Hivatala
i /,0,218/9 vz,ci i :
MAr C 2. O.
Számvev őszéki és költségvetési Bizottság Módosító javasla t Dr. Kövér László úr , az Országgyűlés elnöke részér e Helyben T/10238/ Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Számvev őszéki és költségvetési bizottsága az egyes házszabály i rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30 .) OGY határozat 94 . § (1) bekezdése és 102 . § (1) bekezdése alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetköz i közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló T/10238 . szám ú törvényjavaslathoz (a továbbiakban : törvényjavaslat) a következő
bizottsági módosító javaslato t terjeszti elő : 1. A törvényjavaslat 47 . §-a a következ ők szerint módosul : „47. § (1) Az illetékekr ől szóló 1990 . évi XCIII. törvény (a továbbiakban : Itv.) 16. § (1) bekezdése a következ ő b) ponttal egészül ki: (Mentes az öröklési illeték alól :) „b) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-el őtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés ;” (2) Az Itv. 16 . § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket — a megfizetés tekintetében — felfüggeszti . Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határid ő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában : határid ő) elteltét követő 15 napon belü l megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából . Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügy i hatóság arról tájékoztatja, hogy határid őn belül — a vagyonszerző nevére szóló — jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette ; vagy b) a vagyonszerz ő a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott — a vagyonszerz ő nevére szóló — jogerős használatbavételi engedéllyel , illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által — a vagyonszerz ő nevére — kiadott használatbavételi engedély a határid őn belül nem emelkedett jogerőre, az állami
2
adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követő en változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintet t részeket – jogerő re emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedél y kiadására irányuló hatósági eljárás joger ő s befejezésér ő l az állami adóhatóságot külön értesíti . Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidej ű leg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva– tartalmában megegyezik-e a határid ő lejárta el őtt kiadott használatbavételi engedéllyel ." (3) Az Itv . 16 .
(2c) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
„(2c) Ha a maximális beépíthető ség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavéte l tudomásulvételének idő pontjában eltér ő, a kettő közül a vagyonszerz őre összességébe n kedvezőbbet kell figyelembe venni .” (4) Az Itv . 16 . § (2d) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határid őn belül a vagyonszerz ő gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerz ő halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles . Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja .” [(2)] (5) Az Itv. 17 . § (1) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (Mentes az ajándékozási illeték alól :)
„g) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-el őtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés ;” (6) Az Itv . 17 . § (2a) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állam i adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti . Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határid ő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában : határid ő) elteltét követ ő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából . Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, h a a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügy i hatóság arról tájékoztatja, hogy a határid őn belül – a vagyonszerző nevére szóló– jogerő s használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette ; vagy b) a vagyonszerz ő a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határid őn belül kiadott – a vagyonszerz ő nevére szóló – joger ő s használatbavételi engedéllyel , illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja . Ha a határid ő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerz ő nevére – kiadott használatbavételi engedély a határid őn belül nem emelkedett joger őre, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lej ártát követő en változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintet t részeket – jogerőre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedél y kiadására irányuló hatósági eljárás joger ő s befejezésérő l az állami adóhatóságot külön
3
értesíti . Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidej űleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély — a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva — tartalmában megegyezik-e a határid ő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel . (7) Az Itv . 17 . § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2c) Ha a maximális beépíthet őség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltér ő , a kettő közül a vagyonszerzőre összességébe n kedvezőbbet kell figyelembe venni . ” (8) Az Itv. 17. § (2d) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határid ő n belül a vagyonszerző gazdálkod ó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerz ő halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles . Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja .” (9) Az Itv. 21 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vev ő a másik lakástulajdonát a vásárlást megel őző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok , illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon — terhekkel nem csökkentett — forgalm i értékének a különbözete . E bekezdés alkalmazásában nem min ő sül teherneka lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga .” (10) Az Itv . 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állam i adóhatóság a vagyonszerzés után mállapított illetéket — a megfizetés tekintetében— felfüggeszti . Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határid ő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában : határid ő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából . Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, h a a) a határidő elteltét követ ő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügy i hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül — a vagyonszerz ő nevére szóló— joger ő s használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette ; vagy b) a vagyonszerz ő a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határid őn belül kiadott — a vagyonszerz ő nevére szóló — joger ő s használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja . Ha a határid ő lejártáig az építésügyi hatóság által — a vagyonszerz ő nevére — kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett joger őre, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követő en változatlan tartalommal — ide nem értve a kijavítással érintet t részeket — joger őre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás joger ős befejezéséről az állami adóhatóságot külö n értesíti . Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidej űleg közli, hogy a jogerős
4
használatbavételi engedély — a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva — tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta el őtt kiadott használatbavételi engedéllyel ." (11) Az Itv . 26. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2c) Ha a maximális beépíthetőség_ az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavéte l tudomásulvételének időpontjában eltérő , a kettő közül a vagyonszerz őre összességébe n kedvezőbbet kell figyelembe venni .” (12) Az Itv . 26 . § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határid őn belül a vagyonszerző gazdálkod ó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerz ő halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerz ő jogutód, örökös köteles . Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja .” (13) Az Itv . 26. § (18) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(18) Az (1) bekezdés p) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerz ő nek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerő re emelkedéséig kell nyilatkoznia az állam i adóhatóságnál . Ha a vagyonszerz ő a termő földet az — eredetileg vállalt — 5 év letelt e előtt elidegeníti — ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét —, vagy azo n vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mez ő gazdasági célra hasznosítja, a z egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét . Ha a vagyonszerző által vállalt feltételek csak a teim őföl d meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeté k kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem teljesültek .” (14) Az Itv . 26 . § (19) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít , minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben — a szerzést közvetlenü l megelőző vagy követ ő, azonos jogcímű — egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni . Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni érték űjog magánszemélyek általi megszerzéseko r megfelel ő en kell alkalmazni .” (15) Az Itv . 33. § (2) bekezdése a következő 41 . ponttal egészül ki : es alkotmán os 'o • ok érvén esítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamin t a társadalmi igazságosság el őmozdítása érdekében a mellékletben és a külö n o!szabál okban me_határozott illetékmentes el'árásokon elül tár : uknál o va illetékmentes eljárások : ) „41 . az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételr ől kiállított hatósági bizonyítvány.” E14
[(3)] (16) Az Itv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
5
„(3) Az első fokú adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban : adóhatóság) indított eljárás — ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is — illetékét — a másolat, kivonat illetékének kivételével —, valamint az adóhatóság határozata, végzés e és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét a z illetékes adóhatóság illetékbevételi számlája javára kell megfizetni . A 73/A . § (1) bekezdésében foglaltaktól eltér ően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték é s a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hog y az eljárási illetéket a határozat közlését ől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbevételi számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg . Az így meg ne m fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be . ” (17) Az Itv . „Hatálybaléptet ő és átmeneti rendelkezések” alcíme a következ ő 99/H. §sal egészül ki: „991H . A 16 . § (2a), (2c) és (2d) bekezdéseinek, a 17 . § (2a), (2c) és (2d ) bekezdéseinek, valamint a 26 . § (2a), (2c), (2d) és (7) bekezdéseinek az adó- és egyé b közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairó l szóló 2013 . évi. . . .törvény által megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzés i ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésér e meghatározott határidő 2013 . január 1-jéig még nem telt el .” (18) Az Itv. 1. 26. • 7 bekezdés a •ontjában a „használatbavételi engedélyt” szövegrész helyéb e a „használatbavételi engedélyt, vagy a vagyonszerz ő használatbavételét tudomásu l vette” szöveg , 2. 102 . § (4) bekezdésében a „használatbavételi engedély kiadását” szövegrészek helyébe a „használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét” szöveg lép. 2. A törvényjavaslat 48 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : [A szerencsejáték szervezésér ől szóló 1991 . évi XXXIV . törvény (a továbbiakban : Szjtv.) 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § (1) A játékkaszinó játékadója — ideértve a játékkaszinóban üzemeltetet t pénznyerő automatát is — ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege : 0-10 milliárd forint
30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól
3 milliárd forint és a 10 milliárd forinto n felüli rész 10 százaléka .
