BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK
SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
FELÜLVIZSGÁLAT 2012.
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS......................................................................................................................... 3 I. 1. ELVI ALAPOK .................................................................................................................. 3 I.1.1. JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA .................................................................................... 3 I.1.2. ALAPELVEK MEGHATÁROZÁSA .............................................................................. 4 I.1.3. ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................... 4 I.1.4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ MINT PROGRAM .......................... 4 I.1.5. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELADATA .................................... 5 I.1.6. CÉLTERÜLETEK ............................................................................................................ 6 I.1.7. CÉLCSOPORTOK ........................................................................................................... 6 II. HELYZETKÉP, STATISZTIKAI ADATOK .................................................................. 6 III. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK RENDSZERE A KERÜLETBEN ............................ 7 III.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK................................................................................. 8 III.1.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT ........................................................................................... 8 III.1.2. SZERZŐDÉSES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK............................................................. 19 III.2. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................. 20 III.2.1. GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA - EGYESÍTETT BÖLCSŐDE ........... 20 III.2.2. GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS - GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT .................................................................. 24 III.2.3. SZERZŐDÉSES GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK ................................................ 32 III.3. VÉDŐNŐI SZOLGÁLTATÁS....................................................................................... 35 IV. A KERÜLET SZOCIÁLIS SWOT ANALÍZISE ......................................................... 37 V. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ................................................................... 37 VI. SZAKMAI, ÁGAZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................. 38 VII. MELLÉKLETEK........................................................................................................... 39 VIII. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK, FORRÁSOK................................................ 40
2
I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata, hogy a szociális szolgáltatástervezési koncepciót elkészíti. Az Szt. meghatározza a koncepció tartalmi elemeit, úgymint demográfiai adatok, ellátotti csoportok szükségletei, intézményátalakítási elképzelések, az ellátotti kötelezettség alakulása. A koncepció felülvizsgálata 2008. évben a 365/2008. (12.11.) önk. számú, 2010. évben a 324/2010. (12.16.) önk. számú határozattal megtörtént. A következő felülvizsgálat ebben az évben vált esedékessé. A felülvizsgálat alapvető célja a koncepció elfogadását követően bekövetkezett változások megjelenítése, a koncepcióban vállalt feladatok végrehajtásának bemutatása, valamint a további fejlesztések feltérképezése. A felülvizsgálat által érintett területek: - a kerületre vonatkozó helyzetkép: demográfiai adatok, lakosságszám alakulása, korösszetétele, a foglalkoztatottsági helyzet változása - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete - a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az együttműködés keretei - az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosítása - a jövőre vonatkozó feladatok, fejlesztési irányok.
I. 1. Elvi alapok I.1.1. Jövőkép meghatározása A helyi tradíciók, a működő hálózat megtartása mellett a XXII. kerületben élő lakosok szociális biztonsága kiszámíthatóbb legyen, az ellátásokat megbízhatóság, kiegyensúlyozottság jellemezze. • A társadalmi kohézió erősödése megakadályozója lehet a társadalmi csoportok kirekesztődésének. • A szociális ellátás és védelem segítse a rászorulókat és az egyes ellátások igénylőit a hatékony együttműködéshez. • Az önkormányzat szociális intézményei terhelésének figyelemmel kísérése, mely területeken lehet számítani növekedésre, ill. esetleges csökkenésre. • A legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok segítése a nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, vagy önkéntesek bekapcsolásával. • Az eddig megtett intézkedéseken túl a szociális ágazaton belüli, ill. az ágazatközi együttműködés javítása. • Az önkormányzat szociális szolgáltatásokra fordítható forrásai mértékének – lehetőség szerinti - megtartása. • A településen élő gyermekes családok, időskorúak lakhatásának megőrzése, biztonságos életfeltételek biztosítása. 3
I.1.2. Alapelvek meghatározása: • • • • • • •
• •
• •
•
középpontban az ember, az egyén és a család áll, rendszerszemléletű megközelítésben, mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet határozott elutasítása, a szociális intézmények támogató, szolgáltató szerepének hangsúlyozása, a szociális minimum biztosítása mindenki számára, a szociális jogok érvényesítésének lehetősége, a helyi társadalom zavartalan együttélése, nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének tisztázása (az önkormányzat csak egyik szereplő, aki felelős, de koordinatív a szolgáltatások biztosításában szerepet vállaló nonprofit, egyházi, sőt a piaci szervezetek tekintetében), a helyi kötődés, biztonságérzet megőrzése (érezze magáénak a kerületet, alakuljon ki a jó együttélés gyakorlata, érzése), a hagyományos segítőkészség, aktivitás újraélesztése, kerületrészek önszerveződésének erősítése, a társadalmi kohézió fontosságának felismerése és erősítése, ellátórendszer működésének átláthatósága, az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, a szociális helyzetre is hatással lévő döntések nyilvánosságra hozatala, publicitás, az emberi méltóság, az állampolgári jogok tiszteletben tartása a szociális eljárások során.
I.1.3. Értékek meghatározása: • • • • • • • • • • • • • • •
Szociális biztonság Relatív és abszolút biztonság Tradicionális értékek megőrzése Differenciáltság, minőségi ellátási Az ellátások, szolgáltatások „kliens közeli” biztosítása Innovativitás Partnerségi együttműködés Szakmai tudás, rátermettség, innováció Szolidaritás Család és munkahely megtartásának támogatása A hátránnyal küzdők esélyeinek növelése - esélyegyenlőség Minőség és hatékonyság a szolgáltatásban Empátia Társadalmi mobilitás lehetőségének megteremtése Társadalmi integráció, rehabilitáció
I.1.4. A szolgáltatástervezési koncepció mint program: •
Alapdokumentum, amely átfogó képet ad o a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, o a szolgáltatások rendszeréről, o a fejlesztések irányáról, o a felismert szükségletek és lehetőségek összehangolásáról
4
•
Meghatározza o a célokat, o az irányt, o az alapelveket, melyeket követni kíván a szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során.
•
Célja: o a hiányzó ellátások és szolgáltatások létesítésének felvázolása, o a meglévő szolgáltatások minőségének biztosítása, o a teljes szociális rendszer minőségfejlesztése, o a pénzbeli és személyes szociális ellátások összehangolása, o megszüntetni azokat a hiányokat, melyeket a szociális szolgáltató rendszer jelenleg nem képes kezelni, o elősegíteni azoknak új típusú ellátásoknak a kialakítását, amelyek új válaszokat adnak a kihívásokra, o a kerületben a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll, de mégis közösségi célt szolgál, o a kerületben olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre az állami/önkormányzati és más szolgáltatók részvételével, amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket.
I.1.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: • • • • • • • • •
Igazodjon a főváros szociális szolgáltatási tervéhez. Ennek keretében tájékozódás a szomszédos kerületekben elérhető, illetve hiányzó szolgáltatásokról. Segítse elő különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illesztését, és egymásra épülését. Adjon információt a megvalósítandó fejlesztések megalapozásához. Világítson rá a kerületben működő szociális ellátórendszer hiányosságaira. Jelölje ki az irányokat az egyre szűkebb résekkel rendelkező szociális védőháló kialakításához. Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában résztvevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb. Segítse elő egy egységes „szociális szolgáltató politika” kialakítását a településen. Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához. Segítse a helyi szociális szolgáltatásban dolgozókat a szolgáltatásfejlesztések feladatainak megfogalmazásában.
5
I.1.6. Célterületek: •
Ágazati együttműködés fejlesztése
•
Az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő szociális szolgáltatások és ellátások működésének kialakítása
•
Minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumainak áttekintése, szükség esetén a szabályozás átalakítása
•
Információkezelés, információáramlás biztosítása, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés
•
Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban, minőségbiztosítási alapelvek kidolgozása
•
Szolgáltatási hiányok feltérképezése szomszédos kistérségekben, kerületekben, és feladatellátási szerződés megkötésének felajánlása a részükre – saját kapacitásunk függvényében
I.1.7. Célcsoportok: • • • • • • • • •
Gyermekek és fiatalok Családok Időskorúak Egyedülállók Marginalizálódott csoportok Szegénységben élő családok/személyek Lakhatási problémával küzdők Egyszülős családok Munkaerőpiacról tartósan kiszoruló/kiszorult aktív korúak
II. Helyzetkép, statisztikai adatok Demográfiai adatok Ld. 1. sz. melléklet Önkormányzati segélyezés adatai Ld. 2. Sz. melléklet
6
III. Személyes gondoskodást nyújtó szociális, egészségügyi és gyermekjóléti ellátások rendszere a kerületben
Családok Átmeneti Otthona
Egyesített Bölcsőde
Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat
Védőnői Szolgálat 22
Szociális Szolgálat
Önkormányzati intézmények
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata
Fogyatékos személyek átmeneti gondozása
Gyermekek átmeneti otthona
Szerződéses ellátások
Időskorúak gondozóháza
Idősek otthona Utcai szociális munka, nappali melegedő
7
III.1. Szociális szolgáltatások III.1.1. Szociális Szolgálat A 2012. év novemberében hatályos Szt. az alábbiakat mondja ki: „86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást köteles biztosítani. (3) (4) A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 88. § (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.” „65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.” 80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. 8
(3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;”
A Szociális Szolgálat az egész kerületet lefedve, 5 telephelyen végez szociális alapellátást. • 1221 Bp. Anna u. 10. – székhely, központi telephely szolgáltatások: - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - helyben és elviteles étkeztetés - Szivárvány Idősek Klubja - Serapis Közösségi Ellátás • 1221 Bp. Köd u. 2-4. – Napraforgó Fogyatékosok klubja - Fogyatékosokat Támogató Csoport • 1224 Bp. XII. u. 28. - Nappali Hangulat Lélekvédő Klub • 1224 Bp. XVI. u. 22. - Levendula Idősek Klubja - helyben, elviteles és szállításos étkeztetés • 1225 Bp. Nagytétényi út 266. - Nagytétényi Idősek Klubja - helyben, elviteles és szállításos étkeztetés (A szintén kötelező alapellátási feladatot jelentő családsegítést a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat biztosítja.) Az intézmény 2011-ben 695 ellátottnak nyújtott valamilyen típusú szolgáltatást. Az igénylők 44%-a étkezést, 14%-a házi segítségnyújtást, 7%-a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, 20%-a valamely nappali ellátást, 8%-a közösségi ellátást, 6%-a fogyatékosokat támogató szolgáltatást vette igénybe. A kliensek 5%-a 90 év feletti, 60%-a pedig 60 év feletti. 2011-ben a Szociális Szolgálat 47 fő 8 órás, 4 fő 6 órás és 1 fő 4 órás munkatárssal rendelkezett. Összdolgozói létszáma: 52 fő volt. Megbízási szerződéssel 8 főt foglalkoztat, 2 céggel volt szerződése étel kiszállítására. 2011-ben 5 fő volt GYED-en / GYES-en. Étkezés A kerületben élők részére napi egyszeri meleg étkeztetést tudnak biztosítani. Az elsődleges cél az, hogy a koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt önmagukat legalább napi egyszeri meleg élelemmel ellátni nem tudókat lássák el, de egyre többször igényelnek aktív korú, munkanélküli emberek ebédet, mert jövedelmi helyzetük miatt nem tudják megfelelően biztosítani maguk és családjuk számára az étkezést. A Szociális Szolgálatnál az idős klubokban és a fogyatékosok klubjában helyben étkezést vesznek igénybe a kliensek. A pszichiátriai klub kliensei a Levendula Idős klubból viszik az ebédet. Szociális étkeztetés 2011 március óta 3 telephelyen történik, az Anna utcában kézben elvitellel, Nagytétényben és a XVI. utcában kézben és szállítással történik az étkeztetés. 2012. október 31-ig a Szolgálat saját gépkocsi használata mellett 2 szállítóval volt szerződésben az ebéd házhozszállítására, és 1 fő kézben vivő személlyel. 2012 novemberétől
