Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának
Gazdasági Programja
2015-2020
1. BEVEZETŐ ..................................................................................................................................................... 3 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, A HASZNÁLT FOGALMAK ............................................................................................................ 3 1.2. A KERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI ................................................................................................... 5 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................ 5 2.1. ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................................................ 5 2.2 A PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE ................................................................................................................ 6 2.2.1. Pénzügyi helyzet .................................................................................................................................. 6 2.2.2. Vagyoni helyzet.................................................................................................................................... 7 2.3. AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI 2020-IG ................................................................................................................... 7 2.4. SZÉCHENYI 2020 .................................................................................................................................................. 8 3. GAZDASÁGI PROGRAM ......................................................................................................................... 9 3.1. ADÓPOLITIKA........................................................................................................................................................ 9 3.2. VAGYONGAZDÁLKODÁS ........................................................................................................................................ 11 3.3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ........................................................................................................................................... 13 3.3.1. Általános célkitűzések ........................................................................................................................ 13 3.3.2. Az egyes városrészek célkitűzései: ..................................................................................................... 13 3.4. VÁROSRENDEZÉS, VÁROSÜZEMELTETÉS .................................................................................................................... 16 3.4.1. Közlekedés ......................................................................................................................................... 17 3.4.2. Közösségi közlekedés: ........................................................................................................................ 18 3.4.3. Környezetvédelem, fenntarthatóság ................................................................................................. 21 3.5. SZOCIÁLPOLITIKA ................................................................................................................................................. 26 3.5.1. Család-, szociál- és lakáspolitika ........................................................................................................ 26 3.5.2. Foglalkoztatáspolitika........................................................................................................................ 29 3.6. EGÉSZSÉGÜGY..................................................................................................................................................... 29 3.7. OKTATÁS- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKA ............................................................................................................................... 32 3.8. SPORT ............................................................................................................................................................... 35 3.9. KÖZBIZTONSÁG, BŰNMEGELŐZÉS ............................................................................................................................ 38 3.10. KAPCSOLATRENDSZER......................................................................................................................................... 40 3.10. 1.Városmarketing ............................................................................................................................... 40 3.10. 2. Kommunikáció ................................................................................................................................ 40 3.10. 3. Testvérvárosi kapcsolatok............................................................................................................... 40 3.10. 4. Egyházak ......................................................................................................................................... 40 3.10. 5. Civil szervezetek .............................................................................................................................. 41 3.10. 6. Rendezvények ................................................................................................................................. 41 3.5.7. Közművelődés .................................................................................................................................... 41 3.11. INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSEK ..................................................................................................................... 41 3.11.1. Okos város (Smart City) ................................................................................................................... 41 3.11.2. Kerületi mobilalkalmazások ............................................................................................................. 42 4. A GAZDASÁGI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ............................................................................................................................................. 43 5. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................................. 44 MELLÉKLET ............................................................................................................................................................... 45
2
1. BEVEZETŐ Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata feladatának tekinti, hogy a főváros kerületeként középtávú célkitűzéseit úgy határozza meg, hogy azok csatlakozzanak a Fővárosi Önkormányzat elképzeléseihez, ugyanakkor biztosítsák kerületünk kisvárosi jellegének megőrzését. Elsődleges cél a kerület, az intézményhálózat zavartalan, kiegyensúlyozott működtetése, fejlesztése, meghatározó cél a lakosok életkörülményeinek javítása, amelybe beletartozik az élhető, emberközeli kisvárosi környezet fenntartása, a megélhetési feltételek lehetőség szerint helyben történő biztosítása, a természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon fejlődő gazdaság kialakulásának támogatása, a földrajzi elhelyezkedésből adódó infrastrukturális és turisztikai lehetőségek mind teljesebb körű kihasználása. Az életminőség társadalmi aspektusainak javítására vonatkozó alapvető középtávú célok: - a kerület őrizze meg, lehetőség szerint növelje jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát, - a közszolgáltatások magas minőségben és széles spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását, - az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén legyen biztosított mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, - a gazdasági életet meghatározó szereplői – a munkaadók, munkavállalók, a civil társadalom, a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozók – között jöjjön létre szoros partnerségi kapcsolat - a civil szervezetek, az egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató helyi szervezetek, szerveződések közösségteremtő, identitást meghatározó, a kerület érdekében tenni akaró munkáját támogatva a helyi társadalom kohéziójának erősítése. Jelen dokumentum a 2011 és 2014 közötti időszakra előirányzott Gazdasági Program felülvizsgálataként tovább folytatja a megkezdett utat.
1.1. Jogszabályi háttér, a használt fogalmak A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a kötelezettségként állítja az önkormányzatok elé, hogy hosszú távú fejlesztési elképzeléseiket stratégiai dokumentumokban fogalmazzák meg. Ezek közül is kiemelt jelentőségű a törvényben nevesített gazdasági program, amely a stratégiai tervezés alapdokumentuma. A stratégia olyan, egymáshoz szorosan kapcsolódó célok együttese, amely egy kitűzött időszak alatt valósítandó meg. A stratégiai tervezés elsődlegesen arra a változásra irányul, amely során egy adott helyzetből el kell jutni egy jövőbeni, optimálisabb állapotba. A stratégiai tervezés ugyanakkor megpróbálja megteremteni és ellenőrzés alatt tartani a tervezés folyamatát és folyamatosságát is, hiszen a stratégiai tervezésben minden tevékenység, minden taktikai lépés a végső célok elérését szolgálja. Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) – felismerve a stratégiai tervezés alapvetően meghatározó voltát a településfejlesztésben,
3
szolgáltatás-tervezésben – a stratégiaalkotás folyamatáról alkotott szabályokat a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében rögzítette. Az Önkormányzat 31/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SZMSZ) a stratégia alkotás és a kitűzött célok megvalósulását támogató tervek rendszerét három –egymásra épülő- dokumentum csoportra tagolja. A legmagasabb szinten az alapstratégia áll. Az alapstratégia nem egy tervezési dokumentum, hanem azon fejlesztési tervek összessége, amelyek hosszabb távra, általános és átfogó jelleggel határoznak meg az érvényes értékrenddel összhangban lévő fejlesztési, működési, szolgáltatási prioritásokat, elérendő célokat, a megoldások és változások fő irányait, valamint a megvalósulás legfontosabb feltételeit. A gazdasági program meghatározó része az alapstratégiának. A részstratégiák számítanak a stratégiai tervezés második szintjének. Ezek a tervek, programok, koncepciók kibontják és konkretizálják az alapstratégiákban kijelölt a célokat, megoldási, változási irányokat és a feltételeket. A harmadik szinten azok a dokumentumok helyezkednek el, melyek részstratégiákhoz kapcsolódva egy-egy feladatkört fognak át operatív megközelítésből, az SZMSZ ezeket funkcióstratégiaként nevesíti. Ezek már operatív tervek, amelyek részletesen foglalkoznak a megvalósítási módokkal, változásokkal és feltételekkel, az erőforrás-kapacitás felmérésével, az erőforrás biztosításának lehetőségeivel, a felelősökkel, a végrehajtásban résztvevőkkel, a tervezési lépésekkel.
A szabályozás célja, hogy a hosszú távú, átfogó és a részletes tervek úgy kerüljenek kidolgozásra, hogy együtt egységes és komplex célrendszert alkossanak, egymást kiegészítsék és egymásra hassanak. A stratégiai tervezés tehát olyan gondolkodási folyamat, amelynek segítségével az Önkormányzat követni tudja a társadalomban, illetve a gazdasági életben történő változásokat, megteremtve ezzel az esélyt, hogy dinamikus, tevékeny alakítója és ne elszenvedője legyen ezeknek a változásoknak. 4
1.2. A kerület földrajzi elhelyezkedése, adottságai Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerülete a főváros délnyugati részén fekszik. Déli és keleti oldalról a Duna, északról Budapest XI. kerülete, nyugatról pedig Törökbálint, Diósd és Érd települések határolják. A kerület lakosságszáma az elmúlt években növekedő tendenciát mutat: a 2011-es népszámlálás során a kerület lakosainak száma 53.704 fő volt, amely 2014. január 1-re – a KSH adatai szerint – 54 348 főre emelkedett. Budafok-Tétény területe 34,25 km2, a kerületben 22 697 lakás található. Kerületünk a főváros egyik legkevésbé népes kerületének számít, ami peremkerületi helyzetéből és nagy területéhez képest a beépített területek alacsonyabb arányából adódik. A kerület társadalmi adatait (demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség, térbeli-társadalmi rétegződés stb.), humán infrastruktúráját, valamint a településhálózati összefüggéseket, térségi kapcsolatokat részletesen az Integrált Településfejlesztési Stratégiához és Kerületfejlesztési Koncepcióhoz készül Megalapozó vizsgálat anyaga mutatja be1.
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Előzmények Az előző ciklus Gazdasági Programja a 2011 és 2014 közötti időszakra fogalmazta meg a Képviselő-testület elképzeléseit a kerület fejlesztéséről és jelölte ki az elérendő célokat. A 2011 és 2014 közötti ciklusra vonatkozó Gazdasági Program készítésekor a Képviselő-testület figyelembe vette az olyan, akkor már aktív, létező stratégiákat, mint az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Sportkoncepció, a Szolgáltatástervezési koncepció, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, a Közművelődési Koncepció, a Közlekedésbiztonsági Koncepció, a Közbiztonsági Koncepció, a Kerületfejlesztési Koncepció és az Informatikai Stratégia. A korábbi célok Gazdasági Programba történő integrálása mellett, a program által kijelölt fejlesztési irányok szakmai kibontása érdekében a későbbiekben született a Környezetvédelmi Program, a Vagyongazdálkodási koncepció, a Helyi Esélyegyenlőségi Program és az Informatikai Stratégia. Egy komplex, egymásból építkező tervezési rendszernek azonban nem csak a részrendszerek belső koherenciáját kell biztosítania, hanem a tervek és azok végrehajtásának egymásra épültségét is. Ezért az Önkormányzat Képviselő-testülete a stratégiai tervezés komplex rendszerének meglapozása során nem állt meg a célkitűzési rendszer struktúrájának szabályozásánál, hanem eljárást állapított meg a kitűzött célok megvalósulásának értékelésére is. Az SZMSZ a tervezési lépéseken túl szabályozza a stratégiák felülvizsgálatának rendjét is. Előírja, hogy a választási ciklus utolsó félévében valamennyi tervre vonatkozóan stratégiai helyzetjelentéseket kell készíteni, amelyekben a bizottságok, a polgármester, valamint a Képviselő-testület értékeli a lezárulóban lévő ciklus eredményeit, állásfoglalásokat fogalmaznak meg a változtatási javaslatokat illetően, de ekkor már nem módosítják a stratégiákat. A Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésén áttekintette és 154/2014.(VI.19.)
1
Az Önkormányzat alapstratégiáját a Gazdasági Program, az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a Kerületfejlesztési Koncepció együttesen alkotják.
5
határozatával elfogadta a stratégiai dokumentumokban rögzített célkitűzésekről szóló helyzetjelentéseket. A Gazdasági Program felülvizsgálatával egy időben zajlott az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Kerületi Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálata is. Az átdolgozás nyomán született Integrált Településfejlesztési Stratégia és a Kerületfejlesztési Koncepció jelen Gazdasági Programmal együtt alkotja majd –képviselő-testületi jóváhagyását követőenaz Önkormányzat alapstratégiáját, a három új alapdokumentum érvénybe lépése pedig szükségszerűen maga után vonja részstratégiák felülvizsgálatát is. A stratégiatervezésnek alapos előkészítő munkára, gazdasági, pénzügyi elemzésekre kell épülnie. Ezt kell alapvetőnek tekinteni akkor is, ha a határidők betartása, az előkészítési munkák időtartamának tervezése során nem tudunk figyelembe venni minden társadalmi, politikai, gazdasági bizonytalanságot, ami befolyásolhatja a tervek megvalósulását.
2.2 A pénzügyi és vagyoni helyzet elemzése Az Önkormányzat sikeresen elindult a fenntartható, tudatos gazdálkodás útján, és a döntések meghozatalánál ezt az évek során szem előtt is tartotta. 2.2.1. Pénzügyi helyzet Az Önkormányzat főbb bevételeinek alakulása (2011-2013) E Ft Bevételek megoszlása Egyéb saját működési bevételek Működési célú ÁFA bevételek Kamatbevételek Intézményi működési bevételek összesen: Önkormányzati bérlakások bevétele Helyiség igénybevételi díj Földterület használati díj Bérleti díj bevételek összesen: Igazgatás szolgáltatási díj, Felügyeleti jellegű tevékenység díja Átengedett közhatalmi bevételek Helyi adók és adójellegű bevételek Talajterhelési díj Adópótlék, adóbírság Bírságbevételek Közhatalmi bevételek összesen: Üdülőhelyi feladatok támogatása (Fővárosi Önkormányzattól) Idegenforgalmi adó (Fővárosi Önkormányzattól) OEP finanszírozás (Védőnői Szolgálat) Egyéb működési célú támogatásértékű bevétel Áht-n belülről Nemzetiségi Önkormányzatok támogatása Működési célú támogatásértékű bevétel Önkormányzat költségvetési támogatása Immateriális javak, tárgyi eszközök, önk.-i részesedés értékesítése Előző évi költségvetési visszatérülések Eu-s és hazai pályázati támogatások
2011 471 877 244 561 192 968 909 406 150 238 301 122 46 507 497 867 27 829 664 871 4 546 413 18 777 34 472 35 295 5 327 657 12 491 8 326 69 626 104 406 13 491 208 340 2 427 139 294 778 6 420 90 102
2012 441 968 212 433 281 248 935 649 145 310 351 932 42 524 539 766 24 433 615 929 4 803 510 18 279 40 605 221 052 5 723 808 1 868 1 246 70 785 73 234 1 073 148 206 2 467 183 237 126 4 797 356 905
2013 358 390 435 311 238 461 1 032 162 146 401 347 624 48 833 542 858 7 295 166 314 4 786 288 57 863 17 691 202 775 5 238 226 976 651 81 840 31 963 0 115 430 1 768 606 152 174 129 740 598 366
6
Pénzeszköz átvételek Előző évi pénzmaradvány működési és felhalmozási célú igénybevétele Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek BEVÉTELEK ÖSSZESEN:
358 944
28 300
21 600
1 229 863 -11 182 11 339 334
682 974 -5 914 11 118 800
1 336 945 10 400 10 946 507
Az Önkormányzat főbb kiadásainak alakulása (2011-2013) Kiadások megoszlása 2011-2013 Működési kiadások Társadalom- és szociálpolitikai kiadások (segélyek) Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás és pénzbeli juttatások Felújítás összesen Felhalmozási kiadások összesen Kölcsönök nyújtása, törlesztése összesen Költségvetési kiadások összesen Finanszírozási kiadások összesen Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN:
2011 7 544 839 342 337
2012 7 265 828 370 174
E Ft 2013 5 419 604 317 617
555 489 687 120 622 686 2 558 9 755 029 45 528 33 970 9 834 527
616 270 412 284 266 448 2 299 8 933 303 165 211 -144 715 8 953 799
684 020 918 912 989 777 2 101 8 332 031 286 853 98 261 8 717 145
2.2.2. Vagyoni helyzet Az önkormányzat vagyona a 2013 évi zárómérleg alapján 48 972,5 millió forint. A vagyonszerkezet
Vagyonelem megnevezése
Ingatlan darabszáma
Az összes vagyonból a vagyon részaránya
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon)
1 436 db
67,09
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon)
256 db
19,23
Egyéb (forgalomképes vagyon, értékesíthető és megterhelhető)
940 db
13,68
amely
szabadon
2.3. Az Európai Unió prioritásai 2020-ig Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerrel felülkerekedjen a 2008-as válság hatásain és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatási növeléséhez szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést
7
hivatott megvalósítani, amely „intelligens”, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, az innovációval, az oktatással, a szegénység visszaszorításával és az éghajlat-politikával/energiaüggyel kapcsolatosak. Az Európai Uniónak 2020-ra teljesítenie kell az alábbi célokat: 1. a foglalkoztatás terén biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. a K+F fejlesztéseket növelni kell. Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás terén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. az oktatás területén a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése a cél. Ezen felül el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen úgy, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A fenti célokhoz nemzeti vállalások is tartoznak, melyek eltérhetnek az uniós célszámoktól is. Ez alapján az országok saját programokat, stratégiákat dolgozhatnak ki.
2.4. Széchenyi 2020 Magyarország a 2014-2020 közti időszakban összesen 7480 milliárd forint támogatást használhat fel. Az összes forrás 60%-a fordítható gazdaságfejlesztésre, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. További kiemelt cél a kis- és középvállalkozások megerősítése. A könnyebb tervezhetőség érdekében a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásban gördülő finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézés megszűnik, az állami adatbázisban elérhető információkat a közreműködő szervezetek közvetlenül kérik le, és egyablakos elbírálást vezetnek be. A Széchenyi 2020 forrásai közt ugyan csökkennek a régióra jutó támogatások, azonban szükséges a pályázatok nyomon követése, mivel ezek segítségével több – kerületi szinten is jelentős – beruházás megvalósítható.
8
3. GAZDASÁGI PROGRAM A Gazdasági Program az Önkormányzat Képviselő-testületének és bizottságainak korábbi döntései, az aktuális városfejlesztési stratégiák, a korábbi Gazdasági Program hosszú távú céljai, valamint az önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi és gazdasági helyzete figyelembevételével készült. A Gazdasági Program meghatározott célkitűzések elérésének érdekében a Képviselőtestületnek, valamint bizottságainak a döntések meghozatalakor figyelembe kell vennie az egyes akcióterületen kijelölt célkitűzések organikusan egymásra épülő rendszerét, valamint fegyelmezett gazdálkodás mellett feladata az anyagi források, eszközök megteremtése és megőrzése. A Gazdasági Program végrehajtásának megalapozásához fel kell mérni az önkormányzat gazdasági lehetőségeit, a finanszírozás tendenciáit, valamint a kötelező és a nem kötelező feladatok arányait. Ezt követően kerülhetnek megállapításra a fejlesztési elképzelések operatív tervei, ahol már konkrétumok megfogalmazása is szükséges. Egy megalapozott program megalkotásához nélkülözhetetlen egy átfogó helyzetelemzés, ezért a Gazdasági Program mellékletében szakterületi bontásban, részletesen ismertetjük a programban megfogalmazott fejlesztési területekre vonatkozó SWOT analíziseket.
