KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2009/3
Budapest
© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1219–6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika osztályvezető Internet: http://www.ksh.hu
[email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2009.085
TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2009. JANUÁR-MÁRCIUS ..............5 Összefoglalás...........................................................................................5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ..................................................................13 Ipar .........................................................................................................13 Energia...................................................................................................17 Építőipar.................................................................................................19 Lakásépítés............................................................................................20 Külkereskedelem....................................................................................21 Kiskereskedelem....................................................................................23 Turizmus, vendéglátás ...........................................................................24 Fogyasztói árak......................................................................................27 Foglalkoztatottság, keresetek ................................................................28 Államháztartás, központi költségvetés ...................................................32 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ...................................................................35 Biogazdálkodás......................................................................................35 TÁBLÁZATOK.......................................................................................41 FÜGGELÉK ..........................................................................................81
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM,
2009. JANUÁR-MÁRCIUS Összefoglalás Az elmúlt ötven évben – 1975, 1980 és 1992 után – 2008 végén negyedszerre került a világgazdaság olyan recesszióba, amely során a világ fejlett térségeit egyidejűleg jellemezte a gazdasági teljesítmény visszaesése. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 2009 első negyedévében 2,6%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest, ami meghaladja a megelőző negyedévben tapasztalt csökkenés mértékét (0,8%). Az USA-ban az építési jellegű magánberuházások, valamint a külgazdasági helyzet alakulása – mindenekelőtt az áruimport volumenének 19%-os visszaesése – a recesszió mélyülését jelzik, bár a háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévben valamivel kisebb mértékben csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, mint 2008 utolsó negyedévében. A munkanélküliségi ráta (8,5%) márciusra negyedszázados rekordszintre emelkedett. Az Egyesült Államok mindezek ellenére továbbra is jobban teljesít, mint az Európai Unió: GDP-je 2008 első felében nagyobb mértékben bővült, az utóbbi két negyedévben pedig kisebb mértékben esett vissza, mint az európai integrációé. Az Európai Unió (EU-27) gazdasági teljesítménye 2009 első negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva – előzetes, részben becsült adatok szerint – 4,4%-kal csökkent, 2008 utolsó negyedévéhez képest pedig 2,5%-os volt a mérséklődés üteme. Ezek az adatok a recesszió mélyülését jelzik. A nagy tagállamok közül Németország és Olaszország első negyedéves GDP-je az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkent (6,9, illetve 5,9%-kal) az egy évvel korábbihoz képest, míg Nagy-Britanniáé és Franciaországé attól elmaradóan (4,1, illetve 3,2%-kal). A tagállamok közül a legjelentősebb, 11 és 19% közötti visszaesés a balti államokban következett be. A kereslet visszaesése következtében csökkenő uniós gazdasági teljesítmény az
6
A KSH JELENTI 2009/3
infláció mérséklődésével járt együtt. Kedvezőtlen hatásai ugyanakkor többek között az ipari termelés, a külkereskedelmi forgalom, valamint a munkanélküliség alakulásában mutatkoztak meg: a márciusi, szezonálisan kiigazított ipari termelés 1999. február óta a legalacsonyabb volt, a külkereskedelmi termékforgalom első negyedéves euróértéke 20%-kal maradt el a tavaly január–márciusitól, míg az állás nélkül lévő uniós polgárok márciusi száma (20,2 millió fő) 4,1 millióval lett több az egy évvel korábbihoz képest. (Márciusban a legmagasabb munkanélküliség Spanyolországot jellemezte, ahol a munkanélküliségi ráta egy év alatt 9,5%-ról 17,4%-ra emelkedett.) A válság a fejlődő és feltörekvő államok növekedési ütemét is visszavetette. Kína bruttó hazai terméke 6,1%-kal nőtt az első negyedévben, szemben a 2008. évi 9,0%-kal. A külpiaci kereslet visszaesése a világ második legnagyobb termékexportőre által lebonyolított külkereskedelmi forgalomra is jelentős hatást gyakorolt: a január-márciusi, dollárban számított kereskedelem értéke negyedével lett kisebb az egy évvel korábbihoz képest. (2008-ban 18%-os növekedés volt tapasztalható.) 1. ábra
% 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 2005
A GDP növekedése az előző év azonos negyedévéhez képest (szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek)
2006 Egyesült Államok
2007
2008 Magyarország
2009 EU-27
Adatforrás: Eurostat.
A KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2009 első negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 6,4%-kal csökkent, az előző negyedévinél közel 4 százalékponttal nagyobb mértékben. A naptári hatást figyelembe véve a
ÖSSZEFOGLALÁS
7
gazdaság I. negyedévi teljesítményének szintje 5,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedéve óta folyamatosan és gyorsuló ütemben mérséklődik a bruttó hazai termék előállítása, az I. negyedévben a csökkenés mértéke 2,3% volt. A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. Az ipari termelés 2009 első két hónapjában több mint negyedével esett vissza, márciusban azonban a csökkenés üteme 16%-ra mérséklődött. (Ennek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a munkanapok hatását is kiszűrő adatok ennél 4 százalékponttal nagyobb visszaesést mutatnak, valamint azt, hogy a kisebb mértékű csökkenésben az előző év márciusának alacsonyabb bázisa is szerepet játszott.) Az ütemváltozás az exportértékesítési dinamika alakulásával magyarázható, a belföldi értékesítés mind márciusban, mind az I. negyedév átlagában azonosan alakult (–6,9%). Az első negyedév egészében az ipar bruttó termelése 22%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ami továbbra is elsősorban az exportkereslet visszaszorulásának következménye. Az első negyedévben a feldolgozóipar egyik alága sem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nagyobb ágazatok közül – amelyek együttesen több mint felét képviselik a termelésnek – az ipari átlagnál nagyobb mértékben csökkent a termelés a járműgyártásban (39%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (38%-kal), a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (30%-kal) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (23%-kal). Az iparban alkalmazásban állók számának 8,3%-os csökkenése mellett az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 16%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az új rendelések volumene márciusban az év első két hónapjára jellemzőnél kisebb mértékben, 15%-kal csökkent, a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya 19%-kal alacsonyabb volt a 2008. március véginél. Az ipar belföldi értékesítési árai az év első három hónapjában a tavaly ilyenkorinál lényegesen kisebb ütemben, 4,9%-kal nőttek. Az exportértékesítési árak – a forint gyengüléséből adódóan – gyorsuló ütemben, az első három hónap átlagában 9,7%-kal emelkedtek. Összességében az ipari termelői árak márciusban 9,1%-kal, január– márciusban 7,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelésében a 2006 óta tartó csökkenő tendencia után a tavalyi év utolsó hónapjaiban növekedés volt tapasztalható. 2009 első két
8
A KSH JELENTI 2009/3
hónapjában a növekedés megtorpant, de márciusban az ágazat termelése ismét 3,5%-kal emelkedett. Az első negyedév átlagában 4,1%-os csökkenés következett be, ami lényegesen kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában (18%). A két építménycsoport termelése ellentétesen alakult, míg az épületeké 7,9%-kal csökkent, addig az egyéb építményeké 2,8%-kal nőtt. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene közel negyedével csökkent, míg az egyéb építményeké 40%-kal emelkedett. A március végi szerződésállomány 4,2%-kal meghaladta az előző évi szintet. Az építőipari termelői árak az első negyedévben 4,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 15%-kal emelkedett, a kiadott építési engedélyeké pedig 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala a tavaly ilyenkori 37%-os emelkedéssel szemben idén január–márciusban 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A növényi termékek ára – a múlt évi kiemelkedő terméseredmények következtében – 39%-kal, az élő állatok és állati termékeké ennél jóval szerényebb mértékben, 4,5%-kal mérséklődött. 2009 első negyedévében a nemzetgazdaság megelőző év azonos időszakához viszonyított szállítási teljesítménye mérséklődött, s a csökkenés mértéke meghaladja a korábbiakban tapasztaltat. Az áruszállítás árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 11%-os visszaesést mutat a 2008. január–márciusi időszakhoz képest. Valamennyi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben, mintegy negyedével a vasúté. A helyközi és a helyi személyszállítás utaskilométerben kifejezett teljesítménye egyaránt 5–6%-kal mérséklődött. 2009 első negyedévében kevesebb mint 26 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, ami 44%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság energiafelhasználása 8%-kal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami mögött elsősorban a gazdasági teljesítmény visszaesése áll. Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom 2007 második negyedéve óta tartó csökkenése, üteme pedig enyhén gyorsult. A forgalom volumene márciusban 5,5%-kal, január–márciusban 4,6%-kal (a naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,6, illetve 3,2%-kal) volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az első háromhavi mérséklődés az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,3, míg a nem élelmiszertermékeket árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában 7,4%
ÖSSZEFOGLALÁS
9
volt. Az üzemanyag-forgalom 0,9%-kal emelkedett. A kiskereskedelmen kívül megfigyelt gépjármű- és járműalkatrész-forgalom – a vásárlóerő szűkülésével és a hitelfeltételek megváltozásával is összefüggésben – az egy évvel korábbinak háromnegyedére esett vissza. 2009 első negyedévében 7,9 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 5%-kal több, mint 2008 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma 3,6 milliót tett ki, ami 3%-kal elmaradt az előző évi szinttől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma egy-egy hónapnyi mérsékelt növekedéstől eltekintve 2008 januárja óta folyamatosan csökken. Az év első három hónapjában mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában 14%-os csökkenés következett be, a külföldi forgalomban nagyobb mértékű volt a visszaesés. A szállodák szobafoglaltsága 34% volt az első három hónapban, az egy évvel korábbinál 5,6 százalékponttal alacsonyabb. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele folyó áron 12%-kal (reálértéken 16%-kal) kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2009 első negyedévében 144 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 6,9%-kal maradt el a 2008 első negyedévében mérttől. A külkereskedelmi termékforgalom elmúlt évet jellemző fokozatosan mérséklődő bővülését, illetve a IV. negyedévben kezdődött csökkenését ez évben nagymértékű visszaesés követte. Az első negyedévben folyó áron, euróban számított adatok szerint a kivitel értéke 26%-kal, a behozatalé ennél nagyobb mértékben 29%-kal csökkent 2008 első negyedévéhez képest. Ezen belül márciusban mindkét oldalon mérséklődött a visszaesés üteme. A kivitel visszaesését meghaladó importcsökkenés következtében a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 282 millió eurós aktívuma 609 millió euróra nőtt. 2009 első két hónapjában az export volumene 27%-kal, az importé pedig 28%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,0%-kal magasabb volt, aminek következtében a cserearány kismértékben romlott. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – a január–áprilisi időszakban 604 milliárd forint volt, 82 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás legfontosabb tényezőjét a társadalombiztosítási alrendszer jelentette,
10
A KSH JELENTI 2009/3
amelynek 94 milliárd forintot kitevő kiadási többlete 68 milliárddal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében is romlás volt tapasztalható: az egyenleg 31 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, bár még így is 24 milliárdos aktívumot mutat. A központi költségvetés egyenlege ezzel szemben javult, az 535 milliárd forintot kitevő deficit 17 milliárddal kevesebb a 2008. január–áprilisihoz képest. Ez utóbbi alrendszer esetében a bevételek és a kiadások is elmaradtak valamelyest az egy évvel korábbitól. A világgazdaságban bekövetkezett negatív folyamatok 2009 I. negyedévében éreztették hatásukat a hazai munkaerő-piaci tendenciákban is. A 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 3 millió 736 ezer fő volt, 2,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal 55,1%-ra csökkent. A munkanélküliek száma 403 ezer fő volt, 21%-kal (70 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 9,7%-ra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2009 I. negyedévében 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban, 94 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 4,6%-os, a költségvetésben 0,7%-os létszámcsökkenés következett be. Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 0,3%-kal, a nettóé 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 3,4%-kal emelkedett a nettó bér, miközben a költségvetés területén 7,3%-os csökkenés következett be, aminek hátterében döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása áll. A keresetek reálértéke – a fogyasztói árak 3,0%-os emelkedését figyelembe véve – 2,7%-kal csökkent. 2009. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,0 billió forint, a tizenkét hónappal korábbinál 5%-kal több volt. A tartozások ugyanennyi idő alatt 28%-kal emelkedtek, értékük 11,1 billió forint volt. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 14,8 billió forintot tett ki, 7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke elérte a 7,5 billió forintot március végén, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A 2,4 billió forintos növekedés több mint háromötöde az árfolyamváltozások hatásait számszerűsítő átértékelődéseknek, a fennmaradó rész pedig a pénzügyi műveleteknek tulajdonítható. 2009 első negyedévében a háztartások által felvett devizahitelek összege
ÖSSZEFOGLALÁS
11
alacsonyabb volt a visszafizetettekénél (47 milliárd forinttal), amelyre több mint egy évtizede nem volt példa. A fogyasztói árak növekedésének üteme a tavalyi év folyamán szinte folyamatosan mérséklődött. Ez a tendencia 2009 első három hónapjában is folytatódott, áprilisban azonban a növekedés a márciusit meghaladó ütemű, 3,4%-os volt. Az első négy hónapban átlagosan 3,1%-kal emelkedett a fogyasztói árak színvonala az egy évvel korábbihoz képest. Továbbra is a háztartási energia drágult a leginkább, 13%-kal, de átlagot meghaladóan nőtt az élelmiszerek, az élvezeti cikkek és a szolgáltatások ára is. Három főcsoport termékeiért ugyanakkor átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban (tartós fogyasztási cikkek, ruházkodási termékek, egyéb cikkek, üzemanyagok). 2009 I. negyedévében 15%-kal kevesebb személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 13%-kal, az ittasan okozott baleseteké 6%-kal csökkent. A balesetek 13%-ának hátterében állt alkohol. A több mint 4 és fél ezer balesetet szenvedett személy közül 170-en vesztették életüket. A meghalt személygépkocsi-vezetők 60, az áldozatul esett elől ülő utasok 35, a hátul ülő utasok 83%-a nem használta a biztonsági övet. A balesetek során meghaltak 47%-a vétlen áldozat volt. A balesetek 91%-a a járművezetők hibájából történt, leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet. Az autópályákon közlekedők 15%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban.
