BESZÁMOLÓ A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról
2
I. Általános rész 1. Az intézmény bemutatása:
Megnevezése:
Közlekedési Múzeum
Az alapítás időpontja:
1896
Alapító okirat száma:
III-1/683/4/2003.
Az alapító megnevezése:
Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Miniszter
Felügyeleti szerve:
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Fejezet száma:
XV.
Székhelye:
1146. Budapest Városligeti krt 11.sz
Telephelyei:
Raktárépület: 1142. Budapest Tatai utca 13.sz Repüléstörténeti kiállítás: 1146. Budapest Petőfi Csarnok
PIR-törzsszám:
308065
Adószám:
15308067-2-42
Statisztikai számjel:
15308067-9252-311-01
Szakágazat:
925200
Szektorszám:
1051
ÁHT. azonosító:
035884
2. Ellátott szakfeladatok: Szakfeladat száma
Szakfeladat megnevezése
925210
Múzeumi szolgáltatás
3
II. SZÖVEGES INDOKOLÁS
1. A gazdálkodással kapcsolatos szöveges indokolás -
A Közlekedési Múzeum jogállása és feladata a közlekedés egész területére kiterjedő hatáskörrel rendelkező, önálló költségvetési szervként működő országos múzeum.
-
A 217/1998 (XII.30.) valamint az azt módosító 257/2005. (XII.07.) és a 318/2005. (XII.26.) Kormányrendelet értelmében a Közlekedési Múzeum, a gazdálkodás megszervezésének módja valamint az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából önálló, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.
-
A Múzeumban 2005-ben sem jogszabályi, sem belső szervezeti változás nem volt.
-
A jogszabályi háttérnek megfelelően átdolgozásra, illetve kiegészítésre kerültek az intézmény működéséhez kapcsolódó szabályzatok.
-
Az intézmény vállalkozási tevékenységet 2005.ben sem folytatott.
1.1. A Közlekedési Múzeum feladatkörét, valamint működésének szabályai az alábbiak: -
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi XCL, valamint az 1992. évi XXXVIII törvény,
-
A Közlekedési Múzeum alapító okirata (KGM III-1/683/4/2003.),
-
Az egyes résztevékenységeket szabályozó jogszabályok, a felügyeleti és a szakfelügyeleti minisztériumok rendelkezései, valamint
-
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Közlekedési Múzeum Ügyrendje.
-
A Közlekedési Múzeum alkalmazottai az 1992. évi XXXIII. Törvény alapján közalkalmazottak.
4 1.2. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Osztály látja el a gazdasági igazgató irányítása alatt: -
A Gazdasági Osztály végzi a Múzeum gazdálkodásának pénzügyi, költségvetési, számviteli
feladatait,
eszköz-
és
vagyongazdálkodással,
nyilvántartással
kapcsolatos feladatait és a számítástechnikai szervezőmunkát. -
A pénzügyi – számviteli feladataink során határidőre elkészítettük a múzeum negyedéves, féléves és éves pénzügyi beszámolóját és mérlegét.
-
2005. évben már olajozottabban működött a központi illetmény-számfejtési rendszer, azonban a saját bérszámfejtés rugalmas, szakszerű és pontos munkájával a központi illetményszámfejtés még mindig nem képes versenyezni.
-
A
Gazdasági Osztályon bevezetett, Pansoft Kft
amely
felöleli
az
iktatás,
a
folyószámla
pénzügyi integrált rendszere, kezelés,
a
házipénztár,
az
eszközgazdálkodás, és a raktárkezelés feladatait, jól bevált és a jövőben, ha az intézmény anyagi helyzete engedi szeretnénk kiterjeszteni a számvitelre is. -
A 2005-ben munkatársaink már megszokott munkaeszközként használhatták az Internet hálózatot.
A fejlesztéshez illeszkedő technikai háttér zökkenőmentesen
működik, amely fontos alapja a virtuális Múzeum kialakításának. A 2003. január 01től érvényes, 20/2002 (X.4) NKÖM rendelet 11 §-a ugyanis kötelezte a múzeumokat a digitalizálásra. A rendeletben meghatározott számítógépes nyilvántartásra bármely olyan technikai felszerelés és program felhasználható, amely biztosítja a jelen rendeletben és mellékleteiben, továbbá az egyéb, hatályos adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályokban meghatározott tartalmi és biztonsági feltételeket, valamint az adatbázis kívánt része másik adatbázisba történő integrálásának lehetőségeit. -
A 2003. évben megkezdett digitalizálást 2005 évben is folytattuk. Év elején bevezettük a Progresszor Kft által kifejlesztett „Kata-Lin” múzeumi nyilvántartó szoftvert, amely ezen feladatokat hivatott ellátni.