9
az étkezés számának csökkenése miatt átszervezés során 1 szállítóval szerződést bontott az intézmény. Így jelenleg 1 szállítóval és 1 kézben vivővel van szerződése a szolgálatnak. A szociális étkeztetés 2011-ben történő átszervezése következtében az adminisztrációs feladatok ellátása a két étkezésszervező feladata lett. 2011-ben átlagosan 311 fő kapott ebédet. 39% szállítással, 44% elvitellel, 17% nappali klubban, helyben étkezéssel. Az étkezés biztosításával kapcsolatban többször felmerült, hogy szükség lenne diabetikus étrend biztosítására. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás (a továbbiakban: HSNY) az otthonukban élő idős emberek önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően biztosítja. 2011-ben a 80-89 év közötti korcsoport dominált. Az év folyamán 85-103 fő között volt a kliensek száma, étkeztetésben+ HSNY-ben átlag 23-28 kliens volt. A klienseket egyre súlyosabb fizikai és mentális állapot jellemezi. Sokszor nem tudnak a gondozónők annyi gondozási időt ott tölteni, mint amennyire igény lenne, de napi kétszeri látogatással próbálják biztosítani. A gondozási feladatokat jelenleg 13 szakmai és 1 technikai (gépkocsivezető) álláshelyen, éves szinten 14 fő látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 2011.12.31-én 50 darab készülék volt kihelyezve, 14 fő várakozott. 2012 februárjában újabb 10 készülék felhelyezésére nyílt lehetőség, így jelenleg 60 háztartásban van kint jelzőkészülék, a várakozók száma 12 fő. 2011-ben 44 éles riasztás volt. A gondozók mindig kiérkeztek az adott időn belül a címre. Általában rosszullétre, elesésre hivatkozva nyomták a jelzőgombot. Továbbra is 1 nyugdíjas munkatárs megbízási szerződéssel dolgozik, 1 másik csoportban dolgozó vállal készenlétet a hétvégeken, a többiek a HSNY dolgozói. A kihelyezett készülékek jól működnek, szervizelésre egyszer került sor. A készenléti táska jól felszerelt. Az idősek nappali ellátása (Idősek klubjai) Fenti ellátás az otthonukban élő, önellátó idősek számára nyújt segítséget, akik társas életük, egyes higiéniai szükségleteik (fodrász, pedikűr, manikűr) kielégítésében szervezett segítséget igényelnek, illetve egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak. Igény szerint lehetőséget nyújt napi egyszeri meleg étel (ebéd) helyben való fogyasztására. Térítési díjat azoknak kell fizetniük, akik az étkeztetést is igénybe veszik, a klubtagság ingyenes. Az idősek klubja által nyújtott szolgáltatásokat és szabadidős programokat hétköznapokon 8-16-óráig biztosítja tagjai számára mindhárom klub. A klubtagok egyedül vagy házastársukkal élnek, családtagjaikkal többnyire rendszeresen tartják a kapcsolatot. Ennek ellenére igénylik a klub dolgozóitól a mindennapi életvitelükhöz
10
nyújtott segítségnyújtást - vásárlás, ügyintézés, életviteli tanácsadás, stb. -, és különösen a mentális gondozást. A klubok 90%-os kihasználtsággal működnek, átlagosan a 85 férőhelyen 70-75 fő veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást napi szinten. Szivárvány idősek klubja - Férőhely: 30 fő - Megkötött megállapodás: 34 fő, melyből 10 fő 80 év feletti Nagytétényi idősek klubja – Férőhely: 25 fő - Megkötött megállapodás: 27 fő, melyből 8 fő 80 év feletti Levendula idősek klubja – Férőhely: 30 fő - Megkötött megállapodás: 30 fő, melyből 9 fő 80 év feletti Életkorukból és egészségi állapotukból kifolyólag az ellátottak egyre kevésbé aktívak, főleg a házon belüli programokat részesítik előnyben. Sokuknál tapasztalható: • a nyelvi kifejezés zavara, • feledékenység, • időbeli és térbeli tájékozódás zavara, • a figyelem hanyatlása • kommunikációban bekövetkező sztereotípia Egyre jellemzőbb, hogy a családtagok keresik meg a Szolgálatot, és kérik idős rokonaik felvételét, mivel szeretnék napközben biztonságban tudni őket. A klub szolgáltatásairól többnyire az internetről, vagy a városházi híradóból szereznek tudomást. Demens klubtag gondozását továbbra is vállal az intézmény. Mind a meglévő klubtagok, mind a jelentkezők között egyre nagyobb számban jelennek meg ezzel a betegséggel élő idősek. Az intézménynek 2012-ben plusz 1 fő gondozói álláshely biztosításával lehetősége nyílt arra, hogy a demencia diagnózissal rendelkező klienseket is fogadjon ismét. Bár ezen igazolása kevés kliensnek van, életkorukból, egészségi állapotukból adódóan a kliensek 6-7 %-ának indokolt a speciális foglalkoztatás, képességek, készségek szinten tartására irányuló programok nyújtása. A szolgáltatások az alábbiak: fürdés, hajmosás, pedikűrözés, vérnyomás ellenőrzés, gyógyszerkiváltás, mosás, vasalás, bevásárlás, ügyintézés, memória fejlesztő foglalkozások, kézműves foglalkozások, jóga, torna, dalkör, olvasó kör, filmklub. A klubélet szervezéséhez a csoportvezetők az egyéni gondozási tervekre alapozva tervet készítenek. A kulturális tevékenységekhez rendelkezésre áll tv, dvd, rádió, magnetofon, társasjátékok, napi- és hetilapok. Az idősek körében népszerűek a kirándulások, közös bevásárlások, illetve az idősek hónapjának ingyenes egész napos országjárása. Feladatuk, hogy folyamatosan tájékoztassák a kerületben élő időseket és hozzátartozóikat a létezésükről.
11
NAPRAFORGÓ Klub (Fogyatékkal élők nappali ellátása) A szolgáltatás célja, feladata a kerületben élő értelmileg és/ vagy halmozottan sérült fiatalok nappali ellátásának biztosítása, képességeik fejlesztése és szinten tartása. A klub férőhelyeinek száma: 26 fő Az összetétel miatt átlagosan naponta 16-22 fő veszi igénybe a nappali ellátást. Több érdeklődő is volt 2011-ben, szerződéskötésre sokszor azért nem került sor, mert a jelentkezők nem kerületi lakosok voltak, illetve még iskolaköteles korúak és egyelőre közoktatási intézmény tanulói. A klubtagok nagyobb része heti öt napban veszi igénybe a klub szolgáltatásait. A tagok családi háttere nagyon változatos, néhányan súlyos megélhetési problémákkal küzdenek, számukra a napi egyszeri meleg étel biztosítása óriási segítség és tehermentesítés. Vannak olyanok is, akik jónak mondható, rendezett anyagi körülmények között élnek. Mindannyiuk esetében jellemző, hogy a család (szűkebb-tágabb) mindenhol aktívan részt vesz a sérült személy életének segítésében, gondozásában. A családtagokkal jó kapcsolatot ápolnak, a klubtagok érdekében folyamatos az együttműködés. A klub munkájának szervezésében nehézséget jelent, hogy nagyon vegyes a klubtagok összetétele mind életkori szempontból, mind a fogyatékosság jellege és súlyossága szempontjából. Legfiatalabb tagjuk 19 éves, a legidősebb 52. Általánosságban egy klubtag nem csupán egyféle fogyatékossággal él, hanem gyakran járulékos, halmozott sérülések is fennállnak, közös jellemző az (eltérő súlyosságú) értelmi fogyatékosság. Ennek következtében kívánatos az állandó csoportbontás, differenciált foglalkozások szervezése, ezt azonban a klub dolgozói létszáma nem minden esetben teszi lehetővé. A heterogén csoportösszetétel megkövetel bizonyos sérülés-specifikus ismereteket, például jelnyelvi ismeretet vagy speciális ismereteket az autizmus terén, ezzel azonban kevés munkatárs rendelkezik. A súlyosan-halmozottan sérült klubtagok ellátása, fejlesztése ugyanolyan nagy kihívást jelent, mint az enyhe értelmi fogyatékos vagy tanulásban akadályozott fiatalok fejlesztése, értelmes elfoglaltság felkínálása számukra. A klubtagok összetétele fogyatékosság szerint a következőképpen alakul: • Súlyosan-halmozottan fogyatékos (súlyos értelmi fogyatékosság mellé társul hallássérülés, mozgássérülés, autisztikus zavar) : 4 fő • Értelmi fogyatékosság autizmussal/autisztikus spektrum zavar: 5 fő • Középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos: 8 fő • Értelmi fogyatékos és látássérült (vak vagy gyengénlátó): 2 fő • Enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott: 6 fő 2011-ben is igyekeztek széles körű szolgáltatásokat kínálni klienseiknek, színes programokkal, változatos foglalkozásokkal, és strukturált, célzott terápiás eljárásokkal végezték a nevelő-fejlesztő munkát. Az egyéni, személyre szabott fejlesztő foglalkozásokat gyógypedagógiai szempontú tervezés előzte meg, minden klubtagjuk képességeinek, készségeinek megfelelő individuális fejlesztési programban részesült. A csoportfoglalkozások során elsősorban a munkára nevelésre és az önálló életre nevelésre helyezik a hangsúly, ennek keretében a tagok általános tájékozódási képességeit (térben és időben) és ismereteit, háztartási ismereteit, kertészeti-növénytani ismereteit bővítik, elsődlegesesen gyakorlati szempontból közelítve meg egy-egy témakört. A foglalkozások nagy részét a klub dolgozói tartják, emellett külső szakemberek is rendszeresen tartanak fejlesztő-terápiás foglalkozásokat. 12
Heti rendszerességgel tartott klubfoglalkozások: munkára nevelés, szövés, önálló életre nevelés, zeneterápia, mozgásnevelés, torna, egyéni (gyógypedagógiai) fejlesztés, virtuális sport, gyógymasszázs. Külsős szakemberek által tartott foglalkozások, terápiák: kutyaterápia, terápiás lovaglás, úszás. A gondozási /fejlesztési tervek felülvizsgálata félévente történik. A fejlesztési célok/területek kijelölésében előtérbe helyezik azokat, amelyek az önállóságra nevelésben és a munkára való felkészítésben töltenek be kulcsfontosságú szerepet. 2011 decemberében nyílt napot tartott a klub, melyre rengeteg érdeklődő érkezett, szakmai körökből, társszervezetek képviselői, leendő klubtagok és hazai hírességek is tiszteletüket tették. 2011-ben több személyi változás is történt. Egy gondozónő GYED-re ment, 1 más szakfeladatra, a korábbi klubvezető pedig intézményvezetői kinevezést kapott. A felmerülő létszámhiányt 2011 végére sikerült megoldani, majd 2012 második felében alakult ki a jelenlegi dolgozói összetétel, mely 1 fő klubvezetőből, 1 fő terápiás munkatársból, és 5 fő gondozóból áll. Munkájukat segíti 1 fő konyhai dolgozó és 1 fő kertész/gondnok, aki a munkára nevelésen belül a szövés-foglalkozás vezetője is. NAPPALI HANGULAT Lélekvédő Klub (Pszichiátriai betegek nappali ellátása) A szolgáltatás célja, feladata a kerületben élő 18 év feletti pszichiátriai betegek részére önkéntességi alapon történő napközi pszicho-szociális rehabilitáció/reintegráció folyamatos biztosítása. A kiadott működési engedély 16 főt engedélyez napi szinten a klubban. Ennél azonban lényegesen több ellátottal (25 fő) van megállapodásuk. A napi jelenlét azonban 16 fő. Diagnózis szempontjából a kliensek 44%-a skizofréniában, 20%-a depresszióban szenved. A kliensek jelentős része, 25%-a értelmileg is akadályozott. Életkor szempontjából 21 fő 60 év alatti. Programok: egyéni gondozás - előre tervezett / spontán, krízissegítés, csoportos gondozás naponta a klubban/alkalmi külsős programon/éves egyszeri hetes életmódtábor. A tagok gondozásához tartozik napi kurrens igényeinek kezelése – tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása, hivatalos ügyek intézése, egészségügyi szakellátáshoz való segítés, gyógyszer-compliance, nyelvi, informatikai továbbfejlesztés, mozgáskultúra és kommunikációs készség fejlesztése, stb., valamint szabadidős programok szervezése. A tagok családi helyzete, annak tagjaihoz való viszonyulása nem csak a problémák halmozottságát mutatják, hanem állapotukból eredően ezen túlmutatva patologikus tüneteket (is) mutatnak. Családtagjaik is a helyzet kezelésére, segítségre szorulnak. Ennek érdekében találkoznak meghirdetett és meghívásos alapon a gondozottak érdeklődő családtagjaival, az év folyamán összesen nyolc alkalommal (a nyári időszakban nem tartottak rendezvényt). Ezeken a rendezvényeken átlagban öt hozzátartozó vett részt. A klub dolgozói, valamint az érdeklődő érintettek jelenlétében folytak a konzultációk a Pszichiátriai Gondozó nyugdíjas munkatársának vezetésével. Ezáltal lehetőséget biztosítottak a családtagoknak a helyzetkezelés elsajátítására, a gondok és problémák megosztására. A klub dolgozói létszáma: 1 fő csoportvezető, 2 fő terápiás munkatárs.
