Beszámoló. a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről

CSONGRÁD MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Telefon: 62/562-662, Fax: 62/562-601 e-mail: [email protected]

Beszámoló a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi tevékenységéről

Beszámoló A Csongrád Megyei Közigazgatási hivatal 2004. évi tevékenységéről

A Belügyminisztérium Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiájában foglaltakat figyelembe véve a Hivatalban a 2004. év kiemelt feladatai közé tartozott az információáramlás minőségének és gyorsaságának fejlesztése, a köztisztviselői állomány felkészítése a változások kezelésére, az együttműködés kultúrájának fejlesztése, az ügyfél és állampolgár-központú gondolkodás erősítése, a közigazgatás minőségi fejlesztése, a költségtakarékos, hatékony, szakszerű, átlátható és ellenőrizhető működés.

A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal stratégiai feladat-meghatározásának célja az volt, hogy a Belügyminisztérium stratégiai fejlesztésének kulcskérdéseihez kapcsolódva hivatalunk olyan alapvető célokat és irányvonalakat, továbbá azok megvalósításához szükséges végrehajtási programokat határozzon meg, mely a fejlődéshez, az Európai Unió szintjére történő felzárkózáshoz nyújtson hathatós segítséget. A meghatározott feladatok azért voltak stratégiai jellegűek, mert azokra a területekre fókuszált, amelyek a Hivatal hatékonyságát, produktivitását tovább növelték és a fenntartható fejlődést garantálták. Hivatalunk stratégiai fejlesztéséhez szükséges feladat-meghatározáskor elengedhetetlen volt azon koncepció figyelembe vétele, tanulmányozása, mely a minisztérium stratégiájának hosszú távú változási folyamatáról szól. Ezen stratégia alapvető szempontjai, hogy hivatalunk legyen erős, hatékony, de ugyanakkor a szükségesnél nem nagyobb és költségesebb, technikailag jól felszerelt, kiemelkedően magas, sokoldalú tudással rendelkező szakembereket alkalmazó szervezet. 2004. évi tevékenységünket alapfeladataink megvalósításában is ezen célkitűzések elérése hatotta át.

2

Emberi erőforrás-gazdálkodás A személyzeti feladatok ellátásában stratégiai célként jelöltük meg a stabil személyi állomány kialakítását. Abban az irányban kívántunk tevékenykedni, hogy a hivatalban meglévő többlet tudást a hivatal munkájának javítására fordítsuk, hangsúlyt adjunk a belső kezdeményezéseknek 2004 évben stabilizálódott a Hivatal személyi állománya. A szervezeti kultúra részévé tettük, hogy a megüresedő érdemi munkaköröket döntően belső erőforrásból töltöttük be, megerősítve a Hivatalon belüli karrier lehetőségéről kialakult képet. A tudástranszfer során a dolgozókban meglévő tudást közkinccsé tudtuk tenni. Új és igen eredményes együttműködési formákat alakítottunk ki a szakosztályok között. Több irányban erősítettük a vezetői információs rendszert, ennek eredményeként a köztisztviselők többsége azonosulni tudott a meghozott döntésekkel és aktívan, kezdeményezően, motiváltan vett részt a feladatok megoldásában. Az erős, cselekedni képes és tettre kész, hivatali szellemiséget meghatározó célok megvalósulása már egy megkezdett folyamat része volt, amit döntően befolyásolt egy új szervezeti strukturális átalakítás a fejlődőképes, hatékony és finanszírozható hivatali működés érdekében. A meglévő humán erőforrás ésszerű munkakoordinációja lehetővé tette az eredményesebb, magasabb szintű feladatellátást, létszámbővítés nélkül. Az év folyamán 3 fő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szűnt meg felmentéssel. Ezek közül 1 fő nyugdíjasnak minősült, 1 fő rokkant nyugdíjba ment, 1 fő pedig vezetői megbízás visszavonását követően a felajánlott ügyintézői álláshelyet nem fogadta el. Az üres álláshelyeken 3 új kinevezés történt. 1 fő gyámügyi gyermekvédelmi koordinátor, 1 fő magyar igazolványokkal kapcsolatos ügyintéző, és az év végén 1 fő pénzügyi főosztályvezető kinevezésére került sor. A szervezeti átalakítás szempontjai között hangsúlyt fektetett a vezetőség arra, hogy a jól képzett nyelveket beszélő, motivált, a megszerzett ismereteit bővíteni kívánó fiatalok is szerepet kapjanak, a már hosszú évek során összegyűjtött tapasztalatokkal rendelkező, több diplomás kollégák mellett. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással felmerülő változásokra, lehetőségekre a hivatal által kiképeztetett szakemberek adekvát módon végezték a közigazgatás kötelező és vállalt, szükségszerű és felmerült feladatait. A meglévő szellemi tőkével hivatalunk mind a tudományos munkákban, mind az oktatásban, mind a más ágazati minisztériumokkal együttműködésben aktív szerepet vállalt.

3

A Belügyminiszter által adományozott miniszteri dicséretben, a törvény alapján járó jubileumi jutalomban, illetve a belügyminiszter által adományozott értékes emléktárgy jutalomban részesültek adatait, az elismerések fajták szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Miniszteri dicséret 2 fő

25 éves 1 fő

Jubileumi jutalmak 30 éves 35 éves 40 éves 2 fő

1 fő

2 fő

Születésnaphoz kötődő tárgyjutalom (50. és 60. életév alkalmából) 2 fő

A tartósan kiemelkedő, gyakran túlmunkával járó munkavégzés pénzjutalommal való elismerésére szűkös anyagi lehetőségeink miatt csak nagyon korlátozott mértékben kerülhetett sor.

4

1. Törvényességi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti tevékenység A törvényességi ellenőrzés számára 2004. évben megfogalmazott elvárások a Belügyminisztérium Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiájában foglaltakat is figyelembe véve az Európai Uniós csatlakozásból háruló jogharmonizációs feladatok ellátása, az önkormányzatok jogharmonizációs tevékenységének elősegítése, az abban való közreműködés, a törvényességi ellenőrzés hatékonyságának növelése, az önkormányzatokkal meglévő jó együttműködés további szélesítése, a nyitottabb, élőbb kapcsolatrendszer kiépítése, az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás programjában való részvétel, az információáramlás javítása, a Honlap nyújtotta lehetőségek kihasználása voltak. A fentiek figyelembevételével a 2004. évi stratégiai szempontoknak megfelelően a kitűzött célok beépültek a törvényességi ellenőrzés munkarendjébe, és a célok a végrehajtás során egymással szoros kölcsönhatásban is álltak. Az egyik cél, melynek jegyében telt az elmúlt esztendő - Magyarország Európai Uniós csatlakozása. Ennek következtében a Hivatalt és az általunk ellenőrzött önkormányzatokat is érintő feladatok száma jelentősen megnőtt, de a csatlakozás időpontjára valamennyi önkormányzat felkészülten és a helyi rendeleteit a központi és már korábban az Unió előírásainak megfelelően felülvizsgált jogszabályi előírásokhoz igazította. Ebből következően a törvényességi főosztály legfontosabb feladata - az önkormányzatok deregulációs és jogharmonizációs munkájának előkészítése, szakmai irányítása, és segítése - eredményesen végrehajtásra került. A törvényességi ellenőrzés során a jogsértések megelőzése és kiküszöbölése során jelentős előrelépést tettünk a korábbi évekhez képest, a törvényességi ellenőrzés hatékonyságát növeltük, melyek a jelen beszámoló számszerű tapasztalatainak értékelése során bemutatásra kerülnek.

1.1 A törvényességi ellenőrzés tapasztalatainak számszerű értékelése A helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat, azok megoszlását a mellékletek tartalmazzák. A 2004-es évben a képviselő-testületi ülések – főként a rendkívüli testületi ülések száma jelentősen nőtt (2003. évben 2261 ülés, 2004. évben 3507 ülés volt, az emelkedés 55 %). Ez érzékelhető volt a beküldött jegyzőkönyvek számának ugrásszerű emelkedésében is.

5

A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYVEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA

3507

4000 3000

2261

2000 1000 0

2003

2004

Ennek legfőbb okai közé sorolható a képviselő-testületekre háruló folyamatos jogharmonizáció, melynek következtében Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a helyi rendeleteknek a központilag harmonizált és gyakran változó jogszabályokhoz történő igazítása miatt a testületek gyakori összehívása elengedhetetlen volt. Ezen túlmenően a másik nagy változást 2004-ben a többcélú kistérségi társulások megalakulása, majd a területfejlesztési törvény módosításából következő átalakulások végrehajtása volt, melyből kifolyólag – tekintettel arra is, hogy a többcélú kistérségi társulásokban megyénkben csaknem valamennyi önkormányzat érintett – a szükséges átalakulási, módosítási folyamatokhoz, az egyes kistérségeken belül a tagönkormányzatok képviselő – testületeinek döntésére is szükség volt, melyekhez rendszerint a határidők rövidsége miatt szintén rendkívüli testületi ülések sorozatának összehívására kellett, hogy sor kerüljön. Ugyanez mondható el a 2004-ben az önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások által jelentős számban benyújtott pályázatokkal kapcsolatosan is, hiszen a határidőhöz kötött benyújtáshoz a képviselő – testületeknek szintén rendkívüli testületi ülés keretében kellett dönteniük. 2004. évben említést érdemel az, hogy nőtt a képviselői lemondások száma. Ez a képviselő-testületek működésében csak néhány esetben okozott gondot, amikor időközi választást kellett kiírni (Pusztaszer, Szeged). A jegyzőkönyvekből továbbá még az érzékelhető, hogy minden településen fordulnak elő nézeteltérések a polgármester és a képviselők között, melyek leginkább abból adódónak, hogy a legtöbb önkormányzat megyénkben pénzhiány miatt „ÖNHIKI –s” és ilyen helyzetben nehezen megvalósíthatóak a településfejlesztési elképzelések. A jegyzőkönyvek határidőben történő beküldése és tartalmi színvonalának területén érezhetően pozitív változás következett be 2004-ben az előző évhez képest, melynek több oka is van. 1. A Törvényességi Ellenőrzési Főosztály részéről két alkalommal került sor a polgármesterek és a jegyzők részére e-mailen körlevél kiküldése. Mindkét körlevél tájékoztató jellegű volt azzal a céllal, hogy az” ügyfélbarát” központú közigazgatási szemlélet figyelembe vétele mellett, a jegyzők és hivatalunk munkáját is segítve, megkönnyítve adjunk megoldásokat a legfontosabb és leggyakrabban a tárgykörben

6

felmerülő kérdésekre, valamint elősegítsük az önkormányzatoknak jogszabályon alapuló és felénk teljesítendő kötelezettségeik időben történő megvalósítását. 2. Az elmúlt évben jelentősen javult az önkormányzatok számítástechnikai- és informatikai felszereltsége, melynek következtében a jegyzőkönyvek pontos, színvonalas elkészítése könnyebbé válhatott. Ezen túlmenően a legtöbb jegyző törekvése is arra irányult, hogy a jegyzőkönyveket készítő kollégák informatikai képzését elősegítse. 3. A 2004. év során számos írásbeli törvényességi észrevétellel illetve jelzéssel éltünk, melyben az önkormányzatok képviselő-testületeinek figyelmét hívtuk fel a jegyzőkönyvek késedelmes megküldésének problémájára. Továbbá a konkrét rendeletekre és határozatokra tett és jogszabálysértésen alapuló észrevételeinkben is rendszeressé vált a jegyzőkönyvi késedelmekre és alaki, formai hibákra történő figyelemfelhívás. 4. Nem utolsó sorban a pozitív javulás annak is köszönhető, hogy a jegyzők személyében bekövetkező változások során az új jegyzők kiemelten kezelték ezt a kérdést, valamint a jegyzőkkel, illetve gyakran az ügyintézőkkel való rendszeres kapcsolattartásnak köszönhetően lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre. A jegyzőkönyvek beküldése terén észlelt pozitív változás azért is említésre méltó, mert ez az eredmény az elkészített jegyzőkönyvek számának előző évihez képest 55 %-os nagyságrendű emelkedése mellett született. A beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása döntéshozónként az alábbi: TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYVEK MEGOSZLÁSA 2004-BEN

KISEBBSÉGI 7%

KÉPVISELŐTESTÜLETI 41%

BIZOTTSÁGI 52%

A bizottságok legalább ugyanolyan rendszerességgel üléseznek, mint a képviselőtestületek, tekintettel arra, hogy a testületi ülések előtt véleményező szerepet töltenek be, továbbá amennyiben valamilyen ügy kivizsgálást vagy döntést igényel, akkor a munkatervben tervezetteken felül is üléseznek. Továbbá gyakori eset, hogy a bizottságok véleményezési jogkörükben a konszenzusteremtésre törekedve együttes ülést tartanak.

7

A kisebbségekkel kapcsolatosan is pozitív változás következett be azzal, hogy a velük való kapcsolattartás, kommunikáció megerősödött, gyakrabban és fontos kérdésekben keresték meg a Hivatalt, az előző évhez képest több alkalommal kérték a Hivatal segítségét és véleményét. Ezzel azonban nem volt elkerülhető, hogy az előző évhez képest több észrevételt kellett tennünk a hozott határozataikra. A jegyzőkönyvek pontosabban szerkesztettek, a hozott döntések alakját és tartalmát tekintve kidolgozottabbak. Kiemelést érdemlő ügyek az apátfalvi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kapcsolatosan voltak. Ilyen volt az apátfalvi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál jelentkező probléma az ingyenes tankönyvvel kapcsolatosan. Az apátfalvi kisebbségi önkormányzat elnöke ombudsmani vizsgálatot kért annak ügyében, hogy a tanév kezdetekor az arra rászoruló gyermekek miért nem kapták meg a törvényi előírásoknak megfelelően az őket megillető ingyenes tankönyveket, miért kellett fizetni érte bizonyos, a települési önkormányzat által meghatározott összeget. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 2004. november 15 –én kelt állásfoglalásában a kisebbségi önkormányzat elnökének panaszát nem találta minden szempontból alaposnak. Majd egy apátfalvi kisebbségi és egyben helyi önkormányzati képviselő-testületi tag kérte annak kivizsgálását, hogy a polgármesteri hivatal szociálpolitikai ügyintézője az államigazgatási eljárás kereteit túllépve, hatáskör hiányában miért utasította el a cigány lakosok által benyújtott szociális tárgykörű kérelmeket, melyek elbírálására egyébként a Szociális Bizottság jogosult – az ügy tanulmányozását követően a jegyző, mint munkáltatói jog gyakorlója felhívására került sor a további hasonló jellegű problémák elkerülése érdekében. Később a Belügyminisztérium kért tájékoztatást az apátfalvi KHON PIRENO CSACSO DROM társadalmi szervezet panaszával kapcsolatosan, melyben az apátfalvi cigány kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával és az önkormányzat tevékenységével összefüggésben fogalmazott meg kérdéseket és ezzel kapcsolatosan végeztünk vizsgálatot. Majd a Miniszterelnöki Hivatal kérte megküldeni azokat a hivatalunknál keletkezett iratokat, melyek az Apátfalvi Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésével kapcsolatosak. A közmeghallgatások terén is jelentős javulást értünk el. A korábbi években tapasztalt közmeghallgatások elmulasztása miatt a 2004. évi ellenőrzési munkatervünk szerint a törvényességi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében témavizsgálat keretében ellenőriztük az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok által megtartott közmeghallgatások helyzetét. Ennek tudható be, hogy az előző évhez képest 2004. évben valamennyi települési önkormányzat tartott közmeghallgatást (a kisebbségi önkormányzatok közül még nem mindegyik), volt olyan, aki kettőt is. Ezen túlmenően a Szegeden működő kisebbségi önkormányzatok olyan megoldást

8

választottak, hogy valamennyi kisebbségi önkormányzat tartott a Kisebbségek Házában egy közös közmeghallgatást. A közmeghallgatások törvényességi helyzetének javulását eredményezte az is, hogy 2004. I. negyedévében valamennyi olyan települési, illetve kisebbségi önkormányzat részére, melyek a 2003. évi nyilvántartásunk szerint ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, írásbeli törvényességi észrevétel került kiadására, melyben a közmeghallgatás megtartásának fontosságára hívtuk fel a figyelmet. A törvényességi ellenőrzési tevékenység részletes adatait a mellékletek tartalmazzák. A törvényességi ellenőrzésre beküldött rendeletek száma: 1486 db. Az előző évhez képest majdnem kétszeresére nőtt. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT RENDELETEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA 1500

1486

1000

821

500 0

S1 2003

2004

A törvényességi ellenőrzésre beküldött határozatok száma: 39.058 db. Az előző évhez képest szintén megközelítőleg kétszeresére nőtt. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉRE BEÉRKEZETT HATÁROZATOK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA

40000

39058

30000 22962 20000 10000 0

S1

2003 2004

Törvényességi észrevételek A 2004. évi stratégiai célhoz igazodva, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését hivatalunk fokozott figyelemmel látta el. Összes törvényességi észrevételek száma: 798 db. A számadatok szerint az előző évhez képest a törvényességi észrevételek száma jelentősen nőtt. 9

TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA 798 800 600

380

400 200 0

2003

2004

A 2004. évben felmerült törvénysértések tárgykörönkénti összegző felsorolását a mellékletek tartalmazzák. A törvényességi észrevételeinket az önkormányzatok 99 %-ban elfogadták. 2004. évben AB indítványt 1 esetben kellett tennünk. Bírósági keresetet önkormányzati határozatra csak 2 esetben kellett benyújtanunk, 1 kereset visszavonásra került, mert az önkormányzat időközben megszüntette a törvénysértést, 1 folyamatban lévő ügy maradt. A megtett törvényességi észrevételek magas arányával elértük azt, hogy az önkormányzatok törvényesen működnek, és észrevételeinkre a jogszabálysértéseket határidőben kiküszöbölik. 2004. évben a megtett írásbeli észrevételek aránya is nőtt. ÍRÁSBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA 500

462

400 300

295

200 100 0

S1

2003 2004

Az összes írásbeli észrevételek száma: 462 db. Ebből rendeletre tett észrevétel: 178 db, határozatra tett észrevétel: 526 db, egyéb, mulasztásos észrevétel: 94 db. Az írásbeli észrevételek döntések formája szerinti aránya a következő:

10

ÍRÁSBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2004-BEN

RENDELET 11%

EGYÉB 16%

HATÁROZAT 73%

A rendeletekre tett észrevételeink számát főleg a jogharmonizációs feladatatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések növelték meg magas arányban. A 2004. évet jellemző törvénysértések a szociális tárgyú rendeleteknél, adórendeleteknél, hulladékgazdálkodás területén és talajterhelési díjról szóló rendeletéknél voltak. Határozatoknál általában annak alaki hiányosságai miatt vált szükségessé az észrevétel megtétele. Több esetben a határozat száma, jelölése rosszul került feltüntetésre, vagy a határozat jogorvoslatra vonatkozó tájékoztató részében a jogorvoslat elbírálásának időpontja vagy jogosultja volt elírva, mely leggyakrabban szövegszerkesztési problémákra mutatott rá. Az egyéb észrevételek az egyes jegyzőkönyvek szerkesztési hibáira vonatkoztak, amennyiben azok nem vagy nem megfelelően tartalmazták az Ötv. 17. §-ában foglaltakat, valamint a mulasztásos törvénysértésekre, jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása, rendeletmódosítás elmaradása. Kiemelkedő volt a bizottságok és kisebbségi önkormányzatok számára szükségessé vált írásbeli törvényességi észrevételek megtétele. De ennek eredményei a mellékletben szereplő számadatokkal bizonyíthatóan jobb eredményeket hoztak az előző évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy a képviselő – testületek az észrevételeket elfogadják, azzal egyetértenek és a javasolt intézkedéseket megteszik. Szóbeli észrevételek A szolgáltató közigazgatás előtérbe helyezésével, az élőbb és nyitottban munkakapcsolat révén a törvényességi észrevételek megtételénél nagyobb hangsúlyt helyeztünk a szóbeli észrevételekre. Az elmúlt évben 336 szóbeli törvényességi észrevétel került megtételre, mely az előző évhez képest jelentősen nőtt.

11

SZÓBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA 400 336

300 200 85

100 0

S1

2003 2004

A szóbeli észrevétel megtételére kisebb súlyú hibák, hiányosságok esetén került sor pl. a jegyzőkönyvben a határozatok számozását elvétették, vagy nem minden, az ellenőrzéshez szükséges dokumentumot mellékeltek a jegyzőkönyvhöz. Számos esetben a szóbeli észrevétel mulasztásos törvénysértésre (pl. jegyzői, aljegyzői álláshelyek betöltetlensége, a folyamatos pályáztatás kötelezettsége, az elfogadott társulási megállapodások törvényességi ellenőrzésre való megküldésének kötelezettsége stb.) hívta fel a figyelmet. A szóbeli észrevételek döntések szerinti megoszlása az alábbi: SZÓBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2004-BEN

EGYÉB 6% RENDELET 38% HATÁROZAT 56%

A rendeletekre tett nagy arányú szóbeli észrevételek száma első látásra megdöbbentő lehet, azonban ezen észrevételek megtételére okot adó probléma minden esetben könnyen és gyorsan javítható volt, ezért az írásbeli észrevétel megtétele mellőzhetővé vált. Köszönhető mindez annak a jól kialakított együttműködési rendszernek, mely a jegyzők, illetve az illetékes önkormányzati munkatársak és a Hivatal között az elmúlt években fokozatosan fejlődött és erősödött. A rendeletekre tett szóbeli észrevételek okot adó alapja leggyakrabban, a 2003-as évhez hasonlóan – valamilyen elírásból, jogszabály-szerkesztési hibából adódott, mely könnyen javítható volt. A legtöbb ilyen jellegű észrevételt az Európai Uniós csatlakozás időszakában gyorsan és nagy számban megalkotott helyi rendeletekre kellett megtenni.

12

A szóbeli észrevételeinket a testületek minden esetben elfogadták és annak alapján a szükséges intézkedéseket megtették, hivatalunkat értesítették. Ez az önkormányzatok által is elismert gördülékeny kétirányú kapcsolatrendszer meglétét igazolta. Bírósági keresetet 3 esetben nyújtottunk be. 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése törvénysértően úgy döntött, hogy a városban működő, a kifogásolt határozatban nevesített hat párt részére „ a közgyűlés ellenkező döntéséig határozatlan időtartamra, ingyenesen és kizárólagos jelleggel” biztosít ingatlanhasználatot az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra (irodahelyiségekre). A határozathoz tartozó előterjesztés szerint a döntést „a helyi politikai élet fejlődésének további elősegítése „ céljából hozta meg a Közgyűlés. A határozat azért minősült törvénysértőnek, mert a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló mód. 1989.évi XXXIII. tv. (Ptv.) 4.§.(2) bekezdése szerint párt részére - a 4. § (1) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Mivel a közgyűlés a kiadott észrevétel ellenére határozatát fenntartotta, keresetet indítottunk annak bírósági felülvizsgálata érdekében. A per első tárgyalásán a közgyűlést képviselő jegyző nyilatkozata alapján- miszerint a határozatot a közgyűlés vissza fogja vonni- a per szüneteléséhez hozzájárultunk. Mivel a kifogásolt határozatot ténylegesen visszavonták és ezáltal a törvénysértő állapot megszűnt, bejelentettük a bíróságnak, hogy a szünetelő pert nem kívánjuk folytatni, így az a bíróság végzésével megszűnt. Az ügy kapcsán- mivel konkrét törvényi rendelkezés hiányában a jogtalan előnyt nyújtó közgyűlés nem minősül költségvetési szervnek, és ez a jogi álláspontunk megalapozását is nehezítette, ui. eseti bírósági döntésre, és nem törvényi előírásra tudtunk csak a keresetben hivatkozni-, a párttörvény módosítására is javaslatot tettünk. 2. Domaszék képviselő testülete ellen a polgármesteri tisztség jogszabály erejénél fogva történt megszűnésének érvényesítése érdekében indítottunk keresetet. Az önkormányzat olyan jogi képviselőt bízott meg a perbeli képviseletével, aki a Pp. szerinti összeférhetetlenség miatt a Csongrád Megyei Bíróság előtt nem képviselhet, ezért a kereset alapján ez ideig érdemi tárgyalás nem volt, az eljáró bíróság kijelölése van folyamatban. 3. Keresetet indítottunk a Csongrád megyei Területi Választási Bizottság ellen, mivel a domaszéki helyi választási bizottság jogsértő döntése ellen benyújtott kifogásunkat a Területi Választási Bizottság elutasította a kifogás benyújtására nyitva álló jogvesztő

13

határidő elmulasztása miatt. A HVB 2004. szeptember 2-án (csütörtökön) ült össze, szeptember 3-án (pénteken) postai úton kézbesítette nekünk döntését, amely objektív okok miatt hétfő előtt nem is érkezhetett meg hivatalunkhoz. Lényegében a Helyi Választási Bizottság a jogorvoslathoz való alkotmányos jog gyakorlásának lehetőségétől így megfosztotta a Hivatalt azáltal, hogy a 3 napos jogvesztő jogorvoslati határidő ellenére erről a 2004. szeptember 2.napján kelt elutasító határozatáról rövid úton (pl. telefon, telefax, e-mail) nem tájékoztatott. A megyei bíróság a keresetünket érdemi felülvizsgálat nélkül elutasította a jogvesztő határidőre tekintettel. AB indítványok Jelenleg 2 db AB indítványunk van folyamatban. Az egyik Szeged Megyei Jogú Város Lakások bérletéről szóló rendeletével kapcsolatban, továbbá az előző években indított Közterület-használat rendjéről szóló helyi rendelettel kapcsolatosan. Bírósági keresetünk elutasítását követően alkotmányjogi panasszal is éltünk a megszűnt domaszéki polgármesteri tisztség ügye kapcsán a Vet. egyes rendelkezései (a választási eljárásban a nyilvánosság, illetve a jogorvoslathoz való jog) nem megfelelő szabályozása miatt. Az AB. értesítése szerint a panaszt lajstromba vették, elbírálásának várható időpontja ismeretlen. A korábbi évekhez képest újdonság, hogy több esetben került sor AB indítvány visszavonására. Ez annak tudható be, hogy az önkormányzatok az alkotmánysértő állapot megszüntetésére törekedtek, valamint a hathatósabb törvényességi gyakorlatunk hatására meghozták a szükséges módosító rendeleteiket. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy törvényesség helyzete a megyében megfelelő, az önkormányzatok döntéshozataluk során a törvényességi követelményeket figyelembe veszik, melyben hivatalunk jelentős szerepet vállalt fel 2004. évben, különösképpen a jogharmonizációra tekintettel. Panaszok A panaszügyek száma: 64 db, mely szintén növekedést mutat az előző évhez képest. PANASZÜGYEK NÖVEKEDÉSÉNEK ARÁNYA

65

64

60 54

55 50 45

S1

2003 2004

14

Az ügyfelek számára a rendelkezésre álló jogorvoslati rendszer helyett szimpatikusabb a panaszbejelentés, melynek révén a törvényességi ellenőrzéstől várják az önkormányzatokkal, polgármesterrel, a Polgármesteri Hivatalok ügyintézőivel szembeni intézkedések megtételét. Erre a legtöbb esetben nincs lehetőség, azonban az ügyek tisztázására, kivizsgálására fordított idő tekintélyes. A leggyakoribb panaszügyek listáját a mellékletek tartalmazzák. Jogszabálytervezetek, kormány-koncepciók véleményezése Jelentős többletfeladatként jelentkezett a jogszabálytervezetek, kormánykoncepciók előzetes véleményezése, mely ez évben rendszeresen és általában rövid egy-két napos határidővel történt. Több jogszabálytervezet véleményezését követően örömmel észleltük, hogy az általunk javasolt módosításokat beépítették a központi jogszabály-tervezetek szövegébe (pl. területfejlesztés végrehajtási kormányrendelete, törvényességi ellenőrzésről szóló kormányrendelet). A 2004. évben véleményezett jogszabálytervezetek (13 db) listáját a melléklet tartalmazza. Jelentések, elemző anyagok készítése A elmúlt évben nagy számban készítettünk jelentéseket, elemző anyagokat, kimutatásokat, melyeket a hivatali beszámoló mellékeltében témakörönként felsoroltunk, számuk összesen 33 db. A rövid határidők ellenére minden jelentés időben elkészült és továbbításra került.

1.2 A megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács törvényességi felügyelete Csongrád Megyei Területfejlesztés Tanácsától beérkezett jegyzőkönyvek száma: 8 db, a hozott döntések száma 55 db. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácstól beérkezett jegyzőkönyvek száma: 7 db, a hozott döntések száma 75 db. Az összesített számadatokat a melléklet tartalmazza. A Hivatal e feladatkörében a törvénysértések elkerülése érdekében komoly figyelmet fordított a megelőzésre. E területen munkánkra a kölcsönös együttműködés és rendszeres kapcsolattartás volt a jellemző. Az elmúlt évben a Csongrád Megyei Területfejlesztés Tanács és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyelete körében a tanácsülések előkészítése terén több szakmai konzultációra került sor. A 2004-es év rendkívülinek mondható a törvényességi felügyelet terén mivel a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

15

2004. szeptember 1-jén hatályba lépett, és lényeges változásokat hozott a területfejlesztés intézményrendszerében. Ez a Kormányrendelet határozta meg a Hivatal feladatait a területfejlesztési tanácsokkal kapcsolatosan, valamint a civil társadalommal kapcsolatban, melyek végrehajtására szűk 3 hónap állt rendelkezésünkre, mely a naponta elvégzendő egyéb feladatok mellett rendkívül feszített munkatempót eredményezett. Ebből adódóan jelentős szervezési, törvényességi teendőt igényelt a területfejlesztés területén történő reform végrehajtása. A területfejlesztési törvény végrehajtásából eredő feladatként jelentkezett a kistérségi, megyei, regionális szintű területfejlesztési tanácsok megalakítása, a kistérségi, megyei, regionális szintű civil egyeztető fórumok létrehozása, valamint a megyei kistérségi fórum (kistérségi polgármesterek fóruma) létrehozása. Csongrád megyében a 7 kistérség közül 6 kistérségben alakult meg az év második felére a többcélú kistérségi társulás. Így a többcélú kistérségi társulások közül 6 a Tftv. 10/G §-a alapján kistérségi fejlesztési tanácsként is elismerést nyert, és az új tagsággal megtartották a Tftv. szerinti ülésüket. A hódmezővásárhelyi kistérségben pedig hivatalunk kezdeményezésére alakult meg zökkenőmentesen a Kistérségi Fejlesztési Tanács. A Hódmezővásárhelyi kistérség tekintetében a Hivatal látta el a civil szervezetek bejelentkezésének elbírálását. A civil szervezetekkel kapcsolatosan a Hivatal felvállalta továbbá azt a gondoskodó szerepet is, hogy a már meglévő kapcsolatait kihasználva mozgósítsa a civil társadalmat a bejelentkezések megtételére, melyre a jogszabályok igen szűkös, mindössze néhány napos határidőt állapítottak meg. A települések területfejlesztési képviselőivel is több egyezetés, személyes megbeszélés történt, melynek eredményeképpen megállapítható, hogy a civilek bejelentkezésének elbírálása gördülékenyen folyt (fellebbezés a döntések ellen nem érkezett), minden átalakuló ülés a jogszabály által megállapított határidőig megtörtént. A Hivatal felvállalta azt a feladatot is, hogy a tanácskozási jogú képviselők adatait összegyűjtötte, némely területen az egyeztetést lefolytatta, és az így kialakult bejelentkezési dokumentumokat adta át a tanácsok képviselőinek. A kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulása után összehívtuk a megyei kistérségi fórumot amely megválasztotta a megyei fejlesztési tanácsba delegált három képviselőt, valamint a regionális fejlesztési tanácsba delegált egy fő képviselőjét. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint az ezekhez kapcsolódó civil egyeztető fórumok alakuló ülése is határidőben megtörtént a Hivatal gondoskodása mellett.

16

Ezeknek a szervezeteknek a jövőbeni működése is jelentős többletfeladatot jelent majd a közigazgatási hivatalnak, nemcsak a tanácskozási jogú tagságból eredően, hanem a felettük gyakorolt törvényességi felügyeleti jog kiszélesedése következtében is. A területfejlesztési reform végrehajtása során a társszervekkel (Magyar Regionális és Területfejlesztési Hivatal, Belügyminisztérium, helyi önkormányzatok, kistérségi társulások, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács) eredményes együttműködés alakult ki és ez is segítségére volt annak, hogy az átalakulások minden szinten (kistérség, megye, régió) határidőben és törvényesen megtörténtek.

1.3. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása Az önkormányzatok életében 2004. évben a közigazgatási államreform keretében elvégzendő rendkívüli feladatok kiemelt jelentősséggel bírtak, melyek elsőbbséget élveztek a napi munka feltett. A többcélú kistérségi társulások megalakítása több rendkívüli ülés megtartásával jár. Az Európai Uniós jogharmonizáció volt a másik igen jelentős feladat, mely többletterhet jelentett, de valamennyi önkormányzat teljesítette jogharmonizációs kötelezettségét. Az új jogszabályok közül elsőként kiemelendő a 2003. év végén megalkotásra került a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. törvény, amely szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések személyi hatálya az önkormányzatokra is kiterjed, a régi közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján megalkotott, a közbeszerzési eljárások helyi szabályait tartalmazó önkormányzati rendeleteket 2004. május 1-től kezdődő hatállyal hatályon kívül kellett helyezni, mivel az új törvény nem adott felhatalmazást az önkormányzati rendeletalkotásra. A jogharmonizációs felmérések adatai szerint e kötelezettségnek valamennyi helyi önkormányzat eleget tett. Az önkormányzatok munkáját az új törvény legfontosabb, az önkormányzatokat is érintő rendelkezéseiről a Hivatal honlapjára feltett tájékoztató formájában segítette a főosztály. A következő önkormányzatok működését befolyásoló új jogszabály a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, amelynek rendelkezései alapján 2004. július 1. napjától hatályosak a talajterhelési díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok. 2004. novemberében teljes körűen felülvizsgálta a főosztály a megyében alkotott valamennyi talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályokat tartalmazó helyi rendeletet (összesen 7 darab rendelet). Ezek közül 6 esetben vált szükségessé írásbeli törvényesség észrevétel kiadása. A rendeletek ugyanazokat a típushibákat tartalmazták (elsősorban a személyi hatály szabályozása és a magasabb szintű jogszabályok egyes rendelkezéseinek téves átvételéből fakadóan), így kör-email 17

formájában tájékoztató készült a szóban forgó rendelkezések helyes szabályozására, valamint a jövő év január elsejétől hatályba lépő módosított törvényi rendelkezések helyes alkalmazására. A tájékoztatókat minden önkormányzat megkapta. Több alkalommal került sor 2004. év során a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény módosítására, amely minden esetben maga után vonta a helyi önkormányzatok felülvizsgálati kötelezettségét a helyi szociális rendeleteiket illetően. A változások elsősorban a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályozást, a személyi hatály meghatározását és az értelmező rendelkezések módosulását érintették. A módosításról tájékoztató készült a Hivatal honlapjára, illetve a felülvizsgálat szükségességére kör e-mailben hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét, egyes településeknél rendkívüli testületi ülés összehívásának kezdeményezésére is sor került. 2004. január 1-i hatállyal kellett a helyi önkormányzatoknak hatályon kívül helyezniük a belföldi gépjárműadóról szóló helyi rendeleteiket a magasabb szintű jogszabályváltozás miatt. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCVI. törvény módosította a polgármesterek juttatásainak egyes szabályait, ezek azonban csak 2005. január 1-től kezdődően alkalmazandók. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatoknak az illetékességi területükre helyi hulladékgazdálkodási tervet kellett készíteniük, amelyet rendeletben kellett kihirdetni. 1.4. A 2004. évre jellemző jogszabálysértési tendenciák a következők. A szociális rendeleteknél a pontos személyi és tárgyi hatály behatárolása jelentett leginkább problémát mindaddig, amíg az Sztv. módosításában ez 2004. májusában szabályozásra nem került. Ezen túlmenően szintén a szociális tárgykörhöz tartozik és talán a legtöbb problémát okozta, a lakásfenntartási támogatás szabályainak értelmezése. 2004. évi XXXIV. törvény 94. § (9) bekezdése 2004. május 31-ig adott határidőt az önkormányzatoknak, hogy szociális tárgykörű rendeleteiket a jogharmonizációs kötelezettségüknek eleget téve, a központi jogszabályokhoz igazítsák. Ezt több önkormányzat képviselő- testülete elmulasztotta, több telefonon történő jelzést követően került sor számos írásbeli törvényességi észrevétel kiadására. A másik tárgykör a helyi adórendeletek, ahol problémát az önkormányzat által adható adómentességek szabályainak megállapítása jelentette, mely igen gyakori kérdés volt. Ezen túlmenően számos jogszabály – szerkesztési probléma is felmerült, melyre a tényleges megoldást az új Jat. hatályba lépése jelenthetné.

18

A talajterhelési díjaknál a törvényben kapott jogalkotási felhatalmazáson túlterjeszkedve állapították meg a tárgyi és személyi hatályt, valamint a jegyzőnek, mint adóhatóságnak hatáskört állapítottak meg. Az egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendeletek módosításánál az önkormányzatok szintén több esetben figyelmen kívül hagyták a közben változó törvényi előírásokat, főként az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések esetében, továbbá a „díjmegállapító” rendeletek esetén a közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság árajánlatának teljes átvétele miatt néhány esetben jogbizonytalanság alakult ki akörül, hogy ténylegesen mennyit is kell fizetni a szolgáltatásért. A kisebbségi önkormányzatoknál a kisebbségi önkormányzat zárszámadását tartalmazó határozatot az Áht. 65. § (29 bekezdésével ellentétesen később fogadták el, mint ahogy az a helyi önkormányzat költségvetésébe beépítésre került. A költségvetéssel kapcsolatos határozatok nem feleltek meg az Áht. 18. §-ában foglalt összehasonlíthatósági alapelvnek, továbbá az Áht. 115. §-ának és az Ámr. 5. § (3) bekezdésének, tekintettel arra, hogy a tervezett és tényadatokat, továbbá az egyes kiadási és bevételi nemeket elkülönítetten és összehasonlíthatóan nem tartalmazzák, ezzel kapcsolatosan Szegeden működő valamennyi kisebbségi önkormányzat részére írásbeli észrevétel megtételére került sor, majd intézkedés elmulasztása miatt jelzés kiadására is. Pozitív változás jelenleg alig észlelhető még annak ellenére is, hogy hivatalunk a kisebbségi önkormányzatok részére szakmai konzultációt tartott, valamint a szegedi polgármesteri hivatal kisebbségi referensével számos egyeztetésre került sor a témában. A kisebbségi önkormányzatok pénzügyi kötelezettséget vállaló határozatai nem tartalmazták az Áht. 98. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz a döntésből nem volt megállapítható, hogy az önkormányzat költségvetésében a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. 1.4. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek A törvényességi észrevételek megtételén túl az alábbi korszerű, szolgáltató közigazgatás ellátásának megfelelő eszközöket alkalmaztuk. a) Szakmai segítségnyújtás: A szakmai segítségnyújtás az önkormányzatok irányában gyakorlatilag rendszeresnek mondható. Megvalósítási formái szerint főosztályunk több eszközt is alkalmaz. Első sorban általánosságban igyekszünk tájékoztatatni az önkormányzatokat az őket, illetve a munkájukat érintő jogszabályváltozásokról, illetve segédletekről, vagy például pályázati lehetőségekről a Hivatal honlapján keresztül. Ezen túlmenően, szintén a számítástechnika lehetőségeit kihasználva, a fontosabb történésekről, önkormányzat által megteendő intézkedésekről és változásokról e-

19

mailen keresztül, önkormányzatokat.

körlevél

formájában

is

rendszeresen

tájékoztatjuk

az

A leginkább elterjedt forma a szakmai segítségnyújtás területén az egyedi, referensenként adott tájékoztatás, konzultációs lehetőség biztosítása. Ennek keretében a referensi körzetekbe tartozó önkormányzatokkal a telefonos, illetve lehetőség szerint a személyes találkozás, egyeztetetés rendszeressé vált. Ezen belül a jegyzők, néha pedig a polgármesterek részéről is felmerül olyan jellegű segítség kérése, mely az önkormányzat működésének mindennapjaiban előforduló egyedi ügy megoldására irányul. Ilyen volt egy-egy önkormányzati, illetve önkormányzati hatósági, államigazgatási ügy megoldásában való közreműködés – pl. szociális, adóhatósági, szabálysértési, birtokvita – vagy az önkormányzat által megkötendő szerződés, megállapodás – pl. fogorvossal, orvossal, hulladék – közszolgáltatóval, kéményseprő – ipari vállalattal – kötendő szerződések – vagy az állampolgárokkal megkötendő szerződések – pl. lakásbérleti, helységbérleti szerződések-, valamint társulási, önkormányzatok közötti megállapodások előzetes véleményezése. Az igény szerinti szakmai segítségnyújtásra a főosztály kialakult gyakorlatának megfelelően a telefonon, e-mailen, személyesen történt megkeresések alapján egyaránt sor került. b) Internetes honlapra készített anyagok A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás jegyében az önkormányzatok részére fontos szakmai témákban készített tájékoztatóinkat már nem postai úton, hanem internetes honlapunkon közzétéve bocsátjuk rendelkezésre, egyúttal kör-emailben is megküldve, hogy azok mindenképpen és időben odakerüljenek az illetékesekhez. Az Internetes honlapra készített anyagok jegyzékét a mellékletek tartalmazzák. A Hivatal internetes honlapján aktuális jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben közzétett szakmai anyagok hatékonysága abban jelentkezett, hogy a megyében egységes gyakorlat alakult ki, illetve azok minden állampolgár, hatóság, jegyző és a közszolgálatban dolgozó valamennyi munkatárs számára hozzáférhetővé válnak. c) Rendelet-tervezetek előzetes véleményezése 2004-ben a rendelet–tervezetek előzetes véleményezésének kérése ugrásszerűen megnőtt (számuk: 59 rendelet-tervezet). Ez főleg annak köszönhető, hogy a május 1jei Európai Uniós csatlakozást megelőzően, az önkormányzatok jogharmonizációs kötelezettségéből adódóan számos helyi rendelet felülvizsgálatára kellett sort keríteni, majd pedig a csatlakozást követően a központi jogszabályok jogharmonizálása után az önkormányzatoknak ismételten felül kellett vizsgálniuk a rendeleteiket.

20

Jellemző volt már az elmúlt évben is, hogy nem minden esetben csak a jegyző kereste meg hivatalunkat, hanem kifejezetten az az ügyintéző, aki az adott tárgykörbe tartozó ügyekkel foglalkozott. Bevett gyakorlattá vált az is, hogy az önkormányzatok e-mail rendszeren keresztül küldik meg részünkre a rendelet–tervezeteket, ezzel lerövidítve a véleményezésre fordított időt és megkönnyítve a jogszabály összehasonlíthatóságát. Tekintettel a gyors jogszabályváltozásra és a jogértelmezési kérdések nagy számára, a törvényességi ellenőrzési főosztály egységes álláspontjának kialakítását követően egyszerűbb volt azt a megoldást követni, hogy az önkormányzatok munkájának megkönnyítése végett, valamennyi, azt igénylő önkormányzatnak rendelet–minták kerültek kiadásra. A helyi rendeletek elkészült tervezeteinek előzetes véleményezésére jegyzők igényei szerint került sor. Legtöbb ilyen irányú igény a felülvizsgálatra kerülő szociális és gyermekjóléti rendeletekre, környezetvédelmi, köztisztasági rendeletekre érkezett. Amellett, hogy a hivatalunk feladatairól, jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések az igény szerinti szakmai segítségnyújtást feladatunkká teszik, nem egy esetben fordult elő, hogy az egyéb munkafeladatok ellátása mellett munkatorlódást okozott az azonnali, fél-1 munkanapos határidővel kért előzetes véleményezési igények kielégítése. Az előzetes rendelet-tervezet véleményezésének kialakított gyakorlatával összefüggésben megállapítható, hogy a jegyzők együttműködésének következményeként a Hivatal által javasolt módosításokat a képviselő-testületek elfogadták. A 2004. évben előzetes véleményeztetésre felterjesztett rendelet-tervezeteket tárgykörönként felsorolva a mellékletek tartalmazzák. d) Jogértelmezési segítségnyújtás 2004-ben több száz esetben kértek az önkormányzatok (jegyzők, polgármesterek, ügyintézők) jogértelmezési segítséget. Az írásban benyújtott és iktatott állásfoglalás kéréseket a melléklet tartalmazza. Ezek mellett az év során számos alkalommal került sor telefonon, email levelező rendszerben vagy személyesen feltett jogértelmezési kérdések megválaszolására is. Az eseti megkeresések leggyakrabban munkajogi kérdésekkel (pl. intézményvezető nyugdíjazásra tekintettel történő felmentése, pályáztatások lebonyolítása) intézmény átszervezéssel (módja, időpontja), testületi működéssel, rendeletalkotással voltak kapcsolatosak. A felvetett problémák több jogterületet érintettek, igen széles skálán mozogtak. Ezek részletezése a beszámoló mellékletében található.

21

A jogértelmezési kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a kérdést feltevők egyre nagyobb bizalommal fordulnak hivatalunkhoz. Ez jelzés értékű számunkra olyan értelemben is, hogy a korábbi szakmai útmutatásaink megfelelőnek bizonyultak. A jövőre nézve azokra egyre több alkalommal szükség van, ismételten tőlünk kérnek és várnak segítséget. e) Jegyzői értekezleteken való részvétel A jegyzői klubok rendezvényein a Hivatal törvényességi főosztálya állandó meghívott, melyen a jegyzők részére beszámolunk a törvényességi ellenőrzési tapasztalatokról, és sor kerül az aktuális szakmai információk átadására. 2004. évben a jegyzői klubokon főnapirendi pontként, felkért előadóként szerepeltünk aktuális témakörökben (pl. EU jogharmonizáció, Közbeszerzési törvény módosítása, területfejlesztés, az önkormányzatok által végzett pénzügyi ellenőrzés követelményei). f) A 2004. évi Ellenőrzési munkaterv mint alkalmazott módszer, és annak hatása a jövőre nézve A 2004. évi ellenőrzési munkatervünket végrehajtva négy témakörben végeztünk teljes körűen vizsgálatot a helyi önkormányzatokat érintően. 1. 2. 3. 4.

Az önkormányzatok belső ellenőrzésének működtetése Az önkormányzatok társulása és együttműködése Az önkormányzati rendeletek EU-s célú felülvizsgálata A közmeghallgatások megtartása

Az önkormányzatok közreműködése a feladat megoldása során létszámhiányuk és nagy munkaleterheltségük ellenére is kiemelkedő volt. Munkánk eredményessége és hatékonysága abban mutatkozott meg, hogy az ellenőrzéseket követően fellendült az ellenőrzött területeken a munkafolyamat és törvényes működés megvalósítására való törekvés. Például a felmérés eredményeként a társulási megállapodások (újak is) felterjesztésre kerültek, kiküszöbölve azt a korábbi tényt, hogy a Hivatal számára csak a normatíva igényléséhez kiadandó igazolás kérésekor derült ki, hogy az új társulás működik. A közmeghallgatások száma nőtt. A helyi rendeletek jogharmonizációja megtörtént. Hivatalunk törvényességi ellenőrzési főosztálya által az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése terén végzett témavizsgálat eredményeként a belső ellenőrzés kiépítése megindult. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzatok többsége már eleget tett, az új jogszabályi előírásoknak, főleg a megyei és városi önkormányzatok, azonban több helyen pl. kistelepüléseken ennek feltételeit kiépíteni nem tudták. A jövőre nézve jellemzően a többcélú kistérségi társulás keretében oldják meg a belső ellenőrzési feladatokat. Megállapítást nyert részünkről az is, hogy a központi jogi szabályozás, valamint a módszertan nem teljes körű, illetve azok hatálya az önkormányzati alrendszerre nem vonatkozik.

22

Az ellenőri jelentések tapasztalatait összegezve és értékelve, azokat ez évben kívánjuk a hivatal honlapján közzétenni, hogy az abban foglalt megállapításokat valamennyi önkormányzat hasznosítani tudja.

1.5. Az alkalmazott eszközök, módszerek eredményessége, értékelése A 2004. évben az alkalmazott törvényességi eszközök és módszerek hatásosnak bizonyultak, mivel a legjellemzőbb jogszabálysértések elemzésekor azt a pozitív változást tapasztaltuk, hogy az önkormányzatok a rendeletek megalkotása során, illetve a határozataik meghozatala során az év végére már nem követtek el olyan súlyú anyagi jogsértést, melynek következtében döntéseiket meg kellene semmisíttetni. Ezek a mellékleteinkben kimutatott számokban mérhetőek. A jövőre nézve ezeket a módszereket kívánjuk tökéletesíteni és a témavizsgálatok elemezéseit felhasználva egységes iránymutatást kívánunk adni a szolgáltató közigazgatás jegyében a törvényes jogalkalmazás érdekében. Ugyanakkor, ha az önkormányzatok részéről nincs meg a jogkövető magatartás (lsd. Pl. összeférhetetlenségi ügyek, illetve a domaszéki polgármester jogviszonyának megszűnése) a törvényességi ellenőrzés eszközei nem elégségesek a probléma rendezéséhez. Ezek az ügyek általában nagy sajtóvisszhangot is kapnak, ezáltal nem vet jó fényt sem a hivatalra, sem a törvényességi ellenőrzés hatékonyságára, hogy az a törvényességnek megfelelő helyzet visszaállítására nincs a jognak eszköze.

23

2. A hatósági munka értékelése 2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai A Hivatal 2004. évi ellenőrzési terve a Hatósági Főosztály tekintetében 6 település – köztük 2 város, egy nagyközség és három község - polgármesteri hivatalában irányzott elő átfogó vizsgálatot a jegyző hatáskörébe tartozó hatósági ügyintézés tekintetében. Ennek keretében vizsgáltuk az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárási és anyagi jogszabályok hatályosulását. Ezen felül nyolc célvizsgálat tartását tűzte ki az ellenőrzési terv az alábbi témakörökben: - az üzletek működésének, a vásárok, piacok, valamint a kereskedelmi szálláshelyek jegyzői ellenőrzésének gyakorisága három községben - szabálysértési bírság, helyszíni bírság behajtásának eredményessége három községben - a közlekedési támogatásokkal kapcsolatos első fokú ügyintézés ellenőrzése három községben - helyi adó és gépjárműadó adó-végrehajtási gyakorlata három községben - víz és környezetvédelmi, valamint tűzrendészeti ügyek intézésének ellenőrzése három városban - az építési tilalmat, korlátozást elrendelő egyedi határozatok meghozatalának gyakorlata három városban - az akadálymentes közlekedés biztosításának vizsgálata a tervezése, az építésügyi engedélyezés során egy megyei jogú városban - az építésrendészeti bírság kiszabásának és behajtásának gyakorlata egy megyei jogú városban és egy városban. A vizsgált települések kiválasztási szempontja részben az volt, hogy olyan településeken kerüljön sor vizsgálatra, ahonnan nem érkezik fellebbezés, így a hivatalnak nincs folyamatosan kellő rálátása a jegyző hatósági tevékenységre, városok esetében pedig ellenkezőleg, az volt a kiválasztási szempont, ha az átlagosnál több fellebbezés érkezett az adott települési jegyző hatósági határozatai ellen, illetve olyan városok kerültek be a tervbe, ahol már huzamosabb ideje nincs betöltve a jegyzői státusz. Összességében a megye településeinek ötödénél végeztünk ellenőrzést. A jegyzői államigazgatási feladatellátás keretében – a megadott vizsgálati szempontokon túl - a Hivatal vizsgálta a feladatellátás tárgyi, személyi feltételeit, valamint a BM ágazatpolitikai célkitűzéseinek települési szintű érvényesülését is, azért, hogy a Hivatal minél reálisabb képet kaphasson a közigazgatás valós megyei folyamatairól. A települési önkormányzatok hatósági és egyéb feladatellátásuk során – meglévő nehézségeik ellenére is – igyekeznek a szolgáltató közigazgatás programjának stratégiai célkitűzéseit és irányait figyelembe venni és lehetőségeik szerint megvalósítani.

24

Stratégiai célkitűzés az erős, cselekedni képes és tettre kész közigazgatás megteremtése. Általános tapasztalata a hivatalnak, hogy a megye önkormányzatainál az adott hatósági feladatok ellátásának személyi feltételei alapvetően biztosítottak, a köztisztviselők végzettsége megfelel a hatályos jogszabályi követelményeknek, alapvizsgával, szakvizsgával megfelelően rendelkeznek. Nehézség általában az építési igazgatási, műszaki igazgatási, pénzügyi igazgatási ügykörben tapasztalható, mert ezekre a területekre nagyon nehéz megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert találni a versenyszférában található kedvezőbb bérezési feltételek miatt. Általános tapasztalat, hogy ezekben az ügykörökben – különösen kisebb városokban, községekben - sok a középfokú végzettségű ügyintéző, akiknél azonban a felsőfokú végzettséget ellensúlyozza a több évtizedes tapasztalat, így a feladatellátás szakmai színvonala alapvetően nem csorbul. Ugyanakkor szembetűnő nehézség a vizsgált települések felénél az, hogy a jegyzőt, mint az államigazgatási hatósági hatáskör címzettjét - és rajta keresztül az apparátus jelentős részét - túlságosan igénybe veszi a képviselő-testület, a polgármester kiszolgálása, az önkormányzat által fenntartott intézmények menedzselése, az önkormányzati PR munka. Ezáltal a hatósági munka valós fontosságánál lényegesen kisebb szerepet kap a Hivatal életében. Az ügyintézők a hatósági területen vezetői irányítást kevéssé kapnak, munkájukra a jegyző gyakorta nem a kellő súllyal lát rá. Ezt a tendenciát erősíti az a körülmény, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói létszámát azzal a hipotézissel állapítja meg a képviselő-testület, hogy senki sem lesz beteg, nem veszi igénybe a törvényekben biztosított fizetés nélküli szabadság lehetőségét. Ezen felül, a szorosra szabott létszám mellett nehezen tervezhető és szervezhető az, hogy legyen, aki betanítsa az ideiglenesen, vagy végleg eltávozott tisztviselő helyére lépett új kollegát. Különösen felszínre kerültek ezek a problémák a vizsgálatot végzők előtt azokban a hivatalokban, ahol nem sikerül megtartani a jegyzőt, ahol tartósan beteg a polgármester, vagy ahol a hatósági munka egyébként sem áll a testület, polgármester, jegyző érdeklődésének előterében. Erről tanúskodik annak a városnak a helyzete, ahol tartósan nem töltik be a jegyzői státust, hanem „beérik” heti néhány órában egy községi helyettesítő jegyzővel, vagy az a vizsgálati tapasztalat, hogy a képviselőtestület évek óta nem kér beszámolót a jegyzőtől a hatósági munkáról, vagy megelégszik annak valamely részterületével. A költségtakarékos és hatékony közigazgatás megteremtéséért folyamatosan sokat tesznek az önkormányzatok. Korábban az önkormányzatok csak olyan intézkedéseket tettek, melynek nyomán az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket részben önállóan gazdálkodóvá minősítették át, illetve intézményeket vontak össze, ezáltal csökkentették intézményeik számát. Napjainkban más megoldásokat keresnek, így a megyében lévő önkormányzatok közül több is a felügyelete alatt működő önálló és részben önálló intézmények finanszírozását már 2002 január 1. napjától un. önkormányzati kiskincstári rendszerben valósítja meg. Ezáltal jelentősebb kamatbevételt érhetnek el, csökken a gazdasági apparátus létszáma, az intézmények finanszírozása pedig a tényleges igényekhez igazodhat.

