KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/11 Tisztelt Felhasználóink! Felmérést végzünk A KSH jelenti című kiadványunk olvasóinak körében, azzal a céllal, hogy összegyűjtsük a kiadvánnyal kapcsolatos felhasználói észrevételeket és igényeket, ami segítséget nyújt a következő számok előkészítéséhez. >>>kérdőív További észrevételeiket – akár más témában is – szívesen fogadjuk a [email protected] e-mail-címen. Köszönjük segítségüket!

Budapest

© Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219–6754 Felelős szerkesztő: Szabó István főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2011.015

TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2010. JANUÁR–NOVEMBER...........5 Összefoglalás...........................................................................................5 Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok ........................................5 Társadalmi és jövedelmi folyamatok..................................................12 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ...................................................................17 A gyógyszerágazat főbb jellemzői..........................................................17 TÁBLÁZATOK.......................................................................................21 FÜGGELÉK ...........................................................................................63

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2010. JANUÁR–NOVEMBER Összefoglalás

Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok A nemzetközi gazdasági szervezetek számításai alapján a világgazdaság 2009-ben 0,5–1%-kal esett vissza. A mélypont 2009 II. negyedévében volt, amikor – az előző év hasonló időszakához viszonyított negyedéves adatok alapján – az összes fejlett ország bruttó hazai terméke csökkent. Az évközi adatok szerint a világgazdaság 2010 közepére már a válságból való kilábalás törékeny útján haladt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az első három negyedévben összességében az Egyesült Államokban 2,9%kal, Japánban 4,7%-kal növekedett a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A 2009. évi mélypontot követően az Európai Unió gazdasága is újra növekedési pályára került. 2010. január–szeptember átlagában 1,8%-os, ezen belül a harmadik negyedévben 2,1%-os (szezonálisan kiigazítva 1,6, illetve 2,2%-os) bővülés történt. A gazdasági teljesítmény alakulása azonban – többek között a pénzügyi és ingatlanpiaci folyamatokkal, az államadósság kezelésével és a munkaerő-piaci problémákkal összefüggésben – országonként eltérő képet mutat. A teljesítményemelkedés motorja az EU27 legnagyobb nemzetgazdasága, Németország volt, bruttó hazai terméke 2010 I–III. negyedévében 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Görögország, Írország és Románia gazdasága továbbra is dekonjunktúrában van a válság óta, ami súlyos belső gazdasági problémákra vezethető viszsza. Az EU-27 gazdaságának törékeny fellendülése ellenére a munkanélküliséga csúcson van. 2010. február és november között 9,6%-os szinten stabilizálódott a ráta, amely az elmúlt tíz évben a legmagasabb. A nem teljeskörűen rendelkezésre álló novemberi adatok alapján 10% feletti a munkahellyel nem rendelkezők aránya 6 országban, ezen belül a legmagaa

Az Eurostat által publikált, a regisztrált munkanélküliségi adatok alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta, mely eltérhet a munkaerő-felmérés alapján közölttől.

6

A KSH JELENTI 2010/11

sabb (21%) Spanyolországban. A legalacsonyabb értéket Hollandiában és Luxemburgban mérték, ahol az elmúlt egy évben 5,0% alatt volt a munkanélküliségi ráta. A 2009 nyári-őszi deflációs veszély után a fogyasztói árak folyamatos emelkedésnek indultak. (Bár 2009 III. negyedévében az euróövezetben átmenetileg, 0,4%-os csökkenés történt.) 2010 egészében az infláció 2,1%, az utolsó negyedévben 2,4% volt. Az év utolsó részében már egyedül Írországban volt defláció. Az euróövezet gazdasági teljesítménye 2010 I–III. negyedévében 1,6%-kal, ezen belül a III. negyedévben 1,9%-kal bővült. Az EU hivatalos fizetőeszköze a válság kezdete és 2010 nyara között erősödött a dollárhoz képest, 2010 második felében viszont gyengülés következett be az árfolyamban. 1. tábla

Az Európai Unió és Magyarország fontosabb konjunktúramutatói (%) Mutató A GDP volumenea) Az ipari termelés volumenea) Az ipari új rendelések a) volumene Munkanélküliségi ráta Harmonizált fogyasztóiára) index a)

Európai Unió (EU-27) 2010. 2008 2009 III. n.év

Magyarország 2008

2009

2010. III. n.év

0,5

-4,2

2,1

0,8

-6,7

1,7

-1,8

-13,8

7,1

-1,0

-17,4

12,5

-5,1 7,0

-21,9 8,9

16,3 9,6

-7,8 7,8

-20,2 10,0

22,1 11,0

3,7

1,0

2,1b)

6,0

4,0

4,7 b)

Változás az előző év azonos időszakához képest. –

b)

2010. év.

Forrás: Eurostat.

A nemzetközi környezetre jellemző gazdasági élénkülés jelei a magyar gazdaság teljesítményében is nyomon követhetők. 2010 első felében a külső kereslet, jellemzően a német növekedésre épülő konjunktúra volt a növekedés fő húzóereje, az év közepétől azonban a belső kereslet, a háztartások fogyasztása is némi pozitív elmozdulást mutat. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. félévi 0,5%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január– szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP.

ÖSSZEFOGLALÁS

7

A növekedés motorját jelentő, a külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a 2010. novemberi szint közelíti a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás előttit. Az exportértékesítés szintje már meghaladta a válság előttit, a belföldi értékesítés mélyrepülése ugyanakkor azóta is tart. 1. ábra

%

Az ipari termelés és értékesítés trendje 2005. év havi átlaga = 100

150 140 130 120 110 100 90 80 2008. III. I.

VI.

IX.

Termelés

2009. III. I.

VI.

IX.

Belföldi értékesítés

2010. III. I.

VI.

IX. XI.

Exportértékesítés

Az ipar bruttó kibocsátása novemberben mind a kiigazítatlan, mind a munkanappal kiigazított adatok szerint 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (Az előző hónapban 8,3%-kal nőtt a termelés volumene.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés volumene novemberben 4,3%-kal emelkedett. Január–novemberben a kibocsátás 11%-kal emelkedett. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős, tizenegy hónap alatt 16%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 3,0%-kal mérséklődött. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóiparban 12%-kal, az energiaiparban 1,1%-kal nőtt, a kis súlyú bányászatban 24%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari alágak – súlyukat tekintve is – jelentős részében kétszámjegyű termelésbővülés figyelhető meg. A legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az év első tizenegy hónapjában 21, a járműgyártásban 17%-kal nőtt a termelés. Átlag feletti bővülést regisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban (20%), a vegyi anyag, termék

8


gyártásában (14%), valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (13%) is. Néhány alágban a termelés nem érte el az előző évi szintet, többek között a feldolgozóiparban harmadik legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeriparban, itt 0,7%-kal mérséklődött a kibocsátás. A kis súlyt képviselő textil- és bőripar termelési volumene 3,7, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent. Az ipari termelés növekedését meghatározó külpiaci értékesítés január–novemberben jelentős mértékben nőtt a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban, előbbiben 16, utóbbiban 24%-kal. A feldolgozóipar néhány alágában továbbra is az átlagot meghaladóan nőtt a kereslet. A belföldi értékesítésben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (37%). Az alágak többségében azonban az értékesítés nem érte el az előző év hasonló időszakának szintjét. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében január– novemberben az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, január–november átlagában azonban – az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében – 1,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbi időszaktól. Novemberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari alágak körében kiugró mértékben, 35%-kal nőtt 2009 novemberéhez képest, ami a mindkét értékesítési irányban bekövetkezett jelentős növekedésnek köszönhető. (Az új belföldi rendelések 16%-kal, az új exportrendelések 39%-kal emelkedtek.) A november végi összes rendelésállomány ennek következtében elérte a 2009. novemberi szintet, ezen belül az exportszerződés-állomány 4,1%-kal magasabb, a belföldi szerződésállomány 25%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak január–novemberben átlagosan 4,2%-kal emelkedtek, ami a belföldi értékesítési árak 7,0 és az exportértékesítési árak 1,5%-os árszínvonal-növekedésének eredője. A belföldi értékesítésen belül három ágazatban az átlagnál nagyobb mértékű emelkedés volt, az értékesítés közel felét képviselő energiaiparban 8,6%-os, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozásban 23%-os, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában 16%os. Négy ágazatban csökkentek az árak, közülük a jelentősebb súlyú élelmiszeriparban 1,8%-os mérséklődés figyelhető meg. A külpiaci értékesítés árai január–áprilisban csökkentek, átlagosan 5,3%-kal, májustól – a forint

ÖSSZEFOGLALÁS

9

gyengülése következtében – emelkedtek, összességében a tizenegy havi exportárszínvonal 1,5%-kal nőtt. Az építőipar bruttó termelése január–novemberben 10%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, utóbbi elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének jelentős visszaesése következtében. Az építőipari vállalkozások novemberben 24%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületekre 38, az egyéb építményekre 7,1%-kal volt kevesebb új szerződéskötés. A november végi szerződésállomány 11%-kal csökkent. A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) előzetes adatai szerint 2010-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 11%-kal csökkent az átlagosnak mondható 2009. évhez viszonyítva, míg az időjárási tényezőknek kevésbé kitett állattenyésztésé 2%-kal nőtt ezen időszak alatt. Az előzetes mezőgazdasági terméseredmények szerint 2010-ben 12,3 millió tonna gabona termett, az előző évinél 9,7%-kal kevesebb. A két legjelentősebb gabonaféle közül búzából 15, kukoricából 7,5%-kal kisebb mennyiséget takarítottak be, mint 2009-ben, miközben betakarított területük 12, illetve 9,9%-kal csökkent egy év alatt. Az őszi betakarítású növényeknél egyedül a cukorrépa termésmennyisége nőtt, ugyanakkor a hozamot tekintve némi növekedés figyelhető meg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében. A 2010. decemberi állatösszeírás adatai szerint hasonló mértékben, 2–3% között csökkent a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tyúkfélék és a libák száma alig változott, a kacsáké több mint felével nőtt, és pulykából is 5%-kal tartottak többet, mint 2009 decemberében. A kiskereskedelmi forgalom novemberben 0,3, január–novemberben 2,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 0,3, illetve 2,5%-os volt). A főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 2,2%-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában. A tevékenységcsoporton belül az élelmiszer-, ital-, dohányáruszakboltok forgalma januártól 2,8%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében január–novemberben 1,3%-os forgalomcsökkenés következett be 2009 hasonló időszakához képest. Ezen belül a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem csökkent a legna-

10


gyobb mértékben, januártól 8,7%-kal. A könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma január–novemberben nőtt, 1,4, illetve 0,3%-kal. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma novemberben 3,5%kal, január–novemberben 5,3%-kal mérséklődött az üzemanyagárak emelkedése miatt. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladásai novemberben 7,1%-kal nőttek, így a visszaesés év elejétől kumulált üteme 12%-ra mérséklődött. 2010 január–novemberében 6,9 millió vendég 18 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 1,7, a vendégéjszakáké 1,2%-kal emelkedett az egy évvel azelőtti szinthez képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,9%-kal, a vendégéjszakáké 1,3%-kal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 0,9%-kal kevesebb lett, de 1,1%-kal több éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a forgalom, 6,7%-kal emelkedett a vendégek és 4,8%-kal a vendégéjszakák száma. A Balatonnál eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 6,4%-kal visszaesett. A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécs 26%-kal több vendéget fogadott, mint egy évvel azelőtt, a külföldiek száma pedig közel háromnegyedével bővült. A szállodai szobafoglaltság az országban 1,8 százalékponttal nőtt egy év alatt, az első 11 hónapban 46% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 3,8%-kal emelkedett, ezen belül – az átlagárak csökkenő szintje révén – a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 1,7%-kal mérséklődtek. A vendéglátóhelyek bevétele januártól novemberig 642 milliárd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 1,8%-kal kevesebb. A külkereskedelmi termékforgalom év eleje óta tartó jelentős élénkülése novemberben is folytatódott: az első becslés szerint a kivitel euróértéke 20%-kal, a behozatalé 18%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 652 millió euró aktívumot mutatott, 194 millió euróval többet, mint a múlt év novemberében. A január–novemberi időszak egészében az export értéke – szintén euróban kifejezve – 21%-kal, az importé 19%-kal növekedett az előző év azonos idő-

