KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/2
Budapest
© Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1219–6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: http://www.ksh.hu
[email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2010.084
TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2010. JANUÁR–FEBRUÁR..............5 Összefoglalás ........................................................................................5 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ...................................................................13 Egészségfelmérés (ELEF), 2009 .........................................................13 Betegszabadság és táppénzadatok .....................................................31 TÁBLÁZATOK.......................................................................................35 FÜGGELÉK ...........................................................................................77
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM,
2010. JANUÁR–FEBRUÁR Összefoglalás
2010. január–februárban a gazdasági mutatószámok alakulását jelentősen befolyásolták az előző évi, döntően a válság és a visszaesés által meghatározott adatok. A tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleznek az ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen – építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac – a múlt évi szintet sem érték el. Az ipari termelés volumene a januári 3,4%-os növekedés után februárban 8,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét (2009 februárjában 28,9%-kal csökkent az ipari termelés az előző évihez képest, ami a legnagyobb havi termeléscsökkenés volt a múlt évben). Az első két hónapban a termelés 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi igen alacsony szintet. A január–februári külpiaci értékesítés növekedése megközelítette a 15%-ot, a belföldi eladások csökkenése a 11%-ot. Az ipari ágazatok egy része január–februárban számottevően növelte termelését. A legnagyobb ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 16,2%-kal, a járműgyártás 25,5%-kal bővült. A kisebb ágazatok közül jelentősen emelkedett a fa-, papír- és nyomdaipar (14,9%), valamint a vegyi anyag, termék gyártásának (18,3%) volumene. A tavaly legnagyobb visszaesést elszenvedő 4 ipari alág közül idén egyedül a járműgyártás teljesítménye fokozódott, a másik háromé azonban az egy évvel korábbi igen alacsony szintet sem érte el. A textil- és bőripar idei termelése 15,2%-kal, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparé 2,1%-kal, a kohászat, fémfeldolgozásé 4,3%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. Az élelmiszeripar múlt évi enyhe termeléscsökkenése idén az első két hónapban fokozódott (7,4%).
6
A KSH JELENTI 2010/2
A belföldi értékesítésben januárban és februárban is ugyanazon három alágban nőtt az értékesítés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (két hónap alatt 42%-kal), a vegyi anyag, termék gyártásában (18,6%), valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban (11,1%). A többi alág belföldi értékesítése nem érte el az előző év igen alacsony szintjét sem. Az exportértékesítésben januárban négy, februárban már csak három alág eladásai maradtak el a múlt évitől: az élelmiszeriparé, a textilés bőriparé, valamint a kohászat, fémfeldolgozásé. Az utóbbi két alág első kéthavi exportja is csökkent, az élelmiszeriparé viszont a januári növekedésnek köszönhetően némileg magasabb volt a tavaly január–februárinál. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés idén január–februárban az alkalmazásban állók létszámának 9,6%-os csökkenése mellett 17,7%-kal nőtt. 2010 februárjában az összes rendelésállomány az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 13,9%-kal csökkent. Az összes új rendelés 14,7%-kal emelkedett, az új exportrendelések jelentősebb növekedéséből és az új belföldi rendelések csökkenéséből adódóan. Az év első két hónapjában az ipari termelés növekedése az ipari termelői árak csökkenése mellett ment végbe. Január–februárban az árak 1,7%-kal csökkentek az előző évihez viszonyítva, ezen belül februárban 2,8%-kal. A hazai értékesítési árak februárban az előző év azonos időszak szintjén maradtak, az első két hónapban pedig 0,8%-kal nőttek, míg az exportértékesítés árai februárban 5,4, január–februárban 4,1%-kal csökkentek, elsősorban a forint erősödése következtében. Az építőipar termelése a 2009. februári 4,6%-os csökkenés után idén februárban 10,1%-kal maradt el a tavalyitól. Mindkét építménycsoportban csökkenés volt tapasztalható, az épületek építése 14,2, az egyéb építmények építése 2,3%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A januári 13,5%-os csökkenéssel együtt a két hónap átlagában 11,7%-kal maradt el az építőipar kibocsátása az előző év január– februáritól. Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállománya 13,7%kal emelkedett. Az épületek építésére közel 27, az egyéb építményekre 4,5%-kal volt magasabb az állomány, mint egy évvel korábban. A tárgyhóban kötött új szerződések volumene 38%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami az épületekre kötött új szerződések kisebb, az egyéb építményekre kötöttek jelentősebb mértékű növekedéséből adódott. Az új szerződések bővülése oktatási, sport- és idegenforgalmi célú épületekre,
ÖSSZEFOGLALÁS
7
villamospálya- és közműépítésekre, valamint autóút- és útépítésre kötött nagy értékű szerződéseknek köszönhető. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hónapjában is folytatódott, a visszaesés üteme viszont a januári 6%-ról 4,3%-ra enyhült. Az eladások volumene 2009 január–februárjához képest így az első két hónapban 5,2%-kal mérséklődött, a naptárhatással kiigazított adatok szerint a csökkenés üteme 4,9%-os volt. A kiigazítás nélküli adatok szerint január–februárban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,3%-os elmaradás mutatkozott az egy évvel korábbihoz képest; ezen belül a kis súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáruüzletek eladásai 1,5%-kal bővültek, a forgalom túlnyomó részét adó vegyes kiskereskedelem eladásai 3,8%-kal csökkentek. Továbbra is a kiskereskedelmi forgalom több mint tizedrészét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kereskedelem és a kisebb jelentőségű iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem esett vissza a leginkább. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-, a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint a könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem forgalma mérsékeltebben csökkent. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 9,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A 2009 folyamán stagnáló tevékenységcsoport teljesítményére erőteljes hatást gyakorolt az üzemanyagárak számottevő emelése: a 95-ös oktánszámú autóbenzin fogyasztói átlagára januárban 317, februárban 318 forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest 37, illetve 26%-os drágulás. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjárműés járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai január–februárban 30%-kal visszaestek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év első két hónapjában az éves vendégforgalom mintegy 9%-át könyvelik el a kereskedelmi szálláshelyek. 2010 január–februárjában 688 ezer vendég 1,7 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 3, a vendégéjszakáké 3,3%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti alacsony bázist. Míg 2009 egészében a belföldi forgalom kevésbé esett vissza, mint a külföldi, az utolsó negyedévben megfordult ez a folyamat, és a külföldi forgalom alakult kevésbé kedvezőtlenül. Ez a tendencia 2010 elején is folytatódott, a szálláshelyek így 5,8%-kal több külföldi, illetve 1,3%-kal több belföldivendég-éjszakát jelentettek. A belföldi forgalom relatív pozícióromlásának hátterében a bázishatás mellett a belföldi üdülési csekkek 2009-hez képest eltérő adózása is megjelenhet.
8
A KSH JELENTI 2010/2
A külkereskedelmi termékforgalom fokozódó visszaesése 2008 közepétől egészen 2009 októberéig jellemezte a magyar exportot és importot. Ezt követően az előző évi alacsony bázisnak köszönhetően kismértékű növekedés indult meg. A 2010-re vonatkozó első becslések is ezen tendencia erősödését mutatják: az export euróértékének januári 15%-os növekedését követően februárban 18% volt a bővülés mértéke, az import esetében pedig ugyanezekben az időszakokban 2,7%-os és 17%-os emelkedést mértek. A két hónap együttes exportja 16%-kal, importja 9,9%-kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A külkereskedelmi mérleg az év első két hónapjában együttesen 664 millió euró aktívumot mutatott, ami mintegy hétszerese a 2009. január–februárban mértnek. 2010 januárjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje – a forint erősödése következtében – az exportban 5,1%-kal, az importban pedig 7,3%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, így a cserearány 2,4%-kal javult. 2009. december–2010. februárban a munkaerőpiacon a korábbi időszakra jellemző tendenciák érvényesültek: csökkenő foglalkoztatottság és növekvő munkanélküliség volt jellemző. A foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 695 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbitól 67 ezerrel (1,8%-kal) maradt el. A nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatási ráta egy év alatt 55,4%-ról 54,6%-ra csökkent. A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – megközelítette a félmillió (479 ezer) főt, ami 27%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,1%-ról 11,5%-ra emelkedett. (Hasonló szintű munkanélküliség utoljára 1994-ben volt hazánkban.) A 15–24 éves fiatalok esetében a munkanélküliségi ráta 27,5%-ot tett ki, ami 4,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. (A 2009. novemberi – 2010. januári időszakhoz képest ebben a korosztályban némileg nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélkülieké.) A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája tovább emelkedett, 2,5 százalékponttal, 10,7%-ra. 2010 első két hónapjában a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 614 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 2,6%-os (70 ezres) csökkenést jelent. A tavalyi évre jellemző tendenciák 2010 első két hónapjában is folytatódtak: a versenyszférában alkalmazottak száma jelentősen visszaesett, miközben a költségvetésben dolgozóké – a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése folytán – emelkedett. A vállalkozások területén
ÖSSZEFOGLALÁS
9
alkalmazottak száma 111 ezer fővel (5,9%-kal) mérséklődött, leginkább az ipar területén csökkent – a termelés növekedése mellett – a létszám (64 ezer fővel). A költségvetés területén számottevő, 32 ezres, 4,5%-os növekedés következett be, azonban a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma 5 ezer fővel, 0,7%-kal csökkenta. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 2,7szeresére növekedett, közszférán belüli aránya pedig 3,1%-ról 7,8%-ra emelkedett.) 2010. január–februárban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 200 200 forintot, a nettó átlagkereset 131 600 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 3,7%-kal, a nettó pedig 10,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (2009 első két hónapjában mindkét mutatót csökkenés jellemezte.) Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 9,8%-kal, míg a költségvetés területén 11,3%-kal emelkedett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 14,0%-kal nőttek.) A nettó keresetek alakulására döntően a személyi jövedelemadó szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részének (bruttó 49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. 2010. január–februárban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 6,1%-os növekedése mellett – 4,0%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 4,5%-kal csökkent.) Idén a versenyszférát 3,5%-os, a költségvetés területét pedig 4,9%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 7,4%-os) növekedés jellemezte. 2010 első három hónapjában a fogyasztói árak emelkedésének üteme kétszerese volt a tavaly ilyenkorinak. Az élénkülés ellentétes irányú változások eredője. Az élelmiszerek és a háztartási energia esetében jelentősen lassult az ütem, az összes többi főcsoportban gyorsult. Márciusban a februárinál valamivel élénkebb, 5,9%-os volt az árak emelkedése. Három hónap átlagában a legnagyobb, 12,1%-os növekedés az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportban következett be (a tavaly I. negyedévi 3,4%-os csökkenéssel szemben), ami alapvetően az üzemanyagok árváltozásának tudható be. A szeszes italok, dohányáruk kétszámjegyű ütemben, 11,2%-kal drágultak. A ruházati és a tartós fogyasztási cikkek szerényebb mértékű áremelkedése a tavaly ilyenkori enyhe csöka
A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-től érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók.
10
A KSH JELENTI 2010/2
kenést váltotta fel. A szolgáltatások árának emelkedése lényegében az átlaggal megegyező volt. A háztartási energia árának tavaly január– márciusi kiemelkedő mértékű (13,5%-os) emelkedését idén 3,6%-os drágulás követte. Az élelmiszerek árának 2,4%-os emelkedése fele volt a múlt évinek. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – idén az első negyedévben 610 milliárd forint volt, mintegy 45 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 608 milliárd forintos deficitje 53 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszer bevételei közel 1,9 billió forintot, kiadásai pedig mintegy 2,5 billió forintot tettek ki; a 2009. január–márciusihoz képest a bevételi oldalon 5,8%-kal, a kiadásin pedig 6,7%-kal nagyobb összegű pénzmozgás valósult meg. A társadalombiztosítási alapok egyenlege ezzel szemben javult, a 25 milliárd forintos deficit 12 milliárd forinttal kevesebb a 2009. első negyedéveshez képest. A jelentősen, közel ötödével mérséklődő bevételi és kiadási öszszeggel jellemezhető elkülönített állami pénzalapok esetében 23 milliárd forintos aktívumot mutat a mérleg, amely 5 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2009-ben a folyó fizetési mérleg mintegy 0,2 milliárd eurós többletet mutatott, szemben a 2008. évi 7,5 milliárd eurós deficittel. Az egy évvel korábbihoz képest a folyó fizetési mérleg mind a négy részmérlege kedvezőbbé vált, a legjelentősebb mértékben az áruforgalomé, amelyben a javulás 4,1 milliárd, a többlet pedig 4,0 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében mintegy másfél milliárd eurós aktívum keletkezett, fél milliárd euróval több, mint 2008-ban. A javulás több mint háromnegyede a szabadalmi és licencdíjak kiadási többletének mérséklődésével magyarázható. A jövedelmek nettó kiáramlása 5,6 milliárd eurót tett ki, 2,1 milliárddal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek közül mind az adósság típusúak, mind a nem adósság típusúak nettó kiáramlása csökkent. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 1,0 milliárd euróval javult, a 2008. évi passzívummal szemben 0,3 milliárd eurós bevételi többlet keletkezett. A tőkemérleg a 2009-es esztendőt közel 1,3 milliárd eurós többlettel zárta, ami az egyenleg 0,2 milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külső finanszírozási képesség
ÖSSZEFOGLALÁS
11
2009-ben meghaladta az 1,4 milliárd eurót; egy évvel korábban még 6,5 milliárd eurós finanszírozási igény jellemezte a nemzetgazdaságot. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege megközelítette a 2,8 milliárd eurós többletet, az egy évvel korábbi 2,4-szeresét. A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2009 végén 103,4 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 51,9 milliárd euró. A bruttó adósságállomány 4,7%-kal nőtt, a nettó viszont 5,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi szintnél. A csökkenés a magánszektorban következett be, az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 14,8 milliárd euró volt az év végén, 3,3%-kal több, mint egy évvel korábban.
12
A KSH JELENTI 2010/2 1. tábla
Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2010. január–február 2010 Megnevezés Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index a Munkanélküliségi ráta , % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a A 15–64 éves népességen belül. b 2009. december–2010. február. R Revideált adat.
