KARMEL KISKERTJE KATOLIKUS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA OM

KARMEL KISKERTJE KATOLIKUS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA OM 201258

2017/2018

TARTALOMJEGYZÉK

I. II.

III. IV. V. VI. 1. 2. 3.

VII. VIII.

IX. 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. X. XI. XII

XIII. XIV.

A program elkészítésének törvényi háttere, jogszabályok Bevezetés Az óvoda bemutatása Elhelyezkedés, személyi feltételek A keresztény óvodai nevelés Az óvoda védőszentje Gyermekkép, óvodakép Az óvodai nevelés általános feladatai Vallási nevelés a hitoktatás keretein belül Egészséges életmód kialakítása Az érzelmi, közösségi nevelés, a szocializáció, a helyes magatartás kialakítása a nevelési folyamatban A szokás - szabályrendszer Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása Az óvodai élet megszervezésének elvei Csoportszerkezet kialakításának elve Tervezés - éves terv - havi- és heti terv - heti rend, - napi rend Tevékenységformák az ÓNAP, valamint az óvoda pedagógiai gyakorlata alapján Hitre nevelés sajátos feladatai és a nevelést segítő tevékenységek - tevékenységformái, - feladatai, - reggeli áhítat, - ebéd előtti- és utáni áldáskérés Játék, játékba integrált tanulás Az óvodapedagógus feladata a nevelés folyamatában Mese, vers, dramatikus játék Ének-zene, énekes játékok Ábrázolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok, testnevelés A külső világ tevékeny megismerése - Teremtett világ védelme, környezetvédelem - Környezettudatos magatartás - Matematika tartalmú tapasztalatok Munkajellegű tevékenységek A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, integráció, inklúzió Hagyományok, ünnepek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek A nevelési program végrehajtásához szükséges, nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke - tárgyi feltételek - táblázat Óvodánk kapcsolatrendszere Ellenőrzés, értékelés - a program szerint végzett pedagógiai munka minőségirányítása Legitimáció -2-

3 4 5 6 7 8 8 9 9 10 12 13 15 16 16 16 16 17 18 19 19 19 19 20 20 22 23 24 26 28 30 31 33 34 36 37 38 40 41 44 45 46 47 49 50

I. A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE, JOGSZABÁLYOK Az óvoda saját pedagógiai programja az 1993. évi LXXIX. számú Törvény a Közoktatásról, annak módosításai és az abban foglalt paragrafusok alapján készült. 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról. Egyházi Tankönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Figyelembe vettük továbbá: 1993. évi XXXVII. Törvény a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, módosításával együtt 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (2009es kiegészítése)

AZ ÓVODA ADATAI Elnevezés: Karmel Kiskertje Katolikus Óvoda Címe: 1044 Budapest IV. Fóti út 35/B. Az óvoda fenntartója: Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek Az intézményvezető neve: Miskolczi Éva M. Erzsébet nővér Az engedélyező szerv neve: Budapest IV. kerület Polgármesteri Hivatal O.M. azonosító: 201258 AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁT KÉSZÍTETTE: Karmel Kiskertje Katolikus Óvoda óvodapedagógusai

-3-

II. BEVEZETÉS Magyarországi katolikus óvodák története Magyarországi katolikus óvoda 170 éve nyitotta meg kapuit a kisgyermekek számára, ám a gyermekek keresztény nevelése 1000 évre nyúlik vissza. A magyar katolikus óvodatörténetet 1828-tól számítjuk. Az óvodák számának folyamatos növekedése és lelkisége Brunszvik Teréz nevéhez kapcsolódik. A második világháború után , 1948 júniusától a katolikus óvodákat az 1948. évi 33. törvény államosította. A kommunista rendszer és annak ateizmusa az óvodák egységes, központi irányítását célozta meg az 1953. évi 3. törvénnyel a kisdedóvásról. Az 1990. évtől egyre több szülő adott hangot annak, hogy gyermeke nevelését ugyan olyan lelki és szellemi légkörben szeretné folytatni, amilyet a fejlődő gyermek számára a család élete első éveiben biztosított, vagyis keresztény szellemiségben kívánja az óvodai éveket is biztosítani gyermeke számára. Katolikus óvodáink 1990-től szerveződtek újra. Feltételeit a Közoktatási Törvény 1993. évi LXXXIX. Tv. És annak végrehajtási utasításai (1-14/1994 MKM rendelet) és az Egyházi törvénykönyv szabályozza. Óvodánk története Isten az embert valamire teremtette, tehát küldetése, feladata van. A Szentlélek segítségével rádöbbenhetünk hivatásunk küldetésszerű jellegére. Szent Józsefről nevezett Boldog Mária Terézia felismerte az ő küldetését. Tudta, hogy felelős minden kitaszítottért, különösen a gyermekekért. Látva azt, hogy a 6 éven aluli gyermekekkel senki sem foglalkozik, alapította meg az első gyermekotthont. Magyarországra 1907. augusztus 2-án érkezett 2 nővérrel, Soós Imre karmelita atya kérésére. Újpesten vásárolt meg egy 12 szobás házat (a mai óvodánk épületét) és szeptember 7-én nyitotta meg az óvoda és a napközi otthon a kapuit a szegény és rászoruló gyermekek részére. Sorra járta a házakat és hívta fel az emberek figyelmét, hogy gyermekeiket óvodánkba és napközi otthonunkba hozhatják. Hamarosan zsúfolásig megtelt a ház, ezért később bővíteni kellett. Sokan megkérdezték a nővéreket, hogy mit tettek, hogy ilyen rövid idő alatt megnyerték az emberek szívét? A válasz: „Semmit nem tettünk; csak ’szeretetet’ gyakorolunk, amire állandóan kínálkozott alkalom: mert tapasztalatból tudjuk, hogy a szívből jövő őszinte szeretettel mindent el lehet érni, mi pedig szeretjük az embereket és a gyerekeket, s ők ezt érzik. Példájuk az Isten és az emberek iránt érzett végtelen szeret. Óvodai nevelésünk célja és feladata ennek a végtelen szeretetnek a megéreztetése, hogy évek során természetes igénnyé váljon, beépülhessen a gyermekek és általuk szüleik lelkébe is. Noha nem nevezték a nővérek óvodáját katolikus óvodának, tudjuk, hogy katolikus szellemben nevelték a gyerekeket. A feloszlatáskor nemcsak a kolostort zárták be, hanem a gyermekotthont és így az óvodát is. Ezzel hosszú időre megszűnt az óvodában a katolikus szellemű nevelés. A rendszerváltás után azonban újra lehetőséget kapott az Egyház és így a rendünk is az újrakezdésre. A keresztény hívő emberek igénye is megnövekedett a keresztény szellemiségű óvodai nevelésre. Az Egyházban a katolikus óvoda, szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, óvodákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.” -4-

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 2007. júniusában kapta vissza rendünk az épületet. 2008. szeptember 10-én a már felújított épületben újra megnyitotta kapuit az óvodánk. Nagy öröm volt ez számunkra, mert az itt élő emberek igénye és a mi vágyunk, küldetésünk egybeesett. Érezzük az alapítóanya közbenjáró segítségét, örül annak, hogy folytathatjuk azt a munkát Újpesten, amit elkezdett. Meggyőződése szerint „Az emberiség egésze szempontjából alig van fontosabb, súlyosabb következményekkel járó feladat, mint a gyermeknevelés” Ezek a gondolatok vezéreltek minket, ezzel a tudattal és elhatározással kezdtük el munkánkat óvodánkban két osztatlan vegyes csoporttal. Felelősnek érezzük magunkat minden gyermek testi és lelki fejlődéséért. 2009. szeptemberében a második nevelési év már mindkét csoportban 30 fős gyermeklétszámmal indult. Egyre többen érdeklődnek az óvodánk iránt és kérik gyermekeik felvételét, főleg a keresztény szellemiség miatt. Óvodánkban a családok többsége katolikus, vallását gyakorló család, vannak református családok és vallásukat kevésbé gyakorlók, Istenkeresők is. A katolikus szülők számára kiemelkedően fontos, hogy gyermekeik a családban megalapozott keresztény szellemiséget, erkölcsi értékeket az óvodában is megkaphassák, és ebben a légkörben fejlődjenek. Lényeges számukra, hogy szilárd alapokra épüljön gyermekeik élete. Vonzó számukra a nővérek jelenléte, élete, ami nagyban befolyásolhatja az óvoda arculatát. Többen bevallották, hogy eddig nem nagyon gyakorolták a vallásukat, de most úgy érzik nagyon fontos döntést hoznak, amikor a mi óvodánkat választják. Látják, hogy a világban egyre jobban háttérbe szorulnak az igazi erkölcsi és emberi értékek, fontos, hogy gyermekeikbe ezek az alapvető értékek már kiskorban beivódjanak. Úgy gondolják, hogy mi segítségükre lehetünk abban, hogy a család is újra keresztény szellemben élje életét. Az óvoda választásánál a másik fontos szempont a szülők szemében a tágas, világos csoportszobák, a szép, nagy udvar, és a nagy tornaterem, ahol rossz idő esetén is mozoghatnak, játszhatnak a gyerekek.

-5-

Elhelyezkedés, személyi feltételek Óvodánk, a Karmel Kiskertje Katolikus óvoda Budapest IV. kerületében, Újpesten a Fóti út 35/b. szám alatt található. A mintegy 80 éves épületet visszakaptuk, felújíttattuk, 2008. szeptemberétől két gyermekcsoport befogadására alkalmas óvodát indítottunk. A csoportokban 3-7 éves korig fogadjuk a gyermekeket. Programunkat ennek megfelelően állítottuk össze, figyelembe véve az osztatlan vegyes életkorú csoportokat. Az intézmény gyermeklétszáma 60 fő. Szülői kezdeményezésre létrehoztuk a Karmel Kiskertje Óvodai alapítványt, mely beszerzéseink anyagi lehetőségeit kiegészítik A gyermekekkel óvodánk teljes nyitva tartási idejében főiskolai végzettségű, vallásukat gyakorló óvodapedagógusok foglalkoznak, csoportonként 2 fő. Munkájukat csoportos dajkák segítik. A szerzetes nővérek jelenléte óvodában nevelők, neveltek és hozzátartozók számára egyaránt sokat jelent. Hétköznapjaink minden percében példaképként járnak közöttünk, állnak előttünk. Életükkel, hiteles viselkedésükkel mutatnak példát mindannyiunk számára Krisztus követésében. Az irodai adminisztrációs és gazdasági feladatokat egy fő látja el. A vezető óvónő koordinálásával folynak a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási teendők. A vezető a lehetőségek optimális kihasználásával biztosítja a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. Ő az, aki kapcsolatot tart a fenntartóval, illetve képviseli azt. Az óvoda zavartalan működéséhez két fő kertész-karbantartó is hozzájárul munkájával. A gyermekek és dolgozók biztonságáról, az ezt segítő technikai berendezések működtetéséről, a portaszolgálatról egy fő gondoskodik. A gyermekek étkeztetését CHRISSTEAM cég segítségével oldjuk meg. A melegítőkonyhában egy konyhai dolgozó látja el a tálalás és mosogatás feladatait. A rászoruló gyermekek fejlesztésében, felzárkóztatásában, a problémák felismerésében, a gyermekek fejlődésének nyomon követésében pszichológus, fejlesztőpedagógus és logopédus szakemberek segítenek heti rendszerességgel.

-6-

III. A KERESZTÉNY ÓVODAI NEVELÉS Célja   

   

A 3-7 éves gyermek személyiségének kibontakozása, életkori sajátosságainak tiszteletben tartásával, keresztény világszemlélet szerint. A bibliai történetek, az imádság és az ünnepek szeretetteljes, bensőséges légkörével a megfelelő érzelmi biztonság kialakítása. A gondviselő Mennyei Atya iránti szeretet, bizalom kiépítése a gyermekekkel a felnőttek szeretetén és példáján keresztül. Környező világ tevékeny megismerése és tudatos védelmét alakítjuk ki, nővérek, óvodapedagógusok, szülők bevonásával, együttműködésével. Szűkebb és tágabb környezetéhez- családhoz, óvodához, plébániai közösséghez való ragaszkodás alapozása és ez által kialakítjuk a szülőföldhöz való kötödés alapjait. A különböző tevékenységformákon keresztül, 6-7 éves kora, olyan fejlettségi szint kialakítása, melyek képessé teszik a gyermeket a fejlettség szerinti iskolakezdésre az iskolai élet befogadására. Óvodánk egyik kiemelt területe, valamilyen okból lassabban fejlődő és valamilyen zavarral küzdő gyermekek felzárkóztatása. A keresztény óvodai nevelés feladata

Az első intézményes keretek között végzett, célirányos nevelés, mely kiterjed a gyermek óvására, védelmére, szocializálására, személyiségének fejlesztésére, hitének alapozására: A család keresztény nevelésének folytatása, segítése, kiteljesítése. Isten szeretetének megtapasztalása a gyermekekkel felnőttek példamutatásán keresztül. A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése: öröm, hála, megbecsülés, védelem. A keresztény élet megtapasztalása az óvodai élet során társas kapcsolatban, életközeli legyen számunkra. - felebaráti szeretet, - a keresztény erények: - igazság - jóság - szépség - megbocsátás (semmi sem jóvátehetetlen!) - ünnepi áhítat (gyermek misék)

-7-

IV. AZ ÓVODA VÉDŐSZENTJE VÉDŐSZENTÜNK: A GYERMEK JÉZUSRÓL NEVEZETT (LISIEUX-I) SZENT TERÉZ 1873. január másodikán Alenconban (Franciaország- Normandia) született. 15 évesen lépett a Lisieux-i karmelita zárdába. 1890-ben tett fogadalmat. Alázatos, evangéliumi egyszerűségű és Istenben bízó szerzetes volt. Szavával és példájával ugyanezekre az erényekre tanította az újoncokat is. A lelkek üdvéért és az Egyház terjedéséért ajánlva fel életét 1897. szeptember 30-án halt meg. XI. Piusz pápa 1923-ban boldoggá, 1925-ben pedig szentté avatta, majd ugyanazon év december 14-én a missziók védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1997. október19 –én egyháztanító címmel tisztelte meg. Október 1-jén van az ünnepe.

V. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP  



Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg nyitott, érdeklődő, elfogadó, társaival és környezetével lépes együttműködni. A magyar nemzeti és kulturális értékekre alapozva,a család, mint teremtő- és maghatározó erő elfogadásával, nevelési elveinek tiszteletben tartása mellett és segítségével végezzük nevelő munkákat. Hazájukat elhagyni kényszerülő család gyermekeinek is biztosítja óvodánk az önazonosság megőrzését, integráció lehetőségét az alapvető szabadság védelmét amennyiben szükséges. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan körülmények közt fejlődhessen, mely igazodik egyéni képességeihez, szükségleteihez. Ezért olyan légkört és feltételeket teremtünk, hogy az a gyermek is eredményesen fejlődjön, aki valamilyen okból lemaradt társaitól, korosztályától. Nevelői cél:

  



Mint minden katolikus óvodában, úgy nálunk is a kisgyermekek hitre nevelésének elsődleges célja a családi keresztény nevelés támogatása, vagy ha ez hiányzik, akkor a keresztény élet elindítása,a vallási környezet megalapozása. Ennek érdekében olyan szeretetteljes, imádságos légkört kell teremtenünk az óvodában, hogy rajtunk keresztül érezzék meg a gyermekek Isten szeretetét. Az óvodában vallásos élményekkel a vallásos érzelmeiket próbáljuk ébresztgetni vagy erősíteni. A közös áhítatélmény révén szeretnénk elérni, hogy bátran szólítsák meg Jézus, a Mennyei Atyát, és örömmel imádkozzanak minden nap. Jézus iránti szeretetüket fejezzék ki azzal, hogy törekszenek a jóra, és kis áldozatokat is vállaljanak. Szívesen látogassanak el a templomba, vegyenek részt a szentmisén. Szép fokozatosan érezzék meg, hogy mindannyian Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban egymásnak is testvérei vagyunk. Tudatos környezet védelemmel kialakítjuk bennük a teremtett világ megóvását. Védelmét.