12
A KSH JELENTI 2009/3 1. tábla
Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2009. január–március 2009 2008 Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index a Munkanélküliségi ráta , % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a A 15–64 éves népességen belül.
január– február
március
január– március
100,0 99,4 100,1 100,2 98,5 93,7 101,5 98,4 72 997 105,6 72 838 105,6
74,2 93,0 69,6 92,6 79,8 90,3 120,2 95,9 8 553 69,0 8 670 69,6
84,4 93,1 81,8 89,7 94,0 103,5 111,3 94,5 4 680 76,6 5 173 81,8
77,7 93,1 73,8 91,7 84,5 95,9 117,2 95,4 13 233 71,5 13 843 73,7
105,0 111,6 97,0 102,1 100,4 2 762 100,1 7,9 198,7 107,5 122,0 106,8
107,1 105,0 71,6 106,4 106,0 2 679 97,0 .. 193,2 98,5 119,3 98,7
109,1 104,6 73,2 .. .. 2 646 95,3 .. 201,3 104,3 123,3 103,3
107,7 104,9 71,3 .. .. 2 672 96,6 9,7 195,8 100,3 120,6 100,2
2.) 2009. január–április 2009 2008 Fogyasztóiár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok
január– március
április
január– április
106,1 –907
103,0 –566
103,4 –38
103,1 –604
–862 –73
–556 –38
21 –56
–535 –94
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Ipar Az ipari termelés a mintegy féléve tartó, december óta nagymértékű visszaesése márciusban mérséklődött. A januári 23 és a februári 29%-os csökkenés után márciusban 15,6%-kal volt kevesebb a termelés volumene (munkanappal kiigazított adatok szerint 19,6%-kal), mint egy évvel korábban. Márciusban a bányászatban 8%-kal nőtt, az energiaiparban 4,0%-kal csökkent a termelés, a feldolgozóipar két ágazatában növekedés volt: az élelmiszeriparban 4,4%, az egyéb feldolgozóiparban 5,9%-os, a többiben az első kéthavinál kisebb mértékű visszaesés következett be. A csökkenés mértéke továbbra is nagyon differenciált, kirívó a kohászatban (36%), csekély a kokszgyártás, kőolajfeldolgozásban (1,8%) és a gyógyszergyártásban (3,2%). Az év első három hónapjában 22,3%-kal csökkent a termelés volumene, ami továbbra is az exportkereslet visszaszorulásából adódott. Az első negyedévben a feldolgozóipar egyik alága sem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nagyobb ágazatok közül – amelyek együttesen több mint felét képviselik a termelésnek – az ipari átlagnál nagyobb mértékben csökkent a termelés a járműgyártásban (39%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (38%-kal), a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (30%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (23%-kal). Öt másik ágazatban az átlagnál kisebb csökkenés volt tapasztalható.
a Az ipar összesenre közölt információk valamennyi ipari vállalkozás adatait tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5-49 fő között), részben egyéb adatforrás alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként. Az ágazati, szakágazati, vállalatnagyság szerinti, területi és termelékenységi adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.
14
A KSH JELENTI 2009/3 2. ábra
% 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 2008. jan.
Az ipari termelés és értékesítés változása (az előző év azonos időszakához képest)
2008. júl. Termelés
Belföldi értékesítés
2009. jan. Exportértékesítés
Az ipari exportértékesítés volumene márciusban 18, az év első három hónapjában 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Január–márciusban a főként exportra termelő ágazatok közül a számítógépek, elektronikai, optikai termékek külpiaci értékesítése 23, a járműgyártásé 38%-kal csökkent. A kereslet jelentős mértékben visszaesett a kohászat, fémfeldolgozás exportértékesítésében is (40%). Növekedés az élelmiszeriparban (5,6%), valamint az egyéb feldolgozóiparban (3,6%) volt tapasztalható. Az ipar belföldi értékesítése mind márciusban, mind az első három hónapban 6,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsősorban belföldre termelő ágazatok közül a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás hazai értékesítési volumene gyakorlatilag stagnált (+0,2%), az élelmiszeriparé 3,8%-kal csökkent, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé 19%-kal nőtt az első negyedévben. Az ágazatok közül emelkedés volt még a bányászatban (17%), valamint a gyógyszergyártásban (8,8%). A többi ágazatban – egy kivételével – az ipari átlagnál jobban csökkent a hazai értékesítés volumene és többségükben a márciusi mérséklődés enyhébb volt az első kéthavinál. A létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok közül az első negyedévben a 250 főt és annál többet foglalkoztató vállalkozások termelése esett vissza legnagyobb mértékben, 24%-kal. Ezt a csökkenést alapvetően az exporteladásaik 27%-os visszaesése eredményezte, de belföldi értékesítésük szintén mérséklődött, 6,0%-kal. Az 50–249 főt foglalkoztató (közepes méretű) vállalatok termelése 18%-kal, az 5–49 főt foglalkoztató kisvállalkozásoké pedig 15%-kal maradt el az előző év
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
15
azonos időszakától. Mindkét létszám-kategóriában a külpiaci értékesítés visszaesése volt a nagyobb mértékű (20%). A kisvállalkozások esetében a belföldi értékesítés is közel 12%-kal, a közepes méretű vállalkozásoké viszont alig (2,3%-kal) csökkent. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első három hónapjában 8,3%-os létszámcsökkenés volt regisztrálható, ami a termelés visszaesésénél lényegesen kisebb mértékű, így a termelékenység 15,5%kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az év első három hónapjában nőtt a termelékenység a kis súlyú bányászatban (24%), valamint az energiaiparban (0,5%). A feldolgozóipari ágazatok közül az élelmiszeriparban 2,9%-os növekedés következett be, a többi feldolgozóipari ágazatban pedig kisebb hatékonysággal termeltek, mint az előző év azonos időszakában. 2009 első negyedévében az ipari termelés egyik régióban sem érte el az előző évi szintet. Az utóbbi tíz évben dinamikusan bővülő KözépDunántúl ipari telepein következett be a legnagyobb visszaesés (33%). Az egy évvel ezelőtt legnagyobb mértékű termelésbővülést elérő KözépMagyarországon 13%-kal csökkent a bruttó termelés volumene. A márciusi termeléscsökkenés a Dél-Dunántúlon kissé nagyobb, az összes többi régióban kisebb volt az előző kéthavinál. 2.
tábla
Az ipari termelés alakulása területi egységek szerint (előző év azonos időszaka = 100,0) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld a
2008. I. negyedév 110,2 109,1 104,6 104,7 99,0 108,5 97,6
a
2009. I. negyedév 87,0 67,1 70,4 86,7 77,1 87,0 90,5
2003-as TEÁOR szerinti adat, korlátozottan összehasonlítható.
2009 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése az előző kéthavi 28–35%-os csökkenés után 15%-kal maradt el az előző év azonos időszakától, ez mindkét értékesítési irány hasonló mértékű visszaeséséből adódott. Az összes rendelésállomány 19%-kal alacsonyabb volt a 2008. márciusinál, ami a belföldi rendelésállomány
16
A KSH JELENTI 2009/3
7,4%-os növekedésének és az exportrendelések 22%-os csökkenésének a következménye. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelése – munkanaptényezővel korrigált indexek szerint – az év első negyedévében 18%-kal csökkent a tavaly ilyenkorihoz képest. Az adatot közlő 22 tagország mindegyikében elmaradt a termelés volumene a 2008 első negyedévétől. A nagy ipari országok közül Németországban 20, Franciaországban 16, Olaszországban 21, Nagy-Britanniában pedig 13%-kal esett vissza a termelés volumene. A legnagyobb mértékű (29%) csökkenés Észtországban volt. A hazai ipari termelői árak január–márciusban a tavaly ilyenkori 4,8%-os növekedés után 7,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszak szintjét, ezen belül márciusban 9,1%-kal emelkedtek. A termelői árak gyorsuló ütemű emelkedése főként az exportértékesítési forintárak 9,7%-os növekedésének következménye (ami 2008-ban 0,7%-os volt). A belföldi értékesítési árak emelkedése ugyanakkor a 2008 első negyedévi közel 11%-ról kevesebb mint felére mérséklődött. 3. ábra
Az ipari termelői árak változása %
(előző év azonos időszaka = 100)
15 10 5 0 -5 2008. jan.
2008. júl. Ipari termelői árak Ipar belföldi értékesítési árai Ipar exportértékesítési árai
2009. jan.
Az ipar belföldi értékesítési árai az év első három hónapjában 4,9%kal emelkedtek. A nagyobb ágazatok közül nőttek az energiaipar (11,1%), a kohászat, fémfeldolgozás (9,6%), a járműgyártás (6,7%), a gumi-, műanyag- és építőanyagipar (3,9%) és az élelmiszeripar (2,5%) árai. Ezen ágazatok együttes aránya a belföldi értékesítés közel háromnegyedét képviseli. Ugyanakkor négy ágazatban (a textiliparban, valamint a vegyipari
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
17
ágazatok közül háromban) az árak nem érték el az előző év azonos időszak színvonalát. A többi ágazatban – egy kivétellel – átlag alatt emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az exportértékesítési árak január–márciusban – a forint gyengülésével összefüggésben – gyorsuló ütemben emelkedtek: januárban 6,9, februárban 10, márciusban 12,2%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari export több mint felét adó és nagyrészt külpiacra termelő két ágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termékek, valamint a járműgyártás árai az I. negyedévben 11,9, illetve 8,7%-kal nőttek. Az átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek az árak a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (három hónap átlagában 12,1%), a kohászat, fémfeldolgozásban (15,1%), valamint a villamos berendezés gyártásában (12,4%). A legnagyobb mértékben, 21%-kal a gyógyszergyártás exportárai emelkedtek. Két ágazatban tavaly december óta csökkennek az árak, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban évkezdettől 17,6, a vegyi anyag, termék gyártásában 8,1%-kal. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelői árai az első negyedévben 0,6%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül januárban 0,3%-kal emelkedtek, februárban és márciusban 0,4%-kal, illetve 1,6%-kal csökkentek. Az adatot közlő 23 tagország közül az utóbbi három hónapban 11 országban csökkentek az árak, leginkább Litvániában, közel 11%-kal. A többi országban 0,3 és 7,7% közötti emelkedés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékű árnövekedés – a forint gyengülésével összefüggő exportár-emelkedés következtében – Magyarországon volt.
Energia Az energia felhasználását az év elején jelentősen befolyásolja az időjárástól függő fűtési igény. Ezért az I. negyedévi változások rendszerint jóval nagyobbak, mint az év egészére vonatkozóak. Idén az I. negyedévi átlaghőmérséklet (3,0 °C) közel 2 °C-kal alacsonyabb volt a tavalyinál, ami növelte az energiaigényt. Ugyanakkor a gazdaság I. negyedévi teljesítménye jelentősen csökkent, és ebben döntő szerepe volt az átlagosnál nagyobb energiaigényű ipari teljesítmény visszaesésének. Mindez együttesen fejeződik ki abban, hogy az ország energiaigényessége ebben az időszakban is szerény mértékben csökkent.
18
A KSH JELENTI 2009/3
2009 első három hónapjában 315,0 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 27,5 PJ-lal, 8,0%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. (Tavaly ilyenkor 6,9%-kal nőtt a felhasználás.) A gazdaság relatív energiaigényessége – a GDP 6,4%-os csökkenése mellett – 1,7%-kal mérséklődött. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül a korábbinál nagyobb hányad, 42% hazai termelésből származott, 58% behozatalból. Termelésből 1,7%-kal több állt rendelkezésre, mint tavaly az I. negyedévben. A legtöbb energiaféle termelése növekedett, a földgázé 10,8%-kal, a kőolajé 3,9%-kal, míg a szén termelése csökkent, és a legnagyobb súlyt képviselő atomerőművi villamos energiáé is elmaradt valamelyest (0,4%-kal) az előző évitől. Növekedés jellemezte a megújuló energiaforrásokat is: a szélerőművi villamos energia termelése négyszeresére nőtt, az egyéb energiaforrásoké 5,7%-kal, a tűzifa előállítása 2,9%-kal emelkedett. Az energiahordozó-behozatal 32%kal csökkent, ezen belül a nagy mennyiségben importált energiahordozók közül a földgáz behozatala – elsősorban az orosz szállítások januári kéthetes szünetelése miatt – 54%-kal, a széné 48%-kal, a kőolaj és kőolajtermékeké 4,6%-kal lett kevesebb. 4. ábra
Energiafelhasználás
PJ 125 100 75 50 25 0 Január
Február 2007
2008
Március 2009
Az I. negyedév folyamán 32,2 PJ energiát exportáltak. A termelésből és behozatalból rendelkezésre álló mennyiséget a felhasználás biztosításához 82,5 PJ-lal a készletekből egészítették ki.
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
19
Építőipar Az építőipari termelés a 2006 óta tartó csökkenő tendencia után a múlt év utolsó hónapjaiban meghaladta az egy évvel azelőtti szintet. Ez az épületek építésén kívüli építőipari munkálatoknak (utak, közművek, egyéb műtárgyak építésének) volt köszönhető. A folyamat idén az első két hónapban megtorpant, az ágazat termelése 11%-kal csökkent, de márciusban ismét 3,5%-os növekedés mutatkozott. Összességében az első negyedévi teljesítmény a 2008. január–márciusi 17,5%-os csökkenés után 4,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. A két építménycsoport termelése ellentétesen alakult, míg az épületeké 7,9%-kal csökkent, addig az egyéb építményeké 2,8%-kal nőtt. Az év első két hónapjában mindkét építményfőcsoportban kisebb volt a termelés, márciusban az épületek építése minimálisan (0,5%) csökkent, ugyanakkor az egyéb építményeké 9,3%-kal nőtt. 5. ábra
% 40
Az építőipari termelés változása építményfőcsoportok szerint (előző év azonos időszakához viszonyítva)
30 20 10 0 -10 -20 2008. márc.
2008. júl. Termelés
Épületek
2009. jan. Egyéb építmények
Márciusban 1,9%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, ami az épületekre kötött szerződések 23%-os csökkenéséből, valamint az egyéb építményekre kötöttek 40%-os emelkedéséből adódik. A negyedév végi szerződésállomány 4,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, ezen belül az épületek negyedév végi szerződésállománya 13%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 22%kal nőtt.
20
A KSH JELENTI 2009/3
Az építőipar termelői árai az év első három hónapjában, az előző évinél mérsékeltebben, 4,8%-kal, az előző negyedévhez képest 1,1%-kal emelkedtek.
Lakásépítés Az év első három hónapjában nőtt a lakásépítés, ugyanakkor az I. negyedév folyamán kiadott új lakásépítési engedélyek száma 7%-kal csökkent. Ebben a negyedévben 6600 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami közel 15%-kal több, mint 2008 első negyedévében volt. A növekedés elsősorban a vállalkozói, értékesítésre szánt lakásépítés területén volt igen gyors ütemű. Az elkészült lakások számának növekedése minden településtípusban megfigyelhető volt. Budapesten és az 50 ezer főnél kevesebb lakost számláló városokban a használatba vett lakások száma erőteljesebben növekedett, mint a megyei jogú városokban és a községekben. Tízezer lakosra számítva Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon épült több lakás, mint az országban átlagosan. 6. ábra
Tízezer lakosra jutó lakásépítés az I. negyedévben Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl 2008
Észak-Alföld
2009
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Országos átlag 0
2
4
6
8
10
12
A lakások 53%-át természetes személyek építették, ami 6,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A többit vállalkozások készítették, amelyek 25%-kal építettek több lakást, mint 2008 első negyedévében. A helyi önkormányzatoknál nem épült lakás ebben az
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
21
időszakban. Értékesítésre 29%-kal, saját használatra pedig 4%-kal több lakás épült. A bérbeadásra szánt lakások száma 38 db volt, ami az összes épített lakás 0,6%-át adja. A lakossági, házilagos kivitelezéssel építkezők száma tovább szűkült, 26%-kal kevesebb lakás épült ilyen módon, mint egy évvel korábban. Az építőipari főtevékenységet végző kivitelezők ugyanakkor 34%-kal több lakást adtak át, ami az épített lakások 83%-a. Az új lakások átlagos nagysága 1 m2-rel csökkent, így 90,6 m2, ami főként a Budapesten épült lakások 3,4 m2-es átlagos alapterület-csökkenéséből adódik. Az év első negyedévében 854 lakás szűnt meg, 19%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A megszűnést előidéző leggyakoribb ok az avulás, valamint az új lakás építése. A megszűnt lakások átlagos nagysága 73 m2 volt ebben az időszakban.