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a . (3) A szerencsejáték-szervez ő a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hog y az adóév els ő napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti , ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegé t és levonja bel őle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét .”] (1) A szerencsejáték szervezésér ől szóló 1991 . évi XXXIV . törvény (a továbbiakban : Szjtv .) 2 . § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
6
„(7) Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttm űködés keretében szervezett szerencsejátékban történ ő részvételre Magyarországon értékesítési, szervez ő, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adot t engedélyt.” (2) Az Szjtv. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáté k engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervező i tevékenység folytatására —e törvény eltérő rendelkezése hiányában — az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni .” (3) Az Szjtv . 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „30/A . § (1) A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége .A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állam i játékszervező által szervezett totalizatő ri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68% át nyeremények céljára kell fordítani . E feltételeknek a bukmékeri rendszer ű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizat ő ri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság_ engedélyezheti a nyeremények halmozódását, anna k kezdő időpontjától számított egy évig . (2) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás esetében a nyeremény visszafizetési hányadnak a közö s nyereményalapra vonatkozóan kell érvényesülnie .” (4) Az Szjtv. 35 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „35. § (1) A játékkaszinó játékadója — ideértve a játékkaszinóban üzemeltetet t pénznyerő automatát is — ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege : 0-10 milliárd forint
30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól
3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka .
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50 oIo-a . (3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegétúy állapítja meg hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1 ) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja bel őle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző idő szakokra megfizetett adó összegét .” (5) Az Szjtv. 36 . §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Belföldön a nemzetközi együttm űködés keretében szervezett szerencsejáték szervezési tevékenység — az egyéb feltételek fennállása esetén — abban az esetbe n folytatható, ha az állami adóhatóság a sorsolás, a fogadás, illetve a közös nyereményalap megállapításához is használt központi szerver helye szerinti valamenny i állam szerencsejáték felügyeleti hatóságával együttm űködési megállapodást kötötta nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték hatékony felügyelet e érdekében és e megállapodás valamennyi részes fél tekintetében hatályos . Az állami adóhatóság az együttm űködési megállapodás fennálltáról és hatályáról az engedély
7
kiadásával egyidej űleg tájékoztatja a szervezőt. Az állami adóhatóság az együttműködési megállapodás hatályának vagy részes államainak változásáról a z engedély idő tartama alatt haladéktalanul értesíti a szervez őt." (6) Az Szjtv. 37. §-a a következő 26 . ponttal egészül ki : „26 . Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték : különböz ő államokban székhellyel rendelkez ő szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböz ő államban székhellyel rendelkez ő szerencsejáték szervez ők mindegyike rendelkezika székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllye l és a szervez ők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekb ől közös nyereményalapot képeznek.” 3. A törvényjavaslat 49. (1) bekezdése a következ ők szerint módosul : „49. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991 . évi LXXXII . törvény (a továbbiakban : Gjt.) 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi , amelynek használatával összefüggésben a használó — költségei ellentételezésére — kizárólag az Szja tv . 7. §-a (1) bekezdés r) pontja és 25 . §-a (2) bekezdés b) pontj a szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adot t személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélyne k tartós bérletbe adott [(egy éven túli id őszakra bérbe adott)] személygépkocsi, amel y után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el.' 4. A törvényjavaslat 49. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Gjt . 18 . §-a a következő 30. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :) 30 .tartós
bérletbe adott személygépkocsi:az a személygépkocsi, amelyet egy éve n túli idő szakra vagy határozatlan id őre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vev ő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték . (6) A Gjt . a következő 19/B . §-sal egészül ki : „198 . § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetköz i közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi . . . törvénnyel megállapított 17/A . § (2) bekezdését, 17/B . § (1) bekezdését, 17/C . § (1)—(3) és (5 ) bekezdését és 18 . § 30 . pontját azon egy éven túli id őszakra vagy határozatlan id ő re bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni amely esetén a személygépkocs i bérletére vonatkozó szerző dés 2013 . június 30-át követően lép hatályba .” 5. A törvényjavaslat 50. §-a a következők szerint módosul: „50. (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény (a továbbiakban: Szja tv .) 71 . §-a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Béren kívüli juttatásnak min ősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönö s biztosító pénztárakról szóló törvény el őírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegb ől az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hog y a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározot t juttatásnak min ősül,
8