-8-

VI. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 1.VALLÁSI NEVELÉS A HITOKTATÁS KERETEIN BELÜL

A Társadalmi vallások új lehetőségeket nyitottak a keresztényhitüket gyakorló pedagógusok előtt. A Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita nővérek szerte a világon otthonaikban katolikus óvodákat is működtetnek. A mi vágyunk egybeesett a katolikus családok vágyával, hogy mi is nyissunk egy óvodát a mi visszakapott otthonunkban. A vallásos nevelés csak akkor hatékony, ha beleépül a nevelés egészébe. Munkatársaimmal együtt úgy érezzük, hogy akkor lesz a legeredményesebb a gyermekek hitoktatása, hogy az egész napjára, minden tevékenységére kiterjed, és keresztény tartalommal töltjük meg. A gyermek mindig a felnőttekben látja példaképét, ezért nagyon fontos, hogy példaadó életet éljünk. Egész magatartásunkkal, egyéniségünkkel arra törekszünk, hogy meggyőződés, erő, támasz, biztonság sugározzék a gyermekek és szüleik felé. Hitoktatásunk módszere:     

Érdeklődés felkeltése Illusztrált magyarázat Kapcsolat az élettel Napi gyakorlat- heti gyakorlat Befejező összefoglaló

-9-

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célok:         

Egészségesen élő, az egészség megőrzésére törekvő gyermekek nevelése. Helyes tisztálkodási szokások kialakítása. Helyes és rendszeres életvitel kialakítása, megfelelő napirend, normarendszer kialakítása. Rendszeres mozgásra való igény kialakítása. Betegségek megelőzés szempontjából az évszakoknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Tisztelje környezetét. Környezetünk, teremtett világ védelméhez és megóvásához szokásokat alakítunk ki és ez által elősegítjük a gyermek környezettudatos magatartását. A gyermek és felnőtt kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze, fizikai szükségletei jelzése során. Önállóan tudja kiszolgálni magát.. A testi-lelki egészség harmóniájának megteremtése.

Ennek érdekében igyekszünk megismerni a családok ez irányú szokásait, igényét. Munkánk eredményessége érdekében a családokkal szorosan együttműködve, megteremtjük a megfelelő feltételeket. Amennyiben szükséges speciális gondozóprevenciós testi-lelki nevelési feladatokat megfelelő szakemberek bevonásával ellátjuk, megvalósítjuk. Óvodáskor végére az alábbi fejlettségi szintet kívánjuk elérni: Tisztálkodás: 

Önállóan és megfelelően használják az eszközöket. Figyelmeztetés nélkül igényeljék azokat, amikor szükségük van rá ( pl. zsebkendő, fésű, tisztálkodási szerek)

Étkezés:   

Kultúráltan viselkedjenek, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan szedjenek ételt, öntsék a folyadékot, szükség esetén kenjék a kenyeret. Ételek elkészítésében segítsenek (pl.: befőzés a csoportban, vendégváró sütemény elkészítése stb.)

Mozgás:   

Legyen igényük a rendszeres, kiadós mozgásra. Váljanak edzetté, ne betegeskedjenek. Mozgásuk legyen összerendezett, finommotorikájuk fejlett.

- 10 -

Önellátás:  

Az önkiszolgálás természetes legyen számukra. Új tevékenységnél bátran kérjenek társaiktól vagy a felnőttektől segítséget.

 

Ügyeljenek környezetük rendjére, óvják azt. Az eszközöket, melyekkel a nap folyamán tevékenykednek, rendeltetésszerűen használják.

Öltözködés:  

Önállóan öltözzenek, ha fáznak, vetkőzzenek, ha melegük van, önállóan segítsenek magukon. Tartsák rendben személyles holmijukat és a környezetüket.

- 11 -

3. AZ ÉRZELMI-, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS, A SZOCIALIZÁCIÓ, A HELYES MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSA A NEVELÉSI FOLYAMATBAN. A SZOKÁS – SZABÁLY RENDSZER    

 





Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező élmények érjék. Jelentős hatással van a gyermekekre az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet is, azok a hatások, amelyek nap-mint nap érik. A gyermek élményeire, nyitottságára építve elősegítjük, hogy rácsodálkozzon a teremtett világ minden részletére, környezetünkre, tisztelje, becsülje, óvja azt! A minket körülvevő társadalmi környezetben a gyermek meg kell, hogy találja helyét. Ezért mindennapi beszélgetéseink során szó kerül élményeikről, tapasztalataikról, véleményüket meghallgatjuk és igyekszünk a helyes cselekvés irányába terelni a gyermekeket. A gyermek kíváncsiságát rugalmasan kezelve kommunikáljuk és az óvodai tevékenységbe (játékba) beépítjük, így helyet adunk a spontanaitásnak. Társas kapcsolatok terén a kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi feltöltés jellemezze. A legtöbb gyermek 3 éves korában kerül először közösségbe. Meghatározó az otthoni környezet, ami addigi élete során kizárólagos volt. Itt alakultak szokásai, viselkedése. Arra kérjük a szülőket, hogy gyermekeikkel együtt jöjjenek beiratkozni, így a kisgyermek láthatja az óvodát, ismerkedhet óvónőjével, a környezettel, a hangulattal. Nyílt napokon betekintést nyerhetnek az óvoda szokásnormarendszerébe, szeretetteli légkörébe. Az óvodai felvételt követően elmegyünk a családhoz. A gyermek szempontjából különösen fontosnak tartjuk ezt, hiszen saját, biztonságot nyújtó otthonában ismerkedhet meg óvónőjével. Így az óvodába lépéskor a gyermeket otthonos, derűs, szeretetteljes légkör fogadja. Ezen látogatáson a pedagógus benyomást szerezhet a szülők nevelésről alkotott elveiről, gyakorlatáról, a gyermek helyéről a családban, szokásrendszerükről és napirendjükről. A beszoktatás

Nagy fordulópont a gyermek életében a beszoktatás ideje. A szülőkkel egyeztetve a gyermek számára a legmegfelelőbb formát találjuk meg. Ajánljuk, hogy gyermekükkel együtt maradjanak az óvodában az első kritikus időkben. Ennek során megismerheti az anya és az apa a napi folyamatokat, a szokásokat, gyermekükkel együtt játszhatnak, bevezethetik őt az óvodai életbe. Így mindannyian érezhetik az óvoda biztonságos, szeretetteljes légkörét. Ez az időszak alapozza meg a szülők és az óvoda közti jó együttműködést. Meghatározó tényező, hogy a gyermek milyen nevelést kapott otthon. A jól rögzített, pozitív szokások és viselkedési formák nemcsak az óvónő, a gyermek számára is megkönnyítik a csoportban való jó együttműködést, társas kapcsolatot. Az elsődleges cél természetesen az, hogy a felnőttekben a gyermek megbízzon, jó kapcsolat alakuljon ki köztük. Az óvónő és a dajka tehát példa- és modellértékű kell, hogy legyen. Ők szervezik a csoportot, a mindennapokat és ők alakítják ki a megfelelő pozitív mintákat, értékeket. Modellértékű a gyermeki magatartás szempontjából nővérekóvodapedagógusok- más dolgozók kommunikációja, egymással való viselkedése, viszonya. Ehhez sokféle és élmény gazdag, színes helyzetet kell teremtenünk, hogy a szokás- norma rendszert a gyermek a körülötte lévő szűkebb- és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. - 12 -

Ezért egységes követelmények helyett egyénre, vagy csoportra vonatkozó elvárásokat állítunk teret adva a gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének, „én” tudatának alakulásához és engedve önkifejező és önérvényesítő törekvéseit Célunk, hogy váljék a gyermek igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra szüksége van, egyedül tevékenykedhessen. Ilyenkor azonban a többiek tartsák tiszteletbe ebbéli szándékát. Ennek érdekében a következőképpen cselekszünk:          

A gyermek megismerésének folyamatában biztosítjuk a nyugodt tevékenységet. Egy időben sokféle lehetőséget biztosítunk számára komplexitás keretében. Ez biztosítéka annak, hogy maga választhatja meg azt a tevékenységet, ami számára kedves, leköti, amiben ő igazán ügyes. Megerősítéssel ösztönözzük bontakozó képességeit. Erősítjük magabiztosságát. Kiemeljük a jó tulajdonságait. Arra törekszünk, hogy legyenek megoldásai, társaival a konfliktusokat oldja meg maga. Ha nem sikerül, akkor forduljon felnőtthöz. Türelmes legyen, várja meg, amíg ő kerül sorra. Fogadja el, hogy nem vagyunk egyformák. Tudjon kompromisszumot kötni. Környezet védelemre nevelésben modell értékű az óvoda dolgozóinak, nővéreknek a környezet- teremtett világhoz való viszonyulása, szeretete, gondozása, megóvása. A szokás-szabály rendszer

Mindehhez azonban megfelelő korlátokra van szükség, melyek a jól kialakított, bevezetett és rögzült szokás-szabály rendszerben öltenek testet. Ahhoz, hogy a mindennapok során a megfelelő és elegendő tevékenységformát ne csak felkínálni, hanem működtetni és magvalósítani is tudjuk, s mindez nyugodt légkörben történjen, a szokás-szabály rendszer az alapja. A gyermek csak akkor érzi magát biztonságban, ha a megadott feltételek mellett tudja hol a határ, amit nem érdemes túllépni. Mégpedig azért nem, mert akkor saját biztonságérzete is borul, s kellemetlen társai számára is. Ezáltal szabad mozgástere is van, mely az egyéni kibontakozást és a közösségi léttel járó jó érzés lehetőségét teremti meg.     

Tudja, hogy melyik eszközzel hogyan bánjon, minek hol a helye. Hogyan szóljon társához, a felnőtthöz, hogyan köszönjön, mikor és kinek. Hogyan kell segítséget adni másnak. Mi a helyes, mi nem és miért. Hogyan tudja kiszolgálni magát, a szükségleteit kielégíteni.

A részletes szokás-norma rendszert az adott csoport éves tervező munkája tartalmazza. Az óvodai élet lehetősége és gyakorló tere is a társas kapcsolatok alakulásának. Ennek legfőbb eszközei a közös tevékenységek, a közösen átélt élmények. Megelőzi az iskolai együttműködést, az alkalmazkodó képességet erősíti. A gyermek ismereteire és élményeire építve fejlesztjük döntési képességét.

- 13 -

Az óvónő feladatai ezen a téren       

Kiscsoportos, csoportos tevékenységek biztosítása. Munkamegosztást igénylő feladatok adása. Közösen kialakított hagyományok, szabályok- norma rendszerek Közös élmények, ünnepek, rendezvények, kirándulások, misék. Együttműködést igénylő játékok. Közös életszervezés, tervezés, szabályalakítás. A tárgyi feltételek, az elrendezés, a közös és egyéni elvonulásra alkalmat adó helyek kialakítása.

A közösségi magatartás és az érzelmi élet területén az óvodából való kilépéskor az alábbiakat kívánjuk elérni                

Alapvető viselkedési formákat sajátítsák el, Köszönjenek, kérjenek, segítsenek egymásnak, figyeljenek egymásra, szeressenek együtt lenni, Az együttműködést igényeljék, bizalmasak legyenek a környezetükkel, Türelmesek, toleránsan legyenek, A konfliktusokat próbálják egymás közt megoldani, Nyújtsanak és kérjenek segítséget, Keressenek megoldásokat, Kitartóak legyenek, Védjék meg igazukat, Fogadják el, hogy mindenki más egyéniség, legyenek tisztelettudóak, türelmesek, toleránsak, Vigyázzanak környezetükre, védjék azt, óvják és szeressék, Megfelelő önfegyelemmel és szabálytudattal rendelkezzenek, Tudják hova tartoznak, hol a helyük a közösségben, A problémamegoldására legyen eszköztáruk, Új szabályokhoz is képesek legyenek alkalmazkodni. Szeressék és védjék szülőföldjük értékeit, az ott található élőlényeket, embereket, hagyományokat, szokásaikat, családi összetartozás értékeit, családi-vallási közösség ünnepeit.

- 14 -

VII.

ÉRTELMI NEVELÉS

Differenciált fejlesztés megvalósítása Az értelmi nevelés alapja a gondolkodás, és annak anyanyelven történő kifejezése. A gondolkodás fejlesztése a beszéddel szoros kapcsolatban áll. A beszéd és a nyelv általi kifejezés, a nyelvi kommunikáció minden tevékenységet átsző, ezért valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszéd segíti a gyermek szociális kapcsolatainak építését, önbizalma fejlődik, megtanul kérdezni, válaszolni, képes beszélni érzelmeiről, érzéseiről és az őt foglalkoztató dolgokról. A nyelv segítségével éli át a gyermek az intellektuális élményeket, a mesék hallatán képzelete, fantáziája fejlődik. Az értelmi nevelés szempontjából az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, a magyar nyelv, a helyes beszéd megtanítása, kifejező készség választékossá, árnyalttá tétele és a szókincs gyarapítása alapvető, meghatározó és kiemelt feladat A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve gazdagítjuk szókincsét, ismereteit bővítjük, rendszerezzük. A beszéd ritmikája, hangsúlya anyanyelve természetes beszédritmusára ösztönzi a gyermeket és növeli a kommunikációs kedvét. A magyar nyelv tisztelete és szeretete alakul ki benne. A kommunikációs és metakommunikációs csatornákon keresztül érzelmi hatások érik, a közlés és befogadás eszközeit sajátítja el. Éppen ezért a gyermeket segíteni kívánó óvónőnek fontos feladata a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, kérdéseire adott válaszban a további motiválás, a gondolkodás, a megismerés vágyának ébrentartása, a logikai összefüggések megtapasztalása. Az óvodáskorú gyermeket érő ingerhatások a mozgás és a játék, a mozgáshoz társított mondókák, a dalok, a körjátékok mind-mind alapjai a verbális kommunikációnak. A gyermekek érdeklődésére, kívánságára alapozva változatos tevékenységet biztosítunk. Spontán módon, és irányítottan szerzett ismeretek megszerzésével, elsajátításával, rendszerezésével segítjük elő az értelmi képességek fejlődését (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). A differenciált bánásmódot igénylő (tehetséges, hátrányos helyzetű, képességekben lemaradt) gyermekeket egyéni fejlesztéssel, illetve szakemberek bevonásával neveljük. Az óvónők példamutató beszéde, beszélőkedve, gondolat gazdagsága, beszédének színessége és tartalma mind-mind kihívás a gyermeknek az utánzásra. Ebben nagy segítség az óvodánkban dolgozó logopédus és pszichológus. A hívő ember szülő és óvónő öröme a gyermek szüntelen kérdező kedve, mert tudja, hogy ez a gyermek szellemi fejlődésének jele. A gyermeki beszédre vagy elbeszélésre egészen odafigyelő óvónő meghallja, amit a gyermek még szókincs hiányában megosztani kíván vele. A gyermek beszédében a logikai sorrend és időbeliség még az óvónő segítségével, rávezető beszédével alakul. A felnőtt – gyermek közvetlen, majd később a szemtől – szembe kapcsolat érzelmi volta a legalkalmasabb arra, hogy a gyermek megnyíljék. A kellő empátiával rendelkező óvónő tudja, hogy ezek életre szólóan meghatározzák a gyermeki lélek nyitottságát, megszólaló, mesélni, beszélni való kedvét – gondolatainak és érzelmeinek kifejezését. A gyermek az őt szerető felnőttek beszédében ismeri meg azokat a fogalmakat, melyek a katolikus ember szókincséhez tartoznak, melyek megértése és gyakorlása során mutatja a gyermek számára a követendő utat az élet értelmének forrásához.

