BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK
Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke
BÍRÓSÁGI JOGESET 1.
Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt
A vállalkozás az ajánlás ellen pert indít Az ajánlás kézhez vételétől számított 15. napon adja POSTÁRA a keresetlevelet Eljárási avagy anyagi jogi a határidő??? Bíróság a tárgyalást kitűzte Eljárási ellenkérelem Fgytv. szabályozza a perindítási határidőt
NEM ELJÁRÁSI JELLEGŰ hanem:anyagi jogi határidő! Bíróság a pert megszüntette, keresetlevél elkésettsége miatt! Fgytv. 34. § /3/ bekezdés:
A Pp. 105. § /4/ bekezdés:
A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől
nem alkalmazható!(eljárási jogi határidő)
Pp. 130. § /1/ bek. h) pontja alapján:
idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, ezért a Pp. 157 § a) pontja alapján megszüntette a pert a keresetlevélnek a határidő utolsó napján, a hivatali idő végéig be kell érkeznie
BÍRÓSÁGI JOGESET 2.
A vállalkozás pert indít az eljáró tanács ajánlása miatt, törvénysértésre hivatkozással
keresetlevelében számos új hivatkozást tesz, a békéltető testületi eljárásban nem csatolt okiratra hivatkozva
Érdemi védekezésünk: Fgytv. 31. § (2) bekezdés:
Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította megállapította, hogy a vállalkozás az Fgytv. szerint szabályszerűen fel lett hívva nyilatkozata megtételére, és bizonyítékai előterjesztésére. A vállalkozás szabályszerű idézést kapott a meghallgatásra, ennek ellenére nem jelent meg. A békéltető testület eljáró tanácsa, az Fgytv. 31. § /2/ bekezdése alapján, jogszerű döntést hozott, a meghallgatáson rendelkezésére álló adatok alapján
TERMÉKBEMUTATÓK
Rendelet
Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet
Kiterjed:
termék értékesítésére szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre
Alanyai:
vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy fogyasztó
Hol:
a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen a
fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
Nem terjed ki a rendelet hatálya
az építési szerződésre, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre, a biztosítási szerződésre, az értékpapírra vonatkozó szerződésekre.
a vásáron, piacon, közterületen végzett értékesítő tevékenységére.
Garanciális szabály:
A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4. § szerinti jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
JOGKÖVETKEZMÉNY:
Ha a vállalkozás az írásbeli tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.
ELÁLLÁSI JOG:
termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
A contrario jogkövetkeztetés:
szóban is el lehet állni! de: Bizonyítási nehézségek, bizonyítási teher
Elállás esetén:
a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye fogyasztó nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik. a vállalkozás nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni.
Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó,
ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.
Csomagolás felbontása? Visszaküldés, visszaszállítás anomáliái! Vállalkozás részéről együttműködési kötelezettség megszegése
Szolgáltatástól való elállás: Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.
JOGLEMONDÁS KIZÁRÁSA
A fogyasztó a 2. és 4. §-ban meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le
Meddig köteles visszafizetni a pénzt a vállalkozás?
Foglalót, bánatpénzt szerződéskötési költséget NEM tarthat vissza jogszerűen a vállalkozás
A vállalkozások együttműködési hajlandósága
Nem 30%
Igen 70%
Eljárás lefolytatási mód
5%
Írásbeli lefolytatás 34%
Eljáró Tanács Egyedül Eljáró Tanács tag
61%
Tárgy szerinti megoszlás
Szolgáltatások 35%
Termékek 65%
Termékek megoszlása Háztartási és kerti gépek, eszközök 15%
Egészségmegőrző és gyógyászati termékek, eszközök 14%
Híradástechnikai eszközök 9%
Lábbelik 34%
Egyéb termékek 28%
Szolgáltatások megoszlása Egyéb szolgáltatások 41%
Közüzemi szolgáltatás 19%
Posta és távközlés 21%
Építőipari kivitelezés 19%
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
