KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2013. I–II. negyedév

Budapest, 2013

© Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN 1219–6754

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes

Készítették:

Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda

Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.118

TARTALOM

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2013. JANUÁR–JÚNIUS .........................5 Összefoglalás.........................................................................................................................5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ...................................................................... 12 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok........................................................................12 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok .....................................................12 Külkereskedelem..............................................................................................................19 Államháztartás, központi költségvetés .........................................................................21 A háztartások pénzügyi vagyona...................................................................................26 Ágazati teljesítmények .......................................................................................................28 Mezőgazdaság ..................................................................................................................28 Ipar.....................................................................................................................................30 Építőipar ...........................................................................................................................33 Lakásépítés........................................................................................................................35 Kiskereskedelem ..............................................................................................................36 Turizmus, vendéglátás .....................................................................................................38 Társadalmi és jövedelmi folyamatok ...............................................................................40 Demográfiai helyzet ........................................................................................................40 Foglalkoztatottság, keresetek .........................................................................................41 Fogyasztói árak.................................................................................................................48 Bűncselekmények ............................................................................................................50 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK....................................................................... 51 A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon.....................51 TÁBLÁZATOK............................................................................................. 63 FÜGGELÉK ................................................................................................104

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2013. JANUÁR–JÚNIUS Összefoglalás

Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok • 2013 elején a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, amelyet a jegybankok likviditásfokozó intézkedései erősítettek. Március–április folyamán ugyanakkor a ciprusi bankválság következtében újra felerősödtek a recesszió miatti félelmek. Emellett a világgazdaság növekedési kilátásait rontja több, meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lendületvesztése. • A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban 3,1%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2013 II. negyedévében – az I. negyedévi 0,6%-os bővülést követően – 0,9%-kal 1 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. • 2013 első hat hónapjában az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 1,4, Kínáé 7,8, Japáné 0,5%-kal bővült az egy évvel azelőttihez képest2. • Az előzetes adatok alapján 2013 I. félévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 0,5%-kal 2 volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye gyakorlatilag stagnált (+0,1%2). • Hazánk bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2013 II. negyedévében 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, 2013 I. félévében pedig összességében 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. • 2013 II. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index (100,1%) alapján gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság.

1 2

Szezonálisan kiigazított. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

6

A KSH JELENTI 2013. I–II. negyedév

• 2013 január–júniusában a nemzetközi összehasonlítás során használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag stagnált (99,9%) az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. • A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 II. negyedévében 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bővülés öt éve tartó folyamatosan csökkenő tendenciát tört meg. Az alacsony bázishoz mért növekedésen belül az építési beruházások 5,8%-kal, míg a gép- és berendezésberuházások 2,4%-kal emelkedtek. 2013 I. félévében a beruházások volumene 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. • Az előzetes külkereskedelmi adatok szerint a 2013. január–júniusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke egyaránt 0,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg az első félév végén 3681 millió eurós aktívummal zárt, 61 millió euróval többel, mint az előző év azonos időszakában. • A részletesen feldolgozott első öthavi adatok alapján az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 2,4%-kal nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. A szintén jelentős arányú feldolgozott termékek export- és importvolumene ennél dinamikusabban, 6,1%-kal, illetve 4,2%-kal bővült. • Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,6%-kal, az importban pedig 1,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,9%-kal javult. • A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2013 január–júliusában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 851 milliárd forintot tett ki, 414 milliárd forinttal többet, mint a megelőző év azonos időszakában. A romláshoz hozzájárultak a szervezeti változások, amelyek révén 2013-ban már központi költségvetési kiadásként jelentkeztek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. • A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2013. június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 29,0 billió forint volt, 6,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,3 billió forintot, a 2012. június véginél 6,8%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,7 billió forint volt, 14%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek június végi állományi értéke (4,6 billió forint) közel 13%-

ÖSSZEFOGLALÁS

7

kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben 1630 milliárd forint volt, ami a GDP 5,7%-ának felelt meg.

Ágazati teljesítmények • A bruttó hazai termék II. negyedévi bővüléséhez kedvezően járult hozzá a mezőgazdaság teljesítménye. Míg az ágazat 2012. évi gyengébb teljesítménye elsősorban a rendkívüli szárazság következménye, az idei év időjárása az első félévben mentes volt a szélsőségektől, bár nyáron a csapadékhiány erősödött. • A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala 2013 első félévében 12,8%kal volt magasabb a 2012 azonos időszakinál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013 első félévében 6,6%-kal csökkent. A visszaesés a növénytermesztési és kertészeti termékek körében jóval nagyobb mértékű volt, mint az állati termékek esetében. • Az ipari termelés volumene 2013 első félévében 1,6%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A külpiaci értékesítés volumene 1,4%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, ugyanakkor a hazai eladásoké 4,1%-kal elmaradt attól. • Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágai közül továbbra is a legnagyobb részesedésű járműgyártás az ipar húzóereje, az első félévben volumene 12,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ugyanakkor a két másik jelentős részesedésű alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 14,5, az élelmiszeriparban pedig 3,1%-os visszaesés következett be. • A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés az első félévben 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami gyakorlatilag az előző évihez képest változatlan létszám (+0,1%) mellett következett be. • Június végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 10,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülés a korábbi megrendeléseknek köszönhető, júniusban ugyanis az összes új rendelések volumene 5,5%-kal csökkent. • Az ipari termelői árak január–júniusban 0,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakihoz képest. A hazai értékesítési árak 0,2%-kal mérséklődtek, elsősorban az energiaszektorban történt árszínvonal-csökkenés miatt, miközben a feldolgozóiparban átlagosan 1,2%-kal nőttek az árak ebben az időszakban. A külpiaci értékesítés árai átlagosan 0,7%-kal emelkedtek a tavalyi év első félévéhez képest.

8


• Az építőipari termelés volumene az első félévben 7,2%-kal nőtt a 2012. első félévi alacsony bázishoz képest. Az épületek építése 6,7, az egyéb építményeké 7,6%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 6,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya június végén 11,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az év első felében az építőipar termelői árai 1,6%-kal emelkedtek. •

Tovább folytatódott a lakásépítés – már több mint négy éve tartó – csökkenése. Idén az első félévben 2680 új lakást építettek, kétötödével kevesebbet, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az építésügyi szakhatóságok 3401 lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 30%-os csökkenést jelent az egy évvel azelőttihez képest. Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek dominanciája jellemzi, bár az év első felében a vállalkozások által épített lakások aránya kissé emelkedett, néhány Budapesten befejeződött építésnek köszönhetően. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, ez 4 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a megszűnt lakások száma (383 darab), az első félévben közel 70%-kal.

• A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 első félévében 0,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az áprilisban és májusban megfigyelt élénkülés megtorpant, júniusban alábbhagyott a lakosság vásárlási kedve: az eladási forgalom 0,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első félévben 0,6, a nem élelmiszertermékeké 1,3%-kal csökkentek. Utóbbin belül a legnagyobb visszaesést a bútor-, és műszakicikk-üzletek szenvedték el (6,4%), melyet júniusban a digitális átállás miatti készülékvásárlások némileg enyhítettek. Csökkenő üzemanyagárak mellett ugyanakkor az üzemanyag-forgalom 0,9%-kal bővült az első félévben. •

A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 5,9, a vendégéjszakáké 4,9%kal emelkedett 2013 első félévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom emelkedése a szálláshelyek bruttó árbevételében is megmutatkozott és összesen 10%-os növekedést könyvelhettek el.

•

A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene az előző évhez képest 1,6%kal csökkent, és 2013 első hat hónapjában összesen mintegy 350 milliárd forintot tett ki.

ÖSSZEFOGLALÁS

9

Társadalmi és jövedelmi folyamatok • Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2013 I. félévében 41 709 gyermek született, 4,5%-kal (1976 fővel) kevesebb, mint egy évvel korábban, a születési arányszám 8,9 ezrelékről 8,5 ezrelékre mérséklődött. Az elhunytak 64 277 fős száma 4,3%-kal (2874 fővel) elmaradt a 2012. I. félévitől, a halálozási arányszám – 0,5 ezrelékpontos csökkenés mellett – 13,1 ezrelék volt. Mindezek együttes hatására a természetes fogyás 2013 I. félévében 22 568 főt tett ki, 898 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,4 ezrelékről 5,1 ezrelékre mérséklődött. 2013. január–júniusban 14 454 házasságot kötöttek, 1,0%-kal kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában. • 2013 II. negyedévében a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves népességen belül – 3 millió 899 ezer fő volt, 60 ezer fővel (1,6%-kal) több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal 58,3%-ra nőtt. A foglalkoztatottság növekedése szinte kizárólag a férfiakhoz kötődött, körükben a foglalkoztatási arány 64,4, a nők esetében pedig 52,4% volt. A foglalkoztatás bővülése jellemezte a 15–24 éves fiatalokat, a legjobb munkavállalási korú 25–54 és az idősebb 55–64 éveseket egyaránt. A javuló foglalkoztatási trend 2013. május– július időszakában is folytatódott. A foglalkoztatottak 3 millió 931 ezer fős száma 61 ezer fővel, 58,7%-os foglalkoztatási arányuk pedig 1,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. • A munkanélküliek száma és aránya – szintén a 15–64 éves népesség körében és az év második negyedévében – némileg csökkent 2012 II. negyedévéhez képest. A munkanélküliek 449 ezer fős száma 22 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéke pedig 0,6 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A férfiak esetében csökkent, a nők körében viszont kissé nőtt a munkanélküliség, előbbiek munkanélküliségi rátája 10,1, utóbbiaké 10,6% volt. A 15–24 éves fiatalok, továbbá a 25–54 és az 55–64 évesek munkanélkülisége egyaránt mérséklődött 2012 II. negyedévéhez képest. A munkanélküliek 49,1%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónapról 17,3 hónapra csökkent egy év alatt. 2013. május–július időszakában a munkanélküliek száma és aránya tovább mérséklődött. A munkanélküliek száma 445 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 10,2%, előbbi 12 ezerrel, utóbbi 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. • 2013 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 228 200, ennek nettó összege 149 400 forint volt. Előbbi 3,4, utóbbi 4,8%-kal haladta meg a 2012. I. félévit. A verseny- és a nonprofit szférában egyaránt 4,9%-kal nőttek a nettó bérek, a költségvetés területén – a

10


közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – 5,6%-os emelkedés következett be. A költségvetési és a nonprofit szférában alkalmazottak egy része – az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából – a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó 10 500, illetve 11 200 forint volt. • Tovább lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, negyedik hónapja van 2% alatt az infláció. A háztartásienergia-árak év eleji esése és a tartós fogyasztási cikkek mérséklődő árai mellett a rezsicsökkentés júliusban hatályba lépett elemei is éreztették hatásukat, miközben a gyenge belső kereslet is a csökkenés irányába hatott. Júliusban 1,8, 2013 első hét hónapjában pedig 2,3%-kal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. A nyugdíjasok első hét hónapra számított árindexe (102,2%) kismértékben, de elmaradt a teljes lakosságétól. • 2013 I. félévében 174,9 ezer bűncselekményt regisztráltak, az előző évinél 16%kal kevesebbet. A mérséklődés leginkább a közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának csökkenéséből adódott, miközben emelkedés jellemezte a kisebb súlyú közlekedési bűncselekményeket. (A növekedés hátterében kizárólag az ittas állapotban történő járművezetés állt.) A jogsértéseken belül az enyhébb elbírálás alá eső vétségek száma, valamint a bűntetteké egyaránt mérséklődött.

ÖSSZEFOGLALÁS

11

1. tábla

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2013. január–június Megnevezés

2013.

2012

Ipari indexek termelés értékesítés belföldre értékesítés exportra létszám termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek ipari termelői árak ipari belföldi értékesítési árak mezőgazdasági termelői árak behozatali forintárak kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő index Munkanélküliségi rátaa), % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index

január–május

június

98,2R 96,1 99,3 97,9 100,4 93,4R 102,3 97,8 73 267 100,5 80 090 100,1

98,2R 96,0R 101,8R 100,0 98,1R 105,7R 94,7 99,6 30 579R 101,1 33 678R 101,8

99,4 95,5 99,5 100,3 99,0 112,4 87,7 99,1 6 157 99,7 6 739 97,0

104,3 105,3 115,4 104,2 102,9 2 674 99,4 11,0 223,1R 104,7R 144,1R 102,1R

100,3 99,8 114,4 98,5 99,4 2 641R 99,6R .. 228,0R 103,3 149,4R 104,7R

100,6 99,8 106,5 .. .. 2 714 100,6 .. 228,8 103,7 149,9 105,1

január– június 98,4 95,9 101,4 100,1 98,2 107,2 93,4 99,5 36 736 100,9 40 417 100,9 100,3 99,8 112,8 .. .. 2 653 99,8 10,3b) 228,2 103,4 149,4 104,8

A 15–64 éves népességen belül. 2013. április–június. R Revideált adat. a)

b)

.

2.) 2013. január–július Megnevezés Fogyasztóiár-index Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

2012

2013. január–június

július

január– július

105,7

102,3

101,8

102,3

–607

–722

–130

–851

–620 –118

–914 136

–179 44

–1 093 180

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok 3 2013 elején a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt jellemző, amelyet a jegybankok likviditásbővítő intézkedései fokoztak. Márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt: a ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai következtében az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. Emellett a világgazdaság növekedési kilátásait rontja több, meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lendületvesztése. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban – a 2012. évihez hasonló mértékben – 3,1%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2013 II. negyedévében – az I. negyedévi 0,6%-os bővülést követően – 0,9%-kal 4 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2013 II. negyedévében 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A bővülés öt negyedévnyi csökkenést követően következett be, melyet alapvetően a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének növekedése okozott. A II. negyedévi bővülés csak részben tudta ellensúlyozni az I. negyedévi 0,9%-os csökkenést, így 2013 I. félévében hazánk teljesítménye 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – 2013 II. negyedévében gyakorlatilag stagnált (100,1%) a magyar gazdaság. 2013 január–júniusában a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint lényegében nem változott (99,9%) a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; CMA Credit Risk Report; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 4 Szezonálisan kiigazított. 3

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS

13

rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján – Csehország kivételével – a régiós versenytársak mindegyikében növekedett a gazdasági teljesítmény: Romániában 1,7, Lengyelországban 0,9, valamint Szlovákiában 0,8%-kal. Csehországban ugyanakkor folytatódott a recesszió, 2013 első hat hónapjában 1,8%kal csökkent a bruttó hazai termék volumene. 1. ábra

% 4

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

2 0 ‐2 ‐4 ‐6 ‐8 2008. I.

2009. I.

2010. I. Magyarország

2011. I.

2012. I.

2013. II. negyedév

EU-27

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes GDPje 2013 II. negyedévében 0,2, I. félévében 0,5%-kal 5 csökkent az előző év azonos időszakához képest. A 22, adatot közlő tagország közül tízben nőtt a teljesítmény: az Egyesült Királyság (0,8%) mellett többségében a 2004 óta csatlakozott országokban történt emelkedés. A megelőző három évben gazdasági motornak bizonyuló Németország bruttó hazai terméke gyakorlatilag stagnált (+0,1%). A többi nagyobb súlyú nemzetgazdaság közül Franciaország GDP-je szintén alig változott (–0,1%), Spanyolországé 1,9, Olaszországé 2,2%-kal csökkent. Az eurózóna tagállamainak együttes bruttó hazai terméke 2013 II. negyedévében 0,7, I. félévében 0,9%-kal5 csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2013. május 8-án – a kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében – az Európai

5

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

14


Központi Bank (EKB) újra kamatot csökkentett: a jegybanki alapkamat mértéke 0,75%-ról 0,50%-ra csökkent. (Az euró bevezetése óta ez a legalacsonyabb kamatszint az euróövezetben.) A kamatvágáshoz az alacsony inflációs szint is teret biztosított az EKB-nak: az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-indexe 2013 első félévében 1,6%kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkanélküliségi ráta ezzel szemben rekord magasra, 12% fölé emelkedett az euróövezetben. 2. ábra

% 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2008. I.

A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

2009. I. EU-27

2010. I. Németország

2011. I.

2012. I.

Egyesült Királyság

2013. II. negyedév Franciaország

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2013 I. félévében 1,4%-kal 6 bővült az előző év azonos időszakához képest. (A II. negyedévben a GDP volumene szintén 1,4%-kal emelkedett.) A növekedés alapjának számító – a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztási kiadásait is magába foglaló – háztartások fogyasztási kiadásai 1,9, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene pedig 2,7%-kal emelkedett. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (0,9%) meghaladta a kivitelé (1,2%). Visszafogta ugyanakkor a gazdasági növekedést a kormányzati fogyasztási kiadások 1,4%-os csökkenése. A jegybank szerepét betöltő 6

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.


15

Fed 2013 első hat hónapjában nem változtatott a napi kamatcélján (0,00–0,25%), mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is magasnak számít (7,6%). Ennek ellenére a munkanélküliséget csökkenő tendencia jellemzi. A pénzromlás üteme 2013 első hat hónapjában a Fed által kitűzött 2,0%-os inflációs cél alatt maradt. A kínai gazdaság teljesítménybővülése 2013 I. félévében 7,8%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez számottevően hozzájárult az ipari teljesítmény 10,5%-os növekedése. 2013 első hat hónapjában a fogyasztói árak emelkedése a 4%-os inflációs cél alatti, 3,3%-os volt. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2013 január–júniusában 68,9 milliárd dolláros többlet keletkezett, amely – 2012 I. félévéhez mérten – az exportforgalom 9,2, az importforgalom 6,7%-os növekedése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye – az I. negyedévi stagnálást követő II. negyedévi 0,9%-os növekedésnek köszönhetően – 2013 I. félévében 0,5%-kal 7 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi felhasználás 0,9, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadásai 1,3, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 0,4%-kal bővült. (Utóbbi a II. negyedév folyamán stagnált.) A GDP volumennövekedését viszont számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene – a japán jen gyengülése ellenére – 2,0%-kal mérséklődött, a behozatalé ugyanakkor 0,4%-kal bővült. 2013 első felében a japán jegybank – az alapkamat változatlansága mellett – további likviditásbővítő intézkedéseket hozott, amelynek hatására a japán jen árfolyamában fordulat következett be: január–júniusban nagymértékben, több mint 4 éves mélypontra értékelődött le. (Június végén egy amerikai dollárért 14%-kal több jent kellett fizetni 2012 végéhez képest.) A tovább lazuló monetáris politika ellenére 2013 első hat hónapjában továbbra is csökkenés (0,4%) jellemezte a fogyasztói árak változását. 2013 I. félévében a munkanélküliségi ráta 4,1%-os volt, júniusban pedig – több mint három év után először – 4,0% alá került a munkanélküliek aránya.

7

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított

16

A KSH JELENTI 2013. I–II. negyedév 3. ábra

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) % 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2008. I.

2009. I. OECD

2010. I.

2011. I.

Egyesült Államok

2012. I. Japán

2013. II. negyedév EU-27

* Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD.