13
CSIGAHÁZ, Fogyatékosokat Támogató Csoport (FTCS) A támogató szolgálatok egyik alapvető feladata a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának, valamint rehabilitációjának elősegítése, kapcsolatkészségük javítása, családi kapcsolataik erősítése a munka, képzés, oktatás során. Sport, szabadidő, kultúra világába történő bekapcsolásuk, segítve továbbá a speciális, önsegítő csoportokban való részvételüket. A feladatmutató a vállalt, illetve teljesített feladategységek száma. 2011-es év feladata a pályázattal kapcsolatos előírások betartása. 2011-ben jóváhagyott feladatmutató: 3100 Teljesített: 3854 Személyi segítés: 1859 Szállítás: 1995 feladatmutató Várakozók száma: 0 2012-ben az Önkormányzat ismét elnyerte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) finanszírozási pályázatát, melynek értelmében az igényelt 4000 feladategység helyett további 3 évre 3100 feladategység teljesítésére kötött szerződést. 2012. harmadik negyedévének végére a 2012. évi vállalt feladatmutatót az intézmény teljesítette. A támogató szolgáltatás komplex tevékenység keretében segít: – az önállóság, önálló életvezetés megtartásában (nem a szolgáltatást igénybevevő helyett, hanem vele együtt végzett tevékenység során) – társadalmi, közösségi beilleszkedésben – a fogyatékos személy otthonában maradásának elősegítésében – család tehermentesítésében, munkában maradásuk elősegítésében – a kliens önrendelkezési jogának megtartásában – életterük kiszélesítésében, izoláció csökkentésében. A fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedését döntően az önálló életvitel elsajátítása segíti elő, figyelembe véve a fogyatékosság jellegét, súlyosságának mértékét. A társadalom világába történő integráció segítése történhet lakáson belül, valamint lakáson kívül, mely a támogató szolgálatok esetében személyi segítés és speciális szállítás útján valósul meg, maximálisan figyelembe véve és alkalmazkodva a fogyatékossági célcsoportok egyéni igényeihez. A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A fogyatékkal élő emberek saját otthonukban megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak, ha biztosítjuk számukra a megfelelő életfeltételeket. A testi, lelki egészség érdekében az ellátott állapotának megfelelő elfoglaltság is fontos. Gondoskodni kell állapotuktól függően fizikai, és érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységről is. A szállítási szolgáltatásra megnőtt az igény. Mind az ellátottak száma, mind a gyakoriság, mind pedig a távolságok nőttek. Ennek eredményeként az autó és a gépkocsivezető leterheltsége elérte a maximumot, és 2012 szeptemberében felül kellett vizsgálni a meglévő igényeket. Kapacitásuk függvényében, valamint az ellátottak egészségi állapota, mozgáskorlátozottsága, továbbá családi erőforrásai figyelembevételével néhány ellátott részére csökkentették a szállítások mennyiségét. Minden esetben segítettek más lehetőséget találni, illetve biztosították a BKV-s közlekedésben a személyi kísérés lehetőségét. A szállítások majdnem fele szociális intézményekbe irányul, a másik felét az oktatási és fejlesztő intézményekbe történő szállítások teszik ki. Ezzel megvalósul, hogy az ellátottak nem elszigetelten, hanem egy közösség tagjaiként töltsék mindennapjaikat. 14
Jelentős igény mutatkozik a szabadidős és személyes jellegű programokra való eljutásra is. A személyi segítés során cél a meglévő képességek figyelembevételével a legteljesebb élet biztosítása. Van, akinek az otthoni munkavégzés nyugodt feltételeinek biztosításához nyújtanak segítséget, van, akinél a szakember által javasolt fejlesztő tevékenységek elvégzéséhez. Az információnyújtás segítségével a fogyatékos személy cselekvési köre bővül. Megfelelő információk birtokban valódi döntéshelyzet áll elő. A pontos tájékozódás a szolgáltatásokról, szervezetekről gyorsabb, önállóbb célelérést biztosít az érdeklődőknek. A Napraforgó klubbal jó és eredményes az együttműködés, 2011-ben 7 ellátottat segítettek ahhoz, hogy a klub szolgáltatásait igénybe vehessék (4 főt szállítással, 3 főt személyi kiséréssel). A támogató szolgálat a törvényben előírtaknak megfelelő létszámmal működik, és mindenki rendelkezik a munkakörnek megfelelő végzettséggel. 1 fő koordinátor, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető. SERAPIS Közösségi pszichiátriai gondozás A kerületben élő, felnőtt korú, pszichiáter szakorvosi véleménnyel és a törvény által előírt BNO kóddal rendelkező pszichiátriai betegséggel küzdők problémáik miatt többszörösen hátrányos helyzetben vannak. 2011 – től lehetővé vált, hogy a 16. életévüket betöltött kiskorú személyek önállóan, a szülő bevonása nélkül is megállapodást köthessenek a közösségi alapellátás igénybevételére. Ilyen esetük nem volt. 2011 – ben az F20 – 29, F31, F32, január 01 – től az F33, valamint 10 %- ban az F41, 42, 43 kóddal rendelkezők vehették igénybe szolgáltatásaikat. Elmondható, hogy a biztosított szolgáltatásokra egyre nagyobb szükség mutatkozik a kerületben. 2011 – ben az elért eredményekre és a felmerülő igényekre való tekintettel, 46 – ról 51 főre kértek és kaptak feladatmutató–módosítást. 2011 végén a közösségi ellátás finanszírozási ideje is lejárt, így az önkormányzat újabb 3 évre nyújtott be pályázatot az ellátás biztosítására. 2012-14-ig ismét sikerült ellátási szerződést kötni az NRSZH-val, azonban csupán 40 főre. Az ellátottak 80 %-a 60 év alatti. A depresszióban szenvedők aránya drámaian megemelkedett. Ez az emelkedés szoros összefüggésben van egzisztenciális és az ebből fakadó családi problémákkal, a család létbizonytalanságával. Mindössze 20 %-uk aktív dolgozó. Az ellátottak 20 %-a egyedül él, 20%-a szülővel és 60%-a házastárssal/élettárssal. A kliensek 20%-ának van gyermeke, akivel együtt él. A betegségek jellegéből adódóan nő a patológiás helyzetek kialakulásának gyakorisága: egyrészről az izoláció, másrészről a családon belüli konfliktusok megnövekedése jellemző. 2011-ben nagy hangsúlyt kapott a szociális készségek fejlesztése, a közösségi élet, a csoporthoz tartozás élményének megélése. Az életmódtáborok, a kirándulások és a havi rendszerességgel megszervezett baráti találkozók mind ezt a célt szolgálták. A 2010-ben megalakult Baráti Kör találkozóit havi egy alkalommal tartják meg. A tagság folyamatosan bővül, változik. A szervezéshez és a csoport összetartásához mindenképpen szakember irányítása szükséges. Külön hozadéka, hogy az elmagányosodott, a társas szociális
15
helyzetekben szorongó kliensek kiegyensúlyozott vendéglátók és vendégek lettek. Elfeledettnek hitt szociális készségeik felelevenedtek, bejáratódtak. A közösségi pszichiátriai ellátásban részt vevő személyre vonatkozóan minden esetben egyéni gondozási terv készül, mely tartalmazza az elérni kívánt célt, illetve részletes lebontásban a kliens és a gondozó által vállalt feladatokat. A gondozási terveket a céltól, és a haladás ütemétől függően, de általában félévente legalább egyszer felülvizsgálják. A tartalom minden esetben egyénre szabott, de célja részben vagy egészben az önálló életvezetés kialakítása, majd megtartása, a betegségből eredő hátrányok leküzdésének segítése, a tartalmas életvitel kialakítása, tágabb értelemben a rehabilitáció. A szociális és életviteli készségek fejlesztése, a stresszkezelés, szorongásoldás módszereinek tanítása és gyakoroltatása szinte valamennyi kliens esetében a gondozási terv részét képezi. A kerületi Pszichiátriai Gondozóval és a Szent Imre Kórház Pszichiátriai osztályán dolgozó orvosokkal nagyon jó munkakapcsolatot alakítottak ki. Klienseik többségét e két helyen ismerik meg. Havonta egy alkalommal orvosi konzultáción vesznek részt az ellátás munkatársai. 2009 óta összeszokott, háromfős gondozói közösség dolgozik együtt. Mindannyiuk végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, 1 fő koordinátor, 2 fő közösségi gondozó. Méltányosság A Szociális Szolgálat 8 szolgáltatása közül a HSNY, az étkeztetés, a támogató szolgáltatás térítési díj köteles. A térítési díjat fizetők száma 2011-ben 507 fő volt (az ellátotti létszám 73 %-a) Ezen ellátottak közül szociális helyzetre tekintettel 38 fő (7%) méltányosságból a jövedelme alapján kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összeget fizet. Közülük 23 fő térítésmenetességet kapott. Az aktív korúak száma az utóbbi években megnőtt az ellátást igénylők között. Többek között nőtt a regisztrált munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, GYES-en lévő egyedülálló édesanyák száma, akik elsősorban az étkeztetésben jelennek meg. Tárgyi feltételek Anna u.-i telephely Év végén megtörtént a klub két szobájának és a folyosónak a kifestése, valamint a tisztasági festés. A radiátorokra hőszabályzó szelepeket szereltek fel. Megtörtént az udvar gumilapokkal való befedése, mely sokkal biztonságosabbá teszi az udvar használatát idősek számára. XVI. u.-i telephely A klubban 2011-ben tisztasági festés volt, nagyobb átalakítás nem történt. 2012 őszén megkezdődött a kertrendezés, melynek eredményeként biztonságosabb, programok tartására alkalmas külső helyszínnel bővül a klub szolgáltatási köre. XII. u.-i telephely Az épületeken korszerű nyílászárókkal lettek lecserélve a régiek (szúnyoghálók felszerelésével), sor került a parketta teljes felújítására (csiszolás, lakkozás), valamint a PVC padlóburkolat teljes lecserélése megtörtént. Továbbá megtörtént az évek óta használaton kívüli, veszélyes állapotban levő üres vízmedence eltávolítása. 16
