Irorr,ányMzáám : SQa A l 3 1 Érkozeit:
2011 DE r 15.
Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság
Bizottsági módosító iavasla t Kövér László úrna k az Országgy űlés elnökéne k Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága a Házszabály 94 . § (1) bekezdése és a 102 . (1) bekezdése alapján az egyes törvények Alaptörvénnyel összefügg ő módosításáról szóló T/5001 . számú törvényjavaslathoz a következő bizottsági módosító javaslato t terjeszti el ő : 1. A törvényjavaslat a következő 24. alcímmel egészül ki : „24. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény módosítás a 32 . § (1) A földrendez ő és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II . törvény 9/C . §-a helyéb e a következő rendelkezés lép : „9/C . § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdono k vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilváno s sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet .A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyz őkönyvet készít. (2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani . (3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti , törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez . (4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolato s jogorvoslati eljárás jogerősen befejez ődött, a mezgazdasági igazgatási szerv a sorsolás i jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak . (5) A központi költségvetés terhére – a 12/E . § (2) bekezdése, a 12/G . § (2) bekezdése,a 12/H. § (1)-(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint – gondoskodni kell az érintett földrészlet el őkészítéséről,a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról . A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni .
(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m 2-nél kisebb területűek nem lehetnek . Az 1994 . július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területena kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m 2 lehet. (7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H . § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyé b munkarészeket megküldi a mez őgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapjá n meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot . (8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozatjoger őssé válását követően gondoskodni kell a keletkez ő új földrészletek kit űzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról . A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni ." (2) A földrendez ő és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény 12/F. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „12/F. § (1) Haaföldkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tula'donostársait me .'llető tulajdoni hán adokat az in atlan-n 'lvántartásba o _er ősen bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását anna k érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg . Az önáll ó ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkés őbb 2012 . június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz . E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésérea Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni . (2) Az (1) bekezdésben megjelölt határid őig azon tulajdonostársak is benyújthatják önáll ó ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H . § (8) bekezdése alapján a visszamarad ó földrészleten tulajdonközösségben maradtak . (3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetébe n a megosztások költségeit — a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel — az állam viseli . (4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeita soronkívüliséget igényl ő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg .” (3) A főldrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény a következ ő 12/G. §-sal egészül ki : „12/G . § (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügy i hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani . A kérelmet több tulajdonostárs e-4 "ttesen is ben ''that'a és kérhetik az önálló in atlan osztatlan közö s tulajdonban történő kiadását. (2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a m gosztás kiindulási helyé t és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra és a kialakult helyszíni használatra .A megosztás módját, kiindulási helyét és irányát meghatározó határozatot az ingatlanügy i hatóság és a település polgármesteri hivatalának hirdet őtábláján nyolc napra történő, kifüggesztéssel kell az érintettekkel közölni . Ezen időtartamon belül a döntés ellen fellebbezésnek van helye ." (4) A főldrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény a következő 12/H. §-sal egészül ki : „12/H. § (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészle t vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani . Az egyezségnek vagya kisorsolt sorrendnek megfelel ően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelel őena földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni .
(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le . (3) A sorsolás során a 9/C . (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be . (4) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C . § (6) bekezdését kell alkalmazni . (5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetv e azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények — a keletkező önálló földrészletekre történő — visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik . (6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot — határid ő kitűzésével— ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával . Haa jogosult az ellenjegyzést határid őben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni . (7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan nyilvántartásba. (8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészlete n tulajdonközösségben maradnak . (9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásró l szóló törvényt kell alkalmazni ." (5) A fóldrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény 15 . §-a helyébea következő rendelkezés lép : „15. Felhatalmazást ka p a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarán y földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait , továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletbe n állapítsa meg.” (6) A fóldrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II . törvény a következő 18. §-sal egészül ki : „18. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szól ó 2011 . évi. . . törvénnyel megállapított 12/H . § (5) és (6) bekezdése az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011 . évi... törvény hatálybalépéseko r folyamatban lévő eljárásban csak akkor alkalmazhatóak, ha a 12/G . § (2) bekezdése szerint i határozat az egyes törvények Alaptörvénnyel összefügg ő módosításáról szóló 2011 . évi. . . törvény hatálybalépéséig nem emelkedett jogerőre. ” 33 . A földrendez ő és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvén y a) 4. § (2) bekezdésében a „Ptk .” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV . törvény (a továbbiakban : Ptk)” szöveg, a „pont” szövegrész helyébe a „pontja” szöveg, b) 12/E. § (2) bekezdésében az „az erdőről és az erd ő védelméről szóló 1996 . évi LIV . törvény” szövegrész helyébe az „az erd őr ől, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásró l szóló 2009. évi XXXVII . törvény” szöveg lép. 34.§
Hatályát veszti a földrendez ő és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II . törvény 5/B . §-a, 9. § (1) bekezdése és 12/E . § (1) bekezdésében a „ , s az – a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva – nem várható” szövegrész ." 2. A törvényjavaslat 33 . alcíme a következ ő 45. *-sal egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik : „45.§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII . törvény 138 . § (1) bekezdése helyébea következő rendelkezés lép : „(1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtás i költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatás i díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának vesehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nemlelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség el ő legezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történ ő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalásairánt.' 3. A törvényjavaslat 34 . alcíme a következ ő 46. *-sal egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik: „46.§ (1) A termőföldről szóló 1994 . évi LV. törvény 25/B . § (2) és (3) bekezdése helyébea következ ő rendelkezés lép : „(2) Aki termő földet használ, s annak területe – a földrészletek számától függetlenül – az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdését ől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából – a Kormány e törvén y felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon ( a továbbiakban: bejelentési adatlap) – bejelenteni . Ha a használó nem a tulajdonos, illetv e haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvez ő, a bejelentési adatlapot a földhasznál ó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvez őnek is alá kell írnia. (3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhe z jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kel l alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerz ő dés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell .” (2) A termőföldről szóló 1994 . évi LV . törvény 25/C . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapjá n kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B . § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat . ” (3) A term ő földről szóló 1994 . évi LV . törvény 25/C . §-a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fóldhasználati nyilvántartásból díjmente s a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásáho z b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, tovább á c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyz ő és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásáho z szükséges adatszolgáltatás . ” (4) A termőföldről szóló 1994. évi LV . törvény 25/D . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az els ő fokon kérelemre indult eljárásért — ha e törvény másként nem rendelkezik — 6 000 forint összegű díjat kell fizetni . Ha a fóldhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 2 0 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint .” (5) A termőföldről szóló 1994. évi LV . törvény 25/E. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A díjat kérelemre indult eljárásban — az (1 a) bekezdésben meghatározott ese t kivételével — a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmez ő földhasználónak kell megfizetnie .” (6) A termőföldről szóló 1994 . évi LV. törvény 25/E . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(1 a) Ha a földhasználat nyilvántartásból való törlését a használatba adó kéri, a díjat a használatba adónak kell megfizetnie .' 4. A törvényjavaslat 40. alcíme a következő 52. §-sal egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik: „52 .§ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 . évi LIII. törvény a következő 96. §-sal egészül ki : „96. § A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felel ő s szerveknek —a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatás i szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében — nem kel l igazgatási szolgáltatási díjatfizetni.' 5. A törvényjavaslat a következő 41 . alcímmel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavasla t további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik: „41 . A vízgazdálkodásról szóló 1995 . évi LVII . törvény módosítás a 54. A vízgazdálkodásról szóló 1995 . évi LVII . törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki : ,,31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek — a környezetvédelmi, természetvédelmi , valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletbe n meghatározott tevékenységek esetében — nem kell igazgatási szolgáltatási díjatfizetni.'
6. A törvényjavaslat a következ ő 55. alcímmel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszerűen változik: „55 . A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996 . évi LXXVI. törvény módosítása 69. § A földmérési és térké észeti tevéken s é a ol szóló 1996 . évi LXXVI . törvén következő (la) bekezdéssel egészül ki : ,,(la) Az ingatlan-nyilvántartási térképr ől elektronikus formában szolgáltatott másolat olya n elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési é s térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírássa l és időbélyegző vel hitelesített.' 7. A törvényjavaslat a következ ő 55. alcímmel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer ű en változik : „55 . Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tula'donila . másolat i • az ' atási szol ' áltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvén módosítása 69 .§ (1) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilag másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvény 30. (1 ) bekezdésb)pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Teljes személyes díjmentességben részesül:) „b)az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak t vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vet t belső egyházi jogi személy;” (2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 31 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hitele s tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkénte s földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges .” (3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hitele s tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 32 . (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasító döntés az ügyfél hátrányár a jogszabálysértőnek bizonyult.” (4) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilag másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 évi LXXXrvény v. tö 32/A. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint — ide nem értve a jelzálogjog törlését — a bejegyzé s módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint .”