2009
január
február
január– február
82,3 87,4 81,3 88,5 92,9 95,7 99,7 94,6 55 518 75,3 59 497 81,1
103,4 87,4 113,4 89,7 115,6 86,5 76,2 94,0 4 492 102,7 4 783 114,6
108,4 91,3 115,5 91,1 119,8 89,9 84,2 95,7 4 878 117,4 5 252 118,0
105,9 89,3 114,5 90,4 117,7 88,3 80,1 94,8 9 370 109,9 10 034 116,4
104,9 101,3 90,5 101,2 103,0 2 661 96,3 10,1 199,8 100,5 124,1 101,7
99,4 101,6 R 101,7 92,7 94,9 2 611 97,0 .. 206,9 106,5 135,2 112,9
97,2 100,0 100,2 .. .. 2 616 97,8 .. 193,6 100,9 127,9 107,7
98,3 100,8 101,6 .. .. 2 614 97,4 b 11,5 200,2 103,7 131,6 110,3
2009
január– február
március
január– március
104,2 –925
106,1
105,9
106,0
–351
–259
–610
–737 –157
–336 –41
–272 16
–608 –25
2.) 2010. január–március 2010. Megnevezés Fogyasztóiár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
Egészségfelmérés (ELEF), 2009 Fókuszban az egészség Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányab. A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség egyike az alapvető emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelőképességét, ezért az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés hatékonyságának növeléséhez szükséges információk meglétének, elérhetőségének jelentősége egyre jobban felértékelődik. Az egészséggel kapcsolatos információk egy része kizárólag kérdőíves lakossági egészségfelmérések segítségével szerezhető meg, hiszen az egészségügyi intézményektől kapott adatok nem adnak képet – többek között – az egészséget befolyásoló életmódbeli és társadalmi tényezőkről, a lakosság egészségre fordított kiadásairól, illetve az egészségügyi ellátórendszerrel való elégedettségről. Az adatgyűjtések során arra is fény derül, hogy a válaszadók milyen gyakorisággal találkoznak orvosukkal, fogorvosukkal, részt vesznek-e rendszeresen a szűrővizsgálatokon, mit tesznek egészségükért (mozgás, tudatos táplálkozás), valamint az egészségkárosító szokásokról (dohányzás, alkoholfogyasztás) is beszámolnak. Az utóbbi két évtizedben három reprezentatív, országos kérdőíves felmérést hajtottak végre az egészségügy terén, 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal vezetésével, majd 2000-ben és 2003-ban az Országos Epidemiológiai Központ szakmai felügyeletével. Az eredmények összehasonlíthatósága azonban korlátozott, mivel a vizsgált populációból vett minta, a kérdések és a válaszlehetőségek egy része eltérő volt. Az egészség önértékelésének szubb
WHO-definíció.
14
A KSH JELENTI 2010/2
jektivitása miatt ez a módszer sem elégséges önmagában a lakosság tényleges egészségi állapotára vonatkozó megállapításokhoz. Szükséges továbbá a háziorvosi, illetve egyéb egészségügyi intézményi statisztikák ismerete, figyelembe vétele, majd az említett kétféle forrásból származó információk együttes elemzése is. Az unió 2008–2013-ra vonatkozó egészségügyi programjának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy összehasonlítható adatokkal szolgáljon az európai polgárok egészségi állapotáról. E cél érdekében az EU nagy hangsúlyt helyez az egészségügyi mutatók kidolgozására, valamint az adatgyűjtésekkel kapcsolatos tevékenységekre. Az Európai Parlament és Tanács 2008 decemberében hatályba lépett rendeletec előírja a lakossági kikérdezésen alapuló egészségiállapot-felmérés végrehajtását a tagországokban. A tervek szerint az egységes módszertani előírások alapján lebonyolított felmérések ötévente megismétlődnek, így uniós szinten is összehasonlítható információkhoz juthatunk a lakosság egészségi állapotának és életmódjának alakulásáról. Magyarországon 2009 őszén – a Központi Statisztikai Hivatal irányításád val – került sor az első, nemzetközileg standardizált Európai lakossági egészségfelmérésre (ELEF), melyhez a válaszadóknak egy kisebb csoportján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálatot is lefolytatott. Az ELEF keretében 2009-ben a 15 éves és idősebb népességet vizsgáltuk. Az eredmények tehát a 14 éven felüli, magánháztartásban élő személyek egészségi állapotát és életmódját jellemzik, ugyanis a 15 év alattiak és az intézetben élők kimaradtak a felvételből.
c
Az Európai Parlament és a Tanács1338/2008/EK a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról. d
A felmérésről részletesen: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/elef/index.html
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
15
Főbb megállapítások 1. Az egészség önértékelése, vélt egészsége A felnőtt lakosság túlnyomó többsége elégedett az egészségi állapotával vagy legalábbis megfelelőnek tartja azt. Mind a nők, mind a férfiak körében eléri, illetve meghaladja az 50%-ot azoknak az aránya, akik jónak vagy nagyon jónak vélik egészségüket. Rossz vagy nagyon rossz egészségről a nők 17, a férfiak közel 12%-a számolt be. 2. tábla
A vélt egészség nemenként, 2009 (%) Milyen az Ön egészsége általában?
Férfi
Nő
Összesen
Nagyon jó, jó (együtt)
58,9
50,0
54,2
Kielégítő
29,4
32,7
31,1
Rossz, nagyon rossz (együtt)
11,7
17,3
14,7
Az egészségi állapot az életkor növekedésével általában romlik. Míg a fiatalabb válaszadók (15–35 év közöttiek) 87%-a érzi magát jól, az idősebbek körében már sokkal kevesebben állítják ezt. A 65 éven felüliek 35%-a és a 75 éven felüliek 40%-a elégedetlen az egészségével. A magyarországi arány lényegesen magasabb értéket mutat az EU-27 országainak átlagánál, ahol a lakosság mindössze 9,5%-a tartja rossznak/nagyon rossznak az egészségét. A jelenleg rendelkezésre álló, nemzetközi összehasonlításra alkalmas, alapvetően az életkörülményeket vizsgáló (Statistics on Income and Living Conditions) SILC-felmérés 2008. évi adatai szerint a magyar lakosságban 19,2% az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók együttes aránya. A véleményformálásban minden bizonnyal szerepet játszanak bizonyos társadalmi és szociokulturális tényezők, tradíciók, amelyek hatása igen eltérő lehet a különböző nemzetek lakosainak mentalitására, értékrendjére, válaszára. Miközben a magukat betegnek gondolók arányát tekintve az utolsó előtti helyen állunk, az egészségüket nagyon jónak tartók aránya alapján 8 országot sikerül magunk mögé utasítani, köztük pl. Németországot is.
e
A vélt egészség az egyének önértékelésén alapul, vagyis azon, hogy milyen a véleményük a saját egészségi állapotukról. Nem függ össze szorosan a tényleges, orvosilag igazolt diagnózissal, megítélését befolyásolja az egyén társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete (pl. iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme, lakóhelye stb.), mégis a nemzetközi gyakorlatban a kérdés elfogadott és rendszeresen alkalmazott eszköze a lakosság egészségi állapotára vonatkozó vizsgálatok.
16
A KSH JELENTI 2010/2 1. ábra
Az egészségüket rossznak tartók aránya, 2008 Portugália Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Szlovákia Észtország Szlovénia Bulgária Csehország Olaszország Görögország Ausztria Románia Franciaország Belgium Németország Spanyolorsz. Finnország Luxemburg Ciprus Dánia Hollandia Nagy-Britannia Svédország Málta Írország
EU-27 átlaga
0
3
6
9
12
15
18
21 %
A lakosság vélt egészségéről Magyarországon először 1994-ben készült felmérés, de az összehasonlítást korlátozza, hogy az akkori kérdés még csak négy válaszlehetőséget tartalmazott. A megkérdezett 15–64 éves népesség körében 18,4% volt az egészségüket nagyon jónak és 2,5% a nagyon rossznak tartók aránya. A 2009. évi felmérésben részt vevők korcsoportját a 15 évvel azelőtti meghatározáshoz igazítva, megállapíthatjuk, hogy némileg javult az elégedettség, mivel az ELEF-ben kissé magasabb volt a nagyon jó és alacsonyabb a nagyon rossz kategóriát megjelölők aránya. 2000-ben a jó és nagyon jó válaszok aránya a férfiaknál 48, a nőknél 39% volt, míg 13, illetve 18,5%-uk rossznak vagy nagyon rossznak tartotta az egészségét. 2003-ban a pozitívan vélekedők aránya nőtt: jónak vagy nagyon jónak ítélte az egészségi állapotát a férfiak fele, a nők 41%-a, ezzel szemben a rossz vagy nagyon rossz minősítés a férfiaknál változatlanul 13% volt, a nők
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
17
körében viszont emelkedett az arány, ugyanis 21%-uk jelölte meg a negatív válaszlehetőségeket. 2. Mennyit tehetünk egészségünkért? Az egészséget befolyásoló tényezők közül az egyének lehetőségeinek, felelősségének megítélésében a válaszadók többsége egyetért azzal, hogy a biológiai adottságokon kívül főleg a hozzáálláson, az egészség megőrzésére tett erőfeszítéseinken múlik egészségünk. A férfiak 77,2%-a így vélekedik, a nők ennél valamivel pesszimistábbak: egynegyedük érzi úgy, hogy csak keveset vagy semmit sem tehet egészségéért. Az arányok a megelőző felmérés óta jelentősen javultak, ami arra utal, hogy a lakosság, ezen belül elsősorban a nők egyre jobban felismerik az egészségtudatos magatartás fontosságát. Korábban a nők 33%-a, a férfiak 25%-a állította azt, hogy az egészségéért nem sokat vagy semmit sem tehet. 3. tábla
Az egyén szerepének megítélése az egészség megőrzésben, 2009 (%) Ön mennyit tehet az egészségéért?
Férfi
Nő
Nagyon sokat, sokat (együtt)
77,2
74,3
Összesen 75,6
Keveset, semmit (együtt)
22,8
25,7
24,4
A férfiak nagyobb hányada van tisztában az egészséges életmód fontosságával, körükben mégis jóval magasabb azoknak az aránya, akik ritkábban keresik fel orvosukat, vagy egészségkárosító életmódot folytatnak. 3. Egészségi állapot miatti korlátozottság Amennyiben az egyén (testi, lelki, szociális szempontú) egészségét aszerint határozzuk meg, hogy mennyire tud különböző tevékenységeket végrehajtani, akkor az egészségségi állapot a korlátozottság mérése, mértéke által is leírhatóvá válik. Arra a kérdésre, hogy „Az elmúlt hat hónapban korlátozta-e valamilyen egészségprobléma a mindennapi tevékenységek elvégzésében, és ha igen, milyen mértékben?” a felnőtt lakosság 8,6%-a számolt be súlyos korlátozott-
18
A KSH JELENTI 2010/2
ságról. A nők nagyobb arányban érzik magukat korlátozottnak, mint a férfiak, ami megegyezik azzal, hogy az egészségi állapotukat általánosságban is rosszabbnak minősítették. A válaszadók mintegy egyharmada enyhe mértékűnek ítélte a korlátozottságát, többségüket azonban az esetlegesen fennálló krónikus betegség sem akadályozta a mindennapi életben. 4. tábla
A mindennapi tevékenységben való korlátozottság, 2009 (%) Milyen mértékben korlátozta az elmúlt 6 hónapban fennálló egészségi probléma a szokásos mindennapi életvitelében? Súlyosan korlátozta
Férfi
Nő
Összesen
8,1
9,1
8,6
Korlátozta, de nem súlyosan
28,5
36,0
32,5
Nem korlátozta
63,4
54,9
58,9
A korlátozottság előfordulása korcsoportonként is nagyon különböző. A 15–29 évesek 85%-a egyáltalán nem érzi magát korlátozottnak, a középkorúak (45–59 évesek) közül már csak 53%, míg a 65 és a 75 éven felüliek korcsoportjaiban a korlátozottság nélkül élők aránya mindössze 36 és 15%, ezzel párhuzamosan a súlyosan korlátozottak aránya már 23, illetve 33%-ra emelkedik. 2. ábra %
A korlátozottság előfordulása korcsoportonként, 2009
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15–29 éves
30–44 éves
Súlyosan
45–59 éves Enyhén
60–74 éves
75– éves
Nem korlátozott
A felmérésben külön kérdés szerepelt a krónikus betegségek számbavételére. Az adatok összevetéséből az derült ki, hogy a tartós betegség megléte még nem feltétlenül jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de az is, hogy előbb-utóbb mindenkinél jelentkezik egy hosszan tartó egészségi probléma (a nyugdíjasok 93%-a válaszolta ezt).
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
19 5. tábla
Krónikus betegségben szenvedők aránya, 2009 (%) Van-e Önnek krónikus betegsége, vagy hosszan tartó egészségi problémája?
