KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A (KSH-) STRATÉGIÁRÓL (2005)

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

JELENTÉS A (KSH-) STRATÉGIÁRÓL (2005)

Budapest, 2006

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ISBN 963 215 961 6

FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke

KÉSZÜLT: a KSH Modernizációs Programirodáján

FELELÕS VEZETÕ: Dr. Papp Zoltán, fõosztályvezetõ

Tartalomjegyzék Elõszó I. fejezet Általános összefoglaló I.1 A fejlesztési munkák irányítása I.2 A modernizáció közösségi fogadtatása I.3 Szervezet és költségvetés II. fejezet Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként II.1 Statisztika II.2 Tájékoztatás II.3 Szolgáltatás II.4 Hivatali kapcsolatok II.5 Szervezet II.6 Informatika Függelék 1. sz. függelék Stratégiai területek és fõirányok 2. sz. függelék A KSH szervezeti felépítése 3. sz. függelék A dokumentumban használt rövidítések kifejtése Szöveggyûjtemény (CD-melléklet)

3

JELENTÉS A (KSH-) STRATÉGIÁRÓL, 2005

5 7 7 9 10 11 11 31 33 35 38 47 51 51 52 53 55

Elõszó A KSH 2005 tavaszán kidolgozott 2005–2008-as idõszakra vonatkozó stratégiája úttörõ vállalkozás a közigazgatás modernizációjában. Hasonló szerepet szánunk e stratégia megvalósításáról szóló „Éves jelentés”-nek, melyet minden évben nyilvánosságra hozunk. A stratégiai terv rendkívül ambiciózus célokat tûzött ki. Több mint egy tucat területen indultak be fejlesztési munkák, évtizedes struktúrák mûködését alakítottuk át. Kellõ alapja van tehát annak a kijelentésnek, hogy a változások nagyságrendjét tekintve 2005-ben a legnehezebb évet teljesítettük a stratégiai tervidõszakban. Fontos annak kihangsúlyozása is, hogy a fejlesztési munkáinkat a napi szakmai tevékenységeinkkel párhuzamosan végeztük. A hivatal mindennapi feladatait tekintve összesen 254 termelési programot hajtottunk végre, melyhez 900 számítógépes programot mûködtettünk, részben fejlesztettünk. A rutinnak mondható feladatok mellett olyan egyedi nagy programokat is eredményesen végrehajtottunk, mint a mikrocenzus, vagy a mezõgazdasági szerkezeti összeírás. Programjaink eredményeként közel 290 kiadványt jelentettünk meg, és kétszeresére növeltük elektronikus tájékoztatásunk terjedelmét. A hivatal mindennapi munkáját 1600 fõállású köztisztviselõ végezte. Stratégiai tervünkben a kezdeti idõszakra az intézményi mûködés modernizálása kapott kiemelt jelentõséget. A legnagyobb horderejû változást a 19 megyei igazgatóság szervezeti centralizációja jelentette. A 6 régióközpont megújult épületben és új technikai környezetben kezdhette meg a munkát. A 100 otthon dolgozó távmunkás a kitûzött határidõtõl végzi feladatát. Az óvatos várakozásokkal ellentétben sem a beérkezett kérdõívek számában, sem minõségében nem következett be negatív változás, sõt ez utóbbi tekintetben pozitív tendenciák érzékelhetõek. Az új munkaszervezési formák elmélyítése a következõ két év feladata. Ezzel párhuzamosan felgyorsítjuk a munkamegosztás olyan irányú megváltoztatását, amelyben a régiós igazgatóságok résztevékenységekre és földrajzi egységekre irányuló kompetenciáját komplex szakmai feladat és felelõsség szerinti kompetencia váltja fel. A hivatali mûködés modernizációjának másik kulcskérdése a feladatok és a költségek közötti szoros kapcsolat megteremtése, vagyis a költséghatékonyság, illetve a költségérzékenység javítása. Ennek érdekében három új informatikai támogatású rendszert vezettünk be. Az integrált gazdálkodási rendszer, a szervezet pénzügyi, gazdálkodási feladatait centralizálja. Arra számítunk, hogy a rendszertõl 2006-ban már olyan pontos és jól használható adatokat kapunk, amely a korábbinál hatékonyabban segíti az operatív gazdálkodási feladatokat, és megalapozottá teszi a 2007. évre szóló terveinket. Koncepcióját és célját tekintve helyesnek bizonyult a program és erõforrás tervezés rendszerének bevezetése. Az új fejlesztésû szoftver üzemeltetésénél felmerülõ problémák felhívják a figyelmet a gondos elõkészítésre a kockázatelemzés fontosságára. A vezetési információs rendszer fejlesztésében az alapozást végeztük el, elkötelezettek vagyunk a teljes körû megvalósításban. A statisztikai termelési folyamat területén a legnagyobb eredmény a szakmailag magas színvonalú projekttervek megszületése. Erre és a már megkezdett munkákra alapozva jogos a reményünk, hogy jelentõs áttörést tudunk elérni ebben az évben az inputfolyamatokat támogató keretrendszerek és az általános adatfeldolgozó alaprendszerek, valamint a minõségbiztosítás területén. Vannak olyan területek, ahol a munkák gyümölcse a következõ években érik be igazán. Az elõkészítési munkákat elvégeztük a tájékoztatási tevékenység megújításához. Internetes szol-

5


gáltatásaink teljes körû ingyenessé tétele kedvezõ visszhangra talált. Tovább gazdagítjuk az itt elérhetõ témaköröket, kényelmesebbé tesszük a használatot. Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítására, az adatszolgáltatói terhek csökkentésére konkrét munkaprogrammal rendelkezünk. A humánerõforrás fejlesztésében kiemelt jelentõséget tulajdonítunk a korszerû munkamegosztáshoz szükséges szisztematikus belsõ továbbképzésnek, az új generációt képviselõ szakembereink tudatos menedzselésének. Kialakítottuk a hivatal új átfogó képzési rendszerét, a KSH-ISKOLÁ-t, amelyben a statisztikai-szakmai ismeretek mellett helyet kap a minõségi munkavégzés fejlesztéséhez hozzájáruló kiegészítõ tematika is. A legfontosabbnak tartott fõ képzési területeken 95 programot tartalmazó programkínálatot dolgoztunk ki. Az európai integrációs folyamat során megvalósult széleskörû módszertani fejlesztések után a statisztikai szakmai területet elsõsorban a szinten tartó programok jellemzik. Az egyes statisztikai szakterületeken projekteket indítottunk a változatlan áras számítások bõvítésére, az adminisztratív adatforrások jobb hasznosítására, a nemzeti számla számítások jobb alátámasztására. A nagyléptékû modernizációt folytató nemzeti statisztikai hivatalok tapasztalataihoz hasonlóan az elsõ idõszakban a munkatársak az új munkafolyamatok kialakítását egyfajta bürokratikus nyomásként érzékelik. A jelenségekre, a munkatársak véleményére részletes elemzésekkel kívánunk reagálni. Ha szükség van, egyszerûsítjük a folyamatokat, de a megoldás lényegét a hatékony számítógépes támogatásban látjuk. A több szálon futó fejlesztéseink monitoringja és a teljesítménymutatók szerinti értékelés még a kezdeteknél tart. Reálisan arra lehet számítani, hogy a stratégiai tervidõszak végére tudjuk kialakítani az ezzel kapcsolatos alapkészségeket. Továbbra is két alapvetõ pillérre kívánunk építkezni. Az egyik: munkatársaink tudása és elkötelezettsége, a másik: a korszerû információs technológiák elterjesztése. Összességében úgy gondoljuk, hogy a stratégiai tervezés mint munkamódszer és az ennek mentén végrehajtott gyakorlati programok fegyelmezett végrehajtása felkészítenek bennünket a jövõ kihívásaira.

Pukli Péter, a KSH elnöke

6

Központi Statisztikai Hivatal, 2006

I. fejezet

Általános összefoglaló A fejlesztési programok részletes bemutatása elõtt ebben a fejezetben a stratégiánkról olyan információkat adunk közre, amelyek témától függetlenül jellemezték az eltelt idõszakot. Elsõként a fejlesztési munkák irányításának és koordinálásának néhány jellemzõjét írjuk le, majd szólunk a modernizáció dolgozói fogadtatásáról. Végül a szervezet és a költségvetés aktuális adataira térünk ki. A fõirányok szerinti fejlesztési eredmények és a soron következõ feladatok bemutatásakor hivatkozunk az adott területen elkészült jelentõs dokumentumokra. Ezeket a magyar nyelvû jelentésünkben külön szöveggyûjtemény jelleggel összeállítottuk a könnyebb áttekintés segítésére.

I.1 A fejlesztési munkák irányítása A modernizációs munkák irányítását és koordinálását a hivatalban önálló szervezeti egység, a Modernizációs Programiroda (MPI) látja el. A KSH elnöke 2004 júliusában létrehozta a Stratégiai Fejlesztési Tanácsot (SFT) azzal a céllal, hogy biztosítsa a modernizációs program rendszeres testületi értékelését, és a szükséges döntések meghozatalát. A fejlesztési munkákat a 2005 májusában elfogadott „KSH-stratégia, 2005–2008” c. dokumentumban rögzített stratégiai terv szerint végezzük. A stratégiai tervünkben az év során az alábbi változások következtek be. A 2005. szeptemberi SFT döntése értelmében a Tájékoztatás stratégiai terület alá tartozó S201 („A területi tájékoztatás egységes rendszerének kialakítása a változó területi információs igények figyelembevételével”) és S202 („Az elektronikus tájékoztatási formák kiterjesztése”) sz. fõirányokban végzett munkák befejezõdtek. A fenti területekre vonatkozó további fejlesztések, valamint az átfogó tájékoztatási modernizáció egy egységes tájékoztatási fõirány (S203) keretében folytatódik az alábbi megnevezéssel: „A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése”. A konkrét fejlesztési feladatok és projektek indíthatósága érdekében elkészült az új fõirány stratégiai alapdokumentuma. „A közösségi szolgáltatások statisztikájának fejlesztése” (S113) fõirány keretében tartós betegség miatt értékelhetõ munkavégzés nem történt, ezért a jelentésünkben sem szerepel. Az SFT 25 alkalommal ülésezett, amely során 36 tervet, 11 idõközi és 6 projektzáró jelentést értékelt. A bonyolultabb stratégiai terveket általában az SFT a javasolt módosítások és kiegészítések után „második körben” fogadta el. E munka kapcsán olyan fontos területeken születtek stratégiai fejlesztési alapdokumentumok, mint: ♦ adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása, ♦ egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása, ♦ központilag irányított adatgyûjtés szervezési rendszerek, ♦ a tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése, ♦ a statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása, ♦ a minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása, ♦ a KSH metainformációs rendszerének fejlesztése, ♦ az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása, ♦ a KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban, ♦ humánerõforrás-fejlesztés. 7


Általános összefoglaló

A 27 stratégiai fõirány közül 11 fõiránynak vannak projektjei, 8 csak tervekkel rendelkezik. Az eddig eltelt idõszakban 10 befejezett és 20 futó projektet tartunk számon. A befejezett projektek legtöbbjét a régiós átalakítások elvégzett feladatai adták. Jelentõs munkákat fejeztünk be a gazdálkodási és a tervezési rendszerekkel kapcsolatban. A BSC (kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer) és a programtervezés területén eredményesnek minõsített pilot projekteket zártunk le, vagyis összességében azt állíthatjuk, hogy befejezett munkák az intézményi mûködés területére koncentrálódtak. A folyamatban lévõ projektek egy része, azok összetettsége és bonyolultsága miatt eleve több éves futamidõt feltételez. A munkák intenzív szakaszban vannak, a minõségbiztosítás, az adatgyûjtés-szervezés vagy a „SAS-ORACLE migráció” és a „Háromrétegû adatfeldolgozási struktúra kialakítása” területein. Vannak olyan projektjeink, amelyek korábbi fejlesztések zárószakaszaként értelmezhetõek, mint pl a „Távmunka-felügyeleti rendszer”. Több projekt a felfutás szakaszában van, vagyis az alapozó munkák folynak a jelentéskészítés idõszakában. Ilyen területek pl az általános adatfeldolgozó rendszerek, a nómenklatúrák korszerûsítése, az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása, a lakossági összeíró hálózat korszerûsítése. Van olyan futó projektünk, ahol alapvetõ innovációs érték megjelenését várjuk. A papír alapú interjú gyakorlatát egy adott turisztikai adatgyûjtésben mobil számítástechnikai eszközt használó technológiával cseréljük le. A statisztika szakma területén fontos témákban indultak fejlesztési projektek. Ezek közül ki lehet emelni az SBS (éves szerkezetstatisztika) és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítását, a FATS-statisztika fejlesztését és a turizmus szatellitszámlák elkészítését, a nemzeti egészségügyi számlák továbbfejlesztését és a nonprofit szatellitszámla és nonprofit adatbázis kialakítását. Az irányítási munka során az SFT mintegy 70 értékmegállapító állásfoglalást hozott és 120 feladat kitûzést definiált. A határidõs feladatok közel 80%-a teljesült a jelentési idõszak végéig. Különbözõ eseményekrõl több mint 110 alkalommal adtunk tájékoztatást, a modernizáció eddigi „szellemi vagyona” közel 270 dokumentumból áll. A munkavégzés minõségére az alábbi megállapítások tehetõk: ♦ Az elfogadott stratégiai tervek szakmailag megalapozottak: reális tényfeltárás és vonzó célok fogalmazódnak meg az anyagokban. Hiányzik még a távlatos tervezési elem, a megvalósítás túlzottan rövid idõszeletekre koncentrál. ♦ A projekt munkakultúra színvonala érzékelhetõen emelkedik, kezd általánossá válni a csoportmunkát támogató információs eszközök használata. ♦ A fejlesztések monitoringja nincs megoldva, az eredmények teljesítmény mutatók szerinti értékelése még a kezdeteknél tart. ♦ Számos fiatal munkatárs mutatta meg a modernizációs fejlesztések iránti fogékonyságát, és szakmai vezetõi képességeit.

8


A modernizáció közösségi fogadtatása

I.2. A modernizáció közösségi fogadtatása A KSH stratégiája olyan területeken indított el mélyreható változásokat, amelyek a munkatársak széles körét érintette. A vélemények megkérdezése, a reakciók felmérése és kiértékelése fontos része a fejlesztési folyamatoknak. A közösségi fogadtatás felmérése során két csatornát vettünk igénybe. No1 Szerkesztettünk egy egyszerû 5 kérdésbõl álló elektronikus kérdõívet, amelyet a hivatal belsõ elektronikus tájékoztatási rendszerében 2006 januárjában 12 napig minden dolgozó megnézhetett és kitölthetett anonim módon. Lehetõség volt a kérdõívekhez bármely témában szöveges megjegyzést is fûzni. A kérdõíveket mintegy 500 érdeklõdõ nézte meg és 126 fõ töltötte ki, ez a teljes hivatali létszám 8%-a. A válaszolók 95%-a legalább részben fontosnak tartotta a fejlesztési programok témáit. Az eddig elkészült munkákat a válaszolók fele jó színvonalúnak tartotta, és csak 7% várt többet a minõségtõl. A válaszolók harmada a modernizációban pozitív hatásokat érzékelt, elsõsorban a projektmunka-kultúrában, a létrehozott komplex gazdálkodási rendszer tekintetében és a technikai fejlõdésben, kiemelve a teljes körû IP-telefonrendszer bevezetését. A modernizáció eddig tapasztalt hatásait 43% inkább negatívnak ítélte meg, 23% még kevésnek találta az eltelt idõt az objektív megítéléshez. A válaszolók 54%-a részt venne újabb fejlesztési projektekben. No2

A közösségi fogadtatás felmérésének másik módszereként fiatal vezetõket kértünk meg rövid írásbeli véleményadásra. A megkérdezett 16 fiatal vezetõ közül 11 osztotta meg velünk a modernizációról alkotott véleményét, átlagosan 1 oldal terjedelemben. Az általános vélekedés pozitív volt a körükben, többen kiemelték, hogy kiemelkedõ lépés volt a hivatal életében a modernizációs munkák megteremtése és a projektszemléletû, új munkakultúra kialakítása. A modernizációs munkák másik hasznaként került megemlítésre, hogy azok lehetõséget biztosítanak a különbözõ szakterületek, szervezeti egységek közös munkájára és a hatékonyabb munkaszervezésre. Elismerõ észrevételek fogalmazódtak meg az MPI-honlap mûködésével kapcsolatban is, hiszen a modernizációs munkák kommunikációjában a portál elindítása választóvonalnak tekinthetõ. Többen említettek meg konkrét fejlesztési eredményeket, mint pl. a KSH-ISKOLA beindítását. A vezetõk egy része úgy ítélte meg, hogy a fejlesztési munkában a részvétel mindenki számára nyitott, viszont voltak olyanok, akik szerint a kiválasztást szubjektív elemek korlátozzák. A kritikai észrevételek közül legmarkánsabban a növekvõ munkaterheket, az adminisztrációt említették. A javaslatok között hangsúlyos volt a kommunikáció javítása, a munkatársak számára is érzékelhetõ pozitív eredmények elérése, és a fejlesztési projektek élére megfelelõ képességekkel rendelkezõ vezetõk kiválasztása.

9


Általános összefoglaló

I.3. Szervezet és költségvetés A beszámolási idõszakban a KSH szervezete összességében stabil volt. Változásként az alábbiakat kell megemlíteni: ♦ A Pénzügystatisztikai és a Fogyasztás- és felhalmozásstatisztikai fõosztály összevonásával létrejött a Szektorszámlák fõosztály. ♦ Megalakult a Program- és erõforrás-tervezési osztály, és a Statisztikai szolgáltatások osztálya. Az aktuális állapotot a 2. sz. függelék tartalmazza. A feladatellátáshoz kapcsolódó kiadások jogcímenkénti nagysága és százalékos megoszlása az alábbi: A 2006. évi költségvetési törvény szerinti elõirányzatok jogcímenként

Milliárd Ft-ban

Megoszlás %-a

Személyi juttatás

6,4

54,7

Munkaadókat terhelõ járulékok

1,9

16,2

Dologi és egyéb folyó kiadások

2,7

23,1

Felhalmozási kiadások, felújítás

0,7

6,0

11,7

100,0

Kiadások összesen

10


II. fejezet

Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként II.1. Statisztika S101 Az adatfelvételek megtervezése Irányelvek és célok: Az adatfelvételek tervezésének egységesítése, megfelelõ minõségi kritériumok meghatározása, támogató eszköztár összeállítása az adatfelvételek egyes fázisainak tervezéséhez, dokumentált, a minõségi kritériumoknak megfelelõ felvételi terv készítésére vonatkozó elõírás kialakítása.

Elõkészítés, tervezés: 29 új adatgyûjtés tervezési tapasztalatai alapján elkészült a helyzetfelmérés és helyzetértékelés. Erre alapozva elkészült és elfogadásra került a megvalósíthatósági tanulmány és projektterv.

Megvalósítás: 2005-ben az elõkészítõ és tervezõ munkák folytak, ennek keretében tartalmilag összevettük az adatfelvételek tervezésére vonatkozó szabályzatokat, elõírásokat, követelményeket, valamint a szakmai módszertani igények és a gyakorlati tapasztalatok összevetése alapján elkészítettük a helyzetértékelést.

Értékelés: A fejlesztési munkák elõkészítését végeztük el a kapcsolódások figyelembevételével.

Soron következõ feladatok: A projekt feladata a KSH más szabályzataival konzisztens, szakmai követelményeket megfogalmazó szabályozás kialakítása. A projekttel párhuzamosan folyik a módszertani támogató segédanyagok körének meghatározása, illetve elkészítése, ezek hozzáférésének felhasználóbarát kialakítása. A projekt eredményei részét képezik a folyamatminõség javításának is.

11


Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként

S102 Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései Irányelvek és célok: Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései stratégiai fõirány célja, hogy olyan egységes adatgyûjtés-független rendszerek kezeljék az adatgyûjtési folyamatokat, amelyek

♦ biztosítják a folyamatok idõbeni tervezését, metaadatbázisban leírását, dokumentálását, ♦ támogatják a végrehajtókat az adatgyûjtés munkaszervezésében, ♦ hatékonyan segítik az adatszolgáltatókat az adatszolgáltatási kötelezettségeik megismerésében és teljesítésében,

♦ segítséget adnak az adatgyûjtések minél eredményesebb megvalósításához, ♦ biztosítják a beérkezett adatok jó minõségét, ellenõrzési, javítási lehetõségét, ♦ lehetõséget adnak az adatgyûjtési folyamatok folyamatos monitorozására, és ♦ alkalmasak az adatgyûjtések minõségének, az adatszolgáltatók leterheltségének,

az

adatgyûjtõk teljesítményének egyszerû, automatikus kiértékelésére.

A fenti elvárásoknak a korábban már bevont intézményi adatgyûjtéseken kívül a lakossági adatgyûjtésekre is teljesülniük kell. A fejlesztések három fõ területe: az adatgyûjtés-szervezés, adatelõkészítés és elektronikus adatgyûjtés.

Elõkészítés, tervezés: A KIRASZ („Központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek fejlesztése”) projekt szakmai tervét (ld. Szöveggyûjtemény [1]) az SFT elfogadta. A KSHXML (a KSH elektronikus adatgyûjtési rendszere), elektronikus adatgyûjtés projekt záródokumentuma 2005 szeptemberében került elfogadásra.

Megvalósítás: A beszámolási idõszak jelentõs feladata a régiós munkaszervezési rend érvényesítése volt az inputfolyamatokban. Ennek keretében a munkaszervezési rend metaadatbázisban szereplõ leírására épülve módosultak az adatgyûjtés-szervezési, adatelõkészítési, elektronikus adatgyûjtési alkalmazások. Mindhárom területen eredményes erõfeszítés történt az egységes rendszerekbe bevont adatgyûjtések körének bõvítése érdekében. Ez egyes adatgyûjtéseknél a kérdõív átalakítását, más területeken az adatgyûjtés-szervezési rend változtatását is magával vonta. Megtörtént az adat-elõkészítõ keretrendszer (ADÉL) és az adatgyûjtés-szervezési rendszer (GÉSA) 3 rétegû Oracle környezetre átírása. Az ADÉL 2005-tõl kísérleti jelleggel mûködik, a GÉSA bevezetésére 2006-ban kerül sor. 1. A KIRASZ projektben, az adatgyûjtés szervezés területén: ♦ Elkészült a kérdõív-szerkesztési ajánlás, amely az adatelõkészítés és elektronikus adatgyûjtés elvárásain kívül adatgyûjtés-szervezési szempontokat is tartalmaz.

12


Statisztika

♦ A GÉSA-körbe tartozó adatgyûjtésekre megvalósult a központosított expediálás. Ennek

érdekében valamennyi expediálásban résztvevõ nyomtatványt leír a metaadatbázis, automatikusan készülnek az expediálást támogató segédanyagok. ♦ Elkészült a statisztikai címregiszter követelményspecifikációja és logikai rendszerterve. Elkezdõdött a címregiszter inputját képezõ 2004-es népszámlálási címállomány adattisztítása. 2. Az elektronikus adatgyûjtés munkacsoport a vizsgált idõszakban: ♦ Megtervezte, és külsõ vállalkozó segítségével kifejlesztette a KSHXML2 rendszert, amely a régiós munkaszervezési rend megvalósításán kívül jelentõsen javítja a rendszer hatékonyságát, mind az adatszolgáltató, mind a termelésirányító szempontjából. ♦ Elkészült a rendszer kiterjesztésének és az üzemszerû mûködtetés megalapozásának szervezeti és funkcionális terve. ♦ Elkészült a statisztikai címregiszter követelményspecifikációja és logikai rendszerterve. Elkezdõdött a címregiszter inputját képezõ 2004-es népszámlálási címállomány adattisztítása.

Értékelés:

♦ A régiós munkaszervezési rend változásainak zökkenõmentes érvényesítését maradéktalanul sikerült teljesíteni mindhárom alkalmazási rendszerben. KSHXML szoftver- és hardverfejlesztése eredményes volt, az elektronikus adatszolgáltatás hatékonyabbá és kényelmesebbé vált. ♦ A GÉSA-, ADÉL- és KSHXML-rendszerek folyamatosan bõvülnek: ♦ A központosított expediálás növeli a munka szervezettségét, a minõség ellenõrzését.

♦A

Bõvülés mutatója GÉSA-körbe vont adatgyûjtések és adatátvételek száma ADÉL-körbe vont adatgyûjtések száma KSHXML-körbe vont adatgyûjtések száma Elektronikusan teljesítõ adatszolgáltatók száma

2004

2005

2005/2004

189

205

118,5%

80

91

114%

21

25

119%

1 036

1 182

114%

♦ A GÉSA- és a KSHXML-rendszer céljának, mûködésének ismerete a statisztikusok körében jelentõsen javult, ennek ellenére az oktatás hatékonyabbá tételében van még tennivaló.

Soron következõ feladatok: 1. Az adatgyûjtés-szervezés területén ♦ átadjuk a 3 rétegû architektúrára átírt GÉSA-alkalmazást, ♦ a szociális, egészségügyi statisztika területén folytatjuk az adminisztratív adatforrásokkal való egyeztetést az adatgyûjtést megalapozó regiszterek kialakítása érdekében, ♦ folytatódik a statisztikai címregiszter fejlesztése és megvalósítása, ♦ és elkezdõdik az adatszolgáltatókkal való kapcsolatokat kezelõ CRM- (Ügyfélkapcsolati Menedzsment) rendszer tervezése.

13



2. Az elektronikus adatgyûjtés esetében ♦ Külsõ szakértõi auditálást végeztetünk az elkészült programtermékre a hatékonyság, a továbbfejleszthetõség, terhelhetõség, felhasználóbarátság, a minõség tekintetében. ♦ Az elektronikus adatszolgáltatásba bevont kérdõívek számát további néggyel bõvítjük. ♦ A rendszer auditálását követõen az adatszolgáltatói kört tovább bõvítjük.

S103 A statisztikai regiszterek és nómenklatúrák minõségfejlesztése Irányelvek és célok: A szatellitregiszterek fejlesztése. A gazdálkodó szervezetek regiszterének felkészítése az új tevékenység osztályozási rendszer bevezetésére.

Elõkészítés, tervezés: 2005 júniusában jóváhagyásra került a fõirány stratégiai terve (ld. Szöveggyûjtemény [2]), amely a 2008-ig tervezett regiszterfejlesztéseket tartalmazza. Az új tevékenységi osztályozási rendszer bevezetésével kapcsolatban elõterjesztés és projektterv készült, amely az osztályozások regiszterrel kapcsolatos feladatait tartalmazta. A kapcsolódó statisztikai tennivalókat megfogalmazó projektterv jelenleg készül.

Megvalósítás: A fõirány stratégiai alapdokumentuma 2005-re befejezett fejlesztést nem határozott meg. A kitûzött célok érdekében párhuzamosan indultak meg a fejlesztések, illetve azok elõkészítése. ♦ 2005 folyamán igényfelmérés készült a kereskedelmi szálláshelyek regisztere és a KISREG (kiskereskedelmi regiszter) harmonizációjára. 2005 folyamán kialakítottuk a nem üzleti célú szálláshelyek regiszterét, ezen szervezetek nyilvántartási helye a KISREG. A két rendszer között az átjárhatóság a szálláshelyek profilváltása esetén biztosított. ♦ A nonprofit szervezetek regisztere és a GSZR (gazdasági szervezetek regisztere) összehangolása tárgyában elõzetes igényfelmérés készült. Adatokat cseréltünk a rendszer adminisztratív forrásával. ♦ A vállalatcsoport regiszter struktúrája elkészült, a vállalatcsoport adatok 2005-ben egyedi esettanulmányok elemzései alapján bekerültek a GSZR-be. Az adatok karbantartását az új európai szabályozás hatályba lépése után, 2007-tõl kötelezõen kell elvégeznünk. ♦ A regiszterminõségi jelentés készítéséhez reprezentatív mintát jelöltünk ki a vállalkozások között, amelyeket 2006-ban kérdõívvel megkeresve fogunk megkérdezni a regiszterben róluk nyilvántartott adatok pontosságáról. A kijelölés módot ad a teljes sokaságra történõ becslésre is.

14


Statisztika

Értékelés: A következõ idõszakra tervezett fejlesztési munkák elõkészítései idõarányosan megtörténtek. A vállalatcsoportok regiszterének kialakítása 2005 végéig megtörtént. A fejlesztések egyik témában sem zárultak le.

Soron következõ feladatok:

♦ ♦ ♦ ♦

Szálláshelyregiszterek, valamint a nonprofitregiszter harmonizációja. Adminisztratív forrásoktól való adatátvétel korszerûsítése, vonali kapcsolat kialakítása az APEH-hel, kísérlet a társadalombiztosítás létszámadatainak átvételére. Minõségi jelentés elkészítése, benne a regiszteradatok pontosságának vizsgálata. A TEÁOR (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) – változás elõkészítésének regiszterrel kapcsolatos feladatainak elvégzése.

S104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása Irányelvek és célok: A jelenleg mûködõ adatfeldolgozási rendszerek egységesítése. Olyan adatfeldolgozó rendszerek létrehozása, amelyek minél teljesebb körben, egységes mûködési logika alapján, könnyen kezelhetõ, hatékony eszközt nyújtanak a felhasználóknak.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT 2005 novemberében elfogadta az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról szóló stratégiai tervet (ld. Szöveggyûjtemény [3]). A már üzemszerûen mûködõ, a mezõgazdasági statisztika céljait szolgáló HOMBÁR (mezõgazdasági statisztikai adatbázisrendszer) adatfeldolgozó rendszert a kialakítani kívánt egységes adatfeldolgozó rendszer elõzményének tekintjük.

Megvalósítás: A konkrét fejlesztési munkákat rendszerelemezés elõzi meg. A KSH adatfeldolgozásának helyzetfelmérését külsõ szakértõk végzik. A közbeszerzési pályáztatás és a szerzõdéskötés megtörtént.

Értékelés: A fõirány teljesítménymutatói közül jelenleg csak a HOMBÁR-ra vonatkoztatva, az alábbi két mutató áll rendelkezésre: A HOMBÁR-ban 2005-ben feldolgozott statisztikai témák száma: 28 A HOMBÁR statisztikus felhasználóinak száma: 11

15



Soron következõ feladatok: Az elõkészítõ jellegû felmérések elvégzése, a HOMBÁR kétéves használatának értékelése, majd ezek alapján javaslattétel fejlesztési projekt indítására.

S105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása Irányelvek és célok: A közigazgatásban keletkezõ adatok statisztikai célú hasznosítása jelentõsen csökkenti az adatszolgáltatói terheket és a statisztika elõállítására fordított költségeket. A KSH jelentõs számú adminisztratív jellegû adatforrást alkalmaz tevékenysége során, ezek számát a jövõben is folyamatosan emelni kívánja. A fõirány annak érdekében jött létre, hogy áttekintse ezeknek az adatforrásoknak a jelenlegi helyzetét és megfogalmazza a használatuk bõvítését szolgáló teendõket.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT jóváhagyta a fõirány stratégiai tervét (ld. Szöveggyûjtemény [4]). A fõirány megfogalmazott feladatai az alábbiak: ♦ rendszerbe foglalja és a késõbbiekben hivatali szinten mindenki számára elérhetõvé tegye a jelenleg használt adatállományokat, ill. az adatok forrását, az azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt; ♦ felmérje az eddigi tapasztalatokat az adatok teljessége és minõsége tekintetében, felismerje a problématípusokat, és megoldási javaslatokat dolgozzon ki; ♦ felmérje a jövõben hasznosítandó további adminisztratív adatállományokat, megfogalmazza a szükséges adminisztrációs, informatikai, jogi teendõket; ♦ az összegyûjtött információk birtokában javaslatot dolgozzon ki az adminisztratív adatállományok kezelésének hivatali rendjére.

Megvalósítás: 2004 júliusában felmérés készült a használatban lévõ adminisztratív adatforrásokról, az átvett adatokról, különös tekintettel az adatok minõségére, valamint arra, hogy azok tartalmukban kielégítik-e teljes mértékben a statisztikai igényeket. A továbbiakban még felhasználni kívánt adminisztratív adatállományok felmérése is megtörtént, személyes interjúk keretében pontosítottuk az adatokat, felmértük a várható informatikai kapacitásigényeket. Összesen 82 adminisztratív adatállomány adatai kerülnek jelenleg felhasználásra, és a jövõben várhatóan 58 hasznosításával bõvül a KSH adatvagyona. A gazdaságstatisztika használja az adminisztratív források felét, 26%-át a társadalomstatisztika, 24%-át egyéb területek. A KSH-ban használt vagy használandó adminisztratív adatok különbözõ aggregáltsági szintûek. Közel kétharmaduk egyedi azonosításra alkalmas.

16


Statisztika

Értékelés:

♦ ♦

A minden érdekelt számára hozzáférhetõ, a felhasználók számára kielégítõ adattartalommal és az adattartalom rendszeres frissítésével mûködõ regiszter tartalmi kialakítása megkezdõdött. A külsõ koordináció szabályozásának elkészítése érdekében az adatgazda intézmények részvételével regiszterfórum létrehozását kezdeményeztük.


♦ ♦ ♦

A KSH érdeke, hogy kezdeményezze a támogató jogszabályi környezet kialakítását. Ennek elõkészítéséhez a jogi rendezés lehetõségeinek feltárása szükséges. Ki kell alakítani egy teljes körû regisztert, amely tartalmazza a nyilvántartásokra vonatkozó legfontosabb információkat. A hivatal tevékenységének átláthatósága jegyében nyilvánossá kell tenni a használt adminisztratív adatállományok regiszterét. Az adminisztratív adatállományok koordinált felhasználásához ki kell alakítani az egységes informatikai környezetet.

S106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása Irányelvek és célok: A hivatal által szolgáltatott statisztikai adatok megbízhatóságának, minõségének javítása, a minõségre vonatkozó garanciák megteremtése. A statisztikai munkafolyamatok megfelelõ minõségû elvégzéséhez standardok, kritériumok kialakítása, a minõségellenõrzés rendszeressé tétele, dokumentálása és visszacsatolása, a felhasználók számára.

Elõkészítés, tervezés: Alapdokumentum készült, ami rögzítette a koncepciót, a KSH minõségfogalmát és dimenzióit (ld. Szöveggyûjtemény [5]). Ennek elfogadása 2005 áprilisában megtörtént. A statisztika minõségét „felhasználásra alkalmas”-ként értelmezzük, melynek dimenziói: relevancia, pontosság, idõszerûség, idõbeli pontosság, hozzáférhetõség, érthetõség, összehasonlíthatóság és koherencia. Erre alapozva készült el a megvalósítás részletes terve. 2005 júniusában az SFT elfogadta a minõségi keretrendszer elemeit és a megvalósítás lépéseit bemutató megvalósíthatósági tanulmányt. A minõségi keretrendszer elemei: termékminõség, folyamatminõség, minõségirányítási rendszer, továbbá a minõség oktatási rendszer. 2005 októberében elfogadásra került a „Termékminõség és mérési rendszere” címû és a „A termelési folyamat minõségbiztosítása” címû projektterv.

17



Megvalósítás:

♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A minõséggel kapcsolatos EUROSTAT-alapdokumentumokat lefordítottuk, magyar és angol nyelven hozzáférhetõ a KSH honlapján. A fõirányhoz kapcsolódva a „Quality in Statistics” Eurostat pilot projekt keretében6 kiemelt felvételre elkészült a minõségi indikátorok valamint a minõségjelentések nyilvántartása, továbbá a felvételek részletes önértékelése. A Folyamatminõség projekthez kapcsolódva elkészült az expediálás minõségbiztosítási rendszere. 2005 márciusában a pilot projekt keretében az Ausztrál Statisztikai Hivatal szakértõje „Minõség a hivatalos statisztikában” címmel tartott tanfolyamot a KSH munkatársainak. 2005. április 25–27. között „Minõségirányítás a statisztikai hivatalokban” címmel a Phare 2003 programjának finanszírozásában 3 napos „in-country” tanfolyamot tartottak a német statisztikai hivatal munkatársai. 2005 novemberében az osztrák statisztikai hivatal munkatársa imputálási módszerekrõl tartott tanfolyamot.

Értékelés: A minõséggel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi elvárásokat, módszereket összegyûjtöttük, feldolgoztuk, hozzáférhetõvé tettük, ismertetésükre tanfolyamokat szerveztünk mintegy 120 fõ számára. Kidolgozásra és elfogadásra került a KSH minõségkoncepcióját tartalmazó alapdokumentum. A fejlesztések elõkészítéseként szakfõosztályok bevonásával pilot projekt keretében teszteltük a tervezett eljárásokat, melyet az érintettek hasznosnak találtak.

Soron következõ feladatok: A Termékminõség projekt keretében: ♦ Meg kell határozni a publikáláshoz szükséges minõségi standardokat, kritériumokat. A statisztikai termékek minõségellenõrzésének rendszeressé kell válnia, dokumentálni kell, valamint szükséges a visszacsatolás. A standardok és kritériumok, valamint a mért mutatók kerüljenek metaadatbázisba. ♦ A termékminõség mérésére szolgáló minõségmutatók meghatározása, számítási módszerük kialakítása, standardizálása, bevezetése, értékelési kritériumainak meghatározása. A termékminõség összefoglaló értékelését szolgáló standard minõségjelentés KSH-n belüli változatának kialakítása, tesztelése, bevezetése az adatgyûjtések minél szélesebb körére vonatkoztatva, összhangban az Eurostat által kért minõségjelentésekkel. A minõségmutatók és minõségjelentések dokumentálása a metaadatrendszerben és nyilvánosságra hozatala a belsõ és külsõ felhasználók számára. ♦ 2006 folyamán definiáljuk a számítandó minõségmutatókat, és megkezdjük beillesztésüket az informatikai adatgyûjtõ, adatelõkészítõ rendszerekbe. Emellett elkészül a belsõ standard minõségjelentés.

18


Statisztika

♦

A projekt eredményei az mutatják meg, hogy hány termékre vonatkozóan, és hányféle indikátor kerül bevezetésre, illetve hány adatgyûjtésre készül minõségjelentés.

A Folyamatminõség projekt keretében: ♦ A minõségbiztosítási rendszer kialakítása a termelési folyamatokra magában foglalja a dokumentációs rendszert, a minõségmutatók rendszerét, az ellenõrzési és felelõsségi rendszert, a minõségi irányelvek és ajánlott módszerek megvalósítását. ♦ Azonosított folyamatszakaszok: regiszter; statisztika elõállítására vonatkozó döntés, felvételi terv; felhasználható igazgatási adatok számbavétele; mintavételi terv és mintavétel végrehajtása; kérdõív és segédanyagainak tervezése; az adatgyûjtés és adatrögzítés végrehajtása, editálás, mikrovalidálás; imputálás; súlyozás, becslés és hibaszámítás; makrovalidálás; indexek képzése; szezonális kiigazítás; további elemzési módszerek; adatok bizalmas kezelése és felfedhetõség; tájékoztatás; archiválás. ♦ A 2006-ban a következõ folyamatszakaszok kerülnek feldolgozásra: adatgyûjtés és adat-elõkészítés; kérdõív és segédanyagainak tervezése; regiszter; tájékoztatás; adatok bizalmas kezelése és felfedhetõség; imputálás.

S107 A nemzeti számlarendszer fejlesztése Irányelvek és célok: Az évrõl évre változó és növekvõ felhasználói igények kielégítéséhez a nemzetközi elõírásokkal való magas fokú harmonizáció ellenére, a nemzeti számla számítások folyamatos módszertani fejlesztése szükséges.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT 2005 júliusában tárgyalta és elfogadta az ár- és volumenszámítás fejlesztése témakörében készített megvalósíthatósági tanulmányt. Ennek alapján elindult az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelési rendszerét kialakító projekt. Ennek feladata az üzleti szolgáltatások területén a nemzeti számlák számításához szükséges, valamint a rövid távú mutatókról szóló EU-rendelet 2005. évi módosításában elõírt kibocsátási árindexek elõállításának elõkészítése, az adatgyûjtések beindítása. Az ÁKM-nek (ágazati kapcsolatok mérlege) a nemzeti számlákba történõ integrálást megalapozó projekttervének elsõ változata megvitatásra került, a projektterv készítése még nem zárult le.

Megvalósítás:

♦

Az Eurostat követelményeinek megfelelõen elkészült a GNI- (bruttó nemzeti jövedelem) számítások részletes módszertani leírása. Ennek értékélése után fogalmazódnak meg az elkövetkezõ idõszak módszertani fejlesztésre vonatkozó tennivalói.

19



♦

♦

♦

A hazai módszertan áttekintését, fejlesztési feladatainak meghatározását szolgálja az EDP- (az államháztartás hiányára és az államadósságra vonatkozó uniós módszertan szerint összeállított mutató) jelentések háttérszámításait leíró dokumentáció, amely az elõírt határidõnek megfelelõen elkészült. Részt vettünk az európai statisztikai rendszer nemzeti számla számításainak további fejlesztését szolgáló pilot projektekben a következõ témákban: változatlan áras számítások, negyedéves nemzeti számlák, negyedéves szektorszámlák, éves szektorszámlák és GDP- (bruttó hazai termék) gyorsbecslés. A szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelési rendszerét kialakító projekt keretében: • A nemzetközi tapasztalatok, ajánlások, megismerése érdekében megtörtént a módszertani kézikönyvek, szakmai anyagok feldolgozása. • A nemzeti számla számítások igényeit figyelembe véve véglegesítettük az ármegfigyelésbe bevonni kívánt területek prioritási listáját. • A 2006. évi adatgyûjtési program már tartalmazza az üzleti szolgáltatások kibocsátási áraira, valamint a postai tevékenység és a távközlés áraira vonatkozó negyedéves adatgyûjtést. • Az Eurostat elfogadta a „Nemzetközileg harmonizált kibocsátási ár megfigyelési rendszer kifejlesztése meghatározott szolgáltató ágazatokban” címû pályázatunkat. Ennek végrehajtása megkezdõdött.

Értékelés: Az európai statisztikai rendszer módszertani fejlesztésére irányuló munkákban vállalt kötelezettségeinknek eleget tettünk. A szolgáltatási ármegfigyelés esetében az eredmények mérési módszereként az adatgyûjtésbe bevont, illetve módszertanilag elõkészített területek számát határoztuk meg. A projekt 2005-re tervezett célkitûzései maradéktalanul teljesültek.


♦ ♦

♦ ♦

A változatlan áras számítások fejlesztésének keretében bevezetésre kerül a láncindexek alkalmazása, és folytatódik a Eurostat pilot projekt keretében folyó munka. A szolgáltatási ár megfigyelés kialakítása területén • az SBS-rendelet teljesítése érdekében meg kell kezdeni a módszertani felkészülést az adatgyûjtésre; • 2007-re (mint általános referenciaévre) valamennyi STS (rövid távú mutatószám rendszer) által elõírt területen be kell gyûjteni az adatokat, vagyis az adatgyûjtés kiterjesztését be kell építeni a 2007. évi adatgyûjtési programba. El kell készíteni az ÁKM nemzeti számlákba történõ integrálásának módszertani megalapozásáról és menetrendjérõl a projekttervet. Az elõírt munkaprogram szerint folytatjuk a GNI-számításokra vonatkozó módszertani leírás készítését.

20


Statisztika

S108 A vállalkozásstatisztika fejlesztése Irányelvek és célok: Az aktuális munkák fõ célja a statisztikák közötti összhang javítása és az informatikai támogatottság növelése. A különféle statisztikák összhangjának erõsödésével és az új eljárások megfelelõ dokumentációjával fokozatosan növekszik adataink minõsége.

Elõkészítés, tervezés: Az MPI 2005 tavaszán jóváhagyta a fõirányba tartozó projektet. Az SFT 2006 januárjában megtárgyalta és elfogadta a fõirány elõrehaladási jelentését. Döntés született arról, hogy 2006 szeptemberéig az éves vállalkozásstatisztikai (SBS-) adatok és a nemzetiszámla-számítások közös adatbázisát ki kell alakítani.

Megvalósítás:

♦

♦

♦

♦

♦

A FATS- (a külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája) statisztika a meglevõ adatforrásokra építve, külön adatgyûjtés elrendelése nélkül a terveknek megfelelõen elkészült. Az adatok tárolására szolgáló adatbázis mûködik, 2003. évi induló adatokkal való feltöltése befejezõdött. Az üzleti szolgáltatások éves árbevétel-szerkezetének statisztikája terén az elõkészítõ munka befejezõdött, azonban forrás hiányában a szükséges adatgyûjtés elrendelése meghiúsult. A projekt megszûnik, feladatai beépülnek „A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése” (S107) fõirány „Üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése” projektjébe. Az üres álláshelyek összetételét foglalkozásonkénti bemutató statisztika bevezetése érdekében 2005-ben sikeres próbafelvételt hajtottunk végre. A módosított adatfelvétel mind módszertanában, mind a bekért mutatók tekintetében megfelel az Eurostat, illetve a hazai felhasználók igényeinek. A felvétel jelenleg nem terjed ki az öt fõ alatti vállalkozásokra. 2006-ban próbafelvétel végrehajtását tervezzük, a felvétel vonatkozási köre 2007-tõl az öt fõ alatti vállalkozásokra is kiterjedne, de úgy, hogy az adatfelvétel költségei nem növekednek. Az SBS és a nemzeti számlák közös adatbázisa fejlesztéséhez 2005 végére koncepcionális kérdésekben körvonalazódott a lehetséges megoldás. Megvalósíthatósági tanulmány készült 2006. márciusban. A projekt eredményeképpen pedig a 2005. évi adatok már az új rendnek megfelelõen készülhetnek el. A CIS4 (közösségi innovációs adatszolgáltatás) innovációs adatfelvételre 2005 õszén került sor. Az adatgyûjtés mind az uniós, mind pedig a hazai felhasználói igényeket kielégíti. A projekt várható befejezési határideje 2006. október.

21



Értékelés:

♦

♦

♦ ♦

A FATS-adatgyûjtés esetében 450, a nemzetgazdaságra meghatározó hatást gyakorló szervezet adatainak elõállítását vállaltuk a 2003. december 31-i állapotnak megfelelõen. Ezzel szemben 1520 szervezet adatait készítettük el a végsõ ellenõrzést gyakorló szervezet országa szerint. A projekt várható befejezési határideje 2006. október. Az adatok konzisztensek a kiküldött 2003. évi végleges SBS-adatokkal és a sorozatokon belüli konzisztenciát is biztosítottuk. Az üresálláshely-statisztikára vonatkozó adatgyûjtés biztosítja, hogy 2006-tól az üres álláshelyek struktúráját is bemutató adatok rendelkezésre álljanak, és az Eurostat adatigénye teljesíthetõ legyen. Az elõzetes költségkalkuláció alapján a foglalkozásonkénti üresálláshely-felvétel bevezetése, valamint a költségvetési intézmények adatainak begyûjtése és feldolgozása nem növeli a jelenlegi költségeket. Az üresálláshely-megfigyelés 5 fõ alatti vállalkozásokra történõ kiterjesztésével párhuzamosan csökkenteni kívánjuk a jelenlegi minta elemszámát, ezzel biztosítva, hogy a feldolgozási költségek ne növekedjenek. A közösségi innovációs felvétel végrehajtása, az EU-szabályzatban elõírt mutatószámok elõállítása megtörtént. A válaszadási arányt a megkívánt szintre növeltük. A kérdõívek érkeztetése során a minõségmutatók alkalmazása megtörtént. Az SBS és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakításával foglalkozó projekt 2006. évi munkájához a feltételek megteremtõdtek.


♦ ♦ ♦

Az elfogadott projektterv végrehajtása az SBS és nemzeti számla közös adatbázisának kialakítása érdekében. A FATS-statisztikára, az üres álláshely statisztikára és az innovációs adatfelvétel fejlesztési munkái az éves munkatervnek megfelelõen folytatódnak, 2006-ban befejezõdnek. 2006-tól a „NACE- (gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszere) áttérés” projekt végrehajtása „A vállalkozásstatisztika fejlesztése” fõirány (S108) keretében valósul meg. A NACE-áttérésre vonatkozóan minden területet érintõ átfogó koncepció készítése szükséges. A koncepció határozza meg a regiszter és az összes érintett nómenklatúra, az adatgyûjtések, adatfeldolgozások és a tájékoztatás legfõbb feladatait. A fõirány vezetõjének javaslatot kell tennie egy összetett projekt indítására, amely munkaterületenként alprojektekre bontható.

22


Statisztika

S109 A külkereskedelemstatisztika fejlesztése Irányelvek és célok: A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika területén az elektronikus adatszolgáltatói kör bõvítését, illetve a külsõ partner által mûködtetett adatgyûjtési rendszernek a KSH termelési folyamatába történõ integrálását fogalmaztuk meg aktuális feladatként. A szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika területén a fõ célkitûzés az adatgyûjtés új szolgáltatáskategóriákkal való bõvítése, a módszertan pontosítása, valamint az elektronikus módon adatot szolgáltatók számának növelése volt.

Elõkészítés, tervezés: Tanulmányoztuk a tagországokban mûködõ elektronikus adatgyûjtõ eszközöket és az Eurostat tesztelésére és adaptálásra felkínált új on-line eszközét. A költségekkel való leghatékonyabb gazdálkodás és a mielõbbi bevezetés érdekében a tapasztalatokat felhasználva a magyar sajátosságokhoz igazított saját on-line eszköz fejlesztését határoztuk el. A tervezéskor a KSHXML fejlesztése során felhalmozódott tapasztalatokat is felhasználtuk.

Megvalósítás: A korábban mûködõ átmeneti elektronikus adatgyûjtõ rendszer továbbfejlesztését az adatgyûjtést üzemeltetõ külsõ partner végezte. 2005 októberében elkészült az Intrastat elektronikus adatgyûjtõ alkalmazás logikai terve, mely a fejlesztés alapját képezi. A programfejlesztés ezt követõen kezdõdött, az elsõ tesztelhetõ verzió decemberben készült el. A tesztelés azóta is folyamatban van, a program bevezetésére 2006. február elején kerül sor. A negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika 2005 I. negyedévétõl kibõvült a szállítási, pénzügyi és biztosítási, valamint a kormányzati szolgáltatásokkal. A szállítási szolgáltatásokon belül 18, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokon belül 6 szolgáltatásfajtára gyûjtünk adatokat, a kormányzati szolgáltatásokat adatátvételekkel biztosítjuk az államigazgatási szervek nyilvántartásaiban rendelkezésre álló információk alapján. Az adatminõség javítása érdekében megszerveztük az adatszolgáltatók oktatását. Szakmai konzultációk keretében rendszeres kapcsolatban állunk a kiemelt adatszolgáltatókkal.

Értékelés: Az internetes elektronikus adatgyûjtõ rendszer az átmeneti rendszernél mind szakmailag, mind költségek szempontjából kedvezõbb lesz a KSH és az adatszolgáltatók számára. Pontos értékelésre akkor kerülhet sor, ha a rendszer már legalább egy évig üzembiztosan mûködött. A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok 2005-ben már 54 szolgáltatásfajta és országok szerinti részletezettségben rendelkezésre állnak.

23




♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Az internetes elektronikus adatgyûjtõ rendszer bevezetése. Adatszolgáltatók oktatása, konzultációk, Az éves adatszolgáltatók számára biztosítani az elektronikus adatszolgáltatás lehetõségét a szolgáltatási adatgyûjtésben. Az új szolgáltatáskategóriákra vonatkozó pótlási, teljeskörûsítési program kidolgozása. A FISIM- (pénzközvetítõi szolgáltatás fel nem osztott díja) becslés ország szerinti részletezettségének pontosítása. A biztosítási díj (kárhányad) becslése. 2005. évi szolgáltatásadatok becslésének pontosítása a 2004-es éves felmérés eredményei alapján. Az adatrevíziós stratégia kidolgozása. Szolgáltatás-külkereskedelmi statisztikai módszertani kézikönyv összeállítása.

S110 A szatellitszámlák kialakítása Irányelvek és célok: A fõirány keretében megjelölt témák iránt a felhasználói érdeklõdés jelentõs. A környezeti számlák és az ESSPROS (a szociális védelem európai statisztikai rendszere) munkaerõ-piaci politikák esetében az Eurostat-pályázatok keretében támogatja a fejlesztési munkát.

Elõkészítés, tervezés: A fõirány egészére vonatkozóan stratégiai dokumentum nem készült. Ennek ellenére az egyes témákban a munkák megkezdõdtek, illetve folytatódtak.

Megvalósítás, értékelés: A Turizmus Szatellitszámlák projekt keretében a módszertan és az eredmények szakmai egyeztetése megtörtént, elkészült a számlák elsõ változata. A publikációra az interneten és nyomtatott formában 2006. márciusában kerül sor. A Környezeti Számlák projekt termékeiként nyomtatott kiadvány formájában elkészültek „A NAMEA-air-rendszer (környezeti számlákat is tartalmazó nemztei számla mátrix) magyarországi adatai, 2000–2003” és a „Környezetvédelmi ráfordítások és környezetvédelmi ipar 2004” c. kiadványok, valamint a „Nemzetgazdasági szintû anyagáramlási számlák” c. összeállítás. Az ESSPROS – munkaerõ-piaci politikák elnevezésû projekt 2005-re tervezett munkái Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal együttmûködésben megvalósultak. A projekt termékei 2005-ben egy módszertani kézikönyv és egy adatbázis megjelentetése volt. A Nemzeti Egészségügyi Számlák projekthez kapcsolódóan az Eurostat Health Care Projekt keretében két külsõ szakértõ elvégezte a magyar adatforrások és az OECD-módszertanban szereplõ elõírások összevetését, és megtörtént a korábban összeállított, 2001-es adatok átadása.

24


Statisztika

Soron következõ feladatok: Tovább folytatódnak a Turizmus Szatellitszámlák projekt munkálatai a költségvetési kapcsolatok, a beruházási-felhalmozási folyamatok és a második otthonok szerepének feltárásával. A projekt 2006-ban befejezõdik. A Környezeti Számlák projekt keretében a részszámlák (erdõ-, hulladék-,…stb) összeállítása kezdõdik meg. A Nemzeti Egészségügyi Számlák Projekt keretében a soron következõ feladat a közös OECD-EUROSTAT-WHO-adatgyûjtés 2006. március 31-ig történõ teljesítése, ami külsõ szakértõk bevonásával és az OEP együttmûködésével valósítható meg. A ESSPROS – munkaerõ piaci politikák elnevezésû projekt a rendszeres adatszolgáltatás megkezdését az Eurostat részére az év elejére, az adatok magyar nyelvû megjelentetését 2006 IV. negyedévére tervezi.

S111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése Irányelvek és célok: A stratégiai alapdokumentumban (ld. Szöveggyûjtemény [6]) szereplõ célkitûzések közül 2005-ben a következõk voltak a munkák fókuszában: ♦ A metaadatok felülvizsgálata, a metaadatbázis szervezeti rendbe illeszkedõ, folyamatos karbantartása, amit szabályzat ír elõ. ♦ A fogalmak nyilvántartási rendszerének megújítása. ♦ A 3 rétegû architektúrára való átállás.

Elõkészítés, tervezés: 2005 júniusában az SFT ajánlása alapján jóváhagyásra került „A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” c. megvalósíthatósági tanulmány. Ennek alapján a következõ feladatok kijelölése történt meg: ♦ Készüljön jegyzék a statisztikai szakterületekrõl, és legyen hozzárendelve mindegyikhez metaadatgazda. ♦ Meg kell határozni a META-rendszer metafogalmait, szabályzatot kell készíteni a metaadatok folyamatos karbantartására, felelõsségi, jogosultsági és szervezeti rendjére. ♦ El kell végezni a metaadatbázis adattartalmának felülvizsgálatát. Javítani, aktualizálni kell a metaadatokat. ♦ A META-rendszert migrálni kell az új informatikai környezetbe, a szükséges tartalmi módosításokkal együtt a migrációs program keretén belül. ♦ Javaslatot kell készíteni a „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet tartalmának meghatározására, a munka ütemezésére, az informatikai megvalósításra, a webes megjelenítés módjának kidolgozására.

25



Megvalósítás: A META-rendszer fogalmak alrendszerével, a Fogalomtárral kapcsolatos munkák kezdõdtek el. Ennek keretében: ♦ Elkészült a statisztikai szakterületek egyeztetett jegyzéke, s az egyes szakterületekhez a fõosztályok metaadatgazdákat jelöltek ki. ♦ A fogalmak kezelésére elkészült az új informatikai rendszer, amelyet kijelölt metaadatgazdák teszteltek. A rendszer futtatható a 3 rétegû architektúrában is. Jelenleg folyamatban van az adatbázis áttöltése az új struktúrába. ♦ Elkészült a szakterületek nyilvántartási rendszere, amely illeszthetõ az új metaalkalmazásba. ♦ Elkészült a Fogalomtár rendszerének terve, munkaterv készült a metaadatgazdák számára, amely a Fogalomtár teljes tartalmi megújítását célozza, a tartalmi felülvizsgálat megkezdõdött.

Értékelés: A tartalmi megújításra, migrációra elõkészített és az összes modul aránya: 2/6 Az új metaadatbázis-fejezetben a metaadatok száma az elfogadott tervben és a metaadatbázis struktúrában: 100% Az új metaadatbázis fejezetben a feltöltött adatok aránya a szakterületekre: 100% A fogalmakra új teljesítménymutatót kell alkalmazni: ♦ Szakterületenként • Tervezett fogalmak száma. • Definícióval nem rendelkezõ fogalmak száma. • „Elfogadott” státuszú definícióval rendelkezõ fogalmak száma. • Csak „Javasolt” státuszú definícióval rendelkezõ fogalmak száma. ♦ Az összes szakterületen belül azok aránya, ahol a felülvizsgálat befejezõdött.


♦ ♦ ♦ ♦

A Fogalomtár tartalmi megújításának folytatása. A Nómenklatúrák alrendszer megújítása. A Mutatók alrendszer megújítása. A „Statisztikák dokumentációja, módszertana” új metaadatbázis-fejezet tartalmának meghatározása, elfogadtatása, a rendszer megtervezése.

26


Statisztika

S112 A lakossági adatgyûjtések módszertani fejlesztése, összehangolása Irányelvek és célok: A lakossági adatgyûjtések alakításánál a módszertani harmonizáció és a költségtakarékosság elveit kívánjuk érvényesíteni. Mindkét cél érvényesítése jelentõs kihívást jelent, hiszen az európai társadalompolitikai harmonizáció jelentõs feladatokat hárít a tagországok statisztikai szolgálataira. Ezeknek a feladatoknak a megoldása tekintetében ma még sok esetben nincs konszenzus az európai statisztikai rendszeren belül.

Elõkészítés, tervezés: A lakossági adatgyûjtések aktuális és hosszabb távú fejlesztéseire vonatkozó egyeztetések fórumaként megkezdte munkáját a Lakossági Összeírások Szakmai Kollégiuma, amely keretében elindult az a stratégiai jellegû munka is, amely a lakossági adatgyûjtések módszertani és fogalmi harmonizációját készíti elõ (standard kérdésblokkok kialakítása, az adatgyûjtések minõségének elemzése).

Megvalósítás:

♦

♦

A VÉKA- (változó életkörülmények adatfelvétel) adatfelvétel valamint a háztartásstatisztikai és munkaerõ-felvétel összehangolása érdekében a VÉKA-felvételt összekapcsoltuk a 2005-ben végrehajtott mikrocenzussal és az ehhez kapcsolódó jövedelemfelvétellel. A háztartás-statisztikai és a VÉKA-adatfelvételek összehangolásának elsõ lépéseként a 2006. évi kérdõívek összehangolását elvégeztük.

Értékelés: A lakossági adatgyûjtések összehangolására vonatkozóan részeredmények születtek, átfogó koncepció még nem készült. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a munkában más országokban is csak részeredményeket értek el. A társadalomstatisztika iránti igények szélesedése és mélyülése ugyanakkor a harmonizáció megvalósítását sürgeti.


♦

♦

Az európai társadalomstatisztikai rendszer fejlesztésében megnyilvánuló törekvéseket, az adatszolgáltatói terhek mérséklését és a költségtakarékosságot együttesen figyelembe véve stratégiát és munkaprogramot kell kidolgozni a lakossági adatgyûjtések fogalmi és tartalmi harmonizációjára. Ki kell alakítani azoknak a statisztikai módszereknek az alkalmazását, amelyek a felvételek összekapcsolását segítik.

27



S11301 Egészségügyi statisztika Irányelvek és célok: Az egészségügyi statisztika fejlesztése az Európai Uniós elõírások figyelembe vételével történik. A fejlesztési célok között kiemelkedõ szerepet kapott az egészségügyi statisztikát, valamint a munkahelyi egészség és biztonság statisztikáját felölelõ jogszabálytervezet („Proposal for a Regulation /EC/ of the European Parliament and of the Council concerning Community statistics on public health and health and safety at work”).

Elõkészítés, tervezés: Az egészségi állapot és az egészséget meghatározó tényezõk statisztikája terén részt veszünk az európai egészségfelmérés még rendelkezésre nem álló 3 moduljának (egészségügyi ellátórendszer, egészséget meghatározó tényezõk, háttérváltozók modulja) kifejlesztésében, valamint magyarországi adaptálásában. Megtörtént a munkabalesetek bejelentõrendszerének átalakítása, a munkabaleseti adatok feldolgozását jelentõs részben az Európai Uniós elõírásokhoz igazítottuk. Elindult a foglalkozási megbetegedések statisztikájának átalakítását célzó projekt.

Megvalósítás:

♦ ♦ ♦ ♦

Véleményeztük a „Proposal for a Regulation (EC) of the European Parliament and of the Council concerning Community statistics on public health and health and safety at work” címû jogszabálytervezetet. Pontosítottuk az OTH (Országos Területfejlesztési Hivatal) adatbázislista alapján az egészségügyi szolgáltatók regiszterét az adatszolgáltatói kör teljes körûvé tétele, valamint a kérdõívek GÉSA-rendszerbe történõ illeszkedése érdekében. Feldolgozásra kerültek az Eurostat ESAW-módszertana szerint a 2004. évi munkabaleseti adatok. Az európai egészségfelmérés három új modulja angol nyelven elkészült, valamint folyamatban van a modulok magyar nyelvre adaptálása.

Értékelés: Nemzetközi adatbázisok részére történõ adatszolgáltatásunk az igények mintegy 80%-át tudta kielégíteni.


♦ ♦

Elvégezzük a munkahelyi egészség és biztonság statisztikáját felölelõ jogszabálytervezet bevezetési folyamatából ránk háruló feladatokat. Részt veszünk a foglalkozási megbetegedések statisztikájának EU-s harmonizációját segítõ projektben, melyet az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet pályázott és nyert meg.

28


Statisztika

♦ ♦

Elvégezzük az európai egészségfelmérés 3 új moduljának fókuszcsoportos és pilot tesztelését, valamint a moduloknak az országos lakossági egészségfelmérésbe történõ beépítésének vizsgálatát az Országos Epidemiológiai Központ közremûködésével. Megvizsgáljuk a háziorvosi morbiditási adatok minõségét, és javaslatot dolgozunk ki az érintett partnerintézmények bevonásával a morbiditási adatgyûjtés kérdõívének továbbfejlesztésére, az Eurostat szakértõjével korábban készített tervezet alapján.

S114 A teljes körû és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése Irányelvek és célok: A teljes körû összeírások (népszámlálások, mezõgazdasági összeírások) nemzetközi ajánlásai, illetve elvárásai területén jelentõs módszertani változások várhatók. A nemzetközi tapasztalatok alapján az adatszolgáltatási terhek mérsékelése és a költségcsökkentés érdekében a teljes körû és nagymintás összeírásoknál az adminisztratív adatforrások bevonását szélesíteni kell.

Elõkészítés, tervezés: A 2010 körüli népszámlálásokra vonatkozó ENSZ-EGB regionális ajánlás tervezetét a Népszámlálási Szakmai Bizottság február végén Genfben tartandó ülésén véglegesíti, és a június közepén Párizsban megrendezendõ Európai Statisztikusok Értekezlete elé terjeszti. Ezzel párhuzamosan kodifikációs eljárás keretében folyik az Európai Parlament és Európai Tanács közös népszámlálási rendeletének elõkészítése. A rendelet kihirdetése 2007-re várható. Hasonló elõkészítõ munkák folynak a FAO irányításával a következõ általános mezõgazdasági összeírásról is, amelynek lebonyolítási éve várhatóan 2010 lesz.

Megvalósítás:

♦ ♦

♦

A teljes körû összeírások elõkészítésével foglalkozó nemzetközi munkabizottságok munkájában aktívan részt vettünk. A következõ népszámlálás elõkészítésérõl készült dokumentum alapján döntés született arról, hogy a teljes körû összeírást a lehetõ legnagyobb mértékben regiszterek és egyéb adatgyûjtemények adatainak átvételével kell kiváltani. Az egyes, regiszterekbõl át nem vehetõ témakörökben az adatigényeket reprezentatív felvételekkel kell kielégíteni. A regiszterek adattartalmának áttekintésébõl megállapítottuk, hogy a népszámlálási alapinformációknak jelenleg kevesebb mint fele szerepel valamelyik hazai regiszterben. Az adminisztratív nyilvántartások adatainak átvételéhez szükséges technikai feltételek megteremtése érdekében megtörtént a kapcsolatfelvétel a Belügyminisztériummal a címek szabványosítása tárgyában.

29




♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A következõ népszámlálási és mezõgazdasági összeírási ciklusra vonatkozó nemzetközi dokumentumtervezetek, dokumentumok értékelése, a teljesítési feltételek vizsgálata. Az adminisztratív nyilvántartások jellemzõinek, adattartalmának további vizsgálata a statisztikai célú alkalmazhatóságot illetõen. Az adminisztratív adatállományok felhasználását biztosító technológiai feltételek meghatározása. Népszámlálási elõkészítõ bizottság létrehozása. Kísérleti felvételek, próbaösszeírások elõkészítése.

30


Tájékoztatás

II.2. Tájékoztatás S203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése Irányelvek és célok: A Tájékoztatás stratégiai terület alá tartozó S201 és S202 fõirányokban eddig végzett munkák lezárultával egy új, a tájékoztatás modernizációjával átfogóan foglalkozó fõirány indult (S203). Az új fõirány stratégiai alapdokumentuma (ld. Szöveggyûjtemény [7]) a felhasználói igények és vélemények szervezett és rendszeres mérésén alapuló, egységes és felhasználóbarát, a kor technikai vívmányainak megfelelõ tájékoztatási tevékenység kialakításának fejlesztési feladatait fogalmazta meg.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT 2005 decemberében megtárgyalta, és módosításokkal elfogadta a tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervet.

Megvalósítás: Az S201 (A területi tájékoztatás egységes rendszerének kialakítása a változó területi információs igények figyelembevételével) fõirány keretében az SFT 2004 szeptemberében megtárgyalta és elfogadta a KSH területi tájékoztatási rendszerérõl készült helyzetértékelést, a határozati javaslatban foglalt feladatokat végrehajtottuk, a kidolgozott szabályzatok nem léptek életbe. A területi tájékoztatás fejlesztési feladatait az S203 fõirány stratégiai tervében újradefiniáltuk, hangsúlyozva a szabályzatok megalkotására vonatkozó igényt. Az S202 (Az elektronikus tájékoztatási formák kiterjesztése) fõirány keretében az SFT 2005 májusában megtárgyalta és elfogadta Az adattárház és a tájékoztatási adatbázis fejlesztése címû elõterjesztést. Az S203 fõirány stratégiai tervében további célokat fogalmaztunk meg az elektronikus tájékoztatási formák fejlesztésére vonatkozóan. 2005. november-decemberben sor került a gyorstájékoztatók tartalmi felülvizsgálatára a felhasználói igényeknek megfelelõen, megvalósul a 2006. évi tájékoztatók STADAT-hoz (KSH internetes szolgáltatásának adatbázisa) kapcsolódása.

Értékelés: Elkészült a Tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése címû stratégiai alapdokumentum, mely alapján 2006-ban elindulhatnak a konkrét fejlesztési feladatok és projektek.

31



Soron következõ feladatok: A felhasználói elégedettség mérésének rendjére vonatkozó projektet indítása, a KSH új kiadványportfóliójának kialakítása, a kiadványok tartalmi és formai megújítása, az elektronikus tájékoztatási formák fejlesztése, a tájékoztatási feladatok ellátásához szükséges szabályok és szabványok kidolgozása.

32


Szolgáltatás

II.3. Szolgáltatás S301 A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása Irányelvek és célok: Az értékelési idõszakban munkánk fókuszában az egyközpontú, de többablakos szolgáltatási modell kiépítése állt. Ennek keretében a KSH szervezeti egységeinek szolgáltatás folyamatában betöltött szerepének meghatározása, újrarendezése. Prioritásként kezeltük a szakmai szolgáltatói tevékenységek nyilvántartásának kialakítását.

Elõkészítés, tervezés: A fõirányban az SFT 2005 januárjában tárgyalta és elfogadta „A statisztikai szolgáltatások új koncepciója” c. dokumentumot (ld. Szöveggyûjtemény [8]). Feladatként egy pályázatfigyelõ rendszer kiépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítését, illetve a statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztését célzó projekt indítását tûzte ki az SFT.

Megvalósítás: Az SFT döntése nyomán megalakult a Statisztikai szolgáltatások osztálya az eltelt 10 hónap alatt részt vett a KSH szolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályozási környezet megújításában. 2005 közepétõl az egycsatornás szolgáltatási rendszer kisebb zökkenõkkel a gyakorlatban is megvalósult. A célul tûzött egységes nyilvántartási rendszer kiépítését, az idõközben bevezetésre került IGAR- (integrált gazdálkodási rendszer) rendszerbe való integrálását megkezdtük. A rendszer indításának várható idõpontja 2006 májusa. A KSH on-line szolgáltatási tevékenységének továbbfejlesztésére (többek között egy új online könyvesbolt kialakítására) a szakmai és pénzügyi javaslatokat kidolgoztuk.

Értékelés: A célul kitûzött egycsatornás, de többablakos szolgáltatási rendszer kiépült, mára annak szabályozási háttere biztosított. A szolgáltatási folyamatok szervezett keretek közt, dokumentáltan folynak. A hivatal teljes szakmai bevételszerzõ tevékenységének egységes nyilvántartása az alábbiak szerint valósult meg: ♦ A végzett szolgáltatásokról, az Információszolgálat térítéses tevékenységérõl, valamint a szakfõosztályok és a régiós igazgatóságok bevételszerzõ tevékenységrõl teljes körû nyilvántartás van. Ezen nyilvántartási tevékenység kommunikálása a vezetõség felé sajnos nem volt megfelelõ.

33



♦

A nemzetközi bevételekkel kapcsolatos nyilvántartás az információ nem megfelelõ áramlása miatt késõbb vált teljessé. ♦ A hivatal teljes szolgáltatási tevékenységét (is) támogató CRM-rendszer elsõ átadása, oktatása megtörtént. A szolgáltatások elõállításában közremûködõ szervezeti egységek motiválása nem kellõen megoldott, a jelenlegi rendszer fejlesztésre szorul. A pályázatfigyelõ rendszer kiépítését vizsgáló projekt indítása a projektben résztvenni kívánó szakértõ kollégák hiányában nem tudott elindulni.

Soron következõ feladatok: A fõirány keretében a 2006 elején elfogadásra került KSH Tájékoztatási stratégiával összhangban „A statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztése” tárgyban a megvalósítást megalapozó projektterv kerül benyújtásra.

34


Hivatali kapcsolatok

II.4. Hivatali kapcsolatok S401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása Irányelvek és célok: Jól mûködõ, bejáratott csatornákkal rendelkezõ kapcsolatrendszer kialakítása az adatszolgáltatókkal, amely mindegyik fél számára képes a szükséges, esetenként változó tartalmú információmennyiséget biztosítani.

Elõkészítés, tervezés: A stratégiai tervdokumentum elkészült (ld. Szöveggyûjtemény [9]), azt az SFT 2006 februárjában megtárgyalta, a dokumentumban foglaltakról megvalósíthatósági tanulmány készítését írta elõ. A megvalósíthatósági tanulmánynak az SFT döntése szerint az adatszolgáltatói csoportokat, az egyes csoportoknál alkalmazandó kapcsolatjavító eszköztárat kell tartalmaznia. Az eszköztár mûködtetésérõl feladattervet, az adatszolgáltatói terhelés fogalmának meghatározására, mérési lehetõségeinek vizsgálatára pedig projekttervet kell készíteni.

Megvalósítás: A megvalósíthatósági tanulmány valamint a projektterv elkészült, az SFT 2005 márciusában – kisebb módosításokkal – elfogadta. Az elkészült tervdokumentumot véleményezték a KSH szakfõosztályai, igazgatóságai, a Lakossági Adatgyûjtési Kollégium és az Adatgyûjtési koordinációs bizottság, valamint egy adatszolgáltatókból álló tesztcsoport. Az SFT-nek az anyag szerkezetére vonatkozó döntése után a megvalósíthatósági tanulmány elkészült. „Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése” c. projektterv elkészült, a projektvezetõre és a projekt mûködésére vonatkozó javaslat elfogadásra került.

Értékelés: A fõirány nyomán megvalósuló feladatok – kapcsolatjavító programok, adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése – még nem érték el azt a stádiumot, amikor eredményeik mérése aktuális lenne. A teljesítménymutatók közül azonban „Az adatszolgáltatások megvalósulásának folyamatos mérése” a GÉSA-körbe tartozó jelentéseknél 2005 februárjában elkezdõdött az Adatgyûjtési koordinációs bizottság részérõl.

35



Soron következõ feladatok: 2006 áprilisától indul a kapcsolatjavító eszközök alkalmazása a feladatterv szerint, valamint „Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése” c. projekt megvalósítása, melynek végterméke: ♦ a fogalom, a tényezõk meghatározása, ♦ az indikátorok meghatározása ♦ a 0. állapot meghatározása, a további mérések ütemterve, 2006. november végéig.

S402 Az EU-együttmûködés szervezeti és döntési rendszerének kialakítása Irányelvek és célok: Az EU tagjaként részesei vagyunk az Európai Statisztikai Rendszernek, és részt veszünk az EU-nak a statisztikával kapcsolatos jogalkotási munkájában. A fõirány célkitûzései: ♦ Az uniós fórumokon a hivatalos magyar álláspont kialakítására és képviseletére vonatkozó rend kidolgozása, az ehhez kapcsolódó információáramlás és a belsõ, valamint a külsõ koordináció rendjének kialakítása. ♦ A statisztikai tevékenységet támogató EU-s pályázatokon való részvétel rendjének a kialakítása.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT 2005 júniusában vitatta meg a fõiránnyal kapcsolatos elõterjesztést. Az SFT megállapította, hogy az elõterjesztés hasznos útmutatást ad az EU-s feladatok ellátásához.

