BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2004. SZEPTEMBER 30.

"A szociális kérdés nem csupán egy társadalmi csoport, hanem az egész társadalom problémája és értjük alatta a társadalomban élı egyeseknek, vagy csoportoknak megakadályozottságát, vagy evvel való fenyegetett voltát olyan nívójú erkölcsi, szellemi és fizikai élet kiélésében, amelyhez minden embernek, társadalmi tagságánál fogva joga van." /Hilscher Rezsı szociálpolitikus/ I. ELVI ALAPOK I.1. A JÖVİKÉP MEGHATÁROZÁSA A szociális ellátások egységes rendszerének létrehozásával a lakosság szociális biztonságának megteremtése, elısegítése és megırzése, valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok biztosítása, érvényre jutatása. I.2. ALAPELVEK MEGHATÁROZÁSA Budapest Fıváros Közgyőlése 1997. május 29-i ülésén elfogadta a "Budapesti Szociális Charta" -t, melyet ezt követıen a kerületi önkormányzati testületek is megtárgyaltak. A benne foglalt 24 budapesti polgármester közös nyilatkozatát önkormányzatunk is magáénak vallja. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erıfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szervezıdései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttmőködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményeit és finanszírozási lehetıségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttmőködése, a különbözı ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához.

2

Összehangolási feladatok a fıváros szociálpolitikájában Szükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetıbbek és kiismerhetıbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: - segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerősítésében, harmonizációjában és racionalizálásában - a szociális ellátások klienseinek jogait védı és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében - a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében - az ágazatközi együttmőködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttmőködés területén - az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minıségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában - a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenırizhetıen érvényesítı, a nem-állami szervezetekkel kötött szerzıdések tartalmát és eljárási kereteit rögzítı, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban. - az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód biztosítása érdekében az irányelvek betartására való törekvésben. Ez minden, a szociális ellátásban való résztvevı számára a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, partneri kapcsolatot, együttmőködést, társadalmi szolidaritást, méltányos és rugalmas elbánást jelent. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a fıváros társadalmi integrációjának erısítése Erkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erıforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítsunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelısséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy - a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket, 3

- különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetıségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával, támogassuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszervezıdését, érdekképviseleti lehetıségeit, speciális programok segítségével tegyük számukra is elérhetıvé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, elınyöket. - az önkormányzatok lehetıségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelık is tegyenek erıfeszítéseket a leghátrányosabb helyzető, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért. Minden tılünk elvárható eszközt figyelembe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küldünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának. I.3. ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások alapvetıen az egyén vagy a család életében bekövetkezett, megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak. A szociálpolitika önmagában nem képes az egyén, a család életében jelentkezı hátrányok prevenciójára, megelızésére, ellenben a megbomlott szociális egyensúlyt korrigálja, javítja. A korrekció magába foglalja azt is, hogy a szociálpolitikai rendszer legyen rugalmas, alkalmazkodóképes, reagálni tudjon a társadalmi változásokra. Az egyének, a családok közötti esélyegyenlıtlenséget többféle tényezı váltja ki. Az egyéni okoknál elsıdleges a biológiai-fiziológiai állapot /idıs kor, testi vagy szellemi fogyatékosság, tartós betegség/, amelyek jövedelmi, vagyoni hátrányokat okoznak. Társadalmi eredető okoknál fontos megemlíteni a települési viszonyokat /város, külváros, lakótelep/, melyek befolyásolják az egyes javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélyeit. Továbbá az adott lakásviszonyok, lakásállomány minısége is hatással van a hátrányos helyzet kialakulására és konzerválására. A speciális hátrányokra tekintettel a differenciált ellátó rendszer biztosításával mérsékelhetı az esélyegyenlıtlenség. Az önkormányzati vezetés felelıssége, hogy megakadályozza a helyi társadalom szétszakadását, egyének vagy csoportok kirekesztését, marginalizálódását. Megelızzék a szociális ellátást igénylı emberek szegregációját, elkülönítését erısítsék a helyi társadalmon belüli integrációt. Ennek érdekében az önkormányzatnak a szociális feladatokat 4

ellátó különféle vállalkozási és non-profit formában mőködı egyházi és nem állami szervezetekkel való együttmőködésre kell törekednie, biztosítva a szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságát és átláthatóságát. I.4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy meghatározza azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket az önkormányzat a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit. A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt az önkormányzat ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól, valamint az önkormányzat szabályozási körében, az ellátási kötelezettség szintjein és az intézményi szinteken jelentkezı feladatokról. A cél az, hogy a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll. Továbbá egy olyan szolgáltató rendszer kialakítása, amely összehangoltan, koordináltan mőködik teljes mértékben lefedve a szociális szükségleteket. I.5. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELADATA A szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy elısegítse egy egységes "szociális szolgáltató politika" kialakítását, rávilágítson a kerületben mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira, kijelölje az irányokat egy résmentes szociális védıháló kialakításához. Információkat biztosítson egyéb fejlesztési koncepciók, programok /pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerősítése, rehabilitációs programok/, tervek kidolgozásához és megvalósításához. Információkkal segítse a döntéshozókat, illetıleg a szolgáltatások biztosításában résztvevıket, kellı alapot adjon a szociális szolgáltatások operatív programjaihoz. I.6. CÉLTERÜLETEK - Szociális szolgáltatások és ellátások mőködésének helyi szabályozása

5

Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelı, minden szociális jellegő ellátás és juttatás kritériumait, jellemzıit tartalmazó helyi szabályozás kialakítása. - Intézményi szabályozás Az egyes szociális intézmények belsı és egymás közötti mőködésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeltekben elıírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetıség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erıforrások megosztására - Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése A szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetıbbek és kiismerhetıbbek legyenek, a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtése. - Információkezelés, információáramlás A lakossággal, a potenciális ellátotti körrel, való megfelelı kapcsolat kialakítása, a szakmai és intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, együttmőködés más ágazatokkal. I.7. CÉLCSOPORTOK - Gyermekek - Családok - Idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók - Marginalizálódott csoportok /krízishelyzetben lévı anyák, hajléktalanok/ - Speciális csoportok /fogyatékos személyek/

6

II. HELYZETKÉP II.1. A település helyzetét bemutató általános adatok Budafok-Tétény XXII. kerület területe 3.425 ha, azaz 34,25 km2. Lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal 2002. évi statisztikája szerint 51.501 fı, az egy km2 -re jutó lakónépessége, vagyis népsőrősége 1.491 fı/ km2. A városrész a fıváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján található. 1950ben jött létre Budafok megyei város, Budatétény és Nagytétény községek egyesítésével. Nagy kiterjedéső peremkerület, alapvetıen kertvárosi jellegő, de a lakótelepek is megtalálhatók. Városrészei: Rózsavölgy, Budafok, Budatétény, Baross Gábor telep és Nagytétény. Az egyes városrészek közötti tömegközlekedést a 41-es, 47-es villamos, 3-as, 14-es, 58-as, 114-es és 150-es buszjárat biztosítja. A kerület lakásállományának nagysága a Központi Statisztikai Hivatal 2002. évi statisztikája szerint 20244, ebbıl 765 önkormányzati tulajdonban van. A 100 lakásra jutó lakosok száma 254. A lakásállomány nagysága öt évre visszatekintve folyamatosan emelkedik, a 100 lakásra jutó lakosok száma viszont csökken. A táv-, illetve tömbfőtésbe bekapcsolt lakások száma 2915, aránya 14,3 %. A melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 2868, aránya 14,1 %. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza a csapadékcsatornával együtt 206,7 km, egy km2 belterületre jutó hossza 8,1 km. Az ivóvízcsı-hálózat hossza 254,8 km. A fenti közmőszolgáltatásokba bekapcsolt lakások száma öt évre visszatekintve folyamatosan emelkedik. A 2001. február 1-jei népszámlálás adatai szerint a kerületben összkomfortos lakás 13.098, komfortos 4.262, félkomfortos 625, komfort nélküli 433, szükség- és egyéb lakás 678. A lakás-alapterület szerint -29 m2 395 30-39 m2 1.414 40-49 m2 2.628 50-59 m2 4.501 60-69 m2 3.376 80-99 m2 2.663 100-X m2 4.119

7

A lakások építési ideje szerint 1945 elıtt 4.264 1945-1959 1.409 1960-1969 1.962 1970-1979 5.290 1980-1989 4.112 1990-2001 2.059 A kerületben az önkormányzat által fenntartott egy egyesített bölcsıde mőködik négy tagintézménnyel, továbbá hat egyesített óvoda, összesen 14 tagóvodával és 4 magánóvoda. Az oktatási intézmények közül 11 általános iskola, 2 gimnázium és 1 szakközépiskola mőködik, mind önkormányzati fenntartásban. Az óvodai nevelésben résztvevı gyermekek száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint folyamatos emelkedés után némi csökkenést mutat /1998-ban 1.452, 1999-ben 1.477, 2000-ben 1.477, 2001-ben 1.479, 2002ben 1.465/. Az alapfokú oktatásban résztvevı tanulók száma folyamatosan csökkenı tendenciát mutat /1998-ban 3.810, 1999-ben 3.755, 2000-ben 3.755, 2001-ben 3.455, 2002-ben 3.350/. A középfokú oktatásban résztvevı tanulók száma a kezdeti csökkenést követıen szintén emelkedı tendenciát mutat /1998-ban 818, 1999-ben 796, 2000-ben 796, 2001-ben 1159, 2002-ben 1191/. Az egészségügyi ellátás feladatait a Dél-budai Egészségügyi Szolgáltató Kht., egyéni vállalkozók és vállalkozások látják el 1 szakrendelı, 8 háziorvosi rendelı, 3 gyermek háziorvosi rendelı és 2 gyermekfogászati rendelı keretein belül. A háziorvosi szolgálat összes vizsgálatának száma öt évre visszatekintve emelkedést, majd némi csökkenést mutat /1998-ban 195.200, 1999-ben 203.400, 2000-ben 210.900, 2002-ben 207.500/. A járóbeteg-szakellátás gyógykezelési eseteinek száma folyamatosan emelkedik /1998-ban nincs KHS adat, 1999-ben 747.100, 2000-ben 767.500, 2001-ben 776.100, 2002ben 792.700/. Az egy mőködı háziorvos átlagos forgalma emelkedı tendenciát követıen némi csökkenést mutat /1998-ban 7.506, 1999-ben 7.822, 2000-ben 8.046, 2001-ben 8.270, 2002-ben 8.139/. A házi gyermekorvosi szolgálat összes vizsgálatának száma némi emelkedést követıen folyamatosan csökkenı tendenciát mutat /1998-ban 71.800, 1999-ben 72.600, 2000-ben 65.600, 2001-ben 61.600, 2002-ben 58.700/. Az egy házi gyermekorvos átlagos forgalma a szaktanácsadások száma nélkül számítva némi emelkedést követıen szintén lefelé tendál /1998-ban 6.530, 1999-ben 6.599, 2000-ben 5.966, 2001-ben 5.598, 2002-ben 5.333/.

