Beszámoló a Széchenyi István Gimnázium évi munkájáról

Beszámoló a Széchenyi István Gimnázium 2007-2012. évi munkájáról

Készítette: Fábián István igazgató Dunaújváros, 2011. december 15. Elfogadta a nevelőtestület: 2011. december 19.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................... 1 1. A gimnázium szerepe a város közoktatásában ............................................................. 2 2. A gimnázium napjainkban ............................................................................................ 2 2.1. Az alkalmazottak és diákok létszáma, összetétele................................................. 2 2. 2. A beiskolázási viszonyok alakulása...................................................................... 4 2. 3. A felsőfokú beiskolázási eredmények alakulása ................................................. 5 2. 4. Versenyeredmények alakulása.............................................................................. 5 2. 5. A gimnázium működését reprezentáló néhány mérési eredmény ........................ 6 2. 5. 1. Az iskola év végi tanulmányi átlageredményének és hiányzási átlagának alakulása.................................................................................................................... 7 2. 5. 2. A kompetenciamérések eredményei ............................................................. 7 2. 5. 3. Az idegen nyelvi oktatás alakulása............................................................... 7 2. 5. 4. A középfokú nyelvvizsgák számának alakulása........................................... 8 2. 6. Külföldi kapcsolataink.......................................................................................... 8 3. A testnevelés és a sport eredményei ............................................................................. 9 4. Helyünk, szerepünk a városban .................................................................................... 9 4. 1. Városi, illetve városkörnyéki iskolákat megmozgató rendezvényeink ................ 9 4. 2. Kulturális tevékenységünk.................................................................................. 10 4. 3. Kollégáink publikációi, külső tevékenységei ..................................................... 10 5. Kiemelt nevelési-oktatási feladataink és azok megvalósulása ................................... 11 6. Partnereink elégedettségi mutatói............................................................................... 12 7. Gazdálkodási tevékenységünk.................................................................................... 13

1

1. A gimnázium szerepe a város közoktatásában A Széchenyi István Gimnázium illetve jogelődje, a dunaújvárosi Általános Gimnázium, majd Münnich Ferenc Gimnázium 1953-ban nyitotta meg kapuit a város első középiskolájaként a tanulók előtt. Az elmúlt 58 évben az intézmény profilja folyamatosan követte a társadalmi igények változását. Az általános tagozatú osztályok mellett a 60-as években indultak a válogatott képességű diákokból álló orosz-, illetve matematikatagozatos osztályok, amelyek a 70es években kiegészültek a testnevelés-, ének-zene tagozatos osztályokkal, melyek általában fél-fél osztályos oktatási formában szerveződtek. A 80-as évek közepén az új „fakultációs rendszer” egy rövid átmeneti időre visszaszorította a tagozatos osztályokat, de gyorsan beigazolódott, hogy a két szervezési forma jól kiegészítheti egymást. Így alakult ki a mai „tagozatos” oktatási szerkezet: fél-fél osztály matematika-fizika, angol nyelv, illetve német nyelvi tagozat. A 2009/2010-es tanévtől a jelentkező szülői igényeknek megfelelően az általános képzés terhére elindítottuk a magyar-történelem (humán) tagozatunkat is fél osztályban, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend, kiemelkedően magas a jelentkezők száma. A közoktatási törvényben előírt kötelezettségünknek megfelelően a 2010/2011-es tanévtől kezdődően meghirdettük nyelvi előkészítős (öt évfolyamos) osztályunkat is (először angol-német, majd azóta csak angol nyelvből), de ez a képzésünk a jelentkezők alacsony száma miatt nem indult el eddig. Az iskola épülete a jelenleg működő 20 osztály számára ideális, még egy osztályt tudnánk elhelyezni. Ezért ha elindul a nyelvi előkészítő osztályunk, akkor – fájó szívvel, de – le kell mondanunk az angol- és némettagozat indításáról, amelyet nagyon sajnálnánk. 1992-ben – a nevelőtestület döntését követően – az önkormányzat támogatásával, a minisztérium egyedi engedélyével elindítottuk a nyolcosztályos gimnáziumi oktatást, amely napjainkban is prosperál, és kedvelt oktatási formája a város és a városkörnyék tanulóinak. A többszörös túljelentkezés miatt csak a legjobbak jutnak be, hiszen évente csak egy nyolc évfolyamos osztály indul. Ennek a képzési formának egyik előnye az, hogy a gyerekek válogatottak, jó képességűek, a bennük meglevő motiváció, a tanulni akarás már eleve magasabb színvonalú munkát tesz lehetővé. A nyolcosztályos gimnázium feladata, hogy a szó hagyományos értelmében is általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat neveljen, növendékeinek túlnyomó többségét az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra készítse fel. Ennél a képzési formánál tehát kiemelt tehetséggondozásról van szó.

2. A gimnázium napjainkban 2.1. Az alkalmazottak és diákok létszáma, összetétele Intézményünk engedélyezett költségvetési létszáma 57 fő, ebből a pedagógusok engedélyezett létszáma évek óta 43 fő, jelenleg ebből csak 36 van betöltve. Ennek alapvető oka, hogy költségvetésünk szűkössége miatt „olcsóbb” a feladatot túlórában elláttatni a kollégákkal, mint kinevezéssel. 2

Az iskola nem pedagógus dolgozói – néhány kivételtől eltekintve – nagyon jól megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, munkájukat jól végzik. Úgy vélem, közös céljaink érdekében jól tudunk együtt dolgozni, maximálisan segítjük egymás munkáját. A közismert nehézségek ellenére sem beszélhetünk az iskolától, illetve a pályáról való elvándorlásról. Az elmúlt öt évben egyetlen kolléganőnk változtatott munkahelyet, családi okok miatt elköltözött a városból, és másik középiskolába ment dolgozni. Természetesen az öt év alatt több kollégánk is elérte a nyugdíjkorhatárt. Jellemzőnek mondható, hogy bár kérték az ún. „előrehozott nyugdíj” megállapítását, közalkalmazotti jogviszonyukat nem szüntették meg, azaz teljes értékű munkát végeztek. Mi nagyon örültünk ennek, hiszen azon túl, hogy ragaszkodnak közösségünkhöz, jól érzik magukat köztünk, több évtizedes tapasztalataikat felhasználva nagymértékben segítik a fiatalabb kollégákat, emelve oktató-nevelő munkánk színvonalát. A bekövetkezett törvényi változások következtében jövőre egy tanárnőnk fog még „korhatár előtti ellátás”-ban részesülni, utána néhány évig nem lesz nyugdíjba vonulónk. Megfelelő pótlásukról körültekintően, pályázati úton próbálunk gondoskodni évek óta, sajnálattal kell azonban elmondanunk, hogy főleg a természettudományos tantárgyak esetén (biológia, kémia, fizika) egyre nehezebb ez. Érdekességként megemlítem, hogy jelenlegi tantestületünk több mint fele dolgozik tanárként úgy, hogy gimnazista diákként is ennek az intézménynek volt a tanulója. Összefoglalva leszögezhetjük tehát, hogy tantestületünkre a stabilitás a jellemző. Az iskola tanulólétszáma az elmúlt 5 év során kis mértékben változott, nem számottevően csökkent, tanulóink létszáma jelenleg 634 fő. A létszámcsökkenés fő okának – a gyerekek számának országos szinten történt csökkenése mellett – az utóbbi években a szülők körében egyre népszerűbb magángimnáziumok, egyházi iskolák, kéttannyelvű gimnáziumok megjelenését tekintjük. A nyolcosztályos gimnáziumi képzésünkön – tekintettel a nagy érdeklődésre, a fellebbezések során felvételt nyertek magasabb számára – meglehetősen magas osztálylétszámok alakultak ki. Mivel az elmúlt ötéves ciklust jellemző gazdasági megszorítások ezt a képzési formát sújtották a legjobban, elsősorban a csoportbontások csökkentése miatt, ma már egyértelmű, hogy ezek a magas osztálylétszámok veszélyeztetik a korábbiakban jellemző magas színvonalú pedagógiai munkát, emiatt gondolkodunk a felvételi keretszámunk szűkítésén. Diákjaink jelenleg 20 osztályban tanulnak, az átlagos osztálylétszám 31,7 fő/osztály. Hosszabb távon is elmondható, hogy iskolánk tanulóinak általában 65 %-a dunaújvárosi lakos, 35 %-a pedig vidékről bejáró, illetve kollégista. (A városiak aránya a 2005/2006os tanévben 65,6 % volt, a jelenlegi tanévben pedig 60,4 %.) A tendencia magyarázható a városból történő kiköltözésekkel, a bejárók túlnyomó többsége ugyanis a városkörnyéki községekben lakik. Az elmúlt két évben megfigyelhető a Duna túlsó partján fekvő településekből jelentkezők számának emelkedése. Talán ez már az időközben felépült Duna-híd hatása is. Összefoglalásul nézzük a tanulólétszám alakulását, illetve az osztályok számát az elmúlt öt évben:

3

Tanulólétszám Osztályok száma

2007/08 649 20

2008/09 634 20

2009/10 644 20

2010/11 639 20

2011/12 634 20

Tehát megállapítható, hogy a létszámadatok nem változtak szignifikánsan ebben a ciklusban.

2. 2. A beiskolázási viszonyok alakulása Napjainkra elmondható, hogy gimnáziumunk iránt jelentős kereslet mutatkozik, mert képzési rendszere megfelel az iskolahasználói igényeknek. Ennek egyik fontos okát abban látjuk, hogy évek óta tudatosan tevékenykedünk beiskolázási rendszerünk, képzési szerkezetünk fejlesztése érdekében. A rendszer kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy az egyes osztályok mindegyikébe megfelelő számú jó képességű tanuló jelentkezik. A hozzánk jelentkező diákok általános iskolai tanulmányi eredménye jó, egyre több versenyhelyezett jelentkezik hozzánk. A jelentkezési lapot kitöltő diákok mindegyike részt vesz a felvételi eljárást megelőző országosan egységes írásbeli vizsgán, a tavalyi évtől eltekintve a nyolcosztályos képzésre jelentkezők is. Az utóbbi években stabilizálódott a nyolcosztályos képzésre jelentkező diákjaink száma, a jelentkezési arány 150-200 % között alakul általában. A négyosztályos képzés esetén is a maximálishoz közeli osztályokat indítunk (csak a fellebbezésekre hagyott helyeket nem töltjük fel), mert a jelentkező tanulók majd mindegyikét alkalmasnak tartjuk a gimnáziumi továbbtanulásra. A hagyományos négyosztályos képzési formában az idei tanévre a háromosztálynyi, azaz 102 helyre 283-an jelentkeztek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felvételi eljárás következtében a középiskolák ezekből a számokból nem teljes mértékben következtethetnek a túljelentkezés mértékére, hiszen a nyolcadikos diákok akárhány középiskolába jelentkezhetnek, s ezek megjelölt sorrendjét csak a felvételi központ ismeri. Ezért mi is azt tartjuk a legfontosabb pozitív tényezőnek, hogy nem csökken, sőt egyes tagozatokon nő a jelentkezők száma annak ellenére, hogy a végzős nyolcadikosoké tudvalevően egyre jobban csökken. Ezen belül a különböző tagozatokon a túljelentkezések a következőképpen alakultak: általános tagozat 679 %; matematika-fizika tagozatnál 376 %; angol nyelvi tagozatnál 435 %; német nyelvi tagozatnál 288 %; humántagozat 588 %. Az általános iskolai beiskolázási mutatók kedvező alakulásában legnagyobb értéknek mégsem a viszonylagosan magas keresletet tartjuk alapvetően fontosnak, hanem azt, hogy sikerült a város és a vonzáskörzet iskoláival, a diákokkal és szüleikkel olyan kapcsolatot kialakítanunk, amelynek során személyesen tájékozódhatnak a gimnáziumról (nyitott nap, nagyon magas látogatottságú iskolai honlapunk), meggyőződhetnek intézményünk értékeiről, így valóban azok a diákok jelentkeznek hozzánk, akik erre hivatottak.

4

A nyolcosztályos képzéssel kapcsolatban kell továbbra is mindent meg kell tennünk e képzési forma népszerűsítése érdekében.

2. 3. A felsőfokú beiskolázási eredmények alakulása Egy középiskola, főként pedig gimnázium egyik legfontosabb kimeneti mutatója az egyetemekre, főiskolákra felvett diákok számának, arányának alakulása. A Széchenyi István Gimnáziumban ezek az eredmények évek óta tendenciózusan jók. Sajnos 2007-től nem jelenik meg az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ „A középiskolai munka néhány mutatója” című kiadványa, továbbá a felsőoktatási intézményektől sem kapunk visszajelzést tanulóinkról, ezért csak a végzős osztályfőnökök (a tanulók bemondásán alapuló, így nem biztos, hogy helytálló) adatai alapján tudjuk elmondani, hogy az iskolák felsőoktatásra felkészítő munkájának hatékonyságát legjobban mutató felvettek/érettségizettek arány intézményünkben 7080 % körül alakul évek óta. Ez az arány tükrözi a legjobban, hogy a tanulók hány százalékát teszi az iskola a továbbtanulásra fogékonnyá és alkalmassá, illetve irányítja olyan felsőoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ehhez kapcsolódik szorosan az érettségizett tanulók közép- és emelt szintű érettségi vizsgaeredménye, amely az utolsó három évben a következőképpen alakult: 2008. május-június Összes vizsga száma: 631 Érdemjegyek átlaga: 4,25 Százalékok átlaga: 71 2009. május-június Összes vizsga száma: 594 Érdemjegyek átlaga: 4,27 Százalékok átlaga: 73 2010. május-június Összes vizsga száma: 713 Érdemjegyek átlaga: 4,29 Százalékok átlaga: 74 2011. május-június Összes vizsga száma: 658 Érdemjegyek átlaga: 4,06 Százalékok átlaga: 69 Az elért eredmények tantárgyanként és vizsgaszintenként részletesen az 1. sz. mellékletben olvashatók.