2012-ben az épület külső szigetelése is megtörtént. Nagytétényi úti telephely A galérián a tető szigetelése után megtörtént a belső falak vakolása, majd a festése, így 2011 szeptembertől iroda céljára lehetett ismét használni. A nappaliban lévő új PVC burkolat cseréje is szükségessé vált. A rosszul kivitelezett ebédlő oldalfalának külső szigetelése megtörtént, és a belső részen lévő átázás javítása is. A kapu előtt, a beálló és a járda részen aszfaltozás és térkövezés történt. 2012-ben az intézmény külső szigetelése is megtörtént. Köd u.-i telephely Az épület, a felszerelés állapotában jelentős változás nem történt, az épületben szükséges apróbb javításokat elvégezték. Az eszközök, szakmai anyagok beszerzésében, programok nyújtásában a költségvetési keretben foglaltakon túl a kerületi Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság által kiírt pályázatok is segítségükre voltak. Tájékoztatás Bár az intézmény 1996 óta szinte változatlan telephelyeken nyújtja szolgáltatásait, a tájékoztatás, rászorulók elérése szempontjából elengedhetetlen, hogy a Szolgálat a lehető legtöbb fórumon megjelenjen. • A Szociális Szolgálat elérhetőségéről, működéséről plakátok, szórólapok találhatók a kerületi egészségügyi intézményekben, könyvtárban, közüzemi díj befizető irodákban, bankfiókokban. • Kártyanaptárokon, tollakon jelent meg az elérhetőség. • A Városházi Híradóban 2011-ben 15 olyan cikk jelent meg, melyben vagy a Szolgálat munkatársai számoltak be valamilyen eseményről, vagy az intézmény szolgáltatásairól szólt hír. • Többek között adományosztásról, integrált napi rendezvényről, a „Könyvet Házhoz” programról, valamint az Első Kézből Mozgalomról szóló cikkek jelentek meg a kerületi újságban. • A Promontor TV-ben is hírt adtak programjaikról, szolgáltatásaikról (Pl.: Szivárvány Klub – Farsangi mulatság; Fogyatékosok Világnapja kapcsán a Napraforgó Klub tevékenysége). Felmérés 2011 októberében elégedettségi kérdőívet osztottak ki az étkezést igénylők között. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a kliensek jelentős része (92%-a) elégedett a szolgáltatással. 3 fő jelezte, hogy szívesen venné, ha gyakrabban lenne főzelék, 6 fő igényelne diétás étrendet (cukor, ill. koleszterin), vegetáriánus étrendet senki nem kért. Az étel minőségével minden ellátott elégedett volt, mennyiségét 4 fő kevesellte. Könyvet házhoz Program Szabolcs Attila, a kerület polgármestere és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója 2011. január 24-én a Budafoki Könyvtárban írt alá együttműködési megállapodást, mely a Könyvet Házhoz szolgáltatás folyamatos biztosításához teremti meg a szükséges feltételeket a kerületben. 17
A 2003-ban megkötött, 2008-ban megújított együttműködési megállapodás idős, beteg, mozgásukban korlátozott, lakáshoz kötött emberek számára biztosítja könyvtári könyvek, öregbetűs könyvek, folyóiratok, hangoskönyvek, CD-k, valamint igény esetén lejátszó eszközök házhoz szállítását. A szolgáltatás kerületi könyvtárak dokumentumkínálatára támaszkodik, és könyvtárosaik közreműködésével valósul meg. A kiszállítás a Szociális Szolgálat gépkocsijával, a szociális intézmény munkatársainak segítségével történik. A Fogyatékosokat Támogató csoport csoportvezetője és gépkocsivezetője rendszeres kapcsolatban áll a könyvtár munkatársaival, és szállítja házhoz az igényeknek megfelelően a könyveket. Budafok – Tétényben tavaly 26 rászoruló vette igénybe a szolgáltatást. Ennek során 235 kölcsönzés alkalmával 1457 dokumentum jutott el az érdeklődőkhöz. Az Idősek Nappali Klubjaiba pedig színes folyóiratainak korábbi számait juttatja el a könyvtár. Első Kézből Mozgalom Az ember egyéni felelőssége és erőfeszítése mellett a közösségek védelmező szerepe egyre jobban felerősödik napjainkban. Ma már a közösség felelőssége, a civil szervezetek aktív működése, az önkéntesek részvétele mindinkább elvárt egy – egy lakóközösségben. Ennek szellemiségében szerveződött meg a Szociális Szolgálat keretében önkéntes segítők bevonásával 2010 - ben az Első Kézből Mozgalom (EKM). Céljuk, hogy segítsék a kerületben élő embereket, és támogató közösséggé fogják össze az önkéntes tevékenységet vállaló személyeket. Fontosnak tartják, hogy környezetünkben felfigyeljünk szokatlan eseményekre, figyeljünk szomszédjainkra és egymásra. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy segítsük a rászoruló, kiszolgáltatott embereket abban, hogy meg tudjanak küzdeni a nehézségeikkel, illetve együtt tudjanak élni azokkal. A Szociális Szolgálat a programban részt vevő önkéntes segítőket támogatja, és szakmai hátteret biztosít munkájukhoz. Ők olyan hiteles emberek, egyéniségek, akiket a lakóközösségük elfogad, és élvezik a közösség bizalmát, embertársaik felé megértéssel és odaadással tudnak közeledni. Jártasak a közélet dolgainak intézésében, tájékozottabbak a helyi szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről, így a rászorulók problémáikkal bármikor bizalommal kereshetik őket. Az EKM-nek 2011-ben is voltak összejövetelei, melyen az önkéntes segítők megismerték a Szolgálat egyes csoportjainak tevékenységét, közvetlen környezetükben segítségre szoruló embertársaik számára nyújtható lehetőségekről tájékozódtak. Az EKM tagok segítséget nyújtanak az információnyújtásban, szórólapokat terjesztenek, érdeklődőket továbbítanak, munkájukkal erősítik a szociális hálót. Civil kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően 2011-ben háromszor kaptak nagy értékű és nagy mennyiségű adományt a holland Rohaan családtól. Az adományozó évtizedek óta segíti a Kárpát-medencei magyar kereszténységet szociális és egészségügyi területen. Immár harmadik éve segíti a Szociális Szolgálat tevékenységét is. Saját jövedelmük rendszeres megosztásával és gyűjtések szervezésével teremtik meg az ehhez szükséges alapokat. Egy alkalommal használt, de jó állapotú számítógépeket kapott az intézmény, melyekkel meglévő eszközparkjukat frissítették, két alkalommal pedig ruhaadományt. Utóbbi két szállítmánynak köszönhetően 2011 tavaszán és őszén is tudtak Anna utcai székhelyükön ruhaneműt osztani kerületi lakosoknak. Az adományosztásból megmaradó ruhákat a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai vitték el, és osztották szét klienseik között.
18
A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is jól működő kapcsolatuk van, az információ-áramlás eredményes és gyors. A Szőlőfürt Egyesület a kerületben élő fogyatékos gyermeket nevelő szülők egyesülete, akik közül sokaknak a gyermeke a Szociális Szolgálat Napraforgó Fogyatékosok Klubjának kliense is egyben. Az egyesület 2011-ben 280.000 forinttal támogatta a klub életmód táborát.
III.1.2. Szerződéses szociális ellátások Az Szt. 120-122.§-a lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális feladataikat alapítványokkal, egyesületekkel kötött ellátási szerződés útján szervezzék meg. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata az utcai szociális munka, és a nappali melegedő szolgáltatásainak biztosítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel 2008 óta minden évben feladat-ellátási szerződést köt. Az Egyesület a nappali melegedő szolgáltatásait 20 fő kerületi hajléktalan részére biztosítja az 1118 Budapest, Rimaszombati út 15./a szám alatti nappali melegedőben. A Szeretetszolgálat az ellátási szerződésben vállalta, hogy a hozzá forduló XXII. kerületi illetékességgel bíró hajléktalan emberek számára helyet biztosít szálló, illetve egészségügyi rendszerében. (hajléktalanok 24 órás egészségügyi centruma, mozgó orvosi rendelő, mozgó TBC szűrés). Fentieken túl - az Egyesület megkeresése alapján -, az önkormányzat támogatja a segítő szervezet által évek óta működtetett programot, melynek keretében a téli krízisidőszakban (november 1-jétől február 28-áig) egyszeri hidegélelmet és forró teát biztosítanak naponta 250 rászoruló embernek a fővárosban. A programjuk másodlagos célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak a szociális ellátórendszer egyéb elérhető szolgáltatásairól. Idősek átmeneti elhelyezésének biztosítására a Napfény Otthon Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal (2030 Érd, Kende u. 4-8.) kötött az önkormányzat Képviselő-testülete 2010. július 1-től határozatlan időre szerződést. Az Alapítvány szolgáltatásait ezzel Budapest XXII. kerületben lakcímmel rendelkező egy fő részére kezdte el biztosítani, amely szolgáltatás igény szerint növelhető. A kihasználtságot, az esetleges igénynövekedést az önkormányzat a szakiroda közreműködésével kíséri figyelemmel. Az Önkormányzat önként vállalta az idősotthoni ellátás biztosítása érdekében a feladat ellátását, amikor 2008-ban a Szent Bernát Alapítvánnyal szintén szerződést kötött. Az Szt. nem írja elő a települési önkormányzat számára kötelező feladatként ezen ellátás biztosítását. A Szent Bernát Alapítvány 25 férőhellyel időskorúak részére ápolást, gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát működtet, önellátásra képtelen egyedülálló nők számára. Az ápolás-gondozás célja a bentlakók állapotának lehetséges javítása, rehabilitáció, de legalább a további állapotromlás késleltetése. A Koncepció 2010. évi felülvizsgálata már feltárta többek között azt a problémát, hogy a fogyatékos személyek gondozóháza nem működik a kerületben, így az ő átmeneti elhelyezésük szinte lehetetlen feladat volt. Ezt a szociális hiányt szintén szerződéskötés keretében oldotta meg az önkormányzat. A szolgáltatást 2011. január 1-jétől két partner, az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló 19
Magyar Down Alapítvány, illetve a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja nyújtja 1-1 férőhellyel. A szolgáltatások ellenértékét az önkormányzat mindenkori költségvetésében folyamatosan biztosítja.