Megvalósítás: Az SzMSz (Szervezeti és Mûködési Szabályzat) vonatkozó része leírja az ülések elõkészítésének, az üléseken való részvétel, valamint az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottsággal való kapcsolattartás általános szabályait.

Értékelés: Minden uniós ülésre megfelelõen egyeztetett tárgyalási álláspontok készültek.


♦ ♦ ♦

Az EU-kapcsolatok külsõ és belsõ ügyviteli és koordinációs rendjének kidolgozása. A teljesítménymutatók aktualizálása 2006 folyamán. Az EU-munkakapcsolatok tapasztalatainak kiértékelése.

36


Hivatali kapcsolatok

S403 A KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban Irányelvek és célok: A hivatal statisztikai módszertant auditáló szerepének – mint a koordináció új eszközének – kialakítása, a statisztikai módszertani szabályok, szabványok érvényesítése a hivatalos statisztikai szolgálatban. Az OST (Országos Statisztikai Tanács) mûködésének, funkciójának átalakítása úgy, hogy az OST-nek a KSH-t segítõ szakmai, tanácsadói, véleményezõ funkciója kiegészüljön tényleges felügyeleti tartalommal.

Elõkészítés, tervezés: Az elõkészítõ munka során felmértük a KSH koordinációs, ellenõrzõ szerepével, az OST mûködésével, és a statisztikai munka hatékonyságával foglalkozó kérdéseket. A vélemények begyûjtése, azok megismerése alkalmas volt arra, hogy azok komplex áttekintésével tovább lehessen haladni. Ennek alapján került sor a Stratégiai terv kidolgozására (ld. Szöveggyûjtemény [10]), melyet az SFT 2006 januárjában megtárgyalt, és döntött, hogy a további munkák projekt keretében folytatódjanak.

Soron következõ feladatok: A KSH szerepének erõsítése rövid távú intézkedések útján projekt feladatai az alábbi szerint kerültek felosztásra. 1. Rövid távon megvalósítható feladatok: ♦ Az állami statisztikai szolgálat szervezeteitõl rendszeres tájékoztatáskérés. ♦ OSAP (Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program) összeállításnál intenzívebb módszertani felügyelet. ♦ OST mûködésének módosítása (munkaterv, gyakoribb ülésezés, munkabizottságok felállítása). 2. Új jogszabályi környezetben új KSH-mûködési modell kialakítása: ♦ Javaslat kidolgozása a KSH funkcióit érintõ jogszabályi környezet fejlesztésére, módosítására. ♦ A KSH módszertani és szakirányítása a statisztikai szakszolgálatban. ♦ A KSH ellenõrzõ, hitelesítõ funkciói és azok gyakorlásának módja. ♦ Az OST mûködésének modernizációja.

37



II.5. Szervezet S501 A régiós szervezeti mûködés fejlesztése Irányelvek és célok: Az új típusú regionális szervezeteket korszerûbb szervezeti struktúrával kell beilleszteni a hivatali munkamegosztási rendszerbe. El kell érni, hogy az igazgatóságok ne csupán adatgyûjtõ és -feldolgozó centrumok legyenek, hanem váljanak alkalmassá teljes körû kompetenciaközponti feladatellátásra. Folyamatosan elemezni kell a szervezeti modernizáció megvalósulásának eredményeit és nehézségeit, a hivatali mûködés keretei közé illesztve.

Elõkészítés, tervezés: A projekt elsõ szakasza 2005. február 15-n lezárult, a regionális szervezeti egységek megkezdték mûködésüket. A tervezésnek ezért arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy mindazok a projektek, amelyek az igazgatósági tevékenységet közvetlenül érintik összhangban legyenek a szervezeti modernizáció középtávú céljaival. Különösen fontos a projekt eredményeképpen létrejött döntéselõkészítõ fórumok (Adatgyûjtési Bizottság, Távmunkatanács) mûködésének figyelemmel kísérése, javaslataiknak a projektekbe, illetve a kialakult szervezeti rendbe történõ illesztése.

Megvalósítás: A vizsgált idõszakban a legnagyobb hangsúlyt azoknak a feladatoknak a teljesítésére fordítottuk, amelyek megvalósítása a projekt elsõ szakaszának lezárása idõszakában nem volt zökkenõmentes. A létrehozott bizottságok segítségével folyamatosan elemeztük a szervezeti átalakulásnak a statisztikai szakmai munkára gyakorolt hatását, következményeit: ♦ A Távmunkatanács bevonásával, valamint a szervezeti keretekbe illesztve javultak a távmunkavégzés feltételei. A tervezett határidõhöz viszonyítva háromhónapos késéssel valósult meg a távmunkások nagyobb leterhelését lehetõvé tevõ technikai háttér kialakítása. Jelenleg is megoldatlan feladat a távmunkások rendkívül egyenlõtlen terhelésének kiegyenlítése, amely egyrészt az igazgatóságok vezetõitõl igényel munkaszervezési intézkedéseket, másrészt a tervezett informatikai beruházás teremti meg a szabályozási, ellenõrzési feltételeket. ♦ A humánpolitikai intézkedések átgondolt megvalósítása elõsegítette a tervezettnél magasabb létszámmegtartást. A szervezett utaztatás szerzõdésekkel alátámasztott feltételeit megteremtve az utaztatás nem okoz gondot a hivatali munkavégzésben. Az új típusú munkavégzés (távmunka) nem csak a hivatalban, hanem a hivatalon kívül is elismerést váltott ki, példaértékûnek tekintik ennek az atipikus foglalkoztatási formának kialakítását a közszférában.

38


Szervezet

♦

♦

♦

A kompetenciaközponti feladatellátás két típusa kialakult az igazgatóságokon, de az áttörés szintû változásoknak a tervei még nem készültek el. Minden bizonnyal elnökségi színtû döntésre és új projekt indítására van szükség annak érdekében, hogy a termelési folyamatot szélesebben átfogó – kiterjedtebb – kompetenciaközponti feladatellátás és munkamegosztás alakuljon ki a hivatalban. A koordinációs kompetenciaközponti feladatellátás eredményeit ellentmondásosan értékelik a szervezeti egységek, véleményük szerint az egyes adatgyûjtésekre, konkrét feladatokra vonatkozó koordináció a központi és területi egységek között javult, ugyanakkor hiányolják azt az átfogó koordinációt, amit korábban szervezeti egység végzett a hivatalban. Az elektronikus adatgyûjtésben nem sikerült elérni a tömeges kiterjesztést, ugyanakkor a napi mûködést akadályozó technikai nehézségek elhárultak. Meg kell vizsgálni – az APEH példája alapján – annak a lehetõségét, hogy a meghatározó adatszolgáltatói körben milyen körülmények megteremtése esetén lehet elõírni a jelenetõs létszám-megtakarító hatású elektronikus adatszolgáltatás kötelezõvé tételét. Megteremtettük a technikai feltételeit a gazdálkodás centralizálásának, munkaerõ felszabadításának a funkcionális feladatellátás területérõl. Minden régióközpontban két gazdálkodással foglalkozó munkatársat statisztikai területre átirányítottunk.

Értékelés: A legfontosabb teljesítménymutató a lakossági és postai úton megvalósuló adatgyûjtések eredményességének javulása. Minden várakozással ellentétben az adatszolgáltatói kapcsolatokban, – az adatminõségben még átmeneti romlás sem következett be. Az új szervezet a létrehozás évében képes volt két kiemelt feladat – mikrocenzus, GSZÖ- (gazdaságszerkezeti összeírás) zavartalan ellátására a munkatervi feladatok maradéktalan teljesítése mellett. Megvalósult a funkcionális feladatok ellátásának koncentrációja.

Soron következõ feladatok: A kompetenciaközponti feladatok kiterjesztése érdekében projekt indítása célszerû.

S502 Programtervezési és értékelési rendszerek Irányelvek és célok: Legyen mérhetõ a KSH-ban az egyes feladataink megvalósítására fordított erõforrások mértéke; feladatfinanszírozási elvû program tervezési és értékelési rendszer kidolgozása. A TEVE-alkalmazás továbbfejlesztése, hatékonyabb szoftverrendszerrel történõ felváltása, az erõforrás-tervezési módszertan kialakítása és a hivatali munkafolyamatokba történõ szerves integrálása. A létrejövõ rendszer lényege az, hogy biztosítani tudja a kétirányú programtervezés iterációját és hatékony eszközül szolgáljon az erõforrás-elemzési, vezetõi kontrolling jellegû tevékenységhez.

39



Elõkészítés, tervezés: 2004–2005 fordulóján létrejött a programok és a tevékenységek nómenklatúrája, illetve az ún. TEVE-rendszerrel elkészült a KSH elsõ, éves összesített szintû erõforrás-tervezésének végrehajtása. Elkészült a projektterv és a projektindító dokumentum (ld. Szöveggyûjtemény [11]), amely tartalmazza a hivatal új programtervezési rendszerének kialakítására vonatkozó, fejlesztési feladatokat.

Megvalósítás: A projekt vezetõje 2005 áprilisában nyújtott be elõrehaladási jelentést az MPI számára, amelyben az addig elvégzett pályáztatási, kiválasztási feladatokról, a szállítóval történõ szerzõdéskötésrõl illetve az elkészült mûszaki-szakmai feltételrendszerrõl és a projekt mûködésének további irányairól számolt be. A projektzáró dokumentumot (ld. Szöveggyûjtemény [12]) az SFT 2005 szeptemberében tárgyalta meg és fogadta el. Az SFT ülésén néhány kiegészítendõ, elvégzendõ feladatot is megfogalmaztak a projektvezetõ felé, amelyek teljesítésérõl 2005 októberében nyújtott be jelentést az SFT részére. A projektzáró dokumentum utalt arra, hogy a további fejlesztési feladatok az eredeti célkitûzéseknek megfelelõen a KSH szervezeti hierarchiájában, a szokásos feladatok közé kerültek az Igazgatási és tervezési fõosztály Program- és erõforrás-tervezési osztályán. A megvalósítás folyamata technikailag a programtervezési szoftver – Oracle EPB (vállalati tervezõrendszer) – telepítését és a rendszer beüzemelését, testre szabott kialakítását célozta. A meglévõ 2005. évi tervadatok betöltését és a munkaidõ-információk illesztését is sikeresen végrehajtottuk. A programtervezési teszt keretében az OSAP 2006. évi tervadatait rögzítettük a mûködõ rendszerben, rendszerbemutató prezentációkat pedig a programtervezéssel foglalkozó munkatársak részére, 4 alkalommal tartottunk. Az egész napos tanfolyamokon több mint hetvenen vettek részt. A mûködtetés dokumentációjának átadása részben megtörtént. Az éles üzem megkezdésére 2005. június végéig kellett volna sort keríteni, az informatikai fejlesztés elhúzódása miatt ezt azonban csak a nyári szabadságok után, 2005 augusztusában tudtuk elérni. Az õszi, 2006-ot érintõ hivatali tervezés elindítása után a mûködési nehézségek miatt a szállítócég szakemberei megkerülõ megoldással tették lehetõvé az adatok biztonságos betöltését, mert a rendszer az éles adatbevitelt az alkalmazás saját felületén keresztül kockázatosan kezelte.

Projekttermékek: A programtervezés módszertani háttere és eljárása kidolgozásra került, kiadásra került a kapcsolódó elnöki elõírás, felülvizsgáltuk a tevékenységek és programok nómenklatúráját, utóbbiból létrehoztuk a hasznosulási információkkal is ellátott és mindenki számára elérhetõ PENOR-t (programelemnómenklatúra-rendszer). Elkészült a 2006. évi munkaprogram tervezési feladataihoz az ütemterv és a feladatokat részletesen taglaló végrehajtási útmutató, elkészült az EPB más hivatali informatikai rendszerekhez kapcsolódását leíró rendszerterve, elkészült a funkcionális dokumentáció, az üzemeltetési dokumentáció és az adatbevitelt végzõ

40


Szervezet

illetve lekérdezéseket, jelentéseket készíteni jogosult felhasználók felhasználói kézikönyve. A rendszer segítségével a KSH 2006. évi munkaprogramterve elkészült. Az EPB rendszer automatikusan, informatikus beavatkozása, rendszeres felügyelete nélkül, át tudja venni az EMU (elektronikus munkaidõ-nyilvántartó és ráfordítás-elszámoló rendszer) által végzett munkaidõ-nyilvántartás havonta zárásra kerülõ tényadatait, a META-rendszerbõl közvetlenül építkezve átveszi a programstruktúra, a tevékenységstruktúra és a szervezeti hierarchia változásait is, az IGAR-rendszer adatainak csatlakoztatása folyamatban van.

Értékelés: A teljesítménymutatók a következõk: ♦ A 2006. évi munkaprogram elkészítéséhez élesben mûködõ programtervezõ, értékelõ, monitoringszoftver telepítése minden érintett szervezeti egységnél részben teljesült, hibák vannak, amelyek felmerülése miatt a szállító jelenleg is, a szavatossági igényünk körébe esõ munkát végez a hivatalban illetve a rendszer up-grade-jét készíti elõ. ♦ Az üzemszerû mûködést biztosító részletes kezelési útmutató kidolgozása: a használathoz szükséges dokumentumok eljutottak a felhasználókhoz. ♦ A programtervezés és értékelés ügyrendi szabályzatának a kidolgozása megtörtént és alkalmazásban van. ♦ A rendszer használatát részletesen bemutató oktatást biztosítása minden érintett részére végrehajtottuk.

S503 Humánerõforrás-fejlesztés Irányelvek és célok: A Humánerõforrás-fejlesztés stratégia (ld. Szöveggyûjtemény [13]) célkitûzései közül a vizsgált idõszakban a képzési rendszer fejlesztése, a vezetõi információs rendszer kialakítása kapott hangsúlyt.

Elõkészítés, tervezés: Az SFT 2005 májusában hagyta jóvá a Humánerõforrás-fejlesztés stratégiáját, mint követendõ elvi irányt az emberi erõforrás hatékonyságának növelésére, melynek végrehajtását nem projekt formában, hanem a hivatali tevékenység részeként kell megvalósítani.

Megvalósítás:

♦

Beindult a szakmai képzések folyamata, a hivatal új átfogó képzési rendszere a KSHISKOLA, amelyben az Elnökség jelölte ki a hivatal számára legfontosabbnak tartott fõ képzési területeket. A fõ statisztika-szakmai ismeretek mellett a minõségi munkavégzés fejlesztéséhez hozzájáruló kiegészítõ képzésekre is sor kerül.

41



♦

♦ ♦ ♦

Ezekre az Oktatási osztály egy 95 programot tartalmazó programkínálatot dolgozott ki. • A 2006-os Képzési naptárba 22 szakmai tanfolyam, 5 vezetõképzõ tréning, és 2 újbelépõknek szóló program került be. • Jelenleg az elsõ tanév az Elnökség által jóváhagyott és elrendelt programjaira történõ delegálás folyik. • Emellett a KSH-ISKOLA már folyamatosan mûködik. Lezajlott egy többnapos tanfolyam a nemzeti számlákról, két vezetõképzõ tréning, az újbelépõk alapképzése, valamint több informatikai kurzus is. Márciusban indul egy-egy tanfolyam a statisztikai elemzésrõl, az Adattárházról, s folytatódik az újbelépõk tavaly megkezdett képzése. A felvételi rendszer bevezetése és folyamatos fejlesztése lehetõséget adott: • a jelentkezõk szakmai ismeretek alapján történõ kiválasztására, valamint • az új munkaerõt igénylõk számára a szélesebb körbõl történõ kiválasztására, • a felvételi gyakorlati tapasztalat alapján a folyamat továbbfejlesztése, illetve finomítása is szükségessé vált. Kialakult az egységes humánerõforrás-információs és -nyilvántartási rendszer. A teljesítményértékelés rendszerének felülvizsgálata megkezdõdött, ami elsõ körben szigorítást és az egységes értelmezést helyezte elõtérbe. A szakmai karrierépítés egyes elemei – így a vezetõ-utánpótlás kiválasztása és képzése – már mûködnek, de a teljes rendszer kialakítására még nem került sor.

Értékelés: A humánerõforrás hatékonyságának növelését és mobilitásának fokozását a képzések beindítása biztosítja. A kiválasztási és pályázati rendszer bevezetése létrehozta a feltételeket ahhoz, hogy a legjobb jelöltek kerüljenek felvételre a KSH-ba. Az információs és nyilvántartási rendszer egységesítése megtörtént, ami a adatszolgáltatás megbízhatóságát és gyorsaságát jelentõs mértékben javította.. A vezetés számára biztosított HR-adatszolgáltatás rendszeressé vált.


♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A belsõ kommunikációs rendszer kialakítása, az ügyfélszolgálati jellegû feladatok megszervezése. A meglévõ információs és informatikai háttér aktualizálása és korszerûsítése. A munkaértékelés átfogó rendszerének megújítása, a teljesítményértékelés (az egyéni követelmények), a minõsítés és a képzés összekapcsolása, az ösztönzési, elismerési rendszer figyelembe vételével. A képzési programok minõségbiztosítása. A KSH-ISKOLA folyamatos, ciklikus mûködtetése.

42


Szervezet

S504 Belsõ ellenõrzési rendszer korszerûsítése Irányelvek és célok: A belsõ ellenõrzési rendszer jogszabályi változásoknak megfelelõ átalakítása, a belsõ ellenõrzési tevékenység szabványosítása, egységes módszertani útmutató alkalmazása, az ellenõrzés szabályainak kézikönyvbe foglalása. A végrehajtott szervezeti átalakítás következtében elkerülhetetlenné vált az ellenõrzési feladatoknak a megváltozott környezethez való igazítása.

Elõkészítés, tervezés: A legjelentõsebb elõfeltételt a belsõ ellenõrzést támogató integrált informatikai rendszer bevezetése jelenti, melynek koordinációs és harmonizációs feladatait a Pénzügyminisztérium (PM) végzi. A PM az EU-bizottsági engedélyt követõen kiírta a pályázatot a belsõ ellenõrök számára kifejlesztendõ IT-támogatás megvalósítására. A rendszernek végig kell követnie az ellenõrzési folyamatokat a kockázatelemzéstõl a megtett intézkedések dokumentálásáig, támogatnia kell a belsõ ellenõrzési nyilvántartási kötelezettségek teljesítését.

Megvalósítás: A belsõ ellenõrzési rendszer korszerûsítésének egyik súlyponti részét képezi a korábbi „Belsõ ellenõrzési szabályzat”-ot felváltó „Belsõ ellenõrzési kézikönyv”. A kézikönyv komplex rendszerbe foglalja a belsõ ellenõrzési standardokat, normákat, az ellenõrzési folyamatokat, az alkalmazott iratmintákat, a dokumentálás rendjét. A PM elõírásainak megfelelõen elkészült és jóváhagyásra került. Közzététele a KSH intranetrendszeren keresztül valósult meg, iránymutatást adva a felügyelt intézmények számára is. A hivatalban végrehajtott szervezeti átalakítás szükségessé tette a kézikönyv felülvizsgálatát, mely 2005-ben megtörtént. Módosítására a jogszabályi változásokat és további terminológiai egységesítést tartalmazó, PM által aktualizált változat közzétételét követõen a közeljövõben kerül sor. 2005-ben jogszabályi elvárásoknak is eleget téve, jóváhagyásra került a belsõ ellenõrzés hosszú távú stratégiai terve, mely az éves tervezés megalapozását is szolgálja. A 2006. évi ellenõrzési terv a kézikönyvben dokumentált kockázatelemzésre alapozva került összeállításra. A 2005. évi ellenõrzések dokumentálása, nyilvántartása szintén a kézikönyvben lefektetett új elvek és eljárások szerint történt, elõrelépve a minõségbiztosítás megvalósításának irányába.

Értékelés: A belsõ ellenõrzési rendszer megújítása az új standardok, normák bevezetésével jelentõs minõségi változást is eredményezett. A végrehajtott ellenõrzések száma és az igénybe vett ellenõri nap a tervezettnél magasabb volt. A bevezetésre tervezett elektronikus rendszer elõrelépést jelent az ellenõrzés különbözõ

43



szakaszai idõráfordításának regisztrálásában, a feltárt hiányosságok és a megszûntetésükre tett intézkedések összekapcsolásának megvalósítása terén egyaránt.


♦ ♦ ♦

A PM iránymutatását követõen a „Belsõ ellenõrzési kézikönyv” – a belsõ és külsõ módosítási igényeket egyaránt kielégítõ – aktualizált változatának elkészítése, jóváhagyása. Projektindító dokumentum elkészítése az elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetésére. A hivatali stratégiai célokat figyelembe vevõ, kockázatelemzésen alapuló, az érintett szervezeti egységek bevonásával megvalósuló 2007. évi tervezés.

S599 Irányítási rendszerek fejlesztése Irányelvek és célok: A KSH stratégiájában a szervezetfejlesztésre vonatkozó 10 irányelv az eltelt idõszakban hasznos iránytûnek bizonyult, érvényességét legalább a stratégiai tervidõszak végéig érdemes fenntartanunk. A jelen beszámolási idõszakban az alapozó munkákat végeztük el. A pozitív hozadékokra a következõ években számítunk.

Elõkészítés, tervezés: Ez a stratégiai fõirány valójában egy fejlesztési keretet ad különbözõ fejlesztési feladatoknak. Ezért témánként eltérõ elõkészítés, tervezés és elõhaladás történt ezen a területen. ♦ A szakmai döntési fórumok szerepét és mûködését több elõterjesztésben vitatta meg az SFT. A véglegesítést széles körû szakmai konzultáció elõzte meg. ♦ Az integrált gazdálkodási rendszer (IGAR) projekt indítóját (ld. Szöveggyûjtemény [14]) 2005. februárjában hagyta jóvá az SFT. Az elõkészítési munka több mint hat hónapig tartott, több potenciális szállító termékét vizsgáltuk meg és nagy körültekintéssel határoztuk meg a pályáztatás feltételeit. ♦ Az EPB több alkalommal szerepelt az SFT ülésein, a potenciális külsõ szállítók bemutató prezentációkat is tartottak az elõkészítés folyamatában. A megvalósításhoz részletes projektterv készült, amelyet az SFT 2005 márciusában fogadott el. ♦ Az elektronikus munkaidõ-nyilvántartás (EMU) bevezetése nem elõzmények nélküli volt a KSH-ban. Az új rendszer megtervezésének kulcs kérdése volt a KSH szinten egységes nómenklatúrák használata, amelynek szinkronba kellett kerülnie az egységes programtervezési rendszerrel (EPB). ♦ A vezetési információs rendszer (VIR) kiépítését két ütemben terveztük. Az elsõ ütem elõkészítõ munkája keretében 10 vezetõvel folytattunk igényfeltáró interjút. Az elsõ ütem tartalma a mûködési modell és a rendszerkoncepció kialakítása, a másodiké a számítógépes információrendszer megtervezése és üzembeállítása, valamint a

44


Szervezet

♦

mûködtetéshez szükséges feltételek és eljárások életbeléptetése. A munkákat külsõ szakértõi cég támogatásával végeztük. A KSH-ban alapvetõ újdonságnak számított az a célkitûzés, hogy a fejlesztési eredményeket majd a KSH kulcstevékenységeit jól felépített, több szempontot figyelembe vevõ mutatószám rendszer használatával mérjük. Külsõ szakértõk közremûködésével elõtanulmányokat folytattunk, és a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (BSC) kipróbálása mellett döntöttünk.

Megvalósítás:

♦

♦

♦ ♦ ♦ ♦

A szakmai döntési fórumok kérdéskörét az SFT 2005 januárjában zárta le. A tárgyév októberében kiadott új SzMSz meghatározta a „Testületek” és „Állandó munkabizottságok” felépítését, feladat- és hatáskörét. A szakmai problémák megoldását és nívós döntés-elõkészítések létrehozását szolgálják a testületek, ezek: a Vezetõi Tanácsadó Testület, a Tudományos Tanács, a Vezetõi Kollégium és a Szakmai Kollégiumok. Munkafolyamatba épített szerepük van az állandó munkabizottságoknak, amelyek a következõkbõl állnak: Adatgyûjtési Koordinációs Bizottság, Költségvetési Bizottság, Oktatási Bizottság és Stratégiai Fejlesztési Tanács. Az IGAR-projekt minden tekintetben szervezetten és a terveknek megfelelõen került végrehajtásra. A technikai záródokumentum elfogadására 2005 decemberében (ld. Szöveggyûjtemény [15]), a szakmai záródokumentum elfogadására 2006 márciusában került sor. Az EPB az Oracle cég egyik gyári termékét felhasználva került implementálásra a KSHban. A megvalósított és használatba vett rendszerérõl 2005. október végén kaptunk tájékoztatót. Az EMU-rendszer elkészítését és bevezetését 2005 februárjában hagyta jóvá az SFT. A VIR-projekt elsõ ütemérõl összefoglaló jelentés 2005 májusában készült el, amelyet az SFT elfogadott. A további munkákat a finanszírozás lehetõségeitõl tette függõvé. A BSC-rendszermodellt három témakör bevonásával pilot projekt keretében állítottuk fel. Elkészítettük a témakörökhöz tartozó mutatószám rendszereket és a karbantartási szisztémát (ld. Szöveggyûjtemény [16]). A kiterjesztésre vonatkozóan megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk (ld. Szöveggyûjtemény [17]). A pilot projekt zárójelentését az SFT elfogadta, de a további munkálatokhoz nem járult hozzá.

Értékelés:

♦ ♦

A szakmai döntési fórumok rendszere felállt, mûködésük kielégítõ. A stratégiában teljesítménymutatóként szerepel az IGAR-rendszer bevezetése, amely minden tekintetben megfelelt a várakozásnak. Az adott határidõs költségkereten belül komplex és integrált gazdálkodási rendszert vezettünk be, melynek segítségével el tudtuk végezni a 2005. évi költségvetési pénzügyi zárási feladatokat. A rendszer minden modulja élesen üzemel, így párhuzamos próbaüzemszerû mûködtetésre nincs szükség. A rendszer bevezetése a pénzügyi és gazdálkodási feladatokat szervezettebbé, pontosabbá tette. Az igazgatóságokon gyakorlatilag megszûntek a szatellit kis pénzügyi szervezeti egységek, ez a centralizáció közel 50 fõs létszám-megtakarítást ered-

45



♦

♦ ♦

ményezett. A hivatal központi Gazdálkodási fõosztályán a munkafolyamatok racionalizálásából adódóan további 20 fõvel volt csökkenthetõ az adminisztratív létszám. Az EPB-rendszer adatfeltöltése megtörtént, a 2006. év kapacitástervezését már ezzel az új rendszerrel végeztük el. Annak ellenére, hogy a mûködés beindítása során számos problémával találtuk magunkat szemben, a rendszer használatának elõnyei nyilvánvalóak. A rendszer jelenlegi állapotát nem tekinthetjük befejezettnek, a számítástechnikai problémák megoldására és adatkonszolidációra szükség van. Az EMU nyilvántartó rendszer számítástechnikailag mûködõképes, és hivatali szintû, teljes körû használata biztosított. Vizsgálandó a mûködtetés egyszerûsítése. A VIR esetében csak a rendszermodellezõ alapozó munkákat végeztük el. Ennek keretében az alábbi munkaanyagok készültek el: „Definíciós tanulmány”, „VIR-keretrendszer-koncepció” (ld. Szöveggyûjtemény [18]) és „Információ ellátási szabályzat”. Ezen túlmenõen elõzetes definiálásra került a javasolt informatikai rendszer technikai követelményei, amelyet „Az informatikai támogatás feltételrendszere” c. dokumentum tartalmaz. Az SFT döntése szerint a VIR-rendszerbe kell beépíteni a BSC hivatali makroszintû mutatóit. Ennek érdekében készült el „A KSH makroszintû BSCje” c. dokumentum. Ebbõl következõen az önálló BSC-rendszer kialakításának fejlesztési munkái is megszakadtak.

Soron következõ feladatok: Ezen stratégiai fõirány alá tartozó feladatokat a vezetõi igények és/vagy a KSH-val szembeni elvárások determinálják. Új igények megjelenésére számítani kell, azonban rövid távon a már megkezdett fejlesztések befejezése, illetve a rendszerekkel kapcsolatos változáskezelés a súlyponti kérdés. A jelentési idõszakban ismertté vált igények alapján, a tárgyévre vonatkozó feladatokat az alábbiakban lehet összefoglalni: ♦ Finomítani kell az IGAR-rendszer optimális használatát biztosító belsõ munkamegosztást, ki kell építeni az automatizálható rendszerkapcsolatokat. ♦ Meg kell oldani az EPB még fennálló számítástechnikai problémáit. Rugalmassá és interaktívvá kell tenni a tervezési rendszert. ♦ Egyszerûsítõ szervezési megoldásokat kell kidolgozni az EMU számára azon cél érdekében, hogy a nyilvántartási rendszer minél inkább a tényleges ráfordításokat tükrözze. ♦ Ki kell építeni a VIR-számítógépes informatikai rendszerét. Rendszermodulként kell kiépíteni a hivatali szintû BSC-mutatókat és azok kezelését. Tapasztalatokat kell szerezni a VIR hasznosíthatóságáról a döntési folyamatokban.

46


Informatika

II.6. Informatika S601 Szoftvereszköz-felhasználási stratégia Irányelvek és célok: A vizsgált idõszakban a szoftvereszköz-felhasználás területén elsõsorban az informatikai tevékenység azon irányelvei kerültek a fókuszba, amelyek a központi adatbázisok hatókörét növelik, kiterjesztik a szabványosított rendszerek használatát, növelik a költséghatékonyságot és az asztali számítógépes környezetben korszerû szolgáltatásokat biztosítanak a felhasználók részére. Természetesen ebben a fõirányban a feladatok egy része a jelentõs mûszaki-technikai fejlesztésekkel összhangban kerültek elvégzésre. A célrendszeren nem változtattunk, de a távmunka rendszer kiépítésével szemben támasztott hivatali igények szerint az ORACLE migráció ütemezését módosítottuk, egy évvel elõre hozva az adatbeviteli rendszerek, és más, az igazgatóságok munkáját támogató alkalmazások három rétegû architektúrára való migrálását. A célkitûzések közül a legjelentõsebb eredményt a párhuzamos funkcionalitások csökkentésével, a SAS-ORACLE migráció és az ORACLE háromrétegû adatfeldolgozási architektúra kialakításában értünk el.

Elõkészítés, tervezés: A KSH elnöke 2004. februárjában elfogadta az ORACLE-SAS-SPSS eszközfejlesztési stratégiát (ld. Szöveggyûjtemény [19]). Eddigi tevékenységünk az ebben foglalt célok elérésére és az itt kitûzött határidõk teljesítésére irányult. A munkavégzés alapjául emellett az alapdokumentum mellett az SFT által 2004 októberében elfogadott, a távmunkarendszer kiépítésérõl szóló elõterjesztés szolgált.

Megvalósítás: Az SFT 2005 szeptemberében elfogadta a fõirány keretében végzett munkákról és az elért eredményekrõl szóló elõrehaladási jelentést. Ennek alapján a fõbb eredmények: ♦ Az ORACLE-migráció egyes határidõinek egy éves lerövidítésébõl, és a migrációt akadályozó technológiai problémáknak a vártnál nehezebb és lassabb megoldásából adódott, hogy a tervezett idõre nem készült el SAS, SPSS, MSOffice és ORACLE termékek összehasonlító vizsgálata. A SAS-licencszerzõdést módosítottuk, ezzel – a szoftvereszközök készletét ésszerûen szûkítve – az éves licencdíjat 30 millió forinttal csökkentettük. Az alkalmazások migrálásával elértük, hogy az igazgatóságokon folyó munkavégzéshez nem szükséges SAS-modulok használata. ♦ A JAVA-adatbázist ORACLE RDBMS-be migrálták, megtartva a SAS eszközökkel való feldolgozás lehetõségét. A demográfiai lekérdezõ rendszert áttették ORACLEkörnyezetbe, és több, Blaise adatbeviteli rendszerrel rögzített adatgyûjtés adatait ORACLE-adatbázisba szerveztek.

47



♦ ♦

A vizsgált idõszakba képzéssel 20 alkalmazásfejlesztõ ismerte meg az ORACLE fejlesztõ eszközöket. Kialakították az ORACLE háromrétegû architektúra ideiglenes hardver- és szoftverinfrastruktúráját. Ez a migráció fejlesztési feladatait, a teszteket és oktatásokat, valamint az éles üzemû távmunka rendszer céljait szolgálja. Ennek üzemeltetése mellett jelenleg folyik a középtávon véglegesnek tekinthetõ infrastruktúra felépítése. Elkészültek az új rendszerben történõ fejlesztés és üzemeltetés alapdokumentációi, megtörtént az üzemeltetõk és a fejlesztõk egy részének képzése is. A Távmunkatanács igényeinek figyelembevételével a GSZR, a EMU, és több adatbeviteli alkalmazás, köztük a GSZÖ adatrögzítõ programjának migrációja megtörtént.

Értékelés: A fõirány teljesítménymutatói közül a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elsõ és a negyedik becsülhetõ meg. Egy SAS-felhasználóra jutó éves szoftverbérleti díj: 630 000 Ft. Egy ORACLE-felhasználóra jutó éves szoftver-karbantartási díj: 77 000 Ft. Az adatbázisban tárolt és az összes tárolt adat mennyiségének aránya: 2:3

Soron következõ feladatok: 2006-ban a legfontosabb feladat az ORACLE adatbeviteli alkalmazások migrációjának befejezése, a hónapok óta tartó, kényszer szülte párhuzamos fejlesztés és üzemeltetés megszûntetése. Elõ kell készíteni az adattárház és a táblázó, lekérdezõ rendszerek migrációját. El kell készíteni a Szoftverstratégiát, majd annak elfogadtatása után el kell végezni a szükséges feladatokat.

S602 A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése Irányelvek és célok: A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésének fókuszában, a beszámolási idõszakban az alábbi célkitûzések álltak: ♦ A régiós igazgatóságok és a távmunkások számára az új informatikai környezet határidõre történõ kialakítása. ♦ A központi adatfeldolgozó géppark átfogó rekonstrukciójának befejezése (szerverkonszolidációs projekt: SZERKO). ♦ Az IP-telefóniarendszer teljessé tétele. ♦ Új levelezõrendszer bevezetése. Ezekkel a fejlesztésekkel annak az irányelvnek a teljesítését szolgáltuk, amely a nagy alrendszerek harmonikus fejlesztését deklarálta. A gyenge pontok felszámolásával növeltük a számítástechnikai infrastruktúra üzembiztonságát.

48


Informatika

Elõkészítés, tervezés: Minden alrendszer fejlesztése elõtt részletes mûszaki tervek készültek, az IP-telefónia átfogó fejlesztésérõl 2003-ban, a levelezõ rendszerrõl 2004-ben. A távmunkások informatikai infrastruktúrája tervének kidolgozását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatta és fogadta el 2004 júliusában. A SZERKO-projekt megvalósíthatósági tanulmányát az SFT 2005 márciusában tárgyalta meg és fogadta el.

Megvalósítás: A célkitûzéseinket az adott költségkereten belül a várt határidõre elvégeztük. Részletezve: ♦ A régiós igazgatóságok megújult hálózati infrastruktúrában, új PC-számítógépparkon és teljes körû IP-telefonellátással kezdhették meg munkájukat a kitûzött fordulónapon. A 100 fõ távmunkás számára az államigazgatásban egyedülálló módon alakítottunk ki biztonsági munkahelyeket. Lényegében távmunkás infrastrukturális környezetben dolgoznak a 4–6 fõs megyei kirendeltségeink is. ♦ A közel két évig tartó központi szerver rekonstrukciós programunkat a SZERKO-projekt keretében elvégeztük. A központi adatfeldolgozásaink új, korszerû, bõvíthetõ kapacitású gépparkon folytatódhatnak, nagysebességû LAN-hálózatba kötve. ♦ Teljes körûvé tettük minden szervezeti egységünknél az IP-telefóniarendszert. ♦ Bevezettük az MS Exchange alapú, egységes, új levelezõrendszert.

Értékelés:

♦

♦

♦ ♦

A régió igazgatóságok és kirendeltségek infrastrukturális kapacitása megfelelõ. Ez utóbbi esetben az egyes technikai kiegészítésekre még szükség van. A távmunka környezet kialakításáról a projektvezetõ 2005 januárjában az SFT-nek beszámolt, a jelentést az SFT elfogadta. Ugyanakkor szükséges megemlíteni, hogy a távmunkás szoftverkörnyezet kialakítása során problémákba ütköztünk. Az Oracle háromrétegû architektúra létrehozása közel egy évet vett igénybe. A SZERKO-projekt záródokumentuma még nem készült el, de a leglényegesebb feladatok már az új gépparkon futnak. A teljesítménynövekedés a tároló kapacitások sebességét tekintve négyszeres, a szerverek adatfeldolgozási kapacitás növekedése minimálisan 40%-os a feladat környezetétõl függõen. Az IP-telefonprojektrõl záródokumentum még nem készült. Az átállás gyakorlatilag zökkenõmentesen valósult meg, az új szolgáltatások kedvezõ fogadtatásra találtak. Az új egységes levelezõrendszerrel kiváltottuk a korábbi heterogén, többcsatornás megoldásokat, és gyakorlatilag mindenki számára elérhetõvé tettük az elektronikus levelezést.

49



Soron következõ feladatok: A 2006-os tárgyévre vonatkozóan az infrastruktúra fejlesztése során az alábbi kiemelt feladatokat azonosítottuk: ♦ Meg kell teremteni a távmunkások Oracle alapú adatbeviteli környezetét, biztosítani kell a hatékony mûködõképességet. Be kell üzemelni a távmunkások munkaszervezését támogató informatikai rendszert. ♦ El kell készíteni az IP-telefónia zárójelentését, amelyben összegezni kell az eddigi tapasztalatokat, az új szolgáltatásokat, és a költségtakarékossági lépéseket. ♦ Ki kell elégíteni a képviseletek kiegészítõ infrastruktúra fejlesztési igényeit, és elõ kell készíteni a régióközpontok szerverkonszolidációs programját. ♦ Elõ kell készíteni a PC-számítógéppark 3 évnél idõsebb szegmensének lecserélését. ♦ Megfelelõ hatékony kommunikációs és eszköz hátteret kell biztosítani a határforgalmi turisztikai adatgyûjtés pilot projektje számára.

50


Függelék 1. sz. függelék Stratégiai területek és fõirányok Fõirány

ID

Statisztika (S1) S111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése S101 Az adatfelvételek megtervezése S103 A statisztikai regiszterek minõségfejlesztése S102 Az input folyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztése S112 A lakossági adatgyûjtések módszertani fejlesztése, összehangolása S114 A teljes körû és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése S104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása S105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása S106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása S107 A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése S108 A vállalkozásstatisztika fejlesztése S109 A külkereskedelem-statisztika fejlesztése S110 A szatellitszámlák kialakítása S113 A közösségi szolgáltatások statisztikájának fejlesztése Tájékoztatás (S2) S203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése Szolgáltatás (S3) S301 A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása A hivatal belföldi és külföldi kapcsolatai (S4) S401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása S402 Az EU-együttmûködés szervezeti és döntési rendszerének kialakítása S403 A KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban Szervezet (S5) S501 A régiós szervezeti mûködés fejlesztése S503 Humánerõforrás-fejlesztés S504 Belsõ ellenõrzési rendszer korszerûsítése S599 Irányítási rendszerek fejlesztése Informatika (S6) S601 Szoftvereszköz-felhasználási stratégia S602 A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése

51


2. sz. függelék A KSH szervezeti felépítése Elnök Pukli Péter

Modernizációs Programiroda Papp Zoltán

Ellenõrzési osztály Tóthné Benkõ Mária Elnöki titkárság Jasperné Darvas Mária

Gazdasági elnökhelyettes Balogh Miklós

Statisztikai elnökhelyettes Bagó Eszter

Nemzeti számlák fõosztály Ligeti Csák

Életszínvonal- és emberierõforrásstatisztikai fõosztály Lakatos Judit

Tájékoztatási fõosztály Németh Eszter

Európai koordinációs és nemzetközi fõosztály Bálint Csabáné

Szektorszámlák fõosztálya Pozsonyi Pál

Népszámlálási fõosztály Czibulka Zoltán

Informatikai fõosztály Kópházi József

Gazdálkodási fõosztály Hársfai Ferencné

Külkereskedelemstatisztikai fõosztály Kelecsényiné Gáspár Katalin

Társadalomstatisztikai fõosztály Harcsa István

Adatgyûjtõ fõosztály Waffenschmidt Jánosné

Igazgatási és tervezési fõosztály Mészáros Árpád

Szolgáltatásstatisztikai fõosztály Próbáld Ákos

Népesedés-, egészségügyi és szociálisstatisztikai fõosztály Gárdos Éva

Debreceni Igazgatóság Sándor István

Iparstatisztikai fõosztály Kotulics Tamás

Statisztikai kutatási és oktatási fõosztály Szép Katalin

Gyõri Igazgatóság Nyitrai József

Mezõgazdasági és környezetstatisztikai fõosztály Laczka Sándorné

Miskolci Igazgatóság Kapros Tiborné

Pécsi Igazgatóság Horváth József

Szegedi Igazgatóság Végh Zoltán

Veszprémi Igazgatóság Szemes Mária

52


3. sz. függelék A dokumentumban használt rövidítések kifejtése Rövidítés ADÉL

Magyarázat Általános adat-elõkészítõ rendszer

A statisztikai törvény 25.§-a alapján adminisztratív adat „a hatósági, ellenõrzési, gazAdminisztratív dasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belsõ, ügyviteli célját szolgáló, valamint a adat nyilvános, a közhitelû és egyéb nyilvántartások” ÁKM

Ágazati kapcsolatok mérlege

BSC

Balanced ScoreCard – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer

CIS

Balanced ScoreCard – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer

EDP

Expessive Deficit Procedure – Az államháztartás hiányára és az államadósságra vonatkozó uniós módszertan szerint összeállított mutató

EMU

Elektronikus munkaidõ-nyilvántartó és ráfordításelszámoló rendszer

EPB

Enterprise Planning and Budgeting – Vállalati tervezõrendszer

ESAW

European statistics on accidents at work – Munkahelyi balesetek európai statisztikája

ESSPROS

European System of integrated Social PROtection Statistics – A szociális védelem európai statisztikai rendszere

FATS

Foreign Affiliates Trade in Services – Külföldi leányvállalatok szolgáltatásforgalma (A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája)

FISIM

Allocation of Financial Intermediation Services Indirectly Measured – Pénzközvetítõi szolgáltatás fel nem osztott díja

GÉSA

Gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik – Egységes adatgyûjtés-szervezési rendszer

GDP

Gross Domestic Product – Bruttó hazai termék

GNI

Gross National Income – Bruttó nemzeti jövedelem

GSZÖ

Gazdaságszerkezeti összeírás

GSZR

Gazdasági szervezetek statisztikai regisztere

HOMBÁR

Mezõgazdasági statisztikai adatbázisrendszer

IGAR

Integrált gazdálkodási rendszer

KIRASZ

Központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek

53


Rövidítés

Magyarázat

KISREG

Kiskereskedelmi regiszter

KSHXML

A KSH elektronikus adatgyûjtési rendszere

MPI

Modernizációs Programiroda

NACE

European classification of economic activities – Gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszere

NAMEA

National Accounts Matrix including Environmental Accounts – Környezeti számlákat is tartalmazó nemztei számla mátrix

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program

OST

Országos Statisztikai Tanács

OTH

Országos Területfejlesztési Hivatal

PENOR

Programelemnómenklatúra-rendszer

SBS

Structural Business Survey – Éves szerkezetstatisztika

SFT

Stratégiai Fejlesztési Tanács

STADAT

KSH internetes szolgáltatásának adatbázisa

STS

Short Term Statistics – Rövid távú mutatószámrendszer

SZERKO

Szerverkonszolidációs projekt

SZMSZ

Szervezeti és Mûködési Szabályzat

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

VÉKA

Változó életkörülmények adatfelvétel

54


Szöveggyûjtemény (CD melléklet) [1] Fõirány: 102 Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései Elõterjesztõ: Györki Ildikó Cím: Központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek fejlesztése (KIRASZ) – szakmai terv és mellékletei [2] Fõirány: 103 A statisztikai regiszterek és nómenklatúrák minõségfejlesztése Elõterjesztõ: Völfinger Zsolt Cím: A statisztikai regiszterek minõségfejlesztése – stratégiai terv [3] Fõirány: 104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása Elõterjesztõ: Kópházi József Cím: Elõterjesztés az SFT részére az egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozásáról [4] Fõirány: 105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása Elõterjesztõ: Gárdos Éva Cím: Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása – helyzetértékelõ és feladatleíró alapdokumentum és mellékletei [5] Fõirány: 106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása Elõterjesztõ: Szép Katalin Cím: Minõség a KSH statisztikai tevékenységében – elvi alapvetések [6] Fõirány: 111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése Elõterjesztõ: Baracza Lajosné Cím: A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése [7] Fõirány: 203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése Elõterjesztõ: Németh Eszter Cím: A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése (stratégiai terv) [8] Fõirány: 301 A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása Elõterjesztõ: Hébenstreit Ádám Cím: A statisztikai szolgáltatások modernizációjának új koncepciója [9] Fõirány: 401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása Elõterjesztõ: Waffenschmidt Jánosné Cím: Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása – megvalósíthatósági tanulmány [10] Fõirány:

403 A KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban Elõterjesztõ: Láng Dóra Cím: A KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban – stratégiai terv és melléklete

55


[11] Projekt: S50202 Tervezési rendszer Elõterjesztõ: Kárpáti József Cím: Programtervezõ rendszer bevezetése a KSH-ban [12] Projekt: S50202 Tervezési rendszer Elõterjesztõ: Kárpáti József Cím: A KSH programtervezési rendszerének kialakítása – projektzáró dokumentum [13] Fõirány: 503 Humánerõforrás-fejlesztés Elõterjesztõ: Héthy Lajosné Cím: A Humánerõforrás-fejlesztés stratégiája [14] Projekt: S59901 Integrált gazdálkodási rendszer (IGAR) Elõterjesztõ: Tili László Cím: Integrált gazdálkodási rendszer (IGAR) bevezetése [15] Projekt: S59901 Integrált gazdálkodási rendszer (IGAR) Elõterjesztõ: Tili László Cím: Projektzáró jelentés az SFT számára [16] Projekt: S59904 Balanced ScoreCard (BSC) Elõterjesztõ: Papp Zoltán Cím: Pilot Balanced Scorecard Rendszer – Mûködési Kézikönyv [17] Projekt: S59904 Balanced ScoreCard (BSC) Elõterjesztõ: Papp Zoltán Cím: A KSH BSC stratégiai teljesítménymérõ rendszer kiterjesztése [18] Projekt:

S59905 KSH vezetési információs rendszerének kiépítése (KSH VIR) Elõterjesztõ: Kárpáti József Cím: VIR keretrendszer koncepció

[19] Projekt: S601 Szoftvereszköz-felhasználási stratégia Elõterjesztõ: Papp Zoltán Cím: ORACLE – SAS – SPSS eszközfejlesztési stratégia

56


SZÖVEGGYŰJTEMÉNY A JELENTÉS A KSH STRATÉGIÁJÁRÓL 2005 CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ

Tartalomjegyzék [1] KÖZPONTILAG IRÁNYÍTOTT ADATGYŰJTÉS-SZERVEZÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE (KIRASZ) ...................................................................................................... 5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................. 6 A STRATÉGIAI FŐIRÁNY CÉLJA ..................................................................................................................... 9 AZ ADATGYŰJTÉS-SZERVEZÉS FELADATA .................................................................................................... 9 AZ ADATGYŰJTÉS-SZERVEZÉST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZER ..................................................... 11 AZ ADATGYŰJTÉS-SZERVEZÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE................................................................................. 12 AZ ADATGYŰJTÉS-SZERVEZÉSI RENDSZEREK TOVÁBBFEJLESZTÉSE ........................................................... 22 A FEJLESZTÉS ERŐFORRÁSIGÉNYE, ÜTEMEZÉSE ......................................................................................... 34 A FEJLESZTÉSTŐL VÁRT EREDMÉNY, AZ EREDMÉNY MÉRÉSÉNEK MUTATÓI ............................................... 44

[2] A STATISZTIKAI REGISZTEREK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ........................................................ 46 1. 2. 3. 4. 5. 6.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 47 A STRATÉGIAI FŐIRÁNY CÉLJA ................................................................................................................... 48 A GAZDASÁGI SZERVEZETEK REGISZTERÉNEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA................................................... 49 A SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, INDOKLÁSUK, ÉS A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG .................................................. 54 A FEJLESZTÉSEK ERŐFORRÁSIGÉNYE, A MUNKA ÜTEMEZÉSE ..................................................................... 58 A FEJLESZTÉSTŐL VÁRT EREDMÉNY, AZ EREDMÉNY MÉRÉSÉNEK MUTATÓI ............................................... 62

[3] EGYSÉGES ADATFELDOLGOZÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSA ......................................... 64 1. 2. 3. 4. 5.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 65 ADATFELDOLGOZÁS JELENLEGI HELYZETE A KSH-BAN ............................................................................ 66 FEJLESZTÉSI ELŐZMÉNYEK: A HOMBÁR RENDSZER ................................................................................. 73 CÉLKITŰZÉSEK........................................................................................................................................... 76 JAVASLAT A MEGVALÓSÍTÁSRA ................................................................................................................. 78

[4] ADMINISZTRATÍV NYILVÁNTARTÁSOK ADATAINAK STATISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA ............................................................................................................................................... 87 1. 2. 3. 4. 5. 6.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 88 A STRATÉGIAI FŐIRÁNY CÉLJA ................................................................................................................... 88 AZ ADMINISZTRATÍV ADATOK KSH-HASZNOSÍTÁSÁNAK JELENLEGI KÖRNYEZETE.................................... 90 A FŐIRÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI ...................................................................... 90 AZ ADMINISZTRATÍV ADATOKRÓL KÉSZÜLT FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI.................................................... 91 STRATÉGIAI FELADATOK............................................................................................................................ 93

[5] MINŐSÉG A KSH STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGÉBEN – ELVI ALAPVETÉSEK .................. 96 1. 2. 3. 4.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 98 HELYZETÉRTÉKELÉS, A FEJLESZTÉS AKTUALITÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE ........................................................ 98 MINŐSÉG A HIVATALOS STATISZTIKÁBAN................................................................................................ 101 A MINŐSÉGI KERETRENDSZER ELEMEI...................................................................................................... 103

[6] A KSH METAINFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE................................................ 106 1. 2. 3. 4.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 107 HELYZETÉRTÉKELÉS, A FEJLESZTÉS INDOKLÁSA ..................................................................................... 108 MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, A STRATÉGIAI TERV BEHATÁROLÁSA ................................................................. 110 A KIVITELEZÉS MÓDJA ÉS FELTÉTELEI ..................................................................................................... 111

[7] A TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG RENDSZEREINEK ÉS SZABÁLYAINAK FEJLESZTÉSE ................................................................................................................................................. 116 1. 2. 3.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 117 HELYZETÉRTÉKELÉS, A FEJLESZTÉS INDOKAI .......................................................................................... 118 ELFOGADOTT IRÁNYELVEK ...................................................................................................................... 120

2

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

FELHASZNÁLÓI CSOPORTOK..................................................................................................................... 120 A KÜLÖNBÖZŐ TÁJÉKOZTATÁSI FORMÁK FEJLESZTÉSE ............................................................................ 123 JÁRULÉKOS FELADATOK .......................................................................................................................... 130 TERÜLETI TÁJÉKOZTATÁS ........................................................................................................................ 131 MUNKAMEGOSZTÁS ................................................................................................................................. 133 SZERVEZET .............................................................................................................................................. 134 SZABÁLYOK, SZABVÁNYOK ................................................................................................................. 134 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ...................................................................................................................... 135 A FEJLESZTÉS FELADATTERVE ............................................................................................................. 135

[8] A STATISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK ÚJ KONCEPCIÓJA......... 137 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

VEZETŐI ÖSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 138 ELŐZMÉNYEK - A FEJLESZTÉS INDOKAI .................................................................................................... 138 A DOKUMENTUM CÉLJA ........................................................................................................................... 139 FOGALMAK ÉS DEFINICIÓK ....................................................................................................................... 140 CÉLOK ÉS SZEMPONTOK ........................................................................................................................... 144 A FEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................................... 146 AZ ÚJ SZERVEZET FELADATAI .................................................................................................................. 146 A SZOLGÁLTATÁSOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK FOLYAMATA ............................................................................. 148

[9] AZ ADATSZOLGÁLTATÓI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSA.............................................................. 153 1. 2. 3. 4.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 154 ELŐZMÉNYEK, CÉLMEGHATÁROZÁS, A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGESSÉGE....................................................... 154 AZ ADATSZOLGÁLTATÓI TERHELÉS MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI................................................................... 155 ADATSZOLGÁLTATÓI CSOPORTOK ÉS A KAPCSOLA-TOK JAVÍTÁSÁNAK ESZKÖZTÁRA AZ EGYES CSOPORTOKBAN ..................................................................................................................................................... 157 5. KAPCSOLÓDÓ FŐIRÁNYOK ÉS PROJEKTEK ÉRIN-TETTSÉGÉNEK BEMUTATÁSA .......................................... 163 6. PROJEKTTERV .......................................................................................................................................... 164

[10] A KSH SZAKMAI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE A HIVATALOS STATISZTIKAI SZOLGÁLATBAN ........................................................................................................................................... 167 1. 2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 168 A FEJLESZTENI KÍVÁNT TÉMATERÜLET RÉSZLETES BEMUTATÁSA, A SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK INDOKOLÁSA .................................................................................................................................................... 169 3. MEGOLDÁSI JAVASLATOK, VALAMINT AZOK FELTÉTELEI ........................................................................ 174

[11] PROGRAM TERVEZŐ RENDSZER BEVEZETÉSE A KSH-BAN ............................................... 184 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

INDOKLÁS ÉS ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................... 185 KONZULTÁCIÓ TERVEZÉSI ESZKÖZT FORGALMAZÓ CÉGEK MUNKATÁRSAIVAL........................................ 186 A TERVEZÉS JÖVŐBENI MODELLJE A KSH-BAN ........................................................................................ 187 A TERVEZÉSI MUNKAFOLYAMAT.............................................................................................................. 189 A TERVEZÉSI RENDSZER KAPCSOLATA AZ IGAR-RAL .............................................................................. 189 A TERVEZÉSI RENDSZER KAPCSOLATA AZ EMU-VAL .............................................................................. 190 A TERVEZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE .................................................................................................. 190 KÖVETELMÉNYEK A TERVEZŐ RENDSZERREL SZEMBEN........................................................................... 191 JAVASLAT A TERVEZÉSI RENDSZER BESZERZÉSÉRE ÉS BEVEZETÉSÉRE ..................................................... 192

[12] A KSH PROGRAMTERVEZÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ......................................... 193 1. 2. 3. 4. 5. 6.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 194 A PROJEKTTELJESÍTÉS ÖSSZEFOGLALÓJA ............................................................................................. 194 A PROJEKT ÖNÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................... 196 A PROJEKT KÖLTSÉGEI ............................................................................................................................. 197 JAVASLAT AZ ELVÉGZETT MUNKA EREDMÉNYÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE, FOLYTATÁSÁRA................ 197 TOVÁBBI HATÁS MÁS FEJLESZTÉSI PROJEKTEKRE .................................................................................... 198

[13] A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA .............................................................. 200 1. 2. 3.

VEZETŐI ÖSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 201 A FEJLESZTÉS INDOKAI ............................................................................................................................ 202 FOGALMAK ÉS DEFINICIÓK ....................................................................................................................... 203

3

4. 5. 6. 7.

A HUMÁN SZOLGÁLTATÁS RENDSZERE .................................................................................................... 206 A FEJLESZTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE ......................................................................................... 218 VÁRT EREDMÉNYEK................................................................................................................................. 218 KÖVETKEZTETÉSEK ................................................................................................................................. 218

[14] INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI RENDSZER (IGAR) BEVEZETÉSE ........................................ 220 1. 2. 3. 4. 5. 6.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 221 ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 222 FUNKCIÓK ÉS FELHASZNÁLÓK ................................................................................................................. 222 KAPCSOLÓDÁS MÁS RENDSZEREKHEZ...................................................................................................... 224 MEGVALÓSÍTÁS ....................................................................................................................................... 225 KÖLTSÉGTERV ......................................................................................................................................... 226

[15] INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI RENDSZER PROJEKT.............................................................. 240 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 241 KITŰZÖTT CÉLOK ..................................................................................................................................... 241 ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PÁLYÁZTATÁS ............................................................................................................... 241 MEGVALÓSÍTÁS ....................................................................................................................................... 242 KIEGÉSZÍTŐ FEJLESZTÉS AZ IGAR PROJEKTBEN ...................................................................................... 243 PROJEKTVEZETÉS ..................................................................................................................................... 243 A PROJEKT EREDMÉNYEI .......................................................................................................................... 244 SORON KÖVETKEZŐ MUNKÁK AZ IGAR RENDSZERBEN ........................................................................... 246 ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................. 246

[16] PILOT BALANCED SCORECARD RENDSZER – MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV ......................... 247 1. 2. 3. 4.

BEVEZETŐ................................................................................................................................................ 248 MÓDSZERTANI ALAPOK ........................................................................................................................... 249 A KSH PILOT BSC RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ...................................................................................... 250 A PILOT BSC RENDSZER MŰKÖDTETÉSE .................................................................................................. 260

[17] A KSH BSC STRATÉGIAI TELJESÍTMÉNYMÉRŐ RENDSZER KITERJESZTÉSE ............. 269 1. 2. 3. 4.

BEVEZETŐ................................................................................................................................................ 270 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 271 A KITERJESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ................................................................... 272 BSC TÍPUSÚ STRATÉGIAI MUTATÓSZÁM-RENDSZER KIALAKÍTÁSA A KSH-NÁL ....................................... 279

[18] VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETRENDSZER KONCEPCIÓ............................. 287 1. 2. 3. 4.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 288 A VIR FUNKCIONÁLIS SÉMÁJA................................................................................................................. 290 A VIR HELYE A KSH INFORMÁCIÓS RENDSZEREIBEN .............................................................................. 304 A VIR KIALAKÍTÁSA ................................................................................................................................ 307

[19] ORACLE – SAS – SPSS ESZKÖZFEJLESZTÉSI STRATÉGIA .................................................... 315 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

A JELEN STRATÉGIAI RÉSZANYAG KÉSZÍTÉSÉNEK INDOKLÁSA ................................................................. 316 A TÁRGYKÖR LEÍRÁSA ............................................................................................................................. 316 FÖLÉRENDELT STRATÉGIAI CÉLOK ........................................................................................................... 318 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ..................................................................................................................... 318 A STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK MÉRÉSE .......................................................................... 319 ORACLE TAKTIKAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK ................................................................................ 319 ORACLE MIGRÁCIÓS AKCIÓTERVEK....................................................................................................... 325 AZ ORACLE STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE ................................................... 330 SAS TAKTIKAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK ......................................................................................... 332 A SAS MIGRÁCIÓS AKCIÓTERVEK ........................................................................................................ 336 A SAS STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE .......................................................... 340 SPSS TAKTIKAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK ................................................................................... 340 SPSS AKCIÓTERVEK ............................................................................................................................ 342

4

Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése (KIRASZ) (Stratégiai terv)

Témafelelős: Györki Ildikó Készült: 2004. október

5

1. Vezetői összefoglaló A központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése stratégiai főirány azt a célt tűzte ki célul, hogy feltérképezze, értékelje az adatgyűjtés-szervezés területén megoldandó fejlesztési feladatokat a 2004-2008. évi periódusra. Két fő területet vizsgált: • A régiósítás következtében a munkaszervezési rendben bekövetkezett változások miatt szükséges fejlesztési feladatokat • Az adatgyűjtés-szervezés hatékonyságát, eredményességét javító, a központi ellenőrzés, értékelés lehetőségét növelő fejlesztési feladatokat. Ezen belül három fő témakörbe sorolta a feladatokat: - az intézményi adatgyűjtések területén, GÉSÁ-hoz kapcsolódó feladatok - a lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezés fejlesztési feladatai - az előbbi két témához nem sorolható egyéb témák fejlesztési feladatai A munkaszervezési rend változásának adatgyűjtés-szervezésre gyakorolt hatásával a rövid megvalósítási határidő (2005. február 15.) miatt részletesen foglalkoztunk. Az adatgyűjtés-szervezés hatékonyság-növelő fejlesztéseivel, az általános adatgyűjtésszervezési rendszerek hatókörének bővítésével, új rendszerek fejlesztésével a feladat felmérésének szintjén foglalkoztunk, hogy megállapíthassuk az indítandó projektek, fejlesztési feladatok szükségességét, a feladat nagyságát. Az adatgyűjtés-szervezés feladatainak összefoglalása és a négy fő téma helyzetértékelése után a 2004-2008 évi periódusra a következő feladatokat javasoljuk: 1.1. Munkaszervezési rend változásának támogatása az adatgyűjtés-szervezési rendszerben. Ehhez a Stratégiai fejlesztési tanács kompetencia-központokra és régióközpontokra vonatkozó döntéséhez illeszkedve javaslatot tettünk az egyes szervezetek adatgyűjtésszervezési feladatokhoz kötődő (expediálás, érkeztetés, adatszolgáltatókkal szembeni) felelősség rendjére. Vázoltuk a szervezetek felelősségi rendjét, a munkatársak feladatkörét dokumentáló, az adatgyűjtés-szervezési feladatokat (egyben az ADÉL típusú adatelőkészítést és elektronikus adatgyűjtés termelésirányítását) vezérlő munkaszervezési metaadatok tervezett rendszerét. A megvalósítás elkezdéséhez az egyes adatgyűjtés-szervezési feladatok felelősségi rendjére vonatkozó javaslat elfogadása, az egyes adatgyűjtések helyére vonatkozó döntés szükséges. 1.2. GÉSA, az intézményi adatgyűjtés-szervezési rendszer fejlesztési feladatai a fejlesztés fontossága és a megvalósíthatóság prioritásának sorrendjében 1.2.1. GÉSA alkalmazási szoftver átírása új ORACLE eszközökre A feladat az elfogadott ORACLE stratégia követelményeinek megfelelően a GÉSA alkalmazás átírása 3 rétegű architektúrára. Funkcionálisan nem ad új lehetőséget, de megszünteti a szoftverterítés feladatát. 1.2.2. GÉSA kör bővítése a GSZR szatelit regisztereinek fejlesztésével

6

A GÉSA továbbfejlesztése lehetőséget ad olyan adatgyűjtések befogadására, amelyek adatszolgáltatói, beszámolási egységei nem elemei ugyan a GSZR-nek, de olyan a GSZR-hez csatolható un. szatelit regiszter építhető rájuk, amellyel azonosítási rendszerük, közös ismérveik révén illeszthetők a rendszerbe. Négy fő téma integrálására van lehetőség, ezek - a szociális statisztika az NCSSZI regiszterére épülő szociális intézmények regiszterének kiépítésével - az egészségügy statisztika az OTH regiszterére épülve a szervezetek egészségügyi tevékenységének nyilvántartásával - a szálláshely statisztika a KISREG, KERSZA nyilvántartás, non-profit szálláshely-nyilvántartás szerepének összehangolásával. (ebben az esetben a regiszter feladaton kívül döntés szükséges az adatgyűjtés adatszolgáltatóira vonatkozóan is) - non-profit szervezetek statisztikája a non-profit szervezetek regiszterének GSZR-hez integrálásával. A fenti témák bevonása azért kap nagyobb prioritást, mert azon kívül, hogy lehetőséget ad a többi adatgyűjtéssel egységes és közös ellenőrzésre és kiértékelésre, ez a feltétele az elektronikus adatgyűjtés bevezetésének az adott területen. 1.2.3. Kapcsolattartó információk nyilvántartási rendszerének kiépítése Az adatszolgáltató szervezet adatszolgáltatásért felelős munkatársainak, illetve az adatbenyújtást végző szervezek (pld. könyvelő-cégek) munkatársainak nyilvántartása, elérési adatainak karbantartása segíti az adatgyűjtések érkeztetése, ellenőrzése során a kapcsolatfelvételt, ezért a rendszer kiépítése javíthat az adatgyűjtések minőségén is. 1.2.4. A kérdőív-előállítás és terítés termelésirányító rendszerének fejlesztése A kérdőívek tervezésének, előállításának fázisait követő, elfogadást regisztráló, nyomtatást, kiküldést monitorozó rendszer javíthat a sokszereplős kérdőívelőállítási, expediálási folyamat koordinálásában. 1.2.5. Mezőgazdasági lakossági összeírások összeírást támogató funkcióinak fejlesztése A mezőgazdasági összeírások a szervezetekre vonatkozó mezőgazdasági statisztikával való szoros kapcsolatuk miatt kerültek a GÉSA körbe, itt történik az érkeztetésük. Az összeírással kapcsolatos, lajstrom-előállítás, összeíró-hálózat kezelése, stb. feladatokat nem támogatja a GÉSA. Ezeknek a feladatoknak a GÉSÁ-ba integrálása az egyéb lakossági összeírások fejlesztésével egy időben lehetséges. (lásd. 1.3.2.) . 1.3. Lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezési rendszerének fejlesztése 1.3.1. Címregiszter fejlesztése A népszámlálás címjegyzékéből kiindulva meg kell teremteni egy a közterületváltozásokkal és az épület-bontás adatokkal aktualizált címregiszter létrehozásának és működésének feltételeit. A címregiszter a lakossági adatgyűjtések szervezésének alapjául és a címeket is tartalmazó adatgyűjtések ellenőrzésének alapjául szolgál, ezért a fejlesztéséhez magas prioritást javaslunk. A rendszer tervezése elkezdődött, de kialakítása erőforrás-koncentrálást igényel. 1.3.2. Lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer (LAKOS) fejlesztése A vizsgált feladatok közül a legnagyobb feladat a lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezési rendszerének fejlesztése. Ez a rendszer a GÉSÁ-hoz hasonlóan egységes rendszerbe foglalja a lakossági adatgyűjtéseket,

7

mintakereteket, mintákat. Regisztrálnia kell az összeírás eredményét, kezelnie kell az összeíró-hálózatot, az összeírók és címek adatgyűjtésenkénti kapcsolatát. Lehetővé teszi az összeírások lebonyolításának monitorozást és kiértékelését, költségbecslések készítését. Tervezése a címregiszter tervének elkészülte után kezdődhet el. Mivel a feladat számos főosztály együttműködésével végezhető el, a feladatra projekt indítását javasoljuk. A munka nagy forrásigénye ellenére a legnagyobb eredményt hozhatja az adatgyűjtések központi irányításában, és ez az alapja a lakossági adatgyűjtések mobil eszközökre szervezésének is. 1.4. További fejlesztések 1.4.2. Népmozgalom- és vándorlásstatisztika területén A népmozgalom területén az adatszolgáltató szervezetekkel való szakmai egyeztető munka szükséges - az adatszolgáltatás teljességellenőrzésének javításához illetve - az adatrögzítési feladat elkerülése érdekében a papír kérdőív helyett elektronikus adatszolgáltatás különböző lehetőségének megvizsgálására. A vándorlásstatisztika az expediálás érdekében GÉSA-körbe vonható 1.4.3. Fogyasztói árstatisztika adatgyűjtés-szervezés fejlesztési feladatai A fogyasztói árstatisztika területén is javítható az adatgyűjtés-szervezés központi felügyelete. Erre két területen indítható fejlesztés - az árösszeírási törzskönyvek – a felíróhelyek nyilvántartási rendszerének elkészítése, amire ma nincs egységes rendszer, valamint - a lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer összeíró-hálózat kezelő rendszerének fejlesztése során a fogyasztói árstatisztika igényeinek figyelembevétele. A fenti fejlesztések ütemezése a 2004-2007. évi periódust fedi le a 7. pontban meghatározott munkaerőigény rendelkezésre állása esetén. Az ezt követő időszakban (2007-2008-ban) indulhat az adatgyűjtés-szervezés egy második szakasza. Ennek feladataira nem tértünk ki. Ez az időszak, amikor például az 1.3 pont fejlesztései alapján elindulhat a mobil adatgyűjtések szervezése is. Amíg azonban ez az első szakasznak csak munkaerő forrásigénye van – a működés egyébként is szükséges hardver és szoftverigényén túl-, a második szakasz beruházás igényt is takar.

8

2. A stratégiai főirány célja A stratégiai főirány a Hivatal adatgyűjtési feladatainak áttekintésével összetett célt tűz maga elé. 2.1. Meg kell vizsgálni az adatgyűjtés-szervezési rendszerek költség-hatékony fejlesztésének lehetőségét. Minél kisebb ráfordítással színvonalas informatikai rendszerek álljanak rendelkezésre az adatgyűjtés-szervezési feladatok ellátásához. 2.2. Az adatgyűjtés-szervezési rendszerekre alapozva az elektronikus adatgyűjtés minél szélesebb körre kiterjeszthető legyen 2.3. Az adatgyűjtés-szervezési feladatok megbízható információra épüljenek. Minél pontosabban célozzuk meg és érjük el az adatgyűjtés adatszolgáltatóit, sokaságának elemeit. 2.4. Az adatgyűjtésben részt vevők munkája szervezhető és értékelhető legyen, különös tekintettel a KSH szervezeti és felelősségi rendjében történt változásokra. 2.5. Az adatgyűjtések végrehajtása minél eredményesebb, és folyamatában követhető, ellenőrizhető legyen. 2.6. Az adatgyűjtés végrehajtás minősége értékelhető legyen. Biztosítsuk az információk visszacsatolásának lehetőségét más adatgyűjtések, más időszakok számára.

3. Az adatgyűjtés-szervezés feladata Az adatgyűjtés szervezés a statisztikai információrendszernek az a munkafolyamata, amelynek eredményeként a kérdőív eljut a megfelelő adatszolgáltatóhoz, majd kitöltve visszaérkezik a hivatalba, és az adatelőkészítés fázisába kerül. Az adatbegyűjtés hagyományos módon, postai úton vagy kérdezőbiztos útján összeírással történik. Egyre nagyobb igény van azonban a különböző alternatív elektronikus és telekommunikációs eszközökkel támogatott adatgyűjtési formák, mint - WEB-es ellenőrzött kérdőívkitöltés, KSHXML, - saját számítógépre letöltött, e-mail-en vagy egyéb elektronikus úton továbbított kérdőív, - laptoppal, mobil eszközökkel támogatott személyes kikérdezés vagy - telefonos kikérdezés iránt. Az új formákat részben külső, adatszolgáltatói elvárások, részben belső munkaszervezési, adatminőség javítási elvárások kényszerítik. Az adatgyűjtés-szervezés feladatai közé értjük: • az adatgyűjtések adatszolgáltatói körének meghatározását adatszolgáltatási időszakonként, beleértve a reprezentatív adatgyűjtések esetén a mintaelemek kiválasztását is, • az adatgyűjtés módjának, útjának meghatározását, (a különböző kérdőív célba juttatási és adatbegyűjtési csatornák megjelölését) • a címbejárást, az összeíró-hálózat kezelését • a megtervezett adatgyűjtési dokumentációk (kérdőívek, útmutatók, segédletek stb.) előállítását, megszemélyesítését, eljuttatását az adatszolgáltatókhoz, azaz az expediálást. • a kérdőívek begyűjtését, érkeztetését, a teljességellenőrzést, az adatszolgáltatást nem teljesítők sürgetését, és a nem teljesítésre vonatkozó információk meghatározását és regisztrálását.

9

Az adatgyűjtés-szervezés feladatait meghatározza az adatgyűjtés jellege, az adatszolgáltató és a számbavételi egység típusa, kitől, miről és milyen módon gyűjtünk információt. A kezelendő funkciók, feladatok szempontjából legfontosabb adatgyűjtés-csoportok: 3.1. Intézményi adatszolgáltatóktól szervezetre vonatkozó adatot gyűjtünk önkitöltéses (postai vagy elektronikus) módon. A sokaság, az adatszolgáltatói kör kialakítása a szervezetet jellemző ismérvekre (statisztikai főtevékenység, létszám, stb.) épül pld. integrált gazdaságstatisztika. 3.2. Intézményi adatszolgáltatótól a szervezet tevékenységére, az előállított termékekre vonatkozó adatot gyűjtünk önkitöltéses (postai vagy elektronikus) módon. Az adatszolgáltatói körbe bekerülés az adott tevékenység végzése, termék gyártása, értékesítése alapján történik pld. mezőgazdaság-statisztika, szervezeti árstatisztika 3.3. Intézményi adatszolgáltatótól a szervezet által felügyelt tevékenységre, jelenségre, eseményekre vonatkozó adatot gyűjtünk önkitöltéses (postai vagy elektronikus) módon, pld. szociális statisztika, lakásstatisztika, bűnügyi statisztika, népmozgalom 3.4. Intézményeket érintő vagy felíró-helyeken végzett összeírás típusú adatgyűjtések pld. fogyasztói árstatisztika, 3.5. Lakossági összeírás típusú adatgyűjtések összeíró-hálózattal, mezőgazdaság, társadalom, szolgáltatás statisztika területén 3.6. Lakossági kikérdezéses vagy önkitöltős felvételek intézményi közreműködéssel pld. vándorlástatisztikai, turisztikai felvétel 3.7. A fentieken kívül egyes adatgyűjtés-szervezés funkcióknak nem csak az adatgyűjtésekre, hanem az adatátvételekre is fel kell készülni, kezelni kell. Az adatgyűjtés-szervezésnek támogatni kell az adatgyűjtésben részt vevő belső munkatársak, összeírók munkaszervezését, munkavégzés értékelését, más kapcsolódó logisztikai feladatokat. Fontos cél, hogy az adatbegyűjtés szereplőinek (adatszolgáltatók, összeírók, felelős statisztikusok, call-center operátorok, stb.) feladatai, teljesítéseik jól adminisztráltak legyenek. Az adatbegyűjtés folyamata a felelősök és a vezetők által monitorozható legyen. Az adatgyűjtés-szervezéssel több szempontból kell foglalkozni: a Megvalósíthatóság, költségek, szakemberek rendelkezésre állása oldaláról, hogy az adatgyűjtés módjának kiválasztása, az adatszolgáltatói kör meghatározása méret, koncentráltság szempontjából hogy igazodik a rendelkezésre álló feltételekhez. b Szervezeti oldalról - a hivatalon belüli szervezetek közötti felelősségi rend hogy támogatja az egyes adatgyűjtés-szervezési feladatok megoldását, - szervezeten belüli feladat-megosztás, felelősség, felügyelet, mely funkciókért, mely adatszolgáltatókért ki felel, ki ellenőrzi, ki támogatja a munkatársak munkáját. c Milyen informatikai rendszer-támogatás biztosítja az adatgyűjtés-szervezési feladatok ellátását. d Képzési rend hogy segíti az új adatgyűjtések, új munkatársak oktatását. Az adatgyűjtés-szervezési feladat fenti vetületeiből elsősorban az informatikai oldallal foglalkozunk, a többivel csak az informatikai támogatás oldaláról, mivel a többi szempont más stratégiai főirányok hatókörébe tartozik.