Külkereskedelem 2009 márciusában folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom hónapok óta tartó nagymértékű visszaesése. Az első becslés szerint a kivitel értéke 5173, a behozatalé 4680 millió eurót tett ki, sorrendben 18%kal, illetve 23%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. A forgalomcsökkenés mellett a külkereskedelmi mérleg a tavaly márciusi – szintén jelentős – 214 millió eurós aktívumnál is magasabb, 493 millió eurós többlettel zárt. A január–márciusi időszak egészét tekintve a kivitel euróban kifejezett értéke 26%-kal, a behozatalé ennél valamivel nagyobb mértékben, 28%-kal csökkent, a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 282 milliós aktívuma a vizsgált időszakban 609 millió euróra növekedett. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közti forgalma 2009 január–márciusában 538 milliárd eurót tett ki, folyó áron 23%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívüli exportja, valamint importja egyaránt 20%-kal csökkent, értékük 254 milliárd, illetve 302 milliárd euró volt. Mérlegük 48 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 15 milliárd euróval kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország január–februári exportjának 81%-át, importjának pedig 67%-át bonyolította le az unión belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 27%-kal, az importé még ennél is nagyobb mértékben, 31%-kal csökkent. A termékforgalom
22
A KSH JELENTI 2009/3
kétszámjegyű visszaesése mind a régi, mind az új tagállamok viszonylatát érintette. Az összes termékforgalom mindkét irányban több mint felét adó régi tagállamokba irányuló export 27%-kal, az import 32%-kal maradt el az egy évvel korábban mérttől, az új tagállamok esetében a visszaesés mértéke 28, illetve 27% volt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében többlettel zárt, eltérés csak az egyenleg változásában volt megfigyelhető. A régi tagállamok külkereskedelmi mérlege a tavalyi 629 millió eurós aktívumról 790 millió euróra nőtt, míg az új tagállamok egy évvel azelőtti 685 milliós többlete 2009 első két hónapjában 473 millió euróra mérséklődött. Az uniós forgalom kéthavi mérlege ennek megfelelően 1263 millió eurós többletet mutatott. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló magyar kivitel esetében lényegesen erőteljesebb visszaesés mutatkozott, mint az uniós országok esetében. Az export 41%-kal, az import ennél 10 százalékponttal kisebb mértékben csökkent, a külkereskedelmi mérleg passzívuma 1147 millió euróra mérséklődött. A passzívum csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy a gépipari import értékének jelentős visszaesése miatt az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiánya 374 millió euróval csökkent. Ezzel szemben az EU-n kívüli európai országokkal folytatott termékkereskedelem mérlege az előző év azonos időszaki 23 millió eurós aktívumról 68 millió eurós passzívumba fordult, melynek fő oka a gépipari exportértéknek az importot lényegesen meghaladó mértékű csökkenése volt. 2009 január–februárjában a kivitel volumene 27%-kal, a behozatalé ennél egy százalékponttal nagyobb mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A volumen visszaesésének fő oka a forgalom mindkét irányában a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében keresendő, melyek kiviteli volumene 33%-kal, a behozatalé pedig 34%-kal maradt alatta az előző év azonos időszakában mértnek. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb mértékű volumencsökkenés a közúti jármű, valamint gépjárműmotor kivitelében és behozatalában, a híradás-technikai termékeken belül pedig a mobiltelefon-kivitel esetében mutatkozott. A feldolgozott termékek kivitelének csökkenése szintén valamivel a behozatalé alatt maradt: az árufőcsoport egészét nézve az export volumencsökkenése 19%-os, az importé 21%-os volt az év első két hónapjában. A csökkenés elsősorban a vas és acél, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek, valamint a vegyipari termékek forgalmának átlagot meghaladó mértékű visszaesésével függ össze, míg a
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
23
gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott. Az energiahordozók importjának és a jóval kisebb jelentőségű exportjának volumene egyaránt 28%-kal csökkent. Az import csökkenése döntően a januári gázszállítások elmaradásának következménye, de kőolajból is kisebb mennyiség érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. A forgalom mindkét oldalán kis tételt képviselő nyersanyagok kiviteli volumene 23%-kal, a behozatali 35%-kal csökkent. 2009 január– februárjában is folytatódott az élelmiszerek, italok, dohánytermékek 2008 szeptemberétől tartó exportvolumen bővülése: ezen termékcsoportból 5,8%-kal többet exportált hazánk, mint egy évvel korábban, míg a behozatali volumen 9,0%-kal csökkent. Az export növekedésének legfőbb tényezője a februári gabonakivitel 50%-os bővülése volt, az import csökkenése pedig a zöldség- és gyümölcsforgalom átlagot meghaladó visszaesésének következménye. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,0%-kal volt magasabb 2009 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány kismértékben romlott. Ezen belül a két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek import- és exportárszintje 7, illetve 9%-kal, a feldolgozott termékeké pedig 4, illetve 5%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalomban kisebb súlyú termékfőcsoportok közül az élelmiszerek, italok, dohány és az energiahordozók esetében 10%-ot meghaladó importár-növekedés az exportárak csökkenésével párosult, a nyersanyagok kiviteli és behozatali árai sorrendben 5–7%-kal emelkedtek.
Kiskereskedelem A kiskereskedelmi eladások volumene 2009 márciusában a 2007 második negyedévében kezdődött tendencia folytatásaként tovább csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint január–februárban. A kiigazítás nélküli adatok alapján márciusban 5,5, január–márciusban 4,6%kal volt kisebb a forgalom reálértéken, mint egy évvel korábban. A naptárhatástól megtisztított adatok 3,6, illetve 3,2%-os csökkenésről tanúskodnak. A kiskereskedelmen belül mindkét fő tevékenységcsoport esetében kisebb lett a forgalom volumene, a nem élelmiszertermékek eladásai nagyobb mértékben estek vissza.
24
A KSH JELENTI 2009/3
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának több mint kilenctizedét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladási volumene 4,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma az első három hónapban 1,8%-kal maradt el a múlt évitől. A nem élelmiszertermékeket árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb mértékű visszaesés következett be. Ezen belül a forgalom legnagyobb részét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-, valamint az iparcikküzletek forgalma csökkent leginkább, 13%-kal; a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikküzletek forgalma 4,5%-kal mérséklődött, a textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelmi üzletek, továbbá a gyógyszer-, gyógyászaticikk-, illatszerüzletek 1,2, illetve 0,6%-os enyhe csökkenést könyveltek el. A 2009 januárja óta szintén a kiskereskedelemhez sorolt üzemanyagforgalom volumene 0,9%-kal emelkedett (némileg nagyobb mértékben, mint az előző év azonos időszakában). A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészforgalom visszaesésének mértéke 26%-os volt, míg az előző év azonos időszakában a forgalom lényegében stagnált. Az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint 2009 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 3,1%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A rendelkezésre álló adatok alapján forgalomnövekedést NagyBritanniában, Ausztriában és Belgiumban (0,8–2,1%) mértek, míg a legnagyobb visszaesést a balti országokban (17–27%) figyelték meg.
Turizmus, vendéglátás 2009 első negyedévében 7,9 millió külföldi látogató b érkezett hazánkba, 5%-kal több, mint 2008 azonos időszakában. Tíz látogatóból nyolc egy napra érkezett. A több napra érkezők átlagosan 6,6 napot tartózkodtak Magyarországon, kismértékben többet, mint egy évvel korábban. A külföldre látogató magyarok száma 3,6 milliót tett ki, ami 3%kal volt kevesebb az előző évi szintnél. A magyarok 65%-a nem éjszakázott külföldön. A több napra utazók átlagosan 10,7 napot töltöttek
b
Tehergépjármű-vezetők nélkül.
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
25
határainkon kívül, ami kevéssel szintén meghaladja az egy évvel korábbi értéket. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az év első három hónapjában az egész évesnek valamivel több mint egytizedét teszi ki. 2009 január–márciusában a kereskedelmi szálláshelyeken 458 ezer külföldi vendég 1,2 millió éjszakát töltött el. A vendégek száma 19, az éjszakák száma 17%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom kilenctizedét fogadó szállodák az átlagosnak megfelelő csökkenést regisztráltak, a visszaesés a négycsillagos egységekben volt a legkisebb (13%), az egycsillagos kategóriában a legnagyobb (29%). A rendre kiemelkedő foglaltsági szintet elérő gyógyszállodák forgalma is csökkent, de valamivel mérsékeltebben, 6%-kal. Az Európai Unió országaiból érkezett külföldi vendégek által eltöltött 913 ezer éjszaka 16%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Jelentős küldőországaink közül a Németországból érkezett vendégek 17, a britek 35, a románok 12%-kal kevesebb éjszakát vettek igénybe, míg az osztrák és olasz vendégek 1–2%-kal több vendégéjszakát fizettek ki, mint 2008 első negyedévében. Az Egyesült Államokból érkezett turisták vendégéjszakáinak száma hattizede volt az egy évvel azelőttinek. A kereskedelmi szálláshelyekre 622 ezer belföldi vendég érkezett, az általuk eltöltött éjszakák száma megközelítette az 1,4 milliót. A vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 12%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. A belföldi forgalom több mint háromnegyedét elkönyvelő szállodák a vendégéjszakák száma alapján az átlagos szintnek megfelelő, 12%-os visszaesést regisztráltak. A részarányukat tekintve kevéssé jelentős turistaszállóktól eltekintve minden egyéb szállástípusban kevesebb éjszakát vettek igénybe a vendégek, mint 2008 első három hónapjában. A szállodákon belül némileg heterogénebb a kép, mint a külföldi vendégek forgalmát tekintve: az ötcsillagos egységek növelni is tudták forgalmukat, a két- és négycsillagos házakban stagnált vagy alig csökkent a vendégéjszakák száma, az egycsillagos egységek viszont négytizedénél is kevesebb éjszakát könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. Összességében mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában 14%-os csökkenés következett be egy év alatt. A szállodák szobafoglaltsága 34% volt az első három hónapban átlagosan, az egy évvel korábbinál 5,6 százalékponttal alacsonyabb.
26
A KSH JELENTI 2009/3 7. ábra
A szállodák forgalmának és bruttó szállásdíjbevételének változása 2009. I. negyedév, 2008. I. negyedévéhez képest % 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
Vendégéjszaka
Egycsillagos
Kétcsillagos
Háromcsillagos
Négycsillagos
Egycsillagos
Kétcsillagos
Háromcsillagos
Négycsillagos
Ötcsillagos
Szálloda összesen
Vendég
Belföldi forgalom
Ötcsillagos
Külföldi forgalom
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
Szálloda összesen
%
Bruttó szállásdíjbevétel
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 39,8 milliárd forint bevételt könyveltek el az első három hónapban, ami 16%-os reálérték-csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A bruttó szállásdíjbevételek 21,3 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó bevételek 11,5 milliárd forintot, a 2009-ben már a gyógy- és wellness szolgáltatásokból befolyó bevételeket is magában foglaló egyéb árbevétel kategória 7,0 milliárdot ért el. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2009 első negyedévében 144 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 6,9%-kal maradt el a 2008 első negyedévitől. Az eladási forgalom 83%-át adó kereskedelmi vendéglátás forgalma 8,5%-kal csökkent, a forgalom 17%-át regisztráló munkahelyi vendéglátásé 2%-kal emelkedett.
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
27
Fogyasztói árak Áprilisban megtört az a múlt év augusztusától érvényesülő tendencia, hogy a fogyasztóiár-emelkedés éves üteme hónapról hónapra csökken. A márciusi 2,9%-os áremelkedést 3,4%-os követte. Az áprilisi ütemnövekedésben szerepe volt a szolgáltatások terén bekövetkezett gyorsuló áremelkedésnek (pl. a szemétszállítás 11,0, a vízdíj 8,1, a csatornadíj 7,9%-kal drágult), továbbá a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási javak 0,5%-os drágulásának. Emellett az egyéb cikkek, üzemanyagok ára az előző havinál kisebb mértékben, 1,8%-kal csökkent. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe továbbra is az átlagosnál magasabb, 4,8%-os ütemben nőtt. 8. ábra A fogyasztói árak növekedése az egy évvel azelőttihez képest % 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2007. jan.
júl.
2008. jan.
júl.
2009. jan.
Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak színvonala 3,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. (Egy évvel ezelőtt 6,8%-os növekedést mért a statisztika.) Az egyéb cikkek, üzemanyagok árszínvonala 3,0%-kal alacsonyabb volt a tavaly január–áprilisinál, aminek fő tényezője a járműüzemanyagok árcsökkenése volt. Két további fogyasztási főcsoport (a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek) árszínvonala csekély mértékben alatta maradt az egy évvel azelőttinek. A szolgáltatások árai az átlaghoz közeli mértékben, azt kissé meghaladva, 3,3%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek, amelyek ára a múlt év hasonló időszakában 12,6%-kal nőtt, az idén 4,7%-kal, a szeszes italok, dohányáruk a tavalyihoz hasonló mértékben, 5,4%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben, 13%-kal a háztartási energia ára emelkedett, ami a múlt évi ütem kétszerese.
28
A KSH JELENTI 2009/3
Az Európai Unió harmonizált módszertana szerint mérve áprilisban a magyarországi áremelkedés 3,2%-os volt. Az unió átlagában ugyanekkor az árnövekedés 1,2%-osra mérséklődött. A mienknél gyorsabb volt a drágulás üteme Romániában (6,5%), Lettországban és Litvániában (5,9– 5,9%), Lengyelországban (4,3%), Máltán (4,0%) és Bulgáriában (3,8%). Előfordult a tavaly áprilisinál alacsonyabb árszínvonal is. Írországban, Portugáliában, Luxemburgban és Spanyolországban 0,2–0,7%-kal csökkentek a fogyasztói árak, míg a többi 16 tagországban a magyarországinál lassúbb ütemben nőttek.
Foglalkoztatottság, keresetek A világgazdaságban bekövetkezett negatív folyamatok 2009 I. negyedévében a hazai munkaerő-piaci tendenciákban is éreztették hatásukat. 2009 január–márciusában mind az előző negyedévhez képest, mind a múlt év I. negyedévéhez viszonyítva számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt. Ezen belül a férfiak munkaerő-piaci pozíciója gyengült nagyobb mértékben. 9. ábra
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2006. I.
III.
2007. I. Foglalkoztatási ráta
III.
2008. I.
III.
Munkanélküliségi ráta, %
Foglalkoztatási ráta, %
A főbb munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon (a 15–64 éves népességen belül)
2009. I.
Munkanélküliségi ráta
A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–64 éves népességen belül 81 ezerrel (2,1%-kal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így 3 millió 736 ezer főt tett ki 2009 január–márciusában. (2008. IV. negyedévéhez
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
29
képest a foglalkoztatottak száma 115 ezerrel csökkent.) Ezen belül a férfiak száma 59 ezerrel, a nőké 23 ezerrel lett kevesebb. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 55,1%-ra csökkent. A 15–54 éves korcsoportok mindegyikében kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak aránya, miközben az 55–64 évesek esetében enyhén emelkedett. A legkedvezőtlenebb helyzetben a 15–24 éves fiatalok vannak, körükben 26 ezerrel (11%-kal) mérséklődött a foglalkoztatottak száma. 2009 I. negyedévében – a 15–64 éves népességen belül – a munkanélküliek száma átlagosan 403 ezer főt tett ki, 21%-kal (70 ezerrel) többet, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés az utóbbi hónapokban számottevően gyorsult, az előző negyedévhez viszonyítva meghaladta a 66 ezret. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 9,7%-ra emelkedett. Ezen belül a férfiak munkanélküliségi rátája 10,0%-ra, a nőké 9,4%-ra nőtt. A munkanélküliek számában és arányában bekövetkező növekedés valamennyi korcsoportot érintette. Ezen belül a fiatalok – 15–24 évesek – helyzete romlott jelentős mértékben, a munkaerőpiacon megjelenők közül minden negyedik állásnélküli, ami azt jelenti, hogy körükben 5 százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak esetében is számottevően nőtt a munkanélküliségi ráta, egy év alatt 1,6 százalékponttal, 8,9%-ra. A munkanélküliek 75%-a ebből a korosztályból került ki. Az idősebbek – 55–64 évesek – munkanélküliségét alacsony színvonal jellemezte, és körükben is az átlagot meghaladó mértékű növekedés következett be. 10. ábra % 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2004. I.