3.1. Adópolitika Az önkormányzat adópolitikája elsődlegesen a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet szabályainak a megalkotásában ölt testet. Az önkormányzat Képviselő-testületének feladata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) által meghatározott körben a helyi adók mértékének megállapítása és indokolt esetben a törvényi adómentességeken túl további adómentességi és adókedvezményi szabályok megállapítása. A Képviselő-testület tehát az adópolitika megalkotása során nem hagyhatja figyelmen kívül a Htv.-ben foglalt jogalkotási felhatalmazást, mely pontosan meghatározza a jogalkotás – ha úgy tetszik, adópolitika – kialakításának lehetőségeit, de korlátokat is szab e tekintetben. Az adómértékek és támogatások meghatározásához a Htv. írja elő azokat a jogalkotási irányelveket, melyekhez igazodva kell az adók mértékét és a támogatásokat kialakítani. Az adópolitikában tehát az alábbi szempontok mindegyikének érvényesülnie kell: - Az adórendszert a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell meghatározni, - a szabályoknak az adózók (adózói csoportok) eltérő teherbíró képességéhez kell igazodnia. -
az ingatlanokban, illetve az adóalanyi körben fennálló eltérésekre figyelemmel differenciált adózást kell kialakítani, ugyanakkor azonos adottságokkal rendelkező ingatlanok és adózók részére azonos, diszkriminációtól mentes adózási feltételeket kell biztosítani.
- A vállalkozók üzleti célt szolgáló ingatlanai után adókedvezményt, adómentességet az önkormányzat nem jogosult biztosítani. - és e szempontok mindegyikének szem előtt tartása mellett az önkormányzat gazdasági szükségleteit is megfelelően szolgáló adómértékek és szabályrendszert kell alkotni.
9
A Htv-ben rögzített jogalkotói jogosultságát gyakorolva az adórendelet szabályait az Önkormányzat a következő elvek mentén kívánja alakítani: - Az adópolitikánk alakítása során a Képviselő-testület törekedik az adóbevételek jelenlegi szintjének megőrzésére, a jelentős adókiesést eredményező döntések elkerülésére annak érdekében, hogy az adóbevételekből finanszírozandó önkormányzati feladatok ellátása, az intézményhálózat fenntartása továbbra is biztosítható legyen. - Az Önkormányzat feladatainak ellátáshoz szükséges többletbevételeket elsődlegesen az adókötelezett kör kiszélesítésével, az adózást elmulasztók feltárásával és megadóztatásával kívánja előteremteni. A Képviselő-testület biztosítani kívánja az egyenlő és igazságos közteherviselést, fokozatosan és szisztematikusan csökkenti az adóeltitkolásokat, adókikerüléseket. - A pincékre vonatkozó építményadó mértékének jelentős csökkentésével az Önkormányzat a pincék helyi idegenforgalmi szerepét kívánja erősíteni. A Budafok-Tétényben folyó nagy múltú borászati, pezsgőgyártási tevékenység, illetve a mintegy 70 km-es pincerendszer – a többi kedvező kerületi adottságunk mellett – kiaknázható turisztikai-idegenforgalmi potenciált jelenthet, amennyiben ezen értékek összehangolt fejlesztésére sor kerül. Az összehangolt szabályozás szerves részeként a korábbinál is jelentősen kedvezőbb építményadó-mértékkel képes ösztönözni az üresen álló pincék hasznosítását, a borturizmus beindítását és fellendítését. - Az Önkormányzat továbbra is kiemelt támogatást kíván nyújtani a magánszemélyek részére az őket érintő adók (kommunális adó, építményadó és telekadó) átlagosnál alacsonyabb szintjének fenntartásával, a korábbi években kialakított, széles körű adókedvezményi rendszer megőrzésével, bővítésével. - A Képviselő-testület továbbra is fenn kívánja tartani, indokolt esetben bővíteni az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek építményadóját és telekadóját is érintően kialakított differenciált adómértékeket. Erre azért van különösen szükség, mert a Htv.-ben szereplő jogalkotási korlátozásra figyelemmel egyéb módon adókedvezményt nem jogosult biztosítani az önkormányzat a vállalkozók tulajdonában álló ingatlanokra. - az adórendelet évenkénti felülvizsgálatát továbbra is elvégezzük, melynek során áttekintésre kerülnek az adózási gyakorlatban jelentkező problémák, illetve az adózói jelzések.. Amennyiben ezek orvoslására jogszerű és pénzügyileg is megvalósítható lehetőség mutatkozik, az adórendelet egyes rendelkezéseinek indokolt módosításait elvégezzük annak érdekében, hogy az Önkormányzat évről évre igazságosabb, az egyes adózói csoportok teherbíró képességéhez, és a helyi viszonyokhoz jobban igazodó, diszkriminációtól mentes adózási feltételeket biztosítson minden adózó részére. Az adópolitika végrehajtásával, adóztatással kapcsolatos alapelvek: A nyilvánosság, átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elvei a helyi adóhatósági tevékenység során már az előző Gazdasági Programban is szerepeltek. Az érvényességükre mindig és minden körülmény között törekednie kell az önkormányzatnak. - A nyilvánosságot természetszerűleg korlátozza az adótitok intézménye, egyedi ügyben ennek figyelembe vételével járt el és fog eljárni az adóhatóság. A közérdekű információk nyilvánosságát szolgálja azonban a kihirdetett és hozzáférhető helyiadó-rendelet, a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő tájékoztatók, a letölthető helyiadónyomtatványok és kitöltési útmutatók, valamint a széles körben biztosított általános és személyre szóló adóhatósági tájékoztatók és az adókat érintő önkormányzati döntésekről
10
szóló lakossági tájékoztatók. Ezekkel az eszközökkel és az új lehetőségként felmerülő, adózást segítő eszközökkel továbbra is igyekszünk elősegíteni az adózók minél teljesebb körű tájékoztatását, a közérdekű információk nyilvánosságát, az adózási feladatok teljesítésének megkönnyítését. - Az adóhatósági feladatellátással kapcsolatosan az átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elvének is jogszabályi garanciái és azok alapján felépített nyilvántartási háttere és eljárási rendje van. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény külön rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy azokat az értesítési, beszámolási, elszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket a jogalkotó az adóhatósághoz telepített, a hatósági eljárás során be kell tartani. A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének és elszámolásának szabályait a 13/1991. (V.21.) PM rendelet írja elő a legalaposabb részletességgel. A fenti jogszabályok előírásai alapján kell a transzparenciát megteremteni.
3.2. Vagyongazdálkodás Az önkormányzat hosszú ideje nem tud kellő – az ingatlanok komfortfokozatát növelő felújításához, ezzel az értéknövekedéshez szükséges – mértékű összegeket fordítani a lakóingatlanokra. Ezért a lakóingatlanok esetében az elsődleges cél a meglévő lakásállomány értékének megtartása. A gazdaságosan fel nem újítható lakóingatlanok értékesítése mellett, elsősorban az ilyen jellegű értékesítési bevételekből a megmaradó lakásállomány minőségének javítása a cél. A kiírásra kerülő lakáspályázatok során felújítási kötelezettség előírásával – és az ehhez kapcsolódó bérbeszámítás lehetőségének megteremtésével további lehetőség nyílik a lakásállomány minőségi javítására. Az elmaradt felújítások korlátozzák a hasznosíthatóságot, így a beszedhető bevételek stagnálnak, ugyanakkor magasabbak a fenntartási, valamint a szükségszerű felújítási költségek. A következő időszakban mindenképpen szükséges felülvizsgálni az önkormányzati lakásállomány gazdaságos működtetésének feltételrendszerét. Piaci alapon, lehetőleg bérbeszámítás nyújtásával kell bérbe adni azokat a lakásokat, melyek az ingatlan értékéhez viszonyítva reális és elfogadható összegből legalább komfortossá tehetők. Értékesíteni kell a gazdaságtalanul működtethető vagy az ingatlan értékéhez viszonyítva csak jelentős összegből felújítható lakásokat, és az így képzett bevételből – az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével – fel kell újítani és folyamatosan karban kell tartani a megmaradt ingatlanokat. A helyiségek tekintetében sok esetben maguk a bérlők – bérbeszámítás fejében – végzik el a műszakilag indokolt felújítást. Így a helyiségek esetében kedvezőbb a helyzet, így itt nem indokolt új metodika kidolgozása. Folytatva az előző ciklus megkezdett munkáját, az Önkormányzat kiemelt célként határozza meg az önkormányzati vagyon felélésének elkerülését. Az ingatlanvagyonából egyes komfortos és összkomfortos lakásokat, valamint a helyiségeket lehet piaci alapon hasznosítani. Az Önkormányzat célja, hogy jobban kihasználja a jó állapotú lakások piaci alapú hasznosításában rejlő lehetőségeket, ezáltal a szükséges ráfordításokat meghaladó hasznot termeljen. Az önkormányzati lakásvagyon 30%-át jelenleg is szociális rászorultság alapján adja bérbe az Önkormányzat, a piaci lakbér közel 25%-ának megfelelő lakbér mellett. Ezt az ingatlanvagyont a kerületi lakosság alig 5%-a használja. Azáltal hogy ezeket a lakásokat szociális rászorultság alapján, szociális alapú lakbér alkalmazásával adja bérbe az önkormányzat, e lakások hasznosítása folyamatosan – a piaci bérrel összevetve – évente
11
jelentős értékű veszteséget „termel” az önkormányzatnak, illetve a bérlők részére évente ugyancsak jelentős, nem pénzbeli szociális támogatást jelent. Tovább növeli az önkormányzati ráfordításokat, hogy az ily módon támogatott bérleti díjat a bérlők egy jelentős része nem fizette meg, illetve a tartozásait is önkormányzati támogatásból, segélyből egyenlítette ki (pl. adósságkezelés). Mindezek a folyamatok indokolják, hogy az önkormányzat célul tűzze ki – a lakástámogatási és a szociális juttatások jogszabályi keretei által szűkre szabott mozgástér mellett – mind a bérlakás, mind a támogatási rendszer felülvizsgálatát Az önkormányzat tulajdonában álló, fejleszthető telekállomány, illetve földingatlanok tömeges értékesítése jelen gazdasági körülmények között nem élvez prioritást. A jövőbeni hasznosítás lehetőségeit, és ez által e területek értékmegőrzését, ill. értékének növekedését a városfejlesztési és városépítészeti szempontok betartása mellett, szabályozási eszközökkel kell biztosítani. Mindemellett gondoskodni kell e területek bérbeadás útján történő ideiglenes hasznosításáról annak érdekében, hogy az ilyen területeket érintő fenntartási kiadások, ill. költségek (pl. kaszálás) minimalizálhatók legyenek. Általános cél, hogy az önkormányzati ingatlanok elértéktelenedésének megakadályozása érdekében az ingatlanértékesítésekből származó bevételek bizonyos – az éves költségvetésekben biztosítható – hányadát az ingatlanok karbantartására, korszerűsítésére kell fordítani. Ahol lehetőség van rá, ott az önkormányzati forrás mellé a hazai és EU-s pályázatok révén többletforrást kell bevonni, hogy ezzel felértékelődhessen az önkormányzati vagyon. További tőkebevonás lehetséges, ha a területen fejlesztési szándékkal rendelkező befektetőknek az önkormányzati érdekekkel egyeztetett céljai megvalósítását területrendezési szerződésekkel támogatjuk. További értéknövelési lehetőség a szabályozással érintett ingatlanok rendezése, valamint az egységes tulajdonviszonyok kialakítása. Vegyes tulajdonú ingatlanok esetében, ahol az önkormányzati hányad kisebb, ott annak értékesítése, míg fordított esetben – különösen, ha értékes ingatlanról van szó – a magántulajdon kivásárlása az ésszerűbb. Kiemelt cél az egységes tulajdonviszonyok kialakítása úgy, hogy az Önkormányzatnak törekednie kell a többségi vagy a teljes tulajdonrész megszerzésére. Különösen jelentős ez a cél azokban a társasházakban, ahol az Önkormányzat kisebbségi tulajdonos. Az Önkormányzat társasházi tulajdonainak átvilágítása és ezzel párhuzamosan az érdekeltségi körbe tartozó társasházak működése felülvizsgálandó. Azokban az esetekben, ahol a társasház gazdaságos működése nem biztosítható (a társasház pénzügyi helyzete rossz, pl. behajthatatlan követelések miatt), a tulajdoni hányad értékének megtartása érdekében minden lehetséges eszközzel törekedni kell a pénzügyi-gazdasági helyzet stabilitásának megteremtésére. Amennyiben e cél elérése hosszú távon sem várható, indokolt az önkormányzati tulajdon értékesítése A fentiekben rögzített feladatok (telek- és tulajdonrendezések, cserék, vásárlások, pályázati önrész biztosítása) csak abban az esetben hajthatók végre, amennyiben az Önkormányzat költségvetésében erre keretösszeget biztosít. Ezért az Önkormányzat törekszik arra, hogy az éves költségvetésben erről a Gazdasági Program időtartama alatt rendelkezzen.
12
3.3. Településfejlesztés 3.3.1. Általános célkitűzések Az Önkormányzat középtávú célja, hogy a település a mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre, illetve támogassa funkcionális változások létrejöttét a Dunapart menti területeken, felértékelve ezzel a Duna és a kerület közötti kapcsolatokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt feladatként kell kezelni az idegenforgalmi beruházások ösztönzését, folytatni kell a felzárkózást a belső budapesti kerületekhez, tovább kell fejleszteni közmű- és úthálózatunkat. Folytatva az elmúlt években elért eredményeket, fontos a környezetvédelem területén elért eredményeink megőrzése. Ezzel összefüggően folytatni kell a zöldfelületek, játszóterek, fasorok megújítását és fejlesztését. 3.3.2. Az egyes városrészek célkitűzései: Budafok-belváros és a történelmi negyed rendezése, rehabilitációja Az elmúlt időszakban elkezdődött a fejlesztési tervek kidolgozása a területre, melynek része a piac megújítása, az Oroszlános udvar hasznosítása, a Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, a Városház téri autóbusz- és villamosmegálló komplex rendezése, a Pécsi utca kiépítése, a volt mozi épületének és a Czuba-kastélynak a hasznosítása. Hosszabb távon megvalósítható elképzelés, hogy a Városház teret megnyissuk a Duna-part felé és összekössük az új csillapított forgalmú utcával. A Duna menti, Hajó utcai tömbök fejlesztése hatékonyan segítheti a belváros Dunával való kapcsolatát. Az Önkormányzat célja a jövőben, hogy a Főváros bevonásával megteremtse a lehetőségét a közterületek egységes megújításának, fokozott figyelemmel a vizuális és városképi szempontokra. A piac megújítása érdekében sikeres építészeti tervpályázat zajlott le, a városépítészeti koncepció véglegesedett, a piac építése megkezdődött, a jövőben pedig további cél a szakorvosi rendelő belső felújítási munkálatainak folytatása, elvégzése. Lakóterületi beépítési, túlépítési folyamatok kezelése A 2007 előtti évek jelensége, hogy a lakóterületi, családi házas, vagy zárt soros beépítések mellett a megüresedő telkeken befektetők, építtetők a hatékonyság jegyében a városképet megbontva társasházakat, kvázi lakóparkokat hoztak létre, jelentős helyi konfliktusokat okozva. Megterhelték ezzel a városképet, a közlekedést, és parkolási stb. gondokat okoztak. Ezt a jelenséget a 2007-ben elfogadott KVSZ szigorú rendeleti előírással megszüntette, és a jelenlegi KÉSZ is komolyan korlátozza a lakóövezetekben a létesíthető rendeletetési egységek számát. Ezek a szabályok fenntartása továbbra is indokolt. Alközpontok fejlesztése, a kisvárosias jelleg rehabilitációja Az Önkormányzat tudatosabb politikát kíván folytatni a kialakult intézményi és kereskedelmi városközpontok mellett a hagyományos települési központok rehabilitációjával kapcsolatban, így Budatétényben, a Baross Gábor-telepen és Nagytétényben. Ennek fontos elemei lesznek a helyi, hagyományos városkép, a kereskedelem, a szolgáltatások, a közösségi terek rehabilitációja, a kohézió és az identitás erősítése.
13
Sportcélú ingatlanfejlesztések A sportcélú fejlesztések fő irányvonala a látvány-csapatsportok városépítészi eszközökkel történő támogatása. Ide sorolható a labdarúgó pályák felújítása, új jégpálya építése, uszodabővítés, köztéri sporteszközök telepítése, a BMTE pálya további fejlesztése, a kerületi oktatási intézményekben a sportlétesítmények fejlesztése (pl. Budai Nagy Antal Gimnázium, Kolonics György Általános Iskola), kosárlabdacsarnok építésének támogatása a Tomori Pál főiskola területén, a mozi épületének sportcélra is alkalmas hasznosítása. Duna-part Alapvető célként az Önkormányzat a nyitást szorgalmazza a Duna-part felé. Fontos a hagyományos hullámterek megőrzése, valamint a szabadidős, sport célú, és a parttól távolabbi zónákban a kereskedelmi, lakó, irodai, rekreációs, kulturális és vendéglátóipari hasznosítás. Az Önkormányzat szabályozási eszközökkel befolyásolhatja olyan övezetek kijelölésével, ahol ezek a funkciók létesíthetők, de a tulajdonok beruházása is szükséges lehet a célok megvalósításához. Újabb nagy létesítmény, bevásárló központ létesítését itt nem támogatjuk. A Hárosi-öböl, a Hunyadi- és a Kis-Háros-szigeti zónában a parton is a természetközeli ártéri viszonyok megőrzése, rehabilitációja kiemelt terület. A fentiekhez kapcsolódva az Önkormányzat a rekreációs célú városfejlesztési irányokat támogatja. A Belváros szomszédságában lévő Hajó utcai területen a csarnok elbontását követően korszerű irodaház építésére is lehetőség nyílhat, kapcsolódva a szomszédos XI. kerületi fejlesztésekhez. A Duna-part alkalmas rekreációs létesítmények, pl. kerékpáros központ, vendéglátóhelyek megvalósítására is. A Háros sziget északi csúcsát a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve, a megmaradt értékes épületek hasznosításával szeretnénk fejleszteni. A Hárosi vasúti megálló térsége, a Gyármező és a Furnér művek nagyobb távlatban átalakulásra, intézményesülésre szintén alkalmasak. Fentiek mellett várható, hogy az M0 autópálya hídfőinek térsége is folyamatosan beépül, itt fontos feladat a tervezett közösségi területek megvalósításának elősegítése. Nagytétényben a Duna-part II. szakaszán a befektetők elkezdték a terület kármentesítését, és a területen a tervek szerint a jövőben új komplex városrész fog kialakulni. Az Önkormányzat hosszú távú terve a kastély alatti rét megőrzése a parti fövenyes terület rehabilitációjával. Fontos, hogy az Önkormányzat szabályozási eszközökkel befolyásolhatja a terület kezelését, azonban az nem önkormányzati tulajdon. A vasúti fejlesztések kapcsán szorgalmazzuk a meglévő vasúti aluljárók szélesítését, bővítését, valamint új aluljárók létesítését. Megállapodások megkötésével lehet elősegíteni ezen célok megvalósítását a fejlesztések során. A kerület bekapcsolódik a fővárosi Duna-szakasz fejlesztésével összefüggő stratégiai programokba (Duna Partnerségi Hálózat). Kezdeményeztük a Duna-parti logisztikai terület kitolását, a városhatár felé való kijelölését. A Duna-parti fejlesztések fontos összekapcsoló eleme a Duna-parti kerékpárút kiépítésének befejezése. A Duna-parti területek vonatkozásában fontos jogszabályi változás az, hogy a Dunával határos területekre vonatkozó városrendezési szabályozás megalkotása a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe került, de a terv megalkotása során folyamatos egyeztetésekkel szeretnénk elérni a kerületi célok szerepeltetését.