(5) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 32/A . §a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki : „(9a) Az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történ ő átvezetés e iránti megkeresés alapján indult eljárás díja közterületenként 2 600 forint .” (6) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV. törvény 32/B .§ (1) bekezdése)pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Azingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentessegben részesül :) „e)az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak , vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vet t belső egyházi jogi személy ;” (7) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hitele s tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 32/B .§ (1) bekezdésk)pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Azingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül :) „k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerző dés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerz ődés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történ ő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vev ő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres er ői — ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lév ő és polgári állományú személyeket is — kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében .” (8) Az illetékekrő l szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hitele s tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 32/D . §a helyébe a következő rendelkezés lép : „32/D . § Ha az ingatlanügyi hatóságnál ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmez ő többféle, egymástól különböz ő típusú jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését, felLegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy feljegyzet t ilyen tény törlését egy eljárásban kéri, a díjat csak egyszer, a legmagasabb díjtételne k megfelelő összegben kell megfizetni .” (9) Az illetékekr ől szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hitele s tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási diáról szóló 1996 . évi LXXXV. törvény HARMADIK RÉSZE a következ ő 32/G. §-sal egészül ki: „32/G. § Az Inytv . 75 . (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3 00 0 forint összegű díjat kell megfizetni . ” (10) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilag másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény 33 . § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) Felhatalmazást kap a földügyért felel ős miniszter, hogy a díj és az elektroniku s adatszolgáltatási díj megfizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására, valamint a fő városi és megyei kormányhivatalon belüli elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat a fő városi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felel ős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg .”
71 .§ Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonla p másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV . törvény a) 28 . § (1) bekezdésében a „kiállított” szövegrész helyébe a „kiállított papír alapú” szöveg , b) 29. (2) bekezdésében az „az eljárás megindításával” szöve ész helyébe az a kérelem előterjesztésével" szöveg, az „átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „készpénz-átutalás i megbízással vagy átutalási megbízással” szöveg , c) 29. (3) bekezdésében az „átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „készpénz átutalási megbízással vagy átutalási megbízással” szöveg, az „okiratot” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szöveg , d) 31 . § (1) bekezdés a) pontjában az „eljáráshoz” szövegrész helyébe az „eljárá s lefolytatásához” szöveg., e) 31 . § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébea „közigazgatási hatósági” szöveg , f) 32/B . § (2) és (3) bekezdésében a „naptári évben” szövegrész helyébe az „adóévben” szöveg, g) 32/E . § (3), (6) és (13) bekezdésében az „okiratot” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szöveg, h) 32/E . § (9) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, i) 32/F . § (2) bekezdésében az „okiratok” szövegrész helyébe a „bizonylatok” szöve g lép. ,,,, 8. A törvényjavaslat a következ ő 70 . alcímmel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavasla t további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik: „70 . Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény módosítása 86. (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébea következ ő rendelkezés lép : „(2) Az in atg lan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet .” (2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 4. §-a a következ ő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tulajdoni lapról a következ ő papír alapú másolatok állíthatók ki, valamint – aze törvényben meghatározottak szerint – elektronikus dokumentumként a következ ő másolatok szolgáltathatók: a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmaz , b) szemle, amely kizárólag a – másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történ ő lekérdezésének időpontjában – fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint . .(2b) A tulajdoni lap tartalma – a (2a) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény felhatalmazás a alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerinti – részadat-szolgáltatás formájában i s megismerhető.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 9 . §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozás i feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdon ú gazdálkodó szervezetet bízhat meg .” (4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 25. (1) bekezdése helyéb e a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére é s tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásb a bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányul ó közigazgatási hatósági eljárás.” (5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 26. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(8) Az eljáró hatóság — ideértve a bíróságot, közjegyz őt, bírósági végrehajtót is— bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajthat ó határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt . A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügy i hatóság részére megküldeni .” (6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 27 . § (1) bekezdése helyéb e a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevéne k (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlannyilvántartásban . (7) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 27 . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(la) Hivatalból vezeti át — az (5) bekezdésben és a 28 . § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — az ingatlanügyi hatósá g a) az ingatlan (2) bekezdés a)pontjában meghatározott adatában, továbbá a földrészle t művelési ágában — ide nem értve a művelés alól kivett területet — és a föld min őségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított, b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel .” (8) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 27 . § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, belterület i határának, továbbá a közterület nevének módosításával kapcsolatban bekövetkezet t változások átvezetése iránt az err ől szóló döntést hozó szervkeresi meg az ingatlanügyi hatóságot . ” (9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés f)pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
Az okiratnak – ahhoz ho m az in • atlan-n ilvántartási be 'e m zés ala . 'ául szol álhasson – tartalmaznia kell: )
„f)az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, ” (10) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 39 . &-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén – a (3) és (4) bekezdéstől eltérő en – az ingatlanügyi hatóság a díj megfizetésére irányuló hiánypótlási felhívást bocsát k i a(3) és (4) bekezdés szerinti döntés meghozatalát megelőzően de legkésőbb a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül .” (11) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 52 . &-a a következ ő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére – a kérelmet elutasító határozat valamint az el'árást me _ szüntet ő vé ' zés kivételével – a o ' ké viselő'e út'án kell kézbesíteni.” (12) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 52/A . &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) A határozatot az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történ ő átvezetése iránti eljárásban a megkeres ő részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52 .& (1) és (2) bekezdés szerinti jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni .” (13) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 68. & (5) és (6) bekezdés e helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni . Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényrea hitelesítési záradékban utalni kell . (6) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektroniku s okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatika i államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített . Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektroniku s formában rendelkezik a 69 . & szerinti tanúsító er ővel.” (14) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 68 . &-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : „(6a) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat a 69 .& szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizáróla g tájékoztatásul szolgál .” (15) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 74 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az ingatlanügyi hatósá g a) a 72-73/A . & hatálya alá tartozó személyek számára szerz ődés alapján biztosítja ., b) aza)pontba nem tartozó személyek számára szerz ődés alapján biztosíthatj a a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait .” (16) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI . törvény 75 . &-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki :
„(1a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában állapítja mega kérelmező által — a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján — igénybe vehet ő díjmentességek körét .” (17) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 75 . §-a a következ ő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) A naplónak minden esetben tartalmazza a lekérdezés id őpontját, a lekérdezést végző személy nevét, a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) , díjmentes lekérdezés esetén a lekérdezés célját, valamint a díjmentességet megalapoz ó jogszabályi rendelkezésre való hivatkozást .” (18) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 90 . (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére , tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történ ő adatszolgáltatásra és részadat-szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat .” (19) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény 90 . §-a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a részadat-szolgáltatás igénybevételér e jogosultak körére, díjának mértékére, valamint annak az ingatlanügyi hatóságok és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közötti megosztására, a díjfizetés és a dí j visszatérítésének módjára vonatkozó szabályokat a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felel ős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg .” 87._§ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvén y a) 9 . § (2) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg , b) 17 . § (3) bekezdésében a „fenntartással történ ő” szövegrész helyébe a „fenntartással történt” szöveg, c) 25. § (3) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartás” szövegrész helyébe a z „elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés” szöveg, d) 26. § (1) bekezdésében a „bejegyezni” szövegrész helyébe az „átvezetni” szöveg, e) 68. § (1) bekezdésében a „4 . § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „4 . § (2a ) bekezdése"szöve g lep.