10

4. Az adatgyűjtés-szervezést támogató informatikai rendszer Az adatgyűjtés-szervezés a statisztikai termelési folyamatnak az az eleme, ahol a leginkább általánosíthatók a tevékenységek, Az adatgyűjtés-specifikus lépések, mint például a mintavétel külső elemként (fekete dobozként) illeszthetők a rendszerhez. Az, hogy az adatgyűjtéseket közös rendszerben kezeljük, számos előnnyel jár: • Nem kell egyedi rendszereket fejleszteni rájuk - hatékony fejlesztés • Azonos felülettel találkoznak a felhasználók – könnyebb kezelés • Azonos ismérvrendszer az adatgyűjtések értékeléséhez – összehasonlíthatóság • Egy rendszeren belül érhetők el, számos szempont szerint összesíthetők a különböző adatgyűjtésekre vonatkozó információk – elemezési, értékelési, költségkalkulációs lehetőség Az adatgyűjtés-szervezési rendszer támogathatja a szervezeten belüli munkaszervezést, az adatgyűjtésért felelős munkatársak egyenlő munkaterhelését, az adatgyűjtést követően pedig a munkatársak teljesítményértékeléséhez is támogatást ad. A hagyományos postai és személyes kikérdezéses adatgyűjtés-formák is igénylik az egységes rendszereket, de a különböző elektronikus és telekommunikációs eszközökkel támogatott adatgyűjtési módok (lásd 3. pont) kezelése, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan az adatgyűjtéseket és adatszolgáltatóikat egységes rendbe foglaló rendszer nélkül. A fentiek alapján az lenne a cél, hogy minél több adatgyűjtés egy integrált rendszeren belül kezelje az adatgyűjtés-szervezési információkat. Az összevonás lehetőségét több tényező befolyásolja: a) A felvételi keret, alapjául szolgáló regiszter típusa, az adatszolgáltató és a számbavételi egység típusa, b) Adatgyűjtés lebonyolításának módja 1.

A felvételi keret alapjául szolgáló regiszter típusa alapján azokat az adatgyűjtéseket érdemes egy rendszerben kezelni, amelyek • vagy azonos regiszterre épülnek, vagy • ha különbözőre, akkor a regisztrált egységek releváns ismérvei közösek az adatgyűjtés-szervezés szempontjából és • közös azonosító rendszer dolgozható ki a különböző regiszterek elemeire. Ebből a szempontból legnagyobb különbség az intézményi és lakossági adatgyűjtések között van. Ezeken belül is azonban jelentős eltérések vannak (lásd helyzetértékelés).

2. Az adatgyűjtés lebonyolításának módja jelentősen befolyásolja az adatgyűjtésszervezés funkcióit, munkaszervezési elemeit, ezért lényeges különbség van • az önkitöltéses, általában postai úton bonyolított • és az interjú típusú, összeíró-hálózattal bonyolított adatgyűjtések, panel felvételek között. Mindkettőt még tovább oszthatják a már kialakult vagy kialakítandó elektronikus adatgyűjtés-formák által igényelt sajátos funkciók.

11

5. Az adatgyűjtés-szervezés helyzetértékelése A helyzetértékelés a munkacsoport-tagok egyes adatgyűjtés-témákra készített helyzetértékelésén alapul.

5.1. Intézményi adatgyűjtés helyzete 5.1.1. GÉSA, a gazdasági szervezetek adatgyűjtés-szervezési rendszere Az elmúlt évtizedben az intézményi adatgyűjtések nagy részére az adatgyűjtés-szervezési folyamat szerves részévé vált egy egységes adatgyűjtés-szervezési rendszer, a GÉSA alkalmazása. A rendszer átfogja a statisztika-termelési folyamatot az adatgyűjtés sokaságának meghatározásától, a mintakiválasztás, a kérdőív kiküldés, a kérdőívek beérkezésének regisztrálása, a sürgetés támogatásán keresztül, az adatgyűjtés eredményességének kiértékeléséig. A GÉSA vezérli az általános adatelőkészítőrendszereket, és az elektronikus adatgyűjtést is. Támogatja az adatgyűjtések munkaszervezési rendjét is. Az egységes felület biztosítja, a funkciók könnyű használatát, az adatgyűjtésekről rendelkezésre álló egységes információk pedig lehetővé teszik a valamennyi adatgyűjtésre kiterjedő összefoglaló értékelések, minőségi információk, költségkalkulációk készítését A rendszerben kezelhető adatgyűjtések fő típusai a 3. pont csoportosítása alapján: -

Intézményi adatszolgáltatóktól szervezetre vonatkozó adatgyűjtés önkitöltéses (postai vagy elektronikus) módon Intézményi adatszolgáltatótól a szervezet tevékenységére vonatkozó adatgyűjtés önkitöltéses (postai vagy elektronikus) módon, Szervezetekre vonatkozó adatátvétel

Célját a következő funkciók segítségével látja el: -

az adatgyűjtések adatszolgáltatói körének kijelölése, Az adatszolgáltatói kör utólagos bővítése, javítása A kérdőívek megszemélyesített nyomtatásának vezérlése a kérdőívek adatszolgáltatóhoz való eljuttatásának (expediálásnak) a támogatása, az adatszolgáltatók tájékoztatása adatszolgáltatói kötelezettségükről (határidőnapló) az elektronikus adatbegyűjtés (KSHXML) támogatása a kérdőívek beérkezésének regisztrálása, a be nem érkező kérdőívek sürgetése A be nem érkezés okának regisztrálása Hibák jelzése a GSZR felé (MV17) Érkeztetési statisztikák készítése, minőségellenőrzéshez, költségbecsléshez, stb.

Mindezeket a tevékenységeket adatgyűjtés-független módon, metaadat-vezérelten végzi. Ezért a rendszer része az adatgyűjtés-szervezés tervezése, az adatgyűjtés-szervezést definiáló információk leírása a meta-adatbázisban. A megyei igazgatóságok munkáját munkaszervezési eszközökkel, a munkatársak feladatkörének leírásával, és erre épülve a feladatok személyre szóló szűkítésével támogatja. A GÉSA-körbe jelenleg a Gazdálkodó Szervezetek Regiszterére (GSZR-re) épülő gazdaság- és társadalomstatisztikai adatgyűjtések tartoznak, ahol az adatszolgáltató

12

törzsszámmal rendelkező gazdasági szervezet, emellett kezeli az egyéni gazdaságokat megfigyelő adatgyűjtéseket is. 5.1.2. Problémák, feladatok a GÉSA körbe tartozó adatgyűjtéseknél 5.1.2.1. A megváltozott munkaszervezési rend (régiósítás) hatása Az adatgyűjtés-szervezési tevékenységek szervezeti felelősségi rendje eltérő. Vannak adatgyűjtések, amelyek teljes termelési folyamata a központban zajlik, másoknál megosztva a központ és a megye között. A jelenleg a megyei igazgatósági felelősségi körbe tartozó adatgyűjtéseknél az adatgyűjtésszervezés valamennyi funkciója az egy szervezet egy megye felelősségi rendre támaszkodik, azaz: -

Az adatszolgáltató a működési megyéje (tevékenység megye) szerinti igazgatósággal áll kapcsolatban. - Minden igazgatóság csak az adott megyéhez tartozó adatszolgáltató szervezetekkel foglalkozik, ezért visel teljes felelősséget. - A megyei munkatársak munkaszervezési, jogosultsági rendje is az adatszolgáltatói kör adott megyei részére, azon belüli megosztására vonatkozik. (A kivételt eddig a Budapest és Pest megye kezelése jelentett, ahol az egy szervezet két megye kapcsolatot kellett kezelni) A KSH területi szerveinek átszervezésével megváltozik az eddigi rend: -

-

A megyei igazgatóságokat felváltja a több megyét átfogó régióközpont. Egyes megyék kezelése központi feladatkörbe kerül (a Fővárosi és Pest megyei Igazgatóság főosztállyá válásával). Egyes adatgyűjtések nem valamennyi, hanem csak 1-2 régióközpont feladatává válnak, kompetencia központok alakulnak. Emellett megmaradnak a csak központból történő adatgyűjtések is. Az adatszolgáltatókért való felelősség (kompetencia központhoz tartozó adatgyűjtések adatszolgáltatóira vonatkozóan is) a régióközponté, amit – egyes, elsősorban összeírás-típusú adatgyűjtéseknél - delegálhatnak a kialakítandó megyei képviseletekre. A régióközpontok munkatársaira mind a területi, mind a kompetencia-központból adódó feladatokra vonatkozó munkamegosztási, jogosultsági rendet kell kialakítani. A helyben dolgozó munkatársak mellett távmunkások munkaszervezését is támogatni kell.

A jelenlegi adatgyűjtés-szervezési rendszert (összhangban az adatelőkészítési (ADÉL, BLUMEN), elektronikus adatgyűjtési KSHXML rendszerrel) fel kell készíteni a változó működési rendre. Az alábbi táblázat foglalja össze az adatgyűjtés-szervezési tevékenységeket a feladatvégzés helyszíne szerint.

GÉSA körbe tartozó adatgyűjtések adatgyűjtés-szervezési tevékenységének megoszlása 13

A GÉSA körbe tartozó intézményi adatgyűjtés-szervezési rendszer leírása A feladatok megnevezése:

A feladatellátás szintje

Adatelőkészítés helye

Eddig

Az új elvárás szerint

Adatgyűjt ések száma

A felvételi keret, minta, adatszolgáltatói kör meghatározása

szakfőosztály é szakfőosztály és s módszertani módszertani o. o.

189

Az adatgyűjtésszervezési feladatok

szakfőosztály

szakfőosztály

189

szakfőosztály

szakfőosztály GÉSA támogatással 2005 febr.15-ig megye, 2005. febr. 15-től régiók + főváros GÉSA támogatással 2005 febr.15-ig megye, 2005. febr. 15-től régiók + főváros régiók GÉSA támogatás nélkül szakfőosztály régiók + főváros kompetenciaközpont szakfőosztály régiók + főváros kompetenciaközpont szakfőosztály régiók + főváros komp. központ szakfőosztály

48

központ

GÉSA támogatással megye

Expediálás

megye

központ A kérdőívek begyűjtése, érkeztetése, sürgetése megye Az adatszolgáltatást nem teljesítőkre vonatkozó információk regisztrálása Az adatgyűjtések kiértékelése, az adatgyűjtésben részt vevők teljesítményértékelése

GÉSA támogatással megye megyék GÉSA támogatás nélkül szakfőosztály megyék

központ

szakfőosztály

megye

megyék

központ megye

szakfőosztály megyék szakfőosztály

15

108

18 55 134 ? 55 134 ? 55 134 ? 134

5.1.2.2. A GÉSA alkalmazási rendszer helyzete A fent említett funkciók megoldására az adatgyűjtés-szervezés ORCALE alapú rendszert alkalmaz. A rendszernek két fő része van: -

az adatszolgáltatói körök havi kijelölését, az adatgyűjtések expediálásra előkészítését, a kérdőívek megszemélyesítését, az elektronikus adatszolgáltatást támogató alrendszer.

14

Ez az un. batch karbantartó rendszer csak a központban az adatgyűjtés-szervezés adminisztrátorainak közreműködésével fut UNIX alapú ORACLE környezetben. -

Az on-line WINDOWS környezetben futó un. GÉSA alkalmazás, amely biztosítja -

az adatgyűjtés-szervezést vezérlő és dokumentáló metaadatok leírását,

-

az adatgyűjtés-szervezés munkaszervezési adatainak leírását,

-

a számjel és adatgyűjtés-szervezés adatok képernyős lekérdezését, riportok, statisztikák készítését,

-

lehetővé teszi az adatgyűjtések érkeztetését, sürgetését, új adatszolgáltatók felvételét, az érkeztetési információk ellenőrzését,

-

expediálás, megszemélyesítés előállítását.

ütemeinek

karbantartását,

nyomtatványainak

Az on-line képernyős GÉSA alkalmazás mind a központban, mind a területi szerveknél elérhető. A lekérdezés bármely ORACLE felhasználó számára biztosított, az adatgyűjtés-szervezési adatok karbantartása pedig vezetői javaslatra az érkeztetést végző valamennyi központi és területi munkatárs számára. 5.1.2.3.

GÉSÁ-ba bevont adatgyűjtések köre

Az intézményi adatgyűjtések jelentős része a GÉSA kör eleme. A GÉSA mégsem tud teljes képet adni az intézményi adatgyűjtésekről, mivel -

az adatgyűjtések egy része csak részleges adatszolgáltatói körrel szerepel, pld. egészségügyi és szociális statisztika, kereskedelmi szálláshely

-

mások részleges funkcionalitással használják a GÉSÁ-t, csak az adatszolgáltatói kört jelölik ki, a határidőnaplóban való megjelenés érdekében, pld. árstatisztika

-

vagy egyáltalán nem szerepelnek benne, pld. non-profit szervezetek

Az okok elsődlegesen valamilyen regiszterproblémára, illetve a saját regisztertől való elszakadás félelmére vezethetők vissza. Melyek ezek: a) nincs minden adatszolgáltatónak adószáma pld: non-profit szervezetek, nem önálló vagy részben önálló helyi költségvetési intézmények b) korábban nem törekedtek az adószám kiderítésére, a kérdőíven nem szerepelt az adószám. Ha történt is változás, az eredménye még nem jelentkezik. pld: egészségügyi statisztika c) A kérdőív adatszolgáltatója vagy számbavételi egysége nem a gazdasági szervezet, hanem annak valamilyen egysége, telepe, és ezekről eddig nem volt regiszter vagy nem volt a GSZR-hez, GÉSÁ-hoz illesztve, pld. szociális statisztika, kereskedelmi szálláshely, baromfi-keltető d) Minden adatszolgáltató adószámmal rendelkező szervezet, de nem az általánosan használt levelezési címet használja az adatgyűjtés, hanem valamely az adatszolgáltatáshoz jobban kapcsolódó telephely címét. Ezeket a címeket a GÉSA nem kezeli, pld. kereskedelmi szálláshely, külker árstatisztika., ipari termelői ár statisztika, non-profit szervezetek statisztikája. e) Az adatszolgáltatói kör stabilitásának védelme. Félelem attól, hogy a regiszter hibái, illetve a más adatgyűjtésekből visszacsatolt esetleg hibás információk miatt

15

kimaradó adatszolgáltatók veszélyeztetik az időbeni feldolgozást, tájékoztatást. Pld. árstatisztika

Adatgyűjtés, adatátvétel, törvényi elrendelésű rendszeres adatgy. Típusa 1 Intézményi adatgyűjtés, adatátvétel 1.1 GÉSA- kör eleme 1.1.1 Kizárólag postai KSH elrend. 1.1.2 Postai nem KSH elrend. 1.1.1 Részben postai részben elektronikus 1.1.2 Adatátvétel adathordozón 1.2 GÉSA-körnek nem eleme – postai 2 Lakossági adatgyűjtés 2.1 összeíró-hálózaton keresztül GÉSA-kör eleme GÉSA-körnek nem eleme 2.2 kikérdezéses intézményi közreműködéssel GÉSA körnek nem eleme 2.3 postai úton GÉSA körnek nem eleme (népmozg.) 3 Egyéb adatgyűjtés összeíró-hálózaton keresztül GÉSA körnek nem eleme

Adatgyűjtések száma 226 184 147 5 20 12* 42 25 11 5 6 5 9 4

*Az OSAP-ban nem pontos információ áll rendelkezésre

5.1.2.4. A GÉSA-körben kezelt adatgyűjtés-szervezési információk Az eddig kezelt adatgyűjtés-szervezési információkon kívül két nagy terület van, ahol hiány mutatkozik. 5.1.2.4.1. Kapcsolattartó információk kezelése A GÉSÁ-ban a kockás füzetben vezetett adatgyűjtésenként különböző kapcsolattartó információk kiváltására ideiglenes megoldást vezettünk be. A kapcsolattartóknak két típusát különböztetjük meg: -

az adatszolgáltató szervezetnél elérhető, a kérdőívet vagy annak egy fejezetét kitöltő személyt

-

illetve az adatbenyújtó szervezetet (pld. könyvelőirodát) és az ott kérdőív kitöltést végző személyt.

A GÉSA funkciók csak karbantartják, de nem hasznosítják a kapcsolattartó információkat. Nincs kidolgozva a kapcsolatok, - elsősorban az adatbenyújtók

16

- egyes adatgyűjtés-szervezési funkciókban betöltött szerepe (expediálás, sürgetés). 5.1.2.4.2. Nyomtatvány-előállítás, expediálás helyzete A nyomtatványok előállítása és expediálása nagyon sok szervezet koordinált együttműködését igényli (a szakfőosztályok, informatikai főosztály különböző ágazatai, nyomda, expediáló, szállítók, megyék). A kérdőívek expediálási ütemtervnek megfelelő előállítása, nyomtatása, kiszállítása, adatszolgáltatóhoz eljuttatása során nem ritkák a zavarok. A GÉSA csak a központi expediálási lista előállításáig támogatja a folyamatot. Ma nincs egy olyan termelésirányító rendszer, amely ütemezné a feladatokat, és az elkészült lépéseket átláthatóvá tenné a folyamat szereplői számára. 5.1.2.4.3. Összeíró-hálózat kezelése Az egyéni gazdaságokat megfigyelő lakossági, összeírás típusú mezőgazdasági adatgyűjtésekre azért terjesztettük ki az alapvetően az intézményi adatszolgáltatásra tervezett GÉSÁ-t, hogy támogassuk a szervezeteket és egyéni gazdaságokat összefüggő tartalommal megfigyelő mezőgazdasági adatgyűjtések közös feldolgozását. A bevonás lehetővé tette az egyéni gazdaságok kérdőíveinek érkeztetését, adatszolgáltatásának egységes rendben történő felügyeletét. A bevonással együtt azonban nem oldódott meg az összeírás típusú felvételből következő sajátosságok kezelése. Ez elsősorban a munkakörzetek, összeírók nyilvántartása, elszámolás, lajstromok készítése, kiértékelése területén jelent továbbfejlesztési igényt összhangban a többi lakossági adatgyűjtéssel.

5.2. Lakossági összeírás típusú adatgyűjtések helyzete 5.2.1. A lakossági összeírás típusú adatgyűjtések feladatai A helyzetfelmérés lakossági összeírás típusú adatgyűjtésekre (a 3. pont 3.5. csoport) a következő témák felmérésén keresztül készült. -

a címregiszter karbantartása, a címregiszterre épülő mintaválasztás, a munkaerő-felmérés (MEF) a háztartási költségvetési felvétel (HKF) a Változó Életkörülmények adatgyűjtés (VÉKA-SILC) lakosság utazási szokásai felvétel (LUSZ) informatikai és kommunikációs eszközök használata mezőgazdasági lakossági összeírás (bár ezt a szervezeti mezőgazdaság-statisztikai adatgyűjtésekkel együtt a GÉSA kezeli)

A lakossági adatfelvételek legfontosabb adatgyűjtés-szervezési feladatai: -

népszámlálás címanyagára épülő címállomány karbantartása, a címállományra épülő mintakeret kialakítása, ebből mintakiválasztás, pótcímek kijelölése az elsődleges címekhez hasonlósági elv alapján, minta módosítása rotációval, nyomdai megrendelések, kérdőív-előállítás, expediálás, összeíró-hálózat szervezése,

17

-

a felvétel megkezdése előtt oktatás, címek aktualizálása címbejárással, címbejárás címbejárás területi lebonyolításának követése, az adatgyűjtés nyomon követése, az adatgyűjtés ellenőrzése a terepen is, összeírók munkájának értékelése, elszámolása, az adatgyűjtés kiértékelése

kérdőívének

kialakítása,

a

A felvételeknél a mintaválasztás eleme a lakáscím, a számbavétel egysége a háztartás, megfigyelés egysége a háztartás vagy a személy. A visszatérő kikérdezéseknek két típusa van: -

A megfigyelés a lakásban lakókra vonatkozik (a lakók elköltözése esetén is a régi lakás marad a mintában)

-

A megfigyelés a lakásban lakó személyre vonatkozik (elköltözés esetén az új lakás is bekerül a mintába)

Az adatgyűjtések néhány speciális az intézményi statisztikától eltérő jellemzője: • • • •

A felvételek mintakeretei elkülönülnek egymástól (elvileg nem tartalmaznak közös címeket), követelmény a foglalt és szabad címek kezelése A címeket adatgyűjtésenként eltérő módon kell rotálni. A panelfelvételek kérdőívei az adatgyűjtés egymást követő időszakaiban eltérők lehetnek Az Eurostat nemcsak a kérdőívek tartalmára, hanem az adatgyűjtés-szervezés lebonyolítására is ajánlást ad, és ez még évente változik, nem kiforrott.

5.2.2. A lakossági összeírás típusú felvételek helyzete, problémái 5.2.2.1. A címregiszter A lakossági összeírás típusú adatgyűjtések a 2001-es népszámlálás címállományára épülnek. A címállomány település, számlálókörzet, lakás mélységig tartalmazza a címeket. Az állományban nemcsak lakáscímek, hanem a lakossági összeírásokban nem szereplő címek is szerepelnek. A címállomány aktualizálása 2001 óta nem történt meg egy a 2002-es önkormányzati választást megelőző közigazgatási módosítás kivételével. A lakásállomány karbantartásához (új lakásépítés, bontás) valamint a közterületváltozások, település-szerkezeti változások átvezetéséhez szükséges adatok KSH adatgyűjtésekből rendelkezésre állnak. Jelenleg azonban nincs olyan adatbázis-alapú regiszter, karbantartó alkalmazás, amely biztosítaná az aktuális címállomány létrehozását. A címállomány felhasználása sokrétű. A népszámlálás-adatok feldolgozásán, lekérdezésén túl ez a lakossági mintakeretek kiválasztásának az alapja. A címeket rendeltetési jelleg és a lakásban levő, háztartásra jellemző, mintaválasztást támogató ismérvek egészítik ki. A mintakeretbe tartozó lakások és jellemzőik felülvizsgálata időnkénti (HKF-nél kétévenkénti) címbejárással történik. Emellett a címállományt a gazdaságstatisztikában is felhasználják az adatgyűjtés-alapú regiszter karbantartásoknál a címek ellenőrzésére (kiskereskedelmi, telepi regiszternél).

18

A fenti feladatok támogatására elkezdődött a címregiszter tervezése, az önkormányzati közterület-változás és a lakásépítés-bontás jelentésre épülő karbantartó rendszer kifejlesztése, de a feladat nagyságához képest szűkös erőforrásokkal.

5.2.2.2. Egyedi alkalmazások, független részrendszerek A lakossági adatgyűjtések területén nem készült olyan rendszer, ami integrált környezetben támogatná a felvételek szervezését. A következő részrendszerek támogatják az adatgyűjtésszervezési funkciókat: -

A lakcímállomány karbantartására csak elkezdődött a fent említett Oracle rendszer kifejlesztése.

-

A mintakeretek, a minta karbantartása, lekérdezése, címkiválasztás Access adatbázishoz kapcsolódó egyedi Visual Basic programokkal történik.

-

mintavételi terv kialakítása egyedi programmal

-

A mintába választott címek és összeírók kapcsolatának kezelése adatgyűjtésenként egyedi Oracle rendszerekkel

-

Az összeírás eredményének jelzése a kérdőíveken az adatbevitellel, ellenőrzéssel együtt Blaise programmal.

-

Az összeíró-hálózat kezelése (képzés, teljesítmény nyilvántartás) országosan egységesen használt Excel rendszerben az un. ÖSZHALÓ-ban történik

-

A pénzügyi elszámolás a megyékben egyedi Excel programmal.

Következmény: -

A részrendszerek közötti koordináció zavarai miatt hibák fordulnak elő.

-

Az érkeztetésre használt kódrendszerek bár hasonlók mégsem azonosak, nem összevethetők.

-

A rendszerek párhuzamos karbantartása erőforrás igényes feladat.

-

Új felvételeknél nem áll készenlétben egy adatgyűjtés-szervezési rendszer, hanem ki kell fejleszteni. 5.2.2.3. Adatgyűjtések eredményessége

Egyes lakossági adatgyűjtések megvalósulása gyengébb az elvártnál elsősorban a nagyobb arányú megtagadás és a lakcímen élők elérhetetlensége miatt. A címek hibája miatti meghiúsulás nem nagy, a hiányos címállomány nem jelentkezik az adatokban, csak a mintába választható címek körét szűkíti. A címek hibája tovább csökkenthető az időszakos címbejárásokkal (HKF-nél 2004. ősz). Az eredményesség javítása érdekében 2003-ban csökkentették az összeíró-hálózat létszámát, felvételre specializálódott, mobil összeírók alkalmazásával tervezték a szakma iránt elkötelezett, motivált összeíró-hálózat kialakítását. Ez egyes megyékben mind a kismind a nagytelepüléseken sikeres volt, máshol elsősorban a nagytelepüléseken járt eredménnyel. A kistelepüléseken legtöbb megyében továbbra is valamennyi lakossági felvételben részt vevő, még szabad kapacitással rendelkező összeírók működnek. Ennek oka:

19

1. a mobil hálózat költségfedezetének hiánya, 2. illetve az, hogy egyes vélemények szerint kistelepüléseken továbbra is indokolt a helyi összeírók alkalmazása a nagytelepülésekhez képest alacsonyabb megtagadási arány fenntartása érdekében. Az elkötelezettséget elősegítené a több éve nem emelt összeírói díjtételek rendezése is. (pld. a 2004. szeptemberben végrehajtandó HKF címbejárás 1999. évi változatlan díjtételekkel kerül végrehajtásra). További javulást a képzésen, a terepmunka ellenőrzésen túl, felvételre specializálódott vezető összeíró, az adatszolgáltató tájékoztatásáért felelős munkatárs alkalmazásától és elsősorban az adatszolgáltató honorálásának megoldásától várnak. Ez különösen a HKF esetén sürgető, ahol egész hónapos folyamatos szolgálatot várunk a háztartásoktól. 5.2.2.4. Mobil számítástechnikai eszközök bevonásának igénye Az adatfelvételek összetettebbé, a kérdőívek bonyolultabbá válásával az adatok minőségének javítása érdekében egyre nagyobb az igény a mobil eszközökkel történő adatgyűjtés iránt, azért hogy -

az előző időszaki felvétel eredménye látható, lekérdezhető legyen, az időszakonként megismételt kérdések kihagyásával csökkentse a kérdések számát, ezért nőjön a válaszolási hajlandóság, ellenőrizhető legyen a kérdésre adott válasz, a kérdések által vezérelt ugrások a programban automatikusak legyenek.

A mobil eszközök használata, a programok terítése, az adatok fogadása elképzelhetetlen olyan adatgyűjtés-szervezési rendszer nélkül, amely kezeli - az adatgyűjtéseket, - az adatgyűjtés sokaságának elemeit, megfigyelési egységeit, - az adatgyűjtés mintáját, - az összeírókat - és a gépeket. Adatgyűjtésenkénti önálló rendszerek fejlesztésére nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás, a feladat csak valamennyi adatgyűjtést kiszolgáló rendszer keretében valósulhat meg.

5.3. Adatgyűjtés-szervezés helyzete a többi területen A két fő adatgyűjtés-típuson (a postai intézményi és az összeírás típusú lakossági adatgyűjtéseken) kívül a többi kérdőív az alábbi csoportokban sorolható: - intézmények közreműködésével végrehajtott postai lakossági adatgyűjtések. Ide tartoznak a népmozgalmi kérdőívek - intézmények közreműködésével végrehajtott kikérdezéses lakossági kérdőívek. Ide tartoznak a vándorlás kérdőívek, a határállomásokon kikérdezett turisztikai kérdőívek - felíró-helyeken összeíró-hálózat segítségével végrehajtott felvételek, mint fogyasztói ár, piac, állatvásár kérdőívek. A terület nem egységes, nehezen általánosítható. Az egyes csoportokba tartozó kérőívek száma alacsony. Az intézményi közreműködéssel végrehajtott adatgyűjtések inkább a GÉSA funkcionalitásához állnak közel, szükség esetén a GÉSÁ-hoz illeszthetők, az összeíróhálózattal végrehajtott adatgyűjtések pedig a lakossági felvételekhez. Ez azonban csak a funkciók egy részére igaz, egyéb jellemzőkben jelentősen eltérnek.

20

5.3.1. Népmozgalom- és vándorlás- statisztika adatgyűjtés-szervezésének helyzete A népmozgalom területén hosszabb idő óta létezik olyan adatelőkészítő rendszer, ami megoldja az adatgyűjtés-szervezés érkeztető feladatait is. Egyébként az érkeztetés, sürgetés az ügyviteli rendszerre (szállítólevelekre) épül, - a teljességet az anyakönyvvezetésen alapuló népmozgalom esetén az államigazgatási eljárás biztosítja (anyakönyvi sorszám), - ez a válási lapok esetén (ahol nem az anyakönyvi sorszámot alkalmazzák) már nem teljesül, - az egyéb népmozgalom (pld. terhességmegszakítás) esetén a korházakban alkalmazott különböző nyilvántartási rendszerek miatt a teljesség-ellenőrzés még inkább gondot jelent a megfelelő azonosítás hiánya miatt. A népmozgalom területén három fejlesztési irány jelentkezik: - az adatok összevetése más nyilvántartásokból származó adatokkal (ez elsősorban adatátvételi, validálási kérdés, nem adatgyűjtés-szervezési probléma), - a nagytömegű adatrögzítés kiváltására az elektronikus adatgyűjtés-adattovábbítás lehetőségeinek megvizsgálása elsősorban a BM-mel a házassági lap és az ÁNTSZ-szel a halott-vizsgálati lap esetére, - valamint a régiós átszervezésből adódó feladatok. A vándorlás-statisztika BM illetve az önkormányzatok közreműködésével végzett önkéntes kikérdezéses adatgyűjtés. A tételes teljességellenőrzésre vonatkozóan nincs lehetőség. Az adatszolgáltató önkormányzatok nyomtatványellátása illetve az általuk begyűjtött kérdőívek érkeztetése azonban támogatást igényel, ezekre jelenleg nincs rendszertámogatás. 5.3.2. Felíróhelyeken összeírással végrehajtott felvételek helyzete A csoportba tartozó kérdőívek kezelése ma külön egyedi rendszerekkel történik. A fogyasztói árfelírás is szerepel az ÖSZHÁLÓ-ban, a többi összeírással közös rendszerben. Így az összeírókról és tevékenységükről aktuális nyilvántartás áll rendelkezésre. Az adatgyűjtés-szervezés területén megoldandó gondok: - A költségek csökkentése érdekében az árreprezentánsok - más országok gyakorlatához képest- magas számának csökkentése már 2003-ban megkezdődött. Az árfelíróhelyek számának csökkenéséhez korlátozzák, központi egyeztetéshez kötik a boltcserék számát is. - Az árösszeírási törzskönyvek – a felíróhelyek nyilvántartása – tartalmára, karbantartására jelenleg nincs országosan egységes rendszer. A felíróhelyek gyakori változása (boltok megszűnése, új üzletek nyitás) miatt, alkalmazási rendszertámogatás nélkül nehéz az aktualitás biztosítása.

21

6. Az adatgyűjtés-szervezési rendszerek továbbfejlesztése 6.1. GÉSA, az intézményi adatgyűjtés-szervezés továbbfejlesztése 6.1.1. A megváltozott munkaszervezési rend támogatása 6.1.1.1.A munkaszervezés tervezett rendje A jelenlegi munkaszervezés alapvetően két típusa (központi szakstatisztikai felelősség mellett vagy központi adatgyűjtési, vagy megyei adatgyűjtés felelősség) helyett a Stratégiai Fejlesztési Tanács döntése alapján az adatgyűjtés-szervezésnek több munkaszervezési módot kell támogatni. A következő szervezeti megoldások lehetségesek: 1. Kompetenciaközpont az egész országra vonatkozó adatgyűjtési funkcióval. A hivatal központja felelne továbbra is az adott szakstatisztikáért, de az adatgyűjtési funkció egyetlen régióközpontra koncentrálódna 2. Kompetenciaközpont meghatározott adatgyűjtésekre koordinációs feladatok ellátására. A hivatal OSAP-hoz kapcsolódó adatgyűjtéseit a régióközpontok között felosztanánk a koordinációs feladatok koncentrálása érdekében. A régióközpont a hozzá tartozó adatgyűjtések koordinációját (a régióközpontok nevében) ellátná a központ illetékes szakfőosztályával szorosan együttműködve. Hosszabb távon a koordinációs feladat átnőhetne az előző bekezdésben megjelölt feladatellátási típusba. 3. Alapértelmézés: Minden olyan adatgyűjtés esetében, ahol a reálisnál nagyobb kockázatot jelent az új szervezeti forma, ott azt az alapértelmezést kell érvényesíteni, hogy a kérdőíves postai (intézményi) adatgyűjtésekért alapvetően a régióközpontok felelnek 4. Bár a fejlesztési tanács elvetette a „Kompetenciaközpont országos hatáskörrel a szakstatisztika teljes munkafolyamatára” megoldást, ezek általánosítva léteznek, ha nem is a régióközpontokban, hanem a szakfőosztályokon, amikor a szakstatisztika teljes termelési folyamata a szakfőosztályhoz kötődik. A területi és központi szervek feladatainak újraosztásával a szervezetek felelősségének négy alapvető típusa jön létre: 1) Központi szervezet egyes adatgyűjtésekért szakstatisztikai, másokért ezen kívül adatgyűjtési felelősséggel is. 2) Központi szervezet régióközpontként adatgyűjtési, egyes adatgyűjtéskért kompetenciaközponti felelősséggel (Közép-Magyarosrszági régióra) 3) Régióközponti szervezet adatgyűjtési, egyes adatgyűjtésekért kompetenciaközponti felelősséggel 4) Önálló kompetenciaközpont kompetenciaközponti felelősséggel. A fenti munkaszervezési rendben a KSH szervezet típusa - központi vagy területi szerv- az eddigiektől eltérően nem határozza meg az elvégzendő feladatot, ezért a felelősséget szervezetenként és adatgyűjtésenként kell definiálni.

22

6.1.1.2. A kiinduló alaptételek 1. Az adatgyűjtések adatszolgáltatói körét a szervezet tevékenység megyéje alapján rendeljük az egyes hivatali szervezetekhez (régió, főosztály). Ez lehetővé teszi a valamennyi régióhoz kötött, a központi főosztályhoz és a kompetencia központ(ok)hoz kötött felelősségi rendet is: a régiós munkaszervezési rend: amikor az adatszolgáltató tevékenységmegyéje szerint soroljuk az intézményeket a hat hárommegyés régiós szervezethez, illetve Budapest-Pest megye esetén az Adatgyűjtési főosztályhoz. Ezt tekintjük az alapértelmezett megoldásnak - adatgyűjtő kompetenciaközpont szerinti működési rend: amikor az adatgyűjtés felelőssége egy vagy néhány (nem az összes) régió felelősségi körébe tartozik. Általánosítva ide értjük azt az esetet is, amikor valamelyik központi főosztálynál marad az adatgyűjtés felelőssége, nem adja ki területi szervnek. - Szakstatisztikai és adatgyűjtés-koordináló kompetencia, a teljes adatgyűjtésre vonatkozik, ezért valamennyi adatszolgáltatóra vonatkozó ellenőrző funkciót tesz lehetővé a kijelölt szervezet részére. Megszorítás: - A felelősségi rend éven belül nem változhat. - Az adatszolgáltatói kör megyén belüli bontása KSH szervezetek között nem lehetséges 2. A munkatársak csak a munkáltató hivatali szervezet felelősségi körébe tartozó adatszolgáltatókkal foglalkozhatnak, ezért feladatkörük csak az 1. pont szerinti felelősség leírás része lehet. Az adatgyűjtő távmunkások régióhoz tartoznak, a régió felelősségi körébe tartozó munkát végezhetnek. Megszorítás: a régiók közötti éven belüli rugalmas munka átcsoportosítás nem lehetséges. 3. Az adatszolgáltatóért való felelősséggel a szervezet tevékenység megye szerint illetékes régióközpontja rendelkezik. Az ő feladata a számjel-ismérvek javítása, adatszolgáltatói készség (MV17) kódok ellenőrzése, kiemelt adatszolgáltatókkal kapcsolattartás, stb. Megszorítás: adatgyűjtő kompetenciaközpontoknál a régión kívüli adatszolgáltatókkal kapcsolatos feladatok az adatszolgáltató szervezet illetékes régiójával való intenzív kapcsolattartást igényelnek 6.1.1.3. Az adatgyűjtés-szervezés funkciókra tervezett megoldás Adatgyűjtés-szervezés funkcióit tekintve foglalkoznunk kell : - a kérdőívek expediálásával, - a kérdőívek beérkezési helyével, - a kérdőívek érkeztetésével (beérkezések regisztrálása, sürgetése, hiány és nemlegesség okának kódolása), - az elektronikus adatgyűjtés kérdőíveinek fogadásával, - az adatelőkészítés támogatásával, 23

valamint adatgyűjtéstől függetlenül - az adatszolgáltatóval való kapcsolattartás, - az adatszolgáltató számjelismérveinek felügyelete funkciókkal. 6.1.1.3.1. Expediálás –érkeztetés- adatelőkészítés1 A GÉSA körbe tartozó, nagy adatszolgáltató-számú postai adatgyűjtések expediálása kevés kivétellel a megyékben történik központban előkészített listák, segédletek alapján (108), illetve saját ismeretek alapján (18). a) A megyei expediálásban azok az adatgyűjtések vesznek részt, amelyek beérkezésének, érkeztetésének, adatelőkészítésének helye a megye, illetve azok a központi beérkezésű adatgyűjtések, amelyek megbízható adatszolgáltatói körrel rendelkeznek. b) A szakfőosztályok maguk expediálnak egyes központi beérkezésű, kiemelt fontosságú adatgyűjtéseket (pld. árstatisztika) az adatszolgáltató általános levelezési címétől esetleg eltérő a kapcsolattartó címre. A régiós munkaszervezéssel ez a helyzet nem változik, az a) csoportban a megyei igazgatóság helyett a régiós szervezet lép. Az expediálás, érkeztetés, adatelőkészítés helye a régiós szervezet lesz. (a néhány megyei expediálású, de központi beérkezésű kérdőívnél sem okoz ez gondot) Változást azok az eddig megyei expediálású, megyei beérkezésű adatgyűjtések jelenthetnek, amelyeket adatgyűjtés kompetenciaközpontba helyeznek át. Ezeknél két megoldás lehetséges: - A régióközpont expediálja a kérdőívet az adatszolgáltató többi kérdőívével együtt. A beérkezés helye a kompetencia-központ. Ennél a megoldásnál ki kell dolgozni a régióközpontok és a kompetenciaközpont közötti értesítés szabályát a hibás cím miatt visszaérkező kérdőívekre vonatkozóan, mivel erre az információra szüksége van az adatgyűjtés érkeztetésénél a kompetenciaközpontnak is. - A kompetenciaközponthoz tartozó kérdőívet a többi kérdőív expediálásától eltérő külön menetben a kompetenciaközpont maga expediálja. Ekkor a postázás és beérkezés helye is ugyanaz. Ez munka- és költségtöbbletet jelent. 6.1.1.3.2. Adatszolgáltatóért felelősség Az adatgyűjtésenkénti feladatok mellett vannak olyan feladatok, amelyek nem egy konkrét adatgyűjtéshez kötődnek, hanem az adatszolgáltatóhoz. Ilyen az adatszolgáltatók címbejárása, a kiemelt adatszolgáltatók kezelése, a szervezet számjelismérveinek módosítása, javítása. Nagyon fontos az adatgyűjtésenkénti érkeztetés eredményének összehangolása is, mivel ez határozza meg a szervezet adatszolgáltatásra jelölését a következő időszakban. A koordinálatlanság felesleges munkát okoz. Régióközponthoz tartozó adatgyűjtések esetén a régióközponton belül kell megoldani a koordináló funkciókat, kijelölni az adatszolgáltatóért való felelősséget. Azt a felelősségi rendet, hogy egy adatszolgáltató a megye szerint illetékes régióközponthoz tartozzon 1

A régióközpontok bevezetését megelőzően a átmeneti megoldást kell alkalmazni. A 2005. évi kérdőívek expediálásának 1. és 2. menete még a megyei igazgatóságokról történik, a kérdőívek visszaérkezési helyeként viszont már az illetékes régióközpont lesz megjelölve.

24

akkor is fenn kell tartani, ha egyes adatgyűjtésenkénti feladatokat (érkeztetés, sürgetés, adatelőkészítés) kompetenciaközponthoz rendelünk. A kompetenciaközpontok és az adatszolgáltatóért felelős régióközpont közötti kommunikáció rendjét az adatszolgáltató szervezethez kapcsolódó feladatokban szabályozni kell. 6.1.1.3.3. Elektronikus adatgyűjtés – adatfogadás Elektronikus adatgyűjtés esetén ugyanazt a megoldást kell követni, mint a papír-kérdőív esetén. Az adatszolgáltatói kört az adatszolgáltató megyéje szerint kell szétosztani a régióközpontok között, illetve hozzárendelni a kompetencia-központhoz. Az elektronikus adatgyűjtés helye nem térhet el a papír beérkezési helyétől, mert bármikor papír kérdőív léphet az elektronikus helyére (az elektronikus rendszer bármely oldali hibája, problémája esetén). Ekkor az adatszolgáltatónak papíron kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségét a mintakérdőíven megjelölt régióközpont felé. Az adatgyűjtésért felelős szervezet (illetékes régióközpont vagy kompetenciaközpont) felelőssége, hogy bármilyen módon, de beérkezzen a kérdőív.

6.1.1.4.A munkaszervezés leírása a metaadatbázisban A fenti munkaszervezési rend leírására fel kell készíteni. a metaadatbázist a GÉSA körbe tartozó adatgyűjtésekre vonatkozóan. 6.1.1.4.1. Adatgyűjtések munkaszervezési rendjének leírása A metaadatbázis évente leírja az adatgyűjtések munkaszervezési rendjét, azaz egymáshoz rendeli - az adatgyűjtést (OSAP-évvel együtt), - a felelős főosztály színtű szervezetet (lehet régióközpont vagy központi főosztály), - az adatgyűjtés feldolgozási szakaszát (pld adatgyűjtés-szervezés, adatelőkészítés, adatgyűjtés-felügyelet stb.), valamint - az adatszolgáltató szervezet tevékenység megye kódját. Ennek alapján lehetséges akár az egy szervezethez, akár 7 szervezethez, akár egynél több szervezethez kapcsolt feladatkiosztás választása az egyes adatgyűjtésekre. A leírás vezérli az alkalmazásokat (GÉSA, ADÉL, KSHXML), ez biztosítja, hogy - az egyes adatgyűjtő szervezetek a saját adatszolgáltatóikat lássák, kezeljék, - a szakstatisztikus, adatgyűjtés-koordináló szervezetek pedig az adatgyűjtés valamennyi adatszolgáltatójára vonatkozó információt felügyelhessék. A metaadatleírásnak kell megoldani a kompetenciaközpont típusú működés igazi problémáját is, a kompetenciaközpont jogok évek közti változásának, és ezzel együtt a látható, kezelendő adatok köre változásának megoldását. Az adatgyűjtési folyamatokban több év adatával dolgozunk: - aktuális év adatának feldolgozásával az aktuális felelősségi rend szerint, - előző év utólagos javításával az aktuális felelősségi rend szerint,

25

- következő év előkészítésével - például expediáláshoz - a következő évtől érvényes felelősségi rend szerint - előző időszakról készítendő teljesítmény adatokkal a korábbi időszak felelősségi rendje szerint. A metaadat leírásra épülő alkalmazásoknak biztosítani kell, hogy az egyes funkciók az időszaknak megfelelő felelősségi rend szerint érjék el az adatokat. A felelősségi rend változásokat annak ellenére kerülni kell, hogy az alkalmazásokat felkészítjük rá, mert ez az adatoknál állandó értelmezési gondokat fog okozni. 6.1.1.4.2. Munkatársak feladatkörének leírása A szervezeten belüli munkamegosztás kezelésére eddig is volt lehetőség a munkatársak feladatkörének leírásával (GÉSA funkció). Erre épült mind a GÉSA érkeztetés, mind az ADÉL működése, a jövőben a KSHXML TIR funkció működése is. A KSH szervezetekhez tartozó eddiginél nagyobb adatszolgáltatói kör, az esetleges távmunka vezérlése még inkább szükségessé teszi a feladatkörök eddiginél teljesebb kezelését. A feladatkör leírás egymáshoz rendeli: - egy adott szervezethez tartozó munkatársat, - az adatgyűjtést (csak az adott KSH szervezet felelősségi körébe tartozó adatgyűjtés lehet) - az adatszolgáltató megyekódját (csak azok a megyekódok lehetségesek, amelyek a munkatársat foglalkoztató KSH szervezethez lettek kiosztva a fenti meta-leírásban) - esetleg az adatszolgáltatói kör megyén belüli részét (szakágazat, létszámkategória vagy településkód által meghatározva), ha nagy az adatszolgáltatói kör. A feladatkör leírás az eddigieknek megfelelően lehetővé teszi, hogy a munkatárs az alkalmazással - vagy csak a saját feladatkörébe tartozó adatszolgáltatókkal foglalkozzon - vagy más, de a saját KSH szervezetéhez tartozó munkatársat helyettesítsen - vagy a szervezethez tartozó teljes adatszolgáltatói körrel foglalkozzon Ez a leírás határozza meg a távmunkások feladatkörét is, ha GÉSA körbe tartozó adatgyűjtést is jelölnek távmunkára. A távmunka támogatására szolgáló további fejlesztések is lehetségesek a rendszerben, ha a távmunkába tartozó GÉSA adatgyűjtések száma ezt szükségesség teszi. 6.1.1.5.A munkaszervezési rend változásához kötődő fejlesztési feladatok A fenti feladatok megoldásához a következő feladatokat kell megoldani: - Munkaszervezési rend metaadat leírásának tervezése - A metaadat-leírás alkalmazásvezérlő funkciójának megtervezése GÉSA, ADÉL és KSHXML számára - Az expediálás, megszemélyesítés funkcióinak módosítása az új szervezeti rendnek megfelelően - GÉSA menüstruktúrájának áttervezése a megváltozott szervezeti felelősségi rendnek megfelelően - A GÉSA funkciók átírása az új rend igényei szerint

26

-

Az egyes adatgyűjtésekre a munkaszervezés leíró metaadatok meghatározása és leírása Az adatgyűjtő KSH szervezetekben a munkatársak feladatkörének újradefiniálása, leírása Szabályzat készítése a kompetenciaközpontok és az adatszolgáltatóért felelős régióközpont közötti kommunikáció rendjére

6.1.2. A GÉSA alkalmazási szoftver fejlesztése A hivatal elfogadta az ORACLE fejlesztési stratégiát, amely szerint 2006 elejéig át kell térni az ORACLE képernyős alkalmazásokkal (forms, riport) az un. 3 rétegű architektúrára. Ez az on-line GÉSA alkalmazás átírását igényli az új technológia követelményeinek megfelelően. Az átírást követően megszűnik a szoftververziók területi igazgatóságokra terítésének feladata, minden felhasználó egy helyről éri el az alkalmazást. Az átírás azonban jelenetős munkaigényű feladat, mivel a WINDOWS környezeti elemek kiváltását, UNIX környezetben újratervezését és újraírását igényli.

6.1.3. GÉSA kör bővítése A 5.1.2.3. pont szerint számos adatgyűjtés nem vagy csak részleges adatszolgáltatói körrel eleme a GÉSÁ-nak. A probléma hátterében megoldatlan regiszter gondok állnak. Néhány adatgyűjtés, adatgyűjtés-típus esetén mód van a GSZR-hez kapcsolódó un. szatelit regiszterek kialakítására. Ezek a regiszterek kezelhetik az egyes szakmai szempontok szerinti statisztikai egységeket, a statisztikai egységek és gazdasági szervezetek kapcsolatát. A szatelit regiszterekre egységes azonosítási rendszert kidolgozva, a rájuk épülő adatgyűjtések bevonhatók a GÉSA körbe. Azok a területek, ahol előrelépés várható: Szociális statisztika Szálláshely statisztika Non-profit szervezetek statisztikája Egészségügyi statisztika Más adatgyűjtések, - amelyek csak részlegesen támaszkodnak a GÉSÁ-ra (pld. a határidőnapló teljessége, ellenőrzés érdekében), nem használják a központi expediálást, maguk intézik a kérdőívek adatszolgáltatóhoz való eljuttatását, - külön címállományokat tartanak fenn és kezelnek. Ez a helyzet az árstatisztikai kérdőíveknél is. Ezen a területen is igény van a jelenlegi saját adatgyűjtés-szervezési rendszerfejlesztésre, de ezek indokoltságának megállapításához további elemzések szükségesek. 6.1.3.1.Szociális statisztika A szociális statisztika területén a KSH néhány évvel ezelőtt olyan nyilvántartást állított fel, amely tartalmazza a személyes szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények alapadatait (név, cím, törzsszám, az intézmény KSH-azonosítója, a székhely és a telephelyek címei, a szolgáltatások kódja, működési módja, a fenntartó törzsszáma és típusa). A nyilvántartás frissítésére az OSAP 1832. sz. kérdőív alapján, valamint a beérkezett 27

szakkérdőívek alapján évente kétszer kerül sor. Az intézmények egy része törzsszámmal nem rendelkező szervezet, ezért az erre épülő adatgyűjtések csak részlegesen (az önkormányzatokra) kerülhettek a GÉSA körbe. 2004. tavaszán a szociális intézmények regiszterének kezelését a 60/2004. sz. kormányrendelet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet hatáskörébe utalta azzal, hogy a regiszter karbantartása az illetékes önkormányzatok által kiadott működési engedélyekhez kapcsolódó adatlapok alapján történik, mely adatlapot nemcsak új szolgáltató alakulásakor, hanem a működésben bekövetkezett bárminemű változás esetén a jegyzőknek az NCSSZI-hez kell továbbítani. A komplett regisztert az összes azonosítóval az NCSSZI évente egyszer, szeptemberben átadja a KSH-nak, hogy a szükséges munkák elvégezhetők legyenek. Az új regiszterre épülve át kell alakítani a szociális statisztika adatgyűjtés-szervezési rendszerét. -

Az NCSSZI-nél a regiszter kialakításakor érvényesíttetni kell a KSH igényeit. Át kell alakítani a KSH szociális regiszterét az NCSSZI regiszterre és az új szatelit regiszterekre kidolgozandó azonosító-rendszerre épülve. A GSZR és a szociális regiszter összevetése a regiszteradatok minőségellenőrzéséhez A GÉSA módosítása a szociális regiszter intézményeinek (új statisztikai egység típus) fogadására Integrált szociális intézményi kérdőív Gésába illesztése, tömbösítése, megszemélyesítése GÉSA funkciók kiterjesztése további szociális kérdőívekre (OSAP 1209, 1210, 1512, 1765)

6.1.3.2. Egészségügyi statisztika Jelenleg nem áll rendelkezésre a GSZR-hez kapcsolható egészségügyi szolgáltatói nyilvántartás. Az OSAP 1019-es kérdőíven eddig nem szerepelt az egészségügyi egységek (szolgáltatók) törzsszáma, ezért a begyűjtött adatokból sem lehetett kialakítani az egészségügyi tevékenységgel rendelkező szervezetek GSZR-hez kapcsolódó regiszterét. Így az adatgyűjtések adatszolgáltatói köre csak részlegesen (az önkormányzatokra vonatkozóan) szerepelt a GÉSÁ-ban. Nem lehetett kihasználni a teljes adatgyűjtésre a GÉSA funkciókat (expediálás, érkeztetés, érkeztetési statisztika-készítés, stb.). 2004. márciustól az összes egészségügyi szolgáltatónak új működési engedélyt kell kérni, ezáltal az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – reményeink szerint ez év végére – egy új nyilvántartást fog a rendelkezésünkre bocsátani, amely szintén tartalmazza a törzsszámot. Ehhez az új regiszterhez illeszkedve kell átalakítani az egészségügy-statisztika adatgyűjtésszervezési rendszerét a következő lépéseken keresztül: - Az OTH regiszter kialakításakor érvényesíttetni kell a KSH igényeit. - Ki kell alakítani az egészségügyi szolgáltató szervezetek nyilvántartását az OTH regiszterből átvett és karbantartott információk alapján. - A GSZR és a regiszter összevetése a regiszteradatok minőségellenőrzéséhez. - Az egészségügyi tevékenységek felvétele a GSZR-be - Egészségügyi kérdőívek integrálása a GÉSÁ-ba.

28

6.1.3.3. Szálláshely statisztika Alapvető probléma a szálláshely-statisztikánál: • nem az üzemeltető, hanem a törzsszámmal nem rendelkező szálláshely az adatszolgáltató, • a szálláshely-nyilvántartásnak több egymással koordinálandó, nem azonos forrásból, nem azonos gyakorisággal aktualizálandó, nem azonos azonosítással rendelkező regisztere van, (KISREG, KERSZA nyilvántartás). • Ez évtől ez még tovább bonyolódik a nem kereskedelmi célú szálláshelyek nyilvántartásával, ahol esetleg törzsszámmal nem rendelkező non-profit üzemeltetők is előfordulhatnak. A kereskedelmi szálláshelyek (OSAP 1036) adatgyűjtés-szervezés alapjául a KERSZAnyilvántartás (Alapok) szolgál. A nyilvántartás aktualizálásához felhasználják a KISREG negyedéves gyakorisággal aktualizált adatait, illetve egyéb forrásból érkező információkat havi gyakorisággal. A nyilvántartás az azonosításhoz, címzéshez szükséges adatokon kívül speciális témafüggő ismérveket is tartalmaz és karbantart, mint pld. – szállodalánc, szálláshely osztályba sorolása, üzemeltetési forma (hagyományos vagy vegyes), működési állapot, üdülési csekk elfogadása, gyógyfürdőtől való távolság, szállodafajta (gyógy, garni, wellness, apartman, egyéb), ágy-, férőhelyszám, üzemeltetés jellege (egész évben vagy idényszerűen üzemelő), stb. A szállodai gyorsjelentés a KERSZA 6 karakteres azonosító számot használja az egységek azonosítására. A jelentések feldolgozásához újabb csoportosító ismérv kidolgozása szükséges, ami a szállodák osztály és üdülőkörzet szerint csoportosítását teszi lehetővé. A kereskedelmi szálláshely statisztikák GÉSÁ-ba illesztése eddig csak az üzemeltető gazdasági szervezet szintjén történt, pedig az adatgyűjtés a szálláshelyre vonatkozik. A szálláshely és az üzemeltető gazdasági szervezet gyakran nem ugyanabban a megyében található, az adatgyűjtést a szálláshely szerinti megyei igazgatóság végzi (egy üzemeletető szervezet adatai több megyéhez is tartozhatnak). Ezt az adatgyűjtések általános elvétől (a gazdasági szervezet megyéje szerinti adatgyűjtési felelősségi rend) eltérő gyakorlatot a GÉSA nem kezeli, így az érkeztetés, sürgetés funkciókat nem használták ki, teljesítmény-értékelés funkciók sem adhattak valós képet az adatgyűjtésről. A rendszer így alkalmatlan az elektronikus adatgyűjtésre is, ami néhány nagyobb szállodavállalat esetében (pl. ACCOR-Pannonia, Hunguest Hotels, Danubius) valószínűleg jól használható lenne. Ez különösen igaz a szállodai gyorsjelentésre, amelyet már most is e-mail-ben küldenek az adatszolgáltatók, és ahol az elektronikus adatgyűjtés alkalmazhatósága a tapasztalatok szerint 80-90%-os lenne. A problémát részben az oldja meg, ha a KERSZA nyilvántartás azonosító rendszerét a GSZR szatelit regisztereihez illeszkedően módosítjuk, így a szálláshelyek megfigyelése beilleszthető a GÉSA rendszerbe. A GÉSÁ-ba illesztés emellett csak akkor oldható meg, ha a feldolgozás helyszíne a munkaszervezési rend változásával az üzemeltető szervezet régiója lesz. Ha a szálláshely megyéje szerinti régió a feldolgozó, akkor továbbra sem illeszthető a rendszerbe a szálláshelystatisztika. Az üzemeltető szervezet régiója szerinti feldolgozással szembeni szakmai félelem 29

az, hogy a turizmus szempontjából két legfontosabb területen, a Balatonnál és Budapesten ez a változás az adatminőség romlásához vezet. Ha döntés születik az üzemeltető szervezet megyéje (régiója) szerinti adatgyűjtésről, akkor integrálható a szálláshely statisztika a GÉSA rendszerbe: A feladatok a következők: KERSZA nyilvántartás egységes azonosító rendszerre átalakítása Új statisztikai egység típus kezelés megoldása a GÉSÁ-ban Kereskedelmi szálláshely és szállodai gyorsjelentés GÉSÁ-ba vonása a szálláshelyek szintjén. A nem üzleti célú szálláshelyek regisztrálásának helye a KISREG lesz. A nem üzleti célú szálláshelyek megfigyelése eltér a kereskedelmi szálláshelyektől. Ez a 2005-től új jelentés – a többi statisztikának megfelelő rendben - az üzemeltetőtől kéri a szálláshelyek adatait. Megoldandó feladat itt elsősorban azon non-profit üzemeltetőkkel lehet, akik nem rendelkeznek törzsszámmal. Ezek köréről, csak a regiszterépítést követően kapunk információt. 6.1.3.4. Non-profit szervezetek statisztikája A non-profit szervezetek statisztikája nem a GSZR-re épül, hanem saját nyilvántartásra. A nyilvántartás magában foglalja a működő, illetve időközben megszűnt valamennyi jogi személyiségű alapítványt; közalapítványt; társadalmi szervezetet; szövetséget; munkaadói, munkavállalói és szakmai érdekképviseletet; köztestületet; közhasznú társaságot; non-profit intézményt; politikai pártot; egyházat, felekezetet és szerzetesrendet; önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárat. Az alapinformációkat 2003-ig éves gyakorisággal a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartásából vettük át, 2004-től pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalától. Az aktualizáláshoz felhasználjuk az éves adatfelvétel regiszter adatait, a GSZR-t, illetve egyéb kormányzati, államigazgatási, önkormányzati és szakmai forrásokat. A GSZRben szereplő ismérveken kívül egy nemzetközi osztályozásra épülő, de annál sokkal bővebb osztályozást (NSZOR) használ a non-profit szervezetek besorolására. A non-profit szervezetek regiszterét nemcsak adatgyűjtés-szervezésre használják, számos külső kérés is felmerül a non-profit szervezetekre vonatkozóan. A non-profit szervezetek egy része nem rendelkezik törzsszámmal. Az önálló regiszter miatt a non-profit adatgyűjtés nincs a GÉSA-körbe bevonva, nem része a teljesítmény-értékeléseknek sem. A megoldás a non-profit szervezetek GSZR-rel integrálása: - törzsszám-azonosítás, törzsszámmal nem rendelkező szervezetek azonosításának kidolgozása - A tevékenységi besorolás (NSZOR – Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere) revíziója, aktualizálása. - A regiszter-lekérdezési rendszerhez szükséges alkalmazás kidolgozása. - A törzsszámmal nem rendelkező non-profit szervezetek új statisztikai egységként való integrálása a GÉSÁ-ba - A non-profit adatgyűjtés bevonása a GÉSÁ-ba 6.1.4. Kapcsolattartás adatok kezelése A 5.1.2.4.1. pontban leírt probléma a kapcsolattartó információk kezelésének megoldása. Ehhez: 30

-

Fel kell mérni a kapcsolat lehetséges típusait, OSAP-onként eltérő kapcsolattartó személyek, kérdőívkitöltők, adatbenyújtók (könyvelő cég, ügyvédi iroda, ügynökség), a kapcsolattartáshoz szükséges információkat.

-

Egységes kérdőív-szerkesztési szabványt kell meghatározni a kapcsolattartó információk közléséhez, az eddig feltüntetett információk kiegészítése pld. adatbenyújtó törzsszámával

-

Szabályozni kell az adatszolgáltató és a kapcsolattartó szerepét az egyes adatgyűjtésszervezési funkciókban (expediálás, sürgetés, érkeztetés).

-

Ki kell dolgozni a kapcsolattartó információk nyilvántartási rendszerét, karbantartását a GÉSA, ADÉL rendszerben, a kapcsolattartó információk fogadását a KSHXML rendszerből. 6.1.5. Kérdőív-előállítás és terítés termelésirányító rendszere

A 5.1.2.4.2. pontban jelzett az expediálási gondok csökkentéséhez a kérdőív-nyomtatások ütemezésére, a megyékbe való terítés felügyeletére, a felhasznált nyomtatványok mennyiségének követésére az érintett szervezeti egységek (informatika, nyomda, szakfőosztály, területi szervezetek) által karbantartható és monitorozható nyilvántartást, alkalmazást kell biztosítani - A feladathoz fel kell mérni az egyes szervezeti egységek feladatát, felelősségét, a kérdőív-elfogadás és előállítás rendjét. - Meg kell tervezni és el kell készíteni a kérdőív-nyomtatás termelésirányító rendszerét. 6.1.6. Lakossági mezőgazdasági adatgyűjtések adatgyűjtés-szervezési funkciói A lakossági mezőgazdasági adatgyűjtések támogatásához tovább kell elemezni az összeírások adatgyűjtés-szervezési funkcióit. - Az eddigi GÉSA érkeztető kódokkal összhangban bővíteni kell az érkeztető-kódokat a lajtsromok feldolgozásának kódjaival. -

Meg kell határozni, hogy az expediálás, lajstrom-előállítás, összeíró-hálózat kezelés, stb. adatgyűjtés-szervezés funkciókat mely rendszer kereteiben kell megoldani (GÉSA, lakossági adatgyűjtések összeíró-hálózatát kezelő rendszer (6.2.2.3) vagy adatgyűjtés-függő egyedi rendszer)

-

Az összeíró-hálózatot kezelő lakossági rendszer mezőgazdasági adatgyűjtésekre vonatkozó funkcióit integrálni kell a GÉSA alkalmazásba is.

6.2. A lakossági összeírás-típusú adatgyűjtés-szervezési rendszer tervezése 6.2.1. Címregiszter kialakítása A lakossági adatgyűjtések pontosabb tervezése, a szervezetek telepcímeinek, levelezési címeinek ellenőrzése megkívánja, hogy aktualizált címállomány álljon rendelkezésre a hivatalban.

31

Mivel országos címregiszter jogi hátterének megteremtésére a stratégia időszakán belül, nincs reális esély, más szervnél nem áll rendelkezésre a KSH igényeinek megfelelő minőségű címállomány, ezért a lehetséges források felhasználásával itt kell kialakítani a címrendszert. Valódi regiszter kialakítására egy általánosan elfogadott és használt címazonosító hiánya miatt nincs lehetőség. Ezt figyelembe véve azonban elkészíthető egy olyan címadatbázis és alkalmazás, ami támogatja a címek karbantartását, a történeti adatok kezelését, a címek felhasználást az adatgyűjtés-szervezési és adatelőkészítő rendszerekben. A címrendszer a település-regiszterhez kapcsolódva tárolja: - település-részeket - városrészeket - közterületeket - épületeket - lakásokat A címek karbantartásához négy alrendszer körvonalazódik: - a közterület karbantartó alrendszer, ami kezeli az önkormányzati adatgyűjtésből származó településrész, városrész és utca közterület változásokat, terület átadásokat és átvételeket, - cím-adatelőkészítő alrendszer, amely a szintén önkormányzati adatgyűjtésből származó lakás- használatbavételi és bontási engedélyeket ellenőrzi és rögzíti - a címkarbantartó alrendszer, amely az előző alrendszerre épülve bővíti a lakás- és címállományt, illetve jelezi a megszűnő épületeket (automatikus, batch karbantartás és kézi, on-line elfogadás rendszere) - minőségvizsgáló és karbantartó alrendszer.a címállományban már szereplő címek ellenőrzéséhez, javításához. A címrendszer kialakításához a következő fő lépések szükségesek - A címadatbázissal kapcsolatos igények megismerése a kapcsolódó rendszerekben -

A címadatbázis megtervezése, beleértve az alkalmazott azonosító-rendszert

-

A közterület-karbantartó és lekérdező alrendszer tervezése

-

A rögzített építés-bontás címadatokkal karbantartó, a változásokat elfogadtató alrendszer tervezése

-

A minőség-vizsgálat egyszeri és folyamatosan működő lépéseinek megtervezése 6.2.2. LAKOS adatgyűjtés-szervezési rendszer tervezése

A lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezési rendszerének kialakítását a címrendszer tervei alapján kezdhetjük el. A lakossági adatgyűjtések címei eddig a település – számlálókörzet lakássorszám hármasra épültek. Az azonosító két népszámlálás között állandó volt. Az új címrendszernél egyelőre nincs meg a feltétele az új címek körzetesítésének, ezért ha használni akarjuk az új címek adta lehetőséget, akkor az első feladat ennek a kérdésnek a kezelése. 6.2.2.1.Adatgyűjtés-szervezés metaadatainak tervezése A gazdaságstatisztikai adatgyűjtések leírásához hasonlóan a lakossági adatgyűjtésekre is meg kell tervezni az adatgyűjtés-szervezési funkciókat vezérlő, az adatgyűjtés-szervezést dokumentáló metaadatokat, és ezek karbantartó, lekérdező rendszerét. 6.2.2.2.Mintakeretek kezelése

32

A lakossági adatgyűjtések szervezésének egyik nagy alrendszere a lakossági adatgyűjtések mintakereteinek kezelése. Az alrendszernek a következő fő funkciók támogatást kell biztosítani: - A címállomány szabad és foglalt címeinek kezelése. -

A különböző felvételek mintakeretének, valamint az egyes felvételek különböző szakaszainak (kiegészítő felvételek, évközi - éves felvételek, több éven keresztül végzett felvételek) kezelése egy rendszerben

-

A többlépcsős mintavétel támogatása, mintakeret kiegészítése a mintaválasztást, címbejárást támogató ismérvekkel (T-STAR, népszámlálás alapján,stb.) -

Ebből az 1. lépés a települések véletlenszerű, nagysággal arányos valószínűség szerinti kiválasztása. A javaslatok alapján célszerű egy településeket értékelő pontrendszer kialakítása nagyság, infrastrukturális ellátottság, várostól való távolság. stb. alapján, ami a rétegzés alapja lehet. Ez a lépés valószínűleg általánosítható.

-

A kiválasztott településeken (körzetekben) végzett címbejárás támogatása, és a címbejárás eredményével a mintakeret aktualizálása.

-

A mintaválasztás 2. lépcsője felvételenként eltér: Felmérést kell készíteni a mintaválasztás lehetséges rétegképző ismérveiről, és ezek kezelési módjáról, aktualizálási igényéről (lakás rendeltetése, jellege, háztartásfő aktivitása, kora, előző időszaki felmérés nem teljesülési oka stb.), a rotálás, pótcím-választás felvételenként eltérő módszeréről.

-

Munkakörzetek kialakításának és a felvételi szakaszok kialakításának támogatása

-

A felvételek teljesítésekor a teljesítés illetve a nem teljesítés okának regisztrálása. Ehhez meg kell oldani a jelenleg felvételenként eltérő kódrendszer összehangolását. 6.2.2.3.Összeíró-hálózat kezelése

A másik alrendszer az összeíró-hálózat kezelése. A rendszer nyilvántartaná az összeírókat, kezelné az összeírók és a címek összerendelését, regisztrálná az összeírók teljesítményadatait, az ellenőrzésük adatait. Ennek az alrendszernek kellene átvenni az ÖSZHÁLÓ funkcióit is. Az alrendszer felépítését úgy kell megoldani, hogy alkalmas legyen a GÉSA körbe tartozó mezőgazdasági összeírások támogatására is. 6.2.2.4.Mobil eszközökkel rendelkezést támogató alrendszer A fenti két alrendszer alapul szolgál a mobil adatgyűjtések szervezéséhez is. A mobil adatgyűjtések azonban még más eszközellátással, szoftver-terítéssel adatküldés-fogadással stb. kapcsolatos adatok nyilvántartását is igénylik. Az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározása egy későbbi projekt feladata lesz.

33

6.3. További területek 6.3.1. Népmozgalom és vándorlás-statisztika A népmozgalom- és vándorlás statisztika területén nem elsősorban a statisztikai rendszer fejlesztése a feladat, inkább a kapcsolódó államigazgatási és egészségügyi rendszerekkel való közös fejlesztéssel lehet továbblépni, Meg kell teremteni az egészségügyi rendszerekből származó adatok egyedi nyilvántartásának, azonosításának, teljességellenőrzésének lehetőségét. -

Egyes népmozgalmi és vándorlás-statisztikai adatgyűjtések (pld. 1960) , ahol az expediálás, érkeztetés indokolja, GÉSA körbe is bevonhatók, hiszen az adatszolgáltatók törzsszámmal rendelkező intézmények.

-

A nagytömegű adatrögzítés kiváltására biztosítani kell az elektronikus adatfogadás lehetőségét. Ehhez nem a saját rendszer fejlesztése lenne a kedvező megoldás, hanem,a társszervekkel (BM) való egyezség alapján az alapul szolgáló rendszerek továbbfejlesztése a népmozgalmi adatok elektronikus bevitelére, majd átvételére.

-

Ha az adatszolgáltató szervezetnél nem sikerül létrehozatni a népmozgalmi adatok elektronikus bevitelének rendszerét, akkor érdemes saját megoldást (pld. KSHXML) alkalmazni. Ez csak a KSHXML egy későbbi verziójában képzelhető el a jelenlegi verzió hatékonyságproblémáinak megoldása után.

6.3.2. Fogyasztói árstatisztika A fogyasztói árstatisztika az a terület, ahol a legnagyobb a megyék szerepe az adatgyűjtésszervezésben. A központ csak a termékeket, árreprezentánsokat határozza meg, az összeírás helyszínének meghatározását a megyei igazgatóság felügyeli. Az felíróhelyekről a központban nem is rendelkezünk információval. Az árösszeírási törzskönyvek – a felíróhelyek nyilvántartása – tartalmára, karbantartására jelenleg nincs országosan egységes rendszer. A felíróhelyek gyakori változása (boltok megszűnése, új üzletek nyitás) miatt, alkalmazási rendszertámogatás nélkül nehéz az aktualitás biztosítása. Ezért ezen a területen az előrelépést az egységes elektronikus árösszeírási törzskönyv kifejlesztése jelenti.

7. A fejlesztés erőforrásigénye, ütemezése A fejlesztések ütemezésének tervénél a következő prioritási sorrendet vesszük figyelembe: 1. a régiósításból, a munkaszervezési rend változásából következő feladatok 2. az elfogadott ORACLE stratégiából következő feladatok 3. az elektronikus adatgyűjtés kiterjesztése érdekében szükséges feladatok 4 nagy összeírások (mikrocenzus, mezőgazdasági összeírások) támogatása 5 társszervekkel való kapcsolatból következő feladatok 6. könnyen megvalósítható, adatgyűjtés-szervezés eredményességét segítő feladatok 7. nagy erőforrásigényű feladatok, A feladatok megoldásához általában csak belső erőforrással számolunk. A fejlesztéseknek a 2004-2008-as időszakban csak munkaerőigénye van, közvetlen beruházásigényt nem vonnak maguk után.

34

A fejlesztési feladatok megadott ütem szerinti elvégzése csak nagyon koncentrált erőforrásgazdálkodással, a napi feladatok elvégzésén túl rendelkezésre álló fejlesztői kapacitással lehetséges. Egyes feladatok szorosan kapcsolódnak más társszervek által végzett tevékenységhez. Ezért az ütemezés az ottani fejlesztések előrehaladásának függvénye.

7.1.