A munkanélküliségi ráta alakulása
2005. I.
2006. I. 15–24 évesek
2007. I.
2008. I.
25–64 évesek
2009. I.
30
A KSH JELENTI 2009/3
A munkanélküliek 42,5%-a tartósan munkanélküli, azaz egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami – a nagyszámú új belépőnek köszönhetően – 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint 2008 I. negyedévében volt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2009. I. negyedév végén 564 ezer fő volt, 102 ezerrel (22,0%-kal) több, mint egy évvel korábban. A növekedés túlnyomó része itt is az utolsó negyedévben következett be. A nyilvántartott álláskeresők száma leginkább az összlétszám több mint felét kitevő szakképzetlenek körében nőtt. Emellett a 25 évesnél fiatalabbak és a nyilvántartásba belépők száma is jelentősen emelkedett. 2009 I. negyedévében a múlt év I. negyedévéhez képest – a munkaerőfelmérés adatai szerint c – a régiók munkaerő-piaci helyzetében fennálló területi különbségek tovább mélyültek. A foglalkoztatottság egyedül DélDunántúlon nőtt, a többi régióban a foglalkoztatási ráta 0,7–2,1 százalékponttal csökkent. A munkanélküliség szintje valamennyi régióban emelkedett, leginkább Észak-Alföldön. Továbbra is Közép-Magyarország volt a legkedvezőbb helyzetben, mivel itt a legmagasabb a foglalkoztatási arány és a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A területi különbségek növekedését jelzi, hogy egy év alatt a legkisebb és legnagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező régió közötti eltérés 8,8 százalékpontról 9,9-re nőtt. A rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. márciusi – az Eurostat által közölt, havi d – adatok szerint az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 8,3%-ot tett ki a munkanélküliségi ráta. Spanyolországot, Lettországot és Litvániát az unió átlagát jelentősen meghaladó mutató jellemezte, miközben Hollandiában és Ausztriában a munkanélküliségi ráta jelentősen elmaradt az EU-27 átlagától. A harmonizált munkanélküliségi ráta Magyarországon 9,2% volt 2009 márciusában. 2009 I. negyedévében 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban e , 3,4%kal (94 ezerrel) kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában és a költségvetés területén egyaránt csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A versenyszférában nagyobb, 4,6%-os visszaesés következett be, jelentős részben az ipar 60 ezres létszámcsökkenése miatt. A c
A 15–74 éves népességen belül. Az Eurostat által publikált News release szerint, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta, mely eltérhet a munkaerő-felmérés alapján közölttől. e A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetés és a társadalombiztosítás intézményeiben, valamint a nonprofit szervezeteknél. d
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
31
költségvetésben 0,7%-os volt a mérséklődés. A nonprofit szférában 87 ezren álltak alkalmazásban, egy év alatt 3,6%-kal nőtt az itt dolgozók létszáma. Növekedett az alkalmazásban állók száma az információ, kommunikáció (11,1%), a pénzügyi szolgáltatás (2,0%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (2,1%), illetve az ipar ágazatai közül egyben: az egyéb feldolgozóipar, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása területén (13,1%). A többi ágazatban 0,7– 19,1%-os létszámcsökkenés következett be. Ezen belül az iparban 7,8%kal kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók többsége, 52%-a fizikai foglalkozású, akiknek túlnyomó része a versenyszférában dolgozik. A fizikai foglalkozásúak száma mind a vállalkozásoknál, mind a költségvetés területén csökkent, összességében 94 ezer fővel, vagyis az alkalmazásban állók körében bekövetkezett létszámcsökkenés teljes egészében a fizikai foglalkozásúakat érintette. A szellemi foglalkozásúak létszáma nem változott, ezen belül a versenyszférában enyhe növekedés következett be, míg a költségvetésben kissé csökkent a dolgozók száma. Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 195 800 forint volt, ami nemzetgazdasági szinten 0,3%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A nettó átlagkereset 120 600 forintot tett ki, ami 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 3,4%-kal emelkedett a nettó bér, miközben a költségvetés területén 7,3%-os csökkenés következett be, aminek hátterében a 13. havi juttatás csökkenése és a kifizetés ütemezésének változása állt. 2009. január–márciusban a nettó keresetek alakulását nagymértékben befolyásolta a versenyszférán belül az energiaipar, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve az információ és kommunikáció 6–10%-os keresetnövekedése, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatti 6%-os keresetcsökkenés. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 207 800 forintot tett ki, ami 1,0%-kal haladta meg az előző év január–márciusit. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) elérték a munkajövedelem 5,8%-át, ami 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkajövedelem
32
A KSH JELENTI 2009/3
kereseten felüli része a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban a legjelentősebb, 10,6%, míg a kereskedelem, javításban a legalacsonyabb, 3,5%. 2009 I. negyedévében a nominális nettó kereset egyedül a középmagyarországi régióban haladta meg a múlt évit, a többi régióban 0,6–1,9%-os csökkenés következett be. 11. ábra
A havi nettó átlagkereset alakulása a régiókban, az I. negyedévben Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld 2008 2009
0
25
50
75
100
125
150 Ezer Ft
2009 január–márciusában a nettó keresetek átlagosan 0,2%-kal, a fogyasztói árak 3,0%-kal növekedtek, így a reálkereset összességében 2,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A háromhavi reálkereset a versenyszférában 0,4%-kal meghaladta a 2008 I. negyedévit, miközben a költségvetés területén 10,0%-os csökkenés következett be. (Egy évvel korábban a versenyszférát 1,9%-os növekedés, a költségvetés területét pedig 6,2%-os mérséklődés jellemezte.)
Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 2009. január–áprilisban 604 milliárd forintot tett ki, 82 milliárd forinttal többet, mint 2008 első négy hónapjában. A központi költségvetés egyenlegének változása csökkentette, a másik két alrendszeré növelte a deficitet. Az államháztartás folyó áron számított, nem konszolidált bevételei 1,0%-kal 4,1 billió forintra csökkentek, míg a 4,7 billió forintot kitevő
RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS
33
kiadások hasonló mértékben, 0,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbi szintet. A központi költségvetés hiánya 535 milliárd forint volt, 17 milliárd forinttal kevesebb, mint 2008 első harmadában. Az egy évvel korábbihoz képest kisebb deficit úgy alakult ki, hogy a 2,5 billió forintnyi bevételek 0,4%-kal, a több mint 3,0 billió forintot kitevő kiadások pedig 0,9%-kal csökkentek az egy évvel korábbi értékekhez képest. A központi költségvetés első négyhavi bevételeinek mintegy harmada a fogyasztáshoz kapcsolt adókból keletkezett, amelyek értéke 15%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az általános forgalmi adóból 16%-kal, a jövedéki adóból pedig 7%-kal csökkentek a bevételek, amelyek 598, illetve 236 milliárd forintot tettek ki. (Áprilisban az áfabevételek 23%kal maradtak el az egy évvel korábbitól.) Az átlagosnál lényegesen nagyobb ütemű mérséklődés következtében a fogyasztási adókból származó bevételek részaránya 6 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A lakossági befizetések értéke is csökkenést mutat, a 692 milliárd forintot kitevő bevétel 2,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei ezzel szemben 22%-kal nőttek, értékük 463 milliárd forintot tett ki. A gazdálkodó szervezetektől 330 milliárd forintnyi bevétel folyt be az első négy hónap során, 4,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadásokból több mint négytizednyi aránnyal részesedő költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása 1,3 billió forintot tett ki, 6,1%-kal többet, mint a bázisidőszakban. Az ide tartozó szakmai, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása 533 milliárd forint volt, 16%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A költségvetési szervek kiadásai ugyanakkor alig változtak: a 767 milliárd forintos pénzfelhasználás mindössze 2 milliárddal haladja meg a 2008 első négyhavit. Az államháztartás alrendszereinek támogatására 796 milliárd forintot, a bázisidőszakihoz képest 4,4%-kal kisebb összeget fordítottak. A csökkenés a helyi önkormányzatokat érintette, amelyeket 459 milliárd forinttal, a 2008. január–áprilisihoz képest 13%-kal kisebb összeggel támogatott a központi költségvetés, a másik két alrendszer esetében ugyanakkor növekedés volt tapasztalható. A költségvetési kiadások hetedét kitevő adósságszolgálatra, kamattérítésre 1,3%-kal fordítottak többet, mint egy évvel korábban. A családi támogatások és szociális juttatások 215 milliárd forintnyi kiadást jelentettek a költségvetés számára, közel ötödével kevesebbet, mint egy évvel korábban.
34
A KSH JELENTI 2009/3
A társadalombiztosítási alapok az év első négy hónapját 94 milliárd forintos hiánnyal zárták, ami az egyenleg 68 milliárd forintos romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer bevételei 1,4, a kiadásai pedig 1,5 billió forintot tettek ki; előbbi érték 2,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, az utóbbi viszont 2,1%-kal meghaladta azt. A bevételek legnagyobb részét, több mint háromnegyedét az 1,8%-kal mérséklődő járulékbevételek és hozzájárulások jelentették. Egy évvel korábban ugyanezen tétel esetében 8%-os növekedés következett be; az idei csökkenésben a gazdasági visszaesés, a foglalkoztatottság csökkenésének és ezzel párhuzamosan bekövetkező keresetkiáramlás mérséklődésének pénzügyi hatásai tükröződnek vissza. Az alrendszer bevételeinek több mint ötödét kitevő központi költségvetési hozzájárulások viszont növekedtek, amelynek folyó áron számított mértéke 5,1%-ot tett ki. A kiadási oldal közel kétharmadát jelentő nyugellátások esetében az átlagossal lényegében megegyező, 2,2%-os növekedés volt tapasztalható. Az alrendszer másik jelentős kiadási tételére, a természetbeni ellátásokra 414 milliárd forintot fordítottak, amely érték 4,9%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A pénzbeni ellátások összege 82 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 9,5%-kal magasabb volt. Az elkülönített állami pénzalapok esetében 24 milliárd forintos szufficit keletkezett, ami 31 milliárd forinttal kevesebb a 2008. január– áprilisinál. Az alrendszer egyenlegének kedvezőtlenebbé válása jelentős részben a Munkaerő-piaci Alap mérlegének – a munkanélküliség növekedésével párhuzamosan bekövetkezett – romlásával áll összefüggésben. A központi költségvetés adósságállománya április végén 19,2 billió forintot tett ki, 6,1%-kal többet, mint négy hónappal korábban. Az adósságállományon belül az állampapírok állománya 2,9%-kal mérséklődött a december végihez képest, a piaci kamatozású hiteleké viszont 1,6-szeresére nőtt. A jelentős növekedés ellenére ez utóbbi finanszírozási forma 4,3 billió forintot, azaz kevesebb mint negyedét jelenti a teljes adósságállománynak.
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK Biogazdálkodás * A biogazdálkodás, más néven ökogazdálkodás a mezőgazdaságnak olyan válfaja, amely során környezetkímélő, tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszereket alkalmaznak, korlátozzák a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát. 12. ábra
Millió hektár 35
A bioterületek alakulása a világon és Európában 2000-2007 között
30 25 20 15 10 5 0
2000
2001
2002
2003 Európa
2004
2005
2006
2007
Világ összesen
A biogazdálkodás jelentősége szerte a világon növekszik, az ilyen fajta mezőgazdasági termelésbe bevont területek nagysága 2000 óta megduplázódott. 2005-ben kissé visszaesett, de azóta ismét folyamatosan *
Forrás: Eurostat adatbázis; The World of Organic Agriculture Statistics and Emerging Trends, 2006, 2007, 2008; IFOAM, International Federation of Organic Agriculture Movements; FIBL Survey; www. organic-world.net; www.biokultura.org.
