A XXII. KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA BARTÓK TAGÓVODA HELYI PROGRAMJA

XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Bartók Tagóvoda 1225 Budapest, Bartók B. u. 4. Tel/fax.: 207-1130 e-mail: [email protected] OM azonosító 034772

A XXII. KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA BARTÓK TAGÓVODA HELYI PROGRAMJA

2015.

Az egyesített óvodák központja: 1225 Bp., Nagytétényi út 291. Tel/fax.: 207-1025/12, 15, 424-5124 e-mail: [email protected]


TARTALOMJEGYZÉK 1. BARTÓK TAGÓVODA BEMUTATÁSA 2. A NEVELÉSI PROGRAM VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 4.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 4.2. ÉRZELMI,ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS 7 4.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA 8 4.4. ANYANYELVI NEVELÉS 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI 5.1. AZ ÓVODA SZERKEZETE 5.2. HETIREND 5.3. NAPIREND 5.4. AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓI, A NEVELÉS TERVEZÉSE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 5.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 6.1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG 6.2. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG 6.3. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 6.4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS AZ EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN 7.1 AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA 7.2 BEFOGADÓ NEVELÉS 7.3 A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 7.4 TEHETSÉGGONDOZÁS 7.5 NEMZETISÉGI FELADATOK 7.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN 8. GYERMEKVÉDELEM 8.1 PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS 9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI 10. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

2

3 4 5 6 6

8 9 9 9 10 12 20 21 22 24 25 26 26 27 29 30 31 31 33 34 35 35 36


1. BARTÓK TAGÓVODA BEMUTATÁSA Tagóvodánk óvodának épült 1977-ben a lakótelep szívében. 150 férőhellyel, hat homogén, jól felszerelt csoportjában magas szakmai felkészültséggel rendelkező, felsőfokú végzettségű, kreatív óvó nénik és szakképzett dajka nénik várják a gyermekeket. A nevelőtestület tagjai folyamatos önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel bővítik szakmai tudásukat, munkánkat helyi munkaközösségünk is segíti. Az óvoda dolgozói biztosítják azt a nyugodt, derűs, családias légkört mely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyermek szívesen, örömmel járjon óvodába, s befogadja azokat az ismereteket, melyeket közvetíteni szeretnénk felé. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink kedves élményekkel gazdagodjanak, szép emléket őrizzenek meg óvodai életükből. 2000-ben létrehoztuk a ,,HAT- SZÍN Virág” Egyesületet. Az egyesületünkhöz beérkező szülői és vállalkozói, stb. támogatásokat eszköztárunk bővítésére használjuk fel. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket is. Óvodánk könyvtári állománya jó, folyamatosan bővítjük. Az épület belső tágas tereit az óvodai tevékenység figyelembe vételével alakítottuk ki. A hat csoportnak 4 öltözője van, 2 – 2 csoport használ közösen egy - egy mosdót, öltözőt, melyek tágasak, felszereltségük 2 csoportnak megfelelő. A csoportszobák világosak, berendezésük megfelelő, többségében beépített szekrényekből áll, 4 csoport fedett terasszal ellátott. A szépen parkosított, jól felszerelt játszó udvar kitűnő lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Nevelőközösségünk olyan óvoda létrehozására törekszik, melybe gyermek–szülő egyaránt szívesen jár és érzi, hogy ezek a törekvések értük történnek.

3


2. A NEVELÉSI PROGRAM VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA Nevelőtestületünk felelősségteljes és kollektív „Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program„– kiegészítettünk az óvoda helyi arculatának megfelelően.

döntése alapján a ot adaptáltuk, melyet

Meggyőződésünk, hogy a program nem egyoldalú gyermekközpontúságot jelent, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat, hanem tevékenységeken keresztül, tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető személyiségfejlesztési, életre való felkészítését, az egyéni és differenciált bánásmód alkalmazásával. Helyi programunk megírásakor figyelembe vettük: - a XXII: Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programját - a Közoktatási Törvényt - a Gyermekvédelmi Törvényt - a törvények hatályos módosításait - a szülők elvárásait - az óvoda adottságait

4


3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Óvodai helyi programunk nevelési céljai: 3-7 éves gyermekek általános felkészítése a társadalmi gyakorlatra, amely magába foglalja: - sokoldalú, harmonikus fejlődés elősegítését - a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével - a teljes személyiség fejlesztését a tevékenységek által, tevékenységeken keresztül - az életre való felkészítést a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül alapozva a kooperációs-kommunikációs kapcsolatra. Alapelveink: A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadás, szeretet és megbecsülés. Minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének felvállalása. A nevelési céljaink, alapelveinkhez rendeltük feladatainkat, melyek keretében gondoskodunk: - az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről - a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és specifikus alakításáról - az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a játékra, mint a gyermek elsődleges tevékenységére - a megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről - az egészséges fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekről Ezen belül feladatunk: - egészséges életmód kialakítása - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása - értelmi fejlesztés - képességek fejlesztése - gyermeki tevékenységek elősegítése

5


Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. E feladat betöltéséhez megfogalmazott célok: - a harmonikus és sokoldalú, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztése - prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység a részképesség zavarral küzdő gyermekek segítése érdekében - a lassabban fejlődő, lemaradó, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése, integrált nevelése - tehetség gondozás - nemzeti öntudat hagyományainkon alapuló ápolása, az etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében kultúrájukkal kapcsolatos feladatok figyelembe vétele, önazonosságuk megőrzése - boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodai élet biztosítása A nevelés céljának alapeleme a gyermekkép, pedagógus kép és az óvodakép meghatározása, hiszen e területek alapos átgondolása, mindenki által elfogadott elvei biztosítják azt az egységes pedagógiai tartalommal bíró nevelőmunkát, mely a családi nevelés kiegészítője lehet. Nevelési céljainkat – melyet a nevelőtestületünk minden tagja elfogad – legszemléletesebben, leginkább összefoglalva az Egyesített Óvoda programjának gyermekkép mottója fogalmazza meg Szent-Györgyi Albert szavaival: “ Milyen embert akarunk nevelni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren.”