2. 4. Versenyeredmények alakulása A továbbtanulási eredményeinket előkészíti és segíti az iskolákban és iskolán kívül folyó versenyek felkarolása. Elvünk, hogy csak javára válik tanulóinknak, ha minél több helyen és módon mérik össze tudásukat más sorstársaikkal. A versenyek szintje nagyon különböző. Háziversenyektől a nemzetközi versenyekig válogathatnak tanulóink a nekik 5

megfelelő szintű próbák közül. Ez a versenyláz általában tanulóink több mint egyharmadát érinti, tehát egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Egyben azt is jelenti, hogy iskolánkban a tudásnak, törekvésnek megfelelő értéke van. A versenyekre felkészítő tanárokat szeretnénk erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni. Sajnos, főleg az utóbbi ütközik nehézségekbe, hiszen a Kjt. bérezési rendszere, valamint a jutalmazási lehetőség már hosszú évek óta történő elmaradása erre nem ad lehetőséget. Szerencsére kollégáink közül nagyon sokan e nélkül is nagy lelkesedéssel végzik ezt a fajta tevékenységüket. További gond, hogy az utóbbi évek gazdasági megszorításai következtében nincs elég órakeretünk a tehetséggondozási feladatok ellátására, mert a széles körben szükséges csoportbontás (elsősorban a két idegen nyelv, informatika, matematika, emelt szintű érettségi felkészítők) felhasználható óraszámainkat felemészti. Az öt év alatt elért sok-sok eredmény felsorolását nem teszi lehetővé beszámolónk korlátozott kerete, ezek részletesen megtalálhatóak a tanévzáró értekezletek jegyzőkönyveinek mellékleteiben. Ezért csak a legrangosabb, az ország összes középiskolása számára meghirdetett Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőiben a tanulóink által elért eredményeinket (helyezéseinket) soroljuk föl: - magyar irodalom: 8.; 15.; 21.; 23.; 25.; 29., - magyar nyelv: 21.; 28.; 30., - fizika: 12.; 28., - mozgóképkultúra és médiaismeret: 5.; 26., - művészettörténet: 5.; 17., - német nyelv: 2.; 25. - földrajz: 1., - kémia: 26. Utóbbi évek megfigyelhető tendenciája, hogy egyre növekszik a különböző országos kiírású versenyeken pályázataikkal díjat nyert tanulóink száma. Ők egy-egy tudományos témakört dolgoznak fel, főleg a természettudományok területén. Az elmúlt öt év mindegyikében több diákunk is kijutott egy-egy nemzetközi verseny külföldön szervezett döntőjébe. Köszönet illeti a kollégákat, akik változatlan energiával végzik tehetséggondozó tevékenységüket. Szintén köszönetünket fejezzük ki a Széchenyi István Iskolafejlesztési Alapítványnak, a kuratórium tagjainak, hogy anyagilag is támogatják az iskola ilyen irányú tevékenységét, elsősorban a nevezési díjak és az utazási/részvételi költségek fedezésével. Köztudomású, hogy iskolánk mindig is nagyon nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra, a versenyeztetésre. Ez a tevékenységünk jól ismert a város, a szülők, az ország középiskoláinak körében. Mindez veszélybe került az anyagi lehetőségek beszűkültével. Ezért jelent nagyon sokat az alapítvány segítsége.

2. 5. A gimnázium működését reprezentáló néhány mérési eredmény Egy intézmény működése során az ott tanító pedagógusok, az ott tanuló diákok, az iskola vezetői meglehetősen zárt körben dolgoznak. Éppen ezért látjuk nagy szükségét annak, hogy az iskola működésének minél több számszerű mutatóját összegyűjtsük, az eredményeket elemezzük, és azokat felhasználjuk mindennapi munkánk során az iskola működésének javítása érdekében. 6

A következőkben bemutatunk e mérési eredmények közül néhányat. 2. 5. 1. Az iskola év végi tanulmányi átlageredményének és hiányzási átlagának alakulása Tanév Az iskola év végi tanulmányi átlaga Egy főre eső igazolt hiányzás (óra) Egy főre eső igazolatlan hiányzás (óra)

2006/07

2007/08

2008/09

2009/10

2010/11

4,265

4,244

4,257

4,201

4,114

71,4

76,32

78,27

93,53

87,05

2,02

1,61

1,76

1,47

2,43

Megállapítható, hogy az iskola tanulmányi átlaga meglehetős stabilitást mutat. 2. 5. 2. A kompetenciamérések eredményei A minőségbiztosítás bevezetése miatt azt valljuk, szükség van minél több összehasonlító felmérésre, elemzésre. Pontosan tudnunk kell, hol állunk. Ez az alapja tevékenységünknek. A minőségbiztosításról ugyanis elsősorban nem beszélni kell, a minőséget produkálni kell. Ehhez viszont alapként szükségesek ezek a felmérések. Büszkén mondhatjuk el, hogy a tanulóink által elért átlageredmények mindkét tantárgyból az országos átlag felett vannak. Különösen igaz ez a nyolc évfolyamos képzésben résztvevő tanulóinkra, nem csak az általános vagy gimnáziumi átlaghoz képest, de a nyolc évfolyamos képzésben tanulók eredményeihez viszonyítva is. Ezek a felmérések a 6., 8. és 10. évfolyam végén történnek. Terjedelmi okok miatt ezeket nem csatoljuk a beszámolóhoz, iskolánk honlapján A különös közzétételi listában érhetők el. A mérések általános vonatkozású következtetéseit minden esetben tantestületi, a szakmai vonatkozásúakat pedig munkaközösségi szinten beszéljük meg. 2. 5. 3. Az idegen nyelvi oktatás alakulása A gimnáziumban jelenleg öt idegen nyelvet oktatunk: angolt, németet és franciát, továbbá néhány évfolyamon latint és oroszt. Az 5-8. osztályosok egy, a 9-12. évfolyamosok mindegyike két idegen nyelvet tanul. Ma mindenki elsősorban angolt, majd németet akar tanulni. Egyre inkább nagy erőfeszítésünkbe, sok-sok agitáló munkánkba kerül a latin, francia és orosz csoportok indítása. Ezt sajnálatos ténynek tartjuk, mindent meg kell tennünk, hogy ne így legyen. Lényeges változás volt nyelvoktatásunk struktúrájában, hogy 1996-ban bevezettük az évfolyamszintű nyelvoktatást, s ezt folytattuk ebben a ciklusban is. Ennek lényege az, hogy felbontva a hagyományos osztálykereteket, tanítványaink szabad választásuk alapján kerülnek az adott évfolyam tanulói számára szervezett különböző óraszámú és

7

nyelvi szintű csoportokba. Az évfolyamszintű nyelvoktatásnak megvannak a maga vitathatatlan szakmai előnyei (növeli a tanulók választási lehetőségét is), de komoly terheket jelent a mindennapi munka szervezésekor, hiszen egyszerre öt-hat nyelvtanárnak kell nyelvi órára mennie. 2. 5. 4. A középfokú nyelvvizsgák számának alakulása A gimnáziumban nem tartjuk nyilván a nyelvvizsgák számát, de az utóbbi években jelentősen emelkedett ezek száma a felsőoktatási felvételi pontszámítás módosításai miatt, így elmondhatjuk, hogy végzőseink 70-80 %-a rendelkezik legalább egy nyelvből legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával. Tanáraink és diákjaink nagy hangsúlyt helyeznek a nyelvvizsgára való felkészítésre. Megjegyezzük, hogy iskolai alapítványunk példamutatóan ösztönzi diákjainkat a nyelvvizsgák letételére.