8

A közmővelıdést, a kultúrát a kerületben az alábbi intézmények szolgálják: Budafok-Tétény Mővelıdési ház Kht, Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár három fiókkönyvtára, valamint a Nagytétényi Kastélymúzeum és a Szoborpark Múzeum. Szociális feladatokat a Szociális Szolgálat, a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, a Menedék Alapítvány és a Szent Bernát Alapítvány lát el. Az önkormányzat által fenntartott Szociális Szolgálat az alapellátás keretében az étkeztetés, házi segítségnyújtás, speciális alapellátásként a támogató szolgálat, szakosított ellátás keretén belül nappali ellátásként idısek klubja és fogyatékosok nappali ellátásának feladatait látja el. Az önkormányzati fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat az alapellátás keretében általános és speciális segítı szolgáltatásaival segítséget nyújt a kerületben élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személyeknek, illetve családoknak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. A Menedék Alapítvány országos hatáskörő karitatív szervezet, melyet 1984-ben alapítottak Budafokon. Alapítói és munkatársai keresztyén emberek, akik szolgálatukat fıállásban és önkéntes munkában végzik. Az alapítvány Kiemelkedıen Közhasznú Szervezet, amely tevékenysége során állami feladatokat lát el. A kerületben mőködı intézményeik: Fiúotthon /hajléktalan férfi átmeneti szálló/, Mamásotthon /anya- és gyermekotthon/ és a Segítı Kéz Keresztyén Tanácsadó Szolgálat. A kallódó fiatalok megsegítése céljából 1984-tıl folyamatosan mőködtetik a kerületben a Tea klubot. A Szent Bernát Házban ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményként idısek otthona mőködik. A fenti intézmények területi elhelyezkedése változatos képet mutat. A Szociális Szolgálat Budafokon található, három idısek klubját mőködtet, egyet Budafokon, egyet Baross Gábor telepen és egyet Nagytétényben. A Családsegítı Szolgálat a kerület eléggé távoli pontján, Nagytétényben található, viszont tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetı. A Menedék Alapítvány Budafokon, a Szent Bernát ház Baross Gábor telepen található.

9

II.2. Demográfiai adatok A kerület lakosságszáma 2003. január 1-jén 51.051 fı volt, ebbıl 24.141 férfi és 26.910 nı. A férfiak aránya a népesség 47,29 %-át, a nık aránya a népesség 52.71 %-át tette ki. A munkavállalási korú lakosság /15-57 éves nı és 15-61 éves férfi/ száma 33.338, aránya a népességszámhoz viszonyítva 65.30 %. A népesség és ezen belül a munkavállalási korú réteg száma folyamatosan csökken. A gyermekek és a 15-29 éves korú fiatalok száma szintén folyamatosan csökkenı tendenciát mutat, ugyanakkor a 60 év feletti korosztály száma folyamatosan emelkedik. A 14 éven aluli korosztály számához viszonyítva a 60 éven felüli korosztály száma közel másfélszerese /148,31 %/. Ez az arány 1998-ig visszatekintve folyamatosan emelkedett. A népesség elöregedése a jellemzı, a kerület korstruktúrája, korfája az idısek irányába mozdul el. Továbbá az élveszületések száma nem emelkedik olyan mértékben, amely ellensúlyozná a halálozások számát, ezért a természetes fogyás állandó, jóllehet tendenciája öt éven belül csökkent. A 2001. február 1-jei népszámlálási adatok szerint a családok száma összesen 15.082. Gyermektelen család 1 gyermekes család 2 gyermekes család 3 gyermekes család 4 vagy annál több gyermekes család

4.975 5.473 3.718 721 195

Gyermekét /gyermekeit/ egyedül nevelı szülık száma összesen 2.701, ebbıl 2.255 anya és 446 apa. 1 gyermeket nevelı szülı 1.890 /ebbıl 1.549 anya és 341 apa/ 2 gyermeket nevelı szülı 687 /ebbıl 603 anya és 84 apa/ 3 gyermeket nevelı szülı 100 /ebbıl 88 anya és 12 apa/ 4 vagy annál több gyermeket nevelı szülı 24 /ebbıl 15 anya és 9 apa/ A 2001. február 1-jei népszámlálás adatai szerint a népességbıl 33 fı a bolgár kisebbséghez, 185 fı a cigány kisebbséghez, 48 fı a horvát kisebbséghez, 774 fı a német kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ennek megfelelıen a kerületben négy kisebbségi önkormányzat mőködik: bolgár, cigány, horvát és német.

10

Lakónépesség és népsőrőség, január 1.

Év 1998 1999 2000 2001 2002

Egy km2-re Lakónépesség jutó lakónépesség 53057 1545 52933 1549 53064 1549 51921 1504 51501 1491

Lakónépesség korcsoport szerint, január 1.

Év

1998 1999 2000* 2001 2002

-14

8080 8027 8027 7353 7226

15-29

30-49

50-59

60-

12640 12475 12475 11555 11328

éves 14633 14698 14698 13966 13731

7821 7975 7975 8111 8049

9759 9889 9889 10516 10717

Ebbıl: Összesen munkavállaa, lási korú 52933 53064 53064 51501 51051

35046 35536 35536 33432 33338

a, 15-57 éves.

* A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága által kiadott Budapest statisztikai évkönyve 2000 c. könyvben a 2000. év adatai 2000. január 1-re vonatkoznak.

11

Lakónépesség korcsoport és nem szerint, január 1.

Év

-14

15-20 30-49 50-59

1998 1999 2000* 2001 2002

4135 4100 4100 3764 3670

6480 6396 6396 5849 5775

1998 1999 2000* 2001 2002

3945 3927 3927 3589 3556

6160 6079 6079 5706 5553

Férfi 6685 6803 6803 6715 6630 Nı 7948 7895 7895 7251 7101

Ebbıl: 60- Összesen munkavállalási korú a,

3638 3659 3659 3756 3700

3877 3951 3951 4263 4366

24815 24909 24909 24347 24141

17429 17615 17615 16911 16718

4183 4316 4316 4355 4349

5882 5938 5938 6253 6351

28118 28155 28155 27154 26910

17617 17921 17921 16521 16620

a, 15-57 éves nı és 15-61 éves férfi. * A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága által kiadott Budapest statisztikai évkönyve 2000 c. könyvben a 2000. év adatai 2000. január 1-re vonatkoznak.

12

A 0-18 éves lakónépesség korcsoport szerint, január 1. Év

-2

3-5

1998 1999 2000* 2001 2002

1399 1401 1401 1309 1337

1489 1443 1443 1360 1287

6-13 14 éves 4605 587 4595 588 4595 588 4139 545 4077 525

15-16 17-18 Összesen 1222 1227 1227 1142 1134

1302 1290 1290 1261 1165

10604 10544 10544 9756 9525

* A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága által kiadott Budapest statisztikai évkönyve 2000 c. könyvben a 2000. év adatai 2000. január 1-re vonatkoznak.

13

A 15 éves és idısebb férfiak, nık családi állapot és korcsoport szerint Korcsoport

Összesen Ebbıl 15-39 40-59 60-X

Férfi

Nıtlen

Házas

20982

7061

11579

11193

768

1574

23894

5847

Házas Özvegy Elvált házastársáegyütt val együtt él 11225 11735 3662 2650

9418 7343 4221

6400 524 137

2687 5670 3222

2545 5490 3158

12 166 590

319 983 272

9210 8532 6152

5226 405 216

3410 5946 2379

együtt

házastársával együtt él

Özvegy

Elvált

Nı

Hajadon

3195 5724 2306

40 683 2939

Vándorlás Év 1998 1999 2000 2001 2002

Állandó jellegő költözés Ideiglenes jellegő költözés Összesen a kerületbe a kerületbıl különbözet a kerületbe a kerületbıl különbözeta kerületbe a kerületbıl különbözet 504 878 -374 732 736 -4 1236 1614 -378 534 902 -368 659 632 27 1193 1534 -341 484 961 -477 604 640 -36 1088 1601 -513 425 817 -392 685 675 10 1110 1492 -382 518 915 -397 686 672 14 1204 1587 -383

14

534 1498 618

Budapesten belüli vándorlás Év 1998 1999 2000 2001 2002

Állandó jellegő költözés Ideiglenes jellegő költözés Összesen a kerületbe a kerületbıl különbözet a kerületbe a kerületbıl különbözet a kerületbe a kerületbıl különbözet 1280 819 461 629 668 -39 1909 1487 422 1185 697 488 519 404 115 1704 1101 603 1198 648 550 428 456 -28 1626 1104 522 1042 542 500 435 471 -36 1477 1013 464 1141 655 486 489 406 83 1630 1061 569