b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a '70 . § (4) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni , c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor — az adóéven belül több befizeté s esetén az els ő befizetéskor — pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe ." (2) Az Szja tv .a következő 84/X . §-sal egészül ki : „84/X. § (1) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetköz i közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi . . . törvénnyel megállapított 71 . § (3a) bekezdését a munkáltató — döntése szerint — az adó- és egyé b közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairó l szóló 2013 . évi. . . törvény hatálybalépését megel őzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény alapján célzott szolgáltatásra befizetett összegre is alkalmazhatja. A munkáltató ilyen döntése esetén a célzott szolgáltatásra befizetet t összeg után a közterheket 2013 . május hónapra vonatkozó kötelezettségként állapítj a meg, vallja be és fizeti meg . (2) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairó l szóló 2013 . évi. . . törvénnyel megállapított1 . számú melléklet 6 .pont 6 .10. alpontjáta az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi. . . törvény hatálybalépését megelőző en az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény el ő írásai szerint célzott szolgáltatásr a befizetett összeg terhére nyújtott szolgáltatásokra akkor alkalmazhatja, ha a munkáltat ó az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erej ű okiratba foglalt nyilatkozatába n tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét az (l)ekezdés szerint kívánja megállapítani . A nyilatkozat megtétele esetén a munkáltató az (1) bekezdés el őírásai szerint jár el. Az önkéntes biztosító pénztár a munkáltató nyilatkozatának birtokában az adó- és egyé b közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairó l szóló 2013 . évi. . . törvény hatálybalépését megel őző en teljesített célzott szolgáltatáso k után felmerült adókötelezettségét önellen őrzéssel helyesbíti, és a magánszemély részére kiadott igazolást módosítja . (3) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi . . . törvénnye l [módosított]megállapított I. számú melléklet 4 . pont 4 .7 ._b) alpontját, 4 .12 ._a) alpontját, 4.13 . alpontjátés 4.18. alpontját, [továbbá a] valamint 8 . pont 8 .6._a) alpontját 2012 . január 1-jét ől alkalmazni lehet. [(2)](4) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetköz i közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi . . . törvénnye l módosított I . számú melléklet 8 . pont 8.15. alpontját 2012 . július 1-jét ől alkalmazni lehet.” [(2)](3) Az Szja tv . I. számú melléklete e törvény
1.
melléklete szerint módosul .
[(3)](4) Az Szja tv . I . számú melléklet 4. pont 4 .7 ._b) alpontjában, 4.12._a) alpontjában, 4 .13 . alpontjábanés 4.18. alpontjában, valamint [a] 8. pont 8 .6._a) alpontjában a „fels őoktatásról " szövegrész helyébe a „nemzeti fels őoktatásról” szöveg lép.” 6. A törvényjavaslat 55. §-a a következ ő k szerint módosul :
9
[(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII. törvény ( a továbbiakban : Afa tv .) 87. §-a a következ ő c) ponttal egészül ki : (Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha) „c) az értékesítést megel őzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenn e levonható .” (2) Az Áfa tv . 6/C. számú mellékletének 5 . pontja e törvény 4. melléklete szerin t módosul.] „(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII. törvény (a továbbiakban : Afa tv.) 6 . § (4) bekezdésb)pontbb)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, h a b) egyébként nem adóalanyi min őségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlan t (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ] bb)els ő rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatóság i engedély joger őre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történ ő tudomásul vétele és az értékesítés között még ne m telt el 2 év[aba)ésbb)alpont a továbbiakban együtt : beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan] ;” (2) Az Áfa tv . 86 . § (1) bekezdésj)pontjb)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : fMentes az adó alól: ,i) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése , kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartoz ó földrészletnek az értékesítését, amelynek ] „jb)első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatóság i engedély jogerő re emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás eseténa használatbavétel hallgatással történ ő tudomásul vétele és az értékesítés között még ne m telt el 2 év ;” (3) Az Áfa tv . 87 . §-a a következ ő c) ponttal egészül ki : (Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha ) „c) az értékesítést megelőzően a termékhez el őzetesen felszámított adó kapcsolódot t volna, az a 124. (1) bekezdésd)pontja szerint nem lenne levonható .” (4) Az Áfa tv . 188 . § (3) bekezdés c) pontcb)alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : fAzalanyi
adómentesség választására jogosító fels ő értékhatárba nem számítandó
be: c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartoz ó földrészlet értékesítése, amelynek ] „cb)első rendeltetésszer ű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatóság i engedély joger őre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
10
használatbavétel hallgatással történ ő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, " (5) Az Áfa tv . 259 . & 7 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában ) „7 .építési telek:az olyan
a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számo n útként nyilvántartott magánútról gépjárm űvel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közö s határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem min ő sül beépített ingatlannak , b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jelleg ű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem min ő sül beépített ingatlannak.” (6) Az Áfa tv . a) 259 . 18 . pontjában a (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített" szövegrészek helyébe a;,(telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített" szöveg,. b) 6/C. számú mellékletében szerepl ő táblázat 5 . pontjában a „2309 90” szövegrés z helyébe a „2309 90-b ől” szöveg lép." 7. A törvényjavaslat 59.