»,
9. A törvényjavaslat a következ ő 195. alcímmel egészül ki, egyidejűleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása értelemszer űen változik: „195 . A Nemzeti Fölalapról szóló 2010 . évi LXXXVII . törvény módosítása 247 . §
A Nemzeti Fölalapról szóló 2010. évi LXXXVII . törvény a következő 24/A . §-sal egészül ki: „24/A . § Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFA legfeljebb a földrészlet piac i értékének 150%-áig terjed ő összegben vállalhatja a vételár megfizetését .' Indokolás Az I. ponthoz Az (1) bekezdés a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvénynek (a továbbiakban:Fkbt.) 9/C . §-át módosítja a még kiadatlan részaránytulajdonokkal kapcsolatos eljárást szabályozza újra . A módosító javaslat arra irányul, hogy a jöv őben ne keletkezzenek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közös tulajdonok, a földkiadási határoza t – lehető ség szerint, a törvényi keretek között – már önálló ingatlanokat tartalmazzon . Ezen eljárás két államigazgatási szerv – a mez őgazdasági igazgatási szerv és az ingatlanügy i hatóság – feladata . A mezőgazdasági igazgatási szerv sorsolással rendeli konkré t földrészletekhez a részaránytulajdonosokat (ez eddig is így történt), az önálló ingatlanok helyének meghatározásáról, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésr ől, a keletkező földrészletek kitűzéséről és azok birtokbaadásáról pedig az ingatlanügyi hatóság gondoskodik, alapvet ően az Fkbt .-nek a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó külön szabályai, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet szabályai szerint . Ezzel összefüggésben az Fkbt . 5/B. §-át, valamint a 9. (1) bekezdését hatályon kívül kell helyezni . A (2) bekezdés jogveszt ő határidőt állapít meg az önálló ingatlan kialakítása iránti igénye k benyújtása vonatkozásában annak érdekében, hogy tervezhet ően, belátható időn belül befejezhető legyen a közös tulajdonok megszüntetése . Ugyanakkor célszer ű, illetve jogos , hogy minden, jelenleg tulajdoni hányaddal rendelkez ő tulajdonostársnak legyen lehet ősége a kérelem benyújtására. A költségviselés kezd ő időpontjának meghatározása csak 2003-ban volt releváns é s szükséges, mert akkor a feladat végrehajtásának törvényi kötelezettsége fennállt ugyan, de a z Országgyűlés forrást nem biztosított hozzá. Az elsőbbségi kritériumnak csak a munka megkezdésekor (2005-ben) volt relevanciája, azóta, hogy ezek lezárultak, nem . Ezért mind az állami költségviselés kezd ő időpontjára, mind pedig az els őbbségre vonatkozó rendelkezések törlésre kerülnek, továbbá megsz űnik a megelőlegezéssel történ ő megosztás lehetősége, ami t a soronkívüliséggel kapcsolatos rendelkezés vált fel . A módosítás soron kívüli eljárás lefolytatását teszi lehet ővé, ennek feltétele azonban az, hogy az ezt igényl ő tulajdonostárs viselje a költségeket . Az hatályos jogszabályok szerint a megosztás kiindulási helyét és az osztás irányá t tartalmazó határozatot minden érintettnek kézbesíteni kell . Tekintettel arra, hogy az igazolható kézbesítésnek igen magas a költségvonzata, valamint arra, hogy a tapasztalatok szerint a határozattal kapcsolatban csekély a jogorvoslati igény, célszer ű volna a hirdetményi közlés lehető vé tétele, ami az eljárás költségei mellett annak id őszükségletét is nagymértékben csökkentené [(3) bekezdés] . A (3) és (4) bekezdések szerint pontosított tartalommal és új beiktatásával kerülne k feltüntetésre a 12/F . korábbi (5) és (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések, továbbá az új 12/H . (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a sorsolást a földhivatal által létrehozot t sorsolási bizottság bonyolítja le .