2. 6. Külföldi kapcsolataink 1987 óta van szoros kapcsolatunk a dortmundi Schiller Gimnáziummal. Először kétévente, az utóbbi 10 évben már évente kerül sor kölcsönös cserelátogatásra, általában 40-45 diák részvételével. A német vendégek látogatására általában októberben, a mi diákjaink viszontlátogatására pedig májusban kerül sor minden évben egy-egy hetes időtartamban. A kapcsolat egyre bővült. Először az énekkarosok, majd a sportolók utaztak. Ma már nyíltan is valljuk, hogy a németnyelv-tanulás lehetőségét és a diákok, családok között kialakult baráti kapcsolatok ápolását tartjuk fő célnak. Mivel dortmundi testvériskolánkban is folyik nyolcosztályos képzés, pár éve bevontuk a „kisgimnazistákat” is, sőt néhány éve partneriskolánk kérésére elsősorban erre a korosztályra tevődött át a hangsúly. A külföldön tartózkodó diákok mindkét részről családoknál kerülnek elhelyezésre, így rákényszerülnek a német nyelv gyakorlására. A német testvériskola már több alkalommal látta vendégül egy-egy diákunkat hosszabb – négyhetes – időszakra. A kiváló eredményt elért, jutalomból kiválasztott tanulónk részt vesz az évfolyamának megfelelő német osztály valamennyi óráján, rendezvényén. Mindig egy-egy a dortmundi iskolavezetés által kiválasztott német család vállalja az egy hónapos vendéglátást. Közel huszonöt éves együttműködésünk alapján több példát is tudunk már arra, amikor tartós kapcsolat alakult ki a vendéglátó családok között, több éven keresztül nyaranta kölcsönösen felkeresték egymást. Ugyancsak nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a belgiumi központú nemzetközi diákszervezettel, a JEKA-val. Ennek eredményeként 1992 óta minden év nyarán 40 diákunk üdülhet a festői szépségű ausztriai, spanyol, francia, cseh stb. tájakon. Harmadik éve szervezünk nyelvgyakorlás és országismeret céljából egy autóbusznyi tanulónk számára angliai utat (London és környéke) az őszi szünetben. Itt kell megemlítenünk a testnevelőink által minden év februárjában szervezett sítáborunkat is, ahol szintén 30-40 diákunk hódolhat a téli sport örömeinek.

8

3. A testnevelés és a sport eredményei Ha a sportról gondolkodva az eredményeket, főként pedig a versenyeredményeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a városban a labdasport területén vannak eredményesebb iskolák a miénknél az utóbbi években. Ennek egyik legnyilvánvalóbb oka, hogy a legjelentősebb sportsikereket elérő, a sportot előnyben részesítő nyolcadikos diákok nagy része más városi középiskolákban indult sportosztályokban folytatja tanulmányait. További ok pedig az, hogy testnevelőinknek egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül diákjaink meggyőzése a rendszeres mozgás, sportolás fontosságáról. Sokan hivatkoznak a nagy szellemi leterheltségre, s nem látják be, hogy pontosan ezen lehetne javítani a rendszeres mindennapi testmozgással. Indokolatlanul sokan kérik az iskolaorvos felmentésér az óralátogatások alól. A testnevelők elsődleges célja a tanulók számára a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása. A 2005. évtől kezdve az önkormányzat segítségével – bár évről évre változó szinten – újra megoldódott a gyógytestnevelés kérdése is. A szerénynek mondható felszereltség és a létesítmény adottságai önmagukban nem tennék lehetővé a kimagasló versenyeredmények elérését a diákolimpiákon, de az elért eredményeket így is figyelemre méltónak tartjuk. Természetesen ezekért az országos eredményekért testnevelőinken kívül köszönettel tartozunk a különböző sportegyesületekben és a városi sportiskola szakosztályaiban dolgozó edzőknek is. Fentiekben jelzett problémáink ellenére nem állunk rosszul. Nem vigasztal bennünket, hogy a megye legtöbb középiskolája hasonló gondokkal küzd. Az utóbbi években több tanulónk is elnyerte a Fejér megye, illetve a Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója kitüntetést. Véleményünk szerint ez azzal magyarázható, hogy bár nem tömegében, de iskolánkba olyan élsportolók járnak, akik a tanulást is nagyon fontosnak tartják, és eredményesen is végzik.

4. Helyünk, szerepünk a városban Már a korábbiak is bizonyítják, hogy talán jogos az a véleményünk, hogy iskolánk, a Széchenyi István Gimnázium kollektívája sok területen eredményesen öregbíti városunk hírnevét. Ezeken túlmenően is megemlítünk pár további tényt.

4. 1. Városi, illetve városkörnyéki iskolákat megmozgató rendezvényeink A város közéletében, kulturális és sportéletében igyekszünk aktívan részt venni. Négy, a várost, illetve a városkörnyéket megmozgató, rendkívül népszerű versenyünket szeretnénk még megemlíteni. Mindegyikre nagyon sok diák küldi el nevezését. Az egyik a magyar kultúra napján a magyar-munkaközösség által rendezett szavaló-, 9

esszéíró, rajz- és népdaléneklési verseny, a másik a márciusban a természettudományi munkaközösség által lebonyolított „Kis biológusok vetélkedője”. Mindkettő már több mint egy évtizede nagy népszerűségnek örvend az általános és középiskolák körében. Több éve rendezzük meg a város és városkörnyék iskoláinak (8. és 9. évfolyamosok számára) a Bolyai matematikaversenyt, illetve történelemversenyünket évente változó témakörökben. Természetesen emellett még számos városi versenyt szervezünk (nyelvi versenyek, fizika, sport stb.) .

4. 2. Kulturális tevékenységünk Igyekszünk minél jelentősebb szerepet betölteni a város kulturális életében. Ezen a területen nagyban segít bennünket az „új” épületszárny, illetve az abban található remek akusztikájú aula. Igyekszünk kihasználni a lehetőséget, és minél többször „nyitni a város felé”. Nagyon jó a kapcsolatunk a város különböző szervezeteivel is, elsősorban kulturális téren. Rendszeresen és nagy számban látogatják tanulóink a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadásait, a József Attila Könyvtárban, az Intercisa Múzeumban és a Kortárs Művészeti Intézetben szervezett eseményeket. Az Intercisa Múzeummal együttműködési megállapodást is kötöttünk múzeumpedagógiai órák tartására. Énekkaraink tevékenysége töretlen, ami azért jelentős, mert az utóbbi években nagymértékben visszaesett a (középiskolai) kóruskultúra. Megyei és országos megmérettetéseken (Fejér Megyei Diáknapok, Éneklő Ifjúság, Helikon) rendszeresen kiérdemlik a legjobb minősítéseket. Így történt ez a ciklus több évében is. Az országos minősítésen arany fokozatot kaptak. Vegyes karunkat több évtizedes kiemelkedő munkájáért Dunaújváros Önkormányzata 2008-ban Pro Cultura Intercisae Díjjal tüntette ki.

MJV

Emellett vers- és prózamondóink, táncosaink, zenei együtteseink is eredményesen szerepelnek a különböző versenyeken, a Fejér Megyei Diáknapokon. Hosszú idő óta színvonalas műsorokkal „emeljük” a városi, önkormányzati ünnepségek, megemlékezések színvonalát is. Ezeket felsorolni igen nehéz lenne. Társalgónkban és aulánkban (SZIVACS Galéria) rendszeresen rendezünk képzőművészeti és fotókiállításokat, nem csak városi, de megyei, sőt fővárosi alkotók műveiből is. Ezek a város felé is nyitottak, szabadon látogathatók délután.