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. 4.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Célunk: A gyermekek testi-lelki-szociális egészségének megőrzése, védelmének biztosítása, az egészséges életvitelre való igényük kialakítása. Az egészséges életmódra nevelés feladatai: 6


-

az egészséges óvodai környezet megteremtése nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot sugárzó légkör kialakítása gondozási szokások kialakítása testi nevelés egészségmegőrzés, védelem, edzés harmonikus mozgásfejlesztés egészségmegőrző szokások kialakítása

A családi környezetből hozott, illetve a már elsajátított szokásokra építünk. Minősége függ a gyermekek életkorától, fejlettségétől. A helyes szokások elsajátításához nagyban hozzájárul a felnőttek modellszerepe. Feladatok: - az esztétikus környezet iráni igény kialakítása nyugodt, egészséges légkör kialakítása / szellőztetés, csoportszoba hőmérséklete/ Korszerű táplálkozás biztosítása, étkezési kultúra alakítása, mélyítése / napi gyümölcs – zöldség fogyasztás, folyadékigény kielégítése, ételek elfogadása, esztétikus terítés, helyes testtartás, csendes beszélgetés/ Pihenés feltételeinek megteremtése / szellőztetés, tárgyi feltételek biztosítása, ráhangolódás/ Testi szükségletek, mozgásigény kielégítése Gondozási feladatokkal kapcsolatos szokások és szabályok alakítása, mélyítése / kézmosás, fésülködés, fogmosás, WC papír használata/

4.2.ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A gyermekek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövő feladat. Az óvodai élet a gyermek szocializációjának második színtere, támaszkodik a családi nevelésre és szoros együttműködésre törekszik. Célunk: - az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtésével szívesen kommunikáló, érzelmekben gazdag, segítőkész gyermekek nevelése, akik képesek a konfliktusok kezelésére, a különbözőségek elfogadására - a családi nevelés kiegészítéseként a gyermekek szocializációjának elősegítése 7


-

az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakítása, amelyek az együttéléshez szükségesek

Feladatok: - család megismerése - kedvező érzelmi hatások biztosítása - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy kielégíthesse a gyermekek természetes társas szükségleteit, inkluzív szemlélettel nevelje a különbözőség elfogadására, tiszteletére 4.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA A kisgyermekkor a ,, nagy” felfedezések korszaka, hiszen szeretnének mindent megismerni. A megismeréshez érzékszerveiket használják. Célunk: - legyenek képesek rendet teremteni a tapasztalatokban, akarjanak és tudjanak ezekről beszélgetni - szívesen hallgassák meg óvónőiket és társaik gondolatait, boldogan beszéljenek, egészítsenek ki gondolatokat, ezáltal fejlődjenek kognitív képességeik (észlelés, érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) Értelmi nevelés feladatai: - az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése - az értelmi képesség és kreativitás fejlesztése 4.4. ANYANYELVI NEVELÉS Kiemelt feladat, amely valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó, az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van.

8


Célja: A közlésvágy kialakítása, a beszédkedv fokozása, kommunikációs képességek fejlesztése, folyamatos, érthető, kultúrált beszéd kialakítása, beszédemlékezet megerősítése. A gyermekek tanulják, gyakorolják, ismerjék meg, tudják használni anyanyelvüket. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés területén: - a beszédkedv fokozása érdekében derűs, családias légkört alakítunk ki - modellt nyújtunk a gyermekeknek: hibátlan, gazdag, árnyalt, szép beszéd, jó kérdések feltevése, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta artikuláció - tudatosan csiszoljuk, formáljuk beszédkészségüket, gazdagítjuk szókincsüket, ehhez biztosítjuk a tárgyi feltételeket: meghitt kuckó, könyvek, eseményeket ábrázoló képek, bábok, stb.

-

szükség esetén logopédus segítségével korrigáljuk beszédhibájukat

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI 5.1 AZ ÓVODA SZERKEZETE Az óvoda hétfőtől péntekig 6.00 – 18.00 – ig áll a szülők és gyermekek rendelkezésére. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok látják el a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat. Munkarendjük lépcsőzetes, mely lehetővé teszi a gyermekek egyéni fejlesztését. Munkájukat csoportonként egy pedagógiai munkát segítő – dajka – segíti. Óvodánk azonos életkor szerint szerveződő csoportokkal működik. Indokolt esetben részben osztott, illetve osztatlan csoportot is felvállalunk. Csoportjaink: - Napvirág csoport - Pitypang csoport - Pipacs csoport - Margaréta csoport - Csillagvirág csoport - Tulipán csoport 5.2 HETIREND A hetirend a napi tevékenységek és a megvalósítandó feladatok kerete. Tervezésénél figyelembe vesszük az óvodai körülményeket, a gyermekcsoport 9


összetételét, fejlettségét. Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, az ötletek meghallgatására, stb. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. A ciklusokban a tartalmi egység alapján komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta lehetőséget biztosítunk párhuzamosan végezhető tevékenységekre: éneklés, verselés, mesélés, rajzolás, festés, mozgásos tevékenységek, étkezés vagy gondozási tevékenység stb. a választhatóság elve szerint. Élményfeldolgozás heti egy alkalommal minden korcsoportban. A hetirend tartalmazza az irányított tevékenységeket. Az ismeretnyújtás formáját az óvodapedagógus az adott témának, gyermeki tevékenységnek megfelelően határozza meg. Az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. 5.3 NAPIREND A napirend kialakításánál figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat, szokásokat, igényeket, a gyermekek egyéni szükségleteit, mozgásigényét, alvás igényét. Elegendő időt biztosítunk az étkezésekre és a gondozási feladatokra. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél többet játszhassanak, sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, megfelelő mennyiségű időt tölthessenek szabad levegőn. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünkkel biztosítjuk a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Napirend szeptember 1-től május 31-ig 6.00 7.00 Gyülekezés összevont csoportban 7.00 9.00 Szabadon választott tevékenységek, nagytestnevelés, folyamatos reggeli 9.00 Párhuzamos tevékenységek: eseti és tervezett, irányított vizsgálódások, megfigyelések, tevékenységek a csoportszobában és a szabadba Séták, kirándulások 10


11.30 12.30 15.00 15.30

11.30 12.30 15.00 15.30 18.00

Mindennapos mozgás Mindennapos gyümölcsfogyasztás Levegőzés Gondozási tevékenységek, ebéd Mindennapi mese, pihenő Gondozási tevékenységek, uzsonna Párhuzamos tevékenységek a csoport zárásáig Szabadon választott tevékenységek összevont csoportban