1.3. A Közlekedési Múzeum látogatottsága 2005-ben 248.893 fő látogatta meg intézményünket, amely köszönhető a múzeum népszerűségének, illetve, hogy a múzeum állandó kiállításainak ingyenessé tétele
5 mellett az esetenként megrendezett időszaki kiállításainkon érvényes belépőjegy áraink – budapesti viszonylatban – még mindig alacsonyak. Az időszakos kiállítások belépőjegy árai a felnőtt látogatóknál 400.- Ft/fő, a kedvezményes 200.- Ft/fő. A Kormányrendelet által előírt ingyenességet is biztosítottuk az időszakos kiállítások látogatóiknak, akik megfeleltek a rendeletben foglaltaknak. (diák, pedagógus, nyugdíjas, fogyatékkal élő látogatók.) Nagyon népszerű volt a „Múzeumok Éjszakája” rendezvény, amelyre nálunk 1.255 felnőtt- és 317 gyermekjegyet vásároltak 989 e Ft értékben. 2005. évben a belépőkből összesen 16.173 eFt bevételt könyvelhettünk el.
Látogatók számámak megoszlása életkor alapján
Nyugdíjas látogatók
Gyermek látogatók
Felnőtt látogatók Diák látogatók
2. A számviteli politika rövid ismertetése 3.4.
Az éves költségvetési beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvényben, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelettel módosított 217/1998. (XII.30.) előírásai alapján – a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást kell vezetni.
6 A többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően a befektetett eszközöket, valamint a forgóeszközöket a Szt., valamint a Kormány rendelet szerinti beszerzési értéken értékeltük. -
Csökkentettük tárgyi eszközeink és immateriális javaink nettó értékét a Számviteli törvényben, valamint a Kormány rendeletben rögzített, továbbá szervezetünk
számviteli
politikájában
meghatározott
értékcsökkenés
összegével. -
Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyesbítésének lehetőségével nem éltünk.
-
a készletek mérlegértékének megállapításához az átlagos /súlyozott/ beszerzési árat használtunk.
-
a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása a Magyar Államkincstár által megállapított árfolyamon történt.
-
az értékelési elvek az előző üzleti évhez viszonyítva nem változtak.
2.2. Az értékcsökkenés elszámolásának módszere, az elszámolás gyakorisága Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása Az értékcsökkenés elszámolása a szervezetünk számviteli politikája, valamint a Korm. rendelet alapján történt. Az értékcsökkenést a bruttó értékből kiindulva lineáris leírással állapítottuk meg negyedéves gyakorisággal. Az 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti (un. kis értékű) tárgyi eszközök, immateriális javak bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét a használatba vételkor egy összegben számoltuk el értékcsökkenési leírásként.
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása A feleslegessé vált, megrongálódott, illetve rendeltetésszerűen nem használható, csökkent értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket 2005. évben leselejteztük. Értékük után nem számoltunk el terven felüli értékcsökkenést, mivel azok nettó értéke már nulla volt.
7 2.3. A lényeges illetve jelentős összegű tételek minősítésének szempontjai A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából, az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht 108 § (4) bek. Felhatalmazása alapján a 2003. évi CXVI. Tv. 11 § (1) szerint a 80 eFt-ot meghaladó összeget tekintjük lényegesnek, illetve jelentős összegűnek. 3. A vagyoni, pénzügyi helyzet alakulásának értékelése 3.1. A vagyoni helyzet alakulása
-
A költségvetési törvény 2005. évre vonatkozó fejezetében 1,4 mFt pénzügyi forrás került elfogadásra intézményünk intézményi beruházási tevékenységére. 2005. évre
–
minden
eddigi
gyakorlatot
megszüntetve
–
nem
biztosítottak
intézményünknek felújítási és központi beruházási keretet. Év közben azonban kaptunk
10
mFt
előirányzatot
a
sürgős
és
halaszthatatlan
felújítási
és
épületállomány állagmegóvási munkákra. Az felhalmozási kiadás előirányzatait a bevételi előirányzat túlteljesítése miatt a felújítást 14,2 mFt-al, intézményi beruházásokat 1,6 mFt-al növelhettük. 3.2. A múzeum gazdálkodási előirányzatainak alakulása 2005.évi Megnevezés
2004.évi
2005.évi
törvényi
2005. évi
2005. évi
tény
eredeti
módosított
módosított
tény
5./1.