36
A KSH JELENTI 2009/3
nő, és 2007-ben már meghaladta a 32 millió hektárt. Ebből Európa a második legnagyobb részt képviseli Ausztrália és Óceánia után, biogazdálkodásba bevont területe 4,3 millió hektárról 7,8 millióra nőtt az ezredforduló óta. A kontinensek közül Ázsia és Afrika ökoterülete nőtt legnagyobb arányban, 2007-ben 46, illetve 17-szeres volt a növekedés a 2000. évhez képest, de összességében még így is szerényebb arányt, 8,9, illetve 2,7%ot képviselnek a világ teljes biogazdálkodásba bevont területéből. Az egyes országok közül Ausztrália bioterülete 12 millió hektár, ezzel önmagában mintegy 37%-át adja a világ összesennek, és további 6 ország ökoterülete haladja meg az 1 millió hektárt (Argentína, Brazília, India, Kína, Egyesült Államok és Olaszország). Mezőgazdasági területből elfoglalt arányuk azonban Olaszország kivételével még a 3%-ot sem érte el. A mezőgazdasági termelésbe bevont terület mellett jelentős részt képviselnek a vadon termő növények begyűjtési területei, a méhészetek, valamint az aquakultúra által hasznosított területek is, melyek 2007-ben világviszonylatban együttesen további 31 millió hektárt jelentettek. Ebből a legnagyobb volument képviselő vadon termő növények begyűjtési területének részaránya Európában és Latin-Amerikában meghaladta az 50%-ot. 13. ábra
A bioterületek megoszlása kontinensek szerint, 2007 Afrika 3%
Ázsia 9%
Ausztrália és Óceánia 37% Európa 24%
Észak-Amerika 7%
Latin-Amerika 20%
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
37
A rendelkezésre álló adatok szerint a világon 1,2 millió gazdaság foglalkozik biotermeléssel, illetve biotermékek begyűjtésével. Számuk azokban az országokban nagy, ahol viszonylag magas a vadon termő növények begyűjtésének aránya (Uganda, India, Etiópia, Tanzánia, Mexikó). Európában 4 uniós ország, Ausztria, Spanyolország, Görögország és Olaszország biogazdaságainak száma jelentős, 18–45 ezer közötti. Ma már számos ország szabályozza az ökológiai gazdálkodás feltételeit. Az Európai Unió először 1991-ben alkotott rendeletet, melyben elsősorban a kertészeti termékekre vonatkozó kötelezettséget írtak elő. Ezzel összhangban alkották meg Magyarországon 1999-ben azt a kormányrendeletet, mely a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítását, forgalmazását, jelölését és agrártermelésen belüli arányának növelését írja elő. Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságának 2003. évi határozata 12 kilométerben szabta meg a géntechnológiával módosított növényektől való legkisebb távolságot. 2007-ben ugyancsak az unió tette kötelezővé az ökocímkék használatát a biotermékeken, és 70 helyett 95%-ban írta elő a biogazdálkodásból származó összetevők arányát. Az EU ökoterülete 2003 óta az országonkénti bővítéssel és az új tagállamok belépésével több mint 40%-kal nőtt, 2007-ben már a világ bioterületének 22%-a az EU-ban található, a mezőgazdasági területből elfoglalt arányuk azonban változatlanul 4% körüli. 3. tábla
A biogazdálkodásba bevont területek alakulása az EU-ban
Év
Biogazdálkodásba bevont területek, ezer hektár
A mezőgazdasági terület
A világ bioterületének
A biotermelő gazdaságok száma
százalékában 2003 (EU-15)
5 045
4,02
19,6
137 301
2004 (EU-25)
5 779
3,72
19,3
141 917
2005 (EU-25)
6 258
4,05
21,4
160 750
2006 (EU-25)
6 859
4,06
22,3
179 453
2007 (EU-27)
7 161
3,94
22,2
186 761
Dánia és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós ország bioterülete nőtt 2003 óta, de a legnagyobb arányban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai országok ökogazdálkodása fejlődött. Lettországban 7-
38
A KSH JELENTI 2009/3
szer, Litvániában 5-ször nagyobb területen gazdálkodtak 2007-ben, mint négy évvel korábban. Magyarország ökológiai gazdálkodásba bevont területe 2004-ig folyamatosan nőtt, azóta kismértékben csökkent ugyan, de a 122 270 hektárnyi terület még mindig nagyobb, mint 2003-ban. Az uniós tagországok közül Olaszország részesedése a legnagyobb az EU összes bioterületéből, Spanyolországgal, Németországgal és NagyBritanniával együtt már az összes terület 50%-án gazdálkodnak. Magyarország Litvániával, Romániával és Szlovákiával közel azonos, 2% körüli arányt képvisel az unió ökoterületéből. 14. ábra
A biogazdálkodásba bevont területek aránya , EU-27=100 Olaszország
16,0
Spanyolország
13,7
Németország
12,0 9,2
Nagy-Britannia 7,7
Franciaország Ausztria
5,2
Svédország
4,3
Csehország
4,1
Lengyelország
4,0
Magyarország
1,7 0
2
4
6
8
10
12
14
16 %
Az EU tagállamaiból Ausztria bioterületének a mezőgazdasági területből elfoglalt aránya a legnagyobb, az uniós átlag háromszorosa. Észtország, Lettország és Svédország ökogazdálkodása egyaránt mintegy 10%-os arányt képvisel. Magyarországon a mezőgazdasági terület 2,1%án folyt 2007-ben biogazdálkodás, hasonlóan a Beneluxállamokhoz. Az unión kívüli európai országok közül Liechtenstein és Svájc mezőgazdasági területének 30, illetve 11%-án folytattak biogazdálkodást. A rendelkezésre álló adatok szerint gabonát a bioterületek legnagyobb hányadán Litvániában termeltek, Magyarországon ez az arány 21%-os volt, amely Ausztria, Dánia és Svédországéval közel azonos. Egyes országokban az éghajlati viszonyok következtében a biogazdálkodás elsősorban a rét, legelő használatát jelenti, amely az ökoállattartást segíti elő. Írországban, Csehországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Szlovákiában arányuk az ökoterületből 65–90% közötti. A biozöldségek és
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
39
gyümölcsök termelése annak ellenére képvisel még mindig viszonylag alacsony volument, hogy nő a kereslet irántuk. Az uniós országok közül legnagyobb területen, 80 ezer hektáron Olaszországban termelik e termékeket, amelyek bioterületének még így is mindössze 7%-át teszik ki. Bulgária és Lettország ökoterületének 29, illetve 15%-án termelnek zöldséget, gyümölcsöt. Hazánkban a legfontosabb biotermék a búza, tönkölybúza, amelyeket biokenyérlisztként, biotésztaként forgalmaznak. Az olajnövények közül a napraforgó, repce és az olajtök termelése jelentős. Zöldségből, gyümölcsből még mindig mérsékelt a termelés, területük az összes bioterület 2–3%-át foglalja el. 15. ábra
A bioterületek megoszlása főbb növénycsoportok szerint, 2007 Ausztria Csehország Görögország Lettország Litvánia Magyarország Nagy-Britannia Olaszország Portugália Spanyolország Svédország 0%
20%
40%
60%
Gabonafélék
Zöldség, gyümölcs
Rét, legelő
Egyéb
80%
100%
Zöldtakarmány
A bioállat-tenyésztés volumene igen alacsony az unióban, aránya az összállományhoz képest szarvasmarhából 1,8, sertésből 0,3, baromfiból 0,8%. Ennél valamivel magasabb, 2,6% a biojuhállomány aránya, és négy országban (Csehország, Észtország, Litvánia és Ausztria esetében) 26–32% között volt. A főbb bioállatok tartása a 4. táblában felsorolt országokra koncentrálódik, melyek együttesen az unió állományának 60–88%-át teszik ki. Magyarországon 2007-ben az 1441 biotermelő alig tizede foglalkozott
40
A KSH JELENTI 2009/3
állattartással, állatfajonként arányuk az unió átlagának csupán 1%-át jelentette. 4. tábla
Bioállatok aránya a főbb tenyésztő országokban, 2007 (EU állománya = 100,0) Szarvasmarha
Sertés
ország Ausztria
% 21,3
ország Görögország
Juh % 35,6
ország Nagy-Britannia
Baromfi % 30,7
ország Nagy-Britannia
% 40,3
Olaszország
15,2
Dánia
14,7
Olaszország
30,6
Olaszország
12,2
Csehország
8,5
Ausztria
12,5
Görögország
15,3
Hollandia
10,3
Dánia
8,2
Hollandia
10,2
Spanyolország
7,8
Ausztria
10,0
Svédország
6,8
Nagy-Britannia
Szlovákia
3,1
Belgium
9,6
9,1
Magyarországon a biogazdálkodásba bevont területek nagysága 1996ban még csak 12,5 ezer hektár volt, azóta megtízszereződött. 2005-ben megtorpant a növekedés a gazdálkodóknak nyújtott támogatások csökkenésével, melynek következtében kevesebben vállalták a mezőgazdasági termelést, viszont nőtt az egyéb tevékenységből (kereskedelemből, feldolgozásból) élők száma. Az átállási időszak több évet vesz igénybe, ezalatt kisebb a jövedelmezőség. 2007-ben az ellenőrzött terület 12%-a tartozott ebbe a kategóriába. Magyarországon ellenőrzött biogazdálkodással 1993–1994 óta foglalkoznak, jelenleg két hivatalos ellenőrző szervezet működik, a biogazdálkodást folytató vállalkozások 95%-át felügyelő Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. Az előállított biotermékek az ország különböző pontjain megtalálható, mintegy 15 biopiacon, illetve az élelmiszer-áruházak biorészlegében vásárolhatók meg. A hazai növekvő kereslet ellenére a biotermékek 90%-a exportra kerül.
TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Időközbeni pontosítások miatt az adatok esetenként eltérhetnek a korábban közöltektől. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekinthetők, a későbbiek során módosulhatnak. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók.
Jelmagyarázat: – .. 0 x + R
= = = = = =
a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat
42
A KSH JELENTI 2009/3
1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december
Ipari termelés* előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
99,7 99,9 100,3 99,9 99,7 103,4 102,0 98,9 101,8 99,1 99,7 102,2
111,9 111,0 104,8 110,0 102,8 107,6 111,2 109,8 106,4 108,7 105,5 106,8
111,9 111,4 109,0 109,2 107,9 107,8 108,3 108,5 108,2 108,3 108,0 107,9
101,0 99,2 93,9 92,0 105,1 92,7 102,4 96,3 92,6 106,4 94,9 101,6
93,5 108,0 96,5 94,5 104,0 84,5 85,1 84,6 71,9 79,8 75,7 79,5
93,5 100,2 98,7 97,5 99,0 95,6 93,6 92,2 89,0 87,8 86,4 85,6
99,9 101,4 97,1 101,6 99,0 97,9 99,9 99,9 98,6 97,1 96,7 86,0
107,1 114,0 103,2 112,6 104,0 100,8 101,2 95,0 101,3 94,5 89,4 80,8
107,1 110,6 108,0 109,1 108,1 106,8 106,0 104,7 104,3 103,2 101,8 100,0
104,0 101,2 97,6 106,6 96,9 94,2 98,5 102,7 99,9 100,8 99,7 102,8
78,4 82,2 86,2 99,7 91,4 90,9 87,3 93,8 101,0 96,5 101,4 103,7
78,4 80,3 82,5 87,4 88,4 89,0 88,7 89,4 90,9 91,6 92,6 93,7
88,1 108,4 105,9
86,2 R 94,2 103,5
102,9 95,6 104,3
R
77,5 R 71,1 84,4
R
77,5 R 74,2 77,7
R
R
86,2 R 90,3 95,9
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
43
1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index a
Időszak 2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Energiafelhasználás előző év b petajoule azonos hó évkezdettől = 100,0
Fogyasztóiár-index előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
115,5 105,0 100,0 79,5 70,0 73,0 76,0 73,0 79,0 101,5 122,0 130,9
87,2 89,0 85,1 98,1 98,6 103,5 100,0 100,0 99,4 103,6 105,2 110,0
87,2 88,0 87,1 89,1 90,4 92,0 92,9 93,6 94,1 95,1 96,3 97,7
101,2 101,2 100,8 100,5 100,8 100,4 100,0 100,0 100,7 100,8 100,6 100,4
107,8 108,8 109,0 108,8 108,5 108,6 108,4 108,3 106,4 106,7 107,1 107,4
107,8 108,3 108,5 108,6 108,6 108,6 108,5 108,5 108,3 108,1 108,0 108,0
122,5 112,0 108,0 83,5 70,0 73,0 75,0 71,0 79,0 98,5 111,0 116,5
106,1 106,7 108,0 105,0 100,0 100,0 98,7 97,3 100,0 97,0 91,0 89,0
106,1 106,3 106,9 106,5 105,5 104,8 104,0 103,3 103,0 102,3 100,9 99,5
101,0 101,1 100,6 100,3 101,1 100,1 100,1 99,7 100,0 100,2 99,8 99,7
107,1 106,9 106,7 106,6 107,0 106,7 106,7 106,5 105,7 105,1 104,2 103,5
107,1 107,0 106,9 106,8 106,9 106,8 106,8 106,8 106,7 106,5 106,3 106,1
117,0 103,0 95,0
95,5 92,0 88,0
95,5 93,8 92,0
100,6 101,0 100,5 100,8
103,1 103,0 102,9 103,4
103,1 103,1 103,0 103,1
Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
44
A KSH JELENTI 2009/3
1.3. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a
Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
100,3 100,0 99,5 99,2 100,4 99,8 100,3 101,0 99,9 100,3 100,7 100,3
104,4 104,2 102,1 100,3 100,5 98,3 97,4 97,8 97,4 98,7 100,6 101,7
104,4 104,3 103,5 102,7 102,3 101,6 101,0 100,6 100,3 100,1 100,2 100,3
100,7 100,7 100,6 100,2 100,4 100,3 100,1 100,5 100,5 100,8 100,9 100,6
108,6 108,8 108,7 108,0 107,9 107,3 106,2 103,5 103,1 104,1 105,5 106,3
108,6 108,7 108,7 108,5 108,4 108,2 107,9 107,4 106,9 106,6 106,5 106,5
102,9 100,7 100,1 99,8 98,9 99,5 99,2 100,7 101,3 103,5 100,1 99,2
104,0 104,8 105,5 106,3 104,6 104,3 103,3 103,0 104,4 107,6 106,9 105,6
104,0 104,4 104,8 105,2 105,0 104,9 104,7 104,5 104,5 104,8 105,0 105,0
105,1 100,3 100,8 101,1 100,4 100,7 101,2 100,3 100,3 101,1 98,7 98,3
111,0 110,6 110,7 111,7 111,7 112,1 113,3 113,1 112,9 113,2 110,8 108,2
111,0 110,8 110,8 111,0 111,1 111,3 111,6 111,8 111,9 112,0 111,9 111,6
103,0 103,2 100,7
105,7 108,4 109,1
105,7 107,1 107,7
100,9 102,4 99,3
104,0 106,1 104,6
104,0 105,0 104,9
A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
45
1.4. Kereset
Időszak
2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0
Alkalmazásban állók bruttó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0
Reálkereset b évkezdettől
107,0 105,7 108,5 108,5 107,5 109,9 110,1 107,8 108,7 108,7 109,4 104,7
107,0 106,5 107,1 107,5 107,5 107,9 108,2 108,1 108,2 108,3 108,3 108,0
100,9 100,2 102,1 102,3 101,4 103,3 103,3 101,6 106,0 106,0 106,6 102,5
100,9 100,6 101,1 101,4 101,4 101,7 101,9 101,9 102,3 102,7 103,1 103,0
93,6 92,9 93,2 93,4 93,4 93,6 93,9 93,9 94,5 95,0 95,5 95,4
98,0 112,8 109,6 110,2 109,3 109,5 107,4 106,8 108,1 108,3 108,5 104,6
98,0 104,5 106,1 107,1 107,5 107,9 107,8 107,7 107,7 107,8 107,8 107,5
99,3 110,8 108,3 108,8 108,0 108,1 106,6 106,2 107,3 107,4 107,4 104,6
99,3 104,5 105,7 106,5 106,8 107,0 107,0 106,9 106,9 107,0 107,0 106,8
92,7 97,7 98,9 99,7 99,9 100,2 100,2 100,1 100,2 100,5 100,7 100,7
R
94,7 102,5 104,3
R
94,7 98,5 100,3
R
95,9 101,6 103,3
R
95,9 98,7 100,2
R
93,0 95,7 97,3
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
46
A KSH JELENTI 2009/3
1.5. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február b március április május június július augusztus szeptember október november december a b
A tárgyhó végéig. Első becslés.
