KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
LÉTMINIMUM, 2005
BUDAPEST, 2006
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán
Főosztályvezető dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes Grábics Ágnes
Közreműködött Kunné Varga Judit Számítógépes munkák Fazekas Gyula
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.
E-mail:
[email protected] Információszolgálat: 345-6789, fax: 345-6788 Internet: http: //www.ksh.hu
Tartalom
Bevezetés ........................................................................................................................ 4 A létminimumértékek meghatározása ........................................................................ 5 Az átlagos létminimumértékek ................................................................................. 5 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban ........................................ 7 A létminimumértékek idősora ..................................................................................... 9
Jelmagyarázat . –
a csekély előfordulásszám miatt az adat nem reprezentatív a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő
3
Bevezetés
A KSH 1991-ben kezdte meg a létminimum-adatok éves gyakoriságú közreadását, a létminimumot úgy határozva meg, hogy az az összeg, mely biztosítja a magánháztartásokban élők számára – a társadalom adott fejlettségi szintjén – az alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimum-számítás két – nemzetközileg elfogadott – archeotípusa közül a hazai gyakorlat ún. normatív számítás, mely az élelmiszer-fogyasztás meghatározására épül. Az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított élelmiszerkosár, mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is. Az élelmiszerkosár értéke az abban szereplő tételeknek az adott időszakra – jelen esetben 2005. évre – jellemző árakon számba vett forintösszege, a létminimum pedig az élelmiszernormatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes fogyasztási kiadásának havi átlagos értéke. Az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adataiból kiinduló létminimum értéke 2005-ben egy háztartásra vetítve 114 034 Ft volt, 5,8%-kal magasabb, mint az előző évben, azaz növekedési üteme nagyobb volt, mint ugyanezen időszakban az infláció mértéke. Ez az arány – a fenti számítási metódus alkalmazása esetén – életszínvonal-növekedés jellemezte időszakban tipikusnak tekinthető, mivel az élelmiszer-normatívához közeli összegben élelmiszert fogyasztó háztartások reálértékben növekvő jövedelmeikből nagyobb arányban tudtak költeni egyéb szükségleteikre, mint a megelőző évben. A létminimumérték nemcsak országosan, hanem az aktív és nyugdíjas korú háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is megadásra kerül. 2005-ben a tipikusnak tekinthető két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 163 583 Ft volt – ami 8993 Ft-tal nagyobb összeg volt, mint 2004-ben –, míg az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma 50 767 Ft-ban került megállapításra.
4
A létminimumértékek meghatározása
Az átlagos létminimumértékek A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Meghatározása a Központi Statisztikai Hivatalban az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva történik, mégpedig az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával. Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékének számításakor azokat az élelmiszer-mennyiségeket vesszük figyelembe, amelyeket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet dolgozott ki. Ezeket az élelmiszer-mennyiségeket tartalmazza a létminimum-számítás élelmiszerkosara, mintegy 100 konkrét termék formájában részletezve.a) A létminimum élelmiszerkosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi a vonatkozó egészségügyi és táplálkozástudományi követelménynek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat, 60 mg C-vitamint tartalmaz. Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt menynyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegezett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2005. év átlagáraival értékelve a kosár pénzben kifejezett értéke havi 14 777 Ft, ennyi volt 2005-ben egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő. Az OÉTI számításai szerint a 0–4 évesek élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8%, a 60 éves és idősebbeké pedig 88,2%. Ily módon az aktív korú felnőttek 2005-re vonatkozó 14 777 Ft-os havi élelmiszer-normatívája mellett a 0–14 éves korúaké 11 497 Ft, az időskorúaké 13 033 Ft. Ezen értékek alapján határoztuk meg – a háztartásban élő személyek normatíváit összegelve – a különböző létszám-összetételű háztartások élelmiszer-normatívájának értékeit. Így például a két aktív korú felnőttből és két (0–14 éves) gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája: 2 x 14 777 + 2 x 11 497 = 52 548 Ft/hó.
a) Az élelmiszerkosár az OÉTI javaslata alapján 2003-tól módosult, de ez a létminimum értékét jelentősen nem befolyásolta.
5
A létminimum-számítás aktív korú felnőttre vonatkozó normatív élelmiszerkosara* Az élelmiszerek főbb csoportjai Hús, hal és készítményeik Tojás (161 db/év), db Tej (2,8 és 1,5%-os), l Sajt, egyéb tejtermékek Zsiradékok Cereáliák Cukor, kakaó, méz Burgonya Friss és tartósított zöldség Friss és tartósított gyümölcs Szárazhüvelyes Fűszerek stb. Kávé, tea, üdítők Mindösszesen
Mennyiség/hó (kg) 4,2 18 8 2,8 1,8 9,9 1,3 5,2 11,7 6,1 0,4 – – –
Érték, Ft/hó 2 898 272 1 168 1 717 608 2 004 268 240 2 548 1 667 159 677 551 14 777
* mennyiségben és 2005. évi árakon számba véve.
Azokat a háztartásokat tekintjük a normatívának megfelelő élelmiszer-fogyasztóknak, amelyek élelmiszer-fogyasztásának globális forintösszege az adott háztartásra jellemző normatíva körüli ±15–20%-os sávba esik. Feltétel továbbá az is, hogy a háztartás jövedelme ne legyen a létminimum-számítás szempontjából irreálisan nagy vagy kicsi, és ne legyenek nagyberuházás jellegű kiadásai. Ezért figyelmen kívül hagytuk a népesség legalacsonyabb jövedelmű 5 százalékának és legmagasabb jövedelmű harmadának háztartásait, jövedelmüktől függetlenül azokat a háztartásokat, amelyek a felmérés tárgyidőszakában gépkocsit vettek vagy lakásberuházást végeztek. A kritériumoknak e kizárások után 2005-ben a háztartási költségvetési felvételben részt vevők közül 1435 háztartás felelt meg. Ők képezték a létminimum meghatározásának háztartásállományát. Ez a háztartásállomány évek óta folyamatosan csökken, főként annak köszönhetően, hogy egyre több naplóvezető háztartás építkezik vagy vásárol ingatlant, illetve gépkocsit a naplóvezetés időszakában. Az élelmiszer-normatívától a létminimumértékig eljutni elvileg úgy lehetséges, ha a létminimumkosár az élelmiszereken kívüli szükségletek normatív értékeit is tételesen tartalmazza. Ennek konszenzuson alapuló kivitelezése napjainkban – a szükségletek széles köre miatt – gyakorlatilag megoldhatatlan. A létminimum értékét számszerűen ezért úgy definiáljuk, hogy az a normatívához hasonló forintértékben élelmiszereket fogyasztó háztartások összes személyes fogyasztási kiadásainak havi átlagos értéke. A létminimumértékek meghatározásának 2005. évi, 1435 háztartást felölelő állománya 524 ezer háztartást, ezekben 1 millió 330 ezer személyt, havi átlagban 6
59 milliárd 700 millió forint fogyasztási kiadást reprezentált. A kiadásoknak a háztartások, illetve a személyek számával történő osztásával meghatározható a létminimum átlagos értéke. Eszerint 2005-ben az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 114 ezer Ft/háztartás volt. A háztartások, amelyek adatai ezeket az átlagos létminimumértékeket adják, a társadalom e szinten élő háztartásainak összességét képviselik. Közülük 968 aktív, 427 nyugdíjas és 40 egyéb inaktív háztartás, más metszetben tekintve 251 egyedülálló személy, 566 több személyből álló, gyermek nélküli háztartás, 341 egy-, 215 két- és 62 háromvagy annál többgyermekes háztartás. Közös bennük az élelmiszer-fogyasztási kiadásuknak a normatíva értékösszegéhez hasonló nagysága. Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban A létminimumértékek gyakorlati felhasználásának előfeltétele, hogy különböző nagyságú, típusú háztartásokra differenciáltak legyenek. A háztartásonként átlagosan 114 ezer forint nem lehet egyaránt érvényes egy kis és egy nagy létszámú háztartásra, de ugyanúgy a fejenkénti 44 888 Ft-os átlagérték sem. A differenciáláshoz a nemzetközi statisztikai gyakorlatot szem előtt tartva fogyasztásiegység-kulcsokon (ún. ekvivalenciaskálán) alapuló számítást használunk. A számítás lényege, hogy a háztartás első felnőtt személyét egy fogyasztási egységnek tekintve a háztartás többi hasonló személyei egynél kisebb egységet képviselnek, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris. Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a kisgyermek és az idős személy. Mindezek alapján a háztartás nagysága – a fogyasztás szemszögéből – jellemezhető a fogyasztási egységek számával. A KSH létminimum-számításának fogyasztásiegység-kulcsszámai (ekvivalenciaskála) Aktív korúak háztartásai esetében Első felnőtt családtag Többi felnőtt családtag Első (0–14 éves) gyermek Második (0–14 éves) gyermek Harmadik és minden további (0–14 éves) gyermek
Nyugdíjas korúak háztartásai esetében
1,00 0,75 0,65 0,50
Első felnőtt családtag További személyek
0,90 0,65
0,40
E kulcsszámokat alkalmazva az egy aktív korú személyből álló háztartás 1,00, az egy aktív korú személyből és egy gyermekből álló 1,65, a két aktív korú személyből és két gyermekből álló négyszemélyes háztartás 2,90 fogyasztási egységnek felel meg (1,00 + 0,65 = 1,65; illetve 1,00 + 0,75 + 0,65 + 0,50 = 2,90). Az 1435 háztartásból álló sokaság – a létminimum-számítás háztartásállománya – 1 millió 59 ezer fogyasztási egységet képviselt, ennek az adatnak és a háztartások előbb idézett havi 59 milliárd 700 millió forintos kiadási összegének egybevetéséből követ-
7
kezően hányadosként adódott az átlagos érték. 2005-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 56 408 Ft volt. A háztartástípusonkénti létminimumértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 56 408 Ft = 163 583 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 40 896 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2005-ben a 44,9 ezer forintos átlag körül, a 34 ezer és 57 ezer Ft közötti sávban szóródtak. Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban, 2005 Háztartástípus
Egy háztartásra Egy főre Létmi- Fogyaszszámított havi érték, Ft nimum tási ebből: ebből: élelmi- egységek élelmiszer élelmiszer szer száma összesen összesen arány
Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt 1 felnőtt 1 gyermekkel 1 felnőtt 2 gyermekkel
56 408 93 073 121 277
14 777 26 274 37 771
56 408 46 537 40 426
14 777 13 137 12 590
3,82 3,54 3,21
1,00 1,65 2,15
2 felnőtt 2 felnőtt 1 gyermekkel 2 felnőtt 2 gyermekkel 2 felnőtt 3 gyermekkel 2 felnőtt 4 gyermekkel
98 714 135 379 163 583 186 146 208 710
29 554 41 051 52 548 64 044 75 540
49 357 45 126 40 896 37 229 34 785
14 777 13 684 13 137 12 809 12 590
3,34 3,30 3,11 2,91 2,76
1,75 2,40 2,90 3,30 3,70
3 felnőtt 3 felnőtt 1 gyermekkel 3 felnőtt 2 gyermekkel 3 felnőtt 3 gyermekkel 3 felnőtt 4 gyermekkel
141 020 177 685 205 889 228 452 251 016
44 331 55 828 67 324 78 821 90 317
47 007 44 421 41 178 38 075 35 859
14 777 13 957 13 465 13 137 12 902
3,18 3,18 3,06 2,90 2,78
2,50 3,15 3,65 4,05 4,45
Nyugdíjas korúak háztartásai Egytagú Kéttagú Háromtagú
50 767 87 432 124 098
13 033 26 067 39 100
50 767 43 716 41 366
13 033 13 033 13 033
3,90 3,35 3,17
0,90 1,55 2,20
Az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a kisgyermekek fogyasztása – globális összegét tekintve – a felnőttekénél kevesebb. Az egyes háztartásokban a létminimumérték az élelmiszer-normatíva 2,8–3,9zerese. A legmagasabb értékek az egytagú háztartásokra, a legalacsonyabbak az 5 fő felettiekre jellemzőek. 8
A létminimumértékek idősora Ft/hó
Háztartástípusok
1990
1995
2000a)
2002
2003
2004
2005
Egy háztartásra számítva Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt 7 053 1 felnőtt 1 gyermekkel 10 977 1 felnőtt 2 gyermekkel 14 849 2 felnőtt 12 509 2 felnőtt 1 gyermekkel 16 618 2 felnőtt 2 gyermekkel 20 296 2 felnőtt 3 gyermekkel 23 048 2 felnőtt 4 gyermekkel 25 535 3 felnőtt 18 151 3 felnőtt 1 gyermekkel 22 065 3 felnőtt 2 gyermekkel 25 443 3 felnőtt 3 gyermekkel 27 929 3 felnőtt 4 gyermekkel 30 416
16 435 27 118 35 335 28 761 39 444 47 662 54 236 60 810 41 088 51 770 59 988 66 562 73 136
34 475 56 884 74 121 60 331 82 740 99 978 113 768 127 558 86 188 108 596 125 834 139 624 153 414
43 108 71 128 92 682 75 439 103 459 125 013 142 256 159 500 107 770 135 790 157 344 174 587 191 831
50 015 82 525 107 532 87 526 120 036 145 044 165 050 185 056 125 038 157 547 182 555 202 561 222 567
53 307 87 957 114 610 93 287 127 937 154 590 175 913 197 236 133 268 167 917 194 571 215 893 237 216
56 408 93 073 121 277 98 714 135 379 163 583 186 146 208 710 141 020 177 685 205 889 228 452 251 016
Nyugdíjas korúak háztartásai Egytagú 4 998 Kéttagú 8 766 Háromtagú 12 790
14 792 25 474 36 157
31 028 53 436 75 845
38 797 66 817 94 838
45 014 77 523 110 033
47 976 82 626 117 275
50 767 87 432 124 098
Egy főre számítva Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt 1 felnőtt 1 gyermekkel 1 felnőtt 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt 2 felnőtt 1 gyermekkel 2 felnőtt 2 gyermekkel 2 felnőtt 3 gyermekkel 2 felnőtt 4 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt 3 felnőtt 1 gyermekkel 3 felnőtt 2 gyermekkel 3 felnőtt 3 gyermekkel 3 felnőtt 4 gyermekkel
7 053 5 489 4 950 6 255 5 539 5 074 4 610 4 256 6 050 5 516 5 089 4 655 4 345
16 435 13 559 11 778 14 381 13 148 11 915 10 847 10 135 13 696 12 943 11 998 11 094 10 448
34 475 28 442 24 707 30 166 27 580 24 994 22 754 21 260 28 729 27 149 25 167 23 271 21 916
43 108 35 564 30 894 37 720 34 486 31 253 28 451 26 583 35 923 33 948 31 469 29 098 27 404
50 015 41 262 35 844 43 763 40 012 36 261 33 010 30 843 41 679 39 387 36 511 33 760 31 795
53 307 43 978 38 203 46 644 42 646 38 648 35 183 32 873 44 423 41 979 38 914 35 982 33 888
56 408 46 537 40 426 49 357 45 126 40 896 37 229 34 785 47 007 44 421 41 178 38 075 35 859
Nyugdíjas korúak háztartásai Egytagú 4 998 Kéttagú 4 383 Háromtagú 4 264
14 792 12 737 12 052
31 028 26 718 25 282
38 797 33 409 31 613
45 014 38 762 36 678
47 976 41 313 39 092
50 767 43 716 41 366
a) A 2001-től bekövetkezett felvételtechnikai változások miatt a későbbi idősorhoz összehasonlíthatóvá tett adatok.
9