2012 végéhez hasonlóan 2013. I. félév végén is Argentína számított a világ 70, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázat Ciprust jellemezte, ahol a – helyi bankrendszer erős görög kitettsége miatti – bankválság következtében fennakadások voltak az ország gazdasági-pénzügyi működésében. A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között az unióból – Ciprus mellett – Görögország (4.) és Portugália (8.) szerepel még. 2013. június végén Magyarország a 18. legkockázatosabb ország volt. A világ legbiztonságosabb országainak az észak-európai államok (sorrendben Norvégia, Svédország és Finnország) számítottak. A jelentős költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező Egyesült Államok a negyedik legalacsonyabb csődvalószínűségű ország. Az észak-amerikai államon kívül a 10 legkevésbé kockázatos ország között csak európaiak találhatóak, köztük a rangsorban 10. helyezett Csehország. 2013 I. negyedévében az Európai Unió és az euróövezet eladósodottsága egyaránt tovább emelkedett: a kormányzati szektor bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 85,9, illetve 92,2% volt. A 27 tagállamból mindössze ötben csökkent a


17

mutató értéke: Lettországban 1,6 százalékponttal, a többi tagországban – Bulgáriában, Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban – 1 százalékpontnál kisebb mértékben. A negyedév folyamán Írország államadóssága emelkedett a legnagyobb mértékben: 7,7 százalékponttal 125,1%-ra, ezen kívül Belgiumé 4,7, Spanyolországé pedig 4,0 százalékponttal növekedett. Az unióban a legnagyobb GDP-arányos adóssággal Görögország rendelkezik (160,5), melyet két, szintén dél-európai ország – 130,3%-kal Olaszország, valamint 127,2%-kal Portugália – követ. Hazánk a tizedik legeladósodottabb tagállam az unióban. Az adósságrátánk a GDP-hez viszonyítva 82,4%-os volt, amely – a számottevő nagyságú nettó hitelfelvétel következtében – 3,2 százalékponttal magasabb a 2012. év véginél. 2012 végéhez hasonlóan 2013. I. negyedév végén is 13 tagállam felelt meg a maastrichti kritériumnak. 2013 első hat hónapjában jellemzően kedvező hangulat uralkodott a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, március–áprilisában viszont az árfolyammozgásokat a ciprusi események befolyásolták. A részvényárak növekedésének hátterében számos fejlett ország jegybankjának likviditást fokozó intézkedése állt. Június végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 13, a londoni FTSE 100 index 5,4, a frankfurti DAX tőzsdeindex pedig 4,6%-kal emelkedett az előző év végéhez képest. A főbb tőzsdeindexek a félév folyamán több mint ötéves csúcsra emelkedtek. 2013 elején az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt erősödött az euró. 2013 februárjában közel másfél éves csúcsra erősödött az euró árfolyama az amerikai dollárral szemben. Az ezt követő két hónapban azonban – az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt – fokozatosan veszített az értékéből az euróövezet közös fizetőeszköze. A ciprusi bankválság átmeneti rendeződése után már nem tudott az euró árfolyama az 1,35 amerikai dollár/euró árfolyamszint fölé erősödni. 2013. I. félév végén 1,3080, január–júniusában 1,3134 amerikai dollárt ért egy euró. Utóbbi 1,3%-os erősödést jelent 2012 azonos időszakához képest. 2013 elején – több mint egy évet követően – 1 euróért 1,22 svájci franknál többet kellett fizetni, és ezt követően – a korábbi szűk sáv helyett – egy széles intervallumban mozgott a svájci frank árfolyama. Májusban – két és fél év elteltével újra – 1,25 svájci frank/euró szint fölé gyengült a helvét fizetőeszköz árfolyama. 2013 első hat hónapjában az alpesi deviza átlagárfolyama 1,2299 svájci frank/euró volt, ami 2,1%kal volt gyengébb az előző év hasonló időszakához viszonyítva. 2013 január–júniusában a forint árfolyamának mozgását többek között a magyar jegybank jövőjével kapcsolatos események, a ciprusi bankválság alakulása, valamint a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés határozta meg. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok májusra rekord alacsony szintre süllyedtek, júniusban viszont – összhangban a nemzetközi kötvénypiaci folyamatokkal – emelkedés következett be a hozamokban. A jegybanki alapkamat – a havi 25

18


bázispontos csökkentéseket követően – június végére 4,25%-ra mérséklődött, amely az eddigi legalacsonyabb irányadó kamatláb. (Az első félévben a monetáris lazítást megkönnyítette a középtávú inflációs célt meg nem haladó, 2,3%-os fogyasztóiáremelkedés.) A budapesti BUX tőzsdeindex június végére 4,7%-kal emelkedett 2012 végéhez képest. 2. tábla

A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, 2013. I. félév Árfolyam (forint/deviza) Megnevezés

Amerikai dollár Euró Svájci frank

Időszak elején 220,85 292,96 242,40

Időszak végén 226,18 295,16 239,14

Átlagárfolyam Változás az előző év Érték azonos (forint/deviza) időpontjához képest, % 225,50 –1,0 296,13 0,2 240,82 –1,8

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

A Nemzetközi Valutaalap által közzétett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 8 2013 júniusában 5,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (Az energiahordozókat nem tartalmazó árindex 2,1, az energiahordozóké 7,0%-kal növekedett.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) által számított globális élelmiszerár-index 9 értéke 2013 júniusában 4,8%-kal magasabb volt az egy évvel ezelőttinél. Az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyama 2013 első két hónapjában még növekvő tendenciát mutatott, de április közepére – a romló gazdasági kilátások és a ciprusi bankválság okozta feszültség hatására – több mint féléves mélypontra (96,84 dollár/hordó) esett vissza. A ciprusi feszültség enyhülését követően a Brent hordónkénti árfolyama június végéig jórészt 100 és 105 dollár között ingadozott. 2013. június végén 102,49 dollárt adtak egy hordó „fekete aranyért”, ami 2012 végéhez képest 7,5%-os csökkenést jelent. 2013 január–júniusában az átlagárfolyam 107,34 dollár volt, ami 5,3%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.

IMF Primary Commodity Price Index. A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg. 8 9


19 4. ábra

Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó

%

150

250

120

200

90

150

60

100

30

50

0 2008. január

0 2009. január

2010. január

2011. január

2012. január

2013. 2013. január június

Brent nyers kőolaj havi világpiaci átlagára FAO élelmiszerár-index (2002–2004. évek átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; FAO.

Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmének alakulását az év első három hónapjában előbb a növekedés lassulása, majd fokozatos csökkenés jellemezte. Áprilisban a kivitel és a behozatal újra bővült, amit májusban kismértékű csökkenés követett, mely folyamat júniusban is folytatódott. Az első becslés szerint júniusban az export euróban kifejezett értéke 3,0%-kal, az importé 0,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg 583 millió euró aktívumot mutatott, ami 186 millió eurós csökkenést jelent 2012 júniusához mérten. A január–júniusi időszak egészében – szintén euróban kifejezett adatok alapján – az export és az import értéke egyaránt 0,9%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónapjában a külkereskedelmi mérleg 3681 millió eurós többletet mutatott, ami az egyenleg 61 millió eurós javulását jelenti az előző év azonos időszakihoz képest.

20


Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közti forgalma 2013 január–júniusában 1414 milliárd eurót tett ki, folyó áron 1%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívülre irányuló exportjának 5%-os bővülése az import értékének 6%-os csökkenésével párosult, melynek következtében mérlegük a tavalyi 65 milliárd eurós hiány helyett az év első hat hónapjában 35 milliárd eurós többletet mutatott. A részletesen feldolgozott első öthavi adatok alapján Magyarország január– májusi exportjának több mint háromnegyedét, importjának pedig héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke 1,7%-kal növekedett, szemben a 0,4%-kal csökkenő importtal. A kivitel bővülése a régi tagállamokkal (EU-15) folytatott külkereskedelemhez köthető: a teljes magyar termékexport, valamint termékimport valamivel több mint felét adó országcsoport esetében a kivitel 3,2%-kal növekedett, a behozatal pedig 0,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az új tagállamok (EU-12) esetében az export 1,9%-kal, az import ennél kisebb mértékben, 0,5%-kal csökkent. A külkereskedelmi mérleg egyenlegének változása a két országcsoport esetében eltérő irányú volt: míg a régi tagállamokkal folytatott külkereskedelmi forgalmunk többlete az előző évi 2126 millió euróról 2757 millió euróra nőtt, az új tagállamok aktívuma 1789 millió euróról 1678 millió euróra csökkent. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom alakulásában az unióstól némiképp eltérő tendenciák érvényesültek. Az ezen országokba irányuló export 2,0%-os növekedése az import 4,8%-os bővülésével párosult, melynek hatására a külkereskedelmi mérleg passzívuma az egy évvel korábbi 1062 millió euróról 1336 millió euróra nőtt. 2013 január–májusában a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 2,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A kivitel és a behozatal emelkedésében különösen nagy szerep jutott az export és az import egyaránt több mint háromtizedét adó feldolgozott termékeknek, ahol az év első öt hónapjában az átlagosnál nagyobb, az export esetében 6,1, az importnál pedig 4,2%-os növekedés következett be. Az árufőcsoporton belül – az új vegyipari beruházásoknak köszönhetően – dinamikusan bővült a műanyag-alapanyagok és a kisebb részarányt képviselő illóolajok, illat- és tisztítószerek mindkét irányú forgalma, de jelentősen bővült a szerves vegyi termékek kiviteli, valamint a vas és acél, továbbá az egyéb fémtermékek behozatali volumene is. A legnagyobb súlyt képviselő gyógyszer és gyógyszerészeti termékek exportvolumene átlag körüli mértékben növekedett, behozatala ugyanakkor tizedével maradt el a bázisszinttől.


21

A teljes export valamivel több mint felét, valamint az import 45%-át adó gépek és szállítóeszközök kereskedelme a forgalom mindkét irányában 2,4%-kal nőtt. Az árufőcsoporton belül átlagon felüli bővülés jellemezte a közúti jármű, valamint – az autóipari beszállításoknak köszönhetően – a villamos gépek, készülékek és műszerek kivitelét. A szintén húzóterméknek számító híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek esetében az import átlag alatti bővülése az export kismértékű csökkenésével párosult. Az energiafejlesztő gépek és berendezések esetében sem a kivitel, sem a behozatal volumene nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az energiahordozók importja 3,1%-kal növekedett, szemben a jóval kisebb értékű exporttal, melynek volumene 3,2%-kal csökkent. A behozatalban a két legnagyobb súlyú árucsoport közül a kőolaj és kőolajtermékek importvolumene csaknem tizedével bővült, szemben a természetes és mesterséges gázokéval, amely az év első öt hónapjában a bázisidőszaki szint alatt maradt. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene 6,7%-kal, importjuké 4,8%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Ezen belül az árucsoport kivitelének mintegy negyedét adó gabona és gabonakészítmények exportvolumene harmadával csökkent, melyet a kukoricakiszállítások nagymértékű visszaesése okozott. E kedvezőtlen tendencián némiképp enyhített a búzaexport növekedése, az állati takarmány és az élő állatok kivitelének emelkedése, valamint a tejtermékek és tojás, illetve a zöldségfélék és gyümölcsök mindkét irányú forgalmának volumenbővülése. A nyersanyagok árufőcsoport változatlan áron számított kivitele az év első öt hónapjában 4,7%-kal, behozatala 5,5%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 2013 január–májusában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,6, az importban 1,5%-kal csökkent, így a cserearány 0,9%-kal javult. A két legnagyobb árufőcsoport közül a feldolgozott termékek esetében az exportárak 0,4%os növekedése az importárak 0,8%-os csökkenésével párosult, a gépek és szállítóeszközök kivitele 1,6%-kal, behozatala 1,4%-kal lett olcsóbb, mint egy évvel korábban. A forint árfolyama az év első öt hónapjában a főbb devizákhoz képest szinte nem változott.

Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján – 2013 I. félévében 722 milliárd forint volt, 204 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Az államháztartás nem konszolidált bevétele 7250 milliárd forint

22


volt, folyó áron 6,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 7971 milliárd forintot tettek ki, 9,2%-kal magasabb összeget, mint 2012 január–júniusában. A központi költségvetés 2013 első féléves hiánya 914 milliárd forint volt, 322 milliárd forinttal több, mint 2012 első hat hónapjában. Az alrendszer bevétele 4588 milliárd forintot ért el, 6,7%-kal nagyobb összeget az egy évvel korábbihoz képest. A kiadás esetében 12%-os növekedés adódott, összege 5502 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének 40%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 2,1%-os mérséklődést mutat a 2012. I. félévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 9,0%-os csökkenést követően 1314 milliárd forintot tettek ki. A mérséklődés egyik fontos tényezője volt a kiutalások 14%os emelkedése, ami a határidő – 45 napról 75 napra történő – emelésével hozható összefüggésbe. (Ezzel párhuzamosan a bruttó befizetések 0,7%-kal elmaradtak a 2012 I. félévi szinttől.) Jövedéki adóból 411 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 2,7%-kal kevesebb, mint 2012 I. félévében. A jövedéki adóbevételek több mint fele az üzemanyagok, közel négytizede a dohánygyártmányok, kevesebb, mint tizede pedig a szeszesitalok és egyéb termékek forgalmához kötődött. A 2013. január 1-jén bevezetett pénzügyi tranzakciós illetékből 69 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1302 milliárd forintot tettek ki, 19%-kal nagyobb összeget, mint 2012 első hat hónapjában. Az ide tartozó bevételek 56%-a a költségvetési szervekhez, 44%-a pedig a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kötődött, növekedési ütemeik között nem volt jelentős különbség. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételein belül az EU támogatások több mint kilenctizeddel részesedtek, 527 milliárd forintos összegük közel 110 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A lakossági befizetések a bevételek 18%-át jelentették, a 815 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 6,2%-kal múlta felül a 2012. I. félévit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 3,2%-kal emelkedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 461 milliárd forintot tettek ki, 8,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 5,0%-kal csökkentek, s 152 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A csökkenés hátterében az áll, hogy a kedvezményes, 10%-os adókulcs kiterjesztése miatt a vállalkozások adóelőleg-fizetési kötelezettsége az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt. A pénzügyi szervezetek különadójából származó bevételek a tavaly ilyenkori 8 milliárd forintról 64 milliárd forintra emelkedtek. A növekedés azzal magyarázható, hogy a viszonyítás alapjául szolgáló időszakban a bankoknak a lakossági devizahitelek végtörlesztéséhez


23

kapcsolódó veszteségeik egy részére adó-visszatérítés járt. A bányajáradék címén 33 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 46%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdálkodó szervezeteket érintő, 2013. január elsejétől hatályos új adónemekből (kisadózók tételes adójából, kisvállalati adóból és közműadóból) összességében 41 milliárd forint bevétel folyt be az év első felében. A kiadások 53%-át a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása jelentette, amelynek értéke 2931 milliárd forintot tett ki, közel negyedével magasabb összeget, mint 2012 I. félévében. Ezen belül a jelentősebb, 30%os növekedés a költségvetési szervek kiadásait (1776 milliárd forint) jellemezte, amelynek kialakulásához hozzájárultak azok a kiadások, amelyek a 2012. május 1-jén, illetve a 2013. január 1-jén átvett önkormányzati intézményekkel, valamint az idén április 1-jén átvett, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokkal hozhatóak összefüggésbe. (Állami fenntartásba tavaly májusban az egészségügyi fekvőbetegellátást biztosító intézmények, idén januárban pedig a korábbi önkormányzati/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények /az óvodák kivételével/ kerültek. Idén januártól egyes államigazgatási feladatokat /elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyeket/ a járási kormányhivatalok látják el, amelyek elvégzéséhez szükséges önkormányzati tisztviselők a járási hivatalok állományába kerültek.) A költségvetési szervek kiadásain belül a személyi juttatásokra – ideértve a szociális hozzájárulási adót és a munkaadókat terhelő járulékokat is – 977 milliárd forintot fordítottak az I. félévben, 32%-kal többet, mint egy évvel korábban. A dologi kiadások 566 milliárd, a beruházások pedig 96 milliárd forint értékűek voltak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 1156 milliárd forintot tettek ki, 17%-kal többet, mint 2012 I. félévében. Ezen kiadások közel kétharmadát az uniós előirányzatokból finanszírozott kiadások jelentik, amelyek értéke harmadával bővült egy év alatt. A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások összege (405 milliárd forint) ezzel szemben mintegy 6%-os csökkenést mutat. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 899 milliárd forintot tett ki az I. félévben, 1,1%-kal kevesebbet, mint 2012. január–júniusban. Az ide tartozó legnagyobb kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették, amelyek 536 milliárd forintos összege 58%-kal magasabb a tavaly első félévinél. A növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy az Egészségbiztosítási Alapnak a korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetét idén kizárólag a költségvetési támogatások jelentették, míg 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap is adott át pénzeszközt erre a célra. (A költségvetéstől származó összeg 2012 I. félévében 93 milliárd forintot, az idei év első felében pedig 177 milliárd forintot tett ki.) Ezen felül az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült költségvetési támogatásban (a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő

24


hozzájárulás, valamint a kiadások támogatására történő pénzeszközátadás), amelyek együttesen mintegy 122 milliárd forint kiadást jelentettek a költségvetésnek. 2013 I. féléve során a helyi önkormányzatok 292 milliárd forint összegű támogatásban részesültek, ami – összefüggésben számos feladat korábban bemutatott átsorolásával – 44%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kamatkiadások 637 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 8,0%-kal kevesebbet, mint 2012 első hat hónapjában. A kamatkiadások 71%-a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában fennálló adósságot érintette. (A devizaadósság kevesebb, mint hattizede forintban állt fenn.) A 2012 elején létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 388 milliárd forintra teljesültek, 6,6%-kal kisebb összegre, mint a tavalyi év első hat hónapja során. Az ide tartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, amelyek összege egy év alatt 223 milliárd forintról 219 milliárd forintra mérséklődött. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk első féléves összege 187 milliárd forint volt, ami lényegében ugyanakkora (0,3%-kal kisebb) összeg, mint egy évvel korábban. A társadalombiztosítási alapok az első félévet 136 milliárd forintos többlettel zárták, ami az egyenleg 139 milliárd forintos javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer bevétele 2439 milliárd forintot tett ki, 8,7%-kal többet, mint 2012 első félévében, a kiadása pedig 2303 milliárd forint volt, 2,4%-kal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül valósult meg, amelynek egyenlege – 98 milliárd forintos javulást követően – 84 milliárd forintos szufficitet mutat. Az Egészségbiztosítási Alap mérlege 42 milliárd forinttal javult, s a többlet 52 milliárd forintot tett ki. Az év első felében az alrendszer bevételeinek háromnegyedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, amelyek 1834 milliárd forintos értéke 5,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 539 milliárd forint volt, 58%-kal több a tavaly január–júniusinál. A növekedés a két alap közül az Egészségbiztosítási Alapot érintette, amely a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére 177 milliárd forintot, járulék címen pedig 188 milliárd forintot vett át a költségvetéstől. A növekedéshez hozzájárult továbbá, hogy az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült támogatásban. Az alrendszer kiadásainak 61%-át a nyugellátások jelentették, amelyek összege 1415 milliárd forintot tett ki, 9,2%-kal többet, mint a tavalyi év első felében. Az egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 592 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 3,7%-kal nagyobb összeget fordítottak. Az ide tartozó tételek közül a


25

legnagyobb súlyt képviselő gyógyító, megelőző ellátások esetében 8,8%-os növekedés, a gyógyszertámogatásokat illetően ugyanakkor 9,0%-os csökkenés következett be. A gyógyító, megelőző ellátásokra kifizetett összeg növekedésének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi béremelés első ütemét augusztustól fizették ki 2012-ben, valamint azt, hogy az alapellátás (háziorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás) finanszírozásában megvalósult 14%-os növekedésre novemberben, azaz ebben az esetben is a bázisidőszakot követően került sor. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összege 277 milliárd forintot, a 2012. I. félévihez képest fél százalékkal nagyobb összeget tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 21 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, a többletük 2013 első hat hónapjában 56 milliárd forintot tett ki. A mérleg romlásához a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése egyaránt hozzájárult, amelyek az első félév során sorrendben 223 milliárd, illetve 167 milliárd forintot tettek ki. A hat alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer bevételének 74, kiadásának 85%-a, a legnagyobb összegű többlet (25 milliárd forint) és a legjelentősebb mértékű – az alrendszer egészével megegyező összegű – egyenlegromlás is. Az első félévet mind a hat alap többlettel zárta. A központi költségvetés adósságállománya 2013. június végén 22,2 billió forint 10 volt, ami 7,3%-kal meghaladta a 2012 év végit. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részesedése 81, a hiteleké pedig 18%-os volt a hatodik hónap végén. Az év első felében az állampapírok állománya 9,7, a hiteleké 1,9%-kal emelkedett. Az állampapírokon belül a lakossági állampapírok állománya 1321 milliárd forintot tett ki június végén, 34%-kal többet, mint 2012 végén. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya ennél lényegesen kisebb ütemben, 1,3%-kal emelkedett, összege 5072 milliárd forint volt, ami a teljes forint állampapír-állomány 28%-ának felel meg. 2013. június végén a költségvetés adósságállományának 58%-át forintban, több mint négytizedét devizában jegyezték, állományaik közel azonos mértékben, 8– 9%-kal emelkedtek hat hónap alatt. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és törlesztések különbsége) 1553 milliárd forintot tett ki az első félévben, ezen belül a forintadósság növekedése 960 milliárd forint, a devizaadósságé pedig 593 milliárd forint volt. (A devizaadósság forintban kimutatott értékére az árfolyamváltozás is hatással van.) A forint idén június végén gyengébb volt, mint 2012 végén, ami a devizaadósságot 121 milliárd forinttal növelte meg. 2013. január–júliusban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege – a Nemzetgazdasági Minisztérium 10 Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az „egyéb kötelezettségek” az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya 2013. június végén 196 milliárd forintot tett ki, 155 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2012 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 0,9%-os volt.

