Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia 2018-2030

Készítették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály munkatársai a KEHOP 1.2.0-15-2016-00006 azonosító számú, „Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának elkészítése és a kapcsolódó szemléletformálási tevékenységek megvalósítása” című projekt keretében

2017.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ........................................................................................................................................................................... 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.......................................................................................................................................... 2 1. BEVEZETÉS..............................................................................................................................................................13 2. HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS ......................................................................................................................16 2.1. Társadalmi általános helyzetkép ............................................................................................................................................................ 17 2.2. Gazdasági általános helyzetkép ............................................................................................................................................................. 19 2.3. Természeti általános helyzetkép ............................................................................................................................................................ 20 2.4. Éghajlati paraméterek megfigyelhető és várható változása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.............................................. 21 2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mitigációs helyzetértékelése .......................................................................................................... 24 2.5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üvegházgáz leltár .......................................................................................................................... 24 2.5.1.1. Energiatermelés és -fogyasztás ............................................................................................................................... 25 2.5.1.2. Ipar és a nagyipari kibocsátás .................................................................................................................................. 29 2.5.1.3. Közlekedés.................................................................................................................................................................. 30 2.5.1.4. Mezőgazdaság ............................................................................................................................................................ 33 2.5.1.5. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ............................................................................................................ 35 2.5.1.6. Zöldterületek elnyelése ............................................................................................................................................. 38 2.5.1.7. ÜHG leltár eredményeinek összegzése ................................................................................................................. 38 2.5.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósult fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) projektek bemutatása .................................................................................................................................................................................... 40 2.6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazkodási helyzetértékelése ................................................................................................. 42 2.6.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők meghatározása (érintettség) 42 2.6.2. Az éghajlatváltozás várható hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, éghajlatváltozással szembeni sérülékenység értékelése ...... 43 2.6.2.1. Hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség .............................................................................................. 43 2.6.2.2. Épületek viharok általi veszélyeztetettsége .......................................................................................................... 45 2.6.2.3. Villámárvíz veszélyeztetettség.................................................................................................................................. 48 2.6.2.4. Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége ........................................................................................................................... 51 2.6.2.5. Természeti értékek veszélyeztetettsége .................................................................................................................. 53 2.6.2.6. Erdők sérülékenysége ................................................................................................................................................ 55 2.6.2.7. Turizmus veszélyeztetettsége ................................................................................................................................... 59 2.6.2.8. Árvíz veszélyeztetettség ............................................................................................................................................ 62 2.6.2.9. Belvíz veszélyeztetettség ........................................................................................................................................... 65 2.6.2.10. Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlatváltozással szembeni sérülékenységének összegző értékelése .. 68 2.6.3. Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett megyei specifikus értékek meghatározása ......................................................................... 69 2.6.3.1. Természeti, táji értékek............................................................................................................................................. 69 2.6.3.2. Agrár- és élelmiszergazdasági termékek, borvidékek ......................................................................................... 70 2.6.3.3. Épített környezeti értékek, műemlékek................................................................................................................. 71 2.6.3.4. Turisztikai desztinációk ............................................................................................................................................ 71 2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés ....................................... 74 2.5.1. A lakosság klíma- és energiatudatossága a felmérések tükrében .................................................................................................... 74 2.5.1.1. A klímaváltozás tényének és okainak ismertsége ................................................................................................ 74 2.5.1.2. Mit tudunk a várható következményekről? .......................................................................................................... 75 2.5.1.3. Mennyire fontos probléma? .................................................................................................................................... 76 2.5.1.4. Kik a felelősök? .......................................................................................................................................................... 78 2.5.1.5. Mit tenne és mit tett a klímavédelemért, alkalmazkodásért? ............................................................................. 79 2.5.1.6. A felmérések tanulságainak összegzése ................................................................................................................. 82 2.5.2. A megyei klímastratégiához készített felmérések eredményei .......................................................................................................... 82 2.5.3. Célcsoportok, partnerek, kulcsszereplők azonosítása és bevonása .................................................................................................. 85 2.5.3.1. Érintettek számbavétele ........................................................................................................................................... 85 2.5.4. Klíma-, környezet- és energiatudatossági szemléletformálási projektek ........................................................................................... 88 2.6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlati szempontú megyei SWOT analízise és problématérképe ....................................... 94 2.6.1. SWOT elemzés ............................................................................................................................................................................. 94 2.6.2. Problémafa meghatározása .......................................................................................................................................................... 105 3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A HAZAI ÉS MEGYEI ÁGAZATI ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ ............................ 111 3.1. Nemzeti szintű kapcsolódási pontok ................................................................................................................................................. 111 3.1.1. Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési terv ................................................................................................. 111 3.1.2. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig ..................................................................................... 111 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6. 3.1.7. 3.1.8.

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ................................................................................................ 111 Nemzeti Épületenergia Stratégia (NÉeS) ................................................................................................................................... 112 Nemzeti Energiastratégia ............................................................................................................................................................ 112 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia ............................................................................................................................. 112 Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ............................................................................................................................ 113 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ...................................................................................................... 113

3.2. Kapcsolódás a megyei stratégiai dokumentumokhoz ..................................................................................................................... 114 3.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója ....................................................................................................... 114 3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja ....................................................................................................... 114 3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve................................................................................................................. 115 3.2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja ....................................................................................................... 115 3.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája ......................................................................................................... 116 3.2.6. A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója ........................................................................................................................ 116 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KLÍMAVÉDELMI JÖVŐKÉPE ÉS CÉLJAI .......................................... 117 4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímavédelmi jövőképe ................................................................................................................ 117 4.2. Klímavédelmi célrendszer .................................................................................................................................................................... 118 4.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mitigációs célkitűzése ................................................................................................................... 120 4.3.1. Specifikus mitigációs cél .................................................................................................................................................................. 120 4.3.2. Mitigációs részcélok ..................................................................................................................................................................... 122 4.4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adaptációs célkitűzései ................................................................................................................. 125 4.4.1. Specifikus adaptációs cél: ............................................................................................................................................................. 126 4.4.2. Adaptációs részcélok ................................................................................................................................................................... 126 4.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímatudatossági és szemléletformálási célkitűzései .............................................................. 131 4.5.1. Specifikus szemléletformálási cél: ................................................................................................................................................. 132 4.5.2. Szemléletformálási részcélok ........................................................................................................................................................ 132 5. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK, INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................ 135 5.4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mitigációs intézkedések .............................................................................................................. 135 5.4.1. M-1: Lakossági, közületi és vállalkozási energiahatékonyság növelése a megyében...................................................................... 135 5.4.2. M-2: Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében .................................................................................. 139 5.4.3. M-3: A gazdasági szereplők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása ............................ 140 5.4.4. M-4: A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése ............... 142 5.4.5. M-5: A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a megyében ............................................ 144 5.4.6. M-6: A megyében a CO2-nyelő kapacitás erősítése ...................................................................................................................... 146 5.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adaptációs intézkedések ............................................................................................................. 146 5.5.1. A-1: A fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával .............................................................................................................................................................. 147 5.5.2. A-2: Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben.......................................... 148 5.5.3. A-3: A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése .............................................................................................................. 150 5.5.4. A-4: A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése ............................................................................. 153 5.5.5. A-5: Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés ................ 154 5.5.6. A-6: A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti és táji értékek alkalmazkodásának elősegítése ..................................... 155 5.5.7. A-7: Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása ...................... 156 5.5.8. A-8: A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése .................................................................................................. 158 5.5.9. A-9: Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében ..................................................................................... 160 5.5.10. A-10: Az éghajlatváltozás által veszélyeztetetett megyei értékek megóvása a klímaváltozás hatásaival szemben ........................ 161 5.6. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szemléletformálási intézkedések ............................................................................................... 163 5.6.1. SZ-1: A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá” válásának előmozdítása 163 5.6.2. SZ-2: Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel ................................. 166 5.6.3. Sz-3: A megyei lakosság életminőségének javítása a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldásokkal ................... 169 5.6.4. Sz-4: Klímapartnerségi hálózat működtetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett ................ 174 6. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI ............................................................................................................................................................... 176 6.4. A végrehajtás menedzsment eszközei ................................................................................................................................................ 176 6.5. A hazai fejlesztéspolitikai intézményi keretek és együttműködési lehetőségek ......................................................................... 177 6.5.1. A megyék fejlesztéspolitikai szerepe ............................................................................................................................................. 177 6.5.2. Konkrét megyei intézményi háttér és feladatok ............................................................................................................................. 178 6.6. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klímastratégia finanszírozásának meghatározása .............................................................. 179 6.6.1. Megelőzésre irányuló, a mitigációt szolgáló intézkedések pénzügyi háttere.................................................................................... 181 6.6.2. A felkészülést szolgáló, alkalmazkodási intézkedések pénzügyi háttere ...................................................................................... 184

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ 6.6.3. Szemléletformálási intézkedések pénzügyi háttere ........................................................................................................................ 188 6.7. Klímapartnerség kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.................................................................................................. 191 6.8. A stratégia értékelési és monitoring terve ......................................................................................................................................... 194 6.9. Javaslat a stratégia felülvizsgálatára..................................................................................................................................................... 206 7. FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK .........................................................................................................................207 7.1. Irodalomjegyzék és ábrajegyzék .......................................................................................................................................................... 208 7.1.1. Irodalomjegyzék ........................................................................................................................................................................... 208 7.1.2. Ábrajegyzék ................................................................................................................................................................................ 213 7.1.3. Táblázatjegyzék .......................................................................................................................................................................... 214 7.2. Fenntarthatósági energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia), zöldfelületgazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösségi közlekedési) projektek listája ............................................................................... 215 7.3. Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási projektek listája .............................................................................................. 269 7.4. Problémafa .............................................................................................................................................................................................. 284



ELŐSZÓ Az Előszó a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke részére van fenntartva.


1


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A hőmérséklet és csapadékviszonyok tartós és jelentős változásával járó globális klímaváltozás századunk egyik legjelentősebb kihívása. A jelenség egyik alapja, hogy az üvegházgázok légköri koncentrációjának emelkedése felerősíti a Földön a természetes üvegházhatást, aminek következtében a Napból érkező hősugárzás energiája nagyobb részben marad a légkörben, növelve a földfelszín hőmérsékletét. A folyamat a légkör átlaghőmérsékletének emelkedését, valamint az időjárás szélsőségesebbé válását eredményezi, extrém csapadékeseményekkel (hirtelen, özönvízszerű esőzések, hó, jégeső és viharok), a rendkívül meleg napok számának növekedésével. Bár a jelenség globális, a hatékony cselekvés nem képzelhető el az alacsonyabb területi szintek bekapcsolódása nélkül. Magyarországon – amely az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa – az ismertetett hatások az ország minden térségében jelentkeznek. Mindezek eredményeként az éghajlatváltozás közvetlen, vagy közvetett módon hazánk társadalmának minden szereplőjére, természeti környezetére, gazdasági ágazataira jelentős hatással lehet. A klímaváltozás másodlagos hatásai, így például a biológiai sokféleség csökkenése, az áradások és aszályok súlyosbodása, a termőföld pusztulása, az invazív fajok és a kártevők terjedése, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések gyarapodása, stb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kiemelten érintik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia célul tűzi ki, hogy feltárja az éghajlatváltozás megyében várható hatásait, és ezek elhárítására olyan reális, megvalósítható célokat és intézkedéseket állítson fel, amelyek hatékonyan szolgálják a felkészülést és egyúttal a megye más fejlesztési céljaival is összhangban vannak. Az éghajlatváltozás hatékony kezelését a megye tudatosan tervezett módon történő fellépéssel kívánja megoldani mind a kibocsátások csökkentése, mind a várható káros hatásokhoz való alkalmazkodás, az azokra való felkészülés, mind pedig a szemléletformálás területén. A hatékony kezelés alapfeltétele a megyei szintű éghajlatpolitikai tervezés kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként elkészült megyei klímastratégia magában foglalja a megye kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és szemléletformálási törekvéseit és beavatkozásait, javaslatot tesz az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, forrásokra és intézményi struktúrákra, valamint a stratégia megvalósításának nyomon követésére. Összefoglalva a helyzetfeltáró munkarészek főbb megállapításait, kijelenthető: Borsod-Abaúj-Zemlén megyét jelentős kihívások érik a klímaváltozáshoz kapcsolható folyamatok, hatásmechanizmusok kapcsán. 

A hőhullámok negatív hatásai jelentősek és várhatóan növekedni is fognak a megyében. Már ma is kimutatható statisztikailag, hogy országos összevetésben magas a hőhullámok általi többlethalálozás; a településhálózatra jellemző kis- és aprófalvak, zsáktelepülések országos átlagot meghaladó aránya pedig a mentőszolgáltatás elérhetőségét nehezíti. A felmelegedés és a nyári csapadékhiány miatt fokozott kockázati tényező, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű roma lakosság 30%-a nem jut megfelelő ivóvízhez (se vezetékes vízellátáshoz, se 150 m-en belül működő utcai nyomókúthoz).



Ár- és belvízveszély is jelentkezik a megye bizonyos területein. Dél-Borsodban, továbbá a Sajó, Bodrog és Hernád mentén magas árvízi kockázati besorolású települések sorakoznak; a Bükk, a Cserehát, a Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések pedig a villámárvíz által veszélyeztetettek. Az árvízvédelmi infrastruktúra megerősítésre, fejlesztésre szorul.


2




Nehezíti a helyzetet a megye nagyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenysége, jelentősebb kitettségük és a gyengébb alkalmazkodóképességük miatt. Ráadásul az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket.



A megye hagyományosan erősen iparosodott. Több nagy ÜHG-kibocsátó található a térségben (pl. a kazincbarcikai Borsodchem és hőerőmű, Sajóbábony vegyipari parkja, stb.). Az ipari kibocsátásokon túl a lakossági tüzelésben jelen levő olcsó, légszennyező lignit és barnaszén magas káros anyag (kéndioxid) és üvegházgáz-kibocsátással jár.



Az erdők az éghajlati változások, a felmelegedés, szárazodás következtében a megye középső és déli, völgyi részein erősen sérülékenyek. Megjelent a fenyőpusztulás, a fagykár és a koronatűz. Bár nem kifejezetten éghajlatváltozáshoz kapcsolódó probléma, de a hátrányos helyzetű településeken az illegális fakivágásokkal is számolni kell, ami tovább csökkenti az erdőállományok nyelő- és alkalmazkodóképességét.



Szintén a természet sérülékenységéhez kapcsolódnak az éghajlatra és a tájképi, természetes és épített értékekre erőforrásként tekintő turizmus kapcsán felmerülő kihívások. A megyére is jellemző szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) a szélsőséges időjárási események miatt érzékenyebbek. A kapcsolódó kínálati elemek, ezek kapcsán pedig a kereslet is várhatóan átalakul majd a következő évtizedek során.



A megyére jellemző az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottság és ezzel szoros összefüggésben az egy főre eső alacsony jövedelem több részterületen is gyengítik az alkalmazkodóképességet (a falvakban jellemző a viharkároknak jobban kitett elavult, felújítatlan, régi típusú családi házak nagy aránya, a lakosság eszközbeszerzési képessége és mobilitása korlátozott, stb.).



A lezajlott számos energiahatékonysági és megújuló energetikai projekt ellenére az európai uniós

pályázatokból megvalósuló beruházások mellett saját forrás bevonása, hazai finanszírozás, banki hitelezés alig fordul elő, ami a jövőre nézve okozhat finanszírozási bizonytalanságokat a közösségi források erőteljes mérséklődése, vagy eltűnése esetén. 

Az attitűdvizsgálatok alapján, bár a lakosság többsége tisztában van a éghajlatváltozás fogalmával és az országos átlagnál magasabbra értékelik veszélyeztetettségüket, csekély a lehetőségük az alacsonyabb jövedelműeknek az alkalmazkodásra vagy korszerűsítés révén a mitigációra. A percepciókban az éghajlatváltozást fontosságban más társadalmi problémák megelőzik. A beavatkozási lehetőségek közül az alacsonyabb költségűek preferáltak. Összességében az éghajlatváltozás várhatóan az amúgy is komoly problémákkal sújtott rétegeket fogja leginkább érinteni, gondjaikat elmélyíti.

A megye bizonyos részterületeken ugyanakkor határozott erősségekkel rendelkezik, ezek közül nem egy a jövőben kitörési pontok alapja is lehet. 

A megye természeti értékekben gazdag. Ide sorolhatóak a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park védett területei, a megye területének majdnem 40%-ára kiterjedő Natura 2000 területek, a jelentős karsztvíz-kincs; a változatos természetes élőhelyek és ezek fajgazdagsága. Utóbbi hozzájárul az élővilág változó éghajlathoz való kedvezőbb alkalmazkodásához. A megyében az erdősültség 30%-os, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot.



Pozitívum, hogy az ország egészéhez hasonlóan az ÜHG-kibocsátás jelentősen csökkent a rendszerváltozás óta. Borsodban e folyamat a nehézipari termelés jelentős visszaesése miatt különösen figyelemreméltó. A jövőben a klímaszempontú szerkezetváltás mind az iparban, mind a mezőgazdaságban új ágazatok, termékek felfutását eredményezheti.


3




A megyére nem jellemző a kiemelkedő viharkár-érzékenység (a kevésbé érzékeny háztípusok, pl. bizonyos lakótelepi házfajták és 1946-1990 között épült otthonok relatíve magas száma miatt); a települések nagyobb részét nem érinti az ár- vagy belvízveszély.



A természeti értékekre is erőteljesen épít a megye turizmusa, melynek kapcsán erősségként kiemelhető a turisztikai vonzerők sokfélesége, valamint a gyógy- és termálfürdők jelenléte, melyek a szezontól (így a klímaváltozástól) kevésbé függnek. Lehetőséget jelent az új, klímabarát turisztikai termékek térhódítása a megye kínálatimixében (pl. síturizmus helyett a Tiszára épülő vízparti turizmus).



Az elmúlt programidőszak és az utóbbi évek tapasztalatai alapján kiemelhető, hogy számos jó példa valósult meg energetikai felújítás, illetve megújuló energia hasznosítás terén ; a KEOP energetikai szakterületén a második legtöbb projektet megvalósító megye volt BorsodAbaúj-Zemplén. A további lehetőségeket, az energiafogyasztáshoz és a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások csökkentésében rejlő jelentős potenciált húzza alá, hogy a megye több fejlesztési dokumentuma is tűz ki e szakterületekre célokat. Mindez az európai uniós és egyéb hazai források tematikailag kapcsolódó pályázati lehetőségeinek folytatódásán/bővülésén keresztül az energiahatékonyságot támogató és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző fejlesztéspolitikai környezet létrejöttéhez járulhat hozzá.



A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak az éghajlatváltozásra adott válaszok kapcsán tapasztalható elkötelezettsége kiemelendő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform lehetőséget teremt az érintettek széles körének megszólítására, ugyanakkor a platform további bővítésére, új partnerek bevonására van szükség. Az éghajlatváltozás problémáját integrálni kell más problémák kezelésébe. A szemléletformálást szorosabban kell összekapcsolni a fizikai fejlesztésekkel, hogy az energiaklíma- és környezettudatos, anyagtakarékos szemléletmód tovább terjedjen a lakosság körében.

Borsod megye klímavédelmi jövőképe A feltárt kihívások és kitörési pontok alapján kirajzolódik az a jövőbeni szándékolt célállapot, ahova 2030-ra a megye el kíván jutni mitigációs, adaptációs és szemléletformálási beavatkozásai eredményeként.

„Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megye” A gazdasági szerkezetváltás évtizedei után a megye végleg maga mögött hagyja az egykori kiemelkedően nagy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan egy klímabarát, energiahatékony pályán indul el a társadalmi–gazdasági megújulás felé, a klímatudatos és zöld gazdaságfejlesztés terén az ország egyik példamutató térségévé válva. E szerint a jövőkép szerint a rendszerváltozás előtt komoly szennyezőanyag-kibocsátó iparvidékként ismert, majd 1990 után gazdasági visszaesés által sújtott, fejlesztési forrásproblémákkal küszködő, az elvándorlás és az elöregedés miatt társadalmi problémák sorával érintett, így gyenge alkalmazkodási képességű megye klíma- és energiatudatossági téren új utakra lép. A megyében már lezajlott és folyamatosan zajló lakossági, ipari és közületi energiahatékonysági, energiatakarékossági és megújuló energiaforrásokat integráló beruházások eredményeként jelentősen lecsökken a fűtésből és ipari tevékenységekből származó ÜHG-emisszió. A példamutató és fenntartható energiagazdálkodási projektek jelentősen hozzájárulnak a lakosság körében az energia- klíma- és anyagtakarékos szemléletmód további terjedéséhez. Megindul a legszegényebb rétegek alkalmazkodási potenciáljának erősödése is a célzott támogatások és a szükséges MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

4


szolgáltatások hozzáférhetőségének és elérhetőségének biztosítása révén, mérsékelve így pl. a hőhullámok okozta többlet-mortalitást a megye periférikus területein is. A fejlesztések kapcsán az európai uniós támogatások mellett a megye szorgalmazza a saját forrás bevonását célzó konstrukciókban és a magyarországi fejlesztési programokban való részvételt, valamint a társadalmi felelősségvállalás erősítését. Az érintett ágazatok (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, ipari termelés, turizmus, közlekedés, közműszolgáltatások, stb.) körében nagyobb hangsúlyt kapnak az alkalmazkodás megoldásai, megindul a klímaszempontú szerkezetváltás az agrár- és az ipari szektorban is. A stratégia tervezési időszakában létrehozott, országos összevetésben is kiemelkedő szakmai színvonalú éghajlatváltozási platform tovább folytatja tevékenységét a tervezési fázis zárását követően is. A kibővült és új partnereket is bevonó platform megfelelő alapjául szolgál az egyre kiterjedtebb szemléletformálási akcióknak is.

A megye klímavédelmi célrendszere A vázolt jövőkép megvalósulását a célok rendszere szolgálja. A tervezési folyamat során a helyzetelemzésben és -értékelésben feltárt megyei erőforrások, adottságok, kihívások és problémák, valamint a sérülékenységi helyzetkép alapján a kihívásokra reagálni képes, s a jövőképben megfogalmazottak elérését biztosító célrendszer került kialakításra.

Egy átfogó („A megyei gazdaság klímabarát, energiahatékony pályára állításán keresztül

társadalmi-gazdasági megújulás megindítása, a klímatudatos és zöld gazdaságfejlesztés terén a megyét az ország egyik példamutató térségévé téve”), valamint ennek elérését szavatoló 3 szakterületi (mitigációs, adaptációs és személetformálási) specifikus célkitűzés került meghatározásra. A specifikus célok teljesülését szakterületenként részcélok sora biztosítja. A részcélok megvalósulását egyenként intézkedések, mint a megvalósítás eszközei garantálják.


5


Borsod-Abaúj-Zemplén megye mitigációs céljai és intézkedései A megyei stratégia klímavédelmi specifikus célja az ÜHG-kibocsátásokat 2020-ig 0,7%-kal, 2030-ig pedig 5%-kal csökkentené a leltárban szereplő adatokhoz képest. Mindezt 7 mitigációs részcélon keresztül érné el az energiahatékonyság növelésétől és a megújuló energiaforrás-használat ösztönzésétől kezdve az ipari termelők mitigációs szerepvállalásának erősítésén, a közlekedési és a hulladékszektor kibocsátásának csökkentésén keresztül a CO2-nyelő kapacitások erősítéséig bezárólag. Utóbbi kapcsán azonban az adaptációs intézkedések keretében jelöl ki válaszlépéseket a dokumentum. A stratégia mitigációs részcéljai a következők:       

A lakossági, közületi és vállalkozói energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság ösztönzése a megyében Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében Az ipari termelők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése A mezőgazdasági termelési szerkezet fenntarthatóbb irányba való elmozdulásának elősegítése A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése A megyében a CO2-nyelő kapacitás erősítése

A felsorolt célkitűzések mindegyikéhez – a CO2-nyelő kapacitás erősítését leszámítva – mitigációs intézkedések sora került meghatározásra. Némelyik intézkedés több céllal is kapcsolatban van. Az intézkedések tehát lefedik a célrendszerben érintett ágazatok mindegyikét, és konkrét, gyakorlatban megvalósítható feladatokká konvertálják át a korábban megfogalmazott kívánatos, elérendő állapotok realizáláshoz szükséges célokat. A stratégia mitigációs intézkedéseit ismerteti a következő szövegdoboz:                  

A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energia-felhasználásuk növelése Megyeháza energetikai korszerűsítése Okos városok kialakításának ösztönzése Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolgozása Megújuló energiát hasznosító kiserőművek fejlesztése, kapcsolódó közösségi kezdeményezések támogatása Távhő-rendszerek továbbfejlesztése a megújuló energia részarány növelésével Energiahatékonyság-fokozás és a megújuló energiahasználat arányának növelése a megyei vállalkozásoknál A megyei gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának erősítése Zöldgazdaság-fejlesztés a megyében Elővárosi vasúti és fenntartható városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térségében Közúti közösségi közlekedés fejlesztése Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása Kerékpárutak és kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése Alternatív hajtóanyagú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése A hulladékok újrahasznosításának elősegítése Szennyvízkezelés javítása Lakossági hulladékégetés visszaszorítása


6


Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazkodási céljai és intézkedései A megyei klímastratégia adaptációs specifikus célja az egyéni alkalmazkodás ösztönzése mellett a klímaváltozás által érintett ágazatok alkalmazkodási aktivitásának erősítését helyezi a fókuszba. A stratégia intézkedései értelemszerűen ugyanezen a nyomvonalon kerültek kialakításra, az ágazati és egyéni alkalmazkodás egyidejű ösztönzésével. Az érintett ágazatok (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus ipari termelés) kapcsán külön intézkedéscsoportok foglalkoznak az alkalmazkodási megoldásokkal, valamint a klímaszempontú szerkezetváltás megindításával, mind az agrár, mind az ipari szektorban. A stratégia a létező ár- és belvízvédelmi infrastruktúra elemek állagmegőrzése mellett külön intézkedéseket szentel a vizek visszatartását, szabályozott hasznosítását is szolgáló ár- és belvíz-gazdálkodás kiépülésének. A hegy- és dombvidéki területeken a tározóépítés, a vízelvezetés, továbbá a településszerkezet- és az infrastruktúra-alakító intézkedések a villámárvíz-kitettség csökkentését szolgálják. A mezőgazdaságban a helyi közösségek javát szolgáló tájgazdálkodás a kapcsolódó ágazati intézkedések fő vezérfonala. Fontos szempont az éghajlatváltozási problematika minden releváns megyei ágazatba való integrálódásának elősegítése is. Egyéni oldalon a lakosság klíma- és energiatudatosságának erősítése kap kiemelt hangsúlyt. A legszegényebb rétegek alkalmazkodási potenciáljának erősítése célzott támogatások és a szükséges szolgáltatások hozzáférhetőségének és elérhetőségének biztosítása mellett szemléletformálási akciókkal is erősíthető. A stratégia adaptációs részcéljait az alábbi keret ismerteti:          

A fokozódó hőhullámokkal szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti értékek alkalmazkodásának elősegítése Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében Az éghajlatváltozás által veszélyeztetetett megyei értékek megóvása a klímaváltozás hatásaival szemben

Az intézkedések összességében 10 csoportban, szakterületekre lettek meghatározva. Ezek között szerepelnek a fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység, az épített környezet alkalmazkodóképessége; az ár- és belvízkockázat csökkentése; a hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat mérséklése; a sérülékeny ivóvízbázisok megóvása; a kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti és táji értékek alkalmazkodása; az erdők alkalmazkodóképességének erősítése; a megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése; a fenntartható mezőgazdasági szerkezet elősegítése. A felsorolt szakterületeken belül az alábbi adaptációs intézkedések megvalósítását javasolja a stratégia:    

Települési hőségriadó tervek készítése Az épületállomány sérülékenységi vizsgálatára épülő módszertani támogatás a települési szabályozási tervek felülvizsgálatához Örökségvédelem alatt álló épületállomány települési szintű sérülékenységi vizsgálatának ösztönzése és elvégzése Az épületek alkalmazkodási lehetőségeit bemutató információs felület kialakítása a lakosság és az épülettulajdonosok számára


7


               

A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások elvégzése az árvízkárok csökkentésének érdekében Az árvízi események alkalmával érkező többlet vízmennyiség tározása Az árvízvédelem szempontjainak megfelelő integrációja a terület- és településfejlesztésbe A belvizek által okozott károk lehetőség szerinti csökkentése, a vízkészletek tározása, elvezetése és felhasználása A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reagáló képesség erősítése A villámárvízi események során keletkező, károsan sok vízmennyiség tározása, majd későbbi felhasználása más vízgazdálkodási célokra A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint azok biztonságban tartása A természetvédelem helyi szervezeteivel együttműködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése Erdőtelepítés és fenntartható erdőgazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tájékoztató kampány az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeiről Zöldfelületek megőrzése és növelése; a fenntartható zöldfelület-gazdálkodás kialakítása, ösztönzése; „zöld városok” kialakítása Klímaváltozási hatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és sérülékenységvizsgálatok elvégzése Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben Fenntartható és alkalmazkodó gazdálkodás ösztönzése az agrárszektorban A rövid ellátási láncok, közösség által támogatott mezőgazdaság és a helyi piacok fejlesztése, támogatása A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek megőrzése és fejlesztése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye szemléletformálási céljai és intézkedései A megye klímastratégiájának szemléletformálási specifikus célja a megfogalmazott jövőképre építve a „Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megye” célállapot elérését kívánja egy nagy közös céllá tenni. Az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyéjének egyszerre kell megküzdenie a szennyező ipari örökség, a korszerűtlen gazdasági szerkezet, az alacsony jövedelmek és számos más probléma halmazával, valamint a klímaváltozás okozta kihívásokkal. A komplex problémára komplex válaszokat kell adni – erre utalnak a jövőképben és a célrendszerben megfogalmazottak. Az élhető jövő megteremtése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a helyi gazdaság és társadalom fejlesztése fenntartható módon történjen, az erőforrások kíméletes használatával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak integrálásával. A klímastratégia szemléletformálási specifikus célját négy részcél megvalósításával tervezik elérni:    

A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá” Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel A megye lakóinak életminőségét javítsák a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldások Klímapartnerségi hálózat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett

Az intézkedések kialakításánál a nagy hatóerejű pontok kijelölése történt meg: olyan beavatkozásoké, melyek egységnyi erőforrás, erőfeszítés mellett a legnagyobb klímavédelmi, illetve alkalmazkodási


8


eredményt hozhatják. A szemléletformálási intézkedések támogatják jelen klímastratégia számos mitigációs és adaptációs intézkedését is. A szemléletformálási intézkedések köre a következő.                

Önkormányzati vezetők és szakértők éghajlatváltozással kapcsolatos képzése Települési klímastratégiák készítése Civil szemléletformálási akciók és bemutatóhelyek kialakítása Jó példák hálózatának létrehozása „Energiatakarékos közösség” vándordíj alapítása Klímavédelmi tanácsadás, képzés gazdasági vezetőknek, együttműködések kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért Klímatudatosság érvényesítése a munkavállalók képzésében Környezettudatos helyi gazdaságfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással Közösségi válaszok kialakítása a klímaváltozásra Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és oktatása Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással A hulladék mennyiségének csökkentése, tudatos fogyasztás népszerűsítése, újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének ösztönzése Éghajlatváltozási Platform kibővítése és megerősítése Éghajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenységének erősítése

A végrehajtás feladatai, ütemezése Egy tervdokumentum „pályafutása” optimális esetben nem ér véget a tervezés lezárultával: a stratégiai ciklus teljes lefuttatása, majd az új ciklus megkezdése széleskörű menedzsment tevékenységet igényel. A stratégia végrehajtása kapcsán alapvető szempont, hogy a meghatározott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a tervezési folyamatban meghatározott célok. A célrendszerben foglalt célkitűzések teljesüléséhez szükséges erőforrásokat és eszközöket optimálisan és ezek szinergiáját biztosítva kell felhasználni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia végrehajtásának fő felelőse a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat. Az önkormányzat szervezetén belül operatív csoport került kialakításra a tényleges implementációs fázisok kezelésére: a megyei szakmai megvalósító és a Projektmenedzsment csoport. E mellett működik a Megyei Éghajlatváltozási Platform, amely szervezetet a Platform Titkárság koordinálja és működteti. A tervezés és a végrehajtás zökkenőmentességét segíti a tevékenységek előzetes pontos ütemezése. A stratégia 2018. első félévében való elfogadásával számolva, a végrehajtás, illetve a visszacsatolásokat biztosító előzetes, közbenső és utólagos értékelések a következő fázisokban követik egymást. Finanszírozási háttér A finanszírozási háttér meghatározása keretében került sor a rendelkezésre álló saját források és támogatási lehetőségek feltérképezésére, az egyes tevékenységekhez tartozó összegek kalkulálására. A megye dönthet megyei éghajlatvédelmi alap létrehozataláról is. Az elérhető támogatások túlnyomó többsége jelenleg az EU-s alapok irányából várható. A jelenlegi programidőszakban kiemelt figyelmet kap az éghajlatváltozás témaköre, a támogatások legalább 20%-át ugyanis e célra kell fordítani a szabályozások szerint. Ezekre vonatkozó, Borsod megyét is érintő támogatások a Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

9


(TOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP), továbbá az Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Programban (IKOP) és a Vidékfejlesztési Programban (VP) lelhetőek fel. Hazai források tekintetében az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében kerül sor a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználására, továbbá 2013-ban létrejött a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) kvótabevételeinek felhasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nkft. által kezelt pályázatok teszik elérhetővé a lakosság számára az otthonaik energetikai korszerűsítését a megújuló energiaforrások felhasználásával, alacsony energiafelhasználású épületek felújításával, távfűtő rendszerek hatékonyságának növelésével, a világítási és közvilágítási rendszerek modernizációjával, az elavult háztartási gépek és fűtőberendezések cseréjével. A kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően a keletkezett bevétel 50%-ának felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%ának teljesítése és az elektromos töltőinfrastruktúra-telepítéshez kapcsolódó beruházások támogatásával. Nagyon fontos, hogy a klímastratégiában meghatározott intézkedések végrehajtása ne kizárólag a különböző pályázati finanszírozási forrásoktól függjön. Számos alternatív forrás is elérhető – főleg a kisebb költségű intézkedések megvalósításához. A klímastratégia nem minden intézkedése igényel külön finanszírozási forrást – több beépíthető olyan tevékenységekbe, melyeket a felelősként megjelölt szervezetek egyébként is ellátnak. A megyei és a települési önkormányzatok által végrehajtandó intézkedések esetén létrehozható megyei/települési klíma-, vagy környezetvédelmi alap, amely önkormányzati költségvetésből, helyi adókból, adományokból állhat. A megyei önkormányzat – illetve más, az intézkedést végrehajtó szervezetek – saját költségvetésükön belül – esetleg más projektjükhöz kapcsolódóan – is megvalósíthatnak bizonyos intézkedéseket. Nagyon fontos szerepe lehet a harmadik utas (szponzoráció) és a közösségi finanszírozásnak is. Fontos a megyei vállalatokkal való együttműködés, akik társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenységük keretében is támogathatják a klímastratégia megvalósulását. Partnerség A klímaváltozás problémaköre mindenkit érint – különböző módon és mértékben, de minden egyénnek, szervezetnek szerepe van a megelőzést, illetve a hatásokhoz való alkalmazkodást szolgáló célok elérésében. Ezért a megyei klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintettek bevonása a tervezéstől kezdve a megvalósításon és monitoringon át egészen az ellenőrzésig. Egyfajta partneri viszony – klímapartnerség – kialakítása kívánatos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amely alulról és felülről egyaránt építkezve a részvételi tervezés, a közösségfejlesztés és a konstruktív vita által a helyi társadalom élet- és szemléletmódjának megváltozását és a változásokra való eredményes felkészülést szolgálja. A megyei klímastratégia helyzetértékelési részében bemutatja az érintettek azon csoportjait, akik a klímastratégia megvalósítására, a mitigációs, adaptációs és szemléletformálási célkitűzések elérésére hatással lehetnek. Az érintetteket operatív, illetve konzultációs szereppel bíró fórumokon keresztül lehet bevonni a klímastratégia megvalósításába, ennek konkrét formái: 

Irányító és döntéshozó csoport (operatív szerepkör) Vezető beosztású tisztségviselőkből és a fejlesztések irányítóiból felépülő operatív munkacsoport, mely felelős a stratégiai irányok kijelöléséért és a tervezést, partnerség-építést végző szakemberek irányításáért. A tagok között elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció, így létszámát célszerű alacsonyan tartani. Tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke és a közgyűlés által kijelölt szakemberek.


10




Megyei klíma munkacsoport (konzultációs és operatív szerepkör) A munkacsoport tagjait az éghajlatváltozás szempontjából kiemelt fontosságú megyei szereplők közül érdemes kiválasztani. Feladatait a megyei Éghajlatváltozási Platform is elláthatja. A klíma munkacsoport összegyűjti és a helyi érintettek számára eljuttatja a klímaváltozással kapcsolatos információkat, fejlesztési lehetőségeket. Felméri és összehangolja a helyi klímaváltozással kapcsolatos mitigációs és adaptációs fejlesztési igényeket, jó gyakorlatokat oszt meg és szaktanácsadást biztosít, képzéseket szervez.



Kiemelt partnerek és parnerek köre (konzultációs és együttműködési szerepkör) Fontos azon térségi és helyi szereplők bevonása is a munkába, akik nem tagjai a fenti csoportoknak, de gazdasági, társadalmi súlyuk, hatáskörük, feladataik, illetve az általuk elérhető további érintettek megszólítása okán lényeges szereplői a klímapartnerségnek. Ezen szereplők a stratégia végrehajtási folyamatának kitüntetett pontjain lehetőséget kaphatnak a készülő tervezetek véleményezésére is, illetve konzultációs és együttműködési lehetőséget javasolt biztosítani nekik.



A társadalmi rétegek széles körű bevonása (konzultációs szerepkör) Kiemelten fontos a helyi társadalom, lakosság folyamatos tájékoztatása a stratégiai tervezés folyamatairól és ezek megvalósításáról, valamint véleményük becsatornázása a tervezésbe és megvalósításba. A tájékoztatás keretein belül lehetőséget kell teremteni a véleménynyilvánításra is, például fórumok tartásával, interaktív online felületek kialakításával. Nem csak közvetlenül a klímastratégiával kapcsolatban, hanem a klímavédelmet érintő egyéb döntésekkel (pl. ipartelepítéssel, közlekedésfejlesztéssel, zöldterületekkel) kapcsolatban is biztosítani kell a nyílt tervezést. Mindez ösztönzi a klíma- és energiatudatos szemléletmód kialakulását és a stratégia megvalósítását is segíti.

A helyi klímastratégia megvalósítása nemcsak a megyében élőket érinti, hanem erősen kapcsolódik magasabb irányítási, szervezési szintekhez is. A gazdaság, a közlekedés, a közintézmények, a földhasználat, a vízrendszerek, az ökológiai rendszerek és számos más kérdés köti össze a szereplőket. Így mindenképp célszerű erősíteni a települések, térségi és országos partnerek közötti együttműködéseket is. A jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása hozzájárulhat a klímastratégia céljainak megvalósításához. Ebben a már működő szövetségekkel – Klímabarát Települések Szövetsége, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség – való együttműködés is segíthet. Számos előnnyel járhat továbbá a tapasztalatcsere, az érdekszövetségek kialakítása, a közös projektek előkészítése szempontjából a hazai és nemzetközi klímavédelemi együttműködő hálózatokhoz való csatlakozás is. Ezek között érdemes kiemelni a következő szervezeteket: ICLEI – Local Governments for Sustainability; Energy Cities; Covenant of Mayors for Climate & Energy; Climate Alliance; C40 Cities Climate Leadership Group; 100 Resilient Cities. Monitoring és értékelés, felülvizsgálatok A tervezési–végrehajtási ciklus kulcseleme a monitoring- és felülvizsgálati tevékenységek köre. Ennek része a stratégia célkitűzéseinek és intézkedéseinek teljesülését nyomon követni képes mutatókat kijelölő, gyűjtő és feldolgozó monitoring rendszer felállítása és működtetése, valamint ennek adatai alapján az elkészült stratégia megvalósulásának különböző időközönként történő értékelése és a dokumentum (többek között ezen értékelések segítségével történő) felülvizsgálata. Az egyes intézkedések teljesülése az intézkedések konkrét kimenetét vizsgáló output indikátorokon keresztül értékelhető. Ezek révén a támogatással megvalósuló ténylegesen létrejött többlet, beruházási végeredmény követhető. A mutatók kapcsán a mértékegység, adatforrás, gyűjtési gyakoriság és a gyűjtés MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

11


felelőse is rögzíthető. Az egyes intézkedések „összteljesítménye” adja ki többé-kevésbé az egyes részcélok eredményét. Utóbbiakat értelemszerűen eredmény-indikátorokkal mérjük. Ezek már nem a konkrét kimenetet, hanem a beavatkozások outputjai által eredményezett állapotot rögzítik. Célszerű célértéket is hozzájuk rendelni a tervezéskor, amihez viszonyítva mérhető a valóságban megtörtént végrehajtás sikeressége. A végrehajtási fejezet monitoring/értékelés alfejezetének táblázatai a klímastratégia 3 pillére szerint felosztva haladnak végig az alkalmazni kívánt output- és eredményindikátorokon. A dokumentum célrendszerében foglaltak teljesülését értékelni kell, amely vizsgálatok eredményeire építhető később a stratégia felülvizsgálata, megújítása is. A klímastratégia elfogadását követően 7 évvel javasolt ezt megtenni, így 2018-as elfogadással számolva 2024 végén, 2025 első félévében tervezhető a felülvizsgálat. Ennek alapja a stratégia közbenső értékelése, melyben azt vizsgálják a tervezők, hogy a kitűzött célok megvalósítása hogyan halad, a stratégia eszközei megfelelők maradtak-e a kezdeti célkitűzések eléréshez, fennáll-e továbbra is a tartalmi elemek koherenciája, a belső logika, és hogyan alakul az indikátorok értéke (irány és ütem). A megyei stratégia esetében javasolt a fent jelzett időpontbeli felülvizsgálathoz kapcsolódva, legkésőbb az elfogadást követő 5.-7. évben elkészíteni a stratégia közbenső értékelését. A megújított dokumentum 2024-25 folyamán fogadható el, amennyiben viszont az ütemezett teljesülés miatt nincs szükség közbenső módosításra, úgy elegendő a 2030-as időhorizont zárását követően megújítani az anyagot. A kötelezően elvégzendő utólagos értékelésre a stratégia időtávjának lezárulta utáni években (2032-33) kerül sor. Az értékelés áttekinti a források felhasználását, a támogatás hatékonyságát és eredményességét, valamint mindazon tényezőket, amelyek segítették vagy hátráltatták a stratégia célkitűzéseinek végrehajtását, az eredmények elérését. Kiemelt szempont az eredményindikátorok alakulásának, ezek célértékei elérésének vizsgálata. A levont következtetések segítik a következő programciklus tervezése során a megye következő klímastratégiájának kialakítását is.


12


1. BEVEZETÉS A globális klímaváltozás századunk egyik legjelentősebb kihívása. A klímaváltozás (vagy más néven éghajlatváltozás) az éghajlat bizonyos elemeinek (pl. hőmérséklet, csapadék) tartós és jelentős változását jelenti. Bár a jelenség globális – hatásai a Föld minden területén jelentkeznek – a hatékony cselekvés nem képzelhető el az alacsonyabb területi szintek bekapcsolódása nélkül. Jelentős konszenzus övezi azt is, hogy a klímaváltozás elsősorban az emberi tevékenység eredménye. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi, ötödik értékelő jelentésében is kimondja, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekszik, továbbá, hogy az emberiség jelentősen megnövelte a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációját. Ezek következtében megállapítja, hogy nagyon valószínű, hogy a jelenlegi felmelegedés elsődleges okát az emberi tevékenységben kell keresnünk.1

1. ábra: Az éghajlatváltozás és hatásai Forrás: Éghajlatváltozás és Alkalmazkodás – a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása2

Az üvegházgázok légköri koncentrációjának emelkedése felerősíti a Földön a természetes üvegházhatást, ennek következtében a Napból érkező hősugárzás energiája nagyobb részben marad a légkörben, így a földfelszín hőmérséklete növekszik. A folyamat a légkör átlaghőmérsékeltének emelkedését, valamint az időjárás szélsőségesebbé (extrém csapadékesemények (hirtelen lezúduló, özönvízszerű esőzések, hó, jégeső és a viharok gyakorisága, valamint intenzitásának növekedése, a rendkívül meleg napok számának növekedése stb.) válását eredményezi. Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. A fentebb ismertetett hatások ugyan nagy térbeni változatossággal, de az ország minden térségében jelentkeznek. Mindezek eredményeként az éghajlatváltozás közvetlen, vagy közvetett módon hazánk társadalmának minden szereplőjére, természeti környezetére, gazdasági ágazataira jelentős hatással lehet.

1 2

IPCC Jelentés, 2014. Sütő A. (szerk.): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás - a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása. MFGI, Budapest, 2016. http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/PR_HU_honlapra.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

13


2. ábra: Az éghajlatváltozás várható következményei Magyarországon Forrás: Éghajlatváltozás és alkalmazkodás, A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása, Egy hatékony eszköz a megfelelő válaszokhoz HU04 — Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program, EEA-C11-1 projekt, Budapest 2016. (Szerk. Sütő Attila)

A klímaváltozás másodlagos hatásai (például a biológiai sokféleség csökkenése, áradások és aszályok súlyosbodása, termőföld pusztulása, invazív fajok és kártevők terjedése, környezeti okokra visszavezethető megbetegedések gyarapodása stb.) Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kiemelten érintik. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás elleni fellépés sikeres legyen és a káros következményeket megakadályozzuk, egyrészt az éghajlatváltozás megelőzésére – a kibocsátások jelentős csökkentésére – és a már elkerülhetetlen hatásokhoz, következményekhez való alkalmazkodásra, felkészülésre, valamint a szemléletformálásra egyaránt nagy hangsúlyt kell fektetni térségi és helyi szinteken is. Az alulról jövő kezdeményezés kialakítása kulcsfontosságú e tématerület kapcsán, hiszen az éghajlatváltozás minden szereplőre hatással van és komplexen érinti a természeti környezetet, a gazdaságot és a társadalmat is. A különböző szektorok a klímaváltozás hatásainak következtében súlyos károkat szenvedhetnek el a jövőben, amelynek mértéke több tényező függvénye: elsősorban az befolyásolja, hogy hogyan, és mennyire intenzíven érintik a hatások az adott szektort, továbbá, hogy hogyan tud azokhoz alkalmazkodni. Az éghajlatváltozás közvetlen hatásainak (pl. hőmérsékletnövekedés, csapadékeloszlás változása, szélsőséges időjárási események) megjelenése és intenzitása nagy földrajzi változatosságot mutat, valamint a különböző területi egységek, szektorok, vagy szereplők is eltérő alkalmazkodási lehetőségekkel, alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Ezek a különbségek Magyarországon belül is markánsak, a klímaváltozás így hozzájárulhat a fennálló területi különbségek növekedéséhez. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia célul tűzi ki, hogy feltárja az éghajlatváltozás megyében várható hatásait, és ezek elhárítására olyan reális, megvalósítható célokat és intézkedéseket állítson fel, amelyek hatékonyan szolgálják a felkészülést és egyúttal a megye más fejlesztési céljaival is összhangban vannak. Az éghajlatváltozás hatékony kezelését a megyében tudatosan, tervezett módon történő fellépés kialakításával kívánja megoldani mind a kibocsátások csökkentése, mind a várható káros hatásokhoz való alkalmazkodás, a felkészülés, mind pedig a szemléletformálás területén. A hatékony


14


kezelés alapfeltétele a megyei szintű éghajlatpolitikai tervezés kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként elkészült jelen, megyei klímastratégia magában foglalja tehát a megye kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és szemléletformálási törekvéseit és beavatkozásait, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, forrásokat és intézményi struktúrát, valamint a stratégia megvalósításának nyomon követését.


15


2. HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS Magyarország különböző területei mind földrajzi, mind természeti, mind pedig társadalmi–gazdasági szempontból eltérő jellemzőkkel, jellegzetességekkel rendelkeznek. Ezek a természetes módon fennálló különbségek hatással vannak egyrészt arra, hogy az adott területet a klímaváltozás milyen következményei érintik, hatással van továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátására (milyen és mekkora ipari létesítmények találhatók a területen, mekkora a lakosság energiafogyasztása stb.) és a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodásra, felkészülésre (milyen lehetőségei vannak a lakosságnak, gazdasági szereplőknek, állami szereplőknek stb.) is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén, az Észak-Magyarország régióban található. Északon Szlovákiával határos, nyugati szomszédja Heves és Nógrád megye. Délről és keletről a Tisza partja határozza meg a megyehatárt. A megye területe 7247 km2, ezzel Magyarország második legnagyobb területű megyéje, lakosságának száma 2015-ben 664 ezer fő3 volt. A megye székhelye Miskolc megyei jogú város, amely 158 ezer lakosával az ország negyedik legnagyobb városa. A megyében 16 járás és 358 település (ebből 29 város) található. Jelentős, 42%-os az aprófalvak (500 fő alatt) aránya, további 21%-ot az 500 és 1000 lakos közötti települések teszik ki. A legkisebb települések főleg a megye északi, határmenti területein helyezkednek el. A megyét az M3-as és az M30-as autópálya, a 3-as számú főút és a 80-as számú vasúti fővonal keresztezi.

3. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai

Forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR)

3

Forrás: KSH, Lakónépesség száma az év közepén (2015) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

16


2.1.

Társadalmi általános helyzetkép

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége az utóbbi években folyamatosan és jelentősen csökkent – az ezredforduló óta közel százezer fővel. Győr-Moson-Sopron és Pest megyét leszámítva az ország összes megyéjében fogyatkozás volt tapasztalható ebben az időszakban, Borsod-Abaúj-Zemplénben azonban ennek üteme az országos átlagnál 5,4 százalékponttal nagyobb volt.4 2001-2014 között a megye népessége 10,41 százalékkal (78 490 fővel) csökkent.5 A megye természetes szaporodása csökkenő tendenciát mutat. Míg 2000-ben 1806 fővel volt nagyobb a halálozások száma az élveszületéseknél, addig 2015-ben 2558-cal. Az élveszületések száma jelentősen csökkent: 2015-ben 1153 fővel volt alacsonyabb ez az érték mint 2000ben. Az ezredforduló óta a természetes fogyás mélypontja 2010 volt, azóta a fogyás üteme csökkent valamelyest. A 18 év alatti korosztály létszáma a 2000-es években drasztikus mértékben fogyatkozott. Arányuk azonban a népességben még így is magasabb, mint az országos átlag, azaz a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. A természetes szaporodás csökkenését is meghaladja a vándorlási egyenleg különbsége. A 2000-es években egyre többen hagyták el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. 2000-ben 3 563 fővel volt több az elköltözöttek száma a beköltözőkénél, 2015-ben 3788-cal.6 Országos viszonylatban ebben a megyében a legmagasabb az elvándorlás miatti népességveszteség.7 A migráció következtében 15 év alatt 52 435 főt veszített a megye, főleg a fiatal és képzett népességből.8 Az elvándorlás nemcsak a kis falvakat sújtja, hanem a nagyvárosokat is. Hazai összehasonlításban is különösen kiugró Miskolc népességvesztése: 2005 és 2016 között 23 ezer fővel, (13 százalékkal) csökkent lakossága. Az ország korábban harmadik legnagyobb városának népessége mára kisebb lett mint Szegedé, vagyis a negyedik helyre szorult vissza.9 A lassú természetes fogyás mellett tehát a lakosságszám csökkenését elsősorban a negatív belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet okozza. A fenti mutatókkal összefüggésben a megyében élők szociális és egészségi helyzete is átlagosan rosszabb az országosnál. A korszerkezetben jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes településeken: vannak elöregedők, de olyanok is, amelyeken nagyon jelentős arányban van jelen a gyermekkorú lakosság. A megye egészére általában elmondható, hogy gyorsul az öregedés folyamata, de még mindig nem éri el az országos átlagot.10 Ennek oka, hogy a gyermekkorúak aránya enyhén meghaladja az országos átlagot, míg az időskorúak (65 éves és idősebb) aránya némileg alatta marad. A születéskor várható élettartam mindkét nem esetében elmarad az országos átlagtól, a férfiak esetében azonban nagyobb az elmaradás (3 év). A 2011-es Népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosság kb. 10%-a, 69 ezer ember vallotta magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. A nemzetiséghez tartozás szerint a romák (cigányok), de anyanyelvhasználat szerint a szlovákok alkották a legnagyobb nemzetiséget. A nemzetiséghez tartozók 85%-a cigánynak vallotta magát, ez a megye egész népességének 8,5%-a, a hazai cigányság 18,85%-a a megyében élt. Kiemelten magas a megyében a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. A szociológiai kutatások szerint e népesség körében az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, alacsonyabb az iskolázottság és a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. Egyes településrészeken, kistérségekben ennél magasabb is lehet részesedésük a népességből, szegregátumok alakulhatnak ki, ami a társadalmi problémák koncentrált jelenlétét is jelenti. Az északmagyarországi régióban a cigány népesség aránya növekszik: 1991-2011 között 9,4%-ról 14,7%-ra nőtt ez

BAZ (2013), p. 59-67. ERKE (2015) 6 Az elvándorlás többlete 2007-ben volt a legtöbb (6631), azóta csökkent. 7 BAZ (2013), p. 59-67. 8 ERKE (2015) 9 Rigó (2017) 10 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének (http://www.baz.hu/content/cont_53b16a545be060.26112049/1404_11_KSH_taj_BAZ_megye_demografia.pdf) 4 5


alakulásáról

17


az érték, míg a 14 év alatti lakosságon belül 16,6%-ról 35,6%-ra nőtt arányuk és a trend a jövőben is folytatódik az előrejelzések szerint.11 A lakosság egészségi állapota az ezredforduló után romlott: a májbetegségek kivételével minden betegségkategóriában több megbetegedést regisztráltak 2009-ben, mint 2001-ben. A várható élettartam alacsonyabb az országos átlagnál mind a férfiak (68,10 év), mind a nők (77,12 év) esetében.12 A 2000 főt el nem érő lakosú településeken él a népesség magas hányada, ahol az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés rosszabb, ami jelentős tényezőként befolyásolhatja az egészségi állapotot.13 A fogyatékosok a 2010-es népszámlálás szerint a megyei lakosság 5,5%-át teszik, ami az országos átlagnál (4,6%) magasabb. Munkavállalási lehetőségeiket erősen meghatározza az, hogy képzettségük a népesség egészéhez viszonyítva alacsonyabb szintű. A fogyatékosok között legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak (54%), ami szintén magasabb a hazai átlagnál.14 A társadalom egészségi állapotát tükröző, nemzetközileg is ajánlott, egyik legjelentősebb indikátor a lakosság szubjektív egészségérzete. Magyarországon 2009-ben és 2014-ben végeztek az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF)15 részeként átfogó vizsgálatokat. Területi elemzésre alkalmas adatokat a 2009-es ELEF vizsgálatról publikáltak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is magába foglaló Észak-Magyarországon messze a legmagasabb hazánkban az egészségüket rossznak tartók aránya (20,8%). Ugyanakkor ebben a régióban országos összehasonlításban a legalacsonyabb azok aránya (71-74%), akik úgy érzik, hogy egészségükért sokat/nagyon sokat tehetnének. A túlsúlyosak és elhízottak aránya Észak-Magyarországon ugyancsak a legmagasabbak közé tartozik (56,157,4%). A hazai átlag feletti azoknak az átlaga is, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán semmiféle testmozgást nem végeznek. A felmérés szerint viszont Magyarországon itt él a legtöbb olyan ember, aki alkoholt egyáltalán nem fogyaszt.16 A megye lakosságának képzettségi szintje a népszámlálások tanúsága szerint folyamatosan emelkedik. 1960-ban a népesség háromtizede, 2011-ben már 93 százaléka rendelkezett általános iskolai végzettséggel. A középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma ugyancsak emelkedik. 2011-ben a 18 éves és idősebbek között a legalább érettségizettek aránya 43 százalék volt. Ugyanekkor a 25 év felettiek között 14 százaléknak volt diplomája. Az iskolázottság adatai ugyanakkor az országos átlagoktól elmaradnak. Az általános iskola első osztályát sem végzettek aránya Szabolcs-Szatmár után a második legmagasabb: 0,8%. 2011-ben az érettségizettek aránya 5,9 százalékponttal, az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek aránya 4,8 százalékponttal alacsonyabb az átlagnál.17 Az óvodai és általános iskolai ellátás nagyon nagy területen hiányos az aprófalvas településszerkezet, a csökkenős születésszám és az oktatási rendszer központosítása miatt. Összességében az óvodai kapacitáshiány 2001-2011 között csökkent, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a gyermekek számára a szülőhelyükön állt rendelkezésre férőhely. A gyermekcsoportok átlagos létszáma minden hazai megyében meghaladja az előírt maximális 20 fős létszámot, a borsod-abaúj-zempléni óvodák pedig az országban a legzsúfoltabbak közé tartoznak (24,1-24,9 fős átlag létszámmal). A területi különbségek óriásiak Magyarországon. A megyében minden második óvodás hátrányos helyzetű, ezzel szemben Budapesten csak minden tizedik. Hazai átlagban minden harmadik gyermek hátrányos helyzetű. Az általános iskolai helyzet még inkább aggasztó. Kéttucat helyen megszűnt az iskola 2001-2010 között, ennek duplája azon települések száma, ahol nem is volt. A tapasztalatok szerint az iskola hiánya magának a településnek a megmaradását kérdőjelezi meg hosszabb távon. Az általános iskolások között az óvodásoknál is nagyobb arányban vannak olyanok, akik családi hátterük miatt hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. BAZ (2013), p. 59-67. BAZ (2013), p. 59-67. 13 Snellenperger et al. (2015) 14 KSH (2013), p.27-28 15 http://www.ksh.hu/elef/kiadvanyok.html 16 KSH (2012). Más bódító hatású anyagokkal kapcsolatos válaszok elemzése nem szerepel a felmérést bemutató publikációban. 17 KSH (2013) 11 12


18


Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország három legrosszabb helyzetű megyéje közé tartozik (SzabolcsSzatmár-Bereg és Nógrád mellett): 2010-ben, az általános iskolában tanulók 50,1-61,8%-a volt hátrányos helyzetű. 18 Kedvezőbb a helyzet a szakiskolák terén. A szakiskolák tanulóinak létszáma 1990-2000 között jelentősen csökkent, azóta viszont növekszik. Az ilyen oktatási intézmények többnyire városokban működnek, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős a községi szakiskolák száma is. Az oktatás e formája a hátrányos helyzetűek számára elérhetőbb, így a tanulók között magasabb az arányuk. A középiskolában tanulók száma országos viszonylatban a magasabbak közé tartozott 2010-ben (ezer lakosra vetítve 46-50), többségük szakközépiskolában, kisebb hányaduk gimnáziumban tanul, nagyobbára városokban.19 A felsőoktatás megyei központja a Miskolci Egyetem, melynek Ózdon és Sátoraljaújhelyen is működnek egységei. Az államilag elismert felsőoktatási intézmények közé tartozik a Sárospataki Református Teológiai Akadémia is. A nappali tagozatos hallgatók száma országos viszonylatban az alacsonyabbak közé tartozik.20 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tehát a demográfiai folyamatokat meghatározza az elöregedés és az elvándorlás, de a megye korszerkezete az országos átlagnál fiatalabbnak mondható. A természetes szaporodás csökken, azonban ennél is nagyobb azonban a migrációs veszteség, ami különösen nagy arányú a fiatal és képzett népesség körében. A fiatalok elvándorlása a hátrahagyott területeken romló korszerkezetet és munkaerőhiányt okoz. A magas arányú cigány lakosság, a szegregátumok kialakulása sok területen a társadalmi problémák koncentrálódását is jelenti. A leghátrányosabb helyzetű járások közé a megye 8 járása tartozik, melyek többségében a megye északi felén terülnek el. A területi különbségek csökkentésének és a társadalmi felzárkóztatásnak az elősegítésével a megye Humán fejlesztési Stratégiája21 és a 2017-ben kidolgozásra kerülő Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája 2016-2021 című dokumentum foglalkozik.

2.2.

Gazdasági általános helyzetkép

A megye jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik, ami a mai napig érezteti hatását a gazdaság szerkezetén. Ezek mellett komoly energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai potenciállal is rendelkezik, azonban a gazdaság szerkezete korszerűtlen. Már a 19. században különböző iparágak települtek meg a területen, a második világháború után pedig tovább erősödött a megye nehézipari jellege. A korábban kiterjedt bányászati, ipari, nehézipari termelés a rendszerváltás után visszazuhant, a megye gazdasági leszakadása fokozódott. A jelenlegi iparágak között a vegyipar, a gépgyártás, a fémfeldolgozás, az autóipar és a mechatronika, valamint az élelmiszeripar is megtalálható. A megye fontos kutatás-fejlesztési és innovációs bázisa a Miskolci Egyetem.22 Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a megyében a legalacsonyabb országos összehasonlításbn: 114 darab (országos átlag: 174 db).23 Azonban a helyi kis- és középvállalkozások száma növekedett, amelyek meghatározó szerepet játszanak ma a foglalkoztatásban. A gazdaság fellendítésében fontos szerepe van az ipari parkoknak is, 2016-ben összesen 16 db működött a megyében. A gazdasági helyzet, a munkalehetőségek hiánya, az alacsony keresetek jelentős szerepet játszanak abban, hogy a megyéből drámai ütemű az elvándorlás.

KSH (2012), p.18-20 KSH (2012), p.15-17 20 KSH (2012), p.21 21 A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia 22 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyekönyv, 2016, Miskolc 23 KSH (2017) 18 19


19


Borsod-Abaúj-Zemplén megyében társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések száma 185 (az összes 51%-a). 24 A munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedévében 6,5%, ami magasabb az országos átlagnál (4,5%), a hetedik legrosszabb érték a megyék rangsorában. A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet25 a megye 358 településéből 157-et minősített jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek (az összes 44%-a)26. Az országos átlagnál rosszabb munkalehetőségek jelentik az elvándorlás egyik fő okát. A foglalkoztatási ráta 53,7% ugyanekkor, közel 5 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál (58,4%), a harmadik legrosszabb az országban.27 A munkanélküliségi ráta az elmúlt években a közfoglalkoztatás hatására javult. Ugyanakkor az álláskeresők és közfoglalkoztatottak között túlnyomó többségben vannak az alacsonyan képzett, halmozott hátrányokkal küzdők.28 Számukra a munkába való visszatérés érdekében aktív munkaerő piaci eszközökkel javasolt segítséget nyújtani, amelyben segítséget jelent majd a 20162021-re szóló Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is érinti a munkaerőhiány és ezzel párhuzamosan a munkanélküliség jelenléte. A havi nettó bér alacsonyabb a 187 430 Ft/fő/hó országos átlagnál: a megyében 145 036 Ft/fő/hó ez az érték, a harmadik legalacsonyabb az országban. Az átlagos jövedelmek is az országos szintnél alacsonyabban alakulnak. A szociális segélyben részesülők aránya Nógrád megye után itt a második legmagasabb az országban (főleg a megye északi területein).29 A megye társadalmi és a gazdasági mutatók vonatkozásában sem egységes. Az északi, határ menti járások általában rosszabb értékekkel rendelkeznek, mint a megye középső (Miskolchoz közelebb eső) területei. A civil szervezetek száma 2015-ben 3644 volt.30 Az ezer főre jutó szervezetek száma ugyan elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor a civil szervezettség tekintetében olyan megyéket is megelőz a BorsodAbaúj-Zemplén, amelyek gazdasági, társadalmi helyzetüket tekintve jobban állnak (pl. Pest, Győr-MosonSopron). Jóllehet a rossz életminőségi és jövedelmi viszonyok negatívan hatnak a társadalmi önszerveződésre, ellentétes erők is megfigyelhetők. Azokon a területeken, ahol az állami, piaci szereplők nem tudnak kielégíteni bizonyos alapvető társadalmi igényeket, ott ezeket sokszor civil szervezetek igyekeznek pótolni (pl. polgárőrség, iskolai alapítványok, szociális ellátás).31

2.3.

Természeti általános helyzetkép

A megye földrajzi adottságai változatosak. A Bükk és a Zempléni-hegység, hűvös, csapadékos klímával, míg a hegylábi dombvidék déli pereme már a napsütötte, száraz, meleg Alföldhöz tartozik. Az Aggteleki-hegység és a Bükk hegység nagy része mészkőhegység, jellegzetes karsztjelenségekkel, igen sok barlanggal és komoly karsztvíz kinccsel. A Bükk lába és a Zempléni-hegység vulkanikus eredetű, a dombok déli lejtőin szőlőművelésre kiváló talajt biztosítva például Tokaj-Hegyalján. A Tisza számos mellékfolyója érinti a megyét és itt éri el a Tiszát. Ezek közül a legjelentősebbek a Sajó és mellékfolyói, a Hernád, valamint a Bodrog. A megye különösen sok természeti értéket őrzött meg, az ország egyik leggazdagabb területe. Három nemzeti park, a Bükki,az Aggteleki és Hortobágyi található a megyében. A Bükki Nemzeti Park

TeIR (2017) 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1500105.kor) 26 TeIR (2017) 27 KSH (2017) 28 BAZ (2013), p. 59-67. 29 Forrás: KSH, interaktív grafikonok és térképek, szociális védelem (2013-as adat) 30 KSH (2017b) 31 ERKE (2015) 24 25


20


Igazgatóság védi nem csak a Bükk hegységet, hozzá tartozik a Borsodi-Mezőség, a Hevesi-sík és más természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek és számos helyi védett érték. Változatos élőhelyeit más-más növények népesítik be. A Tisza mentén jellemzőek az őshonos füzesek és nyarasok, de tömeges az inváziós gyalogakác, a zöld juhar, valamint a telepített nemesnyár ültetvények. A ritkábban elöntött, magasabb ártéri térszíneken tölgy, kőris, szil keményfaliget nagyon kevés helyen maradt fenn. A nyílt vízfelületeken, holtágakban gyakori a tündérrózsa, a vízitök és a sulyom. Sok nádast és gyékényest is találhatunk. A mocsárréteken vad orchideák is nyílnak, míg a szárazabb, hegylábi löszgyepekben tátorján, törpemandula, árvalányhaj, gyapjas csüdfű virít. A megye az Északi-középhegység jelentős részét foglalja magába. A száraz, déli lejtőkön a pannon flóra jellemző, a dombokon cserestölgyest, a magasabb térszínen zárt állományú gyertyános-tölgyeseket találunk. Bükkösök borítják a hegyvidéki területek 800 m fölötti részét és az északi völgyeket, lejtőket. A különösen hideg, párás mikroklímájú töbrökkel tarkított Bükk-fennsík számos jégkorszaki reliktum növényfaj élőhelye. Néhány tőzegmohás láp (pl. a Keleméri Mohos-tavak) jégkorszaki maradvány növények állományait őrizték meg. 11 fokozottan védett terület található itt a Dédesi vár környékétől a Nagy-mezőig. Három erdőrezervátum, valamint a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet, a Kesznyéteni TK és a Lázbérci TK tartozik még ide. A Zempléni-hegység északi része, a Nagy-Milic környéke már kárpáti növényzettel borított. A változatos domborzatú Tornai-karszton a melegkedvelő tölgyesektől a szurdokerdőkön át a kárpáti gyertyánostölgyesekig, bükkösökig és osztrák sárkányfüves sztyepprétekig minden megtalálható. A száraz, napsütötte déli oldalakon viszont szárazságtűrő pusztai növények élnek. A megye állatvilága is különleges. A Bükk, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység patakvölgyeiben is előfordul a foltos szalamandra, a Bükk-fennsíkon még az alpesi gőte is. A megye hegy- és dombvidéki területein legnagyobb számban a barna varangy és az erdei béka fordul elő, de sárgahasú unka, gyepi béka és zöld levelibéka is található. Ritkán találkozhatunk a Zemplénben és a Bodrog mentén is a keresztes viperával. A Tisza mentén gazdag alföldi vízimadár világot találunk, míg a Bükkben és előterében parlagi sas, kerecsen sólyom, kígyászölyv, uhu és más ritka ragadozó madarak költenek. A bükkösökben a fehérhátú fakopáncstól a kis légykapón át a kék galambig ritka fajok fészkelnek. A megye folyóvölgyeinek gyepjein jellemző védett madár a haris. Aggtelek környékére, a Bükkbe és a Zemplénbe kis létszámmal visszatelepült Szlovákiából a hiúz és a farkas is. Az ugróegerekkel rokonságban lévő csíkos szöcskeegér fokozottan védett faj, hazánkban már csak a Borsodi-Mezőség kaszálórétjein fordul elő. Az ürge a legtöbb korábbi élőhelyéről kipusztult, de három pelefaj és számos ritka denevérfaj fordul elő a megyében. A Baradla–Domica-barlangrendszer állatvilága is különleges, több bennszülött fajjal, amelyek sehol másutt a világon nem fordulnak elő (szemercsés vakászka, barlangi keresztespók, aggteleki vakbolharák, barlangi giliszta, stb.). A régi denevér tömegek eltűntek, ma már csak egy-két ezer denevér használja a Baradlabarlangot, főként telelésre. Alapvetően az élettelen természeti értékek megőrzésére hozták létre az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságot, azonban a korábbi Zempléni Tájvédelmi Körzet is hozzájuk tartozik. Az élettelen természeti értékek között a barlangok a legismertebbek. Az aggteleki Baradla-barlang a Szlovákiából nyíló Domica-barlanggal egy rendszert alkot, több mint 25 km hosszú. Gazdag cseppkőkincsét több útvonalon is megcsodálhatja a nagyközönség. A megye több mint 1380 kisebb-nagyobb barlangjából csak néhányat építettek ki, ezek barlangász felszerelés nélkül is, szakvezetéssel látogathatók.

2.4.

Éghajlati paraméterek megfigyelhető és várható változása BorsodAbaúj-Zemplén megyében

A megyei klímastratégia elkészítésekor fontos az éghajlati paraméterek változásainak és számszerű mértékének ismerete, ennek meghatározására a közelmúlt és a jelen éghajlati viszonyai, a megfigyelt tendenciák és a klímamodellszimulációk segítségével számszerűsíthető jövőbeli változások szolgálnak


21


alapul. Az éghajlati jellemzőkben bekövetkezett változásokról elmondható, hogy hazánkban és BorsodAbaúj-Zemplén megyében is az évi átlaghőmérséklet az elmúlt évszázadban a világméretű tendenciákkal együtt mozgott, folyamatosan emelkedve. (4. ábra) Az 1980-as évektől figyelhető meg jelentősebb növekedés, éven belül a nyarak melegedtek leginkább.

4. ábra: Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2016 között Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A legjelentősebb melegedés az 1980-as évektől figyelhető meg, több mint 2,1 °C-al a keleti, északkeleti országrészben volt tapasztalható 1981 és 2015 között (5. ábra, bal panel), ez alapján tehát megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye kitettsége országos összehasonlításban is jelentős. Az évszakos változások esetében a nyarak melegedtek leginkább ebben az időszakban, országos átlagban mintegy 2°C-kal, de ez az északkeleti régiók esetében elérte a több mint 2,5°C-os melegedést is nyáron (5. ábra, jobb panel).

5. ábra: Az éves (bal) és a nyári (jobb) átlaghőmérséklet (oC) változása 1981 és 2015 között Forrás: Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Magyarország 1901 és 2016 közötti csapadékmennyiségi adatait vizsgálva kismértékű csökkenés figyelhető meg, viszont az utóbbi 30 évet megnézve magasan kiugró értékekkel is találkozhattunk. (6. ábra).


22


6. ábra: Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2016 között Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegyvidéki területein a 600 mm fölötti csapadékösszegek jellemzőek, a Bükk csúcsai közelében ez meghaladja a 800 mm-t is, míg a megye déli területein 500-550 mm közötti csapadék hullik sokéves átlagban (7. ábra, bal panel). A csapadékösszeg változása a megyében növekedést mutat, kiemelten a Sajó-völgyben, ahol akár 15%-ot is meghaladó növekedés jelentkezik (7. ábra, jobb panel). Megállapítható, hogy a csapadékeloszlás térben és időben nagyon változékony, az éves átlagokban nem mutatható ki egyértelműen szignifikáns változás egyik irányban sem, viszont az utóbbi években inkább a szélsőséges jelleg dominanciája figyelhető meg.

7. ábra: Az évi csapadékösszeg átlaga 1981–2010 (balra) és változása 1961–2015 között (jobbra) Forrás: Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A napi csapadékintenzitás tekintetében elmondható, hogy nyáron nagyobb lett, amely során a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok során éri el a felszínt. Ezen változás az ország északi régióiban jellemzően növekvőek. A magyarországi és a megyei éghajlat várható alakulása tekintetében a klímamodellek alapján az átlaghőmérséklet további növekedésével számolhatunk. Az átlaghőmérséklet növekedése várhatóan erőteljesebben fog jelentkezni a keleti országrészben, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében várhatóan tovább fog erősödni az alföldi és középhegységi területek közötti éghajlati különbség. A fagyos


23


napok száma várhatóan csökkenni, míg a nyári napok száma várhatóan növekedni fog. A jövőben a csapadékviszonyok átrendeződésére számíthatunk, a nyári csapadékátlag várhatóan csökkenni fog, míg a téli növekedni, az átmeneti évszakok esetében jelentős eltéréseket találunk a modelleredmények között. A száraz időszakok nyári hosszabbodása a 21. század végére várhatóan az egész ország területén, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jellemző lesz, a legerőteljesebb növekedésre a déli és keleti országrészben számíthatunk. A fentiek alapján látható, hogy a keleti országrészt több klimatikus tényező változása is erőteljesen érinti, ugyanakkor nem elegendő csak a hatások számbavétele, kritikus jelentőséggel bír az is, hogy a megyei társadalmi–gazdasági rendszer hogyan képes reagálni ezen éghajlati paraméterek változásaira. Hiszen a klímaváltozás várhatóan eltérő hatással lesz a különböző társadalmi csoportokra, amely során az egyenlőtlenségek növekedésére kell számítanunk. Az alacsonyan iskolázott, alacsony jövedelemmel rendelkező csoportok, vagy például az időskorúak és a gyermekek általában sérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaira, így a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző adottságok (pl. az országos átlag alatti társadalmi-gazdasági mutatói) még inkább sérülékennyé teszik ezt a területet.

2.5.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mitigációs helyzetértékelése

2.5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üvegházgáz leltár Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 5. Értékelő Jelentése szerint a jelenlegi éghajlatváltozás egyértelmű összefüggésben áll az üvegházhatású gázok kibocsátásának emberiség okozta fokozódásával. A klímaváltozás bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lassíthatjuk a változást, illetve a még megelőzhető hatásokat elkerülhetjük. Annak érdekében, hogy reális célokat lehessen kitűzni az üvegházgáz (ÜHG)-kibocsátás csökkentésére, ismerni kell, hogy mely szektorok milyen arányban részesülnek a kibocsátásokból. A Klímabarát Települések Szövetsége által közreadott számolótábla alapján összeállításra került Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÜHG leltára. A leltár az öt legnagyobb kibocsátó szektor (energiafogyasztás, nagyipari kibocsátás, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátására készít becslést, továbbá számol a zöldterületek által elnyelt szén-dioxid mennyiséggel is. A kibocsátások pontos meghatározására jelenleg nincs lehetőség, azonban becsült adatok számszerűsíthetők és ezáltal olyan egységes képet kaphatunk a megye üvegházhatású gáz kibocsátásáról, amelyre eddig nem volt lehetőség. A pontos meghatározást az is akadályozza, hogy az üvegházhatású gázok sokféle forrásból kerülhetnek a légkörbe, gyakran a kibocsátások nincsenek dokumentálva, vagy nem elérhető az erre vonatkozó számszerűsített adat. A leltár tehát legtöbb esetben számított adatokat és a nagyipari kibocsátóktól egyedi bekérésen alapuló adatokat tartalmaz, amelyek esetében nem minden témakör esetében van azonos évre vonatkozóan elérhető adat, továbbá az adatok hiányosságai miatt egyes témakörökben általános, leegyszerűsített adatok kerültek figyelembevételre. Az ÜHG-leltár tehát mind a különböző szektorok üvegházgáz-kibocsátására, mind pedig az zöldfelületek, azon belül is csak az erdők által elnyelt szén-dioxid mennyiségét tartalmazza, amely által egy becsült értékeken alapuló leltárt kapunk. A leltárban kiszámolt CO2 egyenérték adat, közelítő adat, amely alkalmasak arra, hogy a különböző területi egységek összehasonlíthatóvá váljanak, és hogy megvizsgálhatóak legyenek az egyes ágazatok kibocsátási adatai. Mindemellett az az ÜHG leltár becsült adatai arra is információt adnak, hogy mely ágazatok mekkora mértékű részesedéssel járulnak hozzá az üvegházgázok kibocsátásááért. Továbbá a kibocsátások potenciálisan csökkenthető forrásaira is tájékoztatást nyújt, valamint arra is, hogy a kibocsátások csökkentésére tett beavatkozások eredményességét a későbbiekben is vizsgálat alá lehessen vetni.


24


2.5.1.1.

ENERGIATERMELÉS ÉS -FOGYASZTÁS

2015-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye villamosenergia-felhasználása 3.628,5 ezer MWh volt. Ennek megoszlása az alábbi ábrán látható. Legnagyobb része, 62,1%-a ipari felhasználásra kerül, ezt követi 16%-os értékkel a lakosság villamosenergia-felhasználása, majd a kommunális cél összesen 2,8%-kal. Közvilágítási célra 0,7%, mezőgazdasági célra elenyésző, 0,6% alatti mennyiség kerül felhasználásra a megyében, a többi mind egyéb célra került felhasználásra. Tehát a két legjelentősebb felhasználói csoport az ipar és a lakosság. Ezek mellett a többi felhasználás aránya nagyon csekély.

8. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye szolgáltatott villamosenergia mennyisége (MWh, %) felhasználási cél szerint 2015-ben Adatok forrása: KSH

A megye számára értékesített földgáz mennyisége 2015-ben meghaladta a 775 millió m3-t, melynek legnagyobb hányadát, 59,1%-át az ipari felhasználás és 20,9%-át a háztartási felhasználás teszi ki, mint a két legnagyobb fogyasztó.


25


9. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékesített gázmennyisége (m3, %) felhasználási cél szerint 2015-ben Adatok forrása: KSH

Az energiafogyasztás jellemzése estében nem hagyható figyelmen kívül a lakossági tűzifa- és szénfogyasztás, azonban ezen információra csak népszámlálási évekre vonatkozó adat érhető el. A 2011es népszámlálás alapján becsült értékek adhatók meg ezen fogyasztási adatokra. Az ÜHG leltár alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye összes becsült lakossági tűzifafelhasználása 461.997 tonna, míg a lakossági szénfelhasználás 28.931 tonnára becsülhető. Ez alapján megállapítható, hogy a földgázfelhasználás növekedése mellett, az országos tendenciának megfelelően a tűzifával történő fűtési mód egyre nagyobb teret hódít a magas erdősültséggel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Mindemellett a megyében a lakossági szénfelhasználás is magas, továbbá a lakosság társadalmi helyzetéből adódóan a tüzelőanyagnak nem minősülű anyagok (pl. műanyagok, gumik, hulladékok stb.) fűtési felhasználása is gyakori, amely környezet-, klíma-, és egészségvédelmi szempontból egyaránt káros, olyan gázokat, adalékanyagokat juttat a légkörbe, amelyek tovább ronthatják a levegőminőséget és rákkeltők. 2000-től kezdődően országosan a háztartások fogyasztási kiadásain belül a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadás 18,5%-ről 22,2%-ra nőtt 2015-re, mely a kiadási főcsoportok között az élelmiszerek után a 2. legnagyobb részesedéssel bír.32 Borsod megyében ehhez az is hozzájárul, hogy a megye nagy részén 1946–1980 között épült épületek vannak többségében, de a megye északi, nagy kiterjedésű részén a települések lakásállományának jelentős részét 1946 előtt épült házak uralják, a miskolci teljes lakásállomány 31,8%-a pedig az 1960-as évek közepén indult panelprogram során jött létre. Ezek a 40–80 éves épületek energiahatékonysági szempontból kedvezőtlen tulajdonságúak, magas fűtési igénnyel rendelkeznek.33 A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban 3 erőművet (Berente, Tiszapalkonya és Tiszaújváros) is leállítottak. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). E mellett villamosenergia-termelésére alkalmas fűtőművek is megtalálhatóak a megyében (Ózd, Tiszaújváros, Sárospatak, Kazincbarcika), amelyek elsősorban 32 33

Központi Statisztikai Hivatal, 2016, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1512.pdf Lechner Tudásközpont: Parasztház, Kádár-kocka, panel vagy lakópark – Hol lakik a magyar?, 2017, forrás: http://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

26


hőtermelésre fókuszálnak, összesen hét településen van távhőszolgáltatás (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Putnok, Sárospatak). A klímaváltozással összefüggésben az energiagazdálkodás esetében kiemelten fontos a megújuló energiaforrások jelenlegi helyzetének és ezek felhasználásának további lehetőségeire irányuló helyzet feltárása a megyében. A megújuló energiaforrások közül – az országos átlag feletti erdősültségre alapozva – a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza tüzelésű fűtőműve, a Kiliáni biomassza fűtőmű. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A hőközpont a Kilián Déli lakótelep 918 lakásának, 18 intézményének, a Gagarin utcai MIHŐ telephely fűtésének, HMV-nek, valamint a Dorottya úti kazánház hő ellátását biztosítja.34 A megvalósítás óta a Kenderföldi és a Dorottya utcai hőkörzetekben 146 988 GJ hőenergia előállítását biztosította biomassza forrásból, ezáltal 4 803 530 m3 földgáz felhasználását kerülte el, amellyel 9377 tonna CO2 kibocsátással csökkentette a környezetterhelését. 35 Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe mégis kiemelten fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épített új biomassza kiserőművet, amely a Sajóbábonyi Ipari Parkba betelepült termelő vállalatok számára állítja elő a technológiai gőzt, a gőztermeléshez szükséges földgáz mennyiségének jelentős részét kiváltva megújuló energiaforrás felhasználásával (5 tonna/h teljesítményű biomassza gőzfejlesztő kazán alkalmazásával, amely fűtése napraforgóhéjjal és faaprítékkal történik).3637 A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és a Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A megyében szélerőmű-park nem került telepítésre, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, amelyek összteljesítménye 2x0,225 MW. Emellett Felsőzsolca és Onga határában látható a 2006-ban felállított szélerőmű, amely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni energiatermelésre. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012 szeptemberében sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A MIHŐ Kft., Magyarország második legnagyobb közüzemi távhőszolgáltatójaként a 2013-2014-es fűtési idényben Miskolc avasi városrészét már a geotermikus hőre csatlakozva látta el, majd a 2014-2015-ös fűtési idényre megvalósult e fejlesztés második üteme is, amely a belvárost és több közintézményt érintett. A fejlesztések eredményeként Miskolcon a lakossági és egyéb felhasználók 2014-ben 47,42%-ban megújuló energiából kapták a fűtési célú hőenergiát. Ezzel közel 20 millió m3 földgáz került kiváltásra és több mint 36 ezer tonna szén-dioxiddal csökkent a környezeti terhelés. 2015-ben a második olyan fűtési szezon kezdődött meg Miskolcon, amikor már teljes kapacitáson működött a geotermikus rendszer, ezzel 55% fölé emelkedett a megújuló energiaforrások (geotermia, biomassza, felhasználásának aránya a városban a 2015. évi értékesített hőmennyisége alapján.3839 A helyi termálvíz vizsgálatok alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2013-ban befejeződtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint a hőcserélő állomások építése is. Így az elmúlt években megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a geotermikus hő hasznosításába. E mellett fontos kitérni a MIHŐ Kft. Futó utcai depóniagáz fűtőműjére, amely a megvalósítás óta a Futó utcai hőkörzetben 51 566 GJ hőenergia előállítását biztosította biogáz forrásból, ezáltal 1 685 163 m 3 http://miho.hu/biomassza-hasznositas http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/MIHO_Prosp_A4_ver3.pdf 36 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. Megye Önkormányzata, 2013 37 https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso, ÉMOP- 1.1.1/F-11-2011-0123 projekt 38 http://miho.hu/hirek-mediamegjelenesek/tavho-kornyezetbarat-modon 39 http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/MIHO_Prosp_A4_ver3.pdf 34 35


27


földgáz nem került környezetterhelését.40

eltüzelésre,

amellyel

3290

tonna

CO2

kibocsátással

csökkentette

a

A fentiekhez hasonlóan fontos megemlíteni a LEADER Program által támogatott, Miskolc térségében megvalósuló ún. Mikrovirka projektet, amelynek célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az „1 falu – 1 MW” program I. üteme során 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kW-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kW-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kWp szélgenerátor beruházás valósult meg. Ezek összesen 277 millió forint támogatással kerültek megvalósításra. Ezen megújuló energiát hasznosító fejlesztéseket erősíti meg a Felsőzsolca és Onga között jelenleg tervezett 20 MWp teljes kapacitású fotovoltaikus erőmű létesítése. A projekt keretében 73 920 db 270 Wp teljesítményű napelem és 462 db inverter kerül telepítésre, amelyek révén évente 20 748 753 kWh villamos energia értékesíthető majd a kötelező átvételi rendszerben. A projekt eredményeként a megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség évente 74 695,51 GJ-lal növekszik, az üvegházhatást okozó gázok mennyisége tervezetten évente 20 242,48 tonnával csökken. 41 A klímaváltozással összefüggésben fontos megjeleníteni azt is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő települések rendelkeznek-e Fenntartható Energia Akciótervvel (SEAP). Az Európai Unióban kitűzött CO2 csökkentési célok megvalósulásának támogatására a Polgármesterek Szövetsége ösztönözte a településeket, hogy fenntartható települési energiagazdálkodási akcióprogramokat készítsenek és valósítsanak meg. Magyarországon 29 település nyújtott be SEAP tervet, amelyből 11 Borsod-AbaújZemplén megyei település, ezzel kiemelkedő aktivitást mutat a megye országosan. Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Bogács, Hernádnémeti, Nyékládháza, Ózd és Sárospatak elfogadott dokumentummal rendelkezik, Miskolc, Tiszaújváros, Szerencs és Tokaj akcióterve pedig egyeztetés alatt áll. Ezen akciótervek célja, hogy helyi, település szintű energetikai stratégiát nyújtson az adott településnek és a fenntartható energiaellátási rendszerre vonatkozó javaslatokkal növelje azok ellátásbiztonságát és versenyképességét és ennek keretében minimum 20%-os 2020-ig elérendő széndioxid megtakarítást tűzzön ki célul a teljes település (lakosság, középületek, ipar) kibocsátására vonatkozóan. 2016 óta az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésére irányuló tervek mellett a klímaalkalmazkodási vállalásokat is tartalmazó Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (SECAP) irányozza elő a Szövetség, amely egyelőre a megyében egy településnek sincs, pedig azt a klímaváltozásra, energiabiztonsági kihívásokra adott hosszú távú, átgondolt, stratégiai tervezési válaszok miatt mindenképpen javasolt elkészíteni. Azonban a Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében most lehetőség nyílik települések és helyi akciócsoportok részére is ezen akciótervek kidolgozására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye energiatermelésből és -fogyasztásból származó ÜHG kibocsátása 2.863.880 tonna CO2 egyenérték/év, ami a megye ÜHG kibocsátásának 60 %-át jelenti, mint legjelentősebb kibocsátó forrás. Ez magában foglalja az áramfogyasztásból, a földgázfogyasztásból – nem csak lakossági, hanem ipari, kommuniális és minden egyéb felhasználó általi felhasználásokat egyaránt – és a lakossági szén-és tűzifafogyasztásból származó kibocsátásokat is. Tehát a fentebb ismertetett információk, a villamos áram, a földgáz és a lakossági szén- és fatüzelés kerül elszámolásra. A 2 863 880 tonna CO2 egyenérték/év ÜHG kibocsátásból a gázfogyasztás 1.478.642 ezer t/év (52%), az áramfogyasztás 1.306.264 ezer t/év (45%), míg a szén és tűzifatüzelés mindösszesen 78.974 ezer t/év CO2

40 41

http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/MIHO_Prosp_A4_ver3.pdf A Kormány 1560/2017. (VIII. 21.) Korm. határozata, a KEHOP-5.1.1-17-2017-00001 azonosító számú („4 MW teljesítményt meghaladó fotovoltaikus beruházás” című) és a KEHOP-5.1.1-17-2017-00002 azonosító számú („Fotovoltaikus erőmű létesítése Felsőzsolcán” című), hárommilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok támogatásához történő hozzájárulásról MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

28


egyenértéket (3%) tesz ki. Az egy főre eső kibocsátás 4,109 ezer t/év, ami a jelentősen meghaladja az országos átlagot.

10. ábra: Az energiafogyasztásból származó ÜHG-kibocsátások megoszlása (tonna CO2 egyenérték), 2015. Adatok forrása: KSH

Az energiafogyasztásból származó kibocsátások hasonló arányban (45-52%) kötődnek az áram és a földgázfogyasztáshoz, míg a lakossági szén- és tűzifafelhasználásból származó kibocsátás a két előbbihez képest csekély, mindössze 3%-a az összes energiafogyasztásból származó ÜHG-kibocsátásnak. A felhasználók tekintetében a legjelentősebb az ipar és a lakosság részesedése, e kettő együtt közel 80%-ot tesz ki az energiafogyasztásból származó ÜHG-kibocsátásból. 2.5.1.2.

IPAR ÉS A NAGYIPARI KIBOCSÁTÁS

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipara az ország iparában is kiemelt szerepet tölt be és a klímaváltozás szempontjából is fontos ezen tevékenység ÜHG kibocsátása. A rendszerváltás után a kedvezőtlen anyagés energiaigényes ipari ágazatok termelés csökkenése a bányászattal együtt jelentősen csökkent. Az 1992-es mélypont után ipari termelés növekedés 2000-től figyelhető meg. Az ipari termelés értéke 2009-ben 1.310 Mrd Ft körül volt, a gazdasági válság hatására csökkenés volt megfigyelhető, azonban a válság után gazdasági növekedés következett, melynek hatására 2016-ra elérte a közel 2.350 Mrd Ft-ot, ezzel jóval az országos átlag felett teljesítve.42 A megye iparának meghatározó ágazata a vegyipar, mely 2008-ban a megyei ipari termelés 47%-át állította elő, 2016-ban a 40%-át. 2011-től napjainkig is a gépipar termelési értéke a legmagasabb. A gépipar szerkezete a kilencvenes évek végétől jelentős változásnak indult. Előtérbe került a gépjármű-alkatrészek, számítástechnikai, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai termékek, kézi szerszámgépek gyártása. A gépipar szerepe meghatározó, nagymérvű fejlődése elsősorban a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztéseinek tulajdonítható. Az iparon belül a gépipar termelésének részaránya a 2001. évi 8%-ról 2008ra 26%-ra emelkedett, 2011-re már meghaladta a vegyipar termelési értékét. A többi ágazatban eltérő mértékű csökkenés figyelhető meg. A feldolgozóipar főbb ágazatai közül a gépiparban a termékek 88%-át; a textiliparban 69%-át; a fémalapanyag fémfeldolgozásban 63%-át; a vegyiparban 61%-át exportálták. 43 42 43

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oia021b.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolchelyzetkep.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

29


Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró az ipar, mint nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értékében, továbbá Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez, amely 583 Mrd Ft volt 2015-ben. A megye jelentős ipari létesítményei az Ózdi Acélművek Kft., a MOL Petrolkémia Zrt. és a Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. Tiszaújvárosban, a BC-Therm Kft. és a Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcikán. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelési értéke 26 milliárd forint volt 2016-ban, 2%-kal nőtt az előző évhez képest.44 Az ÜHG leltár során a nagyipari kibocsátások esetében az EU kibocsátáskereskedelmi-rendszerének (EU ETS) hatálya alá tartozó nagyipari kibocsátók kerültek figyelembevételre. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nagyipari létesítmények kibocsátása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős. A megyére számított nagyipari kibocsátók 27%-os részaránya – amely megközelítőleg 1,29 millió tonna szén-dioxid egyenérték kibocsátás jelent – meghaladja az ipar országos léptékű részesedését az üvegházhatású gázok kibocsátásából, ami 9,4%. Ennek oka – a számítási módszer különbségein túl –, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari hagyományokkal rendelkezik, az ipar ma is jelentős, az országos átlagnál nagyobb mértékben járul hozzá a megyei GDP-hez. 2.5.1.3.

KÖZLEKEDÉS

Az állami közúthálózatot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sűrű úthálózat jellemzi, elsősorban földrajzi, településszerkezeti adottságai miatt. Az országos közúthálózat útkategóriánkénti megoszlása alapján 900,1 km közút van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ezzel kiemelkedve a többi megye közül első helyen áll. A közút megoszlása alapján 71,8 km autópálya, és 119,9 km I. rendű főút, 329 km II. rendű főút található a megyében. 45 A megyét az M3-as autópálya, M30-as autópálya, a 3-as számú főút, valamint a 80-as számú vasúti fővonal keresztezi, továbbá itt találhatóak még a 25. sz., 26. sz., 35. sz., 37. sz., és 38. sz. főutak is. Az utak állapotában burkolati hibák találhatók, a pályaszerkezet teherbírása, az utak egyenetlensége következtében az utak minősége romlott az elmúlt években. A burkolatállapot osztályzat szerinti megoszlása alapján döntően a „rossz” kategóriába sorolt utak jellemzők a megyére, amelyeket tovább ronthatnak a klímaváltozás káros hatásai, valamint közúti balesetekhez, egészségügyi károsodáshoz is vezethetnek.46 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2016-ban országosan a legalacsonyabb volt az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, ez 262 db-ot jelent. Ennek valószínűsíthető okai a megye lakosságának kedvezőtlen jövedelmi viszonyai és az országosan legalacsonyabb foglalkoztatottsági ráta. Ezt támasztja alá az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik, ezer lakosra jutó legalacsonyabb száma is, amely 12 db/1000 fő 2015-ben. 47 A személygépkocsi-használat fokozatosan növekszik, annak ellenére, hogy a klímaváltozás szempontjából előnyösen a közúti forgalmi adatok alapján mind a vasúti, mind a buszos személyszállítás csökkenő tendenciát mutat 2010 óta. Ezt az aprófalvas adottsági jelleg is elősegíti.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf Magyar Közút NZrt. tájékoztatási adatai 46 http://internet.kozut.hu/Lapok/az-allami-kozuthalozat-fo-jellemzoi.aspx 47 Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Helyzet-Tér-Kép, forrás: https://www.teir.hu/helyzetter-kep 44 45


30


11. ábra: A személygépkocsik száma, ezer lakosra (db)

Forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR)

A közúti közlekedésen belül a tömegközlekedés esetében meghatározó szerepe van az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (ÉMKK) által működtetett autóbusz helyközi közlekedési rendszernek. A megye 358 településéből 357-et érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs. A helyközi autóbuszjáratokat döntően munkába járásra, a közszolgáltatások elérése, illetve iskolába járás céljából veszik igénybe. 2016-ban 500 db busz állt szolgálatban az ÉMKK-nál, amelyek statisztikai átlagéletkora 16,02 év volt, műszaki átlagéletkora 11,73 év volt.48 A klímaváltozás szempontjából az ÜHG-kibocsátáshoz hozzájárul a járművek állapota, és ennek keretében az autóbuszok magas átlagos életkora, hiszen ezen régebbi járművek használatuk soránmagasabb üvegházhatású gáz mennyiséget bocsátának ki a levegőbe a fiatalabb és már korszerűbb állománynál.49 A megyeszékhely élen jár a fenntartható közlekedés fejlesztésben: megvalósult a villamossín korszerűsítése Diósgyőr felé, korszerűbb villamosok kerültek beszerzésre, és 2016-ban 75 db CNG (földgáz meghajtású) autóbusz állt szolgálatba. 50 A térségi közösségi közlekedés nehézkes, az aprófalvas térségekben a domborzati- és településviszonyok megkívánta speciális szolgáltatási megoldások kiépülése körülményes, lassú. A közúti közlekedés mellett a megye vasúti közlekedése is jelentős, és ennek a közlekedési ágnak a legalacsonyabb az ÜHG kibocsátása. Vasút hálózatának hossza 388 km, amelyből, 194 km villamosított és 24%-a kétvágányú51. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. Kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső (regionális jelentőségű) vasúti közlekedési rendszer. A megye területén az elmúlt években jelentősebb fejlesztések nem valósultak meg e területen. Elkészült a „Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében” című, a későbbi beruházásokat előkészítő projekt, amelynek megvalósulása jelentősebb eredményt hozhat mind Miskolc, mind a környező városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelentősen hozzájárulhat környezetbarát módon – a munkaerőpiaci szempontból is fontos - Miskolc és a környező 48Tájékoztató

Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről, Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt., 2017. szeptember, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07b_emkk_taj_2017.pdf 49 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. Megye Önkormányzata, 2013 50 https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_t%C3%B6megk%C3%B6zleked%C3%A9se 51 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről – vasúti közlekedés, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., 2017. augusztus, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07a_mav_taj_2017.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

31


térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetőségének javításához. 52 Teherszállítás vonatkozásában a közúti közlekedés jelentős, hiszen nem épültek ki a kombinált fuvarozás feltételei, erős a közúti átmenő forgalom okozta terhelés. Szükséges lenne egy, a nemzetközi közúti és vasúti főközlekedési vonalak mentén elhelyezkedő transzeurópai logisztikai központ létesítése pl. Tiszaújvárosban. Miskolc és Kassa összeköttetésének javítása jelentősen segítené a két település strukturált együttműködésének fejlődését. A teherszállítást befolyásolja, hogy a megyében 2015-ben 14 ipari park működött, ebből 4 Miskolcon és környékén, de nagy logisztikai központok találhatók Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvárosban is. A klímaváltozás szempontjából előnyös kerékpáros közlekedés esetében megállapítható, hogy ugyan a kerékpárutak hossza 2008 óta folyamatosan emelkedett, 2015-re elérve a 133,08 km-t, azonban országos összehasonlításban a megye átlag alatti ellátottságú maradt. A megyén belüli kerékpáros közlekedést elsősorban a szabadidős kerékpározás jelenti, koncentrálva elsősorban a Tisza menti zónára, pedig a hivatásforgalmú kerékpárutak fejlesztése is jelentőséggel bírhat a közúti forgalom csökkentése érdekében, amelyekre a megye domborzati viszonyai miatt a síkabb területeken való kivitelezése számos előnnyel járhat az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében is

12. ábra: Kerékpárút hosszának alakulása Borsod megyében (km), 2008-2015. Adatok forrása: Magyar Közút Zrt.

A klímaváltozás következményei (pl. az extrém időjárási események: szélviharok, villámárvizek, felhőszakadások) a közlekedési infrastruktúra zavartalan működését veszélyeztethetik, továbbá a klímaváltozás tekintetében a közúthálózat magas terheltsége miatt jelentős kibocsátási szektorként szükséges foglalkozni a közlekedési ágazattal. Ezt erősíti meg az is, hogy a közút minősége rossz, a közlekedésben használt járműállomány ugyan országos viszonylatban nem jelentős, mégis összetétele kedvezőtlen, a közösségi közlekedés esetében is a használt járműállomány magas életkorú, továbbá még csekély a környezet- és klímabarátabb, alternatív hajtású állomány, valamint a közúti teherszállítás teljesítményének jelentős nagysága és a kerékpárút fejlesztések csekély mértéke is. A megye ÜHG leltárában a közlekedési eredetű kibocsátások tartalmazzák a közúti és a vasúti kibocsátásokra vonatkozó becslést, ezen belül kiterjednek mind az áruszállításra, mind pedig a személyszállításra is, amely látható a 10. ábrán. A megye közlekedésének ÜHG kibocsátása közel 494 ezer t CO2 egyenérték/év, amely részesedése az összes ÜHG kibocsátásból 10%-os. Ez alapján a közlekedés a megyében az üvegházhatású gázok kibocsátásának harmadik jelentősebb forrása. Azért is fontos foglalkozni vele, mert a hulladékgazdálkodás mellett ez az egyetlen olyan ágazat, amelynek a jelenlegi kibocsátása magasabb, mint az 1990-es szint. A közúthálózat átlagos napi forgalma alapján

52

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. Megye Önkormányzata, 2013 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

32


becsült adatok szerint a közlekedési eredetű kibocsátások túlnyomó részét a közúti közlekedés (99%) teszi ki, a fennmaradó rész a vasúti közlekedéshez kapcsolódik, amely elhanyagolható.

13. ábra: Közlekedési eredetű kibocsátások megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (tonna CO2 egyenérték) Forrás: ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés

2.5.1.4.

MEZŐGAZDASÁG

A megye természeti adottságai miatt a mezőgazdaság súlya az átlagosnál kisebb, mindemellett változatos szerkezetű. A megyében sok erdőt, ártéri nedves kaszálórétet és száraz gyepet találunk. 2013ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 652 gazdasági szervezet, valamint 35 ezer egyéni gazdaság működött. A megye összes földterülete 676,6 ezer ha, ebből 2015-ben már csak 524,4 ezer ha termőterület volt. 2016. május végén a mezőgazdasági terület 78%-a szántó terület volt, ez a művelési ágak közül a legnagyobb arányú. A szántóterület kisebb kilengéssel, a gyümölcsös, a szőlő és a gyepek területe folyamatosan csökkent az elmúlt években, ugyan a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőművelési ágak részesedése még így is meghaladta az országost. A használatban lévő földterületből művelés alól már kivett terület rendkívül nagy, 2016-ban 152,2 ezer ha volt, ami országos szinten is a harmadik legrosszabb eredményt mutatja. Az összes földterületből az országosnál lényegesen magasabb az erdők aránya (31%).


33


14. ábra: Földterület művelési ágak szerinti megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, (2005, 2010, 2015, 2016)53 Adatok forrása: KSH

A szélsőséges időjárási változások (hőhullámok, lokális nagymennyiségű csapadék, stb.) a klímaváltozás következményeként a tenyészidőszak tolódása, a csapadékmennyiségi változások a mezőgazdálkodást, a termelést és a termőterületeket is károsan érinthetik. A klímaváltozás mérséklése szempontjából a mezőgazdaság vonatkozásában a földhasználatra, az állattartásra és a növénytermesztésre kell a fókuszt helyezni. Az állattartás (kérődzők, haszonállatok emésztéséből származó metán kibocsátás, valamint az intenzív állattartó telepeken keletkező hígtrágyából, trágyakezelésből eredő ÜHG gázok), ill. a szántóterületeken megvalósuló szerves- és műtrágya felhasználás, a földhasználatból eredő változások miatt fontos tématerület. A mezőgazdaság által kibocsátásra kerülő üvegházhatású gázok számítása során a kérődzők kibocsátása, a hígtrágyából, továbbá a szerves- és műtrágyából származó kibocsátások kerültek meghatározásra a 2010-es megyei állatállomány és a megyei szerves- és műtrágya adatokat figyelembevéve. Ez alapján a leltár nem tér ki a mezőgazdaság esetében minden területre (pl. a földhasználatból, földhasználati változásokból eredő és a talajforgatásból adódó antropogén kibocsátásokra (LULUCF szektor)), de ígyis jó alapot ad a mezőgazdaság által kibocsátott üvegházhatású gázok (elsősorban metán és dinitrogén-oxid) mennyiségére. A megye állattenyésztését az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. A megye szarvasmarha állománya 2010-ben 38.524 volt és 2015-re még 15%-kal nőtt. A sertésállomány tekintetében a megye 2010-ben 95.014 darabbal rendelkezett, amelyek kis mértékben tovább gyarapodtak 2015-re, míg a juh és a baromfiállomány mintegy 2,1 milliós száma közel 20%-kal csökkent.54 A megye szerves trágyázott alapterülete 8.921 ha, amelyhez párosul még 176.368 ha műtrágyázott terület. A mezőgazdaságban alkalmazott használt műtrágya, az esetlegesen fellelhető illegális szennyvíz és szemétlerakók kibocsátása károsan érintheti a talajvizet, amelyre a klímaváltozás szempontjából figyelmet kell szentelni, akár az öntözési igények megjelenése, akár a megfelelő ivóvíz ellátottság szempontjából. A fentiek alapján a megye mezőgazdaságának ÜHG kibocsátása 103.357 t CO2 egyenérték/év, amely részesedése az összes ÜHG kibocsátásból 2%-os. A mezőgazdasághoz kapcsolódó kibocsátások közül az állatállomány kibocsátása a legjelentősebb. Ezt követi a hígtrágya-emisszió, jelentős, 29 ezer tonnát meghaladó kibocsátásával. A szerves- és műtrágyából származó kibocsátás a két előbbihez 53 54

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf003.html Mezőgazdaság számokban, Agrárium 2016, Országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és EU-s adatokkal https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/agrarium2016/agrarium_2016_05bo.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

34


képest nem jelentős, ezt szemlélteti a 13. ábra is. A megye természeti adottságai miatt a mezőgazdaság súlya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb, mint az országban általában. Ennek megfelelően a mezőgazdasági eredetű kibocsátások részesedése is kisebb, mint az országos arány.

15. ábra: Mezőgazdasági eredetű ÜHG kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010. Adatok forrása: KSH és az ÜHG-leltár eredményei

2.5.1.5.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS

Hulladékgazdálkodás A megyében keletkező hulladék mennyiségében 2010 óta változás állt be, azóta folyamatosan csökkent a mennyisége. A csökkenés mértéke 2015-ig 29% volt, amely kedvezőbb az országos átlagnál (25%).55 Ennek megfelelően a közszolgáltatás keretében elszállított hulladékok mennyisége szintén folyamatosan csökkent, 2015-ben közel 167 ezer tonna volt.56 A csökkenés fő okai a fogyasztási szokások megváltozása, illetve a gazdasági világválság következtében bekövetkező fogyasztás-visszaesés voltak, továbbá szerepet játszhat ebben – a tiltott és rendkívül környezetszennyező – háztartási hulladékégetés fűtési célú hasznosítása is. A lakossági eredetű hulladék aránya 2015-ben 81% volt, amely – a megye ipari jellege ellenére – meghaladja az országos átlagot (77%).57 Az egy főre jutó elszállított hulladék nagyjából az országos átlagnak felel meg (200 kg/fő/év).58 . A hulladékkezelési módok közül még mindig a környezeti szempontból legártalmasabb kezelési mód, a lerakás aránya a legmagasabb, 2015-ben ez 142 124 tonna volt, mely a teljes elszállított hulladék mennyiségének 85%-a, ami lényegesen rosszabb az országos átlagnál (2015-ben 65%), de megjegyzendő, hogy aránya évről évre csökken, 2008-ban ez az érték még 96% volt. A hulladékokból származó kibocsátás legnagyobb része a lerakáshoz köthető, a lerakókban a szerves anyagok bomlása során keletkező metán adja. Az anyagában hasznosított hulladék aránya folyamatosan növekszik, 2015-ben ez közel 16 ezer tonna volt, mely 10%-os részesedést jelent (2008-ban ez csak 3,5% volt). Ez az érték is elmaradt az országos átlagtól (21%). 2015-ben az energetikailag hasznosított hulladék 8675 tonnát tett ki, azaz a megye hulladékkezelésének 5%-a hasznosul ilyen formában (országos átlag 15%). Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított hulladékkezelés 2012 óta nem történt a megyében.59

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html 57 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 58 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html 59 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html 55 56


35


16. ábra: A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladékmennyisége a kezelés módja szerint (tonna), 2006-201560, Adatok forrása: KSH Jelentősen elmarad az átlagtól a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége. Ezen a területen javulást hozott a 2013 januárjában hatályba lépett új, hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény. A szelektív gyűjtés elterjesztése és további fejlesztése klímavédelmi szempontból azért fontos, mert ez az egyik alapja a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósításának. Ennek köszönhetően a szelektív gyűjtés aránya a megyében folyamatosan emelkedik. Az így elszállított összes (lakossági, közületi és közterületi) hulladék mennyisége 2015-ben nagyjából 12,6 ezer tonna volt61, azonban ez a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége a megyében (10 kg/fő/év) jelentősen elmarad az országos átlagtól (30 kg/fő/év). A lakosság vonatkozásában ez 4,2%-ot tesz ki, míg a teljes képet nézve ez 7,9%. 62Viszont jó példaként szolgál hogy a 2010-es 0-2% közötti szelektív gyűjtési arány néhány településen (köztük Miskolcon is) már 4% fölé és vannak olyanok is, amelyeknél ez már 8 és 16% közé emelkedett 2014-re. 63 E terület esetében fontos megjegyezni, hogy ezen arányszámok 2015 óta jelentős mértékben növekedhettek azáltal, hogy 2016-ban a megye nagy részére kiépült a háztól történő szelektív hulladékelszállítás (358 településből 149 település esetében hiányzik), azonben ezen időszakra vonatkozó pontos mennyiségi adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 62 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 63 Lechner Tudásközpont: A saját kuka növeli a szelektálási kedvet, 2016, forrás: http://lechnerkozpont.hu/cikk/a-sajat-kukanoveli-a-szelektalasi-kedvet 60 61


36


17. ábra: Lakosságtól elszállított szelektív hulladék aránya az összes elszállított hulladékból 2014ben Forrás: Lechner Tudásközpont

Összefoglalóan megállapítható, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság és a klímavédelem prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés) azok ártalmatlanítási lehetőségeivel szemben, ezért fontos fejlesztési feladat a jövőben a szelektív hulladékgyűjtés további elterjedése, a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítése. Szennyvízkezelés A települések szennyvízelvezetése – mint életminőségi mutató – az országok fejlesztési struktúrájában környezetvédelmi, klímavédelmi, közegészségügyi, nemzeti és nemzetközi megítélés szempontjából meghatározó tényező. Az elsődleges közműolló az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza, melynek megyei mutatója 684 m, ami elmarad az országos átlagtól (~750 m). A másodlagos közműolló a közműves vízellátásba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások arányának a különbsége. A közműolló megyei mutatója 15%, mely elmarad az országos átlagtól (16%). 64 A megyében a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban tisztítottan elvezetett összes szennyvíz aránya az összes elvezetett szennyvíz mennyiségéhez képest csaknem eléri a 100%-ot. A legjelentősebb ÜHG kibocsátó forrás e tekintetben a szennyvízkezelő telepeken, a szerves anyagok bomlása során felszabaduló metán. A hulladékgazdálkodásból és szennyvízkezelésből származó kibocsátás a lerakott szilárd hulladék és a szennyvíz kibocsátásaiból áll össze, amely részben a népesség nagyságától, részben a hulladékgazdálkodási és szennyvízelvezetési és -kezelési infrastruktúra kiépítettségnek állapotától is függ. Borsod-AbaújZemplén megye hulladékgazdálkodásból származó ÜHG kibocsátása 40,8 ezer tonna CO2 egyenérték/év, ami a megye ÜHG-kibocsátásának körülbelül 1 %-át jelenti. Ennek közel 99%-át a szennyvízkezelés, míg 1%-át a hulladéklerakás okozza. A jövőben egyre több szennyvíz keletkezésével 64

Központi Statisztikai Hivatal (2015): A települések infrastrukturális ellátottsága. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra15.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

37


számolhatunk, melyeket a tisztítási folyamatok után a legtöbb esetben egy felszíni vízfolyásba vezetnek be, így még nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő tisztítási folyamatokra és javasolt a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentésére fókuszálni az ÜHG kibocsátások csökkentése érdekében. Az ÜHG-kibocsátás terén jelentős megtakarítás érhető el a szennyvizekből keletkező biogáz hasznosítása révén, ezáltal ugyanis megújuló energiaforrással váltható ki a földgáz felhasználás egy része. 2.5.1.6.

ZÖLDTERÜLETEK ELNYELÉSE

A klímaváltozás szempontjából kimagasló az erdők szénmegkötő képessége és levegő tisztítóképessége, valamint ezek mellett kiemelt szerepet játszanak a légmozgásban, a víz körforgásában, vízmegtartásban, talajerózió csökkentésben is. Az erdőterületek nagysága 2010-ben 165,6 ezer ha volt, amely a következő 5 évben nagyságrendi változáson esett át és 2015-re már elérte a közel 210 ezer ha mértéket – amellyel a megyék között első helyen áll a Borsod-Abaúj-Zemplén megye – majd 2017-re 211,6 ezer ha kiterjedésűre nőtt. A megye települési zöldterületeinek (pl. közparkok, közkertek, fásított közterek és a játszóterek) nagysága 2010-ben 907,2 ha volt, míg 2015-re ez a szám 892,4 ha-ra csökkent, amely még így is országos átlag feletti. A zöld növények a fotoszintézis révén elnyelik a szén-dioxidot, így az ÜHG leltár készítésekor a zöldterületek által elnyelt szén-dioxiddal is kalkulálni szükséges annak érdekében, hogy teljesebb képet kaphassunk a megye teljes ÜHG kibocsátásáról. A megyei ÜHG leltár módszertan alapján, a nyelőkapacitásokra vonatkozó korlátozott adat és információ hozzáférés miatt a légköri CO2 elnyelésnek számszerűsítése csak az erdőterület mérete alapján került becslésre. Fontos hangsúlyozni ez esetben is, hogy az ÜHG leltár csupán becslést ad a megyei kibocsátásokról, ugyanakkor alkalmas arra, hogy a különböző területi egységeket összehasonlítsuk. Tehát a zöld növények, zöldterületek becslésére az ÜHG leltárban elszámolásra került az erdők által elnyelt CO2 mennyisége, amelynek alapjául a megyében található erdők területét vettük alapul. E terület alapján az erdők 334.328 tonna CO2 elnyelését tetszik lehetővé, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye összes ÜHG kibocsátásának kb. 7 %-át képes megkötni. 2.5.1.7.

ÜHG LELTÁR EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE

Az ÜHG leltárban szereplő adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye becsült összes kibocsátása megközelítőleg 4,8 millió tonna szén-dioxid egyenérték, amelyből közel 7%-ot az erdők elnyelnek, így a becsült kibocsátás mértéke 4.455,7 ezer tonna CO2 egyenérték.

18. ábra: A kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke ágazatonként és az erdők elnyelt CO2 mennyisége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: az ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés


38


A fentiek alapján összességében elmondható, hogy az üvegházhatású gázok legjelentősebb forrásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – hasonlóan az ország egészéhez – az energiafogyasztás (59%) és a nagyipar (27%). A leltárban szereplő kibocsátások 86%-át ez a két szektor teszi ki, de kiemelkedik a közlekedés (10%) szerepe is. A legnagyobb megtakarítási potenciál az energiafogyasztás csökkentésében, ezen belül is leginkább a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentésében van. A lakossági és közületi energiahatékonyság javító beavatkozások az ÜHG-kibocsátás csökkentése mellett hozzájárulnak a lakosság energiaköltségeinek csökkentéséhez és életkörülményeinek javításához is. A nagyipari kibocsátások vonatkozásában alapvetően a termelékenységet elősegítő hatékonyság javító beavatkozások adják, de fonots hogy ösztönözzük a vállalatokat a nyalőkapacitások bővítését célzó CSR tevékenységek bővítésére. A harmadik legjelentősebb forrás a közlekedés, ahol az alternatív és környezetbarát közlekedési módok elterjesztésének ösztönzése, valamint a közösségi közlekedés javítása adhat előrelépést, ugyanakkor a jövőben a szállítási és egyéni közlekedési igények folyamatos növekedésére számíthatunk.