A fejlesztési témák munkaerőigénye és a munka ütemezése 7.1.1. A munkaszervezési rend változásához kötődő fejlesztési feladatok

A munkaszervezési rend változásából adódó feladatokat a legmagasabb priorítással 2005. február 15-ig kell megoldani. A feladat megoldása a 6.1.1. pontban leírt megoldás elfogadását követően kezdődhet el. A munkát a következő fázisokban kell elvégezni -

-

-

az elfogadott munkarendnek megfelelően az új rendszer tervezése (metaadatleírás, metaadatok karbantartó alkalmazásának terve, adatgyűjtés-szervezés alkalmazás módosításának terve) Feltétel: munkaszervezési rend elfogadása Határidő: 2004. szeptember 30. Erőforrásigény: 3 informatikus emberhónap, szakstatisztikusi véleményezés Felelős: Informatikai főosztály, Igazgatási és költségvetési főosztály Kijelölt megyei igazgatóságok Eredmény: új munkaszervezési rend szerinti adatgyűjtésszervezés megoldásának terve a metaadat-karbantartó alkalmazás elkészítése, a munkaszervezési metaadatok meghatározása, metaadatokkal feltöltés Feltétel: Döntés az alapértelmezéstől eltérő munkaszervezésű adatgyűjtésekről Határidő: 2004. szeptember 30. Erőforrásigény: 1 informatikus emberhónap szakstatisztikus információ az adatgyűjtésekre vonatkozóan Felelős: Informatikai főosztály Valamennyi adatgyűjtő főosztály Eredmény: új munkaszervezési rend metaadatainak rendelkezésre állása a metaadatbázisban Az expediálás, megszemélyesítés funkcióinak módosítása az új szervezeti rendnek megfelelően (nemcsak a GÉSÁ-ban, hanem a GÉSÁ-n kívül megszemélyesített kérdőíveket előállító programokban is) Feltétel: munkaszervezési metaadatok rendelkezésre állása Határidő: 2004. október 31. Erőforrásigény: háromnegyed informatikus emberhónap, Felelős: Informatikai főosztály Igazgatási és költségvetési főosztály 35

Eredmény:

Illetékes szakfőosztályok expediálálás nyomtatványainak előállítása az új munkaszervezési rend szerint

-

GÉSA menüstruktúrájának áttervezése a megváltozott szervezeti felelősségi rendnek megfelelően, a GÉSA funkciók átírása az új rend igényei szerint Feltétel: munkaszervezési metaadatok rendelkezésre állása Határidő: 2005. január 31. Erőforrásigény: 3 informatikus emberhónap, Felelős: Informatikai főosztály Eredmény: új GÉSA verzió, az adatgyűjtés-szervezés funkciók működése az új munkaszervezési rend szerint

-

Az adatgyűjtő KSH szervezetekben a munkatársak feladatkörének újradefiniálása, leírása (ez a GÉSA, ADÉL, KSHXML munkavégzés, jogosultságellenőrzés alapja) Feltétel: munkaszervezési metaadatok és az új GÉSA verzió rendelkezésre állása Határidő: 2005. február 15. Erőforrásigény: 2 régióközponti emberhónap (osztályvezetők és GÉSA témaadminisztrátorok), Felelős: régióközpontok és az Adatgyűjtő főosztály Eredmény: munkatársak feladatkörének leírása a metaadatbázisban

-

Szabályzat készítése a kompetenciaközpontok és az adatszolgáltatóért felelős régióközpont közötti kommunikáció rendjére Feltétel: munkaszervezési rend elfogadása, GÉSA alkalmazás átírásának terve Határidő: 2005. február 15. Erőforrásigény: 3 hét Felelős: Igazgatási és költségvetési főosztály Eredmény: szabályzat az új munkaszervezési rendről

Ez a pont csak a GÉSA átírást tartalmazza az új munkaszervezési rendnek megfelelően. De 2005. február 15-ig gondoskodni kell az ADÉL és KSHXML átírásáról is az itt meghatározottakkal összhangban, mivel ezek a rendszerek azonos elvek szerint működnek. 7.1.2. A GÉSA alkalmazási szoftver átírása Az ORACLE fejlesztési stratégia 2006 elejéig írja elő a GÉSA alkalmazás 3 rétegű architektúrára átírását. Ez a feladat a régiósítás után következő nagy prioritású feladat az Informatikai főosztály számára. Feltétel: hardver, szoftver rendelkezésre állás Határidő: 2006. január 31.. Erőforrásigény: 5 emberhónap informatikus Felelős: Informatikai főosztály Eredmény: támogatott szoftververziónak megfelelő alkalmazás

36

7.1.3. GÉSA kör bővítése A GÉSA kör bővítése önmagában nem elsődleges prioritású, mivel elég nagy százalékát az adatgyűjtéseknek eddig is lefedte a GÉSA rendszer. Amiért mégis fontosnak tekintjük az erőforrások biztosítását erre a feladatra az, hogy - ezekkel bővíthető az elektronikus adatgyűjtésbe bevonható adatgyűjtések köre az önkormányzatok esetén és a kereskedelmi szálláshelyek esetén - az adatgyűjtés-gazdák igénylik, hogy kiterjedjenek a GÉSA funkciók ezekre a területekre is. A nagyobb feladatot a GSZR-hez kapcsolódó szatelit regiszterek kialakítása, a meglevő nyilvántartások GÉSA szempontoknak is megfelelő átalakítása jelenti. Ezek témánként eltérő nagyságú feladatot jelentenek. A megoldás függ a regiszterek inputját szolgáltató társszervekkel való együttműködéstől is. 7.1.3.1.Szociális statisztika -

-

A KSH szociális regiszterének megtervezése, kialakítása az NCSSZI regiszterre és az új szatelit regiszterekre kidolgozandó azonosító-rendszerre épülve; GSZR és szociális regiszter összevetése a regiszteradatok minőségellenőrzéséhez; új Oracle karbantartó és lekérdező rendszer készítése Feltétel: NCSSZI regiszter kialakításakor érvényesítetjük a GÉSA rendszer és a szociális statisztika elvárásait, átvesszük az NCSSZI nyilvántartás adatait Határidő: 2005. szeptember 15. Erőforrásigény: 4 emberhónap szakstatisztikus 12 emberhónap informatikus Felelős: Népesedés-, egészségügyi és szociális stat. főo. Informatikai főosztály Eredmény: NCSSZI regiszterére épülő új szociális regiszter A GÉSA módosítása a szociális regiszter intézményeinek (új statisztikai egység típus) fogadására, integrált szociális intézményi kérdőív Gésába illesztése, tömbösítése, megszemélyesítése, GÉSA funkciók kiterjesztése további szociális kérdőívekre (OSAP 1209, 1210, 1512, 1765) Feltétel: szociális regiszter tervének elkészülte Határidő: expediálás 2005. szeptember 15. GÉSA funkciók 2006. január 31. Erőforrásigény: 2 emberhónap informatikus Felelős: Informatikai főosztály Eredmény: szociális kérdőívek GÉSÁ-ba integrálása, megszemélyesített integrált szociális kérdőív tömb, elektronikus adatgyűjtés feltételének megteremtése

7.1.3.2.Egészségügyi statisztika -

A KSH egészségügyi nyilvántartásának megtervezése, kialakítása az OTH regiszterre épülve, GSZR és az egészségügyi nyilvántartás összevetése a regiszteradatok minőségellenőrzéséhez, adatgyűjtéssel megfigyelt tevékenységek bővítése a GSZRben 37

Feltétel:

-

-

-

OTH regiszter kialakításakor érvényesítetjük a GÉSA rendszer és az egészségügyi szociális statisztika elvárásait, átvesszük az OTH nyilvántartás adatait Határidő: 2005. szeptember 15. Erőforrásigény: 4 emberhónap szakstatisztikus 4 emberhónap informatikus Felelős: Népesedés-, egészségügyi és szociális stat. főo. Informatikai főosztály Eredmény: OTH regiszterére épülő új egészségügyi nyilvántartás Az egészségügyi kérdőívek Gésába illesztése Feltétel: egészségügyi nyilvántartás tervének elkészülte Határidő: 2005. szeptember 15. Erőforrásigény: 2 hét informatikus Felelős: Informatikai főosztály Eredmény: egészségügyi kérdőívek GÉSÁ-ba integrálása 7.1.3.3.Szálláshely statisztika Szálláshely nyilvántartások kapcsolatának (KERSZA, KISREG, non-profit szálláshelyek) végiggondolása, egységes vagy egymással jól definiált kapcsolatban levő nyilvántartási rendszer tervezése, létrehozása., GÉSÁ-hoz illeszthető azonosító rendszer kialakítása Határidő: 2005. szeptember 15. Erőforrásigény: 4 emberhónap szakstatisztikus 5 emberhónap informatikus Felelős: Szolgáltatás-statisztikai. főosztály Informatikai főosztály Eredmény: egységes kereskedelmi szálláshely nyilvántartási rendszer Új kereskedelmi szálláshely statisztikai egység típus kezelés megoldása a GÉSÁ-ban, kereskedelmi szálláshely és szállodai gyorsjelentés GÉSÁ-ba vonása a szálláshelyek szintjén Feltétel: döntés az üzemeltető szervezet régiója szerinti adatgyűjtésről; az egységes nyilvántartás tervének elkészülte Határidő: 2005. szeptember 15. Erőforrásigény: 2 hét szakstatisztikus 1 emberhónap informatikus Felelős: Szolgáltatás-statisztikai. főosztály Informatikai főosztály Eredmény: kereskedelmi szálláshely adatgyűjtések GÉSÁ-ba integrálása, elektronikus adatgyűjtés feltételeinek biztosítása 7.1.3.4. Non-profit szervezetek statisztikája

-

Non-profit szervezetek GSZR-rel integrált rendszerének megtervezése és kialakítása: törzsszám-azonosítás, törzsszámmal nem rendelkező szervezetek azonosításának

38

kidolgozása, a tevékenységi besorolás (NSZOR – Non-profit Szervezetek Osztályozási Rendszere) revíziója, aktualizálása, non-profit szervezetek Oracle karbantartó és lekérdezési rendszerének kidolgozása. Feltétel: döntés az integrálásról Határidő: 2006. szeptember 15. Erőforrásigény: 6 emberhónap szakstatisztikus 12 emberhónap informatikus Felelős: Társadalom-statisztikai. főosztály Informatikai főosztály Eredmény: GSZR-rel integrált non-profit regiszter -

A törzsszámmal nem rendelkező non-profit szervezetek új statisztikai egységként való integrálása és a non-profit adatgyűjtés bevonása a GÉSÁ-ba Feltétel: non-profit regiszter tervének elkészülte Határidő: 2006. szeptember 15. Erőforrásigény: 3 hét szakstatisztikus 1 hónap informatikus Felelős: Társadalom-statisztikai. főosztály Informatikai főosztály Eredmény: non-profit adatgyűjtés GÉSÁ-ba integrálása, elektronikus adatgyűjtés feltételének megteremtése 7.1.4. Kapcsolattartás adatok kezelése

Amíg az előző pontban leírt fejlesztések az extenzív bővítést célozzák, a kapcsolattartás információk rendszerének fejlesztése minőségi változást jelentene az adatgyűjtésszervezésben, segítené az adatszolgáltatókkal való kapcsolatfelvételt, a hiányzó, hibás kérdőívek telefonos sürgetését, ellenőrzését. Feladat a kapcsolattartó információk nyilvántartási rendszerével kapcsolatos igények felmérése, a lekérdező és karbantartó rendszer tervezése, megvalósítása. A kérdőíveken szereplő kapcsolattartó információk egységesítése. Határidő: 2007. január 31. Erőforrásigény: 3 hónap szakstatisztikus 10 hónap informatikus Felelős: Informatikai főosztály, szakfőosztályok és területi szervek közreműködésével Eredmény: kapcsolattartó információk rendszere 7.1.5. Kérdőív-előállítás és terítés termelésirányító rendszere A kérdőív-előállítás és terítés termelésirányító rendszere a jól szervezett, ellenőrizhető munka feltétele. Jelenleg ennek a munkának nincs számítógépes támogatása, ezért minél előbb kapacitást kell biztosítani a kifejlesztésére.

39

Feladat a szervezeti egységek feladatának, felelősségének, a kérdőív-elfogadás és előállítás rendjének felmérése, szabályozása. Erre épülve a kérdőív-nyomtatás termelésirányító rendszerének tervezése, megvalósítása. Határidő: Erőforrásigény: Felelős:

Eredmény:

2007. május 31. 2 hónap statisztikus, műszaki szakember 12 hónap informatikus Informatikai főosztály Műszaki főosztály, szakfőosztályok, területi szervek, Adatgyűjtési főosztály közreműködésével kérdőív-előállítás és terítés folyamatának ellenőrizhetősége

7.1.6. Lakossági mezőgazdasági adatgyűjtések adatgyűjtés-szervezési funkciói A lakossági mezőgazdasági adatgyűjtések adatgyűjtés-szervezési feladataihoz a Mezőgazdasági főosztály mielőbbi támogatást vár az eddig már megoldott érkeztetésen kívül is. Ez a feladat szorosan kapcsolódik az egyéb lakossági adatgyűjtések adatgyűjtés-szervezési rendszerének nagy erőforrás-igényű fejlesztéséhez, ezért az összeíró-hálózathoz kötődő feladatoknál csak azzal együtt várható eredmény. A GÉSÁ-n belül megoldható feladatok (pld. az érkeztető kódok kibővítése) ettől függetlenül teljesíthetők. Feltétel: Határidő: Erőforrásigény: Felelős: Eredmény:

LAKOS rendszer tervévek elkészítése 2007. január 31. (kivétel érkeztető-kódok kiegészítése, ami 2004. október 15.) 4 hónap szakstatisztikus 4 hónap informatikus Mezőgazdaság-statisztikai. főosztály Informatikai főosztály mezőgazdasági összeírások adatgyűjtésszervezésének támogatása

7.1.7. A lakossági összeírás-típusú adatgyűjtés-szervezési rendszer tervezése 7.1.7.1.Címregiszter kialakítása A címregiszter létrehozása, aktualizálása a jelenlegi állapotra, a rendszeres aktualizálás feltételeinek megteremtése nagy prioritású feladat, ezt igénylik a nagy összeírások, a mikrocenzus támogatása, valamint erre épül a LAKOS adatgyűjtés-szervezési rendszer is. A 6.2.1. pontban említett feladatok: a címregiszterrel kapcsolatos igények felmérése már megkezdődött, a címregiszter tartalmának, karbantartó, lekérdező funkcióinak megtervezése és létrehozása a magas prioritás miatt koncentrált munkát, több szakember bevonását igényli. 40

A feladat végrehajtása részletes munkaterv kidolgozásával, több szakaszban történhet, már az egyes részrendszerek létrehozása után hasznosuló eredménnyel. Határidő: 2005. szeptember 30. Erőforrásigény: 3 hónap szakstatisztikus 18 hónap informatikus Felelős: Népszámlálási főosztály Informatikai főosztály Eredmény: összeírások végrehajtásához, regiszterek címellenőrzéséhez aktuális címállomány 7.1.7.2. LAKOS adatgyűjtés-szervezési rendszer tervezése A központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztésé feladatban a LAKOS rendszer, a lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezési rendszerének tervezése, és fejlesztése jelenti a legnagyobb horderejű, legnagyobb eredményt hozó, és egyben a legerőforrás igényesebb feladatot. A prioritása magas, mivel azon kívül, hogy ez teszi lehetővé a lakossági adatgyűjtések egységes minőségellenőrzését, az összeíró-hálózatok teljesítmény ellenőrzését, ez a feltétele a lakossági adatgyűjtések mobil eszközökkel való végrehajtásának is. A LAKOS rendszer tervezését, megvalósítását projekt keretek között szakértői team összeállításával célszerű végezni. A LAKOS rendszernek több részrendszere lesz: adatgyűjtés-szervezés metaadatai, mintakeretek kezelése, összeíró-hálózat kezelése, stb. A szerteágazó, eltérő igényű összeírások igényeinek eddiginél pontosabb megismerése szükséges ahhoz, hogy megfelelően általános, az új összeírásokra plusz fejlesztéseket nem igénylő alkalmazást tervezzünk és hozzunk létre. Feltétel: címregiszter tervének elkészülte Határidő: 2007. január 31. Erőforrásigény: 8 hónap szakstatisztikus 36 hónap informatikus Felelős: Életszínvonal- és emberi erőforrás stat. főo. Mezőgazdaság-statisztikai. főosztály Társadalom statisztikai főosztály Informatikai főosztály Eredmény: összeírások szervezésének, minőség és teljesítmény értékelésének egységes rendszere

7.1.8. További területek 7.1.8.1.Népmozgalom és vándorlás-statisztika A népmozgalom adatgyűjtés-szervezésének fejlesztése és elektronikus adatgyűjtésének bevezetése az adatszolgáltatásban közreműködő szervezetek fejlesztési lehetőségeinek megismerésétől, az adategyeztetési lehetőségek továbbfejlesztésétől függ. Ebben a szakaszban először statisztikai egyeztető, szakmai munka szükséges. Ezért a KSH rendszerfejlesztések erőforrásigényét csak ezt követően a jövő évben érdemes megbecsülni. Azok a népmozgalmi és vándorlás-statisztikai adatgyűjtések, amelyek a GÉSÁ-hoz csatlakozást igénylik nem kívánnak stratégia szinten figyelembe veendő erőforrásokat. A rendszer üzemeltetési keretein belül megvalósíthatók.

41

A más intézményekkel történő adategyeztetési rendszer kialakítása, az elektronikus adatgyűjtés külső feltételeinek vizsgálata Határidő: 2005. június 30 Erőforrásigény: 4 hónap szakstatisztikus Felelős: Népesedés-, egészségügyi és szociális stat. főo. Eredmény: adatgyűjtés-szervezés, elektronikus adatgyűjtés továbbfejlesztéséhez szükséges ismeret.

7.1.8.2.Fogyasztói árstatisztika A fogyasztói árstatisztikában az összeíró-hálózat kezelése a LAKOS-rendszerhez kapcsolódóan fejlődhet, az ezzel kapcsolatos igényeket, annak tervezésénél kell figyelembe venni, erőforrásigénye ott jelentkezik. Önálló szervezési, fejlesztési feladat az árösszeírási törzskönyvek egységes rendszerének elkészítése. A tervezést célszerű a LAKOS rendszerrel párhuzamosan végezni a két rendszer közötti kapcsolatok érvényesítése érdekében.. Feltétel: címregiszter tervének elkészülte Határidő: 2007. január 31. Erőforrásigény: 4 hónap szakstatisztikus 6 hónap informatikus Felelős: Fogyasztás- és felhalm. stat. főo. Informatikai főosztály Eredmény: fogyasztói árstatisztika központi felügyeletének lehetősége

7.2.

A fejlesztés évenkénti ütemezése, szakaszai

Az áttekinthetőség érdekében a javasolt fejlesztések ütemezését összefoglaló diagrammal szemléltetjük. A feladatokat 2004-2007 évi periódust fedik le. A további fejlesztések pld. a lakossági adatgyűjtések mobil eszközökkel támogatása az elkészült fejlesztésekre épülve indulhat a 2007-től kezdődő második szakaszban.

42

A feladat azonosítój A feladat megnevezése a

2004

2005

2006

2007

2008

09-10 11-12 01-02 03-04 05-06 07-08 09-10 11-12 01-02 03-04 05-06 07-08 09-10 11-12 01-02 03-04 05-06 07-08 09-10 11-12 01-02 03-04 05-06 07-08 09-10 11-12 Régiósítás

7.1.1.

Munkaszerv. rend vált. GÉSA feladatok

7.1.2. 7.1.3.1. 7.1.3.2. 7.1.3.3. 7.1.3.4. 7.1.4. 7.1.5. 7.1.6.

3 rétegű archítekt. átírás Szociális statisztika adatgyűtjés-szerv.

Jelmagyarázat:

Egészségügyi statisztika adgy. sz. Szálláshely stat. adatgy. szerv. Non-profit szerv. stat. adatgy. szerv. Kapcsolattartás adatok rendszere Kérdőív-előállítás, terítés termelésir. Lakossági mg-i adatgy. adgy. sz.

Tevékenység: Mérföldkó:

Lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezése 7.1.7.1 7.1.7.2.

Címregiszter kialakítása LAKOS rendszer tervezése További feladatok

7.1.81. 7.1.8.1.

Népmozgalom, vándorlás-stat. Fogyasztói árstatisztika

43

8. A fejlesztéstől várt eredmény, az eredmény mérésének mutatói Az adatgyűjtés-szervezés területén javasolt fejlesztés hatására a következő eredményekkel számolhatunk:

8.1. A munkaszervezési rend változását segítő fejlesztések hatása • •

• •

Az adatgyűjtések felelősségi rendjének leírása dokumentált, ellenőrizhető Az adatgyűjtés-szervezési feladatok végzését a szervezetek és munkatársak felelősségi rendjének megfelelően támogatják az alkalmazások. Az alkalmazások segítik, hogy minden szervezet, munkatárs a saját adatszolgáltatóival foglalkozzon. Felelősségi rendnek megfelelő statisztikák készíthetők az alkalmazásokkal az adatgyűjtések minőségéről, a munkatársak teljesítményéről Az új szervezeti rendnek megfelelő költségbecslések készíthetők a feladatok tervezéséhez és utókalkulációjához

8.2. GÉSA kör bővítésének hatása • A fejlesztések hatására nő az adatgyűjtések lefedettsége, ezzel a GÉSA • • •

segítségével készített statisztikák egyre több adatgyűjtésre biztosíthatók automatikusan, külön munka nélkül. Egyre több adatgyűjtés központi irányítása, ellenőrzése, monitorozása történhet közös felületű alkalmazással. A fejlesztések eredményeképpen egyre több adatgyűjtésre alkalmazhatók az adatgyűjtés-szervezési funkciók új program írása nélkül. Az adatgyűjtések eredményessége egységes szempontok alapján értékelhető

A lefedettség mérőszámai: • a GÉSÁ-ba bevont adatgyűjtések számának aránya az OSAP-ba tartozó összes adatgyűjtéshez képest • a GÉSÁ-ba bevont adatszolgáltatók száma az összes adatgyűjtés adatszolgáltatóihoz képest • a GÉSÁ-ba bevont feldolgozandó kérdőívek száma egy évben az összes feldolgozandó kérdőívhez képest

8.3. További GÉSA feladatok • A kapcsolattartó információk rendszere egységes dokumentált rendben kezeli az

•

adatszolgáltatások felelőseit az adatszolgáltató szervezeteknél. A rendszer használata, az adatszolgáltatókkal való könnyebb kapcsolatfelvételt, ennek következtében az adatgyűjtések minőségének javulását eredményezi. A kérdőív-előállítás és terítés rendszere megszűntetheti a ma ezen a téren mutatkozó koordinálatlanságokat, monitorozhatóvá, ellenőrizhetővé teszi a területet. Ezzel lehetőséget biztosít probléma esetén a közbeavatkozásra.

44

8.4. Lakossági adatgyűjtések • A címregiszter kialakítása a lakossági adatgyűjtések területén javítja az • • • • • •

összeírások eredményességét, csökkenti a hibás címek miatti felesleges munkát, az új címek bevonásával növeli a sokaság lefedettségét. A címregiszter hozzájárul a gazdaságstatisztikai regiszterekhez tartozó adatgyűjtések minőségének javításához is. A lakossági összeírások adatgyűjtés-szervezési rendszerének kiépítése biztosítja az adatgyűjtések egységes rendszeren keresztül történő monitorozását Lehetőséget ad a GÉSÁ-hoz hasonló módon az adatgyűjtések eredményességének kiértékelésére Az összeíró-hálózat munkájára vonatkozó teljesítménymérések, költségbecslések végezhetők. Csökken az új összeírások előkészítésére végzett fejlesztési munka, mivel az egységesen alkalmazható elemek már rendelkezésre állnak. Megteremtődik a mobil adatgyűjtések, telefonos kikérdezések alkalmazásának alapja.

8.5. További fejlesztések • • •

A fogyasztói árstatisztika fejlesztése biztosítja eddig hiányzó monitorozási lehetőséget, az összeíró-hálózat munkájára vonatkozó teljesítmény- és költségbecslési lehetőséget. A népmozgalom területén az elektronikus adatgyűjtés a jelentős adatrögzítési munka megszűntét, ezzel a költség csökkentését eredményezné. A GÉSÁ-ba bevont adatgyűjtések az expediálás egységes rendbe terelését oldják meg. _____

A Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése stratégiai főirány a felsorolt eredmények fontossága alapján javasolja a fentiekben tervezett fejlesztések elfogadását., a fejlesztési projektek elindítását.

45

A statisztikai regiszterek minőségfejlesztése (Stratégiai terv)

Témagazda: Völfinger Zsolt Készült: 2005. június

46

1. Vezetői összefoglaló A statisztikai regiszterek minőségfejlesztése stratégiai főirány azt tűzte ki célul, hogy feltérképezze és összefoglalja a regiszterek minőségfejlesztése terén felmerülő feladatokat a 2005-2008 közötti időszakra. A főirányhoz szorosan kapcsolódó, 2004-ben elindult Központilag irányított adatgyűjtés szervezési rendszerek kialakítása főirány (KIRASZ) szintén foglalkozik a regiszterek fejlesztésével. A kapcsolódó főirány keretében a GSZR-hez kapcsolódó szatellit regiszterek fejlesztésére kerül sor. Négy fő téma fejlesztése jelenleg is folyik, ezek: • a szociális statisztika fejlesztése a szociális intézmények regiszterének kiépítésével; • az egészségügy statisztika regiszterfejlesztése a gazdasági szervezetek egészségügyi tevékenységének nyilvántartásával; • a szálláshely statisztika fejlesztése a KISREG, a KERSZA nyilvántartás, és a nonprofit szálláshely-nyilvántartás összehangolásával; • a non-profit szervezetek statisztikájának fejlesztése a non-profit szervezetek regiszterének GSZR-hez integrálásával. A kapcsolódó főirány regiszterfejlesztései között szerepel a lakossági adatgyűjtések címregiszterének kialakítása is. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok regiszterének fejlesztése a Mezőgazdasági- és környezetstatisztikai főosztályon folyik. Mivel ezek a fejlesztések a GSZR szatellit regisztereinek fejlesztését lefedik, jelen dokumentum a Gazdasági Szervezetek Regiszterének minőségfejlesztésére koncentrál. A Gazdasági Szervezetek Regisztere 1998 óta működik a mai informatikai környezetben. A regiszter minden adószámmal rendelkező gazdasági szervezetet tartalmaz. A regiszter a gazdaságstatisztikai adatgyűjtések nagy részének mintavételi kerete, ezenkívül tájékoztatási és adatértékesítési tevékenység alapjául is szolgál. A regiszter működését és változóit európai rendelet szabályozza. A vonatkozó szabályozás kívánalmainak a GSZR az EU csatlakozás óta maradéktalanul megfelel. 1998 óta folyamatosan bővült a regiszter lefedettsége, az adószámmal rendelkező jogi egységeken kívül további statisztikai egységek nyilvántartása is kiépült. A legnagyobb vállalkozások szakosodott egységekre lettek bontva, kiépült a telepi nyilvántartás, megkezdődött a vállalatcsoportok felmérése. A GSZR adatainak forrásai elsődlegesen adminisztratív források, de a statisztikai adatgyűjtések visszacsatolásai és egyedi adatjavítások is módosítják a nyilvántartást. Az adminisztratív források közös egyedi azonosítóval kapcsolódnak a statisztikai regiszterhez. A GSZR-t európai regiszterekkel összehasonlítva is egy modern, adminisztratív forrásaival megfelelően összekapcsolt és együttműködő rendszernek nevezhetjük. Az adminisztratív források közül az egyablakos regisztrációs rendszer kialakítása óta vonali adatkapcsolat működik az okmányirodai és a cégregisztrációs rendszerekkel. Az APEH-től adathordozón veszünk át regisztermódosító tételeket heti gyakorisággal. A költségvetési szervezetek adatait a Magyar Államkincstártól havi gyakorisággal kapjuk.

47

A kialakított vonali adatkapcsolatok megfelelően és üzembiztosan működnek, az APEH adatátadásai során azonban az átadás jellege miatt egyedi javításokkal kell foglalkozni. Vonali adatkapcsolat kialakítására tett már lépéseket Hivatalunk, a kapcsolat kiépítésétől az APEH sem zárkózik el. A vonali adatátadás rendszerének kialakítása jelentősen lecsökkentené a szükséges egyedi adatjavítások mennyiségét. Az adminisztratív társszervek adatforrásai közül jelenleg nincs regiszter adatátvételi kapcsolatunk a társadalombiztosítás szervezeti nyilvántartásával. Hivatalunk már többször megkereste a társadalombiztosítás illetékes szervét, legutóbb 2004-ben, de technikai okokból az adatátadás kialakítását nem tudtuk megkezdeni. Ebből a forrásból elsősorban a gazdasági szervezetek naprakész létszámadatait tudnánk beszerezni. Jogszabályi akadálya az adatátvételnek nincs, de a TB informatikai rendszere még nem képes az együttműködésre. Az elkövetkező évek fontos feladata lesz az adatátvételi tárgyalások folytatása és technikai megoldás kialakítása a TB adatok átvételére. A regiszter lefedettsége a vonatkozó európai szabályozás elvárásainak megfelelő. A regiszterben tárolt adatok is folyamatosan frissülnek a jelenleg elérhető adminisztratív forrásokból, valamint az adatgyűjtések visszacsatolásából. Az adatok pontosságát vizsgáló felméréssel azonban jelenleg nem rendelkezünk. Csak közvetetten tudjuk megbecsülni az egyes változók minőségét, a regiszterekről jelenleg minőségi jelentés sem készül. Rövid távú célként kell kitűzni a jelenleg is létező és megfelelő szerkezetű regiszter-karbantartó kérdőívre építve egy minőségvizsgáló kérdőív kialakítását, amelyre a továbbiakban minőségi jelentés építhető. A regiszterre vonatkozó európai szabályozás 2005-ben jelentős változás előtt áll. A változás újabb területtel bővíti ki a kötelezően nyilvántartandó statisztikai egységek körét, a jogi egységek és telepek nyilvántartása mellett a vállalatcsoportok kapcsolati adatainak regisztrálása is kötelezővé válik. Az Eurostat támogatásával a GSZR-ben 2005 májusára kialakítottuk a vállalatcsoportok szintjét. A kialakított regisztert azonban folyamatosan karban kell majd tartani, a karbantartás rendszerének kialakítása a 2005-2008 közötti időszak kiemelt stratégia feladata. A tevékenységek osztályozásának területén is az európai szabályozás változása várható 2008tól, a jelenleg érvényes tevékenységi osztályozás jelentős átalakulására kell számítani. A TEÁOR ’08 hatálybalépésére a regiszterben már végre kell hajtanunk a szükséges tevékenység-átkódolásokat. A TEÁOR ’08 besorolási részletei még a szakértői egyeztetés stádiumában vannak, de fel kell készülnünk arra, hogy az informatikai eszközökkel nem átkódolható tevékenység-változásokat (pl.: szakági szétválásokat) 2008. január 1-jére a regiszterben átkódoljuk.

2. A stratégiai főirány célja Az S103 stratégiai főirány a Gazdasági Szervezetek Regiszterének minőségfejlesztését tűzi ki célul a 2005-2008-as időszakban. A minőségfejlesztés a főirány keretében az alábbiakat jelenti: •

A szatellit regiszterek modernizációja.

48

Ez jelenti a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok regiszterének fejlesztését, illetve a kapcsolódó KIRASZ főirány projektjeit. •

Az adatminőség mérésének megteremtése. A mért adatminőség előállításának érdekében a főirány célja a regiszter minőségét vizsgáló kérdőív kialakítása, ennek alapján évenkénti minőségi jelentés készítése.

•

Adminisztratív forrásokkal való kapcsolat és adatátvétel fejlesztése. Az adatátvétel modernizációja illetve kibővítése érdekében a főirány célja az APEHKSH regiszteradat-átvétel informatikai környezetének fejlesztése, valamint érdemi lépések megtétele a társadalombiztosítás létszámadatainak átvételére.

•

Külső szabályozói környezet változásához való alkalmazkodás. A szabályozó jogi környezethez való alkalmazkodás kettős célt takar: – a főirány célja egyrészt a vállalatcsoport-regiszter karbantartási rendszerének kiépítése; – valamint a felkészülés a TEÁOR ’08 bevezetésére, és a szükséges átkódolások végrehajtása az új nómenklatúra életbelépéséig.

3. A gazdasági szervezetek regiszterének részletes bemutatása Az Európai Unió tagországaiban a statisztikai regiszterek kialakítását a 2186/93 sz. EU rendelet szabályozza. A rendelet tartalmazza, hogy a tagországok regisztereinek milyen statisztikai egységeket kell nyilvántartani, ezekről milyen változókat kell rögzíteni. 3.1

A GSZR kialakítása

A Gazdasági Szervezetek Regisztere az elmúlt évek fejlesztései nyomán megfelel a vonatkozó szabályozó rendelet előírásainak. A jelenlegi rendszer módszertani és informatikai fejlesztése belső erőforrások felhasználásával történt, a GSZR 1998 óta működik a mai informatikai környezetben. Az eltelt 6 évben folyamatosan bővült a lefedettsége, kiépült a szakosodott egységek rendszere, a telepi nyilvántartás, megkezdődött a vállalatcsoportok felmérése. A GSZR-t nemzetközi összehasonlításban is egy modern és megfelelően működő rendszernek nevezhetjük. 3.2

A regiszter környezete

A GSZR ORCALE alapú rendszer. A rendszernek két fő része van, a gazdasági szervezetek adatainak lekérdezése, illetve az adatok módosítását szolgáltató alkalmazások. Az on-line képernyős GSZR alkalmazás mind a központban, mind a területi szerveknél elérhető. A lekérdezés bármely ORACLE felhasználó számára biztosított, a karbantartást pedig megfelelő jogosultságokkal rendelkező területi munkatársak, illetve a Informatikai főosztály regiszterrel foglalkozó kollégáik végzik. A hivatal által elfogadott ORACLE fejlesztési stratégia szerint 2006 elejéig át kell térni az ORACLE képernyős alkalmazásokkal az ún. 3 rétegű architektúrára. Az on-line GSZR

49

alkalmazás 2005 folyamán a Hivatal rendszerei közül az elsők között kerül át az új technológiai alapra. 3.3

Statisztikai források

Jelenleg is rendelkezünk a regiszter alapadatait begyűjtő, illetve a regisztert rendszeresen karbantartó adatgyűjtésekkel. A GSZR számára minden cégbírósági bejegyzésre kötelezett vállalkozás alakulásakor információkat szolgáltat a 1032 OSAP számú alapinformációs kérdőíven. Az APEH által bejegyzett vállalkozások az APEH 1710 technikai OSAP számú alapinformációs pótlapján jelentenek, amelyet a KSH régióihoz kell eljuttatniuk. 2000 óta a regiszter adatait a 1764 OSAP számú évközi regiszter-karbantartó kérdőív javítja. A kérdőívet évente mintegy 40.000 szervezet kapja meg. Minden negyedévben adatszolgáltató az a mintegy 8000 két évnél korábban alakult szervezet, amelyekről alakulásuk óta nincsen statisztikai-, vagy adóinformációnk, így adatközlés nélkül kikerülnének a működő szervezetek alapsokaságából. A kérdőívnek minden évben egy 5. expediálása is van, ennek 8-10.000 adatszolgáltatóját a szakfőosztályokkal egyeztetve az Informatikai főosztály jelöli ki. Az 5. expediálás keretében általában egy nemzetgazdasági terület szervezeteinek koncentrált vizsgálatára kerül sor. Ennek az expediálásnak keretében sor került már mezőgazdasági, pénzügyi szervezetek vizsgálatára, vagy éppen a 2002-2003-as főtevékenység-változásban érintett szervezetek megkeresésre. A regiszter változóinak forrása számos gazdaságstatisztikai kérdőív visszacsatolása, kiemelten az integrált gazdaságstatisztikai felmérések eredményei. A statisztikai források elsődlegesen a rétegképző adatokat illetve az adatgyűjtéseket befolyásoló tevékenységi kódokat módosítják. A telepek adatait éves telepi adatgyűjtések tartják karban. Minden tudomásukra jutott adatváltozás esetén a Regiszter osztály és a KSH igazgatóságainak munkatársai adatjavítási jogukkal egyedileg módosíthatják a GSZR adatait. 3.4

Adminisztratív források

Statisztikai források elsősorban a nagyobb szervezetek esetében állnak rendelkezésre. A statisztikai adatgyűjtésbe be nem vont szervezetek elsődleges regiszteradat forrásai az adminisztratív források adatátvételei. A gazdasági szervezetek törzsszámának közös azonosítóként történő használata lehetővé teszi a különböző államigazgatási szervek adminisztratív nyilvántartásainak összekapcsolását. Az adminisztratív társszervekkel való együttműködés folyamatos módszertani és technikai fejlesztése során a GSZR eljutott abba az állapotba, hogy az adatváltozásokat egyablakos rendszer keretében on-line módon folyamatosan veszi át a gazdasági szervezetek közhiteles nyilvántartását végző Cégbíróságoktól és Okmányirodáktól. A GSZR-t az APEH rendszeres karbantartó állományaival is hetente frissítjük, havi állományokat veszünk át a költségvetési szerveket nyilvántartó Magyar Államkincstártól. A

50

társadalombiztosítás adatkapcsolattal.

rendszerével

technikai

okokból

jelenleg

nem

rendelkezünk

Az adminisztratív forrásokkal kiépített egyablakos adatátvétel keretében a GSZR-be minden évben 100.000 új szervezet kerül be, átlagosan 80.000 megszűnés mellett. Éves szinten az APEH adatátadásaival együtt átlagosan 400.000 változásrekord érkezik.

3.5

A regiszter lefedettsége

A GSZR lefedettségét különböző statisztikai egységek szerint vizsgálva jelenleg az alábbi eredményeket kapjuk: 3.5.1. Gazdasági szervezetek A GSZR minden adószámmal rendelkező egységet tartalmaz, nincsen semmiféle tevékenység, árbevétel, vagy létszám szerinti küszöb a regiszterbe való bekerüléshez. A jogi egységek és a gazdasági egységek adatait a GSZR 2003 előtt együtt tartotta nyilván. Abban az esetben, amikor egy jogi egység gazdálkodását tekintve egy önálló gazdasági egységnek felel meg, ez a nyilvántartási mód megfelelő. A statisztikai egységeket leíró 696/93 sz. EU rendelet azonban leír összetett gazdasági egységeket is, amelyek jogi egységek összevonásával keletkeznek. Olyan jogi egységek vonhatók össze, amelyek integrált gazdálkodást végeznek. Az elsődlegesen adminisztratív forrásokra épülő GSZR-ben összetett egységek nyilvántartása 2003-ig nem szerepelt. 2003-tól a KSH személyes profilkészítési eljárásokkal térképezett fel összetett egységeket, amelyek változóit rögzítette a GSZR-hez kapcsolt táblákban. Az egyedi vizsgálat és személyes kapcsolatfelvétel szükségessége miatt az összetett gazdasági egységek vizsgálatát csak szűk körben kezdte meg a Hivatal. 200 vállalatcsoport szerkezeti és működési viszonyainak felmérése után mintegy 40 összetett gazdasági egységet találtunk, ahol együttes tulajdonlás mellett több jogi egység teljesen integrált gazdálkodást folytatott, ezért összetett gazdasági egységet lehetett képezni. Az összetett gazdasági egységek szűk körű kialakításával jött létre a 2186/93 sz. EU rendeletben előírt 3 szintű regiszter. 3.5.2. Telepek 1999-2000-ben került kialakításra a telepekre vonatkozó első adatgyűjtés. A gazdasági szervezetek telepeiről begyűjtött adatok először 2001-ben lettek rögzítve a regiszterben. A telepek esetében az előírt változók közül minden kötelező ismérvet rögzítünk a GSZR-ben. A gazdasági szervezetek telepeinek karbantartása 2001 óta folyamatosan történik. Minden 20, az építőipar esetében 10 főnél nagyobb gazdasági szervezet évente statisztikai kérdőíven számol be telepeiről, ezen kívül a KISREG-ből is átvesz a GSZR telepi adatokat. 2005-ben a GSZR több mint 23 ezer gazdasági szervezet 67 ezer telepét tartja nyilván. A telepek adatai rendszeresen megjelennek publikációkban, telepi statisztikai kiadványokban, adatbázisban, felhasználják őket Eurostat adatszolgáltatásban.

51

3.5.3. Szakosodott egységek A legnagyobb gazdasági szervezetek esetében sor kerül szakosodott egységek kialakítására. Az eljárás során a nagy szervezeteket megyei szinten bontják meg homogén tevékenységek szerint. A szakosodott egységeket a nemzeti számlák összeállításához és területi statisztikák készítéséhez használják. 2005-ben 205 nagy gazdasági szervezet van felbontva több mint 1000 szakosodott egységre. A regiszter szakosodott egységek szintjének karbantartását folyamatosan végzik az illetékes szakfőosztályok szakstatisztikusai.

3.5.4. Vállalatcsoportok Ezen a területen az első tapasztalatokat Hivatalunk az összetett gazdasági egységek felmérésére során szerezte, amelyre a Nemzeti Program keretében, 2002-2003-ban került sor. Jelenleg 320 csoport szervezeti felépítése szerepel a GSZR-ben, további 1300 csoportról rendelkezünk korlátozott számú változókkal. A vállalatcsoport-regiszter bővítésén túl a folyamatosan változó szervezeti struktúrák miatt nagy hangsúlyt kell helyezni a vállalatcsoportok karbantartási rendszerének kialakítására is, ez a feladat fogalmazódik meg stratégiai célként 2005 és 2008 között. 3.6

Szatellit regiszterek

Néhány adatgyűjtés, adatgyűjtés-típus esetén a GSZR-hez kapcsolódó szatellit regiszterekkel rendelkezünk. Ezek a regiszterek kezelhetik az egyes szakmai szempontok szerinti statisztikai egységeket, a statisztikai egységek és gazdasági szervezetek kapcsolatát. Ezen regiszterek minőségfejlesztésével a Mezőgazdasági- és környezetstatisztikai főosztály, illetve a kapcsolódó KIRASZ főirány foglalkozik. 3.6.1. KISREG, a kereskedelmi üzlethálózat regiszter A KISREG, az üzletek regisztere jogszabályi háttér által determinált, a települési önkormányzatok negyedéves adatszolgáltatásaira épül. A rendszer külső fejlesztésben készült, az Informatikai főosztály üzemelteti. A KISREG kialakítása óta számos korrekción és fejlesztésen esett át. A fejlesztések és javítások fő célja a KISREG statisztikai jellegének erősítése, hogy a rendszer ne csak az adminisztratív források képét tükrözze, hanem a valóságot jobban közelítve, statisztikai mezőkkel bővüljön. 3.6.2. Szálláshelyek regiszterei A kereskedelmi szálláshelyek alapjául a KERSZA nyilvántartás szolgál. A nyilvántartás aktualizálásához felhasználják a KISREG negyedéves gyakorisággal aktualizált adatait, illetve az egyéb forrásból érkező információkat havi gyakorisággal. A nyilvántartás az 52

azonosításhoz, címzéshez szükséges adatokon kívül speciális témafüggő ismérveket is tartalmaz. A szálláshelyregiszterrel kapcsolatos stratégiai cél a KISREG-gel történő harmonizáció. A nem üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása szerkezetében a KISREG szerkezetét követi. 3.6.3. Non-profit szervezetek regisztere Az adószámmal rendelkező non-profit szervezeteket a GSZR-ben is nyilvántartjuk, ezek a szervezetek adatgyűjtésekben, elsősorban munkaügyi felmérésekben vesznek részt. A nonprofit szervezetek statisztikája azonban nem a GSZR-re épül, hanem saját nyilvántartásra, a Társadalomstatisztikai főosztály által üzemeletetett Non-profit Szervezetek Regiszterére. A nyilvántartás magában foglalja a bírósági azonosító számmal rendelkező működő, illetve időközben megszűnt valamennyi non-profit intézményt. A GSZR-ben szereplő ismérveken kívül egy nemzetközi osztályozásra épülő, de annál sokkal bővebb osztályozást (NSZOR) használ a non-profit szervezetek besorolására. A non-profit szervezetek regiszterét nemcsak adatgyűjtés-szervezésre használják, számos külső adatkérés is felmerül a non-profit szervezetekre vonatkozóan. A KIRASZ főirány célul tűzte ki a non-profit szervezetek regiszterének GSZR-rel történő integrálását. 3.6.4. Mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok regisztere A MEZŐREG a gazdasági szervezetek és a háztartások által működtetett mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok regiszteradatait tartalmazza. Karbantartása jelenleg a KSH adatvagyona alapján történik. A jelenlegi fejlesztések célja, hogy a karbantartás rendszerébe adminisztratív adatforrások kerüljenek be, illetve, hogy a regiszter képes legyen megfelelni a tervezett közös európai farmregiszterről szóló szabályozás követelményeinek. 3.6.5. Egyéb nyilvántartások Az egészségügyi szolgáltatók regisztere, illetve az integrált szociális statisztikai címregiszter fejlesztésére is a KIRASZ stratégiai főirány keretében kerül sor. 3.7

Változások a szabályozó jogi környezetben 2008-ig

A GSZR-re vonatkozó szabályozó jogi környezet 2005 és 2008 közötti változásai is stratégiai feladatokat vonnak maguk után. 3.7.1. A vonatkozó EU reguláció változása Az Európai közösség 2186/93. sz. rendelete tételesen szabályozza a tagállamok statisztikai regisztereinek felépítését, a nyilvántartandó egységek körétől, azok változóin át az egyes tevékenységek kötelező vagy opcionális lefedettségének előírásáig. Az Eurostat 2005 folyamán új regiszter regulációt szándékozik kialakítani, az új szabályozás legfontosabb változása a vállalatcsoportok kötelező regisztrációja lesz. Az új szabályozás 53

előreláthatóan még 2005-ben életbe lép. A vállalatcsoportok kötelező beépítésére a tagországok 2 év türelmi időt kapnak. 3.7.2. A TEÁOR ’08 nómenklatúra bevezetése A tevékenységek osztályozása terén jelentős átalakítási munka folyik az EU és az ENSZ statisztikai szervezeteinél. Előreláthatóan 2008-tól a jelenleg érvényes NACE Rev. 1.1 / TEÁOR ’03 besorolás helyébe egy lényegesen átalakított nómenklatúra, a NACE Rev. 2 / TEÁOR ’08 besorolás lép. Az átalakítás számos összeolvadást, átsorolást, szakági szétválást fog előidézni, amelyek átkódolási problémákat fognak maguk után vonni. Az új besorolási rend végleges szerkezete várhatóan 2006 elejére fog kialakulni.

4. A szükséges fejlesztések, indoklásuk, és a megvalósíthatóság A regiszterek területén szükséges fejlesztések egy része már folyamatban van a Mezőgazdasági- és környezetstatisztikai főosztályon, illetve megkezdődött a KIRASZ stratégiai főirány keretében. A stratégiai főirány további céljai érdekében ezen kívül meg kell teremteni a regiszter adatminőségének mérését, fejleszteni kell a regiszter és adminisztratív adatforrásainak kapcsolatát, valamint alkalmazkodni kell a szabályozó jogi környezet 2005-2008 között bekövetkező változásaihoz. 4.1.

Szatellit regiszterek fejlesztése

A szatellit regiszterek minőségfejlesztése terén a következő lépésekre kerül sor: • A MEZŐREG fejlesztésére az adminisztratív források területén és az EU Farmregiszter elvárásainak megfelelően; • a szálláshely statisztika területén a KISREG, a KERSZA nyilvántartás és a nem üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása szerepének összehangolására; • a non-profit szervezetek statisztikája terén a non-profit szervezetek regiszterének GSZR-hez integrálására; • a szociális statisztika terén a szociális intézmények regiszterének kiépítésére; • az egészségügy statisztika területén a szervezetek egészségügyi tevékenységének nyilvántartására. 4.2. Az adatminőség mérésének megteremtése, ennek alapján minőségi jelentés készítése A minőség vizsgálata a statisztika minden területén egyre inkább a felhasználók érdeklődésének fókuszába kerül. A regiszterről minőségi jelentés ennek ellenére jelenleg nem készül, a GSZR adatminőségét jelenleg célzott módon nem vizsgáljuk. Egységes szerkezetű

54

minőségi jelentést az Eurostat számára sem kell készíteni, de a regiszter adatait elemző éves kérdőív évről-évre újabb minőségvizsgáló kérdésekkel bővül. A GSZR számára szükséges fejlesztések közül tehát szükségesség és időszerűség szempontjából is kiemelkedik a minőségi jelentés elkészítése. A rendszeres, éves gyakoriságú minőségi jelentés készítéséhez két fejlesztési lépcsőfokra van szükség. 4.2.1. Minőségvizsgáló kérdőív kialakítása A minőségre jelenleg csak közvetett adatokból tudunk következtetni. Meghatározható az adminisztratív forrásokból átvett adatváltozások száma, ami évente többszázezer rekordos tétel. Rendszeresen zajlik az éves statisztikai főtevékenység felülvizsgálat, amely több statisztikai kérdőívre épül, és évente mintegy 50 ezer szervezet tevékenységét vizsgálja felül. A regiszter adatainak rendszeres karbantartására alakították ki a 1764 OSAP számú regiszterkarbantartó adatgyűjtést. Az adatgyűjtés a regiszterben található elérési és rétegképző változók helyességére kérdez rá. Megfelelő mintaválasztás esetén a 1764-es regiszter-karbantartó adatgyűjtés jelenlegi szerkezetében is alkalmas egy regiszter minőségvizsgáló kérdőív szerepére. Ennek rendelkezésre álló tételszámát és a feldolgozás jelenleg is rendelkezésre álló erőforrásait felhasználva előállíthatók a minőség méréséhez szükséges mutatók. A mintaválasztás során együtt a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály közreműködését kell kérni. A minőségvizsgáló kérdőív célzott módon ellenőrizheti az egyes regiszteradatok pontosságát, előnyomott, megszemélyesített kérdőíven a hibás adatokat az adatszolgáltató gazdasági szervezetek javíthatják. A minőségvizsgáló kérdőív reprezentatív felvétel lenne a GSZR szervezeteire. Kis elemszámú, kb. 2000 vállalkozásból álló mintát választanánk ki, amelyet a jelenlegi regiszter-karbantartó 1764-es adatgyűjtés márciusi, 5. expediálásának keretébe lehetne beépíteni. 4.2.2. Minőségi jelentés elkészítése A minőségvizsgáló kérdőív eredményeinek feldolgozása után lehet kialakítani a regiszterről szóló minőségi jelentést. A jelentés tartalma: • a minőségvizsgáló kérdőív eredményei, az egyes változók minőségi mutatói; • az adminisztratív forrásoktól átvett változásrekordok elemzése; • a regiszter-karbantartó kérdőív eredményei; • az éves statisztikai főtevékenység átsorolások hatásvizsgálata; • az adott év témaspecifikus minőségvizsgálatainak eredményei, amelyek során egy konkrét gazdasági terület, gazdálkodási forma, tevékenység gazdasági szervezeteinek átfogó és tételes ellenőrzésére kerül sor. 4.3.

Adminisztratív forrásokkal való kapcsolat és adatátvétel fejlesztése

A GSZR széles körűen támaszkodik az államigazgatás adminisztratív regisztereinek adataira, a változásrekordok forrásai elsődlegesen adminisztratív források. 55

Az adminisztratív források között az egyablakos regisztrációs rendszer cégbírósági és okmányirodai „ablakai”-val kialakított vonali adatkapcsolat megfelelően és üzembiztosan működik. Technikai fejlesztéseket kell megcélozni az APEH adatátadásai során, illetve ki kell alakítani további adminisztratív szervek adatátvételi rendszerét, nevezetesen a társadalombiztosítás és a GSZR rendszereinek összekapcsolását. 4.3.1. APEH-KSH vonali regiszter-karbantartó adatkapcsolat kiépítése Az APEH-KSH regiszter együttműködés keretében, egy 1996-ban kötött megállapodás alapján vesz át Hivatalunk regisztermódosító adatokat az APEH-től. Az adatokat adatkazettákon kapjuk, az átvétel hetente történik. A KSH és az APEH között a regiszterkarbantartó együttműködés és az adatáramlás megfelelő. Az APEH által átadott tartalom megfelelő, de a rekordok között kis arányban találhatók olyan hibák, amelyek nagyobb mennyiségű egyedi, manuálisan elvégzendő javítást tesznek szükségessé a KSH-n belül. A regiszter karbantartó együttműködés kapcsán célunk az, hogy a jelenlegi adathordozón történő adatátadást az egyablakos rendszerben már jól bevált, mindkét hivatal által alkalmazott vonali adatcsere váltsa fel, az MQSeries alkalmazásával. Ezzel a szándékkal az APEH is egyetért. Az átalakítás keretében egyszeri komolyabb erőforrás-ráfordítás révén egy teljesen új, az okmányirodai rendszerhez hasonló, annak tapasztalatait felhasználó modern rendszert építhetnénk ki. A feladat beruházási igénnyel jár, külső fejlesztési kapacitás bevonására is szükség lenne. Az új rendszer kiépítésével az egyedi, manuálisan elvégzendő javítások számát a KSH-n belül jelentősen csökkenteni lehetne, egyrészt a rendszer teljes újragondolása révén, másrészt azért, mert a vonali kapcsolatban a KSH rendszere képes lenne hibás rekordok esetén visszajelzéseket adni. A vonali kapcsolat kialakítása természetesen az APEH együttműködését kívánja meg és komoly koordinációs munkát igényel. 4.3.2. Regiszteradatok átvételének kialakítása a KSH és a TB rendszere között Az Informatikai főosztály 2004-ben már felvette a kapcsolatot a társadalombiztosítás illetékes szervével, hogy tájékozódjon a jelenleg alkalmazott TB adatbázisok állapotáról, tartalmáról. A GSZR aktualitásának fejlesztéséhez a KSH-nak a Bejelentett Személyek Jogviszonya adatbázisban található létszámadatokra lenne szüksége, ez a rendszer rögzíti az összes foglalkoztató jelentéseit. A változásokat havonta vezetik át a rendszeren, a beérkező adatok ellenőrzésre kerülnek a TAJ-szám alapján. A KSH által igényelt adatok statisztikai célra átadhatóak. A TB rendelkezik a foglalkoztatók adószámával is, ez az azonosító a kapcsolódási pont a GSZR-rel.

56

Bagó Eszter elnökhelyettes asszony levélben kereste meg a TB illetékes vezetőjét, azonban a válaszban kiderült, hogy a TB informatikai rendszere jelenleg még nem alkalmas az adatátadás kialakítására. A kapcsolat kialakítása a partner szervezet függvénye. Célunk, létszám adatbázis átvétel után havi rendszerességgel érkező, csak karbantartó adatátvételt alakítsunk ki. Az adatok átvételével a Szervezetek Regiszterének létszámadatait lehetne naprakésszé információkhoz lehetne jutni a gazdasági szervezetek meghatározásakor is. 4.4.

hogy egy egyszeri teljes a változásokat tartalmazó mindenekelőtt Gazdasági tenni, ezen túl frissebb működési állapotának

A vállalatcsoport regiszter karbantartási rendszere kialakításának szükségessége

A vállalatcsoportok statisztikája egyre jelentősebb szerepet kap az európai statisztika rendszerében. A globalizáció, a piaci koncentráció mérése, a kis- és középvállalkozások vizsgálata fontossá teszi a vállalatok közötti kapcsolatok ismeretét. A csoportok regisztrációja az Eurostat kiemelt céljai között szerepel. Európai szinten a közösség célja egy egységes európai vállalatcsoport regiszter kialakítása, amely a nemzeti regisztereket egyesíti az EU szintjén. A vállalatcsoportok kötelező regisztrációját előíró EU rendelet várhatóan még 2005-ben életbe lép. A kötelező regisztráció kialakítására előreláthatóan 2 év türelmi időt hagynak a tagországok számára. A vállalatcsoportok leírása és követése még eléggé kiforratlan terület. Nem rendelkezünk egységes módszertani leírásokkal és eljárásokkal, az egységes európai módszertan kialakítása jelenleg is tart. Az egységes módszertan hiánya miatt az EU országai között két egyforma állapot nem található, a tagországok eltérő módon és mértékben valósították meg a vállalatcsoportok regisztrációját. A vállalatcsoportok felmérésében a KSH-nak vannak már tapasztalatai. 2002-2003-ban, a Nemzeti Program keretében sor került az összetett gazdasági egységek felmérésére. A 2002 Phare Grant Vállalatcsoportok regisztrációja projekt 2005. májusában fejeződött be. A projekt eredményeként 320 vállalatcsoport szervezeti felépítése és változói szerepelnek a GSZR-ben. A FATS és az FDI statisztikák felhasználásával további 1300 vállalatcsoportról rendelkezünk részleges információkkal, a rendelkezésre álló változók betöltése folyamatban van. A vállalatcsoport-regiszter felállítása után állandó karbantartási feladatok jelentkeznek. Meg kell határozni azt a szintet, ameddig a regisztert bővíteni érdemes, illetve ki kell alakítani a karbantartás rendszerét. A karbantartási rendszert olyan környezetben kell kialakítani, ahol még nem rendelkezünk jól bevált módszerekkel és eljárásokkal. A szükséges lefedettség körének méretéről, a megfelelő karbantartás lehetséges módszereiről jelenleg csak elképzeléseink vannak. Az elkövetkező időszakban fel kell mérni a feladat lehetséges megoldási alternatíváit, a karbantartás rendszerét a felmért igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell kialakítani. A 2005-2008 közötti időszak tervezési és rendszerfejlesztési munkáiban kiforrott módszerekre és eljárásokra nem támaszkodhatunk, de segítséget fog nyújtani az Eurostat

57

módszertani irányelveinek folyamatos fejlesztése, egységesítése, a tervezett kapcsolódó Grantok támogatása. Első lépésként segítséget és együttes megoldásokat fog ajánlani az a konzorcium, amelybe a KSH-t is meghívták, és amelynek célja 2006-ban nemzeti szintű adatokból európai szintű vállalatcsoport-regiszter kialakítása. 4.5.

Felkészülés a TEÁOR ’08 bevezetésére

A tevékenység besorolás európai rendszere alapvető változás előtt áll. Az európai és az ENSZ vonatkozó nómenklatúráinak átalakítása és egységesítése jelenleg is folyik. A nemzetközi szakértői egyeztetés folyamatban van. A tevékenység-nómenklatúra változásai és a változások magyarázó jegyzetei előreláthatóan 2006 elejére fognak elkészülni. A változtatás lényeges átalakításokat jelent, számos tevékenység besorolása megváltozik, tevékenységek, nemzetgazdasági szakágak válnak szét, alakulnak át. A szétválások miatt minden átkódolás pusztán informatikai eszközökkel nem lesz megoldható. A szükséges átkódolások mennyiségét csak a változások kihirdetése után lehet majd felmérni. Az átkódolások elvégzéséhez a következő egymásra épülő feladatokat kell elvégezni: • •

•

Régi és új tevékenységek egy-egy megfeleltethetősége esetén a számítástechnikailag átkódolható tevékenységek felmérése. A nem egy-egy kapcsolatú átkódolások esetén felmérés végrehajtása, milyen körben van szükség adatgyűjtés végrehajtására. Az új tevékenységek felméréséhez az éves integrált kérdőív, a mezőgazdasági szervezeteket vizsgáló 1758-as adatgyűjtés, a 1023-as építőipari szakmai jelentés és a 1764-es regiszter-karbantartó kérdőív is használható. A TEÁOR ’03 bevetetésekor a regiszter-karbantartó kérdőív segítségével kerestünk meg több tízezer, főtevékenység változásban érintett szervezetet. Végre kell hajtani az adatgyűjtéseket, az eredményeket fel kell dolgozni.

A feladatok elvégzése után végrehajthatók a regiszter szükséges átkódolásai, illetve el kell végezni a JANUS év további szükséges programfejlesztéseit is. Az új nómenklatúra bevezetése ugyanis a regiszter kapcsolódó formjainak és batch programjainak módosítását is magával vonja.

5. A fejlesztések erőforrásigénye, a munka ütemezése A feladatok között prioritási sorrendet nem állítottunk fel, megvalósításuk részben egymással párhuzamosan történik. A feladatok megoldásához általában csak belső erőforrással számolunk. A fejlesztéseknek a 2005-2008-as időszakban elsősorban munkaerőigénye van, beruházásigényt csak kisebb mértékben vonnak maguk után. A fejlesztési feladatok megadott ütem szerinti elvégzése koncentrált erőforrás-gazdálkodással lehetséges. Egyes feladatok szorosan kapcsolódnak a külső partnerek által végzett tevékenységhez, ezért az ütemezés az ottani fejlesztések előrehaladásának is függvénye.

58

5.1.

Minőségvizsgáló kérdőív kialakítása, ennek alapján minőségi jelentés készítése

A feladat elvégzését több fázisban lehet végrehajtani. A munkát a következő szakaszokban kell elvégezni: 5.1.1. Minőségvizsgáló kérdőív kialakítása A 1764 OSAP számú regiszter adatait karbantartó kérdőív 1764/B részéből megfelelő mintaválasztással minőség mérésére alkalmas célsokaság kialakítása: Feltétel:

–

Munka kezdete:

2005. október

Határidő:

2005. december

Erőforrásigény:

2 emberhónap szakstatisztikus 2 emberhónap informatikus

Felelős:

Informatikai főosztály

Közreműködő:

Statisztikai kutatási és oktatási főosztály

Eredmény:

Minőség kialakítása

mérésére

alkalmas

adatgyűjtés

5.1.2. Minőségi jelentés elkészítése Feltétel:

Az minőségvizsgáló feldolgozása

kérdőív

Munka kezdete:

2006. április

Határidő:

2006. augusztus

Erőforrásigény:

2 emberhónap szakstatisztikus

adatainak

3 emberhónap informatikus Felelős:


Eredmény:

Minőségi jelentés a GSZR-ről

Az erőforrásigény tartalmazza a minőségvizsgáló kérdőív rögzítésének informatikai munkáit is. Az adatgyűjtés feldolgozása beleilleszthető a 1764-es adatgyűjtés rendes feldolgozási folyamatába. A feladat beruházásigényt nem jelent. 5.2.


A feladat végrehajtása az adminisztratív partnerek fejlesztéseinek függvénye, a kapcsolatfelvétel mindkét külső partnerrel megtörtént, az együttműködési szándék is mindkét esetben rendelkezésre áll.

59

5.2.1. APEH-KSH vonal regiszter-karbantartó adatkapcsolat kiépítése A feladat megoldása érdekében külső fejlesztési kapacitás bevonására is szükség van. A fejlesztés az adatátadás rendszerét teljesen új alapokra helyezné. A rendszer kiépítése komoly koordinációs munkát igényel. Feltétel:

Az APEH fejlesztéseinek megléte

Munka kezdete:

2005. október

Határidő:

2006. december (a társszerv fejlesztéseinek függvénye)

Erőforrásigény:

4 emberhónap szakstatisztikus 12 emberhónap informatikus külső fejlesztési kapacitás bevonása

Felelős: Eredmény:

Informatikai főosztály Vonali adatkapcsolat kiépítése az APEH és KSH között, az egyedi javítások tételszámának csökkenése

5.2.2. Regiszteradatok átvételének kialakítása a KSH és a TB rendszere között Feltétel:

Az TB rendszerének fejlesztése

Munka kezdete:

2005. október

Határidő:

2006. december (a társszerv fejlesztéseinek függvénye)

Erőforrásigény:



5.3.

Informatikai főosztály Elsősorban a pontosságának javulása

GSZR

létszámadatai

A vállalatcsoport regiszter folyamatos karbantartási rendszerének szükségessége

A karbantartási rendszer kialakítása során figyelembe kell venni a még formálódó egységes európai előírásokat. A egységes módszertani irányelvek kialakítása 2006 elejére várható. A munka az európai módszertan folyamatos követését is jelenti, illetve valószínű részvételt az erre a célra létrehozott több országból álló konzorcium munkájában.

60

Feltétel:

Európai módszertani irányelvek kialakítása

Munka kezdete:

2006. január

Határidő:

2007. december

Erőforrásigény:



5.4.

Informatikai főosztály A vállalatcsoportok karbantartási rendszerének kialakítása

Felkészülés a TEÁOR ’08 bevezetésére

A felkészülést több egymásra épülő szakaszban kell elvégezi, és csak 2006-ban, a változások véglegesítése, az új nemzetközi besorolási rendszer elfogadása után lehet elkezdeni. Először már a változások ismeretében meg kell határozni, hogy milyen rendszerben történjenek az átkódolások, mely esetekben lehet automatikus átkódolásokat végezni, mennyi egyértelműen át nem sorolható szervezet marad. Amennyiben a szokásos éves adatgyűjtési tételszámokon kívül sok szervezetet kell felmérni, ez jelentős beruházási igényt is vonhat maga után. A nem automatikus tevékenység-átsorolások felmérése után végre kell hajtani a regiszterben az átkódolásokat, illetve a JANUS évhez kapcsolódó regiszterrel kapcsolatos programfejlesztési feladatokat. 5.4.1. A regiszterben szükséges átkódolások felmérése, az átkódolások projekttervének kialakítása Feltétel:

Nemzetközi döntés: változásainak véglegesítése

a

Munka kezdete:

2006. január

Határidő:

2006. június

Erőforrásigény:

2 emberhónap szakstatisztikus

TEÁOR

’08

3 emberhónap informatikus Felelős:


Eredmény:

Az átkódolás projekttervének kialakítása

5.4.2. Szükséges adatgyűjtés vizsgálati körének kijelölése Feltétel:

TEÁOR ’08 átkódolási projektterv kialakítása

Munka kezdete:

2006. június 61

Határidő:

2006. október

Erőforrásigény:


Felelős:


Eredmény:

Az adatszolgáltatói kör kijelölése

5.4.3. Átkódolások végrehajtása és a regiszter módosítása Feltétel:

Rendelkezésre álló tevékenységi adatok

Munka kezdete:

2007. január

Határidő:

2007. október

Erőforrásigény:



Informatikai főosztály A főtevékenységet váltó gazdasági szervezetek átkódolása

Az erőforrásigény nem tartalmazza az adatgyűjtés nem informatikai jellegű munkáit, amennyiben a felkeresendő szervezetek köre meghaladja a regiszter-karbantartó kérdőív 5. expediálásának szokásos tételszámát.

6. A fejlesztéstől várt eredmény, az eredmény mérésének mutatói 6.1. Az adatminőség mérésének megteremtése, ennek alapján minőségi jelentés készítése A fejlesztés eredményeként a GSZR állapotáról, a változók pontosságáról éves minőségi jelentés fog készülni. A jelentés tartalmazni fogja az éves minőségvizsgáló kérdőív eredményeit, az egyes változók minőségi mutatóit, az adminisztratív és statisztikai forrásokból átvett változásrekordok elemzését, valamint az adott év témaspecifikus minőségvizsgálatainak eredményeit. Teljesítménymutató: Minőségi jelentés publikálása a GSZR-ről, 2006-tól. 6.2.


A fejlesztések révén az APEH-KSH regiszter-karbantartó adatátadás területén egyszeri komolyabb erőforrás-ráfordítás révén egy teljesen új, az okmányirodai rendszerhez hasonló, annak tapasztalatait felhasználó modern rendszert építhetnénk ki. Az új rendszer kiépítésével az egyedi, manuálisan elvégzendő javítások számát a KSH-n belül jelentősen csökkenteni lehetne. A kapcsolat átalakítása természetesen a partner szervezeten fejlesztéseinek is

62

függvénye. Teljesítménymutató: Vonali adatátadás kiépítése vizsgálata az APEH-KSH regiszterkapcsolatban, 2006-ig.

megvalósíthatóságának

A TB vonatkozó adatainak átvételével a GSZR létszámadatainak minőségét lehetne javítani, sokkal hamarabb rendelkezésre állnának az szervezetek ilyen jellegű adatai, ezen túl frissebb információkhoz lehetne jutni a gazdasági szervezetek adatgyűjtéseket vezérlő működési állapotának meghatározásakor is. Teljesítménymutató: TB adatok átvételének újabb vizsgálata 2005 végéig. 6.3.

A vállalatcsoport regiszter karbantartási rendszerének kialakítása

A fejlesztési munkák nyomán a vállalatcsoportok a szükséges mértékig szerepelnének a GSZR-ben, a rendszer alkalmas lenne a változások követésére, a folyamatos karbantartásra. A regiszter minősége a lefedettség területén javulna. Teljesítménymutató: Vállalatcsoport regiszter kialakítása 2005 végéig, a karbantartás végleges rendszerének kialakítása 2007-re. 6.4.

A TEÁOR ’08 bevezetésének előkészítése

A fejlesztések során kialakítjuk az átkódolások stratégiáját, az új nómenklatúra bevezetésére végrehajtjuk a szükséges átkódolásokat, illetve módosítjuk a GSZR vonatkozó programjait. Az új nómenklatúra bevezetésére minden szervezet megfelelő tevékenységkóddal rendelkezne. Teljesítménymutató: Az átkódolások stratégiájának kialakítása 2006 közepére, a TEÁOR ’08 szerint főtevékenységet váltó gazdasági szervezetek átkódolása 2007 végére.

63

Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Kópházi József Készült: 2005. október

64

1. Vezetői összefoglaló Az előterjesztés bemutatja a Központi Statisztikai Hivatalban folyó adatfeldolgozást, megadja legfontosabb jellemzőit, majd pedig javaslatot fogalmaz meg egységes, több adatgyűjtés adatainak feldolgozására alkalmas adatfeldolgozó rendszer, vagy rendszerek kialakítására és bevezetésére. Tágabb értelemben vett adatfeldolgozásnak nevezzük a statisztikai termelési folyamatban az adatelőkészítést követő, és a tájékoztatást, elemzést megelőző folyamatok összességét. Az adatfeldolgozás két részre bontható: elő-feldolgozáskor a mintavételes adatok teljeskörűsítésére, a hiányzó adatok pótlására, automatikus adatjavításra és mutatóképzésre kerül sor, és az eredmény a termelési adatbázisba kerül, majd ennek adataiból kiindulva a szűkebb értelemben vett adatfeldolgozás az elemzésekhez, papír vagy elektronikus kiadványok készítéséhez szükséges táblázatokat szolgáltatja, illetve előállítja az adattárház és tájékoztatási adatbázis feltöltéséhez szükséges aggregált adatokat. A szűkebb értelemben vett adatfeldolgozás elsősorban különböző ismérvek szerinti szelektálásokból, összesítésekből és táblázásokból áll. Az adatokat tárgyévenként és logikailag csoportosítva, ORACLE adatbázisban, SAS állományokban, illetve egyéb fájlokban tároljuk, feldolgozásuk eszközei pedig a különböző fejlesztői környezetekben egyedileg fejlesztett, évenként módosított programok, melyek egyegy adatgyűjtés adatainak feldolgozására alkalmasak. Az adatfeldolgozás megrendelője az adatgazda statisztikai főosztály, akinek specifikációja alapján az Informatkai főosztály munkatársai készítik el, tesztelik és futtatják le a programokat. Kivételes esetekben az adatfeldolgozást maga a szakfőosztály végzi, SAS vagy SPSS eszközökkel, illetve a HOMBÁR rendszerrel. Ez a munkaszervezés nem kedvez sem a hatékony erőforrás felhasználásnak, sem az adatminőségnek, és nem teszi lehetővé a fejlesztési és üzemeltetési feladatok szétválasztását sem. Az Informatikai főosztály OSAP alapú szakmai programokra fordított összes erőforrásának több mint 40%-át, teljes emberi erőforrásának pedig 20%-át az adatfeldolgozási feladatok emésztik fel. A mezőgazdasági adatfeldolgozás eszköze a HOMBÁR rendszer, mely három éve üzemel, és általános célú rendszernek tekinthető. A HOMBÁR alkalmazásával a Mezőgazdasági főosztály statisztikus munkatársai önállóan specifikálják az adatfeldolgozási folyamatot, és végre is hajtják azt. A HOMBÁR eddigi üzemeltetési tapasztalatai, és más nemzeti statisztikai hivatalok kezdeti eredményei, illetve erőfeszítései azzal biztatnak, hogy egységes adatfeldolgozó rendszerek sikerrel bevezethetők a hivatalban. Az egységes adatfeldolgozó rendszer, vagy rendszerek kifejlesztésével és használatba vételével a következő célokat tervezzük elérni: •

A statisztikai termelési folyamat átláthatóvá tétele o o o o

•

az adatfeldolgozási munkafolyamat egyszerűsítése, a folyamat és az adat dokumentáltsága, a folyamat megismételhetősége, minőségbiztosítás.

A munkamegosztás racionalizálása o

közvetlen adatelérési és feldolgozási lehetőség a statisztikusok számára,

65

o o

üzemeltetés és rendszerkövetés az Informatikai főosztályon, egyértelmű felelősség szétválasztás.

•

Közvetlen adatkapcsolat az adat-előkészítés és a tájékoztatás egységes informatikai rendszereivel

•

Informatikai erőforrások felszabadítása

Egységes adatfeldolgozó rendszernek nevezzük azt az informatikai rendszert, mely gyakori módosítás, vagy továbbfejlesztés nélkül lehetővé teszi több adatgyűjtési cikluson keresztül, több adatgyűjtés felhasználók által vezérelt, megismételhető, módosítható, és a rendszeren belül dokumentált, tágabb értelemben vett feldolgozását. Ilyen rendszerek bevezetésével a vertikálisan szervezett adatfeldolgozási folyamatot horizontálisan szervezett rendszerrel váltjuk fel, hasonlóan az adatelőkészítés és tájékoztatás informatikai rendszereihez, ahol ez a váltás már részben megvalósult. A fejlesztést két fázisban javasoljuk végrehajtani. Az első fázisban egyrészt értékelni kell a HOMBÁR üzemeltetésének eddigi tapasztalatait, másrészt pedig fel kell mérni az adatfeldolgozási igényeket, az adatgyűjtéseket, és a hivatal jelenlegi adatfeldolgozási gyakorlatát. A felmérés alapján a statisztikai témákat osztályozni kell aszerint, hogy adataik feldolgozására kialakítható-e egy egységes adatfeldolgozó rendszer? Egy-egy osztályba azok a témák kerülnek, melyek egy rendszerrel egységesen feldolgozhatók. Meg kell határozni a HOMBÁR továbbfejlesztésének irányát, illetve az egységes adatfeldolgozó rendszerek fejlesztési projektjeinek főbb paramétereit, és a kivitelezés prioritásait. Az első fázisban a fenti feladatok elvégzésére két projektet javaslunk indítani: egyiket a HOMBÁR-ra vonatkozó feladatok elvégzésére, a másikat pedig a helyzetfelmérés, az osztályozások és projektjavaslatok elkészítésére. A két projekt befejezésének határideje 2006. június 30., illetve április 30., erőforrás igényeik pedig 140 embernap, illetve 560 embernap, kiegészítve 7,5 millió forint értékű külső szakértői erőforrással. A fenti két projekt lezárása után kezdődhet a fejlesztés második fázisa, melyben végrehajtjuk a javasolt fejlesztési projekteket. Az első rendszerfejlesztési projekt 2006 második félévében indulhat, és a HOMBÁR fejlesztésének tapasztalatai alapján az első rendszer használatba vétele 2008-ban várható.

2. Adatfeldolgozás jelenlegi helyzete a KSH-ban Ez a fejezet bemutatja a KSH-ban folyó adatfeldolgozásnak a statisztikai termelési folyamatban elfoglalt helyét, az adatok tárolásának és feldolgozásának módját és eszközeit, és a végrehajtásban részt vevők közti munkamegosztást. A következő fejezet ismerteti a KSHban jelenleg működő egyetlen, általános célúnak nevezhető adatfeldolgozó rendszert, a HOMBÁR-t, melyet fejlesztési előzménynek tekintünk. A 4. fejezet definiálja az egységes adatfeldolgozó rendszert, és megfogalmazza a vele szemben támasztott legfontosabb követelményeket, illetve a használatával elérni kívánt célokat. Az 5. fejezet végül javaslatot fogalmaz meg az egységes adatfeldolgozó rendszer megvalósítására. A javaslat részletesen a két projektben végrehajtandó legelső teendőket tárgyalja, melyek eredményeként elő kell állnia a folytatáshoz szükséges további projektek terveinek. Az előterjesztést a határozati javaslat tervezete, és az első két projekt projektindító dokumentuma zárja. Az 1. sz. ábra a statisztikai termelési folyamatnak azt a részét vázolja, melynek közvetlen kapcsolata van az adatfeldolgozással. Nem tartalmazza az ábra azokat a rendszereket és folyamatokat, melyek nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az

66

adatfeldolgozás helyét azonosítsuk. A jelentősebb, nem ábrázolt elemek a regiszterek, az adatgyűjtés-szervezés és kérdőívszerkesztés rendszerei, illetve a metaadat-bázis. Az adatfeldolgozás helye a statisztikai termelési folyamatban A tágabb értelemben vett adatfeldolgozás a statisztikai termelési folyamatban az adatelőkészítés, valamint a tájékoztatás között helyezkedik el, és két részre osztjuk: előfeldolgozásra, illetve szűkebb értelemben vett adatfeldolgozásra. A továbbiakban adatfeldolgozáson a szövegkörnyezettől függően néhol a szűkebb, az esetek döntő hányadában azonban a tágabb értelemben vett adatfeldolgozást értünk. Az adatok a begyűjtött kérdőívekről, átvett fájlokból, illetve az elektronikus adatgyűjtő rendszerből a rögzítési adatbázisba kerülnek. A rögzítési adatbázis feltöltésének eszközeit együttesen adat-előkészítő rendszereknek nevezzük. Az adat-előkészítő rendszereknek nem csak az adatok bevitele, hanem interaktív javítása is feladata, ezért a rögzítési adatbázis a gyűjtött és javított elemi adatokat tartalmazza. Az elő-feldolgozás inputja a rögzítési adatbázisban található elemi adatok összessége, outputja pedig a termelési adatbázisba kerül. Az elő-feldolgozáskor a mintavételes adatok teljeskörűsítésére, a hiányzó adatok pótlására, automatikus adatjavításra, és mutatóképzésre kerül sor. A termelési adatbázis adataiból kiindulva a szűkebb értelemben vett adatfeldolgozás az elemzésekhez, papír vagy elektronikus kiadványok készítéséhez szükséges táblázatokat szolgáltatja, illetve előállítja az adattárház és tájékoztatási adatbázis feltöltéséhez szükséges aggregált adatokat. A feldolgozott adatoknak hivatalon belüli felhasználói is vannak; ilyenek például az ÁKM és a nemzeti számlák területen dolgozó statisztikusok is. A szűkebb értelemben vett adatfeldolgozás ennek megfelelően elsősorban különböző ismérvek szerinti szelektálásokból, összesítésekből és táblázásokból áll. Az adatok tárolásának és feldolgozásának eszközei Mind az elemi, mind pedig a feldolgozott adatok fizikai adatbázisba kerülnek. A rögzítési adatbázis adatai ORACLE RDBMS táblákban, vagy pedig fájlrendszerekben, ezen belül legnagyobb részt ASCII állományokban találhatók. A termelési adatbázis adatai a statisztikai témák egy részében fizikailag ORACLE RDBMS-ben, metaadatokkal leírtan jelennek meg; ezeknek az adatoknak az összességét tekinthetjük statisztikai adatbázisnak. A termelési adatbázis egy jelentős része azonban vagy ORACLE adatbázisban, vagy pedig fájlrendszerekben, de metainformációk nélkül található meg, s így széleskörű felhasználhatóságuk is, és hatékony feldolgozhatóságuk is korlátozott. A nem ORACLE RDBMS alatt tárolt adatok nagy része SAS fájlokban van, de a hivatalban egyéb, szoftverfüggő rendszerekben (Access, SPSS) is tárolnak adatokat.