26


előzetes adatai alapján – 851 milliárd forint hiányt mutatott, 414 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. (A változás értékelésekor figyelembe kell venni az intézményi struktúraváltás hatását, amely szerint 2013-ban már központi kiadásként jelentkeztek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) A központi költségvetés január–júliusi időszakra számított egyenlege 1093 milliárd forintos deficitet mutat, amely mintegy kétszerese az egy évvel azelőttinek. Az elkülönített állami pénzalapok esetében szintén kedvezőtlenebbé vált a mérleg, a 62 milliárd forintot kitevő első hét havi többlet 24 milliárd forinttal kevesebb a tavaly ilyenkorihoz képest. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában ezzel szemben javulás volt megfigyelhető, ennek összege 161 milliárd forintot, a mérleg többlete pedig 180 milliárd forintot tett ki.

A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2013 június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 29,0 billió forint volt, ami 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó pénzügyi vagyonból vagy másképpen fogalmazva: pénzügyi eszközökön belül 2013 II. negyedévének végén a részvények és részesedések csoportja képviselte a legnagyobb arányt (41%). E csoport állományi értéke június végén 11,8 billió forintot tett ki, 11%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a legjelentősebb mértékben, 35%-kal a befektetési jegyek állománya emelkedett, nagyrészt az idei év első felében megvalósult vásárlásoknak köszönhetően. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 36%-os arányt képviselt, június végi állományi értékük ugyanúgy 10,4 billió forintot tett ki, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a betétek állománya 7,9 billió, a készpénzé mintegy 2,4 billió forint volt, az előbbi érték szerény mértékben csökkent, az utóbbi határozottabban nőtt a 2012. június végihez képest. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,1 billió forintot tett ki június végén, 3,9%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok mintegy felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét pedig a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük másfél, illetve 8,1%-os volt. A nem részvény értékpapírok 11 állománya 28%-kal emelkedett egy év alatt, értékük 2,4 billió forint volt június végén. A központi kormányzat által kibocsátott, 11 A csoportba legnagyobbrészt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok tartoznak. (Forint- és devizaállamkötvények, kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, vállalati és hitelintézeti kötvények stb.)


27

háztartások tulajdonában lévő értékpapírok június végi állománya 1,6 billió forint volt, 73%-kal több az egy évvel korábbinál. Különösen a rövid – egy éven belüli – lejáratú értékpapírok után mutatkozott jelentős vásárlási kedv a háztartások részéről az elmúlt egy évben. A kötelezettségek értéke június végén 9,3 billió forint volt, 6,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek 50%-át a devizahitelek, 43%-át pedig a forinthitelek jelentették. A devizahitelek állománya egy év alatt 13%-kal csökkent, de valamelyest a forinthiteleké is mérséklődött (0,3%-kal). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a devizakölcsönök törlesztését rögzített árfolyamon lehetővé tevő gyűjtőszámlából 2013. június végéig 158 ezret nyitottak az országban. Az ún. árfolyamgát konstrukcióba június végéig az érintettek 38%-a lépett be, a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya június 30-án 1297 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizahitelállomány 44%-ának felel meg. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek idáig 14,7 milliárd forint – rögzített árfolyam feletti – kamat megfizetése alól mentesültek. A konstrukció igénylésének immár nincs határideje, az árfolyamgát-szerződés megkötését a hiteladósok bármikor kezdeményezhetik a hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél. 2012. július 1-je és 2013. június 30-a között a pénzügyi intézmények 12 864 hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A legtöbb közülük Pest megyében található, amelyet Budapest követ a sorban. Az év II. negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 115 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Az MNB adatai szerint a bruttó pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,7 billió forintot tett ki június végén, 14%-kal többet, mint egy évvel korábban. A 2,5 billió forintos értéknövekmény mintegy kétharmada a nettó finanszírozási képességhez, közel háromtizede pedig a nettó átértékelődésekhez kötődik. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 II. negyedévével záruló elmúlt évben 1630 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 12 5,7%-ának felel meg. A finanszírozási képesség elmúlt egy évre számított értékéből a pénzügyi eszközök növekedése héttizedes, a kötelezettségek csökkenése pedig háromtizedes arányt képviselt. A pénzügyi eszközállomány tranzakciókra visszavezethető emelkedése a befektetési jegyek és a nem részvény értékpapírok vásárlásával magyarázható, a kötelezettségek csökkenése pedig a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztéséből adódott.

12

A 2013 II. negyedévére vonatkozóan az MNB a saját GDP-becslését használta.

28


Ágazati teljesítmények Mezőgazdaság A bruttó hazai termék II. negyedévi bővüléséhez kedvezően járult hozzá a mezőgazdaság teljesítménye. Míg az ágazat 2012. évi gyengébb teljesítménye elsősorban a rendkívüli szárazság következménye, az idei év időjárása az I. félévben mentes volt a szélsőségektől, bár nyáron a csapadékhiány erősödött. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala az előző év júniusa óta emelkedik, 2013 I. félévében összesen 12,8%-kal volt magasabb a 2012 hasonló időszakinál. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára tavaly augusztus óta nő, október óta kétszámjegyű mértékben. Az emelkedés ez év első felében 17,6%-ot tett ki. 2013 első felében a gyümölcsfélék (–3,7%) kivételével valamennyi fontosabb növényi terméket az előző évinél magasabb áron tudták értékesíteni. Legnagyobb mértékben, a 2012. évi folyamatos árcsökkenés után, a burgonya több mint duplájára drágult, de a gabonafélék (21,8%), és az ipari növények (15,3%) áremelkedése is két számjegyű volt. A friss zöldségek ára 6,8, a virágoké 5,4%-kal lett magasabb. Az élő állatok és állati termékek árszínvonalát 2011-ben és 2012-ben is két számjegyű emelkedés jellemezte, ami 2013 első felében egy számjegyűre (4,2%) apadt. Az élő állatok áremelkedése valamivel nagyobb volt (4,7%), mint az állati termékeké (3,0%). A vágómarha ára ez év márciusa óta csökken, az I. félévben összességében 15,4%-kal. A vágóbaromfi áremelkedése az év elejétől két számjegyű, az I. félévben összesen 10,8%-os volt. A vágósertés árnövekedése az előző évi két számjegyű emelkedés után idén 3%-osra lassult. A tojás tavalyi nagyarányú áremelkedése 2013 áprilisától csökkenésbe váltott, s az I. félévben összességében 8,1%-kal lett olcsóbb. A tej a 2011. év nagy, és a 2012. év folyamatosan csökkenő mértékű áremelkedése után 2013-ban további 6,4%-kal lett drágább. 3. tábla

Néhány növényi termék júniusi, piaci átlagára (forint)

Növényi termék Szárazbab Burgonya Sárgarépa Uborka Paradicsom Zöldpaprika Alma

2011 826 204 279 229 381 454 334

2012 930 163 364 227 461 565 288

2013 932 277 346 297 462 567 338


29

A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013 I. félévében 6,6%-kal csökkent. A visszaesés a növénytermesztési és kertészeti termékek körében jóval határozottabb volt (17%), mint az élő állatok (1,8%) és állati termékek (4,8%) esetében. A növénytermesztési termékek felvásárlásának visszaesése hátterében elsősorban a nagy súlyú gabonafélék mennyiségének csökkenése (27,3%) áll, de a zöldségfélék felvásárlása is csökkent (15,4%). A gyümölcsök és az ipari növények értékesített mennyisége két számjegyű mértékben nőtt (27,8, és 19,8%). A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013 I. félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,4%-kal emelkedtek, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 7,1%-os, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,8%-os növekedéséből tevődött össze. A folyó termelőfelhasználáson belül a takarmányárak nőttek a legnagyobb mértékben (22,5%), ugyanakkor a műtrágyaárak átlagosan 2,6, a mezőgazdasági felhasználású energiaárak 2,4%-kal csökkentek. A növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények árai is nőttek, 3,8, illetve 5,2%-kal. A beruházásokon belül a gépberuházások árai az épületberuházásokénál nagyobb mértékben, 2,2, illetve 1,4%-kal nőttek. A termelőiár-index és a ráfordításiár-index hányadosaként számolt agrárolló értéke 2013 I. félévében 106% volt, azaz a 2012. január-júniusihoz képest a termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítások árai. 2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak a megelőző két év 6, illetve 11,5%-os növekedése után 12,8%-kal haladták meg az előző év szintjét. Leginkább a szőlők (23,2%) és gyümölcsösök (19,8%), legkevésbé az erdőterületek (4,3%) drágultak. A legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, 1 hektár átlagára 670,4 ezer forint volt 2012-ben. A legmagasabb áron Tolna, Békés és Fejér megyében lehetett értékesíteni a szántókat – hektáronként jóval 800 ezer forint fölött –, míg a legolcsóbban Nógrád megyében (327,2 ezer forint) lehetett szántóhoz jutni. Forgalmuk Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint negyedével élénkült.

30


5. ábra

Földár és éves földbérleti díj hektáronként Bérleti díj, ezer forint 50 46 45

Ár, ezer forint 1400 1200

40

38

1000

35

33

30

800

25 600

20 16

400

15

14

10

200 0

321

459

670

873

1276

Gyep

Erdő

Szántó

Gyümölcsös

Szőlő

Ár, 2012*

5 0

Éves bérleti díj, 2011

*Előzetes adat/NAV adatok alapján.

Magyarországon jelentős a bérelt földterületek aránya, a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint a mezőgazdasági területek 50,7%-át bérleményként művelik. A földárakhoz hasonlóan a bérleti díjak is évek óta emelkednek. 2011-ben a mezőgazdasági termelők mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki bérleti díjként, területenként és művelési áganként azonban nagyok az eltérések. 2011-ben szőlőterületet lehetett a legmagasabb áron bérelni (46,4 ezer forint), míg a szántó átlagos éves bérleti díja 32,8 ezer forint volt. 2011-ben az előző évhez képest leginkább a gyep (14,8%) és a szántó (13,5%) bérleti díjai emelkedtek.

Ipar Júniusban az ipar bruttó kibocsátása 0,6%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét értékesítési irányban csökkent a kereslet: az exportértékesítés 0,5, a belföldi értékesítés pedig 4,5%-kal csökkent. A munkanapok eltérő számát is figyelembe véve ugyanakkor a júniusi termelés volumene 1,7%-kal meghaladta a 2012. júniusit.


31

Az előző hónaphoz mért – szezonálisan és munkanappal kiigazított – adatok szerint az I. félévben május kivételével minden hónapban nőtt a termelés volumene, a bővülés mértéke júniusban 1,2% volt. Január–júniusban az ipari termelés volumene 1,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A külpiaci értékesítés 1,4%-kal nőtt, a belföldi eladások azonban 4,1%-kal elmaradtak az előző év azonos időszakitól. 6. ábra

% 130

Az ipari termelés és értékesítés trendje (2010. év havi átlaga=100)

120 110 100 90 80 70 2008. július 2009. július 2010. július 2011. július 2012. július 2013. június január január január január január január Termelés

Belföldi értékesítés

Exportértékesítés

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az I. félévben a feldolgozóipar termelési volumene 1,2%-kal csökkent a tavaly ilyenkorihoz képest. Az energiaszektor kibocsátása 7,1%-kal, a kis súlyú bányászaté pedig 16,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés több mint kilenctizedét adó feldolgozóipar alágai közül négyben emelkedett a termelés volumene, a többi (9) alágé azonban továbbra sem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az ipar húzóágazata továbbra is a legnagyobb részesedésű járműgyártás, aminek volumene az I. félévben – a magas bázishoz képest – 12,3%-kal nőtt. Az ágazat jellemzően exportra termel, külpiaci eladásai 13%-kal emelkedtek. A hazai eladások nem érték el az előző év azonos időszakának szintjét (–1,4%), annak ellenére sem, hogy júniusban az iparág hazai eladásai is emelkedtek. Számottevő bővülés volt (6,5%) a termelésből közepes részesedésű vegyi anyag, termék gyártásában is, az alág fő hajtóereje továbbra is a műanyag-alapanyaggyártás. Kisebb növekedés volt még a közepes súlyú villamos berendezés gyártásában (1,9%),

32


valamint a kis súllyal részesedő egyéb feldolgozóiparban (3,7%) is az év első felében. A többi alág termelési volumene azonban elmaradt az egy évvel korábbi időszakitól. Az alágak közül a második legnagyobb részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,5, a rangsorban harmadik élelmiszeripar bruttó kibocsátása pedig 3,1%-kal csökkent. Ez utóbbi külpiaci értékesítése ugyan továbbra is nőtt (5,4%), ez azonban továbbra sem tudta kompenzálni a nagyobb súlyú hazai eladások volumenének 5,6%-os visszaesését. A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül az év első felében a termelésből több mint héttizeddel részesedő nagyvállalatok termelési volumene 1,4%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ők bonyolították a külpiaci értékesítés közel négyötödét, exportértékesítésük gyakorlatilag az előző év szintjén alakult (+0,3%), a hazai értékesítésük azonban 6,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A közepes vállalkozások kibocsátása 1,1%-kal bővült. E vállalatcsoport belföldi értékesítése átlagosan 12,9, exportértékesítése 4,2%-kal nőtt. Az elsősorban hazai piacra termelő kisvállalkozások termelési volumene az I. félévben 9,3%-kal csökkent, belföldi értékesítésük 17%-kal esett vissza, ugyanakkor kis súlyú külpiaci eladásaik 12,4%-kal nőttek. Az egy alkalmazásban állóra számított termelés az I. félévben 1,8%-kal csökkent a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, ami gyakorlatilag az előző évi létszám (+0,1%) mellett következett be. A régiók közül január–júniusban a termelés volumene a Dél-Alföldön továbbra is jelentősen, 25,1%-kal nőtt, ez elsősorban a járműgyártás bővülésének köszönhető. Észak-Magyarországon 3,4%-os volt a növekedés, a többi régióban azonban a termelés volumene csökkent, 2,0 és 6,5% közötti mértékben. Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,5%-kal csökkent. Ezen belül a külpiaci kereslet 7,0%-kal visszaesett, az új hazai megrendelések azonban 5,0%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány a hó végén 10,5%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés volumene Európa számos országában továbbra is csökkenő tendenciát mutat. az Európai Unió (EU-27) tagországainak átlagában 2013. I. negyedévében – a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – 2,0, a II. negyedévben pedig az előzetes adatok szerint 0,8%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A Visegrádi Négyek országai közül az I. negyedévben egyedül Szlovákia ipari termelésének volumene nőtt, a II. negyedévben azonban – Csehország kivételével – minden országban növekedést mértek. A magyar ipart továbbra is meghatározó német ipar bruttó kibocsátása idén az I. negyedévben még 2,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a II. negyedévben azonban 0,8%-kal növekedett.


33

Az I. félévben az ipar bruttó kibocsátásának csökkenése a termelői árak mérsékelt (0,3%-os) növekedése mellett ment végbe. A belföldi értékesítés árai az év I. felében 0,2%-kal mérséklődtek, miközben az ipar hazai értékesítése 4,1%-kal csökkent. A belföldi értékesítés közel kétötödét adó energiaszektor árai – a hatósági intézkedések következtében – 2,5%-kal csökkentek. A feldolgozóipar árai 1,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen belül a hazai értékesítésben második legnagyobb súlyú élelmiszer-iparban jelentősen, 6,3%kal emelkedtek az árak. .A harmadik legnagyobb részesedésű kokszgyártás, kőolajfeldolgozás árai 5,4%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. A külpiaci értékesítés árai az I. félévben átlagosan 0,7%-kal emelkedtek a tavaly ilyenkorihoz képest. Az ágazatok zömében nőttek az árak, a legnagyobb súlyú járműgyártásban 1,5%-kal. A legnagyobb áremelkedés (6,2%) az élelmiszeriparban történt. Öt ágazatban csökkentek az árak, köztük a második jelentős súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 1,2%-kal.

Építőipar Az építőipari termelés volumenének 2006 óta tartó csökkenése idén megszakadt, februártól a termelés – a rendkívül alacsony bázishoz képest – növekedésnek indult. Júniusban az építőipar bruttó kibocsátása 12,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét építményfőcsoportban nőtt a termelés volumene: az épületek építése 18,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami az alacsony bázis mellett több ipari épület építésén végzett munkáknak is köszönhető. Az egyéb építmények építése 6,5%-kal nőtt, ez túlnyomórészt az út- és vasút-felújítási munkákból adódott. Január–júniusban az építőipari termelés volumene 7,2%-kal emelkedett, mindkét építményfőcsoportban bővülés következett be: az épületek építése 6,7, az egyéb építményeké 7,6%-kal emelkedett.

34


7. ábra

Az építőipari termelés trendje (2010. év=100)

% 120 115 110 105 100 95 90 85 80

.I . 8 0 02

.I I

.I II

. V I

.I . 9 0 02

.I I

.I II

. V I

.I . 0 1 02

.I I

.I II

. V I

.I . 1 1 02

.I I

.I II

. V I

.I . 2 1 02

.I I

.I II

. V I

.I . 3 1 02

.I I

negyedév

Júniusban az építőipari vállalkozások mintegy ötödével nagyobb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére 14, az egyéb építményekre kötötteké 24%-kal volt magasabb. A növekedés az előbbinél főleg az ipari és egészségügyi épületekre kötött szerződéseknek, utóbbinál elsősorban a vasútfelújításra kötött nagyértékű szerződéseknek köszönhető. Január– júniusban 6,5%-kal emelkedett az új szerződéskötések volumene: az épületek építése 1,3, az egyéb építményeké 10,4%-kal nőtt. Az I. félév végén a szerződésállomány 11,7%-kal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötötteké – az alacsony bázishoz képest – kismértékben (0,9%) emelkedett, az egyéb építményeké pedig 16,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipar termelői árai az I. félévben 1,6%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazatban mérsékeltebb (0,6%), az egyéb építmények építése ágazatban 2,5%-os, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig az átlaggal megegyező (1,6%) volt az áremelkedés. A II. negyedévben az építőipar árai – az I. negyedévhez hasonlóan – 0,6%-kal voltak magasabbak az előző negyedévinél.


35

Lakásépítés A lakásépítések több mint négy éve tartó csökkenése idén tovább folytatódott. Az I. félévben 2680 új lakás épült, ami kétötödével kevesebb az előző évi nagyon alacsony bázishoz képest. Az építésügyi szakhatóságok 3401 lakás építésére adtak engedélyt, ez 30%-os csökkenést jelent 2012 I. félévéhez viszonyítva. 8. ábra

A lakásépítés alakulása az első félévben Ezer darab 18

16,5

16 14 12 9,2

10 8 6

5,9

13,1

4,9 3,4

8,6

4

5,6

2

4,5

2,7

0 2009

2010

Épített lakások száma

2011

2012

2013

Kiadott építési engedélyek száma

Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek dominanciája jellemzi, arányuk azonban 65-ről 56%-ra csökkent idén az I. félévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A vállalkozások által épített lakások aránya 32-ről 39%-ra emelkedett, ami elsősorban a Budapesten történt építések növekedésének köszönhető. (A fővárosban az I. félévben a vállalkozói lakásépítés a korábbi 26%-os arányról 68%ra emelkedett, néhány nagyobb beruházás befejezésével.) Ezzel összefüggésben csökkent a saját használatra épített lakások aránya (61-ről 54%-ra), ugyanakkor az értékesítésre épített lakásoké nőtt (35-ről 41%-ra). Az újonnan épült lakóépületeken belül csökkent az új családi házak aránya is (61-ről 56%-ra), míg a többlakásos épületeké nőtt (33-ról 41%-ra). Az I. félévben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, ami 4 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban.

36


A régiók közül a használatba vett lakások száma továbbra is Észak-Alföldön, valamint Közép-Dunántúlon esett vissza leginkább, 72, illetve 65%-kal. Az I. félévben 383 lakás szűnt meg, közel 70%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Évek óta csökken a megszűnt lakások száma, 2012-ben közel fele annyi volt, mint a gazdaság válság mélypontját jelentő 2009-ben.

Kiskereskedelem 2013 I. félévében a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal csökkent, a naptárhatástól megtisztított adat 0,3%-os mérséklődést mutat. Az év elején a forgalom csökkenésének üteme lassult, majd április–májusban növekedésbe váltott át, júniusban ugyanakkor az eladások volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Májushoz képest egy hónap alatt a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított index 1,9%-os csökkenést mutat. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2013 első felében 0,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az összforgalom kilenctizedét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai 0,3, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,2%kal csökkent. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2013 I. félévében 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A tevékenységcsoporton belül legnagyobb mértékben (6,4%-kal) az összforgalom közel háromtizedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai estek vissza, bár a csökkenés mértéke az elmúlt hónapokban enyhült, melyet részben a digitális átállás miatti készülékvásárlások is elősegítettek. A szintén jelentős súlyú könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk-kiskereskedelem forgalma is 2,3%-kal mérséklődött az I. félévben. Az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem eladási volumene 1,4%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól, miközben a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelemé alig változott (+0,1%). Forgalomnövekedés csak a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-üzletek esetében volt: az eladások enyhén, 0,8%-kal emelkedtek egy év alatt.


