Szám: 04-16/2005.
A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi tevékenysége
2
I.
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA 8 A SZÁMSZERŰ TAPASZTALATOK ÉRTÉKELÉSE ............................................................8 2.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények. ................................................................................................8 Szervezeti jellemzők ............................................................................................8 Személyi összetétel ...........................................................................................10 Társulások .........................................................................................................11 Települési önkormányzatok testületi működése.................................................12 Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai ...............................................12 Jegyzőkönyvek...............................................................................................12 Önkormányzati rendeletek .............................................................................13 Önkormányzati határozatok ...........................................................................15 2.2. Jellemző jogszabálysértési tendenciák.......................................................16 Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása ................20 Helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működése ...................................21 Egyéb törvényességi ellenőrzések.................................................................22 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA.............................................................23 2. A TÖRVÉNYESSÉG FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK ........................................................................................................26 1.
II.
A HATÓSÁGI MUNKA ÉRTÉKELÉSE .................................................................29 1.
A JEGYZŐI ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATELLÁTÁS TAPASZTALATAI ...............................29 1.1. Adóigazgatás..............................................................................................31 1.2. Illetékügyek.................................................................................................32 1.3. Anyakönyvi ügyintézés ...............................................................................33 1.4. Birtokvédelmi ügyintézés ............................................................................34 1.5. Építésügyi igazgatás ..................................................................................35 1.6. Működési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés ..................................................................................................36 1.7. Okmányirodák ............................................................................................37 Közlekedési igazgatás .......................................................................................38 Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés..................................39 Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés ................39 1.8. Szabálysértési ügyintézés ..........................................................................39 1.9. Személyazonosító igazolvány és lakcím-igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés ..................................................................................................40 1.10. Szociális ügyintézés ...................................................................................41 1.11. Gyámügyi ügyintézés .................................................................................41 A jegyző gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai: ..................................41 Városi gyámhivatalok ellenőrzése:.....................................................................43 2. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL IGAZGATÁSI FELADATAI ..................................................44 2.1. Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése...................44 2.1.1. Anyakönyvi ügyek.......................................................................................45 2.1.2. Építésfelügyelet ..........................................................................................46 2.1.3. Kisajátítási ügyek........................................................................................47 2.1.4. Szolgalmi jogi ügyek ...................................................................................47 2.1.5. Külföldiek ingatlanszerzési ügyei................................................................48 2.1.6. Polgári szolgálat engedélyezése ................................................................49 2.1.7. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei...........49 2.1.8. Szabálysértési ügyek..................................................................................50
3 2.1.9. Szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése............51 2.1.10. A megyei gyámhivatal elsőfokú hatósági tevékenysége.............................53 2.1.11. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági munkájának értékelése.........54 2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése .................57 2.2.1. Adóügyek....................................................................................................57 2.2.2. Illetékügyek.................................................................................................58 2.2.3. Birtokvédelmi ügyek ...................................................................................59 2.2.4. Építésügyi igazgatás ..................................................................................59 2.2.5. Közlekedési igazgatási ügyek.....................................................................60 2.2.6. Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek...................................60 Állattartási ügyek................................................................................................60 A működési engedélyekkel kapcsolatos ügyek ..................................................61 Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek ............................................................61 Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek.............................................................62 2.2.7. A megyei gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége:........................62 2.2.8. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése .................................................................................................64 3. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALVEZETŐ ÉS A HIVATAL ÖNÁLLÓ SZAKIGAZGATÁSI SZERVEI 4. III. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2.
ÁLTAL ELLÁTOTT HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETI ELLENŐRZÉSI MEGÁLLAPÍTÁSAI..................................................................................................66 A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALT, VALAMINT A POLGÁRMESTERI HIVATALOKAT ÉRINTŐ PANASZOK TAPASZTALATAI ...................................................................................66
A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK ...........................................67 A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGÉNEK KOORDINÁCIÓJA ...........67 A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ÉVKÖZI TÁJÉKOZTATÓK ELKÉSZÍTÉSE ÓTA..........................................................70 AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÖSSZEHANGOLTSÁGA ............70 AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS .........................................................................71 A KÖZIGAZGATÁSI KORSZERŰSÍTÉSI FELADATOK KEZDEMÉNYEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREP ................................................................72 A MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÉS LEHETŐSÉGEI ......................................................................................................73 A KÖZSZOLGÁLATI ELLENŐRZÉS .............................................................................75
IV. INFORMATIKAI FELADATOK..............................................................................77 1. 2. 3. V.
INFORMATIKAI FELTÉTELEK ALAKULÁSA ...................................................................77 AZ INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEHANGOLÁSA ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK, EGYÉB INFORMATIKAI FELADATOK ..................................................77 VÁLASZTÁSI, NÉPSZAVAZÁSI FELADATOK ................................................................79 KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS ............................................................................80
1.
ALAPOZÓ JELLEGŰ KÉPZÉSEK ................................................................................80 1.1. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgák ...........................................80 1.2. Közigazgatási szakvizsga...........................................................................81 2. AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGNAK VALÓ MEGFELELÉST SEGÍTŐ KÉPZÉSEK ...................82 3. AKKREDITÁLT RENDSZERŰ KÉPZÉSEK .....................................................................83 VI. A HIVATAL SZERVI FENNTARTÓI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE......86 1.
MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK ALAKULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................86 1.1. A Hivatal létszáma, köztisztviselői ..............................................................86 1.2. A Hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszköz ellátottsága...............88 1.2.1. A működés anyagi háttere ..........................................................................88
4 1.2.2. Elhelyezés ..................................................................................................89 1.2.3. Eszközellátottság........................................................................................89 2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása ....................................................90 3. Bér és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása ..................................................................90 3.1. Személyi juttatások alakulása.....................................................................90 3.1.1. Rendszeres személyi juttatások .................................................................90 3.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások ..........................................................91 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszerű és szöveges értékeléssel............................................................................92 4.1. Bevételi előirányzatok és teljesítésük .........................................................92 4.1.1. Költségvetési támogatás.............................................................................92 4.1.2. Saját bevételek ...........................................................................................92 4.1.3. Átvett pénzeszközök...................................................................................93 4.2. Pénzügyi helyzet elemzése ........................................................................93 5. A TÁRGYI FELTÉTELEK ALAKULÁSÁNAK BEMUTATÁSA ...............................................94 6. A HIVATALI SZERVEZET MŰKÖDTETÉSÉBEN BEVEZETETT KORSZERŰ SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI .......................................95 VII. AZ ÉV SORÁN KIEMELT FELADATOK, ILLETVE EZEK VÉGREHAJTÁSA .....96 1. 2.
JOGHARMONIZÁCIÓ ...............................................................................................96 A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS HELYZETÉRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓBAN FOGLALT PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK HELYZETE ..............................................................101 3. A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK KORSZERŰSÍTÉSI PROGRAMJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL TAPASZTALATAI ................................................................................102 4. A HATÉKONY ÉS KÖLTSÉGTAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................................107 5. A HIVATAL MŰKÖDÉSÉNEK KÖRÉBEN FELMERÜLT ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÜGYEK, TÖRTÉNÉSEK.....................................................................................................107 5.1. A közigazgatási hivatalok adó-, és illetékügyekkel foglalkozó köztisztviselőinek országos konferenciája ................................................107 5.2. Az autópálya építéssel kapcsolatos kisajátítási eljárások.........................108
VIII. A FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG TEVÉKENYSÉGÉNEK, VALAMINT A MEGYEI GYÁMHIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................110 1. 2.
A FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG HATÁSA AZ ÁGAZATPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. .........................................................................................110 A MEGYEI GYÁMHIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ ÁGAZATPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN: ...................................................................116
ÖSSZEGZÉS...............................................................................................................118 MELLÉKLETEK ..........................................................................................................120
5 A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi tevékenységére a minőségileg változó, összességében növekvő feladatellátás volt a jellemző. A minőségi változás abban a folyamatban érhető tetten, hogy bár a létszámhoz viszonyítottan stagnált az ügyek száma, ugyanakkor jelentősen növekszik azok bonyolultsága, sokrétűsége. Jól példázza ezt az ügyiratforgalmi statisztika, amely ugrásszerű növekedést mutat az összes ügyirat tekintetében (1. számú melléklet). Ez jelzi, hogy az ügyek különösen a hatósági közszolgáltatások biztosításához lényegesen nagyobb körültekintésre, szakismeretre van szükség. A hivatal 2004. évi tevékenységét alapvetően az Európai Uniós tagságnak való megfelelés, az ezzel összefüggő jogharmonizációs, népszavazási, képzési, továbbképzési tevékenység lebonyolítása, valamint a közigazgatás korszerűsítési lépések végrehajtása továbbá a jogszabályok által meghatározott feladatok, hatáskörök ellátása determinálta. Alapvetően vettük figyelembe a Belügyminisztérium közigazgatási és rendészeti ágazati stratégiája 2003-2006. közti évekre szóló fejlesztési kulcsterületeinek kijelölését is. Ennek megfelelően azt kívántuk elérni, hogy a közigazgatás legyen: • • • • • • •
erős, cselekedni képes és tettre kész, költségtakarékos és hatékony, megfelelő mértékben decentralizált, szakszerű, átlátható, ellenőrizhető és megbecsült, a felesleges szabályoktól és az indokolatlan állami beavatkozásoktól mentes, a minőségi fejlesztést központi kérdésként kezelő, az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttműködő kapcsolatokat ápoló.
Mindezek a szakmai kihívások döntően a korábbi években is jelentkeztek, mondhatnánk, hogy stratégiai célként történő kiemelésük még aláhúzta egy-egy követelmény fontosságát. A stratégiai célok megvalósulását szolgáló feladatok bekerültek a hivatal munkatervébe, így a mindennapi tevékenységünk részévé váltak. Az év egyik kiemelt jelentőségű terven kívüli feladata volt a területi államigazgatás helyzetének áttekintése. Ennek egyes kérdéseire beszámolónkban visszatérünk. E helyen arról a társadalmi-gazdasági környezetről kell vázlatosan szóljunk, mely a megyében működő államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét egyaránt befolyásolja. Fejér megye területi és gazdasági jellemzői Fejér megye a Dunántúl keleti térségében Budapest közelében – részben vonzásában helyezkedik el. Északról Pest megye és Komárom-Esztergom megye, keletről a Duna (mintegy 50 kilométer hosszban) határolja. A megye déli oldalán Tolna megyével, nyugati oldalán pedig Somogy és Veszprém megyével határos. A megye természetföldrajzi adottságait tekintve három jellemző tájegységre bomlik. A nyugati és északi oldalon a Bakony és a Vértes, a megye középső részén a Velencei-tó és környéke, déli részén pedig a Mezőföld tájegysége található.
6 Fejér megye közigazgatási értelemben is nagy tradíciókkal rendelkező megyék közé tartozik. Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának évtizedeiben alakult ki. A királyi vármegye rendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felétől ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém az északi területeket Komárom megyéből igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Kisebb területi változásoktól eltekintve ettől az időponttól kezdve Fejér megye változatlan közigazgatási egységet képez. Fejér megye 4359 négyzetkilométeres területével az ország közepes méretű területi egységeihez tartozik (az ország területének 4,7 %-a). A népesség szempontjából is a közepes megyék közé tartozik, hiszen a lakónépessége 428.579 fő, amely az ország lakónépességének 4,2 %-a. Népsűrűsége 98 fő/km2. Fejér megye településszerkezetére jellemző, hogy tizenegy városból (közöttük két megyei jogú város), és 97 községből tevődik össze. Az elmúlt 15 évben a városok száma jelentősen nőtt, 1985-ig csak három volt, 2004-től pedig tizenegy város van a megyében. A városok száma, reményeink szerint gyarapodni fog és rövidesen köszönthetjük Pusztaszabolcsot és Martonvásárt a városi jogállás elnyerése alkalmából. A községek közül 14 visel nagyközségi címet, mindössze 6 olyan település van, ahol a népességszám nem éri el az ötszáz főt. A községek 60%-a az 1.000 – 3.000 fős lélekszámú kategóriába tartozik. A megye tehát nagy lélekszámú településekből áll. A városok közül a legnagyobb lakosságszámú a több mint 1000 éves városi múlttal rendelkező Székesfehérvár, amely a vármegye rendszer létrejötte óta megyeszékhely, és ma is megyei jogú városi státusszal rendelkezik. Lakónépessége a megye lakosságszámának ¼-ét megközelítő 104.059 fő. Székesfehérvár történelme során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen minden történelmi időszakban fontos történeti és gazdasági funkciót látott el. Jelenleg a regionális székhely szerepére készül. A megye gazdasági helyzetére jellemző, hogy a főbb gazdasági mutatók tekintetében az országos átlagnál kedvezőbb képpel rendelkező Közép-Dunántúli Régió iparilag fejlett legnagyobb megyéje. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a megyék rangsorába negyedik helyen áll, amely mutató az országos átlag 94 %-a (Budapest torzító hatása e területen jelentős). Az ipari termelés növekedési üteme minden évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó ipari termelési érték 2.981.000 Ft, ami az országos átlag több mint kétszerese. Az ipari szerkezet tekintetében a gépipar, a számítógépgyártás és a gépjárműalkatrész gyártása kiemelkedő. A megye ipari termelési indexei az elmúlt években csökkenő tendenciát mutattak. A változás jelentős mértékben a multinacionális cégek gazdaságpolitikájának tudható be, amely adott esetben az egész cég (IBM), vagy bizonyos termékcsoportok gyártásának áttelepítésével járnak olyan országokba ahol kedvezőbbek a gyártás költségfeltételei. (Alacsony bér, kisebb adó.) A fejlett ipari tevékenység mellett magas szintű mezőgazdasági termelés is jellemző, hiszen Fejér megye az ország egyik legfontosabb minőségi búza termő területe. A
7 megye mezőgazdasági termékszerkezetére jellemző, hogy a kalászosok termelése mellett jelentős a kukorica és a kertészeti kultúrák jelenléte, továbbá a terméktermelés mellett kiemelkedő a mezőgazdaság nemesítő, illetve kutatómunka (Martonvásár). A megye idegenforgalmára jellemző, hogy a kedvező történelmi és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére az országos vendégforgalomnak csak 1,2 %-át bonyolítja le. Ez jelentős részben a nagy idegenforgalmi centrumok (Budapest, Balaton) közelsége és a viszonylag kis számú szállodai férőhely miatt alakult így. A megye közlekedés-földrajzi adottságai jók, két autópálya érinti, és rendkívül nagy tranzit forgalmat bonyolít le. Székesfehérvár és körzete az országban kijelölt tíz logisztikai központ egyike. Mindezen kedvező adottságok ellenére a megyét strukturális ellentmondások és problémák is jellemzik. •
•
•
•
•
•
A megye gazdasági fejlettségét tükröző kedvező mutatók döntően az ipari fejlettséghez köthetők, így az ipari termelés csökkenése jelentős kihatással van a megye egész életére. A megye túlzottan iparosodott gazdasági szerkezetén belül azonban csak mérsékelten érzékelhető a tudásigényes innováció vezérelte gazdaság irányába való elmozdulás. A megye országos összehasonlításban kimutatható viszonylagos fejlettsége a kistérségek és a települések szintjén fejlődésbeli eltéréseket mutat. A 10 kistérség közül csak a székesfehérvári tartozik a fejlett kategóriába, 6 a fejlődő, 3 pedig (enyingi, sárbogárdi, abai) hátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül. A megye 8 települése (0,07 %) tartozik a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból, valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. Közülük 7 a hátrányosabb helyzetű kistérségekben (enyingi kistérség: Mezőkomárom, Szabadhídvég. Sárbogárdi kistérség: Alap, Alsószentiván, Igar, Sáregres, Vajta) helyezkedik el. Az átlagmutatók tekintetében fejlődő bicskei kistérségben található a minden szempontból lemaradó Óbarok hátrányos helyzetű község. A felsőoktatás mai képzési struktúrája nem mindenben felel meg az igényeknek. A műszaki képzés hiánya, a közeli felsőoktatási központok elszívó hatása csökkenti a kutató-fejlesztő szakemberek megyében maradásának, letelepedésének esélyeit. Az utóbbi tíz évben azonban lényeges javulás következett be. Fejér megye vendégforgalmát az egyenlőtlen területi eloszlás, az átutazó és a kiránduló forgalom magas aránya, a rendkívüli szezonalítás, az alacsony fajlagos költség és – az utóbbi két évben – csökkenő forgalom jellemzi. A megye szállásférőhely struktúrája kedvezőtlen, a szálláshelyek jelentős része korszerűtlen és alacsony komfortfokozatú, és hiányoznak a kiegészítő szolgáltatások. Környezetvédelmi szempontból nagy gondot okoz a csatornázottság alacsony szintje, valamint a felszíni és felszín alatti vizek ennek következtében fellépő szennyezettségi veszélye.
A fenti körülmények bemutatása révén látható az a társadalmi közeg, ahol a megye államigazgatásának tevékenykednie kell, hogy ismertek legyenek azok a megoldandó
8 társadalmi gazdasági problémák, amelyben az államigazgatásnak is közre kell működnie A hivatal tevékenységről a megadott szempontrendszer szerkezetét és tartalmát követve adunk számot. I.
Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka
1. A számszerű tapasztalatok értékelése 2.1. Az önkormányzatok körülmények.
törvényes
működését
befolyásoló
tények,
A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi teljesítménycéljainak meghatározó elemét képezte a törvényességi ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése és a jogszabálysértések megelőzésének erősítése. A kitűzött cél elérése érdekében – a munkaköri leírásokban foglaltak végrehajtásán túl – az együttműködés és a kölcsönös támogatás igénye jellemezte az önkormányzatokkal és az önkormányzati vezetőkkel fenntartott kapcsolatainkat. A helyi közösségek önkormányzati jogait megvalósító önkormányzatokkal szembeni elvárás, hogy miközben a helyi érdekű közügyeket a köz megelégedésére, a közakarat figyelembevételével látják el, egyidejűleg a jogállami elvárásokból fakadó törvényességi kritériumoknak is megfeleljenek. A törvényesség kívánalmát „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény – Ötv. – mellett a helyhatóságokat érintő, az Ötv. 1. §. (3) bekezdése alapján általuk is kötelezően betartandó széleskörű jogi szabályozás határozta meg. A törvényesség garanciáját – nem utolsósorban a helyi önkormányzatok védelme céljából – az ellenőrzésükre feljogosított állami szervek biztosították. A Közigazgatási Hivatal Vezetőjének e körbe tartozó jogait és kötelezettségeit az Ötv. 98-99. §-ában foglaltak és más, magas szintű jogszabályok írják elő. A jogszerű működés 2004. évi helyzete és az arra befolyást gyakorló – részben az önkormányzatoktól függő, illetve tevékenységüket befolyásoló – tények az alábbiakban foglalhatók össze. Szervezeti jellemzők (2. számú melléklet) Fejér megyében a helyi önkormányzatok száma (109) változatlan. A jogállásban azonban történt némi változás. Adony, Pusztaszabolcs és Velence nagyközségi önkormányzatok képviselőtestületei – hosszú évek előkészítő munkája után – kezdeményezték várossá nyilvánításukat. Az előírt szigorú feltételek teljesítését értékelve Adony és Velence települések kezdeményezése eredményes volt, városi rangot nyertek. 2004-ben a megye két településén az önkormányzaton belül jelentős feszültségek alakultak ki. Sárosd Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete és polgármestere között helyrehozhatatlanul megromlott a munkakapcsolat. Megoldásként a képviselőtestület
9 lemondásra szólította fel a polgármestert. Ennek eredménytelensége és a bizalomvesztés további fennmaradása a képviselőtestület önfeloszlatásához vezetett. Az időközi önkormányzati választást követően a település irányítása, az önkormányzati feladatellátás helyreállt. Magyaralmás Községi Önkormányzat tízfős képviselőtestületéből nyolc fő képviselő – a polgármesteri munkát nem megfelelőnek ítélve – egyidejűleg lemondott. A 2002. évi önkormányzati kislistás választáson szavazatot kapott jelöltek közül négy fő vállalta a képviselői megbízatást. Eskütételüket követően az önfeloszlatásra tett javaslatot a képviselők elutasították. A képviselőtestület a minősített szavazatarányhoz még minimálisan elegendő, hat fővel működik. A Közigazgatási Hivatal jelentős erőfeszítéseket tett, minden segítséget megadott, hogy a működőképesség fennmaradjon. Mindez a térségben folyó szennyvízvezetékberuházás befejezése szempontjából különös jelentősséggel bírt. Az önkormányzatok képviselői, illetve a képviselők és a polgármester közötti feszültségek a testületi ülésekről készített jegyzőkönyvekből, a képviselői és lakossági panaszbeadványok megszaporodásából, a jegyző munkahely-változtatásából általában érzékelhető. Ezekben az esetekben a nézeteltérések jogszerű, de egyben békés megoldásához tudtunk segítséget nyújtani. A további konfliktusok megelőzése érdekében folyamatosan kapcsolatban álltunk az önkormányzati vezetőkkel, esetenként az érintett képviselőkkel. Igényeik szerint a testületi döntések törvényességét megalapozó jogszabályok értelmezéséhez, a konfliktusok kezeléséhez személyesen is tájékoztatást adtunk. Mindennek eredményeként több településen a község polgármestere és a képviselők között a munkakapcsolat helyreállt. Itt említem meg, hogy Ráckeresztúr Község Önkormányzata Képviselőtestületének működése – lassan egy évtizede tartó feszültségek után – normalizálódott, a testületen belüli nézetkülönbségek a jogszerű működést az elmúlt évben nem veszélyeztették. Fejér megye döntően magas népességszámú településekből áll, ezért nem vált általánossá a komplex igazgatási társulásként jellemezhető körjegyzőség, számuk a településekhez viszonyítva minimális: 1999.-ben 9, 2000.-ben 10, 2001.-ben 9, 2002-től 10, 2004.-től 9 körjegyzőség működött. Többször, több fórumon felhívtuk a figyelmet a körjegyzőségek alakításának előnyeire, de az önkormányzatok meghatározó személyiségei (polgármesterek, képviselők) ellenérzései miatt eddig nem vált népszerűvé ez a jogintézmény. A körjegyzőségek az Ötv. meghatározott keretei között begyakorlottan, jó színvonalon végezték munkájukat. Kivétel volt Felcsút-Óbarok körjegyzősége, ahol a teljesítményt nagymértékben befolyásolta a körjegyző hosszú ideig tartó betegsége. Felcsút Község Képviselőtestülete törvényes határidőben kezdeményezte, hogy a körjegyzőséget szüntessék meg. 2005. január 1.-től mindkét önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt hozott létre, és jegyzőt nevezett ki. Úrhida Község Képviselőtestülete – a jegyző jogviszonyának megszűntetését követően – kezdeményezte, hogy Sárszentmihály községgel körjegyzőséget hozzanak létre, melyet támogatásunk ellenére a megkeresett képviselőtestület elutasított.
10 A körjegyzőségek fenntartási költségeihez az Ötv. 39.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint a települések lakosságszámának arányában járultak hozzá az érintett önkormányzatok. A körjegyzőségek működéséhez szükséges különböző eszközbeszerzésekre alkalmanként többlet-hozzájárulást is teljesítettek. A testületek a körjegyző alkalomszerű és éves beszámolója alapján megállapították a működés törvényességét és eredményességét. Hangoztatták, hogy a pozitív megítélést a körjegyző szakmai igényessége és alkalmazkodóképessége nagymértékben befolyásolta. A körjegyzőségek sikeresen tevékenykedtek az érintett önkormányzatok döntései és a képviselői feladatellátás szakmai megalapozásában, az állampolgárok ügyeinek intézésében. Lehetővé vált a takarékosabb gazdálkodás, a hatékonyabb és törvényesebb köztisztviselői munkavégzés. Személyi összetétel A helyi önkormányzatok képviselőtestületeinek személyi összetétele Sárosd nagyközség időközi választásától eltekintve stabil, csak kismértékben változott. A megüresedő képviselői helyek többségét a választási kislistákon szavazatot elért következő jelölt töltötte be. A helyi választási bizottság időközi polgármester választást – a lemondások miatt – Nagylók és Vértesboglár községekben, időközi képviselőválasztást Sárbogárd város egy egyéni választó kerületében tűzött ki. Az újonnan megválasztottak a törvényes előírásoknak megfelelően letették az esküt. A polgármesteri munkakör átadás-átvétele a közigazgatási hivatalvezető meghatalmazottjának jelenlétében megtörtént. A törvényesség megtartásában a képviselőtestületi döntések szakmai megalapozásában az Ötv. 36. §. (2) – (3) bekezdése alapján önálló felelősséggel bíró önkormányzati közigazgatási szakmai vezető felkészültsége és stabilitása meghatározó, ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jegyzői fluktuáció a választási ciklus előző éveihez képest csökkent (20,4 %-ról 16,8%-ra). (3. számú melléklet) Tíz év távlatában az átlagosnak mondható. Korábban zömmel a jegyzők és a polgármesterek illetve a képviselőtestületek együttműködő-készségének hiánya miatt következett be jegyzői jogviszony megszűnés. Ezzel szemben az elmúlt év kiegyensúlyozottabb képet mutatott. A jegyzői álláshelyek pályáztatására azért került sor, mert a jegyző GYES-re ment, (Csabdi, Magyaralmás, Zichyújfalu), hosszú betegség után felmentését kérte (Felcsút-Óbarok körjegyzője), nyugdíjba vonult (Mezőszilas, Úrhida, Etyek jegyzője és Nádasdladány-Sárkeszi körjegyzője). Lemondással vagy közös megegyezéssel csak 6 helyen történt jogviszony megszüntetés (Nagylók, Tabajd, Sárkeresztúr, Vál, Martonvásár, Mátyásdomb). 2003ban 11 ilyen eset volt. Az előző munkahelyével kapcsolatos bírósági ítélet alapján szűnt meg a jogviszonya Csősz jegyzőjének. Jelenleg négy településen van folyamatban pályázati eljárás (Csabdi, Mátyásdomb, Nagylók, Úrhida), az álláshelyek betöltése várható, mert megyénkben jellemző a túljelentkezés. A személycserék ellenére a jegyzői kar stabilabb és szakmailag felkészültebb volt mint a korábbi években.
11 Társulások A rendszerváltozás óta eltelt időszakban folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködés különböző formái, megszaporodott a legváltozatosabb céllal létrejött társulások száma. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülése az uniós csatlakozásunkkal is összefügg, amely megerősítette az új térszerkezetű egységek létrehozásának igényét. „A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről” szóló 244/2003.(XII.18.)Korm. rendelet hatályba lépésével Fejér megyében az addigi hét kistérség helyett, megyei kezdeményezésre tíz kistérség jött létre. A kistérségek területi beosztásának meghatározásánál a lakossági igényekkel és a működőképességgel összhangba hozták a helyi javaslatokat és az önkormányzati kötődéseket. Minden igényt tételesen természetesen nem lehetett kielégíteni, de egyértelművé vált, hogy az önkormányzati társulásokon belül az egyedi elképzelések is megvalósíthatóak (például: mikrokörzetek kialakításával). A magyar közigazgatás modernizálásának, átszervezésének programja egyértelműen felértékelte a kistérségek szerepét és jelentősségét. Lassú, de érzékelhető szemléletváltozást eredményezett a kistérségi gondolkodás megjelenése. Egyértelmű lett, hogy az újonnan kidolgozott kistérségi rendszer alkalmasabb • az önkormányzati közszolgáltatási szerepkör erősítésére, • a területfejlesztési funkció minőségileg kielégítőbb biztosítására, • valamint egyes államigazgatási feladat-és hatáskörök ellátására. A beszámolási időszakban Fejér megyében a települési önkormányzatok képviselőtestületei 2003. évhez képest 9 %-kal több, 40 székhelyen 93 települést érintően hagyományos társulási formában látták el feladataik egy részét. A társult települések jellemzően egy-három társulásnak is tagjai. Az elmúlt évben kilenc új társulás jött létre. Közoktatási intézmény fenntartására négy, logopédiai szolgálat és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátásra egy-egy, a helyi tömegközlekedés megoldására három társulást alapítottak az önkormányzatok. Évek óta lényegében változatlan módon és arányban az államigazgatási ügykörökre kötött társulási megállapodásban foglaltak szerint a ritkábban előforduló, de nagyobb szakértelmet igénylő államigazgatási hatáskörök közös ellátására kötött társulások működnek. (Községi jegyző építésügyi hatáskörei, szabálysértési ügyintézés, stb.) E körben „A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről” szóló 1997. évi CXXXV. törvény – Ttv. – 7. §-ában körülírt megbízásos típusú megállapodások a jellemzőek továbbra is. A földrajzilag újonnan lehatárolt kistérségeken belüli önkormányzati társulási együttműködést, annak szélesedését és mélyülését dinamikusabbá tette „a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről” szóló 65/2004.(IV.15.)Korm. rendelet és a Belügyminiszter Asszony e tárgykörben kibocsátott pályázati felhívása.
12 Többcélúnak minősíthető kistérségi társulás a pályázat benyújtási határidejéig csak a bicskei kistérségben alakult meg. Ennek ellenére a hosszabb ideje megoldatlan, vagy kis hatékonysággal működő önkormányzati kötelező feladatellátáshoz pályázat útján igénybe vehető állami támogatási lehetőség a megye minden önkormányzatát mozgósította. További hat kistérségben minden település részvételével fejlődött tovább az önkormányzati kooperáció és az így létrejött társulások – amelyek egyébként a területfejlesztési pályázatokon is részt vettek – a jövő feladatává tették többcélúvá alakításukat. A többcélú és a területfejlesztési társulások alapításának részleteit, illetve a Közigazgatási Hivatal e körben végzett tevékenységét a beszámolónak a törvényességi felügyeleti munkáról szóló, valamint a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatairól szóló fejezetében foglaltam össze. A társulások működése a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben tehermentesítették és megkönnyítették a települések önkormányzatainak kötelező feladatellátását. Települési önkormányzatok testületi működése Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai (4. számú melléklet) Az ülések száma összességében az előző évekhez hasonlóan alakult. Az önkormányzatok és szerveik üléseinek száma nagy szóródást mutat. Az átlagos 28 üléshez képest Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 202, Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzatánál 109 ülést tartottak. Az ülésekről készített jegyzőkönyv Mezőkomárom Községi Önkormányzatnál (11) és Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzatnál (13) volt a legkevesebb. Az adatok azt mutatták, hogy a nyilvános testületi ülések növekedése mellett kevesebb együttes ülést hívtak össze. Jelentősen csökkentették (9,1 %-al) a zárt üléseket. Pozitívan hatott az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b.) pontjának jogértelmezéséhez nyújtott, az adatvédelmi biztossal előzetesen egyeztetett szakmai körlevelünk, melyben részletes tájékoztatást adtunk a képviselőtestület által elrendelhető zárt testületi ülések megtartásának feltételeiről. Jegyzőkönyvek A későbbiekben részletezett intézkedéseink hatására a jegyzőkönyvek felterjesztési határideje jelentősen javult. Az Ötv. szerinti 15 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 28 %-át, a még elfogadhatónak minősíthető 30 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 53 %-át küldték meg. (5. számú melléklet) A jövőben is következetesen számon kell kérni a határidők betartását, mert a jegyzőkönyvek 19 %-át 2004. évben is csak 30 napon túl bocsátották rendelkezésünkre. Tovább nőtt „A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról” szóló 191/1996.(XII.17.)Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése alapján felterjesztett bizottsági jegyzőkönyvek száma.
13 Ez a folyamat már 2003. évben megkezdődött és a növekedés 2004. évben is folytatódott. Az önkormányzati testületek ugyanis a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy döntéseiket a bizottsági véleményekkel és javaslatokkal megerősítetten hozzák meg. E tekintetben kiemelkedő volt a két megyei jogú város önkormányzatán kívül Bodajk, Dég, Pusztaszabolcs települési önkormányzatok bizottsági munkája. A nagyobb önkormányzatoknál készített jegyzőkönyvekre, a törvényesség, az igényesség, mellékletekkel történő felszereltség és a pontosság volt jellemző. Ezen okiratok alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a döntéseket és az azt megalapozó előkészítő munkát megfelelően dokumentálják, így évek múltán is értékelhető, megállapítható lesz a testületek működése, döntéshozatali eljárása és döntése. A jegyzőkönyvek számának emelkedése – több helyen a szó szerinti rögzítés – és kellő határidőben történő felterjesztése jelentős terheket rótt a jegyzőkre. Néhány jegyző azonban továbbra sem fordított kellő figyelmet a jegyzőkönyv készítés alapvető szabályaira. Ezt a hiányosságot elsődlegesen azokon a településeken lehetett megállapítani, ahol közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező új jegyzőt neveztek ki, vagy a jegyző helyettesítését átmenetileg a polgármesteri hivatal köztisztviselője látta el. Az évek óta visszatérő hiányosságok megszüntetése érdekében (nem csatolták a jegyzőkönyv mellékleteit, a zárt üléseket beépítették a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe, elmaradt a szavazás eredményének rögzítése) folyamatosan felhívással éltünk. A megküldött jegyzőkönyvek döntő részben az Ötv. és a helyi SZMSZ-ek előírásainak betartásával, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon készültek el. Önkormányzati rendeletek Az elmúlt 5 évben áltagosan évente1868 db rendeletet alkottak az önkormányzatok (6. számú melléklet). A helyi jogalkotás ütemes növekedését mutatja, hogy a vizsgált időszak első évében 2000-ben megalkotott rendeleti arány 19,8 %-áról az utolsó 2004-es évre 27 %-os az emelkedés. A helyi joganyag témakör szerinti megoszlási arányainak változása messze elmarad a fenti növekedés arányától. A rendeletszám növekedés okai között az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségen kívül, a rendeletalkotásra felhatalmazást adó törvények évközi többszöri változása mellett meghatározó volt, hogy a rendeletek miatti törvényességi észrevételek következtében az adott témakörben alkotott helyi jogszabályt többször kellett módosítani. 2004. évben az önkormányzatok az előző évhez viszonyítva 23 %-kal több rendeletet alkottak. A rendeletalkotás növekedését részben indokolja, hogy törvényi felhatalmazás alapján ez évre volt határidős a talajterhelési díj megállapítása, a hulladékgazdálkodási terv elfogadása, a szociális törvény többszöri módosítása, valamint a jogharmonizációs követelmények végrehajtása.
14 A rendeletalkotási témakörök bővülésének megfelelően a helyi jogszabályok összetétele is jelentős mértékben változott. (7. számú melléklet) Továbbra is meghatározó mértékű maradt a gazdálkodással, az önkormányzati tulajdonnal és az ingatlangazdálkodással kapcsolatos helyi jogszabályok 25 %-os aránya. Az előző évekhez viszonyítva 3 %-kal csökkent a helyi adókról, 2 %-kal az ingatlangazdálkodásról, 4 %-kal a költségvetést érintő, 6 %-kal az önkormányzat működésével kapcsolatos, 3 %-kal a szolgáltatások körében megalkotott rendeletek aránya. Feltártuk a csökkenések okait. E szerint a megoszlás változása abban rejlik, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós elvárásokat – helyi adómentességek, kedvezmények határozott idejűvé tétele – már a korábbi években teljesítették. Az ingatlanvagyon kataszter elkészítését követően az ingatlan gazdálkodásra vonatkozó helyi szabályozást csak ritkán változtatták a testületek. Az éves költségvetési rendeletek megalapozottabb előkészítése miatt évközi módosításra kevesebbszer volt szükség. Az önkormányzatok működését meghatározó helyi elképzelések a korábbi években letisztultak, és az SZMSZ részévé váltak. A hulladékkezelési közszolgáltatások helyi szabályozási dömpingje az előző évben jelentkezett. Az önkormányzati tulajdon, a szociális ellátás, építésügy és a közoktatás területén alkotott helyi jogalkotás aránya nem változott. Az egyéb témakörben (talajterhelési díjakról, hulladékgazdálkodási terv elfogadásáról, önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről, állattartás, díszpolgári cím adományozás, mezőőri szolgálat, vásárok, piacok rendje) megalkotott helyi rendelet 10 %-kal növekedett, elsősorban az új rendeletalkotási kötelezettségek teljesítése miatt. Annak ellenére, hogy az egyes tárgykörökhöz tartozó rendeletek számszerű aránya nem, vagy csak kismértékben változott, a darabszámot tekintve a növekedés kiemelkedő, az „egyéb” témakörben több mint 100 %-kal, a környezetvédelem körében 500 %-kal, a szociális ellátás és gyermekvédelem területén 60 %-kal több helyi rendeletet alkottak. A közösségi joggal érintett – a Belügyminisztérium által kidolgozott módszertani segédanyagban meghatározott – 11 témakörben alkotott önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatala által kibocsátott általános szempontrendszer alapul vételével, kísértük figyelemmel. (A Közigazgatási Hivatal által végzett jogharmonizációs tevékenység összefoglalója a beszámoló VII. fejezetét képezi.) 2004-ben a jegyzők kötelező részvételével megtartott jogalkotási és jogharmonizációs tanfolyamon szerzett ismeretek hasznosulásának következtében az önkormányzatok többségénél jelentős javulást tapasztaltunk a kodifikációs tevékenységben is. Csak néhány településen kifogásoltuk továbbra is a rendeletek alaki és tartalmi színvonalát. Itt a szóbeli és írásbeli felhívás ellenére továbbra is ismétlődtek a hiányosságok. Volt, ahol a jegyző felelősségre vonását kezdeményeztük a képviselőtestületnél (Mezőfalva). A legtöbb helyen a jegyző által elkészített rendelet-tervezetek előzetes törvényességi ellenőrzését is vállaltuk a jogszerűség érdekében.
15 A szociális ellátásokról alkotott rendeletekre 2004. évben az átlagosnál több törvényességi észrevételt kellett tegyünk. A törvénysértő rendelkezések gyakorisága összefüggött „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény személyi hatályának és a lakásfenntartási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek gyakori módosításával, valamint a törvény fogalmi elemeinek téves jogértelmezésével. Az önkormányzati jogalkotás tekintetében az előforduló hiányosságok ellenére jelentős javulás tapasztalható az előkészítő munkában, az eljárási rend betartásában, és a jogharmonizációs kötelezettségek folyamatos teljesítésében. Önkormányzati határozatok Az önkormányzati döntések túlnyomó többségét továbbra is a határozatok jelentik. A határozatok tartalmi és formai követelményeit az önkormányzatok képviselőtestületei a szervezeti és működési szabályzataik felülvizsgálata során az önkormányzati választást követően meghatározták. Az elmúlt évben e tekintetben jelentős változások nem történtek. Az egyes önkormányzatok által hozott határozatok száma nagyságrendekkel tér el egymástól. Ebből a szempontból nem a település nagysága a meghatározó, és az sem számított befolyásoló tényezőnek, hogy az önkormányzat városi, vagy községi. Döntőnek minősült az önkormányzat aktivitása, a helyi igények sokszínűsége, és hogy terveik megvalósítását mennyiben támasztották alá a költségvetési és fejlesztési lehetőségek. Befolyást gyakorolt az is, hogy a lakosság ellátása érdekében a nem kötelező feladatokat milyen mértékben és színvonalon vállalták. A számszerű különbségek mellett a döntések minőségét a települések lakosságszámához mért eltérő feladat- és hatáskörök, az önkormányzat intézményi struktúrája szintén befolyásolta. Tovább folytatódott az előző években tapasztalt tendencia, mely szerint évről-évre növekedő a határozatok száma. 2004. évre, 2003. évhez képest 7,5 %-os növekedést mutat. (6. számú melléklet) A törvényességi ellenőrzés során megállapítottuk, hogy e döntéseknél alapvetően érvényesültek a magasabb szintű jogszabályokban, valamint a helyi szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott előírások. A döntéshozatali eljárás, a döntések megfogalmazása, valamint a tartalmi és formai igényesség javult az előző beszámolási időszakhoz képest, és a határozatok túlnyomó többsége jogszerű volt. A határozatok végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzésének szervezettsége törvényességi észrevételeink hatására javult. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a határozatok felelősei a végrehajtásról a legtöbb önkormányzatnál rendszeresen tájékoztatták a testületet. Továbbra is tapasztaltuk a magasabb szintű jogszabályok, valamint az SZMSZ előírásainak mellőzését, illetve az ott leírtak figyelmen kívül hagyását. Előfordult, hogy a kötelező önkormányzati döntések (a gazdálkodás I. féléves beszámolója, III. negyedéves tájékoztató, körjegyzőség munkájáról szóló beszámoló, a gyámügyi és gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatója) értékelést nem tükröző határozatban, esetleg határozathozatal nélkül jelentek meg. Ezt a gyakorlatot nem minősíthettük törvénysértőnek, de igyekeztünk a jegyzők figyelmét felhívni a körültekintőbb és a feladatokat is tartalmazó döntéshozatal szükségességére.
16 E döntéshozatali formák új színfoltját jelentették az uniós pályázatok tárgyában született határozatok. Az önkormányzatok szinte kivétel nélkül hoztak több, uniós pályázattal kapcsolatos döntést (SAPARD, AVOP, ROP pályázatok). Törvényességi észrevételt tettünk minden esetben, ha jogszabály szerint kötelező döntés elmaradását tapasztaltuk. Az önkormányzati célkitűzések megvalósítását a hozott határozatok alapvetően segítették, kielégítették a velük szemben támasztott követelményeket. A határozatok felülvizsgálatának eredményeként, a magasabb szintű, illetve a helyi joganyagba ütköző döntések jogszerűségét a törvényességi észrevételek megtételével biztosítottuk. 2.2. Jellemző jogszabálysértési tendenciák (8. számú melléklet) A helyi önkormányzatok 2004. évi tevékenysége tekintetében figyelemre méltó, hogy az európai uniós jogharmonizációs feladatok, az európai uniós és hazai pályázati döntések, valamint az új rendeletalkotási kötelezettségek miatt megnövekedett munkaterhek mellett javuló tendenciát mutatott a törvényesség helyzete. Az értékelt időszakban összesen 600 db törvényességi észrevételt tettünk. Rendelet miatt a megalkotott összes helyi jogszabály 11 %-a (266), határozat ellen az összes határozat 1,05 %-a (234), a működés hiányossága miatt a képviselőtestületi ülések 3,1 %-a (100) esetében éltünk a törvényességi észrevétel eszközével. A megelőző évhez viszonyítva az összes észrevétel 9 %-kal kevesebb volt, viszont ezen belül lényegesen növekedett – elsősorban a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséből adódóan – a rendeletek miatti jelzés (72 %-kal) és minimálisra csökkent a működés kifogásolhatósága (a 2003. évinek 34 %-ára). Az összes észrevétel 89 %-ában (531 eset) szóbeli jelzésünkre szüntették meg a törvénysértéseket. Figyelembe véve, hogy a Fejér megyei önkormányzatok számában és szervezeti megoszlásában az elmúlt években döntő változás nem történt, vizsgálat tárgyává tettük az elmúlt 5 év összefoglalt törvényességi adatait. (9 számú melléklet) A megelőző 5 évre vetített összes törvényességi észrevételek megoszlása szerint az összes döntés 0,6 %-a ellen kellett törvényességi jelzést tennünk 2004. évben. A törvényességi észrevételek trendje e tekintetében kiegyenlített, 0,5 %-tól 0,7 %-ig terjedő helyzetet mutat. Az önkormányzati rendszer kiépülése óta tapasztalható, hogy a helyhatóságok testületi munkája az általános önkormányzati választást követő második-harmadik évben a legkiegyensúlyozottabb. Erre az időre a testületek tagjai összeszokottan tudtak dolgozni. Az első alkalommal képviselői megbízatást vállalók is gyakorlatot szereztek. Viszonylagos pártpolitika-mentesség jellemző a munkavégzésre, mert a megelőző választási csatározások elcsitultak, és az új választásra még nem készülnek a képviselők.
17 Összevetettük az előző választási ciklus második évére, 2000-re, és a jelenlegi választási ciklus második évére, 2004-re vonatkozó, a törvényesség helyzetét bemutató adatokat. Az összehasonlítás az önkormányzati döntések dinamikus emelkedését mutatta. A helyi rendeletalkotás 34 %-kal, a határozathozatal 46 %-kal lett magasabb 2004-ben. Ezzel szemben a feltárt és észrevételezett törvénysértések aránya összesen 7 %-kal csökkent. Ezen belül a testületi ülések számához viszonyított eljárási szabálytalanság szinte változatlan (3 %), kis mértékben növekedett a jogsértő rendeletek aránya (9 %), és lényegesen, 37 %-kal csökkent a határozatok elleni törvényességi észrevételek aránya. A határozathozatal során tapasztalt, legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló hiányosságok az alábbiakban összegezhetők: •
Több alkalommal indokolatlanul terjesztettek elő szóban határozati javaslatot és így elmaradt az előzmények bemutatása, a többoldalú egyeztetés, valamint a korábban azonos kérdést eldöntő határozatok hatályon kívül helyezése; • A döntések végrehajtását nem ellenőrizték; • Az évközi kötelező döntések határozatba foglalása elmaradt; • Előfordult a határozatok pontatlan, magyartalan megfogalmazása, ebből eredően – ahogy utólag kiderült – az jelentősen eltért a testület eredeti céljától; • Rendeletalkotási tárgykörbe tartozó kérdést határozatba foglaltak; • Jellemzően az adóügyek és az építésügyek területén továbbra is gondot jelentett a hatáskörök tiszteletben tartása; • Előfordult, hogy zárt ülésen tárgyaltak nyilvános ülésre tartozó napirendeket, máskor pedig nyilvános ülésen tárgyaltak zárt ülésre tartozó választást, kinevezést, a nélkül, hogy az érintett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezték volna. Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk. Annak ellenére, hogy a jelzett törvénysértések ellen következetesen felléptünk, azok időről időre visszatértek. Az önkormányzati rendeletek megalkotása során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló törvénysértések az alábbiak voltak: •
A helyi jogalkotásban nem általános, de néhány önkormányzatnál visszatérő probléma volt, hogy o a rendelet jelölése nem felelt meg „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény és a „Jogszabályszerkesztésről” szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendeletben foglaltaknak; o nem vagy nem pontosan tartalmazta a rendelet bevezetője a megalkotására felhatalmazó jogszabályi hivatkozást; o módosítás esetén nem, vagy tévesen jelölték meg a módosított rendeletet; o vegyes jogszabályszerkesztést alkalmaztak, de a törvény szövegét csak részben, vagy pontatlanul idézték; o a jogbiztonság sérelmét okozva, egyes rendelkezések megfogalmazása nem volt egyértelmű és konkrét, a magyar nyelvhelyesség szabályaitól eltért;
18 o előfordult, hogy a korábbi, azonos témájú önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének elmulasztása miatt párhuzamosan, egymással ellentétes rendelkezések éltek tovább. •
•
•
•
•
•
A „pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2001. évi L. törvény 79.§-a rendelkezett arról, hogy a helyi adórendeletekben mely időpontig lehetett határozott idejű adókedvezményeket, adómentességeket megállapítani, egyben a határozatlan időtartamú adókedvezmények és mentességek hatályon kívül helyezésének kötelezettségét írta elő. E rendelkezést figyelmen kívül hagyva új adókedvezményt akartak bevezetni. Egységesen az érintett ingatlanok rendeltetésének, értékének, az adóalanyok teherviselő képességének mérlegelése nélkül „A helyi adókról szóló” 1990. évi C. törvény – Htv. – meghatározott maximumban állapították meg az adó mértékét. Ezt követően „pozitív” diszkriminációként indokolás nélkül különbséget tettek az adóalanyok között, az állandó lakóhellyel rendelkezők javára. Ugyanazon szabályozási koncepción belül a jogalanyok egy csoportjára eltérő fizetési kötelezettséget állapítottak meg, és a különbségtétel nem a Htv. 6.§ e) pontjában biztosított és meghatározott mérlegelési lehetőségen alapult, a kifogásolt diszkriminatív szabályozás alkotmányos indokokkal nem volt alátámasztható. Az ivóvízszolgáltatás díjának megállapítása során a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének megsértésével eltérő mértékű díjtételeket állapítottak meg a lakosság és a közületek részére anélkül, hogy a magasabb tételű díjmegállapítást többletszolgáltatás indokolta volna. „A hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei figyelmen kívül hagyásával állapítottak meg közszolgáltatási díjat, éves szintre vetítve egységesen. A helyi építési szabályzatok megalkotásáról „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXVIII. törvény – Étv. – rendelkezéseit több esetben figyelmen kívül hagyták: o időkorlát nélküli építési tilalmat rendeltek el a feltételek fennállása nélkül. o ingatlanok lakóövezetté nyilvánításáról, új építési telkek kialakításáról az Étv. 6.§ és 11.§ (3) bekezdése ellenére önkormányzati rendelet helyett határozattal döntöttek; o már meglévő, megvalósult közműhálózatra való utólagos rácsatlakozás díját a képviselőtestület állapította meg.
• Törvényi felhatalmazás nélkül helyi rendeletben kötelezték az ingatlanok tulajdonosait, hogy a közutak mentén ássák ki a csapadékvíz-elvezető árkokat. • Az állattartásról szóló helyi rendeletekben gyakran túllépték a jogszabályi felhatalmazás kereteit. Az állatvédelmi szabályokat, a trágya és szennyvíztároló létesítését és fenntartását, a trágya gyűjtésének és kezelésének szabályait a magasabb szintű jogszabályokban foglaltakkal ellentétesen szabályozták. A veszélyes állatok tartásának engedélyezését jegyzői hatáskört csorbítva a polgármesteri hivatalhoz telepítették.
19 •
A döntést megelőző eljárásban az alábbi jogszabálysértéseket követték el: o az önkormányzat az általa elfogadott és a saját működésére vonatkozó szervezeti és működési szabályzatbeli előírást mellőzve a testületi előterjesztést előzetes bizottsági véleményezésre nem bocsátotta; o a távhőszolgáltatásról szóló helyi rendeletben kötelezően előírták a fogyasztóvédelmi szervek előzetes írásbeli véleményének kikérését. Ezt nem teljesítve a fogyasztókat érintő napirendet tárgyaló ülésre a fogyasztóvédelmi szervek csak meghívást kaptak; o önkormányzati hitel felvétele előtt nem tették lehetővé, hogy jogosítványaival élhessen a pénzügyi bizottság és megvizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
•
Nem általános, de tanulságos eset volt, amikor a testületi ülésen a képviselők lemondását követően a határozatképesség ismételt megállapítását elmulasztotta a polgármester, sőt további testületi szereplést biztosított a mandátummal már nem rendelkezőknek is. A jegyző sem élt az Ötv. 36.§ (3) bekezdésében előírt jelzési kötelezettségével. Többszöri figyelemfelkeltésünk ellenére még mindig előfordult, hogy az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem felelt meg „Az államigazgatási eljárás általános szabályairól” szóló 1957. évi IV. törvényben előírtaknak. Alakszerű határozatban pontatlan volt a jogorvoslati tájékoztatás és elmaradt a részletes indokolás. Azt is észrevételeztük, hogy egy polgármester a szociális ügyekben átruházott önkormányzati hatáskört tovább delegálta az ügyintézőre.
•
Törvénysértő döntéseket és eljárásokat legtöbbször ugyanazon önkormányzatoknál állapítottunk meg. A legtöbb észrevételt Besnyő (48 db), Martonvásár (40 db), Mezőfalva (22 db) települések önkormányzati testületeihez intéztünk. Besnyőn az önkormányzati testület önfeloszlatása, Martonvásáron új jegyző kinevezése után a munka minősége javulást mutatott. Mezőfalva nagyközség jegyzőjének felelősségre vonását kezdeményeztük a munkáltatói jogkört ellátó képviselőtestületnél, melynek hatására némi színvonal emelkedést tapasztaltunk. Megyénkre az is jellemző volt, hogy több önkormányzat hosszú évek óta a lakosság megelégedésére végzi munkáját, ami egyben törvényes is volt. Törvényességi észrevételt egy településre 3 éve (Bodmér), két településre 2 éve (Alcsút, Mezőkomárom), 2004-ben további nyolc településre (Előszállás, Moha, Puszatvám, Sárkeszi, Seregélyes, Tordas, Vereb, Vértesacsa) egyáltalán nem kellett küldeni. A városi önkormányzatok többségének kérésére a döntések tervezeteinek előzetes normakontrollját elvégeztük. Ennek eredménye, hogy hat városban a törvényességi észrevételek száma az elmúlt 5 év átlagában nem érte el az évenkénti 5 db-ot (Adony, Bicske, Dunaújváros, Mór, Polgárdi, Sárbogárd). Az év során tömegével érkezett jegyzőkönyveket és a bennük foglalt döntéseket is a lehető legrövidebb időn belül feldolgoztuk. Törvénysértés esetén – annak gyors megszűntetése érdekében – elsősorban szóbeli észrevételt tettünk. A törvényességi észrevétel azonnali írásbeli megfogalmazására csak akkor került sor, ha a korábbi
20 tapasztalataink alapján feltételezhető volt a szóbeli jelzés hatástalansága, ha a helyi tisztségviselő jogértelmezése eltérést mutatott, vagy ha az ügy bonyolultsága ezt megkívánta. A törvényességi észrevételeket egy kivétellel elfogadták az önkormányzatok. 2004. évben az Alkotmánybírósághoz nem, a Fejér Megyei Bírósághoz egy esetben fordultunk keresettel. Enying Város Önkormányzata Képviselőtestülete a polgármester illetményének 7/8-ad részében állapította meg a jegyző illetményét. Az így kiszámított havi illetmény magasabb lett „A köztisztviselők jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvényben a jegyző részére megállapítható illetmény mértékénél. Az Ötv. 98. § (5) bekezdésére tekintettel a munkavállaló javára történő jogszabálysértő határozat miatt keresettel fordultunk a Fejér Megyei Bírósághoz. Döntés ez idáig nem született. Több mint két év után – kezdeményezésünkre – a Legfelsőbb Bíróság ítéletében állást foglalt az Ötv. 14.§ (1) bekezdésében meghatározott, az önkormányzati döntéshozatalhoz szükséges szavazatarányok kérdésében. Egyértelművé tette – és ezáltal a joggyakorlatot messzemenően segítette – hogy a határozatképes létszámban jelen lévő képviselőtestület tagjainak szavazásánál kizárólag az „igen” szavazatokat kell számba venni. A „nem” és a „tartózkodás” szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Az önkormányzatok működésének tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy 2004. évben jelentős mértékben megnövekedett a testületi és bizottsági ülések, valamint az ott hozott döntések száma. Jogszabálysértések történtek, de ezek gyakorisága nem növekedett egyenes arányban a döntések mennyiségével. Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása Az Ötv. 9.§ (3) bekezdése alapján a képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a részönkormányzat testületére és az önkormányzat társulására, valamint az Ötv.-beli korlátok figyelembe vételével a kisebbségi önkormányzatra átruházhatja. Az állampolgárok azonnali segítséget igénylő ügyeivel (szociális és gyermekvédelmi támogatások, lakossági hitelfelvételt megalapozó lakás- és telekvásárlások) egyenes arányban növekedett az önkormányzati testületek leterheltsége (pályázatok, közbeszerzési eljárások, beruházási hitelfelvételek előkészítése). Ennek következtében a legutóbbi választást követő SZMSZ felülvizsgálatok alapján változott az átruházott hatáskörök száma, és az e körben hozott döntések mennyisége. A tendencia folyamatos növekedést mutat. (6. számú melléklet) Ezen belül kiemelkedőek a 2003. és 2004. év adatai. Az előző önkormányzati ciklus hasonló időszakához mérve 50-99 %-kal több jegyzőkönyvben 200-300 %-kal több döntést rögzítettek. 2004. évben tovább növekedett az átruházott hatáskörű döntést tartalmazó felterjesztett bizottsági jegyzőkönyvek száma (növekedés: 22 %). Ezzel egyenes arányban nőtt az üléseken meghozott határozatok mennyisége is (növekedés: 13 %) jellemzően a vagyongazdálkodás, a szociális és jóléti ellátás, valamint a lakásgazdálkodás területén.
21 A polgármesterek átruházott hatáskörben 2004. évben kisebb számban (-9 %) hoztak döntéseket (504 db határozat). Továbbra sem történt hatáskör átruházás a kisebbségi önkormányzatra. Az átruházott hatáskörben hozott döntések miatt öt esetben került sor szóbeli törvényességi felhívásra. Egy részönkormányzat (Gánt-Vérteskozma) a saját SZMSZ-ének elfogadásakor az Ötv. 10.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzat át nem ruházható hatáskörét – önkormányzati rendeletalkotás – vonta magához. Ezen estben írásbeli törvényességi észrevételt tettünk. A helyi szervezeti és működési szabályzatokban rögzítetteknek megfelelően az önkormányzatok szervei jogszerűen vettek részt a testületi ülések és a döntések előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és annak ellenőrzésében. Az átruházott hatáskörben hozott döntések meghatározó hányada törvényes volt. Helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működése A Fejér megyében működő kisebbségi önkormányzatok a 2002. évi megválasztásuk óta változatlan összetételben folyamatosan működnek. 2004. évben megtartott kisebbségi önkormányzati ülésekről összesen 301 jegyzőkönyv felterjesztése és utólagos törvényességi ellenőrzése történt meg. Sajnálatos, hogy a jegyzőkönyvek 56,4 %-át, összesen 170 db jegyzőkönyvet késedelmesen, az Ötv. 17.§ (2) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn túl küldték meg. A kisebbségi önkormányzatok megalakulása óta nem tapasztalható jelentős eltérés a megtartott ülések számában, és a felterjesztési határidők betartásában. 2002. évben 251 ülést hívtak össze, melyről 153 jegyzőkönyv érkezett késedelmesen. 2003-ban 345 jegyzőkönyvből 218 érkezett az előírt határidőn túl. A közmeghallgatás a kisebbségi önkormányzatok tekintetében, mint a lakossági fórumrendszer eszköze, továbbra sem vált elfogadottá. A kisebbségi lakosság érdeklődése, megjelenése a hirdetések ellenére elenyésző maradt. A korábbi évekhez viszonyítva javult a kisebbségi önkormányzatok testületi munkájának dokumentálása, melyhez nagymértékben hozzájárult, hogy a 2003. márciusában megtartott kisebbségi szakmai konzultációs napon az érintettek rendelkezésére bocsátottunk további segédanyagokat és iratmintákat. A kisebbségi testületi munka eredményességének és jogszerűségének elősegítése érdekében a 2004. december 6.-án megtartott szakmai napon ismételten felhívtuk a jelenlévő kisebbségi tisztségviselők figyelmét az Ötv. 12.§ (1) bekezdésében előírt évi hat ülés, és az Ötv. 13.§-ában foglalt évi egyszeri közmeghallgatás megtartásának a kötelezettségére, valamint a fel nem terjesztett jegyzőkönyvek haladéktalan megküldésére. Erőfeszítéseink ellenére a felterjesztett jegyzőkönyvek egy része nem tartalmazta az ülésen megjelent képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás
22 lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a meghozott döntéseket és a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását. A felterjesztett jegyzőkönyvekben található 558 db határozat utólagos törvényességi ellenőrzése során 25 esetben éltünk törvényességi észrevétellel. Az írásbeli törvényességi felhívást a kisebbségi önkormányzat részére is kötelező döntések meghozatalának elmaradása, a jegyzőkönyvek felterjesztésének elmulasztása, illetőleg a beérkezett jegyzőkönyvek különböző tartalmi és formai fogyatékosságai miatt tettük. Az elmúlt évekhez képest a szóbeli és írásbeli észrevételeink aránya megfordult, mivel tapasztalataink szerint szóbeli jelzéseink nem minden esetben vezettek eredményre. A 2003. évi gazdálkodásról szóló beszámolót 8 kisebbségi önkormányzat, a 2004. évi költségvetést 6 kisebbségi önkormányzat kivételével a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően elfogadták. A korábbi évekhez hasonlóan a kisebbségi önkormányzatok költségvetése továbbra is elsődlegesen a központi támogatásra épült. Az eddig lejárt határidejű írásbeli törvényességi észrevételeinket elfogadták, bírósági jogvitára 2004. évben nem került sor. Az elmúlt évben sajátos problémát jelentett a Beloiannisz község települési önkormányzata és a Görög Kisebbségi Önkormányzat között kialakult megoldhatatlannak látszó vita. Közvetítő szerepünk sem hozta közelebb az érintetteket. Az általánosan visszatérő kisebb adminisztrációs hiányosságok ellenére a Fejér megyében működő kisebbségi önkormányzatok tevékenysége 2004. évben javulást mutatott, betöltötték érdekérvényesítő szerepüket. Egyéb törvényességi ellenőrzések A Közigazgatási Hivatal 2004. évi munkatervében foglaltaknak megfelelően az előző évivel azonos számban Gárdony város, Szabadbattyán nagyközség, Kápolnásnyék, Nadap, Dég és Csákberény község önkormányzatánál komplex felügyeleti vizsgálat keretében a testületek munkáját érintő helyszíni ellenőrzést folytattunk. Kontrolláltuk a testületi ülések előkészítésének és összehívása módjának, az önkormányzati rendeletalkotásnak a gyakorlati megvalósítását. Vizsgáltuk az Ötv. és a helyi SZMSZ rendelkezéseinek érvényesülését, alkalmazását, valamint a hozott döntések törvényességét. Ellenőriztük, hogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek milyen mértékben felelnek meg az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek, hogyan biztosítják a nyilvánosság feltételeit. A zárt ülések tekintetében az adatvédelem érvényre juttatását, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés választópolgárokat megillető jogosultságainak érvényesülését kísértük figyelemmel. A komplex ellenőrzés során az előre meghatározott vizsgálati szempontok mellett, annak segítő jellegére törekedtünk. A tapasztalt hiányosságok kijavításának, megoldásának módjára hívtuk fel az érintett jegyzők figyelmét.
23 Megállapítottuk, hogy az önkormányzatok a testületi ülések előkészítését, összehívását, lefolytatását és a nyilvánosság biztosítását körültekintéssel végezték. Két településen tapasztaltuk, hogy a zárt ülésekről készített jegyzőkönyvek elkülönített kezelése nem előírásszerű. A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyzők pontos, naprakész nyilvántartást vezettek. Az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatok megfeleltek az „államigazgatási eljárásról” szóló 1957. évi IV. törvény előírásainak. A komplex ellenőrzés alapján a vizsgált önkormányzatok és szerveik tevékenységét egy településen kiválónak, három településen jó színvonalúnak, kettőn átlagosnak értékeltük. A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy – a törvényességi felhívásokra utólag javított kisebb jelentőségű szabálytalanságoktól eltekintve – Fejér megyében a helyi és kisebbségi önkormányzatok és szerveik szervezete, működése, döntéshozatali eljárása és döntései törvényesek voltak. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA 2004. évben törvényességi felügyeleti feladatokat láttunk el a Székesfehérvár regionális központtal (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye közigazgatási területén) működő Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács valamint a Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tevékenysége felett. A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. A meghívókkal együtt megküldött előterjesztések áttanulmányozása lehetőséget adott a jogi előírást, SZMSZ-t, illetve az ügyrendet sértő tervezetek kiszűrésére. Szóbeli előjelzésünk következtében a tanácsok már a jogszerű határozat-tervezeteket tárgyalhatták, illetve az ülésig nem javítható előterjesztések napirendről történő levételét javasolhatták. Az üléseken egy-két kivételtől eltekintve részt vettünk. Jelenlétünk jól szolgálta a jogsértések megelőzését. Az elmúlt évben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 9 ülésén 85 határozatot, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács 6 ülésén 50 határozatot, a Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 5 ülésén 64 határozatot hozott. Törvényességi felügyelet gyakorlása során „a területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvényben – Tftv. – foglaltakat és az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése során kialakult gyakorlati tapasztalatokat alkalmaztuk a testületi üléseken, a jegyzőkönyvek és döntések vizsgálata során. A jogszabályokban kötelezően előírt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt és elbírált pályázatok adták. Az előkészítést végzők és a döntést hozók feladatainak, ezzel párhuzamosan a döntések számának ütemes növekedését a rendelkezésre álló központi források emelkedése hűen tükrözi.
24 A Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács megalakulás óta foglalkozik a decentralizált pénzeszközök pályázati úton történő felosztásával. (11. számú melléklet) Megállapítható, hogy az éves CÉDE, illetve TEKI keretének szintje közel változatlan, miközben a pályázati aktivitás kissé növekvő. A kisebb összegű támogatások iránti igény következtében erősen nőtt a támogatott pályázatok száma. A változás alapvető oka, hogy a nagyobb volumenű beruházások támogatása iránti igények a régiós, illetve az uniós pályázatok felé terelődtek. 2004-től decentralizált központi források különböző jogcímeken történő pályáztatására kaptak lehetőséget a regionális és a térségi fejlesztési tanácsok. A Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz beérkezett 164 db pályázatból 79 pályázat összesen 386.647 e Ft-ot nyert el a települési hulladékgazdálkodásra, játszóterek, közművelődési intézmények fejlesztésére, szennyvízelvezetés- és tisztítás beruházásra, hulladékgazdálkodási tervek készítésére. A Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanács környezetvédelmi és turisztikai célokra 30 pályázatból 22 részére 123.400 eFt összegű támogatást ítélt meg. A rendelkezésre bocsátott decentralizált állami támogatások felhasználásának jogi szabályozása költségvetési forrásonként és célonként eltérő, nem egységes. Túl bonyolult, és félreértelmezhető volt. Jelentős erőket kötött le a működési területet érintő jogszabály-tervezetek és fejlesztési tervek áttekintése, véleményezése. Gyakorlattá vált, hogy a benyújtott pályázatok elbírálását megelőzően azokat e célra létrehozott szakbizottságok előzetesen véleményezzék mind a tartalmi, mind a formai szempontok figyelembe vételével. A támogatott beruházások megvalósulásának ütemességét és valódiságát a munkaszervezetek mellett a Magyar Államkincstár is folyamatosan figyelemmel kísérte. A pályázaton elnyert költségvetési támogatások szerződésszerű felhasználását a helyszínen ellenőrizték. Alapvetően megváltoztatta a közigazgatási hivatal vezetőjének szerepét a Tftv. módosítása. A kistérségi fejlesztési tanácsok munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt. A területfejlesztési önkormányzati társulások működésének törvényességi ellenőrzését „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99.§-ai megfelelő alkalmazásával végzi és ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyeletet. A Tftv. 2004. szeptember 1-én hatályba lépett módosításának megfelelően „A megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól” szóló 258/2004.(IX.16.)Korm. rendeletben – Korm. – előírt határidőre a területfejlesztési tanácsok (regionális, megyei, térségi) átalakulása befejeződött. Az átalakulás törvényességének biztosítására a Korm. előírásainak megfelelően az előkészítő feladatokat végrehajtottuk. Eredményesen szerveztük meg a „Megyei kistérségi fórumot”, a „Megyei civil szervezetek fórumát”, a „Regionális civil szervezetek fórumát”, a „Térségi fejlesztési
25 tanácsban érintett kistérségek fórumát” és a kistérségi tanácsok/társulások mellett működő „Társadalmi szervezetek fórumát”. A megalakult szervezetek elfogadták működési rendjüket, megválasztották elnöküket és megtörtént az érintett területfejlesztési tanácsba delegáltjaik megválasztása. Munkájuk törvényessége érdekében segédanyagokat és iratmintákat bocsátottunk rendelkezésükre. A területfejlesztési rendszer kialakításáról, a meglévő területfejlesztési tanácsoknak (megyei, térségi, regionális) az átalakításáról és a Tftv. előírásainak gyakorlati megvalósításáról kibocsátott Korm. előírásai a szervezési feladatok ellátására a közigazgatási hivatalok vezetőjét kötelezte. A rendeletben foglaltak és az eljárási határidők teljesítése érdekében a feladatok végrehajtása folyamatosan megtörtént. A kistérségi tanácsok alakuló ülései lebonyolítását forgatókönyv kidolgozásával segítettük és rendelkezésre bocsátottuk a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az üléseken a szükséges szakmai segítséget a közigazgatási hivatal jelenlévő képviselője minden esetben biztosította. Az alakuló ülések eredményesen zárultak, a meghozott döntések törvényesek voltak. A Tftv. új rendelkezéseiben mennyiségi és tartalmi szempontból a feladat- és hatásköröket tekintve kiemelkedő szerepet kaptak a kistérségi fejlesztési tanácsok, azonban a települési önkormányzatok önkéntes társulási lehetősége továbbra is megmaradt. Ez azt jelenti, hogy a kistérségbe tartozó valamennyi települési önkormányzat által létrehozott többcélú illetve területfejlesztési önkormányzati társulás a területfejlesztési tanácsi feladatok ellátását is vállalhatta. A törvény rendelkezései nyomán csak azokban a kistérségekben jött létre a területfejlesztési tanács, ahol jogi akadálya volt az önkormányzati társulás feladatvállalásának. (Például: a kistérség nem minden települése alakította meg az önkormányzati társulást) Fejér megyében tíz kistérség található. (10. számú melléklet) a) A kistérség valamennyi települési önkormányzata által megalakított öt területfejlesztési önkormányzati társulás (Aba, Adony, Enying, Mór, Sárbogárd) és egy többcélú kistérségi társulás (Bicske) arról döntött, hogy a Tftv.-ben meghatározott kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatáskörét is ellátja. b) Négy kistérségben (Dunaújváros, Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár) a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezte a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulását. A kistérségi területfejlesztési tanácsok a megalakulás időpontjának kimondásán túl elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatukat, döntöttek a munkaszervezeti feladatok ellátásának mikéntjéről és megválasztották tisztségviselőiket. Párhuzamosan végeztük a társadalmi-, gazdasági szervezetek és a civil szervezetek regisztrációját, valamint a civil szervezetek egyeztető fórumának szervezését. A partnerség elvének kiszélesítését és a társadalmi háttérbázis megteremtését szolgálta, hogy a tanácsok döntéshozatalában a bejelentkező társadalmi-, gazdasági szervek tanácskozási jogú tagként vehetnek részt. Az egyeztető fórumot megalakító civil szervezetek pedig konzultációs joggal rendelkeznek.
26 Fejér megyében a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalásában való részvételre összesen 74 civil szervezet jelentkezett be. Közülük néhány civil szervezet nem felelt meg a Tftv. 8.§ (9)-(10) bekezdésében foglalt feltételeknek. Egy részük a létesítő okiratuk szerinti tevékenységét a kistérség egyetlen olyan településén látta el, amelynek népessége a kistérség népességének felétől messze elmarad (például: települési óvoda alapítványa, egy településen működő polgárőrség). A többi elutasított a „Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14.§ b) pontja alapján nem minősült civil szervezetnek (például: közalapítványok, hegyközségek). A társadalmi szervezetek egyeztető fórumának alakuló ülése kilenc kistérségben lezajlott. Az abai kistérségben – mivel csak egy társadalmi szervezet jelezte együttműködési szándékát – egyeztető fórum nem jött létre. A fejlesztési tanácsok működése, döntéshozatali eljárása, döntései és az átalakulás törvényesen történt. A Tftv. módosításával lehetővé vált az eltérő súlyú és eltérő gazdasági erővel rendelkező települések együttműködése a kölcsönös érdekek alapján létrehozott külön, önálló intézményrendszer működtetése. 2. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek Az önkormányzatok döntéshozatala, működése törvényességének biztosítása érdekében a hivatal bővítette azokat a jogszabályok által adott kereteket, amelyek a törvényesség mielőbbi érvényre juttatását célozzák. Az eredményesség, hatékonyság megvalósítása érdekében többféle módszert és eszközt alkalmaztunk. Fő törekvése munkánknak, hogy a jogsértések orvoslása a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen, ezért elsődlegesen a szóbeli törvényességi észrevétel eszközét alkalmaztuk. Írásbeli észrevételt tettünk azokban az esetekben, mikor ez nem vezetett eredményre, illetve ismétlődő, azonos jogsértések megállapítására került sor. Ugyancsak írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk, mikor a jogsértés jellege, súlya indokolta vagy a jegyző kifejezett kérése erre irányult. Általánossá tettük az átfogó jellegű ellenőrzésnél, továbbá ha a hibák nagy száma indokolta - a telefonon történő egyeztetés helyett - a jegyzővel a hivatalban folytatott konzultációt. Ez is erősítette a személyes kapcsolatok kialakítását, elmélyítését. Különösen a jogharmonizációból eredő feladatok megoldása fokozta a hivatal és az önkormányzatok közötti közvetlenebb kapcsolattartás iránti igényt. Hivatalvezetői szinten több esetben folytattunk egyeztetést igénylő kérdésekben – kistérségi társulások megalakítása, önkormányzatok jelentős anyagi forrást igénylő beruházásainak megvalósítása, törvénysértések orvoslása - a polgármesterekkel személyes megbeszéléseket. A módszer sikereként értékeltük, hogy a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésének eszközével – egy kivétellel – nem éltünk. Az önkormányzatok kiegyensúlyozott működése 2004. évben nem tette szükségessé a hivatalvezető részéről képviselőtestület ülésének összehívását.
27 Az ellenőrzési terv alapján folytatott helyszíni ellenőrzések során szerzett tapasztalataink hasonló megállapításokat tartalmaztak, mint amelyeket a törvényességi ellenőrzés napi munkája során tettünk. Az Ötv. 17. §. (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ülésekről készített jegyzőkönyveket a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének. Többszöri szóbeli és írásbeli észrevételben mutattunk rá, hogy a jegyzőkönyvek határidőben történő felterjesztésének elmulasztása akadályozza az Ötv. szerinti folyamatos törvényességi ellenőrzést, a kötelező döntések meghozatalának vizsgálatát, s az esetleg szükséges törvényességi intézkedések megtételét. Mindennek következménye lehet, hogy az önkormányzatot, illetve az állampolgárokat visszafordíthatatlan károsodás érheti, jogaik csorbulhatnak. A jegyzők szakmai értekezletein – a mulasztó jegyzők megjelölésével – minden esetben felhívtuk a figyelmet a határidők betartásának fontosságára. Az állampolgárok panaszügyei a képviselők, valamint a képviselői csoportok törvényességi vizsgálatot kezdeményező beadványai a 2003. évi (a megelőző évekhez viszonyítottan megnövekedett) számhoz közelített. Folytattuk azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a kifogásolt döntések teljes körű vizsgálatát a jegyzőktől bekért (a testületi ülésekről készített jegyzőkönyvekben nem minden esetben meglévő előkészítő) iratok és szakmai álláspontok figyelembe vételével végeztük minden esetben. Válaszadás előtt többször – jogi álláspontunk megerősítése érdekében – szakmai vélemény kibocsátását kértük a kormányzati szervektől. A panaszügyek kivizsgálásának eredményeként csak néhány esetben került sor törvénysértés megállapítására. Gyakoribb volt, hogy az Ötv. 98.§-a alapján csak hatáskörünk hiányát tudtuk megállapítani. A bejelentőknek soron kívül, írásban teljes körű tájékoztatást adtunk vizsgálatunk eredményéről, a tett intézkedésekről, illetve egyéb szervek (bíróság, Közbeszerzések Tanácsa, helyi önkormányzat képviselőtestülete, munkáltató polgármester, jegyző) jogköréről, és a jogorvoslati lehetőségekről. A pénzügyi tartalmú felvetések miatt több esetben az Állami Számvevőszék Fejér Megyei Igazgatóságánál gazdálkodási ellenőrzés lefolytatását kezdeményeztük. Folyamatosan figyelemmel kísértük az ÁSZ által kiadott jelentéseket, melyek megállapításait a törvényességi ellenőrzés során iránymutatónak tekintettünk. Az önkormányzatok széles körét érintő kérdéseket pedig írásos szakmai tájékoztatókban, valamint jegyzői értekezleteken közzétettük. Folyamatosan figyelemmel kísértük az országgyűlési biztosok tevékenységét az éves beszámolókon keresztül. Az egyedi ügyben tett kezdeményezéseiket, ajánlásaikat iránymutatónak tekintettük a törvényesség érvényesítése és fenntartása során. A fentieken túl a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa néhány alkalommal ajánlással, illetve javaslattal fordult az érintett önkormányzathoz valamint a közigazgatási hivatalhoz. Görög kisebbségi jogok sérelme miatt - az Ötv. 12. § (5) bekezdése alapján - a zárt ülés részvevői körének meghatározása tárgyában fordult hivatalomhoz ajánlással.
28 Dr. Kaltenbach Jenő Országgyűlési Biztos úr ajánlása szerint a kisebbségi önkormányzat elnökét megilleti a települési önkormányzat képviselőtestületének zárt ülésén való részvétel joga. Az ajánlásban foglaltak felvetették az Ötv. hivatkozott szakaszával való eltérő értelmezés lehetőségét, ezért törvényességi észrevétel megtételére nem került sor. A kisebbségi önkormányzat egyetértési és véleményezési jogának megsértése tekintetében tett ajánlással egyetértve törvényességi észrevételt bocsátottunk ki. Javaslatot fogalmazott meg továbbá egy másik egyedi ügy kapcsán is, melyben a képviselőtestületi ülésen elhangzott kijelentések illetve félreértésre okot adó – roma kisebbséget sértő – hozzászólások hangzottak el. Arra figyelemmel, hogy ezen kijelentések sérthetik az Alkotmány 70/A.§ (1) bekezdését közvetlen megkereséssel fordultunk az érintett település polgármesteréhez. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa kezdeményezésére ismételten megvizsgáltuk a kórházak területén érvényesülő betegszállítás és parkolás helyzetét. Fejér megyében a működő három önkormányzati kórház egyikénél sem tártunk fel megkülönböztetést aszerint, hogy a betegek beszállítása milyen módon (mentővel, vagy magángépjárművel) történt. Rendszeres kapcsolattartás és folyamatos konzultációk ellenére jogértelmezési bizonytalanságot érzékeltünk abban az esetben, ha az önkormányzat testülete az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b) pontjában megfogalmazott jogosultságával élve zárt ülést akart elrendelni. E kérdésben Dr. Péterfalvy Attila Adatvédelmi Biztos Úr állásfoglalásával megerősített álláspontról – az egységes jogalkalmazás érdekében – az önkormányzati jegyzőket írásban tájékoztattuk. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Ötv. a zárt ülés tartását szigorú szabályokhoz köti, és az csak kivételes lehet. Így biztosítható az összhang a közérdekű adatok nyilvánossága illetőleg a személyes adatokhoz fűződő jog és az érintett személyiségi jogainak védelme között. A Ptk. 81.§-ában meghatározott üzleti titok fogalmával és az üzleti titokkörbe nem tartozó önkormányzati adatokkal kapcsolatban a társadalmi szervezetek, az egyesületek, a gazdasági tevékenységet folytató személyek és gazdálkodó szervek, az egyéni vállalkozók adatai és az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés valamint a képviselőtestület által kiírt pályázathoz kapcsolódóan a szerződést kötő felek adatai nyilvánosságát és megismerhetőségét részleteztük, a jogszabályi hivatkozással együtt. 2004. évben is folytattuk - azt a több éve tartó gyakorlatot -, hogy az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a jegyzők részére megrendezett szakmai tanácskozásokon és a jegyzőkhöz eljuttatott szakmai körlevelekben a megjelenő új jogszabályokról, az alkotmánybíróság határozatairól, egyedi bírósági ítéletekről és jogalkalmazási kérdésekről rendszeres tájékoztatást adunk. Az önkormányzatok elektronikus elérhetőségének teljeskörűvé válásával elfogadott módszerként alkalmaztuk a papír alapú tájékoztatás helyett, illetve mellett az email-t, mint a kapcsolattartás elsődleges formáját. Annak érdekében, hogy ez a módszer elérje célját, havonta több alkalommal kisebbnagyobb terjedelmű, de aktuális kérdéseket taglaló levelekkel fordultunk az
29 önkormányzatokhoz. Mindez szolgálta az eredményesség, a hatékonyság mellett a költségkímélés szempontjait is. A jegyzők jelzései alapján szükségesnek ítéltük olyan témakörökben egységes iránymutatás kidolgozását, amely a felvetett problémák megoldásához segítséget nyújtott. A jogszabály módosítások figyelembe vételével részletesen kidolgoztuk és közzétettük – többek között - a talajterhelési díj bevezetésének rendeleti előírásaira, a kivetés hatósági eljárására vonatkozó tervezetet, valamint a menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedés megoldásának módozatait. Jogszabályok értelmezéséhez igény szerint, egyedi ügyekben nyújtottunk segítséget, amellyel a jegyzők az előző évekhez képest gyakrabban éltek. Ugyancsak igénybe vették a jogharmonizációból adódó problémák megoldása során azt a közvetlenebb kapcsolatfelvételt, amelyet az elektronikus levelezés lehetősége nyújtott. A munkamódszer e formájának gyakorlati alkalmazását a jövőben erősíteni és szorgalmazni kívánjuk. A területfejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyeleti jogkörben kifejtett tevékenységünk elsődleges célja a törvénysértések megelőzése. Eredményként értékelhető, hogy mind a korábbi, mind pedig az újonnan megalakult területfejlesztési tanácsok tisztségviselőivel, a munkaszervezetek vezetőivel és alkalmazottaival kialakítottunk egy olyan munkakapcsolatot, amely a törvényességi munka hatékonyságát növelte. Az új valamint a már hatályos területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok értelmezéséből adódó problémák megoldása és a területfejlesztés új intézményrendszerének jogszerű kialakítása új kihívás elé állította a közigazgatási hivatalt. Az ezzel összefüggő tevékenység az év utolsó negyedévében, a Tftv. módosítását követően a tanácsok átalakulásával és az új Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetek elkészítésével kapcsolatban megsokszorozódott. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott már jól működő eszközök és módszerek mellett a közigazgatási hivatalnak alkalmazkodnia kell azon elvárásokhoz, amelyek a közigazgatás modernizációjával együtt járnak. Nem elegendő megteremteni a technikai feltételeket ahhoz, hogy egy korszerűbb, gyorsabb információáramlás megvalósulhasson, hanem annak alkalmazására és személyi feltételeire is hangsúlyt kell helyezni. A hivatal 2004. évben mind személyi, mind pedig technikai szempontból ezen elvárásoknak eleget tett és ezáltal egy interaktív kommunikáció jöhetett létre kiemelt célok teljesítése érdekében. II.
A hatósági munka értékelése
1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai A jegyzők feladatköre egyszerre kötődik az önkormányzatisághoz és a képviselőtestülethez, valamint az államigazgatási feladatokhoz és a polgármesteri hivatalhoz.
30 A jegyzők működtetik a települési szintű államigazgatást, lényegében az igazgatás teljes vertikumát felölelő államigazgatási hatáskört gyakorolnak. Az első fokú határozattal lezáruló államigazgatási ügyek száma folyamatosan emelkedik, a legtöbb első fokú határozatot adó és illetékügyben hozzák a jegyzők, de jelentős az építésügy, a gyámügy és a szociális igazgatás területén született döntések száma is. A jegyzők tevékenységének jelentős szerepe van – amennyiben feladataikat gyorsan, határidőben, törvényesen végzik – a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javításában, illetve abban, hogy az állampolgároknak kedvezőbb legyen a közigazgatási szervekről kialakított véleménye. A hatékony ellenőrzésekkel, a jogszabályok következetes betartatásával pedig egyre inkább jellemzővé válhat az önkéntes jogkövetés. A közigazgatási hivatal a jegyzők hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok ellátását a jogorvoslati eljárások, illetve a 2004. évben végzett ellenőrzések tapasztalatai alapján ítélte meg. 2004-ben a települések jegyzőinek 747 határozata ellen nyújtottak be fellebbezést. A jogorvoslati kérelmek száma elenyésző a jegyzők által hozott határozatok számához viszonyítva és – az előző évek adatait vizsgálva – nem tapasztalható lényeges növekedés. A legtöbb fellebbezést illeték- és építésügyben nyújtották be, jelentősnek mondható még a közlekedési igazgatási jogorvoslatok száma is. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt évben is emelkedtek az ingatlanárak és az illetékkulcsok, ami az illetékfizetési kötelezettség növekedését hozta magával. Az építésügyi igazgatásban jellemző, hogy a szomszédok igyekeznek megakadályozni jogorvoslati kérelmeikkel a szomszédságukban induló építkezést. A közlekedési igazgatásban a jogorvoslati kérelmek elsősorban annak tudhatók be, hogy sokan vannak akik a munkavégzéshez, a munkába-járáshoz használják a gépkocsit, s annak pl. a forgalomból való kivonása rendkívül hátrányos a tulajdonos számára. Az érintett jogorvoslati kérelme ilyenkor magától értetődő. A másodfokú eljárások során a jegyzők határozatainak 59 %-át hagytuk helyben. A legnagyobb arányban az illeték- és közlekedési igazgatási, valamint a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyekben születtek helybenhagyó döntések. A helybenhagyó döntések aránya – nem jelentősen – de nőtt az előző évhez képest. Összefüggésben az előzőekkel – igaz nem számottevően – de csökkent a jogszabálysértő jegyzői döntések aránya, és nem volt jelentős (mindössze 9 db) a felügyeleti intézkedések száma. A jogorvoslati eljárások és az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátása során az eljárások, illetve a határozatok alapvetően megfelelnek a jogszabályok követelményeinek és folyamatosan javuló tendencia tapasztalható.
31 Minden területen érzékelhető az ügyintézők leterheltsége, egyre több feladat- és hatáskört telepítenek helyi szintre, ezt azonban nem követi az ügyintézői létszám növekedése. A hiányosságok nagy része erre vezethető vissza és ezt támasztja alá az is, hogy ritkább az anyagi, gyakoribb az eljárási jogszabályok megsértése, úgy mint a bizonyítási eljárás elmaradása, illetve a tényállás nem megfelelő tisztázása. A közszolgáltatások teljesítése során szakszerűbb és költségkímélőbb megoldást biztosít a hatósági igazgatási társulások létrejötte, működése. Fejér megyében 12 hatósági igazgatási társulás működik, a társult önkormányzatok száma 77. Az önkormányzatok a ritkábban előforduló, de nagyobb szakértelmet igénylő államigazgatási hatáskörök – pl. építésügy, szabálysértés, útügy – gyakorlására kötöttek megállapodást. A hatékonyabb, magasabb szintű közszolgáltatásokat nyújtó, az eddigieknél összefogottabban és jobban ellenőrzött területi államigazgatás megteremtését szolgálja a többcélú kistérségi önkormányzati társulások megalakítása. A kistérséget illetően fontos lépés volt azok földrajzi lehatárolása. A kistérségi közigazgatási rendszer az államigazgatási feladatellátás során hatékonyan tudja majd ellátni a speciális szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatásköröket. Az egyes ágazatokat tekintve a következők jellemzik a jegyzői államigazgatási feladatellátást. 1.1. Adóigazgatás Fejér megye 105 településén vezették be a helyi adók valamelyikét, mindössze három község nem élt ezzel a lehetőséggel. Meghatározó az iparűzési adó, ezt az adónemet 100 településen alkalmazzák. Az ebből származó bevétel is jelentős, többszöröse az egyéb helyi adóbevételnek. A települések közel 40 %-a alkalmazza a maximum adómértéket. Számottevő a magánszemélyek kommunális adóját bevezető települések száma is. Az önkormányzatok a fenntartói, fejlesztési feladataik ellátása érdekében, egyre inkább rákényszerülnek a saját bevételeiket növelő helyi adók bevezetésére, illetve a már bevezetett adók mértékének az emelésére. Az iparűzési adóbevételt tekintve jelentős különbségek vannak a települések között. A nagyobb városokban, illetve a komolyabb iparral rendelkező településeken az iparűzési adó a helyi költségvetés komoly bevétele, eléri az összbevétel 10-15 %-át. Ugyanakkor a kisebb községekben az így elért bevétel nem számottevő, mindössze 2-3 %-át adja az összes bevételnek. Az adóhatósági ügyekben benyújtott fellebbezések száma – az első fokú adóhatározatokhoz viszonyítva – nem jelentős, de folyamatosan emelkedik. A másodfokú eljárásban a jegyzői döntések nagyobb részét, 66 %-át hagytuk helyben, amely azt mutatja, hogy az előző évekhez viszonyítva számottevően nőtt a jogszabályi követelményeknek megfelelő első fokú határozatok száma.
32 Az adóhatóságok ellenőrzésének tapasztalatai: •
Jellemző, hogy az adóhatósági határozatok túl általánosak, sablonosak, azokat az adózókra nem egyediesítik.
•
Gyakran elmarad az adóalanyok adóbevallásainak iktató vagy dátumbélyegzővel való érkeztetése, így nem állapítható meg, hogy azok határidőben érkeztek-e vagy sem.
•
Bevallási késedelem esetén jellemzően nem alkalmaznak mulasztási bírságot, a bírság kiszabásának mellőzéséről a határozatban nem rendelkeznek.
•
Az adóhatóságok jelentős része eljárása során nem tisztázza teljes körűen a tényállást, az adókivetések nem minden esetben megalapozottak, az adóztatás jellemzően a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján történt.
•
Előfordult, hogy az adókedvezményt nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazták, illetve az adómentesség fennállásáról nem határoztak.
•
Jellemző, hogy az adóhatóságok nem végeznek ellenőrzéseket, elfogadják a bevallások adattartalmát.
•
Az adóbehajtási cselekmények elsősorban a felszólításokra korlátozódnak, érdemi végrehajtási intézkedésre a szükségesnél lényegesen kevesebb esetben került sor.
E téren az előző évek megállapításai változatlanul igazak: az ellenőrzések és a jogorvoslati eljárások alapján elmondható, hogy az adóztatás során a jegyzők jellemzően betartják az anyagi jogszabályokat, az eljárási hibák azonban sokkal gyakoribbak. A jegyzők közepes színvonalon végzik az adóztatással kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzési és hatékony adóbehajtási tevékenységet jellemzően nem végeznek az adóhatóságok. Ennek elsődlegesen szubjektív okai vannak a kisebb településeken, (a községekben) a jegyző a vele mindennapi személyes kapcsolatban lévőkkel szemben nem vállalja az érdemi adóbehajtási intézkedések megtételét. 1.2. Illetékügyek Az illetékjogban 2004-ben átfogó jogszabályváltozás nem volt, a törvénymódosítások többsége az illeték-mértékeket érintette. Emelkedtek az öröklési és ajándékozási illetékkulcsok, valamint a cégbírósági eljárások illetéktételei is. Az illetékhivataloknak eljárásuk során kettős célkitűzésnek kell eleget tenniük: hozzá kell járulniuk az igazságos közteherviseléshez, s egyúttal gyarapítani az állami, az önkormányzati bevételeket. A Fejér Megyei Illetékhivatalnál iktatott és elintézett ügyek száma, az előírt és beszedett illetékek összege folyamatosan, évről-évre dinamikusan növekszik. Ez egyértelműen az
33 ingatlanforgalom, és az ingatlan árak folyamatos emelkedésének tudható be. Ezen túlmenően az illetékhivatalnál egyre nagyobb súlyt fektetnek a behajtási tevékenységre, a nagyobb hátralékok esetén – szükség szerint – önálló bírósági végrehajtók közreműködését is igénybe veszik. Ezt a fokozott végrehajtási tevékenységet az érintettek ellenérzéssel fogadják, még akkor is, ha az illetékhivatal a jogszabályoknak megfelelően jár el. Az illetékhivatal munkáját minősíti, hogy az ügyek közel 73 %-ában helybenhagyó másodfokú döntés született. Ez az arány megegyezik a 2003-ban megállapítottal, változás tehát nem következett be e téren. A vizsgált illetékügyek kapcsán a leggyakoribb hibák az alábbiakban jelölhetők meg: • tisztázatlan tényállás, • megalapozatlan forgalmi érték-megállapítás, • ügyintézési határidők túllépése, • az iratminták – fizetési meghagyások – pontatlan és hiányos alkalmazása, • merev, túlzottan szigorú és nem mérlegelő gyakorlat a mulasztási bírságok megállapításánál, ez a gyakorlat azonban évközben a megfelelő irányba változott. A felsorolt hiányosságok felszámolása, a joggyakorlat megváltoztatása érdekében szükség szerint - konzultációkat tartottunk az illetékhivatal vezetőivel, illetve határozataink részletes indokolásával útmutatást is adtunk az általunk helyesnek tartott joggyakorlat kialakítása érdekében. A peres ügyekben született bírói döntések egy-egy példányát – ugyancsak a fenti céllal – minden esetben megküldtük az illetékhivatalnak. 1.3. Anyakönyvi ügyintézés Fejér megye lakónépessége az elmúlt évben meghaladta a 400 000 főt. Az utóbbi években jellemzően közel 4000 születést, 1800-1900 házasságkötést és valamivel több, mint 5000 halálesetet anyakönyveztek. Az adatok mutatják, hogy a természetes fogyás jellemző megyénkre, mely az utóbbi négy évben - az összesített adatokat tekintve - meghaladta a 3000 főt. Ezt azonban ellensúlyozta, sőt kevéssel meg is haladta a megyénkbe költözők száma. Valamennyi településen működik anyakönyvvezető, és döntő többségük évek óta a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi munkáját, a bonyolultabb – különösen külföldi vonatkozású – ügyekben is jellemzően helyesen alkalmazzák az irányadó jogszabályokat, ebben jelentős szerepe van annak is, hogy rendszeres konzultációt folytatnak az anyakönyvi felügyelővel. Az anyakönyvvezetők megkezdték a felkészülést az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer működtetésére. A jegyzők gondoskodtak a felhasználói jogosultságok és a felhasználói kártyák igényléséről, így a megye anyakönyvvezetői átvették a felhasználói kártyákat összesen 248 db-ot – és megkapták a telepített számítógépek használatához szükséges kódokat. A közigazgatási hivatal tájékoztatta az anyakönyvvezetőket az új rendszer alapvető működéséről, ennek eredményeképpen az anyakönyvvezetők ismerik és mindennapi munkájukban már használják a fórum- és levelező rendszert.
34 Az ellenőrzés során vizsgált önkormányzatoknál: az anyakönyvi ügyintézés tárgyi feltételei biztosítottak voltak, az anyakönyvek vezetése, azok előírásszerű záradékolása szakszerűen történt. Az alap- és utólagos bejegyzések – néhány kisebb, az anyakönyvvezető saját hatáskörében javítható hibáktól eltekintve – megfeleltek a követelményeknek. A házasságkötési eljárások törvényesek voltak, minden esetben megtartották az előírt 30 napos várakozási időt, illetve néhány esetben felmentést adott a jegyző. A névviselési szabályokat helyesen alkalmazták az anyakönyvvezetők. Az előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek valamennyi vizsgált település anyakönyvvezetője eleget tett, a betűrendes névmutatókat folyamatosan és szakszerűen vezették, néhány esetben tapasztaltunk hiányosságot, de azt már az ellenőrzéskor pótoltattuk. Az anyakönyvvezetők az utólagos bejegyzések hitelesített jegyzékét minden esetben elküldték a levéltárnak, valamint – néhány kivételtől eltekintve - azt a tényt is közölték, ha a jelentési időszak alatt az anyakönyvbe utólagos bejegyzés nem történt. Az állampolgársági ügyekben előterjesztett kérelmeket - a mellékletekkel együtt - az anyakönyvvezetők minden esetben határidőben felterjesztették a belügyminisztériumhoz. Az ellenőrzések tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a megyében az anyakönyvi ügyintézés változatlanul jó színvonalú. 1.4. Birtokvédelmi ügyintézés A birtokvédelmi ügyek intézését, mivel az alaphatározat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ellenőrzések során nem vizsgáljuk. 2004-ben birtokvédelmi ügyben 24 végrehajtást elrendelő és végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen nyújtottak be fellebbezést. Az ilyen jellegű ügyek, a jogorvoslati kérelmek száma alig változott az elmúlt évek során. A megyében nem alakult hatósági igazgatási társulás a birtokvédelmi ügyek intézésére. Az elmérgesedett, rossz szomszédi viszonyból fakadó konfliktusok jellemzően nem zárulnak egyezséggel, és a jegyző bármilyen döntést is hoz, azt az ellenérdekű fél nem fogadja el. A jogorvoslati eljárások alapján megállapítható, hogy az első fokú hatóságok többsége a Ptk. anyagi szabályait és az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit alapvetően megfelelően alkalmazza. Ezt támasztja alá az is, hogy birtokvédelmi ügy végrehajtási szakaszában benyújtott fellebbezés során mindössze 2 esetben nyújtottunk be törvényességi kérelmet a megyei főügyészséghez, tekintettel arra, hogy jogszabálysértő volt az alaphatározat. Az első fokú – végrehajtási – határozatok megváltoztatására főként eljárási szabályok megsértése miatt, új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor.
35 1.5. Építésügyi igazgatás A beszámolási időszakban a beruházások száma és nagyságrendje a megyében tovább növekedett. Városokra a lakás, a kereskedelmi és ipari, a községi településekre a közmű beruházások növekedése a jellemző. A növekedés üteme a kiadott építési, használatbavételi engedélyek számával is jellemezhető. Az év során kiadott építési engedélyek száma mintegy 1700, a használatbavételi engedélyek száma pedig 2900. Ez az előző évi engedélyek számát 5 %-kal haladja meg. A kiemelt építésügyi hatósági ügyeket – több településre kiterjedő illetékességgel – 9 város önkormányzatának jegyzője, az egyéb kiemelt építésügyi hatósági ügyeket igazgatási társulás keretében 12 települési önkormányzat jegyzője látta el 2004-ben. A kiemelt építésügyi hatósági körzetek megegyeznek a gyámügyi, az okmányirodai körzetekkel, azonban a kistérségi körzetektől eltér (Aba, Adony, Ercsi). A körzetek egységesítéséhez kormányzati intézkedés szükséges. A kiemelt építésügyi hatóságok a feladatok ellátásához szükséges számú – a külön jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkező – köztisztviselőt foglalkoztatnak. Az egyéb kiemelt építésügyi hatóságokra jellemző, hogy általában egy fő – az előírt szakirányú képesítéssel rendelkező – ügyintézőt alkalmaznak. Az építési ügyek száma – melynek 90 %-át az engedélyezési ügyek teszik ki – folyamatosan emelkedik, ami a lakásépítési kedv újbóli erősödését jelzi. Az ügyintézők túlterheltek, mivel jellemzően ők látják el a település-üzemeltetési, településfejlesztési feladatokat is. Jegyzői tájékoztatók és önkormányzati figyelemfelhívást tartalmazó intézkedéseink eredményeként tovább folytatódott és felgyorsult a településrendezési tervek készíttetésének (felülvizsgálatának) folyamata. Elkészült és hatályba lépett 36 település szerkezeti, szabályozási terve és helyi építési szabályzata, döntően a tervek felülvizsgálata nyomán. Az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti új követelményeknek megfelelő tervek aránya 67 %-ról 76 %-ra változott, miközben a korábbi jogszabályok szerint hatályos rendezési terveknek (18 település) és építési szabályzatoknak alkalmazását az Étv. 2005. évtől kezdődően nem teszi lehetővé. A városok teljes köre, a nagyközségek 83 %-a rendelkezik a hatósági munka végzéséhez szükséges – az új követelményeknek megfelelő - rendezési tervvel és helyi építési szabályzattal. 2004-ben a benyújtott jogorvoslati kérelmek száma 8 %-kal haladta meg az előző évit. A helybenhagyó döntések aránya, nem jelentősen, de emelkedett az előző évhez képest. Ebből következően az építésügyi igazgatásban dolgozó köztisztviselők képzésére az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani. Jellemzőbbek voltak az eljárási jogszabályok alkalmazása terén előforduló hiányosságok, úgy mint a helyszíni szemlék esetenkénti elmaradása, a tényállás nem kellő tisztázása. Az anyagi jogszabályok alkalmazása terén a leggyakrabban előforduló hiányosság, továbbra is az érdekeltek és a szakhatóságok körének helytelen megállapítása. Az építésügyi hatóságok ellenőrzésének általános tapasztalatai a következőkben összegezhetők:
36 A felügyeleti vizsgálatok szerint esetenként és helyenként a képviselő-testület részéről elmarad a szükséges intézkedés, a munkavégzés feltételeiknek javítása terén. A tisztségviselők ellenőrzési feladataiknak részben tesznek eleget. A jegyzők a képviselőtestület működtetésével kapcsolatos feladatai mellett szükségesnél kevesebb időt fordítanak a hatósági, különösen az építésügyi hatósági hatásköri feladataik ellátására az ellenőrzésre és a számonkérésre. A döntés-előkészítő köztisztviselők 96 %-a rendelkezik a képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel. Az átlagos gyakorlati idő közel tíz év, a köztisztviselők a továbbképzési feladataiknak eleget tettek, az előírt alap- és szakvizsga követelményeknek megfelelnek. A fluktuáció nem jelentős. A műszaki nyilvántartások hiányosak, nem naprakészek, esetenként előfordult, hogy nem rendelkezett az önkormányzat nyilvántartással. A települési önkormányzatok helyi rendeleteibe foglalt telekalakítási és építési tilalmakat nem tartják nyilván az építésügyi hatóságok, illetve nem közlik az érintettekkel. Jellemzően nem folytatnak terv szerinti, hatósági ellenőrzéseket. Lakossági bejelentésekkel, illetve építési engedélyezéssel összefüggésben kerül sor esetenkénti ellenőrzésre. A nem kiemelt építésügyi hatósági ügyeken belül leggyakrabban a rendeltetésváltozás, az életveszély elhárítással kapcsolatos kötelezések, továbbá a fakivágás és kútásás engedélyezése fordult elő. Hiányosságot a szakmai előkészítés terén tapasztaltunk. Az ellenőrzések során külön figyelmet fordítottunk a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésére vonatkozó jogszabályok érvényesülésére, e téren nem tapasztaltunk jogszabálysértő gyakorlatot. Az építésügyi hatóságok eljárásai, határozatai alapvetően megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, feladataikat változatlanul közepes színvonalon végzik. A feltárt hiányosságok nagyobb részt azokra a kiemelt építésügyi hatóságokra jellemzőek, ahol a döntés-előkészítői feladatokat egy-két fő köztisztviselő látja el. 1.6. Működési engedélyekkel ügyintézés
és
a
telepengedélyezéssel
kapcsolatos
Megyénkben közel 6000 kiskereskedelmi üzlet – melynek kb. 1/3-a élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzlet - működik, és számuk folyamatosan, évről-évre emelkedik. A működési engedélyek kiadása során különösebb problémák nem merülnek fel, az anyagi és eljárási jogszabályokat helyesen alkalmazzák a jegyzők. A vendéglátóhelyek működésével kapcsolatban évek óta 15-20 között van a másodfokra felterjesztett ügyek száma, ami nem jelentős. Ugyanakkor az ügyek döntő többségében – 80 %-ban – meg kellett semmisíteni az első fokú határozatot, alapvetően azért, mert nem tisztázták megfelelően a tényállást. A tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása – e téren – jellemzője a jegyzői munkának.
37 A működési engedély-ügyek a lakosság nyugalmának zavarása miatti bejelentésre indultak és jellemző, hogy a jegyzők nem tartottak helyszíni szemlét. Elfogadták a bejelentésben foglaltakat, nem hallgatták meg az érintett üzlet működtetőjét. Általános az is - a két megyei jogú várost kivéve – hogy a jegyzők nem ellenőrzik az üzletek működését. Ennek alapvető oka az ügyintézők leterheltsége, a kisebb településeken ugyanis az ügyintézők osztott munkakörben látják el a feladatokat. A telepengedélyezéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a jegyzők általában gondoskodnak az igazgatási szolgáltatási díj megfizettetéséről, a jogszabályban előírt mellékletek benyújtásáról, helyszíni szemlét tartanak, arról jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet megküldenek a szakhatóságok részére, s a szakhatósági állásfoglalások megérkezése után hozzák meg döntésüket. Míg a működési engedélyeztetés terén az eljárási jogszabályok be nem tartása, a tényállás tisztázásának elmaradása jellemző, addig a kisebb településeken a telepengedélyezésre vonatkozóan gyakran előfordul az anyagi jogszabályok megsértése is. Ennek oka, hogy a kisebb településeken csak a jegyző rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a feladatok ellátását pedig csatolt munkakörben végzik a köztisztviselők, ami nem teszi lehetővé az adott szakterület alapos megismerését, elsajátítását. 1.7. Okmányirodák Az európai színvonalú biztonsági okmányok kezelése, kiadása, okmánynyilvántartás vezetése, országos alapnyilvántartások aktualizálása nehéz, de szép feladatot ró az okmányirodákra. A Belügyminisztérium Központi Hivatala irányításával kiépült, és azóta folyamatosan bővül az elektronikus közigazgatás jó példájának tekinthető információs rendszer. Az önkormányzatok sokszor saját forrásból egészítették ki a személyi és tárgyi feltételeket, az ügyintézők magas szinten ötvözik az informatikai és ügyintézői tevékenységüket. Megyénkben 9 teljes hatáskörű és 2 kihelyezett (csak az országos illetékességű ügyek tartoznak hatáskörébe) okmányiroda működik (12. számú melléklet). A kistérségek lehatárolása nagymértékben eltér a kialakult államigazgatási, okmányirodai körzetektől, így a 10 kistérségi székhelyből kettő (Aba és Adony) nem rendelkezik okmányirodával. A Belügyminisztérium Központi Hivatala és az érintett önkormányzatok szándéka egybeesik az okmányirodák létrehozására, de a megoldásban arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ügyintézés helyszíne ne kerüljön távolabb az ügyfelektől, a jelenlegi helyzethez képest. Egyeztető közreműködésünk is hozzájárult ahhoz, hogy a martonvásári kihelyezett okmányiroda a gárdonyi okmányirodai körzetből az ercsi székhelyű kistérségbe átkerülve, a székhely önkormányzattal megállapodást kössön a közös működtetésről. Az elmúlt évben 5 okmányirodában ( Ercsi, Polgárdi, Martonvásár, Dunaújváros, Enying) végzett ellenőrzés tapasztalatai alapján az ügyfélfogadás zökkenőmentesen folyik, a kezdeti időszak zsúfoltsága megszűnt, a várakozási idők lerövidültek. Az ügyfélfogadás körülményei általában jók, az ügyfelek tájékoztatása megfelel az elvárásoknak. Korszerű ügyfélhívó rendszerrel rendelkeznek, mindenütt csatlakoztak az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszerhez (XR). Többszöri ellenőrzéssel
38 inspiráltuk a telefonon történő bejelentkezés körülményeinek megteremtését. Sokat javult az okmányirodák ügyfélbarát jellege. A szükséges vizsgákkal, jogosultságokkal rendelkeznek az ügyintézők, de törekednek a teljes körű okmányirodai képesítés megszerzésére, így nem okoz gondot a helyettesítés. A megfelelő számú munkaállomás és photoshop rendelkezésre áll. A biztonságvédelmi és adatvédelmi követelmények megfelelnek, az adatvédelmi szabályzatokat elkészítették. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 2004. július 1-jei hatállyal bővítette az okmányirodák tevékenységét a mozgáskorlátozottak parkolási engedélyének kiadásával. Az ellenőrzések tapasztalatai főbb tárgykörönként: Közlekedési igazgatás Az előző évhez képest tovább nőtt a közlekedési igazgatási ügyek száma és az egy évben egy köztisztviselő által elintézett ügyek száma is, mely 2004-ben meghaladta az 5900-at. A legnagyobb arányú a járműigazgatással kapcsolatos ügyintézés. Megyénkben a személygépkocsik száma meghaladja a 100 000-et és az előző évekhez képest kismértékű növekedés tapasztalható. A 2004-ben intézett közlekedési igazgatási ügyekhez viszonyítva elenyésző számban nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, így a fellebbezések száma 30 %-kal csökkent, az előző évhez képest. Az ügyintézés jó színvonalát mutatja, hogy az ügyek döntő többségében helybenhagytuk az első fokú határozatokat, és az előző évhez képest tovább csökkent a jogszabálysértő döntések aránya. Az első fokú határozatok megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének elsődleges oka, hogy a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 2004. évi módosítását nem vették figyelembe az eljáró hatóságok. Így pl. a próbarendszámra vonatkozó korlátozó előírások változását, az eljárás megszüntetésének lehetőségét, amennyiben az ügyfelek pótolták a szükséges közlekedési igazgatási eljárási cselekményt. Hasonlóan gyakran elmulasztották az ügyfelek tájékoztatását az eljárás megindításáról, illetve az eljárási cselekmény pótlásának lehetőségéről. Az ellenőrzések tapasztalatai: Az ellenőrzések alapján azt állapítottuk meg, hogy a Dunaújvárosi Okmányirodában kiváló színvonalon, a többi okmányirodában – Enying kivételével - pedig jó színvonalon történik az ügyintézés. Összességében az okmányirodai tevékenység egyre magasabb színvonalúnak minősíthető. Az Enyingi Okmányiroda esetében azonban úgy értékeltük, hogy az ügyintézés nem megfelelő, mivel nem követték a jogszabályi változásokat, az első fokú határozatok nem feleltek meg az anyagi, eljárási jogszabályoknak, illetve nem történt intézkedés a végrehajtás iránt. Ennek elsődleges okát abban láttuk, hogy a középfokú végzettséggel
39 rendelkező ügyintézők nem kaptak szakmai irányítást, segítséget a jegyzőtől. Ugyanakkor 2004-ben egyetlen első fokú határozat ellen sem érkezett jogorvoslati kérelem, ami utalt volna a jogszabálysértő gyakorlatra. A helyszíni ellenőrzés során felvetődött problémákat megbeszéltük az önkormányzat jegyzőjével, és tájékoztatást kértünk a hiányosságok kijavításáról, a megtett intézkedésekről. Ennek alapján 2005-ben tervezzük az okmányiroda utóellenőrzését. Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Fejér megyében az egyéni vállalkozások száma meghaladja a 20 000-et, és a székesfehérvári, valamint a dunaújvárosi kistérségben működnek legnagyobb arányban. A vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyintézésnek az okmányirodákhoz történő telepítése bevált, az ügyintézés szakszerűbb és gyorsabb, mint a korábbiakban. Nem jellemző a jogorvoslat, 2004-ben egy esetben érkezett fellebbezés vállalkozói igazolvány visszavonásának ügyében, az első fokú határozatot helybenhagytuk. Az ellenőrzések alapján azt állapítottuk meg, hogy a korábban feltárt hiányosságokat kijavították, az ügyintézés naprakész, jó színvonalú, az ügyfeleket azonnal tudják fogadni. A vállalkozói igazolványok visszavonásáról rendelkező határozatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a vállalkozók elfogadják az első fokú hatóság döntését és többségében határidőben leadják az igazolványokat. Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés Ezen a területen nem tapasztaltunk hiányosságokat, összességében jó, vagy kiváló eredménnyel zárultak az ellenőrzések. Az adatlapok kinyomtatása, az okmányok elkészítése előírásszerű. A háttérmunkát megfelelően végzik. A településekről beérkező bizonylatok érkeztetése, feldolgozása rendben folyik, az átfutási idők lerövidültek. A szigorú számadású biancok tárolása, kiés bevételezése, nyilvántartása szabályos. A személyes adatszolgáltatásokat naplózzák. 1.8. Szabálysértési ügyintézés A szabálysértési ügyek és a feljelentett személyek száma évek óta emelkedő tendenciájú, aminek az okát az állampolgári fegyelem lazulásában látjuk. A leggyakrabban előforduló szabálysértések a tulajdon elleni, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése, az önkormányzati rendeletekben megállapított, a köztisztasági és a honvédelmi szabálysértések. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok - a felelősséget megállapító ügyek többségében - a pénzbírság büntetést alkalmazzák. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok döntései ellen benyújtott kifogások száma 2001-től folyamatosan csökken. A bíróságok többségében elutasították a benyújtott kifogásokat, ami arra utal, hogy a jegyzői határozatok alapvetően megalapozottak.
40 Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a jegyzők eljárása, határozatai folyamatosan javuló tendenciát mutatnak és alapvetően megfelelnek a szabálysértési jogszabályok rendelkezéseinek. Hiányosságok elsősorban az eljárási szabályok alkalmazása során fordulnak elő. Ezt támasztja alá az is, hogy elenyésző az ügyészi jelzések száma, 2004-ben hasonlóan az előző évhez – két alkalommal éltünk jelzéssel, melyek megalapozottak voltak. Az ellenőrzések alapján az általános – és egyúttal ismétlődő – hiányosságok a következők: • a határozatok alaki kellékei nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, • a határozatok indokolása nem elég alapos, a büntetések kiszabásánál, intézkedések alkalmazásánál nem értékelik a súlyosító, illetve enyhítő körülményeket • a nyilvántartás adattartalma nem teljes körű. A kisebb településeken jellemzően a jegyzők látják el a szabálysértési feladatokat, míg a városokban, nagyközségekben – sok esetben felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező – szabálysértési ügyintézők járnak el. Megyénkben 5 hatósági igazgatási társulás jött létre a szabálysértési feladatok ellátására, és 17 település ügyeit intézik. Összességében: változatlanul a közepesnél jobb színvonalon történik a szabálysértési ügyek intézése. 1.9. Személyazonosító ügyintézés
igazolvány
és
lakcím-igazolvánnyal
kapcsolatos
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI. tv. (Nytv.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek végrehajtása nagy pontosságot igényel helyi és körzetközponti szinten, az ügyintézésben és a gépi adatfeldolgozásban egyaránt. Az ellenőrzött településeken a népesség-nyilvántartási feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A szükséges nyomtatványkészletek, útmutatók, segédletek rendelkezésre állnak. A helyi számítógépes népességnyilvántartási rendszert használják. A személyi nyilvántartó lapok tárolása megfelel az előírásoknak, aktualizálják azokat. Adatvédelmi szabályzattal rendelkeznek a hivatalok. Lakcímbejelentési eljárással kapcsolatban problémák nem merültek fel. A nyilvántartásba vételi eljárást, az anyakönyvi változások javítását szabályszerűen végezték. A közterület változásokat időben jelezték a Belügyminisztérium Központi Hivatala felé. A helyi címnyilvántartás aktualizálása (3 településnél), illetve az adatszolgáltatás (3 településnél) terén tapasztaltunk kisebb hiányosságokat. A körzetközpontokban jók az átfutási idők, általában szoros kapcsolatot tartanak a körzetbe tartozó ügyintézőkkel. A felmerült szakmai és együttműködési problémákat javuló arányban ezen a szinten kezelik.
41 Az egyre rutinosabbá váló ügyintézők általában jó, helyenként kiváló színvonalon látják el feladataikat, a ritkábban előforduló tevékenységek esetében szorulnak szakmai támogatásra. 1.10.
Szociális ügyintézés
Fejér Megyében több mint 10 000 a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta 4,8 %, ami kedvezőbb az országos átlagnál. A foglalkoztatási mutató a megyei jogú városokban kedvező, ugyanakkor a megye déli részén – ahol jellemző a mezőgazdasági foglalkoztatás – a munkanélküliek aránya jóval magasabb. A szociális ellátások biztosításának jelentős része a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a döntések előkészítésében a támogatások folyósításában azonban jelentős szerepük van a jegyzőknek. A szociális ügyek intézése során a jegyzők leggyakrabban az adott településen élő rászorultakkal, a leszakadókkal kerülnek kapcsolatba. Feladataik nagy részét a közgyógyellátással, illetve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyek teszik ki. Már nem jellemzőek a hadigondozási ügyek, és nem jelentős a katonai családi segéllyel, és a bevonulási segéllyel kapcsolatos ügyek száma sem, az ilyen jellegű ügyek ugyanis 2004. végén már nem fordultak elő. 2004. évben módosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., valamint az ehhez kapcsolódó 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, mely változást hozott a szociális intézmények működési engedélyezési eljárásában. A jogorvoslati kérelmek száma nem jelentős. Döntő többségében a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban nyújtottak be fellebbezést az ügyfelek. Az első fokú határozatok 69 %-át helybenhagytuk. A jegyzői döntések megváltoztatására elsősorban a másodfokú orvosi szakvélemények alapján, és nem jogszabálysértés miatt került sor. Ebben az évben is előfordult, néhány esetben, hogy a jegyzők gépkocsi szerzési támogatásra való jogosultságot állapítottak meg súlyos mozgáskorlátozott személyeknek akkor is, amikor ez a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozott. Az ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a vizsgált ügyekben az eljárások, illetve a határozatok alapvetően megfeleltek a jogszabályi rendelkezéseknek, az ügyintézés az elmúlt évek során elért jó színvonalon történik. A jegyzők elsősorban az eljárási szabályok megtartására nem fordítottak kellő figyelmet. Tipikus hiányosságok a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban fordultak elő. Nem szerezték be minden esetben a jogszabály által előírt kötelező mellékleteket. Több esetben döntöttek hiányos orvosi szakvélemény alapján, illetve nem a jogszabály által előírt jövedelemigazolásokat vették figyelembe. 1.11.
Gyámügyi ügyintézés A jegyző gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai:
A települési önkormányzatok jegyzői a gyámügyi igazgatás területén jelentős feladatot látnak el a gyermekek veszélyeztetettségének megszűntetése érdekében.
42 A megyei gyámhivatal ellenőrzése során évente 25-30 települési önkormányzat jegyzőjénél kiemelten vizsgálja az ez irányú szakigazgatási tevékenység ellátását. Erre a jogszabályi alapot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. /továbbiakban: Gyvt./ 118. §-a illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. /IX.10./ Korm. rendelet 5. §-a teremtette meg, mely előírja, hogy a megyei gyámhivatal négyévente ellenőrzi a települési önkormányzatok jegyzőinek gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági tevékenységét. A gyámhatósági feladatok ellátására vonatkozóan megállapításokra nemcsak az ellenőrzés ad lehetőséget, hanem a jegyzők által hozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása is. Tekintettel arra, hogy évente korlátozott számú települési önkormányzat jegyzőjénél kerül sor vizsgálat lefolytatására, így a gyámhatósági tevékenység megítélése a megyére vonatkozóan csak részben biztosított. (13. számú melléklet) 2004. évben 28 jegyzői gyámhatóság igazgatási feladatait ellenőriztük. A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó gyámhatósági tevékenység ellenőrzése során kiemelt figyelmet fordítottunk – az ágazati minisztérium által meghatározottak szerint – a rendőrségtől, közoktatási intézményektől érkezett, gyermek veszélyeztetettségére utaló – esetlegesen családon belüli erőszakkal összefüggő – jelzések kezelésére, illetve külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes intézkedés keretében történő elhelyezésére, valamint a gyermekjóléti intézmények működési engedélyezésére. Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy az ellenőrzött települések mintegy kétharmadánál megfelelő, illetve jó színvonalú a gyámhatósági ügyintézés, néhány esetben – ott, ahol a jegyző vagy a gyámügyi ügyintéző személyében változás történt – észleltünk színvonalbeli visszaesést, az előző évekhez képest. Annak ellenére, hogy a települési önkormányzatok jegyzőinek feladatkörébe elenyésző számú gyámhatósági hatáskör tartozik – ideiglenes hatályú elhelyezés, védelembe vételi eljárások lefolytatása, leltár, környezettanulmány készítése – több esetben eljárási jogszabálysértést tapasztaltunk. A jogszabálysértések oka abban keresendő, hogy a jegyzői gyámhatóságnál – elsősorban a kistelepüléseken – kevés számú gyámhatósági ügy fordul elő évente, a jegyzők kevésbé ismerik a hatályos gyermekvédelmi jogszabályokat. Eljárási cselekményeik nem minden esetben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. • Ez részben annak következménye, hogy az adott településen a jegyző, a gyámügyi ügyintéző személyesen ismeri az ügyfeleket, s esetenként nem minden tényállási elemet rögzítenek írásban, mely a döntést alá támasztaná. Ezen jogszabálysértő magatartás különösen a jogorvoslati eljárásban okoz nehézséget. • Az ideiglenes hatályú elhelyezések során az eljáró gyámhatóságok nem bizonyítják eljárási cselekménnyel – környezettanulmány, oktatási intézmények megkeresése, tanúk meghallgatása, háziorvos megkeresése stb. – a gyermek súlyos veszélyeztetettségét. • Továbbra is gyakori hiba, hogy a gyermek szüleit, törvényes képviselőjét nem hallgatják meg. Az előző évekhez képest ma már elenyésző számban fordul elő, hogy a jogorvoslati lehetőséget nem biztosítják az ideiglenes hatályú elhelyezés ellen.
43 A korábbi ellenőrzések eredményeként rövid időn belül pozitív irányú változást tapasztaltunk a gyermekbántalmazással kapcsolatos ügyek kezelése terén, mivel az ellenőrzött településeken a jegyzők megtették a kiskorú veszélyeztetése miatti intézkedéseket, feljelentéssel is éltek a gyermeket bántalmazó szülő ellen. A körzetközpont város jegyzőjének feladat és hatáskörébe tartozik többek között a gyermekjóléti szolgáltatások működési engedélyezése is. Ezen hatósági tevékenység ellenőrzése során több esetben megállapítottuk, hogy indokolatlanul elhúzódnak az eljárások, melynek egyik oka, hogy a hiánypótlásra történő felszólítást nem az államigazgatási eljárás általános szabályaiban foglaltak alapján teszik meg a jegyzők. Nem határoznak meg határidőt a hiánypótlás teljesítésére, és nem figyelmeztetnek a jogkövetkezményekre sem. A települési jegyzők a megyei gyámhivatal ellenőrzéseit segítő jellegűnek értékelik, ezáltal a személyes kapcsolatok tovább erősödnek. Egy-egy konkrét, bonyolultabb gyámhatósági ügyben kérik a véleményünket és iránymutatásunkat. Összességében a jegyzői gyámhatósági feladatellátást – az ellenőrzések során megállapított kisebb hibák ellenére – megfelelőnek tartjuk. A jegyzők a gyermekbántalmazásával, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jelzéseket kiemelten kezelik, s lehetőségeikhez mérten a szükséges intézkedéseket – többször a megyei gyámhivatal segítségét kérve – megteszik. Városi gyámhivatalok ellenőrzése: A város gyámhivatalok a gyámügyi igazgatás jelentős számú és nagy szakmai hozzáértést igénylő feladatait látják el kiskorúak és cselekvőképességet érintő, gondnokság alatt álló személyek ügyeiben. A megyei gyámhivatal a városi gyámhivatalok vonatkozásában is felügyeleti ellenőrzési tevékenységet gyakorol, illetve másodfokú hatósági jogkörben jár el a városi gyámhivatalok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben. 2004. évben 2 gyámhivatalnál átfogó (komplex) felügyeleti vizsgálatot, valamint 7 városi gyámhivatalnál célellenőrzést tartottunk. Az átfogó ellenőrzés során: • Bicske Város Gyámhivatalánál jó színvonalú ügyintézést tapasztaltunk, melyhez nagymértékben hozzájárult, hogy az önkormányzat bővítette a gyámhivatal létszámát, így csökkent az ügyintézők leterheltsége. • Sárbogárd Város Gyámhivatalánál is pozitív irányú változások következtek be a gyámhatósági munka végzésében, azonban még mindig gyakran előfordult az ügyintézési határidő túllépése. Ennek elsősorban az az oka, hogy az eljárási cselekményeket, melyeket egy időben kell megtenni, szakaszokban végzik el. A gyámhivatalok célvizsgálata során szinte valamennyi gyámhivatal tekintetében megállapítottuk, hogy az ügyintézési határidő betartása nem megfelelő. Meg kell jegyeznünk, hogy a határidő túllépések oka döntően a jogszabályi változás következménye. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény /Áe./ 2004. május 1-i módosítását követően a kiskorú ügyfél esetében a gyámhatóságoknak soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül kell a döntést meghoznia, mely rendelkezésnek a gyámhivatalok – és sok esetben a jegyzői gyámhatóságok sem – nem képesek eleget tenni.
44 A gyámhivatalok ellenőrzése cél ellenőrzése során 3 gyámhivatal tevékenységét jónak, 4 gyámhivatal tevékenységét megfelelőnek minősítettük. Javuló tendenciát 3 gyámhivatal ügyintézése tekintetében állapítottunk meg az előző ellenőrzésekhez képest. 1 gyámhivatal esetében az ügyintézési határidők betartása terén állapítottunk meg jelentős visszaesést. A gyámhivatalok ellenőrzése kapcsán elmondható, hogy a gyámhivatalok eljárásuk során messzemenően figyelembe veszik a gyermek jogait és érdekeit. A tényállást igyekeznek a legszélesebb körben tisztázni, ami esetenként hosszadalmas ügyintézést von maga után. A jegyző által tett ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során a gyámhivatalok több esetben döntöttek úgy, hogy a gyermek elhelyezését megszüntetik – a gyermeket nem veszik átmeneti nevelésbe – mivel családjuk, a gyermekjóléti szolgálat segítségével képes a gyermek neveléséről gondoskodni. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebb gyermek kerül be gyermekvédelmi szakellátó intézménybe. A bekerülő gyermekek életkora azonban eltolódik a tizenéves korosztály irányába, akik különböző magatartási, nevelési problémák miatt kerülnek be. Ezen gyermekek kezelésére, nevelésére azonban ma még nem minden intézmény, illetve intézményfenntartó készült fel, s ennek kárát a gyermek látja. A fenti tendencia társadalmi okai nehezen meghatározhatók, azonban mindenképpen jelzik, hogy a család szerepe változóban van és a gyermekek nevelésében a szülők egyre nagyobb szerepet szánnak az állami (önkormányzati) intézményrendszernek (óvoda, iskola, stb). Összegezve megállapítható, hogy a városi gyámhivatalok betöltik rendeltetésüket, az állampolgárok elfogadták, hogy gyámhatósági ügyeik döntő többségét a körzetközpont városban intézhetik, ahol szakmailag képzett és felkészült köztisztviselők látják el a feladatokat. Szükségesnek tartjuk azonban a gyámhatóságoknál is a közigazgatás szolgáltató jellegének további erősítését, hiszen a gyámügyi eljárások többségében kiszolgáltatott, jogait, lehetőségeit kevésbé ismerő ügyfelek jelennek meg. 2. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai 2.1. Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a hivatalvezető, illetőleg az igazgatási szerv vezetője törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. A hatósági ügyek száma az előző évekhez képest emelkedett. (14. számú melléklet) Stagnált az első fokú határozataink száma. Ennek oka, hogy csökkent a műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői nyilvántartásba felvételt kérők száma, polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelmeket pedig – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 26/2004. (X. 18.) FMM rendeletére tekintettel – októbertől már nem nyújtottak be. A legtöbb első fokú döntés a fogyasztóvédelem, a szociális és az építési ügyekben született.
45 Az első fokú ügyek intézése során jelentős többletterhet jelentett azonban az M6 és M8 gyorsforgalmi utak megvalósításához szükséges területek biztosítása érdekében kezdeményezett kisajátítási eljárások lefolytatása, mely 178 ingatlant és 632 tulajdonost érintett. 2.1.1. Anyakönyvi ügyek Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet alapján az alábbi anyakönyvi ügyeket intéztük 2004-ben. Továbbra is gyakori a külföldi állampolgárok házasságkötése hazánkban. A megye valamennyi településéről kérték állásfoglalásunkat - 142 esetben - arra vonatkozóan, hogy a házasságkötést megelőző eljárás során a külföldi állampolgárok által csatolt iratok megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Vizsgáltuk, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. alapján megtörtént-e annak igazolása, hogy a házasságkötésnek a nem magyar állampolgár házasuló személyes joga szerint nincs akadálya. A külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötése – megyénkben – folyamatosan növekvő tendenciájú. Jellemzően a szomszédos országokból, elsősorban Romániából, Ukrajnából és a volt Jugoszlávia utódállamaiból érkeznek a házasulók. Az előző évekéhez hasonló számban - 36 esetben - rendeltük el az anyakönyvezést, mivel annak alapja külföldi okirat – jellemzően az állampolgárság megállapítása, illetve bírósági ítélet - vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat volt. A külföldre továbbított anyakönyvi okiratok száma nagyságrendileg az előző évekhez hasonlóan alakult, a magyar állampolgárok külföldön tervezett házasságkötéséhez kiadott tanúsítványok száma – mely 15 volt – azonban harmadára csökkent. Helyettesítő anyakönyvvezetőt – betegség, szabadság idejére – mindössze négy esetben jelöltünk ki, ez azt mutatja, hogy a településeken jellemzően több köztisztviselő is rendelkezik a szükséges képesítéssel. Az érdemi döntést tartalmazó anyakönyvi ügyek száma – elsősorban a tanúsítványok kiadása – csökkent, ugyanakkor az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer tervezett bevezetésével kapcsolatban új feladataink jelentkeztek. Lebonyolítottuk a felhasználói jogosultságok és a felhasználói kártya igényléseket. A megye anyakönyvvezetői részére összesen 248 db felhasználói kártyát adtunk át, erről a nyilvántartást folyamatosan vezetjük. 2004. őszén megszerveztük az anyakönyvi szakvizsgára történő felkészítő tanfolyamot. 19 fő tett sikeres szakvizsgát, melynek következtében a megye valamennyi településén működik legalább egy anyakönyvvezető. Az anyakönyvi felügyelő folyamatosan végezte a külföldiek magyar állampolgárságának megszerzéséhez szükséges alkotmányos alapismeretek vizsga előkészítését, lebonyolítását. Annak érdekében, hogy a jelentkezők eredményesen szerepeljenek a vizsgán, felkészítő tanfolyamot tartottunk és tankönyvet biztosítottunk részükre. A tanfolyam megszervezésére kellő számú jelentkező esetében, térítésmentesen került sor. Tapasztalataink szerint a tanfolyami hallgatók mintegy 2/3-a jelentkezik alkotmányos alapismeretek vizsgára. A hallgatók 1/3-a a felkészültség hiányára, illetve
46 betegségre hivatkozva halasztást kér. A jelentkezők 4/5-e eredményes vizsgát tesz. Az eredménytelenül vizsgázók esetében a sikertelenség okát abban látjuk, hogy az érintettek a vizsga időpontjára még nem sajátították el kellő mélységben a magyar nyelvet. 2004-ben 157 fő tett sikeres alkotmányos alapismeretek vizsgát, az előző évhez képest lényegesen csökkent a jelentkezők és az eredményesen vizsgázók száma is. 2.1.2. Építésfelügyelet Az építés-felügyelet létrehozásának célja az építési munkák szakszerű végzéséhez, szabályszerűségéhez és a minőséghez főződő társadalmi érdekek érvényesítése segítő jellegű ellenőrzésekkel. Az Étv. felhatalmazása alapján - a munkaterv szerint - a megye északi területén végeztünk építés-felügyeleti ellenőrzést. A lefolytatott vizsgálatok száma meghaladta mind a tervezett, mind az előző évi vizsgálatok számát (15. számú melléklet). A tervezett 266 építésfelügyeleti vizsgálattal szemben 293 ellenőrzést folytattunk le, mely az előző évinek 110 %-a. 44 településen összesen 165 ellenőrzést tartottunk. A vizsgálat 275 esetben lakóépület és 18 esetben egyéb (üdülő, intézmény, ipari) épület építésére terjedt ki. Az első fokú építésügyi hatóságok az ellenőrzések 74 %-ában vettek részt. Az ellenőrzések megállapításai a következők: Tapasztalataink szerint az építtetők és a felelős műszaki vezetők elfogadják és segítő szándékúnak tartják a helyszíni ellenőrzést. Az elmúlt hat év tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy ellenőrzéseink eredményeképpen javult a kivitelezés minősége, szakszerűsége, valamint a felelős műszaki vezetők építőipari tevékenységének színvonala is. Az építkezések színvonala, szabályszerűsége magasabb a szakirányú építőipari tevékenységet végző nagyobb építőipari szervezeteknél. A kisebb vállalkozások munkavégzésére, szakszerűségére ugyanez nem mondható el. Az építkezések 98 %-át bejelentett felelős műszaki vezetők irányítják, az előző évhez képest változás nem történt. A bejelentett felelős műszaki vezetők 85 %-a ellátja a jogszabályban előírt feladatokat (építési napló vezetése), az előző évi 77 %-kal szemben. Az építési engedélynek megfelelő kivitelezést az esetek 59 %-ában állapított meg az ellenőrzés, ez az arány kedvezőtlenebb az előző évi 65 %-nál. A vizsgálatok csak néhány esetben tártak fel építési engedély nélkül folyó építkezést. A kivitelezési munkákat – döntően – kivitelező cég vagy egyéni vállalkozó végezte. Kivitelezési jogosultsággal azonban csak minden harmadik vállalkozó rendelkezett, az arány itt is kedvezőtlenebb az előző évhez képest.
47 Az első fokú határozatok száma jelentősen – 25 %-kal – csökkent az előző évhez képest, mivel jóval kevesebben kérelmezték a műszaki ellenőri, illetve a felelős műszaki vezetői nyilvántartásba való felvételüket. (15. számú melléklet) 2004. december 31-én 199 fő építési műszaki ellenőrt és 1101 fő felelős műszaki vezetőt tartottunk nyilván. A névjegyzékekbe az év során összesen 145 főt vettünk fel, elutasításra, visszavonásra nem került sor. A jegyzők kérelmére 334 esetben jelöltünk ki más közigazgatási szervet az építésügyi eljárás lefolytatására, ez jelentősen meghaladta az előző évi kijelöléseket, ami arra utal, hogy nőtt az önkormányzati beruházások száma. Az építés-felügyeleti vizsgálatokban feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az első fokú építésügyi hatóságnál 115 esetben tettünk intézkedést. 99 esetben jegyzőkönyvben felhívtuk az építtetőt, illetve a kivitelezőt a hiányosság megszüntetésére. Az építési munkák leállításának jogával nem kellett élnünk. 2.1.3. Kisajátítási ügyek A kisajátítási ügyek intézésének alapjául az 1976. évi 24. tvr. és az ennek végrehajtására kiadott 33/1976. (IX.5.) MT rendelet előírásai szolgáltak. E jogszabályokról indokolt megállapítani itt is, hogy azok elavultak, nem követték pl. az építésügyi jogszabályok változásait, ezért mielőbb kívánatos a kisajátításra vonatkozó joganyag felülvizsgálata és a legfontosabb jogszabályoknak egy törvénybe történő foglalása. Az M6 és M8 utakkal kapcsolatos kisajátítási eljárásokon - melyekről a hivatal működésében felmerült országos jelentőségű ügyek fejezetében szólunk - kívül a 2004. évben benyújtott kisajátítási kérelmek száma 7 volt – mely 32 ingatlant érintett - ebből 1 zárult le egyezségkötéssel. A kisajátítást kérő az esetek többségében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Fejér Megyei Közútkezelő Kht. volt. (16. számú melléklet) 2004-ben 3 kisajátítási ügy zárult le bírósági ítélettel. Két esetben a bíróság elutasította a keresetet, egy esetben pedig megváltoztatta határozatunkat, az igazságügyi szakértői véleményre tekintettel. 2.1.4. Szolgalmi jogi ügyek A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény értelmében a korábban megépült gázelosztó-vezetékek szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot legkésőbb 2006. augusztus 1-ig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek tulajdonítható az, hogy 2004-ben a bányaszolgalmi jog alapítására – a DDGÁZ Rt. és a MOL Rt. által - benyújtott kérelmek száma 33 volt, ami több mint ötszöröse a 2003. évben benyújtott kérelmeknek. A kérelmekkel érintett ingatlanok száma 321, a tulajdonosok száma 491.
48 Az eljárás tárgyát képező ingatlanok egy része osztatlan közös tulajdon, aránylag kis tulajdoni hányaddal, illetve a szolgalommal érintett terület nagysága az egész ingatlanhoz viszonyítva nem jelentős. Ezen okok miatt, a tulajdonosok több mint 90 %a, a szolgalmi jog alapítására vonatkozó megállapodás-tervezetre nem nyilatkozik, azzal érdemben nem foglalkozik. A 2004-ben benyújtott kérelmek ügyében az eljárások részben befejeződtek, részben folyamatban vannak. A 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendeletet, amely előírta, hogy a bányaszolgalmi jog alapítására is a kisajátításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és ez jogértelmezési nehézségeket eredményezett. 2004-ben egy ügyben indult bírósági eljárás, az ingatlan tulajdonosának keresetére. A pert a bíróság megszüntette, mivel a felperes elállt a keresetétől. 2.1.5. Külföldiek ingatlanszerzési ügyei Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg változtak a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének szabályai. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I 18.) Korm. rendelet 2004. május 1-től hatályos módosításával - elsősorban az Unió tagállamainak polgárai számára - részben megszűntek a magyarországi ingatlanszerzés korlátai. A jogszabályi változás éreztette hatását az engedélyezési eljárásban is. Az ingatlanszerzés engedélyezése iránti kérelmek száma 2000. évtől kezdődően egyébként is folyamatosan csökkent, s ez a tendencia most felgyorsult. (17. számú melléklet) Fejér megye évi mintegy hetvenezres ingatlanforgalmából az engedélyt megszerezni köteles külföldiek elenyésző arányban veszik ki részüket. 2004-ben 97 engedély iránti kérelem érkezett. Elutasító döntés nem született, egy esetben megszüntettük az eljárást, mivel az ingatlanszerző bevándorolt státussal rendelkezett. A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatosan egy – előző évi - ügyben zárult le peres eljárás. Az engedélyezési kérelmet elutasító közigazgatási határozat elleni keresetet az ügyben eljárt bíróság elutasította. Az engedélyezett ingatlanszerzéseket vizsgálva megállapítható, hogy azok a megye számos települését érintik, és jellemző az 1-2 ingatlanszerzés. A megszerzett ingatlanok jellege szerint, legtöbben lakóházat szereztek, ami az ingatlanforgalom mintegy 65 %-ának felel meg. Ezen túl üdülő, és egyéb ingatlan (jellemzően beépítetlen terület) megszerzéséhez adtunk ki engedélyeket. Az ingatlanszerzők állampolgárság szerinti összetétele, több éve alig változik. A kérelmezők nagy többsége – több mint 40 %-a – német állampolgár, a magyar nemzetiségű román állampolgárok aránya mintegy 18 %. Ezen kívül holland, brit, amerikai, osztrák, svéd, luxemburgi, új-zélandi, szlovén, bolgár és horvát állampolgárok is szereztek a megyében ingatlant. Az ügyintézés során gondot jelent a polgármesteri nyilatkozat beszerzése, különösen a megváltozott jogi szabályozás mellett. Az engedélyezés iránti kérelem mellékleteként ugyanis már nem szükséges az adó- és értékbizonyítvány csatolása, így a polgármesteri hivatalok (polgármesterek) semmiféle információval nem rendelkeznek a
49 külföldi ingatlanszerzőről. Több esetben is csak akkor adták ki a szükséges nyilatkozatot, ha előtte a közigazgatási hivataltól adatokat, információkat kaptak a külföldi kérelmezőkről. 2.1.6. Polgári szolgálat engedélyezése A sorkatonai szolgálat az utóbbi években a társadalmi, politikai viták színterére került. Ez kétségkívül kihatással járt az állampolgári magatartásra, majd – a jogszabályi változás után – a közigazgatási eljárásokra. A honvédelemről szóló 1994. évi CX. törvényben szabályozott polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelmek száma 119 volt, ami a 2003. évi kérelmek számának mintegy kétharmada. (18. számú melléklet) A kérelmezők száma - elsősorban az év második felében - lényegesen csökkent, mivel a sajtó rendszeresen foglalkozott a hadkötelezettségre vonatkozó szabályozás várható módosításával. 2004-ben egy kérelmet utasítottunk el, két esetben felfüggesztettük az eljárást. A polgári szolgálat engedélyezését elutasító döntésünk ellen fellebbezést nyújtott be a hadköteles, a másodfokú eljárás során határozatunkat helybenhagyták. Jelentős számban szüntettük meg az eljárást, arra tekintettel, hogy az engedélyezésre irányuló kérelmet visszavonták. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is előfordult, hogy az ügyfelek nem jelölték meg egyértelműen, a kérelmük a fegyver nélküli katonai szolgálatra, vagy a polgári szolgálatra irányul-e. Gyakran közölték hiányosan személyi adataikat és számos esetben kellett intézkedni a kérelem kiegészítéséről, a lelkiismereti ok tartalmát illetően. A 26/2004. (X.18.) FMM rendelet értelmében a szolgálat teljesítésére történő felhívás, valamint a polgári szolgálat teljesítése 2004. november 3. napjától szünetel. 2.1.7. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei A társadalom hátrányos helyzetű tagjainak egy csoportját képezik a súlyos mozgáskorlátozottak. Ügyeikben legtöbb esetben a jegyzők járnak el. A közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörét a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet állapítja meg. A nyilvántartott súlyos mozgáskorlátozottak száma összesen 846 fő. Az előző évekhez képest lényegesen kevesebb a nyilvántartottak száma, és 2002től a keretszám is folyamatosan csökkent. (19. számú melléklet) A közigazgatási hivatal számítógépes nyilvántartásából látható, hogy kb. 200-300 fő azon személyek száma, akiknél a jogosultságot az 1991, 1992. illetve 1993. években állapította meg az illetékes települési önkormányzat jegyzője. Valószínűsítettük, hogy életkörülményeik, koruk, anyagi helyzetük miatt nem mindenki kíván gépjárművet vásárolni. Ezért a jegyzők közreműködésével nyilatkoztattuk a jogosultakat arról, hogy igényüket fenntartják-e. Ennek kapcsán közel 100 fő mondott le az igényéről. 2004. évben először fordult elő, hogy a jogszabályban meghatározott határidőig július 31-ig - nem tudtunk dönteni a jegyzők által megállapított szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről.
50 A Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 2004. júniusában arról tájékoztatta a közigazgatási hivatalt, hogy a miniszter és a MEOSZ nem állapodott meg a kiadható keretszámról. Ennek ellenére - 2004. július 11-re - összehívta a bizottság tagjait, a javaslattétel céljából. A súlyos mozgáskorlátozott személyek várták a támogatást. Naponta közel 50-60 telefont bonyolítottunk le, annak ellenére, hogy tájékoztattuk a település jegyzőit a megállapodás hiányáról és arról is, hogy a kiosztható keretszámról várhatóan csak ősszel születik megegyezés. A minisztérium 2004. szeptember 1-jén értesítette a közigazgatási hivatalt a kiadható keretszámról, és 2004. szeptember 10-én adtuk ki a személygépkocsi szerzési /átalakítási támogatásokat. Fejér megye részére 2004-ben 163 db szerzési és 16 db átalakítási keretszámot állapítottak meg, ebből a Korm. rendelet 4/A. §-a alapján mindössze 2 fő részesülhetett szerzési támogatásban, mivel a kérelmezők túlnyomó többsége - 39 fő - nem felelt meg a szigorú jogszabályi feltételeknek. A megállapított keretszámhoz képest feltűnően magas számban kérték az utalványok érvényességi idejének meghosszabbítását és jelentősen nőtt a felhasználatlanul visszaadott utalványok száma is. (19. számú melléklet) 1997. óta nem változott a 300.000,- Ft támogatási összeg, a gépkocsi-árak viszont emelkedtek. Erre figyelemmel az utalványok visszaadásának leggyakoribb oka az, hogy a mozgáskorlátozottak – az egyre inkább elértéktelenedő támogatás segítségével – nem tudnak megfelelő műszaki állapotú gépjárművet vásárolni. Az a jellemző, hogy a kedvezménnyel a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni. A közigazgatási hivatal a benyújtott számla és az adásvételi szerződés záradékolását követő 8 napon belül elrendelte az illetékes okmányirodák részére az elidegenítési tilalom bejegyzését a nyilvántartásba. Akik nem tettek eleget kötelezettségüknek, azok figyelmét felhívtuk és tájékoztattuk őket, hogy igazolási kérelem alapján pótolhatják a számla bemutatását. A közigazgatási hivatal 114 határozatot hozott az elidegenítés elrendelése tárgyában. 2004. évben 6 fő kérte a közigazgatási hivatal előzetes hozzájárulását a támogatás felhasználásával vásárolt személygépkocsi elidegenítéséhez. Összesen: 602.740 Ft visszafizetését rendeltük el és a visszafizetést követően hozzájárultunk az elidegenítéshez. 2004. július 1-től a súlyos mozgáskorlátozott személyek parkolási engedélyének kiadása a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján az okmányirodák hatáskörébe került. Részt vettünk a parkolási igazolvány kiadásával kapcsolatos távoktatás szervezésében és a hatósági főosztály két munkatársa is megszerezte a szükséges képesítést. 2.1.8. Szabálysértési ügyek Az 1999. évi LXIX törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján főbb feladataink a méltányossági kérelmek elbírálása, illetve az irányítási jogkör ellátása.
51 A 2004-ben benyújtott méltányossági kérelmek száma 36 volt, ami jelentősen meghaladta az előző évi 14 kérelem számát. Általában 50 000 forint alatti, jellemzően 10 000 forint összegű pénzbírság elengedését kérik az ügyfelek. (20. számú melléklet) Ennek alapvető okát abban látjuk, hogy a nagyobb településeken a szabálysértési hatóságok bátrabban szabnak ki jelentősebb összegű pénzbírságot. Másrészt az önkormányzati szabálysértési hatóságok egyre inkább tájékoztatják az elkövetőket a méltányossági eljárás lehetőségéről. A méltányolható személyi, jövedelmi és vagyoni körülményekre tekintettel 7 esetben teljes egészében mellőztük a pénzbírság végrehajtását. A kérelmek elbírálása során azonban javarészt – a korábbi évekhez hasonlóan – elutasító döntést hoztunk, figyelemmel az Sztv. szigorúbb felelősségi rendszerére is. Az elutasító döntések viszonylag magas számának oka, hogy a kérelmek többsége – a méltányolható körülmények szempontjából – nem volt megalapozott, illetve az elkövetők több esetben a kiszabott helyszíni bírság végrehajtásának mellőzését kérték méltányossági alapon. A helyszíni bírság végrehajtása azonban az Sztv. rendelkezései szerint méltányosságból nem mellőzhető. Irányítási jogkörben az Sztv. 37. § d) pontja alapján 2004. évben 2 esetben éltünk jelzéssel az illetékes ügyészséghez. Az elmúlt évekhez viszonyítva az ügyészséghez intézett jelzések száma nem változott, az nem jelentős. Ügyészi jelzésre azért került sor, mert az ellenőrzések, továbbá a méltányossági eljárások során a szabálysértési ügyekben meghozott érdemi döntések törvényességét aggályosnak tartottuk. A jelzések – hasonlóan a korábbi évekhez – minden esetben megalapozottak voltak, melyek alapján az ügyészség óvással élt. Az óvásokkal az önkormányzati szabálysértési hatóságok egyetértettek. 2004-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – a jegyzők és a szabálysértési ügyintézők részére szakmai napot tartottunk. A szakmai értekezleten ismertettük az elmúlt időszak felügyeleti vizsgálatainak tapasztalatait, a jogterületet érintő fontosabb jogszabályi változásokat. A szakmai nap iránt nagy volt az érdeklődés, melyet a résztvevők száma is mutat, amelyen 60 önkormányzattól 72-en voltak jelen. 2.1.9. Szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése A szociális intézmények iránt változatlanul nagy igény mutatkozik. Ennek oka, hogy mára már nem jellemző a családon belül több generáció együttélése és egyúttal tipikussá vált a kétkeresős háztartás. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésről szóló 188/1999.(XII. 16) Korm. rendelet értelmében a fenntartó kérelme alapján a közigazgatási hivatal vezetője dönt, • a bentlakásos szociális intézmények működési engedélyéről, • a működési engedély kiadásáról, ha a szociális intézmény alapellátás, illetve nappali ellátás mellett bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt.
52 A közigazgatási hivatal 2004. január 1-jén 54 állami és 26 nem állami - egyház, alapítvány, kht. által fenntartott - szociális intézményt tartott nyilván. A 2004. január 1-jén rögzített adatokhoz képest 2004. évben a közigazgatási hivatal egy nem állami szociális intézmény részére adott ki új működési engedélyt. Az intézmény az Abai Nagyközség Önkormányzatának beruházásában épült és szociális ellátási szerződés keretében a „Jobb Otthon” alapítvány működteti. Az intézmény integrált szervezeti formában működik. Alapellátást: étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást: idősek klubját és szakosított ellátást is (emelt szintű idősek otthonát) biztosít. Ismételt működési engedélyeztetési eljárásokat folytattunk le: • szociális intézmény fenntartójának megváltozása miatt, • és a szociális intézmény férőhelyszámának - egy éven belül 5 %-ot meghaladó mértékben történő - emelkedés miatt. 2004. évben az ismételt működési engedélyeztetési eljárás során 10 intézmény részére adtunk ki a fent megjelölt okok alapján működési engedélyt. Két intézménynek módosítottuk a működési engedélyét, mert az engedélyezett férőhelyek száma egy éven belül az 5 %-ot meg nem haladó mértékben emelkedett. 2004-ben egy nem állami szociális intézmény működtetése megszűnt. A dégi „Pihenőpark” Humángyógyászati és Szolgáltató Közhasznú Társaság fenntartásában lévő Idősek Otthona ellenőrzése során jogszabálysértő tevékenységet tapasztaltunk, ezért a határozatlan idejű működési engedélyt visszavontuk és - a feltételek meghatározása mellett – határozott idejű ideiglenes működési engedélyt adtunk ki. A fenntartó az ideiglenes működési engedély lejárta előtt beadta kérelmét a működési engedély kiadására, de az előírt feltételeket nem tudta teljesíteni, ezért visszavonta a kérelmét. Erre tekintettel az eljárást megszüntettük és az intézmény működését betiltottuk. Az otthonnak 11 fő szociális intézményi ellátottnak minősülő lakója van, ellátásukról a megyei főjegyző gondoskodik. Összességében az év során nem változott a szociális intézmények száma. (21. számú melléklet) 2004. évben 22 nem állami és 9 állami (önkormányzati) fenntartású szociális intézményben tartottunk ellenőrzést. Megyénkben a nem állami fenntartású szociális intézmények közül – egy kivételével - valamennyi rendelkezik végleges működési engedéllyel. Az állami (önkormányzati) fenntartású szociális intézmények tekintetében ez az adat nem ilyen kedvező. (20. számú melléklet) Ennek oka, hogy az intézményeknél nem biztosítottak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek. A fenntartóknak a kiadott ideiglenes működési engedély alapján a személyi feltételek fennállását 2005. december 31-ig, míg a tárgyi feltételek megvalósítását 2008. december 31-ig kell igazolniuk. Az ellenőrzések során ezen a téren fejlődést nem tapasztaltunk. Fejér megyében 2004. évben nem létesült önkormányzati fenntartású új szociális intézmény, így a korábbi
53 elhelyezési zsúfoltság sem változott. A kastély- épületek továbbra sem alkalmasak szociális intézmény működtetésére. E ténynél figyelembe kell venni azt is, hogy az önkormányok jelentős része komoly gazdasági nehézségekkel küzd, a szűkös költségvetésük az intézmények működtetését is alig fedezi, így érthető módon nem jut pénz a felújításra, fejlesztésre, korszerűsítésre. Az igények ugyanakkor messze meghaladják a betölthető férőhelyek számát, így éveket kell várni a leendő gondozottaknak. (A Fejér megyében igénybe vehető szakosított ellátásokat a 21/a. számú melléklet szemlélteti.) Az állami szociális intézményekben általában az alábbi tárgyi feltételek nem valósulnak meg: • Nem biztosított az akadálymentes közlekedés. • Nincs minden intézményben kialakítva a közösségi együttlétre szolgáló helyiség. • Nem biztosított az egy ellátottra a 6 m2 alapterület (előfordul, hogy egy szobában 10-12 főt helyeznek el). • Nem biztosított a 10 ellátottra a nemenkénti illemhely/fürdő. • Nincs betegszoba kialakítva. • Látogatók fogadására szolgáló helyiség nincs kialakítva. • Házaspárok elhelyezésére nincs lehetőség. A nem állami fenntartású szociális intézmények ellenőrzése során több pozitív tényt állapítottunk meg: • Kevesebb létszám befogadását biztosítják, ami közvetlenebb, családias kapcsolat kialakítását teszi lehetővé. • Emelt szintű ellátást – melyre igény van – biztosítanak. • Alkalmazzák az egyszeri befizetés intézményét, mely korszerűsítésre és fejlesztésre ad lehetőséget. • Magasabbak a térítési díjak, de az ellátottak ezt megfizetik, mert tudják, hogy ezért jó színvonalú ellátást kapnak. • Az alkalmazottak szívesebben dolgoznak nem állami fenntartású szociális intézményben, mert a bérezésben nincs különbség, viszont kellemesebb környezetben, kisebb létszámú gondozottal foglalkozhatnak. Rendszeres, személyes kapcsolattartással segítettük a kijelölt település ügyintézőjének munkáját a működési engedélyeztetési eljárások során. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalhoz 2004. évben két panaszbejelentés érkezett. Két – ellátotti – hozzátartozó kifogásolta az orvosi ellátást, és az élelmezési szabályok be nem tartását. Mindkét esetben vizsgálatot tartottunk az ÁNTSZ megyei intézetének bevonásával. Jogszabálysértő tevékenységet nem állapítottunk meg, a hozzátartozók elfogadták a vizsgálat eredményét. 2.1.10.
A megyei gyámhivatal elsőfokú hatósági tevékenysége
A megyei gyámhivatal elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenységét a Gyvt., valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet határozza meg, mely alapján engedélyezzük a gyermekotthonok (lakásotthonok, utógondozó otthonok), a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a családok átmeneti otthona valamint az önálló helyettes szülői hálózat működését.
54 Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján eljáró jegyzői gyámhatóságot, illetve másik városi gyámhivatali ügyintézőt jelöltünk ki, amennyiben az eljáró jegyzővel, gyámhivatali ügyintézővel, szemben kizárási ok merül fel. A gyámhivatal fenti feladatellátása eredményeként az első fokú határozatok száma tartósan emelkedő tendenciát mutat, a 2003. évhez képest (30%-kal) nőtt. (22. számú melléklet) • Az első fokú határozatok számának növekedését egyrészről az indokolja, hogy a gyermekotthonok, illetve lakásotthonok határozott időre szóló működési engedélyét ellátási érdekből – a jogszabályi előírásokat alapul véve – 2005. december 31.-ig meghosszabbítottuk. • Másrészről, az állampolgárok egyre többször fordulnak a megyei gyámhivatalhoz, másik eljáró hatóság – másik városi gyámhivatali ügyintéző, esetleg jegyző – kijelölése iránt, mivel úgy érzik, hogy ügyükben az illetékes gyámhatóság nem folytatja le az eljárást megfelelően – hosszú az ügyintézési idő – vagy éppen az ügyintéző személyével nem elégedettek. Ilyen esetekben az elsőfokú eljárás megvizsgálása során gyakran azt tapasztaltuk, hogy döntő többségében nem az ügyintéző miatt húzódott el az eljárás, hanem az ellenérdekű ügyfél nem volt együttműködő a gyámhatósággal. Az idézéseknek nem tett eleget, szakértői vizsgálaton – a gyermekkel együtt – nem jelent meg. A tényállás teljes körű tisztázása nélkül pedig a gyámhatóság döntést nem hozhat. Olyan esetekben, amikor az állampolgárok bizalma olymértékben megrendült az eljáró gyámhatósággal szemben, hogy ez már az elfogulatlan ügyintézést is veszélyezteti, eleget tettünk az ügyfél kérelmének, s új eljáró gyámhatóságot jelöltünk ki. Ez legtöbbször gyermek és szülője közötti kapcsolattartási ügyekben fordult elő az elmúlt évben. Összességében a megyei gyámhivatal elsőfokú hatósági tevékenységét értékelve elmondható, hogy a határidőket, eljárási és anyagi jogszabályokat betartva látja el feladatait. Ezt támasztja alá az is, hogy ezen határozatok ellen jogorvoslati kérelmet az ügyfelek nem nyújtottak be. 2.1.11.
A Fogyasztóvédelmi értékelése
Felügyelőség
hatósági
munkájának
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági munkáját a „fogyasztóvédelemről” szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fvtv.) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről feladat -és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet határozza meg. A Felügyelőség I. fokú hatósági jogkörében eljárva • szabálysértési és • államigazgatási eljárásokat folytatott le az általa feltárt jogszabálysértő ügyekben. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet alapján került sor a felügyelőség szabálysértési eljárásaira.
55 Az Fvtv. hatálybalépése után /1998. március 1./ a szabálysértési eljárások csökkenése és a fogyasztóvédelmi eljárások számának növekedése következett be. Ebben szerepet játszott, hogy a fogyasztóvédelmi törvény lehetővé tette a vállalkozások bírságolását, továbbá azt is, hogy a fogyasztóvédelmi bírság sokkal hatékonyabb eszköznek bizonyult a szabálysértési eljárásnál. A vizsgálatok ugyanis azt állapították meg, hogy a jogszabálysértő cselekmények visszavezethetőek a vállalkozás (Kft, Bt stb.) nem megfelelő munkavégzésére. A szabálysértési eljárást személyi felelősség megállapítása esetén alkalmaztunk. A legtöbb bírságot szabálytalan áralkalmazás, árfeltüntetés hiánya, és a vásárlók megkárosítása miatt szabta ki a felügyelőség. Évek óta ezek a szabálysértések fordultak elő legnagyobb számban. A szabálysértési eljárások csökkenése mellett a bírságok átlagának és összegének csökkenése is bekövetkezett. Amíg 2000 évben a szabálysértési bírságátlag 42.478 Ft volt, addig 5 év alatt, negyedére csökkent, 2004 évben már csak 12.209 Ft-ot tett ki. (23. számú melléklet) A táblázatban rögzített bírság összegek csökkentése a Székesfehérvári Városi Bíróság bírság felülvizsgálati gyakorlatára vezethető vissza. A bíróság ugyanis a felügyelőség által szakmailag megalapozott és törvényes eljárásban kiszabott pénzbírságokat a kifogások alapján általában jelentősen (gyakran 50 %-os mértékben) csökkentette, annak ellenére, hogy az elsőfokú eljárásban kiszabott bírságok alacsonynak mondhatóak. A felügyelőség eljárása a bíróság szerint is mindenben megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ennek ellenére a bíróság gyakorlata lényegesen eltért a felügyelőségétől. Az eljárás alá vont személyek körében elterjedt, hogy érdemes a felügyelőség szabálysértési bírsághatározata ellen kifogást benyújtani a bíróságon, mivel a másodfokú eljárás keretében nagy valószínűséggel jelentősen csökkentik a kiszabott bírság összegét. Ez a magatartás a felügyelőségre nézve rendkívül hátrányos, mert évek alatt kialakult – álláspontunk szerint a jogalkotó szándékával megegyező gyakorlatot fordított meg. A bíróság gyakorlata elbizonytalanodást idézett elő a felügyelőség szabálysértési eljárási munkájában. A szabálysértési eljárás keretében kiszabható bírságok összegének 1999. évi törvényi emelése nyilvánvalóan azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy a hatóságok szankcionálási lehetőségei bővüljenek, és legyen lehetőségük szigorúbb felelősségre vonás alkalmazására. A bírósági eljárások azonban ezzel ellentétes eredményre vezettek. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a szabálysértési eljárásokon kívül: • fogyasztóvédelmi • minőségvédelmi • reklámfelügyeleti • és egyéb államigazgatási eljárásokat folytatott.
56 Az Fvtv. alapján a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség fogyasztóvédelmi bírság kiszabására jogosult. A felügyelőség 2001 óta minden évben növekvő számú - és összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a vállalkozások jogkövető magatartásának kikényszerítése érdekében. Ennek eredményeképpen több területen javult a fogyasztói érdekvédelem helyzete, különösen az árfelszámítás, a bizonylati fegyelem, az ártájékoztatás, a minőségtanúsítás, a vásárlói tájékoztatás terén. Vannak azonban olyan területek is (pl. egyéni vállalkozások, egyes multinacionális cégek) amelyeknél, nem következett be érzékelhető javulás, ezért nagyobb összegű bírságot kellett ismételten kiszabni. (24. számú melléklet) Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény alapján az élelmiszerek minőségének védelme a gyártó és a forgalmazó kötelessége. A felügyelőség a kereskedelemben ellenőrizte az előírások betartását. Gyakran állapítottuk meg, a lejárt minőségmegőrzési, vagy lejárt fogyaszthatósági idejű, szabálytalanul tárolt, jelölés nélküli élelmiszer árusítását, ezért 2000 évtől kezdve minden évben magasabb összegű minőségvédelmi bírságot szabtunk ki. (2004-ben 101 esetben). Tendenciájában az állapítható meg, hogy ezen a területen is gyakoriak a szabálytalanságok, ezért a forgalmazók rendszeres ellenőrzése nem mellőzhető, már csak azért sem, mert a lakosság ellátásában alapvető termékekről van szó. A gazdasági reklámokról szóló 1997. évi LVIII. törvény betartásának ellenőrzését a felügyelőség minden évben folyamatosan ellenőrizte. A jogszabály megsértését elsősorban a közterületi reklámok esetében állapítottuk meg. Gyakori volt a dohányipari termékek tiltott reklámozása. A megállapított jogsértések miatti reklámfelügyeleti eljárások eredményesek voltak, mert a reklámozók változtattak korábbi magatartásukon és jelentősen csökkentek a tiltott reklámok. A sajtóban szereplő reklámok esetében további intézkedésekre van szükség, mert az utóbbi időben gyakrabban előfordult jogsértő reklámozás. A reklámfelügyeleti hatáskörben kiszabott bírságok száma és összege 2002 óta csökkenő tendenciát mutat, (2004-ben 15 esetben kellett bírságot kiszabni 850.000 Ft összegben). (25. számú melléklet) Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és azzal kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998 (IV. 29) Kormányrendelet alapján rendszeresen ellenőriztük a forgalomba hozott árukkal kapcsolatos előírások betartását. A nem megfelelő áruk értékesítését 7 esetben megtiltottuk, a veszélyes árut 6 esetben lefoglaltuk, 25 esetben feltételhez kötöttük a további árusítást. Ezen kívül 275 kötelezésre szóló határozatot hoztunk a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében. Az eljárások során kifogásolt termékek értéke meghaladta az 5.000.000 Ft-ot. (26. számú melléklet) Fejér megyében a vállalkozások nagy száma és folyamatos cserélődése az áruk választékának állandó bővülése, és a szabálytalanságok újratermelődése jellemző. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása következtében a termékek forgalmazásának folyamatos ellenőrzésére van szükség. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a jogszabálysértések száma 2000 évtől folyamatos emelkedést mutat. Ezt követte a felügyelőség hatósági jogkörében hozott első fokú határozatainak számának emelkedése is.
57 A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetve a bíróság másodfokú eljárása során elbírált eljárása során a Felügyelőség határozatait törvényesnek, jogszabályilag megalapozottnak találta. Bírságot nem, de helyette egyéb kötelezést tartalmazó államigazgatási határozatok száma is 2000. évtől kezdve folyamatosan emelkedett, ami részben az Európai uniós csatlakozást követően életbe lépett jogszabályi előírások be nem tartásának következménye. 2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a hivatalvezető az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely területi államigazgatási szerv jogosult. 2004-ben nem jelentősen, de emelkedett a kiadott másodfokú határozataink száma, és továbbra is illeték- adóügyekben születik a legtöbb döntés. (27. számú melléklet) A helybenhagyó döntések aránya is nőtt, elérte az 59 %-ot. Ez az első fokú határozatok törvényességének javulására utal. Az év során jogerősen lezárt perek száma lényegesen emelkedett és örvendetes, hogy jelentősen csökkent a határozatainkat hatályon kívül helyező és megváltoztató bírósági ítéletek aránya. (28. számú melléklet) 2.2.1.
Adóügyek
A másodfokú adóhatósági feladatainkból következően – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. alapján – elbíráltuk a jegyzők határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. A jogorvoslatok száma az első fokú adóhatósági határozatokhoz viszonyítva nem jelentős, ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat. Az adózók a legtöbb esetben a gépjárműadóra, illetve iparűzési adóra vonatkozó jegyzői döntések ellen nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Az adóügyek 66 %-ban helybenhagyó másodfokú döntés született. A jogszabálysértő határozatokat tekintve lényegesen nagyobb számban hoztunk megsemmisítő, mint megváltoztató döntést, elsősorban a tényállás nem megfelelő tisztázása miatt. Határozataink ellen egy esetben született bírósági döntés, a bíróság a pert megszüntette. 2004. július elsejétől új feladattal bővült az adóhatósági tevékenység, mivel hatályba léptek a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvénynek a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései. Ezzel kapcsolatban másodfokú hatósági feladatunk nem volt, ugyanakkor még a hatálybalépés előtt tájékoztattuk a települési önkormányzatok
58 jegyzőit az új rendelkezésekről, a követendő eljárásról határozatminta elkészítésével segítettük munkájukat.
és
bevallás-
illetve
Az adóügyi köztisztviselők továbbra is közreműködnek a helyi adórendeletek törvényességi ellenőrzésében. 2004. december 14-én szakmai napot tartottunk az adóügyi ügyintézők részére, ahol ismertettük a jogszabályi változásokat. A résztvevők száma meghaladta a 90 főt. 2.2.2.
Illetékügyek
Feladataink közé tartozik a Fejér Megyei Illetékhivatal hatósági munkájának szakmai felügyelete, a döntéseik elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása, ennek során az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. alapján jártunk el. Az illetékügyek hivatalon belüli súlyát és jelentőségét egyértelműen tükrözi, hogy a legtöbb másodfokú határozat – hasonlóan az előző évekhez – ebben a tárgykörben született, az összes határozatnak közel 30 %-a. Az ügyek többsége bonyolult, az illetékjogon kívül más jogágak (családjog, polgári jog, földjog, adózás rendjének szabályai stb.) ismerete is szükséges a döntésekhez. Rendkívül jó aránynak minősíthető, hogy az első fokú határozatoknak csak mintegy 0,25 %-ában került sor jogorvoslati kérelem benyújtására. A korábbi években 30-40%-kal emelkedett évente a másodfokon intézett illetékügyek száma. Ez a folyamat megállt, az előző évihez hasonló számban érkezett jogorvoslati kérelem. (29. számú melléklet) Az ügyek közel 73 %-ában született helybenhagyó másodfokú döntés. Az elbírált ügyek jellegét tekintve elenyésző - csupán 10 - volt a méltányossági kérelem, a döntő többség jogvitás ügy volt. Ez a megoszlás a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A másodfokú ügyek kapcsán megfigyelhető, hogy évről évre lényegesen magasabbak a vitatott illetékösszegek, jelenleg már gyakori a több milliós, vagy több tízmilliós kötelezettséggel kapcsolatos jogvita. Ezek közül is kiemelendő az ingatlanforgalmazói illetékkedvezménnyel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek magas száma. Az ingatlanforgalmazói tevékenységgel egyre több társaság foglalkozik, egyre több, és egyre értékesebb ingatlanok forgalmazását végzik. E tevékenység társadalmi hasznosságát a jogalkotó is elismerte azzal, hogy számukra – az előírt feltételek betartása esetén – jelentős illetékkedvezményt biztosított. Az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek száma azért magas, mert jelentős azoknak az eseteknek a száma, ahol az ingatlanforgalmazók az illetékkedvezményt igénybe veszik, de a feltételek igazolásának elmulasztása miatt utóbb jelentős szankciókat érvényesítenek velük szemben. Évről évre növekszik a végrehajtási eljárásban benyújtott végrehajtási kifogások száma. 2004-ben 8 kifogást bíráltunk el, melyek közül 1 ügyben kellett a végrehajtási cselekményt megsemmisíteni. Jelentősen emelkedett a határozataink ellen kezdeményezett peres ügyek száma. A korábbi évekre jellemző 12 peres üggyel szemben 2004-ben 21 esetben született bírósági ítélet. A megnövekedett ügyszám ellenére csak egyszer veszítettünk pert.
59 Egy esetben - a Fejér Megyei Illetékhivatal első fokú, és az azt helybenhagyó másodfokú - határozatunk ellen a Fejér Megyei Főügyészség óvást nyújtott be. Az első fokú határozat ellen irányuló óvást elutasítottuk, e határozat ellen a főügyészség bírósági keresettel élt. A másodfokú határozatunk elleni ügyészi óvást a Pénzügyminisztérium elbírálta, és azt elutasította. Az első fokú hatósági munka színvonalának javítása, és az egységes jogértelmezés erősítése érdekében több alkalommal is jó színvonalú és sikeres szakmai napot tartottunk az Illetékhivatalnál. 2.2.3.
Birtokvédelmi ügyek
A birtokvédelmi alapeljárásban a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) alapján a jegyzők járnak el. Az alapügyben hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a döntés bírói úton támadható meg. Amennyiben a kötelezett az alaphatározatban előírtakat nem teljesíti, úgy a jegyző az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. értelmében végrehajtási intézkedést – jellemzően végrehajtási bírság kiszabásával – foganatosít. Birtokvédelmi ügyekben a végrehajtási bírságot kiszabó határozatok ellen az előző évekhez viszonyítva hasonló számban nyújtottak be fellebbezést. (30. számú melléklet) A fellebbezések elbírálása során, többségében megváltoztattuk, illetve megsemmisítettük az első fokú határozatot és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasítottuk. Az első fokú határozatok megváltoztatására elsősorban az eljárási szabályok megsértése, az új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor. 2004-ben két esetben nyújtottunk be törvényességi kérelmet a Fejér Megyei Főügyészséghez, mivel két birtokvédelmi ügy végrehajtási szakaszában észleltük az alaphatározat jogsértő voltát. Az ügyészség által benyújtott óvással az egyik első fokú hatóság egyetértett, a másik azonban nem, mivel döntését nem tartotta törvénysértőnek. Ez utóbbi esetben az ügyészi óvással egyetértő határozatot hoztunk. Felügyeleti intézkedés alkalmazására is sor került egy esetben, mivel panaszbeadvány kapcsán megállapítottuk, hogy az első fokú hatóság jogsértő határozatot hozott. 2.2.4.
Építésügyi igazgatás
A korábbi időszak eredményére alapozva 2004-ben kiemelt feladatként kezeltük, hogy döntéseink mindjobban feleljenek meg a jogszabályi, a szakmai követelményeknek, e mellett az ügyintézés ügyfélbarát jellege is erősödjön. Célul tűztük, hogy segítjük a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését, a települések rendezési tervekkel való ellátottságát és az ellenőrzési feladatok hatékonyságának növelését. Megszerveztük a döntés előkészítését végző köztisztviselők továbbképzését az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által összeállított témakörökben. Az előadásokat a hivatal képviselőjével közösen tartottuk, az eljárási törvény változásairól, az
60 építésügyi hatósági munkában használatos szabványokról, a településrendezési tervekkel kapcsolatos problémákról. A továbbképzés során szakmai iránymutatással segítettük a köztisztviselők munkáját. Az előző évihez képest 22 %-kal növekedett az építésügy ügyiratforgalma. Ennek oka a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésével, valamint a településrendezési tervek készíttetésével összefüggő, továbbá az építés-felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések növekvő száma. A másodfokú határozatok száma növekedett (31. számú melléklet) az előző évhez képest 19 %-kal. Az év során 168 másodfokú határozatot hoztunk. 47 %-ban helybenhagyó, 53 %-ban megváltoztató, megsemmisítő jellegű döntés született. Örvendetes, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nőtt a helybenhagyó döntések aránya. A másodfokú határozataink ellen benyújtott bírósági keresetek száma, mely 17 volt, az előző évihez viszonyítva azonos szinten maradt. A 2004. évben jogerősen befejezett 18 perben – az előző évről is húzódott át peres eljárás - csupán két esetben született elmarasztaló ítélet. Építésügyben pernyertességünk aránya 89 %. 2.2.5.
Közlekedési igazgatási ügyek
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv. és a végrehajtására kiadott, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és a visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet alapján hozott első fokú határozatok számához képest nem jelentős a benyújtott jogorvoslatok száma, és az jelentősen csökkent is az előző évhez viszonyítva. (32. számú melléklet) Az első fokú határozatok döntő többségét helybenhagytuk, így tovább nőtt a jogszabályoknak megfelelő első fokú határozatok aránya. Az eljárások megindításának oka leggyakrabban a lefoglalás, az átíratási, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. Ezek a döntések az ügyfeleket igen érzékenyen érintették, hiszen a mulasztások szankciója leggyakrabban a gépjárműnek a forgalomból történő kivonása. A közlekedési igazgatás területén 10 peres eljárás indult ami ötszöröse az előző évi peres ügyeknek. A közigazgatási hivatal nyolc pert nyert, egy pert vesztett, és egy per még nem zárult le. 2.2.6.
Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek Állattartási ügyek
A települési önkormányzatok helyi állattartási rendeletei alapján hozott első fokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma az utóbbi 5 év adatait tekintve viszonylag állandó, 2004-ben 16 esetben nyújtottak be fellebbezést a jegyző döntése ellen. Az esetek többségében helybenhagyó döntés született.
61 Az eljárások döntő részben eb-tartásra, illetve haszonállat-tartásra vonatkoztak és a felterjesztett ügyek mintegy felében a jegyzők végrehajtási bírságot kiszabó határozatát kifogásolták az ügyfelek. Az állattartási ügyek többségét a jegyzők jól kezelik, a jogszabályoknak megfelelően járnak el. A bejelentők általában a szomszédos állattartás módját, illetve körülményeit kifogásolják. A tényállás tisztázását követően a jegyzők a helyi rendelet előírásai alapján kötelezik az állattartót a zavaró hatások megszüntetésére. Ezen ügyek döntő többségében a bejelentők jogosan kifogásolják a szomszédságukban lévő állattartás módját. Jellemző, hogy a bejelentéseket követően a végrehajtásról is intézkednek a jegyzők. 2004-ben egy esetben nyújtottak be keresetet a másodfokú határozatunk ellen, melyet a bíróság jogerős ítéletében elutasított. A működési engedélyekkel kapcsolatos ügyek Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I.22.) Korm. rendelet szabályozza a működési engedélyekkel kapcsolatos teendőket. Évek óta hasonló számban érkezik jogorvoslati kérelem a működési engedélyekkel kapcsolatban. Számuk nem jelentős, 2004-ben 10 fellebbezést nyújtottak be. Az eljárás megindításának oka jellemzően a környékben lakók nyugalmának zavarása, akik a zeneszolgáltatás megtiltását, vagy a nyitva tartás korlátozását kérték. Az a tapasztalatunk, hogy a jegyzők nem tudják kellő hatékonysággal kezelni a vendéglátó üzletek működését kifogásoló panaszokat, bejelentéseket. Ennek oka, hogy olyan érdekellentét tapasztalható a működtető és az üzlet környezetében élők között, amit a hatósági eljárás során nem lehet feloldani, hiszen a szomszédok gyakran csak az üzlet bezárásában, illetve a működés lényeges korlátozásában látnák a megoldást. A fellebbezési eljárás során csupán 3 esetben született helybenhagyó döntés. Túlnyomó részt - a tényállás nem megfelelő tisztázása miatt – megsemmisítettük az első fokú határozatot és új eljárásra utasítottuk a jegyzőt. Az előző évekhez hasonlóan, továbbra is csak mintegy 30 % a helybenhagyó döntések aránya. 2004-ben egy esetben nyújtottak be keresetet a másodfokú határozatunk ellen, a bíróság a pert megszüntette, mivel a felperes a keresetétől elállt. Jogerősen befejeződött egy 2002-ben indult működési engedély visszavonása ügyében indult bírósági eljárás, a pert a bíróság szintén megszüntette. Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. alapján a tankötelezettség, képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jegyzői határozatok ellen 2004-ben kilenc fellebbezést nyújtottak be. A jogorvoslati kérelmek számában nincs lényegi változás, az nagyságrendjében egyébként sem jelentős.
62 A szülők a jegyzői határozatok alapjául szolgáló szakvéleményeket kifogásolták, azok felülvizsgálatát kérték, hasonlóan az előző évekhez. Egyetlen ügyben sem került sor az első fokú határozat megsemmisítésére és megváltoztatására is csak két esetben, amikor a fellebbezési eljárásban beszerzett szakértői javaslat eltért a korábbi szakértői véleménytől. Két - 2003. évi - másodfokú határozatunkkal kapcsolatban született bírósági ítélet. Az egyik ügyben a felperes elállt a keresetétől és a bíróság megszüntette a pert, a másik esetben - az időközben megváltozott tényállás alapján – a bíróság hatályon kívül helyezte határozatunkat. Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rend. határozza meg az e téren alkalmazandó szabályokat. 2004. évben telepengedély ügyben – hasonlóan az előző évekhez – 5 másodfokú döntés született. Valamennyi ügyben megsemmisítettük az első fokú határozatot és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasítottuk. Típushibák nem állapíthatók meg, mindegyik esetben más és más jellegű ok miatt került sor a megsemmisítésre. Előfordult, hogy a jegyző a szakhatósági vélemény figyelmen kívül hagyásával hozta meg a döntését, vagy olyan tevékenységi körre folytatta le az eljárást, amely tevékenység nem tartozik a telepengedélyekről szóló jogszabály hatálya alá. Illetve az is előfordult, hogy a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet nem továbbították a szakhatóságok részére. 2004-ben egy esetben nyújtottak be keresetet a másodfokú határozatunk ellen, a bíróság a felperes keresetét elutasította. Egy 2003-ban indult ügyben is jogerősen lezárult a bírósági per, a bíróság a felperes keresetét szintén elutasította. 2.2.7.
A megyei gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége:
A megyei gyámhivatal a Gyvt. 106.§./4/ bekezdése alapján a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el. Ennek során elmondható, hogy az előző évhez képest jelentősen, mintegy 37%-kal növekedett az eljárások száma, hosszabb távon azonban csak valószínűleg átlag felettinek tekinthető. (33. számú melléklet) A növekedés egyrészt összefügg azzal, hogy az első fokon hozott határozatok száma is növekszik, másrészt azzal, hogy gyámhatósági ügyekben szinte minden esetben van ellenérdekű fél, illetve a gyámhatóság az eljárását gyakran hivatalból folytatja le, s így a döntése egy adott ügyben valamelyik fél érdekét többnyire sérti. Ezen kívül gyakrabban tapasztaltuk, hogy az első fokú határozatok – bár jogszerű döntést tartalmaztak – indoklása nem alapos, nem teljes körű, így az ügyfél a döntést nem fogadta el. A 2003. évi viszonylag kedvező állapottal szemben dinamikusan nőtt a megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatok száma, s tovább csökkent a helybenhagyó határozatok aránya. (34. számú melléklet)
63 A másodfokú eljárások során többnyire azt állapítottuk meg, hogy az első fokú eljárást lefolytató gyámhatóságok nem tisztázták a tényállást kellő körültekintéssel, illetve a jogszabályban előírt eljárási cselekményeket nem végezték el maradéktalanul. Gyakori eljárási hiba, hogy nem hallgatták meg a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, vagy a törvényes képviselőjét, nem vettek igénybe szakértőt. Erre általában azért kerül sor, mert szeretnék az ügyet rövid időn belül lezárni, határozattal dönteni. Az első fokú gyámhatósági ügyintézést befolyásolta egyes városi gyámhivataloknál a folyamatosan történő személyi változások, valamint az ügyintézők nagyfokú leterheltsége. A fellebbezések döntő többsége, 42 %-a továbbra is kapcsolattartási ügyekben fordult elő. Ennek társadalmi okaként a válások és az élettársi kapcsolatok számának növekedését tudjuk megjelölni. Jelentős még a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti nevelésbe vétele tárgyában illetve a gondnoksági ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma (kb. 13-13%). Csökkent viszont a gyermektartásdíj megelőlegezés ügyekben benyújtott fellebbezések száma. (35. számú melléklet) Felügyeleti intézkedés keretében 3 esetben hoztunk elsőfokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító döntést az ellenőrzésünk, illetve az ügyfél által tett panasz során feltárt jogszabálysértés miatt. Arányaiban nem változott 2004. évben a másodfokú határozat ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálatok száma. A 7 közigazgatási perből mindössze 1 esetben adott helyt a keresetnek a bíróság, 2 esetben elutasította, 2 esetben pedig az eljárást megszüntette. 2 ügyben a bírósági eljárás még folyamatban van. (36. számú melléklet) A másodfokú gyámhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy egyes esetben a bíróság figyelembe veszi a másodfokú döntés illetve a bírósági döntés közötti időben – mely esetenként az egy évet is meghaladja - bekövetkezett tényállási módosulásokat. A változásokra alapozva hozta meg döntését a bíróság, mely a gyámhatósági döntés megváltoztatását eredményezte. Ezen bírói gyakorlat – bár egy legfelsőbb bírósági irányelven alapul – meglátásunk szerint túlmutat az államigazgatási eljárás általános szabályainak azon rendelkezésén, hogy az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az érdemi döntés felülvizsgálatát a bíróságtól. A bíróság ilyen irányú eljárása a másodfokú gyámhatósági eljárás során nagyfokú bizonytalanságot okoz. Tekintettel arra, hogy az ügyfél körülményei az idők folyamán változhatnak, véleményünk szerint, ezt nem a bíróságnak kellene a közigazgatási perben értékelnie, hanem az ügyfélnek kell az első fokú gyámhatóságnál új eljárást kezdeményeznie, avagy a gyámhatóságnak kell hivatalból lefolytatnia az új eljárást, a megváltozott tényállásra tekintettel. Összességében elmondható, hogy a megyei gyámhivatal másodfokú tevékenységében a jogszerűség, a szakmai hozzáértés nyilvánul meg. Ezt támasztja alá, hogy határozataink ellen benyújtott perek száma arányaiban nem változik, s pernyertességünk is jónak tekinthető. A gyámhivatal hatósági tevékenységével szemben panaszbejelentés nem érkezett. A levében, telefonon illetve személyesen adott szakszerű tájékoztatásunkat, humánus ügyintézésünket az ügyfelek is elismerik.
64 2.2.8.
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységének ellenőrzése
szolgáltatók
A megyei gyámhivatal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet alapján, mint működést engedélyező szerv évente ellenőrzi a gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a családok átmeneti otthona, az önálló helyettes szülői hálózat szolgáltatótevékenységét, továbbá négyévente ellenőrzi az egyéb állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. A 34 gyermekjóléti szolgálatnál lefolytatott ellenőrzésünk alapján megállapítottuk, hogy a gyermekjóléti szolgálatok szakmai tevékenysége általában folyamatosan javuló tendenciát mutat. Különösen igaz ez azon szolgálatoknál, ahol a családgondozó személyében az elmúlt években nem történt személyi változás. A családgondozó személyében bekövetkező gyakori változások és a nem elegendő óraszámban történő alkalmazás rontja a gyermekjóléti szolgáltatás szakmai színvonalát. Kisebb településeken még manapság is gondot okoz a családgondozói feladatok ellátására a megfelelő végzettségű szakember alkalmazása. Az intézményi formában biztosított gyermekjóléti szolgálatok munkája színvonalasabb, ezt támasztja alá, hogy az ellenőrzések során ezen intézmények működésével kapcsolatban hiányosságot nem állapítottunk meg. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása tekintetében az elmúlt évekhez képest jelentős változás nem történt. Az önkormányzatok a szolgáltatást többnyire társulással vagy ellátási szerződés alapján intézményi formában biztosítják. Azokon a településeken, ahol egyszemélyes családgondozó foglalkoztatásával oldják meg a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet minden esetben szorgalmaztuk társulás alakítását, a szakszerűbb munkavégzés és a helyettesítés ellátása érdekében. Megyénkben 1 helyettes szülői hálózat, 3 önálló helyettes szülő és 2 családok átmeneti otthona biztosít átmeneti gondozást, melyek esetében jogszerű működést, feladat ellátást tapasztaltunk. Az átmeneti gondozást biztosító szolgáltatások száma még mindig kevés megyénkben, annak ellenére, hogy az önkormányzatok figyelmét folyamatosan felhívjuk ezen feladat ellátási kötelezettségükre. Az önkormányzatok többnyire pénzügyi nehézségekkel indokolják, hogy nem tettek eleget a gyermekvédelmi törvényben előírt feladatnak, illetve igen gyakran hangzik el okként, hogy a településen nincs olyan személy, aki helyettes szülői tevékenységet vállalna. Ezen szolgáltatás nyújtására is társulási megoldást szorgalmazunk az önkormányzatok körében. Az átmeneti gondozás biztosításával csökkenteni lehetne a gyermekek szakellátási intézménybe kerülését. A bölcsődék működését, személyi, tárgyi feltételeit – kisebb hiányosságoktól eltekintve – a korábbi évek megállapításaival egyezően megfelelőnek értékeltük. A megyei gyámhivatal – mint működést engedélyező szerv - 2004. évben is a jogszabályban foglaltak szerint elvégezte a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények szakmai ellenőrzését. A személyi feltételek tekintetében a szakellátó rendszerben az előző évhez képest jelentős változás nem történt:
65
• Továbbra is több határozott idejű működési engedéllyel rendelkező intézményben nem elegendő a szakmai feladatok ellátására alkalmazott személyek száma.
• A lakásotthon hálózat egyes otthonaiban csak a közvetlen baleset veszélyt okozó karbantartási munkákat tudták elvégezni.
• A lakásotthonok tárgyi feltételeinél általános javulás 2004. évben sem következett be. A hiányosságok megszüntetésére minden esetben felhívtuk a fenntartó önkormányzatot, illetve az intézmény vezetőjét.
A fenntartó Fejér Megyei Önkormányzat álláspontja szerint a szakellátó rendszer állami finanszírozása teljes mértékben nem elegendő és saját forrás nem áll rendelkezésére a feladat ellátására. A pénzügyi gondok miatt a megyei önkormányzat 2004. év végén nagyarányú létszámleépítésről határozott, mely érinti a gyermekvédelmi ágazatot is. Ezen létszámleépítés következtében az önkormányzat döntött egyes gyermekvédelmi intézmények átalakításáról is, melynek gyakorlati megvalósítására 2005. évben kerül sor. A Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeknél az elhelyezési és tárgyi feltételek tekintetében minőségi javulás történt a martonvásári gyermekotthon esetében, mivel három új épület egység került átadásra, mely 24 férőhelyen középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek elhelyezését biztosítja, esztétikus, otthonos körülmények között. Több intézményben, intézményegységben példaértékű, igényes szakmai munkát, otthonos környezetet tapasztaltunk ez évben is, mely az ott dolgozó szakemberek elhivatottságát, sok esetben példaértékű igyekezetét mutatta. Fejér megyében a módosított gyermekvédelmi törvénynek megfelelően a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, valamint pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára speciális ellátást nyújtó intézmény nem működik. Ezen ellátás biztosításának szükségességére többször felhívtuk a megyei önkormányzat figyelmét. A Budapest Főváros Önkormányzat fenntartásában működő bicskei gyermekotthon és általános iskola részére új határozatlan idejű működési engedély került kiadásra két (40-40 férőhelyes) gyermekotthoni szakmai egységre és egy 10 férőhelyes utógondozó otthoni szakmai egységre. A Fővárosi Önkormányzat példaértékű módon igyekszik fejleszteni az intézményt. Ki kell emelnünk az intézmény által fenntartott civil kapcsolatokat is, melyből jelentős támogatásokra tettek szert. Összességében elmondható, hogy az intézmény fenntartókkal korrekt, konstruktív munkakapcsolat kialakítására és megőrzésére törekedtünk, bízva abban, hogy a jogszabályban rögzített működési feltételeket az előírt határidőre biztosítják. A törvényi elvárásoknak megfelelő ellátó rendszer kiépítését az intézményt működtető önkormányzatok, civil szervezetek anyagi lehetőségeik függvényében tudják csak teljesíteni. Az önkormányzatok ez irányú felelőssége nagy jelentőséggel bír, mely a jól működő ellátások kiépülésével lesz mérhető.
66 3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai A Közigazgatási Hivatal 2004. évi munkatervében foglaltaknak megfelelően három községi, egy nagyközségi és egy városi önkormányzati polgármesteri hivatalnál tartott a jegyzői hatáskör egészére kiterjedő - komplex felügyeleti ellenőrzést. Ezen túlmenően huszonöt települési önkormányzatnál végeztünk célellenőrzést, melynek során egy-egy területre (ágazatra) vonatkozó jogszabályi előírások betartását vizsgáltuk. Ezek keretében ellenőriztük az anyakönyvi, a személyi adat- és a lakcím nyilvántartási tevékenységre, az építési igazgatásra, a szociális igazgatásra vonatkozó előírások betartását, valamint a szabálysértési törvényből adódó feladatok végrehajtását. Az előzőek mellett végeztük az építés-felügyeleti ellenőrzéseket, melyek száma 293 db volt. A szociális igazgatás keretében külön ellenőriztük az állami (önkormányzati és a nem állami fenntartású szociális intézményeket. Az e körben elvégzett ellenőrzéseink száma 31 db volt. Ellenőrzési tevékenységünket jellemzi, hogy megállapításainkat minden esetben írásba foglaltuk, s azokat ismertettük az ellenőrzött szerv vezetőjével. Az ellenőrzések során megállapított hibák és hiányosságok kijavítása érdekében minden esetben tájékoztatást kértünk az érintettektől, a szervek vezetőitől, arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a munka színvonalának emelésére. Az egyes ágazatokra vonatkozó ellenőrzési megállapításaink lényegét az adott terület tárgyalásánál foglaltuk össze. Összességében elmondható, hogy az első fokú hatóságok alapvetően a jogszabályoknak megfelelően járnak el, és az általuk meghozott határozatok megalapozottak, törvényesek. Az első fokú határozatokhoz képest elenyésző a benyújtott jogorvoslati kérelmek száma, ami azt mutatja, hogy az állampolgárok döntő többsége elfogadja, és törvényesnek tartja a jegyzők munkáját. Ellenőrzéseink alapján megállapítottuk, hogy a jegyzők az államigazgatási feladatellátást közepesen, illetve ennél jobb színvonalon végzik. 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai A közigazgatási hivatal, valamint a polgármesteri hivatalok eljárásaira vonatkozó panaszügyek száma az ügyiratforgalomhoz képest elenyésző. A közigazgatási hivatal eljárását egy esetben kifogásolták – építésügyben – mely alaptalannak bizonyult. A polgármesteri hivatalokat illetően 10 panaszbejelentés érkezett, melyek kivétel nélkül arra irányultak, hogy a jegyzők nem folytatták le a hatáskörükbe tartozó államigazgatási eljárást. 2004-ben szabálysértési, birtokháborítási, növényvédelmi, állattartási, adó ügyben, valamint építésügyben, illetve üzlet működésére vonatkozóan sérelmezték, hogy a benyújtott kérelmekre a jegyzők érdemben nem intézkedtek. Minden esetben – jogi iránymutatás mellett – haladéktalanul felhívtuk a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére és erről a panaszost tájékoztattuk.
67 Két ügyben fordult elő, hogy a jegyző a felhívásunkra sem intézkedett, ezért más közigazgatási szervet jelöltünk ki az eljárás lefolytatására. Jegyzői értekezleteken külön is felhívtuk a figyelmet az eljárási törvény, valamint a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény – illetve az e törvény helyébe lépő 2004. évi XXIX. tv. - rendelkezéseinek a betartására. III.
A koordinációs és szervezési feladatok 1. A területi államigazgatási szervek tevékenységének koordinációja
A Fővárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalokról szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalvezetőkhöz rendeli a koordinációs feladatokkal kapcsolatos hatásköröket, megjelölve az azok végrehajtásához szükséges eszközrendszert is. A koordinációs tevékenység végrehajtása során, ha nem is részletes, de áttekintő képet lehet kapni az államigazgatás megyei helyzetéről, a területi államigazgatási szervek állapotáról. A területi államigazgatási szervekre jellemző, hogy feladat- és hatáskörük - gyakran illetékességi területük is - jelentősen és rendszeresen változik. Az elmúlt évben a következő szervezeti változások történtek Fejér megyében:
• Átalakításokon ment át majd év végével a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségbe beolvadt a Közép Dunántúli Vízügyi Felügyelet.
• A KSH területi (megyei) szintjének regionális szintre történő átalakításával
megszűnt a Fejér Megyei Területi Igazgatóság és helyén 2005. január 1.-től egy kis létszámú kirendeltség működik.
Az átalakítás végrehajtása negatív visszhangot váltott ki a megye közéletében, mert előbb az átalakítást székesfehérvári székhellyel tervezték meg, majd később – olcsóbb elhelyezési megoldásra hivatkozva – a veszprémi központ mellett döntöttek. A megoldás, azon túl, hogy komoly egzisztenciális bizonytalanságot és bizalomvesztést eredményezett, aggályos is, hiszen a nagy adatszolgáltatók Fejér megyében vannak és a velük való személyes kapcsolattartás az adatszolgáltatási megbízhatóság szempontjából elengedhetetlen.
• A szervezeti átalakulás nem minden esetben eredményezett csökkenést az államigazgatás területi szintjén. 2004. április 1.-el új szervezeti egységként jelent meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltsége. A hivatal létrehozása egyben jelentős változást eredményezett a Földművelésügyi Hivatalnál, hiszen a Vidékfejlesztési Hivatal kapta meg a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatokat. Az átalakulás eredményeként a Földművelésügyi Hivatalnál jelentős létszámcsökkentésre és költségvetési elvonásra került sor.
68 A szervezeti változásokon túl jelentős a feladatkör-változtatás is, ami ma már folyamatos tendenciának tekinthető. Szinte kivétel nélkül minden területi államigazgatási szerv tekintetében elmondható, hogy a feladatköre és a hatásköre gyakran módosul. A feladatváltozások ezen a szinten döntő mértékben feladatnövekedést jelentettek. A feladatnövekedés több összetevőre vezethető vissza.
• Ezen összetevők közül elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a területi szinten
olyan új társadalmi elvárások fogalmazódnak, illetve ellátandó feladatok jelennek meg, amelyek mindenképpen tevékenységnövekedéssel járnak. Ezek a változások gyakorlatilag az államigazgatás minden ágazatában fellelhetők.
• Az újonnan jelentkező feladatok jelentős részben az európai uniós
csatlakozásból fakadóan következnek be (például: környezetvédelem, agrártámogatások, EU támogatások lebonyolításából fakadó feladatok növekedése, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatok, de a képzés, továbbképzés teendői is ide sorolhatók).
• Kétségtelen
tény, hogy a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz való alkalmazkodás, a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítése is jelentős többletfeladatot eredményez. Ez részint abból következik, hogy részt kell venni egy új államszervezeti felépítés kialakításában, kidolgozásában, miközben érzékenyen kell reagálni a társadalmi változásokból fakadó kihívásokra is.
• A
politikában az államigazgatás túlburjánzásával összefüggésben megfogalmazottakra a központi közigazgatás reakciója elég gyakran a szervezeti és tevékenységi szükségesség igazolására koncentrálódik, amely területi és helyi szinten jelentős feladatnövekedést okozó elemzői és jelentéstételi kötelezettséget von maga után.
A területi államigazgatás tevékenységében jól érzékelhető, hogy a politikában alapvetően csak az államigazgatási működés költségeinek visszafogása jelenik meg. Mindezek tükrében érdemes áttekinteni a területi államigazgatási szervek költségvetési helyzetét, és elhelyezési, működési körülményeit. A gazdálkodási jogkörtől függetlenül állapítható meg, hogy a területi államigazgatási szervek rendkívül eltérő költségvetési kondíciókkal rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a költségvetési helyzet vagy stagnál, vagy romlik az egyes szervezeteknél. A 2004. évi költségvetéssel kapcsolatban több szervezet (ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete, Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal) jelentős csökkentésről adott számot, míg a területi államigazgatási szervek többsége változatlanságról, vagy az inflációt messze alulmúló növekedésről tájékoztatott. A növekedés minden esetben a saját bevételi kötelezettség jelentős emelésével járt együtt. A sokszínűséget fokozza, hogy a területi államigazgatási szervek elhelyezési és működési feltételrendszere is rendkívül eltérő. E tekintetben felvetődnek ágazati specifikumok is.
69 Örvendetesen, mind több államigazgatási szerv elhelyezési és működési körülményei egyre jobb színvonalúak (Pl.: a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal felújított, saját tulajdonú épületbe költözött 2004-ben) és már-már a kor elvárásainak is megfelelőek. Ezek döntő többségében azok a szervezetek, amelyek saját ingatlantulajdonnal bírnak, így azok felújítása, bővítése könnyebben megoldható és az ágazatok ezekre szívesebben áldoznak. Több közigazgatási szerv esetében azonban erről nem beszélhetünk (pl. Közigazgatási Hivatal, Kárrendezési Iroda, Államkincstár Területi Igazgatósága, stb.). Ezek a közigazgatási szervek csak használati joggal rendelkeznek és így nagymértékben a tulajdonos akaratára kénytelenek hagyatkozni a felújítás tekintetében. Ezekre a területekre az irányító minisztérium sem szívesen juttat felújítási, illetve beruházási előirányzatot. A fenti okok (feladatnövekedés, átszervezések, romló költségvetési pozíciók) miatt az államigazgatás területi szintjén is jól tetten érhető az államigazgatásban dolgozók túlterheltsége, és egyre jelentősebb mértékben tapasztalható a személyi állomány elbizonytalanodása. A túlterheltség növekedését mutatja, hogy a feladatnövekedést nem követte hasonló arányú létszámnövekedés, sőt döntő mértékben létszámcsökkentésről kell beszélnünk. (PL.: ÁNTSZ 7 fő, Egészségbiztosítási Pénztár 11 fő, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 4 fő, stb.) A területi államigazgatási szint helyzetének bemutatásánál azonban feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy a megye államigazgatásában dolgozó köztisztviselők felkészültek, és kellő ismerettel rendelkeznek a feladataik ellátásához, a velük szemben támasztott társadalmi követelményeknek való megfeleléshez. Le kell azonban azt is szögezni, hogy különösen területi szinten bizonyos egzisztenciális elbizonytalanodás tapasztalható, amely elsősorban az államszervezeti átalakítással, a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítési programjával kapcsolatos elképzelések sokszínűségéből és változékonyságából következik. Az egzisztenciális bizonytalanság és a fent említett túlterheltség közép- és talán rövidtávon is a feladatellátás hatékonysági színvonalát veszélyeztetheti. Meg kell állapítani, hogy nem fogalmazódtak meg egyértelmű válaszok az államigazgatás szükséges szerepváltozását illetően és különösen bizonytalan az államigazgatásnak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalandó helyének meghatározása. A közmédiákban megszólalók elsősorban az államigazgatási létszám és költség csökkentését jelölik meg követendő iránynak, nem foglalkozva azzal, hogy melyek legyenek azok a tevékenységek, amit az államigazgatásnak nem, vagy nem ebben a formában kell ellátni, és mi az a tevékenységi kör, ahol a jelenlegi szintnek megfelelő, vagy növekvő szerepvállalásra van szükség. A fentiekből jól érzékelhető, hogy az államigazgatás területi szintje rendkívüli sokszínűséget mutat, amely megnyilvánul a szervek jogállásában, a statumukat meghatározó jogszabályok szintjében (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet), a költségvetési jogállásukban, működési feltételeikben és egyéb körülményeikben egyaránt. Ez a sokszínűség jelentős mértékben ágazati meghatározottságú és az ágazati szervek irányítási gyakorlata is rendkívül eltérő.
70 2. A területi államigazgatási szervek együttműködésének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta. Fejér megyében a területi államigazgatási szervek tevékenységére a jó és korrekt szakmai együttműködés a jellemző, amelyet jól reprezentál a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium működése is. Az együttműködés minőségében változást érzékelünk, ez azonban nem a területi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek hozzáállásában mérhető le, hanem egyre inkább a központi közigazgatás együttműködési készségének a leképezése érhető tetten. Egyre jelentősebb gondot okoz a területi államigazgatási szint tevékenységének összehangolásában, hogy jogszabály által nem kellően tisztázott a „területi államigazgatási szerv” fogalma. Ezen jogbizonytalanságot kihasználva, egyre gyakrabban találkozunk a központi közigazgatás által sugallt vagy elvárt elzárkózással, ami ma még nem az együttműködésben, hanem elsősorban az adatszolgáltatásban és a közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének korlátozásában jelenik meg. Összességében azonban elmondható, hogy az ágazati irányító szervek sok esetben a jogaik csorbításának tekintik, ha a területi koordináció átlép egy általuk kívánatosnak tartott szintet. Konkrét példaként említhető, hogy a Magyar Államkincstár Elnöke többször kifejtette, miszerint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát nem tekinti területi államigazgatási szernek. Így nem tartja kívánatosnak a közigazgatási hivatal ellenőrzését és a jelen beszámolóhoz történő adatszolgáltatástól is elzárkózott. Az esetből talán túlzó következtetést nem érdemes levonni de mindenesetre jelzi, hogy a területi szintű koordináció mozgástere behatárolt. Félő azonban, hogy amennyiben ez a jogértelmezés teret nyer, akkor ellehetetlenedik az államigazgatás területi szintű koordinációja. Már ma is számos olyan „kirendeltség” működik megyei szinten, amely jogi helyzetéből adódóan nem vonható be az államigazgatási kollégium működésébe, a formális együttműködésbe. A jövőre nézve mindenképpen célszerű a jogi helyzet tisztázása, és az elvárt együttműködési mértéknek központi szinten történő egyértelműsítése. 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Fontos társadalmi igény, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. Az Államigazgatási Kollégium több esetben tárgyalta a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok ügyfélfogadási rendjének összehangolásával kapcsolatos teendőket. A kollégium egyes önkormányzatok tekintetében fogalmazott meg módosítási javaslatot, illetve a területi államigazgatási szervek vezetői tettek intézkedéseket, hogy az ügyfeleknek jobban megfelelő ügyfélfogadási rend alakuljon ki.
71 Az összehangolás eredményeként elértük, hogy az állampolgároknak, különböző szervek képviselőinek, az ügyintézésük során, azonos napon van lehetőségük az államigazgatási és önkormányzati szerveket felkeresni. Kiemelkedő és talán modellkísérletnek is tekinthető, hogy három területi államigazgatási szerv az Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága közös ügyfélszolgálati irodát működtet Dunaújvárosban. Ezt a lépést azon túl, hogy a korszerű ügyintézést szolgálja - mert az ellátórendszer szereplői egy helyen elérhetők - mindenképpen a társadalmi-gazdasági változásokra való gyors reagálásnak is tekinthetjük, hiszen Dunaújvárosban a korábbi Dunai Vasmű helyzetének bizonytalanná válásával megnövekedett az ellátások iránti igény. Ez adott esetben felkészülés is lehet egy esetlegesen kialakuló – ám jelenleg nem várható krízishelyzet jobb kezelésére. Az állampolgári tájékozódást, eligazodást segítendő a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjéről rendszeresen tájékoztatást küldünk az önkormányzatoknak, kérve a hirdetmény kifüggesztését az ügyfélfogadó helyiségekben, ügyfélszolgálati irodákban. A jegyzői, állampolgári visszajelzések igazolják az eljárás hasznosságát. Az információs tevékenység összehangolása érdekében lehetőséget biztosítunk a területi államigazgatási szervek vezetőinek, hogy jegyzői értekezleten tájékoztatást adjanak – feladatkörükbe tatozó kérdésben – az önkormányzatokat, jegyzőket érintő jogszabályi változásokról, az egységes jogalkalmazást segítő tapasztalatokról. Ezek a fórumok nagyban segítik a közigazgatási közszolgáltatást nyújtók együttműködését a gördülékeny, az ügyfél számára egyszerűbb ügyintézést. 4. Az elektronikus közigazgatás A területi államigazgatási szervek nagyon kevés önállósággal rendelkeznek az elektronikus infrastruktúra alakításában, az információs rendszerek összehangolásában, az elektronikus közigazgatás fejlesztésében. A létszám és költségvetési megszorítások miatt az informatika szinten tartása is nehézségekbe ütközik, így az elektronikus ügyintézés csak kevés helyen fejlődött. Minden területi szerv szoros központi szakirányítás mellett működteti az ágazati feladatok ellátását és a belső működést szolgáló informatikai rendszereit. Az információs rendszerek összehangoltsága kizárólag a jogszabályi alapokon nyugvó, központi szintű adatkapcsolatokban mutatkozik meg. Központi szinten folyik az Egységes Közigazgatási Gerinchálózat területi továbbépítésének szervezése is. Az ügyfelek szempontjából észrevehető összehangolási törekvések egybeesnek az elektronikus közigazgatás kiépítésének részleteivel, az elektronikus levelezés stabilizálásától az egykapus elektronikus ügyintézésig. Ma még számottevő mértékű az a hagyományos formájú tájékoztató tevékenység, amelyet az egyes szervek a saját lehetőségeik szerint korszerűsödő ágazati információs rendszereiből teljesítenek. Az ügyfelekkel történő „teljes értékű” elektronikus levelezés még sehol nem folyik (vagy csak nagyon szűk körben), az általánosan használható elektronikus aláírás hiánya miatt. Az ügyfelektől elektronikus úton érkező, okirati hűséget nem igénylő
72 beadványokat azonban mindenütt elfogadják. A közigazgatás szereplői egymás között informális levelezésre egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az elektronikus formát. Az elektronikus közigazgatás EU ajánlásban megfogalmazott fokozatait jelentéseik alapján összesen 13 területi szerv éri el, ezek közül csak kettő rendelkezik saját önálló honlappal (Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal). Ésszerűségi okokkal is magyarázható, hogy egy kivétellel minden terület központi kezelésű honlappal rendelkezik. A tartalomszolgáltatást egy helyen végzik, néhány területi szerv a központi honlap meghatározott részét tartja karban. A honlapok az EU ajánlás 1. fokozatát (információnyújtás, ügyleírás) 4 helyen, a 2-es fokozatot (egyirányú interakció, nyomtatványletöltés) 9 helyen érik el. Kiemelkedő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóbevallási kötelezettség teljesítését elektronikus úton lehetővé tevő, elektronikus aláírást tartalmazó megoldása. Igaz, hogy csak 3.000 kiemelt adóalany számára. Másik kiemelkedő megoldás a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal által fejlesztett, és Fejér megye összes okmányirodájában működő Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR), mely az okmányok megszerzését kezdeményező ügyindítást, illetve időpontra történő bejelentkezést foglal magába. Igaz, hogy a beküldött nyomtatványok hitelesítésére nem alkalmas. Sajnos az is igaz, hogy az ügyfelek még csekély számban veszik igénybe e szolgáltatást. Az e-kormányzat 2005 stratégiában is megfogalmazott 14, a polgárok számára nyújtott alapvető e-kormányzati szolgáltatás közül a fentiek 4 területen jelentenek előrelépést. Az ötödik terület, az anyakönyvi biztonsági okmányok, és az informatikai rendszer bevezetése a tervek ellenére 2004-ben nem történt meg, a központi közbeszerzés során adódott problémák miatt. Egy olyan terület információ-technológiai fejlődése következik majd be, amely a közigazgatás egyik legtradicionálisabb területének tekinthető. 5. A közigazgatási korszerűsítési végrehajtásában betöltött szerep
feladatok
kezdeményezésében
és
Általánosságban elmondható, hogy minden területi államigazgatási szerv részt vett ebben a munkában, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi államigazgatási szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapulnak. Ezen túl a koncepciók megalkotásában közvetlenül is részt vettek területi államigazgatási szervek szakemberei. A kialakult elképzelés-tervezetek véleményezése rendszeres feladatot jelentett minden dekoncentrált szervnek. Természetesen e tekintetben is kísérletet tettünk az ágazatközi egyeztetésre, a területi államigazgatási szervek véleményének összegzésére. Ezt jól példázza, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium többször tárgyalta a témát. A kollégiumi ülések úgynevezett „egyebek” napirendi pontjában szinte minden alkalommal szóba került a közigazgatás korszerűsítés ismert és várható elképzeléseinek a bemutatása és megvitatása. A korszerűsítési elképzelések azonban jelentős mértékben hordoznak ágazati specialitásokat. Az sem különös, hogy a központi közigazgatási szervek elsősorban az ágazati elképzelések kidolgozásában várták el az általuk irányított szervek
73 közreműködését. Így területi szinten elsősorban az információ cserében, az egymás kölcsönös tájékoztatásában értünk el eredményeket. A területi államigazgatási szervek helyzetükből, korlátozott önállóságukból fakadóan a korszerűsítési programban elsősorban adatszolgáltató, szakmai véleményező tevékenységgel, illetve a döntések végrehajtásával vettek részt és kevésbé a korszerűsítési programok kezdeményezésében. Ennek ellenére a helyben végrehajtható ügyekben tapasztalhattunk kezdeményezőkészséget, amire jó példa - a beszámolóban már említett - több szervezet által működtetett ügyfélszolgálati tevékenység. A korszerűsítési folyamatban feltétlenül kiemelendő a közigazgatási hivatal szerepe és tevékenysége erről azonban a beszámoló „Kiemelt feladatok értékelése” fejezetében írunk részletesebben 1. A Megyei Államigazgatási Kollégium működésének eredményei és lehetőségei A Fejér megyében az Államigazgatási Kollégium tevékenységét a már jól kialakult munkaformák és funkciók gyakorlása jellemzi. A Kollégium tevékenysége döntő mértékben igazodik az aktualitásokhoz, így jelentős részben képes felmérni a terület társadalmi, gazdasági reálfolyamatait. Jól bizonyítják ezt azok a témák, amelyeket a Megyei Államigazgatási Kollégium napirendjére tűzött. Az elmúlt évben a kollégium 5 alkalommal ülésezett és 16 napirendet tárgyalt. A tárgyalt témák során előtérbe kerültek az európai uniós csatlakozásra történő felkészüléssel, majd a csatlakozást követően a feladat- és hatáskör változásokkal kapcsolatos témakörök. A kollégium megismerkedett az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásából fakadó kezdeti tapasztalatokkal, szükséges teendőkkel. A közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítésének időszerű kérdései körében „a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásáról” szóló kormányrendelet, a területfejlesztési kistérségek és a regionális közigazgatás aktualitásai egyaránt napirendre kerültek. A kollégium tájékoztatót hallgatott meg: • • • • • • • •
A 2003. évi közös ellenőrzések tapasztalatairól; Az APEH Fejér Megyei Igazgatósága tevékenységéről, az adó és járulékbevételek alakulásáról; Az egészségbiztosítási kör alakulásáról Fejér megyében; A köztisztviselők előrehozott, illetőleg „kedvezményes” nyugdíjazásának lehetőségeiről, feltételeiről; A katasztrófavédelem Fejér megyei aktuális kérdéseiről; Az EGT állampolgárokkal kapcsolatos idegenrendészeti eljárások ügyintézési tapasztalatairól; A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás és a rendkívüli munkavégzés hatósági vizsgálatának tapasztalatairól; A fogyatékosok Fejér megyei életkörülményeiről az 1990. évi és 2001. évi népszámlálás adatai alapján;
74 •
A területi államigazgatási szervek használatában álló közintézmények akadálymentesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának állását; • A Közép-Dunántúli Vízügyi Felügyelet tevékenységéről, jövőbeni helyzetéről; • ÁNTSZ Fejér Megyei Szolgálata, tevékenységéről, szervezeti átalakulásáról; • Az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás tevékenységéről, különös tekintettel az élelmiszerbiztonsági, valamint az Uniós tagsági kötelezettségekre; • A köztisztviselők 2004. évi Fejér megyei továbbképzési és vezetőképzési tervéről, valamint a közigazgatási alap és szakvizsgák szervezésének képzési és a 2005. évi képzési terv elkészítésének közös feladatiról. A kollégium döntött a saját munkatervéről és a területi államigazgatási szervek közösen tartott ellenőrzéseinek tervéről. Kiemelendő és jelentős a Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenysége az ellenőrzést végző szervek feladat ellátásának összehangolásában. A kollégium évente ellenőrzési tervet fogad el, amelyben a területi államigazgatási szervek együttes ellenőrzéseiről, e tevékenység összehangolásáról határoz, majd évente értékeli az eredményeket. Évente általában 15 témában folyik közös ellenőrzés. Az egyes témákban - mivel a hatáskörrel rendelkező szervek végeznek közös vizsgálatot - változó számú (általában 4-5) közigazgatási szerv vesz részt, de összességében az államigazgatási kollégium szinte minden tagja érintett a közös ellenőrzésekben. Az ellenőrzések koordinálásáért felelős szervet a kollégium jelöli ki a vizsgálatban résztvevők közül. A tevékenységnek konkrétan mérhető eredményei is vannak, hiszen az együttes ellenőrzés egyrészt költségmegtakarítást eredményez, másrészt a hatékonyságot növeli azáltal, hogy az együttes vizsgálat során jelen van minden olyan szerv képviselője, amely az adott ügyben intézkedési jogosultsággal rendelkezik. Így megelőzhető, hogy az egyes jogterületek határain lévő bizonytalanságok kihasználásával a lakosság, a fogyasztók, az egész társadalom érdekeit sértő vállalkozói szolgáltatói tevékenység valósuljon meg. A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenységét minősíti, hogy a területi államigazgatási szervek vezetői fontos és tartalmas munkának értékelik kollégiumi üléseken és általában az együttműködés területén elvégzetteket. Jól mutatatja ezt az a tény is, hogy a kollégiumi üléseken való részvétel általában teljes körű, de minden alkalommal meghaladja a 90%-ot. Fontos értékmérő, hogy a fenti fórumon – az esetek döntő többségében - a területi államigazgatási szervek első számú vezetői személyesen vesznek részt és csak ritkán kerül sor helyttesítésre. Összességében elmondhatjuk, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium rendkívül fontos információs fórum, ahol a kollégium tagjai kölcsönösen tájékozódhatnak egymás tevékenységéről, azokról a társadalmi problémákról, amelyek a területi államigazgatási szervek egy-egy szervezeti egységénél jelentkeznek. A kollégium fontos szerepet tölt be az államigazgatási szervek ellenőrzési, képzési és ügyfélszolgálati tevékenységének összehangolásában. A közigazgatás további területein így a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése és végrehajtása területén a lehetőségei erősen korlátozottak.
75 Ennek oka elsősorban az államigazgatás centralizáltságában, a felügyelt, irányított szerv célrendszerének, mozgásterének az irányító szerv általi meghatározottságában, valamint a tevékenység – különösen a hatósági munka – jogszabályi determináltságában keresendő. A területi államigazgatási szervek döntő mértékben – így a pályázatokat megalapozó lépések előkészítésében is – hatósági munkát végeznek, amelyben a jogszabályi előírásoknak a konkrét ügyre való alkalmazása a feladat. Ezekben az eljárásokban általában kevés mérlegelési lehetőséggel rendelkeznek. Ahol mérlegelési lehetőség van, ott pedig a felügyeletet ellátó szerv elvárásai, követett gyakorlata az irányadó. Kétségtelen, még így is van lehetőség arra, hogy kellő rugalmassággal, új módszerek alkalmazásával jobban alkalmazkodjanak e tevékenységben is a változó társadalmi elvárásokhoz. Ám igazi előrelépés a területi szint önállóságának növelésétől, vagy a központi szintről megfogalmazott összehangolt intézkedések megtételétől várható! 2. A közszolgálati ellenőrzés A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal immáron hatodik éve végzi a közszolgálati ellenőrzési tevékenységet, annak vizsgálatát, hogy a személyi állománnyal kapcsolatosan hozott munkáltatói döntések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A közszolgálati ellenőrzés a társadalom szempontjából fontos tevékenység, hiszen a közpénzek felhasználásának jogszerűségét vizsgálja, és az esetleges összefonódások elkerülését, valamint a pazarló, teljesítés nélküli kifizetések megakadályozását biztosította. Az egyes településeken eltérő mértékben, de mindenképpen a közvéleményt jelentősen érintő kérdés, hogy a közfeladatokat ellátók milyen mértékű díjazásban részesülnek, ez megfelel-e annak a teljesítménynek és annak a társadalmi hasznosságnak, amelynek az elismerésére hivatott. A közszolgálati ellenőrzés másik - a társadalom szempontjából talán éppoly fontos célja az, hogy az államigazgatási személyi állományával kapcsolatban hozott intézkedések törvényesek legyenek a tekintetben is, hogy ne sérüljön ezzel a köztisztviselő érdeke sem, és biztosított legyen az a szakmai színvonal, amely részint a kinevezési feltételek (különösen a képesítési feltételek) meglétével és a köztisztviselők megfelelő díjazásával valósítható meg. A 2004. évi közszolgálati ellenőrzést az 1006/2004. (II. 5.) Korm. határozat alapján a 10 főt meg nem haladó létszámú Polgármesteri hivatalokban végeztük el. Azt vizsgáltuk, hogy a kinevezések és az illetmény-megállapítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek e. A közszolgálati ellenőrzést 2000. január 1-jétől 2003. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 70 községi önkormányzat képviselő testületének hivatalánál, illetve körjegyzőségénél folytattuk le. A közszolgálati ellenőrzést 46 esetben helyszíni ellenőrzéssel, 24 esetben a Közigazgatási Hivatalban végeztük el. Az ellenőrzés során 411 köztisztviselő jogviszonyával és illetményével összefüggő munkáltatói döntést és iratot vizsgáltunk meg.
76 Abból adódóan, hogy az ellenőrzést évente más – más területen és témában végezzük ezért tartalmi összehasonlítást nem lehet tenni. A munka volumenére vonatkozóan azonban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év kiemelkedő volt az évek sorába, hiszen minden eddiginél több alkalommal és köztisztviselő esetében kellet ellenőrizni. (37. számú melléklet A közszolgálati ellenőrzés tapasztalatai bizonyították, hogy az ellenőrzésre rendkívül nagy szükség van. Különösen fontos ez a kistelepülési önkormányzatok polgármesteri hivatalai, körjegyzőségei tekintetében, mert az ellenőrzés itt tudja a legnagyobb segítséget nyújtani a munkáltatói intézkedések jogszerű meghozatalához. Ezek azok a hivatalok ahol a személyzeti feladatokat sokadik feladatként látják el az ügyintézők, vagy személyesen a jegyzők. Ebből is következik, hogy a tapasztalt hiányosságok ismerethiányra, vagy a túlterheltségből fakadóan, a kellő körültekintés hiányára vezethető vissza. A jellemző hiányosságok a következők voltak: •
A kinevezések hiányosak, több a törvény által előírt kötelező elem nem jelenik meg; • A korábbi jogviszonyok nem kellően igazoltak; • A jogviszony számítások gyakran nem pontosak; • Hiányoznak az összeférhetetlenségi nyilatkozatok; • Nem mindenütt van meg az erkölcsi bizonyítvány; • Elvétve található minősítési, vagy teljesítményértékelési dokumentum; • Az átsorolások nem a jogosultsági időpontban történnek; • Az egyes pótlékok fizetésének nem mindig van meg a jogalapja, stb. A példaszerű felsorolásból is látszik, hogy nem a személyzeti munka áll a köztisztviselő, vezetői tevékenység centrumában! Az ellenőrzések tapasztalatai alapján minden esetben intézkedést tettünk a jogszerű állapot helyreállítása érdekében: • 87 ügyben felhívást bocsátottunk ki, illetve javaslatot tettünk a hibák kiküszöbölésére • 34 esetben kértünk jelentést az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekről • a jogsértések nagy száma és súlyosság miatt 3 esetben rendeltünk el utóellenőrzést A 2004. évi ellenőrzési feladat rendkívül jó helyre irányult, csak a feladat volumenéből fakadóan nem biztos, hogy képes lesz elérni azt a társadalmi célt, amelyet maga elé kitűzött. A fent említett ellenőrzési kör kiterjed a polgármesteri hivatalok 4/5 –ére. Ebből következően az ilyenkor feltétlenül szükséges, és a segítő szándékot, a jobbítást leginkább szolgáló módszer a helyszíni ellenőrzés kevésbé alkalmazható, hiszen a közigazgatási hivatalok ehhez sem személyi, sem költségvetési kapacitással nem rendelkeznek ily mértékben. Nem vitatva annak hasznosságát, hogy a kormány határozza meg az évenkénti ellenőrzések tárgyát és érintettjeit, megfontolandónak tartjuk, hogy ezt a jogkört célszerű lenne az ellenőrzést végző szervek hatáskörébe utalni, és ezzel talán – helyi körülmények jobb ismerete miatt – a meglévő kapacitások hatékonyabban lennének felhasználhatók, így növekedne a tevékenység társadalmi hasznossága is.
77 IV.
Informatikai feladatok
1. Informatikai feltételek alakulása A 2004-es évet amortizálódott számítógép parkkal, túlterhelt helyi hálózattal kezdtük. Év közben 500 ezer forint beszerzési lehetőséget kapott hivatalunk a törvényességi ellenőrzési felhasználások fejlesztésére. A BM Központi Hivatala lecserélt 4 darab amortizálódott okmányirodai munkaállomást, és az anyakönyvi rendszerbe való közreműködésre két új számítógépet adott át. A feladatok bővülése és az informatikai alkalmazások fejlesztése miatt az informatikai infrastruktúra nem minden területen nyújtott biztonságos hátteret az üzemeltetéshez. Év végén volt lehetőségünk a legégetőbb problémák megoldására 1 db szerver, 17 db munkaállomás, 1 db Laptop, hálózati aktív elemek és egyéb eszközök beszerzésével. Az új eszközöket a gépkapacitásra érzékeny helyekre beállítva, a felszabaduló gépek migrációjával, a már régen elavult számítógépek selejtezésével a hivatal 40 %-ában javult az informatikai háttér. Most értük el, hogy minden ügyintézőnek és ügykezelőnek saját használatú számítógép áll rendelkezésére, még ha nem is a legkorszerűbb. Kevés ráfordítással, aktív elemek bővítésével, sikerült helyi hálózatunkat a legfontosabb irányokban gyorsabbá tenni. Hálózati szerverünkön alacsony mértékű tűzfal funkció működik, és ezzel biztosítjuk a hivatal csekély nyilvános IP címe ellenére azt, hogy minden munkaállomáson lehetőség van az internet elérésre és elektronikus levelezésre. Szoftver jogtisztaság helyzete a Belügyminisztérium Microsoft termékekre vonatkozó szerződése eredményeként jó. Visszatérő problémát okoz a központilag átadott és kötelezően használandó alkalmazások környezetének jogtisztasága. Az ügyfél-tájékoztatás korszerűsítése és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a Municipum Magyarország Alapítvány gyűjtőportálján létrehoztuk hivatali honlapunkat. Az egységes megjelenés, korszerű forma és tartalom, gazdaságos üzemeltetés céljából azonban továbbra is szükségesnek látjuk a közigazgatási hivatalok közös honlapjának létrehozását. Az alapvető informatikai feltételek adottak a Hivatal feladatainak ellátásához a jelenlegi informatizáltsági szinten. Évek óta csak a legszükségesebb, és legköltségkímélőbb fejlesztéseket tudjuk megtenni, mindig csak azon a területen, ahol ez már létkérdés. 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok Hivatalon belül az összehangolást a technikai körülmények megteremtésével, szabályzatok kiadásával, célorientált képzések, szakmai segítségnyújtással teljesítjük. Általánossá vált a helyi hálózat használata, ezáltal az erőforrásokhoz való hozzáférés (pl: nagynyomtató használat), belső szolgáltatások igénybevétele is (belső tájékoztató rendszer, központi archiválás). Hálózati szinten működik a vírusellenőrzés, papírkímélő információgazdálkodás folyik, szabályozott az Internet használat és az elektronikus levelezés.
78 Külső kapcsolatainkban a Megyei Államigazgatási Kollégiumot és annak Informatikai Bizottságát próbáljuk felhasználni a területi államigazgatási szervek közötti informatikai tárgyú „együttgondolkodás” céljára. Aktívan részt veszünk, és eredményeket várunk a Közigazgatási Hivatalok Informatikai Kollégiumának működésétől. Az elektronikus közigazgatás fontos részét képezi az elektronikus levelezés. Mint ahogy a központi szervekkel való kapcsolattartásban már megszokottá vált az elektronikus levelezés, hivatalunk is ezt szorgalmazta partnereink irányában. Folyamatosan ellenőrizzük az önkormányzatok elektronikus levelezési hozzáférhetőségeit, a postaládák kezelését. A működő e-mail címek listáját a többi közérdekű elérhetőségi adattal együtt továbbadjuk a közigazgatás más szereplőinek. Havonta az 5 %-ot is eléri az ideiglenesen nem működő, vagy véglegesen megváltozó e-mail címek mennyisége. Következetes és célirányos tevékenységünkkel elértük, hogy minden önkormányzatnak van e-mail címe, és rendszeresen használja is azt. Szakmai napot szerveztünk az okmányirodai XR rendszer népszerűsítése és bevezetése érdekében. Figyelemmel kísérjük az okmányirodai elektronikus faliújságot, elvégezzük a szükséges beavatkozást Az ügyintézői gyakorlat megszerzésével csökkent hivatalunk Help Desk funkciójának igénybevétele. Problémamentesen elláttuk a belügyi digitális hálózat megyei csomóponti eszközeinek 24 órás, folyamatos üzemeltetését. Részt vettünk az anyakönyvi biztonsági okmányok bevezetését és az anyakönyvi tevékenység informatikai támogatását szolgáló rendszer kiépítésének projektjében. A számítógépek önkormányzatokhoz történő telepítése befejeződött, de a rendszer éles indítása az okmányok központi közbeszerzése miatt még mindig húzódik. Az anyakönyvvezetők képzését részben elvégeztük, véglegesen az éles indítás előtt fejeződik be. A népszavazásban való felhasználás mozgásba hozta e területet, a rendszeres fórum használat és levelezési kényszer, a szigorú elvárású próbák, a használat sikeressége sokat javított az anyakönyvvezetők informatikai készségén. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az ASZA levelező és fórum rendszerét, segítünk a felmerült problémák megoldásában, az információk továbbadásában. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás részeként fennakadás nélkül üzemeltettük a területi adatbázist, elláttuk a helyi rendszereket karbantartó állománnyal. A hivatal hatáskörébe tartozó ügyek intézéséhez, belső adatszolgáltatás céljára használtuk a személyi adatbázist, elkerülve ezzel az ügyfelek felesleges zavarását olyan adatok gyűjtésével, ami a közigazgatás rendelkezésére áll. Az informatikai program megváltozása miatt 79 település kérte helyi népességnyilvántartó rendszerének újra telepítését, melyek 90 %-át hivatalunkban végeztük el. Az előző évihez képest csökkent a felhasználó önkormányzatok száma, 73 %-ban mutatkozik valódi igény a helyi népesség-nyilvántartási programra. Az informatikai tevékenység összehangolása sokrétű feladat. Nagyobb horderejű beavatkozásokra Hivatalunknak nincs lehetősége, a központi projektekben való részvétel, a megvalósítások támogatása, javaslatok kidolgozása jellemezheti működésünket.
79 3. Választási, népszavazási feladatok Hivatalunk egyik kiemelt feladatát 2004-ben az Európai Parlament tagjai választásának informatikai előkészítése és végrehajtása jelentette. Feladatainkat a területi választási iroda részeként végezzük, ahol igen jó kapcsolat alakult ki a TVI vezetőjével és tagjaival, és a választási bizottsággal. A szavazókörök aktualizálását követően, a kialakult szokásoknak megfelelően, az összes település számára mi készítettük el a névjegyzékeket, értesítő cédulákat, és egyéb választási anyagokat. A szolgáltatás minél teljesebbé tétele érdekében szerveztük a borítékolást, és postai együttműködést, helyszínre szállítottuk a teljes iratmennyiséget. Többszöri jegyzői értekezleten, és okmányirodai értekezleteken adtunk segítséget a helyi választási irodák számára választási előkészítő munkájukhoz, és szerveztük az okmányirodai és internetes adatfeldolgozó választási irodák felkészülését, az informatikai próbákat, koordináltuk a feldolgozásokat. Új elemei is voltak ennek a választásnak, melyek főleg a választópolgárok nyilvántartásában (Magyarországon szavazó EU polgárok), és a szavazás helyszíneiben (EU tagországban, illetve külképviseleten történő szavazás) jelentek meg. Ugyancsak újdonság volt a jegyzők és jegyzőkönyvvezetők távoktatásos képzése, melynek lebonyolításában célszerűségi szempontokat is sikerült érvényesíteni. Újszerű megoldásokat hozott a tájékoztatás. Az előkészítés során végig nagy volt a polgárok részéről megnyilvánuló információ igény. A választás informatikai szempontból nagyon jól sikerült, az informatikai rendszerek megbízhatóan működtek, a feldolgozásban résztvevők pontosan és gyorsan végezték munkájukat, jó volt az együttműködés. A TVI tevékenysége a választási bizottságtól és a jelölő szervezetektől is kedvező visszhangot kapott. A decemberi országos népszavazás a szűk határidők miatt jelentett külön nehézséget. A megszokott, és az előzőekben részletezett feladatokat probléma mentesen sikerült elvégezni. A postai gépi borítékolás negatív tapasztalatai miatt a választási iroda felkészült a borítékolás elvégzésére, de a nagyon szűk határidő, és az értesítő cédulák gyenge fizikai minősége nagyon sok gondot okozott. Legfontosabb informatikai tárgyú újdonsága e népszavazásnak az anyakönyvi célra telepített számítógépek kötelező használata volt. Több értekezleten, szakmai napon készítettük fel a helyi ügyintézőket az új feladat ellátására. El kellett kezdeni a gépek használatát, biztosítani kellett az üzemeltetés feltételeit, használatba kellett venni az elektronikus fórum rendszert, mert csak ez biztosította az azonnali információáramlást. A jegyzők és anyakönyvvezetők felkészítése négy technikai és integrációs próbán vált teljessé. Az összes helyi választási irodán számítógéppel történt a szavazás napközbeni jelentéseinek feldolgozása, valamint az előzetes eredmény megállapításához az adatlapok rögzítése. Az anyakönyvi számítógépek népszavazási célú felhasználása minden reményt felülmúló sikerrel zárult Az elmúlt évben 4 település időközi önkormányzati választásához nyújtottunk segítséget. Nagylókon polgármester, Sárbogárdon egyéni választókerületi képviselő, Sárosdon polgármester és képviselők, Vértesbogláron polgármester választására került sor.
80 A területi választási iroda részeként a lehető legnagyobb nyilvánossággal, a jelöltek, jelölő szervezetek széleskörű tájékoztatásával végeztük munkánkat. Talán ennek is köszönhető, hogy az országos tendenciával szemben, tevékenységünkkel kapcsolatban még nem merült fel semminemű bizalmatlanság. V.
Képzés és továbbképzés
A közigazgatás működésének egyik fontos feltétele, hogy a köztisztviselők felkészültek legyenek a feladataik ellátására. Az ügyfelek, az állampolgárok joggal várják el, hogy az ügyeikkel foglalkozók szakmai felkészültsége és az ügyintézésben való jártassága magas színvonalú legyen. A 2004. évi képzési tevékenységünket ezen elvárásunknak való megfelelés hatotta át, a szervezet képzései döntően erre irányultak. A köztisztviselők továbbképzési rendszere összetett, több lépcsőn keresztül próbálja segíteni a köztisztviselőt a magasabb szintű, a társadalmi elvárásoknak megfelelő színvonalú ismeretek megszerzésére. 1. Alapozó jellegű képzések A továbbképzési rendszer első szintjét az alapozó képzések jelentik, amelyek a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgára, illetve a közigazgatási szakvizsgára készítenek fel. Ezen képzések hasznosulása csak hosszabb távon mérhető, hiszen a képzés jellegéből fakadóan a közigazgatás egészéről adnak ismereteket, próbálnak alakítani a látásmódon. 1.1. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgák A közigazgatási alapvizsgákon és az előkészítő tanfolyamokon résztvevők száma évek óta stagnáló, illetve enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2004. évben 174 köztisztviselő és 16 ügykezelő tett vizsgát, amely az ismétlő vizsgák miatt összesen 231 vizsgát jelentett. A követelményrendszerhez igazodva 4 napos felkészítő tanfolyamot szerveztünk, az ügyintézőknek 4, az ügykezelőknek pedig 1 alkalommal. Az alapvizsgázók felkészültségének eredményessége vizsgaeredményekkel mérhető (38. számú melléklet).
alapvetően
a
Az elért eredményekből meg kell állapítanunk, hogy a köztisztviselők az alapismereteket nem kellő színvonalon sajátították el. Ennek az oka összetett. A statisztikai adatokból jól nyomon követhető, hogy a vizsgakövetelmények változását követően (1999) a vizsgaeredmények folyamatosan a 2,5-es átlageredmény körül mozognak. • Valószínűsíthetően a követelményrendszer a vizsgázók egy részénél magas szintű (a középfokú végzettségű köztisztviselők nehezen teljesítik), illetve a köztisztviselők nem alkalmazkodtak kellőképpen a követelményrendszerhez. • Le kell szögezni azt is, hogy munkáltatók nem érzik kellőképpen ennek a képzésnek a szükségességét és fontosságát, és ezért nem biztosítanak elegendő időt a felkészülésre.
81 Közigazgatási alapvizsgán a résztvevők mintegy 25%-a első alkalommal nem felelt meg a követelményeknek, és az összvizsgázók 8%-a az első javítóvizsgán is eredménytelen. Ez évben 1 köztisztviselő volt az, aki egyáltalán nem tudott eleget tenni az alapvizsga kötelezettségének, így közszolgálati jogviszonya megszűnt. Az elért eredmények is erősítik azt a belügyminisztériumi szándékot, amely az alapvizsga tananyagának és követelményrendszerének a megújítására irányul. Az alapvizsga felkészítőn oktatott anyag hasznosulásának mérőeszköze a tanfolyami résztvevők véleménye, nyilatkozata. Közigazgatási hivatalunk a képzési tevékenység színvonalának folyamatos magas szinten tartása érdekében minden képzést követően (így az alapvizsga felkészítőt követően is) méri a tanfolyamon résztvevők elégedettségét. Ennek eredménye alapján a köztisztviselők és az ügykezelők a tanultakat többségében a munkakörükben hasznosíthatónak ítélték meg, és a tanfolyamok színvonalát pedig 80-90%-os elégedettséggel nyugtázták. 1.2. Közigazgatási szakvizsga A közigazgatás minden felsőfokú végzettségű köztisztviselője biztosítottak kivételével) köteles közigazgatási szakvizsgát tenni.
(a
törvényben
A közigazgatási szakvizsgán résztvevők száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. A kötelezettség előírásakor a közigazgatásban lévők a szakvizsga kötelezettségüknek eleget tettek, így most már csak a felsőfokú végzettségű köztisztviselők cserélődése határozza meg a szakvizsgázók számát. (39.számú melléklet) Közigazgatási szakvizsgára felkészítő tanfolyamot 2004. évben összesen 12-öt szerveztünk, amelyből 5 a kötelező tárgyi vizsgára (154 fő), 7 pedig a választott tárgyi vizsgára (173 fő) készített fel. Mindezen tanfolyamokon összesen 327 résztvevő volt. Ez a résztvevői szám némi csökkenést mutat az elmúlt évhez viszonyítva. A közigazgatási szakvizsgán a köztisztviselők kötelező tárgyból és választott tárgyból is kötelesek vizsgát tenni. A vizsgaszervezésben elsősorban a választott tárgyi vizsgákra való felkészítés okoz gondot, mert a „gazdaságosan” képezhető létszám egyre nehezebben jön össze. Ezen probléma megoldása érdekében e területen is kamatoztatjuk a régióhoz tartozó megyékkel, valamint a Magyar Közigazgatási Intézettel kialakított kiváló kapcsolatainkat és a felkészítőket illetve a vizsgákat közösen szervezzük. Megyénkben 2004. évben összesen 187-en kíséreltek meg vizsgát tenni, és ebből 171 főnek sikerült is. A vizsgaeredményesség javuló tendenciát mutat, hiszen a szakvizsga rendszerének változásakor (2002) mért közel 50%-os eredménytelenséggel szemben ma már 10% alatti azoknak a száma, akik első alkalommal nem tudnak megfelelni a követelményeknek. (40. számú melléklet) Továbbra is jellemző, hogy a köztisztviselők a választott tárgyból lényegesen eredményesebben teljesítenek, mint a kötelező tárgyból. (41. számú melléklet) A közigazgatási szakvizsgán részt vevők kevésbé ítélik közvetlenül hasznosíthatónak a megszerzett ismereteket. Véleményük tantárgyanként és tanfolyamonként is rendkívül eltérő. Összességében az ismeretek közvetlen hasznosíthatóságát 50 és 70% közöttinek ítélik meg, ugyanakkor a tanfolyami elégedettségük közel 90%-os mértékű.
82 A közigazgatási szakvizsga hasznosulásának az eredményessége, társadalmi hasznossága közvetlenül nem mérhető, ez csak egy komolyabb kutatás eredményeként lenne megállapítható. Ennek az oka abban is keresendő, hogy a szakvizsga elsősorban a szélesebb értelemben vett közigazgatásról, a társadalmi folyamatokról ad ismeretet, és látásmódot alakít. A közigazgatásban közvetlenül hasznosítható ismereteket elsősorban az erre alapozó akkreditált képzések adhatnak. 2. Az Európai Uniós tagságnak való megfelelést segítő képzések A közigazgatási hivatalunk kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse az önkormányzatokat abban, hogy megismerjék az Európai Uniós tagságból fakadó követelményeket, illetve megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyek a követelmények teljesítését célozzák. A képzések közül vannak olyanok, amelyek elsősorban hosszabb távon hoznak eredményt, ilyenek az idegennyelvi és az informatikai ismereteket biztosító tanfolyamok. Megyénkben jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az idegennyelv tudás növekedjen a köztisztviselők körében. Régóta ismert és fontos társadalmi elvárás, hogy a köztisztviselők beszéljenek idegennyelvet, azonban a közigazgatás e tekintetben sem szakad el attól a társadalmi közegtől, amelyben működik. A megyében a köztisztviselők közel 14%-a rendelkezik államilag elismert nyelvvizsgával, ez döntően megfelel a megye lakossága körében mérhető nyelvismeretnek. Az idegennyelv vizsgával rendelkezők aránya eltérő képet mutat az önkormányzati igazgatásban, ahol 9% és a területi államigazgatásban, ahol 17%. A köztisztviselők jelentős része belátja, hogy szüksége van idegennyelv ismeretre, de a nyelvtudás megszerzéséhez rendkívül sok energiára, idő ráfordításra és költségre van szükség. Az egyébként is feszített munkatempó mellett kevesen vállalkoznak erre a jelentős többlet terhet jelentő feladatra. Mindezek ellenére közigazgatási hivatalunk az elmúlt évben 4 idegennyelvi tanfolyamot bonyolított le összesen 41 fő részvételével. Az elért szint, a letett vizsgák a külföldi ügyfelekkel történő kommunikációt biztosítják. Ugyancsak jelentős erőfeszítéseket tettünk az informatikai felkészültség növelésére, amely elsősorban az ECDL Start vizsgák megszerzéséhez szükséges ismeretekre irányult. Ez évben a vizsgára való felkészítésben a távoktatási formát választottuk, felhasználva ehhez az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Magyar Közigazgatási Intézet által kifejlesztett programot. 2004-ben a korábban számítógép-juttatásban részesült köztisztviselőkön túl mintegy 180 főnek juttattunk programcsomagot és összesen 380 fő részvételével tartottunk konzultációt. A konzultáció összesen 2 óra terjedelmű, amely pusztán a vizsga lebonyolítására volt képes felkészíteni, tartalmi ismereteket nem nyújtott. Mindezen okok miatt a felkészülést segítendő a megyében oktatással foglalkozó vállalkozásoktól programajánlatot kértünk, amely a távoktatási programot kiegészítendő segítséget nyújt a vizsgára való felkészülésben. Ezen ajánlatokat eljuttattuk az érintett köztisztviselőknek.
83 A köztisztviselők jelentős számban éltek ezzel a hasznos és népszerű lehetőséggel, így például közigazgatási hivatalunkból is 20 fő tett eredményes ECDL vizsgát e program keretében. Az Európai Uniós tagság követelményeinek történő megfelelés segítése érdekében 2 olyan központi tematikájú tanfolyamot szerveztünk, amely jelentős többletismeretet adott az önkormányzatok jegyzőinek. A „Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába” című képzést öt tanfolyamon, összesen 134 résztvevővel bonyolítottuk le, és ezzel elértük, hogy a jegyzők közel 100%-a részesült ebben az alapvető fontosságú képzésben. A program lebonyolításának az eredményessége közvetlenül mérhető, hiszen javult az önkormányzati rendeletek színvonala, és kiváló eredményeket értünk el az Európai Uniós jogharmonizációjában. Az eredményekre figyelemmel a képzést a helyi jogalkotásban résztvevő köztisztviselőkre kiterjedően folytatni kívánjuk. A „Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe” című képzéssel elsősorban az önkormányzatok eredményes pályázati tevékenységét kívántuk elősegíteni. Az eddig lebonyolított 4 tanfolyamon összesen 129 önkormányzati jegyző és településfejlesztési szakember kapott alapvető ismereteket a támogatáspolitikáról, illetve a pályázati technikákról. A tanfolyamok eredményessége (a résztvevők 90% feletti elégedettségén túl) az önkormányzati pályázati tevékenység javulásában lesz lemérhető. Mindkét képzési programon az elméleti megalapozáson túl olyan gyakorlati foglakozásokat tartottunk ahol a résztvevők készség szinten sajátíthatták el rendelalkotást, a rendeletek és az EU követelmények összhangjának megteremtését és a pályázatírási technikákat. A gyakorlati munka segítéseként a tanfolyamok során elláttuk a jegyzőket, módszertani segédanyagokkal (CD, tankönyv, példatár, Nft. Dokumentum, Operatív Program, stb.) amelyek részint az ismeretek felfrissítését elmélyítését, részint a konkrét alkalmazást segítik. A tanfolyami értékelőlapok tanúsítják, hogy a résztvevők elégedettek voltak a program tartalmával és többségében kiválónak minősítették az előadók teljesítményét és a tanfolyam lebonyolítását. 3. Akkreditált rendszerű képzések Az államigazgatásban dolgozó köztisztviselők és a foglalkoztatók körében is nagyobb népszerűséggel rendelkeznek azok a továbbképzési formák, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a napi gyakorlatban, a jogalkalmazói munkában. Ezeket a továbbképzési formákat, terjedelműk és méretük alapján két csoportra bonthatjuk: • tanfolyami képzésekre és • az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítását szolgáló szakmai napokra. A tanfolyami jellegű képzések jogilag szabályozott formában, azaz a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által akkreditált tartalommal és előadói gárdával kerülnek lebonyolításra, változó mértékű állami támogatással.
84 Az elmúlt évek viszonylatában megállapítható, hogy ezen a területen minőségi változás állt be a képzés, továbbképzés területén. A rövid időtartamú nagy létszámú tanfolyamok helyére az alaposabb ismereteket nyújtó, több napos, kisebb létszámú kurzusok léptek. A beszámolási évben 4 tanfolyamot szerveztünk az alábbi témákban és résztvevői számmal: • Ismeretmegújító képzés a gyámügyi igazgatásban dolgozók részére (24 fő); • Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam (23 fő); • Az önkormányzati és államigazgatási hatósági hatáskörbe tartozó szociális igazgatási feladatok a vonatkozó jogszabályok tükrében (37 fő); • Helyi önkormányzati adók (49 fő). Ezek a képzések közvetlenül hasznosulnak a gyakorlati munkában, amelyeket részint az elsőfokú hatósági munka színvonalának javulásával, részint a közszolgáltatások színvonalának emelkedésével mérhetünk. A képzési formák közül legközvetlenebbül hasznosulónak minősíthetjük a szakmai napokat. Ez az a képzési forma, amelyben a felügyeleti feladatot ellátó közigazgatási hivatal szakemberei a másodfokú ügyintézés és az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében továbbképzést tartanak, szakmai tapasztalatcsere lehetőségét biztosítják. Ezek a képzések rendkívül népszerűek, hiszen a résztvevő köztisztviselők a mindennapi jogalkalmazói problémáik megoldására kapnak útmutatást, a jelenlévők együtt alakítanak ki közvetlenül hasznosítható megoldásokat. 2004-ben 6 alkalommal tartottunk összesen 481 fő részvételével szakmai napot a következő jogterületeken: • Anyakönyvi igazgatás (134 fő); • Szociális igazgatás (76 fő); • Gyámügyi igazgatás (89 fő); • Szabálysértési igazgatás (70 fő); • Fogyasztóvédelem (22 fő); • Adóügyi igazgatás (90 fő). A köztisztviselők képzésén túl ez évben is közreműködtünk az önkormányzati tisztségviselők különböző képzésében. Ezek a képzések a Belügyminisztérium szervezésében kerültek lebonyolításra, változó érdeklődéssel és hatékonysággal. 2004-ben a következő képzések szervezésében működtünk közre: • Továbbképzés a kistérségi társulások támogatásáról (82 fő); • Polgármesteri képzés a népegészségügyi programról és a bűnmegelőzési programról (44 fő); • Kisebbségi önkormányzati vezetők képzése a népegészségügyi programról és a bűnmegelőzési programról (20 fő). A fentieken túl ez évben is házigazdái voltunk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok és a megyei illetékhivatalok adó és illetékügyi országos konferenciájának. A
85 konferencia jól szolgálta, hogy a témában eljáró vezetők, köztisztviselők első kézből kapjanak ismereteket a jogalkotás előkészítőitől a változó jogszabályokról, azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről. A konferencián 81-en vettek részt. (Részletesen a VII: fejezetnél) Az itt szerzett ismeretek közvetlenül és gyorsan hasznosulnak, hiszen a konferencián részt vevők ezen ismereteket általában továbbadják az önkormányzatok adóügyi ügyintézőinek, illetve közvetlenül alkalmazzák a másodfokú eljárások során. A 2004. évi képzési, továbbképzési tevékenységről összegezve megállapíthatjuk, hogy mind létszámában, mind tanfolyamszámban meghaladta az előző évi adatokat (42. számú melléklet). Összesen 48 tanfolyamon 1634 köztisztviselő vett részt. Amennyiben a szakvizsga és az alapvizsga előkészítő tanfolyamokat is figyelembe vesszük, akkor a közigazgatási hivatal által szervezett tanfolyamokon összesen 2136 köztisztviselő, a megye köztisztviselőinek 2/3-a részt vett (Meg kell azonban jegyezni, hogy az ez évi adatokat torzítják, azok a két órás konzultációk is, amely az ECDL távoktatási program részét képezték. A 20 tanfolyamon 380 fő vett részt). A képzési továbbképzési tevékenységnek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a hivatal életében. Meggyőződésünk, hogy a közigazgatási közszolgáltatásokat csak jól felkészült korszerű gondolkodású köztisztviselők képesek biztosítani az állampolgárok számára. A fenti okok miatt nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatók jól felkészültek legyenek és az oktatás során alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai eszközöket és módszereket. A továbbképzési programokon döntő mértékben a hivatal vezetői és köztisztviselői működnek közre oktatóként és trénerként. Így érvényesíthető a közvetlen felelőség és így garantálható, hogy az aktuális ismeretek és a követendő gyakorlati tapasztalatok egyaránt átadásra kerüljenek a tanfolyamokon, szakmai napokon. Az oktatók előszeretettel használják a projektort, az írásvetítőt és szinte minden esetben ellátják a résztvevőket olyan elektronikus, vagy írásos anyaggal amely a mindennapi munkavégzés során jól hasznosítható. Az oktatóknak– így a hivatalnak is – a tanfolyamokon való eredményes szereplésre történő felkészülés többletfeladatot, növekvő leterheltséget jelent. A felkészülés során azonban elmélyítik elméleti ismereteiket és összegzik gyakorlati tapasztalataikat, amelynek eredményeképpen a napi munkájuk színvonala is emelkedik. Az oktatásra rendelkezésre álló tárgyi feltételeink kielégítők, de egyre nagyobb gondot okoz, hogy összesen egy olyan termet tudunk használni a képzésekre, amely megfelel a joggal elvárt színvonalnak. Ez a terem is a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonában van így – a kiváló kapcsolat ellenére – gyakran nem tudjuk igénybe venni. A képzési programok nagy száma miatt egyre többször kényszerülünk a hivataltól távol eső oktatótermet igénybe venni, amely növeli a szervezési munkát, az időszükségletet és adott esetben a költségeket is. Az oktatások színvonalas előkészítése és lebonyolítása rendkívül nagy olyan élőmunka igénnyel jár (sokszorosítás, terem berendezés, stb.) amelyet eddig a hivatalunknál szolgálatot teljesítő 2 fő polgári szolgálatos látott el. A jövőben az ő munkájukat – az egyébként is erősen leterhelt – köztisztviselőknek kell elvégezni.
86 Nehezíti a munkánkat, hogy a képzésszervezéshez szükséges, azt megelőző, központi döntéshozatali eljárás lassú és rendszerint késedelmet szenved. (Képzési tervek elfogadása, céltámogatások odaítélése.) Ugyan ez a helyzet a központi képzési programok elkészítésével is. Ezen okokból adódóan a képzési tevékenység ciklikus jellegű, gyakran eredményez munkacsúcsokat. Gyakori, hogy az egyes képzési programokat kampányszerűen egy-egy időszakra összezsúfolva kell lebonyolítani. Ma már egyre többször fordul elő, hogy emiatt a megcélzott résztvevői kört nem tudjuk teljes körűen elérni, vagy a tanfolyamokon való részvétel számukra aránytalanul nagy terhet jelent. (Pl.: jegyzők képzése) Összességében – a gondok ellenére - elmondhatjuk, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység rendkívül sikeres, hiszen az ott szerzett ismereteket a köztisztviselők közvetlenül kamatoztatják a mindennapi jogalkalmazói tevékenységükben. Olyan társadalmilag hasznos tevékenységről van tehát szó, amelynek eredményessége megjelenik a közigazgatási közszolgáltatások minőségében, és ezáltal közvetlen hatása van az állampolgárok életviszonyaira. VI.
A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége
1. Működési feltételek alakulásának általános bemutatása A hivatal működési feltételei alapvetően a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elemzésén keresztül tudjuk bemutatni. 1.1. A Hivatal létszáma, köztisztviselői A hivatalunk engedélyezett létszáma 2004. évben 70 fő. Év közben a hivatalból összesen 5 fő távozott. A hivatali fluktuáció ennek megfelelően 7,1 %. Ez az arány megfelel a hivatal átlagos fluktuációs mértékének. A gondot inkább a távozók képzettségi összetétele jelenti. Az elmúlt két évben csak felsőfokú végzettségű szakember távozott hivatalunktól. (43. számú melléklet) A távozások oka egyrészt, hogy más foglalkoztatási területeken kedvezőbbek az elvárt teljesítményhez és felelősséghez viszonyított bér arányok és a bérek nagysága, másrészt a nyugdíjazás. A hivatal köztisztviselőinek összetétele kedvező képet mutat, ha a besorolási osztályonkénti helyzetet vizsgáljuk. A létszám 17,6 %-a vezető és 63,2 %-a érdemi ügyintéző. (44. számú melléklet) Ezzel a besorolási összetétellel – évek óta - a legkevesebb vezetői státuszt fenntartó közigazgatási hivatalok közé tartozunk. A hivatal minden köztisztviselője megfelel a munkakörére előírt képesítési követelményeknek. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást figyelembe véve is megnyugtató a helyzet, hiszen az összes hivatali létszám 73,5 %-a felsőfokú végzettségű. 2004. évben kettő − korábban középfokú végzettséggel rendelkező − köztisztviselőnk fejezte be főiskolai tanulmányait és szerzett a munkakörére előírt felsőfokú iskolai végzettséget. Különösen jó a helyzet az alapfeladatokat ellátó érdemi ügyintézők körében, hiszen az így számított létszám 90,9 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
87 Feltétlenül kiemelendő, hogy a hivatal áldozatvállalása és köztisztviselők szorgalma eredményeképpen dinamikusan nő az idegen-nyelvismerettel rendelkezők száma, amely ma már megközelíti a köztisztviselői létszám felét. (45. számú melléklet) Szintén örvendetes, hogy a tanult nyelvek kizárólag az EU-ban gyakran használt nyelvek körébe tartoznak. (46. számú melléklet) A további jelentősebb mértékű javulásnak az szab határt, hogy a rendkívül magas munkateher mellett, a hivatal már munkaidő-kedvezménnyel sem tudja segíteni a nyelvi képzést. A köztisztviselők szakmai felkészültségének növeléséhez elengedhetetlen a rendszeres továbbképzés. A képzés, továbbképzés támogatásában, a hivatalnak csak mérsékelt lehetőségei vannak. Az elmúlt évben a köztisztviselők továbbképzésére a következők szerint került sor: • 2 köztisztviselő tett közigazgatási szakvizsgát; • 2 köztisztviselő tett közigazgatási alapvizsgát; • 20 fő tett ECDL Start vizsgát; • 12 köztisztviselő alapfokú C típusú angol nyelvvizsgát tett. Felsőfokú tanulmányokat 6 köztisztviselő és 2 ügykezelő folytat. Iskolarendszeren kívüli képzésben, irattáros tanfolyamon 1 köztisztviselőnk vett részt, 1 köztisztviselő pedig középfokú munkavédelmi ügyintéző képzésen vesz részt. Az eddigi működésünk során – és a fentiekből is következően – már kialakult az a magasan kvalifikált szakember gárda, amely képes a feladatok ellátására. Gondot okoz azonban, hogy köztisztviselőink jelentős számban az idősebb korosztályba tartoznak. A köztisztviselők 38 %-a 50 év feletti, illetve 64 %-a 40 évnél idősebb, tehát középtávon generációváltással kell számolnunk. (47. számú melléklet) Ez az állapot a személyzeti munka területén új feladatokat, illetve hosszú távú tervezést tenne szükségessé. Ennek azonban még nincsenek meg a feltételei. A hivatal folyamatosan változó szerepe és feladatköre, illetve a jövőnket meghatározó jogszabályok módosulása eddig csak rövidtávú lépéseket tett lehetővé. A vázolt tendencia ismeretében ezért arra törekedtünk, hogy az új és megüresedett státuszokat jól képzett, fiatal munkatársakkal töltsük be. 2004. évben 4 köztisztviselő került kinevezésre, mind a négyen a 35 év alatti korcsoporthoz tartoznak. A személyzeti munka aktív eszközeivel – anyagi lehetőségek hiányában – nem tudunk élni. A hivatal költségvetési pozíciói folytán a köztisztviselők jövedelmi helyzetében negatív változás következett be. Ennek elsődleges oka, hogy a köztisztviselői illetményalap 2002-től nem emelkedett, az illetményszorzók emelése – 2003. július 1-je - óta pedig másfél év telt el. A 2004-es évben a 70 fős hivatali létszámból: • 3 fő illetményemelésben részesült. Ők új vezetői megbízatásukkal váltak a magasabb illetményre jogosulttá;
88 • •
2 fő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján magasabb besorolási osztályba került; 22 köztisztviselő és 2 ügykezelő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján magasabb fizetési fokozatba lépett.
A kiemelkedő munkavégzés elismerésére, jutalmazásra a korábbi években megvalósítottaknak csak töredékében volt mód. Az önkormányzatok és területi államigazgatási szervek többsége sokkal nagyobb jövedelmet − gyakran többhavi illetménynek megfelelő összegű jutalmat − tud biztosítani köztisztviselőinek. A 13. havi illetmény 1/12-ed része 2004. év decemberében a munkatársaknak kifizetésre került. Az egyéb juttatások terén ezért arra törekedtünk, hogy munkatársaink romló jövedelmi pozícióin legalább kismértékben javítsunk. Erre szolgált a természetben nyújtott étkezési hozzájárulás 6.000 Ft-ra emelése, valamint a minimálbér összegével azonos, 53.000 Ft értékű üdülési csekk. Egy alkalommal kis értékű ajándékban részesültek köztisztviselőink és munkavállalóink. A hivatalunkból 9 fő köztisztviselő és 2 ügykezelő, 1 munkavállaló jubileumi jutalomban részesült. Kitűntetésben, elismerésben részesültek: • • • • • •
Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozat Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Magyary Zoltán Emlékérem Belügyminiszteri dicséret és jutalom Belügyminiszteri tárgyjutalom Fogyasztóvédelemért Szakmai díj
1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő
Fegyelmi felelősségre vonásra vagy kártérítési eljárásra nem volt szükség. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a hivatal köztisztviselőinek felkészültsége, a feladatokhoz való hozzáállása a közigazgatás iránti elkötelezettsége garanciát ad hivatal előtt álló feladatok megoldására. 1.2. A Hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszköz ellátottsága A Közigazgatási Hivatal feladat- és hatáskörének ellátásához a feltételeket elsősorban a pénzügyi gazdálkodási tevékenység biztosítja. A hivatal 2004. évi gazdálkodásának legfontosabb célja az volt, hogy – a jogszabályi előírásoknak maximálisan eleget téve – a feladat ellátás pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek. Kiemelt elvárás volt, hogy az adott kereteken belül a fokozatosan nehezedő külső körülmények mellett is stabil és kiegyensúlyozott legyen a pénzügyi feltételrendszer. 1.2.1. A működés anyagi háttere A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2004. évben az alapvető működéshez szükséges pénzeszközök rendelkezésre álltak.
89 Kiadásaink 83 %-át állami támogatás, 12 %-át saját bevétel és mintegy 5 %-át meghatározott feladatra átvett pénzeszköz biztosította. Felhasználásra vetítve a 2004. évi költségvetésünk 77 %-át bér és járulékai jogcímen használtuk fel, kiadásaink 19 %-a dologi jellegű és csupán 4 %-a szolgálja a fejlesztési igények kielégítését. 1.2.2. Elhelyezés A hivatal elhelyezése az előző évekhez viszonyítottan nem változott. Öt főosztály a Fejér Megyei Önkormányzat főépületében, Székesfehérvár, Szent István tér 9. (Megyeháza), a két szakigazgatási szerv pedig a Fejér Megyei Önkormányzat irodaházában, Székesfehérvár, Piac tér 12-14. szám alatt található. A használat jogcíme kettős: többségében ingyenes használat mellett fenntartási költséget fizetünk (1.293 m2) a Megyei Gyámhivatal, illetve az Informatikai Főosztály elhelyezésére bérelt irodákat kellett igénybe vennünk (224,3 m2). A bérleti és rezsi költségek együttes összege 2004. évben meghaladta a 30 m Ft-ot. 1.2.3. Eszközellátottság Hivatali célkitűzésként határoztuk meg az elhasználódott bútorok és irodai berendezések mielőbbi cseréjét, valamint az informatikai és irodatechnikai színvonal megőrzését és lehetőség szerinti fejlesztését. Ezen elvárásoknak megfelelően a 2004. évi beruházások keretében sor került új szekrények, íróasztalok, forgószékek vásárlására. A köztisztviselők munkafeltételei további javítása érdekében szőnyegeket, függönyöket, kisértékű bútorokat is beszerzett a hivatal. Ez évben lehetőség adódott nagyteljesítményű fénymásoló gépek, iratmegsemmisítők, faxok, spirálozógép beszerzésére is, amelyek a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést szolgálják. A köztisztviselők munkáját segítik továbbá az ez évben vásárolt számítógépek és nyomtatók, melyek lehetővé tették az elavult gépek cseréjét. A hivatali helyszíneléseket, ellenőrzéseket 7 gépkocsival tudjuk biztosítani, átlagéletkoruk 4,6 év. Valamennyi gépkocsi üzemképes, műszakilag biztonságos. A hivatal pénzügyi szempontból biztosítani tudta a gépjárművek folyamatos működését, pénzhiány miatt gépkocsit leállítani nem kellett. Az esetleges műszaki hibákat a hivatal azonnal megjavíttatta. Az eszközök karbantartása, üzemeltetése folyamatos, működésük megfelelő. Az ez évi beszerzéseknek köszönhetően hivatalunknál a köztisztviselők a szükséges munkaeszközökkel rendelkeznek, mindenki saját számítógéppel és megfelelő irodatechnikai eszközökkel ellátott. A hivatal működési feltételei, rendkívül takarékos gazdálkodás biztosították a színvonalas szakmai munka eszközrendszerét.
mellett,
90 2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A hivatalunk engedélyezett létszáma a 2000-2001 évi maximum létszámhoz viszonyítva folyamatos csökkenő tendenciát mutat. A 2004. évben 70 főre szorult vissza. (48. számú melléklet.) Az előző évhez viszonyított létszámcsökkenés döntően annak tudható be, hogy „a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XIV. törvény alapján a Gyámhivatal hivatásos pártfogók feladatkörébe tartozó tevékenysége 2003. július 1. napjával megszűnt. Ugyancsak a gyámügy területén okozott létszámváltozást a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátori feladatkör létrehozása. A létszámcsökkentés eredményeképpen 2004-ben lényegesen nem változott a bérkifizetés összege, mivel a 2003. július 1.-től hatályba lépett illetményszorzó változás egalizálta a létszámcsökkentés hatását. A rendszeres személyi juttatás 2003. december hóban 15.759 e Ft, 2004. december hóban 15.750 e Ft. 2004. évben feladatcsökkenés nem történt, bár ezzel együtt szeptember hónapban elrendelt üres állás hely betöltési tilalom előrevetítette a létszám megtakarításra vonatkozó kormányzati szándékot. Ennek megoldásaként köztisztviselők áthelyezésekkel, határozott idejű kinevezés meg nem hosszabbításával, nyugdíjazással készítettük elő a létszámcsökkentés feltételeit azzal a határozott szándékkal, hogy ez lehetőség szerint ne tegye szükségessé további személyi juttatás kifizetését. A fenti megoldás teszi lehetővé a hivatal költségvetésében nem finaszírozott (4 fő) létszám, átmeneti megtakarítását is. 3. Bér és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása 3.1. Személyi juttatások alakulása A személyi juttatások előirányzata magában foglalja a rendszeres-, nem rendszeres- és külső személyi juttatásokat. A Hivatal feladatainak jellegéből adódik, hogy a kiadási előirányzatok között legnagyobb volumene a személyi juttatásoknak és a munkaadókat terhelő járulékoknak van. A kifizetések részletezése: 3.1.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások alakulását az 49. számú melléklet tartalmazza. A statisztikai adatok tanúsága szerint a rendszeres személyi juttatásokra kifizetett összeg évről évre csökken. Amennyiben a 2002. évet tekintjük alapul, a 2003. évi csökkenés oka a pártfogók jogállásának változásában keresendő. A 2003. július 1.-től végrehajtott illetményemelés az előbb részletezett létszámcsökkenést teljes mértékben
91 ellensúlyozni nem tudta, így hivatali szinten 2003-ban kisebb összegű (192 m Ft) volt a rendszeres személyi juttatásra kifizetett összeg, mint 2002. évben (195 m Ft) 2004. évben tovább csökkent – mintegy 7 m Ft-tal - a hivatali kifizetés éves összege. Ennek oka kettős: A 13. havi juttatás elmaradása hivatali szinten is jelentős kiesést jelent. Létszámstop miatt 2004. év végére 4 üres álláshelyünk volt. Abban, hogy 2004. évben a megüresedő álláshelyekre nem vettünk fel köztisztviselőt, a későbbiekben részletezett, 2005. évi költségvetés keretszámai is meghatározóan közrejátszottak. A rendszeres személyi juttatások összetevőit vizsgálva egy esetben vonható le pozitív megállapítás: a hivatali képzéseknek köszönhetően többen szereztek nyelvvizsgát, melynek okán jelentős mértékben megnőtt 2004. évben a nyelvpótlékra kifizetett összeg. 3.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások 2004. évben a nem rendszeres személyi juttatások közül kiemelkedően magas összeget jelentett – 11 m Ft – a jubileumi jutalom jogcímen történt kifizetés. Itt is lemérhető az előzőekben már részletesen és adatokkal bemutatott idősebb korosztályokhoz tartozók számának növekedése. Ez évben a rendszeres személyi juttatásokon túlmenően teljesíteni tudtuk mindazon járandóságok kifizetését, amit törvény, vagy más jogszabály kötelezően előír.
• A ruházati költségtérítés kifizetése az illetményalap 200 %-ában megtörtént. • A nem helyi lakosok a havi bérlet 80 %-ának megfelelő támogatást kaptak. • Étkezési hozzájárulást a személyi jövedelemadó törvény szerint adómentesen adható mértéknek megfelelően tudtunk fizetni.
• A folyószámla kiadások ellentételezésére személyenként 2.000,- Ft-ot utaltunk. Szociális jellegű juttatás kifizetésére 2004. évben sem került sor, ezzel a juttatási lehetőséggel hivatalunk az előző években sem élt. Végkielégítés jogcímén – a 2004. évi gazdálkodásunkhoz kapcsolódóan - nem történt kifizetés hivatalunknál. A 2005. évi költségvetés előzetes keretszámai ismeretében látható volt, hogy a 2004. évi 70 fő létszám foglalkoztatásához nincs meg a pénzügyi fedezet. A nyugdíjba, illetve más munkahelyre távozott köztisztviselők „üres” álláshelyének megszüntetésével, valamint hivatalon belüli szervezéssel sikerült – ez ideig – elkerülni, hogy aktív köztisztviselő munkaviszonyát meg kelljen szüntetni. Ennek köszönhetően sem a hivatali költségvetést, sem az államháztartást végkielégítés kifizetésével nem kellett terhelni. Az előző évekhez viszonyítottan lényegesen csökkent hivatalunknál a jutalom jogcímén kifizetett járandóság is. A kisajátításokhoz és képzésekhez cél jelleggel átvett mintegy 5,5 milliós lehetőségen felül valamennyi köztisztviselőnek egy havi illetményének 25 %át tudtuk jutalom címén kifizetni. A megbízási és tiszteletdíjak összege meghaladta a 18 milliót, melyre részben a képzési és szakvizsga bevételek, másrészt a képzésekre pályázatok útján kapott céljellegű átvett pénzeszköz szolgált fedezetül.
92 A személyi juttatások kifizetéséhez kapcsolódó munkáltatói hozzájárulás előirányzata biztosított volt, fizetési kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk. Összefoglalóan elmondható, hogy a 2003. évi bérfejlesztés ellenére hivatalunkban az 1 főre eső kereset lényegesen nem változott a fentebb leírt okok miatt. (50. számú melléklet) A nem rendszeres személyi juttatások alakulását az 51. számú melléklet mutatja. 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszerű és szöveges értékeléssel 4.1. Bevételi előirányzatok és teljesítésük A Hivatalnál bevételként kell elszámolni • a költségvetési támogatást, • a saját (működési) bevételt, • az átvett pénzeszközt. 4.1.1. Költségvetési támogatás A Hivatal tevékenységének ellátásához szükséges forrásokat – a beszedhető saját bevételek figyelembevételével – a Belügyminisztérium bocsátja rendelkezésre. A felügyeleti szerv a Hivatal részére a támogatást intézményfinanszírozás formájában folyósítja 12 részletben, általában a hónap utolsó napján. Az intézményfinanszírozást a hivatal jóváhagyott költségvetése alapján utalják ki működési és felhalmozási célra. A felügyeleti szervtől kapott támogatás alakulását az 52. számú melléklet mutatja, mely szerint a költségvetési támogatás évenkénti növekedésének összege igen kismértékű, jelentősebben a 2003. évi illetmények módosításánál jelentkezett. 4.1.2. Saját bevételek A működési bevételeknek igen nagy jelentősége van a Hivatalnál, mivel a felügyeleti szervtől kapott támogatás nem fedezi teljes egészében a kiadásainkat. A Hivatal működési bevételei a
• hatósági, engedélyezési feladatok (alaptevékenység bevételei), • alaptevékenység körében végzett szolgáltatások • • • •
ellenértéke (alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek), elhasználódott, feleslegessé vált eszközök értékesítése, kötbér, bírság, egyéb kártérítés megfizetéséből származó pénzeszköz, egyéb bevételek, ÁFA bevételek
beszedéséből származnak. A működési bevételek 2004. évi összetételét az 53. számú melléklett tartalmazza.
93 A 2004. évi működési bevételek előirányzata 97,1 %-ban teljesült. Ez a szám felülmúlja az év elején vagy az eredeti költségvetésünk összeállításakor vélelmezett nagyságrendet. A teljesítéshez nagymértékben hozzájárult a választáshoz, illetve népszavazáshoz kapcsolódó mintegy 10 milliós szolgáltatási díjbevétel. Meg kell említeni, hogy 2004. évben kiemelkedően magas volt – 700 e Ft – a pernyertességből származó bevétel, amit 46 ügyben fizettek a pervesztesek. Ezzel szemben 8 ügyben 266 e Ft perköltség terhelte a hivatalt. Itt is jelezni kell, hogy a 2004. évi M6, M8 autópálya építéshez kapcsolódó kisajátítások ellen benyújtott peres ügyek jelentős száma arra enged következtetni, hogy esetleges pervesztés esetén a hivatal által fizetendő perköltség milliós nagyságrendet is elérhet, amelynek kifizetéséhez a 2005. évi (várható) költségvetésünk nem nyújt fedezetet. 4.1.3. Átvett pénzeszközök A Hivatal az átvett pénzeszközöket jellemzően fejezeten belülről kapja, az átadó meghatározza, hogy az adott összeget felhalmozási vagy működési célra nyújtja, ami a felhasználásnál irányadó. E szerint történik meg a felhasználás. Az átvett pénzeszközök egyrészt forrást biztosítanak az eszközök vásárlásához, másrészt a személyi juttatásoknál, munkaadókat terhelő járulékoknál és a dologi kiadásoknál jelent többlet lehetőséget. A felhalmozási célra átvett pénzeszközökből a Hivatal olyan beruházásokat is meg tudott valósítani, amire a szűkös költségvetési támogatás nem biztosított fedezetet. Az átvett pénzeszközök között legnagyobb jelentősége a képzési célelőirányzatoknak van, melyet a Magyar Közigazgatási Intézet sikeres pályázatok után nyújt a hivatalnak. Nagyságrendjét tekintve folyamatos növekedést mutat a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bírságbevételekből a hivatalt megillető rész. A működési célra átvett pénzeszközök egyrészt a tanfolyamokkal kapcsolatos kiadásokat fedezik (terembérleti díjak, megbízásiés tiszteletdíjak, társadalombiztosítási járulék, dologi kiadások), másrészt az előre nem látható feladatok megoldását teszik lehetővé. Az átvett pénzeszközök felhasználásáról a Hivatalnak el kell számolnia – egyes esetekben a maradványt vissza is kell utalni. Más esetekben az elszámolás tanúsítvány formájában történik (fogyasztóvédelmi bírságbevétel), amely része az éves intézményi költségvetési beszámolónak. Az átvett pénzeszközök felhalmozási és működési célú felhasználását az 54. számú melléklet mutatja be. 4.2. Pénzügyi helyzet elemzése 2004 év – valamint az elmúlt időszak – gazdálkodásáról elmondható, hogy állandó költségvetési szigorítások jellemezték. Amikor a pénzügyi elemzést végezzük, tulajdonképpen az egész Hivatal működését vizsgáljuk. A likviditás igen fontos, hiszen ettől függ a Hivatal azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban és a megjelölt határidőre eleget tudjon tenni. A likviditás a Hivatal pénzügyi stabilitását tükrözi.
94 A likviditás fenntartása azért sem könnyű, mivel a saját bevételek havonként eltérő összegűek, a képzések és egyéb szolgáltatásoktól függően. A 2004. évi működési bevételek hullámzó nagyságának alakulását az 55. számú melléklet mutatja. A pénzügyi egyensúly fenntartása megköveteli a bejövő és kimenő pénzáramok összehangolását. Ennek az egyensúlynak egyik fontos tényezője, hogy határidőre fizetnek-e a vevők, szükség esetén felhívást, felszólítást küldünk a tartozás rendezése érdekében. Ez a gondos munka azt eredményezte, hogy év végén alig néhány kifizetetlen számla szerepel a mérlegben, tekintettel arra, hogy a december havi képzések után számlázott díjköltségek befizetésére minden bizonnyal 2005. januárjában kerül sor. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnak 2004. évben likviditási gondja nem volt, fizetőképességünket takarékos, ésszerű gazdálkodással egész évben sikerült megőriznünk. Fizetési kötelezettségeinknek határidőben eleget tettünk. Sem az állammal szemben, sem magánszeméllyel szemben tartozásunk nincs. A hivatal likviditási helyzetét az 56. számú melléklet mutatja. A Hivatal pénzügyi helyzetének enyhe javulását jelzi, hogy a likviditási faktor 100 % felett van. 2003. év óta a bevételek meghaladják a kiadásokat, ebből következően a felhasználható előirányzat-maradvány is nő. 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A hivatal feladatai közé tartozik a körültekintő vagyongazdálkodás, a pontos vagyonnyilvántartás, amit a tárgyi eszköz nyilvántartó programmal végzünk. Általánosságban megállapítható, hogy az értékcsökkenés összege évről-évre nő, amiből következik, hogy a nettó állomány folyamatosan csökken. A hivatal nagyértékű tárgyi eszközei értékének alakulását a 57. számú melléklet, típus szerinti megoszlását pedig a 58. számú melléklet tartalmazza. Az eszközök 2002. évi viszonylag magasabb nettó értéke 2003-ra jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy 2003. évben a nagyértékű eszközök vásárlására fordított összeg majdnem a felére csökkent, 2002. évhez képest. 2004. évben a beruházásokra fordított összeg 14.143 e Ft volt, ami jelentősen meghaladta az előző évben e célra biztosított kifizetéseket (2003-ban összesen 7.470 e Ft), de az eszközök nettó értéke még így sem éri el a 2002. évi szintet. A nagyértékű eszközök vásárlására fordított összegek alakulását a 59. számú melléklet mutatja. Általánosságban elmondható, hogy az eszközeink nagy része korszerűtlen és elavult volt, ez különösen a számítógépekre, nyomtatókra vonatkoztatható. 2004. évi lehetőségeinknél ez indokolta elsődlegesen ezen berendezések amortizációs cseréjét.
95 A 0-ra leírt számítógépek és nyomtatók arányát a 60. számú melléklet, az eszközök használhatósági fokát a 61. számú melléklet tartalmazza, ennek alakulását a 62. számú melléklet mutatja. A 2004. évben vásárolt jelentősebb tárgyi eszközök: • 18 db számítógép • 8 db nyomtató • 2 db fénymásoló • 2 db iratmegsemmisítő • 2 db fax • 1 db spirálozógép • irodabútorok A 2004. évi beruházásoknak köszönhetően 2004. évre pozitív képet tükröz az eszközök utánpótlási és megújítási mutatója. Ezek egyidejűleg jelzik azt is, hogy hasonló nagyságú, évi 15 millió Ft-os beruházásra lenne szükség az elkövetkező években is ahhoz, hogy eszközeink megfelelő szinten szolgálják a hivatali feladatok végzését. Az eszközök utánpótlási és megújítási mutatóját a 63. számú és a 65. számú mellékletek tartalmazzák, azok alakulását a 64. számú és a 66. számú mellékletek tükrözik. 6. A hivatali szervezet működtetésében bevezetett korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai A közigazgatás korszerűsítés fontos lépésének tekintjük a közigazgatási minőségfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó szervezési, vezetési módszerek alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy ez által a közigazgatási szervek tevékenysége, a közigazgatási közszolgáltatások színvonala javulni fog. Mindezen társadalmi célok megvalósítása érdekében hivatalunk ez évben bevezette az Európai Unió által közigazgatási szerveknek ajánlott „Általános Értékelési Keretrendszert” (CAF). A CAF bevezetésére 3 közigazgatási hivatallal (Győr-MosonSopron megye, Vas megye, Veszprém megye) szoros együttműködésben került sor. Erre az együttműködésre részint a költségtakarékosság, valamint a magasabb színvonal elérése érdekében törekedtünk. A Minőségértékelési Rendszer bevezetéséhez nagy segítséget nyújtott a Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatala és a pénzügyi feltételeket nagyban javította, hogy a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton támogatást kaptunk. A CAF rendszer bevezetésével jelentősen javult a hivatal minőségügyi helyzete. Az eredmények részint abban is lemérhetők, hogy a rendszer bevezetésében résztvevő köztisztviselők informáltsága és a hivatal egészének fejlesztését szolgáló feladatokhoz való hozzáállása jelentősen javult. A rendszer bevezetése eredményeként megalkotott intézkedési terv végrehajtásának már ma is tapasztalhatók az eredményei. Ezek az alábbiakban összegezhetők: •
Javult a köztisztviselők tájékozottsága a hivatal egészének tevékenységéről. Ezt azzal értük el, hogy a hivatalt érintő beszámolókat, munkaterveket, szabályzatokat, fontosabb dokumentumokat hozzáférhetővé tettük a hivatal belső számítógépes
96 hálózatán, és a korábbiakhoz képest gyakrabban tartottunk a hivatal munkájának értékelését, feladatait meghatározó, tájékoztató jellegű hivatali értekezleteket. •
Gyakrabban alkalmazzuk a hivatali szintű feladatok végrehajtására a munkacsoport módszert, ahol az eddigiektől eltérően nem csak a szervezeti egységek vezetői, hanem döntő mértékben, a témában jártas köztisztviselők vesznek részt.
•
Elvégeztük a köztisztviselők motivációs vizsgálatát annak érdekében, hogy a meglévő ösztönző rendszert hatékonyabban tudjuk alkalmazni.
•
Pontosabb képet kaptunk a hivatal tevékenységének megítéléséről azáltal, hogy az ügyfél-elégedettséget mértük. Az eredmény rendkívül pozitív képet mutat a hivatal tevékenységéről, ugyanakkor segítséget nyújt arra is, hogy még inkább az ügyfelek igényeinek megfelelő közigazgatási közszolgáltatást nyújtsunk.
•
Javult és a jövőben még inkább javulni fog a hivatal tájékoztatási tevékenysége azáltal is, hogy önálló honlapot hoztunk létre. Ezzel közvetlenül is eleget tudunk tenni a jogszabály által előírt – a közérdekű adatok meghatározott körének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – tájékoztatási kötelezettségünknek. A honlapon keresztül olyan aktuális információkkal tudjuk ellátni az ügyfeleket, amelyek megkönnyítik az ügyintézést, a közigazgatási közszolgáltatások egyszerűbb, gyorsabb igénybevételét.
Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer bevezetésével és annak eredményeként meghozott intézkedésekkel az új, korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásával előreléptünk a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában. VII.
Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása
1. Jogharmonizáció Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés folyamatának egyik alapvető feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz történő közelítése volt, amely nélkül a csatlakozás nem lett volna megvalósítható. A Magyar Köztársaság az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban vállalta többek között, hogy jogszabályaink megalkotásánál biztosítjuk a Társulási Megállapodásban foglalt elvárások érvényesítését. Ezen kötelezettség azonban nem kizárólag a központi joganyag harmonizációját jelentette, hanem ezzel összefüggésben feladatként jelentkezett a helyi önkormányzati jogalkotás számára is. A jogharmonizáció első – csatlakozást megelőző – szakaszának kiemelt feladataként jelentkezett az átvilágítási folyamat, mely az akkor hatályos joganyagnak – elsődlegesen a közösségi jogszabályokhoz harmonizált magasabb szintű, nemzeti jogszabályokhoz való – megfeleltetésére irányult. Mindezen tevékenységgel szorosan együtt járt az a deregulációs munka is, ami az időszerűtlen rendeletek hatályon kívül helyezését és az áttekinthetőség érdekében az egységes szerkezetbe foglalást célozta.
97 Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok köztisztviselői képessé váljanak a csatlakozást megelőző és a csatlakozást követő jogalkotási feladatokra, kodifikációs és az egyes jogterületek esetében pedig részletes jogi ismeretekre volt szükségük. Ezen felismerés alapján a hivatal már 1998-tól megkezdte az általános jogalkotási ismereteket és az egyes ágazati területek szabályozására vonatkozó blokkokat is tartalmazó képzéseket. A csatlakozásra való tervszerű felkészülés és jogharmonizáció teljeskörű teljesítése érdekében a Közigazgatási Hivatal már 2003. márciusában jegyzői értekezleten felhívta a figyelmet a szükséges intézkedések megtételére és egyben tájékoztatást adtunk a Belügyminisztérium által kiadott Módszertani Segédanyagról. 2003. augusztusában történt az első felmérés a feladatellátás helyzetéről, amely alapján megállapítottuk, hogy az az egyes települések típusától függően eltérő képet mutat. Fejér megye 109 helyi önkormányzata között lényeges eltéréseket és különbségeket tapasztaltunk, a feladatellátás színvonala, a teljesítőképessége, a rendeletek száma tekintetében. Elsősorban a nagyobb települések önkormányzatai készítettek átvilágítási tervet, amely rögzítette a felülvizsgálat menetrendjét. Az első felmérést, illetve jegyzői adatszolgáltatást követően megállapítottuk, hogy az önkormányzatok 50 %-a a deregulációs munkákat elvégezte. A vizsgálat feltárta azonban azt a bizonytalanságot is, amely a jogharmonizáció mibenlétét, és a konkrét feladatok végrehajtását jellemezte. Az érintettek jelzései alapján aggasztónak tartottuk, hogy a kislétszámú polgármesteri hivatalokban az amúgy is leterhelt jegyzők végezték az előkészítést, és helyben szakmai segítségre nem számíthattak. A Belügyminisztérium Módszertani Segédanyagát a jegyzők többsége ismerte ugyan, de nem alkalmazta munkája során, mivel túl bonyolultnak, és kevéssé gyakorlatiasnak ítélték. Lassította továbbá a végrehajtást, hogy a központi jogszabályok felülvizsgálatára – egyes tárgykörökben – késedelmesen került sor. 2004. év első hónapjaitól kezdődően a jogharmonizáció üteme felgyorsult, és a csatlakozás időpontjáig néhány kivételtől eltekintve be is fejeződött az önkormányzati rendeletek jogharmonizációs szempontú felülvizsgálata, illetve módosítása. A jogharmonizáció újabb szakaszában (2004. januártól áprilisig) fokozatosan nőtt a hatályon kívül helyezett rendeletek száma, és valamennyi önkormányzat alkotott kizárólag egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése tárgyában rendeletet. A munka nagyságát jelzi, hogy ezen időszakban megyei szinten több száz rendelet hatályon kívül helyezésére került sor. Ezek jellemzően már nem élő helyi társadalmi viszony szabályozására irányuló (pénzügyi tárgyú, korábbi évek költségvetési, zárszámadási rendeletei), valamint magasabb szintű nemzeti joganyag változása miatt deregulálható rendeletek (gépjárműadó, közbeszerzés) voltak. Fejér megyében a helyi önkormányzatok hatályos rendeleteinek száma közel 13.000 db, amely átlagosan 120 db rendeletet jelent (az alap- és a kapcsolódó rendeleteket is tartalmazva).
98 Az adatszolgáltatásokból, valamint a törvényességi ellenőrzési munka tapasztalataiból megállapítható, hogy a jogharmonizációs feladatellátás a kisebb településeken nagyobb számú rendelet-felülvizsgálatot eredményezett, hiszen elsősorban a létszámgondokkal küzdő önkormányzatoknál a napi munka elvégzése mellett háttérbe szorult a rendelettár karbantartása. Előfordult az is, hogy egy önkormányzatnál mintegy 100 rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése történt egy rendeletalkotás során. Gyakori volt az a jogtechnikai megoldás, amellyel a testületek korábbi rendeleteiket valamennyi kapcsolódó rendelkezéssel együtt hatályon kívül helyezték, és azonos tárgykörrel, de már áttekinthetőbben az uniós jogelvekkel, magasabb szintű jogszabályokkal összhangban alkották meg újra. Szorgalmaztuk mindemellett természetesen a rendeletek egységes szerkezetbe foglalását is, mivel az nem igényel képviselőtestületi döntést, és az áttekinthetőséget hasonlóan jól szolgálja. A jogharmonizációs feladatok megvalósítása megteremtette az alkalmat arra, hogy a képviselőtestületek áttekintsék a megalakulásuk óta alkotott valamennyi rendeletüket. A még intenzívebb szakmai megbeszélések, a jogalkotási ismereteket adó képzések rávilágítottak a korábbi kodifikációs hiányosságokra, és az így szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak a jövőbeli egységes jogalkotás megvalósulásához. A Belügyminisztérium által kidolgozott táblázat elsősorban a jogharmonizációs felülvizsgálattal érintett rendeletalkotási tárgykörökre irányult. Ezen rendeletek arányának változását a 2004. február és április közötti időszakban a 67. számú melléklet mutatja. Fejér megyében a jogharmonizáció – hasonlóan az ország más megyéiben kialakult helyzethez – nagyobb elmaradást az állattartás, a környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás területén mutatott. A jogharmonizációnak a csatlakozás időpontjáig terjedő értékelésénél meg kell jegyezni, hogy a vizsgált tárgykörökben a rendeletek 94 %-a megfelelt az uniós elvárásoknak, és a helyi építési szabályzatokat nem számítva a rendeletek 6 % -ánál a felülvizsgálat 2004. május 1.-e utáni időszakra húzódott át. A rendeleteiket nem teljeskörűen felülvizsgáló önkormányzatokra kiemelt figyelmet fordítottunk, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítettük a hiányosságok lehető legrövidebb időn belüli pótlását. Az elmaradások okai között szerepelt a gyakori jegyzőváltás (2003. évben az önkormányzatok 20,4 %-nál került sor). A képviselőtestületek több mint 10 %-ánál tapasztalható, hogy nem mérték fel a jogharmonizációból adódó feladatok elmulasztásának lehetséges jogkövetkezményeit, nem érezték át az ebből eredő felelősség súlyát. Az önkormányzatok egy része a nem harmonizált rendeletek felülvizsgálatát a munkatervek szerint április – május hónapra ütemezte. Mindezt azzal indokolták, hogy minden információ birtokában a legutolsó törvényi változások figyelembevételével végezhessék el a szükséges jogalkotást.
99 Nem tudták tartani a határidőt azon önkormányzatok sem, amelyeknél a rendeletalkotás a tárgykörének specialitása miatt valamely más szerv vagy szakhatóság közreműködését igényelte (környezetvédelem, állattartás). A május 30-ai állapotfelmérés szerint a Fejér megyében az önkormányzatok 5 %-a nem tett eleget határidőre jogharmonizációs kötelezettségének. Erre tekintettel kiemelt feladatul tűztük ki a döntéshozatalt elősegítő munkavégzést. Egy esetben a törvényességi észrevétel megtételén túl fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésére is intézkedés történt. A június 30-ai ismételt helyzetelemzést követően megállapítottuk, hogy Fejér megyében az Európai Uniós jogforrásokkal érintett önkormányzati rendeletek felülvizsgálata teljeskörűen befejeződött. A jogharmonizáció következő szakaszában – a 2004. május 1.-e utáni időszakban – folyamatosan figyelemmel kísértük, és kísérjük a jövőben is a közösségi jog és az ezzel együtt változó magasabb szintű jogszabályok változásait. Nem terjedt ki a jogharmonizációs tárgyköröknél az adatszolgáltatás kérés a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére arra figyelemmel, hogy a jogalkotási határidő 2004. augusztus 3-a volt. 2004. decemberében azonban felhívásunkra a jegyzők tájékoztatást adtak arról, hogy a képviselőtestületek jogalkotási kötelezettségüknek eleget tettek-e. Az adatszolgáltatás szerint az önkormányzatok 33 %-a megalkotta rendeletét, 67 %-uk pedig várhatóan az év végéig eleget tesz kötelezettségének. A határidő csúszás oka elsősorban az előzetes környezetvédelmi szakhatósági vélemények késedelme volt. E nélkül a képviselőtestületi előterjesztés nem tárgyalható. A nagy mértékű mulasztást aggasztónak ítéltük meg, ezért a megállapításainkat követően december hónapban ismételten jeleztük a tervek elfogadásának fontosságát a képviselőtestületeknek. Hangsúlyoztuk, hogy ez az állapot nem összeegyeztethető azon elvárásokkal, amelyeket az Európai Unió a magyar jogalkotással szemben támaszt. Tájékoztattuk a képviselőtestületeket arról is, hogy mulasztásuk a közösségi jog megsértését vonja maga után. Az újabb felmérés szerint az önkormányzatok 83 %-a megalkotta rendeletét, 17 %-a pedig december 31.-ig sem tett eleget kötelezettségének. A mulasztásos jogsértést megvalósító önkormányzatok képviselőtestületeihez – annak megszüntetése érdekében – írásbeli törvényességi észrevétellel fordultunk. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi teljesítménycéljai között kiemelt helyen szerepelt azon célkitűzés, hogy az európai uniós csatlakozás érdekében el kell érni a helyi önkormányzati rendeletek teljes körű jogharmonizációjának végrehajtását. Ezt figyelembe véve a törvényességi ellenőrzési főosztályon az egyéni teljesítménycélkitűzések között is megjelent a közösségi jogharmonizációs feladatok végrehajtásában való hatékony közreműködés. A jegyzőkkel – szakmai értekezletek, írásos tájékoztatók, személyes konzultációk formájában – folyamatos kapcsolatot tartottunk annak érdekében, hogy kidolgozásra kerüljenek azok a rendelet-tervezetek, amelyek képviselőtestület általi elfogadása biztosítja a közösségi joganyaggal érintett önkormányzati rendeletek harmonizációját.
100 A helyi rendeletek deregulációját, európai uniós normák szerinti felülvizsgálatát és ezt követően az egységes szerkezetbe foglalást előmozdító tervezetek készültek, mely munka aktív részese volt a közigazgatási hivatal európai uniós munkacsoportja is. A jogharmonizációs feladatok teljesítésének tervszerű végrehajtására, valamint a jogharmonizációs tevékenységben elmaradt önkormányzatok munkájának támogatására ütemterv készült. Ennek alapján folyamatosan figyelemmel kísértük és tájékoztatást kértünk a jegyzőktől a jogharmonizáció aktuális teljesítésének állapotáról, az elmaradás okairól és a tervezett intézkedésekről. Több alkalommal fordultunk a képviselőtestületekhez közvetlen felhívással, illetve személyes megkereséssel az érintett polgármesterekhez, tájékoztatva őket a mulasztás lehetséges jogkövetkezményeiről. A fentieken túl rendszeres tájékoztatást kaptak az érintettek a megjelent és lefordított európai uniós jogforrásokról, valamint azok elérhetőségéről. Ezzel párhuzamosan folyamatosan elláttuk az önkormányzati rendeletek törvényességi ellenőrzését. Vizsgáltuk, hogy nem ellentétesek-e a már harmonizált magasabb szintű hazai jogszabályokkal. E mellett az általános jogelvek betartását, a közösségi jog elsődlegességéből és az előfoglalás elvéből adódó feladatellátást (például: állattartás), a jogalkalmazást segítő négy szabadságelv érvényesülésén belül elsődlegesen a személyek szabad áramlásának biztosítását (például: szociális rendeletek), a verseny torzítására vonatkozó tilalmak érvényre juttatását (például: adórendeletek, önkormányzati támogatások) vettük górcső alá. A helyi jogszabályok jogharmonizációját a képviselőtestületek elsősorban a rendeletek módosításával végezték el. A korábbi évek kedvezőtlen tapasztalatai alapján kiemelt feladatnak tekintettük a helyi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásának, jogszabályszerű előkészítésének és elkészítésének segítését, az uniós alapelvekkel ütköző diszkriminációs előírások, illetve a jogbiztonságot sértő rendelkezések hatályon kívül helyezését. Feltételeztük, hogy a módosítás következtében az adott témakörben hatályos teljes önkormányzati rendelet tartalmazhat jogi anomáliákat. Ennek kiküszöbölése érdekében az önkormányzatoktól bekért egységes szerkezetbe foglalt rendeletek ismételt törvényességi ellenőrzését elvégeztük. Jogharmonizációs hiányosság miatt számtalan szóbeli törvényességi észrevételt tettünk, melynek hatására a képviselőtestületek a szükséges intézkedéseket megtették. Írásbeli észrevétellel csak kilenc esetben kellett élni. Tapasztalataink szerint a 2004. év márciusában kezdődött „Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába” című központi képzés még hatékonyabbá és szakmailag megalapozottabbá tette a jogharmonizációs feladatok teljesítését. A képzés tartalmáról, lebonyolításának eredményeiről a beszámoló V. fejezetében foglaltak taglalják. Folyamatosan figyelemmel kísértük továbbá – a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatok, valamint az önkormányzati vezetők tájékoztatása alapján – a helyi önkormányzatok Európai Uniós projekt, illetve pályázat-előkészítő munkálatait.
101 Az önkormányzatok gazdasági helyzetére tekintettel, és az állampolgárok közszolgáltatás iránti igényei alapján a helyhatóságok számára egyértelművé vált, hogy a lehető legszélesebb körben élniük kell az uniós pályázati lehetőségekkel. Ebből adódóan 2004. évben fokozott érdeklődést mutattak a pályázati kiírások által felkínált lehetőségek iránt. A pályázati lehetőségek a kezdetekben a polgármesterek és a jegyzők informális kapcsolatain keresztül váltak ismertté. Annak érdekében, hogy a strukturális alapokból lehívható forrásokból az önkormányzatok részesülhessenek, és megteremtsük számukra azt a lehetőséget, hogy a pályázataikat benyújthassák folyamatosan tájékoztatást kaptak elsősorban elektronikus úton valamennyi birtokunkban levő ismeretanyagról. A Közigazgatási Hivatalban kialakított pályázatfigyelő rendszer, melyben a hivatal Európai Uniós Integrációs Munkacsoportja, valamint a törvényességi ellenőrzési főosztály e feladatra kijelölt referense működött közre rendszeres kapcsolatot tartott fenn a helyi önkormányzatokkal. A megyei gyámhivatal jogharmonizációval összefüggő intézkedései A gyámhatósági munka szakmai színvonalának emelése, egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében városi gyámhivatal-vezetői értekezlet keretében – melyet negyedévente tartottunk – tájékoztatást adtunk az Európai Unió tagállamaiba történő megkeresések és iratok kézbesítésének szabályairól és az alkalmazandó iratmintákról. 2004. márciusában illetve májusában a jegyzői gyámhatóságok és a város gyámhivatalok ügyintézői részére szakmai nap keretén belül tájékoztatást adtunk a gyermekvédelmi törvény alkalmazásáról – az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében – az uniós tagállamok polgáraira vonatkozóan. Részletesen ismertettük a 1612/68/EGK tanácsi rendeletet, valamint felhívtuk a figyelmet a helyi gyermekvédelmi tárgyú rendeletek jogharmonizációs követelményeire. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a jogharmonizáció rendkívüli erőfeszítést követelt mind az önkormányzatoktól, mind pedig a Közigazgatási Hivatal köztisztviselőitől. Az önkormányzati szakemberek jól éltek a hivatal által nyújtott- konzultációs, képzési – lehetőségekkel és ösztönzésünkre különösen az év első felében kiemelt feladatnak tekintették a jogharmonizációt. A munka eredményességét jelzi, hogy az önkormányzati rendeleteknek az uniós joganyaggal való harmonizációja megtörtént. Ezzel eleget tettünk annak a fontos társadalmi célnak, amely az önkormányzati rendeletek hazai valamint az Európai Uniós jogrendbe való beillesztését célozza és garantálja a jogbiztonság követelményét. E kedvező állapot megőrzése, további fenntartása érdekében a jogharmonizációt kiemelt hivatali és önkormányzati feladatként kezeljük. 2. A területi államigazgatás helyzetéről szóló beszámolóban foglalt problémák megoldásának helyzete Fejér megye államigazgatásának helyzetéről szóló beszámolóban elsősorban olyan problémák vetődtek fel, amelyek megoldása szorosan összefügg a közigazgatás korszerűsítésének végrehajtásával. Ebből adódóan az azóta eltelt rövid időben jelentős változásról nem lehet számot adni.
102 Továbbra is nagy a várakozás a területi államigazgatási szint reformjával kapcsolatosan. Az, hogy az új elképzelésekhez kapcsolódó szervezeti rend illetve feladat- és hatáskörmegosztás, valamint az átalakítás napirenden van, kihat az államigazgatási szervekre. A fenti okokra is visszavezethető, hogy az adott helyzetből fakadóan a központi közigazgatás együttműködési készségének sokszínűsége egyre inkább tükröződik a területi államigazgatás szintjén is. Mindezen hatások ellenére sikerült megőrizni a Fejér megyei területi államigazgatási szervek magas szintű együttműködését. Eredményekről számolhatunk be az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében tett intézkedések kapcsán. Előrelépés tapasztalható az elektronikus közigazgatás megteremtésében, és az államigazgatási szervek ügyfélszolgálati tevékenységében is. Ezt igazolják részint az okmányirodai fejlesztések, valamint az önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek ügyfélszolgálati tevékenységet javító beruházásai és szervezési intézkedései. Az együttműködés és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének jó példája a már említett közös ügyfélszolgálat létrehozása Dunaújvárosban az esetleges foglalkoztatási krízishelyzet kezelésére. Ugyancsak a fentieket példázza a Földművelésügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltsége által közösen működtetett ügyfélszolgálat is. Szintén fejlődés tapasztalható a közigazgatás személyi állományának Európai Uniós követelményekre való felkészítésében, a képzési, továbbképzési tevékenységben. A beszámolóban részletesen kifejtettek igazolják, hogy a jogharmonizáció az Európai Uniós támogatáspolitika megismertetésére vonatkozó képzések eredményesek és hatékonyak voltak. Mindezek a képzések nem vették el az energiát az alapozó, illetve a közvetlenül hasznosítható aktuális ismereteket adó továbbképzések szervezése elől. Megtettük a kezdeti lépéseket a közigazgatási minőségfejlesztés érdekében, az elmúlt évi képzési terv végrehajtásaként ez év első negyedévében képzést tartunk az Európai Unió által elfogadott „Általános Értékelési Keretrendszer” (CAF) megismertetésére, és széles körű bevezetésének elősegítésére. Ehhez fel kívánjuk használni a Közigazgatási Hivatalunk tapasztalatait, amelyet a minőségértékelési rendszer ez évi bevezetése során szereztünk. Összességében elmondható, hogy az államigazgatás megyei helyzetéről szóló beszámoló óta eltelt rövid idő ellenére is érzékelhető elmozdulás az ott jelzett problémák megoldása érdekében. 3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai Mindenképpen kiemelendőnek tartjuk a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítése témakörében elvégzett megyei szintű tevékenységet. Ebben a folyamatban mindenképpen elsődleges a közigazgatási hivatal szerepe és tevékenysége, hiszen a hivatal volt e folyamat szervezője és összehangolója, területi államigazgatási és önkormányzati szinten egyaránt. A hivatal szakemberei jelentős számban vettek részt a koncepciók véleményezésében és fórumokat szerveztek (pl. kistérségi tanácskozások, jegyzői értekezletek, MÁK ülések), ahol lehetőséget biztosítottak az elképzelések megismerésére, és a vélemények megfogalmazására.
103 A szervezői tevékenységen túl feltétlenül ki kell emelni azt az elemző, előkészítő munkát, amelyet a koncepciók kidolgozása során végzett a hivatal szakembergárdája. E tevékenységben szükség szerint részt vettek az önkormányzatok munkatársai, tisztségviselői, bár őket döntő mértékben az adatszolgáltatás kötelezettsége terhelte. A közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítési programjából kiemelendő a kistérségek kialakításával kapcsolatos elképzelések megvalósítása. A fent említett előkészítő munkán túl végrehajtás szervező és különösen informáló jellegű feladatokat kellett teljesíteni. Az ezen a területen végzett munka rendkívüli erőfeszítéseket, szakértelmet és megfelelő mértékű empátiát követelt meg a feladatot végrehajtó vezetőktől, köztisztviselőktől. Ezek az államszervezetet is jelentősen befolyásoló átalakítások egyéni egzisztenciális és közösségi érdekeket is érintő, adott esetben sértő lépések sok esetben kisebb vagy nagyobb helyi konfliktusokkal jártak, melynek kezelésében tevékeny részt kellett vállalni. A közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítési programjánál rendkívül fontos volt, hogy a program társadalmi megismertetése és adott esetben elfogadtatása is megtörténjen. E tekintetben elsősorban a közigazgatási hivatal és a területi államigazgatási szervek vezetői vettek részt, hiszen gyakran hívták őket civil szervezetek, társadalmi szervezetek, lakossági csoportok fórumaira, ahol módjuk volt az ismeretek átadására. Gyakorinak mondható az írott és elektronikus sajtón keresztül történő információadás is. Mindezen tevékenységek ellenére is meg kell állapítani azonban, hogy e tekintetben lényegesen nagyobb véleményformáló erőnek bizonyultak az országos közmédiákban megjelenő nyilatkozatok, kialakult viták, a pártok vagy azok vezető személyiségei által kifejtett támogató vagy ellenvélemények. Ez is mutatja, hogy az államigazgatás elsősorban a szakmai vélemények megjelenítésére törekszik és az elképzelések szakmai körben való megvitatását tarthatja fontosnak. Az elmúlt év jelentős állomása volt „A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről” szóló 65/2004. (IX.15.) Kormányrendelet hatályba lépése. A pályázati lehetőségek hatására minden kistérségben megkezdődtek a többcélú társulások alapítására vonatkozó tárgyalások. A tízből hat kistérségben eredményesek voltak. Az érintett összes önkormányzat részvételével egy kistérségben (Bicske) a többcélú társulások részére meghirdetett, öt kistérségben (Aba, Adony, Enying, Mór, Sárbogárd) a területfejlesztési célra meghirdetett pályázaton nyertek jelentős állami támogatást. Nem jött létre a társulás négy kistérségben (Dunaújváros, Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár). A társulások alapítása, illetve a társulások komplexitásának elmaradásának okai rendkívül összetettek. A hátráltató tényezők – a polgármesterek és a jegyzők jelzései alapján – az alábbiakban foglalhatók össze:
104 •
•
•
•
• •
• • •
• •
•
•
•
• •
Fejér megyében jellemzően nem aprófalvas települések alakultak ki, így a feladatok megoldása a legtöbb önkormányzat esetében önállóan is megvalósítható, emiatt a társulási igény alacsony maradt; A községek féltették intézményeiket, tartottak a feladatok és hatáskörök kistérségi szintre emelésétől, különösen azért, mert számukra ez az intézményt irányító befolyás csökkenését eredményezhette. Egy-egy település ellenállása ilyen, és ehhez hasonló indokok miatt egy 18 tagú (pl. székesfehérvári) kistérség további fejlődését, előrelépését is megakadályozhatta; Általánosságban gondot jelentett valamennyi kistérségnél az egyeztetések lebonyolítására, a testületi döntések meghozatalára, a társulási megállapodás megkötésére, valamint a pályázatok elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége; Volt aki a pályázati feltételeket – különösen az oktatás területén ítélte túl szigorúnak; Az oktatás területével, illetve a feltételek teljesíthetőségével szorosan összefüggő problémát jelentett a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §. rendelkezése, mely a közoktatási intézmények átszervezése vonatkozásában tilalmi időszakot állít fel; Az oktatás helyi szintű megszervezését és működtetését mind a lakosság, mind a testületek eredményként értékelték az elmúlt időszakra vetítve. E miatt sem hagyhatták figyelmen kívül a kisgyermekes szülők aggodalmát és ellenállását a többcélú kistérségi társulással szemben. Részükről több indokkal alátámasztott igényként jelent meg az, hogy továbbra is helyi szintű maradjon az oktatás. Ezen aggodalmakat a pedagógusok lobbitevékenysége tovább erősítette. Maguk a polgármesterek és a képviselők is roppant kényes kérdésnek tekintették az oktatásügyet, az e területen szükséges változásokat; Az egészségügyi ellátás és intézményi rendszerének megszervezése és átalakítása fontos tényezője a helyi lakosság pozitív közérzete biztosításának. Hasonlóan az oktatáshoz, az orvosi lobbi-tevékenység sem támogatta a többcélú kistérségi megállapodások létrejöttét; Az oktatás és az egészségügy területén a fentiekben vázolt okok nagymértékű nyomást gyakoroltak az érintett képviselőtestületekre, hiszen ezekben választópolgáraik akaratának megnyilvánulását látták; Egyes helyeken a polgármester, illetve bizonyos képviselők bizalmatlanságuknak adtak hangot a jogintézménnyel kapcsolatban, és csak a kormányzó pártok döntését látták mögötte; Egyes önkormányzati személyek, illetve pártvezetők részéről szóban vagy írásban is megfogalmazódtak ellenző vélemények, illetve olyanok, mely szerint a társuláshoz történő csatlakozás nehéz helyzetbe hozza a kistelepüléseket; További bizonytalanságot eredményezett a törvény néhány rendelkezésével kapcsolatos előzetes normakontroll kezdeményezése az Alkotmánybíróságtól; Több kistérség hiányolta az állami normatívák biztosítására vonatkozó jogi szabályozást. A pénzügyi fedezet bizonytalansága – a négy preferált közfeladat kivételével – nagy szerepet játszott a komplex feladatellátásra történő társulási törekvésekben. Mindez kellő alapot szolgáltatott a társulást ellenzők számára, hogy a kormányrendeletben meghatározott célokat helyileg meghiúsíthassák;
105 •
Átmeneti jogalkalmazási gondot okozott, hogy a többcélú társulásokat költségvetési szervekként határozták meg, így a társulás elnöki tisztét – az Ötv. 33/A. §-ának a polgármesterek összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezése miatt – egyik polgármester sem vállalta fel. Ugyanakkor az önkormányzatok egyike sem értett egyet azzal, hogy a társulási tanácsba a polgármester helyett önkormányzati képviselőt delegáljanak.
A felmerült aggályok eloszlatását, a vitás kérdések megoldását, valamint a szakmai felvetések megválaszolását minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítettük: •
•
•
•
•
•
•
• • •
•
A többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatos – a kormányprogramban szereplő – célkitűzésekről több fórumon tájékoztattuk az önkormányzatok polgármestereit, valamint a jegyzőket; A kormány határozatának és rendeletének tervezeteit a kistérségi székhely települések önkormányzati vezetői rendelkezésére bocsátottuk. Az érintett polgármesterektől írásban kértük, vegyék fel a kapcsolatot a kistérség többi polgármesterével, és tekintsék át, hogy térségükben milyen önkormányzati intézkedések szükségesek a többcélú kistérségi társulások megalakításához. Kértük továbbá közreműködésüket abba, hogy a már működő önkormányzati társulások közül melyek azok, amelyek – átalakításuk és bővítésük után – alkalmassá tehetők a többcélú kistérségi társulás formájában történő működésre. Több kistérségi központ polgármesterével történt személyes megbeszélés alkalmával hangsúlyoztuk és javasoltuk, hogy közös erőfeszítéssel készüljenek fel a feladatok teljesítésére, és a kormányrendelet hatályba lépése után tegyenek meg mindent a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek felhasználása érdekében; A 2004. április 8-i összevont megyei jegyzői értekezleten is részletes ismertetésre kerültek a többcélú kistérségi önkormányzati társulásokkal kapcsolatos várható feladatok; Annak érdekében, hogy a hatályos rendeletet egységesen értelmezzék és a leghatékonyabban tudják alkalmazni, tájékoztatónkban kitértük a társulások feladataira, az igénybe vehető támogatásokra, és a feladatok ellátása érdekében benyújtható pályázati lehetőségekre; Az érintett polgármesterek és jegyzők részére a kistérségi társulások megalakulása és ösztönző támogatása témakörében tanácskozás szervezésére került sor; Felhívtuk a figyelmet a Somogy megyei komplex kistérségi társulások modellkísérleteire; Minden esetben külön felhívást kaptak a kistérségek vezetői a szakminisztériumok, illetve a Belügyminisztérium által szervezett értekezletekről; A kormányrendelet feltételrendszerének, valamint a szabályozás egységes értelmezésének érdekében egyedi ügyekben és a rendszeresen kiadott szakmai tájékoztatókban részletesen kifejtett jogi állásponttal segítettük a társulások törvényes megalakulását; A törvényességi ellenőrzési főosztály vezetője, illetve referensei több alkalommal személyes egyeztetéseket folytattak a többcélú társulási megállapodások tervezetei elkészítésére megbízottakkal;
106 •
Közvetítő szerepet vállalt a Közigazgatási Hivatal azon települések között, amelyek vélt, vagy valós kibékíthetetlennek tűnő érdekellentétben álltak egymással.
A kezdeti bizalmatlanság felszámolásában a pozitív pályázati tapasztalatokon túl meghatározó jelentőséggel bírt „A települési önkormányzatok többcélú társulásairól” szóló 2004. évi CVII. törvény megjelenése. Felgyorsult a társulási feladatvállalás. 2004. december 31-ig Aba és Adony székhellyel működő társulások többcélúvá alakultak, és a többi kistérségi társulás is komoly előkészítő munkálatokat kezdett a feladat- és hatáskörök bővítésére. Az önkormányzati társulások 2004. évi megújulása megalapozta az államigazgatási feladat- és hatáskörök, az önkormányzati közszolgáltatások magasabb színvonalon történő ellátásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A törvényességi ellenőrzési tevékenységgel szoros összefüggésben állt az a feladat, amelyet a Belügyminisztérium Informatikai Hivatala által meghatározottak szerint végzett hivatalunk. 2004. október hónaptól folyamatosan, ütemterv alapján végeztük az új nyilvántartási rendszerre – Törvényességi Ellenőrzési Rendszer (TÖRV) – történő átállás előkészületi munkáit. Első lépésként 2004. október 31.-i határidővel a régi programban tárolt önkormányzati törzsadattár felülvizsgálata és az adatok frissítése befejeződött. E módosított adatok kerülnek átemelésre majd a TÖRV rendszer indulásakor. 2004. november 30.-i határidő előtt fejeződött be továbbá a TÖRV rendszerben tárolt észrevételek „nyitottság” szempontjából történő felülvizsgálata. 2004. évben kezdődött és jelenleg is tart az a munka, amely a rendszerben tárolt rendeleteknek a hatályosság és a kapcsolódó jogszabályok szempontjából történő vizsgálatára irányult. A TÖRV beindítása napjaink feladata, de már most látható, hogy megbízható az ellenőrzést és az információs szolgáltatást segítő modern adatbázist képez. Rendszeresen részt vettünk a központilag rendelkezésünkre bocsátott jogszabálytervezetek előzetes véleményezésében. Javaslatainkat, észrevételeinket határidőre megküldtük az érintetteknek „A helyi önkormányzatok 2004. évi címzett támogatása”, „A kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályairól”, „A kistérségi fejlesztési tanácsok szakmai munkaszervezetei (szolgáltató irodák) létrehozásának, valamint működésének részletes szabályairól” és „a területfejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása” tervezetéről. Véleményeztük a közhasznú szervezetekkel és az önkormányzati közalapítványokkal kapcsolatos munkaanyagot, valamint az Állami Számvevőszéknek a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló jelentését, továbbá a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosításának szükségességét. Felértékelte munkánkat, hogy a hatályba lépett jogszabályokban javaslataink jelentős része fellelhető.
107 A munkaköri teendőink között jelentős feladat-növekedést eredményezett a kormányzati és egyéb szervek részére történő adatszolgáltatás. Az adatok egy részét csak az azt kezelő jegyzők bevonásával tudtuk szolgáltatni. E körbe tartoztak az önkormányzatok határokon átnyúló nemzetközi kapcsolatainak feltérképezése, az önkormányzatok címernyilvántartása, az önkormányzati képviselők és polgármesterek összeférhetetlenségi kérdései, az önkormányzatok európai uniós pályázatokon való részvételének nyilvántartása, a lakásmaffiák tevékenységének visszaszorítása érdekében tett önkormányzati intézkedések, a többcélú kistérségi társulások adatai, a közbiztonság helyzete és a közbiztonság érdekében tett intézkedések. 4. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések Az államháztartás helyzetének és a Belügyminisztérium takarékossági elvárásainak megfelelően a költségtakarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében a Hivatal Vezetője – intézkedési tervben – foglalta össze a legfontosabb takarékossági szempontokat. A takarékossági intézkedések célja, hogy a gazdálkodás stabilitását növelje, kimutatható megtakarítást eredményezzen, ugyanakkor ne veszélyeztesse a hivatal feladatvégzését.
• A telefonhasználat szabályozottsága kiterjed a vezetékes és a hivatali
mobiltelefonokra egyaránt. A keretszámok meghatározása mellett – melynél irányadó volt a Belügyminiszter ide vonatkozó utasítása – a Hivatalvezető és a Főosztályvezetők rendszeresen ellenőrzik a mellékállomások forgalmát, eldöntendő, hogy az adott időszak feladatai indokolták-e a költségfelhasználást.
• Ez évben is fokozott gondot fordítottunk a gépkocsi használat összehangolt
igénybevételére, az ellenőrzések és egyéb helyszíni szemlék koordinálására. A gépkocsi igénybevételét minden esetben a Hivatal Vezetője engedélyezi, ez a jogköre kiterjed minden egyéb hivatali utazási igény (autóbusz, vonat, saját kocsi) engedélyezésére is.
Gazdálkodásunkat ez ideig is szigorú takarékosság jellemezte. További eredmények elérése érdekében célul tűztük ki, hogy az infláció ellenére dologi kiadásaink az előző évhez viszonyítottan ne emelkedjenek jelentős mértékben. Ennek elérése érdekében az irodaszer felhasználásban, gépkocsi futásban a főosztályok igényei többszörös felülvizsgálat után kerültek megrendelésre. Mindennek köszönhetően dologi kiadásaink célkitűzéseinknek megfelelően alakultak. 5. A hivatal működésének körében felmerült országos jelentőségű ügyek, történések 5.1. A közigazgatási hivatalok adó-, és köztisztviselőinek országos konferenciája
illetékügyekkel
foglalkozó
2004-ben is megszerveztük és lebonyolítottuk a közigazgatási hivatalok adó-, és illetékügyekkel foglalkozó köztisztviselőinek országos konferenciáját, melyen a legtöbb megyei illetékhivatal képviselői is megjelentek. Az érdeklődés jelentős volt, a konferencia előadásait a Pénzügyminisztérium munkatársai tartották.
108 A konferencia megrendezésének számottevő szerepe van az adóztatási gyakorlat kialakításában: a közigazgatási hivataloknak és az illetékhivataloknak tíz éve országosan ez az egyetlen – közös – fóruma létezik, ahol az érintettek megvitathatják az őket legjobban foglalkoztató szakmai kérdéseket, tájékoztatást kapnak az adótörvények változásairól, azok indokairól. A konferencia szerepe jelentős az elméleti, jogértelmezési kérdések megválaszolásában is: az adóztatásban, az illetékek kiszabásánál feltétlen követelmény a jogszabályok azonos, egységes értelmezése és alkalmazása. Ebben is hatékony segítséget adtak a Pénzügyminisztérium előadói. A konferencián elhangzottakról – és a felvetett problémákra adott válaszokról – készített írásos összefoglalót megküldtük valamennyi közigazgatási hivatalnak, illetékhivatalnak. Ezen túlmenően, a konferencia tapasztalatairól – szakmai nap keretében tájékoztattuk az önkormányzati adóügyi köztisztviselőket is. 5.2. Az autópálya építéssel kapcsolatos kisajátítási eljárások 2004. január 1-jén hatályba lépett a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) A kisajátítási eljárásra vonatkozóan lényeges rendelkezést tartalmaz az Atv. 7. § (3) bekezdése, melynek értelmében a gyorsforgalmi út nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. A 2007. december 31-éig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak felsorolását tartalmazza az Atv. melléklete, melyben a Fejér megyét érintő M6 M0-Dunaújváros (0-60 km) és az M8 Dunaújvárosi híd (223,0-232,0 km), a 2006. végéig átadásra kerülő szakaszok között szerepel. Az autópálya építés kiemelt jelentőségű feladat az egész ország és különösen annak gazdasága szempontjából. Az autópálya építéssel Magyarország közelebb kerül az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaihoz. Ezt a társadalmi érdeket, amely megjelent a kormányzati célkitűzések között, szolgálják a közigazgatási hivatalok – többek között – a kisajátítási eljárások gyors és szakszerű lebonyolításával. E célkitűzések jelentőségének ismeretében soron kívül folytattuk le az autópályák építéséhez szükséges kisajátítási eljárásokat. Ehhez a köztisztviselőink között átcsoportosítást hajtottunk végre: fokozatosan erősítettük a kisajátítással foglakozók körét. Az érintett köztisztviselőkre így is igen nagy teher hárult, rendszeres volt a munkaidőn túli (és a hétvégi) munkavégzés. A gyorsított munkavégzés, a kisajátítással érintettek nagy száma mintegy felerősítette az eljárásokban korábban is meglévő jogalkalmazási gondokat. Egyértelművé vált, hogy további halasztást már nem tűr a kisajátítási eljárásról szóló (elavult) 1976. évi 24. tvr. és a 33/1976. (IX. 5.) Mt rendelet felülvizsgálata, módosítása, vagy még inkább egy új törvény megalkotása. Ugyanígy felülvizsgálatra szorul – az előző jogszabályokhoz kapcsolódó – 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet (a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról), a 21/1976. (IX. 5.) PM rendelet (a kisajátítással
109 kapcsolatos kártalanítási összeg kifizetéséről) és a 9/1976. (IX. 5.) IM rendelet (a kisajátítási eljárásban közreműködő szakértőkről). A jogalkalmazás nehézségei közül kiemelendő a kisajátítási eljárás legkritikusabb pontja, a kártalanítás összegének megállapítása, az erre vonatkozó rendelkezések teljes egészében hiányoznak a törvényerejű rendeletből. Nehezen áthidalható ellentéttel találja magát szemben a jogalkalmazó, amikor az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet egy határozatban akarja – a jogszabály előírásának megfelelően – elbírálni, s ezt úgy kell megtennie, hogy a több ingatlan sok tulajdonosának személyiségi jogai ne sérüljenek. Hasonló nehézséget jelent a kisajátítandó ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályok elnagyoltsága. Indokolt volna egy új törvényben egyértelműen rögzíteni, hogy a kérelmezőnek a kártalanítást a birtokbaadás időpontjáig ki kell fizetnie. A kisajátítási eljárások felvetettek kifejezetten gyakorlati problémákat is. Ilyen gondot jelentett, hogy a Magyar Állam nevében eljáró, a kisajátítást kérő Állami Autópálya Kezelő Rt. képviseletében két egymástól független ügyvédi iroda járt el, amelyek külön-külön alkalmaztak ingatlanforgalmi szakértőket. A problémát az okozta, hogy az egyik ügyvédi iroda szakértője – a kisajátítást megelőző adásvételi szerződésekben - lényegesen magasabb árat határozott meg, mint a valódi forgalmi érték. Ez az ár egyúttal sokkal magasabb volt, mint amit más, hasonló adottságú ingatlanok esetében a másik ügyvédi iroda szakértője megállapított. A kisajátítási eljárásokat élénk figyelemmel kísérte a sajtó is. Ez természetesen érthető, hiszen az eljárások közérdeket szolgálnak, sok állampolgárt érintenek és tény az is, hogy jelentős kártalanítási összegekről kellett dönteni. A gyorsforgalmi utak megvalósításához szükséges területek biztosítása érdekében 2004. áprilisától 2004. októberéig összesen 16 kisajátítási, illetve kezelői jog átadására vonatkozó kérelmet nyújtott be az Állami Autópálya Kezelő Rt. A kisajátítási, illetve kezelői jog átadására vonatkozó kérelmek 10 Fejér megyei település – Iváncsa, Rácalmás, Ráckeresztúr, Baracs, Kisapostag, Ercsi, Besnyő, Dunaújváros, Kulcs, Adony – 178 ingatlanát érintették, az ingatlantulajdonosok száma 632 volt. Ezen kérelmekre is jellemző volt - a korábbi évek kisajátítási eljárási tapasztalataival egyezően - hogy nagy részük érdemi elbírálásra nem volt alkalmas, 10 kérelemnél hiánypótlásra kellett felhívni a kisajátítást kérőt. Igen sok problémát okozott, hogy a tulajdonosok személyi adatai pontatlanok voltak, illetve ismeretlen helyen tartózkodtak vagy elhaláloztak. Bár a kisajátítást kérő is megkísérelte néhány esetben megállapítani a tulajdonos lakó-, vagy tartózkodási helyét, illetve örököseit, az esetek túlnyomó többségében ez a feladat is a közigazgatási hivatalra hárult, sokszor kellett eseti gondnok kirendelését kezdeményezni. A kisajátítási tárgyalásokon nagy számban jelentek meg ügyfelek, általában csak a kisajátítási szakértői véleményekben javasolt kártalanítási összeget vitatták és jellemző
110 volt, hogy új szakértő kirendelését indítványozták, ezen indítványoknak azonban egyetlen esetben sem adtunk helyt. A gyorsforgalmi utak építésével összefüggésben egy kérelmet sem utasítottunk el. Két esetben - tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt - egyezséget jóváhagyó határozat született. A többi ügyben a kisajátítási, illetve a kezelői jog átadására vonatkozó kérelemnek helyt adtunk. Négy ügyben - a tulajdonosok egy részére vonatkozóan - a kisajátítást kérő kisajátítási kérelmét visszavonta, mivel időközben kisajátítást pótló adásvételi szerződést kötött. Így ezen tulajdonosok esetében megszüntettük az eljárást. A kisajátítási határozatok alapján a változásokat a Dunaújvárosi Körzeti Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezette, és a kártalanítási összegek kifizetését követően, valamennyi érintett ingatlan birtokbaadása megtörtént. A kisajátítási határozatok felülvizsgálatát 71 esetben - keresettel - kérték a Fejér Megyei Bíróságtól. A keresettel érintett ingatlanok száma 92, a felperesek száma 226. A keresetek túlnyomó többsége a kártalanítási összeg felemelésére irányul, néhány esetben egyéb kérdéseket is – a visszamaradt ingatlan megközelíthetősége, a kisajátítás jogalapja – peresítettek. Több esetben a kisajátítást kérő is keresettel élt, de döntő többségében a tulajdonosok kérték a határozatok felülvizsgálatát. Ez idáig egyetlen perben tűzték ki a tárgyalást. VIII.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének, valamint a Megyei Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése
1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában. A Fejér Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a szakmai irányításával végzi munkáját. A fogyasztóvédelem céljait és prioritásait a fogyasztóvédelmi törvényben rögzítetteknek megfelelően a Kormány a fogyasztóvédelmi politikájában határozza meg. A Kormány 1999-ben az első, 2003-ban pedig a második középtávú fogyasztóvédelmi politikát hagyta jóvá, az elért hazai eredményekre, valamint az EU azonos időszakra szóló fogyasztóvédelmi stratégiájára alapozva. Mindkét határozatban prioritást kapott az egységes magas szintű fogyasztóvédelem. Az állami fogyasztóvédelmi intézmény rendszerrel szemben új követelményt támasztott a fogyasztói termékek és szolgáltatások piacfelügyeletének ellátása. A fogyasztóvédelem alapvető politikai célja és feladata a fogyasztók életének, egészségének védelme, ennek keretében annak biztosítása, hogy a fogyasztók részére csak biztonságos termékek kerüljenek értékesítésre. A fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtásának megvalósítása, amely keretében az átvett és hatályos jogszabályok betartása, végrehajtása és ennek ellenőrzése válik kiemelt feladattá. Fontos a tagállamok közötti végrehajtási együttműködés kialakítása, amely a hatóságok közötti együttműködésben valósul meg.
111 A fogyasztóvédelem alapvetően három pilléren nyugszik, úgymint állami, önkormányzati és társadalmi (civil) fogyasztóvédelem. A korábbi évekhez hasonlóan a fogyasztói érdekvédelemben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség meghatározó szerepet lát el. Az önkormányzatok ez irányú tevékenysége további fejlesztésre szorul. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület eredményesen segíti a lakosság tájékoztatását. A felügyelőség és az egyesület együttműködésének eredményeképpen került sor tájékoztató kiadványok megjelentetésére. Az állam jelentős szerepet vállalt a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működtetésének finanszírozásával. Az évenként növekvő mértékű támogatások eredményeként az e területen működő társadalmi szervezetek tevékenysége jelentősen fejlődött, melynek eredményeként egyre szélesebb körben vállalják fel a fogyasztói érdekek képviseletét, jogérvényesítését és a fogyasztók tájékoztatását, oktatását. A magyar állami fogyasztóvédelem jogrendszere, intézményei és tevékenysége 2004– ben az európai közösségi fogyasztóvédelem részévé vált. Ennek megfelelően a jogrendszer korszerűsítésére is sor került. Az Országgyűlés módosította a fogyasztóvédelmi törvényt, ennek eredményeképpen a fogyasztók biztonságát és gazdasági érdekeinek védelmét erősítő rendelkezéseket vezetett be. Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piac-felügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet módosítására is sor került a minél hatékonyabb, és az EU-s követelményeknek megfelelő állami fogyasztóvédelem érdekében. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2004 évi munkaterve tartalmazta azokat a témavizsgálatokat, amelyek a fogyasztóvédelem és termékbiztonság terén tapasztalható nemkívánatos jelenségek, jogsértések visszaszorítását szolgálták. Mivel a felügyelőség kapacitása korlátozott, ezért az ellenőrzési tevékenységét a legfontosabbnak tartott területek vizsgálatára koncentrálta. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2004-ben 15 országos, és 9 helyi kezdeményezésű témavizsgálat keretében 1.453 ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések elsősorban azokra a területekre irányultak, ahol a fogyasztók érdekeit gyakran megsértik, nem tartják be a termékfelelősségre vonatkozó előírásokat, minőségi követelményeket és a működési szabályokat. A felügyelőség munkájában jelentős helyet foglalt el a fogyasztói bejelentésekkel, panaszokkal, kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés. Az esetek nagy részében hatáskör hiánya miatt nincs lehetőség a közvetlen jogorvoslatra. A panaszok többsége egyéni érdeksérelem volt, amelynek orvoslását a bejelentők a felügyelőségtől várták. Továbbra is sok volt az áruk nem megfelelő minőségével, a javító – karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatos panasz. Több esetben a vállalkozók fordultak a felügyelőséghez jogértelmezési kérdésekkel. A 2004. évtől megváltozott szavatossági, jótállási szabályok következtében a felügyelőségnek nincs hatásköre még hibás teljesítés esetén sem a vállalkozó kötelezésére. Nem intézkedhet az áru kicserélésére, a vételár visszafizetésére, árengedmény adására, a hibás áru kijavítására. A boltokban elutasított fogyasztók azonban továbbra is a felügyelőségtől remélték - a korábbi években megszokott - gyors és hatékony intézkedést.
112 A panaszok nagy részét (több mint 50 %-át) ezen hatáskör hiányában kellett elutasítani. A panaszosok számára a békéltető testületi vagy bírósági eljárást indítványoztunk. A békéltető testület eddigi működése alapján megállapítható, hogy a feladatkörükbe utalt áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősséggel, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták gyors, hatékony és olcsó rendezését megfelelő színvonalon látta el. Az iktatott panaszok száma 2002 óta évről – évre csökkenő irányú. Az ügyfelek száma, akik felvilágosításért fordultak a felügyelőséghez ugyanakkor évente mintegy 10 %-al növekedett, és 2004. évben már 3.345 volt. A felügyelőség 2004. évben 232 konkrét, egyedi panaszbejelentést vizsgált ki és intézett el. A bejelentések 42 %-a jogos és megalapozott volt alapos. Az ügyek többségében vélt, vagy nem bizonyítható panaszt jelentettek be. Gyakran a jogszabályban biztosított hatáskör hiánya vagy bizonyíthatatlanság miatt kellett elutasító határozatot hozni. Továbbra is tapasztalható volt, hogy a szolgáltatásokat igénybevevő lakosság jogait illetően tájékozatlan. Jellemző, hogy írásbeli szerződés nélkül kötöttek megállapodást a vállalkozókkal még több százezer forintos felújítási, karbantartási munkákra is. A vállalkozók egy része visszaélt a megrendelők bizalmával, azonban írásos szerződés hiányában és gyakran a vállalt munka befejezetlensége miatt nem volt lehetőség érdekükben eljárni. Ezen a területen tovább kell javítani a lakosságot tájékoztató felvilágosító munkát a további visszaélések megelőzése érdekében. A panaszügyintézés tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a felügyelőség munkáját hatáskör hiányában indokolatlanul megterhelő panaszügyek miatt szükséges a hatályos jogszabályok (pl. fogyasztóvédelmi törvény) felülvizsgálata. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után a fogyasztóvédelem területén még jobban előtérbe került a fogyasztók érdekeinek és jogainak védelme. A távol – keleti áruk tömegesen jelentek meg a kereskedelemben. Ezek a termékek (pl. műszaki áruk) azonban többségében gyenge minőségűek, nem felelnek meg az EU-s és hazai előírásoknak, használatuk sok esetben közvetlen veszélyt jelent a vásárlók számára. A mintavételre került áruk (pl. villamos berendezések, játékok) között sok volt a vizsgálatok szerint élet- és balesetveszélyes termék. Ugyanakkor a Távol – Keletről származott termékek iránt azok alacsony árai miatt nagy a kereslet. A tapasztalatok szerint, és ezt a vizsgálatok is alátámasztják társadalmi igény van az alacsony jövedelműek körében az ilyen termékekre. A felügyelőségi ellenőrzéseket elsősorban a termékbiztonságra vonatkozó előírások betartására koncentráltuk, annak érdekében, hogy megakadályozzuk a veszélyes, nem megfelelő áruk értékesítését. Egész éven át ellenőriztük a vásárokon és a piacokon folyó kereskedelmi tevékenységet. A multinacionális cégek üzlethálózataiban a nagy bevásárló központokban is folyamatosan tartottunk ellenőrzéseket. A rendszeres és folyamatos ellenőrzéseknek is tulajdonítható, hogy tudomásunk szerint Fejér megyében baleset nem következett be az ilyen áruk használata miatt. A veszélyes árukat a forgalomból kivontuk, értékesítését megtiltottuk. Valamennyi a megyében fellelt a fogyasztók életét, egészségég és vagyoni biztonságát veszélyeztető termékről – a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően – a Központi
113 Piacfelügyeleti és Információs Rendszeren (KPIR) keresztül haladéktalanul tájékoztattuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget és a társhatóságokat is. A KPIR rendszeren keresztül az EU tagországokból érkező veszélyes termékekre vonatkozóan nagyszámú kereskedelmi hálózati ellenőrzéseket végeztünk. A fogyasztónak joga van a biztonságos termékekhez és szolgáltatásokhoz. A többéves felügyelőségi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogi háttér nem elégséges a fogyasztói érdekek érvényre juttatásához. Sok esetben a gazdasági érdekek kerültek előtérbe, ezért a fogyasztói alapjogok is sérültek. Ezért fordulhatott elő sok helyen, hogy az előírt használati – kezelési útmutató, jótállási jegy nélkül, a fogyasztói tájékoztató, címke nélküli árut értékesítettek, vagy lejárt minőségű élelmiszert árusítottak. Több esetben tapasztaltuk, hogy az alkalmazott árakról nem tájékoztatták a vásárlókat, a minőségi kifogásokat elutasították, a számla- és nyugtaadást elmulasztották. Ezen szabály megszegésével a vállalkozók megfosztották a fogyasztókat azon joguktól, hogy a minőségi kifogásaikat érvényesíteni tudják. Ezeken a területeken évek óta, ismétlődően állapítják meg az ellenőrzések a vásárlói érdekek megsértését. Több szakmában továbbra is jellemző a fogyasztók hamis méréssel – számolással való megkárosítása. Az alkalmazott szankciók nem érték el a kívánt eredményeket, mert ismételten szabálytalanságokat állapítottunk meg. A vállalkozások továbbra sem tartják első rendű feladatuknak a fogyasztók érdekvédelmét. A termékek és szolgáltatások szabad áramlását kimondó uniós alapelv érvényesülése a fogyasztóvédelmi előírások betartásának fokozott ellenőrzését és az eddigieknél is szigorúbb intézkedéseket tett indokolttá. A megnövekedett feladatok ellátásában szükségessé vált a piacfelügyeleti hatóságok ez irányú munkájának, és a felügyelőség tevékenységének összehangolása, közös ellenőrzések folytatása. A hatékonyabb vizsgálatok érdekében a Megyei Államigazgatási Kollégium keretén belül közös ellenőrzésekre került sor. Ezek az ellenőrzések eredményesen segítették a közös hatósági feladatok ellátását, ezért a jövőben is tervezünk ilyen ellenőrzéseket. A termékfelelősségi törvény végrehajtása terén számos mulasztás, pl minőségtanúsítás hiánya tapasztalható a gyártók részéről, ami folyamatos hatósági ellenőrzést, és intézkedést tesz szükségessé. A gyártók és importálók felelősségének jogi hangsúlyozásán túl, a forgalmazók felelőssége is előtérbe került. Sajnálatos módon a kereskedelem nem mindig tudott érvényt szerezni jogainak, a gyártói, importáló felelősség érvényesítésének, ezért forgalomba került olyan áru is amelynél a minőség tanúsítása, a megfelelőség tanúsítása elmaradt. Mindezeket sok esetben a felügyelőség vizsgálatai tárták fel és a jogsértések megszüntetése érdekében hatósági eszközökre volt szükség. (68. számú melléklet) A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos elvégzett vizsgálatok számát több tényező is befolyásolta. Ezek a következők:
• témavizsgálatok jellege • a felügyelőség kapacitása • egyéb tényezők (pl. továbbképzések).
114 Az országos vizsgálatok száma az előző évivel (15) megegyezett, de a témákat illetően eltérő volt. Ezek a vizsgálatok az országos vizsgálati programban szerepeltek végrehajtására ennek megfelelően az előírt határidőben sor került. A helyi kezdeményezésű vizsgálatok száma háromszorosa a 2003. évinek, amely ellenőrzések végrehajtása a felügyelőség dolgozóinak további nagyfokú leterheltségével volt végrehajtható. Ennek megfelelően 2004. évben 9 helyi kezdeményezésű vizsgálat volt. A piacfelügyeleti és termékbiztonsági követelmények fokozódása miatt növeltük az e tárgyban végzett vizsgálatok, ellenőrzések számát. A felügyelőség a helyi kezdeményezésű vizsgálatokat is a Kormány középtávú fogyasztóvédelmi koncepciójában foglaltak figyelembevételével folytatta le. Az ellenőrzések elsősorban a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, és a fogyasztói jogok érvényesülését szolgáló jogszabályok betartására irányultak. A munkaterven felül előírt vizsgálatot (fertőzött fűszerpaprika ellenőrzése) a munka átszervezésével hajtottuk végre. A felügyelőség 240 bolti ellenőrzést végzett 3 hét alatt a feladat fontosságának megfelelő hatékonysággal. A ellenőrzések során teljes egészében kivonásra kerültek azok a termékek amelyek a lakosságra veszélyt jelenthettek. Az ÁNTSZ-el való jó együttműködésnek köszönhetően rövid időn belül nagy számú ellenőrzésre került sor és fertőzött fűszerpaprika nem maradt az üzletekben és vendéglátóhelyeken. Fejér megyében az idegenforgalomból származó bevétel jelentős részt képvisel. A külföldi és hazai vendégek, különösen a Velencei – tó környékén, a megyeszékhelyen és a főközlekedési utak mellett levő üzletek, szálláshelyek tevékenysége alapján alakítanak ki véleményt a vendéglátás helyzetéről a megyében. Ezt figyelembe véve a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség kiemelten vizsgálta a területén lévő üzletek munkáját 2004. évben is. Az idegenforgalmi főszezonban az előző évek tapasztalatainak felhasználásával nagy számú ellenőrzést folytattunk. Az ellenőrzésekbe bevontuk a Közép-dunántúli Régióba tartozó felügyelőségeket, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget valamint a Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget is. Az előző években kialakított gyakorlatnak megfelelően rendszeresen közös ellenőrzéseket végeztünk az APEH Fejér Megyei Igazgatóságának, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség Fejér Megyei Felügyelőségének, az ÁNTSZ különböző Intézetének, a megyében működő rendőrkapitányságoknak a munkatársaival. Az ellenőrzések az előző évekhez hasonlóan nagy számú és több mint 70 %-os arányú szabálytalanságot tártak fel. A vendéglátó üzletek működését szabályozó rendelkezések megsértését több esetben állapítottuk meg. Ezen a területen évről évre ismétlődően tapasztaltunk jogsértő magatartást. A szezonális üzletek tevékenysége nagyon sok kívánni valót hagyott maga után. Nem volt megfelelő az ártájékoztatás, a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, szakképzetlen alkalmazottakat foglalkoztattak, megsértették a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat. Néhány területen a köztisztasági, közegészségügyi helyzet javult, de nem tekinthető általánosnak.
115 A jövőben is szükséges nagyszámú ellenőrzést végezni a visszaélések megakadályozása érdekében. A felügyelőség részt vett a vállalkozók oktatásában (KISOSZ tanfolyamok), az érdekvédelmi szervezetek programjain előadásokat tartott a fogyasztóvédelmi jogszabályokról, az ellenőrzések tapasztalatairól. Az önkormányzatok jegyzői, ügyintézői számára, az EU-s csatlakozással kapcsolatos jogszabályokról, azok változásairól tájékoztató előadást szervezett. A felügyelőség által lefolyatott témavizsgálatok megállapításairól a helyi médiákban folyamatosan tájékoztatást adtunk. Felhívtuk a vásárlók figyelmét a jogszabályváltozásokra, ezáltal is segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy jogaikat érvényesíteni tudják. Ez irányú tevékenység folytatására a jövőben is szükség van. A felügyelőség államigazgatási hatósági munkáját a II. számú fejezetben részletesen ismertetjük. A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolat A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szakmai irányítását, felügyeletét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látja el. A felügyelőség és a Főfelügyelőség közötti munkakapcsolat jó. A különféle szakmai kérdésekben a vélemények egyeztetése, a koordináció rendszeres, és a feladatok eredményes ellátását segíti elő. Az együttműködés a szakmai ismeretek átadásában, szakmai bizottságban, való részvételben is megnyilvánult. A Főfelügyelőségi irányelvek, iránymutató értekezletek, jogi útmutatások, állásfoglalások jól segítették a felügyelőséget a feladatai ellátásában. A havi rendszerességgel megtartott igazgatói értekezletek a feladat-meghatározás, szakmai konzultációk és állásfoglalások fórumaivá váltak. Az irányítás mellett a Főfelügyelőség technikai eszközök használatba adásával is segítette a felügyelőség szakmai munkáját. A felügyelőség hatékony és rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a különböző ágazati felügyeletekkel is (Hírközlési Felügyelet, Biztosítási Felügyelet, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete stb.) a vizsgálatok, panaszügyek kapcsán. Összefoglalva: a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2004. évben munkatervi feladatait teljesítette, lefolytatta azokat a vizsgálatokat, amelyek a Kormány középtávú koncepciójában szerepelnek. Az ellenőrzések a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, a fogyasztói jogok érvényesülését szolgálták. Az ellenőrzések során feltárt jogsértő cselekményekkel kapcsolatos eljárásokat a törvényi előírásoknak megfelelően lefolytatta. A KPIR rendszerben érkezett riasztások alapján az előírt jogszabályi feladatait elvégezte. Nagyszámú ellenőrzést végzett a veszélyes termékek kereskedelmi forgalomból való kiszűrése érdekében. A felügyelőség résztvett a fogyasztók, vállalkozók oktatásában. Tevékenysége során együtt működött a társhatóságokkal, társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel. Kivizsgálta a fogyasztói bejelentéseket. A vizsgálatokról készült összefoglaló jelentések a szakmai irányítást, és az érdekvédelem erősítését segítették.
116 2. A megyei gyámhivatal tevékenységének célkitűzések megvalósításában:
értékelése
az
ágazatpolitikai
A megyei gyámhivatal az ágazati minisztérium által meghatározott ágazatpolitikai célkitűzések alapján a 2004. évi ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordított a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekek bántalmazásával kapcsolatos ügyek vizsgálatára, mind a gyermekjóléti szolgálatok, mind a jegyzői gyámhatóságok, gyámhivatalok tekintetében. Ezen feladatunk ellátása során szoros kapcsolatot alakítottunk ki a megyei rendőrfőkapitányság bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársaival, akik tájékoztatást adnak arról, hogy melyik településre, mikor küldtek jelzést a jegyzőnek családon belüli erőszak, illetve gyermek bántalmazásával valamint gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetésével kapcsolatban. Ezen információk alapján célirányosan vizsgáltuk a jegyzők, gyermekjóléti szolgálatok, esetenként a városi gyámhivatalok tevékenységét a bejelentéssel kapcsolatban. Problémaként érzékeltük, hogy egyes települések jegyzői tanácstalanok a családon belüli erőszak miatt veszélyeztetett gyermekek ügyében. A legtöbbször a szülők egymás közti bántalmazása történik gyermek jelenlétében. A rendőrség jelzésére a jegyzők a gyermeket védelembe veszik, a szülőket figyelmeztetik helytelen magatartásuk következményére. A védelembe vétel eredménytelensége esetén elvileg a jegyzőnek a gyermeket kellene kiemelnie a családból, holott igazából az egyik szülő az aki magatartásával veszélyezteti a gyermeket. Megyénkben sajnos kevés – csak Székesfehérváron és Dunaújvárosban működik, önkormányzati fenntartásban, folyamatosan teljes létszámmal – az olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ahová esetleg a szülő „menekülhetne” gyermekével együtt a házastársat, alkalmanként a gyermeket bántalmazó másik szülő elől. A jegyzők számára több esetben segítettünk más megyében, nem önkormányzat által működtetett átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt keresni a rászoruló szülő és gyermeke számára. Hasonló problémát jelentenek a jegyzők számára azok a fiatalkorúak, akik iskolakerülő életmódot folytatnak, csavarognak, a szülők, illetve a családgondozó tanácsát sem fogadják el. Ezen fiatalokkal kapcsolatban ha saját magukban nincs meg a változtatás szándéka a gyermekvédelem gyakran tehetetlen, s a szülők is gyakorta úgy nyilatkoznak, hogy nem érdekli őket fiatalkorú gyermekük sorsa. Az ilyen fiatalkorúak számára minden településen meg kellene találni azt az értelmes elfoglaltságot, mellyel le tudnák kötni szabad idejüket. Ellenőrzésünk során gyakran javasoltuk azt, hogy az önkormányzat az esti órákban biztosítson helyet sport tevékenységre, esetleg megbízási szerződéssel foglalkoztasson olyan szabadidő szervezőt, aki személyiségével meg tudja nyerni a csellengő, csavargó fiatalokat. A Kormány jóléti programja is célul tűzte a biztonságos család- és gyermekpolitika kialakítását, a juttatások célzottságát, a szolidaritás erősítését, kiemelt hangsúlyt fektetve a családok megerősítésére. Az ágazati minisztérium is elengedhetetlennek tartja, hogy továbbfejlessze a gyermekvédelmi reformot, folytassa a gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszer teljes körű kiépítését, figyelemmel a gyermekek – egyre
117 változó és változatosabbá váló – egyéni szükségleteire és az esélyegyenlőség biztosítására. A Kormány és a minisztérium által kitűzött célok elérésében mindenkinek ki kell vennie a részét, ezért munkánk során az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, egyéb állami szervekkel szoros kapcsolatot építettünk ki. A gyámhivatal koordinációs feladatának ellátása során arra törekedett, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek figyelmét felhívja az egyes pályázati lehetőségekre. 2004. április 27-én tanácskozást tartottunk a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetésben érintettek – önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség, hivatásos pártfogók, civil szervezetek képviselői – részvételével. A tanácskozás eredményeként az alábbi területeken fogalmaztunk meg cselekvési programot: • hatékonyabb együttműködésre van szükség a rendőrség, a jegyzők és a gyermekjóléti szolgálatok részéről, • a rendőrség minden esetben éljen jelzési kötelezettségével, amennyiben fiatalkorút gyanúsít bűncselekmény elkövetésével, • a települési önkormányzatok készítsék el helyi bűnmegelőzési koncepciójukat, • az egyeztető tanácskozásokat kistérségi szinten kell lebonyolítani, ezáltal az adott térség problémái kerülnének előtérbe a bűnmegelőzés tekintetében és a kis létszám hozzájárulna a tanácskozás hatékonyságához. A gyermeki jogok minél teljesebb érvényesülésének érdekében a gyermekjóléti szolgálatok és az önkormányzatok munkatársainak szakmai napon bemutattuk a megyei gyermekjogi képviselőt, aki lehetőséget kapott tevékenységének és elérhetőségének ismertetésére. Összességében megállapítható, hogy a koordinátori tevékenység egyre több lehetőséget nyújt a gyermek- és ifjúságvédelem munkájában résztvevők kommunikációjának elősegítésére, valamint a bűnmegelőzési rendszer hatékony működésének előmozdítására. Szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolat A megyei gyámhivatal rendszeres kapcsolatot tart a Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályával. A főosztály évente több alkalommal szervezett szakmai napot a megyei gyámhivatal vezetők számára, ahol a gyermekvédelem aktuális kérdései kerültek megtárgyalásra, illetve mód nyílott egyedi – esetleg a közigazgatási perben hozott határozatok – megvitatására is. A minisztérium illetékes főosztályának munkatársai segítséget nyújtottak egyes jogértelmezési kérdésekben, melyhez több esetben az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. Számos lehetőséget kaptunk a jogszabály módosítások, illetve jogszabálytervezetek véleményezésére, s örömmel láttuk, hogy néhány javaslatunk – mely a gyámhatósági munkát érintette – megjelent az elfogadott jogszabályban is. Megítélésünk szerint a minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztálya ágazati irányító szerepét a gyermekvédelem területén betölti.
118 Összességében úgy értékeljük, hogy megyei gyámhivatal tevékenysége továbbra is magas színvonalú, eleget tesz a jogszabályi feladatainak, és jól alkalmazkodik a gyorsan változó társadalmi környezet elvárásaihoz. Összegzés Összességében elmondhatjuk, hogy a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évben eredményesen tevékenykedett. A munkatervében vállalt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta, és jól reagált az évközben változó feladatokra, követelményekre. Tevékenységünket a törvényesség, a jogszabályi előírások következetes érvényesítése, a jogsértő magatartás elleni határozott fellépés jellemezte. A társadalmi hatásokra való gyors reagálással és jogszerűség következetes biztosításával jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy hivatalunkat cselekvőképesnek, tettrekésznek és kellően határozottnak ítélje meg a társadalmi környezet. A pénzügyi gazdálkodásunkat a rendelkezésünkre álló erőforrások felhasználását már évek óta a takarékosság, a költséghatékonyság jellemezte. Ennek a folyamatnak a folytatásaként olyan intézkedéseket tettünk, amelyek - a hivatal szakmai színvonalának veszélyeztetése nélkül - további megtakarításokat eredményeztek. A kormány területi államigazgatási szerveként folyamatosan elláttuk a megyei államigazgatási szervek tevékenységének koordinálásából fakadó feladatainkat. Törekvésünk volt, a különböző civil szervezetekkel való kapcsolattartás élénkítése. Irányukban továbbra is kezdeményezőek vagyunk és szakmai segítségnyújtásunk az együttműködés garanciája. Ennek eredményei biztatóak. Az eddigi kapcsolatok megőrzése mellett, jelentős bővülést jelentett az ifjúságvédelmi koordinátorok tevékenysége valamint a térségi fejlesztési tanácsok megalakulásának előkészítése is. Az így kialakult kapcsolatrendszert kamatoztatni kívánjuk a további munkánk során. Hivatalunk tömegkommunikációbeli megítélése jó. Számos esetben még a panaszügyekből is az tűnik ki, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak hozzánk, nemegyszer akkor is, ha ügyük elintézésére semmilyen hatáskörünk sincs. A közigazgatás átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítását szolgálja a honlapunk létrehozása, ahol az aktualitásokról történő tájékozódáson túl, módja lesz az állampolgároknak betekinteni a célkitűzéseinket, tevékenységünket, működési feltételeinket és a gazdálkodásunkat bemutató dokumentumokba egyaránt. 2004 számunkra a minőségfejlesztés az elért szakmai színvonal őrzésének, néhány területen emelésének éve volt. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a korábbi években kialakított törvényességi ellenőrzési, hatósági ügyintézési, vagy akár koordinációs gyakorlatunk megfelelt az irányító hatóságok támasztotta követelményeknek, hanem azt is, hogy saját munkatársaink is magukénak érzik munkaterületüket és többletfeladatokat is vállalva készek az értelmes célkitűzések megvalósításán munkálkodni.
119 A hivatal köztisztviselői magas szintű felkészültséggel és szakmai tudással látták el feladataikat. A tevékenységünkben jelentős teret kapott a társadalmi változásokra való reagálás, az ügyféligényeknek való megfelelés, a szakmaiság, az új, korszerű módszerek alkalmazása. A tevékenység centrumában a közigazgatás korszerűsítés feladatainak végrehajtása, az Európai Uniós tagságból fakadó követelmények teljesítése állt. Az önkormányzatok, a jegyzői kar visszajelzése szerint hasznos segítséget tudtunk adni e területen is a feladataik ellátásához. A hivatal tevékenységével mind a közvetlen társadalmi környezete, mind a vele kapcsolatba lépő ügyfelek elégedettek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ügyfélelégedettség mérés során a közigazgatási hivatal tevékenységét más hivatalokhoz képest a nyilatkozó ügyelek 42%-a kimagaslóan jobbnak, és 49%-a pedig jobbnak tekintette. A hivatal feladatai megvalósításában eredményes szakmai együttműködést alakított ki az irányítást ellátó Belügyminisztériummal és a szakigazgatási szervek ágazatai irányítását ellátó központi közigazgatási szervekkel egyaránt. A többi minisztériummal és országos hatáskörű szervvel szintén jó a kapcsolatunk.
Székesfehérvár, 2005. január 20.
(: Dr. Gelencsér József :) hivatalvezető
120
Mellékletek