25

Az év során a megye azon önkormányzatainál, ahol jól működő Internet-elérés van, a költségtakarékosság jegyében a papíralapú ügyintézést mind hatósági, mind településüzemeltetési, stb. területen igyekeztek visszaszorítani, ahol erre a lehetőség volt, így az intézményekkel, partnerekkel a kapcsolattartás elektronikus formában történhet, nagy terjedelmű anyagok átadására pedig CD lemezen kerül sor. Hatósági ügyintézés területén a költségtakarékos és hatékony igazgatás érdekében a városok kivételével szinte minden településen a tértivevényes ügyiratok belterületi kézbesítését a hivatal kézbesítője bonyolítja. Ezáltal olcsóban és rövidebb időn belül célhoz érnek ezek a hivatali küldemények. Ez a módszer azonban a külterületi postaládákhoz nem tudja eljuttatni a küldeményeket, holott – tekintettel a megye település-szerkezetére – a tanyás térségek száma jelentős. Stratégiai célkitűzés a szakszerű, átlátható és ellenőrizhető közigazgatás. Vizsgálataink során kitértünk arra is, hogy a települési önkormányzatok jegyzője, mint vezető mennyiben tesz eleget a saját polgármesteri hivatala tevékenysége ellenőrzésének. Ellenőrzési tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a megyében valamennyi önkormányzat jegyzője folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyintézők tevékenységét, humánstratégiai területen leterheltségüket vizsgálja, és a lehetőségeken belül mozogva teszik meg szükséges intézkedéseit, hogy az ügyfélközpontú végrehajtás személyi feltételei mindig, minden területen meglegyenek. Ezt a célt szolgálja a teljesítménykövetelmény – teljesítményértékelés jogintézménye is, mely megfelelő eszköze az évente visszatérő ellenőrzésnek, egyúttal szakszerű és teljesítményt javító munkavégzésre motivál. A belső ellenőrzési rendszernek az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatti harmonizációja és modernizációja az önkormányzatokat is érinti. A minőségi fejlesztést kiemelt kérdésként kezelő ágazatpolitika eredményeként a Hivatal által kezdeményezett, az önkormányzatoknál is bevezetendő CAF rendszerhez történő csatlakozás tervét a legtöbb önkormányzat képviselő-testülete elfogadta, ennek kapcsán pedig a hivatalunk által tartott egyeztetéseken részt vettek. A civil szervezetekkel való együttműködés, mint stratégiai célkitűzés a megye önkormányzatainál már évek óta intenzíven valósul meg. 2.2. Az átfogó és a célvizsgálatok tapasztalatai, a Hivatal intézkedései A jegyzői államigazgatási feladatellátás, mint első fokú hatóság felügyeleti ellenőrzése területén kiemelt célul tűztük ki az ellenőrzési megállapítások jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott, szakszerű, a jövőben történő gyakorlatra iránymutató elkészítését azért, hogy ezzel is növeljük az első fokú hatósági munka színvonalát. Célkitűzéseink között szerepelt, hogy a helyszíni ellenőrzéseket szakmai konzultációs lehetőséggel egészítsük ki, elősegítve ezzel a hatékonyabb és szakszerűbb első fokú ügyintézést.

26

Kiemelt feladatként kezeltük annak vizsgálatát, hogy jegyzők miként tesznek eleget a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségüknek különösen az ipart, kereskedelmet érintő ágazatokban. Céljainkat az ellenőrzés területén megvalósítottuk, valamennyi tervezett ellenőrzésre sor került, a vizsgálati megállapításainkat ettől az évtől kezdődően jogszabályi hivatkozásokkal ellátott és magyarázatokkal kommentált, bővített tartalmú jegyzőkönyvekbe foglaltuk, hogy az első fokú hatóságok számára minél nagyobb segítséget tudjunk nyújtani. Hivatalunk szinte valamennyi vizsgált településen ugyanazokat a hatósági jogalkalmazói hiányosságokat, hibákat tárta fel. A polgármesteri hivatalok hatósági munkájában a „megfelelni akarás” érzékelhető: megfelelni a képviselőtestületnek, a polgármesternek, a lakosságnak. Ebből a sokirányú elvárásból viszont az következik, hogy a jegyzők inkább a hatósági munka törvényességének rovására döntenek, nem pedig a képviselő-testület és a lakosság elvárásaival ütköznek. Összességében azonban elmondható, hogy a feltárt tipikus hibák ellenére a megye hatósági ügyintézésének színvonala jónak mondható és évről-évre javuló tendenciát mutat. Az alábbiakban ellenőrzött ágazatonként mutatjuk be főbb tapasztalatainkat azzal, hogy a másodfokú hatósági feladatellátás ismertetése során is számos első fokú tapasztalatra térünk ki, melyeket azonban itt nem ismertetünk. a) Helyi adó és gépjárműadó: Az önkormányzati adóhatóságok idei átfogó- és célellenőrzése során helyi adó és gépjárműadó ügykörben az alábbi tipikus – nyilván a meglévő számítógépes program frissítésének hiánya miatti – hibákat tapasztaltuk: A mai napig sok adóhatóságnál nem javították a „kalapos” Ő,Ú,Í betűket a magyar nyelv szabályainak megfelelő ékezetes betűkre, illetőleg a §-jeleket nem ismerő programoknál nem írják ki betűvel azt, hogy „szakasz.” Az adóhatósági határozatnak is az Áe. 42. és 43. §-ában előírt formában és tartalommal kell elkészülnie, azonban az összegeket nem csak számmal, hanem betűvel is célszerű kiírni. Amennyiben a határozat fizetési kötelezettséget állapít meg, a rendelkező résznek a fizetés módjára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. A legtöbb adóhatóságnál, az az, hogy „a fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal vagy a belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.” Az ÖNKADO program több határozatmintája (építményadó, telekadó, kommunális adó, forgalomból való kivonással kapcsolatos gépjárműadó) a mai napig adópótlék fizetési kötelezettséget helyez kilátásba a késedelmes teljesítés szankcionálására. Az adópótlék jogintézménye 1991. január 1-től megszűnt, a hatályon kívül helyezése után 13 évvel született határozatokban nincs helye az ezzel való „fenyegetésnek”. (hatályon kívül helyezte: az 1990. évi XCI. törvény = régi Art.) A helyébe lépett késedelmi pótlékról való tájékoztatás is sok helyütt hiányzik, sok határozatnál pedig a késedelmi pótlék mértékéről való tájékoztatás marad ki a rendelkező részből. 27

A határozatok fiktív esedékességi időpontot tartalmaznak, pedig az Art. 37. §-ának (1) bekezdése konkréten úgy rendelkezik, hogy az adóhatóság által megállapított adót ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzati adóhatóságok a bevallási, stb. késedelem miatt vagy nem szabnak ki mulasztási bírságot, vagy azonnal a legmagasabb tétellel. Azonban mindkét esetre igaz, hogy az Art. mulasztási bírságról szóló 172. §-át nem jogszerűen alkalmazzák. Ugyanis, ha az adóhatóság nem szabja ki a mulasztási bírságot, akkor azt kell megindokolnia, hogy miért tekintett el tőle, ha pedig kiszabja, akkor azt, hogy milyen körülményekre tekintettel döntött úgy, hogy épp a kiszabott összeg áll arányban a késedelem, mulasztás súlyával. Nem elég a határozatban az Art. 172. §-ának (12) bekezdésére hivatkozni, konkrét, az egyedi ügyre vonatkozó indokolást kell tartalmaznia a határozatnak. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi ÖNKADO program szövege formaszöveg, nem az ügy lényeges elemeit tartalmazza és hiányoznak az ügy egyediesítésére jellemző paraméterek, így elsikkad a konkrét ügyre vonatkozó tényállás, valamint a döntést megalapozó bizonyítékok leírása. Az adóhatósági határozatnak pedig igen fontos része az indokolás, hiszen színvonalas ügyintézés esetén alkalmat teremt az adózók adózással kapcsolatos jogtudatának fejlesztésére. Az alaposan feltárt tényállásra alapított döntés, ha azt kielégítően megmagyarázzák, javíthatja a határozatban foglaltak elfogadhatóságát, és még kedvezőtlen döntés esetén is bírhat olyan meggyőző erővel, ami csökkenti a felesleges jogorvoslati eljárások számát. Tehát mindenképpen a határozatok egyediesítése a cél, ami nem is teljesíthetetlen feladat, hiszen a program felülírható, és a felesleges, a konkrét ügyhöz nem tartozó jogszabályi hivatkozások is törölhetők. Sok önkormányzatnál nem tartalmazza a határozat indokolása a fellebbezési jogot biztosító és a fellebbezési illeték mértékére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok megjelölését, illetőleg ha mégis, akkor rosszul. Az új Art. (2003. évi XCII. törvény) bevezetése, azaz 2004. január 1-je óta ugyanis a fellebbezési jogot nem az Áe. 62. §-ának (1) bekezdése, hanem a 2003. évi XCII. törvény 136. §-ának (1) bekezdése, a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó szabályokat pedig a 137. § (1) bekezdése tartalmazza. Az elsőfokú hatósági munka értékelése kapcsán megállapítható, hogy az ügyintézés szakmai színvonalát illetően nincs különbség a települések között azok méretei szerint, azaz tapasztaltunk nagy fokú szakmai igényességet egészen apró településen, és észleltünk elemi tájékozatlanságot városi szinten. Legfeljebb a technikai háttérben és a kapcsolt munkakörök számában van köztük lényeges különbség. Általánosságban elmondható hogy a konkrét kivetések, adóelőírások számszakilag jogszerű mederben folynak, a kapcsolódó anyagi és eljárási jogszabályok megtartását, továbbá az iktatás rendjét illetően azonban árnyaltabb a kép. Sarkalatos pontja az önkormányzati adóztatásnak a végrehajtás, ami jelenleg is igencsak „gyerekcipőben jár”. Ezen a területen jelentkezik inkább különbség nagyobb és kisebb település között, ami nyilván az ismeretségi viszonyokkal magyarázható. Egyre több település próbálkozik azonban – sikerrel – az önálló bírósági végrehajtókkal, ez a megoldás a kis településeknek a járható út.

28

b) Építésügyi ágazat Az elsőfokú építésügyi hatóságok ellenőrzésének tapasztalatai a 47/1997. (XII. 29.) KTM rendeletre hivatkozással: A Hivatal tapasztalatai szerint a települések 50 %-ában nem végeznek építésügyi hatósági ellenőrzéseket, ennek okai leginkább személyi hiány (szakirányú végzettségű alkalmazott), valamint az építési munkák hiánya az adott településeken. A kiemelt jogkörrel rendelkező építésügyi hatóságok nem rendelkeznek megfelelő létszámmal ahhoz, hogy a csatolt településeken a szükséges építésügyi hatósági ellenőrzést elvégezzék. A települési jegyzők általában azt ellenőrzik, hogy milyen a telkek állapota, a beültetési kötelezettséget, az engedélynek megfelelő építményhasználatot, valamint azt, hogy az építtető jogerős engedéllyel építkezik-e. Rendezési terv hiányában településképet rontó építményt nem ellenőriznek, fokozott szerepet kap viszont a baleset- és életveszélyes állapotot előidéző épületek felkutatása. c) Építéshatósági felügyeleti vizsgálatok Építéshatósági felügyeleti visgálatok alakulása

2003 Év

2

2004

4

0

1

2

3

4

5

db

2003. év során kettő város felügyeleti célvizsgálatát végeztük el. 2004-ben felügyeleti célvizsgálat keretében vizsgáltuk Kistelek Város, Sándorfalva Nagyközség, Mórahalom Város és Szentes Város által lefolytatott építéshatósági eljárásokat. A 2004-ben végzett vizsgálatok során az építésügyi bírság kiszabásával összefüggő eljárásokat kiemelten vizsgáltuk. Egy nagyközség kiemelt építéshatósági ügyintézőjét a feltárt hiányosságokra tekintettel továbbképzésben részesítettük. Célvizsgálat keretében az akadálymentesítés ellenőrzésének tapasztalatai: Az OLÉH megkeresésére 2004. májusában hivatalunk utóellenőrzés keretében megvizsgálta a közhasználatú épületekkel összefüggésben született építéshatósági engedélyeket, az akadálymentes épített környezet biztosításának szemszögéből. A megvizsgált iratokból megállapítottuk, hogy az esetek túlnyomó többségében a kiadott építési engedélyek egy vagy több ponton továbbra sem felelnek meg az OTÉK által meghatározott és alkalmazandó akadálymentes megközelíthetőség feltételeinek. A célvizsgálat során a Csongrád megyei kiemelt építési hatóságok által 2003. évben kiadott 40 db építési engedélyt illetve annak tervdokumentációját vizsgáltunk meg. 29

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a tervdokumentációkban szereplő épületeknél - 38 %-ban a lejtők hajlásszöge az OTÉK. 66. §-ban és 5. számú mellékletében előírtaknak nem felelt meg, mert a lejtők lejtésének mértéke az előírt maximális értéket meghaladta, - 7 %-ban a tervezési program részét az akadálymentes megközelíthetőség nem képezte, - 8 %-ban a lejtők megfelelő korláttal és szegéllyel nem rendelkeztek, - 7 %-ban az ajtók szabad nyílásméretei az OTÉK 62. § (6) bekezdésében foglaltaknak nem feleltek meg, - 5 %-ban a közlekedők szabad szélessége nem volt megfelelő. A kiemelt elsőfokú építésügyi hatóságok által felülvizsgálatra felterjesztett építési engedélyek a vizsgálat végzésének időpontjában már jogerősek és végrehajthatóak voltak. A kérelmezők az akadálymentes környezet kialakításához szükséges pénzalapokat pályázatok útján kívánták biztosítani, az akadálymentes környezet kialakításához pályázatokat nyújtottak be, ezzel a jóhiszeműen szerzett joggyakorlást megkezdték. Mindezekre való tekintettel felügyeleti intézkedés megtételére a közigazgatási hivatalnak az 1957. évi IV. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogszabályi lehetősége nem volt. Ehelyett az ugyanezen törvény 92. § (1) bekezdése szerinti külön intézkedés keretében felhívtuk az érintett kiemelt építéshatósági jogkörrel rendelkező jegyzők figyelmét a megállapított, jogszabálysértő hiányosságokra. d) Üzletek működésének engedélyezése A működési engedélyeket néhány kivételtől eltekintve a vonatkozó 4/1997. (II.21) Korm. rend. (R.) 2. számú melléklete szerinti tartalommal adják ki az első fokú hatóságok, a II. kategóriájú játékterem működése, illetve a korlátozások (pl. szeszesital kimérés) a működési engedélyeken feltüntetésre kerültek, a működési engedélyek az üzletköröket az 1. sz. melléklet szerinti jelzőszámok szerint tartalmazzák, az üzletek nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerint végzik. Ahol hiányosságot vagy jogszabálysértést tapasztaltunk, ott - az ellenőrzési jegyzőkönyvben is rögzítetten -a jegyző figyelmét felhívtuk ennek megszüntetésére, s annak eredményéről visszajelzést kértünk, melyet rendre megkaptunk. Az ellenőrzések során az üzletekkel összefüggésben tipikus problémaként tapasztaltuk, hogy a jegyzők az R.8.§ szerinti, az üzlet működésével összefüggő ellenőrzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, városokban az egyéb feladatok mennyiségére illetve az ezzel összefüggő kapacitáshiányra, kisebb településeken pedig a személyes ismeretségre és az egyébkénti helyismeretre hivatkozással. Más oldalról azért is nehéz helyzetben van a települési önkormányzat jegyzője, mert a képviselőtestület felé, mint helyi adóhatóságnak minél magasabb helyi adó-bevételről kell számot adnia – ez a kettősség azonban kényszerpályára tereli a jegyzői hatósági tevékenységet.

30

Annak érdekében, hogy a jegyzők eleget tegyenek ellenőrzési kötelezettségüknek, rendszeresen célvizsgálatokat tartunk, azonban a Hivatal ezen kívül nem rendelkezik egyéb eszközökkel. e) Telepengedélyezési ügyek: A telepengedélyezési eljárások lefolytatása és az engedélyek kiadása a beszámoló hatósági tevékenységről szóló fejezetében részletezett eljárási hibáktól eltekintve általában a R. rendelkezései szerint történik. Ahol hiányosságot vagy jogszabálysértést tapasztaltunk, ott - az ellenőrzési jegyzőkönyvben is rögzítetten -a jegyző figyelmét felhívtuk ennek megszüntetésére, s annak eredményéről visszajelzést kértünk. A telepek működésének az ellenőrzésére a jegyzők a R. 9. §-ban foglalt ellenőrzési kötelezettség ellenére ritkán kerül sor, ennek szükségességére a jegyzők figyelmét több fórumon felhívtuk és betartatása érdekében rendszeresen célvizsgálatokat tartunk. Engedély nélkül működő telepekről a jegyzők nem hatósági ellenőrzés eredményeként, hanem tipikusan lakossági bejelentés alapján értesülnek, amikor a tevékenység végzése miatt – zaj, környezetvédelmi, és egyéb indokkal - a szomszédok eljárást kezdeményeznek. Ennek eredményeként került sor a tevékenység végzését megtiltó határozatok jelentős részére. Vizsgálati jegyzőkönyveinkben minden esetben felhívtuk az első fokú hatóságok figyelmét a követendő jogszabály-értelmezésre és alkalmazásra azzal, hogy ennek megtörténtéről adjanak hivatalunk számára visszajelzést. f) Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Az ügykörben első fokú hatóságok ellenőrzésének tapasztalata, hogy - az első fokú hatóságok olykor nem tartják be az ügyintézési határidőt, - az orvosi igazolásokat nem szerzik be, illetve azok hiányosak (új kérelem esetén több éves igazolást is elfogadnak), - a kereset igazolások nem a valós adatokat tükrözik akkor, amikor a tárgyidőszaknál régebbi nyugdíjszelvényt is elfogadnak, illetve olyan nyugdíjszelvényt fogadnák el, amin semmilyen személyazonosító nincs, - az is előfordult, hogy az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban engedélyezett határt, mégis támogatást állapítottak meg a kérelmezőnek. Megállapításainkat jegyzőkönyvbe foglaltuk, azonban az Áe-ben foglalt szabályok miatt felügyeleti intézkedés megtételére nem kerülhetett sor, ügyészi intézkedést kezdeményeztünk, mely még nem zárult le. Egyúttal az első fokú hatóság számára a jövőre vonatkozó helyes gyakorlatra is adtunk iránymutatást. g) Szabálysértés Az Sztv. 37. §. b) pontja alapján végzett vizsgálati tapasztalatok szerint a községekben nagyon humánusan intézkednek, mert 50-70-90 %-ot is eléri néhol a figyelmeztetéssel lezárt eljárások száma, kevés a bírságolás. Évek óta rendszeresen felhívjuk az első fokú hatóság figyelmét a szigorúbb gyakorlatra, azonban átütő változást nem

31

tapasztalatunk. A problémát valószínűleg az új szabálysértési törvény fogja megoldani, ami valószínűleg a kistérségekhez telepíti a szabálysértési jegyzői hatáskört. h) Birtokvédelmi ügyek intézése Az ügykörben az ellenőrzések tapasztalata, hogy az első fokú hatóságok gyakran nem rovatják le az eljárási illetéket (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. §. (1) bekezdése, mely szerint az általános tételű eljárási illeték a közigazgatásban 2.000.Ft.) és utóbb se hívják fel a kérelmezőt annak lerovására (illeték tv. 34. §. (2) bek.), holott kérelem visszavonása, egyezség kötésekor és elutasító érdemi döntés esetén is le kell rovatni az illetéket, nemcsak abban az esetben, ha a kérelemnek helyt adtak. Az illeték tv. 34. §. (5) bekezdés szerint az illeték hiányáról leletet kell készíteni és a felhívás költségét, a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal állapítja meg. Leletezést sosem végeztek, amire a figyelmüket felhívtuk. Ezekre a hiányosságokra minden esetben felhívtuk az ellenőrzött hatóságokat. 2.3. A Közigazgatási Hivatal igazgatási feladatai 2.3.1. A Hivatal első fokú államigazgatási hatósági tevékenységének értékelése Az első fokú hatósági munka területén a polgárbarát hivatalkép köztudatban való erősítése és az ügyfélbarát ügyintézés jegyében célul tűztük ki az állampolgárok által könnyen elérhető tájékoztatók, ügymenet-leírások, letölthető adatlapok, nyomtatványok magyarázatokkal ellátott közzétételét. Céljaink között szerepelt a szolgáltató közigazgatás megteremtése jegyében a lehető legrövidebb határidővel történő eljárás megvalósítása, valamint a szakmai színvonal emelése azáltal, hogy különösen nagy hangsúlyt fektetünk határozataink alapos és mindenre kiterjedően körültekintő indokolására, növelve ezáltal határozataink ügyfelek általi elfogadottságát. Az ügyintézés állampolgár-barát körülményeinek kialakítására is nagy hangsúlyt fektettünk, különösen a mozgáskorlátozott ügyfelek érdekében. Célul tűztük ki a pernyertességi mutató megtartását. Megállapítható, hogy a kitűzött stratégiai célokat elértük. A Hivatal honlapján valamennyi első fokú ügykörben magyarázatokkal ellátott ügyfeleknek szóló tájékoztatókat tettünk közzé, ezen felül letölthető kérelem és adatlap áll rendelkezésre a felelős műszaki vezetők és a felelős műszaki ellenőrök nyilvántartása iránti kérelmet benyújtó ügyfelek számára. Az első fokú ügyintézésben jelentős eredménynek könyveljük el, hogy az eljárási határidőt a minimálisra csökkentettük különösen a megszűnt fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat engedélyezési ügyekben, munkaszervezési intézkedések nyomán pedig a külföldiek ingatlanszerzési ügyeiben is. A Hivatal feladat- és hatásköre ebben az évben nem bővült és nem szűkült, ugyanakkor bizonyos ügykörökben - külföldiek ingatlanszerzési ügyeiben, szociális

32

intézmények működésének engedélyezése ügykörben – az év folyamán jóval bonyolultabbá vált, illetve új szakmai mozzanatokkal bővült. Sikerült elérni azon célkitűzésünket is, hogy határozataink indokolása a korábbinál sokkal alaposabb, körültekintőbb legyen, növelve ezáltal a határozatok ügyféli elfogadottságát is még azokban az esetekben is, amikor elutasító döntés született. Ezt jól alátámasztja az, hogy csak elvétve nyújtottak be első fokú határozataink ellen jogorvoslati, illetve perorvoslati kérelmet. Pernyertességi mutatónk még a korábbi évekhez képest is javult. Összehasonlító diagram az első fokú hatósági munka ügyiratforgalmáról: Iktatott I. fokú hatósági iratok száma

5000 4500

2377

4000

2031

3500 3000 2500 2000

2362

1978

1500 1000 500 0

2003.

2004.

Alapszám

Alszám

A hatósági munka ügyiratforgalmáról készült összehasonlító diagram és jelen beszámoló mellékletei szemléltetik a hatósági ügyiratforgalom alakulását, rávilágítva az előző év adataira is. Az összehasonlításból megállapítható, hogy mind az alapszámos, mind az alszámos ügyiratforgalom mintegy 12% - 12%-al növekedett 2004-ben az előző évhez képest. A növekedés elsősorban a kisajátítási, bányaszolgalmi ügyek számának növekedésével magyarázható, de több felelős műszaki vezetőt, felelős építési ellenőrt is regisztráltunk, és a tavalyi évhez képest több igény érkezett súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása ügykörben is. A számukban megnövekedett feladatokat a tavalyi évhez képet azonos köztisztviselő létszámmal láttuk el akként, hogy munkaszervezési vezetői intézkedésekre került sor. a) Kisajátítással összefüggő első fokú hatósági feladatellátás A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény prioritásainak megfelelően hivatalunk kiemelt feladatként kezelte a Csongrád megyén áthaladó M5-ös autópálya nyomvonalát érintő kisajátítási ügyek intézését. Emellett azonban természetesen más célú kisajátítási kérelmek intézésére is sor került. A beszámolási időszakban 22 kisajátítási kérelmet terjesztettek elő hatóságunknál, míg 2003. évben a kisajátítási kérelmek száma összesen 10 darab volt.

33

Kérelmek 25 20 15 10 5 0

db

2003.

2004.

A kérelmek indokaként megjelölt közérdekű célok között túlnyomóan az M5-ös autópálya nyomvonalának kiépítése miatti „közlekedés” (útépítés) célú kérelmek voltak többségben, csakúgy mint 2003-ban: 10 kérelem az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től, 2 kérelem országos közútkezelő kht.-któl, míg 1-1 kérelem önkormányzattól (Szeged, Szentes, Deszk) érkezett. 4 esetben az Étv. előírásaira hivatkozva kérték az ingatlantulajdonosok az ingatlanaik kisajátítását. Ez utóbbiak közül egy ügy lezárult, a többi folyamatban van (2 esetben az önkormányzatot a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezni kellett). A kisajátítási ügyek 183 személyt, összességében 74 ha 1623 m2 terület nagyságot, 254 ingatlant érintettek. 213 ingatlan kisajátítására az M5 autópálya megépítéséhez volt szükség. (Összehasonlításul 2003. évben 77 személy, 26 ha 7225 m2 terület nagyság volt érintett.) A kisajátítással érintett települések többnyire a leendő M5 autópálya nyomvonalába estek (Kistelek, Szatymaz, Balástya, Szeged) továbbá más közérdekű cél miatt Székkutas, Szeged, Deszk, Újszentiván, Szentes, Kiszombor, Röszke, Csanytelek települések voltak még érintve. 15 kisajátítási kérelemnek helyt adó, 4 db kérelmet elutasító és 7 db eljárást megszüntető határozat került kiadásra, továbbá előző évről áthúzódó 3 ügy zárult le. Az elutasító és eljárást megszüntető határozatok kiadására azért került sor, mert a kérelmező időközben az ingatlan tulajdonjogát kisajátítási eljáráson kívül szerezte meg (vagy a kérelem benyújtása előtt vagy pedig eljárásunk ideje alatt). Keresetindítás: A 2004. évben hozott kisajátítási határozatok közül összesen 4 ellen éltek keresettel, melyek közül 3 esetben a jogalapot is vitatták, a perek jelenleg folyamatban vannak. Összehasonlításul, a 2003. évben hozott kisajátítási határozatok közül összesen kettő ellen éltek keresettel, azonban az ez évi keresetindítások száma nem értékelhető abszolút értékű növekedésnek, hiszen az ügyek száma is megduplázódott. Az autópálya építéséhez szükséges területek megszerzéséhez az eljárásokkal érintett nagy számú ingatlantulajdonos, illetőleg vagyonkezelő ellenére mindössze 2 keresetet terjesztettek elő a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt (ezek egyike állami gazdálkodó szerv volt, ez ügyben a peres eljárás szünetel, mert a kisajátítást kérő és a felperes peren kívül kívánja vitáját rendezni). Egyik per sem zárult még le.

34

A kisajátítási eljárások megindítása és lefolytatása igen körültekintő és alapos előkészítést kíván meg a kérelmezők részéről. A kérelmek intézése alapján a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kérelmezők – pénzügyi okokból, tudatlanságból vagy az előkészítő munka rossz megszervezése miatt – a kérelmeket gyakran hiányosan, pontatlanul, késedelmesen (a munkakezdési, munkaterület átadási, pályázat benyújtási határidőtől sürgetve) terjesztik elő, a jogszabályokban előírt, és a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolják. Tapasztalható, hogy különösen a pénzügyi-gazdasági év vége felé (az útépítési célelőirányzat fel nem használt része elvonásának esetleges veszélye miatt) a kérelmezők rendre soronkívüliséget kérnek. Az utóbbi időszak Csongrád megyét érintő legjelentősebb infrastrukturális beruházása az M5 autópálya továbbépítése két – több ingatlantulajdonost, illetőleg az autópálya kijelölt nyomvonala környezetében élő lakosságot érintő – problémát is felvetett: 1.) A kisajátítási eljárás során kiderült, hogy az autópálya beruházója a nyomvonallal érintett ingatlanokat az ingatlantulajdonosok tudta és hozzájárulása nélkül megosztatta és a területszerzési eljárás során a megosztás folytán kialakult új ingatlanok közül már csak azokat vette meg vagy kérte kisajátítani teljes egészében, amelyekre az autópálya építéshez szüksége volt. Így viszont előállott az a helyzet, hogy az autópálya építéssel érintett ingatlantulajdonosok „nyakán maradtak” olyan ingatlanok, amelyek az autópálya közelsége, megközelíthetetlenségük, gazdaságtalan megművelhetőségük miatt forgalmi illetőleg használati értékükben csökkentek, vagy teljesen elértéktelenedtek. Hasonló okok miatt ilyen sorsra jutott több megosztással és kisajátítási eljárással nem érintett ingatlan is. Ezen ingatlanok tulajdonosai jogosan sérelmezik az így kialakult helyzetet, problémájuk megoldására megoldást keresve az autópálya beruházóját, hivatalunkat, a települési önkormányzatokat és a közmédiumokat ostromolták. Ezeket a panaszokat csak az autópálya beruházója orvosolhatja, mert – a korábbi megosztások miatt – jogi lehetőség nincs ezen visszamaradt, de ingatlan-nyilvántartási szempontból önálló ingatlanok kisajátításának – az autópálya beruházójának akarata ellenére ex offició történő – elrendelésére. Ugyanez a helyzet azon – a kisajátítási eljárással közvetlenül nem érintett – ingatlanok tekintetében is, amelyeken a korábbi életvitel folytatása, illetőleg azok használata, megművelése az autópálya közelsége, ingatlanuk nehezebbé vált megközelítése miatt ellehetetlenült vagy számottevően nehezebbé vált. Vannak idős emberek és kisgyerekes családok, akik az autópálya építése miatt több kilométeres kerülő út megtételére kényszerülnek majd. 2.) A kérelmező indokait elfogadva a határozatainkat azonnal végrehajthatónak nyilvánítottuk, s ennek megfelelően akként rendelkeztünk, hogy a kártalanításokat a határozat(ok) kézhezvétele után kérelmező nyomban köteles kifizetni. Problémaként merült fel, hogy Szatymaz és Szeged-Kiskundorozsma közigazgatási területét érintő kisajátítások esetében az Állami Autópálya Kezelő Rt. nem tett időben eleget a kártalanítási kötelezettségének. Ebben az esetben nem alkalmazhatók sem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, sem pedig a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási összeg kifizetéséről,

35

valamint az értékkülönbözet megfizetéséről szóló 21/1976. (IX. 5.) PM rendelet szabályai, (a kisajátított ingatlan tulajdonosa kénytelen polgári peres úton érvényt szerezni jogos igényének). A jogosultak a kártalanításhoz több havi késedelemmel jutottak hozzá. A kérelmező ezen mulasztása következtében a kisajátítást szenvedők érdekei sérültek. A beszámolóban foglaltakból látható, hogy a kisajátítási ügyek-, a kisajátítással érintett ingatlanok száma növekvő tendenciát mutat. A tapasztalatok szerint ezen ügyek száma és a nemzetgazdaság helyzete, állapota között közvetlen korreláció mutatható ki: a gazdaság növekedése, fellendülése esetén ezen ügyek száma (az állami, önkormányzati, magán beruházások számának növekedése miatt) növekszik, gazdasági visszaesés esetén azonban csökken. b) Bányaszolgalom alapítási ügyek: A beszámolási időszakban 34 bányaszolgalom alapítási kérelmet terjesztettek elő hatóságunknál, míg 2003. évben ez a szám 7 volt. Kérelmek 40 30 20

db

10 0 2003.

2004.

A bányaszolgalmi ügyek száma a gazdaság aktuális állapotától függetlenül növekedett a vizsgált időszakban. Ennek oka egyrészt az, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 2004. január 1 napjától történt módosítása bevezette – az un. üzemeltetési szolgalom mellett - az un. elhelyezési szolgalom jogintézményét. A másik ok a földgázellátásról szóló 2003. XLII. törvény 85. §-ának (7) bekezdésében deklarált azon kötelezettség, mely szerint a törvény hatálybalépését (2004. január 1.) megelőzően megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultnak a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül (2006. XII. 31ig) be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba. Tényként állapítható meg az is, hogy a kilencvenes évek elején a tulajdoni és birtokviszonyokban bekövetkezett átrendeződés (a kárpótlási eljárások lefolytatása, a privatizáció, a termelőszövetkezetek megszűnése) még rendezetlenebbé tette az amúgy is erősen kifogásolható ingatlan nyilvántartási állapotokat. A kérelmezők a MOL Rt. illetve megbízásából eljáró különféle gazdasági társaságok, továbbá a DÉGÁZ Rt. megbízásából eljáró Geodéziai és Térképészeti Rt. Szegedi Osztálya voltak. 36

A bányaszolgalom alapítási ügyek 409 személyt, 43 ha 8709 m2 terület nagyságot, (2003. évben 24 személyt, 15 ha 1978 m2 terület nagyságot) érintettek. 21 db kérelemnek helyt adó, 2 db kérelmet elutasító és 16 db eljárást megszüntető határozat került kiadásra, továbbá előző évről áthúzódó 3 ügy zárult le (3db kérelemnek helyt adó és 1 db. eljárást megszüntető határozat került kiadásra). Ebben az ügykategóriában a bányaszolgalom alapítással érintett települések száma nem jellemző, illetve következtetések levonására nem ad alapot, mert a lefektetett, vagy tervezett vezetékek nyomvonala határozza meg a területet. Így csak az állapítható meg, hogy az érintett területek elszórtan a megye különböző területein találhatók (pl.: Szentes, Mórahalom, Szeged, Ruzs, Öttömös, Pusztamérges, Ópusztaszer, Hódmezővásárhely, Mártély, Ásotthalom, Szatymaz, Baks, Röszke). A bányaszolgalmi eljárások megindítása és lefolytatása igen körültekintő és alapos előkészítést kíván. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kérelmezők - a MOL Rt. kivételéve – pénzügyi okokból, tudatlanságból vagy az előkészítő munka rossz megszervezése miatt a kérelmeket hiányosan, pontatlanul, késedelmesen, az utolsó pillanatban (a munkakezdési, munkaterület átadási határidőtől sürgetve) terjesztik elő, a jogszabályokban előírt, és a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolják. Elvétve fordul elő olyan bányaszolgalmi ügy, amelyben ne kellene hiánypótlási felhívást intézni a kérelmezőhöz, de nem megy ritkaságszámba az sem, hogy egy-egy ügyben négyszer, ötször kell hiánypótlási felhívással élni. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a kérelmezők megbízottai – valószínűleg – akkor kapják meg a megbízási díjat, ha a kérelmet előterjesztették a hatóságnál, nem pedig akkor, amikor az eljárás rendben befejeződik. Az elutasító és eljárást megszüntető határozatok kiadására azért került sor, mert a kérelem előkészítetlen, illetve megalapozatlan volt (a kérelmező által benyújtott tulajdoni lap másolata szerint az a személy, akivel a megállapodást nem tudta megkötni, már nem tulajdonosa az ingatlannak, nem kísérelte meg a szolgalmi jog alapítása tekintetében a megegyezést, illetve nem igazolta annak meghiúsulását, továbbá az ingatlan tulajdonosával közigazgatási eljáráson kívül már megegyezett vagy a kérelem benyújtása előtt vagy pedig eljárásunk ideje alatt -, illetve a kérelmező a hiányok pótlására, illetőleg a hibák kijavítására megszabott határidőt többszöri, távbeszélő, illetőleg elektronikus posta útján küldött sürgetés ellenére sem teljesítette, illetve mert a hiányok pótlása nélkül a kérelem érdemben nem volt elbírálható). Keresetindítás: A 2004. évben hozott bányaszolgalom alapítási határozatok közül összesen 4 ellen éltek keresettel, melyek közül 1 esetben a jogalapot is vitatták, a perek közül 2 jelenleg még folyamatban van. Az egyik a bírósági eljárás megszüntetésével végződött, a másik eljárásban a bíróság – a keresetlevél elkésettként való előterjesztése miatt – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Összehasonlításul, 2003. évben hozott határozatok közül 1 esetben éltek keresettel. Azonban az ez évi keresetindítások száma nem értékelhető abszolút értékű növekedésnek, hiszen az ügyek száma jelentősen megnövekedett. A beszámolási időszakban zárult le

37

véglegesen egy 2000. évben indult bányaszolgalmi jog alapítási ügy a Legfelsőbb Bíróságnál, mely fórum a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A bíróságok ez évben összesen 55.000,-Ft. azaz Ötvenötezer forint perköltséget ítéltek meg hivatalunknak bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata során. c) Korlátozási kártalanítási ügyek: A beszámolási időszakban 3 korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő hatóságunknál (2003. évben egyetlen egyet sem). Az ügyek 6 személyt, 2 ha 3596 m2 terület nagyságot, 3 ingatlant érintettek. Egy ügy zárult le a kérelemnek helyt adó határozattal. A megállapított korlátozási kártalanítási összeget mind az ingatlantulajdonosok, mind pedig a kártalanítás megfizetésére kötelezett önkormányzat elfogadta. E kevés ügyből általánosítható tapasztalat nem vonható le, de elmondható, hogy az érintett önkormányzatok együttműködése az ingatlantulajdonos ügyfelekkel és hatóságunkkal jó. Az ügyek kis számának indoka elsősorban az, hogy az önkormányzatoknak nincs megfelelő anyagi forrásuk a kártalanításra, másrészt az ingatlantulajdonosok olykor irreálisan magas kártalanítást várnak el, így a kérelmek nem kerülnek hivatalunkhoz. Más szervekkel, hatóságokkal való együttműködés tapasztalatai: A kisajátítási, bányaszolgalmi, korlátozási kártalanítási ügykörökben közreműködött közigazgatási szakértők (ingatlanforgalmi, mezőgazdasági, erdész) mindig határidőre készítették el megbízható, megalapozott, minden aggály nélküli szakvéleményeiket. Az ügyek számához viszonyítottan csekély peres ügyszám is mutatja, hogy a szakértők által javasolt kártalanítási összeg(ek) reális(ak), azt mind a kérelmező(k), mind pedig az ingatlantulajdonos(ok) elfogadják. Az évek során hivatalunknál vezetett szakértői névsorból kiválasztottuk – az ügyek alapján szerzett tapasztalat, próba alapján – azokat a szakértőket, akiknek a munkája jó minőségű. Ugyankkor megállapítható, hogy  a jól dolgozó, felkészült szakértők száma csekély (5-6 fő),  a szakértővé válás követelményei nagyon alacsonyak, a névjegyzékbe való felvétel feltételeinek és eljárásának szabályozása felülvizsgálatra szorul,  a szakértők az illetékhivatal nem mindig megfelelő együttműködése miatt nem jutnak hozzá a szakvélemények elkészítéséhez szükséges ingatlanforgalmi adatokhoz. A hatályos jog a kisajátítási kártalanítás mértékének (a kisajátításra kerülő ingatlan értékének) megállapításához semmilyen támpontot, eligazítást nem ad, a közigazgatási és bírói gyakorlat egyaránt kizárólag a precendensekre, a bíróságok jogfejlesztő, jogalakító döntéseire hagyatkozik e téren. Az ügyintézés során a földhivatalokkal (úgy a megyei, mint az egyes körzeti) jó kapcsolatot alakítottunk ki, előzékenyek, segítőkészek voltak, az ügyek mielőbbi elintézését tartották szem előtt.

38

Panaszügyek, eljárási határidők: Ezekben az ügykörökben panaszügy nem volt, eljárási határidő túllépésére nem volt példa. d) Fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmek első fokú intézése: Polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmek ebben az évben a haderő reform bevezetése miatt lényegében csak júniusig érkeztek hivatalunkhoz. A polgári szolgálatra beadott kérelmek száma így is 123 volt, míg az előző (teljes) évben 188. Kérelmek száma 188

200

db

150

123

100 50 0 2003

2004 Év

Látszólag a beadott kérelmek száma 35 %-kal csökkent 2004-ben. A csökkenés oka azonban nem az, hogy kevesebb sorköteles választotta a polgári szolgálatot, hanem az, hogy az utolsó behívás az első félévben megtörtént. Ezt, és a sorkatonai szolgálatra a honvédség által behívottak számának csökkenését is figyelembe véve valójában emelkedett a kérelmek száma. Az ügykörben az engedélyező határozatok száma 81 volt, elutasító határozatra 3 esetben került sor, az eljárást megszüntető határozatok száma pedig 39 volt. Határozatok megoszlása az elbírálás tekintetében Kérelemnek helyt adó Kérelmet elutasító Eljárást megszüntető 2004

3 39

Év

81

2003

155 0

50

2 100

150

31 200

db

Elutasításra egy esetben azért került sor, mert a bűnügyi nyilvántartás szerint erőszakos bűncselekményt követett el a sorköteles, 2 esetben pedig már korábban is adott be kérelmet a sorköteles, a hiánypótlási felhívásra egyik esetben sem válaszolt, tehát

39

egyértelmű volt, hogy csak el akarja kerülni szolgálatot, nem motiválja sem vallási, sem lelkiismereti ok. Külön elemzést érdemelnek az eljárást megszüntető határozatok. Az eljárás megszüntetésének főbb okai a következők voltak: - a kérelem indoklása inkább pszichés eredetű, sem a vallási, sem a lelkiismereti meggyőződés nem volt egyértelmű a beadott kérelem alapján, ezért hiánypótlási felhívásra került sor, melyre nem válaszolt a sorköteles, - a kérelmet hiányos adatokkal adták be, és a hiánypótlási felhívásra nem válaszoltak, - kérelmét a határozat meghozatala előtt visszavonta. A kérelmezők együttműködési készsége – a saját érdekeiket tekintve – csak látszólag volt jó, hiszen azzal, hogy nem válaszolt a hiánypótlásra, vagy kérelmét visszavonta, a hivatal döntését segítette, illetve meggyorsította a kérelem elintézésének idejét. Azonban a kérelmek egy része mögött egyértelműen a katonai szolgálat alól való kibúvás ismerhető fel. A sorkötelesek között –szájhagyomány útján – elterjedt a kérelem megszövegezése, mely az elbírálást tekintve megfelelő volt, de a hivatal nem tudta annak valódiságát ellenőrizni. A kérelmezők azt a módszert alkalmazták, hogy a kérelmeket közvetlenül a bevonulás előtt, vagy a bevonulás helyén adták be, és pár napon belül visszavonták azt, vigyázva arra, hogy a behívásra már ne legyen lehetőség. Az előfordult, hogy a kérelmeket hiányos adatokkal küldték be, így hiánypótlásra kellett felszólítani, melyre tudatosan nem válaszoltak. Így ezekben az esetekben a hivatalnak az Áe. szerint kellett döntenie, és az eljárást meg kellett szüntetnie. Fellebbezésre ebben az ügykörben nem került sor, mint ahogyan panaszügy sem volt. A haderőreform egyértelműen hatással volt a kérelmek számára, mert a sorkötelesek annak reményében, hogy a sorkatonai szolgálat meg fog szűnni, bátrabban és többen adták be kérelmüket polgári szolgálat engedélyezésére, mert tudták, ha a beadott kérelmet visszavonják, vagy a hiánypótlási felhívásra nem válaszolnak, az eljárás megszüntetésével időt nyernek, és nem kell sem katonai, sem polgári szolgálatot teljesíteniük. A Hivatal együttműködése nagyon jó volt a megyei hadkiegészítő parancsnoksággal és a megyei munkaügyi központtal is. A vitás kérelmeket mindkét hatósággal rövid időn belül – az államigazgatási eljárás szabályainak keretében – minden hatóság megelégedésére tudtuk elbírálni, adott esetben a kérelmező érdekeit is figyelembe véve. Végezetül még egy másodlagos – gazdasági, társadalmi - szerepe is volt az engedélyezéseknek: sok fiatal részéről, különösen a középfokú végzettségűek közül érkezett visszajelzés, hogy a polgári szolgálat engedélyezése által kerültek ki a munkanélküliségből és kerültek be a munka világába, ahol foglalkoztatójuk végzett

40

munkájuk alapján megszerette és a szolgálat idejének letöltése után tovább alkalmazta őket.

e) Külföldiek ingatlanszerzése iránti kérelmek A 2004. május 1-i EU-s csatlakozásunk nyomán hatályba lépett új jogszabályok kiszínezték az amúgy eléggé egyszerűnek látszó ügykör palettáját. A feladat ekkortól már sokkal árnyaltabb, nagyobb odafigyelést igénylő ügyintézést kívánt. Már nem elég pusztán az illetékbélyeg és az okiratok csatolására összpontosítani a figyelmet, hiszen a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (azaz engedély nélkül) szerezheti meg. Miután azonban a tagállami állampolgár másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanszerzésének engedélyezése még 2009. április 30-ig hivatalunk hatáskörében marad, nagy odafigyeléssel kell „leválogatni” a tagállami állampolgár lakás, lakóház és lakásépítésre alkalmas telektulajdon vásárlását a nem tagállami állampolgárok ingatlanszerzését valamint a tagállami és nem tagállami állampolgárok tanya tulajdonjogának megszerzését is felölelő ügycsoport beadványai közül. 2004-ben 107 kérelemnek helyt adó, 9 kérelmet elutasító és 3 megszüntető határozatot hoztunk. A kérelmet elutasító határozatok közül 2 ízben azért került sor elutasító határozat meghozatalára, mert az osztrák állampolgárságú ingatlanszerzők zártkert művelési ágban nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának megszerzését kérelmezték. Kérelmezők a határozat ellen keresettel éltek a Csongrád Megyei Bíróságnál. A közigazgatási per jelenleg is folyik. Három esetben azért utasítottuk el a kérelmet, mert a német állampolgárságú ingatlanszerző (mindhárom esetben ugyanaz a személy) az elmúlt években már több ingatlan tulajdonjogát is megszerezte, melyekből (a körzeti földhivataltól kért tájékoztatás alapján) kettő jelenleg is a tulajdona, a további hatot (6) értékesített, így a közérdekkel ellentétesnek ítélte meg hivatalunk az újabb ingatlanszerzéseket különös tekintettel arra, hogy a megyeszékhely frekventált - magyar állampolgárok által is keresett területeiről volt szó. Két ízben azért került sor elutasító határozat meghozatalára, mert a külföldi állampolgárok jogi képviselőjük útján kérelmet nyújtottak be hivatalunkhoz, amelyek hiányosan érkeztek. Hiánypótlási felhívás keretében a hiányt nem pótolták, hanem az eljárási határidő meghosszabbítását kérték további 30 nappal, amire nincs jogszabályi lehetőség. Két ízben azért került sor elutasító határozat meghozatalára, mert az olasz állampolgárságú ingatlanszerzők egyike már három szegedi (részben belvárosi) lakás-, és egy garázsingatlan tulajdonjogával rendelkezik. Az üzlettársával, osztatlan közös tulajdonként megszerezni kívánt negyedik és ötödik szegedi (belvárosi) lakástulajdont kizárólag bérbeadás céljából, saját cégüktől akarták megvásárolni. Álláspontunk szerint a

41

bérbeadás céljára történő, többedik lakástulajdon szerzése a jogalkotó szándékával ellentétes, s mint ilyen közérdeket sért, ezért a kérelmeket elutasítottuk. Általános tapasztalatok A külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése iránti kérelmek esetén elvétve fordul csak elő, hogy az államigazgatási eljárás 50.000 Ft-os illetékét az eljárás megindításakor, a kérelmen ne rónák le. Abban a néhány esetben, amikor ez mégis megtörtént, rövid időn belül tisztázódott, hogy pusztán tévedésből maradt le a bélyeg és haladéktalanul pótolták a hiányt. Ez évben mindösszesen egyszer fordult elő, hogy bélyegfelhívást küldtünk a jogi képviselőnek, aki postafordultával rendezte a tartozást. Az egyéb mellékletekkel kapcsolatban viszont az ügyek közel egyharmadában legalább egy törvényes melléklet vonatkozásában hiánypótlási felhívást kellett küldenünk az ügyfélnek. Leggyakrabban a tagállami állampolgárok másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó nyilatkozata hiányzik, de gyakori a meghatalmazás, a vételi ajánlat és a Nemzeti Földalap tértivevényének, továbbá a külföldi honosságát bizonyító közokiratnak a hiánya is. Nehéz magyarázatot találni a hiánypótlások nagy számára, hiszen a kérelmezők csaknem 100%-a jogi képviselő útján nyújtja be kérelmét, másrészt a Hivatal honlapján bárki számára elérhetően magyarázatokkal ellátott ügyfél-tájékoztató áll rendelkezésre, ami az ügyvédek körében ismert és elismerten komoly segítséget jelent. A mellékelt diagram az EU-s és nem Eu-s államok állampolgáraitól érkező arányokat mutatja be, mely jól szemlélteti, hogy annak ellenére, hogy Csongrád megye két nem Eu-s állammal is határos (Románia, illetve Szerbia és Montenegró Állam), mégis arányaiban több az Eu-s tagállamból érkező kérelmek száma. Kérelmek aránya 2004-ben 70

80 60

45

40 20 0 EU-s

Nem EU-s

A Hivatalhoz benyújtott kérelmek több, mint a fele olyan ingatlanra vonatkozik, mely a két megyei jogú város valamelyikében, tipikusan Szegeden található, vagyis tipikusan belterületi lakásingatlant vásárlásához kérik hivatalunk engedélyét. Kérelmek megoszlása településnagyság szerint 60

55

40

43 17

20 0 megyei jogú város

város

község

42

A kérelmek nagy száma ellenére, és annak ellenére, hogy az ügykört két köztisztviselő osztott munkakörben, más ágazatok mellett látja el, az eljárási határidőt betartjuk, és az esetek nagyobb részében a polgármesterek is megadják nyilatkozataikat az előírt 15 napon belül. Néhány esetben azonban előfordult, hogy a polgármesteri nyilatkozat késése miatt vált szükségessé az eljárási határidő meghosszabbítása, holott Hivatalunk honlapján külön tájékoztatót tettünk közzé a polgármesterek számára nyilatkozataik határidejével és tartalmával kapcsolatban, ugyanis tapasztaltuk, hogy a nyilatkozatok sablonosak, nincs mögöttük körültekintő felmérés az önkormányzati érdek vizsgálatával kapcsolatban. A polgármesterek válaszadásának megkönnyítése érdekében az önkormányzati érdeksérelem fogalmát fejtettük ki abból a célból, hogy a rutin válasz helyett egy megfontolt, minden lehetséges körülményt számításba vevő, és a nem állandó lakos külföldiek ingatlanszerzése által keletkezett, speciális helyzetre felkészült és azt kezelni is tudó település nyilatkozata kerüljön az iratokhoz csatolásra. Jogértelmezési problémát vet fel a letelepedettek ingatlanszerzése, mert egyetlen jogszabály sem tartalmazza, hogy bevándorolton a továbbiakban a letelepedettet is érteni kell-e, a letelepedésről szóló jogszabály pedig lényegesen szűkebb körű jogosítványokat ad a letelepedetteknek, mint ami korábban a bevándoroltakat illette meg. A Földtv. 8/A. § (2) bekezdésének b) pontja pedig azt engedi sejtetni, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkező tagállami állampolgár szintén más elbírálás alá esik. Komoly szankció hiányában nem igazán fordítható le a gyakorlatra a hivatal vezetőjéhez telepített ellenőrzési hatáskör sem, amelynek keretében a települési önkormányzat jegyzőjével és a földhivatallal karöltve kellene megakadályoznia az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlanként bejelentett – valójában azonban engedélyköteles – ingatlanszerzésekkel történő visszaéléseket. A tavalyi évben megkereste hivatalunk a körzeti földhivatalokat, hogy a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló határozatának egy másolatát küldjék meg hivatalunknak. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az ügyek elenyésző részében kapunk csak a bejegyző, ill. elutasító földhivatali határozatokból. Egy zártkerti ingatlan vétele ügyében a határozatunk meghozatala előtt a Megyei Földhivatallal vettük fel a kapcsolatot, mert az ügyre vonatkozóan „szakvéleményt” kértünk. A társhatóság válasza alapján a kérelmet elutasítottuk. Határozatunk ellen a külföldi bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Az EU-s csatlakozásunknak köszönhetően több olyan országból (Belgium, Írország, Norvégia) is érkeztek kérelmek, amely országokból ez idáig nem volt Csongrád megyei ingatlanok iránti érdeklődés. Ma még nehéz eldönteni, hogy ezen társadalmigazdasági folyamatot az új tagállammal bővült ingatlanpiac iránt mutatkozó „felvásárlási láz” vagy a hazánk iránt megnövekedett szimpátia és érdeklődés illetőleg pusztán családi kapcsolatok indukálják. Az ügykörben panaszügy nem fordult elő.

43

f) A súlyos mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési és átalakítási támogatási ügyei (közlekedési támogatás, parkolójegy) Ebben az ügykörben a módosított 164/1995(XII.27.) Korm. számú rendelet alapján történik intézkedés. A parkoló igazolványokkal kapcsolatos jogszabályi változások (218/2003.(XII.11.) Korm. rend.) összefüggnek az EU-s jogszabályváltozásokkal. Ennek lényege, hogy a jövőben nem a szociálpolitikai ügyintézők, hanem az okmányirodán dolgozók fogják az igazolványokat kiadni az EU-s szabványnak megfelelően. Részükre a Belügyminisztérium központilag tartott továbbképzést a jogszabály életbelépése előtt, a gyakorlati teendők elsajátítása érdekében. Az első félévben folyamatosan 888 illetve 45 (előző évben 868 szerzési és 37 átalakítási) igény került regisztrálásra (így összesen: 933 illetve 905). A Szociális és Családügyi Minisztérium Csongrád megye számára 2003-ban 247 szerzési és 25 átalakítási, 2004-ben 214 szerzési és 30 átalakítási utalvány kiosztására adott lehetőséget. A jogszabály előírásainak megfelelően július elején megtartásra került a bizottsági ülés, mely rangsorolta a kérelmeket és meghatározta a kielégítési sorrendet, de utalványt osztani nem tudott hivatalunk, mert a minisztérium és a Súlyos Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete között az utalványok mennyiségét illetően nem jött létre konszenzus. Szeptemberben sikerült az egyeztetés és ekkor közölték, hogy mennyit oszthat el a megye. Így szeptemberben is tartottunk bizottsági ülést, és 2004. szeptember 14-iki dátummal kiosztottuk a 214 szerzési és 18 átalakítási utalványt. Szeptember 20-ától 674 szerzési és 27 átalakítási elutasító határozat kipostázása is megtörtént. Az igényük kielégítésének elutasítása miatt ketten fordultak bírósághoz, de mindkét keresetet a bíróság elutasította. Az ügykörben általános tendencia, hogy minden évben magasabb számú az új igénylők száma, mint amennyi utalvány az előző évben kiosztásra került. Vannak esetek, amikor a jogszabály rendelkezésénél fogva hivatalunk hoz határozatot első fokon a támogatásra való jogosultság megállapításáról is. Ekkor a 214/197.(XII.1.) Korm. számú rendelet alapján jár el a hivatal. Ebben az évben is csaknem valamennyi kérelmet el kellett utasítani - az előző évhez hasonlóan (85 esetben gyermek vezetett volna, ám hiányzott az a feltétel, hogy nem éltek egy háztartásban, de legtöbbször a mozgássérült nem állt munkaviszonyban, holott azt a jogszabály kógens feltételként írja elő). Így a beszámolási időszakban két kérelemnek adhattunk csal helyt. Ezen a jelenségen prevenciós jelleggel akként próbálunk segíteni, hogy a Hivatal honlapján részletes, magyarázatokkal ellátott ügyfél tájékoztatót tettünk közzé, és az ügyfélszolgálati irodán is elhelyeztük a tájékoztató szórólapokat. A 82 elutasító határozat közül 3 ellen nyújtottak be bírósághoz keresetet, ám mind a hárman az első tárgyaláson visszavonták keresetüket.