ÖSSZEFOGLALÁS

11

szakához képest. A külkereskedelmi mérleg 5093 millió eurós aktívummal zárt, közel másfélszer akkorával, mint 2009 január–novemberében. 2010 első tíz hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 0,3%-kal, az importban pedig 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 2,0%kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 2,5%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 1,2%-os gyengülés következett be. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2010 első három negyedévét 1,6 milliárd eurós többlettel zárta, szemben a 2009. év ugyanezen időszakával, amikor a kiadások még valamelyest meghaladták a bevételeket. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 1,1 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 2,0 milliárd eurós aktívum keletkezett, 0,9 milliárd euróval több, mint a 2009. január–szeptemberi időszakban. A jövedelmek esetében ugyanakkor kedvezőtlenebbé vált az egyenleg, a 4,0 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 0,4 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. Az itt tapasztalt mérlegromlás főként a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások változásával magyarázható. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege ezzel szemben kedvezőbbé vált, a bevételi többlet 309 millió eurót, a bázisidőszakhoz képest bekövetkezett javulás pedig 64 millió eurót tett ki. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010 első kilenc hónapjában 2,9 milliárd euró volt, 1,9 milliárd euróval több, mint 2009 ugyanezen időszakában. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 2,3 milliárd eurós többletet mutat, amely fél milliárd euróval kedvezőbb érték annál, mint ami a 2009. év első három negyedéve során kialakult. A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2010. szeptember végén 108,8 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,1 milliárd eurót tett ki. Egy év alatt a bruttó adósságállomány 4,2%-kal, a nettó pedig 1,6%-kal nőtt; 2010 eddig feldolgozott három negyedéve közül azonban mindkét mutató értéke a III. negyedév végén volt a legalacsonyabb. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 15,9 milliárd euró volt szeptember végén, 1,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

12


Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010-ben 870 milliárd forint volt, 55 milliárd forinttal kevesebb, mint 2009-ben. Az alrendszerek közül kizárólag a központi költségvetés egyenlege romlott, a 836 milliárd forintot kitevő deficit 98 milliárddal haladja meg a 2009. évit. A legnagyobb alrendszer bevételei 8,5 billió forintot, kiadásai pedig 9,3 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,7%-kal, a kiadások pedig 2,7%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult: a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 96 milliárd forintos deficit 62 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 62 milliárd forintos többlete a mérleg 92 milliárd forintos javulása révén állt elő. Decemberben a központi költségvetés 447 milliárd forintos többletet ért el, 270 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A javulás egyik fontos tényezőjét jelentették a válságadók, amelyen belül a pénzügyi szervezetek különadójából 89 milliárd, az egyes ágazatokat (kiskereskedelem, távközlés, energiaellátás) terhelő különadókból pedig 152 milliárd forint bevétel folyt be a költségvetésbe. Társadalmi és jövedelmi folyamatok A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élveszületések száma a 2009. évi alacsony szinthez viszonyítva 2010 első tizenegy hónapjában 6,6%-kal csökkent. A születési arányszám az egy évvel korábbi 9,7 ezrelékről 9,0 ezrelékre süllyedt. 2010 január–novemberében 0,4%-kal kevesebben haltak meg, mint 2009 hasonló időszakában, a halálozási arányszám 12,9 ezrelék volt. A születések száma tizenegy hónap alatt nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, így a természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest 5400 fővel 35 300-ra emelkedett. A világgazdasági válság következtében a munkaerőpiacon kialakult negatív tendenciák megálltak, vagy némiképp enyhültek: egy év alatt a foglalkoztatottság kismértékben növekedett, miközben a munkanélküliség korábban tapasztalt nagyarányú emelkedése megtorpant. 2010. szeptember–november időszakában a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 796 ezer főt tett ki, ami 39 ezer fővel (1,0%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,5 százalékponttal, 56,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedése szinte teljes egészében a női munkaerő körében tapasztalható

ÖSSZEFOGLALÁS

13

emelkedés következménye, mivel a férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak. A munkanélküliek számának – a 15–64 éves korosztályon belüli – növekedése az év folyamán fokozatosan mérséklődött, szeptember– november átlagában 15 ezer fővel 459 ezerre emelkedett. (Három hónappal korábban, 2010. június–augusztus időszakában még 52 ezres létszámnövekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest.) A munkanélküliségi ráta 10,6%-ról 10,8%-ra nőtt. A korcsoportok közül a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal, 26%-ra mérséklődött, miközben a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 9,6%-ról 9,8%-ra emelkedett. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai – összhangban a munkaerő-felmérés erre vonatkozó mutatóival – pozitív irányú változást tükröznek. 2010 első tizenegy hónapjában a megfigyelt körbenb 2,7 millióan álltak alkalmazásban, ez 1,5%-os, 39 ezer fős létszámbővülést jelentett. A versenyszférában alkalmazásban állók 1 millió 826 ezer fős száma megegyezett az egy évvel korábbival. A költségvetésben 774 ezer fő állt alkalmazásban, és a 26 ezer fős létszámnövekedésnek a hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős emelkedése áll. A nonprofit szférában alkalmazásban állók 102 ezer fős állománya 13%-kal haladta meg a 2009. január–novemberit. 2010. január–novemberben a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 201 800 forintot, a nettó átlagkereset 132 300 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,0%-kal, míg a nettó 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 200 forint volt, míg a költségvetés területén 131 900 forint volt a kézhez kapott bér összege. 2010. január–november időszakában a reálkereset – a fogyasztóiárindex 4,9%-os növekedése mellett – 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (2009 hasonló időszakában 2,3%-os csökkenés volt tapasztalható.) Ezen belül a versenyszférában 3,1%-os, míg a költségvetés területén 1,2%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 3,3%-os) növekedés következett be. A reálbérek alakulását döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása befolyásolta. A pénzbeli társadalmi juttatások körülbelül kétharmadát a nyugdíjak teszik ki hazánkban. 2010 szeptemberében a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma 2 millió 926 ezer fő volt, amely a népesség b A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek.

14


csaknem háromtizedét jelentette. Számuk 2009 szeptemberéhez képest 54 ezerrel, azaz 1,8%-kal csökkent. Az összes nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közel hattizedét kitevő öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel kevesebb, mint előző év szeptemberében. A rokkantsági nyugdíjasok száma 2010 szeptemberében 729 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Ezen belül a korbetöltöttek száma 14 ezerrel nőtt, a korhatár alattiaké viszont 44 ezerrel csökkent. Az egy ellátottra jutó havi átlagos összeg 2010 szeptemberében 84 494 forint volt, nominálisan mintegy 6,0%-kal, reálértéken 1,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az öregségi nyugdíjak havi átlagos öszszege 2010 szeptemberében 97 025 forint, az összes nyugellátás havi átlaga pedig 89 365 forint volt. A nyugdíjszerű ellátások havi átlaga megközelítette a 30 ezer forintot. A családi támogatásokc rendszere tartalmaz alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonyon alapuló ellátásokat egyaránt. Alanyi jogon járó ellátás a gyermekgondozási segély (gyes), melyet 2010 első tizenegy hónapjában havonta átlagosan 178 ezer család vett igénybe, 2,5%-kal több, mint 2009 azonos időszakában. A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátást, a gyermekgondozási díjat (gyed) igénybe vevő családok száma 2010. január–októberben átlagosan 95 ezer volt, lényegében ugyanannyi, mint 2009 azonos időszakában. A gyermeknevelési támogatás (gyet) alanyi jogon járó ellátás, idén az első 11 hónapban átlagosan 39 ezer család vette igénybe, 2,4%-kal kevesebb, mint 2009 hasonló időszakában. A családi pótlékban részesülő családok száma 2010. január–november átlagában 1 millió 226 ezer volt, 1,6%-kal kevesebb, mint 2009-ben. Összességében a családtámogatási ellátások havi nominális értéke 2010-ben nem változott, ezért reálértékük csökkent. A fogyasztói árak decemberben 4,7%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A gyorsuló ütemű áremelkedésre a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást. Az év egészében a termékek és szolgáltatások átlagosan 4,9%-kal drágultak. Ezen belül a legnagyobb mértékben, 8,8%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok árai emelkedtek, ami döntően a járműüzemanyagoknak az előző évi alacsony bázishoz viszonyított 21%-os áremelkedésével függ össze. A főcsoc

Az adatok forrása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár.

ÖSSZEFOGLALÁS

15

porton belül a gyógyszerek, gyógyáruk 5,6%-kal drágultak. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk (8,2%) és a háztartási energia (6,3%) ára is. Ez utóbbiban közrejátszott az összes energiahordozó (meghatározóan a vezetékes gáz 9,6%-os és az elektromos energia 7,4%os) drágulása, az előző évinél olcsóbban biztosított távfűtés kivételével. A szolgáltatások ára 4,3%-kal, az élelmiszereké – a II. félévi gyorsulás következtében – 3,2%-kal emelkedett. Lényegében változatlan maradt a ruházkodási cikkek (–0,4%) és a tartós fogyasztási cikkek (+0,2%) átlagos ára. A 2010 egészére számított nyugdíjas fogyasztóiár-index 104,5% volt. 2010 január–novemberében közel 390 ezer bűncselekménytd regisztráltak Magyarországon, mintegy ötödével többet, mint egy évvel korábban. A növekedés valamennyi megyére egyaránt jellemző volt. A legnagyobb arányú emelkedés Hajdú-Bihar megyében, a legalacsonyabb Heves megyében történt. 2010 első tizenegy hónapjában összesen közel 107 ezer bűnelkövetőt tartottak nyilván, számuk az előző év azonos időszakához képest 13%-kal emelkedett. A fiatalkorú elkövetők száma megközelítette a 10 ezer főt, ami 13%-os emelkedést jelent a 2009. január–novemberi időszakhoz képest.

d

Az adatok forrása: http://crimestat.b-m.hu/, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS adatbázis.

16

A KSH JELENTI 2010/11 2. tábla

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2010. január–november 2010 Megnevezés Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index a Munkanélküliségi ráta , % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a A 15–64 éves népességen belül. b 2010. szeptember–november.