Férfi
Nő
Összesen
Van
64,6
72,8
69,0
Nincs
35,4
27,2
31,0
A férfiak kétharmadának, a nők háromnegyedének van tartós betegsége, olykor egyszerre több is, de ezek egy része olyan, amit a megfelelő gyógyszerszedés, kezelés tünetmentessé tud tenni, és nem okoz gondokat a mindennapi életben. Az érzékelésben, illetve a mozgásban korlátozottak egy része viszonylag gond nélkül képes az önálló életvitelre, mások csak nehezen vagy csak segítséggel. A felmérés a korlátozottságra vonatkozó kérdéseket egyenként az egyes képességekre is feltette. A többváltozós elemzések majd képet adnak arról, hogy összességében a népességben milyen arányban fordulnak elő a különböző súlyosságú egészségproblémák, illetve az ebből eredő, társadalmi beilleszkedést akadályozó élethelyzetek, valamint mekkora a teljesen magatehetetlen, gondozásra szorulók és a részlegesen korlátozottak aránya. A férfiak 46, a nők 61%-a hord szemüveget vagy kontaktlencsét, ennek ellenére a lakosság 10%-a nagy távolságból (az utca másik oldaláról) már nem látja jól mások arcát, 18%-a nehezen vagy egyáltalán nem látja a nyomtatott betűket az újságban. A súlyos látássérültek aránya 1–2% körüli, hasonlóan a 2003-ban mért értékhez. Az eltérés korcsoportonként igen jelentős: a 35–64 év közöttiek mintegy 17%-a, a 65 éven felüliek 35%-a nem látja jól a nyomtatott betűket, az utca túloldalán haladó ismerősét nem vagy csak nehezen ismeri fel a 35–64 éves korosztály 7%-a és a 65 évnél idősebbek közel egynegyede. Kismértékű hallásproblémával él a felnőtt lakosság kb. egytizede, nehezen vagy alig hallja a normál hangerejű beszélgetést, kisebb-nagyobb nehézségei vannak ezen a téren. A hallókészüléket használók aránya 2,4%, a férfiak és nők aránya közel azonos. A súlyos hallássérültek aránya 1% alatti. A férfiak egytizede, a nők 17%-a nehezen vagy alig tud eljutni 500 m távolságra sík terepen, segédeszköz, segítség nélkül. A 35–64 évesek körében még csak 10%-nak, a 65 éven felüliek között már 43%-nak jelent ez gondot, és 15% azoknak az aránya, akik erre már egyáltalán nem képesek. Problémát okoz a lépcsőn való közlekedés, a lehajolás, letérdelés a férfiak 11%-ának és a nők 20%-ának. Nem tud a lépcsőn egy emeletet felmenni a 65 éven felüliek 15%-a, és 33%-uk említi, hogy ez a tevékenység számára kisebb-nagyobb
20
A KSH JELENTI 2010/2
nehézséggel jár. Egy 5 kilós bevásárlókosár cipelése 10 méteren keresztül a megkérdezettek 15%-ának (a férfiak 8,6 és a nők 20,7%-ának) jelent gondot, sőt 6%-uk teljesen képtelen rá. A cipekedés nehézsége is főleg az idősebb életkorban jelentkezik. A finom mozgások elvégzése, kis tárgyak ujjal történő megfogása a férfiak 4, a nők 7%-ánál okoz nehézséget. Súlyos mértékű korlátozottságot jelent az emberek számára az önellátásra való képtelenség. A felmérés adatai szerint önellátásában korlátozott a felnőttkorú lakosság 5–10%-a. Van, akinek a táplálkozás is gondot jelent, és csak segítséggel képes enni (5,1%), másoknak az ágyba való lefekvés, az onnan való felkelés (10,4%), vagy a székre leülés, onnan felállás (9,8%) okoz nehézséget. Az öltözéssel sem tud egyedül megbirkózni a válaszadók 8,5%a, míg a WC-használattal 6%, a fürdéssel zuhanyozással kapcsolatos problémát 9%-uk említi. Természetesen a felsorolt gondok nem mindegyike fordul elő mindenkinél, de bizonyos problémák együttes előfordulása is gyakori. Az önellátási képesség hiánya, zavarai olyan súlyos, tartós problémát jeleznek, amelyek az érintettek mindennapos gondozását teszik szükségessé. A funkcionalitás csökkenése nemcsak az egyén, hanem a család, tágabb közösség számára is jelentős terhet jelent, az ellátórendszer iránti igényeket is jelzi. Az önellátásban korlátozottaknak csak 81%-a kap elegendő segítséget családtagjától, rokonától vagy fizetett gondozótól, szomszédtól, baráttól, de több vagy más jellegű segítségre volna igénye további 5%-uknak. A megkérdezettek egy részének az önellátás még nem, de a napi teendők elvégzése már kisebb-nagyobb gondot jelent. A házimunka – egészségi állapota vagy idős kora miatt – nehézséget okoz a lakosság 17%-ának. A könnyű házimunkát ugyanezen okból érzi nehéznek 7%-uk, és változó mértékben, de segítségre van szüksége a válaszadóknak a hivatalos ügyek intézése, a bevásárlás, a főzés, a telefonálás során is. A fentiek közül legalább egy tevékenységhez igénybe tudott venni valamilyen segítséget a rászorulók 81%-a, ami nagy többségüknek elegendő is volt. Az önellátáshoz hasonlóan azonban 5%-uknak még több segítségre lett volna szüksége a háztartásban. A nehézségekkel küzdők egyötödének egyáltalán nincs támasza a napi teendők elvégzésében. 4. Prevenció Adataink azt mutatják, hogy a lakosság nagy része rendszeresen részt vesz szűrővizsgálatokon, ellenőrizteti vérnyomását, vércukor- és koleszterin-
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
21
szintjét. Mintegy 95–96%-os azoknak az aránya, akiknek a vérnyomását már mérte egészségügyi dolgozó, és ezen belül közel 75% azoké, akikét egy éven belül ellenőrizték. A nők és férfiak között nincs lényeges eltérés ebben a tekintetben. Nincs információnk arról, hogy hányan vannak, akik otthoni vérnyomásmérőt használnak, de feltételezhető, hogy az egészségügyi személyzet felügyelete nélkül történő mérési lehetőségeket is figyelembe véve jóval nagyobb azoknak a köre, főleg az idősebb korosztályban, akik rendszeresen ellenőrzik vérnyomásukat. Összességében a lakosság 65%-a volt koleszterinszint-mérésen élete során, ebből közel 70%-os arányban vannak azok, akik egy éven belül. A nők részvételi aránya néhány százalékkal magasabb, mint a férfiaké. A nőknek mindössze 51%-a vett részt mammográfiás vizsgálaton, 19%-uk az elmúlt évben, 22%-uk kevesebb, mint három éve, és 10,5%-uk három évnél is régebben. Minthogy ezt a szűrővizsgálatot a 45 év felettieknek ajánlják elsősorban, a részvételi arány a 45–64 éves korcsoportban kiemelkedő, majd lecsökken. A 45–64 éves nők kétharmada egy vagy két éven belül volt ilyen vizsgálaton, 18%-uk ennél régebben. A vizsgált korosztály 16%-a még soha nem vett részt emlőrák-szűrővizsgálaton, bár ez az arány jelentősen javult az utóbbi években, a 2003-as felmérésben még 30% körüli volt. A méhnyakrák-szűrési célú citológiai vizsgálaton a 45–64 éves korú nők 84%-a vett részt, 60%-uk három éven belül járt orvosnál. Legtöbben (közel 80%) a háziorvos javaslatára, vagy országos, illetve helyi szűrőprogram keretében, megelőzésképpen vettek részt a vizsgálaton. A népesség 26%-a kapott influenza elleni védőoltást, 60%-uk egy éven belül, a nyugdíjasok körében megközelíti a 80%-ot ez az arány. 5. Betegségek, gyógyszerszedés A lakosság általános egészségi állapotára következtethetünk különböző betegségek előfordulási gyakoriságából. A kérdőíven felsorolt 25 egészségprobléma közül vezető helyen a magas vérnyomás, a mozgásszervi és a szívés érrendszeri betegségek csoportja áll. Ezt a tényt az ellátórendszerből nyert morbiditási adatok is alátámasztják. Az életkor előrehaladtával a betegségek prevalenciája lényegesen emelkedik, kivétel ez alól az asztma, az allergia és az erős, migrénes fejfájás, melyek megjelenése a fiatalabb korosztályokban gyakoribb.
22
A KSH JELENTI 2010/2
A magas vérnyomás előfordulási aránya a 15 éven felüli lakosság körében 32% körüli, a megkérdezettek 27%-a orvos által felírt gyógyszert is szed betegségének karbantartására. 2003-ban a megkérdezettek 29%-a jelzett ilyen problémát. A magasvérnyomás-betegség az idősödéssel az emberek egyre nagyobb hányadánál jelentkezik, a nyugdíjasok körében eléri a 65%-ot. A mozgásszervi betegségek közül a megkérdezettek több mint 27%-a jelölte meg a reumát, ízületi gyulladást, 24%-a az ízületi kopást, 31%-a panaszkodott derékfájásról vagy valamilyen krónikus gerincproblémáról. A nyak-, hát- és gerincelváltozások együttes említése majdnem eléri az 50%-ot. A csontritkulás is a népbetegségek közé tartozik, főleg az idősebbek körében. A csontszerkezet károsodásáról az érintettek nem is mindig tudnak, említési aránya a felmérésben 8%-os volt. A szívbetegségek összesített előfordulási gyakorisága eléri a 30%-ot, bár az önbevallás miatt nem igazán különíthetők el a különféle betegségek, feltételezhető, hogy a szívbetegségre adott válaszok között jelentős átfedés van. A gyógyszerszedés okaként a szívbetegséget nevezi meg a lakosság 16%-a, ezek szerint legalább ennyi a krónikus szívbetegek aránya. A magas koleszterinszint a népesség több mint 12%-ánál fordul elő. A betegek 68%-a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket is szed, 54%-uk pedig koleszterindiétával próbálja kezelni problémáját. A diéta és a gyógyszerszedés természetesen nem zárja ki egymást, sőt az érintettek a legtöbb esetben mindkettőt alkalmazzák. A cukorbetegséget a megkérdezettek 8% körüli arányban említik, az érintettek 78%-a gyógyszert szed, 61%-uk cukorbeteg-diétát követ. Az idősödéssel a diabétesz kockázata is jelentősen növekszik, a nyugdíjasok 18%-a jelezte ezt az egészségproblémát. A különböző allergiás megbetegedések is magas előfordulási gyakoriságot mutatnak (16%), de az allergiások 84%-a fordult ezzel orvoshoz, és csak 5%-uk szed orvos által előírt gyógyszert, míg mások (kb. 2%) a recept nélkül kapható készítményekben bíznak vagy más módon védekeznek (pl. kerülik az allergiát okozó helyzeteket, ételeket). Az asztma és a krónikus hörghurut egyaránt 6,4%-os arányban szerepel az említett egészségproblémák között. A megkérdezettek 3,5%-a az asztmája, 4,5% krónikus bronchitise miatt szed orvos által felírt gyógyszereket. Krónikus depresszióról panaszkodik a megkérdezettek 6%-a, egyéb mentális betegség több mint 3%-ban fordul elő. Ugyanennyi az említett be-
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
23
tegségek miatt gyógyszeres kezelésben részesülők aránya is, ez összesen megközelíti a 10%-ot, ami figyelmeztet arra, hogy a mentális zavarok is a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. Figyelemre méltó ezen kívül, hogy 6% körüli a rendszeresen altatót szedők aránya, ami feszültségre, nyugtalanságra, szorongásra és stresszre utal. A megkérdezettek 20%-a jelezte, hogy sokat idegeskedik és gyakran érzi magát kimerültnek, folytonos fáradtságra pedig egyharmaduk panaszkodott. 6. Balesetek A balesetek aránya viszonylag csekély: legnagyobb arányban (4,2%) az otthoni balesetek fordultak elő, ezek 78%-a egészségügyi ellátást igényelt, míg a 2,1%-os arányú közlekedési baleseteknek csak 64%-a. Szabadidős tevékenység közben sérült meg a válaszadók 2,6%-a, az iskolai és munkahelyi balesetek aránya mindössze 1,3 és 0,2%. 7. Egészségügyi ellátások igénybevétele, elégedettség A háziorvosi, fogorvosi, szakorvosi, kórházi ellátásokról általában a megkérdezettek 87–97%-a nyilvánított véleményt. Háziorvosát a lakosság 76%-a rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, a válaszadók 39%-a csak egyszer-kétszer, a többiek ennél gyakrabban (a betegek évente átlagosan 8 alkalommal keresik fel orvosukat, míg 1994-ben 5-ször fordultak orvoshoz). A válaszadók legnagyobb mértékben a háziorvosaikkal vannak megelégedve (83% elégedett vagy nagyon elégedett és csak 5% elégedetlen), egy ötfokozatú skálát alapul véve 4,05-re értékelték a szolgáltatás minőségét. Fogorvosát a többség legalább kétévente felkeresi. Egy éven belül fordult fogorvoshoz a lakosság 38%-a (a férfiak 35, a nők 40%-a), de több mint 20% azoknak az aránya, akik öt évnél is régebben jártak a fogászaton (1,3% soha nem találkozott fogorvossal). A férfiak 65, a nők 60%-a nem járt egy éven belül fogorvosnál. Ezek az arányok a 2003. évi egészségfelmérésben 66 és 57%-osak voltak. Fogorvosával a lakosság nagyrészt elégedett, bár a felmérésben nem vizsgáltuk külön a magánpraxisban dolgozókat és az állami egészségügyben tevékenykedőket, bizonyára jelentős eltérések húzódnak meg a 3,87-es átlag mögött. A SILC-felmérés szerint a lakosság 8,6%-a, az Európai Unió átlagánál (7,5%) több beteg halasztotta, mulasztotta el a fogor-
24
A KSH JELENTI 2010/2
vosa felkeresését, holott szüksége lett volna a kezelésre. Leggyakrabban anyagi okok miatt, illetve félelemből maradtak távol a betegek mind hazánkban, mind a többi tagországban, de sokan reménykedtek abban is, hogy a probléma magától megoldódik, a fájdalom elmúlik. A legmagasabb értéket Bulgáriában regisztrálták, ahol az emberek több mint 20%-a panaszai ellenére sem jelent meg fogorvosi vizsgálaton, ezen belül 15% volt azoknak az aránya, akik nem tudták megfizetni az ellátást. A kórházi ellátást az elmúlt egy éven belül a válaszadók 14,3%-a vette igénybe fekvőbetegként, legalább egy éjszakát a kórházban töltve. Egynapos ellátásban (amikor nem kellett a kórházban aludnia) 9%-uk részesült, egyharmaduknál erre egy éven belül többször is sor került. Az is előfordult, hogy nem került kórházba a betegek 4%-a, bár az orvos ezt javasolta. A legtöbben (25%) időhiány miatt halasztották el a szükséges orvosi kezelést, egyötödük félt a beavatkozástól, egytizedük pedig a várólista hossza miatt nem tudta igénybe venni a szolgáltatást. Csupán a negyedik helyen említették az elmaradt kórházi ápolás indoklásául azt, hogy nem tudták megfizetni. A kórházi ellátásokat csak a lakosságnak alig fele (48%) tartja jónak, 20%-uk kisebbnagyobb mértékben elégedetlen. A férfiak és a nők közel hasonlóan vélekednek a kórházi ellátásról, összességében a legalacsonyabb értéket, 3,31-et adtak e kérdésre. A felnőttek közel 60%-a keresett fel szakorvost az egy évre visszatekintve. Azok a betegek, akik valamiért mégsem jelentek meg a szakrendelésen (12%), bár szükségük lett volna rá, indokként elsőként szintén az időhiányt jelölték meg, másodikként a halogatást („várni akartam, hátha magától elmúlik”), majd a várólistát és az orvostól vagy a kezeléstől való félelmüket említették. A szakorvosokkal 64%-ban elégedettek, 12%-ban elégedetlenek voltak, 24%-uk közepesnek ítélte a szolgáltatást, ezzel 3,59-es átlagpontszámot ért el a járóbeteg-ellátás. Az otthoni ápolás igénybevétele összességében kb. 4–7%-os volt a válaszadók körében, de ennél valószínűleg jóval többen vannak, akiket fizetett gondozók vagy családtagjaik ápolnak, vagy intézményekben élnek és a kikérdezésben emiatt nem vehettek részt. Az otthoni ápolásról, mivel csak viszonylag kevesen érintettek, mindössze 35%-nak volt véleménye. Az elégedettség viszonylag magas volt (60%), 3,6-et kapott a válaszolóktól. A megkérdezettek 50%-a nyilvánította ki véleményét a sürgősségi mentőszolgálattal és a betegszállítással kapcsolatosan, a mentősökkel 62%-ban, a betegszállítók tevékenységével 58%-ban voltak elégedettek. Figyelemre méltó, hogy viszonylag magas volt azoknak az aránya, 13 és 15%,
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
25
akik nem voltak megelégedve ezekkel az ellátásokkal, így összességében 3,58-ra, illetve 3,46-ra értékelték ezt a két szolgáltatást. 8. Alternatív gyógymódok, kezelések A kiegészítő vagy alternatív gyógymódok közül legelterjedtebbek a fürdőkúrák, gyógyvizes kezelések, melyeknek hazánkban nagy hagyománya van, és amelyekhez orvosi rendelvényre is hozzá lehet jutni. A megkérdezettek több mint 10%-a vette igénybe az előző év során kimondottan terápiás céllal a gyógyfürdők szolgáltatásait. Az újabb, alternatív gyógymódok közül a homeopátia, akupunktúra, fitoterápia és egyéb kezelések említése mindössze néhány százalékos (5% alatti), ami arra utal, hogy társadalmunkban még mindig a hagyományos medicinában bíznak a legtöbben. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint egyharmada szedett gyógyszert, vitamint, táplálékkiegészítőt orvosi javaslat nélkül a felmérést megelőző két hétben. Ezek főleg különböző eredetű fájdalmak csillapítására szolgáló készítmények, melyeknek számtalan formája kapható már a gyógyszertárakon kívül is, valamint a roboráló szerek, vitaminok fogyasztása is általánosan elterjedt: 25%-nál is többen számolnak be ilyen készítmények rendszeres használatáról. 9. Egészség-magatartás Az egészségi állapot nem csupán a genetikai adottságok, illetve az egészségügyi ellátórendszer minőségének a függvénye. Egészségünk alakításáért nagy részben mi magunk vagyunk felelősek, hiszen egészségmagatartásunk, káros vagy éppen hasznos életmódbeli szokásaink számos betegség kialakulásához/megelőzéséhez hozzájárulhatnak. Testsúly Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. A túlsúly többek között emeli a szívkoszorúér-betegségek, az ischaemiás stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét is.