44

A szerzési támogatások elosztásánál arra is figyelemmel volt a bizottság, hogy az igénylők a települések szerint is arányosan részesedjenek.

Mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési támogatása

400 350

324

200

214

313

88 92

0

mjv - igénylők

mjv - kaptak

349 92

63 város - igénylők

80

46

206 város - kaptak

2003 2004

község - igénylők

község - kaptak

Az átalakítási támogatások kielégítése teljes. Mindenki kap, aki kér, kivéve azokat, akik csak a szerzési támogatással együtt kérik. Ezek csak akkor kapják meg az átalakítási támogatást, amikor sorra kerül a szerzési igényük kielégítése. A szerzési és átalakítási jogosultságot megállapító megállapító elsőfokú határozatok beérkezését követően, ha törvénysértés történt, az elsőfokú hatóságok figyelmét tipikusan telefonon hívtuk fel a határozatuk módosítására, kijavítására. Kisebb településeken még mindig előfordult, hogy hatáskör hiányában jártak el akkor, amikor gyermek vagy testvér vezetné a gépkocsit, tehát amikor hivatalunknak van elsőfokú hatásköre. Típushibának mondható, hogy az első fokú határozat némelyike nem tartalmazott minden olyan információt, mely a gépre vitelre, illetve a támogatások odaítéléséhez nélkülözhetetlen. Ilyenkor is rövid úton telefonon kérjük be az adatokat, figyelmeztetve, hogy a jövőben milyen adattartalommal készüljön a határozat indokolása. Ebben az évben is előfordult, hogy a 30 napos ügyintézési határidőt nem tartották meg az első fokú hatóságok. Az is előfordult, hogy időben meghozták a jogosultságot megállapító határozatot, de összevárták és az utolsó pillanatban küldték meg, ezzel nehezítve a Hivatal munkáját, holott korábban értekezleten kértük, hogy időben és folyamatosan küldjék a jogosultságot megállapító határozataikat. Az utalványok felhasználásának több éves tapasztalata az, hogy évente 30-50-es nagyságrendű azok száma, akik visszaadták a kapott támogatást (utalványt), mert nem képesek azt önerő híján elvásárolni, különös tekintettel arra a jogszabályi megszorításra, hogy a vételár 60 %-a lehet csak a támogatás. A súlyos mozgáskorlátozottak jövedelmi viszonyai a megyében igen alacsony szinten állnak. Némelyek már háromszor is visszaadták az utalványt, mégis ragaszkodnak kérelmükhöz bízva abban, hogy jobb anyagi viszonyok közé kerülnek. Már a kérelmek beadásakor is lehet következtetni arra, hogy kik fogják visszaadni a támogatást, hiszen ha az egy főre jutó jövedelmük a 10-20.000.- Ft-ot nem haladja meg, abból nemcsak

45

megvenni, de fenntartani sem tudnák a gépkocsit. Egy bizonyos szegénységi küszöb alatt mindez a támogatás diszfunkciójaként is felfogható, hiszen gépkocsi hiányában nem képes a súlyos mozgáskorlátozott munkát vállalni, munka nélkül pedig nem képes a megfelelő anyagi feltételeket előteremteni a gépkocsi megvásárlásához. Az ügyfelek érdekében részletes jogi tájékoztatást küldtünk az utalványok felhasználását illetően és rendszeres velük a telefonkapcsolat. Az ügyintéző a földszinti ügyfélszolgálaton fogadta a kérelmezőket, hogy ne kelljen feljönniük a mozgássérült ügyfeleknek. Az ügykört érintő civil szervezettel, a Súlyos Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével szoros kapcsolat áll fenn. Az egyesület elnöke a támogatást odaítélő bizottság tagja. A megyei egyesület az, amely minden évben a megyében működő mozgássérült helyi egyesületektől beszerezi a javaslatot, hogy kit javasolnak támogatásra. A MONETA-val napi telefonkapcsolatot tart fenn hivatalunk. Rendszeresen és időben jelentik, hogy kik vásárolták el az utalványt, melynek alapján azonosítható, ki mulasztotta el kötelezettségét (a számla bemutatását). Munkájuk pontos, megbízható. Az okmányirodákkal is napi kapcsolatban áll hivatalunk. A nyilvántartó munka segítése érdekében a Hivatal egy CAR-BIT számítógépes programot alkalmaz. A jogszabályi változásokat, és a jelzéseink alapján kért változtatásokat évente a programgazda elkészíti, az informatikusok az anyagot naprakészen frissítik. Évente tízes nagyságrendű panasszal fordulnak hivatalunkhoz az érintett ügyfelek, tipikusan számon kérve azt, hogy miért nem kaptak támogatást. A kellő felvilágosítást minden esetben megkapják és elfogadják. Ezt támasztja alá az, hogy a nagyszámú elutasítás (6-700) ellenére csak kettő keresetlevél érkezett, mely bírósági szakban kereset elutasítással zárult. Ügyféli panasz még, hogy nincs akadálymentesítve hivatalunk épülete. Ugyanakkor munkaszervezési intézkedés történt azért, hogy abban az időszakban, amikor az ügyfelek tömegesen jelennek meg hivatalunkban – igazolva az utalvány felhasználását, illetve meghosszabbítva annak érvényességi idejét -, az épület földszintjén lévő ügyfélszolgálaton tudják ügyüket intézni. Az első fokú hatóságok ellenőrzésének tapasztalata, hogy - időnként baj van az ügyintézési határidővel, - az orvosi igazolásokkal (új kérelem esetén több éves igazolást is elfogadtak), és a kereset igazolásokkal is volt néhol gond (régebbi vagy éppen a januári nyugdíjszelvényt fogadták el, amin semmi azonosító nincs). Még az is előfordult, hogy az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban engedélyezett határt, mégis támogatást állapítottak meg a kérelmezőnek. Azokban az esetekben, amikor hivatalunk a jogszabály erejénél fogva másodfokon jár el, az elsőfokú határozatok többségét helybenhagyjuk, így az ez évi 16 fellebbezésből mindössze 2 esetében került sor az elsőfokú határozat megváltoztatására. (Összehasonlításul, 2003-ban 30 határozat meghozatalára került sor másodfokon, 29-ben helybenhagyó, egy esetben megváltoztató határozatot hoztunk a felülvizsgálat kapcsán.) Ebbe az évben a megváltoztató határozat oka az volt, hogy a

46

II. fokú orvosi bizottság pontjai alapján a fellebbezőt súlyos mozgáskorlátozottnak kellett minősíteni. Egyébként pedig hivatalunk fellebbezést elutasító határozatot hozott, melynek oka vagy az volt, hogy a jogszabályban előírt jövedelemhatárt haladta meg a kérelmező jövedelme, vagy az előző támogatást követően nem telt le a 7 év. Közlekedési támogatás és parkolójegy ügyben fellebbezés nem érkezett. Másodfokú határozatunk bírósági felülvizsgálatát egy esetben sem kérték ebben az évben. g) A szociális intézmények működési engedélyezésének értékelése Csongrád megyében 66 bentlakásos intézmény rendelkezik működési engedéllyel, ezek székhelyek, illetve telephelyek. Ebből 55 önkormányzati fenntartású intézmény, 11 nem állami fenntartású. Az önkormányzati fenntartású intézmények többsége, 34 ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. 21 intézmény kapott az elmúlt években határozatlan idejű működési engedélyt. Annak, hogy a végleges működési engedély helyett csak ideiglenes működési engedély kiadására kerülhetett sor, jellemző okai a következők: Gyakran hiányoznak az alábbi tárgyi feltételek: • Nem biztosítottak az akadálymentes közlekedés feltételei vagy csak részben (kapaszkodók felszerelésre kerültek, de küszöbök vannak, a folyosók szűkektolókocsis ellátott-, a fürdők-illemhelyek küszöbbel ellátottak. • Az egy ellátottra biztosítandó lakóterület hiányzik. • Mindez az intimitás hiányát hozza magával, tipikus problémát jelent a zsúfoltság, tehát az egy gondozottra jutó négyzetméter szűkössége. Sajnos még ma is gyakori, hogy főleg a kastélyépületekben 10 feletti az ágyak száma szobánként. • Nincsenek kialakítva a közösségi együttlétre alkalmas helyiségek, vagy nem elegendő számban: társalgó, foglalkoztató, könyvtár, imaterem. • Hiányoznak a látogatók fogadására alkalmas helyiségek. • A vizesblokkok sok helyen korszerűsítésre szorulnak. Tapasztalataink alapján az ideiglenes működési engedélyek a fenntartókat az intézményrendszer folyamatos karbantartására, fejlesztésére ösztönzik a szolgáltatások fennmaradása mellett. Tehát elérik céljukat. A zsúfoltságon próbálnak egyéni, helyi megoldást keresve enyhíteni, ahol lehet, helyiségek megosztásával, leválasztásával. A műemlékvédelem felügyelete alatt álló épületek esetében a korszerűsítés hosszabb előkészítést igényel. A kis települések önkormányzatai is nagy erőfeszítéseket (anyagi is) tesznek annak érdekében, hogy az általában kis létszámú, családias idősek átmeneti elhelyezését biztosító intézményeiket a követelményekhez közelítsék. Erőforrásaik szűkösek, ennek ellenére az ideiglenes engedéllyel rendelkező fenntartók közül egy fenntartónak sikerült ez évben határozatlan idejű működési engedélyt kapnia.

47

Sajnos még mindig elmondható, hogy gyakran hiányoznak a személyi feltételek is, sem a létszám, sem a szakmai képesítés tekintetében nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek. Gyakori a mozgásterapeuta, diétás nővér hiánya, tipikus az ápoló, szociális gondozói létszám hiánya, de találkoztunk olyan 3 műszakos folyamatos ellátást biztosító intézménnyel is, ahol az ápolói-gondozói feladatok ellátásához minimálisan alkalmazandó 5 fő alkalmazása hiányzott. Ezen önkormányzati fenntartású intézmény esetében is természetesen határidőt – de lényegesen rövidebb határidőt - adtunk a fenntartónak a személyi feltételek megteremtésére, működési engedélyt pedig csak az érdemi intézkedése után kapott. Jelentős változás a korábbiakhoz képest ebben az évben, hogy a közelmúltban végzett beruházások következtében a megyében létrejöttek korszerű, minden humán és jogszabályi igényt kielégítő lakóépületek is. Az intézményekben vezetett nyilvántartások, dokumentációk - térítési díj, törzskönyv, gondozottak személyi anyaga, ápolási-gondozási tervek, egyéni gyógyszerfelhasználás - nyilvántartása az esetek többségében megfelelő, a néhány helyen alkalmazott helytelen gyakorlat megszűntetésére tett intézkedések szükségszerűségét jegyzőkönyvben rögzítve juttattuk el a fenntartóknak, amelyekre kivétel nélkül érdemi intézkedések történtek. A kiemelt, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket a megyei önkormányzat 132 férőhelyen biztosít, a települési önkormányzatok 134 férőhelyen. Ennek a kevés ellátotti helynek az oka elsősorban az, hogy a jogalkotó külön tárgyi feltételek biztosításával teszi csak lehetővé ezen ellátási forma megszervezését, amelyre a legtöbb önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége. A korábban jegyzői hatáskörben levő intézmények felülvizsgálata és az új működési engedélyek kiadása is megtörtént: - Étkeztetés ellátási formára 16 működési engedélyt (ebből 8 ideiglenes), - házi segítségnyújtás ellátási formára 16 működési engedélyt (ebből 8 ideiglenes), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási formára 5 (ebből 2 ideiglenes), - tanyagondnoki szolgálatra 2 (ebből 1 ideiglenes), - családsegítés ellátási formára 8 (ebből 3 ideiglenes), - támogató szolgálatra 2 (ebből 1 ideiglenes), - idősek klubjára 24 (ebből 17 ideiglenes), - gondozási központra 8 (ebből 7 ideiglenes), - fogyatékos személyek nappali intézményére 1 és - utcai szociális munkára 1 működési engedélyt adtunk ki a 2004. évben. - Két esetben engedélyeztünk nappali melegedőt. - Öt esetben kért a fenntartó névváltozás miatt új működési engedélyt. Ennek az oka képviselő-testületi döntések voltak. A határozott idejű működési engedélyek okai a leggyakrabban itt is a tárgyi feltételek hiánya, illetve gondozási központok esetén a plusz személyi létszámnorma biztosításának a hiánya voltak.

48

Új engedélyt 5 esetben adtunk ki, az elvi működési engedélyek számával egyezően. Ebből kettő idősek klubja, kettő lakóotthon (ápoló, gondozó célú és rehabilitációs célú), illetve egy ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek bentlakásos intézményi ellátást is nyújtanak, kivétel nélkül eleget tesznek az Szt. azon rendelkezésének, mely szerint az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét valamennyi településen biztosítani kell. Korábban is biztosították ezek a települési önkormányzatok ezen két alapellátási forma igénybevételének lehetőségét, csak legfeljebb nem rendelkeztek működési engedéllyel. A Hivatal a 2004. évben azon települési önkormányzatok esetében, amelyek alap-és nappali ellátás mellett bentlakásos intézményi ellátást is nyújtanak, 16 esetben adott működési engedélyt étkeztetésre (ebből 8 ideiglenes engedély) és 16 esetben (ebből 15 ideiglenes engedély) házi segítségnyújtásra. Elmondható tehát, hogy minden fentiekben körülírt önkormányzat rendelkezik működési engedéllyel ezen ellátási formákra. A kétezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzatok biztosítják az idősek nappali ellátását. Nem minden ellátási kötelezettségüknek tesznek eleget a 10.000-nél, 20.000-nél és 30.000-nél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzatok. Így pl. utcai szociális munkát nem biztosít még jelenleg az egyik megyei jogú város, igaz, a kérelmét előterjesztette december végén. Nem biztosítják az átmeneti elhelyezési formákat a 30.000-nél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzatok. Az okok elsősorban abban is keresendők, hogy a jogalkotó későbbi határidőket adott az ellátási kötelezettségük pótlására. A nem állami fenntartású intézmények esetében a határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezők vannak többségben. A 11 intézmény közül 1 alapítvány, 3 közhasznú társaság, 7 egyházi fenntartású. Csak 2 rendelkezik közülük ideiglenes engedéllyel, 9 határozatlan idejű működési engedélyt kapott. Ennek az oka az, hogy több intézmény közülük az elmúlt egy-két évben jött létre, az engedélyezés szempontjából már mind személyi, mind tárgyi feltételeiben mindenben meg kellett felelnie a jogszabály előírásainak. A határozott idejű működési engedélyek oka a két intézményben a tárgyi feltételek hiánya. Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket mind a katolikus egyház, mind a nazarénus felekezet biztosít az intézményeiben (összesen 130 fő ellátottnak), de egyszeri hozzájárulást nem szednek. Ennek a ténynek a figyelembevételével elmondhatjuk, hogy egyszeri hozzájárulást a nem állami fenntartású intézmények közül egy szed, 40 ellátotti létszámra. Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy a jogszabály pénzügyi előírásainak nem minden esetben tesznek eleget azok a fenntartók, akik az elkülönítésre kötelezettek. A katolikus és a zsidó hitközség nyilatkozattal igazolta, hogy a pénzeszköz elkülönítési kötelezettsége alól mentesek.

49

Új működési engedélyt ebben a körben a 2004. évben egy esetben adtunk, ez megegyezik az elvi működési engedély számával: fogyatékos személyek ápoló, gondozó célú lakóotthona kapott engedélyt. 40 10 35

9

8

30

7 25 6 20

Adatsor1

Adatsor1 5

15

4

3

10

2 5 1 0 1

2

0 1

2

1.Önkormányzati intézmények 2. Nem állami intézmények működési engedélyeinek megoszlása ideiglenes és végleges engedély vonatkozásában, ahol az 1-es sorszámú oszlop a határozatlan, a 2. sorszámú oszlop a határozott idejű működési engedélyt jelöli. Férőhelyek, várakozók arányszáma a megyében: Csongrád megyében az idősek otthonában a megyei önkormányzat 1137 férőhelyen biztosít ellátást, a települési önkormányzatok 814. Nem állami fenntartású intézmények 263 férőhelyre rendelkeznek működési engedéllyel. Fogyatékos személyek otthonában a megyei önkormányzat 352, a települési önkormányzat 304, pszichiátriai betegek otthonában a megyei önkormányzat 407 férőhelyen biztosít ellátást. Összesen a bentlakásos intézményekben 3303 férőhely van, míg ezen intézményekben az ellátottak száma 3314. A férőhely-kihasználtság 100, 3%-os. A várakozók száma 1138. Ebből 552-en megyei önkormányzat idősek otthonába szeretnének bekerülni, 208-an települési önkormányzat idősek otthonába, nem állami fenntartású intézmény idősek otthonába 243-an. A megyében az intézményekben nem véletlenül van nagy zsúfoltság, krízishelyzetben gyakran felvesznek az intézményvezetők ellátottakat az engedélyezett létszámkereten felül. A korábbi gyakorlattól eltérően, mely szerint a Központi Statisztikai Hivatalnak kellett évente adatokat szolgáltatni a működési engedélyek kiadásáról, 2004. április 15-től új adatszolgáltatási kötelezettségeket írt elő a jogi szabályozás. A működési engedélyek kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról a székhely, telephely szerint illetékes

50

jegyzőt, az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőt, a Magyar Államkincstár területi igazgatóságát és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézetet kell értesíteni. Ez utóbbit azonban nem a működési engedély megküldésével, hanem külön a jogszabályban közzétett formanyomtatvánnyal. Mindez újabb adminisztrációs munkát jelentett. A végrehajtható határozatról azonnal értesítjük az illetékes jegyzőt, főjegyzőt, de a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet akként értesítjük, hogy megvárjuk több működési engedély jogerőre emelkedését. Új feladatként jelentkezett szintén 2004. április 15-től a tanúsítványok kiállítása: 2004. június 30-ig a tárgyidőszakig kiadott működési engedélyekről kellett a tanúsítványokat kiállítani. Mindez igényelte az informatikai főosztály aktív közreműködését is, hiszen hivatalunk színes nyomtatóval előállított, nyomtatott keretbe foglalt, fóliával bevont tanúsítványokat adott ki. A tapasztalatok azt mutatták, hogy minden intézményvezető az intézményben jól látható helyen kifüggesztette a tanúsítványt. A 2004. évben egy fogyatékos ellátott fordult az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához a panaszával, mely ügyben az ombudsman a Hivatalt kérte fel a panasz kivizsgálásra, a tájékoztatásra. Aki névvel és lakcímmel ellátott panaszbejelentést tett, rövid határidőn belül választ kapott a problémára, de volt olyan közérdekű bejelentés is, amelynek írója nem vállalta fel a személyét. A közérdekű bejelentést hatáskör hiányában áttettük a települési önkormányzat jegyzőjéhez. Ez azonban azzal járt, hogy a helyi viszonyok, érdekeltségek miatt megfelelő kivizsgálás nem történhetett a panasszal érintett munkatárs vonatkozásában. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa által kezdeményezett vizsgálat a kétévente előírt felülvizsgálatokhoz képest speciálisabb volt, az ellátotti jogok érvényesülését kellett vizsgálni az adott intézményben, így a vizsgálat más megállapításokkal, tanulságokkal járt a fenntartó és a hivatal részére is, mint a szokásos ellenőrzések. Az ilyen – ellátotti jogokkal összefüggő - panaszok oka elsősorban még mindig abban keresendő, hogy az intézmények nagy része a tekintélyelven épül fel, az ellátotti jogok korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesülnek. Alkotmányos alapjogokról, ellátotti speciális jogokról azonban nemcsak ebben az intézményben nem akarnak hallani, ez országos jelenségnek mondható. A szakhatóságok közül az engedélyezési eljárásban a hivatal keresi meg az illetékes tűzoltóságot, az ÁNTSz-t és az építéshatóságot. 2004. január 1-től a korábbi gyakorlattól eltérően bentlakásos intézmény esetén a megyei ÁNTSZ-t kell megkeresni. Az új feladat talán kicsit készületlenül érte a megyei ÁNTSZ-t, hiszen az eljárási határidőket nem minden esetben tartották, gyakran telefonon is meg kellett keresni a szakhatósági állásfoglalás késedelmes küldése és a határidő lejárta miatt. Ugyanígy új feladatot jelentett számukra, hogy az intézmények szakmai ellenőrzésén is részt kell venniük, a külön jogszabály szerinti kötelező egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását kell vizsgálniuk. Ebben sem ment minden zökkenőmentesen, az ellenőrzésben résztvevő módszertani intézmény nehezményezte, hogy a szakmai ellenőrzés során nem minden esetben tájékozottak

51

az ÁNTSZ munkatársai a bentlakásos intézmények jogi szabályozásában. Az ellenőrzések során tapasztaltakról az ÁNTSZ munkatársai feljegyzést készítettek és azt küldték meg hivatalunknak. Ezek azonban sokszor csak néhány soros dokumentációk, érdemi információ nélkül. Az engedélyezési eljárásban résztvevő építéshatóságok sem tudták mindig az eljárási határidőket tartani, elsősorban a különböző dokumentumok beszerzése – pl. használatbavételi engedély – és elsősorban a munkaterheik miatt. Mindig pontos, időben érkezett, korrekt szakhatósági állásfoglalást küldenek az illetékes tűzoltó-parancsnokságok. Nem kellett még őket határidőre figyelmeztetni soha. A legjobb együttműködés a három szakhatóság közül talán emiatt is velük alakult ki. A megyei módszertannal való korábbi sikeres, aktív együttműködést sikerült fenntartani. Munkatársuk felkészülten jelenik meg minden vizsgálaton, az ő szakmai megállapításain alapulnak jegyzőkönyveink, határozataink. Más közigazgatási hivatalokkal ellentétben Csongrád megyében mindig a módszertan munkatársával együtt megyünk ellenőrzésekre. A jogalkotó a szakmai programok véleményezését 2004. április 15-től a módszertani intézmények hatáskörébe utalta és ebben határidőként 15 napos határidőt írt elő, ami tarthatatlannak bizonyult. Ennek az oka a módszertani intézmények esetében az, hogy egy munkatárs van megbízva minden ez irányú feladattal, alap-, nappali és bentlakásos intézmények ellenőrzésével, szakmai programok véleményezésével stb. Ezen felül a megyei módszertani intézmény munkatársa mentálhigiénés csoportvezető is egyben az intézményben. Határidők tekintetében a katolikus módszertan pontosabb volt, bár néha ő is késett. Ezt a módszertani intézményt csak négy intézmény érinti felülvizsgálat tekintetében Csongrád megyében. A Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságával a kapcsolat nem volt nagyon aktív. A jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségnek kölcsönösen eleget teszünk egymás felé. Az Államkincstár évente megküldi a szakmai vizsgálat után a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyveket a nem állami intézményekkel kapcsolatban, illetve a megkötött támogatási szerződéseket. A 2004. évben egyetlen határozatba foglalt döntést fellebbezett meg a fenntartó. A fenntartó az intézményben ellátottak létszámának a csökkentését kérte ismételt engedélyezési eljárásban, tekintettel arra, hogy a lakóotthoni kitagolás következményeként a székhelyen csökkent az ellátotti létszám. Tekintettel azonban arra, hogy az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezett, de a szakmai létszáma és a szakmai munkája nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek az ismételt engedélyezési eljárásban, az új működési engedélyt csak határozott időre adtuk meg. A minisztérium a másodfokú eljárásban helybenhagyta a Hivatal döntését, a fellebbezésben foglaltakat megalapozatlannak találta. 2004-ben a Hivatal honlapjára egy rövid, az állampolgárok által is értelmezhető tájékoztatás készült az engedélyezési eljárásról. Jegyzőknek szakmai tanácskozás összehívására egy ízben került sor. Ezen a konzultációs jellegű találkozón aktív párbeszéd alakult ki a problémákról, az eltérő jogértelmezésekről, a tapasztalatokról.

52

Megismerhették a jegyzők a Hivatal álláspontját is az aktuális kérdésekről. Tájékoztatót az intézményvezetőknek is tartottunk. A megyei módszertani intézmény szervezésében megrendezésre került egy szakmai konferencia, amelyen az ellenőrzéseink tapasztalatairól, a megállapodások megkötésének szabályairól és a felvetett problémákról tartottunk tájékoztatást. h) Építés-felügyeleti hatósági feladatok ellátása Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.)19.§ szerint az építési munkák megkezdése bejelentés köteles, ezen kötelességről a kérelmezőt az R. 20.§ f) pontja alapján az engedélyt megadó határozatban tájékoztatni kell. Az Áe. alapján az elsőfokú építéshatóság eljárásában tudomásul veszi a kérelmező bejelentését és visszaigazolja azt. Az építés-felügyeleti feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében az első fokú építési hatóságokkal már évekkel ezelőtt megegyezett a közigazgatási hivatal, hogy az építés felügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (r.) szerinti munkavégzés segítése céljából a kezdésbejelentések tudomásulvételéből egy példányt a hatóság az építés felügyeletnek eljuttat. Sajnos a kezdés bejelentése egyes települések építési hatóságától nem érkezik meg, ezért ezeken a településeken az r. szerint megvalósuló építés felügyeleti ellenőrzés nem lehetséges. A kezdés bejelentések meglétét 2004. évben célvizsgálat keretében az érintett jegyzőnél ellenőriztük és megállapítottuk hogy a vizsgált határozatok rendelkező részében, az építési munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó figyelmeztetés megtörtént. Az építtetők részéről gyakorinak tűnik az építési munka megkezdésének, illetve a felelős műszaki vezető bejelentésének az elmulasztása. A megállapításainkról, és észrevételeinkről a jegyzőt levélben értesítettük, valamint kértük az építés-felügyelettel történő együttműködés biztosítását. Az építésfelügyeleti ellenőrzések az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (r.) szerint történnek, azaz előzetes kiértesítést követően az r.-ben meghatározott vizsgálati szempontok alapján jegyzőkönyv készül a szemle megállapításairól. 2004. évben 107 db helyszíni szemlét tűztűnk ki melyből 7 db meghiúsult, így ténylegesen 100 helyszínen folytattunk vizsgálatot. Az ellenőrzések megállapításai: • Építési naplót az esetek 15%-ban nem vezettek, illetve azt nem tartották a helyszínen. • A beépített építőanyagokról az ellenőrzöttek 20%-a nem tudott megfelelőségi tanúsítványt bemutatni illetve további 20%-ban azok hiányosak voltak. Általában a társasház, és nagyobb ipari-kereskedelmi épületek kivitelezőinél állt rendelkezésre az építőanyagokról teljes körűen megfelelőséget igazoló tanúsítvány.

53

A szakmai szempontok alapján történő megállapításainkat és intézkedéseinket táblázatos formában foglaltuk össze. 2004. Eng.-nek megfelelő Fel. műsz. vez. van Szerkezeti hiba Egyéb hiba Megf. ig. nincs Kiv. terv van kiv. terv hiányzik* Kiv. leállítás Saját intézkedés I. fok megkeresése Végrehajtva** Ellenőrzések száma

Összesen Lakóépület 63 52 96 84 15 15 20 17 20 18 25 20 10 8 0 0 18 16 32 29 2 2 100 88

Üdülő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Intézmény 2 2 0 0 0 1 0 0 0 0 0 2

Egyéb 9 9 0 3 2 4 2 0 2 3 0 10

* a jogszabály szerint kellene lennie, de nincs ** saját vagy I. fok által tett intézkedés Az építésfelügyelet 2004. évi, és a 2003. évi munkájának összehasonlítását, különböző szempontok alapján diagramos formában rögzítettük. Építésfelügyeleti ellenőrzések Építési munka nem kezdődött meg Meghiusult Ellenőrzött 1 2003

16

Év

86

1 6

2004

100

0

20

40

60 db

80

100

120

Építésfelügyelet által észlelt hibák aránya 2004.

Megfelelő Kisebb minőségi hibák Javítás, megerősítés Szakértői vizsgálat

60%

20% 5%

15%

54

Építésfelügyelet által észlelt hibák aránya 2003.

Megfelelő Kisebb minőségi hibák Javítás, megerősítés Szakértői vizsgálat

16% 46%

30% 8%

Építési egnedélytől történő eltérések száma

46

Év

2003

27

2004

0

10

20

30

40

50

db

Megjegyzés: a 2004 - évi kimutatásban csak az engedélyköteles és szerkezeti eltérések szerepelnek. Építéshatósági intézkedés kezdeményezése

39

Év

2003

2004

32

0

10

20

30

40

50

db

Építésfelügyeleti ellenőrzések megoszlása az épület rendeltetése alapján 2004.

4%2% 4% 2%

30%

Társasház Családi ház Gazdasági épület Intézmény

58%

Iprai, keresekedelmi Iroda

55

Építésfelügyeleti ellenőrzések megoszlása az épület rendeltetése alapján

12%

0% 7%

2% 7%

Társasház Családi ház Gazdasági épület Intézmény

72%

Iprai, keresekedelmi Iroda

Ez év augusztusában valamennyi közigazgatási hivatalt megkereste az Egri Rendőrkapitányság, levelükben tájékoztattak, hogy az egri Szentgyörgyi Albert Általános Iskola tornatermének tetőszerkezete leomlott, ezért javasolják a hasonló épület szerkezetek felülvizsgálatát. A megkereséssel kapcsolatban főosztályunkon egységes álláspont kialakítása céljából az Étv. 46.§ (1) bekezdésének jogértelmezése vált szükségessé, mely célból megkerestük az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt. Az Étv. alapján vitatott kérdés az volt, hogy az építésfelügyeletnek joga van e meglévő épületben annak állapotát –állékonyságot, az élet- és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot ellenőrizni. Az OLÉH két levélben fejtette ki véleményét, és az álláspontja a kérdéses ügyben a következő volt: Az építésfelügyeleti szerv nem veszi, nem veheti át a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott (pl: az Étv. 54.§ (2) bekezdése szerinti, az ingatlan tulajdonosát terhelő) kötelezettségeket. Az építésfelügyeleti szerv saját döntése alapján –hivatalból kezdeményezve – bármely már meglévő építmény, beépített építési termék egyedi vizsgálatát az éves ellenőrzési programjába felveheti, de ilyen értelmű rendszeres ellenőrzési kötelezettsége nincs. Az ilyen jelegű ellenőrzések tapasztalatainak felhasználása az építésügy fejlesztési feladataihoz való központi segítségnyújtást szolgálhatja, de semmiképpen nem keverendő össze a tulajdonosi kötelezettség végrehajtásával. i) Felelős műszaki vezetők nyilvántartása 2004-ben a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe 85 főt regisztráltunk, így a névjegyzékben szereplők száma megyénkben 902 főre emelkedett. Eseti felelős műszaki vezetői kérelmet nem kértek. Névjegyzékbe-vételi kérelmet elutasító határozat 2004. évben nem volt. A névjegyzékből egy főt elhalálozás miatt töröltünk. Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelettel módosított 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GMKöViM együttes rendelet 8.§ (6) bekezdése alapján határozattal 3 fő felelős műszaki vezetőt részesítettünk figyelmeztetésben, mert az építési munkák során az engedélyezett tervdokumentációtól eltérő, állékonyságot, valamint élet- és egészséget veszélyeztető állapotot eredményező tevékenységet folytattak. 56

A felelős műszaki vezetők nyilvántartása számítógépen történik. A havonta aktualizált névjegyzék az építésfelügyeletnél, valamint a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal internetes honlapján (www.csmkozig.hu ) is megtekinthető. 2004. áprilisától az országos névjegyzék vezetése megkezdődött, mely bárki számára a www.vati.hu honlapon elérhető. A névjegyzéket megyénkben heti frissítéssel aktualizáljuk. j) Felelős műszaki ellenőrök nyilvántartása A 2004. évben 59 fő műszaki ellenőrt vett az építés-felügyelet nyilvántartásba. Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet (R.) 8. § (3) bekezdés c) és e) pontjai alapján 65 fő műszaki ellenőrt töröltünk a névjegyzékből, a mérnők kamara által regisztráltakból, szakvizsga hiánya illetve határidő lejárta miatt. A mérnöki kamara által regisztrált műszaki ellenőrök törlése 2004. I félévében befejeződött. Műszaki Ellenőri névjegyzékbe történő felvételi kérelmét 1 főnek utasítottunk el mely döntés ellen a kérelmező élt jogorvoslati jogával, az eljárás még folyamatban van. A közigazgatási hivatal által vezetett névjegyzék 2004. december 31. én 198 fő műszaki ellenőrt tart nyilván Csongrád megyében. A műszaki ellenőrök nyilvántartása számítógépen történik. A havonta aktualizált névjegyzék az építés-felügyeletnél, valamint a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal internetes honlapján (www.csmkozig.hu ) is megtekinthető. 2004. áprilisától az országos névjegyzék vezetése megkezdődött, mely bárki számára a www.vati.hu honlapon elérhető. A névjegyzéket megyénkben heti frissítéssel aktualizáljuk. A műszaki ellenőröket és a felelős műszaki vezetőket a jogszabályi változtatásokról és az egyéb közérdekű információkról a hivatali weblapon tájékoztatjuk. A kérelmek elbírálása és a regisztrálás optimális esetben – ha a benyújtott kérelem minden melléklete megfelelő - nem haladta meg az 5 munkanapot. A elmúlt évi adatokkal történő összehasonlítást diagram formában közöljük. Névjegyzék vezetés Törölt műszaki ellenőrök Műszaki ellenőrök Műszaki vezetők

72 71

2003

Év

109

65 2004

59 85

0

20

40

60 db

80

100

120

57

2.3.2. A Hivatal másodfokú államigazgatási hatósági tevékenységének értékelése A másodfokú hatósági feladatellátás területén célul tűztük ki a polgárbarát ügyintézés és a szolgáltató feladatellátás megvalósítását, melyet egyrészt a feladatellátás és határozataink szakmai színvonalának emelésével, másrészt az ügyfelek és az első fokú hatóságok számár készített, magyarázatokkal ellátott tájékoztatók közzétételével kívántunk elérni. Célul tűztük ki, hogy egy következetes szakmai irányvonal meghatározásával segítsük és egységesítsük az első fokú hatóságok jogalkalmazási, jogértelmezési tevékenységét. A feladatellátás során kiemelt feladatként kezeltük a szakhatóságokkal, szakértőkkel fenntartott kommunikáció erősítését, bővítést, mely nem kizárja, hanem elősegíti az eljárási szabályok következetes betartását. Célkitűzéseink között szerepelt a pernyertességi mutató megtartása. Kitűzött céljainkat a hatósági feladatellátás területén elértük. A szolgáltató feladatellátást megvalósítottuk, határozataink indokolása nemcsak szakszerű, hanem olyan szakmai, ám az állampolgárok számára is érthető magyarázatokat is tartalmaz, mely segíti a határozatok elfogadottságát még az ügyfelek számára való kedvezőtlen döntések esetében is. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az ügyfeleknek szóló határozatok indokolásába ne foglaljuk bele az első fokú hatóságoknak szóló szakmai figyelemfelhívásokat, jogértelmezéseket, hanem azokat külön tájékoztatókban közöljük az érintettekkel. Jogalkalmazásunkban következetes jogértelmezéssel egy olyan irányvonalat alakítottunk ki, mely segítségül szolgálhat a megye egységes jogalkalmazásának megteremtéséhez. A szakhatóságokkal való együttműködés megfelelő volt ebben az évben. Pernyertességi mutatónk az év folyamán tovább javult, ami határozataink megalapozottságát is mutatja. Összehasonlító diagram a másodfokú hatósági ügyiratforgalomról: Iktatott II. fokú hatósági iratok száma

3000 2500

1253

1471

2000 1500 1351

1000

1321

500 0 2003.

2004.

Alapszám

Alszám

A hatósági munka diagram és a beszámoló melléklete szemlélteti a hatósági ügyiratforgalom alakulását, rávilágítva az előző év adataira is. Az összehasonlítás alapján látható, hogy alapszámon – főszámon – némileg kevesebb, de statisztikailag elhanyagolható, így lényegében ugyanannyi másodfokú hatósági ügy keletkezett ebben az évben. Mintegy 10%-al növekedett ugyanakkor az alszámos ügyiratforgalom, mely egyértelműen annak tudható be, hogy munkatársaink az előző 58

évekhez képest sokkal alaposabban tárták fel a tényállást, megtéve ezzel mindent, hogy másodfokon megalapozottabb érdemi határozatok születhessenek. Az egyes ágazatokon belüli ügyszám-növekedést, illetve –csökkenést az egyes ágazatok részletes beszámolói tartalmazzák. a) Helyi adó és gépjárműadó ügyintézés Helyi adó és gépjárműadó ügykörben ez év márciusában változás következett be az ügyintéző személyében, ami azonban nem fluktuációt jelentett, hanem a GYES-en volt kolléganő ismételt munkába állását, s ezáltal a helyettesítési időszaka lezárult. Fellebbezések száma

38

2004

47

2003

Helyi adó ügykörben, az anyagi jogi jogsértések ellen benyújtott fellebbezések hátterében az építményadóra vonatkozó szabályok változása húzódott meg, nevezetesen: 2004. január 1-től megszűnt az építményadónak a helyi iparűzési adó 35 %-ában való maximalizálásának kedvezménye. Ez jelentős többletterhet rótt – elsősorban – a nagy ingatlanokkal rendelkező és bérbeadással is foglalkozó adózókra, különösen abban az esetben, ha bérbe adható, szabad kapacitással rendelkeztek. 2004-ben adóügyben 4 végrehajtási kifogás érkezett. E speciális jogorvoslatok – amelyek keretében hivatalunk első fokú adóhatóságként jár el – 15 napon belül elbírálásra kerültek. Egy ízben az önkormányzati adóhatóság – adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során hozott, ingatlan-végrehajtást elrendelő – határozata az egyetemlegesség figyelmen kívül hagyása miatt – megváltoztatásra került, a többi esetben helybenhagytuk a jogszerű végrehajtási intézkedést. Határozataink ellen nem nyújtottak be fellebbezést a Pénzügyminisztériumhoz, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az adózók elfogadták hivatalunk álláspontját, az indokolása szakszerű és meggyőző volt. Határozatok alakulása

db

helybenhagyó megváltoztató megsemmisítő új eljárásra utasítás 35 30 25 20 15 10 5 0

33

18 9

10

8

4

3 2004

7

2003 Év

59

Helyi adó és gépjárműadó ügykörben előforduló tipikus eljárási hibákat az alábbiakban ismertetjük. Többször tapasztaltuk az Art. 7. §-ában foglalt, az adózó képviseletére vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyását, különösen kisebb településekről érkező fellebbezések felterjesztése kapcsán. A bevallások késedelmes benyújtását (általában) a kisebb települések önkormányzati adóhatóságai nem szankcionálják, (sokszor polgármesteri utasításra, mert nem akarja a választópolgárok szimpátiáját elveszíteni.) Az Art. 38. §-ának (1) bekezdésében foglalt (a 2002. január 1-től hatályos régi Art-ből átvett) adófizetési módokat az adóhatóságok többsége még mindig nem alkalmazza, határozatában sem hívja fel a figyelmet arra, hogy a fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie. Az adó elengedésére irányuló ügyekben többször tapasztaltuk, hogy önkormányzati adórendeletre hivatkozással gyakorolt az adóhatóság méltányosságot, és az Art. szabályaival ellentétesen, nem magánszemély adótartozását is elengedte. (erre az adott lehetőséget, hogy az adórendeleteikből jogszabálysértő módon nem iktatták ki a Htv-n kívüli külön mentességekre, kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.) Az Art. 134. §-ában foglalt szempontok helytelen értelmezésével is többször szembesültünk, amikor gazdasági társaság, valamint ugyanazon adóhatóságnál magánszemélyként és vállalkozóként is adózó személy helyi adó adótartozásának elengedése iránti kérelemnél az ügyvezető, ill. a magánszemély körülményeinek vizsgálatára alapozta az adóhatóság a határozatát. A megfellebbezett határozatok szinte 100 %-ánál az Áe. 62. §-ának (1) bekezdése alapján biztosítottak fellebbezési jogot, holott 2004. január 1-től az Art. 136. §-ának (1) bekezdésére kellett volna hivatkozni. Azok az önkormányzatok, amelyek év közben több fellebbezést terjesztettek fel, (nem azonos adónemben és nem azonos időszakból), továbbá szerepeltek az éves átfogó vagy célvizsgálatunkra kijelölt települések között, ezen hibájukat a határozatainkat, ill. ellenőrzéseinket követően javították, a többi önkormányzati adóhatóság figyelmét jegyzői értekezleten hívtuk fel. A benyújtott fellebbezések elbírálásakor gyakorta tapasztaltuk, hogy az Art. 172. §ában megfogalmazott mulasztási bírság jogintézményét az első fokú adóhatóságok zöme vagy egyáltalán nem, vagy a mérlegelési követelmények figyelmen kívül hagyásával gyakorolja. Helyi adó és gépjárműadó ügykörben tipikusnak mondható anyagi jogi hibát nem tapasztaltunk, az önkormányzati adóhatóságok az adókivetések során a Htv., a saját helyi adórendeleteik, valamint a Gjt. szabályainak megtartásával jártak el. Gépjárműadóban egy ízben változtattuk meg az elsőfokú határozatot anyagi jogszabálysértés miatt, amikor az E-rendszámos autóbuszra is 40.000 Ft gépjárműadót vetettek ki a törvényes 8.000 Ft helyett.

60

Ez évben 7 helyi adó ügyben nyújtottak be méltányossági körbe tartozó határozat elleni fellebbezést, melyből 1 esetben építményadó elengedésére irányult a nem magánszemély adózó kérelme, 6 esetben pedig bírság-és pótléktartozás törlését elutasító határozat ellen fellebbeztek. Ez utóbbiak közül 2 magánszemély és 4 gazdasági társaság volt a fellebbező. Az elsőfokú határozatok 2 ízben megsemmisítésre, 5 esetben megváltoztatásra kerültek. Figyelemmel az Art. 138. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettségünkre, hogy a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást a fellebbezésre tekintet nélkül kell megvizsgálnunk, a fellebbezésre indult eljárásokban született megváltoztató, valamint megsemmisítő határozatok 95 %-a felügyeleti jogkörben kerül meghozatalra, ezzel szemben a helyi adó ügyek mindösszesen 5 %-ában mondható a fellebbezésre, hogy az alapos. 2004-ben összesen 5 ízben kezdeményeztek hivatalunknál felügyeleti intézkedés iránti eljárást, ennek eredményeként 1 esetben nem tartottuk indokoltnak felügyeleti intézkedés tételét, 4 ízben pedig megváltoztattuk az elsőfokú határozatot: 3 esetben anyagi jogsértésre, 1 esetben eljárási jogsértésre hivatkozással. Helyi adó ügykörben született határozatainkkal szemben 3 keresetet nyújtottak be a Csongrád Megyei Bírósághoz a beszámolási időszakban. Mindhárom per a – kereset elutasítása folytán – hivatalunk pernyertességével zárult. Valamennyi felperes azt kifogásolta, hogy a 2004. január 1-től hatályos építményadó rendelet megszüntette az építményadónak a helyi iparűzési adó 35 %-ában történő maximalizálását, ami jelentős többletterhet rótt az adózókra. A bírósági felülvizsgálat azonban határozataink jogszerűségét állapította meg. Gépjárműadó ügykörben bírósági felülvizsgálat nem indult határozatainkkal szemben. Márciusban a helyi adókról, a gépjárműadóról valamint az adózás rendjéről szóló törvény legfontosabb szabályairól az állampolgárok számára részletes tájékozatót tettünk fel hivatalunk internetes weblapjára. A jegyzők részére négy témakörben adtunk szakmai tájékoztatást: a természetes azonosítók alapján történő magánszemély azonosítással kapcsolatos APEH-ajánlásról, az Európai Közösség tagállamai közötti adóügyi együttműködésről, a behajtással kapcsolatos illetékességi szabályok alkalmazásáról, továbbá az Art. 134. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglalt adó-, pótlék- és bírságtartozás elengedéséről, ill. mérsékléséről szóló jogszabályhely értelmezéséről. Az ügyintéző váltás ellenére is csupán néhány esetben került sor az eljárási határidő meghosszabbítására, elsősorban tényállástisztázás, továbbá szabadság, illetőleg betegség miatti munkatorlódás következtében, azonban 60 napon túli határozathozatal nem fordult elő. b) Illeték-ügyintézés

61

Az Itv. 2004-es szabályváltozásai között kisebb számban voltak az illetékhivatal és így a másodfokú hatóság munkáját befolyásoló változások. Az öröklési és ajándékozási illetékeknél egy új, 35 millió forintos összeghatárt vezettek be, mely fölött az eddigieknél még magasabb mértékű illetéket kell fizetni. A lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megszerzésekor fizetendő, 4 millió forintig járó, kedvezményes 2 %-os mértékű illeték szabályai is szigorodtak. Emelkedett a gépjárművek megszerzésekor fizetendő illeték mértéke is. Változott a takarékbetét fogalma, illetve hatályon kívül helyezték az illetékkiszabásra vonatkozó illetékességi szabályokat. Továbbá módosították az illetékfizetés szabályait, teljes személyes illetékmentességet kapott a területfejlesztési tanács, valamint az egyéni kisvállalkozói vagyonöröklése és ajándékozása esetén a magánszemélyek számára illetékkedvezményt vezettek be. 2004-ben többször változtak a különböző bírósági, cégbírósági és egyéb eljárási illetékek szabályai. Így pl. bevezették a jogi segítségnyújtás illetékét, változtak a csőd, felszámolási eljárás illetékei, a külkereskedelmi felügyeleti okmány illetéke, valamint bevezetésre került az európai részvénytársaság bejegyzésének illetéke is. Ezen utóbbiak nem voltak kihatással az illetékhivatal és a másodfokú hatóság munkájára, az Itv. jelentősebb módosításai 2005. évtől hatályosak. 2004. január 1-jén új kódex lépett hatályba. Az új törvény a korábbinál részletesebb, illetve az EU szabályoknak megfelelő szabályokat tartalmaz. Hatályba lépésével az Áe. háttérszabályként történő alkalmazásának területe szűkült, azonban az új Art-ban sokszor az Áe. paragrafusai köszönnek vissza. Az új törvény alkalmazása nem okozott gondot a hatóságoknak, a korábbinál részletesebben és talán pontosabban szabályozott eljárás az ügyfelek számára is pozitív hatással bírt. 2004-ben hivatalunkhoz 96 fellebbezés érkezett, ez kevesebb, mint az előző évi fellebbezések száma. Ez adódhat abból, hogy - az első fokú hatóság az előző időszakhoz képest még inkább törekszik arra, hogy a vitás ügyeket saját hatáskörben rendezze, illetve - a másodfokú hatósággal folytatott folyamatos egyeztetések nyomán több, korában előforduló típushibát kiküszöbölt. A másodfokú határozatok közül 56 helybenhagyó, 15 megváltoztató, 25 esetben pedig az első fokú határozat megsemmisítésére és az első fokú hatóság új eljárásra utasítására került sor. A fellebbezés visszavonása miatt egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésére került sor. A megsemmisített határozatok nagyobb hányadában eljárási szabálysértések fordultak elő. Legtöbbször a tényállás felderítésének kötelezettségét mulasztotta el az első fokú hatóság, illetve a határozat nem felelt meg az Áe-ben foglalt követelményeknek, leginkább az indokolási kötelezettségének nem tett eleget az illetékhivatal. Típushibaként lehet kiemelni a forgalmi érték meghatározása Itv-ben foglalt szabályainak megsértését. Az eljárási szabályok megsértése elsősorban az illetékhivatal leterheltségéből adódhat, nincs kapacitás pl. az egyes határozatok részletes, minden szabálynak megfelelő (és időigényes) indokolására.

62

A felterjesztett 14 ügyben 7 esetben a határozat helybenhagyására, 4 esetben megváltoztatásra és 3 esetben megsemmisítésre és új eljárásra utasításra került sor. A határozatok megsemmisítéséhez vezetett, ha abból a mérlegelés szempontjai nem derültek ki, illetve az indokolási kötelezettségének nem tett eleget az első fokú hatóság. Másodfokú határozatunk ellen egy felügyeleti intézkedés iránti kérelem érkezett, melyre a Pénzügyminisztérium nem tett felügyeleti intézkedést, az eljárásunkat jogszerűnek találta. Az illetékhivatal első fokú határozatát felügyeleti intézkedés keretében 5 esetben vizsgáltuk, egy esetben megváltoztattuk, egy esetben megsemmisítettük és az illetékhivatalt új eljárásra utasítottuk, a többi 3 esetben az eljárás jogszerű volt, felügyeleti intézkedés tételére nem került sor. Másodfokú határozataink felülvizsgálata iránt 8 esetben indítottak keresetet, ebből 5 esetben a keresetet elutasította a bíróság, egy esetben a határozatunkat az első fokú határozatra kiterjedő hatállyal megsemmisítette. Egy esetben a támadott határozatot a keresetnek megfelelően saját hatáskörben módosítottuk, erre tekintettel a bíróság a pert végzéssel megszüntette. A vesztes per, illetve a határozat saját hatáskörben történő módosítása az új lakások nagy vitát kavart illetékkedvezményével kapcsolatos irányadó pénzügyminisztériumi álláspont megváltozásának következménye volt. Egy esetben a megyei bíróság hivatalunk számára kedvező jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a Legfelsőbb Bíróság azonban ellenkérelmünk előterjesztését követően tárgyalás megtartása nélkül a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az illetékekkel kapcsolatos leggyakrabban előforduló vitás kérdésekről tájékoztató készült az ügyfelek számára, melyet feltettünk a Hivatal internetes honlapjára, illetve kinyomtatott formában a Hivatal ügyfélszolgálatán is megtalálható. A tájékoztatót évközben frissítettük, naprakész. 2004-ben 4 végrehajtási kifogás érkezett. Két esetben az illetékhivatal határozatát, intézkedését helybenhagytuk, két esetben az intézkedés megsemmisítésére és a végrehajtó hatóság új eljárásra utasítására került sor. Felügyeleti intézkedés keretében egy esetben az intézkedés megsemmisítésére és új eljárás lefolytatásának elrendelésére került sor. Két esetben fellebbezéssel támadták a végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozatunkat. A Pénzügyminisztérium egy esetben a határozatunkat helybenhagyta, egy ügy pedig jelenleg is folyamatban van. c) Építéshatósági ügyintézés: Csongrád megye szabályozási terv, helyi építési szabályzat ellátottságát az alábbi diagramok szemléltetik. A mellékelt diagramokból megállapítható, hogy a megye 60

63

településének 20%-a nem rendelkezik semmilyen rendezési tervvel. Azonban ha a helyzete külön vizsgáljuk a városokra, illetve a községekre, akkor megállapítható, hogy megye városainak csak a fele rendelkezik OTÉK-alapú szabályozási tervvel, helyi építési szabályzattal. Ennek oka az, hogy az építési törvény erejénél fogva 2003. december 31-én automatikusan hatályon kívül kerültek azok a városi rendezési tervek, melyeket a törvén y hatálybalépése előtt – vagyis 1998. január 1-e előtt alkottak az önkormányzatok. A községekre nézve így megállapítható, hogy a csak mintegy 15-ának nincs rendezési terve. Azonban tovább árnyalja a képet, ha azt vesszük számba, hogy milyen a megye OTÉK alapú terv-ellátottsági aránya a szabályzási tervvel már rendelkező településeknél. Ekkor ugyanis kiderül, hogy a szabályozási tervvel már rendelkező települések közül csak mintegy 33%-uknak van OTÉK alapú szabályozási terve. A fentieket összevetve, mindebből az a következtetés adódik, hogy a megye településeinek mindegy felénél a közeljövőben rendkívül sürgető feladattá fog válni az OTÉK alapú szabályozási terv, helyi építési szabályzat megalkotása. Települések rendezési tervi ellátottsága Van helyi építési szabályzat

Nincs helyi építési szabályzat

80%

20%

Városok rendezési tervi ellátottsága Van helyi építési szabályzat

Nincs helyi építési szabályzat

50%

50%

Községek rendezési tervi ellátottsága Van helyi építési szabályzat

Nincs helyi építési szabályzat

85%

15%

64

OTÉK alapú szabályozási tervi ellátottság aránya a szabályozási tervvel rendelkező településeknél Nem OTÉK alapú szabályozási terv

OTÉK alapú szabályozási terv

67%

33%

Eljáró hatóság kijelölése, eljárásból történő kizárási ügyek Eljáró hatóság kijelölése

2004

Év

348

2003

198

0

50

100

150

200

250

300

350

400

db

Az eljáró hatóság kijelölés iránti kérelmek számának növekedése az önkormányzatok beruházásainak emelkedésére, vagyongazdálkodására (pl. telekalakítás értékesítés céljából stb.), ezen belül elsősorban arra vezethető vissza, hogy megnyíltak az önkormányzatok számára azok az Európai Uniós pályázati források, melyek támogatásának igénybevételével komoly beruházásokba, korszerűsítésekbe, fejlesztésekbe kezdhetnek. Tekintettel azonban úgy az abszolút, mint a relatív kizárási okokra, az önkormányzatok számára elemi feltétel volt, hogy a sikeres pályázatbenyújtásához hivatalunk soron kívül hozzon döntést az eljáró hatóság iránti kijelölés tárgyában. Az eljáró hatóság kijelölések esetében jellemző, hogy szinte kivétel nélkül sürgős ügyintézést kérnek, mert a határozat pályázathoz szükséges. A majdnem megduplázódott kérelmek intézését a főosztályon belül történt munkaerő átcsoportosítással jól lehetett kezelni. A kijelölés során számos szempont mérlegelése szükséges, így például számba kell venni az ügy bonyolultságát, a kijelölt kiemelt építési hatóság szakember-ellátottságát. Tekintettel arra, hogy a megyében lévő 16 kiemelt építéshatóság mintegy felénél egyetlen megfelelő szakképzettségű szakember látja el az építéshatósági feladatokat, a kijelölések rendkívüli munkaterhet jelentenek számukra, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb kijelölés iránti kérelem a relatíve nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező városokból érkezik. Ugyanakkor nemcsak pályázat – tehát „saját” beruházás -, hanem egyéb építkezések esetben is fellelhető az un. abszolút kizárási ok, illetőleg a relatív elfogultsági kifogás a települési jegyzővel szemben.