2009

január– október

82,2 87,5 81,2 88,5 92,8 95,7 99,7 94,7 55 401 75,2 59 139 80,6

110,0 97,2 115,9 97,8 112,7 89,3 80,2 97,5 54 229 119,2 58 670 121,0

104,9 101,3 90,5 101,2 103,0 2 661 96,3 10,1 199,8 100,6 124,1 101,8

103,8 106,6 114,2 100,5 100,3 2 699 101,3 .. 200,7 102,3 131,7 107,9

2009

január– november

november 114,5 95,0 120,7 103,7 110,7 97,8 122,1 99,7 6 342 118,3 6 994 120,2 108,2 110,8 131,0 .. .. 2 734 103,1 .. 213,1 98,8 138,0 103,7

január– november 110,5 97,0 116,4 98,3 112,7 90,2 84,7 97,7 60 571 119,1 65 663 121,0 104,2 107,0 116,2 .. .. 2 702 101,5 b 10,8 201,8 102,0 132,3 107,5

2.) 2010. január–december 2010. Megnevezés Fogyasztóiár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

december

január– december

104,2 –925

104,9 –1 305

104,7 435

104,9 –870

–737 –157

–1 283 –101

447 6

–836 –96

IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK A gyógyszerágazat főbb jellemzői A magyar gyógyszeripar a legrégebbiek közé tartozik Európában. Az első hazai gyógyszerüzem a termelését a Soroksári úton 1867-ben megkezdő Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. volt, de az ipari méretű gyógyszergyártás megteremtése Richter Gedeon nevéhez fűződik. A rendszerváltás idején a termelés zömét nyolc nagy állami vállalat adta, ahol diverzifikált (gyógyszerek és egyéb rokon termékek) termelése folyt. A privatizációval párhuzamosan a gyárak profilja fokozatosan letisztult. 2009-ben 114 vállalkozás gyártott gyógyszert Magyarországon, közülük 24 foglalkoztatott 50-nél több főt, és nyolc volt a 250-nél is több embernek munkát adó nagyvállalat. Forgalmuk mintegy 554 milliárd forint volt, aminek több mint felét (54%) a 10 legnagyobb gyártó termelte. Ezek zömében multinacionális nagyvállalatok gyárai, de az eredeti nevét megőrző Richter Gedeon Nyrt. és Egis Nyrt. befektetői között is többségben vannak a külföldiek. 2. ábra

% 160

A gyógyszeripari és a teljes ipari termelés volumene (2000=100)

150 140 130 120 110 100 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Gyógyszeripar

Ipar összesen

18


A gyógyszeripar a teljes ipari termelésnek kis szeletét adja ugyan, de ez a kis szelet folyamatosan nő: 2000-ben az ipari termelés 2, míg 2009-ben már 3%-a keletkezett a gyógyszeriparban, ami 575 milliárd forint termelési értéket jelentett. Termelékenysége – az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték szerint számolva – több mint negyedével meghaladja az ipari átlagot. Termékeinek 2000-ben kétharmadát, 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette. Az ágazatot a 2008 őszén jelentkező válság gyakorlatilag nem érintette, míg a teljes ipari termelés volumene 2009-ben az előző évhez képest közel ötödével zuhant, a gyógyszeripar termelése stagnált. 3. ábra

A gyógyszeripari termelés és értékesítés volumenindexei % 180

(2000=100)

160

Termelés

140

Belföldi értékesítés

120

Exportértékesítés

100 80 60 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A gyógyszeripar vállalatai a gazdaság legversenyképesebb szférájába tartoznak. Innovációs képességük jó, kutatási tevékenységük kiemelkedő – alapkutatásokban is részt vesznek –, de az oktatáshoz, egészségügyhöz és a társadalombiztosítási rendszerhez is kapcsolódnak. 2009-ben a gyógyszeralapanyag-gyártásban 52, a gyógyszerkészítmény-gyártásban 2195 főt foglalkoztattak valamilyen K+F tevékenységgel, közel 60%-uk kutatófejlesztői munkát végzett. A feldolgozóiparban működő összes kutatóhely 33, a vállalkozási kutatóhelyek 17%-a gyógyszeripari volt. A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési ráfordításai 49 milliárd forintot tettek ki, az összes ráfordítás 16%-át. A hazai szabadalmi bejelentések 12%-a e területről érkezett. Az összes gyógyszergyártással foglalkozó vállalkozás 47%-a innovatív, azaz új terméket vagy eljárást bevezető vállalkozás. Ez az arány a 250 főnél többet foglalkoztató gyógyszeripari cégeknél még magasabb (87%). Az Eurostat adatai szerint a legtöbb gyógyszert az Európai Unióban gyártják és forgalmazzák a világon: 2009-ben külkereskedelmi forgalma

IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK

19

több mint 123 milliárd eurót tett, ki, míg a második legnagyobb forgalmazóé, az Egyesült Államoké csak 75 milliárdot. A forgalomban az export dominált, mely 2000 és 2009 között minden évben csaknem a duplája volt az importnak. Az unió teljes külkereskedelmi forgalmának 5,8%-át jelentik a gyógyszerek, ugyanez az arány Magyarországon 3,7%. 4. ábra

Millió euró

Magyarország gyógyszerkülkereskedelme, 2009

1 800 1 600 1 400

Unión belül

Unión kívül

1 200 1 000 800 600 400 200 0 Import

Export

2009-ben Magyarország 2275 millió euró értékű gyógyszert exportált, míg az import 2042 millió eurót tett ki. A behozatal értéke 2000-ben még közel 60%-kal magasabb volt a kivitelnél, napjainkban azonban több mint 10%-kal több gyógyszert adunk el külföldön, mint amennyit vásárolunk. A behozatal döntő része (83%) uniós országból származik, a külföldön eladott gyógyszer 55%-át unión belüli országba szállítjuk. Az unión kívülre irányuló gyógyszerkivitelünk súlya nő az unión belül: 2000-ben az összes export 0,7%-át, 2009-ben 1,3%-át adta Magyarország. Importrészesedésünk gyakorlatilag nem változott. A nemzetközi gyógyszeripart az utóbbi időben a felvásárlások és összeolvadások jellemezték, mivel a nagyobb cégek méretgazdaságosság és innováció szempontjából is előnyben vannak a kisebbekkel szemben. Magyarországon a generikuse gyógyszerek alkalmazását ösztönzik: forintban számolva ugyan az originálisf (innovatív) készítmények vezetnek a forgalmi adatok szerint, kezelési napokban mérve a generikus gyógyszerek forgalma nagyobb, és részesedésük folyamatosan nő. 2009-ben 316 millió doboz e

Az originális gyógyszer termékszabadalmi oltalmának lejárta után (6 év) gyártott, vele azonos hatóanyagú szer. f Innovatív gyógyszer, hatóanyaga a kifejlesztéstől 6 évig szabadalmi oltalom alatt áll.

20


gyógyszer került forgalomba, kilenctizede a patikákba, a többi kórházakba került. 2009-ben 2486 gyógyszertár működött az országban – döntő többségük (97%) közforgalmú magángyógyszertár volt – 2007-től azonban közel 300 gyógyszer került patikán kívüli forgalomba is (áruházak, benzinkutak). Gyógyszerekből és gyógyászati termékekből kiskereskedelmi forgalomban 2009-ben mintegy 301 milliárd forint értékű terméket adtak el. A magyar háztartások kiadásaiknak egyre nagyobb hányadát költik gyógyszerekre és gyógyárukra, a 2000. évi 2,2%-os részesedés 2009-re 3,3%-ra emelkedett. A nyugdíjasok ennek az aránynak több mint dupláját, kiadásaik közel 7%-át adták ki 2009-ben gyógyászati termékekre. A gyógyszerek, gyógyáruk fogyasztói ára az utóbbi 10 évben megkétszereződött, a rendszerváltás óta pedig közel hetvenszeres volt a drágulás. 2009-ben a lakosság daganatellenes szerekre, lipidszintet csökkentő kardiovaszkuláris gyógyszerekre, trombózis elleni készítményekre, skizofréniára és pszichotikus betegségekre ható szerekre és hormonkészítményekre költött a legtöbbet. A trombózis elleni szereket kivéve valamennyi gyógyszer átlagára nőtt. A támogatott gyógyszerek forgalma a vényforgalmi adatok alapján az utóbbi években reálértéken csökkent. A lakossági térítések aránya a bruttó forgalmon belül ötödéről negyedére nőtt, míg a tb-támogatás és a költségvetési támogatások együttes aránya kevesebb lett. 2009-ben az Egészségbizosítási Alap 343 milliárd forintot fordított gyógyszertámogatásra, ami az összes kiadásainak negyedét jelentette.

A KSH adatain kívül használt források: IMS Health, Teplán Anna: A magyar gyógyszerpiac

2009-ben,

Ipargazdasági

Kutató

és

Tanácsadó

Gyógyszergyártók Országos Szövetsége honlapja.

Kft.

honlapja,

Magyarországi

TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók. Jelmagyarázat: – .. 0 x + R –, |

= = = = = = =

a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

22


1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Ipari termelés* előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0

Építőipari termelés előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0

99,1 102,0 96,9 102,7 97,6 97,7 100,4 99,7 98,2 97,3 96,5 87,3

107,1 114,0 103,2 112,6 104,0 100,8 101,2 95,0 101,3 94,5 89,4 80,7

107,1 110,6 108,0 109,1 108,1 106,8 106,0 104,7 104,3 103,2 101,8 100,0

107,0 98,2 98,3 107,0 98,2 90,5 103,4 101,8 98,9 100,1 102,7 98,7

79,3 83,2 88,7 101,2 93,1 92,5 88,9 95,5 102,5 97,6 101,8 104,0

79,3 81,3 84,1 89,0 90,0 90,5 90,3 91,0 92,5 93,1 94,0 95,0

101,5 96,2 104,4 95,2 101,7 102,0 99,8 99,3 104,3 101,5 98,6 95,3

77,4 71,0 84,2 72,8 77,8 81,2 80,6 80,3 85,3 86,9 93,0 101,4

77,4 74,1 77,5 76,3 76,6 77,4 77,8 78,1 78,9 79,7 80,9 82,2

96,0 103,7 99,6 100,5 95,8 110,5 88,3 99,4 103,5 99,8 92,5 104,8

86,9 97,2 101,9 93,1 90,0 115,1 94,5 93,2 98,4 97,1 85,8 93,5

86,9 92,1 96,1 95,1 93,8 98,3 97,7 97,0 97,2 97,2 95,9 95,7

107,9 98,6 100,4 100,6 105,4 100,7 99,1 102,3 100,5 99,1 104,3

103,3 108,1 104,0 109,8 113,9 115,1 109,1 117,7 110,9 108,3 114,5

103,3 105,6 105,0 106,2 107,7 109,1 109,1 110,1 110,2 110,0 110,5

92,1 103,4 103,5 94,0 101,3 98,5 103,1 100,4 97,3 97,6 102,2

84,7 87,4 93,4 84,4 89,7 81,3 95,5 97,4 90,8 87,8 97,8

84,7 86,2 89,3 87,7 88,2 86,5 88,0 89,3 89,5 89,3 90,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

23

1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index a

Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Energiafelhasználás előző év b petajoule azonos hó évkezdettől = 100,0

Fogyasztóiár-index előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0

122,5 112,0 108,0 83,5 70,0 73,0 75,0 73,0 79,0 98,5 113,0 118,8

106,1 106,7 108,0 105,0 100,0 100,0 98,7 100,0 100,0 97,0 92,6 90,8

106,1 106,3 106,9 106,5 105,5 104,8 104,0 103,6 103,2 102,5 101,3 100,1

101,0 101,1 100,6 100,3 101,1 100,1 100,1 99,7 100,0 100,2 99,8 99,7

107,1 106,9 106,7 106,6 107,0 106,7 106,7 106,5 105,7 105,1 104,2 103,5

107,1 107,0 106,9 106,8 106,9 106,8 106,8 106,8 106,7 106,5 106,3 106,1

117,0 103,0 95,0 70,0 60,0 67,0 73,0 73,0 74,0 93,0 108,0 123,0

95,5 92,0 88,0 83,8 85,7 91,8 97,3 100,0 93,7 94,4 95,6 103,5

95,5 93,8 92,0 90,4 89,7 90,0 90,8 91,8 92,0 92,2 92,6 93,8

100,6 101,0 100,5 100,8 101,5 100,1 101,3 99,7 99,9 100,0 100,3 100,0

103,1 103,0 102,9 103,4 103,8 103,7 105,1 105,0 104,9 104,7 105,2 105,6

103,1 103,1 103,0 103,1 103,2 103,3 103,6 103,8 103,9 104,0 104,1 104,2

115,0 105,0 97,0 71,0 64,0 71,0 75,0 76,0 77,0 96,0 106,0

98,3 101,9 102,1 101,4 106,7 106,0 102,7 104,1 104,1 103,2 98,1

98,3 100,0 100,6 100,8 101,6 102,1 102,2 102,4 102,6 102,7 102,1

101,4 100,3 100,7 100,5 100,9 100,2 100,1 99,4 99,9 100,4 100,3 100,4

106,4 105,7 105,9 105,7 105,1 105,3 104,0 103,7 103,8 104,2 104,2 104,7

106,4 106,1 106,0 105,9 105,8 105,7 105,4 105,2 105,1 105,0 104,9 104,9

Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

24


1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Élő állatok Összesen és állati termékek előző év azonos hó = 100,0