37

4. tábla

A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2013. I. félév (%)

Megnevezés Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes Ebből: élelmiszer jellegű vegyes élelmiszer-, ital-, dohányáru Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes textil-, ruházati és lábbeli bútor-, műszakicikk könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer Üzemanyag Kiskereskedelem összesen

Megoszlás

Változás (az előző év azonos időszakához képest)

46,9

–0,6

42,3 4,5 34,2

–0,3 –3,2 –1,3

2,9 4,8 10,0 8,3 6,3 18,9 100,0

–1,4 0,1 –6,4 –2,3 0,8 0,9 –0,5

Az üzemanyag-kiskereskedelem volumene április óta minden hónapban meghaladta az egy évvel korábbit. Összességében a benzinkutaknál az I. félévben 0,9%-kal emelkedett a forgalom, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 2,1%-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladásai az egy évvel korábbi 1,7%-os növekedés után idén az I. félévben 5,4%-kal csökkentek. Az Európai Unióban (EU-27) – az Eurostat munkanaphatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 júniusában kismértékben, 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint forgalomnövekedést 15, csökkenést 10 tagállamban mértek. A legnagyobb mértékű bővülést Luxemburgban (27,5%), a legnagyobb visszaesést pedig Cipruson (11,5%) mérték.

38


Turizmus, vendéglátás 2013 I. félévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma – mind a vendégek, mind a vendégéjszakák tekintetében – növekedett, emellett a bruttó árbevételük tizedével bővült 2012 első hat hónapjához képest. 2013. január–júniusban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 5,9, a vendégéjszakáké 4,9%-kal nőtt. A vendégforgalom több mint nyolctizedét fogadó szállodák szobafoglaltsága 44,9% volt. A szállodák közül az öt- és négycsillagos egységek, valamint a gyógyszállodák átlagon felüli szobakihasználtsággal működtek. Az ország 9 turisztikai régiójából ötben (Budapest–Közép-Duna-vidéken, ÉszakMagyarországon, Észak-Alföldön, Balatonnál, illetve Dél-Dunántúlon) emelkedett a vendégéjszakákban mért forgalom, közülük kettőben (Budapest–Közép-Duna-vidéken és Észak-Magyarországon) két számjegyű mértékben. 2013 első hat hónapjában 1 millió 886 ezer külföldi vendég 5 millió 14 ezer vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 8,7, illetve 7,8%-os emelkedést jelent. A külföldi vendégek mintegy kilenctizede szállodában szállt meg. Az Európai Unióból érkező vendégek 3 millió 415 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, 3,5%kal többet, mint 2012 január–júniusában. A legjelentősebb küldőországok közül a Németországból és Ausztriából érkező vendégek forgalma csökkent, 3,8, illetve 5,8%kal. Ugyanakkor az Oroszországból, Egyesült Királyságból, Olaszországból, Csehországból, valamint az Egyesült Államokból érkezők vendégforgalma nőtt. Két számjegyű növekedés volt a brit, az orosz és az amerikai (USA) vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában. A kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 831 ezer belföldi vendég szállt meg 4 millió 59 ezer vendégéjszakára. A vendégek száma 3,2, a vendégéjszakáké 1,6%-kal bővült. A belföldi forgalom 73%-át elkönyvelő szállodák mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák tekintetében átlagon felül teljesítettek: forgalmuk 5,2, illetve 3,5%-kal emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek 128,9 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak az év első hat hónapjában, ami folyó áron 10%-os bevételnövekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás fogyasztóiár-indexe – a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan, – 3,2%-kal emelkedett. A bevételek 54%-át adó szállásdíjbevételek 9,1%-kal nőttek, amelyen belül a külföldi vendégek forgalmából származó bevételek 47 milliárd forintot, a belföldiekéi pedig közel 23 milliárdot tettek ki. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeknek 5,1 milliárd forint bevétele származott Széchenyi Pihenőkártyás fizetésből. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2013 első hat hónapjában 350 milliárd forint bevétele volt,


39

volumenében 1,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az eladási forgalom 85%-a a kereskedelmi, 15%-a a munkahelyi vendéglátásban keletkezett.

40


Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet 2013 I. félévében kevesebb születés és halálozás, valamint mérsékeltebb ütemű népességcsökkenés jellemezte hazánkat az előző év azonos időszakához képest. Előzetes adatok szerint 2013. január–júniusban 41 709 gyermek született, 4,5%kal (1976 fővel) kevesebb, mint egy évvel korábban, a születési arányszám pedig 8,9 ezrelékről 8,5 ezrelékre mérséklődött. Az év első öt hónapját a születések számának csökkenése jellemezte, júniusban pedig közel azonos számú újszülött jött a világra, mint tavaly ilyenkor. Az elhunytak 64 277 fős száma 4,3%-kal (2874 fővel) elmaradt a 2012. I. félévitől, a halálozási arányszám pedig 0,5 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,1 ezreléket tett ki. Mind a hat hónapban csökkent az elhunytak száma az előző évihez képest. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,4 ezrelékről 5,1 ezrelékre mérséklődött. 9. ábra

Születési és halálozási arányszámok alakulása

Ezrelék 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2010. január

július

2011. január

július

2012. január

július

Élveszületés Halálozás Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

2013. január

június


41

A természetes fogyás üteme némileg mérséklődött, annak következtében, hogy a halálozások abszolút száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké. A fogyás mértéke 22 568 fő volt, 898 fővel kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A regionális népmozgalmi folyamatokat tekintve a születésszám valamennyi régióban csökkent, ennek mértéke Közép-Dunántúlon volt a legjelentősebb (6,9%) és Észak-Alföldön a legkisebb (2,3%). A halálozások száma – Közép-Dunántúl kivételével, ahol változatlan maradt – valamennyi régióban mérséklődött. 2013 I. félévében a természetes fogyás dinamikája három régióban csökkent, legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön (15,7%), négyben pedig tovább növekedett.

Foglalkoztatottság, keresetek 2013 I. félévében folytatódott a javuló trend a hazai munkaerőpiacon. A foglalkoztatási arány emelkedésével 2013 II. negyedévében a ráta értéke a munkaerőfelmérés húsz éves történetében az egyik legmagasabb volt. A munkanélküliek száma és aránya az előző év azonos időszakához képest egyaránt csökkent. A gazdaságilag aktívak rétegének szélesedésével párhuzamosan tovább mérséklődött az inaktívak száma. 2011. III. negyedévétől Magyarország pozíciója az uniós foglalkoztatási rangsorban javult, bár a foglalkoztatási arány továbbra is hazánkban az egyik legalacsonyabb. Az uniós országok munkanélküliségi rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el, relatív pozíciónk javult.

42

A KSH JELENTI 2013. I–II. negyedév 10. ábra

Ezer fő 120

A 15–64 éves foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változása (az előző év azonos időszakához képest)

90 60 30 0 -30 -60 -90 -120 -150 2008. I.

2009. I.

2010. I.

Foglalkoztatottak

2011. I.

2012. I.

Munkanélküliek

2013. II. negyedév

2013 II. negyedévében – a 15–64 éves népességen belül – az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma 60 ezer fővel (1,6%-kal) 3 millió 899 ezer főre emelkedett, a foglalkoztatási arány pedig 1,1 százalékponttal, 58,3%-ra nőtt. A foglalkoztatottság bővülése szinte kizárólag a férfiak körében (+59 ezer fő) realizálódott, a nők esetében ezer fős emelkedés következett be, a mutatók alig változtak. A férfiakat 64,4, a nőket 52,4%-os foglalkoztatási arány jellemezte. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiatalok (19,2%), a legjobb munkavállalási korú 25–54 évesek (75,5%), illetve az idősebb, 55–64 évesek (38,4%) foglalkoztatása egyaránt meghaladta a 2012. II. negyedévit. A nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kissé elmaradt az egy évvel korábbitól, az iparban dolgozóké pedig lényegében stagnált. Ez utóbbin belül a legjelentősebb ipari ágban: a feldolgozóiparban némi létszámnövekedés volt megfigyelhető. A szolgáltató ágazatokban összességében enyhén emelkedett a foglalkoztatotti létszám. Ezen belül növekedés jellemezte többek között az információ és kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a közigazgatás ágazatokat, miközben a kereskedelem, az oktatás, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén csökkenés


43

volt jellemző. (A közigazgatás létszámnövekedését a közfoglalkoztatás bővülése eredményezte.) Az építőipar területén – hosszú évek folyamatos mérséklődését követően – 2013. II. negyedévében 5 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. 5. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb jellemzők szerint (a 15–64 éves népességen belül, adott év II. negyedévében) (%)

Mutatók Férfiak Nők 15–24 éves 25–54 éves 55–64 éves Legfeljebb alapfokú Középfokú, érettségi nélkül Középfokú, érettségivel Felsőfokú Összesen

Foglalkoztatási arány 2012 2013 Nemek szerint 62,3 64,4 52,2 52,4 Korcsoportok szerint 17,8 19,2 74,6 75,5 37,2 38,4 Legmagasabb iskolai végzettség szerint 26,7 27,1 65,0 66,4 60,6 61,6 78,7 78,5 57,2 58,3

Munkanélküliségi ráta 2012 2013 11,5 10,3

10,1 10,6

27,9 10,0 8,1

27,0 9,3 7,9

24,4 12,3 9,3 4,4 10,9

23,9 11,6 8,5 4,3 10,3

2013 II. negyedévében a munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében – az egy évvel korábbihoz képest 22 ezer fővel kevesebb, 449 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal 10,3%-ra csökkent. A férfiak munkanélküliségi mutatói mérséklődtek, a nőké némileg emelkedtek. A férfiak munkanélküliségi rátája 10,1, a nőké 10,6% volt. Éves összehasonlításban a munkanélküliségi ráta a 15–24 éves fiatalok (27,0%), a 25–54 évesek (9,3%) és az 55– 64 évesek (7,9%) körében egyaránt mérséklődött. A munkanélküliek 49,1%-a tartósan, azaz egy éve vagy annál hosszabb ideje munkanélküli, arányuk 2,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliség átlagos időtartama egy év alatt 18,3 hónapról 17,3 hónapra mérséklődött. 13 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2013. június végén átlagosan 497 ezer fő volt, 27,4 ezer fővel (5,2%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden nyolcadik álláskereső pályakezdő fiatal 13

A 15–74 éves népességen belül.

44


volt, számuk egy év alatt közel 11%-kal nőtt. A diplomás álláskeresők 27,2 ezres létszáma tizedével, az összlétszám felét kitevő szakképzetlen álláskeresőké pedig 4,9%kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A régiók munkaerő-piaci mutatói 2013 II. negyedévében némileg módosultak. Kedvező irányú változás következett be Közép-Magyarországon, Közép- és DélDunántúlon, valamint Észak-Magyarországon: a foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség csökkent. Ellentmondásosan alakult Észak- és Dél-Alföld munkaerőpiaci helyzete: a bővülő foglalkoztatás növekvő munkanélküliséggel párosult. NyugatDunántúlon következett be a legkedvezőtlenebb változás, mivel itt csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. (Ez utóbbi hátterében Győr-Moson-Sopron és Vas megye – egy év alatt bekövetkezett – romló munkaerő-piaci helyzete állt, jóllehet a foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók értéke a megyék viszonylatában továbbra is a legkedvezőbbek között maradt.) 6. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása (a 15–64 éves népességen belül, adott év II. negyedévében) (%)

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Foglalkoztatási arány 2012 2013 61,8 62,8 59,9 60,9 62,0 61,4 52,6 56,0 49,6 51,2 52,5 53,1 55,7 56,9 57,2 58,3

Munkanélküliségi ráta 2012 2013 9,7 8,8 9,7 9,4 7,0 7,7 12,5 9,3 16,2 13,4 13,4 13,8 10,2 11,5 10,9 10,3

A rendelkezésre álló 2013. I. negyedévi adatok alapján az Európai Unió tagországainak többségében nőtt a munkanélküliség, egyúttal bővült a foglalkoztatás. Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában alakult kedvezőtlenül a munkaerő-piaci helyzet: egy év alatt ezekben az országokban nőtt leginkább a munkanélküliségi ráta, és csökkent a foglalkoztatási arány. Ezzel szemben a balti állomokban és Írországban javuló tendenciák érvényesültek: mérséklődött a munkanélküliség és emelkedett a foglalkoztatás. Továbbra is Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban a legmagasabb a foglalkoztatási arány, 72–74%, miközben Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban a legalacsonyabb, 49–56%. A munkanélküliség által leginkább érintett tagállamok elsősorban az adósságválsággal küzdő mediterrán országok: Ciprus, Görögország, Spanyolország és Portugália, itt a


45

munkanélküliségi ráta 16–28%-ot tett ki 2013 I. negyedévében. (A 15–24 éves görög és spanyol fiatalok munkanélkülisége folyamatosan emelkedik, az év I. negyedévében tíz fiatalból hat állástalan volt.) Ezzel szemben Ausztriában és Luxemburgban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 5,4, illetve 5,5%. 11. ábra

A munkanélküliségi ráta alakulása (a 15–64 éves népességen belül)

% 30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 2008. I.

III.

2009. I.

EU–27 Magyarország

III.

2010. I.

III.

2011. I.

III.

Ausztria Németország

2012. I.

III.

2013. I.

negyedév Görögország

2013 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete a nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 228 200 forint volt, 3,4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó bér összege 14 149 400 forintot tett ki, 4,8%-kal – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 5,0%-kal – többet a 2012. I. félévinél. (A nettó bérek bruttó keresetekét meghaladó növekedését az eredményezte, hogy a 2 millió 424 ezer forint feletti éves jövedelmek bruttósítását megszüntették.) A vállalkozásoknál alkalmazottak nettó keresete 4,9%-kal 156 800 forintra emelkedett, míg a költségvetésben – a közfoglalkoztatottak hatását kiszűrve – 143 500 forintot kerestek, ami 5,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

14

A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

46


A nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 135 300 forint volt, 4,9%-kal magasabb a 2012. I. félévinél. 12. ábra

% 114

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének alakulása (előző év azonos időszaka = 100)

112 110 108 106 104 102 100 98 96 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. II. negyedév

Bruttó átlagkereset

Nettó átlagkereset

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél a foglalkoztatottak érintett körének – az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából – a keresetbe nem tartozó havi kompenzációt fizettek. Ezen a címen 2013 I. félévében a költségvetésben átlagosan havi bruttó 10 500, a nonprofit szervezeteknél 11 200 forint juttatást kaptak. 2013 I. félévében a legkiemelkedőbb nettó keresettel továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén alkalmazásban állók rendelkeztek, a 317 700 forintos havi bér összege több mint duplája volt a nemzetgazdasági átlagnak. Ezen kívül az információ, kommunikáció és az energiaipar ágazatban dolgozók 283 és 258 ezer forintos nettó havi bére haladta meg számottevő mértékben a nemzetgazdasági átlagot. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén alkalmazásban állók kerestek, 95 ezer forintos havi bérük az átlag mintegy kétharmadát tette ki. A nettó bérek növekedési üteme a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az információ és kommunikáció, illetve az építőipar területén volt a legmagasabb, 6,7 és 8,3% közötti, miközben az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki


47

tevékenység ágazatban alkalmazottak körében 1,9, illetve 0,4%-os mérséklődés következett be. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) havi bruttó átlagkereset összege nemzetgazdasági szinten 213 900 forint volt, 3,1%-kal magasabb a 2012. I. félévinél. Ezen belül a versenyszférát 3,3, a költségvetést pedig 2,8%-os emelkedés jellemezte. A költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók – közfoglalkoztatottak nélküli – alapilletménye 3,5%-kal nőtt. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 240 700 forint volt, 3,5%-kal több a 2012. I. félévinél. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 5,2%-át tették ki, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkajövedelem kereseten felüli része az építőiparban, az energiaiparban, a közigazgatásban és a bányászatban volt a legjelentősebb, 7,9–9,0%, míg az oktatás területén a legalacsonyabb, 2,3%. 2013 I. félévében a nettó nominális keresetek növekedési üteme valamennyi régióban felülmúlta az előző év I. félévit. Az emelkedés mértéke KözépMagyarországon, és a Dunántúl három régiójában volt a legjelentősebb. (Egy év alatt Heves, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyében nőtt kiemelkedő mértékben, 6–7%-kal a bérek nettó értéke.) A havi nettó átlagkereset összege továbbra is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, és Észak-Alföldön a legalacsonyabb. A keresetek regionális különbsége 2013 I. félévében némileg nőtt, a legmagasabb és a legalacsonyabb keresettel jellemezhető régió közötti bérdifferencia 58 ezerről 63 ezer forintra emelkedett. 7. tábla

A keresetek regionális jellemzői, 2013. I. félév

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Nettó átlagkereset forint 179 308 138 178 137 654 124 376 121 988 116 342 117 973 149 445

Változás az előző év azonos időszakához képest

A nemzetgazdasági átlagtól való eltérés % +20,0 –7,5 –7,9 –16,8 –18,4 –22,2 –21,1 X

+5,2 +5,2 +5,3 +5,0 +4,5 +3,5 +4,2 +4,8

48


Fogyasztói árak A fogyasztói árak emelkedése a korábbi évekhez képest továbbra is lassúbb ütemű: júliusban 1,8, 2013 első hét hónapjában 2,3%-os volt a pénzromlás üteme az előző év azonos időszakához képest. Az infláció idei lassulása elsősorban a rezsicsökkentéssel, valamint a tartós fogyasztási cikkek mérséklődő áraival függ össze. Júniushoz képest egy hónap alatt 0,3%-kal mérséklődtek az árak. 2013 január–júliusában a javak főbb csoportjai közül – elsősorban a jövedékiadó-emelés miatt – a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (11,1%) az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedése (3,9%) – részben a bázishatás miatt – a tavalyinál visszafogottabb volt. Ezen belül a hús, hal és készítményeik 6,1, a liszt 13, a burgonya pedig 69%-kal drágult a 2012. január–júliusihoz képest. Az édességek közül a cukor fogyasztói ára 5,5, a csokoládé, kakaóé 1,8%-kal mérséklődött, melyet a világpiaci árak alakulása is befolyásolt. A tojás fogyasztói ára az előző évi magas bázishoz képest 5,9%-kal csökkent. A szolgáltatások árszínvonala az első hét hónapban 3,7%-kal nőtt, ezen belül a lakbér, lakásszolgáltatás díja 2,7, a hírközlésé 3,4, a közlekedési szolgáltatásoké pedig 3,6%-kal drágult. Az egyéb cikkek, üzemanyagok ára – a tavaly ilyenkori 8,2%-os drágulás után – idén január–júliusban 0,9%-kal emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagokért átlagosan 1,6%-kal kellett kevesebbet fizetni a korábbi magas bázishoz képest. A ruházkodási cikkek fogyasztói ára nem változott, miközben a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése (2,0%) tovább folytatódott. Utóbbin belül a televíziók és a használt személygépkocsik ára tizedével mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Elsősorban az év eleji rezsicsökkentésnek köszönhetően a legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak estek vissza (6,8%). Ezen belül a távfűtésért 10,7, a vezetékes gázért 8,1, az elektromos energiáért pedig 8,3%-kal kellett kevesebbet fizetni.


49

13. ábra

A fogyasztói árak változása január–júliusban (az előző év azonos időszakához képest) Élelmiszerek

3,9

5,1 11,3 11,1

Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek

2,9

0,0 -1,2 -2,0

Tartós fogyasztási cikkek

6,9

Háztartási energia -6,8 Egyéb cikkek, üzemanyagok

8,2

0,9 4,2 3,7

Szolgáltatások ÖSSZESEN

2,3 -8

-6

-4

-2 2012

0

2 2013

4

5,6 6

8

10

12

14 %

Az árváltozások a lakosság egyes csoportjait különböző mértékben érintik, az eltérő jövedelmi szintjük és részben ebből adódóan az eltérő fogyasztási szerkezetük miatt. 2013 első hét hónapjában – a korábbi évekhez hasonlóan – az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében az átlagnál magasabb volt az árváltozás mértéke (2,8%), míg az aktív, illetve a magasabb jövedelmű háztartásokat kisebb mértékben érintette az infláció (2,2, illetve 2,1%). A nyugdíjasok árindexe (102,2%) kismértékben, de elmaradt a teljes lakosságétól, mivel esetükben – a háztartási energia fogyasztásban képviselt magasabb aránya miatt – a rezsicsökkentés jobban éreztette a hatását. Az Európai Unió (EU-27) egészében is lassult a fogyasztói árak emelkedése az előző évhez képest. Az unió harmonizált fogyasztóiár-indexe 2013 első félévében 1,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, hazánk ebben a tekintetben a felső harmadba tartozott. Az áremelkedés üteme Romániában volt a leggyorsabb (4,6%), miközben Görögországban az első hat hónap átlagában 0,2%-os deflációt mértek.