III.2. Gyermekjóléti szolgáltatások A Gyvt. az alábbiakat rögzíti: „94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.”
III.2.1. Gyermekek napközbeni ellátása - Egyesített Bölcsőde
Az Egyesített Bölcsőde a kerület ellátási területén négy tagbölcsődét működtet: Leányka tagbölcsőde Mocorgó tagbölcsőde Rózsakert tagbölcsőde Napraforgó tagbölcsőde
1221 Budapest Leányka u. 40/a 1222 Budapest Vöröskereszt u. 13. 1223 Budapest Rákóczi u. 18. 1225 Budapest Bartók B. u. 4.,
összesen 346 engedélyezett férőhelyen biztosítja, a Gyvt. 42.§-ban meghatározott bölcsődei gyermekjóléti alapellátást. A gyermekek napközbeni gondozását-nevelését teljeskörűen, egyéni fejlettségi szintnek megfelelően végzi. A kisgyermeknevelők, a tagbölcsőde vezetők, a bölcsőde orvosok, a gyermekvédelmi felelős, a pszichológus, szaktanácsadó, gyógypedagógus, együttes erővel azon dolgoznak, hogy a bölcsődei szolgáltatást igénybevevő gyermekek szükségleteinek megfelelő magas színvonalú ellátást kapjanak.
20
A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló rendelet 40. §. (2), (3), (4) bekezdése értelmében a tagintézmények engedélyezett csoport létszámainak meghatározása a következő:
Tagbölcsőde
Csoportok száma összesen
2 év alatti csoportok Férőhely12 fős szám 12 fős csoportok csoportban száma 4 48
2 év fölötti Férőhelycsoportok szám 14 fős 14 fős csoportok csoportban száma 6 84
Összes férőhelyszám
Leányka
10
132
Mocorgó
4
1
12
3
42
54
Rózsakert
6
2
24
4
56
80
Napraforgó
6
2
24
4
56
80
Összesen:
26
9
108
17
238
346
Statisztikai adatok Dolgozói létszám munkakörönkénti megoszlása
% 9%
1%
19%
71% Szakdolgozók 65
Konyhai dolgozók 17
Technikai dolgozók 8,5
Gazdaságié-ügyviteli dolgozó 1
2010-ben az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kar kisgyermeknevelő BA képzésre 8 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező gondozónő nyert felvételt. Nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos továbbképzésre, fontosnak tartják az önképzést, melyhez a mindenki számára hozzáférhető szakkönyvtárat folyamatosan bővítik. A kötelező továbbképzések szervezése és lebonyolítása a meghatározott ütemterv szerint történt. 2010-ben évben 9 fő teljesítette az előírt továbbképzési kötelezettségét.
21
Bölcsődei felvételek alakulása
302
297
Gyermekek száma
231
226
211 210
216
209 185 170 146 128
122
118
102
2007
2008
2009
2010
2011
Év Felvételt kérők
Felvettek
Maradók
Bölcsőde kihasználtságának alakulása 333
315
333
309
Gyermekek száma
285 210
219
214
235
181
2007
2008
2009
2010
2011
Év Gondozási napok
Beíratottak
A táblázat adataiból is kitűnik, hogy a kerületben eddig folyamatosan növekedett a bölcsődei férőhelyek iránti igény. Komoly gondot jelentett, hogy évről - évre növekszik a férőhely hiánya miatti előjegyzésben lévők száma. Nevelési év közben megüresedett férőhelyre tudtak előjegyzésből felvételt biztosítani. Ebben változást hozhat a jövőben a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés. A jelenlegi feszített gazdasági helyzetből adódóan a család anyagi biztonságának megőrzése, a munkahelyek megtartása érdekében az édesanyák a gyermekgondozási díj lejárta után munkába kívánnak állni. A szülők a bölcsődei elhelyezést tarják a legoptimálisabb szolgáltatási formának, mivel az intézmények magas szakmai színvonalú, megfizethető ellátást tudnak nyújtani. Az önkormányzat a bölcsődei férőhelyhiányt családi napközik igénybevételének lehetőségével
22
enyhíti, a családi napközikkel megkötendő szerződésekhez a jelentkező szülői igényeket az önkormányzat a szakiroda közreműködésével kíséri figyelemmel. A bölcsődei szakemberek a kisgyermekek szüleivel napi, partneri kapcsolatban állnak, folyamatos tanácsadással, beszélgetésekkel segítik a nevelést. A szakmai munkában kiemelten fontos feladat a családokkal való jó együttműködés, a partneri viszonyt. Az együttműködés segítésére a napi találkozáson kívül szülőértekezleteket, csoportos szülőértekezleteket, nyíltnapokat, szülőkkel közös rendezvényeket szervez. Sok éven keresztül térítési díjas szolgáltatásként játszócsoportot, gyermekfelügyeletet, játékkölcsönzést kínált az intézmény a kisgyermekes családoknak. A 2009-től a megnövekedett férőhelyigény miatt hely hiányában nem tudták fogadni a szülők ilyen irányú igényeit. 2011. évtől a színvonalas alapellátás mellett, újra beindították a játszóház és gyermek-felügyeleti szolgáltatást. A gyermekek életkorához tervezett programokon való részvételi lehetőséggel segítik a gyermekek szocializációs, kreatív és kognitív képességének kibontakozását. Szakemberek részvételével egy-egy speciális nevelési kérdésben kapnak segítséget a szülők, ezzel is segítve a kerületi kisgyermekes családokat gondozási –nevelési problémáik megoldásában A bölcsőde gyakorlóterületet biztosít a gyermekek nevelésével kapcsolatos képzőhelyek (kisgyermeknevelői főiskolai, szakgondozói, gyógypedagógiai, pszichológusi) hallgatóinak. Diplomás bölcsődevezetők segítik a tanulók gyakorlati felkészültségét, és a gyakorlati vizsga lebonyolításában is részt vesznek. A bölcsőde a gyermekvédelmi törvényből adódóan a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként is fontos szerepet tölt be, folyamatosan együttműködik a kerületi intézményekkel. Szükség esetén a probléma megoldásba bevonják a kerületben működő Gyermekjóléti Központot és Családsegítő Szolgálatot, Szociális Szolgálatot és egyéb segítő intézményeket is. Gyermekvédelmi szakemberük a lehetőségeket megkeresve információkat nyújt a szülőknek albérletről, munkahelyekről és a szociális ellátásokról. A Gyermekjóléti Központtal szoros, szinte napi kapcsolatban van, a családgondozóval együtt a szükségletek szerint határozzák meg a feladatokat. Tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, szabadidős programok szervezésével, játék-ruha adomány csomagok készítésével is támogatja a családokat. A bölcsőde gyermekvédelmi felelőse évente átlagosan kb. 20 szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermek fejlődését kíséri figyelemmel. Az esetek többsége hátrányos helyzetből, halmozottan hátrányos helyzetből és veszélyeztetésből adódik. A legnagyobb szükségleti hiányok a bölcsődébe járó gyermekeknél és családoknál a családi biztonság hiánya, érzelmi biztonság hiánya, egészséges lakókörnyezet hiánya, anyagi biztonság hiánya.
23
A Gyvt. alapján térítési díjkedvezményben részesülők száma
Év
Összesen
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma
50 %-os kedvezmény Három- vagy több gyermek esetén
50 %-os kedvezmény, tartós betegség esetén
104
46
47
11
137
62
62
13
152
64
66
22
2009
2010
2011
A kedvezményt igénybevevők statisztikai adataiból is kitűnik, hogy évről évre nő a kedvezőtlen anyagi helyzetből adódó családok száma a bölcsődei ellátásban.
III.2.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás - Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Az Önkormányzat a fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat keretében biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást és családsegítés ellátást, valamint az intézmény telephelyeként működő Családok Átmeneti Otthonában az otthontalanná vált szülők és gyermekeik együttes átmeneti elhelyezését. Székhelyén (1225 Budapest, Nagytétényi út 261.) kívül további 2 telephelyen működik. Családok Átmeneti Otthona (1224 Budapest, Bartók Béla út 25/A.) Családsegítő Szolgálat (1225 Budapest, Nagytétényi út 276.).
A Gyermekjóléti Központ jövőképe A kerületben élő gyermekek és gyermekes családok támogatása a tradicionális értékek előtérbe helyezésével: A hagyományos családmodell közvetítése A családban megjelenő munka- és teljesítményközpontú szemlélet közvetítése A tanulás, az iskolai oktatás, fejlesztés fontosságának közvetítése és elősegítése A bármilyen ok miatt kialakult hátrányok felismerése és kiküszöbölése A személyes szolgáltatások elérhetővé tétele Az ügyintézések megkönnyítése, hogy emiatt senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe A gyermekvédelmi alapellátás minőségének biztosítása. 24
A Gyermekjóléti Központ tevékenységének alapelvei A gyermek legjobb érdekének biztosítása A gyermekek jogainak megismertetése és biztosítása A gyermeket nevelő családok teljes körű támogatása A hátrányos megkülönböztetés elutasítása Széles körű, mindenre kiterjedő tájékoztatás Együttműködés Értékek, amelyek az intézmény munkáját meghatározzák Biztonság Megelőzés Korrekció Egyénre szabott ellátás Szubszidiaritás Szolidaritás Minőség Tudás
Helyzetelemzés A Gyvt. hatályba lépése és a gyermekvédelem biztosításának kezdete óta eltelt időszakban a szakmai munka megvalósítása, a módszertana keveset vagy egyáltalán nem változott. A metodika, a különböző diszciplinák kidolgozása ugyan nem a gyakorlati szakemberek feladata, de megkérdezésük, tapasztalataik, meglátásaik nélkül az elméleti szakemberek nem érhetnek el eredményeket, de neki sem kezdhetnek a változtatásnak. A gazdasági, politikai, társadalmi környezet változása megváltoztatta a gyermekes családok életét is: egészen más jellegű problémák, veszélyeztetettségi okok kerültek előtérbe és többségbe most, és folyamatosan ahhoz képest, mint amikor a törvény bevezetésre került. A szakma észlelte a változásokat, alkalmazkodott hozzájuk, de módszerében nem követte azokat. Ez, vagyis a változások minősége és mennyisége és a szakma általi követhetetlensége akkora szakadékot képez ma, amely mellett már nem lehet elmenni anélkül, hogy azok, akikért dolgoznak, ne sérüljenek. Természetesen vannak olyan problémák, amelyek folyamatosan jelen vannak lassan 20 éve a gyermekvédelemben: ha csak a szegénységet, nélkülözést, hátrányos helyzetet, képességzavarokat említjük. Minőségük, megjelenési formáik azonban egészen mások: a depriváció fogalmát ma már egészen máshogy definiálnánk, mint húsz évvel ezelőtt. Ugyanakkor olyan veszélyeztető tényezők és ezek mellett olyan társadalmi normák, attitűdök is megjelentek, amelyekre a megszokott módon nem tudunk reagálni: a válások és a következményükként megjelenő gyermekelhelyezések és kapcsolattartások, az iskoláztatás és tanulás negligálása, a dologtalanság (és szándékosan nem munkanélküliségnek nevezzük), a családi kapcsolatok teljes hiánya a család egyes tagjainak megléte ellenére. Ahhoz, hogy a szakma ne kerüljön krízisbe – hiszen a régi módszer nem elegendő, de újak még nem jelentek meg – alapjaiban kell változásokat bevezetnünk.