67

ADATTÁRHÁZ

adatok bevitele, fogadása interaktív javítás

ADATELŐKÉSZÍTÉS

RÖGZÍTÉSI ADATBÁZIS

ELŐFELDOLGOZÁS

TERMELÉSI ADATBÁZIS

ADATFELDOLGOZÁS

TÁBLÁZATOK, ELEMZÉSEK BELSŐ FELHASZNÁLÓK

KÉRDŐÍVEK, ELEKTRONIKUS ADATOK

aggregálás táblázás

STADAT

automatikus javítás teljeskörűsítés imputálás mutatóképzés

CD, PAPÍR KIADVÁ-NYOK

1. sz. ábra Az adatfeldolgozás helye a statisztikai termelési folyamatban

Míg az ORACLE táblákban, illetve SAS és ASCII állományokban a számítóközpont szerverein tárolt adatok rendszeres mentése és a hozzáférés biztosított, addig mind adatvédelmi, mind pedig adatbiztonsági szempontból fokozott kockázatot jelentenek a személyi számítógépek háttértárain tárolt adatok, melyek, bár a KSH adatvagyonát képezik, kezelésüket és elérhetőségüket tekintve nem egyenértékűek egyéb adatokkal. Az adattárház, a STADAT és tájékoztatási adatbázis fizikailag ORACLE adatbázisban van. Az adatok tárolásának logikája is változó. A rögzítési adatbázis az adatbeviteli feladat szerint szervezett, a táblák szerkezete a kérdőív által meghatározott. A termelési adatbázis a statisztikai értelmezés és feldolgozás szempontjai szerint szervezett, ennek felel meg a szerkezete is. Az esetek legjelentősebb részében, így az ORACLE-ban tárolt adatok esetében is, a logikailag összetartozó adatok csoportosítva, tárgyévenként külön táblákban vagy fájlokban helyezkednek el. A mezőgazdasági adatbázisban az adatok egyetlen táblában vannak, és egyedileg azonosítottak. Az ebben az adatbázisban található adatok feldolgozására szolgál a HOMBÁR rendszer. A HOMBÁR-ral az adatok betöltését és az adatfeldolgozást a statisztikus felhasználók végzik, minimális informatikusi beavatkozással. A legáltalánosabb értelmezéssel HOMBÁR-nak nevezzük a mezőgazdasági adatbázist az adatok értelmezéséhez és feldolgozásához szükséges adat-szótárakkal és a feldolgozó programokkal együtt. Az Informatikai főosztályon az adatfeldolgozás döntő része az ORACLE fejlesztő eszközeivel készített egyedi programokkal, vagy pedig a SAS rendszerrel történik. A szakfőosztályokon és igazgatóságokon is használatosak ezek az eszközök, de az itt ezekkel elvégzett munka volumenét tekintve nem jelentős. A szakfőosztályokon és igazgatóságokon elterjedt az SPSS programcsomag használata is, viszont az Informatikai főosztályon az ezzel az eszközzel végzett adatfeldolgozás elenyésző. A hivatalban több adatfeldolgozó alkalmazás készült, mellyel a statisztikusok programozási ismeretek nélkül végezhetik el egyes feladataikat, elsősorban táblázásokat. Példaként szolgálnak erre a LÉDA, DEMO, TKR fantázia nevű alkalmazások. Munkamegosztás, feldolgozási munkafolyamat Kevés kivételtől eltekintve az elő-feldolgozás és az adatfeldolgozás a statisztikai szakfőosztályok mint megrendelők, és az Informatikai főosztály mint szolgáltató között a klasszikus munkamegosztás szerint megy végbe. A statisztikus témafelelős megrendelőjének melléklete a feladat specifikációja, melynek alapján az informatikus témafelelős megtervezi az adatfeldolgozáshoz tartozó adatbázis objektumokat és a feldolgozó programokat, melyeket aztán saját maga tesztel és futtat, majd az eredményt papíron, de leggyakrabban Excel fájlban, esetenként egyéb állományokban, átadja a statisztikusnak. A statisztikus e fájlokból kiindulva további feldolgozásokat végez, melyek lehetnek csak formai szerkesztések, de lehetnek tényleges feldolgozási folyamatok is. Így készülnek a STADAT táblák, és a CD, vagy papír alapú kiadványok nagy része is. A Mintavételi és módszertani osztályon is jelentős, az előfeldolgozásba tartozó imputálási, súlyozási, kalibrálási és hibaszámítási feladatot végeznek, a SAS használatával. A Demetra programmal itt is, de több főosztályon is szezonális kiigazítást végeznek, mely szintén adatfeldolgozásnak tekintendő. Egyes statisztikai témákban az Informatikai főosztály a végső outputot szolgáltatja. Tipikus példái ennek a népszámlálási kiadványok. 69

Nem lehet eltekinteni azoktól a statisztikai témáktól, melyek adatfeldolgozási folyamata „adatvezérelt”. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a feldolgozás eredményének függvényében a statisztikus változtat a specifikáción, az informatikus új program változatot készít, majd futtat, és új eredményt állít elő. Ez a folyamat igény szerint ismételhető, és ezért az utolsó pillanatig ismétlődik is. Az idő szorításában az egymásra utalt munkatársak eltekintenek az írásbeliségtől, a vezető tájékoztatásától, az erőforrások újratervezésétől, végül pedig az előre rögzített határidőktől is. Ettől kezdve a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, következményei pedig akkor jelentkeznek, amikor már nincs lehetőség korrekcióra. Kisebb számban, de léteznek olyan feldolgozások, melyeket teljes egészében a statisztikusok végeznek el. Egyik példája ennek a mezőgazdasági adatok feldolgozása a HOMBÁR rendszerben, ahol a Mezőgazdasági főosztály statisztikus munkatársai a HOMBÁR rendszer használatával elvégzik a feladatokat az adat-szótárak kialakításától és az adatszerkezetek definiálásától kezdve a rögzített adatok betöltésén és a teljeskörűsítéseken át az aggregátumok előállításáig. A HOMBÁR esetében mind az input adatok, mind pedig az eredmények dokumentáltan adatbázisba kerülnek, és a feldolgozási folyamat reprodukálható, szükség esetén módosítható. Egyes lakossági adatgyűjtések adatainak feldolgozását szintén statisztikusok végzik, az input adatokat a rögzítési adatbázisból véve. A feldolgozás eszköze Excel, vagy valamely statisztikai programcsomag, például SPSS, az output viszont az esetek nagy részében nem kerül adatbázisba, hanem a felhasználók munkaállomásának lokális diszkjeire, jobb esetben valamelyik hálózati meghajtóra. Ezekben a témákban az Informatikai főosztály az input adatokhoz való hozzáférést, és részben a feldolgozó eszközzel kapcsolatos felhasználói támogatását biztosítja. Felhasznált erőforrások Az 1. sz. táblázat az Informatikai főosztály 2005. január 1. és augusztus 31. közti erőforrás felhasználását mutatja OSAP programcsoportonként és tevékenységenként csoportosítva. A táblázat „Adatfeldolgozás” oszlopa tartalmazza a 09 kódú elő-feldolgozás és adatfeldolgozás tevékenységekre fordított erőforrást embernapban. Látható, hogy az OSAP alapú szakmai programokra fordított összes kapacitásnak ez több mint 40%-a, és egyéb adatok felhasználásával kimutatható, hogy az Informatikai főosztály teljes emberi erőforrásának több mint az ötöde. Az adatfeldolgozásra fordított informatikai emberi kapacitásokat még hivatali szinten ki kell egészíteni a statisztikusoknak a specifikálásra, illetve adatfeldolgozásra fordított munkamennyiségével, és megkapjuk az adatfeldolgozás teljes erőforrás igényét.

70

1. sz. táblázat: Informatikai munkaidő ráfordítás 2005. január és augusztus között munkanap Informatikai tevékenységek Statisztikai programok

Adatgyűjtések száma

Adattárolás módja

A feldolgozás helyszíne

Informatika Szakfőosztály Igazgatóságok Informatika Szakfőosztály Igazgatóságok

01-04

05-08

09

10

Módszertan META, Regiszter

Adatgyűjtés szervezés, Adatelőkés zítés

Adatfeldolgozás

Adattárház, Input előállítás

Adatbázis lekérdezés

SQL, LÉDA

61

470

759

62

57

62

1472

SQL, LÉDA

4

183

203

25

8

31

455

Adatfeldolgozás szoftvere

11

>=12 Összesen Elemzés, kiadvány

Gazdaságstatisztika

38

ORACLE adatbázis

Munkaügy statisztika

4

ORACLE adatbázis

Ebből: munkaerő felvétel

1

ORACLE adatbázis SAS állomány

Informatika

SAS, TPL

0

97

86

0

8

10

201

Belkereskedelem

2

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL

26

85

81

11

0

18

220

Külkereskedelem

7

ORACLE adatbázis

Informatika

52

175

483

97

13

24

843

Idegenforgalom, közlekedés

17

ORACLE adatbázis

Informatika

36

409

984

13

7

132

1579

Információ statisztika

9

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL, DISCOVERER

1

210

125

0

0

45

381

Mezőgazdasági statisztika

27

ORACLE adatbázis

Informatika

HOMBÁR,SQL

53

345

588

29

16

60

1093

Környezet statisztika

8

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL

11

51

12

58

1

9

143

Kutatás-fejlesztés

3

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL, DISCOVERER

3

8

117

0

0

10

138

Népesség-népmozgalom

6

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL,SAS,TPL

11

191

195

29

0

12

439

Ebből: vándorlás statisztika

4

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL, SAS

3

4

65

0

0

4

75

Egészségügy-statisztika

8

Sas állomány Blaise file

Informatika

SAS

14

37

63

49

0

10

173

SQL,TPL, DISCOVERER SQL, DISCOVERER, SAS

71

Közművelődés

1

Blaise file

Informatika

SAS, TPL

3

0

40

0

0

2

44

Oktatás statisztika

2

ORACLE adatbázis

Informatika

SAS, SQL

9

9

15

0

1

2

36

Szociális ellátás statisztika

12


Informatika

SAS

15

105

104

29

0

31

285

Lakás és kommunális ellátás

6

ORACLE adatbázis

Informatika

SQL, SAS, DISCOVERER

2

144

72

5

1

9

233

Háztartás statisztika

1

SAS állomány

Informatika

SAS

2

146

205

0

0

0

353

Non-profit szervezetek

4

ORACLE adatbázis

Informatika, Szakfőosztály

SQL

2

43

13

0

0

1

60

Változó életkörülmények

1

Blaise file

Szakfőosztály

SPSS

0

19

22

0

0

1

42

Jövedelem felvétel

1

Blaise file

Informatika

SAS, (TKR ) TPL

1

117

73

0

0

10

200

Fogyasztói árindex

1


Informatika

SAS

0

33

45

7

0

8

93

Külföldi működő tőke

4

SAS állomány

SAS

0

3

6

11

0

2

22

Népszámlálás

1

SAS állomány

SAS, (TKR ) TPL

0

0

18

0

0

103

121

Mikrocenzus

1

SAS állomány

SAS, (TKR ) TPL

117

233

224

13

0

28

615

427

3016

4447

437

103

609

9040

Regiszter és egyéb

1177

225

188

155

18

196

1959

Mindösszesen

1605

3241

4635

593

122

805

10999

Informatika, Szakfőosztály Informatika, Szakfőosztály Informatika, Szakfőosztály

Összesen

72

Fejlesztés és üzemeltetés Az adatfeldolgozás területén a fejlesztést és üzemeltetést ugyanazok a személyek végzik, és e két tevékenység szétválasztása a jelenleg működtetett rendszerben gazdaságosan nem valósítható meg. Az Informatikai főosztály Termelési ágazatán az adatgyűjtéseknek egy, esetleg két témafelelőse van, aki az adatbeviteli rendszer elkészítésétől kezdve a teljes folyamat informatikai feladatait ellátja. Az adatfeldolgozó programok az adott évre és az adott adatgyűjtésre készülnek, melyeket néhányszor kell lefuttatni, és legközelebb a következő évben szükséges módosítani. Azokban az esetekben, amikor vagy specifikációs hiba, vagy pedig a feldolgozáskor kapott eredmény indokolja, a feldolgozó programot többször is módosítani kell. Ekkor a fejlesztés-üzemeltetés ciklust az informatikus többször is végrehajtja.

3. Fejlesztési előzmények: a HOMBÁR rendszer A hivatalban jelenleg egyetlen olyan adatfeldolgozó rendszer van, a HOMBÁR, mely egységesnek, vagy általánosnak nevezhető, mivel a mezőgazdasági statisztikai adatfeldolgozások összessége kezelhető vele. Ez a fejezet röviden ismerteti a HOMBÁR rendszert. A HOMBÁR története 2000-ben PHARE-pályázat keretében került kiírásra egy mezőgazdaság-statisztikai adatbázis elkészítésének feladata. A pályázatot a FAIR Informatikai Rendszerek Kft. nyerte meg. Az igények felmérése alapján az a javaslat született, hogy egy általános, a statisztikai adatgyűjtésekből származó adatok kezelésére alkalmas rendszer készüljön, mely szerkezete, funkcionalitása alapján alkalmas az adatokkal való műveletek végzésére, függetlenül attól, hogy az adatok melyik év melyik adatgyűjtésből származnak, illetve milyen végfelhasználói igényt szolgálnak. Egy ilyen általános rendszer működésének vezérlése a metaadat-bázisban leírt információkkal történhet. A javaslat elfogadása után 2001-2002 folyamán történt meg az alkalmazás kifejlesztése. Az alkalmazás a HOni Mezőgazdasági adatBÁzis Rendszer – HOMBÁR – fantázianevet kapta. Az üzembe helyezés 2003-ban kezdődött el a 2003. év évközi adataival, de ezek végül csak a tesztelés kiterjesztésének minősültek. A HOMBÁR keretei között az első nagyobb léptékű feladat megoldására 2004 elején, a Gazdaságszerkezeti összeírás adatainak feldolgozásával került sor. Ezután fokozatosan történt meg az egyes évközi adatgyűjtések rendszerbe illesztése. Ez a munka jelenleg is tart, és folyamatban van az éves adatgyűjtések üzembe helyezése is. A HOMBÁR részei, funkcionalitása A HOMBÁR rendszer fő tartalmi egységei: •

az adattár, amely adatgyűjtésekből, adatátvételekből származó, valamint számított adatokat tartalmaz;

•

a regiszter, amelyben az alábbiak találhatók:

•

o

a mezőgazdasági tevékenységekben érintett szervezetekre a GSZR-hez képest szűkített információkör, kiegészítve csak a mezőgazdaság területén használatos jellemzőkkel,

o

a mezőgazdaság egyéni gazdaságaira vonatkozó regiszter-információk

feladat-adminisztráció, és a működést vezérlő adatszótár.

73

Az adatbeviteli alkalmazások valamelyikével rögzített, ellenőrzött adatok fogadására alkalmas rendszer főbb funkciói – a teljeség igénye nélkül – a következők: •

adatok betöltése ún. interfész-táblákból – ehhez az egységes szerkezetű táblákat az aktuális mutató−nómenklatúra-nevekkel a kérdőív-definíció alapján a rendszer generálja;

•

a Mezőregiszterhez nem kapcsolható adatok betöltése külső adatként, aggregált módon (pl. megyei szinten);

•

az egyéni gazdaságok reprezentatív felvételű adatainak teljeskörűsítése;

•

a – HOMBÁR részét képző – Mezőregiszterben definiált mezőgazdasági tevékenységkódok beállítása az adatok betöltése során;

•

kategóriák (nómenklatúrák és elemek), elem-csoportok (csomópontok), mutatók definiálása, melyeket a feldolgozás-definíciók használnak;

•

a bekerült adatokon lépéssorozatokból felépülő feldolgozások definiálása ún. feldolgozási táblázatokon keresztül;

•

időszaknyitás – ennek során az egyes feldolgozások a következő időszakra másolódnak, az időszak típusának megfelelően;

•

a táblázatok adatainak lekérdezése;

•

publikációk adattartalmának előállítása;

•

a lekérdezés eredményének megjelenítése riport formájában vagy elmentése fájlba (szöveges formátumban).

Munkamegosztás A HOMBÁR üzembe helyezésével megváltozott a korábbi munkavégzési módszer. A HOMBÁR rendszerben a statisztikus összeállítja az önmaga által definiált feldolgozást, és azt végre is hajtja. Az esetleges hibákat észleléskor korrigálhatja, illetve a feldolgozás során adódó módosítási igényeket azonnal át tudja vezetni. Ezzel mind időben, mind gondolkodásmódban függetlenné válik az informatikustól. Ebben a munkakörnyezetben a statisztikus számára új feladat a metaadatok és vezérlő információk leírása. Ehhez az informatikusok az alábbiakban nyújtanak segítséget: •

metaadatok rendszerbe illesztése

•

technikai kódrendszerek

•

feldolgozási lépések definiálása

Továbbra is informatikai feladat marad a HOMBÁR-ba töltést megelőző lépések, például az adat-előkészítő alkalmazások programozása, valamint nagy lekérdező programok megírása. Üzemeltetés A rendszer meta-vezérelt, így az egyes feldolgozások HOMBÁR-ba kerülésének feltétele a kérdőívek és a feldolgozások metaadatainak leírása. A HOMBÁR-on belüli feldolgozások a rendszer részét képező és vezérlését végző adatszótárban kerülnek leírásra. Ezen leírások, definíciók elkészítése a statisztikus feladata.

74

A KSH meta-rendszerében is szereplő meta-információkat, mint pl. nómenklatúrákat, mutatókat a KSH metaadat-bázisában kell leírni, és ezek onnan kerülnek át a HOMBÁR-ba. A HOMBÁR szoros összefüggésben van a Gazdálkodó Szervezetek Regiszterével (GSZR) is. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységek szempontjából a HOMBÁR-ban tárolt szervezetek valamelyik jellemző adatában változás következik be a regiszterben, az egy automatizmussal átkerül a HOMBÁR-ba. Ennek a funkciónak a beüzemelése még folyamatban van. Az adat-előkészítő alkalmazásokon keresztül a rögzítési adatbázisba bekerülő adatok HOMBÁR-ba történő áttöltéséhez kifejlesztésre kerülnek olyan eszközök, amelyek segítségével egyre több feldolgozási lépés vezérlése a statisztikusok kezébe kerülhet. Az adatbázis technikai működtetése, az adattárak mentése informatikai feladat. Tapasztalatok A feldolgozási folyamat meta-rendszerrel történő vezérléséből következik, hogy a folyamat minden lépése dokumentált. A rendszer által az adatszótárból előállítható riportok biztosítják a feldolgozás ellenőrizhetőségét, szükség esetén egyes lépések vagy hosszabb folyamatok ismételhetőségét. Kisebb módosítások átvezetése is biztonságosabban végrehajtható a részletes dokumentáció alapján. A HOMBÁR üzembe helyezésének kezdetén rövid tájékoztatót kapott minden érintett statisztikus a rendszer alapelveiről, működéséről. Az első témák (adatgyűjtések) rendszerbe illesztésénél a fejlesztők segítséget nyújtottak, a további témáknál már a statisztikusok egymást segítik, illetve az Informatikai főosztály témagazda munkatársa ad támogatást, vele lehet konzultálni az esetleges problémákról. Azáltal, hogy a témafelelős statisztikus viszi be a rendszerbe a szükséges definíciókat, illetve az ő dolga a karbantartás, a statisztikusok egyre jobban átlátják a feldolgozási folyamatot. A rendszer használatával, jobb megismerésével válik érzékelhetővé ennek a munkavégzési módszernek az az előnye, hogy csökken az információvesztés, illetve az információ torzulása, s ezáltal csökken a hibalehetőség. Ugyanakkor hátrányként jelentkezik az egy személyhez kötődő munka kockázatának növekedése. Ez megoldható munkaszervezéssel úgy, hogy egy feladatról több személy is tudjon. Egy- egy téma rendszerbe kerülése egy átmeneti időre párhuzamos munkarendet jelent, mivel még egy ideig – az adott feldolgozás HOMBÁR-on belüli működésének üzembiztossá válásáig – a „hagyományos” feldolgozások is elkészülnek. Ebben az időszakban a feldolgozások adatainak ellenőrzése az eltérések keresése miatt több ráfordítást igényel az informatikai területen is. Amikor azonban a feldolgozás már a HOMBÁR-ban megbízható eredményt hoz, akkor a ”hagyományos” feldolgozás leáll, ezzel informatikai fejlesztő kapacitás szabadul fel. Az így keletkező erőforrásokat részben az adatbeviteli alkalmazások fejlesztésére, részben a HOMBÁR-t megelőző lépések, az adatátvételek és adatbetöltések automatizmusait biztosító alkalmazások fejlesztésére, illetve más területeken felmerülő fejlesztésekre fordítjuk. Az erőforrások egy része a munka minőségének javítására, például alaposabb tesztelésre is felhasználható. A kialakuló új munkamódszertől összességében hatékonyabb munkavégzés és jobb minőségű eredmény várható.

75

4. Célkitűzések Az egységes adatfeldolgozó rendszer, vagy inkább rendszerek kifejlesztése és használatba vétele egyidejűleg több célt is szolgál. Ezeket értelemszerűen összevonva, az alábbi célcsoportok adódnak: •

A statisztikai termelési folyamat átláthatóvá tétele o o o o

•

az adatfeldolgozási munkafolyamat egyszerűsítése, a folyamat és az adat dokumentáltsága, a folyamat megismételhetősége, minőségbiztosítás.

A munkamegosztás racionalizálása o o o

közvetlen adatelérési és feldolgozási lehetőség a statisztikusok számára, üzemeltetés és rendszerkövetés az Informatikai főosztályon, egyértelmű felelősség szétválasztás.

•

Közvetlen adatkapcsolat az adat-előkészítés és a tájékoztatás egységes informatikai rendszereivel

•

Informatikai erőforrások felszabadítása

Ennek a fejezetnek a további részében, miután meghatároztuk, hogy mit tekintünk egységes, vagy általános célú adatfeldolgozó rendszernek, a fenti célkitűzésekkel foglalkozunk részletesen. Ezek a célkitűzések lefedik a rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelményeket. Az egységes adatfeldolgozó rendszer definíciója Egységes adatfeldolgozó rendszernek nevezzük azt az informatikai rendszert, mely gyakori módosítás, vagy továbbfejlesztés nélkül lehetővé teszi több adatgyűjtési cikluson keresztül, több adatgyűjtés, felhasználók által vezérelt, megismételhető, módosítható, és a rendszeren belül dokumentált, tágabb értelemben vett feldolgozását. Egy ilyen rendszer használhatósága és gazdaságossága a termék minősége és funkcionalitása mellett elsősorban attól függ, hogy mennyi a gyakori módosítás, a több adatgyűjtési ciklus, és a több adatgyűjtés. Ezeket a számszerű jellemzőket most nem pontosítjuk. Átlátható termelési folyamat Elvárjuk az egységes adatfeldolgozó rendszertől, hogy az adatfeldolgozási funkciókat teljes terjedelemben, tehát a javított elemi adatokból kiindulva, a publikálható adatig bezárólag elvégezze. Nem várjuk el azt, hogy a végeredmény megjelenési formája is végleges legyen. A statisztikus felhasználó az adatfeldolgozási specifikáció helyett a rendszerben írja le az adatfeldolgozás folyamatát, s így egyetlen lépésben készül el a specifikáció, maga az adatfeldolgozás, és annak dokumentációja. Ezzel az egyeztetések és értelmezések következtében fellépő félreértések, valamint a jelenlegi rendszerben a munka természetéből adódóan gyakran előforduló programozási hibák a folyamatból kiküszöbölhetők. Hiba a feldolgozás definiálásában véthető, de azt a felhasználó maga korrigálhatja is. Az adatfeldolgozási folyamat teljes vagy részleges újra definiálásával változatokat kell tudni előállítani a rendszerben, illetve egyes változatok megszüntetését az eredmény adatokkal

76

együtt lehetővé kell tenni. A kiindulási adatok változása szükségessé teszi a feldolgozás ismétlését anélkül, hogy a folyamatot újra kelljen definiálni. Elvárás az egységes adatfeldolgozó rendszerrel szemben a feldolgozási folyamat és az adat minőségének a hivatalban most kialakítandó ajánlások és szabályok szerinti biztosítása. A rendszernek olyannak kell lennie, hogy az adatfeldolgozás definiálása után az adatfeldolgozási dokumentáció értelmezhető formában kinyerhető legyen belőle. Munkamegosztás Az egységes adatfeldolgozó rendszer felhasználói a statisztikusok lesznek. Ebből következik, hogy a közvetlen adatelérés és feldolgozás lehetősége részükre biztosított. Mivel az adatfeldolgozási folyamatot a rendszeren belül teljes egészében a statisztikus határozza meg, az informatikusoknál az adatfeldolgozási tevékenység megszűnik, s ezért az eddigi megosztott felelősség egyértelműen a statisztikus felelősségévé válik. A statisztikai főosztályok feladatai •

az input adatok és a feldolgozási folyamat leírása a rendszerben

•

a metaadatok és adatszótárak megtervezése és feltöltése

•

az adatfeldolgozás végrehajtása

•

szükség esetén a folyamat korrigálása

Az informatikai részleg feladatai •

az informatikai üzemeltetés

•

felhasználói támogatás

•

kivételes adatfeldolgozási feladatok végrehajtása

•

rendszerfejlesztés és követés

Az első három informatikai tevékenység üzemeltetés jellegű, az utolsó pedig fejlesztés. Az egységes adatfeldolgozó rendszer, ellentétben a jelenleg a KSH-ban használatos adatfeldolgozó programokkal, definíció szerint hosszú életciklusú, és sok felhasználójú alkalmazás. Továbbfejlesztése nem az adatgyűjtési ciklusokhoz kötődik, hanem a funkcionalitás bővítésére, vagy a teljesítmény növelésére szolgál. A fejlesztési feladat tehát nagyobb volumenű külső és belső fejlesztői erőforrással, fejlesztési projekt keretében oldható csak meg. Ezért a munkamegosztásban az informatikai oldalon a munka és a felelősség további, fejlesztők és üzemeltetők közötti megosztása lehetséges, s így a rendelkezésre álló fejlesztői kapacitások gazdaságosabban használhatók fel. A munkamegosztás változásából adódóan a statisztikus felhasználókkal szemben igényként meg kell fogalmazni azt, hogy az informatikai eszközök eddigiekhez képest bővebb körét legyenek képesek használni. A használatba vételhez szükséges idő a HOMBÁR használatának eddigi tapasztalataiból lesz megbecsülhető. Közvetlen kapcsolat egyéb rendszerekkel Az üzemszerű és gazdaságos működtetés biztosítására az egységes adatfeldolgozó rendszerrel szemben követelményként meg kell fogalmazni, hogy az adatelőkészítés és a tájékoztatás általános célú rendszereivel közvetlen, automatizált adatkapcsolata legyen.

77

Informatikai erőforrások felszabadítása Egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásával és használatával az 1. sz. táblázat összesen sorának „Adatfeldolgozás” oszlopában lévő, nyolc hónapra vonatkozó 4 447 embernap másfélszerese, évenként megközelítőleg 6 600 embernap informatikai erőforrás egy része szabadul fel. Ennek mértéke attól függ, hogy a táblázat első oszlopában szereplő statisztikai programok közül melyek adatfeldolgozási tevékenységei végezhetők el egységes adatfeldolgozó rendszer használatával, vagyis mely programokhoz készíthető általános célú adatfeldolgozó rendszer? A felszabaduló erőforrás egy részét lekötik az üzemeltetési feladatok, másik része pedig fejlesztésre fordítható. Az általános célú rendszerek informatikai üzemeltetése, összevetve az adatgyűjtésfüggő adatfeldolgozási tevékenységgel, időben folyamatos és egyenletes leterhelést jelent, s így az erre fordított erőforrás gazdaságosabban használható fel. A fejlesztésre felszabaduló informatikai kapacitás sem az adatgyűjtési ciklusok függvényében, elaprózottan, hanem nagyobb mennyiségben, tervezhető módon, egyenletesen áll rendelkezésre, biztosítva a jelentősebb fejlesztési projektek kivitelezéséhez szükséges erőforrást.

5. Javaslat a megvalósításra Az egységes adatfeldolgozó rendszereket több, egymásra épülő fázisban javasoljuk megvalósítani. Az első fázisban a jelenlegi helyzet felmérését, és az adatfeldolgozási feladatok osztályozását kell elvégezni. Ebben a fázisban értékelni kell a KSH-ban jelenleg működtetett egyetlen, általános célúnak nevezhető adatfeldolgozó rendszert, a HOMBÁR-t is. A helyzetfelmérés és a HOMBÁR értékelésének alapján a második fázisban lehet fejlesztési projekteket indítani. Első fázis: a HOMBÁR értékelése Harmadik éve működik a HOMBÁR. A fejlesztési projekt indításakor a KSH-nak nem általános célú adatfeldolgozó rendszer kialakítása volt a kifejezett szándéka, nem is ezt a célt tűzte ki a Phare pályázatban. A cél a mezőgazdasági statisztikai adatbázis létrehozása, és az ORACLE adatfeldolgozó programok elkészítése volt. Mivel azonban a követelményelemzés idején a hivatal nem volt abban a helyzetben, hogy előre specifikálni tudja a projekt befejezésekor rendelkezésre álló adatokat, illetve az akkor elvégzendő adatfeldolgozási feladatokat, szükségszerűen olyan adatbázist, és olyan feldolgozó rendszert kellett fejleszteni, mely sem nem adat-, sem nem adatfeldolgozási eljárásfüggő, tehát általános célú adatfeldolgozó rendszer készült. A pályázat azonban nem csak adatfeldolgozásra és adatbázisra, hanem mezőgazdasági regiszterre is vonatkozott. Ennek eredményeként a HOMBÁR egy olyan általános célú adatfeldolgozó rendszer, mely regiszter funkciókkal is rendelkezik. Eddigi működése során a HOMBÁR használatát és üzemeltetését a hivatal még nem értékelte. A három éves üzemeltetés tapasztalatait össze kell gyűjteni, és a 4. fejezetben megfogalmazott célok és követelmények figyelembe vételével értékelni. A munka végeredményeként az alábbi kérdésekre kell választ adni: •

A HOMBÁR milyen mértékben teljesíti az egységes adatfeldolgozó rendszerrel szemben támasztott, a 4. fejezetben megfogalmazott követelményeket?

•

Milyen mértékben és irányban változott a Mezőgazdasági főosztály és az Informatikai főosztály közötti munkamegosztás?

78

•

Milyenek a statisztikus felhasználók tapasztalatai?

•

Milyenek az informatikai üzemeltetés tapasztalatai?

•

Javasolt-e a rendszer további használata?

•

Ha igen, akkor meg kell fogalmazni a továbbfejlesztés igényeit.

•

Ha indokolt, akkor javaslatot kell tenni az informatikai üzemeltetés rendjére.

•

Javasolt-e a rendszer használatának kiterjesztése egyéb statisztikai területekre?

Első fázis: helyzetfelmérés, fejlesztési projektek definiálása Meg kell vizsgálni az 1. sz. táblázatban felsorolt statisztikai programokat, és osztályokba kell sorolni az adatgyűjtéseket aszerint, hogy feldolgozásukra egységes adatfeldolgozó rendszer kialakítható-e? Egy-egy osztályba azokat a statisztikai programokat, illetve témákat kell besorolni, melyek feldolgozása egy rendszerrel megoldható. Külön osztályba kell sorolni azokat, amelyekre ilyen rendszer belátható időn belül nem hozható létre. A helyzetfelmérést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: •

Elvárt adatfeldolgozási funkcionalitás

•

Metaadatok megléte

•

Megvalósíthatósági szempontok o Adatelőkészítés technológiája o A tájékoztatás informatikai eszközei o Elemi adatok tárolásának módja o Az egységes adatfeldolgozó rendszer megvalósításának szoftver eszközei o Az egységes adatfeldolgozó rendszer üzemeltetési környezete o A szakfőosztály megelégedettsége a jelenlegi adatfeldolgozás rendszerével o Az Informatikai főosztály megelégedettsége a jelenlegi adatfeldolgozás rendszerével

•

A 4. fejezet célkitűzéseinek elérhetősége

•

A fejlesztés következtében felszabadítható erőforrások

•

A fejlesztéshez szükséges erőforrások

Az első két szempont képezi az osztályba sorolás alapját. Azoknak az adatgyűjtéseknek, statisztikai témáknak az adatait lehet egy egységes adatfeldolgozó rendszerrel feldolgozni, melyek esetében feldolgozási folyamatok, műveletek hasonlóak, tehát általánosításuk közös folyamatokat eredményez. Az eddigi tapasztalatok alapján az egységes adatfeldolgozó rendszer kialakíthatóságának és hatékony üzemeltethetőségének feltétele a statisztikai téma metaadatainak megléte. A projektek ütemezéséhez a kialakított osztályokat a megvalósíthatósági szempontok szerint jellemezni kell. Az utolsó három szempont szerinti elemzés a projekt indítás előkészítéséhez, és a várható eredmény és felhasznált erőforrás közti arány meghatározásával a döntés meghozatalához szükséges.

79

Második fázis: fejlesztési projektek indítása Az első fázis lezárása után, a HOMBÁR tapasztalatok értékelése, és a csoportosított statisztikai témák jellemzésének ismeretében már döntést lehet hozni a HOMBÁR jövőjére vonatkozóan, és új, egységes adatfeldolgozó rendszer, vagy rendszerek fejlesztését célzó projektek indítására.

80

A HOMBÁR rendszer értékelése

Célkitűzés A HOMBÁR üzemeltetésének és használatának három éves tapasztalatai alapján értékelni kell az adatfeldolgozó rendszert az alábbi szempontok szerint: 1.

A HOMBÁR milyen mértékben teljesíti az egységes adatfeldolgozó rendszerrel szemben támasztott, az „Előterjesztés az SFT részére az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról” című stratégiai terv 4. fejezetben megfogalmazott célokat és követelményeket?

2.

Milyen mértékben és irányban változott a Mezőgazdasági főosztály és az Informatikai főosztály közötti munkamegosztás?

3.

A statisztikus felhasználók tapasztalatai.

4.

Az informatikai üzemeltetés tapasztalatai.

5.

Javasolt-e a rendszer további használata?

6.

Ha igen, akkor meg kell fogalmazni a feldolgozó rendszer továbbfejlesztésének és az üzemeltetési környezet megváltoztatásának igényeit.

7.

Javasolt-e a rendszer használatának kiterjesztése egyéb statisztikai területekre?

A projekt várható időtartama 2006. április 1. – 2006. június 30.

A projekt várható erőforrás igénye 1.

90 embernap az Informatikai főosztály részéről

2.

60 embernap a Mezőgazdasági főosztály részéről

A projekt felépítése, működése A projekt vezetőjét az Informatikai főosztály adja. A projektcsoport tagjai a Mezőgazdasági főosztályról azok a kollégák, akik a HOMBÁR-ban feldolgozott adatgyűjtések témafelelősei, továbbá az Informatikai főosztályról egy-egy fő a Metainformációs rendszer, a GSZR, a mezőgazdasági adatfeldolgozás, az adatbázis adminisztráció és a rendszertechnika képviseletében. A projektvezető javaslatot tesz az értékelés módszerére és a részletes ütemezésre, a projektcsoport tagjainak véleményét is figyelembe véve. Ezután a javasolt értékelési módszert és a munkavégzés egyéb jellemzőit a két főosztály vezetése jóvá hagyja.

81

Munkaterv 1.

Projektcsoport kijelölése

2006. április 5.

2.

A munkaterv részletezése és pontosítása

2006. április 10.

3.

Értékelési módszertan kialakítása és elfogadása

2006. május 5.

4.

Szakmai és informatikai területenként az értékelés elvégzése

2006. június 5.

5.

A jelentés és javaslat véglegesítése

2006. június 30.

Projektkapcsolatok Ennek a projektnek közvetlen kapcsolata más projekttel nincs. Tárgyát tekintve az adatfeldolgozás helyzetértékelését végző projekttel van kapcsolata, de a végrehajtásban a két projekt egyike sem feltételezi a másikat.

Projekttermékek A projekt által elkészítendő termékek írásos dokumentációk és jelentések. 1.

Értékelés módszerének leírása.

2.

Jelentés a HOMBÁR üzemeltetésének tapasztalatairól.

3.

Javaslat a továbbfejlesztésre, a kiterjesztésre, a munkamegosztás és az üzemeltetési környezet módosítására.

Projektvezető Támcsu Izabella

82

A KSH adatfeldolgozásának helyzetfelmérése

Célkitűzés Meg kell vizsgálni az „Előterjesztés az SFT részére az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról” című stratégiai terv 1. sz. táblázatban felsorolt statisztikai programokat, és osztályokba kell sorolni az adatgyűjtéseket aszerint, hogy feldolgozásukra egységes adatfeldolgozó rendszer kialakítható-e? Egy-egy osztályba azokat a statisztikai programokat, illetve témákat kell besorolni, melyek feldolgozása egy rendszerrel megoldható. Külön osztályba kell sorolni azokat, amelyekre ilyen rendszer belátható időn belül nem hozható létre. A helyzetfelmérést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: •

Elvárt adatfeldolgozási funkcionalitás

•

Metaadatok megléte

•

Megvalósíthatósági szempontok o Adatelőkészítés technológiája o A tájékoztatás informatikai eszközei o Elemi adatok tárolásának módja o Az egységes adatfeldolgozó rendszer megvalósításának szoftver eszközei o Az egységes adatfeldolgozó rendszer üzemeltetési környezete o A szakfőosztály megelégedettsége a jelenlegi adatfeldolgozás rendszerével o Az Informatikai főosztály megelégedettsége a jelenlegi adatfeldolgozás rendszerével

•

A 4. fejezet célkitűzéseinek elérhetősége

•

A fejlesztés következtében felszabadítható erőforrások

•

A fejlesztéshez szükséges erőforrások

Készüljön megvalósíthatósági tanulmány az egy-egy osztályba besorolt statisztikai témák egységes adatfeldolgozására alkalmas informatikai rendszer kifejlesztésére.

A projekt várható időtartama 2006. január 1. – 2006. április 30.

83

A projekt várható erőforrás igénye 1.

280 embernap az Informatikai főosztály részéről

2.

280 embernap a statisztikai főosztályok részéről

3.

7,5 millió forint értékű külső szakértői közreműködés

A projekt felépítése, működése A projekt vezetőjét a szakértői feladattal megbízott vállalkozás adja. A projektcsoport az alábbi összetételű: •

Statisztikai főosztályok

3 fő

•

Módszertani és oktatási főosztály

1 fő

•


3 fő

•

Külső szakértők

2 fő

A statisztikai főosztályok munkatársai egy-egy staisztikai témacsoportot képviselnek a megfelelő informatikus kollégákkal kiegészítve. Az állandó projekttagokon kívül be kell vonni a munkába az összes felmérendő téma felelőseit mind a szakfőosztályok, mind pedig az Informatikai főosztály részéről. Szakértőként segíteni kell a projekt munkáját az Informatikai főosztályról a Metainfornmációs rendszer, az adatbázis adminisztráció és a rendszertechnikai terület képviselőinek is. A projektvezető javaslatot tesz a helyzetfelmérés elkészítésének munkamódszerére, a megvalósíthatósági tanulmány tartalmára, és a részletes ütemezésre, a projektcsoport tagjainak véleményét is figyelembe véve. A javasolt értékelési módszert, a tanulmány tartalmát, és a munkavégzés egyéb jellemzőit az MPI vezetője hagyja jóvá. Ezt követően jelentés készül a helyzetfelmérés eredményéről, melyet az érintett főosztályok vezetői véleményeznek. Ennek alapján kell előállítani a megvalósíthatósági tanulmányt, mely az indítandó projektek projektterveit is tartalmazza.

Munkaterv 1.

Projektcsoport kijelölése

2006. január 1.

2.

A munkaterv részletezése és pontosítása

2006. január 15.

3.

Értékelési módszertan kialakítása és elfogadása

2006. január 31.

4.

A megvalósíthatósági tanulmány pontos tartalmának meghatározása

2006. január 31

5.

A helyzetértékelés elvégzése és elfogadtatása

2006. március 31.

6.

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

2006. április 30.

Projektkapcsolatok

84

Ennek a projektnek az S10602, folyamat minőséggel foglalkozó projekttel van közvetett kapcsolata. A minőségbiztosítási eljárások beépíthetőségének feltétele, hogy az ajánlások és a szabályok a fejlesztési projektek indulásáig rendelkezésre álljanak. Tárgyát tekintve az HOMBÁR értékelését végző projekttel is van kapcsolat, de a végrehajtásban a két projekt egyike sem feltételezi a másikat, viszont a fejlesztési projektek indulásakor szükségesek lesznek a HOMBÁR értékelésekor megfogalmazott tapasztalatok és igények.

Projekttermékek A projekt által elkészítendő termékek írásos dokumentációk és jelentések. 1.

Értékelés módszerének és a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának leírása.

2.

Jelentés az adatfeldolgozás helyzetértékeléséről.

3.

Megvalósíthatósági tanulmány az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról.

Projektvezető külső szakértő

85

A projektek ütemezése

86

Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Gárdos Éva Készült: 2005. február

1. Vezetői összefoglaló Az adminisztratív adatok hasznosítása elengedhetetlen a statisztikai munkában. A KSH szakmai feladatainak végrehajtása érdekében jelentős számú adminisztratív nyilvántartás adatait építi be, vagy dolgozza fel, és a tervek szerint ezek köre a jövőben tovább bővül. Az adatállományok átvétele az adatgazdákkal megalapozott, jó együttműködéseken alapszik. A jogszabályi háttér hiányosságai azonban nem teszik lehetővé, hogy a Hivatal minden esetben érvényesíteni tudja a felmerülő igényeket. Ki kell alakítani a KSH stratégiáját annak érdekében, hogy minél hatékonyabban érjük el a támogató jogszabályi környezet kialakítását. A kapcsolattartás az adatgazdákkal a Hivatalon belül nem rendezett, ezért nem követhető, hogy melyik szervezeti egység milyen igényekkel jelentkezik a partnereknél. Ennek megoldása több irányban szükséges. A szakmai belső koordinációt és külső kapcsolattartást az Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma keretében kell végezni. Az adminisztratív jellegű ügyintézés az OSAP-hoz kapcsolódóan az Igazgatási és tervezési főosztály bevonásával oldható meg. Az adminisztratív adatállományok koordinált felhasználásához szükséges az egységes informatikai környezet kialakítása is. Új projekt létrehozását igényli a népszámlálás regisztereken alapuló modernizációja.

2. A stratégiai főirány célja Az utóbbi időben világszerte egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szakemberek az adminisztratív adatok2 statisztikai célú hasznosítására, és a tapasztalatok szerint jelentős hozadéka van a közigazgatásban, közszférában keletkező adatok továbbhasznosításának3. A KSH is jelentős számú adminisztratív jellegű adatforrást alkalmaz tevékenysége során, és ezek száma a jövőben is folyamatosan emelkedni fog. A hivatalos eljárásban keletkező adatok statisztikai hasznosításának bővülésével a Hivatalt, ill. a munkatársak vonatkozó tevékenységét támogató külső és belső feltételek kialakítása nem tartott lépést. A főirány annak érdekében jött létre, hogy áttekintse a jelenlegi helyzetet és megállapítsa a teendőket. Megfogalmazott célkitűzései az alábbiak: • rendszerbe foglalja, és a későbbiekben hivatali szinten mindenki számára elérhetővé tegye a jelenleg használt adatállományok, ill. adatok forrását az azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt, •

felmérje az eddigi tapasztalatokat az adatok teljessége és minősége kérdésében, felismerje a problématípusokat, és megoldási javaslatokat dolgozzon ki,

•

felmérje a jövőben hasznosítandó további adminisztratív adatállományokat, és felismerje az ehhez szükséges adminisztrációs, informatikai, jogi teendőket, szükség esetén javaslatot dolgozzon ki felső szintű intézkedésekre,

•

az összegyűjtött információk birtokában javaslatot dolgozzon ki az adminisztratív adatállományok kezelésének hivatali rendjére és a magyar jogrendbe illesztésére.

2

A Statisztikai Törvény 25.§-a alapján adminisztratív adat " a hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások." 3 http://www.insee.fr/en/nom_def_met/colloques/ussa/ussa_accueil.htm

88

Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának aktualitása, előnyei és korlátai A statisztika egyre fokozódó adatigénye mellett ma már nélkülözhetetlen az adminisztratív adatok, adatállományok hasznosítása. Gyakran nem is állhat rendelkezésünkre statisztikai adatforrás (pl. gazdasági szervezetek alapadatai, bevándorlók száma). A bővülő információigény fokozódó mértékben teszi szükségessé a különböző forrásból származó adatok kontrollját, amihez szintén hozzájárul az adminisztratív adatforrások másodlagos hasznosítása. Különös aktualitást ad e témának az, hogy ma már egyre több európai ország statisztikusai gondolkodnak arról, hogy a népszámlálásokat teljes körű lakossági felvételek helyett regiszteralapúvá teszik, vagy legalábbis kombinálják a két módszert. Hollandiában és a skandináv országokban évtizedek óta így készül a népszámlálás. Néhány más országban viszont (pl. Belgium, Lettország, Svájc, Szlovénia) a regisztereket is felhasználják a népszámlálások során. Előnyök Az adminisztratív adatállományok hasznosítása hosszú távon jelentősen csökkenti a költségeket és az adatszolgáltatók terheit. A közigazgatási eljárás, ill. nyilvántartás során lényeges adatok a statisztikai adatfelvételekkel nyerteknél nagy valószínűséggel pontosabbak. Az adatok közel teljessége az alapcéltól eltérő vonatkozásban is javíthatja a statisztikai rendszert. A népszámlálások vonatkozásában hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményez e módszertani változás (Finnországban a tizedére csökkentek a költségek). Korlátok, problémák Az előnyök mellett számos probléma is jelentkezik, melyeket, megfelelően kell kezelnünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni az adminisztratív adatforrásokat. Mindenek előtt el kell fogadtatni az adatszolgáltatókkal, az elsődleges adatgyűjtőkkel azt a lehetőséget, hogy az adatokat nem csak a jelzett adminisztratív célokra használják, hanem a statisztika újra feldolgozza. Ez különböző mértékben érinti az adatszolgáltatókat típusonként (gazdasági szervezet, magán személy; mezőgazdasági, ill. nem mezőgazdasági szervezetek stb.), valamint a gyűjtött adatok fajtája szerint (képzettség/foglalkozás, pénzügyi adatok, személyes, ill. érzékeny adatok). Azokban az országokban is, ahol a statisztikának az adminisztratív adatforrásokhoz való hozzáférése bizonyos, szűk megszorításon kívül korlátlan, ennek a helyzetnek a kialakulását hosszú folyamat előzte meg. Első lépésként a statisztika lehetőséget kap arra, hogy hasznosítsa az adminisztratív adatokat, de ez nem jelent az adatgyűjtők részére kötelezettséget, hogy átadják a kívánt információkat. Ezt követően általában minden egyes elsődleges adatgyűjtővel külön-külön kell megegyezni arról, hogy az egyedi adatokat a statisztika kezelhesse. (Jelenleg Magyarországon ez a helyzet.) A statisztika szempontjából optimális helyzetben nemcsak lehetőség az adatokhoz való hozzáférés, hanem a közigazgatási, költségvetési szerv jogszabályban meghatározott kötelessége, hogy azokat a statisztikai hivatal rendelkezésére bocsássa. A népszámlálások átállítása összeírás-alapúról regiszter-alapra rendkívül komplex előkészítő munkát igényel. A statisztikai adatkezelés során biztosítani kell a felhasznált adatforrások, adatok megfelelő minőségét. Lehetővé kell tenni, hogy a személyes adatokat tartalmazó rekordok összekapcsolhatók legyenek, ma ez a többféle személyazonosítási rendszer miatt nemcsak jogilag, hanem technikailag sem megoldható.

89

Az adatok fogadása, rendszeres frissítése technikai felkészültséget igényel. Ez az adatállomány jellegétől, nagyságától függően több-kevesebb költséggel, beruházással járhat, amit mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a statisztikai hasznosítás előnyeit és nehézségeit mérlegeljük. Az adatátvételt megelőzően, vagy az adatok birtokában meg kell oldani, hogy az állományban alkalmazott azonosítási, osztályozási rendszerek megfeleljenek a statisztika igényeinek. Ennek megoldása gyakran sokkal nehezebb, mint a technikai feltételek megteremtése. Mielőtt az adminisztratív adatokat a statisztikai rendszerbe illesztenénk, meg kell vizsgálni, hogy milyen egyéb statisztikai problémák merülhetnek fel: szisztematikus hiba, az adatgyűjtés jellege miatti torzítás, teljes lefedettség hiánya, ill. többszöröződések; pontos definíciók hiánya, ill. eltérés a statisztikában használttól.

3. Az adminisztratív adatok KSH-hasznosításának jelenlegi környezete Jogszabályok Mind a hazai, mind pedig az EU-s jogszabályok lehetővé teszik a KSH részére az adminisztratív adatforrások hasznosítását. Nem specifikálják azonban egyértelműen az átvett adatok azonosíthatósági, aggregáltsági szintjét, ezért azt minden esetben az ágazati jogszabályok figyelembevételével lehet meghatározni. Ez a körülmény egyenlőtlenségeket teremt az adatokhoz való hozzáférés terén gyakran még azonos adatgazda államigazgatási szerv esetén is. A statisztikai törvény kötelezi az adminisztratív nyilvántartások vezetőit a KSH által közzétett fogalmak és osztályozási rendszerek figyelembe vételére. Nincs azonban a Hivatalnak eszköze arra, hogy ennek a kötelezettségnek a gyakorlatban minden esetben érvényt szerezzen. A KSH-nak nincs jogszabály által támogatott lehetősége befolyásolni a nyilvántartások tartalmát, a tárolt adatok körét, minőségét. Egyéb külső tényezők A tárcák gyakran félre értelmezik a KSH szerepét, és az adminisztratív adatok statisztikai felhasználását öncélúnak tekintik. Figyelmen kívül hagyják azt az egyedül álló lehetőséget, hogy a Hivatal a különböző adatforrások egyidejű felhasználásával integrált rendszereket hozhat létre, melyek jelentős mértékben javíthatják a hazai szakpolitikai intézkedésekhez, valamint a nemzetközi szervezetek és az EU igényeinek kielégítéséhez szükséges adatok teljességét és minőségét. A minisztériumok sok esetben negatív hozzáállása főként presztízs okokra vezethető vissza attól tartva, hogy a KSH hatásköröket akar elvonni tőlük. Feltételezhető továbbá, hogy szeretnék elkerülni, hogy mások is belelássanak az adataik minőségébe. Mindemellett – elsősorban az EU közösségi stratégiáinak kialakítását célzó fokozódó nyomás, ill. az ehhez kapcsolódó egyre bővülő információigény miatt – a minisztériumok mindinkább támaszkodnak a Hivatal részletes, széleskörű adataira, szakmai véleményére. Ez a körülmény hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb együttműködésre a KSH és a szaktárcák, valamint intézményeik között, javíthatja a Hivatal pozícióját.

4. A főirány kidolgozásának legfontosabb eseményei 2004. május 14-én alakult a munkacsoport. Speciálisan kifejlesztett elektronikus kérdőív segítségével 2004. júliusban felmérés készült a használatban lévő adminisztratív adatforrásokról, az átvett adatokról különös tekintettel az adatok minőségére, valamint arra, 90

hogy azok tartalmukban kielégítik-e teljes mértékben a szükséges igényeket. A kitöltött kérdőíveket tételesen ellenőriztük, szükség esetén visszakérdeztünk, javítottuk. Ennek alapján októberben történtek pótlások. A bejelentett adatátvételeket összevetettük a 2004. évi OSAP azon tételeivel, ahol egyetlen adatszolgáltató szerepelt, ennek eredményeként decemberben újbóli pótlásokra került sor. A továbbiakban még felhasználni kívánt adminisztratív adatállományok elektronikus felmérése is megtörtént, személyes interjúk keretében pontosítottuk az adatokat, rákérdeztünk a várható informatikai kapacitásigényekre.

5. Az adminisztratív adatokról készült felmérések eredményei Összesen 82 adminisztratív adatállomány adatai kerülnek jelenleg felhasználásra, és a jövőben várhatóan 58 hasznosításával bővül a KSH adatvagyona. A KSH-ban az adminisztratív adatállományok felhasználása hosszú múltra tekint vissza. A fővárosi közműellátás 1970-től, a belföldi vándorlás statisztikája 1975-től ilyen adatforrásból készül. A kilencvenes évek elején számukban kis mértékű növekedés volt tapasztalható, de igazi lendületet a 2000-es években vett az adminisztratív adatok statisztikai hasznosítása. Azóta került a rendszerbe a jelenlegiek 45%-a. A gazdaságstatisztikai főosztályok használják az adminisztratív források felét, 26%-át a társadalomstatisztikai, és 24%-át egyéb főosztályok. A legtöbb nyilvántartásból származó adatot a Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztály (17) és a Mezőgazdasági és Környezetstatisztikai főosztály (14), ill. a Pénzügy-statisztikai főosztály kezel. A KSH-ban használt vagy használandó adminisztratív adatok különböző aggregáltsági szintűek. Mindkét esetben közel kétharmaduk, egyedi azonosításra alkalmas. A használatban lévő és egyedi azonosításra alkalmas adminisztratív adatállományok közül 8 személyes adatokat tartalmaz.

Ismeretek a létező adminisztratív adatállományokról A személyes interjúk során fény derült arra, hogy a KSH sok esetben nem rendelkezik elegendő ismerettel a létező adminisztratív adatforrásokról. Az adminisztratív nyilvántartások adatainak gazdaságos és hatékony felhasználását segítené, ha rendelkezésre állna egy teljes körű regiszter, amely tartalmazná a nyilvántartásokra vonatkozó legfontosabb információkat. A Miniszterelnöki Hivatal kezelésében létrejött a KIKERES, a Közigazgatási Információkereső Rendszer - egy olyan informatikai rendszer, amelynek célja, hogy segítségével nyilvánosan kereshetővé váljon a közigazgatás adatvagyona4. Vagyis elvileg létezik publikus regiszter, amiben mindazoknak az adminisztratív adatállományoknak a leírása, amelyeket a Hivatal hasznosít, elérhető kellene lenni. A rendszer azonban több szempontból sem teljes. Információink szerint a fejlesztése egyelőre leállt. Várhatóan az IHM veszi át a feladatot. Érdemes figyelemmel kísérni a KIKERES sorsát, hogy a jövőben a KSH információs forrásként hasznosítani tudja. Mindemellett a Hivatal tevékenységének átláthatósága jegyében nyilvánossá kellene tenni – a statisztikai kérdőívekhez hasonlóan – a használt adminisztratív adatállományok regiszterét, amely akár az OSAP-ban, akár a KIKERES-ben fellelhető információknál lényegesen bővebb tájékoztatást tartalmazna, különös tekintettel az állományokból felhasznált adatokra.

4

A KIKERES magukat az adatokat nem szolgáltatja, hanem csak azok jellemzőit és elérhetőségüket adja meg (www.kikeres.hu). A közigazgatás adatvagyon-nyilvántartásáról szóló 1113/2000. (XII.27.) számú kormányhatározat alapján a KIKERES rendszer létrehozása és irányítása jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozik.

91

Kapcsolat az adatgazdákkal Mind a már használatban lévő, mind pedig a jövőben használni kívánt adminisztratív adatok felmérése során megállapítható volt, hogy a Hivatal illetékes egységei az elsődleges adatgazdákkal jó kapcsolatot építettek ki. Bár volt olyan eset is, hogy a kérdőív kitöltője nem tudta, ki a kapcsolattartó az adatgazda intézménynél. A gazdaságstatisztikai területen az elemi adatok átvétele elé többnyire nem támasztanak akadályt. A személyes adatokat tartalmazó adatállományok elemi szintű átvétele azonban nehézségekbe ütközik. Az adatgazda általában ragaszkodik ahhoz, hogy az adott területet szabályozó törvényben felhatalmazást kapjon az adatok átadására. A későbbi adatátvételek zömében a kapcsolatfelvétel már megtörtént, az előkészítés általában előrehaladott. Pozitív példaként említhető, hogy a Mezőgazdasági és Környezetstatisztikai főosztály egyegy adatátvételhez, az adminisztratív adatforrás statisztikai hasznosításához kapcsolódóan projektszerű keretek között munkacsoportot működtet.

Az azonos adatokat használó főosztályok egymás közötti kapcsolata Egy adott adatállomány adatait hasznosító főosztály gyakran nem tud arról, ha másik szervezeti egység is felhasználja ugyanazokat az adatokat. Ez adódhat abból, hogy a magasabb aggregáltsági szintű adatokat az adatgazda többször átadja, de az is előfordul, hogy az itt tárolt adatokat az elsődleges adatfelhasználó tájékoztatása nélkül használják. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolattartás az adatgazdákkal nem szabályozott.

Az adatok teljessége, minősége Az adatok fő felhasználói általában elégedettek az adatok teljességével (81%) és minőségével (93%). Esetenként azonban az adatállomány nem tartalmazza mindazokat az információkat, amelyekre a statisztikának szüksége lenne, és az adminisztrációs eljárás során lehetőség lenne az adatok megszerzésére. Az okok az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A hivatalos eljárás során felvett adatok más koncepció alapján készülnek, mint amire a statisztika használni szeretné. 2. Nem naprakész, elavult adatokat is tartalmaz. 3. A hiányzó adatok gyűjtését a vonatkozó jogszabály nem rendeli el. 4. A jogszabály módosításakor nem veszik figyelembe a Hivatal igényeit. Arra is van példa, hogy a KSH azért nem tudja hasznosítani az adminisztratív adatállományt, mert a hivatalos eljárás során felvett adatokat különböző megfontolások miatt az adatállományban nem rögzítik. Az adatok nem kielégítő minőségét általában a következők okozzák: 1. Nem a hivatalos nómenklatúrát használják 2. A módosításról nem tájékoztatják időben a Hivatalt 3. Hibás rögzítés 4. A megfigyelt egységek azonosítóját többször kiosztják 5. Az adatbázisok módosításakor nem veszik figyelembe, hogy a Hivatal igényeinek továbbra is megfeleljenek 6. A bizonylatok kitöltése pontatlan, hiányos 7. Az adatállomány nincs aktualizálva 8. Hiányosak a rögzített adatok 9. Az adatok rögzítésénél nincs ellenőrzés beépítve Az adatállományokban lényeges változás akkor történik, ha jogszabályt módosítanak, vagy abban az esetben, ha változik az adatgazda. Ritkán nyúlnak az adatállományokhoz pusztán azért, hogy javuljon az adatok teljessége, minősége.

92

6. Stratégiai feladatok Szemléletváltás az adatok másodlagos hasznosításában Az adatszolgáltatások ingyenessé tételének kormányzati politikája, illetve a széles körű társadalmi elvárás új helyzetet teremtett az államigazgatási partnerek egymás közötti adatcseréjében is. Ebben a szemléletben az adminisztratív nyilvántartásokkal kapcsolatos adatkezelési és adatátadási, illetve adatfogadási tevékenység közfeladat, ezért az intézmények közötti díjtételes szolgáltatások rendszerét fel kell váltani az együttműködési megállapodásokra alapozott szabályozott adatcserének. A Hivatal partnerkapcsolataiban minden esetben ezt a szemléletet kell követni és a lehetőségek szerint érvényesíteni. A jogi környezetet érintő fejlesztési stratégiák

Az adminisztratív adatok eddigieknél hatékonyabb KSH-hasznosításának alapja a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben támogató jogszabályi környezet. E tekintetben az alábbi két alapvető stratégia képzelhető el. A. stratégia: Módszertani irányító szerep A KSH a statisztikai tv. és az adatvédelmi tv. módosításával általános – az államigazgatási partnerek számára kötelező – felhatalmazást kap (esetleg kevés, pontosan definiált korlátozással) az egyedi szintű adminisztratív adatokhoz való hozzáféréshez, valamint azok tartalmának jóváhagyásához. Felelős lenne az e-government program ezen alrendszeréért. B. stratégia: Alulról építkezés A KSH minden egyes érintett államigazgatási szervezettel egyedi tárgyalások, szakmai egyeztetések során állapodik meg az adatokhoz való hozzáférés szintjét illetően, mely a statisztikai törvény és az ágazati jogszabályok módosításával kerül rögzítésre. Az egyes esetekben a Hivatal tartalom-jóváhagyó szerepet is kap. Az A. és a B. stratégiák nem egymást kizáróak, mivel a B. stratégiai mentén nyilván el kellene kezdeni dolgozni, és ezzel párhuzamosan meg lehet vizsgálni az A. stratégia életképességét. Első lépésként a már elindult vagy működő kétoldalú együttműködések folytatásaként aktualizálni kell az adatgazdákkal a jogi osztályon korábban elkészült törvénymódosítási javaslatot formalizálva az adatátvételek rendszerét. Az adatvédelem jelenlegi felfogása szerint (összekapcsolhatóság, személyiség-térkép) törvénymódosítást rövid időn belül nagy valószínűséggel nem lehet végig vinni. Ezért olyan jogi szakértő bevonása szükséges a jövőbeni feladatok megtervezéséhez, aki nagy tapasztalattal rendelkezik az adatkezelést, adatvédelmet érintő szabályozás terén, valamint ismeri az államigazgatás szereplőinek irányadó véleményét, magatartását. A kormányzati oldalon várhatóan csak akkor kapunk megfelelő támogatást törvénymódosítási elképzelésünkhöz (különös tekintettel az A. stratégiára), ha bizonyítani tudjuk azt, hogy a regiszterek felhasználása révén jelentős számú adatgyűjtés váltható ki. Az adatgyűjtések kiváltása az adatszolgáltatói terhek és az adatgyűjtések költségeinek jelentős csökkenésével járhatna. Ennek bizonyítása azonban igen szerteágazó feladat. Esetenként nincs is mód statisztikai adatgyűjtést végezni az adminisztratív adatok felhasználása helyett, azaz nem lehet beszélni adatszolgáltatói terhek csökkenéséről, és nincs lehetőség a kiváltott költségek megbecsülésére sem. Más esetekben az adminisztratív adatokat a statisztikai adatgyűjtés

93

minőségértékelési eljárásához kívánjuk felhasználni, vagyis ebben az esetben sincs szó statisztikai adatgyűjtés kiváltásáról. Hivatalon belüli koordináció és kapcsolattartás a partnerekkel az adatátvételek vonatkozásában A jogszabályi rendezés jelentős mértékben javíthatja a KSH pozícióját a nyilvántartások kezelőivel szemben, de nem teszi feleslegessé a szoros szakmai együttműködést és ennek hivatali koordinációs rendszerét. Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításra történő átvételének kezdeményezése csak szabályozott, regisztrált módon történhet. A koordináció feladata kettős, részben az adminisztratív feladatok összehangolását és a külső hivatalos kapcsolattartást jelenti, részben pedig a szakmai szempontok egységes érvényesítését, valamint a szakértői szintű külső kapcsolatok kialakítását, fenntartását. Az adminisztratív teendők főként az OSAP összeállításhoz kötődnek, így az Igazgatási és tervezési főosztály feladatát képzik. A szakmai koordinációt az Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma keretei között lehet végrehajtani, mely munkaprogramjának megfelelően gyűjti össze az igényeket, és összehangolja a szakértői szintű tárgyalások eredményeit, majd a hivatalos kezdeményezés érdekében az OSAP összeállításával összehangolva az Igazgatási és tervezési főosztály vezetőjének beterjeszti az adatátvételi igényeket. Informatikai rendszer A KSH-ban használt adminisztratív adatbázisok koordinált adatkezelése és hasznosítása feltételeinek megteremtése átfogó informatikai támogatást igénylő kiemelt feladat. Korszerű informatikai támogatás szükséges: • az adminisztratív adatforrások regiszterének létrehozásához, • az adatátvétel szervezéséhez, • az átvett adatok statisztikai célra történő hasznosításához elengedhetetlen ellenőrzések végrehajtásához, • új termelési adatbázisok létrehozásához vagy már létező termelési adatbázisok bővítéséhez, • az adatokhoz való hozzáférés biztosításához. Az adminisztratív nyilvántartások informatikai környezetét nagymértékben meghatározzák a meglévő informatikai infrastruktúra hardver és szoftver elemei. A statisztikai információ rendszer informatikai eszköztára (META, GÉSA, ADEL, termelési adatbázisrendszerek, HOMBÁR, ADATTÁRHÁZ stb.) felhasználásával, bővítésével új rendszerelemek kifejlesztésével és illesztésével biztosítható a kívánt cél elérése. Az adminisztratív adatbázisok koordinált kezelése és hasznosítása fokozatosan megszünteti az egymástól függetlenül létező adat- és szoftverszigeteket, minden jogosult felhasználó számára költségmegtakarítást eredményezve biztosítja az egységes szemléletű hozzáférést a kívánt adatokhoz. A népszámlálások jövője 2000-ben több fórumon is elhangzott, hogy a Hivatal a további népszámlálások tekintetében határozott módszertani fejlesztésekbe kezd, annak érdekében, hogy a teljes körű lakossági összeírásokon alapuló módszerről áttérjen a regiszter-alapúra. Az eltelt öt évben lényegi előrelépés nem történt a regisztereknek a népszámlálás érdekében történő felhasználására.

94

Nagy gondot fog okozni a 2010-es népszámlálás végrehajtásához szükséges költségvetési fedezet megszerzése. A mai ismeretek szerint a leghatékonyabb megoldás a lakossági felvételek és a regiszterek kombinálása. Tehát a kitűzendő cél nem az, hogy teljes mértékben kizárjuk a lakossági felvételeket, hanem, hogy mindinkább bevonjuk a regisztereket. Ebben az értelemben a rendelkezésre álló mintegy 5 év is eredményesen kihasználható az új népszámlálási módszer fejlesztésére. Ennek sikeressége – különösen a költséghatékonyság vonatkozásában – várhatóan nagymértékben javítaná a KSH pozícióját az említett jogszabálymódosítási igények kormányzati elbírálása során.

95

Minőség a KSH statisztikai tevékenységében – Elvi alapvetések (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Szép Katalin Készült: 2005. április

96

Minőség a KSH statisztikai tevékenységében Helyzetjelentés, állásfoglalás a statisztika minőségéről, a minőségi keretrendszer elemei, jövőkép Vezetői összefoglaló A statisztikusok nemzetközi közössége, a nemzeti statisztikai hivatalok többsége nagy figyelmet fordít „termékei”, ezen belül az előállított statisztikai adatok minőségére. Az Európai Statisztikai Rendszer minőségügyi irányelveit 2001-ben fogadta el az SPC, és azóta évente felmérik az ajánlások teljesítését a tagországokban. A statisztikai hivatalok többsége küldetésében fogalmazza meg minőség iránti elkötelezettségét. A KSH deklarált küldetésében 2000 óta van jelen a minőség iránti elkötelezettség. A pontosság, összehasonlíthatóság, hozzáférhetőség (a minőség egyes dimenziói) fejlesztése érdekében végzett munka már sokkal korábbi, nagy hagyományokkal rendelkezik a KSH-ban. Elérkezett az idő a minőség új fogalmának elfogadására, a minőségi keretrendszer felállítására, a meglévő elemek rendszerbe illesztésére, az új elemek kialakítására, továbbfejlesztésére, mivel új eredmények a rendszerszerű megközelítéstől várhatók. Célunk, hogy erősen támaszkodjunk a KSH hagyományaira, az eddig elért eredményekre, továbbá a minőség mérése, figyelése a rendszer felállítása után minimális terhekkel járjon a statisztikusok számára, ugyanakkor az információk birtokában tegye lehetővé a hatékony fejlesztéseket, az optimális erőforrásallokációt. A minőségi keretrendszer elemei a minőségfogalom, a termékminőség, a statisztikai folyamatok minősége, a dokumentációs rendszer, a minőségügyi képzés, végül az egész rendszer minőségirányítási modellé történő fejlesztése. A KSH küldetése megbízható statisztikák készítése és közreadása. Ennek szellemében a minőséget a „felhasználásra alkalmas”-nak mondjuk a következő, egymástól nem független dimenziók alapján: relevancia, pontosság, időszerűség, időbeni pontosság, hozzáférhetőség, érthetőség, összehasonlíthatóság és koherencia. A minőség nem ítélhető meg egy általános módszertani leírás valamint az adatelőállítás költségei, terhei (beleértve az adatszolgáltatói terheket is) nélkül. A statisztikai termékek minőségét az elfogadott standard mutatók mentén rendszeresen mérni kell, és a mérési eredményeket a hivatalon belül adatbázisban hozzáférhetővé kell tenni. A minőségi mutatók egy köréről a felhasználókat is tájékoztatni kell. A rendszeres ellenőrzés előre tervezetten kerül majd végrehajtásra. A statisztikai folyamatokat illetően a minőségi irányelvek és ajánlott módszerek kidolgozása, valamint a folyamatok minőségmérése és ellenőrzése a feladat. Mind a termék, mind a folyamatok esetében szükség van egy strukturált, egységes dokumentációs rendszer kialakítására, feltöltésére és karbantartására. A minőségügyi kultúrát, annak termékekre ill. folyamatokra vonatkozó részeit képzés keretében kell megismertetni a statisztikusokkal. A minőségirányítás alapelveit – felhasználó-központúság, belső szolgáltató-felhasználó kapcsolatok, az adatszolgáltatók részei a statisztikai adat előállítási folyamatának, folyamatos jobbítás, minden munkavállaló bevonása, a minőség mérése, mérési technikák, standardok, a munkavállalók képzése és elismerése, megfelelő kommunikáció, minőségirányítási politika és struktúra – szolgáló fejlesztéseket egy működő rendszerbe kell majd összeilleszteni.

97

Az előterjesztés célja, hogy az SFT az 5. fejezetben szereplő határozati javaslat alapján fogadja el a minőség fogalmát, valamint a felállítandó rendszer koncepcióját.

1. Bevezetés A KSH-ban 2004 nyarán kapott prioritást a Statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása, mint a 8. stratégiai főirány a statisztika témakörében, amelynek a jelenlegi besorolás szerinti azonosítója: S106. A stratégiai főirány munkacsoportja elkészítette a helyzetértékelés aktualizált változatát, lefordította az Eurostat minőségre vonatkozó legfontosabb alapdokumentumait, áttekintette a minőségügyi keretrendszer elemeit. Időközben elkezdtünk foglalkozni az adatgyűjtés minőségmérési módszereivel és mutatóival, de ez a munka ebben az előterjesztésben csak érintőlegesen szerepel. Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy − bemutassa az elkészült helyzetelemzést, − elfogadtasson egy minőségfogalmat, amely alkalmas arra, hogy orientáljon a további munka során, − leírja átfogóan a minőségi keretrendszer elemeinek (termékek, folyamatok minősége, minőség ellenőrzése, minőségi kultúra terjesztése, minőségirányítás) kialakításával elérendő célokat, − bemutassa az elérendő jövőképet.

2. Helyzetértékelés, a fejlesztés aktualitása, szükségessége A statisztikusok nemzetközi közössége, a nemzeti statisztikai hivatalok többsége nagy figyelmet fordít a termékek, az előállított statisztikai adatok minőségére. Általános elvárás a folyamatos minőségjavítás (continuous quality improvement), valamint az adatok minőségének részletekbe menő jellemzése (quality report). Ez utóbbi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók következtetései megbízhatók legyenek. Ebben a fejlesztési munkában ki kell emelni a Kanadai Statisztikai Hivatal, valamint a Svéd Statisztikai Hivatal tevékenységét. Az Eurostat tevékenysége 2001-ben az SPC5 elfogadta az Európai Statisztikai Rendszer [ESR]minőségügyi irányelveit, ami a tagországok statisztikai hivatalait is kötelezi. Az Eurostat Minőség szakértői csoportja (LEG on Quality) zárójelentésében (Eurostat [2001]) a minőség helyzetét az ESR-ben a következő pontokban tárgyalja: a nemzeti statisztikai hivatalok gyakorlata, az adatminőség jellemzői, a minőség és a felhasználók kapcsolata, az értékelés eszközei, a dokumentálás, a tájékoztatás, az ESR minőségi keretrendszere, a statisztikai termelő folyamatok minőségének standardizálása és fejlesztése, végül a teljes körű minőségirányítás alkalmazása az egyes nemzeti statisztikai hivatalokban és az Eurostatban. 5

A Statisztikai Programbizottság tagjai a tagországok statisztikai hivatalainak vezetői, elnöke az Eurostat főigazgatója. Feladata az Európai Bizottság támogatása a középtávú statisztikai programok általános koordinálásában; javaslatokat tesz a középtávú statisztikai programok kidolgozására (célok kijelölése, a szükséges intézkedések, módszertani kérdések megtárgyalása); részt vesz a jogszabályok megalkotásában; évente jelentést készít az EU-ban folyó statisztikai munkáról.