50


Bűncselekmények A Belügyminisztérium adatai alapján 2013 I. félévében 174,9 ezer bűncselekményt regisztráltak, ez több mint 33 ezerrel (16%-kal) elmaradt a 2012. I. félévitől. A mérséklődés hátterében elsősorban a – bűnözésben nagy arányt képviselő – közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának visszaesése állt. (Előbbin belül a visszaélés okirattal, utóbbinál pedig a lopás, csalás, rongálás, valamint a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének esetszám-csökkenése számottevő.) A vétségek és a bűntettek száma egyaránt mérséklődött, előbbi 19, utóbbi 10%-kal. A jogsértések háromtizedét a fővárosban követték el, számuk – az országos trenddel szemben – közel 13%-kal meghaladta a 2012. január–júniusit. A bűntettek sértettjeiként 111,4 ezer természetes személyt regisztráltak, mintegy 14%-kal kevesebbet, mint 2012 I. félévében. A bűncselekményeket továbbra is leginkább magyar állampolgárságú, 25–59 éves férfiak sérelmére követték el. 2013. január–júniusban 52,5 ezer bűnelkövető vált ismertté, 4,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben mind a fiatal, 25 év alatti, mind a 25–59 éves felnőtt és a 60 éves vagy annál idősebb bűnelkövetők számának emelkedett. A regisztrált bűnelkövetők nagy többsége (84%-a) továbbra is férfi, arányuk egy év alatt némileg nőtt. A regisztrált bűnelkövetők 22%-ának viselkedésében tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer, kábító hatású anyag) játszottak szerepet, ez az arány kissé magasabb, mint 2012 I. félévében volt. 8. tábla

Összefoglaló adatok a regisztrált bűncselekményekről, 2013. I. félév Megnevezés Bűncselekmények száma Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos közterületen elkövetett Sértett természetes személyek száma Ebből: gyermekkorú sértett Bűnelkövetők száma Ebből: fiatalkorú külföldi állampolgár

174,9 63,2 111,7

Az előző év azonos időszaka = 100,0 84,0 90,0 80,9

18,5 47,2 111,4 2,9 52,5 5,2 1,9

98,3 99,5 85,7 61,9 104,4 102,7 79,1

Összesen, ezer

IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon

Halászat és haltenyésztés a világon Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) legfrissebb rendelkezésre álló adatai alapján 2010-ben a haltermelés globális mennyisége 148,5 millió tonna, értéke pedig 217,5 milliárd dollár volt. Ezek az adatok nemcsak a természetes vizekből (tengerekből és belvizekből) kifogott halakra, hanem az emberi tevékenység hatására, ún. akvakultúrákban – vagy másként kifejezve: „vízművelés” révén – előállított élőlényekre is vonatkoznak. Az ismertetésre kerülő adatok rendszertanilag nemcsak a halakat, hanem az emberi fogyasztást szolgáló puhatestűeket és rákféléket is magukban foglalják, a többnyire csak illegálisan vadászható vízi emlősöket 15 viszont nem. A 2010. évi globális halmennyiség 60%-a halászat, 40%-a pedig tenyésztés révén állt rendelkezésre. Az akvakultúrák szerepe az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt, 2010. évi részesedésük több mint háromszorosa volt az 1990. évinek 16 . Tevékenységük napjainkban mintegy hatszáz, élelemként szolgáló állat- és algafajra terjed ki. A halászat esetében a tengeri, a tenyésztést illetően viszont a belvízi tevékenység eredményez nagyobb halászati termékmennyiséget.

A vízi emlősöket gyakran azért is pusztítják, mert azok táplálékforrását a halászok megélhetésének alapja, a hal jelenti. 16 Az akvakulturális termelés mennyisége az 1980-as években éves átlagban 10,8, az 1990-es években 9,5, a 2000-es években pedig 6,3%-kal bővült. 15

52


14. ábra

A globális kínálat alakulása halászati termékekből, élőhely és az előállítás módja szerint Millió tonna 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1980 Tengeri fogás

1990

2000

Belvízi fogás

2005

2008

Tengeri akvakultúra

2009

2010

Belvízi akvakultúra

A tengeri fogásmennyiség évek óta 80 millió tonna körül alakul. A legmagasabb tengeri fogásmennyiséget, 86,4 millió tonnát még 1996-ban regisztrálta a FAO. A mennyiség 1950-ben még mindössze 16,8 millió tonnát tett ki, azonban akkor a kereslet is lényegesen alacsonyabb volt, egyrészt azért, mert a Föld népessége a 20. század közepén 2,5 milliárd fő volt, szemben a 2010. évi 6,9 milliárddal, másrészt az egy főre jutó fogyasztás is számottevően kisebb volt a napjainkra jellemzőnél.

IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK

53

15. ábra

A Föld vízfelszínének és a 2011. évi halfogásmennyiségnek a megoszlása óceánok szerint % 100 13,9

20,8

80 24,7 29,4

60 40 61,4

49,9

20 0 Halmennyiség Csendes-óceán

Felület Atlanti-óceán

Indiai-óceán

2010-ben a halmennyiség közel héttizede ázsiai országokból, mintegy négyötöde pedig a fejlődő országokból származott. Az ázsiai országok részesedése a halászatból 55, az akvakulturális termelésből pedig 89% volt. 9. tábla

A halmennyiség megoszlása földrészek szerint, 2010 (%)

Földrész Ázsia Amerika Európa Afrika Óceánia Összesen

Tengeri halászat Belvízi halászat (összesen = 77,4 (összesen = 11,2 millió tonna) millió tonna) 53,0 21,5 17,3 6,5 1,5 100,0

68,7 4,8 3,5 22,9 0,2 100,0

Halászat Akvakultúra (összesen = (összesen = 59,9 millió 88,6 millió tonna) tonna) 55,0 89,0 19,4 4,3 15,6 4,2 8,6 2,2 1,4 0,3 100,0 100,0

Teljes halmennyiség (148,5 millió tonna) 68,7 13,3 11,0 6,0 0,9 100,0

Miután Ázsiához a fogásmennyiség nagyobb része kötődik, mint az összes többi földrészhez együttvéve, így az sem meglepetés, hogy a tíz legjelentősebb halászó nemzet többsége is e kontinensről kerül ki. A világ magasan legnagyobb

54


mennyiségben halászó országa Kína, a 2011. évi globális fogásmennyiség egyhatodát adta. Amerikából három ország, Európából ugyanakkor egyedül Oroszország szerepel az első tíz között. Az utóbbi ország fogásmennyiségének mintegy héttizede ugyanakkor a Csendes-óceánhoz kötődik, s csupán az európai vizeken megvalósult fogásaival nem kerülhetne be az első tíz ország közé. 10. tábla

A világ és Európa legnagyobb halmennyiséget kifogó országai, 2011 (belvízi halászattal együtt) Világ rang -sor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Európa

mennyiség, millió tonna

éves átlagos változás 2005-höz képest. %

helyezés a világrangsorban

Kína Peru Indonézia Egyesült Államok India Oroszország

15,8 8,2 5,7 5,2

+1,3 –2,1 +3,3 +0,9

6. 12. 18. 19.

Oroszország Norvégia Izland Spanyolország

4 255 2 281 1 138 993

éves átlagos változás 2005-höz képest, % +4,9 –0,8 –6,1 +2,6

4,3 4,3

+2,6 +4,9

25. 27.

716 605

–3,9 –1,7

Japán Myanmar Chile Vietnám Világ összesen

3,8 3,3 3,1 2,5 93,5

–2,3 +11,5 –5,6 +3,9 +0,2

29. 38. 42. 49.

Dánia Egyesült Királyság Törökország Franciaország Hollandia Németország Európa összesen

515 419 370 234 13 315

+3,2 –5,1 –6,5 –3,0 –0,7

ország

ország

mennyiség, ezer tonna

Az európai országok közül Oroszországon kívül még Norvégia és Izland rendelkezik egymillió tonnát meghaladó fogásmennyiséggel. Izland esetében a 2010ben megkezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások legnehezebben lezárható fejezetének ígérkezik a halászat; Norvégia esetében pedig a halászati téma számottevő szerepet játszott abban, hogy az ország lakosai az uniós csatlakozás ellen szavaztak 1994-ben. Az Európai Unió nagy halásznemzetei által kifogott halmennyiség jellemzően csökkent 2005 és 2011 között. A csökkenésre – pontosabban kifejezve a csökkentésre – a túlhalászás megelőzése, a tengeri ökoszisztémák megőrzése érdekében szükség is van. Ennek keretet az Európai Unió szakpolitikája, a hivatalosan 1983-ban létrehozott, gyökereit tekintve azonban az 1970-es évek első feléig visszanyúló közös halászati politika teremt. A szakpolitika a halászat fenntartható jellegét többek


55

között a kifogható halmennyiség meghatározásával, a halászflotta nagyságának korlátozásával, az akvakultúra-ágazat támogatásával kívánja biztosítani. Az Eurostat adatai szerint 2011-ben az Európai Unió tagországainak összesített fogásmennyisége 4,6 millió tonna volt. E mennyiség több mint héttizedét az Atlanti-óceánnak az északi szélesség 36. fokánál északabbra és a nyugati hosszúság 42. fokától keletebbre eső részén fogták ki. (Ez a FAO 27-es számú halászati területe, ami lényegében a Gibraltári-szoros szélességi helyzetétől északra és a Grönland legdélebbik része hosszúsági helyzetétől keletre eső területet jelenti.) Érdekesség, hogy a Földközi-tengerből és melléktengereiből a fogásmennyiség kevesebb, mint egytizede származott. 2011-ben a világon a legnagyobb mennyiségben halászott halfaj a perui szardella volt, amelyből 8,3 millió tonnát fogtak ki. A FAO szerint e halfaj nemcsak 2011-ben, hanem a történelem során is a legnagyobb mennyiségben halászott faj, az 1971-es rekordévben 13,1 millió tonnát fogtak ki belőle. E halfaj elsősorban a Peru és Chile partjától számított 80 kilométeres sávon belül fordul elő, tenyészete pedig erősen függ a Humboldt- (Perui-) tengeráramlás által szállított planktonoktól. 11. tábla

A világ öt legnagyobb mennyiségben halászott halfaja, 2011 (belvízi halászattal együtt) A faj Rangsor 1. 2. 3. 4. 5.

magyar Perui szardella Alaszkai tőkehal Csíkoshasú tonhal Hering Spanyol makréla

tudományos neve Engraulis ringens Theragra chalcogramma Katsuwonus pelamis Clupea harengus Scomber japonicus

Kifogott mennyiség, ezer tonna 8320 3207 2609 1778 1715

2010-ben a világ halászflottája 4,4 millió hajóból állt, amelynek 73%-a ázsiai országokban volt bejegyezve. Ezen belül 3,2 millió hajó a tengeri, 1,1 millió pedig a belvízi halászatban tevékenykedett. A halászati ágazatban közvetlenül tevékenykedők globális száma 54,8 millió fő volt, közülük 38,3 millióan a halászatban, 16,6 millióan pedig a haltenyésztésben tevékenykedtek.

56


16. ábra

A kifogott állatok megoszlása, 2011 (belvízi halászattal együtt)

Rákfélék 6,6%

Diadróm (sósés édesvizekben is élő) halak 2,0%

Egyéb vízi állatok 0,6%

Puhatestűek 7,3%

Édesvízi halak 10,4%

Tengeri halak 73,1%

Vízművelés révén 2010-ben 59,9 millió tonna halat állítottak elő a világon, amelyek értéke 119,4 milliárd dollárt tett ki. A világon a legnagyobb termelő, Kína 17 részesedése a mennyiségből 61, az értékből pedig 50%-os. A második helyen India, a harmadikon Vietnám áll, mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A mennyiség alapján az első nem ázsiai ország, Norvégia a hetedik volt a 2010. évi rangsorban. (A skandináv ország termelése 1995 és 2010 között 3,7-szeresére nőtt az Eurostat adatai szerint.) Szintén a mennyiséget tekintve a tenyésztett állatok négytizede pontyféle volt, s a legjelentősebb tenyésztett faj az amur volt (2010-ben 4,3 millió tonna). A haltenyésztés legnagyobb része édesvízi körülmények között folyik, a legmagasabb egységértékű (árú) termelés azonban évek óta a – tenger- és édesvíz közötti sótartalommal jellemezhető – „sós vízi” tenyésztést jellemzi. Mintegy 20 millió tonna halászati terméket táplálás nélkül állítanak elő.

17

Kínában 2010-ben a rizstermesztéshez kapcsolódóan 1,2 millió tonna halat termeltek meg.


57

Az akvakultúrákban növényeket – például algákat, tengeri moszatokat – is nevelnek, amelyek 2010. évi mennyisége 19,0 millió tonnát, értéke pedig 5,7 milliárd dollárt tett ki. 17. ábra

Az akvakulturákban tenyésztett állatok megoszlása mennyiségük szerint, 2010

Diadróm (sósés édesvizekben is élő) halak 6,0%

Tengeri halak 3,1% Egyéb vízi állatok 1,4%

Rákfélék 9,6%

Édesvízi halak 56,4% Puhatestűek 23,6%

A halászati termékek felhasználása és kereskedelme a világon A FAO adatai szerint 2010-ben a halászati termelés 86%-a (128,3 millió tonna) emberi fogyasztási célokat szolgált, ezen belül a legnagyobb aránya a feldolgozatlanul, frissen értékesített halászati termékeknek 18 volt. A más célokat szolgáló, a termelés 14%-át kitevő mennyiséget pedig elsősorban a takarmány-alapanyagként használt halliszt, valamint a halolaj gyártására hasznosították. 2010-ben nemzetközi kereskedelmi forgalomba a globálisan előállított mennyiség közel négytizede került, az export mennyisége 57,2 millió tonna volt, a A fejlett országokban a feldolgozott termékeknek (fagyasztott; szárított, füstölt vagy sózott; konzervált termékek) lényegesen nagyobb részesedésük van, mint a friss halak csoportjának.

18

58


forgalom értéke pedig 109,3 milliárd dollárt tett ki. A kereskedelem értéke 1976-ban mindössze 8 milliárd dollár volt, a jelentős növekedéshez a termékek – technikai fejlődés hatására bekövetkezett – jobb szállíthatósága, a kereskedelem liberalizálása, s az erős keresletnek tulajdonítható árnövekedés egyaránt hozzájárult. Az áremelkedés mértéke a külkereskedelmi adatokból számszerűsíthető is: az elmúlt több mint három évtizedre mintegy 4%-os átlagos dollárárnövekedés adódik a halászati termékek nemzetközi kereskedelmére, ami valamelyest meg is haladja a kereskedett mennyiség növekedési ütemét. Az árszínvonal 2010–2011-ben összességében több mint ötödével emelkedett, miután 2009-ben, a világgazdasági válság elmélyülésének évében, 7%-os áresés jellemezte e termékek külkereskedelmét. 2010-ben a fejlődő országok világexportban elért részesedése – mennyiségi adatok szerint – 60%-os volt, az importban pedig a fejlett országok rendelkeztek közel azonos aránnyal. Ezen arányok arra utalnak, hogy a táplálékforrás egy számottevő része a fejlődő országok csoportjától a fejlett országokhoz kerül 19 . A kivitel értékéből lényegében azonos arányban részesedett a két országcsoport, a behozatalnak viszont 76%-a a fejlett országokhoz kötődött. Az, hogy a fejlett országok a külkereskedelem értékéből a forgalom mindkét irányában nagyobb arányban részesedtek, mint a mennyiségéből, egyben azt is jelenti, hogy külkereskedelmükben az egységárak magasabban alakultak, mint a fejlődő országokéban. A fejlődő országokban – kereskedelmük alacsonyabb árfekvése ellenére – évről évre jelentős és jellemzően növekvő összegű aktívum keletkezik a halászati termékek nemzetközi cseréjében. 2010-ben a többlet 28,3 milliárd dollárt tett ki, lényegesen magasabb összeget annál, mint ami más mezőgazdasági termékek (úgymint rizs, hús, cukor, kávé, dohány, tea, banán, gumi vagy kakaó) kereskedelmét jellemezte. A teljes termék-külkereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a világon a legnagyobb exportőr Kína, a legjelentősebb importőr pedig az Egyesült Államok, forgalmuk 2010-ben 13,3 milliárd, illetve 15,5 milliárd dollárt tett ki. (Ezek az értékek ugyanakkor a teljes külkereskedelmi forgalmuk kevesebb mint 1%-át jelentik.) Importban az Egyesült Államok forgalmát megközelíti Japán kereskedelmi értéke. A halászati termékek nemzetközi kereskedelmében a legnagyobb értékben kereskedett áru 2009-ben is a garnélarák volt, amely élelmiszer-féleség a forgalmi érték 15%-át adta. A külkereskedelem ezen kívül jelentős összegű volt lazacból, valamint pisztrángból is.

19 A 2008–2010. évek átlagát tekintve a f.o.b.-paritáson számított világexport értékének egyharmadát a fejlődő országoktól a fejlettekbe irányuló kereskedelem, 38%-a pedig a fejlettek közötti kereskedelem jelentette.


59

Haltenyésztés és -fogyasztás Magyarországon Hazánkban a halfogyasztás alacsony mennyiségű, s ennek megfelelően a termelés sem számottevő. Történelmileg pedig van hagyománya a magyar halkultúrának, amire az első csapást a 19. század második felében megvalósult folyószabályozások és lecsapolások jelentették, a 20. században pedig az Adriai-tenger elvesztése befolyásolta károsan. A bruttó hazai termék nagyságának meghatározásához használt „nemzeti számlák” előzetes adatai szerint 2011-ben a „halászat, halgazdálkodás” ágazat kibocsátása mindössze 9,7 milliárd forintot, a bruttó hozzáadott értéke pedig 3,6 milliárd forintot tett ki. Ezek az értékek a legkisebb termelési értékkel jellemezhető szektornak, a mezőgazdaságnak a teljesítményéből mindössze 4 ezrelékes aránnyal részesednek. A vállalkozásdemográfiai adatok szerint 2010 végén az országban 231 vállalkozás működött a halászat, halgazdálkodás ágazatban, a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozások mindössze 1%-a. A megyék közül a legtöbb, halászattal vagy halgazdálkodással foglalkozó szervezet Pest megyében működött 2010 végén (26). Az ágazatban 2012-ben mindössze 1079-en álltak alkalmazásban, havi nettó átlagkeresetük 99 500 forint volt. Ez az összeg az agrárszektorra vonatkozó átlagnál 6,9%-kal, a nemzetgazdaságinál pedig 31%-kal volt alacsonyabb. Érdekesség, hogy a tevékenységek közül a halászatot magasabb nettó keresetek jellemezték, mint a halgazdálkodást (106 200 forint, illetve 89 400 forint). A KSH külkereskedelem-statisztikai adatai szerint 2012-ben a behozatal értéke az élő állatok, állati termékek áruosztályhoz tartozó „halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok” árucsoportból mintegy 9 milliárd forint volt, s hasonló nagyságrendű volt az élelmiszer-készítmények közé sorolandó halászati termékek forgalma is. A kivitel értéke összességében 6 milliárd forintot tett ki. Behozatalunkban a legfontosabb partnerország Németország, illetve Lengyelország volt, 3–3 milliárd forintos forgalommal. A FAO legfrissebb rendelkezésre álló, 2009. évi élelmiszermérlegei szerint halászati termékekből a világon az egy főre jutó fogyasztás 18,4 kilogramm volt, 2,6 kilogrammal több, mint 2000-ben 20 . Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás mindössze 5,1 kilogrammot tett ki ugyanebben az évben 21 , amely a FAO vizsgálatába vont negyven európai ország közül csupán a montenegróinál volt nagyobb. Pedig a halhús fogyasztása igen fontos lenne a szív- és érrendszeri A 2010-re vonatkozó előzetes becslés szerint a fogyasztás tovább nőtt, mennyisége 18,6 kilogrammot tett ki. A szintén a 2009. évre rendelkezésre álló, élelmiszermérlegek a KSH által számított adatok 3,7 kilogrammos, a háztartásstatisztikai adatok pedig 1,6 kilogrammos egy főre jutó halfogyasztást mutatnak. A legfrissebb 2011. évi adatok az előbbi megközelítés szerint számított fogyasztásban 0,1 kilogrammos csökkenést, míg az utóbbi szerint változatlan fogyasztási szintet mutat. 20 21