25
A Gyermekjóléti Központ fejlesztési céljai Alapvető célkitűzéseiket a változtatások érdekében fogalmazzák meg. Az intézmény fejlesztési területeit a munkatevékenység különböző szintjein határozza meg. Az egyén szintjén Megelőzésként már a várandósság idején a tudatosságot, a tervezést, a számolást, a tradíciókat hangsúlyozzák. A szolgáltatások terén a személyközpontúságot emelik ki: a problémákat egyénileg, az egyén korábbi tapasztalatai, erőfeszítése, stratégiái és a rá vonatkozó megoldási módok és lehetőségek összhangba hozásával. Segíteni őt eligazodni a szerteágazó ügyek intézésében az információk közvetítésével és az egyén érdekeinek képviseletével. Hangsúlyos feladatuk a jövőben a szociális diagnózis felállítása, és az erre adott válaszok és lehetőségek felvázolása – nem elfelejtve az egyén választását, de a gyermek érdekét sem. A közösség szintjén Megelőzésként a család egységének kialakítása és megőrzése a cél. Szolgáltatásaik a család megtartó erőinek felszínre hozására, szinten tartására irányulnak, melynek technikai és szakmai feltételei adottak az intézményben. Szervezési feladataikban olyan tematikus csoportokat szeretnének megcélozni, ahol azokat a gyermekeket gyűjtik össze, akik depriváltak, valamitől megfosztattak. Ezek értékorientált, korrektív módszereket előtérbe helyező tematikus csoportok lennének. Az intézmények szintjén Legfőbb céljuk a saját intézményükben olyan módszerek, technikák, megoldási módok kidolgozása és szabályozók szintjén történő bevezetése, amely intézményi konszenzus eredményeképpen az intézményi szakmai szabályozókban megjelennek. Megelőzésképpen és szem előtt tartva a jelzőrendszer egyes szegmenseiben történő változásokat, céljuk a közoktatási intézmények gyermekvédelmi megelőző feladatainak – szükség esetén – kiváltása. Itt elsősorban a feltérképezés, a feltárás, az információgyűjtés lehet hatékony megelőző eszköz. Szükséges újradefiniálni a közoktatási intézményekkel a kapcsolataikat és nagy valószínűséggel ezeket ki kell terjeszteni a kerületen kívüli intézményekre is. A szolgáltatás terén lehetőséget kell biztosítani a hatékony együttműködésre a gyermekek veszélyeztetettségének elhárításában. A kerület szintjén Céljuk – a struktúrák átalakítása után – egy olyan együttműködési megállapodás kidolgozása, amelynek keretében a hatósági és a szolgáltatási munka szakemberei közötti munkamegosztásban a jogszabályok figyelembe vétele mellett a rászorulók érdekei maximális figyelembe vételével biztosíthatnák és érvényesíthetnék jogaikat. Ez főként a tájékoztatásban, az ügyintézésben, a kliens ügyeinek intézése közbeni közreműködésben nyilvánuljon meg. Célcsoport A kerületben élő valamennyi gyermekes család. Családok Átmeneti Otthona A családok átmeneti otthonában a szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, amennyiben a lakhatásuk nem lenne biztosított az elhelyezés hiányában, és a gyermeket emiatt el kellene szülőjétől választani. 26
A családok átmeneti otthona: befogadja a családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai, és mentálhigiénés segítséget nyújt, közreműködik – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. A családok átmeneti otthona rendszeres prevenciós, szabadidős tevékenységeket, korrepetálásban való részvételt, ügyintézésben való segítségnyújtást, valamint a család megtartó erejének fenntartásához közös családi programokat szervez és biztosít. Célcsoport A kerületben élő, kerületi lakcímmel rendelkező családok.
Családsegítő Szolgálat A családsegítés olyan személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítés tehát olyan támogató együttműködést jelent, amely segít szembenézni a problémával, és megoldást keres. Megtalálja azokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodhat az egyén, család és közösség a probléma megoldásában. Ahhoz, hogy e feladatának a családsegítő szolgálat eleget tudjon tenni, kiemelkedően fontos feladata a szükségletek folyamatos felmérése, figyelemmel kísérése, a szolgáltatások arculatának megújítása és fejlesztése, az érdekek egyeztetése, a döntések előkészítése, és nem utolsó sorban a döntések végrehajtásában való közreműködés. A 2012. év novemberében hatályos Szt. 64.§-ának rendelkezései alapján (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
27
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet előírásai alapján 30. § (1) A családsegítés az Szt. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jelzőrendszer működtetése körében a) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, b) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, c) fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, d) a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, e) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, f) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. (2) A családsegítés az Szt. 64. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feladatai körében a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára, e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. (3) A családsegítés az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. 31. § (1) A családsegítés során együtt kell működni az Szt. 64. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító - különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási - szolgáltatókkal, intézményekkel. 28
Küldetés Társadalmi felelősségvállalás, mind munkahelyi, mind lokális szinten a különböző szektorok összefogásán, mozgósításán és közös cselekvésén keresztül a negatív társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok visszafordítása érdekében. Jövőkép Az intézmény célja olyan típusú szolgáltatások biztosítása, amely széles körű konzultáció eredményeként jelenik meg. Feladatuk szolgáltatásaik hozzáférhetőek legyenek a kerületben élő valamennyi lakos számára, a civil szervezetekkel és különböző szakmai szervezetekkel való együttműködéseiket fenntartsák és fejlesszék, a kerületi intézményekkel partneri kapcsolat alakítsanak ki, együttműködésüket fenntartsák és fejlesszék, közösségi szerepvállalás, társadalmi felelősségvállalás, diszkriminációmentes működés fenntartása („egyenlő bánásmód”) Alapelveik az emberi jogok tiszteletben tartása, a szociális jogok érvényesítésének biztosítása, az egyén és a családok védelme a megfelelő szolgáltatások biztosítása és működtetése révén.
-
Értékeik az ellátások, szolgáltatások „kliens közeli” biztosítása, konstruktív szociális munka, titoktartás és az információk, adatok felelős kezelése. Stratégiai célok a jelenlegi helyzet, az igények, szükségletek felmérése, elemzése, a következő időszak szolgáltatásainak tervezése, kidolgozása a jelentkező szükségletek tükrében, a munkanélküliek munkába állásának segítése, társadalmi felelősségvállalás keretén belül „Zöld Iroda” program megvalósítása, ügyfélkapcsolati rendszer fejlesztése, az intézménnyel szembeni bizalom erősítése, közösségi és társadalmi összefogás erősítése, komplex programok szervezésén keresztül, az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodás.
Stratégiai részcélok a kerületben megjelenő munkanélküliség problémájának megoldásában aktív részvétel, párbeszéd ösztönzése a helyi munkaadók, az önkormányzat, a civil szervezetek képviselői és az intézmények között a felelősség teljesebb szerepvállalás érdekében, 29
-
a munkanélküliség kockázati tényezőinek csökkentése, legalább öt olyan stratégiai partnerrel szoros együttműködés, akik révén a munkaerőpiacra történő reintegráció nagyobb eséllyel megvalósítható, a segítő szakemberek folyamatos továbbképzése, célorientált szakmai fejlesztése a hatékony segítőmunka érdekében, olyan adatbázis létrehozása, amely megfelelő és naprakész információkat tartalmaz a kerület álláskeresőiről, az adatbázis létrehozása a kereslet-kínálat hatékony működése érdekében, aktív együttműködés a Munkaügyi Központtal annak érdekében, hogy a kerületben élő álláskeresők bekapcsolódhassanak a közmunkaprogramokba. önismereti tréningek szervezésével az álláskereső kliensek lelki egészségének megőrzése, fenntarthatóság, energiatakarékosság, tudatosság, környezet megóvását szolgáló intézkedések bevezetése intézményi szinten: „Zöld Iroda” Program megvalósítása: e program keretében cél a munkatársak környezettudatosságának fejlesztése mellett, az intézményi szintű tudatos, költséghatékony működés kialakítása és fenntartása, figyelemmel a környezetvédelemre. A program nemcsak irodai szinten, hanem a kliensekkel végzett munka során is jól hasznosítható, háztartásgazdálkodás terén. környezettudatosság a bútorok, papír, irodaszerek beszerzésénél tudatos energiafelhasználás- hatékonyabb munkavégzés: elavult, régi irodatechnikai berendezések cseréje (pl. számítógép, nyomtató, fénymásoló) energiafogyasztás minimalizálása: fűtés, világítás, irodatechnikai berendezések, víztakarékosság, környezettudatos szemlélet átadásában felelősségvállalás és aktivizálás, konkrét akció megindításával (pl. energiafogyasztás- adósságkezelés), mechanizmusok kidolgozása, amelyek alkalmasak egy korszerű, ügyfélközpontú rendszer működtetéséhez, információs vonal létrehozása, ügyfél-elégedettség mérése a hatékony és tervezhető működés érdekében.
Fentiek megvalósításával elérni kívánt célok Jogszabályi minimumfeltételek teljesítése, szakmai színvonalnak emelése. Szolgáltatások működőképességének megőrzése. Ellátási kötelezettségek maximális teljesítése. Szociális szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése. Várt eredmények Olyan mechanizmusok kidolgozása, amely integrált hatékony és innovatív eszközöket biztosít az intézmény fejlesztéséhez, hozzájárul a szolgáltatások minőségének növeléséhez Szolgáltatások működőképességének megőrzése megvalósulhat Jogszabályi feltételrendszer teljesítése és fenntartása Ellátási kötelezettség teljesítése, fenntartása.