65

Felterjesztések száma

186

Év

2003

193

2004

182

184

186

188

190

192

194

db

A diagramból látható, hogy ebben az évben is növekedett a fellebbezések száma. Ez a tendencia évek óta nyomon követhető, ami napjainkra már csaknem elviselhetetlen munkaterhet ró a kettő megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőnkre. A feladat csak nagyarányú túlmunkával látható el. A felterjesztések oka az elsőfokú építésügyi hatóság szemszögéből sok esetben az, hogy nem látnak a saját hatáskörben történő jogorvoslatra lehetőséget, illetőleg nem akarnak valamely ügyféllel, ellenérdekű féllel összeütközésbe kerülni, vagy elismerni, hogy jogszabálysértő a határozatuk. Ha saját hatáskörben megtörténik a jogorvoslat, akkor a másik fél él jogorvoslattal és ekkor már nem marad más lehetőség, mint a felterjesztés. Előfordul, hogy a másodfokú építésügyi hatósági eljárásában a felek visszavonják a fellebbezést, mert megértik, hogy különböző igényeik nem építésügyi hatósági eszközökkel érvényesíthetők és visszavonják a jogorvoslati kérelmet. Ha felügyeleti intézkedést nem tesz a másodfokú hatóság, a fellebbezés visszavonására tekintettel megszünteti az eljárást. A fellebbezések mögött fellelhető néhány társadalmi-gazdasági jelenség, melyek nem elhanyagolhatók: Sok az ügyfelek közötti vita: meglévő építmények esetében gyakori, hogy a szomszédok akkor fordulnak az építésügyi hatósághoz, amikor közöttük a kapcsolat megromlik, nem építésügyi, hanem egészen más ok miatt. Az építésügyi hatóságot eszközként használják az ügyfelek, pl. a tervezőt a megrendelő nem fizette ki, és a fellebbezéssel a tervező hátráltatni akarja a határozat jogerőre emelkedését. Építési engedélyezés során az építtetők gyakran hivatkoznak arra, hogy a szomszéd anyagi haszonszerzés elmaradása miatt fellebbezett, ti. pénzt kért a fellebbezési jogról való lemondásért, amit nem kapott meg. Ezt azonban nem lehet bizonyítani, ez az érv az építésügyi hatósági eljárásban érdektelen. Építési engedélyezési eljárások során a vendéglátó egységek, műhelyek, üzletek, üzemek, állattartó épületek építésügyi hatósági engedélye ellen nagyon gyakran nyújtanak be jogorvoslati kérelmet a várható környezeti hatásokat kifogásolva. Sajátos, hogy sok esetben vállalkozók kéri meg az építési engedélyt, aki lehet, hogy már az engedély kiadását megelőzően, és az építés folyamán értékesíti a lakásokat. A vállalkozónak az az érdeke, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, ennélfogva nagyobb épületet terveztet, mint amely az adott területre felépíthető. Számára azonban az üzleti érdek diktál, és eltér az engedélytől, nagyobb épületet, több lakást, irodát üzletet épít, mint amit elbír a környezet ártalom nélkül, sok esetben az építésügyi bírságot már előre bekalkulálja, vagy a jogutód építtetőkkel fizetteti meg. A telekalakítási engedélyezési eljárás során még a jogi képviselővel eljáró ügyfelek sincsenek tisztában azzal, hogy a telekalakítási engedély tulajdoni viszonyokat nem 66

változtat meg, a hatóság arról dönt, hogy a helyi építési szabályzatnak, szabályozási tervnek megfelel-e a kérelem. Amikor a felek megértik, hogy a telekalakítási engedély a tulajdonváltozás egyik eleme, mert kizárólag a telekalakítási engedéllyel a tulajdoni lapon feltüntetett tények nem változtathatók meg, elfogadják a döntésünket, és a magyarázat után nem fordulnak a bírósághoz. A fellebbezések számából nem vonható le direkt következtetés az első fokú hatóságok munkavégzésnek színvonalára, azonban a fellebbezések nyomán felterjesztett iratok, Áe. által előírt – a fellebbezés tartalmától független - teljes körű felülvizsgálati kötelezettség nyomán hozott megsemmisítő, megváltoztató határozatok száma már indikátora lehet az első fokú munkavégzésnek. Megváltoztató, megsemmisítő és új eljárást elrendelő, eljárást megszüntető, helybenhagyó határozatokat az alábbi táblázat szemlélteti. Határozatok és megoszlása felügyeleti intézkedés helybenhagyva megsemmisítve és eljárást megszüntetve megsemmisítve és új eljárásra utasítva megváltoztatva 6 2003

39

8

79

Év

26 11 2004

54

18

88

23 0

20

40

60

80

100

db

A táblázatból kiolvasható, hogy ebben az évben növekedett a helybenhagyó határozatok száma, ami mindenképpen egy pozitív utalás az első fokú munkavégzésre. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felügyeleti intézkedések, megsemmisítő és új eljárásra utaló, illetve megváltoztató határozatok száma még mindig túlnyomó többségben van, ami arra enged következtetni, hogy sok eljárási és anyagi jogi jogszabálysértés tapasztalható az első fokú munkavégzés területén. Az első fokú ügyintézésben előforduló tipikus eljárási hibákat az alábbiakban foglaljuk össze. Az Áe. 3. § (4) bekezdése és az Étv. 34. § (4) bekezdése alapján ügyfél az, akinek jogát jogos érdekét az ügy érinti. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 21. § b.) pontja alapján az építési engedélyről szóló határozatot kézbesítés útján kell közölni a közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosokkal. Problémát jelent, hogy az elsőfokú hatóságok a legtöbb esetben csak a miniszteri rendeletben meghatározott szomszédokat tekintik ügyfeleknek, akiknek a határozatot kézbesítés útján meg kell küldeni, holott az Áe. és az Étv., valamint a bírói gyakorlat szerint a magasabb szintű jogszabály alapján az ügyféli kör esetenként tágabb lehet, mint a miniszteri rendeletben megállapított szomszédi kör, akiknek a határozatot kézbesítés útján meg kell küldeni.

67

Az építésügyi hatósági eljárásban a helyszíni szemle alkalmával jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi kellékei nem felelnek meg az Áe. szabályainak, a tartalmuk formális, nem a tények tisztázásának az eszközei, sok esetben prejudikálnak: pl. rögzítik, hogy az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincs. Jellemző, hogy sokszor úgy hoznak az elsőfokú hatóságok határozatot, hogy nem tisztázzák a tényeket az Áe. 26. §-ában előírt módon. A tanúk meghallgatása sok esetben nem felel meg az Áe. 30. §-ának, sok esetben tanúvallomásként elfogadnak írásbeli nyilatkozatot, amelyből még az sem állapítható meg, hogy a bizonyítandó tényre vonatkozó nyilatkozatot tényleg az azt aláíró személy tette. Alapvető gondok vannak a határozatok alaki és tartalmi követelményeivel. Előfordul, hogy a határozatot nem a döntésre feljogosított jegyző által kiadmányozzák. A határozatok indokolása sablonos, vagy egyáltalán nincs. A jogszabályokat nem ismertetik, pontos jogszabályhelyeket nem jelölnek meg. A mérlegelési jogkörben hozott határozatok indokolásából a mérlegelés szempontjai nem derülnek ki. Problémát jelent az építési jogosultság igazolása társasház esetében. Esetenként a közgyűlés határozata helyett hozzájárulásként elfogadják a közös képviselő nyilatkozatát. Az építési és a telekalakítási engedély iránti kérelmek mellékletei hiányosak, a tervlapokat az építtető nem írja alá, vagy az aláírása fénymásolt, nem eredeti, amely a későbbiekben jogvitát eredményezhet. Volt rá példa, hogy szakhatóság, vagy közműszolgáltató hozzájárulása, vagy a nyilatkozata hiányzott. A jogszabályi előírásokkal ellentétben még az építési törvény hatálybalépése után 5 évvel is előfordul, hogy a hatóságok nem tartanak helyszíni szemlét. Ha helyszíni szemlét tartanak, akkor az nem teljeskörű, a szomszédok, illetőleg az ügyfelek kiértesítése elmarad, ezáltal a helyszín nem ellenőrizhető le. Általános hiba, hogy sem a tervezők, sem a hatóságok nem tartják be a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait: a helyszínrajzok értékelhetetlenek, az alaprajzok, a metszetek, a homlokzatok hiányosak. A műszaki leírás nem ad elegendő információt a tervlapok kiegészítésére, a technológiai műszaki leírások hiányosak, hiányoznak. Sok esetben problémát jelent, hogy a helyi építési szabályzatok, szabályozási tervek értelmezhetetlenek, félreértelmezhetők, egyértelmű szabályozást nem adnak. Külön gondot okoz az illeszkedési szabályok alkalmazása azokon a településeken, ahol nincs helyi építési szabályzat, szabályozási terv. Az első fokú hatósági munkavégzés színvonalának emelése céljából számos intézkedést tett hivatalunk: szakmai értekezletet tartottunk az első fokú hatóságok ügyintézőnek, ahol beszámoltunk: az elmúlt évi minisztériumi vizsgálat tapasztalatairól, az építésügyi hatóság szakhatósági feladatairól, a szakhatóságok eljárásáról az építésügyi hatósági eljárásban, az időközben bekövetkezett jogszabály változásokról, az építési jogosultság igazolásáról az új társasházi törvény szerint, szabványok, EUROCOD-ok alkalmazásáról az EU-s csatlakozás előtt és után, az

68

építésügyi jogszabályok változásokról az EU-s csatlakozást követően, az un. illeszkedési szabályok alkalmazásáról. A témakörök tekintetében konzultációra is sor került. Ezen túlmenően tájékoztatót adtunk a hivatali honlapon keresztül: az építmény fogalmának változásáról, a szabványok alkalmazásának új szabályairól, az új társasházi törvény előírásai alapján az építési jogosultság igazolásról, az akadálymentes épített környezetre vonatkozó építészeti-műszaki szakszerűségi követelményekről. A szakhatóságokkal való együttműködésünk ebben az ágazatban kiváló. Kimagasló a kapcsolatunk a másodfokú tűzvédelmi, műemlékvédelmi szakhatósággal, a területi műszaki biztonsági felügyelettel. A szakhatóságok a határidőket betartják, bár előfordul, hogy a nyilatkozattételre további 8 napot kérnek. Építésügyi hatóság mint szakhatóság

2003

Év

4

2004

12

0

2

4

6

8

10

12

14

db

Ebben az évben megháromszorozódott azon ügyek száma, amikor szakhatóságként kellett eljárnia építéshatóságnak. Jellemzően telepengedélyezési eljárásban működik közre az építéshatóság másodfokú szakhatóságként, de eljár környezetvédelmi és bányahatósági eljárásban. Az ügyek számának emelkedése ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési ágazatban kirívóan nagy munkateher mellett dolgoznak köztisztviselőink – és itt munkaszervezési intézkedésre sincs mód, hiszen nincs a hivatalban más, megfelelő szakképesítéssel rendelkező mérnök munkatárs. Szakhatóságként a jogszabály alapján arról kell nyilatkozni, hogy a kérelem megfelele a helyi építési szabályzatnak, szabályozási tervnek és az általános építésügyi előírásoknak. A szakhatósági eljárások számának emelkedése jellemzően a telepengedélyezési eljárásokra jellemző. Gyakori, hogy a telepengedélyezési eljárást nem előzi meg építésügyi hatósági eljárás, pl. olyan épületben végzett tevékenységre kérik a telepengedély, amelyre nincs építési, fennmaradási, használatbavételi, rendeltetéstől eltérő használatot engedélyező építésügyi hatósági engedély, melyet a telepengedély iránti kérelemhez csatolni kell. Ekkor építésügyi hatósági eljárás indul és csak ennek jogerős lezárultát követően folytatható a telepengedélyezési eljárás.

69

Perek Kereset elutasítva Eljárásjogi befejezés Hatályon kívül helyezés Folyamatban lévő perek

8

6

0 0

Év

2003

2004

9

0

4

5

10

0

db

7

15

20

25

A diagramból jól látható, hogy minden pert megnyert hivatalunk. Utoljára 1999. évben veszítettünk pert, majd 2001. évben. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk elő a Legfelsőbb Bíróságnál. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, ennélfogva a határozatunk hatályos maradt, tehát 5 éve pernyertesek vagyunk. Mindez jól mutatja az építésügyi ágazatban végzett munka szakmai színvonalát. Tekintve, hogy az építésügyi hatósági eljárásban az ügyek minden esetben határozattal zárulnak, amelyeknek a felülvizsgálata szintén határozattal történik, majd esetenként a bírósághoz fordulnak az ügyfelek, a panaszok száma elenyésző. Egy esetben azért fordult az ügyfél hozzánk, mert szerinte az elsőfokú építésügyi hatóság nem intézkedik az ügyében. Az ügyet kivizsgáltuk, és az elsőfokú határozatokkal igazoltuk, hogy számos esetben eljárt az elsőfokú építésügyi hatóság a panaszos ügyében, így intézkedésre szükség nem volt. A másik panasz – mely részben birtokvitával, részben folyamatban lévő építési engedélyezési eljárással kapcsolatos - megválaszolása folyamatban van, az függ a Megyei Bíróság ítéletétől, mert a panaszos bírósági eljárást is kezdeményezett szomszédja ellen. d) Ipar, kereskedelmi ágazat - üzletek működésének engedélyezése 2004. évben az üzletek működésével összefüggésben hozott első fokú határozatok ellen 27 fellebbezés került felterjesztésre. A 2003. évhez viszonyítva a fellebbezések számában és tárgy szerinti megoszlásában lényeges változás nem történt. A fellebbezéssel megtámadott első fokú döntések tárgy szerinti megoszlása a következő volt: • 23 % végrehajtási bírság • 11 % üzlet bezáratása • 11 % működési engedély iránti kérelem elutasítása • 7 % működési engedély visszavonása • 33 % zeneszolgáltatás megtiltása, nyitva tartás korlátozása • 15 % egyéb ok / működési engedély kiadása, akusztikai mérés költsége, szeszkimérés korlátozása, stb./ A fellebbezések fenti, tárgy szerinti %-os megoszlásából kitűnően a fellebbezéseknek több mint a felét a végrehajtási bírság kiszabása valamint a zeneszolgáltatás megtiltása illetve az ez okból történő nyitva tartás korlátozása miatt nyújtották be.

70

A végrehajtási bírságok kiszabására többségében azért került sor, mert az üzletek a bezáratás ellenére tovább működtek. Itt felmerül az állampolgárok jogkövető magatartásának színvonala, a hatósági feladatellátás hatékonyságának kérdése, hiszen tipikus, hogy a bezáratás elrendelését a kereskedők általában fellebbezés nélkül tudomásul vették, ilyen határozat ellen fellebbezés csak néhány esetben került benyújtásra, viszont nem hajtották végre. Abból, hogy több üzlet esetében nem is egyszer volt szükség végrehajtási bírság kiszabására, arra lehet következtetni, hogy a végrehajtási bírság összege / max. 100.000.- Ft/ nem bír kellő visszatartó erővel. A bírság összegének a megállapításánál a jegyzők a körülmények mérlegelésével fokozatosságra törekedtek, első alkalommal egy esetben került sor a maximális összeg kiszabására. A vendéglátó üzletek zeneszolgáltatásával kapcsolatban hozott határozatok elleni fellebbezések magas száma egyrészt jelzi az ilyen tárgyú első fokú döntések növekedését is, másrészt visszatérően szembesülünk azzal a problémával, ami a vállalkozáshoz való jog és az állampolgárok egészséges környezethez, pihenéshez való joga közt feszül. Ennek helyes értelmezése az Alkotmánybíróság ez irányú döntései ellenére sem ment még át a köztudatba. Az állampolgárok egyre határozottabban szállnak síkra ez irányú jogaik érvényesítéséért és kezdeményeznek eljárást a jegyzői hatékony intézkedés reményében, az üzemeltetők pedig azon okból, hogy a zeneszolgáltatás hiánya egy vendéglátó üzletben jelentős bevétel kiesést eredményez, a vállalkozáshoz való joguk csorbításaként értékelik az ilyen jegyzői intézkedéseket, ezért jogorvoslatért folyamodnak. A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések százalékos megoszlása szerint • 56 %-ban helybenhagyó határozat, • 11 %-ban megváltoztató határozat, • 33 %-ban megsemmisítő határozat, fele-fele arányban új eljárásra utasítás illetve megszüntető határozat született. A fellebbezések alapján számba vehetők azok a tipikus eljárásjogi és anyagi jogi hibák, melyek az első fokú eljárásban fordulnak elő. Tipikus eljárásjogi hiba az első fokú hatóságoknál az Áe. 26. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása. Az első fokú döntések megváltoztatása illetve megsemmisítése többségében ezen ok miatt vált szükségessé. Az anyagi jogi jogszabálysértéseknél tipikus hibát az első fokú döntések okainak sokszínűsége, ezáltal az alkalmazandó jogszabályhelyek változatossága miatt nem lehet megjelölni, viszont az anyagi jogi jogszabálysértések is többnyire a tényállás teljes körű tisztázásának elmulasztására vezethetők vissza, mivel a hiányos adatokból, nem kellően feltárt körülményekből levont anyagi jogi konzekvenciák szükségszerűen helytelenek. A másodfokú határozatok ellen 2 esetben kértek bírósági felülvizsgálatot, az egyikben a keresetet a bíróság elutasította, mivel megállapította, hogy a határozatunk nem volt jogszabálysértő, a másik esetben a felperes a keresetétől elállt, ezért a bíróság az eljárást megszüntette. Mindez jól mutatja, hogy az ügykörben határozataink megalapozottak, magas szakmai színvonalról tesznek tanúságot, és a 71

felülvizsgálatok számával összevetve az is nyilvánvaló, hogy az ügyfelek még az elutasító határozatainkat is el tudják fogadni az abban foglalt indokolás meggyőző voltára tekintettel. e) Telepengedélyezési ügyek 2004 évben telepengedélyezéssel összefüggő ügyben 42 fellebbezés került felterjesztésre. A 2003. évhez viszonyítva a fellebbezések számában jelentős változás nem történt, tárgyában annyiban, hogy a telepengedély iránti kérelmekről hozott határozatok elleni fellebbezések száma csökkent, feltehetőleg az ilyen jellegű első fokú ügyek száma is kevesebb, míg a telepengedély-köteles tevékenység engedély hiányában történő gyakorlásának a megtiltása miatti fellebbezések száma nőtt. Ennek oka, hogy a vonatkozó 80/1999. (VI.11.) Korm.rend (R.) a hatálybalépésekor már működő telepeknek 2003. június 30-áig adott határidőt a telepengedélyek megkérésére, s ennek a telepengedély-köteles tevékenységet folytatók többsége igyekezett is eleget tenni. Aki ezt elmulasztotta, azzal szemben a jogszabály 2003. október 1-től adott lehetőséget a jegyzőknek a telepengedély hiánya miatt a tevékenység végzésének a megtiltására, így az ilyen jellegű határozatok illetve fellebbezések száma ezen időpontot követően növekedett. A telepengedéllyel összefüggő ügyek 95 % a megye városaiban keletkezett, s csak 5 %-a a kisebb településeken. A fellebbezéssel megtámadott első fokú döntések tárgy szerinti megoszlása: • 33 % telepengedély iránti kérelem elutasítása • 43 % tevékenység engedély hiánya miatti megtiltása • 17 % telepengedély kiadása miatti fellebbezés • 7 % végrehajtási bírság A fellebbezések mögött a következő okok húzódnak meg: A telepengedély iránti kérelmek elutasításának több esetben oka, hogy a folytatni kívánt tevékenység a helyi építési szabályzat, szabályozási terv szerinti övezeti besorolás miatt az adott ingatlanon nem folytatható Ez a probléma főleg a tevékenységüket évek óta folytató, a jogszabály hatálybalépését megelőzően már működő telepek vonatkozásában jelentett problémát. Telepengedélyezési eljárásoknál a végrehajtási bírságok ellen benyújtott fellebbezések viszonylag alacsony számának oka a jegyzők véleménye szerint azzal az ügyfelek egy részéről történő hozzáállással magyarázható, hogy jobban megéri nekik a bírság kifizetése, mint az, hogy a megtiltott tevékenységet megszüntessék. Ebből is következik, hogy a végrehajtási bírságok összege túl alacsony ahhoz, hogy visszatartó hatása legyen. A telepengedély kiadásához szükséges szakhatósági feltételek – elsősorban az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások - teljesítése a jogszabály hatálybalépését megelőzően már működő telepek tekintetében okoztak elsődlegesen problémát, s azok közül is a kisebb volumenű vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy a jogszabályt a határidő tekintetében többször módosították. A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések fajtái: 72

• 48 %-ban helybenhagyó határozat, • 2 %-ban megváltoztató határozat, 50 %-ban megsemmisítő határozat, született, mely 40-10 % arányban új eljárásra utasítás illetve megszüntetés. Tekintettel arra, hogy az ágazatban a tevékenység megtiltásának oka többnyire egyértelmű (vagy van telepengedélye, vagy nincs), ezért erre vonatkozóan a másodfokú határozatok többsége is helybenhagyó határozat volt. A fellebbezésekben általában vagy a méltányosságból történő engedélyezést kérték a telepengedély megszerzéséig, de méltányosság alkalmazására jogszabályi felhatalmazás hiányában nyilvánvalóan nem kerülhetett sor, vagy korábbi jogszabályok alapján megszerzett telepengedélyre hivatkoztak. Felügyeleti intézkedésre okot adó körülményről egy esetben – a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megkeresése alapján - szereztünk tudomást, mikor a jegyző a környezetvédelmi szakhatóság a hozzájárulását telep működéséhez megtagadta, ennek ellenére a jegyző a telepengedélyt kiadta. A jegyző határozatát felügyeleti intézkedésként megsemmisítettük. A másodfokú határozatok ellen 3 esetben kértek bírósági felülvizsgálatot, kettőben a keresetet a bíróság elutasította, mivel megállapította, hogy a határozatunk nem volt jogszabálysértő, a harmadik esetben a bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Mindez jól mutatja, hogy az ügykörben határozataink megalapozottak, magas szakmai színvonalról tesznek tanúságot, és a felülvizsgálatok számával összevetve az is nyilvánvaló, hogy az ügyfelek még az elutasító határozatainkat is el tudják fogadni az abban foglalt indokolás meggyőző voltára tekintettel. Az első fokú eljárásokkal kapcsolatos problémák a telepengedély kiadásáról hozott jegyzői döntéseknél tapasztalhatók, amit az is jelez, hogy a telepengedély iránti kérelmeket elutasító határozatok 50 %-ában az első fokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntés meghozatalát láttuk indokoltnak. A tipikus hiba ezen eljárások során valamely - az R 5.§ (3) bek. szerint az eljárásba kötelezően bevonandó - szakhatóság állásfoglalásának hiányában vagy nem elég részletes szakvéleménye birtokában hozott határozat. A legtöbb probléma az első fokú építésügyi szakhatóságok eljárásával vagy annak elmaradásával van összefüggésben. Előfordul, hogy a jegyzők csak a telep fekvése szerinti övezeti besorolásra vonatkozó nyilatkozat érdekében keresik meg az építésügyi szakhatóságot /R. 5.§ (1) bek./, holott a telepengedély kiadásakor az 5. § (3) bek. e) pontjában foglaltakra vonatkozó nyilatkozatuk a telepengedélyről történő döntés egyik fontos alapjának kellene lennie. Az övezeti besorolás szerint az adott övezetben végezhető tevékenységek jellegének (ipari méretű, kézműipari méretű) a meghatározása az OTÉK alapján nem egyértelmű (pl. kézműipari épület, ipari épület, gazdasági építmény), így ez különböző értelmezésre ad lehetőséget, nehéz helyzetbe hozva az építésügyi szakhatóságokat. Éppen ezért a vállalkozások mérete szerinti differenciálás a telepengedélyezésről szóló jogszabályban is célszerű lenne.

73

Az építésügyi szakhatóságok egyébként is ódzkodnak annak meghatározásától, hogy a telep megfelel-e az ott folytatni kívánt tevékenységnek, s szakvéleményükben a műszaki szempont értékelése szinte kizárólag arra korlátozódik, hogy az ingatlanon lévő épületek rendelkeznek-e építési, fennmaradási, használatbavételi, vagy rendeltetéstől eltérő használatra vonatkozó engedéllyel. Az első fokú eljárás során amennyiben valamely szükséges fenti építéshatósági engedély hiányát jelöli meg az építésügyi szakhatóság a hozzájárulása megtagadásának okaként, a jegyzők általában a telepengedély iránti kérelmet elutasítják. Álláspontunk szerint ilyen esetben az Áe. 37. §-a, vagyis az első fokú eljárás felfüggesztése a helyes döntés, mert egyrészt a kérelmezőt rákényszeríti egy jogellenes állapot rendezésére, s így ennek tényleges megtörténtét a hatóság jobban figyelemmel kísérheti, melynek következtében kisebb a valószínűsége, hogy engedély nélkül is tovább végzi az adott tevékenységet, másrészt az elutasítással a jogellenes állapot építésügyi szempontból továbbra sincs megoldva. A telepengedély szempontjából ügyfél-centrikus megoldás az is, hogy az építésügyi hiányosságok rendezése esetén nem kényszerül az ügyfél újabb költségek révén, új telepengedélyezési eljárás megindítására. Tipikus hibaként említhető, hogy a telepengedélyezési eljárás során az építési szakhatóság nyilatkozatát az övezeti besorolás tekintetében nem várják meg, hanem lefolytatják a helyszíni szemlét, megkérik a szakhatósági véleményeket, s ezt követően derül ki, hogy az övezeti besorolás miatt a telepengedélyt nem lehet kiadni. Ezzel egyrészt a szakhatóságok munkáját növelik – feleslegesen- másrészt az ügyfél sem érti, hogy ha minden szakhatóság hozzájárulását adta, miért kerül mégis elutasításra a kérelmük. A másodfokú eljárások során tapasztalt hibákra a jegyzők figyelmét vagy külön tájékoztató levél formájában, vagy a jogalkalmazást segítendő internetes tájékoztatás formájában felhívtuk. Ezen kívül kistérségi jegyzői értekezleteken szakmai tájékoztatót tartottunk a problémás kérdések helyes megoldásáról. A telepengedélyezési ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások során szinte minden esetben szükség van a másodfokú szakhatóság megkeresésére, tekintettel arra, hogy a jegyzőnek a a telepengedély kiadásáról vagy megtagadásáról szóló döntését, az R. 7.§ szerint a szakhatósági véleményekben foglaltak alapján kell meghoznia, tehát az elutasítás elleni fellebbezés szükségszerűen valamely szakhatósági véleménnyel való egyet nem értést fejezi ki. Ez lényegében az építésügyi, a közegészségügyi vagy a környezetvédelmi szakhatóság szakvéleményét jelenti, ezért a másodfokú eljárás során minden ilyen esetben megkeressük a másodfokú szakhatóságot. A másodfokú szakhatóságokkal jó a kapcsolatunk, a megkereséseknek az R. 5. § (6) bekezdésében meghatározott 30 napon belül eleget tesznek. f) Vállalkozói igazolványok visszavonása A 2004. évben e körben 7 fellebbezés került felterjesztésre.

74

Az egyes vállalkozói igazolványok visszavonását 5 esetben az APEH, 2 esetben a helyi adóhatóság kezdeményezte a vonatkozó a 1990. évi V. tv. 14. §-a alapján az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt. Az Áe. 26. §-a szerinti tényállás tisztázása érdekében - a másodfokú határozat meghozatala előtt - minden esetben megkerestük a visszavonást kezdeményező adóhatóságot, hogy amennyiben időközben az ügyfél teljesítette adókötelezettségét, ne kerüljön sor a vállalkozói igazolvány visszavonására.. A 7 ügyből 1 esetben az APEH az indítványát visszavonta, ezért az igazolványt visszavonó jegyzői határozatot megsemmisítettük és az eljárást megszüntettük, a másik 6 ügyben helybenhagyó határozatot hoztunk. Bírósági felülvizsgálatot 2 határozatunk ellen kezdeményezetek az ügyfelek, az egyik keresetet a bíróság elutasította, a másik keresettől az ügyfél elállt, így a bíróság az eljárást megszüntette. A fellebbezésekben az ügyfelek egy része arra hivatkozott, hogy az adóhatóságtól fizetési kedvezményt kapott, illetve a törlesztést már megkezdte, másik része pedig méltányosságból kérte a visszavonás megsemmisítését. Méltányosság gyakorlására a jogszabály nem ad felhatalmazást, így ilyen okból megsemmisítésre nem került sor. A fellebbezésük okát az ügyfelek tipikusan abban jelölték meg, hogy a vállalkozói igazolványuk visszavonása esetén nem tudnak jövedelemhez jutni, s akkor még kisebb esély marad arra, hogy az adótartozásukat kiegyenlítsék. Felügyeleti intézkedésre okot adó körülmény nem jutott a tudomásunkra, így ilyen intézkedést nem tettünk. g) Piacok működésének engedélyezése Ezen ügykörben 2004. évben hivatalunktól néhány új piac nyilvántartásba vételéhez kértek eljáró hatóság kijelölését a jegyzők az Áe. 19. § (6) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a piacot fenntartó gazdasági társaságnak az önkormányzatok általában egészben van részben tulajdonosai. Piac működésével kapcsolatban két panaszbejelentés érkezett, mindkettő ugyanazon piacra vonatkozóan, melynek hatósági ellenőrzés keretében történő kivizsgálására felhívtuk az eljáró hatóságként kijelölt jegyzőt. Az eljárás még nem zárult le. h) Állattartási ügyek 2004. évben 1 fellebbezés érkezett, egy 100.000.-Ft összegű állatvédelmi bírságot kiszabó határozat ellen. A másodfokú határozatunkkal a jegyző határozatát megsemmisítettük, mivel az iratokból kitűnően nem került sor a tényállás teljes körű tisztázására és - helyt adva az ügyfél elfogultsági kifogásának - az új eljárás lefolytatására másik jegyzőt jelöltünk ki. Felhívtuk a jegyző figyelmét arra, hogy a jegyző állatok védelmével kapcsolatos részletes feladat és hatáskörét a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (1)-(4) bekezdése az állatok védelme érdekében többféle intézkedésre ad lehetőséget a jegyzőnek, ebből következően az állatvédelem területén nem az állatvédelmi bírság az egyetlen lehetséges illetve elégséges eszköz a vonatkozó szabályok betartásának a kikényszerítésére. Annak kiszabására illetve összegszerűsége megállapítására a

75

tényállás tisztázása után, az Avt. 43.§ (1) bekezdésében foglaltak mérlegelése alapján kerülhet sor. A 2004-es évben az ipar, kereskedelmi ágazattal összefüggésben közvetlenül a hivatalunkhoz összesen 13 beadvány érkezett. Üzlet működésével kapcsolatban 6, melyekben működési engedéllyel kapcsolatban tettek észrevételt, oktatási intézménytől 200 méteres védőtávolságon belül szeszesitalt kimérő üzlet működését kifogásolták, közegészségügyi követelményeknek nem megfelelő üzlet működését észrevételezték. Telep telepengedély nélküli működésével kapcsolatban 3, piac működésével kapcsolatban 2, állattartási ügyben 2 beadvány érkezett. Tekintettel arra, hogy a bejelentésekben foglaltak kivizsgálása illetve a szükséges intézkedések megtétele az első fokú hatóságok hatáskörébe tartozik, így azokat részükre megküldtük. A jegyzőktől kért visszajelzések szerint a beadványokban felvetett problémákat minden esetben rendezték. Az első fokú hatóságok eljárásával kapcsolatban panasz nem érkezett. Az első fokú hatóságok ügyintézőivel a Hivatal kapcsolata jó, sokszor keresnek meg bennünket jogértelmezési, jogalkalmazási problémákkal, az együttműködésünk jó hatásfokú. Jogértelmezési, jogalkalmazási kérdés esetén sok esetben írásbeli vélemény kiadására is sor került kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetésével kapcsolatban, ápolási díjjal kapcsolatosan, piac működésének ellenőrzésére vonatkozóan, állatvédelmi ügyben. Az ügyfelek megfelelő tájékoztatásának elősegítése érdekében a hivatali honlapra üzletek működésére valamint telepengedélyezési eljárásra vonatkozóan készítettünk összeállítást. A jegyzők munkájának segítése érdekében a hivatali honlapon az alábbi témákban jelentettünk meg ismertetéseket: üzletek működése, telepengedélyezés, igazgatásszolgáltatási díj, GKM EKH névváltozása, reklámtörvény betartása -üzletek neve, üzletfeliratok, II kategóriájú játékterem működésének engedélyezésével összefüggő nyilatkozatok, A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatok és hatáskörök változása, kereskedelmi és magánszálláshelyekre vonatkozó jogszabályok módosítása. 2004. évben kettő környezetvédelmi és egy állategészségügyi témájú, valamint egy, az új eljárási törvénnyel kapcsolatos témájú szakmai értekezleten vett részt hivatalunk. Ezen értekezletek egyike alkalmat adott arra is, hogy a települési önkormányzatokat környezetvédelmi tárgyú pályázati lehetőségekről is tájékoztassuk, amit a Hivatal weblapján közzé is tettünk. i) Környezet és természetvédelmi ágazat: A beszámolási időszakban 6 környezetvédelmi ügyben járt el hivatalunk, ebből 3 másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadása volt. A másodfokú környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek között egy környezetszennyezési és állattartási ügy, egy legeltetés helyi védelem alatt álló területen, továbbá egy helyi jelentőségű természetvédelmi területen történt fakivágás volt.

76

Két ügyben a másodfokú döntés az I. fokon hozott határozat megsemmisítése és az első fokú hatóságok új eljárásra való utasítása, a harmadik ügyben pedig az első fokú döntés részbeni megváltoztatása volt. Egy esetben az új eljárásra utasított első fokú hatóság az eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, ezért az ügyfél panaszára - az Áe. 4.§-a alapján – utasítani kellett kötelezettsége teljesítésére. A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát 1 ügyben kérték, a bíróság a keresetet elutasította és 10.000,-Ft. azaz Tízezer forint perköltséget ítélt meg hivatalunk javára. j) Tűzvédelmi ügyek: A beszámolási időszakban tűzvédelmi ügy 7 volt, ebből 2 még folyamatban van. A befejezett ügyek közül kettőben az első fokú határozatot megsemmisítettük, egy esetben az első fokú határozat megsemmisítettük és az első fokú hatóság új eljárásra való utasítottuk, egy esetben megváltoztató, egy esetben pedig helybenhagyó döntés született. Az egyik települési önkormányzat jegyzőjét az Áe. 4.§ (1) bekezdése alapján utasítani kellett, hogy eljárási (ügyintézési) kötelezettségének tegyen eleget. Ebben az ügykörben határozataink bírósági felülvizsgálatát egy esetben sem kérték. A közreműködő szakhatóság minden esetben betartotta az Áe-ben előírt határidőt. k) Szabálysértési ügyek: 2004-ben a módosított 1999. évi LXIX. tv. (Sztv.) 116.§. (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján 41 méltányossági kérelem érkezett hivatalunkhoz. 2004-ben 20 méltányossági kérelem elutasítása történt, további 13 eljárás pénzbírság mérsékléssel és 8 törléssel zárult, közel 50 %-os volt az elutasítás és kb. 50 %-os a mérséklés és a törlés. Előfordult, hogy olyan bírságot is csökkentettünk méltányosságból, melyet a bíróság elbírált és az elsőfokú döntést hatályában tartotta. Az ügyészségi vizsgálat szerint döntésünk helyes volt. l) Birtokvita A birtokvédelmi eljárások során a módosított 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 187-195. §-t, valamint az 1960.évi 11. tvr. (Ptké.) 26-29. §-t kell alkalmazni. Az elmúlt két évben évente átlagosan15-20 fellebbezés érkezett a Hivatal hatáskörébe tartozó végrehajtási bírság ellen. Zöme végrehajtás hiányában megalapozott volt. Mindkét évben egy-egy esetben fordult elő, hogy megváltoztató és megsemmisítő határozatot kellett hozni. Mindez azt jelenti, hogy tendenciájában az ügykörben nincs változás. Az ügyfelek gyakran közvetlenül a hivatalnak küldik a fellebbezést, ezért elég sok közbenső intézkedést (iratbekérést) kell tenni. 7 fellebbezés került elutasításra, egy esetben a végrehajtási bírság mérséklésére, míg két esetben a határozat megsemmisítésére, és a végrehajtási eljárás megszüntetésére került sor. Ez utóbbi két eset azt jelentette, hogy az elsőfokú kötelező határozat nem volt megalapozott, ezért a

77

Hivatal nem tehetett mást csak azt, hogy a végrehajtási eljárást leállította. Ezekben az esetekben a szükséges szakmai iránymutatást megadtuk, melyet az első fokú hatóság örömmel fogadott. A módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 8. §-a alapján az előző évi 5 helyett 2004-ben 15 kijelölésre került sor. Tapasztalataink szerint azért szaporodott meg a kijelölések száma, mert a birtokvita önkormányzati saját ingatlant, saját dolgozót (képviselő testületi tagot), illetve közvetlen hozzátartozót érintett. m) Anyakönyvi felügyelet A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a Hivatal, az anyakönyvi felügyeleti munkát az Informatikai és Ellátási Főosztály feladatkörébe integrálva látja el. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 3. §-a az anyakönyvvezetői tevékenység általános felügyelete mellett a Hivatal feladatának határozza meg - az anyakönyvezés elrendelését, ha annak alapja külföldi okirat, vagy külföldi személy apai elismerő nyilatkozata, - hazánkban házasuló nem magyar állampolgár iratai elfogadhatóságának elbírálása, indokolt esetben részére felmentés megadása a személyes joga szerinti tanúsítvány beszerzése alól, - anyakönyvi iratok külföldről történő beszerzése, külföldre továbbítása, - külföldön házasulni szándékozó magyar állampolgár, hazai hontalan és menekült részére a szükséges tanúsítvány kiadása, - helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése, - anyakönyvi nyilvántartások és az anyakönyvvezető ellenőrzése, - betekintés engedélyezése anyakönyvi iratokba, - anyakönyvek pótlására történő intézkedés, valamint - anyakönyvi szakvizsgával összefüggő feladatok ellátása. Az intézkedések túlnyomó többsége (174), határozat jellegű elsőfokú okiratok formájában a külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötéséhez szükséges külföldi okiratok megfelelőségének vizsgálatához kapcsolódik. Az anyakönyvvezetők által a házasságkötési szándék bejelentésekor felvett jegyzőkönyveket és a csatolt külföldi okiratokat minden esetben a teljesség igényével megvizsgáljuk. A jegyzőkönyvek harmadánál található valamilyen tartalmi, vagy formai hiba melyek elírásból, pontatlanságból, történelmi-politikai ismeretek hiányosságaiból és egyéb okokból származnak. Gyakori hiba a külföldi házasuló születési helyének a születés idejével ellentétben, a jelenlegi politikai konstellációnak megfelelő szerepeltetése. Pl. Subotica (Szabadka, Jugoszlávia) helyett Subotica (Szabadka, Szerbia és Montenegro). Ugyancsak gyakori hiba a külföldi magyar származású – házasuló, illetve szülei családi vagy utónevének nem a csatolt külföldi anyakönyvi kivonat, hanem a magyar megfelelő szerinti szerepeltetése, például Istvan helyett István beírása. Jellegzetes hiba, hogy az anyakönyvvezetők a jegyzőkönyvön rendre elfelejtik írásban nyilatkoztatni a külföldi házasulót, hogy a magyar nyelvet érti, és beszéli-e, mellőzhető-e a tolmács közreműködése. Ennek oka, hogy a magyar származású külföldi anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet.

78

Az említett hibák kijavításánál elsődleges szempont, hogy az gyorsan és pontosan, a házasságkötési eljárás időszerűségének veszélyeztetése nélkül megtörténjen. Gyakorlatilag a jegyzőkönyv hibáit a jegyzőkönyvhöz tűzött külön papíron feltüntetjük, meghatározzuk a javítás, illetőleg pótlás módját, utalunk az alkalmazott jogszabályra, egyidejűleg a helyes adatokkal elkészítjük a határozat jellegű okiratot, mellyel az anyakönyvvezetőnek engedélyezzük a házasságkötésnél történő közreműködést. Ez a megoldás azért lehetséges, mert a házassági jegyzőkönyv utólagosan javítható okirat. A hibás felterjesztések elsősorban a községi anyakönyvvezetőktől származnak, hiszen működési területükön kevés számú külföldi házasuló jelentkezik be. A városi anyakönyvvezetők hibái a nagyobb leterheltségből adódó figyelmetlenségre vezethetők vissza. A külföldi házasulók anyagait az anyakönyvvezetők szinte kivétel nélkül időszerűen, a jegyzőkönyv felvételét követő néhány napon belül haladéktalanul felterjesztik. Elvétve előfordult, hogy a külföldi személy rövid magyarországi tartózkodása miatt az eljárás gyorsítására az anyakönyvvezető távbeszélőn kérte a Közigazgatási Hivatal soron kívüli eljárását. Egy esetben történt, hogy a községi anyakönyvvezető a szombati napra kitűzött esküvő előtti péntek délután személyesen hozta a külföldi házasuló által az utolsó pillanatban csatolt tanúsítványt és a többi okiratot, azok megfelelőségének elbírálására. Ilyen kéréseket az Áe. 2.§ (1) és (7) bekezdéseiben megfogalmazott jogelvek szellemében minden esetben teljesítettünk. Eltekintve az említett sürgős esetektől, a külföldi házasulók ügyeiben 1-4 nap alatt hozunk döntést, kivéve azon eseteket amikor a csatolt külföldi okiratok elfogadhatatlansága vagy hiányossága miatt az iratokat hiánypótlásra küldjük vissza. Egy esetben kellett megtagadni két külföldi házasuló magyarországi házasságkötési szándékánál az anyakönyvvezető közreműködését, mert az iráni menyasszony hiánypótlási felszólítás ellenére sem csatolta a személyes joga szerinti tanúsítványt. Izraeli és kanadai házasulók vonatkozásában 3 esetben adtunk felmentést a külföldi személynek a személyes joga szerinti házassági tanúsítvány beszerzése alól. Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány kiállítására 53 esetben került sor. Külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat alapján 55 esetben utasítottuk az anyakönyvezetőt az apa adatainak és a gyermek családi nevének anyakönyvi bejegyzésére. Ezen intézkedési körben több esetben visszatérő hibaként észleltük, hogy az apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető, de zömmel a gyámügyi előadó az olvashatatlan aláírása mellett nem tüntette fel gépelt formában a nevét és a beosztását. Több esetben elmaradt az elismerő apa nyilatkoztatása a magyar nyelv ismeretéről. Az év folyamán 15 esetben végeztünk külföldi megkeresés alapján anyakönyvi adatszolgáltatást, a Külügyminisztériumon keresztül 9 esetben szereztünk be külföldről anyakönyvi okiratokat. Hazai anyakönyvi események miatt több mint száz

79

esetben továbbítottunk anyakönyvi külképviseletén keresztül.

okiratokat

külföldre,

az

érintett

állam

Helyettesítő anyakönyvvezető kijelöléséről 4 esetben kellett gondoskodnunk. Erre a házasulóknak az anyakönyvvezető személyéhez kapcsolódó külön kívánságára, az anyakönyvvezető nyugdíjazása, valamint szakvizsgázott anyakönyvvezető hiánya okából került sor községek vonatkozásában. Az egyéb anyakönyvi ügyek - így házasság külföldi bíróság általi felbontása, valamint külföldi szülők Magyarországon született gyermeke állampolgársága utólagos bejegyzésének elrendelése, anyakönyvi iratokba történő betekintés, abból történő adatszolgáltatás engedélyezése - vonatkozásában is több tucat határozat, és határozat jellegű okirat született. Az anyakönyvi felügyeleti munkában jelentkező ügyek feladatok szerinti megoszlását az alábbi diagram érzékelteti: Anyakönyvi ügyek 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.) Külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötése (174) 2.) Családi jogállás rendezése (55) 3.) Felmentés házassági tanúsítvány beszerzése alól (3) 4.) Adatszolgáltatás külföldi megkeresés alapján (15) 5.) Anyakönyvi okiratok külföldről történő beszerzése (9) 6.) Hazai anyakönyvi események alapján kivonatok külföldre továbbítása (100) 7.) Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése (4) 8.) Egyéb, az anyakönyvi felügyelet feladatkörébe tartozó ügyek Összességében 2004. év folyamán az anyakönyvi igazgatás területén 586 ügyben kellett intézkedést tenni, ebből 305 határozat jellegű okirat, 248 egyéb végső intézkedés, valamint 27 közbeeső intézkedés keletkezett. Az anyakönyvi felügyeleti munka sem volumenében, sem struktúrájában nem mutat jelentős eltérést a 2003. évi tevékenységhez képest. Az alábbi diagram az anyakönyvi felügyeleti munka során hozott okiratok volumenét és fajtáit ábrázolja:

80

határozat jellegű okirat (305) egyéb végső intézkedés (248) közbeeső intézkedés (27)

Az anyakönyvvezetők által felterjesztett ügyekben történt intézkedéseken túlmenően, a felügyeleti tevékenységünk jelentős része oly módon valósult meg, hogy az anyakönyvvezetők napi munkája során felmerülő szakmai kérdésekre kellett választ adni. Ez gyakorlatilag a telefonon kapott kérdésekre vonatkozó azonnali, vagy később adott válaszokban realizálódott. A bonyolultabb kérdések megválaszolására esetenként megkerestük a BM Központi Hivatal Anyakönyvi és Felügyeleti Főosztály szakmai állásfoglalás végett. A mindenkit érintő olyan szakmai állásfoglalásokat, melyek az egységes jogalkalmazást szolgálják, körlevél formájában hoztuk az anyakönyvvezetők tudomására. A saját körleveleinket, valamint a a BM Központi Hivataltól kapott szakmai tájékoztatókat a korábbi postai út mellőzésével, az év első felében e-mail levelek formájában küldtük ki. Az év közepétől ASZA (Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer) néven beindult egy új, az európai követelményeknek is megfelelő, anyakönyveket és anyakönyvi kivonatokat nyilvántartó, anyakönyvi okiratokat kiállító, és az anyakönyvvezetők tevékenységét több más lehetőséggel kiszolgáló, országosan egységes számítógépes rendszer. A rendszer bevezetése az anyakönyvi felügyeleti munkában jelentős többlet terhet jelentett. Az anyakönyvvezetők- mint felhasználók körében különféle felméréseket kellett végrehajtani, meg kellett határozni a munkaállomások telepítési pontjait, mennyiségüket, a leendő kezelők jártasságát, az oktatandók körét, a kapcsolattartók személyét, stb. Több központi szakmai tájékoztatón kellett részt venni, a rendszer alkalmazásával kapcsolatos jogi-igazgatási ismeretekről oktatást kellett tartani az anyakönyvvezetők részére. A rendszer bevezetése több lépcsőben történik, jelenleg is folyamatban van. Az ASZA rendszer elektronikus levelezés és fórum rendszere június 28-tól indult, használata az anyakönyvvezetők részére kötelező. A levelező rendszer – mint belső, zárt rendszer segítségével gyorsan, és közvetlenül az anyakönyvvezetők asztalára tudjuk eljuttatni a körleveleket, szakmai információkat, állásfoglalásokat. Az anyakönyvvezetőknek lehetőséget ad a levelező rendszer a telefonon történő megkeresések kiváltására a folyó ügyekben. A fórum rendszer lehetővé teszi a szakmai kérdések országos, többszintű (Anyakönyvvezető- Közigazgatási Hivatal – BM Központi Hivatal) megvitatását, az általános problémák felvetését, a megoldások közös keresését, és ennek 81

eredményeként a megoldás dokumentálását. Ez a rendszer feleslegessé teszi a korábbi megyei szintű szakmai napok megtartását, hiszen az anyakönyvvezetők a fórum segítségével minden felvetődött kérdésükre a felettes felügyeleti szervtől, vagy akár a Központi Hivataltól megfelelő választ kapnak. Sajnos az anyakönyvvezetők egy része nem kíséri naponta rendszeresen figyelemmel a levelezést és fórumot. Ez lemérhető abból, hogy telefonon olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre a fórumból, vagy a levelezésből már korábban választ kaphattak volna. A telefont kényelemesebbnek, gyorsabbnak, közvetlenebbnek ítélik a számítógépnél. Mások használják ugyan a számítógépet, de átfutják, figyelmetlenül olvassák a fórum és levelező oldal tartalmát. Az ASZA rendszer alkalmazási funkciója - új, biztonsági okmányok használatával történő anyakönyvi okiratok kiállítása, az okmányok nyilvántartása, életútjuk követése – a tervezett 2004. októberi határidőhöz képest a mai napig nem indult el, mert az új típusú okmányok előállítására kiírt közbeszerzési eljárás még folyamatban van. A bevezetés 2005. első negyedévében várható. Az éves ellenőrzési tervben rögzített ellenőrzések zömmel elmaradtak. Ez az elmaradás alapvetően abból adódott, hogy a korábbi anyakönyvi felügyelő februártól szülési szabadságra ment. Az ASZA rendszer bevezetésével járó többletfeladatok további, előre nem tervezhető terhet róttak a munkát átvállaló ügyintézőre. Mindezek eredményeként csupán Hódmezővásárhely, Szentes, és Csongrád városok anyakönyvvezetői tevékenységét ellenőriztük, célellenőrzések keretében december hónapban. Az ellenőrzések célja az anyakönyvek, anyakönyvi okiratok vezetésének, kitöltésének, az anyakönyvi kivonatok tőpéldányai kezelésének, az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének, az anyakönyvi alapiratok elhelyezésének ellenőrzése, melynek eredményeként jelentős szabálytalanságokat nem tapasztaltunk. Az új ASZA rendszer bevezetésével új típusú okiratok kerülnek rendszerbe, melyek kezelése, felhasználása, elszámolása ugyancsak új módszerrel fog történni. Mindezek a tények tovább erősítik az ellenőrzési munka jelentőségét, különös tekintettel az ellenőrzésnek az átállási időszak nehézségeinek leküzdését szolgáló szerepére. Éppen ezért 2005. évben az első negyedév végétől folyamatosan tervezzük az anyakönyvvezetők ellenőrzését az egész megyére kiterjedően. Az ellenőrzések maradéktalan végrehajtására a személyi feltételek is biztosítva lesznek, másik anyakönyvi felügyelő munkába állásával. A felügyeleti munkában gyökeres változást fog hozni a 2005. év, hiszen az anyakönyvvezetők instruálása, napi munkájuk segítése és figyelemmel kísérése az ASZA rendszer segítségével elektronikus formában, a fórum és a levelező rendszer útján valósul meg. Nem csak a telefonköltség lesz kisebb, hanem az anyakönyvvezetők szakmailag megfontolt írott válaszokat kapnak a felvetett kérdéseikre, melyeket szükség szerint kinyomtathatnak, és rendszerezve gyűjthetnek. A mindennapi munka legoptimálisabb módszereinek kialakításához az

82

anyakönyvvezetők az egymás közötti levelezés segítségével, a kollektív bölcsességet is igénybe vehetik. n) Közlekedési igazgatás A másodfokú közlekedési igazgatási hatósági tevékenység az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan 2004. évben is az elsőfokú hatóság által hozott határozatok két csoportját, a járművezetési jogosultság szünetelését, illetve a járművek forgalomból történő kivonását elrendelő, fellebbezéssel támadott határozatokat érintette. Jellegüket tekintve az ügyeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Jármű forgalomból történő kivonása ügyszám bírósági, illetve közigazgatási végrehajtás során lefoglalt jármű 27 vonatkozásában jármű elidegenítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása 20 miatt rendőrhatóság részére adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása miatt 9 végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen 5 utánképzésre kötelezés miatt 2 forgalmi engedély érvénytelensége, illetve azzal visszaélés miatt 1 forgalmi rendszámmal történő visszaélés miatt 1 gépjármű súlyadó meg nem fizetése miatt 1 Vezetési jogosultság szünetelése 9 A fellebbezés elutasítása 6 Másodfokú eljárás felfüggesztése 2. Az eljárás jelenleg is folyamatban van 2 ügyben. Gépjármű-igazgatás

jármű forgalomból kivonása (66) vezetési jogosultság szünetelése (9) fellebbezés elutasítása (6) eljárás felfüggesztése (2) folyamatban lévő eljárás (2)

Az elsőfokú határozatot 53 esetben, a fellebbezések 62 %-ában hagytuk helyben. Az elsőfokú határozat megsemmisítésére, az eljárás megszüntetésére 15 esetben, a fellebbezések 18 %-ában került sor, melyek az ügyek alábbi köréből kerültek ki: - adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása miatt 4 (27%), - járműnek végrehajtási eljárás során történt lefoglalása miatt 4 (27%), 83

-

jármű tulajdonjog-változása bejelentésének elmulasztása miatt 3 (20%), végrehajtási bírság miatt 2 (13%), utánképzésre kötelezés miatt 2 (13%) esetben történt.