Javasolt szervezeti formák Párhuzamosan végezhető differenciált, csoportos szervezése:  Szabad játék  Verselés, mesélés  Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka  Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tapasztalatok szerzése  Munka jellegű tevékenységek

tevékenységek

tervezése,

Tervezetten szervezett tevékenységek:  Mozgás  Mindennapos mozgás  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Nyári napirend június 1-től augusztus 31-ig 6.00 7.00 Gyülekezés az udvaron összevont csoportban 7.00 9.00 Szabadon választott tevékenységek az udvaron, reggeli a teremben. Rossz idő esetén folyamatos reggeli a teremben. 9.00 Párhuzamos tevékenységek: vizsgálódások, megfigyelések, tevékenységek a csoportszobában és a szabadban Mindennapos testnevelés 11.30 Levegőzés 11.30 12.30 Gondozási tevékenységek, ebéd 12.30 15.00 Mindennapi mese, pihenő 15.00 15.30 Gondozási tevékenységek, uzsonna 15.30 Párhuzamos tevékenységek a csoport zárásáig az udvaron 18.00 Szabadon választott tevékenységek összevont csoportban az Udvaron

11


A nyári élet összevont csoportokkal valósul meg. A rugalmas napirenddel biztosítjuk a szabad játék elsődlegességét. A nyári időszakban a változatos tevékenységek felkínálásával igyekszünk a gyermekek számára élményt nyújtani. 5.4. AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓI, A NEVELÉS TERVEZÉSE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Az óvodai nevelés tervezéséhez szükséges dokumentumok: Alapprogram XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja Óvodavezető és tagóvoda vezető éves munkaterve Egyesített Óvoda és tagóvoda munkaközösségének terve A csoportos foglalkozásokban megvalósuló tanulás terve Csoportnapló

- beszoktatási, visszaszoktatási terv - éves gondozási, nevelési, tanulási terv - éves értékelés

A gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentációja / anamnézislap, egyéni fejlődési lap, fejlesztési terv/ A gyermekek érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődésének eredményét félévenként rögzítjük. A gyermek fejlődését szolgáló megállapításokat, intézkedéseket, javaslatokat is ebben az intervallumban rögzítjük. Célunk: A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket. A tervezés kiindulópontjának a gyermekcsoportot tekintjük. A tervezést mindig megelőzi az anyaggyűjtés. A teljes nevelési folyamat átgondolása számunkra alapvetően fontos, ugyanakkor jelentős mértékben kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira. A tervezés során a sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. 12


Az éves nevelési, gondozási terv tervezésének fázisai: befogadási-, vissza szoktatási tervet mindenkori nevelési év szeptember 1-ig készítjük el. Értékelés: mindenkori nevelési év október vége, év végi értékelés június eleje. A napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek. Az ellenőrzés – értékelés – mérés  Az értékelés minden oktató-nevelő folyamatban döntő tényező. Az értékelés módja befolyásolja a nevelő és a nevelt közti kapcsolatot, a pedagógiai folyamat hatékonyságát.  A gyermek személyiségfejlődését alapvetően meghatározzák azok a visszajelzések, melyek a környezetétől /társak, szülők, nevelők, / érkeznek hozzá. A legtudatosabb visszajelzéseket óvodai életük legelején az óvodapedagógusoktól kapják. A következő elvek szem előtt tartása alapfeltétele értékelésünk sikerességének.  Ha az értékelés rendszeresen és következetesen zajlik, a gyermek képessé válik elsajátítani az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Több pozitív tapasztalat után már igyekszik eleget tenni az általa is megértett követelményeknek. Ezáltal tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az önértékelés szabályozó jellegének.  Természetesen a fent leírtaknak alapvető feltétele, hogy ezeket a szempontokat ne csak megértse, hanem el is fogadja a gyermek. Ez csak akkor lehetséges, ha a követelmények se nem túl magasak, se nem túl alacsonyak. Mindenkor a gyermek életkorához, képességeihez és teljesítményszintjéhez kell igazodni, hiszen csak akkor tudunk a számára is elfogadható elvárásokat megfogalmazni. Segítségünkre van ebben az értékelés formatív, fejlesztő, szabályozó funkciója, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget, és feltárja a gyermek neveltségi szintjét, amihez fejlesztési terveinket igazíthatjuk.  Az ellenőrzés, értékelés folyamatossága a pedagógiai tevékenység minőségi garanciáját jelenti, főleg ha a pedagógus tudatosan és következetesen épít az ebből nyerhető információkra.  Minél különlegesebb pedagógiai bánásmódra van szüksége egy gyereknek, annál jobban ügyelni kell az értékelés módjára. Óvodánk magáévá tette és pedagógiai programjában fel is vállalta az integrált nevelés eszméit. Magatartászavaros gyerek bevonása az értékelésbe még nagyobb jelentőséget kap. Különleges bánásmódot Igénylő gyermeke esetében az önértékelés, önérvényesítés realitását kell megmutatnunk, egy egészséges „énkép” kialakítását elősegítenünk, a már esetlegesen kialakult gátlásokat felszabadítanunk. Mindez az értékelés minősítő jellegének háttérbe 13


szorításával, és az ösztönző, motiváló jelleg előtérbe helyezésével érhető el. Az egyéb indokok miatt hátrányos helyzetű tanulóink értékelésénél is alapvető az alapos, minden részletre ügyelő és kiterjedő, megfontolt, világos minősítés. Csak ez a kifinomult értékelési rendszer teszi lehetővé, hogy a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő elégedett és sikeres legyen.  Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet.  Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a gyermeket önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell.  Az értékelés a gyermekeket egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.  Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy e korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, rögzítése a fejlettségmérő lapok alkalmazásával történik. Az Egyesített Óvodában számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program megfigyelési szempontjai abban segítik az óvodapedagógust, hogy az óvoda mindennapi életében, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek jellegzetes viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának magragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől, az óvodáskor végéig. A gyermekek megfigyelésének fő területei: o Gyermekek testi fejlettsége, mozgásfejlettsége o Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük o A nyelvi kifejezőkészségük, kommunikáció fejlettsége o Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) A program 10 tevékenységi területen méri a gyermekek fejlődését. Mindegyik tevékenységi terület 5-5 kritériumból áll. Tevékenységi területek: o Egészséges életmód alakítása