98

A LEG a minőségre vonatkozóan 22 ajánlást6 fogalmaz meg, ez lényegében a nemzeti statisztikai hivatalok és az európai statisztikai rendszer valamennyi tagja számára a minőséggel kapcsolatos teendők tömör összefoglalása. Az ajánlások kiterjednek az alkalmazott minőségfogalomra, a minőséget jellemző mutatók mérésére, az adatszolgáltatókkal és az adatfelhasználókkal való kapcsolatra, a belső szolgáltató-felhasználó kapcsolatokra, a dolgozói elvárások és elégedettség kezelésére, a dokumentálásra és információkezelésre, valamint a tájékoztatásra. A továbbiakban javasolja, hogy a hivatalok erősségeik és gyengeségeik felmérését követően hozzák nyilvánosságra küldetésüket (mission statement), tájékoztatási és minőségügyi irányelveiket (quality declaration), továbbá készítsenek cselekvési programokat. Az ESR tagjai minőségfejlesztésre és teljesítményértékelésre használják az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány (üzleti) kiválóság modelljét (EFQM). A jegyzék a szervezetek minőségirányítási rendszerének megvalósításához feltételként írja elő a személyi állomány minden tagjának oktatását és továbbképzését. Az Eurostat számára javasolja, hogy állítsa össze a hivatalokban jelenleg alkalmazott legjobb módszerek (Current Best Methods – CBM) gyűjteményét. Az információterjesztés érdekében szorgalmazza, hogy kétévente szervezzenek konferenciát a módszertannal és a minőséggel kapcsolatos témákban, valamint alapítsanak egy kétévente adományozható minőségdíjat a teljesítmények elismerésére. Az ajánlások végrehajtására alakult egy „végrehajtási szakértői csoport” (LEG on Implementation), mely úgy tekinthető, mint az SPC számára felállított minőségügyi tanácsadó testület. E csoport fő feladata az ajánlott tevékenységek végrehajtásának koordinálása. Az ajánlások országonkénti teljesítéséről évente – kérdőíves felmérés alapján – jelentés készül az SPC őszi ülésére. Az EU szintjén egyre több szakterületen rögzíti jogszabály az adatgyűjtések minőségi elvárásait, a rendszeres minőségjelentések tartalmát és elkészítésének kötelezettségét. Az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében az Eurostat minőséggel foglalkozó munkacsoportja kidolgozta és 2003-ban véglegesítette a minőségre vonatkozó alapdokumentumokat, amelyek a következők. − A minőség definíciója (Definition of Quality Statistics, Eurostat [2003]). − A minőség statisztikai kérdéseinek fogalomtára (Glossary „Quality in Statistics”, Eurostat [2003]). − Standard/szabványosított minőségjelentés (Standard Quality Report, Eurostat [2003]). − Kézikönyv a minőségjelentés készítéséről (Handbook „How to make a Quality Report”, Eurostat [2003]). A KSH elkötelezett a minőség mellett Hagyományosan sokat foglalkozunk az adatok pontosságával, a mintavételi és nem mintavételi hiba csökkentésével, mérési módszereink fejlesztésével. Az utóbbi évtizedben ismét előtérbe került az adatszolgáltatókkal valamint az adatfelhasználókkal való kapcsolat javítása, az összeírói munka és az adatgyűjtési módszerek fejlesztése. Csökkent az adatgyűjtési és feldolgozási idő. A statisztikai adatokhoz és elemző anyagokhoz való hozzáférés területén erőteljes fejlődésnek vagyunk tanúi az utóbbi években. A hivatal szokásos, papíralapú és CD-s publikációi mellett

6

List of LEG on Quality Recommendations, Final Report of the Leadership Expert Group (LEG) on quality, Annex 3. (Eurostat [2001]).

99

jelentősen fejlesztette internetes tájékoztatási gyakorlatát. Az utóbbi években dinamikus adatelérési lehetőséget is biztosít a felhasználók számára (tájékoztatási adatbázis). A Központi Statisztikai Hivatalban 1995-től több területen elkezdődött a statisztikai munka egyes eljárásainak standardizálása, a korábbi „íratlan” szabályokat felváltotta a módszertani előírások szabályzatokba foglalása. A Magyar Statisztikai Társaság 2000-ben konferenciát szervezett „Minőség a statisztikában” címmel, ahol a hazai előadók a gazdaság- és társadalomstatisztika területén tárgyalták a minőség aktuális helyzetét Magyarországon, az Eurostat szakértői pedig az elméleti kérdések ismertetésén kívül beszámoltak az Eurostatban és a tagországokban folyó minőségfejlesztési tevékenységek eredményeiről. A KSH a 2001-es SPC határozat, valamint a KSH korábbi stratégiai állásfoglalásai alapján megerősítette elkötelezettségét a minőség fejlesztése mellett. Ennek helye a KSH feladatmeghatározása és jövőképe, melyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A legutóbb készült feladatmeghatározás és jövőkép a KSH stratégiai dokumentumában található. A KSH mind nagyobb mértékben tesz eleget az Eurostat minőséggel kapcsolatos igényeinek. 2000 óta egyre bővülő körben készítjük el az Eurostatnak kiküldött adatok mellé a kért minőségjelentéseket. 2004-ben először töltöttük ki a LEG ajánlásainak teljesítésére vonatkozó, évente esedékes kérdőívet Részt veszünk az általános „Minőség a statisztikában” kísérleti projektben, de számos, szakterületi minőséggel foglalkozó kísérleti projektben is (pl. regionális számlák minősége, regiszterek minősége). A Központi Statisztikai Hivatal stratégiájában 2004 nyarán a prioritások közé került a minőségértékelés és minőségbiztosítás is. A helyzetelemzés során áttekintettük a külső és belső környezetet, annak változási tendenciáit, elvárásait. A felkínált lehetőségeket és a lehetséges veszélyeket a külső környezet, az erősségeket és gyengeségeket a belső környezet határozza meg. A külső környezet jellemzői: − kiérlelt minőségfogalom, fejlesztés alatt lévő mérési, értékelési módszerek, működő minőségirányítási modellek; − több ország statisztikai hivatalainak gyakorlati megoldása, tapasztalata; − az Eurostat minőségügyi előírásai, elvárásai. Ezekből adódóan követői pozícióban gyors fejlődés érhető el. A helyi tapasztalatok, szellemi erőforrások kihasználásával hozzájárulhatunk a minőségügy továbbfejlesztéséhez az egyes részterületeken. Az új tagországokkal együttműködve, a régió sajátosságainak megfelelő módon való kezelése érdekében a minőségi keretrendszer fejlesztése új lendületet kaphat, ennek (erőforrásigénye miatt) azonban kisebb az esélye. A belső környezet jellemzői: − vannak tapasztalatok a minőségi mutatók (pl. pontosság) számítása és alkalmazása területén, de ez nem általános; − egyes folyamatok esetében jelentős a fejlesztés (adatgyűjtés, szezonális kiigazítás, elektronikus adatgyűjtés, informatikai rendszer);

100

− az igények szerint elkészülnek a minőségjelentések (Quality Report) az Eurostat számára, azok belső hasznosítása azonban nem jellemző. A KSH-ban jelen van a szakmai elkötelezettség és a szakismeret, de ez nem eléggé koncentrált, intézményesen nem támogatott, és terjesztése eseteleges. A stratégiai fejlesztési keretrendszer létrejött, de az első évben mind a szervezet, mind a felhasznált erőforrások többnyire az igazgatási, informatikai oldalt érintették, a statisztikai terület nem volt kellően reprezentált. A statisztikai adat minőségének mérése, megfigyelése, kezelése tehát több ponton és területen fejlett, de az információk és módszerek lokálisak, nem váltak áttekinthetővé, hozzáférhetővé, így hasznosulásuk is korlátozott. A legnagyobb kockázatot az idő jelenti, amennyiben a KSH tovább késlekedne a minőségi keretrendszer felállításával. Ebben az esetben ugyanis az uniós szabályok, elvárások tovább fejlődnek és rögzülnek anélkül, hogy azokhoz magyar tapasztalatokkal, javaslatokkal hozzájárulnánk és azokat igényeinknek megfelelően alakíthatnánk. Ezáltal romlana a KSH nemzetközi megítélése, és az elvárt követelményeknek csak eseti, munkaigényes megoldásokkal nem hatékony módon tudnánk megfelelni.

3. Minőség a hivatalos statisztikában A statisztikai hivatalok „termékei” a felhasználók számára átadott, publikált statisztikai adatok, statisztikai elemzések (adatok feldolgozott formában), osztályozások, regiszterek, módszerek, szolgáltatásként végzett egyéb statisztikai tevékenységek. Bár a minőségfogalom termékre és folyamatokra értelmezhető, mégis statisztikai adatokra használjuk. Cél: Legyen egy nyilatkozat formájában elfogadott minőségfogalom a KSH-ban, amely alapul szolgál a minőséggel kapcsolatos munkák végzéséhez. Ezért szükséges, hogy készüljön egy első javaslat a minőség fogalmára és dimenzióira a nemzetközi ajánlásokhoz, gyakorlathoz igazodóan, és ezt fogadja el a KSH vezetése. Ez a fogalom azonban ne legyen kőbe vésve, amennyiben a munkák során kiderül, hogy módosítása indokolt, szülessen erről döntés. Javaslat a minőség fogalmának és dimenzióinak egységes értelmezésére A KSH küldetése megbízható statisztikák készítése és közreadása, ennek szellemében a minőséget „felhasználásra alkalmas”-ként értelmezzük. Ez az értelmezés összhangban van az alábbi ISO definícióval. „A minőség nem más, mint a szolgáltatás, illetve termék azon tulajdonsága, jellegzetessége, hogy az milyen mértékben felel meg a megrendelő, a felhasználó deklarált vagy feltételezett elvárásainak.” (ISO 8402 – 1986, 3.1) A statisztikai termékek minőségét a következő, egymástól nem független dimenziók alapján értelmezzük: − − − − −

relevancia; pontosság; időszerűség; időbeli pontosság; hozzáférhetőség;

101

− érthetőség; − összehasonlíthatóság és koherencia. Bár a statisztikai termékek előállításának költsége, ide értve a válaszadói terheket is, nem tekinthetők a minőség fokmérőjének, korlátot jelentenek a minőség vonatkozásában. A minőség jellemzője az is, hogy adott minőségű statisztikai terméket milyen adatszolgáltatói és hivatali terhek, költségek mellett állítottunk elő. A korlátozott erőforrások mellett is minden dimenzióban a legjobb minőségre kell törekedni. A minőségi dimenziók megítélése nem lehet reális az alkalmazott módszerek (felvétel módja, mintavétel, rotáció, imputálás stb.), osztályozások, adatforrások (mintavételi keret, adminisztratív adatok stb.) átfogó, strukturált ismertetése nélkül. A statisztikai termék előállításának lényeges jellemzői, módszerei ismertek, tudományos eredményekre épülnek. A megalapozott módszerek alkalmazása lehetővé teszi az adott eredmények reprodukálhatóságát, illetve védhetőségét. A dimenziók indikátorokkal jellemezhetőek. A minőséget nem azonosíthatjuk a jellemzésükre kiválasztott mutatókkal. Minden dimenziónak lehet olyan mutatója, amely ugyan nem számszerűsíthető, de a minőség szempontjából fontos. A könnyebben mérhető mutatókkal rendelkező dimenzióknak nem szabad nagyobb hangsúlyt kapniuk a minőség jellemzésében. Relevancia A statisztikai termékek felhasználhatósága, és így minősége szempontjából talán a legfontosabb szempont, hogy a szolgáltatott statisztikai adatok milyen mértékben alkalmazhatók arra a célra, amire azokat szánták, ill. amire azokat a felhasználók keresik. A relevancia a felhasználói igények kielégítését jelenti. A nemzeti igényeken kívül nemzetközi elvárások kielégítése is felmerül. A relevancia annak mértéke, hogy a statisztikai adatok mennyiben felelnek meg a jelenlegi és a potenciális felhasználók igényeinek: – –

minden szükséges statisztikai adat elkészül-e, a használt fogalmak (definíciók, osztályozások) mennyiben tükrözik vissza a felhasználók igényeit. Mivel minden igény nem elégíthető ki egyszerre, ezért meg kell találni az egyensúlyt a felhasználói igények, valamint a statisztikai törvényben rögzített adatvédelem követelményei és a költségvetési korlátok között. Pontosság A pontosság általános statisztikai értelemben azt jelenti, hogy a (becsült, illetve számított) statisztika adat mennyire közelíti a jellemezni kívánt valós értéket. A statisztikai munkában ezeket a mennyiségi eltéréseket hibának nevezzük, melyek nagyságrendje az illető adat pontosságáról tájékoztat. Statisztikai hibának számít minden, a statisztikai munkafolyamat során keletkező hiba a koncepció kialakításától az eredmények közléséig. Megkülönböztetünk mintavételi hibát és nem mintavételi hibát (lefedettségi hibák, mérési hibák, feldolgozási hibák, nemválaszolásból eredő hibák, modell-feltételezések hibái). Időszerűség A statisztikai adat időszerűsége a rendelkezésre állás (közlési idő) és a leírt esemény vagy jelenség (tárgy- vagy referencia idő) közötti időszak hosszára vonatkozik.

102

Időbeli pontosság Az időbeli pontosság arra az időkülönbözetre vonatkozik, amely az adatközlés időpontja és a publikálásra eredetileg megcélzott időpont között telik el. A tervezett időpontokat a tájékoztatási naptárban tesszük közzé. Hozzáférhetőség A hozzáférhetőség azon fizikai feltételekre vonatkozik, amelyek mellett a felhasználók hozzájuthatnak a statisztikai termékekhez. Ide tartoznak az elosztási csatornák, a rendelési eljárások, a közzétételhez szükséges időtartam, az árpolitika, a marketing feltételek (szerzői jog stb.), a mikro és makro adatok megléte, a média (papír, CD-ROM, Internet…) stb. Érthetőség Az érthetőség a statisztikai termék információs környezetére vonatkozik: a statisztikai adatok mellé rendelkezésre bocsátott megfelelő metaadatok (szöveges információ, magyarázatok stb.); a dokumentáció, grafikonok, térképek és más illusztrációk; a statisztikai adatok minőségére vonatkozó információk elérhetősége (esetleges használatbeli korlát stb.); a KSH által felajánlott segítség a felhasználók számára. Összehasonlíthatóság és koherencia Az összehasonlíthatóság célja az alkalmazott statisztikai fogalmakban és definíciókban jelentkező különbségek hatásainak számszerűsítése a földrajzi területek, tárgykörök, illetve időszakok közötti összehasonlítás során. Az összehasonlíthatóság tulajdonképpen annak a mértéke, hogy az egyes statisztikai adatok között mért eltérésekből mennyit tulajdonítunk a statisztikai jellemzők valós értékei közötti eltéréseknek. Az összehasonlíthatóságot három oldalról közelíthetjük meg: időbeli, földrajzi területek közötti és tárgykörök közötti összehasonlíthatóság. Egy statisztikai adat koherenciája azt jelenti, hogy a statisztikai adat összhangban van-e a többi vele logikai, közgazdasági és társadalmi szempontból kapcsolatban álló más adatokkal. Amikor egyetlen közös forrásból származnak a statisztikai adatok, koherensek abban az értelemben, hogy az elsődleges eredmények más módszerekkel megbízhatóan kombinálhatók a komplexebb eredmények elérése érdekében. Ha különböző forrásokból származó statisztikai adatokat együtt akarjuk felhasználni, különösen ha azok különböző természetű és/vagy gyakoriságú statisztikai felvételekből származnak, akkor a statisztikai adat nem biztos, hogy teljesen koherens lesz abban az értelemben, hogy más szempontokra, osztályozásokra és módszertani standardokra épül.

4. A minőségi keretrendszer elemei A termékminőség a termelési folyamat során alakul ki. Amennyiben csak a termékminőséget mérjük, akkor szükség esetén az esetleges korrekcióra csak újrafeldolgozással, utólagos javítással kerülhet sor, ami költséges és időigényes. Magától értetődő a termelési folyamat és a termékminőség összefüggése, amiből következik, hogy foglalkozni kell a folyamatok minőségével.

103

Szükség van a termékek minőségének felmérésére ezért, hogy pontos képet kapjunk az általunk előállított statisztikák minőségéről. Cél továbbá, hogy a folyamat minőségét a meghatározzuk, melynek segítségével a termék minőség javíthatóvá válik. A minőséget erősen befolyásolja az, hogy miként épül be a minőségi szemlélet a szervezet irányításába. A minőség javításának első lépése a minőség mérése, majd a minőség értékelése, továbbá az értékelés eredményeire alapozott fejlesztési döntések meghozatala következik. Ezeket a lépéseket kell megvalósítani az egyes termékekre és az egyes folyamatokra, de a rendszer működése csak akkor lesz teljes, ha az egész szervezetre kiterjesztjük a folyamatos jobbítás elvét. Ezzel elérkeztünk a minőségirányítási rendszerekhez (TQM), melyek célja képessé tenni a szervezetet arra, hogy folyamatosan javuló minőségű termékeket állítson elő. A minőséggel kapcsolatos munka szerves része a KSH vezetőinek és dolgozóinak továbbképzése ezen a területen. A hatékony minőségjavítás feltételei az átlátható, strukturált dokumentációs rendszer, valamint a minőségügyi információs rendszer és az ajánlott módszerek korszerű informatikai rendszerekkel történő támogatása. Jövőkép A KSH-ban elfogadtott minőségfejlesztési stratégia alapján kell egy szisztematikus minőségfejlesztési rendszert kell kialakítani és működtetni. A stratégia kulcselemei a minőségi kultúra kialakítása, a minőségirányítási elvekre alapozva minőségi szabályzat létrehozása, a fejlesztés, szabványosítás szempontjából elengedhetetlen dokumentáció, a fejlesztések hatásvizsgálatának érdekében a minőség mérése, valamint egy minőség ellenőrzési és felülvizsgálati rendszer létrehozása. Minden fejlesztési területnek és főosztálynak saját minőségfejlesztési programot kell kidolgoznia. Ennek eredményeként a jövőben egy minőségi keretrendszer működtetésére kerül sor, melynek jellemzői a következők lesznek: −

A KSH a jövőben rendszeresen méri termékei minőségét és erről tájékoztatja a külső és belső felhasználókat. Csak minőségileg ellenőrzött statisztikák kerülhetnek publikálásra. − A statisztikai munka folyamataihoz tartozó minőségi irányelvek nyilvánosak lesznek, ezek orientálják a KSH dolgozóit. A folyamatok minősége rendszeresen ellenőrzötté válik. − A KSH dolgozói és vezetői a minőségirányítási szempontokat is szem előtt fogják tartani munkájuk végzése során. − A KSH minőségi keretrendszerét a hivatalos statisztikai szolgálat szereplőivel közösen olyan irányban fejleszti tovább, hogy az az egész statisztikai szolgálatra kiterjeszthető legyen.

A minőségi keretrendszer kialakításának alapelvei 1. Nyilvánosság. A minőségügyi rendszer kialakítása és működtetése a KSH belső nyilvánossága előtt történik. Maga a rendszer minden érintett bevonásával készül, a mért eredmények mindenki számára hozzáférhetőek. 2. Fokozatosság. Először egyszerű, viszonylag könnyen és gyorsan megvalósítható, de a keretrendszerbe illeszkedő megoldásokra kell törekedni. Ennek részét képezi az előre tervezett felülvizsgálat.

104

3. A minőségirányítási rendszer működtetése szakmailag elkötelezett munkatársakat követel meg. Az elkötelezettség növelése érdekében pozitív ösztönzési formák alkalmazását javasoljuk, valamint azt, hogy a felszínre kerülő hiányosságok ne képezzék szankciók alapját. 4. Elsődleges cél a statisztikai adatok minőségének tényleges javítása, s csak másodlagos a valamely minőségirányítási modellnek való formális megfelelés. 5. Elsődlegesen a KSH munkatársaira kívánunk támaszkodni a rendszer kialakításában, hogy az közvetlenül és minél teljesebben szolgálja a KSH érdekeit, és a rendszer kialakítása közben szerzett tudás és tapasztalat a hivatal számára hozzáférhető maradjon. A konkrét feladatok megvalósítása négy fő részre osztható, ezek a következők: − − − −

a termékminőség és mérési rendszere, a munkafolyamatok minőségbiztosításának rendszere, a minőségbiztosítás oktatása és a minőségbiztosítási modell felállítása.

A mellékletek, a minőséggel kapcsolatos alapdokumentumok és az S106 főirány munkájával kapcsolatos anyagok megtalálhatóak a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály honlapján.

105

A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Baracza Lajosné Készült: 2005. június

106

1. Vezetői összefoglaló A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése hosszú időre tekint vissza. Az utóbbi években a metaadatokra épülő, un. metaadat-vezérelt alkalmazások (GÉSA, ADÉL, HOMBÁR, ADATTÁRHÁZ és Tájékoztatási adatbázis) elterjedésével jelentősen bővült azoknak a statisztikai területeknek a köre, amelyekre elkészült a metaadatok leírása. Az adattartalommal kapcsolatos problémák A statisztikai témák lefedettsége nem teljes, még vannak „érintetlen” területek. A jelenlegi rendszer által kezelt metaadatok kitöltöttsége sem hiánytalan, de a legfontosabb adattartalmi probléma az, hogy hiányzik a metaadatbázisban egy „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet, amely teljes képet adna a Hivatal statisztikáiról. A téma-független meta-vezérelt rendszerek egyre nagyobb területeket fednek le mind a statisztikai témák területét, mind a termelési folyamat lépéseit tekintve. Ennek érdekében újabb és újabb metaadat-típusok bevezetésére van szükség. A karbantartás szervezeti, felelősségi rendjével kapcsolatos problémák Fontos szempont a metaadatok pontossága, közérthetősége. Ezek felülvizsgálatára általában kampányszerűen kerül sor. Ehelyett hatékonyabb megoldást adna a szervezeti rendbe illeszkedő folyamatos karbantartás. Időszerű lenne a metaadatok karbantartási, kezelési rendjére vonatkozó szabályok, utasítások összegyűjtése, a hiányok pótlása, s a felelősségi-, jogosultsági renddel egységes szabályzatba foglalása. A rendszer architektúrájával, funkcionalitásával kapcsolatos problémák A fejlesztő eszközök folyamatosan változnak, jelenleg is egy szoftvergeneráció-váltás előtt állunk. Az új szoftverre való átállás előtt célszerű a rendszer funkcionalitását, az alkalmazott informatikai megoldásokat áttekinteni, felülvizsgálni, módosítani A META alkalmazással kapcsolatban sokszor felmerül az az igény, hogy legyen egyszerűbb, barátságosabb a használata. Bár a honlap sok részén megjelennek metaadatok, de nincs megoldva, hogy ezek ugyanabból a forrásból, a metaadatbázisból származzanak. Szükség lenne a honlapon egy fejezetre, amely egységes rendben, teljeskörűen tartalmazná az egyes statisztikák dokumentációját és módszertanát. Meg kellene oldani, hogy a honlapon megjelenő adatokhoz (STADAT, Tájékoztatási adatbázis) kapcsolható legyen a rájuk vonatkozó dokumentáció és módszertan, s az adatok minőségét leíró mutatók. A metainformációs rendszer fejlesztése igen nagy területet fog át mind a statisztikai témákat, mind a termelési folyamat fázisait tekintve. Javasoljuk, hogy az S111-es számú „A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” című főirányhoz az általános metaadatok fejlesztése tartozzon. A célok elérése érdekében a főirányhoz tartozó feladatok megoldásához szükséges munkafázisok a következők: a) A metaadatok felülvizsgálata, javítása, aktualizálása b) A metaadatok karbantartási rendjének szabályozása c) A fogalmak, mutatók és nomenklatúrák nyilvántartási rendszerének megújítása, a META alkalmazás migrálása

107

d) „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet tartalmi meghatározása, a web-es megjelenítés módjának kidolgozása, a rendszer informatikai megvalósítása

2. Helyzetértékelés, a fejlesztés indoklása 2.1. A jelenlegi helyzet A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése hosszú időre tekint vissza. Jelenleg a metaadat-rendszer leírja a statisztikai információkat, fogalmakat, osztályozási rendszereket, a statisztikai információk forrásául szolgáló adatgyűjtéseket, és a termelési folyamat egyes elemeit, azok jellemzőit. A meta-rendszer folyamatosan fejlődik, az új igényekkel kibővül az adatbázis. A metaadatbázis több alrendszerből áll, ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítik. A metaadatok karbantartása és lekérdezése alrendszerenként más alkalmazással történik. Ezek a következők: • META: Általános metaadatok (fogalmak, nomenklatúrák, mutatók, adatbázis, adatgyűjtések), • GÉSA-n belül: Az adatgyűjtés-szervezés metaadatai, • ADÉL-META: Az adatelőkészítés metaadatai, • HOMBÁR-on belül: A feldolgozás metaadatai (csak mezőgazdaság-stat.) • ADATTÁRHÁZ-META: Az adattárház metaadatai. Ezek az alkalmazások a KSH belső felhasználóit szolgálják. A külső felhasználók részére a honlap több részén érhetők el metaadatok. Ilyenek pl.: • A tájékoztatási adatbázis mutatóinak, illetve a hozzájuk tartozó fogalmaknak a definíciója, • A STADAT- ban megjelenő módszertani fejezet, • Az OSAP az adatgyűjtések néhány jellemző adatával, • A nomenklatúrák és ezek elemeinek magyarázata. 2.2. Az adattartalommal kapcsolatos problémák 2.2.1. A statisztikai témák lefedettsége: Az utóbbi években a metaadatokra épülő, un. metaadat-vezérelt alkalmazások (GÉSA, ADÉL, KSHXML HOMBÁR, ADATTÁRHÁZ és Tájékoztatási adatbázis) elterjedésével jelentősen bővült azoknak a statisztikai témáknak a köre, amelyekre elkészült a metaadatok leírása. Ma is vannak azonban még „érintetlen” területek, vagy olyanok, ahol csak részleges az adatok leírása. 2.2.2. A jelenlegi rendszer által kezelt metaadatok kitöltöttsége: A metaadatokkal leírt statisztikai területeken is döntő többségben csak azok a metaadatok vannak meg, amelyek feltétlenül szükségesek a fent említett rendszerekhez. Az olyan metaadatok, amelyek „csupán” a felhasználók informálását szolgálják, sok helyen hiányoznak. Jellemző például az adatkapcsolatok hiánya. Ezek olyan metaadatok, amelyek kezelésére a mai meta-rendszer fel van készítve, de feltöltésükre, karbantartásukra nincs elegendő motiváció vagy kapacitás.

108

2.2.3. A jelenlegi rendszerelemek kiegészítése, módosítása: A tapasztalatok alapján a jelenlegi rendszert néhány ponton érdemes átalakítani, megújítani. A jelenlegi rendszer külön kezeli az un. nagy nomenklatúrákat, amelyeknek az elemeihez tartozik meghatározás. Célszerű az összes nomenklatúrát egységesen kezelni, s lehetőséget adni arra, hogy mindenhez (nomenklatúra, nomenklatúra változat, nomenklatúra elem) lehessen definíciót adni és statisztikai fogalmat kapcsolni. A rendszer használhatóságát javítaná a témahierarchia szerinti megjelenítés a fogalmak, nomenklatúrák és a mutatók lekérdezésekor. Segítené az eligazodást a mutatók közötti kapcsolatok leírási lehetősége. 2.2.4. Hiányzik a metaadatbázisban egy „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet, amely teljes képet adna a Hivatal szakstatisztikáiról. Ez a fejezet témánként, statisztikai programonként, esetleg adatgyűjtésenként megadná • az adminisztratív adatokat (cím, felelős szervezet, -személy, a program célja, stb.), • az adatok forrását (az adatgyűjtés módja, a kérdőív, a kitöltési utasítás,stb.) • a statisztikai tartalom leírását (altémák, mutatók, fogalmak, tartalmi meghatározások), • a statisztikai munka időbeli lefolyását (az adatok vonatkozási ideje, a publikálás ideje a tárgyidőszakhoz viszonyítva, a publikálás gyakorisága), • az adatok minőségét leíró információkat (pontosság, összehasonlíthatóság, stb.), • a feldolgozás során alkalmazott módszerek leírását, • az adatok elérhetőségére vonatkozó információkat. Ez a fejezet statisztikai oldalról közelítené meg a feladatot, egységes elvek szerint írná le a szakstatisztikákat, s itt biztosítható lenne a teljeskörűség. Ez a munka komoly statisztikai szakmai módszertani előkészítést igényel mind a rendszer megtervezésekor mind az adatokkal való feltöltéskor. Minthogy a dokumentáció minőséget leíró információkat is tartalmaz, a munka szoros összefüggésben van az S106-os „A statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása” stratégiai főiránnyal. 2.2.5. A téma-független meta-vezérelt rendszerek egyre nagyobb területeket fednek le mind a statisztikai témák területét, mind a termelési folyamat lépéseit tekintve. Ennek érdekében újabb és újabb metaadat-típusok bevezetésére van szükség. 2.3. A karbantartás szervezeti, felelősségi rendjével kapcsolatos problémák 2.3.1. Fontos szempont a metaadatok pontossága, közérthetősége. Ezek felülvizsgálatára általában kampányszerűen kerül sor. Ehelyett hatékonyabb megoldást adna a szervezeti rendbe illeszkedő folyamatos karbantartás, amelyhez megfelelő felelősségi, jogosultsági rendszer társul. Ennek megvalósítására azért is van remény, mert az utóbbi években a metaadatok karbantartási feladataiban jelentős szerepet játszanak a statisztikusok. 2.3.2. A Hivatal csaknem minden szervezeti egységéhez tartoznak olyan statisztikusok, informatikusok, akiknek feladata a metaadatok karbantartása, megjelenítése. Ebből következően a munka koordinációja, a rendszer működtetésének irányítása is jelentős kapacitást igényel. 109

2.3.3. Időszerű lenne a metaadatok karbantartási, kezelési rendjére vonatkozó szabályok, utasítások összegyűjtése, a hiányok pótlása, s a felelősségi-, jogosultsági renddel egységes szabályzatba foglalása. Ennek keretében készülhetne előírás arra is, hogy a szöveget tartalmazó metaadatok leírásának mik a szabályai. A szabályok betartását segítené, ha minta is bemutatná a szabványos leírási módot. 2.4. A rendszer architektúrájával, funkcionalitásával kapcsolatos problémák 2.4.1. Az általános metaadatok karbantartását, belső lekérdezését szolgáló rendszer is hosszú időre tekint vissza. Időközben a fejlesztő eszközök is változtak, jelenleg is egy szoftvergeneráció-váltás előtt állunk. Az új szoftverre való átállás előtt célszerű a rendszer funkcionalitását, az alkalmazott informatikai megoldásokat áttekinteni, felülvizsgálni, a belső felhasználók igényeit, véleményét megkérdezni, más statisztikai hivatalok gyakorlatát feltérképezni, a jó ötleteket átvenni. 2.4.2. A META alkalmazással kapcsolatban sokszor felmerül az az igény, hogy legyen egyszerűbb, barátságosabb a használata. 2.4.3. Bár a honlap sok részén megjelennek metaadatok, de nincs megoldva, hogy ezek ugyanabból a forrásból, a metaadatbázisból származzanak. 2.4.4. Szükség lenne a honlapon egy fejezetre, amely egységes rendben, teljeskörűen tartalmazná az egyes statisztikák dokumentációját és módszertanát (lásd: 2.2.4. pont). 2.4.5. Meg kell oldani, hogy a honlapon megjelenő adatokhoz (STADAT, Tájékoztatási adatbázis) kapcsolható legyen a rájuk vonatkozó dokumentáció és módszertan, s az adatok minőségét leíró mutatók.

3. Megvalósíthatóság, a stratégiai terv behatárolása 3.1. A helyzetértékelésből látható, hogy a metainformációs rendszer fejlesztése igen nagy területet fog át mind a statisztikai témákat, mind a termelési folyamat fázisait tekintve. Meg kell határoznunk azt, hogy ebből a feladathalmazból mi tartozzon a főirány hatókörébe.

110

S111

Általános metaadatok:

Fogalmak, Nomenklatúrák, Mutatók Adatgyűjtések, Statisztikák, Módszertan

S202 Az adattárház metaadatai S104

A feldolgozás metaadatai

S102

Az adat-előkészítés metaadatai S102

Az adatgyűjtés-szervezés metaadatai

3.2. Az ábra leegyszerűsítve mutatja a metaadatok alrendszereit. A baloldali alrendszer az általános, más alrendszerek által is használt metaadatokat tartalmazza. A jobboldali alrendszerek a termelési folyamat fázisait követve sorolják be a metaadatokat. A termelési folyamat fázisaihoz kötődő metaadatok fejlesztése szorosan kapcsolódik magának az adott termelési fázisnak a fejlesztéséhez. Így • az adatgyűjtés-szervezés metaadatainak fejlesztése az S102-es „Az input folyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései”, • az adat-előkészítés metaadatainak fejlesztése szintén az S102-es, • a feldolgozás metaadatainak fejlesztése az S104-es „Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása”, • az adattárház metaadatainak fejlesztése az S202 „Az elektronikus tájékoztatási formák kiterjesztése” főirány hatókörébe tartozik. Természetesen az alrendszerek szétválasztására csak a fejlesztési feladatok egyértelmű meghatározásakor van szükség, a metaadatok használata egy egységes metaadatbázisra épül. Minden alrendszer használhatja a többi alrendszer metaadatait is. 3.3. A fentieket figyelembe véve az általános metaadatok fejlesztését tekintjük az S111es számú „A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” című főirányhoz tartozónak.

4. A kivitelezés módja és feltételei A főirány célkitűzései sokrétűek, így több szálon, több fázisban valósíthatók meg. Az egyes fázisok indításának ütemezése más stratégiai főirányoktól, illetve a szükséges kapacitás rendelkezésre-állásától függ. Az egyes munkafázisok és azok feltételei a következők: 111

a) A metaadatok felülvizsgálata, javítása, aktualizálása Cél: A metaadatok aktuális, javított állapotának előállítása. Az elvégzendő tevékenységek: 1. Adat-felülvizsgálat 1.1. A felülvizsgálat körének behatárolása, szempontjainak kialakítása 1.2. Hiányok hibák kimutatására listák készítése, elemzés 2. Metaadatok javítása, a hiányok pótlása (Az utolsó kampány) 2.1. A hiba- és hiánylisták megküldése a felelősök szervezeti vezetőjének 2.2. A hibák javítása, a hiányok pótlása 2.3. Ellenőrzés, esetleges további javítások A munka indításának feltétele: A munka az SFT jóváhagyása után indítható A munkában résztvevő munkatársak: A szakfőosztályok metaadat-karbantartásért felelős munkatársai, a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály és az Informatikai főosztály meta-rendszerért felelős munkatársai. A munka elvégzésére új program indítása nem szükséges, a munka elvégezhető munkaköri feladatként a metaadatok karbantartására tervezett időben. b) A metaadatok karbantartási rendjének szabályozása Cél: A metaadatok folyamatos karbantartására a felelősségi, jogosultsági és szervezeti rend kialakítása. Az elvégzendő tevékenységek: 1. A metaadat-gazdák kijelölése, a szabályzat előkészítése, véglegesítése 1.1. Az érintett szervezeti egységek listájának összeállítása, a felelősök kijelöltetése 1.2. Az egyes statisztikai témák meta-referenseiből szakmai közösség (szakértői fórum) megalakítása 1.3. Az egyes szervezeti egységek metaadat-karbantartási gyakorlatának felmérése, igények, javaslatok összegyűjtése 1.4. A metaadatok karbantartására a felelősségi-, jogosultsági rend egységes szabályzat-tervezetének elkészítése 1.5. A szabályzat véleményeztetése, megvitatása (Szakértői fórum, szakfőosztályok, Jogi osztály) 1.6. A szabályzat véglegesítése, benyújtása jóváhagyásra 2. A felelősök nyilvántartási rendszerének megvalósítása 2.1. A felelősök, felelősségi körök nyilvántartási rendszerének felülvizsgálása, az új szabályzat szerinti átdolgozása. 2.2. Az informatikai rendszer módosítása, a hiányzó felelősök bevitelének megszervezése 2.3. A felelősök, felelősségi körök megjelenítése a tájékoztatási, lekérdező alkalmazásokban 3. A szabályzat szerinti működés felügyelete 3.1. A működés tapasztalatainak összegyűjtése, elemzése 3.2. A résztvevők véleményének kikérése, a működés értékelése. A munka indításának feltétele: A munka az SFT jóváhagyása után indítható

112

A munkában résztvevő munkatársak: A szakfőosztályok metaadat-karbantartásért felelős munkatársai közül néhány később kiválasztandó dolgozó, a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály és az Informatikai főosztály meta-rendszerért felelős munkatársai, valamint a Jogi osztály. A munka elvégzésére új program indítása nem szükséges, a munka elvégezhető munkaköri feladatként. c) A fogalmak, mutatók és nomenklatúrák nyilvántartási rendszerének megújítása, a META alkalmazás migrálása Cél: A META alkalmazás migrálása az ORACLE háromrétegű architektúrába (új szoftver-verzió). A migráció végrehajtása előtt célszerű áttekinteni az egyes alrendszereket, s a szükséges tartalmi, strukturális módosításokat a migrációval együtt elvégezni. (A nomenklatúrák nyilvántartási rendszerének áttekintése, az egységes kezelés megteremtése, az elem-definíciók általánossá tétele, a fogalmak és mutatók nyilvántartási rendszerének megújítása.) Az elvégzendő tevékenységek: 1. Igényfelmérés, tervezés 1.1. A jelenlegi rendszerrel kapcsolatos problémák, új igények felmérése 1.2. Más statisztikai hivatalok web-es metaadat-rendszereinek(fogalmak, nomenklatúrák) megismerése 1.3. Az új technika (háromrétegű architektúra) miatt módosítandó rendszerelemek összegyűjtése, az új megoldások alkalmazásának megtervezése 1.4. Koncepció és döntés a meta-rendszer adattartalmának megújításáról 1.5. A logikai rendszerterv, az új adatstruktúra megtervezése 1.6. A változtatás menetének megtervezése (az átalakítás alatt a rendszer folyamatos üzemeltetése zavartalan legyen) 2. A statisztikai fogalmak rendszerének megújítása 2.1. A statisztikai fogalmak hierarchikus lekérdezési rendszerének megvalósítása 2.2. Tesztelés, értékelés, esetleges módosítások 2.3. Az adatok áttöltése az új éles rendszer üzembeállítása 2.4. A hiányzó adattartalom feltöltésének megszervezése, ellenőrzése 2.5. A dokumentáció aktualizálása 3. A statisztikai nomenklatúrák rendszerének megújítása 3.1. A statisztikai nomenklatúrák hierarchikus lekérdezési rendszerének megvalósítása 3.2. A nagy nomenklatúrák integrálása a META alkalmazásba 3.3. A nomenklatúrák és fogalmak kapcsolatrendszerének kialakítása 3.4. Magyarázat, módszertani leírás megadási lehetőség biztosítása a nomenklatúra elemekhez 3.5. Tesztelés, értékelés, esetleges módosítások 3.6. Az adatok áttöltése az új éles rendszer üzembeállítása 3.7. A hiányzó adattartalom feltöltésének megszervezése, ellenőrzése 3.8. A dokumentáció aktualizálása 4. A mutatók rendszerének megújítása 4.1. Mutatók közötti kapcsolatok leírásának biztosítása 4.2. A mutatók témastruktúra szerinti lekérdezésének finomítása

113

4.3. Tesztelés, értékelés, esetleges módosítások 4.4. Az adatok áttöltése az új éles rendszer üzembeállítása 4.5. A hiányzó adattartalom feltöltésének megszervezése, ellenőrzése 4.6. A dokumentáció aktualizálása 5. A rendszerek migrálása 5.1. Az egyéb META alkalmazást érintő alrendszerek módosítása a migrációhoz 5.2. A META alkalmazás migrálása a háromrétegű architektúrába 5.3. Tesztelés, értékelés, esetleges módosítások A munka elvégzésére új program indítása nem szükséges. A munka informatikai része a migrációs program keretén belül folyik, a tartalmi kérdésekben való döntés elvégezhető munkaköri feladatként. A munkában résztvevő munkatársak: Az Informatikai főosztály meta-rendszerért felelős munkatársai, a Statisztikai kutatási és oktatási főosztály meta-rendszerrel foglalkozó munkatársai, valamint a szakértői fórum. A tartalmi változtatások megvitatására a b. pontban létrejött szakértői fórumon kerülhet sor. d) „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet tartalmi meghatározása, a web-es megjelenítés módjának kidolgozása, a rendszer informatikai megvalósítása Cél: A KSH szakstatisztikai termékeinek teljeskörű, egységes szemléletű leírása, illesztése a metaadatbázis struktúrájába, megjelenítése a KSH honlapon. Az elvégzendő tevékenységek: 1) A fejezet tartalmának (vázának) nagyvonalú megtervezése. 2) Kapcsolat meghatározása más alrendszerekkel. 2.1. A termék- és folyamat-minőséget leíró mutatók, módszerek körének meghatározása. 2.2. A termék- és folyamat-minőséget leíró mutatók, módszerek szintjének meghatározása (szakstatisztika, adatgyűjtés, mutató, feldolgozási lépés, stb.) 3) Koncepció kialakítása a szakstatisztikák dokumentációjának struktúrájára. 4) A koncepció előterjesztése és elfogadtatása. 5) Informatikai rendszer tervezése és fejlesztése az előzőekben tartalmilag kidolgozott koncepció megvalósítására. 5.1. A metaadatbázis kiterjesztése, esetleg egyes fejezetek módosítása. 5.2. A dokumentációs rendszer kiegészítése, módosítása. 5.3. A metaadatbázison belüli kapcsolatok meghatározása, különös tekintettel az új elemekre. 5.4. Beviteli alkalmazások készítése, módosítása. 6) A dokumentáció elemeinek feltöltése 7) A dokumentáció elemeinek megjelenítése. 7.1. A dokumentáció elemeinek megjelenítése belső használatra. 7.2. A dokumentáció elemeinek megjelenítése külső használatra a KSH honlapon. A munka megvalósítására új program indítandó a 2006-os tervezési időszakban

114

A program indításának feltétele: • Kapacitás biztosítása a Statisztikai kutatási és oktatási főosztályon a program vezetéséhez • Az S106-os „A statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása” főirányban a minőséget meghatározó mutatók definiálása, a folyamat-minőség rész kidolgozása, a szükséges adatok előállíthatósága. • Az adatgyűjtési rendszer dokumentációja szorosan kapcsolódik az S101-es „Az adatfelvételek megtervezése” főirányhoz is. • Ennek a programnak az indíthatóságához nem szükséges, hogy az S106-os, illetve az S101-es főirány teljes egészében kész legyen, csak azt igényli, hogy a dokumentációba bekerülő információk köre, típusa, szintje meghatározható legyen. Ekkor a dokumentáció keretei definiálhatóak, megkezdődhet a rendszer informatikai megvalósítása, majd a feltöltés. Későbbi döntés kérdése, hogy mi az a feltöltöttségi arány, amely mellett a dokumentáció kitehető a honlapra.

115

A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Németh Eszter Készült: 2006.január

116

1. Vezetői összefoglaló A KSH tájékoztatási tevékenységét nagymértékben a hagyományok határozzák meg, kevéssé tud megfelelni az új kihívásoknak. A kialakult strukturális problémákra átfogó megoldást kell találni. A gyengeségeink jól beazonosíthatók. A termékstruktúránkat nem igazítjuk az elvárásokhoz, a felhasználói visszacsatolási csatornákat nem használjuk ki kellőképpen. A felhasználók egyre bővülő körének igényeit nem tudjuk kielégíteni. A technikai fejlődéssel nem tartunk lépést, nem biztosítunk kellő teret az elektronikus tájékoztatás adta lehetőségeknek. Az egységes és felhasználóbarát tájékoztatás megteremtése irányába tett eddigi lépések megrekedtek az elvek és koncepciók szintjén, a Tájékoztatási főosztály a termelési folyamatban a legalapvetőbb minőségi követelményeket sem tudja érvényesíteni jogosítványok híján. Hiányzik a hivatalban a tájékoztatási tevékenységet érintő kérdések tisztázásának fóruma, illetve a szükséges döntések előkészítésének és meghozatalának világos rendszere. A fentiekből következően a stratégiai tervidőszakban a fejlesztési terv a tájékoztatási tevékenység új alapjainak megteremtését tűzte ki célul. A fejlesztéseknek nem célja a szakfőosztályok tájékoztatási feladatainak egyoldalú befolyásolása. E helyett cél a felhasználói igények és vélemények szervezett és rendszeres visszacsatolása a statisztika számára, nyílt és közérthető formában. A munka segítésére az egységes arculatot is tükröző új termékportfólióra vonatkozó ajánlásokat kívánunk életbe léptetni a stratégiai tervidőszakban. A szervezet és a munkamegosztás tervezett átalakítása pusztán azt a célt szolgálja, hogy a Tájékoztatási főosztály szakmai és koordinációs tevékenysége professzionálisabb alapra legyen helyezhető. Úgy gondoljuk, hogy a termékekben megjelenő áttörésjellegű változtatásokat a következő tervidőszakban lehet elérni, azonban célunk, hogy már ebben a ciklusban is néhány példát tudjunk felmutatni. Az előterjesztés néhány jelentős stratégiai kérdést is megfogalmaz, amellyel kapcsolatos döntések befolyásolják a fejlesztések irányát és tartalmát. Ezek közül kiemelésre méltó: a nyomtatásban megjelentetett kiadványok körének lehatárolási szempontjai; a web-watch alkalmazás használata; a kutatószoba létrehozása; a honlap tartalmának esetleges újrastrukturálása az Eurostat ajánlásának megfelelően; a Tájékoztatási főosztály átszervezése; a honlapbizottság és a tájékoztatási szakmai kollégium létrehozása. A tájékoztatás modernizációját a következő négy pillérre kívánjuk építeni: I. Szabványosítás: A felhasználói csoportok azonosítása és az ezekhez rendelhető új kiadványportfólió elkészítése, járulékos feladatainak megtervezése. II. Szabályozás: A tájékoztatási tevékenység különböző szakmai folyamatainak szabályozása. III. Elektronizálás: A jelenlegi honlap átalakítása korszerű, multifunkcionális portálszolgáltatássá, elektronikus tájékoztatási formák fejlesztése. IV. Visszacsatolás: Felhasználói igények és vélemények begyűjtési, értékelési és visszacsatolási rendszerének kialakítása. A feladatok döntő többségét 2006. évben tudjuk elkezdeni, a tervezett szabályzatokat és szabványokat elkészíteni. A fejlesztés eredményei a 2007. évi tájékoztatási tevékenységben realizálódnak. A 2007. évben az IT technológiai fejlesztésekkel összefüggő feladatok kerülnek a súlypontba. A fejlesztések elkezdésére 14 határidőhöz kötött feladatot definiáltunk az alábbi bontásban:

117

Tevékenység neve

Kezdés

2005. IV. név.

2006. I. név.

2006. II. név.

2006. III. név.

2006. IV. név.

2007. I. név.

2007. II. név.

2007. III. név.

2007. IV. név.

Szabványosítás Gyorstájékoztatók Magyar stat. évk. és zsk.

2005.nov.

Kiadvány-portfólió

2006.jan.

Járulékos feladatok

2006.okt.

Arculat

2006.dec.

2006.jan.

Szabályozás Tájék. főo. szervezet Adattárház, szakmai kollégium Területi tájék. és nk. adatszolg. STADAT és TAB üzemeltetése

2005.dec.

2006.jan.

Tájékterv.

2006.júl.

2006.jan.

Elektronizálás Web-watch

2006.febr.

Portál projekt

2006.ápr.

CD-fejlesztés

2006.jan.

Visszacsatolás Elégedettség mérése, visszacsatolás

2006.már.

Értékelés

Az előterjesztés a főirányra vonatkozóan ebben a fejlesztési ciklusban az alábbi teljesítménymutatókat határozta meg: Kiadványok számának 15%-kal, ezen belül a papír alapú kiadványok számának ⅓-dal való csökkentése. A külső nyomdaköltségek drasztikus, 50%-os csökkentése. Adattárház feltöltöttségének növelése első lépésben oly módon, hogy a jelenlegi 19 téma helyett valamennyi 31-ben legyenek adatok. Webes látogatottság növelése. A felhasználói vélemények visszacsatolása. A nemzetközi szervezetek részéről beérkező adatkérések 100%-os teljesítése. A teljesítmény mérhető mutatóinak további pontosítására a projektek keretében kerül sor.

2. Helyzetértékelés, a fejlesztés indokai A KSH törvényben meghatározott feladata a statisztikai információk közzététele, azonban annak érdekében, hogy ezt a tevékenységet „felhasználásra alkalmas”-ként végezzük, elengedhetetlen a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztése. Csak akkor lehet minőségi tájékoztatást végezni, ha a termékünk megfelel a felhasználó igényeinek, tehát releváns és hasznos. A KSH vajon tényleg tudja, hogy miként változtak és most mik a felhasználói igények? A jelenlegi gyakorlatot nagymértékben az input határozza meg, azt hozzuk nyilvánosságra, ami rendelkezésre áll. Nem, vagy csak ritkán mérjük a felhasználók elégedettségét, igényeit, ha kapunk visszajelzést, azt esetlegesen és késve ültetjük át a tájékoztatási gyakorlatunkba. A felhasználói visszajelzések szerint a hivatal igen lassan reagál

118

a felhasználói igények változására, különösen a kiadványok tartalmát, összetételét és formáját illetően. Kiadványban gondolkodunk, bár a felhasználók jelentős hányadának biztos, hogy más típusú információra is szüksége van. Fel kell ismerni, hogy a felhasználóknak csak egy – bár talán jelentősebb – csoportja az, amelyet a KSH, mint közszolgáltató fel tud keresni, és tájékoztatást tud nyújtani számukra minden lényeges, elsősorban makrostatisztikai információról. A felhasználók egy másik nagy szegmensének igényeit nem lehet előre gyártott, kész kiadványokkal kielégíteni, nekik főként adatokra van szükségük, gyorsan, nagy mennyiségben, gyakran nagy részletezettségben és egyre inkább elektronikus formában, amelyekből saját maguk végzik az elemzést. A KSH tájékoztatási gyakorlata túlzottan hagyománytisztelő, minden újítás gyakorlatilag duplikációt jelent, hiszen nem szívesen mondunk le a jól bevált kiadványokról. Az adattár jellegű kiadványok CD-melléklete jól szemlélteti ezt a jelenséget. Megtartva a nyomtatott kiadvány 4–500 oldalas táblaanyagát, a CD-re felírjuk ugyanazt, még Excel formátumban is gyakorlatilag kiadványként. Fontos feladat, hogy megtaláljuk a régi és az új termékek és tájékoztatási formák optimális kombinációját. A hivatal 2005 szeptemberére 160 millió forint értékű, közel 55 ezer kötetből álló, elfekvő kiadványkészletet halmozott fel, melynek raktározása megoldhatatlan feladattá vált. 64 millió forint értékű remittendát selejteztünk le. Házon belül látjuk, de felhasználói visszajelzésekből is tudjuk, hogy időről időre nagyszámú kiadvány kerül leselejtezésre, tehát a papír alapú kiadvány időtállósága sem biztosított, csak néhány minőségi, felhasználói igényeknek valóban megfelelő tartalommal rendelkező kiadvány esetében. A KSH tájékoztatási feladatainak felhasználóbarát módon történő ellátásához, a hivatal külső megítélésének javításához érvényt kell szerezni az output-szemléletnek. Ez rövid távon a kereslet-kínálat elvének való megfelelést kell, hogy jelentse, hosszú távon pedig a felhasználói vélemények tükrében el kell végezni a termelési folyamatba való visszacsatolást. Meg kell határozni, hogy KINEK, MIT és HOGYAN, az egyes, jól körülhatárolható felhasználói csoportoknak milyen statisztikai információt, milyen csatornán bocsássuk rendelkezésére. A felhasználói csoportokhoz kell rendelni a megfelelő termékeket, ezután kell kiválasztani a tájékoztatási csatornát. Mindezt azzal összefüggésben is, hogy mindig lesznek olyan felhasználói igények, amelyeket nem lehet/kell a tájékoztatás keretei között kielégíteni, ezeket személyre szabott szolgáltatásként teljesítse a hivatal. A tájékoztatási tevékenység fejlesztését csak a szolgáltatásokkal együtt, azzal összhangban szabad végezni, hiszen egymást kiegészítő feladatokról van szó. Ezért az S30102, a statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztésére irányuló projekttel párhuzamosan kell futnia. A statisztikai termékek minőségét értelmező dimenziók közül a relevanciát érvényesíteni kell a tájékoztatásban, hogy a nemzeti és nemzetközi elvárásoknak megfelelő adatokat, kiadványokat és egyéb termékeket jutassuk el a megfelelő felhasználói csoportokhoz. A felhasználói igények szisztematikus és rendszeres mérése nélkül nem tudhatjuk, hogy releváns információkat közlünk-e. A jelenlegi gyakorlatban az a probléma, hogy hivatkozunk felhasználói igényekre, amelyek jellemzően a hagyományos, jól ismert igényekkel rendelkező felhasználóktól érkeznek vagy méréssel nem tudjuk alátámasztani. A tájékoztatási tevékenységben akkor és csak akkor érvényesülhet a relevancia, ha biztosítani tudjuk az egyes felhasználói csoportok véleményeinek visszacsatolását. Az érthetőség dimenziójának keretei között tovább kell gondolni az adatközlés és/vagy elemzés örök dilemmáját, és meg kell határozni azokat a felhasználói csoportokat és azokat a termékeket, akiknek és amelyek adatközlő vagy elemző jelleggel készüljenek. A mai felgyorsult világban egyre hangsúlyosabb az időszerűség, a felhasználók minél előbb hozzá akarnak jutni a legaktuálisabb adatokhoz. Természetesen az időszerűség nem szoríthatja háttérbe a minőséget, korlátlanul nem lehet gyorsítani a megjelenést, viszont arra oda tud figyelni a hivatal, hogy például kiadvány

119

formájában ne jelenjen meg aktualitását vesztett információ. Nagyon fontos, hogy további dimenziókat is figyelembe vegyünk a tájékoztatási tevékenység fejlesztésénél, ezek az egységesség és az egyszerűség, közérthetőség.

3. Elfogadott irányelvek A KSH-stratégia 2005–2008 tartalmazza a tájékoztatási tevékenység irányelveit, ezeket a stratégiai terv sarokköveinek tekintjük. Az alapelveknek megfelelő eddigi kezdeményezéseket sajnos a gyakorlatban konszenzus hiányában nem sikerült megvalósítani. Ezért kell a stratégiai tervben ismét hangsúlyozni fontosságukat, a fejlesztés konkrét lépéseinél szem előtt tartani a lefektetett alapelveket. Tovább kell hangsúlyozni, hogy: • „Tájékoztatási tevékenységünk javításának fókuszában a különböző felhasználói csoportok igényeihez igazodó tájékoztatási formák fejlesztése áll.” • „A papír alapú és az elektronikus tájékoztatási formák jelenlegi arányát megváltoztatjuk az elektronikus eszközök javára.” Lényeges, hogy az elektronikus tájékoztatás arányát ésszerű határok között változtassuk meg, szem előtt tartva egyrészt az internethasználat elterjedtségének fokát, illetve bizonyos felhasználói csoportok igényét a papír alapú kiadványokra. Az áttérésnél a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Ugyanakkor, ha a hivatal elkötelezte magát az elektronikus tájékoztatás mellett, illetve az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról is kiemeli, hogy „A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll.” (23. § (2) bekezdés), akkor valamennyi munkatársnak, a KSH könyvtárának és a felhasználóinknak is el kell fogadnia ezt a tájékoztatási formát. Az elektronikus tájékoztatás arányának növelésével párhuzamosan csökkenteni kell a papír alapút. Cél az, hogy az arányváltás ne okozzon információveszteséget, a két, ellentétes irányú folyamatnak egyensúlyban kell tartania a tájékoztatást. Az 1. irányelvvel kapcsolatban, miszerint „a költségvetési korlátok ellenére is minden, a költségvetési fedezet által biztosított adatgyűjtésből származó feldolgozási eredményt ingyenesen tesz közzé a KSH” fel kell oldani egy ellentmondást. Ugyanazt a kiadványt, amelyet az elosztási listán (protokoll és szakmai) szereplő felhasználóknak nyomtatott formában, illetve valamennyi felhasználónak az interneten keresztül ingyenesen bocsátunk rendelkezésére, értékesíteni is próbáljuk széles rétegek számára részben bevételszerző kötelezettségünk szorításában, részben a nagy példányszám és a tetemes nyomdaköltségeink ellensúlyozása miatt. Az ellentmondás is indokolja, hogy válasszuk szét a papír és letölthető kiadványok körét. Szakmai cél, hogy nyomtatásban a piacképes, eladható, illetve a PRcélt szolgáló publikációk jelenjenek meg. Elosztási listájukat felül kell vizsgálni. Ebben a kérdésben előzetes döntésre van szükség, hiszen hatása van a kialakítandó új termékportfólióra.

4. Felhasználói csoportok A tájékoztatás eddigi tapasztalatai alapján a felhasználók négy nagy csoportját, illetve azok alcsoportjait lehet megkülönböztetni. Turisták: Őket a statisztika, mint közszolgáltató keresi fel, a KSH szeretné hozzájuk eljuttatni a statisztikai információt. Általános és nagyon időszerű információkra, a statisztika széles

120

körére, azok összefüggéseire kíváncsi felhasználók, ők egy-egy témán belül nem mélyednek el. a) Állami és politikai élet irányítói. b) Vezető értelmiségiek. c) Sajtó. d) Nagyközönség. Az állami és politikai élet irányítói, a vezető értelmiségiek és a sajtó munkatársai – mivel döntési vagy közvélemény-formáló helyzetben vannak – indokolt, hogy minden lényeges információhoz, elsősorban makroadathoz, makroelemzéshez hozzájussanak. Úgy tűnik, hogy a gazdasági és társadalmi kérdések iránti érdeklődés kiegyenlített. Ennek a körnek lehet előre meghatározott, jól definiálható termékekkel kielégíteni statisztikai információs igényeit részben összefoglaló jellegű, általános tájékoztatást nyújtó kiadványokkal. Az ő igényeiknek felel meg a STADAT statikus táblarendszere, ahol a fontosabb adatok összegyűjtve, könnyen kezelhető formában állnak rendelkezésre. Ennél a három alcsoportnál azokra az aktuális, egyegy alkalommal felmerülő információigényekre kell odafigyelni, illetve gyorsan reagálni – tematikus, rövid, közérthető elemzések formájában –, amelyek jelentős társadalmi visszhangot váltanak ki. A nem szakmai nagyközönség információs igényeiről kevés támpontunk van. A kor változásai feltehetően módosították az ebbe a csoportba tartozók érdeklődési körét. Ez összefügg a képzettség emelkedésével, a mindenfelől bőven áradó információval, az információ-hordozók választékának bővülésével stb. Azért soroltuk őket ebbe a felhasználói csoportba, mert a nagyközönség információs igénye gyakran nem jelentkezik közvetlenül, nem jelent önálló keresletet. A statisztikai információ elsősorban a sajtón, illetve az állami élet irányítóin keresztül jut el hozzájuk. Részben a közvélemény különböző formájú megnyilvánulásaiból, részben az adat- és információkérésekből érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a nemzetközi gazdasági és társadalmi kérdések – köztük a foglalkoztatás, a bérezés, az árak és árarányok, az életkörülmények stb. – iránt. A hazai események közül változatlanul az érdeklődés előterében állnak az árakra és keresetekre, a jövedelemre vonatkozó információk. Magától értetődően keltenek a közvéleményben bizonyos adatigényt a politika által napirendre tűzött kérdések. A nagyközönség információigényeit a fent említett rövid, tematikus elemzésekkel célszerű kielégíteni. Összefoglalva: mivel a Turisták igen nagy és nem egységes felhasználói csoportot alkotnak, statisztikai tájékoztatásukat részben összefoglaló jellegű, általános, részben egy-egy réteghez szóló − pl. diákok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, falun lakók stb. – speciális, de minden esetben könnyen kezelhető, rövid, közérthető adatközléssel, illetve kiadvánnyal, elemzéssel lehet és kell végezni. Bányászok: Ez a csoport igényli, keresi és várja a statisztikai információt, a statisztikával szembeni elvárása markánsan változott. Ez összefügg egyebek között a hivatalos statisztikán kívüli információk szaporodásával, amelyek a minisztériumoktól, egyéb országos hatáskörű vagy helyi szervektől, nemzetközi szervezetektől stb. származnak, valamint a technikai fejlődésből adódó lehetőségek, mint például az internet, gyors ütemű bővülésével. Növeli a keresletet a statisztikai információ iránt a mind szélesebb körben terjedő hazai és nemzetközi pályázati rendszer. Ez a csoport egy-egy statisztikai terület részletes információira tart igényt, elsősorban adatokat vár a statisztikától, sokat, gyorsan, gyakran nagyon részletezőt, egyre inkább elektronikus formában. A statisztikai elemzések, értékelések iránti igénye nem, vagy alig változik, az elemzést részben maga végzi, részben más intézményektől kéri-kapja. Ezen a területen a KSH szolgáltatási tevékenységével jelenhet meg. a) Kutatók.

121

b) Államapparátus ágazati szakértői. c) Gazdasági, vállalati vezetők, adatszolgáltatók. d) Szakújságírók. A Bányászok felhasználói csoport nagy terjedelmű adatigényeit jelenleg a szakstatisztikai évkönyvekkel és más adatközlésekkel próbálja kielégíteni a hivatal úgy, hogy lehetőség szerint minden, valaha előfordult felhasználói igényt beillesztünk publikációinkba. A fejlesztés legfontosabb feladata az adattárházra épülő tájékoztatási adatbázisból lekérdezhető adatállomány gyarapítása. Ennek megvalósulásával a szakmai évkönyvek terjedelme, idővel száma is csökkenthető a rokon témájú évkönyvek összevonásával. Farmerek: Őket a statisztika egy szelete, jelesül a területi bontások, megközelítések érdeklik. A mi feladatunk, hogy a hivatal adatgyűjtési rendszeréből származó, illetve a külső szervektől átvett adatok, információk felhasználásával biztosítsuk a ¾ döntéshozatal különböző szintjein működő választott képviselők, ¾ az államigazgatás és az önkormányzatok vezetői és szakapparátusai, ¾ az érdekvédelmi szervek, ¾ a tudományos kutatás és felsőoktatás, ¾ a tömegkommunikáció intézményei, valamint ¾ a széles társadalmi közvélemény tájékoztatását, információellátását a megfelelő területi részletezettségű (régió, megye, kistérség, település) adatközlések és elemzések közreadásával. Az utóbbi időben az európai uniós csatlakozásunk következtében is megszaporodtak a területi adatok iránti igények. A farmerek adatigényeit több módon próbálja a hivatal kielégíteni. Mindenekelőtt a területi igazgatóságok tájékoztatási munkatársai (igazgatósági és képviseleti) által készített negyedéves megyei statisztikai tájékoztatók, a megyei évkönyvek és a régiók, valamint az egyes megyék adatait tartalmazó adatközlések, elemzések révén. Ezen felül a tájékoztatási főosztály dolgozói is készítenek területi átfogó elemzéseket, adatközléseket. Megindult a területi adatok tematikus és regionális szempontú közlése a honlapon, s megkezdtük interaktív térinformatikai elemek felhasználásával különböző térképek segítségével értelmezhetővé tenni adatainkat. A közeljövő feladata a térinformatika jobb kihasználása, s a területi adatok beemelése a tájékoztatási adatbázisba. Nemzetközi szervezetek: A nemzetközi szervezetek adatigényeinek kielégítése is a tájékoztatás alaptevékenységei közé tartozik. Mivel a mindenkori követelményeknek megfelelően kell végezni, és csak korlátozottan tudjuk befolyásolni, ezért fontos a stratégiai tervben szerepeltetni, fejlesztési feladatait meghatározni. A nemzetközi szervezetek által előírt adatszolgáltatási kötelezettség eltérő feladatokat, illetve munkamegosztást indukál, ezért hivatali szinten nem alakult, nem is alakulhatott ki a végrehajtásra egységes szemlélet. A mindennapi operatív feladatok során is ütközhetünk problémákba. A rendszer sajátossága például, hogy a kérések több csatornán érkeznek a hivatalba – Elnöki titkárság, EUintegrációs és nemzetközi főosztály, Tájékoztatási főosztály, szakfőosztályok –, amely önmagában felveti azt az egyszerű kérdést, hogy a válasz kiküldésére melyik csatornát használjuk. Még egy adott nemzetközi szervezeten belül is eltérő gyakorlatokkal találkozhatunk a különböző adatszolgáltatások esetében. Szakmai cél, hogy nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeinknek maradéktalanul és határidőre eleget tudjunk tenni, növelve ezzel a hivatal nemzetközi megítélését is. Ennek érdekében szükséges a nemzetközi szervezeteknek történő adatszolgáltatás rendjét szabályzatban rögzíteni. A hivatalon belüli munkamegosztás, az egyes szervezeti egységek feladatainak, felelősségi körének meghatározásával kiküszöbölhetjük a felmerülő problémákat, átláthatóvá válik az adatszolgáltatás rendje, és mérhetővé a teljesítés. A várható eredmények mérésére az alábbi

122

teljesítménymutatót definiáljuk: a nemzetközi szervezetek részéről beérkező adatkérések 100%-os teljesítése. A stratégiai fejlesztés első fázisában az egyértelműen lehatárolható felhasználói csoportok részére kell meghatározni a tájékoztatás tartalmát és formáját a fenti irányelveknek megfelelően, további differenciálásnak csak a felhasználói véleménykutatás és elégedettségmérés eredményeinek ismeretében van értelme.

5. A különböző tájékoztatási formák fejlesztése Mindennapi tapasztalat és a fejlesztés fő iránya az, hogy a közzétett összes statisztikai információmennyiségen belül az elektronikus adathordozók, az internet, a CD-k, DVD-k javára változik az arány. Ennek tudomásul vétele mellett a papír alapú tájékoztatást józan mérlegelés alapján az ésszerűség határáig lehet és kell csökkenteni. Szem előtt kell tartani például, hogy az internet használata ma még messze nem olyan széleskörű Magyarországon, mint amilyen széles körben szeretnénk terjeszteni a statisztikai információt; a számítógép pedig nem vagy alig alkalmas arra, hogy megszólítsa a felhasználót, csak kiszolgálni tudja azt, ezért a nyomtatott kiadvány szerepe a laikusok körében sokkal aktívabb. Célként kitűzhetjük, hogy valamennyi statisztikai területnek jelenjen meg nyomtatásban egy-egy összefoglaló adattára, valamint átfogó elemzése. Ezen felül meg kell tartani a társadalom és gazdaság egészére vonatkozó fő adatgyűjteményeket és elemzéseket, illetve a népszerűsítő jelleggel készülő PR-kiadványokat. Mind a papír alapú, mind a letölthető kiadványok esetében el kell azonban végezni a terjedelem ésszerű csökkentését, ezzel párhuzamosan a kimaradó információkat az elektronikus tájékoztatás adta lehetőségekkel kell közzétenni. A fentebb definiált felhasználói csoportok statisztikai információ iránti igényeinek leírásánál körvonalazódtak azok a termékcsoportok, melyek pontos definiálásával kialakítható a KSH tájékoztatási portfóliója. A kiadványok felhasználói igények szerinti tervezésére, a hivatal kiadványportfóliójának összeállítására szükségesnek tartjuk a Tájékoztatási főosztály és a szakfőosztályok közreműködésével projektet indítani 2006 I. negyedévében, melynek eredményeit a 2007. évi tájékoztatási terv összeállításakor, 2006 IV. negyedévében már figyelembe lehet venni. Középtávon, a felhasználói elégedettség mérésének eredményeit felhasználva tovább kell folytatni a kiadványok tartalmi és formai fejlesztését. 5.1. Kiadványok A hivatal munkájának kézzelfogható eredménye, a statisztikai termelési folyamat „végterméke”, a tájékoztatási tevékenység hagyományos eszköze a kiadvány. Az idők folyamán annyira a munkánk részévé vált, hogy hajlamosak vagyunk csak kiadványban gondolkodni, csak akkor tekinteni sikeresnek az adatgyűjtést és -feldolgozást, ha annak eredménye kiadvány. Gyakorlatilag minden rendelkezésre álló adatot kiadvány formájában szeretnénk a felhasználók számára elérhetővé tenni függetlenül attól, hogy tényleg szükség van-e rá. Ez az a terület, ahol igazán indokolt a kereslet-kínálat, valamint a minőség szempontjainak érvényt szerezni, különös tekintettel a relevanciára, az időszerűségre és az érthetőségre. Cél, hogy a felhasználói igényeknek megfelelő tartalommal és formával készítsen a hivatal kiadványokat. El kell fogadni, hogy nem minden felhasználói igényt lehet

123

kiadványokkal kielégíteni, bizonyos tartalmi elemekhez más tájékoztatási formákat kell alkalmazni. A kiadványok esetében az alábbi teljesítménymutatókat definiáltuk: kiadványok számának 15%-kal, ezen belül a papír alapú kiadványok számának ⅓-dal való csökkentése; a külső nyomdaköltségek drasztikus, 50%-os csökkentése. A jelenleg ismert felhasználói csoportok igényeinek megfelelő kiadványokat az alábbi kiadványtípusokba lehet besorolni. 5.1.1. Gyorstájékoztatók A KSH általános tájékoztatást nyújtó, legfrissebb adatait tartalmazó publikációsorozata felel meg leginkább a hivatal törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének. Minden felhasználó egyidejűleg kapja kézhez a legjelentősebb felmérések első eredményeit. A tájékoztatási naptárban előre meghatározott időpontokban áll a felhasználók rendelkezésére elektronikus formában, az interneten keresztül. A felhasználók széles köréhez eljut, elsősorban azonban a Turisták felhasználói csoportjának információs igényeit elégíti ki. Az engedélyezési és megjelenési rendjére vonatkozóan a Tájékoztatási főosztály készített szabályzatot, melyhez egy-két kivételtől eltekintve igazodnak az érintett szervezeti egységek. Az egységes tartalomra és a formára vonatkozó szabványjavaslat nem honosodott meg a gyakorlatban, pedig a gyorstájékoztató műfaja, illetve a sorozat-jelleg indokolja a szabványosítást. A felhasználói igény a legfrissebb, összefoglaló információra összpontosul, könnyen fogyasztható formában. Nem elvárás, sőt sok esetben nehezíti a megértést az eltérő módszerekkel, bázison, kiigazítással számított mutatók egyidejű közlése akár 20–30 oldalon keresztül. A havonta, illetve negyedévente megjelenő azonos adattartalom, a nem szakértő felhasználók széles köre nem indokolja részletes módszertan közlését minden egyes számban. Az elektronikus megjelenés lehetőséget ad arra, hogy további információhoz juttassa a felhasználót anélkül, hogy mindent a gyorstájékoztatóba zsúfolnánk. Linkkel elérhetővé válik például egy STADAT-tábla vagy a tájékoztatási adatbázis megfelelően feltöltött része. Az egységes tájékoztatás, illetve a közérthetőség által támasztott követelmény azt kívánja, hogy valósítsa meg a hivatal a gyorstájékoztatók szabványosítását azzal egyidejűleg, hogy a kimaradó információk az érdeklődő felhasználók részére közvetlen linkkel elérhetők legyenek a honlapról, valamelyik adattárból. Az elnökség döntésének értelmében a Tájékoztatási főosztály kidolgozta a gyorstájékoztatók tartalmi megújításának rendjét, a szakfőosztályok többsége ennek megfelelően már el is készítette a 2006. évi tárgyidőszakkal életbe lépő új gyorstájékoztatót, illetve folyamatban van a STADAT bővítése. 5.1.2. Statisztikai Tükör A felhasználók részéről megnyilvánuló, valamint a Lakossági Adatgyűjtési Kollégium által feltárt igények alapján ki kell alakítani a letölthető, elektronikus kiadványok azon körét, melyek egy-egy téma aktuális kérdéseit röviden, 5–10 oldalban foglalják össze a felhasználók számára, közérthető módon és webre szerkesztett formában, jellemzően elemzések segítségével. Ezzel megvalósítható a jelenleg csak nevében elemző kiadványok fejlesztése, illetve a Turisták felhasználói csoport újonnan felmerülő igényeinek gyors és felhasználóbarát kielégítése. Nemzetközi példák is bizonyítják az ilyen jellegű kiadványok létjogosultságát. Minden szakterület a következő évre vonatkozó tájékoztatási tervbe 1–2 ilyen rövid elemzést betervezhetne, melynek témája a prompt igényeknek megfelelően esetleg változhatna. Azok a területek kimaradhatnak ebből, amelyekről a gyorstájékoztató − elsősorban a negyedévente megjelenő − kimerítő információt közöl.

124

5.1.3. Elemzések Az adatok közlése mellett figyelmet kell szentelni az elemzéseknek is, hiszen vannak olyan felhasználók, akik igénylik az adatok értelmezését is. A hivatal az elemzésekkel tudja igazán terjeszteni a statisztikai kultúrát és tanítani a felhasználókat a statisztikai adatok helyes használatára. Az elemzések készítésénél jól kell felmérni a felhasználói kört, figyelembe kell venni, hogy a felhasználók egy másik szegmense a hivatal által közölt adatokból inkább maga készíti az elemzéseket. A KSH hagyományosan elemző hivatal volt, és ennek az újjáélesztését, illetve az elemző tevékenység fejlesztését szükségesnek tartotta a néhány éve végzett kanadai átvilágítás (Fellegi-Ryten) is. A hivatalnak az elemző munka terén, különösen a gazdaságstatisztikai elemzésekben a jelenleginél többet kell nyújtania. A táblázatok mellett a statisztikai információközlés egyik része szöveges adatismertetés, a másik része elemzés. A szöveges adatközlés, adatismertetés sok felhasználó számára hozzáférhetővé, érthetővé teszi a statisztikai adatot, fenntartása tehát indokolt, szerepe elsősorban az évközi tájékoztatásban, például a gyorstájékoztatókban fontos. A statisztikai elemzések hosszabb időszakra, legalább egy évre, komplex áttekintést nyújtanak, beleértve a nemzetközi hátteret és összefüggéseket is. Legfőbb jellemzőjük, hogy tényeket tartalmaznak, és megállapításaik, feltárt összefüggéseik, következtetéseik adatokkal bizonyíthatók. A hivatal elemzései területén két problémakört lehet beazonosítani. Egyrészt az elemzőnek mondott kiadványok többsége inkább adatismertetés, mint elemzés, másrészt az elemzések színvonala sokszor kivetnivalót hagy maga után. Az elemzésekhez kapcsolódó fejlesztésnél a minőségi követelményeknek való megfelelést kell előtérbe helyezni. Inkább adjunk közre kevesebb elemzést, de azok képviseljenek megfelelő minőséget. A jelenlegi „elemzéseket” felül kell vizsgálni, külön kell választani az adatismertetést az elemzéstől a fenti ismérvek mentén, és mindkét kategóriának meg kell határozni az alkalmazási területeit. Az elemzések színvonalának ellenőrzéséhez és javításához szükséges a lektorálási rend kialakítása. Az elemző kiadványok esetében javasoljuk a minőség új dimenziójának, a közérthetőségnek érvényt szerezni. Az elemzések két fajtája közül a tematikus elemzéseket elsősorban az internetről letölthető kiadvány formájában kell közzétenni. A több témát felölelő, komplex elemzéseket, mint például A KSH jelenti, Magyarország, Társadalmi helyzetkép, célszerű nyomtatott formában is a felhasználók rendelkezésére bocsátani. A tematikus elemzések és a komplex elemzések tervezése előtt mindenképp szükséges a felhasználói igények felmérése, hiszen mind az elemzés témáinak, mind az elemzés mélységének és egyben terjedelmének meghatározásához szükség van rá. A Turisták valószínűleg inkább a komplex elemzéseket, azokból is az összefoglaló jellegű, nem túl részletezőt, a Bányászok pedig a tematikus elemzéseket igénylik. 5.1.4. Magyar statisztikai évkönyv és zsebkönyv, területi adattárak A legszélesebb felhasználói körnek szánt, nagy hagyományokkal rendelkező átfogó adatgyűjtemények fejlesztéséhez óvatosan kell fogni, hiszen egyszerre kell megfelelni a hagyomány és az új igények támasztotta követelményeknek. A felhasználói igények változása miatt indokolt mind a Magyar statisztikai évkönyv, mind a zsebkönyv szerepének újragondolása. A kiadvány-értékesítési adatok és a publikációk visszhangja alapján úgy tűnik, hogy míg korábban a felhasználók az évkönyvet használták nagyobb számban, mára teret vesztett a zsebkönyvvel szemben. Ez is bizonyítja, hogy az időszerűségnek egyre nagyobb a szerepe a tájékoztatásban. Figyelembe kell venni, hogy ezek a kiadványok is elsősorban a Turisták általános statisztika iránti igényeinek felelnek meg.