- 15 -

VIII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Csoportszerkezet kialakításának elvei Mindkét óvodai csoportunk osztatlan vegyes csoport így 3 – 7 év életkor közötti gyermekek alkotják. A csoportösszetétel, a nemek és a kor szerinti megoszlás harmonikus aránya lehetővé teszi, hogy hasonlítson közösségünk a család szerkezetére. Fejlődjön ezáltal a gyermekek társas kapcsolatteremtő képessége (szociobilitása), empátiája segítőkészsége, kooperációs együttműködő képessége érvényesülhessen a kortársak, mint referenciacsoport személyiségfejlődésre gyakorolt kedvező hatása húzó ereje, az utánzásos tanulás, a kor fejlettségi szint és érdeklődési kör szerinti differenciálás minden területen kiemelkedő szerepet kap. Testvérek, barátok így csak különösen indokolt esetben kerülnek különválasztásra. Tervezésünk az ünnepeinkre, ünnepkörökre, jeles napokra, néphagyományra és az évszakokra épül. Saját programunk alapján három fő részre osztjuk tervező munkánkat. Hittan, nevelésioktatási feladatok. Éves terv      

Tartalmazza a neveltségi és fejlettségi szintet. Ehhez a kiindulópont a napi folyamatban a gyermek megismerése során a tevékenységekben való részvétel és megnyilvánulás. Az egész a játékra épül, minden nevelési, fejlesztési területre kiterjed. Az év eleji elemzést követően tartalmazza, hogy a pedagógus mit, miért és hogyan kíván fejleszteni. Tartalmazza a szülőkkel való együttműködés kereteit, a kapcsolatrendszert, az alapellátáson túli tevékenységek körét. Az egyéni fejlesztés és differenciált bánásmód tervezése szintén év elején történik, év közben folyamatos korrekciókkal. Az egész éves hittan anyagot tartalmazza. Havi - és heti terv

  

Heti tervünk tartalmazza a napok főbb súlypontjait, tehát azt, hogy melyik foglalkozási ág adja meg a napi tevékenységek alapját, melyik az óvónők által tervezett domináns tevékenység. Ugyanitt tüntetjük fel a sétákat, kirándulásokat, a tapasztaltatást, mivel a tervezett témától függ, hová megyünk. Tervezésünk tartalmazza az ünnepeket, ünnepköröket, jeles napokat.

Tervező munkánk folyamatosságának biztosítéka az óvónői értékelés, hiszen a következő lépés mindig erre épül. A havi és heti rend kialakításánál figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait, és az óvodapedagógus törvény adta módszertani szabadságát.

- 16 -

Heti rend        

A gyermek alapvető szükséglete a játék, a legfejlesztőbb tevékenység, kreativitást fejlesztő, élményt adó társas tevékenység. Nagyobb teret biztosítunk a játéknak a napirend és a heti rend kialakításánál. Alakulása függ a csoportba járó gyermekek fejlettségi szintjétől. A gyermekek igényeihez, képességeihez, érdeklődéséhez, a nevelési-oktatási célokhoz és feladatokhoz igazodik. Lényege a folyamatosság, a rendszeresség, a nyugodt körülmények megteremtésével. A különböző nevelési, tevékenységi területek módszerünkben, komplex formában jelennek meg. Az egyes témák feldolgozása hosszabb időre is elhúzódhat, így több idő nyílik a megszilárdításra, az egyéni foglalkozásra. Szabadjáték már a gyülekezés kezdetétől reggeli utáni játék az óvodapedagógus jelenlétében indirekt irányítással történik. Az egészséges, harmonikus fejlődéshez szükséges a mozgás, ezért minden nap biztosítjuk az eszközöket, teret, időt. (évszaknak megfelelően)

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Komplex

Komplex

Komplex

Komplex

Komplex

foglalkozás :

foglalkozás:

foglalkozás:

foglalkozás.

foglalkozás:

Áhítat

Áhítat

Áhítat

Áhítat

Áhítat

Mese-vers,

Mese- vers ,

Mese-vers

Mese-vers,

Mese-vers

Mozgás fejlesztés, Rajz, festés,

Környezetünk

Ének-zene,

Külső világ

Anyanyelvi

kézimunka,

mennyiségi és

énekes játék

tevékeny

nevelés

(vizuális nevelés)

formai

megismerése

megismerése

Mindennapos

(környezeti

Mindennapos

(matematika)

testnevelés

nevelés)

testnevelés

Mindennapos

Mindennapos

testnevelés

testnevelés

 Május 31. és – augusztus 31. között a lehetőségekhez mérten a szabadban töltjük az időt. A hetirend és napirend ennek megfelelően változik, melyet a csoportos tervező munkánk tartalmaz. A szentmisén cselekvően vehetnek részt a gyermekek énekkel, csengetéssel.

- 17 -

Napirend Az óvoda 7 órától fogadja a gyermekeket. A délelőttös beosztás szerint egy óvónő 7-13 óráig, illetve 9. 30 - 16 óráig dolgozik. A délutános óvónők 10. 30 -17 óráig. 16. 30 órától a csoportok összevontan működnek. A szülőkkel együttműködésben elvárjuk a családoktól, hogy reggel 8 óráig érkezzenek meg az óvodába, ellenkező esetben a napi folyamatból gyermekük kimarad. Napirend

Óvoda nyitástól ebédig

07.0010.30

Reggeli fogadás Szabad játék,és közben : Szabadjáték és párhuzamosan végezhető differenciál tevékenységek a csoportszobában Reggeli, ima folyamatos reggelizés, tízórai Áhítat Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek. Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése. Komplex foglalkozás  Vers, mese  Ének, ének-zene, énekes játék  Rajzolás mintázás, kézimunka  Részképességek fejlesztése egyéni formában Szervezett vagy tervszerű, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek. Napi gyümölcs fogyasztása.

10.3011.45

Udvari játék A mindennapos frissítő mozgás, vagy szervezett mozgás tornateremben, vagy szabadban. Irányított és szabad játék. Külső világ élményei, megfigyelések, séták. Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészület

Ebédtől 12.00hazamenetelig 12.45



Étkezési ima, ebéd. Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez. Pihenés előtti percek, ima, mese, ének

12.4515.00

Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően

15:0015.15

Folyamatosan ébredés, testápolás, ima, Folyamatos uzsonna

15.3017.00

Játék a teremben, tornateremben vagy a szabadban, évszaktól függően a szülők érkezéséig.

a gyümölcsnapokon közösen a gyermekekkel készítjük elő a gyümölcsöket, zöldségeket, levegőzés előtt fogyasztjuk el. - 18 -

  

Tavasztól őszig, ameddig az időjárás engedi, a délutánokat a szabadban töltjük. A kirándulások napjain a megjelölt levegőzés időpontja korábbra esik. A napirendet rugalmasan kezeljük, a benne megjelölt időkeretek csak irányadóak, az időjárástól és a napi programoktól és a gyerekek igényeitől, függően eltolódhatnak.

IX. TEVÉKENYSÉGFORMÁK AZ ÓNAP, VALAMINT AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI GYAKORLATA ALAPJÁN „ Mihez hasonlít az Isten országa? Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van; de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai:”(MK 4,30-32)

1. A HITRE NEVELÉS SAJÁTOS FELADATAI ÉS A NEVELÉST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A hitre nevelés tevékenységformái A katolikus óvodában a hitre az egész napot átható folyamat. A családok vallási nevelésének kiegészítését vállalja a katolikus óvodai nevelés. A következő tevékenységi formákon keresztül valósítható meg, amelyek direkt módon biztosítanak lehetőséget az imádságra - nevelésre, a liturgikus nevelésre és a hittantanításra: A következő tevékenységi formákon keresztül valósítható meg, amelyek direkt módon biztosítanak lehetőséget az imádságra - nevelésre, a liturgikus nevelésre és a hittantanításra: Egész napunkat áthatja a hitre nevelés. Reggel áhítat keretében kezdjük a napot. Kis haranggal hívjuk a gyerekeket az „áhítat sarokba”. A csend megteremtése- gyertyagyújtás, halk zenehallgatás után, egymásra, Jézusra figyelünk. Különféle eszközök segítségével (képek, bábok…) segítségével ismerkednek a gyermekek egy-egy bibliai történettel, imával, énekkel fordulunk Jézushoz. A reggeli áhítat témáit eljátszhatják szerepjátékban, lerajzolhatják, napi feladatokban tovább mélyíthetik az óvónő segítségével. A hitéletre nevelés alapozásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait: rövid ideig tudnak koncentrálni, a folytonos mozgás, cselekvés a lételemük, játékosak. Ezek tudatában tervezzük és szervezzük az óvodai és templomi „hitoktatásunkat”

- 19 -

Ennek tudatában feladatunk: Mindig szem előtt kell tartani, hogy csak a korosztályuknak megfelelő módszerekkel lehet a hitéletre vezetgetni a gyermekeket. A szülőknek segítséget adunk azáltal, hogy a reggeli áhítatokra a szülők is bejöhetnek. Feladatunk, hogy keresztény magatartásunkkal példát mutassunk, követésre méltók legyünk. A keresztény pedagógusnak mindig tudatában kell lenni azzal, hogy ő Jézus közvetítője, Jézus tanít általa. Reggeli áhítat Reggelenként a gyülekezési idő lezárásával a „kis templomunk”, oltárunk” körül gyűlünk össze kiscsengő hívására. Meggyújtjuk a mécsesünket. Az áhítat célja a befelé-majd Istenre figyelés, egymásra figyelés: a csoporttársak számbavétele, imádság a hiányzó betegekért, a jóakarat felindítása, a napi tevékenységhez, a szeretetteljes együttléthez erő, kitartás és jókedv kérése. Az imádság formái legyenek változatosak:  Csak röviden „áment” mondanak az óvónő imájára.  Elismételhetik a szavakat  Előre megbeszélt választ felelhetnek  Egyenként mondhatnak rövid imát a gyerekek  „zsoltárszerűen” kötött szövegű imát, vagy éneket két csoportban, egymásnak felelgethetnek. Ebéd előtti és utáni áldáskérés Délben a megterített asztal körül elcsendesedünk, keresztvetés után elmondjuk az imánkat, vagy énekeljük- áldást kérünk az életünkre. Ezután merjük csak ki az ételt és „jó étvágyat” kívánunk egymásnak. Az étkezés befejezésekor hálát adunk az ételért, az italért és keresztvetéssel fejezzük be az imát. Játékos hittanfoglalkozás   



Öt éves kortól a gyerekeknek hittanfoglalkozást kezdeményezhetünk egy nyugalmas helyen. Amennyiben a 3-4 éves gyermekek is érdeklődést mutatnak, természetesen részt vehetnek benne. Itt tartjuk a reggeli áhítatunkat is. Itt helyezzük el a keresztet, a Szent Családról képet, virágot, szép gyertyát. Az egyházi év ünnepeinek megfelelően liturgikus színű terítővel, jelképes tárgyakkal, különböző gyermekmunkákkal, kincsekkel díszíthetjük fel az oltárunkat. Fontos, hogy ez a hely áhítatot árasszon, ízlésesen legyen feldíszítve, és Jézus jelenlétére emlékeztessen bennünket. A foglalkozások módszereinek kiválasztásában figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, a nevelési célt, az adott témát. Nagyon fontos, hogy ezek az együttlétek élményt adóak legyenek! - 20 -



Szemléltetőeszközeink:

- Biblia, és gyermek bibliák, - Színes szemléltető eszközök, - Sík és kesztyűbábok, - Szerepjátékhoz kellékek, - Diafilm - Videó, DVD film, - Mágneses és filctábla, - Hangszalag, CD A hitre nevelés nem korlátozódhat csak a reggeli néhány perces áhítatokra, vagy a közös szentmise-látogatásokra. Egész nap folyamán spontán szituációkban is tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ezért testvéreknek tekintjük egymást. Így fejleszthető együttérző- és konfliktusmegoldó képességük, toleranciájuk. (Csúfolódás elkerülése, különbözőség elfogadása, szociobilitás) A lecsendesedésekhez terítő, gyertya és egyéb kiegészítők választásával járulhatnak hozzá, így lesznek részesei a meghitt légkör kialakításának Közben ez által is alakul ízlésük, erősödik döntésképességük. Az együttléteket katolikus köszönéssel, keresztvetéssel, gyertyagyújtással, egyházi, gitáros vagy taizei dal éneklésével kezdjük, ezután behunyt szemmel várjuk az Úrjézus érkezését. Gondolatban megkérjük Őt (esetleg a Szentlelket, az őrangyalunkat, védőszentünket vagy valakit a szentek sorából), hogy segítsen figyelni Istenre, alakítsa át szívünket szelíddé, kedvessé, szófogadóvá… Amikor már úgy érezzük, hogy megérkezett, akinek a nevében összegyűltünk, kinyitjuk szemeinket és a szívünkben lévő szeretetből simogatással adunk a mellettünk lévőnek. Beszélgetünk az egyházi év elkövetkező ünnepeiről, Jézus élettörténetéről, csodáiról, példabeszédeiről, tanításairól, a szentekről, szentségekről. A csoportot érintő események kapcsán saját szavaikkal próbálhatják megfogalmazni kérő és hálaadó imáikat. Együtt örülhetünk egymás sikereinek (versenygyőzelem, kistestvér születése) és átérezhetjük egymás bánatát, testi és lelki fájdalmát. (betegség, baleset, kudarcélmény) A születés vagy névnaposoknak kívánunk különféle égi kincseket. Megbeszélhetjük a napi történések okán a bocsánatkérés, megbocsátás, jóvátétel fontosságát. Meghallgathatjuk gondolataikat a szeretetről, barátságról, hűségről, önzetlenségről és sok más erényről, emberi értékekről. Az áhítat témáit is lehet a komplexitásnak megfelelően megválasztani, így a projektekhez kapcsolódó néhány ószövetségi történettel is megismerkedhetnek a gyerekek a nevelési év során. A hallottakat szabadidőben rendszeresen újra meg újra eljátszhatják, színes leplekből, koszorúkból eszközöket, hozzávalókat konstruálhatnak. Az adott témához logikailag kapcsolódó, szabadon választható barkácsolási lehetőségeket is kínálunk számukra, miközben hozzá illő egyházi dalokat énekelgetünk, verseket, mondókákat mondogatunk. Az ismeretek felelevenítéséhez színezőket alkalmazunk, vagy közösen készítünk különféle technikákkal tablót. Igaz – hamis játékkal, Bibliai barchopával színesíthetjük az alkalmakat. Célunk, hogy gondolataikat, kéréseiket, imáikat saját szavaikkal próbálják megfogalmazni, Érezzék, hogy semmi sem jóvátehetetlen, hogy a keresztény ember az Örömhír tudatában derűs, mégsem az elcsendesedések alkalmával van itt az ideje a bohóckodásnak, viccelődésnek. Étkezések előtt és után a gyerekek által választott különféle verses és dalos imákkal köszönjük meg a Mennyei Atya gondoskodását, s az ebéd utáni pihenést is közös imával kezdjük. Hagyománnyá vált már a sajátkészítésű lámpásokkal tartott Szt. Márton napi lampionos körmenet, a Mihály és Luca napi vásár az adventi közös koszorúkészítés és áldás. Ilyenkor indul útjára a Szentcsalád - járás, melyben a családok előzetes jelentkezés alapján vesznek részt, minden este másnál énekelnek, imádkoznak. - 21 -

Semmi sem tereli el a gyerekek figyelmét arról, hogy Karácsonykor valóban Jézus születését várjuk, ezért ajándékot – ahogyan a kis Jézus is - január hatodikán a Három Királyok érkezésekor kapnak. Visszatérő események a Nagyböjtben - kirándulással egybekötött keresztútjárás, a zarándoklatok. Az egyházi év kiemelkedő eseményeit gyertyagyújtással, megemlékezéssel ünnepeljük meg. Az ünnepi közös szentmiséinken a szülők is részt vesznek. Mindezek mellett kiemelkedően fontos a nevelők hitelessége, példaadása. Reményünk szerint az együttöltött évek alatt hozzájárulhatunk a gyerekek világnézetének, értékrendjének megalapozásához, formálásához, s rajtuk keresztül talán a családokra is hatással leszünk

2. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS A játéktevékenység a tanulás eszközei: A játék, a tanulás, fejlesztés szoros kapcsolatban állnak egymással. A 3-7 éves gyermek életében nem választhatók külön. A játék a tanulás és a fejlesztés leghatékonyabb eszköze, kreativitást fejlesztő, erősítő és élményt adó, feszültséget oldó tevékenység.  