Az elsőfokú határozatok megsemmisítésének fő oka a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 2004. július 1-től hatályos módosítására vezethető vissza. A módosított rendelet több ponton könnyített a közlekedési igazgatás szankciórendszerén, szűkítette azon esetek számát, amikor a rendőr a helyszíni intézkedés során a jármű forgalmi engedélyét bevonhatja. A jármű tulajdonjoga megváltozásának bejelentését a 15 napos törvényi határidőben elmulasztók részére lehetőséget kínál a kötelezettségük utólagos pótlására a járművük forgalomból történő kivonásának mellőzésével. Tipikus hibaként említendő, hogy az új jogszabályi előírások ellenére az okmányiroda nem szólítja fel az ügyfelet az átíratás utólagos teljesítésének a lehetőségére, vagy a felszólító levél helyett olyan idézést küldenek ki, amelyből nem derül ki az idézés valódi célja. Az okmányirodák dolgozói nem készültek fel a módosításokkal járó szakmai változásokra, határozataikat továbbra is rutinból, a régi szabályok szerint hozták, emiatt jogszabályt sértettek. Bizonyára szerepet játszott a módosítás nyári bevezetése is, hiszen ekkor az okmányirodák dolgozói és vezetői állományának egy része szabadságon volt. Az esetből tanulságként vonható le, hogy a közlekedési igazgatási munka jogi szabályozását érintő jogszabályi változásokra a jövőben előzetesen fel kell hívnunk az okmányirodák figyelmét, különös tekintettel a módosításból adódó, a korábbi ügyintézési gyakorlatot érintő változásokra. Az elsőfokú határozat megváltoztatására 7 esetben, a fellebbezések 8 %-ában került sor. Ennek okai a fentebb említett BM rendelet módosítására, valamint az ügyintéző által a jármű forgalomból történő kivonási idejének helytelen kiszámítására vezethetők vissza. Az esetek 7 %-ában, (6 db.) a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítanunk, mert az ügyfél túllépte a fellebbezés benyújtásának törvényi határidejét. Tapasztaltam, hogy a felterjesztések sablonosak, mert azokban szinte kivétel nélkül az szerepelt, hogy az ügyfél a fellebbezését határidőben terjesztette elő, holott ez a tény nem felelt meg a valóságnak. Még mindig akadnak olyan felterjesztések, amelyek az Áe. 65.§ (2) bekezdésével ellenkező módon hiányosan és/vagy másolati formában kerülnek a hivatalunkhoz. Több esetben elmarad a határozat ügyfél részére történő kézbesítését bizonyítani hivatott tértivevény megküldése. A Szegedi Okmányiroda esetenként nem tartja be a fellebbezés felterjesztésére nyitva álló 8 napos határidőt. Ennek okaként a központi iktatásra hivatkoznak, azaz az iktatás időpontja és az ügyiratnak az ügyintézőhöz érkezése között (szortírozás, szignálás stb.) napok telnek el. Felhívtuk a figyelmet a fellebbezések kiemelt, soron kívüli kezelésére. Az időszerűségben ugyanakkor jelentős javulás tapasztalható a megelőző évekhez képest amikor nem egy esetben előfordult, hogy a fellebbezés felterjesztése hónapokat késett. Példaként említhető, hogy a Szegedi Okmányiroda ügyintézője az ügyfél 84

egyébként határidőn túl benyújtott fellebbezésében foglalt kérése alapján quasi nyomozásba kezdett, az ügyfelet és a végrehajtót levélben írásos nyilatkozatra hívta fel ahelyett, hogy a fellebbezést felterjesztette volna. Emiatt az ügyirat több hónapos késedelemmel jutott hivatalunkhoz. Az elsőfokú határozatokat megsemmisítő és megváltoztató döntéseink okainak elemzése, a felügyeleti munkánk tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozik 2005. évben az okmányirodai dolgozók képzésének, illetve továbbképzésének megszervezése. A megyei szinten megszervezendő továbbképzéseket, konzultációkat saját előadó útján, valamint a BM Központi Hivatal munkatársai – mint meghívott előadók – segítségével kívánjuk megvalósítani „szakmai napok” keretében. Másodfokú határozatunk bírósági felülvizsgálatát az ügyfél 6 esetben kezdeményezte a Csongrád Megyei Bíróságnál. Három esetben pernyertesek voltunk. Egy ügyben a másodfokú határozat meghozatala, és a közigazgatási per tárgyalása közötti időben olyan új tény keletkezett, melynek következtében az egyébként jogszabályszerű határozatunkat vissza kellett vonnunk. Egy közigazgatási per jelenleg szünetel. A 2156/2004. számú másodfokú határozatunk ellen kezdeményezett közigazgatási pert elveszítettük. Az ítélettel, és annak indokolásával nem értünk egyet, mert a bíró – az ítélet indokolásában deklarált céljával ellentétben – nem a keresettel támadott közlekedési igazgatási határozat esetleges jogszabálysértő voltát vizsgálta, hanem az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóság hivatalból történő eljárását jogszerűen megalapozó bírósági végrehajtói intézkedés, azaz az ingó dolog (jármű) lefoglalása módját, jogszerűségét holott ezek vizsgálata nem a közigazgatási per, hanem a végrehajtó tevékenysége miatt indított végrehajtási kifogás, illetőleg a dolog tulajdonjogát bizonyító igényper tárgyát képezte volna. Az ügyben a napokban a Pp. 270.§ (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapozva a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője által lakcím fiktívvé nyilvánítása ügyében hozott elsőfokú határozatok ellen előterjesztett fellebbezések alapján 1 esetben a határozatot helybenhagytuk, 2 határozatot megsemmisítettünk 2.3.3. A Magyar Igazolvány, a Magyar Hozzátartozói Igazolvány, valamint a Diák-, Pedagógus- és Oktatói Kártyák átadásával kapcsolatos tevékenység Habár a fenti címben említett igazolványtípusok mind-mind a szomszédos államokban élő magyarságnak, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fenntartásának kifejezése érdekében jöttek létre, az ezek iránti kezdeti lelkesedés a 2004-es évre csökkenő érdeklődést mutatott. Ennek persze egyik oka az, hogy sokan már a kezdet kezdetén, a 2002-2003-as év során kérvényezték és megkapták státuszigazolványaikat. Egy másik ok, hogy azok, akik nem csupán nemzeti hovatartozásukat és kulturális kötődésüket szeretnék ezekkel az igazolványokkal megerősíteni, kevésnek tartják azokat a kedvezményeket, amelyeket a Magyar Állam ezzel biztosítani tud..

85

A statisztika alapján látható az is, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző és az azt követő hónapokban átmenetileg megnőtt a Magyar Igazolványok iránti érdeklődés. Több határon túli magyar ügyfél adott be kérvényt, és vette át igazolványát. Mindezek után az év végére ismét észrevehető némi visszaesés az igazolványok igénylése, ill. átvétele terén. A 2004-es év a selejtezések, ill. az ellenőrzések és leltározások éve volt. Két alkalommal került sor Magyar Igazolvány selejtezésére, ill. egy alkalommal a Diák-, Pedagógus-, és Oktatói Kártyák visszaküldésére. Mindjárt az év elején januárban a 2003. június 1. – 2003. december 15. között érvényességi idejüket vesztett Magyar Igazolványokat és Magyar Hozzátartozói Igazolványokat kellett leselejteznünk. Ezek száma 7215 db volt. Ezek azok az igazolványok, amelyekért a kiállításuktól számított 12 hónapon belül nem jelentkezett az ügyfél, vagy annak meghatalmazottja. 2004. októberében került sor a Magyar Igazolványok következő selejtezésére. Ekkor a 2003. december 16. – 2004. szeptember 15. között érvényességi idejüket vesztett igazolványokat küldtük vissza a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal számára. Ezek száma: 2649 db volt. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtási rendeletei 2003 decemberében módosításra kerültek. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII.29.) Korm. rendelet, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kézbesítésre jogosult szerveket a kijelölt külképviseletekkel bővítették. Ennek eredményeképpen természetszerűen csökkent Hivatalunk szerepe az átadás szempontjából, mivel az ügyfelek könnyebben meg tudják oldani az „otthoni” átvételt. 2004. novemberében került sor a 2002. október 31-én lejárt és át nem vett igazolványok, valamint a 2003. október 31-ével érvényességüket vesztett okmányok selejtezésére. Ezen igazolványok őrzési ideje 2004. október 31-én járt le. Az ezen alkalommal selejtezésre kerülő Diák-, Pedagógus-, és Oktatói Kártyák száma megközelítőleg 4700 db. A jelenleg Hivatalunkban lévő igazolványok száma: kb. 735 db. Mindezen feladatok mellett sikerült a 2004-es évre betervezett tevékenységeinket elvégeznünk. Leellenőriztük a 2003. július 1. – 2003. december 31. között átadott igazolványok átvételi elismervényeit, listáit. Felleltároztuk a selejtezés után Hivatalunkban maradt Diák-, Pedagógus-, és Oktatói Kártyákat. Az igazolványokat naprakészen érkeztettük, adminisztráltuk, ill. az ügyfeleinket lehetőségeinkhez mérten kiszolgáltuk. 2004-ben Hivatalunkban kiadott Magyar Igazolványok száma havi lebontás szerint

86

2004-ben Hivatalunkban kiadott Magyar Igazolványok száma havi lebontás szerint 1200 1000 800 600 400 200 0

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus Szeptember

Október

Nov ember

December

Január 522 db Február 539 db Március 586 db Április 753 db Május 523 db Június 338 db Július 368 db Augusztus 1176 db Szeptember 601 db Október 234 db November 119 db December 152 db Összesen: 5911 db 2004-ben Hivatalunkban újonnan kiadott, ill. hosszabbított diák-, pedagógus-, és oktatói kártyák havi lebontás szerint Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

50 db 70 db 61 db 214 db 143 db 142 db 141 db 111 db 53 db 40 db 33 db 35 db 1093 db

2.4. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai 2.4.1. A Közigazgatási Hivatal felügyeleti ellenőrzése A Belügyminisztérium az ágazati minisztériumok bevonásával, az ellenőrzés koordinálásával 2003. októberében végzett felügyeleti ellenőrzést a hivatalunkban. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az őszi vizsgálat megállapításainak nyomon követése, továbbá a szociális intézmények működési engedélyezésének felülvizsgálata érdekében 2004. március végén utóellenőrzést tartott. Az utóvizsgálat megállapította, hogy a működési engedélyek tárgyában kiadott határozatok alaki és tartalmi szempontból megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A szociális intézmények ellenőrzését a megyei módszertani 87

intézettel együttműködve, vele jó munkakapcsolatot tartva, az ellenőrzési ütemtervünk szerint végeztük. Saját vizsgálati tervünkön felül az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa számára is végeztünk vizsgálatot az intézményekben. A felügyeleti ellenőrzés vizsgálati jelentése negatív megállapítást nem tartalmaz. Megállapította ugyanakkor, hogy a Hivatal a szociális törvényben és kormányrendeletben előírt feladatait megfelelően végzi. Munkánk segíti a szakmai szempontok érvényre juttatását, az intézmények jogszabályszerű működésének biztosítását. A tárgyévben más ügykörben cél-, vagy témavizsgálat tartására nem került sor egyetlen minisztérium részéről sem. A Hivatalunk által a hatósági munka terén végzett felügyeleti ellenőrzések megállapításait a 2.3. pont alatt ismertettük, összefoglalóan és az egyes eljárásokhoz kapcsolódóan is. A Gyámhivatal felügyeleti ellenőrzéséről szóló beszámoló a 9.1. pont alatt található. A fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági ellenőrző tevékenységéről 10.1. pont alatt számolunk be.

2.5. A közigazgatási hivatalokat, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai Éves szinten tízes nagyságrendben negatív véleményt fogalmaz meg ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem (fellebbezés, keresetlevél, perújítási kérelem) az ügyintézés szakszerűségéről, az ügyintéző/jegyző elfogultságáról. Az ilyen eseteken túlmutatnak a panaszügyek, amelyekről összefoglalóan a következők mondhatók el: 2.5.1. A közigazgatási hivatalt érintő panaszok Közlekedési támogatási ügyben a jogerősen megállapított igény kielégítését elutasító határozatok kézhezvételét követően az elbírálást kritikával illető és saját elnehezült helyzetét bemutató, általunk panasznak minősített beadványt intézett néhány ügyfél a hivatalvezetőhöz. Ezekben az ügyekben kiegészítő határozatot hoztunk, hiszen a CARBIT program alkalmazásával hozott elutasító határozatok indokolása nem egyedi. A kiegészítő határozatot azzal küldjük meg, hogy felhívjuk a panaszos figyelmét a bírói felülvizsgálat lehetőségére. Tárgyévben a kiegészített indokolás ismeretében két keresetlevelet nyújtottak be csupán. Az ismertetett eseteken túlmenően egy szociális intézményi ellátott (korlátozottan cselekvőképes) és egy kisajátítási eljárásban érintett ügyfél fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Az utóbbi ügye a tulajdonostársaival folyó perlekedése miatt állt, majd a jogerős ítélet birtokában az eljárást haladéktalanul lefolytattuk.

88

2.5.2. Polgármesteri hivatalokat érintő panaszok 16 panaszügy közel fele a jegyző ellenőrzési/intézkedési kötelezettségének elmaradását fogalmazta meg, esetenként ismétlődően. Így többször is bejelentette az intézkedés hiányát ugyanazon ügyfél a piac rendjére vonatkozó ellenőrzés elmaradása miatt, közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő üzlet működése miatt, ill. amiatt, mert 200 m-es távolságon belül árusított szeszes italt egy üzlet. Telepengedély nélkül üzemelő telep működését 3 panaszos fogalmazta meg. Egy kicsi településre költözött városi újságíró az APEH, a KÖJÁL, a jegyző intézkedését kérte számon hivatalunknak címzett beadványában, mert - állítása szerint – a szükséges engedélyek nélkül, adózási kötelezettség tejesítése nélkül, igen zavaró hanghatással próbál megélhetésén könnyíteni a szomszédja. Építési ügyben szintén a jegyző intézkedésének hiányát sérelmezte két panaszos. Egyik esetben megállapítottuk, hogy megfelelő időben és kielégítő intézkedés történt a jegyző részéről. A másik ügyben a jegyző már elutasította a birtokháborítás megszüntetése iránti kérelemnek minősített beadványt és a panaszos ügye már a bíróság előtt folyik. Kerítésépítéssel kapcsolatos kérelme pedig a bírói ítélet ismeretében lesz elbírálható. A panaszügyek mögött összességében nem állapítható meg hanyag, vagy elfogult ügyintézői/jegyzői hozzáállás. Elvétve – különösen kisebb települések jegyzői részéről – azonban tapasztalunk nehézkességet az üzletek ellenőrzése terén.

89

3. Koordinációs és szervezési feladatok 3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatok tükrében A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, költségvetésének alakulása a feladatkörük tükrében a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996.(XII.17.) Kormányrendelet alapján nem ad lehetőséget a vizsgálódásra, a témakörben született rendelettervezet még nem került elfogadásra, de ettől függetlenül a területi államigazgatási szervek együttműködési készségének pozitív elmozdulása tapasztalható. Ezt a fejlődési irányt több esetben nehezíti a területi államigazgatási szervek munkáját irányító központi államigazgatási szervek ellenállása. Ezen a helyzeten valószínűleg változtatna a koordinációs feladatkör, a koordinációs kötelezettség valamint az ehhez szükséges jogi eszközök megteremtése. Az 1006/2004.(II.5.) Kormányhatározat tartalmazta a közszolgálati ellenőrzések tematikáját. A területi államigazgatási szervek személyzetének ellenőrzésére vonatkozóan felhatalmazást 2004. évben nem tartalmazott. Az együttműködésben nagyon nehéz az ágazatközi szemléletet tükrözni, az ágazatok igyekeznek területi szerveiket a koordináció alól kivonni. Ennek az áthidalása érdekében szerveztük meg úgy a MÁK ülések munkarendjét, hogy minden ülést másmás tag hivatalában tartottunk. Ez lehetőséget adott arra, hogy megismerjük a személyi tárgyi feltételeit és az adott hivatal működési rendjét, kiemelt feladatait. Ezek kapcsolódási pontot teremtettek ahhoz, hogy egy-egy konkrét ágazatközi feladat megoldásába milyen mértékben vonhatjuk be őket. A 2004. évi együttműködés konkrét eredményeit a beszámoló a téma szerinti fejezeteknél tartalmazza.

3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta A területi államigazgatási szervek egymás közötti együttműködési készsége egyes területeken valamilyen szinten már évek óta létezett. A továbblépés érdekében a 2004es évben  arra törekedtünk, hogy az egyes területi államigazgatási szervek lehetőség szerint egymás honlapján közzétegyék a szélesebb érdeklődésre számot tartó szakmai tájékoztatókat,  a Megyei Államigazgatási Kollégium az értekezletein rendszeresen értékelje a szakmai és egyéb együttműködés tapasztalatait, a kölcsönös tájékoztatás érdekében, továbbá  folyamatosan felhívtuk a figyelmet, hogy az ügyfelek érdekében, kölcsönösen tiszteletben kell tartani a törvényekben az egymás számára rögzített ügyintézési határidőket. 90

A Hivatal és a területi államigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok több területen szakmai munkakapcsolatban vannak egymással. Jogszabályok tömege rendelkezik arról, hogy mely államigazgatási eljárásban, milyen szerveket kell szakhatóságként bevonni. A kapcsolatrendszer kölcsönösen bonyolult, hiszen nemcsak a területi államigazgatási szervek szakhatóságai az első-, illetve másodfokú hatósági eljárásnak, hanem számtalan esetben a jegyző is szakhatósága bizonyos más, nem belügyi ágazatba tartozó államigazgatási eljárásnak. Több éves tapasztalatunk – melyet minden éves jelentésében hangsúlyozunk -, hogy szakhatósági munkában rendkívül jó partneri kapcsolat van a feladatellátás során a dekoncentrált szervekkel és a jegyzőkkel egyaránt. Hiányosságot csak az a vizsgálati tapasztalatunk tárt fel, hogy a jegyzői határozathozatal során olykor elmarad a állásfoglalásnak, kikötésnek a határozatba való belefoglalása, jóllehet a szakhatósági megkeresés megtörténik. Külön kiemelést érdemel a hivatalunk fogyasztóvédelmi tevékenysége, melynek szerves része a szakmailag érintett szervekkel való együttműködés. (Ilyen pl. az APEH, a Szerencsejáték Felügyelet, a Hírközlési Hatóság, az Állategészségügyi Állomás, az ÁNTSZ, a Vám- és Pénzügyőrség, stb.) Egyes speciális esetekben a kapcsolattartás túlmutat a jogszabályi kereteken, mert a területi államigazgatási szervek készséggel működtek közre eljárásunkban akkor is, amikor nincs jogszabályban rögzített szakhatósági feladatuk, hanem csak egyszerű megkeresésről volt szó. Panaszügyek intézése során is felvettük a kapcsolatot a társszervekkel, amennyiben a tényállás-tisztázása vagy egyszerűen az ügyfelek érdeke megkívánta. A területi államigazgatási szervek ellenőrzése során 2004. évben a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot és a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat ellenőriztük a hatósági tevékenység, az ügyiratkezelés és adatvédelem, valamint az informatikai programok jogtisztasága tekintetében. Az ellenőrzések megkezdése előtt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója akadályokat támasztott a vizsgálat lefolytatása elé, aminek következtében ezen tevékenységünket fel kellett függesztenünk. A problémát az illetékes szervek országos szinten kezelték, így a vizsgálatok folytatása lehetővé vált. Az összeállított jelentést a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság teljes mértékben elfogadta és megköszönte az ellenőrzést, míg az Egészségbiztosítási Pénztár a rá vonatkozó jelentést csak részben fogadta el. A felmerült problémákat egy munkaértekezlet keretében tárgyalták meg az érintettek, melynek során tisztázták a véleménykülönbségeket. Ezen eljárásunkkal kapcsolatosan fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a helyi szervezetek közötti közvetlen és korrekt munkakapcsolat segített az ellenőrzés minden fázisában feladatunkat maradéktalanul megoldani. Azokon a területeken, melyek nem közvetlenül érintették ágazati munkájukat a területi államigazgatási szervek affinitása az együttműködésre mérhetően nagyobb volt. Ennek köszönhetően a Megyei Államigazgatási kollégium tagjait érintő, országosan

91

felmérésre kerülő feladatellátás esetén a Hivatal felkérésére államigazgatási szervek meglehetősen nagy számban teljesítettek adatszolgáltatást, illetve készítettek szakmai anyagot. A kérés rendszerint e-mail-es formában történt azzal, hogy a konzultációs és egyeztető lehetőség biztosítása érdekében minden esetben meg lett jelölve a kontakt ember. Ez a két nagy terület ahol az együttműködés sikeresnek mondható, a bűnmegelőzés és az akadálymentesítés volt. A kiküldött megkeresésekre a tagok 75%a válaszolt, a meghívottak közül 25% volt partner a feladatellátásban. Azok az államigazgatási szervek, akik nem működtek együtt hivatalunkkal, minden esetben a saját, központi irányító szervezetükre hivatkozva utasították el a feladatot. Ezeknek a szakmai reflexióknak az elemzése arra a következtetésre enged gondolni, ahogyan arra már a bevezetőben utaltunk, hogy a pozitív hozzáállás mellett, még a mai napig nem egyértelműen tisztázott az államigazgatási kollégiumi tagok és a közigazgatási hivatalok közötti együttműködés, kompetencia és partnerség határvonala, a közös munkálkodás elsődlegessége.

3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete 3.3.1. Kirendeltségek Csongrád megyében 22 területi államigazgatási szerv működik. Kirendeltségek működtetése nem jellemző valamennyi szervezetre, ahol működtetnek, abban is mutatkozik eltérés az egyes szervek között. Vannak olyan szervek, melyek központtal és kirendeltségekkel működnek, s vannak olyanok is, melyek a kirendeltségeken túl működtetnek kihelyezett ügyfélszolgálatokat. Ez utóbbira speciálisan korlátozott ügyintézés jellemző, itt elsősorban információadás, nyomtatványellátás és beadványfogadás történik. Ezek a különbségek elsősorban a szervek tevékenységéből adódnak és a lakosság szükségleteihez igazodnak. Összességében az állapítható meg, hogy azok a dekoncentrált szervek működtetnek kirendeltségeket, melyek tevékenysége, szolgáltatása a megye lakosságának nagy részét érinti. A kirendeltségek létrehozásánál figyelemmel voltak a statisztikai kistérségi beosztásokra, azokat a kistérségi központokba telepítették, tekintettel arra, hogy ide koncentrálódik az önkormányzatok egyes hatósági feladataival kapcsolatos ügyintézés is (okmányirodák, építéshatóság). A kirendeltségek nagyjából ugyanazokat a térségeket fedik le, különbség ott van, ahol a kirendeltségek száma nem egyezik a kistérségekével. Ez elsősorban a kisebb vonzáskörzetű, településszámú kistérségi körzetek esetében jellemző (Szentes, Kistelek). Ugyanakkor a lakossági igényeket, ügyfélközpontú kiszolgálást is figyelembe véve szívesen alkalmazzák a kihelyezett ügyfélfogadást, igaz, ezt csak korlátozott ügyintézéssel valósítják meg. A kirendeltségek létrehozását, működtetését mindenképpen hasznosnak, előremutatónak ítélték meg a dekoncentrált szervek. Egyrészt az ügyfélbarát kiszolgálás tekintetében kiemelendő, hogy maximálisan figyelembe veszi az ügyfelek

92

kényelmét, nem „utaztatja” feleslegesen őket, biztosítja részükre nagyrészt mindazt a kiszolgálást, melyhez e nélkül csak jelentős idő és költségtöbblettel juthatnának, figyelemmel van saját ügyfélkörére is ezáltal (jellemzően, pl. nyugdíjasok idős kora). Ugyanakkor a megyei szerv is lényegesen hatékonyabban tudja ellátni feladatát, hiszen átláthatóbbá válik a megye településein folyó tevékenység. 3.3.2. Ügyfélszolgálatok A Csongrád megyei államigazgatási szervek igen változatos ügyfélfogadási időintervallumokkal működtek, melyet a Hivatal a Megyei Államigazgatási Kollégium keretében koordinált, racionalizált. Törekvésünk eredményeképpen ma már a legtöbb dekoncentrált szerv az ügyfeleit, partnereit leginkább kiszolgáló, és optimális ügyfélfogadási idővel rendelkezik. A Hivatal részéről az ügyfélfogadási időket felmértük, összesítettük és kategorizáltuk. Alapvetően az ügyfélfogadási napok négyféle kategóriába oszthatók:  az adott napon a szervnél nincs ügyfélfogadás  az adott szervnél csak délelőtt van ügyfélfogadás (8 és 12 között)  az adott szervnél a hivatali idő alatt folyamatos az ügyfélfogadás (8 és 16 között) (megjegyzendő, hogy a dekoncentrált szervek többségénél általában egy órás ebédszünet az ügyfélfogadást felfüggeszti)  az adott szervnél a meghatározott napon munkaidőn túl is van ügyfélfogadás (8 és 18 között) Az adott szervek ügyfélfogadási intervallumai a hét napjain, illetve a hivatali időt figyelembe véve az alábbiak szerint alakulnak: Ügyfélfogadási intervallumok (1)

péntek csütörtök szerda kedd hétfő nincs ügyfélfogadás

8 és 12 között

8 és 16 között

8 és 18 között

93

Ügyfélfogadási intervallumk (2) 8 és 18 között

8 és 16 között

8 és 12 között nincs ügyfélfogadás hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

Az ábrákból megállapítható, hogy a leggyakoribb ügyfélfogadási idő a 8 és 16 óra közötti, vagyis a teljes hivatali idő alatt működő ügyfélszolgálat. Ezen legáltalánosabb ügyfélfogadási rend a hét minden napján létezik, beleszámítva ebbe a pénteki rövidebb hivatali időt és az ehhez alkalmazkodó ügyfélfogadási időt. Az alábbi táblázatok az ügyfélfogadási intervallumok alapján mutatják be a dekoncentrált szervek arányát a hét napjai során: Ügyfélfogadási intervallum nincs ügyfélfogadás 3% 33%

Ügyfélfogadási intervallum 8 és 12 között

15%

18% 6%

42%

18%

40%

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

Ügyfélfogadási intervallum 8 és 16 között

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

Ügyfélfogadási intervallum 8 és 18 között

0%

21%

18%

7%

0%

24%

24%

35% 0%

21% 23%

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

52%

péntek

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

Az ábrákból egyértelműen kiderül, hogy a megyében leginkább a hét második fele (csütörtök és péntek) az, amikor a közigazgatási szervek nagy részében (73%) nincs ügyfélfogadás. Az ügyfélfogadás szempontjából legfrekventáltabb napok a hétfő és a szerda, amikor a dekoncentrált szervek alig 1/10-ében nincs ügyfélfogadás, illetve ahol van, ott főleg ezeken a napokon hosszabb, mint a hivatali idő.

94

Összességében megállapítható, hogy a dekoncentrált szervek ügyfélfogadási ideje a lakossági igényekhez igazodó, és lehetővé teszi azt, hogy az ügyfél egy napon több hivatali szervnél is eljárhasson. Több szerv a hivatali időn kívül is tart fenn meghatározott ideig ügyfélszolgálati szolgáltatást, mely az állampolgárok számára különösen kedvező, hiszen dolgozó emberek révén legtöbben csak munkaidőn kívül tudják ügyeiket elintézni. 3.3.3. Bővülő ügyfélszolgálati feladatok A közigazgatási reformprogram végrehajtásával, nem túlságosan jelentős költségvetési ráfordítással, valamint racionalizáló szervezeti összevonással teljes körűvé tehető az igazgatási szervek jelenléte valamennyi kistérségben, és megvalósítható az a hosszú évtizedek óta csak tervezett, de ténylegesen végre nem hajtott modernizációs reformlépés, hogy ne az állampolgárok járják a hivatalokat, hanem sorban állás nélkül az ügyintézők várják őket egy helyen, s részükre minőségi közszolgáltatást biztosítson az állam. Ezen a téren Csongrád megyében az a jellemző, hogy a területi államigazgatási szervek elsősorban saját tevékenységük további területei tekintetében terjesztették ki a kirendeltségi rendszer munkáját. Ilyen pl. az APEH, mely a végrehajtási és felszámolási szakterületen is megoldotta az ügyfélfogadás kiterjesztését, továbbá az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, mely saját tevékenységi köréből elsősorban az állati eredetű melléktermékek, hulladékok összegyűjtésével, megsemmisítésével járó feladatok terén alakított ki szorosabb együttműködést helyi szinteken. E-közigazgatás helyzete Csongrád megyében: Az Európai Unióhoz való csatlakozás okán fokozott figyelmet fordítottunk az eközigazgatási programra, hiszen a közérdekű információk a világhálón keresztül válnak a mindennapok részévé. Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a fejlődést követendő egyre inkább nő az Internet jelentősége a közigazgatásban is. Ezt a tényt szem előtt tartva munkánkat, fejlesztéseinket is ennek a szolgálatába állítottuk. A Megyei Államigazgatási Kollégium kialakított honlapja www.mak.hu lehetővé teszi a közig szervek tájékozódását és tájékoztatását. A MÁK-hoz tartozó szervek elektronikus levelezéssel tartanak kapcsolatot egymással. Egymás közötti adatátadás a hivatalunknál működő szerveren kialakított ftp területen keresztül történik. Saját honlapunkon www.csmkozig.hu letölthető dokumentumokon kívül megtalálhatók a hivatal felépítésétől kezdve, partnereinken keresztül az önkormányzati törzsadattárig számos közérdekű információ. Bevezetésre került az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR), amely az okmányirodai ügyek elektronikusan történő ügyindítását vagy ügyintézését több

95

szakrendszerben teszi lehetővé. Pl. útlevél, személyigazolvány, lakcímigazolvány, stb. A feladat ellátásáról részletesen a 4.3. pont alatt számolunk be. Csongrád megyében 35 önkormányzat rendelkezik saját honlappal, amelyen a lehető legtöbb információt jelenítik meg a világhálón: idegenforgalmi tájékoztatás, térképek, közlekedési tudnivalók, egészségügyi alapinformációk, önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási és sport információk.

3.4. Az Államigazgatási Kollégium tevékenysége A Megyei Államigazgatási Kollégium munkájában változatlanul célul tűztük ki szakmai érdekeltségi alapon a résztvevők érdeklődésének és érdekeltségének felkeltését. A megvalósítás során ez a Hivatal részéről folyamatos kezdeményező és kreatív szerepvállalást követel. Csongrád megyében az Államigazgatási Kollégium 1997. október 28 óta működik a 191/1996.(XII.17.) kormányrendeletnek megfelelően. A testületnek 29 tagja és 13 meghívott résztvevője van. A meghívottak köre a rendészeti és fegyveres szervek vezetőire, a megye és a megyei jogú városok jegyzőire terjed ki. A Kollégium tagjai az alábbi fő kérdésköröket vitatták meg: - beszámoló meghallgatása a közigazgatási szolgáltatások színvonaláról és a területi államigazgatási szervek helyzetéről, - Gazdaságvédelmi Bizottság beszámolója, - Tájékoztató az EU pályázatokhoz szükséges adatszolgáltatásról - Bűnmegelőzési intézményrendszerek az EU-ban és hazánkban 2004-ben, - Országos Fogyatékosügyi Programmal kapcsolatos feladatokról tájékoztató - MÁK honlap bemutatása, - a közigazgatási reform irányvonalainak megismerése, - néhány államigazgatási szerv ismertette éves tevékenységének tapasztalatait, - bemutatkozott újabb három megyei államigazgatási szerv a Kollégium tagjainak. Rendszeressé vált, hogy a Kollégium ülésein más-más államigazgatási szerv mutatkozott be. Ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként kihelyezett üléseket tartottunk egy-egy államigazgatási szervnél, ami további lehetőséget nyújt a személyes körülmények megismerésére. A Kollégium tagjai körében népszerűek a 2003-ban megkezdett új sorozat, az európai csatlakozást követően Csongrád megye gazdasági helyzetét érintő változások ismertetése a kollégiumi tagok szakterületi beszámolója alapján.

96

A gyors, pontos információáramlás fontosságából kiindulva kezdtük meg a MÁK tagokkal az üléseken kívüli rendszeres kapcsolattartás kialakítását. Ennek kiváltó indoka a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban a hivatalokat érintő feladatok gyorsabb, szakszerűbb ellátása volt. Az elképzelések összehangolása ezen a területen elengedhetetlen volt. Az államigazgatási szervek vezetői jó néven vették a Hivatal kezdeményezését a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos információk terítésével kapcsolatban, ezért ezt az oda-vissza irányuló információ-áramlást fenn kívánjuk tartani a jövőben is. A két ünnep közötti időszakban immár hagyományosan egy óévbúcsúztató ünnepi MÁK ülésre is sor került, mely összejövetelen az informális, kötetlen beszélgetéseké a fő szerep. Az ünnepi ülés több tag és meghívott visszajelzése alapján jellegénél fogva kiválóan alkalmas a személyes kapcsolatok elmélyítésére. A koordináció és az e-közigazgatás kiteljesítéseként a Hivatal honlapja mellett a MÁK honlapját is elkészítettük. A honlapon szereplő statikus adatok igyekeznek a lehető legnagyobb mennyiségű információval ellátni az érdeklődőket. Ilyen információk például:  a Kollégium feladatai;  a Kollégium tagjainak és meghívottjainak felsorolása;  a tagok és meghívottak részletes bemutatása, mely a vezető nevétől, a telefonos, postai és elektronikus elérhetőségek mellett az ügyfélfogadási rendjüket is tartalmazza. A dinamikus információk között megtalálhatók az ülések jegyzőkönyvei, valamint a Kollégium tagjai számára fontos hírek is.

97

4. Informatikai feladatok 4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása Az év rendkívül szűk anyagi lehetőségek között indult 200 e forint fejlesztési pénzzel. Ekkor még úgy tűnt, hogy az év folyamán még a meglévő gépek állapotfenntartása is veszélybe kerül. A rossz kilátások ellenére fogyasztóvédelmi bírságokból, valamint pályázatból származó pénzből sikerült 6 gépet, 6 monitort beszerezni, ezzel a fogyasztóvédelem informatikai ellátottsága gyakorlatilag megoldódott, és az addig használt gépeikkel együtt a hivatal minden ügyintézője rendelkezik önálló munkaállomással. Május hónap folyamán teljesen tönkrement az évek óta kisebb-nagyobb hibáktól működő-nem működő építésfelügyelet által használt notebook számítógép, ezáltal a helyszíni munkájuk ellehetetlenült. Ekkor pénzforrások gyors átcsoportosításával rendkívül kedvező árú notebook számítógépet kellett beszereznünk. A Törv-NRT projekt keretében, BM-IHM-MeH együttműködésnek köszönhetően 500e Ft keretet kaptunk a Törvényességi és Ellenőrzési Főosztály gépeinek műszaki felzárkóztatására, az új Törv-NRT rendszer fogadására. Az év második felében lehetőség nyílt az okmányirodákból leszerelt, leselejtezett munkaállomások igénylésére, így 40 IBM gép került át a BM-től saját tulajdonunkba. Ezen gépek kb. 10%-a valamilyen hardverhibával érkezett hozzánk, de egy-egy hibás alkatrész cseréje nem jelentett gondot, tekintve, hogy pont ezek a gépek tették lehetővé az eddig használt túlkoros (5-6 éves), erkölcsi selejt gépek alkatrészként való újrahasznosítását. Ezek a gépek lehetővé tették, az egységes, gyors, hatékony munkavégzést hivatali szinten. Ugyanakkor anyagi eszközeink hiányában a továbblépés továbbra sem megoldott, a hivatal saját erőforrásából nem képes a meglévő gépek folyamatos cseréjére, fejlesztésére, amit az informatikai eszközök gyors avulása és az elektronikus közigazgatás követelményei szükségszerűvé tesznek. Az év végére a hivatal valamennyi asztali gépe működőképes, az irodai feladatok ellátására alkalmas lett. Egyelőre elegendő tartalékgép, alkatrész áll rendelkezésünkre, és remélhetőleg 2005-évben fennakadás nélkül tudjuk üzemeltetni a hivatali informatikai rendszert, azonban sajnos nem lehet elfelejteni, hogy a „fejlesztés” 3 éves már 0-ra íródott használt gépekkel történt, jóllehet még ez is jelentős, észrevehető javulást eredményezett a napi munka terén. Év végén – a választásnak, népszavazásnak köszönhető többlet bevételünk terhére -lehetőség nyílt két szerver beszerzésére, mely csak 2005-ben kerül üzembe állításra. A hivatal ezzel az eddig szerverként használt 0 értékű asztali PC-k közül tud kiváltani két gépet megfelelő kapacitású és biztonságú eszközzel.

98

A telefonálás terén fejlődést jelentett, hogy a telefonálás PIN-kód rendszere át lett alakítva, most már a központ saját, gyári rendszere működik, ami gyorsabb működést, egyszerűbb, átláthatóbb karbantartást jelent. A telefonköltség-számoló programban frissítve lettek a hívásdíjak, így pontos költségkövetés valósult meg, a havi összesítők megfelelően kicsi eltéréssel megegyeznek a számlákkal. Az év során a telefonközpont minden általunk ismert, működést zavaró hibája kijavításra került. Az ASzA rendszer bevezetésével igény támadt a helpdesk gépek BM hálózaton történő használatára, pár napos telepítés ás hálózatkonfigurálás után ez a probléma is megoldódott. A Törv-NRT rendszer tesztidőszaka egy Lotus szerver telepítését, kiismerését jelentette, gyakorlatilag a nyári hónapok elsősorban ezzel a tesztfolyamattal teltek. Az „éles” Lotus szerver-eszközfeltételei kezdetben nem voltak meg, de később lehetőség nyílt a TEKTOR rendszert központi szerverről használni, így az eredetileg TEKTOR-szerver céljából kapott Proliant gép felszabadult, megfelelő kiépítés ideális Lotus szerver beüzemelését tette lehetővé. Kliens oldalon a munkaállomások hardverbővítésével, kliensprogram telepítésével vált teljessé a rendszer. Ezek után a „régi TÖRF”-ben történő adathibák keresésével, javításával kellett foglalkozni. Ez a munka folyamatos, jelenleg is tart, a befejező szakaszába ért. A Törv-NRT rendszerben találkoznak ágazatközi feladatok (BM-IHM-MeH), több, informatikai szempontból hasonló probléma megoldódik (Törf cseréje, felülvizsgálata – Önkormányzati törzsadattár – Önkormányzati rendelettár), valamint az egész rendszer egy központi szerveren elérhető, így az e-kormányzat G2C tartalom és információszolgáltatás kialakításának egy sikeres iskolapéldája. Más megközelítésből pedig a projekt lefutása egy hatékonyan működő új munkamódszert jelent: horizontálisan a közigazgatási hivatalok informatikai és törvényességi ellenőrzési szakmai területeinek együttműködését, közigazgatási hivatal és közigazgatási hivatal közötti együttműködést, valamint közigazgatási hivatalok és külső fejlesztőcégek közötti kapcsolattartást; továbbá vertikálisan az önkormányzatok(TERKA) – a közigazgatási hivatalok (TÖRV) – illetve az országos központ (NRT) dolgozik egy egységként, egy célért tevékenykedő közösségként. Az év közepén egy kollégiumi ülést követően lehetőség nyílt az LNX által bevezetendő új, BM hálózatos IP címzési rendszer használatára, ennek beállítása megtörtént. Mivel a BMInet és Tervtár szerverek tűzfalai nem engednek hozzáférést az új címekről, az eddig használt router-géppel, régi BM IP-hálózatot használva érjük el a központi szervereket, de a belső hálózaton a végleges címzési rendszer van beállítva. Az év folyamán bevezetésre került egy MS Echange levelezőszerver. Könnyebb, kényelmesebb használatot és karbantartást vártunk tőle, valamint komolyan építettünk a címtáralapú működésére. Összességében a szerver jól működött, azonban ára, hardverigénye és a megfelelő mentés megoldatlansága miatt az ősz folyamán

99

leszereltük. Megfelelő feltételek (szervergép, mentés, license) egy nagyobb szervezet számára indokolt a használata, számunkra fajlagosan rendkívül drága. Ősszel lehetőség nyílt az okmányirodákból leselejtezett IBM gépek igénylésére. A kapott 40 munkaállomás és monitor komoly vérfrissítést jelentett a hivatalnak, 2-3 éves távon 3-4 milliós beruházási kiadás (...illetve annak szükségessége) fog elmaradni. A megfelelő mennyiségű gép lehetővé tette az összes 3 évnél idősebb gép cseréjét, selejtezését, valamint elegendő alkatrész tartalék van a gépek üzemeltetéséhez, hibaelhárításhoz.

4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása A közigazgatási hivatal és a megye önkormányzatai kapcsolattartásra használják az Internet nyújtotta lehetőséget : A helyi népességnyilvántartás számítógépes rendszere a megye településeinek több, mint 90 %-ánál működik. A rendszerhez szükséges módosításokat elektronikus úton továbbítjuk az önkormányzatok felé. Az okmányirodák között kialakított zárt levelezőrendszer lehetővé teszi a gyors, pontos és biztonságos információáramlást. Az ebben az évben bevezetésre került ideiglenes ASZA keretében működő zárt Fórum és Levelező rendszer nagy segítséget nyújt az ország anyakönyvvezetői közötti szakmai problémák megoldásában. Bevezetésre került az elektronikus levelezés, melyhez a hivatal e-mail fiókot biztosít minden igénylő közigazgatási szerv számára.

4.3. Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tervezett módosítása szerint 2005. július 1-től a központi közigazgatásban kötelezően lehetőséget kell teremteni az elektronikus ügyintézéshez, bármilyen ügytípusban. Az okmányirodai ügyek elektronikusan történő intézése irányában tett első lépés az XR rendszer bevezetése. Hivatalunk feladata volt 2004-ben az okmányirodák vezetőinek és informatikusainak tájékoztatása az XR rendszerről és működéséről, valamint az illetékességi területünkhöz tartozó okmányirodák XR-hez való csatlakozás ütemezése és a rendszeradminisztrátorok és ügyintézők oktatásának megszervezése. Az XR-hez csatlakozás többlet-munkát és többlet-költséget jelentett az okmányirodák részére. Ugyanis szükségessé vált egy ügyintéző rendszeradminisztrátorként történő működtetése ahhoz, hogy az XR-es ügyfelek fogadási rendjét - a naptár kifeszítését elvégezze az interneten illetve az így jelentkező ügyfelekkel kapcsolatot tartson. Másrészről nagyobb okmányirodákban szükségessé vált ügyfélhívó rendszer vásárlása,

100

vagy fejlesztése ami lehetővé teszi az ügyfélfogadás rendjének összehangolását, azt, hogy a személyesen megjelenő ügyfeleket, a telefonon időpontot foglaló és az XR-n időpontot foglaló ügyfeleket sorba állítsa. Csongrád megyében az XR-hez csatlakozás a következőképpen alakult: Először csatlakozott Szeged, 2004. év végéig csatlakozott Szentes, Makó, Csongrád, Mórahalom. 2005. január 3-ával vállalta Kistelek és 2005. április 1-jével Mindszent a csatlakozását. Hódmezővásárhely támogatja az XR rendszer tájékoztató szolgáltatását és az ügykezdeményezés lehetőségét (ide értve a mozgásában korlátozott személyek részére biztosított elektronikus ügyintézési lehetőséget), de nem kívánja bevezetni az XR rendszer interneten történő időpontfoglalási szolgáltatását, mivel a jelenleg hatályos jogszabályok ilyen jellegű kötelezésről nem rendelkeznek.

4.4. Elektronikus tartalomszolgáltatás A hivatal weboldala külsőre alig változott, viszont SQL backend és több dinamikus oldal könnyíti meg a karbantartást. A még aktuális teljes híranyag átkerült az adatbázisba, így könnyen javítható, a weboldalról elérhetővé vált a keresés, könnyebb az adatmentés. A fejlesztések, módosítások a 13-as BM ajánlás irányelveinek figyelembevételével történtek. Az SQL backend használatának előnyei hamar megmutatkoztak, elsősorban a frontend részre kell fejlesztenünk, további célunk, hogy kevesebb idő ráfordításával lehessen karbantartani. Gondolkodunk egy többnyelvű weboldal beüzemelésén is.

4.5. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatai A Hivatal ezévi informatikai tevékenységét alapvetően meghatározta az EP választás és az ügydöntő népszavazás lebonyolításához kapcsolódó megyei feladatok ellátása. Ezen feladatok keretében elvégzett részfeladatokat eredményesen végrehajtottuk. A szűkös határidők ellenére időben elkészültek a névjegyzékek és az értesítőszelvények (kérés szerint borítékolva) a megye települései számára. Az OVI intézkedésekben foglalt valamennyi feladatot határidőre elvégeztük, miközben nagy terhet rótt ránk, hogy folyamatosan kapcsolatot kellett tartanunk a helyi választási irodákkal. 2004-ben választási információs rendszer bővült a névjegyzék számítógépes továbbvezetésének lehetőségével, amelyet megyénkben több település is igénybe vett. A népszavazás során a nem okmányirodai HVI-k napközbeni jelentésének rögzítése az önkormányzatokhoz telepített ASZÁ-s számítógépeken történt. Ahhoz, hogy ezt a feladatot zökkenőmentesen ellássák, a településeket meg kellett tanítani az új eszköz és program használatára valamint a próbák alatt folyamatosan segítséget nyújtottunk a forgatókönyv szerint meghatározott feladatok megoldásához.

101

Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek 2%

4%

11%

29%

6% 2% 1%

7% 38%

Makó Mindszent Mórahalom Szeged Szentes ASZÁ-s napközbeni (47+5)

A diagramból látszik, hogy Csongrád megyében a választások során az ASZÁ-s települések által feldolgozott napközbeni jelentések és adatlapok a megye szavazópolgárainak 30%-t teszik ki, és az ezen típusú adatbevitel a települések közel 90%-át érintette. Az adatrögzítés 47 gépen történt és 52 település adatának feldolgozását jelentette, ugyanis a körjegyzőségekhez tartozó társközségek adatait a székhely település dolgozta fel. Ez is mutatja, hogy mennyivel több odafigyelést igényelt tőlünk ezeknek a településeknek a szakmai támogatása.

4.6. Népességnyilvántartás A választás és népszavazás elengedhetetlen alapkövetelménye, hogy minden szinten pontos, naprakész adatbázis álljon rendelkezésre. Ehhez szükséges volt, hogy egész évben elláttuk a népességnyilvántartás megyei rendszerének folyamatos üzemeltetésével összefüggő feladatokat, úgymint a heti rendszeres karbantartások továbbítása, statisztikák elkészítése, stb. Megyénkben 5 település kivételével mindenütt jól működik a helyi népességnyilvántartás számítógépes rendszere. A gyakorlat hiánya miatt még mindig sok segítséget igényelnek a települések az adatbázisból történő helyi kigyűjtések összeállításához. Ebben az évben az adatbázis motor cseréje okozott nagyon sok problémát, pontosabban a különböző operációs rendszerek és konfigurációk összehangolása az új adatbázis motorral és ebből adódóan valamennyi helyi népességnyilvántartási rendszer újratelepítése. 2004-ben a BM hálózatába kapcsolt amortizálódott munkaállomások lecserélése megtörtént: A fejlesztési folyamat folytatása indokolt lenne a - névjegyzékek és értesítők elkészítéséhez használt - nyomtatók cseréjével, még a 2006. évi választások megkezdése előtt.

4.7. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) Az anyakönyveket és anyakönyvi kivonatokat nyilvántartó, okirat-kiállító és szolgáltató rendszer működtetésében részt vesznek a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai (jegyzők és anyakönyvvezetők), a közigazgatási hivatalok és a BM Központi Hivatal. 102

A rendszer bevezetését követően az anyakönyvvezetőknek – a hazai anyakönyvezés kivételével – az anyakönyvi biztonsági okmányok kiállítását teljes körűen az ASZA rendszer segítségével kell végezniük. A rendszer használatát a módosított 6/2003. BM rendelet szabályozza. Az ASZA része a fórum és egy zárt levelező rendszer, amely segítséget nyújt a működtetésben résztvevő szerveknek a napi problémák gyors és hatékony megoldásához. A rendszer használatához a megye minden települése (kivétel Óföldeák) és hivatalunk is kapott olyan számítógépet, amely kapcsolódik a központi adatbázishoz - a települések esetén ez GPRS modemen keresztül történik. A hálózat üzembiztos működése szempontjából fontos országosan megszervezett tesztelésekben és a próbaüzemeltetésben is részt vettünk. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy nem minden településen van elegendő térerő a működtetéshez, illetve, hogy a nagyobb okmányirodák az éles üzemben nem fogják tudni kiszolgálni a ügyfeleket a GPRS modem lassúsága miatt. Így kapott ADSL technikára épülő szélessávú internet hozzáférési lehetőséget Szeged, Szentes és Hódmezővásárhely valamint a tesztelés során megoldották a térerő problémákat is. Az ASZA rendszerbe megyénkben közel 150 anyakönyvvezető illetve jegyző kérte felhasználóként történő regisztrálását, azaz igényelt authentikációs kártyát. Ezeknek a felhasználóknak a teljes körű gyakorlati oktatása hivatalunk feladata volt, ami tekintettel arra, hogy összesen hat számítógép állt rendelkezésre az oktatáshoz, majdnem egy hónapig tartott. A rendszer indításának eredetileg tervezett időpontja 2005-re módosult, mivel az új biztonsági okmányok használatba vételének időpontja eltolódott. Ezért 2004. december 15 óta működik egy ideiglenes ASZA rendszer, amely lehetővé teszi nem biztonsági okmányok és egyéb okiratok kiállítását és a régi anyakönyvek kezelését.

103

5. Képzés, továbbképzés Ahhoz, hogy a feladatellátáshoz megfelelő felkészültséggel is rendelkezzenek a köztisztviselők, rendszeresen szervezni kell számukra főként az aktuális témakörökben szakmai képzéseket és továbbképzéseket. Működési alapelvvé vált, hogy a Hivatal dolgozói számára az igényeknek megfelelően a legszélesebb körben tettük lehetővé az oktatásban és a vizsgáztatásban való részvételt. A változások egyik legfontosabb támogatási eszköze a továbbképzés. Rendszeres, a stratégiai célok megvalósítását szolgáló továbbképzések egyfelől az általános minőségügyi szemlélet javítását, másfelől a változásokhoz kapcsolódó szakmai felkészültség megszerzését szolgálták. A Belügyminisztérium közigazgatási stratégiájával összhangban képzést szerveztünk a korrupció veszélyeinek leginkább kitett köztisztviselőknek, ECDL vizsgára felkészítést, vezetői technikák elsajátítását, közigazgatás-szervezés és vezetési ismereteket, a köztisztviselői életpálya jogi szabályait megismertető képzést, minőségirányítási ismereteket, belső auditor képzést biztosítottunk, valamint angol nyelvi felkészítőt. A választott képzési témakörök aktualitását, eredményességét abban látjuk, hogy az idősebb korosztályú dolgozók között megemelkedett a nyelvvizsga bizonyítványok száma, felkészültek a vezetők a minőségi kérdések hosszú távú kezelésére, ráhangolódtak a köztisztviselők a minőségi követelményekre.

5.1. A 2004. évben végrehajtott képzések, továbbképzések A tervezési irányelvben foglaltak szerint a kormány középtávú közigazgatási továbbképzési tervének megalapozott végrehajtása érdekében a hivatalunknak középtávú tervidőszakra szóló középtávú továbbképzési programot (ún. ciklusprogramot) kellett készíteni. A ciklusprogram – a köztisztviselők minősítési és teljesítményértékelési rendszerére is alapozva – tartalmazza a hivatal négy évre szóló továbbképzési igényeit ( ide értve a jogszabályban meghatározott kötelező továbbképzéseket is), meghatározza a középtávú terv végrehajtásának éves ütemezését, ezen belül a középtávú tervvel érintett köztisztviselők számát az egyes képzési tárgykörök szerint. A 2003. évi tervév sajátos helyzetet teremtett, mivel a Kormány költségvetési takarékossági intézkedései nyomán a továbbképzési célelőirányzat csökkentése vált szükségessé. Ebből fakadóan a belügyminiszter néhány 2003. évi továbbképzési feladat végrehajtásának 2004. évre történő átütemezéséről döntött. A 2003. évi éves továbbképzési tervek végrehajtása – figyelemmel a továbbképzési célelőirányzat felosztására vonatkozó miniszteri döntés módosítására – csak a 2004.

104

évben, a 2004. évi képzési terv megvalósítása pedig csak a 2004. év II. félévében kezdődhetett meg. A 2003. évi terv: A belügyminiszter a célelőirányzatból 4.077.833,- Ft támogatást határozott meg az éves továbbképzési tervben szereplő következő programok végrehajtására: A képzési program megnevezése A Korrupció veszélyének leginkább kitett köztisztviselők korrupcióval szembeni érzékenyítése Vezetési technikák Felkészítés Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgára Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása, figyelemmel az új közigazgatási eljárási törvény koncepciójára és tervezésére Kötelező központi program Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció gyakorlatába Bevezetés az EU támogatási rendszerébe

Létszám 20 fő 48 fő 30 fő 52 fő

45 fő 60 fő

2004. évi képzési terv: A belügyminiszter a célelőirányzatból 2.840.428,- Ft támogatást határozott meg az éves továbbképzési tervben szereplő következő programok végrehajtására: A képzési program megnevezése A Korrupció veszélyének leginkább kitett köztisztviselők korrupcióval szembeni érzékenyítése A köztisztviselői életpálya jogi szabályait megismertető képzés Közigazgatás-szervezés és vezetési ismeretek (1. modul) Minőségirányítási ismeretek és belső auditor képzés közigazgatási dolgozók számára Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása, figyelemmel az új közigazgatási eljárási törvény koncepciójára és tervezésére Kötelező központi program Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció gyakorlatába Bevezetés az EU támogatási rendszerébe

Létszám 34 fő 55 fő 40 fő

70 fő

35 fő 22 fő

Közbeszerzési ismeretek elsajátítása c. képzéssel kapcsolatban átcsoportosítási kérelmet nyújtottunk be, de döntést még nem kaptunk, mivel a program nem készült el. Az MKI OMI, valamint a Hírközlési Minisztérium közreműködésével kidolgozta az ECDL Start távoktatási programját, melynek oktatócsomagjait ez év májusában 105

osztottuk ki 223 köztisztviselő részére. Az ECDL oktatócsomagok használatával kapcsolatos ingyenes konzultáción 100 köztisztviselő vett részt. Csongrád megye 60 települési önkormányzata és a megyei önkormányzat által szolgáltatott adatokból az tűnik ki, hogy a közigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselők továbbképzésére a közigazgatási szervek nem fordítanak kellő figyelmet. Ez vonatkozik mind a vezető beosztású köztisztviselők, mind az ügyintézők esetére, mely azonban sok esetben nem az érdeklődés hiányára vezethető vissza, hanem elsősorban financiális problémákra, valamint a jelentős leterheltségre. Ugyanakkor hivatalunk képzési kapacitása (időbeli, tárgyi, financiális feltételek) sem elegendő azon programok lebonyolítására, melyeket célszerű lenne megvalósítani, tekintettel a Kormány által meghatározott kiemelt továbbképzési irányokra, EU-s tagságunkra. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezen programok, továbbképzések tekintetében az önkormányzatok részéről jelentős igénnyel lehet számolni. 2003., 2004., valamint a 2004. év decemberében elkészült 2005. évi képzési tervben is elsősorban azon képzések megindítását és végrehajtását tervezzük, melyek a kiemelt tárgykörök között szerepelnek. Alapelvként kezeljük, hogy elsősorban a kiemelt főirányhoz tartozó olyan képzések lebonyolítását részesítjük előnyben, melyekre központi program áll rendelkezésre. A ciklusprogramunkból is kitűnik, hogy e kiemelt képzéseket eredetileg dupla létszámmal állítottuk be, azonban az évi keretösszegek nem teszik lehetővé csak a célként kitűzött létszám 50 %-ának képzését. Összességében az tűnik ki, hogy még feszített ütemű szervezés mellett is jelentős lesz azon köztisztviselők száma akik képzésére csak 2006. évben kerülhet sor és akiknek a képzése a ciklus végéig objektív okok miatt nem valósítható meg.

5.2. Közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezése 2004. évben csökkenés volt jellemző az alapvizsgára jelentkezők számát tekintve az előző évihez viszonyítva. Ez a vizsgakötelezettség 217 ügyintézőt és 37 ügykezelőt érintett. A közigazgatási alap- és ügykezelő alapvizsgákat a jogszabályi előírásoknak megfelelő vizsgaidőszakokban bonyolítottuk le. Egyes vizsgaidőszakokban több vizsgabizottság összeállítására került sor, mert csak így tudtuk biztosítani a vizsgázók igényét a jelentkezési lapokon megjelölt vizsgaidőpontra vonatkozóan. Ennek következtében 2004-ben összesen 11 vizsgát szerveztünk, melyen 263 fő vett részt. A 215 közigazgatási alapvizsgázó közül 197, a 37 ügykezelői alapvizsgára jelentkezettek közül viszont mindenki sikeres vizsgát tett.

106

A közigazgatási alapvizsgára és ügykezelői vizsgára jelentkezett köztisztviselők vizsgaeredményét az alábbi táblázatok tartalmazzák. A közigazgatási alapvizsga adatai

2 11

5 sikeres vizsgát tett jogviszonya megszűnt pótvizsgára utasított halasztott vagy nem jelent meg 197

Az ügykezelői alapvizsga adatai 0% 0% sikeres vizsgát tett halasztott pótvizsgára utasított 100%

2003-ban került sor először elégedettségi kérdőívek kiadására, majd ezt követően a 2004. évi vizsgákon is osztottunk ki ilyen típusú kérdőívet (ahol 1-5-ig lehetett értékelni a vizsgázónak a vizsgabizottság munkáját). Ezek kiértékelése folyamatosan megtörtént. Az oktatói elégedettség mérésének átlaga négy egész fölött volt, a vizsga értékelésnek objektivitására adott válaszok is 4-es és 5-ös között mozogtak, úgy a közigazgatási alapvizsga, mind pedig az ügykezelői alapvizsga vonatkozásában.