5./4.
előirányzat előirányzat előirányzat 1.
2. 3. ezer forintban
4.
5.
6. 7. %-ban
Kiadás
494.648
353.200
- 995
462.088
459.037
92,8
99,3
ebből: Személyi juttatás
239.560
240.300
1.752
248.389
247.728
103,4
99,7
Központi beruházás
42.923
0
0
0
0
0
0
Bevétel
518.176
353.200
- 995
462.088
460.963
89,0
99,8
8 414.236
Támogatás
Létszám (fő)*
330.800
- 995
372.005
372.005
89,8
100,0
138
138
138
138
99,3
100,0
139
* tény, éves átlagos statisztikai állományi létszám
Kiadásból 2005. évi előirányzat módosítások
Kiadás
Bevétel
Támogatás
személyi juttatás
levezetése 353.200
353.200
330.800
240.300
- 995
- 995
- 995
1.752
2. Fejezeti hatáskörű
42.200
42.200
42.200
0
3. Intézményi hatáskörű
67.683
67.683
0
6.337
4. Módosított előirányzat
462.088
462.088
372.005
248.389
2004. évi CXXXV törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként:
U
1. Kormány hatáskörű
Gazdálkodással kapcsolatos mutatók Ezer forintban
Megnevezés A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök
2004. év
2005. év
Változás
eFt
eFt
%-a
756.509
748.345
98,9 %
4.376
2.807
64,1 %
749.979
743.776
99.2 %
9 III. Befektetett pénzügyi eszközök
2.154
1.762
81,8 %
0
0
0%
0
0
0%
39.190
23.601
60,2 %
11.954
11.330
94,8 %
II. Követelések
2.541
2.476
97,4 %
III. Értékpapírok
0
0
0%
23.065
9.795
42,5 %
1.630
0
0%
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+B)
795.699
771.946
97,0 %
D. Saját tőke
749.487
767.732
102,4 %
I. Induló tőke
218.012
218.012
100, %
II. Tőkeváltozások
531.475
549.720
103,4 %
0
0
0%
23.583
160
0,01 %
23.583
160
0,01 %
0
0
0%
22.629
4.054
17,9 %
0
0
0%
22.513
3.802
16,9 %
116
252
217,2 %
795.699
771.946
97,0 %
IV. Üzemeltetésre átadott eszközök IV/A. Üzemeltetésre átadott eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek
IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
III. Értékelési tartalék E. Tartalékok
6B
I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok F. Kötelezettségek
7B
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások FORRÁSOK ÖSSZESEN (D+E+F)
10 Mutatók
2004.
2005.
