs kultúra fejlesztése

Konkrét célok és feladatok:

A már megvalósult, illetve folyamatosan végzett tevékenységek mellett a következő területeken kívánunk új, rövid távú célokat megfogalmazni a környezeti nevelési program megvalósulásának érdekében.

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, a hétköznapi környezeti problémák megjelenítésére a

tanulók

bevonása

a

környezetvédelemmel

kapcsolatos

témák

feldolgozásába

(kiselőadás) osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon az intézmény technikai, tárgyi felszereltségének javítása interaktív módszerek alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) tanórán kívüli előadások, élménybeszámolók szervezése az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése: szelektív hulladékgyűjtés, a pedagógusok és alkalmazottak személyes példamutatása, tanulók bevonása a

93

Pedagógiai Program 2013. dekoráció készítésébe, a tantermek, folyosók, udvar tisztaságának következetes védelme. Kiemelt feladat a vizesblokkok tisztaságának, alapvető higiéniás feltételeinek biztosítása.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Magyar nyelv és irodalom A tanulók •

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv

egymásra hatását •

ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit

bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) •

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az

ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását •

legyenek

képesek

irodalmi

szövegek

alapján

problémafelvetésekre,

vitára,

véleményalkotásra, érvelésre •

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük

•

tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés”

elkerülésére •

törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban

egyaránt A tanulókban •

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,

vitakészség, véleményalkotási képesség •

növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-

és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával

Történelem A tanulók •

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a

természet •

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az

életmódra, a közösségi normák alakulására

94

Pedagógiai Program 2013. •

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete •

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek

példáján keresztül •

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az

egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók •

váljanak

érzékennyé

a

természet

szeretetére

a

jól

megválasztott

szövegek

feldolgozásának segítségével A tanulókban •

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

•

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók •

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják •

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával •

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

•

logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön

•

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

•

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására •

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni •

legyenek képesek reális becslésekre

•

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban •

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás

95

Pedagógiai Program 2013. •

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika A tanulók •

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

•

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit •

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat •

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra •

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad

csak felhasználni •

ismereteik

birtokában

váljanak

tetteik

következményeit

látó,

előregondolkodó

állampolgárrá •

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók •

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

•

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

•

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére •

ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek

ezek

használatának csökkentésére •

ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt

hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától •

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

96

Pedagógiai Program 2013. Földrajz A tanulók •

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit •

értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai

meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket •

értsék meg, hogy a társadalom a földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld

erőforrásainak kimerüléséhez vezet •

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

•

ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban •

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti

igény •

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

•

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk

és a

világ problémáinak

megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia A tanulók •

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit •

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

•

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai

környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően •

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

•

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

•

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban •

alakuljon ki ökológiai szemléletmód

•

alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

97

Pedagógiai Program 2013. Informatika A tanulók •

legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni,

konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni •

legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak

képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására •

ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi

lehetőségeket •

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre

•

ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Módszerek A környezeti nevelésben felhasználható módszerek tárháza igen széles, ami abból is adódik, hogy nagy a szerepe a tanórán kívüli tevékenységeknek. A tanórákon használt hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, előadás, csoportmunka, kiselőadás – kívül nagyon fontos az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelésben használható módszerek: Játékok •

szituációs

•

kombinációs

•

ráhangolást segítő

•

kapcsolatteremtést segítő

Modellezés •

hatásvizsgálatok

•

rendszermodellezés

•

prognosztikus, előrejelző

Riport módszer •

kérdőíves felmérés

•

direkt riportok

Projekt módszer •

analízis – akció projektek

98

Pedagógiai Program 2013. Terepgyakorlati módszerek •

terepgyakorlatok

•

egyszerű megfigyelések

•

célzott megfigyelések, mérések

Aktív, kreatív munka •

természetvédelmi és fenntartási munkák

•

rekonstrukciós munkák

•

szelektív hulladékgyűjtés

•

rend- és tisztasági verseny

Közösségépítés •

csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

Művészi kifejezés •

műalkotások, rajz, film, fotó, zene

•

színdarab, vers, próza

•

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

•

a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Kommunikáció Az iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot tervezni és megvalósítani is csak közösen, a pedagógusok/nem pedagógus dolgozók/ tanulók szoros együttműködésével lehet. A lehetőségeket kihasználva a szülőket is be kell vonni, érdekeltté kell tenni az iskolai célok elérése érdekében, hiszen az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden iskolahasználó közös érdeke.