15

II.3. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok A 2001. február 1-jei népszámlálás adatai szerint a gazdaságilag aktív népességbıl aktív keresı 21.459 gyermekgondozási segély mellett dolgozó 67 nyugdíj, járadék mellett dolgozó 523 Foglalkoztatott együtt 22.049 munkanélküli 1.426 Gazdaságilag aktív népesség együtt 23.475 A gazdaságilag nem aktív népességbıl gyermekgondozási ellátásban részesülı saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív keresı Inaktív keresı együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Összesen

1.264 11.102 1.839 263 654 15.122 9.099 4.852 13.951 29.073 52.548

A lakosságszámhoz képest az aktív keresık aránya 40,84 %. A gyermekgondozási segély, nyugdíj, járadék mellett dolgozókkal együtt a foglalkoztatottak aránya összesen 41.96 %. A munkanélküliek aránya 0.03 %, a gazdaságilag aktív népesség együttes aránya 44.67 %. Az inaktív keresık aránya 28,78 %, az eltartottak aránya 26,55 %, a gazdaságilag nem aktív népesség együttes aránya 55,33 %. A nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma a rendelkezésre álló KSH adatok szerint 2001-ben 14.454, 2002-ben 14.429. Az 1000 lakosra jutó nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma 2001ben 281, 2002-ben 283, ez a budapesti átlag 91,1 illetve 92,2 %-a. A havi teljes ellátás átlagos összege 2001-ben 48.367 Ft, 2002-ben 55.766 Ft, ez mindkét évben a budapesti átlag 96,3 %-a. 2003. december 31-én öregségi és öregségi jellegő /korbetöltött rokkantsági, elı-, bányász- és korengedményes nyugdíjban részesült 11.487 fı, nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjban 1.713 fı. Az öregségi nyugdíj havi átlagos összege 59.109 Ft, ez a férfiak esetében magasabb: 69.547 Ft, a nık esetében viszont alacsonyabb: 53.222 Ft. A 16

nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíj havi átlagos összege: 48.332 Ft, ez a férfiak esetében 51.425 Ft, a nıknél 44.256 Ft. A megváltozott munkaképességő lakosok közül 22 fı átmenti járadékban, 292 fı rendszeres szociális járadékban részesült. Az átmeneti járadék havi átlagos összege 36.078 Ft, a rendszeres szociális járadéké 19.291 Ft.

17

Regisztrált munkanélküliek adatai, 2002. május 20-i állapot Megoszlás ellátási formák szerint Munkanélküli járadék Nyugdíj elıtti munkanélküli segély Rendszeres szociális segély Ellátásban nem részesül Regisztrált munkanélküliek száma összesen Ebbıl férfi Nı

Fı 283 17 48 158 506 242 264

Megoszlás az életkor szerint 18-20 év 21-25 év 26-35 év 36-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év

Fı 6 68 129 121 58 72 52

Megoszlás az iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem

Fı 6 99 130 17 93 35 84 35 7

18

Regisztrált munkanélküliek adatai, 2002. december 20-i állapot Megoszlás ellátási formák szerint Munkanélküli járadék Nyugdíj elıtti munkanélküli segély Rendszeres szociális segély Ellátásban nem részesül Regisztrált munkanélküliek száma összesen Ebbıl férfi Nı

Fı 225 19 34 134 412 185 228

Megoszlás az életkor szerint 18 év alatt 18-20 év 21-25 év 26-35 év 36-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 60 év felett

Fı 1 9 61 101 77 55 53 53 2

Megoszlás az iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképzı Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem

Fı 3 94 96 11 1 73 25 65 27 17

19

A népesség iskolai végzettség és nemek szerint Korcsoport Összesen Férfi Nı Összesen Férfi Nı Összesen Férfi Nı Összesen Férfi Nı általános iskola elsı legalább általános legalább középiskolai egyetem, fıiskola stb. évfolyamát sem végezte iskola 8. évfolyam érettségivel oklevéllel el 7-9 447 252 195 10-14 48 27 21 152 65 87 15-19 45 27 18 3120 1577 1543 634 289 345 20-24 39 23 16 4488 2309 2179 3200 1514 1686 335 137 198 25-29 35 19 16 4193 2118 2075 2731 1222 1509 943 424 519 30-34 25 13 12 3690 1837 1853 2380 1043 1337 884 395 489 35-39 20 8 12 2781 1377 1404 1879 825 1054 867 400 467 40-44 11 5 6 3177 1478 1699 2128 897 1231 959 433 526 45-49 12 7 5 4474 2085 2389 2957 1237 1720 1179 595 584 50-54 7 3 4 4211 1921 2290 2813 1197 1616 1073 576 497 55-59 14 8 6 3856 1799 2057 2268 1033 1235 865 493 372 60-64 12 5 7 2596 1187 1409 1259 618 641 428 271 157 65-69 7 2 5 2124 987 1137 919 496 423 331 233 98 70-74 7 2 5 1744 755 989 687 384 303 262 194 68 75-79 2 2 1021 416 605 380 217 163 126 91 35 80-84 2 1 1 492 211 281 172 114 58 72 60 12

20

II.4. A szociális ellátások jellemzıi a kerületben, aktuális adatok II.4.1. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek tagjaiként viselt felelısségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban:SzT.) értelmében a szociális rászorultságtól függı ellátások pénzben és/vagy természetben nyújthatók. Az ellátások iránti kérelmet - ha a szociális törvény vagy az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a kérelmezı lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon idıbeli korlát nélkül. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító a megtett ideiglenes intézkedésrıl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. Bejelentett lakóhellyel illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezı hajléktalan személyek a szociális ellátásokat attól az önkormányzattól igényelhetik, amelyet a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor tartózkodási helyként megjelölt. A fıvárosban bizonyos támogatások illetve természetbeni ellátások biztosítása - megállapodás hiányában - a Fıvárosi Önkormányzat feladata. A szociális szolgáltatások keretében a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A szociális törvényben meghatározott alapellátási feladatokat az ellátási kötelezettséggel rendelkezı önkormányzattal kötött szerzıdés alapján, vagy anélkül a nem állami, illetve egyházi fenntartó is elláthatja. Az önkormányzat az alapellátás /étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és speciális alapellátás: közösségi pszichiátriai ellátás, támogatószolgálat, szenvedélybetegek részére szolgáltatás nyújtása, utcai szociális munka/ megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Továbbá az alapellátás keretében gondoskodik különösen az idıskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, 21

továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésérıl. Ennek megvalósítása érdekében az alapellátást biztosító szociális intézmények, szolgáltatók együttmőködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vevı személy szociális ellátása érdekében a gondozási központ feladata. Az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetıségét valamennyi településen biztosítani kell. A fıvárosban a kerületi önkormányzatok a személyes gondoskodás keretében kötelesek gondoskodni az étkeztetésrıl, házi segítségnyújtásról, családsegítésrıl, valamint a speciális alapellátási feladatokon belül a közösségi pszichiátriai ellátásról, a támogatószolgálatról és a szenvedélybetegek részére szolgáltatás nyújtásáról, mint alapellátásról, továbbá az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról. Az a települési önkormányzat, amely területén harmincezernél több állandó lakos él, az idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást, az utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedıt és az idısek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt, nappali ellátást nyújtó intézményi formákat, átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. A helyi önkormányzatok a szociális törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

22

II.5. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások A jogosult részére jövedelme kiegészítésére és/vagy pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló többször módosított 10/1997.(IV.29.)Ör. számú rendeletben meghatározott feltételek szerint. II.5.1. Jövedelempótló ellátások Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jövedelemmel nem rendelkezı jogosult részére az önkormányzat jövedelempótló ellátást állapít meg. II.5.1.1. Idıskorúak járadéka Fogalom: Szt. 32/B. § (1) Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a, havi jövedelme, valamint b, saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat szociális rendeletében meghatározta a jogosultság részletes szabályait. A helyi szintő szabályozás lehetıségével élve a jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén 1000 Ft-ban állapította meg a járadék alsó határát. Ör. 14/A. § (3) Az idıskorúak járadékénak havi összege a., jövedelemmel nem rendelkezı jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a b., jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén az a., pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelemének különbözete, de legalább havi 1.000- Ft.

23

Az idıskorúak járadékában részesítettek átlagos száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

12 fı 11 fı 9 fı 10 fı 10 fı 9 fı

1.803 Ft 1.862 Ft 1.859 Ft 2.119 Ft 2.304 Ft 2.183 Ft

Feladatok: Az ellátás fenntartása, az esetleges jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása, a támogatás költségvetési forrásoktól függı lehetséges kiegészítése.

24

II.5.1.2. Rendszeres szociális segély Fogalom: Szt. 37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a, a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa, munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab, vakok személyi járadékában részesül, illetıleg ac, fogyatékossági támogatásban részesül,. b, aktív korú nem foglalkoztatott feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat - a törvényi rendelkezéseken túlmenıen - a szociális rendeletében elıírja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személy a segély folyósításának idıtartama alatt a kerületi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttmőködni. Az együttmőködési kötelezettség nem teljesítése esetén a segély folyósítását meg kell szüntetni. Ör. 14. § (6) Az aktív korú nem foglalkoztatott a rendszeres szociális segély folyósításának idıtartama alatt a kerületi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttmőködni. (8) A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programok a., egyéni képességfejlesztı program b., életmódot formáló csoportos program c., munkavégzésre felkészítı program. (9) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a segélyben részesülı a., a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokon nem vesz részt, illetve a megadott idıpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem indokolja. b., a támogatás folyósítására vonatkozó felülvizsgálat során együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

32 fı 30 fı 33 fı 77 fı 63 fı 40 fı 25

4.463 Ft 3.737 Ft 4.844 Ft 11.921 Ft 11.390 Ft 8.008 Ft

Az önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása elıtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatásának lehetıségét megvizsgálni. Továbbá az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzete javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmezı igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthetı. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az önkormányzati rendelet kötelezıen elıírja, hogy az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezı, igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott részére legalább 30 munkanapra köteles megszervezni a foglalkoztatást. A foglalkoztatás az önkormányzat Közhasznú Részlege útján történik. Ör. 14. § (2) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezı, igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott részére legalább 30 munkanapra köteles megszervezni a foglalkoztatást. (5) A (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatást az önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közhasznú Részlege útján látja el. A foglalkoztatás statisztikai adatait az alábbi táblázat szemlélteti.