125

Ennek megfelelően a zsebkönyv fejlesztésénél az időtényezőre kell nagy hangsúlyt fektetni. Abban a legkorábbi időpontban kell megjelentetni, amelyre a legjelentősebb mutatók rendelkezésre állnak, nem érdemes egy-két adat miatt késleltetni a megjelenést. Ennél a kiadványnál az időszerűségnek kell prioritást biztosítani, a tartalom szűkítése árán is. A fejlesztés eredménye legkorábban 2007-ben, a 2006-os szám megjelenésével realizálható. A tartalomfejlesztésre vonatkozó elképzelését a Tájékoztatási főosztály a szakfőosztályokkal való egyeztetés után döntésre az elnökség elé terjeszti. Az évkönyv fejlesztésénél a tartalmi szempontokat kell elsősorban szem előtt tartani. Meg kell vizsgálni, mi az, amiben többet tud nyújtani a zsebkönyvnél, mi az adatok részletezésének az a foka, amely még indokolt. Az idők során folyamatosan bővült a tartalma és vele együtt a terjedelme, lehet, hogy eljött annak az ideje, hogy szűkítsük. A szakstatisztikai évkönyvek részletesen tartalmazzák az adott terület adatait, a Magyar statisztikai évkönyvnek elég csak összefoglaló jelleggel, általános tájékoztatást nyújtania. Az évkönyv fejlesztését annak CD-változatával együtt kell elvégezni, eredményeit már a 2006 októberében megjelenő kiadványban érvényesíteni lehet. A tartalomfejlesztésre vonatkozó elképzeléseit a Tájékoztatási főosztály a szakfőosztályokkal való egyeztetés után döntésre az elnökség elé terjeszti. Mindkettőt indokolt nyomtatott formában megjelentetni. A Magyar statisztikai zsebkönyv angol változata PR-kiadványként is funkcionál, illetve az eddigi gyakorlatnak megfelelően nagyobb példányszámú megrendelést lehet rá szerezni például a Külügyminisztériumtól. A fent vázolt fejlesztési irányt lehet alkalmazni a Területi statisztikai évkönyvre és A magyar régiók zsebkönyvére is. Az S201 számú, a területi tájékoztatás egységes rendszerének kialakítása a változó területi információs igények figyelembevételével című stratégiai főirány keretében sor került a megyei évkönyvek felhasználói igényeket figyelembe vevő tartalmi megújítására, egységesítésére, illetve a CD-változat fejlesztésére. Az adattárház és a tájékoztatási adatbázis területi adatokkal való feltöltése folyamatban van, ennek ellenére indokolt a megyei évkönyvek nyomtatásban való megjelentetését fenntartani mindaddig, amíg a vidéki felhasználók szélesebb körében lesz elterjedt az internethasználat. 5.1.5. Egyéb adattár jellegű kiadványok A tematikus adattárakat, valamint a szakstatisztikai évkönyveket, zsebkönyveket soroljuk ebbe a kategóriába. Ezek egy-egy területnek a részletes adatközlései, inkább a Bányászok igényeinek próbálunk megfelelni velük. Ugyanakkor fentebb, a Bányászok felhasználói csoport definiálásánál láttuk, hogy ennek a csoportnak egyre inkább elektronikus, továbbszerkeszthető formában van szüksége a statisztikai adatok nagy tömegére. Megszokásból lehet, hogy keresi még a nyomtatott kiadványt, de megfelelő tájékoztatással és marketinggel fokozatosan átszoktathatók az interneten keresztül elérhető tájékoztatási adatbázisra. Az sem megoldás, hogy az adattár jellegű kiadványokat az interneten keresztül tesszük hozzáférhetővé a felhasználók számára. Igaz, ezzel megspóroljuk a nyomdaköltséget, de sem a saját, adat-összeállítással, szerkesztéssel, engedélyeztetéssel kapcsolatos munkánkat nem csökkentjük, sem a felhasználó számára nem lesz könnyebben kezelhető, szerkeszthető az adathalmaz. Itt megfogalmazható az az ellenérv, hogy az adatbázis nincs kellően feltöltve, ezért indokolt az adattömegeket kiadvány formájában mindenki számára elérhetővé tenni. De ha a kiadványkészítésre fordított kapacitást, munkaidőt az adattárház feltöltésére átcsoportosítjuk, gyorsabban haladna az adatbázis feltöltése. Az adattár jellegű kiadványok adattartalmát fokozatosan integráljuk az adattárházba, ahonnan a tájékoztatási adatbázison keresztül bocsátjuk a felhasználók rendelkezésére. Mindemellett a hivatal a felhasználói igények tükrében, a hagyományok folytatásaként

126

dönthet úgy, hogy megtartja a szakstatisztikai évkönyvek sorozatát – az átmeneti időszakra mindenképp indokolt –, viszont mind tartalmi, mind formai fejlesztést kell végrehajtani. A stratégiai döntést a hivatal kiadvány-portfóliójának összeállítását célul kitűző projekt során kell meghozni. Itt kell szólni a CD-s kiadványokról, illetve a kiadványok CD-mellékleteiről. A jelenleg nyomtatott formában megjelenő adattárakat az adattárház szélesebb körű feltöltéséig, illetve bizonyos felhasználói csoportok, valamint a KSH Könyvtár kiadvánnyal való ellátása érdekében CD-n, DVD-n is indokolt közzétenni. Léteznek olyan információ-állományok is, mint például a Cég-Kód-Tár, a kiskereskedelmi regiszter, a non-profit szervezetek adatai, amelyeket felhasználóbarát és kezelhető módon csak elektronikus formában lehet a felhasználók rendelkezésére bocsátani, viszont olyan széles érdeklődésre nem tartanak számot, hogy a honlapra feltegyük, vagy bevételi forrást remélünk tőlük. Ezeket is indokolt CD-n, DVD-n közölni. A már eddig elért eredményeket tovább kell fejleszteni olyan irányban, hogy kiadvány formájában lehetőség szerint az adott téma elemzését vagy összefoglaló táblázatait adjuk ki, melynek CD-melléklete tartalmazná az adatállomány széles körét. A CD-melléklet lehetőséget ad például arra, hogy a papír alapú kiadványban már nem szereplő tárgyidőszakra vonatkozó, a korábbi publikálás óta módosított adatot is megjelentessük, mód van hosszabb idősorok, részletesebb bontások stb. szerinti adatközlésre. Az információk CD-s megjelenítésére olyan irányú fejlesztést kell megvalósítani, amely biztosítja, hogy egy általános infrastruktúrát alkalmazó felhasználó tudja használni, ennek érdekében vagy több platformot kell felajánlani vagy egy olyan platformot, ami független, bárki által megjeleníthető. A CD-n is kereshetővé kell tenni az adatokat, táblázatokat. Lehetőséget kell adni a felhasználónak önálló keresésre, szűrésre. Ez a tájékoztatási forma lehetőséget ad felhasználóbarát multimédiás kezelőfelületek kialakítására, az érthetőséget elősegítő grafikai megoldásokra, archiválásra, illetve a köteles példányokra vonatkozó kötelezettségeink teljesítésére is. 5.1.6. PR-kiadványok (Hungary in figures, leporellók) A hivatal hazai és külföldi megítélésének javítására, tevékenységünk reklámozására is alkalmasak az ingyenes, rendezvények, kiállítások, szakmai konferenciák alkalmával kiosztott kiadványok. Minden évben érdemes megjelentetni egy-két általános tájékoztatást nyújtó vagy tematikus, rövid terjedelmű, népszerűsítő jelleggel készülő statisztikai kiadványt. Ezeknek a kiadványoknak az elsődleges felhasználója maga a KSH, közvetve az általános tájékoztatást nyújtó PR-kiadványokat a Turisták, a tematikusokat a Bányászok részére készítjük. Fel kell mérni, hogy az eddigi megrendelőinken kívül, mint például a Külügyminisztérium, vannak-e olyan csoportok, akik jövőbeli megrendelői lehetnek az ilyen típusú kiadványoknak, ezzel bevételszerző tevékenységünkhöz is hozzájárulhatnak a PR-kiadványok. 5.1.7. Nómenklatúrák A Bányászok, azon belül az adatszolgáltatók számára rendkívül fontos kiadványcsoport. Ahhoz, hogy valamennyi érdekelt felhasználóhoz el tudjuk juttatni, nem elég csak az interneten közzétenni, indokolt nyomtatásban is megjelentetni addig, amíg nem lesz az internethasználat jóval szélesebb körben elterjedt. 5.1.8. Módszertani füzetek A Bányászok, illetve a KSH maga használja a módszertani kiadványokat. Indokolt megtartani nyomtatott megjelenésüket, hiszen egy-egy ilyen kiadvány több évre készül, időtállóságát

127

ezzel lehet biztosítani. Ezzel együtt viszont el kell végezni a fejlesztését az elektronikus tájékoztatással összhangban. Egyrészt megfontolandó a módszertani füzetek internetes megjelentetése, másrészt mindenképp meg kell teremteni az adattárház metarendszerével való tartalmi harmonizálást. 5.2. Internetes adattárak o Tájékoztatási adatbázis o STADAT Az adattár jellegű tájékoztatási formák fejlesztésének mindenképp az elektronikus úton kell haladnia. Elsősorban a Bányászok felhasználói csoport nagy mennyiségű, részletes, gyors adatigényeinek kielégítésére ez a forma a megfelelő. Az adattárház fejlesztéséről elfogadott SFT-dokumentum továbbvezetéseként ki kell alakítani a tájékoztatási adatbázis és a STADAT egységes üzemeltetési rendjét, meg kell szervezni a tartalomszerkesztést. Ki kell nevezni az adattárház főszerkesztőjét. A kiadványok tartalmi felülvizsgálatával párhuzamosan kell meghatározni az adattárakba feltöltendő adatok körét, megtervezni a munka ütemezését. Szakmai cél, hogy a statisztika valamennyi területéről a felhasználók rendelkezésére álljon részletes, többféle bontásban, bázison számított, hosszú idősoros információ. A várható eredmények mérésére az alábbi teljesítménymutatót definiáljuk: az adattárház feltöltöttségének növelése első lépésben oly módon, hogy a jelenlegi 19 téma helyett valamennyi 31-ben legyenek adatok. A készülőben lévő fogalomtár alapján újra kell gondolni, és egységesíteni kell a struktúrát. A fogalomtár alapját kell, hogy képezze egy kulcsszavas keresőrendszernek. Ennek elérése érdekében szorosan együtt kell működni a metainformációs rendszer fejlesztésére vonatkozó projekttel. A Turisták felhasználói csoport igényei arra utalnak, hogy mindig szükség lesz az előre szerkesztett kész táblás STADAT-rendszerre, de információtartalmát szűkíteni kell a leginkább keresett mutatókra. Az Eurostat NewCronos adatbázisában is található 1000 előre gyártott táblázat az uniós politikák nyomon követésére használt fontosabb mutatókkal. A STADAT jó eszköz lenne arra is, hogy a jelenleg a gyorstájékoztatókban szereplő részletező táblázatok csak itt jelenjenek meg, linkkel elérhetővé téve. A STADAT szűkítése, illetve a gyorsan sok adat iránti igények miatt tovább kell bővíteni az adattárház és ezzel automatikusan a tájékoztatási adatbázis adatállományát. A STADAT, a gyorstájékoztatók és az adattárház egységes rendszere a táblázatszerkesztési munkát is könnyíti, hiszen minden kinyerhető az adattárházból, szűkül a hibalehetőség. Utolsó lépésként pedig automatizálni lehet a folyamatot, az adatok adattárházba töltésével az informatikai rendszer megoldaná ugyanazon adatok többi helyen való frissülését. Elengedhetetlen a látogatottság folyamatos mérése és kiértékelése, a felhasználói igények nyomon követése. Ennek szükséges eszköze a web-watch, melyet szolgáltatásként havi 1,5 millió forintért lehet beszerezni, vagy egyszeri 20 millió forintért meg lehet vásárolni az egész programcsomagot. Az igények feltérképezésével építhető, alakítható a tartalom. A fentiekben megfogalmazott tartalmi fejlesztéseket és a szükséges számítástechnikai fejlesztéseket összehangoltan kell elvégezni. 5.3. A honlap egyéb tartalma A honlap tartalomfejlesztési céljai alapvetően a felhasználók igényeinek és elvárásainak megfelelően kell, hogy alakuljanak. Mivel a honlap egy eszköz, segítségével a felhasználók valamennyi csoportjának tudunk információt rendelkezésére bocsátani a könnyen hozzáférhető, kész termékektől az összetettebb tartalmakig. Szükség van a felhasználói észrevételeket figyelembe vevő folyamatos tartalomszerkesztésre. Azzal, hogy egyre több

128

információ kerül ki a webre, felmerül annak a veszélye, hogy a felhasználó nem látja át a tartalmat. A honlap tartalmi fejlesztéséhez elengedhetetlen a látogatottság mérése, illetve szükség lenne egy jól működő kulcsszavas keresőrendszerre. A web-watch alkalmazással felmérhető a honlap minden oldalának látogatottsága, az eredmények függvényében újragondolható a tartalom, néhány esetben javasolt lehet menüpontok összevonása a könnyebb eligazodás érdekében. Biztos, hogy vannak olyan tartalmi elemek, melyek nem tartanak széles érdeklődésre számot, ezeket nem kell például kiemelt menüpont alatt szerepeltetni. Más információcsoportoknak pedig lehet, hogy közvetlenebb elérhetőséget kell biztosítani. A felhasználói vélemények ismeretében koncepciót kell készíteni a honlap tartalmának és technikai hátterének fejlesztésére vonatkozóan. Meg kell határozni, hogy milyen típusú információk, milyen szerkezetben, milyen technikával jelenjenek meg a honlapon, illetve mi mennyi ideig maradjon kinn, mi legyen az archiválás rendje és módja. A tartalomra és a technikára vonatkozó fejlesztési elképzelések egymással szorosan összefüggő feladatára internet portál fejlesztési projektet javaslunk indítani a Tájékoztatási főosztály vezetésével. A koncepcionális és fejlesztési kérdések megvitatására, a döntések előkészítésére, illetve a fejlesztési munka koordinálására létre kell hozni a Tájékoztatási főosztály vezetésével egy honlapbizottságot. A KIETB közigazgatási szervezetek honlapjaira vonatkozó szabványosítási előírásainak szempontjait is figyelembe kell venni a jövőbeli fejlesztések megtervezésénél. Az üvegzseb törvény végrehajtása, az e-Kormányzat, a Magyarország.hu portál, a közös kormányzati infrastruktúra stb. igazgatási feladatainak koordinálását az Igazgatási és tervezési főosztály látja el, a Tájékoztatási főosztály az elektronikus tájékoztatásra vonatkozó feladatokat végzi a megfogalmazott előírások szerint. A tartalomszolgáltatás rendjére javasoljuk szabályzat kidolgozását. Ennek ki kell térnie a hivatal honlapján megjelenő valamennyi – nem csak statisztikai – információ közzétételi rendjére, a közzétételre szánt információk tartalmi és formai követelményeire, az információk frissítésére, archiválására, az adatfeltöltés, valamint az engedélyezés rendjének meghatározására. Az engedélyezés, valamint a napi működési kérdések kapcsán dönteni kell arról is, hogy ki legyen a honlap főszerkesztője. 5.4 Információszolgálat o Belföldi és területi. o Nemzetközi. Klasszikus tájékoztatási feladat a prompt kérdések megválaszolása, a felhasználók segítése, eligazítása a statisztikai adatok tengerében. A belföldi ügyféltájékoztatást nemcsak a KSH központjában működő Információszolgálat látja el, hanem fontos szerep jut a regionális igazgatóságoknak és megyei képviseleteknek is. A tevékenység fejlesztéséhez jól felkészült statisztikusokra van szükség, akik képesek a felhasználók által a statisztika bármely területére vonatkozóan feltett kérdésekre azonnal válaszolni. Jelenleg a központban – a nyugdíjas kollégákon kívül – többségében olyanok szolgáltatnak információt, akik kevés statisztikai tapasztalattal rendelkeznek. A szolgálat munkáját fejleszteni lehet képzéssel, illetve a kérések tematikus felosztásával. Hosszú távon ehhez technikai segítséget jelenthet egy call-center. Rövid távon szükség van arra is, hogy a nyugdíjas munkatársakat kiváltsuk úgy, hogy közben biztosítani tudjuk a folytonosságot is. E mellett markánsabb szerepet kell kapnia a kirendeltségeknek. Az ott folyó munka minőségének javítása jelentősen hozzájárulhat mind az igényfeltárásban, mind az egyedi igények kielégítésében, valamint jelentősen hozzájárulhatna a KSH árbevételi tervének teljesítéséhez.

129

Az információszolgálat munkáját nagyban segítené a CRM (Customer Relationship Management). A tervek szerint 2006. február 28-tól teljes körűen működni fog a hivatal tájékoztatási és szolgáltatási tevékenységét a partnerkapcsolatok rendszerezésével támogató CRM. A rendszer segítségével képet kaphatunk felhasználóink, ügyfeleink köréről, tájékoztatási és szolgáltatási tevékenységünk eredményességéről. A rendszer egyaránt képes kezelni a kiadvány- és szolgáltatás-értékesítés teljes folyamatát, ügyfélszolgálati modulja segítheti az információszolgálat munkáját. A Tájékoztatási főosztály nemzetközi információszolgálatot is ellát, ennek az Európai Unióhoz kapcsolódó részét október 1-jével átstrukturáltuk az Eurostat hálózatához csatlakozva. Az EU-info tapasztalatait meg kell vizsgálni, bevált újításait fel lehet majd használni más területeken. Például az interneten keresztül kitölthető regisztrációs űrlap alkalmazása megkönnyíti a beérkező kérdések feldolgozását, adminisztrálását. 5.5 Kutatószoba Időről időre felmerül a felhasználók mikro-adatbázisokhoz való hozzáférésének kérdése. Az Eurostat különböző munkacsoport-ülésein is foglalkozik vele, egyre több felvétel mikroadatainak közzétételére kér felhatalmazást a tagállamoktól. A hivatalnak is megoldást kellene találnia, létre kellene hoznia egy kutatószobát. Javasoljuk, hogy a Lakossági Adatgyűjtő Kollégium dolgozza ki a kutatószoba tartalmára vonatkozó elképzeléseket, melyek elfogadtatása után a Tájékoztatási főosztály az Informatikai főosztály bevonásával megtervezi a mikroadatok felhasználók részére történő közzététel módját.

6. Járulékos feladatok Első és legfontosabb, hogy megtervezzük és megvalósítsuk a felhasználói igények és vélemények rendszeres mérését. Ki kell dolgozni azt a szisztémát, amely kiterjed nemcsak a megkérdezésre, az eredmények elemzésére, hanem a termelési folyamatba való visszacsatolásra is. Ez olyan, a hivatal több szervezeti egységét érintő feladat, amelyre indokolt projektet indítani. A 2006. február végén bevezetendő CRM lehet az egyik eleme, a honlap látogatottságának mérése a másik. Ezeken túl 2006 I. negyedévében meg kell tervezni az egyes termékek, illetve felhasználói csoportok esetében az elégedettség mérésének legcélravezetőbb módját, a II−III. negyedévben folyamatosan működtetni kell a rendszert. A projekt első eredményeit be kell építeni a kiadványportfólió összeállítási munkáiba, ezzel együtt a 2007. évi tájékoztatási tervbe. A hivatal elkötelezte magát a kétnyelvű tájékoztatás mellett, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy nem működik jól az idegen nyelvű tájékoztatás, fejleszteni kell. Egyrészt egységesíteni kell a kétnyelvűség körét, el kell dönteni, mi jelenjen meg angolul is, másrészt ki kell alakítani a hivatalban a minőségi követelmények érvényesülését garantáló fordítás és nyelvi lektorálás rendjét. A Tájékoztatási főosztály a szakfőosztályokkal együtt dolgozza ki a kétnyelvű tájékoztatás fejlesztésének rendjét 2007 folyamán. Az új kiadványstruktúra indokolja az elosztási listák rendszerének újragondolását is. A jelenlegi gyakorlat szerint például a protokoll-listában állandóan szereplő személyek a hivatal valamennyi, nyomtatásban megjelenő kiadványát kézhez kapják, ez évente egy főre több mint 70 kötetet jelent. A modernizált, a felhasználói csoportok szerint differenciált tájékoztatási tevékenység keretei között nem indokolt fenntartani a válogatás nélküli ellátás eddigi gyakorlatát. A hivatalon belüli köteles példány szétosztása gazdaságossági szempontból

130

megkérdőjelezhető, a nagyszámú külső elosztás a potenciális érdeklődői kör lefedésével bevételkiesést okoz. Megoldást jelenthet egyrészt az, ha kiadványcsomagokat − általános, gazdaságstatisztikai, társadalomstatisztikai − határozunk meg, és ezeket küldjük szét a listán szereplők különböző csoportjainak. Másik lehetőség, hogy alkalmazzuk azt a máshol, például a Magyar Nemzeti Banknál bevett gyakorlatot, hogy megkérdezzük a listán szereplőket, hogy a jövőben melyik kiadványokat szeretnék megkapni. A külső szétosztás rendszerét a kiadványportfólió kialakításával együtt indokolt átalakítani. A belső elosztást jelentősen csökkenteni kell, ezt segítette volna már eddig is elő az évkönyveknek az intraneten, elektronikus formában való közzététele. A hivatalon belüli elosztási rendre vonatkozó javaslatot a Tájékoztatási főosztály 2006. elején kidolgozza, és döntésre az elnökség elé terjeszti. A fejlesztésnek magában kell foglalnia az arculattervezést is, az egységes tájékoztatáshoz, a hivatal presztízsének növeléséhez egységes megjelenésre is szükség van nem csak a honlap esetében. Az arculattal szemben támasztott igény megfogalmazása és specifikálása után a megtervezéséhez indokolt külső szakértő bevonása. Ennek költségvonzata hozzávetőlegesen 5 millió forint.

7. Területi tájékoztatás 2004 szeptemberében az SFT elfogadta a területi tájékoztatási rendszerről szóló előterjesztést. A területi tájékoztatásra vonatkozó alapelvek, az ellátandó feladatok köre, a meghatározott tájékoztatási formák összhangban állnak a stratégiai tervvel. A fejlesztés további irányát azonban a tájékoztatási tevékenység egészére meghatározott stratégiai feladatokkal összhangban erre a területre is ki kell jelölni. A területi tájékoztatásnak a Farmerek felhasználói csoport heterogén, egyrészt általános jellegű, több területi egységet, másrészt egy adott hely – régió, megye, kistérség, település – statisztikai adatok iránti igényeit kell egyszerre kielégíteni. Tovább kell gondolni a jelenlegi tájékoztatási formák, a kialakult munkamegosztás megújításának lehetőségeit, hogy a felhasználói elvárásoknak még magasabb színvonalon tudjon a hivatal megfelelni. A területi tájékoztatásban érvényt lehetne szerezni a szubszidiaritás elvének, mely szerint a felmerülő igényeket a felhasználókhoz lehető legközelebb eső szinten kell kielégíteni.

7.1. Munkamegosztás A KSH régiós átalakításával nem szűnt meg, és nem is szűnhet meg a megyei szintű tájékoztatás addig, ameddig a hivatalos közigazgatási középszint a megye. A megyei képviseletek tájékoztatási feladatai közül elsőbbséget kell élveznie az információszolgálatnak. Ez egyik oldalról magában foglalja az ügyféltájékoztatást, az azonnali kérdések megválaszolását, a másik oldalról pedig fóruma kell, hogy legyen az igényfelmérésnek. A területi tájékoztatás legalsó szintje áll legközelebbi kapcsolatban a felhasználókkal, az ott összegyűjtött igények irányt mutathatnak a területi tájékoztatás jövőbeli fejlesztéséhez. A régiós igazgatóságok a hivatal tájékoztatási koncepciójához igazodva önállóan, az igazgatók irányításával végzik tájékoztatási feladataikat. Ezek magukban foglalják a régióközpont információszolgálatának üzemeltetését, a régió egészében a tájékoztatási terv végrehajtását. A központilag meghatározott közös, valamennyi régióról vagy megyéről megjelenő kiadványok összeállításán túl a régióknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a helyi igényeknek. Az egyedi kéréseket szolgáltatás formájában indokolt teljesíteni, a

131

többször vagy több helyen felmerülő igényeket be kell építeni hivatali szinten a tájékoztatásba, illetve hosszú távon vissza kell csatolni az adatgyűjtési folyamatba. Fontos a régión belüli koordináció és a Tájékoztatási főosztállyal való folyamatos kapcsolattartás. A Tájékoztatási főosztályon működő Területi tájékoztatási osztály a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország tájékoztatásáért felelős szervezeti egység. A Tájékoztatási főosztálynak a munkamegosztásban feladata kell, hogy legyen a stratégiai tervezés és iránymutatás, illetve a területi adatbázisok üzemeltetése és fejlesztése, a területi adatok nemzetközi szervezeteknek történő szolgáltatása, a szükséges szabványok és szabályok kidolgozása. A régiós igazgatóságok és a megyei képviseletek munkájának koordinálása kompetenciaközponti feladat. Ez kiterjed a közös kiadványokkal kapcsolatos tervezésre, a szerkesztési és nyomdai feladatok ellátására, a területi információszolgálatok segítésére, a területi szolgáltatási tevékenység előmozdítására, a hivatal szakfőosztályaival való kapcsolattartásra. A kompetenciaközpont kijelölésére és a feladatok pontos meghatározására a Tájékoztatási főosztály javaslatot dolgoz ki. 7.2. Tájékoztatási formák 1957 óta minden évben megjelenik valamennyi megye statisztikai évkönyve. A kiadvány az elmúlt évben egységesítésen ment keresztül, fejlesztésre került a CD-melléklet is. A Területi statisztikai évkönyv 1973-ban jelent meg először felváltva az 1964-ben indult zsebkönyvet. 1999-ben a rendszeresen megjelenő kiadványok köre kibővült A magyar régiók zsebkönyvével, mely angolul is megjelenik. A három kiadványfajta fejlesztési feladatait egymással összhangban kell meghatározni annál is inkább, hiszen a területi és a megyei évkönyvek átfedéseket tartalmaznak, melyeket indokolt megszüntetni. A stratégiai tervidőszakban, illetve mindaddig javasoljuk megtartani a megyei évkönyvek sorozatát, amíg a közigazgatás megyei szinten működik. Ebből kiindulva a felhasználói igények felmérése után két alternatíva közül kell választani: 1. A megyei évkönyvek tartalmából kiszűrjük azokat az adatköröket, amelyek megtalálhatók a területi évkönyvben is, és a területi évkönyvet a régiós zsebkönyvvel összevonva, a jelenleginél szűkebb, összefoglaló jellegű tartalommal jelentetjük meg. Amennyiben van rá kereslet (pl. Külügyminisztérium), ki lehet adni egy csak angol nyelven készülő zsebkönyvet. 2. A megyei évkönyvek régiós, megyei és településsoros adatokkal jelennek meg, ugyanakkor megszűntetjük a területi évkönyvet, melynek szerepét átvehetik a folyamatosan bővülő, interneten keresztül elérhető adatbázisok, a STADAT-rendszer és a tájékoztatási adatbázis területi része. Emellett, ha van rá kereslet, ki lehet adni egy csak angol nyelven készülő zsebkönyvet. Stratégiai feladat az internetes tájékoztatási formák jobb kihasználása a területi statisztikák esetében is. Folyamatosan bővíteni kell a STADAT és a tájékoztatási adatbázis területi blokkjait, hangsúlyt kell fektetni a felhasználóbarát multimédiás kezelőfelületek kialakítására, az érthetőséget elősegítő grafikai megoldásokra. A minden megyéről megjelenő negyedéves tájékoztató fejlesztését az elektronikus formák fejlesztésével összhangban kell elvégezni, hiszen 2006-tól ezek a tájékoztatók csak az interneten jelennek meg, és a táblaanyag megtalálható a STADAT területi blokkjában. Át kell gondolni a tájékoztatók funkcióját, meg kell határozni az annak megfelelő tartalmat és gyakoriságot. A felhasználói igényekhez mérten kell kialakítani a régiók rövid, aktuális témákról szóló, interneten megjelenő, elemző kiadványainak, illetve egy-egy téma átfogó, valamennyi régióról szóló, nyomtatásban is megjelenő elemzéseinek publikálási rendjét.

132

8. Munkamegosztás 8.1. Helyzetértékelés A hivatal tájékoztatási tevékenysége több csatornán működik, a szakfőosztályok, a Tájékoztatási főosztály, valamint a regionális igazgatóságok és megyei képviseletek egyaránt juttatnak el információt a felhasználókhoz. (A könyvtár, a levéltár, valamint a kutatóintézetek is folytatnak tájékoztatási tevékenységet, velük a hivatal minden évben – a tájékoztatást is magában foglaló – megállapodást köt, ezért jelen előterjesztésnek nem tárgya.) A jelenlegi rendszerben – a saját kezdeményezésű kiadványok és egyéb termékek kivételével – a Tájékoztatási főosztály koordináló szerepet tölt be. A tájékoztatási tevékenység többi szereplője a saját területét illetően felelős a tájékoztatási formák tervezéséért és végrehajtásáért. A Tájékoztatási főosztálynak, amely egyrészt a legközelebbi kapcsolatban áll a felhasználók szélesebb körével, illetve a legnagyobb felelősséget viseli a tájékoztatásban, korlátozottak a lehetőségei. Azzal, hogy a tervezésben, a tartalom meghatározásában, az ellenőrzésben csak koordináló és javaslattevő szerepe van, azt eredményezi, hogy a tájékoztatást az input határozza meg, és az egységes tájékoztatás megteremtéséhez és az aránytalanságok megszüntetéséhez nincs jogosítványa. A termelési folyamat a folyamatos egyeztetések és konszenzuskeresés miatt a kelleténél hosszabb, a tájékoztatást érintő döntések – amik egyáltalán eljutnak oda – indokolatlanul magasabb szinten születnek. A jelenlegi gyakorlat szerint a Tájékoztatási főosztály állítja össze a tájékoztatási tervet, a szakfőosztályok javaslatait véleményezi, de konszenzus hiányában az kerül a tervbe, amit az egyes területért felelős főosztályok szeretnének. A kiadványok engedélyezési eljárása során van a Tájékoztatási főosztálynak véleményezési lehetősége, de a megjelenés előtti szűk határidő miatt sokszor a jogos – a szerzők által egyáltalán elfogadott – észrevételek átvezetésére sincs idő. Például KSH előírás (IV/2005.) rendelkezik az országregiszter szerinti megnevezések használatáról a hivatal publikációiban. Az ettől való eltérés javítása ha számottevő átszerkesztéssel jár, nem történik meg, mivel nem jelentős, statisztikai hibáról van szó. Ebben a rendszerben nincs lehetőség a tájékoztatás alapelveinek, de még a legfontosabbaknak, a relevanciának, az időszerűségnek és az érthetőségnek sem érvényt szerezni.

8.2 Fejlesztési javaslat Az egységes és felhasználóbarát tájékoztatás fejlesztési feladatainak hatékony ellátása érdekében szükséges, hogy a Tájékoztatási főosztály nagyobb szerepet kapjon a tervezésében, a döntéshozatalban és a végrehajtásban. A felhasználói észrevételek jelentős része, illetve a hivatal összes tájékoztatási terméke a Tájékoztatási főosztályra fut be, a főosztálynak rálátása van az általános felhasználói igényekre, illetve a tájékoztatás egészében az arányosságra. Javaslataink szerint a munkamegosztás nem változna abból a szempontból, hogy a szakfőosztályok vezetői felelnek a jövőben is a saját területüket illetően a tájékoztatási feladatok végrehajtásáért. A Tájékoztatási főosztály deklaráltan felelőse lenne, és rendelkezne a feladat ellátásához szükséges jogosítvánnyal az egységes tájékoztatásnak, illetve a tájékoztatás alapelveinek való megfelelésnek. A szakfőosztályok felelősségi körébe tartozó tájékoztatási tevékenységet érintő koncepcionális kérdések megvitatására és egységes álláspont kialakítására célszerű lenne szakmai kollégiumot létrehozni a Tájékoztatási főosztály, illetve a gazdaságstatisztikai és társadalomstatisztikai blokkot képviselő főosztályvezetőjének közreműködésével.

133

A munkamegosztásra az alábbi konkrét javaslatokat tesszük: A tájékoztatási terv összeállításában a Tájékoztatási főosztálynak legyen koordináló és javaslattevő szerepe, a tájékoztatási szakmai kollégium lássa el az előzetes szűrő szerepét, és az egyeztetett tervet engedélyezésre nyújtsa be az elnökség részére. Az egyes kiadványtípusok jellemzőinek, kritériumainak meghatározásában a Tájékoztatási főosztálynak legyen javaslattevő, a tájékoztatási szakmai kollégiumnak döntési jogköre. A tájékoztatási naptár összeállításában a Tájékoztatási főosztálynak legyen koordináló, egyeztetési és ellenőrzési jogköre, az engedélyezés elnökségi hatáskör. A tájékoztatási tevékenységre vonatkozó szabályok megalkotásában a Tájékoztatási főosztálynak legyen döntéselőkészítési jogköre. A kiadványok tájékoztatási alapelveknek való megfelelés szempontjából történő ellenőrzésében és engedélyezésében, a tartalmi és formai szerkesztési elvek érvényesítésében a Tájékoztatási főosztálynak legyen döntési jogköre. A tartalmi ellenőrzéshez, a lektoráláshoz kapcsolódó jogosítványokról a kialakítandó lektorálási rend fog rendelkezni. A kiadványok szerkesztési munkáinak ütemezésében, a megjelenési határidők, munkatorlódás esetén a prioritások meghatározásában, az ügyrendek betartatásában a Tájékoztatási főosztálynak legyen döntési jogköre. Az információszolgálat ellátásában érintett közreműködők részére a Tájékoztatási főosztály határozhasson meg feladatot és határidőt.

9. Szervezet A Tájékoztatási főosztály szervezeti felépítése már nem tükrözi a feladatok struktúráját. A jelenlegi munkavégzés nem oldható meg osztályokon belül, a feladatok túllépik a szervezeti egységek határait. Egy olyan – a mostanit nem alapjaiban megrengető – szervezetet lehet kialakítani, amely jobban tükrözi a feladatok szegmenseit.

10.Szabályok, szabványok A fenti fejlesztési elképzelések megvalósításához több területen indokolt szabályok, szabványok felállítása. Célszerű szabályzatba foglalni a tájékoztatási terv összeállításának és engedélyezésének rendjét a programtervezéssel összhangban, illetve ehhez kapcsolódóan az elektronikus kiadványkísérő lap működtetésére vonatkozó szabályzatot. Ez utóbbi segítséget nyújtana a kiadványok termelési folyamatban elfoglalt aktuális helyének nyomon követésére, illetve a tájékoztatási terv teljesülésének figyelésére. Szükség van a honlap tartalomszolgáltatási rendjéről, ezen belül a STADAT és a tájékoztatási adatbázis üzemeltetéséről szabályzatot kiadni. El kell készíteni a nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályzatot a hivatalon belüli munkamegosztás, az egyes szervezeti egységek feladatainak, felelősségi körének meghatározásával. Ezzel kiküszöbölhetjük a felmerülő problémákat, átláthatóvá válik az adatszolgáltatás rendje, és mérhetővé a teljesítés.

134

11.Várható eredmények Rövid távon a napi működési gondok megoldódását, mint például a honlap tartalomszolgáltatási funkciójának hiánya, a megjelenési határidők, a kiadványtenger, a raktározás problémája, illetve a költségek csökkenését várjuk. Középtávon kialakul az egységes, tartalmában és formájában a felhasználói igényeknek jobban megfelelő tájékoztatás. Hosszú távon megvalósítható a felhasználói igények 100%-os kielégítése figyelembe véve, hogy a tájékoztatás által ki nem elégíthető igényeknek szolgáltatás nyújtásával felelünk meg.

12.A fejlesztés feladatterve Mivel a 2006. évi programtervezés, illetve a tájékoztatási tevékenység tervezése, a tájékoztatási terv összeállítása már a végéhez közeleg, azokban már nem lehet érvényesíteni a stratégiai terv átfogó javaslatait. 2006-ra vonatkozóan a napi munkába átvihető elemeket lehet megvalósítani, illetve el kell kezdeni a fejlesztési feladatokat. A fejlesztési tevékenység első eredményeit a 2007. évi tervezésben lehet figyelembe venni. Az alábbi intézkedési terv szerint képzeljük el a terv elemeinek megvalósítását: Azonnali döntéseket igénylő feladatok 1. A gyorstájékoztatók tartalmi felülvizsgálatának eredményeit az elnökség véleményezze, és engedélyezze a 2006. évre vonatkozó tájékoztatóknak a megújult tartalommal való megjelenését. 2. A Tájékoztatási főosztály tervezett szervezeti átalakításának engedélyezése. 3. Az adattárház felelős szerkesztőjének kinevezése, a tájékoztatási szakmai kollégium felállásának engedélyezése. 4. A honlap látogatottságának méréséhez, elemzések készítéséhez szükséges alkalmazás, a web-watch beszerzése, üzembe helyezése. A Tájékoztatási főosztály keretében megvalósítható feladatok 1. A területi tájékoztatás, valamint a nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályzat kidolgozása. 2. Az adattárházra vonatkozó SFT határozat értelmében a STADAT és a tájékoztatási adatbázis üzemeltetési rendjének, valamint a honlap tartalomszolgáltatási szabályzatának kidolgozása. 3. A tájékoztatási terv ügyrendjének kialakítása. 4. A Magyar statisztikai évkönyv és zsebkönyv tartalmi megújítása. 5. A kiadványok tartalomfejlesztésével párhuzamosan a CD-k és DVD-k tartalomfejlesztése. 6. A járulékos feladatok, úgymint a lektorálási rend, az archiválás, az elosztási listák, a kétnyelvű tájékoztatás szabályozása. 7. A tájékoztatás egységes arculatának megtervezése. Projektek 1. A felhasználói elégedettség és vélemények mérési rendjének kidolgozására projekt indítása 2006 I. negyedévében, a II. negyedév végére a rendszer felállítása, folyamatos mérés indítása, első eredményeinek visszacsatolása a tartalomfejlesztésbe.

135

2. A kiadványok felhasználói igények szerinti tervezésére, a hivatal kiadványportfóliójának összeállítására projekt indítása 2006 I. negyedévében, melynek eredményeit a 2007. évi tájékoztatási terv összeállításakor, 2006 IV. negyedévében már figyelembe lehet venni. Középtávon, a felhasználói elégedettség mérésének eredményeit felhasználva tovább kell folytatni a kiadványok tartalmi és formai fejlesztését. 3. Az internet portál fejlesztési projekt indítása, mely a tartalomfejlesztésen túl magában foglalja a technikai újításokat is. Várható befejezése 2007. II. negyedév. A fejlesztés tartalmi részét folyamatosan a felhasználói elégedettség mérésének eredményeihez kell igazítani.

136

A statisztikai szolgáltatások modernizációjának új koncepciója (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Készült:

137

Hébenstreit Ádám 2005. január

1. Vezetői öszefoglaló „A minőségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása” c. főirány keretében a jelen dokumentum stratégiai tervjavaslatot tartalmaz a KSH statisztikai szolgáltatási tevékenységének újraszervezésére. Az elvi alapvetések megfogalmazása után javaslatot tesz az első gyakorlati lépések megtételére. Az anyagban definiáltuk a statisztikai szolgáltatások szerepét a Hivatalban, meghatároztuk e tevékenység célját. Javaslatot teszünk a Tájékoztatási főosztály keretén belül a „Statisztikai szolgáltatások osztálya” létrehozására. Az osztály működésének hatóköre a központi és területi szervekre terjedne ki, az intézmények közül csak a könyvtár fizetéses szolgáltatásaira alkalmazna azonos elveket. Az osztály funkcionális feladatkörét 5 fő tevékenységi típusba soroljuk: koordináció, marketing, pénzügyi, informatikai, területi feladatok. Meghatározzuk az ellátandó munkaköröket. A szakmai tevékenységtípusonként elkészítettük a munkafolyamat-leírásokat, amelyek főleg az együttműködés beindítását teszik hasznossá, valamint egyértelműen meghatározzák a feladat és felelőségi köröket. Úgy véljük, ezek a priori információk elegendőek az osztály megalakításához, azonban a gördülékeny és szakszerű működéshez tapasztalatok gyűjtésére van szükség és arra, hogy maga az új szervezeti egység tegyen javaslatot a későbbiekben folyamatok finomítására. A Statisztikai szolgáltatások osztálya létrehozásával megkezdhetünk egy „rendcsinálási” folyamatot. Stratégiai nézőpontból azonban ezzel korántsem lehetünk elégedettek, hiszen magában a szolgáltatási portfolióban lenne szükség alapvető változtatásokra. A jelenlegi szakmai szolgáltatási tevékenység bázisa az adatértékesítés. Társadalmi elvárás viszont az, hogy a KSH közpénzen gyűjtött adatokból térítésmentesen adjon tájékoztatást, illetve nyújtson szolgáltatást. Ebből következik, hogy szakmai szolgáltatásaink szerkezetében egyre inkább a magas hozzáadott értéket képviselő, statisztikai szolgáltatásoknak kell dominálniuk. Olyanokra gondolunk, mint a célzott adatgyűjtés és feldolgozás, szakmai és módszertani tanácsadás, széles spektrumú statisztikai elemzések készítése, statisztikai informatikai rendszerek tervezése és szállítása mind belföldön, mind a külországok számára. A szolgáltatások tartalmára vonatkozó modernizációs tervek elkészítését két projekt indításával tartjuk kivitelezhetőnek. Az egyik egy pályázatfigyelő rendszer kidolgozása, a másik a statisztikai szolgáltatások hosszú távú fejlesztési lehetőségeit tárgyalná. A projektek működésében nyilvánvalóan az új Statisztikai szolgáltatások osztályának meghatározó szerepet kell vállalnia. A dokumentum célja egyrészről az új szervezeti egység létrehozásának megalapozása, másrészről a tartalomfejlesztésre vonatkozó projekt előkészítések elfogadtatása. Az előterjesztést a szakfőosztályok véleményezték, majd az SFT január 14-én tárgyalta. Az előterjesztő ezúton köszöni az írásban és szóban hozzá eljuttatott értékes észrevételeket!

2. Előzmények - a fejlesztés indokai A minőségi statisztikai szolgáltatások intézményesült megjelenését több külső körülmény is kikényszeríteni látszik.

138

o A Hivatal finanszírozási szerkezetének változása: az államigazgatás konszolidációjának jegyében a Hivatal növekvő mértékben tartozik saját bevételekkel hozzájárulni működéséhez (2005-ben 773,6 millió). Ez 2005. február 15-től kiegészül azzal, hogy a bevételek utáni befizetési kötelezettségünk 5%-ról 15%-ra nő (mintegy 9%-os bevétel-növekedés szükséges a kompenzációhoz. o Az elmúlt években értékesített szolgáltatások jelentős része adatértékesítés-típusú tevékenység volt, melynek a Hivatal törekvéseivel - miszerint adatait széles körben, ingyenesen kívánja hozzáférhetővé tenni – párhuzamosan már középtávon térvesztésével számolhatunk. Az ilyen címen kieső saját bevételek pótlásáról is gondoskodni szükséges. o Az elmúlt években fokozódó igény jelentkezett a piac részéről a KSH szellemi kapacitására, illetve presztízsére épülő szolgáltatások iránt. Ezen igények elutasítása, illetve rendszertelen, szervezetlen kielégítése nem egyeztethető össze a Hivatal hírnevével, jogállásával. o A Hivatal jelenlegi, széttagolt szolgáltatási gyakorlata nem kellőképpen összehangolt és egységes. Hiányzik a közszolgáltatás és a szolgáltatás tevékenységeinek egyértelmű szétválasztása. A fenti körülményekre való tekintettel az elmúlt években a Hivatal számos szintjén merült fel a bevételszerző tevékenység átszervezésének igénye: • 2002. június, A KSH marketing politikájának alapelvei /Elnökségi előterjesztés/; • 2003. március 6., A KSH marketing tevékenységének szélesítése /Vezetői kollégium előterjesztés/; • 2003. február, Adatértékesítő bizottság áll fel, mely az akut adatértékesítési problémákat oldott meg; • 2003. június, A KSH adatértékesítő osztálya /munkaanyag/; • 2003. szeptember, A KSH adatértékesítésének átszervezése /munkaanyag/. A fenti példákon túl a Hivatal több egysége kezdeményezte a jelenleg is hatályos 5/1996. (SK.4.) Elnöki utasítás módosítását, átdolgozását, de a fentiekhez hasonlóan valamennyi kísérlet megmaradt tervezési szakaszban.

3. A dokumentum célja Jelen előterjesztés össze kívánja foglalni a szolgáltatásokkal kapcsolatos alapdefiníciókat és megállapításokat a további konzekvens rendszer kialakítás érdekében. Ennek kapcsán az alábbi kérdésekre keresünk választ: Milyen szerepet szánunk a statisztikai szolgáltatásoknak a KSH tevékenységében? Milyen szolgáltatásokból állhat össze a KSH szolgáltatási palettája? Olyan működési modellt mutatunk be, amely szakmai kapcsolatait tekintve többablakos, de melyet értékesítési, ügyviteli szempontból egy központú rendszernek hívhatunk. Ez azt jelenti, hogy a szakfőosztályoknak és a regionális szervezeteknek nem csökken az igényfeltáró és kapcsolattartó feladatuk, csupán a funkcionális tevékenységek centralizálása történik meg, amelytől a folyamatok gazdasági és szakmai átláthatóságát és egyenszilárdságát

139

reméljük. A professzionálisan értékesítési tevékenységet végző csatorna révén javul a támogató tevékenységek és ezáltal a teljes szolgáltatási tevékenység minősége. A kérdés kapcsán az alábbi kérdésekre keresünk választ: Hogyan határozzuk meg a szolgáltatásért felelős szervezeti egység feladat-, illetve hatáskörét, milyen feltételeket biztosítunk működéséhez? Koordinációs, vagy statisztikai jellegű feladatokat lásson el? Hogyan illeszkedjen a Hivatal szervezeti struktúrájába? Milyen eszközei legyenek a Hivatalon belüli munkaszervezésre? Milyen szabályzatok, támogató rendszerek kidolgozása szükséges a tevékenység megkezdéséhez? A tartalom bővítésre vonatkozóan két új projekt indítását javasoljuk. Az egyik egy pályázatfigyelő rendszer megvalósíthatóságával, a másik a statisztikai szolgáltatások fejlesztési irányaival foglalkozna.

4. Fogalmak és definiciók A statisztikai szolgáltatások definíciója, szerepük a Hivatal működésében A Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatási tevékenységét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. kormányrendelet felhatalmazása alapján, azok szellemében végzi. Itt szükséges hangsúlyosan kiemelni: a Központi Statisztikai Hivatal vállalkozói tevékenységet a jövőben sem kíván folytatni! Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. kormányrendelet 9. § (5)-(8) értelmében: „Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás, értékesítésből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét … a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni.

A statisztikai szolgáltatások definíciója: a minőségi, hozzáadott értéket hordozó statisztikai szolgáltatások, olyan a KSH alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységek, melyek célja a Hivatal alaptevékenységének támogatása (részfinanszírozása) a szabad kapacitások kihasználása mellett.

140

Ingyenes és térítéses adatszolgáltatás „Az információ hatalom, ha csak keveseké ; hajtóerő, ha mindenkié!” - Amerikai Liberális Charta A Hivatal önmeghatározásának, saját jövőjéről alkotott képének egyik legfontosabb kérdése, hogy társadalmi viszonylatban saját tevékenységét, adatait milyen szerepben látja. A Hivatal működését hosszútávon meghatározza, hogy adatait miként kívánja hasznosítani, azokat milyen körben, milyen feltételekkel kívánja Felhasználói, Ügyfeleinek rendelkezésére bocsátani. A kérdést a statisztikai szolgáltatások, közszolgáltatások párhuzamára fordítva választ kell adnunk, hogy adatainkat milyen körben és körülmények közt kívánjuk ingyenesen hozzáférhető tenni és melyek szolgáltatása esetében számítunk fel díjat. Az adatok ingyenes tájékoztatása és értékesítése közötti határ meghatározásakor döntő tényező a Hivatalra nehezedő civil és kormányzati nyomás, mely az adatok széleskörű ingyenességét célozza. Az ingyenes adatok körének meghatározásának fő elvét a statisztikáról szóló törvény 6.§ (1) i) pontjában, a KSH feladatai között: Statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatási szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére; valamint a Adatvédelmi törvény 19. § (1) pontjában találhatjuk: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A jogalkotói szándék egyértelmű, a felsorolt csoportok tájékozottságának, a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. A hazai szabályozás nem rendelkezik azonban e tájékoztatási kötelezettség formájáról és csatornájáról, illetve a tájékoztatás költségeinek mértékéig költségtérítés kiszabását teszi lehetővé. Jelen körülmények között a Hivatal adatainak ingyenessége nem biztosítható teljeskörűen, az egyes adattípusok eltérő elérhetősége okán. Egyértelmű a szándék és adott a lehetőség, hogy a Hivatal internetes Tájékoztatási adatbázisán keresztül ingyenesen tegye elérhetővé adatait. Van alapja azonban annak a logikának, hogy miként a kiadványokban megjelenő adatokért, az interneten nem elérhető adatokért (maximum) a költségek erejéig a KSH díjat számítson fel. Ez a díj nem az adat ára, hanem az adathordozóé, illetve az előállításé. Ezen elv alapján az alábbi eseteket különböztetjük meg: 1. az adat a KSH honlapján és/vagy a Tájékoztatási adatbázisban megtalálható – a Felhasználó ingyenesen használhatja; 141

2. az adat a Tájékoztatási adatbázisban megtalálható, de az Ügyfél a felvilágosítás ellenére nem tudja, vagy nem hajlandó azt megkeresni – az Ügyfél az adatot költségtérítés mellett a Hivataltól megkapja; 3. az adat Kiadványban, vagy CD-n megjelent – az Ügyfél a kiadványt, CD-t költségtérítés mellett a Hivataltól megkapja, az Információszolgálaton telefonon kért adatot ingyen megismerheti; 4. az adat a Hivatalban rendelkezésre áll, de semmilyen formában meg nem jelent - az Ügyfél az adatot költségtérítés mellett a Hivataltól megkapja; 5. az adat a Hivatalban nem áll rendelkezésre, de előállítható – az Ügyfél az adatot költségtérítés mellett a Hivataltól megkapja; A Tájékoztatási adatbázis folyamatos feltöltésével a fent leírt kép egyszerűsödik. Itt szükséges azonban megjegyezni, hogy az Európai Unió elektronikus információs szabadságjog direktívája (melynek analógiájára már készül a hazai Információs szabadságjog törvény) jelentősen bővebb tartalommal tölti meg e szabadságjogot. A joganyag a nyilvánosságot két tevékenységben látja teljesülni. Egyrészről a közérdekű adatot kezelő szervnek proaktív magatartásában, mely az adatok elektronikus közzétételét jelenti, másrészről a közérdekű adatokra vonatkozó egyedi igények kiszolgálásában. A direktíva olyan elveket határoz meg e tevékenységekhez, mint a közzététel elve, a technológia-semlegesség elve, az esélyegyenlőség elve, vagy a személyes jogok védelmének elve. A technológia-semlegesség jegyében a közérdekű adatot kezelő szervnek nem csak tájékoztatási kötelezettsége van, de azt az igénylő által kért formában és csatornán kell megtennie (természetesen költségtérítésnek itt is van helye). Ezt csak kivételesen indokolt esetben (pl.: technológiai akadály) utasíthatja el. Európai értelmezésben a szabadság akkor szabadság, ha mindenki egyformán részesülhet belőle, vagyis az esélyegyenlőség elvében biztosítani kell, hogy ne csak a közérdekű adatok, de ahhoz szakértői segítség is a felhasználók rendelkezésére álljon. A KSH Elnökének döntése értelmében meg kell vizsgálni, a HS1 külker adatbázis, a területi adatokat tartalmazó T-Star adatbázis, valamint a mezőgazdasági adatokat tartalmazó Hombár rendszer internetes közzétételének lehetséges módjait, határideit. Az Informatikai főosztály koordinációja mellett, a Tájékoztatási főosztály, illetve az érintett szakfőosztályok 2005. márciusára összeállítanak egy, a kérdésre lehetséges válaszokat kínáló megvalósíthatósági tanulmányt. A szolgáltatási paletta bemutatása A KSH jövőbeli szolgáltatási palettájának összeállításakor figyelmünket elsősorban a Hivatal 2003-2004. évi gyakorlatának megismerésére fordítottuk. Ez amellett, hogy magában is része a „rendrakásnak”, hasznos kiindulópontot jelenthet a piacképes, a Hivatal napi munkavégzésével összeegyeztethető szolgáltatások meghatározásánál. A központi főosztályoktól, illetve a megyei igazgatóságoktól beérkező beszámolók alapján a Hivatal e két évben az alábbi szolgáltatásokból jutott bevételhez: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Adatértékesítés Kiadvány-értékesítés Elemzések értékesítése Kérdőív-összeállítás, összeírói, feldolgozó és elemző szolgáltatások Internetes tartalmak összeállítása más felhasználóknak Statisztikai jellegű kiadványok elkészítése Iroda, gépjármű bérbeadás

142

Adatértékesítés Mind a kérések számát, mind az e címen befolyt bevétel mértékét tekintve az elmúlt időszak meghatározó szolgáltatása. Adatértékesítés címén a legegyszerűbb adatkiadások (pl.: fogyasztói árindex) kiadásától, komplex adatbázisok (pl.: regiszteradatok) értékesítésére sor került. Az adatértékesítés kapcsán leggyakrabban felmerülő probléma az adatok felhasználásának, továbbértékesítésének problémája. Szempontok: Az adatértékesítési tevékenység jövőjét egyértelműen meghatározza a Hivatal azon elkötelezettsége, miszerint adatait – az információs szabadság (közérdekű adatok nyilvánossága) jegyében – már rövidtávon ingyenesen, a nagy nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé kívánja tenni. A Hivatal szolgáltatásainak meghatározásakor, fejlesztésekor megoldást szükséges keresni az e címen kieső források pótlására. Kiadvány-értékesítés A kiadványértékesítés a KSH legnagyobb múlttal rendelkező „szolgáltatási” tevékenysége. Ugyan a kiadványok értékesítésénél a Hivatal tájékoztatási kötelezettsége mellett nem állhat meg a bevételszerzés szempontja, mégis a jövőre nézve a kiadványstruktúra, a tartalmak, illetve esetleg az árak és a terjesztés módjának meghatározásakor a szolgáltatási tevékenység tapasztalatai érvényesíthetők. A Hivatal kiadvány-értékesítésének főbb csatornái a jelenlegi gyakorlatban: közvetlenül a Marketing osztály, bizományosi értékesítés (a Marketing osztály koordinációja mellett), elektronikus értékesítés a KSH honlapján keresztül az Elektronikus tájékoztatások osztályának közreműködésével, illetve a Könyvtár alatt működő Könyvesbolt. A minőség és a hatékonyság érdekében, e széttagolt értékesítési rendszer összefogása szükséges, melynek a bevételszerző tevékenység koordinációját végző Statisztikai szolgáltatások osztálya megfelelő helye lehet. Szempontok: A KSH (közép-hosszútávú) tájékoztatási politikájával összhangban a kiadványértékesítés jövője az elektronikus kiadványok webes terjesztés felé mutat a magas presztízs, magas minőségi kiadványok nyomtatott formájának megtartása mellett. Elemzések értékesítése Komplexebb statisztikai tartalmak értékesítésekor – az adatok kiadása mellet – az Ügyfelek sok esetben számítanak a KSH szakembereinek tudására és komplex statisztikai elemzéseket rendelnek meg a Hivataltól. Az elemzések – ugyan megrendelésre készülnek – minden esetben a Hivatal szemben mindenkor elvárt szakmaiság és objektivitás jegyében készülnek. Az elemzések megrendelői közt jelentős arányt képviselnek az államigazgatás különböző szintjeinek szereplői, ezáltal a velük való kapcsolattartás kiemelt fontosságú.

143

Szempontok: Magyarország uniós csatlakozása kapcsán megnyíló pályázati lehetőségek már a 2004-es évben is fokozták a Hivatal statisztikai elemzései iránti igényt, és a jövőre nézve hasonló érdeklődést remélhetünk. Lekérdező, feldolgozó szolgáltatások A Hivatalban több alkalommal megfogalmazódott, hogy az összeírói tevékenység egyenetlen leterheltsége miatt időszakosan rendelkezésre álló kapacitások kiadására (értékesítése) komoly kereslet mutatkozik. A Hivatal egységeitől érkezett beszámolók alapján az elmúlt két évben több alkalommal köttetett megállapodás kérdőív-szerkesztésre, lekérdezésre, feldolgozásra, illetve az eredmények elemzésére. Az egyes ügyletek árbevétele sok esetben több millió forint volt Szempontok: E tevékenység folyamatos végzésének kulcsa a leterheltség minél pontosabb meghatározása, a szabad kapacitások tervezése. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a KSH alaptevékenységét semmilyen formában nem veszélyeztetheti e kapacitások felhasználása. Internetes tartalom összeállítása Napjaink internetes kihívása a tartalomfejlesztés folyamatos kényszere. A Hivatal az elmúlt időszakban számos alkalommal tapasztalta, hogy piacképes igény van az általa kezelt statisztikai tartalom iránt. A KSH Központ, illetve néhány igazgatóság szerződéses keretek közt végezte internetes oldalak statisztikai tartalmának szerkesztését, frissítését. Szempontok: Amennyiben tartalmunkat a modern technológia követelményei szerint tudjuk kínálni (interaktív, az internet adottságait kihasználni képes tartalmak) e területen további sikerekre számíthatunk. E szolgáltatások révén nem csak bevételhez juthat a Hivatal, hanem piaci szereplők „támogatásával” terjesztheti tudását, építheti széles rétegek statisztikai kultúráját (oktatási jellegű együttműködések). Statisztikai jellegű kiadványok összeállítása Hasonlóan az elektronikus tartalom-szerkesztéshez, a statisztikai tárgyú kiadványszerkesztés is keresett szolgáltatása a Hivatalnak. Önkormányzatok, állami intézmények és piaci szereplők fordultak az elmúlt években a KSH-hoz, hogy számukra – a KSH kiadványaihoz hasonló, magas minőségű – kiadványokat állítson össze. Szempontok: Ez a tudás korszerű szerkesztői és nyomdatechnikával megtámogatva a jövőben is kereset lesz és az elektronikus szerkesztésnél bemutatott, nem „forintosítható” hatásokat remélhetünk tőle.

5. Célok és szempontok A statisztikai szolgáltatások tartalmának és munkafolyamatainak újratervezése és kialakítása során az alábbi irányelvek betartását tartjuk fontosnak:

144

Közszolgáltatás és szolgáltatás szétválasztása A már leírtak szerint nem kerülhető el a KSH alapszolgáltatásainak minél pontosabb meghatározása, amelyhez képest lehet definiálni a költségtérítéses szolgáltatások halmazát. A szétválasztásnak szervezetileg, pénzügyileg és a munkamegosztást tekintve is egyértelműnek kell lennie. E párhuzamosság lehetővé teszi azonban, hogy a szolgáltatási tevékenység tapasztalatai, a támogató tevékenységek biztosította információ a tájékoztatás és ezen keresztül a közszolgáltatás munkáját is segítse. Egységes arculat Nemcsak a közszolgálati tevékenység kapcsán, hanem a szolgáltatói tevékenységeknél is fontos a hitelképesség megőrzése, amelyet az állandó magas minőségen túl az egységes és következetes eljárási rend is meghatároz. Az egységességnek és következetességnek az árképzés módjától a szerződési feltételekig, az ügyfélcsoportok kialakításától a szolgáltatások kialakításáig az egész rendszert jellemeznie kell. Egy központú értékesítés Magas minőségű szolgáltatás nem képzelhető el az értékesítés kapcsolódó feladatainak tudatos végzése, az eredmények pontos mérése és tervezése nélkül. E feladatok egy széttagolt struktúrában jelentős erőforrásokkal is csak alacsony hatékonysággal végezhetők, illetve jelentős részük a szakfőosztályokon tevékenység-idegen. Megoldásként egy olyan rendszert javasolunk, melyben a szolgáltatások szakmai munkájáért a szakfőosztályok, az értékesítésért, illetve azok támogató tevékenységeiért (marketing, ügyvitel, stb.) egy központi egység, a Statisztikai szolgáltatások osztálya felel. Az élő szakmai kapcsolatok révén e rendszer bizonyos értelemben megőrzi többablakos jellegét. Rutin és típus jellegű szolgáltatások Bizonyos tanulási időszakot követően egyes szolgáltatásoknál típus ügyleteket lehet és kell meghatározni. A szolgáltatások azon körében, ahol a szakmai hozzáadott érték mértéke alacsony, elképzelhető egy, a szakfőosztályoktól elváló kompetenciaközpont közreműködése (legyen az a Statisztikai szolgáltatások osztálya, vagy akár az Információs szolgálat). E közreműködés akkor járhat a Hivatal egészére pozitív eredménnyel, amennyiben e kompetenciaközpont rendelkezésére áll egy olyan intézményes adatmodell, melyből a kért adatok, szolgáltatások gyorsan és könnyen előállíthatók. Tervezhetőség, mérhetőség A szolgáltatásaink szakmai összetételét és pénzügyi hatékonyságát éves szinten elemeznünk kell a következő időszak követelményeinek pontosabb meghatározása miatt. Ehhez megfelelő információs rendszer szükséges, amelyet azonban nem indokolt külön kis célrendszerként létrehozni. Az ügyfélszolgálati tevékenységgel kapcsolatos információkat célszerű a komplex gazdálkodási rendszer keretei között tárolni és feldolgozni.

145

Fokozatos minőségjavítás A KSH statisztikai szolgáltatásainak átláthatóságát és választékát nem tudjuk egy lépésben a kívánt szintre emelni. Első lépésben a mai – elsősorban az adatértékesítésre alapozott – gyakorlatot kell egységesíteni és ehhez a szükséges szervezeti keretet biztosítani. Második lépésben kell a szolgáltatási palettát bővíteni és annak szerkezetét közelíteni a nyugati fejlett hivatalokéhoz. Ebben hangsúlyos szerepet kell kapnia az önálló adatgyűjtések és elemzések tervezésének és kivitelezésének, a statisztikai adatgyűjtést feldolgozó informatikai rendszerek tervezésének és szállításának, valamint szakmai tanácsadói feladatok elvégzésének elsősorban a külországok számára. A komplex vállalkozások arányának növelésére azért kell stratégiákat kidolgoznunk, mert nyilvánvaló az a tendencia és társadalmi várakozás, hogy a közpénzekből begyűjtött adatainkból keletkezett statisztikai információkat térítésmentesen bocsássuk a felhasználók rendelkezésére.

6. A fejlesztés ütemezése A szakmai szolgáltatási tevékenységünk modernizációjára vonatkozó fejlesztési lépéseket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: N

Téma

Időszak

1

Statisztikai szolgáltatások osztályának létrehozása

2005. I. n.év

2

A pályázatfigyelő rendszer kiépítését megvalósító projekt indítása

2005. II. n.év

3

A statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztése projekt indítása

2005. III. n.év

Javasoljuk „A minőségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása”(S301) c. főirány megtartását, amelynek feladata a projektek megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése és a későbbiekben a projekt koordinációs munkák elvégzése.

7. Az új szervezet feladatai A Statisztikai szolgáltatások osztálya bonyolítja a KSH adat-, szolgáltatás-, illetve kiadványértékesítési tevékenységét külső megrendelők felé, annak koordinációs, marketing, pénzügyi, informatikai, valamint területi koordinációs feladataival együtt. A Statisztikai szolgáltatások osztálya feladatköre Koordinációs feladatok: • szervezett formában fogadja a Hivatalhoz beérkező igényeket, azokat megválaszolja, • statisztikai szolgáltatás esetében azok teljesítéséről kalkulációt végez, az Ügyfélnek árajánlatot ad, szerződést köt, majd koordinátorként részt vesz a termék előállításában, összehangolja a szakfőosztályok munkáját a szolgáltatás során, 146

• •

•

a kiadvány-értékesítéshez kapcsolódóan a készletekről nyilvántartást vezet, azokból értékesít, a kiadvány-értékesítéshez kapcsolódóan saját címen, a Könyvesbolton, illetve bizományosi hálózaton keresztül szervezi az értékesítési tevékenységet. Az Elektronikus tájékoztatások osztályának közreműködésével felel az elektronikus értékesítésért. az Ügyfélhez eljuttatja a kért terméket (szolgáltatás, kiadvány).

Marketing feladatok: • a szolgáltatási tevékenységhez marketingstratégiát készít, melynek megvalósításáért is felel, • felelős az Ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartásért, • felelős az Ügyfelek igényeinek és elégedettségének folyamatos méréséért, • elemzi az egyes termékek megítélését, az azokban rejlő lehetőségeket, • új termékek (szolgáltatások, kiadványok) fejlesztésére tesz javaslatot, • marketing adatbázist üzemeltet (Ügyfél, termék, stb.), • a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan marketing akciókat bonyolít. Pénzügyi feladatok: • a szolgáltatási tevékenység pénzügyi tervezésében való együttműködés, • kapcsolattartás az IGAR rendszerével, • részvétel szabályzatok kidolgozásában, frissítésében (kalkulációs, ösztönzési szabályzat) • eseti (elő, és utó-) kalkuláció készítése, • ellátja a Statisztikai szolgáltatások osztálya hatáskörébe rendelt, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó elszámolási, számlázási feladatokat, • a Statisztikai szolgáltatások osztályának tevékenységéről a Pénzügyi főosztállyal együttműködve beszámolót készít. Informatikai jellegű feladatok: • bonyolítja a KSH elektronikus adat-, szolgáltatás- és kiadvány-értékesítését, • felhasználói oldalról kezeli a számítógépes ügyviteli nyilvántartást, illetve a marketing adatbázist, • részt vesz az ezekhez szükséges elektronikus felületek kialakításában, • elektronikus marketing tevékenységet folytat, • javaslatokat dolgoz ki a szolgáltatásokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztésekre. Területi feladatok: • a Központ, illetve a régióközpontok egységes szolgáltatói tevékenységének biztosítása, • a közös nyilvántartások, adatbázisok kezelése. A Statisztikai szolgáltatások osztálya egy osztályvezető irányítása alatt 8 fővel látná el fenti feladatait. Együttműködés • A szolgáltatásért felelős csatorna statisztikával való kapcsolatára korábban két javaslattal éltünk, melyből végül a koordinációs jellegű kapcsolat (a szakstatisztikai feladatot is ellátóval szemben) került elfogadására. Ennek megfelelően a Statisztikai szolgáltatások

147

•

•

•

•

•

osztálya közvetlenül statisztikai feladatokat nem látna el, a szolgáltatások előállításában külső- és belső koordinátorként, az ügyfelek felé kapcsolattartóként lépne fel. Bizonyos marketing elemek jelenléte a szolgáltatási tevékenységben természetszerű, ezen területek tudatos szétválasztása nem indokolt. A kapcsolódó marketing tevékenységek tudatos tervezése, szervezése és összehangolt végrehajtása nagyban járulhat hozzá szolgáltatásaink sikeréhez. Javasoljuk, hogy ezen marketing elemek ne csak rejtve, hanem deklaráltan, szervezett és mérhető módon jelenjenek meg a Statisztikai szolgáltatások osztálya feladatai között. A szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi feladatok szervezésekor olyan szempontokat kell szem előtt tartani, mint az átlátható gazdálkodás, a magas színvonalú szakmaiság, a piac igényeihez igazodó, gyors dokumentáció és nyilvántartás. Erre való tekintettel bizonyos feladatoknak be kell kerülniük a Statisztikai szolgáltatások osztálya tevékenység-struktúrájába, míg másokat indokolt a Gazdálkodási főosztályon tartani. A statisztikai szolgáltatások és az informatika kapcsolata alapvetően két tevékenységre épül. Mindenekelőtt napjaink ügyviteli elvárásainak minimuma a számítógépes ügyvitel, mely a rá épülő adatbázisokkal együtt a pontos, minőségi szolgáltatás, valamint az átlátható, dokumentálható tevékenység alapja is egyben. Ezen ügyviteli technológiák működtetése, a szolgáltatási adatbázisok feltöltése, illetve azok lekérdezése, elemzése a Statisztikai szolgáltatások osztálya feladata. A rendszer kialakítása (vásárlás, vagy saját programozás), beüzemelése, illetve karbantartása az Informatikai főosztály feladata. Tekintettel arra, hogy az ügyfélkapcsolatok ápolása, a kommunikáció, illetve bizonyos termékek továbbítása egyre dinamikusabban tolódik el a világháló irányába, természetszerű, hogy a Statisztikai szolgáltatások osztálya az elektronikus (adat-, kiadvány, szolgáltatás) értékesítés, elektronikus kapcsolattartás, illetve igény- és elégedettség-felmérés feladatait is ellátja. Külön ki kell emelni, hogy a KSH regionális átalakulásával összhangban a KSH Központ Statisztikai szolgáltatások osztályára fokozott feladat hárul a régióközpontok szolgáltatási tevékenységének támogatásával. Így ötödik feladattípusként megjelennek a területi feladatok. A Statisztikai szolgáltatások osztálya szervezi a Könyvesbolt szakmai munkáját, ugyanakkor az, szervezetileg továbbra is megmarad a Könyvtár keretei közt.

8. A szolgáltatások előállításának folyamata A statisztikai szolgáltatások előállításakor a Hivatali munkamegosztásnak olyan rendszerét kívánjuk kialakítani, melyben a statisztika, mint szakmai, illetve az értékesítés világosan elválik egymástól az új szereplő jelentette többletadminisztráció kiszűrésével. Ezzel párhuzamosan célunk, hogy e rendszer alkalmas legyen a Hivatal teljes (statisztikai) szolgáltatási tevékenységének koordinációjára, tervezésére, mérésére. A szolgáltatói tevékenység munkafolyamataira általános, vagyis valamennyi szolgáltatásra alkalmazható leírást készítettünk, melyet kiegészítettünk az egyes tevékenységek specifikációival. Munkafolyamataink szervezésének, illetve a dokumentáció jelentette többletadminisztráció kiszűrésének eszköze egy elektronikus ügyviteli és dokumentációs rendszer, melynek követelményei önálló modulként bekerültek a kialakuló IGAR rendszerbe.

148

Általános munkafolyamat-leírás A szolgáltatás munkafolyamatait három szakaszra osztottuk, melyek: • • •

Előkalkuláció szakasza; Teljesítés szakasza; Elszámolás szakasza.

Az előkalkuláció szakasza Az előkalkulációs szakasz az Ügyfél igényének jelentkezésétől a szolgáltatás szakmai munkájának kezdetéig tart. Az előkalkulációs szakasznak, mint ahogy magának a munkafolyamat-leírásnak sem része az igény beérkezése előtti kapcsolattartó, igénygeneráló tevékenység! E támogató tevékenységek a Statisztikai szolgáltatások osztályának feladatai.

Az igény fogadása Célunk, hogy a statisztikai szolgáltatások iránti igény a jövőben növekvő arányban a Statisztikai szolgáltatások osztályán (mint Meeting Point-on) keresztül érkezzék a Hivatalba, de valószínűsíthető, hogy e „tanulási folyamat” hosszabb időt igényel és ezen időszakban a jelenlegi, több ablakos gyakorlat él tovább. E szerint a szakfőosztályok élő szakmai kapcsolataik révén továbbra is fogadják az igényeket, melyről tájékoztatják a Statisztikai szolgáltatások osztályát. E tájékoztatás (és dokumentáció) csatornája az elektronikus ügyviteli rendszer. Előkalkuláció készítése A szolgáltatást előállítani képes szakfőosztály felméri az igényt, annak erőforrásigényét, és teljesítéséről kalkulációt készít. A kalkuláció alapja egy egységes Kalkulációs szabályzat, mely árazási elvekkel és részletes előírásokkal (pl.: egységárak, sablonok) biztosítja, hogy a Hivatal szolgáltatásai következetesen kerüljenek beárazásra. Az előkalkuláció az elektronikus ügyviteli rendszer e célra kialakított paneljében készül, mely segíti a szakfőosztályokat és könnyen dokumentálhatóvá és visszakereshetővé teszi a munkát. Ajánlat, vagy a Statisztikai szolgáltatások osztályának bevonása A szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a gyakoribb, kisebb összegű szolgáltatások (többségében adatértékesítések) esetére egyszerűsített ügyvitelt javasolunk. Az egyszerűsített eljárást a szolgáltatás bruttó ára alapján határoztuk meg 50.000 forintban, mely egyben a kötelezettségvállalási és írásbeli szerződési kötelezettség értékhatára is lesz. Az előkalkuláció alapján a bruttó 50.000 forintos értékhatárt el nem érő szolgáltatások esetében a szakfőosztály a kalkulált árat, illetve a teljesítés egyéb feltételeit az Ügyfélnek Ajánlat formájában megküldi, erről, illetve az Ügyfél válaszáról a Statisztikai szolgáltatások osztályát tájékoztatja. Ez esetben az Előkalkuláció szakasza lezárul. Az értékhatárt meghaladó, illetve a több terület együttműködését igénylő szolgáltatások esetében a kalkulációt a Statisztikai szolgáltatások osztálya végzi a szakfőosztályok előkalkulációi alapján A végleges kalkulációt követően a Statisztikai szolgáltatások 149

osztálya a Pénzügyi osztályon keresztül intézi a kötelezettségvállalás engedélyeztetését. Az engedély birtokában az osztály az Ügyfélnek ajánlatot küld, melynek elfogadása esetén a felek szerződést kötnek. A szerződést a Statisztikai szolgáltatások osztályának vezetője köti a Gazdálkodási főosztály ellenjegyzésével. Ezzel az Előkalkuláció szakasza lezárul. A kötelezettségvállalás és a szerződéskötés feladataihoz kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy jelenleg kötelezettségvállalásra (mely a szerződés aláírásával keletkezik) csak a KSH Elnöke, illetve Alelnökei jogosultak. A 2005. februárjára elkészülő új kötelezettségvállalási szabályzatnak fel kell oldania ezen előírás, illetve az 5/1996. Elnöki utasításra épülő jelenlegi gyakorlat közötti ellentmondás, miszerint a szakfőosztályok vezetőjének felelősége a szerződéskötés. Ezzel párhuzamosan rendeznie kell a statisztikai szolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó szerződéskötési jogosultságokat, a kötelezettségvállalás menetén és értékhatárát, illetve a Statisztikai szolgáltatások osztályának szerepét.