5.3. Közigazgatási szakvizsga szervezése A felkészítő konzultációk szervezése és a tantárgyválasztás jellemzői 2004. évben 304 köztisztviselő jelentkezett vizsgára. Számukra és a 2003. évről halasztott jelentkezők számára 7 felkészítő csoportot szerveztünk, a vizsgacsoportok száma 14 volt. A tantárgyválasztás jellemzője az volt, hogy a közigazgatási szerv jellege (államigazgatási, vagy önkormányzati) alapján a jelentkezők túlnyomó többsége az „Államigazgatás”, vagy az „Önkormányzati közigazgatás” választható tárgyra jelentkezett, ugyanakkor a speciálisnak tekinthető tárgyakat választók igen kis létszámra korlátozódtak, ami miatt a választott tárgyi felkészítőjüket más vizsgaszervezőnél tudták teljesíteni. A különlegesnek minősíthető „Bel- és igazságügyi ágazat”, valamint „Kül- és biztonságpolitikai ágazat” tárgyakra a két félévben csupán egy illetve kettő

107

köztisztviselő vállalkozott. A „Pénzügyi és költségvetési igazgatás” tantárgyat is kizárólag néhány pénzügyi előképzettséggel rendelkező köztisztviselő választotta. A választott vizsgatárgyakra a jelentkezések a következők szerint alakultak: 2004. év

120 9 67

Bel- és igazságügyi ágazat Kül- és biztonságpolitikai ágazat Gazdasági igazgatás

7

Pénzügyi és költségvetési igazgatás Közszolgáltatások szervezése és igazgatása

119

Államigazgatás Önkormányzati közigazgatás

A jelentkezők munkáltató szerinti összetételét illetően a hallgatók többsége az államigazgatási szervek köztisztviselője, azonban a II. félévre az arányok eltérései csökkentek. A vizsgára jelentkezett köztisztviselők munkáltató szerinti megoszlása: ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV DOLGOZÓJA 2004. I. félév 60% 2004. II. félév 55% ÉV

ÖNK-I SZERV DOLGOZÓJA 40% 45%

Az államigazgatási szervek köztisztviselőinek nagyobb száma egyrészt azzal indokolható, hogy az egyébként is nagyobb létszámú hivatali szervezeteikben lényegesen több köztisztviselőt foglalkoztatnak, illetve másrészt a szakvizsgára kötelezettek aránya is magasabb. Oktatók részvétele a felkészítésben A szakvizsga konzultációkon megtartott képzés során 19 oktató segítette a hallgatók minél színvonalasabb felkészítését. Az oktatók egyrészt a Hivatal munkatársai közül, másrészt a Csongrád megyei közigazgatási szervek munkatársai közül, míg harmadrészt a megyén kívüli (főleg budapesti) illetőségű közigazgatási szervek munkatársai közül kerültek ki. A konzultáción részt vevő oktatók aránya

21% Hivatal munkatársa Csongrád megyei oktató 16%

63%

Külső oktató

108

Az előadók szakmai felkészültségét jellemzi, hogy a hallgatók az eddigi legeredményesebb vizsgaidőszakokon vannak túl. A vizsgák eredményessége A vizsgák eredményességét jelentősen befolyásolta a vizsgázó előképzettségének szakiránya is, de az is, hogy a munkahelyi elfoglaltságtól mennyire tudta függetleníteni magát. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a vizsgát tett hallgatók közül kötelező és választott tárgyi megoszlásban az érdemjegyek száma miként alakult: 2004. évi eredmények Kötelező tárgyi vizsgát tett 320 Választott tárgyi vizsgát tett 280

Írásbeli vizsgarész

Szóbeli vizsgarész

5 4 3 2 1 Össz. 5 4 3 2 1 Össz. 43 67 72 70 46 298 82 75 59 46 11 273

Írásbeli vizsgarész

Szóbeli vizsgarész

5 4 3 2 1 Össz. 5 4 3 2 58 77 71 60 13 279 92 85 60 21

1 2

Össz. 260

Pótvizsgára utasított

48

Pótvizsgára utasított

13

A vizsgák eredményességével kapcsolatosan elmondható továbbá az is, hogy a vizsgázók túlnyomó többsége mindkét vizsgatárgyat elsőre teljesíti és bizonyítványt szerez. 2004. évben a I. félévben 190-en, míg II. félévben 83-an szereztek bizonyítványt, vagyis tettek mindkét tárgyból eredményes vizsgát. A bizonyítványt kapott köztisztviselők közül az alábbi ábrák mutatják a bizonyítványok minősítését vizsgafélévek szerint:

2004. év I. félév 58

2

kiváló 50

jó közepes

59

79

megfelelt eredménytelen

109

2004. év II. félév kiváló

7

16

jó

30

18

közepes megfelelt

30

eredménytelen

Az ábrákból egyértelműen kiderül, hogy a bizonyítványok minősítése az idő múlásával egyre jobbá vált. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a köztisztviselők közül a kiválóan megfelelt minősítést egyre többen tudják elérni, illetve az eredmények túlnyomó többségét már a jól megfelelt és a közepesen megfelelt minősítésű bizonyítványok teszik ki. Általános tapasztalat az, is, hogy ha egy vizsgára egy munkahelyről több vizsgázó jelentkezett, akkor azok jobban felkészülnek, és fontos nekik, hogy ne valljanak szégyent munkatársaik előtt.

5.4. Alkotmányos alapismeretek (állampolgársági) vizsga szervezése 2004-ben is a hatályos jogszabályoknak megfelelően szerveztük meg a vizsgákat, melyekre kéthavonta (február-április-június-augusztus-október-december) zajlottak. Hónap február április június augusztus október december Összesen:

Vizsgabizottságok száma 2 3 1 1 1 1 9

Vizsgázók 48 fő 57 fő 28 fő 21 fő 26 fő 24 fő 204 fő

Sikertelen vizsgázók 3 fő 5 fő 1 fő 3 fő 2 fő 4 fő 18 fő

Igen népszerű és hasznosnak is bizonyult a 2003.évben bevezetett térítés mentes konzultáció. A vizsgát megelőző 4 órás felkészítő konzultációt a hivatal 4 munkatársa tartja, váltott rendszerben. A tapasztalatok igazolták a konzultáció szükségességét, ahol elsősorban az Alkotmány és a közigazgatás felépítése tárgyában tartanak különösen igényt erre. A konzultáción a vizsgázók részvételi aránya havi megbontásban: Hónap február április június

Résztvevők a vizsgázók arányában 75 % (36 fő) 77 % (44 fő) 54 % (15 fő)

110

augusztus október december

76 % (16 fő) 65 % (17 fő) 58 % (14 fő)

A vizsgakérdések ismétlődésének kiküszöbölésére 2004. évtől vezettük be azt a rendszert, hogy minden vizsgára új írásbeli kérdéssort állítottunk össze a vizsgáztatók által leadott kérdésekből.

5.5. Közterület-felügyelői vizsga szervezése 2004. év során közterület-felügyelői vizsgát nem szerveztünk a jelentkezők kevés száma miatt. Jelentkezés három Polgármesteri Hivatalból történt, (Hódmezővásárhely 1 fő, Deszk 1 fő, Szeged 4 fő) az év eltérő időszakaiban. Valamennyi alkalommal azonban vizsgalehetőséget tudtunk biztosítani a jelentkezők számára úgy, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vállalta a vizsgáztatást.

5.6. Anyakönyvi szakvizsga szervezése Az anyakönyvi szakvizsga a kevés számú jelentkezés miatt a nehezen megszervezhető vizsgák közé sorolható, azonban lebonyolítására a munkáltatói igény miatt nagy szükség volt, hiszen különböző okok miatt előállt olyan helyzet, hogy az adott önkormányzat anyakönyvezető nélkül maradt volna, amennyiben nem szervezünk vizsgát munkatársa(i) számára. Az anyakönyvi szakvizsgára jelentkezők közül egy fő még a felkészítő előtt visszavonta jelentkezési szándékát, de a fennmaradó 10 fő számára 2004. őszén tudtuk a felkészítő konzultációt, majd a vizsgát megszervezni, ahol mindenki sikeres vizsgát tett.

5.7. Egyéb képzések, rendezvények szervezése 2004. júniusában a Belügyminisztérium a szakstratégiájában meghatározottakra figyelemmel felkészítő tanácskozás szervezésére került sor a polgármesterek részére. Ennek keretén belül időszerű kormányzati, belügyminisztériumi feladatokkal kapcsolatos kérdésekről kaptak tájékoztatást az önkormányzatok vezetői. Ilyen témakörök voltak a Nemzeti Népegészségügyi Program, a bűnmegelőzés, a korrupció. A hagyományosan megrendezésre kerülő „Hatósági és Törvényességi Ellenőrzési Főosztályok vezetői szakmai értekezletének” megtartására május hónapban Szeged adott otthont. A két napos rendezvény ellátását és szakmai programját hivatalunk szervezte. A program a résztvevők megelégedettségével zárult.

111

2004. évben az Országos Köztisztviselők Napja Kecskeméten került megszervezésre, mely rendezvényre megyénkből 100 fő jelentkezett. A közigazgatásban is egyre jobban előtérbe kerül az együttműködés, a kapcsolatok építése során a megfelelő protokoll szabályok ismerete. Ez az igény az Európai Unióhoz való csatlakozással tovább erősödött, ezért a nagy érdeklődésre tekintettel 44 fő részére megszerveztük az „Iránytű a protokoll útvesztőjében c. képzést. Hivatalunknál a Belügyminisztérium szakstratégiájában célul kitűzött tanácskozássorozat keretében 2004. november 5-én került sor a legidőszerűbb szakmai információk átadására felkészítő tanácskozásra a kisebbségi önkormányzatok részére. Megítélésünk szerint a tanácskozás sikeresnek mondható, hiszen Csongrád megye 34 kisebbségi önkormányzatából 24 vett részt az előadáson. 2004-ben hivatalunk két Európai Uniós képesítéssel rendelkező kollégája oktatói továbbképzésen vett részt, a Bevezetés az EU támogatások rendszerébe című központi program keretében. A kiképzett kollégák nemcsak a képzési programban szereplő célcsoport (az önkormányzatok jegyzői, illetve pályázatírással foglalkozó dolgozói) oktatását végezték el, hanem a Csongrád Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat munkatársai számára is tartottak a témában képzést. Figyelemmel a Hivatal célkitűzéseire a civil szervezetek által delegál pályázatírókat és a roma szervezetek képviselőit is ingyenesen kiképezte, felkészítette hivatalunk az EU rendszerében való eligazodásra, a képzést követően pedig szakmai segítségnyújtással, tanácsadással folytattuk a partneri együttműködést. A programok szervezése során figyelemmel voltunk a hivatal köztisztviselői állományára is. Egyrészt azzal, hogy a Hivatal által szervezett rendezvényeken korlátlan részvételi lehetőséget biztosítottunk az érdekeltek számára, másrészt speciálisan a részükre szervezett rendezvényeken igyekeztünk elmélyíteni az egységes kollektíva tudatot. A hivatalvezetés által kidolgozott koncepciónak megfelelően gondot fordítottunk az év során arra is, hogy a már hagyományosnak tekinthető a hivatal dolgozóit érintő rendezvényeinket is megtartsuk. Immár második alkalommal a Köztisztviselők Napja alkalmából a Hivatal dolgozóinak és családtagjainak egész napos programot szerveztünk Üllésen a Molszabadidőparkban. Az összes résztvevő nagyon jól érezte magát a sporttevékenységgel és vetélkedőkkel tarkított napon. Előkészítettük és megszerveztük a Hivatal összes dolgozója számára (Gyesen, Gyeden lévők számára is) az általános és teljes körű állapotfelmérést tartalmazó egészségügyi szűrővizsgálatot a városi Rendelőintézet igazgatójának és a megyei Rendőrkapitányság egészségügyi szolgálatának segítségével. Másodszor szerveztünk a Hivatal fennállása óta nyugdíjba vonult kollégáknak nyugdíjas-találkozót. A találkozó résztvevői tájékoztatást kaptak az elmúlt év

112

jelentősebb, a Hivatalt érintő eseményeiről, változásairól és a nyugdíjakat érintő aktuális jogszabályi módosulásokról. A tájékoztatást követően vendégül láttuk nyugdíjasainkat, és kötetlen beszélgetéssel zárult az igen jó hangulatú találkozó. 2004. december 29-én összapparátusi munkamegbeszéléssel és azt követően nagyon jó hangulatú ünnepséggel zártuk az óévet.

113

6. A közszolgálati ellenőrzés és nyilvántartás 6.1. A közszolgálati ellenőrzés általános tapasztalatai Az 1006/2004. (II. 5.) Korm. határozatnak és a Belügyminisztérium Közszolgálati Főosztálya által kiadott módszertani útmutatónak megfelelően folytatta le a Hivatal 2004. évben a közszolgálati ellenőrzést. A kormányhatározat 1/c. és 3/c pontja értelmében a 2004. évi közszolgálati ellenőrzéseket területi szinten, a közszolgálati jogviszony létesítése és az illetmény megállapítása tárgykörökben azon községi önkormányzatoknál kellett végrehajtani, ahol a hivatal létszáma nem haladja meg a 10 főt. Ezen feltételnek megyénkben 23 polgármesteri hivatal és 3 körjegyzőség hivatala felelt meg, ami a megye össz-köztisztviselői létszámának mintegy 4,4 %-át, a megyében működő települési önkormányzatok polgármesteri ill. körjegyzőségi hivatalainak pedig 46 %-át érintette. A vizsgált témakörökben főként a jogszabályok értelmezése és nem megfelelő alkalmazása területén tapasztaltunk kisebb-nagyobb hiányosságokat. Az ellenőrzés befejezését követően a jegyzőket teljeskörűen tájékoztattuk az észlelt hiányosságokról, a kijavításhoz szükséges szakmai, módszertani segítséget részükre megadtuk. Az ellenőrzés alá vont polgármesteri-, körjegyzőségi hivataloknál végzett közszolgálati ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy az szükséges és célszerű volt, jól fogadták és hasznosították az ellenőrzés segítő útmutatásait, a helyes joggyakorlat kialakítására vonatkozó konkrét észrevételeket. A vizsgálat írásos jelentésben rögzített megállapításait az ellenőrzött szervek minden esetben elfogadták.

6.2. Az ellenőrzés részletes megállapításai 6.2.1. A közszolgálati jogviszony létesítése körében A Kormányhatározat által megjelölt időszakban összesen 58 fő új köztisztviselő valamint 6 fő ügykezelő kinevezésére került sor a vizsgálat alá vont polgármesteri hivataloknál /ebből: 3 körjegyző, 7 jegyző, 6 fő felsőfokú iskolai végzettségű-, 42 fő középiskolai végzettségű köztisztviselő/. Az új kinevezéseknél az általános alkalmazási feltételeket figyelembe vették. Minden újonnan kinevezett köztisztviselő és ügykezelő magyar állampolgár és legalább középiskolai /illetve az ügykezelők középfokú/ végzettséggel rendelkezik. A büntetlen előélet igazolása területén még elvétve tapasztaltunk hiányosságot. 114

A jegyzői, körjegyzői álláshelyek betöltése, minden esetben pályázat útján történt, a pályázati eljárások lefolytatása szabályos volt. Egy esetben kifogásolta a vizsgálat, hogy a jegyzői kinevezést megelőzően a köztisztviselő ügyintézői jogviszonyát áthelyezéssel szüntették meg /másik polgármesteri hivatalból áthelyezték jegyzőnek/, majd ezt követően jegyzőből ismételten áthelyezték körjegyzőnek. Az új ügyintézői alkalmazásokból, 40 fő /83,3 %/ szakképesítése kinevezéskor megfelelt a képesítési előírásoknak. A képesítéssel nem rendelkező 8 főből 4 köztisztviselő határozott időre, további 4 fő pedig határozatlan időre lett kinevezve. A kis településeken általános gondot jelent képesített munkaerővel betölteni a megüresedett köztisztviselői álláshelyeket. Jelen vizsgálat alkalmával bebizonyosodott, hogy az új köztisztviselők kiválasztásnál a jegyzők – ha egy mód van rá - törekednek a képesítési jogszabálynak megfelelő személyeket kiválasztani, alkalmazni. Azonban, azokban a hivatalokban, ahol a jegyzőn kívül 3 ügyintéző végzi a polgármesteri hivatal munkáját, ott egy megüresedett köztisztviselői álláshely sokáig nem tartható fenn üresen. Így – a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló, módosított 9/1999 (II.03.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében foglaltak ellenére szakképzett munkaerő hiányában, kényszerűségből vállalják a képesítés nélküli, új alkalmazásokat, az átmeneti betanítással és képesítés megszerzésével járó plussz költségeket, feladatokat. A besorolás alapjául szolgáló, közszolgálati jogviszonyban töltött idők összeszámítását a legtöbb polgármesteri hivatalnál, a személyi anyagokban, ellenőrizhető módon dokumentálják, s ezekből megállapítható volt, hogy többségében jogszerűen történik. Ahol ezzel kapcsolatban a vizsgálat hiányosságokat állapított meg, ott haladéktalanul intézkedés történt a hiba korrigálására, s az ezzel kapcsolatos járandóságok folyósítására. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a közszolgálati jogviszony létesítéséhez, kinevezéshez szükséges adatokat, tényeket a kinevezendő köztisztviselők általában igazolják, s ezek erdetben /pl erkölcsi bizonyítványok/ vagy fénymásolatban /pl. szem. igazolvány, iskolai okmányok, megelőző munkaviszonyok/ a személyi anyagokban megtalálhatók. A kinevezési okiratok az ellenőrzött polgármesteri hivatalok egy részében, a MÁK Csongrád Megyei Területi Igazgatósága által rendelkezésre bocsátott kinevezési nyomtatványokon, de több hivatalnál már a 2002. június 1-től bevezetett egységes IMI számítógépes munkaügyi rendszer segítségével készülnek. Általánosságban elmondható, hogy a nyomtatványok és a számítógépes rendszerrel készült kinevezési okmányok tartalmazzák a Ktv. 11. § (6) bekezdésében felsorolt tartalmi elemeket.

115

Csupán néhány köztisztviselő kinevezéséből hiányzott a munkavégzés helyének meghatározása, vagy nem töltötték ki a munkakör megnevezésére vonatkozó részt. Kifogásoltuk, hogy sem a nyomtatványon, sem a számítógéppel készített kinevezési okmányon nincs hely az esetleges alapilletmény eltérítés mértékének megjelölésére /így gyakorta az illetménykiegészítés sorba kénytelenek írni, ami félreértésre adhat okot/ továbbá a megfelelő képesítés hiánya esetén, nincs lehetőség a képesítési kötelezettségek előírására. Gyakori hiányosság, hogy bár a törvényes illetményalap összegét az illetmény adatoknál feltüntetik, az alapilletménynél a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám feltüntetésére ugyancsak nincs lehetőség. 6.2.2. Az illetmények megállapítása körében Az ellenőrzés alkalmával csupán 16 polgármesteri- és 3 körjegyzőségi hivatalnál állapította meg a vizsgálat, hogy a közszolgálati jogviszonyban állók illetménye vizsgált időszakban megfelelt az előmeneteli táblázat szerinti besorolásnak. A további hivataloknál az alábbi hibákat tapasztaltuk: 2001. július 1-jén, az új illetményrendszer hatályba lépésekor, a vizsgált hivatalok közül négy önkormányzat hivatalánál magasabb volt az illetményalap (33.500-44.100 Ft) a törvényes /akkor még 30.600.-Ft-os/ illetményalapnál. A Ktv módosítás által bevezetett új előmeneteli tábla és illetményrendszer szerinti átsorolások 1 esetben nem a törvény szerint történtek, mivel az önkormányzat által megállapított illetményalapot szorozták be az új megnövelt szorzószámokkal, ami a törvényes alapilletményekhez képest 2001. július 1-jén, 60-70 %-os eltérést eredményezett.. Ugyancsak több településen fordult elő az is, hogy 2002. január 1-jén, a 33.000.- Ft-os illetményalappal történő átsoroláskor nem a 2001. évi átmenti törvényben foglaltaknak megfelelően, hanem - a majd csak 2003. július 1-jén hatályba lépő szorzókkal állapították meg az alapilletményeket. Két polgármesteri hivatalnál a magasabb fizetési illetve besorolási fokozatba lépés idejének számítása helyesen történt, azonban a tárgyévben előlépő valamennyi köztisztviselőt vagy a tárgy év január 1-vel, vagy a tárgy évet követő év január 1. napján sorolták át. Egy helyen a következő fizetési fokozatba lépés idejét nem a közszolgálati jogviszony kezdetének időpontjához, hanem a kinevezés időpontjához számolták. Illetménykiegészítést 9 hivatal köztisztviselői részére állapítottak meg rendelettel a települési önkormányzatok. A megállapított illetménykiegészítés mértéke, a törvény szabályozásnak megfelelő mértékű, 10 %. Egy helyen kifogásoltuk, hogy egy tanácsakadémiát végzett köztisztviselő is részesült a felsőfokú végzettségűeknek járó 10 % illetménykiegészítésben. Észrevételünkre az illetménykiegészítés folyósítását haladéktalanul megszüntették.

116

A jegyzők alapilletményét vizsgált időszakban, 23 jegyző esetében, a törvényi előírásnak megfelelően állapították meg. Ebből egy jegyző 2001. június 30-ig személyi illetményben részesült, 2001. július 1. után pedig a törvényi szabályozásnak megfelelő mértékű illetményben. 3 fő jegyző alapilletményét a törvényes mértéken belül pozitív irányban térítették el, 2003-tól teljesítményértékeléssel alátámasztva, további 2 jegyzőjét pedig teljesítményértékelés nélkül. A jegyzők, a köztisztviselőket alanyi jogon megillető juttatásokon felül, egyéb juttatásban nem részesülnek. A vizsgálat alá vont polgármesteri hivataloknál, az ellenőrzés időpontjában, összesen 25 köztisztviselő részült képzettségi pótlékban. Ebből a köztisztviselők pótlékra jogosultságát 6 fő esetében kifogásolta meg a vizsgálat, mivel 2 köztisztviselő a meglévő szakképesítésével saját munkakörére sem volt képesített, további négy fő a munkakör betöltésére a meglévő szakképesítésével vált képesítetté, és ennél magasabb, vagy munkakörükben is jól hasznosítható egyéb képesítéssel nem rendelkezett. Ugyancsak 6 köztisztviselő esetében pedig a képzettségi pótlék mértékét nem a szakképesítés fokozatának megfelelően állapították meg. A jogosulatlanul megállapított képzettségi pótlékok megszüntetéséről, valamint a hibás mértékben megállapított pótlékok korrigálásáról már a vizsgálatot követően intézkedés történt. Az illetmények megállapításával kapcsolatban panasz nem merült fel, bírósági eljárás lefolytatására nem került sor. A jelen közszolgálati ellenőrzés alkalmával vizsgált polgármesteri hivataloknál, a kis létszámra tekintettel, valamennyi köztisztviselő személyi anyagát, vizsgált időszak valamennyi munkáltatói intézkedésével együtt ellenőriztük, s menet közben, segítő szándékkal, a közszolgálati ellenőrzés tárgykörein felül észlelt hibákat, a Ktv. szabályaitól eltérő helytelen gyakorlatokat is észrevételeztük. A hibák kijavításának módját a helyszínen a jegyzőkkel megbeszéltük, és azok nagy része jelen összefoglaló jelentés elkészítésének idejére kijavításra is került. Egy esetben mérlegeltük jegyző felelősségre vonásának kezdeményezését a bérmegállapítás területén elkövetett sorozatos törvénysértések miatt, de a jelentés elkészültéig - a vizsgálat során tett észrevételünkre - közszolgálati jogviszonyát, a közigazgatási szakvizsga kötelezettség határidejének elmulasztása miatt, a törvény erejénél fogva, azonnali hatállyal megszüntették /életkorban is a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt már betöltötte/. Az ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy a községi jegyzők a közszolgálati ellenőrzést szívesen fogadták. Az ellenőrzés kapcsán az ellenőrzés tárgykörein felül is nagyon sok, a munkát javító kérdés, probléma megbeszélésére is sor kerülhetett.

117

Összességében úgy értékeljük, hogy a 2004. évi közszolgálati ellenőrzés kis községekre való kierjesztése időszerű, szakmailag indokolt, tanulságos és nagyon hasznos volt.

6.3. A Központi Közszolgálati Nyilvántartás feladatai Minden évben egy alkalommal kell jelenteni az önkormányzatoknak és az államigazgatási szerveknek a közszolgálati nyilvántartásban bekövetkezett adatváltozásokat. A Központi Közszolgálati Nyilvántartás (KÖZIGTAD) számára az adatszolgáltatás mindig a tárgy év szeptember 1-je és az előző év szeptember 2-ika közötti időszakot öleli fel. A végeredménynek a tárgyév szeptember 1-jei állapotot kell mutatnia. Ezeknek az adatoknak az adatgyűjtője és az adatok továbbítója minden megyében az adott közigazgatási hivatal. Az adatfeldolgozás szeptember 15 és október 31-e között történt meg 2 munkatárs részvételével. Összesen 22 államigazgatási szerv és 62 önkormányzat személyi adatainak jelentését, feldolgozását és javítását végeztük el. Mivel az adatszolgáltató a teljes anyaggal jelent meg a hivatalunkban, gondot fordítottunk az anyagok tartalmi ellenőrzésre is, melyet szívesen és örömmel vettek/vesznek igénybe adatszolgáltatóink. Ezzel nagy mértékben hozzájárulunk a pontos precíz adatszolgáltatáshoz, amit a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal elismerése is igazol. Év vége felé érezhető volt a létszámleépítés hatása a közigazgatásban. A közigazgatási hivatalok feladata ugyanis a tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatainak rögzítése, – nyilvántartásba vétele –, továbbítása a központi rendszerbe.

118

7. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége 7.1. Működési feltételek alakulása A korábbi gazdasági vezető felmentése miatt 2004. júliusától a főosztályvezető helyettese látta el a gazdasági vezetői feladatokat. A csökkent létszám és a gazdasági vezető személyben történt változás ellenére a munkatársak sikeresen megoldották az előttük álló feladatokat. Ahhoz, hogy a gazdálkodási feladatok ellátásában nem legyen törés, a munkakör átvilágítást követően feladat-átcsoportosításokra került sor. Ennek eredményeként a munkateher arányosabb lett, bár némely területen az év során a feladatokat csak túlmunka árán lehetett elvégezni. A gazdálkodás megszokott feladatai mellett az év folyamán több új feladat jelentkezett. Többek között új adatközlési típusok jelentek meg, a Tervtár megnevezésű programok, és a kötelezettségvállalási program. A Tervtár program adatokkal való feltöltése hatalmas kampányfeladatot jelentett. 2004. I. félévében kezdte meg működését Hivatalunkban a GIRO rendszer, amellyel jelenleg még csak az illetménnyel kapcsolatos utalásokat teljesítjük. Már az elmúlt év végén foglalkoztunk a házipénztári kifizetések körének szűkítésével, a készpénzkímélő fizetési rendszer igénybevételével, és a kincstári kártya bevezetésének költségkihatásaival. Tervezzük a GIRO kihasználásának további bővítését, mivel jelenleg csak az illetménnyel kapcsolatos utalásokat bonyolítjuk rajta. Szükségszerűvé teszi a fenti lehetőségek vizsgálatát az a tény is, hogy a Magyar Államkincstár 2005. évtől a forintszámla vezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért díjat számol fel. A díjtáblázatból kitűnik, hogy az elektronikusan teljesített szolgáltatások díja kedvezőbb a papíralapúnál, tehát a jövőben ezt a formát célszerű előnyben részesíteni. Folyamatban van a tárgyi eszközök 2004. évi zárása, értékelése és a főkönyvvel történő egyeztetése. A beszámolási időszakban folytatódott a régi nyilvántartási számok új nyilvántartási számra való cseréje. Ezek felvezetése, a nyilvántartási számok „átfordítása” szintén nagy kampánymunkát jelentett. A nehéz költségvetési helyzetünk indokolttá tette a gazdasági folyamatok, bevételeink és kiadásaink napi szintű elemzését. Ennek köszönhetően kiegyensúlyozottabbá vált az egyébként alulfinanszírozott gazdálkodásunk.

7.2. Bér- és létszámgazdálkodás alakulása A Hivatal személyi juttatásra eredetileg 222.100e Ft összeget tervezett, amely az év közi módosítás során 257.949e Ft-ra változott. Az eredményes gazdálkodásnak 119

köszönhetően a személyi juttatáson képződött összeg elegendő volt a kiadások fedezetére. A Hivatalban 2004. évben az engedélyezett létszám 71 fő volt, az átlagos statisztikai állományi létszám 66 fő. A számszaki különbség a felmentési idejüket töltők, a GYED-en, GYES-en lévők, valamint a tartósan üres álláshelyek létszámából tevődött össze. 2004. évben 4 fő volt tartósan távol (GYES, GYED). Ezeken, valamint az üres álláshelyeken lévő megtervezett illetmények illetmény-megtakarítást jelentettek. További megtakarítást jelentett a betegség miatti távollét is, amely 2004. évben meglehetősen nagy számú volt. Az illetmények alakulására jelentős kihatással volt az a tény, hogy 3 fő középfokú végzettségű munkatársunkat 2004. év folyamán felsőfokú végzettség megszerzése miatt magasabb besorolási osztályba kellett átsorolni. További 1 fő ügyviteli munkakörből ügyintézői besorolásba került. A GYES-en, GYED-en lévők helyettesítését a feladatok szétosztásával, a munkakörök módosításával oldottuk meg, amely természetesen a helyettesítést végző munkatársak leterheltségét nagy mértékben növelte. Ezen munkaszervezés célja elsődlegesen az volt, hogy némi illetmény megtakarításhoz jussunk. Az üres álláshelyeket a 2004. év őszén elrendelt létszámzárlat miatt nem tudtuk betölteni, pedig a megnövekedett feladatok miatt erre nagy szükség lett volna. Kivételt képezett a gazdasági vezető poszt, amelynek 2004. december 15-étől való betöltését a felügyeleti szerv engedélyezte. Még 2004. decemberében megkezdte felmentési idejét az az egy köztisztviselő, akinek közszolgálati jogviszonya - létszámcsökkentés miatt - 2005. júniusában szűnik meg.

7.3. Pénzügyi feltételek alakulása A Hivatal költségvetésére 2004. évben is az alulfinanszírozottság volt a jellemző. A gazdálkodás területén megmutatkozó nehéz körülményeket az előirányzatok teljesülési adatai jól tükrözik. (Lásd: melléklet) A kiemelt előirányzatok pénzügyi teljesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a személyi juttatás kiemelt előirányzaton belül elsődlegesen a kötelező jelleggel kifizetésre kerülő rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások fedezetét igyekeztünk megtervezni. A rendszeres személyi juttatáson jelentkező megtakarításnak köszönhetően tudtuk teljesíteni a végkielégítéseket és a jubileumi jutalmakat. Az állományba nem tartozók juttatásaira az év során előirányzat-módosítással 26.279 eFt-ot sikerült biztosítani. Ennek forrásáról a bevételek elemzésénél térünk ki. A dologi kiadás előirányzaton az év közben végrehajtott módosításnak és a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően az 52.698 e Ft elegendő volt a működési költségek finanszírozására. Külön említést érdemel a kommunikációs szolgáltatások tételen

120

jelentkező megtakarítás, amely közel 2.400 eFt. Köszönhető ez annak, hogy 2004. év során megalkottuk a „Távbeszélő állomásokkal, a mobil távbeszélő készülékekkel történő ellátás rendjéről és a távközlési szolgáltatások igénybevételéről” szóló szabályzatunkat. A Szabályzatban korlátoztuk a Hivatal által fizetendő vonalas és mobil telefonok forgalmi díjait. Ennek értelmében a megállapított forgalmi díjon felüli összeget a munkatársainknak meg kell térítenie a Hivatal részére. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása érdekében a dologi kiadás előirányzatunkon 2004. évben 1.410 eFt-ot zárolt a felügyeleti szerv. A felújítási előirányzaton 800 eFt volt az eredeti és a módosított előirányzat is. A beszámolási időszakban ebből az összegből megkezdődött az elektromos hálózat felújítása. A felhalmozás előirányzaton a módosítások eredményeként az előirányzatunk 2.187 eFt lett. Az átvett pénzeszközként kapott fogyasztóvédelmi bírsággal, építési bírsággal, valamint pályázat útján szerzett támogatással tudtuk megemelni ezen előirányzatot. A működési bevételek előirányzatunk teljesítése a vártnál kedvezőbben alakult. Köszönhető ez elsődlegesen az EU Parlamenti képviselők választásával kapcsolatos, valamint az előre nem tervezett decemberi népszavazásból származó bevételeinknek, továbbá annak, hogy ez évben két év képzési tervét hajtottuk végre. Így az eredeti 40.200 eFt előirányzatunkat közel 13.630 eFt-tal sikerült túlteljesíteni (53.830 eFt). A bevételi előirányzat tételeit megvizsgálva megállapítható, hogy az alaptevékenység bevételeinél a tervezett bevételt nem sikerült teljesítenünk. Itt az elmaradás közel 11.789 eFt. Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek tételen viszont a fenti okok miatt az eredeti 15.000 eFt-ot mintegy 24.248 eFt-tal túlteljesítettük. A saját bevételeinket elsődlegesen az oktatással kapcsolatos megbízási díjak kifizetésére használtuk fel, továbbá működési kiadásainkat finanszíroztuk belőle. A külső személyi juttatások kifizetésére a saját bevételen túlmenően átvett pénzeszközből, valamint a felügyeleti szervtől december hónapban kapott központi támogatásból tudtunk előirányzatot képezni. A beszámolási időszakban 20 ítélet alapján 161.637 Ft perköltséget és eljárási költséget fizettek be az ügyfelek a Hivatal számlájára. A Hivatal által fizetett perköltség 4 ítélet alapján mindössze 17.500 Ft volt. 2004. évtől kérésünknek megfelelően a BM Közgazdasági Főosztály negyedévente tájékoztat bennünket az építésügyi bírságok befizetéséről. Ennek köszönhetően már év közben nyomon tudjuk kísérni a bírságok befizetését. Nagy figyelmet fordítunk a fogyasztóvédelmi bírságokkal kapcsolatos követeléseink hatékonyabb foganatosítására is. A beszámolási időszakban fogpótlás címén 1 fő 24.780 Ft támogatásban, szemüvegtérítés címén 17 fő 166.782 Ft juttatásban részesült. A négy órát 121

meghaladóan képernyős munkahelyen dolgozó kollegáink éleslátást biztosító szemüveg juttatásban részesültek. A Hivatalban 2004. évben a kiegészítő nyugdíjpénztári tagok létszáma 43 fő volt, a kifizetett munkáltatói támogatás összege 1.016.000 eFt. Magánnyugdíjpénztári tagok száma: 27 fő.

7.4. Tárgyi feltételek alakulása A Hivatal felhalmozásra szánt eredeti előirányzata 2004. év elején mindössze 200 eFt volt. Az átvett pénzeszközök, valamint pályázat útján szerzett támogatás segítségével sikerült ezen előirányzatot 2.187 e Ft-ra emelni. A beszámolási időszakban 1.623 eFt-ot költöttünk a tárgyi feltételek javítására. Elsősorban számítógépeket, monitorokat vásároltunk. Ezen felül multifunkciós fax gépet, klímát és egyéb informatikával kapcsolatos berendezéseket szereztünk be. Tárgyi feltételeinket nagy mértékben javította az a tény, hogy 2004 év végén a KANYV Hivataltól 40 db számítógépet és tartozékait, valamint monitort kaptunk térítésmentesen. Az év végén megkezdtük a Hivatal elektromos hálózatának felújítását, amely 2005. évben fejeződik be. Terveink között szerepelt a gépkocsi parkunk megújítása is, azonban a felügyeleti szervtől kapott támogatást állammal szemben fennálló tartozásra lehetett csak fordítani a gépkocsi vásárlás helyett. Az év végén megkezdődött a Hivatal által használt irodák felújítása is. Ennek elkészültével a kollegáink munkakörülményei lényeges javulni fognak, hiszen irodáink többségében 1991 óta nem volt tisztasági festés. 2004-ben a munkavédelmi szakértő által feltárt képernyős munkahelyek kockázati tényezőit nem állt módunkban – pénzügyi fedezet híján – kiküszöbölni. Ennek megfelelően egyik célunk 2005. évben a képernyős munkahelyek munkafeltételeinek javítása. Összességében megállapítható, hogy a gazdálkodás területén jelentkező – a fentiekben részletesen vázolt – nehézségek ellenére alapvető feladatunkat teljesítettük, a Hivatal szakmai munkájához szükséges pénzügyi és gazdálkodási feltételeket biztosítottuk. A megfelelő takarékossági intézkedések végrehajtásával, a pénzügyi lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérésével, és az év végén kapott központi támogatás segítségével a gazdasági évet sikerült adósság nélkül lezárni, és ezzel kedvező alapot nyújtani a következő évi gazdálkodáshoz. Eredménynek tekinthetjük azt a tényt is, hogy mind a foglalkoztatottak, mind a közszolgálati jogviszonyt megszüntetők jogos járandóságaikat pontosan és hiánytalanul megkapták, sőt még lehetőséget biztosítottunk – szűk keretek között – a teljesítmények elismerésére is.

122

Eredményes tevékenységünk egyik alappillére az a munkaszervezési intézkedés volt, melynek következtében a hivatal gazdálkodásában érintettek érzékenyen reagálva a gazdálkodás területén felmerült problémákra, hatékony döntéseket hoztak, illetve készítettek elő, biztosították a zökkenőmentes információáramlását, mely folyamatok minden esetben a költségtakarékos gazdálkodás irányába mutattak.

7.5. Belső ellenőrzés alakulása 2004. évben, különös tekintettel a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer reformjára 2004. évben a SZÁMKÓD Kft. tartott belső ellenőrzést. Vizsgálta szabályszerűségi ellenőrzés keretében a Hivatal Alapító Okiratának, SZMSZ-ének összhangját a Hivatal egyéb szabályzataival, ügyrendjével és a munkaköri leírásokkal. Ellenőrizte az építésügyi bírság nyilvántartásával és behajtásával kapcsolatos eljárásokat. A megbízhatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a 2003. évi költségvetési beszámoló megalapozottságát, valódiságát, a gazdálkodás szabályszerűségét, továbbá a beszámoló és a főkönyv közötti összhangot. A beszámoló elkészítésekor az ellenőrzési jegyzőkönyv még nem állt a Főosztály rendelkezésére, ezért annak főbb megállapításait nem áll módunkban ismertetni. Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszer reformja kapcsán megszületett a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet. Célul tűzte ki a gazdálkodás terén az egységes követelményeket, az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget, és a beszámoltathatóságot. Elvárás lett a kockázatok meghatározása és elemzése is. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet értelmében 2004ben kellett első ízben a belső ellenőrzést oly módon működtetni, hogy az megfeleljen az Európai Uniós elvárásoknak. Ennek keretében első lépésként el kellett készíteni a hivatal saját belső ellenőrzési kézikönyvét, melyben a nemzetközi standard-ok figyelembe vételével került rögzítésre a belső ellenőrzés hivatalon belüli függetlenségének bemutatása, illetve magának a belső ellenőrzés folyamatának a leírása. Az egyes belső ellenőrzések már e követelményeknek megfelelően folytak. A másik jelentős mozzanata a beszámolási időszaknak az volt, amikor a korábbi évektől merőben új módon kellett a elkészíteni a hivatal stratégiai, középtávú és éves belső ellenőrzési tervét. A tervezés folyamatában meg kellett felelni a már említett nemzetközi standard-oknak: - az elfogadott és korábban is már létező szervezeti célkitűzések és vezetői elvárások alapján ki kellett alakítani a belső ellenőrzési fókuszt, - el kellett végezni a működési folyamatok kockázatelemzését, - el kellett készíteni a kockázatelemzési kritérium mátrixot, mely a kockázatokat negatív hatásuk és bekövetkező valószínűségük alapján rangsorolta. - Ez után történhetett meg a főbb kockázatok, majd a főbb ellenőrzési pontok azonosítása. A tényleges tervezést a feltárt kockázatokra és folyamatokra lehetett alapozni.

123

Hivatalunkban nincs főállású belső ellenőr, ezt a feladatot megbízási szerződéssel egy megfelelő végzettséggel rendelkező szakember látja el. A hivatal belső ellenőrzési vezetői feladatainak ellátására a hivatalvezető a kormányrendelet hatályba lépését követően megfelelő időben kijelölte a hivatal köztisztviselőjét. Ahhoz, hogy az új típusú feladatellátás zavartalanul működjék és sikeresen feleljen meg a hivatal a bevezetett új követelményeknek, az érintett munkatársak messzemenő együttműködésére volt szükség.

7.6. Szervezési módszerek tapasztalatai A hivatal feladatainak ellátása során az aktuális feladatokból rajzolódnak ki a rövid távú prioritások: ezek napi számbavétele és az ezeknek megfelelő szervezeti intézkedések szolgáltatják a hivatal éves feladatainak magas színvonalon történő teljesítését. Ilyen jellegű intézkedésre az év folyamán többször is sor került. Ez egyrészt munkakör átszervezést jelentett (pl. M5-ös autópálya beruházás miatt), másrészt feladatátcsoportosítást abból a célból, hogy a hivatal hatékonyabban működjön és legyen szabad kapacitása az aktuálisan végrehajtandó kampányfeladatra (akadálymentesítés felmérésére). A vezetők tevékenységében nagyobb hangsúlyt kapott a vezető folyamatos konzultációja a munkatársakkal, a rendszeres szakmai beszámoltatás is az ügyek állásáról, az eset-megbeszélésen túli motiválás. Mindez arra készteti a munkatársakat, hogy önállóan, kreatívan, érdemi felelősségvállalással lássák el feladataikat. A jól szervezett és koordinált team munkának köszönhetően a hivatalon belüli együttműködés, együttgondolkodás mérhető eredményeket hozott. A hivatal szervezeti egységei között rendszeres a napi munkakapcsolat, a bonyolultabb, összetettebb ügyek közös megoldása érdekében. A tapasztalatok, visszajelzések nagyon kedvezőek . A megbeszélések alkalmasak a problémafeltárásokra, és azok gyors és hatékony kezelésére is. A hivatal folyamatosan törekszik arra, hogy az ügyfélbarát ügyintézés ne csak szlogen legyen, hanem információ, eligazítás, udvariasság. Ezen területen – ami a verbális érintkezést illeti - a munkatársak már eddig is kiváló teljesítményt mutattak fel, az írásos kapcsolattartás javítására vezetői intézkedés történt. Figyelemmel van a hivatal úgy a modern technikai eszközök (honlapon keresztül történő ügyfél-tájékoztatás), mint a hagyományos, papír-alapú, ügyfélszolgálati úton történő eszközök alkalmazására is. A hivatalunkban jelentősen érzékelhető másik eredményes változás, mely egyben megfelel a Belügyminisztérium Ágazati Stratégiájában is megfogalmazottaknak az, hogy az önkormányzatok és elsősorban azon belül a jegyzők, polgármesterek, képviselők, mint ügyfeleink munkáját támogatva és segítve, az ügyfélközpontúság előtérbe helyezésével, pozitív változásokat értünk el a közigazgatás szolgáltató jellegének kialakításában, az információáramlás javításában.

124

8. Kiemelt feladatok az év során Az Európai Unióhoz történő csatlakozással felmerülő változásokra, lehetőségekre a hivatal által kiképeztetett szakemberek adekvát módon végezték a közigazgatás kötelező és vállalt, szükségszerű és felmerült feladatait. A meglévő szellemi tőkével hivatalunk mind a tudományos munkákban, mind az oktatásban, mind a más ágazati minisztériumokkal együttműködésben aktív szerepet vállalt.

8.1. A jogharmonizáció tartalmi értékelése 2004. évben az Európai Uniós csatlakozásra felkészüléshez kapcsolódó, majd a csatlakozást követő jogharmonizációs feladatok jelentettek kiemelt feladatot hivatalunk életében. Megyénkben hazánk uniós csatlakozásáig - 2004. május 1. napjáig - a megyében működő összes (60 települési, 1 megyei) önkormányzat elvégezte a jogharmonizációval összefüggő teendőket. Hivatalunk 2004. év során több alkalommal (8) felmérést készített a megyében működő önkormányzatok által alkotott, jogharmonizációval érintett helyi rendeletek, az ezzel kapcsolatban kiadott törvényességi észrevételek számáról, valamint a helyi rendeletek felülvizsgálatának arányáról. Ezek a statisztikai adatok havonta frissítésre kerülnek. A 2004. december 9. napján rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg. •

A jogharmonizációval érintett összes rendelet száma a megye 61 önkormányzatánál: 1021 db. • A jogharmonizációval érintett rendeletek közül a közigazgatási hivatal 996 db-ot vizsgált felül. Felülvizsgálatra váró rendeletek száma: 25 db. (A felülvizsgálatra váró rendeletek száma a 2004. május 1. utáni újonnan alkotott rendeletek, és a folyamatos rendeletmódosítások miatt állandóan változó.) A felülvizsgálat eredményeként főosztályunk tapasztalata az, hogy az állandó kapcsolattartás, folyamatos konzultáció, segédanyagok készítése, szakmai útmutatásaink ellenére is 87 esetben szükségessé vált jogharmonizációs célú törvényességi észrevétel kiadása. (54 esetben írásbeli, 33 esetben szóbeli észrevétel megtételének szükségessége merült fel.) Ebből 26 észrevétel esetén a kitűzött határidő még nem járt le. A többi észrevételben foglaltakkal az önkormányzatok egyetértettek, és az abban leírtaknak megfelelően a szükséges intézkedéseket (módosítás, hatályon kívül helyezés, rendelet megalkotása) megtették.

125

Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy észrevételeink elfogadásra kerülnek, és az észrevételben foglaltakat az önkormányzatok beépítik helyi rendeleteikbe. Egy esetben fordult elő (Újszentiván, hulladékgazdálkodási rendelet), hogy a képviselő-testület az észrevételt nem tárgyalta, ezért a hivatal újabb észrevétel formájában szólította fel a testületet. A jellemző jogharmonizációs tárgyú észrevételek rendeleti tárgykörönként: szociális ellátások (26 esetben), hulladékgazdálkodás (12 esetben), helyi építési szabályzat (10 esetben), állattartás (6 esetben), talajterhelési díj (6 esetben). A törvényességi ellenőrzés során körvonalazódtak azok a leggyakoribb okok, tipikus hibák, amely miatt sor került a törvényességi észrevételek kiadására. Szociális tárgykörben: lakásfenntartási támogatás szabályozása (a 2004. évi februári módosítással összefüggésben) temetési segélyre jogosultak körének meghatározása, ápolási díjra jogosultak körének meghatározása, átmeneti segély alapelvekbe ütköző szabályozása, személyi hatály módosításának elmaradása, értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, jogbiztonság, méltányosság, igazságosság elvének sérelme. Gyermekvédelem tárgykörben: rendszeres gyermekvédelmi támogatás szabályozása, értelmező rendelkezések téves átvétele. Iparűzési adó esetében: ideiglenes iparűzési tevékenységre vonatkozó módosítása elmaradása, értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, jegyző részre hatósági hatáskör megállapítása. Hulladékgazdálkodás terén: egységnyi díjtétel megállapítása, értelmező rendelkezések téves szabályozása, felhatalmazás nélkül alkotott szabálysértési tényállások. Építési szabályzatoknál: véleményezési és szakhatósági eljárás hiánya. Állattartás: haszonállat tartását valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásához kötötte, felhatalmazás nélkül alkotott szabálysértési tényállások, jegyző államigazgatási jogkörébe tartozó ügyben hatáskör megállapítása polgármesternek. Talajterhelési díjat szabályozó rendeletekben: személyi hatály téves meghatározása, jegyző részére hatósági hatáskör megállapítása, egyes rendelkezések nem szó szerinti átvétele, törvénybeli szabálynál szigorúbb előírások meghatározása. A jogharmonizációs feladatok eredményes végrehajtását hivatalunk széleskörű szakmai munkával segítette 2004. évben. A jegyzői klubok tanácskozásain rendszeresen tartottunk EU-s témakörben felkészítő előadásokat. Rendszeresen köremailekben hívtuk fel a jegyzők figyelmét az aktuális feladatokra, és a hivatal internetes honlapjára készítettünk jogharmonizációs témájú tájékoztatókat.

126

Segédanyagot készítettünk 15 fajta helyi rendelet harmonizációs szempontú felülvizsgálatához, melyet valamennyi jegyző részére eljuttattuk. Minta-rendeleteket tettünk közzé. A törvényességi ellenőrzési főosztály éves ellenőrzési tervét végrehajtva az önkormányzati rendeletek Európai Uniós célú felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzésének kontrolálására jogharmonizációs témavizsgálatot végzett valamennyi önkormányzatot érintően, melyről összefoglaló jelentés készült és annak tapasztalatait széles körben hasznosítjuk. Kiemelt jelentőségű volt 2004. évben a jegyzők, aljegyzők, önkormányzati köztisztviselők jogharmonizációs képzése, mely a visszajelzések szerint valóban hozzájárult a helyi rendeletek harmonizációjának elvégzéséhez. Hivatalunk a jegyzők számára két alakalommal 2004. március végén és 2004. decemberében közepén szervezett 5-5 napon képzést. A második forduló különösen nagy sikernek örvendett, hiszen azon a tavaszi oktatáson – a korlátozott létszámhatár miatt - kimaradt jegyzők mellett aljegyzők, jogi előadók, ügyintézők és a törvényességi referensek is részt vehettek. Örömmel tapasztaltuk, hogy a helyi rendeletek felülvizsgálatát is érintő továbbképzés kedvező tapasztalatai megmutatkoztak a törvényességi ellenőrzési adatok javulásában.

8.2. A területi államigazgatás helyzetéről szóló beszámolókban foglalt problémák megoldásának helyzete A területi államigazgatás helyzetéről szóló jelentés – a jelen beszámoló 2. és 3. pontjában leírtakon túl - kiemelten foglalkozott a közigazgatási szolgáltatások minősége körében az önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek fenntartásában lévő középületek akadálymentesítésének kérdésével. Ezen a területen az év folyamán sokat tett a hivatal. Az engedélyező építésügyi hatóságok tájékoztatására már 2004. elején értekezletet tartottak hivatalom munkatársai, amikor is ráirányítottuk a figyelmet, hogy milyen követelményeket kell az általuk vizsgálandó tervdokumentációnk tartalmazni akkor, ha közhasználatú épületre kér engedélyt az építtető. Annak vizsgálatára, hogy a tervezés során a tervezők és az engedélyező hatóságok figyelembe veszik-e az akadálymentes épített környezet megvalósítására vonatkozó szabályokat, felügyeleti jogkörünkben eljárva felülvizsgáltuk a középületekre vonatkozó engedélyezési terveket. Megállapítottuk, hogy megyénkben a tervezők egykét kivétellel betartják az akadálymentes épített környezetre vonatkozó szabályokat. A hiányos tervek tekintetében a szükséges intézkedéseket megtettük. Hivatalom ellenőrzési programjában az építés-felügyelet célul tűzte ki az akadálymentes épített környezet megvalósításának vizsgálatát. A vizsgálat az év során folyamatos volt. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy új épületek építése, illetve felújítása esetében a jogszabályi előírások teljesülnek. A félreértések elkerülésére körlevélben is tájékoztatást adtunk arról, hogy egy épület mikor tekinthető teljesen akadálymentesnek. Ezt a munkánkat a BM Országos Lakás127

és Építésügyi Hivatala is segítette azzal, hogy szakmai tájékoztatót állított össze az önkormányzatok számára, melyet több alkalommal is továbbítottunk valamennyi önkormányzatnak. A széleskörű tájékoztatás érdekében a hivatal honlapján elhelyeztük az akadálymentes épített környezet megvalósítására vonatkozó szabályokat, ezáltal az ismeretek bárki számára hozzáférhetővé váltak. Az első akadálymentesítésre vonatkozó felmérést még az év elején, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának felkérésére végezte hivatalom. Ennek csupán szakmai konzekvenciái ismertek, számszaki kimutatás nem készült. A következő felmérésre a Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal által összeállított kérdőív alapján került sor. Ekkor azonban még csak az került felmérésre, hogy az érintett középületek közül mennyi közelíthető meg akadálymentesen és mennyiben lehet az épületen belül akadálymentesen közlekedni. Tekintettel azonban arra, hogy a kérdőív kitöltése nem volt kötelező, a megyei helyzetet illetően az önkormányzatok nyilatkozatait nem lehetett kellően megalapozottnak tekinteni. A hivatal saját felmérései alapján az alábbiakat lehetett megállapítani: - az önkormányzatok fenntartásában megye szerte 1096 db közhasználatú épület van, - ebből 78 db tekinthető teljes körűen akadálymentesnek, - a közhasználatú épületek közül 276 db-nál van biztosítva az akadálymentes megközelítés és bejutás lehetősége, - 261 db-nál van biztosítva az épületen belüli akadálymentes környezet lehetősége, - a nem teljes körűen akadálymentesnek tekinthető önkormányzati középület közül 72 db-nál van akadálymentes szociális helyiség, - 104 db épület esetén van folyamatban az építészeti-műszaki tervezés, - 25 db középület akadálymentes kialakításának kivitelezése van folyamatban, - 28 db középület akadálymentesítése műszaki okok miatt pedig egyáltalán nem megoldható. - A 61 önkormányzat az év során összesen 95 db pályázatot nyújtott be a középületek akadálymentesítésének finanszírozásához, melyből mindössze 20 db volt sikeres. Felméréseinkből az is kitűnik, hogy az önkormányzatok jelentős része a nem teljes körűen akadálymentes önkormányzati középületek esetén átmeneti intézkedést tett. Ennek keretében a legtöbb esetben a nagyobb ügyfélforgalommal járó feladatokat az épület azon részére telepítették, amelyet a mozgáskorlátozott személyek meg tudnak közelíteni. Több településen a mozgásában korlátozott személyt jelzésre az ügyintéző felkeresi. Az önkormányzatok nyilatkozata alapján megállapítható, hogy közel 70 %-uk úgy ítéli meg, hogy az 1998. évi XXVI. törvény 29. § (6) bekezdésében megadott határidő helyett 2006-2007 évre, a többi önkormányzat viszont csak 8-10 éven belül fog tudni eleget tenni a törvényi kötelezettségének az anyagi erőforrások hiánya miatt.

128

A számok alapján látható, hogy az önkormányzatok csak hosszabb türelmi időt követően tudják akadálymentessé tenni épületeiket, ebben azonban a településeket az anyagi ráfordítás mértéke korlátozza különösen a kisebb lélekszámú és kisebb teljesítőképességű településeken. Kiemelendő, hogy öt pályázat közül mindössze csak egy sikeres. A Csongrád megyei települések közül 2005. január 1-ig egyetlen önkormányzat sem tud teljes körűen eleget tenni törvényi kötelezettségének, mely körbe a Csongrád Megyei Önkormányzat is beletartozik. Mindezek alapján levonható azon következtetés, hogy segítségnyújtás nélkül az önkormányzatok önerejükből 2010-ig nem lesznek képesek megvalósítani a közhasználatú épületeik akadálymentesítését.