A (4) bekezdés az eljárási szabályok lényegi változtatását is tartalmazza [12/H§ . (5)-(6) bekezdés] . A hatályos szabályozás a megosztást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogo k jogosultjainak hozzájárulásához köti . Ugyanakkor a bejegyzett jogok (és feljegyzett tények is ) egyértelműen köthetők a tulajdoni hányadokhoz, illetve egzakt térbeli elhelyezkedésük révé n a keletkez ő új földrészletekhez, ezért ezek aggálymentesen visszajegyezhet ők az érintett új földrészletek tulajdoni lapjára . A módosítás nagyban megkönnyíti az eljárás lefolytatását , emellett jelentő s postaköltség is megtakarítható . Indokolja a változtatást továbbá az is, hog y egy-egy – a megosztás szempontjából indifferens – személy (vagy jogi személy) a hozzájárulás megtagadásával megakadályozhatta a megosztás végrehajtását, ami a kérelmez ő tulajdonostársak érdeksérelmét okozta . Ezek a rendelkezések a folyamatban lévő eljárásokban csak akkor alkalmazhatóak, ha a megosztás kiindulási helyét és az osztás irányát meghatározó határozat még nem vált. A (4) bekezdés további technikai jelleg ű módosításokat tartalmaz . Az új rendelkezés egyrészt nevesíti a bejegyzés alapját képez ő egyezségi okiratot, másrészt nem teszi az ingatlanügyi hatóság kizárólagos feladatává a megosztási vázrajz készítését . A hatályos szabályozás felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek a soronkívüliségr e vonatkozó szabályok megalkotására adandó felhatalmazással [(5) bekezdés] . A (6) bekezdés a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban szükséges átmeneti rendelkezés t tartalmaz . A 33. § b) pontja technikai jellegű módosítást tartalmaz, ugyanis 2009-ben új „erd őtörvény” lépett hatályba . Ugyanitt technikai módosítást jelent – a 9/C . bekezdés-számainak változás a miatt – a szövegcserés módosítás . A 34. §-ban foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezi az Fkbt . 5/B. §-át és a 9 . § (1 ) bekezdését A megosztás azon feltételét, miszerint [a közös tulajdon megszüntetése] „ a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva nem várható”, az ingatlanügyi hatóság eddig sem vizsgálta, mert a kérelmez ők „nagy száma” nem meghatározott, s az „egyéb körülmény” figyelembevétele egyrészt magában hordozza a szubjektivitás veszélyét , másrészt könnyen teljesíthető azzal a nyilatkozottal, hogy a tulajdonostársak nem tudtak megegyezni a megosztásról. Ezért indokolt ezen kiüresedett rendelkezés kiiktatása a törvényb ől. A 2. ponthoz A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása egyértelm űvé teszi, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás díja abban az esetben is a végrehajtási költség része, ha a végrehajthat ó okirat tartalmazza az ingatlan adatait. Továbbá a végrehajtó csak abban az esetben intézkedik a foglalás (a végrehajtási jog tulajdoni lapra történ ő bejegyzése) iránt, ha annak költségeit a hitelező (végrehajtást kérő) előzetesen megfizette. A 3. ponthoz A termőföldről szóló 1994 . évi LV . törvény (a továbbiakban : Tft.) hatályos 25/B . § (2) bekezdése alapján a földhasználati bejelentési kötelezettségnek – főszabály szerint – a kötelezően meghatározott adattartalmú bejelentési adatlapon (a továbbiakban : adatlap) kell eleget tenni . Ezzel szemben a Tft . 25/B. § (3) bekezdése kivételesen megengedi, hogy a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárást a földhasználó pusztán a szerz ődés becsatolásáva l kezdeményezze . A kivételes lehetőség kizárólag a jogszabály alapján kötelez ően írásba
foglalandó földhasználati szerz ődések – vagyis a Ptk . 452 . § (3) bekezdésére figyelemmel egyedül a haszonbérlet – esetén áll fenn . Jelen módosítás a bejelent ők díjfizetés i kötelezettségének megkerülésére kialakult gyakorlatot kívánja megszüntetni, mely szerint a haszonbérl ők egy egyszerű a földhivatalhoz címzett „atipikus” kérelemmel jelentik be a földhasználatot, melyhez mellékelik a haszonbérleti szerződéseket. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, a közigazgatási hatósági eljárási törvény 2 . § (1) bekezdésében rögzített ügyfélegyenl őség alapelvére, valamint a 29. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel, továbbá a bírói gyakorlattal összhangban ezért a jöv őben kizárólag a bejelentési adatlappal lehet a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárást megindítani, továbbá ha a földhasználat olyan szerz ődés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelez ő írásba foglalni, akkor a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírni, de a bejelentés i adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyz ő által hitelesített másolatát csatolni kell. A 4. ponthoz és az 5 . ponthoz A nemzeti park igazgatóságok, valamint a vízügyi igazgatási szervek állami alapfeladatai k ellátása során, illetve a vonatkozó jogszabályi el őírások alapján kötelesek több – igazgatás i szolgáltatási díjfizetéssel is járó – hatósági engedélyhez kötött tevékenységet végezni . A nemzeti park igazgatóságok által végzend ő, jelenleg igazgatási szolgáltatási díjfizetéshez kötött tevékenységek esetében a díjmentesség biztosítását a két területi természetvédelm i szerv között létrejött speciális feladatmegosztás indokolja. Ehhez hasonlóan, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel őségek, valamint a vízügyi igazgatás i szervek között létrejött speciális feladatmegosztás miatt – meghatározott tevékenysége k esetében – a vízügyi igazgatási szervek részére is indokolt a díjmentesség biztosítása . A 6. pontho z A földmérési törvény módosításával – az egységes adatszolgáltatási struktúra biztosítása rdekében az elektronikus tulajdoni lap másolattal azonos módon – kerül sor az elektroniku s formában szolgáltatott ingatlan-nyilvántartási térképmásolat jogszabályi meghatározására . A 7. ponthoz Az illetékekrő l szóló 1990 . évi XCIII . törvény módosításáról, valamint a hitele s tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996 . évi LXXXV . törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) módosítása a helyi települési önkormányzatok álta l kezdeményezett, közterületnév-változásból adódó tömeges adatváltozás átvezetése iránti eljárásokra egy újfajta kedvezményes díjtételt (2 600 forint) vezet be . Az új szabály értelmében ha az önkormányzat megkeresésére a földhivatal a régi megnevezés változását a z érintett tulajdoni lapokon átvezeti, azért – a főszabálytól eltérően – nem ingatlanonként, hanem az adott eljárásban a megkeresőnek csak egyszer kell megfizetni a csökkentett összeg ű díjat. A módosítás fentieken túl számos kisebb szövegpontosító jellegű rendelkezést tartalmaz, első sorban a jogszabályok közötti koherencia megteremtése (pl. a jelenleg is díjmentességet élvező egyház, illetve a NATO „fogalmi” pontosítása), valamint a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése érdekében (pl . egy kérelemben többféle, illetve azonos jogok bejegyzése , tények feljegyzése) . A TAKARNET rendszerhez történ ő csatlakozáshoz szükséges
hozzáférési jogosultság engedélyezéséről 2012 . január 1-jétól már nem az ingatlannyilvántartásért felelős miniszter, hanem a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) dönt . A hatásköri változásra tekintettel indokolt, hogy az engedélyezési eljárás során felmerül ő költségek a FÖMI részére — a jelenlegi illetékbélyeg helyett — igazgatási szolgáltatási dí j formájában kerüljenek ,megtérítésre" . A 8. ponthoz A Díjtörvény módosításával összhangban el kell végezni az ingatlan-nyilvántartásról szól ó 1997 . évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) módosítását is, továbbá a jogalkalmazók részéről megfogalmazott észrevételek alapján több szövegpontosítás is szükségessé vált . Többek között pontosításra kerül az ingatlan-nyilvántartási eljárás, valamint az elektroniku s dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap fogalma, továbbá a díjfizetés elmulasztás a esetén követendő szabályok . Fontos változás, hogy a földhivatali döntést a jogi képviselette l eljáró ügyfél részére - a kérelmet elutasító határozat, valamint az eljárást megszüntet ő végzés kivételével — kizárólag jogi képviselő útján kell kézbesíteni . A módosítás — egy korábbi kodifikációs hibát orvosolva — újfent a nemzeti adatvagyon körébe sorolja a közhitele s ingatlan-nyilvántartást . A TAKARNET felhasználók ellen őrzését végző földhivatalok részéről érkezett észrevételek alapján pontosan meghatározásra kerül a napló tartalma . A módosítás ezen felül lehetőséget biztosít arra, hogy a miniszter rendeletben határozza meg az ún. részadat-szolgáltatás részletes szabályait. Ezzel lényegében elhárul az akadály a annak, hogy meghatározott — els ősorban állami, ill . hatósági — feladatokat ellátó szervek a tulajdoni lapból a munkájukhoz kapcsolódóan célzott információkhoz jussanak, csökkentet t díjtétel ellenében . (Így például az építésügyi hatóság számárá az ügyfélkör megállapítása , illetve a tervezett építkezéssel érintett földrészlettel szomszédos ingatlanok tulajdonosainak kiértesítése érdekében nem feltétlenül van szükség teljes tulajdoni lap másolatra, viszont sok érintett esetén előnyös lehet, ha a szükséges adatok elektronikus formában is rendelkezésr e állnak.) Fentieken túl az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történ ő átvezetése iránti eljárásban a módosítás a jogosultak részére hirdetményi úton történ ő kézbesítést ír el ő. Budapest, 2011 . december 15 .