14
Külterületek, Óhegy Az Önkormányzat fontos feladatnak tekinti itt a megfelelő infrastruktúra, közlekedés és intézményi háttér előzetes garanciáinak biztosítását, valamint elkerülendőnek a lakóparksziget szindrómákat, amik elővárosainkban jellemzőek. Az autópályák menti övezetekben ugyancsak körültekintő területfejlesztési, besorolási politikát folytatott az Önkormányzat, hogy megelőzzük a lakóterületek, logisztikai, kereskedelmi létesítmények konfliktusait. A külterületek fejlesztése csak hosszabb távlatban, a lakók, tulajdonosok bevonásával képzelhető el, területegységekre bontva, előzetesen településrendezési szerződések megkötésével. Nagytétény Nagytétény városközpontjának megújítására európai uniós pályázaton vettünk részt. A pályázat sikeres lebonyolítása a kerületi városfejlesztés egyik legfontosabb feladata volt. A közterületek megújításán túl átalakításra került a Szelmann ház, a Nagytétényi út 283. szám alatt található zsidó imaház könyvtárrá alakult, és a volt Tétényi mozi épülete helyén a Nagytétényi út 274. szám alatt megépült az új kulturális központ. Távlatban ezen program folytatására törekedni kell. A jelenlegi helyzet áttekintése: állami és saját költségvetési források, meglévő eszközök Források A városfejlesztési projektek zöme ma már döntően a magánszféra finanszírozásával valósul meg, a jelentékeny infrastrukturális beruházások finanszírozásában pedig döntő az európai uniós, illetve egyéb támogatások hányada. Ezért célszerűnek látszik, hogy a kerületi Önkormányzat korlátozott pénzügyi lehetőségeit elsősorban a komplex, támogatást elnyerni esélyes projektek előkészítésére, illetve az elnyert pályázatok megvalósítása során a kerületi önrész biztosítására fordítsuk. Egyes esetekben a pályázatok előkészítésére, a tervezésre fordított összegek megtérítésére is jó esély van. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat jelentősebb forrásokkal és több projekt megvalósításával segítse elő a kerület fejlődését, ennek eléréséhez cél a jelenleginél szélesebb körű együttműködés a Főváros illetékes irodáival. A közös pályázás, forrásbiztosítás, illetve közös projekt megvalósítása a városfejlesztés több területén kiemelt jelentőséggel bír. Figyelembe véve, hogy a Közép-Magyarországi régióban kevesebb uniós pályázati forrást osztanak ki, az Önkormányzat teherbírása szerint akár több önerős beruházást is megvalósíthat. Az uniós pályázatok kapcsán az utóbbi évek tapasztalatai szerint jó esély van olyan projektekhez támogatást nyerni, amelyek révén gyökeresen javul a kerület
turisztikai befogadóképessége, munkahely-kínálata, integrált közösség centrikus közlekedése, vonzó városi környezete, központrendszere, szennyvízelvezető és -tisztító rendszere, környezetvédelme, zöldfelületi rendszere, a meglévő épületek energiatakarékossági mutatói.
15
A városrendezés területén a Képviselő-testület célja, hogy a településrendezési tervek során továbbra is településrendezési szerződések megkötésére törekedjen, ami által finanszírozhatóvá válnak a tervkészítés költségei, valamint a fejlesztésekkel kapcsolatos infrastruktúra-, illetve intézményi bővítések. Nagyobb projektek esetében a jövőben felmerülhet háromoldalú településrendezési szerződések megkötésének is az igénye, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat is szükségesnek látja a szerződéskötést. Mozgósítható tartalékok, megtakarítási, racionalizálási lehetőségek Az új KÉSZ bevezette az ún. feltételhez kötött szabályozási vonal fogalmát, melynek alkalmazásával számos eddigi, ki nem használt közterületrész visszaadására nyílik lehetőség. A telektulajdonosok számára felajánlható közterületekből bevételre tehet szert az önkormányzat. A településrendezési szerződések megkötésével meg kell keresni a tehervállalás méltányos megosztásának minden lehetőségét az érintettek, elsősorban a fejlesztők, másodsorban a fejlesztésből hasznot húzó lakossági csoportok között. A fejlesztők bevonhatók a fejlesztések költségeinek és infrastruktúra kiépítésének arányos viselésébe. Így nemcsak a településrendezési eszközök (hatástanulmány, szabályozási tervek) készíttetésének, hanem a fejlesztésekkel összefüggésbe hozható infrastruktúralétesítés, óvoda-, iskolakorszerűsítés részköltségeire, valamint az övezetmódosításból származó ingatlanértéknövekedés egy részére is igényt tarthat az önkormányzat. Jelentősebb magánerejű ingatlanfejlesztések sikeres megvalósítását követően a környező területek felértékelődése várható, ami pozitívan érintheti az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékét, illetve az új épületek és a bennük létrejövő munkahelyek, lakások, szolgáltatások, egyéb funkciók a helyi gazdaságot fejlesztik, az adóbevételeket növelik. Az önkormányzati ingatlanok városépítészetileg koordinált övezeti átsorolás után történő eladása jelentős többletértékeket generálhat. A meglévő külterületek fejlesztésének visszafogása, időbeni átütemezése és a tulajdonosok széleskörű bevonása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
3.4. Városrendezés, városüzemeltetés Az előző Gazdasági Program folytatásaként továbbra is törekedni kell a belső budapesti kerületek infrastrukturális állapotához történő felzárkózásra, tovább kell fejleszteni közmű- és úthálózatunkat. A zöldfelületek, játszóterek, fasorok megújítása és fejlesztése szükséges. A következő öt évben továbbra is együttműködünk az érintett önkormányzatokkal az árvízvédelem (Hosszúréti patak) és a csapadékvíz-elvezetés terén, célként kitűzve a meglévő problémák és veszélyforrások felszámolását. Az Önkormányzat ezen felül kiemelt területként kezeli az alábbi feladatokat:
A Fővárossal együttműködve cél a kerékpárutak egységes hálózatba szervezése, bővítése. Együttműködünk az érintett önkormányzatokkal az árvízvédelem (Hosszúréti patak) és csapadékvíz-elvezetés terén, célként kitűzve a meglévő problémák és veszélyforrások felszámolását.
16
A Budai fonódó villamoshálózat kerületi szakaszának fejlesztési projektjében való aktív részvétel Az intézmények energetikai korszerűsítésének folytatása Az intézmények karbantartásának fejlesztése 3.4.1. Közlekedés Budafok-Tétényben, mint egy olyan településen, amely egyben a főváros délnyugati kapuja, a közlekedés kiemelten fontos terület. A kerületet érintő nemzetközi/országos és agglomerációs közutak és vasutak nagymértékben befolyásolják a kerület életét, határozzák meg lehetőségeit. Emellett fontos szempont, hogy az alközpontok elhelyezkedése, a domborzati viszonyok, az infrastruktúrák elválasztó hatása, a Duna menti helyzet mind-mind befolyásolják a közlekedési hálózatokat és annak fejlesztési lehetőségeit. A fejlesztések során fokozott figyelmet igényel a kertvárosi jelleg és a környezeti hatások és zajhatások elleni védelem. A közlekedés megoldásainak figyelembe kell venniük az élhetőség szempontjait. Fontos, hogy adottságaink ismertében a lehetőségekhez mérten optimális közlekedési, közösségi közlekedési struktúrát alakítsunk ki, kihasználva természetesen a „Budapest délnyugati kapuja” szerepből adódó lehetőségeket. A közlekedés sok tekintetben meghatározó összetevője mindennapjainknak, az idő- és energiaráfordítással, környezetterheléssel, napi munkába járási gondjainktól a bennünket is érintő nagy fejlesztési projektekig. Közlekedési áttekintés: Alapelvként fontosnak tartjuk az integrációt a várostervezés, a városrehabilitáció, a városfejlesztés és a közlekedés között éppúgy, mint a közlekedési, mobilitási ágak között, a gyaloglástól, kerékpározástól a közösségi közlekedésen, hajózáson át az egyéni gépjárműves közlekedésig. A helyi kompetenciák a nagyobb infrastruktúrák területén látszólag csekélyek, utalva a Főváros vagy a Kormány meghatározó szerepére a főútvonalaink, a közösségi közlekedés működtetésében; azonban együttműködéssel és helyi kezdeményezésekkel, kisebb saját fejlesztésekkel sokat tehetünk az előrelépésért. A fővárosba irányuló, továbbá az agglomerációs, kerületünkbe, illetve azon át vezető forgalomban a fővárosi viszonylatban még mindig alacsony a közösségi közlekedés aránya. Ezen a helyzeten javulást hozott a korábban kiszolgálatlan, lefedetlen felsővárosi területeken az új buszjáratok megindítása. A közlekedés vállalati irányítása tekintetében új szervezési, irányítási módszerek kerültek alkalmazásra. A közösségi közlekedés térnyerésének elősegítésében aktív szerepet kívánunk betölteni, a működtető közlekedési vállalatokkal való partnerséggel, a városrendezési folyamatok kedvező alakításával (további P+R lehetőségek az autósok számára, a vasúti megállóhelyek integrációjának elősegítése, vasút utasbarát jellegéneki erősítése). Közúti tranzitforgalom: Kerületünk jellemzően közúti tranzitforgalommal terhelt, az M6, az M0, a 6-os, a 7-es, de még a Nagytétényi út révén is, ehhez jönnek kvázi tranzitútjaink, egyebek mellett a Háros utca, a Dózsa György út, az Angeli út, a Kamaraerdei út, a Növény utca és az Ady Endre út. Az elmúlt években megépült az M6 Érd-tető és az M0 közötti új nyomvonala és részben elkészült az M0 szélesítése. Emellett elkészült a Duna utca alujáró bővítése és az új Növény utcai átkötés.
17
Törekedni fogunk arra, hogy a lehetőségekhez mérten mentesítsük a kerületet a tranzit terhelő hatásaitól, és azt elsődlegesen az ún. tranzitcsatornákba (M0, M6, ill. 6-os és Balatoni út) tereljük szabályozási, kommunikációs, és forgalomtechnikai eszközökkel egyaránt. A forgalom szabályozásának legfőbb módszere ugyanakkor az elővárosi közösségi közlekedés: elővárosi busz/vasút/hajózás további fejlesztése lehet. A 6-os főút Dunapart II. projekt menti terület környezetében várható két újabb csomópont, illetve egy szervizút kiépítése is. A 7-es út tekintetében a kerületi útszakasz biztonságát növelhetné a meglévő csomópontok körforgalmú átalakítása. A vázlatterveket elkészíttettük, a Fővárossal és Újbudával kell szorosan együttműködni a megvalósítás érdekében. Városi közúti forgalom: A kerület számára kiemelt fontosságú a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ennek fontos eleme volt az új Növény utcai csomópont átadása és számos burkolatlan út burkolása. A jövőbeni komplex projekteknek szolgálniuk kell a kapcsolatteremtést a különböző közlekedési módok között, és átszállási lehetőséget kell teremteni közút, fővárosi tömegközlekedés és a vasút között. Fontos közlekedésfejlesztési területként az átszállási lehetőségeket megoldandó, jelentősen növelni kell a P+R parkolóhelyek számát és befogadóképességét, továbbá megfelelő biztonsági szolgáltatást kell kialakítani. A még nem burkolt utak burkolása és a járdák fejlesztése fontos feladatok. A kerület területén lévő fejlesztési területek esetében jelentős út- és közműépítési feladatok várhatóak, ezek megvalósítása akár az érintettek bevonásával ütemezetten történhet. Fontos feladat a közlekedés biztonságának a növelése, indokolt esetekben a forgalom csillapítása (pl: Budafok-Belváros, Péter-Pál utca). Javítani kell a Duna menti területek megközelítését. A kerület munkahely-teremtő, lakosság-megtartó adottságainak fejlesztése érdekében fontos, hogy az ipartelepítésre alkalmas övezetek megközelíthetősége is megmaradjon. A súlykorlátozott szakaszok esetleges bővítésénél a környezetvédelmi szempontok mellett ez is figyelembe veendő szempont. A kerület megkezdte egy belvárosi környezetalakítási koncepcióterv kidolgozását, ami a belváros fejlődésének kereteit meghatározhatja. A fővárossal együttműködve lépésről-lépésre biztosítani kell a városrendezési tervekben betervezett utak, közművek, csomópontok megépítését, a szabályozások végrehajtását. Tervezzük a Pécsi utca megnyitásának részleges előkészítését, valamint a Kossuth Lajos utca és Játék utca forgalomcsillapítását. Fontos, hogy a fővárosi behajtási díj jövőbeni esetleges bevezetése esetén a kerület a bevezetés előkészítésében részt vehessen, véleményét elmondhassa. 3.4.2. Közösségi közlekedés: Vasúti forgalom Komoly – jelenleg még csak részben kihasznált – lehetőségeket rejtenek a kerületünkön keresztül futó vasúti pályák, melyek részei lehetnek, és reményeink szerint lesznek is, egy korszerű elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút kerületünkben lévő súlyponti megállóhelyeként a Camponánál lévő Budatétény megállót látjuk, ahol a Campona parkolójában kiépíthetők azok a szolgáltatások – jegyvásárlás, utastájékoztatás –, amelyek ma már elengedhetetlenek. A MÁV-val és az érintett fővárosi önkormányzattal együttműködve gondoskodni kell a vasúti összeköttetés zavartalanságáról, és kapcsolatok további szélesítésének lehetőségéről (pl. pesti oldali kapcsolatok) Az új Kőbánya-Kispest felé megvalósult vasúti kapcsolat beindítása kedvező lépés volt, ennek fenntartása indokolt. A 18
Kelenföld-Tárnok vasút korszerűsítésével egyidejűleg új megállóhely létesült a Pohár utca magasságában. A vasút versenyképességét fokozhatná mind a késések csökkentése, mind a megállók megközelíthetőségének és környezeti állapotának javítása. A KelenföldSzázhalombatta vasútvonal rekonstrukciója a jövő fontos feladata, ennek keretében kell mind Budafok-Belváros, Háros, Budatétény és Nagytétény-Diósd megállók értékvédelmi alapú megújítását megoldani. Fontos feladat a zajvédő falak városképileg is elfogadható, színezett megoldása. Háros fejlesztése jelentős hatásokat hozhat a Dunával való kapcsolat javulásában. A vasúti forgalom tekintetében el kellene érni, hogy minden áthaladó belföldi vasúti járat legalább egy megállóban megálljon a kerületben. Hajózás Nagyobb szerepet szánunk a Dunának a vízi közlekedésben, egyrészt a menetrend szerinti, másrészt az idegenforgalmi célú hajózás kerületünkig történő meghosszabbítása tekintetében. Ehhez korszerű, minden igényt kielégítő kikötőket tervezünk építeni, melyben – reméljük – partner lesz egyrészt a Fővárosi Önkormányzat, másrészt az érintett tárca, ill. a turizmus fejlesztésében érdekelt szervek is. Bízunk benne, hogy a szomszédos Csepeli Önkormányzat, illetve Érd és Százhalombatta is nagyobb hangsúlyt ad a Dunapart és a dunai hajózás fejlesztésének. A BKK által kidolgozott a dunai közösségi közlekedés megújítását javasló megoldásokat a kerület támogatja, ehhez a Városház térnél és a Kastélypark utcánál javasol kikötőhelyeket. A DILK projekt tekintetében várható, hogy az érdi településhatáron új teherhajó-kikötő, intermodális logisztikai központ létesül. Villamosközlekedés Az M4 metró átadása a kerület közösségi közlekedését pozitívan érintette. Fontos kapcsolatot jelentenek kerületünk és a bel-budai térség között a villamosjárataink (47, ill. 41). Szorgalmazzuk a 47-es Városház téri végállomása másfél évtizede húzódó rendezését, az autóbuszjáratokkal való normális kapcsolódását. Ugyancsak meg kell őriznünk a rózsavölgyi villamosvonalat, amely távlatilag az albertfalvai híd megépítése után további jelentőséget kap. Tervezett a fonódó projekt keretében a 47-es szakaszának megújítása, a menetidő csökkentése, az eljutási célállomások bővülése. Kerületen belüli buszjáratok A buszhálózat fejlesztése és az utas tájékoztatás terén komoly előrelépés történt az elmúlt években, a járatok útvonalainak továbbra is folyamatosan figyelembe kell venniük a helyi igényeket. Fontos a vasútra való átszállás lehetőségének javítása. Az új M4 metróvonallal való kapcsolatok nagy előrelépést jelentettek a kerület közlekedésében. Gyaloglás, kerékpározás Természetes és egészség megőrzési szempontból is kedvező mobilitási formáink – melyeknek egyébként kerületünkben nagy hagyományai vannak – a múltban visszaszorultak. Ezekből sokat vissza lehet hozni a feltételek javításával, erre utal elfogadott Kerületi Környezetvédelmi Programunk is. A gyaloglás feltételeit városrendezési, rehabilitációs eszközökkel segítjük (zöldterületek, emberi léptékű terek, csendes lakóutcák védelme). A kerékpározás tekintetében folyik a Budapest-Balaton és az EUROVELO 6 kerékpárutak előkészítése/tervezése, ezen állami irányítású projektek 2020-ig jelentős fejlődést hozhatnak a kerület kerékpárút-hálózatában és turisztikai előnyökkel is kecsegtetnek. A kerékpárutak üzemeltetésében, fenntartásában is szükséges lenne előrelépni, a meglévő 19
utak állapotának javítását elérni. Megállapítható, hogy mind a helyi lakosság közlekedési és rekreációs kiszolgálásában, mind a kerületre irányuló látogatások, a turizmus erősítése terén a kerékpárutak fejlesztése hatékony eszköz lehet. Ehhez fontos a határos településekkel való szoros együttműködés. A BUBI Dél-Budára való kiterjesztése is kedvező lépés lenne. A Magyar Zarándokút érinti Budafok-Tétényt, ennek további fejlesztése, az útvonal humanizálása fontos feladatok. A Stáció lépcső esetében ennek kezdeti lépései meg is indultak. Közlekedés – környezetvédelem Új utak, kötöttpályás közlekedési útvonalak, vasutak létesítésekor, illetve a meglévők korszerűsítésekor a zajvédelem biztosítása az egyik legsokrétűbb környezetvédelmi feladat, amihez hatékony jogi eszközzel az Önkormányzat nem rendelkezik. Az M0-s autóút okozta környezeti terhelés mindig is az egyik legnagyobb – a lakosságot zavaró – környezetvédelmi problémája volt a kerületnek. Az M0-s bővítése több ütemben történt. Az Önkormányzat kezdeményezésére a tervezettnél hosszabb szakaszon és magasabb zajárnyékoló falak létesültek. A lakossági észrevételeket figyelembe vevő érdekérvényesítő tevékenység eredményeként a következő kiegészítő zajvédelmi intézkedésekkel fog bővülni még a beruházás: a Bartók Béla úttól a 6-os útig tartó szakaszon a bal és jobb oldali pályatest közötti zajelnyelő falak folytonosságának kiépítése, magasságuk növelése, a magasabb falakkal való szintbeli szinkron kialakítása a Baross Gábor-telep védelme érdekében, zajelnyelő falak folytonosságának biztosítása a Barackos úti csomópontban a Párhuzamos út melletti szakaszon a hídig, a 6-os főúti csomópontban a jobb és bal oldali ágak mentén zajárnyékoló falak elhelyezése a Dunatelep és a Baross Gábor-telep védelme érdekében, a zajelnyelő falak építése a 6-os főúti csomóponttól a Deák Ferenc (M0) hídig a Dunatelep védelmében. Az Önkormányzat továbbra is szorgalmazza az ezen zajvédelmi intézkedéseket tartalmazó beruházási ütem minél korábbi megkezdését, a sebességhatár csökkentését és betartatását, az M0-s autóút mentén a növénytelepítés intenzitásának és területének növelését. A 30a vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódó zaj- és rezgésvédelmi intézkedések megfelelősségének vizsgálata, illetve további intézkedések meghatározása még nem zárult le. Az Önkormányzat az ügyben a kerület érdekét képviselve fenntartja a párbeszédet a beruházóval. A 40a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó környezetvédelmi eljárásban az Önkormányzat kezdeményezésére a tervező kiegészítő vizsgálatokat végzett, amely alapján a hatástanulmány megfelelőségéről a környezetvédelmi hatóság megalapozottabb döntést tudott hozni. Az Önkormányzat célja, hogy a 40a vasútvonal korszerűsítése minél korábbi időpontban kezdődjön el, mivel a beruházással egyidejűleg jelentős zajvédelmi intézkedések is megvalósulnak. A kivitelezés folyamata mindig jelentős többletterhet jelent az érintetteknek. Az Önkormányzat a zavaró hatások csökkentése érdekében fokozottabban ellenőrzi a szállítási útvonalak pormentes állapotban tartását, közvetít a lakosság és a beruházó között, képviseli az érintettek érdekét, szükség esetén megkeresi a környezetvédelmi hatóságot.
