BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2012-2017
2011. december
BUDAPEST XXII. Kerület Budafok – Tétény Környezetvédelmi Program (2012-2017)
Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. önkormányzat megbízásából A munka irányítója a Megbízónál: Baloghné Végvári Ágnes környezetvédelmi referens
Készítette: ÖKO Zrt. A munka készítői: László Tibor Magyar Emőke Mozsgai Katalin Szőke Norbert Vidéki Bianka
Mozsgai Katalin témafelelős
Dr. Ress Sándor Elnök-vezérigazgató
Budapest, 2011. december
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés – elért eredmények, új kihívások ................................................... 4 1. Rövid helyzetértékelés ............................................................................... 6 1.1. Környezeti elemek állapota............................................................................................ 6 1.2. A természeti környezet állapota .................................................................................. 10 1.3. A települési és épített környezet állapota ................................................................... 12 1.4. Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők.................................. 16 1.5. A környezet állapotát meghatározó és befolyásoló társadalmi-gazdasági tendenciák, fejlesztési elképzelések ....................................................................................................... 20
2. Probléma összefoglaló, fennálló konfliktusok............................................24 2.1. Környezeti problémák és védendő értékek ................................................................. 24 2.3. Területhasználati konfliktusok ..................................................................................... 29
3. Az új időszak főbb kihívásai, koncepcionális keretei ..................................32 3.1. Koncepcionális alapelvek ............................................................................................. 32 3.2. A kerület lehetőségei a környezetvédelmi problémák megoldásában........................ 35 3.3. Kiemelt konfliktusok kezelése ...................................................................................... 39 3.4. Programalkotási megfontolások .................................................................................. 42
4. Átfogó végrehajtási terv ............................................................................45 1. Környezettudatosság növelése Akcióprogram................................................................ 46 2. Környezetegészség és életmód Akcióprogram ............................................................... 52 3. Környezeti elemek védelme Akcióprogram .................................................................... 54 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram ............................................................................... 62 5. Zaj-, rezgésvédelmi Akcióprogram .................................................................................. 73 6. Városrendezési Akcióprogram ........................................................................................ 81 7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogram........................................................ 85 8. Hulladékgazdálkodás és köztisztaság Akcióprogram ...................................................... 93 9. Települési infrastruktúra Akcióprogram ....................................................................... 100 1. MELLÉKLET: A kerület övezeti besorolása (KÉSZ) 2. MELLÉKLET: Természeti adottságok és környezethasználati problémák 3. MELLÉKLET: A környezetérzékenység területi besorolások alapja 4. MELLÉKLET: Utcafásítások és fasorok vizsgálata 5. MELLÉKLET: A zöldfelületi karakterterületek jellegének erősítése 6. MELLÉKLET: A XXII. Kerület által nyilvántartott levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek, övezetek 7. MELLÉKLET: Tervezett csatornák nyomvonala és tervezett ütemezése
3
BEVEZETÉS – ELÉRT EREDMÉNYEK, ÚJ KIHÍVÁSOK A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. évi törvény szerint minden településnek ki kell dolgoznia illetékességi területére vonatkozó és a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokat meghatározó Környezetvédelmi Programot. A kerület a környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően első ízben 2006-2011 közötti időszakra készítette el környezetvédelmi programját, amely ez év végén lezárul. Az 1. Kerületi Környezetvédelmi Program eredményei sokrétűek (továbbiakban: 1. KKP). A kitűzött feladatokban számos eredmény született. Különösen fontos a 2010-ben elkészült az új egységes Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) környezetvédelmi szempontú fejlesztése, amelyhez a Program számos javaslatot adott. Kiemelendő a lakóterületekbe betelepülő zavaró ipari létesítmények korlátozására irányuló szabályozás, valamint a zöldfelület-fejlesztési követelmények erőteljesebb figyelembe vétele. Kialakításra került egy ún. kiemelt zöldfelületi zónarendszer és ezen belül megtörtént a speciális jellegzetességgel bíró karakterterületek lehatárolása, amely az övezeti szabályozáson túl szigorúbb zöldfelületi szabályokat állapít meg e területekre. A környezetileg érzékeny (pl. karsztos, felszín-mozgásos) területekre fokozottabb odafigyelést jelentő szabályozások születtek. A Program eredményeként elkészült a Kerület Környezetvédelmi Információs Rendszere (KEKIR), amely jelenleg a döntéshozókat segíti a döntéshozatalban a környezeti szempontok figyelembe vételében, valamint önálló környezetvédelmi honlap indult a lakosság tájékoztatására. A Program időszaka alatt számos környezetvédelmi beruházás született, bár a forráshiány miatt e fejlesztések némiképp elmaradtak a tervezettől. Szinte minden területen történtek kisebb nagyobb beavatkozások: jelentős fejlesztések történtek az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javításában, nőtt a burkolt útszakaszok és a kerékpárutak hossza, forgalomcsillapító intézkedések történtek stb. A Program időszakára esett két nagy terület kármentesítése, amely évtizedes terhek alól mentesítette az ott élőket, továbbá a Rózsakerti lakótelep azbesztmentesítése. Az elért eredmények ellenére számos környezetvédelmi probléma „akuttá” vált. A közlekedésből eredő terhelés szinte folyamatosan nő, amellyel nem állnak arányban a megtett óvintézkedések. A Duna-part megfelelő rehabilitációja évtizedes probléma, és továbbra sem kielégítő a közcélú zöldterületek aránya. Az új programtervezési időszak tervezési körülményei lényegesen megváltoztak. Egyrészt mára rögzültek a kerület önkormányzati rendeletalkotási lehetőségei, amelyek erősen korlátozzák az Önkormányzat mozgásterét. A fejlesztési források rendelkezésre állása a jövőben várhatóan csökkenni fog a Közép-Magyarországi Régió gazdasági fejlettsége okán. Mindez az önkormányzati mozgástér szűkülését vetíti előre. Ennek ellenére az Önkormányzat elkötelezett a Környezetvédelmi Program megújításában. Az Önkormányzat elkötelezte magát a kerület fenntartható fejlesztése irányába, amelynek megvalósításában a környezet védelmének érvényesítése kulcsfontosságú tényező. Mindez tükröződik az Önkormányzat Négy Éves Gazdasági Programjában, a Kerületfejlesztési Koncepcióban (tervezésben) és a 2010 júniusában elfogadott KÉSZ-ben (szabályozásban) egyaránt. A cél a kerület túlzott beépítését megakadályozó, az épített és természeti 4
értékeket megőrző minőségi fejlődés elérése, amely nem feléli, hanem kiaknázza a XXII. kerületet egyedivé tevő jellegzetességeit. A megújított környezetvédelmi program tehát egyrészt eszköze a fejlesztési elképzelések környezettudatos és környezetközpontú megvalósításának, másrészt eszköze a kitűzött célok felé történő előrehaladás nyomon követésének. A környezetvédelmi program az egyre nagyobb kihívásoknak megfelelve a partnerség és együttműködés jegyében a társadalom széleskörű bevonásával készült el, amelynek során az önkormányzat: – a programtervezés megkezdésekor kikérte a helyi társadalom véleményét és javaslatait a főbb jövőbeli feladatok tekintetében (2011. áprilisában internetes közzététel), – megkereste a kerület főbb gazdasági szereplőit az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó javaslatok tárgyában, valamint a gazdasági szereplők főbb jelenlegi és jövőbeli környezettudatos tevékenységének megismerése érdekében (írásbeli megkeresés 2011. augusztusában), – az elkészült programtervezetet az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozta véleményezés céljából (2011. november 3-ig), és felhívást tett közzé a Városházi Híradóban a véleményezési lehetőségre vonatkozóan, – az elkészült programtervezetet a helyi lakosok és gazdasági szereplők számára tervismertetés keretében bemutatta (2011. november 3.). A program így a társadalom véleményének és javaslatainak messzemenő figyelembe vételével készült el, bízva abban, hogy a megvalósítás is a környezet védelmében érintett partnerek széleskörű együttműködésén fog alapulni.
5
1. RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Környezeti elemek állapota A föld, talaj állapota, elszennyezett talajú térségek A kerület körülbelül kétharmadát alkotják a karsztos, illetve nyílt karsztos területek. Fedett és nyílt karsztos felszínek különösen érzékenyek a szennyeződésre. A felszínt érő szennyeződések közvetlen elszennyeződéssel veszélyeztetik a felszín alatti rétegeket, a talajvizet és a karsztvízrendszert is. A Tétényi-fennsík nyílt karsztfelszíne a legérzékenyebb a környezeti károkra, a szennyezés könnyen maga után vonhatja az egész karsztrendszert, elszennyeződését. A területen található könnyen kitermelhető mészkő, illetve ritka bentonit a bányászat kialakulásához vezetett. A kerület jelentős részét érinti az alábányászottság. A bányászat során keletkezett vájatokat, valamint a karsztrendszer természetes üregeit használták később bor- és pezsgőtároló pincéknek, később egy részüket barlanglakásoknak. A pincék egy részét ma borászati célokra és gombatermesztésre használják. A használaton kívüli üregek és pincék sajnos gyakran szolgálnak a területen keletkezett szennyvizek befogadójának is. Az 1. KKP időszakában (2006-2011) számos elszennyezett talajú terület jelentős részének kármentesítése, rekultivációja megtörtént (2007: gázgyári iszappal betöltött üregek két térségben, 2008: nehézfémekkel elszennyezett Metallochemia telephelye és környezete, Tátra-Mátra hulladéklerakó). Az egykori Metallochemia környékén egyes ingatlanokon nem, vagy részlegesen valósult meg a kármentesítés, így e területek esetleges igénybevétele esetén a földmunkát a hulladékgazdálkodás szabályai szerint kell végezni. Szintén nem került rekultiválásra a TátraMátra hulladéklerakó be nem épített része. A gázgyári iszappal szennyezett területen néhány épület alatt maradt veszélyes hulladék, amit azonban kapszulázással lehatároltak, így környezeti szempontból nem okoz további szennyezést. A visszamaradt hulladék ténye a földhivatali nyilvántartáson feltüntetésre került. A kerületben még két, kármentesítésre váró elszennyezett talajú terület található. Az egyik a felhagyott, rekultiválatlan hulladéklerakó a Duna-parton (Dunapart II), amelynek rekultivációja megkezdődött. A másik terület az egykori Chinoin területe (Riegel Pharma Kft. f.a.), amely alifás szénhidrogénnel, benzol és alkil-benzolokkal, policiklikus aromás szénhidrogénekkel, halogénezett aromás szénhidrogénekkel, halogénezett alifás szénhidrogénekkel, növényvédőszerekkel és egyéb vegyületekkel szennyezett. A felszámolás alatt lévő Riegel Pharma Kft-nek a részletes tényfeltáró dokumentációt 2011. november 20ig kell elkészítenie. További, potenciálisan elszennyezett talajú területeknek tekinthetők: − felhagyott és működő ipari telephelyek (pl. a Nagytétényi úton, Gyár utcában), − a Tétényi-fennsíkon felhagyott katonai terület volt Mechanikai Művekkel szemben lévő része, − a Duna-partnak a Vasút utca vonalától a Campona utcáig eső területe, − illegális hulladéklerakással érintett területek 6
− vasúti területek, − főbb utak mentén húzódó 50-50 m-es területsáv, − csatornázatlan területek.
Felszíni és felszín alatti vizek minősége A Duna vízminősége az 1. KKP időszakának kezdetén (2005) szennyezőanyag-csoportonként a III., illetve a IV. vízminőségi kategóriába volt sorolható. Ennek oka, hogy a szennyvíztisztítás kapacitása Budapesten összvárosi értelemben alacsony volt, a budai oldalról érkező szennyvizek teljes egésze tisztítatlanul került a Dunába. A vízminőség a kerületben leginkább a vízparti rekreációs tevékenységek térhódítását akadályozza. 2008-ra a Duna vízminősége bizonyos vízminőségi csoportok esetében kedvezőbbé vált a korábbi időszakhoz képest. Az oxigénháztartás és mikroszennyezők tekintetében I. és II. osztályú (kiváló és jó). Változatlan a helyzet, illetve kisebb ingadozás figyelhető meg tápanyagháztartás és a mikrobiológiai jellemzők tekintetében. A tápanyagháztartás szempontjából II. és III. vízminőségi kategóriába sorolható (jó és tűrhető vízminőség) a Duna vize. Mikrobiológiai jellemzők esetében IV. osztályú vízminőségi kategória jellemző (szennyezett víz). Javulás a kerület feletti területek csatornázása és szennyvíztisztító rendszerekre való rákötése miatt következett be (pl. Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep az óbudai szennyvizek nagy részét is tisztítja már). A Duna vízminőségének lényeges javulása a következő évektől várható, az alábbi fejlesztések eredményeként: − 2010-re a tápanyag-eltávolítási fokozat kiépítése is befejeződött az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep telepen, − Központi Szennyvíztisztító Telep, amely a kerület szennyvizeit is fogadja majd, 2011. júliusától működik a mintegy egy éves sikeres próbaüzemet követően, − 2010 végére új tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek Budapest 16 különböző pontján, valamint sor került a ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyútelepek záporoldali rekonstrukciójára és fejlesztésére (Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei c. projekt részeként), − Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése c. projekt megvalósítása 2010-2013 időszakban, amely szennyvízcsatornák, valamint az átemelők kiépítésével megteremti a lehetőséget Budapest komplex, integrált csatornázására és a szennyvizek eljuttatására Budapest korszerű szennyvíztisztító telepeire. (E fejlesztések a kerületet közvetlenül is érintik.) A Hosszúréti-patak Biatorbágyon ered, Törökbálint, Budaörs és a XXII. kerület érintésével a XI. kerület területén torkollik a Dunába. A Hosszúréti-patak ugyancsak szennyezettnek tekinthető. A patak erősen szennyezett vízminőséggel érkezik a városhatárhoz. A torkolati szelvényben is hasonló a helyzet, mint a városhatárnál, azzal a különbséggel, hogy a szennyezők koncentrációi általában valamivel magasabbak. A Hosszúréti-patakba a városhatáron kívül is számos helyen történik szennyvízbevezetés. Tovább rontja a vízminőséget, hogy a kerületi szakaszon is éri ilyen terhelés a patakot.
7
A csatornázatlanság miatt a talajvíz is több helyen szennyezetté vált, ezért is fontos a mielőbbi csatorna-hálózat kiépítés. A csatornázott területeken megszűnt a talajvíz szennyezettség. A karsztvíz minőségére nem állnak rendelkezésre adatok. A kerület jelentős része nyílt (pl. Tétényi-fennsík) vagy fedett karsztterület, ezért a felszíni szennyeződésre rendkívül érzékeny. A felszínt, illetve a talajvizet ért szennyezés erősen veszélyezteti a karsztvízrendszert is. A kármentesített Metallochemia területére a környezetvédelmi felügyelőség 2009-től kezdve 4 éven át ír elő monitoring méréseket a mentesített terület talajvizének megfigyelésére, és a kármentesítés hatékonyságának ellenőrzésére.
Levegőminőség, főbb kibocsátók A kerület a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az uralkodó szelek az aránylag tiszta levegőt szállító északi, nyugati és észak-nyugati szelek, melyek nagy gyakorisága miatt szinte minden másnap kedvezőek az átszellőzés feltételei. Az átszellőzéshez járul hozzá a Duna, és a Hosszúréti-patak-menti sáv is. Kedvezőtlen, hogy nagy forgalmú közlekedési útvonalak húzódnak a fő átszellőzési csatornában, a Duna mentén. A levegő minősége romlásának elkerülése érdekében az átszellőzési lehetőségeket folyamatosan biztosítani kell, ezért intenzív beépítés és további közlekedési pálya elhelyezés itt nem javasolt. Hazánk méretéből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a levegőminőségre, illetve a szennyezőanyagok légköri ülepedésének mértékére a határainkon túli kibocsátók számottevő hatást gyakorolnak. Az uralkodó széljárásnak megfelelően a kerület levegőminősége szempontjából Kelenföld mellett, Budaörs, Törökbálint és Érd is befolyással bírhat. A légszennyezettség okai között első helyen áll a közúti közlekedés. Különösen sok probléma forrása a kerület tranzit jellege. A fővároson és így a kerület teljes hosszán áthaladó forgalom ugyan az M0-s körgyűrű megépítésével némiképp enyhült, azonban mind az M0-s, mind az M6-os autópálya növekvő terhelést okoz a közvetlenül érintett kerületrészeken, amelyek között sűrűn lakott terület (Bartók Béla – Csút utcai lakótelep) is található. A nagyobb útvonalak mellett számos kvázi tranzit útvonal alakult ki, így Angeli u, Háros u. Dózsa Gy. út, Ady E. út, stb. Emellett a téli fűtési időszak számottevő többletként jelenik meg a levegőterhelésben. Sajnos szociális okokból egyre többen tüzelik el a háztartási hulladékot, így a műanyag hulladékot is. A kerületben továbbá jelentős ipari kibocsátók (például Agro-Chemie Kft., a Budapest Furnér Művek Kft., a Vet-Pharma Kft., a Storechem Kft., a Budacolor Festékgyár Kft., Hidromechanika Szivattyú És Anyagmozgatógép-Gyártó Szövetkezet, Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft., Sinergy Kft., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., stb.) is találhatók. A légszennyező anyagok kibocsátása mellett időnként és helyenként a bűz, mint speciális levegőszennyező is panaszokat okoz. (A panaszosok által azonosított bűzforrás pl.: a Lesaffre Magyarország Élesztőgyártó és Kereskedelmi Kft. élesztőgyára.)
8
A 6. sz. és 7. sz. főút, az M0-s körgyűrű és az M6-os autópálya, valamint a kerület központján áthaladó – rendszeresen torlódó - forgalom számottevő és egyre növekvő terhelést jelent a kerület számára, még a Duna, mint fő átszellőzési csatorna közelsége ellenére is. Ugyanakkor a légszennyező anyagok iparból történő kibocsátásában az elmúlt 1-2 évtizedben jelentős csökkenés volt megfigyelhető, egyrészt a gazdasági szerkezetváltás, majd a gazdasági válság következtében, másrészt a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, illetve a fejlődő környezetvédelmi technikának köszönhetően. Kedvezőtlen azonban, hogy a fővárosi mércével is jelentős helyi ipari kibocsátók a kerület jellegzetes településszerkezetéből adódóan sokszor lakott területek közelében helyezkednek el. A háztartások 71%-ában, valamint az intézményekben földgázzal fűtenek, aminek jellemzője az egyenként kis légszennyezőanyag kibocsátás, a sok forrás azonban összeadódva már a fűtési időszakban jelentős levegőterhelést eredményez, mivel az alacsony kéménymagasságok miatt a keveredés nem tökéletes és a légszennyező anyagok helyi feldúsulása fordulhat elő. Csak 13,5% a távfűtéssel ellátottak aránya, pedig a fűtőművekből (melyből a kerületben kettő van) a szennyezőanyagok sokkal kontrollálhatóbban távoznak. A gazdasági helyzet romlásával és a gázárak emelkedésével országszerte tapasztalható tendencia, hogy egyre többen térnek át más, olcsóbb fűtési módokra, jellemzően a gáztüzelésénél lényegesen nagyobb szilárdanyag kibocsátású fatüzelésre (a vállalkozások pedig távfűtésről gázfűtésre). A legutóbbi statisztikai adatok szerint a háztartások 15,5%-a egyéb módon fűt, jellemzően a családi házas övezetekben. A gazdasági körülmények romlásának következtében félő, hogy – az országszerte tapasztaltakkal összhangban növekedni fog a hulladékok (műanyag, gumi) fűtési célú – egyébként tiltott - égetése is. Kevésbé jelentős, de nem hagyható figyelmen kívül a zöld (kerti) hulladékok kertes övezetekben történő égetése. Ennek kapcsán meg kell említeni a műanyag gombakomposzt zsákok esetenként előforduló égetését is. A kerületben az elmúlt időszak jelentős és folyamatosnak mondható építkezési-kivitelezési munkálatai (pl. Metallochemia és környéke kármentesítése és rehabilitációja, az M6-os autópálya építése) lokálisan terhelő hatásúak voltak, ahogy a jelenleg zajló építkezések (pl. az M0 autópályává bővítése, Növény utcai csomópont átépítése) is. A közeljövő hasonló beruházásai esetében (a Dunapart II. rekultivációja, ill. Duna Spirit projekt megvalósítása, vasútvonalak korszerűsítése) erre szintén fel kell készülni. A burkolatlan utak burkolása ha a tervezettnél lassabb is, de folyamatos a kerületben, ennek ellenére még számottevő a burkolatlan, ezért jelentős a porforrásnak minősülő utak aránya. Emellett meg kell említeni, mint porzó felületeket a burkolatlan, növényzettel nem kielégítően fedett, műveletlen területeket is. Fenti megállapítások nyomon követhetőek a – kerületben több helyen is mért - immissziós adatok alakulásában is. Az elmúlt években folyamatosan a határérték közelében volt a nitrogén-dioxid koncentrációja, bár az éves átlag tekintetében nem volt határérték túllépés. A napi határérték túllépés is csak évi néhány alkalommal szokott előfordulni (leszámítva a 2005-ös évet, amikor a Bartók B. úti mérőpontban 43-szor volt a napi határérték felett a koncentráció), azonban az órás határérték túllépések száma jellemzően többszöröse a megengedett évi 18 alkalomnak és az elmúlt években növekvő tendencia figyelhető meg az éves előfordulásuk tekintetében. A határérték túllépések jellemzően téli hónapokban 9
történő előfordulása jól szemlélteti a közlekedésből származó NO2 terhelés mellett a fűtésből eredő kibocsátások jelentőségét is. A határértékek meghaladása a szálló por (PM10) esetében rendszeres, 2008-ig bezárólag minden évben a határérték felett volt az éves átlagkoncentráció, a megengedett érték fölé eső napi átlagok száma 2009-ig mindig a jogszabály szerinti maximum (35) felett volt. 2009 és 2010 kicsit kedvezőbb képet mutatott, de 2011. március végéig már több napi határérték túllépés volt, mint 2010-ben összesen. (Sajnos az egészségre legártalmasabb, 2,5 μm alatti átmérőjű por (PM2,5) hányadával kapcsolatosan nincs kerületi információ.) A kerületben legnagyobb gondot okozó szállópor szennyezés kapcsán elmondható, hogy annak legjelentősebb forrása a közlekedés, egyrészt a kipufogógázokkal történő kibocsátás, másrészt a gumiabroncsok és az útburkolatok folyamatos kopása, harmadrészt pedig a burkolatlan utakon zajló forgalom következtében. (A burkolatlan utak mellett a növényzettel nem fedett, szabad porzó felületekről (lásd pl. rekultiváció alatt álló Dunapart II lerakó) a szél által közvetített porszennyezés is említést érdemel). Emellett időközönként komoly porterhelést okoznak a kerületben zajló építési munkálatok is, jelenleg például az M0 autóút autópályává történő bővítése és a kapcsolódó Növény utcai csomópont építése említhető számottevő szennyezőként. Az innen származó porterhelés hozzájárulhat az automata mérőállomás által 2011-ben rögzített magasabb PM10 koncentrációkhoz is. Kén-dioxid és szén-monoxid tekintetében azonban sokkal kedvezőbb a helyzet, az éves/napi/órás értékek jellemzően jóval a határértékek alatt vannak. Napjainkra már csak egy jelentősebb SO2 kibocsátó maradt: a TESCO, összességében azonban ennek kibocsátása is elhanyagolható. Az ózon esetében, noha a koncentrációk zömében igen alacsonyak, napsütéses, nyári délutánokon igen magas értékek is előfordulnak, így - a 8 órás mozgóátlagok alapján - 24 órás határérték túllépés szinte minden évben tapasztalható és az utóbbi években az ilyen napok száma megnőtt. Ülepedő por mérés csak 2007-ig bezárólag volt a kerületben, de a mért értékek ez esetben is jóval – az azóta már megszűntetett – határérték alatt voltak. A kerületben rendszeres benzol (mely - közlekedési eredetű – légszennyező koncentrációjával jellemezhető a szénhidrogén szennyezettség) mérés nincsen, a fővárosban mért adatok alapján azonban koncentrációja jellemzően jóval határérték alatti.
1.2. A természeti környezet állapota Zöldfelületek A kerület aktív zöldfelületben (növényzettel borított felületben) igen gazdag, ami a nagy kiterjedésű laza, családiházas beépítésnek, a Tétényi-fennsíknak, a Háros-szigetnek, a még meglévő szőlő és gyümölcsös foltoknak, valamint a Duna-part még beépítetlen részének köszönhető. A zöldfelületek területe 2000 ha körüli, amely a kerület közel 60 %-át teszi ki, amely összvárosi összehasonlításban is igen kedvező. Szintén kedvező a kerületnek a közpark, illetve az erdő övezeti besorolású területeinek részaránya. A kedvező kép ellenére a közcélú zöldfelületek, ezen belül is elsősorban a közparkok sem területi elhelyezkedésük (vannak ellátatlan területek), sem funkcionális kialakításuk miatt nem tudják betölteni a nagyvárosok rekreációs zöldfelületi hálózatának a szerepét. A XXII. Kerület Budafok és Nagytétény közötti, csaknem tíz kilométer hosszú Duna-part szakasz a Tétényi-fennsík lábánál, a folyó pleisztocén kori teraszán helyezkedik el. A part 10
nagy része ipari létesítményekkel, helyenként lakó és üdülő épületekkel beépített. Zöldterületeket - egy kis folttól eltekintve - csak a Növény utcától délnyugat-nyugat irányba találunk. Ezek részben a természetes növénytakaró többé-kevésbé zavart maradványai, részben hulladékkal feltöltött, illetve feltöltés alatt álló területek, ahol spontán felnövekedett vegetáció található. A gyümölcsösök kiterjedése, mintegy 40 hektár. A gyümölcsösökben idős, értékes fák is találhatók. A gyümölcsösökre az általános elhanyagoltság jellemző. A 7. sz. főút menti sávban találhatók természetes növénytársulások; sziklagyepek, lejtősztyepp társulások és kisebb cserjések a hozzájuk kapcsolódó állatfajokkal jelentős és védendő természeti értéket képviselnek. A jövőben várható, hogy a Tétényi-fennsíkkal egyenértékű védelmet kap a terület. A közel 30 méter széles part menti galériaerdő helyi védelemre is érdemes erdősáv. A galériaerdő természetvédelmi értéke nagy, hiszen a közeli védett területek (Háros-sziget) védelmét is szolgálja. A Kamaraerdő északkeleti szélén húzódik egy 150-250 méter széles erdősáv. Az erősen szemetes környezet miatt már megindult a gyomosodás az eredeti társulást alkotó lágyszárúak rovására. A kerületben az utcák közel 80 %-a fásított. Abból adódóan, hogy a lakók sok esetben saját kezdeményezésre ötletszerűen ültettek fákat, kettőszázat is meghaladja a fafajok száma. Sok a vegyes és a hiányos fasor.
Táj és természet Háros-szigeti Ártéri-erdő országos jelentőségű védett természeti terület. Az eredeti vagy ehhez közelálló ártéri erdők napjainkban ugyancsak megfogyatkoztak nagy folyóink mentén. Az 56 hektáros védett terület a Duna jobb partján, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik. A Háros-sziget ma már csak félszigetnek tekinthető, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. Növénytani ritkaságai közül kiemelhető az őshonos, védett ligeti szőlő előfordulása. A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Ezen élőhelyekről két - eddig hazánkban nem ismert - rovarfaj (ugróvillás) egyedeit találták meg a zoológusok. Az ártéri erdő több fokozottan védett (fekete gólya, nagy kócsag, kerecsen, barna kánya) és száznál is több védett madárfajnak biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet. A természeti értékek védelme érdekében továbbra is fenn kell tartani a "sziget" háborítatlanságát, meg kell őrizni az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását. Meg kell akadályozni illegális táborozóhely kialakulását. A Háros-sziget mellett elhelyezkedő 3 ha-nyi területű Hunyadi-sziget védetté nyilvánítása 2009-ben megtörtént a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéseként. A Háros-szigeti öböl időnként feliszapolódik, amely miatt időszakosan kotorni szükséges. Hosszú távon megfontolandó lehet a volt laktanya környékén egy átfolyó nagyátmérőjű csatorna beépítése a folyamat lassítására, ha az valóban költség-hatékonyabb megoldást eredményez.
11
NATURA 2000 területek: − Érd-tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20017) − Duna és ártere - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület(HUDI20034) A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Ex lege védett területek: A kerület közigazgatási területére eső két nyilvántartott forrás (Gyulavezér utcai és Deák Ferenc utcai) országos jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi területek: A Kis-Háros-sziget az elmúlt évszázad során fejlődött egy kavicsos zátonyból, erdővel borított szigetté. A Fővárosi Önkormányzat 32/1999. (VII. 22) Főv. Kgy. rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. A Kis-Háros-sziget flórájának összetétele az elmúlt évek során természetes irányba változott. A szigeten országos szintű védettséget érdemlő terület növénytani szempontból nincsen. Zoológiai szempontból a Kis-Háros-sziget közepes fokú védelme indokolt. A Tétényi-fennsík a Fővárosi Önkormányzat 32/1999. (VII. 22) Főv. Kgy rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté vált. A Tétényi-fennsíkra a nagy fajdiverzitású sztyepprétek élőhelyei a jellemzők, amelyekben a pannon flóra számos színpompás virága, változatos lepkefaunája, különlegesen gazdag egyéb rovarvilága él. A 7. sz. főút keleti oldalán, közel a beépített területhez a zavart sztyepprét védelmében kis folton, (kb. 100m2) évtizedek óta tengődik a Budai-hegység egyetlen homoki kikerics állománya. E bennszülött és védett faj itt ellenáll a zavarásnak! E terület az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózat részét képezi. Ezen területeken is a bolygatás hatására a természetes fajok mellett sok, a degradált állapotra utaló faj jelent meg, ugyanakkor ezeken a területeken is vannak még olyan foltok, ahol a gyep természetes állapotú és védett fajokat is tartalmaz. További területek országos és fővárosi védelem alá helyezése jelenleg folyamatban van. (E területeket lásd 2. melléklet: Természeti adottságok 2. c. térképen.)
1.3. A települési és épített környezet állapota Közlekedési helyzetkép, összvárosi összefüggések Magyarország tranzitország jellegének, valamint fővároscentrikus közlekedési hálózatának, illetve a XXII. kerület peremkerület voltának következtében az eredendően csendes, kertvárosias jellegű kerületre a helyenként nagy átmenő forgalom a jellemző. A kerület déli részét érinti az M0 körgyűrű és itt torkollik bele az M6-os autópálya. Az országos jelentőségű közutak közé sorolt 6. és 7. sz. főutak (más néven 70. sz. út, fővárosi 12
szakaszán pedig Balatoni út, továbbiakban 7. sz. főút) átszelik a kerületet. Szintén a kerületen halad át a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vasútvonal. A kerület keleti határát képező Duna folyó jelenleg kihasználatlan, de jelentős potenciállal bíró vízi közlekedési folyosót alkot, melynek hasznosítása turisztikai és közlekedéspolitikai érdek is. A 6. sz. főút és a vasútvonalak a Duna-partot teljesen elszakítják a kerület többi részétől. A parti területek megközelíthetőségének javítása során össze kell hangolni, a turisztikai-rekreációs, közlekedésfejlesztési és gazdasági szempontokat a természetvédelmi szempontokkal. Az M0s autóút szintén városrész elszeparáló hatású. Az utóbbi két évtizedben felerősödő szuburbanizáció, valamint a megnövekedett tranzitforgalom, párhuzamosan a lakosság egyre növekvő mobilitásával mind nagyobb terhet ró a XXII. kerületre. Bizonyos útvonalaknak a keresztmetszeti és nyomvonalbeli lehetőségeikhez képest jóval nagyobb forgalmat kell elvezetniük. Az utak szélesítése csak kevés helyen, illetve rövidebb szakaszokon jöhet szóba az utak nem megfelelő szélessége, továbbá a beépítettség miatt (de ahol lehetséges, ott is gátat szab a fejlesztéseknek a kisajátítás jelentős költségigénye). Egyes esetekben tehermentesítő útszakaszok kialakításával megoldható a terhelés lokális csökkentése. (Ilyen például a Pécsi utcára vonatkozó elképzelés, ami a Mária Terézia és a Kossuth Lajos utcák tehermentesítését szolgálja.) A haránt irányú kapcsolatok elégtelensége miatt a kerületi forgalom is nehezen vezethető le a kerület peremén futó fő közlekedési útvonalakra, ami tovább terheli a belső városrészeket. A kerületben – az 1. KKP-ban megfogalmazottaknak megfelelően – az elmúlt években több területen került sor sebességcsillapított zónák kialakítására, illetve sebességcsillapító küszöbök elhelyezésére. Sebességcsillapításra azonban még számos szakaszon lenne szükség. Az első környezetvédelmi programmal összhangban a kerület szinte teljes területén 12 tonnás súlykorlátozás lépett életbe, de indokolt lenne a nehéz-, illetve hosszúgépjárművek közlekedésének további korlátozása. A korlátozások betartásának ellenőrzése, a be nem tartás szankcionálása elengedhetetlen a továbbiakban is ahhoz, hogy az új szabályok elérjék céljukat. A kerületben több helyen találhatóak túlterhelt, torlódó és/vagy balesetveszélyes csomópontok, szintbeli vasúti keresztezések (utóbbiak zajforrások is). (Jelenleg folyik a Növény utcai csomópont teljes átalakítása, a 7. sz. főút két csomópontjának körforgalommá való alakítására pedig elkészültek a tervek.) Másrészt hiányosak a kerület belsejében vezető utak kapcsolatai a kerület peremén futó országos közutakkal, ahová pedig a belső részekről a forgalom kivezetése lenne indokolt. A lakó-kiszolgáló úthálózat egy része burkolatlan, azonban ezek többnyire elszórtan helyezkednek el és főképp a külterületeken jellemző az előfordulásuk, ahol kisebb problémát okoznak. A burkolatlan szakaszok burkolattal történő ellátása nem az előző környezetvédelmi programban megfogalmazott ütemben ugyan, de folyamatos volt. Az egyenetlen útburkolatok cseréje szintén folyamatos, de egyre újabb és újabb utcák újraaszfaltozása válik szükségessé Ugyan a kerület közösségi közlekedési ellátottsága az előző környezetvédelmi program készítése óta sokat javult, az eddig személygépjárművel közlekedők sokkal szélesebb 13
rétegeinek tömegközlekedés felé terelésére lenne szükség, nem csak a kerületi lakosokra, hanem egyszersmind az agglomerációból ingázókra kiterjedően is. A 30a vasútvonal már zajló, és a 40a vasútvonal idén kezdődő teljes korszerűsítése – amellett, hogy a zaj- és rezgésterhelés csökkenése tekintetében is kedvező hatású – várhatóan e tekintetben is pozitív változásokat von maga után. A tömegközlekedés területén emellett további fejlesztések szükségesek (illetve tervezettek is), melyek aktív tudatformálással, népszerűsítéssel kiegészülve már hatékonyak lehetnek a személygépjármű forgalom mérséklése tekintetében. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az előző tervezési időszakban már kialakított P+R parkolók mellett továbbiak létesítése indokolt. A vízi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, a feltételek javítása a tömegközlekedés szempontjából is előnyös volna. Főként a kerületi lakosok érdekében lenne szükséges a helyi közlekedésben a motorizált közlekedés mellett a gyalogos-, illetve kerékpáros közlekedés lehetőségeinek biztosítása, bár a nem motorizált közlekedési módok terjedésének bizonyos mértékben korlátot szabnak a kerület domborzati viszonyai. A gyalogos, valamint kerékpáros közlekedés feltételei azonban - az előző környezetvédelmi program készítése óta megvalósított fejlesztések ellenére – még mindig hiányosak.