(7) bekezdése a következők szerint módosul :
„(7) A Katv . 20 . §-a a következő (17)—[(19)] (20) bekezdéssel egészül ki: „(17) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság els ő [adóévének] adóéve zárókészle t állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megel őző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalm i szemléletű eredményt. (18) A társasági adóalanyiságot megel őző en a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó [adóalap] pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növel ő tételként kell figyelembe venni : a) a kisvállalati adóalanyiság id ő szakára vonatkozó, be nem folyt bevétel id őbelileg elhatárolt összegét, b) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárol t pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság id őszakára vonatkozik, c) a kisvállalati adóalanyiság id ő szaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatot t készlet értékét . (19) A társasági adóalanyiságot megel őző en a kisvállalati adóalanyiság megsz űnésének adóévére vonatkozó [adóalap] pénzforgalmi szemlélet ű eredmény megállapítása során csökkent ő tételként kell figyelembe venni :
11
a) a kisvállalati adóalanyiság id ő szaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amel y nem a kisvállalati adóalanyiság id őszakára vonatkozik, b) a kisvállalati adóalanyiság id őszakára vonatkozó, id őbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét . (20) A pénzforgalmi szemlélet ű eredményt csökkenti az e törvény szerint i adóalanyiság id őszakát megelőz ő idő szakra vonatkozó és az adóalanyiság id őszaka alatt visszatérített adó. ' 8. A törvényjavaslat 1 . melléklete a következ ő 2. ponttal egészül ki : „2 . Az Szja tv . I.melléklet6.ontja a következő 6 .10. alponttal egészül ki : (Akárok megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes :)
„6.10 . az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szól ó törvény el ő írásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély .” 9. A törvényjavaslat 2. melléklete a következők szerint módosul : „1 . A Tao. tv. 3 . számú melléklet A) fejezete a következ ő 12 . ponttal egészül ki : [A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenysé g érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak min ősül különösen :I
„12 . az adóévben [visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás , véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerint i értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózá s elő tti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtot t szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetés i kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra] szponzori vagy támogatás i szerződés keretében nyújtott, a 22/C . § (3b)--(3d) bekezdés szerinti kiegészít ő sportfejlesztési [támogatásként került sor] támogatás adóévi adózás el őtti eredmény terhére elszámolt összege[ ]•”" 10. A törvényjavaslat 4. melléklete elmarad . INDOKOLÁS 1 . Az Itv . 16. (1) bekezdésének g) pontja lehet ővé teszi a lakóház építésére alkalma s telektulajdon örökléssel történ ő megszerzése vonatkozásában, hogy a vagyonszerz ő illetékmentességet vegyen igénybe abban az esetben, ha a hagyaték joger ős átadásától számított 4 éven belül lakóházzal építi be a megszerzett telket . A vagyonszerző a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőző en kiadott használatba vételi engedéllyel tudja igazolni . A z építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozás változására tekintettel a Javaslat a z Itv . rendelkezéseinek olyan módosítására irányul, mely lehet őséget biztosít a vagyonszerző számára a lakóház felépítésének igazolására abban az esetben is, ha a lakóház építésre meghatározott 4 éves határid ő lejártát megel őzően az építésügyi hatóság a használatbavételt tudomásul veszi és nem ad ki használatbavétel i engedélyt. Az Itv. 17 . § (1) bekezdésének a) pontja lehet ővé teszi a lakóház építésére alkalma s telektulajdon ajándékozással történ ő megszerzése vonatkozásában, hogy a
12