4. 3. Kollégáink publikációi, külső tevékenységei Kollégáink közül példamutatóan sokan vettek részt egyetemi szintű továbbképzésen. Közelítünk ahhoz, hogy tantestületünk 100 %-osan egyetemi végzettségű (H besorolású) tagokból álljon. Az „I” kategóriába jelenleg tizenegyen tartoznak. Egy fő egyetemi doktorátussal J besorolású. Szakmai elismertségünket jelenti, hogy testületünkből többen is írtak tankönyveket, illetve vesznek részt különböző nyelvvizsgabizottságok munkájában. Két éve tagjai vagyunk a SMART Referencia Iskolák országos hálózatának, több kollégánk új IKT 10

módszereket sajátított el, IKT anyagokat készít, bemutató órákat tart a város és városkörnyék pedagógusainak. Mindezek talán jól jellemzik a tantestület innovációs készségét. Kollégáim munkáját az utóbbi öt évben több kitüntetéssel ismerte el önkormányzatunk, minisztériumunk, illetve különböző szervezetek: - Magyar Köztársasági Érdemkereszt ezüst fokozata: 1 fő; - Németh László-díj: 2 fő; - Arany Katedra Emlékérem: 4 fő; - Magyar Asztronautikai Társaság Nagy Ernő-emlékérem: 1 fő; - MOL Group MesterM Díj: 1 fő; - Pedagógus Szakszervezet Eötvös József-emlékérem arany fokozata: 1 fő; - Kontra György-díj: 1 fő; - Ericsson-díj: 1 fő; - Magyar Testnevelőtanárok Országos Egyesülete aranyérme: 1 fő; - pedagógus kutatói pályadíj: 1 fő; - Dunaújvárosért Díj: 1 fő; - Pro Cultura Intercisae Díj: 1 fő; - Dunaújváros Érdemes Pedagógusa Díj: 2 fő; - Dunaújváros Oktatásügyéért Díj: 3 fő; - Pedagógus Életpályáért Emlékérem: 4 fő; - Örökmozgó Díj: 1 fő.

5. Kiemelt nevelési-oktatási feladataink és azok megvalósulása Pedagógiai programunk több kiemelt oktatási és nevelési feladatot határoz meg. Az oktatás vonatkozásában az előző pontokban kísérletet tettünk erre. A nevelés területén nem lehet olyan pontos, számszerű statisztikai adatokkal alátámasztani tevékenységünk eredményességét, mint tettük azt az oktatás viszonylatában. Azért azt elmondhatjuk, hogy próbálunk nagyon sokat tenni, tudatosan tevékenykedni a kiemelt nevelési feladatok érdekében. Ilyen például a környezetvédelmi nevelés, a drogprevenció vagy az együttérzés, a szolidaritás érzésének erősítése. Ilyen céllal szerveztük meg először 2005 őszén az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére szolidaritási akciónkat „Fogd a kezem” címmel fantasztikus sikerrel, amelyet azóta is folytatunk különböző karitatív célokból. Tagjai lettünk a nemzeti összefogást erősítő Rákóczi Szövetségnek, több alkalommal is meghívta diákjainkat a Magyar Köztársaság Elnöke különböző rendezvényekre, amelyeken diákjaink nagy lelkesedéssel vettek részt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős, valamint szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága – a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata szellemében – 2010. december 21-én felhívást intézett a középfokú nevelési-oktatási intézményekhez, hogy vegyenek részt a számukra elindításra kerülő TÁRSprogramban. A programra iskolánk is pályázott – és nyert. Amint a TÁRS-program záró konferenciáján is elhangzott, a mi iskolánk nyújtotta be a legösszetettebb és legjobban megírt pályázatot, amelyet sikerült maradéktalanul

11

megvalósítanunk a Szent Pantaleon Kórházzal, a Parafónia zenekarral, a Jószolgálati Otthonnal és az ESZI Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonaival együttműködve. A TÁRS-programról nyomtatott és elektronikus kiadványt is készített a NEFMI, amelyet minden magyar középiskolába eljuttatott. A pályázat lezárultát követően is folytatjuk önkéntes segítő tevékenységünket, a fenti intézményeken túl immár a Hétszínvirág Bölcsődével, a Dunaújvárosi Óvodával és a Rácalmási Tökfesztivállal kibővítve. Vannak azonban sajnos negatív tendenciák is. A fiatalok körében egyre kevésbé van becsülete a tisztességes és kitartó munkának, pedagógusaink évről évre, egyre fokozódó mértékben találkoznak ezzel a jelenséggel a belépő 9. évfolyamon (szerencsére a nyolc évfolyamos képzésről ez nem mondható el). Egyre nehezebb tanulóink egy részét rábírni a folyamatos tanulásra, kollégáimtól nagy erőfeszítést igényel ez. Sajnálatos ténynek tekinthetjük azt is, hogy a középiskolás diákok körében nem csökkent, sőt nőtt a dohányzók és az alkoholt fogyasztók száma. Véleményem szerint ennek egyértelmű jelei mutatkoznak iskolánkban is. Meggyőző felvilágosító munkával mindent meg kell tennünk, hogy a tendencia ne folytatódjon. A környezeti nevelésen kívül véleményem szerint ez a legfontosabb nevelési feladatunk. Nagyon fontosnak tartjuk a diákok iskolához való kötődésének erősítését is, ennek érdekében a hagyományok őrzését és újak létrehozását. E cél elérése érdekében az elmúlt öt évben a következőket tettük: • megreformáltuk szalagavató ünnepségünket, új, méltó helyszínen, a Dunaújvárosi Főiskola Sport- és Rendezvénycsarnokában rendezzük azt; • a szülői szervezettel együttműködve kétévenkénti gyakorisággal szervezzük iskolai gálaműsorunkat; • Trencséniné Berzai Zsuzsanna emlékére Biológus Díjat alapított a család, az iskolafejlesztési alapítvány és az iskola. A gazdasági megszorítások következtében iskolánk hivatalosan nem szervez tanulmányi osztálykirándulást. Ezt a tanítás nélküli munkanapok között sem szerepeltettük. Ennek ellenére szinte valamennyi osztályunk tanítási szünetekben vagy hétvégén volt kirándulni az osztályfőnök kíséretében. Köszönjük az osztályfőnököknek, hogy a gyerekek érdekében saját költségükön is vállalták a kirándulások szervezését. 2007 őszén megszerveztük a hagyományos háromnapos iskolai hajókirándulást, sajnos szállásproblémák, illetve a csekély tanulói érdeklődés és jelentkezés miatt 2011-ben ezt nem tudtuk megrendezni, de még nem mondtunk le erről a több mint 30 éves hagyományról.

6. Partnereink elégedettségi mutatói Az intézmény által az iskolai minőségirányítási programban meghatározott, saját maga által végzett partneri elégedettségi vizsgálatot az idei tanévben is elvégeztük. Az összehasonlító elemzés mellett az egyes mutatókat külön és abszolút sorrendben is vizsgáljuk.