26

2001. évben Több Foglalkoztatás Közhasznú Közcélú Közmunkán foglalkoztatási Összesen foglalkoztatásban idıtartama foglalkoztatásban formában -30 4 1 5 31-90 4 1 5 9130 30 Összesen 38 2 40 2002. évben Több Foglalkoztatás Közhasznú Közcélú Közmunkán foglalkoztatási Összesen idıtartama foglalkoztatásban foglalkoztatásban formában -30 11 7 28 46 31-90 15 3 5 23 9119 4 23 Összesen 45 10 37 92 2003. évben Több Foglalkoztatás Közhasznú Közcélú Közmunkán foglalkoztatási Összesen idıtartama foglalkoztatásban foglalkoztatásban formában -30 7 6 14 27 31-90 14 3 16 1 34 9118 21 1 40 Összesen 39 9 51 2 101

Feladatok: A támogatás a költségvetéstıl függı lehetséges önkormányzati kiegészítése pénzügyi feltételeinek megteremtése. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek közcélú foglalkoztatásának kereteit továbbra is biztosítani, a munkába bevontak számának bıvítése, a foglalkoztatás idıtartamának meghosszabbítása. A Fıvárosi Munkaügyi Központtal közösen évente egyszer állásbörze rendezése a kerületben.

27

I.5.1.3. Ápolási díj Fogalom: Szt. 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b, pont], ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a, súlyosan fogyatékos, vagy b, tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott alanyi jogon történı megállapításon túl lehetıséget ad a méltányossági alapon történı megállapításra is. Ör. 15. § (1) A Szt. 41. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a háziorvos javaslatára ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását látja el, feltéve, ha családjában az egy fıre jutó havi átlagos jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, és lakóhelye Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület közigazgatási területén van. (2) A Szt. 41-44. §-ban meghatározott ápolási díj mértéke: a, 18. életévét betöltött személyt ápoló jogosult esetében a mindenkori öregségi nyugdíjminimum b, 18 életévét be nem töltött személyt ápoló jogosult esetében a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszerese.

28

Ápolási díjban részesítettek átlagos száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 1998 év

8 fı alanyi jogon méltányossági alapon 101 fı

4.463 Ft 16.105 Ft

1999 év

alanyi jogon 8 fı méltányossági alapon 124 fı

2.033 Ft 20.600 Ft

2000 év


3.298 Ft 23.022 Ft

2001 év


4.746 Ft 26.076 Ft

2002 év


5.905 Ft 30.191 Ft

2003 év

alanyi jogon méltányossági alapon

20.704 Ft 19.957 Ft

79 fı 86 fı

Feladatok: Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása.

29

II.5.2. Jövedelem-kiegészítı támogatások Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - az önkormányzat a jogosult jövedelmének kiegészítésére jövedelemkiegészítı támogatást /támogatásokat/ állapít meg. II.5.2.1. Lakásfenntartási támogatás Fogalom: Szt. 38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személynek, c, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. (5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy a szolgáltatás idıtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülı személy egyidejőleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A normatív lakásfenntartási támogatása egy hónapra jutó összege a, a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b, az a, pont szerinti mértéket meghaladó egy fıre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési 30

önkormányzat a normatív, illetve (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló többször módosított 10/1997.(IV.29.)Ör. számú rendeletében határozta meg a jogosultság részletes szabályait. A normatív alapú megállapítás mellett lehetıséget ad a méltányossági alapon történı megállapításra is. Ör. 21. § (2) Az elismert minimális lakásnagyság az egy háztartásban élı, a SzT 4. § (1/d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók számára tekintettel az alábbi: - két személyig 70 m2 - három vagy több személy esetén személyenként 25 m2 hasznos lakóterülető, legfeljebb összkomfortos lakás. (3) A SzT. 38. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl lakásfenntartási támogatás állapítható meg a, akinek háztartásában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét, b, aki lakása hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, illetve lakását nem hasznosítja, c, a lakásfenntartás havi átlagköltsége a háztartás havi jövedelmének 25 %át meghaladja. 25. § (1) A lakásfenntartási támogatás összege, ha a támogatást az e rendelet 21. § (3) bekezdése alapján állapították meg, a lakásfenntartási kiadások körében figyelembe vehetı költségeknek a háztartás összjövedelemének 25 %-át meghaladó része. A támogatás havi összege nem lehet kevesebb 2.500- Ft-nál, és nem haladhatja meg az 5.000- Ft-ot. Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek támogatásra felhasznált összeg / ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

1869 fı 2218 fı 1749 fı 1207 fı 1476 fı 1344 fı 31

száma

és

65.514 Ft 80.229 Ft 62.249 Ft 63.408 Ft 63.821 Ft 52.295 Ft

a

Feladatok: Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása, a méltányossági alapon történı megállapítás jogosulti körének bıvítése. II.5.2.2. Szociális ösztöndíj Fogalom Ör. 26/A. § (1) Szociális ösztöndíj állapítható meg azon személy részére, aki állami felsıoktatási intézményben vagy nem állami felsıoktatási intézményben államilag finanszírozott elsı alapképzésben nappali tagozaton folytat tanulmányokat. (2) Szociális ösztöndíjban részesülhet, aki a, árva vagy félárva, b, szülıje/gondviselıje munkanélküli vagy nyugdíjas, c, családjában az eltartottak száma három vagy annál több, d, családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (3) A szociális ösztöndíj összege havonta 5.000- Ft. (4) A szociális ösztöndíj idıtartama maximum hat egymást követı tanulmányi félév. A jogosultságot tanulmányi félévenként felül kell vizsgálni. (5) Az ösztöndíj csak abban az esetben kerül folyósításra, ha a kérelmezı a folyósítás idıtartama alatt a felsıoktatási intézmény beiratkozott hallgatója. (6) Szünetel az ösztöndíj folyósítása azokra a tanulmányi félévekre, amelyekre az ösztöndíjban részesülı nem iratkozott be. (7) Meg kell szüntetni az ösztöndíj folyósítását ha a (2) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Helyzetkép és adatok 2001. októberében döntött a képviselıtestület arról, hogy az önkormányzat csatlakozik a "Bursa Hungarica" Felsıoktatási Ösztöndíjrendszerhez. Az ösztöndíjban részesítettek száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 2001-2002. tanév 2002-2003. tanév

43 fı 59 fı

32

2.125 Ft 2.795 Ft

Feladatok Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása. II.5.3. Eseti segélyek II.5.3.1. Átmeneti segély - Krízis segély és kölcsön Fogalom: Szt. 45. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (4) Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat az átmeneti segélyt krízis segély és kölcsön formájában nyújtja. A jogosultság részletes szabályait a helyi rendelet tartalmazza. Ör. 36. § (1) Az idıszakosan létfenntartási gonddal küzdı családok részére krízis átmeneti segély állapítható meg, amennyiben a kérelmezı családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj két és félszeresét nem haladja meg. A krízis átmeneti segély összege nem haladhatja meg egy család részére évenként a., megélhetés és gyógyszerköltség biztosítására a 25.000- Ft-ot b., lakhatási feltételek biztosítására a 35.000- Ft-ot. 33

(2) Krízis kölcsön nyújtható a visszamenıleges jogosultsággal megállapításra kerülı Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási ellátások pótlásához akkor, ha a kölcsönt igénybe venni kívánó személy ellátásának megállapítása igazolhatóan folyamatban van, és emiatt maradt átmenetileg jövedelem nélkül. (3) Krízis kölcsön nyújtható váratlan nagyobb háztartási kiadás esetén, amennyiben a családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét meghaladja, de a két és félszeresét nem éri el. (4) A kölcsön maximális összege a., a 36. § (2) bekezdés esetén az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa b., a 36. § (3) bekezdés esetén az öregségi nyugdíjminimum négyszerese. (5) A kölcsön visszafizetése a 36. § (2) bekezdése esetében az ellátás megállapítását követıen egyösszegben, a 36. § (3) bekezdése esetében a megállapítást követı hó 1. napjától kezdıdıen legfeljebb 12 havi egyenlı részletben történik. Átmeneti segélyben részesítettek száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

378 fı 179 fı 196 fı 291 fı 404 fı 410 fı

7.201 Ft 4.132 Ft 4.670 Ft 7.080 Ft 10.095 Ft 10.897 Ft

Feladatok: Az ellátás fenntartása, az önkormányzat költségvetésétıl függıen a támogatás összegének esetleges emelése, továbbá a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása.

34

II.5.3.2. Temetési segély Fogalom: Szt. 46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segély állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetében annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló többször módosított 10/1997.(IV.29.)Ör. számú rendeletében állapítja meg a jogosultság részletes szabályait. Ör. 33. § A Szt. 46. §-ában meghatározott feltételek alapján megállapított temetési segély mértéke (1) A temetésrıl gondoskodó személy családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem a, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg, a helyben szokásos legolcsóbb temetés költéségének 40 %-a, b, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét meghaladja, de a háromszorosát nem éri el, a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-a. Temetési segélyben részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg / ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

236 fı 203 fı 212 fı 242 fı 277 fı 261 fı

3.924 Ft 4.175 Ft 4.722 Ft 4.683 Ft 5.107 Ft 5.221 Ft

Feladatok: Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása.