30
Helyzetelemzés Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások a családsegítő szolgálatnál megjelenő problémák típusaira is hatással voltak. A munkanélküliség megjelenése és a munkanélküliek számának növekedése, a közüzemi díjak emelkedése, az emberek eladósodása mind hozzájárultak a családok elszegényedéséhez. A hazai szociálpolitika az elmúlt évtizedekben eredménytelennek bizonyult a problémák kezelését illetően, nem tudta érvényesíteni a feladatközpontúságot az elvdominancia helyett. A családsegítő szolgálatok törvény által előírt feladatai a korábbi évekhez képest változatlanok. Az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve megállapítható, hogy évről évre növekszik a szolgáltatást először igénybe vevők száma. Míg 2009-ben az új kliensek száma 170 fő volt, 2010-ben ez a szám 387 főre emelkedett, ez az adat 2011-ben már 407-főt mutatott. Ez azt jelzi, hogy problémák megoldásában a családok és az egyének egyre többen fordulnak hivatásos segítőhöz. A korábbi évek adatait átfogóan áttekintve elmondható, hogy az intézmény forgalma folyamatosan emelkedik. A kliensek hozott problémái továbbra is elsősorban anyagi természetűek, de a háttérben más, komoly családi gondok is állnak (életviteli, mentális problémák, munkanélküliség, stb.) Az anyagi gondok mögött zömmel a kedvezőtlen gazdasági helyzet áll: számos kliens veszítette el a munkahelyét, emiatt a család nem tudja fizetni a magas törlesztő részleteket és a megemelkedett közüzemi díjakat. Sokszor szembesül azzal is a segítő, hogy a családok nem ismerik fel anyagi korlátaikat, „túlvállalják” magukat, pl. pénzintézeti kölcsönök felvételével. Sok esetben ez a családok eladósodását okozta, emiatt kerülnek be a szociális ellátórendszerbe, és innen várják a megoldást. Az adósságkezelés szoros összefüggést mutat az anyagi problémákkal és a munkanélküliséggel. Az egyre emelkedő közüzemi díjak miatti hátralékosok száma évről évre emelkedik. Az elmúlt években magas volt azon esetek száma, ahol valamilyen ok miatt nem voltak jogosultak az egyének a különböző támogatásokra, mert a hátralékuk kisebb vagy nagyobb összegű volt a jogszabályban előírtnál, kevés jövedelem miatt fizetésképtelenek voltak, az elfogadott lakásnagyságot meghaladó méretű házban éltek, vagy magasabb volt az egy főre jutó jövedelmük. Az utóbbi két problémán segített a helyi rendelet módosítása (a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 15/2011. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet), a lakás alapterületének változása, jövedelemhatár megemelése, stb., így több klienst lehetett bevonni az adósságkezelésbe. 2012. januártól életbe lépett az az új törvényi szabályozás, amely szerint két éven belül nem lehet ismételten igénybe venni az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást. E változás is rávilágít arra, hogy a szolgáltatás azoknak a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló személyeknek kíván segíteni, akik maguk is készek és képesek tartozásuk részbeni megfizetésére úgy, hogy segítséget kapnak fizetőképességük helyreállításához de jövőbeni eladósodásukat – segítséggel – képesek elkerülni. A nem kezelhető eseteknél különösen fontos a megfelelő információk közvetítése (például a védendő fogyasztói státuszról, előrefizetős mérőórák felszereléséről), a szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szolgáltatói engedmények, részletfizetési megállapodások elősegítése, a gazdálkodási ismeretek átgondolása. A hátralékok rendezésére igénybe vehető két legfontosabb támogatási forma még mindig az önkormányzati adósságcsökkentési támogatás, illetve a Hálózat Alapítvány hátralékkiegyenlítő támogatása. A válság miatt sok munkahely megszűnt, így a szolgálatnál jelentkező álláskeresők száma is a majdnem a duplájára nőtt. A kliensek többsége döntően szakmunkás, illetve nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami nem teszi lehetővé, hogy az egyes álláslehetőségeket megpályázhassák. Az álláskereséshez szükséges készségek hiánya, ami lehet technikai ismeret hiánya is, például számítógép használatával kapcsolatos, szintén hátrányos helyzetet 31
teremt számukra. Továbbá a munkaadói oldalról jelentkező elutasító magatartás is jellemző az álláskereső életkora miatt. Az egészségi állapotukat a tartós munkanélküli helyzet negatív irányba befolyásolja. A mentális állapot romlásából adódóan fizikális tünetek, betegségek jelentkeznek, ezért gyakran orvosi kezelésre szorulnak, gyógyszerköltségeik megnőnek. Növekedett az információkérés, illetve az ügyintézés segítésének kérése. A kliensek tájékoztatást, információt kapnak az intézményben a különböző szociális ellátások számukra elérhető formáiról, különböző anyagi, természetbeni, és személyes támogatási lehetőségekről, segítő, gondozói intézményekről, szervezetekről és személyekről. Az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat a lakossági jelzés alapján a szolgálat ügyfélkörébe kerülő, többé-kevésbé kezeletlen pszichiátriai betegek megjelenése. A megfelelő ellátáshoz való juttatásuknál nehézséget okoz az együttműködés hiánya. Ahhoz, hogy változások következzenek be a szociális ellátás területén, mindenképpen megújulás szükséges és az, hogy a rendszer képes legyen önmagát korrigálni.
III.2.3. Szerződéses gyermekjóléti ellátások Gyermekek átmeneti elhelyezése A Krízis Szociális Szolgálat a veszélyeztetett családok integrációjának megőrzéséért Alapítvány a 2010. 09. 28. napján megkötött szerződés keretei között kötelezettséget vállalt arra, hogy bentlakásos gyermekintézményében évente 8 fő erejéig, ideiglenes jelleggel a Gyvt. 45-46. §-aiban, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 76-82. §-aiban foglaltak szerinti teljes körű ellátást biztosítja azon XXII. kerületi lakóhellyel rendelkező kiskorúaknak, akik átmeneti gondozást igényelnek, mert a szülők szociális, egészségügyi vagy egyéb okból képtelenek ellátni feladatukat. A Krízis Alapítvány olyan átmeneti gondozást nyújtó gyermekotthont működtet, mely szervesen kapcsolódva a gyermekvédelem intézményrendszerébe, speciális segítséget nyújt a szociálisan, mentálisan teljesítőképességük határára sodródott családoknak, gyermekeknek problémáik kezelésében. A Gyermekotthon sajátos eszközeivel, a szülővel, gondviselővel kötött szerződés alapján a gyermek átmeneti gondozásba vételével családi krízismenedzseléssel vállal szerepet a családintegráció megőrzésében, a veszélyeztetett gyerekek pályára állításában, esetenként a gyermek számára legmegfelelőbb szakirányú társintézmény ajánlásában. A Krízis Alapítvány Gyermekotthonának céljai és feladatai: • az átmenetileg krízishelyzetbe került családok gyermekeinek kiemelése, ezt követő reszocializációja, • az Alapítvány befogadja a gyermekek otthontalanná vált szüleit, várandós anyákat, illetve bizonyos esetekben átmeneti nevelést nyújt, • a válsághelyzetbe került fiatal személyiségállapotának intézményes körülmények közötti rendezése, 32
•
a súlyosan neurotikus, pszichotikus vagy deviáns szülők alkalmatlansága folytán megoldhatatlan élethelyzetbe került kiskorúak gondozása, nevelése, • a Krízis Gyermekotthonban nagykorúvá váló magukra utalt fiatalok külső férőhelyen történő utógondozása, • speciális képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek képességeinek, motivációinak fejlesztése, tanulási módszerek átadása, • a felnőtt élethez szükséges pozitív szerepek modellezése,
• • • •
a közösségi szokásrendszerek, viselkedési minták elsajátíttatása, a másság elfogadtatása, emocionális és empátiás készségek, képességek fejlesztése, a szabadidő-szervezés kultúrájának formálása, alakítása.
A fenti címen található ingatlan (326 m2) - mely egyben az Alapítvány székhelye -, 24 fő 3 18 év közötti gyermek átmeneti időre szóló ellátását teszi lehetővé. Az átmeneti gyermekotthonba bekerülők törvényes képviselője továbbra is a szülő marad, az otthonban történő elhelyezés csak abban az esetben lehetséges, ha ezt a szülő maga kéri. Az átmeneti otthonban történő elhelyezés maximális időtartama a jelenleg hatályos jogszabály szerint 12+6 hónap+a tanítási év vége. Az intézménybe bekerülő fiatalok az esetek nagy részében XI. vagy XXII. kerületi állandó lakcímmel rendelkeznek, így a közintézmény megváltoztatására nincs szükség. Amennyiben a gyermek nem tud önállóan közlekedni, elsősorban a szülő kíséri, azonban akadályozottsága esetén a gyermek kísérését az intézmény oldja meg. Az intézményben a gyermekek saját ruhájukat és tárgyaikat használják, azonban ha nincs vagy hiányos, az intézmény biztosít számukra megfelelő öltözéket. A ruhák mosására, szárítására, illetve vasalására az intézmény területén külön helyiség biztosított, ahol a szennyes ruha, illetve tiszta ruha elkülönítése, vasalása megoldott. Az intézmény működtetésére az Alapítvány Kuratóriuma 8 1/2 fő szakalkalmazotti státuszt biztosított. Valamennyi szakalkalmazott rendelkezik a jogszabályban előírt szakképesítéssel. A családgondozók feladata a család segítése, hogy helyzetük és saját maguk alkalmassá váljanak a gyermek családba történő visszafogadására. A nevelők és gyermekfelügyelők forgó rendszerben, a gyermekek folyamatos felügyeletét biztosítják. Gondoskodnak továbbá szabadidős tevékenységük szervezéséről, tanulási lehetőségük biztosításáról, valamint a házirendben foglalt szabályok betartásáról (látogatási idő, intézményen kívül eltöltendő idő, stb.) Az ellátás igénybevételének módja A Gyvt. szellemiségének megfelelően, illetve a jogszabályi előírás szerint az otthonba történő bekerülés önkéntes alapon történik. A felvételhez szükség van a szülő kérelmére. Amennyiben a fiatal betöltötte a 14. életévét és a felvételt illetően vita van a törvényes képviselő és a fiatal között, úgy az ellátás igénybevételéről, a települési önkormányzat jegyzője dönt. (Gyvt. 31.(1)) A kérelmező a kérelmet a települési önkormányzat által fenntartott intézmény intézményvezetőjéhez nyújtja be.
33
Szakellátási és utógondozói tevékenység A Krízis Alapítvány alaptevékenységével összhangban szakellátást is biztosít. Speciális esetben lehetőség van alapellátásból szakellátásba kerülő gyerekek számára a Krízis Alapítvány Gyermekotthonába történő helyezésre (ez a gyakorlatban mindössze adminisztratív változást jelent, a fiatal változatlanul az eredeti gondozási helyén maradhat), abban az esetben, ha a fiatalkorú alapellátásban már az Alapítvány által működtetett gyermekek átmeneti otthonában volt ellátva, és előreláthatólag nagykorúsága elérésekor az Alapítvány által biztosított utógondozói ellátásra igényt tart. A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályokban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési-, gondozási rendszerét, a nevelés célját, alapelveit és módszereit. Teljes körű ellátást biztosít a gondozottak számára a Gyvt. szabályozásának megfelelően. Szakellátott fiatalok esetében a gyámi feladatokat az intézmény igazgatója látja el, a gyámhivatal határozata alapján. A gyermekotthon biztosítja az otthonnyújtó ellátást, a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési terv, valamint az általa elkészített gondozásinevelési terv szerint. Elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családba történő visszahelyezését. Ennek érdekében együttműködik a családdal, az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokkal, valamint a gyámhivatallal. Az Otthon telephelye a Nagytétényi út 56. szám alatt helyezkedik el, utógondozói külső férőhelyként működik, engedélyezett létszáma 6 fő. Az utógondozás legalább egy évig, maximum a fiatal 24. életévének betöltéséig tart. Az utógondozás célja a fiatal felnőtt életesélyeinek javítása, iskolai tanulmányainak folytatása, befejezése, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének segítése, valamint lakhatásának tartós biztosítása, szociális kapcsolatteremtő képességének további fejlesztése. Az utógondozási folyamat alatt, a fiatal felnőtt ellátása szükség szerint, az utógondozói feladatokat ellátó, valamint az utógondozott közötti írásbeli megállapodás alapján történik.
Családi napközi ellátás Az Önkormányzat 2010-ben a bölcsődei férőhelyek iránt megnövekedett igények kielégítését célzó fejlesztés részeként, a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó nem állami fenntartók által működtetett családi napközik gyermekjóléti ellátórendszerbe történő bevonása mellett döntött. E döntés értelmében 2010. szeptember 1-jétől 2012. augusztus 31-éig ellátási szerződés keretében támogatta az önkormányzat azokat a kerületi családokat, amelyek esetében a bölcsődéskorú gyermek intézményi gondozása csupán férőhelyhiány miatt nem kezdődhetett meg. 2012 júniusában hozott határozatában ismét lehetővé tette a Képviselő-testület a családi napközi ellátást nyújtó szolgáltatókkal történő szerződéskötést. A bölcsődéskorú gyermekek napközbeni ellátásának ellátási szerződések útján történő fejlesztése - az igények függvényében - továbbra is gyorsabb és alacsonyabb költségű megoldást jelent, mint az intézményi férőhelybővítés, illetve bölcsődei ellátás.