19. ábra: A kibocsátott üvegházhatású gázok megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében65 Forrás: az ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés

65

Az ÜHG leltárba bevitt adatok különböző évekre állnak rendelkezésre. A leltár összeállításakor az elérhető legfrissebb adatokat használtuk. A legtöbb esetben ez a 2016-os évet jelenti, de néhány eset eltér ettől. A mezőgazdasági adatok a 2010-es évből, míg a demográfiai adatok egy része a 2011-es Népszámlálásból származik. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

39


2.5.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósult fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) projektek bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsősorban a települési önkormányzatok számoltak be a 2007 óta a településük területén megvalósult beruházásokról a fenntartható energia-, zöldfelületgazdálkodási és kerékpárút fejlesztési projektek témakörében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a KEOP energetikai szakterületen (megújuló energia és energiahatékonyság) megnyert 325 támogatott projekttel az országban a 2. legtöbb projektet megvalósító megye.66

20. ábra: Az energetika szakterületen KEOP-ból kifizetett támogatások megyénként

Forrás: Környezet- és Energia Operatív Program átfogó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, Miniszterelnökség, Budapest

A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy a beruházások többsége önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítésére irányult. Főként oktatási intézmények (iskolák, óvodák, esetenként bölcsődék), a polgármesteri hivatal, művelődési ház és az orvosi rendelő újult meg, de akadt példa idősek otthona, börtönépület, kollégium, kórház, uszoda és sportközpont felújítására is. A megyében sok vállalkozás valósított meg energetikai korszerűsítést: elsősorban irodaépületeiket újították meg, de több szálloda rekonstrukcióra is sor került. Továbbá történtek fejlesztések egyházi beruházások keretében is: többnyire az egyházi fenntartású iskolák, óvodák újultak meg. A műszaki tartalmat illetően elsősorban külső homlokzati és födém hőszigeteléssel, nyílászárócserével és fűtéskorszerűsítéssel (kazáncsere, radiátorcsere, termosztatikus szelepek) érték el a kívánt energiamegtakarítási célt. Sok helyen 40-50 éves, energetikailag nagyon elavult épületek megújítására került sor, így mind a megtakarított energiamennyiség, mind a CO2 kibocsátás csökkenés jelentős. A felújított intézmények csökkenő üzemeltetési költségei az önkormányzatok költségvetését fenntarthatóbbá teszik. Sok önkormányzati intézménynél megújuló energiaforrásokat telepítettek: elsősorban napelemeket szereltek fel villamos energia előállításra, de helyenként napkollektorokat is alkalmaztak meleg víz biztosításához. Három nagyvárosban korszerűsítették a távhőrendszert: mind a vezetékeket, mind a kazánokat megújították. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vették igénybe a legtöbb KEOP megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatást országos összehasonlításban, összesen 14,4 Mrd Ft 66

Környezet- és Energia Operatív Program átfogó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, Miniszterelnökség, Budapest MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

40


összegben, ezek közül kiemelkedik a miskolci geotermikus energia felhasználás (1 Mrd. Ft) és a szintén miskolci biogáz-üzem létesítése (984 millió Ft)67. Sok település valósított meg közvilágítás korszerűsítést is, ahol a meglévő régi lámpatesteket korszerű, LED-es, energiatakarékos fénycsövekre cserélték, és ezáltal értek el jelentős energiamegtakarítást. A fenntartható energia projekteken túl több önkormányzat valósított meg kerékpárút fejlesztést településen belül és a települések között. Ugyanakkor kerékpárút fejlesztés országos összehasonlításban kevés történt: a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) által támogatott projektek közül mindössze 1 db, ami országosan az egyik legalacsonyabb számú, de az ÉszakMagyarország Operatív Program (ÉMOP) keretében is csupán 7 db fejlesztés valósult meg68, és a kifizetett forrás is az egyik legkevesebb volt. Ez a tendencia változni látszik: jelenleg 16 kerékpárút fejlesztési projekt van folyamatban a megyében a 2017. májusában megítélt Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatoknak köszönhetően. Néhány település zöldfelület fejlesztést hajtott végre, amelyek vagy közterek rekonstrukciójához kapcsolódtak, vagy parkok felújítását, új parkok kialakítását jelentették. Miskolcon valósult meg egy nagyobb városfejlesztési projekt, amelyhez komolyabb méretű zöldterület rehabilitáció kapcsolódott.69 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több kiemelkedő, példamutató fejlesztés is megvalósult. Az egyikben 27 db demonstrációs és oktatási célú „Közösségi Energiaudvart” alakítottak ki, amelynek energiatermelő rendszerei a falu számára rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat hasznosítják és az udvar ennek termelő, bemutató, ismeretterjesztő, demonstrációs helyszíne. Másik kiemelkedő példa az egyik nagyváros távhőrendszerének megújítása: új fogyasztókat kötöttek be a távhő-rendszerbe, a primer távhőrendszert energetikailag korszerűsítették, kazánházakat újítottak meg, a Városi Sportuszoda távhőellátást kiépítették, biogázmotoros erőtelepet létesítettek és az egyik fűtőművet geotermikus energiahasznosítással korszerűsítették. A beruházások legnagyobb része európai uniós forrásból valósult meg; nagy részük a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül. A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban megvalósultak, valamint a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban folyamatban vannak energiahatékonysági, fenntartható energia-, zöldfelületgazdálkodási és kerékpárút fejlesztési projektek. Az önkormányzatok a saját erő biztosításával járultak hozzá a beruházások sikerességéhez, némely, ugyan csekély esetben pedig teljesen saját forrásból finanszírozták azokat. Továbbra is tervezik a megyei települések, hogy energiahatékonysági projekteket valósítanak meg: sok pályázatot már beadtak, és az elbírálásuk eredményétől függően kezdik meg a beruházást. A projektlistában azok az adatok szerepelnek, amelyeket a megyében lévő települési önkormányzatok rendelkezésünkre bocsátottak, valamint a www.palyazat.gov.hu oldal támogatott projektkeresőjében lekérhető adatokat tartalmaz. A támogatási forrás nélkül megvalósított fejlesztésekről nem rendelkezünk teljes körű információkkal, azonban feltételezhető, hogy ezek száma csekélynek mondható. A teljes projektlista a mellékletekben kerül megjelenítésre.

67 68

Környezet- és Energia Operatív Program átfogó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, Miniszterelnökség,Budapest 2007-2013 közötti regionális operatív programok környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseinek értékelése, Miniszterelnökség, 2016-2017

69dr.

Tombácz Endre: Fenntartható városfejlesztés, Szakértői összefoglaló tanulmány, Öko Zrt, 2013, Budapest MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

41


2.6.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazkodási helyzetértékelése

2.6.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szempontjából releváns problémakörök és hatásviselők meghatározása (érintettség)

éghajlatváltozási

A Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott – a megyei klímastratégiák elkészítéséről szóló – módszertani útmutató alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyét az alábbi éghajlatvédelmi problémakörök érintik:

21. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők Forrás: Módszertani útmutató a megyei klímastratégiák kidolgozásához

Fontos hangsúlyozni, hogy az érintettség önmagában nem jelenti, hogy a térség sérülékeny is lenne az adott témakörben, ugyanakkor rámutat, hogy mely problémakörök vizsgálata releváns és szükséges a megyében. E problémakörök egyeztetésre kerültek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat munkatársaival és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Égahajlatváltozási Platform tagokkal, akik lehetőséget kaptak ezek esetleges bővítésére vagy szűkítésére. A megkérdezettek egyetértettek a lehatárolással. A vizsgált sérülékenységi témakörök közül ötben a megye érintettsége magas, két kategóriában közepes (árvíz, belvíz sérülékenysége), kettőben általános érintettségű, egyben pedig alacsony (aszály veszélyeztetettség). Ezek alapján az éghajlatváltozás az országban Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti a leginkább sokrétűen. Általános érintettség:  Hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség  Épületek viharok általi veszélyeztetettsége Kiemelkedő jelentőségű problémakörök:  Villámárvíz veszélyeztetettség  Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége  Természeti értékek veszélyeztetettsége  Erdők sérülékenysége  Turizmus veszélyeztetettsége Átlagos jelentőségű problémakörök:  Árvíz veszélyeztetettség  Belvíz veszélyeztetettség Alacsony relevanciájú problémakörök:  Aszály veszélyeztetettség


42


2.6.2. Az éghajlatváltozás várható hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén éghajlatváltozással szembeni sérülékenység értékelése

megyében,

2.6.2.1. HŐHULLÁMOK ÁLTALI EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYEZTETETTSÉG A hirtelen és szokatlan légköri változások, továbbá az extrém meleg időszakok – elsősorban a hőhullámok – megterhelők az emberi szervezet számára. Ennek következtében növekszik a halálozás, gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia és agyvérzés, illetve a metabolikus kórképek, továbbá a közúti balesetek száma is emelkedhet. A hőhullámokkal szemben különösen veszélyeztetettnek minősülnek a csecsemők, a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, illetve a krónikus szívés érrendszeri betegségben szenvedők. Hőhullámnak tekinthető az az időszak, amikor legalább három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a napi 25°C fokot. Függetlenül a területi különbségektől, a megyék fekvéséből és társadalmi–gazdasági jellemzőiből fakadó jellegzetességektől a hőhullámok egészségügyi hatásaiból fakadó veszélyeztetettség hazánk minden területén jelentős. E jelenség előfordulása Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az utóbbi években egyre gyakoribb, átlagosan 8 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, a megye közép-nyugati területei esetében ez a szám 2 alatti, míg középső területein meghaladta a 14 napot is.

22. ábra: A alakulása országos 2015 között (felül)

jellemzői az 1981–2015 időszakra (alatta)

hőhullámos napok átlagban 1901 és és a változás területi

Forrás: Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia


43


23. ábra: Hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség A hőhullámokkal szembeni sérülékenység vizsgálat célja, hogy megbecsülje, hogy a jövőben várható klímaparaméterek mekkora többlethalálozást fognak eredményezni a megyében. Azt, hogy a lakosság mennyire sérülékeny a hőhullámokkal szemben, meghatározza egyrészt a hőhullámos időszakok gyakoriságának várható változása, másrészt pedig a területen élők társadalmi–gazdasági helyzete és egészségügyi állapota. Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége az országos átlagnál magasabb. Ennek oka egyrészt, hogy a hőhullámos napok többlethőmérséklete meghaladja az országos átlagot, de a növekedésre a lakosság egészségügyi és jövedelmi helyzete is hatással van. A hőhullámok okozta többlethalálozás a megye egész területén jelentős probléma, de a keleti és déli területeken várhatóan intenzívebb lesz a hatás a jövőben. A hőhullámok idején növekvő halálozás már ma is statisztikailag mérhető. A NATéR adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye bizonyos területein már a 20052014-es időszakban is meghaladta a hőhullámok idején várható napi többlethalálozás mértéke a 60%-ot (Bodrogközi kistérség70). E mellett jelentős növekedésre lehet számítani a Tokaji, a Miskolci, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi kistérségben is, a többi területen közepes mértékű növekedés várható. A hőhullámok által előidézett egészségügyi kockázatok elsősorban a magas beépítettségű, nagy lakósűrűségű területeken – jellemzően városokban – a legnagyobb mértékűek. A városokban a kevesebb zöldfelület miatt csökken a párolgás – ami hűtené a légkört –, a lakások hűtése (légkondicionáló) tovább melegíti a város levegőjét, továbbá a sűrű beépítettség miatt az átszellőzés is nehezebbé válik. A városokban ún. hőszigetek alakulhatnak ki71, ennek következtében pedig a városok nagy arányban burkolt területein erősödhetnek a hőhullámok hatásai. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb 70 71

A NATéR rendszerében a hőhullámokra vonatkozó adatok megyei és kistérségi szinten érhetők el. A mesterséges felszínek több hőt nyelnek el, mint a növényzettel borított felszínek. Előbbiek a hőt visszasugározzák, így a burkolt területeken jelentősen magasabb lehet a hőmérséklet, mint azok környezetében. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

44


város, Miskolc van leginkább kitéve a városi hőszigethatásnak, ami többek között a burkolt felületek csökkentésével, a zöldfelületek növelésével enyhíthető. 2.6.2.2. ÉPÜLETEK VIHAROK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE Az építményekkel (pl. utak, hidak, vasutak, ipari- mezőgazdasági és középületek), illetve más időjárás okozta károkkal összefüggésben jelenleg nem áll rendelkezésre megyei szinten megfelelő információ, valamint megyei szinten kevés ráhatással rendelkeznek a vonalas építmények (elektromos vezetékek földben elhelyezett és föld feletti vezetékei, utak egy jelentős része, gáz-, víz-, szennyvízvezetékek) éghajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodást segítő hatásainak mérséklésére, ezért elsősorban az épületek képzik a jelen sérülékenység-vizsgálat fókuszát. Az épületek kettős szerepűek az éghajlatváltozás szempontjából; energia felhasználás terén jelentős ÜHG kibocsátók (fűtési energia igény, melegvíz ellátás stb.), valamint fontos szerepet játszanak az alkalmazkodásban is, ez indokolja kiemelt szerepüket a stratégiaalkotás folyamatában. Az építmények szerkezetét, állékonyságát az időjárási események változatos módon veszélyeztetik; a hőhullámok, a tartós fagyok, a szélviharok, a szélsőséges csapadék és az áradások egyaránt kedvezőtlenül érinthetik az épített környezetet. Hőhullámokra, a hőmérséklet növekedésére az épületek déli, nyugati tájolású homlokzatai kitettek a legjobban, kiemelten akkor ha a szerkezeti elemeknek nagyon eltérő a hőtágulási együtthatója, ilyen például a 70-es, 80-as években létesített, fémvázon rögzített üveg előtétfalas homlokzat kialakítású épületek. Ennél nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egyre gyakoribbá, extrém csapadék hatásainak, ahol a tetőn hirtelen és nagy mennyiségben összegyűlő csapadék elvezetése mind magas tetős, mind lapos tetős kialakítás esetében is nagyobb gondot jelenthet. A korábbi műszaki előírások szerint méretezett vízelvezető rendszer nem minden esetben tud megbirkózni a rövid idő alatt lezúduló csapadék gyors elvezetésével, ezáltal magas tetők esetén túlcsordulás, a homlokzat leáztatása, míg lapos tető belső vízelvezetése esetén „medence” hatás miatt a visszaázás veszélye növekszik. Ugyanígy számítani kell a települési elöntések számának növekedésével, a pincék elöntésének, valamint az alámosódás veszélyének előtérbe kerülésére. A villámárvizek levezető útjában álló épületek esetében a hordalékkal terhelt áradás már nemcsak az épület egyes részeinek (pince, földszinti terek elárasztása) ideiglenes használhatatlanságának veszélyét, és ezek gazdasági (pl.: elrothadó élelmiszernövények), egészségügyi hatásait (reuma, allergia) rejti magában, hanem a hordalék miatt állékonyságot gyengítő, szerkezeti változás veszélyét is növeli. Az épületek éghajlatváltozással szembeni érzékenysége, ezáltal sérülékenysége több tényezőtől függ, többek között  az építés idejétől (amely alapján következtetni lehet az alkalmazott technológiára, anyagokra és méretekre),  az épület befoglaló méreteinek arányától (egy laposan elterülő épületkubatúra nem, míg egy keskeny, ugyanakkor magas épület a viharos szél hatás szempontjából sokszorosan sérülékenyebb),  a települési vízelvezető rendszer állapotától (pl.: árkok vannak-e, áteresztőképességűk biztosított-e),  az épület település szerkezeti helyzetétől (védett más létesítmények, vagy természeti elem – pl. erdősáv – által). A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján a megye lakásállományának összetétele jelentősen eltér az országos átlagtól, a lakótelepi lakások és az 1990 előtt épült családi házak jelentősen felül reprezentáltak.


45

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA

382 150 17 370 19 978 2 608 115%

37 803 1 718 922 - 796 54%

8 203 373 1 819 1 446 488%

88 272 4 012 1 111 - 2 901 28%

Ipari, üzemi egyéb

Magányos, csoportos külterületi

alacsony státuszú

1 400 028 63 638 111 903 48 265 176%

Üdölő

409 748 18 625 29 935 11 310 161%

Családi ház1991-2011

Lakópark 68 795 3 127 1 025 - 2 102 33%

Családi ház 1946-1990

25 964 1 180 917 - 263 78%

Családi hát 1945 előtt

768 574 34 935 63 637 28 702 182%

Villa

Lakások típus szerinti aránya a megyében Országos 711 394 Átlag 32 336 BAZ megye 23 072 Eltérés - 9 264 Eltérés aránya 71%

Lakótelepi

Városias hagyományos

TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ

11 534 524 1 232 708 235%

1. táblázat: Lakástípusok megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: KSH

Borsod–Abaúj-Zemplén megye lakás állományának 52%-a 40 évesnél idősebb, a kor szerinti megoszlás az alábbi térképen látható.

24. ábra: A lakásállomány az építés időbeli alakulása szerint72 Hazánk épületeinek jelentős része (48,7%)73 1946 előtt épült, jellemzően családi otthonként. Ebben az időszakban létesültek pl. vályogból épült lakások, amelyek igen érzékenyek mind a felülről (vihar), mind az alulról (villámárvíz, elöntés) érkező csapadék szempontjából. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1946 előtt létesült lakások 40%-a épült vályogból, a 2011. évi népszámlálás74 adatai szerint a megye lakásainak 12%-a vályog falazattal készült épületben él, köztük akár napjainkban létesült épületek falazata is vályog, a természetes anyagok iránti igénynövekedés, valamint a vályog jó hőcsillapítási tulajdonsága miatt. Hőmérsékletváltozás szempontjából a vályog falazatú épületek jól tartják a hőt, így nyáron lassabban Forrás: http://webmap.lechnerkozpont.hu/webappbuilder/apps/foldgomb1701/ Lechner Tudásközpont - http://lechnerkozpont.hu/cikk/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar - letöltve:2017.07.11. 11:27 74 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf 72 73


46


melegszenek fel, télen az átmelegedett falak sokáig őrzik a kellemes belső meleget. Ezen tulajdonságok támogatják a hőmérsékletváltozáshoz történő alkalmazkodást, ugyanakkor kimeleten fontos ezen épülettípus esetén a megfelelő vízszigetelés kialakítása, amely a régebbi épületeknél nem történt meg, így azok kiemelten sérülékenyek az ár- és belvizekkel szemben.

25. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakott lakásállománya építési év szerinti (bal) és a falazat anyaga szerinti megoszlása (jobb) a 2011. évi népszámlás adatai alapján Adatok forrása: KSH

Az 1970-es és '80-as években a városokba települők nagy száma jelentős mértékű építkezésekhez vezetett, főként panellakások létesültek, a megye összes panel lakásának több mint fele ebből az időszakból való. Ezek jellemzően Ózdon, Miskolcon és Tiszaújvárosban találhatóak. Míg országosan a lakásállomány 4,3%-a létesült 2001 és 2014 között, addig a megyében két olyan település van, ahol ezen időszakban jelentős arányban beruházások történtek (Sajóörös lakás állományának 24,34%, Tornanádaska lakásállományának 22,9% épült a jelzett időszakban). Fentiekből is jól látszik, hogy a megye épületállománya több szempont szerint is érintett az éghajlatváltozás hatásai által. Hazánk lakásállománya 2010 és 2015 között 1,64 %-kal növekedett, ugyanezen időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakásállománya 2.77175 darab lakással csökkent. A 2010-ben épített lakások száma is drasztikusan mérséklődött 2015-re a megyében; a 2010-es új építésű lakások számához viszonyítva mindössze 17,66 %a 2015-ben épület lakások aránya. A fentebb felsorolt veszélyeztető tényezők közül a lakóépületek szélterheléssel szembeni veszélyeztetettségét ismertetjük az alábbiakban. Tekintettel arra, hogy az épületek adatállománya jellemzően a lakásállományra, azon belül is az építés idejére korlátozódik, ezért ezt a területet mutatjuk be a megyei épületállomány sérülékenység vizsgálata során. Az eredmények az országos adatokkal összevetve határozhatók meg, az országos átlaghoz történő viszonyítás megadásával. Az éghajlatváltozás során várható maximális széllökések növekedése elsősorban az épületek külső határoló szerkezeteit érinti, így a homlokzatot és a tetőn lévő szerkezeteket. A tartószerkezeti méretezés mellett a homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók, árnyékolók tekintetében kell problémákra számítani, a tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemeknél és a vízszigetelő lemezeknél, illetve a tetősíkból kiálló elemeknél jelentkezhetnek problémák. A lakóépületek szélterheléssel kapcsolatos érzékenysége az épületállomány tipológiáján nyugszik (Hrabovszky et al, 2013 ), amelyet a KSH adatbázisaiban elérhető, megyei bontású „lakott lakások száma a környezet lakóövezeti jellege szerint” adatokkal feleltettünk meg.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE LAKÓÉPÜLETEK VIHAROK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE

75

Forrás: KSH - TeIR MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

47


26. ábra: Lakóépületek viharok általi veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakóépületeinek viharok általi veszélyeztetettsége összességében az országos átlagnak megfelelő szinten van. Ugyanakkor a megyére egyaránt jellemző a kevésbé veszélyeztetett lakótelepi házak és 1946-1990 között épült otthonok relatíve magas száma, valamint az elavult, rossz műszaki állapotban lévő, alapvetően a falvakra jellemző családi házak, melyek a szélkárra jóval érzékenyebbek. A viharkárok okozta problémákat súlyosbíthatja, hogy a megyében az egy főre eső jövedelem jelentősen alacsonyabb, mint az országos átlag, így a lakóépületekben keletkező károk helyreállítása anyagi nehézségekbe is ütközhet. 2.6.2.3. VILLÁMÁRVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG A klímaváltozás következményként várhatóan megnő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása, mint a lokálisan jelentkező, hirtelen lezúduló, 30 mm/nap intenzitást meghaladó csapadékeseményeké, ami villámárvíz kialakulásához vezethet. A villámárvíz kialakulását befolyásolja a vízgyűjtő terület felszínborítottsága, vízrajza, talajadottságai, geomorfológiája és lejtőszöge. Az utóbbi feltétel síkvidéken értelemszerűen nem játszik meghatározó szerepet, éppen ezért a villámárvíz fogalma csak a domb- és hegyvidéken értelmezhető. Azonban a hegyvidékek mellett a városi területek is veszélyeztetettek, és a klímaváltozás hatására várhatóan növekvő csapadék intenzitás minden bizonnyal elősegíti a belterületi elöntések gyakoriságának növekedését is. Magyarország villámárvíz-kockázati térképe alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek döntő többsége magas kockázatú.


48


27. ábra: Magyarország villámárvíz kockázati térképe76 Ezt bizonyítja a 2016 júliusi múcsonyi villámárvíz is, aminek következtében két vályogház összedőlt, valamint az egyik utcában két családi házat teljesen körbevett a hömpölygő csapadék. A tűzoltóknak harminchat esetben kellett vízeltávolítást végezni, a berendezési és értéktárgyak, valamint haszonállatok mentésével együtt.77 Emberi sérülés nem történt.

28. ábra: Özönvízszerű felhőszakadás és sárlavina Múcsonyban7879 További ilyen eset volt a 2017. május 7-én Aggteleken, Cserépfalun és Mezőkövesden hirtelen (fél óra alatt) lehullott nagymennyiségű zivatar általi elöntések is, amikor is annyi eső esett, mint máskor egy hónap alatt. Több társasház garázsába is befolyt a hirtelen lehullott csapadékvíz Mezőkövesden és Aggteleken is, amely utóbbi településen háromszáz homokzsákot is le kellett rakni a további épületek elöntése ellen. A helyiségekben átlagosan negyven centiméter magasan állt a víz, amely összesen tizenegy garázst érintett. Cserépfaluban hét kárhelyszínen végeztek szivattyúzási munkát. 80

Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelese-hazankban.pdf http://baz.katasztrofavedelem.hu/hirek/3460-villamarviz-mucsony-telepulesen 78 http://baz.katasztrofavedelem.hu/keptar/2/0/1507 79 Forrás: http://www.boon.hu/video-ozonvizszeru-felhoszakadas-es-sarlavina-pusztitott-mucsonyban/3125914 80 http://baz.katasztrofavedelem.hu/hirek/3882-csapadekviz-okoz-problemat 76 77


49


A NATéR rendszerben elérhető villámárvíz-veszélyeztetettség vizsgálat – amely az egyes vízgyűjtők veszélyeztetettségét határozza meg – eredményei alapján szintén fokozottan veszélyeztetettnek tekinthető Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az a vízgyűjtő, amelyen a megjelenő intenzív csapadék a településre nézve veszélyt jelenthet, minden esetben a településen áthaladó vízfolyások legalacsonyabban fekvő pontjához (az erózióbázishoz) képest jelölhető ki, éppen ezért a villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás is az erózióbázis pontjára vonatkozik. Amennyiben egy településen több vízfolyás is található, úgy azok mindegyikére önálló villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás vonatkozik.

29. ábra: Villámárvíz veszélyeztetettség A térkép csak azokra a településekre vonatkozóan tartalmaz adatot, amelyek területén egy, vagy több vízfolyás halad át. A villámárvizekkel szembeni veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriákba sorolás – a fent leírtaknak megfelelően – egyrészt a csapadékviszonyok prognosztizált változásának, másrészt a vízgyűjtők jellemzőinek együttes értékelésén nyugszik. Karsztterület vagy annak közelsége erősen befolyásolhatja a vízgyűjtőn összegyülekező és átfolyó csapadék mennyiségét, azonban ezzel a módosító hatással az alkalmazott modell nem számol, így ez csak területspecifikus szakértői vizsgálattal határozható meg. A domborzati viszonyoknak megfelelően Borsod-Abaúj-Zemplén megye két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vagy nem nagymértékben veszélyeztetettek, a nyugati és északi területek, a Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések viszont jelentősen. A fokozottan veszélyeztetett települések a megye északi, hegységekkel borított területén találhatóak, azon belül is elsősorban a hegylábaknál.


50


2.6.2.4. IVÓVÍZBÁZISOK VESZÉLYEZTETETTSÉGE A vizek megfelelő mennyiségben és jó minőségben való rendelkezésre állása az emberi társadalmak fennmaradásának alapvető feltétele, amire a klímaváltozás jelentős hatással van. A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének biztosítása, valamint a középületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye ivóvízellátásának főbb mutatói 2015-ben Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége összesen (ezer m3)

15 589

Összes szolgáltatott víz mennyisége (ezer m3)

21 080

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)

4 760

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

254 952

2. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízellátásnak főbb mutatói 2015-ben Forrás: KSH

A megye településeinek vízszolgáltatói az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.), a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft., a Borsodvíz Zrt., a Zempléni Vízmű Kft., valamint a Heves Megyei Vízmű Zrt. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2010 óta 7,5%-kal, míg az összes szolgáltatott víz mennyisége 11%-kal csökkent. A megyében az egy főre jutó vízfogyasztás 64 l/nap, ami némileg elmarad 81 az országos átlagtól (93 l/nap). A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 2012-höz viszonyítva közel 169 km-rel nőtt, ez közel 4%-os bővítést jelent. A megye közműves vízellátása tekintetében kijelenthető, hogy valamennyi településen kiépült a közüzemi vízellátó hálózat, a lakások közel 90%-a csatlakozik a közüzemi ivóvízhálózathoz, mely érték közel 5%-kal van az országos átlag alatt. Magyarországon az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK számú tanácsi Irányelvben foglaltakra figyelemmel országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra (a Program jogszabálya: „Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet). A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati konstrukciója segítette. 2007-2015 között lezajlott ivóvízminőségjavító projektek mutatói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (KEOP-1.3.0) Támogatott projektek száma (db)

14

Megvalósított projektek száma (db)

14

Megítélt támogatás összege (Mrd Ft) 8,61 Mrd Ft

8,61

Leszerződött összeg (Mrd Ft)

7,65

Kifizetett összeg (Mrd Ft)

7,64

3. táblázat: 2007-2015 között lezajlott ivóvízminőségjavító projektek adatai Borsod-AbaújZemplén megyében Forrás: KSH

Magyarország ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekből származik, ezért a felszín alatti vizek jelentősége az ivóvízellátásban kiemelkedő. A klímaváltozás hatására valószínűleg a víz, mint természeti erőforrás felértékelődése rövid időn belül be fog bekövetkezni. A várható felmelegedés a vízkészletek csökkenését fogja eredményezni. A településeken ezzel párhuzamosan megnőhet a csúcsvíz igény, további terhet róva a lecsökkent vízkészletekre. Kiemelt feladat a jövőre nézve, hogy a társadalomnak sikerüljön 81

https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2017_03_22 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

51


alkalmazkodni a takarékos vízhasználatra az egyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével, azaz megfontoltabban kell bánnunk a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel. Az ivóvízigények folyamatos biztosítását szolgálhatja még az ivóvízbázisok kizárólag ivóvíz céljára történő hasznosítása is, az egyéb célú vízhasználatok más forrásból történő biztosításával. A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás alapvetően karsztos vízadórétegre, nagyobb folyók kavicsteraszán kialakított partiszűrésű kutakra, valamint porózus, ill. repedezett vízadó rétegekre támaszkodik. A megyében a legjelentősebb működő vízbázisok a Bükkben, valamint a Sajó és a Hernád folyó völgyeiben találhatók82. Az ivóvízbázisok klímaérzékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodóképességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van ivóvízre, így a klímaváltozás a vízigények növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma-érzékenységi kategóriákba sorolták. A jövőre vonatkozó klíma-érzékenység meghatározása a klímamodellek83 adatainak, valamint az ivóvízbázisok jellemzőinek felhasználásával készült. Az érzékenységre vonatkozó információknál fontos figyelembe venni, hogy az eredmények tartalmazzák a klímaprojekciók bizonyos fokú bizonytalanságát, amely mind időben, mind térben jelen van.

30. ábra: Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízbázisainak klímaérzékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. A megyén belül a legérzékenyebbek a Bükkben és az Aggteleki-karszton 82 83

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, 1999. A klímamodellek, az éghajlati rendszerben zajló folyamatok leírása révén, alkalmasak a rendszerben bekövetkező bármely változás éghajlatra gyakorolt hatásának becslésére. Segítségükkel projekciókat készíthetünk a jövő éghajlatára vonatkozóan. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

52


található karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelentősen függnek a csapadék viszonyoktól. Az ezekhez kapcsolódó kockázatot növeli, hogy a Bükk és az Aggteleki karszt vízbázisai nagy hozamúak és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket. Ezen kívül találhatók a megyében porózus vízadóra települt vízbázisok is, amelyek sérülékenysége a vízadó mélységétől függ. A vizeinek védelme és minőségük fenntartása kiemelten fontos a klímaváltozás káros hatásai ellen. 2.6.2.5. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag természeti értékekben, az egyedi jogszabállyal vagy a törvény erejénél fogva ("ex-lege") védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, láp, szikes tó, természeti emlék) nagysága 2012-ben elérte a 111.538 ha-t, amellyel országos tekintetben az első helyet tölti be a megye. Területén három nemzeti park [Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park (7 települést érintve)] található. A megyében található tájvédelmi körzetek együttes területe megközelíti a 60 ezer hektárt, a megye területének 39,5%-a pedig a Natura 2000 hálózat tagja. A fentieken túl helyi jelentőségű védett természeti területek száma 60 db a megyében.

31. ábra: Országos jelentőségű védett természeti területek nagysága (ha), 2012. Forrás: TeIR, Lechner Tudásközpont Kft.

A természetes és féltermészetes ökoszisztémák önszerveződő rendszerek, amelyeknek fizikai és biológiai tulajdonságaik határozzák meg klímaérzékenységüket és alkalmazkodási kapacitásukat. A leginkább klímaérzékenynek minősülő 12 élőhely-típus hazánkban a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, a törmeléklejtő-erdők, a padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, a bükkösök, az úszólápok, tőzeges nádasok és téli sásosok, az alföldi zárt kocsányos tölgyesek, a löszgyepek és kötött talajú sztyepprétek, a hegylábi zárt erdős- sztyepp és lösztölgyesek, a cseres tölgyesek, az erdős sztyepprétek, a fűzlápok, illetve a gyertyános tölgyesek. Az éghajlatváltozás várható hatása jellemzően kedvezőtlen lesz a klímaérzékeny erdőkre, míg a többi (egyben fátlan) klímaérzékeny élőhely legalább részben profitálni látszik az éghajlatváltozásból. A vizes élőhelyeknél ez a megnövekedett téli csapadék eredménye lehet. A löszsztyeppekre és az egyéves szikes vegetációra kedvező hatás prognosztizálható, hiszen a szikes talajok jellemzően száraz és meleg éghajlaton alakulnak ki, amerre a forgatókönyvek szerint a hazai klíma is halad.


53


A lent bemutatott térkép a klímaérzékeny természetes élőhelyek egyesített sérülékenységét mutatja 2021-2050-között a 2003-2006-os (referencia-időszakbeli) állapothoz képest. A vizsgálat azon területegységekre tartalmaz adatot, ahol legalább az egyik klímaérzékeny élőhely előfordult a referencia-időszakban. A számérték a modell alapján 0 és 5 közé esik, ahol a 0 a kevésbé, míg az 5 a kiemelten sérülékeny élőhelyeket jelenti. A fenti ábra tanúsága alapján Magyarországon a természetes élőhelyek klímaérzékenysége a közepesen vagy annál kevésbé sérülékeny skálán mozog. Az elemzés során a szakértők két klímamodellt alkalmaztak, ennek megfelelően a sérülékenységi térkép is két változatban készült el. A vizsgálat során meghatározták azokat az élőhelyeket, amelyeket veszélyeztet a klímaváltozás.84 Általánosságban elmondható, hogy ha a RegCM klímamodellt alapul véve a magyarországi ökoszisztémákat negatívabb hatás éri, mintha az ALADIN klímamodellre alapoznánk.

32. ábra: Természeti értékek veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindkét klímamodell alapján az ország veszélyeztetettebb területéhez tartozik. A veszélyeztetett élőhelyek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdeiben nagy arányban megtalálhatók a bükkösök, cseres-tölgyesek és gyertyános tölgyesek. A megyében található ökoszisztémák összességében a RegCM klímamodell alapján számított veszélyeztetettség szerint van kedvezőtlenebb helyzetben, amely esetében két kiemelten veszélyeztetett területet lehet lehatárolni, Kazincbarcika és Edelény környezetében. Az ALADIN klímamodell szerint számított veszélyeztetettség alapján Rudabánya és Szomolya környezetében azonosítható veszélyeztetett élőhely, míg a megye déli térsége a legkedvezőbb besorolást kapta.

84

A 12 veszélyeztetett élőhely a következő: mészkerülő lombelegyes fenyvesek, törmeléklejtő-erdők, padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, bükkösök, úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok, alföldi zárt kocsányos tölgyesek, löszgyepek és kötött talajú sztyeprétek, hegylábi zárt erdőssztyep és lösztölgyesek, cseres tölgyesek, erdőssztyeprétek, fűzlápok, gyertyános tölgyesek. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

54


2.6.2.6. ERDŐK SÉRÜLÉKENYSÉGE Magyarország területének ma közel 20%-át borítja erdő. Hazánk vegetációföldrajzi helyzetéből adódóan a zárt erdők és az erdőspuszta közötti átmenet zónájában fekszik, ezért a klímaváltozás érzékenyen érintheti erdőterületeink közel felét. Az erdők életfeltételeit, növekedési potenciálját az erdészeti klímatípus, a talaj és a csapadékon felüli vízbevételi lehetőségek határozzák meg, amelyhez alkalmazkodni kell. Fel kell készülni azonban arra is, hogy ezeket az adottságokat a klímaváltozás hosszabb-rövidebb idő alatt jelentősen megváltoztatja. Nemzeti célkitűzés az erdősültség további emelése, azaz hogy az ország több mint 25%-át borítsa erdőterület, amelyhez fontos megismernünk lehetőségeinket és korlátainkat. Az erdőterületek növelésének egyik célja a CO2 megkötése, tehát a megelőzés, ugyanakkor az erdősítéssel a klimatikus változások is mérsékelhetők, azaz a felkészülés során is kiemelt szerepük van, úgy, mint a vízvisszatartás, az árnyékoló hatás vagy a talajerózió csökkentése. Ebből adódóan mérsékelhetik az adott helyen megjelenő klímaviszonyok változásának erősségét és intenzitását is. A klímaváltozás többféleképpen lehet hatással az erdőgazdálkodásra is. Megnőhet a viharkárok gyakorisága, az aszályos időszakok gyakoribbá válása pedig a nedvesség-ellátottságra lehet hatással, ami alapvetően befolyásolja, hogy milyen fafajok tudnak megélni egy bizonyos területen. Az erdők egészségi állapotára döntően az időjárási viszonyok (aszály, fagy, jég, szél) és egyes biotikus károsítók (gomba, rovarkárokozók) vannak befolyással, de nem elhanyagolható a vadállomány által okozott károk nagysága sem.85 Az idő az erdőgazdálkodás fontos tényezője, hiszen itt legalább 20-30 évre, de akár több mint 100 évre szóló döntéseket kell hozni, tehát jelentős szerepe van a modellezésen alapuló alkalmazkodásnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az erdőgazdálkodási célú terület nagysága 2017-ben 211,6 ezer hektár, az erdősültség pedig 31%-os volt, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot. A fafajcsoportok szerinti megoszlás alapján a megyében túlnyomórészt kemény lombos erdőket találunk (legtöbb a tölgy, ezt követi a bükk, cser és gyertyán), de találunk fenyőt és kisebb arányban lágy lombos fafajokat is. A megyében közel 2.400 ha az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza, és a Tisza-tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása kiemelt feladat a klímaváltozás szempontjából is.86 A rendeltetés szerinti használat alapján az erdők a megyében a 41,4%-ban természetvédelmi és majdnem 41%-ban faanyagtermelő célokat szolgálnak. Ez utóbbi esetében a gazdasági szempontok mellett fontos lenne a klímavédelmi szempontokat is figyelembe venni.

Az erdőgazdálkodás jellemzői, KSH, Statisztikai Tükör, VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/orsz/erdogazd12.pdf 86 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete, 2016. II. félév, ÉMIVIZIG, 2016. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 85


55


33. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdőinek rendeltetés szerinti használatának megoszlása (1000m3) Adatok forrása: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Erdőleltár 2010-2014 adatai87

Az erdők sérülékenység-vizsgálatáról a NATéR-ban elkészült és lentebb bemutatott eredmények országos léptékű, valamint nagyterületű adatok feldolgozásán és generalizálásán alapulnak, amelynek célja elsősorban a trendek megfigyelése, illetve ez alapján megyei szintű stratégiák kidolgozása. Az egyes gazdálkodók erdőgazdálkodási tervének meghatározásához a helyi termőhelyi és klimatikus viszonyokat figyelembe vevő részletesebb elemzések szükségesek. Ennek megalapozására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet végez fejlesztéseket. A vizsgálat tárgya az volt, hogy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendeződnek át a század közepére, és ez mekkora hatást fejthet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleg meglévő erdőtípusból indultak ki. Az erdőborítással nem rendelkező területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erdőtípust, és ennek potenciális érzékenységét vizsgálták.

87

http://portal.nebih.gov.hu/ MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

56


34. ábra: Erdők sérülékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: NATéR

Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdős területei, országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a nyugati és északi (Aggteleki-karszt, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) erdős területek vannak, míg a középső és déli völgyi részeken a legnagyobb a sérülékenység. Ezen területek erdő borítottsága jelenleg is minimális és a modell alapján erdészeti hasznosításuk a jövőben sem javasolt. Egy további, klímaváltozással is összefüggő probléma az erdőtüzek gyakoribbá válása. Az aszályok gyakoribbá válása, a szél sebessége és iránya, a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom és a csapadék mennyisége mind-mind hatással van az erdőtüzek kialakulására. Hazánkban a bozót- és az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Alapvetően két időszakban alakulhatnak ki erdőtüzek: tavasszal (február-április közti csapadékmentes időszak) rét- és tarlóégetés következtében, illetve nyáron (száraz, aszályos időszakokban), amikor a felelőtlenül, vagy nem felügyelt tüzek könnyen átterjednek a száraz avarra. Ebben az időszakban főleg a fenyvesek veszélyeztetettek. Ez utóbbi összefügg a klímaváltozás következtében gyakoribbá váló nyári szárazságokkal is. Azonban az időjárási viszonyok, a geológiai és talajtani adottságok, egyes társulások biomassza-dinamikai és tűzökológiai viszonyai mellett meg kell említeni a regionális szocio-ökonómiai viszonyok (munkanélküliség, lakosság elszegényedése, stb.) hatásait az erdőtüzek kialakulására.


57


35. ábra: Magyarország megyéinek erdőtűzveszélyességi besorolása, 2008. Forrás: Országos Erdőtűzvédelmi Terv, 2008.

2008-ban elfogadták az Országos Erdőtűzvédelmi Tervet, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megyét az erdőtüzek szempontjából a nagymértékben veszélyeztetett megyék közé sorolta. A megyében elsősorban a nagy kiterjedésű lombos erdőfelújítások a legveszélyeztetettebb állományok (33. ábra).

36. ábra: Erdőtüzek Magyarországon, 2013. Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság


58


A statisztikák alapján ebben a megyében a legmagasabb az erdőtűz esetek száma. Az 1999-2004. évek között az erdőtüzek 35 %-a a megyében keletkezett, 2013-ban 109 ha, 2015-ben 253 ha erdőterület égett le. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelem adatai alapján 2017-ben 01.01. és 10.15. között összesen 1776 tűzesethez riasztották a megyében a szakembereket, amelyből 1313 erdő- és vegetáció tűzeset volt. Ózd és térségében, valamint Miskolc és az Aggteleki karszt területén fellelhető regionális szinten kockázatosnak ítélt szocio-ökonómiai viszonyok általi emberi gondatlanságból jelentkeztek, valamint az elvándorlás hatására bekövetkező kietlen, lakott területeken jelentkező száraz növényzetet érő és bozóttüzek kipattanása számos problémát vet fel (pl. nagyobb terület leégése az oltás megkezdéséig) és fokozza az erdőtűzkockázatot is. Ez jellemző a felhagyott mezőgazdasági területek esetében is, hiszen ezekről a megnövekedett biomassza mennyiség miatt nehezen oltható vegetációtűz könnyen átterjed az erdőkre. 88 A statisztikát erősíti az is, hogy az erdőállományok közel 10%-a nagymértékben tűzveszélyes, és 17,8%-a közepesen tűzveszélyes faállományból áll.

37. ábra: A megye erdőállományainak erdőtűz-veszélyességi besorolása Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Erdőtűzvédelmi terve, 2009.

2.6.2.7. TURIZMUS VESZÉLYEZTETETTSÉGE Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai adottságai alapvetően sokrétűek. Noha igazán kiemelkedő, nemzetközi hatókörű vonzerő nincs a területen, országos és regionális léptékű attrakciók viszont nagyobb számban jelentkeznek a térségben. A megye területén található a Mátra–Bükk kiemelt üdülőkörzet bükki oldala. A fontosabb adottságok közé sorolhatjuk a természeti/táji értékeket (nemzeti parkok és egyéb védett területek látnivalói, hegyvidéki zónák, tavak, folyók, stb.), és az ezekre alapuló aktív turisztikai termékeket, a világörökségi helyszíneket (Aggteleki-karszt, Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék), a gyógyés termálvizeket, klimatikus gyógyhelyeket. Mindemellett fontos kínálati elemek a borvidékek (Bükkalja, Tokaj), a városok (Miskolc, Sárospatak, Szerencs, Sátoraljaújhely, Tokaj) és egyéb települések (pl. Vizsoly, Tállya, stb.) történelmi emlékei és az egyéb emlékhelyek, várak, kúriák (pl. Füzérradvány, Boldogkőváralja, stb.). A nemzetközi és országos rendezvénykínálat (pl. Miskolci Operafesztivál, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Aggtelek rendezvényei) is egyre fontosabb elemei a megye turizmusnak. A megye turizmusa Országos Erdőtűzvédelmi Terv, 2008. http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szakmai/hatosagitev/orszagos_terv_200809.pdf 88


59


erősen koncentrált: egyrészt az Észak-Magyarországi turisztikai régió vonzerőinek jelentős része BorsodAbaúj-Zemplén megyében összpontosul; másrészt a megyén belül Miskolc és Mezőkövesd (valamivel lemaradva pedig Sátoraljaújhely és Tokaj, Tiszaújváros) a vendégforgalom, a vendégéjszakák, szállodai férőhelyek fő birtokosai. 2010-es évek első felében a külföldiek (elsősorban Szlovákiából, Lengyelországból, Németországból) aránya a vendégek között az országos értékek fele körül mozgott, ami az ún. utazásérzékenyebb szegmensek kisebb súlyára utal. A klímaváltozás kapcsán kedvezőbb tendenciának ítélhető, helyben elérhetőbb belföldi rétegekre támaszkodás így nem jelenthet gondot a megyében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye összességében az országos megyei rangsorok alsó harmadában található a különböző vendégérkezési, szálláshely-kapacitási mutatók tekintetében. A turizmusra nemcsak a közvetlen klímaparaméterek (hőhullámok, változó vízjárás, gyakoribb viharok) gyakorolnak hatást, hanem a klímaváltozás okozta természeti hatások (biodegradáció, invazív fajok elterjedése) és azok társadalmi-gazdasági következményei (fertőző betegségek elterjedése, energia- ivóvíz árának alakulása) is. A klíma változása korlátozhatja a turisztikai tevékenységek kapacitását, megszüntethet egy-egy konkrét turisztikai kínálati elemet, vagy akár újabb alternatív turisztikai termékek kialakítását ösztönözheti. A klimatikus viszonyok elsősorban a szabadtéri – főleg nyaraló-, aktív-, téli sport – turizmus esetében bírnak meghatározó jelentőséggel. Az éghajlatváltozás módosítja idegenforgalmi szektor alaperőforrását, az időjárást, ezáltal pedig egyszerre befolyásolja a keresleti és kínálati oldalt is. Az extrém időjárási események, az átalakuló évszakok és az ehhez kapcsolódó fűtési– hűtési költségek alapjaiban változtatják meg a turisztikai szolgáltató szektor lehetőségeit89, továbbá a megváltozott éghajlati viszonyok új üzleti preferenciákhoz, döntésekhez vezethetnek. A klímaváltozásra a turizmustípusok közül leginkább a szabadtéri válfajok érzékenyek. Ezek között említhető a táji és természeti értékek bemutatására fókuszáló öko- és természetközeli turizmus, ahol a természeti értékek klímafüggő sérülékenysége okoz gondot (pl. nemzeti parki és egyéb védett területek, folyók, Lázbérci-tó, Tisza-tó, Bükk és Zempléni-hegység erdei, Bodrogköz, Cserehát vidéke). Egy másik fontos szegmens a szabadtéri – így az időjárás alakulása, a gyakoribbá váló szélsőségek kapcsán erősebben érintett – aktív típusok köre: a hegyi kerékpározás (Zempléni-hegység, Bükkalja, Bódva-völgy, Cserehát), a lovas turizmus (Miskolc, Tokaj, Abaúj és Zemplén térsége), a vadász és horgászturizmus. Ezek a terméktípusok gyakran más turisztikai termékcsoportok komplementer elemeiként, részben pedig önállóan jelentkeznek vonzerőként. Végül a bor- és gasztroturizmus szabadtéri tematikus útjai, rendezvényei (pl. Tokaj-hegyaljai szüreti napok) említendők meg a potenciálisan sérülékeny elemek között. Az aprófalvas, erdős területek a falusi turizmus kiemelt célterületei is (Zempléni térség: Sátoraljaújhelyi, Sárospataki , Abaúj-hegyközi, Tokaji járás), itt a természeti értékek sérülékenysége, a szabadtéri aktivitás említhető kihívásként a klímaváltozás kapcsán. Kiemelten sérülékeny a melegedésre a sí turizmus, amely Sátoraljaújhelyen és Bánkúton rendelkezik komolyabb bázissal, a legjobb hótakarású pályákkal, szánkó- és sífutási lehetőségekkel is az első helyszínen; melyeket hosszabb távon veszélyeztet a felmelegedés. A megyében fellelhető extrém sporthelyszínek (sziklamászás, siklóernyő, barlangászat motoros sárkányrepülés, autó- és motorsportok) közül a szabadtéri típusok szintén kitettek az időjárási extrémitásoknak; a motoros változatok ugyanakkor ÜHG emissziójuk miatt inkább a mitigáció ellenében hatva tekinthetők károsnak és releváns témának a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem kapcsán. A városlátogató turizmus (és ide kapcsolódva az üzleti célú- vagy konferencialátogatások) és a különböző rendezvények kapcsán elsősorban a nagyobb települések aszálykitettsége, a hőhullámos napoknak való kitettség növekedése jelentkezik az esetleges viharkárok veszélye mellett kihívásként. Gondot jelent a megye jelentős részén a kapcsolódó alkalmazkodási képesség országos összevetésben 89

UNWTO (2008): Climate Change and Tourism: (http://www.worldtourism.org/sustainable/climate/final-report.pdf)

Responding

to

Global


Challenges

60


gyengébb jellege (ennek okai az alacsonyabb lakossági jövedelmekben és képzettségi szintben, valamint az egészségügyi infrastruktúra hiányosságaiban keresendők). A felmelegedés kapcsán a vallási turizmus és a különböző szabadtéri rendezvények is sérülékenyek (városi hőhullámok, extrém időjárási események: viharok, áradások; a téli és koratavaszi hónapokban hóviharok veszélyeztetik a stabil látogatószámot és magukat a vonzerőket). Mind az épített, mind a természeti értékeket veszélyeztetik a nagyobb folyók mentén az áradások, a dombvidéki (Cserehát, Aggteleki-karszt) patakok kapcsán pedig a villámárvizek. A különféle attrakciófejlesztések kapcsán ez a típusú veszélyeztetettség és az erre való felkészülés is megkerülhetetlen szempont kell legyen. Kevésbé sérülékeny a gyógy- és wellness turizmus, szezonfüggetlenebb kínálata okán. A lillafüredi Szent István-cseppkőbarlang vagy a jósvafői Béke-barlang gyógytermei, mint klimatikus gyógyhelyek, egész évben képesek vendéget fogadni, a termálfürdőkről (Miskolctapolca, Mezőkövesd-Zsóry, Bogács, Sárospatak-Végardó, Bükkszék, Tiszaújváros) ugyanez mondható el.

38. ábra: Térségek és turisztikai termékek klímaváltozás általi veszélyeztetettsége Borsod-AbaújZemplén megyében


61


39. ábra: Turizmus veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai veszélyeztetettsége meghaladja az országos átlagot, elsősorban a jelentősebb kitettség és a gyengébb alkalmazkodóképesség miatt. A turisztikai kínálati elemek közül a télisport, hegyvidéki és vízparti turizmus, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus erősen veszélyeztetett, de a városlátogató turizmus, a kerékpáros turizmus, a természetjárás és az élményfürdő turizmus is fokozott veszélyeztetettséggel jellemezhető. A megyei turizmus egészét tekintve a jövőben kihívás a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése és az egyedi értékekre alapozott termékkínálat erősítése; emellett az érintett sérülékeny ágazatok felkészülésének, adaptációnak elősegítése. A kihívások kapcsán különösen érintett természetközeli és szabadtéri aktív turizmusban az erdőtűzkitettség, az aszály- és hőhullám-kitettség okozta sérülékenység jelentős a megyében, az ezekre való megfelelő reakció elengedhetetlen részét kell, hogy képezze a következő évtizedek megyei turizmuspolitikájának. 2.6.2.8. ÁRVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG Árvíznek nevezzük a „kedvezőtlen, rendkívüli csapadéktevékenység, valamint hirtelen hóolvadás miatt medréből kilépő vízfolyás következtében vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülését.” 90 Az árvizek három nagy csoportját különböztethetjük meg az azt kiváltó okok alapján: árvíz keletkezhet jégtorlódásból, hirtelen hóolvadásból, illetve nagy esőzésekből. A klímaváltozás hatására megnőhet az extrém csapadékesemények és a hőmérséklet emelkedésének gyakorisága, amelyek a folyók bizonyos szakaszain az árvízkockázat növekedését eredményezhetik. A hőmérséklet valószínűsíthető növekedése miatt a téli csapadékok egyre nagyobb mértékben fognak eső formájában lehullani, amely a téli

90

BM OKF (2011): Magyarország nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2011, Budapest. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

62


lefolyás növekedését okozza és a jelenleginél korábban érkező és magasabban tetőző árhullámokra számíthatunk. Ennek oka, hogy késleltetés nélkül fog lefolyni a korábban hóban tárolt vízkészlet. Vízgazdálkodási szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége gazdag felszíni vízfolyásokkal. A megye legjelentősebb folyói a Tisza, Sajó, Bódva, Hernád és a Bodrog, utóbbiak a Tisza vízgyűjtő területéhez tartoznak. A megye természetes vízfolyásai vízgyűjtő területének döntő többsége, több mint háromnegyed része külföldön található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége, használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A Tisza és a mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására egy nap alatt is több métert is emelkedhet a vízszint. Vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból a terület – leszámítva a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részét – az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. A megyében 2010-ben és 2013-ban zajlottak le minden idők legkritikusabb ár- és belvízi katasztrófái. A 2010-es rendkívüli árvíz során Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ár- és belvíz ellen 208 településen védekeztek, kiemelten érintette Miskolc, Felsőzsolca, Edelény, Szendrő, Diósgyőr településeket, ahol a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Szinva is komoly elöntéseket, földcsuszamlásokat, épületkárokat, valamint közmű infrastruktúra károkat, akadozásokat (áram, ivóvíz) okozott. Mintegy 11 500 magán- és önkormányzati épületet és közel 100 ezer ember biztonságát veszélyeztették a megáradt patakok, folyók, 6000 ingatlan sérült meg és 284 épület dőlt össze vagy vált használhatatlanná, lakhatatlanná, közel 5000 ember kitelepítésére került sor. Az árvízi eseményeket megelőzően rekordokat döntő csapadékmennyiségek hullottak, így a teljes vízgyűjtőterületek telítődtek, az árvízi szükségtározók befogadóképessége pedig minimálisra csökkent. A folyók történetében a valaha mért legmagasabb vízállásokat mérték, melyek a vizsgált időszakokban több esetben is megdőltek.91

40. ábra: Miskolc-Felsőzsolca a Sajó elöntése után a 2010-ben

Forrás: http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/01_kosdi/100606_arviz/arviz.html

A további árvízi kockázat csökkentése érdekében 2014-ben országos szinten megtörtént a mértékadó árvízszintek felülvizsgálata. A 2015. év vízkárok szempontjából egy nyugodtabb esztendő volt, árvízi esemény a megyében nem történt. 91

Központi Statisztikai Hivatal: A 2010. http://mek.oszk.hu/11100/11170/11170.pdf

évi

árvíz

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében,


2011.

június,

63


41. ábra: Árvízi kockázati térkép92 Az árvízzel veszélyeztetett területek nagysága a megyében 1501 km2.93 Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A 18/2003. (XII.9.) KvVM – BM együttes rendelet I. sz. melléklete szerint a megyében található települések közül az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma - az ÉMVIZIG illetékességi területén 157 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db94. Ennek megoszlása az alábbi: 74 erősen, 69 közepesen és 14 enyhén veszélyeztetett ár- és belvíz által:  erősen veszélyeztetett település, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet;  közepesen veszélyeztetett, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd;  enyhén veszélyeztetett, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 479,6 km, amiből az ÉMVIZIG kezelésében 441,1 km található. A töltésszakaszokon összesen 243 holtág-keresztezés lelhető fel, amelyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása egyre több beavatkozást igényel. A megyében a gátőrházak száma 44 db, amelyből 16 db állapota nem megfelelő kategóriába sorolt. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 6 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 3 db részleges felújításra Forrás: BM OKF (2011)http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelesehazankban.pdf 93 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete 2016. II. félév. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 94 http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 92


64


szorul.95 A megyében 1 db állandó tározót, 3 db szükségtározót és 12 db záportározót kezel az ÉMVIZIG, amelyeket az újabb árvízi károk megelőzése érdekében alakítottak ki. Az elmúlt években a megyében ÉMOP pályázatok keretében 2 db záportározó létesült, a Rásonysápberencsi záportározó, valamint az Alsógagyi záportározó, amelyek a 2016. évtől jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel is rendelkeznek. A 41. ábra alapján látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Magyarország többi megyéjéhez képest az árvízkockázat közepes mértékű. A megye területén találhatók magas kockázati besorolású települések – főleg a Bódva és Hernád mentén, illetve a Sajó a megye déli területein található részein – de a legtöbb település nem veszélyeztetett. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak (mely a Tisza és Bodrog menti hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segítheti elő), amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. A Cigándi árapasztó tározó az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 km2-en 94 millió m3 víz befogadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 cm-rel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. 2.6.2.9. BELVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG Belvíznek nevezzük, ha a „kedvezőtlen, rendkívüli csapadéktevékenység, valamint talajtelítettség és felszivárgás következtében a vízzel nem borított földterületek ideiglenesen víz alá kerülnek.”96 Belvizet okozhatnak nagy esőzések, gyors hóolvadás, vagy a talajvíz szintjének megemelkedése. Azt, hogy mely területek érintettek a belvízi kockázat által befolyásolják többek között a domborzat lefolyási viszonyai, a lefolyástalan területek nagysága, a csatornák állapota és áteresztőképessége, a belvízi esemény bekövetkezésének gyakorisága stb. Magyarország síkvidéki területeinek kb. 60%-át veszélyezteti időszakosan a belvíz97, valamint az éghajlatváltozás hatására bekövetkező szélsőséges időjárás további belvizeket okozhat országosan. Az időjárás várható szélsőségesebbé válásának következtében az elkövetkező években egyre nagyobb belvízi elöntésekkel is számolhatunk, elsősorban a tél végi, tavasz eleji időszakokban. A belvízelvezető rendszerek most sem alkalmasak kielégítően elvezetni a vizet, így a várhatóan növekvő belvizekkel a vízszállító képesség tovább csökkenhet, mely hosszabb ideig tartó belvizet eredményezhet. A védekezési munkák hatékony elvégzése érdekében folyamatosan szükséges az elavult eszközpark, valamint a rossz műszaki állapotú műtárgyak rekonstrukciója.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete, 2016. II. félév, EMVIZIG beszámoló http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 96 BM OKF (2011): Magyarország nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2011, Budapest. 97 KSH (2014): Környezeti helyzetkép, 2013. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep13.pdf 95


65


42. ábra: Komplex belvíz-veszélyeztetettségi valószínűség Forrás: Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azon síkvidéki területek nagysága amelyeket veszélyeztethet a belvíz 1650 km2. A 42. ábra alapján látható, hogy a belvíz által veszélyeztetett területek a megye déli, dél-keleti, síkvidéki területére esnek. A belvíz által érintett területek nagysága évről-évre – a csapadékviszonyok változásával együtt – változik. Konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű, belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. Vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból a Borsod-Abaúj-Zemplén megye – leszámítva a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részét – az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik (ÉMVIZIG). Az ÉMVIZIG működési területén három nagyobb belvízrendszer található: a Bodrogközt, a Taktaközt és a Heves- Délborsodi területet, amely 7 belvízvédelmi szakaszra tagolódik.98: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a BodrogzugTörökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és PrügyTaktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők. 2015-ben a belvízi események száma 4 db volt.

98

http://www.ekovizig.hu/Bemutatkozunk.asp (letöltve: 2017. 05. 16.) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

66


43. ábra: Az ÉMVIZIG síkvidéki belvízvédelmi szakaszainak ábrája Forrás: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság99

44. ábra: Magyarország belvízi kockázati térképe100 A 44. ábra alapján látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a belvízi kockázat országos összehasonlításban átlagosnak tekinthető. Néhány településen ugyan magas a belvízi kockázat (Bodrogköz, Taktaköz települései), a legtöbb esetben alacsony, vagy nincs kockázat. A megye 99

http://www.ekovizig.hu/Bemutatkozunk.asp (letöltve: 2017.05 16.) Forrás: BM OKF (2011) http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelesehazankban.pdf

100


67


belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. 2.6.2.10. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL

SZEMBENI

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízbázisainak sérülékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. A megyén belül a legérzékenyebbek a Bükkben és az Aggteleki karszton található karszt vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelentősen függnek a csapadékviszonyoktól. Az ezekhez kapcsolódó kockázatot növeli, hogy a Bükk és az Aggteleki karszt vízbázisai nagy hozamúak, és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket. A megye természeti értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a RegCM klímamodell alapján két kiemelten veszélyeztetett területet lehet lehatárolni, Kazincbarcika és Edelény környezetében. Az ALADIN klímamodell szerint számított veszélyeztetettség alapján Rudabánya és Szomolya környezetében azonosítható veszélyeztetett élőhely. A megye erdős területei országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a nyugati és északi (Aggteleki-karszt, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) erdős területek vannak, míg a középső és déli völgyi részeken a legnagyobb a sérülékenység a klímaváltozással szemben. A klímaváltozás által az erdőtüzek gyakoribbá válásával is számolni kell a jövőben. Az erdőtűz esetek száma a 2000-es évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb. Erdőtüzek szempontjából a megye nagymértékben veszélyeztetett, elsősorban a nagy kiterjedésű lombos erdőfelújítások a legveszélyeztetettebb állományok. A veszélyeztetés adódik az időjárási viszonyok változásai, a geológiai és talajtani adottságok, egyes társulások biomassza-dinamikai és tűzökológiai viszonyai mellett a megye szocio-ökonómiai viszonyaiból és a megyére jellemző drámai ütemű elvándorlásból. Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége gazdag felszíni vízfolyásokkal. Villámárvíz veszélyeztetettség szempontjából a megye, a domborzati viszonyoknak megfelelően, két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vagy nem túl nagymértékben veszélyeztetettek, a nyugati és északi területek, a Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések viszont jelentősen. A fokozottan veszélyeztetett települések a megye északi, hegységekkel borított területén találhatóak, azon belül a hegylábaknál. Az ár- és belvizek szempontjából gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására egy nap alatt is több métert is emelkedhet a vízszint. Az árvízzel veszélyeztetett területek nagysága a megyében 1501 km2. A megyében található települések (összesen 248 db) közül az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitettek száma 157 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. Ennek megoszlása az alábbi: 74 erősen, 69 közepesen és 14 enyhén veszélyeztetett ár- és belvíz által. A belvíz által veszélyeztetett területek a megye déli, dél-keleti, síkvidéki területére esnek, kiemelten a Bodrogköz és Taktaköz területein jellemzőek. Országos összehasonlításban átlagosnak tekinthető a belvíz kockázat a megyében, szemben az árvíz- és a villámárvíz veszélyeztetettséggel. A hőhullámok általi többlethalálozás az egész ország területén  így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is – kiemelt jelentőségű probléma, tekintve, hogy a halálozások száma várhatóan mindenhol növekedni fog, legnagyobb növekedés a Bodrogközi kistérségben prognosztizálható. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakóépületeinek viharok általi veszélyeztetettsége összességében az országos átlagnak megfelelő. Ugyanakkor a megyére egyaránt jellemző a kevésbé


68


veszélyeztetett lakótelepi házak és 1946-1990 között épült otthonok relatíve magas száma, valamint az elavult, felújítatlan, alapvetően a falvakra jellemző családi házak, melyek a szélkárra jóval érzékenyebbek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai veszélyeztetettsége meghaladja az országos átlagot, elsősorban a jelentősebb kitettség és a gyengébb alkalmazkodóképesség miatt. A turisztikai kínálati elemek közül a télisport, hegyvidéki és vízparti turizmus, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus erősen veszélyeztetett, de a városlátogató turizmus, a kerékpáros turizmus, természetjárás és az élményfürdő turizmus is fokozott veszélyeztetettséggel jellemezhető. Összességében megállapítható, hogy a klímaváltozás szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége és sérülékenysége magas és sokrétű, öt témakörben kifejezetten magas (villámárvíz veszélyeztetettsége, ivóvízbázisok érzékenysége, természeti értékek és erdők sérülékenysége, turizmus veszélyeztetettsége), két kategóriában közepes (árvíz, belvíz sérülékenysége), kettőben általános érintettségű (hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség, épületek viharok általi veszélyeztetettsége), és mindösszesen egyben alacsony (aszály veszélyeztetettség).

2.6.3. Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett megyei specifikus értékek meghatározása A megyei klímastratégia megkülönböztetett figyelmet fordít azoknak a jelentős megyei értékeknek a megóvására, amelyeket veszélyeztethet a klímaváltozás. A klímaváltozás hatásai – különösen az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási viszonyok – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található országos és megyei jelentőségű értékek közül többet is veszélyeztethetnek, de természetüknél fogva eltérő módon és mértékben. Ezen értékek négy főkategóriába kerültek besorolásra: természeti, táji értékek (1), agrár- és élelmiszergazdasági termékek, borvidékek (2), épített környezeti értékek, műemlékek (3), turisztikai desztinációk (4). 2.6.3.1.

TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK

A klímaváltozás hatására várhatóan bekövetkező szélsőségesebb csapadékesemények, az egyre hosszabb aszályos periódusok a források, patakok vízhozamát csökkenthetik le, veszélyeztetve olyan természeti értékeket, mint Magyarország legnagyobb esésű (20 m) vízesését, a Lillafüreden található Szinva-patak vízesést. Az évente több mint százezer látogatót fogadó Aggteleki barlangrendszer és cseppkőbarlangjai szintén veszélyeztetettek az éghajlatváltozás tekintetéből. Ezt jól szemlélteti az is, hogy 2017. május elején lehullott nagy mennyiségű csapadék árvizet okozott Jósvafőn, Trizs térségében, melynek következtében több aggteleki barlangot le kellett zárni és a Baradla-barlangból előtörő forrás is felduzzadt.

45. ábra: Szinva-patak vízesés (bal), Baradla-barlang (középső) és a Jósva forrás áradása (jobb)101 A képek forrása (45. ábra:45. ábra:45. ábra: Szinva-patak vízesés (bal), Baradla-barlang (középső) és a Jósva forrás áradása (jobb)): http://lillafured.utisugo.hu/latnivalok/szinva-patak-vizeses-293032.html, http://www.anp.hu/hu/baradla-barlang és http://www.turistamagazin.hu/videon-a-latvanyosan-megaradt-josva-forras.html

101


69


2.6.3.2.

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁGI TERMÉKEK, BORVIDÉKEK

Az agrárgazdálkodás is érzékeny a klímaváltozás káros hatásaira. A Garadnai pisztráng-tenyésztés veszélyeztetett a klímaváltozás által prognosztizált hatásokkal szemben, elsősorban az emelkedő vízhőmérséklet miatt, ugyanis a sebes pisztráng már 18 fok felett nem érzi jól magát. Az időjárási szélsőségek, a hőhullámok, a csapadékhiány, a gyakrabban lezúduló nagy mennyiségű csapadék a szántóföldi művelésben és a borvidékeken is a talaj humusztartalmának csökkenését és talajeróziót okozhatnak. Az éghajlatváltozás hatásai megye híres történelmi borvidékét, a Tokaji Borvidéket is kedvezőtlenül érinthetik, mely országunk kiemelt térsége és UNESCO világörökségi helyszín is.

46. ábra: Garadnai pisztráng (bal)és a Tokaji szőlő és borkultúra (jobb)102 A gyakoribb aszályos időszakok miatt jelentős terméskiesés várható a mezőgazdálkodásban, valamint a gyümölcsösökben, szőlőkben a gyakoribbá váló jégeső tud érzékeny károkat okozni. Mivel terményeink 30%-ának virágait különféle rovarok porozzák be, a rovarok fogyásával (mely a mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ember okozta élőhely vesztésen kívül részben a klímaváltozás számlájára is írható) ez az ökológiai szolgáltatás is sérülhet, egyre nagyobb terméskiesést okozva. Fontos figyelmet szánni és megóvni a káros hatásoktól a megyei mezőgazdasági termékek közül elsősorban a Gönci sárgabarackot és a világszerte egyedül nálunk fellelhető, szomolyai rövidszárú feketecseresznyét. A ”Gönci kajszibarack” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcskertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési, szüretelési, tárolási és szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítják103. Ezen klimatikus adottságok azonban a klímaváltozás hatására átalakulóban vannak, így veszélyeztetettnek tekinthető e különleges termés és fája is.

47. ábra: Gönci sárgabarack (bal) és szomolyai rövidszárú feketecseresznye (jobb)104 A képek forrása: Pisztráng fotó –Jánossy Balázs és http://www.tokajiborvidek.hu/?id=kepgaleria http://eredetvedelem.kormany.hu/download/5/1f/71000/Gonci_kajszibarack_termekleiras.pdf 104 A képek forrása (47. ábra47. ábra: Gönci sárgabarack (bal) és szomolyai rövidszárú feketecseresznye (jobb)): http://gyumolcsfacsemete.hu/Gonci_magyar_kajszi, és http://www.szomolya.net/index.php?melyiket=cseresznye 102 103


70


2.6.3.3.

ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK, MŰEMLÉKEK

Kimagaslóan sok középkori emlék maradt meg a megyében, nem csak jelentős várromok, hanem sok ősi templom is, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a terület a török hódoltságon nagyrészt kívül esett. A jól karbantartott épületeket kevésbé érintheti a klímaváltozás, azonban a több száz éves várromokat, templom- és kolostorromokat, gondozatlan kastélyokat jelentősen károsíthatja a szélsőséges időjárási események bekövetkezése, a tüzet is okozó villámlás, a szélviharok erős széllökései, valamint a fal tetején beszivárgó csapadékvíz megfagyása. Jelentős a megye védendő műemlék állománya, amelyek közül az extrém időjárási eseményekkel szembeni sérülékenysége elsősorban azon létesítményeknek van, amelyek szerkezete nem teljes, fedetlen falfelületekkel, magas bekötés nélküli falszakaszokkal, vagy sérült tetőszerkezettel maradtak ránk. A fedetlen falakba a gyakori és intenzív csapadék beszivárgása, majd a fagyási olvadási ciklus a legveszélyesebb, míg az önálló falszakaszok és megbontott tetők az erős szélterhelésre sérülékenyek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Boldogkői, a Diósgyőri és a Füzéri vár, valamint számos kastély, köztük a füzérradványi Károlyi-kastély is veszélyeztetetett ezen hatásoknak.

48. ábra: Boldogkői vár és füzérradványi Károlyi-kastély105 A régi támfalak kidőlhetnek, a leeső különösen nagy mennyiségű csapadék beszivárgása után a löszfalak megcsúszhatnak, leomolhatnak, a tokaji Nagy-hegy felhagyott szőlőteraszainak támfalai és löszfalai esetében ez kiemelt sérülékenységet jelent. Egyes vízparti műemlékeket az árvizek el is moshatnak. 2.6.3.4.

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK

A turizmust egyrészt a látogatók számára kedvezőtlen időjárás vetheti vissza, másrészt a turista célpontok is károsodhatnak az időjárási szélsőségek bekövetkezése által. A klímaváltozásra a turizmustípusok közül leginkább a szabadtéri turizmus válfajok a legérzékenyekebbek. Ezek között említhető a táji és természeti értékek bemutatására fókuszáló öko- és természetközeli turizmus, ahol a természeti értékek klímafüggő sérülékenysége okoz gondot (pl. Megyer-hegyi tengerszem), valamint a szabadtéri aktív típusok köre is veszélyeztetett, a hegyi kerékpározás, a lovas turizmus, a vadász- és, vízi- és horgászturizmus, valamint a bor-és gasztroturizmus szabadtéri rendezvényei (pl. Tokaj-hegyaljai szüreti napok).

A képek forrása : https://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogk%C5%91i_v%C3%A1r, és http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/fuezerradvany/

105


71


A Megyer-hegyi tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely. A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, amelynek célja a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése. 49. ábra: Megyer-hegyi tengerszem (balra)106

A vízi és horgászturizmust a viharok és a váratlan elöntések veszélyeztethetik. Az ökoturizmusnak hosszabb távon kevesebb bemutatható természeti értékkel és több időjárási szélsőséggel kell számolnia. A fentiekkel szemben a termálvíz fürdők működését vagy a beltéri programokat nem befolyásolja számottevően a klímaváltozás. Kiemelten sérülékenyek a sípályák, mert ha a téli csapadékmennyiség nem is csökkenne, halmazállapota akkor is megváltozik, egyre gyakrabban esik eső a hó helyett. Ezért manapság 1500 m alatt nem is létesítenek sípályákat, de sokszor ennél magasabban is csak műhóval és rövidebb ideig használhatók. A megyében több sípálya található, köztük is elsősorban a Bánkúti síterep a legkedveltebb turisztikai célpont és Magyarország legnagyobb kiterjedésű síterepe. 2008. október 30-án néhány percig tartó, kb. 230 km/órás forgószél pusztított Bánkúton a sípálya térségében, amely hatalmas károkat okozott a területen, amely alátámasztja e terület szélsőséges időjárás által kiemelt veszélyeztetettségét.

50. ábra: Bánkút, sípálya és a szélvihar által kitört fák 2008-ban107

106 107

A kép forrása: http://anp.nemzetipark.gov.hu/megyerhegyi-tengerszem-termszetvedelmi-terulet A képek forrása: http://www.bankut.hu/szelvihar_galeria.html MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

72


Országos jelentőségű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei értékek, melyeket veszélyeztethet az éghajlatváltozás Természeti értékek

Agrárgazdaság, borászat, vadászat, halgazdaság

Épített környezet, műemlékek

Turizmus, horgászat, rendezvények

Aggteleki karszt és annak barlangrendszere Lillafüredi Szinva-vízesés A Bodrogzug vizes élőhelyei Az Északi-középhegység erdős ökoszisztémái Kaptárkövek Szomolyán, Kácson és Bogácson Tiszába torkolló felszíni vizek élővilága és állapota (árvízveszélyes terület) Kilátóhelyek (Három-kő, Tar-kő, Látó-kövek, Molnár szikla) Telkibánya (jegesbarlang, nemesércbánya, Huszita sziklák, perlitfolyás) Tornai vértő, kék meztelencsiga, foltos szalamandra élőhelyei Tokaji Szőlő- és borkultúra, Bükkaljai Borvidék Gönci sárgabarack és pálinka Garadnai pisztrángtenyésztés Rakacai víztározó és halgazdaság Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye Geleji szarvasmarhatartás, tej- és tejtermékek gyártása Hámori-tó Sárospatak történeti városközpontjának műemlék-együttese Kastélyok (pl. Edelény – L’Huillier–Coburg-kastély, Füzérradvány – Károlyi-kastély, Gönc – Pálffy-kastély,) Várak (pl. Diósgyőr, Boldogkőváralja, Füzér, Borsodi földvár, stb.) Középkori templomromok Telkibánya (Kopjafás temető) Pálos kolostorromok (Gönc, Martonyi és Szentlélek) Tokaj történelmi belváros épületei, tokaji támfalak, leszakadó löszfalak Sátoraljaújhelyi, Bánkúti és Telkibányai sípályák, sísport Vizisport és horgászat: Mályi tó, Nyéki tavak Megyer-hegyi tengerszem Sárospataki Iskolakert Bartók Plusz Operafesztivál Cinefest Klimatikus gyógyhelyek (Bükkszentkereszt) Miskolci Vadaspark

4. táblázat: Országos jelentőségű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei értékek, melyeket veszélyeztethet az éghajlatváltozás


73


2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés A klímastratégia tervezésében kulcsfontosságú, hogy a helyzetelemzés, jövőképalkotás, célok kitűzése, eszközök meghatározása, majd később a konkrét lépések rögzítése az érintettek széles körének bevonására támaszkodjon. A hatékony megvalósításhoz nélkülözhetetlen, hogy a gazdasági és társadalmi szereplőkkel az együttműködés már a folyamat legelején megkezdődjön. Figyelembe kell venni az partnerek ismereteit a témáról, illetve azt, hogy milyen lépésekre hajlandóak bizonyos célok érdekében. A pontos helyzetértékelés, az együtt-tervezés fontos feltételei annak, hogy az érintettek a kitűzött célokat magukénak érezzék, részt vegyenek a megvalósításban, illetve a stratégiával összeegyeztethető módon végezzék tevékenységüket. A lakosság klímaváltozással szembeni attitűdjének ismerete ezért nagyon fontos információ a szakpolitikai tervezés számára. Az éghajlatváltozás megítélése nagyban függ az életminőséget, életkilátásokat befolyásoló egyéb tényezőktől. Az átalakuló, kiszámíthatatlanabbá váló éghajlathoz, a szélsőséges időjárási eseményekhez, esetleges károkhoz való alkalmazkodás, illetve az üvegházgáz-kibocsátás csökkentés lehetőségeinek kihasználását alapvetően meghatározza az aktuális társadalmi-gazdasági helyzet. A 2008-as „Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság” című Solana-jelentés108 fontos megállapítása, hogy a klímaváltozás inkább növeli a meglévő, ismert biztonsági kockázati tényezőket, nem önálló veszélyfaktorként jelenik meg. Hasonlóképpen, megyei szinten arra kell számítani, hogy a klímaváltozás a meglévő társadalmi–gazdasági problémák hatásait erősítheti fel.

2.5.1. A lakosság klíma- és energiatudatossága a felmérések tükrében 2.5.1.1. A KLÍMAVÁLTOZÁS TÉNYÉNEK ÉS OKAINAK ISMERTSÉGE Az elmúlt évtizedben több kutatás vizsgálta országos, reprezentatív mintán, hogy hazánk lakossága mennyit tud az éghajlatváltozásról és a társadalom felelősségéről, feladatairól. Az alábbiakban ezek felhasználásával tekintjük át a hazai helyzetképet, és összevetjük az országos eredményekkel a BorsodAbaúj-Zemplén megyeieket. Gyakorlatilag teljes körben ismert Magyarországon az éghajlatváltozás ténye, és hogy annak meghatározó jelentőségű okozója az ember. Egy 2006-os felmérés szerint a lakosság 96%-a, egy 2015-ös szerint a 98%-a hallott a klímaváltozásról. Az MTVSz-Cognative 2009-es, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 92%-a hallott már róla.109 Az MTA–KRTK 2015-ös, reprezentatív, országos felmérésében110 megkérdezettek 98%-a hallott a klímaváltozásról, 92%-uk saját bevallása szerint nagyjából vagy pontosan tudja, hogy az mit is jelent. Az országos minta alapján elmondható, hogy döntően a fiatalok, illetve a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek nem hallottak még a klímaváltozásról. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a válaszadók 5,9%-a nem hallott még a jelenségről, ami magasabb az országos átlagnál. A megye olyan szempontból is eltér az országos átlagtól, hogy itt jóval magasabb volt azok aránya, akik az éghajlatváltozás egyetlen hatását sem tudták megnevezni. 2006-ban még a hazai lakosság negyede gondolta, hogy a változásokhoz elsődlegesen természeti (tehát nem emberi) eredetű okok járultak hozzá, 2015-ben már csak elenyésző hányaduk.111 Az alaposabb Climate Change and International Security, Paper from the High Representative and the European Commission to the European Council, S113/08, 14 March 2008, 11. p. Hivatkozza: A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete, p. 154. 109 MTVSz-Cognative (2010) 110 Baranyai-Varjú (2015) és (2017) 111 Mosoniné Fried et al., 2007 és Baranyai-Varjú, 2015, hivatkozza Baranyai-Varjú (2017) 108


74


informáltság visszavezethető lehet arra is, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőségek a médiában is egyre gyakrabban jelennek meg.112 A Magyar Természetvédők Szövetsége által, a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából, 2016-ban készített, legfrissebb országos, reprezentatív (MTVSZ – KBTSz) felmérés válaszadóinak 90%-a állította, hogy az emberi környezetszennyezésnek az éghajlatváltozásban meghatározó szerepe van. 113 2.5.1.2. MIT TUDUNK A VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEKRŐL? Az MTVSZ–Cognative 2009-es felmérésének válaszadói a klímaváltozás várható hatásai között szinte kizárólag természeti következményeket említettek. Széles körben ismertek a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (26%), az évszakok összemosódása (23%) és az átlaghőmérséklet emelkedése (23%). A környezeti változások további következményei (pl. fajok kihalása kevésbé voltak ismertek, és alig jelentek meg az olyan társadalmi hatások, mint a szegények korlátozottabb alkalmazkodó képessége (4% említette). Vélhetően a média hatása, hogy az emberek inkább tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásáról, mint a Magyarországon ténylegesen fenyegető elsivatagosodásról és a tartós szárazság veszélyéről. Az éghajlatváltozás hazánk tájait eltérő mértékben érinti, azonban eltérő mértékben érzékelik a hatásokat az emberek is. Az MTA – KRTK kutatás válaszadói az egyre gyakoribb hőhullámokat mint klímaváltozási jelenséget értékelték a legnagyobb hatásúnak (1-4 skálán 3,18). Legkevésbé a tiszta ivóvízhez való hozzáférést érzékelték problémának, a válaszadók 56%-a nem vár változást. Az erdő- vagy vegetációtüzek és a nagy árvizek a kevésbé lényegesnek tekintett problémák közé tartoznak.114 2016-ban, az MTVSz – KBTSz115 kutatás válaszadóinak 90%-a tudott olyan káros éghajlatváltozási hatást említeni, amitől a saját életét tekintve is tart. Leggyakrabban a szélsőséges időjárási jelenségeket nevezték meg. A megkérdezettek szerint várható káros hatások 60%-a éghajlati, természeti jellegű; 15% szerint az élővilágban várható változás és 25% a gazdasági-társadalmi jellegűeket nevezett meg (pl. migráció). A 2009-es MTVSz-Cognative felméréshez képest jelentősen nőtt a gazdasági-társadalmi következmények említésének gyakorisága. A keleti országrészben a hőhullámok hatásait erőteljesebben érzékelik. A 2015-ös eredmények szerint az aszállyal és szárazsággal legkevésbé a fővárosiak szembesültek; a többi városban, megyei jogú városokban élők erőteljesebben megérezték; a községben, nagyközségben élők úgy vélték, hogy nagymértékben érintette őket. Aszállyal, szárazsággal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb mértékben érintettnek vallották magukat a felmérésben megkérdezettek.116 A megváltozott téli időjárás hatásait – az aszályhoz hasonlóan – annál kevésbé érzékelték a megkérdezettek, minél nagyobb városban laknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közepes mértékű érintettséget jelez a felmérés.117 Az MTA – KRTK felmérésében arról is kérdezték az embereket, hogy véleményük szerint mire számítanak: a klímaváltozás a következő 20 évben milyen hatásokat fog gyakorolni életükre? Az összes válaszadó csaknem tizede (9,4%) semmilyen változásra nem számít, negyedük (24,3%) kismértékű, másik negyedük (26,8%) nagymértékű, a fennmaradó csoport (39,44%) pedig közepes mértékű hatásokkal számol. A legalacsonyabb végzettségűek és a munkanélküliek a többi kategóriába tartozó válaszadónál

Blake 1999, Mosoniné Fried et al., 2007 hivatkozza Baranyai-Varjú (2017) MTVSz-KBTSz (2016) 114 Baranyai – Varjú (2015) 115 MTVSz-KBTSz (2016) 116 Baranyai – Varjú (2015) 117 Baranyai – Varjú (2015) 112 113


75


nagyobb mértékben érzik érintettnek magukat. A kutatók feltételezik, hogy ennek oka az, hogy a magasabb jövedelműekhez viszonyítva nagyobb kiszolgáltatottságot éreznek, ezen alapulnak félelmeik.118

Megjegyzés: N=3258. A hatást négyfokú skálán mértük (1=semmiféle változás nem történt, 4=nagymértékű változás történt). (Forrás: Baranyai N. – Varjú V., 2017)

51. ábra: Az aszállyal, szárazsággal érintettség átlagértékei megyénként, 2015. Forrás: Baranyai – Varjú, 2017

2.5.1.3. MENNYIRE FONTOS PROBLÉMA? Az Eurobarometer európai, reprezentatív kutatása révén a magyar lakosság klímatudatosságát az Unió más országaival is összevethetjük.119 Az EU 69%-os átlagával szemben a magyarok 73%-a látja a klímaváltozást nagyon súlyos problémának, de csak 14%-uk ítéli a világot fenyegető legsúlyosabb gondnak (az EU átlag 2015-ben: 15%). A világ legsúlyosabb problémáinak a legtöbben a szegénységet, éhezést, ivóvíz-hiányt tartották, majd a gazdasági helyzet, utána a nemzetközi terrorizmus következik, a klímaváltozás a csak negyedik.120 Az MTVSz–KBTSz 2016-os kutatásában a válaszadókat arra kérték, hogy 11 kihívás fontossági sorrendjét határozzák meg. Az éghajlatváltozás a rangsorban középtájt helyezkedik el. Megelőzik a fontossági sorban az egészségügy helyzete, az elszegényedés, a környezetszennyező életmód és a pazarló fogyasztás. Az éghajlatváltozást követi az oktatás helyzete, a munkanélküliség, az árak emelkedése, a migráció, a közbiztonság és a terrorveszély. Jelentősek azonban az országon belüli területi különbségek. Az ország nyugati és középső, jobb társadalmi-gazdasági helyzetű régióiban a klímaváltozás előrébb szerepel a rangsorban, mint a rosszabb helyzetű dél-dunántúli, illetve keleti régiókban. Észak-Magyarországon 11-ből a 7. helyre került. Az öt legfontosabb probléma között Észak-Magyarországon az elszegényedés problémája országos viszonylatban kiemelkedően magas (4,64 pont), a közbiztonság kihívása pedig az országban a legmagasabb értéket kapta (4,01 pont).121

Baranyai – Varjú (2015) European Commission, 2015a és 2015b 120 A kutatás erre nem tér ki, de megjegyzendő, hogy a vizsgált globális problémák egymással szorosan összefüggenek. A klímaváltozás következményei pl. kihatnak a szegénységre, éhezésre, ivóvízhiányra, gazdasági helyzetre, a feszültségek erősíthetik a nemzetközi terrorizmust. 121 Uo., p. 17 118 119


76


52. ábra: Az éghajlatváltozás helye a tizenegy kihívás között Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 17

Az MTVSz-KBTSz122 országos szintű kutatási eredményei szinte teljesen megegyeznek az MTA KRTK eredményeivel. Az egyes megyékben kapott rangsorindikátorok nem térnek el szignifikánsan egymástól, azonban megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben a jelenséget kevésbé tartják fontosnak az országos rangsorátlagnál. 123

Megjegyzés: N=3136. Az országos rangsorátlag értéke: 3,3298. A rangsorátlagot az egyes kérdések esetében öt-fokú skálán mért aktualitás alapján (1=nem aktuális, 5=nagyon aktuális) határozták meg.

53. ábra: "A klímaváltozás, hazánk éghajlatának felmelegedése" társadalmi problémák közötti megyei ragsorátlaga, 2015. Forrás: Baranyai – Varjú, 2017

122 123

MTVSz-KBTSz (2016), p.5 A módszertan leírását ld. Baranyai-Varjú (2017), p.166-167 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

77


Az MTA–KRTK kutatás rámutatott a társadalmi státus attitűdformáló hatására is. A válaszadókat alacsony, közepes és magas státusú csoportokba sorolták.124 Az elemzések szerint az alacsonyabb státuszúakat nagyobb arányban érintő problémákkal (áremelkedés, elszegényedés, munkanélküliség) szemben a státus növekedésével csökken az érzékenység. Ugyanez igaz a klímaváltozásra is. A nagyobb ellátórendszerekkel (egészségügy, oktatás) kapcsolatos problémákat viszont a státus növekedésével egyre fontosabbnak látták a válaszadók. A státus növekedésével csökken a klímaváltozással kapcsolatos közvetlen tapasztalat is. A védekezés, alkalmazkodás a várható károkhoz pénzkérdés (is), a konkrét káresemények pedig – a válaszok szerint – kevésbé érintették a magas státusú csoportot mint a másik kettőt. A rosszabb helyzetben lévők érzékenyebbek a várható problémákra, nagyobb fenyegetést érzékelnek. Az Energiaklub 2015-ös, reprezentatív felmérése szerint Magyarország lakosságának több mint 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli a klímaváltozás hatásait és aggódik miatta. Elsősorban a kisebb településeken (vidéken) élők tapasztalnak egyre forróbb nyarakat (a teljes mintában 72% említette), egyre gyakoribb aszályokat (teljes minta: 46%) és a kártevők elszaporodását (teljes minta: 48%). A hirtelen hőmérsékletingadozások szintén a gyakran tapasztalt jelenségek közé tartoznak (69%), akárcsak az egyre gyakoribb heves zivatarok, szélviharok (57%). A többség aggódik amiatt, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okozhat neki vagy szeretteinek, a termésében, illetve lakóingatlanjában keletkező károk vagy a szélsőséges időjárás által okozott áramszünetek kockázata miatt. A válaszadók több mint 70%-a védtelennek érzi magát a várható hatásokkal szemben, 64% úgy érzi, nem kap elegendő segítséget a védekezéshez. A megkérdezettek fele szerint az önkormányzatnak kellene lépéseket tennie a klímaváltozásra való felkészülés érdekében a településen.125 A WWF Magyarország 2010-ben, illetve 2016-ban is készíttetett átfogó közvélemény-kutatást, így képet alkothatunk a környezettudatosság változásáról is.126 Az eredmények alapján elmondható, hogy az érdeklődés e témák iránt csökkent. A klímaváltozás fontosságának megítélése visszaesett más környezeti-, természeti problémákkal, illetve a szegénység csökkentésével összevetve. Míg 2010-ben a 3. legfontosabb problémának tartották az éghajlatváltozást, addig 2016-ra az ötödik helyre került, jóllehet a téma gyakrabban szerepel a médiában.127 2.5.1.4. KIK A FELELŐSÖK? Az Eurobarometer eredményei szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a magyarok szerint a legnagyobb felelősséget a vállalati szférának és az iparnak kellene vállalnia, második helyen említették a kormányt, utána az Európai Unió, majd az önkormányzatok, majd az egyének személyes felelőssége és a környezetvédő csoportok következnek. A felmérés szerint az EU-átlag hasonló, azonban a nemzeti kormányok felelőssége megelőzte a vállalati szféra és iparét. Az MTVSz-KBTSz 2016-os felmérésében 67% tulajdonította a nagyvállalatok felelőtlen döntéseinek a klímaváltozást és gondolta úgy, hogy az ő felelősségük tenni ellene. Mindkét eredmény arra utal, hogy a magyarok kritikusabban ítélik meg a nagyvállalatok szerepét az EU-átlagnál. Azt a válaszlehetőséget, hogy az éghajlatváltozás kezeléséért elsősorban a válaszadó személyesen felelős, csak 15% választotta, az EU átlag 19%-kal szemben, az Eurobarometer hivatkozott felmérésében. Az egyéni felelősségérzet tehát gyengébbnek bizonyult e kutatás szerint. Mindazonáltal, közel 75% egyetért azzal, hogy neki magának is

A csoportokat a következő változók figyelembevételével alakították ki: a háztartás anyagi helyzete, az egyén munkaerőpiaci helyzete és/vagy beosztása, valamint iskolai végzettsége. E változók alapján 3100 főt soroltak státuscsoportokba. Megoszlásuk az országos mintában: 19,5% alacsony, 60,4% közepes, valamint 20,1% magas státusú. (Baranyai – Varjú, 2017) 125 Klímaválasz (2015a) 126 WWF (2017) 127 A rangsor nem összehasonlítható az Eurobarometer vizsgálatával, mert más problémákat sorolt fel a két felmérés. 124


78


tennie kell az éghajlatváltozás ellen. Az MTVSz-KBTSz eredményei azt mutatták, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál nagyobbnak látja egyéni felelősségét.128 A cselekvésre fontos hatása lehet annak, hogy a gazdasági szektorok közül melyeket tartjuk felelősnek az üvegház-hatás erősödéséért. Az MTVSz–KBTSz kutatás válaszadói a hulladéktermelést tartják a leginkább felelősnek az éghajlatváltozásért. Csak jóval lemaradva következnek a valóságban nagyobb üvegház gáz kibocsátók, a közúti közlekedés, az energiatermelés, a légi közlekedés és a nagyüzemi mezőgazdaság. Ez a téves értékelés összefügghet a média hatásaival, és egyik következménye lehet a szelektív hulladékgyűjtés pozitív klímavédelmi hatásának túlértékelése. 2.5.1.5. MIT TENNE ÉS MIT TETT A KLÍMAVÉDELEMÉRT, ALKALMAZKODÁSÉRT? A klímaváltozás lassítása érdekében az MTA–KRTK összes válaszadóinak nagy többsége (70,8%) biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne anyagi áldozatot vállalni – többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért. A hajlandóságot több tényező egyértelműen befolyásolja: a jobb anyagi helyzetben lévők, a magasabb iskolai végzettségűek, a magasabb munkahelyi beosztással rendelkezők inkább költenének e célokra. Minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább hajlandó anyagi áldozatra. A megelőzési lépéseken belül a megújuló energiák kérdését vizsgálva a felmérés eredménye hasonló. A megújuló áramért a jelenlegi árnál sokkal többet a fiatalok, a magas jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók, a magas beosztásúak fizetnének. Figyelemreméltó azonban, hogy a nehéz társadalmi-gazdasági helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol az országos átlaghoz képest magas (15,1%) azoknak az aránya, akik másfélszer-kétszer annyit is fizetnének a megújulóból származó energiáért.129 A lehetséges konkrét teendőkkel az MTVSz – KBTSz (2016) eredményei szerint kevéssé vannak tisztában az emberek. A válaszadók 86%-a tudott legalább egy lehetőséget megnevezni, amivel a klímaváltozás lassítható. A válaszadók közel fele adott olyan javaslatot, ami az energetikához kötődik. Negyedük-ötödük a hulladékgazdálkodáshoz, környezetkímélő közlekedéshez, technológiai fejlesztésekhez, tudatos fogyasztáshoz vagy a zöldfelület fejlesztéshez kapcsolódó javaslatokat mondott. A válaszadók közel hatoda a várható káros hatásokhoz való alkalmazkodás egyetlen módszerét sem tudta megnevezni, a másik hatoda úgy vélte, hogy az alkalmazkodás nem lehetséges, el kell viselni a hatásokat. A válaszok kétharmada valóban tényleges, használható alkalmazkodási lehetőségeket nevezett meg többek között a vízgazdálkodás, személyes változtatások, zöldfelületek növelése és jobb építési technológiák terén. Észak-Magyarországon voltak a legtöbben a megkérdezettek között azok (39%), akik egyetlen alkalmazkodási lehetőséget sem tudtak megnevezni.

128 129

Uo., p.31, 35 Baranyai – Varjú (2015) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

79


54. ábra: Milyen megoldásokról hallott Ön, amelyek lassíthatják az éghajlatváltozást? „Nem” választ adók régiók szerint Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 39

Az országban válaszadók közel 60%-a úgy gondolja, hogy a magyarok akkor tesznek klímavédelmi lépéseket, ha az anyagilag megéri nekik. Ötödük szerint a lakosság anyagi érdek nélkül is szívesen tesz az éghajlatváltozás ellen, másik ötödük szerint pedig a magyarokat nem érdekli ez a téma. A megkérdezettek klímatudatosságának egyik mutatója az éghajlatváltozással kapcsolatban már megtett beruházások. Ezek között a kis költségű tevékenységek dominálnak Magyarországon. Az MTVSz – Cognative 2009-es kutatásának válaszadói a megtett lépések között leggyakrabban említették a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréjét (58%), a nyílászárók kicserélését (36%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatását (36%). Komolyabb költségű beruházásokat csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Az Eurobarometer felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele (52%) tett konkrét lépést a klímaváltozás elleni küzdelemben. Itt is az egyszerűbb, alacsonyabb költségűek jellemzőek: hulladékcsökkentés, szelektív gyűjtés (58%), eldobható termékek használatának mellőzése, amikor csak lehetséges (52%), energiatakarékos háztartási gépek vásárlása (38%), helyi, szezonális termékek vásárlása, amikor csak lehetséges (33%). A ház szigetelését csak 20%, a megújuló energiaforrások használatát csak 4% említette. A WWF Magyarország (2017) kutatásának válaszadói a már megtett lépések között szintén az energiatakarékos világítást említették legtöbbször, gyakran szerepelt a készenléti mód mellőzése (66%), a vízzel való takarékoskodás (59%), a helyi előállítású termékek vásárlása (43%), újrahasznosítás (43%). Környezetbarát energiaszolgáltatót azonban csak 13% választott. Az MTVSz – KBTSz (2016) kutatása alapján a környezetbarát termékekért a megkérdezettek 15%-kal hajlandóak többet fizetni átlagosan. 20% nem hajlandó ilyen termékért többet fizetni, míg a válaszadók fele 5-20%-kal többet fizetne ilyen termékekért. A fiatalok többet áldoznának környezetkímélő termékekre, mint az idősebbek. Ha az iskolázottság szerint nézzük a válaszokat, azt látjuk, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál többet lenne hajlandó áldozni. A területi áttekintés pedig arra utal, hogy a fizetési hajlandóság az anyagi helyzettel is összefüggést mutat – jóllehet a különbségek nem túl


80


nagyok. Az Észak-Magyarországi Régióban a második legalacsonyabb a többletfizetési hajlandóság (10%) az országban. 130

55. ábra: A többletfizetési hajlandóság regionális megoszlása Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 57

A lakosság fele saját forrásból (33%) vagy hitelből (17%) elvégezné lakóépülete energetikai felújítását. 41% szerint ehhez pályázati támogatásra szükség van. Csak 3% nyilatkozott úgy, hogy nem éri meg a felújítás. A területi különbségeket vizsgálva megállapítható, hogy Észak-Magyarországon az átlagnál kevesebben választanának saját forrást a felújítás finanszírozásához.131 Az MTVSz – KBTSz (2016) kutatás válaszadói közül legtöbben a hulladékgazdálkodás területén jártak el környezettudatosan (a válaszadók 82%-a csökkentette a hulladékmennyiséget, szelektált, komposztált). Életmódváltást saját bevallása szerint 70% hajtott végre annak érdekében, hogy tudatosan kevesebbet fogyasszon. Népszerűek voltak (sorrendben) a környezetbarát közlekedés, az energiatakarékos háztartási gépek beszerzése, illetve ezek takarékos használata, a zöldfelületek növelése, faültetés, árnyékolás, nyílászárócsere. Fűtéskorszerűsítést, illetve hőszigetelést 44% hajtott végre, víztakarékos beruházást 37%. A legkevesebben (5%) megújuló energia beruházásról számoltak be.132 Az MTA – KRTK (2015) kutatásában a megyei szintű elemzésekhez a kutatók összesítették a válaszokat, melyeket arra a kérdésre kaptak, hogy a lakosság milyen a klímaváltozáshoz kapcsolódó lépéseket tett az alkalmazkodás érdekében. Az összesített válaszokat megyénként átlagolták és 0-100-as skálára transzformálták. Az alábbi ábra mutatja a megyék összehasonlítását. Látható, hogy Borsod-AbaújZemplénben kevesebb lépést tettek a klímaváltozáshoz kapcsolódóan az országos átlagnál. A mintázat emlékeztet egyfajta nyugat-keleti lejtőre, de a megyei egy főre jutó GDP-adatok és a megtett alkalmazkodási lépések arányszámai között nincs lineáris kapcsolat.133

Uo., p.6, 56 Uo., p.58 132 Uo., p.52 133 Baranyai – Varjú (2017) 130 131


81


Megjegyzés: N=3269. 100% az, amikor a válaszadó a kérdőív 12. kérdésében felsorolt 14 lépést mind megtette, országos átlag 55,94%.

56. ábra: A múltban már megtett összes lépés megyénkénti átlagértékei, 2015. Forrás: Baranyai – Varjú, 2017

2.5.1.6. A FELMÉRÉSEK TANULSÁGAINAK ÖSSZEGZÉSE Az elmúlt évtizedben elvégzett országos, reprezentatív felmérések arról tanúskodnak, hogy a hazai lakosság tisztában van azzal, hogy a klímaváltozás javában zajlik, és azzal is nagyrészt, hogy mindezt az emberi tevékenység okozza. A várható következményekkel kapcsolatos információk kevésbé pontosak, de egyre inkább világossá – és napi tapasztalattá – válik, hogy Magyarországon a szárazodás, a hőhullámok, a szélsőséges időjárási események fenyegetése a legfontosabb várható hatások között vannak. „A szegény embert az ág is húzza” mondást a kutatások is alátámasztani látszanak. Az alacsonyabb státusúak között jobban érzékelik a klímaváltozás hatásait, nagyobbra értékelik fenyegetéseit, kiszolgáltatottabbnak érzik magukat az emberek. A rossz anyagi helyzet miatt ugyanis védekezési, alkalmazkodási lehetőségeik gyengébbek. Különösen fontos következtetés ez a rossz gazdasági-társadalmi mutatókkal rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A hazai lakosság a klímaváltozással szembeni lépések közül inkább az alacsony, illetve közepes költségű beruházásokat preferálja, amelyek anyagi haszonnal (pl. megtakarítással) is járnak. A megyében egy 2015-ös felmérés szerint az országos átlagnál kevesebb klímavédelmi intézkedést hajtottak végre az emberek.

2.5.2. A megyei klímastratégiához készített felmérések eredményei A megyei klímastratégia készítése során egy szűkebb körű, kérdőíves felmérést is folytattunk. A kérdőív az éghajlatváltozással szembeni attitűdöt vizsgálta, illetve a legfontosabb érzékelt problémákat igyekezett azonosítani. A kérdőív kitöltése önkéntes volt, a klímastratégia tervezéséhez kapcsolódó rendezvényeken (pl. Éghajlatváltozási Platform ülésén) juthattak hozzá az érdeklődők, illetve a Megyei Önkormányzat honlapjáról is letölthető volt. 15 db kérdőív érkezett vissza, így a minta távolról sem tekinthető reprezentatívnak, de olyan szempontból is torzít, hogy feltehetően a környezetvédelem, éghajlatváltozás iránt eleve érdeklődők töltötték ki. Éppen emiatt viszont fontos információval szolgálnak, mivel a stratégia további tervezésének, megvalósításának egyik fontos célcsoportjának véleményére következtethetünk belőle. Az alábbiakban röviden ismertetjük az eredményeket.


82


Az éghajlatváltozás jelenségével, hatásaival, felelőseivel, a megfékezés feltételeivel, illetve környezetük informáltságával kapcsolatos válaszokon belül két csoport markánsan elkülönül. Az 1–5-ig terjedő skálán 4 fölötti átlagértéket kapott állításokkal a válaszadók markánsan egyetértettek, míg egy másik kérdéscsokor 2 körüli átlagértékeket kapott, azaz inkább nem értenek vele egyet. A válaszadók egyetértettek azzal, hogy az éghajlatváltozás hatásai globálisan és hazánkban is jelentkeznek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is érzékelhetők. Az emberiség jövője szempontjából fontos kérdésnek látják a folyamatot, és kulcsfontosságúnak az alkalmazkodást. Úgy látják, hogy a folyamatért az emberek is felelősek és az egyes egyének is tehetnek a negatív hatások ellen, fogyasztásunkon jelentősen változtatni kellene az éghajlatváltozás megfékezése érdekében. Elégtelennek ítélik ugyanakkor az óvodás és iskolás korú gyermekek tájékozottságát a klímaváltozással kapcsolatban, továbbá a környezetükben élők információit a hatásokról, az alkalmazkodási és a klímaváltozást mérséklő lehetőségekről.

57. ábra: Mennyire ért egyet a következő, klímaváltozással kapcsolatos állításokkal? A reprezentatív felmérések eredményével egybecseng a várható hatások rangsora. A legtöbben az éghajlatváltozás várható hatásai között a heves viharokat, özönvízszerű esőzéseket, villámárvizeket nevezték meg, további jelentős problémának látják az ár- és belvizet.

58. ábra: Véleménye szerint a megyében melyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó legjelentősebb hatások, károk? MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

83


A megkérdezettek elsősorban nemzetközi szervezetektől, az EU szervezeteitől, a magyar kormánytól, a tudományos élet szereplőitől várják a megoldást és csak ezután következik a lakosság felelőssége. Ezen a téren nagyrészt egybevág a válaszadók véleménye a fent ismertetett reprezentatív felmérések eredményeivel. Feltűnő azonban, hogy az országos közvélemény-kutatásokkal szemben itt a vállalkozások felelősségét nagyon hátrasorolták más szereplőkhöz képest.

59. ábra: Mit gondol, a következő szereplőknek mennyiben feladata a klímaváltozás elleni küzdelem? A válaszadók többsége részt venne éghajlatváltozással kapcsolatos előadásokon, illetve helyi akciókban, civil tevékenységben, ami azt a feltételezést erősíti, hogy a kérdőívet a klímavédelem, alkalmazkodás, környezetvédelem iránt eleve jobban elkötelezett emberek töltötték ki.

60. ábra: Milyen klímavédelmi rendezvényeken, programokon venne részt szívesen? A kérdőív a válaszadók javaslatait, ötleteit is gyűjtötte a stratégiai tervezéssel kapcsolatban. Több, a szemléletformálással kapcsolatos válasz is érkezett arra a kérdésre, hogy mi az a legsürgetőbb probléma a megyében, illetve a településén, saját környezetében, amivel a megyei klímastratégiának foglalkoznia kellene. Többen is említették a környezeti nevelés, szemléletformálás, a lakosság felvilágosításának fontosságát a klímaváltozással, illetve a környezettudatosabb életmóddal kapcsolatban megyei és települési szinten is. Települési szinten volt olyan észrevétel, mely a környezeti nevelési foglalkozások óvodai, iskolai alkalmazását javasolta kibővített módszertannal és szervezési formával (pl. drámapedagógia, mozgásos


84


játékok, szemléltető tanítás). Volt, aki az emberek környezetszennyezéssel szembeni tájékozatlansága és közönyössége ellen csak nagyon erős kampányt, illetve jogi „vasszigort” látna hatékonynak. A klímaváltozás hatásait csökkenteni vagy a káros hatásokhoz való alkalmazkodást, felkészülést, a környezet- és klímatudatosságot, az erre irányuló szemléletformálást elősegíteni hivatott megyei jó példák között többen említették az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványt, illetve gömörszőlősi fenntartható falu kezdeményezésüket. Felsorolták még más zöld szervezetek (Holocén Természetvédelmi Egyesület, Zöld Kapcsolat, Zöld Akció) szemléletformáló akcióit (vízgyűjtő gazdálkodással kapcsolatos tevékenységeit, Föld Napja rendezvényeket, ismeretterjesztő előadásokat, komposztálást), és említettek ózdi önkéntes akciókat (Föld órája, Autómentes nap, faültetés, szemétszedés). Számos ötlet érkezett a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás lehetőségeire. Megyei szinten a közösségi, lakossági szemléletformálás és a környezettudatosság kialakításának fontosságát többen említették. Ezek támogatása, interaktív oktatási stratégiák kialakítása is felmerült az ötletek között. Van, aki a környezetvédelem, illetve a (helyes) életvitel kötelező, tantárgyi szintű oktatását látná megfelelő eszköznek megyei szinten. A közösségi kertek ugyancsak említésre kerültek a javasolt megyei és települési szintű akciók között egyaránt. Települési szinten jó eszközök lehetnek a szemléletformáló akciók, sportnapok, szemétszedés, megújuló energia bemutatók). Javaslat érkezett iskoláknál vagy a településen olyan közpark/közösségi helyszín kialakítására is, amely bemutatja a megújuló energiák felhasználási módjait (pl. napelem, napkollektor, szélkerék stb.) és felhívja a figyelmet a környezetkárosítás hatásaira. Ezt azonban össze kell kapcsolni a lakosságnak adott energiakorszerűsítési támogatásokkal, mert a szegény vidékeken ilyeneket önerőből nem tudnak megvalósítani. Fontos javaslat, hogy az elkészülő klímastratégia célkitűzéseinek megvalósítására célszerű lenne a felhasználható fejlesztési forrásokat szinkronizálni, költségvetési forrásokat elkülöníteni, a végrehajtás felelőseit egyértelműen kijelölni. Az oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek komoly szerepe lehet a tudatformálásban több válaszadó szerint. A szemléletformálás mellett a szigorúbb ellenőrzések, szankciók jelentőségét is említették. A klímaváltozás elleni küzdelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyei akadályai között a válaszok alapján dominálnak az anyagi természetűek, illetve a szemléletmódban, tájékozottságban gyökerező problémák. Az akadályok között leggyakrabban az elszegényedést, munkanélküliséget, pénzhiányt, alacsony képzettséget említették, ami összességében egy olyan élethelyzetet alakít ki, ahol a napi túlélés elsődleges, a környezetkímélő, klímatudatos életforma megvalósítása (pl. energetikai korszerűsítés, megújuló energiaforrások alkalmazása) fel sem merül. A magasabb képzettségűek elvándorolnak a megyéből. Többen úgy látják, hogy a köznapi gondolkodásban a klímaváltozás még mindig távoli problémának tűnik, nem elegendően hangsúlyos az oktatásban sem. A környezetvédelmi beruházások, szemléletformálás forráshiánya szintén a gyakran említett akadályok közé került, illetve a vállalkozások ellenérdekeltsége is megjelent. Volt, aki a hatóságok és megyei intézmények szakemberhiányát, illetve a forráshiány miatt a környezetvédő civil szervezetek gyengülését is a klímaváltozás elleni küzdelem akadályai közé sorolta.

2.5.3. Célcsoportok, partnerek, kulcsszereplők azonosítása és bevonása 2.5.3.1. ÉRINTETTEK SZÁMBAVÉTELE A klímastratégia tervezése során azonosítanunk kell azokat az érintetteket (stakeholder-eket), akik, vagy amelyek a klímastratégia megvalósítására, a mitigációs, adaptációs és szemléletformálási célkitűzések elérésére hatással lehetnek. Olyan „térképet” készítünk, mely igyekszik minden személyt, céget, intézményt, szervezetet, csoportot figyelembe venni, amelyik érdekelt vagy ellenérdekelt a stratégia megvalósításában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által készítendő stratégia közvetlen beavatkozási eszközökkel kevésbé tud élni, ehelyett inkább koordinációs mechanizmusokat tud használni.


85


Emiatt is fontos, hogy minél pontosabb „térképünk” legyen az érintettekről.134 A következő érintettcsoportok fontosabb szereplőit mindenképpen célszerű számba venni a klímastratégia tervezésekor: 

















134

Települési önkormányzatok Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: Közös, térségi szintű klímastratégiai tervezés, programozás, megvalósítás, térségi együttműködés a közlekedés, területrendezés, ökológiai hálózatok, földhasználat alakítása terén Államigazgatás helyi és érintett országos szervei Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: Klímastratégia tervezése és programozása, állami üzemeltetésű közintézmények és területek klímabarát fejlesztése, egészségügyi felkészülés rendkívüli helyzetekre, katasztrófavédelem Alsó- és középfokú nevelési, illetve oktatási intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák és üzemeltetőik) Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: klímatudatos életmód népszerűsítése, gyermekeken keresztül a családok szemléletének alakítása Klímakutatással, illetve releváns területekkel foglalkozó kutatóintézmények, főiskolák, egyetemek Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: helyi klímakutatás, előrejelzés, felvilágosítás, részvétel a stratégiai tervezésben, programozásban Gazdasági szereplők / gazdálkodók Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: termelőüzemek – kibocsátás csökkentés, kereskedelmi vállalkozások – szállítási távolságok, kibocsátások csökkentése, helyi termékek arányának növelése; szolgáltatások – klímabarát szolgáltatóterek, együttműködés hőségriadó idején; munkaadók – munkahelyek klímakomfortosítása, együttműködés hőségriadó idején Szakmai szervezetek (érdekképviseletek, kamarák, egyéb szakmai tömörülések) Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: Klímastratégia tervezése és programozásának szakmai, technológiai, gazdasági, innovációs vonatkozásai Civil szervezetek Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: helyi közösségi érdekek, tudás megjelenítése a klímastratégiai tervezésben, programozásban; feladatmegosztás a szemléletformálásban; tudásmegosztás Egyházak Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: feladatmegosztás a szemléletformálásban, konkrét akciók megvalósítása felekezeti csoportokkal Lakossági csoportok Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: célzott kampányok az energia- és klímatudatos fogyasztási mintázatok terén (energia- és anyagtakarékosság, felesleges fogyasztás kerülése, környezetbarát alternatívák), felkészülés az időjárási szélsőségekre a mindennapokban, ingatlanok klímabiztos kialakítása

Taksz et al. (2016) nyomán MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

86


A klímastratégia tervezési folyamata során, 2017 márciusában megalakult a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform. A platform célja a klímaváltozással kapcsolatos hírek, fejlesztési lehetőségek helyi szereplők számára történő eljuttatása, továbbá a helyi klímaváltozással, a klímaváltozás mérséklésével, az ahhoz történő alkalmazkodással kapcsolatos fejlesztési igények, jó gyakorlatok felmérése és összehangolása, széles körű megismertetése, online szaktanácsadás biztosítása. A Platform jelenlegi összetétele a fent bemutatott érintett-csoportok többségét megszólította, bevonta munkájába. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform tagjai a következők:               

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Nemzeti Pedagógus Kar Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Miskolci Egyetem Holocén Természetvédelmi Egyesület Klímabarát Települések Szövetsége Magyar Földtani és Geofizikai Intézet jogutódja, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács

A klímastratégia megvalósítása során célszerű lehet további fontos szereplők közvetlen bevonása a munkába gazdasági, társadalmi súlyuk, illetve az általuk elérhető további érintettek megszólítása érdekében: 

Jelentős üvegházgáz-kibocsátó cégek Jóllehet a megyei klímastratégia közvetlenül nem tud tevékenységükre hatni, de együttműködésük nélkül a kibocsátás csökkentési célok nem elérhetők, ezért feltétlenül ajánlott az egyeztetés velük. Az üvegházhatású gázok legjelentősebb forrásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az energiafogyasztás és a nagyipar.



Erdőgazdálkodás, erdészeti, illetve környezetvédelmi igazgatás A megye jelentős erdőterületekkel rendelkezik, melyek egyrészt az üvegház gázok elnyelésében játszanak komoly szerepet, másrészt komoly kihívásokkal néznek szembe az alkalmazkodás terén. A környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatással való közvetlen együttműködés szintén nélkülözhetetlen a tervezés és végrehajtás során. Az e területek felügyeletéért felelős kormányhivatal tagja az Éghajlatváltozási Platformnak, célszerűnek látjuk ugyanakkor nevesíteni is a szakterületeket a folyamatban.



Ökoiskolák Az oktatási intézmények a klímavédelmi szemléletformálás csomópontjai lehetnek megyeszerte. Érdemes lehet partnernek megnyerni az ökoiskolákat, melyekből több mint 20 van a megyében és kiemelten elkötelezettek a fenntartható fejlődés iránt.



Civil szervezetek A megyében működő kereken 3600 nonprofit szervezet nagy része kulturális, szociális, sport és egyéb célok érdekében alakult, melyek a klímavédelemmel, alkalmazkodással csak távolról állnak kapcsolatban. Lényeges azonban, hogy napi kapcsolatban állnak az emberekkel, így a civilek


87


bevonása lehetővé teheti, hogy a megelőzés és adaptáció megoldásai beépülhessenek a mindennapokba. A szemléletformálás terén kiemelkedő tapasztalata van a környezet- és természetvédő civil szervezeteknek, ezért a jelentősebbeket ajánlott lehet közvetlenül is bevonni a munkába.

2.5.4. Klíma-, környezet- és energiatudatossági szemléletformálási projektek A 2007-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 6. „Fenntartható Életmód és Fogyasztás” elnevezésű prioritási tengelye a megelőző környezetvédelem eszközeivel kívánt hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez. Fő célkitűzése volt, hogy a fenntarthatóság, mint értékrend minél szélesebb körben tudatosuljon. A célok között szerepelt, hogy a fenntartható alternatívák, a fogyasztás környezeti hatásai ismertebbé váljanak, javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák elérhetősége. Ezen túlmenően támogatta a környezeti információk rendszeres gyűjtését, feldolgozását, felhasználását. A 6. prioritás a legkisebb költségvetésű volt a KEOP-on belül: összesen 21,9 milliárd forint kifizetett támogatás 941 projekt között oszlott meg 2007-2013 között az országban, 2016. végi összegzés alapján. A források túlnyomó része az alábbiak közül az első három intézkedésre jutott:     

KEOP-6.1 – A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok; KEOP-6.2 – Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP-6.3 – Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem); KEOP-6.4 – A fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül; KEOP-6.5 – Környezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatvan városában.

Az alábbi térkép tanúsága szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag alatti volt az egy lakosra jutó kifizetések nagyságrendje. A legtöbb kifizetés a KEOP-6.1 intézkedésre jutott, amit a 6.2 intézkedés követ. A 2007-2013-as időszak legnagyobb projektjét az Ökológiai Intézet Alapítvány valósította meg a megyében, Gömörszőlősön. A "Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központ fejlesztése" mintaprojekt összköltsége 135,5 millió forint volt, ebből 128,7 millió forint KEOP támogatás. A projekt az Ökológiai Intézet Alapítvány által 1993-ban elindított „Gömörszőlős, egy fenntartható falu" program folytatása az Alapítvány gömörszőlősi telephelyén. Fő célja a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósulásának előmozdítása a fenntartható életmód és viselkedésminták népszerűsítésével, és a fenntartható fejlődés ismereteinek további terjesztésével.


88


61. ábra: A KEOP-6. keretében kifizetett támogatások megyénként

Forrás: Környezet- és Energia Operatív Program átfogó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, Miniszterelnökség

A 2007-2013 közötti időszakról rendelkezésre álló legfrissebb projektadatok összegzése alapján 135 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a KEOP 6. prioritásának támogatásával 67 db projekt valósult meg. Ezek összköltsége 1,327 milliárd forint volt, amiből 1,214 milliárd forint volt a támogatás. A projektek a következő tématerületeket érintik136:            

Helyi értékek, helyi termékek megismertetése, népszerűsítése (5 projekt, 98 millió Ft összköltséggel); Tájismeret, természetvédelem (2 projekt, 10 millió Ft összköltséggel) ; Információs központ kialakítása (1 projekt, 136 millió Ft összköltséggel) ; Kerékpározás népszerűsítése (9 projekt, 84 millió Ft összköltséggel) ; Online kampány a fenntarthatóságért (1 projekt, 42 millió Ft összköltséggel) ; Öko címke népszerűsítése (1 projekt, 31 millió Ft összköltséggel) ; Rendezvények környezetterhelésének csökkentése (1 projekt, 19 millió Ft összköltséggel) ; Több területet érintő szemléletformálási kampány (16 projekt, 343 millió Ft összköltséggel) ; Iskolai szemléletformálás (5 projekt, 63 millió Ft összköltséggel) ; Energiatudatossági kampány (2 projekt, 83 millió Ft összköltséggel) ; Hulladékcsökkentés, szelektív gyűjtés (4 projekt, 237 millió Ft összköltséggel) ; Komposztálás népszerűsítése (20 projekt, 181 millió Ft összköltséggel).

Az elérhető projektadatok alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a környezeti szemléletformálásra fordított EU-s társfinanszírozású támogatás a 2007-2013-as időszakban 1,2 milliárd Ft volt. 135 136

https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso – 2017. július 27-i letöltések Saját csoportosítás az adatbázisban elérhető projektadatok alapján. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

89


A megyei projektek közül nagyságrendjét tekintve kiemelkedik az Ökológiai Intézet fent említett gömörszőlősi információs központjának fejlesztése. Összegét tekintve szintén jelentős a „Szólj rá apádra!” című kampány 128 milliós támogatása (183 milliós összköltség mellett). Ezt a projektet azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valósította meg, 7 régióra koncentrálva, illetve az ország egészét célzó kampányelemekkel – nem tekinthető tehát helyi projektnek. A teljes egészében a megyében megvalósult projektek között legnagyobb számban szemléletformálási kampányok találhatók. A legtöbb projekt a helyi kampányok közül a komposztálás népszerűsítésére irányult (20 projekt, 182 milliós összköltséggel). Jellemzően 7-11 milliós költségvetésű, egy, vagy néhány településre koncentráló projektek valósultak meg, ahol a komposztálás népszerűsítése rendszerint kiegészült a komposztkeretek kiosztásával, kihelyezésével is. A hulladékcsökkentés, szemléletformálás területén további 4 projekt valósult meg, 237 milliós összköltséggel. Ezek több településre, illetve a régióra kiterjedő kampányok (a fent említett országos kampány mellett). Számos olyan kampány valósult meg, amely a fenntarthatóságot az élet több területén (pl. közlekedés, energiahasználat, fogyasztás stb.) igyekezett ösztönözni. 16 ilyen kampányt azonosítottunk, 343 milliós összköltséggel. Ezek között számos olyan kisebb (5 milliós) költségvetésű kampány található, ahol csak a település neve különbözik a projekt címében. Hasonlóak, de külön kategóriaként értelmeztük az iskolai szemléletformálási programokat, melyekből 5 valósult meg, 63 millió forintos összköltséggel. Kifejezetten az energiatudatossággal 2 projekt foglalkozott, 83 milliós költségvetés mellett. Speciális téma volt a Zöldövezet Társulás projektje, mely a rendezvények környezetterhelésének csökkentésére irányult, 19 millió forint költséggel. A kerékpározás népszerűsítéséért is nagyobb számú projekt valósult meg: összesen 9, melyekre 84 millió forintot költöttek. 6-11 millió forintos költségvetésű projektek segítségével népszerűsítették a környezetbarát közlekedést, illetve kerékpártárolókat vagy öltözőket, zuhanyzókat alakítottak ki a hivatásforgalmú kerékpározás elősegítésére. Számos önkormányzat saját dolgozói számára javította a munkába járás feltételeit ilyen fejlesztésekkel. A helyi termékek és értékek népszerűsítésére 5 programot valósítottak meg, 98 milliós összköltséggel. Ezek közül nagyságrendjében kiemelkedik a „Keresd a helyit!” projekt, mely egy az ország több területén megvalósított kampány észak-magyarországi változata. Kis költségvetésű, de eredeti ötletre épült a „Helyben maradunk!” kampány, mely az értékek feltárása, bemutatása révén igyekezett arra ösztönözni az itt lakókat, hogy helyben keressék megélhetésüket. A táj, a természet megismerését 2 projekt célozta, 10 milliós összköltséggel. Az alábbi táblázat áttekinti a 2007-2013 között megvalósult KEOP 6. prioritás által támogatott szemléletformálási projekteket.


90


A 2007-2013 között megvalósult KEOP 6. prioritás által támogatott szemléletformálási projektek Projekt témája / címe

Összköltség (millió Ft)

Támogatás (millió Ft)

Db

Forrás*

98

93

5

KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/C

Mezőnyárád Miskolc

5 51

5 48

KEOP 6.1.0/A/09 KEOP 6.1.0/C/09

Miskolc

24

23

KEOP 6.1.0/B/11

10

9

5 5

5 4

136

129

136

129

84

78

10 9 11 6

9 9 10 6

42

40

42

40

31

30

31

30

19

18

19

18

343

283

Aggtelek Miskolc

5 31

5 30

KEOP 6.1.0/A/11 KEOP 6.1.0/B/09

Miskolc

23

22

KEOP 6.1.0/B/09

Helyszín

Helyi értékek, helyi termékek megismertetése, népszerűsítése  Természetesen - természeteset  "Keresd a helyit!" - Regionális kampány a helyi élelmiszerek közösségi, környezeti és gazdasági előnyeinek edukálására az ÉszakMagyarországi-Régióban  KAMA, azaz Kertek alatt Miskolc aranya

Tájismeret, természetvédelem  Bodrog menti tájbejárás  A természet és a társadalom harmonikus viszonya a Bükkalján

Sárospatak Cserépfalu

Információs központ kialakítása  Fenntartható életmódot népszerűsítő információs központ Gömörben

Gömörszőlős

Kerékpározás népszerűsítése    

Kerékpártároló kialakítása Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatalában Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Bükki Hegy és Sportmászó Egyesület közreműködésével Kerékpárbarát önkormányzat Hivatásforgalmi kerékpározás infrastrukturális hátterének fejlesztése Göncruszkán

Abaújszántó Miskolc Cigánd Göncruszka

Online kampány a fenntarthatóságért  Ökofitnesz – Virtuális közösségek és kampány a fenntartható életmód és fogyasztás ösztönzéséért

Miskolc

Öko címke népszerűsítése  Komplex népszerűsítő kampány a magyar Környezetbarát Termék és az Európai Öko-címke rendszerek ismertségének és elismertségének növelése érdekében

Miskolc

Rendezvények környezetterhelésének csökkentése  Zöldövezet Társulás - "A rendezvények környezetterhelésének csökkentéséért"

Tokaj

Több területet érintő szemléletformálási kampány  Fenntartható Fejlődés Aggtelken  "Élő Mini Világ" a fenntartható életmód és fogyasztói minták, a környezettudatosság elemeinek, értékeinek innovatív módon történő népszerűsítése  Bábozd zöldre az otthonod!


91

2

KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B

1

KEOP 6.1.0/B/11 KEOP 6.1.0/B/11

9

KEOP 6.2.0/A KEOP 6.2.0/A KEOP 6.2.0/A/11 KEOP 6.2.0/A/11 KEOP 6.2.0/A/11 KEOP 6.2.0/A/11

1

KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/B/09

1

KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/B

1

KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/B/11

16

KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/C


Helyszín


Támogatás (millió Ft)

Miskolc

183

128

63

61

5 4 46

5 4 44

83

78

46 37

43 35

237

225

Edelény

4

3

KEOP 6.1.0/A/09

Dédestapolcsány

43

41

KEOP 6.1.0/B/09

Miskolc

151

144

KEOP 6.2.0/A/09

181

170

KEOP 6.2.0/A/09 KEOP 6.2.0/B/09

9 11 5

9 10 5

1 327

1 214

Projekt témája / címe  "Szólj rá apádra!"

Iskolai szemléletformálás Hernádnémeti Miskolc Miskolc

 A hernádnémeti iskola szemléletformáló rendezvénysorozata a fenntarthatóság jegyében  "A természet figyel rád, éld meg tudatosan a mát és a holnapot!"  Képzéssorozat diákoknak és multiplikátoroknak a fenntartható életmód népszerűsítésére

Energiatudatossági kampány Miskolc Miskolc

 "Megtérülő energia" szemléletformáló kampány és rendezvénysorozat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében  Energiát is mértékkel!

Hulladékcsökkentés, szelektív gyűjtés  Tudatos vásárlói és fogyasztói magatartás kialakításán keresztül a lakossági hulladék csökkentése halmozottan hátrányos helyzetű térségekben (Encs, Edelény)  A fenntarthatósági szempontok alkalmazásának ösztönzése a lakossági e-hulladék kezelés terén, országos iskolai rendezvénysorozat keretében  "A hulladék érték" – Társadalmi célú szemléletformáló kampány a szelektív hulladékgyűjtésért

Komposztálás népszerűsítése  A házi és közösségi komposztálás népszerűsítése Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein  Házi komposztálás Halmaj településen  Sajópálfala Napköziotthonos Óvoda szervezésében megvalósuló házi komposztálás

Miskolc Halmaj Sajópálfala

ÖSSZESEN *A KEOP projektek uniós társfinanszírozását az ERFA biztosította

Db

Forrás* KEOP 6.1.0/C/09

5

KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/A/11 KEOP 6.1.0/A/11 KEOP 6.1.0/B/11

2

KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/B/11 KEOP 6.1.0/B/11

4

20

KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.2.0/A

KEOP 6.2.0/B/09 KEOP 6.2.0/A/11 KEOP 6.2.0/A/11

67

5. táblázat: A KEOP 6. prioritás által támogatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, 2007-2013 között Főbb adatok és dőlt betűvel néhány jellemző példa.

Forrás: Támogatott projekt kereső137 adatai alapján saját szerkesztés

137

https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso – 2017. július 27-i letöltések MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

92


A 2014-2020-as időszakban a környezeti szemléletformálásra fordított összegek alacsonyabbak országos szinten. A kifejezetten ilyen célokat szolgáló pályázati felhívások teljes keretösszege mindössze 3 milliárd forint a teljes országra. Ez a 2007-2013-as fejlesztési ciklus hasonló programjai által biztosított 21,9 milliárdos támogatási összegnek kevesebb mint egyhetede. A következő témákra biztosítanak forrást az EU-s társfinanszírozású KEHOP programok:   

KEHOP-3.1.3 Szemléletformálás a hulladékképződés megelőzésére Keretösszeg (az egész országra): 1 milliárd forint KEHOP-5.4.1 Szemléletformálási programok Keretösszeg (az egész országra): 1 milliárd forint KEHOP-1.2.0 Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás Keretösszeg (az egész országra): 1 milliárd forint

A most folyó projektekről megyei bontásban még nem áll rendelkezésre adat. A helyi partnerek bevonásával áttekintettük a 2007 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósult és folyamatban lévő energia- és klímatudatossági, szemléletformálási projektek listáját. A következő típusú projekteket kerestük az összeállítás készítésekor:  



Energia- és klímatudatosság fejlesztésére irányuló projektek (pl. energiamegtakarításra, energiatakarékosságra, megújuló energiahasználatra ösztönző és figyelemfelkeltő akciók). A fenntarthatóságot, környezetvédelmet, hulladékgazdálkodást érintő szemléletformálási projektek (pl. szelektív hulladékgyűjtésre ösztönző tevékenységek, fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok, fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő projektek). A megye terület-, illetve gazdasági fejlesztését nagymértékben meghatározó, kiemelt jelentőségű projektek (pl. 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásból támogatott projektek (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)); egyéb gazdasági, infrastrukturális nagyprojektek), amelyek a klímavédelmi törekvéseket jelentősen befolyásolhatják.

Az összesítésből kiderül, hogy a partnerek által említett fejlesztések között domináltak a fizikai típusúak – az energetikai, szelektív hulladékgyűjtési projektek, melyek létező infrastrukturális hiányosságok megoldására koncentrálnak. Számos olyan projekt van e fejlesztések között, amely nem rendelkezik kimondottan szemléletformálási céllal, vagy nem ez volt elsődlegesen a célja, de közvetett módon a beruházás hozzájárulhat egy adott területen a szemléletformáláshoz, a jó példa erejével. Példának okáért egy önkormányzati intézmény ellátása napelemekkel, vagy átállítása korszerű biomassza tüzelésre felhívhatja a helyiek figyelmét a megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítására. Ez azonban jól tudja kezelni azt az adottságot, hogy az általános forráshiány miatt a szemléletformálás önmagában nem elegendő a fenntartható cselekvési minták elterjesztésére. A jövőben is célszerű lehet a szemléletformálást integrálni a fizikai fejlesztésekbe a nagyobb hatékonyság érdekében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat erre koordinációval, szakmai tanácsadással tud ráhatni.


93


A szemléletformálásra is alkalmas, támogatott projektek főbb adatait itt összegezzük:   



Kerékpárút-fejlesztés, kerékpárút hálózat bővítése, fejlesztése (491 millió Ft összköltség – 455 millió Ft támogatás); Szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel, szemléletformálással (10 599 millió Ft összköltség – 10 022 millió Ft támogatás); Komplex épületenergetikai fejlesztések A következő megoldások közül legalább kettőt alkalmaztak: energetikai korszerűsítés / épület fűtési rendszer korszerűsítése / megújuló energia hasznosítás / szigetelés, nyílászáró csere / távhő korszerűsítés (9 553 millió Ft összköltség – 7 432 millió Ft támogatás); Nem komplex energetikai felújítás (egyféle beavatkozás) Energetkai korszerűsítés / épület fűtési rendszer korszerűsítése / megújuló energia hasznosítás / szigetelés / nyílászáró csere / távhő korszerűsítés (1 909 millió Ft összköltség – 1 362 millió Ft támogatás)

A szemléletformálással kapcsolatos projekteket a Függelékben közölt táblázatok tekintik át részletesebben.

2.6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlati szempontú megyei SWOT analízise és problématérképe 2.6.1. SWOT elemzés A helyzetelemző fejezeteket követően, azok struktúráját követve került sor a helyzetértékelési munkafázisra. Ennek központi elemeként SWOT-analízis készült a helyzetelemzés tapasztalataira és állításaira építkezve. A SWOT tábla „erősségek” és „gyengeségek” szekciói a helyzetelemzés szerkezetét követő struktúrában készültek, így bemutathatók a megye szempontjából releváns kiemelt éghajlatváltozási problémakörök; ezek kapcsán az éghajlatváltozás várható helyi hatásai; az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség és sérülékenység tapasztalatai; az ÜHG kibocsátás tendenciája; a megyében megvalósult fenntartható energiagazdálkodási és fenntartható közlekedési projektek, klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási projektek tapasztalatai is. A „lehetőségek” és „veszélyek” résznél további szerkezeti bontás nélkül tüntettük fel a lényeges pontokat. E szekciókban a külső, kvázi független szempontok listázása történt meg, azon klimatikus, gazdasági, társadalmi vagy éppen fejlesztéspolitikai tényezőké, folyamatoké, melyekre a megyei klímavédelemmel, alkalmazkodással és szemléletformálással foglalkozó felelős szervezetek ráhatása minimális, vagy nem értelmezhető.


94


Éghajlati szempontú SWOT elemzés Témakör

Hőhullám

Erősségek

Gyengeségek

 A megye településhálózatában kevés az olyan nagyobb városias település, melyet a nagyvárosi hősziget révén a hőhullámok kiemelten veszélyeztetnek.  Nagy kiterjedésű a hegyvidék, hűvös, csapadékos klímával.  A hőhullámos napok száma a megyében országos összevetésben eleve az átlagnál alacsonyabb és az ország többi részéhez képest csupán mérsékelt növekedése prognosztizálható.

 Az országos átlagnál alacsonyabb egy főre eső jövedelem gyengíti az alkalmazkodóképességet.  A településhálózatra jellemző a kis- és aprófalvak, zsáktelepülések országos átlagot meghaladó aránya, ami a mentőszolgáltatás elérhetőségét nehezíti.  Városi hősziget hatás (Miskolc), ami erősíti a hőhullámok hatásait.  A roma lakosság 30%-a nem jut megfelelően ivóvízhez, még 150 m-en belül működő utcai nyomókúton sem.138  A szegregálódó településeken a lakosság rossz lakáskörülmények között él  Az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottság és egy főre eső jövedelem miatt az épületek biztosításának és viharkár esetén helyreállításuknak költségeit a lakosság egy része nem tudja előteremteni.  A falvakban jellemző a vályog falazatú, valamint az elavult, felújítatlan, régi típusú családi házak nagy aránya, amelyek viharkárra (szél és extrém csapadék) fokozottan érzékenyek.  A megye településállományának jelentős része anyagi helyzetéből és életkorából fakadóan alacsonyabb alkalmazkodóképességű lakossággal jellemezhető kis- és aprófalu.  Az eleve rossz minőségű épületállomány jelentős mértékű felújítása nem reális lehetőség a károk elhárítására és az alkalmazkodóképesség növelésére.  Megye nagyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb, jelentősebb kitettségük és a gyengébb alkalmazkodóképességük miatt (a NATéR adatai alapján a legtöbb vízbázis – főleg a megye nyugati és északi területein a nagyon érzékeny kategóriába esik).  Az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket.  Kazincbarcika és Edelény környékén, valamint a Bükk és Zemplén déli dombvidékén kiemelten sérülékeny természetes élőhelyek találhatók (a klímaérzékeny természetes élőhelyek közül pl. cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes).

 A megye nagy- és középvárosi és egyes kisvárosi településeire jellemző a viharkárokkal szembeni kevésbé érzékeny háztípusok (bizonyos lakótelepi házfajták és 1946-1990 között épült otthonok) relatíve magas száma .  Középkori templomokban, várakban, műemlékekben gazdag a megye. Épített környezet

Természeti és értékek

138

 Jelentős természeti értékek (nemzeti parkok védett területe 50 ezer hektár, a tájvédelmi körzetek együttes területe megközelíti a 60 ezer hektárt, a megye területének majdnem 40%-a Natura 2000 terület, ami az országos átlaghoz képest magas).  Jelentős karsztvíz-kincs jelenléte.  Jelentős geotermális energia-potenciál jelenléte.  Változatos élőhelyek, fajgazdagság.

D.Berecz, B. Fülöp, G. Papp, M. Szilvássy Ph.D - Triniy Envio Kft., PAD Alapítvány a Társadalmi Igazságosságért, NKE Fenntarthatósági Kabinet Országos felmérés 2016


95

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Témakör

Erdők

Turizmus

Ár- és belvíz

Erősségek

Gyengeségek

 Az erdősültség 30%-os, ami meghaladja az országos átlagot.  A megye nyugati és északi bükkös, gyertyános-tölgyes erdőterületei (Bükk-fennsík, Zempléni-hegység magasabb régiói) kevésbé sérülékenyek a klímaváltozás hatásaival szemben.

 Erdők a megye középső és déli, völgyi részein erősen sérülékenyek  A fenyőpusztulás és a fagykár is jelentős a megyei erdőterületeken, a koronatűz is megjelent.  Jelentős az avar, a bozót- és az erdőtűz esetek száma.  A felmelegedéssel a megye keleti részében már megjelent a gyapjaslepke által okozott kár, nyugati részén pedig a betűzőszú.139  A Bükkben és az Aggteleki-karszton található karszt vízbázisok veszélyeztetettsége a jelentős turisztikai látogatottság/terhelés miatt jelentős  A megyére is jellemző szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) az éghajlatváltozás miatt érzékenyebbek.

 Turisztikai vonzerők sokfélesége (pl. Tokaj, Aggteleki-karszt, nemzeti parkok védett értékei, Tisza, rendezvények, városok) jelenléte.  A megyében sok gyógy- és termálfürdő (pl. Mezőkövesd, Miskolc) található, melyeket szezontól nem annyira függő vonzerőként kevésbé veszélyeztet a éghajlatváltozás.  A közelmúltban jelentős árvízvédelmi fejlesztések történtek többek között a Tisza több szakaszán, a Sajó, a Hernád, a Takta és a Bodrog mentén, valamint 2008. novemberében átadták a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározót.  További árvízvédelmi fejlesztések várhatók a következő évek során.

 A megyében található települések közel fele veszélyeztetett árvízzel, melyek legfőképpen a megye déli, dél-keleti területein, a Sajó, a Bodrog, a Hernád és a Tisza mentén helyezkednek el.  A nyugati és északi területek, a Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések jelentősen veszélyeztetettek a villámárvíz által.  Az árvízzel veszélyeztetett területek nagysága 1501 km2, ami a megye területének közel 21%-a.140  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a síkvidéki területek nagysága – amelyeket veszélyeztethet a belvíz – 1650 km2, ami a megye területének 23%-a; a belvízi kockázat a megye déli, dél-keleti síkvidéki területein jelentkezik.  Az árvízvédelmi infrastruktúra megerősítésre, fejlesztésre szorul.141

Hirka Anikó (szerk.): A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2016-ban várható károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete 2016. II. félév. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 141 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete 2016. II. félév http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 139 140


96


Mezőgazdaság

Erősségek

Gyengeségek

 Az őszi vetésű növények (repce, őszi árpa, őszi búza) átlagtermései középtávon (2021-2050) a megye nagy területein a modelleredmények szerint 20-40%-kal javulhatnak, hosszú távon (2071-2100) a déli részeken 40-60%-os növekedés is valószínűsíthető.  A legeltetett gyepek többsége ökológiai sérülékenységi szempontból „megfelelő” minősítésű vagy kismértékben sérülékeny.  A megyében a fenntartható tájhasználat irányába való elmozdulást jelez néhány kisebb jó példa (vízvisszatartás a Borsodi Mezőségben, fenntarthatósági kísérlet Gömörszőlős térségében stb.).  A megye szántóföldi növénytermesztése a vizsgálatok alapján a „nem sérülékeny”, illetve a „mérsékelten sérülékeny” kategóriába tartozik.

 A jelentős kiterjedésű hegyvidékeken az öntözés nem valósítható meg. A megye egyéb területei túlnyomó többségében öntözésre csak feltételesen javasoltak. Az aszály fokozódása főleg a déli, alföldi területeket érinti.  A tavaszi vetésű növények (napraforgó, kukorica) átlagtermései középtávon (2021-2050) a legtöbb megyei vetésterületen 20%-kal romolhatnak, hosszú távon (2071-2100) 20-40%-os csökkenés várható.  A legeltetett gyepek többsége alulhasznosított vagy nagyon alulhasznosított. A klímaváltozás rövid távon az alulhasznosítottságot fokozhatja alkalmazkodási intézkedések nélkül.  A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékok gyakoribbá válása a talajerózió fokozódását okozhatja a nem megfelelő művelési módokokkal érintett területeken.  A több helyen alkalmazott, lejtő irányú szántás, szőlőművelés tovább fokozza a talajerózió kockázatát.


97


ÜHG-emisszió és kibocsátáscsökkentési fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) kezdeményezések

Erősségek

Gyengeségek

 Az ÜHG-kibocsátás jelentősen csökkent a rendszerváltás óta (nagyipari termelés visszaesése).  A megyében található jelentős erdőterületek a kibocsátott CO2 egy részét elnyelik.  Törpevízerőművek telepítésére alkalmas folyók jelenléte.  Miskolc geotermikus alapú távfűtési rendszere kiépült.  A megye a KEOP energetikai szakterületen (megújuló energia + energiahatékonyság) megnyert 325 támogatott projekttel az országban a 2. legtöbb projektet megvalósító megye.  A megyében vették igénybe a legtöbb KEOP megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatást országos összehasonlításban, összesen 14,4 Mrd Ft összegben, ezek közül kiemelkedik a miskolci geotermikus energia felhasználás (1 Mrd Ft) és a szintén miskolci biogáz-üzem létesítése (984 M Ft).  Számos jó példa valósult meg energetikai felújítás, illetve megújuló energia hasznosítás terén, (pl. 40-50 éves, energetikailag elavult épületek megújítása, számos önkormányzati épület energiahatékonysági korszerűsítése, önkormányzati intézményeknél napelemek, napkollektorok telepítése, egyházi fenntartású oktatási intézmény energetikai megújítása, vállalkozások energiahatékonyság növelése).  Számos jó példa valósult meg energetikai felújítást és megújuló energiahasznosítást komplexen alkalmazó projekteken keresztül.  A távhő-rendszer korszerűsítésére került sor 3 nagyvárosban, megújuló energiaforrás is megjelent a miskolci távfűtésben, már 51%-ban megújuló energiából kapják a fűtési célú hőenergiát Miskolcon.  Számos példa ismert helyi, önkéntes, alulról szerveződő közösségi energiatermelési fejlesztésekre.

 A lakossági tüzelésben jelen van az olcsó, légszennyező lignit, barnaszén, és egyéb nem éghető anyagok is, ami magas károsanyag (SO2) kibocsátással jár.  Nagy mértékű ÜHG kibocsátók találhatók a megyében.  A szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás - a jelenlegi adatok alapján alacsony fokú.  Az európai uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett saját forrásbevonás, hazai finanszírozás, banki hitelezés alig fordul elő.  Kevésbé volt jellemző az önkormányzati egészségügyi intézmények (orvosi rendelő, védőnői szolgálat) korszerűsítése.  Kevés kerékpárút fejlesztés valósult meg a megyében: a KÖZOP által támogatott projekt összesen 1 db, ami országos összehasonlításban is jelentéktelen.


98


Éghajlat- és energiatudatosság, szemléletformálás

142 143

Erősségek

Gyengeségek

 A megvalósult komplex, energetikai felújítást és megújuló energia hasznosítást komplexen alkalmazó projektek szemléletformáló hatással is rendelkeznek.  A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vezetése elkötelezett a hatékony klímastratégia kialakítása érdekében.  Az Éghajlatváltozási Platform az érintettek széles körét bevonja az együttgondolkodásba.  Több környezetvédelmi komplex szemléletformálási hatású program valósult meg (pl. komposztálás, szelektív gyűjtés, egészséghét indítása, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése terén).  A lakosság túlnyomó többsége 142 hallott már a éghajlatváltozásról és többé-kevésbé tisztában van a várható következményekkel.  A lakosság országos összehasonlításban nagyobb mértékben van tisztában a modern élet negatív környezeti hatásaival; nagyobb mértékűnek érzékeli saját veszélyeztetettségét.  Nagyobb vállalatok CSR (társadalmi, vállalati felelősségvállalás) programmal rendelkeznek, ami valamilyen fokú tudatosságot feltételez.

 Az energiahatékonysági felújítások és a megújuló energiahasznosítások általában nem szolgálnak közvetlenül szemléletformálási célt.  A lakosság a felmérések143 alapján a éghajlatváltozást az országos átlagnál kevésbé tekinti fontosnak, más problémákhoz képest (vélhetően a rosszabb anyagi helyzet miatt).  A éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lépések közül a lakosság inkább az alacsony költségűeket részesíti előnyben.  Az alacsonyabb jövedelműek veszélyeztetettségüket magasabbnak értékelik más társadalmi csoportokkal összehasonlítva.

MTA KRTK 2015-ös felmérése MTA KRTK 2015-ös felmérése MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

99

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Lehetőségek

Veszélyek

 A vasút fejlesztése (gazdasági és személyszállítási céllal is), a közösségi közlekedés fejlesztése, P+R parkolók létesítése és kerékpárutak építése – ami a megyei fejlesztési programban is szerepel célként, hozzájárulhat a közlekedési eredetű ÜHG kibocsátás csökkentéséhez.  Alkalmazkodási és üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési pályázati lehetőségek elérhetőségének szélesedése.  Nagyvállalatok elkötelezettek az ÜHG-kibocsátás csökkentése, a nyelőkapacitások bővítése iránt.  Gazdasági szervezetek magánforrásainak fokozottabb bevonódása.  Erőforrás-hatékony és energiatakarékos megoldások széles körű alkalmazása (pl. vastag, hatékony hőszigetelés, új nyílászárók, megújuló energia használata) révén a fosszilis energiafüggés csökken.  Az alkalmazkodási képességet növelő tájhasználatváltás terjedése hozzájárulhat a mezőgazdasági belvízkárok mérsékléséhez valamint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javításához.  A vízgazdálkodásban a csapadékvíz-visszatartás módszerei fokozottabban elterjednek.  A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kap a hagyományos ártéri tájgazdálkodás, mely a Tisza és Bodrog menti hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segíti elő.  A mezőgazdaságban a megváltozó feltételekhez való alkalmazkodást segítő megoldások terjednek el (őshonos állat- és szárazságtűrő növényfajták alkalmazása, állandó talajtakarásra való törekvés a talajnedvesség visszatartásáért, egyes inváziós fajok visszaszorításáért, a humusztartalom megőrzéséért, az erózió, defláció csökkentéséért, a mikroklíma javulásáért).  Új, klímabarát turisztikai termékek térhódítása a megye kínálati mixében (pl. síturizmus helyett Tiszára épülő turizmus).  A felmelegedéssel hosszabbodó szezon kedvez bizonyos turisztikai termékeknek (vízparti turizmus, városlátogató turizmus, aktív turizmus válfajai).  Az energia-, klíma- és környezettudatos, anyagtakarékos szemléletmód tovább terjed a lakosság körében.

 A gyakoribbá váló hőhullámokkal növekszik a napi többlethalálozás, főleg a megye déli részein, ami az egészségügyi ellátórendszert is kihívások elé állíthatja.  A lakosság további öregedése kihívások elé állítja a szociális és egészségügyi intézményeket.  Az elöregedő társadalom következtében romló korszerkezet, valamint az elvándorlás tovább gyengíti az alkalmazkodási képességet.  Az ár- és belvízkárok a jövőben magasabb mértéket ölthetnek mind a mezőgazdaságban, mind az épített környezetben.  A gyakoribbá váló extrém időjárási események miatt a viharkárok, széldöntések, jégverések, fagykárok, villámcsapások, erdőtüzek is egyre gyakoribbá válhatnak, gyengítve az ökológiai szolgáltatásokat, a talajképződést.  A megye belső perifériáin és a roma népesség által nagyobb arányban lakott csereháti területeken a szegregáció erősödésével, a éghajlathatásokkal szembeni védekezés nehezebbé válik az alacsony iskolai végzettségű, alacsony társadalmi/jövedelmi helyzetű népesség körében.  A nagyobb veszélyeztetettségérzet a rosszabb anyagi helyzetben lévőknél az alkalmazkodási lehetőségek hiányával jár együtt (tehetetlenség érzete).  A csökkenő nyári csapadékmennyiség és az egyre hosszabb száraz periódusok a természetes vízfolyások vízhozamát csökkenthetik le, természeti értékeket veszélyeztetve (pl. Szinva-vízesés, Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés).  A kis vízhozam az esetleges szennyeződéseket sem képes kellően higítani, határéték túllépés, élőlények pusztulása várható.  A várható csapadékcsökkenés miatt az ivóvízbázisok visszatöltése gyengül  A felmelegedéssel új kártevők vagy inváziós fajok megjelenésével a biológiai sokféleség tovább csökken, az ökológiai szolgáltatások sérülnek.  Területigényes beruházások térhódítása (pl. útépítés, zöldmezős beruházások, külszíni bányászat, kavicsbányászat) révén az ökológiai folyosók, puffer területek megszűnése.  Felmelegedéssel, ökológiai degradációval, extrém időjárási események gyakoriság-növekményével érintett turisztikai termékek (téli sportok, ökoturizmus, városlátogató turizmus, szabadtéri típusok) sérülékenysége a felmelegedés folytatódásával tovább nő.  Nagy kiterjedésű monokultúrák terjedése, mezsgyék, cserjések, fasorok,


100

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Lehetőségek

Veszélyek

 Az Éghajlatváltozási Platform bővítésével újabb társadalmi csoportok elérése valósulhat meg.  Megindul a geotermális energia jelentős felhasználása.  Az ipar és a mezőgazdaság klímaszempontú szerkezetváltása új ágazatok, termékek felfutását eredményezheti.  A mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas területek erdősítését célzó földhasználat térhódítása.  Környezetbarát közlekedési módok (tömegközlekedés, alternatív formák, pl. kerékpár) népszerűsége és alkalmazása erősödik.  Számos önkormányzati energetikai felújítási pályázat van elbírálás alatt.  A megújuló energiaforrások kiaknázása javul a területi lehetőségekhez alkalmazkodva.  Megújuló energiaforrások fokozottabb bevonását lehetővé tevő fejlesztéspolitikai környezet kialakulása.  Szántóföldi növénytermesztés alacsony sérülékenysége a jövőre nézve lehetőséget jelent.

vizes élőhelyek eltűnése.  A jelentős barnaszén- és lignitvagyon kiaknázására épülő fűtési igény kielégítés fokozódik.  Európai Uniós források csökkenése csökkenti a támogatási lehetőségeket.

6. táblázat: SWOT elemzés


101


Összességében elmondható, hogy a megyét jelentős kihívások érik a klímaváltozáshoz kapcsolható folyamatok, hatásmechanizmusok kapcsán. 

A hőhullámok negatív hatásai jelentősek és várhatóan növekedni is fognak a megyében. Már ma statisztikailag kimutatható, hogy országos mértékben magas a hőhullámok általi többlethalálozás; a településhálózatra jellemző kis- és aprófalvak, zsáktelepülések országos átlagot meghaladó aránya pedig a mentőszolgáltatás elérhetőségét nehezíti. A felmelegedés és a nyári csapadékhiány miatt fokozott kockázati tényező, hogy az amúgyis hátrányos helyzetű roma lakosság 30%-a nem jut megfelelő ivóvízhez (se vezetékes vízellátáshoz, se 150 m-en belül működő utcai nyomókúthoz).144



Nehezíti a helyzetet a megye nagyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenysége, mely az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb, jelentősebb kitettségük és a gyengébb alkalmazkodóképességük miatt. Ráadásul az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket. Az ár- és belvízveszély is jelentkezik a megye bizonyos területein. Dél-Borsodban, továbbá a Sajó, a Bodrog és a Hernád mentén magas árvízi kockázati besorolású települések sorakoznak; a Bükk, a Cserehát, a Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések pedig a villámárvíz által veszélyeztetettek. Az árvízvédelmi infrastruktúra megerősítésre, fejlesztésre szorul.



Az éghajlati változások, a felmelegedés és a szárazodás következtében az erdők a megye középső és déli, völgyi részein erősen sérülékenyek. Megjelent a fenyőpusztulás, a fagykár és a koronatűz. Az erdőkben a jövőben is különböző biotikus és abiotikus károkra kell számítani. Bár nem kifejezetten éghajlatváltozáshoz kapcsolódó probléma, de a hátrányos helyzetű településeken az illegális fakivágásokkal is számolni kell, ami tovább csökkenti az erdőállományok nyelő- és alkalmazkodóképességét.



A megye hagyományosan erősen iparosodott. Több nagy ÜHG kibocsátó található a térségben (pl. a kazincbarcikai Borsodchem, és hőerőmű, Sajóbábony vegyipari parkja, stb.). Az ipari kibocsátásokon túl kedvezőtlen, hogy a lakossági tüzelésben jelen van az olcsó, légszennyező lignit, barnaszén, ami magas káros anyag (kéndioxid) és üvegházgáz-kibocsátással jár.



Szintén a természet sérülékenységéhez kapcsolódnak az éghajlatra és a tájképi, természetes és épített értékekre erőforrásként tekintő turizmus kapcsán felmerülő kihívások. A megyére is jellemző szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) a felmelegedés miatt érzékenyebbek, a kapcsolódó kínálati elemek, ennek kapcsán pedig a kereslet is várhatóan átalakul majd a következő évizedek során.



A megyére jellemző, az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottság és ezzel szoros összefüggésben az egy főre eső alacsony jövedelem több részterületen is gyengíti az alkalmazkodóképességet (a falvakban jellemző a viharkároknak jobban kitett elavult, felújítatlan, régi típusú családi házak nagy aránya, a lakosság eszközbeszerzési képessége, mobilitása korlátozott). Kérdéses, hogy a foglalkoztatottság, a társadalmi-gazdasági helyzet javulni, vagy romlani fog-e a területen, ami jelentősen meghatározza a védekezési lehetőségeket. Az elmúlt évtizedek minimális ütemű felzárkózása, stagnálása nem vetítenek előre optimista szcenáriót. A lakosság jövedelmi és szociális helyzete hatással van a viharkárokra is. A rossz állapotú lakásállomány felújítására nincs reális lehetőség. A pályázati lehetőségek elsődlegesen a jobb

144

D.Berecz, B. Fülöp, G. Papp, M. Szilvássy Ph.D - Triniy Envio Kft., PAD Alapítvány a Társadalmi Igazságosságért, NKE Fenntarthatósági Kabinet Országos felmérés 2016


102


szociális helyzetben lévők számára nyújtanak segítséget, mert ők képesek az önrész kifizetésére. A legrosszabb szociális helyzetű lakosság lakhatási problémájának megoldására nagyszabású lakhatási programokra lenne szükség. 

A megvalósult számos energiahatékonysági, megújuló energetikai projekt ellenére az európai

uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett saját forrásbevonás, hazai finanszírozás, banki hitelezés alig fordul elő, ami a jövőre nézve okozhat finanszírozási bizonytalanságokat a közösségi források erőteljes mérséklődése vagy eltűnése esetén. 

Az attitűdvizsgálatok alapján a lakosság többsége tisztában van a éghajlatváltozás fogalmával. Az országos átlagnál magasabbra értékelik veszélyeztetettségüket az alacsonyabb jövedelműek, ugyanakkor csekély a lehetőségük az alkalmazkodásra vagy korszerűsítés révén a mitigációra. Az éghajlatváltozást fontosságban más társadalmi problémák megelőzik. A válaszlehetőségek közül az alacsonyabb költségűeket preferálják. Relatíve kevesebb alkalmazkodási lépést tettek országos viszonylatban. Összességében az éghajlatváltozás várhatóan az amúgy is komoly problémákkal sújtott rétegeket fogja leginkább érinteni , gondjaikat elmélyíti.

A megye bizonyos részterületeken ugyanakkor határozott erősségekkel rendelkezik, ezek közül nem egy a jövőben kitörési pontok alapja is lehet. 

A megye természeti értékekben alapvetően gazdag. Ide sorolhatóak a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park védett területei, a megye területének majdnem 40%-ára kiterjedő Natura 2000 területek, a jelentős karsztvíz-kincs; a változatos természetes élőhelyek és ezek fajgazdagsága. Utóbbi hozzájárul az élővilág változó éghajlathoz való kedvezőbb alkalmazkodásához. A megyében az erdősültség 30%-os, ami meghaladja az országos átlagot.



A természeti értékekre is erőteljesen épít a megye turizmusa, melynek kapcsán erősségként kiemelhető a turisztikai vonzerők sokfélesége, valamint a gyógy- és termálfürdők jelenléte, melyek a szezontól (így a klímaváltozástól) kevéssé függnek. Lehetőséget jelent az új, klímabarát turisztikai termékek térhódítása a megye kínálati mixében (pl. síturizmus helyett Tiszára épülő vízparti turizmus).



A megyére nem jellemző a kiemelkedő viharkár-érzékenység (a kevésbé érzékeny háztípusok, pl. bizonyos lakótelepi házfajták és 1946-1990 között épült otthonok relatíve magas száma miatt); a települések nagyobb részét nem érinti az ár- vagy belvízveszély.



Pozitívum, hogy az ország egészéhez hasonlóan az ÜHG-kibocsátás jelentősen csökkent a rendszerváltás óta. Borsodban e folyamat a nehézipari termelés jelentős visszaesése miatt különösen kifejezett. A jövőben a klímaszempontú szerkezetváltás mind az iparban, mind a mezőgazdaságban új ágazatok, termékek felfutását eredményezheti.



Az elmúlt programidőszak és az utóbbi évek tapasztalatai alapján kiemelhető, hogy számos jó példa valósult meg energetikai felújítás, illetve megújuló energia hasznosítás terén ; a KEOP energetikai szakterületen a 2. legtöbb projektet megvalósító megye volt Borsod-AbaújZemplén. A további lehetőségeket, az energiafogyasztáshoz és a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások csökkentésében rejlő jelentős potenciált húzza alá, hogy a megye több fejlesztési dokumentuma is tűz ki e szakterületekre célokat. Mindez az európai uniós és egyéb hazai források tematikailag kapcsolódó pályázati lehetőségeinek folytatódásán/bővülésén keresztül az energiahatékonyságot támogató és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző fejlesztéspolitikai környezet létrejöttéhez járulhat hozzá. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

103




A Megyei Önkormányzat elkötelezettsége az éghajlatváltozásra adott válaszok kapcsán fontos erősség. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform lehetőséget teremt az érintettek széles körének bevonására, ugyanakkor a platform további bővítésére, új partnerek bevonására van szükség. Az éghajlatváltozás problémáját integrálni kell más problémák kezelésébe. A szemléletformálást szorosabban kell összekapcsolni a fizikai fejlesztésekkel, hogy az energia- klíma- és környezettudatos, anyagtakarékos szemléletmód tovább terjedjen a lakosság körében.


104


2.6.2. Problémafa meghatározása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „A” része – Mitigáció

62. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „A” része – Mitigáció


105


63. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „A” része – Mitigáció I. rész


106


64. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „A” része – Mitigáció II. rész


107


Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „B” része – Adaptáció és szemléletformálás

65. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „B” része – Adaptáció és szemléletformálás


108


66. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „B” része –Adaptáció és szemléletformálás I. rész


109


: 67. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye problémafájának „B” része –Adaptáció II. rész


110


3.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A HAZAI ÉS MEGYEI ÁGAZATI ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ

3.1. Nemzeti szintű kapcsolódási pontok 3.1.1. Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési terv A 2015-ben elfogadott cselekvési terv célja az energia- és klímatudatosság elterjesztése Magyarországon a fogyasztói szokások megváltoztatása és a hazai szereplők ilyen irányú tevékenységének dinamikus előmozdítása által. A Cselekvési Terv ennek megfelelően e célok rövid távú (nagyrészt 2020-ig) elérését lehetővé tevő kormányzati intézkedéseket azonosított, melyek között találunk kommunikációs és tájékoztatási jellegűeket, oktatási-nevelési tartalmúakat, támogatáspolitikát érintő pontokat és a tervezést és végrehajtást segítő intézkedéseket. A jelen Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia a felsoroltak közül a kommunikációs és tájékoztatási (pl. energia- és klímatudatossági kampány, tájékoztató honlap, közlekedési-környezetvédelmi programok és kampányok, Nemzeti Energetikusi Hálózat felállítása), valamint az oktatási/nevelési (környezeti nevelést elősegítő tananyagfejlesztés) pontokhoz kapcsolódik erőteljesebben, de a támogatáspolitikai és tervezési/végrehajtási kérdéskörök teljesüléséhez is közvetve hozzájárul.

3.1.2. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig Az EED 24. Cikk (2) bekezdése szerint „a tagállamoknak első alkalommal 2014. április 30-ig, majd ezt követően háromévente nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet kell benyújtani”. E kötelezettségnek megfelelendő készült el Magyarországon a III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv az Európai Bizottság számára. A dokumentum rögzíti az energiahatékonysági irányelv végrehajtását szolgáló szakpolitikai intézkedéseket és horizontális feladatokat (pl. energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek; fogyasztók tájékoztatására irányuló programok, képzések; energiahatékonysági szolgáltatások;) részletez. Az anyag ezen felül meghatározza az épületek energiahatékonyságának javítását szolgáló beavatkozások körét (pl. épületek felújítása, kapcsolódó lakossági programok), részletezi a közintézményi energiahatékonysági intézkedések körét, valamint a végfelhasználói energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseket az iparban és a közlekedésben. A megyei klímastratégia tudatosan alkalmazkodik a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervében meghatározott cselekvési irányokhoz; különösen az energiahatékonyság, a fogyasztók tájékoztatása, az épületenergetika, a közintézményi energiahatékonyság javítása és az ipari/közlekedési energiahatékonyság terén tesz lépéseket, melyeket célrendszerében is megjelenít

3.1.3. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A 2010-2020-as időhorizontra kialakított Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (továbbiakban: MMEHCsT) az Új Széchenyi Tervben megfogalmazottakkal összhangban – a „megújuló Magyarország” gazdaságának egyik kitörési irányaként aposztrofálja a megújuló energiaforrások


111


használatát, amelynek érdekében a korábbiakhoz képest ambiciózusabb tervezési szemléletmódot ajánl az anyag. A dokumentum az egyes megújuló típusok reálisan elérhető maximális részarányai alapján, a korlátozó tényezők figyelembevételével a megújuló energiaforrások részarányának 14,65%-ra történő növelését tűzi ki célul 2020-ra a bruttó energiafogyasztáson belül. Ennek elérésére külön célokat fogalmaz meg a MMEHCsT az egyes megújuló energiaforrások, így a vízenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a napenergia, a hőszivattyú, a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok kapcsán. A megyei klímastratégia a megújuló források bevonásával fokozottan számol; a dokumentum készítése során a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési irányok meghatározására a MMEHCsT irányainak figyelembevételével került sor.

3.1.4. Nemzeti Épületenergia Stratégia (NÉeS) A 2015 februárjában elfogadott NÉeS a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazottak elérése érdekében rögzít célokat és irányokat a hazai épületállomány korszerűsítésével, energiafelhasználásának jelentős mértékű csökkentésével kapcsolatban a 2020-ig terjedő időszakra, kitekintéssel 2030-ig. Ezzel egyúttal megadja a későbbiekben kidolgozandó épületenergetikai cselekvési tervek, programok és intézkedések elvi keretét. Átfogó stratégiai céljai között találjuk az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt; a lakossági rezsiköltségek csökkentésének egyik eszközeként azonosított épületkorszerűsítést; a költségvetési kiadások mérséklését; az energiaszegénység mérséklését; a munkahelyteremtést és az ÜHG kibocsátás csökkentését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia a NÉeS átfogó céljaihoz alkalmazkodva készült el, operatív intézkedései között kiemelten szem előtt tartva az épületkorszerűsítést, a kiadásmérséklést, a kapcsolódó munkahelyteremtést, és mindenekelőtt az ÜHG kibocsátás csökkentését.

3.1.5. Nemzeti Energiastratégia A 2012-es keltezésű Nemzeti Energiastratégia (továbbiakban: NES) fő üzenete a függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt öt eszköz: az energiatakarékosság; a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban; a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Az Energiastratégia célja Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének a figyelembevételével. A jelen megyei klímastratégia az Energiastratégia legfontosabb pontjaihoz tendenciózusan igazodik. Célkitűzései, intézkedései között kiemelt hangsúlyt kap a NES alaptézisei közül a versenyképes, a fenntartható és biztonságos energiaellátás; az energiatakarékosság növelése; a megújuló és alacsony széndioxid kibocsátású energiatermelés térnyerése; a közösségi távfűtés és egyéni hőenergia előállítás korszerűsítése; a közlekedés energiahatékonyságának növelése; a CO2-intenzitás csökkentése; a zöld ipar és a megújuló mezőgazdaság térhódítása; illetve az energetikai célú hulladékhasznosítás is.

3.1.6. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által kiadott, 2013-ban elkészült dokumentum Magyarországnak a fenntarthatóság fele való átmenetét biztosító céljait és intézkedéseit, potenciális


112


faktorait veszi sorra. A Keretstratégia 4 fő erőforrás-területre fogalmaz meg alapvető irányokat, melyekhez intézkedéseket is nevesít. Az emberi erőforrások kapcsán a cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. A társadalmi erőforrásokhoz kapcsolódva cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák attitűdök erősítése a munka társadalmi körülményeinek javítása, a családi értékek erősítése, a múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése. A természeti erőforrásokra tekintve a környezeti eltartó képességet, mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni a biodiverzitás, a megújuló természeti erőforrások megőrzésén; az embert érő környezeti terhelések csökkentésén, a nem megújuló természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás révén. A gazdasági (fizikai) erőforrások erősítése-kiaknázása a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, az államadósság ésszerű szintre csökkentése, az életpálya-finanszírozás eszközein keresztül valósulhat meg. A megyei klímastratégia a felsorolt szereplők (egyének, vállalkozások, államigazgatás, civilek) és erőforrások (gazdasági, társadalmi, természeti és humán), mindegyikére megfogalmaz releváns célkitűzéseket; célrendszerének kidolgozása során az NFFS-ben felsorolt fenntarthatósági kritériumokat lehetőség szerint maximálisan igyekeztek figyelembe venni a tervezők.

3.1.7. Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A 2017 során a Kormány által elfogadásra kerülő Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (továbbiakban: NÉS-2) a hazai éghajlatpolitika alapdokumentuma. Több ágazatot átfogó, horizontális stratégiaként az ágazati tervezést segítő, önálló célrendszert és konkrét cselekvési irányokat tűz ki – a klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztés és az alkalmazkodás átfogó keretrendszerét biztosítva – a szakpolitikai és gazdasági tervezés, illetve a társadalom egésze számára. Kétosztatú jövőképének dekarbonizációs pillérében a fenntartható fejlődés felé való elmozdulást hangsúlyozza, ahol Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. A jövőkép adaptációs lába hangsúlyozza a felkészülést az elkerülhetetlenre, és az elkerülhető megelőzését: az alkalmazkodás és a felkészülés teendőinek a dokumentum szerint már rövidtávon be kell épülniük a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba. A jövőképek elérése érdekében a NÉS-2 háromszintű célrendszert határoz meg. Mindkét átfogó cél, a mitigációs hangsúlyú „Fenntartható fejlődés egy változó világban” és az adaptációs fókuszú „Adottságaink, lehetőségeink és korlátaink megismerése”, mind az ezekre épülő négy specifikus célból három („Dekarbonizáció”, „Alkalmazkodás és felkészülés”, „Éghajlati partnerség biztosítása”) fontos igazodási pont a Borsod-Abúj-Zemplén Megyei Klímastratégia számára, mely mind az erőforrások takarékos és hatékony használatát feltételező gazdasági fordulathoz és életmódváltáshoz; mind a tervezési bizonytalanságok csökkentéséhez a hatásokra való felkészüléshez-megelőzéshez kíván hozzájárulni saját célkitűzéseivel. A megyei stratégia szerkezete is a NÉS-2-ben is megjelenő hármas felosztást (mitigáció – adaptáció – szemléletformálás) követi.

3.1.8. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 145 Az OFTK a magyarországi fejlesztéspolitika és területfejlesztési szakirányítás egyesített alapdokumentumaként értelmezhető tervdokumentum, melyet 2014 januárjában fogadott el a Parlament. Az OFTK-ról elmondható, hogy következetesen foglalkozik a klímavédelmi és a zöldgazdaság-fejlesztési témakörökkel. Mindez már a dokumentum helyzetfeltáró részei között is megnyilvánul, ahol külön 145

1/ 2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

113


fejezetet kapnak a környezeti trendek, mely bemutatja a magyarországi markáns területi különbségeket az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sérülékenység és az adaptációs képesség terén. A specifikus célok között a 7. számú, „Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme” a vízgazdálkodás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, természetvédelem és zöldgazdaság-fejlesztés kapcsán fogalmaz meg fejlesztési irányokat. Önálló beavatkozási terület a megyei klímastratégia kapcsán is kiemelt „klímabiztonság megteremtése, a települési és intézményi klímavédelem, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás”. Az OFTK a külön pontként nevesíti a klímaváltozás hatásaival leginkább érintett térségek célirányos fejlesztési szükségleteit (főképp a vízgazdálkodást érintve). A 2014-2020 horizontú középtávú célok között a harmadik („Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé”) vázol energiahatékonyság-növelést, klíma- és környezetvédelmet érintő elképzeléseket. A fenntartható fejlődés témaköre a „Horizontális szempontok” alfejezeten belül külön pontot kap. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia kidolgozása és megvalósítása során az OFTK kiemelt klímaváltozási vonatkozásai alapvető figyelmet kapnak: a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, természetvédelmet érintő fejlesztések során, a települési és az intézményi klímavédelemben és a klímaadaptációs intézkedésekben, az energiahatékonyság-növelés terén is harmonizál az OFTK-val a megyei stratégia.

3.2. Kapcsolódás a megyei stratégiai dokumentumokhoz 3.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, melyet a Megyei Közgyűlés a megyei fejlesztési célok és irányok kijelölését megalapozó helyzetértékelési dokumentumként 2013-ban fogadott el a 2014-2020-ig terjedő időszakra, az Európai Unió területfejlesztési célrendszeréhez kapcsolódik. A megye kitűzött átfogó célja, hogy versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. A stratégiai célok, melyek kapcsolódnak a megyei klímaváltozáshoz a következők: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. További stratégiai célok az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása és a megújuló energia felhasználásának ösztönzése. A tervdokumentumban foglaltak szerint prioritás az árvízvédelmi rendszerek és belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, a belvizek visszatartása, a tározók rekonstrukciója. Ezek mellett a dokumentum az ár- és belvíz veszélyes területeken erőteljesen korlátozná az építkezéseket. A Területfejlesztési Koncepció célul tűzi ki az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó megyei és helyi stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását, ehhez jól kapcsolódnak a megyei klímastratégia mitigációs és klímaadaptációs céljai és intézkedési javaslatai.

3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja Az Integrált Területi Programot (ITP) – mely a 2014-2020-as időszakra szól – a Megyei Közgyűlés 2016-ban fogadta el. Alapvetően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készült. A megye e dokumentumban kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Az ITP ehhez kapcsolódó stratégiai céljai: a foglalkoztatás és az MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

114


innováció bővítése; a perifériákon élő hátrányos helyzetű csoportok belépése a munkaerő piacra; a gazdag természeti és épített környezet, illetve a kulturális örökség elemeinek megőrzése, védelme és hasznosítása; valamint a perifériák társadalmi megújulása. A Program intézkedési javaslatai között hangsúlyosak a bel- és csapadékvíz védelmi beruházások, a fenntartható települési közlekedésfejlesztés, az önkormányzatok energiahatékonyságának és megújuló energiafelhasználás arányának növelése is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia az ITP átfogó céljaihoz illeszkedik; operatív intézkedéseinek kialakítása során az épületkorszerűsítést, a megújuló energia használatát, a kapcsolódó munkahelyteremtést, és mindenekelőtt az ÜHG kibocsátás csökkentését fő szempontként alkalmazta.

3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve A Megyei Közgyűlés által 2009-ben elfogadott területrendezési terv célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A megye szerkezeti terve (erdő-, mezőgazdálkodási térség, városias települési, vízgazdálkodási térség, stb.) után térségi övezeti szabályokat fogalmazza meg. Térségi övezetenként térképen ábrázolja az ár-és belvíz veszélyes részeket, a megye földtani veszélyforrásait (pl. partfalomlás, földcsuszamlás)) valamint a szélerózióval fenyegetett részeket is. A felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségi és mennyiségi védelmével is kapcsolódik a klímaváltozás problémaköréhez. A Területrendezési Terv számos ponton jól kapcsolódik a jelen megyei klímastratégiában is szerepelő klímaadaptációs és mitigációs célkitűzésekhez. A Terv térségi övezeti szabályaival korrelálva a megyei klímastratégiában szerepel például az épületállomány szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni sérülékenységére vonatkozó kitettségi vizsgálatot, az árvízi infrastruktúra műszaki állapotának felmérését, árvíz és belvíz károk csökkentését, illetve a sérülékeny ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzését célzó cselekvési irányok és intézkedések.

3.2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2017-2022 közötti időszakra szóló, új Környezetvédelmi Programja 2017. szeptember 28-án került elfogadásra. A Program átfogó célkitűzése egy olyan rugalmas, megyei környezetpolitika kialakítása és végrehajtása, amely a változó környezeti, éghajlati, társadalmi-gazdasági körülményekhez alkalmazkodva elősegíti a fenntarthatóság felé való átmenetet. Az átfogó célkitűzéséhez a Program három stratégiai – „élet- és környezetminőség javítása”, „természeti erőforrásoknak, természeti és kulturális értékeknek megőrzése, fenntartható használata”, „erőforrás-takarékos körforgásos zöldgazdaság fejlesztés előmozdítása” – és egy horizontális célt – „átmenet a fenntarthatóság felé: környezettudatos tervezés és szemlélet kialakítása” – fogalmaz meg. A dokumentum többek között kiemeli a megye természeti erőforrásainak védelmét, Borsod-AbaújZemplén megye természeti értékein alapuló ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítását, illetve a megújuló energiahordozók fenntartható használatának előmozdítását. A Program hangsúlyozza az éghajlatváltozás megelőzésére és az alkalmazkodásra irányuló zöldgazdaság-fejlesztés és -szabályozás szükségességét, a környezeti infrastruktúra (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztésének szükségességét, a levegőminőség javítását, valamint a megye épített környezeti, kulturális értékeinek megőrzését is. Fontos célként jelenik meg a megyei települések politikai, közigazgatási, gazdasági döntéshozóinak, valamit a megyében élők környezettudatosságának erősítése, fenntartható fogyasztási szokásainak meghonosítása is. A megyei klímastratégia közvetlenül kapcsolódik a Program céljaihoz, kiemelten az alábbi pontokon: vizek kártétele elleni védelem (árvíz, belvíz, villámárvíz), felszíni és felszín alatti vizek minőségének MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

115


javítása, épített környezet védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezetkímélő mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, fenntartható energiagazdálkodás, környezetbarát közlekedés, környezettudatos tervezés és szemlélet erősítése.

3.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája 2016-2021 dokumentum célja, hogy a megye gazdaságfejlesztési céljainak elérését segítse a foglalkoztatást támogató és a munkanélküliséget csökkentő beavatkozások megvalósításával. További célkitűzés olyan célcsoportok bevonása a munkaerőpiacra, amelyek korábban nem, vagy csak alacsony részesedésben voltak jelen. A fentiek elérése érdekében szükséges a helyi gazdaság erősítése, a képzettségi szint növekedése, ami hozzájárul a foglalkoztatottsági szint javításához. A térség gazdasági fejlettségének növekedése javítja a lakosság és az egész térség alkalmazkodóképességét a klímaváltozás hatásaival szemben, így összhangban áll a klímastratégia céljaival. A stratégia projekttervei közül a „helyi termékek értékesítésének és fejlesztésének ösztönzése” további kedvező hatással is bír a klímaváltozás szempontjából, hiszen a helyi termékek támogatása, és vásárlásuk ösztönzése – az messziről behozandó áruk ellenében – hozzájárul a káros kibocsátások csökkentéséhez és a klímatudatos szemlélethez is. Fontos megjegyezni azonban, hogy a foglalkoztatással összefüggő jövedelmi szint javulás általában az általános fogyasztási szint növekedését vonja maga után, ami az ÜHGkibocsátás emelkedését eredményezheti a megyében. Ennek elkerülése érdekében fontos a környezettudatos szemléletformálás és a fenntartható, erőforrás takarékos fogyasztási szokások népszerűsítése, elősegítése.

3.2.6. A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója146 2016-ban készült el a Tokaj Borvidék Területfejlesztési Koncepció, amely a térség hosszú távú céljait, fejlesztési elveit, valamint a jövőképét határozza meg 2030-ig. A jövőkép alapján a Tokaji borvidék a fejlett és fenntartható természet, társadalom és gazdaság térsége lesz 2030-ra, melyet a helyi közösségben rejlő egyedi értékeken alapuló hagyomány és modernitás harmóniája jellemez. A fejlesztési irányvonalak meghatározása érdekében a koncepció kiemeli a térség sajátos természetföldrajzi helyzetét, a táj, a földtaniés talajtani, valamint mikroklimatikus adottságait, továbbá hangsúlyozza a térség kettős arculatát (világhírű borvidék – az ország társadalmilag-gazdaságilag egyik leghátrányosabb térsége), melyek a térség komplex fejlesztését indokolják. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia szorosan kapcsolódik a Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciójához. A melegedés, a szárazodás, a talajerózió jellemző probléma, amelynek megakadályozására, a természeti értékek megóvására a területfejlesztési koncepcióval összhangban a megyei klímastratégia is nagy súlyt helyez. Továbbá a jelen stratégia központi célkitűzései – összhangban a koncepció átfogó céljaival  a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének előmozdítására, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázat megelőzésre és kezelésre, valamint a szemléletformálás erősítésére, a lakosság életmódváltására, környezettudatosságának fejlesztésére irányulnak.

Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács: HAGYOMÁNY - TERMÉSZET – MODERNITÁS, A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója, „Világhírű Borvidék 2030”, 2016., http://www.tbft.hu/wp-content/uploads/2016/10/A-TokajiBorvid%C3%A9k-Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si-Koncepci%C3%B3.pdf

146


116


4.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KLÍMAVÉDELMI JÖVŐKÉPE ÉS CÉLJAI

4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímavédelmi jövőképe

„Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megye” A gazdasági szerkezetváltás évtizedei után a megye végleg maga mögött hagyja az egykori kiemelkedően nagy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan egy klímabarát, energiahatékony pályán indul el a társadalmi–gazdasági megújulás felé, a klímatudatos és zöld gazdaságfejlesztés terén az ország egyik példamutató térségévé válva. A rendszerváltozás előtt komoly szennyezőanyag-kibocsátó iparvidékként ismert, majd 1990 után gazdasági visszaesés által sújtott, fejlesztési forrásproblémákkal küszködő, az elvándorlás és az elöregedés miatt társadalmi problémák sorával érintett, így gyenge alkalmazkodási képességű megye klíma- és energiatudatossági téren új utakra lép. A megyében már lezajlott és folyamatosan zajló lakossági, ipari és közületi energiahatékonysági, energiatakarékossági és megújuló energiaforrásokat integráló beruházások eredményeként jelentősen lecsökken a fűtésből és az ipari tevékenységekből származó ÜHG-emisszió. A példamutató és fenntartható energiagazdálkodási projektek (energetikai modernizáció, megújulók becsatornázása) jelentősen hozzájárul a lakosság körében az energia,- klíma- és anyagtakarékos szemléletmód további terjedéséhez. Megindul a legszegényebb rétegek alkalmazkodási potenciáljának erősödése is a célzott támogatások és a szükséges szolgáltatások hozzáférhetőségének és elérhetőségének biztosítása révén, mérsékelve így pl. a hőhullámok okozta többlet-mortalitást a megye periférikus területein is. A fejlesztések kapcsán az európai uniós támogatások mellett a megye szorgalmazza a saját forrás bevonását célzó konstrukciókban és a magyarországi fejlesztési programokban való részvételt, valamint a társadalmi felelősségvállalás erősítését. Az érintett ágazatok (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, ipari termelés) körében nagyobb hangsúlyt kapnak az alkalmazkodás megoldásai, megindul a klímaszempontú szerkezetváltás az agrár- és az ipari szektorban is. A klímabarát, zöld gazdaságfejlesztés a gazdaság egyik új kitörési pontjaként jelenik meg. Új lendületet vesz a természeti adottságokhoz illeszkedő, a vizek visszatartását, szabályozott hasznosítását szolgáló ár- és belvízgazdálkodási infrastruktúra kiépülése. A létező infrastruktúra elemek állagmegőrzése kellő hangsúlyt kap. A hegy- és dombvidékeken a villámárvizek megelőzését tározókkal továbbá a településszerkezet és az infrastruktúra alakításával, fejlesztésével szolgálják. A cigándi VTT-tározó a vízvisszatartásra épülő tájgazdálkodás működő mintaterületévé válik. A helyi közösségek javát szolgáló tájgazdálkodás az uralkodó területhasználati forma a megye területének nagy részén. A természetes és mezőgazdasághoz kötődő élőhelyek biológiai változatossága gyarapodik a környezetkímélő művelési módok következtében. Az éghajlatváltozási problematika minden releváns megyei ágazati tervezési és döntéshozatali szinten integráltan jelenik meg. A stratégia tervezési időszakában létrehozott, országos összevetésben is kiemelkedő szakmai színvonalú éghajlatváltozási platform tovább folytatja tevékenységét a tervezési fázis zárását követően is. A kibővült és új partnereket is bevonó platform megfelelő alapjául szolgál az egyre kiterjedtebb szemléletformálási akcióknak is.


117


4.2. Klímavédelmi célrendszer A megye klímavédelmi jövőképe a vágyott célállapot, ahova 2030-ra a megye a klímavédelmi, a kibocsátás csökkentésére irányuló mérséklési, a felkészülést ösztönző alkalmazkodási, és a klímatudatosságot növelő szemléletformálási beavatkozásainak eredményeként el kíván jutni. A jövőkép megvalósulását célok rendszere szolgálja. A tervezési folyamat során a helyzetelemzésben és – értékelésben feltárt megyei erőforrások, adottságok, kihívások és problemák, valamint a sérülékenységi helyzetkép alapján a kihívásokra reagálni képes s a jövőképben megfogalmazottak elérését biztosító célrendszer került kialakításra. Egy átfogó („A megyei

gazdaság klímabarát, energiahatékony pályára állításán keresztül társadalmi–gazdasági megújulás megindítása, a klímatudatos és zöld gazdaságfejlesztés terén a megyét az ország egyik példamutató térségévé téve”); valamint ennek elérését szavatoló 3 szakterületi (mitigációs, adaptációs és szemléletformálási) specifikus célkitűzés került meghatározásra. A specifikus célok teljesülését szakterületenként részcélok sora biztosítja. A részcélok megvalósulását egyenként intézkedések, mint a megvalósítás eszközei garantálják.


118


68. ábra: Klímavédelmi célrendszer MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

119


4.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mitigációs célkitűzése Az üvegházhatású gázok kibocsátását – az Európai Uniós és nemzetközi elvárásokkal összhangban – minden szinten és minden szektorban csökkenteni kell. Az Európai Unió által kitűzött cél, hogy 2020-ig 20%-kal, 2030-ig 40%-kal, míg 2050-ig 80%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Magyarország kibocsátása 1990 és 2011 között – főleg a nagyipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt 32,5%-kal csökkent. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye hagyományosan erősen iparosodott, ezért a fenti folyamat erősen érintette, annak társadalmi–gazdasági szempontból káros hatásaival együtt (munkanélküliség jelentős növekedése) az ipari termelés visszaesése miatt a megye ÜHG kibocsátása is csökkent. A mitigációs helyzetelemzés, valamint az megyei ÜHG leltár eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a megyében jelentős további potenciál van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, különösen a lakóépületek energiafelhasználása és az energiahatékonyság javítása területén. A potenciális lehetőségek kiaknázásával és a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos célkitűzések meghatározása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdaságfejlesztési szempontokra. A fentieken túl fontos megemlíteni, hogy a Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Önkormányzat koordináló, kapcsolattartó szerepe jelentős a területén található települési önkormányzatok, a főbb gazdasági szereplők, valamit a klímaváltozás által érintett ágazatok és szektorok között, ami jótékony hatást gyakorolhat a kibocsátáscsökkentési törekvésekre, ezzel jelentősen hozzásegítve a megyét a közösen deklarált ÜHG-kibocsátás csökkentési cél megvalósításához.

4.3.1. Specifikus mitigációs cél megyei dekarbonizációs cél kódja

megyei dekarbonizációs cél megnevezése

bázisidőszak

2020

2030

2050

M-S

A megye dekarbonizációs célja 2020-ra, hogy az ÜHG kibocsátása 0,7%-kal csökken, 2030-ra 5%-kal, 2050-re 37,3%kal csökkenti a kibocsátását a jelenlegi ÜHG leltárban szereplő adatokhoz képest.

jelenlegi ÜHG számítás

-0,7%

-5%

-37,3%

A klímaváltozás további fokozódásának megelőzése érdekében elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a megyében is. Az ÜHG-kibocsátás csökkentésének számítása azonban nagyon bizonytalan, mert nehezen mérhetők egyes beavatkozások hatásai. A megye Integrált Területi Programjában vállalt kibocsátáscsökkentési célja 2014-2023 között évi 4384,35 CO2 egyenérték, amit elsősorban az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során az energiahatékonyság és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése által, valamint a fenntartható települési közlekedésfejlesztéssel kíván elérni a megye. Ezzel az ITP-ben foglaltak szerint 2023-ra a megye kibocsátásai 43 843 tonnával fognak csökkenni. A megye üvegházhatású gáz leltárában szereplő adatokhoz képest az évi 4584 tonna megtakarítás 2020-ra 0,55%-os csökkentést eredményezne. Az ITP-ben vállalt cél csak 2023-ig szól, azonban ha feltételezzük, hogy az évi csökkentési ütem 2023 után a korábbi 30%-ára esik vissza – a támogatások csökkenése miatt, továbbá, mert az önkormányzati épületek olyan nagy arányban újulnak meg addigra, hogy a korábbi csökkentési ütemnek szükségszerűen vissza kell esnie – 2030-ra az ÜHG leltárban szereplő adatokhoz képest 1,06%-os csökkentést lehet elérni. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

120


A kibocsátások csökkentése tovább növelhető a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakóépületek építési idő és fűtőanyag szerinti megoszlásáról a 2011-es Népszámlálás szolgáltat adatokat. A Nemzeti Épületernegetikai Stratégia (továbbiakban NÉeS) 4.1.3. A lakóépületek felújítására vonatkozó számítási eredményei fejezetében 17 épülettípusra ad meg „Meglévő állapot primerenergia-felhasználás”-i és „Költségoptimum felújítás primerenergia felhasználás”-i adatokat, amelyek az energetikai méretezés bevezetése előtt létesült épületeknél a felújítás jelentős energia, ezáltal ÜHG-kibocsátás csökkentési potenciálját mutatják. Ez alapján becslést készíthetünk arra vonatkozóan, hogy a különböző típusú lakóépületek költségoptimum147 felújításával milyen energiamegtakarítás érhető el. Nem ismert az épületek jelenlegi felújítottságának aránya és mértéke (részleges, komplex), ugyanakkor a megye társadalmi és gazdasági helyzete miatt vélelmezhetően ez alacsony, az országos átlagtól elmaradó értékű lehet (az 1980 előtt családi házak homlokzati hőszigetelésének felújítottsági aránya 16 % alatti). Feltételezve, hogy 2020-ig nem változik jelentősen a megyében lakók gazdasági helyzete, valamint új komplex épület felújítást támogató lehetőség jelenleg nem ismert, így a családi házak körében 2020-ig jelentősebb CO2 kibocsátás csökkenést nem prognosztizálható. 2030-ig a gazdasági helyzet, tudatos lakáshasználat javulása, valamint új lakossági támogatási formák hatására az 1990 előtt épületek, összesen 227 421 db lakásnak a 7%-os költségoptimum szintű felújítását feltételezzük, ami évi 146,7 millió kWh megtakarítást jelent 2030-ra. Mivel a különböző fűtőanyagok emissziós faktora eltérő, ezért a lakásállomány fűtési mód szerinti 2011-es megoszlását alapul véve súlyoztuk az elérhető kibocsátás megtakarítást. Amennyiben a becsült lakásfelújítások megtörténnek, úgy kb. évi 23.269 tonna CO2 megtakarítás érhető el. Ez a becslés nem számol azzal a tényezővel, hogy várhatóan a régi épületek közül (azok állagromlása miatt) több lakhatatlanná válik, míg az időszak alatt a természetes lakásállomány megújulás hatására az új lakások építésével. Ez utóbbiak esetében a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint már 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, valamint 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének. 148 Ezek feltételezhetően a kibocsátások további csökkenését vonják maguk után. A mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás részesedése a megye összes kibocsátásából az ÜHG leltár alapján nehezen számszerűsíthető. A mezőgazdaságban a környezetkímélő növényvédőszer és műtrágya használat elterjedésével a műtrágya mennyiségének csökkentése által a kibocsátás is csökkenthető, de a fentiekhez képest elenyésző mennyiségben. Sokkal több eredményt hozhatna a talaj művelésének megváltoztatása, a kevésbé intenzív technológiák előnyben részesítése. A hulladékgazdálkodásban a hulladék mennyiségének csökkenésével és a hulladékok újrahasznosításának előtérbe kerülésével az ÜHG kibocsátásban kisebb eredmény várható. Jelentősebb eredmény érhető el a szennyvíz mennyiségének csökkentésével, a víztakarékos technológiák elterjesztésével. Az erdők és egyéb zöldterületek jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében. Az erdőterületek növelésével így jelentősen nőhet a CO2 elnyelés (a fa eltüzelésével azonban a korábban megkötött szén visszakerül a szénkörforgásba). Más zöldterületekkel a leltár nem számol, de azokkal is növekedhet ez a jelenség, ezért fejlesztése kívánatos cél a jövőre nézve. 2000 és 2017 között közel 28%-kal nőtt az erdőterületek kiterjedése a megyében.149 Amennyiben az erdőterületek tovább nőnek, 2020-ra 2%kal, 2030-ra pedig a jelenlegihez képest 5%-kal, úgy 2030-ra évi 16,7 ezer tonnával több CO2 elnyelés érhető el évente.

Költségoptimum felújítás alatt a TNM (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez Költségoptimalizált követelményszint) rendelet 2016. január 01-től hatályos módosításának megfelelő energetikai követelményeket teljesítő felújítást értjük. 148 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet - az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 149 Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 147


121


Az ITP alapján számított becslés nem számol az egyéb szektorokban elérhető kibocsátáscsökkenéssel, mert azok eredménye nehezebben becsülhető, ugyanakkor feltételezzük, hogy a klímastratégiában foglalt intézkedések végrehajtása esetén a fentinél lényegesen magasabb megtakarítás is elérhető, ezért a megye 2030-ra vállalt célkitűzése az ÜHG leltár adataihoz képest a kibocsátások 5%-kal való csökkentése. Azonban az is megállapítható, hogy az 5%-os megtakarításon felüli csökkentés is lehetséges, amennyiben más területeken is megvalósulnak a kibocsátásokat visszafogó, vagy ezek csökkentésére tett intézkedések. Kibocsátás-csökkentés szempontjából többlethatással járhat például a nem fűtési célú energiafogyasztás csökkentése, a tömegközlekedés használatára való áttérés arányának emelkedése, vagy hulladék újrahasznosítás előtérbe kerülése. Az Európai Uniós és hazai elvárások alapján 2050-re jelentősebb kibocsátáscsökkentés vállalására van szükség megyei szinten is. Mivel azonban az elkövetkező években, évtizedekben végrehajtott beavatkozások, technológiai változások, külső tényezők (pl. villamosenergia-, gázárváltozások) továbbá a szemléletformálás fogyasztási szokásokra gyakorolt jövőbeli hatásai nem ismertek és nem is jósolhatók, ezért a 2050-re tett kibocsátáscsökkentési cél megállapításához a hazai szakpolitikai elvárások adhatnak támpontot. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában több lehetséges jövőbeli ÜHG-kibocsátási pálya került meghatározásra. Az országos cél, hogy 2050-re az ÜHG-kibocsátás az EU referencia forgatókönyv és a minimum forgatókönyv között alakuljon, ami 2030 és 2050 között – 2030-hoz képest – 8% és 60% közötti csökkentést vetít előre. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2030 és 2050 közötti ÜHGcsökkentési célja illeszkedik ezekhez az elvárásokhoz: a megye célja 2050-re az ÜHG leltárban jelenleg szereplő adatokhoz képest az ÜHG kibocsátás 37,3%-kal történő csökkentése (ami 2030-hoz képest 34%os csökkenést jelent 2050-ig). A cél teljesítéséhez szükség van a támogató országos politikai közegre, továbbá minden – kibocsátásokért felelős – szektor együttműködésére.

4.3.2. Mitigációs részcélok M-1

A lakossági, közületi és vállalkozói energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság ösztönzése a megyében

Az energiatermelésből és –fogyasztásból származó ÜHG kibocsátás teszi ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÜHG kibocsátásának legnagyobb részét (59%), ezért különösen fontos, hogy az energiahatékonyság növelésével és energiatakarékossággal ezen a területen kibocsátás-csökkenést tudjunk elérni. A megyei épületállomány nagyobb része energetikailag elavult, ezért ezen a területen a megye jelentős kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik. A háztartások kiadásaiban jelentős tételt tesznek ki a fűtés és egyéb energiafelhasználás költségei, ezért az alacsony költségű, energiamegtakarítást eredményező beavatkozások azonnali kiadáscsökkenést jelenthetnek, míg hosszú távon a költségesebb beruházások is megtérülnek. A gazdasági helyzet, tudatos lakáshasználat javulása, valamint új lakossági támogatási formák hatására az 1990 előtt épületek, összesen 227 421 db lakásnak a 7%-os költségoptimum szintű energetikai felújítását célozza meg 2030-ra a megye. A lakóépületek mellett cél a közületi épületek, irodák, üzlethelyiségek, egyéb épületek energiafogyasztásának csökkentése is, növelve az energiahatékonyságot és az energia-megtakarítási lehetőségeket. 2020-ra vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok megvalósulásával a megye az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során az energiahatékonyság és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése által kíván ÜHG-kibocsátást elérni. A középületek energiafogyasztásának csökkentése szemléletformálási célokat is szolgálhat: a helyi lakosság ezeken keresztül is értesülhet energiatakarékossági megoldásokról, azok hatékonyság. A megyében található ipari és egyéb gazdasági létesítmények szintén jelentős energiafogyasztást generálnak, az itt alkalmazott energiahatékonyságot növelő, illetve energia-megtakarítást célzó intézkedések nagyban hozzájárulnának az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

122


Az energiahatékonysági beruházások során lényeges, hogy a megújuló energia felhasználásával kombinált módon valósuljanak meg. A megyei ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megye célja az energiafogyasztás területén a lakó- és középületek energiatakarékos felújításának ösztönzése, az energiatakarékos háztartási berendezések széleskörű elterjedése, az ipari és egyéb vállalkozások energiafogyasztásának csökkentésére irányuló lehetőségek elterjedésének elősegítése, támogatása.

M-2

Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében

Az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében kiemelten fontos a megújuló energiaforrások (nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, stb.) hasznosításának növelése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős potenciállal rendelkezik a megújuló energiaforrások területén mind a biomassza, mind a geotermikus energia kiaknázása és felhasználása esetében. Emellett a helyi, önellátó energiatermelés feltételeinek kiépítési lehetőségei is segíthetik a megyét a kibocsátás-csökkentés és az energiafüggőségének csökkentésében. Jó példa a már fellelhető közösségi energiaudvarok megvalósulása is, amelyek további ösztönzése a kibocsátás-csökkentés mellett szemléletformálási célt is szolgálnak, elősegítve az ott élők klímatudatos életmódjának kialakítását. Tekintettel arra, hogy a távhő rendszerek fontos szerepet töltenek be a hőellátás területén, fontos az alternatív energiaforrások (pl. biomassza, geotermikus és hulladék energiaforrások) távfűtési célú hasznosításának vizsgálata és ösztönzése is. A megyei ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megye célja a megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében.

M-3

Az ipari termelők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÜHG-kibocsátásának jelentős részét a nagyipari kibocsátások teszik ki. Mivel a nagyipari kibocsátásokra a Megyei Önkormányzatnak nincs közvetlen hatása, ezért a megye célja elsősorban szorosabb kapcsolat kiépítése az ipari szereplőkkel, vállalkozásokkal annak érdekében, hogy közösen megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyekben együtt tudunk működni. Az ipari szereplők mitigációs szerepvállalása megvalósulhat egyrészt az ipari létesítmények energiahatékonyságának növelésével, a termelés „tisztábbá tételével”, de akár a cégek társadalmi felelősségvállalásában a klímavédelmi célok megjelenésének elősegítésével is. Ennek keretében felmérés készítése javasolt, amelyben annak lehetősége kerül feltárásra, hogy a megye ipari szereplői mennyiben képesek és hajlandóak részt venni ezekben a törekvésekben. Ennek első lépése a szorosabb személyes kapcsolat kialakítása köztük és a megyei önkormányzat között.


123


M-4

A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye közlekedésének ÜHG-kibocsátását elsősorban a személygépkocsi állomány, a teherszállítás és a városokba történő ingázás magas mértéke, valamint az elavult járműpark határozza meg: mind a személygépkocsik, mind az autóbuszok életkora magas, így fontos célkitűzés a közösségi közlekedési eszközpark folyamatos korszerűsítése, továbbá az alternatív hajtóanyagú, környezetbarát közlekedési eszközök (pl. elektromos, hibrid autók, CNG buszok) elterjedésének további támogatása. A megye domborzati viszonyai és aprófalvas jellege miatt a vasúti közlekedés nem mindenhol jelent alternatívát, de a megyeszékhely, a nagyobb városok és az ipari parkok közelében az ingázási igényt érdemes lenne minél nagyobb arányban vonatközlekedéssel kielégíteni. Ahol erre nincs lehetőség, ott a közúti közösségi közlekedés fejlesztése járulhat hozzá az ÜHG kibocsátás csökkentéshez. Hivatásforgalmi kerékpárutak kiépítésével és ezek fejlesztésével szintén csökkenthető a szektor ÜHG-kibocsátása. A teherszállításban a kombinált közlekedés jelenthet megoldást, de elengedhetetlen a vasút további fejlesztése is, különösen a megyeszékhely és a környező régióközpontok viszonylatában (pl. Miskolc-Kassa). A megyei ÜHG kibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megye célja a közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentése keretében az ITP-ven megjelölt fenntartható települési közlekedésfejlesztés megvalósítása a TOP pályázatok segítségével, a környezet- és klímabarát közösségi közlekedés használatára való ösztönzés és az alternatív hajtóanyagú, környezetbarát közlekedési eszközök (pl. elektromos, hibrid, CNG buszok) beszerzésének fontosságára vonatkozó figyelemfelhívás.

M-5

A mezőgazdasági termelési szerkezet fenntarthatóbb irányba való elmozdulásának elősegítése

A mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának csak egy eleme az abból származó ÜHG-kibocsátás csökkentése. A szektor komplex fejlesztése érdekében a megye célja a mezőgazdaság termelési szerkezetének és módjainak fenntarthatóbbá tétele. A tájhoz igazodó termelési módok, a hatékonyabb és optimalizált műtrágya-felhasználás, a kevésbé intenzív állattartás sokrétű pozitív hatásai mellett az ÜHG-kibocsátás csökkenésével is járhat. Ennek megvalósítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat célja a mezőgazdasági termelőkkel, illetve az őket képviselő szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, ezen keresztül a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésének lehetőségeiről szóló tájékoztatás, szemléletformálás elősegítése, ezen keresztül pedig a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés megvalósításának elősegítése és ösztönzése.


124


M-6

A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése

A hulladékból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésének legjobb módja a hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladéktelepeken a depóniagáz hasznosítása, valamint a már keletkezett hulladékok esetében azok hasznosítása (pl. újrafeldolgozás, visszanyerés,), amelynek rendszerei fejlesztésre szorulnak a megyében, így a hulladékhasznosítás megszervezésére, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítésére való ösztönzés fontos célkitűzés a megyében. Jelentősen elmarad az országos átlagtól a megye a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyiségében is, így további cél az erre való figyelemfelhívás, és szemléletformálás. Fontos probléma a lakossági szemétégetés, amely nemcsak magas ÜHG-kibocsátással, de jelentős egészségügyi kockázattal is jár, így e területen is kiemelt célkitűzése a megyének a társadalom szemléletformálása és tájékoztatása. A megyében a szennyvízkezelő telepeken keletkező biogáz hasznosításában jelentős potenciál rejlik az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében.

M-7

A megyében a CO2-nyelő kapacitás erősítése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye országos átlag feletti erdőterületi aránnyal rendelkezik. A zöld növények, az erdők a fotoszintézis révén elnyelik a szén-dioxidot, így ellensúlyozzák az ÜHG-kibocsátást. Az ebben lévő potenciál további kiaknázása érdekében cél az erdőterületek fenntartásán és jó egészségi állapotban történő megőrzésén túlmenően a további erdőtelepítések ösztönzése.

4.4.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye adaptációs célkitűzései

A nemzetközi és a hazai klímapolitika – bár kezdetben elsősorban a kibocsátás-csökkentésre koncentrált – napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klímaváltozás már érezhető, illetve jövőben várható hatásaihoz való alkalmazkodásra, a felkészülésre. Mivel a klímaváltozás következményei helyben éreztetik leginkább hatásukat, ezért elengedhetetlen, hogy a célok tervezése és a beavatkozások végrehajtása minél alacsonyabb területi szinten történjen. Ebben a logikában a megyei klímastratégia a nemzetközi és nemzeti, illetve a települési szint között helyezkedik el. Fontos szerepe, hogy kapcsolatot teremtsen a különböző szintek között, koordinálja a területén megvalósuló beavatkozásokat, kapcsolatot tartson a megyei szintű, klímavédelemben érdekelt szereplőkkel, továbbá, hogy információátadással, tájékoztatással elősegítse a hatékony fellépés lehetőségeit, ezzel javítva azok eredményességét.


125


4.4.1. Specifikus adaptációs cél:

A-S

A különböző ágazatok, természeti erőforrások és a helyi társadalom sérülékenységének mérséklése, alkalmazkodóképességének növelése

A klímaváltozás bizonyos hatásai ma már elkerülhetetlenek, ezért ezekhez a társadalomnak és a gazdaságnak alkalmazkodnia kell. A helyzetértékelésben bemutatott releváns problémakörök, sérülékenység-vizsgálati és más éghajlati hatásértékelési információk, továbbá a SWOT elemzés és a problémafa alapján az éghajlati adaptáció területén specifikus cél kerül megfogalmazásra, amely elősegíti Borsod-Abaúj-Zemplén megye felkészülését a klímaváltozás által bekövetkező káros hatásokra. A megyei klímastratégia specifikus alkalmazkodási célja az, hogy mindazokon a területeken, amelyeket érintenek a klímaváltozás hatásai csökkenjen az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység, amit leginkább az alkalmazkodóképesség növelésén keresztül lehet elérni. Tehát a specifikus cél a különböző ágazatok, tématerületek és szereplők éghajlatváltozással szembeni sérülékenységének mérséklése és alkalmazkodási képességük növelése révén.

4.4.2. Adaptációs részcélok A-1

A fokozódó hőhullámokkal szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával

Az éghajlatváltozás hatásaként egyre gyakrabban alakulnak ki forró, csapadékmentes időszakok, amelyek többféle káros hatással is járhatnak. Az emberi szervezet érzékeny a hosszan tartó forróságra és a hirtelen időjárás-változásra, ezért a célunk, hogy javuljon a lakosság extrém hőhatásokhoz való alkalmazkodása. Ennek érdekében cél a megye területén található települési önkormányzatok ösztönzése és számukra szakmai segítség nyújtása a megfelelő felkészüléshez (pl. hőségriadó-tervek készítésének ösztönzése, a városok ösztönzése zöldfelületek kialakítására stb.). Az önkormányzatok mellett az intézkedések célcsoportja a lakosság is. Kiemelkedő veszélyeztetettségük miatt elsősorban a gyermekek, idősek, továbbá a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők felkészítése fontos. Ezt elősegítheti a célzott, helyi

közegészségügyi intézményeket bevonó, aktív együttműködés kialakítása is.


126


A-2

Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben

A települések földrajzi elhelyezkedése, a településszerkezet határozza meg az adott épület extrém időjárásnak való kitettségét, míg az épület építésének kora, és a korra jellemző technológia, ill. építőanyag használat befolyásolja az éghajlatváltozás várható hatásai alapján az épület érzékenységét. Az extrém időjárási események gyakoribbá válása, a csapadékintenzitás növekedése, valamint a széllökések erősödése nagy valószínűséggel növelni fogják az épületekben bekövetkező károk mennyiségét és a kárértéket is, ezért célunk, az emberi élet és a vagyon védelme, az épületkárok mérséklése, az egyéni és közösségi alkalmazkodási lehetőségek tudatosítása. Tekintettel arra, hogy a megye településeinek 63,3%-a érintett árvíz, belvíz, vagy villámárvíz szempontjából, valamint a lakásállomány 52%-a 40 évesnél idősebb (széllökésekre érzékeny), és a lakások 12%-a vályog falazatú (csapadék és bármi okból bekövetkező elöntésre érzékeny), így cél átfogó intézkedésekkel az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása . Kiemelt feladat a települési önkormányzatok számára nyújtandó módszertani támogatás a települési szabályozási tervek éghajlatváltozási szempontú felülvizsgálatához. Másik fontos célterület az elöregedett, illetve vályog falazatú épületek tulajdonosai, üzemeltetői és használói körében az alkalmazkodóképesség növekedését szolgáló lehetséges műszaki, védelmi intézkedések széleskörű elterjesztése (jó gyakorlatok és populáris szakmai ismertetők által). A megyei értékek között szereplő részben sérült, vagy romos épített emlékek

védelme mind a helyi identitás, mind turisztikai szempontból fontos, ugyanakkor ezek meteorológiai elemenkénti veszélyeztetettségi besorolásával nem rendelkezünk, ezért az örökségvédelem alatt álló épületállomány települési szintű klíma-sérülékenységi vizsgálatának ösztönzését is célul tűztük ki.


127


A-3

A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése

A klímaváltozás hatására a jövőben várhatóan a jelenleginél korábban érkező és magasabban tetőző árhullámokra kell számítani, ezért nő az árvízi fenyegetettség, valamint az árvízkárok magasabb mértékeket ölthetnek. Jelenleg sajnos – a közelmúltban lezajlott árvízvédelmi fejlesztések ellenére – az árvízi védvonalak több szakaszon jellemző elégtelen kiépítettsége árvízi események során nagy problémákat okoz és nagy károk is keletkezhetnek, valamint a védekezési költségek is számottevőek. Az árvízveszélyeztetett településeken az árvízi kockázat csökkentése céljából a vízügyi szervezetek segítségével fel kell mérni az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotát az árvízkárok csökkentésének érdekében és ahol szükséges, beavatkozásokat kell eszközölni. Az árvizek okozta károkozás megelőzésének, kezelésének fő célja az emberi élet védelme és a nemzeti vagyon indokolt mértékű megóvása, melyet úgy kell megoldani, hogy a jelenleg károkat okozó árvízi jelenségek később haszonként jelentkezzenek (pl. vízvisszatartás és abból vízpótlás), melyek enyhítést jelenthetnek más vízgazdálkodási problémákra. A kockázat csökkentése érdekében fontos célkitűzés, hogy a terület- és településfejlesztés, valamint az árvízvédelem szempontjai találkozzanak. A váratlan katasztrófahelyzetek elhárításában nagyon fontos a települési önkormányzatok és a katasztrófavédelem helyi szerveinek, valamint a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szoros együttműködésének támogatása.

A belvíz főként a megye déli területén okoz károkat a mezőgazdaságban és az épített környezetben, de településeket, közlekedési útvonalakat és iparterületeket is veszélyeztet, valamint közvetett környezeti változásokhoz is hozzájárul, mint például a szikesedés. Az éghajlatváltozás hatására a jövőben várhatóan a belvízkárok jelentősebbek lesznek, ezért az a cél, hogy a változásokhoz való alkalmazkodást minél előbb megkezdjük, a belvizek által okozott károkat a lehető legkisebb szintre csökkentsük, valamint célszerű lenne – az árvízi eseményekhez hasonlóan – a többlet vízmennyiség hasznos felhasználása, melyhez a belvizek tározása, elvezetése nagyban hozzájárulhat.

A-4

A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése

Az éghajlatváltozás hatására a villámárvizek gyakorisága várhatóan növekedni fog, melyek jellemzője a rendkívül gyors vízszintemelkedés és nagy vízsebesség, ezért maximum néhány órára jelezhetőek előre. Védekezni ellene nagyon nehéz, ezért kiemelten fontos a lakosság időben történő tájékoztatása, riasztása. A legfontosabb cél az emberi élet védelme, valamint a károkozás lehetőség szerinti minimalizálása. A hegyés dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentésére irányuló alkalmazkodóképesség növelésének egyik fő eszköze lehet a károsan sok vízmennyiség tározása, majd későbbi felhasználása más vízgazdálkodási célokra, melynek lehetőségeit a vízügyi szakemberekkel meg kell vizsgálni. Fontos szempont, hogy a terület- és településfejlesztés, valamint a villámárvíz-védelem szempontjai egyaránt érvényesülhessenek, és ha a különböző érdekek nem találkoznak, akkor kompromisszumok megkötése szükséges.


128


A-5

Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés

A klímaváltozás hatására valószínűleg a víz, mint természeti erőforrás felértékelődése rövid időn belül be fog következni, a településeken megnőhet a csúcsvíz igény, mellyel ellentétben a várható felmelegedés a vízkészletek csökkenését fogja eredményezni. Kiemelt cél a jövőre nézve, hogy a társadalomnak sikerüljön alkalmazkodni a takarékos vízhasználatra az egyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével . Az életminőség, a lakosok egészségi állapota szempontjából meghatározó fontosságú az egészséges ivóvízhez történő hozzájutás biztosítása, melynek érdekében különböző intézkedésekkel mérsékelni kell a jelenlegi ivóvízbázisaink sérülékenységét, meg kell szervezni az ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzését, valamint azok biztonságban tartását.

A-6

A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti értékek alkalmazkodásának elősegítése

A természetes élőhelyek – és így az azokon élő fajok – közül sokat károsan érinthet a klímaváltozás. Célunk a kiemelten sérülékeny természeti értékek megőrzésének elősegítése, mert az élőhelyek és fajok sokfélesége önmagában értékes, ezért védendő, továbbá ezek a természeti értékek az alapjai a megye fenntartható, hosszú távú fejlődésének. A természetközeli élőhelyek, ökológiai folyosók, puffer területek, mezővédő erdősávok, fasorok, bokorsorok megőrzése, vagy rehabilitálása mind hozzájárul a természeti értékek fennmaradásához. A megyei klímastratégia célja ezért – a természetvédő, illetve az ahhoz kapcsolódó szervezetekkel közösen – a megye természeti értékekkel harmóniában történő fejlesztése.

A-7

Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültsége magas és a terület erősen veszélyeztetett az erdőtüzek által. Alkalmazkodási cél, hogy csökkenjen az erdőkben a tűzesemények száma és az azok által okozott károk, továbbá, hogy javuljon az erdők alkalmazkodóképessége a klímaváltozás hatásaival szemben . Mivel az erdőtüzek leggyakrabban emberi figyelmetlenség, hanyagság következményei, az Északerdő Zrt.-vel együttműködve tájékoztatással, szemléletformálással szükséges lépéseket tenni az erdőtüzek megelőzése érdekében. Az erdők egészségi állapotának megőrzése érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elősegítheti, hogy az erdészeti ágazat stratégiáiban a klímaváltozás – mint jelentős, erdőket érintő változás – peremfeltételként figyelembe vételre kerüljön.


129


A-8

A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése

A megyei turizmus egészét tekintve a jövőben az egyik lényeges kihívás a sérülékeny terméktípusok felkészülésének, adaptációnak elősegítése. Mindez kiemelten érinti a természetközeli és szabadtéri aktív turizmus típusokat hőhullámok, extrém időjárási események: viharok, áradások; a téli és koratavaszi hónapokban hóviharok kapcsán. További befolyásoló tényező a nyári időszakban az erdőtűz-kitettség, az aszály- és hőhullám-kitettség okozta sérülékenység; az ezekre való megfelelő reakció elégtelensége; a dombvidéki, hegyvidéki területeken a villámárvizek, a nagyobb folyók mentén az áradások okán. A megye jelentős kiterjedésű perifériáit jellemző alacsonyabb lakossági jövedelmek és képzettségi szint, valamint az egészségügyi infrastruktúra hiányosságai okozta gyengébb alkalmazkodóképességet ellensúlyozandó a szektor adaptációs aktivitása fokozandó.

A-9

Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében

Az ÜHG-kibocsátás mértékét és csökkentési potenciálját tekintve a mezőgazdasági termelés a megyében kisebb súllyal esik latba, a szektort ugyanakkor a klímaváltozás számos hatása érinti (szárazodás, extrém időjárási események, fagyos napok számának növekménye, új kártevők, invazív fajok elszaporodása, stb.), melyek kapcsán kiemelten fontos az ezekre való felkészülés, bekövetkezésük esetén ezekhez való alkalmazkodás. Ennek alapvető eszközei lehetnek a fenntartható és alkalmazkodó gazdálkodás ösztönzése az agrárszektorban az ökológiai gazdálkodási módok térnyerésének, a termőhelyi adottságoknak és a változó klímának megfelelő termelési szerkezet kialakítása és fajták használata, a szárazságtűrő növények termesztésének elterjesztése, a vizek visszatartása, hasznosítása, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható tájhasználat ösztönzése. A céliktűzés megvalósulását segítheti a helyi termelés-feldolgozás-értékesítés-fogyasztás láncainak, hálózatainak kialakítása/megerősítése is. A megye célja a csapadékhiány következtében kialakuló mezőgazdasági aszálykárok elhárításának elősegítése, ami a mezőgazdasági szereplők közti kapcsolattartással, szemléletformálással, valamint a fenntartható agrárgazdálkodás elősegítésével érhető el.

A-10

Az éghajlatváltozás által veszélyeztetetett megyei értékek megóvása a klímaváltozás hatásaival szemben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti, táji, kulturális és épített értékekben egyaránt gazdag. A területén található két nemzeti park és az egyéb védett területek értékei, az Aggteleki-karszt barlangjai és Tokajhegyaljai történelmi borvidéke világörökségi helyszínek is. A települések történelmi emlékei és egyéb emlékhelyei, a várak, templomok, kúriák egyaránt megőrzendő értékek. A felsorolt elemek mindegyike – bár különböző mértékben- de kitett az éghajlatváltozás hatásainak, a gyakoribbá és intenzívebbé váló extrém időjárási eseményeknek, a téli fagyoknak, a nyári szárazodásnak. A célrendszer megyei értékekre vonatkozó célkitűzése e hatások ellensúlyozására hangsúlyozza a megye egyedi, veszélyeztetett természeti és táji, valamint élelmiszergazdasági értékeinek megőrzését a változó éghajlati feltételek mellett. Külön hangsúlyozandó a borvidékek esetében a fenntartható táj- és talajvédelem kialakítása és hosszú távú megőrzése. A turisztikailag hasznosítható értékek kapcsán a különböző, megyei értékekhez kapcsolódó rendezvények klímabaráttá tétele emelhető ki. Az épített emlékeink közül, a megyei értékek között szereplő részben sérült, vagy romos épített emlékek védelme mind a helyi identitás, mind turisztikai szempontból fontos.


130


4.5.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímatudatossági és szemléletformálási célkitűzései

Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának jövőképe a Zöld és innovatív Borsod-AbaújZemplén: „A gazdasági szerkezetváltás évtizedei után a megye végleg maga mögött hagyja az egykori kiemelkedően nagy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan egy klímabarát, energiahatékony pályán indul el; a társadalmi-gazdasági megújulás egyik kitörési pontjaként a klímatudatos és zöld gazdaságfejlesztés terén az ország egyik példamutató térségévé válva.” A megyének meg kell küzdenie nehéz gazdasági és társadalmi helyzetével, amit a klímaváltozás negatív hatásai várhatóan még súlyosbíthatnak. A lakosság többsége a felmérések szerint tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával. Az országos átlagnál magasabbra értékelik veszélyeztetettségüket az alacsonyabb jövedelműek, ugyanakkor csekély a lehetőségük az alkalmazkodásra vagy korszerűsítés révén a mitigációra. Az éghajlatváltozást fontosságban más társadalmi problémák megelőzik. A válaszlehetőségek közül az alacsonyabb költségűeket preferálják, relatíve kevesebb alkalmazkodási lépést tettek országos viszonylatban. Összességében az éghajlatváltozás várhatóan az amúgy is komoly problémákkal sújtott rétegeket fogja leginkább érinteni, gondjaikat elmélyíti. Ebben a helyzetben tudatosítani kell mindenkiben, hogy az energia- és klímatudatos cselekvés akár már rövid távon is költségmegtakarítást hozhat, javíthatja az életminőséget, hosszabb távon pedig csak az ilyen cselekvési minták ésszerűek. Meg kell ismertetni az elkerülhetetlen hatásokra való felkészülés módszereit. A szemléletformálás fő célja tehát a mitigációs és alkalmazkodási célkitűzések, a zöld és innovatív megyei jövőkép elérésének támogatása. A horizontális cél eléréséhez az átfogó (rész)célok teljesítésén keresztül vezet az út. Az átfogó célokat a legfontosabb célcsoportokhoz rendelten tűztük ki, tekintettel arra, hogy a kommunikáció, szemléletformálás igen eltérő módszerei hatékonyak a különböző csoportok esetében.

Szemléletformálási célrendszer: A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megteremtése váljon valódi közös céllá

A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá”

Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel

A megye lakóinak életminőségét javítsák a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldások

Klímapartnerségi hálózat a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett


131


4.5.1. Specifikus szemléletformálási cél:

A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megteremtése váljon valódi közös céllá A megye országos átlagnál rosszabb gazdasági, társadalmi helyzete következtében számos területen gyenge alkalmazkodóképességgel rendelkezik, illetve jelentős üvegházgáz-kibocsátók is működnek a területén. A szemléletformálás fő célja azt megértetni az érintettekkel, hogy az energia- és klímatudatos cselekvés kitörési ponttá válhat egy környezeti-társadalmi-gazdasági csapdahelyzetből. SZ-S

Cél, hogy a zöld és innovatív klímavédelmi tevékenységek kedvező gazdasági és életminőségre gyakorolt hatásai váljanak ismertté a megye önkormányzatai, gazdasági szereplői, intézményei, lakossága számára; váljon a fejlesztések és a mindennapok részévé a klímatudatos cselekvés. Kiemelt cél a közösségek fejlesztése, megerősítése, a társadalmi innováció. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás költségcsökkentő, innovációra ösztönző, gazdaságélénkítő, környezetminőség javító hatásait tudatosítani kell; továbbá ki kell építeni és működtetni kell a megyei mitigációs és alkalmazkodási célok elérését elősegítő oktatási, képzési, szemléletformálási és együttműködési hátteret – azaz a klímapartnerséget. A ma még kevéssé ismert megoldásokat tudásmegosztással, képzésekkel, közös tervezéssel, egyeztetésekkel, jó példákon keresztül kell bemutatni. A módszerek kézzelfogható, jól érthető bemutatása és népszerűsítése megérteti ezek pozitív hatásait, hozzájárul a klímastratégia mitigációs és adaptációs céljainak, végső soron a megye klímastratégiai jövőképének eléréséhez.

4.5.2. Szemléletformálási részcélok A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá” A települési önkormányzatok jelen vannak a polgárok mindennapi életében, ezáltal közvetlenül hatást képesek gyakorolni szemléletükre. Fejlesztéseik, beruházásaik révén példát mutathatnak. Egyes leszakadó településeken az önkormányzat egyike lehet a kevés komoly gazdasági szereplőnek (vagy éppen az egyetlen ilyen), így tevékenységének különösen nagy a súlya. Az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések nagy hányadát önkormányzatok valósítják meg részben vagy egészben. Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as finanszírozási periódusban az önálló, klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformálásra elenyésző nagyságrendű források elérhetők, célszerű, hogy váljon az egyéb fejlesztések markáns elemévé egyrészt a klímavédelmi törekvés, másrészt pedig ennek kommunikációja. Cél, hogy az önkormányzatok fejlesztéseiben és mindennapi tevékenységében legyen meghatározó elem a klímatudatosság. Az intézmények komplex felújítása, megújulók használata pl. kapcsolódjon össze az új, a lakosság és gazdálkodók számára is javasolható technológiák bemutatásával. Váljon az önkormányzat az élenjáró és elérhető megoldások bemutatásának színterévé, biztosítson teret az ezzel kapcsolatos szemléletformálási tevékenységnek. A mindennapi működésben ugyancsak példát tudnak mutatni az önkormányzatok. A karbantartás, a működtetés, a közmunka területén választhatnak olyan megoldásokat, melyek a helyben élők jólétét javítják, egyúttal hozzájárulnak az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, az alkalmazkodáshoz. A közterületek zöldítése, önkormányzati földeken a tájgazdálkodás kialakítása példát mutathat a helyieknek. Az időjárási szélsőségek (pl. hőhullámok, viharok) elleni védekezés során szintén csomóponti szerepe van a helyi vezetésnek. A területrendezés, területfejlesztés eszközeivel ösztönözhetik a zöld gazdaságfejlesztést. A helyi stratégiák, programok, fejlesztését át kell hassa a klímatudatos szemlélet. Mindezt a megyei önkormányzat elősegítheti az önkormányzati szakértők és döntéshozók számára képzések és tudásmegosztási lehetőségek, a jó példák bemutatásának szervezésével. Ösztönözni célszerű emellett azt is, hogy váljanak az önkormányzati pályázatok, fejlesztési tervek szerves részévé a költséghatékony, klímatudatos megoldások. SZ-1

A megyében több mint 3600 civil szervezet működik. A kultúra, sport és szabadidő, oktatás, szociális ellátás, szakmai, gazdasági érdekképviselet területein működő szervezetekben részt vesz számos polgár, sokakat pedig a tevékenységeikkel, szolgáltatásaikkal érnek el. Azokon a területeken, ahol az állami, a piaci MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

132


szereplők nem tudnak kielégíteni bizonyos alapvető társadalmi igényeket, ott ezeket gyakran civil szervezetek igyekeznek pótolni. E közvetlen kapcsolat alkalmat adhat arra, hogy a klímatudatossági ismereteket civil szervezetek is közvetítsék az itt élők felé. A civil szervezetek kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy naprakész mitigációs és adaptációs információkhoz juthassanak, továbbá hatékonyan részt vehessenek a polgárok szemléletformálásában. Elő kell segíteni a hálózati együttműködést, tudásmegosztást valamint azt, hogy környezet- és klímavédelmi tanácsadással segíthessék a mindennapi tevékenységek és a hosszú távon hatást gyakorló fejlesztések fenntarthatóbbá tételét.

Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel A zöld és innovatív klímastratégiai jövőkép kulcsa, hogy a gazdasági szereplők megismerjék a költséghatékony és előremutató megoldásokat és tudjanak ezekkel élni. Nagy feladat a jelentős ÜHGkibocsátók szerkezetváltása, az új technológiák bevezetése a lehető legkisebb gazdasági áldozat mellett. Emellett azonban nagyon sok kis- és közepes gazdasági szereplő működik a megyében, melyek kibocsátás csökkentése, az alkalmazkodási lehetőségek kiaknázása sokszor viszonylag kis költségek mellett megvalósítható. SZ-2

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat többek között a területfejlesztés eszközeivel képes a gazdaság szerkezetének alakulását a kívánatos irányba ösztönözni. Ezen túlmenően a korszerűsítést szolgáló európai uniós források megszerzését segítheti a gazdasági szereplők számára a projektek előkészítésének segítésével. A Megyei Önkormányzat által szervezett képzések, tudásmegosztási alkalmak, szemléletformáló kampányok szintén segíthetik a gazdasági szerkezetváltást.

A megye lakóinak életminőségét javítsák a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldások A megyei lakosság jelentős része számára az éghajlatváltozás olyan kihívást jelent, melynek várható hatásaira maga nem tud felkészülni, ezért segítséget igényel. Sokszor a klímavédelem és más környezet- és egészségvédelmi célok szorosan összekapcsolódnak a szociális kérdésekkel (pl. helytelen tüzelésből adódó légszennyezés visszaszorítása). A gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzetben lévők gyakorta a szükséges információkhoz is nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá. Az energiafogyasztás csökkentésének, a klímatudatos lépéseknek és az alkalmazkodás lehetőségeinek ismertsége általánosságban véve is alacsony. A felmérések szerint a lakosság inkább az olyan klímavédelmi lépéseket részesíti előnyben, melyek költségmegtakarítással is járnak. SZ-3

A Megyei Önkormányzat kampányokkal, képzésekkel, a jó példák bemutatásával ismertetheti meg a mitigáció és alkalmazkodás lépéseit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűek elérésére. A költséghatékony információterjesztés érdekében az információterjesztésben komoly szerepet kaphatnak az oktatási, nevelési intézmények. A közösségek és a helyi gazdaság fejlesztése egyszerre segítheti a nehéz gazdasági helyzet oldását és növelheti az alkalmazkodóképességet, javíthatja a helyi társadalmak állapotát.


133


Klímapartnerségi hálózat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett A fentiekben jelzett társadalmi, gazdasági szereplők képzése, szemléletformálása során érdemes a szinergiákat is kihasználni, melyek abból adódnak, hogy a különböző hátterű érintettek egymással együttműködnek. A tapasztalatok, jó megoldások, lehetőségek megosztása nem csak szektorokon belül, de a szektorok közötti párbeszéd során is felszínre hozhat új gondolatokat, melyek a klímatudatos megoldásokat segíthetik. SZ-4

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elindította az Éghajlatváltozási Platformot, mely a különböző hátterű partnerek számára biztosítja az eszmecsere lehetőségét. A Platform bővítésével új szereplők tehetők a párbeszéd részévé, egyúttal az általuk elért további érintettek is megszólíthatók. A Platform a klímastratégia megvalósításának alapvető eszköze. Ezen túlmenően a megyei stratégiai dokumentumok készítésében is biztosítani kell a gazdasági, társadalmi szereplők észrevételeinek megjelenítését.


134


5. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK, INTÉZKEDÉSEK 5.4.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mitigációs intézkedések

A megyei stratégia klímavédelmi specifikus célja az ÜHG-kibocsátások növekményét 2020-ig 0,7%kal, 2030-ig pedig 5 %-kal csökkentené az emissziót a leltárban szereplő adatokhoz képest. Mindezt 7 mitigációs részcélon keresztül érné el az energiahatékonyság növelésétől és a megújuló energiaforráshasználat ösztönzésétől kezdve az ipari termelők mitigációs szerepvállalásának erősítésén, a közlekedési és a hulladékszektor kibocsátásának csökkentésén keresztül a CO2-nyelő kapacitások erősítéséig bezárólag. Utóbbi kapcsán azonban az adaptációs intézkedések keretében jelöl ki válaszlépéseket a dokumentum. A felsorolt célkitűzések mindegyikéhez – a CO2-nyelő kapacitás erősítését leszámítva – intézkedések sora került meghatározásra, a legtöbb intézkedés több céllal is kapcsolatban van. Az intézkedések tehát lefedik a célrendszerben érintett ágazatok mindegyikét, és konkrét, gyakorlatban megvalósítható feladatokká konvertálják át a korábban megfogalmazott kívánatos, elérendő állapotok realizáláshoz szükséges célokat. A következő oldalakon ezek az intézkedések kerülnek részletes bemutatásra.

5.4.1. M-1: Lakossági, közületi és vállalkozási energiahatékonyság növelése a megyében

A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása

Mi-1

A CO2 kibocsátás csökkentése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás miatt egyaránt kiemelt feladat a megyében található lakóépületek korszerűsítése, felújítása. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia alapján az országos ÜHG-kibocsátási célok teljesüléséhez 2020-ig 49 PJ primerenergia megtakarítás elérése tervezett, ebbe családi házak és társasházak felújításával nyerhető kibocsátás csökkentés is beletartozik. A megye lakásállományának korösszetétele alapján az 1980 előtt létesített épületeknél a legnagyobb a megtakarítási potenciál, amelyekkel felújításokkal lehet megvalósítani. Ennek tetemes forrásigényét pályázatok, lakossági saját forrás, építőanyaggyártók szponzorációja, banki energiahatékonysági, kedvezményes hitelek és települési források tudják finanszírozni. A klímaváltozás hatásai fokozottan érintik a (pl. anyagi okokból) gyengébb alkalmazkodóképességű társadalmi rétegeket, településrészeket, ezért a szegregátumokban és szegregációval veszélyeztetett településrészeken a társasházak, lakásszövetkezetek tulajdonában álló épületek korszerűsítése, valamint a szociális bérlakások megújítása is szükséges. Az épületek energetikai korszerűsítése javíthatja a nehéz körülmények között élők lakhatási feltételeit, rezsiköltségeik csökkentését, valamint alternatívát kínál a helyi kis vállalkozóknak, ezzel gazdasági biztonságot erősítő és fejlődést növelő hatású lehet. Az épületfelújítások betanított fizikai munkaerőt igényelnek, ezzel segítheti az intézkedés a romák integrációját. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2 A-2 SZ-3 Időtáv Felelős

Közreműködő szervezetek

2030 épülettulajdonosok, társasházak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Nemzeti Energetikusi Hálózat), Építésügyi Szolgáltató Pontok, települési főépítészek, építőanyag-gyártók, építőipari szövetségek pl. ÉMSz (Épületszigetelők- Bádogosok és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége), építészek, építőipari vállalkozások, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara


135


Célcsoport Finanszírozási igény 2030-ig összesen

Lehetséges forrás

lakosság, települési önkormányzatok 30-50 milliárd Ft  GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel,  Otthon Melege Program ZFR-KONVEKTOR/2017,  Otthon Melege Program HGCS/2017,  TOP-4.3.1-16 Leromlott városi területek rehabilitációja,  TOP-6.7.1-16 Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja,  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció,  Lakossági saját forrás,  Banki energiahatékonyságot támogató, kedvezményes hitel,  Települési Környezetvédelmi Alap.

Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energiafelhasználásuk növelése

Mi-2

A klímaváltozás elleni küzdelem a középületek energetikai megújítását, a megújuló energia használat fokozását, a nyári túlmelegedés elkerülését szolgáló felújításokat igénylik. Ennek keretében önkormányzati épületek, költségvetési szervek, alapítványok, egyházak tulajdonában álló oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportlétesítmények energetikai korszerűsítése és megújuló energiával való ellátása valósul meg. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia középület-tipizálása szerint a közel nulla energia szint elérése javasolt, ahol erre műszaki lehetőség van. Ahol ez nem lehetséges, ott a költségoptimalizált szint a mérvadó150. A középületek felújítása, megújuló energia használatuk növelése a példamutatáson keresztül szemléletformáló hatással bír. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2 A-2 SZ-1 Időtáv

2030

Felelős

települési önkormányzatok, költségvetési alapítványok, egyházak, egyesületek

szervek,


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Nemzeti Energetikusi Hálózat), Építésügyi Szolgáltató Pontok, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, ÉMI Nonprofit Kft. (Nemzeti Épületenergetikai Rendszer üzemeltetője), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Célcsoport

lakosság, költségvetési szervek, intézmények, alapítványok, egyházak, egyesületek

Finanszírozási igény 2030-ig összesen

5-8 milliárd Ft

150 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról


136

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ  TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése,  TOP-4.3.1-16 Leromlott városi területek rehabilitációja,  TOP-6.7.1-16 Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja,  TOP-2.1.1-16 és 6.1.3-16 Barnamezős területek rehabilitációja,  KEHOP-5.2.12 Állami tulajdonú sportlétesítmények Lehetséges forrás energetikai fejlesztése,  KEHOP-5.2.10 Költségvetési szervek pályázatos épületenergetikai fejlesztései,  TOP-4.1.1-16 és 6.6.1-16 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése,  TOP-4.2.1-16 és 6.6.2-16 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése,  Megyei Környezetvédelmi Alap,  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció.

Megyeháza energetikai korszerűsítése

Mi-3

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 18. században épült, klasszicista stílusú épülete – amelyet a Megyei Kormányhivatallal közösen használ a Megyei Önkormányzat – energetikailag elavult, ezért szükséges az energetikai felülvizsgálatra alapozott komplex felújítás, az optimális költséghatékonyság elérése megújuló energiahasznosítás integrálásával. Az intézkedés keretében zárófödémek szigetelése, fűtéskorszerűsítés, külső nyílászárók cseréje, hőleadó berendezések korszerűsítése, világítótestek felújítása, napelemek telepítése valósul meg. Mindez a működési költségek csökkentése mellett szemléletformáló erővel is bír. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2 SZ-1 Időtáv 2025 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Miskolc Megye Jogú Város Önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, BorsodAbaúj-Zemplén megyei kormányhivatal, lakosság 510 millió Ft 

TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése


137


Mi-4

Okos városok kialakításának ösztönzése

Az „okos város” olyan település, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti. Fontos, hogy minél több „okos város” jöjjön létre a megyében, ezzel növelve az energiahatékonyságot, a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot és a lakosság bevonását. Az intézkedés népszerűsíti az okos város megoldásokat, a Lechner Tudásközpont által kidolgozott módszertant a települési önkormányzatok körében, információs anyagot dolgoz ki megoldásokról, jó gyakorlatokról, pénzügyi lehetőségekről, együttműködési partnerekről. Városi mitigációs és adaptációs lehetőségekről ad tájékoztatást. Miskolc, mint okos város tapasztalatainak megosztását kiemelten kezeli. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2, M-6 A-1, A-2 SZ-1 Időtáv

2020

Felelős

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Lechner Tudásközpont, Miskolc Megye Jogú Város Önkormányzata, Klímabarát Települések Szövetséges, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok

Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

1-3 millió Ft

 TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása, Lehetséges forrás  TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése,  Megyei Környezetvédelmi Alap.

Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolgozása

Mi-5

A települések klímaváltozásra, energiabiztonsági kihívásokra adott stratégiai tervezési válaszai egyelőre esetlegesek; hiányoznak a hosszú távú, tervezett, átgondolt építkezés mérföldkövei. 11 város rendelkezik a megyében SEAP akciótervvel, de klímaalkalmazkodási vállalásokat is tartalmazó SECAP (Fenntartható energia- és klíma) akcióterve egyelőre nincs a településeknek. Fontos, hogy minél több városban kidolgozzák a SECAP akcióterveket, ezzel is segítve a klímavédelmi célok megvalósulását, segítve egyúttal helyi klímastratégiák elkészítését is. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2, M-6 A-1, A-2 SZ-1 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Polgármesterek Szövetsége, LEADER közösségek (Helyi Akciócsoportok) települési önkormányzatok 50-100 millió Ft  TOP-3.2.1-15 BO1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése


138


5.4.2. M-2: Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében

Megújuló energiát hasznosító kiserőművek fejlesztése, kapcsolódó közösségi kezdeményezések támogatása

Mi-6

A megye megújuló energia potenciálja jelentős: elsősorban geotermikus energia, napenergia, vízenergia és biomassza áll rendelkezésre energetikai hasznosításra. Az intézkedés keretében geotermikus, biomassza és napenergia hasznosító kiserőművek fejlesztése és a kapcsolódó közösségi kezdeményezések támogatása. Az intézkedés megvalósulását támogatja az információátadás, jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása, pályázati lehetőségek ismertetése, lehetséges partnerekkel való kapcsolatfelvétel is. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-2 SZ-1 Időtáv

2030

Felelős

települési önkormányzatok, gazdasági vállalkozások LEADER közösségek (Helyi Akciócsoportok) a megyében, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSz; Közösségi Energia projekt), civil szervezetek lakosság,


Lehetséges forrás

10-20 milliárd Ft  KEHOP-5.1.2-17 Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 0,5 MW beépített teljesítményt nem meghaladó villamosenergia termelő rendszerek telepítésével,  KEHOP-5.1.1-17 Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 4 MW beépített teljesítményt meghaladó villamosenergia termelő rendszerek telepítésével,  KEHOP-5.1.3-17 Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése a KEOP-7.9.0 konstrukcióban előkészített villamosenergia termelő rendszerek telepítésével,  VP6-19.3.1-17 A LEADER - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása,  Megyei Környezetvédelmi Alap.

Mi-7

Távhő-rendszerek továbbfejlesztése a megújuló energia részarány növelésével

A megyében országos átlag feletti a távhő-rendszerrel ellátott lakások aránya. Az elmúlt években a miskolci rendszer komoly fejlesztése valósult meg (új lakások rákötése, hálózat korszerűsítése, megújuló energia bekapcsolása a rendszerbe), de a többi városban (Ózdon, Kazincbarcikán) is szükséges a meglévő rendszerek továbbfejlesztése, a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Az intézkedés részét képezi a távhő-rendszerek korszerűsítéséről, megújuló energia bekapcsolásának lehetőségeiről szóló tájékoztatás, jó gyakorlatok megosztása, pályázati lehetőségek ismertetése, lehetséges partnerekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködések elősegíti. A miskolci tapasztalatok (biomassza és geotermikus energia felhasználása a távfűtésben, 2 Mályi geotermális kút) megosztása kiemelt jelentőségű.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez

Mitigációs célkitűzés kódja M-1, M-2

Adaptációs célkitűzés kódja

Időtáv

2025

Felelős

városi távhő szolgáltatók

Szemléletformálási célkitűzés kódja


SZ-3

139

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Magyar Távhőszolgáltató Szakmai Szövetsége (MATÁSzSz), Miskolci Hőszolgáltató Kft., Miskolci Geotermia Zrt., GeoWendung Zrt. lakosság 1-5 milliárd Ft  KEHOP-5.3.1-17 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése,  KEHOP-5.3.2-17 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal,  Megyei Környezetvédelmi Alap.

5.4.3. M-3: A gazdasági szereplők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása

Energiahatékonyság-fokozás és a megújuló energiahasználat arányának növelése a vállalkozásoknál

Mi-8

A megyei vállalkozások energiafelhasználása jelentős, és az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése nemcsak a klímaváltozásra jelentene pozitív hatást, hanem az érintett üzemek megtakarítását is jelentősen növelhetné. Az energiahatékonyságot mind a gyártási technológiák és a szolgáltató folyamatok javításával, mind az ipari épületek korszerűsítésével lehet növelni. A konkrét energiahatékonysági és megújuló-integrálási beavatkozásokon túl a folyamat ösztönzésére az intézkedés keretében jó gyakorlatok elterjesztése, környezetbarát, fenntartható gyártási technológiákról és szolgáltatási folyamatokról szóló információk átadása, pályázati lehetőségek ismertetése, együttműködési lehetőségek kialakítása, workshopok megtartása is megtörténik iparkamarai együttműködéssel. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2, M-3 SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

2025 megyei vállalkozások, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, civil szervezetek megyei vállalkozások 5-20 milliárd Ft

 TOP-1.1.1-16 és 6.1.1-16 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése,  GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel, Lehetséges forrás  GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel,  Vállalkozások saját forrásai,  Megyei Környezetvédelmi Alap.


140


A megyei gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának erősítése

Mi-9

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipara az ország gazdaságában is kiemelt szerepet tölt be, és mivel a nagyipari szereplők a gépipar, azon belül az alkatrészgyártás és a vegyipar területén tevékenykednek, különösen fontos az ipari termelők társadalmi felelősségvállalásának erősítése. A megvalósuló éghajlatvédelmi beruházások támogatása a vállalati imázst is növeli és versenyképesség javulást is eredményezhet. Az intézkedés keretében a társadalmi felelősségvállalási programok valósulnak meg egyrészt a munkavállalók, másrészt a helyi lakosság, esetenként a teljes megyei lakosság megcélzásával. Az intézkedés megvalósulását támogatja az országos jó gyakorlatok ismertetése (pl. Környezetbarát iroda, Bringázz a munkába!), ötletek megosztása, vállalkozások közötti együttműködések koordinálása. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-3 SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2025 Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagy ipari üzemei, megyei kis- és középvállalkozások Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok a megyei vállalkozások munkavállalói, lakosság 20-50 millió Ft  Vállalkozások saját forrásai, bevételei,  Megyei Környezetvédelmi Alap.

Mi-10

Zöldgazdaság-fejlesztés a megyében

A klímastratégia fő célkitűzésével összhangban („Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a zöld, innovatív megye”) kiemelt jelentőségű a megye ipari szerkezetének megújítása; zöld, fenntartható technológiákat alkalmazó iparágak, vállalkozások betelepítése, a körkörös gazdaság alapjainak, együttműködéseinek kialakítása, az ipari ökológia elveinek, módszereinek elterjesztése. Az intézkedés keretében a kiszolgáló üzleti infrastruktúra fejlesztése, települési befektetésösztönző kedvezmények, konstrukciók kialakítása, az érdekelt gazdasági és oktatási, kutatási szereplők összehozatala és együttműködésük ösztönzése, ennek kapcsán fórumok szervezése, tájékoztató anyagok terjesztése, együttműködési lehetőségek koordinálása, projektek előkészítése valósul meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-3 SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

2025 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Miskolci Egyetem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, civil szervezetek megyei vállalkozások 200 millió Ft

 GINOP- 1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése,  GINOP- 1.1.1-17 Vállalkozói inkubációs szolgáltatások Lehetséges forrás fejlesztésének támogatása,  Vállalkozások saját forrásai,  Megyei Környezetvédelmi Alap.


141


5.4.4. M-4: A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése Elővárosi vasúti és fenntartható városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térségében

Mi-11

A megye közlekedési ÜHG-kibocsátásának részesedése az összes kibocsátásból 11%-os, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának harmadik legjelentősebb forrását jelenti. Ezzel a hulladékgazdálkodás mellett a közlekedés az egyetlen olyan ágazat, amelynek a jelenlegi kibocsátása magasabb, mint az 1990-es szint. A városi és elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszerek fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a munkaerőpiaci szempontból is fontos térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetőségének környezetbarát módon történő javításához. Az intézkedés keretében a közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések (pl. vasútállomások, megállóhelyek; P+R, B+R, K+R parkolók), különböző közösségi közlekedési szolgáltatók együttműködésének fejlesztése, intermodális személyszállítási csomópontok komplex kialakítása, illetve azok már meglévő elemeinek korszerűsítése valósulnak meg. Az intézkedés része a közösségi közlekedés előnyben részesítését célzó különböző utastájékoztató, forgalomirányító, és egyéb informatikai rendszerek megvalósítása, összekapcsolása, a magyarországi TEN-T hálózat részét nem képező, elővárosinak minősülő vasútvonalak fejlesztése, városi és elővárosi közösségi közlekedést kiszolgáló kötöttpályás járművek beszerzése, elővárosi vasúti kerékpárosbarát fejlesztések (kerékpárszállításra is alkalmas elővárosi motorvonatok beszerzése) megvalósítására kerül sor. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-4 SZ-3 Időtáv

2025

Felelős

MÁV Zrt., MÁV-Start Zrt., Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.), Miskolc Megye Jogú Város Önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lakosság 10-15 milliárd Ft


 IKOP-3.2.0-15 - Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása a Lehetséges forrás kevésbé fejlett régiókban,  IKOP-2.1.0-15 - Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása.

Mi-12

Közúti közösségi közlekedés fejlesztése

A megyei közlekedési eredetű ÜHG-kibocsátás jelentős részét a közúti közlekedés adja, és mivel a megye domborzati és településszerkezeti adottságai nem teszik lehetővé a vasúti közlekedés egész megyére való kiterjesztését, kiemelt jelentőségű a közúti tömegközlekedés fejlesztése. Fontos az autóbuszpark életkorának csökkentése, műszaki állapotuk javítása, a vasúti és közúti közösségi közlekedés (fizikai és információs) kapcsolódásainak javítása, a menetrendek felülvizsgálata a változó igények mentén és a korszerű utastájékoztatás megteremtése. Az intézkedés keretében új gyártású városi/helyi autóbuszok beszerzése, a közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések, különböző közösségi közlekedési szolgáltatók együttműködésének fejlesztése, utastájékoztató, forgalomirányító, és egyéb informatikai rendszerek megvalósítása, összekapcsolása (pl. ejegyrendszerek), a fejlesztések hatékonyságát növelő utazásszervezési megoldások és a közösségi közlekedést népszerűsítő kampányok valósulhatnak meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-4 SZ-3 Időtáv

2030

Felelős

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Borsod-


142

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

önkormányzatok közlekedési közszolgáltatói, Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, civil szervezetek települési önkormányzatok, lakosság 3-10 milliárd Ft

Lehetséges forrás  TOP-3.1.1-16 és 6.4.1-16 közlekedésfejlesztés

Fenntartható

települési

Mi-13

Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása

A jelentős megyei közúti közlekedési ÜHG kibocsátás nagymértékben a teherszállításból adódik. Ennek oka a nagyszámú ipari park, logisztikai központ jelenléte a megyében, valamint hogy nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei. Miskolc és Kassa vasúti összeköttetésének javítása jelentősen segítené a két település együttműködésének fejlődését. Az intézkedés keretében a vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása és újbóli kialakulásának megakadályozása, a vonalak villamos energiaellátásának fejlesztése, komplex vasúti csomópont- és állomáskorszerűsítések és a teherszállításban a kombinált közlekedés fejlesztése valósul meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-4 SZ-3 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

2030 MÁV Zrt. NIF Zrt., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lakosság, fuvarozó-, logisztikai vállalkozások 3-10 milliárd Ft

Lehetséges forrás  IKOP-2.1.0-15 - Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása

Kerékpárutak és kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése

Mi-14

A megyében található kerékpárutak hossza országos átlag alatt van, és az elmúlt években is kevés számú kerékpárútfejlesztés valósult meg. A jelentős ÜHG-kibocsátó közúti közlekedés egy része kiváltható lenne kerékpárhasználattal, de ehhez kerékpárutak és kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztésére van szükség. Az intézkedés keretében hivatásforgalmú és turisztikai kerékpárutak és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, kerékpárosbarát beruházások kivitelezése és Miskolcon közbringa hálózat kialakítása valósul meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-4 SZ-3 Időtáv

2030

Felelős

települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, NIF Zrt., Magyar Kerékpárosklub, civil szervezetek, vállalkozások lakosság 1-3 milliárd Ft


 TOP-3.1.1-16 és TOP-6.4.1-16 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés,  TOP-1.2.1-16 és TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti Lehetséges forrás szempontból fenntartható turizmusfejlesztés,  Megyei Környezetvédelmi Alap,  Települési Környezetvédelmi Alap. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

143


Alternatív hajtóanyagú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése

Mi-15

A megyei közlekedési eredetű ÜHG-kibocsátás jelentős részét adó közúti közlekedés fejlesztése az egyéb közlekedési módok forgalombővítésének különböző okok miatti (a domborzati és településszerkezeti adottságai nem teszik lehetővé a vasúti közlekedés egész megyére való kiterjesztését, kerékpáros és egyéb alternatív megoldások bizonyos kapacitáskorlátokkal rendelkeznek) akadályai következtében kiemelt jelentőségű. Az intézkedés része a közúti közösségi közlekedés tisztább üzemanyagú autóbuszok beszerzésével történő fejlesztése. Fontos kapcsolódó feltétel az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése, valamint az alternatív hajtású gépkocsibeszerzés ösztönzése önkormányzatoknál, vállalkozásoknál és a lakosság körében. Az intézkedés a példamutatáson keresztül a lakossági szemléletformálást is szolgálja. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-3, M-4 SZ-1, SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

2030 Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok, gazdasági vállalkozások települési önkormányzatok, gazdasági vállalkozások, lakosság 2-8 milliárd Ft

 GZR-D-Ö-2016 Gazdasági Zöldítési Rendszer (XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, Lehetséges forrás 1. jogcímcsoport),  Megyei Környezetvédelmi Alap.

5.4.5. M-5: A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a megyében

A hulladékok újrahasznosításának elősegítése

Mi-16

Habár a házhoz menő szelektív gyűjtés feltételei kiépültek a megyében, az anyagában való hasznosítás aránya elmarad az országos átlagtól. Ezért fontos fejlesztési feladat a jövőben a szelektív hulladékgyűjtés további elterjesztése, a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítése. Az intézkedés keretében újrahasználati központok fejlesztése, a házhoz menő hulladékgyűjtés eszközeinek (konténer, gyűjtőedényzet), a gyűjtőpontok fejlesztéséhez szükséges eszközöknek (speciális gyűjtőedények beszerzése, egyedi gyűjtőjármű beszerzése) és a hulladék gyűjtésére kialakított és rendszeresített szállító járművek beszerzése, valamint a gyűjtőjárat optimalizálását szolgáló informatikai fejlesztés valósulhat meg. Külön figyelmet kell fordítani a komposztálható hulladékok helyi, kerti hasznosítására (komposztkeretek osztása). Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-5 SZ-3 Időtáv Felelős


Célcsoport

2025 MiReHuKöz Nkft., Zöld Völgy Közszolgáltató Nkft., NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., hulladékkezelő nonprofit kft.-k települési önkormányzatok, civil környezetvédelemi szervezetek, NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lakosság


144

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Finanszírozási igény

200-300 millió

Ft

 KEHOP-3.1.1 A települési hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerek fejlesztése, Lehetséges forrás  KEHOP-3.1.2 A biológiailag lebomló hulladék eltérítése a hulladéklerakóktól

Szennyvízkezelés javítása

Mi-17

A megyében a közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel el nem látott települések száma magas, országos rangsorban a 3. legkedvezőtlenebb. Mivel a ritkán lakott és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az erősen ingadozó vízmennyiség miatt, ezeken a településeken a helyi, természetközeli szennyvíztisztítás feltételeinek kiépítését támogatja az intézkedés. A már csatornázott területeken a rákötési arány növelése a feladat, míg a szennyvíztisztító telepeken a depóniagáz felfogása és hasznosítása kiemelt jelentőségű. A tisztítatlan szennyvízbevezetések csökkentése/megszüntetése különösen fontos a környezet, kiváltképp a befogadó vízfolyások védelme érdekében. Az intézkedés keretében csatornahálózat-bővítés, rekonstrukció, szennyvíztisztítótelepek bővítése, és korszerűsítése, kisebb kapacitású, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése, már meglévő, biológiai szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvizének utótisztítása (természetközeli szennyvíztisztítási eljárással), decentralizált szennyvízkezelés és szennyvíziszapkezelő létesítmények létesítése, bővítése, korszerűsítése valósul meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-5 A-5 SZ-3 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2030 víziközmű szolgáltatók, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok, lakosság 200-400 millió

Ft

 KEHOP-2.2.1 - Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítása,  KEHOP-2.2.2 - A fejlesztési kötelezettséggel rendelkező települések számára szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása,  KEHOP-2.3.0 - Felhívás a szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések megvalósítására, energiahatékonysági elemekkel),  VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés.


145


Mi-18

Lakossági hulladékégetés visszaszorítása

A megyében a lakosság rossz anyagi körülményeiből és a megfelelő tudás hiányából fakadóan gyakori a tiltott lakossági hulladékégetés, amely jelentős levegőszennyezéssel és egészségkárosítással jár. Emiatt fontos a lakosságot megfelelő információkkal ellátni a hatékony tüzelési módokról (pl. fa kiszárítása), a hulladékégetés veszélyeiről, egészségügyi kockázatairól, bírságokról. A „Fűts okosan” kampány tájékoztató anyagainak terjesztése fontos feladat. Továbbá a rossz anyagi körülmények javítására az intézkedés együttműködéseket alakít ki a települési önkormányzatokkal szociális tűzifa biztosításáról. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-5 SZ-3 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

2025 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Földművelésügyi Minisztérium („Fűts Okosan!” kampány), hulladékkezelő nonprofit kft.-k, Levegő Munkacsoport („Ne égesd el!” kampány), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lakosság 1-5 millió Ft

 Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezete Lehetséges forrás  Megyei Környezetvédelmi Alap,  Települési Környezetvédelmi Alap-

5.4.6. M-6: A megyében a CO2-nyelő kapacitás erősítése A célkitűzéshez az adaptációs célok között a „7. Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása” alatti intézkedésszekció mutat be kapcsolódó beavatkozásokat.

5.5.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adaptációs intézkedések

A megyei klímastratégia adaptációs specifikus célja az egyéni alkalmazkodás ösztönzése mellett a klímaváltozás által érintett ágazatok alkalmazkodási aktivitásának erősítését helyezi a fókuszba. A stratégia intézkedései értelemszerűen ugyanezen a nyomvonalon kerültek kialakításra, az ágazati és egyéni alkalmazkodás egyidejű ösztönzésével. Az érintett ágazatok (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus ipari termelés) kapcsán külön intézkedéscsoportok foglalkoznak az alkalmazkodási megoldásokkal, valamint a klímaszempontú szerkezetváltás megindításával, mind az agrár, mind az ipari szektorban. A stratégia a létező ár- és belvízvédelmi infrastruktúra elemek állagmegőrzése mellett külön intézkedéseket szentel a vizek visszatartását, szabályozott hasznosítását is szolgáló ár- és belvízgazdálkodás kiépülésének. A hegy- és dombvidéki területeken a tározóépítés, a vízelvezetés, továbbá a településszerkezet- és az infrastruktúra-alakító intézkedések a villámárvíz-kitettség csökkentését szolgálják. A mezőgazdaságban a helyi közösségek javát szolgáló tájgazdálkodás a kapcsolódó ágazati intézkedések fő vezérfonala. Fontos szempont az éghajlatváltozási problematika minden releváns megyei ágazatba való integrálódásának elősegítése is. Egyéni oldalon a lakosság klíma- és energiatudatosságának erősítése kap kiemelt hangsúlyt. A legszegényebb rétegek alkalmazkodási potenciáljának erősítése célzott támogatások és a szükséges MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

146


szolgáltatások hozzáférhetőségének és elérhetőségének biztosítása mellett szemléletformálási akciókkal is erősíthető. Az intézkedések összességében 9 csoportban, szakterületekre lettek meghatározva. Ezek között szerepelnek a fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység, az épített környezet alkalmazkodóképessége; az ár- és belvízkockázat csökkentése; a hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat mérséklése; a sérülékeny ivóvízbázisok megóvása; a kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti és táji értékek alkalmazkodása; az erdők alkalmazkodóképességének erősítése; a megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése; a fenntartható mezőgazdasági szerkezet elősegítése.

5.5.1. A-1: A fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával

Ai-1

Települési hőségriadó tervek készítése

Az extrém hőség idején növekvő halálozás statisztikailag mérhető, vagyis az ilyen időszakok gyakoribbá válásával a mortalitás növekedésére kell számítanunk. A települési hőségriadó tervek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a települések és a lakosság felkészüljenek a hőhullámok káros hatásainak elhárítására. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályával együttműködésben – ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy hozzák létre saját hőségriadó tervüket, ami tartalmazza a teendőket hőségriadó idején. Ehhez fontos egyrészt a probléma jelentőségének tudatosítása, továbbá szakmai támogatás biztosítása. A települési önkormányzatok felelőssége, hogy ezek a tervek elkészüljenek és a benne foglalt lépések hőhullámok idején a gyakorlatba átültethetőek legyenek. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-1 SZ-1 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság települési önkormányzatok az elkészülő tervek számának 2-10 millió Ft függvényében a felelősként felsorolt szervezetek saját költségvetése


147


5.5.2. A-2: Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben

Az épületállomány sérülékenységi vizsgálatára épülő módszertani támogatás a települési szabályozási tervek felülvizsgálatához

Ai-2

Az extrém időjárási események intenzitásának és gyakoriságának valószínűsíthető növekedése az elavult épületállomány alkalmazkodóképességét jelentősen korlátozza. Mindezeken túl a villámárvizek bekövetkezési valószínűségének növekedésével és hatásának területi szétterülésével is számolni kell. E kedvezőtlen hatások mérséklését szolgálhatja a települések szabályozási terveinek felülvizsgálata. A tervek felülvizsgálata során a 253/1994 (XII.20.) kormányrendelet alapján vizsgálandó a település átszellőzésének biztosítottsága a hőtorlódás, hősziget hatás mérséklésének érdekében; a helyi megfigyelésű viharos erejű szél okozta turbulencia feloldhatósága (viharkár csökkentés érdekében), valamint a vízgazdálkodást is szolgáló vízelvezető rendszerek kiépíthetősége (épületek felázása és az alámosódás elkerülése érdekében). Szükség lehet a vizsgálati eredmények alapján a területfelhasználási egységek, a beépítésre szánt területeken az építési övezetek, vagy a helyi szabályozás egyéb jellegű módosítására. A fentiek figyelembe vételével a megye módszertani útmutatót készít, amelyet a települési önkormányzatok számára elektronikus formában elérhetővé tesz. Települési szinten a felülvizsgálatok elvégzése a települési klímastratégia helyzetelemzésének egyik eleme is lehet, hiszen a települési önkormányzatok saját létszámmal alkalmasak a feladat ellátására. A felsorolt intézkedési elemek hozzájárulnak a közösségi és egyéni alkalmazkodás, kármegelőzés területén az egyéni aktivitás növeléséhez is. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-2, A-4 SZ-1 Időtáv

2020

Felelős

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok, érintett területek lakossága, építész irodák, vállalkozások 5-6 millió Ft

Közreműködő szervezete(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

 Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárság - vis maior alap,  települési partnereknél KEHOP-1.2.1 Helyi Lehetséges forrás klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás,  TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés.


148


Örökségvédelem alatt álló épületállomány települési szintű sérülékenységi vizsgálatának ösztönzése és elvégzése

Ai-3

A jelentős örökségi értékek közül az épített elemek éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét legjobban települési szinten lehet vizsgálni. Az értékvédelem lehetséges műszaki megoldásait megalapozandó, ösztönözni kell a településeket a közigazgatási területükön elhelyezkedő értékek éghajlati elemenkénti sérülékenységének vizsgálatára, amellyel az adott létesítmény érzékenységi besorolását és az alkalmazkodóképesség erősségét figyelembe véve az örökségvédelem alatt álló emlék klímaváltozással szembeni sérülékenysége meghatározható. A megyei értéktár adatainak rendelkezésre bocsátásával, valamint előadások keretében, majd elektronikus úton is a sérülékenység-vizsgálati módszertan bemutatásával javasolt támogatni a településeket épített környezeti értékeik hosszú távú megőrzésében.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős

Közreműködő szervezete(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja A-1, A-2, A-8

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-1

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Borsod-AbaújZemplén megyei szervezete, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, érintett területek lakossága, építészek, építőipari vállalkozások, civil szervezetek, lokálpatrióta egyesületek települési önkormányzatok 10 millió Ft

 TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 – A helyi identitás és kohézió erősítése,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját forrás, Lehetséges forrás  Települési önkormányzat saját forrás,  települési partnereknél KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás.

Az épületek alkalmazkodási lehetőségeit bemutató információs felület kialakítása a lakosság és az épülettulajdonosok számára

Ai-4

A növekvő gyakoriságú és intenzitású időjárási extremitásokhoz való egyéni alkalmazkodást segíti a vihar és víz okozta károk megelőzésére való felkészülési, valamint a nyári túlmelegedés elkerülését szolgáló műszaki megoldások/felújítási lehetőségek bemutatása. Az ütemezett alkalmazkodást segítő információk hasznosítása javíthatja a nehéz körülmények között élők lakhatási feltételeit, valamint alternatívát kínál a helyi kis- és középvállalkozóknak, ezzel gazdasági biztonságot, fejlődést növelő hatást generálva. Egyéni és közösségi lehetőségek ismertetésén túl, a cselekvő alkalmazkodás ösztönzendő jó gyakorlatok és ismertető anyagok közreadásával, valamint szakértői tanácsadó hálózat kiépítésével. Az ismertető anyagok fókuszát a megye társadalmi és jövedelmi helyzetéhez igazodó, az egyéni alkalmazkodást szolgáló és aktivitásnövekedést generáló, a megvalósítást kisebb lépésekben biztosító, egymásra épülő elemekből álló, ugyanakkor a szakmai követelményeknek megfelelő és ütemezhető kivitelezhetőség képezi. Az elektronikusan elérhető műszaki megoldás –és jó gyakorlat – gyűjtemény az önkormányzati munkában, a felújítási tervek készítésében, valamint a helyi építőipari vállalkozások profilorientációjában is hatékonyan felhasználható.


149


Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Közreműködő szervezete(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Mitigációs célkitűzés kódja M-1, M-2-

Adaptációs célkitűzés kódja A-2


2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, építőipari vállalkozások, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ épülettulajdonosok, lakosság, települési önkormányzatok, 2-5 millió Ft  Önkormányzati saját forrás – Környzetvédelmi/Klíma Alap  TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 – A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,  harmadik feles finanszírozás (építőanyag-gyártó és kivitelező vállalkozások), társadalmi szerepvállalás keretében építész kamara és iparkamara közreműködése, környezetvédelmi és/vagy klímavédelmi és/vagy fenntarthatósági civil szervezetek.

5.5.3. A-3: A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése

A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások elvégzése az árvízkárok csökkentésének érdekében

Ai-5

A klímaváltozás hatására várhatóan a jelenleginél magasabban tetőző árhullámokra kell számítani. A Magyarország folyóira vonatkozó Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) előírásai 2014-ben megváltoztak, ezáltal a korábban érvényben lévő MÁSZ szintek sok védvonal esetében jelentős mértékben magasabbak lettek. Az árvízkárok elleni sikeres védekezés feltétele a változó körülményekhez történő mihamarabbi alkalmazkodás, melynek első lépéseként el kell végezni a jelenlegi árvízvédelmi művek felmérését. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. Az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának függvényében a szükséges javítások, fejlesztések megvalósítását kell szorgalmazni a mértékadó árvízi terhelések figyelembe vételével. A vízfolyásokon rendszeres mederkarbantartás, hidraulikai folyosó kialakítása és ennek fenntartása szükséges a lefolyás gyorsítása érdekében, figyelembe véve a 2016-ban elkészült Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervet. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-3 Időtáv

2030

Felelős

Országos Vízügyi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, lakosság

Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

1-8 milliárd Ft KEHOP-1.4.0-15 - Árvízvédelmi fejlesztések


150


Ai-6

Az árvízi események alkalmával érkező többlet vízmennyiség tározása

Árvízi események alkalmával a vízfolyásokon hatalmas víztömeg érkezik hazánkba, melyet a lehető legkisebb károkozással próbálunk továbbvezetni. A megye területét napjainkban fenyegető árvizek ellen a régi módszerekkel viszont már nem lehet eredményesen védekezni. Olyan rendszer alakítandó ki, amely az árvízi biztonság megteremtése mellett részben megoldja a vidék problémáit is, ehhez pedig a gyors vízelvezetésen alapuló vízrendezési gyakorlat helyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakítását kell ösztönözni. Ennek keretében a vízhiányos időszakokra való tekintettel a vízpótlás tartalékait fejleszteni kell többcélú víztározók létesítésével, illetve ahol szükséges, a területhasználatok módosításával és vizes élőhelyek létrehozásával. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-3, A-9 Időtáv

2030

Felelős

Országos Vízügyi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, lakosság 500-30000 millió Ft


KEHOP-1.4.0-15 - Árvízvédelmi fejlesztések

Az árvízvédelem szempontjainak megfelelő integrációja a terület- és településfejlesztésbe

Ai-7

A folyók vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, kiléphet a medréből, melynek következtében víz alá kerülhetnek településrészek, ipari és más objektumok, termőföldek, sérülhetnek a víz-, gáz-, villamos és hírközlő berendezések, fertőzés- és járványveszély alakulhat ki, ezáltal jelentős károk keletkezhetnek, valamint a lakosság élete is veszélybe kerülhet. A károk csökkentésének szempontjából fontos a települési önkormányzatok sikeres fellépése, a lakosság számára biztosított segítségnyújtás. A vízügyi igazgatási szervek folyamatos tájékoztatása alapján időben informálni kell a lakosságot az árvízvédelmi fokozatok elrendeléséről és az azzal járó árvízszintek várható alakulásáról, valamint az általuk elvégzendő telektulajdonosi feladatokról. Részben megelőzhető a probléma az új beépítések korlátozásával árvízzel veszélyeztetett településrészeken, mellyel az épületállomány kitettsége és sérülékenysége is csökkenthető. Az árvízi események kártételei elleni védekezés során visszatérő probléma, hogy a védekezési munkálatok elvégzését valamilyen akadály gátolja (pl. beépítések, erdősávok), melyek nagy része elkerülhető lenne, amennyiben a településeket érintő beavatkozások esetében a terület- és településfejlesztés, valamint az árvízvédelem koncepciói egyszerre érvényesülnének. A kockázatmegelőző vízkárelhárítási szempontok érvényesítésének keretében szükséges az árvízi védekezés és a területhasználat integrált tervezése és szabályozása. A tervezésnek, a település- és vidékfejlesztésnek, továbbá az építésügynek figyelembe kell venni az árvízmegelőzés és -csökkentés követelményeit, beleértve a vízvisszatartó területek biztosítását, valamint a helyi problémákat, szükségleteket. A tényleges fejlesztést figyelemmel kell kísérni települések monitorozásával az árvíznek kitett területeken. A hatékony vízkárelhárítás céljából a települési önkormányzatok és a katasztrófavédelem helyi szervei, valamint a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szoros együttműködése szükséges, melynek támogatását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tematikus egyeztetések megszervezésével segítheti elő. Az intézkedés keretében tehát szabályozási, tervezési koordinációs, monitoring és tájékoztatási feladatok ellátása valósul meg.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény



Szemléletformálási célkitűzés kódja

2025 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Országos Vízügyi Főigazgatóság, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság települési önkormányzatok, lakosság 4-5 millió Ft


151

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Lehetséges forrás

KEHOP-1.6.0 - Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése

A belvizek által okozott károk lehetőség szerinti csökkentése, a vízkészletek tározása, elvezetése és felhasználása

Ai-8

A belvízi elöntés a megye egy részén már régóta visszatérő probléma. Az időjárás várható szélsőségesebbé válásának következtében az elkövetkező években egyre nagyobb elöntésekkel kell számolnunk. A belvízelvezető rendszerek már most sem vezetik el kielégítően a vizet, így a várhatóan növekvő belvízmennyiséggel a vízszállító képesség tovább csökkenhet, mely hosszabb ideig tartó belvizes állapotot eredményezhet, ezért várhatóan a belvízkárok jelentősebbek lesznek, melyeket lehetőség szerint csökkenteni szükséges. A minél sikeresebb alkalmazkodás céljából szükséges a területhasználatok, a mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a településfejlesztési koncepciók felülvizsgálata, és ezek hozzáigazítása a változó adottságokhoz. Az intézkedés a belvizek hasznos, egyéb vízgazdálkodási célokra való felhasználását, valamint a károk enyhítésének érdekében a belvizek elvezetését, talajban vagy tározóban történő tározását és jövőbeli felhasználását is megcélozza az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésével. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-3, A-9 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2030 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Országos Vízügyi Főigazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok, lakosság 300-3.000 millió Ft TOP-2.1.3-16 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések


152


5.5.4. A-4: A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése

A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reagáló képesség erősítése

Ai-9

A villámárvizekre legfőképpen a hegy- és dombvidéki községek és a hegylábi városi területek a legérzékenyebbek. A klímaváltozás hatására várhatóan növekvő csapadékintenzitás minden bizonnyal növeli ezen események gyakoriságának növekedését, különösképpen a kis vízfolyásokon. Mivel ez a természeti katasztrófa jelentős pusztítást képes okozni, ezért olyan előzetes beavatkozásokat kell tennünk, melyek csökkentik a villámárvíz-kockázatot. Az okozott károk mérséklésének céljából a villámárvizek előrejelzési módszerének fejlesztése, valamint ezzel párhuzamosan a lakosság időben történő tájékoztatása, riasztása az intézkedés kiemelt célja. Szükséges a védekező települések tevékenységeinek összehangolása, melynek megszervezésében a vízügyi szervek szakemberei nyújthatnak segítséget. A hatékony vízelvezetést segíti a vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása, melyhez nélkülözhetetlen a széleskörű társadalmi párbeszéd, a szemléletformálás is. Megelőzés céljából a terület- és településfejlesztési koncepciókat már úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a villámárvíz-védelem szempontjainak. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-3, A-4 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2025 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Országos Vízügyi Főigazgatóság, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság települési önkormányzatok, lakosság 20-100 millió Ft KEHOP-1.6.0 - Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése

A villámárvízi események során keletkező, károsan sok vízmennyiség tározása, majd későbbi felhasználása más vízgazdálkodási célokra

Ai-10

A villámárvizek során igen jelentős vízmennyiség gyors ütemű lefolyása jellemző. Az ár- és belvizek vízmennyiségének lehetőség szerinti megtartása mellett a villámárvizek esetében is helytálló az a megállapítás, mely szerint amellett, hogy egyes településrészeken problémákat okoz, az érkező vizek egy részének megtartása a későbbiekben nagy segítséget jelenthet a víz-szűkösség problémájának megoldására, mely az éghajlatváltozással várhatóan egyre súlyosbodni fog. A hirtelen lezúduló vízmennyiség megtartását, valamint a települések védelmét szolgálják a záportározók. Ezek kialakításával az összegyűlt vízmennyiség egyéb célú felhasználása is megvalósítható. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-3, A-4, A-9 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

2030 Országos Vízügyi Főigazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, lakosság 250-6000 millió Ft

 KEHOP-1.5.0 – Felhívás dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése Lehetséges forrás  KEHOP-1.3.0 – Felhívás fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

153


5.5.5. A-5: Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés

A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint azok biztonságban tartása

Ai-11

A klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási viszonyok következtében a biztonságos ivóvízellátás várhatóan egyre nagyobb kihívásokat fog jelenteni. Ivóvízbázisaink biztonságba helyezése, valamint a biztonságos vízellátás megteremtése jövőnk szempontjából az egyik legfontosabb feladat. A megye ivóvízbázisainak sérülékenysége országos viszonylatban magas, a kockázatot pedig növeli, hogy a nagy vízhozamú Aggteleki és Bükki karsztvízbázisok környezetében nem található kevésbé érzékeny vízbázis, mely probléma esetén kiválthatná azokat. A megyei ivóvízellátás hosszú távú fenntartásának következtében fontos célkitűzés a jelenleg is üzemelő vízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint biztonságban tartása. Az intézkedés keretében sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezését megalapozó diagnosztikai vizsgálatok valósulnak meg. Az ivóvízbázisok jogi védelmének megteremtésére megoldást kínál a sérülékeny vízbázisok védőövezeteinek hatósági határozattal történő kijelölése, mely a vízbázisok hosszú távú védelmének érdekében a különböző védőövezeteken bizonyos tevékenységek végzését korlátozza. A sérülékenység mérséklése érdekében távlati vízbázisokat is ki kell jelölni, melyek szükség esetén – például a növekvő vízigények miatt – rövid időn belül bekapcsolódhatnak a víztermelésbe. Az ivóvízbázisok megőrzését szolgálhatja a sérülékeny vízbázisok kizárólag ivóvíz céljára történő hasznosítása, az egyéb célú – nem feltétlenül ivóvíz minőségű vizet igénylő – vízhasználatok más forrásból történő biztosításával. A megye ivóvízbázisainak védelmét szolgálhatja az illegális vízhasználatok megfelelő hatósági kezelése is. A hálózati veszteségek csökkentésének céljából az öregedő vízellátó hálózat rekonstrukciójának folyamatos végrehajtása szorgalmazandó, valamint ezzel egy időben az ivóvízellátó rendszereket fel kell készíteni a hőhullámok és aszályos időszakok során fellépő többlet vízigény kielégítésére. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-5 SZ-3 Időtáv

2030

Felelős

megyei ivóvíz szolgáltatók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Közreműködő szervezet(ek)

Célcsoport Finanszírozási igény

lakosság, helyi kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági és ipari vízhasználók 500-10000 millió Ft

 KEHOP-2.1.1-15 – Felhívás az ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására ,  KEHOP-2.1.5. – Felhívás ivóvízellátó hálózatok Lehetséges forrás átalakítására, fejlesztésére,  KEHOP-2-1-6 – Felhívás regionális ivóvízellátó hálózatok átalakítására, fejlesztésére,  vízi közmű vállalatok bevonása.


154


5.5.6. A-6: A kiemelten sérülékeny alkalmazkodásának elősegítése

és

védett megyei

természeti és

A természetvédelem helyi szervezeteivel együttműködésben klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése

a

táji

értékek

Ai-12

A veszélyeztetett, klímahatásoknak kitett természeti értékek megóvása elsődleges fontosságú a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. A hatékony beavatkozások megvalósítása érdekében részletesen fel kell mérni a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékeket, együttműködve azokkal a szervezetekkel, amelyek a legjobban ismerik ezeket. Az így elkészült értéktárban összegyűjtött és azon keresztül közkinccsé tett természeti értéklista szemléletformálási, vagy akár turisztikai céllal is felhasználható, illetve bemutatható. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-6 SZ-4 Időtáv

2020

Felelős

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, természetvédelmi egyesületek, MTA Ökológiai Kutatóközpont


Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

lakosság, turisták 2 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közreműködő szervezetek saját költségvetése


és

a

155


5.5.7. A-7: Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása

Erdőtelepítés megyében

és

fenntartható

erdőgazdálkodás


Ai-13

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az erdősültség országos átlagon felüli (31%), az erdőterületek nagysága pedig az utóbbi években folyamatosan nőtt. Az erdőtelepítés – amellett, hogy a szén-dioxid megkötésben nagy szerepe van – hozzájárul a helyi mikroklíma javításához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség megőrzéséhez is. Fontos, hogy az erdőtelepítések tervezésekor figyelembe vegyék a klímaváltozás várható hatásait és olyan fafajok kerüljenek telepítésre, amelyek megmaradása a változó körülmények között is biztosított, alapot szolgáltatva a fenntartható erdőgazdálkodás (pl. erdők ellenálló képességének növekedése, stabilitása) megerősítésére, és még nagyobb mértékű elterjedésére. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-6 A-7 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2030 Északerdő Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, állami és magán erdőtulajdonosok, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), Nemzeti Park Igazgatóságok Északerdő Zrt., lakosság, turisták 50 millió Ft  VP4-12.2.1-16 – Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések,  VP4-15.1.1-17 – Erdő-környezetvédelmi kifizetések,  VP5- 8.1.1-16 – Erdősítés támogatása,  VP5- 8.5.1.-16 – Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások,  VP5-8.2.1-16 – Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása  TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása,  Állami támogatás, vagy erdőgazdálkodók /erdőgazdálkodó szervezetek saját forrása.


156


Tájékoztató kampány az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeiről

Ai-14

Az erdőtüzek gyakorisága a klímaváltozás hatásai (pl. szárazodás) miatt nőhet. Ez a probléma Borsod-AbaújZemplén megye szempontjából jelentős, mert a megye kiemelten veszélyeztetetett az erdőtüzekkel szemben. Mivel az erdőtüzek leggyakrabban emberi mulasztás, vagy gyújtogatás hatására alakulnak ki, így elsődleges fontosságú a lakosság figyelmének felhívása a veszélyekre, a tüzek elkerülésének lehetőségeire. Különösen fontos ez azokban a térségekben, ahol a lakosság elöregedése, vagy elvándorlása miatt nagy kiterjedésű felhagyott, műveletlen területek találhatók, ami növeli a vegetációtüzek kockázatát. Az intézkedés keretében – csatlakozva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Firelife Erdőtűzmegelőzési Projekthez – információs anyagok (pl. plakátok, szórólapok) lakossággal történő megismertetésére, népszerűsítésére, terjesztésére kerül sor. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-7 SZ-3 Időtáv Felelős



2018, majd folyamatosan Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Északerdő Zrt., Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóság, Települési önkormányzatok, Oktatási intézmények, lakosság 1 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a közreműködő szervezetek saját költségvetése

Zöldfelületek megőrzése és növelése; a fenntartható zöldfelületgazdálkodás kialakítása, ösztönzése; „zöld városok”kialakítása

Ai-15

Borsod-Abaúj-Zemplén megye zöldfelületeinek megőrzése, további fejlesztése mind az éghajlatváltozás mérséklésében (szénmegkötő képesség), mind a jelenség által eredményezett hatásokra való felkészülésben és alkalmazkodásban is kiemelkedő szerepet játszik. Fontos, hogy e területek nagyságának kiterjedése (pl. barnamezős területeken új zöldterület kialakításával, fásítással, zöldtetők kialakításával) megvalósuljon, elősegítve ezzel a korábban kihasználatlan, vagy barnamezős területek rehabilitációját is. Az intézkedés keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Hírleveleiben ösztönzi a települési önkormányzatokat a fenntartható zöldfelületgazdálkodásra: a zöldfelületek megőrzésére és növelésére, valamint a „zöld város” koncepció alkalmazására. A települési önkormányzatok zöld infrastruktúra hálózat fejlesztési- és fenntartási akcióterv kidolgozására; a növényfelület, élőhelyek és biodiverzitás növelésére, a zöldfelületek növényállományának rekonstrukciójára, talajerózió-védelemre, védő fasorok, erdősávok telepítésére kell koncentráljanak. Az intézkedés része a városklíma javításáért és a hősziget-hatás ellen árnyékoló lombhullató, klímatűrő fasorok, cserjesávok, több szintes zöldfelületek létesítése; városi aktív rekreáció zöldterületei (pl. városi tanösvény, tanpálya, futópálya, kutyafuttató; játszótér, szabadtéri tornapálya stb.) kialakítása; városi aktív közösségi gazdálkodást segítő új zöldfelületek (pl. városi farm, közösségi kert, iskolakert stb.) kialakítása is. A településre hulló csapadékvíz hasznosítására a fejlesztésre kerülő zöldfelületeken alkalmas infrastruktúra kiépítése is fontos szempont a zöldfelület önfenntartó-képességének fokozása érdekében.


157

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Mitigációs célkitűzés kódja M-6




Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja A-1, A-2, A-7


2020-ig, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Klímabarát Települések Szövetsége, Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ), ZÉOSZ (Zöldtető- és zöldfal Építők Országos Szövetsége), Magyar Tájépítészek Szövetsége, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata települési önkormányzatok, lakosság, turisták 1 -150 millió Ft  Megyei Környezetvédelmi Alap,  TOP-2.1.1-16 és 6.1.3-16 Barnamezős területek rehabilitációja,  TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása.

5.5.8. A-8: A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése

Klímaváltozási hatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és sérülékenységvizsgálatok elvégzése

Ai-16

Az elmúlt évtizedekben hazánkban is felerősödő trendek (felmelegedés, hőhullámok, extrém időjárási események gyakoriság- és intenzitásnövekménye) a turizmus ágazatot és annak speciális termékszegmenseit is kiemelten érintik. Emiatt is fontos szükséglet a klímaváltozási hatásokkal kapcsolatos kockázatelemzések, sérülékenységvizsgálatok lefolytatása a megye jelentősebb turisztikai fogadótérségeiben. Preferáltabb a térségre készülő vizsgálatok elvégzése a szeparált, települési megoldások helyett. A vizsgálatok eredményeire épülhetnek a következő évek turisztikai attrakció- és szálláshelyfejlesztéseinek adaptációs lábai. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-8 SZ-2 Időtáv

Felelős

Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, helyi és térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek (MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft.; Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernádvölgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület) Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság helyi és térségi TDM-ek, helyi lakosság, turisztikai vállalkozások, turisták ≈20 millió Ft 

Lehetséges forrás  

KEHOP 1.2.1. Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás, Magyar Turisztikai Ügynökség saját költségvetés, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetése.


158


Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben

Ai-17

Az előző intézkedés eredményeire építkezve, a kiemelten sérülékenynek bizonyuló desztinációkban/ágazatokban konkrét lépések megtétele is szükségessé válik. A megyére is kiemelten jellemző szabadtéri, aktív turisztikai termékek, természeti értékek bemutatására épülő attrakciók, valamint a kapcsolódó rendezvények különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. Emiatt a különböző attrakciók, infrastruktúrák, szolgáltatások és események megtervezése, létrehozása és működtetése során klímabiztonsági és alkalmazkodási szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyenek az épületek esetében az energiaigényes megoldások és az anyagtakarékosság, az erősödő időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást, az ezekre való felkészülést segítő megoldások. Az intézkedés része az alkalmazkodási lehetőségekkel kapcsolatos ismertetők, segédanyagok, tájékoztatók kidolgozása; jó gyakorlatok bemutatása, klímabarát kivitelezési megoldások támogatása az attrakciók és szolgáltatások fejlesztése során (pl. energiatakarékos berendezések, passzív épületek, szélhűtés kialakítása); az alkalmazkodást segítő építészeti és térrendezési megoldások alkalmazása (árnyékolás, épülettájolás, esőbeállók kialakítása, stb.) is. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja A-8 SZ-2 Időtáv 2025 települési önkormányzatok, helyi és térségi TDM szervezetek (MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Felelős Nonprofit Közhasznú Kft.; Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernádvölgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület) Célcsoport turisztikai szolgáltatók, turisták, helyi lakosság Finanszírozási igény

200 millió Ft

 TOP 6.1.4.-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés,  VP4-4.4.1.-16, Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások,  VP4-15.1.1.-16; Erdő-környezetvédelmi kifizetések, Lehetséges forrás  VP6-19.1.1.-15 LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák elkészítésének támogatása,  VP6-19.2.1.-16 - LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása.


159


5.5.9. A-9: Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében

Fenntartható és alkalmazkodó gazdálkodás ösztönzése az agrárszektorban

Ai-18

A mezőgazdaság a klímaváltozás hatásainak egyik leginkább kitett ágazat. Emiatt kiemelten fontos elősegíteni, hogy az átalakuló klímához alkalmazkodni tudjon. Az intézkedés keretében a klímaadaptációt segítő mezőgazdasági módszereket bemutató, és az ezekre való áttérést ösztönző tájékoztató kampányok valósulnak meg. A kampányokat szaktanácsadási tevékenység egészíti ki. Az intézkedés megvalósulását segíti információs anyagok összeállítása, jó gyakorlatok bemutatása, mintaprojektek megvalósítása, tanulmányutak szervezése, pályázati lehetőségek ismertetése. A kampányok és a tanácsadás célja elsősorban a következő tájhasználati formákra való áttérés ösztönzése: a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet; talajkímélő (bolygatás nélküli) gazdálkodás; ökológiai gazdálkodás (szántó, gyep, ültetvény). Ösztönzendő az éghajlatváltozáshoz jobban alkalmazkodó (növény- és állat-) fajták alkalmazása; a gyepterületek megőrzése, bővítése, hasznosítása extenzív, legeltetéses állattartással. A preferált, alkalmazkodó tájhasználat körébe tartoznak ezek mellett az agrár-erdészeti rendszerek, a tájhoz illeszkedő gyümölcsészet is. Elő kell segíteni a vizek visszatartását, hasznosítását (az aszályos időszakok vízhiányának ellensúlyozását a csapadékos időszakok víztöbbletével; a belvizek hasznosítását; a talaj víztároló képességének kihasználását); a vizek visszatartására alapozott tájgazdálkodási mintaterületek kialakítását. Kiemelt téma a mezőgazdasági energia- és vízhatékonyság növelése. A gazdálkodók az információs és tanácsadási tevékenység segítségével, a Vidékfejlesztési Program (VP) forrásainak támogatásával tudják megvalósítani a fenntarthatóbb mezőgazdaságot megalapozó fejlesztéseiket. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja kódja kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez A-3, A-4, A-6, M-6 SZ-2, SZ-3 A-9 Időtáv 2020, fenntartás 2030-ig Nemzeti Agrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Felelős Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közreműködő szervezetek civil szervezetek, települési önkormányzatok egyéni és nagyüzemi agrárgazdálkodók, szövetkezetek, agrárCélcsoport és élelmiszer feldolgozó kis- és középvállalkozások, lakosság Finanszírozási igény 1 milliárd Ft

Lehetséges forrás

 KEHOP-4.1.0 – Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése,  VP1-1.1.1-17 – Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek,  VP1-1.3.1.-17 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok,  VP1-2.1.1-2.1.2-17 Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás,  VP1-2.3.1-17 Szaktanácsadók továbbképzése,  VP3-5.1.1.1-16 – Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása,  VP4-12.1.1-16 – Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések,  VP4-4.4.1-16 – Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások,  VP4-4.4.2.1-16 – Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése,  VP4-4.4.2.2-16 – Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése,


160

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ  VP4-10.2.1.2-17 Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése, továbbá a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása.

A rövid ellátási láncok, közösség által támogatott mezőgazdaság és a helyi piacok fejlesztése, támogatása

Ai-19

A fenntartható módon termesztett zöldségek, gyümölcsök, feldolgozott termékek könnyebb piachoz jutásának, gazdaságossá válásának elérése fontos fejlesztési irány a fenntartható termesztés hosszú távú alkalmazásának érdekében. A szállítási igények csökkentése mellett a helyi gazdaság megerősítése révén hozzájárulnak a helyiközösségek külső gazdasági és környezeti hatásokkal szembeni alkalmazkodókészségének erősítéséhez is. Az intézkedés ezért együttműködéseket támogat a rövid ellátási láncok és közösség által támogatott mezőgazdaság fejlesztéséért és promóciójáért, fejleszti a helyi termelői piacokat és segíti a megyei agrárgazdasági értékek (pl. tokaji bor, gönci barack, rakacai hal, szomolyai cseresznye, geleji tejtermék, stb.) helyi értékesítését. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja kódja kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez A-3, A-4, A-6, M-6 SZ-2, SZ-3 A-9 Időtáv 2020, fenntartás 2030-ig Nemzeti Agrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Felelős Igazgatósága, települési önkormányzatok egyéni és nagyüzemi agrárgazdálkodók, szövetkezetek Közreműködő szervezetek (termelői csoportok), agrár- és élelmiszer feldolgozó kis- és középvállalkozások Célcsoport lakosság Finanszírozási igény 80-150 millió Ft VP3-16.4.1-17 Együttműködések támogatása a REL és a Lehetséges forrás helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért

5.5.10. A-10: Az éghajlatváltozás által veszélyeztetetett megyei értékek megóvása a klímaváltozás hatásaival szemben

A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek megőrzése és fejlesztése

Ai-20

A Tokaji Borvidék a megye kulturális, környezeti, gazdasági szempontból kiemelkedő értékekkel és potenciállal rendelkező területe. A térségben ugyanakkor jelentős természetátalakítás történt, a természetközeli állapot csak nagyon kis mértékben maradt meg Tokaj-Hegyalján. A borvidék természeti értékei, a Bodrog és a Tisza, a vízfolyások és tavak, a Natura 2000 területek ökológiailag fenntartható megőrzése a hosszú távú fejlesztéseknek is alapjai. Az éghajlatváltozás okozta szárazodás, a várható szélsőséges időjárási események a térség mikroklímáját megváltoztatják, ami a természetes élőhelyek és a szőlőtermesztés számára is kihívást jelent. A területen a Világhírű Borvidék 2030 – A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciójával összhangban álló fenntartható fejlesztési modellt kell megvalósítani, mely integrálja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás feladatait is. A világörökségi helyszín értékeinek megőrzését biztosító területhasználati rendszert kell kialakítani és működtetni. Különös figyelmet kell fordítani a vizek visszatartására és fenntartható hasznosítására, a fenntartható és klímaszempontokra figyelmet fordító erdőgazdálkodásra. A szőlőművelésben az eróziót minimálisra csökkentő, az ültetvények éghajlati alkalmazkodását előtérbe helyező, környezetbarát technológiákat kell elterjeszteni. A turizmus fejlesztésénél ügyelni kell arra, hogy a hasznosítás okozta beépítések, tájátalakítás, zavarás ne veszélyeztesse a természetközeli élőhelyeket, illetve a kultúrtájat. A Területfejlesztési Koncepció alapján Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozása szükséges. Biztosítani MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

161

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ kell a tájban rejlő potenciál, a vulkanikus lejtők, a vizes élőhelyek és az erdők természetes társulásainak tudatos megőrzését, ahol szükséges, védettség alá vonását.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez

Mitigációs célkitűzés kódja M-6

Adaptációs célkitűzés kódja A-3, A-4, A-6, A-9

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-2, SZ-3

Időtáv

2030

Felelős

Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács lakosság, települési önkormányzatok, egyéni és nagyüzemi agrárgazdálkodók, szövetkezetek (termelői csoportok), agrárés élelmiszer feldolgozó kis- és középvállalkozások, Nemzeti Agrárkamara, helyi vállalkozások, természetvédelmi igazgatás, civil szervezetek 100 millió Ft / év

Célcsoport

Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

 KEHOP-4.1.0 – Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése,  TOP-1.1.3-16, TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés  TOP-1.2.1-16, TOP-6.1.4-16 – Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés,  TOP-2.1.3-16 – Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések,  VP1-1.1.1-17 – Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek,  VP1-2.1.1-2.1.2-17 – Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás,  VP3-5.1.1.1-16 – Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása,  VP4-12.1.1-16 – Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések,  VP4-12.2.1-16 – Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések ,  VP4-15.1.1-17 – Erdő-környezetvédelmi kifizetések,  VP4-4.4.1-16 – Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások,  VP4-4.4.2.1-16 – Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése,  VP4-4.4.2.2-16 – Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése,  VP5- 8.1.1-16 – Erdősítés támogatása,  VP5- 8.5.1.-16 – Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások,  VP5-8.2.1-16 – Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása  VP5-8.3.1-17 – Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése.

A megyében található természeti, táji, kulturális és épített értékekkel kapcsolatos alkalmazkodási célok megvalósítását célzó adaptációs intézkedések az épületállomány sérülékenységének csökkentése, természetes élőhelyek sérülékenységének mérséklése és az erődterületekkel kapcsolatos fejlesztések, illetve a turisztikai vonzerőfejlesztés kapcsán a 2., 7. és 8. adaptációs célok intézkedései között kerülnek megjelenítésre. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

162


5.6.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szemléletformálási intézkedések

A megye klímastratégiája a „Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplént” kívánja elérni a megfogalmazott jövőkép szerint. Az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyéjének egyszerre kell megküzdenie a szennyező ipari örökség, a korszerűtlen gazdasági szerkezet, az alacsony jövedelmek és számos más probléma halmazával, valamint a klímaváltozás okozta kihívásokkal. A komplex problémára komplex válaszokat kell adni – erre utalnak a jövőképben és a célrendszerben megfogalmazottak. Az élhető jövő megteremtése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a helyi gazdaság és társadalom fejlesztése fenntartható módon történjen, az erőforrások kíméletes használatával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak integrálásával. A célrendszerből adódó intézkedések megvalósításánál alapelv, hogy illeszkedjenek a megyei fejlesztési irányokhoz. A klímavédelem, illetve alkalmazkodás feladatait nem önálló cél- és intézkedésrendszerként, hanem a fejlesztéspolitikai törekvésekbe integráltan látjuk megvalósíthatónak. A fenntarthatóságnak át kell hatnia a fejlesztéseket, nem önálló, külső szempontként vagy ágazati törekvésként tekinthetünk ezekre. Emiatt a klímastratégia intézkedéseit összehangoltuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 (ITP), illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája 2016-2021 (FS) című dokumentumokkal. A szemléletformálási intézkedések ezen túlmenően támogatják jelen Klímastratégia számos mitigációs és adaptációs intézkedését is. Az intézkedések kialakításánál a nagy hatóerejű pontokat kerestük: olyan beavatkozásokat, melyek egységnyi erőforrás, erőfeszítés mellett a legnagyobb klímavédelmi, illetve alkalmazkodási eredményt hozhatják. A megvalósítás fő forrásaiként a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) 2020-ig terjedő időszakban igénybe vehető (még le nem kötött) forrásait vettük számba.

5.6.1. SZ-1: A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá” válásának előmozdítása

Önkormányzati vezetők és szakértők éghajlatváltozással kapcsolatos képzése

SZi-1

Az éghajlatváltozás az élet szinte minden területét érinti. A megyében működő állam- és közigazgatási intézmények felkészültségét és együttműködését egyaránt javítani kell, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mely területeken milyen hatásokkal kell számolni. A szervezetek tervezési folyamataiban és mindennapi döntéseiben is szükség van a klímaváltozás várható hatásainak, az alkalmazkodás lehetőségeinek minél pontosabb ismeretére. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) lehetővé teszi, hogy a hazai klímakutatás leginkább naprakész, helyi szinten is értelmezhető eredményeit az önkormányzatok, államigazgatási és más felelős intézmények számára bemutassa, használatukat oktassa. A képzések a térinformatikai rendszer használatának oktatásán túlmenően a klímaváltozással kapcsolatos egyéb, a hosszú távú tervezésben vagy a mindennapi döntéseknél is hasznosítható tudás átadására is fókuszálnak.. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1 – M-6 A-1 – A-9 SZ-1 Időtáv

2018

Felelős

MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ


települési önkormányzatok, civil szervezetek 5 millió Ft KEHOP és saját forrás


163


SZi-2

Települési klímastratégiák készítése

A megyei klímastratégia végrehajtása, illetve a klímaváltozást okozó társadalmi tevékenységek megváltoztatása a helyi közösségek bevonása nélkül elképzelhetetlen. Ezért a településeken civil szervezetek, önkormányzatok vagy önkormányzati társulások klímastratégiákat dolgoznak ki és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztási, szemléletformálási programok kerülnek megvalósításra. A tevékenységek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kockázat-megelőzést és -kezelést, továbbá a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelését mozdítják elő. A klímastratégiák készítését szemléletformálási programok kísérik, melyek a települések lakosságát igyekszenek aktívan elérni. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1 – M-6 A-1 – A-9 SZ-1 Időtáv

2020

Felelős

települési önkormányzatok, önkormányzati társulások


Klímabarát Települések Szövetsége, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ, civil szervezetek

Célcsoport

helyi lakosság, gazdálkodók, vállalkozók, civil szervezetek, intézmények, egyéb érintettek

Finanszírozási igény Lehetséges forrás

200 millió Ft KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás

Civil szemléletformálási akciók és bemutatóhelyek kialakítása

SZi-3

A fenntarthatóság iránt elkötelezett civil szervezetek fontos közvetítői lehetnek a klímaváltozás lassításával, a felkészüléssel kapcsolatos tudásanyagnak és a helyi szereplőket cselekvésre ösztönözhetik. Kapcsolati hálózatuk, elfogadottságuk a lakosság körében olyan, a klímaváltozás elleni küzdelem szolgálatába állítható értékek, melyek kellő kapacitások mellett érdemben segíthetik az alkalmazkodást. Az intézkedés keretében civil klímavédelmi tanácsadó hálózat kerül felállításra, mely alkalmas a tudományos szféra eredményeinek széles körű terjesztésére. A civil szakértők segíthetik önkormányzatok tervezési munkáját, de a napi feladatokban is támogathatják a döntéshozókat a klímavédelem (pl. energiafogyasztás csökkentése, környezetbarát közlekedés, helyi élelmiszer ellátás szervezése) és az alkalmazkodás (fenntartható tájhasználat kialakítása, zöldterületek rendezése, vízgazdálkodás) terén egyaránt. A civil szervezetek ezen túlmenően a lakosság számára is továbbíthatják az információkat (pl. rendszeres hírlevél a várható hatásokról, a felkészülés lehetőségeiről pl. az extrém hőség veszélyeiről és az elhárítás lehetőségeiről), valamint segíthetnek helyi kezdeményezések indításában. Jelen intézkedés keretében klímavédelemmel foglalkozó civil szervezetek hálózatának létrehozása, illetve megerősítése; a tudásmegosztás felületeinek létrehozása, fejlesztése; lakossági tanácsadó pontok, bemutatóhelyek kialakítása (pl. az alkalmazkodás jó példáinak helyszínein); önkormányzatok számára történő tanácsadás megalapozása, kapcsolatok kialakítása kerül megvalósításra. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1 – M-6 A-1 – A-9 SZ-1 Időtáv

2020

Felelős

megyei civil szervezetek


Klímabarát Települések Szövetsége lakosság, gazdálkodók, önkormányzatok 40 millió Ft  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés,  TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 – A helyi identitás és


164

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ kohézió erősítése,  TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 – A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,  TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés.

SZi-4

Jó példák hálózatának létrehozása

Már ma is számos jó példa létezik a klímavédelem és azalkalmazkodás terén, melyek katalizátorként segíthetik újabb jó kezdeményezések elindítását. A 2014-2020-as időszakban a környezetvédelmet szolgáló EU-források túlnyomó többsége fizikai fejlesztésekre mehet (pl. energiatakarékosság, megújulók használata, kerékpáros közlekedés fejlesztése stb.), míg szemléletformálásra alig elérhetők források. A fenti okok miatt célszerű a környezetvédelmi beruházások tudásterjesztő erejét úgy fokozni, hogy ezek egyben bemutató helyszínei is legyenek a fenntarthatósági megoldásoknak, a projektek szerves részét képezzék a markáns szemléletformálási tevékenységek. Ösztönözni kell, hogy az önkormányzatok, gazdasági szervezetek, civil szervezetek, intézmények által indított, üvegház gáz kibocsátással járó (pl. energiahatékonysági, tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés fejlesztési) vagy alkalmazkodási célt (is) szolgáló (pl. vízvisszatartási, tájgazdálkodási) projektjek legyenek fenntarthatósági bemutatóhelyek. A projektek hangsúlyt kell fektetniük az eredmények széleskörű kommunikációjára a kötelező elemeken túli kampányokkal, a helyszínek megnyitásával a látogatók számára, online kommunikációval, és előtérbe helyezve a fejlesztések környezetvédelmi és költségtakarékossági előnyeit, bemutatva a projektek ismételhetőségét. A Megyei Önkormányzat épületének felújítása az egyik zászlóshajója lehet a jó példák flottájának. Az intézkedés részei a megyei ITP 3.1. és 3.2. intézkedéseivel is összhangban állnak. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1 – M-6 A-1 – A-9 SZ-1 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, gazdálkodók önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság, gazdálkodók 30 millió Ft  KEHOP-5.1.1-17; KEHOP-5.1.2-17; KEHOP-5.1.3-17 – Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése,  KEHOP-5.3.2-17 – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal,  VP3-5.1.1.1-16 – Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása,  VP4-4.4.1-16 – Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások,  VP4-4.4.2.2-16 – Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése,  VP4-16.5.1-17 – A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, területés tájhasználat váltás együttműködései,  VP6-7.2.1.4-17 – Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései,  VP5-8.2.1-16 – Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása,  VP6-7.2.1.2-16 – Egyedi szennyvízkezelés,  VP1-1.3.1.-17 – Szakmai tanulmányutak és csereprogramok.


165


„Energiatakarékos közösség” vándordíj alapítása

SZi-5

Az intézkedés célja a középületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése. Mindezt jelentősebb beruházás, felújítás nélkül kívánja elérni, az épületek üzemeltetőinek, használóinak és bérlőinek viselkedésváltozásával, a tudatos felhasználói attitűd kialakításával. Az intézkedés építhet Interreg CenralEurope TOGETHER (TOwards a Goal of Efficiency THrough Energy Reduction) projekt eredményeire, amely nemzetközi tapasztalatokon alapuló, innovatív energiakezelési szemlélet kialakítására törekszik, és a középületek üzemeltetőinek, használóinak és bérlőinek (mint az infrastruktúra fenntartásában érdekelt feleknek) bevonásán és elköteleződésén alapul. Az intézkedés keretében „Energiatakarékos közösség vándordíj” kerül megalapításra. Ezzel évente energiamegtakarítási versenyt hirdetnek az önkormányzati feladatokat ellátó épületek közösségei számára, amely során a tudatos fogyasztói viselkedéssel érhető el eredmény pl.: a világítással, vízzel, melegvízzel, fűtéssel való takarékosság terén. Javasolt az erkölcsi és társadalmi elismerést biztosító ünnepélyes átadás és ennek médiahírben történő közzététele mellett az anyagi érdekeltség megteremtésére visszatöltődő pénzjutalom lehetőségének megteremtése. Minden évben a pályázatban részt vevő intézmények által megtakarított költség meghatározott arányát képviselő érték (max. 5%) befizetésre kerül a Klíma Alapba, vagy ahol működik, ott Környezetvédelmi Alapba a finanszírozás biztosítása érdekében. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2 A-2 SZ-1, SZ-3 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2020-ig, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a települési önkormányzatokkal együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok és az általuk működtetett intézmények munkavállalói 0,5-1 millió Ft/év évente visszatöltődő rendszerű Megyei Klíma alap, Megyei Környezetvédelmi Alap

5.6.2. SZ-2: Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel

Klímavédelmi tanácsadás, képzés gazdasági vezetőknek, együttműködések kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért

SZi-6

A klímastratégiának eszközöket kell adnia ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési és foglalkoztatásnövelési célok valóban fenntartható módon valósuljanak meg. Ennek egyik feltétele az, hogy a gazdasági döntéshozók kellő információval rendelkezzenek a körülöttünk zajló folyamatokról, döntéseikben a klímavédelem és alkalmazkodás szempontjai is meghatározó szerepet játsszanak. Ehhez járul hozzá a tudásmegosztást és hálózatépítést célzó intézkedés. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) projekt keretében a NATéR Műhelybe bevonhatók ágazati döntéshozók. A komolyabb gazdasági szereplők tervezési, döntéshozási tevékenységét segíthetik a NATéR-ből kapott információk, a képzések. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, az Iparkamara és az Agrárkamara együttműködésével létre kell hozni a gazdasági szereplők hálózatát, mely a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, üvegházgáz-kibocsátás legjobb példáinak bemutatásával, tudásmegosztással ösztönzi a legjobb technológiák bevezetését a megyében. A környezeti szempontból fenntartható, egyben költséghatékony megoldások (pl. talajtakarásos gazdálkodás, komplex energetikai felújítás) megismertetése segíti ezek bevezetését, elterjedését. A fenntartható gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése egy eszköz lehet arra, hogy a megye gazdasági fejlődése, a foglalkoztatás bővülése ne az ipari szennyezés felfutásával valósuljon meg. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja kódja kódja MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

166

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ M-1, M-3

SZ-2

Időtáv

2020

Felelős

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, Miskolci Egyetem, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ



gazdasági döntéshozók mezőgazdálkodók

közepes,

nagyvállalatok),

5 millió Ft     

Lehetséges forrás

(kis,

   

Megyei Környezetvédelmi/Klímavédelmi Alap, KEHOP 1.1.0 NATéR továbbfejlesztése projekt, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés, GINOP-6.2.5-17 – Helyi felnőttképzési hálózatok és képzési együttműködések létrehozása, GINOP-7.1.9-17 – Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése, TOP-3.1.1-16 – Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, TOP-6.4.1-16 – Fenntartható városi közlekedésfejlesztés, TOP-5.1.1-16 – Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések, TOP-1.2.1-16; TOP-6.1.4-16 – Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés.

Klímatudatosság érvényesítése a munkavállalók képzésében

SZi-7

A képzettségi szint emelése, a foglalkoztathatóság javítása kulcsfontosságú abban, hogy a tartós munkanélküliek újra rendszeresen dolgozni tudjanak. Olyan korszerű tudást kell átadni számukra minden szakterületen, mely az új típusú kihívásokra is adekvát választ tud adni, a fenntartható megoldások és alkalmazkodási lépések mindennapi mintáit is átadva a képzésben résztvevőknek. A megyében a felnőtt lakosság, illetve munkanélküliek számára megvalósuló képzések, illetve a tanodák tananyagába be kell építeni az adott szakterületen releváns, éghajlatváltozással kapcsolatos információkat. Ez a munkavédelmi előírásoktól (pl. hőségriadó esetén szükséges teendők) a korszerű, környezetkímélő technológiákon (pl. tájgazdálkodáson) át a hosszú távú tervezés feladataiig (pl. vetési szerkezet átalakítása) sokféle tudás átadását jelenti. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Egyetem, képzést megvalósító szervezetek MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ munkanélküliek, felnőttképzésben résztvevők 20 millió Ft  GINOP-5.1.10-17 – Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása,  GINOP-5.3.2-16 – A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban - Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál,


167

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ  GINOP-5.3.6-17 – Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás,  GINOP-5.3.4-16 – A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése,  VP1-1.1.1-17 – Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek,  VP1-1.3.1.-17 – Szakmai tanulmányutak és csereprogramok,  TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés.

Környezettudatos helyi gazdaságfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással

SZi-8

A komplex helyi beavatkozások szerves része kell legyen a fenntartható, tájhoz illeszkedő, kisléptékű megoldások tanulása és gyakorlati alkalmazása. Fontos szerepe van továbbá a közösségi, illetve a szociális gazdaságfejlesztésnek, mely a helyi együttműködésre, a közösségi önsegítésre kívánja alapozni a továbblépést. El kell érni, hogy a helyi gazdaságfejlesztési törekvésekben, szociális gazdaságfejlesztésben, közösségi alapú gazdasági megoldások kialakításában a fenntartható megoldások megjelenjenek és lehetőség szerint meghatározóak legyenek. A cél érdekében a kisléptékű, tájhoz illeszkedő, alacsony energiafogyasztású, környezetbarát, a hagyományos tudást hasznosító megoldásokról képzések kerülnek megszervezésre, tanácsadást biztosítva, mentorálva a helyi fejlesztéseket. Kiemelten kell segíteni a közösségi gazdaságfejlesztést, a közösségek belső erőforrásaira, helyi tudásra és ennek fejlesztésére koncentráló kezdeményezéseket. Az eredményeket, jó példákat széles körben be kell mutatni, hogy minél több helyi közösség megismerhesse azokat. Az egyes fókusztérségek (Tokaj-Hegyalja, AbaújCserehát térsége, Taktaköz térsége) helyi adottságaihoz illeszkedő, fenntartható gazdaságfejlesztési csomagjavaslatokat kell kidolgozni és terjeszteni. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-5 A-9 SZ-2 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Egyetem, képzést megvalósító szervezetek, civil szervezetek MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ helyi közösségek, munkanélküliek, kistermelők, őstermelők 50 millió Ft

Lehetséges forrás

 EFOP-3.7.3-16 – Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása,  EFOP-1.1.7-17 – Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjának segítése helyi eszközökkel,  EFOP-1.11.1-17 – Kísérleti programok a szociális gazdaság erősítése és a leghátrányosabb helyzetű csoportok elhelyezkedése érdekében non-profit szervezetek és vállalkozások együttműködése révén,  VP1-1.1.1-17 – Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek,  VP1-1.3.1.-17 – Szakmai tanulmányutak és csereprogramok,  VP1-2.1.1-2.1.2-17 – Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás.

Kapcsolódó fejlesztési támogatások

 VP3-9.1.1.-17 – Termelői csoportok és szervezetek létrehozása,  VP4-16.5.1-17 – A fenntarthatóságot célzó


168


 

    

tájgazdálkodás, területés tájhasználat váltás együttműködései, VP6-16.9.1-17 – Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság, VP6-7.2.1-7.4.1.3-17 – Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztéseTOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés. TOP-1.2.1-16; TOP-6.1.4-16 – Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés, VP3-9.1.1.-17 – Termelői csoportok és szervezetek létrehozása, VP4-16.5.1-17 – A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, területés tájhasználat váltás együttműködései, VP6-16.9.1-17 – Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság, VP6-7.2.1-7.4.1.3-17 – Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése.

5.6.3. Sz-3: A megyei lakosság életminőségének javítása a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldásokkal

Közösségi válaszok kialakítása a klímaváltozásra

SZi-9

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közösségi erőfeszítésként lehet igazán eredményes, de a várható szélsőségekre való felkészülés és a bekövetkezett eseményekre való reagálás is működőképes közösségekben igazán hatékony. A megye számos településén, térségében a közösségek elmúlt évtizedekben végbement eróziója az alkalmazkodóképességet is lerontotta. Szükség van olyan intézkedésre, mely a közösségek belső együttműködését, normális működését helyreállítja, megfelelő válaszok kialakítását segítve elő ezzel az új (és régi) kihívásokra. A megye leginkább kiszolgáltatott, szerkezetében erodálódott közösségeiben tanácsadással, mentorálással, komplex közösségfejlesztési akciókkal kell javítani a helyi társadalom működőképességét, elősegítve, hogy a helyiek alaposabban megismerjék mikrokörnyezetüket, illetve a tágabb összefüggéseket. A várható változások bemutatásával és speciális, egyedi közösségekre szabott mitigációs és alkalmazkodási minták (csomagok) kifejlesztésével kell elősegíteni, hogy a hely és a helyiek adottságaihoz igazodó válaszokat lehessen adni a várható változásokra. A gazdasági, életvezetési, fejlesztési modellek kidolgozásánál és megvalósításánál törekedni kell az olcsó, egyszerű, közösségi együttműködésre, helyi hagyományokra és ötletekre építő megoldásokra. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-2 A-9 SZ-3 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, közösségfejlesztő, szociális fejlesztő szervezetek helyi közösségek, elsősorban a leszakadó, rossz gazdasági, társadalmi helyzetű térségekben, települési önkormányzatok 20 millió Ft  KEHOP-5.1.1-17; KEHOP-5.1.2-17; KEHOP-5.1.3-17 – Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 4 MW beépített teljesítményt meghaladó villamos energia termelő rendszerek telepítésével,  KEHOP-5.3.2-17 – Helyi hő és hűtési igény kielégítése


169

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ megújuló energiaforrásokkal,  TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 – A helyi identitás és kohézió erősítése,  TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 – A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,  TOP-5.1.2-16; TOP-6.8.2-16 – Helyi foglalkoztatási együttműködések,  TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 – Helyi gazdaságfejlesztés,  TOP-7.1.1-16 – Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva,  TOP-6.7.1-16 – Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja,  TOP-5.1.1-16 – Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések.

Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól

SZi-10

A klímatudatos életformára nevelést a lehető legfiatalabb korban kell elkezdeni, mert ekkor a legfogékonyabbak a gyermekek az új információkra. A gyermekek maguk is taníthatják szüleiket is, ezáltal hozzájárulva a felnőtt generációk magatartás-változásához. Az intézkedés végrehajtásánál támaszkodni lehet az óvodák, bölcsődék, iskolák hálózatára, melyek az információk napi szintű átadásának terepei lehetnek. Ezen intézmények számára ki kell dolgozni és át kell adni az éghajlatváltozás várható hatásaival, a klímatudatos, fenntartható életmóddal, az alkalmazkodással kapcsolatos, illetve közösségi együttműködésre nevelő oktatási csomagokat. Az anyagok kidolgozásánál a helyi adottságokból és a gyermekek életkori sajátosságaiból kell kiindulni. Az oktatási csomagok, módszertan kidolgozásánál a megyei zöld óvodák, ökoiskolák tapasztalataira kell építeni. Biztosítani kell a pedagógusok továbbképzését a témában. Az óvodák, iskolák számára lehetőséget kell teremteni, hogy célzott, komplex kampányokkal fokozzák az érdeklődést a klímaváltozás témaköre iránt, és terjesszék az ezzel kapcsolatos információkat. A kampányok a gyermekek mellett a szülők, a szélesebb helyi közösség bevonásának is eszközei lehetnek. A szemléletformálás további eszközeiként, helyszíneiként alkalmazhatók a szakkörök, pályázatok, tanulmányi versenyek, kirándulások, erdei iskolák, táborok, iskolai tankertek is. Az intézkedés elemei a megyei ITP 1.4. intézkedésével állnak összhangban. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-2 A-9 SZ-3 Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, iskolák a megyében, óvodák a megyében, települési önkormányzatok Klebelsberg Központ, Nemzeti Pedagógus Kar BorsodAbaúj-Zemplén Megyei szervezete, civil szervezetek, egyházak, alapítványok óvodások, iskolások, szülők 50 millió Ft  Megyei Környezetvédelmi/Klíma Alap,  EFOP-1.3.6-17 – Ifjúsági kisközösségi együttműködések támogatása,  EFOP-3.3.7-17 – Informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben  EFOP-1.3.9-17 – Iskolaközpontú helyi együttműködések,  EFOP-3.3.2-16 – Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért,


170

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ  EFOP-1.8.5-17 – Menő menzák az iskolákban – Egészséges étkezést és életstílust népszerűsítő programok,  EFOP-3.3.6-17 – Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése.

A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és oktatása

SZi-11

A fenntartható, klímatudatos életforma, az alkalmazkodás praktikus lehetőségei ma még kevéssé ismertek a lakosság körében. Ezek a legtöbb esetben az életminőséget is javítják, csökkenthetik a kiadásokat, ésszerűbbek, gazdaságosabbak lehetnek a ma bevett megoldásoknál. Az intézkedés keretében széles körben be kell mutatni az ésszerű, olcsó, egyszerű klímavédelmi és alkalmazkodási módszereket a lakosság számára, segítséget és támogatást nyújtva ahhoz, hogy ezeket a mindennapi életben is meg tudják valósítani. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése projekt keretében megvalósítható alkalmazkodási javaslatcsomagok kerülnek kidolgozásra a lakosság számára, kiemelt figyelemmel a legsérülékenyebb társadalmi csoportokra (szegények, idősek, gyermekek). Ezen alkalmazkodási csomagok népszerűsítésére a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, illetve civil szervezetek kampányokat indítanak. A komplex kampányok a médián keresztül, reklámokkal, utcai rendezvényekkel, helyi eseményeken (pl. falunapokon) való részvétellel, vetélkedőkkel, műhelymunkákkal juttatják el a lakosság széles köréhez az üzeneteket. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-1, M-6 A-2, A-5 SZ-3 Időtáv Felelős Közreműködő: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, szervezetek MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ lakosság 30 millió Ft

Civil

 EFOP-1.3.9-17 – Iskolaközpontú helyi együttműködések,  EFOP-3.6.2-16 – Tematikus kutatási hálózati együttműködések,  KEHOP-3.1.3 – Szemléletformálás a hulladékképződés megelőzésére.

Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira

SZi-12

A szociális151 és egészségügyi intézmények a klímaváltozás miatt növekvő időjárási szélsőségek egészségre gyakorolt hatásai okán megnövekedett terhelésre kell felkészüljenek a jövőben. Maguk az intézmények az információterjesztés helyszínei és eszközei is egyben, ahol az időjárási szélsőségekre való felkészülés módszereiről tájékoztathatják a leginkább érintetteket. Az idős, sérült, hátrányos helyzetű embereket érintő legfontosabb kihívások közé sorolhatók többek között a gyakoribb hőhullámok, légszennyezés (nyári ózon), megnövekedett UV-B sugárzás, ivóvíz- és élelmiszerbiztonság csökkenése, a viharok, felhőszakadások, árvizek, új típusú kórozók megjelenése. A szociális és egészségügyi intézmények dolgozóit fel kell készíteni a várható kihívásokra, meg kell erősíteni technikai és humán kapacitásaikat. Célzott információs anyagokat kell készíteni és rendelkezésükre bocsátani, melyekkel ügyfeleiket tájékoztatni tudják az alkalmazkodás hatékony és elérhető módjairól. Ismeretterjesztési kampánnyal az információk széles körű terjesztése érhető el az érintettek körében 151

Alapszolgáltatások: falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok


171


Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás




2020 települési önkormányzatok, szociális intézmények működtetői, egészségügyi intézmények működtetői szociális intézmények dolgozói, egészségügyi intézmények dolgozói, idősek, tartós betegségben szenvedők, hátrányos helyzetűek 40 millió Ft  EFOP-1.10.2-17 – Egészségügyi humánerőforrásfejlesztés,  EFOP-1.9.8-17 – Egyházi és civil szervezetek szociális közfeladat ellátásának támogatása,  EFOP-1.1.7-17 – Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjának segítése helyi eszközökkel,  EFOP-1.5.2-16 – Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben,  EFOP-1.5.3-16 – Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben – kedvezményezett térségek,  EFOP-1.10.3-17 – Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében.

SZi-13

A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakóépület-állományában az energiahatékonysági és adaptációs szempontból kedvezőtlen tulajdonságú épületek magas aránya miatt kiemelt feladat a megyében található lakóépületek korszerűsítése, felújítása. Ezt megalapozhatja a lakosság megfelelő tájékoztatása, mely elektronikusan is elérhető ismertető anyag összeállítását jelenti az ütemezett felújítási lehetőségekről, a nyári túlmelegedés elkerülését szolgáló technológiákról, az energiahatékonysági, és a megújuló energiákat használó műszaki megoldásokról, a rendelkezésre álló támogatásokról, hitellehetőségekről, jó gyakorlatokról. Az ismertető anyag elektronikusan elérhető formában segíti a lakosság tájékozódását a hatékony beavatkozások kiválasztásában. A középületek esetében a „Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energia felhasználásuk növelése” intézkedés által említett ÜHG-kibocsátás csökkentési feladatok megvalósítását szintén egy információs anyag összeállítása támogatja a középületek felújítási lehetőségeiről: műszaki megoldásokról, rendelkezésre álló támogatásokról, jó gyakorlatok bemutatásáról, együttműködési lehetőségek felvázolásáról. Az összeállított információs anyag elektronikusan lesz elérhető az önkormányzatok és az egyéb célcsoportok számára. Az ismertető anyagokat érdemes 2-3 évente, a szigorodó műszaki szabványok, a változó környezet és a visszajelzések figyelembevételével felülvizsgálni, újabb jó gyakorlatokkal frissíteni. A középületekre vonatkozó információs anyagot a Nemzeti Energetikusi Hálózattal együtt érdemes összeállítani, és a hálózat tanácsadóin keresztül terjeszteni.



Mitigációs célkitűzés kódja M-1, M-2


Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-1, SZ-3

2020, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Nemzeti Energetikusi Hálózat), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Lechner Tudásközpont, Klímareferensi Hálózat, ÉMI NKft, építészek, építőipari vállalkozások, építőanyag-gyártók,


172



építőipari szövetségek pl. ÉMSz (ÉpületszigetelőkBádogosok és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége), Építésügyi Szolgáltató Pontok, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épület tulajdonosok, társasházak, lakásszövetkezetek, lakosság, települési önkormányzatok, költségvetési szervek, alapítványok, egyházak 2-10 millió Ft  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció,  Megyei Környezetvédelmi/Klíma Alap,  Települési Környezetvédelmi Alap.

A hulladék mennyiségének csökkentése, tudatos fogyasztás népszerűsítése, újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének ösztönzése

SZi-14

A hulladékszektor, bár elmarad az energetika, a közlekedés vagy a nagyipari termelés kibocsátása mögött, emissziójának mérséklése mégis hozzájárul a klímaváltozási hatások csökkentéséhez. Ebben mozgástér mutatkozik bizonyos mitigációs intézkedések megtételére: a tudatos fogyasztás egyrészt csökkenti a felesleges anyaghasználatot, pazarlást, így a termelés és kereskedelem során keletkező üvegház gáz kibocsátást, másrészt csökken a lerakókra kerülő hulladék mennyisége. A megyében már kiépült szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kihasználtsága jelentősen javítható a lakosság szemléletformálásával. A házi komposztálás népszerűsítése révén a lerakókra kerülő hulladék mennyisége csökkenthető, illetve a talajerő megújítására használható anyag képződhet. A tudatos fogyasztást, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését és a hulladékok újrahasznosítását az alábbi szemléletformálási eszközökkel segíti elő az intézkedés: információs anyagok összeállítása, terjesztése; komplex kampányok lebonyolítása (médiakampány és rendezvénysorozat); iskolai, óvodai szemléletformálási rendezvények, komposztládák kiosztása. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-5 SZ-3 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény

2020-ig, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, hulladékkezelő nonprofit kft.-k, települési önkormányzatok, civil környezetvédelemi szervezetek lakosság 10 millió Ft

 KEHOP-3.1.3 Szemléletformálás a hulladékképződés megelőzésére,  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Lehetséges forrás Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI).


173


5.6.4. Sz-4: Klímapartnerségi hálózat működtetése Önkormányzat koordinációja mellett

a


Éghajlatváltozási Platform kibővítése és megerősítése

Megyei

SZi-15

Az éghajlatváltozás mindenkit érint valamilyen formában, így a megye gazdasági és társadalmi szereplőinek a maguk területén tájékozódniuk szükséges, és meg kell tenniük a megfelelő felkészülési intézkedéseket, illetve a szektorközi, megyén belüli kommunikációt, koordinációt, tudásmegosztást is erősíteni szükséges. Ennek fóruma a megyei klímastratégia tervezése során létrehozott Éghajlatváltozási Platform. Összetételét megfelelő időközönként célszerű felül vizsgálni és szükség esetén bővíteni kell, hogy a mitigáció és adaptáció szempontjából kulcsfontosságú megyei szereplők aktívan bevonásra kerüljenek. A közigazgatás, államigazgatás (különösen a katasztrófavédelem), gazdaság, civil szektor szereplői, szociális és egészségügyi intézmények, kritikus infrastruktúrákat üzemeltetők és más érintettek számára a rendszeres ülések biztosítják, hogy tudásukat, jó gyakorlataikat bemutathassák. A Platformon belül operatív munkabizottságok alakítandók egyes speciális feladatok ellátása érdekében. A Platform rendszeres egyeztetési és tudásmegosztási lehetőséget szervez Borsod-Abaúj-Zemplén települési önkormányzatainak a klímavédelem és az alkalmazkodás terén, naprakész tudományos és szakmai információkkal támogatja az önkormányzatok területrendezési, fejlesztési, beruházásokkal kapcsolatos tervezési munkáját. Segít abban, hogy a fenntarthatóság szempontjait integrálják az önkormányzati tervezésbe, infrastruktúrafejlesztésbe, projektgenerálásba, beruházások bevonzásával kapcsolatos tevékenységekbe. Rendszeres egyeztető fórumot biztosít a tapasztalatok megosztására, tanácsot ad, illetve biztosítja a releváns szakértőkkel a kapcsolatot. Támogatja a SECAP-ok tervezését és megvalósítását. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M1 - M6 A1 - A9 SZ-4 Időtáv

2030

Felelős

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Éghajlatváltozási Platform tagjai, a megye meghatározó gazdasági szereplői, civil szervezetek, települési önkormányzatok, közigazgatás, kritikus infrastruktúrákat üzemeltetők, szociális intézmények, egészségügyi intézmények 1-2 millió Ft

Célcsoport

Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

 KEHOP-1.2.0 - Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetése,  TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 – A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok.


174


Éghajlatváltozási erősítése

Platform

képzési,

ismeretterjesztési

tevékenységének

SZi-16

A Platform a klímaváltozással kapcsolatos ágazatközi tudásmegosztás és ismeretterjesztés megyei csomópontja. Oktatások, képzések, kampányok szervezésével, online tájékoztatási központ működtetésével járul hozzá a megye érintettjeinek felkészüléséhez. A Miskolci Egyetemre támaszkodva, a NATéR tapasztalatait beépítve megyei tudástár létrehozása szükséges. Ezáltal a Platform résztvevői és más tudományos, gazdasági, társadalmi szereplők által rendelkezésre bocsátott információk elérhetővé válnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat portálján. A klímaváltozással, mitigációval, alkalmazkodással kapcsolatos naprakész, tervezést, felkészülést segítő információk így közvetlenül hozzáférhetők, ezen túlmenően a tájékozódást, szemléletformálást további eszközök is segítik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Platform tagjainak bevonásával komplex kampányokat indít a mitigáció és adaptáció aktuális kérdéseiről és lehetőségeiről, a szakmai közönség és a lakosság számára programokat szervez, médiakampánnyal terjeszt információkat széles körben. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M1 - M6 A1 - A9 SZ-4 Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Egyetem MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlatváltozási Platform tagjai, szakpolitikusok, tudomány, lakosság 3 millió Ft  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat költségvetése  TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 – A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,  EFOP-3.6.3-VEKOP-16 – Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása,  EFOP-3.6.2-16 – Tematikus kutatási hálózati együttműködések.


175


6. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI 6.4.

A végrehajtás menedzsment eszközei

Egy tervdokumentum pályafutása optimális esetben nem ér véget a tervezés lezárultával: a stratégiai ciklus teljes lefuttatása, majd az új ciklus megkezdése széleskörű menedzsment tevékenységet igényel. A stratégia végrehajtása kapcsán alapvető szempont, hogy a meghatározott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a tervezési folyamatban meghatározott célok. A célrendszerben foglalt célkitűzések teljesüléséhez szükséges erőforrásokat és eszközöket optimálisan és ezek szinergiáját biztosítva kell felhasználni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klímastratégia végrehajtásának fő felelőse a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. Az önkormányzat szervezetén belül operatív csoport került kialakításra a tényleges implementációs fázisok kezelésére, a megyei szakmai megvalósító és a Projektmenedzsment csoport. E mellett működik a Megyei Éghajlatváltozási Platform, amely szervezetet a Platform Titkárság koordinálja és működteti. A csoport feladata •

a tevékenységek és erőforrások előzetes tervezése;

•

a tevékenységek szervezése és ütemezése;

•

a kapcsolódó adminisztráció;

•

a tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése;

•

erre alapozva az előrehaladás (periodikus) vizsgálata;

•

a végrehajtás folyamatos, majd utólagos értékelése és szükség szerint revíziója.

A tervezési ciklus zárultakor a tervezési-végrehajtási folyamat adminisztratív zárása, a fejlesztés eredményének átadása is ide sorolható. Kapcsolódó feladat a SECAP (Fenntartható energia- és klímaakcióterv) kidolgozásának koordinálása, illetve a különböző önkormányzati előterjesztések klímaszempontú előzetes vizsgálata is. A tervezés és a végrehajtás zökkenőmentességét segíti a tevékenységek előzetes pontos ütemezése. Az alábbi ábra a stratégia tervezéséhez, végrehajtásához, a kapcsolódó monitoring és értékelési feladatokhoz kapcsolódó feladatokat, munkafázisokat rögzíti és ütemezi. A stratégia 2018. első félévében való elfogadásával számolva, a végrehajtás, illetve a visszacsatolásokat biztosító előzetes, közbenső és utólagos értékelések a következő fázisokban követik egymást.


176


69. ábra: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klímastratégia tervezésének és megvalósításának ütemezése

6.5.

A hazai fejlesztéspolitikai intézményi keretek és együttműködési lehetőségek

6.5.1. A megyék fejlesztéspolitikai szerepe A megyék területfejlesztési szerepe napjainkban növekvő jelentőségű. Ebben nagy szerepe van a jelenlegi magyarországi fejlesztéspolitika alapvetően európai uniós forrás-központú jellegének. A hazai fejlesztéspolitikai szervezetrendszer csúcsán a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (FKB) áll, melynek feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika (így a kapcsolódó klímavédelmi és adaptációs fejlesztések) végrehajtásának összehangolása, a kapcsolódó kormányzati döntések előkészítése és a központi koordinációs tevékenység. Az egyes operatív programokat irányító hatóságok menedzselik a szaktárcák részeként működve. 2014-2020 több változást is hozott a korábbi időszakokhoz képest. Új intézményi megoldásként az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek funkcionálisan összevonásra kerültek, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kivételével, ahol a pályázatkezelési feladatokat közreműködő szervezetként a megyei hálózattal is rendelkező Magyar Államkincstár látja el. A korábbi hét regionális operatív programot két, erőteljesen gazdaságfejlesztési irányultságú területi operatív program váltotta fel: a hat elmaradott régióra koncentráló Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), és a Középmagyarországi régióra készült Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). Lényegesen megnőtt a pénzügyi eszközök (visszatérítendő támogatások) súlya. 2014-2020 során kiemelt figyelmet kap az éghajlatváltozás témaköre. A szabályozások szerint a támogatások legalább 20%-át e célra kell fordítani. A magyarországi területi és fejlesztéspolitikai tervezés alapját a nemzeti ágazati és területi tervezés dokumentumai jelentik. E nemzeti szinten túl a tervezés, programozás fő területi szintje egyértelműen a megye, amely fontos összehangoló és támogató szerepet tölt be a járási léptékű, integrált város-és-vidéke szintű helyi tervezésben is. A megyék koordinációs, tervezési és végrehajtási feladatok révén közreműködnek a vidékfejlesztési programozásban is. A megyei programok ebben a rendszerben egyfajta vállalások: konkrét költségvetés, a megvalósulást, a támogatás-felhasználás hatékonyságát mérő MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

177


indikátorok vannak hozzájuk rendelve. A tervhierarchia logikája szerint a megyei szinten készülő közép- és hosszú távú fejlesztési programokba integrálni kell a helyi fejlesztési programok célkitűzéseit is. A megyék a 2014-2020-as tervezési felkészülés során 2012-ben megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumokat készítettek, melyekre aztán ráépültek a 2014-re elkészült megyei területfejlesztési koncepciók, meghatározva a megye hosszú távú céljait és jövőképét, lefektetve a megye tervezési alapjait. 2014-ben készültek el a megyei területfejlesztési programok is, az egyes megyei várostérségek, járások és járásközpontok tervezéséhez is szolgáltatva fontos információkat. A következő lépés a megyei stratégiai célokra és fejlesztési prioritásokra fókuszálva a 2014-2020 időszak forrásfelhasználását segítő integrált területi programok (ITP-k) elkészítése volt. E dokumentumok a megyék TOP vagy VEKOP forráskeretére épülnek, meghatározva a Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára a forráskeret felhasználásának rendszerét és biztosítva a TOP célértékek teljesüléséhez való hozzájárulást a megye a helyi szükségleteit figyelembe véve. Az ITP forráskeretének felhasználása támogatási kérelmek (az adott megye által preferált fejlesztési célterületen megvalósuló, az adott fejlesztési tematikát lefedő, az adott kedvezményezetti kör által benyújtott fejlesztési elképzelések) alapján történik. A felhívások megyei ITP alapján történő meghirdetése, a támogatási kérelmek befogadása, értékelése és a döntési javaslat meghozatala az IH feladata, azonban a megyének a döntésben részvételi joga van.

6.5.2. Konkrét megyei intézményi háttér és feladatok A megyei klímastratégiát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fogadja el. A fejlesztés intézményrendszerének központ elemei a Megyei Önkormányzati Hivatal keretében a szakmai megvalósító és a Projektmendzsment csoport, valamint a Megyei Éghajlatváltozási Platform Titkársága. Utóbbi feladatainak ellátása során az előbbire támaszkodik. A Titkárságon 2 fő munkavállalót foglalkoztat a megye. A tervezési folyamat során a Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és működtetése megtörtént, amelynek tagjai között számos megyei szakmai szervezet, megyei igazgatási szervezet, tudományos szervezetek, civil szervezetek, természetvédelmi, vízügyi, katasztrófavédelmi szervezetek, akikkel negyedévente történő szakmai ülések történnek. (A 2.5.3-as fejezetben részletesen megtalálhatóak a tagok listája). Ezáltal megvalósult e szervezetekkel a kapcsolatfelvétel az együttműködések kialakítása és egyeztetések lefolytatása. A lehetséges partnerintézmények körének kialakítása során tehát komoly segítséget jelentett a szakmai koordinációs és konzultációs feladatokat ellátó Megyei Éghajlatváltozási Platform. A résztvevő szervezetek közreműködésére a stratégiában kijelölt intézkedések végrehajtásának ellenőrzése során is számít a megye. Fontos a jövőre nézve a megye koordináló szerepének további erősítése, hogy a szemléletformálás, információátadás, szakmai segítségnyújtás terén támogassa a lakosság, a települési önkormányzatok, településegyüttesek munkáját. Kapcsolódó megyei önkormányzati feladatok:      

a megyei lakosság környezet- és klímatudatos információkkal történő ellátása és szemléletformálása; jó gyakorlatok megosztása; klíma- és energiatudatos példamutatás; klíma- és energiatudatos megoldások ösztönzése a fejlesztések során; a településhálózati szereplők által készített helyi klímastratégiák elkészítéséhez nyújtott szakmai támogatás; a településhálózati szereplők által készített helyi klímastratégiák értékelésében nyújtott szakmai támogatás;


178


 

6.6.

a tervezési és végrehajtási munkálatokban való együttműködési, összehangolási, szervezési, adminisztrációs közreműködés; a partnerség elvének érvényesítése.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei klímastratégia finanszírozásának meghatározása

A finanszírozási háttér meghatározása keretében került sor a rendelkezésre álló saját források és támogatási lehetőségek feltérképezésére, az egyes tevékenységekhez tartozó összegek kalkulálására. Ezek alapján történt meg a stratégia költségvetésének összeállítása, a különböző költségtípusok azonosítása. A megye dönthet megyei éghajlatvédelmi alap létrehozataláról is. Az elérhető támogatások túlnyomó többsége jelenleg az EU-s alapok irányából várható. A jelenlegi programidőszakban kiemelt figyelmet kap az éghajlatváltozás témaköre, a támogatások legalább 20%-át ugyanis e célra kell fordítani a szabályozások szerint. Ezekre vonatkozó támogatások a Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési (TOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP), továbbá a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) operatív programokban, az Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Programban (IKOP) és a Vidékfejlesztési Programban (VP) lelhetőek fel. Hazai források tekintetében az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében kerül sor a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel felhasználására, továbbá 2013-ban létrejött a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) kvótabevételeinek felhasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nkft. által kezelt pályázatok teszik elérhetővé a lakosság számára az otthonaik energetikai korszerűsítését a megújuló energiaforrások felhasználásával, alacsony energiafelhasználású épületek felújításával, távfűtő rendszerek hatékonyságának növelésével, a világítási és közvilágítási rendszerek modernizációjával, az elavult háztartási gépek és fűtőberendezések cseréjével. A kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően a keletkezett bevétel 50%-ának felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%ának teljesítése és az elektromos töltőinfrastruktúra-telepítéshez kapcsolódó beruházások támogatásával. Hazai források tekintetében a 2013-ban a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) helyett létrehozott a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) keretében kerül sor az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) hazai kvótabevételeinek felhasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye a NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nkft. kezelt pályázatok teszik elérhetővé a lakosságszámára az otthonaik energetikai korszerűsítését a megújuló energiaforrások felhasználásával, alacsony energiafelhasználású épületek felújításával, távfűtő rendszerek hatékonyságát növelésével, a világítási és közvilágítási rendszerek modernizációjával, az elavult háztartási gépek és fűtőberendezések cseréjével. A kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően a keletkezett bevétel 50%-ának felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%-ának teljesítése és az elektromos töltőinfrastruktúra-telepítéshez kapcsolódó beruházások támogatásával. Nagyon fontos, hogy a klímastratégiában meghatározott intézkedések végrehajtása ne kizárólag a különböző pályázati finanszírozási forrásoktól függjön. Számos alternatív forrás is elérhető – főleg a kisebb költségű intézkedések megvalósításához. A klímastratégia nem minden intézkedése igényel MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

179


külön finanszírozási forrást – több beépíthető olyan tevékenységekbe, melyeket a felelősként megjelölt szervezetek egyébként is ellátnak. Klímaalap, környezetvédelmi alap: a települési önkormányzatok által végrehajtandó intézkedések esetén létrehozható települési klíma-, vagy környezetvédelmi alap, amely önkormányzati költségvetésből, helyi adókból, adományokból állhat. A megyei önkormányzat – illetve más, az intézkedést végrehajtó szervezetek – saját költségvetésükön belül – esetleg más projektjükhöz kapcsolódóan – is megvalósíthatnak bizonyos intézkedéseket. Nagyon fontos szerepe lehet a harmadik utas (szponzoráció) és a közösségi finanszírozásnak is. Fontos a megyei vállalatokkal való együttműködés, akik társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenységük keretében is támogathatják a klímastratégia megvalósulását. Az intézkedéseket taglaló fejezetek táblái már jelezték az egyes intézkedésekhez rendelt forrásokat és összegeket; ezeket most táblázatos formában összesíti a fejezet, mitigációs, adaptációs és szemléletformálási stratégia-pillérenként. A finanszírozási források között kék színnel jeleztük az Uniós, sötétzölddel a hazai központi költségvetési, világoszölddel a térségi/helyi közforrásokat, sárgával a magánforrásokat.


180


6.6.1. Megelőzésre irányuló, a mitigációt szolgáló intézkedések pénzügyi háttere Intézkedés kódja

Intézkedés címe

Célrendsze ri kapcsolódá s (kóddal)

M-1, M-2, A-2, SZ-3


Finanszírozás forrása

30.000-50.000

 GINOP  Otthon Melege Program ZFRKONVEKTOR/2017  Otthon Melege Program HGCS/2017  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció  Lakossági saját forrás  Banki energiahatékonyságot támogató, kedvezményes hitel  Települési Környezetvédelmi Alap

3.000-8.000

 TOP  KEHOP  Megyei Környezetvédelmi Alap  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció

Mi-1


Mi-2

Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energiafelhasználásuk növelése

M-1, M-2, A-2, SZ-1

Mi-3


M-1, M-2, SZ-1

500-600

Mi-4


M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1

1-3

Ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

Felelős

Bevonandó partnerek

2017-2030

 épület-tulajdonosok,  társasházak,  lakásszövetkezetek,  települési önkormányzatok

2017-2030

 települési önkormányzatok,  költségvetési szervek, intézmények  alapítványok,  egyházak,  egyesületek

 TOP

2017-2025

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

 TOP  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat


181

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal  Nemzeti Energetikusi Hálózat,  Építésügyi Szolgáltató Pontok,  települési főépítészek,  építőanyag-gyártók,  építőipari szövetségek,  építészek, építőipari vállalkozások,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal  Nemzeti Energetikusi Hálózat,  Építésügyi Szolgáltató Pontok,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara  ÉMI NKft.,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ  Miskolc MJV Önkormányzata  Lechner Tudásközpont,  Miskolc MJV Önkormányzata  Klímabarát Települések Szövetséges,  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási


Intézkedés kódja

Mi-5

Mi-6

Mi-7

Intézkedés címe

Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolgozása Megújuló energiát hasznosító kiserőművek fejlesztése, kapcsolódó közösségi kezdeményezések támogatása Távhőrendszerek továbbfejlesztése a megújuló energia részarány növelésével


M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1

M-2, SZ-1

M-1, M-2, SZ-3




Felelős

 TOP  Megyei Környezetvédelmi Alap

10.000-20.000

 KEHOP  VP  Megyei Környezetvédelmi Alap

1.000-5.000

 KEHOP  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2025

 városi távhő szolgáltatók

 TOP  GINOP  Vállalkozások saját forrásai  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2025

 megyei vállalkozások

 Vállalkozások saját forrásai  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2025

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagy ipari üzemei,  megyei kisközépvállalkozások

 GINOP  Vállalkozások saját forrásai  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2025

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi Iparkamara,  Miskolci Egyetem

2017-2030

Központ  Polgármesterek Szövetsége  LEADER közösségek akciócsoportok)

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  települési önkormányzatok

50-100

2017-2020


 LEADER közösségek (Helyi akciócsoportok)  Magyar Természetvédők Szövetsége  civil szervezetek

 települési önkormányzatok  gazdasági vállalkozások

Mi-8

Energiahatékonyságfokozás és a megújuló energiahasználat arányának növelése a megyei vállalkozásoknál

M-1, M-2, M-3, SZ-2

5.000-20.000

Mi-9

A megyei gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának erősítése

M-3, SZ-2

20-50

Mi-10

Zöldgazdaság fejlesztés a megyében

M-3, SZ-2

200

Mi-11

Elővárosi vasúti és fenntartható városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térségében

M-4, SZ-3

10.000-15.000

 IKOP

2017-2025

 MÁV Zrt.,  MÁV-Start Zrt.,

Mi-12


M-4, SZ-3

3.000-10.000

 TOP

2017-2030

 Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.  Borsod-Abaúj-Zemplén


(Helyi

és

és

182

 Miskolci Hőszolgáltató Kft.,  Miskolci Geotermia Zrt.,  Geo-Wendung Zrt.,  MATÁSzSz  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok  civil szervezetek  Miskolc Városi Közlekedési Zrt.,  Miskolc MJV Önkormányzata,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Települési önkormányzatok


Intézkedés kódja

Intézkedés címe





Felelős


Megyei Önkormányzat

Mi-13


Mi-14


M-4, SZ-3

Mi-15


M-3, M-4, SZ-1, SZ-2

M-4, SZ-3

3.000-10.000

 IKOP

2017-2030

 MÁV Zrt.

1.000-3.000

 TOP  Megyei Környezetvédelmi Alap  Települési Környezetvédelmi Alap

2017-2030

 települési önkormányzatok

2.000-8.000

 GZR  Megyei Környezetvédelmi Alap

2017-2030

 Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Mi-16


M-5, SZ-3

200-300

Mi-17


M-5,A-5, SZ-3

200-400

Mi-18


M-5, SZ-3

1-5

 KEHOP

 KEHOP  VP  Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezete  Megyei Környezetvédelmi Alap  Települési Környezetvédelmi Alap

közlekedési közszolgáltatói  civil szervezetek  NIF Zrt.,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  Magyar Kerékpárosklub  civil szervezetek  vállalkozások  települési önkormányzatok,

2017-2025

 MiReHuKöz NKft.  Zöld Völgy Közszolgáltató NKft.,  NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.,  hulladékkezelő nonprofit kft.k

2017-2030

 vízi közmű szolgáltatók  települési önkormányzatok

 települési önkormányzatok,  civil környezetvédelemi szervezetek,  NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.,  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

2017-2025

 települési önkormányzatok  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

 hulladékkezelő nonprofit kft.-k,  Levegő Munkacsoport,  Földművelésügyi Minisztérium

7. táblázat: Mitigációs intézkedések financiális háttere a megyei klímastratégiában


183


6.6.2. A felkészülést szolgáló, alkalmazkodási intézkedések pénzügyi háttere Az adaptációs intézkedés kódja

Intézkedés címe

Ai-1


Ai-2

Épületállomány sérülékenységi vizsgálatára épülő módszertani támogatás a települési szabályozási tervek felülvizsgálatához

Ai-3

Ai-4

Ai-5


Az épületek alkalmazkodási lehetőségeit bemutató információs felület kialakítása a lakosság és épület tulajdonosok számára A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki


A-1, Sz-1

A-2, A-4, Sz-1




Felelős


 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2-10

a felelősként felsorolt szervezetek saját költségvetése

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Települési önkormányzatok  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

5-6

 Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárság vis maior alap  települési partnereknél - KEHOP  TOP

2018-2020


 települési önkormányzatok  szakmai műhelyek  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Települési önkormányzatok

 Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Borsod-abaúj-Zemplén megyei szervezete  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara  érintett területek lakossága  építészek  építőipari vállalkozások  civil szervezetek,  lokálpatrióta egyesületek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  építőipari vállalkozások  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,

10

 TOP  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  települési partnereknél - KEHOP

M-1, M-2, SZ-3

2-5

 évente visszatöltődő rendszerű Megyei Klíma Alap  TOP  harmadik feles finanszírozás

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara

A-3

1.000-8.000

 KEHOP

2017-2030

 Országos Főigazgatóság

A-1, A-2, A8. SZ-1


Vízügyi

184

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Az adaptációs intézkedés kódja

Intézkedés címe





Felelős


állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások elvégzése az árvízkárok csökkentésének érdekében

Ai-6


Ai-7


Ai-8


 települési önkormányzatok

A-3, A-9

A-3

A-3, A-9

500-3.0000

4-5

300-3.000

 KEHOP

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  KEHOP

 TOP

2017-2030

 Országos Főigazgatóság

2017-2025

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok,  Országos Vízügyi Főigazgatóság,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2017-2030

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok,

Ai-9


A-3, A-4

20-100

 KEHOP

2017-2025

Ai-10

A villámárvízi események során keletkező, károsan sok vízmennyiség tározása, majd későbbi felhasználása más

A-3, A-4, A9

250-6.000

 KEHOP

2017-2030

Vízügyi

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok,  Országos Vízügyi Főigazgatóság,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Országos Vízügyi Főigazgatóság,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


185

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok

 Országos Vízügyi Főigazgatóság,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok


Intézkedés címe





Felelős


vízgazdálkodási célokra

Ai-11

A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint azok biztonságban tartása

Ai-12

A természetvédelem helyi szervezeteivel együttműködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése

A-5, SZ-3

A-6, SZ-4

500-10.000

2

 KEHOP  vízi közmű vállalatok bevonása

2017-2030

 megyei ivóvíz szolgáltatók

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a közreműködő szervezetek saját költségvetése

2018-2020


 Magyar Vízi közmű Szövetség, Országos Vízügyi Főigazgatóság  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  települési önkormányzatok,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály  természetvédelmi egyesületek  MTA Ökológiai

Kutatóközpont

Ai-13

Erdőtelepítés és fenntartható erdőgazdálkodás BorsodAbaúj-Zemplén megyében

Ai-14


Ai-15

Zöldfelületek megőrzése és növelése; a fenntartható zöldfelületgazdálkodás kialakítása, ösztönzése; „zöld városok” kialakítása

M-6, A-7

A-7

M-6, A-1, A-2, A-7, SZ-1

50

0,3

1-150

 VP  TOP  Állami támogatás  erdőgazdálkodó(k) és erdőgazdálkodó szervezetek saját költségvetése  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a közreműködő szervezetek saját költségvetése

 Megyei Környezetvédelmi Alap  TOP

2018-2030

 Északerdő Zrt.

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  állami és magán erdőtulajdonosok,  NAIK ERTI,  Nemzeti Park Igazgatóságok

2018-2030

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

 Északerdő Zrt.  NÉBIH Erdészeti Igazgatóság  Települési önkormányzatok  Oktatási intézmények 

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Települési önkormányzatok

 Klímabarát Települések Szövetsége,  Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ),  ZÉOSZ (Zöldtető- és zöldfal Építők Országos Szövetsége),

2018-2020


186


Intézkedés címe





Felelős


 Magyar Tájépítészek Szövetsége,  Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata Ai-16

Ai-17

Klímaváltozási hatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és sérülékenységvizsgálatok elvégzése Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben

A-8, SZ-2

20

A-8, SZ-2

200

 Megyei Környezetvédelmi Alap  KEHOP  Turisztikai Ügynökség saját költségvetése  TOP  VP

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  helyi és térségi TDM-ek

2018-2025

 helyi önkormányzatok  TDM szerveztek

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Nemzeti Agrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága

 gazdálkodók  civil szervezetek  települési önkormányzatok  egyéni és nagyüzemi agrárgazdálkodók,  szövetkezetek (termelői csoportok),  agrár- és élelmiszer feldolgozó kisés középvállalkozások

 Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság

Ai-18


M-6, A-3, A-4, A-6, A9, SZ-2, SZ3

Ai-19


M-6, A-3, A-4, A-6, A9, SZ-2, SZ3

80-150

 VP

2017-2020

 Nemzeti Agrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága  települési önkormányzatok

Ai-20


M-6, A-3, A-4, A-6, A9, SZ-2, SZ3

1.300

 KEHOP,  TOP,  VP

2018-2030

 Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács

1.000-1.500

 KEHOP  VP

8. táblázat: Adaptációs intézkedések financiális háttere a megyei klímastratégiában


187


6.6.3. Szemléletformálási intézkedések pénzügyi háttere A szemléle tformálá si intézked és kódja

Intézkedés címe

Célrendsz eri kapcsolód ás (kóddal)

Összkölts ég (millió Ft)

SZi-1


M1-M6, A1-A9, SZ-1

SZi-2


SZi-3



Felelős

5

 KEHOP  saját forrás

2018

 MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

M1-M6, A1-A9, SZ-1

200

 KEHOP

2018-2020

 Települési önkormányzatok  Önkormányzati társulások  Civil szervezetek


M1-M6, A1-A9, SZ-1

40

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  TOP

2018-2020

 Megyei civil szervezetek

SZi-4


M1-M6, A1-A9, SZ-1

30

 KEHOP  VP

2018-2020

SZi-5

„Energiatakarékos-közösség” vándordíj alapítása

M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3

1,5-3

 évente visszatöltődő rendszerű Megyei Klíma Alap  Megyei Környezetvédelmi Alap

2018-2020

5

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  KEHOP  TOP  GINOP

2018-2020

2018-2020

SZi-6


M-1, M-3, SZ-2

SZi-7


SZ-2

20

 GINOP  VP  TOP

SZi-8


M-5, A-9, SZ-2

50

 EFOP  TOP  VP

2018-2020


 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Települési önkormányzatok  Gazdálkodók  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  települési önkormányzatok


 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Miskolci egyetem  Képzést megvalósító szervezetek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Miskolci Egyetem  Képzést megvalósító szervezetek


188

Klímabarát Települések Szövetsége, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ, civil szervezetek

Klímabarát Települések Szövetsége

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara  Miskolci Egyetem  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ  Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ

MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ A szemléle tformálá si intézked és kódja

Intézkedés címe





Felelős


 Civil szervezetek

SZi-9

Közösségi válaszok kialakítása a klímaváltozásra

M-2, A-9, SZ-3

20

 KEHOP  TOP

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Közösségfejlesztő, szociális fejlesztő szervezetek  Klebelsberg Központ  Nemzeti Pedagógus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete  Civil szervezetek  Egyházak  Alapítványok  MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ

SZi-10


M-1, M-2, A-9, SZ-3

50

 EFOP

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Iskolák a megyében  Óvodák a megyében  Települési önkormányzatok

SZi-11


M-1, M-6, A-2, A-5, SZ-3

30

 EFOP  KEHOP

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Civil szervezetek

SZi-12


2018-2020

 Települési önkormányzatok  Szociális intézmények működtetői  Egészségügyi intézmények működtetői

A-1, SZ-3

40

 EFOP

SZi-13


M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3

2-10

 Megyei Környezetvédelmi Alap  Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előirányzat  Települési Környezetvédelmi Alap

SZi-14

Hulladék-mennyiségének csökkentése, tudatos fogyasztás népszerűsítése, újrahasznosítható hulladékok

M-5, SZ-3

10

 KEHOP  OKTF NHI

2017-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építészkamara,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnökkamara

 Nemzeti Energetikusi Hálózat,  Építésügyi Szolgáltató Pontok  ÉMI NKft.,  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Települési önkormányzatok  Lechner Tudásközpont  építészek, építőipari vállalkozások, építőanyaggyártók, építőipari szövetségek

2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Hulladékkezelő nonprofit kft.-

lakosság


189

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ A szemléle tformálá si intézked és kódja


Intézkedés címe




szelektív gyűjtésének ösztönzése

Felelős


k,  települési önkormányzatok  civil környezetvédelmi szervezetek

SZi-15


M1-M6, A1-A9, SZ-4

1-2

SZi-16

Éghajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenységének erősítése

M1-M6, A1-A9, SZ-4

3

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  TOP  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költségvetés  TOP  EFOP

2018-2030


2018-2020

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat  Miskolci Egyetem

9. táblázat: Szemléletformálási intézkedések financiális háttere a megyei klímastratégiában


190


6.7.

Klímapartnerség kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A klímaváltozás problémaköre mindenkit érint – különböző módon és mértékben, de minden egyénnek szerepe van a megelőzést, illetve a hatásokhoz való alkalmazkodást szolgáló célok elérésében. Rendkívül lényeges tehát a társadalom problémára való érzékenyítése, megalapozott információkkal való ellátása, szerepének és felelősségének hangsúlyozása, valamint az időben történő cselekvés előnyeinek felvázolása. A szemléletformálás sikerességéhez szükséges a magatartást hatékonyan befolyásoló intézkedések rendszerének megteremtése is. Az eszközrendszer részei lehetnek a példamutatás; a pénzügyi ösztönzés (támogatásokkal) vagy bizonyos tevékenységek megdrágítása (adókkal); képessé tenni a cselekvésre az embereket, csoportokat (pl. akadályok megszüntetésével, lehetőségek teremtésével, alternatívák felkínálásával, képzéssel) és a közösségi cselekvés ösztönzésével, részvételi fórumok, együttműködések megteremtésével. Az energia- és klímatudatos szemléletmód és értékrend kialakításának hatása azonban akkor lehet jelentős, amennyiben az érintettek megértik és átérzik a feladat fontosságát, belső indíttatásból, egyéni és közösségi érdekeiket összehangolva, együttműködéseket kialakítva cselekszenek. A fentiekből következően a megyei klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintettek bevonása a tervezéstől kezdve a megvalósításon és monitoringon át egészen az ellenőrzésig. Egyfajta partneri viszony – klímapartnerség – kialakítása kívánatos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amely alulról és felülről egyaránt építkezve a részvételi tervezés, a közösségfejlesztés és a konstruktív vita által a helyi társadalom élet- és szemléletmódjának megváltozását és az őket érintő változásokra való eredményes felkészülést szolgálja. A megyei klímastratégia helyzetértékelési részében bemutattuk az érintettek azon csoportjait, akik a klímastratégia megvalósítására, a mitigációs, adaptációs és szemléletformálási célkitűzések elérésére hatással lehetnek. Az érintetteket operatív, illetve konzultációs szereppel bíró fórumokon keresztül lehet bevonni a klímastratégia megvalósításába, melyeket az alábbiakban részletezünk. 

Irányító és döntéshozó csoport (operatív szerepkör) Vezető beosztású tisztségviselőkből, és a fejlesztések irányítóiból felépülő operatív munkacsoport, mely felelős a stratégiai irányok kijelöléséért és a tervezést, partnerség építést végző szakemberek irányításáért. A tagok között elengedhetetlen a napi szintű kapcsolattartás és kommunikáció, így létszámát célszerű alacsonyan tartani. Tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke és a közgyűlés által kijelölt szakemberek.



Megyei klíma munkacsoport (konzultációs és operatív szerepkör) A munkacsoport tagjait az éghajlatváltozás szempontjából kiemelt fontosságú megyei szereplők közül érdemes kiválasztani. Feladatait a megyei Éghajlatváltozási Platform is elláthatja. A klíma munkacsoport összegyűjti és a helyi érintettek számára eljuttatja a klímaváltozással kapcsolatos információkat, fejlesztési lehetőségeket. Felméri és összehangolja a helyi klímaváltozással kapcsolatos mitigációs és adaptációs fejlesztési igényeket, jó gyakorlatokat és szaktanácsadást biztosít, képzéseket szervez.



Kiemelt partnerek és partnerek köre (konzultációs és együttműködési szerepkör) Fontos azon térségi és helyi szereplők bevonása is a munkába, akik nem tagjai a fenti csoportoknak, de gazdasági, társadalmi súlyuk, hatáskörük, feladataik, illetve az általuk elérhető további érintettek megszólítása okán lényeges szereplői a klímapartnerségnek. Ezen szereplők a stratégia végrehajtási folyamatának kitüntetett pontjain lehetőséget is kaphatnak a


191


készülő tervezetek véleményezésére, illetve konzultációs és együttműködési lehetőséget javasolt biztosítani nekik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a partnerek közé  a Megyei Éghajlatváltozási Platform tagjain túl  soroljuk a következőket: o Települési önkormányzatok o Jelentős nagyipari cégek (ipar, energiatermelés). Annak ellenére, hogy a klímastratégia nem feltétlenül tud közvetlenül hatni a tevékenységükre, a kibocsátás csökkentési célok csak együttműködés által érhetők el. (pl. MOL Pertokémia Zrt. (korábbi TVK Tiszai Vegyi Kombinát), Columbian Tiszai Koromgyártó Kft., BorsodChem Zrt, Robert Bosch, Takata, Gereneral Electric, Johnson Electric, REmy Automotive, Jabil Circuit, Sanmina, Shinwa, stb) o Erdészeti, környezetvédelmi igazgatás, élelmiszerlánc-felügyelet (Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály; ÉSZAKERDŐ Zrt., Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), MTA Ökológiai Kutatóközpont) o Egészségügyi igazgatás (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály) o Kamarai szervezetek (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara) o Megye területén lévő Leader közösségek (Helyi akciócsoportok) o Települési távhőszolgáltatók o Egyéni és nagyüzemi agrárgazdálkodók, szövetkezetek (termelői csoportok), agrár- és élelmiszer feldolgozó kis- és középvállalkozások o Erdőgazdálkodók o Tanácsadói hálózatok (Klímareferensi Hálózat, Nemzeti Energetikusi Hálózat, Építésügyi Szolgáltató Pontok, Magyar Tájépítészek Szövetsége, Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ), ZÉOSZ (Zöldtető- és zöldfal Építők Országos Szövetsége), o Örökségvédelmi szervezetek Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, helyi örökségvédelmi szervezetek) o Tanácsadói és kutatási központok, szervezetek (Lechner Tudásközpont, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ) o Megyei turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft.; Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernádvölgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület; Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság) o Közlekedési szervezetek (MÁV Zrt., MÁV-Start Zrt., Magyar Közút Zrt., NIF Zrt., Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., önkormányzatok közlekedési közszolgáltatói, Magyar Kerékpárosklub) o Hulladékgazdálkodási szervezetek (MiReHuKöz NKft., Zöld Völgy Közszolgáltató NKft., NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., hulladékkezelő nonprofit kft.-k, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság) o Vízi-közmű szolgáltatók és vízügyi szervezetek (Országos Vízügyi Főigazgatóság, megyei ivóvíz szolgáltatók: Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt.) o Képzést megvalósító szervezetek, iskolák, óvodák (Klebelsberg Központ, Nemzeti Pedagógus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete)


192


o

o o o o o o



A klímavédelmi szemléletformálásban elkötelezett és nélkülözhetetlen partnerek lehetnek az ökoiskolák, amelyből 20 is található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A kitüntető örökös ökoiskola címet elnyert intézmények a következők:  Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Miskolc)  Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Abaújszántó)  Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és AMI Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton Tagiskola (Telkibánya)  Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Miskolc)  Lőrincze Lajos Mikóházi Általános Iskola (Mikóháza)  Poroszló - Újlőrincfalva - Sarud Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Vass Lajos Általános Iskola (Poroszló)  Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (Szirmabesenyő)  Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Tokaj)  Bőcsi Általános és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola (Bőcs) Felsőoktatási intézmények (pl. Református Teológiai Akadémia, Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara, közösségi főiskola Ózdon) Közösségfejlesztő, szociális fejlesztő szervezetek Egyházak (Magyar Görögkatolikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyar Evangélikus Egyház, stb.) Szociális intézmények és működtetői Egészségügyi intézmények és működtetői Lényeges partnereknek számítanak továbbá a civil szervezetek is, melyekből 3600 működik a megyében. Napi kapcsolatban állnak az emberekkel, így rajtuk keresztül elősegíthető, hogy a megelőzés és adaptáció beépülhessen a mindennapok gyakorlatába. A szemléletformálás terén kiemelkedő tapasztalata van a környezet- és természetvédő civil szervezeteknek, ezért a jelentősebbeket ajánlott lehet közvetlenül is bevonni a munkába. (pl. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Zöld Akció, Zöld Kapcsolat, Green City – Zöldebb Városokért Mozgalom,)

A társadalmi rétegek széles körű bevonása (konzultációs szerepkör) Kiemelten fontos a helyi társadalom, lakosság folyamatos tájékoztatása a stratégiai tervezés folyamatairól, és megvalósításáról, véleményének becsatornázása a tervezésbe és megvalósításba. A tájékoztatás keretein belül lehetőséget kell teremteni a véleménynyilvánításra is, például fórumok tartásával, interaktív online felületekkel. Nem csak közvetlenül a klímastratégiával kapcsolatban, hanem a klímavédelmet érintő egyéb döntésekkel (pl. ipartelepítéssel, közlekedésfejlesztéssel, zöldterületekkel) kapcsolatban is biztosítani kell a nyílt tervezést. Mindez ösztönzi a klíma- és energiatudatos szemléletmód kialakítását és a stratégia megvalósítását segíti.

A helyi klímastratégia megvalósítása nem csak a megyében élőket érinti, hanem erősen kapcsolódik magasabb irányítási, szervezési szintekhez is. A gazdaság, a közlekedés, a közintézmények, a földhasználat, a vízrendszerek, az ökológiai rendszerek és számos más kérdés köti össze a szereplőket. Így mindenképp célszerű erősíteni a települések, térségi és országos partnerek közötti együttműködéseket is. A jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása és megismertetése hozzásegíthet a klímastratégia céljainak megvalósíthatásához. Ebben a már működő szövetségekkel – Klímabarát Települések Szövetségével, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséggel – való együttműködés is segíthet. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

193


Számos előnnyel járhat továbbá a tapasztalatcsere, érdekszövetségek kialakítása, közös projektek előkészítése szempontjából a hazai és nemzetközi klímavédelemi együttműködő hálózatokhoz való csatlakozás is. Ezek között érdemes kiemelni a következő szervezeteket: ICLEI – Local Governments for Sustainability, Energy Cities, Covenant of Mayors for Climate & Energy, Climate Alliance, C40 Cities Climate Leadership Group, 100 Resilient Cities.

6.8.

A stratégia értékelési és monitoring terve

A tervezési–végrehajtási ciklus kulcseleme a monitoring- és felülvizsgálati tevékenységek köre. Ennek része a stratégia célkitűzéseinek és intézkedéseinek teljesülését nyomon követni képes mutatókat kijelölő, gyűjtő és feldolgozó monitoring rendszer felállítása és működtetése, valamint ennek adatai alapján az elkészült stratégia megvalósulásának különböző időközönként történő értékelése és a dokumentum (többek között ezen értékelések segítségével történő) felülvizsgálata. A dokumentum célrendszeri és intézkedésfejezetei már pillérenként (mitigációs, adaptáció, szemléletformálás) részletezték a különböző célkitűzéseket és az ezek elérését szolgáló intézkedéseket. Az alábbiakban ezekhez a célkitűzésekhez és intézkedésekhez tartozó nyomon követési indikátorokat vesszük sorra. Az egyes intézkedések teljesülése az intézkedések konkrét kimenetét vizsgáló output indikátorokon keresztül értékelhető. Ezek révén a támogatással megvalósuló ténylegesen létrejött többlet, megvalósult beruházási végeredmény követhető. A mutatók kapcsán a mértékegység, adatforrás, gyűjtési gyakoriság és a gyűjtés felelőse is rögzíthető.


194


Output indikátor táblázat a mitigációs intézkedésekhez Intézkedés kódja

Mi-1

Intézkedés címe


Indikátor neve

Mértékegység

energetikai felújítással érintett ingatlanok alapterülete

m2

VAGY jobb fogyasztási besorolású háztartások száma energetikai felújítással érintett lakó – és középületek száma

Mi-3

Mi-5

Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energia-felhasználásuk növelése


Adatforrás

Célrendszeri kapcsolódás kóddal

Gyűjtési gyakoriság

Gyűjtés felelőse

FAIR

M-1, M-2, A-2, SZ-3

évente

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat

M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3

2 évente, a projekt zárásakor (2020)


db

db

VAGY

FAIR Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat

lakó- és középületek elsődleges energiafogyasztás-csökkenése

kWh/év

felújított épület

db

projektgazda

M-1, M-2, SZ-1

a projekt zárásakor (2025)


M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1



KEHOP IH / ÉMI

Mi-6


kidolgozott információs anyag

db


Mi-7

Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolgozása

elkészült SECAP dokumentumokkal rendelkező települések száma

db

projektgazda

M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1

évente

Mi-8

Megújuló energiát hasznosító kiserőművek fejlesztése, kapcsolódó közösségi kezdeményezések támogatása

további kapacitás megújuló energia előállítására

MW

FAIR

M-2, SZ-1

évente

Mi-9

Távhő-rendszerek továbbfejlesztése a megújuló energia részarány növelésével

korszerűsített távhő-rendszerrel ellátott lakások száma

db

távhőszolgáltat ók

M-1, M-2, SZ-3

évente

energetikai korszerűsítést megvalósító vállalkozások száma

db

vállalkozások, FAIR

M-1, M-2, M-3, SZ-2

évente

megvalósult vállalati társadalmi felelősségvállalási programok

db

vállalatok, KÖVET

M-3, SZ-2

évente

Mi-10 Mi-11

Energiahatékonyság-fokozás és a megújuló energiahasználat arányának növelése a megyei vállalkozásoknál A megyei gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának erősítése


195

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Intézkedés kódja

Intézkedés címe

Indikátor neve

Mértékegység

száma

Adatforrás



adatbázis, BOKIK

Önkormányzat

Mi-12

Zöldgazdaság-fejlesztés a megyében

zöldgazdaság területén működő vállalkozások száma

db

BOKIK

M-3, SZ-2

évente

Mi-13

Elővárosi vasúti és fenntartható városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térségében

felújított vagy korszerűsített nem TEN-T vasútvonalak hosza a miskolci agglomerációban

km

MÁV

M-4, SZ-3

évente

Mi-14


közösségi közlekedés ÜHG emissziójának csökkenése

t/év

modellszámítás ok

M-4, SZ-3

2 évente

Mi-15


felújított / korszerűsített TEN-T vasútvonalak hossza

km

MÁV

M-4, SZ-3

évente

Mi-16


km

IH

M-4, SZ-3

évente

Mi-17


újonnan kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza alacsonyabb ÜHG kibocsátású autóbuszok száma

db

FAIR

az egyéni motorizáció ÜHG emissziójának csökkenése

t/év

modellszámítások

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat 2 évente

Mi-18


hasznosított települési szilárdhulladék aránya

%

KSH

M-5, Sz-3

évente

Mi-19


javított szennyvízkezeléssel érintett további lakosság

fő

FAIR

M-5, A-5, SZ-3

2 évente


hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma

fő

FAIR

M-5, SZ-3

évente

Mi-20

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat

évente M-3, M-4, SZ-1, SZ-2

VAGY

Gyűjtés felelőse

10. táblázat: Output indikátor tábla a mitigációs intézkedésekhez


196

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat


Output indikátor táblázat az alkalmazkodási intézkedésekhez Intézkedés kódja

Intézkedés címe

Indikátor neve

Mértékegység

Adatforrás



Gyűjtés felelőse

Ai-1


Hőségriadó tervvel rendelkező települések száma

db

települési adatszolgáltatás

A-1, SZ-1

2 évente


A-2, A-4, SZ-1



A-2, A-4, SZ-1

évente

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat honlap fejlesztő

A-1, A-2, A-8, SZ-1



M-1,M-2, A-2, SZ-3


megyei főépítész iroda

M-1, M-2, A-2, SZ-3

éves


kidolgozott módszertani útmutató

Ai-2

db

Épületállomány sérülékenységi vizsgálatára épülő módszertani támogatás a települési szabályozási tervek felülvizsgálatához

Ai-2

Ai-3


Ai-4

módszertani útmutató honlapon való passzív eléréseinek száma

klikkelés

tájékoztató előadások száma

db

kidolgozott információs anyagok száma

db

ismertető anyagok által passzíven elért lakosság száma

klikkelés

ellenőrzött, fejlesztett árvízvédelmi műtárgyak száma

db

Az épületek alkalmazkodási lehetőségeit bemutató információs felület kialakítása a lakosság és épület tulajdonosok számára

Ai-4

Ai-5

A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások elvégzése az árvízkárok

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat és a módszertan kidolgozója Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, honlapfejlesztő Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, klíma-védelmi koor-dinátor Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat klímakoor-dinátor és főépítész iroda Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, honlapfejlesztő OVF


évente

A-3

197



Intézkedés címe

Mértékegység

Adatforrás



Gyűjtés felelőse

db

OVF

A-3, A-9



%

települési önkormányzatok

A-3

2 évente


db

települési önkormányzat, OVF

A-3, A-9

%

települési önkormányzat

A-3, A-4

2 évente

ellenőrzött, elkészült záportározók száma

db

települési önkormányzat

A-3, A-4, A-9

évente

hatóság által kiadott vízbázis védőterületeket kijelölő határozatok száma

db

OKF

A-5


A-6, SZ-4


Indikátor neve

csökkentésének érdekében

Ai-6


Ai-7


Ai-8


Ai-9


Ai-10 Ai-11

A villámárvízi események során keletkező, károsan sok vízmennyiség tározása, majd későbbi felhasználása más vízgazdálkodási célokra A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint azok biztonságban tartása

az árvíz- visszatartásban alkalmazható, ellenőrzött, elkészült műtárgyak száma árvízvédelmi szempontból felülvizsgált/kidolgozott településfejlesztési és –rendezési dokumentumok aránya belvíz-tározásban alkalmazható, elkészült vagy ellenőrzött műtárgyak száma villámárvíz-védelmi szempontból felülvizsgált/kidolgozott településfejlesztési és –rendezési dokumentumok aránya (%)

évente

Ai-12

A természetvédelem helyi szervezeteivel együttműködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése

elkészült értéktár

db


Ai-13

Erdőtelepítés és fenntartható erdőgazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Erdőterületek aránya

%

KSH

M-6, A-7

évente

Ai-14


kihelyezett plakátok száma

db

Északerdő Zrt.

A-7


Ai-15

Zöldfelületek megőrzése és növelése; a fenntartható zöldfelületgazdálkodás kialakítása, ösztönzése; „zöld városok” kialakítása

Települési környezetben létrehozott vagy helyreállított zöldfelületek kiterjedése

ha

FAIR

M-6, A-1, A-2, A7, SZ-1

évente

Ai-16

Klímaváltozási hatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázat-elemzések és sérülékenység-vizsgálatok elvégzése

db

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, települési önkor-

A-8, SZ-2

2 évente

lefolytatott kockázat-elemzések, sérülékenységvizsgálatok száma


198

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat


Intézkedés címe

Indikátor neve

Mértékegység

Adatforrás



Gyűjtés felelőse

mányzat, TDM-ek

Ai-17

Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termék-fejlesztésben

Ai-18


Ai-19


klímabarát kivitelezési, alkalmazkodást segítő építészeti és térrendezési megoldásokat alkalmazó attrakciófejlesztések száma Élőhely-fejlesztési és vízvédelmi célú beruházások száma az agrárszektorban (db) Létrejött helyi termelői piacok száma Ökológiai gazdálkodásban művelt földterületek aránya az összes művelt területen belül

Ai-20


db

FAIR

A-8, SZ-2

2 évente


db

FAIR

M-6, A-3, A-4, A6, A-9, SZ-2, SZ3

évente


db

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

M-6, A-3, A-4, A6, A-9, SZ-2, SZ3

2 évente


NÉBIH

M-6, A-3, A-4, A6, A-9, SZ-2, SZ3

évente


%

ÉS fenntartható erdőgazdálkodási műveléssel érintett erdőterületek aránya

%

11. táblázat: Output indikátor tábla az adaptációs intézkedésekhez


199


Output indikátor táblázat a szemléletformálási intézkedésekhez Intézkedés kódja

Intézkedés címe

Indikátor neve

Mértékegység

Adatforrás



Gyűjtés felelőse

SZi-1


A képzésekkel aktívan elért vezetők, szakértők száma

fő

Képzés koordinátor

M-1 – M6, A-1 – A-9, SZ-1

évente


SZi-2


Elkészült települési klímastratégiával rendelkező települések száma

db

M-1 – M6, A-1 – A-9, SZ-1

évente


SZi-3


A civil akciók keretében passzívan elért lakosság száma

fő

M-1 – M6, A-1 – A-9, SZ-1

évente


SZi-4


A fejlesztési projektek jó példái keretében passzívan elért lakosság száma

fő

Jó példák adatszolgáltatása

M-1 – M6, A-1 – A-9, SZ-1

évente

SZi-5

„Energiatakarékos közösség” vándordíj alapítása

A létrehozott vándordíjat elnyert települések száma

db

Megyei Önkormányzat,

M-1, M-2, A2, SZ-1, SZ-3

évente

M-1, M-3, SZ-2

évente


SZ-2

évente


M-5, A-9, SZ-2

évente


M-2, A-9, SZ-3

évente


SZi-6


Vonatkozó NATéR képzések által aktívan elért vezetők, döntéshozók száma

fő

SZi-7


A felnőttképzéseken, tanfolyamokon aktívan elért lakosság száma

fő

SZi-8


A képzések, tanácsadás által aktívan elért réstvevők száma

fő

SZi-9

Közösségi válaszok a klímaváltozásra

A közösségfejlesztési akciókkal aktívan elért lakosság száma

fő

Települési önkormányzat ok adatszolgáltatása Civil szervezetek adatszolgáltatása

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat klímavédelmi koordinátor gyűjtése Képzést megvalósítók adatszolgáltatása Képzést megvalósítók adatszolgáltatása Közösségi fejlesztéseket megvalósítók adatszolgáltatása


200

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat


Intézkedés címe

Indikátor neve

Mértékegység

SZi-10


Kidolgozott oktatási csomagok száma

db

SZi-11


A komplex kampányokkal passzívan elért lakosság száma

fő

SZi-12


Az információs anyagokkal, kampányokkal passzívan elért ügyfelek száma

fő

energetikai felújítással érintett lakó – és középületek száma SZi-13


Iskolák, óvodák, bölcsődék adatszolgáltatása Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat és civil szervezetek adatszolgáltatása



Gyűjtés felelőse

M-1, M-2, A-9, SZ-3

évente


M-1, M-6, A-2, A-5, SZ-3

évente


A-1, SZ-3

évente


M-1, M-2, A-2, Sz-1, SZ-3

2 évente, a projekt zárásakor (2020)


Képzők adatszolgáltatása FAIR Borsod-AbaújZemplén Megyei

db

VAGY lakó- és középületek elsődleges energiafogyasztás-csökkenése

Adatforrás

kWh/év

Önkormányzat KEHOP IH / ÉMI / BorsodAbaújZemplén Megyei Önkormányzat

SZi-14

A hulladék mennyiségének csökkentése, tudatos fogyasztás népszerűsítése, újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének ösztönzése

hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma

fő

FAIR

M-5, SZ-3

évente

SZi-15


2017 után belépő új platformtagok száma

db

Platform Titkárság

M-1 - M-6, A-1 – A-9, SZ-4

évente

SZi-16

Éghajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenységének erősítése

A megyei tudástár által passzívan elért lakosság száma

fő

Platform Titkárság

M-1 - M-6, A-1 – A-9, SZ-4

évente

12. táblázat: Output indikátor tábla a szemléletformálási intézkedésekhez MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

201

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat


Az egyes intézkedések „összteljesítménye” adja ki többé-kevésbé az egyes részcélok eredményét. Utóbbiakat értelemszerűen eredmény-indikátorokkal mérjük. Ezek már nem a konkrét kimenetet, hanem a beavatkozások outputjai által eredményezett állapotot rögzítik. Célszerű célértéket is hozzájuk rendelni a tervezéskor, amihez viszonyítva mérhető a valóságban megtörtént végrehajtás sikeressége. A következő táblázatok a klímastratégia 3 pillére szerint felosztva haladnak végig az alkalmazni kívánt eredményindikátorokon. Eredmény indikátor táblázat a mitigációs célokhoz Célkód

Cél neve

Indikátor neve

M-S

2020-ra az ÜHG kibocsátása ne növekedjen, míg 2030-ra a megye 5%-kal csökkenti a kibocsátását a jelenlegi ÜHG leltárban szereplő adatokhoz képest

ÜHG emisszió

M-1

A lakossági, közületi és vállalkozói energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság ösztönzése a megyében

villamosenergia+gáz +távhő fogyasztás a megyében engedélyes megújuló energiát termelő létesítmények száma

M-2

Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében (pl. biomassza, geotermikus energia)

M-3

A gazdasági szereplők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása

ipari szektor ÜHG kibocsátása

M-4

A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése

közlekedési szektor ÜHG kibocsátása

M-5

A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a megyében

a hulladékgazdálkodás ÜHG kibocsátása

M-6

A megyében a CO2 nyelő kapacitás erősítése

erdők által elnyelt CO2 mennyiség

kötelező átvétellel érintett kiserőművek száma

Mértékegység tonna CO2 egyenérté k tonna CO2 egyenérté k db db tonna CO2 egyenérté k tonna CO2 egyenérté k tonna CO2 egyenérté k tonna CO2 egyenérté k

Adat forrása

Bázisév

Bázisévi érték

Célév

Célérték

ÜHG leltár

2015

4.667.557

2030

A bázisévi értél 95%-a

FAIR

2015

41,007

2030

2017

megye által koordinált felmérés

2030

A 2015-ös érték 115 %-a

ÜHG leltár

2016

1.287.959

2030

1 159 163 (10%-os csökkenés)

ÜHG leltár

2015

494.083

2030

444 647 (10%-os csökkenés)

ÜHG leltár

2015

40.759

2030

36 683 (10%os csökkenés)

ÜHG leltár

2015

-334.328

2030

-351.044,4 (5%-os csökkentés)

MEKH megyei áramszolgáltatók

13. táblázat: Eredményindikátor tábla a mitigációs célokhoz MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

202

A bázisévi érték 10%-os csökkentése


Eredmény indikátor táblázat az adaptációs célokhoz Célkód

Cél neve

Indikátor neve

Mértékegység

Adat forrása

Bázisév

Bázisévi érték

Célév

Célérték

A-S

A különböző ágazatok, tématerületek és szereplők sérülékenységének mérséklése és alkalmazkodási képességük növelése

későbbiekben kidolgozandó ágazati adaptációs indikátor

kidolgozás alatt


kidolgozás alatt

kidolgozás alatt

kidolgozá s alatt

kidolgozás alatt

A-1

A fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával

Napi többlethalálozás hőhullámok alatt

%/nap

Országos Környezetegészs égügyi Intézet

2005-2014

13,44%

2030

13,44%

A-2

Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben

%

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat kérdőíves felmérése

2018

felmérés eredménye

2030

a 2018-as felmérés eredményéne k 135%-a

A-3

A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése

db

BM

2017

74

2030

bázisév értékének 50%-a

A-4

A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése

fő

OKF, OVF

2017

0

2030

20.000

fő

ivóvíz szolgáltatók, OKF

2017

0

2030

50.000

A-5

Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés

klímatudatos lakás felújítások aránya ár- és belvíz által erősen veszélyeztetett megyei települések száma villámárvíz-védelmi beavatkozások által érintett lakosság száma a bázisévi értéktől kezdődően a hosszú távon megfelelő vízellátással biztosított lakosság száma a bázisévtől számítva ivóvízminőség-javító projektek megvalósításával, valamint ivóvízbázisok védőterületét kijelölő határozatok segítségével


203

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Célkód

Cél neve

A-6

A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti értékek alkalmazkodásának elősegítése

A-7

Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása

A-8

A9

Indikátor neve

A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése

Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében

Javuló természeti állapotú élőhelyek aránya Nagy mértékben tűzveszélyes erdőterületek arány klímabarát fejlesztéseket végrehajtó természeti, kulturális örökségek, látványosságok látogatóinak száma NATÉR-ban kifejlesztendő tourism adaptation indicator Fenntartható megoldásokkal és /vagy vízvisszatartó gazdálkodással művelt földterületek aránya az összes művelt területen belül

Mértékegység

Adat forrása

Bázisév

Bázisévi érték

Célév

Célérték

%

Földművelésügyi Minisztérium

2017

0%

2030

10%

%

NÉBIH

2008

9,95%

2030

5%

fő/év

létesítményi adatszolgáltatás

2017

0

2025

100.000

indikátorkategória

MBFSz, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

kidolgozás alatt

kidolgozás alatt

kidolgozá s alatt

kidolgozás alatt

%

NAK, FM

2018

felmérés alapján

2030

A 2018-as érték 115%-a

14. táblázat: Eredményindikátor tábla az adaptációs célokhoz


204


Eredmény indikátor táblázat a szemléletformálási célokhoz Cél neve

Indikátor neve

Mértékegység

SZ-S

A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megteremtése váljon valódi közös céllá

Komplex, B.A.Z megyére kifejlesztett klímatudatossági indikátor értéke

egész szám (15)

SZ-1

A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés „világítótornyaivá”

Az önkormányzati vagy civil tanácsadást hasznosnak értékelő megyei lakosok száma

SZ-2

Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel

SZ-3

A megye lakosság életminőségének javítása a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldásokkal

A megye lakói által alkalmazott környezetés klímatudatos megoldások

db

SZ-4

Klímapartnerségi hálózat müködtetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett

Az Éghajlatváltozási Platform megítélésének változása a megyei lakosság körében

egész szám (1-5)

Célkód

Klíma / energiatudatos gazdasági projektek száma

db

db

Adat forrása Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat kérdőíves felmérése Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat kérdőíves felmérése Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat adatgyűjtése Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat kérdőíves felmérése Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat kérdőíves felmérése

Bázisév

Bázisévi érték

Célév

Célérték

2018

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján

2020


2018


2020


2018


2020


2018


2020


2018


2020


15. táblázat: Eredményindikátor tábla a szemléletformálási célokhoz


205


6.9.

Javaslat a stratégia felülvizsgálatára

A dokumentum célrendszerében foglaltak teljesülését értékelni kell, amely vizsgálatok eredményeire építhető később a stratégia felülvizsgálata, megújítása is. A klímastratégia elfogadását követően 7 évvel javasolt ezt megtenni. 2018-as elfogadással számolva 2024 végén, 2025 eső félévében számolhatunk a felülvizsgálattal. Ennek alapja a stratégia közbülső értékelése, amelyben azt vizsgálják a tervezők, hogy a kitűzött célok megvalósítása hogyan halad, a stratégia eszközei megfelelők maradtak-e a kezdeti célkitűzések eléréshez, fennáll-e továbbra is a tartalmi elemek koherenciája, a belső logika, és hogyan alakul az indikátorok értéke (irány és ütem). A megyei klímastratégia esetében javasolt tehát a fent jelzett időpontbeli felülvizsgálathoz kapcsolódva, legkésőbb az elfogadást követő 5.-7. évben elkészíteni a stratégia közbenső értékelését. A megújított dokumentum 2024-25 folyamán fogadható el, amennyiben viszont az ütemezett teljesülés miatt nincs szükség közbenső módosításra, úgy elegendő a 2030-as időhorizont zárását követően megújítani az anyagot. A kötelezően elvégzendő utólagos értékelésre a stratégia időtávjának lezárulta utáni években (2032-33) kerül sor. Az értékelés áttekinti a források felhasználását, a támogatás hatékonyságát és eredményességét, valamint mindazon tényezőket, amelyek segítették vagy hátráltatták a klímastratégia célkitűzéseinek végrehajtását, az eredmények elérését. Kiemelt szempont az eredményindikátorok alakulásának, ezek célértékei elérésének vizsgálata. A levont következtetések segítik a következő programciklus tervezése során Borsod-Abaúj-Zemplénmegye következő klímastratégiájának kialakítását is.


206


7. FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK


207


7.1. 7.1.1.

Irodalomjegyzék és ábrajegyzék Irodalomjegyzék

18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről A Kormány 1560/2017. (VIII. 21.) Korm. határozata, a KEHOP-5.1.1-17-2017-00001 azonosító számú („4 MW teljesítményt meghaladó fotovoltaikus beruházás” című) és a KEHOP-5.1.1-17-201700002 azonosító számú („Fotovoltaikus erőmű létesítése Felsőzsolcán” című), hárommilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok támogatásához történő hozzájárulásról A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója, 2016. Antal Z. L., 2014: Klímaparadoxonok. L’Harmattan, 2014. (ISBN 978-963-236. ISSN 1586-1961) A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia

megyei

Területfejlesztési

Az erdőgazdálkodás jellemzői, KSH, Statisztikai Tükör, VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/orsz/erdogazd12.pdf Baranyai N. – Varjú V., 2015: A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata. In: Czirfusz M. – Hoyk E. – Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás – Társadalom – Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, 2015. (ISBN: 978615-5457-62-3) Baranyai N. – Varjú V., 2017: A klímaváltozással kapcsolatos attitűdök területi sajátosságai. Területi Statisztika, 2017, 57(2): 160–182; DOI: 10.15196/TS570203. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2017/02/05_ts570203.pdf BM OKF (2011) http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarvizkockazat-ertekelese-hazankban.pdf BM OKF (2011): Magyarország nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2011, Budapest. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete, 2016. II. félév, ÉMIVIZIG, 2016. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf Borsod-Abaúj-Zemplén megye Erdőtűzvédelmi terve, MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság, 2009. szeptember Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Operatív Programrész Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Területi Hatásvizsgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája 2016-2011, 2016. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020, 2016. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

208


Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, 1999., ill. Borsod-Abaúj-Zemplén Környezetvédelmi Programja 2017-2022, 2017. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyekönyv, 2016, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója. Helyzetértékelés. I. kötet. BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, 2013. december. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója – I. kötet. Helyzetértékelés, munkaanyag. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, 2013. december. BAZ (2013): Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattételi szakasz, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok elemzése, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Területi hatásvizsgálat, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve, 2009. EEA, 2016: Communication, environment and behaviour. ISBN 978-92-9213-744-1, ISSN 19778449, doi:10.2800/062336. EEA, Copenhagen, 2016. http://www.eea.europa.eu/publications /communication-environment-and-behaviour (Letöltve: 2016. június 29.) ERKE (2015): Borsod-Abaúj-Zemplén megye civil szemmel. Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület – B-A-Z. megyei Civil Információs Centrum, 2015. február 22. http://bazmegye.cic.erke.hu/?p=16 Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési terv, 2015. European Commission, 2015a: Special Eurobarometer 435 Report – Climate Change. Fieldwork: May-June 2015. Publication: November 2015. Survey Requested by the European Commission, Directorate-General for Climate Action and co-ordinated by the Directorate-General for Communication. TNS opinion & social. (ISBN 978-92-79-53032-6) http://ec.europa.eu/clima/citizens/support/docs/ report_2015_en.pdf (Letöltve: 2016. május 30.) European Commission, 2015b: Citizen support for climate action. Individual country information – Hungary. Special Eurobarometer 435, Climate Change, May June 2015. https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/support/docs/hu_climate_en.pdf ÉMOP- 1.1.1/F-11-2011-0123 projekt leírás https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso KEOP (2016): Környezet És Energia Operatív Program átfogó ex-post értékelése. Ex-post értékelési jelentés a 2007-2013-as időszakról. Készült a Miniszterelnökség megbízásából. Készítette: Terra Stúdió Kft. 2016. november. https://www.palyazat.gov.hu/krnyezeti-expost-rtkelsek (Feltöltve: 2017-04-28 10:56:21) Klímaválasz, 2015a: Tízből hét magyar védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben. Klímaválasz Projekt felmérés. Energiaklub, 2015. augusztus 12. http://www.energiaklub.hu/hir/tizbolhet-magyar-vedtelennek-erzi-magat-a-klimavaltozas-hatasaival-szemben (Letöltve: 2016. május 23.) Klímaválasz, 2015b: Tízből hét településvezető szerint a klímaváltozás súlyos probléma Magyarországon. Klímaválasz Projekt felmérés. Energiaklub, 2015. http://www.energiaklub.hu/hir/tizbol-het-telepulesvezeto-szerint-a-klimavaltozas-sulyos-problemamagyarorszagon (Letöltve: 2016. május 30.) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

209


Kovács et al., 2012: Kérdőív a klímaváltozásról. Statisztikai értékelés. Készítette: Kovács Mária, Szépszó Gabriella, Szabó Péter, Krüzselyi Ilona. Országos Meteorológiai Szolgálat, Klímamodellező Csoport. 2012. február. http://www.met.hu/doc/omsz_hirek/2012.02.15/Klimavaltozas_kerdoiv_statisztika-2012.02.pdf KSH (2012): Magyarország Társadalmi Atlasza. Központi Statisztikai Hivatal, 2012. KSH (2013): 2011. évi népszámlálás. 3. Területi adatok – 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc, 2013. KSH (2017b): 6.3.2.7. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és kiemelt tevékenységcsoport szerint (2005–). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk007b.html?down=4225 KSH (2017): KSH Fókuszban a http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/171/index.html

megyék,

2017.

I.

negyedév.

Központi Statisztikai Hivatal: A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2011. június, http://mek.oszk.hu/11100/11170/11170.pdf KSH (2014): Környezeti helyzetkép, 2013. Központi Statisztikai https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep13.pdf Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1512.pdf

Hivatal,

Budapest.

2016,

,

Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oia021b.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolchelyzetkep.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf003.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html

adatai,

Központi Statisztikai Hivatal, A települések infrastrukturális https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra15.pdf

ellátottsága.

Központi Statisztikai Hivatal, 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.5. Borsod-AbaújZemplén megyehttp://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf Központi Statisztikai Hivatal „Víz, víz, tiszta víz” – a tiszta vízhez való hozzáférés joga kiemelt fenntarthatósági cél (A KSH adatai a víz világnapja alkalmából), https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2017_03_22 Mezőgazdaság számokban, Agrárium 2016, Országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és EU-s adatokkal https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/agrarium2016/agrarium_2016_05bo.pdf Lechner Tudásközpont: Parasztház, Kádár-kocka, panel vagy lakópark – Hol lakik a magyar?, 2017, http://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar Lechner Tudásközpont: A saját kuka növeli a szelektálási http://lechnerkozpont.hu/cikk/a-sajat-kuka-noveli-a-szelektalasi-kedvet

kedvet,

2016,

forrás:

Magyar Közút NZrt. tájékoztatási adatai, http://internet.kozut.hu/Lapok/az-allami-kozuthalozat-fojellemzoi.aspx MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

210


Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, (NÉS-2.) 2017. Miskolci Hőszolgáltató Kft honalpja és tájékoztató anyagai, http://miho.hu/biomassza-hasznositas, http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/MIHO_Prosp_A4_ver3.pdf, http://miho.hu/hirekmediamegjelenesek/tavho-kornyezetbarat-modon Mosoniné Fried J. – Pálinkó É. – Stefán E. (2007): Klímaváltozás a közvélemény-kutatások tükrében „KLÍMA-21” Füzetek 49: 45–58. MTVSz – Cognative, 2010: Klímatudatosság: nem a valóságban élünk. Magyar Természetvédők Szövetsége – Cognative, 2010. január 13. http://www.klimatorveny.hu/index.php/hirek/98klimatudatossag-nem-a-valosagban-eluenk (Letöltve: 2016. május 30.) MTVSz-KBTSz (2016): A magyar lakosság klímaváltozási attitűdvizsgálata. Készítette a Magyar Természetvédők Szövetsége a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a KEHOP-1.2.0-152016-00001 "Klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás" projekt keretében. A tanulmányban készítésében résztvevő szakértők: Botár A., Cselószki T., Éger Á., Farkas I., Fekete Zs., Lajtmann Cs. Adatfelvétel: 2016. október-november. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Erdőleltár 2010-2014 adatai, http: Nemzeti Energiastratégia 2030, 2012. Nemzeti Épületenergia Stratégia (NÉeS), 2015. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia, 2013. Országos Erdőtűzvédelmi Terv, 2008. MGSzH Erdészeti Igazgatóság, http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szakmai/hatosagitev/orszagos_terv_200809.pdf Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), 2014. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Helyzet-Tér-Kép, forrás: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep Rigó A. (2017): Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország. 2017. május 11. http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_az_igazi_baj_lassan_kiurul_fel_magyarorszag.249963.html Rigó A.: Ez az igazi baj 2.0: Magyarország északi része kiürül, a déli pedig kihal. 2017. május 24. http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ez_az_igazi_baj_20_magyarorszag_eszaki_resze_kiurul_a _deli_pedig_kihal.251357.html Rigó A.: Nemcsak a falvak ürülnek ki, hanem a legtöbb vidéki nagyvárosunk is. 2017. június 10. http://www.portfolio.hu/gazdasag/nemcsak_a_falvak_urulnek_ki_hanem_a_legtobb_videki_nagyvarosu nk_is.252957.html Snellenperger T. - dr. Papp Z. - Katkó O. (2015): Észak-magyarországi regionális népegészségügyi jelentés 2015. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály - Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály - Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály. HaMIR-OTH, 2015. http://www.nmkh.hu/nmkh26/images/dokumentumok/nepeujel/eszak_magyar_regionalis_nepeu_jelen tes_2015.pdf MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

211


Szirmai V., 2009: Az éghajlatváltozás lehetséges térbeli társadalmi hatásai, a magyar társadalom klímatudatossága, sérülékenysége, alkalmazkodása. Klíma 21. Füzetek, 64. http://www.nfft.hu/dynamic/Az_eghajlatvaltozas_tarsadalmi_hatasai_klimatudatossag.pdf (Letöltés: 2016. június 2.) Taksz L. (szerk., 2016): Klímastratégiai módszertanok tudományos megalapozása és kidolgozása leendő térségi és helyi klímastratégiákhoz. Tudományos megalapozó tanulmány. Szerkesztette: Taksz L. Közreműködött: Bíró M., Kajner P., Dr. Pálvölgyi T., Rideg A., Selmeczi P., Taksz L., Klímapolitika Kft. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2016. december. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról (http://www.baz.hu/content/cont_53b16a545be060.26112049/1404_11_KSH_taj_BAZ_megye_demogr afia.pdf) Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről, Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt., 2017. szeptember, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07b_emkk_taj_2017.pdf Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről – vasúti közlekedés, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., 2017. augusztus, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07a_mav_taj_2017.pdf TeIR (2017): Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai. TeIR, 2017. június. dr. Tombácz Endre: Fenntartható városfejlesztés, Szakértői összefoglaló tanulmány, Öko Zrt, 2013, Budapest Vári A. – Ferencz Z. (2011): Az árvízi sebezhetőség társadalmi indikátorai: esettanulmányok két FelsőTisza-vidéki területen In: Tamás P. – Bulla M. (szerk.): Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei pp. 355–374., MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2011. WWF, 2017: Kit érdekel a természet- és környezetvédelem? http://wwf.hu/egyebtermeszetvedelem_/1/kit-erdekel-a-termeszet-es-kornyezetvedelem (Letöltés: 2017. május 14.) UNWTO (2008): Climate Change and Tourism: Responding (http://www.worldtourism.org/sustainable/climate/final-report.pdf)

to

Global


Challenges

212


7.1.2.

Ábrajegyzék

1. ÁBRA: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI ........................................................................................................................... 13 2. ÁBRA: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON .................................................... 14 3. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE JÁRÁSAI ............................................................................................................... 16 4. ÁBRA: AZ ORSZÁGOS ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETEK 1901 ÉS 2016 KÖZÖTT ..................................................................... 22 5. ÁBRA: AZ ÉVES (BAL) ÉS A NYÁRI (JOBB) ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET (OC) VÁLTOZÁSA 1981 ÉS 2015 KÖZÖTT.................. 22 6. ÁBRA: AZ ORSZÁGOS ÉVI CSAPADÉKÖSSZEGEK 1901 ÉS 2016 KÖZÖTT............................................................................ 23 7. ÁBRA: AZ ÉVI CSAPADÉKÖSSZEG ÁTLAGA 1981–2010 (BALRA) ÉS VÁLTOZÁSA 1961–2015 KÖZÖTT (JOBBRA)......... 23 8. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE SZOLGÁLTATOTT VILLAMOSENERGIA MENNYISÉGE (MWH, %) FELHASZNÁLÁSI CÉL SZERINT 2015-BEN........................................................................................................................... 25 9. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉRTÉKESÍTETT GÁZMENNYISÉGE (M3, %) FELHASZNÁLÁSI CÉL SZERINT 2015-BEN ................................................................................................................................................................................. 26 10. ÁBRA: AZ ENERGIAFOGYASZTÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÜHG-KIBOCSÁTÁSOK MEGOSZLÁSA (TONNA CO2 EGYENÉRTÉK), 2015. ............................................................................................................................................................ 29 11. ÁBRA: A SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMA, EZER LAKOSRA (DB).............................................................................................. 31 12. ÁBRA: KERÉKPÁRÚT HOSSZÁNAK ALAKULÁSA BORSOD MEGYÉBEN (KM), 2008-2015. ............................................... 32 13. ÁBRA: KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ KIBOCSÁTÁSOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN (TONNA CO2 EGYENÉRTÉK) ............................................................................................................................................................... 33 14. ÁBRA: FÖLDTERÜLET MŰVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN, (2005, 2010, 2015, 2016) ................................................................................................................................................................... 34 15. ÁBRA: MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÜHG KIBOCSÁTÁS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN, 2010. .................. 35 16. ÁBRA: A KÖZSZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN ELSZÁLLÍTOTT TELEPÜLÉSI HULLADÉKMENNYISÉGE A KEZELÉS MÓDJA SZERINT (TONNA), 2006-2015, ADATOK FORRÁSA: KSH ................................................................................. 36 17. ÁBRA: LAKOSSÁGTÓL ELSZÁLLÍTOTT SZELEKTÍV HULLADÉK ARÁNYA AZ ÖSSZES ELSZÁLLÍTOTT HULLADÉKBÓL 2014-BEN ................................................................................................................................................................................. 37 18. ÁBRA: A KIBOCSÁTOTT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRTÉKE ÁGAZATONKÉNT ÉS AZ ERDŐK ELNYELT CO2 MENNYISÉGE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN ................................................................................................... 38 19. ÁBRA: A KIBOCSÁTOTT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN ............. 39 20. ÁBRA: AZ ENERGETIKA SZAKTERÜLETEN KEOP-BÓL KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK MEGYÉNKÉNT....................... 40 21. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROBLÉMAKÖRÖK ÉS HATÁSVISELŐK .................................................................................................................................................................. 42 22. ÁBRA: A HŐHULLÁMOS NAPOK ALAKULÁSA ORSZÁGOS ÁTLAGBAN 1901 ÉS 2015 KÖZÖTT (FELÜL) ÉS A VÁLTOZÁS TERÜLETI JELLEMZŐI AZ 1981–2015 IDŐSZAKRA (ALATTA) ......................................................................................... 43 23. ÁBRA: HŐHULLÁMOK ÁLTALI EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYEZTETETTSÉG.......................................................................... 44 24. ÁBRA: A LAKÁSÁLLOMÁNY AZ ÉPÍTÉS IDŐBELI ALAKULÁSA SZERINT............................................................................. 46 25. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE LAKOTT LAKÁSÁLLOMÁNYA ÉPÍTÉSI ÉV SZERINTI (BAL) ÉS A FALAZAT ANYAGA SZERINTI MEGOSZLÁSA (JOBB) A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁS ADATAI ALAPJÁN .............................................. 47 26. ÁBRA: LAKÓÉPÜLETEK VIHAROK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE ................................................................................ 48 27. ÁBRA: MAGYARORSZÁG VILLÁMÁRVÍZ KOCKÁZATI TÉRKÉPE.......................................................................................... 49 28. ÁBRA: ÖZÖNVÍZSZERŰ FELHŐSZAKADÁS ÉS SÁRLAVINA MÚCSONYBAN ....................................................................... 49 29. ÁBRA: VILLÁMÁRVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉG....................................................................................................................... 50 30. ÁBRA: IVÓVÍZBÁZISOK VESZÉLYEZTETETTSÉGE ................................................................................................................ 52 31. ÁBRA: ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK NAGYSÁGA (HA), 2012. .................................... 53 32. ÁBRA: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE .................................................................................................... 54 33. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ERDŐINEK RENDELTETÉS SZERINTI HASZNÁLATÁNAK MEGOSZLÁSA (1000M3) .................................................................................................................................................................................. 56 34. ÁBRA: ERDŐK SÉRÜLÉKENYSÉGE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN.................................................................... 57 35. ÁBRA: MAGYARORSZÁG MEGYÉINEK ERDŐTŰZVESZÉLYESSÉGI BESOROLÁSA, 2008.................................................. 58 36. ÁBRA: ERDŐTÜZEK MAGYARORSZÁGON, 2013. .................................................................................................................. 58 37. ÁBRA: A MEGYE ERDŐÁLLOMÁNYAINAK ERDŐTŰZ-VESZÉLYESSÉGI BESOROLÁSA .................................................... 59 38. ÁBRA: TÉRSÉGEK ÉS TURISZTIKAI TERMÉKEK KLÍMAVÁLTOZÁS ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE BORSODABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN.............................................................................................................................................. 61 39. ÁBRA: TURIZMUS VESZÉLYEZTETETTSÉGE .......................................................................................................................... 62 40. ÁBRA: MISKOLC-FELSŐZSOLCA A SAJÓ ELÖNTÉSE UTÁN A 2010-BEN ............................................................................ 63 41. ÁBRA: ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉP ........................................................................................................................................ 64 42. ÁBRA: KOMPLEX BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGI VALÓSZÍNŰSÉG ................................................................................ 66 43. ÁBRA: AZ ÉMVIZIG SÍKVIDÉKI BELVÍZVÉDELMI SZAKASZAINAK ÁBRÁJA .................................................................. 67 44. ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPE .................................................................................................... 67 45. ÁBRA: SZINVA-PATAK VÍZESÉS (BAL), BARADLA-BARLANG (KÖZÉPSŐ) ÉS A JÓSVA FORRÁS ÁRADÁSA (JOBB) ........ 69 46. ÁBRA: GARADNAI PISZTRÁNG (BAL)ÉS A TOKAJI SZŐLŐ ÉS BORKULTÚRA (JOBB) ........................................................ 70 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

213

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ 47. ÁBRA: GÖNCI SÁRGABARACK (BAL) ÉS SZOMOLYAI RÖVIDSZÁRÚ FEKETECSERESZNYE (JOBB) ................................. 70 48. ÁBRA: BOLDOGKŐI VÁR ÉS FÜZÉRRADVÁNYI KÁROLYI-KASTÉLY .................................................................................. 71 49. ÁBRA: MEGYER-HEGYI TENGERSZEM (BALRA) .................................................................................................................... 72 50. ÁBRA: BÁNKÚT, SÍPÁLYA ÉS A SZÉLVIHAR ÁLTAL KITÖRT FÁK 2008-BAN ...................................................................... 72 51. ÁBRA: AZ ASZÁLLYAL, SZÁRAZSÁGGAL ÉRINTETTSÉG ÁTLAGÉRTÉKEI MEGYÉNKÉNT, 2015. ................................... 76 52. ÁBRA: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HELYE A TIZENEGY KIHÍVÁS KÖZÖTT.......................................................................... 77 53. ÁBRA: "A KLÍMAVÁLTOZÁS, HAZÁNK ÉGHAJLATÁNAK FELMELEGEDÉSE" TÁRSADALMI PROBLÉMÁK KÖZÖTTI MEGYEI RAGSORÁTLAGA, 2015. .......................................................................................................................................... 77 54. ÁBRA: MILYEN MEGOLDÁSOKRÓL HALLOTT ÖN, AMELYEK LASSÍTHATJÁK AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁST? „NEM” VÁLASZT ADÓK RÉGIÓK SZERINT....................................................................................................................................... 80 55. ÁBRA: A TÖBBLETFIZETÉSI HAJLANDÓSÁG REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA .......................................................................... 81 56. ÁBRA: A MÚLTBAN MÁR MEGTETT ÖSSZES LÉPÉS MEGYÉNKÉNTI ÁTLAGÉRTÉKEI, 2015. .......................................... 82 57. ÁBRA: MENNYIRE ÉRT EGYET A KÖVETKEZŐ, KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLÍTÁSOKKAL? ..................... 83 58. ÁBRA: VÉLEMÉNYE SZERINT A MEGYÉBEN MELYEK A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ LEGJELENTŐSEBB HATÁSOK, KÁROK? ................................................................................................................................................................ 83 59. ÁBRA: MIT GONDOL, A KÖVETKEZŐ SZEREPLŐKNEK MENNYIBEN FELADATA A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM? ............................................................................................................................................................................ 84 60. ÁBRA: MILYEN KLÍMAVÉDELMI RENDEZVÉNYEKEN, PROGRAMOKON VENNE RÉSZT SZÍVESEN? ............................ 84 61. ÁBRA: A KEOP-6. KERETÉBEN KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK MEGYÉNKÉNT ............................................................... 89 62. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „A” RÉSZE – MITIGÁCIÓ ........................................105 63. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „A” RÉSZE – MITIGÁCIÓ I. RÉSZ...........................106 64. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „A” RÉSZE – MITIGÁCIÓ II. RÉSZ .........................107 65. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „B” RÉSZE – ADAPTÁCIÓ ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS ........................................................................................................................................................108 66. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „B” RÉSZE –ADAPTÁCIÓ ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS I. RÉSZ ....................................................................................................................................................................................109 67. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE PROBLÉMAFÁJÁNAK „B” RÉSZE –ADAPTÁCIÓ II. RÉSZ .........................110 68. ÁBRA: KLÍMAVÉDELMI CÉLRENDSZER ................................................................................................................................119 69. ÁBRA: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE...........................................................................................................................................................................177

7.1.3.

Táblázatjegyzék

1. TÁBLÁZAT: LAKÁSTÍPUSOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN........................................................ 46 2. TÁBLÁZAT: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE IVÓVÍZELLÁTÁSNAK FŐBB MUTATÓI 2015-BEN................................. 51 3. TÁBLÁZAT: 2007-2015 KÖZÖTT LEZAJLOTT IVÓVÍZMINŐSÉGJAVÍTÓ PROJEKTEK ADATAI BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYÉBEN ........................................................................................................................................................... 51 4. TÁBLÁZAT: ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÉRTÉKEK, ................................................. 73 5. TÁBLÁZAT: A KEOP 6. PRIORITÁS ÁLTAL TÁMOGATOTT SZEMLÉLETFORMÁLÁSI PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYÉBEN, 2007-2013 KÖZÖTT ..................................................................................................................... 92 6. TÁBLÁZAT: SWOT ELEMZÉS ...................................................................................................................................................101 7. TÁBLÁZAT: MITIGÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATÉGIÁBAN ........................183 8. TÁBLÁZAT: ADAPTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATÉGIÁBAN .......................187 9. TÁBLÁZAT: SZEMLÉLETFORMÁLÁSI INTÉZKEDÉSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATÉGIÁBAN.....190 10. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA A MITIGÁCIÓS INTÉZKEDÉSEKHEZ ..............................................................196 11. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA AZ ADAPTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEKHEZ ..........................................................199 12. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA A SZEMLÉLETFORMÁLÁSI INTÉZKEDÉSEKHEZ ..........................................201 13. TÁBLÁZAT: EREDMÉNYINDIKÁTOR TÁBLA A MITIGÁCIÓS CÉLOKHOZ .........................................................................202 14. TÁBLÁZAT: EREDMÉNYINDIKÁTOR TÁBLA AZ ADAPTÁCIÓS CÉLOKHOZ .....................................................................204 15. TÁBLÁZAT: EREDMÉNYINDIKÁTOR TÁBLA A SZEMLÉLETFORMÁLÁSI CÉLOKHOZ .....................................................205 16. TÁBLÁZAT: FENNTARTHATÓ ENERGIA-, ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI (KERÉKPÁROS, KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI) PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN ......................268 17. TÁBLÁZAT: A KEOP 6. PRIORITÁS ÁLTAL TÁMOGATOTT SZEMLÉLETFORMÁLÁSI PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN MEGYÉBEN, 2007-2013 KÖZÖTT....................................................................................................................277 18. TÁBLÁZAT: KLÍMA- ÉS ENERGIATUDATOSSÁGI SZEMLÉLETFORMÁLÁST KÖZVETETETTEN SZOLGÁLÓ PROJEKTEK A MEGYÉBEN ........................................................................................................................................................................280 19. TÁBLÁZAT: NÉHÁNY PÉLDA A MAGAS SZEMLÉLETFORMÁLÓ EREJŰ ÉPÜLETENERGETIKAI PROJEKTEK KÖZÜL .281 20. TÁBLÁZAT: TOVÁBBI SZEMLÉLETFORMÁLÁSI JÓ PÉLDÁK................................................................................................283


214


7.2.

Sors zám

Fenntarthatósági energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia), zöldfelületgazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösségi közlekedési) projektek listája Projekt azonosító száma (amennyiben releváns)

Projekt címe

2011.06.01 2011.11.30

Abaújlak

2017.01.01 2017.12.31

33,01

33,01

Európai Uniós Támogatás

Abaújszántó

2017.07.01 2018.08.31

150,2 2

100,60


Abaújszántó

2015.08.28 2015.12.15

Abaújszántó

2015.03.20 2015.09.10

Aggtelek

2016.09.01 2017.11.30

58,85

58,85


Alacska

2017.01.01 2017.12.31

110,6 4

110,64


KEOP4.10.0/A/12

Alsóberecki

2013.08.01 2014.12.16

KEOP4.10.0/N/14

Alsóvadász

2015.07.24 2015.08.31

Alsózsolca

2014.05.20 2014.12.31

Arka

2012.03.21 2012.03.30

2.

3.

Városközpont Abaújszántón

4.

Abaújszántó Város Önkormányzat KEOPintézményeinek épületenergetikai 5.7.0/15 korszerűsítése

5.

Abaújszántó Város KEOPÖnkormányzatának egyes épületeire 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása.

6.

Az Aggteleki Általános energetikai korszerűsítése

7.

Az iskolaként működő Miklósvári TOP-3.2.1-15Kastély energetikai megújítása BO1 Alacska községben

rehabilitáció TOP-2.1.2-15BO1

Iskola TOP-3.2.1-15BO1

10.

Közvilágítás korszerűsítése KEOPAlsózsolca településen 5.5.0/A/12

11.

Napenergia Községben.

12.

Kötelező önkormányzati feladatot 4/2014. ellátó intézmények fejlesztése, 31.) felújítása rendelet

13.

Napelemes rendszer kiépítése Arló KEOPNagyközség Önkormányzatának 4.10.0/N/14épületein 2014-0381

hasznosítás

A finanszírozás forrása

Abaújalpár

Abaújlak Önkormányzati épületének TOP-3.2.1-15felújítása BO1

9.

Támog atási összeg (millió Ft) (amenny iben releváns)

A megvalósítá s (tervezett) időszaka

Megújuló villamos energiatermelés KEOPkapacitásainak bővítése a 4.2.0/A/11 Völgykapuban

8.

Össz költs ég (mill ió Ft)

A megvalósítás (tervezett) helyszíne, település

1.

Alsóberecki Község önkormányzati épületeinek villamosenergia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Alsóvadász Község Önkormányzat intézményein

Tervezett Tervezett /elért /elért szénenergiadioxid megtakarí megtakarí tás (GJ) tás (tonna)

A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése

Abaújlak, Fő út 82. sz. (1.hrsz.) alatti épületben polgármesteri hivatal, házasságkötő terem és orvosi rendelő működik. Energetikai és akadálymentesítési szempontok miatt szükséges az épület korszerűsítése, felújítása. Az épület funkcionális átalakítására nem kerül sor. A projekt célja az épület hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése az energiahatékonyság felújítása és fejlesztése, megújuló energiaforrások használata. Az egyes fejlesztéssel érintett területek műszaki leírása, építészeti beavatkozástervei: A település jelenleg nem rendelkezik igazi főtérrel. A jelenlegi vásártér/piac helyén a faszerkezetű elárusítóhelyek lebontását követően parkosított főtér kerül kialakítása (elsődleges megvalósítási helyszín: HRSZ 2128.) kis sétánnyal, utcabútorokkal, virágágyással. A projekt keretében Abaújszántó Város önkormányzati ingatlanjainak energiatakarékosság, energiahatékonyságnövelését tervezzük megvalósítani. A projektben 8db önkormányzati épület kerül energetikailag korszerűsítésre. Mindegyik épületen megvalósul az épülethatároló elemek, a homlokzatok, valamint a födémek, azaz a lehűlő felületek utólagos hőszigetelése, továbbá a nyílászárók cseréje. Épületenként 16-18 cm vastagságban kerül a homlokzatokra a hőszigetelés. A födém szigetelését 20-30 cm vastagságban terveztük megvalósítani a nagyobb hőtartás érdekében. Fentieken túl a lábazatok hőszigetelése is megtörténik, amelyek az épületek alá 50 cm-rel levezetésre kerülnek, a hőhíd jelenségének megszüntetése érdekében. Az üvegezett nyílászárók esetében gázzal töltött, kétrétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók kerülnek beépítésre, az előírásoknak és a kor elvárásainak megfelelően, amely korszerűsítés szintén jelentős energia megtakarítást eredményez a jövőben.

PROJEKT CÉLJA: Az önkormányzati tulajdonban lévő Aggteleki Általános Iskola (3759 Aggtelek, Kossuth Lajos út 12. (hrsz:335) épületének komplex energetikai korszerűsítése. A megvalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólagos szigetelése, nyílászárók cseréje, Épületgépészeti korszerűsítés, Projektarányos akadálymentesítés A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása.

A projekt keretében Alsózsolca város közvilágítási hálózatának teljeskörű (491db lámpatestet érintő) korszerűsítése valósul meg. A projekt célja a fényforrások korszerűbb fényforrásokra történő cseréje, a közvilágítási költségek csökkentése érdekében. A fejlesztés eredményeként a közvilágítási hálózat karbantartási költségei a jelenlegi 20%-ára csökkennek. A különböző korszerűsítési lehetőségek vizsgálata után a LED-es közvilágítás alternatívája hozta az elvárt eredményt. Ennek a korszerű rendszernek a bevezetése nemcsak a közvilágítás energia fogyasztását csökkenti le számottevően, hanem a karbantartási költséget is. Az ÜHG kibocsátásának csökkenése 2014.10.31. napján 66,52 t/év. Az energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges energiahordozó mennyisége 2014.10.31. napján eléri a 711,58 GJ/évet. 1 GJ éves alapenergiahordozó megtakarításra vetített nettó beruházási költség 56,788 eFt/GJ/év.

Arka KEOP4.2.0/A/11 (I. BM Önkormányzati Konyha energia felhasználásának csökkentése

Az Önkormányzat 4 épületén: Konyha, Polgármesteri Hivatal, Faluház, Tengerszem Óvoda I. telephelyén fotovoltaikus rendszerek felszerelése

Az elért eredmények rövid összefoglalása

Arló

2016.01.29

A konyha épületének külső fal szigetelése, valamint a nyilászárók 26,92 cseréje történt meg.

Arló

2015.03.01 2015.05.29.

Valamennyi épületen jelentős villamos 37,14 energia megtakarítás keletkezett.


215

26,92

37,14

Egyéb megjegyz és

Támogatási szerződés Belügyminisztér megkötése ium 2014. dec. 18. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium


Sors zám

Projekt azonosító száma (amennyiben releváns)

Projekt címe








14.

KEOPArló közvilágításának korszerűsítése 5.5.0/K/14LED lámpatestek alkalmazásával 2014-0059

Arló Nagyközség közigazgatási területén a korszerűtlen közvilágítási lámpatestek cseréje

Arló

2014.dec.1 – 2015.05.15.

A LED-lámpás közvilágítás jelentős villamosenergia megtakarítást eredményezett. A viágítás intenzitása nem csökkent, a minősége (színe) az 28,05 emberi szemre megnyugtatóan hat, ennél fogva egészségügyi szempontból is kedvező.

15.

A Weöres Sándor Általános Iskola TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése Arnóton BO1

A bemutatásra kerülő projekt Arnót Község Önkormányzat területén található általános iskolaépület energetikai korszerűsítésére irányul. Célja az energiahatékonyság és energiatakarékosság és az ezen keresztül elérhető környezettudatos működés

Arnót

2016.09.01 2017.12.31

220,9 1

209,00

16.

"Napelemes rendszerek telepítése KEOParnóti intézményekre" 4.10.0/N/14

Arnót

2015.03.01 2015.08.31

17.

Óvoda korszerűsítése

70,40

70,40

18.

Ároktő-Négyes közötti kerékpárút Ároktő-Tiszadorogma közötti ROP kerékpárút

kerékpárút kiépítése

3467 Ároktő, Széchenyi u. 6/C. 3467 Ároktő

kerékpárút kiépítése

3467 Ároktő

Óvoda korszerűsítése

óvoda épületének felújítása

19. 20. 21.

22. 23.

ÉMOP

óvoda épületének felújítása

ÉMOP 4.3.1.

Adósságkonsz Tompa Mihály Közösségi Ház olidációban művelődési ház épületének felújítása felújítása nem részesült települések Adósságkonsz olidációban Polgármesteri hivatal kialakítása új polgármesteri hivatal kialakítása nem részesült települések Biztos Kezdet Gyerekház TOP épületfelújítás Energetikai korszerűsítése EFOP

24.

Orvosi rendelő felújítása

TOP

25.

Balajt Község Önkormányzat TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése BO1

26.

Kisléptékű Bánhorvátiban

27.

"Általános felújítása"

7/2011. (III.09.) rendelet

28.

"A társult formában működtetett, 4/2012. kötelező önkormányzati feladatot (III.1.) ellátó intézmények fejlesztése, rendelet felújítása"

29.

30.

településfejlesztés ÉMOP-3.1.3.11-2012-0029.

A vizsgált épület esetében célunk a gázok kibocsátását a lehetőségekhez képes minimalizálni. A projekt célja, hogy az épületek üzemeltetési költségei kedvezőbbek legyenek, és megfelelő módon tudják üzemeltetni azokat. A költségcsökkenésen túl a környezettudatosság a másik meghatározó cél. Korszerűsítés hatására fajlagosan nagymértékben csökken az üvegház hatást kibocsájtó gázok mértéke.


0

Energiamegtakarítás

2008

0

0

Kerékpáros közlekedés fejlesztése

0,60

0,60

2008

0

0

Kerékpáros közlekedés fejlesztése

74,80

74,80

3467 Ároktő, Széchenyi u. 6/C.

2009

0

0

Energiamegtakarítás

64,60

64,60

3467 Ároktő, Széchenyi u. 6.

2015

0

0

Felújított művelődési ház

40,00

40,00

3467 Ároktő, Széchenyi u. 53.

2017

0

0

Új, korszerű polgármesteri hivatal

20,00

20,00

2018

0

0

Korszerű gyerekház

18,60 5

18,60 5

2018

0

0

Új, korszerű orvosi rendelő

40,00

40,00

43,52

43,52


31,97

30,05

Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap

25,02

22,50

Belügyminisztér ium

16,54

16,48

Belügyminisztér ium

60,00

60,00


A napelemek elhelyezésének köszönhetően csökkent az áram 21,65 költsége.

21,65


Balajt

2016.10.01 2018.08.31

Bánhorváti, Szabadság út 175.

2015. május 31.

BM

A pályázat keretében nyílászárók cseréjére, tető részleges helyreállítására, valamint a homlokzat hőszigetelésére került sor.

3642 Bánhorváti, Szabadság út 144.

2011.10.27

BM

Óvoda fejlesztésére került sor a projekt keretén belül. Megtörtént a nyílászárók cseréje, az épület külső hőszigetelése.

3642 Bánhorváti, Ifjúság út 1.

2013.05.31

"Egészségügyi alapellátás fejlesztése ÉMOPBánhorváti és Nagybarca 4.1.1/A-12községekben" 2013-0071

A pályázat kozorciumi együttműködés keretén belül valósult meg. Célja az egészségügyi alapellátás, az egészségházak és járóbeteg szakellátás.

3642 Bánhorváti, Szabadság út 173.

KEOPFotovoltaikus rendszerek kialakítása 4.10.0/N/14Bánhorvátiban 2014-0314

Bánhorváti, Ifjúság út 1. (Szivárvány Gyermekóvoda), Háztartási kiserőművek elhelyezése a Bánhorváti Szivárvány Gyermekóvodán, valamint a Kazinczy Gábor Ált. Bánhorváti, Iskolán Szabadság út 144. (Kazinczy Gábor Ált. Isk.)

energetikai

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

0

A projekt keretén belül megvalósult a településen található Művelődési Ház energiahatékonysági korszerűsítése.

Iskola

28,05

2008

3467 Ároktő, Széchenyi u. 75/B. 3467 Ároktő, Széchenyi u. 14.

épületfelújítás


2014.06.30

2015. 05.25 2015.08.31


A szigetelésnek, valamint a hőszigetelt nyílászáróknak köszönhetően az épület hőtartó képessége megfelelő. Továbbá a kisléptékű infrastruktúrális beavatkozásokkal az elmaradottság csökkentésére, a településkép javítására, a településképp vonzerejének és a lakosság elégedettségi szintjének növelésére, élhetőbb környezet kialakítására került sor. A korszerűsítésnek köszönhetően sor került az épület felújítására. Ennek köszönhetően nagyobb lett az épület hőmegtartó képessége. Óvoda fejlesztése valósult meg a projekt keretén belül. Megtörtént a nyílászárók cseréje, az épület külső hőszigetelése. A projekt során Nagybarcán kibővítésre került az orvosi rendelő, míg Bánhorvátiban felújításra. Bánhorvátiban sor került a szigetelésre, a nyílászárók cseréjére.

216

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


31.

Épületenergetikai Bekecs településen

32.

Bodroghalom Község önkormányzat, Molnár Mózes Általános Művelődési Központ KEOPIskola és Óvoda Intézmények 4.9.0/11 épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrással kombinálva.

33.

Napelemes energiatermelő rendszer telepítése a bodroghalmi KEOPpolgármesteri hivatal, az 4.2.0/A/11 óvoda,valamint az iskolák tetején

34.

Bodrogkeresztúr Község KEOPÖnkormányzata középületeinek 5.7.0/15 energetikai korszerűsítése

35. 36.

korszerűsítés KEOP5.5.0/A/12

Napelemes rendszer telepítése az Önkormányzat tulajdonában lévő épületekre Energetikai fejlesztés Bodorgolasziban


Bekecs Község Önkormányzatának fenntartásában működő Polgármesteri Hivatal és a Lurkó-ház Napköziotthonos Óvoda épületének energiahatékonysági javítása valósul meg a projekt keretében. A beruházással az épületek hőtechnikai adottságait javítják (szigetelés,nyílászáró-csere), az intézmények fűtési és használati meleg víz rendszerét korszerűsítik. A meglévő fűtési rendszerhez egy darab Vaillant ecoTec típusú a polgármesteri hivatalban 37 kW és óvoda 25 kW névleges teljesítményű kondenzációs kazánt illesztünk. A fűtőberendezés lesz a használati melegvízellátást biztosító 200 literes indirekt fűtésű tároló hőtermelője is. A kazánok saját időjárásfüggő szabályozóval rendelkeznek, ami a berendezés modulálását is vezérli, a változó hőigénynek megfelelően 15% és 100% teljesítmény között. A kazánok éves hatásfoka 106-108 % körül alakul. A pályázat célja, a Bodroghalom, Szabadság út 109-111 szám alatti korszerűtlen, nagy energia fogyasztású Molnár Mózes Általános Művelődési Központ Iskola és Óvoda épületek energetikai korszerűsítése és megújul energia felhasználásuk növelése, amelyek eredményeként modern, a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő energiatakarékos épületek jöjjenek létre. Az ingatlanok az Önkormányzat 100%-os tulajdonában állnak. A fejlesztés helyszínén 3 épület, illetve a 4. épület, az új iskolával egybeépített tornaterem található az alábbiak szerint: - Az 1930-as években épült Kazánház épület, amely a felmérések és adatbekéréseket követő energetikai minősítés elvégzése eredményeként jelenleg "H" energia kategóriájú, - Az 1930-as években épült Régi iskolaépület, amely a felmérések és adatbekéréseket követő energetikai minősítés elvégzése eredményeként jelenleg "E" energia kategóriájú, - Az 1960-as években épült Új Iskola, amely az energetikai minősítés elvégzése eredményeként jelenleg "F" energia kategóriájú a hozzátartozó tornateremmel együtt - Végül de nem utolsó sorban a szintén 1960-as években épült Óvoda épület, amely az energetikai minősítés elvégzése eredményeként jelenleg "A" energia kategóriájú. Az energetikai felmérések alapján megállapítható, hogy mindkét iskolaépület energetikai besorolása ez által energia hatékonysága igen rossz, a műszaki javaslatokból pedig az derül ki, hogy csak komplex beavatkozással lehet elérni a kívánt eredményt, az ettől egyszerűbb megoldások nem elegendőek a követelmények kielégítéséhez, hiszen valamennyi épület közös fűtés - melegvíz ellátása az egyetlen valós és jelentős megtakarításokat eredményező megoldás. A felmérési dokumentumokból megállapítható, hogy az épületek egy helyrajzi számon szerepelnek, de különállóak. A fentiek alapján javasoljuk a "Kazánház" épület komplex energetikai felújítását: - a régi nyílászárók cseréjét, - a homlokzat hőszigetelését, - a tető hőszigetelését, - a fűtés és melegvíz ellátás korszerűsítést, mely - korszerű, vezérelhető energiatakarékos kondenzációs kazán beépítését jelenti, valamint - megújuló energia hasznosítását: Pellet kazánok beépítését és Napkollektorok szerelését A "Régi iskola" épületnél szintén javaslatunk a következő korszerűsítéseket: - a régi nyílászárók cseréjét, - a homlokzat hőszigetelését, - a tető hőszigetelését, - a fűtés és melegvíz ellátás, mely a kazánházban elhelyezett, beépített berendezésekkel történik Az "Ú iskola" épületnél szintén javaslatunk a következő korszerűsítéseket, bár az épület egy része már fel lett újítva: - a régi nyílászárók cseréjét, - a homlokzat hőszigetelését, - a tető hőszigetelését, - a fűtés és melegvíz ellátás, mely szintén a kazánházban elhelyezett, beépített berendezésekkel történik A rehabilitációt követően az épületek elérik az A energiatakarékos kategóriát, kivétel az "Óvoda" épület, mert az A+ - energiatakarékos kategóriát éri el.



Bekecs

2014.02.01 2014.11.30

Bodroghalom

2012.08.07 2013.02.08

A projekt keretében a bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola, a Nyitnikék Óvoda és a Közösségi konyha energetikai korszerűsítésére kerül sor. Megtörténik az épületekenergetikai jellemzőinek és besorolásának javítása az épülethatároló szerkezetek hőszigetelésével és a nyílászárók cseréjével. Az épületek 100%-ban az Önkormányzat tullajdonában vannak, és a gyermekek oktatását, nevelését és étkeztetését biztosítják.

2015.08.31 2015.11.30

KEOP4.10.0/N/14

Bodrogkeresztúr

2015.04.30 2015.10.31

KEOP4.10.0/N/14

Bodrogolaszi

2015.08.26 2015.08.31

Bogács

2017.02.01 2018.10.10

Bogács

2012.06.26 2012.09.30

37.

38.

Bogácsi iskola energetikai fejlesztése

KEOP4.9.0/11




1 980,0 0

Kohéziós Alapból és 1 980,00 hazai központi költségvetési előirányzatból


Bodroghalom

Bodrogkeresztúr

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KEHOPRendőr-főkapitányság épületeinek 5.2.2-16 energetikai fejlesztése


A beruházás közvetlen célja a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Megyei Rendőrfőkapitányság épületeinek energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával, ezáltal az üvegház-hatású gázok kibocsátásának, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. A projekt célkitűzései az Európai Unió által meghatározott energiahatékonysági irányelveknek való megfelelés ill. a fejlesztéssel érintett épületek energetikai korszerűsítése, fenntartási-üzemeltetési költségeinek csökkentése. A tervezett projekt célja a bogácsi általános iskola (cím: 3412 Bogács, Alkotmány út 54., hrsz.: 778/2) épületének épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva és ezáltal az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. Az iskola építésének éve 1978, majd 1987-ben emelet épült rá és 300 adagos konyha. Az eredeti épület külső fala UNIVÁZ rendszerű szerkezetre szerelt 27 cm-es homlokzati falpanelből készült. Az oromfalak és a végfalak egy része 30 cm-es gázbeton falazat. A padlásfödém 19 cm vastag vasbeton födémpanel 10 cm hőszigeteléssel. A bővítés falazott szerkezet és vasbeton födém szerkezetű. A nyílászárók fa kivitelűek, rossz állapotúak. Az eredeti padló rétegrendje nem ismert, vélhetően hőszigetelést nem tartalmaz. A fűtésre 3 db Hőtherm 75 ESB típusú, nyílt égésterű gázkazánt használnak. A névleges teljesítménye 3x87 kW. A fűtési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a hőleadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. A melegvíz 2 db 2 m3-es tartályban készül GB Ganz ABG-10-es gázégőkkel. 1994-es berendezések. Teljesítményük 35-118 kW/db között modulálható. Cirkuláció nincs. A konyhában van befúvás és elszívás is, de azokat kézzel kapcsolják, nincs hővisszanyerés és automatika. Az épület hővesztesége 164,75 kW -15 C° külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigénye 186,28 kWh/m2év. Az elektromos áram fogyasztása 24,84 MWh/év. A földgáz fogyasztása


217

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe




KEOP4.10.0/N/14

Bogács

2015.03.20 2015.10.31

KEOP4.2.0/A/11

Boldogkőújfalu

2012.03.21 2012.03.29

KEOP4.2.0/A/11

Boldogkőváralja

2012.03.21 2012.03.29







308,04 MWh/év. A CO2 kibocsátása 71,60 t/év. Az energetikai minőség szerinti besorolása E (123,0%). Az előzőek alapján elmondható, hogy energetikai szempontból az épület minden része javítható, így a beruházás indokolt és szükségszerű. A projekt keretében a következő fő tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: Utólagos külső hőszigetelés (padlásfödém szigeteléssel kiegészítve) - Nyílászáró csere - Kazáncsere Termosztatikus szelepek beépítése - 40,8 m2 napkollektor telepítése - Dupla hőcserélős, álló melegvíz tartály beépítése 39. 40. 41.

42.

43.

Bogács Község egyes közintézményein napelemes rendszer kiépítése Napenergia hasznosítása, Boldogkőújfalu Napközi Otthonos Óvodájában. Napkollektoros rendszer telepítése Boldogkőváralján, a Napköziotthonos Óvodára.

Fotovoltaikus rendszerek kiépítése KEOPBoldva Község Közszolgálai 4.10.0/N/14Intézményein 2014-0313

A projekt által érintett Önkormányzati Intézmények (4 db) villamosenergia ellátása, a fejléesztésnek köszönhetően egyre növekvő mértékben napenergia hasznosítással történjen.

Boldva

2015.04.012015.08.30

Megújuló energia termelése a Bódva KEOP-4.1.0 folyóra tervezett törpe vizierőművel

A projekt átfogó célja hazánk megújuló energia abszolút felhasználási arányának növelése, és ezzel a környezet élhetőbbé, hosszú távon fenntarthatóvá tétele, a társadalom és környezete harmóniájának növelése. A Bódvára telepítendő törpe vízerőmű közvetlen célja megbízható hozamú villamos energia termelése és a termelt energia értékesítése. Elvárt eredmények: A projekt eredményeként olyan környezetbarát energetikai fejlesztés valósul meg, amely környezetjavító elemeket is tartalmaz. A fejlesztés hozzájárul az ÚMFT célkitűzéséhez. 1) Életminőség növelése, környezeti tehermentesítés: A fejlesztés segít a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésében, javításában, illetve helyreállításában, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentésében, megszüntetésében. 2) Megelőzés, takarékosság, hatékonyság: A fejlesztés érvényesíti a környezeti, fenntarthatósági szempontokat a gazdasági fejlődésben. A törpe vízerőmű pótolja a fosszilis üzemanyagokra épülő villamos energia termelést, amely egyben olyan káros anyagok kibocsátásával jár együtt, mint az üvegházhatású gázok és a kéndioxid. Az alkalmazott technológia megelőzi a szennyezések és a hulladék keletkezését is. 3) Közvetlen, számszerűsíthető eredmények: éves szinten 196500 kW/h; villamos energia termelése 100%-ban megújuló energiaforrásból, és ezzel 183 t CO2 megtakarítás. Projekt fő tevékenységei és azok eredményei: A fejlesztés helyszínén jelenleg egy duzzasztógát található, amely önmagában nem termel energiát, a patak vízének szabályozására szolgál. A törpe vizierőművet, ami egy turbinából, generátorból és fordulatszám növelő hajtóműből áll, ennek a gátnak a balparti betonpillérére kívánjuk telepíteni. A helyszín kiválasztása során a következő legfontosabb szempontokat vettük figyelembe: a vízhozam alkalmas az erőmű vízellátására és a kívánt energiamennyiség előállítására; könnyen megközelíthető; nem okoz zavart a felhasznált vízterület biológiai egyensúlyában, és nem érint természet- illetve tájvédelmi területet; a fejlesztés nem zavarja a környezetében lakó emberek nyugalmát. A turbina kiválasztásakor az elérhető legjobb technika (BAT) felderítésére, illetve költséghatékonyságra törekedtünk. Beépítése nem jár a műtárgy megbontásával, a munkálatok során a műtárgy üzemszerűen működhet. A beruházás időigénye 4-5 hónap, a tevékenységeket a projektgazda a pályázat befogadását követően saját kockázatra megkezdi. A tervezett erőműhöz kialakításra kerül egy megfelelő csatlakozási pont, ahol a megtermelt áramot átadjuk az áramszolgáltatónak. A háztartási méretű vízerőművekre jelenleg érvényben lévő szabályozás következtében, a 273/2007 (X.19.) Korm. rendelet 4.§-a alapján a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, így az energia felhasználása biztosított. A szolgáltatókkal kötött szerződések a projekttel egy időben aláírásra kerülnek. A projekt célcsoportja: A villamos energiaszolgáltatók (ÉMÁSZ, ELMÜ, EON) által elérhető fogyasztói kör.

Boldva

2009.01.15 2009.08.30

Megújúló energiahor dozó felhaszn. növ. (GJ/év) Kiinduló érték: 89,532, 5 éves célérték:44 7,660 megújúló energiahor dozófelhaszn. növ. (GWh/év) Kiinduló érték: 0,0249, 5 éves célérték: 0,1244


Üvegházha tású gázok kibocsátás csökkenése (t/év) Kiinduló érték: 23,248, 5 éves célérték: 116,242

Különböző garanciális javítások miatt még nem tudunk pontos adatokat a megtakarításról.

218

18,28

KEOP

Egyéb megjegyz és


Sors zám

44. 45. 46. 47.


Projekt címe

A borsodbótai polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése 27 kW-os fotovoltaikus rendszer megvalósítása Borsodbótán 19 kW-os napelemes rendszer megvalósítása Borsodbótán, a Körzeti Általános Iskola számára Épületenergetikai fejlesztés a Borsodbótai Napközi Otthonos Óvoda épületén

TOP-3.2.1-15BO1 KEOP4.2.0/A/11


22,25

22,25


KEOP4.10.0/F/14

Borsodbóta

2015.06.01 2015.08.31

Borsodnádasd

2017.01.01 2017.01.01

68,91

68,91


Borsodnádasd

2016.07.01 2018.06.30

80,89

80,89


Borsodnádasd

2017.04.01 2019.03.31

461,6 7

449,67


Borsodnádasd

2015.03.20 2015.05.26 2016.10.01 2018.09.30

85,01

85,01


31,57

31,57

pályázati támogatás

Kerékpárutak építése és felújítása TOP-3.1.1-15Borsodnádasdon BO1

50.

Zöld infrastruktúra Borsodnádasdon

51.

Napelem rendszer telepítése a KEOPBorsodnádasdi Általános iskolára 4.10.0/N/14

55.

Borsodbóta

2017.01.01 2018.12.31 2012.12.14 2013.01.18


2013.05.21 2013.09.12

49.

54.

Borsodbóta



Borsodbóta

Energetikai Borsodnádasdon

53.

projekt célja A Borsodbóta Községi Önkormányzat polgármesteri hivatalának energetikai felújítása



KEOP4.2.0/A/11

48.

52.



fejlesztés TOP-3.2.1-15BO1

fejlesztés TOP-2.1.2-15BO1

Felhívásban meghatározott funkciójú önk. intézmény hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése azért, hogy az épület energiafogyasztását megúj. energia alapú termelésből fedezze, ezáltal jelentős költségmegtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épületek energiahat. célzó felújítása és fejlesztése, a projektbe tervezett képzésen keresztül a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése. Borsodnádasd Város Önkormányzata kerékpáros létesítmények megvalósítását tervezi a projekt keretében. 1) PROJEKT-ELŐKÉSZITÉS A tervezett beruházás keretében új építésű kerékpárút (527,04 m) létesítésére, kerékpáros nyom kialakítására (1135 m), a kerékpáros nyom kialakítása érdekében útburkolat-felújításra (555 m), valamint a meglévő kerékpár út egy szakaszának felújítására (1330 m) kerül sor. Borsodnádasd város jelenleg rendelkezésre álló, 2013. évben készült INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) FELÜLVIZSGÁLATRA SZORUL, melyről az önkormányzat képviselőtestülete is határozatot hozott A pályázati felhívás 3.2/1) pontja alapján lehetőség van az ITS átdolgozására a projektfejlesztés során, a vonatkozó kormányrendeletnek és előírásoknak megfelelően. Az ITS felülvizsgálatának célja a felhívás elvárásainak megfelelő, valamint a támogatási kérelemben foglaltakkal teljes mértékben összhangban álló középtávú fejlesztési program kidolgozása. A tervezett fejlesztések révén az ITS-ben beazonosítható, fejlesztésre kijelölt akcióterületen a város környezeti, társadalmi és gazdasági céljainak megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokra kerül sor.

Borsodszentgyörgy iskola épület TOP-3.2.1-15energiahatékonysági felújítása BO1

Borsodszentgyörgy település iskola épületének energia hatékony felújítása. Az épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer korszerűsítése és a villamos hálózat teljes felújítása.

Borsodszentgyörgy, Arany János Általános Iskola Borsodszentgyörgy Szentgyörgyi út 9397. ajtó Hrsz: 106/1.

Napközi Otthonos Óvoda KEOPépületenergetikai fejlesztése 5.5.0/A/12 Borsodszentgyörgyön

Cél a rendelkezésre álló finanszírozási források felhasználásának hatékonyabbá tétele és egyben az energiaellátás biztonságának növelése egy energiatakarékosabb, és -hatékonyabb, gazdaságosan működtethető Napközi Otthonos Óvoda kialakításával.A fejlesztés célcsoportja az óvoda mindenkori látogatói, a működési költségek és a környezeti ártalmak csökkentése révén közvetve a település teljes lakossága. A projekt eredményeként az épület külső hőszigetelése és födémszigetelése, fűtött-fűtetlen terek közötti fal hőszigetelése történik, 23 db ablak és 2 db ajtó műanyag nyílászáróra való cseréjére, fűtéskorsz. keretében szelepek cseréjére és hőmennyiségmérő beszerzésére kerül sor. A projekt hatására a jelenleg "G" Az átlagos követelményt megközelítő energetikai besorolású épület "A" Energiatakarékos energetikai min. szerinti besorolást ér el. A meglévő épület összesített energetikai jellemzője: 460,9 (kWh/m2a) A megvalósítandó épület összesített energetikai jellemzője: 138,8 (kWh/m2)

Borsodszentgyörgy

2014.03.01 2014.10.31

Borsodszentgyörgy

2012.07.30 2012.12.19

Borsodszirák

2015.05.01 2015.08.31

15 kW-os napelemes rendszer KEOPmegvalósítása Borsodszentgyörgyön 4.2.0/A/11 az Óvoda és Iskola számára KEOP4.10.0/F/1420140287„Önkorm ányzatok és Épületenergetikai fejlesztés, intézményeik megújuló energiaforrás épületenergeti óvoda épületének külső felújítása, szigetelés, napelemek létesítése hasznosításával kombinálva kai fejlesztése Borsodszirákon megújuló energiaforrás hasznosításáva l kombinálva a konvergencia régiókban”


219

Egyéb megjegyz és


Sors zám

56.

57.

58.

59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.

66. 67. 68.

69.

70.

71.

Projekt címe



ÉMOP4.1.1/A-12 „ÉMOP--4-11/A-12 Háziorvosi rendelő és védőnői Egészségügyi orvosi rendelő épületének felújítása, napelemek létesítése szolgálat fejlesztése Borsodszirákon alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése” A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A Modern oktatás modern épületben ? fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai az általános iskola épületének TOP-3.2.1-15- korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a energetikai korszerűsítése és BO1 működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai akadálymentesítése Borsodszirákon elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása. HELYI ADOTTSÁGOKHOZ A projekt megvalósításának szükségességét az önkormányzati épületek hatékonyabb energiahasználatának, ILLESZKEDŐ, MEGÚJULÓ racionálisabb energiagazdálkodásának elérése indokolja. A fejlesztéseknek köszönhetően nem csak az épületek ENERGIAFORRÁSOK TOP-3.2.2-15- energetikai mutatói javulhatnak jelentősen, hanem a városkép megújításában, modernizálásában is előrelépés KIAKNÁZÁSÁRA IRÁNYULÓ BO1 történhet. A projekt célja a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő épületek megújuló energiát hasznosító ENERGIAELLÁTÁS berendezésekre történő kapcsolódása, melyek a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok MEGVALÓSÍTÁSA BŐCS kibocsátásának csökkentését szolgálják. KÖZSÉGBEN Forgalomcsillapító és kerékpáros Támogatási kérelmünk a Területspecifikus melléklet 1.2 pontjában szereplő fejlesztési célok/forrásfelhasználási létesítmények megvalósítása Bőcs TOP-3.1.1-15keretre vonatkozik, az alábbi megoszlásban: Kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása forrásból: 101.593.650 Község közlekedésfejlesztése BO1 Ft. Minden megyén belüli jogosult számára pályázható összegből: 118.370.350 Ft. érdekében Bőcs Önkormányzati intézményeire KEOPnapelemes rendszer telepítése 4.10.0/N/14 KEOPBükkábrányi Arany János Általános 5.3.0/A/09Iskola energetikai felújítása (hőszigetelés, nyilászárócsere, fűtéskorszerűsítés) Iskola energetikai korszerűsítése 2010-0441 Közösségi energiaudvar fejlesztése Leader Energiaudvar kialakítása óvodában Bükkábrány községben Közösségi energiaudvar fejlesztése Leader Energiaudvar kialakítása az hivatal épülete mellett Bükkábrány községben KEOPHázi komposztálás Bükkábrány 6.2.0/A/11280 db komposztláda, aprítógép beszerzése, csoportfoglalkozás lebonyolítása településen 2011-0225 KEOPBükkábrány egyes közintézményein 4.10.0/N/14- Napelemes rendszer kiépítése az óvoda és az iskola épületén napelemes rendszer kiépítése 2014-0453 Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése Mezőkövesden, BO1-2016Beadott pályázat - hivatal épületének energetikai korszerűsítése Mezőcsáton, Bükkábrányban, 00030 Sályon és Kácson Bükkábrány egyes közintézményein KEOPnapelemes rendszer kiépítése 4.10.0/N/14 Baquette Paris Kft. telephelyén, KEOPmegújuló energia felhasználásra 4.10.0/A/12 irányuló fejlesztés megvalósítása "BÜKK-MAK LEADER Vidékfejlesztési Közösség decentralizált, megújuló Célunk, hogy a 44 települést, közel 100 ezer embert csoportosító vidékfejlesztési közösségünk stratégiai KEOPenergiaforrásokat hasznosító célkitűzéseiben (www.bukkmakleader.hu - HVS) megfogalmazott, megújuló energiaforrások (RES) 7.4.3.0/09 integrációjának fejlesztése a hasznosításán alapuló MIKROVIRKA rendszerű "1 falu - 1 MW" közösségi energiatermelési- és elosztási pro MIKROVIRKA rendszerű "1 falu 1 MW" programban" A projektgazda Bükkaranyos Község Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 32.826.391.- Ft összegű kivitelezés során 2 db épületét kívánja energetikailag felújítani. 1. Általános Iskola (Bükkaranyos, Rákóczi utca Bükkaranyos Község 23, hrsz: 82.) 2. Idősek Klubja (Bükkaranyos, Petőfi Sándor u. 112. hrsz: 6.) A kivitelezés során az alábbi KEOPÖnkormányzata középületeinek tevékenységek valósulnak meg: - Külső homlokzati hőszigetelés - Tetőtér szigetelése - Nyílászárócsere A 5.7.0/15 energetikai korszerűsítése kivitelezéssel összesen 580,26 GJ/év primer energiahordozót takarítunk meg, 17,13 t/év ÜHG-gáz kibocsátás csökkenést érünk el. A megtakarított éves energiaköltség összesen 2.061.470.- Ft. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossága. Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15- A fejlesztés részletes szakmai tartalma és a tartalmi feltételeknek való megfelelés bemutatásának a rendelkezésre korszerűsítése Bükkszentkereszt, BO1 álló karakterek száma miatt a pályázathoz csatolt mellékletben teszünk eleget. Tiszatarján, Mezőkeresztes és






Borsodszirák

2013.

59,94

59,94

páláyzati támogatás

Borsodszirák

2017.01.01 2017.12.31

60,20

59,74


Bőcs

2016.08.01 2017.12.31

200,0 0

200,00


Bőcs

2016.09.01 2018.09.30

250,0 0

250,00


Bőcs

2015.08.06 2015.08.31

Bükkábrány, Béke út 37.

2011.06.272011.10.12

63,02

47,17

Bükkábrány, Béke út 28. Bükkábrány, II. András tér 1.

2013.05.062013.05.24 2012.08.032012.09.14.

13,11

13,11

16,49

12,98

Bükkábrány, közigazgatási terület

2014.08.262015.03.09

10,60

10,10

Bükkábrány, Béke út 28, Béke út 37.

2015.03.012015.10.05

45,60

45,60

Bükkábrány, II. András tér 1.

2016.11.012018.10.31

202,1 1

202,11

Bükkábrány

2015.03.10 2015.10.05

Bükkábrány

2014.01.09 2014.09.02

Bükkábrány

2012.01.01 2013.07.12

Bükkaranyos

2015.08.04 2015.11.30

Bükkszentkereszt

2016.11.01 2018.10.31

172,8 8

162,00


220




Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe




A projekt keretében Cigánd Város Önkormányzat 11 középületének (Kántor Mihály Általános Iskola főépülete, Művészeti Iskola, Három Tantermes Iskola, Politechnikai műhely, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatala, Cigándi Rendőrőrs, Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ, Nagy Dezső Művelődési Ház, Könyvtár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigánd Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály, Cigánd Településüzemeltetési és Városfejlesztő Iroda) energetikai fejlesztése valósul meg a 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet 5. szám melléklete szerinti hő átbocsátási tényező követelményértékének megfelelő mértékű műszaki tartalommal. A fejlesztés során az épületek külső homlokzati hőszigetelése, födémszigetelése és nyílászáró cseréje valósul meg, az előzetesen elkészített energetikai tanulmány alapján. A felújítás hatására az önkormányzatok fenntartási költsége jelentősen csökken.

Cigánd

2015.11.04 2015.12.15

Cigánd

2015.01.02 2015.09.30






28,30

28,30


71,75

71,75


Mezőnagymihály településeken

72.

Cigánd Város középületeinek korszerűsítése

73.

Cigánd közvilágítás energiatakarékos KEOPkorszerűsítése 5.5.0/K/14

74.

75. 76.

Önkormányzat KEOPenergetikai 5.7.0/15

Napelemes energiatermelő rendszer telepítése a cigándi Kistérségi Okmányiroda, a Polgármesteri Hivatal és az Általános Iskola tetején. Napelemes rendszer telepítése a cigándi Szabadidő Központ és Tündérkert Óvoda épületeire Önkormányzati épületek energetikai fejlesztése Cigándon

KEOP4.2.0/A/11

Cigánd

KEOP4.10.0/N/14

Cigánd

2015.06.18 2015.09.29

KEOP4.10.0/F/14

Cigánd

2014.12.01 2015.08.31

Csincse

2011.10.15 2012.02.15

Csobád

2017.01.01 2017.12.31

Csokvaomány

2015.05.04 2015.08.31

Dédestapolcsány

2016.11.01 2017.12.31

77.

Csincsei Óvoda korszerűsítései

78.

Önkormányzat épületének felújítása TOP-3.2.1-15Csobádon BO1

79. 80.

energetikai KEOP5.3.0/A/09

Csokvaomány Község Polgármesteri Hivatalának energetikai felújítása A Községháza és a Napköziotthonos Óvoda energetikai korszerűsítése Dédestapolcsányban

Ahogy a projekt címe is jelzi jelen fejlesztés célja a Csincsei Óvoda (cím: 3442 Csincse, Mátyás utca 43. sz., hrsz.: 2426) épületének esetében energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. A fejlesztéssel érintett óvoda az 50-es években épült, alapterülete 356,4 m2. Az eredeti épület külső fala vélhetően tégla falazatból készült. A padlásfödém részben salakkal hőszigetelt. A padló rétegrendje nem ismert, vélhetően hőszigetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók még az eredetiek, rossz állapotúak, az idők folyamán elvetemedtek. A fentiekből megállapítható, hogy a jelenlegi előírások alapján hőtechnikailag egyik szerkezet sem felel meg, ugyanakkor páratechnikailag elfogadhatóak. A fűtésre 1 db Fég C24 és 1 db Fég C40 típusú nyílt égésterű gázkazánt használnak. A névleges teljesítménye 24 és 36 kW (1995 és 1990). A fűtési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a hőleadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. A melegvíz készítésre Hajdu típusú elektromos bojler lett beépítve, térfogata 120l, teljesítménye 1,8 kW. Jelenleg az épület hővesztesége 31,382 kW -15Co külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigénye 505,34 kWh/m2év. Az elektromos áram fogyasztása 4,13 MWh/év. A földgáz fogyasztása 84,16 MWh/év. A CO2 kibocsáltása 18,59 t/év. Az energetikai minőség szerinti besorolása "G" (234,6%). Mindezek alapján a beruházás indokolt és szükségszerű, különös tekintettel arra a tényre, hogy energetikai szempontból az épület minden része javítható. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex, és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meg is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében külső nyílászáró csere, külső hőszigetelés, födém szigetelés, termosztatikus szelepek felszerelése és kazáncsere valósul meg. A felújítás eredményeként az épület hővesztesége a jelenlegi 31,381 kW-ról, 16,685 kW-ra csökken, -15Co külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigény 196,42 kWh/m2év-re, az elektromos áram fogyasztás 2,62 MWh/év-re,a földgáz fogyasztás 30,19 MWh/év-re, a CO2 kibocsátás pedig 7,08 t/év-re csökken. Így az épület energetikai minőség szerinti besorolása "B" (91,2%). A projekt közvetlen célja az óvoda épületének komplex fejlesztése, mely a külső nyílászárók cseréjére, külső hőszigetelésre, födémszigetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére és kazáncserére terjed ki. A beruházás elődleges célja az energiatakarékosság és az energia hatékonyság fokozása a pályázó önkormányzat által működtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költségek csökkentése. További célok a környezeti fenntarthatóság érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terhelés és az energiahordozók felhasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalának növelése a lakosság-megtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímélő, energiahatékony üzemeltetés, mely példaértékű lehet mind a településen élők, mind az idelátogatók számára. A projekt elsődleges célcsoportja a település óvodás korú (3-6 éves) lakosai, valamint az óvodában dolgozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek gyermekei az óvodába járnak. Jelen projekt stratégiai célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. Átfogó célja Csobád Község Önkormányzatának tulajdonában lévő intézményeinek hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése. A projekt megvalósítása során alcélként jelenik meg, hogy a 100%-ban Csobád Község Önkormányzatának tulajdonát képező intézmény(ek) energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése megvalósuljon, továbbá a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tételre, használatának ösztönzésre, népszerűsítésre kerüljön.

KEOP4.10.0/F/14 TOP-3.2.1-15BO1

A tervezett projekt keretében Dédestapolcsány Község Önkormányzatának alábbi épületeinek/intézményeinek energetikai korszerűsítése valósul meg: - Napközi Otthonos Óvoda (és az emeleti részén található könyvtár) Községháza


221

Egyéb megjegyz és


Sors zám

81.


Projekt címe


Domaháza Község Polgármesteri KEOPHivatalának energetikai fejlesztése 4.10.0/F/14

82.

Polgármesteri Hivatal energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése BO1

Felhívásban meghatározott funkciójú önk. intézmény hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése. Az épület energia fogyasztásának egy részét megújuló energia alapú termelésből fedezze és csak a fennmaradó rész beszerzése valósuljon meg "hagyományos" forrásokból, ezáltal jelentős költségmegtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épület illetve infrastrukturális létesítmény energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése.

83.

Edelény belvárosának értéknövelő ÉMOPés funkcióerősítő fejlesztése (I. 3.1.2/A-09 ütem)

Nincs adat

telepítése

KEOP4.10.0/N/142014-0189

84.

„Napelemes rendszer Edelény településen”

85.

"Épületenergetikai fejlesztés, megújuló energiaforrás KEOPhasznosításával kombinálva az 4.10.0/F/14edelényi Időskorúak Szociális 2014-0140 Otthonában

86.

Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde TOP-3.2.1-15Egresi Óvodai telephelyének BO1 energetikai korszerűsítése

87.

Kerékpárút építés Edelényben a TOP-3.1.1-15fenntartható közlekedés terjesztése BO1 érdekében

88.

Környezettudatos fejlesztések TOP-2.1.2-15Edelényben, egy zöldebb városért BO1

89.

Koch Róbert Kórház és KEHOPRendelőintézet fotovoltaikus 5.2.11-16 rendszerének fejlesztése

90.

"EEE", azaz elkötelezetten energiahatékonyságért

Edelényiek KEOPaz 5.5.0/A/12

91.

Az edelényi "Kauri"-ház korszerűsítése, a Kauri P.G. Kft. Felnőttoktatási vállalkozás, KEOPfelnőttoktatási tevékenysége és 5.3.0/A/09 irodai feladatainak ellátása tekintetében az energiatakarékosság jelentős növelése érdekében.

A pályázat benyújtásának elsődleges célja, hogy az Edelény Város Önkormányzat csökkentse a tulajdonában lévő épületek fenntartási költségeit. A megtermelt energiát az önkormányzat teljes egészében felhasználja, jövedelme ebből nem keletkezik. Megvalósítási helyek: Borsodi út 150. HRSZ: 1472/5 Összes napelem teljesítmény: 24,5 kw, összes inverter teljesítmény: 24 kw. A napelemes rendszer telepítési munkáinak elvégzését követően az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése 23,370 tonna/év, a megújuló energiahordozó bázisú villamos-energia termelés növekedése 0,0250 GWh/év; a megújuló energiahordozó felhasználás növekedése 90,00 GJ/év megtakarítást jelent. A projekt keretében az edelényi Időskorúak Szociális Otthonának energetikai korszerűsítése valósul meg. A beruházás keretében külső hőszigetlés, nyílászáró csere, fűtésrendszer felújítás, napkollektor, és napelem rendszerek telepítése valósul meg. A kitűzött cél: Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [t/év]: 91,42 Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer) energiahordozó mennyisége [GJ/év]: 627,94 Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése [GJ/év]: 297,43 Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (villamosenergia-termelés) [GWh/év]:0,04 A felújítás megvalósítása után jelentősen javul az otthonban lakók életkörülményei, illetve csökken az üzemeltetési költség. A projektben érintet óvoda épületének hőtechnikai adottságai nagyon rosszak, melynek következménye a magas CO2 kibocsátás. Emiatt az épület fűtési költségei is nagyon magasak. Az épület korszerűsítésével ezek az értékek csökkenthetők. Célunk az ÜHG kibocsátását a lehetőségekhez képes minimalizálni. Az épület energetikai korszerűsítése során elengedhetetlen a külső határoló elemek hőszigetelése, és a nyílászárók cseréje. Ezzel a fűtési hőigények jelentős hányada (40-50 %) önmagában megtakarítható. Átfogó célok - Fenntartható városi mobilitás kialakítása - Szemléletformálás a fenntartható közlekedéssel kapcsolatban - Szén-dioxid kibocsátás és zajterhelés csökkentése - Fenntartható közlekedés feltételeinek megteremtése - Élhető városi és települési környezet kialakítása Specifikus célok - Egres és Finkei városrész összekapcsolása a Belvárossal - A 27-es főút mentén található közszolgáltatási és gazdasági szervezetek elérhetőségének javítása - Kapcsolódó út- és hídfejlesztés megvalósítása A tervezett fejlesztések Edelény Belvárosi városrészében, a Rekreációs övezeti akcióterületen belül valósulnak meg. Összesen öt beavatkozási helyszín azonosítható be, melyek közül három az ún. Sportcentrum területén (14-5) található. 1. beavatkozási helyszín: Sport játszótér környezetrendezése, 2. beavatkozási helyszín: Főtér felújítása, 3. beavatkozási helyszín: Malomárok-tanösvény kialakítása, 4. beavatkozási helyszín: Sportház kialakítása – gazdaságfejlesztési funkcióval, 5 beavatkozási helyszín: Gördeszkapálya kialakítása. A Kórház 170 kW névleges teljesítményű napelem rendszer fejlesztését tervezi mely a valóságban a számítások alapján 173.000 kWh megújuló villamosenergia forrást tesz elérhetővé. A projekt sikeres megvalósítása hozzájárul a pályázat célkitűzéséhez, illetve az irányadó EK rendelet céljaihoz, valamint jelentősen csökkenti a kórház üzemeltetése kapcsán felmerülő költségeket. Az Edelényi ingatlanon lévő templom épület, valamint a benne található parókia rész (építési év 1983) határoló épületszerkezeteit és gépészeti rendszerét tekintve is többnyire elavultnak tekinthető. Az épület H energetikai osztályba sorolható. Az épület egy évre eső számított földgázfogyasztása 6705,33 m3/év, amely éves szinten 217 GJ/év energiafogyasztást jelent. Az épület egy évre eső átlag villamos energia fogyasztása 2399 kW/h. Az egy évi átlagfogyasztásra eső vásárolt energia összköltsége a villamos energia és földgáz fogyasztás alapján 916661 Ft/év. Az épület éves energiafogyasztása a fejlesztés után: Az energiahatékonyság javítását célzó projektnek köszönhetően az épület éves energiaszükséglete 916661 Ft-ról 396836 Ft-ra csökkenthető, amely 519824 Ft megtakarítást jelent. ÜHG-kibocsátás csökkentése (CO2 eq) 9,36 t/év. Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer) energiahordozó mennyisége: 140,320 GJ/ év "KAURI HÁZ" műszaki állapota több mint 25 éves korához képest jónak mondható, azonban a mai követelményszinthez képest korszerűtlen, a háromszintű épületenergetikai szabályozás egyetlen követelmény típusának sem felel meg! Az épület funkcióját tekintve több funkciójú. A földszinten alapvetően szolgáltatóházként, az emeleten részben iskolaként részben irodaként funkcionál. Az épület földszintből és emeletből áll. Sávalapozású, a falazata 40 cm vastag gázszilikát, alumínium tokszerkezetű kétrétegű üvegezésű ablakok és nyílászárók vannak a homlokzaton. Az épület fűtése Elekthermax gyártmányú 6 kW, és 3kW teljesítményű elektromos már elhasználódott hőtárolós kályhákkal csúcsidő-kizárásos áramról üzemel. Az épületben magas villamos energia fűtési költség. A nagyfelületű üvegablakok, az elavult hőszigetelési képessége a jelenlegi kivitelezésnek (Az ablakok a falnyílásokban erősen hőhidas acél zárt profil tokozatra szerelve kerültek beépítésre) azonnali cserére szorul. Az üvegezett felületek a teljes homlokzatnak 35,6%-át teszik ki Az emeleti 70 m2-es két oktatóterem kifűtése nem lehetséges a jelenlegi éjszakai árammal történő kályhákkal. Az épület geometriájából adódóan a hőhidak és a homlokzat felületének aránya > 1,0[fm/m?]. A tetőszerkezete enyhe lejtésű, három oldalról attika fallal lezárt, majdnem vízszintes teljesen elavult lemezfedéssel ellátott magastető. A





21,39

21,39


665,75




Domaháza

2015.05.04 2015.10.14

Dövény

2017.01.01 2017.12.31

Edelény

2012.07.02 2014.10.31

Edelény

2015.05.16 2015.09.16.

2021.01.28 -ra 450GJ

_

A pályázat megvalósult. A fentartási időszakból egy év telt el, megakarítás 17,66 mutatkozik.

17,66

Európai Unió

Edelény

2015.05.01 2015.09.30.

_

_

A pályázat megvalósult. A fentartási időszakból egy év telt el, megtakarítás 12,52 mutatkozik.

12,52

Európai Unió

Edelény

2016.09.01 2018.08.31

80,99

80,99


Edelény

2016.07.01 2019.06.30

450,0 0

450,00


Edelény

2017.01.01 2018.12.31

440,0 0

400,00


Edelény

2017.02.01 2018.01.31

102,2 8

102,28

Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Edelény

2014.03.01 2014.09.30

Edelény

2009.10.26 2010.10.31



222

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe





Edelény

2015.05.01 2015.09.30

Edelény

2014.03.12 2015.01.15

Edelény

2014.03.03 2014.12.04

Emőd

2012.06.01 2014.10.31

Emőd

2015.03.10 2015.10.31


padlásfödém hőszigetelési képessége minimális. A kiinduló adatok TNM rendelet alapján: AN az épület nettó fűtött szintterülete: 449,2 m? Az épület nettó alapterülete: 224,6 m? Talajon fekvő padló kerülete: 69,6 fm V az épület fűtött légtérfogata: 1505 m? A/V felület/térfogat arány: 0,588 m?/m? Összehasonlítás Megnevezés Jelenlegi érték Követelmény Külső fal U=0,78 [W/ m?K] 0,45 [W/ m?K] Padlásfödém U=1,4 [W/ m?K] 0,3 [W/ m?K] Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel): U=3,2 [W/ m?K] 2,0 [W/ m?K] Látható, hogy a meglévő épület egyik határoló szerkezete sem felel meg a TNM rendeletben meghatározott követelmény értéknek A hosszú távú cél, hogy az edelényi "Kauri"-ház korszerűsítése, a Felnőttoktatási vállalkozás, felnőttoktatási tevékenysége és irodai feladatainak ellátása tekintetében az energiatakarékosság jelentős növelését jelentse. A fűtést Saunier Duval ECOSY F 28 E AS típusú zárt égésterű kondenzációs falikazánnal C33 égéstermék elvezetéssel ( Névleges teljesítménye 29 kW.) kívánjuk fejleszteni. Ha eltekintünk a megújuló, vagy biomassza energiát hasznosító hőtermelő berendezésektől, aminek a legalacsonyabb az "e" értéke, (de esetünkben, konkrétan nem biztosítható), akkor a földgáz üzemű energiatermelés látszik a legjobb megoldásnak, mivel a földgáz primerenergia-átalakítási tényező értéke e=1,0. Az elektromos fűtésről földgáztüzelésre történő átállás a fűtésnél 45%, a HMV termelésnél 60%-os primerenergia-igény csökkentést jelent, más tényezőket nem vizsgálva. Ez kedvező hatással van a CO2 kibocsátás csökkentésére is. A hőszigetelést Expandált Polisztirolhab hőszigetelő rétegragasztással és mechanikai rögzítéssel, rá hálóerősítésű alapvakolattal, majd színvakolattal kívánjuk javítani. A nagyfelületű üvegablakok helyett PVC keretű E-Low Argon töltésű 2rtg. Hőszigetelő (U=1,1W/m?K)üvegezésű nyílászárókat akarunk kiépíteni. A pótlólagos hőszigetelés és nyílászáró csere eredményeként ugyanolyan használat mellett kevesebb, mint a felére csökkenthető a fűtésre fordítandó nettó hőenergia igény! Ezen kistérség, Edelény, vonzáskörzetében több mint 50 település van, ahol a jövedelmi viszonyok és a munk 92.

Fotovoltaikus rendszer kialakítása a KEOPKoch Róbert Kórház és 4.10.0/K/14 Rendelőintézetben

93.

Koch Róbert Kórház és KEOPRendelőintézet biomassza kazán, és 4.10.0/B/12 napkollektor telepítési projekt

94.

Megújuló energia hasznosítása az KEOPedelényi Szent János Görögkatolikus 4.10.0/A/12 Gimnázium és Szakképző Iskolában

95.

Épületenergetikai mintaprojekt KEOPEmőd város közintézményeiben 4.9.0/11

96.

Emőd Város egyes közintézményein KEOPnapelemes rendszer kiépítése 4.10.0/N/14

A projekt keretében, a jelenlegi fosszilis energiahordozót hasznosító kazánok, korszerű biomassza kazánokra lesznek cserélve. A HMV rendszer napkollektoros rendszerrel egészül ki. A Projekt keretében 5451,84 GJ fosszilis energia kerül kiváltásra, és 360.88 t/év ÜHG csökkenés lesz kimutatható. Beépített fűtőteljesítmény: 800 kW Napkollektor felület: 116 nm.

Emőd város Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól, a megyeszékhelytől 25 km-re dél-keletre, a 3 számú főközlekedési út két oldalán található. Lakóinak száma 5641, közigazgatási területe 4928 hektár. A komplex fejlesztés az elmúlt években önhibáján kívül hátrányos gazdálkodási helyzetű város önkormányzati iskolájának és rendelőintézetének épületenergetikai korszerűsítésére és fűtésrendszerének felújítására irányul, napelemes villamos energia termeléssel, napkollektorral és levegős hőszivattyú alkalmazásával. Az önkormányzat működése stabil, a műemléki környezetben található, rendezett tulajdoni viszonyokkal rendelkező intézmények jövőbeni működését és fenntartását nem fenyegeti veszély. Ennek ellenére az önerőből való korszerűsítésre nincs módja a pályázónak: az üzemeltetési és gazdálkodási viszonyok stabilitásának fenntartásával csupán az éves karbantartási munkálatok elvégzése oldható meg, az intézmények nagyobb léptékű fejlesztésére nem képes a pályázó. A jelenlegi helyzetben az érintett intézmények (összesen 5 épület) rendkívül magas fenntartási költséggel jellemezhetőek, fűtési rendszerük és villamos hálózatuk elavult, korszerűtlen a világítási rendszerük. Külső hőszigetelés nem található az épületeken, gyenge U értékű, rosszul záró, többnyire több évtizedes nyílászárókkal rendelkeznek. Légcseréjük elégtelen, az épületeket alacsony komfortérzet, nem kiegyensúlyozott hőmérséklet jellemzi. A fűtést ellátó rendszerek mindazonáltal relatív korszerűnek mondhatóak, mindössze 8-10 éves kazánokkal, így ezek cseréje nem indokolt. A beruházás során az épületek komplex épületenergetikai korszerűsítése történik meg: sor kerül utólagos külső hőszigetelésre, nyílászáró cserére, fűtési szekunder rendszer korszerűsítésére. Ahol indokolt, a régi világítótestek cserére kerülnek; a villamos hálózatok részleges illetve teljes cseréje indokolt, a világítási és napelem-telepítési munkákkal összhangban. A megújuló energiaforrások közül napkollektor kerül felszerelésre két épületre, valamint napelemes villamos energia termelő rendszer kerül telepítésre a tornaterem lapos tetőjére (17,25 kWp), illetve a rendelőintézet sátortetőjére (38,64 kWp). A megújuló energiafelhasználásra vonatkozó projektrész az energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő valamennyi épület villamosenergia-ellátását szolgálja: a tornatermen tömbösítve elhelyezett napelemek az összes iskolaépületet ellátják villamos energiával. A fűtési rendszer korszerűsítése érdekében hőszivattyúk kerülnek beépítésre az érintett épületekben. A felújítások munkálatait érdemes összehangolva, egy ütemben elvégezni - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kivitelezés az iskolai nyári szünet ideje alatt végezhető el. A munkálatok előkészületei 2011 tavaszán megindulhattak, a beruházás kivitelezése csak 2012 nyarán történhet meg. A komplex projekt megvalósításának tervezett ideje ezzel 5 hónapra adódik. A létrehozott berendezések és épületszerkezetek üzemeltetése az önkormányzat által jelenleg is biztosított. Az épületek felújításával és megújuló energiaforrás bevonásával az energiafogyasztás csökken, továbbá a karbantartási és pótlási költségek szintén számottevően mérséklődnek, így a projekt fenntartása a kötelező 5 éven túl is biztosított. A beruházás összköltsége bruttó 249 979 565 Ft amelyből 212 482 630 Ft az igényelt támogatás összege (85%). A beruházás közösségformáló ereje is számottevő, hiszen a fenntartható fejlődést biztosító, ugyanakkor a lakosokat közvetlenül érintő projekt valósulhat meg, amelynek hatására a város, és közvetve a teljes kistérség lak


223





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe

97.

Fenntartható beruházások településeken

98.

Zöld város kialakítása Encsen

99.

Encs Város középületeinek korszerűsítése


108.


Encs

2016.06.01 2018.03.31

271,1 1

271,11


Encs

2017.06.01 2018.08.31

200,0 7

200,07


Encs

2015.09.28 2015.12.07

KEOP4.10.0/F/14

Encs

2015.04.15 2015.09.08

KEOP4.10.0/E/12

Encs

2014.05.01 2015.02.28

KEOP4.10.0/A/12

Encs

2013.05.15 2015.01.16

Erdőbénye

2012.06.25 2013.10.14

KEOP4.2.0/A/11

Erdőbénye

2011.04.30 2011.10.13

KEOP4.2.0/A/09

Erdőbénye

2010.04.30 2011.02.28

KEOP4.10.0/N/14

Erdőhorváti

2015.08.28 2015.08.31

KEOP5.5.0/K/14

Farkaslyuk

2015.01.01 2015.09.30

Felsődobsza

2011.12.01 2014.06.06

TOP-2.1.2-15BO1

2_MRE Szeretetszolgálati Iroda KEOP103. energia megtakarítási projekt 4.9.0/11 Erdőbénye, Zsarolyán, Sajósenye

Az erdőbényei Béres Szőlőbirtok 104. használati melegvíz ellátása napkollektorokkal. Az erdőbényei Magita Hotel és 105. Étterem használati melegvíz ellátása napkollektorokkal Energetikai fejlesztés 106. Erdőhorvátiban Farkaslyuk közvilágításának 107. korszerűsítése LED lámpatestek alkalmazásával



Önkormányzata KEOPenergetikai 5.7.0/15

Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Encs Város Önkormányzat épületein. Épületenergetikai felújítás az encsi 101. Szent László Katolikus Általános Iskolában Napelemes rendszer telepítése az 102. Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.nél



közlekedésfejlesztési TOP-3.1.1-15Encs és Méra BO1

100.


Felsődobszai vízerőmű KEOPteljesítménynövelő átépítése 4.4.0/A/09


Jelen projekt Encs és Méra települések vonatkozásában a fenntartható települési és település közötti közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedés, mely kerékpárforgalmi létesítmények kiépítésével és felújításával, közlekedésbiztonsági elemek elhelyezésével, valamint forgalomcsillapítást szolgáló intézkedések megvalósításával közvetlenül járul hozzá az élhető települési környezet kialakulásához, javítja és segíti a munkába járást, valamint a közszolgáltatások elérhetőségét. Mindezzel közvetlenül hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, továbbá az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez. A fejlesztés célpontja a belváros illetve az abaújdevecseri Csoma-kastély parkja. A projekt keretében a belváros közösségi jellegű területeinek rehabilitációjára kerül sor A projekt keretében a 100%-os Önkormányzati tulajdonban lévő városi sportcsarnok és a közösségi helyként funkcionáló Felső Csoma kastély kerül bevonásra. A projekt keretében közbeszerzési szakértő segítségével került kiválasztásra a kivitelező. Az energetikai auditálás, tervezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsment és nyilvánosság biztosítására a szolgáltatók 3 árajánlat bekérésével kerülnek kiválasztásra. Az ingatlanok energiahatékonyságát hőszigetelés és nyílászárócsere keretében növelő beruházásból közvetlenül az intézmények dolgozói és látogatói, közvetett módon pedig az Önkormányzat, mint fenntartó profitál, hiszen a csökkenő összegű energiaszámlák révén nagyobb forrásokat lehet a közfeladatok hatékonyabb ellátására allokálni. A beruházás elvárt elsődleges eredménye az energiahatékonysági mutatók javulása. Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése 43,92 [t/év] Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges energiahordozó mennyisége 792,972 GJ/év

A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda a Béthel Református Szeretetotthon II. sz. telephelye(Erdőbénye), Zsarolyáni Református Idősek Otthona, FÉSZEK Fogyatékosok Református ÁpolóGondozó Otthona (Sajósenye) telephelyein valósítana meg épületenergetikai fejlesztést, megújuló energiaforrás felhasználásával kombinálva. A projekt során 3 épületen végeznének el korszerűsítést. Erdőbényei épület műemlék, ezért a 7/2006 TNM rendelet hatályán kívül helyezkedik el. A beruházás során a határoló falak hőszigetelése, nyílászárók cseréje, nagy hatásfokú kondenzációs kazánok, és napkollektoros rendszer telepítése a cél. Az épület korszerűsítések után a felhasznált energiahordozó mennyisége felére csökken (gáz, elektromos együtt). A napkollektor segítségével, 107 GJ nagyságban történne meg a megújuló energiaforrás felhasználás. A kimutatható ÜHG csökkenés 58 tonna/év. A megvalósítás során, összesen 96 nm napkollektor felület, 132 kW kondenzációs kazán teljesítmény, 318 nm hőszigetelő nyílászáró felület, és 2350 nm hőszigelt felület kerül beépítésre. A projekt során 2 897 958 Ft kimutatható költségcsökkenés valósul meg. A projekt összberuházása 70 397 988 Ft. A belső megtérülési ráta 1,01%. ÜHG csökkenés: 58 t/év

A felsődobszai vízerőmű az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdonában áll. A Sinergy Kft., mely az ÉMÁSZ 50% tulajdonú leányvállalata 2005-ben vette át a vízerőmű üzemeltetését, amely kezdetben a vízerőmű műszaki irányítását jelentette, majd 2010 év elejétől a vízerőmű összes dolgozója átkerült a Sinergy Kft. személyi állományába. A vízerőműben a vízenergiát két függőleges tengelyű Francis turbina alakítja forgási energiává, amit kúpkerekes gyorsító hajtóművek adnak át a vízszintes tengelyű generátoroknak. A forgó gépek rossz állapotából adódóan az erőmű maradék élettartama maximum 3-4 évre becsülhető. Ez a tény a tulajdonos ÉMÁSZ Nyrt. és az üzemeltető Sinergy Kft. részéről elkerülhetetlenné teszi a gyors, de megalapozott intézkedést. Az elmúlt évek során megvizsgáltuk a szóba jövő műszaki alternatívákat, és elvégeztük azok gazdasági elemzését. Mivel a hajtóművek garancia vállalás melletti felújítása gazdaságosan nem oldható meg, ezért a körültekintő elemzések végén a felsődobszai vízerőmű duzzasztóművének, üzemvíz csatornáinak és erőmű gépházának megtartása mellett az energiatermelő berendezéseinek új, kettős szabályozású csőturbinákra történő cseréje mellett született döntés. A felsődobszai vízerőművet az oktatási és kulturális miniszter 9/2009. (III. 6.) OKM rendeletében műemlékké nyilvánította, ezért a tervezett rekonstrukciónál fontos vezérelv, hogy az erőmű épület külső megjelenésében a jelenlegihez képest a lehető legkisebb legyen a változás. A jelenlegi erőmű az elmúlt 15 év átlagában évente 2,643 GWh villamos energiát adott ki a hálózatra, a beruházás megvalósulása után ez az érték


224


Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe

109. Energetikai fejlesztés Felsőnyárádon

Önkormányzati 110. energetikai Felsőtelekesen

TOP-3.2.1-15BO1

intézmények TOP-3.2.1-15korszerűsítése BO1

111. Zöld város kialakítása Felsőzsolcán

TOP-2.1.2-15BO1

112. Napelempark

TOP-3.2.2-15B01-201600012

Felsőzsolca - Arnót kerékpárút ÉMOP-5.1.3113. kiépítése 11

114.

Fotovoltaikus Felsőzsolcán

erőmű

létesítése KEHOP5.1.1-17

"Napelemes rendszerek telepítése felsőzsolcai intézményekre" Napenergia hasznosítás Fony 116. Községben. 115.

117. Energetikai fejlesztés Fonyban

118.

4,405 GWh-ra fog növekedni. A beruházás teljes összege 2010 évi árszinten 799.892.750 Ft, míg a fenntartási időszak alatt a működtetés (üzemeltetés és karbantartás) költsége 2010 évi árszinten 75.148.000 Ft lesz. A villamos energia értékesítés árbevétele 2010 évi átvételi árakon 121.798.250 HUF/év. A fejlesztés következtében létrejövő új erőműrészek élettartamát 50 évre tervezzük, ezért 15 év elteltével a beruházás maradványértéke még közel 560 millió forint lesz, a Belső Megtérülési Ráta (BMR) pedig 2,84%-ra adódik. A beruházás elszámolható költsége (teljes beruházási összeg csökkentve az el nem számolható műemlék védelemmel kapcsolatos költséggel) 767.442.750 Ft. 50%-os támogatás intenzitással számolva 383.721.375 Ft támogatással a BMR értéke 9,35%-ra adódik. A fent leírtak tükrében látható, hogy gazdasági szempontból a projekt hozama alacsony, finanszírozása, és egyben megvalósítása a maximálisan megítélhető vissza nem térítendő támogatás nélkül nem képzelhető el, a beruházás elmaradása nagy valószínűséggel a tevékenység felhagyását fogja eredményezni A támogatás megítélése nagymértékben elősegítené egyrészt egy ipartörténeti műemlék hosszú távú fennmaradását, másrészt megakadályozná, hogy az amúgy is komoly munkalehetőség hiánnyal küzdő Észak-magyarországi térségben újabb munkahelyek kerüljenek felszámolásra. A beruházás megvalósulása emellett - még ha szerény mértékben is, de a lehetőségeket maximálisan kihasználva - elősegíti Magyarország megújuló energiatermelési célkitűzéseire tett vállalásait és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Felhívásban meghatározott funkciójú önk. intézmény hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése azért, hogy az épület energiafogyasztását megúj. energia alapú termelésből fedezze, ezáltal jelentős költségmegtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épületek energiahat. célzó felújítása és fejlesztése, a projektbe tervezett képzésen keresztül a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése. Felhívásban meghatározott funkciójú önk. intézmények (polgármesteri hivatal + külön helyrajzi számon orvosi rendelő) hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése „összetett beruházás” keretében annak érdekében, hogy az Önk. épületek energiafogyasztását megújuló energia alapú termelésből fedezze, ezáltal jelentős költségmegtakarítást érve el. 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése. Célok illeszkedése Felsőzsolca Város Önkormányzata egy élhető, gazdaságfejlesztés szempontjából pozitív irányba haladó, környezettudatos fejlesztési tevékenységet folytató városközpont kialakítását tervezi, melyhez jelen támogatási kérelem nyújthat megfelelő hátteret. A tervezett beavatkozások a település ITS-ének specifikus céljaihoz illeszkednek

A pályázat benyújtására konzorcium keretében kerül sor. A fejlesztések megvalósítása következtében két település közötti kapcsolat válik biztonságosabban, kényelmesen, közvetlenül kerékpározhatóvá. Ugyanakkor az új létesítmény a Felsőzsolcán található útszakaszhoz csatlakozik. Az érintett települések egyes részein a kerékpározás infrastrukturális, társadalmi feltételeiben jelentős előrelépés valósul meg, biztosítva a fenntartható közlekedési mód részarányának növelését, így a tervezett nyomvonal meghatározásakor közösségvonzó helyszínek elhelyezkedését vettük figyelembe (pl: iskola, óvoda, buszmegálló, emlékmű, élelmiszerbolt, sportpálya, munkahely). Tehát a projekt céljai között szerepel: - Arnót és Felsőzsolca közötti útszakasz biztonságos kerékpározhatóságának megteremtése. - A lakóterületeket a munkahelyekkel, szolgáltató egységekkel, kereskedelemmel, távolsági közlekedéssel összekapcsoló biztonságos kerékpáros közlekedést lehetővé tevő úthálózat kialakítása A tervezett naperőművel a magyar villamosenergia-termelés CO2-kibocsátása csökkenthető, ezzel mind a Nemzeti Energiastratégiában, mind a KEHOP-ban meghatározott célok – a villamosenergia-termelésben decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrások arányának növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése –, továbbá a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez is jelentősen hozzájárul.

KEOP4.10.0/N/14 KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.10.0/N/14

A Forrói Gárdonyi Géza Általános TOP-3.2.1-15Iskola energetikai korszerűsítése BO1

Megújuló energia bevezetése a Holdfény Panzióban Napelemes rendszer telepítése Füzér 120. település intézményeire A Gondozási Központ épületének 121. rekonstrukciója, a szolgáltatások minőségének javítása, Gesztely 119.








Felsőnyárád

2017.01.01 2017.12.31

126,9 3

126,93


Felsőtelekes

2017.01.01 2017.12.31

44,17

44,17


Felsőzsolca

2017.01.01 2019.12.31

300,0 0

277,00


Felsőzsolca, 056 hrsz, (Sajóvámos jelentette)

2017

Felsőzsolca

2014.09.25 2015.04.30

85,72


Felsőzsolca

2017.09.01 2018.03.31

Felsőzsolca

2015.03.01 2015.08.24


-

8 379,5 7

Kohéziós Alapból és 3 144,43 hazai központi költségvetési előirányzatból

Fony

tratégiai cél: az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. A széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforrás hatékonyság megvalósítása. Átfogó cél: Forró Község Önkormányzatának tulajdonában lévő (100%) Gárdonyi Géza Általános Iskola hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése. Az iskola energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése megvalósuljon, továbbá a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tételre, használatának ösztönzésre, népszerűsítésre kerüljön.

KEOP 4.2.0/A/11 KEOP 4.10.0/N/14 ÉMOPA Gondozási Központ átalakítása: 5 cm külső hőszigetelés, korszerű fa hőszigetelt nyílászárók beépítése a mai 4.2.1/A-11energetikai követelményeknek megfelelően.A födém szigetelése, majd az épület ús cserépfedést kap. 2012-0016 Napkollektorok kerültek a tető déli oldalára, melyek az épület melegvíz ellátását segítik.

Fony

2015.06.11 2015.08.31

Forró

2017.01.02 2017.12.31

Forró Füzér Gesztely, Petőfi u. 44.

71,81

71,81

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s

78,00

74,00

Európai Unió támogatásával valósult meg.

2011.07.25 2011.11.30 2015.05.04 2015.10.12 2012.09.252013.08.31.


225

Egyéb megjegyz és

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Projekt azonosító száma (amennyiben releváns)







Orvosi Rendelő bővítése, átalakítása, felújítása

Gesztely, Kossuth u. 1.

2013.08.152014.07.04.

39,00

39,00


Napelem rendszer kialakítása

Egészségház Gesztely, Kossuth u. 3. Közösségi Ház Gesztely, Kossuth u. 36. Étkező Gesztely, Temetőalja u. 2.

2015.04.202015.08.31.

22,00

22,00


Gyermekálom Napköziotthonos BM Óvoda infrastruktúrális fejlesztése

Az óvoda épületének 1300 m2-en hőszigetelése

Gesztely, Posta u. 1.

2013.05.012013.05.31.

28,00

28,00

BM

Épületenergetikai Gibárt községben

A projekt célja önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, a pályázó tulajdonában lévő épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják. További cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.

Gibárt

2016.09.01 2019.08.31

65,44

65,44


70,17

66,89


Sors zám

Projekt címe



településen Egészségügyi szolgáltatásokhoz való ÉMOPhozzáférés területi 122. 4.1.1/A-12eseélykülönbségének csökkentése 2013-0059 Gesztely településen Napelem rendszer telepítése KEOP123. Gesztely község intézményeinek 4.10.0/N/14ellátására 2014-0310 124.

125.

korszerűsítés TOP-3.2.1-15BO1

Napelemes rendszer kiépítése a GÖNCÖL FA Hungária Kft-ben. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 127. Göncön Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 128. Halmaj község középületeiben Hangony Polgármesteri Hivatala 129. energetikai korszerűsítése 126.

130. Energetikai fejlesztés Hangonyban

KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.10.0/N/14 KEOP4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15BO1 KEOP4.10.0/N/14

Gönc Gönc Halmaj na

Hangony Hangony

Harsány Község Önkormányzatának fenntartásában lévő 4 db intézmény KEOP131. világításkorszerűsítése a "Caminus" 5.2.0/A/09 Zrt. beruházásaként a Szemünk Fénye Program keretében

132.

Épületenergetikai korszerűsítés a harsányi Hunyadi Mátyás Általános KEOPIskola és Napköziotthonos 4.9.0/11 Óvodában

A projekt célja a Harsányban található iskola és óvoda épület teljes energetikai korszerűsítése, így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozásához. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkitűzése - összhangban a hazai és EU stratégiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Az energiahatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállításra vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására. A 60 éve létesült épület az akkori szabványok és előírások szerint készült, amely a mai sokkal szigorúbb előírásoknak nem felel meg, illetve az energiaárak növekedése miatt az épület fűtése indokolatlanul költségessé vált. Lényegében egyetlen külső határoló felület illetve nyílászáró sem felel meg a mai szabványoknak, a TNM rendeletben foglaltaknak. A nyílászárókkal kapcsolatban a használatból adódó elhasználódás illetve vetemedés miatt jelentősen megnőtt a természetes szellőzésből (filtrációs veszteség) eredő légcsere. Ez jelentős többlet energiát igényel és folyamatosan egyre többet. A kazánházban egy RENDAMAX 120kW-os gázkazán és 2 db HŐTERM 116 ELEKTRONIK gázkazán van jelenleg, melyeknek hatásfokuk gyenge, üzemeltetése gazdaságtalan. Emellett az 500L-es HMV tároló szigeteletlen, ami okán jelentős a rendszer vesztesége. A kb. 60 éves üzem során a csővezetékek, a radiátorok és a szerelvények elhasználódtak, elkorrodálódtak, csurognak, csepegnek, hidraulikailag szabályozhatatlanok. A megfelelő hidraulikai feltételek kialakítása és az elhasználódott hálózat karbantartási költségeinek megelőzése érdekében új rendszer kiépítése indokolt és szükséges. Az elöregedett gázkazánok helyett 2 db EKO KARBON 105 fa-, és pellet tüzelésű kazán lesz beépítve, mely megújuló energiafelhasználást képvisel. A projekt egyszerre valósítja meg az Európai Unió, Magyarország, valamint a pályázó fenntartható fejlődés környezeti- és természetvédelmi céljait összehangolva a helyi gazdasági és társadalmi elvárásokkal. A projekt közvetlen célja a meglévő épület gazdaságtalan üzemeltetési feltételeinek megszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem megfelelő nyílászáró szerkezetek cseréje hőszigetelt üvegezésű, hőhídmentes műanyag szerkezetekre, és a nem megfelelő külső lehűlő határoló szerkezetek hőszigetelése, az elavult fűtési, és a HMV rendszer megszüntetése, új gazdaságosan üzemeltethető rendszer kiépítése, az elavult gázkazánok kiváltása korszerű megújuló tűzelő anyagot fogyasztó pelletkazánra. Ezek a célok nem csupán az üzemeltető versenyképességét növelik, de hozzájárul a létesítmény, térség, régió és ez által a nemzetgazdaság energia hatékonyságának növeléséhez. Az új korszerű pellet kazán létesítésével a projekt az ország bizonytalan gázszállítóitól (Oroszország, Ukrajna stb.) és hektikus piacoktól való gazdasági

2011.12.08 2012.05.25 2015.05.04 2015.10.31 2015.03.04 2015.08.15 2017.01.01 2017.12.31 2015.07.07 2015.08.31

Harsány

2009.09.07 2010.04.30

Harsány

2012.07.02 2012.09.30


226

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe









197,3 5

197,35


88,55

88,55


62,58

62,58


70,01

70,01


függőségének csökkentéséhez is hozzájárul. A hőveszteség ne

133. 134. 135. 136. 137. 138. 139.

Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOPHarsányban 4.10.0/N/14 KEOPEnergetikai fejlesztés Hejcén 4.10.0/N/14 Hejőbába közvilágításának KEOPkorszerűsítése LED lámpatestek 5.5.0/K/14 alkalmazásával Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOPHejőkeresztúr Község 4.10.0/N/14 Önkormányzat intézményein Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOPHernádkakon 4.10.0/N/14 Önkormányzati épületek energetikai KEOPkorszerűsítése Hernádkakon 4.10.0/F/14 Kerékpárút Hernádnémetiben

fejlesztése TOP-3.1.1-15BO1

Hernádnémeti Református Általános, Két Tanítási nyelvű és 140. Alapfokú Művészeti Iskola energetikai fejlesztése Megújuló energia bevezetése az 141. Aranykavics Apartmanházban

142.

Hejőbába

2015.01.01 2015.07.31

Hejőkeresztúr

2015.06.30 2015.08.31

Hernádkak Hernádkak A projekt célja: Kerékpárút kialakítása Hernádnémeti nagyközség belterületén átvezető 3607-es számú GesztelyBőcs-Kesznyéten közút 2-5 kilométer-szelvénye között, a Rákóczi utca (2-150 szám) teljes hosszában 2835 méter terjedelemben.

2014.12.01 2015.08.31 2014.12.01 2015.08.31 2016.05.17 2017.07.31

KEOP4.10.0/E/12

Hernádnémeti

2014.04.01 2015.03.31

KEOP4.2.0/A/11

Hernádszurdok

2011.09.05 2011.11.30

Hernádvécse

2016.09.01 2019.08.31

KEOP4.2.0/A/11

Hidasnémeti

2011.10.03 2012.04.16

KEOP4.2.0/A/11

Hidasnémeti

2011.10.03 2012.04.16

KEOP4.10.0/N/14

Hidasnémeti

2015.03.01 2015.08.31

Hidvégardó

2016.09.01 2017.09.30

KEOP5.5.0/K/14

Hollóháza

2015.01.01 2015.09.30

KEOP4.2.0/A/11

Hollóháza

KEOP4.10.0/N/14

Homrogd

2015.06.30 2015.08.31

KEOP4.2.0/A/11

Ináncs

2013.06.20 2014.07.14

Izsófalva

2016.10.01 2018.08.31

Hidvégardó község általános TOP-3.2.1-15146. iskolájának energetikai BO1 korszerűsítése

Hollóháza közvilágításának 147. korszerűsítése LED lámpatestek alkalmazásával Napelemes energiatermelő rendszer telepítése a hollóházi iskola tetején, 148. az iskola konyhájának a tetején és a kultúrház tetején Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 149. Homrogd Község Önkormányzat intézményein Általános iskola és óvoda energetikai 150. korszerűsítése Ináncson Izsófalva Nagyközségi 151. Önkormányzat energetikai korszerűsítése

Hejce

2015.07.28 2015.08.31 2015.06.11 2015.08.31

Hernádnémeti

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése Hernádvécsén BO1

Hidasnémeti Általános Iskolában 143. 100 kW-os biomassza kazán telepítése. Hidasnémeti Általános iskolában 144. 150 kW-os biomasszakazán telepítése. "Napelemes rendszerek telepítése 145. hidasnémeti intézményekre"

Harsány

TOP-3.2.1-15BO1

A projekt célja önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, a pályázó tulajdonában lévő épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják. További cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.

projekt eredménye hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez és az energiaimport-függőség csökkentéséhez, megújuló energiahordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondható, hogy a beruházás a környezet tehermentesítését szolgálja, hiszen a felhasznált energia mennyiségének csökkenése és a megújuló energiatermelés a CO2 és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CÉLJA: Az önkormányzati tulajdonban lévő Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola Hidvégardói Tagiskolájának (3768 Hidvégardó, Arany János út 18. hrsz.:227/3) épületének komplex energetikai korszerűsítése. A megvalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólagos szigetelése, nyílászárók cseréje, homlokzati falszerkezet szigetelése, épületgépészeti korszerűsítés, Projektarányos akadálymentesítés

Izsófalva Nagyközség Önkormányzata kiemelten kezeli középületeinek energetikai korszerűsítését. Cél, hogy a település legfontosabb középületének, a Polgármesteri Hivatalnak, energetikai korszerűsítése megtörténjen.


227

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


Izsófalva Nagyközségi KEOP152. Önkormányzat középületeinek 5.7.0/15 energetikai korszerűsítése

Polgármesteri Hivatal épületének TOP-3.2.1-15153. energiahatékonysági korszerűsítése BO1 Járdánházán


Izsófalva Nagyközség Önkormányzata kiemelten kezeli középületeinek energetikai korszerűsítését. Cél, hogy a település valamennyi releváns középületének hőszigetelése és nyílászáró cseréje megtörténjen jelen projekt keretében. Ezáltal jelentős költségmegtakarítás érne el az önkormányzat. Tervezett projektelemek: 1126-os hrszon lévő középület fejlesztése, amely egybeépített épületegyüttesben épületrészenként elkülönülten található a Polgármesteri Hivatal, az Izsó Miklós Művelődési Ház, Könyvtár, illetve a mellette található Emlékház (külön épületként az 1127 hrsz-on.). A beruházás indokoltan valamennyi épületrészt érintené. Az önkormányzatnál megoldatlan még a Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda 2 épületének (melyben funkcionál a település étkeztetési feladatainak ellátását biztosító konyha is; hrsz: 1000) energetikai korszerűsítése, ezért annak jelen pályázati konstrukcióban való szerepeltetése is szükséges és a rendelkezésre álló támogatási kereten belül megvalósítható volna. A PROJEKT CÉLJA a település közigazgatási célt szolgáló épülete energetikai adottságainak, hőtartásának javítása, a hőveszteség mértékének csökkentése. A fejlesztés egyidejűleg hozzájárul az intézmény pénzügyi stabilitásának biztosításához is, hiszen a jelenleg ismert és mért hőveszteség aránytalan pluszterhet jelent a fenntartó számára az intézmény fűtésének biztosítása tekintetében.

Napelemes rendszer telepítése a karcsai Polgármesteri Hivatal, KEOP154. Egészségügyi Központ és Óvoda 4.10.0/N/14 épületeire



Izsófalva

2015.08.31 2015.11.30

Járdánháza

2017.01.01 2017.12.31

Karcsa

2015.06.18 2015.08.31


A projekt-ötlet olyan beruházásokat jelentett, melyeknek műszaki-fejlesztési célja 72 hőközpont primer oldali Hőközpont korszerűsítés, KIOP-1.7.0F.- változó tömegáramúsítása, és 6 szolgáltatói hőközpont szétválasztása volt. Az átalakítás koncepciója az volt, 155. szolgáltatói hőközpont-szétválasztás 05/1-2006-01- hogy az állandó tömegárammal üzemelő hőközpontok - a szolgáltatás folyamatosságának fenntartása mellet - a a kazincbarcikai távhőrendszerben 0016/3 kor műszaki színvonalának megfelelő beavatkozó berendezésekkel legyenek felszerelve, a már beépített, és az ezután beépítésre kerülő intelligens szabályozó elektronikákkal együttesen.

Kazincbarcika

2007.05.292008.10.22

Az ellátott épületek hőfogadóit, valamint az ellátó épület szolgáltatói hőközpontját vasbeton védőcsatornás, hagyományos szigetelésű szekunder távhővezetékek (szekunder fűtési előremenő, -visszatérő, használati melegvízvezeték, valamint cirkulációs vezeték) kötötték össze, melyek 1978-80 között lettek beüzemelve. A hálózat kiépítése óta ezen a területen vezetékcsere nem történt, így számítani lehetett a 30 éves csövek egyre gyakoribb meghibásodására. Célszerű volt tehát a meglévő csőhálózat elbontását követően, azzal azonos nyomvonalon új, közvetlenül földbe fektethető, korszerű előreszigetelt-, vagy műanyag szekunder ellátó hálózat kialakítását megvalósítani.

Kazincbarcika

2010.08.032010.11.17

A Timpanon Kft irodaépületének KEOPfelújítási munkáihoz illeszkedő, 5.3.0/A/09energiamegtakarítást eredményező 2009-0072 beruházási elemek megvalósítása.

Cél volt a Társaság későbbi székhelyeként megjelölt iroda épület teljes hőszigetelése, nyílászáró cserével kombinálva, valmint a belső fűtési hálózat termosztatizálása.

Kazincbarcika

2013.04.022013.10.02

948

63

A Timpanon Kft tulajdonában levő KEOP158. Pollack M. úti szolgáltatóház 5.3.0/A/09energiatakarékos felújítása 2010-0237

Cél volt a Társaság tulajdonában álló szolgáltatóház épület teljes hőszigetelése, nyílászáró cserével kombinálva, valmint a belső fűtési hálózat termosztatizálása.

Kazincbarcika

2011.07.272011.11.15

957

53

Veres Péter – Mikszáth Kálmán úti ÉMOP156. négyvezetékes szekunder 3.1.1/A-2ftávhővezeték rekonstrukciója 2010-0001

157.

9047



A tüzelőhő-megtakarítással csökken az erőmű károsanyag-kibocsátása, a szétválasztott nagy szolgáltatói hőközpontok helyett 25 épületben felhasználói hőközpontot létesítettünk, melyekre nézve a társasházközösségek most már külön-külön rendelkezhetnek a fűtésszolgáltatás paramétereiről, minden hőközpontba a mai kornak megfelelő, legkorszerűbb berendezések kerültek beépítésre, mint például a fordulatszámát automatikusan szabályozó keringető szivattyúk, melyek alkalmasak a panel programban korszerűsítésre kerülő fűtési rendszerek változó térfogatáram-igényeinek kielégítésére. A projekt megvalóítása eredményeként csökkenthetővé vált a szekunder rendszer hővesztesége, a felhasználók által felhasznált hőmennyiség, mindezeknek köszönhetően pedig mérsékelhető lett a primer energiahordozó-felhasználás és az emisszió, valamint a lakosság költségei. A közvetlen célcsoport az érintett szolgáltatói hőközpontokról távhővel ellátott lakások tulajdonosai, illetve tágabb értelemben a város valamennyi távhő-felhasználója. Az általános cél az energiahatékonyság növelése, a tudatos és észszerű energiafelhasználás elősegítése és a légszennyező kibocsátások csökkentésére irányuló célkitűzés. A projekt eredményeként csökkent a szekunder rendszer hővesztesége, azaz a Társaság által felhasznált hőmennyiség, mindezeknek köszönhetően pedig mérsékelhető lett a primer energiahordozó-felhasználás és az emisszió, valamint a Társaság költségei. A projekt eredményeként csökkent a szekunder rendszer hővesztesége, azaz a Társaság által felhasznált hőmennyiség, mindezeknek köszönhetően pedig mérsékelhető lett a primer energiahordozó-felhasználás és az emisszió, valamint a Társaság költségei.

228




54,31

54,31


123,0 7

49,23

ERFA

58,70

27,58

De minimis

85,54

57,55

KA

41,37

28,69

KA

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe



A projekt célja a távhőszolgáltatás energia-hatékonyságának növelése a hőveszteségek csökkentésével, valamint az üzembiztonság növelése az előreszigetelt technológiával készülő, jelzővezetékkel ellátott új primer Elavult távhővezeték korszerűsítése KEOPtávhővezetékek révén. A projekt keretében a nagy kiterjedésű, elavult, DN400-as, leromlott állapotú primer 159. előre szigetelt technológiára a városi 5.4.0/09-2010vezetékhálózat helyett DN400-as dimenziójú, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott primer rendszer kerül hőfogadó és a TP3 akna között 0003 telepítésre. A korszerű csővezetékek meghibásodási valószínűsége minimális, és a hibaelhárítás is korszerű módon történik jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket. A projekt célja a távhőszolgáltatás energia-hatékonyságának növelése a hőveszteségek csökkentésével, valamint Elavult, háromvezetékes távhő az üzembiztonság növelése az előreszigetelt technológiával készülő, jelzővezetékkel ellátott új primer gerincvezeték cseréje korszerű előre KEOPtávhővezetékek révén. A projekt keretében az elavult, 2xDN200 és 1xDN300-as, leromlott állapotú 160. szigetelt kétvezetékes rendszerre a 5.4.0/12-2013háromvezetékes primer vezetékhálózat helyett 2xDN250-es dimenziójú, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott városi hőfogadó és az AT-15 akna 0013 primer rendszer került telepítésre. A korszerű csővezetékek meghibásodási valószínűsége minimális, és a között hibaelhárítás is korszerű módon történik jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket. Specifikus cél: Az itt élő lakosság fizikai életfeltételeinek javítása, az akcióterület további leromlásának megállítása Kapcsolódó ÉMOP beavatkozás: a.) lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztések, többlakásos Kazincbarcika Veres Péter-Mikszáth ÉMOPtársasházak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának figyelembevételével, b.) a lakások 161. Kálmán úti akcióterület 3.1.1/A-2fenergiahatékonyságának javítását célzó távfűtési szekunder rendszer korszerűsítése, c.) II. sz. Bölcsőde felújítása, rehabilitációja 2010-0001 akadálymentesítése d.) orvosi rendelő felújítása, akadálymentesítése Kapcsolódó magánszféra beavatkozások: a.) gyógyszertár külső felújítása, nyílászárók cseréje, akadálymentesítése 2. Specifikus cél: Az épített környezet rehabilitációja, Kapcsolódó ÉMOP beavatkozás: a.) közterületek felújítása Kazincbarcika város I. számú ÉMOP162. bölcsődéjének kapacitásbővítése és 4.2.1/B-2frekonstrukciója 2009-0009 A kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és Árpád Fejedelem Tagiskola épületeinek teljeskörű 163. infrastruktúrális felújítása a közoktatás színvonalának fejlesztése érdekében. A Kazincbarcikai Összevont Óvodák Mátyás Király Úti 164. Tagóvoda felújítása a méltányos oktatási környezet megteremtése érdekében

ÉMOP4.3.1/2F-2f2009-0027

ÉMOP4.3.1/A/092010-0035

Kazincbarcika Város Polgármesteri KEOP165. Hivatalának energetikai 5.3.0/A/09korszerűsítése 2009-0068 Kazincbarcika Város Önkormányzata - (Ádám Jenő 166. Általános Iskola) Dózsa György Tagiskolájának komplex épületenergetikai korszerűsítése Kazincbarcika Város Önkormányzata - Ádám Jenő 167. Általános Iskola komplex épületenergetikai korszerűsítése Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának 168. komplex épületenergetikai korszerűsítése 169.

KEOP5.3.0/A/092009-0110 KEOP5.3.0/A/092009-0111 KEOP5.3.0/A/092009-0151

KEOPSágvári Endre Gimnázium komplex 5.3.0/A/09energetikai korszerűsítése 2010-0096



Kazincbarcika

2011.04.292011.08.15

3548

201

A tüzelőhő-megtakarítással csökken az 287,3 erőmű károsanyag-kibocsátása. 4

143,67

KA

Kazincbarcika

2013.09.092014.07.31.

3078

173,6

A tüzelőhő-megtakarítással csökken az 240,7 erőmű károsanyag-kibocsátása. 6

120,12

KA

500,00

EU + hazai

95,30

Európai Uniós támogatás+önk ormányzati saját forrás

A bölcsőde külső-belső környezetének színvonalasabbá tétele nyílászárók cseréjével, fűtéskorszerűsítéssel, homlokzati hőszigeteléssel, új csoportszoba kialakításával illetve bútorok, berendezési tárgyak és játékok vásárlásával

Kazincbarcika

2010.04.062011.10.31

A projekt célja a Kazincbarcika Város Önkormányzata által fenntartott Pollack Mihály Általános Iskola és az Árpád Fejedelem Tagiskola, intézményi infrastruktúrájának fejlesztésével az oktatás színvonalának javítása. A 2 feladat ellátási helyen 7826 nm alapterületen az épületek teljes körű felújítása, akadálymentesítése, az eszközpark korszerűsítése a minőségi és hatékony oktatási-nevelési környezet megteremtése érdekében.

Kazincbarcika

2009.03.312010.09.30

Energetikai korszerűsítéseknek 695,8 köszönhetően a felhasznált hő- és 4 villamosenergia mennyisége csökkent

497,11

EU + hazai

Kazincbarcika

2013.09.302014.12.18

Energetikai korszerűsítéseknek 104,7 köszönhetően a felhasznált hő- és 3 villamosenergia mennyisége csökkent

94,26

EU + hazai

Kazincbarcika

2010.11.222012.10.29

6100

335

A projekt eredményeként csökkent az 112,2 épület hővesztesége. 9

86,16

Európai Uniós támogatás+önk ormányzati saját forrás

Kazincbarcika

2011.03.302012.06.27

3266,85

185


132,19

Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás

Kazincbarcika

2011.03.302012.12.31

3930

195


100,35

Kazincbarcika

2011.05.232011.12.19

8506,9

467,2


101,24

Kazincbarcika

2012.10.012013.11.04

8977,35

493


219,21

3909,6

285


113,74

1 A projekt eredményeként csökkent az 166,5 épület hővesztesége, nő a zöldfelület. 0

927,40


88,21

A projekt keretében a hátrányos helyzetű kistérségben található Kazincbarcikán a Mátyás király úton található óvoda elhelyezés biztosító mintegy 30 éves, leromlott állagú épület felújítását és bővítését valósítottuk meg 756,67 m2 alapterületen, amellyel egy korszerű és energiatakarékos intézmény jött létre. A problémákra történő komplex reagálás érdekében új eszközöket szereztünk be, amelyek elősegítik a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek felzárkóztatását. A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével.

Kazincbarcika

2014.05.132015.02.14

Kazincbarcika 171. akcióterület rehabilitációja

Az Egressy Béni út és kapcsolódó terek rehabilitációja: Egységes burkolatrendszer és intenzíven kezelt gyepfelületet jön létre, a terek struktúrája megváltozik, minőségi átalakuláson mennek át, így új közösségi funkciókat láthatnak el. A projekt tervezési területe: 33 808 m2. Régi iskola épülete megújul, művészeti központtá alakul, új nyomvonalú gyűjtőút kerül kialakításra.

Kazincbarcika

2011.09.152013.12.31

A projekt célja a távfűtés, mint meghatározó költségelemnek a számottevő csökkentése, egyidejűleg komfortos, fenntarthatóan üzemeltethető épület kialakítása. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és

Kazincbarcika

2014.07.152015.10.15

Kazincbarcikai rendezvényház és KEOPkiállítóterem épületének energetikai 5.5.0/A/12-

Többlakásos társasházak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának 824,6 figyelembevételével; a lakások 0 energiahatékonyságának javítását célzó távfűtési szekunder rendszer korszerűsítése Elkészült az épület belső és külső átalakítása, felújítása, a bútorok, berendezési tárgyak és a játékok 109,6 megvásárlásra kerültek. Az új 0 csoportszoba kialakításával 24 fővel nőtt a böcsődébe járó gyermekek létszáma.


2010.08.032012.06.30

Az épület energiahatékonyságának javítására, az épületszerkezetek hővédelmének fokozására, valamint a hőfelhasználás racionalizálására terjed ki. Projekt műszaki tartalma: nyílászáró csere, homlokzati és lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a gázkazánok, radiátorok, radiátorszelepek és vezetékek cseréje.

172.



Kazincbarcika

KEOP-2012-5.5.0/A KEOPKazincbarcika, Sport Központ 170. 5.5.0/A/12Tornacsarnok épületének 2013-0115 energetikai korszerűsítése "Városközpont" ÉMOPfunkcióbővítő 3.1.2/A-2f2010-0007



3011,862


164,395

229

Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támogatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támogatás+

Egyéb megjegyz és

-


Sors zám

Projekt címe

korszerűsítése

Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 2013-0319

Kazincbarcika Polgármesteri Hivatal KEOP173. és Napsugár Óvoda napelemes 4.10.0/N/14rendszer kialakítás 2014-0147

Kazincbarcikai Központi Tanácsadó ÉMOP174. védőnői szolgálat korszerűsítése és 4.1.1/A-12akadálymentesítése 2013-0062

175.

Kazincbarcikai kerékpárút hálózat ÉMOP-5.1.3bővítése, fejlesztése 09-2009-0011

A kazincbarcikai Kazinczy Ferenc Tagiskola épületének korszerűsítése ÉMOPés új tornaterem építése a 176. 4.3.1/A-12mindennapos testnevelés és 2012-0032 minőségi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében

177.

A kazincbarcikai kerékpáros ÉMOP-5.1.3közlekedés komplex fejlesztése 11-2011-0003






lábazati hőszigetelés, lapostető hőszigetelés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepek beépítésével, szellőző rendszer korszerűsítése. A projekt keretében a Kazincbarcika Város Önkormányzata hálózatra kapcsolódó napelemes rendszerek telepítését célozta meg a település alábbi épületeire: Városháza (Polgármesteri Hivatal): 3700 Kazincbarcika Fő tér 4 Hrsz:1132/5, Napsugár Tagóvoda: 3700 Kazincbarcika Jószerencsét út 4 Hrsz: 1083/15). A beruházás során összesen 284 db IBC PolySol 250 Wp típusú, 250 W névleges teljesítményű napelem modul kerül tartószerkezet segítségével felszerelésre az épületek tetejére. Éves szinten ezzel 67.820 kWh villamos energiát tudunk termelni, azaz éves fogyasztásunkból kiváltani. A projekt révén 63,398 t/év üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére leszünk képesek. A beruházás teljes elszámolható költsége bruttó 47.078.544 Ft, amely 100%-os támogatási intenzitással 47.078.544 Ft támogatást céloz meg az önkormányzat számára. A központi védőnői szolgálat belső funkcionális átalakítása,felújítása és teljeskörű komplex akadálymentesítése projektünk elsődleges célja,hogy a szakhatóság által megfogalmazott hiányosságokat pótolhassuk,valamint a leromlott,nem előírás szerinti infrastrukturális állapotot,hiányos és elavult eszközellátottságot megszüntethessük.A korszerű és hatékony feltételrendszer biztosításával javul az egészségügyi alapellátás színvonala és jelentősen csökkennek a meglévő társadalmi esélykülönbségek. Az Irinyi J.u. - Jó szerencsét út - Mátyás kir.út - Herbolyai út útvonalon megvalósuló kerékpárforgalmi létesítmény biztosítja Kazincbarcika ipari és lakóterületek kerékpáros kapcsolatát, illetve több városrész biztonságos kerékpáros elérhetőségét. A projekt keretében megépülő hivatásforgalmi célú kerékpárforgalmi létesítmény 4260 m hosszú, amely többségében (a meglevő járda felhasználásával) elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút, illetve kis szakaszán önálló kerékpárút. A fejlesztési szakasz közvetetten kapcsolódik a 26-os út mentén Sajószentpéterig kiépített kerékpárúthoz, illetve egyéb forrásból továbbépítése tervezett az Építők útja, valamint a Tárna utca folytatással, melyre a tervek már rendelkezésre állnak. A meglevő kerékpárúttal együtt összesen 8,54 km kerékpár úthálózat jön létre. A létesítmény megvalósítása az útépítési és forgalomtechnikai építéseken kívül közmű-munkákat és támfalépítést is igényel. A projekt nem csak a városi kerékpárúthálózat I. ütemének létrehozását jelenti, hanem segíti a kistérségi kerékpáros közlekedési kapcsolatok fejlődését is, az élhető környezet megteremtése érdekében.


önkormányzati saját forrás

A megtermelt villamos energiát kiváltjuk az eéves fogyasztásból, 47,00 csökken az üveghatású gázok kibocsátása.

47,00


2013.11.012014.11.30

A projekt eredményeként csökkent az 55,20 épület hővesztesége.

55,20


Kazincbarcika

2010.05.012012.04.30

A kerékpárút hálózat fejlesztése kerákpáros forgalom-vövekedést generál, mely egyértelműen a gépjárművek használatának 170,1 csökkenéséhez vezet. A gépjármű2 forgalom csökkenése kedvez az üvegház hatású gázok csökkenéséhez, ezáltal a levegőszennyezés csökkenéséhez is.

147.062


Pályázatunk alapvető célja az iskola akadálymentesítése, azbesztmentesítése, energetikai korszerűsítése a gépészet-villamosság felújításával,megújuló energiafelhasználással, továbbá eszközállományunk fejlesztése a minőségi oktatás biztosítása érdekében, valamint kiemelt célunk a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése egy szabvány szerinti tornaterem építésével,hogy megfeleljünk a törvényi előírásoknak és sportiskolai rangunkhoz méltó körülményt tudjunk biztosítani nebulóink számára.

Kazincbarcika

2013.10.012015.12.31

Teljeskörű akadálymentesítés valósult meg, valamint teljes azbesztmentesítés, 521,9 gépészeti- villamossági korszerűsítés, 0 új eszközök vásárlása (bútor, sport eszköz, stb.), megépült a tornacsarnok.

521,90


Kazincbarcika Város Önkormányzata az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglaltak szerint jelen projekttel folytatja a korábban megkezdett kerékpáros közlekedés fejlesztését a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése céljából. A projektterv kidolgozása a Pályázati Felhívás feltételei, a kérdőíves felmérés, a helyi közlekedési adottságok, az előkészítésbe bevont szervezetek észrevételei figyelembevételével zajlott. A projektterv a város teljes területét lefedő, komplex fejlesztési terv. Két projektelem csoportja: 1. Engedélyköteles fejlesztések a Jószerencsét út és Egressy út kereszteződésében lévő körforgalomtól a Tardonai út - Mátyás király út - Egressy úti körpályáig (a 2010-2011-ben megvalósított, ÉMOP-5.1.3-09-20090011 jelű projekthez szervesen kapcsolódó hálózati elemek), 2. Nem engedélyköteles kerékpáros létesítmények a Város további részein, ezen belül forgalomtechnika, útirányjelző táblák, kerékpártárolók és -parkolók.

Kazincbarcika

2013.07.222014.04.30

A pályázatban tervezettek megvalósult a projekt.

100,10


Kazincbarcika

2014.06.10 2014.12.31

137,20


25,10


35,53


139,00

Európai Uniós

Don Boscó Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium (Kazincbarcika, Május 1. KEOP178. út 11.) és József-ház (Kazincbarcika, 4.10.0/E/12 Illyés Gy. u. 3.) energia megtakarítást eredményező felújítási munkái

Kazincbarcika

2015.06.152015.08.03

Kazincbarcika

1220,76

316,991

KEOP 5.5.0/A/122013-0004

A projekt a Lura Kft tulajdonában lévő ingatlanon valósul meg. A Motel és az Étterem is külső hő- és padlásfödém szigetelést kap. A korábban cserélt nyílászárók kivételével az összes nyílászáró cserére kerül. A felújítás után a két épület megfelel a TNM rendelet előírásainak. A régi rossz hatásfokú gázkazánt korábbi megnyert pályázat alapján biomassza kazánra cseréljük - ezt a biomassza kazánt jelen pályázat nem tartalmazza. Használati melegvíz ellátásra átfolyós gáz-vízmelegítő épül ki fürdőszobánként. Fűtés korszerűsítés keretében a hőleadó rendszer cserére kerül. A jobb szabályozhatóság érdekében termosztatikus szelepekkel látjuk el illetve cseréljük aq radiátorokat. Az Étterem régi rossz hatásfokú gázkazánját jelen pályázat alapján kondenzációs gázkazánra cseréljük.

Kazincbarcika

2014.01.20.2014.06.30.

479,93/év

KEOP Megújuló energia bevezetése a Hotel 180. 4.2.0/A/11Lukács-ban 2011-0204

A pályázó LURA KR., a hátrányos helyzetű kistérségben fekvő kazincbarcikai Hotel Lukács hő, használati melegvíz és elektromos energiaszükségletét kívánja biztosítani megújuló energiaforrásból, alapvető cél, hogy a beruházás eredményeként, a tárgyépület fűtéséről„ áramellátásáról és melegvíz igényéről is a hosszútávon fenntartható technológia beépítésével megújuló energiahordozók gondoskodjanak, mellyel függetlenné teheti magát a projektgazda, a folyamatosan dráguló és bizonytalan ideig rendelkezésre álló fosszilis energiahordozóktól úgy, hogy a működtetés ráfordítás töredéke legyen a jelenleginél.

Kazincbarcika

2013.07.162013.09.06

1953,43/év 140,8

181. Tompa Mihály Általános Iskola KEOP-

nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, 80 db napelem, homlokzati szigetelés

Kazincbarcika

2015.06-

179. Energetikai fejlesztés a Lura Kft-nél



4262,75


31,27

339,3

szerint 111,2 0

A megynyert pályázati forrásból, a páylázatban megjelölt épületek teljes fal és tetőszigetelése , valamint az összes nyílászáró cseréje megtörtént, a régi kazánok le lettek cserélve korszerű 41,96 nagy hatásfokú típusokra, a fűtőtestek is új korszerű típusokkal lettek kiváltva, melyek eredményeképpen a Kft. képes volt tartani a megjelölt indikátorokat . A pályázat keretében letelepítésre került egy 128 kw teljesítményű biomassza kazán, egy 22 kw teljesítményű 100 db táblából álló 168 m2 felületű napelem rendszer illetve 71,06 egy 79,8 m2 felületű 40 darab elemből álló napkollektor rendszer. Az így kiépített rendszerrel az elérni kívánt indikátorok megvalósultak. nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, 80 139,0

230

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe

energetikai korszerűsítése



4.10.0/E/12

Kazincbarcika és térsége TOP-3.1.1-15182. kerékpáros-hálózatának fejlesztése I. BO1 ütem

Energetikai korszerűsítés megvalósítása a Tiszáninneni KEHOP183. Református Egyházkerület által 5.2.3-16 fenntartott oktatási és szociális intézményeiben

A pályázat keretében két épület energetikai korszerűsítésére kerül sor. 1.) Irinyi J. Szakközépiskola Diákotthon épülete és a MAON Református Szeretetotthon épülete

Református KEHOPépületeinek 5.2.3-16

Kazincbarcika, Egressy úti háromvezetékes távhő gerincvezeték KEOP185. cseréje a Városi Hőfogadó és az 5.4.0/12 AT-15 akna között

TIMPANON KFT, KAZINCBARCIKA, TÁVVEZETÉKI KEOP186. KORSZERŰSÍTÉS A VÁROSI 5.4.0/09 HŐFOGADÓ ÉS A TP3 AKNA KÖZÖTT

A kazicbarcikai TIMPANON Kft., irodaépületének felújítási munkáihoz KEOP187. illeszkedő, energiamegtakarítást 5.3.0/A/09 eredményező beruházási elemek megvalósítása.

A megvalósítá s (tervezett) időszaka 2015.09

A projekt a területi szereplő fejlesztési célra elkülönített forrás kerete alapján a „Minden megyén belüli jogosult számára pályázható kerethez kapcsolódik”. A fejlesztés céljai: Munkahelyek, közintézmények, kereskedelmi létesítmények elérhetőségének javítása;A városi kerékpáros-hálózat hiányzó szakaszainak megépítése a biztonságos kerékpározás érdekében a nagyobb forgalmú belterületi utak mentén;A kerékpáros közlekedési kapcsolat fejlesztése a szomszédos települések (Tardona és Sajóivánka), és a térségi kerékpáros-hálózat irányába. Ennek érdekében tervezzük a kerékpáros-hálózat további fejlesztését, így kerékpáros-barát településrész kialakítását a Belvárosban, és a Kertváros-Herbolya városrészben. A tervezett fejlesztés szervesen kapcsolódik a meglévő kerékpárutakhoz.

Tiszáninneni 184. Egyházkerület energetikai felújítása



A projekt megvalósítására a Kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon főépületében kerül sor. Energetikai rendszere elavult, teljes cserére szorul. Funkciója, vegyipari irányultságú szakközépiskola laboratóriumokkal, speciális felszereltségű tantermekkel. Fejlesztési javaslat: homlokzati hőszigetelés nem készül a védettség miatt. Nyílászáró szerkezetei a költség optimalizált szintet elérő műanyag ablakok, födém hőszigetelés szintén. A projekt keretében a TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. Kazincbarcikán, a Ligeti út és az Egressy út közötti elavult 2xDN300, 1xDN300+2xDN250, ill. 1xDN300+2xDN200 méretű, leromlott állapotú, vb. védőcsatornába fektetett primer vezetékhálózat helyett 2xDN250-es dimenziójú, közvetlenül földbefektethető, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott primer rendszert épít. A felújítást követően a ~836 m nyomvonal hosszúságú új vezetékszakasz hővesztesége jelentősen csökken a jelenlegi hőveszteséghez képest, továbbá a korszerű csővezetékek meghibásodási valószínűsége minimális, és a hibaelhárítás is korszerű módon történik, jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket. A felhasználásra kerülő előreszigetelt, műanyag köpenycsöves rendszer legfontosabbak kedvező tulajdonságai a kiváló hőszigetelés, a nagy teherbíró képesség, a gyors és alacsony költségű vezetékfektetés, a hibaérzékelő rendszer és a hosszú élettartam. A projekt beruházási költsége 240 757 856 Ft. A távhőhálózathoz primer távvezetéki rendszer, szolgáltatói és fogyasztói hőközpontok, valamint a szekunder fogyasztói rendszerek tartoznak, amelyeket a TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. üzemeltet. A távhőszolgáltatás a városi hőellátás ideális megoldása. A helyi tüzelésekkel működő rendszerekkel szemben számtalan előnye van, amelyek közül kiemelendő környezetkímélő jellege, és az igénybevevőinek nyújtott kényelem. Kazincbarcikán a távhőszolgáltatás 1965-ben indult meg. Kazincbarcika város lakásainak 65%-ának fűtése távhővel valósul meg. Összességében több mint 8 200 háztartási és 450 egyéb célú felhasználót szolgál ki. Alapvető szempont tehát az ellátás biztonságának fokozása, a havária esetek miatti üzemkimaradások csökkentése. A primer csővezetéki elosztóhálózat életkora több mint 30 év, mely hagyományos technológiával készült, vasbeton védőcsatornába helyezett és a helyszínen hőszigeteléssel ellátott vezetékekből áll. A primer vezeték cseréje a távhőszolgáltatás energia-hatékonyságának növelésével és a hőveszteségek mérséklésével jár. A primer keringetés energiaigénye nem változik, mivel az új primer vezeték átmérője megegyezik az elbontott vezetékével. A projekt célja a távhőszolgáltatás energia-hatékonyságának növelése a hőveszteségek csökkentésével, valamint az üzembiztonság növelése az előreszigetelt technológiával készülő, jelzővezetékkel ellátott új primer távhővezetékek révén. A projekt keretében a nagy kiterjedésű, elavult, DN400-as, leromlott állapotú primer vezetékhálózat helyett kiépítésre kerülő DN400-as dimenziójú, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott primer rendszer. A korszerű csővezetékek meghibásodási valószínűsége minimális, és a hibaelhárítás is korszerű módon történik jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket kerülnek telepítésre. A beruházást két ütemben, 2010-ben és 2011-ben tervezik megvalósítani. A projekt beruházási költsége 292 495 812 Ft. Összességében fejlesztés után évente 10 401 723 Ft költségcsökkenés várható, azaz a projekt pénzügyi eredménye 10 401 723 Ft/év. Ez igen alacsony, 1,26%-os belső megtérülést eredményez. Ugyanakkor a projekt eredményeként nemzetgazdasági szinten 3 049 GJ/év primer energiahordozó takarítható meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig évente 173 t-val csökken. A projekt megfelel a KEOP-2009-5.4.0. pályázat feltételeinek, mellyel a beruházási költségek 50%-ára vissza nem térítendő támogatást kaphat. A támogatással együtt a beruházás belső megtérülési rátája 8,06%, mely már elfogadható a szolgáltatás hosszútávú fenntartása érdekében. A projekt közvetlen célcsoportja Kazincbarcika város távhővel ellátott fogyasztói, tágabb értelemben - mivel Kazincbarcika lakásállományának jelentős része távhővel ellátott - a város valamennyi lakosa. A projekt közvetlen célja, hogy az irodájának épületet nettó 1243 m2 alapterületen infrastruktúrálisan korszerűsítse, az épület energetika mutatóit nyílászáró cserével, pótlólagos külső hőszigeteléssel, a fűtési rendszer és világító berendezések cseréjével javítsa. Közvetett cél: Az elhelyezés minőségének javításával az ott dolgozó célcsoport munkakörülményei, egészségügyi és szociális értelemben is javulnak. A projekt hosszú távú célja az energiafüggőség és a fosszilis energiahordozók használatából származó káros kibocsátások csökkentése, az energiaellátás biztonságának növelése, az energiaimport-függőség mérséklése, ezzel pedig az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéshez. A projekt sikere által a társadalmi kohézió erősítése, közvetve a település, kistérség és a régió gazdasági versenyképességének javítása. A beruházással javul a település népességmegtartó képessége, és csökkennek a regionális és társadalmi különbségek is. A fejlesztés erdményeként teljes infrastruktúrájában, eszközállományában megújul az ingatlan, a vállalat központja. Egyben szabványosan megépített akadálymentes környezettel biztosítják a szolgáltatásokhoz való az egyenlő esélyű hozzáférést. Ennek a beruházásnak eredménye lesz: hőszigetelés és nyílászáró csere által 45%-os, a fűtési rendszer korszerűsítése következtében 10%-os, a villamos hálózat, világítás korszerűsítés által 70%-os fogyasztáscsökkenés, energiamegtakarítás érnek el. Távlatos cél az emberi környezet védelme, és a természeti


db napelem, homlokzati szigetelés



0

Támogatás

Kazincbarcika

2016.08.01 2018.10.31

292,0 4

Kazincbarcika

2016.12.01 2017.12.31

210,0 0

210,00

Kazincbarcika

2016.12.01 2017.12.31

260,0 0

260,00

Kazincbarcika

2013.09.09 2014.07.31

Kazincbarcika

2011.04.29 2011.12.15

Kazincbarcika

2010.12.15 2013.11.15


231


292,04


Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe



TOP-3.2.1-15BO1

Kisgyőr

2016.11.01 2018.10.31

KEOP4.10.0/N/14

Kisgyőr

2015.05.18 2015.06.16

Kissikátor

2017.01.01 2017.12.31

Kistokaj

2014.05.15 2015.09.25

Kistokaj

2011.05.25 2013.08.23







203,1 4

193,00


47,07

47,07


222,21


erőforrások ésszerű mértékű használata, a vállalkozás költségeinek csökkentése. A program valós problémákat old meg, reális igényeket elégít ki azáltal, hogy a célcsoport ismert problémáira, igényeire összpontosít, a szinergia kiterjesztésével célozza meg az elérendő eredményeket. A projekt illeszkedik az országos és regionális fejlesztési célokhoz, az UMFT és a KEOP és ÉMOP priorításaihoz is. A projekt fő tevékenységei: Az épületet külső, határoló szerkezeteinek utólagos hővédelme, a homlokzati nyílászárók teljes cseréje, új hőközpont és alacsony hőmérsékletű,sugárzó fűtés építése, az irodaterek világításának cseréje. A projekt közvetlen célcsoportja: az ott dolgozó emberek, a vállalat dolgozói és ügyfelei, az épület használói. A projekt tágabb értelembe vett célcsoportját a város és a kistérségi lakosok alkotják A vállalat az üzemeltetési költségeiben megtakarított erőforrást további fejlesztésre tudja majd fordítani. Haszonélvezői lesznek a fejlesztésnek azok is, akik a beruházással, a kivitelezéssel kapcsolatban munkához, jövedelemhez jutnak. Energiaköltség megtakarítás éves szinten: 6 895 873 Ft; A projekt jellemzői az értékelési szempontok alapján: - a pályázó pénzügyileg stabilan gazdálkodik; a projekt az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokhoz maximálisan igazodik minden célcsoportnál, ill. minden kategóriában - a projektmenedzsment tagjai 5-10 éves szakmai tapasztalattal és már több közösen lebonyolított hasonló jellegű projekttel vállalták el a felkérést - a projekt részletes energetikai és gépészeti felmérésen és energetikai számításon alapul, az üzemeltetés reálisan tervezett - fajlagos a CO2 megtakarításra vonatkoztatva: 1111 e Ft/t/év - fajlagos beruházási költség az energia megtakarításra vonatkoztatva: 82,33 eFt/GJ/év - a keletkező hulladékokat felmértük, teljes mértékben hasznosításra kerülnek (ld. MVT 7.) - a projekt tervezése a helyi közösség igényei alapján történt. A projekt eredményessége a számszerű adatokon túl is kiemelkedő, mert a rendkívül rossz energetikájú és szabályozhatatlan fűtési rendszerű ép Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Kisgyőr, Kistokaj, Bükkaranyos, Tiszadorogma településeken Napelemes rendszer telepítése 189. Kisgyőr Község Önkormányzatának intézményeire 188.

190.

Energetikai településen

fejlesztés

Kissikátor TOP-3.2.1-15BO1

191.

Kerékpáros létesítmény kialakítása Miskolc-Kistokaj-MályiÉMOP-5.1.3.Nyékládháza települések között (I. 11 ütem)

192.

Gazdasági és társadalmi megújulás KEOPMiskolcon 4.2.0/B/12

elhívásban meghatározott funkciójú önk. intézmény hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése. Az épület energia fogyasztásának egy részét megújuló energia alapú termelésből fedezze és csak a fennmaradó rész beszerzése valósuljon meg "hagyományos" forrásokból, ezáltal jelentős költségmegtakarítást érve el. 100%-ban önkormányzati tulajdonú épület illetve infrastrukturális létesítmény energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése Nyékládháza, Mályi, Kistokaj önkormányzata fejlesztési koncepciót dolgozott ki annak érdekében, hogy a három település között a biztonságos közlekedést megteremtse a kerékpárral közlekedő dolgozók számára, valamint kapcsolatot biztosítson Miskolc várossal. A meglévő kerékpárút-, és kerékpársáv hálózat tovább fejlesztésével a munkahelyek, közintézmények, kereskedelmi-, szolgáltató- és oktatási létesítmények kerékpárral való megközelíthetősége számottevően javulna, valamint biztosítottá válna a települések közötti hivatásforgalmú közlekedés biztonságos lebonyolítása. A tervezett kerékpáros létesítmény 7. építési szakaszra került felbontásra. A megvalósítási feladat az első ütemben tehát a meglévő aszfalt kerékpárutak rekonstrukciója, egy szakaszon pedig új, 2,25m széles kerékpárút építése. A többi szakaszon az út mellett, annak mindkét oldalán meglévő 1m széles zúzottkő padka kerül burkolásra, így biztosítva a kerékpáros forgalmat. A projekt szempontjából érintett térség Miskolc városa, melynek fűtési és használati melegvíz ellátási hőigényét jelenleg a Miskolci Hőszolgáltató Kft. látja el. A MIHŐ Kft. 13 gázalapú távfűtő rendszert üzemeltet a városban, amelyek eltérő színvonalúak, azonban technológiájukat tekintve rendkívül elavultak és a primer energia árának növekedése miatt lassan elviselhetetlen anyagi terhet rónak a távfűtéses lakásokban élő lakosság számára. Jelenleg földgáz segítségével történik a távhőszolgáltatás. A projektben helyi megújuló energiaforráshasznosítás és felhasználás valósul meg. A projekt célja geotermikus energiával hő termelése, mellyel környezetkímélő és energiahatékony hőenergia ellátás alakítható ki. A projektben szereplő beruházás célja, hogy a projektgazda a helyi geotermikus potenciált kihasználva, a város távfűtőrendszeréhez csatlakozva a lakossági hőkeresletet el tudja látni. A projektgazda fő tevékenysége így a geotermikus forrásból történő hőtermelés, illetve ennek a hőnek az értékesítése. A projekt előkészítési munkálatainak megvalósításához a Miskolci Geotermia Zrt. 2010 áprilisában a KEOP-4.7.0 konstrukció keretében pályázatot nyújtott be, melyre 2011 márciusában támogatást is nyert. Az első fordulós pályázat részeként sor került egy kutatófúrás elvégzésére (a projektgazda a kutatófúrást 2010 szeptemberében még saját kockázatára valósította meg), mely a kúttesztek elvégzése után a továbbiakban termelő kútként szolgál. Ahhoz, hogy a kútból kinyert termálvízből értékesíthető hőenergia lehessen, szükség van a visszasajtoló kút fúrására, illetve a meglévő távhőrendszerre történő csatlakozáshoz szükséges vezetékrendszer kiépítésére. A közvetlen cél geotermikus energia hasznosításával távhő előállítása és annak értékesítése a miskolci távhőszolgáltató részére. A projekt során az Avasi lakótelep lakossági fűtési, illetve használati melegvíz igényének részbeni kielégítése valósul meg, évente 216 000 GJ értékesített hő segítségével. A beruházás hozzájárul ahhoz, hogy a távfűtési rendszer ellátása részben megújuló energiával történhessen. Másrészt közvetetten csökken a káros anyag kibocsátás, elsősorban a felhasznált földgáz mennyiség megtakarításával csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása (mintegy 10 450 t CO2ekv/év mennyiséggel), mely jelentősen visszaszorítja a környezeti terhelést. A leendő geotermikus erőmű két hidraulikai kört tartalmaz: 1.geotermikus hőtávvezeték: a mályi geotermális termelő kúttól a kistokaji visszasajtoló kútig tart, 2.szekunder hőtávvezeték: a kistokaji hőcserélő állomástól az avasi hidraulikai központig tart. A projekt során az alábbi fő tevékenységek valósulnak meg: - mályi kutatófúrás termelő kúttá alakítása búvárszivattyú, nyomásfokozó szivattyú, keringető szivattyú, gáztalanító, puffer tartály beépítésével - távvezeték kiépítése mályi geotermális kút és a kistokaji hőcserélő állomás között - kistokaji hőcserélő állomás és az avasi hidraulikai


232

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe








Kistokaj

2015.06.30 2015.08.31

Kistokaj

2014.01.15 2015.12.22

Krasznokvajda

2017.01.01 2017.12.31

113,6 4

113,64

Kurityán

2016.09.01 2017.11.30

89,19

89,19

Kurityán

2017.02.01 2018.01.31

Kurityán

2014.02.01 2014.11.30

Léh

2015.05.25 2015.10.31

Mád

2016.09.01 2017.12.31



állomás között - kistokaji hőcserélő állomás és a visszasajtoló kút között - Kistokajban hőcserélő állomás és visszasajtoló kút létesítése hőcserélővel, keringető szivattyúval, visszasajtoló szivattyúval, puffer tartállyal, termálvízszűrővel - avasi hidraulikai állomás kialakítása hőcserélő, visszakeringető szivattyú, nyomástartó szivattyú, nyomástartó szabályozó szelep beépítésével, meglévő távhőrendszerre való csatlakozással irányítástechnika kiépítése A projekt tervezett összköltsége 2 855,6 M Ft, mely megegyezik a pályázat elszámolható költségével, az igényelt támogatás 1 000 000 000 Ft. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOP193. Kistokaj Község Önkormányzat 4.10.0/N/14 intézményein

194.

Geotermikus távfűtőrendszer KEOPkiépítése Kistokajban 4.10.0/B/12

Polgármesteri hivatal energetikai TOP-3.2.1-15195. korszerűsítése Krasznokvajda BO1 településen

196.

A Kossuth Lajos Általános Iskola TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése BO1

Kurityáni Tagintézmény kollégiumi KEHOP197. épületének energetikai 5.2.10-16 korszerűsítése

198.

199.

200. 201. 202.

Épületenergetikai fejlesztés Kurityán KEOPtelepülésen 5.5.0/B/12

Léh Községi Önkormányzat és intézményei épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával A kultúra és a tudomány központjának helyet adó könyvtár energetikai korszerűsítése Mádon Napelemes rendszerek telepítése Mádon Önkormányzati épületek energetikai fejlesztése Makkoshotykán

KEOP4.10.0/F/14 TOP-3.2.1-15BO1

205.

A bemutatásra kerülő projekt Mád Község Önkormányzat területén található könyvtár és kiállító tér energetikai korszerűsítésére irányul. Célja az energiahatékonyság és energiatakarékosság és az ezen keresztül elérhető környezettudatos működés

KEOP4.10.0/N/14 KEOP4.10.0/F/14

Kerékpárút építése Mályi és Miskolc TOP-3.1.1-15203. között (Miskolc MJV közigazgatási BO1 határáig)

Mályi Község 204. középületeinek korszerűsítése

Kistokaj Miskolctól délre, annak közvetlen szomszédságában fekvő kistelepülés, lélekszáma folyamatosan növekszik, ipari és mezőgazdasági tevékenység a betelepülő cégek számának folyamatos bővülésével számottevő. A kialakítandó hálózat ún. indirekt geotermikus távfűtési rendszer, melynek keretében a Miskolci Geotermia Zrt. által épített termál rendszerből, hulladékhő hasznosítására a visszasajtolás előtti közegből hőt adnak ki a pályázó szervezet, a Geo-Wendung Zrt. számára. A projekt célja a település közintézményeinek, lakosságának és vállalkozásainak ellátása geotermikus hőenergiával, a geotermikus távhőszolgáltatás kiépítése. A projekt célja a 100% önkormányzati tulajdonban lévő krasznokvajdai polgármesteri hivatal energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata, valamint a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése. A kurityáni általános iskola korszerűsítése, a projekt eredménye hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez és az energiaimport-függőség csökkentéséhez, megújuló energiahordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondható, hogy a beruházás a környezet tehermentesítését szolgálja, hiszen a felhasznált energia mennyiségének csökkenése és a megújuló energiatermelés a CO2 és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CÉLJA: Az önkormányzati tulajdonban lévő Kurityáni Kossuth Lajos Általános Iskola (3732 Kurityán, Kossuth Lajos út 79. hrsz.: 355) épületének komplex energetikai korszerűsítése. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fenntartója pályázatot nyújt be a KEHOP-5.2.10 „Költségvetési szervek pályázatos épületenergetikai fejlesztései” pályázati konstrukcióra. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei EGYMI sajátos nevelési igényű értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulásban akadályozott, valamint súlyosan és halmozottan sérült tanulókat lát el háromtól huszonhárom éves korig. Az intézmény jelenleg 7 tagintézménnyel működik, melyek közül jelen fejlesztés során a Kurityáni Kollégium (3732 Kurityán, Kossuth utca 130.) épületének energetikai felújítása tervezett. Kurityán Község Önkormányzatának fenntartásában működő Kisvakond Óvoda energiahatékonysági javítása valósul meg a projekt keretében. A beruházással az épületek hőtechnikai adottságait javítják (szigetelés,nyílászáró-csere) az intézmény fűtési, hűtési és használati meleg víz és világítási rendszerét korszerűsítik. Napelemes és napkollektoros rendszer is kialakításra kerül. A megújulóenergiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésnek köszönhetően az épület éves üzemeletetési költségei a jelenlegi állapothoz képest 50-60%-ot csökkenenk. Fejlesztést követően: Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése 47,410 t/év. Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése 663,140 Gj/év. Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges energiahordozó mennyisége 275,36 GJ/év


Geotermia, szaktudás a gazdaság KEOPszolgálatában 4.7.0/11

Mád Makkoshotyka Jelen támogatási kérelem keretében Mályi Község Önkormányzata a település területén már megépült kerékpárforgalmi létesítmény és Miskolc MJV közigazgatási területe között kívánja megteremteni a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit. A fejlesztés keretében Mályi Község belterületéről indulva 1100 m egyoldali kétirányú kerékpárút építése tervezett. A projektgazda Mályi Község Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 88.274.354.- Ft összegű kivitelezés során 2 db épületét kívánja energetikailag felújítani. 1. Általános Iskola (Mályi, Móra Ferenc u. 11., hrsz: 281/26.) 2. Polgármesteri Hivatal (Mályi, Széchenyi u. 4. hrsz: 324.) A kivitelezés során az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Külső homlokzati hőszigetelés - Tetőtér szigetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 1201,8 GJ/év primer energiahordozót takarítunk meg, 67,77 t/év ÜHG-gáz kibocsátás csökkenést érünk el. A megtakarított éves energiaköltség összesen 4 468 940.- Ft. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossága. A projektben szereplő beruházás célja, hogy a projektgazda a helyi geotermikus potenciált kihasználva, Miskolc város központi távfűtőrendszeréhez csatlakozva a lakossági és intézményi hőkeresletet is el tudja látni, illetve lehetőséget biztosít a potenciális hőkereslet-bővülés kielégítésére is. A projektgazda fő tevékenysége a projekt során tehát a geotermikus forrásból történő hőtermelés, illetve ennek a hőnek az értékesítése lesz. A projektet a

87,51

87,51

77,76

77,76

52,80

52,80

2015.05.02 2015.08.31 2014.12.01 2015.08.31

Mályi

2016.10.31 2018.11.30

Mályi

2015.09.01 2015.11.30

Mályi

2011.07.11 2013.06.24


233


Egyéb megjegyz és


Sors zám

206.

Projekt címe


Gazdasági és társadalmi megújulás KEOP-4.7.0 Miskolcon

Nepelemes rendszer telepítése Mályi Község intézményeire Martonyi község polgármesteri 208. hivatalának energetikai korszerűsítése 207.


Kuala Kft. fogja megvalósítani. A projekt szempontjából érintett térség Miskolc városa, melynek fűtési és használati melegvíz ellátási hőigényét jelenleg a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. látja el. A MIHŐ Kft. a Magyarország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltató, amely Miskolc teljes közigazgatási területén mintegy 32 000 lakossági és mintegy 1 000 közületi felhasználója részére végez hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet. A MIHŐ Kft. 13 gázalapú távfűtő rendszert üzemeltet a városban, amelyek eltérő színvonalúak, a jelen projektben azonban technológiáját tekintve többnyire rendkívül elavultak és a primer energia árának növekedése miatt lassan elviselhetetlen anyagi terhet rónak a távfűtéses lakásokban élő lakosság számára. Ezt figyelembe véve döntött a város önkormányzata arról, hogy alternatív-, elviselhető árú energiát próbál a lakosságnak biztosítani. Miskolc térségében a geotermikus erőmű helyszínének kiválasztását elsősorban a geológia és vízföldtani tényezők határozták meg. A kutak helyének kijelölése a tervezővel közösen került meghatározásra. Fő szempontként kellett figyelembe venni a geológiai viszonyokat, a felhasználás helyét, a megvalósítás technikai eszközeinek biztonságos üzemét, a kutak védelmét. Miskolcon jelenleg földgáz energiahordozó segítségével történik a távhőszolgáltatás. A kimerülő készletek miatt egyre dráguló földgáz egyre nagyobb terheket ró a lakosságra. Jelentős hazánk földgáz import függősége is. Ezekre a problémákra megoldást jelenthet a földgáz - legalább részbeni - kiváltása geotermikus energiával, melyet a Pályázó jelen projekt keretében tervez megvalósítani. Jelen - első fordulós - projekt fő célja a kutatófúrás megvalósítása, melynek eredményei alapján második fordulós pályázat keretében egy egy termelő- és két visszasajtoló kútból álló geotermikus hőszolgáltató rendszer megvalósítása válik lehetővé. Az ehhez szükséges engedélyek megszerzése, tervezés, tanulmányok elkészítése is jelen projekt részét képezi. A projekt megvalósítását a Pályázó a pályázat formai befogadását követően saját kockázatára kívánja megkezdeni. A KEOP eljárásrend szerint a formai befogadást 2011. július végére ütemeztük. A támogatás lehívási igénylések ütemezése a Támogatási Szerződés megkötésétől kezdődik, melynek az eljárásrend szerint ütemezett időpontja 2011. október vége, így az első támogatás lehívás 2011. IV. negyedévében várható. A projektfejlesztés várható befejezése 2011 decembere. A KEOP-4.2.0/B pályázat benyújtása várhatóan 2011 szeptemberében történik. Az eljárásrend alapján ennek formai befogadását 2011. novemberre tervezzük, melyet követően a Pályázó saját kockázatára megkezdi ennek a 2. fordulós pályázat megvalósítását. A teljes projekt befejezésének várható dátuma 2012. december vége. A kutatófúrás (tervezett termelőkút) helyeként kijelölt Mályi 10 hrsz.-ú ingatlan Mályi belterület északi részén, a 3. sz. főút mellett nyugati irányban található. A kutatófúrás eredményeként elvárt műszaki adatok: vízhozam 60 l/s, az előremenő hőmérséklet 98°C, visszajövő hőmérséklet 50°C. A kút talpmélysége 2300 m. Az el A projektben helyi megújuló energiaforrás-hasznosítás és felhasználás valósul meg. A projekt célja geotermikus energiával hő termelése, mellyel környezetkímélő és energiahatékony hőenergia ellátás alakítható ki. A projekt keretében helyi megújuló energiaforrás-hasznosítás és felhasználás valósul meg

KEOP4.10.0/N/14



Mályi

2010.04.20 2012.09.30

Mályi

2015.02.18 2015.08.31






TOP-3.2.1-15BO1

A projektben a komplex programmal fejlesztendő edelényi járásban található 412 fős lakosságszámú Martonyi község területén lévő: Martonyi község polgármesteri hivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett.

Martonyi

2016.09.01 2018.08.31

41,40

41,40

Minden forint számít! ? energetikai TOP-3.2.1-15209. korszerűsítés Meszes község BO1 polgármesteri hivatalában

A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása.

Meszes

2017.01.01 2017.12.31

47,58

47,58

A négy épület homlokzati, lábazati és padlásfödém hőszigetelése, lapostető 150,0 hőés vízszigetelése és 0 nyílászórócseréje valósult meg.

150,00

Európai Unió

358,00

Új Széchenyi Terv ÉszakMagyarországi Operatív Program Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Mezőcsát Város Önkormányzata KEOP210. középületeinek energetikai 5.7.0/15-2015- A Polgármesteri Hivatal, az Egészségház és 2 óvoda energetikai korszerűsítése korszerűsítése 0078

211.

Az Egészségfejlesztő Központ és KEOPóvoda energetikai korszerűsítése 5.7.0/15

A Mezőcsáti Kistérségi 212. Egészségfejlesztő Központ energetikai fejlesztése Mezőcsáti Református Gimnázium 213. Energetikai Korszerűsítése

214.

Az Egészségház épülete Hősök tere 33. szám alatt, az egyik óvoda Hősök tere 15. szám alatt a másik óvoda Árpád út 6. szám alatt, Polgármesteri Hivatal épülete pedig Hősök tere 1. szám alatt található Mezőcsáton. Mind a négy ingatlan tulajdonosa Mezőcsát Város Önkormányzata. A pályázat keretében megvalósul az épületek homlokzat felület hőszigetelése, lábazat felület hőszigetelése. Padlásfödém hőszigetelés, lapostető hő- és vízszigetelése kerül megvalósításra. Mindezeken túl az épület valamennyi nyílászárója, homlokzati nyílászáró cseréje történik meg. A projekt során megvalósuló egyéb projektelemek: az előkészítés során energetikai előkészítés, tervezés, projektmenedzsment, a megvalósítás során a kivitelezés mellett műszaki ellenőrzés, projektmenedzsment és kötelező tájékoztatás, nyilvánosság feladatai kerülnek elvégzésre.

Mezőcsát Hősök tere 1., Hősök tere 33., Hősök tere 15., Árpád u. 6.

Mezőcsát

2015.08.03 2015.10.31

KEOP4.10.0/N/14

Mezőcsát

2015.03.16 2015.05.29

KEOP4.10.0/E/12

Mezőcsát

2014.07.01 2014.11.30

Minőségi oktatás és mindennapos ÉMOPtestnevelés feltételeinek 4.3.1/A-12megteremtése a mezőkeresztesi 2012-0034 Kossuth Lajos Általános Iskolában

épületkorszerűsítés komplex akadálymentesítéssel, az energetikai rendszer felújítása, tornaterem bővítése, napelemes rendszer kiépítése

Mezőkeresztes, Összekötő u. 28.

2013.112014.07


épületkorszerűsítés komplex akadálymentesítéssel, az energetikai 358,8 rendszer felújítása, tornaterem 4 bővítése, napelemes rendszer kiépítése

234

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


Mezőkeresztesi önkormányzati KEOPépületek energiaellátásának 215. 4.10.0/N/14fejlesztése napelemes rendszer 2014-0244 kiépítésével

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Mezőkeresztes, TOP-3.2.1-15216. Négyes, Cserépfalu, Nyékládháza, BO1 Mályi és Gelej településeken

Zöld és funkciókban gazdag TOP-2.1.2-15217. városközpont kialakítása BO1 Mezőkeresztesen

218.

Ádám és Fia Bt által üzemeltetett szociális otthon használati melegvíz KEOPigényének kielégítése megújuló 4.2.0/B/09 energiaforrásokból

Helyi villamosenergia-igény kielégítésére alkalmas napelemes KEOP219. áratermelő rendszer alkalmazása a 4.10.0/A/12 Ferpetrol Kft. beruházásában.


Mezőkeresztesi önkormányzati épületek energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével

A projekt célja, hogy a konzorciumban résztvevő önkormányzatok tulajdonában lévő, leromlott energetikai állapotú épületek energetikai korszerűsítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel hozzájárulnak az épületek gazdaságosabb fenntartásához, egységes településkép létrehozásához, a település lakossága szempontjából egy élhetőbb környezet kialakításához, valamint az érintett épületekben lévő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági céljaihoz is. Legtágabb értelemben a környezetünk védelméhez is hozzájárul. A fejlesztéssel érintett épületek: 1. Arany János Általános Iskola, Gelej, 2. Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Hórvölgye Tagiskola Cserépfalu,. 3. Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal, Cserépfalu, 4. Mályi Móra Ferenc Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Mályi, 5. Mezőkeresztesi Gyermekorvosi Mezőkeresztes, 6. Négyes Község Önkormányzat Községháza, Négyes, 7. Nyékládházi Kossuth Lajos Általános Iskola Nyékládháza Mezőkeresztes város fejlesztési szükségletei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felhívás céljai megfelelnek egymásnak. Ez alapján a támogatási kérelem alapvető célja Mezőkeresztes városi szerepének az erősítése és a városi életminőség javítása a városkép és környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók megerősítésével. Az alapvető célt a tervezett fejlesztés az alábbi specifikus célokon keresztül kívánja elérni Az Ádám és Fia Bt fő tevékenysége alapján saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan üzemeltetésével foglalkozik. Jelen beruházás során a cég által üzemeltett, mezőkeresztesi idősek otthonát újítaná fel. A társaság célja, hogy célja olyan ápolást, gondozást nyújtó intézményt működtessen, mely az idős és rászorult emberek teljes körű ellátását végzi. Működési területe az egész országra kiterjed. A társaság székhelye a közeli Mezőkövesden található. Jelen projekt keretében a társaság által üzemeltetett mezőkeresztesi szociális otthon felújítására kerülne sor. A szociális otthon 102 férőhelyes, 2-3 szintes épületegyüttes. A fűtési rendszer gázkazános, kétcsöves, központi melegvízfűtés. Az épület vízellátása saját, fúrt kutakból biztosított. A használati melegvízellátás gázkazános, indirekt fűtésű 500 és 300 literes melegvízbojlerekkel valamint 2 db 150 l-es villanybojlerrel van megoldva, mely nappali áramról működik, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű ivóvizet. A projekt során a mezőkeresztesi szociális otthon HMV rendszerének energiahatékonysági átalakítása történik meg. A jelenlegi melegvíz igények a következők: fürdés és tisztálkodás napi melegvíz igénye 5100l/nap, míg a konyha napi melegvíz igénye 1100l/nap, így az összes melegvíz igény 6200 liter naponta. Az előállításhoz szükséges melegvizet eddig földgáz és villanyáram segítségével állítottuk elő. A projekt során azonban a fenti melegvíz előállítását 3 db napkollektoros melegvíz termelő rendszerrel kívánjuk megoldani. A számítások alapján ezzel a módszerrel az éves melegvíz igény 70 %-a napkollektorokkal biztosítható. A projekt elszámolható összes költsége 16 036 259 Ft, mely nem tartalmazza a 25 %-os ÁFA-t, hiszen az Ádám és Fia Bt vissza tudja igényelni jelen projekt keretében. Jelen támogatási konstrukció keretében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50 %-os támogatási arány vehető igénybe, mely alapján a támogatási összeg 8 018 129 Ft. A társaság a pályázathoz szükséges önerőt a bankszámláján meglévő összegből kívánja biztosítani. Az ehhez szükséges 8 018 129 Ft az OTP Bank Nyrt. igazolása alapján rendelkezésre áll. Sikeres projekt esetén az Ádám és Fia Bt által a mezőkeresztesi volt Általános Iskola épületében működtetett szociális otthon használati melegvízellátását sikerül korszerűbbre cserélni, megnyílik a lehetőség a megújuló energiaforrások használatára, melyet a KEOP 20094.2.0./B pályázati kiírásban meglévő lehetőségeket igénybe véve szeretnénk végrehajtani. A projekt számszerűsíthető eredményei között meg kell említeni az éves szinten 378 GJ-ra tehető energiahordozófelhasználás csökkenését, az évi 16 t ÜHG (CO2) kibocsátás csökkenést, valamint a megtermelt, évi 494 GJ napenergiát. A projekt megtérülése és hosszú távú fenntarthatósága biztosított, hiszen a belső megtérülési ráta 5,89 %, a projekt által vizsgált 15 éves referencia időszak alatt a halmozott pénzügyi nettó pénzáram egyik évben sem negatív, valamint a projekt minden évben 1.639.596 Ft üzemeltetési költségcsökkenést eredményez. Az iménti eredmények biztosításához szükség van a jelen pályázati kiírásban elnyerhető támogatásra, hiszen az Ádám és Fia Bt kisvállalkozásként működik, ezért az ilyen horderejű beruházásokat nem képes tisztán önerőből megvalósítani.





Mezőkeresztesi óvoda József A. u. 3. • Beépített teljesítmény: 17,5kW Szentistváni utca 74. • Beépített teljesítmény: 6kW Általános Iskola Összekötő út 28. 49,68 • Beépített teljesítmény: 40kW Polgármesteri Hivatal Dózsa Gy. u. 30. • Beépített teljesítmény: 15kW Összes teljesítmény: 78,5kW

49,00

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékon ysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság




Mezőkeresztes, Dózsa György utca 30. Mezőkeresztes, Szentistváni utca 74., HRSZ:800/1., Mezőkeresztes, József Attila utca 3., HRSZ:16., Mezőkeresztes, Összekötő út 28., HRSZ:684/3.

2014.062015.08

Mezőkeresztes

2016.11.01 2018.10.31

295,1 0

285,00


Mezőkeresztes

2017.02.01 2019.05.31

279,6 4

236,60


Mezőkeresztes

2010.08.01 2010.11.19

Mezőkeresztes

2014.04.10 2014.07.31


75 t/év

235

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe

Mezőkövesd kerékpárforgalmi ÉMOP-5.3.1220. hálózatának fejlesztése 09

Mezőkövesd - Bükkzsérc kerékpárút TOP-3.1.1-15221. kialakítása és a Mezőkövesdi BO1 közösségi közlekedés fejlesztése Zöld felületek és közösségi terek 222. fejlesztése, kialakítása Mezőkövesden Miskolci Szakképzési Centrum Mezőkövesdi Szt. László 223. Gimnáziuma és Közgazdasági Szakközépiskolája energetikai korszerűsítése Közvilágítás fejlesztése 224. Mezőkövesden

TOP-2.1.2-15BO1 KEHOP5.2.2-16


Mezőkövesd nagy kiterjedése és síkbeli elhelyezkedése miatt nagy hagyományai vannak a kerékpározásnak. A tervezett kerékpárút a Lövői út mentén kerül megépítésre. Ezen az útszakaszon, beleértve a vasúti átjárón áthaladást is, problémás a kerékpáros közlekedés. A tervezési szakaszon a meglévő kerékpárút a Széchenyi utca nyugati oldalán helyezkedik el. Ez a szakasz része a hőfürdőt a vasútállomással összekötő kerékpárútnak. A Vasút utcánál befordul a MÁV-állomás felé, így a vasúti átjáró keresztezése, valamint az átjárótól délre elhelyezkedő területek kerékpáros közlekedése nincs külön választva a közúttól. A jelenlegi balesetveszélyes helyzet feloldása, a közúti- és kerékpáros forgalom szétválasztása a kerékpárút déli irányú meghosszabbításával megoldódik. A beruházás keretében megvalósul a 845 méter hosszú kerékpárút-szakasz kijelölése, megterveztetése, engedélyezése, kivitelezése, üzembe helyezése és műszaki átadása. A meglévő kerékpárút folytatásaként megvalósul külön pályán a vasúti vágányokon történő biztonságos gyalogos és kerékpáros átvezetés is, külön biztosítóberendezéssel. A csapadékcsatornák kiépítését az önkormányzat saját költségen fogja kivitelezni. A kerékpárút potenciális felhasználóinak száma 3 537 fő. A jelenlegi átlagos napi forgalom 553 kerékpáros/nap, amely a kerékpárok megépülése után min 10,3%-kal fog nőni, azaz a várható átlagos napi forgalom min 610 kerékpáros/nap-ra fog emelkedni. A beruházás összes költsége 55 206 404 Ft, elszámolható költsége 44 829 18 Ft, mely beruházáshoz 40 346 269 Ft támogatást kívánunk igénybe venni. A projekt célja Mezőkövesd kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának javítása, összefüggő kerékpárhálózat további növelése, a meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Távlati célunk a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakosság körében, a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának a növelése. A fejlesztés a Kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszegre irányul. Jelen támogatási kérelem két fő építési elemre épül. Egyrészt a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a Mezőkövesd-Bogács-Cserépfalu-Bükkzsérc településeket összekötő térségi jelentőségű kerékpáros útvonal megépítésével, másrészt Mezőkövesd, mint járási székhely közösségi közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése tervezett új pályaudvar kialakításával, az intermodalitás erősítésével, valamint ezzel összefüggésben a város közlekedési kapcsolatainak és forgalmi rendjének részbeni átalakításával. A városfejlesztési igényei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felhívás céljai megfelelnek egymásnak. Ez alapján a támogatási kérelem alapvető célja Mezőkövesd járásközponti szerepének az erősítése és a városi életminőség javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók megerősítésével. A beruházás közvetlen célja a Miskolci Szakképzési Centrum Mezőkövesdi Szt. László Gimnáziuma és Közgazdasági Szakközépiskola épületei energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával, ezáltal az üvegház-hatású gázok kibocsátásának, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése.

KEOP5.5.0/K/14

A Magányos Idős Emberek KEOP225. Gondviselése Alapítvány 5.5.0/A/12 épületenergetikai fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztés a KEOP226. mezőkövesdi Mező Ferenc 5.5.0/A/12 Tagiskolában

227.

Épületenergetikai fejlesztése a KEOPmezőkövesdi VI. sz. Tagóvodában 5.5.0/A/12

228.

Épületenergetikai fejlesztés mezőkövesdi V. sz. Tagóvoda

a KEOP5.5.0/A/12

A Magányos Idős Emberek Gondviselése Alapítványt tartós közérdekű célra, 1993.09.03-án hozta létre egy magánszemély, Pap Lászlóné. Az alapítványt a B-A-Z Megyei Bíróság 13.PK 575/1993. azonosító számon vette nyilvántartásba. Az alapítvány célja: a Mezőkövesden és környékén élő idős és rászoruló emberek gondozása, amely elősegíti, hogy a magányos idős emberek az életük utolsó éveit nyugodt körülmények között, rendszeres orvosi felügyelet és teljeskörű szociális ellátás biztosítása mellett, gondtalanul élhessék le. A projekt konkrét célja a Szent József Idősek Otthona energetikai korszerűsítése: külső nyílászárók műanyagra cserélése, fűtési rendszer korszerűsítése, külső utólagos hőszigetelés. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. A fejlesztés elvárt eredménye ezen célhoz kapcsolódóan "A" osztály elérése, fenntartási költségek csökkenése, a kihasználtság növelése, a káros környezeti hatások csökkenése. A projekt célja a Mezőkövesd, Építők útja 1. sz. alatt található általános iskola épület energetikai korszerűsítése. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit.A projekt közvetlen célcsoportja az iskola tanulói és az iskola tanárai. A közvetett célcsoport Mezőkövesd városának lakossága. A projekt fő tevékenységei utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése. A meglévő épület összesített energetikai jellemzője: 164,43 (kWh/m2a) A megvalósítandó épület összesített energetikai jellemzője: 81,869 (kWh/m2a). A projekt megvalósulását követően az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége évente 81,99 tonnával csökken. Ez energiaköltségben 5 millió forint költségmegtakarítást eredményez. A projekt célja a Mezőkövesd, Móra Ferenc utca 13. sz. alatt található óvoda épület teljes energetikai korszerűsítése. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. A projekt közvetlen célcsoportja az óvoda tanulói és tanárai. A közvetett célcsoport Mezőkövesd városának lakossága. A projekt fő tevékenységei utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése. A meglévő épület összesített energetikai jellemzője: 355,57 (kWh/m2a) A megvalósítandó épület összesített energetikai jellemzője: 102,77 (kWh/m2a). A projekt megvalósulását követően az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége évente 46,23 tonnával csökken. Ez energiaköltségben 2,9 millió forint költségmegtakarítást eredményez. A projekt célja a Mezőkövesd, Dohány utca 1. alatt található óvoda épület teljes energetikai korszerűsítése. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. A projekt közvetlen célcsoportja az óvodások és az intézmény dolgozói. A közvetett célcsoport a város lakossága. A projekt fő tevékenységei utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése. A meglévő épület összesített energetikai





40,35




Mezőkövesd

2010.08.23 2011.03.31

Mezőkövesd

2016.09.01 2019.08.31

1 708,3 7

1 708,37


Mezőkövesd

2017.02.01 2019.05.31

342,8 0

342,80


Mezőkövesd

2016.12.01 2017.05.31

200,0 0

200,00


Mezőkövesd

2015.01.03 2015.11.30

Mezőkövesd

2014.03.01 2015.05.31

Mezőkövesd

2014.03.01 2015.05.31

Mezőkövesd

2014.05.01 2015.05.31

Mezőkövesd

2014.05.01 2015.05.31


236


Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe





Mezőkövesd

2008.08.01 2009.09.30

Mezőkövesd

2012.12.01 2013.08.31

Mezőkövesd

2012.12.15 2013.11.30


jellemzője: 324,95 (kWh/m2a) A megvalósítandó épület összesített energetikai jellemzője: 188,78 (kWh/m2a). A projekt megvalósulását követően az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége évente 122,11 tonnával csökken.

A mezőkövesdi Mező Ferenc 229. Általános Iskola energetikai KEOP-5.1.0 korszerűsítése

Épületenergetikai korszerűsítés a KEOP230. Mezőkövesd Városi 4.9.0/11 Sportcsarnokban

231.

Bayer Róbert kollégium és Szent László gimnázium épületeinek KEOPenergetikai korszerűsítése 4.9.0/11 Mezőkövesden

Tárgyi projekt során megvalósításra kerülő beruházás célja a mezőkövesdi Mező Ferenc Általános Iskola elavult központi fűtési rendszerének teljes körű korszerűsítése, amely a hőtermelők kondenzációs üzemű kazánokra történő cseréjétől teles körű, zónánkénti időjárásfüggő szabályozás megvalósításán keresztül a helyiségenkénti szabályozhatóság megvalósításáig terjed. Hosszú távú célja az energiafüggőség és a fosszilis energiahordozók használatából származó káros kibocsátások csökkentése, az energiaellátás biztonságának növelése, az energiaimport-függőség mérséklése, ezzel pedig az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéshez. Fő tevékenysége az épület energiakorszerűsítése. Elvárt eredményei évi: - 77 t CO2, - 110 kg NOx, - 11 kg SO2 káros anyag emisszió csökkentés. Valamint évi 1441 GJ energiamennyiség megtakarítás. Akkor tudjuk eredményesen megvalósítani a projekt céljait, ha közben figyelünk azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban állunk: szülőkre, tanulókra, fenntartóra stb. A projekt megvalósítóknak egyeztetniük kell tapasztalataikat a partnerek észrevételeivel. Ez alapján határozhatnak el különféle változásokat az intézményre vonatkozóan. E változások alapvető célja mindig a partnerek elégedettségének növelése. A partnerek igényeinek kielégítése természetesen bizonyos keretek között érvényesülhet: az iskolának minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, óvodákkal és a művelődési és sportközponttal, a városi könyvtárral. A projekt célcsoportja az intézmény tanulói, dolgozói. A projekt célja a Mezőkövesd, Kavicsos-tó u. 9. sz. alatt található Mezőkövesdi Sportcsarnok épületének energetikai korszerűsítése, így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozásához. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. A projekt tárgyát képező Mezőkövesd Városi Sportcsarnok (3400 Mezőkövesd, Kavicsos-tó u. 9.) 5383/40 helyrajzi számú ingatlanon található, az ingatlan Mezőkövesd Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. Az ingatlan per és igénymentes. A projekt közvetlen célja a meglévő épület gazdaságtalan üzemeltetési feltételeinek megszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem megfelelő nyílászáró szerkezetek cseréje hőszigetelt üvegezésű, hőhídmentes műanyag szerkezetekre, és a nem megfelelő külső lehűlő határoló szerkezetek hőszigetelése. A HMV rendszer korszerűsítése napkollektoros rendszerrel, valamint az elöregedett kazánok cseréje modern, kondenzációs kazánokra. A projekt elsődleges célcsoportja Mezőkövesdi Városi Sportcsarnok látogatói és dolgozói. A projekt megvalósításával az Önkormányzat kiadásai jelentősen csökkenek majd, a költségmegtakarítás lehetővé teszi az Önkormányzat számára, hogy más fontos ügyek megvalósítására fordítsa a megtakarított költségeket, ezáltal a város népesség megtartó ereje is növelhetővé válik. A projekt közvetett hatása tehát a dolgozókon túl, a város egész lakosságára is pozitív hatással van. A projektben megvalósuló változat kiválasztásának fő szempontjai a folyamatos energiaigény, kis kezelési idő ráfordítás, az energia megtakarítás és a káros-anyag kibocsátás csökkentés. Ezért napkollektorok telepítése valósul meg, mint megújuló energia hasznosító rendszer. A pályázó célja ezen elavult elemek hőszigetelése. A nyílászárók a sok éves használatból adódó elhasználódás illetve vetemedés miatt jelentősen megnőtt a természetes szellőzésből (filtrációs veszteség) eredő légcseréje. Ez jelentős többlet energiát igényel és folyamatosan egyre többet. Fő berendezések: -Korszerű hőszigetelt nyílászárók -Határoló szerkezetek hőszigetelése -Vaillant VFK 150V típusú napkollektor Legfontosabb előnyök: -magas hatásfokú napenergia kihasználás melegvíz készítésre és részleges fűtésrásegítésre, -2,51 m2 bruttó kollektorfelület, -3,2 mm vastag edzett, szolár biztonsági üveggel rendelkeznek, -magas hatásfok az antireflexiós üveg, 96%-os fényáteresztő képességnek köszönhetően, tetszés szerint kombinálható gázüzemű, hagyományos működésű fali vagy állókazánokkal, kondenzációs készülékekkel. A napkollektorok megfelelnek az alábbi követelményeknek -EN 12975-1 és 2 szerinti minőségi szabvány, valamint ugyfcélanezen szabvány minőségi tesztje. -Rendelkezik Solar Keymark és/vagy DIN-CERTCO minősítésekkel. -Gyártói garancia minimum 5 év. -VAILLANT ecoCRAFT 1606/3-E, és 2006/3-E A gázüzemű ecoCRAFT VKK/3 kondenzációs állókazán a széleskörű beépítési lehetőségek sokaságával bizonyít. Teljesítménynagysága a fűtési hőigény szerint típusonként nyújt 13,6 kW-tól 294,3 kW-ig megfelelő alternatívát. Ezzel egyidejűleg moduláris felépítése által a legmagasabb üzembiztonságról és hosszú élettartamról gondoskodik. Ez teszi az ecoCRAFT kazánt ideális kondenzációs megoldássá iskolák, többlakásos társasházak és üzemi objektumok berendezéseként. A projektmegvalósítás sikerességét egy Jelen pályázat a Mezőkövesd, Damjanich út 1. sz. alatt található Bayer Róbert Kollégium és Szent László gimnázium épületeit érinti. A kollégium épületben található a kazánház. Az épületek jelenlegi energetikai jellemzői nagyon rosszak, a különböző hatályos előírásoknak nem felelnek meg. Az épületenergetikai paraméterek azért rosszak, mert létesítésükkor az akkori szabványok sokkal enyhébb követelményrendszere szerint épült. A nyílászárók jelentős része egy korábbi beruházás során már cserére kerültek. Ezek megfelelnek a TNM ide vonatkozó előírásainak. A maradék, még ki nem cserélt nyílászárókat, melyek nem felelnek meg a TNM rendeltben leírtaknak (lsd. energetikai audit), jelen pályázat keretein belül kívánja a pályázó megvalósítani. Ezek a nyílászárók erősen elvetemedtek, ami jelentősen növeli a kialakuló légcserét. Az épület központi melegvíz fűtéses, 2 csöves rendszerű, a kazánok földgáz üzeműek. A beépített összes kazánteljesítmény 1200 kW (10db 120kW-os FÉG VESTAL) melyek a szóban forgó kollégium, valamint a szomszédos gimnázium hőszükségletét is ellátják. A kazánház a kollégium pinceszintjén található. A gimnáziumhoz földben fektetett távvezetékkel érkezik a fűtöközeg, és egy, a földszinten található hőfogadó osztó-gyűjtő egység osztja szét a hőmennyiséget az épület további részeibe, illetve HMV rendszerébe. A kazánok működése nem megfelelő,


237





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás KEOP232. hasznosítással kombinálva a 4.9.0/11 Polgármesteri Hivatal "A" épületében Mezőkövesden

233.

Zsóry Fürdő termálvíz hasznosításra KEOPépülő épületgépészeti rekonstrukció 4.2.0/B/09


szabályozva nincsenek, hatásfokuk a sok éves használat során erősen leromlott. Cseréjük szükséges modern, kondenzációs kazánokra. . A jelenlegi HMV rendszer is elavult, az épület jellege miatt is igen magas a HMV fogyasztás, cseréje/modernizálása szükséges. A pályázó napkollektorokat szeretne felszerelni, melyek a tervek szerint éves szinten 50%-os fedezeti szinttel működnek. A maradék 50%-ot, mikor a napenergia nem képes előállítani a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű melegvizet a kondenzációs kazánok fedezik előnykapcsolás révén. Ha azonban a megfelelő mennyiségű használati melegvizet előállította, és még képes a napenergia a kollektorok fűtésére, akkor a fűtési rendszerre is rádolgozik a kollektor, az előzetes méretezés szerint éves szinten 30%-kal. A kollégiumi secunder fűtési rendszere (hőleadók, csővezeték, radiátorszelepek) egy korábbi saját beruházás révén már felújításra került, modern lapradiátorok és termosztatikus szelepek kerültek felszerelésre a kollégiumban, jelen pályázatot nem érinti. A gimnáziumban található radiátorok megfelelő állapotban vannak, viszont a jelenlegi hagyományos radiátorszelepek lecserélése szükséges modern, termosztatikus szelepekre. A jelenlegi helyzetben a rossz épületenergetikai értékek, illetve a HMV és fűtési rendszer hiányosságai jelentősen növelik a pályázó energiakiadásait, nagyban megnehezítve az épület üzemeltetését A Mezőkövesd, Damjanich út. 1. sz. alatt található Bayer Róbert Kollégium és Szent László gimnázium energetikai felújításán keresztül a projekt közvetlen céljai az alábbiak: " Az épület energetikai tényezőinek javítása " Szigeteléssel és nyílászárócserével az épület hőtechnikai adottságainak javítása. " Az intézmény HMV rendszerének illetve kazán parkjának korszerűsítése " Megújuló energiafelhasználás kialakítása " Hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak való megfelelés (pl. TNM rendelet) " Az energiafelhasználás csökkentése " Hatékonyabb energiafelhasználás " A működési költségek csökkentése A Mezőkövesd, Damjanich út. 1. sz. alatt található Bayer Róbert Kollégium és Szent László gimnázium energetikai felújításán keresztül a projekt közvetett céljai az alábbiak: " A gazdaságos működtetés elősegítése, mellyel az Önkormányz A projekt célja a Mezőkövesd, Mátyás király út 114. sz. alatt található Polgármesteri hivatal épület energetikai korszerűsítése, így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozásához. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkitűzése - összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Az energiahatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállításra vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására. A több mint 60 éve létesült épület az akkori szabványok és előírások szerint készült, amely a mai sokkal szigorúbb előírásoknak nem felel meg, illetve az energiaárak növekedése miatt az épület fűtése indokolatlanul költségessé vált. Lényegében egyetlen külső határoló felület sem felel meg a mai szabványoknak, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben foglaltaknak. Ezek hőszigetelését szeretné megvalósítani a pályázó. A nyílászárókkal kapcsolatban a használatból adódó elhasználódás illetve vetemedés miatt jelentősen megnőtt a természetes szellőzésből (filtrációs veszteség) eredő légcsere. Ez jelentős többlet energiát igényel és folyamatosan egyre többet. A kazánházban 4 db elavult öntöttvas, gázégőkkel szerelt (75-120 kW) gázkazán található, melyek üzemeltetése gazdaságtalan, hatásfokuk a 30 éves folyamatos használat révén igen lecsökkent. Jelen pályázat keretein belül a HMV ellátást szeretné a pályázó korszerűsíteni, valamint az épület szigetelése miatt lecsökkent energiaigényt kielégítő kazánok lecserélést szeretné modern, időjárás követő szabályozású kondenzációs gázkazánokra. A HMV előállítást 50%-os éves fedezeti szinten napkollektoros melegvíz termelő rendszer végezné. Az épület secunder fűtési rendszere (hőleadók, csővezeték) megfelelő állapotban van, azonban a radiátor szelepeket le kell cserélni termosztatikus szelepekre. A hazánkban 2020-ra az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján a megújuló energiaforrások részarányának minimum 13%-ot kell kitennie a bruttó végső energiafogyasztásból. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2010-2020 időszakra ennél magasabb célkitűzést állapított meg, összességében 14,65%-ot hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez. A projekt egyszerre valósítja meg az Európai Unió, Magyarország, valamint a pályázó fenntartható fejlődés környezeti- és természetvédelmi céljait összehangolva a helyi gazdasági és társadalmi elvárásokkal. A projekt közvetlen célja a meglévő épület gazdaságtalan üzemeltetési feltételeinek megszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem megfelelő nyílászáró szerkezetek cseréje hőszigetelt üvegezésű, hőhídmentes műanyag szerkezetekre, és a nem megfelelő külső lehűlő határoló szerkezetek hőszigetelése. A HMV rendszer korszerűsítése napkollektoros rendszerrel, valamint az elöregedett kazánok cseréje modern, kondenzációs kazánokra. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő gépészeti rendszereit a fejlesztési források hiányából adódó átgondoltan műszaki és üzemeltetési megoldások, és a karbantartás hiányosságai jellemzik. A gépészeti infrastruktúra részben még a viszonylag új gyógyászati épület területén is - nagymértékben elavult, elhasználódott. Ezekből több egység (az uszoda vízforgató berendezése, a légtechnikai rendszerek, a termálvíz medencék hőmérséklet szabályozása, stb.) hosszú ideje üzemképtelen vagy eleve hiányzik. A magas sótartalmú termálvíz korrozív és vízkő-képző tulajdonságainak ellensúlyozására semmiféle technikai megoldást nem alkalmaznak. A projekt célja a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő komplett energetikai rendszerének felújítása. Jelenleg a hőtermelés egy részét elavult gázkazánokkal oldják meg. A termál vizet előfűtésre és hővisszanyerésre használják, de igen rossz hatásfokkal. A rendszerek méretezési és tervezési hibái miatt folyamatos az üzemzavar. A tervezett hőszivattyús rendszerrel nagymértékben csökkenthetők az üzemeltetési költségek, illetve a további környezetszennyezés. Az épület korszerűsítése elengedhetetlen, de a vállalkozás gazdasági adatai miatt önerőből nem hajtható végre. A fejlesztést a pályázati forrás bevonásával egy ütemben végre lehet hajtani, míg önerőből évekig is elhúzódhat, vagy meg sem valósulhat. A pályázati támogatás segítségével komplex fejlesztést hajtanak



Mezőkövesd

2013.03.18 2013.10.30

Mezőkövesd

2011.05.05 2011.11.28



238





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe










53,73

53,73

EURÓPAI UNIÓS KEOP

végre, melynek eredményeként egy igen modern rendszer kerül kiépítésre, amely igen kedvező üzemeltetési költségű, maximális energiahatékonyságú. A projekt megvalósulása során jelentősen javul az energiafelhasználás, tekintettel a megújuló energiaforrású rendszer kiépítésére. Csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földgáz felhasználása, az élővilág veszélyeztetése ezzel is hozzájárulva a nemzetgazdasági célokhoz. A projekt keretében tervezett fejlesztések: 1. a fürdő meglévő, megmaradó épületgépészeti rendszerének átalakítása: - a magas energiatartalmú termálvíz többszörös, kaszkád rendszerű (újra-) felhasználása az energia fogyasztók sorrendjének optimalizálásával. A jelenlegi minimális energia nyerés nagymértékű növelése. - a rendszer (fűtés, HMV ellátás, párátlanítás) alkalmassá tétele megújuló energiaforrásból termelt alacsony hőmérsékleten üzemelő hőtermelő berendezés (hőszivattyú) fogadására. 2. A párhuzamosan folyó fürdő fejlesztéssel bővített épületek (kb. 30%-kal megnövekedett alapterület), valamint az ezzel arányosan megnövekedett fűtési hőigény kielégítése alternatív energiaforrásból. A fűtési főigény nagyobb mértékben, kb. 50%-kal nő, mivel télen a fejlesztés kapcsán kültéri medencéket is üzemeltetni kívánnak. A projekt eredményképpen megvalósul a meglévő termálkutak maximális kihasználtsága, a kibocsátott üvegházhatású gázok minimalizálása, az épület üzemeltetésének gazdaságossá tétele, a közvetlen energia költségének csökkentése. A tervezett fejlesztéssel a komfortérzet nagymértékű növelése, ami várhatóan a vendégek elégedettségével és fürdőlétszám növekedésével is jár. A projekt célja: - az új kapcsolási struktúra kialakítása (többszörös hőhasznosítás), - a megújuló energiaforráson alapuló hőtermelés, - a hőenergia felhasználókhoz való eljuttatása, valamit - a meglévő, megmaradó rendszerekre való ráillesztés. A működési költség 16 017 572Ft-tal csökken, ami a földgáz felhasználás csökkenéséből adódik. A karbantartás 2 800 000Fttal csökken évente, az éves megtakarítás 18 817 572Ft-ot tesz ki. A geotermikus energia felhasználása 16 143 GJ/év, hőszivattyúval termelt energia 6 862 GJ/év, így az éves me

234.

235. 236. 237.

238.

239.

Helyi használati melegvíz termeléshez szükséges hőenergia kielégítése megújuló energiaforrással Mezőkövesd Matyóföld Idősek Otthonában a KEOP-4.2.0/A/11 támogatási konstrukción belül Fotovoltaikus rendszerekek kialakítása Mezőkövesden Épületenergetikai felújítás a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskolában Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Energetikai korszerűsítése Mezőzombor Önkormányzat és intézményei épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával KEOP-20144.10.0/F Napenergia hasznosítása Mikóháza közintézményeiben

KEOP4.2.0/A/11

Mezőkövesd

KEOP4.10.0/N/14

Mezőkövesd

2015.03.10 2015.10.27

KEOP4.10.0/E/12

Mezőkövesd

2014.05.01 2015.05.31

KEOP4.10.0/E/12

Mezőkövesd

2014.05.01 2015.02.28

3931 Mezőzombor, Árpád utca 11.; 3931 Mezőzombor, Mátyás utca 23.

2015.05.20 2015.10.31

KEOP4.10.0/F/142014-0304 KEOP4.2.0/A/11

A Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház energetikai korszerűsítése. "BÉRC" Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű 242. Társaság Irodaház felújítása, korszerűsítése

költségeinek

Mikóháza 2007.06.232015.10.20

1 893,1 4

1 004,94

KEOP 5.3.0/B/09

Nyílászórócsere, napkollektor elhelyezése

Miskolc

2011.07.212012.04.30

119,9 8

71,99

KEOP 5.3.0/A/09

A BÉRC Kft. tulajdonában lévő, Miskolc, József Attila utca 57. számú (hrsz: 4745/1) ingatlanon található Miskolc, József Attila irodaépület és műhelyépület komplex energetikai korszerűsítését kívánjuk megvalósítani a projekt keretein belül. u. 57. Irodaház: Lapostetős, téglaépítésű földszintes+ kétszintes épület.

2011.02.212012.01.17

99,54

68,68

Miskolc

2011.08.092011.11.24

77,48

77,48

Miskolc

2011.04.262013.03.28

658,5 9

329,29

Biogas-Miskolc Kft. Biogáz üzemet létesített.

Miskolc

2011.07.012015.11.25

2 173,9 1

1 000,00

Megújuló energia bevezetése az Italkereskedő-Ház Zrt. edelényi telephelyén

Miskolc

2011.07.0110.31

59,68

29,84

Miskolc Kenderföldi Bio-fűtőmű KEOP létesítése 4.2.0/B/09

245. Miskolci biogáz üzem létesítése

áram

Miskolc

Türr István Képző és Kutató KEOP 243. Intézet energetikai korszerűsítése 5.3.0/B/09

244.

Intézmények csökkentése

MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft megvalósításában új fogyasztók távhőre kötése a belvárosi hőellátási körzetben, a primer távhőrendszer energetikai korszerűsítése, kazánházi korszerűsítések a MIHŐ Kft. szolgáltatási területén, a miskolci távhőszolgáltatás bővítése, Kemény Dénes Városi Sportuszoda távhőellátás kiépítése, Futó utcai kazánházában biogázmotoros erőtelep és kazánkorszerűsítés létesítése, a rekultivált Bogáncs utcai hulladéklerakóból történő biogázellátása

KEOP A miskolci távhőrendszer 240. 5.4.0/12, megújítása, korszerűsítése KEOP 4.1.0 241.

Napelemes rendszer megvalósítása

KEOP 4.4.0/A/09

Megújuló energia bevezetése az KEOP 246. Italkereskedő-Ház Zrt. edelényi 4.2.0/A/11 telephelyén

A fűtési és a használati melegvíz előállítási rendszer energetikai racionalizálása és felújítása az Északmagyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) miskolci létesítményeiben. A projekt célja, célcsoportja: A projekt célja, hogy az intézményünk energetikai korszerűsítése /a gázkazánok cseréje, nyílászáró csere valamint a fosszilis energiahordozó (földgáz) kiváltása megújuló energiával (napenergia)/ eredményeként jelentős költségmegtakarítást érjünk el. A Miskolci Távhőszolgáltató Kft. (MIHŐ) projektcége a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság bio-távfűtőmű létesítését valósította meg, amelyet a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátására kíván használni, ugyanis a jelenlegi rendszerei közül a biomassza itt használható fel optimális körülmények között.


239

Egyéb megjegyz és







BÁSTYA Wellness Hotel*** energetikai korszerűsítése

Miskolc

2011.09.302012.07.16

59,40

29,70

KEOP 4.4.0/A/09

A projekt közvetett célkitűzése napelemes háztartási kiserőmű létesítése révén az energiaköltségek csökkentése.

Miskolc

2011.12.302012.06.19

70,44

70,44

KEOP 5.3.0/A/09

A projekt célja a Steelvent 2000 ZRt. iroda és üzletek épületeinek hőszigetelése és nyílászáró cseréje fűtés korszerűsítéssel a környezeti terhelés csökkentése és az energiaracionalizáció megteremtése érdekében.

Miskolc

2012.01.312012.12.20

57,68

39,80

LLANDEN Kft. miskolci KEOP 250. telephelyének komplex energetikai 5.3.0/A/09 felújítása és korszerűsítése

A projekt célja: energiahatékonyság növelése, hő- és villamos energia felhasználás csökkentése komplex energetikai fejlesztéssel a társaság épületében, az épület külső hőszigetelésével, nyílászáró cseréjével és az egyedi fűtés korszerűsítésével, központi fűtés kiépítésével, hőmérséklet szabályozók beépítésével. A projekt során a világítótestek cseréje energiatakarékos világítótestekre, a kapcsolódó szerelvények modernizációjával, kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások kialakítása is megvalósul.

Miskolc

2012.02.012013.08.27

46,49

30,22

KEOP 4.2.0/A/11

Napelem telepítése az Aventis Consult Kft telephelyén

Miskolc

2012.03.0211.20

59,11

29,56

KEOP 5.3.0/A/09

Az A/6 épületblokk és a Díszaula energetikai korszerűsítése, az élhetőbb oktatási környezet megteremtése érdekében. Lapostető szigetelés, homlokzati hőszigetelés, elavult légtechnika lecserélése, szabályozhatóvá tétele, nyílászáró csere.

Miskolc

2012.05.152013.12.20

499,5 6

499,56

KEOP 4.9.0/11

Komplex épületenergetikai fejlesztés a TISZAÚJVÁROS TRANSZ KFT irodaházában: hőszigetelés, nyílászáró csere, fútés- és villamoshálózat rekonstrukció

Miskolc

2012.08.102013.01.16

60,00

30,00

KEOP 4.9.0/11

Homlokzati hőszigetelés, födém szigetelés, nyílászáró csere, napkollektorok és napelem felszerelése a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium iskola épületeiben

Miskolc

2012.06.222014.05.31

135,4 9

115,17

Miskolc

2013.03.012014.11.14

2 857,1 4

1 000,00

Miskolc

2014.03.0109.29

129,2 0

109,82

Miskolc

2014.05.0210.01

488,6 3

415,34

Miskolc

2014.04.072016.01.21

1 016,0 0

1 016,00

Miskolc

2014.07.0210.27

150,0 0

150,00

Miskolc

2014.05.012015.04.30

139,1 6

139,16

Sors zám

247.

Projekt címe

BÁSTYA Wellness Hotel*** KEOP energetikai korszerűsítése 4.2.0/A/11

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 248. Büntetés-végrehajtási Intézet miskolci naperőműve STEELVENT 2000 Csavar és Húzottáru Ipari Kereskedelmi Zrt. 249. Épületeiben energetikai korszerűsítés

Napelem telepítése az Aventis Consult Kft telephelyén A Miskolci Egyetem A/6 252. épületblokk és a Díszaula energetikai korszerűsítése Komplex épületenergetikai fejlesztés 253. a TISZAÚJVÁROS TRANSZ KFT irodaházában Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a 254. miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium iskola épületeiben 251.

255.

Geotermia, szaktudás a gazdaság KEOP szolgálatában 4.10.0/B/12

256.

A miskolci Diósgyőri Fedett Uszoda KEOP épületének energetikai felújítása 5.5.0/A/12

257.

Miskolc Önkormányzati tulajdonú KEOP épületeinek energetikai felújítása 5.5.0/A/12

258.

Komplex energetikai fejlesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KEOP Kormányhivatal Városháztér 1. 5.6.0/12 szám alatti B épületénél

Fáy András Görögkatolikus KEOP 259. Közgazdasági Szakközépiskola 4.10.0/E/12 energetikai korszerűsítése Épületenergetikai felújítás a KEOP 260. Diósgyőri Szent Ferenc Római 4.10.0/E/12 Katolikus Általános Iskolában Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium energetikai megújulása Konventuális Ferences Minorita 262. Rend Kelemen Didák Fiúkollégiumának energetikai 261.


A Kuala Kft.2011-ben egy nyertes KEOP-4.7.0 pályázati konstrukció keretében elvégezte a tárgyi nagy teljesítményű geotermikus energiahasznosítást célzó projekt megvalósításához szükséges előkészítési- illetve engedélyeztetési folyamatokat, valamint a szükséges kutatófúrást. A kutatófúrás eredményei a vártnak megfelelően alakultak mind hozam, mind hőmérséklet tekintetében. A beruházás lezárás alatt lévő első üteme után jelen pályázat keretében a kutatófúrás termelő kúttá alakítása történik meg, majd újonnan létesített, illetve meglévő távhővezetékeken és hőátadó állomásokon keresztül valósul meg a meglévő távhőhálózatra való rákötés, és ezáltal a termálvíz hőenergiájának hasznosítása. A projekt célja Miskolc Tatár utcai Fűtőműve által kiszolgált Belvárosi városrész meglévő távhő-rendszer ellátásának korszerűsítése geotermikus energia hasznosítással. Az energetikai korszerűsítése keretében utólagos hőszigetelés kerül a határoló szerkezetekre, a korszerűtlen nyílászárók cserére kerülnek, ezzel csökkenthető a hőveszteség, energiatakarékosabb és költséghatékonyabb fűtést eredményez, csökkentve a kibocsájtott ÜHG gázokat és primer energia felhasználást. Miskolc önkormányzati tulajdonában lévő épületek energetikai korszerűsítését tervezi,mellyel a dolgozók és látogatók hőérzetének javítása a cél.A projekt közvetlen célja minden épületnél:hőszigetelése 10cm EPS hőszigsel,nyílászárók cseréje(Ug=1,1W/m2K), helyiségenkénti szabályozás kialakítása,radiátorok cseréje.Lapostető szig.(József-Középszer-Batsányi-Avastetői-Katowice)12cm EPS,padlásfödém szig. 15-20 cm kőzetgyapottal Szilágyi, József-Selyemrét-Szilágyi esetében kondenzációs kazán cseréje is tervezett. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc Városház tér 1. szám alatti székhelyének épület energia-korszerűsítése, során lecserélésre kerül az épület közel 50 éves fűtés csőregiszteres fűtésrendszere, helyére modern kondenzációs kazán kerül beszerelésre, új kéménnyel, időjárásfüggő szabályozással, radiátoronkénti termo fejes beállítási lehetőséggel. Az épület korszerűsítése a teljes homlokzat hőszigetelésével és valamennyi külső elavult nyílászáró cseréjével történik meg. Az épület lapos tetős részére - új hő- és vízszigetelés mellett - a legújabb műszaki megoldásokat tartalmazó napcellás villamos rásegítő rendszer kerül, ezzel együtt a még le nem cserélt nem energiatakarékos lámpatestek is kiváltásra kerülnek, a villamos hálózat felújítása mellett. A beruházás során a Kollégiumi épület teljes energetikai korszerűsítése valósult meg, melynek során megújult a fűtésrendszer, gazdaságos kazánok szolgáltatják a meleg vizet, valamint az épület külső hőszigetelésével együtt megtörtént a külső nyílászárók cseréje is. Az összes radiátorszelep termosztatikus kivitelűre lesz cserélve, új pellet tüzelésű kazánok beépítése a főépületben kialakított új hő-központba. A meglévő lapos tető komplett víz és hőszigetelést kap. 2X12 db napkollektor kerül elhelyezésre a tető déli oldalán mely a melegvíz mintegy 40 %-át fogja előállítani puffer tároló segítségével. Az épület összes nyílászárójának cseréje fokozott légzárású, hőszigetelt üvegezésű egyedi műanyag szerkezetekre. A homlokzat utólagos hőszigetelése 10 cm vastag dryvit rendszerrel.


KEOP 4.10.0/E/12

Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium energetikai megújulása

Miskolc

2014.06.0210.20

78,63

78,63

KEOP 4.10.0/E/12

Konventuális Ferences Minorita Rend Kelemen Didák Fiúkollégiumának energetikai megújulása

Miskolc

2014.06.022015.09.15

53,38

45,38


240


Egyéb megjegyz és








KEOP 4.10.0/E/12

Homlokzati hőszigetelés, padlásfödém szigetelés, lapostető szigetelés, nyílászáró csere, termosztatikus szelepeke, napkollektor telepítése a miskolci Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskolában.

Miskolc

2014.05.012015.02.28

150,0 0

150,00

KEOP 4.10.0/E/12

Épületenergetikai fejlesztés a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvodában

Miskolc

2014.07.232015.01.07

85,44

85,44

KEOP 4.10.0/E/12

Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon energetikai megújulása

Miskolc

2014.07.0212.16

144,3 9

144,39

Napelemes rendszer telepítése a Miskolci Egyetem területém

Miskolc

A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Naperőműve

Miskolc

Közvilágítás energiatakarékos megvalósítása Miskolcon

Miskolc

2015.07.0110.15 2015.04.0309.30 2015.01.0110.15

163,4 9 119,9 0 451,3 6

KEOP 4.10.0/N/14

Napelemes rendszerek kiépítése Miskolc város önkormányzati épületein

Miskolc

2015.08.0710.27

36,98

36,98

KEOP 4.10.0/K/14

Napelemes rendszer kiépítése a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház központi és egyéb telephelyein

Miskolc

2015.03.3010.15

273,4 8

273,48

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita KEOP 271. Gimnázium és Kollégium 5.7.0/15 energetikai korszerűsítése

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium energetikai korszerűsítése A projekt keretében a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium energetikai fejlesztése valósul meg. A fejlesztésbe 7 épület került bevonásra. Az épületek esetében a nyílászárók korszerűsítése valósul meg, valamint 1 épület esetében a padlásfödém, és a padlásteret határoló fal utólagos hőszigetelésére is sor kerül.

Miskolc

2015.10.2212.15

150,0 0

150,00

Az Miskolci Rendészeti KEHOP272. Szakközépiskola 4 szállásépületének 5.2.10-16 épületenergetikai fejlesztése

A projekt az MRSZKI Szentpéteri kapu 107. sz. alatti két és a Szentpéteri kapu 78. sz. alatti két kollégiumi szállásépületének energetikai felújítását célozza. Elvégzendő munkák: homlpkzati hőszigetelés, lábazati, födém szigetelés, lapostető szigetelés és nyílászárócsere.

Miskolc

2016.10.012017.08.31

Orvosés nővérszállók épületenergetikai felújítása és napelemes kiserőmű telepítése a 273. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban

A beruházás keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház öt, jelenleg is orvos- és nővérszállóként üzemelő épületének energetikai felújítása történik meg. A felújítás 3 fő részre bontható: Homlokzati hőszigetelés, lapostető hőszigetelése és nyílászárók cseréje. A 2 megvalósítási helyszínen található kórházi épülettömb rendelkezésre álló épületeinek ideális tájolású tetőfelületeire a létesítmény fogyasztásának jelentős részét fedező, összesen 2x792 db, egyenként 265 Wp teljesítményű napelem panel kerül elhelyezésre.

Miskolc

tervezett: 2017.01.01 2018.02.28

450,1 0

130,0 1

107,91

207,3 9

207,39

Sors zám

Projekt címe



megújulása

263.

264.

265. 266. 267. 268. 269. 270.

A miskolci Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Épületenergetikai fejlesztés a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvodában Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon energetikai megújulása Napelemes rendszer telepítése a Miskolci Egyetem területén A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Naperőműve Közvilágítás energiatakarékos megvalósítása Miskolcon Napelemes rendszerek kiépítése Miskolc város önkormányzati épületein Napelemes rendszer kiépítése a BA-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház több épületén

KEOP 4.10.0/K/14 KEOP 4.10.0/K/14 KEOP 5.5.0/K/14

KEHOP5.2.10-16, KEHOP5.2.11-16

2212,092 GJ/év

124,74 t/év

212,5 6

163,49 119,90 451,36

212,56


450,10


Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház KEHOP274. orvosgarzon épületenergetikai 5.2.10-16 fejlesztése

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház orvosgarzon épületenergetikai fejlesztése

Miskolc

tervezett: 2017.02.012018.01.31

Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Teleki KEHOP275. Tehetséggondozó Kollégium 5.2.10-16 Tagintézményének épületenergetikai fejlesztése

A pályázat célja a Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézmények épületenergetikai korszerűsítése. fejlesztés hozzájárul az épület energiahatékonyságának javításához, a környezetbarát megújuló energiaforrás felhasználás növeléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az épület hőszigetelése, nyílászárócseréje és napelemes rendszer beépítése által.

Miskolc

tervezett: 2017.03.012018.02.28

Napelemes rendszer kiépítése a KEHOP276. Miskolci Szakképzési Centrum 5.2.11-16 iskoláiban

A pályázatunk célja a Miskolci Szakképzési Centrum iskoláiban meglévő, fosszilis alapú villamos energia ellátásának megújuló, napelemes rendszerrel történő részleges kiváltása. A pályázatban érintett épületek: 1. Miskolc SZC Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola 2. Miskolc SZC Fazola Henrik Szakképző Iskola 3. Miskolc SZC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium 4. Miskolc SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola 5. Miskolc SZC Martin János Szakképző Iskola 6. Miskolc SZC Martin János Szakképző Iskola

Miskolc

tervezett: 2017.02.012018.01.31

Miskolci Szakképzési Centrum KEHOP277. Andrássy Gyula Szakközépiskolája 5.2.2-16 energetikai korszerűsítése

A beruházás közvetlen célja Miskolci Szakképzési Centrum Andrássy Gyula Szakközépiskolája épületei energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával.

Miskolc

tervezett: 2016.12.012018.05.31

180,0 0

180,00

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KEHOP278. oktatási intézmények 5.2.2-16 épületenergetikai fejlesztése

A beruházás közvetlen célja a Miskolci Herman Ottó Gimnázium épületeinek energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával. Pályázó neve: Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság

Miskolc

tervezett: 2017.02.012018.10.01

990,0 0

990,00

239.040 kWh/év


134,2 1

241

134,21

Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


279.

Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet KEHOPépületeinek energetikai felújítása 5.2.3-16

280.

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése ÉMOP-5.1.3Miskolc városában 09

Bringázz a tudásért, környezerbarát ÉMOP-5.3.1281. közlekedés a Miskolci Egyetemen 11

Miskolci Egyházmegye épületeinek KEHOP282. energetikai felújítása 5.2.3-16

Napelemes rendszer kiépítése a KEHOP283. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 5.2.11-16 Kormányhivatal épületeiben Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén meglévő SEAP-ok TOP-3.2.1-15284. felülvizsgálata és átdolgozása BO1 SECAP-pá, illetve új SECAP-ok kidolgozása 285.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal KEHOPenergiatakarékossági beruházásai 5.2.2-16

Napelemes rendszer kiépítése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KEHOP286. Kormányhivatal épületeiben 2. 5.2.11-16 szakasz Miskolci Szakképzési Centrum KEHOP287. Tagiskoláin, Fotovoltaikus rendszer 5.2.11-16 kiépítése 288.

Fotovoltaikus rendszer a Miskolci KEHOPRendészeti Szakközépiskolában 5.2.11-16




120,00


156,15


59,13


180,00


131,0 0

131,00


2016.11.02 2017.10.31

107,7 5

107,75


Miskolc

2017.09.30 2018.04.02

3 000,0 0

Miskolc

2017.07.01 2018.06.30

132,3 6

Miskolc

2017.09.01 2018.08.31

133,0 0

Miskolc

2017.07.03 2018.08.31

134,6 0


A projekt helyszínét Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképző Iskola ”felsős” épülete képezi. A felújítás keretein belül az korszerűsítésre kerülnek az épület határoló szerkezeteinek elemei, az épületgépészeti valamint az épületvillamossági rendszer egyaránt. Nyílászárócsere, padlásfödém utólagos hőszigetelése és Miskolc kazáncsere valósul meg, sajnos a helyi védettségi megkötések miatt a homlokzati falak hőszigetelése nem megoldható. A projekt célja a kerékpáros közlekedés mai, még igen alacsony mértékének jelentős növelése egy olyan kerékpárforgalmi hálózat kialakítása által, mely komfortos és biztonságos közlekedést tesz lehetővé, összekötve az egymás mellett lévő városrészeket és megkönnyítve így a munkahelyek, közintézmények elérését. Ezen célok elérésének eszköze Miskolc kerékpáros baráttá tétele, a fenntartható mobilitási formák támogatása, a közlekedők szemléletének megváltoztatása. Kizárólag az önálló és költséges kerékpárutak építése nem mindig célravezető, hiszen a rendelkezésre álló eszköztár ennél sokkal szélesebb körű és sok esetben költség-hatékonyabb intézkedéseket tesz lehetővé. Gyakran nem a kerékpárosok elválasztása, hanem a közúti forgalomba történő biztonságos integrációja a jó megoldás, a megfelelő környezet kialakítása által. Pályázatunk ezen célokat és megállapításokat figyelembe véve került összeállításra, mely által a város kelet-nyugati tengelyén egy 10,25 km hosszú nyomvonal jön létre, amit kiegészít az észak-déli főtengelyen, forgalomtechnikai eszközökkel Miskolc kialakítandó 1,415 km hosszú kerékpáros útvonal, déli végén csatlakozva a már meglévő Tapolcai kerékpárúthoz. Ezáltal a város főtengelyei mentén egymáshoz kapcsolódó, a már meglévőekkel együtt 16,785 km folyamatosan végig kerékpározható hálózat jön létre, melyek a jövőben tovább fejleszthetők. A pályázatban foglaltak megvalósulása által szakmai hatásként várható, hogy a fejlesztés hatékonyan fogja segíteni a lakosság környezettudatos, egészséges életmód szemléletének formálódását, aktív állampolgári szerepkör betöltésére való motiválódását. A városrészek összekötése által a kerékpár a helyi forgalom egyik leghatékonyabb közlekedési eszközévé válhat, köszönhetően annak, hogy gyors, alacsony a költség/ helyigénye és stresszmentes közlekedést tesz lehetővé. Rövid távú utazások esetében felválthatja a gépjármű használatot, hosszabb távokon pedig a közösségi közlekedéssel kombinálva lehet versenyképes. A Miskolci Egyetem által megvalósítani kívánt "Bringázz a tudásért, környezetbarát közlekedés a Miskolci Egyetemen" projekt során, kiépítésre kerül egy átfogó úthálózat, amelyen közlekedve az intézmény fő oktatási, kulturális, sport és egészségügyi szolgáltató helyei a jelenleginél gyorsabban és biztonságosabban válnak elérhetővé. A tervezéskor a legoptimálisabb vonalvezetés kitűzése volt az elsődleges szempont. Miskolc-Tapolca meglévő kerékpárújához két helyen csatlakozik a tervezett kerékpárút egy direkt kapcsolódási pontban és egy Miskolc gyenge forgalmú útszakaszon keresztül. A két csatlakozás eredményeként a projekt tárgyát jelentő útvonal részévé válik a város meglévő kerékpárút hálózatának. Cél a hallgatóság, a dolgozók és az Idelátogatók, illetve a kollégiumok hotelszolgáltatásait igénybe vevők körében népszerűsíteni a kerékpáros közlekedést, ezzel párhuzamosan csökkenteni a területen a gépkocsiforgalmat, a környezeti terhelést és fokozni az egészségesen élők számát. A tervezett fejlesztések Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola: - utólagos külső hőszigetelés - födém hőszigetelése - külső nyílászárók cseréje, korszerűsítése - fűtési rendszerek korszerűsítése (radiátor és szelepek cseréje) Szent Miklós Görögkatolius óvoda és Bölcsőde Felsőzsolcai tagóvoda és bölcsőde: - utólagos külső Miskolc, Felsőzsolca, hőszigetelés - födém hőszigetelése - külső nyílászárók cseréje, korszerűsítése - fűtési rendszerek korszerűsítése Sárospatak (kazáncsere, radiátor és szelepek cseréje) Sárospataki Örömhírvétel Óvoda: - utólagos külső hőszigetelés födém hőszigetelése - külső nyílászárók cseréje, korszerűsítése - fűtési rendszerek korszerűsítése (csőhálózat, radiátor és szelepek cseréje) - napelemes rendszer (6 kW teljesítményű) A projekt keretében 9 kormányhivatali épület tekintetében valósul meg hálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítása. A pályázatban érintett épületek: 1. Szikszói Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály 2. Ózdi Miskolc, Encs, Ózd, Járási Hivatal Építésügyi Osztály 3. Encsi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály 4. Sátoraljaújhely Járási Hivatal Sátoraljaújhely, 5. Szikszói Járási Hivatal 6. Tiszaújvárosi Járási Hivatal - Foglalkoztatási Osztály 7. Tokaji Járási Hivatal Szikszó, Foglalkoztatási Osztály 8. Népegészségügyi Főosztály (Miskolc) 12. 9. Miskolci Járási Hivatal Kormányablak Tiszaújváros, Tokaj Osztály A projekt legfőbb célkitűzése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által konzorciumvezetői szinten összefogott és koordinált helyi önkormányzati konzorciumi tagok Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) felülvizsgálata és átdolgozása Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvé (SECAP), SECAP kidolgozása, Miskolc valamint a megye területén működő Helyi Fejlesztési Stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek SECAP-jainak összefogása. A beruházás közvetlen célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal épületeinek energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával, ezáltal az üvegház-hatású gázok kibocsátásának, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. A projekt keretében 9 kormányhivatali épület tekintetében valósul meg hálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítása. Pályázatunk célja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kezelésében lévő épültek meglévő, fosszilis alapú villamos energia ellátásának megújuló, napelemes rendszerrel történő részleges kiváltása, ezáltal a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjesztésének ösztönzése. A Miskolci Szakképzési Centrum pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére Tagintézményei számára a megújuló energiaforrás felhasználás növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt legfőbb célja a decentralizált, épületekhez kapcsolódó környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének elősegítése, így a meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználás megújuló energiaforrásra való teljes vagy részleges kiváltásának támogatása A fejlesztés keretében a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola három épületén valósulhat meg hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer telepítése az épületek villamosenergia igényének kielégítése céljából.



tervezett: 2016.12.15 2018.12.14



120,0 0

2010.05.07 2012.12.31

2015.02.27 2015.06.24

tervezett: 2016.12.012018.01.31

tervezett: 2017.02.012018.01.31

1.619 GJ/év

180,0 0

219.379 kWh/év


242

Kohéziós Alapból és 3 000,00 hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és 132,36 hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és 133,00 hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós 134,60 Alapból és

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


Miskolci Tankerületi Központ KEHOP289. Intézményein Fotovoltaikus 5.2.11-16 rendszer telepítése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi KEHOP290. Oktatókórház Intézményein 5.2.11-16 Fotovoltaikus rendszer telepítése

Hit és Közösség. A miskolci Görög Katolikus Egyetemi és Főiskolai KEOP291. Kollégium épületenergetikai 5.5.0/A/12 fejlesztése

292.

Új fogyasztók csatlakozása a miskolci távhő rendszerre - a KEOPbelvárosi körzetről távvezetéki 5.4.0/12 csatlakozással ellátva

293. Miskolci távhőszolgáltatás bővítése

294.

KEOP5.4.0/12

Új fogyasztók távhőre kötése a belvárosi hőellátási körzetben, a KEOPprimer távhőrendszer energetikai 5.4.0/12 korszerűsítése

Kemény Dénes Városi Sportuszoda távhőellátás kiépítése, a primer KEOP295. távhőrendszer energetikai 5.4.0/12 korszerűsítése

Új fogyasztók távhőre kötése, KEOP296. kazánházi korszerűsítések a MIHŐ 5.4.0/12 Kft. szolgáltatási területén


A Miskolci Tankerületi Központ pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére Tagintézményei számára a megújuló energiaforrás felhasználás növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt legfőbb célja a decentralizált, épületekhez kapcsolódó környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének elősegítése, így a meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználás megújuló energiaforrásra való teljes vagy részleges kiváltásának támogatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére Tagintézményei számára, a megújuló energiaforrás felhasználás növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt legfőbb célja a decentralizált, épülethez kapcsolódó környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének elősegítése, így a meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználás megújuló energiaforrásra való teljes vagy részleges kiváltásának támogatása. Az épület Miskolc-Tapolcán a Görömböly u. 24. szám alatt helyezkedik el.. Az épület épületenergetikai szempontból nem felel meg a jelenlegi elvárásoknak. A számítások szerint célszerű a külső homlokzati hőszigetelést, a födémszigetelést és a tetőszigetelést elkészíteni, a külső nyílászárókat a jelenlegi előírásoknak megfelelő minőségű nyílászárókra cserélni, valamint célszerű a gázkazánokat korszerű, jó hatásfokú kondenzációs kazánokra cserélni. 1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók lesznek beépítve, a kazán hatásfoka pedig megközelíti a 100 %-ot. 583,5 m2 felület lesz hőszigetelve. A beruházás még 2013-ban megvalósulhat, így már a következő télen is érezhető lesz a költségek csökkenése. A beruházás eredményeképpen az ÜHG csökkenés 12,78 t/év lesz, az energiahatékonyság fokozásával elérhető primerenergia mennyiség csökkenése pedig 195,27 GJ/év lesz. Az energia felhasználás költsége 919350 Ft/év-el csökken. Miskolcon a távhőellátást a Miskolci Hőszolgáltató Kft. szolgáltatja. Két legnagyobb távhőrendszerének (Avas, Belváros) hőforrása a Miskolci Fűtőerőmű Kft. fűtőerőműve. A projekt a város északi részén, a Belvárosi körzet szomszédságában elhelyezkedő posta központ - jelenleg földgáztüzelésű kazánokkal ellátott- létesítményeinek (Magyar Telekom Nyrt., Magyar Posta Zrt., ANM 21 Kft.) távhőrendszerre csatlakoztatására vonatkozik. A projekt keretében ~970 m DN50-DN250 méretű új primer, előreszigetelt, közvetlenül földbefektethető vezeték kerül kiépítésre, valamint 3 db 540 - 770 kW teljesítményű hőközponti blokk kerül elhelyezésre. A projekt megvalósítására várhatóan 2013 júliusa és decembere közötti időszakban kerül sor. A projekt - integráltan nézve - számos energiahatékonysági előnnyel jár, miközben a projektgazdának a támogatás nélküli megvalósítás gazdasági nehézségbe ütközik. A projekt beruházási költsége 139 621 442 Ft. A projekt célja a miskolci Szent Ferenc Kórház (3529 Miskolc, Csabai Kapu 42.), valamint a miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft. (3529 Miskolc, Csabai Kapu 9-11.) - továbbiakban: Semmelweis Kórház -bekapcsolása a miskolci városi távhőellátó rendszer déli szakaszába. A projekt megvalósulása esetén növekszik a kórházak fűtési rendszerinek üzembiztonsága, valamint a kórházaknál eddig jelentkező folyamatos karbantartási igény mértéke csökken. A projekt keretében 41.448,5 GJ/év hőenergia értekésítésére kerül sor. Az alkalmazott vezetékek a bekapcsolni kívánt intézmények esetében Isoplus által gyártott merevcsöves előreszigetelt, műanyag köpenycsöves darabok. Az alkalmazott technológia az Isoplus által kifejlesztett és kiegészítő tartozékokkal támogatott előfeszítéses, párnázásos rendszer. A tervezett távhővezeték nyomvonal hossza: 1444,3 m. Miskolcon a távhőellátást a Miskolci Hőszolgáltató Kft. biztosítja. Két legnagyobb távhőrendszerének (Avas, Belváros) hőforrása a Miskolci Fűtőerőműve. A projekt a belvárosi körzet szomszédságában, az alábbi négy egymástól elkülönülő helyeken megvalósuló beruházásokra vonatkozik: - a Széchenyi-negyedben megvalósuló ingatlanfejlesztések távhőre csatlakoztatásával - a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati épület fejlesztése, a meglévő hőközpont bővítése, új primer bekötő vezeték építése - a Kassai u. 15. sz. alaltti iskolában lévő kazánház kiváltásával és az ellátott intézményekben felhasználói hőközpontok kialakításával - A déli tehermentesítő út (DTM) meghosszabbítása során a meglévő távhővezeték kiváltása új, korszerű, előszigetelt vezetékre A projekt keretében DN32-DN400 méretű új, primer, előszigetelt, közvetlenül földbe fektethető vezetékek kerültek kiépítésre, valamint a MIHŐ Kft. beruházásában 4 db felhasználói hőközpont létesült. (...) Miskolcon a távhőellátást a Miskolci Hőszolgáltató Kft. biztosítja. Két legnagyobb távhőrendszerének (Avas, Belváros) hőforrása a Miskolci Fűtőerőmű. A fűtőerőműből Miskolc város két hőkörzetét látjuk el távfűtési hőenergiával, ezek az ellátási területek a belvárosi és az avasi hőkörzetek. MIHŐ Kft. belvárosi hőkörzete egy északi és egy déli gerincvezetéki ágra tagolódik a rendszer két ágának végén a Szeles-Katalin utcák (PA13-K1 aknák) között a városi Vásárcsarnok hőszolgáltatásának biztosítását is ellátó II. sz. körösítő vezetéket épített társaságunk 2007 és 2010 évek között. A körösítő vezetékek megépítése stratégia fontosságú a cég életében, ezekkel a vezetékekkel az üzembiztonság jelentős mértékben megnőtt, azáltal, hogy minden fogyasztó két irányból látható el hőenergiával a vezetékhálózatról, így egy esetleges meghibásodás esetén csak minimális területek maradnak szolgáltatás nélkül. A körösítö vezeték egy része meglévő vezeték nyomvonalán épült, kiépítésével kiváltásra került Miskolcon a távhőellátást a Miskolci Hőszolgáltató Kft. biztosítja. Két legnagyobb távhőrendszerének (Avas, Belváros) hőforrása a Miskolci Fűtőerőmű. A fűtőművön kívül további hét kisebb kazánházban történik hőenergia előállítás. A projekt négy elemből tevődik össze, melynek során a két nagy hőkörzetre történik egy-egy új felhasználó rácsatlakozása a szükséges primer távhővezeték és a hőközponti fogadó blokk kiépítéásével: Az első projekt elem a belvárosi hőkörzet környezetében, Görgey utca 4. szám alatt épült Centrum Apartman Hotel hőellátásának kiépítésére vonatkozik. - A projekt második eleme MMJV Önkormányzatának beruházásban megvalósuló, Miskolctapolcai strandfürdő hőellátásának kiépítésére vonatkozik.






Miskolc

2017.09.01 2018.08.31

241,4 8

Miskolc

2017.09.01 2018.08.31

249,1 6

Miskolc

2013.06.01 2013.12.31

Miskolc

2014.02.15 2015.03.31

Miskolc

2014.03.01 2015.08.31

Miskolc

2008.04.02 2014.04.30

Miskolc

2007.06.23 2010.10.19

Miskolc

2010.09.09 2015.10.26


243


241,48

249,16


hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


A fűtési és a használati melegvíz előállítási rendszer energetikai racionalizálása és felújítása az Észak- KEOP297. magyarországi Regionális Képző 5.3.0/B/09 Központ (ÉRÁK) miskolci létesítményeiben

Az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkentése a Gergely László Alapítvány miskolci oktatási épületében fűtés KEOP298. korszerűsítés, külső hőszigetelés, 5.3.0/A/09 nyílászáró csere, valamint a belső épületvilágítás modernizációjának megvalósításával

299.

A MIHŐ Kft. irodaépületének KEOPenergetikai korszerűsítése 5.3.0/A/09

300.

A Borsod Dekor BT telephelyének KEOPenergetikai beruházása 5.3.0/A/09




A projekt célja, célcsoportja: A projekt célja, hogy az intézményünk energetikai korszerűsítése /a gázkazánok cseréje, nyílászáró csere valamint a fosszilis energiahordozó (földgáz) kiváltása megújuló energiával (napenergia)/ eredményeként jelentős költségmegtakarítást érjünk el. Ezzel, felnőttképz

Miskolc

2011.08.09 2011.11.24

Miskolc

2009.09.11 2010.08.05

Miskolc

2010.06.22 2011.07.30

Miskolc

2011.04.21 2013.07.04

A projekt közvetlen célja a Gergely László Alapítvány miskolci oktatási épülete energiafelhasználásának csökkentése, és ezáltal energetikai hatékonyságának javítása. Hosszútávú célja pedig az energiahordozókkal történő gazdálkodás javítása, és a környezetterhelés csökkentése által az egészséges, élhető környezet megőrzése A projekt megvalósításától az alábbi cégszintű eredményeket várjuk: - Az épület energiafelhasználásának jelentős mértékű csökkentése, ezáltal az alapítvány állandó költségeinek csökkenése - Az állandó költségek csökkenése által jelentős mértékű megtakarítások elérése, és ennek révén a gazdálkodási mutatók javulása - A gazdálkodás javulása következtében pénzforrások felszabadulása - A szabad pénzforrások révén a közhasznú tevékenységek körének bővítése Közvetlen célcsoportok: az alapítvány munkatársai és a tevékenységei által érintettek, valamint a projektben résztvevők Közvetett célcsoportok: a környezetterhelés által érintettek, elsősorban az épület közelében élők A létesítmény egy többfunkciós épület, amelyben irodák és tantermek találhatók. Az épület ezáltal komplex oktatási-működési környezetet biztosít. Az alapítvány a középszintű oktatás szakmai és tárgyi feltételeinek, valamint a nevelés módszereinek minőségi fejlesztésével, a felsőfokú és felnőttképzés posztgraduális és graduális képzéseinek szakmai és tárgyi feltételeinek biztosításával, szakirányú továbbképzések, továbbá kulturális, sport és szociális tevékenységek támogatásával foglalkozik. Az alapítvány minősítése tevékenységei alapján közhasznúnak minősül, ezért kiemelten fontos az épület rekonstrukciója A projekt keretében az épület homlokzatát és lapos tetejét komplex külső hőszigetelő rendszerrel látjuk el, műanyagra cseréljük a jelenlegi elavult és rossz állapotban lévő fa nyílászárókat. A projekt során a belső világítási rendszer egy részének a cseréje is megvalósul A létesítmény 1977-ben épült, a hatályos MSZ előírások alapján lett tervezve és kivitelezve. Az építéskor korszerűnek számító panelépület hőszigetelés nélkül készült el, így ma már nem felel meg az építészeti-hőtechnikai előírásoknak, hővesztesége jelentős. Az ablakszerkezet is a 70-es évek előírásainak felel meg. Az épület belső világítási rendszere elavult, ma már nem gyártott, vasmagos - tehát jelentős meddőenergia-terhelést okozó - neon fénycsöves rendszer. A fűtést biztosító gázkazán szintén elavultak. A várható energia áremelkedés hatásai, és a környezettudatosság miatt a fűtéskorszerűsítést egy modern, faelgázosító kazán beépítésével biztosítjuk,amelyet jelen projekten kívül valósítunk meg. A projekt megvalósításával gázfelhasználásunk és kapcsolódó fűtési költségeink jelentősen csökkennek, a környezeti károsanyag-terhelés minimalizálódik. A karbantartási-üzemelési költségek racionalizálódnak, a rendelkezésre álló erőforrások optimálisabban felhasználhatók lesznek, az alapítvány gazdálkodása eredményesebbé válik A modern energiatakarékos világítás megteremtésével villamos energia költségeink is racionalizálódnak. A világítás korszerűsítésének kedvező élettani hatásai is segítik az egészségesebb munkavégzést Az épületüzemeltetés biztonságának, a szolgáltatás zavartalanságának biztosítását elősegíti a projekt megvalósítása. Az alapítvány energia-felhasználásának racionalizálási célja teljesül a fűtési- és hőenergia felhasználása területén. Az energiamegtakarítást gáz esetében az épület hőszigetelésének javítása és hatékony környezetkímélő kazán üzembe helyezése eredményezi. A villamos energia felhasználás Projektünk a MIHŐ Kft. irodaépületének energetikai fejlesztését célozza. A Miskolcon található négyszintes irodaépület 1981-es tervek alapján ipari technológiával épült panel épület. Eredeti rendeltetése alapján a BORSODTÁVHŐ telephelyének szociális épülete volt öltözőkkel, fűrdőkkel, amelyet 1997-ben alakítottak át a cég székhelyének irodaépületévé. Jelenleg mintegy 60 fő dolgozik az irodaépületben napi szinten. A funkcióváltás a belső helyiségek átrendezésére és az eredetileg lapos tetős épület sátortetővel való ellátására szorítkozott. Mára az épület utólagos külső hőszigetelése, közel 30 éves nyílászáróinak cseréje és távfűtési rendszerének szabályozása vált sürgetően aktuálissá az energiafelhasználás csökkentése és a gazdaságos üzemeltetés érdekében. A irodaépület 580 m2-en terül el és a négy szinten 2300 m2-en folyik a munka. A két hosszanti homlokzaton kelet-nyugati fekvésben, 55 m hosszan döntően ablakok vanna. A lépcsőház az épület teljes magasságában telibe üvegezett acél kerettel. A külső felület közel 50%-a üvegezett felület. Az épület 110 db, döntően fa külső nyílászárója jelentős hőveszteséget eredményez, amit energetikai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni. Valamint a kelet-nyugati fekmés miatt nyáron rendkívül fölmelegszik az épület szigetelés hiányában. Korszerű, műanyagkeretes, hőszigetelt külső nyílászárók beszerelését tervezzük. A lépcsőházban nem a teljes felület lesz üveg, ami további megtakarítást eredményez. Az épület utólagos hőszigetelése a homlokzatot és a lábazatot érinti. 1340 m2 felületen 8 cm vastag EU szabvány, komplex hőszigetelési rendszert tervezünk fölhelyezni és a cég brandjének megfelelő színű vakolattal ellátni. A pincefödém szigetelése nem szükséges, mivel a pince fűtött. Az projekt kisebb részét képezi még, de aktuálisan most praktikus az épület távfűtési rendszerének korszerűsítése. A pincében kiépített hőközpont automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozásának kiépítése szükséges, hogy a szigetelés miatt lecsökkenő hőigénynek megfelelően szabályozható és mostmár mérhető is legyen a konkrét épületi rendszer fogyasztása. Ez épületszerkezeti változtatásokat nem generál, pusztán műszaki, gépészeti beruházással jár. A tervezett beruházás számításaink alapján hozzávetőlegesen 55%-os energiamegtakarítást eredményez, amely elengedhetetlen a jelenlegi gazdasági körülmények között a cég számára. A cég költségeinek csökkentése közvetve befolyásolja a kft. szolgáltatói tevékenységét is, hiszen a gazdaságos működtetés kedvezőbb szolgáltatói árszínvonalat tesz lehetővé, ami széles fogyasztói réteget érint. A Borsod Dekor Bt 2003.februárjától foglalkozik kül és beltéri polisztirol díszítőelemek kis és nagykereskedelmével.A vállalkozás alapítása óta jelenlegi székhelyén folytatja tevékenységét (3531.Miskolc Győri kapu 24/A) melynek jelenlegi alapterülete 120 m2,melyet eddig bérleményként használtunk. Tevékenységi körünk Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye közel 50 kereskedelmi egységére terjed ki, nagy és kiskereskedelmi forgalmunk megkívánja a folyamatosan nagy árukészletet. Jelenlegi üzlethelyiségünk teljes



244





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe

301. Irodaépület energetikai fejlesztése.


KEOP5.3.0/A/09

T-DENTAL Kft. fogtechnikai labor KEOP302. épületének energiahatékonysági 5.3.0/A/09 fejlesztése

303.

A Vasútegészségügyi Kht. Miskolci Egészségügyi Központ KEOP-5.1.0 energiahatékonysági fejlesztése és korszerűsítése.

Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium energetikai rekonstrukciója KEOP304. megújuló energiaforrások 4.2.0/B/09 felhasználásával.

305.

Miskolc Kenderföldi Bio-fűtőmű KEOPlétesítése 4.2.0/B/09


kihasználtsága mellett is két raktárhelyiség bérlésére kényszerülünk . 2010.évben lehetőségünk nyílik üzlethelyiségünk megvásárlása mellett, egy szomszédos bérlemény tulajdonjogának megszerzésével annak bővítésére,így telephelyünk több mint duplájára 300 m2-re bővül. A jelenleg használt bérlemény több évtizede épült,annak fűtés és világításrendszere elavult, külső hőszigetelése nem megoldott. Tervezett beruházásunk magába foglalja a már kibővített telephely teljeskörű energetikai korszerűsítését, az épület egyedi fűtésrendszerének kialakítását,szabályozhatóvá tételét, a nyílászárók komplex cseréjét, az épület előírások szerinti hőszigetelését. Jelen pályázatunkkal komplex, több energiahatékonyság-növelési cél megvalósításához szeretnénk segítséget kapni,mely nagymértékben elősegítené hosszútávú terveink realizálását, a tervezett forgalom és létszámbővítés megvalósítását. A projekt célja a KULCS-ÁR Ingatlanforgalmi, Építési és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő, Miskolc belvárosában lévő Kazinczy u. 32. (3435 hrsz) alatt lévő iroda épület energetikai felújítása. Az épület kb. 100 éves, irodaépületként funkcionál melyben jelenleg a Bevándorlási és Állampolgári Hivat A projekt közvetlen célja a T-Dental Kft. miskolci fogtechnikai laborépületének energetikai szempontokat figyelembe vevő felújítása, az épület eredeti energiafelhasználásának csökkentése, és ezáltal energetikai hatékonyságának javítása. Hosszútávú célja pedig az energiahordozókkal történő gazdálkodá Mint a MÁV területi egészségügyi központok jogutódja a Vasútegészségügyi Kht. azzal a szándékkal jött létre, hogy e több mint 100 éves tradíciókkal rendelkező egészségügyi ellátórendszert, értékeit megőrizve alkalmassá tegye a piaci igények kielégítésére. Az intézmény épületeinek vizsgálatával arra jutottunk, hogy jelentős költségmegtakarítást lehet elérni hatékonyabb energiafelhasználással. A Vasútegészségügyi Kht. jelen projektének célja a költséghatékonyság növelése érdekében a külső szigetelés és nyílászárók cseréje, a projekt hatására a költségek csökkentésével több fordítható a járóbeteg ellátás színvonalának növelésére. A pályázat részét képező projekt egy több év alatt, több szakaszban megvalósuló energetikai korszerűsítés utolsó szakasza, melynek eredményeként a miskolci épület energiahatékonyan, gazdaságosan működik az elkövetkező évtizedekben ( a projekt élettartama kb. 25 év). A beruházás eredményeként évi 34 894 m3 földgázfelhasználás csökkenést érünk el, így évente 66,3 tonna CO2 mennyiséggel kevesebb káros anyagot jutattunk a környezetbe. Az alábbi tevékenységek alkotják a fejlesztést: - külső nyílászárók cseréje, - külső hőszigetelés és homlokzat felújítása. A beruházást a 2009. évi fűtési szezonig megvalósítjuk. A projekt menedzsmentjét a Klimasol Kft. végzi, több évtizedes tapasztalata számunkra egyfajta biztosíték a megbízható munkára. Referenciái a speciális légtechnika mellett a talaj hőszivattyús, a napenergia hasznosítás, az általános energiagazdálkodás mellett, épületszerkezet temperálás. A projekt célcsoportja elsősorban a Kht. alkalmazottai (a Kht. alkalmazotti létszáma: 833 fő; a projekt által érintett miskolci intézményben 91 fő), ill. az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők. Jelen beruházás a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Ignác épületének, jelenlegi porta épületének, bővített József épületének, ill. fiú kollégiumi épületének fűtéstechnikai rekonstrukcióját tartalmazza. Az épületeket külön-külön hőtechnikai vizsgálatoknak vetettük alá meghatározva az MSZ 04-140/1-4. előírásai szerinti hőtechnikai jellemzőket, továbbá elvégezve a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásai szerinti hőtechnikai vizsgálatot, minősítést. Az épületek külső homlokzata építészetileg dísztégla burkolattal készült, ily módon annak hőtechnikai felújítása, javítása nem lehetséges. Az épület nyílászárói 13-15 évesek, mint maguk az épület. Az Ignác épület, porta épület, ill. József épület meglévő épületrészén a nyílászárók cserére kerültek, a József épületrész pedig a jelen előírások szerinti min. u=0,45 W/m2k hőátbocsátási tényezőjű falszerkezettel és u=1,4 W/m2k hőátbocsátási tényezőjű hőszigetelt üvegezéssel készül. A geotermikus rendszerre kapcsolódó épületek hőtechnikai viszonyainak feljavítása az intézet részéről az elmúlt években folyamatosan történt. Számításaink ezt az állapotot, mint bázist vették figyelembe és minden hőtechnikai számítás, ill. igény ennek megfelelően lett meghatározva. A hosszú távú közvetlen és közvetett célok és elvárt eredmények: 1. Olyan beruházási, megvalósulási költségben céltudatos, racionális szakaszolható kivitelezésű energetikai rekonstrukció megvalósítása, amely az üzemeltetési költségek vonatkozásában a környezeti energiahasznosítás alkalmazásának többlet beruházási költségeit ésszerű időn belüli megtérüléssel biztosítja. 2. A környezeti energiahasznosítással a kiemelt környezetre vonatkozó környezetvédelmi hatások tekintetében a jelenlegihez képest igen nagy mértékű csökkenő terhelést eredményez (fosszilis energiahasznosítás, ill. környezetszennyezés csökkentés). A talaj hősszivattyúzásra alapuló energetikai rendszer kialakításának jelen ütemében három önálló szondarendszerrel megvalósítható, összeségében 72 db 100 m mélységű, ún. zárt rendszerű kialakítású duplahurkos talajszonda rendszer készül. Ezek együttes termikus teljesítménye fűtési ciklusban várhatóan 370-440 kW lesz. A használati melegvíz termelés napenergia hasznosító rendszere 15 m3/d kapacitású komplett rendszer. Éves szinten vett káros anyag csökkenés: CO2 csökkenés: -86 t/év NOx csökkenés : -272,8 kg/év SO2 csökkenés: -27,3 kg/év GHG kibocsátás-csökkenés fajlagos költsége az élettartamra vetítve: 1298 eFt/t CO2 Talajszennyezés a tervezett energetikai rendszer kapcsán nincs. Vízszennyezés a ( 150 mm/100 m átmérőjű) furatokba helyezett zárt rendszerű csőhurok, mint hőcserélők alkalmazásával nem fordulhat elő. Zajkibocsátás: az épületegyüttes energetikai központja mely tartalmazza a hőszivattyúkat, talajszint alatti gépészeti aknában kerül beépítésre jól szigetelt módon. A fejlesztés hulladékkezelési konzekvenciákkal nem jár. A projekt által elért megtakarítások a jelenlegi 84 alkalmazott tovább foglalkoztatását is biztosítják, illetve az új épületrész megépítésével, és az épület költséghatékony működésével további 2fő alkalmazását is lehetővé teszi. A projekt közvetlen célcsoportja az iskola jelenlegi és jövőbeni tanulói és dolgozói. Az intézmény együttműködik a Miskolci Egyetemmel. Az együttműködés keretében az egyetem hallgatói az intézményben található bemutató-mérő helyiségben tanulmányozhatják a napenergia hasznosítását. A földgáz árának drasztikus változásai és az ellátással kapcsolatos bizonytalanságok kikényszerítik a távhőszolgáltatók részéről a városi távhőszolgáltató rendszerek stabil, gazdaságos működését segítő intézkedések meghozatalát. Az egyik lehetséges irány a biomassza, mint energiahordozó bevonása a távhőtermelésbe. A Miskolci Távhőszolgáltató Kft. (MIHŐ) fejlesztési stratégiájában is szerepel bio-távfűtőmű



Miskolc

2011.04.15 2011.07.30

Miskolc

2010.08.30 2011.12.31

Miskolc

2010.06.15 2010.12.03

Miskolc

2010.08.19 2011.07.17

Miskolc

2011.04.26 2012.10.13



245





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe










létesítése, amelyet a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátására kíván használni, ugyanis a jelenlegi rendszerei közül a biomassza itt használható fel optimális körülmények között. A projekt megvalósítását és működtetését e célra alapított projekttársaság a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. (BIOMI) végzi. A társaság alapítói: MIHŐ 25% és a WIS Befektető és kereskedelmi Zrt. 75% tulajdoni részesedéssel. A társaság pénzügyi hátterét és stabilitását az alapítók tartós, eredményes működése, pénzügyi stabilitása biztosítja. A megvalósítás projektmenedzsmentjét a projektgazda vezetésével működő külső menedzsment szervezettel kívánják ellátni. A menedzsment szervezet kiegészül a technológiát és az építési területet ismerő és számos hasonló projekt megvalósításában részt vett szakemberekkel, és az esetileg bevont speciális szakértőkkel. A projekt céljai és tervezett eredményei: -Éves átlagban mintegy 4.500 t/év faapríték felhasználásával 1.355.800 m3/év földgáz kiváltása, -Az olcsóbb és kiszámítható árú tüzelőanyag felhasználásával hozzájárulás a miskolci távhő költségeinek csökkentéséhez és kiszámíthatóbbá tételéhez, -Helyi értékteremtés növelése a 4.500 t/év dendromassza régión belüli hasznosításával kb. 25-30 MFt/év mértékben, -A hőtermelés több bázisra helyezése, kisebb kiszolgáltatottság a nagy energiaszállítóknak, -A megújuló primer energiafelhasználás növelése 51.478 GJ/év értékben, -A távhőszolgáltatás versenyképességének növelése, további fejlesztések megalapozása, példa mutatása további projektekhez, ideértve a beruházói üzemeltető szervezet konstrukcióját is, -Fentiekhez kapcsolódóan egy alternatíva felmutatása a földgázalapú kapcsolt energiatermelés energiapolitikai okokból történő visszaszorulása esetére. A projekt működtetését a BIOMI végzi, a termelt hőenergia hosszútávú hővásárlási szerződésben rögzített feltételek szerinti eladásával MIHŐ részére. A Bio-fűtőmű műszaki-termelési adatai:Bio-fűtőmű hőtermelése:41.087 GJ/év; Bevitt tüzelőhő:51.478 GJ/év; Legnagyobb faapríték fogyasztás:1.110 kg/h; Kazán névleges teljesítménye:3.000 kW; Kazán névleges hatásfoka:85%; Termelt hőhordozó közeg :melegvíz, max. 110°C; Üzemórák száma:kb. 5.000/év. A fő technológiai egységek: Vontatható dízelmotoros aprítógép -Fűtőművi anyagtárolás, Homlokkanalas rakodógép -Kazán és tüzelőberendezés -Hőközponti elemek a Bio-fűtőműben, a Kenderföldi kazánházban és a Dorottya u. kazánházban -Összekötő hőtávvezetékek előreszigetelt, földbefektetett acélcső rendszer. -A projekt kiegészül a fő technológiai egységekhez kapcsolódó magas- és mélyépítési, valamint közmű létesítményekkel. A projekt működése során elérhető bevételek: -hosszútávú szerződés keretében:142.530 eFt/év; -bérleti díj a hőtávvezeték után:9.500 eFt/év. Hozzájárulás a környezeti fenntarthatósághoz: - A projekt által elérhető fosszilis energiahordozó (földgáz) kiváltás:46.165 GJ/év -A projekt működése által elérhető ÜHG kibocsátás csökkenés mértéke (CO2 ekv):2.504 t/év -A projekt élettartama alatt elérhető csökkenés (CO2 ekv):50.077 t/év -Az ÜHG kibocsátás csökkenésre vetített elszámolható projektköltség:2 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313.

314.

315. 316. 317. 318. 319. 320. 321.

Megújuló energia bevezetése a NORDLAB Kft-ben Napelemes rendszer kiépítése a Gombos Gold Bt-ben Megújuló energia bevezetése a VÁRIBEL Kft. székhelyén A Váribel Kft napelemes rendszerének kiépítése Megújuló energia bevezetése a CELLKONT Bt-ben Napelemes rendszer kiépítése a Zenit Panzióban energiaszükséglet kiváltására. Megújuló energia bevezetése a Profil Copy Kft-ben. Hungária Panzió hő és használati melegvíz fűtési hőigényének kielégítése megújuló energiaforrásokkal Az Aventis Consult Kft. fűtésének és használati melegvízellátásának biztosítása megújuló energiaforrás felhasználásával Az AVE Miskolc Kft. energiakorszerűsítése megújuló energia használatával Zenit Panzió napkollektoros HMV ellátásának kialakítása "Fotovoltaikus rendszer telepítése" a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház területén Napelemes rendszer telepítése a VIZI & CO. Kft. telephelyén Napelemes rendszer telepítése a SZATECH-2000 Kft.-nél Megújuló energia bevezetése az ALAPOZÓ-KER Kft-ben 3521 Miskolc Belterület

KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.2.0/A/11

Megújuló energia bevezetése

Miskolc

Napelemes rendszer kiépítése

Miskolc


Miskolc


Miskolc


Miskolc

KEOP4.2.0/A/11


Miskolc

KEOP4.2.0/A/11


2012.05.17 2012.11.27 2012.04.02 2012.04.30 2012.04.04 2012.11.23 2011.05.01 2011.07.31 2011.12.01 2011.12.16

6,53

ERFA

3,76

ERFA

5,41

ERFA

2,38

ERFA

7,83

ERFA

2011.12.12 2012.05.31

11,98

ERFA

Miskolc

2012.02.02 2012.04.13

14,79

ERFA

KEOP4.2.0/A/09

Miskolc

2010.02.22 2010.10.11

6,08

ERFA

KEOP4.2.0/A/09

Miskolc

2012.04.02 2012.04.30

6,69

ERFA

KEOP4.2.0/A/09

Miskolc

2010.07.01 2010.12.21

9,98

ERFA

KEOP4.2.0/A/09

Miskolc

2011.06.01 2011.09.30

2,56

ERFA

KEOP4.10.0/K/14

Miskolc

2015.04.29 2015.10.15 23,55

ERFA

11,80

ERFA

17,31

ERFA

25,74

ERFA

KEOP4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12 KEOP-

Napelemes rendszer telepítése

Miskolc


Miskolc


Miskolc

Megújuló energia hasznosításra irányuló fejlesztés

Miskolc

2014.10.29 2014.11.14 2014.01.15 2014.11.01 2013.07.24 2014.07.31 2015.01.20 -


246

Egyéb megjegyz és


Sors zám

322. 323. 324. 325. 326. 327. 328.

Projekt címe

hrsz.:235/72 alatt. AVIA Benzinkút Megújuló energia hasznosításra irányuló fejlesztés Napelemes rendszer telepítése a Rehab-Észak Kft.-nél Napelemes rendszer telepítése a VÁRIBEL Kft.-nél Napelemes rendszer telepítése a Pax & Caritas Kft.-nél Megújuló energia bevezetése az M1 FITNESS Kft.-ben. Mixtrade'93 Kft. Irodaházának villamosenergia igényének korszerűsítése Holocor Bt. irodaépületének megújuló energiaforrásból történő villamos energiaellátása Megújuló energia bevezetése a TELVILL Kft.-ben.


Önkormányzati épület energetikai korszerűsítése Monokon Napelemes rendszer telepítése 331. MONOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA-nál Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 332. Muhi Község Önkormányzat intézményein

333.


4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12 KEOP4.10.0/A/12



Miskolc


Miskolc


Miskolc


Miskolc

2014.01.15 2014.10.30 2013.12.16 2014.09.05 2014.05.28 2014.07.25 2013.12.10 2014.11.04


5,34

ERFA

10,29

ERFA

25,75

ERFA

2 557,80 ERFA

2014.10.30 2015.04.21

KEOP4.10.0/A/12


Miskolc

2014.08.05 2015.04.07

Miskolc

2008.09.30 2010.09.08

Monok

2016.08.01 2017.12.31

KEOP4.10.0/A/12

Monok

2014.02.05 2014.03.06

KEOP4.10.0/N/14

Muhi

2015.06.26 2015.10.15

Nagybarca

2014.03.01 2014.10.31

A projekt célja a projektgazda rendelk.ére álló finanszírozási források felhasználásának hatékonyabbá tétele és egyben az energiaellátás biztonságának növelése egy energiatakarékosabb, és -hatékonyabb, gazdaságosan működtethető Községháza kialakításával. A fejlesztés célcsoportja a Községháza dolgozói és látogatói, a működési költségek és a környezeti ártalmak csökkentése révén közvetve a település teljes lakossága. A projekt eredményeként az épület külső hő- és födémszigetelése történik, 12 db fa ablak és 1 db fa ajtó műanyag nyílászáróra való cseréjére, fűtéskorsz. keretében a meglévő primer oldali hőtermelők megmaradnak, a szekunder oldali hőleadók cserére kerülnek. A projekt hatására a jelenleg "G" Átlagost megközelítő besorolású épület "B" Követelménynél jobb energetikai minőség szerinti besorolást ér el. A meglévő épület összesített energetikai jellemzője: 449,74 (kWh/m2a) A megvalósítandó épület összesített energetikai jellemzője: 178,12 (kWh/m2a)

ERFA

9 641,84 ERFA

Miskolc

Miskolcon a HCM-től keletre elhelyezkedő Bogáncs utcai hulladéklerakó 2006-ban EU támogatással rekultiválásra került, ezzel egyidejűleg megvalósították a keletkező biogáz (depóniagáz), fáklyázás útján történő ártalmatlanításának lehetőségét. A hulladéklerakótól légvonalban ~1,5 km-re üzemel a HCM lakótelep hő- és melegvíz-ellátását biztosító, földgáztüzelésű melegvíz-kazánokkal rendelkező Futó utcai kazánház. Felvetődött a gondolat, hogy a depónaigázt a fűtőműben a hőellátás céljára hasznosítsák. A Futó utcai kazánházat üzemeltető MIHŐ Kft. 2006. szeptemberében előzetes tanulmányt készíttetett a depóniagáz hasznosíthatóságával kapcsolatban, amely megállapította, hogy a rekultiváció során kiépített 84 db gázkúton keresztül - ~250 m3/h, ~22 MJ/m3 fűtőértékű gáz termelhető ki folyamatosan, aminek energetikai hasznosítása feltétlenül indokolt. A további vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy a depóniagáz felhasználását a fűtőműben egy biogáz tüzelésű gázmotor telepítésével, és az egyik melegvízkazán biogáztüzelésre történő átalakításával, azaz a kazán égőjének biogáztüzelésre alkalmas égőre történő cseréjével célszerű megoldani. A gázmotor révén a kiadott hő nagy része kapcsoltan termelhető meg, ami a rendelkezésre álló megújuló energiaforrás (depóniagáz) igen kedvező hasznosítását eredményezi energetikai és környezeti szempontból egyaránt. A projekt általános célja tehát a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklése megújuló energiaforrás bevonása révén és a távhőellátás primeroldali energiahatékonyságának korszerűsítése. A hosszútávú közvetlen és közvetett célok az alábbiak szerint foglalhatók össze: Közvetlen célok: - depónia gáz energetikai célú hasznosítása - kapcsolt hőés villamosenergia-termelés megvalósítása, - az üvegházhatású gázok kibocsájtásának mérséklése. Közvetett célok: - költségek csökkenése miatt a távhő versenyhátrányának csökkenése, - a távhőszolgáltatás lakossági megítélésének javulása, - üzemeltetés hatékonysága növekedése, - meglévő fogyasztói kör hosszú távú megtartása, - új fogyasztók bekapcsolása a távhő rendszerbe, - új fogyasztók bekapcsolásával a távhőszolgáltatás fajlagos működési költségeinek csökkenése. A projekt fő tevékenysége és eredménye A fejlesztés keretében kiépül egy gázvezeték, amely a hulladéklerakóban keletkező biogázt a fűtőműbe szállítja, ahol annak távhőcélú hasznosítására beépül egy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre szolgáló ~0,5 MWe teljesítményű biogázmotor, valamint megtörténik az egyik meglévő földgáztüzelésű melegvízkazán biogáztüzelésre történő átalakítása. A projekt megvalósulását követően évente átlagosan ~37 590 GJ depóniagáz hasznosítása történik meg, a megújuló bázisú villamosenergia-termelés volumene kb. 3 419,9 MWh/év lesz. A depóniagáz hasznosításával a fűtőműben átlagosan 377 330 m3-rel csökken az évi földgázfogyasztás. A fejlesztés eredményeként 3 872 t/év értékkel csökken a CO2- kibocsájtás. A projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja Miskolc város távhővel ellátott lakói, tágabb értelembe - mivel Miskolc lakásállományának 44%ában, közel 32.000 lakásban, valamint majd 1000 közületi felhasználó fűtése távhővel megoldott - a város valamennyi lakosa. A projekt tárgya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Monok településen található Községháza épületegyüttesének részbeni energetikai korszerűsítése.

10,32

2014.01.24 2014.07.21

Holocor Bt. irodaépületének megújuló energiaforrásból történő villamos energiaellátása

Községháza épületenergetikai KEOPfejlesztése Nagybarcán 5.5.0/A/12


Miskolc

KEOP4.10.0/A/12

TOP-3.2.1-15BO1



2015.11.30

KEOP4.10.0/A/12

A Miskolci Hőszolgáltató Kft. Futó utcai kazánházában biogázmotoros erőtelep és kazánkorszerűsítés 329. KEOP-4.1.0 létesítése, a rekultivált Bogáncs utcai hulladéklerakóból történő biogázellátása

330.




46,00

247

19,43

ERFA

46,00


Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe


Napelemes rendszer telepítése a KEOPKőkapu Kft.-nél 4.2.0/A/11 Napelemes rendszer telepítése a KEOP335. Kőkapu Kft.-nél. 4.10.0/A/12 334.

336.

Energetikai községben

fejlesztés

337.

Nemesbikki fejlesztése

iskola

Nekézseny TOP-3.2.1-15BO1

energetikai KEOP4.9.0/11

Nagyhuta Nagyhuta A PROJEKT CÉLJA a település közigazgatási célt szolgáló épülete energetikai adottságainak, hőtartásának javítása, a hőveszteség mértékének csökkentése. A fejlesztés egyidejűleg hozzájárul az intézmény pénzügyi stabilitásának biztosításához is, hiszen a jelenleg ismert és mért hőveszteség aránytalan pluszterhet jelent a fenntartó számára az intézmény fűtésének biztosítása tekintetében. Ahogy a projekt címe is jelzi, jelen fejlesztés célja a Nemebikken található Móra Ferenc Általános Iskola ( 3592. Nemesbikk, Alktmány tér 16. hrsz:4 ) épületének esetében energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. A fejlesztéssel érintett iskola épülete 19 éves, alapterülete m2. Az épület külső fala 30cm vastag télából készült. A padlásfödém Therwoolinnal hőszigetelt. A padló rétegrendje nem ismert, vélhetően hőszigetelést nem tartamaz. A beépített fa nyílászárók az eredetiek, rossz állapotúak, az idő folyamán elvetemedtek. A fenntiekből megállapítható, hogy a jelenlegi előírások alapján hőtechnikailag nem felel meg egyik szerkezet sem, ugyanakkor páratechnikailag elfogadhatóak. A fűtésre 2db típusú nyílt égésterű gázkazánt használnak. A névleges teljesítménye kW és kW. A fűtési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a hőleadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. Jelenleg az épület hővesztesége 62,716kW -15C° külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigénye 275,18kWh/m2/év. Az elektromos áram fogyasztása 11,20 MWh/év. A földgáz fogyasztása 118,47 MWh/év. A CO2 kibocsátása 28,14 t/év. Az energetikai minőség szerinti besorolása "E" (141,0% ) Mindezek alapján a beruházás indokolt és szükségszerű, különös tekintettel arra a tényre, hogy energetikai szempontból az épület minden része javítható. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meg is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében külső nyílászárócsere, külső hőszigetelés, termosztatikus szelepek felszerelése, kazáncsere és napkollektor felszerelése valósul meg. A felújítás eredményeként az épület hűvesztesége a jelenlegi 62,716 kW-ról 36,941 kW-ra csökken, -15 C° külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigény 120,75 kWh/m2/év-re, az eletromos áram fogyaztása 6,99 MWh/év-re, a földgáz fogyaztása 46,80 MWh/év-re, a CO2 kibocsátása 12,05 t/év-re csökken. Így az épület energetikai minőség szerinti besorolása "A" (61,9%) A projekt közvetlen célja az iskola épületének komplex fejlesztése, mely a külső nyílászárók cseréjére, külső hőszigetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére, kazáncserére és napkollektor beüzemelésére terjed ki. A beruházás elsődleges célja sz energiatakarékosság és az energia hatékonység fokozása a pályázó önkormányzat álatl működtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költségek csökkentése. További célok a környezeti fenntarthatóság érdekében az üvegházhatású ázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terhelés és az energiahordozók felhasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalának növelése a lakosság-megtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímélő, energiahatékony üzemeltetés, mely példaértékű lehet mind a településen élők, mind az idelátogatók számára. A projekt elsődleges célcsoportja a település iskolás korú ( 6-14 éves ) lakosai, valamint az iskolában dolgozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akinek a gyermekei az iskolában tanulnak

Nemesbikk Község Önkormányzat épületeinek energetikai KEOP338. korszerűsítése napelemes rendszerek 4.10.0/N/14 telepítésével 339.

Zöldebb és funkciókban gazdagabb TOP-2.1.2-15Nyékládháza kialakítása BO1

Nyékládháza Város Önkormányzat KEOP340. középületeinek energetikai 5.7.0/15 korszerűsítése

341.

Nyomár Község Önkormányzat TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése BO1

Orvosi rendelő 342. Nagyközségben

felújítás

Onga

ÉMOP4.1.1/A-20080089


Nyékládháza gyengeségei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felhívás céljai megfelelnek egymásnak. Ez alapján a támogatási kérelem alapvető célja Nyékládháza városi szerepének az erősítése és a városi életminőség javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók megerősítésével. A projektgazda Nyékládháza Város Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 89.885.380.- Ft összegű kivitelezés során 2 db épületét kívánja energetikailag felújítani. - Nyékládháza Kossuth Lajos Általános Iskola (3433 Nyékládháza, Kossuth Lajos u. 54/b hrsz. 725/3) - Nyékládházi Városgondnokság (3433 Nyékládháza, Iskola u. 5. hrsz. 744) A kivitelezés során az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Külső homlokzati hőszigetelés - Padlásfödém, lapostető hőszigetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 1793,8 GJ/év primer energiahordozót takarítunk meg. A megtakarított éves energiaköltség összesen 7.177.720.- Ft. Az ÜHGkibocsátás csökkentése 101,19 t/év. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossága. A helyi gyermek étkeztetést ellátó épület energetikai korszerűsítése valósul meg jelen pályázat kapcsán az alábbi fejlesztés kapcsán: az épület külső határoló szerkezeteinek szigetelése, fűtés korszerűsítés. A projekt célja, hogy az épületek üzemeltetési költségei kedvezőbbek legyenek, és megfelelő módon tudják üzemeltetni azokat. A költségcsökkenésen túl a környezett tudatosság a másik meghatározó cél. Korszerűsítés hatására fajlagosan nagymértékben csökken az üvegház hatást kibocsájtó gázok mértéke. Külső térhatároló falak hőszigetelése, homlokzat szigetelés, tetőcsere, korszerű gázkazán beépítése, akadálymentesítés és eszközbeszerzés.




65,28

58,83


221,5 0

221,50


39,28

39,28


Külső térhatároló falak hőszigetelése, nem áll homlokzat szigetelés, tetőcsere, rendelkezé korszerű Vaillant eco TEC pro 28,90 sre kondenzációs falikazán beépítése, információ akadálymentesítés és eszközbeszerzés.

16,80

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s, önerő


2011.10.01 2012.01.31 2014.02.20 2014.07.15

Nekézseny

2017.01.01 2017.12.31

Nemesbikk

2012.07.01 2012.11.19

Nemesbikk

2015.05.19 2015.06.15

Nyékládháza

2017.02.01 2019.05.31

Nyékládháza

2015.09.08 2015.11.30

Nyomár

2016.10.01 2018.08.31

Onga



2010

nem áll rendelkezé sre információ


248

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe





Nyílászárócsere az általános iskola I. EBR42 343. sz. épületén (az 1/2010 (I.19.) ÖM azonosító: 154 rendelet alapján)

Az Ongai Általános Iskola I. számú épületén külső nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése.

Onga

2010



Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi ÉMOPesélykülönbségének csökkentése 344. 4.1.1/A-12Ongán (I. számú háziorvosi körzet 2013-0108 és védőnői szolgálat épületének felújítása)

A háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat épületének energetikai célú felújítása utaólagos homlokzati hőszigeteléssel, padló és zárófödém szigetelés, nyílászárócsere. A tetőszerkezetre napkollektor telepítése. Eszközbeszerzés.

Onga

2014



Arany János utcai tagóvoda EBR42 épületének elemi infrastrukturális 345. azonosító: rekonstrukciója (a 4/2014. (I.31.) 192579 BM rendelet alapján)

Homlokzat nyílászárók cseréje) vízszigetelése, felújítása.

Onga

2014



Biomassza 346. korszerűsítés Hivatalban

A Polgármesti Hivatal épületének fűtési rendszerének átalakítása megújuló energiaforrások (biomassza) használatával.

Onga

2015

nem áll rendelkezé 23,43 sre információ

Az Óvoda székhely épülete fűtési rendszerének átalakítása megújuló energiaforrások (biomassza) használatával.

Onga

2015


347.

alapú energetikai KEOPa Polgármesteri 4.10.0/A-122013-0471

KEOPBiomassza fűtési rendszer kialakítása 4.10.0/A-12a Bársonyos Óvodában 2013-0473

és

a

felújítás

lapostetős

épületrész

(hőszigetelés, hőszigetelése,

Biomassza alapú energetikai KEOP348. korszerűsítés a Görgey Általános 4.10.0/A-12Iskolában 2013-0495

Az Iskola fűtési rendszerének átalakítása megújuló energiaforrások (biomassza) használatával.

Onga

2015


Onga közvilágításának részleges KEOP349. korszerűsítése LED lámpatestek 5.5.0/K/14alkalmazásával 2014-0072

Onga város közvilágításának részleges korszerűsítése LED lámpatestek alkalmazásával.

Onga

2015


Onga városa jelen formájában még nem felel meg a modern városi szerepkör követelményeinek (zöldfelületek nagysága és állapota, piactér kis kapacitása, energetikailag korszerűtlen közösségi létesítmények, vizuális környezetterhelési problémák). A fejlesztési azt szolgálja, hogy Onga már középtávon egy attraktív városképpel, funkcióját jól betöltő kisvárossá válik.

Onga

2017.03.01 2018.12.31

KEOP4.10.0/N/14

Ónod

2015.09.14 015.09.25

KEOP5.5.0/K/14

Ormosbánya

2015.02.02 2015.08.31

350. Onga kertje legyen zöldebb! Napelemes mintaberuházás Ónod Község egyes közintézményein Ormosbánya közvilágításának 352. korszerűsítése LED lámpatestek alkalmazásával 351.

TOP-2.1.2-15BO1

"Energetikai korszerűsítés az Ózdi KEOPÚj felhasználók távhőrendszerbe való csatolása: Bem úti és Bartók Béla úti iskolák hőközpontjainak kialakítása 353. Távhőtermelő és Szolgáltató Kft- 5.4.0/11-2011új vezetékpár építése a fő vezetékről leágazással. Piac úti föld felett futó gerincvezeték földbefektetése. nél" 0014

Ózd Sárli út, Nemzetőr utca, 48-as út, Bartók béla utca 36. Bem utca 8. 12. Piac utca, Arany János utca

Ózd Vasvár út 2931-33. 52. 60. Nagy Imre út 13. 15-21. 23-33. 35-39. 41-43. Új felhasználók távhőrendszerbe való kapcsolása: 850 kW hőközpont, DN125-50 138 nyvm távhővezeték; Ózd volt ÓKÜ "Távhő-rendszer korszerűsítés az KEOPmeglévő távhőkörzetek szétválasztása felhasználói hőközpontokra, valamint meglévő felhasználói hőközpontok Törzsgyár, Gyár út 1. 354. Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató 5.4.0/12-2015felújítása: 60-843 kW teljesítményben hőközpont korszerűsítés; primer távhővezeték felújítás: DN350-40 886 10. Bolyki főút 25. Kft-nél" 0012 nyvm mennyiségben. 91-109. Munkás úti MATÁV, Autóbusz Állomás, Gyár úti Városi Múzeum, Roya Varroda,

2011.07.262013.08.31.

2008.07.162015.09.30.



9,50

8,50

hazai önerő

58,50

58,50


32,80

29,60

hazai önerő

26,10

26,10


26,70

26,70


57,80

57,80


Onga város közvilágításának részleges korszerűsítése LED lámpatestek 23,10 alkalmazásával.

23,10

200,0 0

200,00


1258 GJ/év

5641,86 GJ/év



Az Ongai Általános Iskola 1. számú épületén külső nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése. Az utólagos hőszigetelés közvetlen energetikai hatásaként javult a szerkezet hőátbocsátási tényezője, csökkent a transzmissziós hőáram, amely energiamegtakarítást eredményezett. Új, fokozott légzárású műanyag hőszigetelő nyílászárókbeépítése, a hatroló szerkezetek utólagos hőszigetelése, kondenzációs kazán beépítése. Az épületre napkollektor elhelyezése. Akadálymentesítés, eszközbeszerzés. Homlokzat felújítás (hőszigetelés, nyílászárók cseréje) és a lapostetős épületrész hőszigetelése, vízszigetelése, felújítása Innovatív, energiatakarékos és környezettudatos fejlesztés a Polgármesteri Hivatalban 1 db 100,0 kW teljesítményű biomassza kazán telepítésével. Innovatív, energiatakarékos és környezettudatos fejlesztés az Óvoda székhely épületében 1 db 100,0 kW teljesítményű biomassza kazán telepítésével. Innovatív, energiatakarékos és környezettudatos fejlesztés az Óvoda székhely épületében 1 db 320,0 kW teljesítményű biomassza kazán telepítésével.

204 t/év

A rossz állapotban lévő szigetelésű föld felett futó vezeték földbefektetése elkészült. A primer vezetékrendszerre közvetlenül csatlakozó hőközpontok 208,0 kialakítása megtörtént. A hőközponti 0 és vezetéki korszerűsítések jelentősen csökkentik a szolgáltató primer energia igényét, csökkenti az emisszió kibocsátást.

377,04 t/év

Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó nagy szolgáltatói hőközpontok helyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül 316,0 csatlakozó hőközpontok kialakítása 0 történt. A hőközponti és vezetéki korszerűsítések jelentősen csökkentik a szolgáltató primer energia igényét, csökkenti az emisszió kibocsátást.

249


forrás,

forrás,

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s

104,00

Közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás 85% Kohéziós Alap, 15% Magyaro. Központi költségvetés

316,00

Közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe









Bajcsy-Zs. Út 3. 4. Bulcsú út 7. Alkotmány út 9. 11. Szent István út 1-5. Nagy Imre út 31. Ív út 7. 3-4-5-6. Nemzetőr út 14-17. 48-as út 6.

355.

"2015. évi fejlesztések az Ózdi Távhő Kft-nél" -

"2016. évi fejlesztések az Ózdi 356. Távhő Kft-nél"

---------

----------

Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, új felhasználók rendeszerbe kapcsolása

Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, távhőtermelő berendezések korszerűsítése, szivattyús nyomástartás

Ózd volt ÓKÜ törzsgyár Gyár út, Katona J. út 1-2-3. Lehel Vezér út 6-16. Bolyki főút 28-50. Ív út 3-6.

2015.04.012015.12.31.

nincs adat

nincs adat

Ózd, volt ÓKÜ törzsgyár Gyár út, Bolyki főút 16-65. Szent István út 2036. Bolyki főút 11.

2016.04.012016.12.31.

nincs adat

nincs adat

3269,29 Gj/év

182,64 t/év

Bolyky Tamás Általános Iskola, KEOPVasvár úti Általános Iskola, és 357. 5.5.0/A/12Katona József Úti Óvoda 2013-0052 épületenergetikai korszerüsítése

A projekt keretében mindegyik épület 10 cm EPS homlokzati hőszigetelést kapott, megtörtént a födémek és a tetők hőszigetelése valamint az összes külső nyílászáró cseréje és kialakításra került a helyiségek hőszabályzásához fűtési szabályzó szelepek cseréje.

Ózd, Vasvár út 37. (HRSZ.:7714/5) ; Katona József út 7. (HRSZ.: 7710) ; Bolyky Tamás utca 42. (HRSZ.: 8696/1)

2014.06.162014.10.03.

Az ózdi Béke lakótelep északi részének rehabilitációja: 234 panellakás energiahatékonyságának javítása a lakóközösségek ÉMOP358. bevonásával, valamint a közterületek 3.1.1/A rendezése és az ''Öregek és Fiatalok Házának'' felújítása közösségi funkciók fejlesztésével

A projekt keretein belül az alábbi fejlesztések valósulnak meg: - A közösségi funkciókat ellátó intézmény Öregek és Fiatalok Háza névvel kezdi meg működését a Bolyki Tamás 15. számú épületben. Az intézmény keretein belül egy 50 férőhelyes idősek nappali ellátását biztosító napközi otthon és egy multifunkcionális kulturális központ kap helyet. Az idősek otthona a nyugdíjas korú lakosság kirekesztődésének megakadályozására és szociális ellátás biztosítása céljából alakul. A kulturális központ tervezett célja a kultúra terjesztése és a szabadidő hasznos eltöltése. - A lakófunkció erősítése céljából lakóházak felújítása, amely jelentős energiafelhasználás csökkenést von maga után, az esztétikai jellemzők javítása mellett. Nagy Imre út 23-25., 27-29., 31-33., 35-37. és 39. számú lakóházak felújítása Megvalósul a fűtés korszerűsítése és a bejárati ajtók cseréje. Bolyki fő út 28-34. számú lakóház felújítása Megvalósul a homlokzat felújítása, hőszigetelése, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje, védőtető felszerelése, műanyag ablakokba szellőző beépítése. Bolyki Tamás 15. számú társasház felújítása Az ingatlanban lévő 49 lakás mellett kerül kialakításra az Öregek és Fiatalok Háza. A felújítás keretében megvalósul a homlokzat hőszigetelése, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje, tetőfedés cseréje. - A felújítási munkálatokhoz tereprendezés és zöldfelület rendezés is kapcsolódik. A külső környezet alakítása kiemelten a Bolyki Tamás 15. számú épület előtt területet érinti. - Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó eszközbeszerzés is történik. ESZA típusú tevékenységek: Képzési programok kialakítása, közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások. A képzésben résztvevők számára képzési támogatás biztosítása. - A projekt részét képezik továbbá az egyéb, kapcsolódó tevékenységek: városmarketing és kötelező nyilvánosság, PM, kiviteli tervek, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés, könyvvizsgáló

Ózd, Béke lakótelep északi része

2010.03.31 2011.12.31

Kerékpárutak és egyéb TOP-3.1.1-15359. közlekedésfejlesztési beruházások BO1 Ózd városában

A Felhívás Területspecifikus mellékletének elkülönített fejlesztési célja: "Kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszeg" A fejlesztés célja a) Egyes településrészek közlekedési úthálózatának kerékpárosbaráttá alakítása kerékpárforgalmi létesítmények kijelölésével, építésével. b) A településközpont és lakott területen kívül elérhető lakott településrész közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakítása. c) Országos közút átkelési szakasza mentén a legforgalmasabb településközponti szakasz kiváltása érdekében kerékpáros útvonal létesítése. d) Lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek és a település belterülete közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakítása. e) közlekedésbiztonsági beavatkozások: f) Új forgalomcsillapított lakóterületek kialakítása

Ózd

2016.06.01 2018.06.01

360.

Faapríték tüzelésű fűtőmű létesítése KEHOPÓzdon 5.3.2-17

Faapríték tüzelésű fűtőmű létesítése Ózdon

Ózd

Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó nagy szolgáltatói hőközpontok helyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül 181,0 csatlakozó hőközpontok kialakítása 0 történt. A hőközponti és vezetéki korszerűsítések jelentősen csökkentik a szolgáltató primer energia igényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó nagy szolgáltatói hőközpontok helyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül 131,0 csatlakozó hőközpontok kialakítása 0 történt. A hőközponti és vezetéki korszerűsítések jelentősen csökkentik a szolgáltató primer energia igényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. A megtakarított fűtési energia és a csökkent üvegház hatású gázok kibocsájtása mellett jelentősen javult az intézményeket használók hőérzete, 301,3 szabályozhatók a helyiségek hőmérsékletei és az épületek külső megjelenése is megújult.

440,0 0

2017.09.15 2019.09.15


278,9 7

250

-

Saját forrás

-

Saját forrás

256,1

Támogatás: KEOP pályázatból EU forrással

439,50


550,95


167,38


Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe









energetikai KEHOP5.2.3-16

Jelen pályázat során a 10 épület közül 2 db épület lesz érintett Az érintett ingatlan: - II. János Pál Katolikus Általános Iskola (3600 Ózd, Bem u. 12 Hrsz: 6937) - Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola (3561 Felsőzsolca, Szent István u. 2. Hrsz: 173). projekt célja, hogy az épületek energetikai mutatói megfeleljenek a mai kor és jogszabályok előírásainak. Ezzel csökkentve az épületek káros anyag kibocsátását, csökkentve az üzemeltetési és fenntartási költségeket, és csökken a fosszilis anyagok felhasználása is.

Ózd

2017.01.02 2017.12.31

210,0 0

210,00

Ózdi Szakképzési Centrum Bródy KEHOP362. Imre Szakképző Iskolája energetikai 5.2.2-16 korszerűsítése

A beruházás közvetlen célja az Ózdi Szakképzési Centrum Bródy Imre Szakképző Iskola épületeinek energia felhasználásának csökkentése az energiahatékonyság növelésével, megújuló energiaforrások hasznosításával, ezáltal az üvegház-hatású gázok kibocsátásának, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése.

Ózd

2016.12.01 2018.05.31

190,0 0

190,00

Fotovoltaikus rendszer kiépítése a KEHOP363. Ózdi Szakképzési Centrum 5.2.11-16 Intézeteinél

Fotovoltaikus rendszer kiépítése a Ózdi Szakképzési Centrum Intézeteinél

Ózd

2016.12.01 2017.11.30

128,2 3

128,23

Ózd

2014.08.18 2015.11.15

Ózd

2013.06.15 2014.01.31

Ózd

2011.09.09 2012.03.30

Ózd

2011.08.31 2012.12.06

361.

Köznevelési épületek korszerűsítése

Épületenergetikai korszerűsítés Ózd KEOP364. Rendőrkapitányság (Ózd, Jászi 5.6.0/12 Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3)

365.

Épületenergetikai fejlesztés az Ózdi KEOPGörög Katolikus Egyházközségnél 5.5.0/A/12

BORSOD VOLÁN ZRT. ÓZDI KEOP366. TELEPHELYÉNEK 5.3.0/A/09 ENERGIARACIONALIZÁLÁSA

Napenergia alapú villamosenergia KEOP367. termelés az ózdi Almási Balogh Pál 4.4.0/A/09 korházban

A fenti megvalósulási helyszíneken épületenergetikai korszerűsítést tervezünk. A projektben érintett épületek a következők: 1.-es épület Ózd, Jászi Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3, Főépület 2.-es épület Ózd, Jászi Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3, melléképületek A projekt keretében tervezett beruházások: - Teljes homlokzati hőszigetelés az 1es és 2-es épületnél (16 cm EPS általános/XPS lábazati zónában); - Teljes nyílászárócsere 1-es és 2-es épületnél (hőszigetelő üvegezéssel az 1-es jelű épületnél biztonsági üvegezéssel); - Padlásfödém hőszigetelése (1-es épület 10 cm ásványgyapot, 2-es épület 25 cm ásványgyapot); - Fűtési rendszer teljes hőtermelő és részleges hőleadó oldali felújítása (kazáncsere kondenzációsra, új szabályozás kiépítése, termosztatikus szelepek felszerelése, radiátorcsere); - HMV rendszer felújítása (kapcsolt melegvíz-termelés kialakítása, indirekt tároló elhelyezése); fényforrások és armatúrák részleges cseréje. Az Ózdi Görög Katolikus Egyházközség Parókia és Közösségi Ház 1993-94-ben épült. Bár az épület határoló szerkezetei viszonylag korszerű anyagok és szerkezetek felhasználásával épültek meg, azok hőátbocsátási tényezői nem érik el a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben előírtakat. Különösen rossz minőségűek a nyílászárók. Az épület fűtését földgáz kazánokkal biztosítják, amelyek közel 20 évesek, így a hatásfokuk sem éri el a mai technikai lehetőségekkel elérhető értéket. Emiatt az épület fűtési költségei az indokoltnál magasabbak, ami felvetette az épületenergetikai korszerűsítés gondolatát. A projekt célul tűzte ki a nyílászárók cseréjét a jelenlegi 3 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárókról 1,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjűre. A fűtés megvalósításához kondenzációs kazán lett tervezve, míg a használati melegvíz előállítása kombi kazánból történne. A beruházás eredményeként éves szinten 146,65 GJ primer energia lenne megtakarítva, amelynek költség kihatása 493 952 Ft megtakarítás. A projekt megvalósulásának helyszine a Borsod Volán Zrt. Ózdi telephelye, amely Ózd belvárosában a 25-ös közlekedési útvonallal párhuzamosan a Zrínyi Miklós utcán található. A projekt részeként két épület energiaracionalizálására kerül sor. A telephelyen az északkeleti oldallal párhuzamosan helyezkedik el a legnagyobb tömegű épület együttes. Az épület több részre osztható úgymint igazgatási irodaszárny, műhelygarázs valamint a szociális és műhely szárny. A projekt során ez az épület "Szociális- és Műhelyépület" néven kerül említésre. A terület délkeleti délnyugati sarkában található a régi festőműhely, ami most második számú műhelyként funkcionál. A projekt során "2.sz. Műhelyépület", illetve ennek az épületnek a korábbi funkcióját idéző "Festőműhely" néven kerül említésre. Az épület két elnevezése egyenértékű. Az épületcsoport 50-56 éves. Ez idő alatt a gondos karbantartás és üzemeltetés ellenére is elhasználódott a rendszer. Az épületek a 1950-es évek technológiai színvonalán készültek. Az eltelt időszakban, az energiahatékonyságot javító, jelentősebb építészeti fejlesztés nem történt. Gépészeti rendszerét a létesítménynek legutóbb az 1985-ös években korszerűsítették, ami tulajdonképpen csak energiahordozó váltást jelentett, olajról földgázra. Alapvető feladata a projektnek, hogy a telephely épületeiben biztosítható legyen a különböző munkaterek és helyiségek részére előírt hőmérséklet. Cél, hogy ne alakuljanak ki alulfűtött és túlfűtött épületrészek és az épület használati ritmusához igazodóan időben és térben szabályozható legyen az épületekben biztosított hőmérséklet. Az "A" alternatíva keretében az épület hővédelem fokozása a homlokzatok, tetők utólagos hőszigetelésével, nyílászárók fokozott légzárásúra cserélésével történik. A megváltozott új, korszerű, környezetbarát rendszer kialakítása a hőtermelő, átalakító, hőelosztó, hőfelhasználó berendezések korszerűsítésével. Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy az épületenergetikai számítás szerint a tervezett beruházás megvalósulása esetén a létesítmény valamennyi jellemzője meg fog felelni a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásainak. A projekt célja az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban (3600 Ózd, Béke út 1-3.) napenergia alapú - fotovoltaikus - rendszer kiépítése. Jelen projekt keretében az intézmény villamos energia igényének részleges kiváltása a cél, megújuló energiaforrás alkalmazásával. A projekt megalapozó vizsgálatok, valamint a helyszíni felmérés során a kórház komplexum épületei közül 4 került kiválasztásra, amelyek teljes mértékben megfelelnek a létesítendő napelem csoportok követelményeinek, amelyek röviden a következőek: " megfelelő felület: nagy teherbírás és a panelek rögzíthetősége; " ideális tájolás és dőlési szög: a panelek ideális tájolása D-i irányba mutat. Dőlési szöge ~35°; " a helyszín és környezete: a nap semelyik órájában nem vet sem teljes, sem pedig részleges árnyékot a napcellákra. Az ezen szempontok figyelembevételével megtervezett rendszer 140,07 kWp villamos teljesítmény elérését teszi lehetővé. Az alábbi összesítő táblázat épületenkénti bontásban adja meg az egyes alrendszerek főbb műszaki paramétereit. Almási Balogh Kórház Modul-szám Nettó egység-felület Nettó össz-felület Modul hatásfok Inverter hatásfok Kalkulált éves energiahozam db m2 m2 % % kWh Műtő épület - 8,97 kWp 39 1,46 56,94 14,5 95 10.800 C épület - 22,08 kWp 160 1,46 233,60 14,5 98 45.400 I10 épület - 88,32 kWp 171 1,46 249,66 14,5 98 48.300 H épület - 11,04 kWp 240 1,46 350,40 14,5 98 67.800 Szum= 172.300 A projekt környezeti hatásterülete nemcsak az ózdi Almási Balogh Pál Kórházra terjed ki, hanem az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességének javítását, a környezeti állapot megőrzését szolgálja. A


251


Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe



KEOP4.2.0/A/11

Ózd

2012.04.30 2012.08.14

KEOP4.2.0/A/11

Ózd

2011.07.01 2011.11.28

KEOP4.10.0/A/12

Ózd

2013.11.07 2014.02.20







projekt egyszerre valósítja meg az Európai Unió, Magyarország, valamint a pályázó fenntartható fejlődés környezeti- és természetvédelmi céljait összehangolva a helyi gazdasági és társadalmi elvárásokkal. A projekt előkészítésének és megvalósításának ütemezése: A fejlesztés ütemtervéből a főbb mérföldkövek az alábbiak: " KEOP támogatási szerződés várható megkötése: 2010. 12. 31. " Beszállítókkal, kivitelezőkkel szerződéskötés: 2011. 03. 31. " Építési munkák megkezdése: 2011. 05. 01. " Műszaki átadás-átvétel: 2011. 09. 30. " Adminisztratív és pénzügyi zárás: 2011. 11. 30. A projekt objektív mérőszámai: Beépített megújuló energia alapú kapacitás: 140,07 [kWp] Beépített megújuló energia alapú kapacitásokra vetített elszámolható költség: 1325,36 [ezer Ft/kW] CO2ekv kibocsátás csökkenés: 161,1 [tCO2ekv/év] A beruházási költségre vetített várható éves CO2 megtakarítás: 1.152,4 [ezerFt/ tCO2ekv/év] A belső megtérülési ráta: 0,62% Napelemes rendszer telepítése a BaumArt Kft ózdi telephelyén Megújuló energia bevezetése a 369. Bajnok Cukrászati és Kereskedelmi Bt-ben A Kaiser Kft. villamos energia igényének részbeni közvetlen 370. kielégítése megújuló energiaforrásból. 368.

Középületek villamos KEOP371. fogyasztásának részbeni kiváltása 4.10.0/N/14Pácinban (Óvoda) 2014-0041

Az óvoda energia fogyasztását kívántuk részben kiváltani, 33 KW-os napelemes rendszer kiépítésével

3964 Pácin, Kossuth kert 2.

2015

122,76

31,877

33 KW-os napelemes rendszer kiépült, mely éves szinten 34 100 KWh 23,00 energiát ternel

23,00

KEOP— 4.10.0/N/142014-0041 pályázat

203 600,00

Szállítói

kerékpárút HUSK/0901/ 2.3.1/0284

A projekt magyar és szlovák települések konzorciumával valósult meg. A beruházás 2010. szeptember 22-én kezdődött meg, melynek keretében csaknem 12 km kerékpárút, 2 km kerékpársáv épült meg és 27,5 km kisforgalmú közút került kitáblázásra. Az utak mellett 3 kerékpáros pihenő is létesült és több mint 100 irányító tábla segíti a tájékozódást. Az új útszakaszokkal létrejövő összefüggő gerincút hossza 72 km és közvetlenül 18 települést érint.

Pálháza, Hollóháza, Füzérkomlós, Fűzér, Szkáros, Treseté Pri Hornáde, Cana, Zdana, Gynov

2010.06.012012.11.30

A projekt magyar és szlovák települések konzorciumával valósult meg. A beruházás 2010. szeptember 22-én kezdődött meg, melynek keretében csaknem 12 km kerékpárút, 2 km kerékpársáv épült meg és 27,5 239 km kisforgalmú közút került 530,0 kitáblázásra. Az utak mellett 3 0 kerékpáros pihenő is létesült és több mint 100 irányító tábla segíti a tájékozódást. Az új útszakaszokkal létrejövő összefüggő gerincút hossza 72 km és 18 települést érint.

373.

Perkupa Községi Önkormányzat TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése BO1

A projektben a komplex programmal fejlesztendő edelényi járásban található 925 fős lakosságszámú Perkupa község területén lévő: polgármesteri hivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett.

Perkupa

2016.09.01 2018.08.31

28,12

28,12


374.

Napenergia villamos hasznosítása, KEOPnapelem telepítése Prügyön 4.10.0/N/14

Prügy

2015.02.17 2015.04.01

Putnok

2016.08.01 2018.10.31

52,57

52,57


Putnok

2016.08.01 -é 2018.10.31

666,2 6

666,26


Putnok

2015.09.08 2015.11.30

KEOP5.5.0/K/14

Putnok

2015.02.13 2015.06.10

KEOP4.10.0/N/14

Putnok

2015.03.02 2015.08.31

Kassa-Sárospatak 372. fejlesztés

Önkormányzati épületek TOP-3.2.1-15375. korszerűsítése megújuló energia BO1 felhasználásával Putnokon

376.

Fenntartható települési TOP-3.1.1-15közlekedésfejlesztés Putnokon BO1

377.

A putnoki Tóth Ede Művelődési KEOPHáz épületenergetikai fejlesztése 5.7.0/15

Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Putnokon Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 379. a putnoki Serényi László Általános Iskola épületén 378.

Putnok Város Önkormányzata 5 épületén kíván napelemeket elhelyezni maximum háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fotovillamos rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából:- napelemek és tartóelemeik beszerzése és telepítése; statikai szakvélemény alapján a tetőszerkezet érintett teherhordó elemeinek megerősítése; a helyi elektromos rendszerhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges elemek (pl. inverterek, kétirányú mérők) beszerzése a belső csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges hálózatfejlesztések és ezek kiépítésének költségei; megtermelt villamos energiát mérő és rögzítő eszközök. Forrásfelhasználási keretek közül a minden megyén belüli jogosult számára pályázható összegre irányul a támogatási kérelem. A 26. sz. főútvonal mentén Putnok belvárosa felől Serényfalva illetve Dubicsány irányába kerékpáros út kialakítása a projekt egyik részcélja. Részben belterületi lakóterületek és külterületi gazdasági területek között jönne létre kerékpárosbarát összeköttetés. Ehhez a részcélhoz kapcsolódva szemléletformáló kampányt kívánunk megvalósítani, hogy azok figyelmét is felhívjuk erre a környezetbarát és egészségesebb közlekedési formára akik nem így közlekedtek. A másik részcél a Miskolc felől érkező 26. sz. főútvonal mellé Gömör Kapu építése pihenővel és parkolóval. Hosszútávú célok: A környezetet kevésbé terhelő, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése.Közvetlen célok:A putnoki Tóth Ede Művelődési Ház komplex épületenergetikai fejlesztését szeretnénk megvalósítani. Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere a cél. A projekt célcsoportjai:Az épületben dolgozók, a helységeket használó putnoki klubok, egyesületek és az ott megrendezett rendezvények résztvevői. Az általános célcsoport a Föld lakossága. b.; A projekt helyszíne: 3630 Putnok, Rákóczi F. út 2 HRSZ.: 1337/2. Főbb tevékenységek: a) Utólagos külső hőszigetelés (határoló szerkezetek) b) Külső nyílászáró-csere


252

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe


Önkormányzati feladatot ellátó 380. intézmények fejlesztésének, BM 192887 felújításának támogatása


Az Önkormányzat által üzemeltetett intézmények energiamegtakarítása, tető szigetelése és felújítása, napelem felszerelése, nyílászárók cseréje, étkező és folyosó aljzat-és oldalfal burkolása, festés, villanyszerelés

2014Tokaj-Hegyaljai Településfejlesztési szsz/0129 sz Az Önkormányzat által megvalósított családi és szabadidőpark létesítése, temető felújítása (főként út felújítást, 381. Projekt támogatási parkoló kialakítást, csapadékvíz elvezetést és parkosítást foglal magába) szerződés

ÉMOPKiemelt turisztikai attrakciók és 382. 2.1.1/F-14szolgáltatások fejlesztése 2014-0001

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Répáshuta, Mezőcsát, TOP-3.2.1-15383. Nemesbikk, Emőd és Köröm BO1 településen

384.

Répáshuta Község középületeinek KEOPenergetikai fejlesztése 5.7.0/15

Az Önkormányzat tulajdonában lévő Művelődési Ház került felújításra. A belső tér átalakításával új névvel létrejött a SVÁB HAGYOMÁNYOK HÁZA. Az épület kulturális rendezvények, lakossági fórumok, állandó kiállítások számára nyújt lehetőséget. Répáshuta, Nemesbikk, Köröm Községek Önkormányzata és Mezőcsát, Emőd Városok Önkormányzata közösen pályázatot nyújt be a TOP-3.2.1-15 „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázati felhívásra. A projekt célja, hogy a konzorciumban résztvevő önkormányzatok tulajdonában lévő, leromlott energetikai állapotú épületek energetikai korszerűsítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel hozzájárulnak az épületek gazdaságosabb fenntartásához, egységes településkép létrehozásához, a település lakossága szempontjából egy élhetőbb környezet kialakításához, valamint az érintett épületekben lévő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági céljaihoz is. Legtágabb értelemben a környezetünk védelméhez is hozzájárul. A projektgazda Bükkaranyos Község Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 32.826.391.- Ft összegű kivitelezés során 2 db épületét kívánja energetikailag felújítani. 1. Általános Iskola (3559 Répáshuta Herman Ottó út 2 HRSZ 1.) 2. Óvoda (3559 Répáshuta Kossuth út 20. HRSZ 168.) 3. Tornaterem (3559 Répáshuta Herman Ottó út 4/A HRSZ: 2/1) A kivitelezés során az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Külső homlokzati hőszigetelés - Tetőtér szigetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 475,55 GJ/év primer energiahordozót takarítunk meg. A megtakarított éves energiaköltség összesen 1 601 580.- Ft.

Napelemes energiatermelő rendszer KEOP385. telepítése a ricsei művelődési ház,az 4.2.0/A/11 iskola és az óvoda tetején








Egyéb megjegyz és

energiam egtakarítá s: kb.: 50%-os a villamosen ergia 2015. január felhasználá 1. - 2015. sban. A december 31. fűtés költségei kb.: 15 %os megtakarít ást mutatnak..

Magyarországon is egyre jobban fejlődik az a szemlélet, hogy a megújúló energiaforrások felhasználával környezetünk megóvása érdekében alakítsuk át engriafelhasználásunkat. A napelemek felszerelésével, a tetőszerkezet 21,00 szigetelésévelés, a nyílászárók cseréjével számunkra is ez volt az egyik fő szempont. A másik a csökkenő villamosenergia felhasználása és a költségmegtakarítás az áram és a fűtés tekintetében.

17,00

Belügyminiszté Rium által finanszírozott 80%, Önerő 20%

Rátka Önkormányzat,Csalá di és szabadidőpark és edzőterem , Temető felújítás

2014. március 01. 2015. november 30.

Az Önkormányzat a falu frekventált helyén egy gondozatlan földterülettel rendelkezett, ahol a szabadidőpark kialakítására került sor. A projek célja és egyben eredménye is a szabadidős lehetőségek megteremtése a lakosság és az idelátogató túristák számára. A számokban mérhető energiamagtakarítás nem releváns, de a parkosítás során elültetett növények jótékonyan hatnak a környezetünkre, és tisztítják a levegőt. Növekedett a településen a gondozott, rendezett zöldterületek nagysága. A temető felújításával megvalósult az út felújítás, csapadékvíz elvezetés, parkoló kialakítása és új növények, fák sövények beültetése.

51,00

Európai Úniós forrásból finanszírozott 100%

Rátka Önkormányzat, Közösségi ház felújítása

2014. május 22. - 2015. szeptember 30.

25,00

Európai Úniós forrásból finanszírozott 100%

Répáshuta

2016.11.01 2018.10.31

260,1 9

250,00


Répáshuta

2015.07.10 2015.11.15

87,80

87,80


Az épület külső rétege 12 cm vastag szigetelést, a födém hőszigetelő filc 25,77 réteget kapott. A régi elöregedett, elvetemedett nyílászárók korszerű,

21,90

Európai Unió Európai megvalósul Regionális t Fejlesztési Alap

Rátka, Önkormányzati Étkező

fűtés költségei kb.: 15 %os megtakarít ást mutatnak.

27 + 24

A projekt kb.: 10%-os része tette ki az energiahatékony beruházást, mely magában foglalta a nyílászárók 25,00 hőszigeteltre történő cseréjét. Ezzel a beépítéssel a fűtésre fordított energiafelhasználás csökkent.

Ricse

386.

Rudabánya Városházának TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése BO1

A projekt eredménye hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez és az energiaimport-függőség csökkentéséhez, megújuló energiahordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondható, hogy a beruházás a környezet tehermentesítését szolgálja, hiszen a felhasznált energia mennyiségének csökkenése és a megújuló energiatermelés a CO2 és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CÉLJA: Az önkormányzati tulajdonban lévő Polgármesteri Hivatal (3733 Rudabánya, Gvadányi József út 47. (hrsz:496/1) épületének komplex energetikai korszerűsítése. A megvalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólagos szigetelése, nyílászárók cseréje, Hőszivattyús rendszer kialakítása, Projektarányos akadálymentesítés, Azbesztmentesítés

Rudabánya

2017.01.01 2018.03.31

387.

A sajóbábonyi Napközi Otthonos KEOPÓvoda épületenergetikai fejlesztése A sajóbábonyi Óvoda épületének teljes energetikai korszerűsítése, olyan épület kialakítása, amelynek 4.9.0/11-2011megújuló energiaforrás épületfizikai és fűtési paraméterei megfelelnek az előírt szabványoknak. 0018 hasznosítással kombinálva

Sajóbábony

2012

267/év


41/év

253


Sors zám

Projekt címe


KEOPSajóbábony Deák Ferenc Általános 388. 5.5.0/B/12Iskola energetikai korszerűsítése 2013-0053


A Sajóbábony, Iskola tér 1. sz. alatt található iskola épület teljes energetikai korszerűsítése, így járulva hozzá az energetikaihatékonyság fokozásához.


Sajóbábony


2014

Fotovoltaikus rendszer telepítése KEOP389. Sajóbábony Város önkormányzati 4.10.0/N/14épületeiben 2014-0422

Sajóbábony Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közösségi épületeinek megújuló energián alapuló fejlesztése, így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarákosság javulásához.

Sajóbábony

2015

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Hivatásforgalmi kerékpárút-hálózat kiépítése TOP-3.1.1-15390. Sajóbábonytól, Sajóecseg, BO1 Sajókeresztúr és Szirmabesenyő érintésével a miskolci Bosch gyárig

A fenntertható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedés valósul meg, amely azzal, hogy növekszik a kerékpárral közlekedők aránya, hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, a levegő minőségének javításához és ezáltal az éghajlatváltozás mérsékléséhez, környezet védelméhez.

Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő

2016

Sajóbábony

2014.06.10 2014.07.10

Sajóivánka

2013

Sajóivánka

2017.01.01 2017.12.31

Sajókaza

2012.05.02 2013.10.25

Sajókaza

2014.12.01 2015.08.31

Sajókeresztúr

2010

391.

Hollandkert Idősek Otthonában KEOPnapkolletoros rendszer telepítése 4.10.0/A/12

392. Szalmabálás fűtés az óvodában

Energetikai megújítás Sajóivánka TOP-3.2.1-15393. községben BO1

Sajókazai 394. épületének korszerűsítése

Általános Iskola KEOPenergetikai 4.9.0/11

A gázfűtés kiváltása szalmabálás kazánnal A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása A projekt célja a Sajókazai Általános Iskola épületének teljes energetikai korszerűsítése, így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozásához. Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak. Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken, ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkitűzése - összhangban a hazai és EU stratégiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására. A 60 éve létesült épület az akkori szabványok és előírások szerint készült, amely a mai sokkal szigorúbb előírásoknak nem felel meg, illetve az energiaárak növekedése miatt az épület fűtése indokolatlanul költségessé vált.. A projekt közvetlen célja a meglévő épület gazdaságtalan üzemeltetési feltételeinek megszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem megfelelő külső lehűlő határoló falszerkezetek hőszigetelése, az elavult fűtési, és a HMV rendszer megszüntetése, új gazdaságosan üzemeltethető rendszer kiépítése, az elavult gázkazánok kiváltása korszerű megújuló tüzelő anyagot fogyasztó pelletkazánra. A sajókazai iskola energetikai felújításán keresztül a projekt közvetlen céljai az alábbiak: " Az épület energetikai tényezőinek javítása o Szigeteléssel az épület hőtechnikai adottságainak javítása. o Az intézmény fűtési rendszerének korszerűsítése o Megújuló energiafelhasználás kialakítása " Hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak való megfelelés (pl. TNM rendelet) " Az energiafelhasználás csökkentése " Hatékonyabb energiafelhasználás " A működési költségek csökkentése A sajókazai iskola energetikai felújításán keresztül a projekt közvetett céljai az alábbiak: " A gazdaságos működtetés elősegítése, mellyel az Önkormányzat kiadásai jelentősen csökkenek. " A fenntartható fejlődés elősegítése " A projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását. " Szemléletváltás elősegítése a fenntartható fejlődés területén " Az éghajlatváltozás mérséklése " Energiafüggőség csökkentése " Az ország versenyképességének javítása A projekt számszerűsíthető elvárt eredményei: " ÜHG- kibocsátás évente 100,4 to-val csökken. " Megújuló energiahordozó felhasználása évente 629,62GJ-lal növekszik. " Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer) energiahordozó mennyisége 1255,38GJ évente. A projekt jelentős hatása a környezet védelme és az elkerült szennyezésen túl a pályázónál jelentkező számottevő közgazdasági hatás. A hatások közül - használónál jelentkező és externális - kiemelten foglalkozunk a használónál jelentkező hasznokkal, hiszen a projekt révén a használó jelentős anyagi áldozat vállalás alól mentesül. A fejlesztés tervezett költsége és forrása: Saját forrás: 10 171 727 Ft. /15%/ Támogatás: 60 733 787 Ft. /85% ÖSSZESEN : 71 451 514 Ft A fejlesztés megvalósításának tervezett üteme: 2011 május 01.-2012 augusztus 31.

Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOPSajókazán 4.10.0/N/14 Polgármesteri Hivatal ÉMOP 4.2.2396. A Polgármesteri Hivatal komplex akadáylmentesítése, fűtéskorszerűsítés és hőszigetelés, nyilászáró csere akadálymentesítése 09-2009-0085 395.


1194,26/év 117,69/év

180,270/év 40,2/év



hőszigetelt fokozott légzárású műanyagra cserélve, valamint cserére kerültek az épületgépészeti elemek is. Az elöregedett gázkazánok helyett 2 db EKO Karbon 75 típusú pellet tüzelésű kazán lett beépítve. 140,4 Megtörtént az épület hőszigetelése, a 9 nyilaszárók cseréje, és az épületgépészeti elemek cseréje. A projekt megvalósítása során az energetikai mutatók javítása érdekében 40,2 kVA teljesítményű napelemes 30,15 rendszer telepítése történt Sajóbábony Város Önkormányzatának épületein.


119,42

30,15

754,8 0

132 GJ/ év


A gázfogyasztás évi 1 millió Ft-tal lett kevesebb.


Kohéziós Alapból és megvalósul hazai központi t költségvetési előirányzatból Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai kp. költségvetési előirányzatból Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozá sban biztosítja.

2,60

közfoglalkoztat ási program

32,93

21,16


Az energetikai felújításnak 31,00 köszönhetően jelentősen csökkent a

8,78

Magyarország Kormánya és az

254

2,60

Egyéb megjegyz és

megvalósul t

bírálat alatt áll


Projekt címe


397. Orvosi rendelő felújítása

ÉMOP4.1.1/A-20080030

Sors zám

398.

Az orvosi rendelő felújítása, szigetelése, nyilászárócseréje, eszközbeszerzés

2113581995

Sajólád község középületeinek KEOPenergetikai korszerűsítése 5.7.0/15

Sajókeresztúr

2013

Sajókeresztúr

2013

Sajólád

2015.07.29 2015.11.15

Sajólád

2015.01.02 2015.09.30

Sajólád

2015.08.10 2015.10.01

Sajónémeti

2015.03.23 2015.08.31

Sajóörös

2016.09.01 2018.09.30

Sajóörös

2015.09.01 2015.11.30

A támogatási kérelemben bemutatásra kerülő projekt Sajópálfala Polgármesterei Hivatal és Faluház energetikai korszerűsítésére irányul. Célja az energiahatékonyság és energiatakarékosság és az ezen keresztül elérhető környezettudatos működés.

Sajópálfala

2016.11.01 2017.12.31

Sajópálfala Miskolctól 12 kilométerre található, napjainkban 826 lakosa van. Az infrastruktúra teljes, hiszen adott a korszerű telefonhálózat, a víz- és szennyvízcsatorna rendszer, a vezetékes gáz, s a többségében aszfaltos utak. Ezek mind a település komfortosságát biztosítják. Az önkormányzat fenntartásában a polgármesteri hivatalon kívül orvosi és fogorvosi rendelő, napköziotthonos óvoda, valamint általános iskola áll, utóbbi Arnót Községi Önkormányzattal közösen Arnóton. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése: 0,0008 GWh/év Megújuló energiahordozó felhasználás: 4 GJ/év Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése: 10,1 t/év Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer) energiahordozó mennyisége: 155 GJ/év 1 GJ éves alapenergiahordozó-megtakarításra vetített elszámolható költség (hatékonyság projekt/projektrész): 74,34 ezer Ft/GJ/év 1 m2 napkollektor fajlagos beruházásigénye: 774,98 ezer Ft/m2 Az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség CO2 egyenértékben kifejezve (hatékonyság projektrész): 1259,03 ezer Ft/tCO2eq/év Az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség CO2 egyenértékben kifejezve (megújuló projektrész): 4019,33 ezer Ft/tCO2eq/év 1 kW beépített villamos teljesítmény fajlagos beruházás igénye: 2655,16 ezer Ft/kW Projekt műszaki tartalma: Az épület hőtechnikai adottságainak javítása (utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere), fűtési rendszer korszerűsítés, napkollektorok alkalmazása használati melegvíz előállítás. Világításkorszerűsítés, napelemek használata villamosenergia termelésre. Épület hőtechnikai adottságainak javítása során a külsőfal szerkezete 10 cm vastagságban kerül hőszigetelésre. Az alkalmazott hőszigetelő anyag EPS alapú, 0,04 W/mK hővezetési tényezőjű szigetelés. A padlásfödém szerkezetének szigetelése 15 cm vastagságban fog megvalósulni. Az alkalmazott hőszigetelő anyag EPS alapú, 0,045 W/mK hővezetési tényezőjű szigetelés. A homlokzaton elhelyezkedő nyílászárók, melyek nem elégítik ki a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet által előírt hőátbocsátási tényezők értékét, cserére kerülnek. A beépítésre kerülő nyílászárók típusukat tekintve fa, hőszigetelt üvegezésű

Sajópálfala

2013.07.01 2013.11.30

Napelemes autótöltő és napelemes energiatermelő kiépítése A projektgazda Sajólád Község Önkormányzata jelen projekt keretein belül bruttó 148.724.373.- Ft összegű kivitelezés során 42 db épületét kívánja energetikailag felújítani. - Karbantartó csoport épülete - műhelyek, öltöző (3572 Sajólád, Fráter György utca 2.; 861/3 Hrsz. ) - Közösségi Ház (3572 Sajólád, Dózsa György utca 110.; 485 Hrsz) - Polgármesteri Hivatal - "kis épület" (3572 Sajólád, Ady Endre utca 2.; 1/3 hrsz ) - Általános Iskola (3572 Sajólád, Dózsa György utca 74.; 858/3 Hrsz.) A kivitelezés során az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Külső homlokzati hőszigetelés - Padlásfödém hőszigetelés: - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 2408,556 GJ/év primer energiahordozót takarítunk meg. A megtakarított éves energiaköltség összesen 8.963.480.- Ft.

Napelemes rendszer telepítése KEOPSajólád település intézményeire 4.10.0/N/14

403. Energetikai fejlesztés Sajónémetiben

Kerékpárút építése 404. Tiszaújváros között

KEOP4.10.0/N/14

Sajóörös- TOP-3.1.1-15BO1

Sajóörös Község Önkormányzata KEOP405. középületeinek energetikai 5.7.0/15 korszerűsítése Polgármesteri Hivatal és Faluház TOP-3.2.1-15406. energetikai korszerűsítése BO1 Sajópálfalán

407.

Épületenergetikai fejlesztés sajópálfalai orvosi rendelőben

a KEOP4.9.0/11


2010

Sajólád közvilágításának részleges KEOP401. korszerűsítése LED lámpatestek 5.5.0/K/14 alkalmazásával 402.


Sajókeresztúr

Főút felújítás és Művelődési Ház ÉMOP 3.1.3A Rákóczi utca teljes felújítása és egy régi iskolából egy művelődési ház kialakítása kialakítása 11-2012-0075

399. Polgármesteri Hivatal Energiaudvar

400.


A támogatási kérelem a felhívás területspecifikus mellékletében lévő források közül a Kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszegre irányul. Sajóörös lakosságának jelentős része a térségi központba jár dolgozni, a munkaerő mobilitása erősen korlátozott. Magyarországon a vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló, jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása és fejlesztése kiemelt prioritás, annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljon, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Projektünk megvalósulásával jelentősen javulnak településünkön a fenntartható közlekedési módok, illetve feltételek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 időszakra vonatkozó Integrált Területi Programjának (továbbiakban ITP) és a projektünk célja olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztés megvalósítása a településen, illetve amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, az élhető környezet kialakulásához. Sajóörös Község Önkormányzata 4 önkormányzati tulajdonú épület energetikai korszerűsítésére nyújtja be pályázatát. A projektben a pályázati felhívás keretében szabott feltételek szerint készül el az energetikai szempontból rossz paraméterű épületek külső hőszigetelése és külső nyílászáróinak cseréje, valamint a fűtött és fűtetlen terek közötti határolószerkezetek hőszigetelése. A projekt tartalmazza az előkészítés munkafázisait (energetikai tanulmány készítés, tervezés, közbeszerzés) valamint a megvalósítás elemeit (kivitelezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsment, nyilvánosság).





gázfogyasztás Az energetikai felújításnak köszönhetően jelentősen csökkent a 28,00 gázfogyasztás Az energetikai felújításnak 106,0 köszönhetően jelentősen csökkent a 0 gázfogyasztás A napelemes áramtermeléssel fűtéskiváltás és az energetikai 13,10 felújítással csökkenő rezsiszámla

255

Támog atási összeg (millió Ft) (amenny iben releváns) 21,64 99,90 8,90


urópai Unió Magyarország Kormánya és az urópai Unió Magyarország Kormánya és az urópai Unió MVH LEADER

350,0 0

245,00


54,23

54,23


Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe







293,5 6

293,56

400,00



ablak és tömör fa ajtók. Fűtési rendszer korszerűsítése során az épület tagolt, szabályozatlan hőenergia ellátását egy egységes rendszerré tervezett átalakítani. A jelenlegi kazán és konvektor leszerelésre kerül. Az egységes fűtési rendszert az épület megváltozott hőveszteségéhez illesztett hőleadókkal tervezett biztosítani, melyek helységenkénti szabályzása termosztatikus szelepekkel megoldott. Az épület fűtési hőigény biztosítását kondenzációs kazánnal, a használati melegvizet kombináltan a kondenzációs kazánnal és napkollektoros rendszer segítségével tervezett biztosítani. Fűtési rendszer és használati melegvíz előállítás berendezései: SAUNIER DUVAL Semia Condens típusú, zárt égésterű, F 25 j. kondenzációs kazán - HelioSet 150 szolárrendszer A szoláris részarány a HMV előállítás esetében 52,8%. A meglévő világító berendezések nagy része már korszerűsítve lett, a meglévő 36 W T8-as hagyományos fénycsövek és 60 W-os izzók energiatakarékos, korszerű berendezésre történő cseréje a projekt során megvalósításra kerül. A vásárolt villamosenergia mennyiségének csökkentése emellett napelemes rendszer segítségével megvalósítható. Kerékpárosbarát fejlesztés TOP-3.1.1-15408. Sajószentpéteren ? Városi BO1 kerékpárút hálózat megvalósítása

projekt keretében a pályázati felhívás 3.1.1 A) pontjában meghatározott kerékpárosbarát fejlesztést, Sajószentpéter város kerékpárhálózatának bővítését tervezzük megvalósítani.

Sajószentpéter

2016.09.01 2018.10.31

Zöld város 409. Sajószentpéter városrészén

A projekt keretében a 441 (kivett általános iskola), 440/10 (kivett közterület), 778/3 (kivett gyerekjátszótér), valamint a 764/14 (kivett udvar) helyrajzi számú, önkormányzati tulajdonban lévő területek fejlesztését kívánjuk elvégezni.

Sajószentpéter

2017.02.01 2018.10.31

400,0 0

Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEHOP410. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén 5.2.11-16 Megyei Intézményeknél

A projekt célja fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 9 db.

Sajószentpéter

2017.08.02 2017.07.31

249,7 3

Sajópetri Önkormányzat és Iskola KEOP411. épületének fűtés korszerűsítése 4.2.0/B/09 biomassza kazánnal

A fejlesztés helyszíne Sajópetri Községben található hivatal és iskola épületére irányul. Az épületeket ellátó kazánok kiszolgáltak, elavult darabok. Éves hatásfokuk a technológiájukból adódóan alacsony (kb.80%). Optimális üzemidejükön már túlvannak, elöregedtek, ami további hatásfokromlást okoz. Jelentős energiaköltséget jelent a két önkormányzati épület éves fűtése. Az emelkedő földgázárak tovább növelik a költségeket, és az ellátás bizonytalansága veszélyezteti a Polgármesteri Hivatal működésének és az Iskolai tanítás zavartalanságának biztonságát. Mivel a kazánok elavultak, cseréjük indokolt. A projekt közvetlen célja az önkormányzati tulajdonban lévő Polgármesteri Hivatal és Általános Iskola elavult gázfűtésének kiváltása biomassza tüzelésű kazánok telepítésével. Ezáltal az önkormányzat költségeinek a racionalizálása, energiatakarékosság, káros anyag kibocsátás csökkentése és az önkormányzatban valamint az iskolában dolgozó és tanuló diákok körülményeinek a javítása. A projekt közvetett célja az, hogy energiahatékonyságot fokozza, és környezetbarát megoldásokat alkalmazzon. Egy primer oldali fűtéskorszerűsítés, mely energiahordozó váltást is eredményez. A régi hőtermelői rendszert, korszerűen szabályozhatóra kiváltva javul a bent tartózkodók komfortérzete, amely a túlfűtés elkerülésére ad lehetőséget, mely további energiaköltség-csökkenést tesz lehetővé. A projekt közvetlen célcsoportja tehát az intézményekben dolgozó munkavállaló és az iskolában tanuló alsó tagozatosok. A hatásfok növekedése által ezen személyeknek jobb lesz a hőérzetük, a korszerű fűtési technológiai megoldás a munkavégzés, tanulás színvonalát, és az alkalmazottak, tanulók komfortérzetét növelik. A projekt közvetett célcsoportja Sajópetri Község lakossága 1562 fő. A káros anyag kibocsátás csökkenése által a környezetre jutó terhelés csökken, az életszínvonal nő. A projekt eredményei az elért energia megtakarítás. A projekt befejezését követően a számítások alapján a vásárolt, felhasznált földgázfogyasztást 17 201m3/év (585 GJ/ÉV) teljes mértékben kiváltja a biomassza kazán, melynek fogyasztása (497 GJ/ÉV). Ezáltal 88 GJ/év a megtakarítás. Becsléseink szerint a projekt megvalósításával a projekt fenntartási időszakban 1 619 818 Ft , .20 év hasznos élettartam alatt mintegy 27 millió Ft megtakarítás érhető el. A projekt fenntartás alatt évente jelentős megtakarítást fogunk elérni az energiahordozók költségén,mely a fejlesztés után csökken. A fejlesztés következtében csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, mennyisége,éves szinten 33,19 t csökkenést fog eredményezni, mely a teljes hasznos élettartamra vonatkozóan 663,8 t csökkenést eredményez. Iskola esetében: Meglévő számított gázenergia igény: 98 655 kWh/év azaz 355 GJ/év.Új számított biomassza fűtési energia igény: 82 213 kWh/év azaz 296 GJ/év.Változás:-59 GJ/év. Hivatal esetében: Meglévő számított gázenergia igény : 76 811 kWh/év azaz 277 GJ/év.Meglévő számított gázenergia igény : 67 134 kWh/év azaz 242 GJ/év.Változás.:-35 GJ/év. A fejlesztés műszaki tartalma: A kiválasztott változat szerint technológia tüzelőanyag- kiváltás valósul meg. A meglévő kazánokból a jobb állapotban lévő megmarad, mint tartalék. Segédüzemre a napi tároló rendszeres töltése esetén és az előírások betartása és az időszakos karbantartások elvégzése esetén nem lesz szükség. Beszerelésre kerül még egy-egy 100L-es zárt tágulási tartály, kazánköri szivattyú, a rendszerhez tartozó 10 m magas kémény. A meglévő kazánházakat fel lehet használni, új helyiségekre nincs szükség, a technológiát a régi kazánok

Sajópetri

2010.11.05 2011.06.22

Sajópetri

2010.10.01 2011.05.09

Sajóvámos,Kossuth tér l/a. Sajóvámos092/31

2017

Sajóvámos

2016.11.01 2017.12.31

Sajópetri 412. energetikai kazánnal

Óvoda felújítása

kialakítása TOP-2.1.2-15Kertváros BO1

épületének KEOPbiomassza 4.2.0/A/09

413. Közösségi Ház energetikai pályázat

VP-6-7.4.1.116

A Sajóvámosi Községháza TOP-3.2.1-15414. energetikai korszerűsítése BO1

A megvalósítani tervezett projekt Sajóvámos Község Önkormányzatának területén található és a Sajóvámosi Községháza energetikai korszerűsítésére irányul. Célja az energiahatékonyság és energiatakarékosság és az ezen keresztül elérhető környezettudatos működés.


32,20

256

32,20

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból


Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe

A Polgármesteri 415. energiatakarékos Sajóvelezden

A Polgármesteri Hivatal régi, családi ház jellegű 1910-ben készített épület. Az épület komplex akadálymentesítése korábban 2008-ban megtörtént. A projekt kapcsán megvalósult a nyílászárók cseréje, a Hivatal 050003009L hőszigetelt rendszerű vakolat kialakítása (8cm), amely az épület energia-felhasználásának mérséklését szolgálta. felújítása LEKI/ÉM/20 Megszüntettük a beázásokat. A felújítás során a meglévő pala fedés helyett égetett agyagcserép került. A 09/536 működési környezet javulása hozzájárult az Önkormányzat hatékonyabb működtetéséhez, alapfeladatainak magasabb színvonalon történő ellátásához.

KEOPSárospatak város közvilágításának 5.5.0/K/14energiatakarékos korszerűsítése 2014-0054 Napelemes rendszer telepítése KEOP417. Sárospatak Város 4.10.0/N/14 Önkormányzatának épületeire 416.

418.

422. 423. 424. 425. 426. 427. 428.


A projekt megvalósulásával javult az önkormányzat működési környezete. A színvonalbeli javulás közvetlenül is érzékelhetővé vált, megszüntek a 16,99 beázó helyiségek, a korszerű nyílászárók beépítésével és hőszigetelésével csökkent az épület energiafelhasználása.

14,44

Sajóvelezd

2010

Sárospatak város közvilágítási hálózatán üzemelettt elavult lámpatestek cseréje energiatakarékos LED fényforrásra

Sárospatak

2015-01-05 2015-08-28

na

1374 db korszerűtlen lámpatest cseréje 211,3 energiatakarékos LED fényforrásra 0

211,30

Sárospatak Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre napelemes rendszer telepítése a hagyományos

Sárospatak

2015-01-07 2015-08-28

na

41,27

41,27

na

25 db kerékpár, 5 db elektromos kerékpár, 3 db elektromos városnéző autó szerelvénnyel, 4 db terep túraautó 170,0 beszerzése, 14 db kerékpártároló 0 kölcsönző épületén napelem létesítés és fűtéskorszerűsítés (hőszivattyú)


Egyéb megjegyz és

Magyar köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. Tv. 16. sz. melléklet alapján, 2009 évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú támogatásból Európai Unió társfinanszírozá s Európai Unió társfinanszírozá s

247,0 8

247,08


2016.08.01 2019.05.30

499,7 5

499,75


Sárospatak

2017.05.30 2019.04.29

200,3 5

200,35


KEOP4.4.0/A/09

Sárospatak

2011.06.28 2011.09.30

KEOP4.2.0/A/11

Sárospatak

2012.08.16 2012.10.14

KEOP4.2.0/A/11

Sárospatak

Kerékpárosbarát fenntartható TOP-3.1.1-15közlekedésfejlesztés Sárospatakon BO1

Kék és Társai Kft. napsütésből villanyt a szelídebb működésért Nepelem telepítése az ARKÁNUM X Rendezvényszervező Bt. környezettudatos fejlesztéseként Harmónia Panzió energetikai korszerűsítése napkollektor felszerelése által A Kispatak 2000 Kft. megújuló energiahasználata Villamos energia kiváltása napelemes rendszer kiépítésével A Zemplén-Idegenforgalmi Kft. energetikai korszerűsítése fotovoltaikus rendszerrel Napelemes háztartási méretű kiserőmű létesítése Weinberg 93 Kft-nél



170,00

ÉMOPKiemelt turisztikai attrakciók- és 2.1.1/F-14szolgáltatások fejlesztése 2014-0001

421. Sárospatak - Zöld Város



Széchenyi Programiro da NKft. Európai Unió több társfinanszírozá települést s érintő keretprojek tje

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15419. korszerűsítése Sárospatakon BO1

420.



TOP-2.1.2-15BO1

KEOP4.2.0/A/09 KEOP4.10.0/A/12

Sárospatak településen kerékpárkölcsönző épületének energiatakarékos kialakítása (napelem, hőszivattyú) kerékpárok és túraautók beszerzése, kerékpártárolók kialakítása a város több pontján, víziszínpad létesítése a Bodrog folyón.

Az Európa 2020 stratégia, a Nemzeti Energiastratégia 2030 és országunk célkitűzéseivel összhangban Sárospatak Város Önkormányzata kiemelt prioritásként kezeli a fenntarthatóság előmozdítását, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és a megújuló erőforrásokra való áttérés lehetőségeinek maximális kihasználását. Jelen projekt keretében 4 db, Sárospatak Város Önkormányzata 100%os tulajdonában lévő, jelen felhívás keretében támogatható köz(össégi) funkciót betöltő intézményi épület komplex energetikai fejlesztése valósul meg. Fejlesztési cél: Kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása. Sárospatak Város Önkormányzata 2015-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégiája kiemelt stratégiai célként kezeli a település elérhetőségének és belső közlekedési rendszerének fenntartható fejlesztését (2.stratégiai cél: A közlekedés szűk keresztmetszeteinek oldása). A városi közlekedés fenntarthatósága biztosításának, a szűk keresztmetszetek feloldásának városon belüli legjobb módja az alternatív hivatásforgalmú, szabadidős és turisztikai közlekedés módozatváltásainak elősegítése, ezen belül is a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési módok felé történő modális átterelés megvalósítása. A “Sárospatak- Zöld Város” című pályázati projekt keretében Sárospatak Város belterületének városképi és funkcionális szempontból kiemelt jelentőségű közterületei, zöldparkjai megújítására vállalkozunk.

Sárospatak

2015-03-23 2016-04-15

Sárospatak

2016.09.05 2018.09.28

Sárospatak

Sárospatak Sárospatak

2010.04.15 2010.11.11 2014.06.10 2015.02.05

KEOP4.10.0/A/12

Sárospatak

2014.02.25 2015.05.30

KEOP4.10.0/A/12

Sárospatak

2015.02.20 2015.06.03


257


Sors zám

Projekt címe







270,51




Sátoraljaújhely

2009.09.01 2010.12.31

300,0 0

300,00


Szociális városrehabilitáció ÉMOP429. Sátoraljaújhelyen 3.1.1/B

A projekt keretében megvalósul az önkormányzati tulajdonú egyszobás, komfort nélküli szociális bérlakás felújítása a Bihari utcában A felújítás a külső homlokzatot érinti. Belső átalakítás nem történik. A tetőszerkezet cserére szorul, új cserépfedést is kap az épület. A lábazati falakat vakolják. Az épület mellett 1m széles járda készül. A Köztársaság utcai társasházban a födémet 12 cm kőzetgyapot hőszigeteléssel látják el. A belső falburkolatokat vakolják és újrafestik, a homlokzatot nemesvakolattal, a lábazatot mozaikvakolattal látják el. A tető cserépfedést kap. A külső nyílászárók hőszigetelt műanyag szerkezetűek. Az épület mellett 1m szélességben járda készül. A Rózsa utcában az ingatlanokon egy 3 és három 4 lakásos társasház található. A felújítás alapvetően a külső homlokzatokat érinti. Belső átalakítás nem történik. A tetőfedés és tetőlécezés teljesen cserélendő. A tetőre új cserép kerül. A homlokzati és lábazati falak hőszigetelést kapnak, a födémszerkezet is szigetelésre kerül. Új külső és belső vakolatok; új betonjárda készül. Vízelvezető árok építése 814 fm (Köztársaság út), 215 fm (bihari), 114 fm (Meder utca), 63 fm (749 hrsz). Süllyesztett út-és járdaszegély építése 1910 fm (Köztársaság), 607 fm (Meder utca), 1033 fm (Bihari). Fásítás, parkosítás, játszótér építés (Ronyva, Meder, Járóka, Határ) A kicsik számára egy 140 m2-es homokozó áll rendelkezésre dupla hintával és egy csúszdavárral. Padok kerülnek elhelyezésre. Kézilabdapálya méretű füves pálya épül két kézilabda kapuval, két betonlapos ping-pong asztal, streetball pálya. A kerítés belső oldalán sövény, a külső oldalon fasort telepítenek. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítésére két képzést bonyolítunk le. Az álláskereső közmunkások 400 órás szakmai képzésén 10 fő vesz részt (a képzéssel parkgondozó munkakör tölthető be). A védőnő képzés célja a hátrányos helyzetben élő lakosság egészségének fejlesztése. A kivitelezésbe 10 - a szegregátumban élő - romát kívánunk bevon

Önkormányzati energetikai 430. Sátoraljaújhelyen Rudabányácskán

A pályázat célja a sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános iskola és tagiskolájának épületenergetikai korszerűsítése, valamint a sátoraljaújhelyi Művelődési ház és a Rudabányácskai orvosi rendelő épületének energetikai korszerűsítése.

Sátoraljaújhely

2016.11.01 2018.10.31

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15431. korszerűsítése Sátoraljaújhelyen és BO1 Károlyfalván

A támogatás célja a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri hivatal épületének, a sátoraljaújhelyi Kossuth gimnázium épületének, a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó M.Mezőgazdasági szakközépiskola épületének és a Károlyfalvi faluház épületének energetikai korszerűsítése.

Sátoraljaújhely

2016.11.01 2018.10.31

399,9 9

399,99

Zöldebb és városi funkciókban TOP-2.1.2-15gazdagabb Sátoraljaújhely BO1

A város problémái és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felhívás céljai megfelelnek egymásnak. Ez alapján a támogatási kérelem alapvető célja Sátoraljaújhely járásközponti szerepének az erősítése és a városi életminőség javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók megerősítésével.

Sátoraljaújhely

2017.02.01 2019.05.31

299,9 8

299,98

Fotovoltaikus rendszer kialakítása a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 2016

Sátoraljaújhely

2017.03.01 2017.11.30

112,8 4

112,84

A fejlesztés keretében a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön négy épületén valósulhat meg hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer telepítése az épületek villamosenergia igényének kielégítése céljából.

Sátoraljaújhely

2017.01.01 2017.12.31

132,5 5

132,55

Sátoraljaújhely

2015.08.07 2015.11.30

Sátoraljaújhely

2014.06.01 2015.05.30

Sátoraljaújhely

2012.08.01 2013.01.16

432.

épületek korszerűsítése TOP-3.2.1-15és BO1

Fotovoltaikus rendszer kialakítása a KEHOP433. Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 5.2.11-16 2016

434.

435.

Sátoraljaújhely Fegyház és Börtön KEHOPnapelemes kiserőműve 5.2.11-16

Sátoraljaújhely óvodáinak KEOPenergetikai korszerűsítése 5.7.0/15

A Sátoraljaújhelyi Szlovák KEOP436. nemzetiségi Iskola energiatakarékos 5.5.0/A/12 működtetése

437.

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön KEOPépületenergetikai fejlesztése 5.3.0/B/09

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a pályázat keretében 3 óvodaépület Diana Művészeti Tagóvoda, Hétszínvirág Óvoda és annak Károlyfalvi Tagóvodája) energetikai korszerűsítését kívánja megoldani. Az épületek mindegyike önkormányzati tulajdonú és fenntartású, energetikai szempontból elavult épület. A beruházás keretében mindhárom épületen elvégezzük az energetikai szempontból legfontosabb beavatkozásokat: teljes külső homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, az összes nyílászáró cserére korszerű hőszigetelt műanyag nyílászárókra. A tervezett beavatkozások nem építési engedély kötelesek. A projekt előkészítettsége megfelelő, a szerződéskötési moratórium lejártát követően a kivitelezési szerződés megkötésre kerülhet a nyertes ajánlattevővel. A Projekt megkezdését 2015.08.17-én tervezzük, befejezése 2015.11.17. A kivitelezési költségből 1.450.325 Ft-ot nem kívánunk elszámolni, mert a 2015.07.22-én megjelent közlemény előtt az nem elszámolható költségnek minősült az ET alapján. A lehetőségeket megvizsgálva, valamint a legkedvezőbb megoldást kiválasztva az épület esetében utólagos külső hőszigetelés alkalmazása valamint az elavult külső nyílászárók cseréje mellett döntött az üzemeltető. A fejlesztés megvalósításával az épületek arculata modernizálódna, energiahatékonyságuk jelentős mértékben javulna. A projekt elsődleges célkitűzése a költségcsökkentés, valamint a környezeti terhelés csökkentése. A kivitelezés hatására az épület ÜHG kibocsátása alacsonyabb lesz, mindamellett, hogy jóval kisebb primerenergia felhasználással válik lehetővé a jelenlegi komfort megtartása. Ezen hatások azt jelentik, hogy az üzemeltetés jóval költséghatékonyabbá válik, mely nem utolsó szempont az üzemeltető számára. A fejlesztés hatására az épület primer energia megtakarítása 377,964 GJ/év, az ÜHG kibocsátás csökkenése pedig 6,97 t/év. Ezen indikátorok ismeretébe a fejlesztési koncepció jól megalapozott, megvalósítása indokolt. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, továbbá a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Alapító okirata szerint 1900-ban létesítették. Építését 1901-ben kezdték meg a Törvényszéki Palota és fogház (?Törvényház?) részeként Czigler Győző műépítész tervei alapján. Működését 1906-ban kezdte meg. 1942 szeptemberében a Magyar Honvéd Vezérkari főnökség (VKF) büntető intézetévé jelölték ki és politikai elítélteket szállítottak ide. 1944. március 22-én a különböző nemzetiségű politikai foglyok az őrséget


258

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból

Egyéb megjegyz és


Sors zám

438.

Projekt címe


A sátoraljaújhelyi Városháza KEOP-5.1.0 épületének fűtéskorszerűsítése

Épületenergetikai korszerűsítés KEOP439. Sátoraljaújhely Város Idősek 4.9.0/11 Otthonában


lefegyverezve kitörtek és a környező hegyekbe menekültek. A német katonai segítséggel levert sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt. A bírósági épület 1950 és 1953 között egy ideig üresen állt, majd határőr kiképző központként működött. 1954-ben fiatalkorú elítélteket szállítottak az intézetbe. 1956 októberében a városi Munkástanács utasítására 258 főt szabadítottak fel, mindössze 11-en maradtak fogva. A forradalom leverését követően ismét politikai foglyok fogvatartására jelölték ki az intézetet. Az Ormosbányán dolgoztatott elítélteket is ide szállították át. 1956. december 12-én a rendkívül zsúfolt országos börtön rabjai kitörést kíséreltek meg. Szerszámokkal, késekkel fegyverkeztek fel, túszul ejtettek négy börtönőrt. Az őrség riasztólövésekkel fékezte meg a kitörési kísérletet. 1959-ben az elítéltek munkáltatására fehérneműgyárat hoztak létre. Ugyanez évben indult a tényleges rabnevelői tevékenység. 1986 és 1988 között korszerűsítési munkálatok zajlottak (fűtés, világítás, biztonsági rendszer). 1990-ben új rabkonyha és mosoda épült. 1997-ben a nagy, harmincfős zárkákat felújították, a mellékhelyiségeket leválasztották a lakótértől. 1993-ban a Fehérneműgyár jogutódjaként megalapították az ÁBRÁND-Ágynemű, Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft-t. 1994-ben befejeződött a Különleges Biztonságú Körletrész (KBK) építése. 2001-ben felújítási munkálatok zajlottak, az intézet új épületrésszel bővült. A projekt átfogó célja, hogy az energetikai hatékonyság fokozásával hozzájáruljon az energiaellátás biztonságának növeléséhez, az energiaimport-függőség mérsékléshez, és a környezeti ártalmak csökkentéséhez, ezzel pedig az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéshez. A fejlesztéssel érintett épület - a sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal épülete, mely műemlék jellegű -, alapkövét 1754-ben rakták le. Az épület barokk stílusban épült, a falazat mészkőből készült, helyenként vegyes kő-téglából. A beruházás következtében az épület fűtéskorszerűsítése valósul meg, mely hosszú távon hozzájárul az energetikai hatékonyság fokozásához, az energiatakarékos működéséhez. Az Önkormányzat számára közvetlen célként fogalmazódik meg az éves fűtési költségek csökkentése. Hosszú távú célként jelenik meg a projekt környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő törekvése, miszerint hosszú távon mind relatív és mind abszolút mértékben jelentős szennyezőanyag-kibocsátás csökkenés érhető el. A jelenlegi, - a fűtéskorszerűsítés nélküli - állapot esetén több év átlagát tekintve az éves költség 8 511 302 Ft/év. Az épület fűtött légköbmétere 9.340 lm3. A fejlesztés után számított éves költség 4 774 439 Ft/év. A korszerű fűtési berendezésekkel az éves 152,37 t/év széndioxid (CO2) kibocsátás csökkenni fog, évenként 71,4 t-val. Az energiahatékonyság növelése révén megtakarított éves energiahordozó mennyisége 1 273 GJ/év. A jelenlegi kazánpark becsült hatásfoka 60-65%. A beruházás keretében a meglévő elavult fűtéshálózat cseréje valósul meg. A meglévő gáztüzelésű melegvíz kazántelep már csak a polgármesteri hivatal épületegységeit látja el. A tüzelőberendezések gyártási éve 1981, vagyis a berendezések elavultnak számítanak. A csőhálózat erősen korrodált állapotú, rendszeresen jelentkező szivárgásokkal, a vízveszteségből adódó belevegősödéssel, fűtés leállásokkal. A jelenlegi kazánok helyett kondenzációs üzemű kazánok kerülnek beépítésre, kaszkád szabályozással. Az egyes fűtési áramkörök hidraulikus váltón keresztül önállóan szabályozott fűtési zónák csatlakozási lehetőségét biztosítják. A meglévő fűtési alapvezetékek helyett új fűtési áramkörök kerülnek kialakításra. Az öntöttvas radiátorok helyett lapradiátorok kerülnek beépítésre. A beépítésre kerülő 2 db kazán hatásfoka 104-105%. Csak minőségtanúsítással és építőipari alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező kazánok kerülnek beszerzésre, melyek teljes mértékben megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. A beépítésre kerülő hőtermelők égéstermék kibocsátása a legszigorúbb (Kék Angyal) előírásokat teljesíti, energetikai hatásfok minősítése a 92/42/CEE szerint ****-os. A kazánházi korszerűsítés a meglévő kazánház helyiségben kerül megvalósításra, mely helyigényét tekintve a jelenlegi alapterület felén megoldható, így a másik helyiségrész más funkció számára lesz igénybe vehető. A projekt közvetlen célcsoportja a Polgármesteri Hivatal épületében dolgozók összessége, a magasabb hatásfokú fűtőberendezések hozzájárulnak komfortérzetük javításához is. A projekt közvetett célcsoportja az Önkormányzat ügyfelei, a város és a környező települések lakói. A projekt célja a Sátoraljaújhely külterületi részén található köveshegyi idősek otthona épületének energetikai korszerűsítése,így járulva hozzá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozásához.Cél egy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és fűtési paraméterei mind megfelelnek az előírt szabványoknak.Energiaszükséglete, és ezáltal károsanyag-kibocsátása a jelenlegihez képest jelentősen csökken,ezzel is javítva az épület hasznosításának feltételeit.A projekt közvetlen célja a meglévő épület gazdaságtalan üzemeltetési feltételeinek megszüntetése,a 7/2006. (V.24.)TNM rendeletnek nem megfelelő nyílászárók cseréje hőszigetelt üvegezésű, hőhídmentes fa szerkezetekre,és a nem megfelelő külső határoló szerkezetek hőszigetelése,az elavult fűtési,és HMV rendszer megszüntetése, új gazdaságosan üzemeltethető rendszer kiépítése,a meglévő Heizer gázbojler kiváltása napkollektorra,és HMV tárolóra,az elavult gázkazánok kiváltása korszerű pelletkazánra. A projekt elsődleges célcsoportja Sátoraljaújhely Város Idősek Otthonának lakói és dolgozói.Az intézmény lakóinak száma 62 fő,a dolgozók száma volt 40 fő.A projekt megvalósításával az Önkormányzat kiadásai jelentősen csökkenek majd, a költségmegtakarítás lehetővé teszi az Önkormányzat számára, hogy más fontos ügyek megvalósítására fordítsa a megtakarított költségeket,ezáltal a város népesség megtartó ereje is növelhetővé válik.A projekt közvetett hatása tehát a dolgozókon és az otthonban élőkön túl,a város lakosságára is pozitív hatással van. A projektben megvalósuló változat kiválasztásának fő szempontjai a folyamatos energiaigény,helyigény,kis kezelési idő ráfordítás, esztétikai, és statikai kérdések, továbbá az energia megtakarítás, és káros-anyag kibocsátás csökkentés.Ez alapján a HMV előállításhoz napkollektorral kombinált pelletkazános rendszer kiépítése valósul meg, melyből az utóbbi a fűtési rendszert is működteti. A projekt során megszüntetésre kerül az elavult fűtési rendszer,a meglévő állapot 171,5kW-os fűtési hőszükséglete, a tervezett állapot megvalósulása után 90kW-ra csökken.A termosztatikus szelepek beépítésével nagymértékben javul a rendszer energiahatékonysága. A 2db meglévő Hőterm 116 ESE típusú álló gázkazán PB gázzal történő üzemeltetése gazdaságtalan, új rendszer kiépítése szükséges. A 2 gázkazán mellé két 50kW-os EKO-KARBON automata pellet kazán telepítése javasolt, amely sokkal gazdaságosabb, időjárás függvényében szabályozott megújuló energiaforrást jelent. Jelentősen csökkentve ezzel a fűtési költségeket és egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A meglévő Heizer gázbojler kiváltása BUDERUS síkkolektorra és HMV tárolóra. A



Sátoraljaújhely

2008.09.01 2009.10.31

Sátoraljaújhely

2013.07.09 2014.05.29



259





Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe




KEOP4.2.0/A/11

Sátoraljaújhely

2011.07.01 2011.12.15

KEOP4.10.0/K/14

Sátoraljaújhely

2015.05.01 2015.09.30

KEOP4.10.0/E/12

Sátoraljaújhely

2014.05.01 2015.05.31

KEOP4.10.0/A/12

Sátoraljaújhely

2014.08.28 2014.11.26

KEOP4.10.0/A/12

Sátoraljaújhely

2013.11.04 2015.03.25

Sóstófalva

2013.02.25 2016.05.24

Szalaszend

2016.09.01 2018.10.31

KEOP4.10.0/A/12

Szalaszend

2013.11.21 2014.06.30

KEOP4.10.0/A/12

Szalonna

2013.07.29 2014.07.08







46,79

46,79


projektben megvalósuló fejlesztések: - Korszerű hőszigetelt nyílászárók - Határoló szerkezetek hőszigetelése (8cm-es szigetelő rendszerrel illetve az utolsó fűtött szint feletti födém szigetelésével a projekt paraméteri megfelelő mértékű megtakarítást mutatnak) -Termosztatikus radiátor szelepek.A radiátorok helyi szabályozását Danfoss RA-N 15 típusú egyenes szeleptesttel, 110 db Danfoss RA 2980 típusú termosztatikus érzékelővel és 110 db Danfoss RLV 15 típusú visszatérőbe építhető csavarzattal biztosítjuk. -HMV tárolók: A HMV tárolását az elvárásoknak megfelelő 3db BUDERUS logalux 1000 l-es tartály végzi, amely fűtését a napkollektor biztosítja. -21db Buderus logasol napkollektor mező a főépület tetejének déli oldalán.A mező nagysága 44,73m2, teljesítménye 67,1kW. A projekt számszerűsíthető eredményei: - ÜHG- kibocsátás évente 125,7 t-val csökken. - Megújuló energiahordozó felhasználása évente 510 GJ-lal n Napelemes rendszer telepítése a 440. Zepmléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál Fotovoltaikus rendszer kialakítása a 441. Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban Épületenergetikai felújítás a 442. sátoraljaújhelyi V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnáziumban Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, napelemes 443. rendszer kiépítése Polgármesteri Hivatal villamos energia költségének csökkentésére Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló 444. energiaforrásokkal napelemes rendszer kiépítése a Magas-hegyi Sportcentrumban

445. Solarmező kialakítása Sóstófalván

446.

KEOP4.4.0/11

Polgármesteri Hivatal energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése Szalaszenden BO1

EDUKO-2000 Kft. 447. energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével Dolomit Kft. villamos energia 448. igényeinek kielégítése napelemes rendszerrel

Projektgazda, SóstóSolar Kft. jelen projekt keretében Sóstófalva külterületén (07/6. hrsz.) szolármező (áramtermelő napelemes rendszer) létrehozását és fenntartását kívánja megvalósítani. Pályázó projektcég, a projekt menedzselését külső szakértők segítségével fogja végezni. A projekt közvetlen célja: a térség villamos energia fogyasztásának egy részét megújuló energiával - napelemes rendszer - biztosítani. A beruházás helyszínének környezetében jelenleg a villamos energiát az ÉMÁSZ Hálózati Kft. szolgáltatja. A projekt tárgyát képező napenergiából származó villamos energiát előállító erőmű az ÉMÁSZ közcélú hálózatára kíván kapcsolódni, ezáltal hozzájárulni a térség lakó- és közintézményeinek villamos energia ellátásának egy részét megújuló energiahordozóval történő biztosításához. Jelen projekt keretében a beruházó újonnan alapított projektvállalat, a megtermelt energiát nem saját célra hasznosítja, hanem a megtermelt villamos energiát az ÉMÁSZ felé a KÁT rendszerben adja át. A projekt során megvalósult naperőmű névleges teljesítménye 499 kW, amely nem éri el a 0,5 MW-os névleges teljesítményhatárt, ezért engedély nem szükséges a megvalósításhoz. A tervezett naperőmű kerítéssel körbekerített, közel 1 ha mezőgazdasági művelésből kivont területen fog megvalósulni. A kiserőműnek közvetlenül az ÉMÁSZ Hálózati Kft. tulajdonában lévő közcélú hálózatra kell csatlakoznia. A megadott 499 kW villamos teljesítményű napelemes kiserőmű az elvégzett előzetes vizsgálatok alapján a jelenlegi hálózati kialakításban Sóstófalván, a Rákóczi úton futó ÉMÁSZ Hálózati Kft. tulajdonó Szerencs/Gesztely nevű 20 kV-os vezetéken szabadvezetéki T-leágazásos csatlakozással felvehető. Az Európai Bizottság kalkulátora szerint a kiépítendő 499 kW teljesítményű rendszertől a megadott fekvéssel Sóstófalván átlagosan évi 649 000 kWh villamos energia termelés várható. A projekt pozitív környezeti hatásai között elsősorban az üvegház hatású gázok kibocsátásában jelentkeznek a fosszilis energiával szemben. A rendszer által évente megtermelhető 649 000 kWh villamos energia évente 606,7 t CO2ekv mennyiségű káros anyag kibocsátás csökkenését eredményezi. A tervezett beruházás teljes beruházási költsége 530 713 666 Ft, mely teljes mértékben elszámolható. A támogatás mértéke 60%. Az projekt előkészítési szakasza 2011. év elején kezdődött. 2011 májusában történő pályázat benyújtást követően, a hiánypótlás során kért állásfoglalás és határidő felfüggesztés elhúzódása végett 2012. január hónapra várható a támogatási döntés, február hónapban a támoagtási szerződés megkötés. A megvalósítás 2012 márciustól júniusig tart (összesen kb. 4 hónap), így költségek is csak ebben az időszakban merülnek fel a megvalósítás során a tervek szerint. A próbaüzemre 2012 júniusában kerül sor. A projekt zárása 2012. június végén megtörténik. A rendszer üzemelése 2012.07.01-én indul. A projekt célja önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, a pályázó tulajdonában lévő épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják. További cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.


260

Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe







190,0 0

190,00

64,03

64,03

395,00


499,50

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból


Olcsóbb energiaellátás a Szendrői TOP-3.2.2-15449. közintézményeknél. BO1

A tervezett fejlesztés keretében Szendrő Város Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló 2 db közintézményének megújuló energiaforrások használatára és hasznosítása irányuló fűtési és villamos rendszereinek teljes cseréje valósulna meg a csatolt szakmai anyagban bemutatott műszaki tartalom mellett.

Szendrő

2016.10.01 2018.10.31

Önkormányzati tulajdonú épületek TOP-3.2.1-15450. épületenergetikai fejlesztése BO1 Szendrőben.

A tervezett fejlesztés keretében Szendrő Város Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló 2 db közintézményének homlokzati, födém szigetelése illetve nyílászáróinak cseréje valósulna meg a csatolt szakmai anyagban bemutatott műszaki tartalom mellett.

Szendrő

2016.10.01 2018.10.31

KEOP4.10.0/F/14

Szendrő

2015.05.01 2015.09.30

KEOP5.5.0/K/14

Szendrőlád

2015.02.02 2015.08.31

KEOP4.10.0/N/14

Szendrőlád

2015.04.10 2015.10.29

Szerencs

2017.02.01 2018.01.31

395,0 0

Szerencs

2016.12.01 2018.12.01

499,5 0

Szerencs

2017.09.01 2018.08.31

187,9 4

187,94

Szerencs

2015.09.10 2015.11.30

KEOP4.10.0/N/14

Szerencs

2015.08.24 2015.09.23

KEOP4.10.0/E/12

Szerencs

2014.05.01 2015.05.31

59,95

Épületenergetikai fejlesztés, megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Szendrőn Szendrőlád közvilágításának 452. részleges korszerűsítése LED lámpatestek alkalmazásával Napelemes rendszer kialakítása a 453. Szendrőládon a Szent Kamill Idősek Otthonában 451.

454.

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése Szerencs Városában BO1

Környezettudatos 455. gazdaságélénkítő Szerencsen

és TOP-2.1.2-15fejlesztések BO1

Szerencsi Tankerületi Központ KEHOP456. Intézményein Fotovoltaikus 5.2.11-16 rendszer telepítése Szerencs Város 457. középületeinek korszerűsítése


Szerencsi Tanuszoda 458. energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével A Szerencsi Bolyai János Katolikus 459. Általános Iskola energetikai fejlesztése

Szikszó város egészségügyi ÉMOP460. alapellátásának egy épületbe történő 4.1.1/A-12összevonása 2013-0141

a)Projekt célja:A TOPstratégiai célja az alacsonyCO2gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez.A projekt megvalósítása hozzájárul a Nemzeti Reform Programban kitűzött 92PJ2020-ra elérhető primerenergia-megtakarítási célérték eléréséhez, illetve aMagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTervében2020-ra kitűzött 14,65 %-os megújuló energia részarány eléréséhez.b)Projekt szakmai-műszaki tartalma a választott önállóan támogatható és önállóan nem támogatható tevékenységek körének a bemutatásával együtt Célok illeszkedése: A fejlesztés hozzájárul a Borsod-abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célokhoz, melynek részletes bemutatása a Szakmai megalapozó tanulmányban van.A tervezett projekt a 290/2014.(XI.26.)Korm.Rend.3.sz.melléklete alapján Fejlesztendő és Kedvezményezett járás településén valósul meg.A fejlesztés tartalmaz szemléletformáló, disszeminációs tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a Borsod-abaúj-Zemplén megyén belüli szociális és társadalmi különbségek kiegyenlítődéséhez, mely a projekt előkészítő tanulmányokban került bemutatásra. A Szerencsi Tankerületi Központ pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére Tagintézményei számára, a megújuló energiaforrás felhasználás növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt legfőbb célja a decentralizált, épületekhez kapcsolódó környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének elősegítése, így a meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználás megújuló energiaforrásra való teljes vagy részleges kiváltásának támogatása. Szerencs Város Önkormányzata utólagos hőszigetelés és nyílászárók cseréjével épületenergetikai fejlesztést kíván végrehajtani a kizárólagos tulajdonát képező Öregek Otthona (2 db épület - 3900 Szerencs, Bekecsi út 10. 501/60 Hrsz), Ifjúsági Szálló (3900 Szerencs, Hegy út 5. 743/1 Hrsz), valamint Simai Úttörő Tábor (6 db épület - 3881 Sima, Fő út 6-7. 47 Hrsz) középületek esetében. A pályázat célja, hogy a megvalósítási intézkedésekkel hozzájáruljon Magyarország primerenergia felhasználásának csökkentéséhez.

Szikszó város egészségügyi alapellátásának egy épületbe történő összevonása

KEOPSzikszó Város Önkormányzati 5.7.0/15-2015- Középületek felújítása hőszigetelése és nyílászáróinak cseréje. épületeinek energetikai fejlesztése 0124 KEOPNapelem rendszer telepítése Szikszó 462. 4.10.0/N/14- Napelemrendszer kialakítása a szikszói Inkubárotház és a Sportcsarnok épületén. Város Önkormányzata részére 2014-0432 Megújuló energia bevezetése az KEOP463. ON-Éden Kft-ben 4.2.0/A/11 A projekt eredménye hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez és az energiaimport-függőség csökkentéséhez, megújuló energiahordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondható, hogy a beruházás a Szin Község hivatalának energetikai TOP-3.2.1-15- környezet tehermentesítését szolgálja, hiszen a felhasznált energia mennyiségének csökkenése és a megújuló 464. korszerűsítése BO1 energiatermelés a CO2 és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CÉLJA: Az önkormányzati tulajdonban lévő hivatal (3761 Szin, Szabadság út 18. (hrsz:23) épületének komplex energetikai korszerűsítése. A megvalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló 461.

Szikszó

2013.07.012015.05.30

Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, a védőnői szolgáltatás egy épületbe történő integrálása, épületfelújítással, 59,95 energetikai korszerűsítéssel, akadálymentesítéssel és a minőségi ellátásokhoz szükséges eszközök beszerzésével egybekötve.

Szikszó

2015.09.01.2015.12.15

Középületek felújítása hőszigetelése és 150,0 nyílászáróinak cseréje. 0

150,00

Napelmrendszer kialakítása a szikszói Inkubárotház és a Sportcsarnok 43,18 épületén.

43,18

44,04

44,04

Szikszó Szikszó

2012.08.15 2013.01.23

Szin

2016.09.01 2017.09.30


261


EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s


Egyéb megjegyz és


Sors zám


Projekt címe


szerkezetek utólagos akadálymentesítés

Dolomit KFT. pékségének hő és 465. villamos energia igényeinek korszerűsítése A Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú 466. Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése

szigetelése,

nyílászárók

cseréje,

épületgépészeti

korszerűsítés,



Szin

2013.10.31 2015.03.10






Egyéb megjegyz és

projektarányos

KEOP4.10.0/A/12 TOP-3.2.1-15BO1

A megvalósítani tervezett projekt Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzatának területén található és a Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítésére irányul. Célja az energiahatékonyság és energiatakarékosság és az ezen keresztül elérhető környezettudatos működés.

Szirmabesenyő

2016.11.01 2017.12.31

203,9 1

192,00

iskola TOP-3.2.1-15BO1

A projektben a komplex programmal fejlesztendő edelényi járásban található 661 fős lakosságszámú Szögliget község területén lévő ménes-Völgyi Tudásvető Alapítványi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése tervezett.

Szögliget

2016.09.01 2018.08.31

51,45

51,45

többfunkciós TOP-3.2.1-15energetikai BO1

A projektben a komplex programmal fejlesztendő edelényi járásban található 108 fős lakosságszámú Szőlősardó község területén lévő polgármesteri hivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett.

Szőlősardó

2016.09.01 2018.08.31

38,86

38,86

Energetikai fejlesztés Szuhakálló TOP-3.2.1-15469. község polgármesteri hivatalában BO1

A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása.

Szuhakálló

2017.01.01 2017.12.31

31,19

31,19


470.

Szuhogy Község Önkormányzat TOP-3.2.1-15energetikai korszerűsítése. BO1

A projektben a komplex programmal fejlesztendő edelényi járásban található 1267 fős lakosságszámú Szuhogy község területén lévő: polgármesteri hivatal, könyvtár, orvosi rendelő épületek infrastrukturális fejlesztése tervezett.

Szuhogy

2016.09.01 2018.08.31

137,1 0

137,10


471.

Épületenergetikai megújuló hasznosításával Szuhogyon

Szuhogy

2015.05.18 2015.09.30

Taktabáj

2015.08.28 2015.08.31

34,00

Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat

támogatott , végrehajtot t pályázat

27,00

Kohéziós Alap és hazai központi költségvetési előirányzat

támogatott , végrehajtot t pályázat

467.

A szögligeti általános energetikai korszerűsítése.

Szőlősardó 468. hivatalépület korszerűsítése

fejlesztés, energiaforrás KEOPkombinálva 4.10.0/F/14

KEOP4.10.0/N/14 Taktaszadai Óvoda épületére KEOP473. napkollektoros rendszer telepítése. 4.2.0/A/11 Taktaszada Községi étkezde-konyha KEOP474. épületére napkollektoros rendszer 4.2.0/A/11 telepítése. Taktaszadai Idősek Otthona KEOP475. épületére napkollektoros rendszer 4.2.0/A/11 telepítése. 472. Energetikai fejlesztés Taktabájon

"Fotovoltaikus 476. kialakítása Tarcalon"

rendszerek

KEOP4.10.0/N/142014-0420

KEOP"Épületenergetikai fejlesztés a tarcali 477. 5.5.0/A/12Polgármesteri Hivatalba" 2013-0044

"Forgalomcsillapító és kerékpáros létesítmények megvalósítása Tarcal 478. Község közlekedésfejlesztése érdekében Forgalomcsillapító és kerékpáros 479. létesítmények megvalósítása Tarcal Község közlekedésfejlesztése

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s EU támogatás, hazai társfinanszírozá s

Taktaszada Taktaszada Taktaszada

A fejlesztés célja Tarcal Község Önkormányzat épületeinek (hivatal,orvosi rendelő,Borfalu, óvoda és konyha )megújuló energián alapuló fejlesztése,így járulva hozzá az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásához.

A projekt célja a Tarcal, Fő út 61. és 63. alatt található épületek teljes energetikai korszerűsítése.Megtörténik a projekt során az épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje és 1 db kondenzációs kazán beépítése.

2014.12.01.2015.08.31.

Megújuló energiahor dozó felhaszn növe:203,9 04 (GJ/év)

Üvegházha tású gázok kibocsátásá nak csökkentés e :53,688 (t/év)

A projekt révén a megújuló energia felhasználása bekerül a település 34,00 köztudatába, ezzel növekszik a környezettudatosság.

Tarcal

2014.03.01.2014.11.30.

Energiahat ékonyság növelése révén megtakarít ott energiahor dozó mennyiség

Az üvegházhat ású gázok kibocsátásá nak csökkentés e

A projekt célja, egy olyan épület kialakítása ,amely épületfizikai és fűtési 32,00 paraméterei mind megfelel az előírt szabványoknak.

Közlekedésbiztonság, a kerékpárosok számának növekedése, balesetveszély 80,00 csökkentése

80,00

80,00

80,00

Tarcal

TOP-3.1.1-15B01-201600005

A projekt célja 3 db jelzőlámpás csomópont kiépítése, 700 m kerékpáros létesítmény kialakítása

Tarcal

2016.09.012017.10.31

TOP-3.2.1-15BO1

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 időszakra vonatkozó Integrált Területi Programjának (továbbiakban ITP) és a projektünk célja olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztés megvalósítása a településen, illetve amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás

Tarcal

2016.09.01 2017.10.31


262

beadott pályázat (elbíráslás alatt) EU támogatás, hazai társfinanszírozá


Sors zám


Projekt címe

érdekében

480.

Napelemes Tarcalon








csökkentéséhez, az élhető környezet kialakulásához. rendszer

telepítése KEOP4.2.0/A/11

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Tardon, TOP-3.2.1-15481. Tiszatarjánban, Hejőbábán, BO1 Mezőnagymihályon, Mezőcsáton és Emődön Tardona közvilágításának 482. korszerűsítése LED lámpatestek felhasználásával Telkibányai Gyermektábor épületére 483. napkollektoros rendszer telepítése.

KEOP4.2.0/A/11

Tibolddaróci Óvoda KEOPépületenergetikai fejlesztései 5.3.0/A/09

485.

Energetikai Tibolddarócon

fejlesztések KEOP4.9.0/11

s

Tarcal ard Község Önkormányzata, Tiszatarján Község Önkormányzata, Hejőbába Községi Önkormányzat, Mezőnagymihály Község Önkormányzata, Mezőcsát Város Önkormányzata és Emőd Város Önkormányzata közösen pályázatot nyújt be a TOP-3.2.1-15 „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázati felhívásra. A projekt célja, hogy a konzorciumban résztvevő önkormányzatok tulajdonában lévő, leromlott energetikai állapotú épületek energetikai korszerűsítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel hozzájárulnak az épületek gazdaságosabb fenntartásához, egységes településkép létrehozásához, a település lakossága szempontjából egy élhetőbb környezet kialakításához, valamint az érintett épületekben lévő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági céljaihoz is. Legtágabb értelemben a környezetünk védelméhez is hozzájárul.

KEOP5.5.0/K/14

484.


Tard

2016.11.01 2018.10.31

Tardona

2015.01.02 2015.09.30

293,6 7

Telkibánya Ahogy a projekt címe is jelzi jelen fejlesztés célja a Tibolddaróci Óvoda (cím: 3423 Tibolddaróc, Kossuth u. 2. sz., hrsz.: 533/1) épületének esetében energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. A fejlesztéssel érintett óvoda 1979-es építésű, alapterülete 356,4 m2. Az eredeti épület külső fala vélhetően B30-as falazatból készült. A padlásfödém részben salakkal hőszigetelt. A padló rétegrendje nem ismert, vélhetően hőszigetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók még az eredetiek, rossz állapotúak, az idők folyamán elvetemedtek. A fentiekből megállapítható, hogy a jelenlegi előírások alapján hőtechnikailag egyik szerkezet sem felel meg, ugyanakkor páratechnikailag elfogadhatóak. Az épület fűtését Termotéka 45 típusú nyílt égésterű gázkazán biztosítja, melynek névleges teljesítménye 52 kW. A fűtési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a hő leadók Alumínium lapradiátorok kézi elzáróval, a foglalkoztatókban termosztatikus szelepekkel. A dolgozók elmondása szerint a téli nagy hidegekben a távolabbi szobák hűvösek maradnak, tehát a fűtési teljesítmény a határon van, a meglévő kazán teljesítménye nem képes arra, hogy megfelelő meleg legyen biztosítva a gyerekek számára, a szabályozás központi termosztáttal történik. A melegvíz készítésre KF Gáz típusú gázüzemű bojler lett kiépítve, térfogata 125 l, a berendezés 1993-as, teljesítménye 1,98 kW, valamint Hajdu 120 literes elektromos bojler 1,8 kW teljesítménnyel (2002). Jelenleg az épület hővesztesége 51,682 kW -15Co külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigénye 418,35 kWh/m2év. Az elektromos áram fogyasztása 6,66 MWh/év. A földgáz fogyasztása 132,45 MWh/év. A CO2 kibocsáltása 29,32 t/év. Az energetikai minőség szerinti besorolása "G" (219,5%). Mindezek alapján a beruházás indokolt és szükségszerű, különös tekintettel arra a tényre, hogy energetikai szempontból az épület minden része javítható. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex, és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meg is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében külső nyílászáró csere, külső hőszigetelés, födém szigetelés, termosztatikus szelepek felszerelése és kazáncsere valósul meg. A felújítás eredményeként az épület hővesztesége a jelenlegi 51,682 kW-ról, 27,581 kW-ra csökken, -15Co külső hőmérséklet mellett. A fajlagos energiaigény 164,32 kWh/m2év-re, az elektromos áram fogyasztás 4,75MWh/év-re,a földgáz fogyasztás 46,7 MWh/év-re, a CO2 kibocsátás pedig 27,88 t/év-re csökken. Így az épület energetikai minőség szerinti besorolása "B" (86%). A projekt közvetlen célja az óvoda épületének komplex fejlesztése, mely a külső nyílászárók cseréjére, külső hőszigetelésre, födémszigetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére és kazáncserére terjed ki. A beruházás elődleges célja az energiatakarékosság és az energia hatékonyság fokozása a pályázó önkormányzat által működtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költségek csökkentése. További célok a környezeti fenntarthatóság érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terhelés és az energiahordozók felhasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalának növelése a lakosság-megtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímélő, energiahatékony üzemeltetés, mely példaértékű lehet mind a településen élők, mind az idelátogatók számára. A projekt elsődleges célcsoportja a település óvodás korú (3-6 éves) lakosai, valamint az óvodában dolgozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek gyermekei az óvodába járnak. A fejlesztés célja a Tibolddaróci Iskola régi és új szárnyának, valamint központi konyhájának (cím: 3423 Tibolddaróc, Kácsi u. 15. sz., hrsz.: 765) épületének esetében az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. A fejlesztéssel érintett iskola 50 évvel ezelőtt épült, alapterülete 999 m2. Az eredeti épület külső fala kisméretű tömör téglából készült. A padlásfödém részben salakkal hőszigetelt. A padló rétegrendje nem ismert, vélhetően hőszigetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók még az eredetiek, rossz állapotúak, az idők folyamán elvetemedtek. A pályázat keretében megvalósuló épület fejlesztése komplex, mivel több tevékenységet foglal magában, így kiterjed a következő tevékenységekre: - külső nyílászáró csere - utólagos külső hőszigetelés (padlásfödém szigeteléssel kiegészítve) - termosztatikus szelepek beépítése - kazáncsere korszerű, nagyhatásfokú berendezésre A külső nyílászáró cserével párhuzamosan megvalósuló külső hőszigetelés során a külső falakra 10 cm-es EPS típusú hőszigetelés, a padlásfödémre 20 cm-es kézzel leteríthető ásványgyapot ajánlott. A külső nyílászáró csere és a külső hőszigetelés hatására a jelenlegi méretezett radiátorok alacsonyabb hőfokon fognak üzemelni, változik a hidraulikájuk is. A radiátorok beállítását legegyszerűbben termosztatikus szelepek felszerelésével lehet megoldani. Ezek felszerelésével ugyan az épület hővesztesége már nem csökken, de a jobban illesztett rendszer miatt az éves hatásfok nő, így tehát olcsóbb lesz az üzem. Összességében a felújítások eredményeként a fejlesztési helyszínek energetikai jellemzői a jelenlegi "F" besorolásról az új szárny esetében "B"-re, a régi szárny és a konyha esetében "A"-ra javulnak A projekt közvetlen célja az épületek komplex

Tibolddaróc

2011.07.21 2011.11.22

Tibolddaróc

2012.06.23 2015.09.30


263

283,00


Egyéb megjegyz és


Sors zám




KEOP4.10.0/N/14

Tibolddaróc

2015.09.11 2015.10.25

KEOP4.10.0/N/14

Tiszakarád

2015.06.18 2015.08.31

A projekt tárgya a Borsod-abaúj-Zemplén megyében, Tiszaladány településen található Iskola épülete és Öregek Otthona épületének energetikai korszerűsítése.

Tiszaladány

2016.08.01 2017.12.31

A Sydnex Kft. 1990-ben alakult polietilén csomagolóanyag gyártásával foglalkozik. A társaság termelő telephelye Tiszalúc, Hársfa u. 4-8. sz. alatt található. A telephelyen lévő két üzemcsarnok különböző időszakban épült, különböző technológiával, ennek megfelelően a felhasznált energia mennyisége is eltérő. A társaság menedzsmentje a meglehetősen magas energiaköltségek optimalizálását határozta el, amely kizárólag energia megtakarításra irányuló beruházás megvalósításával lehetséges. A projekt előkészítése során a Kft. energetikai, statikai és építész szakemberek bevonásával dolgozta ki a megvalósítandó projektet. Az energetikai vizsgálatok és felmérések eredményeként kiderült, hogy gazdaságossági szempontból értékelhető megtakarítást csak az egyik csarnok korszerűsítésével lehet elérni. A másik épület korszerűsítése az elérhető eredményekhez képest aránytalanul magas beruházási költséget jelentett volna. A fejlesztési projekt Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén található Tiszalúc településen valósul meg, amely hátrányos helyzetű kistérségben hátrányos helyzetű település. A projekt célkitűzése, hogy a Sydnex Kft. földgáz felhasználása 15% és 20% közötti megtakarítást érjen el. A termelő csarnok energiafelhasználása 2009. évben 766 GJ/év volt. A tervezett beruházás eredményeként a fogyasztott energiamennyiség 635 GJ-ra csökken amely évente 131 GJ megtakarítást eredményez. A pályázó társaság számára ezen energia megtakarítás éves szinten a jelenlegi gázárat figyelembe véve közel 404 eFt. A projekt másik várható eredménye az ÜHG kibocsátás csökkentése. Az energetikai számítások alapján az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésének várható éves átlagos mértéke 7,405 tCO2ekv/év. A projekt keretében a Sydnex Kft. az alábbi részfeladatokat tartalmazó komplex energia megtakarítást eredményező beruházást tervezi: - A csarnokon lévő fémszerkezetű, egyrétegű üvegezéssel ellátott, korszerűtlen, rossz műszaki állapotban lévő ablakok kicserélése, 25 db korszerű műanyag tokszerkezetű, hőszigetelt üvegezéssel ellátott ablakokra. - Az épületen található fémszerkezetű, az előírásokat nem kielégítő kapuk lecserélése, 3 db korszerű, hőszigetelt, szekcionált ipari kapukra. - A tetőszerkezeten szigetelt bevilágító felületek kialakítása, 5 db LINDAB világító csík beépítésével a meglévő szigetelt szendvicspanel külső és belső oldalán. - A csarnok épületben található régi, korszerűtlen, állandó hőmérsékletű, földgáz tüzelésű állókazán cseréje korszerű, zárt égésterű kondenzációs kazánra. - Az épület utólagos teljes homlokzati hőszigetelése 785 m2-en. A beruházás célja a termelőcsarnok energia felhasználásának racionalizálása, csökkentése a vonatkozó szabványoknak történő megfeleltetés révén. A pályázó Kft. menedzsmentje a beruházást 2011. április és december között kívánja megvalósítani, amelyet előkészítő szakasz előzi meg. A pályázó társaság hosszú távú gazdaságos működésének feltétele, hogy költségeit, így energia költségeit is optimalizálni tudja. Az energetikai szakértő számításai szerint ennek a célnak az eléréséhez megvalósítandó minimális beruházást tartalmazza a projekt, melyet külső forrás nélkül a Sydnex Kft. megvalósítani nem tud. A Sydnex Kft. által jelen projekt keretében megvalósítandó komplex energia megtakarítást célzó program a pályázó társaság életében rendkívüli eredményeket hoz és példát mutat térségi vállalkozások számára, hogy a környezetért felelősen gondolkodó és a környezetért tevő vállalkozás is tud pozitív gazdasági eredményt elérni még akkor is, ha a Sydnex Kft-hez hasonlóan hátrányos h

Tiszalúc

2011

Tiszatarján

2014

Projekt címe







68,41

68,41


fejlesztése, mely a külső nyílászárók cseréjére, az épület utólagos külső hőszigetelésére (padlásfödém szigeteléssel együtt), a kazán cseréjére a fűtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítésére és szabályozhatóvá tételére, napkollektor felszerelésére, beépítésére terjed ki. A beruházás elődleges célja az energiatakarékosság és az energia hatékonyság fokozása a pályázó önkormányzat által működtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költségek csökkentése. A projekt elsődleges célcsoportja a település iskolás korú lakosai, valamint az iskolában dolgozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek gyermekei az iskolába járnak. A beruházás időtartama 4 hónap, a várható kezdés időpont 2012. június 1., a befejezés tervezett időpontja 2012. szeptember 30. A projekt helyszíne Tibolddaróc, egy közel 1500 főt számláló kis község a Bükkalján, a Kácsi-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, építészeti és kulturális emlékeivel a Mezőkövesdi kistérség egyik jelentős települése. A projektgazda, Tibolddaróc Községi Önkormányzat, utolsó alakuló ülésének időpontja 2006. októberében volt. Vezetője Harai Istvánnné polgármester, aki a jegyző (Dr. Molnár Sándor) útján irányítja a polgármesteri hivatalt. A polgármestert munkájában a helyi képviselőtestület segíti. A pályázó önkormányzat több sikeres hazai és uniós forrásból (EMVA, TEKI, ÖNHIKI) támogatott projektet valósított meg az elmúlt években, 600 ezer - 16 millió Ft –ért. Napelemes rendszerek kialakítása 486. Tibolddaróc Község közintézményein Napelemes rendszer telepítése a tiszakarádi Polgármesteri Hivatal, 487. Művelődési Ház és Napközi Otthonos Óvoda épületeire

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.1.1-15488. korszerűsítése Tiszaladány BO1 Községben

489.

Komplex energiahatékonyság KEOPnövelési program a Sydnex Kft-nél 5.3.0/A/09

Napelemes rendszer kialakítása Tiszatarján közintézményén A bölcsődék és közoktatási 491. intézmények infrastrukturális fejlesztése Közoktatási intézmények 492. infrastrukturális fejlesztésének támogatása Kistérségi járóbeteg szakellátó 493. központok felújítása 490.

KEOP4.10.0/A/12 -

Bóbita Óvoda, Katica Óvoda, Vásárhelyi P. Óvoda termosztatikus radiátorszelepek felszerelése, fűtésrendszer beszabályozása

Tiszaújváros

2009

na.

na.

fűtési energiamegtakarítás

9,60

7,70

-

Széchenyi István Általános Iskola nyílászárók cseréje

Tiszaújváros

2010

na.

na.

fűtési energiamegtakarítás

12,40

9,90

ÉMOP4.1.1/B-2008-

épületszerkezeti, gépészeti, elektromos energiaellátó és fűtési-hűtési rendszer teljes felújítása

Tiszaújváros

2008

na.

na.

általános energiamegtakarítás

929,0 0

274,00


264

Saját forrás és költségvetési támogatás Saját forrás és költségvetési támogatás Saját forrás és pályázati

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe









0004

494. "Zöldülő Tiszaújváros" program

saját projekt

Biomassza tüzelésű távhő termelő KEHOP495. kazán megvalósítása 5.3.2-17 Tiszaújvárosban

Egri Főegyházmegye köznevelési KEHOP496. épületeinek energetikai felújítása az 5.2.3-16 Észak-Magyarországi régióban

Tiszaújvárosi Orvosi Rendelőintézet hidegenergia ellátását biztosító KEOP497. távfűtési vezeték, abszorpciós 5.4.0/09 folyadékhűtő és hideg-hőközpont telepítése

gyepfelületek és a fásszárú növényzet felújítása közterületeken, parkokban

Tiszaújváros

2017-2020

A tervezett projekt keretében egy 10MW hőkapacitású, rostélyos biomassza kazán valósul meg, kazánházoi épületbe telepítve, faapríték tárolóval, éklétrás-szalagos tüzelőanyag adagoló rendszerrel, multiciklonos és elektrofilteres füstgáz tisztító rendszerrel (részletesen lás a pályázati anyaggal benúyjtott építési engedélyezési dokumentációt).

Tiszaújváros

2017.09.15 2019.09.15

778,4 5

Tiszaújváros

2017.01.02 2017.12.31

170,0 0

Tiszaújváros

2009.11.16 2011.03.31

projekt keretében a 10 db energetikailag leginkább fejlesztésre szoruló épületének a kiviteli terve is elkészítésre került. Jelen pályázat során a 10 épület közül 1 db épület lesz érintett Az érintett ingatlan: - Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola (3580 Tiszaújváros, Rózsa út 12. Hrsz: 949) A A projekt célja, hogy az épületegyüttes energetikai mutatói megfeleljenek a mai kor és jogszabályok előírásainak. Ezzel csökkentve az épület káros anyag kibocsátását, csökkentve az üzemeltetési és fenntartási költségeket, és csökken a fosszilis anyagok felhasználása is. Tiszaújváros Városi Önkormányzata a tulajdonában lévő Bethlen G. u. 11-13. sz. alatti Rendelőintézetén 20092010-ben teljes épület felújítást kíván végrehajtani. Az "A" épület hűtését központilag, egy új, az egyes helyiségek hűtését és fűtését is biztosító fain-coilos rendszer létesítésével tervezik megoldani. Az épület adottságait, a hőenergia előállításának módját figyelembevéve a központi hidegenergia előállítását távhőre alapozott, melegvíz meghajtású abszorpciós folyadékhűtő telepítésével oldható meg a legelőnyösebben. A projektünk a tervezett beruházás megvalósításához szükséges: " primer hőtávvezeték bővítést, " a folyadékhűtő közvetlen hőellátásához szükséges hideg-hőközpont (szabályzó, hőmennyiségmérő) kialakítását, " a 600 kW hűtési teljesítményű abszorpciós folyadékhűtő telepítését, " mivel az orvosi rendelő a tiszaújvárosi távhőrendszer un. északi ágához csatlakozik, az ettől hidraulikai szempontból független déli ágba, a hőveszteség csökkentése érdekében visszakeverő szivattyú telepítését tartalmazza. Az "A" épületszárny csúcs-hűtési igénye 658 kW, melynek abszorpciós folyadékhűtőből álló hűtési rendszerének létesítése esetén a csúcs-hőteljesítmény igény 952 kW-ra várható. A projekt célja a szolgáltatói oldalon a nagyobb kihasználtság, melynek árra gyakorolt kedvező hatása közvetlenül érinti a felhasználókat, javul a szolgáltatás elfogadottsága, versenyképessége. Közvetlen célok: - a távhőrendszer kihasználásának növelése - meglévő fogyasztói kör bővítése. Közvetett célok: - a távhőszolgáltatás lakossági megítélésének, versenyképességének javítása, - üzemeltetés hatékonyságának növelése, A projekt megvalósítására, az épület felújítás üteméhez igazodva 2009. szeptember 2010 március időszakban kerül sor. A beruházást a TiszaSzolg 2004. Kft. hajtja végre, a berendezések az tulajdonában maradnak, ugyanakkor annak üzemeltetése a Városi Orvosi Rendelő feladata, az üzemeltetési költségek is azt terhelik. A hűtéshez felhasznált hőenergiát TiszaSzolg 2004 Kft. szolgáltatja. A projekt várható beruházási költsége 99.451.699 Ft + ÁFA A távhőre alapozott hidegenergia ellátás megvalósítását követően a projekt pénzügyi eredménye 6 515 387. Ft/év, melynek belső megtérülési rátája 4,41%. A projekt megvalósulása után 3725 GJ/év többlethőfelhasználás jelentkezik, melyet a Tiszatherm Kft. tiszújvárosi fűtőerőművében villamosenergia termeléssel kapcsoltan állítanak elő A projekt eredményeként 220 160. kWh villamos energia megtakarítás várható. Eredően, nemzetgazdasági szinten 153 GJ/év primer energiahordozó takarítható meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig évente 142 t-val csökken. A projekt közvetlen célcsoportja Tiszaújváros város távhővel ellátott fogyasztói, tágabb értelemben a város és a környező települések valamennyi lakosa

Tiszaújvárosi távhőellátás hőközponti szabályozásának és KEOP498. távfelügyeleti rendszerének 5.4.0/09 fejlesztése

A tiszaújvárosi távhőrendszer tulajdonosa és üzemeltetője, TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Kft. A hőszolgáltatás a cég egyik jelentős tevékenysége. A Hőszolgáltató Üzem mintegy 17 km hosszú vezeték hálózat, a 89 hőközpont, és 102 hőfogadó révén a távfűtött épületek

Tiszaújváros

2010.03.01 2012.03.01

TLW Kft. (1075 Budapest, Asbóth utca 19.) műhelyépület és irodaház KEOP499. épületenergetika és 5.3.0/A/09 világításkorszerűsítés pályázat

A projekt fő célkitűzése a TLW Kft. műhelyépületének és irodaépületének energetikai korszerűsítése pályázati támogatás igéynbevételével. projekt célcsoportja társaságunk munkavállalói. A projekt során lecserélésre kerülnek a meglévő fűtési berendezések, a műhelyépület nyilászárói, a műhelyépület külső tető és holokzati sigetelést kap. A projekt hosszú távú stratégiai célja, hogy hozzájáruljon az energiahatékonyaság és az energiamegtakarítás fokozásához, az ország energiaellátása biztonságának javításához, az energia import függőség mérsékléséhez. A kiinduló helyzet A pályázati programban szereplő csarnok és irodaház a telephelyen kapcsoltan, azzal szorosan összeépülve helyezkedik el. Az épület jelenlegi határoló szerkezetei energetikai szempontból igen pazarló módon vannak kialakítva. A korszerűsítést indokolja, hogy sem az oldalfal szerkezetek, sem a tetőszerkezet, sem a padlószerkezet nem szigetelt és nem felel meg a hatályos hőtechnikai követelményeknek. A 230 m2-es csarnokban gépszerelési-karbantartási funkciók találhatóak, az irodaépület 22 fő munkahelye. Az épületek téli hővesztesége cca. 200 kW-ra tehető. A hőleadók a TVK saját energia rendszeréből ellátott gőzüzemű berendezések. Ezek rendkívül elavultak, a magasnyomású hálózat állandó karbantartást igényel. A műhely kifűthetetlen. A projekt indokoltsága A jelenlegi épületek energetikai besorolása "G" átlagost megközelítő ill. "I" rossz minősítésű, és minden további energetikai mutatója (hőátbocsátási tényezők, fajlagos hőveszteség tényező, összesített energetikai jellemző) szintén nem megfelelő minősítésű. A 70-es években eredetileg kísérleti üzem és irodaháznak készült épületegyüttes a nyílászáró-cserék mellett is energetikailag pazarló. Az irodaépület energetikai korszerűsítése csökkenti az energia felhasználást, az üzemépület 7 besorolással javul ("B" minőség). Az energia megtakarítás mai árakon 2,7 Mft évente, továbbá 98 tonna / év csökkentjük az épület károsanyag kibocsátását. Ha a jövőt nézzük, tekintettel az energiaárak folyamatos növekedését, a TLW Kft. jövője szempontjából, a fix költségek csökkentése stratégiai kérdés. A

Tiszaújváros

2010.09.16 2011.11.30

lakosság

a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a városi klíma javítása, levegőtisztaságvédelem, lebegő 14,00 porszennyeződés káros hatásainak csökkentése


265

0,00

467,07

170,00


támogatás saját költségvetési forrás és helyi gazdasági szervezetek támogatásai Kohéziós Alap és hazai központi költségvetési előirányzat Kohéziós Alap és hazai központi költségvetési előirányzat

Egyéb megjegyz és


Sors zám

Projekt címe





Tiszaújváros

2007.11.01 2008.07.15



Megtakarít ott gáz 17104,7 m3/év.

57,86

49,18

Megtakarít ott gáz 15601,7 m3/év

57,86

49,18



projekt célkitűzései és tervezett eredményei A projekt hatására vállalkozásunk olyan környezettudatos, illetve energiafelhasználás szempontjából gazdaságos működésre lesz képes, amely a pályázat célkitűzéseivel összhangban van. Tervezett eredmények: 906 Gj megtakarítás, 98 tonna CO2 ekv. károsanyag kibocsátás csökkenés. Értékben 2,7 Mft / év energia költség megtakarítás. Ennek hatására, cégünk ezen műhelyépülete, hosszútávon biztosítani tudja, hogy vevőinknek versenyképes, magas minőségű bútoripari termékekkel szolgáljuk ki. További kedvező hatás, hogy a szervezet környezettudatos vezetési módszereit átültethessük a gyakorlatba, gazdaságos, de környezethatékony működést tegyünk lehetővé. A projekt műszaki tartalma Műhelyépület: Külső falszerkezetek, tető: A homlokzati falak vegyes szerkezetének átépítését a falszerkezetek rétegeinek függvényében differenciáltan tervezzük megvalósítani. A hőhidas nyílászárók mindegyike eltávolításra kerül és helyettük hőhídmentes, hőszigetelő üvegezésű ablakokat és ajtókat, valamint ipari kapukat helyezünk el. A bevilágító sávokat a korábbi kopilit burkolat alsó felében a kopilit eltávolítása után alakítjuk ki. A tervezett ablakok közti részt gipszkarton faltartókkal merevített, belülről hőszigetelt szerelt fallal készítjük és szigeteljük, a kopilit üvegfal megfelelő részeit, impregnált OSB lappal fedjük, amelyre majd a capatect -rendszerű vakolat felkerül. A régi elavult kapukat sajnos nem áll módunkban korszerű s Tiszaújváros Város Önkormányzatának fenntartásában lévő 21 db intézémény 500. KEOP-5.2.0 világításkorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fénye Program" keretében

FLUIDÁGYAS BIOMASSZA KEOP501. KAZÁN LÉTESÍTÉSE 4.2.0/B/11 TISZAÚJVÁROSBAN

Tokaji Ferenc Gimnázium, KEOPSzakközépiskola és Kollégium 502. 4.10.0/A/12épületére napkollektoros rendszer 2013-0951 telepítése KEOPTokaji Idősek Otthona épületére 503. 4.10.0/A/12napkollektoros rendszer telepítése. 2013-0907

A fogyasztói igények állandó változása, a villamosenergia- és földgázpiacon bekövetkezett piacnyitás, az energiahordozók árának folyamatos növekedése, valamint a fenntartható fejlődés kérdései arra ösztönzik a társadalom különböző szereplőit, többek között az iparvállalatokat és önkormányzatokat is, hogy új szemlélettel közelítsenek az energiaellátás kérdéseihez. Összhangban a hazai és az EU-s energiapolitikával a Sinergy Kft. stratégiai célkitűzése a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, közvetve a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. A Tisza BioTerm Korlátolt Felelősségű Társaságot 2011. júliusában alapította a Sinergy Kft. (60%-os részesedéssel) és a Ganz Danubius Hungarosteel Kft. (40%-os részesedéssel) azzal a céllal, hogy a Tiszaújvárosi Fűtőmű hőtermelői primer oldalához kapcsolódóan tüzelési célra használható biomasszák felhasználására alapuló hőtermelő rendszert építsen ki és a későbbiekben üzemeltessen. A projekt keretében 0,5 MW névleges hasznos teljesítményű fluid tüzelésű biomassza kazán kerül telepítésre. A projekt megvalósítás helyszíne a Sinergy Kft. 100%-os tulajdonában lévő Tisza-Therm Kft. tiszaújvárosi telephelye. A Tiszaújvárosi Fűtőmű 2002-ben épült meg, az épületben 3 db 12 MW-os forróvíz kazán, és 2 db 3,4 MWth és 3,2 MWe teljesítményű gázmotor került elhelyezésre, a szükséges transzformátorokkal, villamos berendezésekkel, irodákkal, szociális helyiségekkel 5 fő személyzet részére. Az Tiszaújváros épület mellett nyertek elhelyezést a vészhűtő és keverékhűtő egységek acélszerkezetű 4,0 m. magas tartószerkezeten, járható pódiummal. A berendezéseket 3 oldalról hangszigetelő fal veszi körül. Ugyanezen az oldalon áll az épület mellett a 36 m magas acélkémény, amelybe a forróvíz kazánok vannak bekötve. A gázmotorok részére az épületből kiemelkedő 2 db 15 m-es kémény szolgál. A fejlesztés keretében egy - magyar fejleszésű, tervezésű és építésű- 0,5 MW névleges teljesítményű ESHW-600 szilárd biomassza kazán kerül beépítésre. A tervezett biomassza fűtőmű egy a projekt keretében létesítendő kb. 25 m2-es épületben kerül elhelyezésére a főépület nyugati hosszoldalán, a nagy kémény melletti szabad területen. A 100 m2-es fedett tárolótér az út másik oldalán lévő szabad zöldterületre kerül elhelyezésre. A projekt elszámolható költsége 130.000.000 Ft, a pályázott támogatás összege: 65.000.000 Ft. A projekttársaság a megvalósításhoz szükséges 50%-os önrésszel rendelkezik. A projekt előkészítési szakaszában elkészültek a szükséges engedélyezési tervdokumentációk, az engedélyezés jelenleg folyamatban van. A tervezett üzembehelyezési időpont 2012. év vége, a kereskedelmi üzem indulása 2013 januárjában prognosztizálható. A projekt közvetlen célcsoportját a projektcég és a tulajdonos cégek alkalmazottai jelentik, közvetett célcsoportját viszont az egész tiszaújvárosi kistérség, mintegy 45 ezer lakosa jelenti. A projektcég a beruházás indításához, illetve annak 2013. évben történő üzembe helyezéséhez egy feszes, de megfelelő előkészítéssel és koordinációval jelentősebb kockázatoktól mentes és megvalósítható ütemezés megvalósítását szorgalmazza. Az épület éves gáz fogyasztása a feldolgozott számlák átlagolt adatai szerint 88950 m3/év, ami jelentős fogyasztásnak tekinthető. Az épület fogyasztási igény megtakarítási potenciál a gáz energia éves szaldójának 3910 Tokaj Bajcsyjavitásában van lehetőség. A tervezett napkollektoros rendszer által megtakarított gázmennyiség 17104,7 m3/év. Zsilinszky Endre 15A tervezett 72 táblás napkollektoros rendszer bruttó/abszorber felülete: 180,72/166,32 nm. A rendszer által 17 Hrsz.: 657/4 megtermelt energia: 391,25 GJ/év, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése: 38,14 t/év. Az épület éves gáz fogyasztása a feldolgozott számlák átlagolt adatai szerint 117995 m3/év, ami jelentős fogyasztásnak tekinthető. Az épület fogyasztási igény megtakarítási potenciál a gáz energia éves szaldójának 3910 Tokaj javitásában van lehetőség. A tervezett napkollektoros rendszer által megtakarított gázmennyiség 15601,7 m3/év. Boldogkeresztúri 52., A tervezett 72 táblás napkollektoros rendszer bruttó/abszorber felülete: 180,72/166,32 nm. A rendszer által Hrsz.: 1544/2 megtermelt energia: 365,36 GJ/év, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése: 34,79 t/év.

2012.09.03 2013.01.31

A projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2014.04.01 A projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2014.06.30


266


Egyéb megjegyz és








II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. és Alapfokú Muv. Isk. (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) A meglévő épület energetikai minőség szerinti besorolása: GG. Az épület új homlokzati szigetelést kap, komplett rendszerben kapcsolódó segédanyagokkal, nemes vakolattal. Korszerűsítés során a régi kazán helyett, energiatakarékos, kondenzációs gázkazán kerül beépítésre, mely időjárásfüggő fűtővizet állít elő. A fűtési rendszer szükség szerint felújításra kerül, a rossz minőségű radiátorok és szerelvények helyett újak kerülnek beépítésre, a hőleadókat termosztatikus radiátorszeleppel látják el. A fűtési rendszerben szabályozó körök, fordulatszám szabályozós keringtető szivattyúk, szűrő-iszapleválasztó és mikrobuborék leválasztó szerelvények kerülnek beépítésre. Az elavult nyílászárókat műanyag, fehér színű, 5 légkamrás ablakra (min. 4-16-4 mm rétegrendű hőszigetelő üvegezéssel, hőhídmentes horganyzott acélbetét merevítésű PVC tok- és szárnyszerkezettel, rejtett vasalattal, falszerkezetbe beépítve), és fehér színű, bejárati ajtóra (műanyagból, min. négy légkamrás, idomacél merevítéssel, 4-16-4 mm réteg felépítésű hőszigetelt üveggel, tömítő gumival, alacsony küszöbbel, vízvezetővel, fehér színben, falszerkezetbe beépítve) cserélik le. Az épület tetejére fotovoltalikus napelem rendszer kerül letelepítésre. Akadálymentes parkoló, rámpa és akadálymenetes mosdó kialakítása is a költségvetés részét képezi. (építészeti, elektromossági és gépészeti elemekkel) Akadálymentes eszközök telepítése: vezetősáv, breille írásos táblák, indukciós hurok kiépítése, elhelyezése. . A fenti korszerűsítések következtében az épület energetikai minőség szerinti besorolása: DD besorolásra javul.

3910 Tokaj, BajcsyZs. E. út 7-9., Hrsz.: 663/2.

A projekt megvalósítás tervezett fizikai befejezése: 2018.06.30

A fenti korszerűsítések következtében az épület energetikai minőség szerinti 274,6 besorolása: GG besorolásról DD 5 besorolásra javul.

Tokaj – Tarcal között TokajBodrogkeresztúr

A projekt megvalósítás tervezett fizikai befejezése: 2018.09.30

1840, 1028 00 ebből Tokaj ra eső rész: br. 690,3 5546 0

1 840,10

Tokaj

A Projekt megvalósításá nák tervezett napja: 2015.12.15

104,0 7

104,07

II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. és Alapfokú Muv. Isk. (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) és a Alapfokú Muv. Isk. Tornaterem (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) épület energetikai minőség szerinti besorolása DD-re javul

Tokaj

2016.10.01 2018.06.30

274,6 5

274,65

Épületenergetikai korszerűsítés a EHOP-5.2.10- A tervezett beruházás keretében megvalósul az épületek teljes homlokzati és födém hőszigetelése, valamint az 508. Szerencsi SZC kollégiumának 16 épületek külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező cseréje. épületén

Tokaj

2017.02.01 2018.01.31

104,2 5

104,25

Tomor

2015.07.21 2015.09.21

Tornyosnémeti

2012.05.07 2012.08.31

Újcsanálos

2008.11.10 2009.03.31

Vadna

2017.01.01 2017.12.31

56,41

56,41

Varbó Rákóczi u. 41.

2009

45,40

Sors zám

Projekt címe

Tokaj II. Rákóczi Ferenc Általános TOP-3.2.1-15Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola 504. BO1-2016és tornacsarnok energetikai 00009 korszerűsítése

Kerékpárút hálózat kialakítása a TOP-3.1.1-15505. Hegyalján csatlakozva Tokaj- BO1-2016Nyíregyháza kerékpárúthoz 00028

506. Tokaj-külterületi kerékpárút építés

KÖZOP3.5.0-09-112015-0081

Tokaj II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola TOP-3.2.1-15507. és tornacsarnok energetikai BO1 korszerűsítése

509.

510.

A projekt célja: Magyarország Kormánya és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött, 2015. november 10-én kelt együttműködési megállapodás szerint 2016. december 10-ig szükséges megvalósítani a Nyíregyháza és Tokaj közötti kerékpárút hiányzó szakaszait. Ennek igényeként és előbbi beruházások folytatásaként határozta el Tokaj Város Önkormányzata, hogy a városban meglévő kerékpárút hálózat bővítésével, illetve egy részének felújításával megteremti annak lehetőségét, hogy Bodrogkeresztúr, Tarcal és Mád települések irányába érintve Mezőzombor közigazgatási területét is bár ez csak inkább „technikai” jellegű folytatva a kerékpárforgalmi hálózatot a Tokaji hegy körbe kerékpározhatóvá váljék, ezzel is kiszolgálva a Nyíregyháza irányából kerékpáros közönséget. Így több mint 50 km egybefüggő kerékpárút hálózat jön létre. Kerékpárút épült Tokaj és Tarcal között A közlekedés Operatív Program KÖZOP-3.5.0-09-11 "Térségi elérhetőség javítása- Kerékpár-hálózat fejlesztése) részeként kerékpárutat építettek Tokaj és Tarcal között. Az Európai Unió és a magyar állam által finanszírozott beruházásban másfél kilométeres szakaszon épült meg a kerékpárút, a költségek meghaladják a 104 millió forintot. A beruházás 2015.12.15-éig készült el. Az új kerékpárút a korábbi Tarcali úti szakasz folytatásaként jött létre. A MOL töltőállomástól a korábbi utat folytatva egészen a pálinkafőzőig tart a szakasz. Eddig tart a város közigazgatási határa.

"Napelemes rendszerek telepítése KEOPtomori intézményekre" 4.10.0/N/14 A napközi otthonos óvoda és konyha energiatakarékossági KEOPprogramja, Tornyosnémeti 5.3.0/B/09 községben.

projekt alapvető célja, hogy az óvoda energiafelhasználását csökkentsék, ezzel a fenntartó önkormányzat költséget takarítson meg. Közvetlen cél, az energiaracionalizálás keretében az épület külső homlokzatának pótlólagos hőszigetelése, a födémek szigetelése, a megújuló energia forrás hasznosítására napkollektorok telepítése, a használati melegvíz és a fűtéshez előállított melegvíz előállítására, nagy hatékonyságú kázkazán beépítése, a központi fűtési rendszerben új radiátor ill. a megmaradóknál szabályozó szelepek szerelése. Távlatos, közvetett cél: A projekt hozzájárul a leghátrányosabb kistérségek településeinek felzárkóztatásához, a felhasznált fosszilis energiahordozók és az elégetésükből származó üvegház hatású gázok mennyiségének csökkentéséhez, hozzájárulva ezzel az energiafüggőség csökkentését célzó nemzeti célkitűzéshez.

Az Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű, Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Kossuth Lajos 511. KEOP-5.2.0 Tagiskolájának fűtéskorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fénye Program" keretében

512.

Energetikai korszerűsítés Vadna TOP-3.2.1-15község polgármesteri hivatalában BO1

Orvosi rendelő kialakítása meglévő ÉMOP 513. épület átalakításával, felújításával 4.1.1/A-2008Varbón 0090

A fejlesztés által a felújítandó épület energiahatékonysága javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséhez, népszerűsítéséhez. Az energetikai korszerűsítéssel az épület fenntartási költsége csökken. A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése és a magasabb komfortfokozat elérése. A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a szén-dioxid valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis energia felhasználása. Meglévő épület átalakítása, korszerűsítése segítségével orvosi rendelő kialakítása



267


274,65

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s Kohéziós Alap és hazai kp. költségvetési előirányzat

EU támogatás, hazai társfinanszírozá s Európai Unió és Magyrország Kormánya

Egyéb megjegyz és






Bemutató energiaudvar létesítése

Varbó Rákóczi u. 24.

2013.05.132013.05.27

13,00

515. Kazánprogram

Aprítékoló kazán elhelyezése korábban csak gázfűtéssel rendelkező épületben

Varbó Hősök tere 1.

2013

6,40

Varbói Református templom 516. felújítása és környezetének kialakítása

A templom feljújítása, napelem

Varbó, Dózsa György utca Református Templom

2010.08.262011.08.26

40,90

Varbó, Dózsa György utca Református Gyülekezeti Otthon

2013.01.172013.02.28

10,00

Sors zám

Projekt címe

514.

BÜKK-MAK LEADER Közösségi energiaudvar fejlesztése Varbón

Varbó Református Egyház 517. Gyülekezeti Otthonnál Eneriaudvar létesítése Vilmányi Iskola épületére napkollektoros rendszer telepítése. Vilmányi Óvoda épületére 519. napkollektoros rendszer telepítése. Napelemes rendszer telepítése 520. Vizsoly településen. Energetikai fejlesztés 521. Zemplénagárdon 518.

522.


Szélkerék és napkollektorok segítségével a Gyülekezeti Otthon energiaellátásnak biztosítása KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.2.0/A/11 KEOP4.10.0/N/14 KEOP4.10.0/N/14

Önkormányzati épületek energetikai TOP-3.2.1-15korszerűsítése Ziliz községben BO1




Egyéb megjegyz és

Európai Unió és Magyrország Kormánya Kistérségi startmunka ÚMVP Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya ÚMVP LEADER forrás

-

Vilmány Vilmány Vizsoly Zemplénagárd A PROJEKT CÉLJA Ziliz Község Önkormányzata 2 db 100% önkormányzati tulajdonú épületének energetikai korszerűsítése. A projekt illeszkedik a TOP stratégiai céljaihoz, mivel hozzájárul az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttéréshez.

Ziliz

2015.06.15 2015.11.11 2015.07.20 2015.08.31 2017.04.03 2019.04.01

55,06

16. táblázat: Fenntartható energia-, zöldfelületgazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösségi közlekedési) projektek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

55,06

Jelmagyarázat: kék háttérszínnel kerültek megjelölésre a közlekedésfejlesztési projektek, zöld háttérszínnel a zöldfelületgazdálkodási projektek, míg fehér háttérszínnel az energiagazdálkodási projektek szerepelnek.


268



7.3.

Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási projektek listája

A KEOP 6. prioritás által támogatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2007-2013 között

Tématerület

Energiatudatossági kampány Energiatudatossági kampány

Projekt címe

Projekt rövid ismertetése

"Megtérülő energia" szemléletformáló kampány és rendezvénysorozat BorsodAbaúj-Zemplén megyében Energiát is mértékkel!

Helyi értékek, helyi termékek megismertetése, népszerűsítése

Helyben maradunk! – Megmutatjuk helyi emberi, épített és természeti értékeinket


Természetesen - természeteset


"Keresd a helyit!" - Regionális kampány a helyi élelmiszerek közösségi, környezeti és gazdasági előnyeinek edukálására az ÉszakMagyarországi-Régióban

Kapcsolódás mitigációs/ adaptációs törekvésekhez

Mitigáció

Helyszín

Megvalósí tás (tervezett) időszaka



Támogatá s (millió Ft)


Miskolc

2012-2013

46

43

ERFA KEOP 6.1.0-B11

Komplex kampány Mitigáció kisfilmekkel a fenntartható életmódért Cél a Borsod-abaúj-Zemplén Mitigáció, adaptáció megye különböző részein lévő települések körében felmerült igényekkel kapcsolatosan a helyi tapasztalatok átadásának biztosítása a helyi értékek (természeti, épített és emberi) terén.

Miskolc

2014-2015

37

35

Miskolc

2010

4

4

Rendezvények: Tibolddarócszilvaszedés; Szentistvánszilvalekvárfőzés; Mezőkeresztesgomolya+mézes napok; Noszvaj-buktás napok A „Keresd a helyit“ kampány célja a fiatalok, fiatal gyermekes családok és háztartásvezetők szemléletének megváltoztatása

Adaptáció

Mezőnyárád

2009-2010

Elkészült a HELYBEN MARADUNK c. kiadvány, mely 14 települést mutat be a helyiek szemével. Tevékenységek: 1.) iskolai előadások: 8 település, 9 intézmény, 654 fő; 2.) helyi találkozók: 7 alkalom, 6 település 120 fő; 3.) megyei műhelyek: 4 alkalom, 3 település 94 fő; 4.) kincskereső képzés: 2010. 09. 11. Sajógalgóc, 33 fő; 5.) jó gyakorlat látogatás: 201 fő Megvalósultak a rendezvények. A rendezvényekhez közvetlenül kapcsolódó feladatok elvégzésére 2 db dokumentumfilm készült el.

ERFA KEOP 6.1.0-B11 ERFA KEOP 6.1.0-A09

5

5

ERFA KEOP 6.1.0-A09

Mitigáció

Miskolc

2011-2012

A kampány formálta a környezettudatos magatartást, ami hozzájárul a helyi termékek fogyasztásának bővüléséhez az Észak-Magyarországi Régióban

51

48

ERFA KEOP 6.1.0-C09


269


Tématerület

Projekt címe

Helyi értékek, helyi termékek megismertetése, népszerűsítése Helyi értékek, helyi termékek megismertetése, népszerűsítése Hulladékcsökkentés

Helyből Helyben



Helyszín






Mitigáció

Miskolc

2011-2012

14

13

ERFA KEOP 6.1.0-B11

24

23

ERFA KEOP 6.1.0-B11

KAMA, azaz Kertek alatt Miskolc aranya

Közösségi rendezvénysorozat a fenntarthatóság jegyében

Mitigáció, adaptáció

Miskolc

2014-2015

Tudatos vásárlói és fogyasztói magatartás kialakításán keresztül a lakossági hulladék csökkentése halmozottan hátrányos helyzetű térségekben (Encs, Edelény)

Célunk volt Borsod-AbaújZemplén megye két hátrányos helyzetű térségében (Encs, Edelény) a felnőtt lakosság illetve a diákok környezettudatos magatartásának kialakításához történő hozzájárulás

Mitigáció

Edelény

2009-2010

Iskolai előadások: 8 település, 9 intézmény, 536 fő 2. Lakossági fórumok: a) Encsi Kist.: 4 alkalom, 44 fő b) Edelényi Kist.: 4 alkalom 67 fő 3. Akciónapok: 2 alk.: Perkupa, Encs. Az akciónapokon gyakorlati bemutatókat tartottunk (komposztálás, vízminőség vizsgálat, stb.), illetve szórólapokat osztottunk, emellett plakátsorozaton is tájékoztattuk a résztvevőket.

4

3

ERFA KEOP 6.1.0-A09

Hulladékcsökkentés

"Zöld Elek a régió fenntartható fejlődéséért" – Kommunikációs kampány

A kampány rövidtávú célja volt, hogy a régió lakosai tisztában legyenek a jelenlegi életmód fenntarthatatlan voltával; megismerjék az ökointelligens hulladékkezelési és építési alternatívákat.

Miskolc

2010-2011

Megvalósult a kampány, melynek célcsoportja az ÉszakMagyarországi Régió lakossága volt.

39

37

ERFA KEOP 6.1.0-B09


A fenntarthatósági szempontok alkalmazásának ösztönzése a lakossági ehulladék kezelés terén, országos iskolai rendezvénysorozat keretében

„Ne dobd el!” – szemléletformáló kampány

Dédestapolcsány

2009-2011

Országosan 12 központi helyszínen, 57 település 15.000 főt meghaladó általános iskolai tanulóinak adtuk át a különböző hulladékáramok hulladékainak, ezen belül is kiemelten az ehulladékok kezelésére vonatkozó ismereteket.

43

41

ERFA KEOP 6.1.0-B09

Mitigáció


270


Tématerület

Projekt címe



"A hulladék érték" Társadalmi célú szemléletformáló kampány a szelektív hulladékgyűjtésért

Információs központ

Fenntartható életmódot népszerűsítő információs központ Gömörben

Iskolai szemléletformálás

A bükkábrányi iskola környezettudatos rendezvénysorozata Környezeti nevelés elindítása Cigándon


Helyszín






Mitigáció

Miskolc

2009-2010

"A hulladék érték" elnevezésű társadalmi célú kampány megvalósult

151

144

ERFA KEOP 6.2.0-A09


Gömörszőlős

2010-2012

Elkészült az új információs és bemutató terem Az épület 30-40 fős csoportok számára lehetővé teszi, hogy kényelmesen vehessenek részt a tréningeken, illetve a bemutató terem funkciót is el tudja látni (makettek, plakátok, stb. kiállítására).

136

129

ERFA KEOP 6.1.0-B11

Szemléletformálási kampány


Bükkábrány

2012-2013

4

4

Iskolai szemléletformálási kampány


Cigánd

2011-2012

4

4

A hernádnémeti iskola szemléletformáló rendezvénysorozata a fenntarthatóság jegyében

Iskolai szemléletformálási kampány


Hernádnémeti

2011-2012

Iskolai rendezvények a hernádnémeti iskola alsó és felső tagozatosainak  filmvetítés  beszélgetés  csoportrendezvények  vetélkedő

5

5

ERFA KEOP 6.1.0/A/11


"A természet figyel rád, éld meg tudatosan a mát és a holnapot!"

A projekttartalom az egészséges életmódra, a környezetvédelemre, a környezettel való együttélés fontosságára ösztönzi a tanulókat

Miskolc

2011-2012

Kialakítottuk bevont tanulók körében a felelős fogyasztói magatartást, az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöt.

4

4



Képzéssorozat diákoknak és multiplikátoroknak a fenntartható életmód népszerűsítésére

Miskolc

2013-2014

46

44

ERFA KEOP 6.1.0-B11


Szemléletformáló kampány, melynek témája az országos szelektív hulladékgyűjtés, azon belül is a lakosság tájékoztatása




271

ERFA KEOP 6.1.0/A/11 ERFA KEOP 6.1.0/A/11


Tématerület

Kerékpározás

Projekt címe


Kerékpározás népszerűsítése az edelényi Városi Oktatási Központban


Mitigáció

Helyszín

Edelény


2011


  

Kerékpározás Kerékpározás

Kerékpározás Kerékpározás

Kerékpározás Kerékpározás Kerékpározás

Kerékpározás

Komposztálás

Kerékpártárolók Öltözők és zuhanyzók felújítása 20 db kerékpár beszerzése



10

9

ERFA KEOP 6.2.0-A09

ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11


Kerékpártároló kialakítása Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatalában Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Bükki Hegy és Sportmászó Egyesület közreműködésével Kerékpárbarát önkormányzat

Mitigáció

Abaújszántó

2012-2015

10

9

Mitigáció

Miskolc

2012-2013

9

9

Mitigáció

Cigánd

2012-2013

11

10

Kerékpártároló kialakítása Encs Város Önkormányzatának fenntartásában működő intézményeknél Hivatásforgalmi kerékpározás infrastrukturális hátterének fejlesztése Göncruszkán Abaújszántó fiatal generációját érintő kerékpáros közlekedés népszerűsítése A Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub segíti a hivatásforgalmú kerékpározás fejlődését Az önkéntes dolgozók hivatásforgalmú kerékpározásának segítése a Mátéhegyi Ökoparkban Házi és közösségi komposztálás bevezetése és népszerűsítése a lakosság körében

Mitigáció

Encs

2012-2013

8

8

Mitigáció

Göncruszka

2012-2013

6

6

Mitigáció

Abaújszántó

2012-2013

11

10

Mitigáció

Miskolc

2012-2013

9

8

Mitigáció

Borsodnádasd

2012-2013

10

9

ERFA KEOP 6.2.0-A11

Mitigáció

Edelény

2010-2011

10

9

ERFA KEOP 6.2.0-A09

A komposztálás bevezetése Edelény és Szendrő városok lakossága, intézményei részére

A két város területén 110-110 db kis komposztáló keret kiosztása. 3-3 komposztálást ismertető előadás végén a lakosság és intézmények számára. 4-4 db nagy


272

ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11


Tématerület

Projekt címe

Komposztálás

Komposztálj otthon!

Komposztálás

Komposztálás Komposztálás


A projekt Dubicsány, Sajóvelezd és Vadna településeken valósult meg, 200 család bevonásával. Cél a komposztálás népszerűsítése, elterjesztése, továbbá a lakosság környezeti tudatosságának növelése


Helyszín



komposztáló keret Edelény és Szendrő közigazgatási területén. A projekt az igények felmérésével kezdődött; majd megtörtént a 400 db komposztkeret beszerzése. A komposztmester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a résztvevőkkel, egyeztette az előadások időpontját, tájékoztatta a további érdeklődőket. A programban résztvevő 3 településen (Boldva, Szirmabesenyő, Emőd) a lakosság körében összesen 500 fa komposztkeretet osztottak ki, kötelező előadásokkal egybekötve. A zöld hulladék újrahasznosításához 6 iskola, illetve óvoda is csatlakozott.



7

7

ERFA KEOP 6.2.0-A09

9

9

ERFA KEOP 6.2.0-B09

ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11


Mitigáció

Dubicsány

2010-2011

A házi és közösségi komposztálás népszerűsítése Borsod-Abaúj -Zemplén megye településein

Mitigáció

Miskolc

2010-2011

A komposztálás népszerűsítése Abaújszántó lakosságának körében Házi komposztálás elősegítése Arnóton

Mitigáció

Abaújszántó

2012-2013

10

10

Mitigáció

Arnót

2013-2015

11

10

11

10

11

10

ERFA KEOP 6.2.0-A11

9

9

ERFA KEOP 6.2.0-A11

Komposztálás

Összefogás Aszalón környezetünk megóvásáért

Komposztáló ládák kiadása a Mitigáció lakosság részére, valamint PR és kommunikációs feladatok vállalása

Aszaló

2013-2015

Komposztálás

Házi komposztálás Bükkábrány településen

280 db komposztláda, aprítógép beszerzése, csoportfoglalkozás lebonyolítása

Mitigáció

Bükkábrány

2014-2015

Komposztálás

Helyi komposztálás népszerűsítése Cigándon

Mitigáció

Cigánd

2012-2013



280 db komposztáló láda beszerzése  beharangozó újsághirdetés  280 db kiadvány  650 db meghívó  19 db csoportfoglalkozás A pályázatban tervezettek szerint megvalósult a projekt


273


Tématerület

Komposztálás

Projekt címe



Helyszín






Házi komposztálás bevezetése és népszerűsítése az edelényi kistérség hat településén Encs Város házi és közösségi komposztálásának megvalósítása és népszerűsítése Házi komposztálás Girincsen

Mitigáció

Edelény

2011-2012

8

8

Mitigáció

Encs

2012-2013

8

7

Mitigáció

Girincs

2012

9

8

Komposztálás

Házi komposztálás Halmaj településen

Mitigáció

Halmaj

2013-2015

11

10

Komposztálás

Házi komposztálás Harsány településen

Mitigáció

Harsány

2013-2015

11

10

Komposztálás

Házi komposztálás Hernádnémeti Községi Önkormányzat szervezésében István Király Általános Iskola szervezésében megvalósuló házi komposztálás A Kalász László Általános Művelődési Központ szervezésében megvalósuló házi komposztálás Sajópálfala Napköziotthonos Óvoda szervezésében megvalósuló házi komposztálás

Mitigáció

Hernádnémeti

2011-2012

10

10

Mitigáció

Szentistván

2011-2012

8

7

Mitigáció

Múcsony

2012-2013

8

7

Mitigáció

Sajópálfala

2012-2013

5

5

ERFA KEOP 6.2.0-A11

Komposztálás

"ZölDaróc" - Házi komposztálás Tibolddarócon

Mitigáció

Tibolddaróc

2013-2015

7

7

Komposztálás

Házi komposztálás Vatta településen

Mitigáció

Vatta

2013-2015

10

10

ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11

Komposztálás

Házi komposztálás Bükkalján

Mitigáció

Tard

2013-2015

8

7

Komposztálás

Komposztálás

Komposztálás Komposztálás

Komposztálás


274

ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11 ERFA KEOP 6.2.0-A11


Tématerület

Projekt címe



Helyszín




Az Ökofitnesznek 605 regisztrált felhasználója van. A felhasználók száma gyorsan nő. A felhasználók a következő eredményeket érték el életmód változtatással az Ökofitnesz keretén belül: -6754 kg CO2, -3180 kWh áram, 224992 l víz, -7641 gm2 ökolábnyom. Felmérés a magyar és az EU ökocímke ismertségének mérésére. Médiakampány (helyi televíziók, helyi rádió, helyi hírlap). "A környezeti címkézés és a zöld közbeszerzés" tájékoztató füzet. Megújult a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. honlapja. A programokon résztvevő fiatalok és fiatal felnőttek megismerték a hulladékokkal, közlekedéssel, valamint az újra hasznosítással kapcsolatos problémákat, cselekedeteik környezeti hatásait, cselekvési lehetőségeiket.

42

40

ERFA KEOP 6.1.0-B09

31

30

ERFA KEOP 6.1.0-B

19

18

KEOP 6.1.0-B11



Online kampány

Virtuális közösségek és kampány a fenntartható életmód és fogyasztás ösztönzéséért

Ökofitnesz platform létrehozása és ismeretterjesztés

Mitigáció

Miskolc

2010-2011

Öko cimke

Komplex népszerűsítő kampány a magyar Környezetbarát Termék és az Európai Öko-címke rendszerek ismertségének és elismertségének növelése érdekében

A kampány célja a magyar és az EU ökocímkéző rendszerek ismertségének növelése volt általában a lakosság, a szakmai közönség, a közintézmények és a fiatalok körében.

Mitigáció

Miskolc

2009-2010

Rendezvények környezetterhelésének csökkentése

Zöldövezet Társulás - "A rendezvények környezetterhelésének csökkentéséért" c. szemléletformáló, környezetkímélő viselkedést ösztönző projekt

Tokaj

2011-2012

Tájismeret, természetvédelem

Bodrog menti tájbejárás

Fő cél volt, hogy Mitigáció, adaptáció célcsoportunk legyen elkötelezettebb a saját környezet védelmének irányában, illetve a környezetterhelés csökkentési és megelőzési akciókat és azok alkalmazási lehetőségeit megismerjék A projekt megvalósulása Adaptáció során a résztvevők megismerhetik a Bodrogköz természeti adottságait.

Sárospatak

2009-2010

Az előre meghatározott és feltérképezett területek tájbejárása során az érdeklődőknek élőlény és tájtörténeti ismereteket adtunk át.

5

5

ERFA KEOP 6.1.0/A

Tájismeret, természetvédelem

A természet és a társadalom harmonikus viszonya a Bükkalján

Szemléletformálási kampány gyermekeknek


Cserépfalu

2009-2010

A projekt keretében megvalósult 5 db interaktív rendezvény, melyeken a gyerekek aktívan részt vettek az előadásokon, az ételek elkészítésében és kóstolásában

5

4

ERFA KEOP 6.1.0-B

Több területet érintő szemléletformálási kampány

Fenntartható Fejlődés Aggtelken



Aggtelek

2011-2012

5

5



275


Tématerület




2011-2012

5

5


Bőcs

2011-2012

5

5


Miskolc

2012-2013

5

5

ERFA KEOP 6.1.0/A/11 ERFA KEOP 6.1.0/A/11

A fenntartható fejlődés, a környezettudatosság fontosságának megismertetése, szemléletformáló programsorozat keretében Szemléletformálási kampány


Hidasnémeti

2012-2013

3

3



Halmaj

2012-2013

5

5


Fenntartható Fejlődés Monokon



Monok

2011-2012

5

5

Fenntartható Fejlődés Szendrőn



Szendrő

2011-2012

5

5

Fenntartható Fejlődés Edelényben



Edelény

2011-2012

5

5

ERFA KEOP 6.1.0/A/11 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 ERFA KEOP 6.1.0/A/11

Mitigáció

Putnok

2009

5

5

Projekt címe


"Cselekedjünk környezetünk megóvásáért!" Szemléletformáló rendezvények Mezőcsáton Fenntartható Fejlődés Bőcsön



Mezőcsát



Együtt Könnyebb környezettudatos szemléletmód formálás az Avason



Nagy lépés egy kisebb lábnyomért


Halmaji rendezvénysorozat a fenntartható életmódért

Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány

Fenntartható életmódra való Hosszú távú cél volt az nevelés a határmenti térségben energiatakarékosság, a klímatudatosság terjesztése, valamint a megújuló erőforrások megismertetése és nagyobb arányú felhasználása a térségben

Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány


Helyszín


A célok megvalósítása érdekében különböző rendezvényeket (lakossági fórum, vállalkozói fórum, gyerek képzőművészeti verseny, kiállítások) tartottunk, kiadványok (roll-up, film, ismertető füzet) jelentek meg a projekt témáiról.


276


ERFA KEOP 6.1.0-A09


Tématerület

Projekt címe



Helyszín



Környezettudatos szemléletformálás Matyóföldön



Mezőkövesd

2009-2011


A Fenntartható Jövő Kézzel Fogható Alapkövei

Ifjúsági Közösségi Projekt


Tokaj

2009-2010


"Élő Mini Világ" a fenntartható életmód és fogyasztói minták, a környezettudatosság elemeinek, értékeinek innovatív módon történő népszerűsítése Bábozd zöldre az otthonod!

Kiállításanyag: egy szabványos csuklós autóbuszba telepített, 38-40 m2 alapterületű, modellezett élettér; szemléletformálás

Mitigáció

Miskolc

2010-2011

Miskolc

2010-2011

EnergiaGyár - A tudatosan takarékos társadalom zöld műhelye "Szólj rá apádra!"

Szemléletformálási kampány gyermekeknek

Miskolc

2010-2011

Miskolc

2009-2010


Több területet érintő szemléletformálási kampány Több területet érintő szemléletformálási kampány


A kampány célja a Mitigáció fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése a lakosság körében, a mindennapi élet területén (közlekedés, energiatakarékosság, környezetvédelem).


A projekt keretében megvalósult 7 db interaktív rendezvény, melyeken a gyerekek aktívan részt vettek az előadásokon, az ételek elkészítésében és kóstolásában A projekt sikeresen aktivizálta a bázisrendezvényen (Hegyalja Fesztivál) résztvevő fiatalokat, valamint a program előkészítő és lezáró fázisában elért közönséget. A tervezetteknek megfelelően a gyakorlati ismeretátadást és elsajátítást segítő informális tanulási elemeket változatosan alkalmaztuk az "állomásokon"; ill. média-kampány valósult meg. A program során több mint 1500 óvodást és 100 óvónőt ért el a környezettudatosságra nevelő bábelőadás, valamint a hozzá kapcsolódó ismeretbővítő játékok.

www.zoldorseg.hu, mely minden információt tartalmaz a roadshow-val és a médiakampányhoz kapcsolódóan. Kampány: tv, rádió, sajtó, online, közterület, mozi, mely eszközök együttesen megvalósították a lehető legnagyobb elérés biztosítását.



3

3

ERFA KEOP 6.1.0-A09

35

33

ERFA KEOP 6.1.0-B09

31

30

ERFA KEOP 6.1.0-B09

23

22

ERFA KEOP 6.1.0-B09

20

19

183

128

ERFA KEOP 6.1.0-B09 ERFA KEOP 6.1.0-C09

17. táblázat: A KEOP 6. prioritás által támogatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2007-2013 között. Főbb adatok és dőlt betűvel néhány jellemző példa. Forrás: Támogatott projekt kereső152 adatai alapján saját szerkesztés 152

https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso – 2017. július 27-i letöltések MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

277



Klíma- és energiatudatossági szemléletformálást közvetetetten szolgáló projektek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése

Projekt(csoport) megnevezése

KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉS Kerékpárút-fejlesztés  Kerékpárút hálózat bővítése, fejlesztése

Kapcsolódás a klímaváltozás hatásainak megelőzési/hatásaihoz való alkalmazkodási törekvésekhez Mitigáció


  

 Kerékpáros létesítmények, ill. turisztikai attrakciók



Kerékpárkölcsönző épületének energiatakarékos kialakítása, kerékpárok és túraautók beszerzése, kerékpártárolók kialakítása, vízi színpad  3 db jelzőlámpás csomópont kiépítése, 700 m kerékpáros létesítmény kialakítása HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Sajó-Bódva Völgye és  Gyűjtőjárművek, speciális környéke települési járművek beszerzése, szilárdhulladékhulladékgyűjtő edények gazdálkodási rendszer beszerzése, informatikai fejlesztése fejlesztések. eszközbeszerzésekkel Sajó-Bódva Völgye és  Szilárdhulladékkörnyéke települési gazdálkodási rendszer szilárdhulladékfejlesztése gazdálkodási rendszer fejlesztése Sajó-Bódva Völgye és  Hulladék szerves anyag környéke települési tartalmának csökkentése, szilárdhulladékszelektív hulladékgyűjtés, gazdálkodási rendszer hulladékkezelő telepek fejlesztése fejlesztése

Mitigáció

 

Ároktő (2 db) Kazincbarcika (2 db) Pálháza, Hollóháza, Füzérkomlós, Füzér, Szkáros, Treseté Pri Hornáde, Cana, Zdana, Gynov; Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő; Tokaj (2 db), Tarcal, Bodrogkeresztúr Sárospatak Tarcal

A megvalósítás (tervezett) időszaka




Kazincbarcika

Mitigáció



Kazincbarcika

Mitigáció



Kazincbarcika

Támogat ási összeg (millió Ft)


2008-2018

Megvalósult kerékpárút fejlesztések

241

205

    

2015-2017



Kerékpárok, elektromos városnéző autók és más eszközök beszerzése, kerékpártároló kölcsönző épületén napelem létesítés és hőszivattyú Közlekedésbiztonság, a kerékpárosok számának növekedése, balesetveszély csökkentése

250

250

ÉMOP, TOP



A pályázatban tervezettek szerint megvalósult a projekt

2 541

2 414

KEOP




49

49

KEOP




3 293

3 128

KEOP



Mitigáció


2013-2015

2012-2015


278

ROP ÉMOP (2 db) HU-SK TOP (2 db) KÖZOP

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ Projekt(csoport) megnevezése


Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer teljes kiépítése

Integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése; csökkenteni a szükséges lerakó kapacitást; növelni a környezettudatosságot aktívan bevonni a lakosságot a hulladékgazdálkodásba; megelőzés; házhoz menő szelektív gyűjtés

"Zöldülő Tiszaújváros" program

Gyepfelületek és a fásszárú növényzet felújítása közterületeken, parkokban

Lakossági körben keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése

Kapcsolódás a klímaváltozás hatásainak megelőzési/hatásaihoz való alkalmazkodási törekvésekhez Mitigáció  

Alkalmazkodás

A lakossági körben keletkező Mitigáció veszélyes hulladékok begyűjtése révén ezen hulladékféleségek kivonása a kommunális hulladékáramból ÉPÜLET-ENERGETIKA Komplex A következő megoldások közül Mitigáció épületenergetikai legalább kettőt alkalmaztak153: fejlesztések  energetikai korszerűsítés  épület fűtési rendszer korszerűsítése  megújuló energia hasznosítás  szigetelés  nyílászáró csere  távhő korszerűsítés

153

A megvalósítás (tervezett) helyszíne, település Sárospatak 80 zempléni és abaúji település

A megvalósítás (tervezett) időszaka 2013-2016

Tiszaújváros

2017-2020

Tiszaújváros

2007-

                

2008-2018

Arló (1 db) Ároktő (7db) Bánhorváti (4 db) Borsodszirák (2 db) Bükkábrány (1 db) Edelény (1 db) Gesztely (2 db) Kazincbarcika (19 db) Mezőcsát (1 db) Mezőkeresztes (1 db) Onga (4 db) Ózd (4 db) Rátka (2 db) Sajóbábony (2 db) Sajókeresztúr (3 db) Sajóvámos (1 db) Sajóvelezd (1 db)

Az elért eredmények rövid összefoglalása 


A modern hulladékgazdálkodási rendszer infrastrukturális hátterének megteremtése  Házhoz menő edényes szelektív hulladékgyűjtés  Házhoz menő zöldhulladék begyűjtés  A társulás területén élők környezettudatosságra nevelése A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a városi klíma javítása, levegőtisztaság védelem, lebegő porszennyeződés káros hatásainak csökkentése, Évről évre növekvő mennyiségű veszélyes hulladék került kivonásra a kommunális hulladékáramból

4 697

Felújított intézmények típusai:  egyházi intézmény (1 db)  önkormányzati közintézmények: - polgármesteri hivatal (7 db) - egészségügyi intézmény (12 db) - iskola (15 db) - óvoda/bölcsőde (8 db) - művelődési ház (4 db) - gyerekház (1 db) - konyha (1 db) - szertár (1 db) - idősotthon (1 db) - sportcsarnok (1 db) - egyéb intézmény (6 db)  magáncég (3 db)

14

-

Saját költségvetési forrás és helyi gazdasági szervezetek támogatásai

5

-

Saját költségvetési forrás

9 553

7 342



       

Az adatközlők eltérő fogalomhasználata miatt átfedés lehet az egyes beavatkozás típusok között. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY

Támogat ási A finanszírozás összeg forrása (millió Ft) 4 431 Európai Unió társfinanszírozás

279

Adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatása (2 db) BM (5 db) CÉDE (1 db) EBR42 (2 db) ÉMOP (25 db) KEOP (23 db) Saját forrás (1 db) TOP (3 db) VP (2 db)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA TERVEZET - NEM IDÉZHETŐ, NEM HIVATKOZHATÓ A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése


Nem komplex energetikai felújítás (egyféle beavatkozás)

     

energetkai korszerűsítés (1 db) épület fűtési rendszer korszerűsítése (1 db) megújuló energia hasznosítás (27 db) szigetelés (1 db) nyílászáró csere (1 db) távhő korszerűsítés (5 db)

EGYÉB SZEMLÉLETFORMÁLÁS Egészségre nevelő és Egészséghét, egészségügyi szemléletformáló állapotfelmérés, előadás, tábor, életmód programok klub foglalkozás, biciklitúra, Bükkábrányban túra sportfoglalkozás, verseny

Kapcsolódás a klímaváltozás hatásainak megelőzési/hatásaihoz való alkalmazkodási törekvésekhez

Mitigáció

Alkalmazkodás (Extrém időjárási eseményekhez való alkalmazkodás)

A megvalósítás (tervezett) helyszíne, település                          

Szikszó (3 db) Tarcal (1 db) Tiszaújváros (1 db) Tokaj (1 db) Varbó (2 db) Arló (1 db) Boldva (1 db) Bükkábrány (4 db) Edelény (1 db) Felsőzsolca (1 db) Gesztely (2 db) Kazincbarcika (6 db) Mezőkeresztes (1 db) Mezőzombor (1 db) Onga (3 db) Ózd (1 db) Pácin (1 db) Sajóbábony (1 db) Sajóivánka (1 db) Sajókeresztúr (1 db) Sárospatak (1 db) Szikszó (1 db) Tarcal (1 db) Tiszaújváros (2 db) Tokaj (2 db) Varbó (2 db)

Bükkábrány


2007-2017


Felújított intézmények típusai:  egyházi intézmény (1 db);  önkormányzati közintézmények: o polgármesteri hivatal (8 db) o iskola (5 db) o óvoda/bölcsőde (7 db) o idősotthon (1 db) o egyéb intézmény (13 db) o magáncég (1 db)


Támogat ási összeg (millió Ft)

1 909

1 362


          

2013-2014

10

18. táblázat: Klíma- és energiatudatossági szemléletformálást közvetetetten szolgáló projektek a megyében


280

10

BM (1 db) ÉMOP (1 db) EU (1 db) KEOP (21 db) KIOP (1 db) Kistérségi startmunka (1 db) Közfoglalkoztatási program (1 db) VP – LEADER (4 db) saját forrás (1 db) saját forrás és költségvetési támogatás (2 db) TOP (2 db)

TÁMOP


Néhány példa a magas szemléletformáló erejű épületenergetikai projektek közül Projekt(csoport) megnevezése A Kazincbarcikai Összevont Óvodák Mátyás Király Úti Tagóvoda felújítása a méltányos oktatási környezet megteremtése érdekében

Energetikai korszerűsítés

Kapcsolódás a klímaváltozás hatásainak A megvalósítás megelőzési/hatásaihoz való (tervezett) alkalmazkodási helyszíne, település törekvésekhez Mitigáció Kazincbarcika

2013-2014

Energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően a felhasznált hő- és villamosenergia mennyisége csökkent

105

Támogat ási A finanszírozás összeg forrása (millió Ft) 94 ÉMOP

Energiahatékonyság javítás

Mitigáció

Kazincbarcika

2010-2012

825

500

ÉMOP

Megújuló energiatermelés

Mitigáció

Sajókeresztúr

2013

13

9

LEADER

Megújuló energiatermelés

Mitigáció

Tarcal

2014-2015

34

34

KEOP

Háztartási kiserőművek elhelyezése a Bánhorváti Szivárvány Gyermekóvodán, valamint a Kazinczy Gábor Általános Iskolán A projekt által érintett Önkormányzati Intézmények (4 db) villamos energia ellátása, a fejlesztésnek köszönhetően egyre növekvő mértékben napenergia hasznosítással történjen Megújuló energiatermelés

Mitigáció (Fosszilis alapú villamos energiatermelés kiváltása részben)

Bánhorváti

2015

Többlakásos társasházak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának figyelembevételével; a lakások energiahatékonysá-gának javítását célzó távfűtési szekunder rendszer korszerűsítése A napelemes áramtermeléssel fűtéskiváltás és az energetikai felújítással csökkenő rezsiszámla A projekt révén a megújuló energia felhasználása bekerül a település köztudatába, ezzel növekszik a környezettudatosság. A napelemek elhelyezésének köszönhetően csökkent az áram költsége

22

22


Mitigáció (Fosszilis alapú villamos energiatermelés kiváltása részben)

Boldva

2015

A projekt a céloknak megfelelően megvalósult

18

18

KEOP

Mitigáció

Varbó

2013

Közösségi megújuló energia 13 termelés és szemléletformálás az 1 Falu 1 MW hálózat részeként

13

VP


A megvaló-sítás (tervezett) időszaka

Kazincbarcika Veres Péter-Mikszáth Kálmán úti akcióterület rehabilitációja Polgármesteri Hivatal Energiaudvar Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Tarcalon Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Bánhorvátiban Fotovoltaikus rendszerek kiépítése Boldva Község Közszolgálati Intézményein BÜKK-MAK LEADER Közösségi energiaudvar fejlesztése Varbón


Összkö ltség (millió Ft)

19. táblázat: Néhány példa a magas szemléletformáló erejű épületenergetikai projektek közül


281


Szemléletformálási jó példák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében



SZEMLÉLETFORMÁLÁS Öko-NemezIS Az Észak-Magyarország szemléletformáló jurta Flórájáért és Faunájáért Alapítvány (ÉMFF) mobil szemléletformáló installációja hatékonyan és élményszerűen mutatja be az éghajlatváltozás problémakörét, okait és következményeit, továbbá fenntartható életmód mintákat Az Élet forrása Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány projektjének elsődleges célja a térség elöregedő falvainak lakói részére kulturális, szabadidős, hagyományőrző programok, a családok, közösségek közös tevékenykedését biztosító rendezvények szervezése. HELYI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS / FOGYASZTÁS Bioszentandrás Hernádszentandrás Önkormányzatának kezdeményezése helyi biokert létrehozására a közfoglalkoztatásra alapozva Miskolci Zöld Kosár

Az ÉMFF Alapítvány bevásárlóközösségének célja, hogy kisebb környezetterheléssel, egészséges, környezetkímélő, illetve kézműves termékekhez juttassa a helyieket és javítsa a helyi termelők megélhetését.





Mitigáció, alkalmazkodás

Miskolc és más települések

2009-2014

Az installáció számos fesztiválon, rendezvényen volt látható


Gömörszőlős, Miskolc és számos más helyszín

2017-

Mind a gömöri, mind a miskolci színhelyeken a már bevált, és jól ismert programokon túl, új tevékenységekbe is bekapcsolódhatnak a fenntartható életmód iránt érdeklődők.


Hernádszentandrás

2016-

   


Miskolc és környéke

2014-

 


25

Biokert Feldolgozó Nyereséges értékesítési rendszer Közfoglalkoztatottak bevonása a termelésbe Webáruház Biotermék rendelési rendszer Miskolcon


282

Támogatási összeg (millió Ft) (amenny iben releváns )

25




VM



EFOP

  

Start Közmunka TÁMOP EU



ÉMFF Alapítvány, saját forrás





TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZETKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS Tiszatarjáni ártéri A WWF Magyarország azokon Mitigáció, alkalmazkodás rehabilitáció és az egykori legelőkön és vizes megújuló energia élőhelyek környezetében, ahol hasznosítás az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állít elő

VÁROSI PROJEKTEK "Partnerség a Az együttműködési program klimatikus változások célja, hogy a projektben hatásának résztvevő önkormányzatok a csökkentésére" jövőben hatékonyan Magyarország– reagálhassanak a klimatikus Szlovákia Határon változások negatív Átnyúló következményeire, ezen felül Együttműködési példával szolgáljanak a kassai Program kerület és Borsod-AbaújZemplén megye határmenti kistérség fejlesztéseinél Spóroljunk @ A GreenDependent Kilowattal / programjának egy éves Köztisztviselők a időszaka alatt a középületek klímaváltozás ellen dolgozói korábbi fogyasztásukhoz mérten minél több energiát takarítsanak meg elsősorban viselkedésváltozással, azaz a napi rutin átgondolásával és megváltoztatásával






Tiszatarján

   


Támogatási összeg (millió Ft) (amenny iben releváns )

Megörtént 90 hektár ártér helyreállítása, 90 tonna CO2 és 55,000 m3 földgáz kiváltása, 450 kW megújuló kapacitás, 1500 GJ/év termelés, 40 szürkemarha legel kb. 30 hektáron, a hullámtérben, egy fás legelőn




Toyota Environmental Activities Grant Programme

Mitigáció

Kassa / Miskolc

2013



A projekt hozzájárul a környezettudatosság erősítéséhez, felhívja a figyelmet a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamataira, veszélyeire, irányt mutat egy élhetőbb környezet kialakításához.

56

53



HU-SK

Mitigáció

Miskolc

2016-2017



A legjobb kampány versenykategóriában a Miskolci Polgármesteri Hivatal két épülete végzett az első két helyen

n.a.

n.a.



EU save@work

20. táblázat: További szemléletformálási jó példák


283


7.4.

Problémafa


284

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia

Recommend Documents