20
Meglévő közlekedési zajforrások környezetében a zajterhelés csökkentése, illetve növekedésének megakadályozása érdekében az Önkormányzatnak csak kezdeményezési lehetősége van az esetleges panaszok kivizsgálására. 3.4.3. Környezetvédelem, fenntarthatóság A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A fenntarthatóság felé való átmenet célja a közjó tartós biztosítása. Magyarország hosszú távú jövőképét az Országgyűlés által 2013 tavaszán a 18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (továbbiakban: Keretstratégia) fogalmazta meg, melynek értelmében a jó élet lehetőségének alapjait jelentő erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzást, szabályozást és gazdálkodást jelent. A Keretstratégia szerint a fenntarthatóság biztosítása valamennyi nemzeti erőforrás (az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások) kiegyensúlyozott, egymással összhangban lévő megőrzését, fejlesztését igényli, ezért a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése valamennyi szakpolitikai terület számára feladatokat ad. A Keretstratégia ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat körkörös jellegű, mivel éghajlatváltozás befolyásolja a fenntartható fejlődés lehetőségeit, míg a különböző fejlődési pályák eltérően befolyásolják az éghajlat jövőbeli alakulását. Ezért átfogó célja az alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az alkalmazkodás célja pedig, hogy növelje a természeti/társadalmi/gazdasági rendszerek ellenállóképességét (reziliencia) az éghajlatváltozás jövőbeli hatásai ellen. Mára már egyértelművé vált, hogy a kibocsátások csökkentésére irányuló cselekvésekkel ("elkerülni a kezelhetetlent") egy ütemben szükséges a felkészülés a várható hatásokra is ("kezelni az elkerülhetetlent"). Míg a kibocsátás-csökkentés célja elsősorban a természet védelme a társadalom káros hatásaitól, addig az alkalmazkodás a társadalmat és az ökoszisztémaszolgáltatásokat védelmezi az éghajlatváltozás hatásaival és az általuk előidézett társadalmigazdasági hatásokkal szemben. A környezetvédelem és a fenntarthatóság összefüggésének szemlélete az előző önkormányzati ciklust is jellemezte, egyes feladatok megvalósítása azonban éghajlatváltozás szempontjából is pozitívan értékelhető. A következő időszak feladata, hogy szervesen összekapcsolja a környezetvédelem, a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás ügyét. A jelenleg aktuális Kerületi Környezetvédelmi Program (továbbiakban: KKP) 2011-ben készült és a 2012-2017 évekre vonatkozik. A KKP átfogóan tartalmazza a kerület környezetvédelmi feladatait, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló környezetvédelmi eszköztárat teljes körűen áttekintse. A feladatok ugyanakkor csak ütemezetten, egymásra épülve és egymást erősítve valósíthatók meg. A KKP 2015-ben félidejébe érkezett. Felül kell vizsgálni a 2017-ig tartó időszak feladatait és a 2017-t követő időszakra meghatározott feladatokat is. Ezen feladatok, bár túlnyúlnak jelen KKP időtávján, ugyanakkor egyes esetekben változhat a megvalósításra vagy a feladat előkészítésére vonatkozó időbeli ütemezés. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a környezet állapotának változását, a KKP 2014-ben elkészült előrehaladási jelentését és az új uniós források nyújtotta lehetőségeket. A 2018-2023 közötti időszakra vonatkozó KKP-t 2017-ben kell el készíteni – a fentebb kifejtettekre tekintettel – összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti
21
Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, illeszkedve a kerületi koncepciókhoz, stratégiákhoz, valamint tágabb területi, regionális koncepciókhoz, stratégiákhoz, programokhoz. Kiemelt feladatok Kommunikációs eszközök, partnerségi kapcsolatok fejlesztése A környezetvédelem, a fenntarthatóság, és a városklíma problematikája minden társadalmi és gazdasági szereplő számára feladatot jelent. Vannak kötelező feladatok, de eredményesség szempontjából kiemelkedő jelentősége van az érintettek szemléletének, az önkéntességnek, az együttműködésnek. Az Önkormányzat feladata a különböző kommunikációs csatornákon keresztül az ismeretterjesztés, informálás, valamint az egyéni és közösségi kezdeményezések támogatása. Pontosítani kell a lehetséges célcsoportok, partnerek azonosítását, a kommunikáció és a partnerkapcsolatok céljainak és feladatainak meghatározását. Szükséges a kommunikációs és új együttműködési lehetőségek feltárása és bevezetése. Környezeti nevelés 2014-ben megkezdődött egy környezeti nevelési projekt, melynek témája a Tétényi-fennsíkon történő terepi foglalkozások elősegítése. A projekt keretében a gyermekek számára munkafüzet, a pedagógusok számára módszertani útmutató, segédlet készül. A kiadványok elkészítésében részt vesznek a Tétényi-fennsík kutatói és neves környezeti nevelők. A projekt folytatásaként a pedagógusok – terepbiztonságuk megteremtése érdekében – felkészítő teremés terepfoglalkozásokon vehetnek majd részt. A program iránt százhatvan kerületi pedagógus érdeklődik, és az előzetes igények alapján ezer munkafüzetre van szükség. A program célja a természeti értékek iránti felelősségtudat növelése, a kerület iránti kötődés erősítése. A projekt hozzájárul a résztvevő pedagógusok és gyermekek körében az ember és természet harmonikus viszonyát megalapozó életmód népszerűsítéséhez, a tanösvény magasabb szintű működtetéséhez, a kültéri szabadidős tevékenységi kör bővítéséhez. Szabályozási eszközök A kerületi önkormányzatok számára a környezetvédelem területén szűk szabályozási lehetőségek állnak rendelkezésre. Ennek kompenzálása, illetve módosítása érdekében az Önkormányzat több kerülettel összefogva javaslatokat fogalmazott meg a kormányzati szervek számára. Az együttes fellépés eredményeként korlátozott mértékű szabályozási hatáskört kaptak a kerületi képviselő-testületek zajvédelmi és favédelmi tárgykörben, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályait és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit érintő szabályozásra, amely felhatalmazás környezetvédelmi ügyeket is érint. A felhatalmazás alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.22.) sz. önkormányzati rendelet a zajvédelem, a köztisztaság, települési hulladékgyűjtés egyes kérdéseire, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületi zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó szabályokat állapított meg. A következő időszak feladata a helyi favédelmi rendelet megalkotása, a szabályozási tervek készítése során a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság és éghajlatvédelem
22
szempontjainak érvényesítése. Folytatni kell a magasabb rendű jogszabályalkotásra, módosításra vonatkozó önkormányzati kezdeményezés gyakorlatát. Az Önkormányzat Közterület-felügyeleti csoportjának kiemelt szerepet kell kapnia az illegális hulladék-elhelyezés minél kisebb mértékűre való csökkentésében. Természetesen célként a jelenség megszüntetését kell kitűzni. A jövő felé történő beruházások Környezetvédelmi beruházások Budapest komplex megvalósulása
integrált
szennyvízelvezetési
programjának
kerületi
szintű
A 2014. őszén megkezdődött beruházás célja, hogy a kerület 34,4 km hosszúságban rácsatlakozzon a korszerű fővárosi csatornahálózatra, és a keletkező szennyvizek a káros anyagoktól megtisztítva kerüljenek vissza a természet körforgásába. A projektnek köszönhetően javul a Duna vízminősége, és az eddig ellátatlan területek nagy részén kiépülő szennyvízhálózat révén a csatornázatlan háztartások elszivárgó szennyvize többé nem károsítja a felszín alatti rétegeket, a talajvizet és a karsztvízrendszert. A csatornahálózat építése fővárosi hatáskörben valósul meg, de a beruházás hatékonyságának növelése érdekében az Önkormányzat továbbra is támogatja – a kerületi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerén keresztül – a lakosság számára az ingatlanon belüli szennyvízcsatorna-rákötést . A csatornaépítéssel járó zaj- és porterhelés növekedése a lakosságot átmenetileg zavarhatja. Az Önkormányzat feladata, hogy a várható nehézségekről tájékoztassa a lakosságot, az indokoltnál nagyobb mértékű zavarás esetén kezdeményezze a környezeti terhek csillapítását a beruházónál, szükség esetén a hatóságoknál. Rendkívül fontos a lakosság hatékony tájékoztatása a megfelelő mértékű rákötés-szám mielőbbi eléréséért. Az ezt célzó kommunikáció hatásos eszköze a talajterhelési díj közérthető ismertetése az érintettekkel. A beruházás miatt kivágott fák pótlása az eljáráshoz kapcsolódó hatósági feladatok számát átmenetileg megnöveli. Az igénybe vett és a beruházás miatt esetlegesen leromlott állapotú közterületek helyreállításának megkövetelése a városüzemeltetés számára jelent majd többletfeladatot. Egykori hulladéklerakók kármentesítése és rekultivációja Az egykori hulladéklerakók rekultivációja és az esetlegesen szennyezett földtani közeg kármentesítése kétirányú célt szolgál. Ezen műszaki beavatkozások egyrészt a meglévő szennyezettséget olyan mértékűre csökkentik, hogy az ne veszélyeztesse a környezetet, továbbá kizárják, minimalizálják a jövőbeli elszennyeződés lehetőségét, másrészt utat nyitnak a jövő felé, azaz lehetővé válik a terület fejlesztése. A zöldfelületi rendszer fejlesztése A Keretstratégia meghatározásában a zöldfelületi rendszer fejlesztése nem „csupán” városökológiai, környezetvédelmi, településesztétikai kérdés, hanem a zöldterületekkel kapcsolatos előnyök a település élhetőségének javításán keresztül a település népességmegtartó és egészségmegőrző, rekreációs erejét, a versenyképességét, a lakás és
23
telekárakat befolyásoló gazdasági tényező is. Az önkormányzati zöldfelület az önkormányzati vagyon része. A kerületben kiemelt cél továbbra is a biológiailag aktív zöldfelületek mennyiségi arányainak megőrzése, biológiai aktivitásának növelése, a zöldfelületek hálózattá szervezése valamint a közcélú zöldfelületek növelése. További meghatározó szempontok közé tartozik a kibocsátási források szennyező hatásának mérsékelése, a közhasználatú zöldfelületek rekreációs hatásának növelése, valamint a hőszigetek kialakulásának megelőzése, felszámolása, a városklíma. Az Önkormányzat az alábbi területekre kiemelt figyelmet fordít: a közösségi célú zöldfelületek fejlesztése: a kerület minél nagyobb részében legyenek elérhető közparkok (vonzáskörzettel lefedett területek növelése), játszóterek, az utcafásítási program további folytatása, a kiemelt fasorok rekonstrukciója, az egyes városrészekre jellemző zöldfelületi karakterek megőrzése és fejlesztése, a kijelölt védőterületek fásítása, a kertészeti, kertépítészeti értékek beazonosítása, tudatos megőrzése, rehabilitációja.
Fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő fejlesztések: 1. A közlekedésfejlesztési programokhoz kapcsolódó környezetvédelmi beruházások egyidejű megvalósítása (lásd bővebben: a KÖZLEKEDÉS fejezetben). 2. Komplex városrészi rehabilitációs programok megvalósítása, valamint a Duna-part és a Hárosi-öböl rendezése (lásd bővebben: a VÁROSRENDEZÉS, VÁROSFEJLESZTÉS fejezetben). 3. a kisvízfolyások mederrendezésének és revitalizációjának együttes megvalósulása Hosszúréti-patak Korábban a patak vízgyűjtő területéhez tartozó beépítetlen területeken megfelelő mennyiségű zöldfelület (árvízcsökkentő tározó) állt rendelkezésre, amelyek az idők során fokozatosan beépültek. A nagy bevásárló központok, lakóparkok megváltoztatták a területen a lefolyási viszonyokat és a tározóképességet. Az innen érkező csapadékok koncentrált, lökésszerű hullámot idéznek elő. Tovább ront a helyzeten a kőérbeki tórendszer is, ami semmilyen árvízcsökkentő hatással nem bír. A folyamatos beépítések hatására – hidraulikai egyensúlyra törekedve – a meder egyre mélyül és szélesedik. A meder az ingatlanok és a villamossín közelsége miatt csak véges határok között szélesíthető. Megoldást jelenthet a problémára az árvízcsúcsot csökkentő tározók létesítése, melyhez az agglomeráció önkormányzatainak megfelelő együttműködést kell kialakítani. Az Önkormányzat a patak revitalizációs szempontjait is szem előtt tartva aktív szerepet vállal és együttműködik az érintett településekkel, valamint – az egész vízgyűjtő területre kiterjedő koordinációt és előkészítési feladatokat végző – Fővárosi Önkormányzattal. Sulák patak A Sulák patak mederrendezésével és revitalizációjával kapcsolatos feladatokat a korábban készült tanulmányok felülvizsgálata alapján a következő környezetvédelmi program keretében kell meghatározni, ütemezni.
24
Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira A városfejlesztés és -üzemeltetés eszközrendszere Az éghajlat módosításáért felelős kibocsátások csökkentése érdekében: az energiatakarékos és napelemes közvilágítás bővítése, energiatakarékos lámpatestek, elektromos berendezések önkormányzati intézményekben, törekvés a papírhasználat csökkentésére, szelektív hulladékgyűjtés.
alkalmazása
az
A belső tér hőmérséklet csökkenésével együtt járó kibocsátás-csökkentés: az önkormányzati intézmények utólagos hőszigetelése, nyílászárók, kazánok cseréje. A városklíma kedvezőtlen hatásainak csökkentése: egyes burkolt felületek zöldfelületekké alakítása, parkolók utólagos fásítása, közterületi vízfelületek növelése, közparkokban a vízvételi helyek számának növelése, működőképességük folyamatos biztosítása, fatelepítés ellátatlan területeken, a zöldfelület intenzitásának növelése (többszintes növényállomány, nagy lombkoronát nevelő fafajok alkalmazása) játszótereken. A csapadékvíz helyben tartása: a csapadékvíz talajba szivárgását lehetővé tevő vízáteresztő felületek, burkolatok kialakítása, gyephézagos szivárgó padkák tervezése, építése és fenntartása. Városrendezési eszközök A városklíma kedvezőtlen hatásainak csökkentése:
a zöldfelületi minimum szabályozása, a közterületek, telkek zöldfelületként fenntartandó részének kijelölése, beültetési kötelezettségű területek kijelölése, a tetőkertek kialakításának szabályozása, a zöldfelület intenzitásának szabályozása, a parkolók fásításának szabályozása, fasortelepítési kötelezettség szabályozása, a beépítési intenzitás szabályozása, szikkasztókutak létesítésének, a csapadékvíz helyben tartásának szabályozása.
Tájékoztatási, ismeretterjesztési eszközök az éghajlatváltozás problémájára, komplexitására vonatkozó tájékoztatás, az előrejelzés módjának kidolgozása, az egyéni alkalmazkodás növelése és kibocsátás csökkentése lehetőségeiről szóló tájékoztatás, a magántulajdonban lévő famatuzsálemek kezelésére vonatkozó tanácsadás Támogatási eszközök: a lakóházak utólagos hőszigetelésére támogatás biztosítása. 25
A jövőben szükséges az intézkedések és eszközök teljes körű azonosítása és tudatosabb alkalmazása az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási helyzetek hatásának csillapítására, megelőzésére, az alkalmazkodás lehetőségének biztosítására. Mindezekből adódóan a Kerületi Környezetvédelmi Program (2012-2017) felülvizsgálata szükséges, úgy, hogy az figyelembe vegye a környezet állapotának változását, a Program előrehaladását és az új uniós és hazai források nyújtotta lehetőségeket.