  



Az óvodai nevelés legfőbb feladata, hogy minden gyermeket hozzásegítsünk saját képességeinek kibontakoztatásához. Minden gyermek fejlődési üteme más, ennek figyelembe vételével szervezzük mindennapjainkat. A játék a legfontosabb tevékenység a kisgyermek életében. Azon keresztül tapasztal, tanul, szere ismereteket. A játékon keresztül társas kapcsolatai fejlődnek. Ehhez megteremtjük a megfelelő helyet, a nyugodt légkört. Egész nap folyamán biztosítunk elegendő időt ahhoz, hogy a gyermek játsszon. A tárgyi felszereltséget meghatározza a pedagógiai cél. Tudatosan, ennek érdekében kívánjuk a későbbiekben is beszerzéseinket megtenni. A játéktevékenység eszközei egyben a tanuláshoz, fejlesztéshez szükséges eszközöket is jelentik. Nevelési felfogásunk szerint a játék és tanulás elválaszthatatlan egység, Valljuk, hogy a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül szerez meg. Mindez a kéz-, nyelv-, fantázia segítségével, a mozgásos manuális, intellektuális, művészi területeken tapasztaltatással, a napok folyamán történő ismétlődő kötetlen és kötött tevékenységekkel valósul meg. A gyermek érdeklődésére is építünk, állandó lehetőségekkel valósul meg. A gyermek érdeklődésére is építünk, állandó lehetőséget biztosítunk az önálló tapasztalatszerzésre, a folyamatos, változatos tevékenykedésre. Mindez szabadon megválasztható, sokszínű tevékenységi rendszerben önállóan vagy együttműködésben történnek, a játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A játékba integrált kötetlen fejlesztések mikrocsoportos formában történnek az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazásával. Az ismeretadás másik formáját a napirendben rögzített szervezett foglalkozások rendszere adja, ekkor nyílik lehetőség a gyermek ismereteinek elmélyítésére, rendszerezésére. Ezt a kötött időtartamban megjelölt foglalkozási formát a nagyobb gyermekeknél alkalmazzuk a szándékos figyelem, a kitartás, az önfegyelem, a feladattartás, a türelem, az iskolai élethez szükséges viselkedés kialakításához. A játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, létformája, személyiséggé fejlődésének alapja, fejlesztésének legfőbb színtere, egyben a gyermek szabadsága és önkéntessége ismereteinek rögzítése valósul meg benne. - 22 -







Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek mindig játékidőben zajlanak úgy, hogy a játékokat közben nem rakják el, hanem a gyermek játékára építve, abba belehelyezve a kívánt ismeretek bővítését, készségek fejlesztését, indirekt módon valósítja meg. A tevékenység befejezésével a gyerekek tovább folytathatják játékukat és az elsajátított ismeretanyagot alkalmazhatják, gyakorolhatják. Megfelelő feltételek biztosításával lehetőséget adunk, hogy a hitre nevelés a gyermekek játékát is áthassa. A bibliai történetek, szereplőik, a különböző liturgikus események, közösen átélt vallási élmények is jó játéktémák lehetnek. A megfelelő hely, idő, eszközök biztosítása az óvónő feladata. Mind a gyakorló játék, mind a konstruáló-építő játék, mind a szerepjáték során az eszközök felkelthetik a gyermekek érdeklődését, megindíthatják fantáziájukat és felidézhetik a családi és az óvodai közös élményt. A játék során adódnak konfliktusok (veszekedés) az óvónő mindig kérje a gyerekektől az engesztelést és jóvátételt.

Az óvodapedagógus feladata a nevelés folyamatában Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket     

Biztosítja a lehetőséget spontán tanulásra a nap folyamán játszóterek kialakítása, belsőterek tagolása különböző játéktevékenységek kibontakozása érdekében történik. A nevelés folyamatában épít a sikerélmény, a pozitív megerősítés motiváló hatására. Biztosítja az évszakok által nyújtott lehetőségeket, játékokat. (tél-szánkózás, Tavasz- mászóka, nyár-fürdés, sarazás, ősz- levélgyűjtés, futó-fogó játékok, stb.)

A gyermek egyéni és életkori sajátosságainak, rési ütemének figyelembevételével, természetes kíváncsiságuk ébrentartása mellett szervezzük napirendünkben az ismeretátadás formáit:  

Indirekt Kötetlen

Módszerei:   

Mikrocsoportos, Egyéni, Esetenként frontális

- 23 -

3. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentálhigiénéjének elmaradhatatlan része. Óvodánkban az irodalmi anyagok igényes kiválogatásánál figyelembe kell venni a keresztény erkölcsöt, a művészi értéket, a pedagógiai-módszertani tudatosságot. Keret tervet készítünk, amelybe évszakonként, liturgikus ünnepkörönként összegyűjtjük a mondókákat, verseket, meséket, meseregényeket, verses meséket. Fontos szerepet szánunk a bibliai történeteknek, amelyeket feldolgozunk a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Érdeklődésüktől, élményeiktől, a liturgikus évtől függően választunk történeteket. A verseket és a meséket a játékba integráljuk és lehetőséget biztosítunk arra, hogy egész nap nézegethessenek képes könyveket, vallási témájú könyveket, képes Bibliát. Mindennapos meséléssel, verseléssel, mondókázással a gyermek esztétikai, irodalmi fogékonyságát alapozzuk meg, ritmusérzékét, szókincsét, kifejezőkészségét, képzelőerejét, érzelmi intelligenciáját fejlesztjük, szülőföldje szeretetére is nevelünk általa, hazafias érzelmeket ébresztünk bennük. Mesék által oldjuk a bennük lévő érzelmi feszültségeket, mesehallgatás során vágyaik beteljesülhetnek. Változatos módszerekkel segítjük a gyermeki önkifejezés fejlődését, saját vers és mese alkotás megalapozását. Önkifejező képesség gazdagítása érdekében a gyermeki verset, mesealkotást ábrázolva, kombinálva fejlesztjük. A szemléltetés nélküli mesével a belső képalakítás képességét fejlesztjük A mesék, versek, mondókák segítik megalapozni a gyermekek biztonságérzetét, irodalom szeretetét, későbbi igényét az olvasás iránt. Érzelmi biztonságot adnak, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei. A ritmusokkal, mozdulatokkal, a szavak egységével a gyermekek észlelési, esztétikai élményeket kapnak. Tájékoztatást ad a gyermekek számára a külvilág és az ember belső világának legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges megfelelő viselkedésformákról. Feloldást kínál a gyermek feldolgozatlan indulataira, szorongásaira. A gyermeket érő élmények hatására befolyásolja a belső képi világ megjelenítését. Irodalmi, népi, lírai művek, és a magyar költészet gyönyörködtető alkotásaival ismerkednek meg. A mesék kiválasztásánál előtérbe helyezzük azokat, amelyek amellett, hogy élményt jelentenek a gyerekeknek, és erkölcsi tartalmuk is van. Óvodánkban szabad előadásra ajánljuk a népmeséket. Az irodalmi anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. Ezek beépülnek ízlésvilágukba, megalapozzák kulturális anyanyelvüket. A versek az óvodás korban lehetőleg mozgásos, fantázia, vagy énekes játékhoz kapcsolódjanak. A ritmus, a hangzás legyen elsődleges. Az irodalmi élmény befogadása mellett a könyvek megbecsülésére, gyűjtésére is neveljük őket. Népünk hagyományaiból a jeles napok szokásait őrző versekből válogatunk különböző nyelvtörőket, népi mondókákat, találós kérdéseket, és a katolikus egyházi ünnepekhez kapcsolódó verseket. Vershallgatásra a gyerekeket legtöbbször az őket körülvevő környezet jelenségei, a természet változásai, az évszakok körforgása és a mindennapi élmények motiválják. Ezért szólnak verseink a családról, az évszakokról, állatokról, növényekről, stb. Minden óvónőnek van „saját” verse, meséje, különösen szeretett bibliai története, amit a gyermekek csak tőle hallanak. Ezek mélyen beépülnek majd a gyermekek tudatvilágába. Dramatikus játékok során átélheti a gyermek a meséket, történeteket, csodákat, átváltozásokat, így fejlesztjük a gyermekek metakommunikációs érzékét, erősítjük társas kapcsolataikat és fokozzuk az egymás felé fordulást, elfogadást. A bábozás az önkifejezésre, megnyílásra, a gyermek jobb megismerésére ad lehetőséget, ezért folyamatosan biztosítjuk a bábokhoz való hozzáférést a gyermekek számára. A bábok mese-vers, történetek elmondásának fontos eszközei. - 24 -

A bábjáték tárgyakon keresztül képes érzelmeket közvetíteni, ezért az óvónők is rendszeresen használják azokat. A két – három esztendős gyerekek zavartalanul elbeszélgetnek a különféle tárgyakkal és játékokkal. Ez a határtalan fantázia időszaka, amikor a tárgyak úgy reagálnak, mint az élők. A bábjáték és a dramatizálás az alkotva tanulás terepe. Összefogja az anyanyelvi, irodalmi, zenei, vizuális és testnevelés foglalkozások ismeretanyagát, igazolja azok szükségességét. A játék, sport, tánc mellett a dráma és a bábjáték az, ami intenzíven fejleszti a térben való mozgást, a térérzékelést. A bábjátéknál nagy szükség van a szabadságra, kötetlenségre, különben az improvizációkból nem lesz semmi. A bábok, díszletek elkészítése, a lehetőségek közötti válogatás, tervezés, a megkomponálás pedig problémamegoldó gondolkodást igényel. A gyerek nagy hittel, beleéléssel bábozik, ez mindennapi játékaiban minduntalan felbukkan. Az élettelen dolog élővé változik és valamilyen karakteres tulajdonságánál fogva új szerepben, jelenik meg. . A bábjáték pedagógiai hátterét természetesen csakis a lelkiekből lehet és kell levezetni. Lélektanilag és pedagógiailag egyaránt megalapozottan kapcsolódik be az életre való felkészítés folyamatába. Egy figura komorsága akkor válik valósággá, ha az, ami látható és hallható a gyermek lelkében komorsággal összefüggő élményeket, emlékképeket mozgat meg. Tehát a darab igazából nem a paravánnál, hanem belül a néző szívében, lelkében játszódik le. A bábozás során a néző - legyen az felnőtt vagy gyermek - befogadja a látottakat, az előadóban pedig tovább rögzül a mese által hordozott üzenet. Ezért merítünk bátran a népmesék tengernyi bölcsességéből. Így remélhetjük, hogy a felcseperedő gyermekek nem múló félelemből, hanem meggyőződésből lesznek jók. Bábjátéknál a tiszta, elvont tulajdonságok látvánnyá alakítása a feladat Így juttathatjuk el a gyereket annak megérzéséhez, megértéséhez és megállapításához, mi is az a jelkép. A mesében, versben, dramatikus- és ezen belül a bábjátékban nem a „megtudtam”, hanem az „átéreztem” megrázó élménye dolgozik, aminek hatása hosszantartó, és sokszor egy életre eligazít. Az erkölcsi nevelésnek, a normák elfogadásának mindig is komoly szerepe volt a közösségbe, társadalomba való beilleszkedésben, a szocializációban. Ez meglehetősen nehéz folyamat, szükséges hozzá a műveltség, melynek segítségével találkozhat az egyén az emberiség értékeivel. Saját és mások kultúrájának ismerete pedig a tolerancia alapja. A dráma – benne a bábjáték – évezredek óta a maga módján természetességgel teljesíti ezt a feladatot.