60


betegségek megelőzésében, ugyanis e betegségcsoport hazánkban évről évre a halálozások felét okozza. A halfogyasztás jótékony hatása a telítetlen omega-3 zsírsavaknak tulajdonítható, amelyek fogyasztása révén ritkábban, illetve később alakul ki szív- és érrendszeri betegség. A FAO Magyarországra vonatkozó halmérlege szerint 2009-ben a termelés 23 ezer tonnát, az import 29 ezer tonnát, az export közel ezer tonnát tett ki, így a halkínálat az országban 51 ezer tonnányi volt. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) adatai szerint 2012 végén 312 ezer regisztrált horgász volt az országban, akik 1112 horgászegyesületnek voltak a tagjai. Az Európai Horgászszövetség tagszövetségei közül a franciának és az olasznak másfél-másfél millió, a németnek 800 ezer, a lengyelnek pedig 600 ezer tagja van, s így a lakosság arányával összehasonlítva a horgászszenvedély hazánkban nem kisebb mértékű, mint számos, nagyobb fogyasztással jellemezhető európai országban. A regisztrált horgászaink közül a horgászsportolók, azaz a versenyhorgászok száma 2500ra tehető. Az országban horgászni egyébiránt 130–140 ezer hektárnyi vízterületen, az ország területének mintegy másfél százalékán lehet. A fogási naplóból összesített adatok szerint 2012-ben 4039 tonna halat fogtak ki a horgászok az országban, ezen mennyiség 58%-a ponty, 23%-a pedig kárász volt. A KSH legfrissebb rendelkezésre álló háztartás-statisztikai adatai szerint 2011ben a halfogyasztás egy főre jutó összege mindössze 1879 forint volt, ami az élelmiszerekre fordított kiadások 1,1%-át jelentette. A halfogyasztási kiadások mintegy negyede a halkonzervek vásárlását szolgálta. A leggazdagabb jövedelmi tized fogyasztásának értéke (4610 forint) 7,1-szerese volt a legszegényebbének. A konzervek esetén ez az arány 11,4-szeres volt, amit ezen termékek élő halakhoz képest magasabb árszínvonala nagyobb mértékű drágulása magyarázhat. A halfogyasztás területileg is jelentős különbséget mutat az országban: a legmagasabb jövedelmi viszonnyal jellemezhető fővárosban az átlagos kiadás 3064 forintot tett ki, az Észak-Magyarországra és az Észak-Alföldre jellemző fogyasztás ugyanakkor ezen összeg mindössze 43%-a volt. A háztartások lakóhelyét tekintve minél kisebb lakosságszámú településen él a háztartás, annál alacsonyabb szintű a halfogyasztása. A fiatal generációk halfogyasztása elmarad az átlagostól. A 30 évesnél fiatalabb háztartásfővel rendelkező háztartások esetében a fogyasztási kiadás 2011-ben harmadával volt kevesebb az átlagosnál, amitől a 30 és 49 év közötti háztartásfőjű háztartások fogyasztása is elmaradt. Az átlagot leginkább (közel négytizedével) a hatvanas éveiben járó háztartásfőjű háztartások halfogyasztása haladta meg, a legalább 75 éveseké viszont elmaradt az átlagostól. (A nyugdíjasoké összességében 13%-kal magasabb, mint az átlag.) Szintén az anyagi helyzettel lehet összefüggésben, hogy az egyszemélyes, illetve gyermektelen háztartások halfogyasztásra fordított, egy főre jutó kiadása az átlagot felülmúló, a gyermekeseké viszont annál alacsonyabb. (A legalább háromgyermekes


61

háztartások esetében az egy főre jutó kiadás értéke mindössze 919 forint volt 2011ben.) Az egyszemélyes háztartások esetén az egy férfiből álló háztartások közel másfélszer annyi halat fogyasztottak 2011-ben, mint az egy nőből állók. A fogyasztás alacsony szintjéből adódik, hogy a halüzletek száma meglehetősen kevés az országban, 2012 végén 220-at üzemeltettek. (A hús- és húsáruüzletek száma közel 3300 volt ugyanekkor.) Budapesten 47 halüzlet működött, a kerületek közül a legtöbb, 8 darab a Vásárcsarnoknak is otthont adó 9. kerületben. A megyék közül a legtöbb halbolt Bács-Kiskun megyében volt bejegyezve (39), a legkevesebb pedig Komárom-Esztergom megyében (1 darab, Süttőn). 2012-ben a hal fogyasztói ára 3,8, a halkonzervé pedig 8,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A hal ára lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a húsok átlagosan, s ugyanilyen tendencia érvényesül 2005-höz viszonyítva is. (Hét év alatt a hal harmadával, a hús, hal és készítmények csoportja pedig felével lett drágább.) A tavalyi év átlagában egy kiló élő ponty ára 1010 forint volt az országban, a bontott csirke kilója 781 forintba, a – csont és csülök nélküli – sertéscomb kilója pedig 1280 forintba került. A halkonzervek ára hét év alatt határozottan nagyobb ütemben növekedett, mint a „hús, hal és készítmények” csoporté. 18. ábra

A hús és a hal fogyasztói árának alakulása (2005=100%)

% 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Sertéshús

Baromfihús

Hal

Halkonzerv

"Hús, hal, készítmények" csoport

2011

2012

TÁBLÁZATOK

Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók.

Jelmagyarázat: – .. 0 x + R –, |

= = = = = = =

a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

64


1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

előző hó = 100,0a

Ipari termelés* előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Építőipari termelés előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0a 100,0

110,5 102,0 96,3 101,3 98,2 99,4 101,6 98,9 101,7 100,8 103,2 94,3

113,6 115,0 109,5 107,0 107,5 98,6 101,1 105,2 103,2 103,4 103,5 102,4

113,6 114,3 112,6 111,2 110,4 108,3 107,2 107,0 106,5 106,1 105,8 105,6

99,6 105,2 99,3 91,0 109,2 95,1 93,7 106,4 95,7 101,1 110,4 93,7

93,9 94,1 91,4 86,3 96,9 87,7 82,3 87,4 88,7 91,0 105,1 99,7

93,9 94,0 92,9 90,9 92,4 91,3 89,7 89,4 89,5 91,1 91,1 92,1

101,6 99,9 100,2 97,4 103,5 97,5 99,7 102,6 100,1 96,5 99,5 98,9

101,2R 101,5R 98,6R 97,0 100,1R 100,4R 100,8R 100,1R 96,3R 98,3R 92,6R 92,7R

101,2R 101,4R 100,4R 99,6R 99,7R 99,8R 99,9 99,9 99,5 99,4 98,7R 98,2R

100,1 91,8 100,0 101,9 96,7 98,6 108,0 95,2 106,8 97,0 97,6 104,0

98,8R 84,9R 85,8R 97,0R 85,5R 88,0R 103,6R 91,3R 103,8R 98,2R 86,4R 96,6R

98,8R 91,2 88,8R 91,2R 89,7R 89,3R 91,6R 91,5R 93,3R 93,9R 93,0R 93,4R

102,7 100,1 100,4 101,3 98,8 101,2

98,2R 94,0R 96,4R 104,9R 97,9 99,4

98,2R 96,1R 96,2R 98,2R 98,2R 98,4

97,7 103,0 101,1 102,3 100,3 100,0

93,2R 104,9R 106,3R 107,7R 111,3R 112,4

93,2R 99,1R 102,1R 103,8R 105,7R 107,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

65

1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Energiafelhasználása előző év petajoule azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Fogyasztóiár-index előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0 100,0

113,9 103,8 97,8 75,3 71,7 70,1 72,9 70,9 76,2 87,3 103,6 109,8

99,0 98,9 100,8 106,1 112,0 98,7 97,2 93,3 99,0 90,9 97,7 83,2

99,0 99,0 99,5 100,7 102,3 101,8 101,3 100,4 100,2 99,2 99,0 97,1

100,7 100,4 101,1 100,6 100,2 99,8 99,7 99,9 99,9 100,7 100,7 100,2

104,0 104,1 104,5 104,7 103,9 103,5 103,1 103,6 103,6 103,9 104,3 104,1

104,0 104,0 104,2 104,3 104,2 104,1 104,0 103,9 103,9 103,9 103,9 103,9

107,1 109,4 87,5 67,4 69,9 65,1 69,0 67,8 70,6 86,4 94,4 102,9

94,0 105,4 89,5 89,5 97,5 92,9 94,7 95,6 92,7 99,0 91,1 93,7

94,0 99,4 96,4 95,0 95,4 95,1 95,0 95,1 94,8 95,3 94,8 94,7

102,1 100,8 100,8 100,8 99,8 100,1 99,9 100,1 100,4 100,1 99,9 100,0

105,5 105,9 105,5 105,7 105,3 105,6 105,8 106,0 106,6 106,0 105,2 105,0

105,5 105,7 105,6 105,6 105,6 105,6 105,6 105,7 105,8 105,8 105,7 105,7

100,8 99,9 100,3 100,3 99,9 100,2 99,7

103,7 102,8 102,2 101,7 101,8 101,9 101,8

103,7 103,2 102,9 102,6 102,4 102,3 102,3

Adatforrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

66


1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Élő állatok Összesen és állati termékek előző év azonos hó = 100,0

Növényi termékek

Növényi termékek

Élő állatok és állati termékek évkezdettőla

Összesen

157,6 167,9 167,3 159,1 148,9 146,7 132,3 112,4 119,2 112,0 108,7 104,7

110,5 113,3 115,5 119,9 116,6 115,0 111,4 112,1 112,7 115,9 117,3 120,2

139,6 147,5 148,2 145,2 137,6 135,3 124,9 112,4 116,9 113,4 111,8 110,0

157,6 161,3 164,1 162,6 159,7 156,6 147,6 140,6 137,1 128,9 123,3 121,6

110,5 112,0 113,5 115,2 115,7 115,6 114,7 114,4 114,1 114,4 114,7 115,3

139,6 142,8 145,2 145,0 143,4 141,4 135,4 130,9 128,5 123,5 120,2 119,3

93,8 88,4 88,3 91,3 98,2 98,3 105,3 122,1 126,2 133,3 125,0 126,1

115,4 113,2 114,8 111,1 110,4 108,9 109,3 110,4 110,9 109,6 107,5 104,5

100,3 95,5 95,9 97,1 101,9 101,5 106,6 118,1 120,8 124,5 118,5 118,1

93,8 92,4 90,7 91,2 93,4 95,4 101,7 106,0 110,3 115,5 117,4 117,8

115,4 114,1 114,6 113,1 112,6 112,5 112,5 112,3 112,2 112,1 111,7 111,0

100,3 98,8 97,7 97,7 99,1 100,6 105,1 108,1 111,0 114,3 115,4 115,4

124,2 122,9 120,5 115,9 112,4 106,8

107,4 106,5 104,2 103,2 103,2 106,0

118,1 117,0 114,6 111,5 109,2 106,5

124,2 123,9 122,8 122,0 120,2 117,6

107,4 107,1 106,0 105,0 104,0 104,2

118,1 117,8 116,7 115,8 114,4 112,8

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

67

1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

100,0 100,2 100,0 99,7 100,1 99,2 100,3 100,7 103,3 101,9 102,5 99,5

107,0 106,3 106,6 104,9 101,2 99,0 99,0 99,9 104,1 107,0 108,0 107,5

107,0 106,7 106,7 106,2 105,2 104,2 103,4 103,0 103,1 103,5 103,9 104,2

100,6 100,4 100,1 100,8 100,3 99,4 101,2 100,3 101,7 101,3 101,5 99,7

109,6 109,2 108,7 106,4 103,2 101,5 103,4 103,4 105,9 107,5 107,8 107,4

109,6 109,4 109,2 108,5 107,4 106,4 106,0 105,7 105,7 105,9 106,1 106,2

100,3 98,7 100,2 100,3 100,8 98,4 99,6 99,7 100,8 99,6 99,3 100,5

107,8 106,2 106,4 107,1 107,8 106,9 106,2 105,1 102,5 100,2 97,1 98,2

107,8 107,0 106,8 106,9 107,1 107,0 106,9 106,7 106,2 105,6 104,8 104,3

100,8 100,3 99,9 100,4 100,6 98,9 100,4 100,0 100,3 99,8 99,4 99,9

107,7 107,6 107,4 107,0 107,4 106,9 106,1 105,7 104,2 102,7 100,6 100,8

107,7 107,7 107,6 107,4 107,4 107,3 107,2 107,0 106,7 106,3 105,8 105,3

101,4 100,4 101,6 98,8 98,8 100,3

99,1 100,8 102,2 100,7 98,7 100,6

99,1 99,9 100,7 100,7 100,3 100,3

99,8 101,1 99,9 99,2 99,7 100,2

99,8 100,6 100,7 99,4 98,5 99,8

99,8 100,2 100,4 100,1 99,8 99,8

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

68


1.5. Kereset Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Alkalmazásban állók bruttó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

101,8 104,7 98,6 105,9 106,9 104,6 106,3 106,6 105,3 106,1 106,1 110,1

101,8 103,2 101,6 102,6 103,5 103,7 104,1 104,4 104,5 104,6 104,8 105,2

103,5 105,6 101,7 107,5 107,7 105,9 106,9 106,9 105,8 106,6 107,9 111,5

103,5 104,5 103,5 104,5 105,2 105,3 105,5 105,7 105,7 105,8 106,0 106,4

104,0R 106,8 102,5R 102,5 106,3 104,1 107,0 103,9 103,8R 104,7 105,5R 105,1R

104,0R 105,4R 104,4 103,9 104,4 104,4R 104,7 104,6 104,5 104,6R 104,6 104,7R

101,1 103,6 99,8R 99,9R 103,8R 101,6 104,3R 101,2 101,1R 102,1R 103,2 103,2R

101,1 102,4R 101,5 101,1 101,6 101,6 102,0 101,9 101,8 101,8 102,0R 102,1R

102,8 102,9R 103,3R 104,7R 102,9R 103,7

102,8 102,8 103,0R 103,4 103,3 103,4

104,2 104,2R 104,6R 106,1R 104,3R 105,1

104,2 104,2R 104,3R 104,8R 104,7R 104,8

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

69

1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május júniusb július augusztus szeptember október november december a b

A tárgyhó végéig. Első becslés.

Behozatal tárgyhóban évkezdettőla

Kivitel tárgyhóban évkezdettőla

Egyenleg tárgyhóban évkezdettőla

5 700 5 753 6 496 5 899 6 186 5 983 5 765 6 006 6 411 6 325 6 749 5 644

5 700 11 453 17 949 23 848 30 034 36 016 41 781 47 788 54 199 60 524 67 273 72 917

6 130 6 687 7 326 6 338 6 889 6 528 6 169 6 461 7 164 6 900 7 442 5 944

6 130 12 817 20 142 26 480 33 369 39 897 46 066 52 527 59 691 66 591 74 033 79 978

430 934 830 438 703 545 404 454 753 574 693 301

430 1 364 2 194 2 632 3 335 3 881 4 285 4 739 5 492 6 067 6 760 7 061

5 842 5 903 6 480 5 704 6 311 6 178 6 025 6 024 6 140 6 741 6 624 5 294

5 842 11 745 18 226 23 930 30 241 36 419 42 443 48 467 54 607 61 348 67 972 73 267

6 199 6 646 7 069 6 138 7 040 6 947 6 449 6 628 6 871 7 366 7 300 5 437

6 199 12 845 19 914 26 053 33 093 40 039 46 488 53 116 59 986 67 352 74 653 80 090

357 743 589 434 729 769 424 604 731 625 676 143

357 1 100 1 689 2 123 2 852 3 621 4 045 4 649 5 380 6 004 6 680 6 823

6 149 5 919 6 104 6 140 6 268R 6 157

6 149 12 067 18 171 24 312 30 579R 36 736

6 465 6 558 6 888 6 858 6 909R 6 739

6 465 13 023 19 911 26 769 33 678R 40 417

316 639 784 717 641R 583

316 956 1 740 2 457 3 098R 3 681

70


1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Behozatali árindexa előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Kiviteli árindexa előző év évkezdettőlb azonos hó = 100,0

Volumenindex évkezdettőlb behozatal

kivitel

108,4 105,9 105,7 105,1 100,7 98,2 98,2 100,0 103,8 111,0 112,3 111,8

108,4 107,0 106,7 106,1 105,0 103,9 102,9 102,6 102,8 103,6 104,4 105,0

106,7 105,6 106,6 104,0 100,0 97,7 96,9 98,1 101,1 106,6 109,3 108,0

106,7 105,7 106,3 105,4 104,3 103,4 102,1 101,6 101,7 102,2 102,9 103,3

122,8 117,7 115,4 114,3 113,8 111,4 109,5 109,6 108,5 107,4 107,3 106,7

122,3 122,4 118,8 117,1 117,2 113,5 112,5 112,4 111,6 111,0 110,6 109,9

111,6 108,1 108,5 110,0 109,9 109,4 105,8 104,0 101,3 96,3 94,6 94,2

111,6 109,9 109,4 109,6 109,6 109,6 109,1 108,4 107,6 106,4 105,2 104,2

108,4 105,3 105,6 108,2 108,1 107,3 105,1 103,6 100,3 96,6 93,7 94,5

108,4 106,9 106,4 106,9 107,1 107,1 106,8 106,4 105,7 104,8 103,7 102,9

103,0 102,6 101,3 100,2 100,7 101,4 101,8 101,7 100,7 101,2 100,5 100,0

104,6 103,0 101,3 100,7 101,5 102,9 103,3 103,2 102,2 102,5 101,6 100,9

96,1 99,4 100,8 99,5 96,9

96,1 97,8 98,8 98,9 98,5

97,7 99,4 102,0 100,1 98,0

97,7 98,5 99,6 99,8 99,4

103,3 102,0 100,2 102,7 102,5

100,9 100,3 100,0 103,1 102,4

Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

71

1.8. Kiskereskedelmi forgalom

Időszak

2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c

előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól megtisztítva)b

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexea előző év azonos előző év azonos évkezdettőlc hó = 100,0 hó = 100,0 naptárhatástól megtisztítva

évkezdettőlc

kiigazítás nélkül

101,1 100,2 98,9 101,2 100,1 99,3 100,3 100,2 100,3 100,0 100,2 99,4

100,9 100,1 98,9 99,3 100,9 99,3 98,7 100,6 100,9 100,7 101,4 101,6

100,9 100,5 100,0 99,8 100,0 99,9 99,8 99,9 100,0 100,0 100,2 100,3

101,3 100,1 97,4 100,1 101,8 98,8 98,4 101,5 100,8 100,6 101,3 100,5

101,3 100,7 99,5 99,7 100,1 99,9 99,6 99,9 100,0 100,1 100,2 100,2

99,8 99,0 101,2 98,2 100,1 100,4 99,2 100,2 99,5 99,4 99,8 100,4

100,5 98,6 101,5 97,0 97,8 98,8 97,4 98,0 97,0 96,0 95,8R 97,5R

100,5 99,6 100,2 99,4 99,1 99,0 98,8 98,7 98,5 98,3 98,1R 98,0R

101,0 100,1 100,6 96,9 97,3 98,8 97,9 97,7 96,1 97,2 95,9 96,6

101,0 100,6 100,6 99,6 99,1 99,0 98,8 98,7 98,4 98,2 98,0 97,8

99,7 100,1 99,3 105,7 98,3 98,1

97,5R 98,7R 96,8R 103,5R 102,2 99,6

97,5R 98,1R 97,7R 99,1R 99,7R 99,7

97,2R 97,6R 99,5R 100,7 102,2 99,1

Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

97,2R 97,4R 98,2R 98,9 99,6 99,5

72


1.9. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc a

Az államháztartás egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb –122,8 –436,9 –182,4 75,9 –58,0 –310,4 –459,9 –50,1 –26,0 242,7 79,9 –493,7 ..

–122,8 –559,7 –742,1 –666,2 –724,2 –1 034,6 –1 494,5 –1 544,6 –1 570,6 –1 327,8 –1 247,9 –1 741,6 –1 600,0

–110,8 –419,5 –157,3 101,1 –40,1 –280,8 –460,1 –16,8 18,6 108,7 –39,3 –430,8 –

–110,8 –530,3 –687,6 –586,5 –626,6 –907,4 –1 367,5 –1 384,3 –1 365,7 –1 257,0 –1 296,3 –1 727,1 –

107,3 –393,9 –230,9 289,3 –115,9 –173,6 80,2 –122,0 13,7 –112,3 –33,6 84,2 ..

107,3 –286,6 –517,6 –228,2 –344,1 –517,7 –437,5 –559,5 –545,8 –658,1 –691,7 –607,5 ..