14


o Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés o Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka o Külső világ tevékeny megismerése o Tanulás o Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció o Munka jellegű tevékenységek o Játék o Mozgás  A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek idegélettani, fejlődés lélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulók, az óvodapedagógus által játékosan mérhetők. Rutinos teljesítésük csak óvodáskor végére várható el, illetőleg az iskolai érettség, alkalmasság csak a rendszeres, jó megoldások birtokában állapítható meg. A mérés lehetőség szerint természetes helyzetben – a feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen alapuljon, esetenként játékos egyéni vizsgálaton.  A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni. A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy éppen a tehetségre utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen.  Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás érdekében.  A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell venni a Pedagógiai Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét. Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, 15


feladatokat. Az ellenőrzés, ÉRTÉKELÉS a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul. A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed:    

A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására; A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére; A szakmai dokumentumok ellenőrzésére

Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség-vezető, a mérés-értékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./ A jutalmazás, fegyelmezés elvei  A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni.  A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a gyermek helyes irányba terelése.  Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.  A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyerekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből fakad. Az óvodában minden felnőtt minta és modell, a gyermekek viselkedésének alakulásában.

16


Hitvallásunk:  Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.  Az értékelés fontos közösségalakító tényező.  Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás, melyekkel megerősíthetőek a gyermeki magatartás helyes megnyilvánulásai, kialakíthatóak a pozitív motivációk.  Jutalmazásnál figyelembe vesszük az egyéni erőfeszítéseket, az „első sikerek" megszületését, a fejlődést.  Az óvodában a legegyszerűbb és legfontosabb jutalmazás a figyelem és a dicséret. Alapelveink:  A jutalmazásnál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát: minél kisebb a gyermek, a jutalom annál személyesebb jellegű, kifejezi konkrétan a szeretetünket. (pl. a gyermek megsimogatása, megölelése...)  A jutalmazásunk mindig a cselekvés mértékével arányos, átgondolt, tényleges erőfeszítésért járó dicséret, elismerés.  A jutalmazás a cselekvés-tevékenység után közvetlenül történik.  Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit meg akarunk erősíteni. Célunk:  Az óvodai nevelésünk céljai által közvetített értékek megerősítése.  A gyermekek viselkedéskultúrájának alakítása: a jutalmazás tevékenység- és magatartásszabályozó funkciójának érvényre juttatása. A jutalmazás formái:  A gyermektől elvárható jobb teljesítményért egyéni dicséret, jutalom jár.  A gyermekcsoporttól elvárható jobb teljesítményért a közösséget csoportos dicséretben, elismerésben lehet részesíteni.  Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig. Metakommunikációs eszközök:  Simogatás, cirógatás  Ölelés  Ölbe vétel  Megerősítő pillantás  Elismerő mosoly 17


 Elismerő tekintet  Fejbólintás  Megtapsolás Verbális eszközök:  Személyre szóló dicséret  Csoport előtti dicséret, elismerés, megerősítés, bátorítás, ösztönzés, biztatás, példaként kiemelés  Az egész óvodai közösséget érintő események után (sportverseny, rajzverseny.) az egész óvodai közösség előtt dicséret, elismerés szóban, illetve kisebb jutalommal  Megelőlegezett bizalom (tudom, hogy te meg tudod csinálni, ügyes vagy…) Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, feladatokat. Az ellenőrzés, ÉRTÉKELÉS a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul. A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed:    

A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására; A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére; A szakmai dokumentumok ellenőrzésére

Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség-vezető, a mérés-értékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./ Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése A pedagógus önértékelés célja  Az értékelt személyek fejlődésének elősegítése. Iránymutatás ahhoz, hogy egyéni céljai és az intézmény elvárásai összhangban legyenek 

Az értékelés a teljesítmény mennyiségi jellemzőinek összegezése. (Az értékelés szembesít az eredményekkel és a hiányosságokkal.) 18


A nevelőmunka értékelésének folyamata  A csoportlátogatást követő elemzésben és értékelésben mindazok részt vesznek, akik az ellenőrzés során jelen vannak.  A gyakorlati munka elemzésekor elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a pozitívumok megerősítése és az elfogadott elvek számonkérése, amit a Pedagógiai Program összegez.  Az ellenőrzött óvodapedagógusok önértékelését – ami az ellenőrzési tervben megfogalmazott szempontok alapján történik – követi a résztvevők elemzése, értékelése, majd ezt követően kerül sor az óvodavezető véleménynyilvánítására.  A csoportlátogatást követően, már az ellenőrzési folyamaton kívül, az óvodavezető – figyelembe véve a partnerek elégedettségét – meghatározott időszakonként, illetve havi megbeszélések keretében, majd félévkor és év végén is értékeli az óvodai nevelőmunka eredményességét, a dolgozók tevékenységét.  Az óvodapedagógusok a nevelési év végén, megadott szempontok alapján, az egész évi tevékenységüket értékelik. A nevelési év értékelése alapján születik meg az a testületi állásfoglalás, ami megadja a következő év ellenőrzési tevékenységének alapvető szempontjait. Mit értékelünk: - Az óvodai csoportok dokumentumait - A pedagógiai gyakorlatot - A Pedagógiai Program megvalósulását a mindennapi nevelőmunkában Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok az óvodában  Vezetői ellenőrzés értékelési rendszere 

Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése



Az ellenőrzés és értékelés írásbeli dokumentumai



A szakmai pedagógiai munka ellenőrzése, nevelőmunka ellenőrzésének folyamata



Az óvodában folyó ellenőrzések területei



Az óvodai csoportok dokumentumainak ellenőrzés



A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése



A Pedagógiai Program megvalósulásának ellenőrzése



Külső ellenőrzés



Az intézmény működésének értékelése

19




Az intézmény működésének javítása és fejlesztése



Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése



Az önértékelés célja



A nevelőmunka értékelésének folyamata



Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése



Az óvodai csoportok dokumentációjának értékelése



A pedagógiai gyakorlat



A Pedagógiai Program megvalósulásának értékelése



A nevelőmunka mérési rendszere



A gyermekek fejlettségének mérése



A gyermekek megfigyelésének fő területei



Feladatok a gyermekek mérésével kapcsolatban



Az intézmény működésének mérési rendszere



Az intézkedési terv és az intézményi munkaterv



A partnerkapcsolatok irányítása, koordinálása



Az intézményi működés belső rendje



Emberi erőforrások biztosítása fejlesztése



Kiválasztási és betanulási rend Továbbképzési rendszer működtetése



Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, céljai



Ösztönző rendszer működtetése



Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása



Gazdasági erőforrások biztosítása



Eszközök, felszerelés, épületbiztosítás, munkakörnyezet biztosítása



Az intézmény működtetése



Beszerzési terv készítése



Gazdasági és pénzügyi folyamatok 20


Az óvoda – írásban történő – éves beszámolójának szempontjai:              

Program célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység Egészségnevelés, környezeti nevelés céljainak teljesítése Az éves munkaterv feladatainak teljesítése Szülői elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Gyermeki elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Pedagógusok és munkájukat segítő alkalmazottak elégedettség adatai és azokból következő fejlesztések Tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Dokumentált „csoportlátogatás ” tapasztalatai A vezető ellenőrző tevékenységének tapasztalatai Továbbképzéseken szerzett kompetenciák hasznosítása Külső szakmai ellenőrzés eredményei és azokból következő fejlesztések Pedagógus életpálya modell: minősítések eredményei, és azokból következő fejlesztések az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése, különös tekintettel a családok és a fenntartó irányába

5.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Nevelőmunkánkban a gyermekek személyiségfejlődését folyamatnak tekintjük, amelyben az óvodába lépést megelőző és az azt követő időszak egyaránt fontos szerepet tölt be. Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a gyermekek fejlődésére közvetlenül, vagy közvetve ható más tényezőkkel: bölcsőde, iskola, közművelődési intézmények, a közoktatás-irányítás, szakszolgálati szervezet. Célunk a partnerekkel való folyamatos, korrekt együttműködés. 5.5.1. Együttműködés a családdal - naponkénti párbeszéd - szülő jelenléte a csoportban (anyás befogadás) - fogadóóra, fogadó délután - szülői értekezlet - családlátogatás - munkadélutánok, játszódélutánok - szülői közösség összejövetelei 21


- szülős kirándulások 5.5.2. Az óvoda egyéb kapcsolatai - bölcsőde - iskola - közművelődési intézmények (Nagytétényi Rudnyánszky Kastély, Klauzál Ház, Szabó Ervin könyvtár) - óvoda orvosa, védőnő - Kozmutza Flóra Egyesített Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - logopédus - gyermekvédelmi felelős - Szakértői Bizottságok / Pedagógiai Szakszolgálat - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - alkalomszerű kapcsolattartás (Tűzoltóság, Posta, pékség, stb.. ) - sportintézmények (Fehér Fóka Úszóiskola, BMTE)

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Óvodánkra jellemző, hogy a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére alapozva változatos tevékenységeket biztosítunk, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti, tárgyi, emberi környezetről. Nevelési programunk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg, melyek komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. A feladatrendszer elemei: Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység

6.1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG JÁTÉK

22


Semmi mással nem helyettesíthető, a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A játék feltételei objektívek és szubjektívek, bizonyos kritériumoknak kell megfelelni. -

Optimális feltételek, körülmények megteremtése, a helyi adottságoknak, igényeknek megfelelően EU-s szabvány Nyugodt légkör Megfelelő hely, idő, eszköz Élmények Irányítás: ötletadás, indirekt játékirányítás, érdeklődés, tapintatos konfliktuskezelés

Célja: kreatív személyiség fejlesztése, a kommunikáció-kooperáció lehetőségeinek kihasználásával játékban, játékos ismeretnyújtásban, sokoldalú tapasztalatszerzés elősegítésében egyaránt. A játéktevékenység fejlesztése: - játék tartalmának gazdagítása - kreativitás fejlesztése - alkalmazkodás az újszerű, korszerű játékszituációk megjelenéséhez Minden csoport jól felszerelt, megfelelő mennyiségű, minőségű játékeszközökkel rendelkezik. Minden játéktevékenységnek kialakított helye van. A gyerekek önállóan dönthetnek milyen tevékenységet választanak, a szokások, szabályok figyelembe vételével pedig a helyet is ők választhatják meg, mivel hol szeretnének játszani. Feladatunk a játék folyamatában: - a gyermekek közös élményeinek gazdagítása - személyes példamutatás - eltérő viselkedésű gyermekek elfogadtatása - vegye figyelembe a gyermekek a gyermekek egyéni sajátosságait - a felnőttek beavatkozása csak mintaadás legyen, megoldási lehetőségek felkínálása. Udvari játék: Az óvoda udvara csoportonként tagolva van, de az udvarrészek átjárhatóak. A csoportszobában megkezdett tevékenységeket az udvaron is folytathatják. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - önállóak a játék tervezésében, a szerepek kiosztásában, a szabályok betartásában - a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. 23


-

bonyolultabb alkotásokat hoznak létra alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik

-

versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó.

TANULÁSI TEVÉKENYSÉG Cél: Az attitűdök, kompetenciák erősítése, képességeiknek olyan szinten történő fejlesztése, amely a teljes személyiség alakulására megfelelő alap lehet. Óvodapedagógusi feladataink a tanulási tevékenységek terén: - tanulást támogató környezet teremtése - a komplexitás elvének érvényesítésére törekszünk - a gyermekek érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva biztosítjuk a folyamatos tanulást az egész óvodai nap folyamán - változatos és élményszerű párhuzamos tevékenységek felkínálása - egyéni képességeikhez mért fejlesztés - a szülőkkel való együttnevelés során felhívjuk figyelmüket, hogy ők is a játékot tekintsék az elsődleges tanulási lehetőségnek - a szülőkkel folyamatosan együttműködve segítjük a gyerekek képességeinek fejlődését - szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében hangsúlyozzuk a preventív szűrésre épülő korrekciós fejlesztést, felzárkóztatást, a hátrányok kompenzálását - nagy figyelmet szentelünk az eltérő fejlődésű gyermekek tanulási képességeinek fejlesztésére / tehetséges, SNI / Képességfejlesztési lehetőségek a tanulásban: értelmi képességek, mozgás, finommotorika, verbális képesség, beszédkultúra, ítélőképesség, közösségi érzés, önfegyelem, kitartás, a gyerekek szívesen vegyenek részt együttes tapasztalatok, élmények szerzésében, önállóságuk, kitartásuk, feladat- és szabálytudatuk, kommunikációs képességeik. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges képességei - fejlődik feladattudatuk - egyre több szabályt értenek és képesek ezekhez alkalmazkodni - a gyermekek egyéni képességeiknek megfelelően tudnak következtetni, - ítéleteket alkotni, összefüggéseket felfedezni - bizonyos feladatokat önállóan el tudnak végezni 24