95,1 %
96,9 %
5,1 %
3,1 %
94,2 %
99,5 %
2,9 %
0,5 %
70,9 %
139,7 %
Befektetett eszközök aránya
=
Befektett eszközök x 100 Összes eszköz
Forgóeszközök aránya
=
Forgóeszk. + aktív pü. elsz. x 100 Összes eszkšz
Tőkeerősség =
Saját tőke x100 Mérleg főösszege
Kötelezettségek aránya =
Kötelezettségek x100 Mérleg főösszege
Forgótőke, saját tőke aránya =
Forgótőke x100 Saját tőke
3.3. Pénzügyi helyzet értékelése
8B
A Közlekedési Múzeum letéti számlával nem rendelkezik, a dolgozói lakásépítés támogatás lebonyolításához az OTP-nél vezetünk Lakásépítési Alap számlát. Intézményünk gazdasági helyzete a 2005. évben nem volt stabilnak nevezhető. Az állandósuló likviditási gondok mellet, látogatókat, vonzó arculatot teremteni, kiegészítő pénzügyi forrásokat felkutatni, megfelelni a hagyományos őrzés, gyűjtés és a kiegészítő
11 tudományos ismeretterjesztés feladatainak szinte már erőn felüli kihívást jelentett a múzeum életében. Erőfeszítéseink ellenére halasztást szenvedtek a közgyűjteményi mivoltunkból adódó szakmai feladataink, mint a gyűjtemény és könyvtárfejlesztés. A rendkívüli módon alultervezett 2005. évi dologi előirányzat az egész évi működésünket megbélyegezte. Nem kerülhetett sor az elavult, meghibásodott számítógépeink évközi cseréjére sem. Valószínűleg takarékossági rekordot döntöttünk azzal, amikor 500 ezer forintból rendeztünk időszaki kiállítást, ezzel végképp felemésztve szakmai anyagokból meglévő csekélyke tartalékunkat is. A 2005. év közben nem volt alkalmunk villanyszerelési, restaurálási, segédanyagok beszerzésére. Nem tudtunk a működő terepasztalainkhoz kiegészítőket, alkatrészeket vásárolni. Fenti gondokon segített az év végén kapott felügyeleti kiegészítő támogatás. Az összességében mintegy 43 milliós dologi és 10 milliós felújítási pótelőirányzat nélkül működésünk 109 éves történetében valószínűleg hosszabb szünet következett volna be. A 2005. évi keretszámot a 2004. évi CXXXV törvény 353 200 ezer forintban állapította meg. Év közben kiegészítést kaptunk 1 fő létszámcsökkentés végrehajtására, dologi forráshiányunk kiegészítésére (többször), valamint épület felújításra. Pályázati
úton
műtárgy
restaurálásra
nyert
összeget
több
esetben
felügyeleti
közreműködéssel folyósították részünkre (mozdonyrestaurálás, múzeumok éjszakája, bordásvázú hajtókocsi-, nagykanizsai bérkocsi restaurálása és műtárgyvédelem). Dologi kiadásaink az évközi többszöri előirányzat kiegészítéssel, bevételi többlettel átvett pénzeszközökkel kiegészítve fedezték működésünket. Évközben kapott előirányzat kiegészítésből a kazánházi pincét, a tűzjelző rendszert, a Petőfi Csarnok tető szerkezetének részbeni felújítását, restaurátor műhelyeinknek világításának felújítását végeztünk el. Intézményi beruházás keretében szerszámokat, berendezési tárgyakat vásároltunk.
12 Intézményi bevételeinket az ideiglenes kiállítások nem tervezett bevételi többletéből, eseti bérbeadásból valamint a pénzbedobással működő terepasztalok üzemeltetéséből értük el. Az intézménynek köztartozásai nincsenek, azonban likviditási gondjai gyakran keletkeztek év közben. A költségvetési törvényben elfogadhatatlanul alacsonyan 25,6 mFt-ban állapították meg intézményünk dologi keretét, amely az intézmény kb. a negyedéves működési költségét fedezi, mivel a felhasználás 2005-ben több mint 109 mFt volt. Olyan fontos alapfeladatokat, mint az állagmegóvás és gyűjteménygyarapítás nem is terveztünk, de halasztást szenvedett a digitalizálás is, amely egyrészt a felügyelet által előírt kötelezettség, másrészt eszköz a szélesebb körű tudatosításhoz, hogy a Közlekedési Múzeum megismerésre méltó értékes és hiteles emlékhelye a közlekedési múltnak.