3.5. Szociálpolitika 3.5.1. Család-, szociál- és lakáspolitika Kerületünk szociális hálójának erőssége – amint azt a Helyi Esélyegyenlőségi Programban és a Szolgáltatástervezési Koncepcióban feltártuk – egyrészt a széles spektrumú, a lakossági igényeket folyamatosan tekintetbe vevő önkormányzati ellátórendszer, másrészt a sok esetben speciális szociális gondozást biztosító civil partnerség. Mind a gyermekjóléti, mind a szociális gondozás területén évek óta feladatellátási szerződés útján nyújt kerületünk olyan szolgáltatásokat, melyek települési, illetve kerületi önkormányzatok számára nem jelentenek kötelező feladatot, illetve kapacitásigényük meghaladja az önkormányzat rendelkezésére álló erőforrásokat. ALAPELVEK A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG HELYI GYAKORLATÁBAN SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
–
-
A szociális ellátás és védelem segítse a rászorulókat és az egyes ellátások igénylőit: társadalmi integráció, rehabilitáció.
-
Az önkormányzat szociális intézményei terhelésének figyelemmel kísérése: mely területeken lehet számítani növekedéssel, ill. esetleges csökkenéssel,
-
A legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok számának csökkentése nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, önkéntesek bekapcsolásával.
-
Az eddig megtett intézkedéseken túl a szociális ágazaton belüli, ill. az ágazatközi együttműködés folyamatos biztosítása.
-
Az önkormányzat lehetőségeihez mérten a szociális szolgáltatásokra fordítható források szükséglet alapú alakítása.
-
A településen élő gyermekes családok minőségi életfeltételeinek javítása, biztosítása hosszú távon.
-
Állami és/vagy uniós források bevonása a szociális ellátórendszerbe, kiemelten a prevencióba. Távlati célja ennek, hogy minél tovább aktívan tartsuk az időseket, hogy minél később szoruljanak az önkormányzat által finanszírozott ellátórendszer igénybevételére.
Jelenleg az alábbi kötelező és nem kötelező feladatokat látjuk el. Kötelező feladatok A Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat keretein belül -
A gyermekjóléti (szolgálat) központ olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek
26
felhasználásával szolgálja a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (A gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, szolgálatokkal összehangolva szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el) -
utcai, lakótelepi szociális munka (a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése). A lakóhelyéről önkéntesen eltávozó vagy a gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozás vagy gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése.
-
kapcsolattartási ügyelet (a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas, semleges hely biztosítása, konfliktuskezelő segítség nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kérésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás, mediáció biztosítás)
-
készenléti szolgálat (a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása)
-
kórházi szociális munka (a szülészeti osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben levő anya és gyermekének a segítése, a gyermekosztályon elhanyagolás és bántalmazás esetén a szükséges intézkedések megtétele)
-
családok átmeneti otthona (befogadja a szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált szülőt és gyermekét, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez)
-
családsegítés (a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok segítése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás).
A Szociális Szolgálat keretein belül -
étkeztetés (azon szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani)
-
házi segítségnyújtás (az igénybe vevő részére saját lakókörnyezetében biztosítja az alapvető ápolási, gondozási feladatokat, az ellátott és környezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés)
-
nappali ellátások: o Idősek klubjai (három helyszínen. Szolgáltatás a saját otthonukban élő, részben önellátó idősek számára, akik szociális kapcsolatrendszerük, társas ételük, higiéniai szükségleteik kielégítésében szervezett segítséget igényelnek. Feladata az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatások nyújtása.) o Felnőttkorú fogyatékos személyek (Az értelmileg és / vagy halmozottan sérült fiatalok nappali ellátásának biztosítása, fejlesztése és szinten tartása. Mindezek teljesítésének alapja a normalizáció és participáció, valamint a klubok lehetőségeihez mérten az integráció. Elsődleges cél, hogy a sérült kliens mind
27
magabiztosabb és önállóbb legyen mindennapi életvitelében, valamint már meglévő képességeit, tudását kondicionálja és alkalmazza.). o pszichiátriai betegek nappali intézménye. (Mentális problémákkal, szocializációs nehézségekkel küzdő, krízisben lévő, nem diagnosztizált betegek számára is egyéni szükségletekre alapozott szociális és mentális gondozást, az életvitel, életvezetés segítését nyújtjuk. Számukra a nappali ellátás egy olyan háló eleme, amelyet azért hozunk létre, hogy a mindennapi életvitelükben komplex segítséget nyújtsunk, és ez által az ellátottak/klubtagok személyes céljaikat megvalósíthassák.) Az Egyesített Bölcsőde keretein belül -
bölcsődei ellátás (vállalt speciális bölcsődei szolgáltatással – játszóházzal)
Szerződés keretében ellátott feladatok: -
utcai szociális munka
-
nappali melegedő
-
gyermekek átmeneti otthona
-
idősek átmeneti otthona
-
nappali ellátás gyermekkorú fogyatékos személy részére
Bár a fenti feladatok ellátása törvényi kötelezettség, az állami finanszírozás csak a működési költségek egy részét biztosítja, jelentős részt az önkormányzatnak saját forrásból kell kiegészítenie. A szociális védelmet szolgáló ellátások – megfelelő színvonalon és körben történő – biztosításához továbbra is elengedhetetlen civil kapcsolataink megőrzése. Nem kötelező feladatok Jelenleg finanszírozási, illetve feladatellátási szerződéssel biztosított ellátások: -
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (a saját otthonukban élő, elsősorban 65 év feletti és egyedülálló, a készüléket rendeltetésszerűen használni képes, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek részére krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott szolgáltatás. Készenléti rendszerben a hívást követő 30 percen belül szakképzett gondozó helyszínre érkezésével történik a helyzetfelmérés és intézkedés: gondozási feladatellátás, mentő, ügyelet hívása)
-
közösségi ellátások pszichiátriai betegek részére (lakókörnyezetben történő segítségnyújtás, meglévő képességeik fejlesztése, háziorvossal, pszichológussal kapcsolattartás az állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából)
-
támogató szolgáltatás (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, személyi segítés)
-
idősek otthona ellátás
-
fogyatékos személyek átmeneti ellátása
Szociális alapú felsőoktatási pénzbeli támogatás: -
Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati szociális ösztöndíj
28
A pénzbeli ellátások rendszerét – melyben 2015. március 1-jétől szerkezeti átalakítás történik a kormányhivatali, illetve önkormányzati feladat- és hatáskörökben – az egyéb szociális szolgáltatások figyelembevételével vizsgáljuk felül, összhangban a központi költségvetésről szóló törvényben is megjelenített kormányzati szándékkal, mely szerint kiemelt célkitűzés a segélyezettek visszavezetése a munka világába. A fokozott köz-, majd elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás stratégiai célja – mind lokális, mind országos szinten – a gazdaságélénkítés, és -fejlesztés. A pénzbeli ellátások és a segélyezés átalakítása ugyanakkor kihat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra is, tehát komplex és célzott, a valóságos szükségleteket feltérképező vizsgálatnak kell megalapoznia. 3.5.2. Foglalkoztatáspolitika Elsősorban kerületi vállalkozók bevonásával kívánunk kerületi fejlesztéseket végezni (a közbeszerzési értékhatárt el nem érő ingatlan felújítások, parképítések, parkfelújítások, asztalosmunkák stb.) Ezzel nagyon sok munkanélküli kerületi vállalkozónak segíthetnénk. Ezen kívül is fontos a kerületben működő cégek, vállalkozások vezetőivel hatékony, jól működő kapcsolat kiépítése annak érdekében, hogy az üres álláshelyeket kerületi munkanélküliek töltsék be. A gyermeküket egyedülállóként nevelő szülőknél, a munkanélküli nőknél távolabbi munkahely esetén gondot okoz a hosszú utazási idő, a kiskorú gyermekek óvodába, iskolába kísérése, ezért kedvező lenne számukra a kerületben munkát vállalni. A munkanélküliek nem minden esetben veszik fel a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal, sokan saját erejükből próbálnak elhelyezkedni, így a kerületi munkaadókkal való közvetlen kapcsolat megkönnyítené a hatékony álláskeresést. Az önkormányzat fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Családsegítő Csoportja az aktív korú nem foglalkoztatott személyeknek speciális, célzott problémakezeléssel beilleszkedést, munkavállalást támogató programot nyújt. A foglalkoztatáspolitikában lehetőség nyílt az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek és az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a roma származásúak foglalkoztatásának elősegítésére, bővítésére. Élve e lehetőséggel két szociális, illetve gyermekjóléti intézményünk TÁMOP-pályázatot nyújtott be a roma nők társadalmi befogadásának és foglalkoztatásának érdekében. A kiemelt projekt címe: „Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben.”
3.6. Egészségügy Az Önkormányzat elkötelezett a kerület egészségügyi helyzetének további javítása mellett, egyik legfontosabb célkitűzése, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségügyi állapota. A megelőzés mellett fontos cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. Az egészségügy stratégiai ágazat. Kerületünkben évek óta stabil az egészségügyi ellátás, gyakorlatilag változatlanul jó színvonalú az alapellátás, a járóbeteg-szakrendelés. Az alapellátásban dolgozó felnőtt háziorvosok száma 24, a házi gyermekorvosoké 10. A funkcionálisan privatizált alapellátás körébe tartozó praxisok közvetlen OEP finanszírozással (háziorvos, fogorvos, stb.) az Önkormányzat által biztosított rendelőkben működnek.
29
Nagy értéke a kerületnek a saját szakorvosi rendelőintézet, a Káldor Adolf Szakrendelő a Délbudai Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. működtetésében. Ez az intézmény budapesti viszonylatban is a jól felszerelt, jól működő rendelőintézetek közé tartozik. A kerület lakosságán kívül a környező területekről ide irányított betegek is régóta elégedettek az ellátással. Megalapozott szakmai jellegű panasz évek óta nem volt. A különböző megbetegedési mutatók alapján a kerület egészségügyi helyzete jobb, mint a főváros átlaga, de sajnos nem éri el azt a szintet, ami egy túlnyomóan kertvárosi jellegű területen elvárható lenne. Az önkormányzat az elmúlt években nem sokat tehetett a Dél-budai Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. és az alapellátás állami finanszírozásának folyamatos csökkenése ellen. Szükség van a Kft. számára a biztos jövőt jelentő kitörési pontok felkutatására, a folyamatos tűzoltás helyett a távlatos koncepció megalkotására. Az önkormányzat és a Kft. között fenntartható és kiszámítható pénzügyi kapcsolat alakult ki, amelynek fenntartása elengedhetetlen és a szolgáltatások bővítését és színvonalának emelését lehetővé tevő távlatos koncepció kimunkálása szükséges. Ha a finanszírozás kiszámítható, támogatjuk új szolgáltatások, így gasztroenterológia, endokrinológia, a nappali kórház vagy az egynapos sebészet bevezetését, a diabetológia önálló szakrendeléssé tételét. Az alapellátáshoz kapcsolódó kötelező ügyeleti ellátásokat a Kft.-vel kötött közreműködői szerződések alapján vállalkozások biztosítják. A kerületi lakosok egészségügyi ellátása a következő struktúrában történik. finanszírozás MEP
önkormányzat
X X X X X
X
ellátás fajtája Háziorvos Házi gyermekorvos Fogorvos Gyermek és ifjúsági fogorvos Védőnői ellátás Iskolaegészségügy
X
Telephely/
körzetszám, feladatellátó
rendelők száma
24 10 10
7/17 3/5 1/5
4
2/2
16 Házi gyermekorvosok, 1 iskolaorvos 5 iskolai védőnő
3/3,
X
X
Felnőtt ügyelet
2
X
X
Gyermek ügyelet
2
X
X
Szakrendelés
Oktatási intézmények XXII. Káldor Adolf u. XII. Diós árok 1-3. XI. Fehérvári út 12. XXII. Káldor Adolf u.
Az alapellátás körébe tartozó feladatok közül eddig az ügyeletek vállalkozóval történő elláttatásához, valamint a 2005. január elsejével alapított Védőnői Szolgálat 22 működéséhez járult hozzá az önkormányzat. A praxisokat működtetők kb. 30 %-a nyugdíjas korú. A praxisok működtetési jogának átadása egyre nehezebb, eddig két esetben vált szükségessé a Dél-budai Egészségügyi és Szociális
30
Szolgáltató Nonprofit Kft. bevonása a gyermek háziorvosi/fogorvosi feladatok helyettesítés keretében történő ellátása érdekében. A Semmelweis Terv, a Nemzeti Együttműködés Programja, a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra” című dokumentum és az ezekre épülő „Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia” az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát növelni kívánják. Az Ágazati Stratégiával összhangban elhatározott célunk, hogy az intézményi működtetésen keresztül és azon túlmenően is az egészségügyi alapellátás kapuőri szerepét erősítsük. Alapvető cél, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok korösszetétele javuljon a fiatalabb korosztályhoz tartozó szakemberek egészségügyi alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzésével. Tekintettel a teljes praxisstruktúra hatékonysága növelésének prioritására, az egészségügyi alapellátás ezen tevékenységének megerősítése érdekében komplex, feladatellátást visszacsatoló ellenőrzési rendszert szükséges működtetni. Folyamatos gondot jelent az ÁNTSZ ellenőrzései során felvett jegyzőkönyvek alapján az egészségügyi helyiségeknek a karbantartása és felújításuk hiánya, különösen a szakrendelő tekintetében. A járóbeteg-ellátás, így a szakorvosi rendelő működtetése önként vállalt önkormányzati feladat. A lakosság ellátását kissé szűkös, technikailag jó felszereltség mellett végzik. Ez a jó felszereltség azonban viszonylagos, az egészségügyi ágazatban nyugaton e gépek elismert amortizációja öt év körül van. A járóbeteg-szakellátás infrastrukturális feltételei műszerezettség tekintetében elmaradnak az átlagos budapesti szakrendelői színvonaltól, komoly versenyhátrányt okozva az intézmény számára. Az intézet műszerfejlesztését pályázatok útján és önkormányzati források biztosításával lehet csak megoldani, mivel a központi finanszírozás várhatóan nem teszi lehetővé ilyen irányú beruházások megvalósítását. Stratégiai célkitűzésünk, hogy szakrendelőnk további felújítását, műszerezésének javítását folytassuk. Az egészségügyben azokra a feladatokra kell hangsúlyt fektetni, melyek kötelező feladatok és nem igényelnek nagy anyagi ráfordítást: jelenleg is működő ellátások, de kihasználtságuk nem éri el a maximálist. Elsősorban az iskola-egészségügyi ellátásban rejlő lehetőségeket kell kiaknázni, ahol az orvos és a védőnő is jelen van, és a tudásanyag is rendelkezésre áll. Ehhez természetesen az érintett két ágazat (oktatás, egészségügy) között az eddiginél sokkal jobb együttműködésre van szükség. Az iskola-egészségügyi ellátás alapvető feladata a megelőzés, a gyermek fejlődésének figyelemmel kisérése. Az iskola-egészségügyi rendszerbe tartoznak az óvodák, iskolák tanulóinak nyújtott ellátások (pl. ortopéd és fogászati szűrés). Ezek biztosítása az önkormányzat számára kötelező, a nevelési-oktatási intézményekbe járók számára ingyenes. A feladatot az önkormányzattal területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosok látják el az iskolaorvosi rendelőkben és a gyermekfogászati rendelőkben. Mozgásterük egyre csökken az adatvédelmi és egészségügyi ágazati szabályzók miatt. Az oktatási ágazatirányításban végbement módosítások a szűrések végrehajtása érdekében egyre nagyobb kooperációs kihívás elé állítják az iskolákat „csak” működtető önkormányzatot. Az egészségügy területén mozgósítható anyagi tartalék nincs. A kötelező feladatok működtetéséhez önkormányzati anyagi hozzájárulásra is szükség lesz, ha a praxisok jelenlegi működtetői nyugállományba vonulnak, vagy ha – főként a hiányszakmákban – közalkalmazotti bérért nem lesz betölthető egy-egy álláshely. A lakosság egészségügyi alapellátását biztosítani kell. A jövőbeni területi ellátás minősége javításának egyik módja lehet, ha az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szolgáltatónál a jelenleginél többször ellenőrzi a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését (elsősorban a rendelési idők betartását).
31
Teendőink az egészségügy területén: -
Az Önkormányzat egészének tevékenységét át kell hatnia az egészséges életmódra nevelés és a megelőzés szempontjainak.
-
Tájékoztatók, fórumok szervezése, melyek célja a betegségek, kockázati tényezők ismertetése, megelőzés. A szakrendelő felújításának folytatása, a szükséges építészeti átalakítások és eszközbeszerzések végrehajtása
-
Szakmailag indokolt védőoltások ingyenes vagy kedvezményes biztosítása a megelőzés érdekében
-
Csatlakozás a népegészségügyi programokhoz, különös tekintettel a XXII. kerületi lakosság egészségének fejlesztésére irányuló primer prevenciós programokra és egészségügyi szűrővizsgálatokra.
-
A betegellátás színvonalának és az ellátás feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése érdekében komplex, feladatellátást visszacsatoló ellenőrzési rendszer kialakítása és betegelégedettségi vizsgálatok végzése. Szűrővizsgálatok, egészségi állapotfelmérések és csoportos egészségnevelési tevékenységek szervezése egyrészt az Önkormányzat intézménye által, másrészt partnerségi együttműködés résztvevőjeként a Válts egészségre! programban
Az Önkormányzat küldetése, hogy egyrészt érintett intézményei erre irányuló tevékenysége, másrészt pedig a kerület kereskedelmi vállalkozásaival, orvosaival, egészségügyi vállalkozásaival, élelmiszerfejlesztőkkel való partnerségi együttműködés keretében felhívja a figyelmet az egészséges életmódra nevelés, a prevenció és az egészségmegőrzés fontosságára. Alapelv az, hogy sokkal olcsóbb az egészség megtartása, a betegség megelőzése, mint a gyógykezelés – nemcsak az egyén, hanem a közösség, az ország részére is. Az előbb felsorolt programok működése nagymértékben az anyagiakon is múlik, feltétlenül szükséges a központi, az állami és az önkormányzati részvállalás.