Behozatal a tárgyhóban évkezdettől
Kivitel Egyenleg a a tárgyhóban évkezdettől tárgyhóban évkezdettől
5 334 5 326 5 807 5 402 5 784 5 826 5 764 5 590 5 916 6 529 6 432 5 415
5 334 10 660 16 468 21 870 27 653 33 479 39 243 44 843 50 749 57 278 63 709 69 124
5 108 5 294 5 947 5 263 5 740 5 963 5 648 5 414 6 158 6 632 6 552 5 286
5 108 10 402 16 349 21 611 27 351 33 314 38 962 44 376 50 534 57 166 63 718 69 004
–227 –32 140 –139 –44 137 –115 –177 243 104 120 –129
–219 –259 –119 –258 –302 –165 –281 –457 –215 –111 9 –120
6 199 6 194 6 111 6 552 6 155 6 457 6 527 5 439 6 662 6 471 5 786 4 443
6 199 12 393 18 504 25 056 31 211 37 669 44 196 49 635 56 297 62 768 68 554 72 997
6 105 6 356 6 325 6 601 6 125 6 488 6 151 5 334 6 771 6 351 5 866 4 364
6 105 12 461 18 786 25 387 31 512 38 000 44 151 49 486 56 257 62 608 68 474 72 838
–93 161 214 49 –30 31 –376 895 110 –119 79 –79
–93 68 282 331 301 332 –45 –150 –40 –159 –80 –159
4 395 R 4 158 4 680
4 395 R 8 553 13 233
4 201 R 4 469 5 173
4 201 R 8 670 13 843
–194 R 311 493
–194 R 117 609
TÁBLÁZATOK
47
1.6. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei a
a
Behozatali árindex Időszak
2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Kiviteli árindex
előző év b azonos hó = évkezdettől 100,0
Volumenindex b évkezdettől
előző év azonos hó = 100,0
évkezdettől
101,5 99,6 96,7 94,0 94,5 92,8 90,9 92,3 93,3 94,7 98,1 99,3
101,5 100,6 99,2 97,9 97,2 96,5 95,6 95,2 95,0 95,0 95,2 95,6
102,0 100,5 96,0 93,2 94,5 92,3 91,2 93,4 93,2 94,5 97,2 98,9
102,0 101,3 99,5 97,9 97,2 96,3 95,6 95,3 95,0 95,0 95,2 95,5
120,8 120,1 115,0 115,0 114,0 114,0 114,2 114,2 113,3 113,3 112,5 112,0
119,0 122,2 119,6 119,5 118,2 118,5 118,8 118,9 118,1 118,0 116,8 115,8
100,1 103,1 103,4 103,0 101,4 100,6 98,0 98,8 99,8 106,0 106,4 104,0
100,1 101,6 102,2 102,4 102,2 101,9 101,4 101,1 100,9 101,4 101,9 102,1
99,2 101,9 103,0 102,9 100,4 99,2 96,0 96,1 97,1 103,3 103,0 102,4
99,2 100,6 101,4 101,7 101,5 101,1 100,4 99,8 99,5 99,9 100,2 100,4
116,7 116,2 112,6 114,9 112,9 111,9 111,2 108,8 108,3 106,7 104,8 103,3
118,4 117,9 112,9 115,6 112,9 111,3 110,3 108,3 107,8 106,1 104,7 103,4
105,7 107,0
105,7 106,4
104,5 107,5
104,5 106,0
72,7 72,1
71,7 73,2
b
Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
behozatal
kivitel
48
A KSH JELENTI 2009/3
1.7. Kiskereskedelmi forgalom a
Időszak
2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c
előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól b megtisztítva) 99,4 99,5 100,3 98,2 100,4 99,6 99,6 100,3 99,4 100,0 99,7 100,4
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe előző év előző év c évkezdettől azonos hó = azonos hó = 100,0 100,0 naptárhatástól megtisztítva 102,1 100,7 100,6 98,2 98,4 97,2 97,1 97,6 96,5 97,3 96,6 96,5
102,1 101,4 101,1 100,4 100,0 99,5 99,2 99,0 98,7 98,6 98,4 98,2
évkezdettől
c
kiigazítás nélkül 101,9 100,7 100,1 98,7 97,8 97,1 97,6 97,1 96,0 97,8 96,5 96,5
101,9 101,3 100,9 100,2 99,7 99,2 98,9 98,7 98,3 98,3 98,1 97,9
100,0 99,8 99,5 100,5 99,6 99,5 100,2 99,7 99,7 99,8 99,4 99,0
97,8 97,9 R 96,9 R 99,4 R 98,5 98,2 R 99,0 R 98,6 98,8 R 98,6 R 98,1 R 96,4
97,8 97,9 R 97,5 98,0 98,1 98,1 R 98,2 98,3 R 98,3 98,4 R 98,3 R 98,2
97,8 99,8 99,4 97,4 98,0 98,3 99,6 97,6 99,8 98,6 97,6 R 97,4
97,8 98,8 99,0 98,6 98,5 98,4 98,6 98,5 98,6 98,6 98,5 98,4
100,3 99,5 99,4
97,2 R 96,7 96,4
97,2 97,0 96,8
96,7 95,1 94,5
96,7 95,9 95,4
Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
49
1.8. Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege Időszak
Az államháztartás egyenlege tárgyhóban
a b c
2007. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december Adatforrás: Pénzügyminisztérium. A tárgyhó végéig. Helyi önkormányzatokkal együtt.
a
évkezdettől
b
(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés a egyenlege b tárgyhóban évkezdettől
–196,2 –217,0 –349,3 17,0 –7,5 –250,7 90,6 –69,1 –164,9 –49,8 –142,4 39,2 ..
–196,2 –413,1 –762,5 –745,4 –753,0 –1 003,7 –913,1 –982,3 –1 147,1 –1 196,9 –1 339,4 –1 300,2 –1 361,4
–247,8 –259,8 –264,6 –9,8 –41,3 –267,7 29,8 –105,0 –183,3 –43,1 –12,1 6,6 –
–247,8 –507,6 –772,2 –782,1 –823,4 –1 091,1 –1 061,3 –1 166,2 –1 349,5 –1 392,6 –1 404,7 –1 398,1 –
33,8 –215,9 –325,9 –14,3 97,5 –297,2 140,6 –91,2 –58,4 –11,6 –233,1 68,6 ..
33,8 –182,1 –508,1 –522,4 –424,8 –722,0 –581,3 –672,5 –731,0 –742,6 –975,7 –907,1 ..
–10,4 –250,5 –286,9 –3,7 76,2 –307,6 105,6 –94,6 –52,3 –3,7 –145,6 111,9 –
–10,4 –261,0 –547,9 –551,6 –475,4 –783,0 –677,4 –772,0 –824,3 –828,0 –973,6 –861,7 –
37,8 –294,5 –309,4 –38,1
37,8 –256,6 –566,0 –604,1
11,6 –273,6 –293,5 20,9
11,6 –262,0 –555,5 –534,6
50
A KSH JELENTI 2009/3
2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
előző negyedév a = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
b
Háztartások végső fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
99,8 100,2 100,4 100,4
102,6 R 101,0 R 100,8 R 100,7
R
102,6 R 101,8 R 101,4 R 101,2
R
98,7 99,6 100,1 100,7
97,9 97,6 98,5 98,9
97,9 97,8 98,0 98,2
100,8 99,7 99,2 98,5
101,8 R 102,1 R 101,3 R 97,5
R
101,8 R 102,0 R 101,8 R 100,6
R
100,1 99,9 99,4 98,5
100,4 101,7 100,9 96,7
100,4 101,1 101,0 99,9
97,7
93,6
93,6
Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2000. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
51
2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c
Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
előző negyedév = a 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
103,2 98,6 99,2 101,0
100,8 99,6 97,5 102,4
100,8 100,2 99,2 100,3
108,5 114,2 110,5 84,6
108,5 111,5 111,1 101,5
96,9 100,1 99,8 100,1
95,2 97,9 97,7 96,8
95,2 96,7 97,1 97,0
100,2 91,6 96,2 118,5
100,2 95,5 95,8 101,5
117,2
117,2
évkezdettől
b,c
Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2007. évi előzetes adatok szerint 0,4%-kal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest.
52
A KSH JELENTI 2009/3
2.3. Ipari és építőipari termelés
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Ipari termelés* előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző azonos b,c évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
100,5 100,9 104,1 100,7
109,0 106,7 109,0 107,0
109,0 107,8 108,2 107,9
96,4 88,7 94,1 96,8
98,7 93,5 80,0 78,4
98,7 95,6 89,0 85,6
101,3 98,7 97,7 89,7
108,0 105,7 99,3 88,5
108,0 106,8 104,3 100,0
103,2 101,1 95,2 102,4
82,5 93,6 94,0 100,6
82,5 89,0 90,9 93,7
90,3
77,7
77,7
96,5
95,9
95,9
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A felülvizsgált éves adatok szerint 2007-ben 15,2%-kal csökkent az építőipar termelése az előző évhez képest.
2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak
2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Behozatal volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Kivitel volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
104,8 101,8 104,4 107,7
118,1 110,3 112,8 116,9
118,1 113,9 113,5 114,4
105,0 103,3 104,6 108,8
120,2 114,2 116,9 120,6
120,2 117,0 117,1 118,0
100,0 100,9 105,4 101,4
114,6 112,4 111,9 107,6
114,6 113,4 112,8 111,4
101,3 102,1 105,9 100,0
119,0 117,0 116,8 110,4
119,0 118,0 117,6 115,6
103,6 98,8 95,8 89,7
112,9 111,1 102,2 89,0
112,9 112,1 108,7 103,3
103,9 99,2 96,3 90,8
113,1 109,7 100,7 91,1
113,1 111,5 107,8 103,4
Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
53
2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség a
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Foglalkoztatottak száma előző év azonos b ezer fő évkezdettől negyedév = 100,0
a
Munkanélküliség előző év azonos ezer fő rátája (%) negyedév = 100,0
3 876,8 3 912,6 3 918,6 3 879,9
100,4 100,1 99,9 98,8
100,4 100,2 100,1 99,8
316,0 296,7 306,7 327,5
97,8 97,2 96,4 102,5
7,5 7,0 7,3 7,8
3 817,4 3 837,7 3 890,8 3 850,7
98,5 98,1 99,3 99,2
98,5 98,3 98,6 98,8
332,4 319,0 327,1 336,6
105,2 107,5 106,7 102,8
8,0 7,7 7,8 8,0
3 736,0
97,9
97,9
402,8
121,2
9,7
A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
b
101,1 102,3 103,6 105,0
101,1 101,7 102,3 103,0
102,5 102,0 100,7 101,7
108,5 108,6 107,7 107,1
108,5 108,6 108,3 108,0
105,7 108,3 106,7 106,4
105,7 107,0 106,9 106,8
102,3 101,8 100,3 99,8
106,9 106,8 106,3 104,3
106,9 106,8 106,7 106,1
100,2
100,2
101,1
103,0
103,0
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
54
A KSH JELENTI 2009/3
2.7. Folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) a
Időszak
Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
a
Tőkemérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
–1 768 –1 806 –1 583 –1 638
–1 768 –3 573 –5 156 –6 794
114 –67 209 318
114 46 255 573
–1 463 –1 993 –1 703 –1 444
–1 463 –3 455 –5 158 –6 602
54 136 601 348
54 190 791 1 139
–1 650 –2 010 –2 658 –2 584
–1 650 –3 660 –6 318 –8 902
788 126 139 67
788 915 1 054 1 121
Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.
2.8. Szállítás Áruszállítás, árutonnakilométer alapján Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a
Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos a évkezdettől negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
89,8 88,8 88,1 88,0
96,5 94,9 96,9 99,0
96,5 95,7 96,1 96,8
95,8 95,1 99,7 95,8
95,8 95,4 97,0 96,7
100,2 100,7 100,2 96,1
100,2 100,4 100,3 99,3
94,3
94,3
94,5
94,5
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
119,7 115,8 107,8 104,8
119,7 117,7 113,9 111,3
89,8 87,9 86,9 87,8
102,6 110,9 94,3 91,1
102,6 106,8 102,2 99,3
89,4
89,4
a
Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján
A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
a
TÁBLÁZATOK
55
2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma
Időszak
2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Vezetékestelefonfővonalak hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)
3 425 3 410 3 384 3 365
2 419 2 206 2 029 2 026
9 406 9 447 9 604 9 966
2 645 2 968 3 047 3 245
1 106 1 155 1 195 1 330
3 355 3 324 3 291 3 282
1 933 1 719 1 651 1 724
10 058 10 226 10 499 11 030
3 167 3 373 3 465 3 648
1 494 1 576 1 690 1 832
3 247 3 207 3 153 3 100
1 717 1 521 1 455 1 516
11 232 11 540 11 771 12 224
3 709 3 972 4 002 4 078
2 002 2 087 2 188 2 319
56
A KSH JELENTI 2009/3
3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása*
GDP összesen Ebből: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások végső fogyasztása háztartások fogyasztási kiadása – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás
2008. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 100,5 97,7 2007
Megoszlás, 2008 (%)
Megnevezés
a
100,0
2008
4,5 24,7 4,5
77,4 106,4 92,3
143,0 99,7 94,9
171,7 91,5 102,7
13,8 8,3 22,2
103,4 105,6 102,0
97,9 100,1 97,7
94,8 97,0 92,2
99,0
99,9
97,4
98,2 98,2 100,7 97,8 101,6 101,5
99,6 99,9 99,3 97,9 100,8 97,4
95,8 96,7 95,6 90,5 102,4 97,3
98,5
a
75,4 65,9 52,5 9,5 23,1 20,2
* A GDP 2008-ban folyó áron 26 billió 470 milliárd Ft volt. a A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.
4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.
2008 (milliárd forint) 227,5 23,3 1 057,6 216,2 110,0 408,2 58,4 867,3 75,2 1 251,3 176,4 74,7 68,2 177,3 4 791,5
2008. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 2007
89,1 124,8 123,9 95,3 89,7 96,1 109,5 98,0 93,5 99,5 68,8 86,5 87,7 89,4 100,3
2008
124,4 52,4 96,4 106,2 109,1 107,3 110,9 94,0 101,1 98,5 71,9 86,2 97,9 84,3 97,0
121,7 108,3 97,9 100,5 99,7 95,4 94,1 98,1 97,1 97,6 75,0 87,1 90,4 92,4 96,8
TÁBLÁZATOK
57
5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2009. jan– márc. (%)
Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen
2008. év
2009.
jan–márc.
márc.
jan–márc.
az előző év azonos időszaka=100,0
42,0
108,8
78,5
181,7
224,1
35,9 1,2 0,3 58,0
121,4 90,0 192,8 96,0
72,5 107,4 30,3 105,2
211,6 77,4 731,3 92,3
298,9 72,1 370,6 87,1
38,7 19,3 100,0
93,2 103,0 101,5
100,5 118,5 100,2
93,4 90,2 111,3
85,5 90,7 117,2
6. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh b Baromfi Ebből: tyúkfélék a b
2006. dec. 1.
ápr. 1.
2007. aug. 1.
702
710
322 3 987
2008. aug. 1.
ápr. 1.
716
dec. 1. ezer db 705
695
702
322 4 068
322 4 120
322 3 871
324 3 658
325 3 709
324 3 383
100,6 87,4
290 1 298 39 677
284 1 352 44 681
278 1 285 45 366
259 1 232 38 281
255 1 306 46 835
246 1 269 48 780
230 1 236 39 716
88,8 100,3 103,7
30 303
35 103
35 081
29 866
37 209
38 002
31 165
104,3
Előző év azonos időpontja = 100,0. Gyöngyös nélkül.
dec. 1. a index 701 99,4
58
A KSH JELENTI 2009/3
7. Az ipar főbb adatai* Megnevezés
Megoszlás, a 2008 (%)
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2008. év
b
Ipari termelés Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás b Ipari értékesítés c Alkalmazásban állók száma c A termelékenység indexe
2009.
jan–márc.
márc.
jan–márc.
100,0 0,5 92,3
100,0 135,4 99,4
108,0 115,5 108,2
84,4 108,0 83,3
77,7 112,8 75,5
10,0
93,4
93,7
104,4
98,2
1,5
88,6
96,7
86,5
77,5
3,0 7,2 4,3 2,5
100,5 98,3 94,4 107,2
107,7 109,4 108,9 107,0
81,0 98,2 79,5 96,8
78,6 91,9 71,0 92,6
7,2
102,1
113,7
73,7
70,2
7,9
100,9
100,6
64,1
62,2
17,5 5,5 4,0 19,3
97,3 95,7 112,9 100,8
118,2 95,7 123,5 109,0
87,6 96,3 85,2 71,4
76,8 80,9 85,3 61,1
2,2
124,3
121,5
105,9
98,9
7,2 x x x
104,8 99,8 .. ..
107,3 107,1 .. ..
96,0 87,2 89,7 94,0
98,0 83,1 91,7 84,5
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak. c Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak.
TÁBLÁZATOK
59
8. Az ipar belföldi értékesítése* Megoszlás, a 2008 (%)
Megnevezés c
Belföldi értékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2008. jan–márc. márc. jan–márc.
Arány, 2009. jan–márc. a,b (%)
100,0 0,8 51,3
104,4 118,4 100,8
93,1 109,2 92,0
93,1 117,1 85,5
54,0 96,8 31,1
12,3
91,3
100,1
96,2
69,3
0,6
95,0
100,2
87,0
19,5
3,0 9,2 3,2 1,0
105,6 106,6 110,5 101,2
87,4 123,2 84,9 120,5
81,5 119,4 71,2 108,8
59,6 83,8 45,0 23,4
6,3
109,4
75,6
68,2
45,6
5,3
91,4
78,5
70,7
39,6
1,8 1,2 1,9 3,4
71,9 95,0 137,4 112,4
90,2 102,9 76,4 67,7
70,8 78,2 79,3 66,3
4,5 11,8 23,4 10,1
2,1
120,4
111,3
95,4
49,6
47,9
107,7
95,0
100,2
94,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói szervezetekre vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak.