Közművek A kerület csatornázása jelenleg alacsony színvonalú, a felszíni vízelvezetés nyílt árkos, vagy megoldatlan. A csapadékvizeket elvezető nyílt árkok mögött csak néhány helyen csatlakozik csapadékvíz-elvezető csatornahálózat. A szenny- és csapadékvíz-elvezetés hiányos kiépítése elsősorban az alábányászott területeken jelent potenciális veszélyforrást. A csatornázatlan területekről szippantó-kocsikkal elszállított szennyvizet Budapest XI., Hunyadi János út 12. sz. alatti kiépített központi szennyvízleürítő telepen engedik le. A szennyvizek jelenleg tisztítatlanul a Dunát terhelik. A Budapest Komplex integrált Szennyvízelvezetése projekt keretein belül nagymértékben javulni fog a kerület csatornázottsága, a hálózaton összegyűjtött szennyvizeket a már üzemelő Központi Szennyvíztisztító Telep fogja fogadni és tisztítani. A projekt ütemezése folyamatosan változik, ezért a tervezés időpontjában nem lehetséges megmondani, hogy mikorra valósulnak meg a fejlesztések.
Ár- és belvízvédelmi művek, vízfolyások A kerület Duna parti szakaszai közül korábban a Dunatelep volt a leginkább veszélyeztetett. A területet sokáig csak az 1965-ben ideiglenesen emelt töltésmagasítás védte, amely a 2002es árvíz során nem tudta maradéktalanul megvédeni a területet. Ekkor számos buzgár is keletkezett, valamint a helyzet súlyossága miatt 540 fő kitelepítésére is sor került. Az ezt követő években a fővédvonal megerősítésre került. A Dunával párhuzamos szakaszokon súlytámfalként kialakított árvízvédelmi fal, míg az erre merőleges szakaszokon megfelelő koronaszintű fölgátakat építettek. A kivitelezés 2005 végére készült el. Az azóta levonult árvizek során a védművek mentén fakadóvizek és buzgárok nem jelentkeztek. Egy másik helyszínen, a Dunapart II projekt kapcsán a védvonal áthelyezése folyamatban van.
14
Szintén egy havária esemény mutatott rá a kerület másik vízfolyása mentén élők árvízi veszélyeztetettségére. 2010 májusában rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területére, melynek következtében a vízfolyás a Rózsavölgyben két szakaszon is kilépett medréből. A Kártya u., Méhész u., Honfoglalás u., Katona u. egyes részei 1-1,2 m-es vízborítás alatt voltak. Az elöntés során egy gépműhelyből olajat mosott ki a víz, melynek Dunába jutását megakadályozták. Az áradás következtében egy Kártya utcai telephely is elöntés alá került, melynek következtében nagy mennyiségű olaj került a környező ingatlanokra. A közvetlen kármentés (az olaj Dunába való jutásának megakadályozása) után a Közép-Duna-völgyi KTVF határozatban kötelezte a kárelhárítási munkák folytatására a telephely tulajdonosát, az Ivanics Plusz Kft-t. A kármentesítés során a kötelezettnek fel kellett mérnie a károsított területet, a szennyeződést fel kellett tartóztatnia és el kellett távolítania, hogy az a földtani közegbe ne juthasson. A kármentesítési munkákat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műveleti irányítása alatt voltak kötelesek elvégezni. (Valójában azonban az érintett lakosság és több szervezet, így az Önkormányzat közreműködésével folytak a munkálatok.) A patak árvízlevezető képességének javítását évtizedek óta tervezik. 2010-ben EU források igénybevételével (az önkormányzat tulajdonában álló szakaszokra a főváros által benyújtott pályázat által) a 2000-ben kiadott környezetvédelmi engedély alapján megkezdődött a patak árvízvédelmi problémáinak megoldása. A fejlesztések tervezése, az árvízvédelmi és revitalizációs szempontok összehangolása a lakossági és tervtanácsi egyeztetések miatt elhúzódott. A kerületi szakaszon a kivitelezés még nem kezdődött el, mert a vízjogi engedély 2011. június 30-án lejárt, meghosszabbítása folyamatban van. A 2010-ben bekövetkezett árvízi esemény rávilágított arra, hogy a tervezett mederbővítés sem biztosíték az árvizek elkerülésére, ezért a XXII. Kerületi Önkormányzat kezdeményezésére megkezdődött az érintett önkormányzatokkal, valamint az FCSM-mel a patak biztonságos árvízvédelmére vonatkozó egyeztetés, mivel a probléma teljes körű megoldása érdekében a vízgyűjtő több területén is halaszthatatlan beavatkozások lennének szükségesek. A patak meder rendezését követően várhatóan képes lesz hasonló volumenű vizek levezetésére, de a revitalizációs célok megvalósítása – az árvízvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett – továbbra is kihívást jelentenek az Önkormányzat számára. A Sulák patak és vízgyűjtő rendszere érinti a XXII. kerületet, amely a kerület egy részének csapadékvíz-elvezetését is szolgálja, azonban a megnövekedett (M0, M6, és M6 elkerülő út egy részének csapadékvizei) igényeket is kielégítő átemelő és árvízvédelmi rendszer kiépítésének hiánya problémát okoz. A Barackos út és a vasútvonal közötti kiskerteket rendre elönti a víz. A vasút túlsó oldalán is a felgyülemlett csapadékvizek miatt folyamatosan óvni szükséges a volt Metallochemia kármentesítése során kiépített szarkofágot a víz visszafolyásától.
Zöldfelületgazdálkodás helyzete A kerületben a zöldfelületek aránya közel 60 %, amely összvárosi szinten is magas, ökológiai és településklimatológiai szempontból kedvező. Az összes kerületi zöldfelület nagysága egy főre vetítve közelíti a 400 m2-t, azonban a zöldfelületek nagy része nem közhasználatú. 15
Budafok-Budatétény-Nagytétény nagy részét családiházas területek fedik le, ezek lakókertjei jelentik a legnagyobb arányt a kerület zöldfelületi rendszerében. A zöldfelületi rendszer legjelentősebb összefüggő elemei a lakókertek mellett a Duna menti zöldsáv, galériaerdő, a Tétényi-fennsík beépítetlen területe, valamint az óhegyi mezőgazdasági területek. A kerület területének 6,4 %-a erdő és 7%-a természeti terület. Újabb 2%-ot tesz ki a kerületben speciálisan, a pincerendszerek és alábányászott területek felett megjelenő egyéb, általában gyepszinten fedett zöldfelületek, amelyek a közkertekhez, közparkokhoz hasonlóan mozaikos elrendeződést mutatnak, de az előbbiektől eltérően közhasználatra csak korlátozottan vehetők igénybe. Ezzel szemben a közhasználatú zöldfelületek (közkertek, közparkok, erdők) aránya alacsony, elmarad a kívánatostól. Egy főre vetítve ez az arány 3,8 m2, ami nagyon alacsony, szemben a kívánatos 14-21 m2/fő értékkel. A kerület területének együttvéve kevesebb mint 1%-a tényleges közpark, közkert és fásított köztér. Ezen zöldfelületek elhelyezkedése a településszerkezetben mozaikos, a kapcsolatot köztük az utcafásítás teremti meg. A közcélú zöldfelületek összességében mennyiségük és területi elhelyezkedésük miatt nem tudják betölteni rekreációs zöldhálózat szerepét. Leginkább ellátatlan területek Budatétényben, a lakóterületek által elfoglalt rész középső sávjában (Budatétény alsó és Budatétény felső határán), valamint Budafokon a Rózsavölgyben és a Budafoki Óhegy térségében, ezenkívül Nagytétényben. A zöldfelületi borítottságot összevetve az adott tömbben előírt legkisebb zöldfelület mértékével összesen 156 tömb esetén tapasztalható konfliktus az 1038 tömb közül. A zöldfelületi fasorok állapota több esetben nem megfelelő, amelyet tovább rontanak a bizonyos esetekben nem megfelelő faápolások, felújítások.
1.4. Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők Hulladékgazdálkodás, köztisztasági feladatok Budafok-Tétényben a rendszeres települési szilárd hulladék gyűjtés az FKF Zrt. által, a főváros rendszerébe integráltan történik. A szelektív hulladékgyűjtés szintén a közszolgáltatás keretein belül történik jellemzően hulladékgyűjtő szigetek alkalmazásával. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma jelenleg 64 db a kerületben. A szigetes hulladékgyűjtő rendszer további bővítését nem tervezi a szolgáltató, a rendszer hatékonysága lassan eléri a lehetséges maximumot, ugyanakkor az újonnan kialakuló lakóterületeken igény mutatkozik további hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére pl. Óhegy – Dukát utca. A szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségének és hulladékfrakciók számának növelése a továbbiakban is szükséges, amely a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésével, illetve hulladékudvar üzemeltetésével lehetséges. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén visszatérő probléma, hogy oda nem helyezhető hulladékokat hagynak a szigetek közvetlen környezetében –aminek egyik oka, hogy a közszolgáltató nem a megfelelő gyakorisággal üríti a gyűjtőtartályokat –, ezért környezetük általában szemetes. Ezek eltakarítását a szolgáltató végzi, amely jelentős többletköltséget jelent a szelektív gyűjtőhálózat üzemeltetésében. A lakossági veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a tervezés időszakáig gyűjtési akciók keretein belül történt, általában a lomtalanítással megegyező időben. A termelői veszélyes 16
hulladékoknak a vonatkozó rendeletek szerinti gyűjtéséről és további kezeléséről annak a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia, amelynek a tevékenysége során a hulladék keletkezett. Az Önkormányzat a saját intézményeinél (pl. egészségügyi intézményben) keletkező veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő kezeléséért felelős. A közeljövőben a főváros egyik legnagyobb hulladékgyűjtő udvarát létesítik a kerületben. Ez lesz Budapest 16. hulladékudvara. Az 5000 négyzetméteres létesítmény egy átlagos hulladékudvar területénél körülbelül tízszer nagyobb lesz, és ehhez mérten többféle típusú hulladékot fog tudni befogadni. Térítésmentesen lesz leadható a szelektíven gyűjtött, és a speciális hulladék, illetve a veszélyes hulladékok bizonyos fajtái. Az új hulladékudvarba térítés ellenében a lom, illetve önkéntes regisztráció alapján az építési törmelék és a gumiabroncs is beszállítható lesz, de a zöldhulladékot és az építési törmeléket kizárólag az erre a célra árusított zsákokban fogadják majd. A hulladékot a hulladékudvarban kizárólag tárolják, utána újrahasznosításra, illetve ártalmatlanításra továbbszállítják (pl. a zöldhulladék is csupán pár napig marad majd a telephelyen és addig sem komposztálják, ezért nem fog keletkezni kellemetlen szag a környéken). A Nagytétényi úti hulladékudvar széles körű szolgáltatást biztosít majd a lakosságnak. Síkosságmentesítéshez szükséges anyagokat, téli hóeltakarító eszközöket, valamint zöldhulladék, közszolgálati és építési törmelék összegyűjtésére alkalmas zsákokat is lehet majd vásárolni. A hulladékudvar egyben újrahasználati központ is lesz, amely elsősorban a nagydarabos hulladékok pl. használt bútorok, textil hulladékok és elektronikai hulladékok újrahasználatát biztosítja (azaz egyfajta hulladékbörzeként működik, amely biztosítja a hulladékká vált termékek mások számára történő elvitelét, újrahasználatát). A központ várhatóan 2012januárjától már üzemszerűen működik. Az újrahasználati központ egyben megoldást nyújt a lakosság körében képződő inert hulladékok (sitt) leadására, amely valószínűleg az illegális hulladéklerakás csökkenését is eredményezni fogja. A jövőben a hulladékudvar otthont adhat a különböző hulladékkezeléssel kapcsolatos felvilágosító és ismeretterjesztő rendezvényeknek is. Az FKF Zrt. zöldjáratának (avar és kerti hulladékgyűjtő) kerületet lefedő közszolgáltatása révén jelentősen javult a biológiailag lebomló hulladékok megfelelő kezelése. A kerületben a lakosságnál keletkező zöldhulladékok kezelésére házi komposztládákat osztottak ki, de ezek mennyisége még jelentősen növelhető lenne, így csökkentve az elszállított hulladékok mennyiségét. Nagyobb mennyiségű mezőgazdasági hulladék a kerület pincerendszerében elterjedt gombatermesztésből keletkezik, melynek hulladékai a letermett gombakomposzt, a termelés során a takaróföld, komposzt szállítására, tárolására felhasznált műanyagzsákok, a szellőzők takarására, lezárására használt műanyag fólia. A letermett gombakomposztot zsákostól megrendelésre kiskertekbe, kertészetekbe szállítják, saját ingatlanon gyűjtik, komposztáló telepre szállítják. A gombatermesztés során felhasznált műanyag zsákok, fóliák nagy részét legális hulladék-lerakóba szállítják (Pusztazámor), kisebb részét illegálisan helyezik el, szennyezve ezzel a környezetet. Az Önkormányzat által bérbe adott területen (Csúcs utca) letermett gombatermőtalaj-komposztáló telepet üzemeltet a BV-Tempo Kft.
17
A kerületben található három bezárt szilárd hulladék lerakó közül kettő rekultivációja megtörtént (Balatoni úti hulladéklerakó, Tátra-Mátra hulladéklerakó), a harmadik lerakó rekultivációjának előkészületi munkálatai most zajlanak (Dunapart II). A kerület legjelentősebb hulladékgazdálkodási problémáját az illegális lerakások jelentik. Feltárásuk megtörtént, de számuk és a lerakással érintett területek folyamatosan változnak. Meglepő módon meredeken növekszik a saját tulajdonú ingatlanokon felhalmozott hulladékos ügyek esetszáma. Jogértelmezés alapján, eljárási szempontból illegális hulladéklerakásnak minősülnek ezen ügyek is. Ily módon, a saját tulajdonon történő hulladék-felhalmozási ügyek növelik az illegális hulladéklerakás tárgyába tartozó hulladékgazdálkodási eljárások számát. A köztisztasági feladatokat az FKF Zrt., a BKV és a PH Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda (önkormányzati közterületek), illetve a közterülettel érintkező ingatlanok tulajdonosai látják el. Ez a megosztottság a köztisztaság állapotának vegyes minőségi mutatóiban is tükröződik. A közszolgáltató gépi és élőmunka kapacitása megfelelő, a téli időszakban az eseti jelleggel megnövekvő igényeket alkalmi munkásokkal látják el. A lakosság minden évben igénybe veheti az FKF Zrt. éves, meghatározott időpontban történő külön díjazás nélküli lomtalanítási szolgáltatását. Bár az akció egy napra meghirdetett, mégis több napig elhúzódik, és a lomgyűjtés miatt rendezetlen képet mutat az érintett városrész. Bár az FKF Zrt. mindezek elkerülése érdekében a lomtalanítási területeket kisebb körzetekre osztotta, hogy adott időben egy kisebb területről, koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassa el a kikészített lomokat, illetve a lomok elszállításának időpontjáról nem jelentetett meg tájékoztatót a sajtóban, ennek ellenére nem csökkentek a lomtalanításból származó közegészségügyi és közbiztonsági kockázatok.
Zaj- és rezgésviszonyok A XXII. kerületet érő környezeti terhelések közül napjainkban egyre jelentősebb tényező a zajterhelés, melynek meghatározó forrása a vizsgált területen, éppen úgy, mint az egész fővárosban, a közlekedés. A kerületben ezen belül döntően a közúti és a vasúti közlekedés felelős a zaj (- és rezgés)terhelésért. A közúti közlekedés tekintetében a legnagyobb terhelést adó főforgalmi utak a 6. sz., 7. sz. főút, M0 autóút és az M6 autópálya, valamint a kerületet átszelő mindkét vasútvonal (30a és 40a) is jelentős terhelést jelent, különösen, hogy a kerület egy tekintélyes részén át közös nyomvonalon haladnak. A zajterhelési viszonyok feltérképezése tekintetében nagy előrelépést jelentett, hogy 2007ben elkészült a főváros és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe. A stratégiai zajtérkép adott terület zajterhelésének áttekintésére és értékelésére, valamint a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére alkalmas, szigorú előírások szerint – döntően számítás útján - készített térkép. Egy adott terület zajforráscsoportonkénti éves átlagos zajszennyezését szemlélteti, de nem a tényleges védettségi igényekhez igazodva, hanem egységesen 4 m magasságban. (Előbbiek miatt a zaj határértékekkel való összevetésre, ilyen irányú következtetések levonására nem alkalmazható.) A stratégiai zajtérképek alapján készített intézkedési terv szerint a kerületi jelentőségű utak közül az egész napi terhelés alapján az egyértelműen a küszöbérték feletti sávba eső (jelentős zajterhelésű) útszakaszok az alábbiak: 18
− − − −
Tóth J. utca (Kereszt u. – Mária Terézia u.), Ady E. utca (Tordai út – Görgény u.), Gádor u., Mező u. (Ferenc u. – Temető u.) és a Nagytétényi út (Gyümölcs u. – Március 15. u.).
A stratégiai zajtérkép alapján készített konfliktus térképek alapján az intézkedési terv megállapításai szerint az egész napi terhelés küszöbértékéhez képest jelentős, 5-10 dB a konfliktus az Ady E. úton, a Gádor utcában, a Kőérberki úton, a Nagytétényi úton, a Tegzes utcában. 10 dB feletti a konfliktus a 6. sz. főúton, a Balatoni úton, a Leányka utcában, a Tordai úton, a Tóth J. utcában. A terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen (a jogszabályban előírt 10 dB különbségre) vissza. A kerület teljes déli- délkeleti területén haladnak végig a Közép-Dunántúl és a Balaton térségét Budapesttel összekötő vasúti fővonalak. A stratégiai zajtérkép és az ezen alapuló konfliktus térképek alapján a kerületben mindkét vasútvonal 10 dB feletti, jelentős konfliktust jelent, mind az egész napi, mind pedig az éjszakai terhelést a vonatkozó küszöbértékhez viszonyítva. Ráadásul a terhelés az éjszakai időszakban nem esik jelentősen vissza, mi több a vasút okozta küszöbérték feletti terhelés arányaiban jobban növekszik az éjszakai időszakban. A kerületben több szakaszon zajvédő falak találhatóak a vasútvonalak mentén, egyes részek (pl. Budafok Belváros) azonban egyáltalán nem védettek ily módon. A zajtérkép szerint a vasúti zaj jelenleg leginkább a következő területeket terheli: Rakodó u., Mária Terézia u., Pécsi u., Káldor A. u., Mátra u., I. utca. A 30a és 40a vasútvonalak napirenden lévő korszerűsítése során a teljes kerületi szakaszon zajvédő falak létesülnek minden indokolt és zajvédőfallal még nem rendelkező területen. Ezzel (valamint a vasútvonalak felújításából, korszerűsítéséből következően) a vasúti közlekedésből származó zajterhelés jelentősen mérséklődni fog, a jelenleginél jóval kedvezőbb zajállapot valósul meg, még a nagyobb vonatsebesség ellenére is. Várhatóan csak egyes épületek bizonyos emeletein nem teljesül majd a vonatkozó határértéknek való megfelelés, ezen ingatlanok esetében fokozott hanggátlású nyílászáró szerkezeket alkalmaz a beruházó. A Budaörsi repülőtér repülési zaja a stratégiai zajtérképezés eredményei szerint nem okoz konfliktust a kerületben. Ennek ellenére a repülés napközben folyamatosan zavarást jelent a lakosság számára. A tapasztalatok szerint az iskolakör, illetve a kijelölt útvonalak elhagyása, valamint a túl alacsony repülési magasság gyakran fordul elő, ezeknek a hatása pedig természetesen nem jelenik meg stratégiai zajtérképen. A panaszok kivizsgálását azonban a Légügyi Hivatal1 végzi, ezért a kerület jogorvoslati lehetőségei korlátozottak. Az üzemi zaj miatt keletkező zajterhelés korlátozására a szabályozás megfelelő, amelynek következtében zajhatással járó üzem miatt nincs határérték túllépés. A lakó és intézményterületek belsejében szigetszerűen elhelyezkedő nagyobb ipari jellegű létesítmények nem jellemzők a kerületre. A kisüzemek és a zajos telephelyek a lakó- és intézményterületeken elszórtan, teljesen rendszertelenül helyezkednek el. A stratégiai 1
A Légügyi Hivatal tevékenységét a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény és a 263/2006. (XII. 20.) Korm. Rendeletben meghatározottak szerint – az állami és polgári repülés területén – országos illetékességgel végzi.
19
zajtérkép készítésekor jelentősnek a kerületben egyedül a Storechem Kft. üzemét tekintették, azonban időközben a Storechem Kft. megfelelő intézkedésekkel biztosítja zaj kibocsátásának megfelelő mértékű csökkentését. (Ugyanakkor, jóllehet nem IPPC köteles, ezért a stratégiai zajtérképezés nem foglalkozott vele, és az eddig végzett mérések szerint nem lépi túl a vonatkozó határértékeket sem, mégis a környékbeliek panaszait váltja ki a Lesaffre Magyarország Élesztőgyártó és Kereskedelmi Kft. élesztőgyára által keltett zaj.) A KÉSZ továbbá szabályozza az egyes keretövezetekben nem végezhető tevékenységeket, így biztosítva, hogy az üzemi zajszennyezés ne fokozódjon a lakó és intézményterületeken. A stratégiai zajtérkép ugyanakkor nem foglalkozik a különböző forrásokból összeadódó helyzettel, pedig egyes területeket több jelentős zajforrás (pl. vasút és igen nagy forgalmú közút) egyaránt érint. (Példaként említenénk az M0-s útgyűrű, a 40a vasútvonal és a Nagytétényi út közé szorított nagylélekszámú Bartók B. úti lakótelepet.) A stratégiai zajtérkép – sajátosságaiból adódóan - nem tér ki emellett sem a lakossági tevékenységekből, sem a szabadidős tevékenységekből, sem pedig az építkezésekből, kivitelezési munkálatokból járó zajra. A tapasztalatok szerint azonban – a közlekedési zajt követően – legtöbb panasz, bejelentés a kerületben a szabadidős tevékenységek, létesítmények és az építési kivitelezési munkálatok (különösen a hétvégén végzett munkálatok) kapcsán érkezik. Meg kell azonban jegyezni, hogy jogerős bírságolásra határérték be nem tartása, vagy adatszolgáltatás hiánya miatt nem volt szükség.
1.5. A környezet állapotát meghatározó és befolyásoló társadalmi-gazdasági tendenciák, fejlesztési elképzelések Településszerkezeti adottságok és tendenciák Budafok-Tétény belterületének területfelhasználása és településszerkezete mozaikszerű, amelyben nagy szerepet játszanak a természeti adottságok, a történelmi múlt és a városfejlődés. Budafok-Tétény területe három önálló településből jött létre. Központja Budafok város történelmi belvárosa. A kerület két fővárosi szintű intermodális alközponttal (TSzT) rendelkezik: Budafoki városközpont és a Campona (Budatétényben). A kerületi szintű alközpontok: Budafok belváros, Campona, Nagytétény belváros. Budafok elsősorban közigazgatási, közintézményi, kiskereskedelmi; a Campona alközpont kereskedelmi, kulturális funkciójú központ. A Nagytétényi városközpont, mint alközpont fejlesztésének célja elsősorban a tradicionális városközponti funkció újjáélesztése a közösségi infrastruktúra fejlesztése illetve a kulturális funkció megerősítése révén. A XXII. kerület Budapest dél-nyugati kapuja. Budapest közigazgatási határán lévő elhelyezkedése miatt a kerületnek jelentős szerepe van az agglomerációs övezetben lévő települések és a főváros kapcsolatában. Vonzáskörzetéhez tartozik Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint és Százhalombatta. A vonzáskörzetben élők körében jelentős a kerületben működő gazdasági társaságok munkaerő felvevőképessége. Az agglomerációs övezetben lévő településekről "ingázók" jelentős része a kerületben vagy a kerületen keresztül utazva éri el munkahelyét. A „kapu” szerep betöltésében döntő jelentőségű a közlekedési – közúti-, vasúti-, folyami- és tömegközlekedési – csomópontok ezirányú fejlesztése. A kerület érdeke az átmenő közúti forgalom csökkentése (a közösségi közlekedés előnyben részesítése),
20
illetve a közúti forgalomnak a belső részekről a kerület részeire történő átterelése (autópályák, külterületi utak stb.). A kerület vonzereje ez a sajátos, sokszínű karakter, a nagyvárosban található „kisvárosok”, a jelentős táji és természeti értékű területek, a Duna-part, illetve a kerületben megtalálható domb- és síkvidéki területek. Ezek jelentősége nagy, mert egyrészt gazdasági erővé is fejleszthető az idegenforgalom fejlesztésével, másrészt a kerület lakóterületi vonzása kiemelendő. A problémák is alapvetően a múlt és jelen „találkozásából” erednek. A valamikori településszerkezetet jelentősen módosította a fővároshoz csatolás, a Főváros elérhetőségének biztosítása az országos közúti és vasúti közlekedési hálózat fejlődésével. A korábbi településrészek, valamint a város és a Duna-part között a közlekedési nyomvonalak következtében jelentős törések és szakadások alakultak ki, amelyek hosszú távon is meghatározzák a még tetten érhető kisvárosias jelleg és az elővárosiasság közötti ellentmondás feloldhatóságát. A korábban a kisvárosok határában lévő kisebb iparterületek ma szinte a kerület központjába kerültek. Az elmúlt években megindult egy olyan folyamat, ami során az ipari funkciókat felváltja a kereskedelmi - intézményi funkciók, amelyet a Kerület Városrendezési és Építési Szabályzata is ösztönöz (A kerületben található övezetek áttekintő térképét lásd 1. mellékletben). A nagyobb iparterületek elhelyezkedése részben kedvező, ez különösen a kerület nyugati peremén elhelyezkedőkre mondható el. Rendkívül kedvezőtlen azonban a Duna-part jelentős szakaszainak ipari felhasználása, az üdülőterületek és az iparterületek szomszédsága (Növény utcai horgásztelep.) Jelentős barnamezős területek a kerületben: Sorsz.
Név/Cím
Terület (km2)
Eredeti funkció
1.
Hunyadi laktanya
0,107
honvédségi
2.
Furnér Művek
0,209
ipari, termelő
3.
Gyármező
0,187
ipari, termelő
4.
Duna Spirit
0,320
hulladéklerakó
5.
Vegyszer utca
0,032
ipari, termelő
A beavatkozási, fejlesztési területeket, a legsürgetőbb és indokoltabb helyszíneket a kerület Városmarketing Stratégiája kijelölte, melyek között barnamezős, roncsolt, szennyezett területek is találhatók. A kerület területén a beépített területeket jelentős nagyságú beépítetlen – parlag – területek szakítják meg. Ezek a területek az alábányászottság, vagy az alattuk lévő pincerendszerek miatt nem kerültek beépítésre. A családiházas területek beépítési tartalékterülettel rendelkeznek, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés, amely egyes esetekben túlépítésekhez vezetett. A zártkerti jellegű vagy éppen átalakuló területeken (Óhegy, Nagytétény-Észak, Ráchegy) sok esetben tapasztalható gyakran városképileg zavaró vagy erős túlépítés. Ennek megakadályozására a 2010-ben elfogadott KÉSZ az egész kerületre egységesítette az övezeti rendszert és paramétereket. Az 21
engedélyezések és használatbavétel során a határértékek betartását ellenőrzik. Nagyobb méretű telkeken társasházak megvalósítása a KÉSZ lakásszám-korlátozása mellett lehetséges. Nagyobb tömegben található ugyanakkor avult épületállomány a leromlott ipari területeken, a felsővárosi Borhegyen, a Gyármezőn, a volt Hunyadi laktanya területén, a budafoki átmeneti zónában a Nagytétényi út elején, Budatétényben a korábbi ruhagyár, és számos pinceudvar, volt telephely, illetve a lakótelepi garázssorok és az ideiglenes zártkerti építmények esetében. Általánosan elhanyagoltak a budatétényi pincerendszer fölött álló lakóházak és kisipari telephelyek. A gazdasági válság ezt a barna, szürke zóna jelleget inkább fokozta.
Fejlesztések, fejlesztési tervek A környezet állapotát várhatóan befolyásoló jövőbeni fejlesztések a következők: a) fővárosi jelentőségű fejlesztések: − Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményeinek fejlesztése (megvalósult) − Budapest komplex csatornázása (KEOP projekt) − Hosszúréti patak árvízvédelmi fejlesztése (KEOP projekt) − Dunai közlekedés fejlesztése (KMOP projekt - folyamatban) − Budai fonódó villamoshálózat fejlesztése (KÖZOP projekt), amely része az S-BAHN hosszútávú fejlesztési elképzeléseknek b) kerületi jelentőségű fejlesztési elképzelések: A 2010-ben elfogadott Városmarketing Stratégia az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott (IVS) akcióterületek alapján alakította ki a fejlesztések irányadó kereteit, amelyek a következők: 1. A városközpont komplex fejlesztése: Kisváros a nagyvárosban – kultúra, turizmus, attrakció fejlesztés és új piac (A településközpont fejlesztésének célja a kisvárosi jelleg megtartása mellett a kereskedelmi funkciók megerősítése, az áthaladó közúti forgalom korlátozása és a Pécsi út megépítésével történő kiváltása, illetve a villamos pálya felújítása és a parkolás rendezése.) 2. Borhegy témapark (Budafok történelmi negyedétől délre kerül kialakításra a Budafoki Borhegy Témapark, amely az elképzelések szerint „borútként”, borászathoz kötődő attrakcióként fog működni.) 3. Munkahelyek a horgászparadicsomban (fejlesztés egyik alapja a volt Hunyadi laktanya önkormányzati tulajdonban lévő részének rehabilitációja. Távlatban akár az ipari funkciók részleges visszaszorítása és új városiasabb funkciók megjelenése is támogatott 4. M0 Duna híd, városkapu (Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket.) 5. Nagytétény központ – új minőség a Duna mentén. A fejlesztési elképzelések magukban foglalják a városközpont megújulását: a kiskereskedelem fejlesztését, a szolgáltatások bővítését. (KMOP projekt) A városközpont dunai szomszédságában a korábbi hulladéklerakó kármentesítését követően magántulajdonú ingatlanfejlesztés tervezett: ez az úgynevezett Duna Spirit projekt. E projekt keretében a Duna-part közösségi célú fejlesztése és közösségi célú 22
zöldfelület növelése is célkitűzés. Fontos környezeti szempont továbbá a terület megfelelő színvonalú tömegközlekedéssel való megközelíthetőségének biztosítása (pl. Pohár utcai új vasúti megálló) a jelentős közúti forgalomnövekedés elkerülése érdekében.) 6. A déli kapu (A kerület déli, Érddel érintkező, és az autópályák és a Duna szomszédságában fekvő területe kiemelkedő logisztikai és gazdaságfejlesztési potenciállal rendelkezik.)
23
2. PROBLÉMA ÖSSZEFOGLALÓ, FENNÁLLÓ KONFLIKTUSOK 2.1. Környezeti problémák és védendő értékek 1. táblázat: A kerületben elforduló környezetvédelmi problémák és tendenciák Környezetvédelmi problémák
Tendenciák
I. Környezeti elemek állapota A föld, talaj állapota, elszennyezett talajú térségek T/1. A még nem rekultivált, kármentesítendő területek környezeti terhelést jelentenek. T/2. Ipari és katonai területek potenciális elszennyeződése T/3. Illegális hulladéklerakások T/4. Budafok központja mentén, valamint a Rózsavölgyben és a Péter-Pál utca mentén foltokban erős eróziós terhelésnek van kitéve a felső talajréteg. A helytelen talajművelés és beépítés a kedvezőtlen természeti adottságok mellett további károsodásokhoz vezettek. T/5. Szennyezett talajvíz (nitrit, nitrát) a csatornázottság következtében, valamint a lejtők talajának csúszásveszélye a szikkasztás ill. csapadék miatt bekövetkező átázás révén. Felszíni és felszín alatti vizek minősége Fv/1. Szennyezett felszíni vizek (Duna: kerületen kívüli, illetve a kerületben is történő szennyvízbevezetések, Hosszúréti-patak főként kerületen kívüli szennyezése) Fv/2. A Hosszúréti patak nem megfelelő árvízvédelme
Levegőminőség, főbb kibocsátók L/1. A kerület tranzit helyzetéből adódóan jelentős a közlekedésből eredő légszennyezés L/2. A lakóövezetek közelében jelentős ipari és egyéb kibocsátók vannak. L/3. A növényzettel nem fedett /burkolattal nem rendelkező területekről származó/építési munkálatok során képződő porszennyezés jelentős. L/4. Jelentős a lakossági tüzelésből eredő légszennyezőanyag kibocsátás. L/5. Kerti, mezőgazdasági hulladékok égetéséből eredő légszennyezés
24
Javult, a kármentesítés megkezdődik, a rekultivációkra kötelezés történt. Stagnált, helyenként javulás várható a funkcióváltások függvényében Csökkent, a hatékony fellépés mellett további javulás várható.
Stagnált, a KÉSZ-ben meghatározott eszközök mérsékelhetik a problémát.
Kismértékben javult, jelentős javulás a csatornázás után várható.
Stagnált, javulás várható Az elmúlt időszakban jelentős problémákat okozott, a szükséges fejlesztések megvalósítása várható. Romlott, beavatkozás hiányában továbbra is fog. A terhelés az utóbbi időben csökkent, egyes helyeken várható javulás. Utak burkolása miatt javult, azonban sok építési munkálat is volt. A jövőben további javulás várható. A probléma továbbra is fennáll, továbbra is stagnálás várható. Stagnált, jogszabályi szigorodás miatt jelentős javulás várható
Környezetvédelmi problémák
Tendenciák
II. A természeti környezet állapota Zöldfelületek, zöldfelületgazdálkodás Z/1. Kevés közpark, közkert, játszótér áll a kerületi lakosság rendelkezésre a mindennapi rekreációs igényeik kielégítésére Z/2. Mozaikszerű zöldfelületek, a zöldfelületetek és a Duna-part közötti kapcsolatok hiánya Z/3. A kerület erdőterületben sem gazdag. Z/4. Hiányos fasorok, nem megfelelő fás állomány Z/5. Elhanyagolt, gyomos, parlagfüves területek pollenszennyezést okoznak Táj és természet TT/1. Háros-sziget közvetlen szennyezés veszélyeztetettsége TT/2. Duna-part természetes élőhely többé-kevésbé zavart maradványainak (galériaerdő) beszűkülése TT/4. A tájképet a Duna és a völgyláb közé beékelődő iparterületek, és a vonalas infrastruktúra létesítményei erősen degradálják
III. A települési és épített környezet állapota Közlekedési helyzetkép, összvárosi összefüggések K/1. Helyenként burkolatlan vagy rossz állapotú utak.