3.7. Oktatás- és ifjúságpolitika A köznevelésnek utat kell nyitnia a teljesebb élethez A köznevelési intézmények 2013. január 1-jén történt állami fenntartásba vételével „csupán” működtetőként jut szerep Önkormányzatunknak. Meghatározó azonban a beiskolázás előtti néhány nevelési év is, melyet fenntartóként továbbra is az Egyesített Óvoda tagintézményeiben biztosítunk. A kerületben lakó diákok, szülők részére az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézményhálózatnak olyan szolgáltatást kell nyújtania, amely a lehetőségekhez képest a legjobb fejlődési, továbbtanulási, munkavállalási esélyt nyújtja. Önkormányzatunk ez idáig is megtett mindent annak érdekében, hogy a kerületünkben élő, a kerületi köznevelési intézményekbe járó gyermekek, szülők legnagyobb megelégedésére működjenek az iskolák, valamint a pedagógus kollegáink felé is kifejezzük megbecsülésünket, munkájuk iránti tiszteletünket. Ez az elköteleződés nem csupán az iskolák működtetésében, az iskolák számára beszerzési keret biztosításában, a kiemelkedő pedagógusmunka több módon való önkormányzati honorálásban érhető tetten, hanem az anyagi ráfordításokon túl abban is, hogy az intézményhálózat hosszú távú fenntarthatóságáról közös gondolkodást kérünk az érintettekkel. Mindez a jövőben is így lesz.
32
Az óvodák a nevelési programjuk részeként kidolgozott egészségnevelési program megvalósítása során segítsék a családi nevelés megszilárdítását, pl.: az időjárásnak megfelelő öltözködés, helyes és rendszeres tisztálkodás, egészséges táplálkozás. Az állami fenntartású általános és középiskolákban, valamint az Egyesített Óvoda pedagógusai és gyermekei részére rendszeresen szervezünk – együttműködve a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányság kollégáival – drogprevenciós, bűn- és balesetmegelőzési kiállításokat, előadásokat. A fenntartásunkban működő köznevelési intézmények szokássá fejlesztették a szűkebb és a tágabb környezet megismerését és védelmét, pl. tisztántartás, rendezettség, élősarok gondozása, kiskert gondozása, az óvoda és az otthon környezetének rendje, a kerület természetvédelmi területeinek ismerete, ápolása az életkornak megfelelő programok keretében, a szelektív hulladékgyűjtés fontossága. Egyre több lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek arra, hogy fejlettségüknek megfelelően, tevékenység közben fejlődjön a környezettudatos viselkedésük. Az Egyesített Óvodán belüli és a tagóvodák közötti esélyegyenlőség biztosítása Mind a gyermekek, mind a szülők, mind a pedagógusok számára rendkívül fontos, hogy az óvodai nevelés, a szakmai munka, a beiskolázás esélyei szempontjából ne legyenek lényeges különbségek a tagóvodák között. Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma szükségessé teszi, megszervezzük az intézményeinkben az integrációs felkészítésüket, hogy a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányokat ellensúlyozzuk, képességeiket, adottságaikat kibontakoztassuk. Annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű, integráltan nevelhető (mozgásszervi, érzékszervi, enyhe- és középsúlyos értelmi, beszédfogyatékos, valamint az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) óvodáskorú gyermeket ép társaikkal együtt nevelhessük, folyamatosan fejlesztjük intézményeinket, bővítjük a sérülésspecifikus ellátást. Az iskolai oktatásban, a művelődésben, a szabadidő eltöltésében, a nyári pihenésben támogatást kell nyújtanunk és részt vállalnunk a költségekben. Szerepet vállaltunk és vállalunk a gyermekvédelemmel foglalkozó hivatásos és civil szervezetek munkájának koordinálásában, a tapasztalatcserében. Az anyagi okokból hátrányos helyzetben élő gyermekek családjait a nevelő- oktató munkát végző intézmények gyermekvédelmi felelősei megkeresik és személyre szabott segítséget nyújtanak (életviteli tanácsok, pályázat a gyermek ingyenes étkeztetéséért, táboroztatásáért, ruhacsomag). Takarékos gazdálkodás az ingatlanvagyonnal Figyelemmel kell kísérni az önkormányzati költségvetés jelentős részét kitevő köznevelési költségvetés takarékos, gondos felhasználását. A jövőben is célunk, hogy ne szűnjön meg intézmény. A bölcsődei és óvodai férőhelyeket hatékony kihasználására egyfelől folytatni kell az intézmény-felújítási programot, másrészt a tradicionálisan jó együttműködést a kerületben működő magánintézményekkel A pedagógusok életkörülményeinek javítása Meg kell tartanunk hivatásuknak élő, jól képzett pedagógusainkat. Az eddigi támogatásokon felül tovább akarjuk bővíteni az óvodapedagógusok továbbképzési lehetőségeit.
33
A világnézeti nevelés választhatósága, közösségi szolgálat A szülői igényeknek megfelelően, az Alapörvényben rögzített joguk érvényesítése érdekében lehetőséget biztosítsunk az óvodában a vallási nevelésnek. Önkormányzatunk a továbbiakban is kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy a kerületi általános iskolák és gimnáziumok beiskolázásához, valamint a maximális osztálylétszámok számához közeli osztálylétszámok kialakításához a tárgyi feltételek biztosításával, az infrastruktúra fejlesztésével, folyamatos beruházásokkal és felújításokkal hozzájáruljon. A gyermekek személyiségfejlesztése szempontjából meghatározó fontossággal bír a beiskolázás előtti néhány nevelési év is, melyet fenntartóként továbbra is az Egyesített Óvoda tagintézményeiben biztosítunk. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzését a következők szerint biztosítja Önkormányzatunk a gimnáziumi tanulók számára: Helyszín: Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Iroda
Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Szociális Szolgálat
Rendezvények, tevékenységek: Állampolgársági eskü – versmondás, műsor Pedagógus nap – nyugdíjas pedagógusok fogadása, segítése, műsor, teremrendezés, konferálás Önkormányzati rendezvények/koszorúzások – műsor Sulivár – teremrendezés, vendégek útbaigazítása Szépkorúak köszöntése – versmondás, felolvasás FUTAFOK rendezvény – résztvevők informálása, futók biztosítása, ajándékcsomagolás, frissítő ital és gyümölcs osztása, Rendszeres ruhaosztásnál segítségnyújtás Ruharaktár rendben tartása A gyermekek szabadidős foglalkoztatása A szolgálat telephelyein, a klubokban az ellátottakkal való foglalkozásban (fogyatékos, idős, pszichiátriai ellátás): o társasjátékozás, beszélgetés o kirándulásokon kísérés, felügyelet biztosítása o étkeztetés/ tálalás o telephelyeken kerti munkálatok o adományosztásban segítségnyújtás Családoknál/ háztartásokban (kijáró gondozó mellett): o favágás, fa behordása o fűnyírás, gazolás, sövényvágás o hólapátolás o bevásárlások elintézése o falevélseprés o társalgás/ beszélgetés
34
Egyesített Óvoda
Szabad játékidő alatt (elsősorban a délutáni órákban, de a nyári időszakban a délelőtti órákban is megoldható) versenyjátékok, sorversenyek, szabályjátékok szervezése, lebonyolítása a csoportszobában vagy jó idő esetén, az udvaron Kertrendezés Kirándulások alkalmával a gyermekek kísérete
Mivel egyre inkább hiányzik a modern termelésbe bevonható és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, céljaink között szerepel – kooperálva és együttgondolkodva az állami intézményfenntartóval – az Önkormányzat által működtetett intézményekben a szakiskolai rendszer, a szakképzés kialakítása, vonzerejének növelése, a kétkezi munka becsületének helyreállítása. Fő célunk ezzel természetesen, hogy továbbtanulási lehetőséget biztosítsunk a kerületben élő diákoknak, valamint a szakképzésben résztvevők számára. A duális képzés az egyik lehetőség, amelynek kialakításakor be kell vonni a kerületben működő vállalkozásokat, cégeket a diákok gyakorlati képzésébe. Ahol nincs meg a megfelelő gyakorlati képzés lehetősége az iskolák környékén működő cégeknél, csak ott maradna meg az iskolai gyakorlati képzőhely. Valósággal új időszámítás kezdődött azzal, hogy a Tomori Pál Főiskola 2011 szeptemberétől kezdve kerületünkben is fogadja hallgatóit. A 2012/2013. tanévben megkezdte működését a Tomori Pál Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola is, amelynek célja, hogy a végzett diákok legalább egy idegen nyelv (angol), az informatika és közgazdasági ismeretek magas szinten történő elsajátításával felvételt nyerjenek az általuk választott egyetemre, főiskolára. Az iskola lehetőséget kínál érettségi után szakképző évfolyamokon középszintű és emeltszintű szakképesítések megszerzésére is. A szakközépiskolával egy épületben működő Tomori Pál Főiskola is várja a diákokat, hogy az öt év alatt megalapozott ismeretekre továbbépítkezve magabiztos, kiváló elméleti és gyakorlati tudással rendelkező fiataloknak nyújthassák át versenyképes diplomájukat. Önkormányzatunk célja, a főiskolai, valamint a szakközépiskolai képzések támogatása, népszerűsítése, ezzel is megkönnyítve a kerületben élő családok gyermekeinek továbbtanulásának lehetőségeit.
3.8. Sport Kerületünk eddig is jelentős eredményeket ért el a szabadidősport fejlesztésének területén. A nagyobb rendezvények támogatásával elősegítette nagyszámú résztvevő mozgósítását a különböző sporteseményeken. A „rendezvénysportnak” tekinthető, rendszeres és folyamatos felkészülést nem igénylő sporteseményeket a kerületben élő, sportot szerető, kreatív és leleményes szervezők folyamatosan kínálják a lakosság számára. A Futafok utcai futóversenyen a résztvevők száma évről évre emelkedik. A sportesemény megrendezése elősegíti az egészséges életmódra nevelést, valamint a résztvevők részére versenyzési lehetőséget is biztosít. A Sportjuniális, a Gyerek Sportnap, a Szivárvány Kupa esetén a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése óta a szervezésben nem veszünk részt, de minden segítséget megadunk a tárgyi eszközök biztosítása révén a verseny megtartásához. Hosszú évek óta hagyományosan támogatást nyújtunk az óvodás sorverseny, valamint az óvodás duatlonverseny megrendezéséhez.
35
A következő évek sportkoncepciójában ezeknek a rendezvényeknek a szervezése és támogatása továbbra is fontos feladat. Segíteni kell a kerületben lévő sportegyesületek egymás közötti versenyeinek megszervezését, és más nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeket. A hangsúlyt azonban a szervezett keretek és szakmai felügyelet mellett végzett rendszeres sportolásra kívánjuk helyezni. Együttműködés a sportegyesületekkel Csak jól működő sportegyesületekkel lehet elérni, hogy a lakosság széles rétegei a testedzés és sport tevékeny résztvevői legyenek. Szorgalmazzuk a sportklubok, sportegyesületek számának növelését, működési feltételeinek javítását, helyzetük stabilizálását. A sportegyesületek alapítása, működési feltételeik biztosítása több szempontból is fontos feladat. Hiszen az egyesületek – így a sportegyesületek is – a polgári társadalmak jellegzetes társulási formái, olyan alapvető szocializációs alapegységek, amelyekben a tagok kisgyermektől a nagyszülőkig a sportolás lehetőségein túl elsajátítják, egymásnak átadják a legfontosabb polgári értékeket. Megtanulnak pozitív magatartási formákat, a közösséghez tartozást, a kötelességvállalás szabályait, az egymást váltó korosztályok megbecsülését, tiszteletét. Nevelő hatásuk nélkülözhetetlen és felbecsülhetetlen. Az egyesületek számának növelése mellett felelősségünk a meglévő sportegyesületek segítése, helyzetük figyelemmel kísérése, megszűnésük megakadályozása, egyesületi utánpótlás nevelés, tehetséggondozás feltételeinek megteremtése. Kerületünk nagyobb sportegyesületeit, valamint az utánpótlás-neveléssel foglalkozó szervezeteket feladat-ellátási megállapodás keretében a jövőben is támogatni kívánjuk. A sport szerepe a segítséggel élők számára A mozgás minden ember számára természetes és magától értetődő igény és cselekvés. A segítséggel élő emberek életében a sportnak ugyanaz a szerepe, mint egészséges társaik esetében: az egészség megőrzése, önmegvalósítás, sikerélmény, közösségi élet, nyilvánosság megszerzése, stb. Amiben a jelentősége mégis általánosan kiemelkedhet, hogy életük egyéb színterein helyzetük sajátos volta miatt az elszigetelődés csak korlátozott mértékben oldható (lakhatás, munkavégzés, stb.). A sport az a terület, amelyben minden résztvevő azonos módon juthat társadalmi értékek létrehozásában egyenlő mértékű önmegvalósításhoz, sikerhez, nyilvánossághoz. A sporteredmények elérése, a versenyeztetés feltételrendszerének megteremtése olyan interakció az épek társadalmával, amelyben a siker nyomán valóban megszűnhet a hátrányos megkülönböztetés, és sokkal mélyebb, valós integráció jöhet létre. A segítséggel élők számára két aspektusból is rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, a sport: -
a képességek kibontakoztatása, esélykiegyenlítés.
-
hazánk csökkenő népessége mellett egyre nagyobb szükség van az aktív keresőkre s így a segítséggel élőkre is (az aktivitás visszaszerzésének első lépcsőfoka a sportolás lehet). Ezért kiemelt feladat a segítséggel élőkkel foglalkozó rehabilitációs szakemberek (pl. gyógytornászok, orvosok, védőnők, gyógytestnevelők) sporthoz kapcsolódó munkájának elismerése, támogatása. („megfertőzése” a sporttal.)
A segítséggel élő sportolók érdekeit egyaránt szolgálja az alábbi rendezvényeink megszervezése, valamint hagyomány teremtése:
36
-
Az fjúsági tömegsport-rendezvényeken versenyszámok a fogyatékos gyermekek számára.
-
a Fogyatékkal Élők Napján rendezvény a kerületben (kultúra, sport, stb.).
Budafok-Tétény önkormányzata jelenleg az alábbi sporttal kapcsolatos feladatokat végzi: -
A sporttal foglalkozó szervezetekkel (sportegyesületek) való együttműködés és azok támogatása
-
A szervezett sportolásban résztvevők számának növelése
-
Területi versenyrendszerek kialakításának és működésének, sportrendezvények szervezésének segítése, a szükséges feltételek biztosításához való hozzájárulás
-
Sportszervezetek nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátása
-
Közreműködés az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben
-
A sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció megvalósítása
-
Az állami sportinformációs rendszerrel, adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátása
-
Az önkormányzati tulajdonban álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése és fejlesztése
-
A szabadidősport feltételeinek fejlesztése
-
A gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékkal élők sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítése
-
Adottságainknak megfelelő részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban
-
Közreműködés a nemzeti és a nemzetközi sport népszerűsítésében
-
Sportreferens alkalmazása, aki szervezi a kormány, a főváros, a kerületi önkormányzat által megfogalmazott feladatok végrehajtását. Koordinálja az egészségügyi, drogmegelőzési, bűnmegelőzési szervezetek közötti együttműködést. Gondoskodik információkról, tájékoztatást ad sportolási lehetőségekről, segíti az önszerveződő csoportokat. Pályázati lehetőségekre hívja fel a figyelmet, a sportegyesületeket ellátja jogi, gazdasági ismeretekkel, tanácsokkal.
A jövő feladatai: -
A költségvetési lehetőségek függvényében folytatjuk sportlétesítményeink és intézményeink, valamint egyéb sport- és rekreációs célú létesítményeink szükségessé vált és ütemezett felújítását, számuk növelését. Keressük mind a felújításhoz, mind az esetleges létesítményfejlesztéshez a pályázati és más források bevonásának lehetőségét.
-
A sportcélú ingatlanfejlesztésre az önkormányzatnak mint tulajdonosnak külső forrásként rendelkezésre állhat közvetlen módon is a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 22/C. § alapján a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye.
37
-
Emellett kiaknázhatjuk közvetett módon is a forrásszerzést, miszerint magával a támogatott szervezettel működünk együtt, aki közvetlenül címzettje a támogatásnak (sportági szakszövetség, hivatásos/amatőr sportszervezet, közalapítvány, sportköztestület). Az együttműködés keretében pedig az önkormányzatnak, mint a fejlesztendő ingatlan tulajdonosának elő kell segítenie, hogy a támogatott részére – sportfejlesztési programjának jóváhagyásával – a támogató támogatási igazolást állítson ki, mely a támogatás (juttatás) összegét tartalmazza. Az eljárásrend kialakításának egyik fő szempontja az adminisztratív akadályok elhárítása.
-
Az Országos Pályaépítési Program keretében felépített, felújított műfüves pályáinkon a szakmai együttműködő sportszervezetekkel hosszú távú partnerséget alakítunk ki, egyfelől a pályák biztonságos, balesetmentes üzemeléshez szükséges állagának biztosítására, másrészt az azokon folyó szabadidős, sport és kulturális-turisztikai események megrendezésére.
-
Az Önkormányzat továbbra is biztosítja a hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítményt elért kerületi sportolók, illetve a helyi sportért kiemelkedő munkát végző aktivisták, vezetők, testnevelők erkölcsi és anyagi elismerését az önkormányzat által alapított díjak adományozásával, valamint a sportösztöndíjjal a fiatal sportolók felkészülését és versenyeztetését.
-
Minden igyekezetünkkel a nyílt pályázati rendszer fenntartása mellett vagyunk, ahol is támogatást nyújtunk a XXII. kerületben tevékenykedő civil szervezetek részére a kerületi tömeg- és szabadidősport fejlesztésére, a lakossági testedzés támogatására, a sportolási lehetőségek biztosítására, a nyári táborozások megvalósításához.
-
A fedett sportlétesítmények használatát biztosítjuk a késő délutáni és esti órákban, a munkaszüneti és ünnepnapokon a szervezett keretek között, rendszeres sportolást igénylő egyének, csoportok, szakosztályok részére.
Új beruházásban olyan többfunkciós létesítmények építése, amelyek a helyi közösségi és kulturális élet központjait képezhetik.