vagyonszerző illetékmentességet vegyen igénybe abban az esetben, ha a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházzal építi be a megszerzett telket . A vagyonszerz ő a lakóház felépítését a lakóházépítésr e meghatározott 4 éves határidő lejártát megel őzően kiadott használatba vétel i engedéllyel tudja igazolni . Az építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozás változására tekintettel a Javaslat az Itv . rendelkezéseinek olyan módosításár a irányul, mely lehet ő séget biztosít a vagyonszerz ő számára a lakóház felépítésének igazolására abban az esetben is, ha a lakóház építésre meghatározott 4 éves határid ő lejártát megel ő ző en az építésügyi hatóság a használatbavételt tudomásul veszi é s nem ad ki használatbavételi engedélyt. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy nem csak a többes cserék, illetve több laká s értékesítése esetén kell csökkenteni a tulajdonost terhel ő illetékalapot a vagyon i értékű jog értékével, hanem akkor is, ha a jogügylet tárgyát két lakástulajdon képezi . Az Itv . 26. § (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a lakóház építésére alkalma s telektulajdon visszteher mellett történő megszerzése vonatkozásában, hogy a vagyonszerz ő illetékmentességet vegyen igénybe abban az esetben, ha a szerző dé s illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházzal építi be a megszerzett telket . A vagyonszerz ő a lakóház felépítését a lakóházépítésr e meghatározott 4 éves határidő lejártát megel őző en kiadott használatba vétel i engedéllyel tudja igazolni . Az építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozá s változására tekintettel a Javaslat az Itv . rendelkezéseinek olyan módosításár a irányul, mely lehet ő séget biztosít a vagyonszerz ő számára a lakóház felépítésének igazolására abban az esetben is, ha a lakóház építésre meghatározott 4 éves határid ő lejártát megelőzően az építésügyi hatóság a használatbavételt tudomásul veszi é s nem ad ki használatbavételi engedélyt . Tekintettel az építésfelügyeleti eljárás változásaira, a Javaslat az Itv . azon rendelkezéseit pontosítja, melyek az építésügyi hatóság által kiadot t használatbavételi engedély vonatkozásában állapítanak meg részletszabályokat. A Javaslat az Itv . 26.* (18), (19) bekezdései vonatkozásában szövegpontosító jellegű. A Javaslat az Itv . 33 .§ (2) bekezdése vonatkozásában tárgyánál fogva illetékmente s eljárásként nevesíti az építésfelügyeleti eljárás változásaira tekintettel a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása iránt i eljárást. A Javaslat a 99/H .§ -ában egyértelm űvé teszi, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi . . . törvény által megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzés i ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésér e meghatározott határidő 2013 . január 1-jéig még nem telt el . 2. A javaslat szerencsejáték szervezésér ől szóló 1991 . évi XXXIV . törvény (Szjtv .) 2. § (7) és (9) bekezdését, 30/A. § (2) bekezdését, 36 . (5) bekezdését, 37 . 26. pontját érintő rendelkezései a nemzetközi együttm űködésben szervezett szerencsejáték törvényi keretrendszerét teremtik meg, amely alapján az állam i játékszervező nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejátékokho z csatlakozhat . Az Szjtv . 35 . §-át érintő módosítás a T/10238 . szám alatt benyújtott
13
javaslat eredeti 48 . §-ában szereplő, a játékkaszinók kétkulcsos játékadójának bevezetésére vonatkozó rendelkezést változatlan normaszöveggel tartalmazza. 3. A törvényjavaslat szerint a cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozá s módosítását az indokolja, hogy személygépkocsi tartós bérletbe adása esetén a gépjárm ű adó és cégautóadó alanya ugyanaz a személy legyen, s így a tartós bérletb e adott személygépkocsi utáni gépjárm űadó levonható legyen az ugyaneze n személygépkocsi után fizetend ő cégautóadóból. Ezen jogalkotó szándék azonba n csak akkor teljesülhet, ha a gépjárm űadó és cégautóadó szabályait egyarán t tartalmazó gépjáiinű adóról szóló 1991 . évi LXXXII . törvény (Gjt .) a tartós bérletb e adott személygépkocsi fogalmát úgy határozza meg, hogy valamely bérbe adot t személygépkocsi csak akkor tartozik e fogalom alá, ha a bérbevev őjét a hatósági jáitnűnyilvántartás üzembentartóként tartalmazza . Elképzelhető ugyanis, hogy a tartós bérbevevő számára nem alapítanak üzembentartói jogot, ami ahhoz vezet , hogy a két adónem alanya továbbra is különböz ő lesz, tehát a gépjárműadó ne m vonható le . A módosító javaslat tehát az eredeti jogalkotói célnak megfelel ő en módosítja a törvényjavaslatot . 