Övezeti átsorolások történtek, fejlesztések történtek, de folytatni szükséges a megfelelő állapot eléréséhez Kiemelt zöldfelületi zóna került kialakításra, javulás várható Stagnált, a jövőben is nehezen kezelhető probléma Javult, folyamatos fejlesztések várhatók Javult, az erőteljesebb önkormányzati fellépésnek köszönhetően. Javulás várható, Natura 2000 kezelési terv készült Javulás várható, Natura 2000 kezelési terv készült Stagnált, lassan, hosszú távon megoldható feladat (a helyzet további romlásának megakadályozására erőfeszítések történtek)
Javult, és jövőben is javuló tendencia várható.
K/2. Hiányos / balesetveszélyes / torlódásokat okozó közlekedéshálózati kapcsolatok és közúti Stagnált, jövőben javuló helyzet várható. csomópontok K/3. Fejlesztésre szoruló forgalomszabályozás Javult, jövőben további javulás várható. K/4. A vasút szerepe a tömegközlekedésben Javult, jövőben javuló helyzet várható. növekszik, de még nem elég jelentős. K/5. Elavult vasúthálózat (utasforgalmi létesítmények, Korábban egy megállóhely létesült, pályaszakasz) jelenleg 30a vasútvonal korszerűsítése már folyamatban, a 40a idén kezdődik. K/6. A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételei A helyzet javult, további fejesztések fejlesztésre szorulnak. szükségesek. K/7. A vízi közlekedés lehetőségei kihasználatlanok. Stagnált, jövőbeni fejlesztések révén várhatóan javul. K/8. Nem teljes egészében kielégítő tömegközlekedési Javult, további javuló tendencia. hálózat (pl. P+R parkolók) Közművek, árvízvédelmi művek Km/1. A hiányos szennyvíz elvezetés elsősorban a Kismértékben javult, jelentős javulás a karsztos, az alábányászott területeken és a csatornázás után várható. hullámtéren jelent potenciális veszélyforrást.
25
Környezetvédelmi problémák
Tendenciák
Km/2. A csatornázatlan területekről elszállított szennyvizek a kijelölt szennyvíz-leeresztő helyeken keresztül tiszítatlanul a Dunát terhelik. Km/3. Nem megfelelő a felszíni csapadékvíz elvezetés a kerület egyes részein Km/4. A kerületet ellátó elosztóvezetékek nagy része 50 évnél idősebb; azbesztcement és öntöttvas anyagú. Az azbeszt-cement vezetékek a helyi talajmozgások miatt veszélyesek. Km/5. A kerület árvízi kockázattal érintett.
Stagnált, a megépült szennyvíztelepre történő rákötéssel megoldódik. Stagnált, javulás várható.
Stagnált, javulás várható.
Javult, további fejlesztések eredményeként további javulás várható. IV. Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők Hulladékgazdálkodás, köztisztaság H/1. A kerület egyes részein a jelentős mennyiségű Jelentős számú és nagyságú illegális illegális hulladéklerakás. hulladéklerakókat számoltak fel az összehangolt felügyeleti és hatósági munka révén, amely a továbbiakban is folytatódik. Ugyanakkor romló tendenciát mutat a saját ingatlanon történő hulladék felhalmozások száma. H/2. Építési-bontási hulladékelhelyezési lehetőségek Stagnált, enyhülni fog az új hulladékudvar hiánya megépülésével. H/3. Szükséges a biológiailag lebomló hulladékok Javult, az egész kerületre kiterjedően lerakótól való eltérítése. működő az FKF Zrt. zöldjárata révén. H/3. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezetének Romló tendencia, hatékony szemetes állapota. szemléletformálás szükséges ennek megállítására. H/4. A meghatározott időn túl kihelyezett lomok Stagnált, javulás várható az FKF Zrt. (nagydarabos háztartási hulladékok) köztisztasági szolgáltatásának fejlesztése során: problémát jelentenek. megrendelés apján történő lomtalanítás bevezetése és a hulladékudvar létesítése révén Zaj- és rezgésviszonyok ZR/1. Jelentős közúti zaj- és rezgésterhelés egyes Növekedett, a beavatkozások útvonalak mentén eredményeként stagnálhat, esetleg javulhat ZR/2. Vasútvonalak jelentős zaj- és rezgésforrások Stagnált, jövőben javulás várható ZR/3. A távolabbra eső zajforrások (sokszor szórt) zajhatására lakossági panaszok (pl. Tétényi Határérték túllépés kimutathatóságának domboldalon észlelhető vasúti zaj, Csepeli Erőmű hiánya miatt nehezen kezelhető zajhatása, Budaörsi Reptér zaja stb.) ZR/4. Lakóterületen zajos tevékenységek, szórakozóhelyek, valamint építkezések, építési Növekedett, a jövőben javulhat munkálatok zavaró hatása
26
Környezetvédelmi problémák
Tendenciák
V. A környezetet állapotát befolyásoló társadalmi-gazdasági tendenciák Településszerkezeti adottságok és tendenciák TK/1. A fővárosi és kerületi alközpontok fejlesztései Nagytétény központ fejlesztése a környezeti problémákat eredményezhetnek (pl. jövőben várható. forgalomnövekedés). TK/2. Lakóövezetekkel határolt ipari zónák Lásd TT/4. TK/3. A Duna-part megközelítési lehetőségei Stagnált, jelentős javulás a fejlesztési korlátozottak. lehetőségek függvénye pl. Növény utcai aluljáró és vasúti beruházás. TK/4. A kerület lakóterületi és gazdasági vonzerejének Az igény folyamatosan nő területigénye a kerület egyre nagyobb arányú (bár a válság az igényt mérsékelte). beépítettségét eredményezheti. TK/5. Az elhanyagolt, leromlott állapotú gazdasági Stagnált, egyelőre megoldatlan területek településképet és környezetet romboló probléma (a tervezés megkezdődött: hatása Városmarketing Stratégia) TK/6. A jellemzően Z-EZ övezeti besorolású területek fejlesztése óhatatlanul zöldterületi csökkenést eredményez. (A legtöbb helyen ugyanakkor Az övezeti átsorolások és beépítések kialakításra fog kerülni egy-egy közkert övezetű rész megkezdődtek, és továbbiak várhatók. (min.5%), illetve alacsony beépítési intenzitású lakóövezetek jönnek létre) TK/7. Lakótelepek és környezetük közterületeinek Javulás figyelhető meg és várható elhanyagolt állapota (panelprogram) Környezeti szemlélet, életmód Ksz/1. A környezet- és természetbarát szabadidős Javult (játszóterek, sport-pálya, tevékenységek végzésének lehetősége alacsony, a kerékpárút, akciók) további fejlesztések szabadidő eltöltés e formája kevéssé népszerű. várhatók. Ksz/2. A helyi identitástudat, az egyének együttműködési és a közösséghez való tartozás iránti Akciók történtek (díjak, versenyek, igény csökkenésének veszélye a fiatalabb rendezvények), folyamatos erőfeszítést korosztálynál az uralkodó média által sugallt igényel értékrend következtében Ksz/3. A környezettudatos viselkedés Javult (iskolai környezeti nevelési (környezetkímélő háztartásvezetés, fogyasztói programok, akciók), a jövőbeli szokások stb.) elterjedésének egyik fő akadálya az fejlesztések (pl. hulladéudvar) növelik a ismerethiány, illetve pozitív minta hiánya. környezettudatos életmódra való áttérés lehetőségét.
Összességében számos eredmény született, amely többségének érzékelhető hatása a Kerületi Környezetvédelmi Program ezen időszakára várható. A megfelelő környezet állapot eléréséhez azonban még további erőfeszítések szükségesek.
27
2. táblázat: A kerületben védendő értékek és az értékmegőrzés tendenciái Védendő értékek
Tendenciák
VÉ/1. A kerület aktív zöldfelületben (növényzettel borított felületben) igen gazdag, ami a nagy kiterjedésű laza, családiházas beépítésnek, a Tétényi-fennsíknak, a Hárosszigetnek, a még meglévő szőlő és gyümölcsös foltoknak és termőföldeknek, valamint a Duna-part még beépítetlen részének köszönhető. E területek megőrzése, a termőföldek távlati mezőgazdasági hasznosításban tartása védendő érték. VÉ/2. A kerület rendelkezik olyan természeti adottságokkal, amelyek rekreációs lehetőségeket biztosítanak. Ezek jelentősége nagy, gazdasági erővé is fejleszthető az idegenforgalom fejlesztésével.
VÉ/3. Négy nagykiterjedésű védett terület található a kerületben, ami a kerület számára is identitás-érték hordozója. További területek országos és fővárosi védelem alá helyezése jelenleg folyamatban van. Több egyedi természeti értékkel is rendelkezik a kerület.
Az aktív zöldfelületek aránya csökkenni fog (elsősorban a Z-EZ területek átsorolása miatt), de továbbra is jelentős. A természet állapotában javulás várható, amely nagyobb lehetőséget jelenthet a jövőben. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelmi és rekreációs fejlesztési szempontok közös optimumát Nőtt és várhatóan a jövőben nőni fog a természetvédelmi oltalommal érintett területek aránya. A továbbiakban a degradálódás megállítására és a helyreállításra is fokozott figyelem szükséges. A Csepel III. erőmű megépítése rontani fogja a kerület felőli feltáruló látványt.
VÉ/4. Tájkép vonatkozásában kiemelt jelentőségű a kerület magasabb pontjairól látható kilátás, amelynek ugyanakkor hiányzik a rekreációs, kulturális célú kihasználása. VÉ/5. A kerület hagyományos tájszerkezetét meghatározó szőlők és gyümölcsösök (mandulások), kisebb foltban Nő e területek degradációja. levendulások VÉ/6. A kerület lakóterületeinek nyugodt, csendes kertvárosi Néhány helyen zavaró beépítések jellege. A "vidékiség" előnyeit is nyújtó településrészek. A történtek. kerület lakóterületi vonzása kiemelendő. VÉ/7. Értékes, patinás történelmi múlt, kulturális hagyományok Több épület került fővárosi védelem megléte. Pincerendszer és borkultúra, mint településtörténeti alá, ugyanakkor turisztikai hagyomány. Műemléki, helyi építészeti értékek jelenléte. vonzerejük kihasználatlan, ezért továbbra is veszélyeztetett értékek. VÉ/8. A Rozárium a kerület jelentős kertészeti és kulturális Az elmúlt években fennmaradása értéke, Közép-Európa legnagyobb rózsa génbankja. veszélyeztetve volt, mára a problémák a fenntartási feladatok felé tolódtak. VÉ/9. A kerületben számos, a kerület közéletét meghatározó A civil szervezetek egyre növekvő városvédő és környezetvédő önszerveződő csoport működik. szerepet képviselnek. VÉ/10. A vasúti közlekedés jelenléte az országos és A kerület kapuszerepe iránti igény agglomerációs igények kielégítését tömegközlekedés növekvő. biztosításával képes megoldani.
28
2.3. Területhasználati konfliktusok Összefoglalva megállapíthatók, hogy a problémák többsége két nagy csoportot alkot: I. A sajátos természeti adottságok és a területhasználat összefüggéséből eredő problémák II. Környezeti problémák erednek magából a városszerkezetből és a terület használatából és közvetve a városfejlődés kerületi történetéből, hagyományaiból. 3. táblázat: A területhasználatot korlátozó természeti adottságok Természeti adottságokból eredő korlátozó tényezők A kerület kétharmada karsztos, nyílt karsztos terület
A Duna, mint átszellőzési csatorna megfelelő levegőminősége biztosításának szükségessége Ökológiai hálózat elemei (országos és fővárosi védett természeti területek, Natura 2000 területek, egyéb természetközeli állapotú területek)
A kerületet érintő állandó (Duna és Hosszúréti-patak) és időszakos (Diósárok, Péter Pál utcai árok) vízfolyások A kerület zöldfolyosóinak rendszere hiányos
A Duna mentén jelentős kiterjedésű hullámtér, illetve területén árvízi fővédvonal található
Konfliktust okozó területhasználat A karsztos területeket a következő tényezők érinthetik és veszélyeztethetik: − Csatornázatlan területek (a szennyvízcsatorna gyűjtőhálózat a kerület egészét tekintve csak közel 70%ban épült ki). − Felhagyott és működő ipari telephelyek és környezetük − Felhagyott katonai terület a Tétényi-fennsíkon, − Illegális hulladéklerakással érintett területek − Főbb utak mentén húzódó 50-50 m-es területsáv Konfliktusforrás, hogy ebben a sávban jelentős közlekedési vonalak és üzemek, illetve épületek helyezkednek el, holott az átszellőzési sávokban az intenzív beépítés és a közlekedési pálya elhelyezés nem javasolt. A kerület megmaradt természeti környezetét egyes területhasználatok (zavarás) veszélyeztetik. Emiatt a védett területek értékes növényállománya degradálódhat. A Háros-sziget esetében közvetlen szennyezés veszélye is fennáll. A Duna-part esetében a természetes élőhelyek többé-kevésbé zavart maradványainak beszűkülése fenyeget. A beépített területek növekedése az ökológiai hálózat övezet részét képező területek fennmaradását veszélyeztetheti. A budai oldalról érkező szennyvizek jelentős része jelenleg is még tisztítatlanul kerül ezekbe a vízfolyásokba. A vízminőség a kerületben leginkább a vízparti rekreációs tevékenységek elterjedését akadályozza. Az ökológiai kapcsolat nem vagy csak nehezen biztosítható a kerület két, ökológiai értelemben meghatározó területe, a Háros-sziget és a Tétényi-fennsík között. A közlekedési létesítmények feloldhatatlan fragmentáló hatással vannak a kerület zöldfolyosóinak rendszerére. Az árvízi veszélyeztetettség területhasználatot korlátozó tényező. Az árvízvédelmi szempontokat az új fejlesztéseknél figyelembe kell venni.
29
Természeti adottságokból eredő korlátozó tényezők A Hosszúréti-patak völgye felszínmozgás veszélyes terület A Duna-menti részeken 20, illetve 180 napos a vízbázis elérési ideje A vízkivétel utánpótlódási területe miatt hidrogeológiai védőövezetek kerültek kijelölésre a kerületben A kerület jelentős része fokozottan érzékeny, illetve érzékeny a felszín alatti víz szempontjából (nyílt karszt és fedett karszt)
Konfliktust okozó területhasználat A csatornázatlan területeken elszikkasztott szennyvizek áztató hatása csökkenti az állékonyságot és növeli a felszínmozgás veszélyét. Az érintett területek használata jogszabályban rögzítettek szerint korlátozott. Az érintett területek használata jogszabályban rögzítettek szerint korlátozott. A felszín alatti víz szempontjából érzékeny és fokozottan érzékeny területeket a következő tényezők érinthetik és veszélyeztethetik: − Csatornázatlan területek (a szennyvízcsatorna gyűjtőhálózat a kerület egészét tekintve csak közel 70%ban épült ki). − Megvalósulatlan környezeti rehabilitációk − Felhagyott és működő ipari telephelyek és környezetük − Seveso irányelv alá tartozó veszélyes ipari üzemek − Felhagyott katonai terület a Tétényi-fennsíkon, − Illegális hulladéklerakással érintett területek − Főbb utak mentén húzódó 50-50 m-es területsáv
4. táblázat: Környezethasználati problémák Veszélyeztető/zavaró tényezők Konfliktust okozó területhasználat Földtani közeget veszélyeztető tényezők Részlegesen feltárt vagy nyilvántartott nagy kiterjedésű alábányászott területek, illetve bentonitbányászattal érintett területek Seveso irányelv alá tartozó veszélyes ipari üzemek jelenléte a kerület délnyugati részén „Barnamezős” területek
Rekultiválandó, vagy kármentesítendő, illetve potenciálisan talajszennyezéssel érintett területek
Monitorozásra kötelezett kármentesített, illetve rekultivált területek
A pincékben jelenleg zajló tevékenységek zavarhatják a felszíni területhasználatot. A jövőbeni felszíni területhasználatok esetében a bizonytalan terepállékonyság körültekintő, esetenként speciális tervezési és építési tevékenységet követel meg. A veszélyes üzemek esetleges nem üzemszerű működése jelentős kockázatot jelent egyebek mellett a talaj és a felszín alatti vizek szempontjából is. Az e területeken történő illegális hulladéklerakások; a területek elhanyagolt, rendezetlen állapota zavaró, illetve további környezetszennyezés forrásai (pl. talaj-, felszínalatti víz elszennyeződése) lehetnek. Jellemzően korábbi ipari, katonai területek, illetve felhagyott hulladéklerakók, Az érintett területek jövőbeni hasznosítása érdekében a szennyezettség mértékét fel kell mérni és a szükségesnek ítélt beavatkozásokat el kell végezni. A monitorozás során a rekultiváció/kármentesítés nem megfelelő elvégzéséből fakadó környezet szennyezésre derülhet fény, ami további beavatkozásokat tehet szükségessé.
30
Veszélyeztető/zavaró tényezők
Konfliktust okozó területhasználat
Illegális hulladéklerakással érintett területek,
Az elhanyagolt, rendezetlen állapot zavaró, illetve további környezetszennyezés forrásai (pl. talaj-, felszínalatti víz elszennyeződése) lehetnek. A karsztos területek és az érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, illetve a felszín-mozgás veszélyes területek nagyobb aránya, valamint a Duna közelsége miatt kiemelten kezelendő környezeti probléma.
Csatornázatlan, vagy részlegesen csatornázott területek (a szennyvízcsatorna gyűjtőhálózat a kerület egészét tekintve csak közel 70%-ban épült ki). Életminőséget és/vagy természeti környezetet zavaró tényezők, kockázatok A kerületen jelentős közúti Az országos jelentőségű közutak és vasutak tranzit főútvonalak és vasútvonalak haladnak szakaszain és az ezekre merőleges – kerületi jelentőségű – keresztül főutak és gyűjtőutak jelentős hányadánál a forgalom jelentős zaj- /rezgés-, valamint levegőterhelést okoz. Túlterhelt és/vagy balesetveszélyes A számottevő forgalom, illetve a lassabb haladás, balesetek csomópontok előfordulása okozta torlódások növelik a közlekedési eredetű levegőterhelést és kedvezőtlenül hatnak az életminőségre. Seveso irányelv alá tartozó veszélyes A veszélyes üzemek környezetbiztonsági kockázatot ipari üzemek jelenléte a kerület déljelentenek. nyugati részén Nagyszámú ipari légszennyező forrás A kerületben az ipari forrásokból származó légszennyező jelenléte anyagok kibocsátása egyenként csekély mértékű, összességében azonban még mindig számottevő, ami különösen a lakóövezetek közelében elhelyezkedő pontforrások esetében lehet problematikus. Hulladék-kibocsátó telephelyek Az esetleges szabálytalan hulladéktárolás kockázatot jelent jelenléte a környezet állapotát tekintve. Burkolatlan utak előfordulása A kerületen nagynyomású gázvezetékek, 220 és 120 kV-os légvezetékek haladnak át
A Duna-part mentén problémát jelent a területrészek általános elszigeteltsége.
A burkolatlan utak jelentős porterhelés forrásai. A gázvezetékek esetében a havária események, a légvezetékek tekintetében az elektroszmog és a tájképre gyakorolt kedvezőtlen hatás emelhető ki. Az előírt védőtávolságok betartására a fejlesztések során figyelemmel kell lenni. Ennek fő oka a 6. sz. főúton illetve az azzal párhuzamos vasútvonalon át vezető közlekedési kapcsolatok hiánya és a tömegközlekedési ellátatlanság. A teljes XXII. kerületi Dunaszakaszra jellemző, hogy a vízpart csak szakaszosan vagy egyáltalán nem közelíthető meg.
A környezet-érzékenység és a környezeti problémák területi vonatkozásait a 2. mellékletben található térképek foglalják össze. A kerület területén kijelölt országos környezetérzékenységi kategóriákat és az azokra vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
31
3. AZ ÚJ IDŐSZAK FŐBB KIHÍVÁSAI, KONCEPCIONÁLIS KERETEI 3.1. Koncepcionális alapelvek A kerület szinte egyedülálló jellegzetessége a különböző társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok sajátos ötvözete. A kerület főbb vonzerejét jelentik: − Budapest déli kapuja az agglomeráció felé, − jelentős turisztikai potenciál (Tropicarium, Szoborpark, Nagytétényi Kastélymúzeum, Duna-part, zöldterületek, Borváros, történelmi városnegyedek stb.), helyi kulturális és civil programok, − többirányú országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési kapcsolatok, − kisvárosi jellegű városközpontok a nagyvárosban, − panorámával rendelkező, dombvidéki családi házas területek, − országosan is jelentős természetvédelmi területek. A kerület e sokszínűsége azonban többszörös kihívás elé állítja az Önkormányzatot. A különböző vonzerők és fejlesztési igények versenyeznek egymással, különösen nagy a lakóövezetek bővítésének igénye (a kerület lakossága évről-évre növekszik). A természeti és városszerkezeti adottságok azonban egyszerre jelentenek vonzerőt, de akadályt is a fejlesztések számára. A következő években a kerület legnagyobb kihívása az lesz, hogy miként tudja a kerület a növekvő társadalmi-gazdasági igényeket a védendő természeti, építészeti értékeinek és kulturális gyökereinek megőrzésével egyidejűleg biztosítani. A gazdasági-társadalmi igények és a környezet védelmének megőrzése egymásra utalt elvárások, a kerület törekvéseinek két fő alapelvet kell szem előtt tartania: a) helyreállítás elve: károsodott környezeti elemek és természeti adottságok helyreállítása, amely egyúttal biztosítja az egészséges települési életminőséget és bővíti a potenciális gazdaságfejlesztési célterületeket b) megelőzés elve: a kerület fejlődését alapvetően meghatározó fejlesztések tekintetében az igénybevett környezeti elemek és természeti értékek védelme, amely egyúttal biztosítja az élhető települési életminőséget fenntartását és a gazdasági értéket képviselő természeti erőforrások megőrzését. Kedvező tendenciának tekinthető, hogy a városfejlesztés területén az 1. Kerületi Környezetvédelmi Programban megfogalmazott alapelvek, a környezet iránt érzett felelősség, a környezettudatos városfejlesztés igénye egyre inkább előtérbe kerülnek, a különböző átfogó és szakterületi kerületfejlesztési tervek és programok mindegyikébe beépültek környezetvédelmi szempontok. A megújított Kerületi Környezetvédelmi Program ezért javasolja az előző Kerületi Környezetvédelmi Program átfogó céljainak további megtartását összhangban a kerület kerületfejlesztési jövőképével. A megelőzés elvének érvényesítésével a Kerületi Környezetvédelmi Program átfogó céljai (és annak megvalósítását szolgáló eszközrendszer) az alábbiak szerint szolgálja a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület Kerületfejlesztési Koncepciójában (2008) meghatározott kerületfejlesztés jövőképének megvalósulását:
32
1. ábra: A Kerületi Környezetvédelmi Program hozzájárulása a kerületfejlesztés jövőképéhez
A kerület fejlesztési jövőképe
Átfogó környezetvédelmi célok
I. a kerület hosszútávon is legyen fenntartható fejlődésű település 1. A megfelelő környezetállapot és a társadalmi, gazdasági fejlődés közötti egyensúly biztosítása
II. kerület legyen olyan település, amely mintegy 60-65 ezer ember - XXI. századi követelményeknek megfelelő életminőséget biztosító - otthona
2. A meglévő értékek védelme és megőrzése
III. egyes építmények és létesítmények azon túl, hogy alkalmazkodnak a táji-, és épített környezethez, a használati értékük mellett építészeti értéket is képviselnek, hozzájárulnak a települési környezet pozitív irányú formálásához
3. A természeti adottságokat figyelembe vevő területhasználat biztosítása
IV. alakuljon ki olyan kisvárosi hangulatú, a kerület és városrészeinek történelmi hagyományait tükröző településközpont, alközpont, amely helyet biztosít a városi életforma többfunkciós igényeihez
4. A városszervezés környezetre gyakorolt negatív hatásainak enyhítése
5. A helyi közösség testi és lelki állapotának javítása, egészséges környezetének biztosítása
V. erős és fejlődőképes helyi gazdasággal rendelkező település legyen
6. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
VI. térségi központi helyzetéből előnyt kovácsoló településsé váljon, amely funkciójában és karakterében is képes ellátni Budapest dél-nyugati kapujának szerepét
Összességében megállapítható, hogy az Önkormányzat környezetvédelmi eszköztára jelentős segítséget jelent a kerület fejlesztési jövőképének elérésében.
33
A környezetállapot megőrzésének és bizonyos területeken helyreállításának önkormányzati eszközei azonban bizonyos mértékben korlátozottak: a) a jegyzői hatósági eszközök – bizonyos környezetvédelmi szakterületeken – korlátozottak, illetve természetvédelmi szakterületen nincs a kerületi jegyzőknek hatáskörük, (országos vagy fővárosi hatáskörbe tartoznak), b) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 48. § (1) bekezdése alapján a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó előírásokat Budapesten csak a fővárosi közgyűlés határozhat meg önkormányzati rendeletben, így az önkormányzat mozgástere e területeken többnyire kezdeményező jellegű lehet, c) fejlesztési források rendelkezésre állása korlátozott, különösen az igénybe vehető Európai Uniós fejlesztési források mérséklődnek 2014-től, mivel a Közép-magyarországi régió kiesik bizonyos alapok kedvezményezetti köréből a Régió fejlettségének okán. A fejlesztési források szűkössége az Önkormányzat vonatkozásában nemcsak a fejlesztések megvalósulásának időbeli kitolódásában jelentenek kockázatot, hanem egyre inkább elsősorban az egyedi gazdasági igényeket képviselő, magánforrásokból megvalósuló fejlesztések jelentik majd a fejlesztési lehetőségeket. Az Önkormányzatnak tehát e „kettős szorítás” között kell megtalálnia a fent megfogalmazott kihívás elérése felé vezető lépéseket. Az Önkormányzat jövőbeni legfontosabb feladata lesz a gazdasági, társadalmi és környezeti igények közötti kompromisszumok megtalálása, amelynek legfontosabb eszközei a következők lehetnek az érvényesítésben betöltött szerepük és rendelkezésre állásuk szerinti fontossági sorrendben: 1.) Szabályozási eszközök − környezetközpontú építési és városrendezési szabályozás (prevenciós elem)2 2.) Hatósági eszközök (hatósági jogkörök gyakorlása) és szervezetfejlesztés − telephely-engedélyezési hatósági eszközök hatékony és következetes alkalmazása − önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó rendeletek szigorú betartatása (elrettentő erejű büntetési tételek kiszabása) 3.) Nyilvánosság, a környezeti érdekek kikényszerítését segítő „erő” igénybe vétele − nyilvánosság bevonása a fejlesztési, városrendezési elképzelések döntéshozatalába − környezeti információk széleskörű nyilvánossága (kerületi környezetvédelmi információs rendszer, környezetvédelmi honlap) 4.) Partnerség és együttműködés − környezettudatos fejlesztésekre való ösztönzés (kedvezmények fejében önkéntes megállapodások révén) − ún. aránytalan költségek figyelembe vétele 5.) Környezetvédelmi fejlesztések, beruházások megvalósítása (a források rendelkezésre állása esetén) − EU támogatásokon való részvétel 2
A 2010-ben elfogadott Kerületi Építési és Városrendezési Szabályzat (KÉSZ) integrálta a 2006-2011 közötti időszakra vonatkozó 1. Kerületi Környezetvédelmi Program főbb szempontjait.
34
− Helyi bevételek e célra fordítása (pl. környezetvédelmi alap stb.) − Önkormányzati tulajdonú intézmények és ingatlanok esetén környezetvédelmi példamutatás a környezetközpontú fejlesztések megvalósítása révén Az Önkormányzat négyéves gazdasági programja (2011-2014) a legteljesebb átláthatóságot vezeti be az Önkormányzat munkájában: Aki a közjót képviseli, annak nincs mit titkolnia! A nyilvánosság biztosítása nemcsak kötelesség, hanem az Önkormányzat számára környezeti érdekek kikényszerítését segítő „erőt” is jelenthet a túlzott gazdasági érdekekkel szemben (mint azt tapasztalhattuk az M0-ás autópálya környezetvédelmi beruházásának szigorúbb környezetvédelmi szempontok alapján történő megismételt kivitelezésénél és újratervezésénél.). Hosszú távon az olyan fejlesztések jelentenek tényleges vonzerőt a kerületnek, amelyek a helyi lakosság életminőségének javulását szolgálják. A lakosság álláspontjának és igényeinek megismerése tehát alapvető érdek, ezért fejleszteni kell a kerületre vonatkozó naprakész környezeti információk rendelkezésre állását és biztosítani kell részvételüket a döntéshozatali eljárásokban. A kompromisszumok megtalálása mindkét fél együttműködését igényli. A partnerség és együttműködés azt is jelenti, hogy a környezetvédelmi szempontok lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett is előfordulhat, hogy egyes környezetvédelmi célok megvalósítása túlságosan költséges a társadalom számára (ún. aránytalan költségek), vagy a feláldozott környezeti értékek elenyészőek a létrehozandó társadalmi-gazdasági hasznokhoz képest. Mindez azt teszi szükségessé, hogy ezen mérlegelési folyamat megfelelően dokumentálásra kerüljön és a nyilvánosság számára is hozzáférhető legyen.
3.2. A kerület lehetőségei a környezetvédelmi problémák megoldásában Az Alkotmány (70/D. §) kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Ahogy valamennyi település, úgy a főváros és kerületei választópolgárainak közösségét is megilleti a helyi önkormányzás joga, azaz a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Az önkormányzatok feladatait két nagy csoportra lehet osztani: a kötelező feladat- és hatáskörök, illetve az önként vállalt feladatkörök csoportjára. Az önkormányzat „önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.” [Ötv. 1.§ (4) bek.]
35
A kerületi önkormányzat működési területén kötelező feladatként köteles gondoskodni: 1. az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, 2. az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, 3. a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő parkolás biztosításáról, 4. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. Ugyanakkor a kerületi önkormányzatokra is vonatkozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, mely szerint „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,(…, ) a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, ….a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, (…., ) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása( ….) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” Az önkormányzati törvény tehát az épített és természeti környezet védelmét a települési önkormányzatok szabadon választható feladatai között sorolja fel. XXII. kerületi Önkormányzat 20/2008. (VI. 25.) Ör. rendelete az Önkormányzat önként vállalt feladatairól az alábbi feladatokat határozza meg a környezetvédelem területén (összhangban az előző időszakra vonatkozó kerületi környezetvédelmi programmal): – Környezetvédelmi pályázatok kiírása – Környezetvédelmi Központ koncepciója – Az átfogó környezeti médiaprogramok kidolgozásában és megvalósításában a civil szervezetek részvételének erősítése és támogatása – Az önkormányzati honlapon környezetvédelmi rovat kialakítása és üzemeltetése – Civil szervezetek és oktatási intézmények bevonása az építészeti értékfelmérés folyamatába – Faültetési, öntözési akciók szervezése – Takarítási, növényültetési akciók szervezése (Pénzügyi fedezet: VAX XXII. Zrt. költségvetésében) – Látványos akciók szervezése a kerület köztisztasági feladattal érintett hatóságaival, közéleti személyek részvételével, civil szervezetek és kerületi intézmények, kerületi médiumok bevonásával Ha törvény önkormányzati feladat- és hatáskört állapít meg, azt is meg kell határoznia, hogy az a fővárosban a fővárosi, vagy a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre. A jogszabályokban felsorolt, a települési önkormányzatokra vonatkozó feladat-és hatáskörök a főváros esetében sajátos módon megoszlanak a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között.
36
A Fővárosi Önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek 1. a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint 2. a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A fővárosi közgyűlést e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Ennek megfelelően a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörében az alábbi környezetvédelmi ügyekben jár el: 1. meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; 2. gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; 3. gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szennyés csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; 4. gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét; 5. ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; 6. ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet; A települési önkormányzat azonban maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, hogy ezek közül mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény biztosítja a kerületi képviselő-testületeknek, hogy a Fővárosi Önkormányzattól a közszolgáltatás szervezését működési területére vonatkozóan átvállalják. Ez megállapodás megkötésével történik, tehát a kerületi képviselő-testület, illetve képviselő-testületek szabad elhatározásból, önálló partnerként vesznek részt a megállapodás megkötésénél. Ugyancsak biztosítja az előbbivel összhangban a Fővárosi Közgyűlésnek a törvény azt a jogot, hogy feladat- és hatásköröket megállapodás alapján átadjon. Egyidejűleg arról is rendelkezik a törvény, hogy az átadott feladat- és hatáskörök ellátásához, gyakorlásához az anyagi 37
feltételeket biztosítani kell. Ennek hiányában a feladat- és hatáskör nem látható el megfelelő színvonalon. A környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről) 48. § (4) pontja a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalja: a) a füstködriadó terv, b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködést, amelyből az a)–b) pontban meghatározottak rendelettel történő megállapítása Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Egyéb – a környezetvédelmi törvényben nem nevesített területeken – a környezetvédelmi törvény 46.§-ának (1) bekezdése általános jelleggel rendeletalkotási felhatalmazást ad a települési önkormányzatokra vonatkozóan, de a 48.§ (1) bekezdése ezt leszűkíti, és a nagyobb mértékben korlátozó előírások megállapítását, a jogalkotói jogkört kizárólag a főváros "kezébe" adja. (lásd még az Alkotmánybíróság 34/2008. (IV. 3.) AB határozata). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen: a jogszabályok keretein belül a településrendezési feladatkör ellátása. A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. A településrendezés eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv. Ennek alapján a kerület számára a környezetvédelmi problémák megoldásában a legnagyobb prevenciós lehetőséget a településrendezés adja. A fentiek alapján a hatályon kívül helyezett rendeleteink és az azokat kiváltó fővárosi rendeletek: – 4/1994. (III.11.) Ör. rendelet az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól (Hatályon kívül helyezte a 25/2010. (XII.20.) Ör. sz. rendelet) o Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet – 25/2007. (X. 1.) Ör. rendelet a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról (Hatályon kívül helyezte a 28/2009. (XI.24.) Ör. sz. rendelet) o (még nem született meg a vonatkozó fővárosi rendelet) – 15/2007. (VI. 01.) Ör. számú rendelet a közterületek és más ingatlanok tisztántartásának és gondozásának részletes szabályairól (Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (II.28.) Ör. sz. rendelet) o A főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 38
XXII. kerületi Önkormányzat alábbi környezetvédelmet érintő rendeletei vannak jelenleg érvényben: – 35/1994. (XII. 05.) Ör. sz. rendelet a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról – 47/1995. (XII.18.) Ör. számú rendelet Budapest XXII. kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról – 13/2001.(VI.25.) Ör. számú rendelet az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatásáról – 20/2004. (VI.30.) Ör. számú rendelet a talajterhelési díjról – 24/2007. (X.1.) Ör. számú rendelet az állattartás rendjéről – 12/2010. (VI. 30.) Ör. számú rendelet Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról. – 18/2011. (X. 24.) Ör. számú rendelet az önkormányzat és a kerületi civil szervezetek kapcsolatának egyes kérdéseiről és a pályázati rendszerről A fent felsorolt jogkörök, feladatok és kompetenciák vélhetően a jövőben változni fognak a főváros és kerületeinek tervezett átszervezésével.