60
A KSH JELENTI 2009/3
9. Az ipar exportértékesítése* Megoszlás, a 2008 (%)
Megnevezés c
Exportértékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2008. jan–márc. márc. jan–márc.
Arány, 2009. jan–márc. a,b (%)
100,0 0,0 96,8
109,8 137,1 110,6
81,8 65,0 82,3
73,8 54,9 73,3
46,0 3,2 68,9
4,3
96,3
114,2
105,6
30,7
1,9
96,6
82,6
75,4
80,5
1,9 2,9 3,7 3,0
110,5 111,3 106,9 107,1
74,9 63,8 72,0 88,2
78,1 52,9 69,3 91,3
40,4 16,2 55,0 76,6
5,2
117,4
77,3
73,2
54,4
7,4
112,1
61,8
59,6
60,4
26,0 7,4 4,5 27,2
121,0 97,5 123,2 106,1
87,6 101,8 88,8 73,8
77,2 84,6 87,1 62,2
95,5 88,2 76,6 89,9
1,5
120,6
100,9
103,6
50,4
3,1
87,1
69,1
91,9
5,3
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói szervezetekre vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak.
10. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb épületek építése speciális szaképítés
Megoszlás, 2008 (%) 56,5 43,5
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2008. 2009. év jan–márc. márc. jan–márc. 90,5 89,1 99,5 92,1 100,1 74,0 109,3 102,8
100,0
93,7
82,5
103,5
95,9
27,7 24,0 48,3
96,6 78,1 102,2
100,9 55,2 89,7
113,2 121,2 89,4
98,4 109,5 88,5
TÁBLÁZATOK
61
11. Kiskereskedelmi forgalom 2009. jan– márc., folyó áron (milliárd forint)
Megnevezés
Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, háztartásicikk-, építőanyagkiskereskedelem könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2008. év
2009.
jan–márc.
márc.
jan–márc.
719,3
98,8
99,7
92,0
95,7
655,5
98,7
99,7
91,6
95,5
63,8 574,3
100,5 R 97,4
99,1 97,9
96,5 94,3
98,2 92,6
54,8
97,1
R
97,4
89,6
86,7
76,2
101,1
R
99,4
97,5
98,8
194,9
93,9
R
97,4
90,1
86,5
134,6
99,2
R
99,6
94,6
95,5
96,8 225,4 1 518,9
101,5 99,9 98,4
R
95,1 100,3 99,0
102,9 101,8 94,5
99,4 100,9 95,4
199,9
92,0
R
99,2
82,6
74,3
12. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)
Devizanem
a
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
4 679,9 6 054,4 1 429,3
76,6 63,9 89,3
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
13 233,3 17 248,3 3 882,7
71,5 62,4 80,9
Első becslés.
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 a 2009. március 5 172,7 81,8 6 713,0 68,4 1 578,1 95,4 2009. január–március 13 842,6 73,7 18 013,7 64,1 4 077,8 83,7
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 492,8 658,6 148,8
213,9 331,8 53,7
609,3 765,3 195,1
282,1 463,5 75,6
62
A KSH JELENTI 2009/3
13. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2009. január–február (folyó áron, millió euró)
Országcsoport
Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 5 757,6 69,0
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 7 020,7 72,7
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 1 263,1 1 313,7
4 498,9 1 258,7 2 795,8
68,0 72,6 69,1
5 289,1 1 731,6 1 649,2
73,0 71,6 58,9
790,2 472,9 –1 146,6
628,5 685,3 –1 245,5
1 007,0 1 485,4 303,4 8 553,4
64,2 67,9 105,5 69,0
938,9 335,5 374,8 8 670,0
59,0 50,6 68,9 69,6
–68,0 –1 149,9 71,3 116,6
22,6 –1 524,4 256,3 68,2
14. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2009. január–február (millió euró) Árufőcsoport
Európai Unió (EU–27)
Ebből EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
427,5 108,3 290,1 2 447,1 2 484,6 5 757,6
303,4 86,0 183,5 1 916,2 2 009,8 4 498,9
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
596,2 172,7 144,8 2 007,3 4 099,7 7 020,7
353,1 141,5 101,0 1 400,2 3 293,4 5 289,1
új tagállamok Behozatal 124,1 22,2 106,6 530,9 474,9 1 258,7 Kivitel 243,1 31,2 43,8 607,1 806,4 1 731,6
EU-n kívüli országok
Összesen
46,5 30,3 799,1 410,2 1 509,7 2 795,8
474,0 138,6 1 089,3 2 857,2 3 994,4 8 553,4
109,9 26,2 137,4 469,9 905,9 1 649,2
706,1 198,9 282,2 2 477,2 5 005,6 8 670,0
TÁBLÁZATOK
63
15. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2009. január–február (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
Európai Unió (EU–27)
Ebből EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
89,8 79,0 100,8 79,9 63,7 73,3
92,5 81,9 109,9 79,2 61,3 71,5
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
114,3 78,9 70,6 81,6 71,3 76,9
127,0 80,7 65,3 82,4 70,8 76,2
új tagállamok Behozatal 83,9 68,6 89,2 82,5 76,1 80,4 Kivitel 99,8 71,9 83,7 79,7 73,5 79,0
EU-n kívüli országok
Összesen
105,8 39,7 64,3 77,0 71,1 69,7
91,0 65,2 71,7 79,4 66,2 72,1
74,1 63,0 73,0 81,4 50,9 60,4
105,8 76,6 72,1 81,5 66,6 73,2
64
A KSH JELENTI 2009/3
16. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2009. január–február (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán a Kína Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a
Hongkong nélkül.
Kivitel
Egyenleg
millió euró 8 553,4
8 670,0
116,6
518,1 220,7 291,6 54,6 62,6 392,4 11,7 398,5 30,5 343,2 170,8 2 058,9 357,8 717,1 13,9 180,9 117,7 95,0 73,3 31,5 341,0 79,0 64,6 228,4 587,5 141,4 27,9 112,6 101,2 221,4
414,9 157,8 271,9 82,0 46,1 489,6 52,0 326,4 127,2 350,6 463,3 2 314,5 509,7 280,7 46,8 449,2 256,5 135,9 83,8 119,3 413,1 111,2 93,5 43,8 85,6 18,1 3,8 16,2 3,2 228,0
–103,2 –62,9 –19,7 27,4 –16,4 97,2 40,2 –72,1 96,8 7,5 292,5 255,6 151,9 –436,3 32,9 268,3 138,9 41,0 10,5 87,8 72,1 32,2 29,0 –184,6 –501,9 –123,3 –24,0 –96,3 –98,0 6,6
Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 69,0 69,6 68,6 81,0 67,4 70,3 62,8 77,4 103,4 73,4 53,5 69,3 59,4 64,6 70,6 66,2 55,0 71,6 63,0 87,5 71,8 86,8 87,9 61,6 40,4 68,0 74,2 59,3 47,0 150,0 33,6 108,2
71,3 79,5 53,4 95,5 81,8 80,1 54,8 94,8 64,6 64,6 77,1 69,2 79,2 62,2 62,4 81,5 63,5 80,1 61,3 60,4 84,5 88,6 41,9 98,6 76,7 54,6 142,4 75,2 45,6 76,8
TÁBLÁZATOK
65
17. Turizmus, vendéglátás 2009. jan–márc.
Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft
1 080 2 595 458 1 236 622 1 359 144,1
Az előző év azonos időszaka =100,0 2008. 2009. jan–márc. márc. jan–márc. év 101,5 98,5 101,1 97,7 102,0 99,3 R 94,9
106,5 101,0 112,7 106,5 102,0 96,2 97,6
83,3 80,6 81,0 79,9 85,4 81,4 94,0
85,6 85,8 81,2 83,3 89,2 88,1 93,1
18. Áralakulás 18.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek a termelőiár-indexe Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index b Az építőipar termelőiár-indexe a b
év
2008. márc.
jan–márc.
márc.
2009. jan–márc.
97,0
138,1
136,8
73,2
71,3
85,1 113,6 105,0
152,0 119,9 105,5
151,3 118,8 104,8
64,9 94,8 109,1
61,5 95,5 107,7
111,6 100,6 105,8
110,7 102,0 ..
110,8 100,7 104,9
104,6 112,2 ..
104,9 109,7 104,8
A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar temelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.
66
A KSH JELENTI 2009/3
18.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
2008. év
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
109,4 110,1 130,7 101,0 96,5 102,1
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
110,7 120,4 125,6 101,8 96,9 100,4
2009. jan–febr. febr. jan–febr. Behozatal 110,6 113,7 110,4 108,2 108,0 106,9 124,7 106,8 111,4 100,8 104,8 103,9 97,0 108,0 106,6 101,6 107,0 106,4 Kivitel 121,1 98,0 97,6 117,1 102,0 105,4 128,1 91,4 94,6 101,9 105,7 104,6 96,6 111,0 108,7 100,6 107,5 106,0
18.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen
2008. év 110,2 105,6 100,0 99,3 112,7 104,6 105,0 106,1
jan–ápr. 112,6 105,3 100,0 99,5 108,4 106,5 106,1 106,8
2009. ápr. jan–ápr. 104,2 104,7 105,5 105,4 100,5 99,8 100,5 99,8 111,3 113,0 98,2 97,0 103,9 103,3 103,4 103,1
TÁBLÁZATOK
67
19. Az alkalmazásban állók száma*
84,2 762,0
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. jan–márc. 79,3 98,3 710,0 92,2
685,6
636,4
91,6
26,6 127,8 365,3 191,9 87,9 59,8 72,4 31,8
26,0 116,9 359,2 189,2 81,7 66,4 72,3 30,1
97,4 90,8 97,6 98,5 93,8 111,1 102,0 93,6
72,6
73,2
98,9
118,9
111,7
90,6
262,6 259,6 209,6 38,1 17,5 2 762,0
257,7 257,7 211,5 37,7 17,4 2 672,0
102,1 98,4 101,4 99,3 97,7 96,6
1 952,6 722,0
1 875,9 709,6
95,4 99,3
Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 2008 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.
20. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált a munkanélküliek) száma, ezer fő az előző év azonos időszaka = 100,0 Álláskeresési járadékban részesülők b száma, ezer fő Rendszeres szociális segélyben részesülők száma, ezer fő
I. n.év
II. n.év
2008. III. n.év
IV. n.év
2009. I. n.év
462,4 101,9
415,6 103,2
423,9 101,9
477,4 107,3
563,9 122,0
102,9
87,9
89,8
105,8
..
151,8
145,8
144,5
152,1
174,9
* A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak a negyedévek utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b Az álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban és a munkanélküli járadékban részesülők együttes száma.
68
A KSH JELENTI 2009/3
21. Regionális munkaügyi adatok, 2009. I. negyedév* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 243,1 74,5 440,4 40,2 411,1 33,0 330,2 40,9 393,1 72,6 478,7 87,0 467,5 54,6 3 764,1 402,8
Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 55,1 5,7 51,7 8,4 53,2 7,4 44,9 11,0 42,4 15,6 42,1 15,4 46,0 10,5 48,9 9,7
* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–74 éves népességen belül.
22. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2009. január–március* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
Nettó
havi átlagkereset (forint)
Bruttó Nettó kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 104,1 102,4 103,9 102,7
127 303 184 599
88 781 115 617
180 504
113 692
103,0
102,1
299 034 144 673 173 865 184 492 122 004 371 260 434 532 168 836
167 999 96 319 110 802 115 699 85 376 202 932 233 052 108 130
112,0 106,3 102,7 105,0 101,7 107,2 94,4 109,2
109,6 104,0 101,9 103,4 100,8 106,2 94,2 106,7
289 909
164 844
107,9
106,6
145 128
96 312
103,4
101,9
244 024 195 921 162 798 173 903 155 487 195 788
141 197 119 972 106 704 110 680 102 338 120 599
89,9 90,6 91,6 94,7 101,4 100,3
91,8 92,7 94,4 96,3 100,8 100,2
193 251 205 049
119 630 124 318
104,8 90,5
103,4 92,7
* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak.
TÁBLÁZATOK
69
23. Háztartások pénzvagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.
2008. márc. 31. 8 494,4
2008. dec. 31. 9 579,7
2009. márc. 31. 9 899,6
1 901,7 5 507,0 1 238,3 187,0 9 403,6
1 963,4 6 223,1 1 440,9 188,4 9 277,4
2 028,7 6 249,8 1 406,6 189,8 9 307,0
7 059,0 2 344,6 4 425,0
7 501,4 1 776,1 4 314,4
7 663,3 1 643,7 4 272,1
1 446,6 2 664,5
1 376,6 2 618,2
1 387,1 2 552,2
24 658,9 8 031,7
25 707,9 9 543,8
25 962,1 10 456,2
3 370,2
3 938,0
4 302,7
3 101,8 1 559,7 8 724,4 15 934,6
3 818,4 1 787,4 10 301,1 15 406,8
4 240,9 1 912,6 11 134,9 14 827,2
70
A KSH JELENTI 2009/3
24. Államháztartás és központi költségvetés, 2009. január–április* (folyó áron) Bevételek, kiadások a
Államháztartás egyenlege Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elkülönített állami pénzalapok befizetései adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek uniós elszámolások Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás fogyasztóiár-kiegészítés lakástámogatások garancia és hozzájárulás a tb-hez családi támogatások, szociális juttatások költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai helyi önkormányzatok támogatása adósságszolgálat, kamattérítés hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Pénzügyminisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.
Milliárd forint –604,1
Az éves 2008. jan–ápr. előirányzat százalékában x x
2 511,4
30,3
99,6
329,6 848,7 691,7
26,3 27,9 31,1
104,2 84,9 97,6
463,5
34,6
122,4
52,9
33,3
132,9
55,4 31,7 3 046,0
73,2 49,2 34,0
165,8 568,5 99,1
10,0 37,8 72,8 319,6
4,9 35,7 35,4 35,0
20,3 103,7 108,4 109,8
214,6 767,4
32,9 42,1
81,3 100,3
532,7 459,0 452,6 99,9 –534,6
28,7 35,6 37,4 44,2 x
115,7 87,0 101,3 103,4 x
TÁBLÁZATOK
71
25. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés
2007
Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg
2008. I–IV. n.év 68 379 68 060 318
72 314 72 228 86
12 445 11 394 1 051
13 680 12 769 910
1 301
1 361
4 369 11 846 –7 477 –494 –6 602
5 563 14 148 –8 585 –1 313 –8 902
–4 707
1 184
–2 599 3 412
–1 160 4 758
–5 520
–2 413
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.
26. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB
2007. dec. 31. 98 256,7 48 229,7
2008. jún. 30. 109 610,5 52 995,9
2008. dec. 31. 119 267,0 56 277,3
16 266,1
15 343,0
13 480,3
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőkével együtt.