4. Az el őző pontban foglaltak érdekében az indítvány meghatározza a tartós bérletb e adott személygépkocsi fogalmát . A jogbiztonság érdekében a Gjt. cégautóadór a vonatkozó módosítását azokban a bérleti szerződéses jogviszonyokban kel l alkalmazni, amelyek 2013 . június 30-át követ ően lépnek hatályba, tehát a már hatályos bérleti szerző déssel bérbe adott személygépkocsik esetén a módosítás ne m vált ki joghatást. 5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993 . évi XCVI. törvény 2012. november 30-ától hatályos 12IA . §-a szerint lehet őség van arra, hogy a pénztár a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére célzott szolgáltatásokat nyújtson . Ennek a forrását nem a magánszemélyek számláján írják jóvá, hanem külön tartjá k nyilván . Tekintettel arra, hogy az Szja tv . rendszere jelenleg csak a magánszemél y számláján jóváírt összeget kezeli megnyugtatóan, ez a szabály gyakorlatila g alkalmazhatatlan . [Pl . Az egészségpénztárba a munkáltató befizet évi 10 milli ó forintot . Ezt nem a tagok között kéri felosztani (nem jelenik meg a tagok számláján) , hanem abból 100 munkavállaló éves egészségügyi sz űrését végzik el . Így a munkáltató a befizetéssel egyes munkahelyi megbetegedésekkel szemben véd k i kockázatokat. Ez azonban nem jelenik meg jövedelemként a magánszemélynél, csa k akkor, ha az orvosi szolgáltatásokat ténylegesen igénybe veszi.] A javaslat új jogcímmel egészíti ki a kedvezményes közteher mellett adható bére n kívüli juttatások körét . A javaslat szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összegb ől az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak száma és a minimálbér szorzatát . A célzott szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes és nem kell figyelembe venni az 500 eze r forintos keret számításánál . A javaslat a továbbiakban átmeneti rendelkezésben rögzíti, hogy az önkénte s kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató tag által célzott szolgáltatáskén t befizetett összegekre és az abból a magánszemélynek nyújtott juttatáso k adókötelezettségére vonatkozó szabályokat a módosítás hatálybalépését megel őzően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni lehet . Ha a munkáltató saját döntése alapján az új szabály alkalmazását választja, a célzott szolgáltatásra befizetett összeg után
14
2013 . május hónapra vonatkozó kötelezettségként kell megállapítania, megfizetni e és bevallania a béren kívüli juttatások utáni közterheket . Az adómentességr e vonatkozó új rendelkezés hatálybalépése el őtt teljesített célzott szolgáltatás utá n felmerült adókötelezettséggel összefüggésben a munkáltató önellen ő rzést végez és a magánszemély részére kiadott igazolást módosítja . 6. A módosító javaslat az épített környezet alakításáról és védelmér ő l szóló 1997 . évi LXXVIII. törvény módosítására tekintettel beemeli a használatbavéte l tudomásulvételi eljárást valamint az építési telek és az építési terület meghatározásá t az Áfa tv. rendelkezései közé . 7. A javaslat szerint az adóalanyiság id őszakát megel őző időszakra vonatkozó é s adóalanyiság id őszaka alatt visszatérített adó csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt . Emellett a javaslat jogtechnikai jelleg ű pontosításokat tartalmaz a törvény szövegének koherenciája érdekében . 8. A javaslat — az 5 . ponttal összefüggésben — új jogcímmel egészíti ki a káro k megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes bevételeket (Szja tv . I . melléklet 6. pont) . Adómentes az a juttatás, amelyet az Önkéntes Kölcsönö s Biztosító Pénztárakról szóló törvény el ő írásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély . 9. A javaslat pontosítja, hogy a szponzori vagy támogatási szerz ődés alapján nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adózás el őtti eredmény terhére elszámolt összege nem minősül elismert költségnek társasági adózási szempontból . 10. Jogtechnikai módosítás . Budapest, 2013 . március „
. .”