3.3. Kiemelt konfliktusok kezelése Természeti adottságok figyelembe vétele a városrendezés és -fejlesztés során A kerület egyes területei a természeti adottságai folytán környezetileg érzékenyebbek az átlagosnál. A 2010-ben elfogadott KÉSZ ennek megfelelően e területekre szigorúbb építési és telephely-engedélyezési szabályokat állapított meg (pl. karsztos területen, felszínmozgásos területen, hidrogeológiai védőterületen, kiemelt zöldfelületi zónában), amelyek hozzájárulnak a környezeti elemek hatékonyabb védelméhez. E területeken a szükséges védelmi intézkedésekre irányuló fejlesztések megvalósulását előnyben kell részesíteni a nem érzékeny területeken előirányzott fejlesztésekhez képest. Elsősorban a Környezetvédelmi Alapból finanszírozott tevékenységek esetében alapelvként kellene előírni, hogy előnyben részesüljenek e területekre irányuló környezetvédelmi tevékenységek (pl. csatornarákötések, fapótlások).
Városközpont, alközponti funkciók környezetkímélő fejlesztésének biztosítása Az Önkormányzat elkötelezte magát a kerület többközpontúságának kialakítása érdekében. A különböző fejlesztési elképzelések (programok) azonban bizonyos mértékben mind a mai napig eltérően ítélik meg az egy kiemelt központ szükségességét. Környezetvédelmi – és fenntartható kerületfejlesztés szempontból –elsősorban az alközpontok harmonikus, és a lehetőségekhez mérten egyidejű fejlesztése jelenthet valós megoldást, mivel a „többközpontúság” jelentősen megosztja a forgalmat, ezzel elkerülhetők a zsúfolt utak és az ezzel járó környezeti terhelés. Az elmúlt évek gazdaságföldrajzi vizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatási funkciók jelentős szerepet töltenek be egy adott térség fejlődésében. A kormányzati hivatalok közelségéből származó előnyök miatt e területek köré települ a gazdaság (a „közel a tűzhöz” elv alapján). Mindebből az is következik, hogy az alközpontok fejlődését az Önkormányzat pl. kihelyezett ügyfélszolgálatokkal is elősegítheti. A forráshiány miatt e térségszervező erő kihasználása gyorsabb megoldást jelenthet az alközpontok fejlődésében. 39
Lakóépületek szomszédságában végzett gazdasági tevékenységekből eredő problémák megoldása Lakóépületek között végzett egyes gazdasági tevékenységek életminőséget zavaró és környezeti problémákat okozhatnak, másrészt elhanyagoltságuk jelentősen rontja a településképet. A folyamat megállítása érdekében – a megelőzés elve alapján figyelembe véve az előző Környezetvédelmi Programban előirányzottakat – a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat meghatározta az L4, L5, I jelű keretövezetek építési övezeteiben végezhető bejelentés-köteles tevékenységeket, valamint a lakóövezetek közötti munkahelyi övezetekben végezhető tevékenységeket, azonban méretbeli megkötés nélkül. Vizsgálni szükséges azonban, hogy a KÉSZ alapján a lakóövezetekből, illetve védendő objektumok környezetéből a valóban „zavaró” gazdasági jellegű tevékenységek miképpen zárhatók ki, illetve milyen intézkedések szükségesek a zavaró hatás megszüntetéséhez (pl. távolságtartás stb.).
Zöldfelületi problémák kezelése A kerületben kiemelt cél a biológiailag aktív zöldfelületek mennyiségi arányainak megőrzése, biológiai aktivitásának növelése, a zöldfelületek hálózattá szervezése valamint a közcélú zöldfelületek növelése. A KÉSZ a zöldfelületi problémák kezelésére kiemelt zöldfelületi zónát állapított meg (amely a zöldfelületek hálózattá szervezésének gerince), meghatározta a telepítendő fasorokat és a fenntartandó és fejlesztendő zöldfelületeket. A szükséges feladatok elvégzése alapvetően a fejlesztési források függvénye, ezért célszerű egy Kerületi Zöldfelületi Stratégiát alkotni, amely kijelöli a legsürgősebb feladatokat és a legellátatlanabb területekre koncentrál. Főbb feladatok: − közösségi célú zöldfelületek fejlesztése, a kerület minél nagyobb részében legyenek elérhető közparkok (vonzáskörzettel lefedett területek növelése), − egyes városrészekre jellemző zöldfelületi karakterek megőrzése és fejlesztése, − kijelölt védőterületek fásítása (pl: ipari üzemek mentén különböző funkciójú területek között stb.) − az utcafásítási program további folytatása, − kertészeti, kertépítészeti értékek tudatos megőrzése, rehabilitációja (pl. Mauzóleum környezete, Rozárium, Nagytétényi kastélypark, Sugárbiológiai Központ és a Manager Képző kertje).
Barnamezős és fejlesztési célterületek funkcióváltása Az alulhasznosított, barnamezős területek megfelelő kezelése többszörös kihívás elé állítja az Önkormányzatot. E területek jelentős mértékben rontják a városképi és tájképi szempontból a kerület arculatát, ezért nemcsak társadalmi-gazdasági szempontból, de környezetvédelmi szempontból is szükséges e területek további sorsának megnyugtató rendezése. Problémát jelent ugyanakkor, hogy mivel a kerület zöldfelület fejlesztési lehetőségei korlátozottak, e területek jelentik alapvetően a kerület zöldfelületfejlesztési potenciálját is. A kerületet érintő barnamezős és egyéb fejlesztési projektek esetében alapvető cél, hogy a projektek járuljanak hozzá a kerület közösségi célú zöldfelületének növekedéséhez, illetve a kerületet érintő zsúfolt forgalomból eredő problémák megoldásához, illetve ne okozzanak túlzott terhelést a többi környezeti elem állapotában sem.
40
Közlekedésből eredő problémák kezelése Magyarország tranzitország jellegének, fővároscentrikus közlekedési hálózatának, illetve a kerület peremkerület voltának következtében a XXII. kerület számottevő átmenő forgalmat bonyolít. Az átmenő forgalom jelentős jövőbeli csökkenése nem reális forgatókönyv. A kerület, mely a délnyugati kapu szerepét tölti be, a kedvező logisztikai adottságaiban rejlő lehetőségeket igyekszik mind jobban kiaknázni. Jogos érdek azonban az is, hogy a nagy forgalomból adódó káros környezeti és társadalmi hatások (levegő, zaj- és rezgés terhelés, valamint gyakori torlódások, stb.) mérséklődjenek. A növekvő forgalom pontos gazdasági hatásai és az ezzel szemben felmerülő környezeti, társadalmi veszteségei azonban nem kellően feltártak. A forgalomból származó terhelések mérséklésének lehetősége két pilléren nyugszik. Egyrészt a tömegközlekedés, valamint a nem motorizált közlekedési módok fejlesztése és ezek használatának ösztönzése a személygépjárművek használata helyett, másrészt a belső részeken közlekedők forgalomszabályozással, új csomópontok, megközelítési lehetőségek kiépítésével történő kivezetése a kerület szélén vezető fő közlekedési útvonalakra. Az elkerülhetetlenül kialakuló zajszennyezésből adódó zavarás mérséklésére folytatni kell az utólagos zajárnyékolást és az épületek passzív zajvédelemmel történő ellátását. A terhelt útszakaszok menti lakóövezetek meghatározott sávjában a hatások mérsékelhetők a be- és ráépítések speciális szabályozásával.
Környezetkímélő Duna-parti megközelíthetőség biztosítása Fontos lehetőség és adottság, hogy a kerület kihasználja és a lakosság számára megközelíthetővé tegye a Dunát. A Duna-part használata kettős, bizonyos területeken lehetővé kell tenni a part használatát, más területeken a természetvédelem szempontjai az elsődlegesek. Távlati cél a parti területekre az egyenletesen elosztott, a célterület fejlesztési vagy természetvédelmi jellegéhez igazodó közlekedési módon történő lejutási lehetőségek megvalósítása. A Duna-partban rejlő sokrétű potenciál kiaknázásának és a természeti értékek megőrzésének szempontjait kell érvényesíteni a Duna- parti területek elérhetőségének biztosításakor. A természetvédelmi szempontból értékes területek esetében a zavarás elkerülése érdekében elsősorban a gyalogos/kerékpáros közlekedés fejlesztése szükséges. A Duna-parti fejlesztési területek autós megközelítését csak a szükséges és indokolt mértékben szükséges biztosítani, e területeken elsősorban a vasút közlekedési szerepét kell erősíteni.
Hulladékgazdálkodás fejlesztése A kukába helyezett szerves hulladék komoly pazarlás, hisz elveszi a lerakóban a helyet attól a hulladéktól, ami máshová nem helyezhető. Nagyon pozitív előrelépés tehát, hogy megvalósult az egész kerületre vonatkozóan a Zöld Járat. Ez azonban csak az első lépés, hiszen a szerves hulladék házilag komposztálható is, ezáltal újra tápanyagforrásként felhasználható. Fontos annak felismerése, hogy jobb, ha nem kitesszük, hanem magunk komposztáljuk, mert akkor a keletkező komposztot is mi magunk használjuk fel. Ezért szükséges a házi komposztálás fejlesztése és népszerűsítése. További kiemelt feladat a Zöld Járat mintájára szelektív hulladékbegyűjtő házhoz menő rendszer feltételeinek megteremtése, amelynek megvalósításában szükséges az Önkormányzat kezdeményező támogatása (a hulladékgazdálkodás alapvetően fővárosi feladat). A házhoz menő gyűjtést a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megtartása mellett 41
szükséges bevezetni, mert a két rendszer együtt a leghatékonyabb. Folytatni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételének folyamatos ellenőrzését, ami az illegális hulladéklerakások kialakulásának megakadályozásában fontos prevenciós eszköz. A lomtalanítás esetében a főváros új lomtalanítási rendszer bevezetését tervezi, amely során nem meghirdetett időpontokban, hanem a lakók megrendelései alapján térítésmentesen történne a lomtalanítás, illetve a hulladékudvarban történő elhelyezési lehetőség is hamarosan rendelkezésre fog állni.
3.4. Programalkotási megfontolások A fejlesztési tervek összhangjának megteremtése A kerület számos koncepcióval és stratégiával rendelkezik, amelyekben egyre markánsabban jelennek meg a környezetvédelmi szempontok és fejlesztési igények. A kerületre is jellemző azonban az az egyébként országos probléma, hogy e fejlesztési tervek nincsenek összehangolva. Ennek következményeként számos fejlesztési „ígérvény” található e tervekben, az adott program időtávján belüli megvalósíthatóságának részletes vizsgálata nélkül. Ennek hiányában megkérdőjelezhető megvalósíthatóságuk realitása. A tervek összehangolatlansága helyenként ellentmondásokhoz is vezet. Szükséges lenne a fejlesztési tervek hierarchiájának kialakítása, kiemelve a fődokumentumot, és a részterületi stratégiákat. Módszertanilag ki kellene dolgozni a tervek tartalmi elemeit (fókuszterületeiket) is, a számos duplikáció elkerülése érdekében. Célszerű lenne e tervek időtávjának összehangolása is, azonban e tekintetben figyelembe kell venni, hogy a tervek egyidejű kidolgozása jelentős terhet róhat az Önkormányzatra. Megoldást jelenthet egy hosszú távú stratégia kidolgozása, amelyhez rövidebb távú részstratégiák készülhetnének.
Konfliktusok feloldhatóságának vizsgálata A fentiekkel összefüggésben a Kerületi Környezetvédelmi Programnak ki kell terjednie annak vizsgálatára, hogy az új tervezési időszakban fennálló környezeti problémák és konfliktusok feloldhatósága a program időtávja alatt reális célkitűzés-e. Szükséges meghatározni a problémamegoldás reális időtávját és a konfliktusok feloldásának feltételeit. Különösen fontos ez a fejlesztési feladatok esetében, amelyek megvalósulása a források rendelkezésre állásának függvénye miatt meglehetősen bizonytalan.
Tervezési követelmények meghatározása a településfejlesztési, -rendezési tervek és programok számára A környezetvédelmi szempontok érvényesítésében – a jogalkotási lehetőségek szűkülésével – egyre jelentősebb szerephez jut a Kerület Városrendezési és Építési Szabályzatán (KÉSZ) keresztül történő szabályozás, amely elsősorban a megelőzés elvének érvényesítésén keresztül képes befolyásolni a kerület környezetvédelmi állapotát. A 2010-ben megalkotott KÉSZ számos környezetvédelmi szempontot épített be a tervezési követelmények közé. A fennmaradó, még nem kezelt (pl. zöldfelületi karakterterületek megőrzésének, fejlesztésének szabályozása), valamint a programtervezés fázisában feltárt lehetőségeket (pl. a környezetileg terhelt területeken távolság tartási kötelezettség, tájolás meghatározás stb.) szintén szükséges beépíteni a szabályozásba.
42
Hatósági munka megerősítésének lehetőségei A fejlesztési források várható szűkülése következményeként felértékelődnek a hatósági munka révén biztosítható környezetvédelmi eredmények. A program időtávja alatt elérhető eredményeket jelentősen befolyásolhatja a hatósági munka fejlesztése. Célszerű vizsgálni, hogy növelhető-e a lakosság és gazdasági társaságok pénzügyi hozzájárulása a közérdekű feladatok ellátásához. Bizonytalan ugyanakkor, hogy a közigazgatás átalakítása, illetve a főváros és a kerületek közti feladatmegosztás milyen változást fog hozni a jegyzői hatáskörökben.
Részvétel erősítése a környezetvédelmi döntéshozatalban A környezeti információk nyilvánosságának biztosítása (közzététele) jogszabályi kötelesség. Fel kell ismerni a nyilvánosságban rejlő erőt a környezetvédelmi szempontok érvényesítésében, amely gyakran hatékonyabb a jogi szabályozásnál. Az Önkormányzat ennek felismeréseként 2011 novemberében nyilatkozatot fogadott el és rendeletet alkotott, amelyben kinyilvánítja, hogy a helyi demokrácia megvalósításában partneri kapcsolatok kialakítására törekszik a kerület polgárainak önszerveződő közösségeivel. A markáns civil szempontok esetében figyelembe kell venni, hogy ez egy olyan szempont, ami a kompromisszumok megtalálásához nélkülözhetetlen. Fontos azonban, hogy a „kompromisszum” minden esetben dokumentált legyen (előnyök és hátrányok, valamint a feláldozott és létrehozott értékek és eredmények tekintetében). Az információ közzététele és a döntési mechanizmus dokumentálása megnövekedett ügyintézési feladatot jelent az Önkormányzat számára.
Partnerség és önkéntesség feltételeinek biztosítása a környezetvédelmi feladatok megoldásában A környezetvédelem és -fejlesztés területén jelentős segítséget jelenthetnek a civil szervezetek, valamint a környezetügyért elkötelezett vállalkozások a környezetvédelmi problémák megoldásában. Az Önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell vállalnia e potenciál feltérképezésében, és biztosítania kell a szükséges szakmai, erkölcsi és – lehetőségekhez mérten anyagi támogatását – ezen szervezetek számára. Az 1995. évi LIII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdése szerint is Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg. Továbbá az Önkormányzat Négy Éves Gazdasági Programjában a „Kommunikációs eszközök, partnerségi kapcsolatok fejlesztése” terén az alábbi feladatokat határozza meg: – Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek megnyerése a Környezetvédelmi Alap támogatására;
43
–
–
– – –
Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek megnyerése közös környezeti célok közös finanszírozású megvalósítására; Feladatátadások természetes személyek, társas házak, társadalmi szervezetek és egyesületek számára közös célok megvalósítására: parkfenntartás, gyomirtás, környezeti monitorozás; Önkéntesek bevonása különböző környezetvédelmi feladatok végzésére, szakértői munkacsoport felépítése; Az önkormányzati honlap környezetvédelmi rovatára támaszkodó ismeretterjesztés és kommunikáció. A kerületi ökológiai iskolák bevonása
44
4. ÁTFOGÓ VÉGREHAJTÁSI TERV A települési környezetvédelmi program készítésének célja olyan használható program megalkotása, amelyben foglaltak megvalósítása elősegíti a településen élők életkörülményeinek javulását, egyszerűen fogalmazva: jobb, egészségesebb lesz a településen élni. Az átfogó végrehajtási terv akcióprogramokból épül fel, hasonlóan az előző környezetvédelmi programhoz. Az akcióprogramokban két lényeges változás történt. Egyrészt a levegőtisztaságvédelmi és talaj(víz)védelmi akcióprogramok összevonásra kerültek, kiegészülve az egyre jobban a figyelem középpontjába kerülő éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és az ahhoz való alkalmazkodással. Új akcióprogramként jelent meg a Közlekedésfejlesztési Akcióprogram, mivel a területen történő beavatkozások kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kerület további környezetállapotának javításában. Az akcióprogramok felépítése: Célkitűzések meghatározása A célkitűzésekhez kapcsolódva feladatok/akciók meghatározása A vonatkozó törvényi szabályozások alapján a feladatok megvalósításának eszközei az alábbi rendszerezésben: a) Fejlesztések, beruházások (F) b) Szabályozási eszközök (SZ) c) Hatósági eszközök (H) d) Társadalmi részvétel (nyilvánosság, partnerség, szemléletformálás) eszközei (T) Egy intézkedéshez egyidejűleg több eszköz rendelhető, amelyek részletesen az akcióprogram táblázataiban kerülnek bemutatásra. Minden egyes eszköz esetében meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat milyen hatáskörrel rendelkezik annak végrehajtásában, mely lehet irányító, kezdeményező és közreműködő. A Kerületi Környezetvédelmi Program átfogóan tartalmazza a kerület környezetvédelmi feladatait, annak érdekében hogy a kerületi környezetvédelmi eszköztára teljes körűen áttekintésre kerüljön. A feladatok ugyanakkor csak ütemezetten, egymásra épülve és egymást erősítve valósíthatók meg. Ennek érdekében a Környezetvédelmi Program ütemtervet tartalmaz a feladatok megvalósításának sorrendjére vonatkozóan. A Program három időtávot határoz meg: Rövid táv: Közép táv: Hosszú táv:
2012-2013-ig (a program első két évében) megvalósítandó feladatok 2013-2017-ig megvalósítandó feladatok, amelynek részletes tervezésére a kétéves felülvizsgálat során konkretizálandó. 2017 után megvalósítandó feladatok. Ezen feladatok túlnyúlnak jelen Program időtávján, ugyanakkor tervezésüket a második felülvizsgálat során meg kell kezdeni. Amennyiben megvalósításukra a megfelelő források rendelkezésre állnak, a feladatok a Program keretében megvalósításra kerülnek. 45
1. Környezettudatosság növelése Akcióprogram Az Akcióprogram átfogó célja a kerület polgárainak a környezettel kapcsolatos ismereteinek és az információkhoz való hozzáférésének bővítése, értékrendjének és elvárásainak alakítása, valamint a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése, amelyhez az önkormányzat a „gondos gazda” szemlélet terjedésével járul hozzá.
I. Célkitűzés: Környezettudatos „gondos gazda” önkormányzat A gazdaszemlélet az állam, és az önkormányzatok szintjén a környezetvédelmi példamutatás megvalósítását jelenti, és a környezeti értékek iránti felelősségtudat növelését. A XXII. kerületi Önkormányzat ezért céljául tűzi ki az önkormányzat „jó háztartásvezetésének” kialakítását, az önkormányzat környezettudatos magatartásának növelését. I/1. A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények energia- és környezetbarát fejlesztése Az elmúlt években számos helyen történt meg az önkormányzati intézmények energia- és környezetbarát fejlesztése (kazánfelújítás, homlokzat-felújítás, nyílászáró-csere, parkolók környezetkímélő kialakítása). A Polgármesteri Hivatal 2009 óta gyűjti szelektíven a papírhulladékot, és minden önkormányzati intézménynél megtörtént a fényforrások cseréje. A továbbiakban folytatni kell az önkormányzatok intézményeinek energia- és környezetbarát fejlesztését, valamint az eszközbeszerzések zöldítését a források rendelkezésre állásának függvényében. Középtávon – a pályázati lehetőségek függvényében – szükséges a megújuló energiák használata a helyi intézményeknél legalább demonstrációs programokon keresztül. I/2. Az önkormányzat környezeti teljesítményének mérése Az elmúlt években alapvető problémát jelentett, hogy bár az önkormányzat számos környezetvédelmi fejlesztést hajtott végre intézményeiben, az elért eredmények környezetvédelmi teljesítménye nem kellően nyilvántartott (pl. elért energiamegtakarítás stb.) A jövőben szükséges a környezettudatos tevékenységek nyilvántartása, hosszútávon pedig valamely környezetirányítási rendszer bevezetése.
II. Célkitűzés: Megbízható és elérhető környezeti és gyakorlati információk, fejlett egyéni és közösségi ismeretszerző/ismeretterjesztő csatornák kialakítása A környezetvédelmi törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére, amely alapvetően állami és önkormányzati feladat. E feladat megvalósításában az önkormányzatnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie. II/1. Környezeti információk gyűjtése és rendszeres közzététele Az Önkormányzat az előző Környezetvédelmi Programban előírtak alapján lerakta az alapjait (az elektronikus) Kerületi Környezeti Információs Rendszernek (KEKIR), amely az önkormányzat döntéshozatali és tervezési eljárásait segíti. A KEKIR a kerületet érintő, nyilvánosan hozzáférhető adatokat rendszerezi (hulladékgazdálkodás, pontforrások kibocsátása, egyes légszennyező anyagok immissziója, természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek stb.), kiegészítve a helyi felmérések eredményeivel (pl. 46
fakataszteri felmérés). A jövőben szükséges a KEKIR folyamatos karbantartása, és a nyilvánosság számára is közérthető formában annak hozzáférhetővé tétele. II/2. Ismeretszerző/ismeretterjesztő csatornák kiépítése és a rendszeres tájékoztatás megszervezése Az intézkedés célja a helyi média, kiadványok és egyéb ismeretterjesztő csatornák felhasználásával rendszeres hírszolgálat, szórólapok, vetélkedők, akciók, környezetvédelmi napok megszervezése, amelyek a környezeti tudatformálást, szemléletváltást segítik. A kerület környezettudatos szemléletének, értékrendjének kialakításában tevékeny szerepet játszanak az önszerveződő csoportok (egyházak, krízishelyzetek segítői, környezeti mozgalmak, sportkörök, önképzőkörök, családsegítők és más érdekérvényesítő szervezetek). Ezen csoportok tevékenysége alapvető fontosságú a környezet rombolás megelőzésében, ezért ezen csoportok támogatása a Környezetvédelmi Alapon keresztül kiemelt feladat.
III. Célkitűzés: Környezettudatosság közvetítése az oktatásban, nevelésben, továbbképzésben III/1. Környezeti nevelés a közoktatásban Az intézkedés célja, hogy a készüljön egy program a környezettudatosság elérésére, a fenntarthatóság tanítására, amelynek révén elérhetők az alábbi célcsoportok: diákok, tanárok/iskolák, szülők, az előbbieken keresztül a helyi lakosok. A környezeti nevelésnek az életkori sajátosságoknak megfelelő módon az oktatás minden szintjén, valamennyi műveltségterületben meg kell jelennie. Elvi jelentőségű azonban, hogy a közoktatási intézmények maguk, teljes szakmai önállósággal alakítják ki helyi tanterveiket, pedagógiai programjaikat. A Kerületi Környezeti Nevelési Program nem valami új irányvonal a nevelésben érintettek számára, hanem a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia végrehajtásaként kialakított, a Nemzeti Alaptantervben e tárgykörben meghatározott követelmények teljesítésére hivatott, működő gyakorlatok kerületi összegzése, a területen működő civil szféra és médiumok környezeti ismeretterjesztő tevékenységét is beleértve. A program elkészítése és megvalósítása alapvetően hozzájárul a kerület szellemi és kulturális értékeinek megbecsülésében. Hosszabb távon elérhető, hogy a kerület lakosai felismerik a az egészséges környezet értékeit, annak megóvásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be állampolgári felelősségükkel. A diákok szüleiken, szomszédjaikon keresztül maguk is „nevelővé” válnak, példát mutatnak. III/2. Oktatás és közművelődés számára környezetvédelmi programok szervezése Az intézkedés célja, hogy a szemléletformálásban részt vevő intézmények dolgozói (önkormányzati dolgozók, tanárok, óvónők) számára biztosítsa az új környezetvédelmi ismeretekhez való hozzáférést és megfelelő együttműködési fórumokat hozzon létre az információáramlás elősegítése érdekében.
47
IV. Célkitűzés: A kerületben működő gazdasági társaságok környezettudatos tevékenységének támogatása Az Önkormányzat számára is fontos érdek, hogy a kerületben működő vállalkozások környezettudatos magatartása nyilvánosságra kerüljön. Egyrészt azért, hogy széles körben ismertté váljanak a kerület lakói számára a gazdasági társaságok erőfeszítései a környezet védelme területén, másrészt azért, hogy a jó példák ösztönözzék a további vállalkozásokat ezen erőfeszítések megtételére. A partnerség jegyében ezért az Önkormányzat internetes felületet kíván biztosítani a gazdasági társaságok által végzett környezetvédelmi tevékenységek széles körű nyilvánosságának biztosítása érdekében (a pozitív példák ismertetése révén).
48
Városfejlesztési- és Üzemeltetési Iroda
F
3. Kombinált valamint anyag- és energia-takarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása
F
4. Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során
F
Közszolgáltatás Fejlesztési Iroda
Gazdasági Iroda
Városfejlesztési- és Üzemeltetési Iroda, Gazdasági Iroda 2000. évi XLIII. Jegyző 6. Belső utasítás kiadása a szelektív Törvény, SZ 241/2001. (XII. hulladékgyűjtés módjáról 10.) Korm. rend. Jegyzői Iroda, 7. Önkormányzati beszerzéseknél Főépítészi és környezetvédelmi szempontok 1995. évi LIII. SZ Városrendezési törvény 46. § érvényesítése (közbeszerzési szabályzat Iroda (környezetmódosítása). védelmi referens) I/2. Az önkormányzat környezeti teljesítményének mérése 1. Környezeti szempontú Érintett önkormányzati tevékenységek nyilván- SZ önkormányzati tartásának kidolgozása, bevezetése irodák, Jegyző 5. A PH és önkormányzati intézmények hulladékának szelektív gyűjtése
F
1995. évi LIII. törvény 46. §
Forrásszükséglet
felmérés függvénye (beruházás) felmérés függvénye
X
X
n.a.
X
n.a.
X
X
felmérés függvénye
Forráshely
Önk. költségvetés, pályázati források Önk. költségvetés Önk. költségvetés
Önk. költségvetés Önk. költségvetés
Hosszú
2. Kedvező fényhasznosítású, jó hatásfokú fényforrások alkalmazásának fenntartása és folytatása
Egyéb résztvevő
Közép
I. Célkitűzés: Környezettudatos „gondos gazda” önkormányzat I/1. A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények energia- és környezetbarát fejlesztése Városfejlesztési- és 1. Az önkormányzati épületek Üzemeltetési Iroda energetikai jellemzőjének figyelemmel F X kísérése és elemzése, azok javítása
Ütemterv (időtáv) Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Önkormányzat szerepe Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
1. Környezettudatosság növelése Akcióprogram
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Eredményjelzők
Nyilvánosságra hozott energetikai információk, fejlesztések Megfelelő fényforrásokkal rendelkező épületek, fényforrások száma Környezetbarát irodatechnikai készülékek száma a hagyományos készülékek arányában Újrahasznosított papírbeszerzések aránya Szelektív hulladékgyűjtést végző intézmények és frakciók
X
nincs
X
Elfogadott dokumentum
X
nincs
X
"zöld" beszerzések száma
X
nincs
X
Az eredményjelzők alapján készült előrehaladási jelentések
49
2. Minőség és/vagy környezetirányítási rendszer bevezetése
X
Forrásszükséglet
Forráshely
n.a.
Önk. költségvetés
Hosszú
Közszolgáltatásfejlesztési Iroda
Egyéb résztvevő
Közép
PH Minőségpolitikája
Ütemterv (időtáv) Rövid
F
Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Önkormányzat szerepe Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
X
Eredményjelzők
tanúsítvány, irányítási rendszert szabályozó dokumentumok
II. Célkitűzés: Megbízható és elérhető környezeti információk, fejlett egyéni és közösségi ismeretszerző/ismeretterjesztő csatornák kialakítása II/1. Környezeti információk gyűjtése és rendszeres közzététele Főépítészi és Önk. 1. A kerület környezet állapotára 1995. LIII. Tv. Városrendezési KDV KTVF, költségvetés KEKIR frissítések száma, a F X n.a. X X X vonatkozó információk gyűjtése és Iroda (környezet(munkakör 46.§. OKIR közzététel módja, száma nyilvánosságra hozatala védelmi referens) bővítés) 2. Kerületi (elektronikus alapú) Főépítészi és Környezet Információs Rendszer Városrendezési Önk. a hozzáférés biztosításának F X ~ 1,5 MFt X (KEKIR) nyilvánosságának biztosítása Iroda (környezetköltségvetés módja közérthető formában védelmi referens) II/2. Ismeretszerző/ismeretterjesztő csatornák kiépítése és a rendszeres tájékoztatás megszervezése 1995. LIII. Tv. 1. Az önkormányzati környezetvédelmi 12.§., 20/2008. civil környezetvédelmi honlapon honlap üzemeltetésének folytatása és F Honlap szerkesztő X nincs folyamatos (VI. 25.) szervezetek bővített tartalmak folyamatos fejlesztése Ör. rendelet 2. A Városházi Híradó révén történő 1996. LIII. Tv. civil F Főszerkesztő X nincs szükség szerint Környezetvédelmi cikkek tájékoztatás 12.§. szervezetek Főépítészi és Vonatkozó egyeztetések, 20/2008. Városrendezési 3. Környezetvédelmi központ tervének civil F (VI. 25.) X 500 eFt Önk. Kvi. Alap X döntések a kidolgozása Iroda (környezetszervezetek Ör. rendelet megvalósíthatóságról védelmi referens) 4. Környezetvédelmi Főépítészi és engedélyeztetések esetében 1995. LIII. Tv. Városrendezési T X Köfe nincs szükség szerint Közétett felhívások száma közmeghallgatáson való lakossági 93.§. Iroda (környezetrészvétel ösztönzése védelmi referens) 5. Önszerveződő csoportok akcióinak (lehetőség Támogatott civil akciók T KVB X Önk. Kvi. Alap X X X támogatása szerint) száma/év
50
Forrásszükséglet
Forráshely
III. Célkitűzés: Környezettudatosság közvetítése az oktatásban, nevelésben, továbbképzésben III/1. Környezeti nevelés a közoktatásban Közoktatási és Sportiroda, iskolák, 1. A Kerületi Környezeti Nevelési Főépítészi és T X óvodák, civil 0,4 MFt Önk. Kvi Alap Program kidolgozása Városrendezési szervezetek Iroda (környezetvédelmi referens) Közoktatási és Sport Iroda, 2. Környezeti Nevelési Munkacsoport Főépítészi és iskolák, T X nincs óvodák létrehozása Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens) 3. Az óvodák, iskolák környezeti évenként 1995. LIII. Tv. 54. iskolák, T KVB X Önk. Kvi Alap neveléssel kapcsolatos feladatainak meg§. óvodák támogatása, ösztönzése határozandó 4. „Sportolj egészséges környezetben”: iskolák, évenként Önk. A környezeti nevelés és óvodák, T OIB, KTSB X megKöltségvetés/ egészségnevelés összekapcsolása sporthatározandó Önk. Kvi Alap kerületi rendezvényeken egyesületek III/2. Oktatás és közművelődés számára környezetvédelmi tanfolyamok és továbbképzések szervezése 1. Önkormányzati dolgozók részére Önk. 1995. évi LIII. tv. Humánpolitikai X na. környezetvédelmi továbbképzéseken T 54. §. Iroda költségvetés való részvétel biztosítása 2. Önkormányzati intézmények évenként Önk. Kvi. Alap környezetvédelmi tevékenységeinek T KVB X megtámogatása határozandó IV. Célkitűzés: A kerületben működő gazdasági társaságok környezettudatos tevékenységének támogatása 1. A kerületben működő gazdasági Főépítészi és társaságok környezettudatos Városrendezési gazdasági T X X nincs tevékenységének népszerűsítése Iroda (környezettársaságok (pozitív példák) védelmi referens)
51
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Önkormányzat szerepe Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Eredményjelzők
X
Kerületi Környezeti Nevelési Program kihirdetése
X
A munkacsoport létrehozásának időpontja, tagjai, működésének főbb eredményei
X
X
X
Támogatás tárgya és mértéke
X
X
X
Rendezvények száma évenként
X
X
X
Továbbképzések száma
X
X
X
Programok száma évenként
X
A környezetvédelmi honlapon a pozitív példák nyilvánosságra hozatalának biztosítása
X
X
2. Környezetegészség és életmód Akcióprogram Az Akcióprogram átfogó célja, mind a helyi környezeti, mind az életmódbeli változtatások erősítése, az ember környezetével harmonikus viszonyának kialakítása érdekében. Az emberi egészséget támogató környezetben javul a lakosság életminősége, egészségi állapota, aminek következtében nő az egészségben eltöltött életévek száma és csökkennek az orvosi ellátás valamint a munkától való távolmaradás költségei. A környezet-egészségügyi helyzet javulása messzemenő társadalmi-gazdasági (pozitív) hatásokkal jár. Amennyiben megvalósulnak a tematikus akcióprogramban szereplő feladatok, javul az emberek egészsége: egyrészt jóval kevesebb károsodás éri őket a környezeti ártalmak miatt, másrészt a szemléletformálási programok eredményeképpen megismerik a megelőzés és a felszámolás lehetőségeit, az élet számos területén mindennapjaikat átszövi a környezettudatos gondolkodásmód. Kulcsfontosságú a program sikere érdekében a társadalom informálása az egyéneket ért hatásokról és a veszélyekről.
I. Célkitűzés: Kültéri szabadidős tevékenységek lehetőségeinek fejlesztése Kültéri szabadidős tevékenységek fejlesztési lehetőségeinek iránya kettős: egyrészt az önkormányzati fenntartású játszóterek, sportpályák folyamatos fejlesztése révén, másrészt az Önkormányzat kezdeményező szereppel léphet fel a fejlesztési célterületeken az ilyen irányú fejlesztési lehetőségek terén.
II. Célkitűzés: A lakosságot érő környezetegészségügyi kockázatok csökkentése A városi lakóterületeken jelentős környezetegészségügyi hatást jelent a biológiai allergének előfordulása, amelyek közül a legjellemzőbb a parlagfű jelentkezése. Hatásának megelőzése a jelentős egészségügyi kockázat miatt szükséges. Az üdülő- és családi házas területeken a gyomok elterjedésének és az ingatlanok elhanyagoltságának megakadályozása a zöldfelületek mennyiségének növelése, a környezeti terhelés csökkentése kedvező a mezőgazdasági (beleértve a volt zártkerti) ingatlanok hasznosításának szempontjából is. Az előző időszakban elért eredmények a következőkben foglalható össze: – szervezett figyelőhálózat működtetése – kényszerkaszáltatás gyakorlatának kimunkálása, következetes alkalmazása – önkormányzati fenntartású utak, játszóterek, beépítetlen területek kaszálása – a fertőzöttségi időszak kezdetén a médiumokon keresztüli tájékoztatás (hatások, jogkövetkezmények) – „negatív példák” (kényszerkaszáltatás) nyilvánosságra hozatala (a személyes adatok védelmét biztosítva) Az önkormányzati hatósági intézkedések feltétele adott, az intézkedés a kerület honlapján, sajtójában is megfelelő helyet kap, de az allergén növények megjelenésének észlelése a legnehezebb feladat továbbra is. A lakosságot érő környezet-egészségügyi kockázatok tudatosításában az önkormányzat ismeretterjesztési lehetőségeinek kihasználásával fontos szerepet vállalhat közreműködve a civil szervezetekkel, különösen az alábbi környezet-egészségügyi kockázatokat jelentő problémák tekintetében táplálkozás, életmód, vásárlás, mobilitási szokások, fűtés, környezetünkben lévő vegyi anyagok, és sugárzó források stb. környezeti hatásai.