85,3 –404,5 –235,6 283,8 –132,6 –188,6 49,7 –106,0 19,7 –100,6 –10,1 119,4 –

85,3 –319,3 –554,8 –271,0 –403,6 –592,3 –542,5 –648,5 –628,9 –729,4 –739,5 –620,1 –

–2,5 –337,0 –154,1 –35,0 –30,8 –162,3 –129,5

–2,5 –339,5 –493,6 –528,6 –559,4 –721,7 –851,2

–90,7 –360,4 –137,6 –79,4 –59,8 –186,4 –179,1

–90,7 –451,1 –588,7 –668,1 –727,9 –914,3 –1 093,3

Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. tárgyhó végéig. önkormányzatokkal együtt.

bA

c Helyi

(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb

TÁBLÁZATOK

73

2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

Háztartások tényleges fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = a 100,0 100,0

előző negyedév = 100,0a

előző év azonos negyedév = 100,0

évkezdettőlb

101,1 99,9 100,0 100,3

99,3 93,5 94,6 95,5

102,6 102,0 101,8 101,6

101,0 99,9 101,0 98,7

100,0 100,2 100,6 100,6

100,0 100,1 100,3 100,4

98,5 99,5 100,0 99,5

93,5 96,0 98,5 92,1

99,4 98,8 98,6 98,3

99,4 99,5 98,8 100,9

99,0 98,5 96,0 98,9

99,0 98,7 97,8 98,1

100,6 100,1

91,3 104,6

99,1 99,8

99,6

98,8

98,8

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2005. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

74


2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c

Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0



99,0 98,5 98,6 98,9

99,3 93,5 94,6 95,5

99,3 96,0 95,5 95,5

93,7 101,1 112,7 93,3

93,7 97,5 104,1 100,2

98,5 98,3 99,2 99,2

93,5 96,0 98,5 92,1

93,5 94,9 96,3 94,8

114,2 101,1 98,4 85,8

114,2 112,8 111,1 102,3

99,8 99,9

91,3 104,6

91,3 98,8

94,7 92,1

94,7 93,4

évkezdettőlb,c

Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2011. évi adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 4,6%-kal csökkent. A 2012. évi előzetes adatok szerint a volumen 5,2%-kal csökkent.

TÁBLÁZATOK

75

2.3. Ipari és építőipari termelés

Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év


Ipari termelés* előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Építőipari termelés előző év előző azonos évkezdettőlb,c negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

104,6 98,0 100,4 101,7

112,6 104,2 103,2 103,1

112,6 108,3 106,5 105,6

100,9 96,1 95,8 104,9

92,9 90,3 86,3 98,6

92,9 91,3 89,3 92,1

98,8 99,0 100,9 96,6

100,4R 99,2R 98,9R 94,6R

100,4R 99,8R 99,5 98,2R

93,6 96,2 104,7 99,4

88,8R 89,6R 99,5R 93,6R

88,8R 89,3R 93,3R 93,4R

101,9 101,2

96,2R 98,4

96,2R 98,4

101,8 100,9

102,1R 110,6

102,1R 107,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.

2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak


Behozatal volumene előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = 100,0a 100,0

Kivitel volumene előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = 100,0a 100,0

102,9 98,6 100,0 102,7

115,4 107,6 103,5 101,7

115,4 111,4 108,5 106,7

104,4 97,8 102,4 102,1

118,8 108,8 107,9 105,1

118,8 113,5 111,6 109,9

98,9 100,6 100,4 98,8

101,3 101,5 99,4 98,1

101,3 101,4 100,7 100,0

99,1 101,2 100,3 98,3

101,3 104,4 100,7 97,5

101,3 102,9 102,2 100,9

102,6

100,2

100,2

102,0

100,0

100,0

Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

76


2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség

Időszak


Foglalkoztatottak számaa előző év azonos évkezdettőlb ezer fő negyedév = 100,0

ezer fő

Munkanélküliséga előző év azonos rátája (%) negyedév = 100,0

3 701,6 3 776,8 3 822,1 3 815,4

100,4 100,8 100,8 101,1

100,4 100,6 100,7 100,8

489,6 460,6 461,8 458,4

98,3 97,3 99,2 99,3

11,7 10,9 10,8 10,7

3 756,1 3 839,6 3 901,4 3 873,9

101,5 101,7 102,1 101,5

101,5 101,6 101,7 101,7

503,2 471,0 456,9 467,9

102,8 102,3 98,9 102,1

11,8 10,9 10,5 10,8

3 786,9 3 899,2

100,8 101,6

100,8 101,2

508,1 448,6

101,0 95,2

11,8 10,3

A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index

Időszak


Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0


évkezdettőlb

103,5 107,0 106,5 108,7

103,5 105,3 105,7 106,4

101,8 101,6 99,6 101,1

104,2 104,0 103,4 104,1

104,2 104,1 103,9 103,9

101,5 101,7 102,2 102,9R

101,5 101,6 101,8 102,1R

103,3 101,5 100,1 100,4

105,6 105,5 106,1 105,4

105,6 105,6 105,8 105,7

104,3R 105,2

104,3R 104,8

100,8 100,4

102,9 101,8

102,9 102,3

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

77

2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) Időszak

Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyed- évben évkezdettőlb


Tőkemérleg egyenlegea tárgynegyed- évben évkezdettőlb

a

119 332 356 1

119 451 807 808

465 386 743 734

465 851 1 594 2 328

–53 570 890 297

–53 517 1 408 1 704

406 502 594 1 145

406 908 1 502 2 647

549

549

562

562

Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.

2.8. Szállítás

Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a

Áruszállítás, árutonnakilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

104,4 102,4 100,3 97,1

104,4 103,4 102,3 101,0

99,4 103,0 105,3 106,4

99,4 101,3 102,7 103,7

100,3 99,7 99,0 97,9

100,3 100,0 99,7 99,2

99,4 98,4 100,3 98,0

99,4 98,9 99,4 99,1

97,4 90,1 83,3 87,5

97,4 93,5 89,8 89,2

100,0 100,8 97,2 97,5

100,0 100,4 99,4 98,9

95,2

95,2

98,0

98,0

98,2

98,2

A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

78


2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma VezetékestelefonIdőszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

fővonalak száma az időszak végén (ezer)

hívások időtartama (millió perc)

Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)

2 914 2 886 2 883 2 908

1 350 1 335 1 318 1 409

11 893 11 704 11 669 11 690

4 358 4 550 4 567 4 386

3 460 3 669 4 004 4 333

2 893 2 911 2 918 2 927

1 374 1 307 1 219 1 336

11 634 11 528 11 509 11 579

4 501 4 546 4 476 4 477

4 563 4 757 5 119 5 456

2 901

1 376

11 582

4 432

5 654

TÁBLÁZATOK

79

3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesena Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatás Belföldi felhasználás Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások tényleges fogyasztása Ebből: háztartások fogyasztási kiadása természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás Termékek és szolgáltatások export import kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet

Megoszlás, 2012 (%) 100,0b A GDP termelése

2013. I. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 101,6 98,3 99,1

2011

2012

3,9 27,3 3,7

122,4 102,9 94,7

78,8 98,9 93,6

112,3 96,8 104,2

11,9 6,2 5,2 4,5 8,8

100,7 100,3 102,4 94,4 100,3

98,8 97,5 103,4 97,0 98,8

98,9 100,4 100,2 98,7 100,9

8,6

99,9

99,9

96,0

17,0

102,0

100,0

99,5

105,1

99,3

100,6

100,1

96,3

98,5

74,6 64,5

100,3 100,4

98,3 98,1

98,6 98,8

52,7

100,5

98,6

99,4

10,2

99,7

95,1

96,4

1,6 10,0 17,6 17,2

100,9 99,7 99,6 96,4

100,1 100,0 88,6 96,2

95,2 97,4 98,0 94,4

94,8 87,0 7,8

106,3 105,0 x

102,0 100,1 x

101,3 100,9 x

2,9 A GDP felhasználása 92,2

* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2012-ben folyó áron 28 billió 252 milliárd Ft volt. a Az adatok 2011 szeptemberétől kezdődően TEÁOR 2008 szerinti bontásban vannak közölve. b A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

80


4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.

2012 (milliárd forint) 240,3 15,5 1 332,7 147,8 122,3 64,2 281,9 573,1 34,2 164,4 44,8 637,5 63,5 82,3 164,1 84,5 56,4 42,6 15,6 4 167,7

2013. 2013. II. n.év I. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 98,1 87,4 118,1 76,1 181,2 104,1 104,9 86,8 99,5 61,4 69,5 75,2 2012

89,4 90,7 97,5 97,6 93,6 110,9 62,7 94,9 91,1 99,3 113,0 62,1 60,0 76,0 60,2 94,8

138,7 105,6 89,6 95,3 78,7 95,5 100,3 80,3 113,0 111,5 134,7 85,2 79,8 65,6 77,9 91,3

179,3 121,4 96,6 113,2 180,2 70,6 95,8 91,8 155,6 130,7 148,8 94,7 93,2 104,3 112,5 104,6

TÁBLÁZATOK

81

5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2013. jan– jún. (%)

Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen

2012. év

2013. jan–jún.

jún.

jan–jún.

az előző év azonos időszaka = 100,0

24,7

99,6

127,7

82,4

83,0

14,8 3,4 2,1 75,3

90,6 108,1 105,3 104,6

142,0 118,4 69,7 108,2

74,0 68,9 122,8 90,7

72,7 84,6 127,8 97,3

53,5 21,8 100,0

104,1 105,9 102,3

107,5 110,0 112,8

90,5 91,4 87,7

98,2 95,2 93,4

6. A fontosabb növények összes termésmennyisége 2006–2010. évek átlaga

Megnevezés

2009

2010

2011

2012+

termésmennyiség, ezer tonna Búza Kukorica Árpa Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Zöldség Gyümölcsa Szőlő a

4 432 7 144 1 114 1 255 1 187 520 572 1 623 748 496

4 419 7 528 1 064 737 1 256 579 561 1 614 884 550

3 745 6 985 944 819 970 531 488 1 144 766 295

4 107 7 992 988 856 1 375 527 600 1 475 513 451

3 972 4 741 996 759 1 302 401 497 1 300 810 379

Étkezési szőlővel együtt.

7. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Baromfib Ebből: tyúk a b

2009 dec. 1.

2010. jún. 1.

dec. 1.

2011. jún. 1. dec. 1. ezer db 692 694

2012. jún. 1.

700

706

682

312 3 247

315 3 208

309 3 169

327 3 142

327 3 025

335 2 913

336 2 956

102,8 97,7

226 1 223 40 264

228 1 204 51 640

219 1 181 42 213

220 1 150 50 021

210 1 081 41 488

205 1 168 45 696

198 1 147 38 199

94,6 106,1 92,1

32 128

39 428

31 848

37 947

32 865

34 692

30 075

91,5

Előző év azonos időpontja = 100,0 Gyöngyös nélkül.

733

dec. 1. indexa 753 108,5

82


8. Az ipar főbb adatai* Megnevezés

Az előző év azonos időszaka = 100,0

Megoszlás, 2012 (%)a

2012. év

Ipari termelésb Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipari értékesítésb Alkalmazásban állók számac A termelékenység indexec

2013. jan–jún.

jún.

jan–jún.

100,0 0,4 92,8 10,9

98,2R 108,0R 98,3R 104,6R

99,5 121,9R 100,1R 108,4R

99,7 88,0 99,7 90,6

98,4 83,8 98,8 96,9

1,4

96,5R

97,3R

89,4

96,3

3,0 7,8 5,4 3,3

98,1R 90,3 99,7 103,5R

97,1R 84,6R 97,6R 106,1R

95,3 95,1 123,4 85,2

99,4 93,9 106,5 90,8

6,9

100,7R

104,6R

93,9

95,5

6,9

99,7R

104,1R

96,2

96,3

13,8 3,9 7,6 19,3

82,8R 99,0R 101,2R 107,8R

87,0R 97,6R 104,4R 110,3

95,2 102,1 92,6 113,7

85,5 101,9 95,4 112,3

2,5

110,7R

109,1R

98,6

103,7

6,8 x x x

96,6R 97,8 97,9 100,4

96,1R 99,3 98,3 101,6

93,2 97,9 100,3 99,0

92,9 99,0 100,1 98,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

TÁBLÁZATOK

83

9. Az ipar belföldi értékesítése* Megnevezés Belföldi értékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. jan–jún.

2013. jún.

jan–jún.

Arány, 2013. jan–jún. (%)a,b

100,0 0,7 54,7 14,0

98,6 119,4R 98,3 104,3R

95,5 89,6 91,7 92,4

95,9 81,4 93,8 94,4

42,4 82,5 26,8 61,7

0,6

115,7R

86,9

79,3

16,0

3,1 11,0 5,0 0,9

95,2R 86,8R 103,6R 97,0R

90,8 81,7 99,8 108,1

99,2 93,8 100,0 107,0

50,4 68,1 42,8 14,9

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

5,1

95,0R

94,7

94,9

34,4

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

5,4

106,2R

88,5

87,3

35,2

1,5 1,1 2,1 2,5

76,8R 102,2R 112,9R 101,1R

83,9 108,3 92,7 105,0

67,6 103,9 90,8 98,6

4,5 14,4 11,9 6,0

2,4

113,6R

85,1

91,3

39,7

44,5

98,0

100,3

97,9

91,8

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

84


10. Az ipar exportértékesítése* Megnevezés Exportértékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. jan–jún.

2013. jún.

jan–jún.

Arány, 2013. jan–jún. (%)a,b

100,0 0,1 97,3 5,8

101,0 165,3R 102,0R 115,5R

99,5 78,8 98,8 100,5

101,4 101,6 101,1 105,4

57,6 17,5 73,2 38,3

1,6

93,2R

95,1

101,4

84,0

2,1 3,7 4,4 4,2

100,5R 92,6 93,7 105,0R

95,7 58,5 114,6 80,4

99,6 93,0 113,3 94,1

49,6 31,9 57,2 85,1

6,5

112,0R

92,0

97,7

65,6

6,3

103,1R

103,1

101,7

64,8

19,5 4,9 9,7 26,8

89,1R 96,6R 103,4R 112,0R

94,2 102,3 92,4 109,6

85,6 103,1 96,0 113,0

95,5 85,6 88,1 94,0

1,9

104,6R

110,4

114,3

60,3

2,6

78,4R

133,3

111,4

8,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

11. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés

Megoszlás, 2012 (%) 50,6 49,4 100,0 23,8R 29,9R 46,3

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. 2013. év

jan–jún.

jún.

jan–jún.

91,6R 95,3R 93,4R

88,2R 90,5R 89,3R

118,2 106,5 112,4

106,7 107,6 107,2

87,3R 97,7R 94,1R

83,6R 97,1R 88,3

135,7 111,4 100,7

110,2 112,1 102,5

TÁBLÁZATOK

85

12. Kiskereskedelmi forgalom 2013. jan– jún., folyó áron (milliárd forint)

Megnevezés

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, műszakicikk-kiskereskedelem könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerkiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. év

2013. jan–jún.

jún.

jan–jún.

1 801,4

99,1

100,7

98,2

99,4

1 626,6

98,8

100,6

98,5

99,7

174,8 1 315,6

102,1 96,5

102,0 97,9

95,3 98,6

96,8 98,7

112,1

99,8

101,7

97,7

98,6

183,4 383,7

101,6 89,0

104,3 91,1

101,9 95,8

100,1 93,6

320,2

96,9

98,3

94,3

97,7

243,3 728,0 3 845,0

100,5 97,5 97,8

97,9 96,9 99,0

98,2 102,4 99,1

100,8 100,9 99,5

266,5

97,4

101,7

104,4

94,6

13. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)

Devizanem

a b

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

6 156,7 8 077,1 1 809,4

99,7 103,9 99,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

36 735,9 48 287,7 10 856,7

100,9 101,9 100,7

Első becslés. Előzetes adatok.

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 2013. júniusa 6 739,4 97,0 8 848,0 101,2 1 982,3 96,5 2012. január–júniusb 40 417,1 100,9 53 115,6 102,1 11 955,0 100,9

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 582,8 770,9 172,9

768,5 971,9 226,1

3 681,2 4 827,9 1 098,4

3 620,5 4 656,3 1 064,6

86


14. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2013. január–május (folyó áron, millió euró)

Országcsoport

Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 21 302,9 99,6

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 25 737,7 101,7

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 4 434,8 3 914,3

15 836,3 5 466,6 9 276,3

99,6 99,5 104,8

18 593,3 7 144,4 7 939,9

103,2 98,1 102,0

2 757,0 1 677,8 –1 336,4

2 125,8 1 788,5 –1 062,3

4 204,3 3 704,0 1 368,1 30 579,2

107,3 96,7 124,4 101,1

4 103,2 2 026,1 1 810,6 33 677,6

106,7 93,3 102,4 101,8

–101,0 –1 677,9 442,5 3 098,4

–72,4 –1 658,1 668,3 2 852,0

15. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2013. január–május (millió euró) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–27)

Ebből EU–15

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

1 484,1 514,3 986,6 9 020,3 9 297,7 21 302,9

946,0 358,7 526,2 6 640,9 7 364,5 15 836,3


2 127,8 878,2 738,4 8 410,5 13 582,9 25 737,7

1 180,0 590,9 287,6 5 657,7 10 877,2 18 593,3

új tagállamok Behozatal 538,1 155,6 460,4 2 379,4 1 933,1 5 466,6 Kivitel 947,8 287,3 450,8 2 752,8 2 705,7 7 144,4

EU-n kívüli országok

Összesen

102,5 194,9 2 960,8 1 597,2 4 420,9 9 276,3

1 586,6 709,2 3 947,4 10 617,5 13 718,5 30 579,2

477,1 197,2 403,2 2 491,7 4 370,6 7 939,9

2 604,9 1 075,4 1 141,6 10 902,2 17 953,5 33 677,6

TÁBLÁZATOK

87

16. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2013. január–május (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–27)

Ebből EU–15


97,0 93,1 82,9 102,9 101,3 100,4

96,6 86,5 72,1 100,6 104,6 100,4


92,5 90,6 100,4 103,5 103,9 102,1

91,2 98,9 101,3 104,2 105,7 103,8

új tagállamok Behozatal 97,6 114,6 98,9 110,2 90,8 100,4 Kivitel 94,1 77,1 100,0 102,1 96,8 97,6

EU-n kívüli országok

Összesen

75,5 98,0 112,3 111,5 104,7 107,6

95,2 94,5 103,1 104,2 102,4 102,5

97,4 124,2 90,5 116,0 98,7 103,5

93,3 95,3 96,8 106,1 102,4 102,4

88


17. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2013. január–május (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbiaa Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán Kínab Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b

Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.

Kivitel

Egyenleg

millió euró 30 579,2

33 677,6

3 098,4

1 973,3 682,7 1 088,6 174,7 556,4 96,5 1 059,1 31,5 1 211,0 144,4 1 424,5 7 770,1 1 317,4 2 847,3 83,3 811,6 379,5 193,7 316,0 165,3 1 639,9 329,0 544,9 342,4 1 801,8 382,6 60,8 163,4 309,4 694,9

1 886,2 529,2 1 263,0 263,8 1 389,8 116,4 1 594,7 121,2 976,2 498,3 1 258,0 8 708,3 1 594,3 1 070,4 94,1 1 853,2 891,7 339,1 336,0 484,2 1 831,9 385,0 763,5 181,9 606,2 79,5 43,1 106,9 47,9 804,7

–87,1 –153,6 174,5 89,1 833,4 19,9 535,5 89,8 –234,8 353,8 –166,6 938,2 276,9 –1 776,9 10,7 1 041,6 512,2 145,4 20,1 318,9 192,0 56,1 218,6 –160,5 –1 195,7 –303,1 –17,7 –56,5 –261,5 109,8

Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 101,8 91,1 104,6 105,3 101,1 92,6 88,2 91,6 106,6 94,4 101,8 99,7 105,2 94,9 107,0 118,1 86,3 104,6 88,5 92,8 139,8 101,3 104,7 108,7 86,6 110,9 88,6 50,1 95,8 74,5 113,0

98,4 105,0 97,4 119,8 100,7 158,0 105,8 110,2 110,5 95,3 100,2 102,4 103,0 109,8 91,3 93,7 108,8 115,3 91,9 98,4 98,2 102,0 103,6 98,8 107,3 111,7 79,0 75,5 170,6 107,2

TÁBLÁZATOK

89

18. Turizmus, vendéglátás Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2012. jún. jún. jan–jún.

2013. jan–jún.

Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft

3 717 9 073 1 886 5 014 1 831 4 059 349,5

103,0R 103,8R 107,3R 107,6R 99,1R 99,8R 99,8

102,6 103,8 104,2 102,9 101,1 104,7 97,6

105,9 104,9 108,7 107,8 103,2 101,6 98,4

19. Áralakulás 19.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek termelőiárindexea Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index Az építőipar termelőiár-indexeb a b

év

2012. jún.

2013. jan–jún.

jún.

jan–jún.