- 25 -

4. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK A katolikus óvodában a gyerekek éljék át a zenélés, az éneklés, a zenehallgatás, a táncmozdulatok által az Isten dicsőítésének örömét, hogy a zene, a szép ének közelebb visz minket a Mennyei Atyához. A magyar nép ajkán megszólaló dalok között bőséggel akad olyan, amelyben felismerhető a lélek Istenhez emelkedettsége, vagy az Istennel való párbeszéde. Az énekeket, mondókákat a liturgikus évnek, a bibliai történeteknek és a hittanítás anyagának, megfelelően válogatjuk össze. (Kodály Zoltán, Forrai Katalin, Gryllus Vilmos, Csillagok teremtője) A zenehallgatás anyagánál is figyelembe kell vennünk, hogy az óvodánknak értékeket kell közvetítenie, és hogy nemzeti kincseink mellett más képek kultúráját is megismertethetjük velük. A népdalkincs, kórusművek és a klasszikus zene mellett egyházi zenét is hallgatunk, éneklünk. (evangéliumi gyermekénekek, gregorián dallamok, orgonamuzsika..) Kodály hirdeti, hogy a gyermek zenei nevelése már pici korában, sőt születése előtt kilenc hónappal kezdődik, s hogy az óvodai zenei nevelésnek rendkívül jelentős a szerepe. A dalokat játék, mozgás, tánc, vagy rajzolás, festés, egyéb tevékenykedés közben többszöri énekelgetés során, szinte észrevétlenül sajátítják el a gyerekek. A népdalok és gyermekdalok átszövik a mindennapokat, témákhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódnak. A népi játékok dalait a játék rendje szerint sokszori ismétléssel játsszuk és énekeljük. Napirendbe illesztve az altatók, ébresztők, vigasztalók által az ének a gyermekek számára természetessé, nélkülözhetetlenné válnak. A közös dalolásokat az óvónők hangszer megszólaltatásával is változatosabbá teszik. A gyerekek megérzik a hangulati, érzelmi változásokat, fokozott empátiaképességük miatt azonnal reagálnak is rájuk. Bár törekedni kell arra, hogy a zenei élmények jó hangulatban, pozitív légkörben érjék a kicsiket, mégis a hitelesség jegyében egy nehezebb napon az óvónő dúdolhat nekik hangulatához illő, szomorú dalokat is. Ezzel nem csak a zenei, hanem érzelmi nevelésükhöz is hozzájárul, kapcsolata a gyerekekkel még bensőségesebb lesz. A zenei képességek fejlődése a nyelvtanulás készségének kialakulásával rokon. Idegen nyelveken és a zene nyelvén érteni és beszélni az tanul meg, aki a nyelv fordulatait beszéddel – örömteli énekléssel minél gyakrabban alkalmazza. Fiatal korban mindez ösztönösen, gyorsan és maradandóan megy végbe. Nem csoda –e, hogy a piciny gyermek kétéves korára beszélni tud?Nem szaktanár tanította, nem tervszerű módszer szerint formálták készségét. Hallotta, megfigyelte, leutánozta. Az alkotásra ösztönző zenei játékok, a beszéd ritmusát zenei ritmusokkal összekapcsoló feladatok a kicsiket kellemes élményhez juttatják, és a zene szeretetéhez vezetik el. Az élményt nyújtó közös tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A kitaláló játék dallam vagy ritmus alapján, az éneklős-felelgetős, a ritmus visszatapsolás a játékos készségfejlesztést segítik. Bár az óvodai zenei nevelés feladata, hogy minden gyermeket önmagához képest fejlesztve, eljusson a zenei képességek megfelelő szintjére az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségek területén, valamint alapozza meg zenei anyanyelvüket, alakítsa ízlésüket, de zenei képességek fejlesztésén túl célja a zenét szerető egészséges lelkű, kultúrált boldog emberré nevelés. - 26 -

Anyanyelvi és zenei nevelésünknek a népi hagyományok részét képező szöveges és énekelt mondókák, rigmusok, énekes gyermekjátékok képezik az alapját. Szeretnénk a szülőket is megismertetni a gyermekeknek általunk átadott zenei anyaggal. Katolikus óvodában az éneknek, zenének mindenütt helye van hétköznapokon és ünnepeken egyaránt. 

           

Sokat éneklünk, sok zenét hallgatunk. A gyermek bármilyen tevékenység során képes improvizálni, amit teljes körűen figyelembe veszünk és a fejlesztés szolgálatába állítunk. A nap folyamán indulhat a kezdeményezés a gyermektől és az óvónőtől egyaránt. A megismerésre szánt dalokat úgy tervezzük, hogy illeszkedjen az évszakokhoz, ünnepekhez, ünnepkörökhöz. Folyamatosan lehetőséget biztosítunk a hangszerek használatára. Lehetőséget biztosítunk továbbá a közös éneklés örömének átélésére, a szép népdalok és más népek dalainak ismeretére, előadók segítségével. A népi gyermekjátékok jó alkalmat biztosítanak a ritmikus, egyenletes mozgásra, ritmus érzékelésére, közös örömteli élményre. Dalos- népi játékok és tánc során fejlesztjük térforma- tájékozódó képességüket, társaskapcsolatukat, egymás elfogadását, egymásra figyelést és a kommunikációs készséget. A gyermekek zenei képességeinek alakításában fontos szerepet kapnak az énekes népi játékok, a kortárs zenei alkotások és az egyházi zene a dalos játékok eljátszása közben a gyermekek érzékelik a dal, tánc, és játék nyelvét megtanulják, gyakorolják a játékszabályokat, összpontosítják figyelmüket mozgásuk egyre rendezettebb, harmonikusabb lesz fejlődik zenei hallásuk, ritmusérzékük alakul társas kapcsolatuk, kommunikációs készségük új szavakat, népi kifejezéseket tanulnak meg, így bővül szókincsük

- 27 -

5. ÁBRÁZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A reggeli áhítat a „gyertyagyújtások”, a közös vallási élmények jó alkalmat kínálnak a témák vizuális feldolgozására. Törekvésünk, hogy mint a zenében, úgy az ábrázolásaikban, képalakításaikban, a mintázásaikban is jelenjenek meg ezek az élmények és a bibliai történetek témái. A gyermek az élményeit játékában és alkotásaiban dolgozza fel. Az ábrázoló és megjelenítő tevékenység lehet spontán, vagy az óvónő által kezdeményezett is. A nevelés ezen területe összetett, sokszínű nevelési terület, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Beépül a mindennapos tevékenységbe, és nem pusztán egy foglalkozási ágra szűkül le. Minél több és változatosabb látványélményhez kell juttatni a gyermekeket – az egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig, a vizsgálódásig – ahhoz, hogy képesek legyenek a befogadásra és az alkotó hozzáállásra. A vizuális észlelés fejlődése az óvodás korban a legintenzívebb. A gyermek ábrázoló tevékenységében alkotóan tükrözi vissza a valóságot és ahhoz való viszonyát. Amikor a gyerekek különböző maradék anyagokból kis fantáziával egészen új dolgot varázsolhatnak, megtapasztalják a változást, hogyan lesz egy tárgyból valami egészen más, úgy, hogy közben a régi része marad az újnak. Ennek kapcsán lehetőség nyílik azokról a változásokról beszélgetni velük, amiket ők is észrevehettek mindennapi életük során.(új házak építése a régiek helyén, tavasszal új növények megjelenése, vagy a természetben megfigyelhető más csodálatos átalakulások – például a lepkék és a békák fejlődése.) Ez a tevékenység rengeteg örömet nyújt nekik, egyéni dolgok készítésére ösztönzi őket, hisz élvezhetik munkájuk eredményét. A tárgyak a készítő saját műalkotásai lesznek, önkifejezésük egyedi darabjai, melyek ajándékként adhatóak bármilyen alkalomra. A nagyobbak történeteket találhatnak ki alkotásaikhoz és eljátszhatják azokat. Az így készült kincsek felhasználhatóak kötetlen játék közben, de ismert mese dramatizálásakor, vagy bábozáshoz is. Az alapanyagok minden háztartásban megtalálhatóak: dugók, papírhengerek, üres dobozok, jégkrémes pálcika, újságpapír, fonal, zsineg, drót, gombok, gyöngy, flitter, rongy, száraztészták, egyebek. Az anyagok kiválasztásakor nagy szerepet kapnak a természetben, közösen gyűjtött természetes anyagok, amelyekből képek, nyomatok, domborművek készülnek. (Homok, kavics, toboz, gesztenye, fakéreg, csigaház, kagylóhéj, magvak, termények, szárazvirág, stb.) Bár az egyes tárgyak elkészítése időbe telik és sokszor segítséget igényel, de az együtt töltött szórakoztató percek minden fáradságért kárpótolnak gyereket és felnőttet egyaránt. A foglalkozás végeztével a vízben élő állatokat kartondoboz - akváriumba, a vadakat képzeletbeli dzsungelbe vagy állatkertbe gyűjthetjük. (halmazalkotás adott szempont szerint). Az elkészült műveket ki is lehet állítani. A gyerekeknek külön öröm a délután érkező szülők pozitív visszajelzése. A konstruálás fejleszti a kézügyességet, fantáziát, találékonyságot, problémamegoldóképességet és kitartó munkavégzésre sarkall. A papírhajtogatás kis hely és eszközigénye révén szinte bárhol és bármikor művelhető kellemes játék. Az egyes lépések pontos végrehajtása esetén a végeredmény ugyanolyan színvonalú lesz, mint a mintadarab, ezért a gyerekek kézügyességének fejlesztésére, a bátortalanabbak sikerélményhez juttatására, önbizalmuk növelésére kiválóan alkalmas. - 28 -

Friedrich Fröbel a papírhajtogatást már 150 évvel ezelőtt az óvodai foglalkozások részének tekintette. Az elkészült figurák egy része ajándékként átadható, más alakok meseképek alkotóelemei, vagy alkalomhoz illő ünnepi dekorációk lehetnek a csoportszobában. Az origami fejleszti a gyermekek térlátását, figyelmét, memóriáját, konstrukciós és koncentrációs képességét, finommotorikus mozgását, a két kéz egyidejű összehangolt használatát, a szem-kéz koordinációt. Precíz, pontos munkavégzésre, önfegyelemre, türelemre és kitartásra nevel. Alkotás közben bővül a passzív szókincs, a gyerekek játékosan sajátítják el általa az alapvető mértani kifejezéseket, a síkidomok elnevezéseit, az oldal, oldalfelező, átló, középvonal stb. fogalmát. Megtapasztalják, hogy néhány hajtással képesek síkból térbelit varázsolni. Mivel az alapelemek sokoldalúan használhatóak fel, így az alkotót továbbgondolásra serkentik, fejlesztik képzelőerejét, belelátó képességét, fantáziáját. Az írás-előkészítés egyik fontos eleme lehet. Az óvodában a gyermek belső képének gazdagítására szolgáló esztétikus tárgyi környezetet hozunk létre, komplex foglalkozások segítenek az esztétikai élmények befogadására, az igény kialakítása, az alkotásra, önkifejezésre, a szépség fogalmának megalapozására. Ízlésformálás által az érzékenység, a szép iránti nyitottság, esztétikus környezetre való fogékonyság elérése. Feladatunk az alkotás örömére rávezetni a gyermekeket, hisz a gyermeki alkotótevékenység a mindennapok része. Műveikből kiállítás szervezése, környezetük, csoportszoba, öltöző díszítése. Az óvodás korú gyermek érzelmeivel, érzékeivel veszi birtokba az őt körülvevő világot. Számára az a szép, az a jó, ami érzelmeit pozitívan befolyásolja. A szépre való rácsodálkozás adja meg az alkotási vágy alapját. Ezért nagyon fontos, hogy az életkori sajátosságokat, szem előtt tartva biztosítsunk számára minél több, élménnyé váló tevékenységi lehetőséget. Ezt az élményanyagot gazdagíthatjuk a hagyományőrző tevékenységgel, a népszokások felelevenítésével, a jeles napok felidézésével, a népi kismesterségekkel.(szövés, nemezelés, fazekasság, hangszerkészítés, csuhéjazás, gyékényfonás, stb.) való ismerkedéssel. A művészeti nevelés lehetőségei mindezek által gazdagodnak. A velük való találkozás olyan ismeretekhez juttatja a gyermekeket, amelyből megtudják, hogyan készíthetők el környezetünk tárgyai, eszközei (szőttesek, kelmefestés, agyagedények, mézeskalács, vesszőből font kosarak stb.) Az általuk készített tárgyakat játéktevékenységükben fel tudják használni. Szerepjátékuk gazdagítására csuhéból, gyékényből közösen készíthetnek állatfigurákat, a kiégetett marokedények a babakonyhába kerülhetnek, az elkészült szőttesek, nemezelt takarók a babaszobában használhatóak. Múzeumlátogatással, kiállítások, műalkotások megtekintésével célunk az esztétikai érzékfejlesztés, a művészeti alkotások megszerettetése, a gyermek megismertetése az ábrázolás különféle eszközeinek használatával, melyek állandóan rendelkezésükre állnak. Feladatunk az ábrázolás, anyag megmunkálás eszközeinek (ceruza, zsírkréta, festék, ragasztó, vágóeszközök, gyurma, agyag, különféle természetes anyagok, termények, termések, papír, varróeszközök, barkács szerszámok és különféle kreatív anyagok, eszközök) megismertetése, célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatukra szoktatás. Egyes technikákhoz kacsoldó eszközök, szerszámok, megoldások, munkafogások megnevezése, bemutatása, gyakorlásukra való ösztönzés. Nyíljék lehetősége gyermeknek az egyéni elgondolások, az önkifejezés megvalósítására, Alapozódjék a művészi látás képessége. Keresztény szimbólumok megjelenése ezen a nevelési területen is (kereszt, gyertya, bárány, liturgikus színek, szőlő stb.). Az alkotásban elmerült gyermek számára egy világ bontakozik, melynek formálásában egész pszichéjével részt vesz, s addig munkálja, míg megvalósítja azt az elképzelését, amelyre kimondja, hogy: „nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31) - és örömét leli benne. - 29 -

6. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK, TESTNEVELÉS A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit. A mozgásfejlesztés célja és feladata a mozgás örömének megéreztetése, a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a testi képességek, fizikai erőnlét, állóképesség fejlesztése. Mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. Differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, ritmusérzék, a motoros képességek, a testséma és a helyes testtartás alakítása, a térbeli-időbeli tájékozódás fejlesztése. Minden tevékenységnek alapja a mozgás. Ez a sokoldalú cselekvés az egész óvodai életet átszövi, és kiegészíti az egészséges életmódra nevelést. A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását: járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát, s néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és sokszínű, változatos testnevelési játékokat. Tevékenységek: a nagymozgások fejlesztése célzott testmozgásokkal történik, melyeknél a mozgás ritmusa, iránya változó. A finom motorikus mozgást az egész napi tevékenység során fejlesztjük. Gyurmázás, építőjátékok (összerakás, konstruálás, szétszedés, kirakás), papírhajtogatás, gyöngyfűzés, vágás, cipőfűzés stb. Megteremtjük a gyermek életkorával összefüggő természetes mozgásformák elsajátításának feltételeit. A legjobb lehetőség erre a szabadban nyílik. (csúszás, mászás, kúszás…). Elősegítjük a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagítását, örömét, alkalmazkodását, önfegyelem fejlődését. Egyéni szükségletek és képesség figyelembevételekor a mozgásigény kiegyenlítésére illetve az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékokra törekszünk. A kötött testnevelés foglalkozást, az egyéni mozgásfejlesztést a különböző, változatos fejlesztő eszközök biztosításával a jól felszerelt tornatermünkben oldjuk meg. A mindennapos testnevelést a csoportszobákban, illetve a szabadban tarjuk, ösztönözzük a szerek használatára a gyermekeket. Óvodaudvarunk kimagasló lehetőséget biztosít a mozgásformák gyakorlására, ami által a gyermek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető mozgáslehetőségeket biztosítunk szabadjáték során is. Fontos egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása,a tiszta környezet megteremtése (portalanított padló, tiszta , friss levegő) Tartsuk szem előtt, hogy minél többször a szabadban végezzék a foglalkozásokat A keresztény nevelés célkitűzéseinek megfelelően jókedvvel, vidámsággal, dicsérettel, buzdítással vesszük rá a gyerekeket, hogy akaraterejét megfeszítse és tudja irányítani azt.