8.3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai A Hivatal a jegyzői államigazgatási feladatellátás ellenőrzése során kitért annak vizsgálatára is, hogy az ellenőrzött települések miként veszik ki részüket a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjából. A hatósági feladatellátás szempontjából az elektronikus ügyintézés helyzetéről, az elektronikus szolgáltatásokról elmondható, hogy azok a települések az élenjárók e téren, ahol a lakosság körében is elterjedt a számítógép használata. A vizsgált települések felében az önkormányzat honlapján a település lakói és minden érdeklődő az aktuális információkat megtalálja. Lehetőség van arra is, hogy bizonyos beadvány-mintákat – pl. a helyi adókhoz kapcsolódóan – letölthessenek. A honlap vendégkönyvébe a honlap látogatói véleményüket, kérdéseiket megfogalmazhatják. Az ügyintézők elérhetősége telefonszámmal és e-mail címmel a település honlapján megtalálható. Az önkormányzat által szervezett, un. E-pont-ban, vagy a TELEHÁZ-ban van Internet elérhetőségre lehetősége azoknak az állampolgároknak, akik ezt igénylik. A megkérdezett és honlappal rendelkező önkormányzatok fogadják az állampolgárok hatósági ügyintézésre vonatkozó kérdéseit e-mail-en és faxon is, ekkor a választ is ilyen formában kaphatják meg az érintettek (pl. ha az építtető a beépítési lehetőség mikéntjéről, a vállalkozó a helyben bevezetett adónemekről érdeklődik). A honlappal rendelkező önkormányzatoknál általánosnak mondható, hogy a képviselőtestület által alkotott valamennyi hatályos helyi rendelet és a képviselőtestület határozatai is megtalálhatók a honlapon. A Hivatal arra a kérdésre is választ keresett, hogy milyenek a más hatóságokkal történő elektronikus kommunikáció feltételei. Megállapítottuk, hogy ahol a gazdaságosság és a gyorsaság fontos kritérium, ott már e-mail formájában tartják a kapcsolatot a társhatóságokkal. Fax-géppel pedig a megye valamennyi polgármesteri hivatala rendelkezik. Vizsgálat tárgyát képezte az információnak a lakossághoz való eljutási lehetősége is. A megye legtöbb településén több elektronikus fórum is rendelkezésre áll: honlap, a kábeltelevíziós közvetítés a testületi ülésekről, valamint az írott média. 129

Jellemzően az önkormányzat tájékoztató lapja minden településen ingyenes, mely a frissen alkotott helyi rendeletekről, adófizetési határidőkről, útlevél-ügyintézésben bekövetkezetett változásról, és egyéb, a lakosságot érintő hatósági ügyintézésben bekövetkezett változásról informál. Információs csatornát jelent a külterületi lakosok számára az egyik nagy tanyavilággal rendelkező településen az un. „tanyai képviselő-testület”, melynek tagjai a település külterületének hat körzetéből delegálással kerültek ki. Negyedévente üléseznek az alpolgármester vezetésével és elsősorban a külterületi lakosság gondjaival foglalkoznak (útkarbantartások, tanyai villamosítás, tanyagondnoki rendszer, idősgondozás). A társadalom megfelelő működéséhez – fenntartásához és reprodukciójához – különböző típusú munkák elvégzésére van szükség. E munkák egy része szervezett módon, a közigazgatás szakmapolitikai elvárásainak közvetítésével, történik. Ennek a közvetítő feladatellátásnak különböző szakterületekről érkező kihívásai hivatalunk életében is jelen volt a 2004. évben. Az Országos Fogyatékügyi Program végrehajtása során felülvizsgálatra került hivatalunk akadálymentesítésének lehetősége. Tekintettel arra, hogy hivatalunk csak bérlőként van jelen a Csongrád megyei Önkormányzat épületében, így a lehetőségek felmérése egy szakmai tárgyalás keretében zajló egyeztetésre korlátozódott. Ennek a egyeztetésnek a konklúziójaként megállapítást nyert, hogy az épület akadálymentesítésére az önkormányzatnak 2004.évben megfelelő pénzösszeg nem állt a rendelkezésére, ugyanakkor a tervek készítése megkezdődött. Legnagyobb nehézséget a lift rendszer átalakítása jelenti, ennek használata nélkül elég fáradságos a hivatal irodahelyiségeinek megközelítése. A tényleges helyzetfelmérés alapján hivatalunk az épület földszintjén kialakított ügyfélfogadó helyiségben tartja az ügyfélszolgálati órákat, továbbá ha szükséges akkor az illetékes ügyintéző az épület előcsarnokában is fogad ügyfeleket. Az adott lehetőségeket tovább bővítve hivatalunk az ügyfélbarát ügyintézés érdekében 2004. évben az ügyfélszolgálati helyiségben pelenkázó asztalt, néhány csomag papírpelenkát, valamint gyermekmesekönyveket és játékokat helyezett el. Az emeleti részen az irodák előtt székeket és asztalokat helyeztünk ki folyóiratokkal mesekönyvekkel, ceruzákkal és papírlapokkal, a kultúrált várakozást lehetővé téve.

8.4. Minőségfejlesztési tevékenység A Hivatal hatékony, átlátható működésének biztosítása érdekében folyamatosan fejleszteni kell a már bevezetett CAF-rendszert. A 2003. évben kitöltött kérdőívek alapján a stratégiai fejlesztések kidolgozásához fontos kiindulási alapot jelentett a helyzetértékelés. Az elkészült Intézkedési Tervben meghatározásra kerültek a prioritások megjelölésével a stratégiai célok. Az átlátható 130

működés, a minőségi közigazgatás irányába lépve rendeztük, aktualizáltuk és honlapunkon is elérhetővé tettük a Hivatal tevékenységét szabályozó szabályzatokat, a Hivatal életében először átfogó módon felülvizsgáltuk és a Csongrád Megyei Levéltárral közösen rendszereztük az irattári anyagot. Ügyfél elégedettségi kérdőívek rendszerét alkalmaztuk. A CAF minőségügyi rendszer működtetése során szerzett tapasztalataink a) Előkészületi munkák A Hivatalunk minőségfejlesztési tevékenységét innovatív módon, önerőből kezdte meg még 2003-ban. Számunkra a minőség egyenlő a törvényességgel, a kultúrált ügyintézéssel. Célunk a rendszer bevezetésével az volt, hogy a már rövid távon is mérhető eredményekkel feltérképezzük mely területek szorulnak fejlesztésre, valamint milyen módszerek szükségesek a hivatali működés javításához. A Hivatal vezetése úgy találta, hogy a célok megvalósításához a CAF rendszert fogja alkalmazni. Annak ellenére, hogy külső elismerést „auditálást” nem igényel a rendszer, mégis kiválóan alkalmas a közigazgatási szervek számára, hogy hiteles képet adjon a szervezet állapotáról. Az önértékelési csoport megfelelő felkészítését nagyon fontosnak tartottuk, mivel ekkor került sor a folyamat hátterének és az elvárásoknak az ismertetésére. Ennek a megbeszélésnek azon túl, hogy lehetőséget teremtett a projekt kezdeti szakaszában felmerülő kérdések megvitatására és tisztázására, fontos szerepe volt abban, hogy a munkatársakat meggyőzzük arról, hogy a hivatalvezetés valóban komolyan veszi a felmérést. b) Az önértékelés során kapott eredmények A kérdőív értékelése során az egyes főkritériumokra és azokon belül vizsgált alkritériumokra adott válaszok összehasonlítása során a következő megállapításokat vontuk le:  Összességében egy felkészült, magabiztosságra törekvő, céljait nagyrészt meghatározott, kellő motivációs bázissal rendelkező szervezet képe bontakozott ki.  Az összesített eredmények a nagyon gyenge területek közé csak a pénzügyek kezelését, a gazdálkodási-vagyonkezelési kérdéseket sorolták. A rossz véleményt egységesen fogalmazták meg hierarchiától függetlenül munkatársaink.  Erősebb kritika illette a stratégiai kérdések belső hivatali üggyé történő átfogalmazásának, átfordításának hiányosságait. Azt a főként beosztotti várakozást, amely a kapcsolatépítés, a munkahelyi párbeszéd és a visszajelzések területén várna el változásokat.  A Hivatal motiváltsága, jövőbe vetett bizalma, innovációs készsége jó.  A legbiztatóbb képet a változásokhoz való pozitív hozzáállás, a megújulási készség értékei mutattak. A Hivatalra jellemző a jó kapcsolattartás, a környezettel való megfelelő együttélés és az elvégzett munka jelentőségének tudata.

131

c) Ügyfélelégedettségi kérdőívek Az ügyfelek és állampolgárok elégedettségének árnyaltabb megrajzolásához szükségesnek látta a Hivatal elégedettségi kérdőívek – mint kontrollt jelentő adatsorok – felállítását és alkalmazását. A Hivatal először kísérleti jelleggel a dekoncentrált szervek, valamint a megyében található valamennyi helyi önkormányzat számára küldte ki ugyanazt a típusú, általános kérdéseket tartalmazó, ügyfélelégedettségi kérdőívét. A vizsgált időszakban továbbá még a természetes személy ügyfelek, valamint a Hivatal által szervezett oktatásokon részvevő köztisztviselők körében is készült felmérés. A kérdőívek elemzése után kapott eredményeink a következők: 1./Dekoncentrált szervek értékelései Megkértük a szervezeteket, hogy említsenek néhány feladatot, ügyet, ügycsoportot, melynek megoldásához a Hivatalunktól hasznos segítséget kaptak. A válaszadók a következő ügyeket sorolták fel: hatósági ügyek, építésügy, gyámügy, szabálysértési ügyek, köztisztviselői továbbképzések (pl. ECDL képzés), személyzeti kérdések, közigazgatási alap és szakvizsga, EU csatlakozással kapcsolatos kérdések. A felmérés külön vizsgálta munkatársaink szakmai felkészültségét, és a segítőkészségét. 11 szervezet nagyon jóra és 10 szervezet jóra értékelte munkatársaink szakmai felkészültségét, 18 szervezet szerint munkatárasaink segítőkészsége nagyon jó és 3 szervezet szerint pedig jó a segítőkészsége. Munkatársainkkal folytatott konzultáció munkájában a szervezetek 43 %-nak sokat segített, 57 %-nak pedig segített. Ügyfélelégedettségi kérdőívünk egyik sarkalatos kérdése, hogy milyen szolgáltatásokkal tudná segíteni a Hivatal a dekoncentrál szervek munkáját. A válaszadók a következő témákat jelölték meg: a szakhatósági tevékenység összehangolását; az építési engedélyezéssel kapcsolatos fórum rendezését az önkormányzatok és a hatóságok részvételével; havonta az információáramlást a legfontosabb ügyekben, feladatokban, rendezvényekről; azon önkormányzati rendeletek és határozatok megismerését, amelyek az adott dekoncentrált szervet érintik. 2./ Az önkormányzatok értékelései Az önkormányzatok építésügyet, gyámügyet, szabálysértési ügyet, szociális ügyet, önkormányzati rendeletalkotást, hulladékgazdálkodást, köztisztviselői továbbképzéseket, személyzeti kéréseket, közigazgatási alap- és szakvizsgát, jogértelmezési kérdéseket említették meg, melyeknek megoldásához hasznos segítséget kaptak Hivatalunktól. A kapcsolattartás javítására a következő válaszok érkeztek: szakmai értekezlet tartását ágazati jogszabály változásakor, havonta egy-két alkalommal általános témákban helyszíni megbeszélést, távollévő ügyintézők helyettesítésének megoldását. Ezek megvalósítása érdekében módosításra kerültek a munkaköri leírások, illetve a Hivatal egyes főosztályainak munkaterve is. Milyen szolgáltatásokkal tudná segíteni a Hivatal az Önök munkáját? – kérdésre az előzetes normakontrollt; fórumokat, megbeszéléseket; minőségügyi programokhoz

132

minták adását; a hivatali honlap további fejlesztését; állandó területfelelős kijelölését; ügymenet modellek megküldését, valamint ügyintézők részére szakmai konzultációk tartását jelölték meg a válaszadók. Munkánkat már ez évben is az elvárásoknak megfelelően alakítottuk A munkatársainkkal folytatott konzultáció az önkormányzatok 75 %-nak munkájában sokat segített, 19 %-nak segített, 6 %-nak részben segített. 3./ Természetes személyek, mint ügyfelek értékelései Az ügyfelek munkatársaink szakmai felkészültségét és segítőkészségét 90 %-ban nagyon jónak 10 %-ban pedig jónak értékelték. Ügyeik elintézésében a felmérésben résztvevő állampolgárok 80 %-a véli úgy, hogy az ügyintézővel folytatott konzultáció sokat segített ügyük elintézésében, 20 %-uk szerint az segített. A CAF rendszer bevezetése, működtetése a kitartó munka eredménye. Egy számunkra új gondolkodásmódot kellett kialakítani. Ezen gondolkodásmód Hivatalunkban való meghonosodásáért számos munkatársunk nagyon sokat dolgozott. Mivel a CAF rendszer sajátos kritériumrendszerének széles körű alkalmazása lehetővé teszi, hogy az önértékeléseket rendszeresen megismételjük, a CAF egy folyamatosan működő minőségügyi rendszerré válhat és a Hivatal imázsának növelését, a kialakult külső megítélés javítását is elősegítheti. Az elmúlt hónapok alatt nagyon sok tapasztalatot szereztünk a CAF rendszerrel kapcsolatban. Örömmel vettük, hogy az önértékelési rendszer bevezetésével szerzett tapasztalataink iránt számos önkormányzat érdeklődik, valamint csatlakoznak azon törekvésünkhöz, hogy együttműködve könnyebben tudjuk a kitűzött céljainkat megvalósítani. Esélyegyenlőség A különböző szakterületekért felelős kollégák munkavégzése, jól körülhatárolt feladatkijelöléssel történik, a felesleges szabályoktól mentesen. Ez a jól átgondolt, megtervezett, professzionalista szervezési forma tette lehetővé annak megoldását, hogy az év során jelentkező új feladatokat kapcsolt munkakör keretében lehessen ellátni. Így sikerült a bűnmegelőzéssel és az esélyegyenlőséggel foglalkozó és felelős referenst kinevezni. Ennek keretében 2004. december 31-ig elkészült a jogszabályban foglaltaknak megfelelően az Esélyegyenlőségi terv. A terv első stádiumában a helyzetfelmérésen alapult, ezt követi majd 2005 évben annak a Cselekvési és ütemtervnek a kidolgozása, elfogadtatása és évvégéig való megvalósítása, mely még humánusabb, a dolgozók érdekeit szolgáló alternatívák mentén jön létre.

8.5. A hatékony intézkedések

és

költségtakarékos

gazdálkodás

érdekében

tett

Hivatalunk évek óta takarékos gazdálkodást folytat az igen szűkös költségvetés miatt. Már 2003. év során jelentős intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a kiadásaink mérséklődjenek. A CD-jogtárra tekintettel drasztikusan csökkentettük a 133

közlönyök számát, továbbá az újság és szakfolyóirat megrendeléseinket. A hivatalban meglévő szakmai anyagokat egy helyre koncentráltuk (könyvtár), ahol azok mindenki számára hozzáférhetővé váltak. Minimálisra korlátoztuk a magas színvonalú szakmai munkához szükséges kiadványok beszerzését, valamint a költségtérítéses továbbképzéseken való részvételt is. 2003. évben leváltunk a Csongrád Megyei Önkormányzat telefonközpontjáról. Egy modern, korszerű telefonközpont-rendszer bérlésével lehetőségünk nyílt arra, hogy a személyre kódolt telefonhasználatot figyelemmel kísérhessük. Ez évtől a Hivatal belső honlapján az önkontroll elősegítése végett havonta közzétesszük a telefondíjak mértékét. Elkészítettük a távbeszélő-állomásokkal, a mobil távbeszélő készülékkel történő ellátás rendjéről és a távközlési szolgáltatások igénybe vételéről szóló szabályzatot. Ebben korlátoztuk a Hivatal által fizetendő vonalas és mobil telefonok forgalmi díjait. Ennek értelmében a megállapított forgalmi díjon felüli összeget a munkatársaknak meg kell térítenie a Hivatal részére. További jelentős költségmegtakarítást eredményezett az, hogy Hivatalunk a Pannon GSM-mel megállapodást kötött Pannon team szolgáltatás igénybevételére. Ennek köszönhetően a Pannon team tagjai által lebonyolított beszélgetések ingyenessé váltak. 2004-től a másológépek használatáról kimutatást vezetünk a példányszám nyomon követhetősége érdekében. Ezzel a munkatársak nem hivatali célú másolási munkálatait igyekeztünk visszaszorítani. További megtakarítást jelentett, hogy 2004. május 1-jétől a közigazgatási alapvizsga konzultáció előadói díját 7.000 Ft-ról 6.000 Ft/órára, a közigazgatási szakvizsga konzultáció előadói díját 13.600 Ft-ról 11.000 Ft/órára csökkentettük. Jelentősen mérsékeltük a vizsgákkal kapcsolatos vendéglátás összegét. (A 700 Ft/fő normatívát 200 Ft/főre csökkentettük le, továbbá némely vizsgatípusoknál megszüntettük a vendéglátást.) Számottevő költségmegtakarítást jelentett a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által használt irodák bérletének megszüntetése azáltal, hogy a Felügyelőség 2003. év végén beköltözött a Hivatal központi épületébe. A Felügyelőség gépkocsijainak elhelyezésére 2004. május 1-jétől új helyen bérlünk rendkívül kedvező bérleti díj fejében garázsokat. Az egyes főosztályok illetve szakigazgatási szervek összehangolt munkaterv, előre kidolgozott ellenőrzési stratégia szerint közösen végzik éves ellenőrzési tevékenységüket annak érdekében, hogy az utazási költségeket ezáltal is csökkenteni lehessen.

8.6. A hivatal működésének körében felmerült országos jelentőségű ügyek, történések, rendezvények A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény prioritásainak megfelelően hivatalunk kiemelt feladatként kezelte a Csongrád megyén áthaladó M5-ös autópálya nyomvonalát érintő kisajátítási ügyek intézését. Az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től 10 ilyen irányú kérelem érkezett,

134

mely 213 ingatlant érintett. A feladatot a hivatal köztisztviselője – más egyéb munkaköri feladatai mellett – megfeszített tempóban, határidőre és rendkívül precízen látta el. Ebben az évben hivatalunk rendezte meg az ország valamennyi közigazgatási hivatala törvényességi ellenőrzési főosztályvezetőjének és hatósági főosztályvezetőjének immár hagyományosnak mondható szakmai találkozóját. A rendezvényen kettő kivétellel valamennyi közigazgatási hivatal képviseltette magát. A plenáris ülésen Dr. Kiss László alkotmánybíró tartott előadást az ”elvárások, változások a jogalkotás jogalkalmazás terén” címmel, továbbá előadások hangzottak el a KET kapcsán felmerülő gyakorlati kérdésekről. A főosztályvezetők szekció üléseket is tartottak. A hatósági szekció elnöke dr. Sárosi Magdolna volt, aki tájékoztatót tartott az aktuális hatósági kérdésekről és feladatokról. A törvényességi ellenőrzési szekció üléseinek témaköre Dr. Bekényi József BM főosztályvezető elnökletével a többcélú kistérségi társulások megalakulásának problémáiról, illetve Dr. Virágh Rudolf kormány főtanácsadó elnökletével a területfejlesztési tanácsok törvényességi ellenőrzéséről szólt. Ezen kívül számos, országosan aggályos szakmai kérdés került megvitatásra, egyebek között a „saját ügy” fogalmának, a külföldiek ingatlanszerzésének, a földgázellátásról szóló törvény módosítása kapcsán felmerült jogértelmezési problémáknak, a szociális intézmények működésének engedélyezésének témakörében. Hangsúlyos, országos sajtóvisszhangot keltett ügy keletkezett abból, hogy Domaszék polgármestere jogerős elítélése ellenére sem adta át a polgármesteri tisztséget. 2004. évben rendkívüli és egyedülálló esetként bírósági pert kellett kezdeményeznünk a domaszéki polgármester tisztségének megszűnése ügyében, mivel „a törvény erejénél fogva megszűnt polgármesteri tisztség” mint tény ellenére a polgármesteri munkakör átadása-átvétele hivatalunk kezdeményezésére sem történt meg. 2004. évben tovább folytatódott a Hódmezővásárhely megyei jogú városhoz tartozó, Szikáncs elnevezésű külterületi tanyaközpont lakosai által kezdeményezett önálló községgé alakulás területszervezési ügye. Az érdemi szakmai segítség megadása az Ötv. 52. § előírása szerint folyamatosan történik mindkét fél számára, azonban a politikai csatározások az ügy lezárását hátráltatják. A hódmezővásárhelyi önkormányzat elutasító hozzáállása miatt a területszervezési ügyben történő szakmai segítség megadása folyamatos kapcsolattartást és együttműködést igényelt a társszervekkel (Földhivatal, ÁSZ), melyben a társhivatalok korrekt partnerek voltak az adatszolgáltatásban. 2004-ben Pusztaszeren képviselői lemondások következtében időközi választást kellett kitűzni. A 2002-es választásokat követően 10 fős testületből 2003. szeptemberében 5 képviselő lemondott, így akarták a polgármestert is lemondásra kényszeríteni, azonban a kislistáról kiegészülve egy képviselővel a testület határozatképes tudott maradni. Majd ezt követően 2004. szeptemberében ismét 1

135

képviselő lemondott és tekintettel arra, hogy a kislistán több személy nem szerepelt, 2004. november 28-án a megüresedett 5 képviselői helyre időközi képviselői választást tartottak. Ez a választás eredményesnek bizonyult, ezért a képviselő – testület 10 taggal ismételten működőképessé vált 2004. december 08-án. A polgármester továbbra is tisztségében maradt. A Belügyminisztérium által koordinált „a fakivágás helyi rendeleti szabályozásának” kérdéskörében, valamint a BM összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó kodifikációs bizottságában hivatalunk szakmai konzultációs munkatársként szerepet vállalt. A határidő betartása mellett rendben megalakultak a megyében a területfejlesztési tanácsok. A feladat ellátásáról részletesen az 1.2 pont alatt számolunk be. Belügyminiszter Asszony a Csongrád megyében folyó és a kistérségi társulások megalakulásához kötődő pályázati tevékenységet sikertörténetnek nevezte egy megyei lap által készített interjú során. A Hivatal – A Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal felkérésére – összegezte Csongrád megyében a magyar minőségügyi és innovációs törekvéseket, valamint az ügyfelek megelégedettségét növelő fejlesztéseket. Az ezzel kapcsolatos első hírlevél az alábbi témákra fókuszált: e-kormányzás, ügyfélszolgálati eredmények, minőségirányítási, minőségügyi modellek alkalmazása, illetve helyi események. Az „Utolsó Pad” program keretében tájékozódtunk a megye területén lévő fogyatékos gyermekek helyzetéről, a Szakértői Bizottság tevékenységéről. A tájékozódást követően a felmerült igények alapján konzultációs lehetőséget kértünk az Országos Oktatási Integrációs Hálózat Programigazgatóságától. Tekintettel arra, hogy a program koordinációja átkerült az OM Hátrányos Helyzetű és roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatalába, valamint az év második felébe begyűrűző szakmai feladatok sokaságára, melynek következtében a jegyzők részvétele nem lett volna maradéktalanul garantálva, így a konzultáció egyeztetése 2005 évre maradt. Erről az illetékesekkel megegyezés történt. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium felkérésére szakmai véleményt készítettünk Az elszegényedés, a szociális kirekesztés elleni intézkedésekről készült kormány-előterjesztés tervezetére. Egy fő munkatársunk 2004. júliusa óta részt vesz a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet nyilvántartási rendszerének módosításában. A változó gazdasági és társadalmi kihívásoknak megfelelően a közigazgatási hivatalokban is megjelent a bűnmegelőzés, mint egy új szakterület. Hosszú éveken keresztül ezt a témakört csak kizárólagosan a rendőrség munkájával kapcsolatosan tudták összekötni az emberek, de a kihívásokra adott megfelelő válaszok

136

megkövetelték, hogy a közigazgatási hivatalok is átgondolják ezt a témakört úgy, hogy tartalommal megtöltve stratégiát dolgozzanak ki. Hivatalunk ennek a kihívásnak eleget téve három napos országos konferenciát és képzést szervezett a közigazgatási hivatalok gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorai számára a Bűnmegelőzési Akadémia közreműködésével. A konferencia zárása tanúsítvány kiadásával történt. 2004 évben nem csak a már fentebb említett ifjúságvédelemmel foglalkozó szakembereknek és a polgármestereknek (minisztériummal közös szervezés) hanem az Államigazgatási Kollégium tagjainak is előadássorozatot szerveztünk a témában. Bűnmegelőzési tevékenységünk nem merült ki csak a tájékoztatásban és oktatásban, hanem a MÁK tagokkal közösen, a hivatal által koordinálva, elkészítettünk egy munkaanyagot, melyet a Belügyminisztérium bűnmegelőzési szakértője továbbgondolásra javasolt, tekintettel arra, hogy az elkészített munka alapos volt, valódi értéke újszerűsége mellett éppen az, hogy a közigazgatás területéről nőtt ki. Ezt a javaslatot értékelve 2005.évben tovább gondoljuk eddigi munkánk eredményét különböző elemzésekkel, a bűnalkalmak csökkentése, kezelése érdekében, egy új szemléletmód megfogalmazása mentén. Így például SWOT elemzés készítése, bűnözővé válás megelőzésének elősegítése (programok különböző célcsoportoknak, építéshatósági munkába a bűnmegelőzés beépítése), a bűnelkövetés lelepleződési kockázatának növelése, a bűnismétlés megakadályozása és a bűnalkalmak csökkentése, az áldozattá válás megelőzése, elkerülése. Hivatalunk Európai Uniós projekt-, illetve pályázat-előkészítő folyamatban jelentős tájékoztató és koordinációs feladatot látott el. Az önkormányzatokkal való együttműködés során megismertük a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) munkáját, tevékenységét, és ehhez igazodva alakítottuk ki a Hivatal segítségnyújtási módszertanát. Az önkormányzatok felé történő segítségnyújtás hatékonynak és ösztönzőnek bizonyult, hiszen a megyében jelentős mennyiségű pályázat került benyújtásra. A pályázatokat, azok sorsát folyamatosan figyelemmel kísértük. A pályázati eljárás gördülékenyebbé tétele érdekében a Megyei Államigazgatási Kollégium tagjainak hivatalunk tájékoztatást tartott az Európai Uniós pályázatok beadásával kapcsolatos határidőkről, kérve a segítő együttműködésüket abban, hogy az általuk kiadandó igazolásokat, dokumentumokat a lehetőségekhez mérten rövid határidőn belül szíveskedjenek megtenni. 8.7. Együttműködés a civil szervezetekkel A közigazgatás szakmai tevékenysége olyan markáns állami szerepvállalás, mely nem nélkülözheti a harmadik szektor, a non-profit szféra bevonását. Ezt a folyamatot a kompetenciák meghatározása mentén, rendszeres és eseti össztársadalmi feladatnak tekintjük, amely a deklarálásától kezdve folyamatosan meghatározza és sajátos eszközrendszerével fellépve képes az ügyfélközpontú, hatékony munkavégzésre. Ebben a folyamatban a társadalomnak, annak valamennyi szereplőjének és a 137

hivatalnak is jól körülhatárolható feladata van. Az együttműködés célja olyan társadalmi kontrol kialakítása, mely a jogszabályok betartása/betartatása mentén állandó megújulásra alkalmas. Ennek érdekében hivatalunk a kormány és a Belügyminisztérium stratégiai szempontjait figyelembe véve az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttműködő kapcsolatot kezdett 2003-ban, meghatározott értékek, érdekek és célok mentén, a hivatal sajátosságai és területei szerint lebontva, átfogóan meghatározva az együttműködés feladatait. Az együttműködés feladatai a kormány civil stratégiájának szempontjaira, valamint az IDEA program által meghatározott kistérségi átalakulásokat követő feladatokra koncentrálva különböző témakörökre tagolódott, melyek megvalósítása sikeres volt. Ennek a sikernek a mérhetőségét a civilek általi pozitív visszajelzés biztosítja. • A civil híd, mely az állam és a civil szervezetek közötti kapcsolódás, kistérségi szinten való tevékenykedés, együttműködés jegyében zajlott, további együttműködés megkötését generálta a Civil Szolgáltató Központtal. Ennek az együttműködésnek eredményeként létrejöttek a kistérségi, megyei és regionális Civil Egyeztető Fórumok, az abban szerepet vállaló civilek rendszeres tájékoztatásával. A Munkaügyi Központ által szervezett rehabilitációs program keretében – amely szorosan kapcsolódott témáját illetően az Országos Fogyatékosügyi Programhoz - hivatalunk részt vállalt a civilek oly módon történő segítésébe, hogy a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével szoros együttműködésben dolgozik. • Jogértelmezés, jogalkalmazás keretében hivatalunkban egy fő képesítést szerzett betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi feladatok ellátására, továbbá a gyermekvédelem és a szociális igazgatás területén szakértői névjegyzékbe felvételre került. • A párbeszéd civilek és a hivatal közötti célkitűzés során rendszeres munkakapcsolatban áll hivatalunk a Civil Szolgáltató Központ igazgatójával, minek eredményeként a Civil Egyeztető Fórumok munkájának segítése közösen történik. Az együttes munka eredményéről, előrelépéseiről közös sajtótájékoztatót tartott hivatalunk szolgálva ezzel is az ügyfélbarát, ügyfélközpontú közigazgatás célkitűzéseit. A további együttműködés keretében 2005 évben cél a pályázatokról való tájékoztatások méh hatékonyabb szervezése, a területfejlesztési munkában való kompetens részvételhez segítségnyújtás, alternatívák adásával. Aktuális kérdésekben közös sajtótájékoztatók szervezése. • A közös fellépés a hivatal tevékenységi körébe is tartozó egyes feladatok körében a Civil Szolgáltató Központ honlapján adtunk aktuális tájékoztatást a civil fórumok szerveződéséről, lehetőségeiről és jogi szabályozásáról. • Az együttműködés megvalósítása során a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal és a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége további, aktualitást érintő fórumot szervezett az állampolgárok mindennapi életét érintő

138

jogi szabályozás alaposabb megismertetéséért, a hatóságok lakossági kapcsolatai javításáért. • A civil szférával való további szoros, korrekt együttműködés fejlesztheti az ügyfélbarát hivatali morált, hozzáállást, ami elengedhetetlen a minőségbiztosítás elvei értelmében. Fontos a partnerség elve, hiszen nem elég megkérdezni az ügyfeleket, véleményt kérni tőlük, azokat be is kell építeni a mindennapi tevékenységi folyamatba. Ennek érdekében a 2005-ben is érvényes kell, hogy legyen az a módszer, amelynek alapján a közös tevékenységek értékelve vannak. Csak ezeknek a visszacsatolásoknak az eredményeképpen lehet a hatékonyságot növelni, a rosszul kódolt feladatokat korrigálni. A 2003. július 1. napjával realizált szervezeti átalakítás után megkezdték munkájukat a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok. Ez tűnik az egyik olyan területnek, ahol a Gyámhivatal partneri együttműködést tud, illetve már tudott is kialakítani a civil szférával. A koordinátorok ugyanis nem hatóságként jelennek meg, hanem egy speciális szerepkört töltenek be a gyermekvédelem területén. A hivatalunk és a Civil Szolgáltató Központ együttműködése során kialakult civil szervezetek szakmai támogatása eredményeképpen Csongrád megyében nem csak az önkormányzatok pályázati affinitása, sikeressége mutat kiemelkedő számokat, hanem a civil szférában benyújtott projektek száma is. Ennek eredményeként 2005. évben 301 millió forintról a támogatási összeg 438 millió forintra emelkedett. 2005. évi célkitűzéseink között szerepel ennek a sikersorozatnak a fenntartása, folytatása, olyan módon, hogy a Civil Egyeztető Fórumok munkáit segítve jogi, szakmai és pályázati lehetőségek rendszeres adásával, tovább növelni a harmadik szektor szerepét a megyében.

9. A Gyámhivatal 2004. évi tevékenysége I. Általános értékelés, különös tekintettel az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósulására, illetve a főhatóságokkal kialakított kapcsolatokra A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező igazgatási szerveként a Megyei Gyámhivatal 2004. évi munkáját a jogszabályoknak történő megfelelés és az ágazatpolitikai céloknak a törvényes működéssel való összehangolása iránti igény jellemezte. Az ágazati stratégia teljes körű értelmezése a Gyámhivatal speciális helyzeténél fogva körülményes, hiszen a szakmai felügyeletet az ágazati minisztérium, vagyis az ICsSzEM (korábban EszCsM) látja el. Ennek ellenére a meghatározott stratégiai célokra és kulcsterületekre vonatkozó feladatok állapotjelentése a gyámhivatalra is kötelező, illetve elvégzendő, különösen a szolgáltató közigazgatás, illetve a bűnmegelőzés területén.

139

Az állami szerepek és feladatok felülvizsgálata Korábbi jelentésekre alapozva megállapítható, hogy a Gyámhivatal kizárólag a jogszabályok által megállapított hatásköreit gyakorolja, ezen kört meghaladóan ellátandó feladata nincs. Szervezeti felépítése és létszáma megfelel a szakminisztérium elvárásainak. Bár nem képezi a 2004. évi beszámoló részét, mégis szükséges arra utalni, hogy az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján jelentős átalakítást kell előkészíteni, hogy 2005. szeptember 1től zökkenőmentesen működhessen a Megyei Szociális- és Gyámhivatal. Fontos megemlíteni, hogy a gyámhivatal folyamatosan részt vett a munkáját meghatározó jogszabály-tervezetek véleményezésében. A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal korrekt kapcsolat alakult ki. A Gyámhivatal ezzel kapcsolatos feladatainak határidőre eleget tesz, aktívan részt vesz szakmai anyagok, jogszabálytervezetek véleményezésében. A megszerzett információkat folyamatosan megosztja az érintett társhatóságokkal, szervezetekkel, érdekeltekkel. II. 9.1. A gyámhatósági tevékenység 2004. évi értékelése Az éves munka értékelése során a 2004. évre kitűzött elképzelések, mind az ellenőrzés, mind az oktatás-képzés területén végrehajtásra kerültek. A Megyei Gyámhivatal működésének egyik legfontosabb mutatója az éves ügyiratforgalom, azon belül is az elkésett, illetve hátralékos ügyiratok mennyisége, illetve aránya. Megállapítható, hogy a munkatársak hozzáállása, illetve részben a folyamatos ellenőrzés eredményeként elenyészően csekély számban fordult elő késlekedés, illetve hátralék. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az ügyintézői létszám bővítése nélkül az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 15. § (1) bekezdésének módosítása révén a legtöbb ügyben rövidített határidőben kell eljárni, mivel a kiskorúakat érintő ügyekben soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül kell a végső intézkedést megtenni. 2004. évben 335 főszámon 535 alszámon 870 iktatott ügyirat keletkezett. Ezt az alábbi bontásban lehet szemléltetni:

140

2004. évi ügyiratforgalom

Főszám Alszám Összes

335 535 870

Főszám 39% Alszám 61%

Elintézési határidők alakulása Időben Késve Folyamatban Hátralék Összesen

811 12 45 2 870

Folyamatban 5% Késve 1%

Hátralék 0%

Időben 94%

A Csongrád Megyei Gyámhivatal a 2004. évi ellenőrzési terve alapján átfogó ellenőrzést végzett 15 község jegyzőjénél. Az anyagi és eljárási jogszabályokat, valamint az iktatást is figyelembe véve megállapította, hogy vannak nagyon jól működő, jogszerű eljárást folytató gyámhatóságok, de gyakran előfordul az is, hogy „csak” szóbeli ügyintézést folytatnak, mivel az egyes polgármesteri hivatalokban gyámhatósági ügyirat az ellenőrzött időszakban szinte nem is keletkezett. E miatt az Áe. szabályainak érvényesülését sem minden esetben lehetett teljes körűen vizsgálni. Sok helyen az iktatás is problémát okozott, egyes ügyiratok /pld.: környezettanulmányok/ iktatása teljesen elmaradt, ezért a gyámhatósági statisztika szerinti ügyiratforgalom sem a valóságos helyzetet tükrözte. A Megyei Gyámhivatal a tapasztalatokat az ellenőrzéseket követően határidőben összegezte. Indokolt esetben a hiányosságok kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Többször került sor az elkövetett típushibák – anonim módon történő – szélesebb körű ismertetésére, melynek pozitív hatása a későbbi ellenőrzések során tapasztalható volt. A Csongrád Megyei Gyámhivatal célvizsgálatot tartott valamennyi városi gyámhivatalban a külföldi állampolgárságú kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésének jogszerűsége, gyakorlata, a gyermekek sorsának megfelelő rendezése érdekében tett intézkedések, azok eredménye, hatékonysága tárgyában. Az ellenőrzés

141

12 kiskorút érintett, akik közül egy kenyai-török állampolgárságú szülőktől származott, míg a többi gyermek román állampolgár. Az eljárás lefolytatására 10 esetben Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, míg egy-egy esetben Makó, illetve Mindszent Város Gyámhivatala volt a hatáskörrel rendelkező illetékes gyámhatóság. Az ellenőrzés rámutatott arra, hogy a külföldi állampolgárságú kiskorúak sorsának rendezése a Megyei Gyámhivatal folyamatos, rendszeres segítése ellenére továbbra is akadozik. Többször az I. fokú gyámhatóság által felterjesztett hivatalos fordítással ellátott megkeresések nem voltak alkalmasak külföldre történő továbbításra, de az is előfordult, hogy a román hatóságoktól válasz nem érkezett. Valamennyi gyermek évek óta Magyarországon él és közülük az ellenőrzés időpontjára a gyámság átruházásával 4 kiskorú sorsa rendeződött. A hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében a Megyei Gyámhivatal részletesen felhívta az ügyintézőket a soron kívüli intézkedések megtételére, amelynek betartását folyamatosan figyelemmel kísérte, és kíséri a továbbiakban is. A másik nagy terület, melyen keresztül szemléltetni lehet a szervezet működését, a II. fokú hatósági ügyintézés. 2004. évben a Megyei Gyámhivatal jogorvoslati kérelem alapján 84 II. fokú érdemi határozatot hozott. Ez kb. 10 %-os csökkenést jelent 2003-hoz képest. 58 esetben, vagyis az elbírált ügyek 69 %-ában az alapeljárás megalapozott volt, ezért a II. fokú döntés az I. fokú gyámhatóság határozatát helybenhagyta. (2003-ban ez az arány 64 % volt.) Ezen két mutató együttes értelmezése azt mutatja, hogy a szakmai iránymutatás, az I. fokú hatósági ügyintézés folyamatos ellenőrzése eredményes volt, hiszen a fellebbezések száma szignifikánsan csökkent, míg a helybenhagyott I. fokú döntések aránya közel 10 %-kal nőtt. 19 esetben a fellebbezéssel megtámadott határozat megváltoztatására, míg 4 alkalommal az új eljárásra utasítás mellett az I. fokú határozat megsemmisítésére került sor. Egy esetben az I. fokú gyámhatóság határozatának megsemmisítése /új eljárásra kötelezés nélkül/ vált indokolttá, míg két ügyben a jogorvoslati kérelem visszavonása miatt az eljárás megszüntetése volt szükséges. 2004. évi II. fokú határozatok

Helybenhagyó Megváltoztató Megsemmisítő Megszüntető Összesen

58 19 5 2 84 Megsemmisítő 6%

Megszüntető 2%

Megváltoztató 23% Helybenhagyó 69%

142

Hivatalból lefolytatott eljárás során három esetben kellett a határozatok meghozatalát követően saját hatáskörben döntést hozni, amelyekből kettő esetben a II. fokú határozat módosítására, míg egy alkalommal a határozat kijavítására került sor. 2004. évben felügyeleti intézkedésként a Megyei Gyámhivatal érdemi határozatot nem hozott. Az évek óta visszatérő kapcsolattartási ügyek mellett az elmúlt évben különösen jellemző volt, hogy a kiskorúak és a gondnokoltak vagyonának megmentése, a lakásmaffia kiküszöbölése érdekében kellett intézkedéseket tenni. Általános probléma, hogy eladáskor a vételárat a kiskorú törvényes képviselőjének, illetve a gondnoknak az adásvételi szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozathoz történő gyámhatósági hozzájárulás nélkül azonnal kifizetik, akik ezt követően különböző ingatlan adásvételeket bonyolítanak le, „természetesen” szintén gyámhatósági engedély hiányában a reális forgalmi értéktől lényegesen eltérő áron. Ezek után nagyon nehéz oly módon befejezni az ügyeket, hogy a kiskorúak és a gondnokoltak érdekei egyáltalán ne sérüljenek, de azért figyelemmel legyen a II. fokú gyámhatóság a vétlen vevők méltányos érdekeire is. A Megyei Gyámhivatal törekedett arra, hogy minden esetben megtalálja a legoptimálisabb megoldást. 2004. évben 9 esetben döntött jogerősen a bíróság a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ügyében. Hét alkalommal a keresetet megalapozatlannak találta és azt elutasította. Az elutasítások esetében egy ügyben a Legfelsőbb Bíróság járt el, amikor is a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítására került sor. Egy kiskorú vagyoni ügyében a Csongrád Megyei Bíróság a II. fokú határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a Megyei Gyámhivatalt, míg egy esetben az eljárást megszüntette. Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata

Kereset elutasítása Új eljárásra utasítás Eljárás megszüntetése Összesen

7 1 1 9

Eljárás Új eljárásra megszüntetése 11% utasítás 11% Kereset elutasítása 78%

Az új eljárásra utasítás esetével kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a Csongrád Megyei Bíróság a II. fokú határozat hatályon kívül helyezésekor figyelmen kívül hagyta az I. és II. fokú gyámhatósági iratokban, határozatokban foglaltakat. Megállapította a bírósági döntés indokolása, hogy az eljárt közigazgatási szerv a

143

hatályos jogszabályok és a nemzetközi egyezmény által megszabott keretek között járt el és erre való tekintettel jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát. A bíróság álláspontja szerint a megismételt eljárásban a Megyei Gyámhivatalnak teljes körűen tisztáznia kell a gyermek vagyonának körét, holott ez teljes mértékben tisztázott volt, az adatokat az I. és II. fokú határozatok is tartalmazták. Sajnálatos jelenségként a bírósági ügyekre az elmúlt évben általánosan jellemző volt az ügyfelek részéről az agresszivitás, amely oly mértékűvé vált, hogy gyakran a bírósági tárgyalást követően a biztonsági őrök segítségével lehetett az épületet az ügyintézőnek biztonságosan elhagynia. Jelentős számban kellett eljárni elfogultsági kifogások vizsgálata, valamint egyéb ügyféli panaszok alapján, amelynek elsősorban az volt az oka, hogy az I. fokú gyámhatóságok elintézési határidejét sérelmezték az ügyfelek. A Csongrád Megyei Gyámhivatal az I. fokú eljárást minden esetben megvizsgálta és a szükséges intézkedéseket megtette, amelyről az ügyfelet is értesítette. A 2004. év eredménye hivatásos nevelőszülők képzésében való részvétel, valamint a hivatásos gondnokok képzésének lebonyolítása, melynek keretében 29-en kapták meg az erről szóló tanúsítványt. A Megyei Gyámhivatal kollégái rendszeresen kapnak rendezvényeken történő előadások, konzultációk megtartására.

felkérést

különböző

II.

9.2. A gyermekvédelmi szakreferensek 2004. évi tevékenysége 9.2.1. Működési engedélyezési eljárások 2004. évben 25 működési engedélyezési eljárást folytatott a Megyei Gyámhivatal. Az ideiglenes működési engedély meghosszabbítására került sor: • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézmény keretein belül működő Utógondozó Otthonban, • Csongrád Város Önkormányzata fenntartásában lévő Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában, • a Csongrád Megyei Önkormányzat Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonában, • a Csongrád Megyei Önkormányzat Pápay Endre Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonában, • a Csongrád Megyei Önkormányzat Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonában,

144

• a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthonok Igazgatósága Nagymágocs I. számú lakásotthonában, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthonok Igazgatósága Nagymágocs II. számú lakásotthonában, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthonok Igazgatósága Szegvár I. számú lakásotthonában, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthonok Igazgatósága Szegvár II. számú lakásotthonában, azaz összesen 9 esetben.

és és és és

Új működési engedély kiadására került sor: • az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete fenntartásában lévő szegedi SOS-Ifjúsági Ház új szolgáltatásként megjelenő Speciális Nevelőszülői Hálózata számára, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Hont F. u. 24/b. külső férőhelyeire, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Hunyadi tér 19. külső férőhelyeire, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Bimbó u. 3/A. külső férőhelyére, • a Csongrád Megyei Önkormányzat Pápay Endre Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Csanádpalota, Vörösmarty u. 36. külső férőhelyére azaz összesen 5 estben. A működési engedély módosítására került sor: • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézmény keretein belül működő Fiú Speciális Gyermekotthonban férőhelyszám változás miatt, • az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete szegedi SOS-Ifjúsági Ház külső férőhelyei címeinek és férőhelyszám változás miatt, • a TEGYESZ Nevelőszülői Hálózatánál, a nevelőszülők személyében és a férőhelyszámokban beállt változások miatt, • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat Helyettes Szülői Hálózatánál, a helyettes szülők személyében és a férőhelyszámokban beállt változás miatt, • Szentes Város Önkormányzata fenntartásában lévő Családsegítő Központ Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata Helyettes Szülői Hálózatánál, a helyettes szülők személyében és a férőhelyszámokban beállt változás miatt, • Csongrád Megyei Önkormányzat Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonnál, szakmai vezető személyében beállt változás miatt,

145

• Csongrád Megyei Önkormányzat Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Makó Ráday u. 5. szám alatti lakásotthonnál, szakmai vezető személyében beállt változás miatt, • Csongrád Megyei Önkormányzat Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Makó Szt. Lőrinc utca 6. szám alatti lakásotthonnál, szakmai vezető személyében beállt változás miatt, • a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Hódmezővásárhely, Szabadság tér 3. szám alatti lakásotthonnál, férőhelyszám változás miatt. azaz összességében 9 alkalommal. Egy esetben a fenntartó kérelmére a működési engedély visszavonására került sor (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézmény Leány Speciális Gyermekotthona). Egy alkalommal elírás miatt saját hatáskörben kellett határozatot kijavítani. A működési engedélyezési eljárás során hozott I. fokú határozatok száma a következőképpen alakult: Ideiglenes működési engedély meghosszabbítása új működési engedély működési engedély módosítása működési engedély visszavonása határozat kijavítása összesen működési engedély visszavonása 4%

határozat kijavítása 4%

9 5 9 1 1 25 ideiglenes működési engedély meghoszszabbítása 36%

működési engedély módosítása 36%

új működési engedély 20%

Egy alkalommal elfogultsági kifogás bejelentése miatt eljáró hatóság kijelölésére került sor. Hivatalunk a működési engedélyezési eljárások során rugalmasan együttműködik az állami és nem állami fenntartókkal, minden segítséget igyekszik megadni az intézmények működtetéséhez. Szükség esetén soron kívül, gyors ütemben lefolytatja az engedélyezési eljárást. Több esetben akadályozta azonban a munkát, hogy a

146

működési engedély kiadásához szükséges mellékleteket nem csatolták be, és a hiánypótlási felszólításnak a fenntartók csak késve tettek eleget. A fenntartók megkeresésére hivatalunk részt vesz az intézmények ésszerű, gazdaságos és jogszabályszerű működtetési koncepciójának átgondolásában is. Rövid határidő alatt véleményezte az önkormányzati ellátó rendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, melybe bevonta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet is, mely segítően együttműködött, és minden esetben a fenntartó által kértekre figyelemmel soron kívül megküldte állásfoglalását hivatalunknak. 9.2.2. Az alap-, illetve szakellátás intézményrendszere működésének ellenőrzése Az alapellátás területén 2004. évben az alábbi ellenőrzésekre került sor: - Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen és Makón a családok átmeneti otthonaiban, valamint a szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi helyettes szülői hálózatnál, - a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával Ásotthalom, Zákányszék, Dóc, Csengele, Balástya, Szeged, Földeák, Újszentiván, Árpádhalom, Szegvár, Hódmezővásárhely Tiszasziget és Nagytőke települési önkormányzat gyermekjóléti szolgálatánál, - a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde bevonásával 3 szegedi, a röszkei, a mórahalmi, valamint a földeáki bölcsődében. 2004. évben a Megyei Gyámhivatal a szakellátás területén a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működésére vonatkozó szakmai szabályok érvényesülését az alábbi intézményeknél ellenőrizte: - a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő: hódmezővásárhelyi, ópusztaszeri, Nagymágocs 1., Nagymágocs 2., Szegvár 1., Szegvár 2., Csanádpalota 1., Csanádpalota 2. számú lakásotthonokban, a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban, annak 1. és 2. számú lakásotthonában, a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságánál, a TEGYESZ ideiglenes gondozási feladatokat ellátó Átmeneti Otthonában és Nevelőszülői Hálózatánál, a TEGYESZ által működtetett hódmezővásárhelyi Leány Speciális Gyermekotthonban. - Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézmény Leány és Fiú Speciális Gyermekotthonában, Utógondozó Otthonában, Gyermekotthonában, valamint Gyermekotthona által működtetett Nevelőszülői Hálózatnál. Az ellenőrzések tapasztalatairól a Csongrád Megyei Gyámhivatal részletesen tájékoztatta a fenntartókat, javaslatokat téve a hiányosságok kiküszöbölésére. Általános tapasztalat, hogy a fenntartók anyagi nehézségekkel küzdenek és többnyire ebből adódnak az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok, problémák. A Megyei

147

Gyámhivatal ezért folyamatosan figyelemmel követi a pályázati lehetőségeket és erről tájékoztatja az intézmények fenntartói, vezetőit. Részt vett a Szentesi Családsegítő Központ Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata és a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde szakmai napjain, illetve az NCsSzI által szervezett II. Országos Módszertani értekezleten. A módszertani intézményekkel szorosan együttműködött. Megkeresésre pályázatokhoz – sürgős esetekben azonnali válaszadással is – ajánlást készített. Határidőben tett eleget a Megyei Gyámhivatal a KSH Csongrád Megyei Igazgatósága felé adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ezen túlmenően minden évben adatgyűjtést és szolgáltatást végzett a felettes minisztérium, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet részére a megyei, a megyei jogú városi, részben alap és a teljes szakellátási intézményhálózat átalakításának éves készültségi fokáról. Félévente adatszolgáltatást nyújtott az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (illetve jogelődje, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium) részére az alapellátás keretein belül működő gyermekjóléti szolgálatokról, családi napközikről, bölcsődékről, családok átmeneti otthonáról, gyermekek átmeneti otthonáról, a helyettes szülői hálózatról, valamint a szakellátásban lévő gyermekotthonokról illetve lakásotthonokról, az egyes ellátási formákban időközben történt változásokról. Hivatalunk munkatársa részt vett a „Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer 2004-ben is folyó átdolgozási munkálataiban. IV.

9.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok 2004. évi tevékenysége A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalában 2004. január elsejétől két fő látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenységet, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 122. §-ban, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 5/A. §-ban foglaltak megvalósítása céljából folytatták azt a kapcsolat felvételi és építési folyamatot, amely már 2003. év második felében megkezdődött. 9.3.1. Kapcsolatok: Megtörtént a teljes körű kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal és az általuk működtetett gyermekvédelmi alap- és szakellátási intézményekkel, a megyei és városi rendőrkapitányságokkal, gyámhivatalokkal, ügyészségekkel, bíróságokkal, iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, védőnői hálózattal, valamint a bűnmegelőzés és áldozatvédelem területén tevékenykedő civil szervezetekkel.

148

A hatékonyabb kooperáció érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk a Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Csongrád Megyei Hivatalával és aláírásra kész állapotban van a megállapodás a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetséggel. A gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködést jól segíti a megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálattal kiépített kapcsolat, amely biztosítani tudja a kétoldalú információáramlást, még a legkisebb település „egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatához” is. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdése értelmében a gyermekjóléti szolgálatok minden év március 31-ig tanácskozást szerveznek, melyre meghívják a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorokat. Ezen tanácskozások megfelelő lehetőséget teremtettek a találkozásra a jelzőrendszer valamennyi tagjával és elősegítették a hatékony információáramlást a felmerülő problémák megoldására a családon belüli erőszak, a bűnmegelőzés, az áldozattá válás és a drogprevenció területén is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden településnek van problémás pontja, mindegyiknek más és más területen. Mivel általában „hangos gondolkodás” folyt ezeken az értekezleteken, a végén körvonalazódott is a megoldás lehetősége. Miután a személyes jelenléttel rálátása van a hivatalnak arra, hogy az egyes települések hogyan oldanak meg egy – egy feladatot, a koordinátorok alternatívákat tudtak javasolni az aktuális megoldásokra. A fogyatékkal élő, az eltérő identitású, a gyermekvédelmi szakellátásban élő, valamint a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúak esélyegyenlőségének biztosítása és a diszkrimináció kezelése érdekében bekapcsolódott hivatalunk a szegedi Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda munkájába. Koordinátorain keresztül tevékenyen részt vett a gyermekügyi munkacsoport munkájában. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Csongrád Megyei Gyermekjogi Képviselőjével napi kapcsolatban áll a gyámhivatal. Kölcsönösen tájékoztatást ad a két hivatal minden olyan eseményről, rendezvényről, ahol a gyermeki jogok erősítésére, kiteljesítésére van lehetőség, döntő hangsúlyt helyezve a prevencióra. Gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanúja esetén a szükséges intézkedések megtételéről jelzéssel él a hivatal a gyermekjogi képviselő felé is. Több olyan civil szervezettel sikerült kapcsolatot kiépíteni, akik tevékeny részt vállalnak a bűnmegelőzés, áldozattá válás és a drogprevenció területén. Fontos azonban minden olyan szervezet tevékenységének propagálása, amely indirekt módon végzi ezen feladatokat, alternatív lehetőségek felajánlásával a fiatalok számára szabadidős tevékenységek, családi tréningeken való részvétel, táborozás, éjszakai

149

játszóház üzemeltetésével, stb. Feladat újabb civil szervezetek és az egyházak bevonása a prevenciós tevékenységbe, elősegítve a bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának fokozatos megvalósulását. A létrehozott kapcsolatokat folyamatos visszacsatolással koordinátorok, fokozott gondot fordítva a továbbfejlesztésükre.

tartják

életben

a

Mivel 2004. július 1-vel a közigazgatási hivatalok feladatul kapták a bűnmegelőzés összehangolását a közigazgatás területén, a koordinátorok segítséget nyújtanak a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium tagjainak bűnmegelőzésben betöltött szerepéről készülő stratégia kialakításához a már meglévő információik továbbadásával, a Társadalmi Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégiáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat valamint annak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1009/2004. ( II. 26.) Korm. határozat figyelembe vételével. 9.3.2. Szakmai ismeretek – koordinációs tevékenység: A szakmai ismeretek bővítése kapcsán lehetőség nyílt részt venni a BM Bűnmegelőzési Akadémia által szervezett „A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései” című tanfolyamon Budapesten. Az itt kapott információk és megismert szemlélet segítséget jelentett a törvény által meghatározott feladatok szakmai tartalommal való megtöltéséhez. A bűnmegelőzés jogi, gyakorlati – módszertani kérdéseinek megismerésén keresztül, a bűnözés elleni védekezés, a prevenció leghatékonyabb formáit tudta a hivatal közvetíteni Csongrád Megyében. A koordinátorok részt vettek a Belügyminisztérium és az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által szervezett „Együttműködés a családon belüli erőszak kezelésében – gyakorlati tapasztalatok, további célok” című rendezvényen, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermeki Jogok Miniszteri Biztosa által szervezett szakmai konferencián. Mindkét fórum azzal a céllal szerveződött, hogy elősegítse az állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek közötti hatékonyabb együttműködést, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltak végrehajtásának összehangolását. Az itt szerzett ismeretek helyi szintre történő közvetítésében deklaráltan fontos szerep hárul a megyei gyámhivatalokra. A kiemelten megemlített rendezvényeken túlmenően részt vettek a koordinátorok a megyében minden olyan fórumon, ahol lehetőség volt a Gyvt.-ben megfogalmazott együttműködési, kapcsolattartási, közvetítési és koordinációs feladatok kiteljesítésére a bűnmegelőzés és a drogprevenció területén. Folyamatos a hivatal jelenléte a megyében működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájában Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Tevékenyen segítette és segíti a szentesi újjáalakuló és a Csongrádon most születő KEF munkáját. Az elkövetkezendő idő feladata tovább szervezni és elősegíteni új KEF megalakulását Makó és a Homokhátság térségében.

150

Élő és rendszeres a kapcsolat a szegedi és hódmezővásárhelyi Bűnmegelőzés és Közbiztonsági Tanácsokkal. Kidolgozott stratégiájuk megvalósításához, a pályázati úton elnyert pénzeszközök felhasználásához segítséget nyújt a hivatal. Ennek keretében – a koordinátorok közvetítésével - anyagi támogatással is segítette a Tanács a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézmény által szervezett Országos Bűnmegelőzési Tábort. Gyámhivatalunk szervezésében Szegeden 2004. szeptember 15-16-án országos továbbképzésre került sor a megyei gyámhivatalokban dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok részére. A program célja az volt, hogy elinduljon egy olyan folyamat, melynek során a koordinátorok kölcsönösen megismerhetik a megyékben folyó, bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységet, és rendszeresen találkozhassanak tapasztalataik kicserélésére. A két nap konklúziójaként világossá vált, hogy mind az állami fenntartású intézmények, mind pedig a civil szervezetek végzik feladatukat, de eredményesség szempontjából hatékonyabb, ha az összes kapcsolódási pontot megtalálva, együtt és egymást kiegészítve folytatnák munkájukat. Ennek elengedhetetlen módja az, hogy rendszeresen találkozzanak, közösen gondolkodjanak, egyeztessenek és komplex módon válaszoljanak a felmerülő társadalmi igényekre. A fenti célok megvalósítása érdekében hivatalunk értekezletet szervezett Szeged város általános és középiskolai gyermekvédelmi felelősei, a gyermekjóléti szolgálat, az ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, rendőrség és a védőnői hálózat bevonásával a jelzőrendszer hatékonyabb működése céljából, a felmerülő mindennapi problémák közös megbeszélése és kezelése érdekében. Minden jelenlévő egyetértett és a tanácskozás egyik fő eredményének tartotta - az újonnan szerzett szakmai információkon túl - , hogy a személyes megismerés lehetőségét is megteremtette ez a tanácskozás, ezzel is segítve a szubjektív ismeretségen alapuló hatékonyabb ügyintézést. 9.3.3. Nyilvántartás – programok Nyilvántartást vezet a hivatal a megye területén folyó oktatási és más intézmények, szervezetek által szervezett szabadidős, egészségnevelési, bűnmegelőzési és drogprevenciós programokról. A tudomásunkra jutott, civil szervezetek által nyújtott, ezen témakörökhöz kapcsolódó képzéseket, programokat megismertetjük egyéb szervezetekkel is. A nyertes pályázatokról is készül nyilvántartás, melynek sikeres megvalósítását figyelemmel kíséri és segíti a gyámhivatal.

151

9.3.4. Pályázatok Minden hónap végén – illetve szükség esetén soron kívül – elektronikus úton tájékoztatja a hivatal az önkormányzatokat és rajtuk keresztül az általuk működtetett intézményeket az aktuális pályázati lehetőségekről. Ez részben költségkímélő módszer, de egyben a leggyorsabb módja az információ-továbbításnak. Ennek következtében a szervezetek, intézmények több száz pályázatot nyertek, több millió forint pályázati pénz felhasználására kerülhet sor. Hatékonyabb és szélesebb körű elérhetőséget fog jelenteni, ha az elkövetkezőkben a hivatali honlapon jelenik meg a pályázati lehetőségekre való figyelemfelhívás, melynek előkészítése megtörtént. A pályázók körét bővíteni szeretnénk további civil szervezetek bevonásával. A pályázatok tartalmának megismerését követően szakmai ajánlással segítette a hivatal az eredményes pályázást, melyek minden esetben pozitív elbírálásban részesültek. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ felkérésére célcsoportok felkutatásában nyújtott segítséget hátrányos helyzetű fiatalok iskoláztatására, szakmaszerzésére, munkába állásának támogatására kiírt pályázathoz. 9.3.5. Ellenőrzés Fontos feladatként jelentkezik a gyermekvédelmi rendszerben végzendő prevenciós munka –különös tekintettel a veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenység –, melynek megvalósítása és az erre irányuló programok addig is részét képezték az intézmények munkatervének. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben tett ellenőrzések során figyelemfelhívás történt arra, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fordítsanak a bűnmegelőzési tevékenységekre, váljanak általánossá és mindennapos gyakorlattá az erőszakmentes konfliktusfeloldó technikák a családon belüli és a kortársak közötti erőszak megelőzésére. Pályázati forrásokból olyan programok és felkészítő tanfolyamok elvégzésére nyílhat lehetőség, amely a meglévő humánerőforrás megfelelő felkészítését is biztosíthatja ezen feladatok magas szintű ellátására. Fontos annak ösztönzése (koordinálása), hogy a nevelőszülők képzésében is jelenjenek meg bűnmegelőzéssel, áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos témakörök. 9.3.6. Honlap - PR tevékenység Annak érdekében, hogy a megyei gyámhivatal, ezen belül a koordinátorok munkája széles körben ismert legyen, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal honlapján rendszeres tájékoztatás jelenik meg az aktuális feladatokról, egyben hasznos információkhoz és elérhetőségekhez, szakmai anyagokhoz lehet jutni.

152

Ezen honlap széleskörű propagálásán túl, fontos feladatnak tekinthető a médiákban történő – bűnmegelőzést szolgáló, pozitív példákat bemutató – megjelenés, melyre már szintén volt lehetőség.

10. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2004. évi tevékenysége 10.1. Ellenőrzések, vizsgálatok A fogyasztóvédelem 2004. évben fontos feladatának tekintette a fogyasztóvédelemről szóló törvényben megfogalmazott, a fogyasztói érdekek védelmét biztosító előírások betartásának vizsgálatát. Kiemelten kezeltük a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekek védelmét. Ennek megfelelően alakult vizsgálati programunk is. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a gazdasági miniszter által jóváhagyott országos vizsgálati program figyelembevételével 2004. évben összesen 15 tervezett országos vizsgálatot folytatott le, helyi kezdeményezés alapján 9 témát vizsgáltunk, elsősorban olyan kérdések vonatkozásában, amelyek tekintetében a korábbi tapasztalatok alapján a fogyasztók érdekei gyakrabban sérülhetnek. A 2004. év szeptemberében jelentkező un. „paprikabotrány„ szükségessé tette, hogy rendkívüli, országos vizsgálat keretében ellenőrizzük a fűszerpaprika és a fűszerpaprika őrlemények forgalmazását. Jellemző volt az elmúlt évre, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidőben és azt követően a kereskedelem és szolgáltatás folytatásával kapcsolatban újabb szabályok léptek hatályba, amellyel összefüggésben szükség volt körültekintő ellenőrzések lefolytatására. Évek óta kiemelt feladatként jelentkeznek azok a vizsgálatok, amelyeket szinte egész évben folyamatosan végzünk. Ilyen tevékenységünk volt a 2004-es évben a vásárokon és piacokon folyó kereskedelmi tevékenység ellenőrzése, folyamatosan figyelemmel voltunk a reklámtevékenységekre, különös tekintettel az alkoholtartalmú italok, dohányáruk reklámozására, valamint a reklámokban az árfeltüntetésre vonatkozó szabályokat betartására. A vizsgálati program ez évben is meghatározta, hogy a vendéglátóhelyek ellenőrzését rendszeresebben végezzük, ezen a területen is kiemelten kezeljük az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírások betartását, így az idegenforgalmi szezonban a vendéglátó helyek vizsgálatára három hónapon keresztül került sor. 2004. évben összesen 1.126 ellenőrzést végeztünk, amely az előző évben lefolytatott ellenőrzésekhez viszonyítva /1.269/ kevesebb volt. Összességében a kifogásolt egységek az ellenőrzött egységek 50 %-át tették ki. Ez a kifogásolási arány a 2003. évi kifogásolási aránnyal közel azonos. Megállapítható, hogy a kereskedelemben /élelmiszer, műszaki és egyéb/ a kifogásolások aránya kisebb /44 %/, a szolgáltatások 153

területén azonban ez majdnem eléri a 60 %-ot. A szolgáltatásokhoz soroljuk a vendéglátó és idegenforgalmi tevékenység mellett az egyéb lakossági szolgáltatásokat. Itt meg kell jegyezni, hogy az ellenőrzéseink alkalmával összesen 467 szolgáltatót kerestünk meg és ebből a vendéglátást, illetve az idegenforgalmi szolgáltatást 396-an folytattak. Tehát a szolgáltatásra vonatkozó adatok elsősorban a vendéglátást és idegenforgalmi szolgáltatást érintik. A 2004 évben végzett vizsgálatok száma 1126

1200 1000 800

659 563

600

467

400

287

Ellenörzött egységek Kifogásolt egységek

276

200 0 Kereskedelem 44%

Szolgáltatás 59%

Összesen 50%

Változatlan az a tendencia, hogy az élelmiszer-kereskedelemben állapítunk meg legkisebb mértékben szabálytalanságot, az egyéb kereskedelmi egységekben igen jelentős a kifogásolás százaléka /65 %/, amely elsősorban a forgalomba hozott termékek címkézésével, illetve használati-kezelési útmutató biztosításával függ össze. A vendéglátó egységek vizsgálatakor még ennél is magasabb kifogásolási arány volt /68 %/, ezen kifogások legnagyobb része elsősorban a vendéglátó tevékenység folytatásával hozható összefüggésbe, így pl. sok helyen nem gondoskodnak arról, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztassák arról, hogy panaszukkal milyen fórumokhoz fordulhatnak, illetve ebben a témakörben sajnálatos módon még mindig jelentős, hogy a vendéglátó egységek részére kötelezően előírt HACCP rendszert sokan nem dolgozták ki, és a vendéglátó tevékenységet nem a rendszer alkalmazásával végzik. Az egyéb szolgáltató tevékenységek ellenőrzése során a kifogások száma sokkal alacsonyabb volt /mindössze 24 %/, amely azt is bizonyítja, hogy a szolgáltató tevékenységet folytatók esetében kevesebb szabály betartását tudjuk ellenőrizni és hatósági eszközzel kényszeríteni. A kereskedelemben és szolgáltatásban végzett vizsgálatok megoszlása 400

374

350 300

304 269

254

250 200 150

179 108

Ellenörzött egységek Kifogásolt egységek

93

100 50

22

0 Élelmiszer kereskedelem 40 %

Egyéb Vendéglátó kereskedelmi egységek egységek 59 % 68 %

Egyéb szolgáltató egységek 24 %

154

A piac-felügyeleti tevékenység keretében fontos feladatunk volt a vámszervekkel közösen ellenőrizni, hogy az országba és ez által az Európai Unióba csak biztonságos termékek kerüljenek. Elsősorban a villamossági termékekre és gázkészülékekre koncentrálva folytattuk ezt a vizsgálatot, az elvégzett ellenőrzéseink alkalmával azonban csak egy alkalommal kellett megtiltani a termékek forgalomba hozatalát, illetve a vámkezelés elvégzését, hiszen az adott termék esetében nem állt rendelkezésre a megfelelőség igazolása. A gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok betartását ebben az évben is folyamatosan vizsgáltuk, összesen 17 esetben folytattunk le reklám-felügyeleti eljárást. Az intézkedésekre alkoholtartalmú italok, illetve nagyobb számban a dohányáru reklámozásával kapcsolatos szabályok megsértése miatt, kisebb számban az árfeltüntetésre vonatkozó reklámozási szabályok betartásának elmulasztása miatt került sor. Ebben az évben fordult elő először, hogy a gyermek és fiatalkorúak erkölcsi fejlődését károsító reklám közzétételével kapcsolatban kellett intézkedni. A rendkívüli vizsgálatnak tekinthető, országos, a paprika forgalmazását célzó vizsgálat keretében rövid idő alatt összesen 118 ellenőrzést végeztünk. Mind a kiskereskedelmi egységekben, mind a vendéglátó helyeken vizsgáltuk, hogy csak olyan fűszerpaprika őrleményt értékesítsenek, illetve használjanak fel, amely az ÁNTSZ tájékoztatása alapján nem hibás, nem mérgező, így az a fogyasztó részére forgalomba hozható. A vizsgálat első napjaiban találtunk még a polcokra kihelyezve olyan fűszerpaprika készítményt, amely értékesítését meg kellett tiltani. Összesen 13 esetben tiltottuk meg a paprika őrlemény, illetve paprika készítmény értékesítését, felhasználását, végeredményben azonban csak egy helyen kellett a forgalmazást véglegesen megszüntetni, mivel az ellenőrzéskor olyan nylon zacskóba helyezett, címkével el nem látott fűszerpaprikát találtunk a vendéglátó egységben, amely beszerzéséről bizonylattal nem rendelkezett az üzlet vezetője, tehát nem lehetett megállapítani annak eredetét. A fűszerpaprika vizsgálat esetében általánosságban megállapítható volt, hogy a vizsgált kereskedelmi és vendéglátó egységek – a lényegében csak médiákon keresztül megjelenő hír alapján – igen fegyelmezetten, és haladéktalanul intézkedtek a fűszerpaprika és készítmények forgalomból való kivonásáról. Szakterületenként az általános tapasztalataink az alábbiak: 10.1.1. Élelmiszer-kereskedelem: Az elmúlt évben több témavizsgálat érintette az élelmiszer-kereskedelmet, ilyen volt az ár- és egységár feltüntetésének ellenőrzése, átfogó vizsgálatot végeztünk a nagyforgalmazóknál, különös tekintettel az értékesítési körülmények megfelelőségére, kiemelten kezeltük a tej- és tejtermékek forgalomba-hozatalának körülményeit. Mint korábban említettem, az élelmiszer-kereskedelemben kevesebb kifogás merült fel, ez abból is adódhatott, hogy az élelmiszer-kereskedelemben szinte folyamatosan valamilyen témavizsgálat keretében, vagy panaszbejelentés alapján végzünk

155

ellenőrzéseket, ugyanakkor az ellenőrzéseknek az is a hatása, hogy az élelmiszerkereskedők törekednek a szabályok betartására. Igen kedvezőnek ítélhető az is, hogy az élelmiszer-kereskedelemben mindössze két esetben állapítottunk meg vásárlói megkárosítást. A korábbi években igen jelentős volt az élelmiszer-kereskedelemben forgalomba hozott termékek esetében az a szabálytalanság, hogy lejárt fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejű termékeket értékesítettek, valamint az, hogy az élelmiszerek jelölése sok esetben nem volt megfelelő. A jelölési hiba miatt is az akkor érvényes jogszabályok értelmében – 2004. május elsejéig – minőségvédelmi bírságot kellett kiszabni. A 2003-as évben a jelölési hiba miatt 44 alkalommal, több mint 5 millió Ft minőségvédelmi bírságot szabtunk ki. 2004. májusáig 22 esetben alkalmaztuk a minőségvédelmi bírságot abban az esetben, ha az adott termék jelölése nem volt megfelelő, és ezért 2 millió Ft minőségvédelmi bírság kiszabására került sor. Az élelmiszer-kereskedelemben változatlanul előfordul az a szabálytalanság, hogy az élelmiszerek jelölésénél hibát vétenek, vagy konkrétabban a kiskereskedelmi egységekben úgy hoznak forgalomba helyben csomagolt élelmiszert, hogy a szükséges jelölésekkel nem látják el, azonban ebben az esetben már 2004. május elseje óta minőségvédelmi bírság kiszabására már nem kerülhet sor. Az élelmiszertörvény módosítása következtében 2004. május 1. után gyakorlatilag minőségvédelmi bírságot csak abban az esetben szabtunk ki, amikor megállapítottuk, hogy lejárt fogyaszthatósági idejű vagy minőség-megőrzési idejű élelmiszert helyeztek ki értékesítésre, ezért a 2004. év tekintetében kevesebb számban és összegben került sor minőségvédelmi bírság kiszabására. 10.1.2. Vendéglátás: Ebben az évben kiemelt figyelmet fordítottunk a vendéglátó tevékenységet végzők ellenőrzésére, egyrészt országos témavizsgálat keretében, elsősorban az idegenforgalmi főszezonban végeztünk nagy erőkkel ellenőrzést, másrészt pedig helyi kezdeményezés alapján mértük fel, hogy a nem melegkonyhás vendéglátó egységekben a fogyasztók érdekeit mennyire képviselik, illetve az erre vonatkozó szabályokat hogyan tartják be. A vendéglátó egységekben tartott ellenőrzésünkkor a kifogásolás aránya 68 %-os, amely az átlagnál magasabb. A vendéglátó egységekben az elmúlt évhez viszonyítva több próbavásárlást, illetve több próbafogyasztást végeztünk, a vásárlói megkárosítás megállapítására azonban ebben az évben kevesebb alkalommal került sor, hiszen 15 esetben állapítottuk meg a vásárló megkárosítását, amelynek összege 2.600.- Ft volt. /Az elmúlt évben 43 esetben károsították meg a fogyasztót, és a megkárosítás összege 3.540.- Ft volt./ Tájékoztatással kapcsolatban elsősorban az éttermekben azt kifogásoltuk, hogy az un. panaszfórumokról nem adtak megfelelő tájékoztatást, hiszen a vendéglátó egységekben, ahol – étel előállítása is történik – a jegyzőt, a fogyasztóvédelmi

156

felügyelőséget, a békéltető testületet és az állategészségügyi és élelmiszer állomást kell feltüntetni, annak érdekében, hogy a fogyasztó észrevételével a fenti hatóságokhoz fordulhasson. A tájékoztatón a szervezetek pontos nevét, címét és telefonszámát kell feltüntetni. Gyakori volt – elsősorban az italbolt és kocsma jellegű vendéglátó helyeken -, hogy a kategóriába sorolást nem végezték el, nem tájékoztatták a vendégeket, hogy milyen kategóriába sorolták a vendéglátó egységet. /A bejelentés egy példányát a helyszínen kell tartani, az ellenőrzést végzők részére történő bemutatás céljából./ Igen fontos a fogyasztói árak feltüntetése, ebben a kérdésben is elsősorban az italboltok esetében állapítottuk meg, hogy a vendéglátó egység bejáratán kívül nem tájékoztatták a vendégeket az üzletben értékesített termékek választékáról, illetve az értékesítési árról. Néhány esetben nem volt megfelelő – és itt is elsősorban az italboltokban -, az un. belső ártájékoztató, sok helyen nem a teljes választék került feltüntetésre az ártájékoztatásokon. Igen gyakori volt az, hogy pl. a csapolt sörök esetében csak „korsó”, „pohár” megjelölést alkalmaztak, de a kiszolgálandó mennyiséget már nem jelölték. Mivel nincs kötelező előírás a kiszolgálandó mennyiség tekintetében, az üzletvezető maga határozza meg, hogy milyen mennyiségi egységben szolgálja ki az italt, ezért pl. „pohár” megjelölés nem elegendő, ki kell írni, fel kell tüntetni, hogy ténylegesen milyen mennyiség kerül felszolgálásra. (Hasonlóan pl. a fagyalt esetében a „gömb”, „gombóc” nem elegendő.) A tájékoztatási kötelezettség ellenőrzésekor az is megállapításra került, hogy olyan esetben is „gyümölcslé” megjelölést alkalmaztak, amikor csak üdítőitalt értékesítettek, vagy előfordult, hogy a szeszesitalt „pálinka” megjelöléssel látták el. Az adott termék tényleges minőségét és megnevezését kell alkalmazni a fogyasztói ártájékoztatásokon. Vizsgáltuk a dohánytermékek értékesítését is a vendéglátó egységekben, csak néhány helyen állapítottuk meg, hogy nem helyeztek ki a dohányzás veszélyeire felhívó táblát, de találkoztunk olyan – italbolttal -, ahol a dohányterméket nem elkülönítve tárolták. Az ellenőrzések során összesen 260 esetben végeztünk próbavásárlást, melyből 15 alkalommal állapítottunk meg vásárlói megkárosítást. Leggyakrabban a szabálytalanság a röviditalok esetében került megállapításra, hiszen nem azt a mennyiséget szolgálták ki, mint amilyen mennyiség az ártáblán szerepelt, gyakori volt, hogy úgymond megrontották az ital minőségét azzal, hogy a kiszolgáláskor beletették a szájjeget és nem külön szolgálták fel. A hamis mérések okaként megjelölhetjük azt is, hogy elég sok helyen nem használtak hiteles mérőeszközt az italok méréséhez, de előfordult az is, hogy az étel alapanyagok méréséhez a konyhákban nem rendelkeztek hiteles mérleggel.

157

Néhány esetben az is előfordult, hogy hamis számolással károsítottak meg bennünket, nevezetesen pl. a köretet kétszer számolták fel, vagy a kiszolgált étel fogyasztói ára helyett egy másik étel – magasabb árú – árát számolták fel. Az étel alapanyagok tárolásánál elsősorban azt kellett kifogásolnunk, hogy a lefagyasztott húsokat nem látták el a jogszabályban előírt címkével és több esetben tapasztaltuk, hogy az „egyszerre felhasználandó” adagként nagy mennyiséget fagyasztottak le pl. négy-öt kg-os tömbben hűtötték le a csirkemellet. Sajnos találkoztunk azzal is, hogy darált húst, illetve húskészítményt fagyasztottak le, mélyhűtőben tárolták. Kirívó jelenségként mondhatjuk el – ugyan szerencsére csak néhány helyen állapítottuk meg -, hogy a vendéglátó helyen előző nap lefőzött leves- és körettésztát tároltak. A fagylaltok értékesítésénél sok helyen tapasztaltuk, hogy nem vezették az un. fagylalt-forgalmi naplót, elsősorban az éttermekben került megállapításra az, hogy a jégkrémet a felbontást követő engedélyezett 6-7 nap helyett még a 14. napon is értékesítették. Lejárt fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idejű étel alapanyag tárolását, felhasználását nagyon kis számban állapítottuk meg. Az élelmiszertörvény 2004. május elsejétől írja elő a vendéglátó egységekben a gyártmánylap készítési kötelezettséget. Az élelmiszer előállítónak így az un. „kalkuláció”-t ki kell egészítenie a gyártás rövid leírásával, valamint minőségi jellemzőket kell meghatározni. Tapasztalatunk sok esetben az volt, hogy még a kalkuláció sem volt a vendéglátó egységben megtalálható, a gyártmánylap elkészítését pedig az éttermekben az ételt előállítóknál előírtuk. Nem javult a helyzet a bizonylatok bemutatása területén, nagyon sok helyen az ellenőrzés alkalmával nem tudták igazolni a készleten lévő áruk eredetét. A HACCP rendszert 29 étterem nem dolgozta ki, nem vezette be, az italbolt és kocsma jellegű üzletkörben pedig a vizsgált egységek több, mint fele nem dolgozta ki azt. 10.1.3. Műszaki cikk kereskedelem: A 2004-es vizsgálati program szerint az építési célú termékek, a villamossági termékek és gázkészülékek, a kozmetikai készítmények, a festékipari hígítók esetében vizsgáltuk, hogy a termékeket megfelelően látják-e el a jogszabályban meghatározott feliratokat tartalmazó címkékkel. Az ellenőrzések alkalmával az került megállapításra, hogy elsősorban a gyártó mulasztására visszavezethetően nem volt minden esetben megfelelő tartalmú a terméken elhelyezett címke. Még mindig találkoztunk olyan termékkel, ahol a gyártó és forgalmazó pontos neve és címe nem volt feltüntetve. A

158

kozmetikai termékcsoport esetében sem tartották be azt az előírást, hogy a terméken fel kell tüntetni a veszélyszimbólumhoz kapcsolódó jelet és a megnevezést is. A gyártók sok esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő színnel tüntették föl a veszélyszimbólumot. A kültéri burkolatok esetében is az volt az általános megállapításunk, hogy a megfelelőség igazolása nem megfelelő és nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyet a jogszabályok meghatároznak. Leggyakoribb hiba, hogy nem nevezik meg azt a minőségvizsgáló intézetet, amely vizsgálatán a megfelelőségi nyilatkozat alapul és a jogszabály által előírt rendszeres minőségvizsgáltatás is elmarad. A festékhígítók esetében is a leggyakoribb szabálytalanság az volt, hogy nem tüntették föl a gyártó vagy forgalmazó pontos nevét és címét. 10.1.4. Ruházati kereskedelem: Ebben a termékkörben a csecsemő- és gyermekruházati termékek vizsgálatára, valamint a ruházati méteráruk és konfekcionált termékek vizsgálatára került sor. Itt is legjellemzőbb szabálytalanság a megfelelő magyar nyelvű minőség-tanúsítás és használati-kezelési útmutató hiánya. Az ellenőrzések alkalmával igen jelentős összegű termék értékesítését kellett feltételhez kötnünk /közel 10 millió Ft értékűt/, azért, hogy a forgalomba hozók a termékeket lássák el a megfelelő minőség-tanúsítással. Leggyakrabban a gyártó vagy forgalmazó neve, címe, a termék pontos megnevezése, rendeltetése hiányzott a minőség-tanúsításokról, gyakran állapítottuk meg, hogy a jogszabály által előírt a ruházati termékbe kötelezően bevarrt kezelési jelképsor, amelynek öt ábrából kell állnia, hiányos volt, általában a szárításra és a vegytisztításra vonatkozó jelkép feltüntetése maradt le. Még mindig találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy nem azonos használati-kezelési útmutatót tartalmazott a bevarrt címke és termékhez mellékelt minőség-tanúsításon szereplő szöveg. /Ez arra vezethető vissza, hogy általában a terméket gyártó a ruhába bevarrja a textil-kreszt, a minőség-tanúsítást pedig a forgalmazók készítik el. A minőség-tanúsításokra a forgalmazók un. sablont készítenek, és az áru beérkezésekor tüntetik fel a termékre vonatkozó adatokat./ A ruházati kereskedelemben az árfeltüntetés tekintetében nem találtunk kifogást, hiszen a forgalmazók törekednek arra, hogy egyedileg lássák el a terméket az érvényes fogyasztói árral. A termékcsoport esetében néhány esetben azonban a kirakatba elhelyezett áruk árfeltüntetésével kapcsolatban állapítottunk meg hiányosságot, amikor a bemutatott termékeken elhelyezett ártájékoztatások nem szolgálták a megfelelő tájékoztatást, hiszen az utcáról benéző fogyasztó számára sok esetben nem volt látható a feltüntetett fogyasztói ár. 10.1.5. Szolgáltatások Az év folyamán vizsgálatot végeztünk a közüzemi szolgáltatóknál, annak megállapítása érdekében, hogy a fogyasztás mérésére szolgált mérőórák megfelelő hitelesítése megtörténik-e. Megállapításra került, hogy a nyilvántartási

159

kötelezettségnek a szolgáltatók eleget tesznek, ugyanakkor egyes helyeken jelentős lemaradás van az időszakos hitelesítések elvégeztetése, illetve elvégzése területén. A mobilszolgáltatók esetében azt vizsgáltuk, hogy az ügyfélkapcsolati pontok mennyire alkalmasak a fogyasztókkal való kapcsolattartásra, az mennyire zökkenőmentes és a fogyasztó igényét kielégíti-e. Megyénkben három mobilszolgáltató öt ügyfélszolgálati irodát tart fenn, ahol személyesen és telefonon is fogadják az ügyfeleket. A T-Mobile esetében az egyik ügyfélszolgálaton történik a hibás készülékek átvétele, illetve ott a készülékek szervizelése is megvalósul. Az ügyfélszolgálatok tevékenységével kapcsolatban kifogást nem állapítottunk meg, a működési szabályzatok kifüggesztésre kerültek, amelyből a fogyasztó tájékozódhat a szolgáltatásra vonatkozó előírásokról.

10.2. Panaszügyek Az elmúlt évben szinte változatlan nagyságrendben keresték meg felügyelőségünket fogyasztók, mind az ügyfélszolgálati irodán, mind telefonon keresztül. Felügyelőségünk a Megyei Önkormányzat épületében kialakított ügyfélszolgálati irodán belül napi rendszerességgel tart ügyfélszolgálatot. A hét egy napján hosszabbított ügyfélfogadással, fél hatig várjuk a hozzánk fordulókat. Legjellemzőbb változatlanul a minőségi kifogások intézésével kapcsolatos panaszok, a jótállás és szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatban a jogszabályváltozás hatása érezhető, a fogyasztók igen nehezen veszik tudomásul azt az előírást, hogy a szavatossági igény érvényesítése esetén elsődleges joguk a termék megjavításának kérése, leggyakrabban az azonnali kicserélését, vagy a vételár visszafizetését tartanák jogos igénynek. Igen nehéz feladatot jelent az ügyfélszolgálatot ellátó munkatárs részére az, hogy tudatosítsa a fogyasztóban, hogy a szavatossági és jótállási jogának érvényesítése tekintetében sokkal többet kell tennie, nem elég az, hogy a felügyelőségnél panaszt tesz, hiszen a forgalmazónál kell elsősorban igényét bejelenteni és úgymond eltűrni, hogy a terméket megjavítsák. A fogyasztók rendszeres tájékoztatása ebben a témakörben is elengedhetetlen. Nem csökkentek azoknak a panaszoknak a száma sem, amelyek elsősorban a közüzemi szolgáltatók számlázási rendszerével kapcsolatosak. Sok esetben kifogásolták, hogy pl. az elektromos áram vagy gáz fogyasztásának számlázása esetében a szolgáltatók rész-számlákat állítanak ki, amelyek tényleges fogyasztási mennyiséget nem tartalmaznak, többen kifogásolják, hogy úgymond becsült adatok alapján állítanak ki rész-számlákat. A panaszok alapján sajnos intézkedéseket tenni nem állt módunkban, hiszen a számlázás gyakorlata a jogszabályi előírásoknak megfelelő, és csak egyedi, illetve egyéni kérések alapján köteles a szolgáltató havi elszámolást végezni, amely alapja a fogyasztó által közölt tényleges fogyasztás. Ügyfélforgalmunk ebben az évben is nőtt, egyre többen fordulnak hozzánk abból a célból, hogy tájékoztatást adjunk a felmerülő problémája megoldásában. Ezt

160

rendszeresen meg is tesszük. A felügyelőségnél további vizsgálatot igénylő bejelentések száma kisebb mértékben csökkent (ez összefügg azzal is, hogy a szavatossági, jótállási jogok érvényesítésének kikényszerítéséhez kevesebb a jogosultságunk). Az alábbi táblázat az ügyfélforgalom alakulását mutatja be a 2003 és 2004.-es években. Ügyfél forgalom összehasonlítása 2003 - 2004 5000

4230

4000 3000

2860

Ügyfél forgalom Panasz bejelentések száma

2000 1000 0

454

2003

416

2004

10.3. Fogyasztók tájékoztatása: A felügyelőség munkatársai egy-egy felkérés alapján tartanak előadást, általában kereskedelmi szakközépiskolában a hallgatók részére a fogyasztóvédelemről, a jövőre nézve ezt mindenképpen célszerű lenne rendszeresebbé tenni. Törekszünk azonban arra, hogy mind a vásárlók, mind a vállalkozók részére megfelelő tájékoztatást adjunk a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályokról. Az elmúlt évben a Kereskedők Egyesületének szervezésében tartott un. Uniós továbbképzés alkalmával tájékoztattuk a kereskedőket azokról a gyakorlati kérdésekről, amelyek a vizsgálati tapasztalataink alapján a legtöbb problémát jelenthetik, valamint a képzésnek egyik témája volt, hogy az Unióhoz való csatlakozásunkat követően milyen jogszabályok változnak, mire kell felkészülniük. A továbbképzésekre a megye 15 városában különböző időpontokban került sor, és igen nagy érdeklődésre tartott számot. A fogyasztók tájékoztatására elsősorban a médiák megkeresése alapján kerül sor, ez egyrészt bizonyos témavizsgálatok általánosítható tapasztalatairól és ezáltal arról szól, hogy a fogyasztó egy-egy termék megvásárlásakor mire figyeljen, és rendszeresen adunk tájékoztatást a jótállási és szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről is. A 2004. év folyamán a Délmagyarország c. napilap, Szeged Városi TV, a Körzeti Rádió és a Körzeti Televízió, a Juventus Rádió, a Rádió 7 /Hódmezővásárhely/ munkatársai rendszeresen megkeresték felügyelőségünket egy-egy témavizsgálat keretében szerzett tapasztalataink ismertetése céljából, valamint elsősorban az ünnepek előtti bevásárlások, karácsonyi ajándékozások ideje alatt, abból a célból, hogy tájékoztassuk a vásárlókat a jogaikról és, hogy mire figyeljenek a vásárlásaikkor.

161

A 2004-es évben a Fogyasztóvédelem című – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által megjelentetett – havi lapban Csongrád megyei melléklet jelent meg. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatban a Megyei Önkormányzat elnöke, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a mellette működő Békéltető Testület elnöke, a Csongrád Megyei Kereskedők Egyesület titkára mondta el véleményét a fogyasztóvédelemről és ebben bemutatkozott a Csongrád megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is. Tájékoztattuk a fogyasztókat a felügyelőség tevékenységéről, az éppen folyó témavizsgálatok megállapításairól. 10.4. Továbbképzések: Felügyelőségünk munkatársai a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által szervezett szakmai továbbképzéseken minden alkalommal részt vettek, 3 munkatársunk a TAIEX által szervezett fogyasztóvédelmi konferencián, a felügyelőség igazgatója az Európai Bizottság által szervezett „A fogyasztóvédelem erősítése” c. szemináriumon – Olaszországban – vett részt. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a 2004. év folyamán az élelmiszer és vendéglátás ellenőrzését végző kollegák részére, valamint a piac-felügyeleti ellenőrzés gyakorlati megismertetése céljából szervezett továbbképzést, összesen 4 továbbképzésen vett részt a felügyelőség részéről 7 munkatársunk, a továbbképzési napok száma 7. 10.5. Intézkedések: Felügyelőségünk országos témavizsgálat keretében 783 ellenőrzést, helyi vizsgálat keretében 343 ellenőrzést végzett, így összesen 1.126 vizsgálat lefolytatására került sor. Az ellenőrzések alkalmával 563 helyen állapítottunk meg valamilyen kifogást, ezért a megállapított szabálytalanságok, szabálysértések elkövetése miatt az alábbi intézkedéseket hozta: Szabálysértési eljárás keretében 157 alkalommal határozattal pénzbírságot szabott ki, 3.600.000.- Ft összegben, helyszíni bírságot 2 esetben alkalmazott, és 60 alkalommal a szabálysértési eljárást figyelmeztetéssel zárta le. Minőségvédelmi bírság kiszabására 48 alkalommal, összesen 4.900.721.- Ft összegben került sor. Reklámfelügyeleti bírságot 15 alkalommal szabtuk ki, a bírság összege 2.650.000.- Ft. 118 esetben a fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor, a kiszabott bírság összege 11.395.000.- Ft.

162

Államigazgatási jogkörben a termék forgalomba-hozatalát 22 esetben tiltottuk meg, amelynek értéke 944.635.- Ft. Az értékesítés feltételhez kötésére 99 esetben 20.430.310.- Ft összegű termék esetében került sor. A 2003 és 2004évben kiszabott bírságok összehasonlító megoszlása E Ft.-ban 30000

28904

25000 22556

20000 15000 10000

10770

9819 6365

2004 3610

4901 1950

5000 0

2003

11395

Szabálysértési bírság E Ft.

Minőség védelmi bírság E Ft.

Fogyasztóvédelmi bírság E Ft.

2650

Reklámfelügyeleti bírság E Ft.

Összesen E Ft.

Összességében megállapítható, hogy a 2004. évben a kiszabott bírságok összege alacsonyabb, amely egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a minőségvédelmi bírság kiszabásának feltételei megváltoztak. Előidézte a csökkenést az is, hogy a termékcsoportok vizsgálatakor a címkézési hiányosságok miatt törekedtünk elsősorban a gyártók felelősségének a megállapítására, hiszen a címkézést ők végzik. Államigazgatási jogkörben a termék forgalomba-hozatalát 22 esetben tiltottuk meg, amelynek értéke 944.635.- Ft. Az értékesítés feltételhez kötésére 99 esetben 20.430.310.- Ft összegű termék esetében került sor. Felügyelőségünk 303 alkalommal kötelezésre szóló határozatot adott ki, amely elsősorban a tevékenység folytatásával kapcsolatos szabályok betartását írta elő. A 2004-es évben mintegy 50 kereskedelmi egységben kellett intézkedni arra vonatkozóan, hogy a kiszolgáláskor hiteles mérőeszközt használjanak, 14 alkalommal a minőségi kifogások szabályos intézését írtuk elő. A vendéglátás vonatkozásában igen nagy számú kötelezésre szóló határozat került kiadásra, amelyekben 47 alkalommal a vendéglátó egység kategóriába sorolásának elvégzésére, 49 alkalommal a gyártmánylap elkészítésére, és 66 alkalommal a HACCP minőségbiztosítási rendszer kidolgozására, illetve alkalmazására szólítottuk fel a vállalkozást folytatót. Jelentős számban kellett kötelezni a kereskedelmi egységek vezetőit /88 esetben/ arra, hogy a fogyasztókat pontosan tájékoztassák arról, hogy az egység működésével kapcsolatban kifogásokat, panaszokat, mely szervekhez tehetik meg. Igen gyakori hiba volt, hogy az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglátásban az un. ”panaszfórumon” nem tüntették föl a békéltető testület nevét és címét, valamint az Állategészségügyi Állomás nevét és címét.

163

Összességében megállapítható, hogy a fogyasztóvédelem 2004-es célkitűzései megvalósultak a vizsgálati programokban, kiemelten kezeltük a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának érvényesülését, elsősorban a fogyasztói árakról, a termék-, szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, valamint a termékek használatárólkezeléséről való tájékoztatást. A fogyasztóvédelmi törvény a termékek címkézésére vonatkozóan ír elő tájékoztatási kötelezettséget, és egy-egy konkrét árucsoport esetében külön jogszabályok meghatározzák, hogy az áru jellegétől függően még milyen tulajdonságokról kell tájékoztatni a fogyasztókat. Mint az a tapasztalatok összegezéséből megállapítható, a címkézési kötelezettségnek elsősorban a gyártók részéről nem tettek eleget. A termékbiztonság a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme mellett az élet, és testi épség, az egészséges életmód biztosításának alapvető feltétele. E mellett az élelmiszerbiztonság az elmúlt évi vizsgálataink kiemelt szempontja volt. A jövőre vonatkozóan is fontosnak tartjuk, hogy a tevékenységek folytatására, a termékek forgalomba hozatalára, a szavatossági, jótállási igények teljesítésére vonatkozó szabályokról, azok változásairól a piaci szereplőket is folyamatosan tájékoztassuk, bízva abban, hogy a jogkövetés önkéntesen is megvalósul. Kiemelten kellett kezelnünk, és ezután is fontos feladatunknak tekintjük, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségünket is, hiszen a fogyasztókat érintő és elsősorban a szavatossági, jótállási igények érvényesítésével összefüggő jogszabályok megváltozása a fogyasztók tájékoztatásának szükségességét felveti. Igen fontos, hogy a fogyasztók jogaikkal tisztában legyenek és ösztönöznünk kell őket arra, hogy a jogaik érvényesítése érdekében kellő határozottsággal járjanak el. A felügyelőség tevékenységét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakmai irányítása mellett látja el. Az egy-egy témavizsgálatot megelőző „irányelv megbeszélő” értekezleteken a témavizsgálat felelősei rendszeresen részt vesznek. Ez a fórum alkalmas arra, hogy a vizsgálati módszereket, a megállapításokkal kapcsolatban teendő intézkedéseket megbeszéljük, és egységes eljárási rend alakuljon ki. Felügyelőségünknél az elmúlt évhez viszonyítva kisebb mértékben /143-mal/ csökkent az ellenőrzések száma. Ha figyelembe vesszük, hogy nyugdíjazás miatt egy álláshely nem volt betöltve 2004. évben, meg kell állapítani, hogy a munkatársak nagy leterheltség mellett érték el ezt az ellenőrzési számot. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében munkaidőn túl, és hétvégeken is végeztek ellenőrzéseket, e mellett a jól bevált ügyfélszolgálatot is folyamatosan biztosítottuk.

164

11. A Hivatal 2005. évi stratégiája A már megkezdett stratégiai folyamatra építve valamint figyelembe véve az elért ere4dményeket, prioritásokat, 2005. évre a következő elvárásokat fogalmaztuk meg magunknak. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal jövőképe, csak egy olyan stratégiai vízióra épülhet, melynek alapját egy részletes elemzés adhatja, a hatás-, valamint a partneri körbe tartozó szervezetekkel. Az Európai Unió kihívásainak megfelelően a minőség is stratégia. Központi kérdés, amely nemcsak a gazdaság, szolgáltatás területén van jelen, hanem a közszférában is. A minőségfejlesztés a közigazgatásban minőségi szolgáltatásokat, a hatékonyság javulását, menedzser szemléletű vezetést és ügyfélbarát ügyintézést eredményez. A továbblépés lehetőségét a kérdőívek, a mérőszámok, a vevői elégedettség mérése és a teljesítményértékelés és feladat-meghatározás egységes, komplex kezelésében, összekapcsolásában látjuk. Meghatározott célunk a hivatal stratégiájában az önkormányzatok törvényes működésének fenntartásában való segítő és szolgálatkész közreműködés. A szakszerű, gyors érdemi segítségnyújtás. Ehhez kapcsolódik a törvényességi ellenőrzés hatékonyságának növelése. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése során a közösségi jog közvetlen hatályából adódó kötelezettségek teljesülésének fokozott ellenőrzése, az új TÖRV rendszerre való átállás maradéktalan biztosítása. Kiemelt feladatnak tekintjük továbbá a kistérségek összehangolt fejlesztésének, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében a többcélú kistérségi társulások, a területfejlesztési tanácsok, továbbá az egyéb önkormányzati társulások munkájának figyelemmel kísérését, segítését. A jogszerű működés érdekében a hatósági ellenőrzések területén azoknak a településeknek a fokozott ellenőrzését vesszük munkatervbe, ahol csak megbízott jegyző van. Ahol azt az első fokú hatóság igényli, szándékunkban áll célellenőrzésekkel egybekötve kihelyezett szaktanácsadó napokat tartani. Az ügyfelek jogainak érvényre juttatása, a közhatalom szolgáltató funkciójának erősítése érdekében a Ket hatálybalépésével kapcsolatos többletfeladatokra való időbeni felkészülés mind a megye köztisztviselőinek képzése, mind a hivatalon belüli szervezeti és személyi feltételek megteremtése terén. Fókuszban marad és tovább gondolandó, az EU integráció jegyében a már megkezdett párbeszéd, szakmai munka és összefogás mind az önkormányzatokkal, mind a MÁK tagokkal, civil szektorral. Ennek tartalmai elemei: a hazai és uniós események közigazgatást érintő területének folyamatos nyomon követése, az ezzel kapcsolatban megjelenő dokumentumok figyelemmel kísérése és tanulmányozása, az NFT és az Operatív Programok további felhasználásával lehetőségek megfogalmazása, arra 165

oktatást képzés szervezése, az Európai Unióval kapcsolatos információk terjesztése (honlap, hírlevél stb.), fórumok, rendezvények szervezése. A közös szakmai munkálkodás során továbbra is szem előtt kell tartani egymás kompetenciahatárát ahhoz, hogy a tevékenységek szakszerűek, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. A már megkezdett stratégiai folyamatokra építve a szervezeti célok, feladatok célirányos megismertetése szükséges a dolgozókkal. Az egységes fejlesztésközpontú és kompetencia alapú egyéni teljesítményértékelés alkalmazását kell folytatni. A pénzügyi kondíciók beszűkülése ellenére keresnünk kell az ösztönzéspolitika gyakorlati lehetőségeit az egyéni, és a munkacsoporti ösztönzésre. A karriermenedzsment eszközeivel vonzó módon szeretnénk tovább növelni a dolgozók elkötelezettségét, motiváltságát. Továbbra is fontos cél az eddig elért minőség megőrzése, a törvényes és humánus működés biztosítása, az ügyintézési határidők maradéktalan betartása, a szakmailag megalapozott és védhető döntések meghozatala. 2005. évben már új feladatként jelenik meg a FEUVE (folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés) rendszer kialakítása, működtetése, az ellenőrzési nyomvonal megállapítása. Fontos szerepet kap a kockázatok meghatározása, elemzése. A FEUVE rendszer (elvek, eljárások, szabályzatok összessége) alkalmas lesz arra, hogy a Hivatal a feladatai ellátása során az előirányzatokkal, a létszámmal, a vagyonával gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodjon. Egy fajta kontrollt fog jelenteni a gazdálkodási folyamatok terén, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer kontrollmechanizmusának alapszintje lesz. A segítségével a hibák azonnal felismerhetők, jelezhetők és kiküszöbölhetők, illetve kijavíthatók. Ezáltal nő a vezetői elszámoltathatóság és a felelősség. Fontos célunk volt 2004. évben , hogy az évet adósságmentesen zárjuk, és ez a célunk 2005. évben is. Szigorú takarékossági elvek érvényesítése mellett kell történjen a gazdálkodási tevékenység. Új szervezeti, hatásköri és feladatköri struktúrából adódó átállás nagy kihívása a szociális és gyermekvédelmi igazgatásnak. A személyi, tárgyi feltételek megszervezése, a munkafolyamat zökkenőmentes összehangolása, valamint az önkormányzatok és a lakosság tájékoztatása a kiemelt feladat. Ezen túlmenően a jövőre vonatkozó ágazati stratégiai cél a családon belüli erőszak kiemelt kezelése is, illetve a folyamatos részvétel a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának végrehajtásában. Tekintettel arra, hogy a civil szervezetek sikeres pályázati aktusai az uniós tárgykörökben nagyon kis számban határozhatók meg, így 2005 évben tervezzük ezen hibák kiküszöbölésére olyan interaktív tájékoztató fórumok szervezését a Civil Szolgáltató Központtal, mely lehetővé teszi a civilek számára a problémák, kérdéses pontok átbeszélését, kiküszöbölését.

166

A MÁK tagok által történt felkérésnek megfelelően 2005 évben további Európai Uniós témakörű képzéseket tervezünk különböző ágazatokban tevékenykedő szakemberek és vállalkozók számára. A bűnmegelőzési tevékenység továbbfejlesztése érdekében eddigi munkánk eredményének továbbgondolása különböző elemzésekkel és abból adódó módszerek kidolgozásával. Hivatalunk által végzett szakmai munka csak akkor lehet elismert, ha annak jól szervezett nyilvánosságot biztosítunk, az adatvédelmi szabályok betartása mellett. Ennek eszközrendszere a jól előkészített és széles körben meghirdetett sajtótájékoztató, melynek pozitív eredményei már a 2004-es évben is megmutatkoztak. 2005-ben továbbra is fontosnak tartjuk a helyi, megyei és regionális szinten való aktív kommunikálást.

Szeged, 2005. január 19. Dr. Dubeczné dr. Károlyi Éva hivatalvezető

167

Tartalomjegyzék Emberi erőforrás-gazdálkodás..........................................................................................................3

1. Törvényességi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti tevékenység.....................................5 1.1 A törvényességi ellenőrzés tapasztalatainak számszerű értékelése..........................................5 1.2 A megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács törvényességi felügyelete ............................................................................................................................................................15 1.3. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása.......................................................................................17 1.4. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek..........................19 a) Szakmai segítségnyújtás:...........................................................................................................................19 b) Internetes honlapra készített anyagok.......................................................................................................20 c) Rendelet-tervezetek előzetes véleményezése............................................................................................20 d) Jogértelmezési segítségnyújtás .................................................................................................................21 e) Jegyzői értekezleteken való részvétel........................................................................................................22 f) A 2004. évi Ellenőrzési munkaterv mint alkalmazott módszer, és annak hatása a jövőre nézve...............22

1.5. Az alkalmazott eszközök, módszerek eredményessége, értékelése ......................................23

2. A hatósági munka értékelése...............................................................................................24 2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai............................................................24 2.2. Az átfogó és a célvizsgálatok tapasztalatai, a Hivatal intézkedései ......................................26 a) Helyi adó és gépjárműadó:........................................................................................................................27 b) Építésügyi ágazat.......................................................................................................................................29 c) Építéshatósági felügyeleti vizsgálatok.......................................................................................................29 d) Üzletek működésének engedélyezése.......................................................................................................30 e) Telepengedélyezési ügyek:........................................................................................................................31 f) Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása................................................................................31 g) Szabálysértés.............................................................................................................................................31 h) Birtokvédelmi ügyek intézése...................................................................................................................32

2.3. A Közigazgatási Hivatal igazgatási feladatai..........................................................................32 2.3.1. A Hivatal első fokú államigazgatási hatósági tevékenységének értékelése.........................................32 2.3.2. A Hivatal másodfokú államigazgatási hatósági tevékenységének értékelése......................................58 2.3.3. A Magyar Igazolvány, a Magyar Hozzátartozói Igazolvány, valamint a Diák-, Pedagógus- és Oktatói Kártyák átadásával kapcsolatos tevékenység................................................................................................85

2.4. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai.........................................................87 2.4.1. A Közigazgatási Hivatal felügyeleti ellenőrzése.................................................................................87 A fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági ellenőrző tevékenységéről 10.1. pont alatt számolunk be........88

2.5. A közigazgatási hivatalokat, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai......................................................................................................................................88 2.5.1. A közigazgatási hivatalt érintő panaszok.............................................................................................88

3. Koordinációs és szervezési feladatok...................................................................................90 3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatok tükrében.............................................90 3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta.............................................................................................................90 3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete.......................................................................................................................92 3.3.1. Kirendeltségek.....................................................................................................................................92

3.3.2. Ügyfélszolgálatok................................................................................................................................93 3.3.3. Bővülő ügyfélszolgálati feladatok.......................................................................................................95

3.4. Az Államigazgatási Kollégium tevékenysége..........................................................................96

4. Informatikai feladatok.........................................................................................................98 4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása..............................................................98 4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása........................................................................100 4.3. Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR)..........................................................100 4.4. Elektronikus tartalomszolgáltatás.........................................................................................101 4.5. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatai.............101 4.6. Népességnyilvántartás.............................................................................................................102 4.7. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA).........................................................................102

5. Képzés, továbbképzés.........................................................................................................104 5.1. A 2004. évben végrehajtott képzések, továbbképzések........................................................104 5.2. Közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezése............................................106 5.3. Közigazgatási szakvizsga szervezése......................................................................................107 5.4. Alkotmányos alapismeretek (állampolgársági) vizsga szervezése.......................................110 5.5. Közterület-felügyelői vizsga szervezése.................................................................................111 5.6. Anyakönyvi szakvizsga szervezése.........................................................................................111 5.7. Egyéb képzések, rendezvények szervezése............................................................................111

6. A közszolgálati ellenőrzés és nyilvántartás........................................................................114 6.1. A közszolgálati ellenőrzés általános tapasztalatai.................................................................114 6.2. Az ellenőrzés részletes megállapításai....................................................................................114 6.2.1. A közszolgálati jogviszony létesítése körében...................................................................................114 6.2.2. Az illetmények megállapítása körében..............................................................................................116

6.3. A Központi Közszolgálati Nyilvántartás feladatai................................................................118

7. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége..................................................119 7.1. Működési feltételek alakulása................................................................................................119 7.2. Bér- és létszámgazdálkodás alakulása...................................................................................119 7.3. Pénzügyi feltételek alakulása..................................................................................................120 7.4. Tárgyi feltételek alakulása......................................................................................................122 7.5. Belső ellenőrzés alakulása 2004. évben, különös tekintettel a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer reformjára.......................................................................................................................123 7.6. Szervezési módszerek tapasztalatai.......................................................................................124

8. Kiemelt feladatok az év során............................................................................................125 8.1. A jogharmonizáció tartalmi értékelése..................................................................................125 8.2. A területi államigazgatás helyzetéről szóló beszámolókban foglalt problémák megoldásának helyzete...................................................................................................................127 8.3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai ..........................................................................................................................................................129

169

8.4. Minőségfejlesztési tevékenység...............................................................................................130 a) Előkészületi munkák................................................................................................................................131 b) Az önértékelés során kapott eredmények................................................................................................131 c) Ügyfélelégedettségi kérdőívek................................................................................................................132

8.5. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések.......................133 8.6. A hivatal működésének körében felmerült országos jelentőségű ügyek, történések, rendezvények..................................................................................................................................134

8.7. Együttműködés a civil szervezetekkel.............................................................................137 9. A Gyámhivatal 2004. évi tevékenysége..............................................................................139 9.1. A gyámhatósági tevékenység 2004. évi értékelése.................................................................140 9.2. A gyermekvédelmi szakreferensek 2004. évi tevékenysége..................................................144 9.2.1. Működési engedélyezési eljárások...................................................................................................144 9.2.2. Az alap-, illetve szakellátás intézményrendszere működésének ellenőrzése.....................................147

9.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok 2004. évi tevékenysége................................148 9.3.1. Kapcsolatok:......................................................................................................................................148 9.3.2. Szakmai ismeretek – koordinációs tevékenység:..............................................................................150 9.3.3. Nyilvántartás – programok ...............................................................................................................151 9.3.4. Pályázatok..........................................................................................................................................152 9.3.5. Ellenőrzés..........................................................................................................................................152 9.3.6. Honlap - PR tevékenység...................................................................................................................152

10. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2004. évi tevékenysége................................................153 10.1. Ellenőrzések, vizsgálatok......................................................................................................153 10.1.1. Élelmiszer-kereskedelem:................................................................................................................155 10.1.2. Vendéglátás:.....................................................................................................................................156 10.1.3. Műszaki cikk kereskedelem:............................................................................................................158 10.1.4. Ruházati kereskedelem:...................................................................................................................159 10.1.5. Szolgáltatások..................................................................................................................................159

10.2. Panaszügyek...........................................................................................................................160 10.3. Fogyasztók tájékoztatása:.....................................................................................................161 10.4. Továbbképzések:....................................................................................................................162 10.5. Intézkedések:.........................................................................................................................162

11. A Hivatal 2005. évi stratégiája.........................................................................................165

170