35

II.5.3.3. Elemi károsultak támogatása Fogalom Ör. 35. § (1) Elemi kár miatt létfenntartását veszélyeztetı élethelyzetbe került egyedülálló személyek illetve családok részére annak megoldásához vissza nem térítendı támogatás nyújtható. A támogatás nyújtásához vizsgálni kell a család szociális rászorultságát, anyagi, jövedelmi viszonyait. (2) A megállapított támogatás összegével legkésıbb a támogatás kézhezvételétıl számított 6 hónapon belül el kell számolni. Helyzetkép és adatok Ez a támogatási forma a szociális törvényben nem szabályozott, az önkormányzat saját költségvetésének terhére megállapította meg az elemi kár által sújtott rászoruló személyek, családok részére. A támogatás összegének meghatározása egyedi elbírálás alá esik. 1998 és 2002 között két család részesült az elemi károsultak támogatásában, mindkettıjüknek 2002-ben kiégett a lakása. Az egyik család 100 ezer Ft-ot, másik 800 ezer Ft-ot kapott. Feladatok Az ellátás további fenntartása indokolt.

36

II.5.3.4. Egyedi főtés támogatása Fogalom: Ör. 36/A. § (1) Támogatás azon családok részére állapítható meg, akik - lakásuk főtősét szénnel, fával vagy háztartási tüzelıolajjal biztosítják, - családban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, - lakás vagy létfenntartási támogatásban nem részesül. (2) A támogatás mértéke: a, egyedülálló esetén alapterülettıl függetlenül 25.000- Ft b, 2 fıs család esetén 40 m2 -ig 25.000- Ft 2 40 m felett 30.000- Ft 2 25.000- Ft c, 3 fıs család esetén 40 m -ig 2 40-60 m között 30.000- Ft 2 60 m felett 35.000- Ft 2 d, 4 és több fıs család esetén 40 m -ig 25.000- Ft 2 40-60 m között 30.000- Ft 2 60-80 m között 35.000- Ft 2 40.000- Ft 80 m felett (3) A főtéstámogatást egy főtési szezonra kell megállapítani. Helyzetkép és adatok Főtéstámogatásban részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg / ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

448 fı 431 fı 427 fı 387 fı 363 fı 303 fı

13.655 Ft 12.374 Ft 12.715 Ft 11.080 Ft 9.755 Ft 8.385 Ft

Feladatok Az ellátás fenntartása, az önkormányzat költségvetésétıl függıen a támogatás összegének esetleges emelése.

37

II.6. Természetben nyújtott szociális ellátások A képviselı-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a, lakásfenntartási támogatás b, átmeneti segély c, temetési segély. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás. Gyermekétkeztetés esetén az önkormányzat a gyermek és a tanuló nappali rendszerő oktatásban történı részvételéig normatív kedvezményt biztosít. Eszerint a, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı gyermek és tanuló után, b, három vagy többgyermekes családnál gyermekenként, c, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át az önkormányzat kedvezményként biztosítja. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı óvodás gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-át kedvezményként biztosítja. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe. Ingyenes ellátásban részesül a jogosult, ha a térítési díj fizetésére kötelezett személy jövedelemmel nem rendelkezik. A gyermekek napközbeni ellátása keretében igénybevett étkezés személyi térítési díjának megfizetéséhez az önkormányzat támogatást nyújt azon gyermekek részére, akiknek a családjában az egy fıre jutó jövedelem a, a nyugdíjminimum 1,3 - szerese alatt van, a támogatás mértéke az intézményi térítési díj 50 %-a, b, a nyugdíjminimum alatt van, a támogatás mértéke az intézményi térítési díj 80 %-a. A tartósan egészségkárosodott, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül állapítható meg a rászorultsági étkezési támogatás. A támogatás mértéke az intézményi térítési díj 100 %-a.

38

II.6.1. Köztemetés Fogalom Szt. 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell - a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a., nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b., az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. Helyzetkép és adatok Köztemetésben részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg / ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

20 fı 22 fı 17 fı 18 fı 16 fı 22 fı

972 Ft 1.253 Ft 920 Ft 897 Ft 834 Ft 743 Ft

Feladatok Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet erre vonatkozó részének módosítása.

39

II.6.2. Szociális Boltok igénybevétele Fogalom Ör.27. § (1) Az önkormányzat azon állampolgárok részére biztosítja a Szociális Boltok kedvezményeinek igénybevételét, akinek családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. (2) A vásárlási jogosultság igazolására a jogosult részére a Polgármesteri Hivatal vásárlói kártyát állít ki. (3) A jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni. (4) A vásárlás maximális értéke havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege. Helyzetkép és adatok E támogatás a szociális törvényben nem szabályozott ellátás, az önkormányzat a saját bevétele terhére állapította meg. A rászoruló személyek a Szociális Boltokban történı vásárláshoz vásárlási kártyát kapnak az önkormányzattól. Vásárlói kártyával ellátott személyek száma 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

673 fı 491 fı 594 fı 568 fı 668 fı 763 fı

Feladatok Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása.

40

II.6.3. Közgyógyellátás Fogalom Szt. 49. § (1) A szociálisan rászorult személyek részére az egészségi állapotuk megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdıben nyújtott fizioterápiás kezelésre. 50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a., a bentlakásos gyermek-és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmentei gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, b., a Szt. 37/A. § (1) bekezdésének a, pontja szerinti rendszeres szociális segélyben részesülı, c., a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott, d., a sorkatonai családi segélyben részesülı, e., központi szociális segélyben részesülı, f., a rokkantsági járadékos, g., az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, h., az, aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. (2) A települési önkormányzat képviselı-testülete az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élı esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) A települési önkormányzat jegyzıje közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év idıtartamra - 1996. évben december 31-ig terjedı idıre, illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követıen állapították meg, hat hónap idıtartamra - annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén 150 %-át.

41

Helyzetkép és adatok Az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott alanyi és normatív alapon történı megállapítás mellett a szociálisan rászorulóknak lehetıséget biztosít a méltányossági alapon való megállapításra is. Ör. 28. § A Szt. 50. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenıen közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét - egyedül élı esetében két és félszeresét feltéve, ha a részére feltétlen szükséges gyógyszer térítési díjának összege eléri vagy meghaladja a kérelmezı nettó jövedelme 20 %-át. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után az önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követı 1 év idıtartamra szól. A térítés összege az átutalás idıpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75 %-a, amely a kiállítástól számított három hónapon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak kerül átutalásra.

42

Közgyógyellátási igazolványban részesített személyek száma 1998 év

942 fı ebbıl alanyi jogon 259 fı méltányossági alapon 453 fı normatív alapon 230 fı

1999 év


2000 év


2001 év


2002 év


2003 év


Feladatok Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelıen az önkormányzati rendelet módosítása, a méltányossági alapon történı megállapítás jogosulti körének esetleges bıvítése.

43

II.6.4. Élelmiszer utalvány A szociális törvényben nem szabályozott ellátás, az önkormányzat a saját bevételei terhére vállalta a feladatot. Fogalom Ör. 29. § (1) Élelmiszer utalvány adható azon állampolgárok részére aki az Önkormányzat segítségét mindennapi szükségletei kielégítéséhez kéri és családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. (2) Az utalvány a XXII. kerületben mőködı Szociális Boltokban használható fel. (3) Az utalvány 1.500- Ft névértékő, csak személyi igazolvánnyal együtt érvényes. (4) Egy évben legfeljebb nyolc alkalommal adható. Helyzetkép és adatok Élelmiszerutalványban részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg / ezer Ft kerekítve/ 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

673 fı 491 fı 594 fı 568 fı 668 fı 763 fı

2.227 Ft 2.930 Ft 4.702 Ft 5.284 Ft 6.390 Ft 4.923 Ft


44

II.6.5. Adósságkezelési szolgáltatás Fogalom Szt. 55. § (1) A települési önkormányzat lakhatást segítı adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a., akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és b., akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, továbbá c., akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint, d., aki a településen elismert lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Helyzetkép és adatok Ör. 30. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthetı az a család vagy személy, akinek a., az adóssága az 50.000-Ft-ot meghaladja, de nem több mint az öregségi nyugdíjminimum hatszorosa b., legalább hat havi tartozása a kérelem benyújtását megelızı 18 hónapban keletkezett, c., háztartásában az egy fıre jutó havi átlagos jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élı esetében a két és félszeresét, d., saját erıként megfizeti a hátralék és a megállapítható támogatás különbözetét az adósságkövetelés jogosultja által meghatározott módon, e., a lakás nagysága és minısége az e rendelet 21. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, f., a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett adósságkezelési tanácsadáson történı részvételre a megállapodást aláírja és rendszeresen részt vesz a tanácsadáson. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személyt egy évre lakásfenntartási támogatásban kell részesíteni. (4) A támogatás mértéke az adósság összegének 75 %-a. (5) A megállapított támogatást az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben kell átutalni.

45

Adósságkezelési szolgáltatásban részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év

15 fı 55 fı 80 fı 82 fı 75 fı

507 Ft 1.656 Ft 2.370 Ft 3.321 Ft 3.689 Ft


46

II.6.6. Lakásfenntartási támogatás keretében nyújtható lakbértámogatás Fogalom Ör. 31. § (1) Az önkormányzati bérlakásban élı családok részére szociális rászorultságukra tekintettel lakbértámogatás állapítható meg. (2) Az elismert lakásnagyság az egy háztartásban élı Szt. 4. § (1) bekezdés d, pontjában meghatározott közeli hozzátartozók számára tekintettel az alábbi: -egy személy esetében 1 lakószoba - két személy esetében legfeljebb 1 és fél lakószoba - három személy esetében legfeljebb 2 és fél lakószoba - négy személy esetében legfeljebb 3 lakószoba Minden további személy esetében fél szobával, három vagy több gyermeket nevelı család esetében személyenként egy szobával nı a felsı határ. (3) Lakbértámogatás azon család részére állapítható meg, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a., szociális alapon bérbe adott lakásban lakik bérlıként, b., lakása hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, illetve lakását nem hasznosítja, c., családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, d., nem rendelkezik vagyonnal, e., a bérbeadást megelızı öt éven belül - nem mondott le önkormányzati lakása bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy - lakását magánforgalomban nem cserélte el kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra, vagy - beköltözhetı ingatlanát nem idegenítette el. f., lakásfenntartási támogatásban nem részesül. (4) A lakbértámogatás mértéke - akinek a családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot (ÖNYM), a lakásbérleti díj 60 %-a, - akinek a családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem az ÖNYM és az ÖNYM 130 %-a között van, a lakásbérleti díj 50 %-a, - akinek a családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem az ÖNYM 130 %-a és az ÖNYM 150 %-a között van, a lakásbérleti díj 40 %a,