- 30 -

7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A tevékenységek szervezésének célja a katolikus óvodában, hogy a gyerekek rácsodálkozzanak a teremtett világra, érezzék meg a gondviselő Isten mindenhatóságát, szeretetét. A Mennyei Atya iránt ébredjen szívükben hála. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mi emberek is társai lehetünk Istennek a teremtésben, ha védjük, óvjuk környezetünket, ha szépítjük a világot. Az emberiség régen szinte együtt lélegzett a környezetével. A legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. Gyermekeink jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Nevelésünk tudatosan épít a gyermek életkori jellemzőire, a természetben gyökerező tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők – a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy – mind-mind kedveznek a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A cél a nemzeti kultúra értékeit védő, a környezetéhez alkalmazkodni tudó ember nevelésének megalapozása a természetfeletti és emberi értékek figyelembevételével. A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot – a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények stb. – egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg. Az ember, a természet, a hagyomány, az ünnepek szoros kapcsolatban vannak. Környezeti nevelésünk éves tematikájában szereplő témakörök kibontása függ az évszakok váltakozásától és a liturgikus ünnepekhez kapcsolódó hagyományoktól, szimbólumoktól. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő összetett folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A cél a nemzeti kultúra értékeit védő, a környezetéhez alkalmazkodni tudó ember nevelésének megalapozása a természetfeletti és emberi értékek figyelembevételével. A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot – a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények stb. – egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg. A tevékenység témáit az évszakok változása, az állatok, a növények, az emberek élete hagyományok és népi megfigyelések és a liturgikus ünnepek adják. Az évszakok változását és azokkal kapcsolatos természeti jelenségeket célzottan kísérjük figyelemmel. Az évszakok változása során az állat-növény világ megfigyelésére is mód nyílik. A természet az élővilág megismerése és közvetlen tapasztalatok szerzése érdekében sok időt töltünk a szabadban. Kirándulunk, sétákat teszünk, mely változatos lehetőségeket biztosít a megfigyelésekre, tapasztalatszerzésekre. A gyerekek minden nap tevékenyen alkalmazzák a megszerzett ismeretüket a teremtett világ óvásában, gondozásában, szépítésében. - 31 -

A minket körülvevő tárgyi eszközök és közvetlen környezetünk megismerésére naponta adottak a lehetőségek, melynek során spontán helyzetek, matematikai tapasztalatok szerzésére, tevékenységben való alkalmazás gazdagítására, differenciált fejlesztésre nyújt lehetőséget. Környezetünkben található védett helyekre ellátogatva megfigyeli és megfigyeli a teremtett világot a gyermek, majd részesévé válik a környezet óvásával, gondozásával. Lehetőségeinkhez mérten múzeumokba is ellátogatunk. Érték az emberi alkotás. Ebben benne foglaltatik a népi hagyományok óvodai szintű ápolása, az ünnepkörök során. A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, legyen tisztában a gyermek nemzetiségével, hovatartozásával. A környezet formai, mennyiségi, téri viszonyinak megismertetése és ezzel a gyermek önálló vélemény alkotását, döntési képességét segítjük. Ismerjék meg az alapvető közlekedési szabályokat, közlekedés közben vigyázzanak egymásra és saját magukra. Élményszerző kirándulásokat szervezünk, melyeken élményeket, tapasztalatokat, megismeréseket, felfedezéseket tesznek. Rácsodálkoznak a világ rendjére. Megszerzett ismereteiket játék során alkalmazzák (terepasztal készítésénél), közben fejlesztjük, bővítjük szókincsüket Nagy élményt jelentenek a gyermekeknek a közös kirándulások, segítik és erősítik a közösségi összetartozás érzését. Megismerhetik környezetük szépségeit, ez által a Mennyei Atya jóságát, szeretetét. A környezetünkben található helyszíneket rendszeresen felkeressük. Elmegyünk:                      

Pomázra - almaszüretre Fóti dombsághoz - védett növények, állatok megfigyelése Farkas erdőbe - téli madárgondozás Duna partra, ahol megfigyelik a hajókat - vízben, vízkörül élő állatokat, növényeket Közös hajókirándulást is szervezünk A Margitszigeten megfigyelhetik a sok szép virágot, a vadaskert lakóit, megnézhetik Szent Margit kolostorának romjait. Ellátogatunk Fővárosi Állat és Növénykertbe. Ez az a hely ahova mindig szívesen mennek, még akkor is ha már voltak ott-vadon élő állatok megismerése közelről Évszakonként kirándulunk a környező hegyekbe, közösen a családdal. Megfigyeljük a természet szépségét és hálát adunk Istennek mindenért. Tropicariumi séta alkalmával a tengeri, óceáni állatok megfigyelése, a szerzett ismeretek pontosítása, rögzítése. Állatszigetre látogatás családdal, segítés az állat gondozásában. Budakeszi Vadaspark Veresegyházi Medvepark (medvék, etetése, farkasok megfigyelése) Lovas tanya (márc.15.) Planetárium Múzeumlátogatás Kiállítások Pályaudvar, Vasúttörténet park Sétahajó Kétéltű busz Látogatás a Parlamentbe Szt. István Bazilika Visegrád - mogyoróhegy - 32 -

Teremtett világ védelme, környezetvédelem Fő feladatunk a szokások, viselkedési formák és meghatározó értékrend alakítása gyermekeinkben a természettel, állatokkal, növényekkel, környezetünkkel való harmonikus kapcsolat elérése és fenntartása érdekében, az együtt- és egymás mellett élés elősegítésére. A gyermekek érdeklődésének, figyelmének ráirányítása a teremtett világ, a természet és az ember alkotta környezet értékeire, szépségeire, azok tiszteletére, megbecsülésére, ápolására és tevékeny megóvására. A mindezekkel kapcsolatos szabályok megismertetetése, elfogadtatása, belsővé tétele. Céljaink között szerepel a „Zöld óvoda” valamint a „Madárbarát óvoda” cím elnyerése, de keresztény ember tudja, hogy a világ elérendő célok nélkül, önmagában is szép, hiszen Isten a saját képmására alkotta azt. Ahogyan mi Isten gyermekei vagyunk, úgy az állatok is, növények is Isten teremtményei, ezáltal valamennyien testvérek vagyunk. 

növényvédelem -



állatok védelme -



megbecsülés (nem tépkedem, nem tördelem, nem húzom ki gyökerestül) a virág a szárán szép, ha már letéptem, nem dobom el rendszeres gondoskodás, ápolás, locsolás óvodai kiskert művelése veszélyeztetett fajok megismerése, védelme kiültethető, gyökeres fenyő díszítése Karácsony ünnepére

felelősség, gondoskodás, (a csoportban akvárium, kertben madáretetők, odúk) nem kínzom, nem riogatom, nem ejtem fogságba nem taposom el, akkor sem, ha nem látom szépnek, vagy félek tőle veszélyeztetett fajok megismerése, védelme békamentés Farmoson állatmenhely látogatása, gazdátlan állatok befogadása állatkerti örökbefogadás, nevelőszülővé válás tudatos vásárlás valódi bőr, szőrme állatok (életébe kerül) figyelni a jelzést (állatkísérletek)

élettelen természeti környezet védelme Belső igénye legyen a: -

rongálások megakadályozására: Szemetelés, szennyezés elkerülésére kultúrált viselkedésre, írott és íratlan szabályok betartására nem mászok rá nem töröm le (pl. cseppkő) nem firkálom össze nem hordom haza

- 33 -

Környezettudatos magatartás A bennünket, körülvevő világot Istentől kaptuk ajándékba, ehhez méltóan kell bánnunk vele. A benne lévő élő és élettelen dolgok mind Mennyei Atyánk teremtményei, tehát valamennyien a testvéreink. A ránk bízott értékeket jó gazda módjára gondosan óvnunk kell, hisz ezek talentumok, melyekről egykor számot kell majd adnunk. Óvodánk napelemekkel gondoskodik, a melegvízellátás egy részének biztosításáról. Korszerű fűtési rendszerünk is a környezettudatosság jegyében került kialakításra. A takarító és vegyszerek természetes anyagokkal való helyettesítésére törekszünk. (ecet, szódabikarbóna) Télen az óvoda környékének csúszásmentesítésére környezetbarát módszert és anyagot használunk Csere-Bere és adománygyűjtő akciókat szervezünk a gyerekek bevonásával, megunt játék, könyv, kinőtt ruha másnak még jelenthet segítséget, okozhat örömet, érték lehet. Ez is tükrözi óvodánk vezetőjének, fenntartójának és dolgozóinak természet iránti elkötelezettségét, felelősségteljes hozzáállását, A gyerekek nem csak passzív szemlélői a környezetvédelmi erőfeszítéseinknek. Számtalan lehetőség adódik számukra is a mindennapokban arra, hogy kis odafigyeléssel, apró tettekkel, önfegyelemmel tevőlegesen járuljanak hozzá teremtett világunk megóvásához, Földünk jövőjének alakításához. A pedagógus felelőssége, a nyitott szemmel járás, a lehetőségek keresése, észrevétele, új lehetőségek felkutatása, ötletgyűjtés, tapasztalatcsere, önképzés által. Kötelessége napra késznek lenni fenntarthatóság témakörében, mert szakemberek szerint teremtett világunk megmenthetőség szempontjából – emberi számítás szerint - az utolsó előtti pillanatban van, cselekednünk kell! Isten teremtményei közül csak az embernek van módja, lehetősége és hatalma és képessége változtatni. Ez a kiválasztottság felelősséggel jár. Mivel nincs egyetlen olyan megnyilvánulásunk sem, mely erkölcsi vonatkozással ne bírna, a tétlenségnek, a mulasztásnak, passzivitásnak, nemtörődömségnek is következménye van. A folyamatos tájékozódáson túl a pedagógus feladata a megismert módszerek alkalmazása, a példaadás. Hitelessége, következetessége, elhivatottsága motiváló erő a szokásalakításnál. Ez a céltudatos, tervszerű természet szeretetére, értékek megbecsülésre nevelő, óvó attitűd nem csak a világnapokról való megemlékezések, projektek szervezésében merül ki. Az alapelvek alkalmazása megmutatkozik mindannyiunk viselkedésében, magatartásában, döntéseinkben, választásainkban. Átszövi életünket, jelen van a mindennapokban is. Reményeink szerint a gyerekek szemléletformálásával a szülőkre, a családokra is sikerül hatással lennünk, hiszen: „a Föld nem a mienk, unokáinktól kaptuk kölcsön”

- 34 -

Lehetőségeink a cselekvésre:  faültetés  szemétszedés - óvoda udvaron - „TE-SZEDD” mozgalom akcióin való részvétel  autó helyett kerékpárral járni lehetőség szerint  vásárlás helyett készítés - ajándéktárgyak - dekoráció - gyurma - társasjáték - jelmez  tudatos vásárlás  természetes alapanyagú eszközök választása - előnyben részesíteni műanyaggal, nylonnal szemben  Szelektív hulladékgyűjtés - A hulladék nem szemét. Újrafelhasználás, recikling - Szerves hulladék komposztálása - Esővíz összegyűjtése  Természetes alapú csomagolóanyagok használata, - csomagoló anyagok újrahasznosítása vagy mellőzése - Visszaváltható csomagolású termékek vásárlása  Takarékosság - villany lekapcsolása - vízcsap elzárása - a megmaradt, feleslegessé vált anyagok összegyűjtése és felhasználása (pl. ivóvíz) locsolásra kézmosásra tisztításra - csere-Bere akciókon való aktív részvétel (másnak még érték) - a felhasználásra kerülő anyagokkal, eszközökkel körültekintően bánni pazarlás elkerülése minden területen rajzlap mindkét oldalára rajzolni étkezésnél többször szedni keveset,  hajtógázas dezodorok mellőzése  természetbarát anyagok, eszközök és módszerek alkalmazása (vegyszerek kerülése)  egészséges életmód, életvitel, felelősségteljesség, tudatosság, - saját test, szervezet védelme - szabályok betartása, balesetek megelőzése (közlekedés, munkavédelem) - évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözködés - veszélyek kerülése, rendeltetésszerű eszközhasználat - káros szenvedélyek elkerülése - mozgás, sport, kirándulás - gyógynövények

- 35 -

Matematika tartalmú tapasztalatok A környezettel való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika. Például játékban párosítanak, halmazokat képeznek, matematikai műveleteket használnak. Összehasonlító méréseket végeznek, sorba rendezik egymást és a tárgyakat adott szabályosságok szerint. Tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. Az óvónő feladata a nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása. Ennek alapja, hogy építsen a gyermek természetes kíváncsiságára és önálló problémamegoldás iránti igényére. Fejlessze egyéni megismerő erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó-képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével. 4-5 éves korban a gondolataikat tevékenységgel, esetleg szóban is kifejezik. Egyszerű tulajdonság szerint tudnak tárgyakat, személyeket, képeket, szétválogatni, sorba rendezni. A hibás rendezést kijavítják. Próbálkoznak az összehasonlítást kifejező szavak használatával (pl. hosszabb, alacsonyabb, ugyanannyi, több stb.). Szívesen nézegetnek, próbálkoznak a tárgyak, mennyiségek becslésével. Számlálás nélkül átlátnak 1-2-3 tárgyat különböző méretben és elrendezésben. Tízes számkörben megismerik a számok nevét, sorrendjét, kialakul a számlálás módja. Adott irányt mozgással követni tudnak. Használják a névutókat (pl. alá, fölé, elé, mellé stb.) 5-6-7 éves korban válogatnak és sorba rendeznek előre meghatározott szempontok és önálló elképzelés szerint. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, legrövidebb stb.). Önállóan képesek mennyiségek összemérésére, párosítására. Értik és alkalmazzák a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát. Ismerik a számok sorrendjét, biztosan számlálnak tízes számkörben. Azonosítani tudnak különböző helyzetű, egyszerű alakú tárgyakat. Másolással képesek létrehozni színben, nagyságban és formában eltérő, térbeli és síkbeli alakzatokat. Megismerkednek a tükörkép fogalmával. Értik és követni tudják az irányokat. Az óvodapedagógus feladata, hogy mérje fel a csoport és ezen belül az egyes gyermek fejlettségét, és szükség szerint foglalkozzon fejlettségükkel. Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti igényére. Teremtsen kedvező helyzetet az élmények gyűjtéséhez. Törekedjék a helyes matematikai kifejezések használatára, figyeljen a pontos megfogalmazásokra. Játékos formában gyakoroltassa a matematikai kifejezéseket. A matematikai tartalmakat kiaknázzuk, és minden adódó lehetőséget kihasználunk ezek bővítésére, sokszori gyakorlására.  Tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonságok szerint  Halmazok szétválogatása, sorba rendezése  Számfogalom megalapozása  Mennyiségek mérése  Halmazok összemérése, elemeik párosítása  Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának mélyítése  Sorszámok  Mérések különböző egységekkel  Tapasztalatok a darabszám változásairól  Tapasztalatok a geometria körében (sík- és térbeli alkotások, tájékozódások)  Tevékenységek tükörrel - 36 -

8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK



     





A gyermek minden cselekedetet játékként él meg. Először a munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára (aktív tevékenység) a hagyományos óvodai munkavégzés mellett (naposság, önkiszolgálás, állat- és növénygondozás) többféle munka tevékenységet is biztosítunk. Munka a kötelességteljesítés alakításának eszköze, saját és másoknak elismerésére nevelés egyik eszköze. Sütés, főzés, befőzés, vendégvárás, előtte bevásárlás és az azzal járó munka és tevékenységek végzésével kapcsolatban van a cselekvő tanulással. Készítünk használati tárgyakat, játékeszközöket. Napirendbe illesztve lehetőséget biztosítunk munkavégzésre pl.: önállóan kenhetik a gyermekek reggeli alkalmával a kenyeret. Fontos a közösségért végzet feladatok jelentőségének megláttatása, elismerése és annak megóvása. A munkavégzés tehát öröm, mely szükséglete a gyermeknek. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk a való élet munkajellegű tevékenységeit. Célunk, hogy önként vállalt feladatokat, munkafolyamatokat végezzenek a gyerekek, melynek során megjelennek a közösségért való tevékenykedés öröme, az együttes feladatvállalás és megosztás. Kiemelt cél a katolikus óvodában a munkavégzés, az ünnepekre való készülődés örömének átélése, az akarat a kitartás, az önfeláldozás, a szolgálat képességeinek kifejlesztése, a hála megéreztetése, a felnőttek gondoskodásáért, a hiba, a tévedés jóvátételére való szoktatás. Felnőttek példamutatása a munka területén adott tevékenységekbe gyermekek bevonása. Óvodánkban dolgozó kertész, gondnok bevonja a gyermekeket a kinti játék során az évszaknak megfelelő munkálatokban a nekik megfelelő szerszámokkal (levélsöprés, hólapátolás…). Felnőtt segítségével fajátékok javítása céleszközökkel, madáretető készítés… Alkotó tevékenység örömmel tölti el a gyermekek, munka megbecsülésére sarkalja őket.

- 37 -

X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Lelki, értelmi szociális kritériumai:                 

Legyen érdeklődő, Érzékelése, észlelése megfelelően fejlett (téri tájékozódás, vizuális és akusztikus differenciálás, térbeli mozgás fejlettség, testséma kialakulása) Emlékezet bevésés képessége Szándékos bevésés képessége Emlékezeti időtartam megfelelő legyen Szándékos figyelem megfelelő legyen Képi gondolkodás mellett szándékos gondolkodás alakuljon ki Beszéde érthető, folyamatos Életkorának megfelelő hangsúllyal és tempóban fejezze ki magát Érzelmeit, gondolatait meg tudja osztani másokkal Tisztán ejtse a hangzókat Hallgassa végig és értse meg mások szóbeli közlését Képes legyen felnőttel, társaival kapcsolatot kialakítani Önállóság, segítőkésség Önálló helyzet megoldó képesség Véleménye van, ha nem ért valamit, kérdez Tapasztalható legyen az önkontroll, szociális érettség.

Érzelmi, akarati érettség:      

El tud szakadni családtagjaitól Tudja követni más felnőtt utasításait Érzelmeit visszafogott formában mutassa ki. Van feladat tudata Erőfeszítéseket vállal a teljesítmény eléréséért Kitartóan tud alkalmazkodni a szabályokhoz, szokásokhoz.

Elemi ismeretekkel rendelkezzen:        

Legyen fogalma környezetéről és önmagáról, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, tudja, kik tartoznak a családjába Tudja, hogy Magyarországon él és anyanyelve a magyar, illetve legyen tisztában vele, ha más nemzetiségű Ismerje fel a napszakokat, tudja az évszakok változásának rendjét,a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerje szűkebb lakóhelyét A környezetében és az óvodában megismert növényeket és állatokat ismerje és gondozásukat, élőhelyüket tudja, óvja. Időjárás és az öltözködés összefüggéseit ismerje fel. A színek, az ízek, az alapvető anyagok közti különbséget képes legyen megkülönböztetni. Elemi mennyiségi ismeretei szilárdak legyenek. - 38 -

       

Differenciált vizuális észlelés - alak, forma, szín pontos felfogása, - összetartó részek egészként való észlelése - adott tárgyak térbeli helyzetének felismerése - vizuális információk téri elrendezése. Hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése Szóbeli készség, fogalomfejlettség Rövid idejű vizuális memória A szándékos figyelem megfelelő kialakulása az iskolai tanuláshoz

Testi fejlettség, egészségi állapot Összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett együttes mozgása jellemezze. Legyen a gyermek  Teherbíró, arányosan fejlett  Mozgása összerendezett, harmonikus  Finommotorikája, mozgáskoordinációja fejlett  Legyen képes irányítani testi szükségleteit Az óvoda iskola előkészítő szerepe      

A feladatok önálló elvégzéséhez, rendszerességhez szoktatás Jártasságok, készségek, szokások, magatartásformák kialakítása Tudatos megfigyeléshez, önálló gondolkodáshoz szoktatás Beszédkészség fejlesztése Testi erő fokozása Az iskolában való helytálláshoz nélkülözhetetlen pszichikus működés megalapozása

- 39 -

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, INTEGRÁCIÓ, INKLÚZIV NEVELÉS Óvodánk egyik kiemelt célja a valamilyen okból lassabban fejlődő és valamilyen zavarral küzdő gyermekek felzárkóztatása. Ez a felnőtt közösségtől nagyfokú felkészültséget és toleranciát kíván, a gyermekektől pedig megértést. Elsőrendűen fontos célkitűzésünk, hogy a gyermekek is elfogadják azt, hogy nem vagyunk egyformák, a gyengébbekhez való közeledés természetes legyen számukra. Mindehhez be kell vonni a szülőket, akik megértése és teljes körű elfogadása nélkül fenn említett céljainkat a gyermekeknél nem tudnánk elérni. Teljes értékű emberek ők is, akik ha megfelelő, elfogadó környezetben növekednek, egész életük során bizonyíthatják is ezt. Ennek a feladatnak a megoldásához ad segítséget az óvodában dolgozó fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, a mozgásban gátolt gyermekek részére a konduktor. A szociálisan segítségre, szoruló gyermekekre, családokra külön figyelmet szentelünk. Más kulturális közegből vagy hátrányokkal induló gyermekek zökkenőmentes beilleszkedése érdekében szeretetteljes légkörben, befogadó magatartással igyekszünk beilleszkedésüket elősegíteni, megismerkedni kultúrájukkal és azt tiszteletben tartani. Az elhanyagolt, szeretethiányban szenvedő, ingerszegény környezetből jövő, emiatt fejlődésében elmaradt, illetve bármilyen körülmény következtében sérült gyermekek felzárkóztatása, differenciált bánásmódban való részesítése mindannyiunk feladata, hisz a megtört, bánatos szemű gyermek segítségért kiált. Célunk a különböző fejlettségű, gyermekek megsegítése, felzárkóztatása, a kiemelkedő képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás. Lehetőség szerint a megfelelő szakember, illetve intézmény megkeresése. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a speciális szakemberek segítségével és együttműködésével végezzük a pedagógiai-nevelő munkánkat. Lehetőség szerint a mind magasabb fokú önállóság elérése érdekében. A kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársai segítenek a speciális fejlesztésekben, az iskolaérettségi vizsgálatok lebonyolításában. Szakemberek saját munkaterv szerint végzik feladatukat, melyet az óvoda indulásakor mellékelünk saját munkatervünkhöz.

- 40 -

XI. HAGYOMÁNYOK Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei „Ünnep nélkül az élet olyan, mint a hosszú út fogadó nélkül”/ Demokritos/ Ünnepek nélkül életünk szürke és nagyon unalmas lenne. Az ünnepeink szépséget és értelmet adnak a hétköznapjainknak, ilyenkor megpihenünk és feltöltődünk. Örömmel emlékezünk a múlt eseményeire, boldogan elfogadjuk a jelen örömeit, és bizakodva pillantunk a jövőbe. Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek az ünnepek élményt nyújtsanak, mert akkor a felnőtt életében is jelentősége lesz ezeknek az eseményeknek és örömmel ünnepel, emlékezik vissza. Boldog az az ember, aki tud ünnepelni. Mint ahogy az évszakok változását várjuk: a hosszú téli hónapok után a tavaszbontakozó üdeségét, majd a forró nyár után a gyümölcsöt érlelő, színpompás őszt, úgy várjuk a hétköznapok után a vasárnapot, hogy végre megpihenhessünk, és közösen ünnepeljünk. Katolikus óvodának ebben a mai világban nagyon fontos szerepe van, hiszen elvesztették értéküket az ünnepek, a jeles napok. Az emberek elfásultak, közömbösek lettek, nem tudnak örülni. A mai felgyorsult életben a hétköznapok összemosódnak a vasárnapokkal, az ünnepnapokkal, az emberek dolgoznak, vásárolnak még ezeken a napokon is. Az ünnepek elveszítették valóságos tartalmukat. Tudatosan arra kell törekedni óvodánkban, hogy a családi ünnepeket, társadalmi ünnepeket és az egyházi ünnepeket valódi tartalommal töltsük meg és tanítsuk meg a gyermekeket-és rajtuk keresztül a családokat- az ünneplésre. A a feladatunk, hogy újra felfedeztesse a szülőkkel és a gyermekekkel a magyar nép, népi keresztény ünnepeit, hagyományait, azok belső tartalmát, esztétikáját. Mint az egész nevelési folyamatban ezen a területen is a család, mint első hagyományteremtő közösség a legfontosabb a gyermek számára. A családban kapta az első keresztény tanítást és családi körben hallotta az első imádságot. A katolikus óvoda vezeti és segíti a gyermeket az imádság lelkülete felé, segíti őt a helyi közösségbe (egyházba) való begyökerezésbe. A közösségi érzést erősítik a gyermekben a családi, óvodai és a tágabb környezeti ünnepek. Megtanulja, hogyan kell vendéget várni, hogy a másik személy milyen fontos nekünk, hogy megoszthatjuk az örömünket és a bánatunkat is. Így ebben a nyitottságban alakul a gyermek bizalma, mely az örömteli együttlét alapja. Az ünnepre való készülődéssel (ajándékkészítés, jó cselekedetek gyűjtése, vers és énektanulás, csoportszoba díszítése…). Ráhangolják a gyerekek értelmét és lelkét az ünnepre. Fontos kötelességünk, hogy a néphagyományokon alapuló népszokásokat átmentsük a jövő számára, értékeit megőrizzük és így a gyerekekben fokozatosan kialakul a népi-nemzeti értékeinkhez, a szülőföldhöz való jó viszony, ragaszkodás. Számtalan lehetőség van arra, hogy a nemzeti kultúra gazdag világából válogassunk, és szebbé tegyük ünnepeinket a változatos hangulat világával (népdalok, népzene, népviselet, díszítő művészet, népi gyermek játékszerekkel való ismerkedés). A néptánccal való ismerkedés fontos szerepet játszik az óvodánkban. Óvónő segítségével elsajátíthatnak különböző tánclépéseket. Megismerkedhetnek különböző népviseletekkel, más népek táncaival, dalaival. A közös tánc, a közös élmény erősíteni fogja a népi kultúra iránti szeretet. A katolikus óvodai nevelőmunka folyamatába azonban a népi kultúrának csak azon elemei építhetők be, amelyek igazodnak a keresztény hittre nevelés céljaihoz és az óvódások életkori sajátosságaihoz (betlehemezés, pásztorjáték, „szállást keres a szent család”- lehet családokkal együtt is, farsangolás, télűzés, húsvéti tojásfestés, locsolkodás, májusfa – állítás, pünkösdölés, pünkösdi királyválasztás).

- 41 -

A családok vasárnapja egy egész napot is betöltő rendezvénysorozat is lehet, amelynek szervezéséből az óvoda is kiveszi a részét. A gyerekeknek közösen játszóházat rendezhetnek. Az ünnepeken, keresztelőkön való közös részvétel az egész egyházközség életét megújíthatja.

Kiemelkedő ünnepek és jeles napok az óvodában:                  

Születésnapok Névnapok Keresztelési évforduló Almaszüret Dió szüret Szüreti népszokások, szüreti bál Mihály napi vásár Luca napi vásár Farsang Cibere vajda és konc király viaskodása, kisze báb égetése, úsztatása Apák napja Gergely – járás Március 15. Föld napja Madarak, fák napja Anyák napja Gyermeknap Évzáró ünnepély, ballagás

Saját hagyományaink:   

Elballagottak bennalvós éjszakája Cserenyaraltatás, Gyömöre, Kajárpéc, Felpéc, Szerecseny óvodásainak vendégül látása Iskolába készülők táboroztatása vidéki környezetben, Gyömörén

Az egyházi év ünnepei, melynek során a gyermekeket és családtagjaikat bevonjuk az ünnepi liturgiába:               

Veni Sancte Védőszentünk Nagy szentjeink Alapító anya ünnepe Szent Márton ünnepe, lampionos körmenet Minden szentek Halottak napja Adventi koszorúkötés és áldás, mindennapi készülődés a karácsonyra, Jézus születésére Szent Miklós Karácsony Vízkereszt, három királyok Gyertyaszentelő, óvodaszentelés Balázs áldás Nagyböjt (keresztút) Húsvét - 42 -

    

Te Deum – évzáró ünnepély, ballagás május végén június elején Pünkösd Úr napja zarándoklat Nagyboldogasszony

Szülők és az óvónők közösen ajándékozzák meg a gyerekeket az ünnepek alkalmával énekkel, hangszeres zenedélutánokkal   

Játszóház a gyerekeknek szülők és óvónők részvételével, melynek keretén belül kézműves foglalkozást tartunk, közösen készítjük el az ünnepi díszeket, jelképeket Ünnepek előtt ajándékot készítünk, sütünk, főzünk, a gyerekekkel együtt Az ünnepek részletes leírását programunk mellékleteként csatoljuk.

- 43 -

XII. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGŐ TEVÉKENYSÉGEK Az óvodában a gyermek biztonságát és egészségét szolgáló tevékenységek, biztonsági intézkedések és a gyermekvédelmi munka A részletes szabályozást az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, az ÁNTSZ előírásai, valamint a bevezetőben felsorolt szabályozó intézkedések tartalmazzák. Az óvoda óvó- védő szolgálata a gyermek érdekében, biztonsági intézkedések, melyek közvetlenül programunk végrehajtására irányulnak:    

Az óvoda területén belül a gyermekek felügyelet nélkül nem maradhatnak, a nyitva tartás egész ideje alatt azt biztosítani kell. A biztonságos környezet megteremtésére ügyelni kell. Az egy időben felkínált sokféle tevékenység csak így képzelhető el. A kirándulások, sportolás alkalmával ügyelni kell minden területen és minden körülmények között biztonságos környezeti és balesetmentes feltételek megteremtésére. Egészségügyi védelem

  

Minden óvodai dolgozó figyel arra, hogy a gyermek az időjárásnak megfelelően legyen öltözve. A balesetek megelőzését körültekintően végzi A kirándulásokat követően alkalmankénti szűrést végez (pl.: kullancs vizit) Az óvodában történő rendszeres egészségügyi szűrések, ellenőrzések

 

Az óvoda orvosa a védőnő segítségével rendszeres szűrővizsgálatot végez. Szükség esetén beutalja a gyermeket. Évente egyszer az iskolába készülő gyermekek hallás- és látás vizsgálata. Gyermekvédelem az óvodában

Ezt a feladatot a gyermekvédelmi felelős végzi. Tevékenysége:  Év eleji felmérések.  Adatlap felvétele.  Jelzés az illetékes intézmények, hatóságok felé.  Együttműködés a segítő társintézményekkel. A gyermekvédelem kiterjed:   

Mentális problémák esetén, értelmi-, érzelmi-, szociális-, viselkedésbeli visszamaradottság. Olyan egészségkárosodás esetén, amelynek kiküszöbölésében a család nem tud vagy nem akar segíteni. Szociális problémákkal küszködő családokra, abban az esetben, ha a gyermek egészsége forog kockán. - 44 -