52
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Forráshely
I. Célkitűzés: Kültéri szabadidős tevékenységek lehetőségeinek fejlesztése Főépítészi és Civil szervezetek, Főv./Önk. 1. Túraútvonalak, tanösvények, (lehetőség F Városrendezési X szomszédos Kvi. Alap, zarándok út tervezése, fejlesztése szerint) Iroda önkormányzatok költségvetés Városfejlesztési és 2. Önkormányzati tulajdonban/ -üzemeltetési (lehetőség Önk. üzemeltetésben lévő sportpályák F X üzemeltető Iroda, Vagyonszerint) költségvetés szükségessé vált, ütemezett felújítása gazdálkodási Iroda 3. Önkormányzati tulajdonban lévő Városfejlesztési és (lehetőség Önk. X játszóterek szükségessé vált, -üzemeltetési szerint) költségvetés ütemezett felújítása Iroda 4. A fejlesztési célterületeken a kültéri szabadidős tevékenységek lehetőségeinek fejlesztése - Részletesen lásd a 6. Városrendezési Akcióprogramban. 5. Kerékpárút hálózat fejlesztése - Részletesen lásd a 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogramban. 6. A lakosság, illetve a civil szervezetek civil szervezetek, (lehetőség Önk. Kvi. kezdeményezéseinek támogatása a T KVB X lakosság szerint) Alap fenntartási feladatok ellátásában II. Célkitűzés: A lakosságot érő környezetegészségügyi kockázatok csökkentése 2008. évi XLVI. civil szervezetek, Főépítészi és 1. A biológiai allergénekkel fertőzött törvény, polgárőrség, Városrendezési területek észlelése esetén lakossági T 274/2006. X lakosság, nincs Iroda (környezetbejelentési lehetőség közzététele (XII. 23.) Korm. gazdasági védelmi referens) rendelet társaságok Főépítészi és 2. Önkormányzati ismeretterjesztés a Városrendezési X civil szervezetek nincs környezet-egészségügyi kockázatokat Iroda (környezetjelentő problémák tekintetében védelmi referens)
53
Eredményjelzők
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
2. Környezetegészség és életmód Akcióprogram
X
Létrehozott, felújított túraútvonalak
X
X
X
felújított sportpályák száma
X
X
X
játszóterekre fordított források
X
szükség szerint
A fenntartásban részt vevők száma
szükség szerint
A bejelentési lehetőség ismertetése a környezetvédelmi honlapon, Városházi Híradóban
X
X
médiumokban való megjelenés
3. Környezeti elemek védelme Akcióprogram A Környezeti elemek védelme Akcióprogram legfőbb célja a föld, víz, és a levegő állapotának javítása, amelyek minősége egyrészt meghatározza a kerületben élők életminőségét, másrészt az egészséges környezet bizonyos mértékben gazdasági potenciálnak is tekinthető. A kerületben a levegő jelentős terhelésnek kitett környezeti elem, de a karsztos területek is igen sérülékenyek. A felszíni vizek szintén szennyezettnek tekinthetők. Lényeges előrelépés szükséges a megfelelő állapot eléréséhez. Fontos globális kihívás az éghajlatváltozás, amelynek mérsékléséhez a kerületnek is a maga eszközeivel hozzá kell járulnia, illetve fel kell készülnie az ahhoz való alkalmazkodásra.
I. Célkitűzés: A kerületi levegőtisztaság-védelem átfogó intézkedései Az előző környezetvédelmi program készítése során összeállításra, jelen program kialakítása során pedig aktualizálásra kerültek a kerület területén található, levegővédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek és övezetek listája (lásd 6. melléklet). Annak érdekében, hogy ezek környezetében a levegő terhelése csökkenjen, illetve a levegőminőség ne romoljon, azonosításukon túl további intézkedések szükségesek, jelen célkitűzés részben ezt szolgálja. A KÉSZ előírásokat fogalmaz ezen objektumok kapcsán és definiálja is a fogalmat, ugyanakkor nem tartalmazza magát a listát, ezért javasolt azt függelékként csatolni. Szükséges továbbá ezek közelében a főbb légszennyező források azonosítása, majd a kedvezőtlenebb levegőminőségű helyeken találhatóak esetében a terhelés csökkentés lehetőségeinek feltérképezése. Az érzékeny objektumokon, területeken túlmenően indokolt a légszennyezés szempontjából a kerületi forró pontoknak, területeknek az azonosítása is. A kijelölés során az elérhető mérési adatok (RIV adatai, M0 és M6 monitoring adatok, OKIR adatok, stb.) felhasználása mellett esetleg néhány helyen az Önkormányzat által finanszírozott, egyedi mérések elvégzése is szükséges lehet. Szükséges szabályozni, hogy levegővédelmi szempontból érzékenynek minősülő objektum ne települhessen kedvezőtlen levegőminőségű területekre. A levegőminőség romlásának elkerülése érdekében az építési szabályozásban az átszellőzési lehetőségek biztosítását is elő lehet írni, összhangban Budapest Településszerkezeti Tervével (pl. az átszellőzési sávokban (pl. Duna-part!) az intenzív beépítés (és közlekedési pálya elhelyezés) nem javasolt). A levegőminőséggel kapcsolatos immissziós, emissziós, illetve a kibocsátókkal kapcsolatos adatokat az előző programidőszakban megalapozásra és jelen Program készítésekor kialakításra került KEKIR-ben folyamatosan aktualizálni kell, továbbá a levegőminőséggel kapcsolatos adatokról, a lakosságot legalább a kerület honlapján tájékoztatni kell. Ugyanígy, a füstköd-riadó esetén szükséges tennivalókról is szükséges egy információs anyag készítése, és legalább a honlapon való elhelyezése.
II. Célkitűzés: Légszennyező emissziók csökkentése II/1. Ipari emisszió szinten tartása, illetve ahol szükséges csökkentése Budafok-Tétény területén fővárosi mércével is jelentős számú ipari kibocsátó működik, ráadásul sokszor az ipari övezetek a lakóövezetekbe ékelődve találhatóak. Ezen övezetek
54
védelme érdekében a KÉSZ keretei között a lakó övezetekben végezhető tevékenységek szabályozásra, a veszélyeztetést jelentő tevékenységek kizárásra kerültek (részletesen lásd a 6. Városrendezési Akcióprogramban). A meglévő ipari kibocsátók esetében a cél – összhangban az I. Környezetvédelmi Programban foglaltakkal – a bejelentett ipari levegőszennyező források ellenőrzése, kibocsátásának mérséklése, illetve a nem bejelentett ipari levegőszennyező források feltárása. A kibocsátások ellenőrzése a környezetvédelmi hatóság (KDV KTVF) hatáskörébe tartozik, de az Önkormányzat együtt tud működni a hatósággal; lakossági panaszok, immissziós adatok alapján, illetve alapos gyanú felmerülése esetén, illetve zavarás, vagy szennyezés megállapítása esetén beavatkozásokat kezdeményezhet az eljáró környezetvédelmi hatóságnál. A lakossággal, civil szervezetekkel való együttműködés e tekintetben kiemelendő. A lakossági panaszok kivizsgálása, szükség szerint a hatóság felé történő továbbítása elengedhetetlen a jövőben éppúgy, mint ahogy azt az Önkormányzat eddig is tette, de emellett a lakosság panaszainak felkarolása is az Önkormányzat feladatai között említhető. Különösen a kevésbé megfogható bűzszennyezések kapcsán szükséges a közvetítő szerep felvállalása, például a panaszt okozó forrás üzemeltetője és a panaszosok közti egyeztetések kezdeményezése, lehetővé tétele (pl. helyszín biztosítása) útján. II/2. A lakossági kibocsátások csökkentése A lakossági fűtés a téli időszakban jelentős légszennyező forrás. A lakossági berendezések energiahatékonyságának és fajlagos kibocsátási értékeinek javítása, az épületek megfelelő szigetelése, az energiatakarékos megoldások, a nem szennyező megújuló energiafajták (nap, szél, geotermia) használata a kerületben a fűtési kibocsátások szinten tartásához, esetleg csökkenéséhez járulhat hozzá. (Lásd még a 9. Települési infrastruktúra Akcióprogram Energiagazdálkodás célkitűzést). Talán kevésbé közismert, de jelentős eredmények érhetőek el már pusztán azzal is, ha a fűtőberendezéseket, kéményeket megfelelően karban tartják. Az Önkormányzat erre a helyi médiumok segítségével ösztönözheti a lakosságot. Emellett az egyre gyakoribbá váló – levegőszennyező – hulladékok égetésének felderítése, tiltása és szankcionálása is hozzájárulhat a légszennyező anyag kibocsátás csökkenéséhez. Mindemellett megfelelő tájékoztatás is szükséges a hulladékégetés káros hatásairól. A komposztálás feltételeinek rendelkezésre állása ellenére is gyakori a kerti hulladékok égetése, ami a közvetlen lakókörnyezet részére is zavarást jelent. A vonatkozó fővárosi szabályozás értelmében 2011. novemberét követően azonban mindenütt tilos lesz az égetés. A feladat a következő programidőszakban ebből adódóan az új előírás megismertetése a lakossággal, majd a tiltásnak való érvényszerzés, párhuzamosan a kerti hulladékok alternatív kezelési lehetőségeinek népszerűsítésével és ösztönzésével (lásd még 8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogram).
III. Célkitűzés: Közlekedési eredetű szennyezések csökkentése III/1. Burkolatlan lakóutak forgalmából eredő porszennyezés csökkentése A földutak szilárdburkolattal történő ellátásának folytatását célzó intézkedés ismertetését lásd 4. Közlekedésfejlesztési akcióprogram I/5.1. intézkedésnél.
55
III/2. Az utakról származó szennyezések mérséklése A nyári hónapok egyik fontos feladata az utak portalanítása, az útburkolatok locsolása (az intézkedést részletesen lásd a 8. Hulladékgazdálkodás és köztisztaság Akcióprogramban). 2010 szeptemberétől a 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet értelmében tilos a járdákat és egyéb belterületi közterületet a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével sóval csúszásmentesíteni. Ezt az intézkedést célszerű a lakosságban megfelelő tájékoztatással tudatosítani. III/3. Közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése A vonatkozó intézkedések teljes egészében a 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram releváns pontjaiban kerülnek ismertetésre.
IV. Célkitűzés: Burkolatlan, illetve növényzettel nem borított területek, valamint építési munkálatok porszennyezésének csökkentése IV/1. Burkolatlan, nem művelt, növényzettel nem fedett területekről származó porszennyezés csökkentése A feladat egyrészt a kerületben diffúz szennyezést okozó felületek és tulajdonosainak/kezelőinek azonosítása - támaszkodva a lakossági panaszbejelentésekre, egyéb adatközlésekre -, majd szükség esetén a környezetvédelmi hatóságnál eljárás kezdeményezése. Az érintetteket a mielőbbi cselekvésre kell ösztönözni (pl., pormentesítési kötelezettség előírása, stb.) Az elkerülhetetlen porszennyezésnek a por terjedését gátló növényzet telepítésével, a meglévő fasorok pótlásával kell útját állni (lásd még 7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogramban is). IV/2. Építési-kivitelezési munkálatokból származó porszennyezés csökkentése Az építési munkálatok engedélyezése során figyelemmel kell lenni a kibocsátás csökkentő eljárások előírására. A megvalósítás során az előírásoknak érvényt kell szerezni, a porszennyezés mértékét csökkentő előírások betartását az Önkormányzat ellenőrizheti (támaszkodva a lakosok, civil szervezet bejelentéseire is), szükség esetén pedig eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.
V. Célkitűzés: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira Az üvegházgázok kibocsátásának mérséklését (is) célzó fenti intézkedések mellett elkerülhetetlen a kedvezőtlen hatások mérséklésének elősegítésére irányuló intézkedések foganatosítása is. Ez a gyakorlatban a kevésbé felmelegedő területek arányának növelését, és a hőség előli védekezés segítését jelenti. Cél a növényesített területek arányának lehetőségekhez képesti növelése, a burkolt felületek csökkentése, valamint a vízfelületek, illetve a csapadékvizet áteresztő, párolgását lehetővé tevő felületek arányának növelése. A kerület zöldfelületi ellátottság tekintetében kedvező helyzetben van, probléma leginkább a sűrűn beépített és igen forgalmas belső részeken jelentkezhet. Ezeken a területeken a kisebb növényesített felületek sűrítése; a zöld udvarok, zöld homlokzatok, (extenzív) zöldtetők mennyiségének növelése kedvező hatású lehet. Az Önkormányzat ezek ösztönzésével, támogatásával, önkormányzati beruházásoknál ezek preferálásával járulhat hozzá. (A KÉSZ 56
egyes esetekben már előírja a zöldtetők kialakítását.) A Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogram I. célkitűzésében szerepeltetett egyéb célú közterületi fasorlétesítés, illetve pótlás, a – különösen a nagy kiterjedésű - közparkok arányának növelése a beépített városrészekben a klímaváltozás kellemetlen hatásainak enyhítéséhez is hozzá fog járulni. A burkolatok esetében indokolt a csapadékvíz talajba szivárgását, elpárolgását lehetővé tevő vízáteresztő felületek előnyben részesítése a nem karsztos területeken. Fentieken túl növelni szükséges a közterületi vízfelületeket, a közparkok vízvételi helyei számát. Utóbbiak működőképességét folyamatosan biztosítani kell.
VI. Célkitűzés: A talajokra, és a felszín alatti vizek védelme érdekében hozott intézkedések A kerület ezen célkitűzéssel eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, amely értelmében (219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet) a települési önkormányzatnak a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a környezetvédelmi program keretében alprogramot kell dolgoznia, és annak megvalósítását szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével kell elősegítenie. A tervezett intézkedések - az illegális hulladéklerakások megszüntetése, a felhagyott hulladéklerakók felszámolása, valamint a keletkezett szennyvizek ártalommentes kezelése - a talaj, és a talajvíz védelmének érdekeit szolgálják. A kerületben továbbá több kármentesítési eljárás van folyamatban, illetve több olyan rész is található, ahol a korábban végzett tevékenység (ipari terület, honvédségi terület) okozhatott talaj, illetve a talajvíz-szennyeződést. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Amennyiben azt a korábbi terület-felhasználás módja indokolja – különös tekintettel a dokumentációban ismertetett korábbi iparterületeken és azok környezetében – a bontások, tereprendezések és építkezések során kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve hogy szükség van-e kármentesítésre.
VII. Célkitűzés: Kisvízfolyások megfelelő vízminőségének és ökológiai állapotának biztosítása A kerület területén több kisvízfolyás folyik keresztül (Hosszúréti–patak, Nagytétényi-árok (Sulák-patak), Diós-árok). A kerület területére a vízfolyások alsó szakasza esik, ebből kifolyólag a vízfolyás szállítja a felső területek (az agglomeráció dinamikus fejlődése következtében) növekvő mennyiségű csapadékvizeit. A vízrendezési problémák megoldása sürgős feladat, amely csak az érdekeltek együttműködésével valósítható meg (lásd a 9. Települési infrastruktúra akcióprogramban). A vízfolyások rendezése során a korszerű környezetvédelmi elvárásokat a Víz keretirányelv fogalmazza meg, amelyet a magyar jogrendbe a 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet illeszt, és a jó ökológiai állapot elérését tűzi ki célul. A környezetvédelmi elvárások és a vízelvezetési követelmények összehangolása fontos feladat.
57
I. Célkitűzés: A kerületi levegőtisztaság-védelem átfogó intézkedései 1.A KÉSZ kiegészítése a levegővédelmi Főépítészi és szempontból érzékeny objektumok, SZ KÉSZ Városrendezési területek és övezetek listáját Iroda tartalmazó függelékkel 2.Levegőszennyezés szempontjából kerületi forró pontoknak minősülő területek azonosítása 3. A levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett objektumok környezetében az esetleges légszennyező források azonosítása 4.Levegőszennyezés szempontjából fokozott terhelésnek kitett helyeken lévő érzékeny objektumok/területek/ övezetek terheléscsökkentése lehetőségeinek feltérképezése 5. Városrendezésnél, építési szabályozásnál levegővédelmi szempontú szabályozás
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
6. Emissziós, immissziós és egyéb kibocsátói adatok rendszeres aktualizálása a Környezetvédelmi Információs Rendszerben
T
8. Fővárosi füstköd-riadó tervvel kapcsolatos tudnivalók ismertetése a lakossággal
T
306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens) Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
X
Forrásszükséglet
Forráshely
nincs
X
KDV KTVF
X
civil szervezetek, lakosság, KDV KTVF
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
X
Önk. költségvetés
Önk. költségvetés
X
na.
Önk. költségvetés
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
Önk. költségvetés
KDV KTVF, FM (OKIR), OMSZ
X
X
évenként Önk. megköltségvetés határozandó
nincs
58
Hosszú
Egyéb résztvevő
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
3. Környezeti elemek védelme Akcióprogram
X
Eredményjelzők
Kiegészült KÉSZ
X
Kijelölt forró pontok,
X
Az objektumok környezetében elhelyezkedő kibocsátók száma
X
Terheléscsökkentési intézkedési lehetőségek összefoglalása
X
Módosított KÉSZ
X
szükség szerint
X
Aktualizált információk
Kerület honlapján közölt ismeretanyag
Forrásszükséglet
Forráshely
Hosszú
Egyéb résztvevő
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eredményjelzők
II. Célkitűzés: Légszennyező emissziók csökkentése II/1. Ipari emisszió szinten tartása, illetve ahol szükséges csökkentése 1. Célzott alkalmi, vagy rövidebb idejű 6/2011 (I.14.) szükség Az elvégzett T Igazgatási Iroda X KDV KTVF nincs monitorjellegű ellenőrző mérések VM rendelet szerint vizsgálatok száma kezdeményezése a hatóságnál 2. Környezetvédelmi hatósági 306/2010 szükség Kezdeményezett H Igazgatási Iroda X KDV KTVF nincs eljárások kezdeményezése a (XII. 23.) szerint eljárások száma légszennyező vállalkozások ellen Korm. rendelet 3. Lakossági panaszok kivizsgálása, hatóság felé továbbítása, egyeztetések szükség H Igazgatási Iroda X KDV KTVF nincs Panaszok csökkenése szerint kezdeményezése a forrás üzemeltetőivel II/2. A lakossági kibocsátások csökkentése 1. Épület-felújítási támogatások megítélésénél energiatakarékos ill. megújuló technológiákon alapuló megoldások előnyben részesítése - Lásd 9. Települési Infrastruktúra Akcióprogramban. 306/2010 2.Hulladék égetés felderítése, Felderített esetek H (XII. 23.) Igazgatási Iroda X nincs X X X szankcionálása száma Korm. rendelet Főépítészi és Készült 3. Tájékoztatás egyes háztartási Városrendezési tájékoztatókés hulladékok égetésének légszennyező T X nincs X X X Iroda (környezetközzétételük hatásairól védelmi referens) gyakorisága Főépítészi és Készült 4. Tüzelőberendezések rendszeres Városrendezési tájékoztatókés T X nincs X X X karbantartására való ösztönzés Iroda (környezetközzétételük védelmi referens) gyakorisága 5. Zöldhulladékok komposztálásának fejlesztése - Részletesen lásd a 8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogramban. 6. Kerti, mezőgazdasági hulladék 39/2010. Közterület Levegőminőség égetési tilalom betartásának (VII. 22.) Felügyeleti javulása a kertes H X nincs folyamatos ellenőrzése (eleinte figyelmeztetés, a Főv. Kgy. Csoport, Igazgatási övezetekben. későbbiekben szankcionálás) rendelet Iroda Főépítészi és Készült 7. Tájékoztatás a kerti, mezőgazdasági Városrendezési tájékoztatókés hulladék szakszerű kezeléséről, T X nincs X X X Iroda (környezetközzétételük tilalmakról védelmi referens) gyakorisága
59
Forrásszükséglet
Forráshely
III. Célkitűzés: Közlekedési eredetű szennyezések csökkentése III/1. Burkolatlan lakóutak forgalmából eredő porszennyezés csökkentése 1. Burkolatlan utak burkolásának folytatása - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési akcióprogram I/5.1. intézkedés 2. Fasor rekonstrukciók, fasortelepítések, fásítások - Részletesen lásd 7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogramban. III/2. Az utakról származó szennyezések mérséklése 1. Utak, járdák tisztítása, pormentesítése - Részletesen lásd 8. Hulladékgazdálkodás és köztisztaság Akcióprogram IV. célkitűzés 3. intézkedése Főépítészi és 2. Lakossági tájékoztatás a belterületi Városrendezési közterületek megengedhető síkosságT X helyi média nincs Iroda (környezetmentesítési lehetőségeiről védelmi referens) III/3. Közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése 1. Tömegközlekedés feltételeinek további javítása és népszerűsítése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/2. 2. Nem motorizált közlekedési módok fejlesztése és népszerűsítése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/3. 3. A kerület belső részeinek mentesítése az átmenő forgalomtól - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/4. 4. Az elkerülhetetlen forgalom okozta környezeti terhelések enyhítése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/5. 5. A torlódást okozó közlekedési csomópontok átalakítása - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/6. IV. Célkitűzés: Burkolatlan, illetve növényzettel nem borított területek, valamint építési munkálatok porszennyezésének csökkentése IV/1. Burkolatlan, nem művelt, növényzettel nem fedett területekről származó porszennyezés csökkentése 1. A kerületben diffúz szennyezést okozó felületek és tulajdonosainak/ 306/2010 civil szervezetek, kezelőinek azonosítása (adatközlések, H (XII. 23.) Korm. Igazgatási Iroda X X nincs lakosság, panaszbejelentések alapján), szükség rendelet KDV KTVF esetén a környezetvédelmi eljárás lefolytatása IV/2. Építési-kivitelezési munkálatokból származó porszennyezés csökkentése Közterület 1. Nagyberuházások esetén a Felügyeleti Csoport, porszennyezés mértékét csökkentő KDV KTF, Főépítészi és eljárások alkalmazásának ellenőrzése, H X X nincs lakosság, civil Városrendezési szükség esetén eljárás szervezetek Iroda (környezetkezdeményezése a Hatóságnál védelmi referens)
60
X
Hosszú
Egyéb résztvevő
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eredményjelzők
szükség szerint
A tájékoztatások megjelenésének száma, helye
szükség szerint
Panaszbejelentett és felszámolt szennyező területek aránya
X
X
Panaszok csökkenése
V. Célkitűzés: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira 1. Kisebb növényesített felületek Városfejlesztési és sűrítése: zöld udvarok, (extenzív) Üzemeltetési zöldtetők mennyiségének növelése F KÉSZ X Iroda, Építés(önkormányzati beruházásoknál ezek hatósági Iroda előnyben részesítése) 2. Csapadékvíz talajba szivárgását, elpárolgását lehetővé tevő Városfejlesztési és vízáteresztő felületek, burkolatok F Üzemeltetési X kialakítása (önkormányzati Iroda beruházásoknál ezek előnyben részesítése) 3. Közterületi vízfelületek növelése, Városfejlesztési és közparkok vízvételi helyei számának F Üzemeltetési X növelése, működőképességük Iroda folyamatos biztosítása VI. Célkitűzés: A talajokra, és a felszín alatti vizek védelme érdekében hozott további intézkedések 1. Illegális hulladéklerakás megszüntetése - Részletesen lásd 8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogramban. 2. Felhagyott hulladéklerakók felszámolása - Részletesen lásd 8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogramban. 3. Keletkezett szennyvizek ártalommentes kezelése - Részletesen lásd 8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogramban. 4. Potenciálisan elszennyezett talajú 219/2004. Főépítészi és beruházó, területeken a bontások, (VII. 21.) Városrendezési tereprendezések és építkezések során H X X ingatlanKorm. rendelet Iroda (környezettulajdonos a kitermelt talaj minőségének 8. § c) védelmi referens) ellenőrzése VII. Célkitűzés: Kisvízfolyások megfelelő vízminőségének és ökológiai állapotának biztosítása Főépítészi és 1. A vízrendezések során az ökológiai 220/2004. Városrendezési F X KDV KTVF és vízminőségvédelmi szempontok (VII.21.) Korm. Iroda (környezetfigyelembe vétele rendelet védelmi referens)
61
Forrásszükséglet
Forráshely
na.
beruházó
beruházáson Önk. belül költségvetés tervezendő
na.
Önk. költségvetés
nincs
na.
fejlesztési források
X
X
X
X
Hosszú
Egyéb résztvevő
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eredményjelzők
X
Kialakított zöld udvarok, zöldtetők
X
Felhasznált vízáteresztő felületek, burkolatok
X
Vízvételi helyek, szökőkutak, stb. számának növekedése
szükség szerint
Az érintett területeken történt vizsgálatok eredményei
kapcsolódó intézkedés esetén
A vízfolyások ökológiai állapotának alakulása
4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram Az Akcióprogram célja a kerület elhelyezkedéséből és az ország főváros centrikus közlekedési rendszeréből adódó nagy és várhatóan egyre növekvő forgalom kedvezőtlen hatásainak enyhítése, a forgalom lehetőségek szerinti mérséklése. A kerület közlekedési, illetve forgalomból adódó problémái csak komplex szemlélettel, a teljes utazási láncot vizsgálva, az egyes beavatkozások integrációjával, összehangolásával oldhatóak meg, figyelembe véve a lakosság igényeit is. Ezzel összhangban az intézkedések között forgalomszervezési, tudatformáló, beruházási, fejlesztési típusú intézkedések egyaránt megtalálhatók. Mindezek megalapozásához azonban először is elengedhetetlen alap egy környezetbarát közlekedési stratégia megalkotása. Az akcióprogram további kiemelt területei a vízi közlekedés fejlesztése (akár a tömegközlekedés fejlesztéséhez kapcsolódóan is), valamint az elszakított városrészekkel való összeköttetés biztosítása (utóbbival a Városrendezési Akcióprogram foglalkozik). Az Akcióprogram összhangban van a kerület Közlekedésbiztonsági Koncepciójával, az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a KÉSZ-szel és az egyéb kapcsolódó programokkal, stratégiákkal, koncepciókkal. Az Akcióprogram egyaránt szolgálja a levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint a klímavédelmi országos és helyi célkitűzések elérését.
I. Célkitűzés: Környezetközpontú közlekedésfejlesztés I/1. Környezetközpontú közlekedésfejlesztés megalapozása A nagy átmenő forgalom okozta terhek mérséklése érdekében a 2. Környezetvédelmi Program megvalósításának egyik legelső lépéseként javasolható egy fenntartható, környezetközpontú közlekedési stratégia kialakítása. Ez szolgálhat alapként mind a tömegközlekedés fejlesztéséhez, mind pedig a gépjármű forgalom mérséklését célzó szabályozáshoz. A kidolgozandó stratégiának, koncepciónak tartalmaznia szükséges az alábbi információkat: − forgalmas, túlterhelt utak, valamint a forgalom okainak azonosítása, forgalomterhelési adatok, lakossági igények felmérése, − közintézmények, lakótelepek szelíd közlekedési módokkal történő elérhetőségének feltérképezése, − közlekedésirányítási rendszer átalakítási lehetőségei és szükségessége, az egyes terhelt útszakaszok tehermentesítése lehetőségeinek (pl. Mária Terézia utca Pécsi úttal történő kiváltása, sétálóutcák kialakításának hatása) feltérképezése, − forgalomszabályozási eszközökkel történő csillapítási lehetőségek vizsgálata. Ennek keretében szükséges vizsgálni a különböző intézkedések potenciális hatását, más intézkedésekkel való helyettesíthetőségét (például szűk utcák egyirányúsítása a fasorok kialakítása érdekében). Készítése során a szomszédos kerületekkel és agglomerációs településekkel való aktív együttműködés (pl. közös részek kollektív készítése), valamint a lakossági igények lehetőségekhez mérten maximális figyelembevétele elengedhetetlen. A stratégia készítése során feltárt legterheltebb, legtöbb problémát okozó szakaszokat a kerületi építési szabályzat módosításakor, valamint a fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni.
62
Már a program kezdetén javasolt elindítani a tömegközlekedés, valamint a szelíd közlekedési módok népszerűsítését. Míg utóbbi leginkább a kerületi lakosok körében javasolt, a tömegközlekedés esetében nem csak a kerületben, hanem az agglomerációban élők/dolgozók, azaz a kerületen át ingázók számára is átfogó kampány indítása célszerű, hiszen az átmenő személygépjármű forgalom kiváltására a tömegközlekedés a legalkalmasabb. A vasúti utazási lehetőségek kiemelt kezelése e tekintetben elsőrendű fontosságú, a kerület kedvező adottságait a vasúti közlekedés terén a közelmúltban már megvalósított fejlesztéseivel és a vasútvonalak jelenleg zajló/induló korszerűsítésének lezajlásával ki kell használni a vasút nyújtotta lehetőségeket. Az ezzel kapcsolatos tudatformáló programot egyszersmind érdemes összekapcsolni a helyes, szabályos gyalogosés kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos felvilágosító programmal. A tájékozódási lehetőségek megteremtése és az elérési útvonalak feltűntetése elengedhetetlenül fontos (pl. forgalmas intézmények, célállomások javasolt tömegközlekedési és közúti megközelítését mutató táblák kihelyezése pl. a Nagytétényi út – Mária Terézia utca – Leányka utca forgalmának csökkentése érdekében). Az állandó – például a kerületi honlapon elhelyezett tájékoztatás (internetes térképek, menetrendek, útvonal tervezési lehetőségek) mellett az alkalmi kampányok is hasznosak. Javasolható a csatlakozás az Európai Mobilitási Hét sorozathoz, Autómentes Nap tartása, más kerületi eseményekhez kapcsolódóan mobilitási tanácsadás. A tömegközlekedési szolgáltatókkal és a főváros, illetve az érintett önkormányzatokkal együttműködve a csúcsidei igények mérséklését célzó kedvezmények kialakítása is szóba jöhet. A tudatformáló tevékenység megalapozásához minél szorosabb összefogás a civil szervezetekkel (pl. Kerékpáros Klub, helyi környezetvédő szervezetek, stb.). I/2. Tömegközlekedés feltételeinek további javítása Az elővárosi vasút városszerkezetbe való integrálása, a vonzó átszállási lehetőségek megteremtésének, a menetrendek összehangolásának, a kapcsolódó buszvonalak korrekciójának folytatása a továbbiakban is nagy jelentőségű, jóllehet az utóbbi években jelentős előrehaladás volt tapasztalható e téren (lásd például 13-as buszcsalád menetrendjének összehangolása a vasúti menetrenddel). A Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonal 2011-2013 közötti fejlesztése során Pohár utcai új megállóhelyen létesül a kevésbé kihasznált Nagytétényi állomás helyett. Az Önkormányzat a közlekedési integráció, intermodalitás lehetőségeinek fejlesztése folyamatában az igények jelzésével, javaslatok készítésével tevékeny szerepet vállalhat. Az első környezetvédelmi programban megfogalmazottakkal összhangban - EU támogatással - Budafok-Belváros és Háros vasúti megállóhelynél/vasútállomásnál P+R, B+R parkoló kiépítésére került sor 2009-ben. Az elmúlt években, követve a környezetvédelmi programban megfogalmazottakat is, 3 további P+R parkoló helye került kijelölésre a kerület vezetése által, a KÉSZ pedig 140 földalatti parkolóhelyet jelölt ki Budafok-Belváros több (lakótelepi) területén. (Nincs kerékpártároló viszont az újonnan létesített Baross telepi vasúti megállóhely környezetében.) A kijelölt parkolók megvalósítását minél előbb meg kell kezdeni, a kijelöléseket pedig folytatni kell jelen programidőszakban is. A BKV 2008-as járathálózat módosításnak köszönhetően a kerület tömegközlekedési viszonyai számottevően javultak; a tömegközlekedési hálózathoz kapcsolódott a Háros, a Széchenyi, a Dévény, a Pannónia utca és a Panoráma út is. Nagyobb tömegközlekedéssel 63
ellátatlan terület gyakorlatilag már csak az Óhegy északi részén maradt (ahol a szűk utcák egyelőre egyébként el is lehetetlenítik a tömegközlekedés területen belüli biztosítását). A zártkerti jellegű területbe való nagyobb arányú kiköltözésekkel a tömegközlekedés iránti igény fellépésre számítani kell, és érdemes a lehetőségeket már jó előre számba venni. Az Önkormányzat az esetlegesen felmerülő lakossági igények nyomán kezdeményezheti a menetrendek és útvonalak módosítását a tömegközlekedéssel esetleg nem kielégítően ellátott területeken. Közösségi közlekedés forgalmi előnyeinek kiterjesztése érdekében a tömegközlekedést buszsáv kialakítást és érvényre juttatását, intelligens közlekedési rendszerek, forgalomirányítás adta lehetőségek kihasználását előnyben lehet és szükséges részesíteni. Ebben az Önkormányzat leginkább a Főváros partnere lehet, az igények jelzésével és a megoldási javaslatok készítésével. A dízelüzemű közösségi közlekedési eszközök koromrészecske emissziójának csökkentése jármű- ill. motorcserével, szűrők alkalmazásával, a zajterhelés mérséklése többek között csendes motorú járművek használatával lehetséges. Az utóbbi években fejlődött ugyan a BKV, a Volánbusz járműparkja, de a járművek életkora jellemzően még mindig magas, állapotuk elavult, azonban a megvalósulás a szolgáltatók anyagi helyzetének függvénye. A MÁV az elővárosi közlekedésben döntően korszerű, csendes vasúti kocsikat használ már és a személyforgalom szinte kizárólag villany vontatású mozdonyokkal történik. A tömegközlekedés igénybevételének elmaradása gyakran a járatok és a kapcsolódó infrastruktúra szemetes állapotával függ össze. A kerületben működő civil szervezetek diákok bevonásával egyes esetekben kezdeményezték ezen területek takarítását, megtisztítását, de alapvetően ez a szolgáltatást nyújtó szervezetek feladata. Az önkormányzat helyszíni szemlék végzésével, a szemetes területek megtisztításának kezdeményezésével, végső soron a szolgáltatói szerződésekben foglalt erre vonatkozó szankciók érvényesítésével hozzájárulhat ezen problémás helyzetek kezeléséhez, és ezáltal hozzájárulhat a tömegközlekedés igénybevételének növeléséhez, amely számos környezeti probléma enyhítését segítheti elő. I/3. Nem motorizált közlekedési módok fejlesztése és népszerűsítése A kerékpáros turisztikai, rekreációs igényeket az M0 hídon, az M0 híd - északi kerülethatár közötti Duna-part szakaszon, valamint a Nagytétényi út - Vöröskereszt utca szakaszán kiépített kerékpárút biztosítja. Az elmúlt időszakban elkészült a Kastélypark utca – 6. sz. főút és Duna folyam gát találkozása közötti kerékpárút terve, de magánterületek érintettsége miatt új változatot szükséges készíteni. Folyamatban van a Kastélypark utca és Vágóhíd utca közötti kerékpárút tervezése, valamint az EUROVELO kerékpárút tervezése. A KÉSZ továbbá tartalmazza az EUROVELO kerékpárút nyomvonalát. A kijelölt és megtervezett kerékpárutak megvalósítását jelen Környezetvédelmi Program időszakában meg kell kezdeni, a tervezést és a nyomvonalak kijelölését pedig folytatni kell. A lakossági igények kielégítésére az 1. Környezetvédelmi Program időszakában, a Nagytétényi út felújításakor elkészült a Nagytétényi út mellett 6,2 km hosszban a kerékpárút. A lakossági igények kielégítéséhez kapcsolódóan a továbbiakban szükséges a közintézmények (pl. iskolák), lakótelepek (Rózsakerti, Arany J. utcai, Leányka utcai, Vihar utcai, Mézesfehér utcai) bevonása a kerékpárút-hálózatba. A Duna-parti kerékpárút és Nagytétény központjának csatlakoztatása szintén igényként jelentkezik. Szükséges fentiek 64
mellett a tárolási, parkolási lehetőségek biztosításának további fejlesztése (kerékpár támaszok telepítése különösen a közintézményeknél, B+R parkolók – lásd feljebb). A fejlesztések folytatása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a meglévő kerékpárutak karbantartására is (pl. a Duna utca és Városház tér közötti, Duna menti kerékpárút egyes helyeken szinte használhatatlan állapotú) és a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tételére (vö. Nagytétényi úton a kerékpár út védelme a kanyarodó autóktól). A gyalogos járdahálózat kiépítése folyamatos volt az előző időszakban is, azonban a gyalogosjárdák még mindig sok helyen hiányoznak, ráadásul gyakran a közterületeket még el is kerítik, tovább akadályozva a gyalogos közlekedést. A járdaépítés mellett járdafelújítás is szükséges egyes helyeken. (Pl. Arany J. út, Háros u. – Kőérberki út). A gyalogos közlekedésben az akadálymentesítés (gyalogátkelőknél hangjelzés, bottal érzékelhető burkolati jelek, süllyesztett szegélyek, lépcsők mellett rámpa, stb.) egyelőre nem megoldott. Nagytétény belvárosi részén különösen szükséges a gyalogosközlekedés feltételeinek fejlesztése, például a Bucó utcában, az Ánizs és Kolozsvári utcák között a vasúti átjárás biztosítása terén, a Hajómalom utcai telkek, illetve a Tűzvirág és Hársfa utcák közötti közkert megközelítésének javítása kapcsán. A gyalogosan bejárható közterületek hálózata a Baross Gábor telepen is fejlesztésre szorul. A gyalogos közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges egyes parkolási intézkedések is említhetőek itt, azért hogy a gyalogos forgalmat a parkoló autók ne akadályozhassák. (pl. Kossuth L., Kolozsvári, Anna utcák bizonyos szakaszain, illetve Ady E. úton parkolóhelyek kialakítása, az úttest oldalán pedig megállás tiltása (fővárosi hatáskör) és ellenőrzése. Budafok-Belváros belvárosi jellegének biztosítása mellett a sétálóutcák kialakítása a környezeti hatások mérséklése érdekében is indokolt lehet. A legterheltebb útvonalak egyes részein az ilyen szempontú átalakítás megvalósíthatóságának vizsgálata, felülvizsgálata szükséges lehet. (Lásd még 6. Városrendezési Akcióprogramban is). A gyalogos aluljárók állapotának jelentős javítása szükséges annak érdekében, hogy ne elrettentsék a gyalogosokat, hanem vonzó közlekedési alternatívát nyújtsanak ( lásd pl. Tóth J. utcánál a Duna part felé vezető vasúti aluljáró). Sokszor ez nem is igazán pénz kérdése; már a gaz kiirtásával és a hulladék felszámolásával jelentős javulás érhető el. Hosszú távon a kamerák kihelyezése is javasolható az aluljárók és használói védelme érdekében. I/4. A kerület belső részeinek mentesítése az átmenő forgalomtól Egyre sürgetőbb feladat a kerület túlterhelt belső részeinek tehermentesítése, amit a megfelelő kivezetési lehetőségek biztosításával, valamint az átmenő- és célforgalom korlátozásával lehet megvalósítani. A belső részeken áthaladó forgalom egyirányúsításokkal, újabb forgalomcsillapított övezetek létesítésével, időszakos behajtás- és sebesség korlátozásokkal, forgalmisáv-visszaépítésekkel, az elöregedett, szennyező, illetve nehézjárművek kitiltásával, sétálóutcák kialakításával mérsékelhető. Az át-, behajtási feltételek nehezítését célzó intézkedések részben az Önkormányzat, nagyobb részt azonban a Főváros hatáskörébe tartoznak, utóbbi esetben az Önkormányzat csak kezdeményezhet, igényei, javaslatai jelzésével.