47

- akinek a családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem az ÖNYM 150 %-a és az ÖNYM 170 %-a között van, a lakásbérleti díj 30 %a, - akinek a családjában az egy fıre jutó havi átlagos nettó jövedelem az ÖNYM 170 %-a és az ÖNYM kétszerese között van, a lakásbérleti díj 20 %-a. (5) A lakbértámogatást egy évre kell megállapítani és évente felül kell vizsgálni. (6) A támogatás közvetlenül a beszedésre jogosult szervnek kerül folyósításra. Ez alapján a támogatott által fizetendı lakbért a VAX XXII. Rt. a (4) bekezdésben megállapított támogatás összegével csökkenti. Helyzetkép és adatok A lakásfenntartási támogatás keretében nyújtható lakbértámogatást 2001. július 01. napjától került alkalmazásra a fennálló lakásbérleti jogviszonyok tekintetében. Ennek a megfelelıen a támogatásban részesítettek száma és a támogatásra felhasznált összeg /ezer Ft kerekítve/ az alábbiak szerint alakult. 2001 év 2002 év 2003 év

25 fı 31 fı 31 fı

719 Ft 1.654 Ft 1.402 Ft


48

III. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A szociális biztonság megteremtése és biztosítása elsıdlegesen az állam feladata. Az állam monopol helyzetének megszőntével megjelenı nem állami szektor /önkormányzatok, egyházak, non-profit szervezetek/ az ellátás szervezésében, javításában és teljesebbé tételében játszanak szerepet. A szociálisan rászorultak a személyes gondoskodás keretében alap- és szakosított szociális ellátásokat vehetnek igénybe. Menedék Alapítvány Mamásotthona – gyermekjóléti alapellátás A Menedék Alapítvány Mamásotthona a gyermekjóléti alapellátás keretén belül 1995-tıl folyamatosan ellátja a gyermeküket egyedül nevelı anyák segítését. Az otthonban lévı férıhelyek száma 15 fı. A bekerülı kiskorúak, fiatalok ügyében való elırehaladás érdekében az alapítvány munkatársai megkeresik a gyermekjóléti szolgálatokat, gyámhivatalokat, nevelési tanácsadót, védınıt, gyermekorvost, pszichológust. Az oktatói, nevelıi munka folyamatossága érdekében kapcsolatot tartanak a kerületi bölcsıdékkel, óvodákkal és általános iskolákkal. A gondozás folyamán erısítik az anya-gyermek kapcsolatot, lépéseket tesznek a szülık közötti megbomlott kapcsolat helyreállításáért. Az otthonban való tartózkodás ideje átmeneti, a családok kiléptetésének esélye sok esetben kevés. Feladatok: A Szociális és Családügyi Minisztérium által kiírt „Családsegítı és gyermekjóléti prevenciós programok és szolgáltatások fejlesztése” c. pályázat keretén belül a Mamásotthon férıhelyeinek bıvítése 28 fıre. Az otthonban lakók utókövetése és segítése céljából ún. védett lakhatási lehetıdések megteremtése, kiléptetı lakások biztosítása. III.1. Az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások III.1.1. Alapellátási formák Az alapellátás megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapellátás keretében az önkormányzat gondoskodik különösen az idıskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának 49

megszervezésérıl. Az alapellátási formák közé tartozik az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, amelyek igénybevételének lehetıségét valamennyi településen biztosítani kell. További formái a családsegítés és a speciális alapellátási feladatok. Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló többször módosított 6/1996.(II.14.) Ör. számú rendeletében állapította meg az ellátandó alapellátási feladatok körét és mértékét, valamint szabályozza az igénybevétel módját. Szociális Szolgálat Fogalom Szt. 57/A.§ (1) A települési önkormányzat a szociálisan rászorultak ellátása érdekében gondozási központot mőködtethet. (2) A gondozási központ alaptevékenysége körében ellátja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást. Ezen túlmenıen gondoskodik még az alábbi feladatok közül legalább további kettı biztosításáról: a, az ellátási területen jelentkezı igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történı hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása, b, az alap- és nappali ellátást nyújtó tevékenységének összehangolása, c, speciális alapellátási feladatok megszervezése, d, bentlakásos intézmény mőködtetése. 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésrıl más módon gondoskodni. (3) A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történı étkezés biztosítására. 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a, azokról az idıs korú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b, azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, 50

c, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos elhelyezésre várakoznak. (2) A házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. Helyzetkép és adatok A gondozási központ feladatait magába foglaló Szociális Szolgálat 2000. január 01-tıl határozatlan idıre szóló mőködési engedéllyel kezdte meg mőködését. Az alapellátás keretében ellátja az étkeztetés és a házi segítségnyújtás feladatait. Az ellátásban részesülı személyekkel közvetlenül foglalkozó szakképzett dolgozók aránya meghaladja az összlétszám 50 %-át, amely megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben 6. §ában elıírt követelménynek. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászoruló és/vagy életkoruk, egészségi állapotuk miatt rászoruló személyeknek a napi egyszeri meleg étkeztetésérıl gondoskodnak, akik ezt nem képesek önmaguk részére biztosítani. A feladatot 3 fı szakirányú végzettségő szociális segítı és 5 fı kisegítı munkatárs látja el. A szolgáltatás igénybevételére egyre többen jelentkeznek jövedelemmel nem rendelkezı személyek, akik térítési díjat nem fizetnek. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak az önmaguk ellátására saját erıbıl nem képes, ellátatlan idıskorú személyekrıl, továbbá azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl és szenvedélybetegekrıl, akik önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. A feladatot 1 fı felsıfokú végzettségő vezetıgondozó és 14 fı szakirányú végzettségő szociális gondozó látja el. A gondozásra szorulók száma folyamatosan nı, melyet nem követ a gondozónık számának emelkedése. A gondozottak egészségi állapota fokozatosan romlik, egyre nehezebb, bonyolultabb gondozási folyamatot igényelnek. A gondozónık fizikai és 51

mentális leterheltsége nı. Újabban több pszichiátriai problémával küzdı beteget kellett ellátniuk, melyre sem a gondozónık, sem az intézmény nincs felkészülve. Az utóbbi években a kórházból olyan idıs, magatehetetlen betegeket is kiengednek, akik minimális szinten sem képesek ellátni magukat. A házi segítségnyújtás csak enyhíteni tudja a problémát, de megoldására nem képes. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás terén jelentkezı igényeket a Szolgálat ki tudja elégíteni, ellátásra várakozók nincsenek. Feladatok A házi segítségnyújtás területén szakképzett gondozónık számának emelése, valamint a jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiépítése, amely segítségével az otthonukban élı idıskorú, valamint fogyatékos személyek biztonságos életvitelének feltételei fenntarthatók, továbbá krízishelyzetben lehetıséget ad a gyors segítségnyújtásra. Szorosabb kapcsolat kiépítése a kórház és az intézmény között, a beteg hazaengedése elıtt - további sorsát illetıen - konzultációra lenne szükség, így elkerülhetıvé válna, hogy rövid idın belül újból visszakerüljön a kórházba. Az átmeneti intézményi elhelyezést igénylık megfelelı ellátása érdekében az idıskorúak átmeneti gondozóházának létrehozása. Budapest Fıváros XI. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, mint mőködési engedélyt kiadó hatóság 2003. szeptember 10-én az intézményben lefolytatott mőködési feltételek ellenırzésérıl megküldött jelentése megállapította, hogy az épület - amelyben az intézmény található - nem alkalmas a feladatok magas szintő ellátására. Ezért az intézmény további mőködésének biztosítása mellett megfelelı elhelyezésérıl is gondoskodni kell. Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Fogalom Szt. 64. § (1) A családsegítı szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez, fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítı szolgáltatás általános és speciális segítı szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. 52

(3) A települési önkormányzat köteles legalább a fent meghatározott általános jellegő segítı szolgáltatást biztosítani az egyének és családok számára. Helyzetkép és adatok A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2000. január 01-tıl határozatlan idıre kiadott mőködési engedély birtokában kezdte meg mőködését. Az intézményben foglalkoztatottak létszáma és végzettsége megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben foglalt létszámnormáknak és képesítési elıírásoknak. Általános segítı szolgáltatásai: - megelızés keretében a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése - tájékoztatás az egyének és családok életvezetési képességének megırzése érdekében a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása - a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, konfliktusok megoldásának elısegítése családgondozással. A szolgálaton belül kialakították a társadalombiztosítási ellátásokról tájékoztatást nyújtó csoportot, amely információt nyújt az egészségügyi szolgáltatásokról, baleseti, nyugdíjbiztosítási ellátásokról. Továbbá feltárja az eltartási és életjáradéki szerzıdésekkel kapcsolatos problémákat, segítséget nyújt ezek rendezésében. Megalakították a nyugdíjasok klubját, kiemelten foglalkoznak a nyugdíjas kor kliensekkel, rendezvényeket szerveznek részükre. Ingyenes használtruha akciót, adománygyőjtését tartanak, a szolgálat részére felajánlott különbözı adományokat /bútorok, olajkályha, gyermekkocsi, gáztőzhely stb./ továbbítják a rászoruló családok részére. Szabadidıs és csoportfoglalkozások keretében nyári gyermekprogramokat, télapó-karácsonyi kézmőves foglalkozásokat, karácsonyi ajándékcsomagok osztását, gyermekek részére Kreatív Mőhelyt szerveznek. Speciális segítı szolgáltatásai: Adósságkezelési szolgáltatás A Családsegítı Csoport önálló munkacsoportjaként - 2 fı adósságkezelési tanácsadóval és 1 fı szociális asszisztenssel - mőködik. Az adósságkezelési tanácsadás keretében tájékoztatást adnak a támogatások formáiról /Hálózat Alapítvány, önkormányzati adósságkezelési 53