Fontos, hogy tanulóink nyitottak legyenek a környezeti problémákat feldolgozó rádió- és televíziós hírekre, olvassanak ilyen témájú cikkeket napilapokban és tudományos folyóiratokban. Legalább ilyen fontos, hogy a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.

Céljaink elérése érdekében segítőként bevonjuk a szülői munkaközösséget, a diákönkormányzatot (kortárssegítők), a

helyi ÁNTSZ erre szakosodott munkatársait. El kell érni, hogy tanulóink

99

Pedagógiai Program 2013. kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapítása. Életmódjukban a természet tiszteletére, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.

3. A közlekedési biztonság növelése A társadalom minden tagja számára nélkülözhetetlen, hogy az egyén rendelkezzen a közlekedésben való részvétel szempontjából szükséges közlekedési felkészültséggel. Ez alól nem képezhetnek kivételt a gyerekek sem, akik a közlekedésben már önállóan vehetnek részt. A közlekedési helyzetekben történő eligazodás képessége kialakításának egyik fontos eszköze a gyermekek esetében az intézményi keretekben megvalósuló közlekedésre nevelés.

Iskolánkban ez nagyrészt az osztályfőnöki órák, és szabadidős tevékenységek során valósul meg. 8. osztályban a technika óra terhére közlekedési ismeretek óra segíti az ismeretek elsajátítását.

4. Hit- és erkölcsi nevelés A Köznevelési tv. hatályos rendelkezése alapján iskolánkban a hit- és erkölcstan oktatását vezetjük be.

5. A fogyasztóvédelemmel, és tudatos vásárlóvá neveléssel összefüggő iskolai feladatok 1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik: Az Országgyűlés által elfogadott „1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről” „17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról is. A Kormány az 1036/1999. (IV. 21.) számú határozatában megfogalmazta a fogyasztóvédelem középtávú koncepcióját, céljait és prioritásait. ANemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak

sajátosságaihoz

igazodva

a

tanulók

elsajátíthassák

a

fogyasztóvédelemmel

összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt terület a NATban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap.

100

Pedagógiai Program 2013. A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok

-

„ A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

-

Olyan viselkedés, melyet szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának, és megoldásának képessége és készsége jellemez.

-

A fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése, a mindennapjainkban ennek az elvnek a képviselete.

-

„Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek

olyan

módon

történő

felhasználását,

amely

megfelel

az

alapvető

szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.” -

A fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése és a piaci viszonyok közötti viselkedés szabályainak elsajátíttatása a tanulók körében.





Értékformálás: -

az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben

-

kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

-

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása

-

természeti források védelme

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban. Megismertetjük a diákokkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, hangsúlyozzuk a minőség és biztonság, valamint a gazdaságosság és a takarékosság fontosságát a fogyasztás során.



A szülők és a helyi közösségek bevonása és együttműködése az iskolai nevelési programmal, hiszen a program arra irányul, hogy a családok és helyi közösségek körében a fenntartható fogyasztásra törekvés kialakuljon.



Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

101

Pedagógiai Program 2013. A kialakult kritikus fogyasztói magatartású vevő már a vásárlás során érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panasz bejelentésre, illetve bírósági perekre.

3. Jelenlegi fogyasztói szokások

Jelenleg Magyarországon a családok megélhetési lehetőségei nagyon különbözőek, számos esetben kedvezőtlenül alakulnak, együtt kell élni a reálbércsökkenéssel, a létbizonytalansággal, a munkanélküliséggel. A fogyasztás elemi meghatározója a család, a szülők a fő döntéshozók a fogyasztói szokások kialakításában. A napi gazdasági élet tapasztalatai a fogyasztói szokások területén azt mutatják, hogy az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, elsősorban árleszállításkor, „akció”-ban vásárolnak, általában keveset költenek kultúrára, utazásra. Az árak a vásárlás esetén mindig fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Az emberek erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak illetve képesek megtakarítani. Napjaink új divatja a hipermarketekben és bevásárlóközpontokban történő vásárlás, ahol a bevásárlás mellett a szórakozás különböző formáit is megtalálhatjuk. A fogyasztók jelentős része hajlik a vásárlás közbeni szórakozás és a szórakozás közbeni vásárlás irányába. Rendkívül magas azon fogyasztók száma, akik kritika nélkül elfogadják és vásárolják a reklámozott árucikkeket.

4. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú és sokoldalú feladat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások mellett.

Ehhez szükség van a tanulókban különböző kompetenciák kialakítására: 

Állampolgári kompetenciák



Szociális és társadalmi kompetenciák



Cselekvési kompetenciák

A fenntartható fogyasztás érdekében a diákoknak különböző ismereteket, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell elsajátítaniuk.

A tudatos fogyasztói magatartás tartalmi jellemzői a következők:

102

Pedagógiai Program 2013. 

Jogismeret, jogérzék – segít eligazodni a szerződés, a csere, a szavatosság, a jótállás, a garancia, az értékcsökkenés, stb. fogalmakban

 Felelősségvállalás – a tájékozottságot, a felkészültséget biztosítja  Kockázatvállalás – döntési helyzetben, egészséges mértékben szükséges  Döntéskészség – a változatos kínálat közül kiválaszthassa a számára optimálist  Áruismeret és szolgáltatásismeret – alapismeret a döntés meghozatalához

 Értékrend: minőség – anyagi tényezők kívánság – szükséglet meghatározza a vásárlást egyéni - társadalmi jog természeti értékek védelme  Vállalkozásismeret – segít eligazodni a piaci viszonyok között A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülők és a családok bevonása a nevelési folyamatba. A fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segíti a korrekt sokoldalú tájékozódás és információ. A fogyasztó magatartását személyes jellemzők, pszichológiai mozgatók, belső tényezők is, úgy mint -

a fogyasztó személyisége

-

az észlelése, érzékelése

-

az emlékezési mechanizmusa

-

motivációi és attitüdje

meghatározzák, melyeket formálni, alakítani kell.

5. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában

A tanórai foglalkozások -

Matematika:

banki,

biztosítási

vagy

üzemanyag-fogyasztási

számítások

árkalkuláció, árleszállítás, tömegszámítás -

Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)

-

Földrajz: eltérő fogyasztási szokások, kultúrák

-

Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

-

Biológia: Génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők

és divatjaik,

egészséges élelmiszerek (Bio)

103

Pedagógiai Program 2013. -

Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek (környezetbarát!), kozmetikumok célszerű és tudatos használata

-

Informatika elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefonia

-

Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb.

-

Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Szakképzés A fogyasztóvédelmi program részét képező problémák a szakképző iskolai képzés részét képezik csaknem minden szakon. A szakok egy részében e témakör a szakmai vizsga része is. Iskolánk tanulói

közgazdasági

értelemben

fogyasztók.

Mint

fogyasztók,

a

gazdasági

fejlődés

szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be. A fogyasztói szerepkör jelenőségét az iskola minden tanulója megtanulja a gazdasági ismeretek vagy a közgazdaságtan tantárgyban. Tanulóinkat meg kell ismertetni a fogyasztói társadalom előnyeivel és hátrányaival. Tanulóinkat, mint fogyasztókat meg kell ismertetni azzal, hogy milyen védelemben részesülhetnek, illetve meg kell tanítani őket olyan gondolkodásmódra is, hogy önmagukat hogyan védhetik meg a fogyasztókért folyó öldöklő versenyben. A szakképzésben erre elsősorban a tantárgyi keretek hasznosíthatóak. A tantárgyak egy része tárgyi ismereteket közöl a tanulókkal, más része gondolkodásmódot közvetít. A fogyasztóvédelem szempontjából legfontosabb tantárgyak: 

jogi ismeretek,



vállalkozástan,



áruismeret

Tanórán kívüli tevékenységek, iskolán kívüli helyszínek -

Vetélkedők, versenyek

-

Rendezvények

-

Projektkészítés

-

Piaci séták, üzletek, bankok látogatása,

-

Kapcsolat állami és civil cégekkel, szervezetekkel

-

Külföldi iskolákkal együttműködés

104

Pedagógiai Program 2013. Az iskola fogyasztóvédelmi működése Az iskola, mint fogyasztó és piac – ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek a tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában Célszerű nem a hagyományos órakeretet, a hagyományos módszertani elemeket használnunk a fogyasztóvédelem oktatására, hanem a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formákat. Ezekkel a módszerekkel fejleszthetjük diákjaink kritikus, független gondolkodását.

Módszerek -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

-

Riportkészítés eladókkal

-

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

-

Egyéni és csoportos döntéshozatal

-

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

-

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csapatmunkában

-

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

-

Szimulációs játék, esettanulmány

-

Viták, szituációs játékok, eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése, fogyasztói kosár készítése

-

Érveléstechnikai gyakorlatok

Feladatok, játékok, ötletek a téma iskolai, családi és közösségi feldolgozásához Áruismeret bővítésére, a piaci, gazdasági, társadalmi életben működő erők vizsgálatára

I. Vásárlói séták (önálló munka)

1. Piaci, vásárcsarnoki megfigyelés: a./ a kiadott feladatlapokkal, a tanulók különböző megfigyeléseket végeznek: mit árulnak mennyiért, hány helyen árulják, lehet-e alkudni, mennyit és milyen minőséget lehet vásárolni adott összegért, melyek a minőség legfőbb mutatói, milyen a csomagolás módja, stb. b./ interjú, film, hangos riport készítése a piac, csarnok különböző szereplőivel.

2. Bolti megfigyelések:

105

Pedagógiai Program 2013. -

vásárlási lehetőségek, áruválaszték, árak, a kiszolgálás módjai: egy kis boltban, egy nagyobb ABC-ben, egy bevásárló központban,

-

az áruféleségek tudatos elhelyezése

-

A különböző áruféleségekből, a különböző üzletekben mennyit tudunk venni adott összegért, becslés összehasonlítása a valósággal, árrés, haszon stb.

II. Osztálytermi feldolgozások a vásárlás körében: 1. Az árak folyamatos megfigyelése, az újságban megjelenő piaci árak kigyűjtésével. 2. Egy adott összeg meghatározása (pl. névnapi ajándékozásra), annak megtervezése, mit tudunk

belőle

ajándékba

venni,

majd

annak

bolti

sétán

történő

kiválasztása.

Összehasonlítjuk a tervezettet a valósággal. 3. Szimulációs játék, esettanulmány. -

Szerepjáték a vevő, eladó szerepének bemutatására, fogalmának megbeszélésére, alku eljátszása

-

Különböző vásárlói attitűdök bemutatása.

-

Illemszabályok bemutatása.

-

Termények játékos felismerése (tapintás, szaglás, ízlelés).

-

Áruféleségek kitalálása (szólánc, memória játékok, kirakós játék stb).

-

Egy termény kiválasztása, és annak összegyűjtése, hányféle termék található, amit abból készítettek. Hányfélét lehet kapni abból a termékből, mitől függ az ára, kóstolóval egybekötött íz-ár összehasonlítás.

-

Szerep- és szituációs játék, ahol vásárlást gyakorlunk különböző boltokban: élelmiszer-, ruházati-, papír- és játékboltban. Figyelünk a helyes viselkedési formákra. Megbeszéljük, hogyan kérdezzünk határozott elképzelés esetén, ill. nézelődés esetén. Mit szabad megérinteni, megfogni az üzletben és mit nem.

-

Mit tehetünk, ha a megvásárolt áru hibás, hogyan reklamáljunk?

6. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program A megelőzés olyan intézkedések összessége, amelyek a társadalom kohéziójának növelésére, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, vagy a lazuló kötelékek erősítésére, a társadalmi integráció biztosítására irányulnak.

106

Pedagógiai Program 2013. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség

a következő

kategóriákba sorolható: -

AGRESSZIVÍTÁS:

pl.

erőszakosság,

szemtelenkedés,

ellenségeskedés,

verekedés,

szembenállás társakkal, tanárokkal; -

REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;

-

INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés;

-

APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;

-

ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás;

-

PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió;

-

ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény.

A meghatározásból kiindulva célunk, hogy az intézményi bűnmegelőzési tevékenységünk eredményeképpen tanulóink körében minimálisra csökkentsük a korosztályra jellemző bűnesetek (Pl. lopás, zsarolás) előfordulását. Célunk: -

A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása;

-

A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele;

-

A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; mint például a társadalmi ismeretek tantárgy anyaga. A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása, mint például a magyar irodalom tantárgy

-

anyaga A bűnmegelőzés módszerei:

Közvetlen: 

felvilágosítás,



a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása,



büntetés „törvénykezés”.

Közvetett: 

a közösség probléma érzékennyé tétele;



pozitív példa, mintakövetésre késztetés;



a rendőrség és ifjúság védelem segítsége;

107

Pedagógiai Program 2013. 

reális ön és társismeretre oktatás;



egyéb pozitív konfliktusmegoldások;



pozitív kommunikációs technikák tanítása;



érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.

Alternatív: 

az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az

akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); 

egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata;



vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás.

Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: 

büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások;



kompenzációs jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés

helyrehozása; 

terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű;



a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet

úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.

7. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei

Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók. Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális életet.

108

Pedagógiai Program 2013. Dr. David Elkin gyermekpszichológus írja: „Egyre több gyereknél tapasztalunk stresszre utaló jeleket, fejfájást, gyomorpanaszokat, tanulási kudarcokat. Ahogy idősödnek sokan úgy érzik, hogy kimaradt valami fontos az életükből. Úgy érzik, hogy erőszakot vettek rajtuk. Az a félelem, hogy ha úgy érzik, hogy nem törődnek velük, akkor képtelenek lesznek valaha is önmagukon kívül másról gondoskodni. Rengeteg érzelmileg a környezetéhez alkalmazkodni képtelen gyerek nő így fel.”

Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében: Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes

—

egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják. Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a

—

teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi. —

Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.

—

Az önsegítésre képessé tenni.

Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat.

Feladatkörünkbe tartozik még: —

Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység;

—

Problémafeltáró tevékenység;

—

Szemléletformálás tanulságos esetekkel;

—

Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit

megteremteni:

Önismeretre nevelés: -személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül -önmagunk megismerése mások segítségével

Önfejlesztés 

Önbizalom



Akarat nevelése

Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás

109

Pedagógiai Program 2013. 

Önuralom:

érzelmeink,

indulataink,

testünk

feletti

uralmat

jelenti.

A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. 

Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra.



Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.

Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel: Névtelen Alkoholisták; Kék-Pont; Családi Erőszak Áldozataiért stb. Fejlesztő programok, tréningek 8. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek

A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: 

személyiség jellemzőinktől;



a konfliktus tartalmától;



a konfliktusban érintettektől;



és egyéb körülményektől.

Intézményünkben a következő megoldásmódok írhatók le: 

TEKINTÉLYELVŰ (autoriter): →„győztes–vesztes” helyzet



AZ ALKALMAZKODÓ: kizárólag diákközpontú megoldás.



AZ ELKERÜLŐ, SZITUÁCIÓBÓL KIMENEKÜLŐ: ez a megoldási mód a „szőnyeg alá” sepri a problémát. Ez a jeladás állapota.

110

Pedagógiai Program 2013. 

KOMPROMISSZUMOS:

mely

során

mindkét

fél

enged

valamennyit

eredeti

elképzeléséből. 

A

KOOPERATÍV

KONSTRUKTÍV:

mely

során

a

konfliktusba

került

személyek

szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél. 

KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése.

Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: -

Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás;

-

Készség a másik meghallgatására, megértésére;

-

Nyitottság, empátia;

-

Mások megbecsülése;

-

Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk);

-

Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére;

-

Készség az együttműködésre.

Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is.

Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: -

Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket;

-

Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát;

-

Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.

A konfliktus kreatív megoldásának menete: 1.

a probléma tudatosítása, tisztázása →

2. okok feltárása → 3. konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása → 4. megoldási lehetőségek gyűjtése → 5. a következmények mérlegelése →

111

Pedagógiai Program 2013. 6. a megfelelő megoldási mód kiválasztása → 7. meghatározott idő elteltével a hatékonyság vizsgálata.

VIII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

1. A szülők részvétele az iskola munkájában A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen,

megértésen

kell

alapulnia.

Pedagógiai

programunkat

a

szülőkkel,

mint

iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében:

Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.

Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti az Interneten olvasható tájékoztatónk, a MET ( Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség honlapján) amelyet fokozatosan bővítünk, aktuális hírekkel, tájékoztatásokkal töltünk fel. Ebből is megismerhetik az iskola történetét, az oktatás-képzés formáit, az idegen nyelvtanulás lehetőségeit, valamint a kulturális, szabadidős tevékenység területeit. A szülők internet felhasználási lehetőségeit figyelembe véve, mindezeket az információkat az osztályfőnökök is továbbítják részükre.

A pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódhatnak a szülők a következő évi tervekről, a beiskolázásról, s itt mondhatják el a szülők kívánságaikat, igényeiket.

112

Pedagógiai Program 2013. A tanulók és szülők jogait, kötelességeit a köznevelési törvény tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet, másrészt a szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei fontos kerete annak, hogy a tanulók és szülők megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskolánk

számára elengedhetetlenül fontos, hogy a diákoknak

és szülőknek,

mint

iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerjük, munkánk elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegyük, s az iskolafejlesztő munkában felhasználjuk.

A joggyakorlás, a közvetlen információcsere legfontosabb fórumai: diákönkormányzat, szülői munkaközösség, szülői értekezlet és fogadóóra, pályaválasztási nyílt napok.

Az iskolai diákönkormányzat, a szülői munkaközösség működésének céljait, feladatait, a szülők iskolával való kapcsolattartásának szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az iskolai élet szerves részeként tevékenykedhet. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja. 2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A

nevelőtestületi

értekezleten

és

a

kibővített

iskolavezetői

értekezleten

a

diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

113

Pedagógiai Program 2013. IX. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI FELADATAINK Egy iskola kapcsolatok nélkül nem működhet. Kapcsolatokat kell kialakítani az intézmény dolgozói között, a pedagógusok és a diákok között, az intézmény és a leendő diákok között, az iskola és a vállalatok között. De ugyanilyen fontos a gazdasági kamarákkal és a felsőfokú intézményekkel kialakítandó folyamatos együttműködés. A kereslet és kínálat alakulását napjainkban elsősorban a demográfiai hullám változása határozza meg. Az iskolák közötti verseny, a tanulókért folyó harc, az oktatás piacosodása további feladatokat ró iskolánkra.

Céljainkat az alábbiak szerint fogalmazzuk meg:

a szűkülő piaci lehetőségek közepette el kell tudnunk „adni” az iskola oktatási programját az iskolát be kell „tölteni”. Az oktatás piacosodása el kell, hogy vezesse iskolánkat a marketing kommunikáció tudatos megvalósításához ápolni kell a társadalmi kapcsolatokat, formálni a közvéleményt, elősegíteni a kölcsönös megértést és a jó kezdeményezéseket a közvélemény tájékoztatásával, valamint a nyilvánosság felvevőkészségének előmozdításával a tantestület megfelelő informálásával, az iskolai feladatokban való aktív részvétellel segítsük elő a csoportszellem kialakítását, a munkahelyi légkör javítását rendszeresen tájékoztatni kell a tantestületet az iskola aktuális kérdéseiről

X. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, ÉS FELSZERELÉSEK Az Óvoda (1086. Budapest. Dankó u.11) és az Általános Iskola (1101. Budapest. MÁV-telep 38.) működéséhez szükséges feltételek (épületek, helységek, berendezési tárgyak, eszközök és felszerelések) 2004-óta, amióta a létrejött és egyre bővülő feladatkörrel működik, a törvényekben előírt feltételek szerint biztosítottak, folyamatos fejlesztésük a fenntartó jóvoltából megoldott.

114

Pedagógiai Program 2013. A Szakiskola működéséhez átengedett tantermek, irodák, helyiségek, tanári, közlekedők, folyosók kialakításához figyelembe vesszük a közoktatási intézmények kialakításáról szóló rendelet útmutatásait, berendezéséhez a nevelési-oktatási intézmények működéséről leírtakat. Az elméleti tárgyak tanításához szükséges eszközök beszerzését (a felmenő rendszer igényeinek megfelelően) a „Funkcionális eszközjegyzék” a Kerettanterv és a Központi Programokban megfogalmazott tantárgyi követelmények szerint biztosítjuk. Az általános műveltséghez tartozó elméleti tárgyak oktatásához a Szakiskola az Általános Iskola, szemléltető eszközeit, felszereléseit is szervesen felhasználja (a gazdaságosság és az egy fenntartóhoz tartozás jegyében!). Ugyan így biztosítjuk a könyvtár, az informatikai szaktanterem, a torna szoba (udvar), az ebédlő és az iskola orvosi rendelő szükségletének megfelelő kielégítését. A szakmai elméleti tantárgyakhoz a Központi Programokban előírtaknak megfelelően a szükséges eszközöket felmenő rendszerben mindig az adott év szeptember 01-ig elsősorban a Fenntartó közreműködésével beszerezzük. A szakmai gyakorlati képzés tárgyi feltételeit részben szaktermekben (pl : üzleti levelezés), részben pedig együttműködési szerződéssel biztosított gyakorlati képzőhelyeken, az ott rendelkezésre álló eszközök segítségével teremtjük meg. Természetesen a szakképzés minőségének folyamatos fejlesztéséhez napi kapcsolatban állunk a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságával, ahol oktatási segédanyagokkal, aktuális információkkal segítik munkánkat.

Általában biztosítjuk: A tanárok számára:

 Pedagógiai Program, Tantervek, Központi Programok  Tanmenetek,  Tankönyv, segédanyagok, oktatási segédletek,  Iratrendezők, irodaszerek  Tanítást szolgáló helységek:  iskolaépület,  tantermi berendezések, padok, székek, rajzasztalok,  általános és helyi világító eszközök,  szekrény,

115

Pedagógiai Program 2013.  tornaterem,  szociális helyiségek,  konyha, étkező,  tanári szoba, társalgó sarok,  irodák, titkárság,  - Szemléltető eszközök tantárgyanként,  Szemléltető falitáblák, kartonok, filctollak, festékek, ecsetek.  Fehér és színes kréták, szivacs, vonalzó- és körzőkészletek, 1,2 m hosszú egyenes vonalzók, mágnes tábla, gyurmaragasztó,  Szakmai kiadványok, különböző reklámanyagok, termékismertetők, stb.  Könyvtár, szakkönyvek,  - Információ - közvetítő eszközök, berendezések:  írásvetítő, fólia, filctoll,  Multimédiás számítógép, lemez, CD, másolópapír, színes nyomtató és projektor  Internet hozzáférés, címjegyzék,  TV, videó,  CD-s rádiós-magnó, kazetták, műsoros CD-k,  vetítővászon, sötétítőfüggöny,  fénymásoló, fénymásolópapír, festékanyag,

A tanulók számára:

 Tankönyvek,  jegyzeteket  Író és rajzeszközök,  oktatási segédanyagok  Munkaköpeny, ill. védőruha

116

Pedagógiai Program 2013. 1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (Tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a, A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! b, Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. c, A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. Ezek egy részének (íróeszközök, füzetek stb.) beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket ingyenesen biztosítjuk azon tanulók számára, akiknek az előírások szerint jár. 5. A taneszközök kiválasztásának egyéb fontos szempontjai: A programban alkalmazott eszközök meghatározásakor sokféle szempontot kell figyelembe vennünk. Olyan taneszközöket választunk a kínálatból, amelyek megfelelnek a pedagógiai és módszertani elvárásoknak, a tanulócsoportok pszichológiai, fiziológiai igényeinek. Ezáltal segítik az ismeretek tanulói feldolgozását, „belsővé válását”. A választott eszköz legyen oktatási – módszertani rendszerré bővíthető, illetve rendszerbe illeszthető, elérhető árú és jó minőségű. 6. A taneszközök kiválasztásának elvei taneszköz – csoportok szerint: a, Tankönyvek, tanulmányi segédletek: (tankönyvek, munkalapok, feladatlapok, munkafüzetek, mérési jegyzőkönyvek, táblázatok. atlaszok) az oktatandó ismereteket tartalmazzák, szakmai korrektség, korszerű ismeretanyag jellemezze őket, legyenek esztétikusak, lényeget tükrözők és szemléletesek; rendszerezettek, logikusan felépítettek, az alkalmazást segítő, didaktikus szerkesztésűek, segítsék az önálló tanulói feladatmegoldást, gyakorlást, legyenek a tanulói képességfejlesztés tanári segítség nélkül is alkalmazható eszközei, biztosítsák a tanulók számára az önértékelés lehetőségét. b, Demonstrációs eszközök: (falitáblák, metszetek, modellek, makettek, kísérleti eszközök, stb.) legyenek a tanulók számára adekvátak és a didaktikai célnak megfelelőek, mobilisak, könnyen kezelhetőek, a biztonságtechnikai követelményeknek megfelelőek. c, AV eszközök, berendezések: (audio- és videomagnó, audio- video – kazetták, CD, írásvetítő, multimédia-rendszer) legyenek informatívak, az ismereteket rendszeresen közlők, segítsék az ismeretszerzés igényének fejlesztését, segítsék az ismeretek széleskörű integrálását, alkalmazástól függően mobilak, és könnyen kezelhetőek legyenek.