-

tudják értékelni egymás megoldását érdeklődéssel, aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban

KOMPLEX TEVÉKENYSÉGI RENDSZER Lényege: - Az óvodás gyermek szintjén a tevékenykedtetés formái komplexek, melynek feltétele az ismeretek többirányú megközelítése. - A tevékenységeket egy – egy vezető téma megléte és probléma centrikusság jellemzi. - A tevékenységeken tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott témához tartozó ismereteket. Nevelésünk kiindulópontja a gyermeki személyiség, és nevelésünk célja ennek a kibontakoztatása. Nevelésünk akkor válik érdekessé, ha összhangban van a gyermek testi, lelki, értelmi és érzelmi szükségleteivel, sajátos fejlődési ütemével, és elősegíti ezeken a területeken megnyilvánuló egyéni képességének fejlődését. Tevékenységek rendszere: Verselés , mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka lásd: Mozgás helyi program Külső világ tevékeny megismerése Környezettudatos nevelés 6.2. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs – kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. Az együttműködés és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. A gyermek egymás közötti és felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, nyíltságra és őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző szempontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. E folyamatban a legfontosabb, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel, szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra, aminek

25


időtartamát a gyermek egyéni igénye határozza meg. Az óvoda a nyitottságát nem csak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítja. 6.3. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Gyermekeink sokáig nem tesznek különbséget a munka és játék között, a munka óvodáskor végéig játékos jellegű marad, egyrészt, mert legfontosabb tevékenységük a játék, másrészt, mert a felnőttek munkáját játékban utánozzák. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermeki munka önként, örömmel, szívesen végzett aktív tevékenység. Cél: A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése. Óvodapedagógusi feladataink a munka jellegű tevékenységek terén: - kialakítjuk a munka jellegű tevékenységekkel kapcsolatos szokásokat - aki kellő önállóságra tett szert, tudjon segíteni társainak - a szülőkkel való együttnevelés során tájékoztatást adunk a munkatevékenységek nevelő hatásairól, munkadélutánokat szervezünk azzal a céllal, hogy ráérezzenek az együttes tevékenység örömeire, értékeire - figyelünk a szociálisan hátrányos helyzetű, eltérő fejlődésű gyermekek munka jellegű tevékenységeire - megfelelő munkaeszközök, elegendő munka lehetőség biztosítása - elegendő idő biztosítása a munkavégzésre Munka jellegű tevékenységek: - önkiszolgálás - környezet rendjének megőrzése - alkalomszerű munka - naposi munka - növénygondozás Képességfejlesztési lehetőségek a munka jellegű tevékenységekben: akarati tulajdonságok, együttműködő képesség, gondos-pontos munkára nevelés, egymás és mások munkájának megbecsülése, állóképesség, teherbíró képesség, fizikai erőnlét, a tevékenységek időrendi sorrendjének, munkafolyamatok sorrendjének felismerése, finommotorika fejlesztése, mozgásfejlesztés, testséma fejlesztése, téri irányok, verbális, vizuális fejlesztés. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - segítenek a teremdíszítésben, átrendezésben, tevékenységváltás folyamán 26


-

tárgyi környezetüket igényeiknek megfelelően alakítják megtanulják a legszükségesebb tárgyak, eszközök célszerű használatát, tapasztalatokat szereznek a munkatervezésről, munkamegosztásról

6.4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékeny, ez is döntés, a szabadidős tevékenységek során a gyermek így megtanulja, hogy hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Gyermekeink egész nap az intézményben tartózkodnak, és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Nem csak az épületen belül, hanem az udvaron is megvalósítható a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermekeinket. Felkínált lehetőségek: festés, barkácsolás, rajzolás, mintázás, bábozás, zene, tánc, különböző játéktevékenységek, irodalmi élmények, spontán ismeretnyújtás, stb. Célja: A feltételek és lehetőségek megteremtése, a szabadidő tartalmas, igényes eltöltésére, ezáltal is elősegítve a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlesztését.

Ezek figyelembe vételével a feladatainkat a következőképpen határozzuk meg: -

Törekszünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keressük a lehetőségeket a nagyobb mozgás és tevékenységi tér biztosítására. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük, időszakonként átgondolva a változások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, az óvónő és a gyermekek alkotta eszközökkel elősegítjük a gyermeki fantázia fejlődését. A nap folyamán lehetőséget keresünk és kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS AZ EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN A kiemelt figyelmet igénylő, a „másság” fogalmi kategóriájába beletartozók: -

az életkori sajátosságokból adódó másság, a testi és pszichés jellemzők mássága, a szükségletek, igények mássága, a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság, 27


-

a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság, a tehetség mássága, a zavar a fejlődésben, a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is, Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Különleges bánásmódot igénylő gyermek: -

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 7.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA

Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat, képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a kiemelt figyelmet igénylő és az egészséges gyermekek között. A személyes bánásmód és a differenciálás módszerének alkalmazásával biztosítjuk minden gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során. Célja:  Az egészséges és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együttnevelése, képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése,  közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása,  az egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára.  a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás,  a társas viselkedés szabályainak elsajátítása az egyenletes ütemben fejlődő gyermekek közvetítésével, 28


 képességeinek, személyiségének optimális kibontakoztatása.  az ember, mint érték megtapasztalása,  empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása

A gyermekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a teljesítménybeli heterogenitás alapján biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymás közti kooperációt, kölcsönös segítségnyújtást, a viselkedés és együttélés szabályainak elsajátítását. Csak a megélt tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési szokások, amelyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, elfogadást. ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉBEN Az óvodapedagógus attitűdje legyen:  empatikus, elfogadó, támogató,  személyre szóló pedagógiai hatásokat érvényesítő,  értékeket, erősségeket hangsúlyozó és elfogadtató,  kommunikációja, tevékenysége pedagógiai optimizmust tükröz. A fejlesztés elengedhetetlen feltételei:  a gyermeki személyiségfejlődés szakaszainak, jellemzőinek, pontos ismerete,  az egyes gyermekek személyiségének, fejlődési jellemzőinek, eltérő fejlődési ütemének, fejlettségi szintjének ismerete,  az alkalmazott fejlesztő játékban rejlő lehetőségek pontos ismerete,  az egyes fejlesztési területek közötti integráció lehetőségeinek ismerete, a fejlesztés komplexitása,  helyzetfelismerő képesség, tudatos (indirekt) jelenlét  a tevékenységek szervezése egyéni, illetve kisebb csoportos formában történjen, így lehetővé válik az egyes gyermekek fejlődésének viszonylag szoros követése, segítése, egyénre szabott fejlesztése. Módszereink:  egyéni kapcsolatfelvétel motiváló eszközökkel /bábok/  kisebb feladatok adásával a kapcsolat fenntartása  érdeklődés megtartása, mélyítése A pedagógiai programban foglaltak és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének elvei összhangba kerüljenek. Konfliktuskezelő technikák:  konfliktusok megoldására tett kísérletek 29


  

kilépés a konfliktusból bocsánatkérés kibékülés

7.2. BEFOGADÓ NEVELÉS Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelően segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához. Különbözőségük miatt hasonlóan  társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztést tekintjük feladatunknak.  Óvónői attitűdök a befogadó nevelés képességéhez: szociális érzékenység, empátia, másság elfogadása, a különbségek kezelésének képessége.  Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár kialakítása a sokféleség kezeléséhez.  Támogató környezet az óvodán belül és kívül.  A fejlesztőpedagógusunk részképességfejlesztésre szoruló, ép érzékszervekkel rendelkező gyermekekkel foglalkozik. A különböző teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek prevencióját, szűrését és korrekcióját végzi.  Felfogásunk szerint, minden kisgyerek fejleszthető.  Nevelésünkben alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme.  Feladatunk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a nevelésük, a fejlesztésük ne terhelje túl őket.  Feladatunk a feltétel nélküli szeretet, az ilyen szeretet nem nézi a gyermek külsejét, előnyös és hátrányos tulajdonságait, fogyatékosságait, független a vele szemben támasztott követelményektől, és független viselkedésétől is. A feltétel nélküli szeretet segít megérteni a gyermeket, megérteni viselkedését, indítékait, s mindez a szilárd kapcsolat alapja. A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai  Tanulási problémákkal, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok).  Tanulási zavarral küzdők (például: figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba).

dyslexia,

dysgraphia,

dyscalculia,

 Magatartászavarok miatt problémás gyermekek, visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) 30


 Ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Munkánk eredményes, ha  a prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását,  egyedi probléma esetén segíteni tudunk,  a hátrányos helyzetben lévő családokkal jól működünk együtt,  differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait (humánum, megértés, támaszadás, szeretet),  a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével szükség esetén a gyermeket biztonságba, megnyugtató környezetbe helyezhetjük,  a rászoruló családok bizalommal fordulnak a tagóvodához problémáik megoldásához való segítségadásért. A gyermekek joga, hogy személyiség jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. A kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a segítségre vonatkozó jog is. A szociálisan vagy más okból hátrányos helyzetű családok és gyermekeik pedagógiai módszerekkel való segítésének lehetőségei tagóvodáinkban:      

mozgásfejlesztés személyes bánásmód. differenciált fejlesztés csoportjában. nyelvi illetve logopédiai fejlesztés, részképesség hiány korrigálása. pszichológus személyes segítése a szülők számára is zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük.

7.3. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, másságot. Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. 31


7.4. TEHETSÉGGONDOZÁS Szemléletünk szerint minden gyermek tehetséges valamiben.  A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció.  Az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés lehetőségét támogatjuk.  Érzelmi biztonságban, inger gazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételeit biztosítjuk.  A tehetséges gyermekek felismerését, differenciált, egyéni fejlesztését a tevékenységek szervezésével a gyermekek saját aktivitására támaszkodva segítjük.  Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyüléshez a feltételeket biztosítjuk. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy szocializációjukat segítsük, hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a tehetség kibontakozását. 7.5. NEMZETISÉGI FELADATOK A nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez. Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok csökkentése érdekében.  Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálása. A higiénia, a táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, mentálhigiénét biztosító szemléletének megalapozása.  Az érzelmi élet gazdagítása, a kezdeti gátlások feloldása mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével.  Az értelmi képességek területén mutatkozó esetleges eltérések kiegyenlítése, az iskolai élethez szükséges személyiségjegyek és részképességek fejlesztése.  Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttműködést a szűkebb és tágabb környezettel

Multikulturális nevelés

32


A más országból itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük. Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális hátterű szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat. Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, ugyanakkor a gyermekekkel való közös játéka és az óvoda más tevékenységformái közben elsajátítják a magyar nyelvet. A felnőttek beszédmintája és a differenciálás, az egyéni képességek fejlesztése ezen a területen is hangsúlyos. Az együttes tevékenységek során arra törekszünk, hogy oldott, feszültségmentes környezetben növeljük a gyermekek beszédbátorságát, nyelvi és nonverbális kifejezőképességüket. Hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL, SZAKMAI SZERVEZETEKKEL A befogadás és beilleszkedés tekintetében kitüntetett szerepet kap a szülői házzal való pozitív kapcsolattartás, együttműködés. Elsősorban a család igényeinek és szükségleteinek megismerésére törekszünk, ugyanakkor segítséget kell nyújtanunk abban, hogy ők is megismerjék és értsék nevelési törekvéseinket. Az óvoda a családdal való együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. Munkánk során mindannyian ügyelünk arra, hogy a rászoruló gyermekek és szüleik ne érezzék ezt a segítségnyújtást diszkriminációnak. A nyitott óvoda intézménye minden család felé bizalmat áraszt. Nyitott óvoda működtetése konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével mélyíti a kapcsolatot. Az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelit a család felé elfogadja helyzetüket, és támogatja őket problémáik megoldásában. Együttműködésünk – a gyermek szükségleteinek megfelelően – természetes módon kiterjed a családsegítő, családgondozó, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a szakmai szervezetekre, szakemberekre (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor, pszichológus, gyermekorvos, védőnő). Az együttműködés formái: családlátogatás közösen más szakemberekkel, családdal közös beszoktatás, szülői értekezletek, szülői klubok, szülőkkel közös kirándulások, szülőkkel közös rendezvények (pl.: közös mozgásos tevékenységek), előadások, fogadóórák, egyéni beszélgetések, kerekasztal beszélgetések a szülőkkel és más szakemberekkel, nyíltnapok, hospitálások, szűrő vizsgálatok, életmód tanácsok, egészséges életmód programok, játszó- és munka délutánok stb. 7.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK 33


EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat, képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a sajátos nevelési igényű és az egészséges gyermekek között. Cél: -

-

-

ép értelmű, egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell nyújtása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára

AZ EGYÜTTNEVELÉS FELTÉTELEI Az együttnevelés a gyermekek együttműködésére épül. A nevelés team-munkában valósul meg. Ennek tagjai: szűkebb team esetén a szülők, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, dajkák; tágabb team esetében kiegészül külső segítő szakemberekkel, akik vizsgálják, fejlesztik a gyermeket. Fontos a tagok közötti kapcsolattartás, folyamatos együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek eredményes nevelése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, a szakemberek segítik a családi nevelést. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését - Az Alapító Okirat deklarálja és - a mindenkori vonatkozó törvények szabályozzák. Az óvodánk befogad - ,,A” típusú sajátos nevelési igényű gyermeket / aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzd / - ,,B” típusú sajátos nevelési igényű gyermeket / aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd / 34


Nem tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését megvalósíthatónak a következő esetekben: - a pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autisztikus kisgyermekek esetében, mivel a számukra szükséges speciális ellátást, speciális környezetet és feltételrendszert nem tudjuk biztosítani - súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén, amely veszélyezteti a többi gyermek testi épségét, nem biztosítja harmonikus személyiségfejlődését - ha a sajátos nevelési igényű gyermek külön felügyeletet, egy felnőtt állandó, csak ráirányuló figyelmét igényli, mivel a személyi feltételekkel ezt nem tudjuk biztosítani - ha nem tud minimális szinten együttműködni, kooperálni társaival AZ EGYÜTTNEVELÉS FELADATAI Éves fejlesztési terv kidolgozása a gyógypedagógussal közösen, a szakértői bizottság véleménye, a tanév eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján / feltérképezzük a gyermek képességeit, komplex logopédiai, gyógypedagógiai vizsgálat, nagy- és finommotorika vizsgálata / A csoporton belül kiemelt területek: mozgás- ritmus- kommunikáció, anyanyelvi nevelés. A differenciált fejlesztés igazodik az életkori sajátosságokhoz és a gyermek fejlettségi szintjéhez. Ezt a Fejlődési naplóban dokumentáljuk.

8. GYERMEKVÉDELEM A mindenkor hatályos gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott irányelvek alapján végezzük intézményi feladatainkat. A gyermekvédelem összetett tevékenység. Célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Együttműködés a különböző szakemberekkel, a gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése okán. Az óvodavezető egyszemélyi felelőse a tagóvodákban folyó gyermekvédelmi munka megszervezésének, ellátásának és koordinálásának.

Jelzési kötelezettség:

35


Óvodapedagógus – gyermekvédelmi felelős – tagóvoda vezető – intézményvezető – felelős szervek Minden óvodapedagógust és alkalmazottat titoktartás kötelez a gyermekekkel és családjával kapcsolatban, a mindenkori törvényi szabályok szerint. Ez minden olyan tényre és adatra, információra vonatkozik, amelyről hivatásának ellátása során szerez tudomást. Minden óvodapedagógus egyben saját csoportja elsőszámú gyermekvédelmi felelőse. Feladatai: - minden év elején felméri a csoportba járó gyermekek családi és szociális helyzetét - probléma esetén jelez a gyermekvédelmi felelősnek és a tagóvoda vezetőnek - családlátogatást végez, szükség szerint többször is - fogadóórákon az egyedi problémák megbeszélése, útkeresés a megoldásra - a törvényes adatközlést biztosítja intézkedés esetén - a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekkel differenciált bánásmódot alkalmaz - figyelemmel kíséri a gyermekek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén jelzi a hiányzást - a családokat év elején tájékoztatjuk az óvodai gyermekvédelmi felelős személyéről, és a vele való kapcsolattartási lehetőségekről

8.1. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS Feladatait külön terv rögzíti. /csatolva/

9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI Célunk: A közös élmények átélésének biztosítása, amelyben a hagyományok, ünnepi szokások megismerése, a nemzettudat megalapozása érvényesül. Hagyományos ünnepeink: - Anyák napja - Gyerkőcnap - Búcsúztató - Föld Napja (virág ültetés) - GA-LI-BA nap 36


-

Karácsonyi játszó délután Születés- és névnapok megünneplése

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek illetve szokások: - Mikulás - Advent - Karácsony - Farsang - Télbúcsúztató - Húsvét Ünnepi megemlékezés: - Március 15. Időszakos rendezvények: - Őszi munkadélutánok - Tavaszi munkadélutánok - Kerületi óvodás sport nap - Kerületi óvodás sport rendezvények (Duatlon, Futafok)

10. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 10.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyi-igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük, a tagóvoda vezetés, a szülői közösség elnökével, védőnővel és a gyermekvédelmi felelőssel való egyeztetés alapján. Három illetve két és fél éves kortól az óvodai férőhelyek függvényében. Kommunikációs készség kialakulása. Korának megfelelő önállóság

10.2. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. 37


Az óvodáskor végére érjék el a megfelelő: - testi - értelmi - szociális fejlettséget. A gyermekek iskolai felvételéről az óvodai szakvélemény, esetenként a Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottságok javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

38

A XXII. KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA BARTÓK TAGÓVODA HELYI PROGRAMJA

Recommend Documents