26
A KSH JELENTI 2010/2
A WHO adatai szerintf a világon már több mint egymilliárd a túlsúlyosak és elhízottak száma. Az elhízottak aránya a világ országaiban igen széles terjedelemben mozog: Kínában vagy Japánban például mindössze 5%, ugyanakkor Szamoa városi részeiben 75%. Az elhízás mértékét az általánosan elfogadott testtömeg-index (BMIg) segítségével a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosával állapítottuk meg. Az eredmények szerint a 15 év feletti lakosság több mint felének (53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. Az önbevalláson alapuló értékek szerint a nők körében valamivel kevesebb az elhízottak, illetve a túlsúlyosak aránya, mindkét kategóriában a férfiak vezetnek. 3. ábra
%
A 15 éves és idősebb lakosság megoszlása a testtömegindex (BMI) alapján képzett kategóriák szerint, 2009
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Férfi
Nő Sovány
Normál súlyú
Összesen Túlsúlyos
Elhízott
A korcsoportos vizsgálatok alapján jól látható, hogy a férfiak elhízása viszonylag fiatal életkorban kezdődik: a 18–34 évesek körében a túlsúlyos férfiak aránya mintegy kétszerese a nőkének. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fiatal nők közül csak minden ötödik számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ugyanakkor a középkorúaknak már több mint fele, míg a legidősebb koroszf
Obesity and overweight: fact sheets. WHO Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health. WHO 2003. http://www.who.int/hpr/NPH/docs/gs_obesity.pdf g Body Mass Index. Értékei alapján a következő kategóriákat képezhetjük: túlzott soványság: < 18,5; normál testsúly: 18,5 – 24,99; túlsúlyos: 25 – 29,99; elhízott: ≥ 30.
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
27
tályba tartozóknak kétharmada. A férfiaknál nincs ilyen jelentős eltérés az életkori csoportok között: a középkorúak és az idősek közül egyaránt minden hetedik ember fogyókúrázhatna az ideális alak elérése érdekében. Fontos kiemelnünk még azt is, hogy a 18–34 év közötti nők több mint tizede kimondottan soványnak számít, ugyanakkor mégiscsak ez az a csoport, ahol a legmagasabb a normál súlyúak aránya (több mint kétharmad). 6. tábla
A lakosság megoszlása a testtömegindex (BMI) alapján képzett kategóriák szerint nemenként és korcsoportonként, 2009 (%) BMIkategória
Férfi 18–34
35–64
Nő 65–
összesen
éves
Sovány
18–34
35–64
65–
éves
összesen
3,0
0,6
1,4
1,5
11,3
3,0
1,9
4,9
Normál súlyú
55,9
29,6
28,9
37,7
67,4
39,8
32,1
45,2
Túlsúlyos
29,8
45,0
39,8
39,4
14,9
34,2
42,1
31,1
Elhízott
11,3
24,8
30,0
21,5
6,4
23,1
23,8
18,9
Az előző egészségfelmérések (OLEF2000, OLEF2003) adataival való összevetés (azonos korösszetételű – 18 éves és idősebb – populáció összehasonlítása) azt mutatja, hogy a férfiak körében a fiataloknál nem figyelhető meg lényeges változás 2000 óta, ugyanakkor a középkorúaknál és az időseknél egyaránt nőtt a túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya. A nők körében viszont csak a legidősebbek esetében következett be számottevő emelkedés. 7. tábla
A túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya nemenként és korcsoportonként (%) Férfi 18–34
Év
35–64
Nő 65 –
18–34
éves
35–64
65 –
éves
2000
42,0
64,8
61,3
22,5
56,4
59,4
2003
42,1
66,1
68,7
22,4
57,3
61,1
2009
41,1
69,8
69,8
21,3
57,3
65,9
Testmozgás A testmozgás a preventív egészség-magatartási tényezők közé tartozik, azaz a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti bizonyos betegségek bekövetkeztének kockázatát.
28
A KSH JELENTI 2010/2
A felnőtt lakosság fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még mérsékelt testmozgást sem, ötöde (21%) pedig nem is gyalogol még napi tíz percen keresztül sem. Dohányzás A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező: jelentősen növeli bizonyos daganatos, szív- és érrendszeri és légzőszervi betegségek bekövetkeztének valószínűségét. A felmérés adatai szerint a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada dohányzik (31,4%), többségük napi rendszerességgel. A férfiak körében 10 százalékponttal magasabb a dohányosok aránya a nők esetében megfigyelhetőnél. 4. ábra %
Dohányzási szokások, 2009
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Férfi Rendszeresen
Nő Alkalomszerűen
Leszokott
Összesen Soha nem dohányzott
Már a legfiatalabb (15–17 év közötti) korcsoportban is jelentős a rendszeres dohányosok aránya, de a felnőtt népességhez viszonyítva viszonylag alacsony: a férfiak közel egynegyede, a nők közül minden tizedik tartozik ebbe a kategóriába. A legidősebb korosztály (65 év felettiek) tagjai közül már szintén kevesebben dohányoznak, ugyanakkor – különösen a férfiak esetében – magas a dohányzásról leszokottak aránya, tehát megállapítható, hogy élete során ennek a korosztálynak is jelentős része került személyes kapcsolatba a cigarettával. A 18–34, illetve a 35–64 év közöttieknél mindkét nem esetében elmondható, hogy nincs lényeges eltérés a rendszeres dohányosok arányá-
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
29
ban: a férfiak több mint harmada, a nők több mint negyede dohányzik minden nap. Az előző felmérések eredményeivel összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a legfiatalabb korosztály esetében mindkét nem esetében számottevően csökkent a rendszeres dohányzók aránya, a középkorúaknál és az időseknél viszont nem figyelhető meg hasonló változás. 8. tábla
A rendszeresen dohányzók aránya (%) Férfi 18–34
Év
35–64
Nő 65 –
18–34
éves
35–64
65 –
éves
2000
44,4
41,0
13,7
29,0
28,2
3,4
2003
43,1
39,0
15,9
32,5
28,5
5,3
2009
36,3
36,4
14,1
25,6
28,8
7,0
A rendszeresen dohányzók arányának csökkenésénél is nagyobb eredmény a naponta elszívott cigaretta mennyiségének visszaesése. 1994-ben a dohányzók 57%-a 20 vagy annál is több szál cigarettát szívott el minden nap, a férfiak kétharmada, a nők 43%-a volt erős dohányos. 15 évvel később a férfiaknál 46, a nőknél 24%-ra csökkent ez az arány az összehasonlítható korcsoport (15–64 évesek) körében. Alkoholfogyasztás A túlzott alkoholfogyasztás a dohányzás mellett a másik kiemelkedő fontosságú, az egészségre káros hatást kifejtő egészség-magatartási tényező. A nagyivás jelentősen növeli egyes betegségek (például májcirrózis, stroke, daganatos megbetegedések, születési rendellenességek) gyakoriságát és a korai halálozások számát. A mértékletes ivás ugyanakkor csökkentheti a szívés érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát az absztinensekhez és a nagyivókhoz viszonyítva. Az önbevalláson alapuló adatok elemzése szerint a felnőtt lakosság 4,6%-a tartozik a nagyivókh közé (a nők közül csupán minden századik, a
h
Nagyivónak neveztük azokat a nőket, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azokat a férfiakat, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak (a nők esetében az eltérő fiziológiai sajátosságok miatt kell kisebb határértékeket figyelembe venni). Egy ital/alkoholegység egy korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 0,5 cl röviditalnak felel meg, azaz 1 dl sör 0,2 italnak, 1 dl bor 0,5 italnak és 1 cl rövidital 0,2 italnak számít. A szakirodalomban „binge drinking”-nek nevezett jelenség (egy alkalommal nagy mennyiségű alkohol fogyasztása) kiemelkedő jelentősége miatt nagyivónak neveztük azokat is, akik egy alkalommal 6 vagy több italt fogyasztanak.
30
A KSH JELENTI 2010/2
férfiak közül viszont minden tizenkettedik). A nők fele, a férfiak csaknem negyede állította magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italokat. A nagyivók legmagasabb arányban (11,4%) a középkorú férfiak, míg az absztinensek az idős nők (66,9%) körében fordulnak elő. 5. ábra %
Alkoholfogyasztási szokások, 2009
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15–17 éves
18–34 éves
Nagyivók Alkoholt ritkán fogyasztók
35–64 éves
65– éves
Összesen
Mértékletes alkoholfogyasztók Alkoholt nem fogyasztók
Összefoglalás Az egészségfelmérés előzetes adatai szerint a lakosság egészségi állapota az elmúlt évtized második felében kismértékű javulást mutat, az egészségtudatosság, a prevenció, az egészségmegőrzés egyre több ember számára kezd fontossá válni. A későbbiekben, a részletes elemzés során, az adatok többváltozós vizsgálata alapján a főbb tendenciákon túl kimutatható lesz majd az egyes tényezők számszerűsíthető hatása, az egészségi állapot meghatározói közül a területi különbségek és a társadalmi-gazdasági háttér egyes változóinak szerepe.
Mértékletes alkoholfogyasztóknak tekintettük azokat, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztottak alkoholt, de nem minősültek nagyivónak. Alkoholt ritkán fogyasztóknak neveztük azokat, akik szoktak szeszes italt fogyasztani, de hetinél ritkább gyakorisággal. Alkoholt nem fogyasztóknak neveztük azokat, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem szoktak alkoholtartalmú italokat inni.
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
31
Betegszabadság és táppénzadatok A táppénzen töltött idő változása A társadalmi kockázatviselés elvének megfelelően annak a személynek, aki betegség miatt nem tudja munkahelyén feladatát ellátni, a kieső bér egy részének pótlására pénzbeli juttatás jár. A első 15 munkanapon (1 évre számítva) betegszabadságra járó távolléti díjat fizet a dolgozó számára a munkaadó, ami távolléti díjának – 2009. augusztus 1. óta – maximum 70%-a. Az 1992-ben bevezetett betegszabadságot a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban levők kapják. Az ezt követő keresőképtelenség esetén harmadában a munkaadó, kétharmadában a társadalombiztosítás által fizetett táppénz jár. Kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a napi kereset 60, ennél rövidebb biztosítási idő vagy kórházi ápolás esetén 50%-át kapja kézhez a biztosított, maximum 1 évig. Az egyéni és társas vállalkozások tagjainak csak táppénz jár. A táppénzre jogosultak számában – összefüggésben a foglalkoztatottság alakulásával – a legnagyobb csökkenés a rendszerváltást követő 5 évben volt. 1990 és 2008 között számuk összességében közel negyedével lett kevesebb, 2000-től csak jóval enyhébb ingadozások voltak. 6. ábra
Ezer fő 250
A betegszabadságon és táppénzen levők napi átlagos létszáma
200 150 100 50 0 1992
1994 1996 1998 2000 Betegszabadságon levők
2002 2004 2006 Táppénzen levők
2008
Egy biztosított a rendszerváltás idején még átlagosan 22 napot töltött táppénzen, az ezredfordulón már csak 12 napot, manapság pedig mindössze 9 napot tölt otthon évente, ha beteg. Az 1990-es évek emelkedő munkanélküliségi rátái és a keresőképtelenség munkaadóra háruló terhei a munkavállalót
32
A KSH JELENTI 2010/2
a táppénz és betegszabadság elkerülésére, a munkaadót pedig a sokat betegeskedő alkalmazottól való könnyebb megválásra ösztönözték. A táppénzt igénybe vevők száma a foglalkoztatási rátával sokkal szorosabb összefüggést mutat, mint a betegszabadságon levők száma. Ez utóbbi az elmúlt 16 évben enyhén és folyamatosan csökkent. A táppénzen levők száma azonban ugyanezen időszak alatt kevesebb mint felére esett vissza. (A foglalkoztatás 20%-os csökkenése mellett.) Az alkalmazottak és a vállalkozások tagjainak táppénzen töltött ideje Az egyéni és társas vállalkozások száma az 1980-as évek végén életbe lépett társasági törvényt követően előbb robbanásszerűen nőtt, aztán egy szerkezeti átrendeződéssel kísért lassabb bővülés után kétezret követően stabilizálódott. A magyarországi munkaerő foglalkoztatás jellege szerinti megoszlása ezért az utóbbi 8 évben tekinthető viszonylag állandónak. (2008ban a foglalkoztatottak 88%-a alkalmazott volt, 12%-uk egyéni vagy társas vállalkozások tagja.) Ez alatt az idő alatt az egyéni és társas vállalkozások naponta táppénzen levő tagjainak száma alig változott, míg az alkalmazottak hasonló mutatója több mint ötödével lett kevesebb. 7. ábra
Ezer fő 300
A táppénzesek napi átlagos száma a foglalkoztatás jellege szerint
250 200 150 100 50 0 1990 1995 2000 2005 2008 Alkalmazásban állók Vállalkozások tagjai
Az alkalmazottak 2008-ban egy betegség (eset) alkalmával átlagosan 26 napot töltöttek táppénzen, míg a vállalkozások tagjai 60%-kal többet. Ez utóbbi arány az ezredforduló táján ennél is magasabb volt (90%). Ez arra utal, hogy a vállalkozások tagjai csak hosszabb és valószínűleg komolyabb betegségek esetén, kényszerűségből vállalják a munkából való kiesést. Ugyanak-
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK
33