12

Kérdőíveken partnereink egy ötfokozatú skálán tudják osztályozni az egyes kijelentéseket. A szülői elégedettség átlaga csökkent az előző évihez képest, ennek oka sajnos zömében rajtunk kívülálló okokra vezethető vissza. A legrosszabb értékelést a tanulói étkeztetés lehetősége kapta. Problémát jelent még számukra az intézmény felszereltsége, a tanulói padok, székek, illetve a mellékhelyiségek rossz állapota. A pedagógusok elégedettségi mutatója - a múlt évi stagnálás után - 19 századdal emelkedett. Egy számítógépes program segítségével a diákok elégedettségmérésébe a gyerekek felét tudtuk bevonni. A diákok elégedettségét jelző mutató értéke is emelkedett egy kicsit. Az eredmények több szempontból történő vizsgálata folyamatban van, az ennek megfelelő intézkedési terveket elkészítjük. Az elégedettségi mutatók változását az utolsó négy évre vonatkozóan az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 2007/2008 tanulók elégedettségmérésének átlaga: 3,29

2008/2009 tanulók elégedettségmérésének átlaga: 3,63



szülők elégedettségmérésének átlaga:3,64




pedagógusok elégedettségmérésének átlaga: 3,42




technikai dolgozók elégedettségének átlaga:3,55



7. Gazdálkodási tevékenységünk A gimnázium gazdálkodását mindig a költségek minimalizálására való törekvés jellemezte. Irányításom alatt az intézménynél indokolatlan beszerzés nem történt. Kiadásaink az alapfeladat ellátása érdekében történtek. Munkám során igyekezetem az aktuális jogszabályok szerint eljárni. Iskolánk saját bevételeit lehetőségeink szerint évről-évre növeltük. Az adódó pályázati lehetőségeket – az iskola pedagógiai programjának megfelelően – igyekeztünk maximális mértékben kihasználni. Pályázatok bevételei és felhasználásuk évenkénti bontásban (részletesen a 2. sz. mellékletben): 2007: 1.010 eFt; 13

2008: 2009: 2010: 2011: Összesen:

1.038 eFt; 1.128 eFt; 587 eFt; 1.005 eFt. 4.768 eFt

Céltámogatások bevételei és felhasználásuk évenkénti bontásban (részletesen a 2. sz. mellékletben): 2007: 1.024 eFt; 2008: 604 eFt; 2009: 916 eFt; 2010: 465 eFt; 2011: 575 eFt. Összesen: 3.584 eFt Fejlesztések (felújítások) évenkénti bontásban (részletesen a 2. sz. mellékletben): 2007: 934 eFt; 2008: 7.427 eFt; 2009: 3.675 eFt; 2010: 176 eFt; 2011: 5.164 eFt. Összesen: 17.376 eFt Kiemelten kell szólnunk az iskola munkáját segítő Széchenyi István Iskolafejlesztési Alapítvány munkánkat segítő támogatásáról, ha ők nem lennének, fejlesztéseket szinte alig tudnánk megvalósítani, a tőlük kapott támogatások évenkénti bontásban (az iskolának átadott pénzeszközök nélkül): 2007: 2.283 eFt; 2008: 3.014 eFt; 2009: 1.952 eFt; 2010: 3.131 eFt; 2011: 3.486 eFt. Összesen: 13.866 eFt A fenntartó önkormányzat egyre súlyosabb anyagi helyzete miatt 2009-től a gazdálkodásunkat egyre inkább a forráshiány jellemezte. Ellátmány hiányában a kiadásainkat minimalizáltuk. A Polgármester Urak kiadáscsökkentésre vonatkozó utasításait maradéktalanul betartottuk. Iskolánkban megszüntettünk minden béren felüli juttatást. Helyzetünket jól szemlélteti a következő táblázat: Az intézményfinanszírozás összegének alakulása az eredeti előirányzatban 2007-től Év

Intézményfinanszírozás

Változás Változás Változás Változás mértéke mértéke 2007- mértéke előző mértéke 2007- előző évhez képest hez képest % évhez képest % hez képest eFt eFt

2007

223 398

-

-

-

-

2008 2009 2010 2011

218 593 226 204 204 955 184 771

-2,15 1,26 -8,26 -17,29

-2,15 3,48 - 9,39 -9,85

-4 805 2 806 -18 443 -38 627

-4 805 7 611 -21 249 -20 184

14

Bármilyen takarékossági intézkedéseket léptettünk érvénybe 2010-ben, a 2007 óta elvont 38 627 eFt-ot nem tudtuk kigazdálkodni. Mivel a fenntartó önkormányzatnak is szűkösek voltak a lehetőségei a felújítási feladatokra költhető összeget illetően, ezért intézményünkben igyekeztünk megtakarítani a már elodázhatatlan feladatokra költendő összeget. Kötelezettségvállalással nem terhelt szabad pénzmaradványunkból a tanári szobában lévő balesetveszélyes állapotot szerettük volna megszüntetni, illetve a már a partnerelégedettségi vizsgálatoknál is komoly hiányosságként jelentkező illemhelyek rossz állapotát szerettük volna megoldani. Tisztasági festést évek óta nem tudtunk végezni. A tetőtéri fűtés a folyamatos karbantartás ellenére sem megfelelő, bár tavaly óta sokat javult. A DVCSH szakemberei szerint szelepcserét kellene végezni minden fűtőtesten, illetve amennyiben lehetőség volna rá, ki kellene cserélni vagy megjavítani a nem megfelelően záródó ablakokat. Így talán elkerülhető lenne, hogy sokszor kabátban kelljen ülnie a gyerekeknek a tanítási órák alatt. A 2010-11. évi gazdálkodásunkat a maximális takarékosság jellemezte. Az önkormányzat likviditási problémái miatt az előző évektől eltérően, 2010 áprilisától nem utalta intézményünk részére a havi ellátmányt. Ez a gyakorlat minden téren akadályozta a mindennapi munkát, a zavartalan működést. A bérleti díjakból befolyó saját bevételünket használhattuk a napi működési kiadásokra, azok pedig nem akkor és nem olyan mértékben folytak be, ahogy szükségünk lett volna rá. Alapvető dolgokat nem vehettünk meg (bélyeg, boríték, tisztítószer, irodaszer, karbantartási anyag). A szűkösen befolyó bevételeink felhasználásánál még azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az intézmény riasztórendszerének üzemeltetési havi díját és a telefonszámlák összegét mindenképpen ki tudjuk fizetni, hiszen ezek nélkül nem üzemelhetünk. A fénymásoláshoz szükséges papírokat a tanulóktól kérjük. A hóközi kifizetésekre alkalmanként a fenntartótól kellett megkérni a fedezetet. Az év utolsó részében ez már csak akadozva működött, volt olyan, hogy egy hétig is vártak a dolgozók a pénzükre. 2011-ben ez a helyzet csak tovább romlott. Emellett a szabad pénzmaradványunkat is elvonták, így elvesztettük az esélyt arra, hogy a korábbi években megtakarított pénzünket az illemhelyek felújítására fordíthassuk. A szülői észrevételek között mindig az első helyen szerepelt, hogy az illemhelyek állapota a gusztustalanság határát súrolja. Mivel a fenntartótól hiába kértük éveken át a bejárási jegyzőkönyveinkben, hogy vegyék fel az éves felújítási tervbe, így pénzmaradványt képeztünk erre a célra. Ezt az összeget felhasználhattuk volna munkatársaink jutalmazására, eszközök beszerzésére, mi azonban nem költöttük el a gyerekek érdekében, így megmaradt. Azonban ezt is elvonták tőlünk, a fenntartó általános tartalékába helyezték át. 2011-ben is bevételeink maximális növelésére törekedtünk (tanfolyam lebonyolításához adtunk bérbe tantermet, megemeltük az iskolai büfé bérleti díját), a kiadásokat pedig minimálisra csökkentettük, hiszen mást nem is tehettünk. Saját bevételeink azonban nem fedezhetik az intézményfinanszírozás csökkenése miatt kieső összeget, ezért várhatóan több mint 7 millió forintnyi szállítói tartozást át kell vinnünk 2012-re. Fentiek miatt a 2010-11. évet érintően gazdálkodásról nehéz beszélnünk. Amennyiben a 2012. évre vonatkozóan a ma ismert finanszírozást kapjuk az önkormányzattól, akkor az intézmény alapműködése lehetetlenné válik, az idei évhez képest is további 5 %-os elvonást végképp nem tudjuk kigazdálkodni.