szolgáltatás/, feltételeirıl, részletfizetési lehetıségekrıl, közüzemi díjkompenzációról, a Sziszifusz Alapítvány lakáscsere programjáról. Megvizsgálják az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesznek az adósságkezelési szolgáltatásba történı bevonásra, valamint együttmőködési megállapodást kötnek. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a klienssel, figyelemmel kísérik a megállapodásban foglaltak betartását, szükség esetén további tanácsokkal látják el. Utógondozás keretében további 6 hónapig kapcsolatban maradnak a klienssel. Aktív korú nem foglalkoztatottak segítése Az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára együttmőködési programot készítenek, amely keretében az elsı személyes jelentkezés alkalmával kerül sor az interjús kérdıív felvételére és az együttmőködési megállapodás megkötésére. Az együttmőködési program célja, hogy a foglalkoztatást nehezítı körülmények feltárása után a megfelelı foglalkoztatási forma kiválasztásával és a rendelkezésre álló eszközök segítségével több napos munkaerı-piaci tréningen történı részvételt követıen a munkanélkülieket visszajuttassák az aktív munkavállalók közé. Munkanélküliek elhelyezkedését segítı csoport Személyre szabott programokkal segítenek minden hozzájuk forduló munkanélkülinek az elhelyezkedésben, aki ennek érdekében vállalja az együttmőködést. Információt nyújtanak a munkanélküli ellátásokról, a munkaerı-piaci képzésekrıl, az önéletrajzírásról, az állásinterjúra való felkészülésrıl, a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatásáról, a munkanélküliek vállalkozóvá válásáról. A visszajelzések alapján a kliensek 30-35 %-a sikeresen elhelyezkedik. Tér, Együttlét, Tevékenység, Tanulás irodája Az iroda célja a lakosság fiatal korosztályai szociális felzárkóztatása, esélyegyenlıségük segítése. A munka prevenciós jellegő, elsısorban információ-szolgáltatással, tanácsadással, speciális programok szervezésével, kiadványok szerkesztésével és terjesztésével foglalkozik. Az irodában folyamatos információs, tanácsadó és praktikus szolgáltató tevékenység folyik, továbbá idıszakos programok /Diákmunka program 2003. és Drogprevenciós program 2003./ kerülnek megrendezésre. A Diákmunka program fı tevékenységei a következık: - tájékoztató csomag átadása, benne a diákmunka szövetkezetek elérhetıségeivel, továbbá fontosabb joganyagok és releváns ifjúsági szervezetek elérhetıségeivel 54

- aktuális lista átadása a diákmunka-szövetkezetek állásajánlatairól - internet, e-mail, fénymásolás, telefon, telefax biztosítása térítésmentesen limitált számban - kerületi szolgáltatási és szervezeti lista közreadása a szolgáltatókról, cégekrıl, egyéni vállalkozókról, a lehetséges foglalkoztatási helyekrıl - napi hirdetési újság biztosítása. A Drogprevenciós program keretében a kerületi rendezvényeken kihelyezett információs szolgáltatást, gyermekek részére kreatív játszóházat mőködnek, közben bőnmegelızéssel, drogprevencióval kapcsolatos szóróanyagokat ismertetnek és adnak át a szülıknek, hozzátartozóknak. Elkészült a drogprevenciós információs csomag kb. 100 oldal terjedelemben. A csomag tartalmazza a drogprevencióval foglalkozó szakmai szervezetek, civil kezdeményezések és intézmények elérhetıségeit, részletes programismertetıt a fıvárosban igénybe vehetı drogprevenciós elıadásokról, tréningekrıl, tanácsokat szülıknek, családtagoknak. Feladatok Budapest Fıváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint mőködési engedélyt kiadó hatóság 2003. április 16-án az intézményben lefolytatott szakmai, mőködési feltételek ellenırzésrıl szóló jelentése is megállapította, hogy az épület nem alkalmas szolgálat székhelyének betöltésére. A szolgáltatás további mőködésének biztosítása mellett az intézmény részére kedvezıbb elhelyezést kell biztosítani. Speciális alapellátási feladatok A speciális alapellátási feladatok a közösségi gondozást, a támogató szolgálatot és az utcai szociális munkát foglalják magukba. Ezekrıl a feladatokról elsısorban gondozási központ, ennek hiányában családsegítı szolgálat keretében is lehet gondoskodni. Az önkormányzat a Szociális Szolgálat, mint gondozási központ keretein belül létrehozta a "Csigaház" Támogató Szolgálatot. "Csigaház" Támogató Szolgálat Fogalom Szt.65/C. § (1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli

55

közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Helyzetkép és adatok A "Csigaház" Támogató Szolgálat 2003. július 14-tıl mőködik a Szociális Szolgálat keretein belül. Budapest Fıváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalától határozatlan idıre szóló mőködési engedélyt kapott. A szolgálat 1 fı vezetıt, 2 fı személyi segítıt és 1 fı gépkocsivezetıt foglalkoztat, akiknek létszáma és végzettsége megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben foglalt létszámnormáknak és képesítési elıírásoknak. A szolgálat a feladatai ellátására alkalmas gépjármővel rendelkezik. A fizikai segítségnyújtás mellet mentálisan is segítik a hozzájuk forduló fogyatékos személyeket, mivel az ıket gondozó családok nagyon zárt, ingerszegény környezetben élnek. Feladatok A fogyatékos személyek környezetében a fizikai munka elvégzésére alkalmas ún. technikai segítık felvétele az ellátás magasabb színvonalú biztosítása érdekében. A fogyatékosokkal kapcsolatos feladatok ellátása integráltan történjen, ha lehet, egy épületben történı elhelyezéssel. III.1.3. Szakosított ellátási formák Ha a rászorult személyekrıl életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor állapotuknak, helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell a gondozásukat biztosítani. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátási formák: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a nappali ellátást nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. A helyben jelentkezı igények kielégítése érdekében szükségessé vált átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként az idıskorúak és a fogyatékos személyek gondozóházának létrehozása. Az idıskorúak gondozóházában lehetıvé válna olyan idıskorú, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek ideiglenes jelleggel történı teljes körő ellátása, akik önmagukról otthonukban – betegségük vagy egyéb ok miatt – átmenetileg nem képesek gondoskodni. A fogyatékos személyek gondozóháza olyan fogyatékos embereket látna el, akik ellátása családjukban nem biztosított vagy átmeneti elhelyezésüket a család tehermentesítése teszi indokolttá. Mindez az önkormányzat Szociális 56

Szolgálata intézményi keretei között a Budapest XXII. Magasház u. 1. szám alatti Nyugdíjasház épületének felhasználásával megoldhatóvá válna. III.1.3.1. Nappali ellátást nyújtó intézmények Idısek klubja Fogalom Szt. 75. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. (2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idısek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedı. Szt. 76. § (1) Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. (2) Az idısek klubjába felvehetı az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. Helyzetkép és adatok Az idısek klubja a Szociális Szolgálat keretein belül 2000. január 01-tıl határozatlan idıre szóló mőködési engedéllyel kezdte meg mőködését. Három telephelye van a kerület különbözı részein: Budafokon a Törley tér 3-4. szám alatt, Baross Gábor telepen a XII. u. 24. szám alatt és Nagytétényben a Nagytétényi út 266. szám alatt. A klub feladatait 3 fı szakirányú végzettségő klubvezetı, 1 fı szakirányú végzettségő szociális gondozó, 4 szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezı szociális gondozó látja el. Az ellátásban részesülı személyekkel közvetlenül foglalkozó dolgozók szakképzettsége nem éri el a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködési feltételeirıl szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 6-ában elıírt 80 %-ot. A klubtagok korösszetétele az utóbbi években megváltozott, egyre idısebbek igénylik ezt az ellátási formát. Egyre több idıs ember esetében egészségi állapotukból adódóan nem biztonságos a klubból való hazajutásuk vagy nem tudnak idıben megjelenni ebédelni. Az idısek klubja 80 férıhelyre kapott mőködési engedélyt, átlagosan 65 fıt látnak el, a részvételi arány változó kórházi kezelés, betegség stb. miatt. Feladatok 57

Az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozók szakképzettségének el kell érnie a jogszabályban meghatározott 80 %-ot, ezért a megfelelı szakképzettség megszerzését támogatni kell. A XII. u. 24. szám alatt lévı Idısek klubjának áthelyezése szükséges egy olyan épületbe, amely a feladat ellátásához méretében megfelelı. Azon idıskorúak részére, akik betegségük miatt vagy más okból idılegesen nem képesek otthonukban önmagukról gondoskodni, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként szükséges az idıskorúak gondozóházának létrehozása. Továbbá az önmaguk ellátására nem, vagy csak állandó segítséggel képes személyek teljes körő ellátása érdekében szükséges az ápolást, gondozást nyújtó intézmény létrehozása. Fogyatékosok nappali intézménye Napraforgó Fogyatékosok Klubja Fogalom Szt. 77. § (1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Helyzetkép és adatok A klub a Szociális Szolgálat keretein belül mőködik Budatétényben a Kápolna u. 2. szám alatt. Fı feladata a mentális és fizikai képességek megırzése, fejlesztése mellett a klubtagok önellátó és tájékozódó képessége napi gyakorlatának kialakítása. Ennek érdekében rendszeres tornára van szükség, amelyet a helyhiány miatt nem tudnak részükre biztosítani. Több klubtag egyéni foglalkozást igényelne, egyéni esetkezelésre, fejlesztésre alkalmas helyiséggel azonban nem rendelkeznek. Feladatok A klub részére a gondozottak megnövekedett helyigényére és nehezített mozgására tekintettel megfelelı elhelyezés biztosítása, a lakossági igényeknek megfelelıen a férıhelyek számának emelése. Továbbá a klubban ellátott felnıttkorú fogyatékosok részére – a tartósan egészségkárosodott, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekekhez hasonlóan – a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül a rászorultsági étkezési támogatás biztosítása, melynek mértéke az intézményi térítési díj 100 %-a.