kor az alkalmazottak sem tehetik meg, hogy hosszabb időre táppénzre menjenek, mert azzal munkahelyük elvesztését kockáztatják. 9. tábla
A táppénz és betegszabadság összefoglaló adatai Táppénz 2006 Igénybevevők napi átlagos száma, ezer fő a jogosultak százalékában,% Napok száma, millió
2007
Betegszabadság 2008
2006
2007
a)
2008
100
90
90
33
31
33
2,8
2,6
2,6
1,8
1,7
1,8
36,4
33,0
32,9
8,5
8,1
8,6
Kifizetett összeg, milliárd forint
100,0
97,4
102,6
42,4
42,9
49,3
Egy napra jutó összeg, forint
2 757
2 953
3 123
5 000
5 299
5 715
a) Azon foglalkoztatók adatai, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Gyermekek ápolásával az összes táppénzes nap 3,4%-át töltik a szülők, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt pedig 4,8%-ukat töltik otthon az egészségkárosodottak. 2008-ban a táppénzre és betegszabadságra kifizetett összeg együttesen 152 milliárd forint volt, a GDP 0,6%-a. 1992-ben a GDP 1,2, 2004-ben 0,6%-át fordították ugyanezen célra. A táppénz-, betegszabadság-kifizetések és a kereset reálértékének változása A betegszabadságra kifizetett 49 milliárd forint reálértéken számolva 8%-kal több, míg a táppénzre kifizetett 103 milliárd kevesebb mint a kétharmada volt az 1992-ben kifizetett összegeknek. Az utóbbi 10 évben azonban mindkét területen nőtt a kifizetések reálértéke (20 illetve 30%-kal). 2002-ben és 2003-ban a táppénzkiadások eddig nem tapasztalt mértékű növekedésének egyik oka a kifizethető táppénz felső limitjének eltörlése – ami az egészségbiztosítási járulék felső limitjének eltörléséhez igazodik –, másrészt a passzív jogú táppénzes napok számának emelkedése volt. Olyan időszakokban, amikor emelkedik a munkanélküliség, a passzív táppénzbe vétel rövid menedék lehet az állását veszített munkavállalónak a munkanélküliség bekövetkezése előtt. A táppénzre vonatkozó 2009-es változások e tekintetben is szigorúbb kereteket szabtak. A passzív táppénz jogosultsági időtartamát 45-ről 30 napra csökkentették, a méltányossági táppénz maximumát 30 nap-
34
A KSH JELENTI 2010/2
ban állapították meg, és újra maximálták az 1 napra kifizethető táppénz öszszegét. Az egy kieső munkanapra jutó betegszabadság-kifizetés reálértékének az 1992-es szinthez viszonyított emelkedése folyamatosan a reálkereset emelkedése fölött állt, míg az egy táppénzes napra jutó kiadás reálértéke 2004 kivételével alatta maradt. 8. ábra A kereset és a napi kifizetések reálértékének változása (1992=100)
19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08
% 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60
Reálkereset Egy táppénzes napra jutó kifizetés Egy munkanapra jutó betegszabadság-kifizetés
TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók. Jelmagyarázat: – .. 0 x + R –, |
= = = = = = =
a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott
36
A KSH JELENTI 2010/2
1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december
Ipari termelés* előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
99,3 101,7 97,0 102,7 98,1 97,8 100,3 99,5 98,5 96,9 96,7 86,8
107,1 114,0 103,2 112,6 104,0 100,8 101,2 95,0 101,3 94,5 89,4 80,7
107,1 110,6 108,0 109,1 108,1 106,8 106,0 104,7 104,3 103,2 101,8 100,0
107,4 98,7 99,5 105,2 98,4 89,5 103,5 102,7 98,0 100,2 102,8 99,1
79,3 83,2 88,7 101,2 93,1 92,5 88,9 95,5 102,5 97,6 101,8 104,0
79,3 81,3 84,1 89,0 90,0 90,5 90,3 91,0 92,5 93,1 94,0 95,0
101,8 95,8 104,8 94,9 102,6 102,1 99,4 99,2 104,4 101,3 99,1 94,1
77,6 71,1 84,4 72,9 77,9 81,4 80,7 80,4 85,2 87,0 93,2 101,0
77,6 74,2 77,7 76,5 76,8 77,5 77,9 78,2 79,0 79,8 81,0 82,3
93,3 104,8 104,3 97,1 96,4 111,5 89,1 98,9 102,6 99,1 92,1 105,9
86,3 95,4 101,0 92,9 90,1 115,5 96,3 92,9 98,4 97,6 85,8 93,8
86,3 90,9 95,0 94,3 93,2 97,9 97,7 97,0 97,2 97,2 96,0 95,7
108,9 98,3
103,4 108,4
103,4 105,9
89,0 106,0
86,5 89,9
86,5 88,3
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
37
1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index a
Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Energiafelhasználás előző év b petajoule azonos hó évkezdettől = 100,0
Fogyasztóiár-index előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
122,5 112,0 108,0 83,5 70,0 73,0 75,0 73,0 79,0 98,5 113,0 118,8
106,1 106,7 108,0 105,0 100,0 100,0 98,7 100,0 100,0 97,0 92,6 90,8
106,1 106,3 106,9 106,5 105,5 104,8 104,0 103,6 103,2 102,5 101,3 100,1
101,0 101,1 100,6 100,3 101,1 100,1 100,1 99,7 100,0 100,2 99,8 99,7
107,1 106,9 106,7 106,6 107,0 106,7 106,7 106,5 105,7 105,1 104,2 103,5
107,1 107,0 106,9 106,8 106,9 106,8 106,8 106,8 106,7 106,5 106,3 106,1
117,0 103,0 95,0 70,0 60,0 65,0 68,0 68,0 70,0 93,0 108,0 123,0
95,5 92,0 88,0 83,8 85,7 89,0 90,7 93,2 88,6 94,4 95,6 103,5
95,5 93,8 92,0 90,4 89,7 89,6 89,8 90,1 89,9 90,4 91,0 92,3
100,6 101,0 100,5 100,8 101,5 100,1 101,3 99,7 99,9 100,0 100,3 100,0
103,1 103,0 102,9 103,4 103,8 103,7 105,1 105,0 104,9 104,7 105,2 105,6
103,1 103,1 103,0 103,1 103,2 103,3 103,6 103,8 103,9 104,0 104,1 104,2
115,0 105,0
98,3 101,9
98,3 100,0
101,4 100,3 100,7
106,4 105,7 105,9
106,4 106,1 106,0
Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
38
A KSH JELENTI 2010/2
1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a
Élő állatok Összesen és állati termékek előző év azonos hó = 100,0
Növényi termékek
Élő állatok és állati termékek a évkezdettől
Növényi termékek
Összesen
149,9 147,5 152,0 141,9 138,3 120,5 109,1 95,4 78,2 67,8 60,9 62,4
117,2 117,6 119,9 120,1 121,7 122,9 117,6 112,4 109,3 107,4 104,1 101,7
135,2 134,2 138,1 132,6 131,5 121,6 112,8 102,7 91,4 83,8 78,0 77,7
149,9 149,5 151,3 149,4 146,4 134,7 121,8 116,7 106,7 93,7 87,5 85,6
117,2 117,7 118,8 119,6 119,8 120,2 119,6 118,2 117,2 116,1 114,8 113,6
135,2 135,2 136,8 136,2 134,8 128,2 120,8 117,4 111,2 103,2 99,1 97,3
61,7 63,2 65,3 73,2 71,5 82,9 79,1 84,1 83,7 92,4 96,3 101,6
96,5 96,7 94,8 98,0 95,7 96,1 97,0 96,0 96,1 93,7 92,9 94,0
72,1 72,9 73,5 80,4 78,5 87,2 85,4 88,5 88,6 92,9 94,8 98,4
61,7 61,7 62,1 63,4 65,5 67,2 70,7 72,4 72,4 80,2 86,0 87,3
96,5 96,5 95,5 95,9 96,0 96,2 96,4 96,4 96,4 96,1 95,7 95,4
72,1 71,9 71,7 72,7 74,4 76,0 79,1 80,5 80,8 86,1 89,8 90,5
97,7 97,2
101,7 100,2
97,7 97,3
101,7 101,6
R
104,4 102,0
A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
R
R
104,4 104,4
R
TÁBLÁZATOK
39
1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a
Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
102,9 100,7 100,1 99,8 98,9 99,5 99,2 100,7 101,3 103,5 100,1 99,2
104,0 104,8 105,5 106,3 104,7 104,3 103,3 103,0 104,4 107,6 106,9 105,6
104,0 104,4 104,8 105,2 105,0 104,9 104,7 104,5 104,5 104,8 105,0 105,0
105,0 100,5 100,8 101,0 100,3 100,7 101,2 100,1 100,3 101,2 98,7 98,4
111,0 110,6 110,7 111,7 111,7 112,1 113,3 113,1 112,9 113,2 110,8 108,2
111,0 110,8 110,8 111,0 111,1 111,3 111,6 111,8 111,9 112,0 111,9 111,6
103,0 103,2 100,7 98,1 98,0 99,9 98,5 99,5 100,1 100,0 100,5 100,1
105,7 108,4 109,1 107,2 106,2 106,6 106,0 104,6 103,4 100,0 100,3 101,3
105,7 107,1 107,7 107,6 107,3 107,2 107,0 106,7 106,4 105,7 105,2 104,9
100,9 102,4 99,3 99,1 99,7 100,9 98,7 99,8 100,0 99,5 100,5 100,0
104,0 106,1 104,6 102,5 101,8 102,1 99,6 99,1 98,8 97,3 99,1 100,7
104,0 105,0 104,9 104,3 103,8 103,5 102,9 102,5 102,1 101,6 101,4 101,3
100,8 100,9
99,4 97,2
99,4 98,3
101,8 100,8
101,6 100,0
101,6 100,8
A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
40
A KSH JELENTI 2010/2
1.5. Kereset
Időszak
2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Alkalmazásban állók bruttó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0
Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év b évkezdettől azonos hó = 100,0
Reálkereset b évkezdettől
98,0 112,8 109,6 110,2 109,3 109,5 107,4 106,8 108,1 108,3 108,5 104,6
98,0 104,5 106,1 107,1 107,5 107,9 107,8 107,7 107,7 107,8 107,8 107,5
99,3 110,8 108,3 108,8 108,0 108,1 106,6 106,2 107,3 107,4 107,4 104,6
99,3 104,5 105,7 106,5 106,8 107,0 107,0 106,9 106,9 107,0 107,0 107,0
92,7 97,7 98,9 99,7 99,9 100,2 100,2 100,1 100,2 100,5 100,7 100,8
94,7 102,0 104,3 103,5 102,9 101,1 101,6 100,6 100,8 98,4 97,0 100,0
94,7 98,2 100,2 101,0 101,4 101,3 101,4 101,3 101,2 100,9 100,5 100,5
95,9 101,2 103,3 102,6 102,2 100,9 104,0 103,2 103,4 101,5 100,1 102,5
95,9 98,5 100,1 100,7 101,0 101,0 101,4 101,6 101,8 101,8 101,6 101,7
93,0 95,5 97,2 97,7 97,9 97,8 97,9 97,9 98,0 97,9 97,6 97,6
106,5 100,9
106,5 103,7
112,9 107,7
112,9 110,3
106,1 104,0
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
41
1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január b február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
A tárgyhó végéig. Első becslés.
Behozatal a tárgyhóban évkezdettől
Kivitel Egyenleg a a tárgyhóban évkezdettől tárgyhóban évkezdettől
6 219 6 214 6 135 6 583 6 184 6 473 6 612 5 488 6 716 6 612 5 895 4 567
6 219 12 433 18 568 25 151 31 335 37 809 44 421 49 909 56 625 63 237 69 133 73 700
6 113 6 365 6 352 6 612 6 139 6 515 6 188 5 357 6 811 6 469 5 973 4 485
6 113 12 478 18 830 25 443 31 582 38 097 44 285 49 642 56 453 62 922 68 895 73 380
–105 150 217 29 –45 42 –424 –131 95 –143 77 –82
–105 45 262 291 246 288 –136 –267 –172 –315 –238 –319
4 373 4 154 4 729 4 256 4 214 4 772 4 627 4 062 5 212 5 209 5 406 4 505
4 373 8 527 13 256 17 511 21 725 26 498 31 124 35 186 40 398 45 606 51 012 55 518
4 173 4 450 5 215 4 651 4 638 5 100 5 005 4 274 5 609 5 667 5 835 4 881
4 173 8 623 13 838 18 489 23 127 28 227 33 232 37 506 43 114 48 781 54 616 59 497
–200 296 486 396 424 327 379 212 397 458 429 375
–200 96 582 978 1 402 1 729 2 108 2 320 2 717 3 175 3 604 3 979
4 492 4 878
4 492 9 370
4 783 5 252
4 783 10 034
290 374
290 664
42
A KSH JELENTI 2010/2
1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei a
Időszak
2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Volumenindex b évkezdettől
a
Behozatali árindex
Kiviteli árindex
előző év b azonos hó = évkezdettől 100,0
előző év azonos hó = 100,0
évkezdettől
100,1 103,1 103,4 103,0 101,4 100,6 98,0 98,8 99,8 106,0 106,4 104,0
100,1 101,6 102,2 102,4 102,2 101,9 101,4 101,1 100,9 101,4 101,9 102,1
99,2 101,9 103,0 102,9 100,4 99,2 96,0 96,1 97,1 103,3 103,0 102,4
99,2 100,6 101,4 101,7 101,5 101,1 100,4 99,8 99,5 99,9 100,2 100,4
116,7 116,2 112,6 114,9 112,9 111,9 111,2 108,8 108,3 106,7 104,8 103,3
118,4 117,9 112,9 115,6 112,9 111,3 110,3 108,3 107,8 106,1 104,7 103,4
105,9 106,7 109,8 106,7 104,1 102,6 103,6 99,8 98,2 92,2 91,6 93,7
105,9 106,3 107,5 107,3 106,6 106,0 105,7 104,9 104,2 102,9 101,9 101,2
104,7 107,0 109,0 106,7 105,0 104,9 105,8 103,1 102,1 96,2 95,4 96,7
104,7 105,8 106,9 106,9 106,5 106,2 106,2 105,8 105,4 104,5 103,6 103,0
72,0 71,7 75,2 74,0 74,2 75,5 76,1 77,1 78,4 79,6 81,4 83,0
71,0 72,9 78,1 77,7 78,6 79,8 81,1 81,9 83,0 84,1 85,9 87,8
92,7
92,7
94,9
94,9
108,5
117,3
b
Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
behozatal
kivitel
TÁBLÁZATOK
43
1.8. Kiskereskedelmi forgalom a
Időszak
2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c
előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól b megtisztítva)
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe előző év előző év c évkezdettől azonos hó = azonos hó = 100,0 100,0 naptárhatástól megtisztítva
évkezdettől
c
kiigazítás nélkül
99,6 99,8 99,6 100,4 99,7 99,0 101,4 99,8 99,5 99,9 99,5 99,0
97,8 R 98,1 96,8 99,5 98,5 98,2 99,1 98,5 98,9 98,6 98,1 96,4
97,8 97,9 R 97,6 98,0 98,1 98,1 98,3 98,3 98,4 98,4 98,4 98,2
97,8 99,8 99,4 97,4 98,0 98,3 99,6 97,6 99,8 98,6 97,6 97,4
97,8 98,8 99,0 98,6 98,5 98,4 98,6 98,5 98,6 98,6 98,5 98,4
99,7 99,0 99,8 100,0 99,3 100,3 97,7 99,3 99,9 99,2 99,4 99,5
97,6 R 96,9 96,6 96,6 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,5 92,3 92,6
97,6 R 97,2 R 97,0 R 96,9 96,8 96,9 96,4 95,9 95,6 95,3 95,0 94,8
97,1 95,3 94,5 99,3 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,0 92,7 93,1
97,1 96,2 95,6 96,6 96,5 96,7 96,1 95,7 95,4 95,0 94,8 94,6
100,6 100,0
94,4 95,7
94,4 95,1
94,0 95,7
94,0 94,8
Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
44
A KSH JELENTI 2010/2
1.9. Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege Időszak
Az államháztartás egyenlege tárgyhóban
a b c
2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc Adatforrás: Pénzügyminisztérium. A tárgyhó végéig. Helyi önkormányzatokkal együtt.
a
évkezdettől
b
(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés a egyenlege b tárgyhóban évkezdettől
33,8 –215,9 –325,9 –14,3 97,5 –297,1 140,7 –91,2 –58,4 –11,7 –233,1 65,1 ..