3.9. Közbiztonság, bűnmegelőzés Önkormányzatunk kiemelt feladatként kezeli a kerület közbiztonságát, a helyi lakosság biztonságérzetének minél szélesebb körű biztosítását. Az ennek javítását szolgáló intézkedések, beruházások évek óta folyamatosak, szoros az együttműködés a kerületi közbiztonság érdekében munkálkodó szervek, szervezetek között. Kiváló kapcsolatot építettünk ki a rendőrséggel, a katasztrófavédelmi szervezettel, valamint a Budafok-Tétény Polgárőrség és Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel. Rendőrség A kerületi rendőrség közterületen való jelenlétének támogatására, azaz a közterületi járőrök többletszolgálatának ellentételezésére Önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Ezen szerződés folyamatosságára kell törekedni és költségvetési évenként meghatározni az általunk nyújtható támogatás mértékét. Az önkormányzatnak továbbra is szerepet kell vállalnia a rendőrök munkafeltételeinek javításában, hogy a szorosabbá vált kapcsolat egyfelől elősegítse az Önkormányzat igényeinek kedvező fogadását a rendőri vezetők részéről, másrészt ezzel is fokozva az állampolgárok ügyeinek gyorsabb és színvonalasabb feldolgozását. Továbbra is célunk, hogy
38
a bűnmegelőzés és a bűnüldözés terén regionális együttműködés jöjjön létre. A bűnmegelőzést és –felderítést segítheti a közterületi kamerarendszer kiépítése, együttműködve a kerületi rendőrséggel. Polgárőrök Támogatjuk a polgárőrség fejlesztését és a kerületi rendezvények biztosításában vállalt feladataikat. Vállalkozásokkal is együttműködünk a közterületek biztonsága és a hajléktalanok megfelelő ellátása érdekében. Katasztrófavédelem A helyi védelmi szervezetrendszer 2013-ban kialakított struktúrájának több fórumon is hangoztatott elméleti hibáit a tényleges veszélyhelyzet érkeztével, azaz a 2013-as dunai árvíz elleni védekezés során a gyakorlat is igazolta: az intézkedésre jogosult – és időnként kötelezett – kerületi polgármesternek a Helyi Védelmi Bizottságban szükségszerűen taggá kell válnia. Ennek minden létező fórumon való hangsúlyozása természetesen mit sem vesz el abból az elköteleződésből, hogy a katasztrófavédelem hivatásos szervezetrendszerével és az egyéb védelmi szervezetekkel is tisztázott, egyértelmű felelősségi köröket és anyagi helytállási kötelezettségi szabályokat kell meghatározni és azok mentén összehangoltan együttműködni. Önkormányzatunk mindig is prioritásként kezelte a tűz és a katasztrófák elleni védekezés feladatkörét, ennek mentén keresni szükséges azokat a támogatási formákat, amelyek kifejezetten a kerületi szakalegység munkáját segíthetik, így fokozva a tűzoltási és egyéb veszélyhelyzetek elleni védekezésben a reagáló-képességet. Önszerveződő lakosság Felismerve, hogy kis- avagy mikroközösségben könnyebb feloldani az anonimitást, és az egymást ismerő szomszédsági környezetben jobb lehetőségek adódnak a kölcsönös segítségnyújtásra is, támogatunk minden, a lakóközösségekben előforduló bűncselekmények megakadályozása, hálózatépítéssel történő csökkentése céljából szervezett bűnmegelőzési programot. Bűnmegelőzési fórumok, kampányok Kijelenthető, hogy a hatékony bűnmegelőzés alapvetően társadalmi feladat, de ez nem azt jelenti, hogy a rendőrség nélkül működőképes lehet. Ennek oka – többek között –, hogy a rendőrségnek van igazi rálátása a település közbiztonsági helyzetére, bűnügyi fertőzöttségére, a jellemző bűncselekménytípusokra, módszerekre, elkövetői körökre, továbbá ugyanilyen rálátása van a közlekedés helyzetére is, így a lakosság bűncselekmények megelőzésébe történő bevonásában a rendőrségnek katalizátorként kell működnie. A prevenciós információk minél szélesebb célcsoporti köréhez történő eljuttatásában Önkormányzatunk leginkább abban tud segítséget nyújtani, hogy helyszínt, média-megjelenést biztosít, és szervezési támogatást nyújt a rendőrségnek.
39
3.10. Kapcsolatrendszer 3.10. 1.Városmarketing A következő időszakban mindenképpen szükséges a korábbi években kidolgozott városmarketing-anyagok kisebb felülvizsgálata. A fejlesztési helyek kijelölése továbbra is helytálló, azonban a részterületek pontosítása, aktualizálása mindenképpen indokolt. A városmarketing új eleme a „Legyünk Budapest Bornegyede” szlogen, amelynek magvalósításához mind a kerületi vállalkozókkal, mind a külső partnerekkel (pl. Fővárosi Önkormányzat, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, BKIK) szorosabbá kell tenni az együttműködést. Ennek érdekében továbbra is fontos célunk az Oroszlános Udvar (volt Törley palackozóüzem) hasznosítása Kárpát-medencei Borközpontként. Az Önkormányzat hosszú távú tervei közt szerepel ezen felül a kerületi pincék rendszeresen látogathatóvá tétele abból a célból, hogy a helyi borászok minél szélesebb körben ismertebbek legyenek. 3.10. 2. Kommunikáció A Képviselő-testület célul tűzi ki a kommunikáció terén, hogy alkalmazkodva a társadalmi igényekhez és technikai lehetőségekhez, elérje a közösségi portálok jobb kihasználását, az interaktivitás növelését. A helyi vállalkozásokkal történő kapcsolattartásban az idegenforgalom növelésére tett erőfeszítések (klaszter, Budafok-Tétény Budapest Bornegyede, Limes Szövetség) koordinálásában az eddiginél nagyobb önkormányzati szerepvállalás a cél. A fent említetteken felül az Önkormányzat fontosnak tartja a kerület és a kerületben található látnivalók ismertségének növelése érdekében tett lépések folytatását (pl.: kerületi információs táblák és az úgynevezett barna idegenforgalmi táblák kijelölése, megvalósítása). A nemzetiségi önkormányzatoknál továbbra is cél identitásuk megőrzésének a támogatása, a helyi kulturális életbe történő bekapcsolódásuk támogatása, valamint az esélyegyenlőség biztosítása. 3.10. 3. Testvérvárosi kapcsolatok Továbbra is cél az európai együttműködésben való aktív részvétel, az EU-s pályázatok kihasználása, a diákcsere és a művészek cseréjének folytatása. A kulturális együttműködés és az önkormányzatok közötti együttműködés terén folytatandó a korábbi évek munkája és az eredmények megtartása úgy, hogy a terület fejlesztését sem szabad elhanyagolni. Az eddigiekhez képest új elem lehet a hivatalok közötti együttműködés javítása, egyes célterületeken (városrendezés, költségvetés, PR) a legjobb gyakorlatok feltárása és átvétele. Az Önkormányzat a jövőben a lakossági horizontális kapcsolatok erősítését is előtérbe helyezi. 3.10. 4. Egyházak Ahogy az előző ciklusban, úgy jelen Gazdasági Programban továbbra is cél az egyházakkal történő folyamatos kapcsolattartás, elősegítve ezzel a közös gondolkodást, a közös fejlesztéseket. Az Önkormányzat által szervezett rendezvényeken elősegítjük aktív szerepvállalásukat, illetve erősítjük a kerület kulturális életébe való bekapcsolódásukat.
40
Az önkormányzati fejlesztésekben és a kerület fejlődésére irányuló kezdeményezésekben való aktív szerepvállalásuk erősítése újabb lehetőséget nyújt a hívek számára a közéletben való részvételre. 3.10. 5. Civil szervezetek Fenntartjuk a szoros együttműködést és a feladatvállalási szerződések rendszerét a civil szervezetekkel. A Civil Konzultációs Tanács még nem találta meg a helyét ebben a kapcsolatrendszerben, ezért cél ennek fejlesztése. A tájékoztatás és a véleménykérés új módjaival kíséreljük meg az információáramlás javítását és a lakosság újabb csoportjainak a bevonását a közéletbe. 3.10. 6. Rendezvények A korábbi években a kerületben számos nagy jelentőségű kulturális program került megrendezésre. A kerület hosszú távú célja a Budafok-Tétény életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények népszerűsítése, fejlesztése. Ilyen rendezvény például a Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál, a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál, a Futafok stb. A 2015-re hagyományossá váló programok mellett az Önkormányzat fontosnak tartja a helyi kötődésű rendezvények felkarolását is, ezért cél Cziffra György születésnapjához kapcsolódó zongoraest megszervezése hagyományteremtő céllal. Mindezek fényében a jövőben tervezzük megfelelő keretek közt, méltó módon megünnepelni a kerület napját, a helyi civil és gazdasági élet szereplőinek bevonásával. 3.5.7. Közművelődés Az Önkormányzat rövid távú célja az új Cziffra Művelődési Központ szerves integrálása a saját környezetébe, meg kell találnia a helyét mind a szűkebb, mind a tágabb (akár regionális, Diósdig, Érdig elérő) környezetében. A többi közművelődési intézmény és feladat-ellátási szerződés terén az elért színvonal fenntartása a fő cél, illetve a színvonal emelése.
3.11. Infokommunikációs fejlesztések 3.11.1. Okos város (Smart City) A XXI. század okozta kihívások egyre jobban megerősítik azt a tényt, miszerint az élhető városok irányításában és fejlődésében az intelligens rendszerek alapvető szerepet játszanak. Az Okos Város nem egy projekt, hanem filozófia, mely azt a szellemiséget ötvözi, hogy minden fejlesztésben keresni kell az okos megoldásokat, elsősorban az infokommunikációs alkalmazásokat, amitől hatékonyabb és még jobban működő lesz. Ezek az intelligens rendszerek olyan önálló elemek, amelyeket össze kell fogni, hogy ne külön, szigetszerűen fejlődjenek, ehhez pedig szükséges egy erő, mely az összerendezést felülről támogatja. Budafok-Tétény Önkormányzata elkötelezett a hosszútávon fenntartható és intelligens város ideája mellett. Ebből kifolyólag fontosnak tartja, hogy célként nem egy-egy részterületben gondolkodik, hanem ökoszisztémában. Egyszerre kívánja fejleszteni az infokommunikációs infrastruktúrát, az ennek használatához szükséges kompetenciákat és az elérhető szolgáltatásokat. Mindezt a helyi lakosok, vállalkozók és az infokommunikációs szektor szereplői bevonásával kell megvalósítani, figyelembe véve, hogy az új EU támogatási
41
ciklusban a magyar városok jelentős pályázati forrásokhoz juthatnak, ha rendelkeznek „Smart City” vízióval és városfejlesztési stratégiával. 3.11.2. Kerületi mobilalkalmazások Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve nem szabad figyelmen kívül hagyni a mobileszközöket érintő területek fejlődését. A rohamosan terjedő okostelefonok korában a felhasználók elvárják, hogy a weboldalak mobileszközökről is élvezhetőek legyenek, vagy egy mobilalkalmazás keretében elérhetővé váljanak bizonyos funkciók. A hazai és nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az emberek 80%-a a mobilalkalmazásokat részesíti előnyben az asztali számítógéppel szemben. Napjainkban az okostelefon immár nem önmagában értékelendő, hanem a teljes webbel, a felhőalapú szolgáltatásokkal és a különböző kiegészítő eszközökkel együtt. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a szűk értelemben vett okostelefonos programokban történő gondolkodás helyett, inkább azt vizsgálja, hogy mi a lakosság (célcsoport) problémája, és azokat milyen eszközökkel és milyen élethelyzetekben tudja kiszolgálni. Ezt figyelembe véve két fontos fejlesztési területet állapítunk meg a Gazdasági Programban. Az első cél az Önkormányzat honlapjának változatlan tartalom melletti „mobilbarát”, optimalizált megjelenésének elérése. Amennyiben az ügyfél mobiltelefonján tekinti meg a budafokteteny.hu weboldalt, úgy az az eszközére optimalizált módon jelenjen meg, elősegítve ezzel a gyors és egyszerű információszerzést. Ez a témakör kapcsolódik a következő, az Önkormányzat internetes megjelenéséről szóló ponthoz, hiszen a kerületi honlap újjátervezése során kiemelt figyelmet kell szentelni a mobileszközökre történő optimalizálásra. Második kiemelt célterülett kerületi mobilalkalmazások fejlesztése. Az alkalmazások célja, hogy kiszolgálja a kerületi lakosok azon igényét, hogy segítségével bárhol és bármikor információhoz jussanak, valamint jobban részt vegyenek a kerület életében. Tekintettel az okostelefonok használhatósági korlátaira, Budafok-Tétény Önkormányzata informatív, közösségteremtő mobilalkalmazások fejlesztését tűzi ki célul, melyek szem előtt tartják a használhatóságot, az interaktivitást, az operációs rendszer sajátosságait, kihasználják a készülékek nyújtotta lehetőségeket. Az alkalmazások illeszkedjenek a modern társadalom igényeihez, a nemzetközi és hazai trendekhez, valamint fontos előfutárai lehetnek egy későbbi mobil-közigazgatási fejlesztésnek.
42
GAZDASÁGI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT KONCEPCIÓK, PROGRAMOK
4. A
Stratégia
Érintett fejezetek (területek)
Integrált városfejlesztési stratégia
3.3. Településfejlesztés 3.4. Városrendezés, városüzemeltetés 3.10.Kapcsolatrendszer
Kerületfejlesztési koncepció
3.2. Vagyongazdálkodás 3.3. Településfejlesztés 3.4. Városrendezés, városüzemeltetés 3.10. Kapcsolatrendszer
Sportkoncepció
3.8. Sport
Szolgáltatástervezési koncepció
Közlekedésbiztonsági koncepció Közbiztonsági koncepció Informatikai Stratégia Környezetvédelmi Program Vagyongazdálkodási koncepció
3.5. Szociálpolitika 3.7. Oktatás- és ifjúságpolitika 3.6. Egészségügy 3.4.1. Közlekedés 3.4.2. Közösségi közlekedés 3.4.3. Környezetvédelem, fenntarthatóság 3.9. Közbiztonság, bűnmegelőzés 3.11. Infokommunikációs fejlesztések 3.4.3. Környezetvédelem, fenntarthatóság 3.2. Vagyongazdálkodás 3.4. Városrendezés, városüzemeltetés
Helyi Esélyegyenlőségi Program
3.5. Szociálpolitika 3.7. Oktatás- és ifjúságpolitika 3.6. Egészségügy
Városmarketing Stratégiája
3.3. Településfejlesztés 3.4. Városrendezés, városüzemeltetés 3.10. Kapcsolatrendszer
43
5. ÖSSZEGZÉS Budafok-Tétény Önkormányzata az elmúlt ciklus kiegyensúlyozott gazdálkodásának köszönhetően stabil pénzügyi és gazdasági alapot teremtett jelen Gazdasági Program megvalósításához. A gazdasági és pénzügyi stabilitáshoz hasonlóan jelentős előrelépés történt a kerület infrastruktúrájának, kiépítésében, fejlesztésében és bővítésében. Komoly sikernek nevezhetőek az Önkormányzat intézményeinek elmúlt években elvégzett felújításai, valamint fejlesztései. Ennek eredményeként a 2015-2020-ig terjedő időszakra vonatkozó legfontosabb fejlesztési terveinket és a rendelkezésünkre álló forrásainkat elsősorban a Gazdasági Programban részletezett területekre kívánjuk irányítani. A programból jól láthatóan kitűnik, hogy az Önkormányzat vezetése a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott alakítására törekszik. Mindeközben természetesen a fejlesztési lehetőségeket fokozott figyelemmel kíséri, továbbá előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a város fenntartható fejlődését segítik elő. Jelen gazdasági program képezi az elkövetkező évek költségvetéseinek alapját, és tartalmazza azon konkrét elképzeléseket és célokat, amit az önkormányzat véghez kíván vinni az elkövetkező években. A Gazdasági Program elsődlegesnek tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, ezért prioritást biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. Az új Gazdasági Programba beépítettük az önkormányzat meglévő koncepcióinak, programjainak meghatározó elemeit, meghatároztuk az Önkormányzat közép és hosszú távú céljait, kijelöltük az elvégzendő feladatokat. Az elkövetkezendő években a Gazdasági Programban meghatározott célokat figyelembe kell venni minden a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére irányuló döntésnél.
44
Melléklet A programban megfogalmazott fejlesztési területekre vonatkozó SWOT analízisek
Adópolitika Erősségek -
-
-
-
-
-
-
-
Környezeti szempontok az adópolitikánk, igazodik a mindenkori jogszabályi környezethez, figyelemmel van a helyi sajátosságokra. összhangban áll az önkormányzat egyéb stratégia céljaival, elősegíti azok megvalósítását, a helyi adópolitika végrehajtása magas szakmai színvonalon, az informatikai lehetőségek maximális kihasználásával történik. Társadalmi szempontok az adópolitika évenkénti felülvizsgálata biztosítja a helyi szabályozás aktuális lakossági igényekhez, jogszabályi és gazdasági környezethez való igazítását, a differenciált adómértékekkel a vállalkozások részére is biztosítja a teherviselő képességükhöz igazodó helyi adózás lehetőségét, a jogszabályok által engedett körben célul tűzi, támogatja a kerületi adózók tájékoztatását szolgáló megoldások alkalmazását. a lakossági adók széles körű támogatottsága a kerületi lakosok pénzügyi helyzetének erősödését segíti Gazdasági szempontok átgondolt, kidolgozott helyi szabályrendszeren keresztül érvényesül az adópolitikai, mely a számos támogatás ellenére is biztosítja az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges forrásokat. elsősorban az adóbevételek szinten tartását tűzi célul
Gyengeségek -
-
-
-
-
Lehetőségek -
Környezeti szempontok a kerület kiterjedt pincerendszerének
Környezeti szempontok a helyi jogalkotás törvényi korlátai, a peremkerületi fekvésből adódó adózási hátrányok, a hatalmas, kihasználatlanul álló pincerendszer, az adópolitika végrehajtása során magas a törvények által előírt adminisztrációs teher, az informatikai fejlesztések csupán a törvényi lehetőségeken belül, elsősorban kormányzati szinten történnek Társadalmi szempontok a törvényi korlátok miatt a vállalkozások adókedvezménnyel, adómentességgel nem támogathatók, a helyi adókkal érintett lakosságnak csak egy része rendelkezik internethozzáféréssel, így az elektronikus úton megjelentetett tájékoztatók nem érnek el minden érintetthez.
Gazdasági szempontok a helyi lakosság fizetőképessége mérsékelt, a vállalkozások esetében tömegesen jelentkeznek csődeljárások, pusztuló ingatlanvagyon. lassan beinduló gazdasági növekedés az adózói körben.
Veszélyek -
Környezeti szempontok a gazdátlan pincerendszer amortizációja,
45
-
kihasználtságát, idegenforgalmi szerepének erősítését a pincék adóinak csökkentésével lehet támogatni. Társadalmi szempontok az adóterhek növelésének elkerülésével elősegíteni az adózók fizetőképességének helyreállítását.
kerületi értékeink pusztulása
-
Társadalmi szempontok egyes vállalkozások diszkriminatív módon történő támogatása.
- idegenforgalmi potenciál támogatása. -
Gazdasági szempontok a gazdálkodáshoz szükséges többletbevételek előteremtése elsősorban az adóhatósági feltárásokból, a kintlévőségek behajtásából.