34
III.3. Védőnői szolgáltatás A szociális és gyermekjóléti ellátórendszer működéséhez szervesen kapcsolódik egészségügyi alapellátást nyújtó intézményként a Védőnői Szolgálat 22, mely a székhelyén kívül (1221 Budapest, Káldor Adolf u. 5-9.) további két telephelyen (1223 Budapest, III. u. 1. és 1225 Budapest, Batthyányi u. 10/a.-12/b.) működik. Az intézményben 1 fő intézményvezető, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő ifjúsági orvos, 16 fő területi védőnő, 5 fő iskolai védőnő dolgozik, 1 fő takarítónő és 1 fő kézbesítő - részmunkaidőben. A védőnői szolgálat feladata a családok gondozása, melynek során más ellátó rendszerekkel való együttműködésben segíti az embereket abban, hogy a védőnői szolgáltatáshoz való jogukat megismerjék, az egészségi állapotukat a számukra elérhető legmagasabb szinten megőrizzék és fejlesszék. A védőnői gondozás az egyén nyilvántartásba vételével jön létre. • A védőnő a feladatát az ellátási területén lakcímmel (amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ) rendelkező személyekkel kapcsolatosan köteles ellátni. • A védőnő köteles ellátni a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyt is, aki az ellátás iránti igényét a védőnőnél bejelenti. • A védőnő köteles ellátni a körzetében életvitelszerűen tartózkodó azon személyt is, aki az ellátás iránti igényét írásban bejelenti. A védőnő az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben, valamint a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott közfeladatai: a) a nővédelem, ezen belül - a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, - az anyaságra való felkészülés segítése, - a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel; b) a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint; c) a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; d) a 0-7 éves korú gyermekek gondozása, ennek során - a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, - az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, - a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira, -minden korcsoportban, az életkornak, egészségi állapotnak és fejlettségi szintnek megfelelő táplálásra és táplálási nehézségekre - meghatározott szűrővizsgálatok elvégzése a módszertani ajánlások alapján és az észlelt eltérésről a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos írásban történő értesítése, - a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, - a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, 35
- az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, - a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint; e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint; f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; g) családgondozás keretében, - a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, - soron kívüli családlátogatás végzése az iskolavédőnő írásbeli jelzése alapján, - a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, - figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, - tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről; h) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel, i) a kerületben élő lakosság egészségügyi és szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, j) együttműködés és kapcsolattartás a szociális és egészségügyi feladatot ellátó szervekkel, intézményekkel, a háziorvosi ellátás és szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti és a családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel, k) együttműködés a feladatellátásra kötelezett fenntartó önkormányzattal, l) a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények munkájának segítése. A Rendelet hatályos rendelkezései alapján a területi védőnő által ellátandó gondozottak száma nem haladhatja meg a 250 főt. Az oktatási intézményben-gyógypedagógiai oktatási intézmény kivételével-ellátható gyermekek maximális száma: 1000 fő lehet. A „Védőnői Szolgálat 22” által ellátottak száma az elmúlt évben: Várandós anyák 0-7 éves korú Okt. intézménybe nem Iskolában Összesen: száma: gyermekek: járó gyermekek : tanulók: 792
3301
5
4581
8674
Egy területi védőnő átlag 255 gondozottat, 1 iskola-védőnő az iskolákban átlag 916 gyermeket lát el. Az ellátottak száma függ a terület nagyságától, a lakosság összetételétől, egészségi állapotától, szociális helyzetétől.
36
IV. A kerület szociális SWOT analízise Erősség • a szociális szolgáltatások széleskörű biztosítása, sokszínűsége • nem kötelező feladatok felvállalása • jól képzett szakember gárda
Gyengeség • a szolgáltatásokat igénybe vevők magas száma • nem megoldott a pszichiátriai betegek átmeneti ellátása • nem megoldott a kerületben élő szenvedélybetegek átmeneti ellátása
Lehetőség • lakhatás elvesztésének megelőzése • az ellátórendszer átgondolt, tudatos fejlesztése • prevenciós beavatkozások szerepének erősítése
Veszélyek • a lakosság mentális állapotának romlása • költségvetési kiadások növekedése, saját források csökkenése • kínálati vonzás erősödése
V. Feladatok, fejlesztési irányok A bölcsődei ellátás tekintetében • a családok igényeihez alkalmazkodó alternatív szolgáltatási lehetőségek bővítése • a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges preventív feltételek biztosítása (egészséges táplálkozás, gyermekcsoportok, játszókertek tárgyi felszereléseinek korszerűsítése) • az intézményben dolgozó szakemberek képzési, továbbképzési lehetőségeinek anyagi támogatása a költségvetés lehetőségei között • a bölcsődei szakdolgozók részére szupervízió biztosítása • az informatikai rendszer további fejlesztése • a bölcsődei épületek korszerűsítése a költségvetés lehetőségei között. Távlati cél, hogy az Egyesített Bölcsőde intézményében megteremtsék egy kerületi kisgyermekes családok részére elérhető „Kisgyermek Nevelési Centrum” kialakításának feltételeit. A Centrum a kisgyermeket nevelő szülők, és gyermekeik részére teremtene lehetőséget optimális körülmények között játékra, tanácsadásra, közösségi élményekre. A Szociális Szolgálat épületeinek javítása, korszerűsítése folyamatosan történik, továbbra is szükséges az egyes telephelyek és környezetük állagjavítása, korszerűsítése. A Családok Átmeneti Otthona tekintetében A családok hajléktalanná válásának megelőzésére, valamint a már hajléktalanná váló családok „talpra állítása” érdekében egyre inkább szükségessé válik egy hatékony módszer, munka és segítőfolyamat kidolgozása. A családok átmeneti otthonának továbbfejlesztése is időszerűvé vált. Azok a családok, akik valóban átmenetileg kerülnek krízis helyzetbe, s a szakemberek segítségével ismételten képessé válnak önálló életvitelre, a támogatás mellett sem találják meg minden esetben a megfelelő lakhatási lehetőséget. Számukra nagy segítség lenne „kiléptetőként” a krízislakás. A CSÁO-ban eltöltött idő, illetve a gondozás alatt a családgondozó mérlegelni tudja, hogy a 37
család képes lesz-e egy önállóbb életvitelre vagy sem. A krízis vagy kiléptető lakásra való jogosultság odaítélésénél a családgondozó segítséget tud nyújtani, mivel ismeri a családok életvitelét, pénzbeosztását. A Védőnői Szolgálat 22 vonatkozásában
•
A Káldor Adolf utca 5-9. szám alatt igény lenne a létszámnak és a tevékenységnek megfelelő alapterületű elhelyezés kialakítására, szociális helyiség kialakítására – pl. a kismamákkal való négyszemközti beszélgetések érdekében -, azonban erre az épületben fizikailag nincs lehetőség.
• Megoldásra váró feladat a szolgálat létszámának és tevékenységének megfelelő alapterületű elhelyezés kialakítása. •
A Káldor utcai telephely a kukatároló helyiséget a Rendelőintézettel közösen használja, ezzel járó saját költségei költségvetésében rendezettek.
•
Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 1. számú melléklete az iskolaorvosi rendelők minimális alapfelszerelése közé sorolja a telefont külső hívás lehetőséggel. A kerületben egy iskolaorvosi rendelőben (Budai Nagy Antal Gimnázium) található vonalas készülék. A flottás mobil bevezetése hatékonyan segítheti elő a gyors és olcsó kommunikációt a munkatársak között.
•
Az iskolákban dolgozó védőnők munkafeltétele az elmúlt öt évben sokat javult, ennek ellenére a továbbiakban sem megoldható önálló iskolarendelő kialakítása számukra, tekintettel arra, hogy az iskolák erre fizikailag külön helyiséget nem tudnak nyújtani.
VI. Szakmai, ágazati együttműködés Az ágazathoz tartozó intézmények vezető rendszeresen egyeztetnek az egészségügyi intézmény és az illetékes iroda szakmai vezetőivel. Ezeken a találkozókon áttekintésre kerülnek az aktuális feladatok, a lehetséges intézkedések, beavatkozások és közösen meghatározzák az elkövetkező időszak lépéseit. A Szolidaritás Napján évente 1 alkalommal a szociális segítő szolgáltatók és az általuk ellátottak értékeinek nyilvánosság előtti bemutatkozása (munkájukkal, szolgáltatásaikkal, esettanulmányokkal, nevesebb szociális szakember előadóval, stb.) történik.
38
VII. Mellékletek 1. sz. melléklet: Népességszám 2012 novemberében: 53 551 fő (a kerület KSH kódja: 0110214) Állandó népesség 0‐2 éves 3‐5 éves száma (2011. január 1‐jén) korosztály korosztály 53 639 (2009-ben: 53 380, 1 566 1 621 2010-ben: 53 658)
6‐13 éves korosztály
14‐17 éves korosztály
18‐54 éves korosztály
55‐59 éves korosztály
60‐69 éves korosztály
70‐79 éves korosztály
80‐X éves korosztály
4 066
2 051
26 990
4 344
7 142
3 854
2 005
2. sz. melléklet Önkormányzati segélyezés adatai Időszak Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma december 31‐én (fő)
2010
2011
93
140
Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma
81,00
119,75
Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (E Ft kerekítve)
25 266
36 439
Lakásfenntartási támogatás ‐ pénzbeli és természetbeni (eset) Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg ‐ pénzbeli és természetbeni (E Ft kerekítve) Ámeneti segélyezés esetei ‐ pénzbeli és természetbeni (eset) Átmeneti segélyre felhasznált összeg ‐ pénzbeli és természetbeni (E Ft kerekítve) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei ‐ pénzbeli és természetbeni (eset) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg ‐ pénzbeli és természetbeni (E Ft kerekítve) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma ‐ pénzbeli és természetbeni (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felhasznált összeg (E Ft kerekítve) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek évi átlagos száma (fő) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (E Ft kerekítve) A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban résztvettek száma (fő)
381 19 589
0 0
1022 23 949
0 0
217
0
162
0
2 823
0
2 344
0
1 404
0
1 389
0
7 020
0
7 895
0
608
0
568
0
Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) Átmeneti segélyezésben részesültek száma ‐ pénzbeli és természetbeni (fő)
1 020,50
1 061,00
12 308
12 308
9,70
7,85
840
688
72
94
72
94
69
0
67
0
Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma (fő)
9,50
8
Időskorúak járadékára felhasznált összeg (E Ft kerekítve) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma tárgyév dec. 31‐én (fő)
3 316
2 802
966
1 154
39
VIII. Felhasznált jogszabályok, források:
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és -
-
működésük feltételeiről szóló I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 15/2011. (VI.27.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények Szociális Szolgálat Egyesített Bölcsőde Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Védőnői Szolgálat 22 - szakmai beszámolói és programjai Szerződéses partnereink Magyar Máltai Egyesület Napfény Otthon Kiemelten Közhasznú Egyesület Szent Bernát Alapítvány Krízis Szociális Szolgálat a Veszélyeztetett Családok Integrációjának Megőrzéséért Alapítvány - beszámolói
40