33,8 –182,1 –508,1 –522,4 –424,9 –722,0 –581,3 –672,5 –731,0 –742,6 –975,7 –910,6 –893,7
–10,5 –250,5 –286,9 –3,7 76,2 –307,6 105,6 –94,6 –52,3 –3,7 –145,6 103,7 –
–10,5 –261,0 –547,9 –551,6 –475,4 –783,0 –677,4 –772,0 –824,3 –828,0 –973,6 –869,9 –
37,8 –294,5 –309,4 –38,1 35,4 –245,9 –1,2 –97,7 –145,7 11,5 –75,9 198,8 ..
37,8 –256,6 –566,0 –604,1 –568,7 –814,6 –815,8 –913,5 –1 059,2 –1 047,7 –1 123,7 –924,9 ..
11,6 –273,6 –293,5 20,9 37,2 –216,5 10,7 –54,9 –97,5 61,7 –120,2 176,8 –
11,6 –262,0 –555,5 –534,6 –497,4 –713,9 –703,2 –758,0 –855,6 –793,8 –914,0 –737,2 –
31,3 –381,9 –259,3
31,3 –350,6 –609,9
38,8 –374,8 –272,0
38,8 –336,0 –608,0
TÁBLÁZATOK
45
2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Háztartások végső fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
előző negyedév a = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
99,7 99,9 100,3 100,6
102,3 100,8 100,5 100,4
102,3 101,5 101,2 101,0
99,1 99,5 100,0 100,9
98,0 97,8 98,6 99,1
98,0 97,9 98,1 98,4
101,0 99,8 99,1 97,7
101,9 102,2 101,4 97,5
101,9 102,0 101,8 100,6
100,1 99,5 99,7 96,9
99,9 101,4 100,8 95,6
99,9 100,6 100,7 99,4
97,7 98,6 98,8 99,6
93,3 92,5 92,9 96,0
93,3 92,9 92,9 93,7
98,2 98,5 97,7 99,2
93,8 94,0 91,2 94,3
93,8 93,9 93,0 93,3
b
Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2000. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
46
A KSH JELENTI 2010/2
2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c
Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
előző negyedév = a 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
103,3 98,6 99,2 100,7
100,8 99,6 97,5 102,4
100,8 100,2 99,2 100,3
108,5 114,2 110,5 84,6
108,5 111,5 111,1 101,5
98,8 98,7 99,3 98,8
95,2 97,9 97,7 96,8
95,2 96,7 97,1 97,0
100,2 90,4 95,8 118,5
100,2 95,5 95,1 101,5
95,5 98,6 97,5 98,7
92,3 95,3 91,1 89,0
92,3 94,0 92,9 91,4
117,2 102,3 94,3 96,3
117,2 109,7 101,8 99,7
évkezdettől
b,c
Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. 2007. évi éves adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest nem változott, 2008-ban az előzetes adatok szerint 1,9%-kal csökkent.
TÁBLÁZATOK
47
2.3. Ipari és építőipari termelés
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Ipari termelés* előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző azonos b,c évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
100,4 101,2 103,8 100,6
109,0 106,7 109,0 107,0
109,0 107,8 108,2 107,9
96,4 88,3 94,8 96,9
98,7 93,5 80,0 78,4
98,7 95,6 89,0 85,6
101,2 99,2 97,4 89,7
108,0 105,6 99,3 88,5
108,0 106,8 104,3 100,0
104,9 99,7 96,6 101,3
84,1 95,2 95,6 101,2
84,1 90,5 92,5 95,0
90,2 98,9 102,6 101,3
77,7 77,3 82,2 93,2
77,7 77,5 79,0 82,3
97,9 102,6 94,6 97,0
95,0 99,9 96,0 92,5
95,0 97,9 97,2 95,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.
2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Behozatal volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Kivitel volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
101,4 101,0 104,4 100,4
115,0 113,2 112,1 108,5
115,0 114,0 113,3 112,0
101,8 102,1 105,5 99,3
119,6 117,6 117,4 109,7
119,6 118,5 118,1 115,8
105,9 100,0 94,7 88,8
113,0 111,6 103,2 91,0
113,0 112,5 109,3 104,3
105,3 99,4 95,7 91,6
113,4 110,0 101,2 93,1
113,4 111,8 108,2 104,2
91,0 99,9 105,3 101,7
75,2 75,9 84,9 98,7
75,2 75,5 78,4 83,0
90,4 102,6 105,9 104,2
78,1 81,5 90,2 103,9
78,1 79,8 83,0 87,8
Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
48
A KSH JELENTI 2010/2
2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség a
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Foglalkoztatottak száma előző év azonos b ezer fő évkezdettől negyedév = 100,0
a
Munkanélküliség előző év azonos ezer fő rátája (%) negyedév = 100,0
3 876,8 3 912,6 3 918,6 3 879,9
100,4 100,1 99,9 98,8
100,4 100,2 100,1 99,8
316,0 296,7 306,7 327,5
97,8 97,2 96,4 102,5
7,5 7,0 7,3 7,8
3 817,4 3 837,7 3 890,8 3 850,7
98,5 98,1 99,3 99,2
98,5 98,3 98,6 98,8
332,4 319,0 327,1 336,6
105,2 107,5 106,7 102,8
8,0 7,7 7,8 8,0
3 736,0 3 765,3 3 752,7 3 751,1
97,9 98,1 96,5 97,4
97,9 98,0 97,5 97,5
402,8 401,4 435,3 441,7
121,2 125,8 133,1 131,2
9,7 9,6 10,4 10,5
A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index
Időszak
2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
b
105,7 108,3 106,7 106,4
105,7 107,0 106,9 106,8
102,3 101,8 100,3 99,8
106,9 106,8 106,3 104,3
106,9 106,8 106,7 106,1
100,1 101,9 103,6 101,4
100,1 101,0 101,8 101,7
101,1 102,4 101,6 99,7
103,0 103,6 105,0 105,2
103,0 103,3 103,9 104,2
101,9
106,0
106,0
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
49
2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) a
Időszak 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
a
Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
Tőkemérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
–1 684 R –1 862 R –1 541 R –1 518
R
–1 684 R –3 546 R –5 088 R –6 606
–1 415 R –1 463 R –2 242 R –2 384
R
R
–777 R –626 R –270 186
–777 R 151 R 356 456
R
1 213 253 236
–1 415 R –2 878 R –5 120 R –7 504
R
45 122 129 R 732
R
45 167 295 R 1 027
R
300 R 416 R 346 199
300 R 716 R 1 062 1 261
1 214 467 703 R
Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.
2.8. Szállítás Áruszállítás, árutonnakilométer alapján Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a
Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos a évkezdettől negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
96,8 96,5 96,9 96,9
96,5 94,9 96,9 99,0
96,5 95,7 96,1 96,8
95,8 95,1 99,7 95,8
95,8 95,4 96,9 96,7
100,2 100,7 100,2 96,1
100,2 100,4 100,4 99,3
94,3 97,0 90,6 99,9
94,3 95,7 93,9 95,3
94,5 95,5 94,7 92,2
94,5 95,0 94,9 94,2
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
119,7 115,8 107,8 104,8
119,7 117,7 113,9 111,3
96,8 96,3 97,5 97,1
102,6 110,9 94,3 91,1
102,6 106,8 102,2 99,3
90,2 87,1 93,8 104,0
90,2 88,6 90,4 93,7
a
Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján
A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
a
50
A KSH JELENTI 2010/2
2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma
Időszak
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Vezetékestelefonfővonalak hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)
3 355 3 324 3 291 3 282
1 933 1 719 1 651 1 724
10 058 10 226 10 499 11 030
3 167 3 373 3 465 3 648
1 494 1 576 1 690 1 832
3 247 3 207 3 155 3 115
1 717 1 520 1 452 1 517
11 232 11 540 11 771 12 224
3 709 3 972 4 005 4 078
2 002 2 087 2 183 2 311
3 093 3 090 3 078 3 060
1 547 1 355 1 308 1 421
12 112 11 889 11 783 11 792
4 037 4 182 4 171 4 274
2 315 2 431 2 594 2 783
TÁBLÁZATOK
51
3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesen Ebből: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások végső fogyasztása háztartások fogyasztási kiadása – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás
2009. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 100,6 93,7 96,0 2008
Megoszlás, 2009 (%) a
100,0
2009
3,0 24,9 4,8
154,3 100,4 96,4
82,5 84,1 97,0
84,5 92,6 94,5
13,0 8,2 23,6
97,5 100,8 98,5
91,5 95,7 100,8
92,5 97,8 102,4
100,7
88,5
92,0
99,4 99,4 99,5 99,7 104,8 100,4
94,3 93,3 92,4 101,0 69,7 93,5
95,8 94,3 93,5 104,9 82,1 91,9
93,0 74,5 64,7 51,4 9,8 18,5 20,0
a
* A GDP 2009-ben folyó áron 26 billió 095 milliárd Ft volt. a A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.
52
A KSH JELENTI 2010/2
4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.
2009 (milliárd forint) 251,5 13,4 907,9 205,3
2009. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 124,4 107,0 123,7 52,4 54,1 26,0 96,4 84,8 83,2 106,2 108,1 106,4 2008
2009
117,0 106,7 337,1 787,5 41,2 183,4 47,7 981,1 68,4 86,1
88,3 109,2 107,3 94,0 110,9 94,8 101,1 98,5 98,1 96,3
78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6 91,9 68,8
70,3 92,2 72,7 113,8 52,3 79,0 57,1 86,3 81,6 76,8
158,5 88,2 57,7 40,0 25,4 4 504,2
71,9 86,2 97,9 84,3 88,4 97,0
85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4
65,0 141,2 95,5 98,5 97,2 89,0
TÁBLÁZATOK
53
5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2010. jan– febr. (%)
Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen
2009. év
2010.
jan–febr.
febr.
jan–febr.
az előző év azonos időszaka = 100,0
23,9
106,9
245,2
60,9
55,2
16,4 1,1 0,3 76,1
115,7 88,9 97,4 90,3
342,1 68,9 275,8 84,5
47,2 90,8 243,7 97,3
44,1 79,0 207,6 93,4
51,8 24,2 100,0
90,9 89,0 99,7
81,6 91,0 120,4
100,8 89,9 84,2
95,1 90,1 80,1
6. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh b Baromfi Ebből: tyúkfélék a b
2007. aug. 1. dec. 1. 716
705
695
2008. aug. 1. ezer db 702
322 4 120
322 3 871
324 3 658
325 3 709
324 3 383
320 3 181
312 3 247
96,3 96,0
278 1 285 45 366
259 1 232 38 281
255 1 306 46 835
246 1 269 48 780
230 1 236 39 716
225 1 292 49 290
226 1 223 40 264
98,3 98,9 101,4
35 081
29 866
37 209
38 002
31 165
38 547
32 128
103,1
Előző év azonos időpontja = 100,0. Gyöngyös nélkül.
ápr. 1.
dec. 1.
jún. 1.
701
703
2009. dec. 1. a index 700 99,9
54
A KSH JELENTI 2010/2
7. Az ipar főbb adatai* Megnevezés
Megoszlás, a 2009 (%)
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. év
b
Ipari termelés Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás b Ipari értékesítés d Alkalmazásban állók száma d A termelékenység indexe
2010.
jan–febr.
febr.
jan–febr.
100,0 0,5 91,3
82,3 88,7 81,6
74,2 116,0 71,6
108,4 57,1 110,6
105,9 54,0 107,8
11,5
97,9
95,1
93,0
92,6
1,5
76,6
73,1
85,1
84,8
3,2 6,0 4,1 3,2
88,9 89,5 84,0 99,9
77,7 89,0 66,5 92,5
115,6 121,4 113,7 98,1
114,9 92,0 118,3 106,6
6,8
76,9
68,7
95,8
97,9
6,0
61,2
60,0
98,1
95,7
19,0 5,6 4,6 17,1
85,4 78,6 92,6 70,8
71,9 70,5 85,8 55,8
110,9 c 100,6 d 141,4 129,6
116,2 d 86,8 d 133,4 125,5
2,8
101,6
95,6
93,8
92,1
8,2 x x x
89,0 84,3 88,5 92,9
98,5 80,9 92,7 79,7
99,2 102,2 91,1 119,8
97,3 100,2 90,4 117,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az indexek 2009. októbertől szervezeti változást is tükröznek, amely a villamos berendezés gyártása ágazatban csökkentette, a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban növelte a volumenindexeket. (A változás hasonló irányban befolyásolta az értékesítés ágazati dinamikáját is.) d Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
TÁBLÁZATOK
55
8. Az ipar belföldi értékesítése*
jan–febr.
Arány, 2010. jan–febr. a,b (%)
100,0 0,8 48,4
92,5 122,2 81,4
91,3 50,2 92,5
89,3 50,9 90,7
50,4 94,2 28,0
13,3
94,0
89,4
89,3
68,3
0,5
79,6
96,6
98,2
21,4
3,2 7,7 3,0 1,2
78,6 117,6 64,2 103,0
110,7 88,1 114,1 73,5
111,1 74,6 118,6 75,3
58,1 75,1 44,6 17,7
5,7
64,0
85,2
91,8
42,5
4,1
63,7
91,0
90,5
37,0
1,7 1,1 1,7 2,7
62,7 63,9 81,7 62,5
140,0 97,2 70,9 91,4
141,9 84,5 75,0 93,8
5,7 11,6 12,9 7,9
2,5
86,7
86,2
87,3
43,5
50,8
101,9
90,8
88,1
94,3
Az előző év azonos időszaka = 100,0 Megoszlás, a 2009 (%)
Megnevezés c
Belföldi értékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
2009. jan–febr.
2010. febr.
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
56
A KSH JELENTI 2010/2
9. Az ipar exportértékesítése* Megoszlás, a 2009 (%)
Megnevezés c
Exportértékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
100,0 0,0 96,9
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2009. jan–febr. febr. jan–febr. 69,8 115,5 114,5 45,6 159,5 151,7 68,8 115,6 114,7
Arány, 2010. jan– a,b febr. (%) 49,6 5,8 72,0
5,3
101,5
96,0
100,9
31,7
1,8
71,9
82,5
79,5
78,6
1,9 2,0 3,5 3,8
79,8 47,6 67,8 96,1
123,5 139,9 117,8 103,2
118,3 119,8 124,1 115,7
41,9 24,9 55,4 82,3
5,3
71,2
100,8
103,7
57,5
5,6
58,5
96,5
93,1
63,0
28,1 7,6 5,7 24,3
72,2 71,1 86,5 56,5
110,2 101,7 167,0 130,8
116,8 92,9 147,4 124,2
94,3 88,4 87,1 92,1
1,9
106,5
107,0
105,7
56,5
3,1
104,8
112,8
110,2
5,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
10. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés
Megoszlás, 2009 (%) 50,9 49,1
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2010. év jan–febr. febr. jan–febr. 87,4 87,0 85,8 82,5 106,2 99,4 97,7 99,2
100,0
95,7
90,9
89,9
88,3
27,6 30,5 41,9
96,5 116,6 84,3
84,6 115,1 86,7
92,4 91,9 86,9
82,9 92,9 89,9
TÁBLÁZATOK
57
11. Kiskereskedelmi forgalom 2010. jan– febr., folyó áron (milliárd forint)
Megnevezés
Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, háztartásicikk-, építőanyagkiskereskedelem könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. év
2010.
jan–febr.
febr.
jan–febr.
462,0
95,9
98,8
97,1
96,7
419,5
95,7
98,8
96,5
96,2
42,5 349,9
99,0 91,0
98,6 91,2
103,4 96,2
101,5 94,2
28,9
84,3
83,5
83,2
82,2
45,9
95,9
98,7
96,2
95,3
113,9
86,0
86,2
93,7
90,1
84,2
93,7
93,0
102,0
99,6
66,4 162,3 974,3
99,5 100,1 94,6
98,0 100,7 96,2
99,5 90,3 95,7
98,8 90,5 94,8
86,4
58,7
67,6
67,9
69,8
12. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)
Devizanem
a
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
4 878,0 6 757,5 1 318,4
117,4 126,9 106,6
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
9 370,3 13 168,7 2 534,7
109,9 118,0 103,6
Első becslés.
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 a 2010. február 5 251,7 118,0 7 246,6 127,2 1 421,0 107,2 a 2010. január–február 10 034,2 116,4 14 074,3 125,2 2 713,2 109,1
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 373,6 489,1 102,6
295,9 373,7 88,6
664,0 905,6 178,6
95,9 79,7 40,3
58
A KSH JELENTI 2010/2
13. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2010. január (folyó áron, millió euró)
Országcsoport
Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 3 091,7 107,8
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 3 872,4 111,5
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 780,7 604,6
2 407,1 684,6 1 400,6
107,0 110,5 93,1
2 948,1 924,4 910,1
110,1 116,3 130,0
541,0 239,7 –490,4
429,2 175,3 –804,5
425,9 850,3 124,4 4 492,3
75,0 107,8 84,1 102,7
462,4 270,8 177,0 4 782,6
114,1 192,8 114,3 114,6
36,5 –579,6 52,6 290,3
–163,1 –648,3 6,8 –200,0
14. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2010. január (millió euró) Árufőcsoport
Európai Unió (EU–27)
Ebből EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
208,5 54,7 148,7 1 208,2 1 471,7 3 091,7
150,0 41,6 83,2 925,4 1 206,9 2 407,1
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
261,2 89,5 93,4 1 088,3 2 339,9 3 872,4
158,1 63,8 60,4 772,4 1 893,4 2 948,1
új tagállamok Behozatal 58,5 13,1 65,5 282,7 264,8 684,6 Kivitel 103,1 25,8 33,1 315,9 446,5 924,4
EU-n kívüli országok
Összesen
12,9 21,0 295,3 203,4 868,0 1 400,6
221,4 75,7 444,0 1 411,5 2 339,7 4 492,3
46,5 12,2 58,6 236,2 556,7 910,1
307,7 101,7 152,0 1 324,5 2 896,6 4 782,6
TÁBLÁZATOK
59
15. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2010. január (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
Európai Unió (EU–27)
Ebből EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
94,3 111,8 94,0 102,7 119,2 108,8
97,5 110,4 84,1 101,7 119,6 108,9
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
97,0 117,9 146,3 109,5 116,2 113,3
98,8 104,0 147,6 109,9 114,3 112,5
új tagállamok Behozatal 87,1 115,5 110,7 106,6 117,1 108,9 Kivitel 94,2 181,6 146,4 108,0 124,8 115,9
EU-n kívüli országok
Összesen
52,9 164,0 84,1 98,5 123,9 107,6
90,1 123,0 86,7 102,1 120,8 108,5
103,6 100,7 92,8 124,0 159,7 137,5
97,7 115,8 119,4 111,9 122,5 117,3
60
A KSH JELENTI 2010/2
16. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2010. január (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország a Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán b Kína Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b
Koszovó nélkül. Hongkong nélkül.
Kivitel
Egyenleg
millió euró 4 492,3
4 782,6
290,3
245,5 120,2 149,2 32,9 20,8 169,2 8,5 203,9 14,2 179,2 75,5 1 221,6 178,7 301,8 8,4 136,8 61,0 40,8 31,9 13,1 158,0 39,9 23,2 109,9 325,1 145,8 7,7 43,1 87,5 85,0
196,0 104,8 158,4 33,0 11,7 271,5 28,4 180,5 66,5 189,6 257,4 1 305,5 296,6 124,3 25,3 225,9 167,3 46,8 49,3 54,1 239,4 55,9 61,5 26,9 85,2 9,2 6,9 14,5 3,4 88,4
–49,5 –15,3 9,2 0,2 –9,0 102,3 20,0 –23,4 52,3 10,4 181,9 83,9 117,9 –177,5 16,9 89,0 106,3 6,1 17,5 41,0 81,4 16,0 38,3 –83,0 –239,9 –136,7 –0,9 –28,7 –84,0 3,4
Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 102,7 114,6 93,9 126,0 103,0 115,2 70,8 92,7 150,3 92,9 82,1 107,1 88,7 117,0 104,6 70,9 116,8 156,2 108,4 92,5 89,9 100,3 96,4 91,3 67,2 86,6 103,8 208,0 48,7 71,1 176,5 74,1
97,4 132,3 123,4 84,6 41,4 103,6 122,6 114,2 113,4 123,5 114,1 109,9 116,2 111,0 92,3 112,9 125,3 72,1 133,8 106,4 125,0 102,6 182,0 116,6 268,7 122,8 333,0 194,7 280,2 126,3
TÁBLÁZATOK
61
17. Turizmus, vendéglátás Az előző év azonos időszaka = 100,0 2009. 2010. jan–febr. febr. jan–febr. év
2010. jan–febr.
Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft
688 1 664 288 770 399 894 94,9
91,7 91,6 90,3 90,2 92,8 92,9 92,9
87,1 89,2 81,4 85,8 91,5 92,3 91,5
105,4 105,4 110,4 106,6 102,2 104,5 94,7
103,0 103,3 107,3 105,8 100,1 101,3 96,9
18. Áralakulás 18.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek a termelőiár-indexe Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index b Az építőipar termelőiár-indexe a b
év
2009. febr.
jan–febr.
febr.
2010. jan–febr.
90,5
72,9
71,9
100,2
101,6
87,3 95,4 104,9
63,2 96,7 108,4
61,7 96,5 107,1
102,0 97,2 97,2
104,4 97,3 98,3
101,3 107,4 103,1
106,1 110,0 ..
105,0 108,5 ..
100,0 94,6 ..
100,8 95,9 ..
A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar temelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.
62
A KSH JELENTI 2010/2
18.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
2009. év
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
107,0 93,1 88,3 101,1 104,3 101,2
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
98,3 86,5 83,2 101,3 106,3 103,0
jan. Behozatal 107,1 105,7 116,3 103,2 105,2 105,9 Kivitel 97,2 109,0 97,7 103,4 106,6 104,7
2010. jan. 96,4 95,8 82,1 95,7 93,1 92,7 93,3 88,7 94,0 96,8 94,5 94,9
18.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen
2009. év jan–márc. 104,4 104,9 107,5 105,3 100,5 99,6 102,6 99,6 108,2 113,5 101,1 96,6 104,6 103,0 104,2 103,0
2010. márc. jan–márc. 102,3 102,4 111,0 111,2 101,4 101,2 103,7 103,7 103,5 103,6 111,6 112,1 105,9 105,8 105,9 106,0
TÁBLÁZATOK
63
19. Az alkalmazásban állók száma* Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2009 jan–febr. 98,3 92,8 89,5 91,1
Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 82,8 681,7
2010. jan–febr. 73,2 654,1
606,4
583,0
88,5
90,5
25,7 117,8 345,4 186,2 80,4 65,3 70,2 29,6
24,8 109,1 341,4 184,1 80,0 65,4 67,6 27,8
96,4 92,1 94,6 97,0 91,5 109,2 97,0 93,1
95,5 93,0 94,9 96,9 97,8 98,2 93,3 92,0
72,5
74,0
99,8
100,4
109,9
124,7
92,4
109,6
293,5 256,5 213,3 37,7 17,8 2 660,7
255,6 266,9 233,4 35,6 20,5 2 613,5
111,7 98,8 101,8 98,9 101,8 96,3
99,8 103,6 110,1 94,2 116,5 97,4
1 821,9 747,9
1 776,8 739,8
93,3 103,6
94,1 104,5
2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező a társadalombiztosítás a Oktatás a Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. a A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-től érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.
20. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált a munkanélküliek) száma, ezer fő az előző év azonos időszaka = 100,0 Álláskeresési járadékban részesülők b száma, ezer fő Rendszeres szociális segélyben részesülők száma, ezer fő
2008. IV. n.év
I. n.év
II. n.év
2009. III. n.év
IV. n.év
477,4 107,3
563,9 122,0
549,4 132,2
566,3 133,6
604,6 126,6
105,8
..
..
..
..
152,1
174,9
144,1
149,2
167,7
* A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak a negyedévek utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b Az álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban és a munkanélküli járadékban részesülők együttes száma.
64
A KSH JELENTI 2010/2
21. Regionális munkaügyi adatok, 2009* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 225,6 87,4 433,0 44,3 406,3 38,5 335,6 41,8 393,3 71,0 486,2 81,1 471,3 56,2 3 751,3 420,3
Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 61,6 6,7 57,8 9,3 59,7 8,7 52,1 11,1 48,6 15,3 48,1 14,3 53,2 10,7 55,4 10,1
* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.
22. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2010. január–február* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező a társadalombiztosítás a Oktatás a Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
Nettó
havi átlagkereset (forint)
Bruttó Nettó kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 104,7 107,8 107,2 112,2
131 089 193 232
94 483 127 280
188 885
124 849
106,9
111,6
315 551 150 134 183 796 186 316 126 571 360 467 403 734 172 944
191 236 103 558 121 621 125 817 91 246 209 855 232 592 116 198
111,1 105,1 107,7 103,2 103,3 102,8 93,6 101,7
118,9 108,5 111,4 110,4 106,6 109,1 100,4 106,8
297 629
179 529
104,5
110,5
140 816
99 475
98 ,9
104,8
253 567 203 877 157 385 182 482 147 168 200 241
161 636 137 115 110 907 124 791 103 416 131 573
102,4 105,4 95,8 104,6 94,0 103,7
113,1 115,2 103,4 112,5 100,6 110,3
197 912 209 103
129 188 138 807
104,6 101,6
109,8 111,3
* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-től érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.
TÁBLÁZATOK
65
23. A háztartások pénzvagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.
2008. dec. 31. 9 423,8
2009. dec. 31. R 9 784,8 R
1 809,3 6 223,2 1 443,4 208,4 R 8 629,2
1 718,6 6 478,0 R 1 382,2 R 228,0 R 9 362,8
6 853,2 1 776,1 4 316,3
R
7 511,3 1 851,6 R 5 350,4
1 378,4 2 618,2
1 561,5 R 3 466,8
R
24 950,7 9 620,6
R
R
27 020,3 R 9 663,2
3 937,9
4 000,0
3 818,6 1 864,1 R 10 422,3 R 14 528,4
3 887,8 R 1 775,4 R 10 431,1 R 16 589,2
R
66
A KSH JELENTI 2010/2
24. Államháztartás és központi költségvetés, 2010. január–március* (folyó áron) Bevételek, kiadások a
Államháztartás egyenlege Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elkülönített állami pénzalapok befizetései adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek uniós elszámolások Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás fogyasztóiár-kiegészítés lakástámogatások garancia és hozzájárulás a tb-hez családi támogatások, szociális juttatások költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai helyi önkormányzatok támogatása adósságszolgálat, kamattérítés hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Pénzügyminisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.
Milliárd forint –609,9
Az éves 2009. jan–márc. előirányzat százalékában x x
1 854,9
23,4
105,8
157,0 636,4 498,7
14,8 19,6 24,3
80,7 111,2 93,8
421,8
32,5
126,7
2,0
25,0
5,0
108,6 12,9 2 463,0
91,9 119,0 28,1
467,7 42,0 106,7
33,4 27,6 30,4 303,1
20,8 25,5 20,7 25,1
335,5 99,6 55,3 115,8
159,0 600,3
24,7 32,6
98,5 107,8
421,6 371,4 362,9 77,1 –608,0
25,7 31,9 31,5 34,9 x
103,5 101,8 114,3 95,2 x
TÁBLÁZATOK
67
25. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés
2008
Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg
2009. I–IV. n.év 72 742 R 72 806 R –64
R
58 768 54 755 4 012
13 819 R 12 859 R 960
R
13 064 11 590 1 474
1 361
1 473
4 918 R 12 632 R –7 714 R –686 R –7 504
R
4 373 9 982 –5 609 309 186
R
1 979
R
–791 2 751
27
–2 055 R 4 533 –2 452
19
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.
26. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB
2008. dec. 31. R 98 788 R 54 838 14 298
R
2009. jún. 30. R 102 119 R 53 356
2009. dec. 31. 103 409 51 906
R
14 773
16 062
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.
68
A KSH JELENTI 2010/2
27. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények államkötvények kincstárjegyek
Piaci tőkeérték 2009. 2010. márc. 31. márc. 31. 14 319,6 18 876,7 3 265,3 8 038,1 1 390,7
6 541,4 9 343,5 1 409,7
Azonnali forgalom 2010. 2009 jan–márc. 5 481,7 1 538,3 5 138,2 150,6 123,1
1 503,1 7,7 0,2
* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
28. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
2009. márc. 11 568,27 9 461,29 11 071,85
2009 21 612,57 9 461,29 21 227,01
2010. márc. 25 047,54 21 474,79 24 245,55
TÁBLÁZATOK
69
29. Területi adatok
Területi egység
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
A népesség megoszlása a (%)
17,2 12,3 29,5 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 9,9 3,9 3,2 2,3 9,4 6,9 3,1 2,0 12,1 5,4 3,9 5,6 14,9 5,3 3,7 4,2 13,2 100,0
Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, b 2009 egy lakosra milliárd jut forint (ezer forint) 1 399,7 815,2 253,6 207,7 1 653,3 562,7 111,0 259,3 128,9 410,5 49,3 137,0 289,2 262,4 167,4 373,7 42,3 162,6 36,7 127,1 246,4 247,1 91,4 232,0 70,3 219,1 62,1 264,1 223,8 235,6 115,6 165,8 54,9 175,3 16,1 78,0 186,5 153,4 110,9 205,0 58,8 149,5 63,9 113,5 233,6 156,0 71,6 135,4 44,7 121,1 66,8 157,6 183,1 138,5 3 016,0 300,9
Ipari* termelés, 2010. jan– c febr.
Építőipari termelés, 2010. jan– b,c febr.
az előző év azonos időszaka = 100,0 108,8 103,5 107,1 107,7 95,3 124,5 102,4 124,7 103,0 103,7 116,1 86,0 127,3 100,1 105,8 99,7 127,6 107,8 106,4 83,7 129,9 91,3 106,7 103,4 89,0 97,9 98,2 105,9
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2010. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.
85,1 69,6 82,1 64,8 127,2 89,9 89,8 73,7 88,3 91,3 80,2 95,1 190,3 101,2 130,6 73,3 73,0 71,6 73,1 99,9 104,2 89,8 96,2 99,3 96,8 130,2 112,4 88,3
70
A KSH JELENTI 2010/2
29. Területi adatok (folytatás)
Területi egység
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b
Nettó nominális kereset, a 2009 az előző év azonos időforint szaka = 100,0 151 976 102,0 113 855 102,5 144 191 102,2 114 675 100,6 118 819 102,8 105 985 101,1 113 641 101,4 118 125 101,7 107 183 101,4 103 298 102,1 111 550 101,6 109 789 100,7 102 520 101,0 110 372 101,5 107 302 101,0 105 984 100,2 112 924 100,6 101 161 99,7 107 144 100,2 107 117 101,4 100 362 99,9 99 483 98,4 102 682 100,0 102 503 101,0 100 184 100,5 108 112 101,5 103 829 101,1 124 086 101,7
Székhely szerinti adatok. 2009. évközepi népességgel számolva.
Lakásépítés, 2009 az előző év használatba azonos idővett lakások szaka = száma 100,0 10 385 109,6 7 302 87,0 17 687 99,0 1 013 88,7 663 94,6 720 78,7 2 396 86,9 1 679 96,9 763 86,0 625 49,3 3 067 78,9 982 105,0 823 115,9 239 60,1 2 044 100,0 887 84,9 391 67,0 186 70,7 1 464 77,4 1 139 54,0 683 62,7 1 073 68,7 2 895 60,8 630 66,3 349 53,8 1 462 115,8 2 441 85,3 31 994 88,7
tízezer b lakosra jut 60,5 59,8 60,2 23,7 21,1 20,0 21,7 37,5 29,3 21,6 30,8 24,9 25,6 10,2 21,5 12,7 12,5 9,0 12,0 21,1 17,4 19,1 19,3 11,9 9,5 34,5 18,5 31,9
TÁBLÁZATOK
71
30. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 30.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2009 Ország, országcsoport
2009. II. n.év
a
2009. III. n.év
2009. IV. n.év
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia
összesen (milliárd euró) 11 805,7 276,9 33,9 134,5 13,7 237,5 310,1 26,7 93,1 2 407,2 1 520,9 163,9 63,3 34,9
egy főre jutó b (PPS) 23 600 29 500 9 800 18 900 14 300 22 700 14 200 13 000 15 100 27 300 23 800 18 400 16 100 20 300
95,8 96,4 95,0 95,2 85,9 98,0 101,7 85,0 93,7 95,0 95,0 97,3 95,3 92,2
95,0 95,4 95,1 95,1 83,9 98,1 101,5 83,4 92,5 94,2 93,9 96,6 94,5 91,0
95,7 96,5 94,6 95,5 84,4 97,5 101,3 85,3 92,9 95,2 95,2 97,5 95,1 91,3
97,7 98,1 94,1 96,9 90,5 97,5 102,8 86,8 96,0 97,6 97,0 99,0 97,4 94,2
Egyesült Államok Japán
10 221,0 3 638,3
37 300 26 100
97,6 94,8
96,2 94,0
97,4 95,1
100,1 98,6
volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0
* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek az EU-27-re, Ausztriára, Csehországra, Görögországra, Litvániára, Németországra, Olaszországra, Portugáliára, Lengyelországra, Szlovéniára, az Egyesült Államokra és Japánra szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Magyarország, Bulgária, Észtország és Szlovákia negyedéves volumenindexei szezonálisan nem kiigazítottak. a EUROSTAT előrejelzés. b Vásárlóerő-egység.
30.2. Külkereskedelmi termékforgalom* Ország, országcsoport
EU–27 Ausztria Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.
Behozatal 2009. jan– előző év dec. azonos (milliárd időszaka = a euró) 100,0 3 313,4 79,0 102,8 82,0 75,3 78,0 7,3 67,0 42,9 70,0 105,1 74,0 13,1 62,0 56,0 76,0 668,1 83,0 294,2 77,0 50,1 82,0 39,6 79,0 19,0 75,0
Kivitel 2009. jan– előző év dec. azonos (milliárd időszaka = a euró) 100,0 3 277,5 81,6 98,6 80,0 81,2 81,0 6,5 76,0 14,4 82,0 96,4 83,0 11,8 73,0 60,0 81,0 803,9 82,0 290,1 79,0 31,1 82,0 40,1 83,0 18,8 81,0
Egyenleg 2009. jan– dec. (milliárd euró) –35,9 –4,1 5,9 –0,8 –28,5 –8,7 –1,3 4,0 135,8 –4,1 –19,0 0,5 –0,2
72
A KSH JELENTI 2010/2
30.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport
2009. év
EU–27 Ausztria a Bulgária a Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia a Szlovénia
86,0 88,1 82,6 87,1 74,1 90,7 96,4 85,4 82,3 83,2 81,7 91,5 94,1 85,5 82,7
III. n.év 86,4 86,8 81,4 88,7 73,0 90,1 97,5 84,8 82,1 83,4 82,8 92,6 95,0 86,3 81,4
Egyesült Államok Japán
90,2 78,2
90,6 80,8
2009. IV. n.év 92,9 94,7 86,8 97,0 84,6 92,5 104,7 91,7 93,0 90,6 90,6 95,7 103,5 101,2 92,0
dec. 96,0 96,8 87,9 99,3 89,4 92,2 104,9 92,8 98,8 94,5 94,2 97,6 109,3 112,0 102,7
95,3 94,8
97,7 104,9
2010. jan. 101,2 100,6 99,4 107,5 101,1 94,9 111,0 92,2 105,7 103,2 99,5 103,8 106,2 119,3 91,7 100,8 119,3
febr. 103,5 .. 90,2 107,0 104,8 89,6 110,1 95,2 108,4 106,8 102,7 103,6 99,6 .. 101,5 101,7 129,8
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés.
30.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán
101,0 100,4 102,5 100,6 100,2 101,3 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9
III. n.év 100,4 99,9 100,8 99,9 99,1 100,8 104,3 102,4 104,9 99,6 100,1 98,5 104,9 100,4 99,8
2009. IV. n.év 101,0 100,6 100,9 100,0 98,0 102,0 103,8 101,2 104,9 100,3 100,7 99,2 104,5 100,0 101,4
dec. 101,5 101,1 101,6 100,5 98,1 102,6 103,8 101,2 105,4 100,8 101,1 99,9 104,7 100,0 102,1
99,6 98,6
98,4 97,8
101,4 98,0
102,7 98,3
2009. év
* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.
2010. jan. 101,7 101,2 101,8 100,4 99,0 102,3 103,9 99,7 106,2 100,8 101,3 100,1 105,2 99,8 101,8 102,6 98,7
febr. 101,5 100,9 101,7 100,4 99,7 102,9 103,4 99,4 105,6 100,5 101,1 100,2 104,5 99,8 101,6 102,1 98,9
TÁBLÁZATOK
73
30.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán
8,9 4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 18,0 12,0 5,9
III. n.év 9,2 5,1 7,0 7,3 15,2 9,7 8,4 14,4 10,4 7,6 10,2 7,2 18,7 12,7 6,4
2009. IV. n.év 9,4 4,9 8,0 7,4 15,5 10,0 8,7 15,8 10,6 7,5 10,1 7,6 19,0 14,1 6,4
9,3 5,1
9,6 5,4
10,0 5,2
2009. év
2010. dec. 9,4 4,8 8,3 7,5 15,5 10,0 8,7 15,8 10,6 7,5 10,1 7,6 18,9 14,2 6,3
jan. 9,5 4,9 8,5 7,7 .. 10,0 8,9 .. 11,0 7,5 10,3 .. 18,9 14,2 6,2
febr. 9,6 5,0 8,7 7,9 .. 10,1 9,0 .. 11,0 7,5 10,3 .. 19,0 14,2 6,1
10,0 5,2
9,7 4,9
9,7 ..
* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint. Adatforrás: EUROSTAT.
30.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Észtország, korona Lengyelország, zloty Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Japán, jen
0,72 1,41 19,31 11,24 2,98 2,48 191,64 2,89
II. n.év 0,71 1,38 18,31 11,07 3,15 2,44 192,13 2,98
2009. III. n.év 0,68 1,34 17,19 10,69 2,89 2,36 184,18 2,88
IV. n.év 0,69 1,36 18,38 10,86 2,85 2,40 187,71 2,94
90,64
95,88
89,51
92,43
2008. év
* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.
2010. jan. 0,72 1,40 18,78 11,20 2,90 2,47 194,15 2,94 90,33
febr. 0,74 1,44 19,10 11,51 2,92 2,54 198,46 3,02 88,91
74
A KSH JELENTI 2010/2
31. A népmozgalom összefoglaló adatai* Év, hónap
1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 + 2009 + 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december + 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–febr. 2010. jan–febr. 2009. jan–febr. százalékában
Népesség az időszak végén (ezer fő) 10 373 10 175 10 142 10 117 10 098 10 077 10 066 10 045 10 031 10 013
Természetes fogyás
125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 450
145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 350
–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 900
12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6
14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0 13,0
Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt 14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1
10 028 10 025 10 022 10 021 10 020 10 020 10 020 10 019 10 019 10 018 10 016 10 013
8 405 7 356 7 920 7 633 7 779 8 068 8 963 8 346 8 609 8 261 7 283 7 827
12 413 11 092 12 134 10 663 10 573 9 916 10 338 10 011 9 835 10 776 10 814 11 785
–4 008 –3 736 –4 214 –3 030 –2 794 –1 848 –1 375 –1 665 –1 226 –2 515 –3 531 –3 958
9,9 9,6 9,3 9,3 9,1 9,8 10,5 9,8 10,5 9,7 8,8 9,2
14,6 14,4 14,3 12,9 12,4 12,0 12,1 11,8 11,9 12,7 13,1 13,9
5,6 4,4 5,2 5,4 5,5 4,7 5,4 4,8 6,3 5,1 4,5 4,6
10 011 10 009
7 961 7 408
11 445 10 454
–3 484 –3 046
9,4 9,6
13,5 13,6
3,9 3,8
10 009
15 369
21 899
–6 530
9,5
13,5
3,8
99,8
97,5
93,2
84,3
97,7
93,3
76,6
Élveszületések
Halálozások
Élveszületések
száma
R
R
Halálozások
ezer lakosra
R
R
R
R
* Születéskor várható élettartam, 2008: férfi: 69,8 év, nő: 77,8 év, átlag:73,8. Nettó reprodukciós együttható 2008-ban 0,652. (A 2008. évi halandósági tábla alapján számítva.) 2001-től a közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi statisztika (élveszületés, halálozás), valamint a nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával kerültek továbbszámításra.
TÁBLÁZATOK
75
32. Regisztrált bűncselekmények* Összesen Megnevezés 2008 Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: erőszakos, garázda jellegű, ezer közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár, milliárd Ft Az eljárások során megtérült kár, milliárd Ft Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, milliárd Ft Elkobzással biztosított érték, milliárd Ft Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő
2009
ezen belül: Budapesten
Az előző év azonos időszaka = 100,0 ezen belül: 2008 2009 Budapesten
408,4
394,0
104,2
95,7
96,5
97,1
163,1 245,3
153,2 240,8
47,3 56,9
94,2 96,7
93,9 98,2
96,7 97,4
33,0
32,3
5,9
111,3
97,9
90,8
120,7
101,0
32,1
96,5
83,7
84,5
4 066,0
3 928,2
6 100,2
95,8
96,6
96,8
211,5
213,7
56,2
91,5
101,0
99,5
5,9
5,1
0,6
128,7
86,4
100,0
100,9
101,7
39,7
86,2
100,8
101,5
11,4
7,4
2,8
159,2
64,9
133,3
46,1
41,6
18,6
84,9
90,2
85,3
3,8 116,6
3,0 112,8
0,4 16,3
20,0 100,4
78,9 96,7
133,3 100,6
11,4 4,0
10,0 4,0
1,0 0,7
104,8 91,5
87,7 100,0
83,3 100,0
* 2008. december 31-ig "ismertté vált bűncselekmények". Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ERÜBS.
A KSH JELENTI 2010/1
77
FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései
F G H I J
Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció
F G H I J
K L M
Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
K L M
N
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
N
A B C D E
O P Q R S T U
A B C D E
Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar
O
Víz- és hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás
P Q R S T
Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége
U
Területen kívüli szervezet
78
A KSH JELENTI 2010/2
A KSH Jelenti időszaki információk témáinak jegyzéke Évfolyam 2008
Szám 1 2
Külkereskedelmi termékforgalom, 2007
3
Nyomtatott és on-line sajtótermékek
4
Keresetek alakulása Magyarországon és az unióban, 2007 A humán fejlettségi mutató Vasúti infrastruktúra, teljesítmények Betegápolás Tendenciák a magyar szállodaiparban, 2002–2007 Demográfiai változások Európában: termékenység Fizetési mérleg, külföldi adósságállomány, 2008. I. félév Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2008 Az energiatermelés és -ellátás néhány jellemzője a XXI. század elején Légi áruszállítási teljesítmények az Európai Unióban Kutatás és fejlesztés, 2007
5 7 8 9 10 11 2009
1
2 3
Közlekedési körkép, 2007 (a hosszabb távú tendenciák tükrében)
Beruházások Magyarországon A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Légzőszervi megbetegedések A színházak tevékenysége Biogazdálkodás
4
Házasságon kívüli születések Európában Zöldség- és gyümölcsfogyasztás
5
A világkereskedelmi folyamatok alakulása 2008-ban Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások
6 7
Adalékok a gazdasági erőviszonyok alakulásához A magyar–német gazdasági kapcsolatok főbb jellemzői A fogyasztói árak alakulása az Európai Unióban
9
12
A közszféra létszám- és keresetalakulása Szociális szolgáltatások Gyermekvállalás után – A munkaerőpiacra való visszatérést segítő tényezők Légi személyszállítási teljesítmények az Európai Unióban Közvetlen külföldi tőkebefektetések
1
Beruházások, 2009
2
Egészségfelmérés (ELEF), 2009
10 11
2010
Cím
Betegszabadság és táppénzadatok