72
A KSH JELENTI 2009/3
27. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények államkötvények vállalati kötvények jelzáloglevél kincstárjegyek befektetési jegyek certifikátok
Piaci tőkeérték 2008. 2009. ápr. 30. ápr. 30. 19 001,5 14 473,9 7 108,3 9 102,1 279,0 651,6 1 384,5 394,2 81,8
3 583,9 7 898,5 301,5 869,7 1 315,5 420,5 84,3
Azonnali forgalom 2009. 2008 jan–ápr. 5 780,2 1 485,7 5 284,3 333,1 36,1 39,0 51,9 14,7 21,1
1 330,0 59,3 0,2 8,7 72,3 5,3 9,9
* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
28. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
2008. ápr. 22 717,62 21 888,17 22 593,37
2008 26 111,36 10 751,23 12 241,69
2009. ápr. 12 878,61 11 161,03 12 872,14
TÁBLÁZATOK
73
29. Területi adatok
Területi egység
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
A népesség megoszlása a (%)
17,0 12,1 29,1 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 10,0 3,9 3,2 2,4 9,5 7,0 3,1 2,1 12,2 5,4 3,9 5,6 15,0 5,3 3,7 4,2 13,2 100,0
Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, b 2008 egy lakosra milliárd jut forint (ezer forint) 1 478,3 866,5 283,8 235,5 1 762,1 605,3 180,4 421,6 149,6 475,0 59,7 165,4 389,8 353,1 207,5 465,3 62,5 239,3 43,9 150,9 313,9 314,5 84,1 212,4 109,5 338,0 43,8 184,9 237,4 248,1 151,9 215,5 65,9 208,4 21,7 103,7 239,5 194,7 102,9 189,5 61,4 154,7 62,5 110,1 226,8 150,4 80,7 151,7 47,0 125,6 72,7 171,4 200,4 150,7 3 369,9 335,7
Ipari* termelés, 2009. c jan–márc.
Építőipari termelés, 2009. b,c jan–márc.
az előző év azonos időszaka = 100,0 90,1 81,1 87,0 63,8 69,9 63,9 67,1 65,6 69,9 93,7 70,4 76,5 90,0 94,9 86,7 84,9 63,4 64,3 77,1 91,8 85,5 83,2 87,0 89,1 86,0 94,8 90,5 77,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2009. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.
104,5 98,0 103,0 81,7 76,0 64,1 74,8 85,2 90,4 96,1 89,2 80,7 82,3 79,4 80,9 95,2 105,6 79,5 97,5 98,7 69,0 87,1 87,4 85,0 72,6 87,9 84,5 95,9
74
A KSH JELENTI 2009/3
29. Területi adatok (folytatás)
Területi egység
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a
Székhely szerinti adatok.
Nettó nominális kereset, a 2009. I. negyedév az előző év azonos időforint szaka = 100,0 146 632 100,5 111 366 101,1 139 435 100,7 109 494 98,4 114 358 100,8 102 864 98,0 109 310 99,1 112 065 98,8 103 038 98,5 100 759 100,3 106 890 99,0 107 199 98,3 100 013 98,6 108 171 102,7 104 835 99,4 104 011 98,1 108 870 98,5 100 490 97,4 104 812 98,1 105 590 99,9 98 858 98,1 100 014 97,9 101 905 98,8 100 013 99,1 98 256 97,9 105 410 100,9 101 405 99,4 120 599 100,2
Lakásépítés, 2009. I. negyedév az előző év használatba tízezer azonos idővett lakások lakosra jutó szaka = száma 100,0 1 893 127,8 11,1 1 327 148,6 10,9 3 220 135,6 11,0 239 133,5 5,6 98 88,3 3,1 176 88,9 4,9 513 105,1 4,7 310 152,0 6,9 313 156,2 12,0 177 101,1 6,1 800 138,2 8,0 139 119,8 3,5 223 268,7 6,9 33 132,0 1,4 395 176,3 4,1 224 191,5 3,2 67 65,7 2,1 39 100,0 1,9 330 127,9 2,7 243 41,4 4,5 228 85,4 5,8 215 57,2 3,8 686 55,8 4,6 186 133,8 3,5 92 65,7 2,5 394 113,9 9,3 672 107,5 5,1 6 616 114,5 6,6
TÁBLÁZATOK
75
30. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 30.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2008 Ország, országcsoport
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán
2008. III. n.év
a
2008. IV. n.év
2009. I. n.év
összesen (milliárd euró) 12 507,0 282,2 34,1 148,6 15,9 242,9 362,1 32,3 105,2 2 492,0 1 572,2 166,2 64,9 37,1
egy főre jutó b (PPS) 25 100 31 300 9 800 20 400 16 300 24 200 14 100 15 200 15 700 29 000 24 900 19 000 17 700 22 800
100,9 101,8 106,0 103,2 96,4 102,9 105,0 103,0 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5
100,7 101,6 106,8 102,9 96,5 102,7 105,1 102,0 101,3 100,8 98,7 100,3 106,6 103,7
98,6 100,4 103,5 100,7 90,3 102,4 103,3 98,7 97,5 98,2 97,0 98,0 102,5 99,1
95,6 97,1 96,5 96,6 84,4 .. .. 89,1 93,6 93,1 94,1 96,3 94,6 ..
9 698,5 3 329,7
38 100 27 800
101,1 99,4
100,7 99,8
99,2 95,7
97,4 ..
volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0
* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek az EU-27-re, Ausztriára, Csehországra, Görögországra, Litvániára, Németországra, Olaszországra, Portugáliára, Lengyelországra, Szlovéniára, az Egyesült Államokra és Japánra szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Magyarország, Bulgária, Észtország és Szlovákia negyedéves volumenindexei szezonálisan nem kiigazítottak. a EUROSTAT előrejelzés. b Vásárlóerő-egység.
30.2. Külkereskedelmi termékforgalom* Ország, országcsoport
EU–27 Ausztria Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia
Behozatal előző év 2009. jan. azonos (milliárd időszaka = euró) a 100,0 266,6 76,9 8,1 82,0 5,8 75,0 0,6 64,0 3,3 79,0 7,8 72,0 1,0 59,0 4,4 70,0 57,3 85,0 23,4 76,0 3,7 73,0 3,0 79,0 1,4 70,0
Kivitel 2009. jan. (milliárd euró) 250,1 7,5 5,9 0,5 0,9 6,8 0,9 4,2 64,5 19,8 2,4 2,8 1,4
előző év azonos időszaka = a 100,0 75,9 75,0 72,0 71,0 79,0 73,0 85,0 69,0 77,0 74,0 71,0 74,0 76,0
Egyenleg 2009. jan. (milliárd euró) –16,5 –0,6 0,2 –0,1 –2,3 –1,0 0,0 –0,2 7,2 –3,6 –1,3 –0,2 0,0
* Adatforrás: EUROSTAT. Magyarország adatait ebben a táblában a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. a Folyó euróárak alapján.
76
A KSH JELENTI 2009/3
30.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria a Bulgária a Csehország Észtország a Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia a Szlovénia Egyesült Államok a Japán
a
2008. IV. n.év év 98,2 91,2 100,8 95,5 100,6 93,0 97,4 87,2 94,2 82,6 95,7 91,9 102,3 94,0 104,9 98,5 100,0 87,7 100,0 92,4 96,7 89,7 95,9 93,0 103,1 94,3 104,4 88,9 98,2 88,9 98,2 96,8
93,9 85,7
2009. jan. febr. 84,2 81,9 a 89,5 85,5 82,8 82,6 79,1 79,7 73,0 69,4 87,9 95,2 86,8 87,6 93,8 87,6 79,4 74,8 82,0 78,7 82,4 78,8 84,0 84,4 86,2 86,1 74,6 74,4 82,4 77,6
I. n.év a 82,4 .. 81,8 80,0 70,9 92,4 88,2 86,9 78,2 79,7 79,0 86,9 a 86,7 77,2 80,6 .. ..
90,3 70,4
.. ..
márc. a 81,1 .. 80,3 81,0 70,3 94,2 90,0 80,1 80,4 78,3 76,2 92,1 a 87,5 82,0 81,5 .. ..
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT. a EUROSTAT becslés.
30.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0)
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia
2008. IV. n.év év 103,7 102,9 103,2 102,3 112,0 109,1 106,3 104,4 110,6 108,7 104,2 103,1 104,2 103,6 111,1 109,5 106,0 104,2 102,8 101,7 103,5 102,9 102,7 101,6 107,9 106,9 103,9 103,9 105,5 103,2
Egyesült Államok Japán
103,8 101,4
Ország, országcsoport
101,6 101,0
I. n.év 101,6 101,1 105,1 101,5 103,7 101,8 103,6 108,5 102,7 100,8 101,3 99,9 106,8 102,3 101,7 100,0 99,9
2009. jan. 101,7 101,2 106,0 101,4 104,7 102,0 103,2 109,5 102,4 100,9 101,4 100,1 106,8 102,7 101,4 100,0 100,0
febr. 101,8 101,4 105,4 101,3 103,9 101,8 103,6 108,5 102,9 101,0 101,5 100,1 106,9 102,4 102,1
márc. 101,4 100,6 104,0 101,7 102,5 101,5 104,0 107,4 102,8 100,4 101,1 99,4 106,7 101,8 101,6
100,2 99,9
99,6 99,7
* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. Magyarország adatait ebben a táblában a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük.
TÁBLÁZATOK
77
30.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán
2008. IV. n.év év 7,0 7,4 3,8 4,1 5,6 5,1 4,4 4,5 5,5 7,6 7,8 8,2 7,1 6,9 5,8 8,4 7,8 8,0 7,3 7,2 7,7 7,9 5,8 5,8 11,3 14,0 9,5 9,2 4,4 4,2 5,8 4,0
6,9 4,0
2009. I. n.év 8,1 4,4 5,6 5,2 10,1 8,6 7,5 13,6 8,8 7,5 8,4 .. 16,5 10,0 4,6
jan. 7,8 4,3 5,3 4,9 9,1 8,4 7,2 11,6 8,4 7,3 8,2 .. 15,7 9,6 4,3
febr. 8,1 4,5 5,6 5,2 10,0 8,6 7,5 13,6 8,8 7,4 8,4 .. 16,5 10,0 4,6
márc. 8,3 4,5 5,9 5,5 11,1 8,8 7,7 15,5 9,2 7,6 8,5 .. 17,4 10,5 5,0
8,1 ..
7,6 4,2
8,1 4,4
8,5 ..
* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint. Adatforrás: EUROSTAT. Magyarország adatait ebben a táblában a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük.
30.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Észtország, korona Lengyelország, zloty Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Szlovákia, korona Japán, jen
2008. IV. n.év év 0,72 0,72 1,41 1,41 19,31 19,31 11,24 11,24 2,98 2,98 2,48 2,48 191,64 191,64 2,89 2,89 21,65 21,65 90,64
90,64
I. n.év 0,75 1,47 20,58 11,76 3,52 2,59 231,57 3,18 .. 98,56
2009. jan. 0,78 1,53 21,76 12,21 3,48 2,69 233,36 3,36 .. 89,72
febr. 0,79 1,55 22,22 12,37 3,72 2,73 237,63 3,40 ..
márc. 0,75 1,47 20,58 11,76 3,52 2,59 231,57 3,18 ..
97,46
98,56
* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT. Magyarország adatait ebben a táblában a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük.
78
A KSH JELENTI 2009/3
31. A népmozgalom összefoglaló adatai*
Év, hónap
1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 + 2008 + 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december + 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–márc. 2009. jan–márc. 2008. jan–márc. százalékában
Népesség az időszak végén (ezer fő) 10 373 10 175 10 142 10 117 10 098 10 077 10 066 10 045 10 031
Élveszületések
Halálozások
Élveszületések
száma 125 679 145 660 97 047 132 183 96 804 132 833 94 647 135 823 95 137 132 492 97 496 135 732 99 871 131 603 97 613 132 938 99 200 130 000
12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9
Halálozások ezer lakosra 14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0
TerméEzer élveszetes szaporo- szülöttre jutó egy dás, éven aluli fogyás (–) meghalt –1,9 –3,4 –3,5 –4,1 –3,7 –3,8 –3,2 –3,5 –3,1
14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6
10 043 10 041 10 038 10 036 10 036 10 036 10 036 10 036 10 036 10 035 10 033 10 031
8 560 7 723 7 747 7 838 7 857 8 264 9 295 8 618 8 803 8 315 7 867 8 313
11 944 10 997 11 575 11 019 10 556 10 229 10 039 10 119 10 252 10 956 10 694 11 620
10,1 9,7 9,1 9,5 9,2 10,0 10,9 10,1 10,7 9,8 9,6 9,8
14,0 13,8 13,6 13,4 12,4 12,4 11,8 11,9 12,5 12,9 13,0 13,7
–4,0 –4,1 –4,5 –3,9 –3,2 –2,4 –0,9 –1,8 –1,8 –3,1 –3,4 –3,9
6,9 5,7 5,9 5,5 6,0 4,5 5,5 5,7 4,8 4,8 5,6 6,4
10 028 10 026 10 023
8 395 7 351 7 902
12 378 11 049 12 013
9,9 9,6 9,3
14,5 14,4 14,1
–4,7 –4,8 –4,8
5,5 4,4 5,1
10 023
23 648
35 440
9,6
14,3
–4,8
5,0
99,9
98,4
102,7
99,4
103,7
113,6
80,5
* Születéskor várható élettartam, 2007: férfi: 69,19 év, nő: 77,34 év, átlag:73,30. Nettó reprodukciós együttható 2007ben 0,637. (A 2007. évi halandósági tábla alapján számítva.) 2001-től a közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi statisztika (élveszületés, halálozás), valamint a nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával kerültek továbbszámításra.
TÁBLÁZATOK
79
32. Ismertté vált közvádas bűncselekmények* 2007
Megnevezés
Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: erőszakos, garázda jellegű, ezer közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, fő Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár, milliárd Ft Az eljárások során megtérült kár, milliárd Ft Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, milliárd Ft Elkobzással biztosított érték, milliárd Ft Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, fő külföldi állampolgár, fő
2008 az előző év azonos időszaka = 100,0 ezen belül: összesen Budapesten
összesen
az előző év azonos időszaka = 100,0
összesen
426,9
100,2
408,4
107,3
95,7
101,1
173,2 253,7
95,2 104,0
163,1 245,3
48,9 58,5
94,2 96,7
102,9 99,7
29,6
99,7
33,0
6,5
111,3
104,0
125,1
101,3
120,7
38,0
96,5
103,8
4 242,0
100,4
4 066,0
6 317,0
95,8
100,9
231,1
107,9
211,5
56,5
91,5
91,6
4 568
86,6
5 877
620
128,7
97,3
117,1
122,7
100,9
39,1
86,2
69,7
7,2
99,2
11,4
2,1
159,2
97,2
54,3
124,6
46,1
21,8
84,9
63,1
18,9 116,2
577,1 93,5
3,8 116,6
0,3 16,2
20,0 100,4
1,6 97,0
10 909 4 420
96,7 78,6
11 438 4 046
1 208 1 046
104,8 91,5
116,7 107,8
* Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ERÜBS.
ezen belül: Budapesten
TÉMAJEGYZÉK
81
FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései
F G H I J
Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció
F G H I J
K L M
Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
K L M
N
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
N
A B C D E
O P Q R S T U
A B C D E
Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar
O
Víz- és hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás
P Q R S T
Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége
U
Területen kívüli szervezet
82
A KSH JELENTI 2009/3
A KSH Jelenti időszaki információk témáinak jegyzéke Évfolyam 2008
Szám 1 2
Külkereskedelmi termékforgalom, 2007 Közlekedési körkép, 2007 (a hosszabb távú tendenciák tükrében)
3
Nyomtatott és on-line sajtótermékek
4
Keresetek alakulása Magyarországon és az unióban, 2007 A humán fejlettségi mutató Vasúti infrastruktúra, teljesítmények Betegápolás Tendenciák a magyar szállodaiparban, 2002–2007 Demográfiai változások Európában: termékenység Fizetési mérleg, külföldi adósságállomány, 2008. I. félév Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2008 Az energiatermelés és -ellátás néhány jellemzője a XXI. század elején Légi áruszállítási teljesítmények az Európai Unióban Kutatás és fejlesztés, 2007
5 7 8 9 10 11 2009
Cím
1
2 3
Beruházások Magyarországon A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Légzőszervi megbetegedések A színházak tevékenysége Biogazdálkodás