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Tárgyi feltételek Óvodánk épülete és udvara az óvodai élet színtere. Mindkét csoportnak tágas, világos, galériázott, beépített szekrényekkel, saját raktárhelyiséggel, ágyazóval ellátott csoportszobája van. Az épület 80 éves, ennek ellenére belső átalakítások, modernizáció után a helyiségek korszerűek, elrendezésük, kialakításuk a gyermekek érdekeit szolgálja, pedagógiai és egyéb céloknak maximálisan megfelel Mindkét csoport saját mosdó és a WC helyiséggel, zuhanyzóval rendelkezik. Nagyüzemi mosogatógéppel felszerelt melegítőkonyha biztosítja a gyermekek ellátását A felnőtt dolgozók kulturált körülmények között öltözhetnek, vetkőzhetnek, az öltözőből udvar kapcsolatos mosdó, W.C. helyiség nyílik, amely gyermek méretű felszerelésekkel is el van látva, így a gyermekek levegőzés idején igénybe tudják azt venni. A mosás, vasalás elvégzésére, vegyszerek és takarítószerek tárolására külön helyiségek állnak a dajkák rendelkezésére. Munkájukat szárítógép használatának lehetősége könnyíti. Tágas, biztonságos tornatermünk alapfeladatán kívül - műszaki, hangtechnikai és projektoros felszereltsége miatt - előadások, összevont szülői értekezletek, filmvetítések, ünnepélyek, bálok, táncházak, vásárok magas színvonalú megrendezésére is biztosít helyet, lehetőséget. Gazdasági iroda, megfelelő méretű fejlesztő szoba, orvosi vizsgálatokra igénybe vehető helyiség, szülők fogadására alkalmas szoba teszi lehetővé, hogy nyugodt körülmények között, zavartalanul végezhessük feladatainkat. Bár az óvodapedagógusok saját döntésük alapján a gyerekekkel együtt a csoportban étkeznek (mintaadás), igényesen kialakított étkező áll a dolgozók rendelkezésére. Az óvoda két szobája mobil fallal elválasztható egymástól vagy szükség esetén összenyitható, így lehetőség van az ebédlő bővítésére, valamennyi dolgozó - esetleg társintézmények dolgozóinak részvételével tartott értekezletek, megbeszélések, összejövetelek igényes környezetben való megtartására, közös ünnepek megülésére. Óvodánk rendelkezik kápolnával, melyben mindkét csoport gyerekei és pedagógusai kényelmesen elférnek. Ez lehetőséget ad óvodai gyerekmiséken való közös részvételre. A dolgozók mentálhigiénés jó állapotának, egészségének megőrzéséhez rekreációs szoba és hangulatosan kialakított só-szoba használatának lehetősége járul hozzá, melyet járványos időszakban a légzőszervi megbetegedések megelőzése érdekében a gyerekekkel osztott csoportokban rendszeresen látogatunk. A korszerűen, kialakított óriási udvar két játszótérrel, többszintes hajóval, szánkódombbal, homokozóval, kerékpárúttal, kiskerttel és gyermek méretű szerszámokkal áll a gyermekek rendelkezésére. Óriási, gondozott gyepterületen labdázhatnak, tollaslabdázhatnak, vagy piknikezhetnek a fenyők alatt. A kismotorokon kívül rollerek, kerékpárok, futóbiciklik, BOBOCAR kisautók gazdagítják az óvoda járműparkját. A kisházak szerepjátékhoz, valamint szabadban történő alkotáshoz, rajzoláshoz, asztali játékhoz, jó idő esetén uzsonna lebonyolításához egyaránt teret adnak. Az óvoda bejárata előtt sziklakert, és lourdes-i barlang teszik szebbé a szabadban tartott megemlékezéseket, a szánkódombot kis Kálváriaként is használtuk már Nagyböjt idején, keresztútjárás alkalmával. - 45 -

Az udvar a létszámhoz képest tágas, megfelelő, változatos mozgásformák és tevékenységek gyakorlására biztosít lehetőséget. A környezetet ezen felül igyekszünk úgy alakítani, hogy tartalmas udvari élet színtere lehessen. Tavasztól őszig többszemélyes trambulin bővíti az udvari játéklehetőség tárházát. Nyári időszakban óriási napernyők biztosítják a nap elleni védelmet, amennyiben az időjárás engedi, a gyerekek felfújható medencékben pancsolhatnak, hűsölhetnek Ahogy lehetőségeink engedik, folyamatosan bővítjük az udvari eszközöket, játékokat, Európai Uniós szabványnak megfelelően. Célunk a biztonság megteremtése, a balesetek megelőzése. Testnevelés felszerelésünket, szemléltetőeszköz készletünket, játékszereinket is folyamatosan bővítjük, szükség esetén leselejtezzük, cseréljük. Figyeljük a pályázati lehetőségeket, pályázunk, hogy ezzel is eszközkészletünket kiegészíthessük. A foglalkozásokhoz szükséges alapfelszerelés (festék, ceruza, papír, stb.), játékeszközök beszerzése, dologi felszerelések pótlásához a fenntartó nővérek nyújtanak segítséget. az óvoda alapítványa a Karmel Kiskertje Óvodai alapítvány beszerzéseink anyagi lehetőségeit egészíti ki. Táblázat (a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján) Helyiségek

megfelelő

Helyiségek bútorzata Megfelelő és egyéb berendezési tárgyai Tisztálkodási és egyéb Megfelelő felszerelések Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Fogyatékos gyermekek nevelésének további eszközei ( Alapító okiratban megfogalmazottak alapján) Egészség és munkavédelmi eszközök

Megfelelő

Megfelelő Akadálymentesítés megoldott -

hangos lift mozgássérült W.C rámpák hidroterápiás kád

Megfelelő

Jelen állapotnak megfelelően tudtuk a fenti táblázatot kitölteni, a szöveges részben ezt kiegészítettük.

- 46 -

XIII. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Család-óvoda kapcsolata Számunkra a családdal való együttműködés keretei a legfontosabbak. Szerencsések vagyunk, mert az óvodai élet természetéből fakadóan mindennapi kapcsolatban vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy észrevételeinket a gyermekről közöljük, teljes körű tájékoztatást adjuk az óvodában történtekről, meghallgassuk a szülői véleményt. Az eredmény ettől az együttműködéstől függ. Fontos, hogy érezzék a szülők, hogy mi segítőtársak vagyunk, hogy bennünk mindig támaszra lelnek az egész óvodai nevelésben, így a hitre nevelésben is. Törekszünk arra, hogy óvodánk működésére a nyitottság, a szeretetteljes párbeszéd, és a kölcsönös megbecsülés legyen jellemző. Az óvoda dolgozóitól elvárható, hogy megértő magatartásukkal, példamutatásukkal ezt elősegítsék. Elsődleges, hogy az óvónő mindig reálisan tájékoztassa a szülőket. Tisztelje érzelmeiket, mindig tapintatosan és segítőkészséget kifejezően nyilvánuljon meg. Mindig hallgassa meg az óvónő a szülők véleményét, gondjaikat is, hogy közösen találják meg a megoldást. A szülők kérését, javaslatát, esetleg bírálatát vegye fontolóra. A jó kapcsolat kialakításában és megőrzésében lényeges az is, hogy a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában. A katolikus óvodában a liturgikus események, a közös szentmise segíti a lelki élet fejődését. Fontos, hogy legyen minden hónapban „OVIS MISE”, amikor az óvodások is aktív szerepet kapnak, csengethetnek, énekelhetnek. Az szülők tájékoztatásának módjai:  Érkezéskor, távozáskor rövid, naponkénti párbeszéd.  A hirdetőtáblára elhelyezzük az óvoda, az Egyház életével kapcsolatos tudnivalókat, rövid elmélkedéseket, szentírásidézeteket, verseket.  Minden gyermek számára készítünk „postaládát” ahová behelyezhetik a szülők is és az óvónők is rövid üzeneteiket.  Az előtérbe egy nagyobb levelesládát is elhelyezünk, ahová a szülők névtelenül is bedobhatják javaslataikat, kéréseiket. Az együttműködés keretei:       

Szülői értekezletek évente három alkalommal. Fogadóóra a komolyabb, négyszemközti találkozást igénylő problémák megbeszélésére ad alkalmat. Előzetes megbeszélés alapján bármikor rendelkezésre állunk. A nyílt napokon a szülők betekinthetnek a gyermekük napi tevékenységbe, játékába, társas kapcsolataiban, és így megismerhetik az óvodai viselkedés módjukat is. Évente egyszer, tavasszal rendelkezzük. Eseti megbeszélések a gyermekkel kapcsolatos észrevételeinkről, ha a gyermek helyzete úgy kívánja. Az óvoda és a család közötti jó kapcsolatot segíti, ha a szülőket is bekapcsolódnak az egyes óvodai és óvodán kívüli programok megszervezésében az óvónőkkel együtt. Igény szerint közös kirándulásokat szervezünk. A „Gondoskodó szülők köre” a Szülői Munkaközösségnek keresztény szellemű megfelelője. A szülők köréből- nevelő és szülői igény szerint megalapítható. Csoportonként kétkét szülőt lehet választani évente, de ha valaki tovább vállalja annak is nagyon örülnek. - 47 -

   

Az éves program elkészítésében a szülők közösen dolgoznak az óvónőkkel és a vezetővel. Céljainkról, feladatrendszerünkről folyamatosan tájékoztatjuk őket és kíváncsiak vagyunk véleményükre. Segítenek a szülők felé történő evangelizálásban, keresztény, keresztény irodalom terjesztése, lelki napok megszervezése, lelki napok megszervezése, hitéletre neveléssel kapcsolatos felvilágosító munka végzésében. Megszervezzük a „Szülők klubját” ahol havonta valláspedagógiai témákkal lelkiségünkkel és a keresztény család életével kapcsolatos előadásokat hallgathatnak, mely találkozásokon lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, beszélgetésre, egymás jobb megismerésére. Kapcsolattartás az Egyházközséggel Keresztény testvéróvodával való együttműködés

Szeretnénk jó kapcsolatot kialakítani katolikus óvodákkal, a közelben lévő Szent Anna óvodával, az esztergomi Szt. Erzsébet óvodával Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Gyűr menti települések óvodáival. Az iskolába készülők táboroztatása kapcsán már hagyománnyá vált, hogy a nyár folyamán kétszer néhány napot együtt töltünk. A közös játékok alkalmával megismerkedhetnek a gyermekek egymás környezetével, játék lehetőségeivel, és így egy kicsit kitágul a világról alkotott ismeretük. A fővárosban élő gyerekek számára hatalmas élmény a falusi környezet, életvitel, a vendégszeretet, a vidéki gyerekek pedig örömmel próbálják ki a különféle közlekedési eszközöket, ismerik meg a főváros nevezetességeit, a városi élet nyújtotta programlehetőségeket A pedagógusok tapasztalatcsere keretében ötleteket, módszertani ismereteket adnak át egymásnak, szükség esetén kölcsönösen segítik egymást. 1. IV. kerület Újpesti Polgármesteri Hivatallal Kapcsolataink más intézményekkel  



A Szent János Katolikus Általános Iskolával, nevelőivel való ismerkedés segíti a gyermekeket, hogy az óvodából az iskolába való átmenet zavartalan legyen. Fontos, hogy a gyermekek örömmel várják az iskolát. Fontos feladatunk a fiatal családok megszólítása. Ez történhet az egyházközségen, a védőnőkön, és az újságon keresztül. Az újságból tudomást szerezhetnek a katolikus óvoda életével kapcsolatos eseményekről, a meghívások felkelthetik a szülők figyelmét. „a kismamaklub” is jó lehetőséget jelent a leendő szülőknek, hogy megismerkedjenek az óvónőkkel, az óvodai élettel. A kerületi Ifjúsági Ház, és a könyvtár meglátogatása, az ott szervezett programok, a hagyományőrző művészek meghívása hozzájárulnak a gyerekek képességeinek fejlesztéséhez. Néptánc, táncház, hagyományok.

Az óvodai nevelőmunkát nagyban segítik a szakszolgálatok:  Katolikus Pedagógiai Szolgáltató Intézet  A Nevelési Tanácsadó  Családsegítő központ  Gyermekjóléti Szolgálat  Szakértői Bizottság - 48 -

XV.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

A program elemzése, értékelése   

Az év közbeni ellenőrzés ütemezését az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Az ellenőrzés folyamatában jelentős szerepet töltenek be a csoportokban végzett tervező, értékelő, dokumentációs munkák. Az értékelés területei: az intézmény tevékenység- és feladatrendszere, a program 2 éves tapasztalata A nevelőtestület szakmai fejlődése, felkészültsége, kapcsolatok elemző értékelése A gyermek fejlődésének nyomon követése, értékelése

 

Személyiség lap, A gyermekről készülő egyéni feljegyezések, A csoportok ellenőrzése, értékelése A csoport nevelési-fejlesztési terve, egyéb dokumentáció, Tevékenységrendszer, Fejlesztési tartalmak, Nevelő- fejlesztő munka, Nevelés feltételei, nevelői hatékonyság, Csoport neveltségi szintje, Óvónők felkészültsége, Dolgozók összhangja.

A pedagógusok értékelési rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program, illetve a teljesítmény értékelés kidolgozott rendszere határozza meg. Értékelés rendszere, ütemezése A program felülvizsgálatát és beválását 4 éves időszakokban tervezzük. A szülők véleményének beépítése az ellenőrzési- értékelési folyamatba: A szülők a programunkat megismerik az óvodába jelentkezéskor. A 3-4 év során számítunk észrevételeikre, javaslataikra. Kimenetkor megadott szempontsor szerint kérjük véleményüket, melyet feltétlenül beépítünk programunk fejlesztésébe. A program szerint végzett pedagógiai munka minőségbiztosítása A gyermek elégedettségének vizsgálata, A gyermek fejlődési lapján értékelés a programban meghatározott célok megvalósulásához. A személyi-, tárgy feltételek minőségének mérése: A pedagógusok munkájának, a nevelés hatékonyságában végzett feladatainak értékelése. Program beválás vizsgálata, az abból levont következtetések alapján módosítása.

- 49 -

A program nyilvánosságra hozatala Honlapot tervezünk, melyben a program rövidített változatát ismerhetik meg az érdeklődők. Az óvodánkban járó szülők a mindennapok során a faliújságon elhelyezve találhatják meg. Jelentkezéskor a szülők a program teljes terjedelmét megismerhetik, melyet az irodában helyezünk el.

Érvényességi rendelkezések

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2017.szeptember 01. határozatlan ideig. Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:    

a nevelőtestület 50% -nál többen kérik a módosítást a módosítás előterjesztése írásban történhet. az óvoda életében bekövetkező jelentős változás. törvényi változások

A mellékelt jegyzőkönyv alapján módosítottunk az alap programunkon. A program bevezetésének menete: 2008. szeptember 1-től érvényes. 2010. szeptember 01. Országos Óvodai Nevelési Alapprogramjának módosításának érvényessége Első beválási vizsgálat: 2012. szeptember 01-én megtörtént, a szakértő által javasoltakat kijavítottuk. Második beválási vizsgálat: 2016. szeptember 01-én megtörtént, a szakértő által javasoltakat kijavítottuk. A következő beválási vizsgálat 2020.

- 50 -

Legitimációs záradék

1. Egyetértését nyilvánította:

...................................................................dátum: 2017. szeptember 01. A szülői szervezet nevében

2. Elfogadta: ………………………………. óvodapedagógus

……………………………… óvodapedagógus

………………………………. óvodapedagógus

……………………………… óvodapedagógus

…………………………….. óvodavezető

3. Jóváhagyta: ..................................................................dátum: 2017. szeptember 01

- 51 -