3.3.1. Adósságállománnyal kapcsolatos mutatók
9B
Mutató
2004. év
2005. év
11,3 %
10,5 %
0,3 %
1,8 %
Hitelfedezeti mutató =
Követelések x100 Rövid lejáratú kötelezettségek
Adósságállomány aránya =
Adósságállomány x100 Adósságállomány + Saját tőke
13 3.3.2. Likviditás alakulása
Mutató
2004. év
2005. év
107,8 %
257,6 %
174,1 %
620,8 %
Likviditási gyorsráta mutató =
Likvid pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
x 100
Likviditási mutató =
Forgóeszközök x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
3.4. Bevételek alakulása 3B
Megnevezés
2004. év e Ft
1. Működési bevétel
2005. év %
e Ft
%
43.718
8,4
65.239
14,2
0
0,0
0
0,0
3. Támogatási bevétel
448.158
86,5
372.005
80,7
Összes bevétel
491.876
94,9
437.244
94,9
26.355
5,1
23.583
5,1
61
0,0
136
0,0
518.292
100,0
460.963
100,0
2. Felhalmozási bevétel
Pénzforgalom 4. bevétel 5. Függő bevétel
Mind összesen
nélküli
14
450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0
1
2
3
4
5
3.4. Kiadások alakulása 4B
Megnevezés
2004. év e Ft
2005. év %
e Ft
%
1. Személyi juttatások
239.560
48,4
247.728
53,9
2. Munkaadói járulék
75.106
15,2
76.608
16,6
3. Dologi költségek
83.807
16,9
109.272
23,7
4. Beruházás
12.654
2,6
2.881
0,6
5. Felújítás
40.597
8,2
24.178
5,2
42.923
8,7
0
0,0
494.647
100,0
460.667
100,0
Központi 6. Beruházás Mind Összesen
15
250000 200000 150000 100000 50000 0 -50000
1
2
3
4
5
3.4. Pályázaton nyert pénzeszközök 2005-ben 1B
Megnevezés BMW motorkerékpárra átvett Szünidö-dö Adomány perselyek Bernard napló digitalizálása Fém koma repülőgép restaurálás 2004.évi Fém koma repülőgép restaurálás 2005.évi Autógyártás története Erdélyi vasútépítés története Ausztrál könyvek hazahozatala Csonka autó restaurálása XIV évkönyv KCSV villamos modell restaurálás APEH 1 % Nagycenki múzeumvasút restaurálás Bordásvázú hajtókocsi Nagykanizsai bérkocsi restaurálás Műtárgyvédelem GKM dologi kiegészítés 2B
Összege Forint 99.004.45.000.188.918.600.000.1.000.000.1.500.000.3.000.000.500.000.-169.926.500.000.800.000.500.000.431.655.1.500.000.800.000.1.200.000.1.000.000.15.000.000. Összesen: 28.494.651. -
6
16 3. Munkaerő és bérgazdálkodás 5B
A 2005. évben a múzeum szervezete és az állományi létszáma lényegesen nem változott. A tényleges létszám 141 fő volt., melyből 91 fő teljes munkaidős, 13 fő részmunkaidős, és 36 fő nyugdíjas munkavállaló. 2005-ben 16 fő a belépő és 38 fő a kilépő. A számszaki adatokat tekintve a fluktuáció magasnak tűnik, azonban, hogy a Petőfi Csarnok szezonális nyitva tartásához igazodva a teremőröket határozott időre alkalmazzuk. A 2005. évi kötelező létszámleépítés keretében egy fő muzeológusi munkakört megszüntettünk. További létszámleépítést nem tudtunk megvalósítani, mivel az már a
működőképességünket
veszélyeztette.
Szakmai
feladatainkat
a
jelenlegi
létszámmal oldottuk meg. A múzeum közalkalmazottai rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges iskolai és szakmai képesítésekkel. A dolgozók közül - iskolai végzettség tekintetében – 21 % felsőfokú, 31 % középfokú, 7 % szakmunkás és 41 % általános iskolai képzettséggel rendelkezett. A közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatott adatrögzítés lehetőség kihasználása érdekében 2005-ben 3 fő közhasznú munkát végző munkatársat vettünk fel a létszámhiány pótlására. A 2005. évi eredeti bérelőirányzat 5,3 %-al magasabb, mint a 2004. év hasonló előirányzata. A növekedésből kell az intézményünknek fedezni az illetménytábla, a minimálbér változása és a soros előrelépések miatti, valamint a pótlékalap növekedéséből adódó többlet kiadásokat. Gondoskodnunk kellett a növekvő fizetésekhez kapcsolódó egyéb kiadásokról túlóra, helyettesítési díj stb. A bértábla szeptemberi módosulásának fedezetét saját forrásból teremtettük meg. 2005-ben 1 fő részesült jubileumi jutalomban, amelynek kifizetett összege 165 eFt volt.
17 A Közlekedési Múzeumtól lakásépítési munkáltatói támogatásra 2005. évben 2 fő kapott kamatmentes lakásépítési kölcsönt 800 eFt összegben.
Budapest, 2006. április 21.
dr.Sági Zoltán főigazgató