-
-
Gazdasági szempontok a feladatfinanszírozás váratlan változása, a központi források csökkenése, saját bevételekből finanszírozandó területek bővülése, gazdálkodási lehetőségeinket meghaladó adókiesést eredményező helyi támogatás biztosítása
Vagyongazdálkodás
-
Erősségek
Gyengeségek
Környezeti szempontok
Környezeti szempontok
a kerület különböző pontjain, kedvező helyen fekvő ingatlanok szabadidős művelés céljára bérbe adható telkek külső kerületként kertvárosias jellegű területen lévő lakások és helyiségek 1/1 tulajdonú üzletház vegyes funkcióval a belvárosban termelői piac Budafok belvárosában
-
-
Társadalmi szempontok
-
-
a növekvő lakosságszám miatt nagyobb kereslet a szolgáltatások iránt, üres helyiségek utáni kereslet ennek megfelelően növekedhet; állandó kereslet önkormányzati, költségalapon bérbe adható bérlakásokra
Társadalmi szempontok
-
Gazdasági szempontok
-
-
felújítások ösztönzése bérbeszámítással törekvés arra, hogy csak azok a lakások vagy helyiségek maradjanak üresen, melyek műszaki állapot miatt nem adhatók ki, ezek is felújításra vagy értékesítésre kerülnek az Önkormányzatot jogosan megillető bevételek beszedése, hátralékok kialakulásának kezdetben történő megakadályozása
lakások és helyiségek kiürítésének időigénye a peres eljárás és a végrehajtás lefolytatása miatt a lakástörvény felülvizsgálatának elmaradása, túlságosan a bérlőt védő szabályok
a bérlők (elsősorban lakásbérlők) egy részének negatív bérfizetési képessége, közüzemi díj hátralékok felhalmozódásának veszélye Gazdasági szempontok
-
-
a társasházakban lévő gyakori kisebbségi tulajdon miatt költséghatékony üzemeltetés kevéssé lehetséges a lakás- és helyiségállomány felújítása jelentős anyagi erőforrásokat igényel a bérleti díjhátralék felhalmozódásának megakadályozása érdekében a piachoz képest magas óvadéki díjak
46
Lehetőségek
Veszélyek
Környezeti szempontok
Környezeti szempontok
rugalmasabb bérleti díj megállapításra vonatkozó szabályok megalkotása (felsőbb szintű jogszabályoktól is függ)
-
-
a társasházak kintlévőségeinek növekedése
Társadalmi szempontok
Társadalmi szempontok
fiatalok, pályakezdők, fiatal házasok bérlakáshoz juttatása lakáscserék elősegítése a bérlők kérelmeinek és az üres lakásállomány figyelembevételével
-
-
-
a bérlők jövedelmi helyzetének alakulása, munkanélküliség vagy üzlethelyiség bérlőjének forgalma, helyiség visszaadása a piaci alapú bérleti díjjal történő bérbeadás háttérbe szorulása a magas bérleti díjak és a 6 havi óvadék miatt
Gazdasági szempontok
Gazdasági szempontok
a helyi vállalkozók vállalkozási kedvének ösztönzése kedvezményes bérleti díjjal - 1/1-es vagy többségi önkormányzati tulajdon megléte a lehető legtöbb ingatlanban, társasházban -
-
bérleti díjakból, értékesítésből befolyó bevételek tervezhetősége, hátralék esetén a bevétel elmaradása, csökkenése
Településfejlesztés Erősségek -
-
Környezeti szempontok Közlekedési folyosó Oktatási intézmények Védett természeti kincsek Duna közelsége Kertvárosi jelleg Jelentős beépítetlen zöldterület Épített történelmi örökség Társadalmi szempontok Kedvező korösszetétel Magas foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség Sok aktív korú Jó jövedelmi, vagyoni helyzet Jó közbiztonság Magas iskolázottság Pozitív migrációs mérleg Aktív civilek
Gyengeségek -
Környezeti szempontok Peremkerületi jelleg Környezeti veszélyek Nagy átmenő forgalom, zaj Széttartó városkép Barnamezős területek Nincs kapcsolat a Dunával Kórház hiánya Távolság Budapest központjától Társadalmi szempontok A fővárosi átlagnál alacsonyabb iskolázottság Negatív reprodukciós index Stagnáló népesség
47
-
Gazdasági szempontok Versenyképes gazdaságstruktúra Kiváló munkaerő Vállalkozások expanziója Szolgáltatások nagy aránya Jó infrastruktúra Magas iparűzési adóbevétel Jogi személyiségű vállalkozások Megvalósult gazdasági projektek
-
Lehetőségek -
-
Környezeti szempontok Szuburbanizáció Átmenő forgalom kiaknázása P+R szolgáltatás létesítése Családok megszólítása Oktatásfejlesztés Társadalmi szempontok A humán erőforrás tőkevonzó képessége Szabadidős lehetőségek A civil szervezetek bevonása Kulturális fejlesztés A zöldfelületek parkosítása Beruházás humánerőbe Szuburbia propagálása Gazdasági szempontok Vendégéjszakák növelése Barnamezős területek revitalizálása Új ipari területek létrehozása A kisvállalkozások erősítése Városmarketing folytatása A Duna kihasználása, közlekedés
Gazdasági szempontok Ingatlanpiac stagnálása Gyenge turizmus Alacsony költségvetési bevételek Kevés fejlesztésre jutó pénz Kihasználatlan és kiaknázatlan gazdasági területek
Veszélyek
-
Környezeti szempontok Átjáróházzá válás Végleges elszigetelődés a Dunától Épületek állapotromlása Kulturális leszakadás Szlömösödés A városkép szétesése Társadalmi szempontok A migrációs mérleg megfordulása Gyorsan cserélődő népesség A civil élet gyengülése A közszolgáltatások gyengülése A helyi polgárság gyengülése Elöregedés
-
Gazdasági szempontok A zldfelületek csökkenése A környezetszennyezés növekedése A városszerkezet átalakulása A gazdasági egyensúly felbomlása
-
48
Humánszolgáltatások Erősségek -
-
Környezeti szempontok A Káldor Adolf Szakrendelő megléte Az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban a munkafolyamatok alapvető eszközigénye biztosított Társadalmi szempontok a szociális szolgáltatások széleskörű biztosítása, sokszínűsége a működtetett szociális ellátórendszer innovációs képessége kerületi egyesületek és civil szervezetek változatos lehetőséget biztosítanak a sportoláshoz
Gyengeségek -
-
-
-
-
-
-
Gazdasági szempontok az állami, valamint az önkormányzati fenntartásban lévő köznevelési intézményekben pedagógus jogviszonnyal rendelkezők többsége magasan kvalifikált, ezért többen Pedagógus II., vagy Mesterpedagógus besorolásúak. az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg szakellátásban dolgozó képzett humán erőforrás, és a még meglévő dolgozók elkötelezettsége a járóbeteg szakellátásban a szakrendelések szakterületeinek száma és összetétele, valamint a kiépült részterületi specialitások kialakult, megbízható szerződéses civil kapcsolatok a feladatellátás területén jól képzett szakemberek a szociális ellátásban pályaépítési programoknak köszönhetően nőtt a sportolási lehetőségek száma
-
-
-
Környezeti szempontok Az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban infrastruktúra és az eszközpark néhol elavult, korszerűtlen
Társadalmi szempontok a nem kielégítő bérezés miatt jelentkező fluktuáció, illetve szakemberhiány a gyermekjóléti alap- és átmeneti ellátásban, valamint egyes szociális alapszolgáltatásokban az egyesületek és a civil szervezetek kevés bevételi forrással rendelkeznek, az egyesületek és a civil szervezetek kevés információval rendelkeznek a olyan marketinglehetőségekről, amellyel több embert lehetne bevonzani a sport világába, ami hosszútávon az egészségmegőrző szerepe miatt kiemelt jelentőséggel bír Gazdasági szempontok a szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve munkanélküliek száma magas, illetve folyamatosan emelkedik a köznevelési innovációk lassúsága eredményezheti több gyermek kerületen kívüli óvodáztatását Az orvosok korösszetétele, a korfa eltolódása az idősebb korosztály irányába Az orvosok utánpótlásának hiánya az egészségügyi ágazat OEP finanszírozásának korlátai az egyesületi tagdíjak mértéke elriaszthatja a sportolás finanszírozásától a szülőket,
49
Lehetőségek -
-
-
-
-
Környezeti szempontok az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban infrastruktúra és az eszközpark fejlesztése, modernizálása Társadalmi szempontok a szociális ellátás hatékonyságának növelése a pénzbeli ellátások és az intézményi szolgáltatások felülvizsgálatán keresztül az egyes veszélyeztetett csoportok helyzetének javítása érdekében Gazdasági szempontok mivel a kerületben több jól működő vállalkozás található, érdemes lenne a szakképzéssel összefüggő gyakorlatokat helyi szinten megszervezni, ezzel is öregbítve kerületünk hírnevét. új szakrendelések, egynapos sebészet befogadása a járóbeteg szakellátásba az önkormányzat, az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg-szakellátás kapcsolati hálójának erősítése, az információáramlás erősítése, a strukturális tartalékok felszabadítása a járóbeteg-szakellátásban pontos igény,szükséglet meghatározásra épülő ellátott irányítás és ellátásszervezés
Veszélyek Környezeti szempontok
-
-
-
-
-
-
-
Társadalmi szempontok Erősödő szociális problémák (lakhatási, létfenntartási)
Gazdasági szempontok a kerület peremén élők, valamint a beköltözők esetében felerősödnek a társadalmi nehézségek, gyakoribb a hátrányos helyzetű gyermek, a sajátos nevelési igényű gyermek, integrálásuk és esélyegyenlőségük biztosítása, megvalósítása komoly személyi és tárgyi feltételeket igényel. versenyhelyzet az egészségügyben ellátottakért és a finanszírozási forrásokért mind az alapellátási, mind pedig a járóbeteg szakellátási területen az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó humán erőforrás szakmai elhivatottságának csökkenése (kiégés) az egészségügyi ellátók számának csökkenése, orvosok és szakdolgozók elvándorlása a társadalom elöregedése miatt az ellátottak számának növekedése mind egészségügyi, mind szociális területen kedvezőtlen népesedési folyamatok, a család szerkezetének meggyengülése
50
Kapcsolatrendszer Erősségek -
Környezeti szempontok az épített és a természeti környezet védelmének előtérbe helyezése
Gyengeségek -
-
-
-
Társadalmi szempontok Az egész kerületet átfogó lokálpatriotizmus erősítése kapcsolattartás a civil szervezetekkel kKiemelkedő programszervezés (pl. Pezsgőés Borfesztivál) hagyományok ápolása Gazdasági szempontok stabil költségvetés, tervezhetőség
Kulturális szempontok mozgalmas, pezsgő kulturális élet művészeti sokszínűség fejlődő infrastrukturális háttér (intézmények) Idegenforgalmi, turisztikai szempontok jó megközelíthetőség testvérvárosi kapcsolatok folyamatos erősödése turisztikai kiadványok megjelenése
-
-
-
-
-
Társadalmi, civil szempontok aktív civil szervezetek, sok új kezdeményezés erős városrész-identitás, lokálpatriotizmus Kommunikációs szempontok a fesztiválok kommunikációjának minőségi javulása, látogatószám növekedés
Lehetőségek Környezeti szempontok - új kommunikációs csatornák jobb kihasználása (Facebook, Twitter, okostelefonos appok)
-
-
Környezeti szempontok nincs a sajtó és a kerületen kívüli közvélemény érdeklődésének homlokterében, nehéz betörni a hírpiacra vállalkozók (pl. borászok, turisztikai desztinációk) szervezett együttműködésének hiánya Társadalmi szempontok A fiatalokat nem érjük el Generációk közötti párbeszéd hiánya
Gazdasági szempontok a kormányzati döntések következményeivel szembeni kiszolgáltatottság Kulturális szempontok a művészetet pártoló mecénások számának folyamatos csökkenése Idegenforgalmi, turisztikai szempontok megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely hiánya vendéglátó egységek minimális szortimentje idegenforgalmi, turisztikai egységek elkülönültsége Társadalmi, civil szempontok a civil szervezetek idősödő tagsága Kommunikációs szempontok a kerületi média összehangoltságának hiánya
Veszélyek Környezeti szempontok - a városközponttól való távolság - kikötő hiánya 51
-
Társadalmi szempontok közösségépítés beleszólási lehetőségek javítása gyors, olcsó közvélemény-kutatások célcsoportokra szabott kommunikáció nagyobb ívű, egymásra épülő projektek felkarolása, ösztönzése
-
-
Gazdasági szempontok
-
Tudatosabb városmarketing
Gazdasági szempontok
-
Kulturális szempontok
-
pályázati lehetőségek igénybevétele kerületi rendezvényeken, kiállítóhelyeken megjelenési, bemutatkozási lehetőség biztosítása
Kulturális szempontok
-
Idegenforgalmi, turisztikai szempontok
-
az idegenforgalmi, turisztikai beruházások támogatása, elősegítése Budafok belvárosának fejlesztése pályázati lehetőségek igénybevétele idegenforgalmi információs és irányító táblák a helyi közösségi, civil életbe jobban be kell vonni a fiatalokat
-
-
a lakosság tájékoztatása a tervezett és már megvalósult fejlesztésekről, beruházásokról a kerületi média szorosabb együttműködése
közlekedési fejlesztések elmaradása idegenforgalmi, turisztikai jelentőséggel bíró épületek, területek nem megfelelő fejlesztése, amortizációja Társadalmi, civil szempontok
-
Kommunikációs szempontok
-
kulturális értékek amortizációja művészek anyagi nehézségei művészet, kultúra iránti érdeklődés visszaesése Idegenforgalmi, turisztikai szempontok
Társadalmi, civil szempontok
-
Társadalmi szempontok jól szervezett, hangos csoportok hangolják a kerületi közvéleményt a hírforrások fragmentálódása, egyre nehezebb elérni a célcsoportokat „túlkommunikálás”, sok részeredmény kommunikálása elveheti a végeredmény súlyát (Kevesebb-több) személyközpontú kommunikáció túlsúlyba kerülése (az eredményre kell összpontosítani, nem a személyekre)
az önkéntes munka visszaesése nagyobb adminisztrációs kötelezettség a civil szférában Kommunikációs szempontok
-
technikai, technológiai fejlesztések elmaradása
52
Infokommunikáció
-
-
Erősségek
Gyengeségek
Digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák
Digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák
közel 100%-os az alapszintű szélessávú lefedettség az internet-szolgáltatás minőségi paraméterei (sebesség, elégedettség) uniós szinten átlag felettinek számítanak uniós átlag közeli internet-használati arány az önkormányzati eszközpark elmúlt évekbeli fokozatos fejlesztése eredményeképpen az eszközpark nagy része nem elavult
-
Digitális állam, digitális gazdaság
-
a gazdasági recesszió éveiben is tudott növekedni az IKT-szektor az IKT-fejlesztések iránti elkötelezettség az állami intézményi körben teljes internetellátottság
Digitális állam, digitális gazdaság
-
E-befogadás
-
intelligens város, intelligens otthon kezdeményezések térnyerése korábbi sikeres digitális esélyegyenlőségi programok
-
Biztonság
-
-
a kiberbűnözés elleni állami fellépés a hatósági és civil kezdeményezések elterjedése (NMHH hotline, gyerekbarát internet program stb.) törvény szabályozza az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságát
még nem valósult meg teljes körűen az ITinfrastruktúra és működés konszolidációja az interoperabilitás alacsony szintje, sok a szigetszerű fejlesztés az uniós átlag alatti az e-közigazgatási szolgáltatások lakossági kihasználtsága korszerűtlen IT-technológiák alkalmazása E-befogadás
-
-
alacsony LTE lefedettség uniós átlag alatti digitális írástudás erős negatív attitűd az IKT-használattal kapcsolatban idősebb korosztály (50 év felettiek) több mint fele digitális írástudatlan a 8 általánossal rendelkezők körében alacsony az internet-használat az állampolgárok nincsenek tisztában az IKT-használat előnyeivel
a fogyatékkal élők élőknek nincs személyre szabott támogatási program, amely az eszközvásárlást, internet előfizetést támogatja, ezért esetükben nem tud teljesülni az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az e-közszolgáltatásokhoz az IKT fejlesztésekkel kapcsolatos forráshiány Biztonság
-
nem nagy arányban használatos az SLAalapú működés a közigazgatásban a felhasználók nincsenek tisztában a tényleges kockázatokkal és azok kezelési lehetőségeivel
Lehetőségek
Veszélyek
Digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák
Digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák
amennyiben lehetőség nyílik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz történő csatlakozásra, úgy jelentősen javulhat a
-
az internet-penetráció hagyományos tartaléka kimerülőben van (a számítógéppel rendelkező háztartások kb. 53
-
-
közintézmények sávszélességgel történő ellátottsága a napi internet-használók száma az elmúlt években 15-20%-kal növekedett. számos e-közigazgatással kapcsolatos továbbképzési program indul a közszolgálati tisztviselőknek a jelenlegi 3 milliós okostelefon-felhasználói kör a következő 1-3 évben megduplázódik a mobil szélessávú szolgáltatások elterjedésével olcsóbban és felhasználó által könnyebben elsajátítható módon növelhető az internethasználat
-
Digitális állam, digitális gazdaság
-
-
-
az elektronikus aláírás és számlázás elterjedésének növekedése az internethasználat és digitális írástudás növekedésével az e-közigazgatási szolgáltatások iránti igény is fokozódhat az új törvényi szabályozás logikusabbá, könnyebben bevezethetővé teszik az eszolgáltatásokat az Ibtv.-nek való megfelelés növelheti a szolgáltatásbiztonságot megfelelő törvényi és szervezési háttér megléte (KET, NKE, KIFU, MVM, NISZ)
Digitális állam, digitális gazdaság
-
E-befogadás
-
hazai vagy uniós forrásból finanszírozott mindenkit elérő IKT-fejlesztések megvalósulása (okos város, intelligens közlekedési rendszerek stb.) mindenki számára is világosság és elérhetővé teszik a digitális fejlesztések előnyeit
-
az információbiztonságot meghatározó rendszerek fejlesztése a biztonságtudatosság oktatása, ismeretek fejlesztése szinten tartása az SLA-alapú működés elterjedése (pontosan szabályozott feladatok és felelősségi körök jönnek létre)
alacsony felhasználói elégedettség az eközigazgatási szolgáltatások esetén párhuzamos fejlesztések és infrastruktúra magas azok aránya, akik nem használtak és nem is tervezik az e-közigazgatás használatát.
E-befogadás
-
Biztonság
-
98%-a internet-hozzáféréssel is rendelkezik) az 50 éve felettiek bent ragadnak a digitálisan írástudatlanok között a digitális írástudatlanok nagy száma gazdasági terheket jelent a társadalomnak
a társadalmi szolidaritás gyengülése a digitális szolidaritás esélyét is rontja, gyengítve a társadalom belső kohézióját
Biztonság
-
nem megfelelően védett infrastruktúrák kibertámadás következtében rendszerleállások keletkezhetnek a kiberbűnözés következtében jelentős kár érheti a gazdaságot
54