58

III.2. Nem önkormányzati szociális szolgáltatások helye és szerepe az ellátásban Az önkormányzatok mellett a szociális ellátórendszerben megjelenı egyházak, alapítványok, civil szervezetek szociális ellátásban betöltött szerepe többféle lehet: önmaguk vállalhatják bizonyos feladatok ellátását, szolgáltatásaikkal az önkormányzat szolgáltatásait kiegészíthetik, alternatív szolgáltatásokat kínálhatnak vagy teljesen átvehetik egyes feladatok ellátását az önkormányzattól. A szociális törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 120. §-a értelmében - a helyi önkormányzat szociális szolgáltatást végzı egyesülettel, alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval kötött ellátási szerzıdés útján is biztosíthatja. III.2.1. Szakosított ellátások III.2.1.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Szent Bernát Ház Fogalom Szt. 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkezésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idısek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Szt. 68. § (1) Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: idıskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Helyzetkép és adatok A Baross Gábor telepi Római Katolikus Egyházközség által létrehozott Szent Bernát Alapítvány 1999-tıl mőködteti az egykori katolikus kultúrház átalakításával 25 férıhelyes, tartós bentlakásos ápoló-gondozó otthonát idısek részére. Az otthonban az átlagéletkor 85 év felett van, az ápoltak 59

többnyire ágyhoz kötöttek. A meglévı 10 betegszobában két 4 ágyas, hat 3 ágyas és két 1 ágyas elhelyezés lehetséges. Folyamatosan emelkedik a helyhiány miatt felvételre hiába várakozók száma, házaspárokat, férfiakat nem vesznek fel, csak nıket tudnak fogadni. Az idısek otthonába jelentkezık és felvettek száma Év 1999 2000 2001 2002 2003

Új felvétel 8 fı 7 fı 6 fı 6 fı 9 fı

Várólistán 7 fı 10 fı 12 fı 15 fı 17 fı

Jelentkezı 27 fı 30 fı 40 fı 47 fı 65 fı

Feladatok A Szent Bernát Ház tovább nem bıvíthetı, ezért az alapítvány újabb ingatlanokat vásárolt a kerületben. Az "intézményi terület" kijelölése megtörtént, de szennyvíz-csatorna hiánya akadályozza az újabb intézmény létrehozását. Az önkormányzatnak biztosítania kell az infrastrukturális feltételeket, hogy az egyre emelkedı igényeknek megfelelıen újabb intézmény kezdhesse meg mőködését. III.2.1.2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Menedék Alapítvány Fiúotthon - Hajléktalan Férfi Átmeneti Szálló Fogalom Szt. 80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. (3) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a, idıskorúak gondozóháza b, fogyatékos személyek gondozóháza c, pszichiátriai betegek átmeneti otthona d, szenvedélybetegek átmeneti otthona e, éjjeli menedékhely f, hajléktalan személyek átmeneti szállása. Szt. 84. § (2) A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek asz elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

60

Helyzetkép és adatok A Menedék Alapítvány Fiúotthona 1985 óta mőködik. 1997-tıl az önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés keretében 12 fı hajléktalan férfi részére biztosítanak átmeneti szállást. Az otthonban nyújtott szolgáltatások köre a következı: - lakhatás - élelmiszertámogatás - tisztálkodási és tisztítószerek biztosítása - szociális és mentális gondozás /szociális ügyek intézésének, elveszett iratok pótlásának segítése, egyéni és kiscsoportos foglalkozások/ - keresztyén lelki gondozás - családi és társas kapcsolatok helyreállításának elısegítése - munkahely-keresés segítése - igény szerint utógondozás A Menedék Alapítvány otthonaiban nyújtott segítséget elsısorban a társadalom perifériájára került emberek veszik igénybe. A családjukból kivetettek, állami gondoskodásban felnıttek, akik nem sajátították el az egészséges, önálló életvitel normáit, továbbá tönkrement házasságokból, élettársi kapcsolatokból erkölcsileg és anyagilag instabilizálódott, perspektívát vesztett férfiak és nık. Az alapítvány munkatársai a fenti problémákra személyre szabott, egyéni gondozási terv alapján nyújtanak segítséget. A lakókkal ellátási szerzıdést kötnek, amely tartalmazza a lakhatás idıtartamát, továbbá ez idı alatt elıtakarékosságként megtakarítandó pénzösszeg mennyiségét /10.000- Ft/fı/hó/, ezzel is biztosítva a kilépés optimális idejének, módjának lehetıségét, elkerülve a hajléktalan ellátórendszer további igénybevételét. A lakókat segítik a munkahelykeresésben /újságvásárlás, telefonálási lehetıség/. Az otthonokban lakók kilépési esélyeinek támogatására az alapítvány 20022003. évben pályázatot nyert a Fıvárosi Önkormányzattól, amely segítségével 6 család lakhatását támogatták. A 2003-2005. években a Fıvárosi Önkormányzat Szociális Közalapítvány „Hajléktalan családok rendszeres elıtakarékosságának segítése” pályázati programja keretében az otthonokban élık elıtakarékosságát 6 hónapig 10.000- Ft-tal támogatják. Feladatok Az alapítvánnyal jelenleg érvényben lévı ellátási szerzıdés aktualizálása és további fenntartása. Továbbá az alapítvány Budapest XXII. Kálváriahegy u. 4. szám alatt jelenleg is mőködı tanácsadó, információs és segítı szolgálat mellé nappali ellátást nyújtó intézményként elsısorban hajléktalan személyek részére emelt színvonalú, elfoglaltságot és programot is nyújtó nappali melegedıt kíván beindítani és mőködtetni. A 61

szolgáltatás megvalósítása esetén az önkormányzat ellátási szerzıdés megkötésével tudja elısegíteni a feladat ellátását. IV. INFORMÁCIÓK A FİVÁROSI ELLÁTÓRENDSZERRİL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

SZINTŐ

A Fıvárosi Önkormányzat gondoskodik azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására a szociális törvény alapján a kerületi önkormányzat nem köteles, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, valamint a módszertani feladatok ellátásáról. Ha a fıvárosi és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg, biztosítja a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezését és fenntartását. A szociális törvény végrehajtása érdekében - a kerületi önkormányzatok ellátási kötelezettségét figyelembe véve - a Fıvárosi Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátások közül intézményei fenntartásával és mőködtetésével biztosítja - a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés lehetıségét - a hajléktalan személyek átmeneti szállását és éjjeli menedékhelyet - ellátja a hajléktalanok pénzbeli ellátásával kapcsolatos feladatokat - módszertani feladatok ellátását végzı intézményt mőködtet - ellátja a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásából adódó feladatokat. V. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK EGYES SZINTJEIN

A

V.1. Az önkormányzat szabályozási hatáskörében A szociális ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó saját hatáskörben megalkotott - a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/1997. (IV.29.) Ör. számú rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról. 6/1996.(II.14.) Ör. számú rendelet - önkormányzati rendeleteknek összhangban kell állniuk a jogszabályi változásokkal. V.2. Önkormányzati ellátási szintő feladatok Az önkormányzatnak az önkormányzati törvénybıl és szociális törvénybıl adódó kötelezı és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében folyamatosan biztosítania kell a szociális ellátások és szolgáltatások anyagi fedezetét, az intézmények mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi 62

feltételeket, továbbá azok fejlesztéséhez, állagmegóvósához szükséges forrásokat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B.§ (1) bekezdés e, pontjában foglalt rendelkezés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója /az önkormányzatok is ide tartoznak/ gondoskodik a szakemberek képzésérıl, továbbképzésérıl. V.3. Intézményi szintő feladatok Minden önkormányzati intézményben biztosítani kell a jogszabályban elıírt létszámminimumot, valamint a szolgáltatások színvonalas mőködtetéséhez szükséges, minimum feletti állomány kiépítését. Az intézményben foglalkoztatottak képesítésének meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek, szükség esetén ennek megszerzése érdekében az érintetteket képzésre kell küldeni. Az intézmények költségvetésében biztosítani kell a központilag meghatározott béremelésekhez szükséges fedezetet úgy, hogy az lehetıvé tegye az intézményi minısítési rendszer mőködtetését is. Továbbá fontos az ágazati információs rendszer mőködtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése, valamint a szakmai munkát végzı dolgozók számára szupervizíós lehetıség biztosítása. A lakosság megfelelı tájékoztatása érdekében szükséges - az érintett intézmények aktív bevonásával - egységes szerkezető, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó /intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, fıbb eljárási szabályok/ ismertetı készítése, mely az önkormányzat internetes honlapján is elhelyezésre kerül. Továbbá fontos az egyes intézmények szintjén kapcsolatok kiépítése és fenntartása, valamint folyamatos tapasztalatcsere biztosítása más társintézményekkel. VI. A KONCEPCIÓBAN FOGLALTAK VÉGREHAJTÁSÁTÓL VÁRT EREDMÉNYEK A szolgáltatástervezési koncepció megalkotásával és a benne foglaltak végrehajtásával átláthatóvá válnak a helyi szociálpolitikához kötıdı döntések és a szociális ellátórendszer mőködése. Tudatosan tervezhetı a szociális ágazaton belüli szolgáltatás- és minıségfejlesztés. Csökken az ágazaton belüli széttagoltság, ezáltal a lakossági szükségletek eredményesebben kezelhetık. Az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenysége várhatóan javul, mindenki számára elérhetı, nyitott rendszerként mőködik. Továbbá könnyebbé válik különbözı 63

érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusokba. A koncepció biztosítja a helyi jóléti rendszer fenntartható fejlıdését, valamint a szolgáltatások színvonalának emelkedését, a szakmai munka javulását. A helyi szociális ellátórendszer egységes szerkezetben történı bemutatása javítja annak társadalmi megítélését, segíti a szakmai és etikai követelményeknek való megfelelését.

64

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents