Büntetés-végrehajtási jog
Lajtár István – Szűcs András
Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet
Patrocinium Budapest, 2015
Tartalomjegyzék
oldalszám
Rövidítések jegyzéke ...............................................................................................7 1. A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt. A végrehajtás rendje. A végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakító intézkedések ........................................9 2. A végrehajtásért felelős szerv döntése, a döntése elleni panasz, a határozata elleni bírósági felülvizsgálat. A bv. bíró és a büntetés-végrehajtási csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása körében. A bv. bíró eljárásának általános szabályai, a hatáskörébe tartozó eljárások. Jogorvoslat a bv. bíró végzése ellen és annak elbírálása .............................................................................................18 3. Halasztás a büntetés és az intézkedés végrehajtásának megkezdésére. A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, intézkedés a büntetés végrehajtásának biztosítására. A végrehajtási kegyelem ....................................35 4. A büntetés-végrehajtási ügy és a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalma. Az alávetési, együttműködési és a lakcímbejelentési kötelezettség. Jogérvényesítés a büntetés-végrehajtás során. A védelemhez való jog és a képviselet. Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog. A sértett jogainak és érdekeinek védelme ........................................................44 5. A feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, előkészítése, elbírálása ............55 6. A feltételes szabadság kizárása a letöltés megkezdésének elmulasztása miatt. A feltételes szabadság megszüntetése. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása ..............................................................66 7. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdésére. Az elítéltek befogadása. A Befogadási és Fogvatartási Bizottság feladatai. A szabadságvesztés végrehajtásának rendje. A büntetés-végrehajtási szervezet felépítése............................................................................................................75 8. A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása. A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása ....93 9. Az elítéltek elhelyezése és elkülönítése. A kóros elmeállapotúvá vált elítélt elhelyezése. Az átmeneti részleg végrehajtási rendje, a sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek...............................................................108 10. Az elítéltek jogai és kötelességei. A kárért való felelősség. A kapcsolattartás főbb szabályai...................................................................122 11. Az elítéltek reintegrációja, a kockázatelemzési- és kezelési rendszer, a rezsimbe sorolás és az egyéniesített fogvatartási programterv .................138
12. Az elítélt jutalmazása. Az elítélttel szemben alkalmazható fegyelmi fenyítések ......................................................................................................146 13. A szabadságvesztés félbeszakítása és a rendkívüli eltávozás. A szabadulásra felkészítés, szabadítási eljárás .......................................................................154 14. A fogva tartás rendje és biztonsága. A kényszerítő eszközök ......................166 15. Az elítélt munkáltatásának főbb szabályai és az elítéltek képzése. A tartási költségekhez való hozzájárulás, a tartalékolás és az egyéb levonások ......................................................................................................181 16. A közérdekű munka végrehajtásának rendje. A munkahely és az új munkahely kijelölése. Az elítélt jogai és kötelezettségei, a munkahely kötelezettségei. A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése. A halasztás, a félbeszakítás, a közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre és végrehajthatósága megszűnése megállapításának szabályai. A közérdekű munka befejeződése ................................................189 17. A pénzbüntetés végrehajtása. A halasztás, a részletfizetés és a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályai. A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása .....................206 18. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajtása .......................................................................................213 19. A kényszergyógykezelés végrehajtása ............................................................221 20. Az elkobzás és a vagyonelkobzás foganatosítása, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása .........229 21. A pártfogó felügyelet végrehajtásának anyagi jogi alapjai. A pártfogó felügyelet előkészítése, végrehajtása és a pártfogófelügyelői terv. A pártfogó felügyelő feladatai, a pártfogolt kötelességei. Az elítéltek utógondozása ....237 22. A pártfogó felügyelet magatartási szabályai és azok megváltoztatása. A magatartási szabályok megszegésének következményei. A pártfogó felügyelet megszüntetése. Fiatalkorúak pártfogó felügyelete. A pártfogó felügyelet végrehajtása a vádemelés elhalasztása esetén ...............................245 23. A javítóintézeti nevelés végrehajtása ............................................................249 24. Az előzetes letartóztatás végrehajtása ...........................................................267 25. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása és azok különös szabályai ......284 A szerzők rövid szakmai életrajza ......................................................................290
Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye AB Alkotmánybíróság Be. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról BFB Befogadási és Fogvatartási Bizottság BH Bírósági Határozatok BJE Büntető Jogegységi Határozatok Btk. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről bv. büntetés-végrehajtás bv. bíró büntetés-végrehajtási bíró BVOP Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Bv. Szabályzat 16/2014. (XII.19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabály airól Bv. tv. 2013. évi CCXL. törvény Bv. tvr. 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet a bünte tések és intézkedések végrehajtásáról Egészségügyi Szabályzat A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészség ügyi ellátásáról szóló 8/2014.(XII.12) IM rendelet; EVSZ enyhébb végrehajtási szabályok Fegyelmi Szabályzat A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 15/2014. (XII.17.) IM rendelet Fogdarendelet 56/2014. (XII.5) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről HSR hosszúidős speciális részleg IM rendelet A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló fel adatokról szóló 1/2014. (XII.13.) IM rendelet IMEI Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
7
Javítóintézeti Rendtartás 1/2015. (I.4.) EMI rendelet a javítóintézetek rend tartásáról Kártérítési szabályzat A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 13/2014. (XII.16.) IM rendelet KEK Rendszer Kockázatelemzési- és Kezelési Rendszer KKMI Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet LÜ Legfőbb Ügyészség Mt. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Rtv. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről Szabs.tv. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabály sértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Sztv. 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Ütv. az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata.
8
1
1. A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt. A végrehajtás rendje. A végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakító intézkedések
1. Az ítélet és a végzés végrehajthatósága 1.1. Az ítélet végrehajthatósága Az ítélet a legfontosabb bírósági határozat. A büntetőjogi felelősség megállapításáról és ennek eredményeként a büntetés kiszabásáról, vagy az intézkedés alkalmazásáról a bíróság – fő szabályként – csak ítéletben határozhat. A bíróság ítélete a büntetőeljárás konklúziója, amelyben a bíróság dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről, elbírálja a vád tárgyává tett magatartást, azt minősíti, és kiszabja a büntetést vagy alkalmazza az intézkedést. Ellenkező esetben felmenti a vádlottat az ellene emelt vád alól (A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény – a továbbiakban: Be. – 329. §). Alapvető garanciális szabály, hogy az ítélet csak a jogerőre emelkedése után hajtható végre [Be. 588. § (1) bek.]. A Be. 544. §–ának (3) bekezdése – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az ítéletre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésre. A jogerő a határozat minősített kötőerejét jelenti, tehát azt, hogy a határozathoz nemcsak a döntést hozó hatóságnak, hanem más hatóságnak és a magánszemélyeknek is igazodniuk kell. Abból a rendelkezésből, hogy az ítéletet csak a jogerőre emelkedés után lehet végrehajtani, az következik, hogy a büntetőügyben hozott ítélet – valamint a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés – előzetes végrehajtására nincs lehetőség. A jogerőre emelkedéssel azonban a jogi helyzet megváltozik. A szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedését követően például az előzetes letartóztatásban lévő terheltnek a büntetés végrehajtására már nem lehet halasztást engedélyezni, mert ettől kezdve már szabadságvesztését tölti. Miután a jogerőre emelkedés napjához nagyon fontos jogi következmények kapcsolódnak, ezért a Be. 588. §-ának (2)–(4) bekezdései pontosan meghatározzák azt az időpontot, amelytől a bírósági határozatot jogerősnek kell tekinteni.
9
1 1.2. A végzés végrehajthatósága Azokban az esetekben, amikor a bíróság nem hoz ítéletet, végzéssel határoz [Be. 257. § (1) bek.]. A végzések lehetnek ügydöntő határozatok vagy nem ügydöntő végzések. Az ügydöntő végzés, az ítélethez hasonlóan, ugyancsak véglegesen befejezi a büntetőeljárást (de nem a vádlott bűnösségének a megállapításával vagy a felmentésével), a többszöri eljárás tilalma fűződik hozzá, és szintén csak rendkívüli jogorvoslati eljárásban vizsgálható felül. Az ügydöntő végzések közül az egyik legjelentősebb, amikor a bíróság nincs olyan helyzetben, hogy meggyőződhessen a vádlott perbeli bűnösségének feltételeiről, avagy annak hiányáról, illetve büntethetőségi akadály merült fel, és ezért az eljárás megszüntetésére kerül sor. Amíg az ítélet végrehajthatóságára csak a jogerőre emelkedése után kerülhet sor, addig a végzés végrehajthatóságára nézve, ettől eltérő szabályozás érvényesül. Fő szabályként a végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagyis a jogerőre emelkedés nem feltétele a végzés végrehajthatóságának. E szabály alól azonban több, garanciális szempontból lényeges kivétel van. A jogerőre emelkedése előtt a végzés akkor sem hajtható végre, ha törvény kimondja a fellebbezés halasztó hatályát [Be. 347. § (3) bek.]. 2. A büntetőjogi szankciók végrehajthatósága Alapvető törvényességi és garanciális jelentőséggel bír, hogy büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására csak a bíróság jogosult, büntetés és intézkedés csak a bíróság határozata alapján és jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A büntetőjogi szankció végrehajtásának azonban csak egyik szükséges, de nem elégséges feltétele a bíróság határozata. További feltétel, hogy az ilyen határozatnak jogerőre kell emelkednie. A jogorvoslati eljárás során tehát nincs helye a végrehajtásnak. Erre vonatkozóan a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.). 4. §-ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Ezen fő szabály alól azonban a Bv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése – a Be. vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – két tekintetben is kivételt tesz. A büntetés-végrehajtási, valamint a büntetőeljárási szabályok e téren is egymással szoros összefüggésben érvényesülnek. A Bv. tv. rögzíti, hogy büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás – főszabályként – csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kimondja továbbá, hogy kényszerintézkedés – az őrizet kivételével – továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a bíróság határozata alapján és jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor. A jogalkotó azonban a megrovást érintően feloldja a jogerőhöz kötődő végrehajthatóság követelményét, amikor lehetővé teszi, hogy a megrovás – mint a legenyhébb büntetőjogi szankció – a jogerőre emelkedésének bevárása nélkül is végrehajtható legyen. Ezzel összefüggő rendelkezést tartalmaz a Bv. tv. 307. §-a, amikor kimondja, hogy amen�-
10
1 nyiben a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást a bíróság a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, illetőleg az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik. A fő szabály alóli másik kivétel a szankció alkalmazására jogosult hatósággal kapcsolatos. A megrovás és a vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet kapcsán a törvény ugyanis akként rendelkezik, hogy azok nemcsak a bíróság, hanem az ügyész határozata alapján is végrehajthatóak. A törvény rögzíti továbbá, hogy őrizetbe vételnek az ügyész és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van.
3. Intézkedés a végrehajtás iránt A büntető igazságszolgáltatás tevékenysége a büntetőeljárásban hozott határozat végrehajtásával fejeződik be. A Bv. tv. 5 §-a kimondja, hogy a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az állam végrehajtási feladatát a bíróság, a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet, az ügyész, a végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint a Bv. tv.-ben meghatározott más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint – más szervek és szervezetek is közreműködnek. A végrehajtás során a bíróságra háruló feladatok megoszlanak az ítélőbíróság és a büntetés-végrehajtási bíró (bv. bíró) között. A büntetés és az intézkedés, továbbá – az őrizet kivételével – a kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyész, nyomozó hatóság, a szabálysértési elzárás végrehajtása iránt pedig a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a továbbiakban: Szabs. tv.) kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik. A végrehajtás során a büntetőügyekben eljáró bíróságra (ítélőbíró) és ügyészre vonatkozó feladatokat a Bv. tv. 32–36. §-ai, a bv. bíró és a bv. csoport által a végrehajtás foganatosítása körében ellátandó feladatokat pedig a 47–49. §-ai tartalmazzák. A Bv. tv. 32. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló11/2014. (XII.13.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) foglaltak szerint a tanács elnöke vagy az egyesbíró teszi meg. A bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs-e törvényi akadálya, tehát nem állapítható-e meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. §), vagy egyéb törvényi végrehajtási akadály bekövetkezése. Ezt követően ellenőrzi, hogy az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést, illetve az elrendelt javítóintézeti nevelést, továbbá, hogy az elítélt nem töltötte-e előzetes fogva
11
1 tartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására vagy ideiglenes elbocsátására kerülhet sor. Amennyiben a fenti körülmények nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtásra értesítőlapot állít ki. Az értesítőlapra a bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, illetőleg ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el. Amennyiben a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a Bv. tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján nem rendeli el a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét, az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül intézkedik az értesítőlap (rendelvény nélküli) kiállítása és a bírósági kezelőirodán keresztül, a törvényszék bv. bíró által vezetett büntetés-végrehajtási csoportjához történő eljuttatása érdekében. A szabadságvesztés foganatba vétele végett a további intézkedéseket az IM rendelet alapján a bv. bíró teszi meg. A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a terhelt előállítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra helyezés iránt a fogva tartást foganatosító szervnél. Lehetőség van arra is, hogy pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat rendelkező része végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását. A törvény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat kijavítása esetén módot ad arra, hogy ebben az esetben a kijavításról szóló határozat jogerős, eredeti bírói aláírással ellátott példánya kerüljön megküldésre. Ebben az esetben természetesen új értesítőlap kiállítására nem kerül sor. A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vétele esetén a törvény értelmében a tanács elnöke a szabadságvesztésről nyomban kiállítja az értesítőlapot, és arra a bírói rendelvényt is rávezeti, majd azt az elítéltet a bv. intézetbe kísérő rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek átadja. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha szabadságvesztés, elzárás, javítóintézeti nevelés, vagy kényszergyógykezelés elrendelésére kerül sor és a terhelt – akár az adott ügyben, akár más büntetőügyben – fogva van. A szabályozás kitér azokra az esetekre is, amelyekben utólag áll be változás az alapügyben hozott bármely rendelkezés tekintetében. Ezekben az esetekben azonnali intézkedési kötelezettség terheli a tanács elnökét. Az intézkedést azonban oly módon is megteheti, hogy a változást előidéző határozatot küldi meg a végrehajtást foganatosító szervnek. Természetesen ez esetben a határozatot eredeti bírói aláírással kell ellátni. Hasonlóan jár el azokban az esetekben is, amikor olyan határozat végrehajtása iránt intézkedik, amelyre nincs értesítőlap rendszeresítve. A végrehajtás kizártságának utólagos megállapítása esetén a végzést nem csupán a végrehajtást foganatosító szervnek, hanem az illetékes bv. csoportnak is meg kell küldeni. Ugyanígy szükséges eljárni – vagyoni
12