15

A gazdasági irodán dolgozó kolléganőim az – utóbbi időben különösen – sokszor azonnalra kért adatszolgáltatásokat a legjobb tudásuk szerint, határidőre, pontosan szolgáltatták. Beszámolási kötelezettségeinknek időben, a legnagyobb körültekintéssel tettünk eleget. Az intézményvezető személyéhez kötődő intézményvezetői értékelő lapot (Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 89/2010. (II.11.) KH. számú határozata 6. sz. melléklete) csatolom a beszámolóhoz (3. sz. melléklet). A fenti oldalakon a Széchenyi István Gimnázium helyzetének elemzését olvashatták. Kérem Önöket, hogy a város erőforrásainak függvényében biztosítsák a gimnázium számára a további színvonalas munkához szükséges, lehető legjobb feltételeket. Színvonalas oktató-nevelő munkánk érdekében minden további információval készséggel állok rendelkezésükre. Dunaújváros, 2011. december 15. Tisztelettel,

Fábián István igazgató

16

1. sz. melléklet

Széchenyi István Gimnázium OM: 030180 Az érettségi vizsgák eredményei 2008-2011

Széchenyi István Gimnázium OM: 030180 Érettségi vizsgák eredményei 2008. május-június

Tárgy Angol nyelv Biológia Ének-zene Fizika Földrajz Francia nyelv Informatika Kémia Magyar nyelv és irodalom Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem Összesen

Szint emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép közép közép emelt közép emelt közép

Vizsgaszám 7 61 13 20 4 3 21 15 1 2 13 3 10 8 118 13 115 2 12 5 47 1 1 3 5 5 123

Osztályzat 4,57 4,43 4,92 4,45 4,75 5,00 4,38 4,00 4,00 4,50 3,77 5,00 4,10 4,50 4,09 4,85 4,05 5,00 4,08 4,60 4,26 5,00 5,00 4,67 5,00 5,00 4,21

Százalék 71 77 72 76 85 79 78 66 64 61 62 83 71 65 68 78 69 75 67 66 73 81 94 65 84 80 72

631

4,25

71


Tárgy Angol nyelv Biológia Ének-zene Fizika Földrajz Francia nyelv Informatika Kémia Magyar nyelv és irodalom Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem Összesen

Szint emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép emelt közép közép emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép közép emelt közép

Vizsgaszám 5 69 14 9 2 1 18 9 7 5 16 16 4 119 5 118 12 3 33 2 1 2 13 111

Osztályzat 5,00 4,45 5,00 4,44 5,00 5,00 4,56 4,33 4,43 4,60 4,00 4,25 4,75 4,18 4,75 4,07 4,08 5,00 4,24 5,00 5,00 5,00 4,92 4,12

Százalék 84 77 78 82 91 91 81 71 80 71 69 76 71 73 74 71 69 74 77 91 90 93 73 70

594

4,27

73


Tárgy Angol nyelv Biológia Ének-zene Fizika Földrajz Francia nyelv Informatika Kémia Latin nyelv Lengyel nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Spanyol nyelv Testnevelés Történelem Összesen

Szint emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép emelt közép közép közép közép emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép közép emelt közép

Vizsgaszám 9 98 19 7 14 1 13 20 5 12 34 15 2 1 6 123 12 118 12 3 44 5 1 9 10 120

Osztályzat 4,89 4,66 4,42 4,29 4,71 5,00 4,69 4,85 4,40 3,83 4,24 4,27 5,00 4,00 4,50 3,97 4,83 3,83 3,92 4,67 4,75 4,60 4,00 4,89 5,00 4,24

Százalék 76 83 63 74 86 85 85 87 74 58 75 76 88 68 65 68 76 66 66 63 82 82 78 89 75 73

713

4,29

74


Tárgy Angol nyelv Biológia Ének-zene Fizika Földrajz Informatika Kémia Lengyel nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Német nyelv Olasz nyelv Orosz nyelv Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem Összesen

Szint emelt közép emelt közép közép emelt közép közép emelt közép közép közép emelt közép emelt közép közép emelt közép közép közép közép közép emelt közép emelt közép

Vizsgaszám 9 65 18 11 12 7 15 24 3 24 9 1 6 124 12 118 11 8 35 1 2 5 6 1 3 10 118

Osztályzat 4,89 4,28 4,39 4,00 4,75 4,71 4,40 4,33 4,00 3,96 4,11 4,00 5,00 4,01 4,92 3,61 3,64 4,25 4,11 4,00 5,00 4,60 4,00 2,00 5,00 4,80 3,91

Százalék 71 74 66 68 87 69 78 77 52 66 68 68 73 69 73 61 63 64 69 77 92 82 71 31 90 75 67

658

4,06

69

2. sz. melléklet Pályázati bevételeink, fejlesztéseink, felújításaink

Pályázati bevételeink és felhasználásuk 2007: Sorszám:

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

1.

Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány

140 000.-

2.

Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány M8 Dunahíd Kht. Dunahíd kiállítás támogatása „Fotó és rajzkiállítás a hídról” Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Széchenyi Iskolafejlesztési Alapítvány (kiegészítés a fénymásoló árához)

tanulói ösztöndíjak könyvtári állomány fejlesztése

168 000.-

képkeretek vásárlása fénymásoló vásárlása

100 000.499 000.-

fénymásoló vásárlása

103 000.-

3. 4. 5.

2008: Sorszám:

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

1.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Egészségfejlesztés, drogmegelőzés”

osztályok közösségépítő programjai, drogmegelőző előadások

1 038 400.-

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

projektor vásárlás taneszközök beszerzése

150 000.416 000.-

taneszközök beszerzése tanulói ösztöndíjak

280 000.195 000.-

hangszerek, kották

87 000.-

2009: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5.

Magyar Nukleáris Társaság „Teller Ede Pályázat” Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Széchenyi Iskolafejlesztési Alapítvány (kiegészítés a taneszközök árához) Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata „Pro Cultura Intercisa”

2010: Sorszám:

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

1.

Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Tempus Közalapítvány „Az egész életen át tartó tanulás” Eötvös Loránd Tudományegyetem

tanulói ösztöndíjak

275 000.-

partner iskolák felkutatása mentortanári díj

248 000.64 000.-

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

Wekerle Sándor Alapkezelő „TÁRS” program HungaroCare Kft „TÁRS” program folytatása Széchenyi Iskolafejlesztési Alapítvány országos versenyek támogatása

irodaszerek, tonerek, bérek és járulékai pólók, irodaszerek, tonerek, bérek és járulékai

275 000.-

utazási költségek

150 000.-

2. 3.

2011: Sorszám: 1. 2. 3.

580 000.-

Céltámogatások bevételei és felhasználásuk 2007: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Támogató: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

Kisbiológusok találkozója

25 000.-

novellaíró verseny

10 000.-

Szivacs Galéria

200 000.-

Diákönkormányzat

40 000.-


150 000.-

tanulmányi versenyek országos versenyek díjazása, diák, tanár

101 000.-

Felhasználás:

Összeg:

tanulmányi versenyek Helikon ünnepség részvételi díj

50 000.-

Környezetvédelmi vetélkedő

154 000.-

Diákönkormányzat városi és megyei versenyek támogatása országos versenyek díjazása, diák, tanár

50 000.142 000.-

Felhasználás:

Összeg:

Környezetvédelmi és katasztrófavédelmi vetélkedő

189 000.-

497 500.-

2008: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

70 000.-

138 000.-

2009: Sorszám: 1. 2.