Növényi termékek

Növényi termékek

Élő állatok és állati termékek a évkezdettől

Összesen

149,9 147,5 152,0 141,9 138,3 120,5 109,1 95,4 78,2 67,8 60,9 62,4

117,2 117,6 119,9 120,1 121,7 122,9 117,6 112,4 109,3 107,4 104,1 101,7

135,2 134,2 138,1 132,6 131,5 121,6 112,8 102,7 91,4 83,8 78,0 77,7

149,9 149,5 151,3 149,4 146,4 134,7 121,8 116,7 106,7 93,7 87,5 85,6

117,2 117,7 118,8 119,6 119,8 120,2 119,6 118,2 117,2 116,1 114,8 113,6

135,2 135,2 136,8 136,2 134,8 128,2 120,8 117,4 111,2 103,2 99,1 97,3

61,7 63,2 65,3 73,2 71,5 82,9 79,1 84,1 83,7 92,4 96,3 101,6

96,5 96,7 94,8 98,0 95,7 96,1 97,0 96,0 96,1 93,7 92,9 94,0

72,1 72,9 73,5 80,4 78,5 87,2 85,4 88,5 88,6 92,9 94,8 98,4

61,7 61,7 62,1 63,4 65,5 67,2 70,7 72,4 72,4 80,2 86,0 87,3

96,5 96,5 95,5 95,9 96,0 96,2 96,4 96,4 96,4 96,1 95,7 95,4

72,1 71,9 71,7 72,7 74,4 76,0 79,1 80,5 80,8 86,1 89,8 90,5

104,9 102,0 94,6 94,0 99,9 99,8 120,5 131,7 140,4 137,1 145,3

97,7 97,2 98,1 94,7 98,4 98,5 101,4 103,2 104,3 107,6 111,0

102,0 100,3 95,9 94,3 99,4 99,4 112,8 120,1 124,7 124,7 131,0

104,9 104,4 101,8 101,2 100,5 102,0 109,7 113,1 118,4 124,2 127,1

97,7 97,3 97,7 97,4 97,5 97,4 98,0 98,7 99,3 100,1 101,1

102,0 101,6 100,2 99,8 99,4 100,2 105,0 107,3 110,5 114,2 116,2

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

25

1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0

Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0

102,9 100,7 100,1 99,8 98,9 99,5 99,2 100,7 101,3 103,5 100,1 99,2

104,0 104,8 105,5 106,3 104,7 104,3 103,3 103,0 104,4 107,6 106,9 105,6

104,0 104,4 104,8 105,2 105,0 104,9 104,7 104,5 104,5 104,8 105,0 105,0

105,0 100,5 100,8 101,0 100,3 100,7 101,2 100,1 100,3 101,2 98,7 98,4

111,0 110,6 110,7 111,7 111,7 112,1 113,3 113,1 112,9 113,2 110,8 108,2

111,0 110,8 110,8 111,0 111,1 111,3 111,6 111,8 111,9 112,0 111,9 111,6

103,0 103,2 100,7 98,1 98,0 99,9 98,5 99,5 100,1 100,0 100,5 100,1

105,7 108,4 109,1 107,2 106,2 106,6 106,0 104,6 103,4 100,0 100,3 101,3

105,7 107,1 107,7 107,6 107,3 107,2 107,0 106,7 106,4 105,7 105,2 104,9

100,9 102,4 99,3 99,1 99,7 100,9 98,7 99,8 100,0 99,5 100,5 100,0

104,0 106,1 104,6 102,5 101,8 102,1 99,6 99,1 98,8 97,3 99,1 100,7

104,0 105,0 104,9 104,3 103,8 103,5 102,9 102,5 102,1 101,6 101,4 101,3

100,8 100,9 99,8 101,6 103,8 101,4 100,2 99,8 99,1 99,2 101,5

99,4 97,2 96,5 99,9 105,5 106,9 108,7 109,0 107,9 107,1 108,2

99,4 98,3 97,7 98,3 99,7 100,9 102,0 102,9 103,4 103,8 104,2

101,8 100,8 100,5 103,0 103,4 101,0 99,4 100,3 99,3 99,8 101,2

101,6 100,0 101,2 105,2 109,1 109,2 109,9 110,5 109,7 110,0 110,8

101,6 100,8 100,9 102,0 103,4 104,4 105,2 105,8 106,3 106,6 107,0

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

26


1.5. Kereset

Időszak

2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Alkalmazásban állók bruttó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0

Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0

Reálkereset b évkezdettől

98,0 112,8 109,6 110,2 109,3 109,5 107,4 106,8 108,1 108,3 108,5 104,6

98,0 104,5 106,1 107,1 107,5 107,9 107,8 107,7 107,7 107,8 107,8 107,5

99,3 110,8 108,3 108,8 108,0 108,1 106,6 106,2 107,3 107,4 107,4 104,6

99,3 104,5 105,7 106,5 106,8 107,0 107,0 106,9 106,9 107,0 107,0 107,0

92,7 97,7 98,9 99,7 99,9 100,2 100,2 100,1 100,2 100,5 100,7 100,8

94,7 102,0 104,3 103,5 102,9 101,1 101,6 100,6 100,8 98,4 97,0 100,2

94,7 98,2 100,2 101,0 101,4 101,3 101,4 101,3 101,2 101,0 100,6 100,6

95,9 101,2 103,3 102,7 102,2 100,9 104,1 103,3 103,4 101,5 100,2 102,6

95,9 98,5 100,1 100,7 101,0 101,0 101,4 101,7 101,8 101,8 101,7 101,8

93,0 95,6 97,2 97,7 97,8 97,8 97,9 98,0 98,0 97,9 97,7 97,7

106,5 100,8 109,4 101,1 99,2 100,5 100,2 101,9 102,3 101,2 98,8

106,5 103,7 105,7 104,5 103,4 102,9 102,5 102,4 102,4 102,3 102,0

112,9 107,6 115,0 107,8 106,5 107,5 104,5 105,8 106,1 105,2 103,7

112,9 110,3 111,9 110,9 110,0 109,6 108,8 108,4 108,2 107,9 107,5

106,1 104,0 105,6 104,7 104,0 103,7 103,2 103,0 102,9 102,8 102,5

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

27

1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október b november december a b

A tárgyhó végéig. Első becslés.

Behozatal a tárgyhóban évkezdettől

Kivitel Egyenleg a a tárgyhóban évkezdettől tárgyhóban évkezdettől

6 219 6 214 6 135 6 583 6 184 6 473 6 612 5 488 6 716 6 612 5 895 4 567

6 219 12 433 18 568 25 151 31 335 37 809 44 421 49 909 56 625 63 237 69 133 73 700

6 113 6 365 6 352 6 612 6 139 6 515 6 188 5 357 6 811 6 469 5 973 4 485

6 113 12 478 18 830 25 443 31 582 38 097 44 285 49 642 56 453 62 922 68 895 73 380

–105 150 217 29 –45 42 –424 –131 95 –143 77 –82

–105 45 262 291 246 288 –136 –267 –172 –315 –238 –319

4 357 4 157 4 743 4 268 4 211 4 753 4 650 4 064 5 122 5 165 5 360 4 551

4 357 8 514 13 257 17 525 21 737 26 489 31 140 35 203 40 326 45 490 50 850 55 401

4 138 4 408 5 213 4 637 4 615 5 070 4 978 4 224 5 581 5 606 5 817 4 852

4 138 8 545 13 758 18 395 23 010 28 080 33 058 37 283 42 864 48 470 54 287 59 139

–219 250 470 368 404 317 328 161 459 441 457 301

–219 31 502 870 1 274 1 590 1 918 2 079 2 538 2 980 3 437 3 738

4 454 4 866 5 529 5 193 5 322 5 747 5 620 5 313 6 074 6 111 6 342

4 454 9 319 14 849 20 041 25 364 31 110 36 730 42 043 48 118 54 229 60 571

4 848 5 278 6 177 5 636 5 721 6 311 5 860 5 705 6 615 6 519 6 994

4 848 10 126 16 303 21 939 27 660 33 970 39 831 45 536 52 151 58 670 65 663

395 412 647 443 398 564 241 392 540 408 652

395 807 1 454 1 898 2 296 2 860 3 101 3 493 4 033 4 441 5 093

28


1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei a

a

Behozatali árindex Időszak

2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Kiviteli árindex

előző év b azonos hó = évkezdettől 100,0

Volumenindex b évkezdettől

előző év azonos hó = 100,0

évkezdettől

100,1 103,1 103,4 103,0 101,4 100,6 98,0 98,8 99,8 106,0 106,4 104,0

100,1 101,6 102,2 102,4 102,2 101,9 101,4 101,1 100,9 101,4 101,9 102,1

99,2 101,9 103,0 102,9 100,4 99,2 96,0 96,1 97,1 103,3 103,0 102,4

99,2 100,6 101,4 101,7 101,5 101,1 100,4 99,8 99,5 99,9 100,2 100,4

116,7 116,2 112,6 114,9 112,9 111,9 111,2 108,8 108,3 106,7 104,8 103,3

118,4 117,9 112,9 115,6 112,9 111,3 110,3 108,3 107,8 106,1 104,7 103,4

105,9 106,7 109,8 106,7 104,1 102,6 103,6 99,8 98,2 92,2 91,6 93,7

105,9 106,3 107,5 107,3 106,6 106,0 105,7 104,9 104,2 102,9 101,9 101,2

104,7 107,0 109,0 106,7 105,0 104,9 105,8 103,1 102,1 96,2 95,4 96,7

104,7 105,8 106,9 106,9 106,5 106,2 106,2 105,8 105,4 104,5 103,6 103,0

71,7 71,6 75,2 74,0 74,3 75,5 76,1 77,1 78,3 79,4 81,2 82,9

70,4 72,2 77,6 77,3 78,2 79,4 80,6 81,5 82,5 83,6 85,4 87,3

92,6 91,6 89,6 93,2 101,8 106,3 108,5 109,2 108,6 107,3

92,6 92,1 91,2 91,7 93,6 95,6 97,4 98,8 99,8 100,5

94,9 91,8 89,8 93,5 100,9 104,4 107,7 107,7 108,7 106,7

94,9 93,3 92,1 92,5 94,1 95,7 97,4 98,6 99,7 100,3

108,1 112,1 112,7 113,6 114,9 115,1 115,0 116,1 115,8 115,6

119,9 119,1 117,5 117,1 117,5 118,2 117,4 118,9 118,3 117,6

b

Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

behozatal

kivitel

TÁBLÁZATOK

29

1.8. Kiskereskedelmi forgalom a

Időszak

2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c

előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól b megtisztítva)

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe előző év előző év c évkezdettől azonos hó = azonos hó = 100,0 100,0 naptárhatástól megtisztítva

évkezdettől

c

kiigazítás nélkül

99,7 99,9 99,5 100,5 99,8 99,0 99,8 100,3 99,7 100,3 99,7 99,1

97,8 98,0 96,8 99,5 98,5 98,2 99,1 98,5 98,8 98,6 98,1 96,4

97,8 97,9 97,5 98,0 98,1 98,1 98,3 98,3 98,4 98,4 98,4 98,2

97,8 99,8 99,4 97,4 98,0 98,3 99,6 97,6 99,8 98,6 97,6 97,4

97,8 98,8 99,0 98,6 98,5 98,4 98,6 98,5 98,6 98,6 98,5 98,4

99,9 99,1 99,5 100,2 99,7 100,0 94,6 100,6 100,2 100,1 99,6 100,4

97,6 97,0 96,6 96,6 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,5 92,1 93,1

97,6 97,3 97,1 96,9 96,8 96,9 96,4 95,9 95,6 95,3 95,0 94,9

97,1 95,3 94,5 99,3 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,0 92,6 93,5

97,1 96,2 95,6 96,6 96,5 96,7 96,1 95,7 95,4 95,0 94,8 94,7

100,6 100,4 99,8 99,5 99,4 100,2 100,3 99,5 100,3 99,3 100,0

94,4 95,8 96,1 95,3 94,6 95,3 101,7 100,0 R 100,7 99,3 99,7

94,4 95,1 95,4 95,4 95,2 95,2 96,2 96,6 97,1 97,3 97,5

93,9 95,8 97,5 93,8 94,7 95,9 101,2 100,5 100,9 99,3 99,7

93,9 94,9 95,9 95,3 95,1 95,3 96,2 96,8 97,3 97,5 97,7

Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

30


1.9. Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege Időszak

Az államháztartás egyenlege tárgyhóban

a b c

2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december

a

évkezdettől

b

(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés a egyenlege b tárgyhóban évkezdettől

33,8 –215,9 –325,9 –14,3 97,5 –297,1 140,7 –91,2 –58,4 –11,7 –233,1 65,1 ..

33,8 –182,1 –508,1 –522,4 –424,9 –722,0 –581,3 –672,5 –731,0 –742,6 –975,7 –910,6 –893,7

–10,5 –250,5 –286,9 –3,7 76,2 –307,6 105,6 –94,6 –52,3 –3,7 –145,6 103,7 –

–10,5 –261,0 –547,9 –551,6 –475,4 –783,0 –677,4 –772,0 –824,3 –828,0 –973,6 –869,9 –

37,8 –294,5 –309,4 –38,1 35,4 –245,9 –1,2 –97,7 –145,7 11,5 –75,9 198,8 ..

37,8 –256,6 –566,0 –604,1 –568,7 –814,6 –815,8 –913,5 –1 059,2 –1 047,7 –1 123,7 –924,9 ..

11,6 –273,6 –293,5 20,9 37,2 –216,5 10,7 –54,9 –97,5 61,7 –120,2 176,8 –

11,6 –262,0 –555,5 –534,6 –497,4 –713,9 –703,2 –758,0 –855,6 –793,8 –914,0 –737,2 –

31,3 –381,9 –259,3 –27,1 –99,2 –297,4 36,1 –83,9 –7,7 –43,6 –172,0 434,9

31,3 –350,6 –609,9 –637,0 –736,2 –1 033,6 –997,5 –1 081,4 –1 089,1 –1 132,7 –1 304,8 –869,8

38,8 –374,8 –272,0 –41,5 –79,0 –293,3 9,0 –81,2 5,4 –53,5 –140,6 447,0

38,8 –336,0 –608,0 –649,5 –728,6 –1 021,9 –1 012,9 –1 094,0 –1 088,6 –1 142,1 –1 282,8 –835,7

Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárgyhó végéig. Helyi önkormányzatokkal együtt.

TÁBLÁZATOK

31

2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

Háztartások végső fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0

előző negyedév a = 100,0

előző év azonos negyedév = 100,0

évkezdettől

101,2 99,8 99,0 97,9

102,0 102,3 101,6 97,6

102,0 102,2 102,0 100,8

100,8 99,8 100,0 96,6

101,1 102,7 102,0 96,8

101,1 101,9 101,9 100,6

96,8 98,7 99,2 100,0

92,9 92,0 92,5 95,7

92,9 92,5 92,5 93,3

97,7 99,7 96,1 100,4

93,9 94,3 90,5 94,1

93,9 94,1 92,9 93,2

101,0 100,4 100,8

100,1 101,0 101,7

100,1 100,5 100,9

99,9 99,1 101,5

96,0 95,0 101,2

96,0 95,5 97,4

b

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2000. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

32


2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c

Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0

előző negyedév = a 100,0


98,8 98,7 99,3 98,8

95,2 97,9 97,7 96,8

95,2 96,7 97,1 97,0

100,2 90,4 95,8 118,5

100,2 95,5 95,1 101,5

95,7 98,9 96,9 98,2

92,3 95,3 91,1 89,0

92,3 94,0 92,9 91,4

117,2 102,3 94,3 96,3

117,2 109,7 101,8 99,7

100,4 99,5 100,4

93,6 95,1 98,1

93,6 94,5 95,8

86,1 89,7 80,0

86,1 87,9 84,1

évkezdettől

b,c

Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. 2008. évi éves adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 0,4%-kal növekedett.

TÁBLÁZATOK

33

2.3. Ipari és építőipari termelés

Időszak

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

Ipari termelés* előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0

Építőipari termelés előző év előző azonos b,c évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0

101,4 98,8 97,3 89,9

108,0 105,6 99,3 88,5

108,0 106,8 104,3 100,0

103,7 100,7 96,8 101,3

84,1 95,2 95,6 101,2

84,1 90,5 92,5 95,0

90,3 98,5 102,6 101,6

77,5 77,2 82,2 93,2

77,5 77,4 78,9 82,2

98,2 102,0 93,6 98,4

96,1 99,8 95,5 92,2

96,1 98,3 97,2 95,7

103,1 104,3 103,0

105,0 113,1 112,3

105,0 109,1 110,2

95,8 97,5 101,9

89,3 84,8 94,4

89,3 86,5 89,5

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.

2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak


Behozatal volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0

Kivitel volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0

105,0 99,5 94,8 90,2

113,3 111,6 103,2 91,0

113,3 112,5 109,3 104,3

105,2 99,4 95,5 91,8

113,4 110,0 101,2 93,1

113,4 111,8 108,2 104,2

89,3 100,2 104,8 103,9

75,2 75,8 84,5 98,5

75,2 75,5 78,3 82,9

89,8 102,7 105,5 104,5

77,6 81,1 89,6 103,1

77,6 79,4 82,5 87,3

103,7 102,9 105,0

112,7 116,9 116,9

112,7 115,1 115,8

103,7 103,3 104,7

117,5 118,6 118,1

117,5 118,2 118,3

Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

34


2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség a

Időszak


Foglalkoztatottak száma előző év azonos b ezer fő évkezdettől negyedév = 100,0

a

Munkanélküliség előző év azonos ezer fő rátája (%) negyedév = 100,0

3 817,4 3 837,7 3 890,8 3 850,7

98,5 98,1 99,3 99,2

98,5 98,3 98,6 98,8

332,4 319,0 327,1 336,6

105,2 107,5 106,7 102,8

8,0 7,7 7,8 8,0

3 736,0 3 765,3 3 752,7 3 751,1

97,9 98,1 96,5 97,4

97,9 98,0 97,5 97,5

402,8 401,4 435,3 441,7

121,2 125,8 133,1 131,2

9,7 9,6 10,4 10,5

3 688,0 3 748,0 3 790,7

98,7 99,5 101,0

98,7 99,1 99,8

497,8 473,2 465,4

123,6 117,9 106,9

11,9 11,2 10,9

A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index

Időszak


Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0

Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0


évkezdettől

b

105,7 108,3 106,7 106,4

105,7 107,0 106,9 106,8

102,3 101,8 100,3 99,8

106,9 106,8 106,3 104,3

106,9 106,8 106,7 106,1

100,1 101,9 103,6 101,4

100,1 101,0 101,8 101,8

101,1 102,4 101,6 99,7

103,0 103,6 105,0 105,2

103,0 103,3 103,9 104,2

111,9 107,3 105,5

111,9 109,6 108,2

101,9 101,8 100,1 100,5

106,0 105,3 103,8 104,3

106,0 105,7 105,0 104,9

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

35

2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) a

Időszak 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

a

Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben

Tőkemérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben

–1 503 –1 554 –2 201 –2 514

–1 503 –3 057 –5 258 –7 772

24 101 106 786

24 125 230 1 016

–582 161 393 –401

–582 –421 –27 –429

278 396 325 183

278 674 999 1 182

R

R

R

566 R 1 150 1 626

566 R 584 477

R

452 R 389 439

452 R 841 1 280

Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.

2.8. Szállítás Áruszállítás, árutonnakilométer alapján Időszak

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a

Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos a évkezdettől negyedév = 100,0


évkezdettől

95,8 95,4 96,9 96,7

100,0 100,4 100,6 95,4

100,0 100,2 100,3 99,0

94,5 97,7 90,9 100,4

94,5 96,2 94,3 95,7

94,7 92,6 94,6 95,8

94,7 93,7 94,0 94,4

102,5 97,9 102,4

102,5 100,0 100,9

91,5 93,4 93,6

91,5 92,4 92,8


évkezdettől

102,6 110,9 94,3 91,1

102,6 106,8 102,2 99,3

95,8 95,1 99,7 95,8

89,9 86,9 93,9 104,8

89,9 88,3 90,2 93,7

106,8 105,4 98,1

106,8 106,0 103,2

a

Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján

A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

a

36


2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma

Időszak

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

Vezetékestelefonfővonalak hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)

3 247 3 207 3 155 3 115

1 717 1 520 1 452 1 517

11 232 11 540 11 771 12 224

3 709 3 972 4 005 4 078

2 002 2 087 2 183 2 311

3 114 3 112 3 112 3 110

1 553 1 367 1 311 1 431

12 112 11 889 11 783 11 792

4 038 4 183 4 172 4 274

2 315 2 431 2 599 2 804

2 977 2 969 2 942

1 430 1 282 1 267

11 883 11 866 11 833

4 173 4 407 4 400

2 892 2 978 3 153

TÁBLÁZATOK

37

3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesen Ebből: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások végső fogyasztása háztartások fogyasztási kiadása – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás

2010. 2010. I–III. n.év III. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 93,3 101,7 100,9 2009

Megoszlás, 2009 (%) a

100,0

3,3 25,0 4,4

84,8 86,9 93,7

84,8 110,8 95,8

85,7 108,6 91,2

12,7 7,9 22,7

89,2 94,6 97,8

101,9 102,3 99,7

98,4 102,7 100,0

89,2

100,3

98,3

94,3 93,2 91,9 102,2 72,9 92,0

101,3 101,2 100,8 101,7 96,7 97,4

98,0 97,4 97,4 102,2 99,9 96,2

94,8 75,6 65,4 51,8 10,2 19,2 20,9

a

* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2009-ben folyó áron 26 billió 054 milliárd Ft volt. a A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

38


4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.

2009 (milliárd forint) 251,5 13,4 907,9 205,3

2010. 2010. I–III. n.év III. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 107,0 69,5 78,4 54,1 71,0 51,7 84,8 114,8 102,0 108,1 115,7 112,5 2009

117,0 106,7 337,1 787,5 41,2 183,4 47,7 981,1 68,4 86,1

78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6 91,9 68,8

129,1 108,4 102,2 81,4 99,6 88,3 122,8 89,7 114,2 127,7

114,2 100,4 96,7 89,0 96,4 93,8 110,3 86,3 102,8 104,2

158,5 88,2 57,7 40,0 25,4 4 504,2

85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4

75,4 189,6 126,2 128,2 102,3 98,1

95,4 168,5 105,3 124,2 100,0 95,8

TÁBLÁZATOK

39

5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2010. jan– nov. (%)

Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen

2009. év

2010.

jan–nov.

nov.

jan–nov.

az előző év azonos időszaka = 100,0

45,8

106,9

110,3

136,9

73,8

26,1 5,4 2,6 54,2

115,7 88,9 97,4 90,3

123,3 88,4 99,4 89,8

173,8 99,6 37,1 100,9

76,1 62,2 63,7 96,8

38,3 15,9 100,0

90,9 89,0 99,7

90,1 89,0 101,3

104,9 90,7 122,1

100,7 88,6 84,7

6. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh b Baromfi Ebből: tyúkfélék a b

ápr. 1.

2008. aug. 1.

dec. 1.

695

702

701

324 3 658

325 3 709

324 3 383

320 3 181

312 3 247

310 R 3 191

R

309 3 168

99,0 97,6

255 1 306 46 835

246 1 269 48 780

230 1 236 39 716

225 1 292 49 290

226 1 223 40 264

230 R 1 191 47 531

R

219 1 181 42 187

96,9 96,6 104,8

37 209

38 002

31 165

38 547

32 128

38 198

31 710

98,7

Előző év azonos időpontja = 100,0. Gyöngyös nélkül.

2009. jún. 1. dec. 1. ezer db 703 700

jún. 1. 685

2010. dec. 1. a index 681 97,3

40


7. Az ipar főbb adatai* Megnevezés

Megoszlás, a 2009 (%)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. év

b

Ipari termelés Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás b Ipari értékesítés d Alkalmazásban állók száma d A termelékenység indexe

2010.

jan–nov.

nov.

jan–nov.

100,0 0,5 91,3

82,2 88,8 81,6

80,9 94,1 80,1

114,5 94,1 115,8

110,5 76,4 111,8

11,5

98,0

97,6

107,7

99,3

1,5

76,7

76,9

99,5

96,3

3,2 6,0 4,1 3,2

88,7 89,5 83,9 99,8

87,4 89,7 81,7 98,4

119,4 96,8 108,3 102,8

119,8 103,6 114,0 106,8

6,8

77,1

76,0

112,6

107,5

6,0

61,3

59,9

116,6

112,7

19,1 5,6 4,5 17,1

85,5 78,9 90,8 70,6

83,4 81,4 84,7 68,8

147,1 114,3 108,0 106,8

121,4 c 86,7 c 146,5 117,3

2,8

101,5

102,9

94,5

94,8

8,2 x x x

88,4 84,3 88,5 92,8

87,7 83,2 88,3 91,4

103,0 107,5 103,7 110,7

101,1 106,5 98,3 112,7

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az indexek 2009. októbertől szervezeti változást is tükröznek, amely a villamos berendezés gyártása ágazatban csökkentette, a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban növelte a volumenindexeket. (A változás hasonló irányban befolyásolta az értékesítés ágazati dinamikáját is.) d Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

TÁBLÁZATOK

41

8. Az ipar belföldi értékesítése*

jan–nov.

Arány, 2010. jan–nov. a,b (%)

100,0 0,8 48,5

87,2 95,6 85,0

95,0 94,7 105,1

97,0 76,3 99,7

46,6 95,0 29,9

13,3

95,0

102,6

98,1

68,7

0,5

77,6

94,3

100,9

21,8

3,2 7,7 3,0 1,2

90,7 96,8 79,9 105,9

109,7 102,5 106,0 84,1

112,4 96,0 115,0 81,3

58,0 73,0 45,5 17,4

5,7

75,2

104,2

95,7

45,4

4,2

66,1

115,6

104,5

38,9

1,7 1,1 1,7 2,8

78,6 79,4 78,7 70,3

164,5 132,6 68,3 99,2

136,7 98,6 77,5 96,8

6,2 13,7 13,2 8,5

2,5

99,7

90,2

88,9

50,5

50,7

89,9

84,5

93,4

92,3

Az előző év azonos időszaka = 100,0 Megoszlás, a 2009 (%)

Megnevezés c

Belföldi értékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

2009. jan–nov.

2010. nov.

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

42


9. Az ipar exportértékesítése* Megoszlás, a 2009 (%)

Megnevezés c

Exportértékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

100,0 0,0 96,8

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2009. jan–nov. nov. jan–nov. 79,5 120,7 116,4 70,0 93,0 84,5 79,2 121,1 116,2

Arány, 2010. jan– a,b nov. (%) 53,4 5,0 70,1

5,3

104,0

115,0

107,7

31,3

1,8

76,6

100,0

94,7

78,2

1,9 2,0 3,5 3,8

83,5 70,1 84,2 100,5

134,0 110,8 112,1 109,3

130,7 124,1 113,6 114,2

42,0 27,0 54,5 82,6

5,4

80,7

121,3

116,8

54,6

5,6

59,2

110,8

111,7

61,1

28,2 7,7 5,5 24,2

84,2 84,7 87,8 69,6

145,0 113,1 124,1 106,1

118,6 84,3 167,4 117,7

93,8 86,3 86,8 91,5

1,9

107,5

105,8

104,1

49,5

3,1

91,1

108,1

124,1

7,7

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

10. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés

Megoszlás, 2009 (%) 50,9 49,1

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2010. év jan–nov. nov. jan–nov. 87,4 86,6 105,5 94,4 106,0 108,0 91,6 85,6

100,0

95,7

95,9

97,8

90,2

27,6 30,5 41,9

96,6 115,6 84,6

94,9 119,7 84,4

101,0 84,8 106,5

94,7 80,3 94,4

TÁBLÁZATOK

43

11. Kiskereskedelmi forgalom 2010. jan– nov., folyó áron (milliárd forint)

Megnevezés

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, háztartásicikk-, építőanyagkiskereskedelem könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. év

2010.

jan–nov.

nov.

jan–nov.

2 953,1

95,9

95,8

99,4

97,8

2 671,6

95,7

95,5

99,0

97,4

281,4 2 565,6

98,3 91,1

98,9 91,4

103,4 101,2

102,8 98,7

214,7

83,2

85,0

101,2

91,3

341,9

95,6

96,0

97,4

98,4

945,0

86,1

86,3

102,2

97,7

599,0

94,3

94,5

103,6

101,4

395,9 1 170,9 6 689,5

99,8 100,1 94,7

99,7 100,2 94,8

98,3 96,5 99,7

100,3 94,7 97,7

558,8

58,4

58,9

107,1

88,1

12. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)

Devizanem

a

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

6 342,0 8 695,3 1 750,9

118,3 109,9 121,6

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

60 570,6 80 287,1 16 685,1

119,1 113,7 116,8

Első becslés.

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 a 2010. november 6 993,5 120,2 9 575,4 110,9 1 929,8 123,1 a 2010. január–november 65 663,2 121,0 87 049,0 115,4 18 083,0 118,5

Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 651,5 880,1 178,9

457,1 722,4 127,8

5 092,6 6 762,0 1 397,8

3 436,8 4 863,4 970,5

44


13. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2010. január–október (folyó áron, millió euró)

Országcsoport

Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 36 949,6 117,0

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 45 440,9 118,5

Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 8 491,3 6 773,3

28 650,2 8 299,5 17 278,9

116,6 118,4 124,2

33 761,7 11 679,2 13 228,8

117,4 121,8 130,8

5 111,5 3 379,8 –4 050,1

4 196,0 2 577,3 –3 793,6

5 941,0 9 914,7 1 423,2 54 228,5

131,4 123,2 106,5 119,2

6 974,4 3 699,5 2 554,9 58 669,7

126,6 142,0 127,8 121,0

1 033,4 –6 215,2 1 131,7 4 441,2

986,4 –5 442,5 662,5 2 979,7

14. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2010. január–október (millió euró) Ebből

Európai Unió (EU–27)

EU–15

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

2 482,0 735,4 1 656,0 14 968,0 17 108,2 36 949,6

1 611,3 520,9 937,1 11 439,9 14 141,0 28 650,2


3 173,7 1 204,8 1 263,9 12 718,4 27 080,1 45 440,9

1 755,5 841,6 710,9 8 635,6 21 818,0 33 761,7

Árufőcsoport

új tagállamok Behozatal 870,7 214,4 718,9 3 528,1 2 967,3 8 299,5 Kivitel 1 418,1 363,3 553,0 4 082,8 5 262,0 11 679,2

EU-n kívüli országok

Összesen

153,1 397,8 4 150,1 2 434,4 10 143,6 17 278,9

2 635,1 1 133,2 5 806,1 17 402,4 27 251,8 54 228,5

734,8 182,0 506,2 3 453,2 8 352,6 13 228,8

3 908,5 1 386,8 1 770,2 16 171,6 35 432,6 58 669,7

TÁBLÁZATOK

45

15. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2010. január–október (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–27)

Ebből EU–15


104,7 116,7 105,6 112,3 119,4 114,7

100,9 108,6 107,5 112,0 120,5 115,2


106,7 110,4 140,1 113,3 117,6 115,7

101,0 100,3 139,2 113,3 117,9 115,7

új tagállamok Behozatal 112,9 144,0 102,9 113,4 114,3 113,3 Kivitel 114,6 144,4 141,0 113,1 115,8 116,3

EU-n kívüli országok

Összesen

89,3 164,9 109,0 113,4 121,3 117,6

103,7 129,3 108,2 112,5 120,1 115,6

123,8 135,6 94,6 116,7 129,9 124,4

109,6 113,1 123,2 114,0 120,3 117,6

46


16. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2010. január–október (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország a Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán b Kína Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b

Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.

Kivitel

Egyenleg

millió euró 54 228,5

58 669,7

4 441,2

3 231,1 1 277,8 1 769,9 372,7 1 036,9 263,6 2 022,6 60,7 2 375,2 202,4 2 320,6 14 155,7 2 274,8 4 174,8 91,5 1 356,6 670,8 421,9 474,8 228,1 2 063,7 536,0 483,0 1 204,9 3 699,3 1 775,4 97,4 589,2 836,8 1 007,4

2 762,5 963,3 2 011,4 388,6 3 151,4 205,5 2 893,4 261,2 2 039,5 710,1 2 136,7 14 948,3 3 202,3 2 116,5 263,7 3 134,8 1 874,4 576,0 589,3 705,4 3 001,4 613,1 1 182,2 381,2 984,5 179,1 59,9 359,0 50,6 1 248,8

–468,7 –315,5 241,5 15,9 2 114,5 –58,1 870,8 200,5 –335,7 507,8 –183,8 792,5 927,5 –2 058,2 172,2 1 778,2 1 203,6 154,1 114,5 477,3 937,7 77,1 699,1 –823,7 .2 714,8 –1 596,3 –37,4 –230,2 –786,2 241,4

Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 119,2 121,0 108,5 115,9 113,8 114,1 113,9 95,0 99,0 127,5 108,5 138,0 125,8 125,0 118,5 138,3 106,4 127,3 95,0 111,4 119,5 120,0 105,6 124,1 119,1 105,4 126,4 157,2 36,2 97,1 135,7 108,8

123,8 114,4 129,3 99,9 125,9 115,0 111,4 96,4 113,1 99,9 117,3 118,6 116,5 125,3 106,7 121,9 117,5 99,9 116,9 126,8 124,9 114,4 164,2 144,5 142,0 170,0 218,3 334,9 226,5 109,2

TÁBLÁZATOK

47

17. Turizmus, vendéglátás Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2010. jan–nov. nov. jan–nov. év

2010. jan–nov.

Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft

6 864 18 041 3 191 8 902 3 672 9 139 642,2

93,5 93,7 91,8 92,1 94,9 95,2 92,7

93,4 93,7 91,4 91,9 95,1 95,5 92,8

111,8 115,9 101,9 101,1 120,0 131,0 95,3

101,7 101,2 104,9 101,3 99,1 101,1 98,2

18. Áralakulás 18.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek a termelőiár-indexe Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index b Az építőipar termelőiár-indexe a b c

év

2009. nov.

jan–nov.

nov.

2010. jan–nov.

90,5

94,8

89,8

131,0

116,2

87,3 95,4 104,9

96,3 92,9 100,3

86,0 95,7 105,2

145,3 111,0 108,2

127,1 101,1 104,2

101,3 107,4 103,1

99,1 101,2 ..

101,4 107,9 c 103,6

110,8 105,7 ..

107,0 101,5 c 100,9

A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok. Január–szeptember.

48


18.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

2009. év


107,0 93,1 88,3 101,1 104,3 101,2


98,3 86,5 83,2 101,3 106,3 103,0

2010. jan–okt. okt. jan–okt. Behozatal 108,6 105,9 99,0 93,7 127,4 117,1 90,8 138,2 111,8 102,0 106,9 100,8 106,4 101,6 97,8 102,9 107,3 100,5 Kivitel 98,6 111,3 98,3 86,8 129,9 110,6 81,4 124,3 115,6 102,2 106,8 102,2 108,4 104,8 98,7 104,5 106,7 100,3

18.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

2010.

2009. év

dec. 104,4 107,5 100,5 102,6 108,2 101,1 104,6 104,2

év 106,7 103,4 100,7 98,6 107,5 107,5 102,8 104,7

103,2 108,2 99,6 100,2 106,3 108,8 104,3 104,9

TÁBLÁZATOK

49

19. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 82,8 681,6

2010. jan–nov. 77,1 673,0

606,3

599,4

88,5

98,6

25,7 117,8 345,4 186,2 80,4 65,3 70,2 29,6

25,1 118,5 343,5 184,9 84,3 66,3 67,5 29,4

96,4 92,1 94,6 97,0 91,5 109,2 97,0 93,1

97,5 100,2 99,3 99,1 104,5 101,4 95,8 99,1

72,5

75,2

99,8

103,8

109,9

133,8

92,4

122,2

293,5 256,5 213,3 37,7 17,8 2 660,7

263,4 265,8 262,0 36,4 21,2 2 702,2

111,7 98,8 101,8 98,9 101,8 96,3

89,8 103,6 122,9 96,4 119,5 101,5

1 821,9 747,9

1 825,9 773,9

93,3 103,6

100,0 103,5

2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező a társadalombiztosítás a Oktatás a Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2009 jan–nov. 98,3 92,6 89,5 98,5

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. a A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-től érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.

20. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés

2009 Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált a munkanélküliek) száma Ebből: pályakezdő b szakképzetlen diplomás nyilvántartásba belépők

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. III. n.év 2009 2010. III. n.év

Létszám (ezer fő)

604,6

543,0

126,7

95,9

51,3 291,1 28,5 75,7

56,4 264,5 31,0 65,7

123,4 118,9 144,3 100,6

97,1 98,9 104,4 94,8

* A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak a negyedévek utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb 8 általánost és gimnáziumot végzett álláskeresőket.

50


21. Regionális munkaügyi adatok, 2010. III. negyedév* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 229,3 124,4 439,5 47,4 405,9 41,5 349,3 40,7 394,5 73,1 510,2 81,9 493,8 56,7 3 822,5 465,7

Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 53,7 9,2 51,7 9,7 52,3 9,3 48,0 10,4 43,2 15,6 45,3 13,8 49,1 10,3 49,7 10,9

* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–74 éves népességen belül.

22. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2010. január–november* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező a társadalombiztosítás a Oktatás a Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra

Nettó

havi átlagkereset (forint)

Bruttó Nettó kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 104,7 107,6 105,7 109,9

140 908 205 469

100 310 133 615

199 634

130 527

105,7

109,8

358 180 152 452 185 444 198 121 122 601 368 711 433 679 180 447

210 876 104 964 122 461 131 784 89 120 213 888 246 144 119 914

106,6 101,1 106,4 102,2 100,5 102,0 103,3 103,2

112,2 104,9 109,5 108,3 103,6 107,1 108,1 107,1

296 224

178 518

102,4

107,4

144 742

101 657

97,8

102,9

243 494 196 445 142 363 178 418 148 969 201 840

156 509 133 291 102 055 122 005 104 169 132 257

105,1 100,7 88,3 100,4 94,5 102,0

113,8 109,2 94,8 106,8 100,1 107,5

205 727 196 486

133 191 131 877

103,8 98,0

108,1 106,2

* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-től érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.

TÁBLÁZATOK

51

23. A háztartások pénzvagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.

2009. szept. 30. 9 800,5

2009. dec. 31. 10 008,6

2010. szept. 30. R 9 660,8

1 677,4 6 297,0 1 380,1 222,3 8 774,0

1 718,5 6 450,3 1 382,3 228,0 9 062,8

1 850,6 6 094,5 R 1 519,6 248,7 R 9 773,2

7 079,9 1 694,1 5 169,1

7 211,3 1 851,6 5 351,2

7 501,3 2 271,9 R 5 942,4

1 501,7 3 337,9

1 562,3 3 466,8

1 645,0 R 3 962,6

26 276,1 R 9 708,8

26 936,3 9 748,1

28 104,0 R 10 338,8

3 980,3

4 003,0

4 239,0

3 876,4 R 1 852,1 R 10 383,7 R 15 892,4

3 890,1 1 855,0 10 507,7 16 428,6

4 160,0 R 1 939,7 R 10 974,6 R 17 129,4

R

R

R

52


24. Államháztartás és központi költségvetés, 2010. január–december* (folyó áron) Bevételek, kiadások a

Államháztartás egyenlege Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elkülönített állami pénzalapok befizetései adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek uniós elszámolások Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás fogyasztóiár-kiegészítés lakástámogatások garancia és hozzájárulás a tb-hez családi támogatások, szociális juttatások költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai helyi önkormányzatok támogatása adósságszolgálat, kamattérítés hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.

Milliárd forint –869,8

Az éves 2009. jan–dec. előirányzat százalékában x x

8 464,7

106,8

101,7

1 125,8 3 200,1 1 860,5

105,8 98,6 90,7

110,6 104,2 92,1

1 878,2

144,8

115,8

8,0

100,0

5,5

257,0 –0,1 9 300,5

217,5 –1,2 106,1

139,4 –0,4 102,7

201,4 107,3 147,4 1 147,5

125,4 98,9 100,1 95,1

112,8 99,9 74,0 125,6

632,4 2 371,5

98,4 128,9

98,7 106,1

1 833,2 1 259,4 1 136,4 230,2 –835,7

111,6 108,2 98,5 104,3 x

101,6 96,3 97,8 102,9 x

TÁBLÁZATOK

53

25. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés

2009. I–III. n.év

Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg

2009

2010. I–III. n.év

42 371 40 104 2 267

58 374 55 022 3 352

51 351 47 958 3 393

9 895 8 826 1 069

13 290 11 924 1 366

10 607 8 656 1 951

1 102

1 473

1 432

3 488 7 096 –3 609 245 –27

4 588 10 089 –5 501 354 –429

3 454 7 480 –4 026 309 1 626

176

–2 708

–778 791

–1 096 –1 528

163

–84

R

R

521

–685 1 713 –508

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.

26. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB

2009. szept. 30. 104 481 52 204

2009. dec. 31. 104 045 51 580

2010. szept. 30. 108 829 53 053

16 210

14 735

15 947

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.

54


27. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények államkötvények kincstárjegyek

Piaci tőkeérték 2009. 2010. dec. 31. dec. 31. 17 480,4 18 500,4 5 712,9 8 656,5 1 512,6

5 816,1 8 647,7 1 378,1

Azonnali forgalom 2009

2010

5 481,7

5 822,9

5 138,2 150,6 123,1

5 522,5 197,2 23,7

* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

28. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

2009. dec. 21 570,33 20 360,10 21 227,01

2010 25 322,96 20 221,37 21 327,07

2010. dec. 21 763,33 21 065,24 21 327,07

TÁBLÁZATOK

55

29. Területi adatok

Területi egység

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

A népesség megoszlása a (%)

17,2 12,3 29,5 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 9,9 3,9 3,2 2,3 9,4 6,9 3,1 2,0 12,1 5,4 3,9 5,6 14,9 5,3 3,7 4,2 13,2 100,0

Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, b 2010. I–III. n.év egy lakosra milliárd jut forint (ezer forint) 813,7 472,7 189,2 153,8 1 002,9 339,8 84,2 197,0 97,5 312,2 33,5 93,3 215,2 195,9 109,2 243,5 30,5 117,7 23,4 81,1 163,1 163,7 58,9 149,5 94,6 295,0 34,5 147,5 187,9 198,2 77,6 112,0 39,1 125,6 9,7 47,1 126,4 104,5 76,7 141,7 35,6 91,0 40,0 71,3 152,2 102,0 48,1 91,1 33,6 91,6 65,3 154,2 147,0 111,5 1 994,7 199,2

Ipari* termelés, 2010. jan– c nov.

Építőipari termelés, 2010. jan– b,c nov.

az előző év azonos időszaka = 100,0 110,5 113,9 111,7 107,3 101,6 115,6 105,0 116,3 116,4 107,5 114,7 98,2 134,0 104,4 113,9 117,0 124,3 108,2 118,2 93,8 122,0 99,4 109,1 111,6 102,3 106,6 107,8 110,5

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2010. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.

80,2 93,2 82,9 85,8 104,2 82,9 90,9 98,1 84,8 102,1 96,2 94,4 158,0 98,3 118,8 106,1 84,6 79,6 94,2 107,8 107,5 84,9 99,3 107,0 97,7 115,7 109,1 90,2

56


29. Területi adatok (folytatás) Nettó nominális kereset, a 2010. I–III. n.év Területi egység forint

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b

161 869 121 619 153 437 126 521 128 669 112 119 123 136 127 118 115 447 108 054 119 283 117 100 108 986 118 138 114 364 111 924 120 949 106 654 113 524 114 570 106 367 103 873 108 590 108 844 106 026 115 823 110 523 131 969

Székhely szerinti adatok. 2010. január 1-jei népességgel számolva.

Lakásépítés, 2010. I–III. n.év


használatba vett lakások száma


tízezer b lakosra jutó

108,7 108,2 108,5 112,4 110,3 108,0 110,4 109,8 110,0 106,0 108,9 107,7 107,8 108,4 107,4 107,0 108,9 106,5 107,4 108,3 107,2 105,2 106,8 107,6 107,3 108,8 108,0 108,2

4 324 3 159 7 483 415 275 324 1 014 812 366 275 1 453 330 322 116 768 434 164 99 697 465 194 283 942 474 175 334 983 13 340

69,1 65,9 67,7 63,9 65,3 66,3 65,0 86,3 64,7 56,7 72,9 61,1 55,4 64,8 59,1 69,4 80,0 91,7 74,3 64,7 36,8 39,0 47,8 104,2 70,0 45,0 67,9 65,9

25,1 25,7 25,4 9,7 8,8 9,0 9,2 18,1 14,1 9,5 14,6 8,4 10,1 5,0 8,1 6,3 5,3 4,8 5,8 8,6 5,0 5,0 6,3 9,0 4,8 7,9 7,5 13,3

TÁBLÁZATOK

57

30. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 30.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2009 Ország, országcsoport

2010. I. n.év

a

2010. II. n.év

2010. III. n.év

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia

összesen (milliárd euró) 11 786,9 274,3 35,0 137,2 13,9 233,0 310,5 26,5 92,9 2 397,1 1 520,9 168,0 63,1 35,4

egy főre jutó b (PPS) 23 600 29 300 10 400 19 200 15 000 21 900 14 300 12 900 15 300 27 400 24 400 18 800 17 200 20 700

95,8 96,1 95,1 95,9 86,1 97,7 101,7 85,3 93,3 95,3 95,0 97,5 95,2 91,9

100,6 100,1 96,0 101,0 97,4 97,3 103,1 99,4 100,1 102,1 100,5 101,7 104,7 99,8

102,0 102,1 100,5 102,3 103,1 96,0 103,8 99,7 101,0 103,9 101,2 101,4 104,2 101,4

102,2 102,5 101,0 102,8 105,0 95,4 104,7 100,8 101,7 103,9 101,1 101,4 103,8 101,3

Egyesült Államok Japán

10 122,6 3 613,1

34 500 24 200

97,4 93,7

102,4 105,5

103,0 103,5

103,2 105,0

volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0

* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek az EU-27-re, Ausztriára, Csehországra, Görögországra, Litvániára, Németországra, Olaszországra, Portugáliára, Lengyelországra, Szlovéniára, az Egyesült Államokra és Japánra szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Magyarország, Bulgária, Észtország és Szlovákia negyedéves volumenindexei szezonálisan nem kiigazítottak. a EUROSTAT előrejelzés. b Vásárlóerő-egység.

30.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2010. január–október* Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.

Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = a 100,0 3 235,3 117,7 98,0 115,0 77,1 124,0 7,4 125,0 31,9 89,0 108,1 122,0 14,1 130,0 54,6 119,0 660,4 119,0 298,3 121,0 46,7 110,0 40,6 125,0 18,5 118,0

Kivitel milliárd euró 3 402,8 94,1 81,4 7,0 12,6 98,2 12,6 59,0 788,0 277,1 30,3 40,2 18,3

előző év azonos időszaka = a 100,0 124,9 115,0 121,0 130,0 105,0 122,0 130,0 121,0 119,0 115,0 115,0 122,0 117,0

Egyenleg, milliárd euró 167,5 –3,9 4,3 –0,5 –19,3 –10,0 –1,5 4,4 127,6 –21,2 –16,4 –0,4 –0,2

58


30.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport

2009. év

EU–27 Ausztria a Bulgária a Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia a Szlovénia

86,2 88,8 81,8 87,0 74,1 90,8 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 86,4 82,4

II. n.év 108,2 108,1 101,4 109,9 118,6 93,6 110,9 104,4 112,1 112,9 107,9 102,7 104,2 124,5 110,3

Egyesült Államok Japán

90,7 78,7

107,4 120,3

III. n.év 107,1 109,4 105,0 111,7 125,9 93,4 112,3 107,8 112,5 110,7 106,0 99,9 104,4 115,3 108,2

2010. szept. 106,2 108,9 108,9 112,5 131,0 89,7 112,0 108,3 110,9 108,5 104,4 98,0 105,0 113,3 105,0

okt. 107,0 107,4 104,0 109,6 137,5 95,4 110,4 117,4 108,3 112,7 102,9 97,8 102,9 113,4 108,2

nov. 107,2 .. 105,6 113,0 135,0 92,0 106,9 117,2 114,5 111,4 104,1 100,8 106,5 117,3 105,3

106,8 112,8

106,0 109,6

105,5 105,7

105,4 104,3

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés.

30.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

101,0 100,4 102,5 100,6 100,2 101,3 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9

II. n.év 102,0 101,8 102,8 101,0 102,9 105,1 102,5 100,5 105,2 101,0 101,6 101,0 104,3 100,7 102,4

III. n.év 102,1 101,7 103,3 101,6 103,1 105,6 102,1 101,8 103,6 101,2 101,7 102,0 107,5 101,1 102,3

2010. szept. 102,2 101,7 103,6 101,8 103,8 105,7 102,5 101,8 103,7 101,3 101,6 102,0 107,7 101,1 102,1

okt. 102,3 102,0 103,6 101,8 104,5 105,2 102,6 102,6 104,3 101,3 102,0 102,3 107,9 101,0 102,1

nov. 102,3 101,8 104,0 101,9 105,0 104,8 102,6 102,5 104,0 101,6 101,9 102,2 107,7 101,0 101,6

99,6 98,6

101,8 99,1

101,2 99,2

101,1 99,4

101,2 100,2

101,1 100,1

2009. év

* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.

TÁBLÁZATOK

59

30.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

8,9 4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 18,0 12,0 5,9

II. n.év 9,6 4,6 9,9 7,3 18,5 9,8 9,6 18,2 11,3 6,9 11,0 7,1 20,0 14,5 7,3

III. n.év 9,6 4,5 10,1 7,1 16,2 9,7 9,6 18,3 11,0 6,7 11,1 7,3 20,5 14,4 7,3

2010. szept. 9,6 4,7 10,1 7,1 16,2 9,7 9,7 18,3 11,0 6,7 11,1 7,3 20,6 14,5 7,3

9,3 5,1

9,7 5,2

9,6 5,1

9,6 5,0

2009. év

okt. 9,6 4,9 10,1 7,2 .. 9,7 9,8 .. 11,2 6,7 11,0 .. 20,6 14,5 7,5

nov. 9,6 5,1 10,2 7,3 .. 9,8 9,8 .. 11,3 6,7 11,0 .. 20,6 14,5 7,5

9,6 5,1

9,8 5,1

* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint. Adatforrás: EUROSTAT.

30.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Észtország, korona Lengyelország, zloty Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Japán, jen

2009. év 0,69 1,36 18,38 10,86 2,85 2,40 187,71 2,94

II. n.év 0,81 1,59 20,94 12,75 3,38 2,81 233,07 3,56

92,43

88,66

* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.

2010. szept. 0,73 1,43 18,02 11,46 2,92 2,53 202,04 3,13 83,29

okt. 0,72 1,41 17,75 11,29 2,87 2,49 196,12 3,08

nov. 0,77 1,50 19,17 12,04 3,13 2,66 218,63 3,30

80,73

83,86

60


31. A népmozgalom összefoglaló adatai*

Év, hónap

1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december + 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–nov. 2010. jan–nov. 2009. jan–nov. százalékában

Népesség az időszak végén (ezer fő)

Természetes szaporodás, fogyás (–)

Élveszületések

Halálozások

10 373 10 175 10 142 10 117 10 098 10 077 10 066 10 045 10 031 10 014

125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442

száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414

–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972

10 028 10 026 10 023 10 022 10 020 10 020 10 020 10 020 10 019 10 019 10 017 10 014

8 405 7 356 7 920 7 633 7 778 8 068 8 963 8 346 8 610 8 261 7 279 7 823

12 412 11 091 12 134 10 664 10 573 9 917 10 342 10 012 9 825 10 766 10 808 11 870

–4 007 –3 735 –4 214 –3 031 –2 795 –1 849 –1 379 –1 666 –1 215 –2 505 –3 529 –4 047

10 012 10 010 10 009 10 007 10 005 10 003 10 001 9 999 9 998 9 995 9 994

7 976 7 422 8 179 7 404 7 005 R 7 171 R 7 793 R 7 468 R 7 669 R 7 386 7 323

R

R

11 477 R 10 586 R 11 389 R 10 662 R 10 619 R 10 183 R 10 933 R 10 045 R 10 429 R 11 384 10 371

R

–3 501 R –3 164 R –3 210 –3 258 R –3 614 R –3 012 R –3 140 R –2 577 R –2 760 R –3 998 –3 048

Élveszületések

Halálozások

ezer lakosra 12,1 14,0 9,5 13,0 9,5 13,1 9,3 13,4 9,4 13,1 9,7 13,5 9,9 13,1 9,7 13,2 9,9 13,0 9,6 13,0 9,9 9,6 9,3 9,3 9,1 9,8 10,5 9,8 10,5 9,7 8,8 9,2

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt 14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1

14,6 14,4 14,3 12,9 12,4 12,0 12,2 11,8 11,9 12,7 13,1 14,0

5,6 4,4 5,2 5,4 5,5 4,7 5,4 4,8 6,3 5,1 4,4 4,7

9,4 9,7 9,6 9,0 8,2 8,7 9,2 8,8 9,3 R 8,7 8,9

13,5 13,8 13,4 13,0 12,5 12,4 R 12,9 11,8 R 12,7 R 13,4 12,6

4,0 3,9 4,6 4,1 R 6,9 4,6 5,9 5,0 R 5,3 R 5,6 6,6

9 994

82 796

118 078

–35 282

9,0

12,9

5,1

99,8

93,4

99,6

117,9

93,6

99,8

98,6

* Születéskor várható élettartam, 2009: férfi: 70,1 év, nő: 77,9 év, átlag:74,0. Nettó tisztított reprodukciós együttható 2009-ben 0,638. (A 2009. évi halandósági tábla alapján számítva.) 2001-től a közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi statisztika (élveszületés, halálozás), valamint a nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával kerültek továbbszámításra.

TÁBLÁZATOK

61

32. Regisztrált bűncselekmények Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos, a ezer közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár, milliárd Ft Az eljárások során megtérült kár, milliárd Ft Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, milliárd Ft Elkobzással biztosított érték, milliárd Ft Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő

2009

Összesen 2010. ezen belül: jan–nov. Budapesten

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. ezen belül: 2009 jan–nov. Budapesten

394,0

389,2

97,7

96,5

119,5

107,2

153,2 240,8

140,2 249,0

40,8 56,9

93,9 98,2

106,5 128,4

98,6 114,4

29,2

33,8

5,8

..

134,8

126,1

101,0

104,3

37,0

83,7

114,3

115,2

3 928,2

3 887,1

5 675,4

96,6

119,7

106,4

213,7

216,2

55,6

101,0

116,4

111,2

5,1

5,4

0,5

86,4

123,5

84,4

101,7

124,1

44,9

100,8

140,9

128,9

7,4

10,6

3,1

64,9

170,5

116,2

41,6

27,8

10,8

90,2

71,7

60,9

3,0 112,8

3,7 106,7

1,6 14,7

78,9 96,7

135,3 112,7

447,2 103,0

10,0 4,0

9,7 3,6

1,0 0,5

87,7 100,0

113,1 105,8

117,2 94,6

Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. a A 2008. december 31-ig "erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények" néven szereplő bűncselekményi kategória megszűnt. 2009. január 1-től új, speciális bűncselekményi csoport került bevezetésre "személy elleni erőszakos bűncselekmények" néven.


63

FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései

F G H I J

Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció

F G H I J

K L M

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

K L M

N

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

N

A B C D E

O P Q R S T U

A B C D E

Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar

O

Víz- és hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás

P Q R S T

Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége

U

Területen kívüli szervezet

64


A KSH Jelenti időszaki információk témáinak jegyzéke Évfolyam 2009

Szám 1

2 3 4 5

2010

Cím Beruházások Magyarországon A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Légzőszervi megbetegedések A színházak tevékenysége Biogazdálkodás Házasságon kívüli születések Európában Zöldség- és gyümölcsfogyasztás A világkereskedelmi folyamatok alakulása 2008-ban Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások

6

Adalékok a gazdasági erőviszonyok alakulásához

7

A magyar–német gazdasági kapcsolatok főbb jellemzői A fogyasztói árak alakulása az Európai Unióban

9 10 11

12

A közszféra létszám- és keresetalakulása Szociális szolgáltatások Gyermekvállalás után – A munkaerőpiacra való visszatérést segítő tényezők Légi személyszállítási teljesítmények az Európai Unióban Közvetlen külföldi tőkebefektetések

1

Beruházások, 2009

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Egészségfelmérés Betegszabadság és táppénzadatok Idegennyelv-tanulás Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban Erdők Magyarországon A versenyszféra létszám- és keresetalakulása A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok a XXI. század elején Adózás az Európai Unióban Fontosabb jövedelmi tételek 2010 I. félév Nincs egészség lelki egészség nélkül – a központi idegrendszer betegségei Kitekintés a világgazdaság helyzetére Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban A gyógyszerágazat főbb jellemzői

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Recommend Documents