115,4

101,5

100,6

106,5

112,8

117,8 111,0 104,3

98,3 108,9 106,9

95,4 112,5 107,0

106,8 106,0 100,6

117,6 104,2 100,3

105,3 103,6 101,9

106,9 107,0

107,3 106,9 102,1

99,8 101,1

99,8 100,7 101,6

A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.

90


19.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

2012. év


110,1 103,3 113,7 102,5 102,4 104,2


107,1 105,3 108,2 103,8 101,3 102,9

2013. jan–máj. máj. jan–máj. Behozatal 112,8 104,7 105,7 110,4 92,3 97,2 124,7 89,1 94,1 106,5 98,1 99,2 107,7 97,6 98,6 109,6 96,9 98,5 Kivitel 111,2 105,2 106,2 108,5 94,5 102,1 120,7 89,9 90,5 107,6 98,2 100,4 105,3 97,6 98,4 107,1 98,0 99,4

19.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

2012. év 105,9 112,7 102,6 98,8 106,2 107,2 104,2 105,7

jan–júl. 105,1 111,3 102,9 98,8 106,9 108,2 104,2 105,6

2013. júl. 102,8 108,6 99,8 97,9 91,2 101,7 103,5 101,8

jan–júl. 103,9 111,1 100,0 98,0 93,2 100,9 103,7 102,3

TÁBLÁZATOK

91

20. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 77,8 678,0

2013. jan–jún. 74,4 677,6

609,4

609,5

98,1

100,0

23,9 112,5 331,7R 184,5 79,9 71,6 64,2 27,1 78,6

23,5 106,1 327,0 183,1 76,2 68,2 63,2 28,9 82,1

96,2 97,3 98,0R 101,2 95,2 101,6 97,8 93,1 98,7

97,8 97,2 98,2 99,5 94,6 96,7 97,9 107,0 105,1

135,6

140,0

92,8

103,8

260,0 254,3 263,8 33,0 21,4 2 674,1R

263,9 244,6 268,7 31,8 17,3 2 652,9

105,2 97,0 107,4 91,9 98,1 99,4

103,2 95,2 105,2 94,5 80,6 99,8

1 816,8R 751,3 660,6

1 805,8 750,8 663,6

98,1R 102,3 97,7

99,7 101,2 100,0

2012 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2012 jan–jún. 104,1 98,2 97,9 99,9

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.

21. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés

Létszám (ezer fő) 2012

Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) számaa Ebből: pályakezdő szakképzetlenb diplomás nyilvántartásba belépők

2013. II. n.év

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012 2013. II. n.év

552,3

497,0

93,4

94,8

52,2 276,2 30,2 87,2

60,7 248,8 27,2 58,7

98,1 93,6 99,1 108,0

110,7 95,1 90,2 98,6

* A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak az időszak utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb 8 általánost és gimnáziumot végzett álláskeresőket.

92


22. Regionális munkaügyi adatok, 2013. II. negyedév* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 274,4 122,5 447,1 46,3 416,6 34,9 348,4 35,6 396,3 61,1 526,9 84,6 489,5 63,7 3 899,2 448,6

Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 62,8 8,8 60,9 9,4 61,4 7,7 56,0 9,3 51,2 13,4 53,1 13,8 56,9 11,5 58,3 10,3

* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.

23. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2013. január–június* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Nettóa

havi átlagkereset (forint)

Bruttó Nettóa kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 103,2 103,7 103,6 105,2

163 228 242 233

106 915 158 663

237 550

155 595

104,1

105,7

393 500 173 802 216 645 218 299 145 573 432 635 485 100 209 954 318 117

257 743 113 841 141 903 142 985 95 352 283 376 317 739 137 521 208 367

100,6 107,3 102,2 102,1 104,5 105,4 104,0 97,1 97,7

103,1 108,3 103,4 103,1 105,0 108,0 106,7 98,1 99,6

167 482

109 701

102,7

103,4

254 670 205 294 153 478 210 839 171 596 228 160

166 809 134 467 100 528 138 097 112 395 149 445

104,0 105,6 104,7 102,0 99,0 103,4

105,6 106,2 104,9 103,0 99,9 104,8

239 441 204 368 219 070

156 834 133 861 143 490

103,3 103,7 104,6

104,9 104,7 105,6

* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

TÁBLÁZATOK

93

24. A háztartások pénzügyi vagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.

2012. jún. 30. 10 383,7

2012. dec. 31. 10 720,1R

2013. jún. 30. 10 362,6

2 184,1 6 643,5 1 860,4 293,0 10 632,8

2 227,3R 6 766,1 2 134,4 263,5 11 103,9

2 367,2 6 508,3 2 379,9 262,6 11 769,9

8 462,5 2 170,3 2 984,5

8 708,6 2 395,3 3 088,5

8 831,8 2 938,2 3 102,2

1 569,8 1 095,1

1 606,1 1 174,5

1 592,7 1 184,3

27 188,7R 9 282,3

28 383,5R 8 947,4R

28 997,7 8 608,0

3 656,7 3 887,2 1 738,3 9 927,6 17 261,1R

3 557,7 3 718,7R 1 671,0R 9 651,3R 18 732,2R

3 440,3 3 661,9 1 505,8 9 256,4 19 741,3

94


25. Államháztartás központi alrendszere, 2013. január–július* (folyó áron) Bevételek, kiadások Az államháztartás egyenlegea Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervezetek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek bevételei szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei kamatbevételek Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás szociálpolitikai menetdíj támogatás lakásépítési támogatások Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai garancia és hozzájárulás a TB alapok kiadásaihoz helyi önkormányzatok támogatása kamatkiadások hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.

Milliárd forint –851,2

Az éves előirányzat 2012. jan–júl. százalékában x x

5 376,6

52,5

105,4

510,2 2 147,7 962,9 883,1

35,2 50,1 58,1 84,8

95,2 99,0 104,7 120,4

672,2 70,9 6 469,9

46,4 76,0 58,3

117,6 90,9 114,6

178,3 56,7 80,6 450,3 2 094,3

66,4 60,9 40,0 54,3 70,5

119,8 98,5 126,3 93,2 129,6

1 391,8

57,0

123,8

625,0 345,5 715,6 209,7 –1 093,3

58,6 54,3 58,0 75,7 x

155,1 56,8 94,7 104,5 x

TÁBLÁZATOK

95

26. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg

2012. I. n.év

2012. I–IV. n.év

2013. I. n.év

18 888 17 994 895

76 576 72 505 4 071

19 013 17 901 1 112

3 523 2 845 677

15 867 12 460 3 407

3 577 2 850 727

395

2 243

421

1 084 2 466 –1 383 –242 –53 –4 733

4 384 10 588 –6 204 430 1 704 –5 740

1 005 2 272 –1 268 –22 549 1 188

–6 324 1 097

–11 743 4 456

–59 832

494

1 546

416

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.

27. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB

2012. márc. 31. 100 333 46 016

2012. dec. 31. 94 637 42 469

2013. márc. 31. 92 506 39 057

16 802

18 840

14 874

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.

96


28. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények certifikátoka befektetési jegyek vállalati kötvények jelzáloglevelek

Piaci tőkeérték (az időszak végén) 2012. 2013. júl. júl. 16 121,2 17 772,9 4 465,5 93,3 263,8 323,0 848,9

4 517,1 124,0 234,5 397,9 766,5

Az azonnali piac forgalma

2 509,1

2013. jan–júl. 1 430,6

2 425,5 72,5 5,4 1,7 2,1

1 383,7 42,3 4,5 0,0 0,1

2012

* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde. a A certifikátok olyan értékpapírosított, bank által kibocsátott származékos termékek, amelyek árfolyama előre meghatározott módon követi a mögöttes termék (értékpapír, index, származékos ügylet, deviza- vagy árupiaci termék) árfolyamát.

29. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

2012. júl. 17 688,47 16 956,07 17 408,02

2012 19 900,88 15 978,64 18 173,20

2013. júl. 19 717,40 18 162,97 18 552,34

TÁBLÁZATOK

97

30. Területi adatok

Területi egység

A népesség megoszlása (%)a

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

17,5 12,5 30,0 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 10,0 3,9 3,2 2,3 9,4 6,8 3,1 2,0 11,9 5,4 3,8 5,5 14,7 5,2 3,6 4,2 13,0 100,0

Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, 2013. I. n.évb egy lakosra jut milliárd forint (ezer forint) 174,2 100,4 44,0 36,1 218,2 73,9 20,3 48,2 19,7 65,2 17,6 49,9 57,6 53,5 48,8 109,3 11,9 46,7 5,4 19,3 66,2 67,3 11,8 31,2 6,8 21,6 5,7 24,9 24,3 26,3 18,6 27,2 6,7 22,0 2,8 14,0 28,1 23,6 17,5 32,3 14,6 37,8 12,0 21,3 44,1 29,6 20,5 39,4 11,1 30,8 15,5 37,8 47,0 36,5 485,5 49,0

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2013. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.

Ipari Építőipari termelés*, termelés, 2013. 2013. jan–júnc jan–júnb,c az előző év azonos időszaka = 100,0 92,1 89,3 96,0 113,4 93,5 94,1 89,1 105,6 96,3 141,1 97,9 123,3 93,6 121,0 97,1 109,9 107,5 86,1 86,5 109,0 97,4 101,1 101,5 125,3 87,9 139,7 109,4 100,2 98,0 122,4 103,9 126,7 103,5 113,7 96,1 101,5 103,4 120,5 89,7 110,6 96,7 135,9 95,9 113,5 94,4 118,0 153,8 149,8 96,1 116,0 100,1 134,3 125,1 137,5 98,4 107,2

98


30. Területi adatok (folytatás) Lakásépítés, 2013. I. félév

Nettó nominális kereset, 2013. I–II. n.éva Területi egység forint

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b

Székhely szerinti adatok. 2013. január 1-jei népességgel számolva.

138 244 179 308 142 169 144 470 126 020 138 178 152 733 128 736 114 983 137 654 124 548 119 260 132 044 124 376 118 133 136 780 111 629 121 988 123 126 116 467 108 674 116 342 119 017 108 241 124 046 117 973 149 445


használatba vett lakások száma


104,8 105,2 104,4 105,6 106,1 105,2 104,9 106,0 104,1 105,3 104,7 105,4 104,6 105,0 104,0 106,8 102,3 104,5 103,2 103,8 103,3 103,5 104,6 103,8 103,9 104,2 104,8

446 1 328 50 33 52 135 276 69 44 389 39 58 25 122 97 32 11 140 60 83 76 219 163 60 124 347 2 680

42,1 72,1 40,0 23,1 46,4 35,5 82,9 90,8 68,8 82,2 37,9 51,8 100,0 50,8 73,5 56,1 35,5 63,6 10,8 102,5 56,3 28,5 64,9 133,3 50,8 64,3 60,0

tízezer lakosra jutób 3,7 4,5 1,2 1,1 1,5 1,3 6,2 2,7 1,6 4,0 1,0 1,8 1,1 1,3 1,4 1,0 0,5 1,2 1,1 2,1 1,3 1,5 3,1 1,7 3,0 2,7 2,7

TÁBLÁZATOK

99

31. A népmozgalom összefoglaló adatai* Év, hónap 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. + január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–jún. 2013. jan–jún. 2012. jan–jún. százalékában

Élveszületések

Halálozások

Természetes szaporodás, fogyás (–)

125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442 90 335 88 049 90 269

száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414 130 456 128 795 129 440

–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972 –40 121 –40 746 –39 171

7 652 7 169 7 279 7 040 7 318 7 227 8 045 8 258 8 067 7 704 7 141 7 369

11 422 11 503 12 872 11 126 10 298 9 930 10 708 10 153 9 528 10 338 10 096 11 466

–3 770 –4 334 –5 593 –4 086 –2 980 –2 703 –2 663 –1 895 –1 461 –2 634 –2 955 –4 097

7 484R 6 602 6 979R 6 422 7 002R 7 220

11 285R 10 668R 11 931R 10 900R 9 684R 9 809

–3 801R –4 066R –4 952R –4 478R –2 682R –2 589

Élveszületések

Halálozások

ezer lakosra 12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6 9,0 8,8 9,1

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0 13,0 13,0 12,9 13,0

14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 4,9 4,9

9,1 9,1 8,7 8,7 8,7 8,9 9,6 9,8 9,9 9,2 8,8 8,8

13,6 14,6 15,3 13,7 12,3 12,2 12,7 12,1 11,7 12,3 12,4 13,7

5,2 4,3 7,3 5,5 5,1 5,0 2,6 4,6 4,8 4,4 4,6 5,0

8,9 8,7 8,3 7,9 8,3 8,9

13,4 14,0 14,2 13,4 11,5R 12,1

4,3 5,1 5,3 5,5 4,4R 6,0

41 709

64 277

–22 568

8,5

13,1

5,1

95,5

95,7

96,2

96,0

96,2

94,1

* Születéskor várható élettartam, 2012: férfi: 71,5 év, nő: 78,4 év, együtt: 75,0 év. Nettó (tisztított) reprodukciós együttható 2012-ben 0,639. (A 2012. évi halandósági tábla alapján számítva.)

100


32. Regisztrált bűncselekmények Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos, ezera közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő

2012 472,2

Összesen 2013. ezen belül: jan–jún. Budapesten 174,9 51,9

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. ezen belül: 2012 jan–jún. Budapesten 104,6 84,0 112,8

147,1 325,1

63,2 111,7

18,9 33,0

90,7 112,4

90,0 80,9

88,8 133,4

38,5 105,2

18,5 47,2

3,2 17,7

99,7 96,2

98,3 99,5

106,3 113,1

4 729,1

1 756,7

2 981,2

104,9

84,0

112,8

276,7

111,4

31,7

105,9

85,7

105,2

7,7 100,2

2,9 52,5

0,4 6,6

87,5 88,8

61,9 104,4

96,5 109,5

10,1 4,8

5,2 1,9

0,4 0,2

91,1 97,9

102,7 79,1

94,0 69,0

Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. a A 2008. december 31-ig "erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények" néven szereplő bűncselekményi kategória megszűnt. 2009. január 1-től új, speciális bűncselekményi csoport került bevezetésre "személy elleni erőszakos bűncselekmények" néven.

TÁBLÁZATOK

101

33. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 33.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2012. IV. n.év

2012 Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

összesen (milliárd euró) 12 928,4 307,0 39,7 152,3 17,0 193,7b 381,2 32,9 97,7 2 666,4 1 565,9 165,2 71,5 35,5 12 643,7 4 640,2

egy főre jutó (PPS)a

2013. I. n.év

2013. II. n.év

volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0

25 600 33 300 12 100 20 200 17 500 19 200b 16 800 17 800 16 800 31 300 25 200 19 200 19 200 21 000

99,6 100,9 100,8 98,8 103,2 93,6b 101,9 103,7 98,2 100,7 97,6 96,8 102,0 97,7

99,3 100,7 100,6 98,4 103,7 94,3 100,8 103,1 97,5 100,3 97,2 96,2 101,0 97,2

99,3 100,2 100,4 97,6 101,1 94,4 100,7 104,2 99,5 99,7 97,7 95,9 100,8 96,7

99,8 100,2 100,2 98,8 .. 95,4 101,1 104,1 100,2 100,5 98,0 98,0 100,8 ..

39 300 26 000c

102,8 102,0

102,0 100,3

101,3 100,1

101,4 100,9

* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Észtország és Görögország esetében az adatok kiigazítatlanok. a Vásárlóerő-egység. b Előzetes adat. c 2011.

33.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2013. január–május* Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.

Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = 100,0a 1 840,6 96,7 56,2 98,0 10,3 99,0 43,3 94,0 5,7 103,0 19,5 94,0 62,1 97,0 10,7 113,0 30,8 101,0 373,5 98,0 152,4 93,0 23,2 97,0 24,6 101,0 10,6 100,0

Kivitel milliárd euró 1 904,6 54,2 8,9 49,5 5,3 11,5 61,2 9,9 33,8 454,4 161,1 19,9 26,7 10,7

előző év azonos időszaka = 100,0a 101,5 101,0 110,0 96,0 104,0 108,0 105,0 116,0 101,0 100,0 100,0 104,0 104,0 103,0

Egyenleg, milliárd euró 64,0 –1,9 –1,4 6,2 –0,4 –8,0 –0,9 –0,8 2,9 81,0 8,7 –3,3 2,1 0,1

102


33.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia b Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. év 97,9 100,3 99,8 99,2 100,2 96,3 101,7 103,6 98,6 99,7 93,5 95,1 102,8 108,1 99,4

I. n.év 98,0 100,2 102,5 97,3 105,2 96,9 99,1 106,4 98,4 98,0 95,7 98,7 106,0 102,7 99,2

103,6 100,7

102,5 93,8

II. n.év 99,2a .. 96,3b 97,2 104,9 98,4b 101,3 109,1 100,7 100,8 96,3 103,1 106,2b 102,6b 98,8 102,0 ..

2013. ápr. 99,4 101,1 98,8 96,7 103,6 100,5 99,1 105,3 102,6 101,2 95,3 102,8 113,5 102,4b 99,2

máj. 98,4 99,2b 94,7 97,8 106,2 94,5 99,6 123,0 97,9 99,0 95,7 104,3 96,6 102,7b 98,7

jún. 100,4a .. 95,6b 97,0 104,7 100,5b 105,3 101,3 101,7 102,4 97,9 102,2 109,6b 102,8b 98,5

102,0 95,6

101,7 99,0

102,1 ..

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés b Előzetes adat.

33.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. év 102,6 102,6 102,4 103,5 104,2 101,0 103,7 103,2 105,7 102,1 103,3 102,8 103,4 103,7 102,8

I. n.év 102,0 102,6 102,1 101,7 103,8 100,0 101,3 102,2 102,7 101,8 102,1 100,4 104,8 102,2 102,6

102,1 100,0

101,7 99,4

II. n.év 101,6 102,2 101,0 101,5 103,7 99,6 100,5 101,4 101,9 101,5 101,3 100,8 104,4 101,7 101,8

2013. ápr. 101,4 102,1 100,9 101,7 103,4 99,4 100,8 101,4 101,8 101,1 101,3 100,4 104,4 101,7 101,6

máj. 101,6 102,4 101,0 101,2 103,6 99,7 100,5 101,5 101,8 101,6 101,3 100,9 104,4 101,8 101,6

jún. 101,7 102,2 101,2 101,6 104,1 99,7 100,2 101,3 102,0 101,9 101,4 101,2 104,5 101,7 102,2

101,4 99,7

101,1 99,3

101,4 99,7

101,8 100,2

* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.

TÁBLÁZATOK

103

33.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia

2012. év 10,5 4,3 12,3 7,0 10,2 10,3 10,1 13,3 10,9 5,5 15,9 7,0 25,0 14,0 8,9

I. n.év 10,9 4,9 12,8 7,2 9,3 10,8 10,6 12,5 11,1 5,4 17,6 7,1 26,4 14,2 10,6

II. n.év 11,0 .. 12,7 7,0 .. 10,9 10,7 11,9 .. 5,4 17,6 7,5 26,4 14,3 11,2

2013. ápr. 11,0 4,8 12,8 7,1 8,3 10,8 10,7 12,2 10,4 5,4 17,8 7,3 26,5 14,2 11,2

máj. 11,0 4,7 12,7 7,0 8,0 10,9 10,7 11,7 10,4 5,4 17,6 7,5 26,4 14,3 11,3

jún. 10,9 4,6 12,6 6,8 .. 11,0 10,6 11,7 .. 5,4 17,4 7,6 26,3 14,5 11,2

8,1 4,3

7,7 4,2

7,6 ..

7,5 4,1

7,6 4,1

7,6 ..

Egyesült Államok Japán * Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták. Adatforrás: EUROSTAT.

33.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Dánia, korona Egyesült Királyság, font Lengyelország, zloty Lettország, lat Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Svédország, korona Japán, jen

2013.

2012. év 0,76 1,48 19,06 5,65 0,62 3,09 0,53 2,62 221,54 3,37 6,50

I. n.év 0,78 1,53 20,10 5,82 0,66 3,26 0,55 2,70 237,74 3,45 6,53

86,11

94,39

* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.

ápr.

máj.

jún.

0,76 1,50 19,74 5,70 0,65 3,18 0,54 2,64 229,59 3,31 6,53

0,77 1,50 19,77 5,73 0,66 3,29 0,54 2,65 227,67 3,37 6,60

0,76 1,50 19,84 5,70 0,66 3,32 0,54 2,64 225,42 3,41 6,71

97,42

100,32

98,92

104

A KSH JELENTI 2013. I. negyedév

FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U

Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék elő-állítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

A B C D E F G H I J K L M

Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás

N O P Q R S T

Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége

U

Területen kívüli szervezet

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Recommend Documents