Támogató: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Diákönkormányzat városi és megyei versenyek támogatása országos versenyek díjazása, diák, tanár

110 000.-

Közművelődési pályázat

100 000.-

Támogató:

Felhasználás:

Összeg:

városi és megyei versenyek támogatása

71 000.-

3.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

3. 4. 5.

70 000.-

446 600.-

2010: Sorszám: 1. 2.

Diákönkormányzat Környezetvédelmi és katasztrófavédelmi vetélkedő

70 000.-

194 320.-


129 600.-

2

2011: Sorszám: 1. 2. 3.

Támogató: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Felhasználás:

Összeg:

Fejér Megyei Diáknapok

400 000.-

Diákolimpiai versenyek városi és megyei versenyek támogatása

75 000.100 000.-

Fejlesztések (felújítások) 2007: Sorszám:

Beruházás-felújítás megnevezése:

Összeg:

1.

Minolta fénymásoló vásárlása

933 960.-

Sorszám:


Összeg:

1. 2. 3. 4.

vagyonvédelmi rendszer telepítése lépcső javítása (konyhai bejárat) öltözők javítása tornatermi parketta javítása

260 700.619 129.4 548 241.1 998 569.-

Sorszám:


Összeg:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

tornatermi folyosó tetőszigetelése tornatermi folyosó tető-bádogozása udvari támfal javítása nyelvi labor és tanári padlóburkolat javítása műhely tetőszigetelés étkező villamos vezeték áthelyezés Smart tábla vásárlása

356 677.247 348.734 526.773 069.349 191.154 323.1 060 098.-

Sorszám:


Összeg:

1.

főépület udvar felőli tető javítása

176 325.-

2008:

2009:

2010:

2011: Sorszám:


Összeg:

1. 2. 3. 4.

fűtési rendszer felújítása ablak, ajtó csere vápa javítás tornaterem, aula, könyvtár beázás miatti javítás

2 186 373.2 311 563.191 608.474 158.-

3

3. sz. melléklet INTÉZMÉNYVEZETŐI ÉRTÉKELŐ LAP Intézmény megnevezése: SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM Intézmény címe: 2400 DUNAÚJVÁROS, DÓZSA GY. ÚT 15/A Intézményvezető neve: FÁBIÁN ISTVÁN Értékelési területek I. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása

nem megfelelő 0 pont

kevéssé megfelelő 1 pont

megfelelő kiemelkedő 2 pont 3 pont

I. 1. Az intézményvezető jogszabályi ismeretei naprakészek.

X

I. 2. Az intézményvezető az intézmény működését a jogszabályok és egyéb szabályozók alapján biztosítja, döntéseiben a jogszabályok alapján jár el. I. 3. Az intézményvezető gondoskodik az intézmény életét szabályozó dokumentumok határidőre való elkészítéséről és módosításáról, a dokumentumok közötti összhangról. I. 4. Az intézményvezető rendszeresen, tervszerűen ellenőrzi az intézményben folyó oktató/nevelő munkát, melyet megfelelően dokumentál. I. 5. Az intézményvezető rendszeresen, tervszerűen ellenőrzi az intézményben folyó egyéb tevékenységeket, melyet megfelelőn dokumentál I. 6. Az intézményvezető folyamatosan közvetíti a dolgozók felé a fenntartói, szülői, és egyéb elvárásokat. I. 7. Az intézményvezető hatékonyan működik együtt a fenntartóval, az elvárásoknak pontosan és határidőre eleget tesz.

II. Erőforrások felhasználása II. 1. Az intézményvezető megtervezi az intézmény humán erőforrás szükségletét. II. 2. Az intézményvezető törekszik az intézmény szükségleteinek ismeretében a dolgozók egyenletes leterhelésére (tantárgyfelosztás, órarend, helyettesítés, szabadságolási rend…). II. 3. Az intézményvezető hatékony eszközökkel segíti, motiválja a dolgozók teljesítményének növelését.

X

X

X X X X nem megfelelő 0 pont



X X X

II. 4. Az intézményvezető a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások ismeretében a gazdaságos és hatékony működtetésre törekszik, folyamatosan ellenőrzi a pénzügyi erőforrások felhasználását.

X

II. 5. Az intézményvezető ösztönzi a nevelési/pedagógiai program megvalósításához szükséges továbbképzéseken való részvételt.

X

II. 6. Az intézményvezető az intézmény fejlesztését a belső és külső erőforrások feltárásával, pályázati lehetőségek kihasználásával elősegíti.

III. Szervezeti struktúra és kultúra

X



III. 1. Az intézményvezető az intézmény céljainak megfelelően alakítja ki és ezzel összhangban működteti, rendszeresen értékeli és fejleszti a szervezeti struktúrát. III. 2. Az intézményvezető a szervezeti struktúrában elfoglalt helye alapján felelőséggel hozza meg döntéseit.


X

X

III. 3. Az intézményvezető hatékonyan együttműködik a dolgozókkal, döntéseibe bevonja az érintetteket.

X

III. 4. Az intézményvezető rendelkezik a feladat ellátásához szükséges elemzőkészséggel. III. 5. Az intézményvezető rendelkezik a feladat ellátásához szükséges kezdeményzőkészséggel.

X X

III. 6. Az intézményvezető rendelkezik a feladat ellátásához szükséges konfliktuskezelő készséggel.

X

nem

IV. Pedagógiai munka, folyamatok vezetése, megfelelő fejlesztése 0 pont IV. 1. Az intézményvezető személyes példamutatásával segíti elő az intézményi értékrend kialakítását. IV. 2. Az intézményvezető a dolgozók bevonásával megalkotja az intézmény jövőképét és törekszik a célkitűzések megvalósítására. IV. 3. Az intézményvezető a megtervezi az intézmény pedagógiai tevékenységét és biztosítja a napi munkavégzéshez szükséges feltételeket. IV. 4. Az intézményvezető aktívan részt vesz az intézményi programok tervezésében, megvalósításában. IV. 5. Az intézményvezető irányítja és felügyeli a nevelési/oktatási és működési folyamatok összhangját az intézmény nevelési és pedagógiai programjával. IV. 6. Az intézményvezető folyamatosan ellenőrzi a helyi nevelési, pedagógiai program megvalósulását. IV. 7. Az intézményvezető folyamatosan értékeli a pedagógiai munkát. IV. 8. Az intézményvezető a pedagógiai munka értékelésének eredményei alapján a szükséges módosításokat, fejlesztési irányokat meghatározza.



X X X X

X X X X

V. Minőségirányítás V. 1. Az intézményvezető elkötelezett a minőségirányítási célok elérésében és azok megvalósításában aktív részt vállal.




X

V. 2. Az intézményvezető a teljesítményértékelési és döntés-előkészítési folyamatba bevonja az érintett munkatársakat és szervezeteket.

X

V. 3. Az intézményvezető a külső és belső kommunikációban nyílt, őszinte.

X

V. 4. Az intézményvezető aktív szerepet vállal az intézmény tevékenységének mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, továbbfejlesztésében. V. 5. Az intézményvezető segítséget nyújt, támogatja a munkatársak minőségirányítás területén végzett munkáját.

X

X

Elérhető összes pontszám: 96 pont A teljesítményértékelés eredménye: 83 pont – 86 % - kiválóan alkalmas: 80-100 % - alkalmas: 60 –79 % - kevéssé alkalmas: 30-59 % - alkalmatlan: 30 % alatt

Dunaújváros, 2011. december 15.

Fábián István igazgató

Beszámoló a Széchenyi István Gimnázium évi munkájáról

Recommend Documents