65
Új csomópontok, csatlakozási, leágazási lehetőségek kialakításával lehet biztosítani a forgalomnak a kerület belső részeiről a szélső, elsőrendű főutakra történő kivezetését (különösen a 6. sz. főút felé), a belváros tehermentesítése céljából. A program időszakában a megoldási lehetőségek azonosításának, a tervezési feladatok megkezdésének van realitása, azonban a harántirányú közlekedéshálózati kapcsolatok kialakítása sürgető feladat. I/5. Az elkerülhetetlen forgalom okozta környezeti terhelések enyhítése A kerületen átmenő forgalom mérséklése mellett meg kell mindent tenni a közlekedés elkerülhetetlenül fellépő környezeti hatásainak enyhítése érdekében is. A forgalom okozta porszennyezés csökkentéséhez a kerületi közterületek szilárd útburkolattal való ellátását ebben a tervezési időszakban is folytatni kell, lehetőség szerint az előző tervezési időszakban megvalósultnál gyorsabb ütemben. Az előző Környezetvédelmi Programban kitűzött évi 7-8 km/év új útburkolat kialakítása jelen programban is vállalható. Útburkolatok megválasztásakor a csendes, illetve nagy kopásállóságú burkolatokat szükséges előnyben részesíteni. A munkálatok során gondot kell fordítani a közműnyílások szintbeli (állítható) elhelyezésére. Az útburkolatok minőségének, állapotának folyamatos ellenőrzése és probléma esetén a mielőbbi beavatkozás elengedhetetlen. Már maguknak az úthibáknak, kátyúknak a felszámolásával jelentős zajcsökkentés érhető el, de csendes és nagy kopásállóságú burkolatok preferálásával mind a por-, mind pedig a zajszennyezés tovább mérsékelhető. Zajvédelmi okokból törekedni kell az utca városképével nem szoros kapcsolatú kockaköves burkolatok megszűntetésére, valamint a műtárgyak esetében a dilatáció mentes kapcsolatok kialakítására, a közműnyílások szintbeli (állítható) elhelyezésére. Azon utak, utcák, esetében, amelynek fenntartója, kezelője nem a XXII. kerületi Önkormányzat, ott a hibák jelzésével lehet kieszközölni a javításokat. A korábbi programhoz hasonlóan évi 8-10 km útburkolat felújítás, javítás tűzhető ki célul. Mind a levegő-, mind pedig a zajterhelés mérséklése szempontjából javasolható a növényzet telepítés; mégpedig leginkább a közlekedési útvonalakat szegélyező fasorok telepítésének folytatása. A hiányos fasorokat pótolni szükséges. Sajnos a jelenleg még fasorral nem rendelkező utak, utcák egy jelentős része nem elég széles ahhoz, hogy mindenütt telepítésre kerülhessen a terhelést enyhítő növényzet. Kedvező, hogy a KÉSZ új közterületek területigénye szempontjából kétoldali fasor helybiztosítását írja elő. Meglévő utak esetében, ahol az utca szélesítés nem jöhet szóba, ott meg lehet vizsgálni az adott útszakasz egyirányúsításának lehetőségét, az így szabaddá váló területen pedig fasor létesítését. Ez minden esetben egyedi megfontolást igényel, összevetve az előnyöket és hátrányokat és figyelembe véve a lakosság igényeit is. (Lásd 7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogramban is). A tapasztalatok szerint forgalomszabályozás intézkedésekkel jelentős eredményeket lehet elérni a lég- és zaj/rezgésterhelés mérséklése terén. Ugyan a zajszennyezés mérséklése tekintetében már érzékelhető, 3 dB-nyi csökkenés csak a forgalom felére csökkenésével érhető el, az éjszakai korlátozások, illetve a nehézjárművek forgalmának szigorítása segítségével már jelentős eredmények érhetőek el e tekintetben is.
66
Az előző programidőszakban már megkezdődött Tempo 30 övezetek kijelölésének, illetve -de csak zajjal nem túl terhelt területeken - forgalomcsillapító eszközök kihelyezésének folytatása – összhangban a Közlekedésfejlesztési Koncepcióval elengedhetetlen. Szintén hasznos lehet egyes egyirányúsítások, sétálóutca kialakítások, útvonal-kiváltások más útvonalakkal megvalósítása. Fontos és kedvező hatású intézkedések lennének az alábbi, a Főváros hatáskörébe tartozó forgalmi intézkedések is: sebességkorlátozások, különösen az éjszakai sebességkorlátozás (pl. Leányka utca) bevezetése a túlságosan szennyezett területeken, valamint a buszok és tehergépjárművek behajtásának szabályozása, korszerűtlen, szennyező járművek forgalmának korlátozása, city logisztika. Utóbbiak esetében az Önkormányzat élhet kezdeményezési lehetőségével. A parkolás szabályozása, egyes helyeken a parkolás korlátozása, mint intézkedés itt is megemlíthető. A forgalomszabályozási intézkedések meghozatal mellett nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni az intézkedések betartásának ellenőrzésére és a be nem tartás szankcionálásra is. A tapasztalatok szerint ugyanis ezen intézkedések betartásának aránya nagyon alacsony, sőt, sokszor éppen azok nem tartják be a szabályokat, akik kérésére, illetve akik érdekében az adott intézkedést hozták. Esetleges új utak, útvonalak, vasút- és egyéb kötöttpályás vonalak kialakításakor, már a tervezés során ki kell kényszeríteni a környezeti terhelések lehetőségekhez mérteni minimalizálását, mind a kivitelezés, mind pedig a majdani működés tekintetében. A megvalósításkor ellenőrizni szükséges ezek megvalósulását. A jelzőlámpák összehangolt működtetésével, forgalomtól függő, intelligens szabályozásával sokat lehet tenni a forgalom zavartalan haladásáért. A jelzőlámpák éjszakai kikapcsolásával a zaj- és rezgés szempontjából legnagyobb problémát jelentő éjszakai időszakban biztosítható a zökkenőmentes haladás. Az Önkormányzat ebben jobbára a Főváros partnere tud lenni, ezen beavatkozások igénylésével. I/6. A torlódást okozó/balesetveszélyes/zajpanaszokat okozó közlekedési csomópontok átalakítása A tapasztalatok szerint a szintbeni vasúti kereszteződések a forgalom időszakonkénti visszafogásával jelentős torlódásokat okoznak, emellett rendkívül balesetveszélyesek. A vasúti járművek szintbeni kereszteződések előtt szükséges hangjelzése lakossági panaszok állandó forrása. Mindezek miatt indokolt ezeknek a kereszteződéseknek a felül- vagy aluljáróval történő kiváltása. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a felüljárók a hanghatás szórásával szintén panaszok forrásai szoktak lenni. Gondos tervezéssel és körültekintő kialakítással ezek a hatások enyhíthetők. A Növény utcai csomópont ilyen irányú átalakítása jelenleg folyik, a II. Környezetvédelmi Programban a többi szintbeni vasúti kereszteződés kiváltására szükséges koncentrálni, a legtöbb problémát kiváltókra fókuszálva. Körforgalmú csomópont egyelőre csak az Angeli út – Barackos utca csomópont és a 6. számú főút – Nagytétényi út csomópontjában, illetve a Panoráma-Tomori-Alkotmány utcák csatlakozásánál épült ki. A Balatoni út – Háros út és a Balatoni út – Tanító út csomópontok körforgalmú csomóponttá alakítására a tanulmányterv már elkészült, a csomópontok kialakítása nagy mértékben javítaná a 7. sz. főút biztonságos és zökkenőmentes megközelítését, e téren az Önkormányzat kezdeményező, ösztönző szerepet tölthet be. 67
Emellett fel kell tárni azon szakaszokat, ahol körforgalmú/jelzőlámpás csomópont kialakítása indokolt és reálisan megvalósítható és a program időszakában meg kell kezdeni a tervezést.
II. Célkitűzés: Vízi közlekedés fejlesztése A vízi közlekedés terén a kerület nagy mértékű, de egyelőre még gyakorlatilag teljesen kiaknázatlan fejlődési potenciállal rendelkezik. A vízi közlekedés mind a rekreációs, turisztikai és sport célú kihasználás, mind a tömegközlekedésbeli szerep, mind pedig a teherforgalmú kikötés tekintetében fejlesztésre szorul. A Duna Spirit megvalósulásával a tervek szerint kikötő létesül a Kastélypark utcai szakasz környékén. A Duna hajózhatóvá tétele gyakorlatilag küszöbön áll, megnyitva az utat a személy és teherforgalmú vízi közlekedés fejlesztése előtt. A Duna, mint tömegközlekedési útvonal kihasználása akár hosszanti, akár keresztirányban azonban csak más fővárosi és Duna menti önkormányzatokkal együttműködésben lehetséges (kikötők más kerületekben, településeken, járatok kihasználtságának biztosítása), ezért szükséges az együttműködések kialakítása, de emellett a megvalósítás lehetséges forrásainak azonosítása is. Jelenleg sokféle elképzelés, ötlet létezik a vízi közlekedés fejlesztése tekintetében (akár a kikötő létesítés, akár a vízi közlekedés egyéb feltételeinek megteremtését illetően), ezeket rangsorolni kell és az erőket csak 1-2, reálisan megvalósítható megoldás kivitelezésére kellene koncentrálni.
III Célkitűzés: Parti területek elérhetőségének fejlesztése (meglévők fejlesztése, újak megteremtése) Távlati cél a parti területekre az egyenletesen elosztott, kulturált lejutási lehetőségek megvalósítása. A természetvédelmi szempontból értékes területek esetében a zavarás elkerülése érdekében elsősorban a gyalogos/kerékpáros közlekedés fejlesztése szükséges. A Duna-parti fejlesztési területek autós megközelítését csak a szükséges és indokolt mértékben szükséges biztosítani, e területeken elsősorban a vasút közlekedési szerepét kell erősíteni. (Lásd még 6. Városrendezési Akcióprogramban is.)
68
2. A környezeti problémát okozó útszakaszok kijelölése
3. Környezetbarát közlekedési módok, terhelést mérséklő közúti útvonalak átfogó népszerűsítése
Főépítészi és Városrendezési Iroda
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
T
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
Önkormányzat szerepe
X
Forrásszükséglet
Forráshely
érintett önkormányzatok, főváros
~ 5 MFt
Önk. költségvetés/ Önk. kvi Alap
X
Elkészült közlekedési stratégia
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarész eként
Önk. költségvetés
X
Módosított KÉSZ
X
Tömegközlekedést, szelíd közlekedési módokat igénybe vevők számának növekedése
X
X
X
X
BKV, MÁV, Volánbusz, érintett önkormányzatok, főváros, civil szervezetek
na.
Önk. költségvetés
X
Hosszú
X
Egyéb résztvevő
Közép
X
Ütemterv (időtáv) Rövid
Közreműködő
I. Célkitűzés: Környezetközpontú közlekedésfejlesztés I/1. Környezetközpontú közlekedésfejlesztés megalapozása 1. Környezetbarát közlekedési stratégia kialakítása (lakossági igények SZ figyelembevétele)
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram
X
Eredményjelzők
I/2. Tömegközlekedés feltételeinek további javítása 1. Közlekedési integráció, intermodalitás lehetőségeinek további fejlesztése
2. P+R, B+R parkolási lehetőségek fejlesztésének folytatása
3. Tömegközlekedési hálózat fejlesztése nem megfelelően ellátott helyeken
F
Főépítészi és Városrendezési Iroda
F
Főépítészi és Városrendezési Iroda, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
F
KÉSZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
X
X
X
69
X
BKV, MÁV, Volánbusz, más érintett önkormányzatok
nincs
főváros, BKV, MÁV, Volánbusz
na.
BKV, Volánbusz, beruházó
na.
Tömegközlekedést igénybe vevők számának növekedése
X
Önk. költségvetés/ beruházó
üzemeltető
X
Kijelölt/Megépült P+R, B+R parkolóhelyek száma
szükség szerint
Közösségi közlekedést igénybevevők számának növekedése
X
4. Közösségi közlekedés forgalmi előnyeinek kiterjesztése (önk. fenntartású útvonalakon) 5. A tömegközlekedési megállóhelyek tisztán tartásával a szolgáltatások vonzóvá tétele
Forrásszükséglet
Forráshely
SZ, F
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
BKV, főváros
na.
H
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
BKV, MÁV, Volánbusz
nincs
X
más önkormányzatok, Főváros, Magyar Kerékpárosklub Dél-budai csoportja
fejlesztés: ~30 MFt/ km
Önk. költségvetés, beruházó
X
X
főváros
na.
Önk. költségvetés
X
X
üzemeltető
X
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Közreműködő
Önkormányzat szerepe Kezdeményező
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
X
szükség szerint
Eredményjelzők
Közösségi közlekedést igénybevevők számának növekedése Helyszíni szemlék megvalósulása, kezdeményezések száma
I/3. Nem motorizált közlekedési módok fejlesztése 1. Lakossági és rekreációs célú kerékpárhálózat fejlesztés folytatása, a parkolási lehetőségek megteremtésével párhuzamosan, meglévő kerékpárúthálózat karbantartása
F
2. Járdahálózat fejlesztése
F
3. Sétálóutcák kialakítása
F
4. Gyalogos aluljárók körülményeinek javítása
F
KÉSZ
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
X
X
Újonnan kiépült/felújított járda hossza
X
X
főváros
na.
Önk. költségvetés
X
X
főváros
na.
Önk. költségvetés
X
X
főváros
na.
Főv./ Önk. költségvetés
szükség szerint
X
főváros
na.
Főv. költségvetés
szükség szerint
X
X
Kijelölt/megvalósítot t/felújított kerékpárút hossza
X
X
Kialakított sétálóutcák száma Felújított, rendezett aluljárók száma
I/4. A kerület belső részeinek mentesítése az átmenő forgalomtól 1. Át-, behajtási feltételek nehezítése 2. Harántirányú közlekedési elemek fejlesztése
Sz, H F
Főépítészi és Városrendezési Iroda, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
70
Forgalomszabályozási intézkedések száma Létrejött összeköttetések, csomópontok száma
I/5. Az elkerülhetetlen forgalom okozta környezeti terhelések enyhítése Városfejlesztési és 1. Burkolatlan utak burkolásának F -üzemeltetési X folytatása Iroda Városfejlesztési és 2. Rossz állapotú utak felújítása, utak F X X útkezelő -üzemeltetési folyamatos karbantartása Iroda 3. Fasor rekonstrukciók, fasortelepítések, fásítások – LÁSD 7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogramban. 4. Forgalomszabályozási intézkedések Városfejlesztési és főváros, H X X és betartásának ellenőrzése, -üzemeltetési rendőrség szankcionálása Iroda Főépítészi és 5. Új utak, útvonalak, vasút- és egyéb Városrendezési kötöttpályás vonalak kialakításakor, Iroda, meglévők felújításakor a környezeti H X X főváros Városfejlesztési és terhelések minimalizálása szem előtt -üzemeltetési tartásának megkövetelése/ösztönzése Iroda 6. Közúti közlekedés Városfejlesztési és F X X főváros folyamatosságának javítása -üzemeltetési forgalomtechnikai beavatkozásokkal Iroda I/6. A torlódást okozó/balesetveszélyes/zajpanaszokat okozó közlekedési csomópontok átalakítása Főépítészi és főváros, MÁV, 1. Szintbeni vasúti kereszteződések F Városrendezési X Érintett utak kiváltása Iroda kezelője 2. Körforgalmú/jelzőlámpás csomópontok kialakítása
F
II. Célkitűzés: Vízi közlekedés fejlesztése 1. Vízi tömegközlekedés fejlesztése (együttműködések kialakítása, az önkormányzati prioritások T érvényesítése, esetleges önkormányzati szerepvállalás)
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
X
főváros
X
főváros, egyéb érintett önkormányzatok
71
X
Forrásszükséglet
Forráshely
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Közreműködő
Önkormányzat szerepe Kezdeményező
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Lehetőség szerint
Önk. költségvetés
X
X
X
Újonnan burkolásra kerülő utak hossza
na.
üzemeltető
X
X
X
Felújított, újraburkolt utak hossza
na.
Fővárosi/ Önk. Költségvetés
nincs
folyamatosan
szükség szerint
na.
üzemeltető
na.
üzemeltető
na.
üzemeltető
na.
Önk. költségvetés
X
X
X
X
X
X
Eredményjelzők
Forgalomszabályozás i intézkedések száma A környezeti szempontok figyelembe vételével felújított/kialakított útvonalak hossza/száma Forgalomtechnikai beavatkozások száma
X
Kiváltott szintbeni keresztezések száma
X
Kialakított körforgalmú/jelzőlá mpás csomópontok száma
X
Kialakított együttműködések, azonosított pályázati lehetőségek száma
2. Kikötőfejlesztés (az egyes elképzelések között az önkormányzati érdekek, a környezet védelmének SZ képviselete, önkormányzati szerepvállalás) 3. Duna hajózhatóvá tétele (önkormányzati, helyi érdekek SZ érvényesítése a megvalósítás során) III. Célkitűzés: Parti területek elérhetőségének fejlesztése 1. Parti területek elérhetőségének fejlesztése a természetvédelmi F érdekek figyelembe vételével (meglévők fejlesztése, újak megteremtése)
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
Főépítészi és Városrendezési Iroda
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
X
X
72
főváros, egyéb érintett önkormányzatok, magántulajdonosok főváros, egyéb érintett önkormányzatok
főváros, befektetők
Forrásszükséglet
Forráshely
na.
Önk. költségvetés
nincs
na.
Önk. költségvetés
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Közreműködő
Önkormányzat szerepe Kezdeményező
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Eredményjelzők
X
X
Fejlesztési elképzelések sorrendjének meghatározása
X
X
Közreműködés a hatósági eljárásban
X
Fejlesztett/új partmegközelítést lehetővé tevő útvonalak
X
X
5. Zaj-, rezgésvédelmi Akcióprogram Az akcióprogram célja a kerületben élők közérzetének javítása és életminőségének védelme érdekében a zaj- és rezgésterhelés csökkentése, vagy legalábbis növekedésének megállapítása. Az első fővárosi stratégiai zajtérképezés eredményeinek ismeretében különösen a közlekedésből származó, ezen belül az éjszakai zaj mérséklése sürgető feladat. A 30a vasútvonal jelenleg folyó, és a 40a vasútvonal idén kezdődő felújításával a kerület egy jelentős zaj- és rezgésszennyezéssel kapcsolatos problémája fog a remények szerint megoldódni. Így a II. Környezetvédelmi Program keretében leginkább a közúti közlekedésből származó, valamint a tapasztalatok alapján legtöbb panaszt okozó szórakozóhelyek, szabadidős létesítmények és építkezés által kibocsátott zaj mérséklésére kell összpontosítani.
I. Célkitűzés: A kerületi zaj-, rezgésvédelem átfogó intézkedései Az átfogó intézkedések felölelik a második fővárosi stratégiai zajtérkép és zajvédelmi intézkedési terv készítésében való intenzív részvételt, a főváros által készítendő zaj- és rezgésvédelmi szabályozás kialakításában való aktív közreműködést. Itt szereplő feladat emellett a zajjal- és rezgéssel kapcsolatos kerületi vonatkozású adatok és információk gyűjtése és rendszerezése (az I. Környezetvédelmi Program keretében elkészült KEKIR segítségével), valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása ezen információkról (határozati kötelezések, mérési adatok, eredmények, stb.); az Önkormányzat honlapján. Továbbá a zajvédelemmel kapcsolatos önkormányzati hatósági munka megerősítése érdekében– a 2. stratégiai zajtérkép és intézkedési terv, valamint a fővárosi szabályozás elkészülte után – szükséges a zajvédelemmel kapcsolatos szakmai alapelvek, új előírások megismertetése az érintettekkel. Tekintettel egyfelől arra, hogy a zajjal kapcsolatos problémák a lakosság egy jelentős részét érintik és egyre több panasz okozója, másfelől figyelemmel arra, hogy a zaj egy igen szubjektív megítélésű szennyező, szükség lenne egy lakossági tájékoztató anyag készítésére, a zajjal kapcsolatos főbb tudnivalókról, a szabályozásról és a zajprobléma esetén alkalmazható eszközökről. Így mérsékelhető lehet a felesleges, nem megalapozott panaszok száma. Jelen Környezetvédelmi Program készítése során összeállításra került a kerület területén található, zajvédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek és övezetek listája, melyet javasolt a KÉSZ függelékeként szerepeltetni. Annak érdekében, hogy ezek környezetében a zaj- és rezgésterhelés csökkenjen, illetve a helyzet ne romoljon, azonosításukon túl további intézkedések szükségesek, jelen célkitűzés részben ezt szolgálja. Ennek keretében szükséges ezek közelében a főbb zaj- és rezgésforrások azonosítása, majd a kedvezőtlenebb zaj/rezgésterhelésű helyeken találhatóak esetében a terhelés csökkentés lehetőségeinek feltérképezése. Fentiek mellett indokolt a zaj-, illetve rezgésszennyezés szempontjából kerületi forró pontoknak, területeknek az azonosítása is. Ezen feladat elvégzésének a kibővített M0 átadása, illetve a 2. fővárosi stratégiai zajtérkép elkészülte után lesz értelme, hogy az M0 környezetében megnövekedett (viszont a kerület más részein ennek köszönhetően csökkent) forgalom okozta terhelés változás, valamint a vasútvonalak korszerűsítésének hatásai már figyelembe vehetőek legyenek. A kijelölés során az elérhető mérési adatok (M0 és M6
73
monitoring adatok, stb.) felhasználása mellett az Önkormányzat által végzett mérések elvégzése is szükséges lehet. A KÉSZ-ben az utólagos zajvédelmi létesítmények előírása már megvalósult, a forró pontok azonosítása után azonban szabályozni szükséges azt is, hogy zajvédelmi szempontból érzékenynek minősülő objektum ne települhessen a kedvezőtlen zaj- és rezgésterhelésű területekre. A további beépítések módját, zajcsillapítást biztosító előírásokkal kell szabályozni.
II. Célkitűzés: A közlekedési eredetű zajterhelés növekedésének megállítása A közlekedési zajvédelemben a legnagyobb hatékonyságot azokkal az intézkedéseknél lehet elérni, amelyek a forgalom meghatározott csökkentésére és a meghatározott forgalom áramlásra irányulnak. Ez azonban csupán olyan egyedi műszaki intézkedésekkel, amelyek csak egyes paraméterek csökkentésére irányulnak, nem valósíthatók meg. Ennek tehát párosulnia kell pl. a forgalommentes városnegyedek kialakítási koncepciójával, vagy az autós forgalom egy részét helyettesítendő gyalogos-, kerékpár- és tömegközlekedést elősegítő, intenzívebbé tevő intézkedésekkel. A közlekedési eredetű környezeti zaj csökkentését célzó intézkedések zöme ennek következtében a Közlekedési Akcióprogram intézkedései között is szerepel, illetve szoros egyezést mutat a légszennyezés csökkentésére tervezett intézkedésekkel. II/1. Új utak, kötöttpályás közlekedési útvonalak, vasutak létesítésekor, illetve meglévők korszerűsítésekor a zajmegelőzés biztosítása A közlekedési útvonalakat érintő, jelenleg, illetve a közeljövőben zajló két nagy fejlesztési folyamat az M0 autóút bővítése, és a 30a és 40a vasútvonalak korszerűsítése. Az M0 bővítése kapcsán, zajmérési eredmények alapján, az Önkormányzatnak – a lakossággal karöltve - sikerült elérnie az eredeti tervek módosítását is, minek eredményeképpen hosszabb szakaszon és magasabb zajvédő falak épülnek. (Az M0-M6 összekötő út nyomvonalának tervezésekor pedig már a beépítésektől a szükséges mértékű távolság biztosítása is megvalósult.) A vasútvonal korszerűsítés keretében a vasútvonalak mentén, a lakott területeken mindenütt, ahol nincsen még, de indokolt, zajárnyékoló létesítmény kerül elhelyezésre, ezzel a vasúti közlekedésből származó zaj egy-két konkrét lakást leszámítva mindenütt határérték alatti lesz. (A néhány kivétel esetében fokozott hanggátlású nyílászárók beépítésére lesz szükség.) Az eddigiekhez hasonlóan a továbbiakban is figyelemmel kell kísérni az engedélyeztetés, ill. a fejlesztési feladatok megvalósításánál a zajvédelmi követelmények teljesülését, a meglevő magasabb rendű útvonalak, vasútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében pedig szükséges a korszerű zajcsillapító technológia, hiányzó zajvédelmi létesítmények alkalmazásának kikényszerítése, illetve a megfelelő megvalósítás ellenőrzése. A zajvédelmi fejlesztési folyamatba a lakosságot is minden esetben be kell vonni, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. II/2. Meglévő zajforrások környezetében a zajterhelés csökkentése, illetve növekedésének megakadályozása Ha a jelenleg megvalósítás alatt álló, illetve tervezett beavatkozások sem hoznak eredményt, akkor indokolt esetekben, szükség szerint, zajvédelmi létesítmények utólagos elhelyezésére, 74
illetve fokozott hanggátlású nyílászáró szerkezetek utólagos beépítésére is sor kerülhet. (Erre pozitív példa az előző tervezési időszakból, hogy a Baross-telep új vasúti megállóhely építése kapcsán az Önkormányzat elérte a vasútvonal mellett hiányzó zajárnyékoló elemek pótlását.) Az utólagos zajvédelmi fejlesztési folyamatba az érintett lakosságot is minden esetben be kell vonni, ahogy azt az Önkormányzat az eddigiekben is tette. Feladat továbbá a megépült zajárnyékoló létesítmények állapotának, hatékonyságának ellenőrzése, szükség szerint felújításuk, cseréjük, pótlásuk kezdeményezése az üzemeltetőnél. II/3. A határérték alatti, de panaszokat okozó zajterhelés csökkentése A távolabbi zajforrások hangja, sok esetben szóródva jut el távolabbi helyekre, ahol ugyan határérték alatti, de sokszor panaszokra okot adó mértékű zavarást okoz (lásd például budatétényi, budafoki domboldal helyzete). Visszatérő probléma a budaörsi repülőtér működéséből eredő zaj is, ami feltehetőleg az egyes repülési előírások be nem tartásából fakad. Ezen helyzetek kezelése igen nehéz, az Önkormányzat feladata itt a lakossági panaszok illetékes hatóság felé továbbítása, illetve az érdekelt felek közötti egyeztetések kezdeményezése a panaszt okozó forrás üzemeltetői és a panaszosok között a békés egymás mellett élés elősegítése érdekében. A lakott területen lévő, a zavaró hangjelzések kibocsátásával járó szintbeni vasúti kereszteződések felszámolása megoldást nyújthat egy szintén határérték alatti, de sok panaszt kiváltó problémára (lásd Közlekedési Akcióprogram I/6/1.) II/4. Zajterhelés csökkentése közlekedésszervezési intézkedésekkel Ezeket az intézkedéseket a Közlekedésfejlesztési Akcióprogramban tárgyaljuk.
III. Célkitűzés: Üzemi, szabadidős, építési–kivitelezési zajkibocsátások csökkentése Az üzemi zajforrások közül az IPPC üzemek közül egyedül a Storechem zajkibocsátása volt határértéket meghaladó, időközben azonban hangtompító felszerelésével biztosította határértéknek való megfelelését. Egyéb bizonyított határérték túllépésről az üzemek tekintetében jelenleg nincs információ. A tapasztalatok szerint az üzemekkel szemben a szórakozóhelyek és sportlétesítmények működése, valamint az építkezések okozzák a legtöbb lakossági panaszt. Az Önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak egyebek mellett az épületek és egyéb építmények építésével és a speciális szaképítéssel, a nagy- és kiskereskedelemmel, a gépjármű és motorkerékpár kereskedelemmel és javítással, az építmény üzemeltetéssel, a sport-, szórakoztató, szabadidős, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenységekkel kapcsolatos zaj- és rezgésvédelmi ügyek, így ilyen ügyekben a kerület jogosult elsőfokú hatóságként eljárni. Mivel a védekezés az új létesítményeknél a leghatékonyabb, ezért a hangsúlyt az engedélyezési eljárásokra, a helyes szemlélet kialakítására és a fokozott ellenőrzésre kell helyezni.
IV. Célkitűzés: Rezgésvédelem A két kerületet érintő vasútvonal korszerűsítésével a vasúttól származó rezgésterhelés várhatóan jelentősen mérséklődni fog. Az Önkormányzat a tervezett és rezgésterhelés
75
csökkenését eredményező beavatkozások megvalósulása, valamint a megvalósulást követő karbantartás figyelemmel követésében, a hiányosságok, problémák azonnali jelzésével tud hozzájárulni a vasúti közlekedés okozta rezgés tervezett mértékű mérséklésének megvalósulásához. A távlati tervek között szereplő villamosvonal-felújítás során az Önkormányzat kezdeményezheti a rezgés szempontjából is minél kedvezőbb megoldások alkalmazását. A közúti közlekedés okozta rezgések esetében az utak karbantartásának; az egyenetlen útburkolat javításának folyamatos biztosításával, sima útburkolatra történő cseréjével érhető el terhelés csökkenés. Ezekről bővebben a Közlekedésfejlesztési Akcióprogram szól. Ugyan a kerület szinte egészén megvalósult a 12 tonnás súlykorlátozás, további korlátozások (és a korlátozások betartásának ellenőrzése) szükségesek, különösen az éjszakai időszakban. Lásd bővebben: Közlekedésfejlesztési Akcióprogram.
76
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Forráshely
Önk. költségvetés
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
5. Zaj- és rezgésvédelmi Akcióprogram
Eredményjelzők
I. Célkitűzés: A kerületi zaj-, rezgésvédelem átfogó intézkedései 1. A KÉSZ kiegészítése a zaj- és rezgésvédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek és övezetek listáját tartalmazó függelékkel 2. Zaj- és rezgésterhelés szempontjából kerületi forró pontoknak minősülő területek azonosítása 3. Zaj/rezgés szempontjából fokozott terhelésnek kitett helyeken lévő érzékeny objektumok/területek/ övezetek terheléscsökkentése lehetőségeinek feltérképezése 4. Aktív részvétel a második fővárosi stratégiai zajtérkép és intézkedés terv készítésében (információ-szolgáltatás)
5. Aktív részvétel a fővárosi zaj- és rezgésvédelmi szabályozás kialakításában
6. Zajjal, rezgéssel kapcsolatos tájékoztató anyag a lakosság részére
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
nincs
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
T
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
X
X
X
77
X
Önk. költségvetés
főváros, más önkormányzatok
nincs
X
főváros, más önkormányzatok
nincs
X
nincs
X
Kiegészült KÉSZ
X
Kijelölt forró pontok, fokozottan zajos területek
X
Terheléscsökkentési intézkedési lehetőségek összefoglalása Kerületi információkra nagymértékben épülő fővárosi stratégiai zajtérkép és intézkedési terv Kerületi érdekeket is figyelembe vevő fővárosi zaj- és rezgésvédelmi szabályozás
X
Elkészült tájékoztató anyag
7. Városrendezésnél, építési szabályozásnál zajvédelmi szempontú, építési szabályok kialakítása
SZ
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Forráshely
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
Önk. költségvetés
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
X
8. Zajjal, rezgéssel kapcsolatos adatok, Főépítészi és Utak, Évenként információk bevitele a Önk. Városrendezési vasútvonalak Környezetvédelmi Információs T X meghatároz X X X Iroda, kezelői, KDV költségvetés andó Rendszerbe és folyamatos Igazgatási Iroda KTVF aktualizálásuk II. Célkitűzés: A közlekedési eredetű zajterhelés növekedésének megállítása II/1. Új utak, kötöttpályás közlekedési útvonalak, vasutak létesítésekor, illetve meglévők korszerűsítésekor a zajmegelőzés biztosítása 1. Az engedélyeztetés, ill. a fejlesztési Főépítészi és Közlekedési feladatok megvalósításánál a Városrendezési H X X nincs szükség szerint Felügyelet, KDV zajvédelmi követelmények Iroda (környezetKTVF teljesülésének figyelemmel kisérése védelmi referens) 2. A meglevő magasabb rendű útvonalak, vasútvonalak átépítésekor, Főépítészi és útkezelők Az adott út felújításakor a zajterhelés csökkentése Városrendezési forrásai, kezelője, F X na. szükség szerint érdekében korszerű zajcsillapító Iroda (környezetpályázati beruházó technológia, hiányzó zajvédelmi védelmi referens) támogatás létesítmények alkalmazása Főépítészi és 3. A zajvédelmi fejlesztési folyamatban Városrendezési Civil szervezetek, T X nincs X X Iroda (környezeta lakossági részvétel biztosítása lakosság védelmi referens) II/2 Meglévő zajforrások környezetében a zajterhelés csökkentése, illetve növekedésének megakadályozása Főépítészi és 1. Utólagosan elhelyezhető zajvédelmi Városrendezési MÁV, érintett út útkezelők na. X létesítmények elhelyezése szükség F 1995. évi LIII. X forrásai Iroda (környezetkezelője, főváros szerint tv. védelmi referens)
78
Eredményjelzők
KÉSZ módosítás
KEKIR aktualizálások
Zajvédelmi előírások teljesülése az új utakon
Zajvédelmi előírások teljesülése a felújított utakon
A nyomvonal konfliktusmentes elfogadása zajjal érintettek számának csökkenése, zajárnyékoló falak
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Forráshely
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eredményjelzők
Főépítészi és zajjal érintettek MÁV, érintett út útkezelők Városrendezési csökkenése, korszerű F X n.a. X 1995. évi LIII. kezelője, forrásai, Iroda (környezethő- és hang-szigetelő tv. főváros. GKM védelmi referens) ablakok száma Főépítészi és Az önkormányzat Városrendezési 3. Zajárnyékoló létesítmények MÁV, érintett út nincs szükség szerint kezdeményezte H X pótlásának kezdeményezése Iroda (környezetkezelője, főváros javítások, cserék védelmi referens) Főépítészi és 6. Utólagos zajvédelmi fejlesztési Városrendezési Civil szervezetek, Lakossági panaszok T nincs szükség szerint X folyamatban a lakossági részvételének Iroda (környezetlakosság csökkenése biztosítása védelmi referens) 7.Útburkolatok minőségének folyamatos ellenőrzése, utak karbantartása, tervszerű, folyamatos felújítása - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/5/2 II/3. A határérték alatti, de panaszokat okozó zajterhelés csökkentése MÁV, Légügyi 1. Lakossági panaszok hatóság felé Főépítészi és Hivatal, útvonal továbbítása, állandósult panasz esetén Városrendezési H X kezelője, adott nincs szükség szerint Panaszok csökkenése egyeztetések kezdeményezése a Iroda (környezetlétesítmény panaszt okozó források üzemeltetőivel védelmi referens) üzemeltetője Főépítészi és MÁV, Légügyi Útkezelők, zajjal érintettek 2. Szekunder zajcsökkentési Városrendezési Hiv., útkezelő, üzemeltető számának megoldások alkalmazása indokolt F X na. X Iroda (környezetüzemeltető, Főv. forrásai, csökkenése, esetben védelmi referens) Önkorm. támogatás panaszok csökkenése 3. A lakott területen lévő szintbeni vasúti kereszteződések felszámolása a hangjelzés megszüntethetősége érdekében lásd bővebben Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/6/1. II/4. Zajterhelés csökkentése közlekedésszervezési intézkedésekkel 1.Zajcsökkentő forgalomszabályozási intézkedések bevezetése és betartásának ellenőrzése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram/5./4. 2 Tömegközlekedés feltételeinek további javítása és népszerűsítése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/2. 3. Nem motorizált közlekedési módok fejlesztése és népszerűsítése - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/3. 4. A kerület belső részeinek mentesítése az átmenő forgalomtól - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/4. 2. Fokozott hanggátlású nyílászáró szerkezetek alkalmazása szükség szerint
79
III. Célkitűzés: Üzemi, szabadidős, építési–kivitelezési zajkibocsátások csökkentése 1. A megengedhető zajkibocsátás H Igazgatási Iroda meghatározása 2. Telephely engedélyezési eljárás során a zajvédelmi előírások teljesülésének ellenőrzése
H
284/2007. (X.29.) Korm. Rendelet
Igazgatási Iroda
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
X
nincs
X
n.a.
Forráshely
önk. költségvetés
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eredményjelzők
szükség szerint
panaszok számának csökkenése
folyamatos
Ellenőrzött intézmények száma
3. A szolgáltató, szórakoztató, ipari Ellenőrzött létesítmények zajkibocsátásának H Igazgatási Iroda X nincs folyamatos létesítmények száma ellenőrzése IV. Célkitűzés: Rezgésvédelem 1. Egyenetlen útburkolat sima aszfalt burkolatra való cseréje, utak karbantartása, úthibák folyamatos javítása - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/5./2 2. Nehézjárművek korlátozása (különösen az éjszakai időszakban) - Részletesen lásd 4. Közlekedésfejlesztési Akcióprogram I/5./4. Főépítészi és 3. Villamosvonal felújítása során a Villamosközlekedésb Városrendezési H X BKV, főváros nincs X X korszerű, rezgéscsillapított kialakítás ől származó rezgés Iroda (környezetmegvalósításának ösztönzése csökkenése védelmi referens)
80
6. Városrendezési Akcióprogram A Városrendezési Akcióprogram célja, hogy a kerület előtt álló fejlődési lehetőségeket környezetkímélő módon legyen képes kihasználni. A kerület jelentős fejlesztési, befektetési vonzereje komoly lehetőségeket, egyben környezeti, városszerkezeti kockázatokat jelent a kerület számára egyes területek esetleges túlhasználatával, jelentős mértékű terhelésével. Környezettudatos várostervezéssel ezen környezetterhelések időben és térben csökkenthetők.
I. Célkitűzés: Fenntarthatóságot biztosító várostervezés A fejlesztések engedélyezése során a befektetőknek elő kell írni a szükséges közlekedésfejlesztési, tömegközlekedésfejlesztési, zöldfelületfejlesztési igényeket, illetve azt, hogy igazolniuk szükséges, hogy az esetlegesen feláldozott környezeti értékeket meghaladják az elérhető társadalmi, gazdasági előnyök. E dokumentációkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni (összefoglaló formájában).
II. Célkitűzés: Különböző funkciójú területek harmonikus egymás mellettiségének biztosítása II/1. Lakóépületek szomszédságában problémák megoldása
végzett
gazdasági
tevékenységekből
eredő
A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos, 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet különbséget tesz csak bejelentéshez kötött és telepengedély-köteles ipari tevékenységek között. Ezen tevékenységek megkezdését megelőzően az ipari tevékenység folytatója a telep fekvése szerint illetékes település (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet (jogszabályi háttér) egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg ezek hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Ha igen, akkor a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi. Ha nem, akkor az ipari tevékenység végzését megtiltja, illetve a telepet bezáratja. A 2010-ben elfogadott KÉSZ meghatározza az egyes övezetekben elhelyezhető gazdasági tevékenységi célú épületeket, illetve az L4, L5, I jelű keretövezetek építési övezeteiben végezhető bejelentés-köteles tevékenységeket. A szabályozás továbbfejlesztést igényel azonban a tekintetben, hogy a lakosság kiszolgálását szolgáló valamennyi, illetve a hagyományos népi szakmák végzése engedélyezett legyen, de a zavaró hatás minimalizálására való törekvés mellett. A zavaró hatást alapvetően hatásviselők szempontjából (lakóövezethez való közelség, védendő objektumok pl. óvodák, iskolák, szociális intézmények, egyéb védelmi övezetek stb.) és valamely méretmegkötés mellett szükséges meghatározni.
81
II/2. A természetvédelmi szempontú területek és az egyéb terület-felhasználású területek egymás mellettiségéből adódó konfliktusok kezelése A külső, zavaró, veszélyeztető hatások kezelésére, ezek visszaszorítására, megelőzésére az Önkormányzat önállóan fogalmazhat meg intézkedéseket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a településrendezési feladatkör ellátása jelen esetben a kerületi önkormányzat feladata. A természeti értékek hosszú távú megőrzésén alapuló településrendezési eszközök készítése a legnagyobb prevenciós lehetőség a természeti értékek hosszú távú védelmének biztosítását illetően. A KÉSZ ennek alapján meghatározta – jelen Program során pedig felülvizsgálatra került – az érzékeny objektumokat, területeket és övezeteket, amelyek telkével határos gazdasági területen új, telepengedély-köteles tevékenységek céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Érzékeny területként kerültek kijelölésre a természetvédelmi érintettségű területek is. A felülvizsgált listát a KÉSZ-ben átvezetni szükséges.
III. Célkitűzés: Történeti településkép, épített környezeti elemek állapotának megfelelő szintű biztosítása Egyre nagyobb problémát jelentenek a leromlott állagú épületek mind balesetveszélyességi, mind településképi szempontból. A magántulajdonban lévő ingatlanok esetében a hatósági intézkedés (kötelezés felújításra, eltávolításra, bontásra stb.) azonban sok esetben nehezen érvényesíthető kényszerítő eszköz. A problémát a gazdasági válság elmélyítette. Az Önkormányzat számára továbbá szükséges lenne olyan nyilvántartás készítése, amelynek során felmérésre kerülnek az állami, önkormányzati tulajdonú elhanyagolt, településképet zavaró építmények is. A felmérésnek ki kell terjednie a felújításra és rekonstrukcióra szoruló építmények helyzetének, szükséges állagmegőrzési feladatainak felmérésére, a tulajdonosok feltérképezésére, és a szükséges és lehetséges önkormányzati feladatok meghatározására (figyelembe véve az e célra rendelkezésre álló szűkös önkormányzati forrásokat). A felmérés folyamatába a lakosságot, civil szervezeteket szükséges bevonni (pl. lehetőséget kell biztosítani a zavaró építmények bejelenthetőségére).
82
Forrásszükséglet
Forráshely
civil szervezetek
na.
EU támogatás, befektetők
X
X
Közszolgáltatások fejlesztése, mobilitási terv
Beruházó, útés vasútkezelők
na.
EU támogatás, befektetők
X
X
Átkelési lehetőségek számának növekedése
na.
EU támogatás, befektetők
X
X
elérhetőségek megvalósulása
X
X
X
X
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Önkormányzat szerepe Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
6. Városrendezési Akcióprogram
Eredményjelzők
I. Célkitűzés: Fenntarthatóságot biztosító várostervezés 1. A fejlesztési területek intézményi /közszolgáltatási funkcióinak tervezése, mobilitási terv készítése 2. A közlekedési létesítmények nyomvonalaival szétszakított városrészek szerves összekapcsolásának biztosítása a fejlesztések során
F
IVS, Városmarketing Stratégia
Főépítészi és Városrendezési Iroda, Vagyongazdálkodási Iroda
X
F
IVS, Városmarketing Stratégia
Főépítészi és Városrendezési Iroda
X
X
Főépítészi és Városrendezési Beruházó, BKV F Iroda, X Zrt. Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 4. A fejlesztési célterületeken IVS, Főépítészi és Beruházó, civil F Városmarketing X közösségi célú zöldfelületek és Városrendezési szervezetek sétálóutcák kialakítása Stratégia Iroda 5. A fejlesztési célterületeken a kültéri IVS, Főépítészi és Beruházó, civil F Városmarketing X szabadidős tevékenységek Városrendezési szervezetek lehetőségeinek kialakítása Stratégia Iroda II. Célkitűzés: Különböző funkciójú területek harmonikus egymás mellettiségének biztosítása II/1. Lakóépületek szomszédságában végzett gazdasági tevékenységekből eredő problémák megoldása 1. A lakóövezetek közé beékelődött Főépítészi és Ingatlaniparterületek, munkahelyi övezetek F KÉSZ Városrendezési X tulajdonos, köré védőzöldsáv telepítésének Iroda beruházó kijelölése 2. Zavaró hatású gazdasági Főépítészi és tevékenységek egyes SZ KÉSZ Városrendezési X keretövezetekből való kizárása (csak zárt technológiájú tevékenységek Iroda engedélyezése) 3. A fejlesztési célterületek tömegközlekedési és nem motorizált közlekedési módokkal történő megközelíthetőségének biztosítása
IVS, Városmarketing Stratégia
83
na.
na.
EU támogatás, befektetők EU támogatás, befektetők
KÉSZ módosítás részeként
Beruházó forrásai
KÉSZ módosítás részeként
önk. költségvetés
folyamatos
X
Létrehozott zöldfelületek mennyisége Létrehozott rekreációs fejlesztések
Zöldfelület növekedés
Felülvizsgált KÉSZ
Forrásszükséglet
Forráshely
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
Közreműködő
Önkormányzat szerepe Kezdeményező
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Eredményjelzők
II/2. A természetvédelmi szempontú területek és az egyéb terület-felhasználású területek egymás mellettiségéből adódó konfliktusok kezelése 1.A KÉSZ kiegészítése a levegővédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek és övezetek listáját tartalmazó függelékkel – lásd 3. Környezeti elemek védelme Akcióprogramban 2. A KÉSZ kiegészítése a zaj- és rezgésvédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek és övezetek listáját tartalmazó függelékkel – lásd 5. Zaj- és rezgésvédelmi Akcióprogramban III. Célkitűzés: Történeti településkép, épített környezeti elemek állapotának megfelelő szintű biztosítása Vagyon1. Meglévő, leromlott állagú állami, 20/2008. gazdálkodási Iroda, Elkészült felmérés és önkormányzati épületek felmérése és F (VI. 25.) X civil szervezetek ~10 MFt Önk. kvi. alap X Főépítészi és dokumentumok cselekvési terv készítése (állag, Ör. rendelet Városrendezési tulajdonos, kezelési lehetősége) Iroda önk. és Város-fejlesztési és 2.. A szükséges állagmegőrzési A rendbehozott, -üzemeltetési fővárosi felmérés feladatok ütemezett megvalósítása F X X X felújított épített Iroda, Vagyoneredménye költségvetés (önkormányzati ingatlanokon) értékek száma gazdálkodási Iroda /pályázatok 1997. évi 3. Tájékoztatás a lakosság számára a Főépítészi és LXXVIII. tv. Információval elért T X nincs szükség szerint fejlesztések városkép védelmi és Városrendezési 3. § (2)., 9 §. lakosságszám környezetbarát elemeiről Iroda (2) 4. Leromlott állagú magáningatlanok 1997. évi Építéshatósági Hatósági kötelezések esetében karbantartási, felújítási H LXXVIII. X nincs szükség szerint Iroda száma kötelezések törvény
84
7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogram A korábbi környezetvédelmi program a természeti környezet és zöldfelület akcióprogram alapcéljaként az ökológiai értékek megőrzését, az élhető, sajátos karakterű, identitást teremtő településrészek védelmét, kialakulásának előmozdítását, valamint a lakosságot zavaró környezeti terhelések növénytelepítési eszközökkel történő mérséklését tűzte ki célul. Ezek a célok továbbra e programozási időszakban is helytállók és aktuálisak. A célok elérésének eszköze az értékes növényállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi fejlesztése. A zöldfelületek területi növeléséhez, illetve minőségének javításához rendelkezésre álló lehetőségek, főként pénzügyi források viszont igen szűkösek voltak az előző időszakban is, és a helyzet azóta talán még tovább is romlott. Ezért a „kiszorítható források” felhasználásának átgondoltnak kell lennie, a kritikus problémák megoldására, a hatékonyság növelésére kell törekedni.
I. célkitűzés: Zöldfelületi rendszer és azok elemeinek fejlesztése Meghatározásukat, bemutatásukat és az elemenkénti javaslatokat lásd részletesebben a 5. mellékletben. Itt csak a legfontosabb feladatokat foglaljuk össze. I/1. Fasor rekonstrukciók, fasortelepítések, utcafásítások A kerület fasorállománya néhol jóleső, néhol hiányként értékelhető heterogenitást mutat. Az elmúlt időszakban mind hatósági kötelezésre, mind az Önkormányzat, mind a lakosság kezdeményezésére jelentős fásítások történtek. E mellett a fasorok ápolására is sor került. Ezt a munkát folytatni szükséges. A környezetvédelmi program a 2011. júliusában elvégzett helyzetfeltárás alapján kijelölte egyrészt azokat az utcákat ahol fásításra nincs lehetőség, másrészt a beavatkozást (új telepítés, foghíjak, szakaszok pótlása, egységesítés) igénylő fasorokat (lásd 4. melléklet). A fasorok rehabilitációjának, kialakításának tervezéséhez szükséges a már részben elkészült fakataszter egész kerületre történő kiterjesztése. Az elkezdett munkát tehát folytatni kell és a felvételezésnek ki kell terjednie arra is, hogy mely utcákon és utcaszakaszokon nem lehet fásítást végezni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi védelem alatt álló fasorok foghíjainak pótlására, egységesítésére. A fakataszter elkészítésénél felül kell vizsgálni a védelem alatt álló utcákat, utcaszakaszokat: − Sok helyen pontosítani kell a védettséget, mert az nem a teljes utcára, hanem csak annak egy-egy szakaszára vonatkozhat. − Néhány helyi védelem alatt álló utcánál egyértelműen pótlások szükségesek az utcakép jellegének fenntartása érdekében (pl. Kerékgyártó utca, Platina utca). − Több helyen (a Gyűszű, a Március 15., a Nyírfajd, az Őszapó, a Széchenyi, a Szegfű és a Temesvári utcák fasorainál) megfontolandó a védelem fenntartása, vagy csak jelentősebb beavatkozás, pótlás esetén érdemes fenntartani azt. − Néhány helyen új fasor, faegyed védeleme is javasolt. (XV. utca, Boros utca, Czakó tér, Erdőd és Karácsony utca fasorai). A megfelelő színvonalú fafelújítások, ápolások tekintetében szükséges a kivitelező számára a nem megfelelő felújításból eredő károk megtérítésének előírása a szerződésekben. 85
A forrásokat elsődlegesen ezen fasorok fenntartására, kiegészítésére kell fordítani. A továbbiakban is javasolható faültetési, nyári locsolási akciók szervezése a civil szervezetek együttműködésében. A frissen telepített fáknál figyelmet kell fordítani a megfelelő nem zárt élettér kialakítására (sokszor túl nagy a burkoltság) és az első években a rendszeres nagy adagú öntözésre. (A Plébánia utcán néhány éve beültetett gömbjuharok valószínűleg e miatt pusztulnak.) A fővárosi kezelésű utak esetében a fasor rehabilitációt a főváros környezetvédelmi ügyosztályán kell kezdeményezni. Az Önkormányzat azonban prioritási javaslatot tehet az ütemezett megvalósításra. A fővárosi védelem alatt álló fasorok közül a József Attila utca vadgesztenye fasora foghíjassá vált. Pótlását a fővárosnál kezdeményezni kell. A szükséges fejlesztések forrása alapvetően az önkormányzat saját bevételei lehetnek (önkormányzati költségvetés, környezetvédelmi alap). A közműtérképek, illetve a kerületi térinformatikai rendszer egyaránt feltünteti az utcai fákat, a fakataszter digitalizált formája ezek pontosítására is alkalmas. I/2. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése (zöldfelület felújítások, berendezések bővítése, felújítása) A kerület zöldterületeinek jó része megfelelő, vagy közel megfelelő állapotú. Ehhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt években a játszóterek nagyobb részét felújították, korszerűsítették. A forrásokat elsődlegesen a megfelelő állapotnak a fenntartására, lehetőség szerint a zöldterület hiányos térségekben új parkok, kertek kialakítására kell koncentrálni. Fontos, hogy a fellelhető források, esetleg pályázati pénzek ne aprózódjanak el, lehetőség szerint egy-egy nagyobb, több hektár kiterjedésű lakóterületi (városi) szintű park kialakítására kell törekedni. A legfontosabb a Baross Gábor telepen, a Budatétény és Budafok felső részén (Rózsavölgy – Óhegy – Újhegy területrészeken) közparkok létesítése. Egy-egy helyen a meglévő növényállományok és berendezések kiegészítésére is szükség van. Pl. a Péter-Pál és a Knoll József utca közötti kis játszótér, valamint a Kossuth Lajos út és Mária Terézia út menti lakótelepi játszótér mind növényesítését, mind berendezését tekintve szegényes. Fontos lenne Nagytétényben a Nagytétényi út mellett a Sallai és Kormorán utcák között található játszótér növénykiültetésének kiegészítése, elsősorban a forgalmas Nagytétényi út felöli lezárás biztosítása, zárt kerítéssel, sövénnyel. A nem saját fenntartású intézménykerteknél, melyek a közcélú zöldfelületeket részben pótolni képesek (pl. Rózsakert, temetők, sportterületek) a megfelelő fenntartást ellenőrizni kell, segíteni ezek növényintezitásának és használati funkcióinak növelését. Továbbiakban is folytatni és tovább kell fejleszteni a takarítási, növényültetési akciók szervezését ezekben a közcélú zöldterületekben civil szervezetek együttműködésében. A „Fogadjon örökbe egy közterületet” akció olyan irányú továbbfejlesztése szükséges, amely biztosítja az akcióba bevont közterületek hosszabb idejű gondozását. Az egynyári növények helyett az évelő növények előnyben részesítése szükséges. Szükséges továbbá a közösségi zöldterületek népszerűsítése – a közoktatási intézmények bevonásával – a Városházi Híradóban, honlapon stb.
86
I/3. A különböző zöldfelületi karakter területek fejlesztése A kerület „zöldfelületi vagyonát” a természeti adottságok, a beépítés és a környezeti terhelés figyelembevételével kialakított növénytelepítés gyarapíthatja. A helytelen növényalkalmazás növeli a fenntartás költségeit, lerövidíti a növények élettartamát. Nem nélkülözhető a területek kulturális jellegének figyelembe vétele, a hagyományos növényalkalmazások fenntartása sem. A helyi értékek, az egyedi karakter erősítése növeli a területek vonzerejét. A KÉSZ a kiemelt zöldfelületi zónákat meghatározta. A fentiekre tekintettel azonban fontos volt a természeti és kulturális adottságok alapján zöldfelületi karakter-területek pontosítása, az egyes területek fejlesztési irányainak meghatározása és az egyes területeken alkalmazni javasolt növényfajok meghatározása, továbbá a korábban javasolt és a programkészítés keretében pontosított karakterterületek legfontosabb karakterjegyeinek meghatározása (lásd 5. melléklet). Ezek a jegyek /jellemzők természeti adottságokból (pl. domborzat, vízközelség), a beépítettség jellegéből (kisvárosias, családi házas, lakótelepi), a meglévő zöldfelületek biológiai aktivitásából és jellemzőiből, az utcafásítások jellemzőiből tevődnek össze. Az Önkormányzat teendői legtöbbször nem jelentős ráfordítást, hanem kezdeményező szerepet, támogatás jelentenek. Érdemes az egyes karakterterületek jellegéről az egyes részeken telepíteni javasolt fajokról tájékoztató füzet összeállítása, kertészeti tanácsadás, esetleg kedvezményes vásárlási lehetőségek, akciók megszervezése (pl. nagyobb tételben történő vásárlás esetén árengedmény kezdeményezése). A karakterjegyek, az egyes jellemzők a fakataszterezés után továbbbővíthetők, sőt ezen jegyek megtalálásába a helyi lakosság is bevonható (mit tartanak fontosnak, mit fejlesztenének, stb.). Későbbiekben ezt is figyelembe véve a korábban javasolt zöldfelületi keretszámok pontosítására is sor kerülhet.
II. Célkitűzés: Természeti és egyedi értékeinek védelme II/1. Helyi jelentőségű településképvédelmi fák, fasorok, kertek védelme és fejlesztése A kerületnek nincs lehetősége helyi természetvédelmi területek és természeti értékek kijelölésére, mivel ez fővárosi kompetencia, azonban helyi településképi értékként számon tarthatók az értékes zöldfelületi elemek is (kertek, fák, fasorok, facsoportok), amelyek a KÉSZ módosítása során kijelölésre kerültek. E zöldfelületi elemek védelmének teljeskörű biztosítása szükséges a KÉSZ-ben (jelenleg csak a kertek esetében előírás az új építmények elhelyezésekor kertépítészeti terv készítése), állapotuk folyamatos nyomonkövetése és ezen elemek KEKIR-ben történő rögzítése. A fakataszterezés során a védelem meghatározását, felülvizsgálatát is el kell végezni. A Program (lásd I/1. célkitűzést és a melléklet utcafásításra vonatkozó felmérést) javaslatot ad újabb fasorok, egyedek védelem alá helyezésére, illetve a meglévők felülvizsgálatára is. A civil szervezeteket az értékek felülvizsgálatába, az értékek állapotának figyelemmel kísérésébe és az állapot megőrzésébe be kell vonni. (Fogadj örökbe egy fát mozgalom: öntözd, gyomtalanítsd, szedd össze a környezetéből a szemetet.) II/2. Természetvédelmi területek hosszú távú megőrzésének elősegítése A Háros-sziget, Kisháros-sziget, Tétényi-fennsík területei országos vagy fővárosi védelem alatt álló területek. A természetvédelmi területek kezelését kezelési és/vagy fenntartási tervek határozzák meg. (Idáig a Háros-sziget kezelési terve készült el.) Tekintettel arra, hogy a védett területek nem helyi jellegűek, az önkormányzat szerepe alapvetően a készülő tervekben a helyi érdekek érvényesítése lehet. A meglévő és tervezett természetvédelmi
87
érintettségű területeken további feladat a külső zavaró, veszélyeztető hatások kezelése településrendezési eszközökkel. Mindemellett fontos feladat a kijelölt természetvédelmi érintettségű területek elhelyezkedésének tudatosítása (különösen az ökológiai hálózat vonatkozásában), illetve a területfelhasználási korlátozásokra, látogathatóságukra vonatkozó ismeretterjesztés is. II/3. Hosszúréti-patak völgyének revitalizációja Az intézkedés célja az árvízvédelem és a patak völgyének zöldfelületi hálózatba történő integrálása. A patak XXII. kerületi szakaszára vonatkozó tervek engedélyezési eljárása elhúzódott (még nem zárult le) és emiatt a kivitelezés megkezdése késlekedik. A mederalakítási beavatkozás befejezéseként fontos a völgy patakparti jellegének növelése, vízparti növényfajok alkalmazásával.
III. Célkitűzés: Zöldfelületek nyilvántartása, felügyelete III/1. Zöldfelületi értékkataszter kialakítása A kerületben szükséges a zöldfelületek egységes szerkezetben történő nyilvántartása. A zöldfelületrendszer kialakított és kialakítandó elemei a következők: – Kiemelt zöldfelületi zóna (KÉSZ-ben lehatárolásra került) – Zöldfelületi karakterterületek (továbbfejlesztendő) – Helyi és fővárosi jelentőségű településképvédelmi fák, fasorok, kertek – Fakataszter – Közparkok, közkertek – Természetvédelmi oltalom alatt álló területek A nyilvántartásban helyrajzi számokhoz rendelt módon meg kell állapítani a zöldfelületek valódi jellegét és területeit, művelési ág és építési övezet szerinti besorolását, valamint tisztázni kell védettségi állapotát, továbbá fel kell tárni tulajdonosát és kezelőjét. III/2. Zöldfelületi stratégia kidolgozása A zöldfelületi nyilvántartási rendszerre alapulva szükséges egy Kerületi Zöldfelületi Stratégia kidolgozása. A Stratégia célja, hogy feltárja a zöldfelület fejlesztésének lehetséges irányait, különösen a közösségi célú zöldfelület-fejlesztési területeket, meghatározza a fejlesztések prioritásait, és a zöldfelületek védelme érdekében szükséges hatósági feladatokat, amelyeket a KÉSZ-ben rögzíteni szükséges. A fejlesztések tervezésének kiemelt szempontja, hogy azok egy ökológiai szempontból aktív, egymással kapcsolatban álló, a védett és a természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldfelületi elemeket együttesen tartalmazó zöldfelületi hálózat kialakulását eredményezzék. A Stratégia egyik kiemelt feladata a kerület zöldfelületi karakterterületeinek megőrzése, kialakítása és fejlesztése, amelynek kiindulási alapját az 5. mellékletben található felmérés kell, hogy képezze. III/3. A talajrehabilitációval összefüggő zöldfelületi helyreállítás ellenőrzése A Metallochemia gyár környezetének rehabilitációja során hozzávetőlegesen 100 hektárnyi területen, az előirányzott 400000 m3 talajcsere következtében teljes mértékben megsemmisült a gyepszintű növényállomány és jelentős mennyiségű fa is kivágására is sor
88
került. Emiatt zöldfelületi helyreállítás volt szükséges. A továbbiakban szükséges a zöldfelületek ápolásának ellenőrzése.
89
Ütemterv (időtáv) Forrásszükséglet
Forráshely
~ 7 MFt
Önk. Kvi. Alap
X
Kivitelezők
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
X
főváros
nincs
Civil szervezetek
nincs
Kivitelezők
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
X
X
Civil szervezetek, lakosság
(lehetőség szerint)
Önk. Kvi. Alap
X
X
~ 1,5 MFt
Önk. költségvetés
Közép
Egyéb résztvevő
Hosszú
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás / kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
7. Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogram
Eredményjelzők
I. Célkitűzés: Zöldfelület-hálózat és azok elemeinek fejlesztése I/1. Fasor rekonstrukciók, fasor telepítések, fásítások 1. A fakataszteri nyilvántartás bővítése és folyamatos aktualizálása 2. Faültetések, ápolások ütemezett megvalósítása és szakszerűségének biztosítása (pótlási kötelezés előírása nem megfelelő ápolások esetén)
F
F, H
1995. évi LIII. tv. 50. §.
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
X
Város-fejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
Főépítészi és Városrendezési F X Iroda (környezetvédelmi referens) Főépítészi és 4. Lakossági tájékoztatás a nyári 1995. évi LIII. Városrendezési T X X faöntözések szükségességéről tv. 47. §. Iroda (környezetvédelmi referens) I/2. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése (zöldfelület felújítások, berendezések bővítése, felújítása) Városfejlesztési és 1. Közparkok, közkertek 1995. évi LIII. F X -üzemeltetési rekonstrukciója, fejlesztése tv. 47. §. Iroda 2. Takarítási, növényültetési akciók KVB, 20/2008. szervezése („Tiszta virágos kerületért”, Városfejlesztési és T (VI. 25.) X X „Fogadj örökbe egy közterületet, -üzemeltetési Ör. rendelet virágosítási program”) Iroda I/3. A különböző zöldfelületi karakter fejlesztése Főépítészi és 1. Zöldfelületi karakter területek 1995. évi LIII. Városrendezési kialakítása, főbb jellemzőik F X tv. 5. § Iroda (környezetmeghatározása védelmi referens) 3. Fővárosi kezelésű utak esetében fasorrehabilitáció kezdeményezése
90
Felmért terület
X
X
Rehabilitált fasorok
Rehabilitált fővárosi utak
X
szükség szerint
X
Megjelent tájékoztatások
Rekonstruált zöldfelületek
X
Rekonstruált zöldfelületek
Karakter területek
4. A karakterterületi követelmények rögzítése a KÉSZ-ben
SZ
Forrásszükséglet
Forráshely
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
Önk. költségvetés
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
Önk. költségvetés
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Ütemterv (időtáv) Rövid
1995. évi LIII. tv. 5
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
Önkormányzat szerepe Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás / kapcsolódó tervek, programok
X
Eredményjelzők
KÉSZ módosítás
II. Célkitűzés: Természeti és egyedi értékek védelme II/1. Helyi jelentőségű településképvédelmi fák, fasorok, kertek védelme és fejlesztése 1. A zöldfelületi elemek védelmének teljeskörű biztosítása a KÉSZ-ben
SZ
1995. évi LIII. tv.
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
II/2. Természetvédelmi területek hosszú távú megőrzésének elősegítése Főépítészi és 1. Részvétel a kezelési/fenntartási 1996. évi LIII. Városrendezési H tervek készítésének folyamatában tv. Iroda (környezetvédelmi referens) 2. Tanösvények, sétautak kialakítása, természetvédelmi tájékoztató táblák kihelyezése
F
1996. évi LIII. tv.
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
X
X
DINP
DINP civil szervezetek
nincs
KÉSZ módosítás
szükség szerint
Konzultált kezelési/fenntartási tervek
X
Kialakított tanösvények, sétautak száma/hossza, kihelyezett táblák száma
nincs
3. Külső zavaró, veszélyeztető hatások kezelése településrendezési eszközökkel – részletesen lásd 6. Városrendezési Akcióprogram II/2. célkitűzést. Főépítészi és 4. Ismeretterjesztés a kerület 1996. évi LIII. DINP Városrendezési természeti adottságairól, T X nincs tv. Iroda (környezetcivil szervezetek területfelhasználási korlátairól védelmi referens) 1996. évi LIII. Városfejlesztési és Önk. Kvi. 5. Lakossági takarítási akciók tv., 20/2008. -üzemeltetési (lehetőség Alap / Önk. T X Civil szervezetek támogatása szerint) (VI. 25.) Ör. Iroda (vezetői költségvetés rendelet döntés alapján)
91
X
X
X
X
szükség szerint
médiumokban való megjelenés Támogatott akciók, megtisztított terület és/vagy gyűjtött mennyiség
Önkormányzat szerepe
Ütemterv (időtáv)
beruházó
.~ 10 MFt
Önk. Kvi. Alap
X
Zöldfelületi hálózatba integrált partszakasz
X
~ 2 MFt
Önk. Kvi. Alap
X
A tanulmány rendelkezésre állása, KEKIR frissítés
X
~ 3 MFt
Önk. Kvi. Alap
X
Elfogadott stratégia
X
KÉSZ módosítás kiegészítő munkarészeként
Önk. költségvetés
X
KÉSZ módosítás
Hosszú
Forráshely
Közép
Forrásszükséglet
Rövid
Egyéb résztvevő
Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás / kapcsolódó tervek, programok
Eredményjelzők
II/3. Hosszúréti patak völgyének revitalizációja Főépítészi és Városrendezési 1. A patak völgyének zöldfelületi 1996. évi LIII. Iroda, F hálózatba történő integrálása tv. Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda, Igazgatási Iroda III. Célkitűzés: Zöldfelületek nyilvántartása, felügyelete III/1. Zöldfelületi értékkataszter kialakítása 1. Zöldfelületi értékataszterezés Főépítészi és (meghatározott módszertan alapján Városrendezési SZ felmérés készítése), és rögzítése a Iroda (környezetKEKIR-ben védelmi referens) III/2. Zöldfelületi stratégia kidolgozása és érvényesítése Főépítészi és 1995. évi LIII. Városrendezési 1. Zöldfelületi stratégia kidolgozása F tv. Iroda (környezetvédelmi referens) 1. A zöldfelületi stratégiában meghatározott hatósági feladatok rögzítése a KÉSZ-ben
F
1995. évi LIII. tv. 43. §
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
X
Szakértők
92
8. Hulladékgazdálkodás és köztisztaság Akcióprogram A települési hulladékgazdálkodás és köztisztaság akcióprogram átfogó célja a hulladékgazdálkodás tekintetében az újrahasználat valamint az újrahasznosítás ösztönzése, amely összekapcsolja a környezetvédelmi célokat a közvetlen gazdálkodói célokkal. A köztisztasági alapfeladatok ellátásán túlmenően az akcióprogram intézkedései kiterjednek a szelektív hulladékgyűjtés bővítésére a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével a szigetes hulladékgyűjtés megtartása és igény szerinti fejlesztése mellett, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolására, egyes speciális hulladékáramok kezelésére és a környezetileg tudatos magatartás fejlesztésére egyaránt.
I. Célkitűzés: Szelektív hulladékgyűjtés támogatása I/1. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek bővítésének elősegítése A szelektív hulladékgyűjtés fővárosi hatáskör. A szolgáltató FKF Zrt. a szigetes hulladékgyűjtő rendszer további bővítését nem tervezi, ugyanakkor ha a kerületben erre igény jelentkezik, az Önkormányzatnak kezdeményező szerepe van. Az FKF Zrt. végzi a lakossági szelektív gyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatást, ugyanakkor az Önkormányzat is szerepet vállalhat a szükséges tudatformálásban, illetve azon szigetek figyelését, ahol gyakrabban lenne szükséges azok ürítése. I/2. Újabb szelektívhulladék gyűjtési rendszerek bevezetése Kiemelt feladat a szelektív hulladékbegyűjtő házhoz menő rendszer feltételeinek megteremtése, amelynek megvalósításában szükséges az Önkormányzat kezdeményező támogatása. A hulladékgyűjtő udvarok helyének kialakítása fővárosi feladat. A kerületben épülő hulladékudvar jelentős lépés a fenntartható hulladékgazdálkodásban, azonban a létesítmény zavartalan kivitelezési munkái és működtetése a lakosság alapvető igénye is egyben. Ennek elérésében az Önkormányzat minden segítséget meg ad a lakosságnak, és a partnerség jegyében a problémákat képvisi a szolgáltató felé. Szükség esetén ezt a feladatot a továbbiakban is el kell látnia. Hosszú távon szükséges kisebb belterületi hulladékudvarok létesítése is az illegális hulladéklerakás megnyugtató felszámolása érdekében. Szintén fontos az illegális hulladéklerakásokban rendszeresen található hulladékok (sitt, kisipari termelési hulladékok, lomok stb.) elhelyezésére vonatkozó megfelelő lakossági tájékoztatás is. További kiemelt feladat a szelektív hulladékbegyűjtő házhoz menő rendszer feltételeinek megteremtése, amelynek megvalósításában szükséges az Önkormányzat kezdeményező támogatása. A hulladék begyűjtését és szállítását érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezettel kell végeztetni a közszolgáltatás keretében.
II. Célkitűzés: Egyes speciális hulladékokkal kapcsolatos problémák kezelése II/1. Zöldhulladékok komposztálásának fejlesztése A főváros kezdeményezésével házi komposztládák is kiosztásra kerültek a lakosság körében 2009-2010-ben, azonban mérsékelt volt az igény ezek használatára. Amennyiben hasonló kezdeményezés születik, az Önkormányzat részt vesz a szervezésben.
93
Országos tapasztalat, hogy a lakosság körében kiosztott házi komposztládák jelentős részét azért adják vissza, mert szaktudás hiányában sikertelen a zöldhulladékok és a konyhai hulladékok komposztálása (rothad, bűzlik a ládába helyezett hulladék). Szükséges a lakosok számára tájékoztatást nyújtani (pl. környezetvédelmi honlapon) a házi komposztáláshoz szükséges ismeretekről, amely segít elkerülni a leggyakoribb hibákat, így biztosítva a ládák szakszerű használatát. II/2. Építési-bontási hulladékok megfelelő kezelése A kerület fejlesztésével együtt járó építkezések, mélyépítési és rendezési munkálatok során keletkező hulladékot a Hgt. előírásai szerint kell kezelni, hasznosítani, illetve ártalmatlanítani. Az Önkormányzat feladata e tekintetben a tudomására jutó nem megfelelően kezelt hulladékokra vonatkozó információk továbbítása az érintett hatóságok felé.
III. Célkitűzés: Felhagyott és illegális hulladéklerakók felszámolása III/1. Az illegális hulladéklerakás megszüntetése A kerületben jelentős problémát okoz az illegális hulladéklerakás. A Duna-parton, a vasúti területek mellett, a forgalmi utak külterületi szakaszán, felhagyott telephelyek környezetében, mezőgazdasági dűlőutak mentén, erdőszéleken jelentős mennyiségű illegális hulladék halmozódott fel. Az ismeretlen eredetű hulladékok kontakt talajszennyezést okoznak. A szennyezés a csapadékvízzel fokozatosan az alsóbb talajrétegekbe kerül veszélyeztetve a talajvizet is. Ezért az illegális hulladéklerakás nem csak köztisztasági, hanem talaj-, talajvíz-szennyezési problémát is jelent. Az intézkedés célja, a megelőzés érdekében egy megfelelő ellenőrző rendszer kiépítése, a hulladékok termelőjét/felelősét kutatja fel a polgárőrség és civil szervezetek segítségével. Szükséges továbbá az illegális hulladéklerakók felmérése, azokat meg kell vizsgálni összetétel, elfoglalt terület és a hulladék mennyisége tekintetében, majd prioritási sorrendet kell felállítani a veszélyesség, tájképi hatások, mennyiségek figyelembe vételével. Amennyiben lehetséges törekedni kell a hulladékok újrahasznosítására, amennyiben pl. nagyobb mennyiség homogén hulladékról van szó, érdemes szakcéggel felvenni a kapcsolatot az átvételről. A feltárt információk segítségével meg kell határozni a fellelt hulladékok leggazdaságosabb ártalmatlanításának módját, melybe beletartozik az összegyűjtés, az elszállítás és az ártalmatlanítás lehetséges módjainak technikai és költségvizsgálata, illetve finanszírozási lehetőségei. III/2. Felhagyott hulladéklerakók felszámolása A Tátra-Mátra hulladéklerakó részbeni, a 7. sz. főút menti szeméttelep rekultivációja megtörtént. A Dunapart II. lerakó rekultiválása a kármentesítési feladatok előkészítésével elindult. A kivitelezési munkák után a monitoring rendszer eredményeinek nyomon követése szükséges. A kerületben zajló rekultivációs munkálatok során maradéktalanul be kell tartani a környezetvédelmi hatóság előírásait. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni. A rekultivációs munkálatok során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.
94
IV. Célkitűzés: Településtisztaság fejlesztése A közterületek tisztántartása az adott közterület tulajdonosának (kezelője, használója), illetve – az ingatlan előtti közterületen – az ingatlantulajdonosok (kezelő, használó) kötelezettsége. Ezek alapján a fővárosban a tulajdonviszonyoktól függően a közterületek köztisztaságának fenntartása a kerületi önkormányzat, a főváros (FKF Zrt.), a BKV, a MÁV, az ÁA Rt., illetve az intézmények és magántulajdonosok feladata. Az Önkormányzat részéről a civil szervezetekkel, az illetékes hatóságokkal, és intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás, három, nagy ingatlanokkal rendelkező szervezet esetében (MÁV, HM, CBS Property) eredményessé vált az együttműködés. Kidolgozásra került az érintett irodák közti együttműködést biztosító köztisztasági intézkedési terv. Az eddigi reklámhordozókra vonatkozó előírások felülvizsgálata megtörtént, az előírásokat a KÉSZ 9. paragrafusa tartalmazza. A nyári hónapok egyik fontos feladata az utak portalanítása, az útburkolatok locsolása, elsősorban a kánikulai napokon, mely egyrészt csökkenti a kiporzást, ezzel a szálló por mennyiségét, másrészt közérzetjavító hatással bír. A fővárosban igen jelentős probléma a szálló por miatt kialakuló szmog. Az egészségügyi határértéket meghaladó szálló por kialakulása esetén is indokolt lehet az utak locsolásának elrendelése, illetve kezdeményezése. Egyre több városban vezettek be új lomtalanítási rendszert, amelynek bevezetését a Főváros is tervezi. Lényege, hogy a szolgáltató a lomok begyűjtését meghirdetett napokon rendszeresen végzi, amely napokra a lakosság jelezheti a lomelszállítási igényét. A szolgáltató csak a bejelentett (regisztrált) helyekre és időponton megy ki és szállítja el a hulladékot. Ezzel elkerülhető a nyilvános, és gyakran több napon át tartó lomkihelyezés, amely közbiztonsági és közegészségügyi kockázatokat is hordoz. Ehhez a lakosság aktívabb részvétele szükséges, ezért legalább kezdetben az új rendszerről fokozottabb tájékoztatás indokolt. Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy szemetes a kerület. A civil szervezetek, diákok, de kisebb lakóközösségekkel is látványos, működőképes szemétszedési akciók valósíthatók meg. Az önkéntes kezdeményezések felkarolása, támogatása terén az Önkormányzatnak a Környezetvédelmi Alap terhére szükséges támogatnia a lakossági, civil szemétszedésekhez szükséges zsákok rendelkezésre állását és az összegyűjtött szemét elszállítását. Szükséges lenne, hogy legalább a Takarítási Világnapon minden évben, minden önkormányzati képviselő a saját körzete egyik legszemetesebb pontján szemetet szedjen választóival. Ez duplán pozitív, hisz emelkedik a képviselő megbecsülése, továbbá lehetőséget teremet a választóknak a kommunikációra.
95
I. Célkitűzés: Szelektív hulladékgyűjtés támogatása I/1. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek bővítésének elősegítése 2000. évi XLIII. törvény, Városfejlesztési és 1. Az elszállítás gyakoriságának 241/2001. F -üzemeltetési figyelemmel kísérése, javaslat tétel (XII. 10.) Kr. Iroda 213/2001. (XI. 14.) Kr. 2000. évi XLIII. törvény, KVB, Városfejlesztési és 2. További szelektív gyűjtőszigetek 241/2001. F helyének kijelölése (XII. 10.) Kr. -üzemeltetési Iroda 213/2001. (XI. 14.) Kr. 3. Lakossági tájékoztatás, Főépítészi és ismeretterjesztés a szelektív 2000. évi XLIII. Városrendezési hulladékgyűjtéssel kapcsolatban T törvény Iroda (környezet(különös tekintettel a gyűjtőszigetek védelmi referens) tisztaságára vonatkozóan) 4. Eseti szelektív hulladékgyűjtési Városfejlesztési és 2000. évi XLIII. akciók szervezése (önk. fenntartású F -üzemeltetési intézményekben, lakosság körében törvény Iroda stb.) I/2. Újabb szelektívhulladék gyűjtési rendszerek bevezetése 2000. évi XLIII. törvény, 241/2001. Főépítészi és 1. Hulladékgyűjtő udvar (XII. 10.) Kr. Városrendezési F (újrahasználati központ) kialakítása és Iroda (környezet213/2001. megfelelő működtetése (XI. 14.) Kr. védelmi referens) 98/2001. (VI. 15.) Kr.
X
X
X
X
X
96
X
X
X
Ütemterv (táv) Forrásszükséglet
FKF Zrt.
nincs
folyamatos
Igényekhez igazodó hulladékelszállítás
FKF Zrt., Lakosság
nincs
szükség szerint
Gyűjtőszigetek számának növekedése
FKF Zrt.
FKF Zrt., civil szervezetek, gazdasági társaságok
FKF Zrt.
Forráshely
Hosszú
Egyéb résztvevő
Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
8. Hulladékgazdálkodási Akcióprogram
Eredményjelzők
nincs
X
X
X
Lakossági, tájékoztatások az önkormányzati médiumokban
nincs
X
X
X
eseti akciók száma évente, gyűjtött frakciók
nincs
X
Hulladékgyűjtő udvar létrejötte
2. Lakossági tájékoztatás, ismeretterjesztés a hulladékudvar használatának ösztönzésére
2000. évi XLIII. törvény Városfejlesztési és 3. Kisebb, belterületi hulladékudvarok 241/2001. F -üzemeltetési létrehozása (XII. 10.) Kr. Iroda 213/2001. (XI. 14.) Kr. 2000. évi XLIII. törvény 4. A házhoz menő szelektív Városfejlesztési és 241/2001. hulladékgyűjtési rendszer feltételeinek F -üzemeltetési (XII. 10.) Kr. megteremtése Iroda 213/2001. (XI. 14.) Kr. II. Célkitűzés: Egyes speciális hulladékokkal kapcsolatos problémák kezelése II/1. Zöldhulladékok komposztálásának fejlesztése 1. Házi komposztládák kiosztása a Városfejlesztési és 2000. évi XLIII. F lakosság körében (eseti külső -üzemeltetési Törvény. kezdeményezés esetén) Iroda Főépítészi és 2. Házi komposztálási módszerekkel 2000. évi XLIII. Városrendezési T kapcsolatos ismeretterjesztés törvény Iroda (környezetvédelmi referens) II/2. Építési-bontási hulladékok megfelelő kezelése 1. A kerület fejlesztésével együtt járó Igazgatási Iroda, építkezések, rekultivációk során a 45/2004. keletkező hulladékok nem megfelelő Főépítészi és (VII. 26.) BMH Városrendezési kezelése esetén hatósági eljárás KvVM együttes kezdeményezése, illegális elhelyezés Iroda (környezetrendelet védelmi referens) esetén hulladékgazdálkodási eljárás lefolytatása
X
FKF Zrt., civil szervezetek
nincs
X
szolgáltatást végző szervezetek
na.
X
FKF Zrt., gazdasági társaságok
nincs
X
FKF Zrt. Civil szervezetek
nincs
X
X
X
X
FKF Zrt. Civil szervezetek
nincs
X
X
X
X
X
X
97
beruházó, kivitelező
nincs
Forráshely
Hosszú
Forrásszükséglet
Közép
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
Ütemterv (táv) Egyéb résztvevő
Rövid
T
2000. évi XLIII. törvény
Önkormányzat szerepe Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Eredményjelzők
Lakossági fórumok, tájékoztatók száma
X
(jelenleg nem meghatározható)
X
Lefolytatott egyeztetések, kezdeményezések
A rendszer bevezetése, elért háztartások száma
X
szükség szerint
Kiosztott komposztládák száma Lakossági tájékoztatások az önkormányzati médiumokban
A hulladékok kezelésére vonatkozó önkormányzati intézkedések
III. Célkitűzés: Felhagyott és illegális hulladéklerakók felszámolása III/1. Az illegális hulladéklerakás megszüntetése Városfejlesztési és 1. Veszélyeztetett területek módszeres 2000. évi XLIII. -üzemeltetési Iroda H ellenőrzése törvény (Közterület Felügyeleti Csoport) Városfejlesztési és 2. Illegális hulladéklerakások 2000. évi XLIII. -üzemeltetési F, H felszámolása, illetve hatósági eljárások törvény Iroda, Igazgatási Iroda 3. Civil szervezetek, polgárőrség, lakosság észlelésének fogadása
4. A közszolgáltatás igénybevételének ellenőrzése
T
H
241/2001. (XII. 10.) Kr. 213/2001. (XI. 14.) Kr.
5. Illegális hulladéklerakásokban rendszeresen található hulladékok T elhelyezésére vonatkozó lakossági tájékoztatások III/2. Felhagyott hulladéklerakók felszámolása 1. A felhagyott hulladéklerakók rekultiválása, monitoring nyomonkövetése
F
IV. Célkitűzés: Településtisztaság fejlesztése 1. Kiemelt területeken (pl. oktatási, ill. nagy személyforgalmat lebonyolító F intézmények környékén) a szemetes edények optimális számának biztosítása
X
Ütemterv (táv)
na.
Önk. költségvetés
folyamatos
Ismételt hulladéklerakások csökkenése
FKF Zrt., Civil szervezetek
~5 mFt /év
Önk. költségvetés
folyamatos
Szennyezett területek csökkenése
nincs
folyamatos
Bejelentések száma
X
X
Hosszú
Forráshely
Közép
Forrásszükséglet
Rövid
Egyéb résztvevő
Eredményjelzők
Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda, Igazgatási Iroda
X
Civil szervezetek, polgárőrség, lakosság
Igazgatási Iroda
X
FKF Zrt.
nincs
X
X
X
Ellenőrzések száma
civil szervezetek
nincs
X
X
X
Tájékoztatások száma
X
Kötelezettek, KDV KTVF
nincs
X
X
Rekultivált terület nagysága
X
FKF Rt., érintett intézmények
(lehetőség szerint)
X
Érintett intézmények, kihelyezett edények száma
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens) 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet
Önkormányzat szerepe Kezdeményező Közreműködő
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
X
X
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
98
Önk. költségvetés
X
X
4. Közterület felügyeleti figyelőszolgálat működtetése, szükség esetén fejlesztése
H
5. Hulladékgazdálkodási bírság kiszabása, helyszíni bírság kiszabása, szabálysértési eljárás kezdeményezése
H
6. Kommunikáció és felvilágosító munka erősítése a kerület köztisztaságának növelése érdekében
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (Közterület Felügyeleti Csoport) Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (Közterület Felügyeleti Csoport), Igazgatási Iroda Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens), Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda
T
7. Korszerű, megrendelés alapján történő lomtalanítás rendszerének kialakítása
Városfejlesztési és - üzemeltetési Iroda
8. Önkéntes szemétszedési kezdeményezések segítése
T
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (vezetői döntés alapján)
9. Az engedély nélkül elhelyezett reklámhordozók eltávolítása
F
12/2010. (VI. 30.) ÖR. rendelet 9. §.
PH Építéshatósági Iroda
Forráshely
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
na.
útkezelő
szükség szerint
Önkormányzati intézkedések, kezdeményezések
X
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
folyamatos
Figyelőszolgálatban résztvevők számának növekedése
X
nincs
szükség szerint
Hulladékgazdálkodás i bírság kiszabások száma
X
X
X
az egyes utak kezelői
X
Érintett hatóságok, civil szervezetek, kerületi média
X
X
X
X
X
99
FKF Zrt. Közszereplők, önkormányzati képviselők, civil szervezetek, kerületi média lakosság, civil szerv., reklámgazda
Önk. kvi alap
nincs
1 mFt/év
nincs
Hosszú
F
Forrásszükséglet
Közép
3. Utak, járdák tisztítása, pormentesítése
Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
Ütemterv (táv) Egyéb résztvevő
Rövid
F
Önkormányzat szerepe Kezdeményező Közreműködő
Eszköz típusa
2. A köztéri kutyaürülék szennyezés visszaszorítása (gyűjtő zacskók kihelyezése, „Kutyát bevinni tilos” táblák kihelyezése egyes közterületekre stb.)
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
X
X
X
X
X
X
X
Önk. kvi alap / Önk. szükség szerint költségvetés
folyamatos
Eredményjelzők
Edényzet számának növekedése
Kommunikációk száma
Bevezetés időpontja, lakossági visszajelzések az önkormányzatnál Szemétszedési akciók, megtisztított területek
Intézkedések száma
9. Települési infrastruktúra Akcióprogram Az akcióprogram a XXII. kerület infrastrukturális helyzetéből fakadó, az emberi egészséget károsan befolyásoló, vagy annak kockázatát felerősítő hatásokkal foglalkozik. A kerületi lakosság nyugodt, veszélyektől mentes életvitelének egyik feltétele ezen veszélyeztetések elhárítása és a lehetséges károsodások csökkentésére tett megelőző intézkedések.
I. Célkitűzés: Környezetbiztonság, környezeti kockázatok kezelése A célkitűzés intézkedései a környezeti biztonság növelését, a kockázatot okozó veszélyeztetés megelőzését biztosító feltételek megteremtését célozzák. A katasztrófák kezelésében elsődleges a megelőzés, az elővigyázatosság és a károkozó felelősségének elve. I/1. A potenciális környezeti veszélyek feltérképezése A SEVESO II. irányelveknek megfelelően és a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság felmérte a kerületben, illetve a szomszédos kerületekben működő veszélyes üzemeket. Elkészült a kockázatelemzés és a biztonsági jelentés, valamint elkezdődött a külső védelmi terv készítése. A XXII. kerület déli határán lévő Agro-Chemie Gyártó Kft. az ún. felső küszöbértékű kategóriába tartozik. A környéken élők számára a veszélyes üzem kockázatot jelent, ezért joguk van megismerni a veszélyeztető hatásokat, az ellenük való védekezés módszereit, lehetőségeit, súlyos baleset esetén pedig a követendő magatartási szabályokat. I/2. Nagynyomású gázvezetékek környezetbiztonsági kockázatának vizsgálata A térség gázellátását a Bartók Béla úti lakótelep mellett lévő Nagytétény, a Hittérítő út és a Vincellér út mellett lévő Kereszthegy gázátadó állomások biztosítják. A rendszert a MOL Nyrt. üzemelteti. Az utóbbi évek átalakítása következtében az Adony-Kereszthegy közötti nagynyomású vezeték eredeti állapotában a Tétényi-fennsíkon lévő gázátadó állomásig üzemel, további szakaszát, ill. a Kereszthegy és Budaörs közötti I. számú körvezeték szakaszt nagyközépnyomáson üzemelteti tovább. A 1993. évi XLVIII. törvény 32 § (4) bekezdése szerint a vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg. A gázipari tevékenységet a törvényben meghatározott biztonsági előírások szerint kell végezni. Ezért a rendszer üzemeltetője, a MOL Nyrt. felelős. Az intézkedés célja a nagynyomású gázvezetékek biztonsági övezetében a jogszabályok betartatása, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása a magasnyomású vezetékkel kapcsolatos szabályozásokról, tiltásokról, kockázatokról és veszélyhelyzeti teendőkről. I/3. Magasfeszültségű távvezetékek lehetséges egészségkárosító hatásának mérséklése A kerületben egészségügyi kockázati tényezőt az Albertfalva-Diósd közötti 120 és 220 kV-os magasfeszültségű távvezetékek jelenthetnek. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2007-ben munkacsoportot hozott létre a vezetékek elbontása és kiváltása érdekében. A munkacsoport feladata volt a szakirodalmi és 100
egészségügyi kockázati tapasztalatok összegyűjtése, kapcsolatfelvétel és tárgyalások az összes érintett szolgáltatóval és hatósággal, a magasfeszültségű vezetékek közelében ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal (kb. 260 db telek érintett). A kerület szempontjából megvitatta a vezetékek elbontását alátámasztó szempontokat, a földkábelek lehetséges nyomvonalát. A Munkacsoport a kockázati tényezőket a következőkben határozta meg: 1. egészségkárosító tényezők 2. vonuló madarak védelme 3. hálózati biztonság, „PR-hatás” 4. érintett ingatlanok értékcsökkenése 5. városkép-rombolás 6. a vezetékek (különös tekintettel a 120 kV-os vezetékre) üzembiztonsági határideje Alapvető továbbiakban a tevékenység folytatása, különösen az önkormányzati és lakossági igények napirenden tartása, a lehetséges források felkutatása. I/4. Árvízvédelmi intézkedések A XXII. kerület (1.19.6 Budafok-Nagytétényi öblözet) a III. Buda-Dél árvízvédelmi szakasz a Duna jobbpartjának 22+000 - 31+330 szelvények közé esik. Az elsőrendű fővédvonal a 6. sz. főközlekedési út, illetve a MÁV vasútvonal töltése. A Dunatelep korábban hullámtéren helyezkedett el, azonban mára kiépültek a megfelelő magasságú védművek. A Duna menti fejlesztések (pl. Duna Spirit) kivitelezése során már a terület megfelelő szintű árvízvédelmi műveit is megépítik úgy, hogy a folyó megközelíthetősége biztosított marad. A kerületben a Hosszúréti-patak árvízvédelmi célú mederrendezése is folyamatban van, a projekt Uniós források felhasználásával valósul meg.
II. Célkitűzés: Keletkezett szennyvizek ártalommentes kezelése Európai forrásból (Kohéziós Alap) valósul meg Budapest Dél-budai és csepeli részeinek, valamint a környező agglomerációs településeknek a szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása (Dél-budai Kohéziós Alap projekt 2004-2006). A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem épül a kerület területén szennyvíztisztító telep, azonban a tervezett csatornafejlesztés a főgyűjtő hálózattal együtt kiépül. A program XXII. kerületet érintő főbb elem a hálózatfejlesztés. A program keretében a XXII. kerületben lévő ellátatlan területek csatornázására kerül sor. Ezzel párhuzamosan felszámolásra kerülnek a részvízgyűjtő területek szabadkiömlői, és a meglévő átemelő telepek átalakításával a szennyvíz az új Dél-budai főgyűjtőre lesz rákötve. A Dél-budai főgyűjtő a Központi szennyvíztisztító telepig gyűjti össze a szennyvizet. A főgyűjtő teljes hosszban történő megépítésével megszűnnek a XXII. kerületi dunai szennyvízbevezetések. A tervezett csatornák nyomvonalát és tervezett ütemezését a 7. melléklet tartalmazza. Környezetvédelmi szempontból különösen fontos a hullámtéri, karsztos és alápincézett területeken történő rákötés ösztönzése, és a szennyvíz szikkasztás tiltása, valamint a közcsatorna kiépítését követően a csatornahálózatra történő kötelező rákötés előírása. A kerületnek fontos szerepe van a hálózatra történő lakossági rákötések elősegítésében.
101
III. Célkitűzés: Fenntartható bel- és csapadékvíz gazdálkodás III/1. Csapadékvíz-hálózati rendszer fejlesztése és karbantartása Megoldandó feladatot jelent a kerület számára a felszíni vízelvezetés kiépítése a meglévő nyílt árokrendszerhez és zárt csapadékcsatorna–szakaszok egységes rendszerbe illesztésével, bevezetés előtt megfelelő (legalább mechanikai) tisztítással. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében az elvezetés helyett vizsgálandó azok helyben történő hasznosítása, a túl gyors lefolyás mérséklése. A csapadékvíz gazdálkodás megvalósítása kerületi szinten több milliárd forintra becsülhető, annak megvalósításához jelentős külső forrás igénybevétele szükséges. A lehetséges megoldások és ütemezett megvalósítás érdekében szükséges a csapadékvíz-hálózati rendszer problémáinak felmérése és a csapadékvizekkel való fenntartható gazdálkodás megtervezése. II/4. A Sulák-patak vízgyűjtő rendszerének fejlesztése Szakértők bevonásával felmérést kell kezdeményezni a Sulák-patak mintegy 45 négyzetkilométer vízgyűjtő rendszerének rendezésére. A felmérésbe be kell vonni az érintett önkormányzatokat: Törökbálint, Diósd, Érd, XXII. kerület. Figyelembe kell venni az önkormányzatok jelenlegi és távlati fejlesztési terveit, kiépítendő szilárd burkolatú útjait, stb. E tervek alapján meg kell kezdeni a vízfolyás és kapcsolódó vízelvezető rendszer átépítését, a megnövekedett igényeket is kielégítő átemelő és árvízvédelmi rendszer kiépítésével. A tervezés és kivitelezés során építeni kell a helyi civil szervezetek és vállalkozók tudására, aktivitására.
IV. Célkitűzés: Fenntartható víz- és energiagazdálkodás A közvilágítás korszerűsítése folyamatos feladat, ott ahol még nem valósult meg. (A fővárosi kezelésben lévő utcákat 2007-ben teljesen korszerűsítették, energiatakarékos intézkedések történtek egy KIOP projekt keretében). A középületek rekonstrukciója során célszerű a legkorszerűbb, legtakarékosabb LED-es technológiát alkalmazni, ez a közlekedési lámpák esetében is elérendő cél. Megfontolható a megújuló energiafajták igénybe vételének lehetősége e vonatkozásban is. Az Önkormányzat 13/2001.(VI.25.) Ör. számú rendelete alapján folytatni kell az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatását. A programot szükséges továbbfejleszteni a megújuló energiaforrások lakossági használatának támogatásával pl. napkollektorok, napelemek, és házi szélkerekek használatának elősegítése, népszerűsítése. Szintén szükséges lenne a szürke víz újrafelhasználásának támogatása. (Szürke víz: a kádvíz, mosogatóvíz, mosógépvíz), mely egyrészt újrafelhasználható pl. a WC leöblítésére.) Ezek népszerűsítése is megoldható a Városházi Híradó hasábjain, valamint az iskolai nevelési-oktatási tevékenységen keresztül. A példamutatás tekintetében az önkormányzati ingatlanok, épületek felújítása és fejlesztése esetében is elvárás a fenntartható víz- és energiagazdálkodásra való törekvés (az ezzel kapcsolatos intézkedéseket részletesen lásd az 1. Környezettudatosság növelése Akcióprogramban).
102
I. Célkitűzés: Környezetbiztonság, környezeti kockázatok kezelése I./1. Potenciális környezeti veszélyek feltérképezése 18/2006. 1. Külső védelmi terv elkészítése, az T (I. 26.) Korm. Igazgatási Iroda előírt gyakorlatok elvégeztetése rendelet Igazgatási Iroda, 2. Lakossági tájékoztató kiadvány 18/2006. Főépítészi és elkészítése, a honlapon való T (I. 26.) Korm. Városrendezési közzététele, a veszélyes üzemek rendelet Iroda (környezetKEKIR-ben való rögzítése védelmi referens) I/2. Nagy- és középnyomású gázvezetékek környezetbiztonsági kockázatának vizsgálata
Biztonsági övezetekre vonatkozó jogszabályok betartatása
H
1993. évi XLVIII 32 §.
Építéshatósági Iroda
X
X
X
I/3. Magasfeszültségű távvezetékek lehetséges egészségkárosító hatásának mérséklése 1. A földkábellel történő kiváltás GKM Főépítészi és érdekében megkezdett egyeztetések 122/2004. (X. Városrendezési F folytatása (Munkacsoport 15.) rendelet Iroda tevékenységének folytatása) 2. A lakosság tájékoztatása az Főépítészi és önkormányzat magasfeszültségű T Városrendezési X távvezetékekkel kapcsolatos Iroda intézkedéseiről I/4. Árvízvédelmi intézkedések Építéshatósági 1. Hosszúréti-patak árvízvédelmi célú Iroda, VárosF mederrendezése fejlesztési és -üzemeltetési Iroda
X
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Polgári Védelem és Tűzoltóság
nincs
Forráshely
103
Adatbázis létrejötte Környezetbiztonsággal kapcsolatos tájékoztatások száma
nincs
X
X
érintett ingatlantulajdonosok
nincs
X
X
ELMŰ, MAVIR, Energia Hivatal
nincs
X
főváros
nincs
X
Intézkedés esetén
KEOP (EU támogatás)
Eredményjelzők
X
Polgári Védelem és Tűzoltóság
nincs
X
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
Eszköz típusa
9. Települési Infrastruktúra Akcióprogram
X
Hatósági intézkedések
Egyeztetések jegyzőkönyvei Önkormányzati beszámolók, lakossági tájékoztatók száma
Rendezett mederhossz
Egyéb résztvevő
Forrásszükséglet
Forráshely
főváros, beruházó
na.
EU támogatás
Hosszú
Ütemterv (időtáv) Eredményjelzők
Közép
Önkormányzat szerepe
Rövid
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Eszköz típusa
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
X
X
Épített szv.csatorna hálózat
Folyamatos
Díjfizetési kötelezettek száma
II. Célkitűzés: Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése 1. Hálózatfejlesztés
F
Építésihatósági Iroda, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda
2. Meglévő csatornarendszerre a H Adóügyi Iroda rákötés ösztönzése (talajterhelési díj) III. Célkitűzés: Fenntartható bel- és csapadékvíz gazdálkodás III/1. Csapadékvíz-hálózati rendszer fejlesztése és karbantartása 1. Csapadékvíz-gazdálkodási rendszer Városfejlesztési és F problémáinak felmérése és program -üzemeltetési készítése Iroda Városfejlesztési és 2. A csapadékvíz gazdálkodás 1990. évi LXV. F -üzemeltetési fejlesztése, ütemezett megvalósítása törvény Iroda Városfejlesztési és 3. Meglévő nyílt csapadékvíz elvezető 1990. évi LXV. F -üzemeltetési árkok karbantartása törvény Iroda III/2. A Sulák-patak vízgyűjtő rendszerének fejlesztése Főépítészi és 1. Felmérés és tanulmányterv Városrendezési készítése a Sulák-patak vízgyűjtő F Iroda, rendszerének fejlesztésére Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda Főépítészi és Városrendezési 2. A Sulák-patak vízgyűjtő F Iroda, rendszerének fejlesztése Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda IV. Célkitűzés: Fenntartható víz- és energiagazdálkodás 1. A közvilágítás energiabarát Városfejlesztési és fejlesztése (ahol lehetséges LED - vagy F -üzemeltetési megújuló energiafajták - alkalmazása) Iroda
X
X
nincs
X
~ 30 MFt
Önk. költségvetés
X
X
X
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
X
X
X
Csapadékvíz elvezetéssel érintett terület nagysága
X
X
Árkok felújítása
X
X
X
ingatlantulajdonosok
(lehetőség szerint)
Önk. költségvetés
X
X
érintett önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság
~ 10 MFt
Önk. Kvi. Alap
X
érintett önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság
na.
Önk. költségvetés, pályázati források
főváros, ELMŰ
na.
Főv. / Önk. költségvetés
X
X
104
X
Tanulmányterv
Felmérés és tanulmányterv
Főbb beruházási adatok
X
X
X
X
fényforrások száma
4. A szürke víz újrafelhasználásának népszerűsítése, támogatása
T
Forrásszükséglet
Forráshely
X
(lehetőség szerint)
Önk. kvi alap
X
X
(lehetőség szerint)
Önk. kvi alap
(lehetőség szerint)
Önk. kvi alap
X
X
105
Egyéb résztvevő
Eredményjelzők
Hosszú
T
Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens) Főépítészi és Városrendezési Iroda (környezetvédelmi referens)
Ütemterv (időtáv) Közép
3. Megújuló technológiákon alapuló megoldások támogatása, népszerűsítése
13/2001.(VI.25.) Városfejlesztési és Ör. számú -üzemeltetési rendelet Iroda
Önkormányzat szerepe
Rövid
T
Felelős önkormányzati szerv/szervezet /intézmény
Kezdeményező Közreműködő
Eszköz típusa
2. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatása
Jogszabályi felhatalmazás/ kapcsolódó tervek, programok
Irányító
Célkitűzés Intézkedés Eszköz
X
X
Épületfelújítások száma, elért energiamegtakarítás
X
X
Támogatott fejlesztések száma, támogatott megújuló energiahasználat
X
X
Támogatott fejlesztések száma