117

Pedagógiai Program 2013. d, Speciális oktatóeszközök: (laboratóriumi eszközök, mérési jegyzőkönyvek és egyéb felszerelések) tegyék lehetővé az elméleti tudás és ismeretek gyakorlati alkalmazását, azok kiegészítését, biztosítsák a motorikus ismeretszerzés, tapasztalás lehetőségeit, alkalmazásuk jelentsen megfelelő visszacsatolást a tanulók számára teljesítményük szintjéről, legyenek oktatási rendszerré szervezhetők és rendszerbe illeszthetők, biztosítsák a tanulói munkavégzés biztonságos feltételeit. e, Egyéni tanulói felszerelések, taneszközök: biztosítsák a tanulói munkafeladatok elvégzésének lehetőségét, legyenek a célnak megfelelőek és elérhető árúak. f, Általános tantermi, laboratóriumi berendezések: (asztalok, székek, tároló és bemutató szekrények, táblák,stb.) feleljenek meg a tanulók fiziológiai adottságainak, funkcionális és ergonómiai szempontoknak megfelelő konstrukciók legyenek. Megjegyzés: A gyakorlati oktatás szakma specifikus eszközrendszerét a központi program eszközigénye szerint kell biztosítani.

XI. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEL

A követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

XII. ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓK ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Felvétel, átvétel követelményei, eljárásrendje A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Az iskola a körzetében lakó tanköteles tanulót köteles beírni az első osztályba, felvételét csak akkor utasíthatja el, ha az engedélyezett létszámot a beírt létszám meghaladja. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt figyelembe véve a fejlesztő pedagógus javaslatát. Felvétel, átvétel, elutasítás rendje -

Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő

118

Pedagógiai Program 2013. átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. -

Tanulók felvétele 9. évfolyamra:

-

Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető.

-

Az iskola igazgatója és a felvételi bizottságban részt vevő pedagógusok az általános iskolában elért eredmények, és a személyes elbeszélgetés alapján felvételi rangsort készítenek.

-

Ezután meghatározzák a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát.

-

A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról.

-

Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján.

A tanuló felvétele, átvétele másik iskolából, a helyhiány miatti elutasítás az igazgató jogköre. A tanulói jogviszony megszűnése



megszűnés:

-

-

•

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, kivéve, ha a tanuló az iskolában folytatja középfokú tanulmányait a tankötelezettség utolsó éve utolsó szorgalmi napján, ha a tanuló nem kívánja tanulmányait továbbfolytatni tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy tanulmányait nem kívánja folytatni, a bejelentés tudomásulvételének napján

megszüntetés: -



a tankötelezettség megszűnése után az iskola az iskola kérelem hiányában is megszűntetheti a tanulói jogviszonyt, ha tanuló nem végezte el a nyolcadik évfolyamot, és nem kívánja az iskola által felkínált felnőttképzés keretén belül befejezni a tankötelezettség megszűnése után szakiskolában a törvény által előírt igazolatlan hiányzás elérése esetén

a távozás rendje -

a távozó tanuló – miután a szülő bemutatta a másik iskola befogadó nyilatkozatát – megkapja a kilépő papírt bármely tartozása van az osztálya vagy az iskola felé, azt mindezek előtt rendeznie kell 119

Pedagógiai Program 2013. -

a fogadó iskola visszaigazolása után a tanulót töröljük a nyilvántartásból

XIII. HELYI TANTERV Iskolánk helyi tantervét a szakmai programmal együtt a 2. számú melléklet tartalmazza.

XIV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK TERVE Az 1. számú melléklet tartalmazza

XV.APEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSAK A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján a SZMK javasolhatja. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

120

Pedagógiai Program 2013. -

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola WEB oldalán.

XVI.APEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013……………………………………………… ……………………………………………………………. diákönkormányzat vezető pedagógus

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013……………………………………………… ……………………………………………………………. szülői munkaközösség vezetője

A pedagógiai programot az iskolai nevelőtestületea … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013……………………………………………… ……………………………………………………………. igazgató

121

Pedagógiai Program 2013.

Az intézmény neve, székhely: Wesley János Óvoda és Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium 1101. Budapest. MÁV-telep 38. Telephelye: 1086.Budapest.Dankó u.11. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény alapítója, fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Az alapító, fenntartó székhelye: Budapest,1086. Dankó u.11 Az alapító Okirat kelte:2003. A módosított Okirat kelte: 2013.

Az Alapító, fenntartó a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2004.szeptember 1-jei hatállyal a Magyar Egyetemes Kultúra megóvásának és színvonalának növelésére, annak gyarapodása érdekében többcélú intézményt létesített.

A Wesley János Óvoda Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Közgyűlése 2013. év……… . hó .…. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Budapest, 2013……………………………………………

……………………………………………………………………. dr. Iványi Gábor elnök

122