A teljesítés szakasza A teljesítés szakasza a szolgáltatás szakmai munkájának kezdetétől annak lezártáig tart, vagyis átfogja a szolgáltatás előállításának valamennyi munkáját (az esetleges külsős feladatokat is). Amennyiben a szolgáltatás előállítása egyedül egy szakfőosztály munkáját igényli, a teljesítési szakaszban a Statisztikai szolgáltatások osztályának feladata a határidő figyelemmel kisérésére korlátozódik, a szakfőosztály saját hatáskörében szervezi a munkát. A Hivatal több szervezeti egységének együttműködését igénylő szolgáltatások esetében a munkákat a Statisztikai szolgáltatások osztálya koordinálja. Ennek keretében az érintettekkel egyeztetve megállapítja az egyes részmunkák határidejét, azokat felügyeli, szervezi a komplett szolgáltatás összeállítását. A teljesítés szakaszában a közreműködő szakfőosztályok szakmai kérdésekben konzultációt folytathatnak az Ügyféllel. A szerződés teljesítésével kapcsolatos kérdésekben (esetleges többletmunka, határidő módosítás, stb.) a Statisztikai szolgáltatások osztálya jogosult az Ügyfél felé eljárni. A teljesítés szakaszának lezárását a kért szolgáltatás kiküldése jelenti. A szolgáltatás végtermékének kiküldésére az előállító szakfőosztály, több szereplő esetében a munkát koordináló Statisztikai szolgáltatások osztálya jogosult.

Az elszámolás szakasza Az elszámolási szakasz a Teljesítési igazolás kitöltésével kezdődik és a számla nyomon követésével zárul. Az elszámolási szakasznak nem része az azt követő marketing munka, mely a szolgáltatáshoz kapcsolódó elégedettség mérésével, illetve a kapcsolat fenntartásával foglalkozik. Ez utóbbi támogató tevékenységek a Statisztikai szolgáltatások osztályának feladatai.

150

A Teljesítési igazolást a kiküldő szervezeti egység (Statisztikai szolgáltatások osztálya, vagy a szakfőosztály) az elektronikus ügyviteli rendszerben tölti ki, melyet ezáltal valamennyi érintett automatikus megkap. A teljesítési ívet az Statisztikai szolgáltatások osztálya megküldi a Pénzügyi osztálynak, ahol a szolgáltatásról kiállításra kerül a számla. A számlát minden esetben a Statisztikai szolgáltatások osztálya küldi meg az Ügyfélnek. Szolgáltatás specifikáció

Adatértékesítés Az egyszerűsített ügyviteli eljárásnak igazából az adatértékesítés területén van igazán jelentősége, ahol nagy számban jelentkeznek kis összegű, gyakran ismétlődő adatkiadások, melyek felesleges „túladminisztrálása” káros lehet. Az 50.000 forintos értékhatár feletti szerződéses kötelem azonban biztosítja, hogy a Hivatal adatvagyonát professzionálisan felhasználó Ügyfelek adatainkat pontosan rögzített szerződéses feltételek (pl.. továbbértékesítés, copy right, stb.) között használják fel.

Kiadványértékesítés A kiadványértékesítés munkafolyamatai eltérnek a fent bemutatottaktól, annak egyedüli szereplője a Statisztikai szolgáltatások osztálya. Az osztály koordinálja a bizományosi értékesítés rendszerét, valamint a Könyvesbolt szakmai munkáját (mely szervezetileg megmarad a Könyvtár keretei közt), illetve saját hatáskörében (részben az online könyvesbolton keresztül) folytat értékesítési tevékenységet. Ez utóbbi esetben az írásbeli igény érkeztetésétől, a készletkezelésen keresztül, a számlázásig és a kiadvány postázásig valamennyi munkafolyamatot elvégez. A számlázással kapcsolatban havi rendszerességgel beszámol a Gazdálkodási főosztálynak. Az egyes értékesítések során kalkuláció nem történik, a készletváltozással kapcsolatos feladatokat az IGAR segítségével a Statisztikai szolgáltatások osztálya látja el.

Elemzések értékesítése Elemzések értékesítésénél az igények várhatóan a komplex, több statisztikai területet átfogó elemzések (pl.: pályázati anyagok) felé fordulnak. E szolgáltatások előállításához a Hivatal több szervezeti egységének együttműködése mellett külső szakértők bevonására is szükség lehet, és a résztvevők közt a Statisztikai szolgáltatások osztálya tölti be a koordinátori szerepet. A munka további menete megegyezik az általános munkafolyamat-leírással.

Lekérdező, feldolgozó szolgáltatások Ezen szolgáltatások folytatása, tekintettel a munkában érintettek széles körére komoly tervezést (szabad kapacitások felmérését) és feszített kivitelezést igényel. Az érintett szervezeti egységek, együttes szabad kapacitása esetén az árkalkulációt a résztvevők előkalkuláció alapján a Statisztikai szolgáltatások osztálya készíti, s egyben felel a szereplők, valamint az esetleges külső partnerek munkájának koordinációjáért. A munka további menete megegyezik az általános munkafolyamat-leírással.

Internetes tartalom összeállítása A munka menete megegyezik az általános munkafolyamat-leírással, de szereplőként belép az Elektronikus tájékoztatási osztály, illetve szükség esetén az Informatikai főosztály.

151

Statisztikai jellegű kiadványok összeállítása A munka menete megegyezik az általános munkafolyamat-leírással, de szereplőként belép a Szerkesztő osztály.

152

Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Waffenschmidt Jánosné Készült: 2006. február

153

1. Vezetői összefoglaló Az előterjesztés az adatszolgáltatói kapcsolatok javításának szerteágazó teendőit két fő témacsoportba rendezi. Ismerteti az adatszolgáltatói terhelésnek az S 401-es stratégiai főirány kidolgozása során azonosított tényezőit, és a hozzájuk kapcsolódó célokat, melyek a terhelés mérséklését eredményezik. Az adatszolgáltatói terhelés fogalmi meghatározására, indikátorainak kidolgozására, a terhelés változásának mérésére projekt indítását javasolja. Az adatszolgáltatói csoportokhoz – melyek az S 401-es stratégiai főirányról készült előterjesztés szegmentációs alapelvei és az SFT állásfoglalása alapján kerültek kialakításra – hozzárendeli a kapcsolatépítés és javítás eszköztárának megfelelő elemeit. A kapcsolati elemek leírása után számba veszi az alkalmazásukhoz szükséges feladatokat, közreműködőket és felelősöket rendel ezekhez, és megbecsüli a szükséges munkaidő ráfordításokat és költségeket. Leírja a Hivatalban futó projektekhez a kapcsolódási pontokat, megjelölve, hogy adott projektnél milyen szempontokat kell figyelembe venni az adatszolgáltatói kapcsolatok javításának érdekében. Az előterjesztés utolsó fejezete „Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése” című projekt projekttervét tartalmazza. 2. Előzmények, célmeghatározás, a fejlesztés szükségessége Az SFT 2006. február 3-i ülésén megtárgyalta „Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása” című stratégiai főirányról készült előterjesztést, és úgy döntött, hogy a témában megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. A megvalósíthatósági tanulmányban két fő témacsoporttal kell foglalkozni. Egyik az adatszolgáltatói teher mérése, amelyre, mint kiemelten fontos feladatra projektet kell alakítani. A másik fő témacsoport az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása eszköztárának kialakítása az egyes adatszolgáltatói csoportokban. Az adatszolgáltatói csoportok a február 3-ai előterjesztés szegmentációs alapelvei és az SFT állásfoglalása alapján az alábbiak: Kiemelt adatszolgáltatók Könyvelő cégek Államigazgatási intézmények, önkormányzatok Egyéb szervezetek Interjú alanyok Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása nagyon sok modernizációs projekthez kapcsolódik, külön fejezet foglalkozik a projektek érintettségének bemutatásával. A megvalósítás eszközei témacsoportonként különbözőek: - az adatszolgáltatói terhelés mérésének kidolgozása az indítandó projekt feladata lesz, - a kapcsolatjavító eszköztár működtetésével járó feladatokat feladatterv jelöli,

154

- az érintett projektekben a kapcsolatjavítás céljainak megvalósulását az biztosítja, hogy az egyes projektek számára e főirány szempontjait, javaslatait megjelenítjük, „megrendelőként” lépünk fel. A KSH-Stratégia 2005-2008. c. dokumentum a főirány célját az alábbiakban határozza meg: „Jól működő, bejáratott csatornákkal rendelkező kapcsolatrendszer az adatszolgáltatókhoz, amely mindegyik fél számára képes a szükséges információmennyiséget kölcsönös megelégedésre biztosítani.” A kapcsolatok javulásának eredményeképpen az adatminőség is javuljon, s mindez a rendelkezésre álló források optimális felhasználása mellett, hosszabb időtávot tekintve költségcsökkenést eredményezve történjen. Az adatszolgáltatói terhelés csökkentése olyan társadalmi és hivatali érdek, amelynek a szakmai célok teljesülése mellett a jelenleginél nagyobb prioritást kell kapnia. Az elmúlt években több különféle program indult a kapcsolatok javítására, volt köztük egyegy részterületet érintő, illetve átfogó igénnyel fellépő is. Ezek tapasztalatainak értékelése, összefoglalása, valamint a kapcsolatok jelenlegi helyzetének áttekintése megtörtént, ez az alapja a megvalósíthatósági tanulmánynak. Az indított programok a maguk területén eredményesek voltak. Jelentős, átütő javulás azonban az adatgyűjtések megvalósulásában nem történt, inkább csak a helyzet további romlásának megakadályozását eredményezték. Ehhez hozzájárult, hogy az adatszolgáltatói terhelés vizsgálatát, mérését, lehetőség szerinti csökkentését a KSH nem kezelte kiemelten fontos céljaként. A következő években az adatszolgáltatói terhek vizsgálatának, méltányos szinten tartásának, illetve csökkentésének fontosabb szerepet kell kapnia az adatgyűjtési programok összeállításánál. A statisztikára fordítható költségvetési támogatások csökkenő tendenciája, valamint az adatszolgáltatói együttműködés javítása egyaránt indokolja ezt.

3. Az adatszolgáltatói terhelés mérésének módszerei Az adatszolgáltatói terhek csökkentésére már a múltban is tettünk kísérletet, de a felülvizsgálatok nem hozták meg a kívánt eredményt. Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe külön fejezetben foglalkozik e témakörrel, ez is aláhúzza a jövőbeli, folyamatos vizsgálat szükségességét. Külön jelentőséget ad a témának, hogy előzetes tájékozódásunk során az európai nemzeti statisztikai hivatalok honlapjain nem találtunk átfogó igénnyel kialakított fogalmi meghatározást az adatszolgáltatói terhelésről, csupán egy-egy szakstatisztikán belül vannak utalások a terhek egyes elemeire, a csökkentés szükségességére. A megalakuló projekt feladata lesz a szakirodalom és a külföldi tapasztalatok behatóbb tanulmányozása. 1. Az adatszolgáltatói terhelés tényezői Az adatszolgáltatói kapcsolatok szempontjából az alábbi tényezők vizsgálata szükséges: 155

1.1. Az egyetlen válaszadótól bekért jelentések, adatok mennyisége, a kérdőívek terjedelme. Az adatszolgáltatói terhek válaszadók közötti minél egyenletesebb elosztására, terítésére, illetve a kérdőívek terjedelemének csökkentésére törekszünk. 1.2. Párhuzamos adatgyűjtések, többszörösen bekért adatok kizárása, más oldalról: az adatok közös használata a hivatalos statisztikai szolgálat, illetve a KSH-n belül. 1.3. Az adatszolgáltatói körben való bennmaradás időtartama. A mintavételes adatszolgáltatói körben a rotáció szabályozásával az időtartam csökkentésre törekszünk. 1.4. Plusz teher a kért adat előállítása, vagy az egyébként is előáll a számviteli vagy belső vállalati információs rendszerben. Célunk a számviteli fogalmakkal való minél teljesebb egyezőség. 1.5. Az adatkérés optimális időpontja: az adatszolgáltatónál már rendelkezésre álló adatot kérünk, vagy a rendelkezésre állásnál korábban, becslés formájában kérünk adatot? Utóbbi típusú kérések csökkentésére törekszünk. 1.6. A kérdőív kitöltésére fordított idő. Célunk, hogy az adatszolgáltatónak minél kevesebb idejét vegyük igénybe. 1.7. A kérdőívek és a hozzájuk kapcsolódó útmutatók, segédletek, egyéb nyomtatványok érthetősége, nyelvezete, a kérdőív szerkezete, formája. A kérdőívek, nyomtatványok kialakításakor a KSH belső, szakmai és feldolgozási szempontjai mellett a döntő az adatszolgáltató segítése, kényelme kell legyen. 1.8. Az adatszolgáltató megkeresésének módjai - legjobb gyakorlatok kidolgozása annak érdekében, hogy feleslegesen ne „zaklassuk” az adatszolgáltatót. 1.9. Az elektronikusan teljesíthető adatgyűjtések aránya. Az adatszolgáltató számára kényelmesebb, egyszerűbb elektronikus kérdőív küldés elterjesztésére törekszünk. 2. Az adatszolgáltatói terhelés vizsgálata Az adatszolgáltatói terhelés fenti tényezői egy részének vizsgálata, indikátorainak kidolgozása már létező, vagy kialakítandó dokumentumok, szabályzatok alapján lehetséges. Ilyenek pl. párhuzamos adatgyűjtések kizárása, a kérdőívek terjedelme, az adatkérés optimális időpontja, a rotáció szabályozása. Ezeknél a tényezőknél objektív, számszerűsíthető indikátorokat lehet majd a projekt során kialakítani. Vannak azonban a felsoroltak között olyan tényezők, ahol az adatszolgáltató szubjektív megítélését kell figyelembe venni ahhoz, hogy a terhelés mértékét, annak változását becsülni tudjuk. Ilyenek a kérdőívek érthetősége, nyelvezete, az adatszolgáltató megkeresésének módja. Itt az indikátorok meghatározása, majd mérése érdekében az alábbi módszereket célszerű használni: - Az adatgyűjtő munkatársak helyzetértékelése, illetve az összeíró visszajelzései a kérdezési szituációról. A lakossági véleményeket az összeírók útján lehet begyűjteni és értékelni. Az intézményi adatgyűjtésnél célszerűnek látszik annak a - néhány szakstatisztikában ma is alkalmazott – módszernek az általánossá tétele, hogy egy-egy adatgyűjtés befejezése után az adatgyűjtők 156

formalizált módon adjanak rövid értékelést a tudomásukra jutott észrevételekről, pl. a kérdőívvel, egyes kérdőpontokkal, az adatszolgáltatói terheléssel, stb. kapcsolatban, és bizonyos időszak után, pl. évente, ezek kerüljenek kiértékelésre, és visszacsatolásra. - Az adatszolgáltatók véleményének megismerése a mérni kívánt indikátorokról. Az adatszolgáltatói vélemények rendszerezett formában történő megismerése jelenleg nem történik meg. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében fontos, hogy legyen releváns információnk - az adatszolgáltatói terhek megítéléséről - a terhek csökkentésének irányáról, azaz melyek az adatszolgáltatók szerint a legnehezebben teljesíthető kéréseink. Az adatszolgáltatói kapcsolatok alakulása, az adatszolgáltatási terhek változása a KSH számos szervezeti egysége munkájának eredményét, a csökkentés iránti elkötelezettségét tükrözi. Fontos ezért, hogy az adatszolgáltatások teljesítésének, az adatszolgáltatói terheknek évenkénti értékelése megtörténjen a KSH valamely vezetői fórumán.

4. Adatszolgáltatói csoportok és a kapcsola-tok javításának eszköztára az egyes cso-portokban 1. A csoportok és a kapcsolódó eszközök 1.1. KIEMELT ADATSZOLGÁLTATÓK: - VIP vállalati kör, amely a partnerkapcsolatok szempontjából a kiemelten fontos adatszolgáltatókat tartalmazza - TOP-100, legnagyobb vállalatok Kapcsolati eszközök: - Kiemelt adatszolgáltatói program - Adatszolgáltatói értekezletek, oktatások - Statisztikát készítők munkájának értékelése - Pozitív internetes listák közzététele - Érdekképviseleti szervekkel kapcsolattartás 1.2. KÖNYVELŐ CÉGEK A statisztikai adatszolgáltatást a KSH által meghatározott adatszolgáltatói kör gazdálkodói számára, illetve helyettük szolgáltatásként végző társas és egyéni vállalkozások csoportja. Kapcsolati eszközök: - Helyszíni felkeresés (tájékozódás céljából, kiválasztott csoportjuknál) - Adatszolgáltatói értekezletek, oktatások 157

- Érdekképviseleti szervekkel kapcsolattartás 1.3. ÁLLAMIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK, ÖNKORMÁNYZATOK Ebben a körben hosszabb időtávban az a cél, hogy a KSH-nak készített, primér adatgyűjtések megszűnjenek, az információigény kielégítésének módja az igazgatási célból keletkezett adatok átvétele legyen. Kapcsolati eszközök: - Helyszíni felkeresés - Statisztikát készítők munkájának értékelése - Felügyeleti szervekkel kapcsolattartás (közigazgatási hivatalok) 1.4. EGYÉB SZERVEZETEK Az első két csoportba nem tartozó, adatszolgáltatásra kötelezett intézményi tipusú adatszolgáltatók. Kapcsolati eszközök: - Helyszíni felkeresés, ellenőrzés - Adatszolgáltatói értekezletek, oktatások - Számjelkiadás, információszolgálat - Szabálysértési eljárás indítása - Statisztikát készítők munkájának értékelése - Pozitív internetes listák közzététele - Támogatások igénybevételénél a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételül szabása - Érdekképviseleti szervekkel kapcsolattartás 1.5. INTERJÚ ALANYOK Kapcsolati eszközök: - Információszolgálat - Összeírással foglalkozó munkatársak képzése - Összeírók képzése - Adatszolgáltatói készség növelése - Reklámajándék - Nevesített címlisták alkalmazása 2. A kapcsolatépítés eszközei Korábban is alkalmazott eszközök 2.1. Kiemelt adatszolgáltatókkal kapcsolattartás

158

A legnagyobb, a gazdasági adatokra meghatározó befolyással bíró szervezetek vezetőivel a kapcsolatok ápolását, a rendszeres időközönkénti személyes megbeszéléseket szolgáló programot folytatni szükséges. Az érintett vállalati kört évente aktualizálni szükséges. A már létező TOP-100 program mellett a VIP vállalati kört ki kell alakítani. Fontos elem viszontszolgáltatásként adatok visszacsatolása, valamint véleménykérés, alkalmanként személyes konzultáció az adatgyűjtési folyamat minden lényeges eleméről (pl. beszámolási rendszer, kérdőívek változása, adatgyűjtési csatornák változása). 2.2. Adatszolgáltatók helyszíni felkeresése, ellenőrzése Az adatszolgáltatók felkeresése (címbejárások, helyszíni ellenőrzések) megalapozza és jó irányba befolyásolhatja a személyes kapcsolatokat, megteremti a bizalmat a hivatal iránt. Ezáltal jelentősen javítható az adatszolgáltató készség. Az új adatszolgáltatók megkeresését, tájékoztatását folytatni kell. A szakmailag indokolt helyszíni ellenőrzéseket fel kell használni a kapcsolatok építésére, ápolására. 2.3. Adatszolgáltatói értekezletek, oktatások Valamennyi adatgyűjtő szervezet évente rendszeresen tartson értekezletet fontosabb adatszolgáltatói részére. E rendezvényeknek szakmai céljukon túl erős a kapcsolatfenntartó szerepük, általuk – az APEH, TB mellett – a statisztika is megjelenik a vállalat életében az évente ismétlődő adminisztrációs kötelezettségek között. 2.4. Számjelkiadás, információszolgálat A KSH valamennyi információszolgálatánál jelentkező ügyfélkapcsolatot célszerű lenne felhasználni az adatszolgáltatási kötelezettségek (újbóli) ismertetésére. 2.5. Összeírással foglalkozó munkatársak képzése A képzést be kell építeni a KSH-Iskola kereteibe. 2.6. Összeírók képzése A képzést be kell építeni a KSH-Iskola kereteibe. 2.7. Adatszolgáltatói készségek növelése, az összeírások eredményességének fokozása Az ÖSZKO-program már kidolgozott, rendelkezésre álló ismeretanyaga épüljön be a KSH-Iskola összeírási ismereteket oktató blokkjába. A módszertani eszköztárból általánosan alkalmazandó a KSH valamennyi lakossági felvételénél - reklámértékű ajándék az adatszolgáltatónak - az adatszolgáltató felvétellel kapcsolatos tájékozódási lehetőségének támogatása, zöldszám, internetes közlemény. Új eszközök

159

2.8. A partnerszervezetek meghatározott csoportjainál a statisztikát készítők munkájának rendszeres, évente történő értékelése a cégvezetés részére A pozitív, segítő értékelés, más esetben a problémák közlése a szervezetek egy részénél ráirányíthatná a figyelmet arra, hogy a statisztikai adatszolgáltatás része a vállalat működésének. Alkalmazásához a KSH belső, adatszolgáltatások teljesítéséről-nem teljesítéséről rendelkezésre álló nyilvántartási rendszerét módosítani szükséges, hogy megfelelő menynyiségű, dokumentált információ álljon rendelkezésre. A szervezetek értékelendő csoportját célszerűen, a belső erőforrások figyelembevételével kell meghatározni. 2.9. Pozitív internetes listák közzététele a legpontosabban teljesítő adatszolgáltatókról, amennyiben ez adatvédelmi szempontból nem aggályos, pl. hozzájárulásukat kérjük a közzétételhez. A háttérinformációk és a dokumentáltság itt is elengedhetetlen. 2.10. A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételül szabása, illetve ennek általánossá tétele támogatások igénybevételénél Az S 403, a KSH szakmai szerepének erősítése a hivatalos statisztikai szolgálatban főirány keretében kell a KSH lehetőségeit a jogszabályok esetleges módosításában áttekinteni. 2.11. Széleskörű, rendszeres, élő kapcsolatok kiépítése és folyamatos működtetése érdekvédelmi szervezetekkel, felügyeleti szervekkel országos és helyi szinten Kölcsönös érdekeltségi pontokat találva eredményes lehet ez a fajta csatorna, erre ma is vannak példáink. Fontos, hogy feltérképezzük a tényleges érdekeltségeket, és ezek mentén szervezzük a személyes találkozókat, előadásokat, stb. 2.12. Nevesített címlisták alkalmazása A KSH lakossági felvételeinél a kiválasztási egység általában a háztartás vagy a lakás, az összeíró a keresett személy neve nélkül, kizárólag lakcím birtokában indul a terepmunkánál. Ez a helyzet főként a nagyvárosokban rendkívül megnehezíti, sok esetben meghiúsítja már az adatszolgáltatóval való kapcsolatfelvételt is. A kidolgozás alatt álló címregiszter fejlesztésénél (amely feladat az S 1021 Központilag irányított adatgyűjtés szervezési rendszerek része) célszerű lenne figyelembe venni, hogy a rendszer alkalmas legyen a címminták esetében a lakosok nevének az ÁNH lakcímnyilvántartásából történő hozzárendelésére. 3. Feladatterv, kapacitásszükséglet és költségterv 3.1. Feladatterv és kapacitásszükséglet Sorszám

Feladat

1. VIP-vállalatok 1.1. VIP-vállalatok körének

Közreműködő, felelős Szakfőosztályok

160

Határidő, Gyakoriság 2006.

Kapacitásigény, embernap 2006 2007 2008 10

-

-

kialakítása A kapcsolatfelvétel tematikájának, gyakoriságának, Szakfőosztályok csatornáinak kialakítása 1.3. Szakfőosztályok, A kapcsolatok realizálása Igazgatóságok, Adatgyűjtő főo. 2. TOP 100

június 30. 2006. szeptember

20

-

-

2006. októberétől

30

100

100

10

10

10

10

10

10

100

100

100

10

10

10

adatütembeépí-

200

200

200

adatütembeépí-

35

35

35

-

-

-

50

20

20

Összeírást szer- 2006. június, vező szakfőosz- majd minden tályok, Gazdálkodási főo. év elején

-

-

-

2006. június, majd minden év elején

-

-

-

10

10

10

1.2.

2.1.

Az érintett vállalati kör ak- Informatikai tualizálása főosztály

2.2.

A véleménykérés temati- Informatikai főo., kájának meghatározása Szakfőosztályok

2.3.

A véleménykérés lebonyo- Igazgatóságok, lítása Adatgyűjtő főo.

A vállalatoknak küldött Iparstatisztikai adatösszeállítások aktuali- főosztály zálása 3. Új adatszolgáltatók felkeresése Informatikai 3.1. Felkeresés címlista alapján főo., Igazgatóságok, Adatgyűjtő főo. 2.4.

4.

5.

6.

7.

Adatszolgáltatói értekez- Igazgatóságok, letek tartása Adatgyűjtő főo. Útmutató készítése az információszolgálatok számára: ügyfelek tájékoztatása az adatszolgáltatási kötelezettségekről Összeírással foglalkozó munkatársak és összeírók képzési programjának kialakítása, meghirdetése a KSH-Iskola keretei között Összeírások eredményességének fokozása, reklámajándék

Waffenschmidt Jánosné, Tájékoztatási főo.,

Évente, adatgyűjtési ütemtervbe beépíteni Évente, adatgyűjtési ütemtervbe beépíteni Évente, adatgyűjtési ütemtervbe beépíteni 2007. március, majd évente Évente, gyűjtési tervbe teni Évente, gyűjtési tervbe teni

2006. április 14.

Statisztikai kutatási és oktatási 2006. év vége főo.

Információszolgálatok szertájékoztatása valamennyi Összeírást vező szakfőosz8. összeírásról, tájékoztató tályok, anyagok kerüljenek fel a Tájékoztatási főo. honlapra 9. Statisztikát készítők munkájának értékelése Az értékelés szempontjaimeghatározása, listák 9.1. nak készítése az adatgyűjtés Informatikai főo. szervezési rendszerből 161

2006. szeptember, majd évente

9.2. 9.3.

Az adatgyűjtők javaslatai- Igazgatóságok, nak összegyűjtése, mérle- Adatgyűjtő főo. gelése Értékelések elkészítése, ki- Szakfőosztályok, Igazgatóságok, küldése Adatgyűjtő főo.

2006. szeptember, majd évente

10

10

10

2006.év vége, majd évente

10

10

10

10. Pozitív internetes listák Listák készítése az adatvége, 10 10.1. gyűjtés szervezési rend- Informatikai főo. 2006.év 10 10 majd évente szerből Listák véleményezése, en2007. január, 10 10.2. gedélyek megkérése a köz- Igazgatóságok, 10 10 Adatgyűjtő főo. majd évente léshez Tájékoztatási 2007. február, 10.3. Közzététel főo. majd évente 11. Támogatások igénybevételénél az adatszolgáltatás teljesítésének feltételül szabása módosításokra Jogi osztály 11.1. Jogszabályi Folyamatos javaslattétel 12. Érdekképviseletekkel, felügyeleti szervekkel való kapcsolat Információk összegyűjtése adatszolgáltatóktól, az Igazgatóságok, 2006. 12.1. az 20 érdekképviseleti Adatgyűjtő főo. június 30. szervekről A listák értékelése, döntés Igazgatóságok, 2006. 12.2. a kapcsolatfelvételről Adatgyűjtő főo. szeptember Igazgatóságok, 12.3. Kapcsolatfelvételi 2006. év vége tematika kidolgozása Adatgyűjtő főo. 2007. június, Igazgatóságok, majd folyama- 10 12.4. Kapcsolatfelvétel 10 10 Adatgyűjtő főo. tosan, szükség szerint 13. Könyvelőirodák Igazgatóságok, 2006. 13.1. Érintett kör kialakítása 20 Adatgyűjtő főo. szeptember ÖSSZESEN 575 545 545 3.2. Költségterv 1. Reklámajándék a VIP, TOP kör adatszolgáltatóinak (1, 2. feladat) 2500 Ftx1000 vállalat

2500 ezer Ft

2. Reklámajándék interjúalanyoknak: valamennyi háztartásnak, amely először kerül be KSH-mintába, kis értékű, jelképes, a KSH-ra utaló emblémát vagy feliratot hordozó ajándék, amely az éves költségvetésben tervezendő (7. feladat) - Ajándék értéke: 150 Ft háztartásonként - 2006-ban első alkalommal felkeresendő háztartások száma (a 6 alap lakossági felvétel mintaelem száma a várható meghiúsulásokkal csökkentve) megközelítőleg 150 ezer, a háztartások száma évente pontosítandó 150 Ftx150000

22500 ezer Ft 162

3. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás dologi költségei (utazás, értekezlet) (1, 2, 3, 4, 12-13-as feladat) ÖSSZESEN

1134 ezer Ft

26050 ezer Ft/ év

Ebből 2006-ban felmerülő (1. feladat harmada, 2,3,4. feladat, 12-13. feladat harmada) 1610 ezer Ft A tervezett költségeket évente pontosítani, aktualizálni szükséges. Az itt számba vett költségek jelentős része korábban is felmerült adott feladathoz kapcsolódóan, pl. TOP-100, új adatszolgáltatók felkeresése, adatszolgáltatók ellenőrzése, értekezletek tartása, lakossági felvételeknél ajándék nyújtása. A korábbiakhoz képest plusz költségként jelentkezik a VIP-vállalati kör kialakítása és fenntartása, valamint az interjúalanyoknak nyújtandó ajándék azon felvételeknél, ahol ez eddig nem volt gyakorlat. Az interjúalanyoknak szóló reklámajándék bevezetésére 2006. júliustól vagy 2007-től kerülhet sor, a költségvetési lehetőségek függvényében.

5. Kapcsolódó főirányok és projektek érin-tettségének bemutatása Az adatszolgáltatói kapcsolatok javításának lehetséges területei között számos olyan található, amely valamely jelenleg kiemelt stratégiai főirányhoz, illetve projekthez kapcsolódik. A kapcsolódás konkrét területei rendkívül szerteágazók, teljes terjedelmükben jelenleg nem is áttekinthetők. Az elsődleges kapcsolódási pontok az alábbiak: S 101 Az adatfelvételek megtervezése: kérdőívek, nyomtatványok adatszolgáltatók általi tesztelésének követelményét kérjük beépíteni. S 103 Regiszterek minőségfejlesztése: adatátvételek fejlesztése. S 105 Adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú átvétele: a kapcsolatfelvétel és -fenntartás eszközeit kérjük beépíteni. S 106 A statisztikai termékek és folyamatok minőségbiztosítása: helyszíni ellenőrzések irányelveinek kidolgozása. S 108 Vállalkozásstatisztika: az adatszolgáltatói terhelés minimalizálásának figyelembevétele. S 111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése: metaadatok használata a kérdőíveken. S 112 A lakossági adatgyűjtések módszertani fejlesztése, összehangolása: az adatszolgáltatói terhelés, minimalizálásának figyelembevétele. S 114 A teljes körű és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése: az adatszolgáltató terhelés minimalizálásának figyelembevétele.

163

S 203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése: információszolgálat, adatok visszacsatolása az adatszolgáltatónak. S 403 A KSH szakmai szerepének erősítése a hivatalos statisztikai szolgálatban: pályázatok részvételi szabályozásában az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének előírása, szabálysértési eljárás indításának feltételei. S 503 Humánerőforrás fejlesztés: összeírást szervezők, összeírók képzésének beillesztése a KSH-Iskola programjaiba. S 10201 Központilag irányított adatgyűjtés szervezési rendszerek: kijelölt lakcímlistákhoz a lakók nevének hozzárendelési lehetősége ÁNH nyilvántartásból; a kapcsolattartási információk rendszerének fejlesztése. S 50106 Lakossági összeíró hálózat korszerűsítése: meghatározó projekt az összeírásokkal kapcsolatos további teendők tekintetében; az adatszolgáltatói terhek csökkentésének követelményét, a kapcsolati eszközök feladattervében leírtakat vegye figyelembe. Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítási szempontjainak érvényesülése céljából a kapcsolódó főirányok és projektek munkáját és eredményeit az S 401-es főirányt kidolgozó munkacsoport tagjai figyelemmel kísérik. Stratégiai főirány: S 401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása

6. Projektterv Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése A projekt célja: - Az adatszolgáltatói terhelés fogalmának definiálása, tényezőinek meghatározása. - Az egyes tényezők indikátorainak kidolgozása. - A 0. állapot rögzítése, amelyhez képest a terhelés változását a későbbiekben mérni lehet. - Az indikátorok mérésének módja, ütemezése A projekt megvalósulása esetén lehetővé teszi a KSH vezetése számára, hogy rendszeresen átfogó képet alkosson arról, hogy az adatgyűjtési program mekkora terheket okoz az adatszolgáltatóknak, illetve milyen irányban és mértékben változik. Segítséget nyújt annak megítéléséhez, hogy az adatszolgáltatói terhek csökkentésére irányuló stratégiai cél mennyire teljesül. Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe érvényesülését évente mérő kérdőívnek az adatszolgáltatói terhelésre vonatkozó fejezete megválaszolhatóvá válik. Projekt tevékenységek: 164

1. Hazai és nemzetközi szakirodalom, hozzáférhetően dokumentált statisztikai gyakorlat vonatkozó elemeinek áttekintése, új tényezők vizsgálatának mérlegelése. 2006. április 3 - május 31. 2. A jelenleg is dokumentált tényezők indikátorainak kidolgozása. 2006. április3 - június 30. 3. Az adatgyűjtői tapasztalatok értékelési módjának, tematikájának kidolgozása. 2006. április 3 - május 31. 4. Az adatszolgáltatók véleményének hasznosítása, értékelési mód, tematika kidolgozása. 2006. április 3 - május 31. 5. A jelenleg nem dokumentált tényezők mérési lehetőségeinek kidolgozása. 2006. június 1 - június 30. Projekttermék: Az adatszolgáltatói terhelés indikátorrendszere c. dokumentum Határidő: 2006. június 30. A javaslatot az SFT-nek jóváhagyásra be kell terjeszteni, előrehaladási jelentésként. 6. Az elfogadott indikátor rendszer alapján az adatszolgáltatói terhelés 0. állapotának előállítása. 2006. június 30 - október 30. 7. Javaslat készítése a rendszeres mérésre, indikátorok előállításának ütemterve a következő évekre. 2006. november 1 - november 30. Projekttermék: Az adatszolgáltatói terhelés rendszeres mérésének módszere és ütemterve c. dokumentum Határidő: 2006. november 30. A dokumentumot az SFT-nek jóváhagyásra be kell terjeszteni, ez egyben a projektzáró dokumentum is.

A projekt felépítése és működése: Projektvezető: Biacsi Józsefné, a KSH Szegedi Igazgatóságának igazgatóhelyettese Tagok: - valamennyi igazgatóságról és az Adatgyűjtő főosztályról 1-1 fő, gazdaság- vagy társadalomstatisztikai osztályvezető (összesen 7 fő) - egy-egy munkatárs a Statisztikai kutatási és oktatási főosztályról és az Informatikai főosztályról A KSH szakfőosztályai az elkészült anyagok véleményezésével, szükség esetén konzultációval segítik a projekt munkáját. 165

A feladatok szétosztása után a projekttagok saját munkatársaikat bevonhatják a munkavégzésbe. Valamennyi projekttag feladata, hogy munkája során nemcsak saját, hanem a szervezeti egységében összegyűlt tapasztalatokat, véleményeket is hasznosítsa. Ugyancsak feladat, hogy az egyes munkaszakaszok befejezése előtt kérje ki saját szervezeti vezetői véleményét, illetve tájékoztassa őket az eredményekről. Kapacitásterv: A projekt megvalósítása elsősorban emberi erőforrás ráfordításokat igényel. Az adatszolgáltatók megkérdezését költségtakarékos eljárásokkal, az adatgyűjtésekkel egybekötve kell elvégezni. A munkaidő ráfordítások becslése szervezeti egységek szerint, 2006-ban: Igazgatóságok Statisztikai kutatási és oktatási főosztály Informatikai főosztály ÖSSZESEN

200 embernap 50 50 300

LEVELEZÉS, UTAZÁS

500 ezer Ft

166

A KSH szakmai szerepének erősítése a hivatalos statisztikai szolgálatban (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Készült:

167

Láng Dóra 2006. január

1. Vezetői összefoglaló A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a hivatalos statisztikai szolgálatban betöltött helyét, az államigazgatás különböző szerveivel kialakított statisztikai célú kapcsolatát elsődlegesen a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Stt.) meghatározott jogosítványok határozzák meg. [A Stt-t a végrehajtásáról szóló 170/1993.(XII.3.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr) egységes szerkezetben megtalálható: a KSH Intra→Kincsestár→Házi Jogtár→KSH-ra vonatkozó joganyagok.] Ugyanakkor a Stt-ben rögzített alapfeladatokhoz kapcsolódó jogosítványok – különösen az irányítási tevékenység – ellátásához sem maga a törvény, sem annak végrehajtási rendelete nem rendel hozzá olyan eszközöket és szankcionálási lehetőségeket, amelyek révén a KSH a statisztikai szolgálaton belül a statisztikai tevékenység összehangolását érdemben és hatékonyan elvégezhetné. A statisztikai tevékenységek összehangolása során a KSH a jelenlegi feltételrendszerben csak adminisztratív koordinációs szerep betöltésére képes. A Stt. a KSH-t nevezi meg az egész statisztikai szolgálat fő koordinátoraként, ezért mindenkinek úgy kellene tekinteni a KSH-t, mint a nemzetgazdaság valamennyi területére, a gazdasági tervezésre vonatkozó, az élet egyéb területén jelentkező lehetőségek kiaknázásához szükséges információk hivatalos forrását. Egy olyan felépítésű rendszerben, amelyben számos kormányzati szerv járul hozzá a különböző adatok gyűjtéséhez, a koordinátornak kell rendelkeznie a kérdéskörrel kapcsolatos utolsó és döntő szó jogával. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a statisztikai szolgálat néhány tagja nem osztja ezt a véleményt és megkérdőjelezik a KSH kiemelt szerepét a statisztika területén. A magyar statisztikai rendszer igen decentralizált, annak ellenére, hogy a KSH a rendszer központját képezi. Más minisztériumok, szervek is végeznek fontos statisztikai tevékenységet. Ilyen körülmények között még jelentősebbé válik a koordinálást végző szerv szerepe, különösen, ha a rendszernek minőségi paramétereket kell biztosítania. Ilyen irányba mutató elvárást az ENSZ és az Európai Unió is megfogalmazott. Az Európai Unió Statisztikai Programbizottsága a közelmúltban fogadta el az Európai Statisztika Gyakorlati Kódex elnevezésű dokumentumot. Ez a dokumentum 15 elvet deklarál, amelyek az Európai Unió kormányzati és statisztikai intézményeire kötelező erejűek, azaz ezek az intézmények vállalják, hogy a Kódexben rögzített elvekhez igazítják gyakorlatukat és végrehajtásukat időről időre áttekintik. A Statisztikai Programbizottság 2005. november 29-30-i ülésének napirendjén szerepelt a közösségi statisztika jogi alapjainak áttekintése. Ennek keretében az Eurostat is problémaként említi, hogy egyes tagállamok statisztikai rendszerében nem kellően biztosított a nemzeti statisztikai hivatalok koordináló szerepe. A Európai Uniónak szolgáltatott adatok közötti eltérések kiküszöbölése érdekében az Európai Unió Statisztikai Hivatala azt a javaslatot tette, hogy a tagállam jogalkotója ruházza fel a nemzeti statisztikai hivatalokat a közösségi célú statisztika kizárólagos szolgáltatási jogával. Közvetett megoldásként elképzelhető lenne a közösségi célú statisztikák előállítása során a minőségi követelmények meghatározása is.

168

A fentiek alapján nem halasztható tovább a hivatalos statisztikai szolgálaton belül a KSH szerepének az erősítése, amelynek érdekében a meglévő struktúrákat, szabályozási alapot módosítani kell. Az előbbiekben említett célok érdekében létrejött az S 403 Stratégiai főirány, amelynek feladata volt a jelenlegi helyzet feltérképezése, és lehetőségek felvázolása. A Stratégiai főirány előterjesztésének kidolgozásában a témagazdán kívül rész vett dr. Lakatos Miklós, a Népszámlálási főosztály osztályvezetője.

Kapcsolat más főirányokkal A KSH szerepének erősítése a hivatalos statisztikai szolgálatban című Stratégiai főirány néhány területe kapcsolódik más stratégiai főirányhoz. Ilyenek az S 401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása S 106 A statisztikai termékek és folyamatok minőségbiztosítása S 105 Adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú átvétele főirányok

Javasolt projekt KSH szerepének erősítése című projekt Az SFT alapvető kérdésekben való döntését követően a projekt megvizsgálja egyrészről, hogy a jelenlegi feltételek között milyen lehetőségek adottak a KSH tekintélyének a növelésére, másrészről kidolgozza a szükséges jogszabályi módosításokat.

2. A fejleszteni kívánt tématerület részletes bemutatása, a szükséges fejlesztések indokolása

Közigazgatás reformja A KSH szerepének meghatározása csak a közigazgatás rendszerén belül lehetséges és nagyban függ a kidolgozás alatt álló közigazgatási reformtól. A közigazgatás modernizálása nem új keletű célkitűzés, kisebb-nagyobb intenzitással majdnem minden kormány foglalkozott vele, ugyanakkor a probléma egy-két éve öltött olyan méretet, hogy az átalakítás tovább nem halasztható. Az államháztartás súlyosbodó nehézségei, a gazdasági élet kritikája egyaránt jelzi, hogy a magyar államszervezet súlyos hatékonysági problémákkal küzd, feladatellátásának szakmai színvonala csökken, az Európai Unió jóval rugalmasabb kormányzati struktúrájába is nehezen beilleszthető, a modern kormányzati technikák befogadására sem nagyon alkalmas. A fenti problémák megoldását célzó közigazgatási reform irányításával dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárt bízták meg, aki szerint „a magyar közigazgatás legnagyobb rákfenéje a koordinációs deficit.” Nincs hatékonyan megszervezve a feladatok, munkák koordinációja, a

169

hatáskörök túlságosan megosztottak a szervek között, azaz a közigazgatás a jelenlegi keretek között egyre inkább működésképtelen.

Előzmények A nem megfelelő koordináció és az ebből adódó nem hatékony munkavégzés általánosan jellemző a közigazgatásra. Sajnálatos tény, hogy ez a statisztika területére is elmondható: a KSH nem rendelkezik megfelelő koordináló jogkörrel, és általánosságban a létező lehetőségeket sem tudja megfelelően kihasználni, azaz „a koordinációs deficit” itt is érzékelhető. A KSH-ban már többször megfogalmazódott az igény, hogy a hivatal koordináló szerepét át kell alakítani. Hosszú ideje foglalkoztatja a szakfőosztályokat ez a kérdéskör, hiszen leginkább ők azok, akik a mindennapi munkájukban szembesülnek a KSH jelenlegi helyzetéből adódó nehézségekkel, a nem megfelelő statisztikai adatokkal, módszertani hiányosságokkal, a koordinációs problémákkal. A probléma elég összetett, így annak az eredményes és színvonalas megoldásához szükség volt áttekintő, elemző és alapos előkészítésre. Ennek keretében a kiinduláshoz át kellett tekinteni a korábbi évek törekvéseit, a különböző munkacsoportok tapasztalatait, majd ezek értékelését követően lehetett feltérképezni a jelenlegi helyzetet. Az elmúlt évek során több megoldási mód, lehetőség merült fel, amelyekkel kapcsolatban azonban a KSH főosztályainak nem sikerült konszenzusra jutniuk, így azok közül egy sem valósult meg. Az előzmények feltérképezése után a jelenlegi gyakorlatot tekintettük át. Mindezek ismerete szükséges volt a főirány céljainak megvalósításához.

Vizsgálati terület A KSH hivatalos statisztikai szolgálatban elfoglalt helyének vizsgálatát három nagy területen végeztük el: • A KSH

ELNÖKE KOORDINÁCIÓS JOGKÖRE ÉS AZ EHHEZ RENDELT ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA;

• AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS (OST) MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA; • AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉSI PROGRAM (OSAP) ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA. A fenti területeken felmerülő problémák felmérése érdekében egy 16 kérdésből álló kérdéssort küldtünk meg véleményezésre a statisztikai főosztályoknak, illetve azoknak, akik munkakapcsolatban állnak a hivatalos statisztikai szolgálat szerveivel. A KSH ELNÖKE KOORDINÁCIÓS JOGKÖRE ÉS AZ EHHEZ RENDELT ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

170

A Stt. 3. § (1) bekezdése a statisztikai tevékenység ellátását a hivatalos statisztikai szolgálat feladatává teszi. A 3. § (2) bekezdése sorolja fel a hivatalos statisztikai szolgálat szerveit, amelyek között nem állapít meg hierarchiát, a KSH-t nem helyezi a többi szerv fölé. A KSH a törvény alapján ugyan tájékoztatást kérhet a hivatalos statisztikai szolgálat szerveitől tevékenységükről és az OSAP végrehajtásáról, a felkeresett szervek pedig a tájékoztatást kötelesek megadni, azonban ennek ellenére a jelenlegi jogi keretek között a KSH csak az „első az egyenlők között”. Ugyanakkor a statisztika területén az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek teljesülését, a standardoknak való megfelelést, illetve a közösségi előírásokon alapuló rendszer meglétét az Európai Unió a KSH-n, mint tagállami felelősön kéri számon. A Stt. 6. §-a a hivatalos statisztikai szolgálaton belül számos koordinációs feladattal ruházza fel a KSH-t. Ennek kapcsán a KSH összehangolja a statisztikai tevékenységet, összeállítja az OSAP tervezetét, statisztikai módszereket, osztályozásokat, fogalmakat alakít ki, tájékoztatást ad az ország társadalmi, gazdasági adatairól, vagy részt vesz a jogszabályalkotásban. Emellett a Vhr. 2. §-a értelmében a KSH a Kormány részére javaslatot tesz: „a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek vezetőivel egyetértésben – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek kivételével – azokra a munkakörökre, amelyek betöltéséhez statisztikai szakképesítés szükséges, valamint b) a statisztikai szakmai képesítő vizsgáztatás rendjére és annak szakmai követelményrendszerére.” A fenti feladatok ellátásához jelenleg az alábbi eszközök állnak a KSH rendelkezésére: − A KSH tájékoztatást kérhet a hivatalos statisztikai szolgálat szerveitől statisztikai tevékenységükről és az OSAP végrehajtásáról [Stt. 3. § (3) bek.], a felkeresett szervek a tájékoztatást pedig kötelesek megadni. A Vhr. 1. §-a kimondja, hogy ezt a tájékoztatást a hivatalos statisztikai szolgálat szervei 30 napon belül adják meg, és a KSH ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalását figyelembe veszik. Ezzel a joggal a KSH élhet közvetlenül, vagy az OST igénybevételén keresztül, vagy megteheti ezt az OSAP összeállítása során. − Az OSAP összeállításánál a KSH érdemben felülbírálhatja a benyújtott adatgyűjtési javaslatokat azok szükségessége, szakszerűsége és párhuzamossága tekintetében és a hibák kiküszöbölése érdekében megteheti a szükséges lépéseket, valamint tájékozódhat a fejezeti adatgyűjtések eredményességéről, a felhasználás módjáról, áttekintést nyerhet az adatok hasznosításáról a fenti törvényhelyre történő hivatkozással. − A statisztikai módszerek, nomenklatúrák stb. kötelezővé tétele és kötelező használatának érvényre juttatása összefügg a Stt. 6. § m) pontban foglalt jogok érvényesítésével („részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében) és az OSAP összeállításával is. − A különböző nyilvántartások fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés vonatkozásában a KSH az úgymond szabványosítási feladatot inkább mint partner, és nem mint főkoordinátor látja el. − A KSH kapcsolatot tart fenn nemzetközi szervezetekkel és a külföldi statisztikai hivatalokkal. Ezeket a kapcsolatokat mindenképpen fejleszteni kell, mert ezáltal elérhető, hogy ezek a szervek kizárólag a KSH adatait, módszereit, szakmai állásfoglalását fogadják 171

el hitelesnek, rákényszerítve ezzel a többi partnert, hogy adatszolgáltatás előtt egyeztessenek a KSH-val, hivatkozva a Stt. 22. § (2) bekezdésére, melynek értelmében „a nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell.” Ezen túlmenően van néhány hatályos jogszabály, amelyben foglalt információrendszerek kialakításához, vagy az információkéréshez a KSH egyetértése szükséges. − Ilyen például a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény, amelynek 28. § (1) bekezdése értelmében „….A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.” − AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL SZÓLÓ 217/1998. (XII. 30.) KORM. RENDELET (ÁMR.), AMELYNEK 155. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT AZ ÁMR. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEK RENDSZERESEN ISMÉTLŐDŐ ADAT- ÉS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSA KERETÉBEN

„A FELÜGYELETI SZERV VEZETŐJE, AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÓ MINISZTER - A PÉNZÜGYMINISZTERREL ÉS A KSH ELNÖKÉVEL EGYETÉRTÉSBEN - SAJÁTOS KÖLTSÉGVETÉSI, ÁGAZATI, ILLETVE FUNKCIONÁLIS JELLEGŰ INFORMÁCIÓKAT IS KÉRHET.” A fentiekben felsorolt jogosítványok és eszközök egyike sem elegendő a hatékony koordináló szerep betöltéséhez, azokhoz sem szankciók, sem ösztönzés nem kapcsolódik. Ugyanakkor az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek felé a KSH felel az adatszolgáltatásért, az adatgyűjtésekért, de nincs igazi jogosítványa, hogy átfogja az igen decentralizált szervezetrendszert, illetve véleményezhesse, esetlegesen elutasíthassa a nem megfelelő adatszolgáltatást. A KSH jelenleg csupán jó szándékkal és a tekintélyével próbálja igényeit érvényesíteni a hivatalos statisztikai szolgálaton belül, ezt azonban az is nehezíti, hogy a magyar hivatalos statisztikai szolgálat tagjai az intézményeknek alig egyharmadában működtetnek a szervezeti hierarchián belül olyan önálló egységet, amelynek fő feladata a statisztika. Ez a tevékenység többnyire más alaptevékenységet folytató főosztályok keretein belül kap helyet, emellett jellemzően a háttérintézmények, vagy külső szervezetek segítségét is igénybe veszik. A dolgozók a napi munkájuk mellett végzik a statisztikai tevékenységet, amely idő hiányában többnyire szervező jellegű. Ez a helyzet akadályozza az adminisztratív célból felvett adatok statisztikai célú felhasználását is. Ugyanis ha ezeket az adatállományokat nem kellően képzett szakemberek állítják össze, akkor a KSH hiába veszi át ezeket, a minőségük szakmai szempontból nem megfelelő. Nehéz ilyen keretek között megfelelni azoknak az egységes szakmai, minőségi követelményekkel kapcsolatos elvárásoknak, amelyeket az Európai Unió támaszt, függetlenül attól, hogy ki is az adatszolgáltató. Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe is követendő elvként fogalmazza meg, hogy a nemzeti statisztikai hivatal vezetője kizárólagos felelősséggel tartozzon a statisztikai

172

módszerek, szabványok, eljárások megválasztásáért, valamint a statisztikai közlések tartalmáért és közzétételének időzítéséért. Ennek érdekében a KSH koordinációs szerepével kapcsolatos eddig formális jogosítványokat valódi tartalommal kell megtölteni. Ugyanakkor ki kell emelni egy fontos tényt. A KSH jelenlegi szervezete az adott jogi környezetben csak adminisztratív koordináció ellátására képes. A KSH a jelenleg meglévő lehetőségeivel sem él, holott ezek „szakszerűbb”, erősebb, új megközelítésű alkalmazása hozzájárulhatna a hivatal államigazgatáson belüli szerepének erősödéséhez. Ezzel kapcsolatban néhány dokumentumot (vezetői munkaköri leírás és teljesítmény-célkitűzés) megvizsgáltunk, hogy a koordinációs kötelezettség, az ellenőrzés, vagy az együttműködés fejlesztése, mint előírás, feladat, cél, kötelezettség megjelenik-e ezekben. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a vizsgált iratok közül alig van olyan, amely tartalmaz ilyen irányú előírást. A KSH-ban a koordinációs feladat tényleges ellátását követelményként kellene megjelentetni, mert annak teljesítése hatékonyabb fellépést eredményezhetne. AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA A statisztikai rendszerben nagymértékben lehetne fejleszteni a KSH vezető szerepét az Országos Statisztikai Tanács (OST) segítségével. Az OST-re vonatkozó szabályokat a Stt. és az OST ügyrendje tartalmazza. Az OST jelenlegi felállásában azonban erre alkalmatlan, noha az a KSH elnöke mellett tanácsadói szerepet betöltő szervezet, és törvényben meghatározott feladata lenne, hogy elősegítse a hivatal koordinátori szerepének betöltését a statisztikai szolgálatban. A testület működésével kapcsolatos legfontosabb problémák a következők: − Túlságosan magas (33 fő) az OST tagjainak a száma. Az OST tevékenységének, felépítésének megújítása alapvető igényként fogalmazódik meg szoros összefüggésben a statisztikai szolgálat szakmai irányításának követelményével. Abban az esetben, ha munkamódszerében nem következik be változás, akkor az adott létszám az érdemi vitát a tanács ülésein inkább hátráltatja, mint segíti; − A jelölés rendje nem bizonyult megfelelőnek. Az eredeti elképzelés szerint a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai által a kinevezésre javasolt személyek nem elsősorban szervezetüket képviselték volna a tanács munkájában, hanem független szakértőként tevékenykedtek volna. A valóságban azonban az OST statisztikai szolgálatot képviselő tagjai nem elsősorban szakmai hozzáértésük elismeréseként, hanem hivatali beosztásukhoz kötődően kerültek be a tanácsba. Erre az okra vezethető vissza a tagok közti nagymértékű fluktuáció is, amely veszélyezteti a testület stabilitását; − Ellentmondás van az OST tagjainak erős legitimációja – miniszterelnöki kinevezés – és az OST törvényben meghatározott funkciói között. A tagok erős legitimációja melletti gyenge pozíciójú OST, kiegészülve a tagok igen gyakori cserélődésével, nem segíti elő a testület stabilitását, de kellő rugalmasságát sem. A magyar államigazgatási gyakorlatban egyébként szokatlan, hogy központi államigazgatási szerv államtitkári jogállású, juttatású vezetőjének tanácsadó testületét a miniszterelnök által kinevezett tagok alkotják. Egyetlen logikus magyarázatként a hivatal kormányfelügyelete szakmai részének átruházása lenne

173

elfogadható, de az OST-nek nincs ilyen törvényi felhatalmazása, és a jelenlegi jelölési rendszerben erre alkalmatlan is. − Az OST évente egyszer, legfeljebb kétszer ül össze, tehát nem tudja betölteni a Stt. által meghatározott funkcióját, azaz, hogy ténylegesen az elnök tanácsadó testülete legyen. Mindezek alapján megállapítható, hogy az OST tanácsadó, véleményező-funkciója a gyakorlatban inkább formálisnak mondható. AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉSI PROGRAM (OSAP) ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA

Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket az OSAP tartalmazza, melyet a Kormány minden évben rendeletben fogad el. Az OSAP tervezetét a KSH a hivatalos statisztikai szolgálat javaslatai alapján állítja össze. A kormányrendeleti szint magas legitimációt biztosít az OSAP-nak, ezáltal könnyebb kikényszeríteni az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ugyanakkor a kormányrendeleti szint miatt az összeállítás folyamata egy évet szokott igénybe venni, az elfogadott OSAP módosítása pedig adott esetben túl lassú lehet a gyorsan változó európai uniós jogi követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az OSAP mechanizmusa megfelelően működik, a rendszer viszonylagos merevsége egyrészt záloga a stabil adatgyűjtési rendszer működésének, melynek során az adatszolgáltatói kötelezettségek is hosszabb távon átláthatóak, másrészt, a szükséges rossz annak érdekében, hogy az adatgyűjtések megfelelő mértékű kötelező erővel rendelkezzenek.

3. Megoldási javaslatok, valamint azok feltételei A KSH szerepének erősítésére, a KSH koordinációs szerepének növelésére több megoldási javaslatot dolgoztunk ki. A javaslatok a KSH szerepének erőssége, a változtatás nagysága, illetve a megvalósítás nehézsége alapján különülnek el. A megoldási lehetőségek a következők: • • •

A KSH helyének és szerepének erősítése a meglévő jogi eszközök hatékonyabb kiaknázásával A KSH helyének és szerepének erősítése a Stt. és a Vhr. módosításával A KSH helyének és szerepének alapvető megváltoztatása

A KSH helyének és szerepének erősítése a meglévő jogi eszközök hatékonyabb kiaknázásával Kritikaként fogalmazódott meg, és ezért is tértünk ki az I. részben arra, hogy a KSH a meglévő jogi eszközeit nem használja ki, nem próbálja ezeket a lehetőségeket jobban kiaknázni, így mindenképpen szükségesnek tartjuk azoknak a jelenlegi jogi feltételek mellett rendelkezésre álló eszközöknek a számbavételét, amelyek erősebb, hatékonyabb, tudatosabb 174

alkalmazása hozzájárulhat a hivatal államigazgatáson belüli pozíciójának erősítéséhez. Mindezt az is indokolja, hogy ezeknek a jobb felhasználása elsősorban a KSH-tól függ, azaz megvalósításához nincs szükség hosszadalmas eljárásra, egyéb szervek jóváhagyására, és hogy a későbbi törvénymódosítások szükségességének elfogadtatása során a hivatallal szemben ne lehessen felhozni érvként, hogy a KSH azokat a lehetőségeket sem tudja megfelelően kiaknázni, amelyeket a törvény jelenleg is biztosít neki. A fentiekre tekintettel a KSH a hivatalos statisztikai szolgálaton belüli erőteljesebb fellépése érdekében az alábbi lehetőségekkel élhet. − A Stt. 3. § (3) bekezdése, illetve a Vhr. 1. §-a felhatalmazza a KSH-t, hogy tájékoztatást kérjen a hivatalos statisztikai szolgálat szerveitől azok statisztikai tevékenységére vonatkozóan, és ezt a tájékoztatást a szervek kötelesek megadni és figyelembe venni a KSH ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalását. Egy erőteljesebb fellépéssel ennek a létező jogosultságnak fokozottabban érvényt lehetne szerezni. A KSH-nak folyamatosan élni kellene ezzel a lehetőséggel, a KSH-nak rendszeresen kellene tájékoztatást kérni a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól a statisztikai tevékenységükről, így azok munkájuk során hozzászoknának a KSH „jelenlétéhez”, a KSH mintegy ellenőrző szerepéhez. Az így szerzett információk elősegíthetnék a hivatalos statisztikai szolgálat egyes szerveinél folytatott gyakorlat megismerését, felülvizsgálatát, ami szükséges a hivatalos statisztika minőségének fejlesztéséhez. Mivel a hivatal belső apparátusa jelenleg nem rendelkezik ilyen értékelő, elemző munkához szükséges kapacitással, javasoljuk, hogy ezt az OST tagjaiból létrehozott munkabizottságok végezzék el. − A Stt. a KSH hatáskörébe utalja az OSAP összeállítását. Ugyanakkor szükséges megemlíteni, hogy a KSH-nak az OSAP összeállítása során ténylegesen csak korlátozott jogköre van, hiszen a közigazgatási egyeztetés folyamán kompromisszumokra kényszerül a kormányrendelet elfogadása érdekében. Ennek során, az adatgyűjtési javaslatok értékelésének elvégzését követően a KSH-nak joga van a nem szükséges, a nem megfelelő vagy hiányosnak minősített adatgyűjtési javaslatok elutasítására, az OSAP-ból történő kihagyására. A tekintély növeléséhez a KSH-nak törekednie kell arra, hogy ezt a lehetőséget még jobban kiaknázza, nevezetesen, határozottabban kell fellépnie az OSAP összeállítása során. A KSH-nak az ésszerűség határain belül tudatosítania kell a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaiban, hogy az OSAP „ura” a KSH, és ebből adódóan az adatgyűjtések, a kérdőívek bevezetésénél a KSH által közölt szempontokat fokozottan kell figyelembe venni, különben azok esetlegesen nem lesznek részei az OSAP-nak. Érvként lehet felhozni, hogy az Európai Unió is közvetve biztosítja a nemzeti statisztikai hivatalnak a főkoordinátori, „vezető” szerepet. Ennek érdekében a kérdőívek értékelését a szakfőosztályok dolgozói vagy az OST munkabizottságai végezhetnék el. Amennyiben a szakfőosztályok dolgozói látnák el ezt a feladatot, biztosítani kell - például belső továbbképzések útján -, hogy szakmailag alkalmasak legyenek a hivatalos statisztikai szolgálat szervei eltérő szakmai háttérrel rendelkező statisztikai tevékenységének megítélésére. Mivel ez többlet-erőforrásokat igényel, javasoljuk, hogy a hivatali dolgozók helyett az OST munkabizottságai legyenek felruházva ezzel a jogkörrel. Az OST munkabizottságok általi feladatellátást még az is alátámasztja, hogy így a szolgálat tagjai nem éreznék úgy, hogy elvesztik az OSAP-ra gyakorolt befolyásukat. − Annak érdekében, hogy a KSH által feltárt hibák korrekciójához fűződő igénynek nagyobb érvényt szerezhessen a hivatal, a KSH elnöke évente – akár az OSAP előterjesztéssel együtt – saját kezdeményezése alapján kormány-előterjesztést 175

készíthetne, amelyben tájékoztatná a Kormányt a hivatalos statisztikai szolgálat statisztikai tevékenységéről. Ebben az előterjesztésben ki lehet térni a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek szakmailag, jogilag nem megfelelő gyakorlatára, a javasolt változtatásokra, illetve az együttműködés esetleges megtagadására. Az előterjesztésben foglaltaknak közvetlen jogi következménye ugyan nem lenne, azonban a Kormányülés presztízse és az általa képviselt szélesebb körű nyilvánosság által kifejtett nyomás valószínűleg arra ösztönözné a hivatalos statisztikai szolgálat szerveit, hogy igyekezzenek minél nagyobb mértékben eleget tenni hivatali gyakorlatukat érintő módosítási javaslatoknak. Igen súlyos sérelem esetén a Kormány kivételesen határidő tűzésével kormányhatározati formában kötelezhetné az egyes szerveket statisztikai munkájuk felülvizsgálatára. − A fent említett megoldási lehetőségek megvalósításához elengedhetetlen az OST tevékenységének megújítása. A testületnek a Stt. értelmében a KSH elnökét tanácsadóként kellene segítenie abban, hogy az a teljes statisztikai szolgálatban betölthesse koordinátori szerepét. Jelenleg – a korábban kifejtett okok miatt – az OST nem képes hatékonyan ellátni ezt a feladatát. Ezen azonban a törvényi keretek megtartása mellett is lehet változtatni, a testület munkamódszerének, tevékenységének tényleges tartalommal való megtöltése útján. Ennek érdekében: y

az OST munkáját éves munkaterv szerint végezhetné,

y

a jelenleginél folyamatosabb működésre helyezve a hangsúlyt, legalább évente 4-5 alkalommal ülésezhetne,

y

szervezetén belül szakterületenként létrehozhatna olyan munkabizottságokat, amelyek sűrűn üléseznének a teljes ülések közötti időszakban. A munkabizottságok nemcsak döntés-előkészítő szerepet látnának el, hanem segítenék a KSH elnökét a Stt-ben részére biztosított koordinációs jogkör ellátásában. Ennek érdekében teljesen vagy részlegesen áttekinthetnék a hivatalos statisztikai szolgálat szervei statisztikai tevékenységét. A munkabizottsági keretek elősegítenék a döntések szakmai megalapozottságát. A szolgálat szervei tájékoztatási tevékenységének elemzésén, értékelésén keresztül gyakorlati lehetőség kínálkozna az OSAP-ban szereplő adatfelvételek összehangolásának javítására, a párhuzamosságok feltárására és ezáltal az adatszolgáltatók terheinek csökkentésére. A munkabizottságok előkészítő szerepe az OST állásfoglalásának kialakításában rendkívül hasznos lenne olyan módszertani kérdések esetében, amelyek alapvető kiindulópontot jelentenek a szolgálat több szerve, esetleg egésze számára, például az egyes nómenklatúrák véleményezése kapcsán. Az OSAP összeállítása során, ahogy már említettük, hasznos lehet a munkabizottsági módszer alkalmazása. A jelenlegi gyakorlatban a tanács csupán formális módon véleményezi az OSAP-ot, és a kész tervezetről szavaz. Ennek során minden tag elsősorban a saját tárcája érdekeit képviseli. A folyamatos munkabizottsági ülések során azonban lehetővé válna, hogy a

176

tárcaérdekek viszonylagos félreszorítása mellett az egyes adatgyűjtések véleményezése kapcsán nagyobb hangsúlyt kapjanak a szakmai érvek. − A nem megfelelő szervezeti háttér egyik alapvető oka annak, hogy a KSH a rendelkezésére álló koordinációs jogokkal nem tud megfelelően élni. Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e szükség a KSH-n belül egy önálló, a statisztikai tevékenységet folytató szervek statisztikai adatgyűjtő tevékenységének összehangolását, ellenőrzését végző, szervezeti egységre? Hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrző, a tudatosabb koordináló funkció kialakításához, különösen egy önálló szervezeti egység létrehozásához a KSH apparátusának megfelelőségét felül kell vizsgálni. A korábbi évek tapasztalatai, munkacsoportok munkája során megállapítást nyert, hogy a személyi feltételek a KSH-t nem teszik alkalmassá a hivatalos statisztikai szolgálat statisztikai tevékenységének érdemi megítélésére. A fentiek tükrében a KSH-ban abban az esetben lehetne egy koordináló külön egységet felállítani, ha előtte egy belső képzés elindulna, amely a statisztikai minőségre, a minőségellenőrzésre, az ajánlott módszerekre, az auditálásra vonatkozó ismereteket szélesítené. Ha a KSH-ban az ilyen irányú képzési rendszer beválik, akkor ezeket a tanfolyamokat, képzéseket nyitottá kellene tenni a hivatalos statisztikai szolgálat illetékes tagjai számára is. Ez szakmai vezetési lehetőséget, és egyben bevételt is jelentene a KSH számára. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a külön egység felállításának természetesen magas költségvonzata is van. Mindezekre tekintettel azt javasoljuk, hogy a koordináló feladatok ellátására az előzőek szerint az önálló egység felállítása helyett az OST-n belül kellene munkabizottságokat létrehozni. Ez nem azt jelenti, hogy a későbbiekben, amikor a belső képzés eredményeképpen kialakul megfelelő személyi feltétel, akkor az OST munkabizottságok helyett vagy mellett, ne egy önálló egység végezze el ezt a feladatot. Ugyanakkor meggondolandó, hogy ez a koordináló feladat, még ha csökkentett mértékben is, de valamilyen formában megjelenjen pl. a KSH éves hivatali céljaként, és teljesítménycélkitűzésként. Ezzel a KSH-ban dolgozók számára is erőteljesebben tudatosodna a koordináló funkció erősítésének problémája. A fentiek során ismertetett megoldások viszonylag egyszerűen megvalósíthatók az OST ügyrendjének módosítása, illetve a hivatal saját gyakorlatának módosítása útján. Mindenképpen hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy ezeknek a változtatásoknak a bevezetése nem helyettesítheti a hivatalos statisztika jogi alapjainak felülvizsgálatát és a szükséges törvénymódosítások elvégzését, hiszen végső soron csak az erős jogi háttér biztosíthatja a hivatal koordinátori szerepének érvényre juttatását.

A KSH helyének és szerepének erősítése az Stt. és a Vhr. módosításával Jelen pont keretében azt mutatjuk be, hogy a Stt. és a Vhr. módosítása révén miként lehetne azt elérni, hogy a KSH szerepe úgy erősödjön, hogy a jövőben a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai felett álljon, mintegy hierarchikus viszony alakuljon ki a KSH és a szolgálat szervei között, a KSH javára.

177

Hangsúlyozni kell, hogy a törvénymódosítás tárcák közötti elfogadtatása várhatóan komoly nehézségekbe fog ütközni, mivel közvetlenül sértené a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek érdekeit, elsősorban az adatkezelés törvényességének, az adatgyűjtés szakmai megfelelésének vizsgálata során. Feltétlenül indokolt számításba venni egy szubjektív, a KSH-tól független körülményt. A magyar közigazgatási gyakorlatban szokatlan, hogy egy központi államigazgatási szervezetet, egy országos hatáskörű szervet ellenőrzési, hitelesítési joggal ruházzanak fel minisztériumi keretekben megvalósított tevékenység vizsgálatára. A statisztikai tevékenység érdemi összehangolása érdekében azonban a KSH koordinációs szerepével kapcsolatos formális jogosítványokhoz valódi tartalmat kell rendelni. A végső cél az lenne, hogy a KSH alkalmas legyen módszertani, auditáló, ellenőrző funkciók betöltésére. Véleményünk szerint e cél elérésének eszköze lehet a Stt., illetve a Vhr. módosítása. − A KSH ellenőrző, hitelesítő funkciójának ellátását kellene a Stt-ben rögzíteni egyfelől általános jelleggel, hogy a KSH feladata a statisztikai tevékenységek összehangolása, irányítási, ellenőrzési tevékenység ellátása. Másfelől, a Stt. azon részét, ahol kimondja, hogy a KSH jogosult a hivatalos statisztikai szolgálat statisztikai tevékenységéről tájékoztatást kérni (Stt. 3. § (3) bekezdés), ki lehetne egészíteni, hogy a KSH jogosult e szervek statisztikai tevékenységét ellenőrizni is. − Szintén a minőségi statisztika irányába mutat, a módszertani, fogalmi egységesítés. Ez a cél európai uniós elvárás, és egyben az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében is szereplő elv. Ennek érdekében a Stt. módosításával törvényi szinten kellene kimondani, hogy a KSH jogosult a statisztikai szervek által alkalmazott statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások felülvizsgálatára. − A KSH szerepének erősítéséhez szükséges a Stt., illetve a Vhr. OST-re vonatkozó szabályait is áttekinteni, illetve módosítani. Az OST szerepének szempontjából erős, illetve gyenge OST.

két

típusú

OST

különböztethető

meg:

A gyenge OST olyan, mint a jelenleg működő OST, hogy a KSH elnökének tanácsadó szerve, nem áll a KSH felett. Az erős OST tartalmilag azt jelenti, hogy a testület szakmai szempontból a KSH felett áll, azaz egyben ellenőrzi, irányítja a KSH-t. Elsősorban nem a KSH elnökének munkáját segítő tanácsadó, hanem a hivatalos statisztikai szolgálatot, benne a KSH munkáját koordináló, felügyelő szerv. Az erős OST gyakorlatilag beilleszthetetlen a magyar államigazgatás rendszerébe, azon kívül működik. A felügyelő-típusú szervek, mint amilyennek az erős OST is tekinthető, nem jellemzőek a magyar közigazgatásra. Az erős OST mellett a KSH csak gyenge jogosítványokkal rendelkezhetne, így az erős OST és a KSH államigazgatásban betöltött szerepének felerősítési szándéka két egymással össze nem egyeztethető elképzelés.

178

A fentiek alapján a gyenge OST megtartása mellett képzelhető el a KSH szerepének erősítése, úgy, hogy különböző lehetőségek, reformok, jogszabály-módosítások révén el lehet érni a OST hatékonyabb működését. y

Első lépésként az OST tagjainak a számát kell csökkenteni, illetve a kinevezésük módján változtatni kell. Nem látjuk indokoltnak, sőt inkább hátráltatja az OST munkáját az egy szervezet-egy tag elve, és a miniszterelnöki kinevezéssel járó magas legitimáció. A szolgálat szervei, mint adatgyűjtők közösen jelölhetnének meghatározott számú képviselőt az OST tagjai közé. Így elérhető lenne, hogy a tagok az adatgyűjtőket és nem egyszerűen a hivatalokat képviselnék a tanácsban. A másik lehetőség az lehet, hogy rotációs rendszerben jelölnének tagokat a tanácsba a szolgálat tagjai. Az adatszolgáltatók és egyben az adatfelhasználók képviseletének biztosítása továbbra is szükséges, de újra kell gondolni a jelölési jog szervezethez kötésének módját. Jelenleg az OST tagja az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy tag. Míg korábban a kamarai tagság kötelező volt, ezért nem volt kétséges, hogy a gazdasági kamarák delegáltjai megfelelő jogosultsággal rendelkeznek az adatszolgáltatók, illetve az adatfelhasználók érdekeinek képviseletére. A jogi környezet módosulását követően vizsgálatot igényel a jelölési jog szempontjából a lehetséges szervezetek körének meghatározása. Az OST-n belül a tudománynak nagyobb szerepet kell kapnia, ennek a jelöltek esetében is meg kell nyilvánulni. A Magyar Tudományos Akadémia jelenleg 5 tag személyére tesz javaslatot. Amennyiben a többi jelölő szervezet kevesebb tagot fog delegálni, az MTA részéről javasolt 5 tag, mint a tudomány képviselője, nagyobb erőt tud képviselni.

y

Ami a legitimáció kérdését illeti, a miniszterelnöki kinevezés helyett – mivel az OST a KSH elnökének a tanácsadó testülete – KSH elnöke általi kinevezést javasolnánk.

y

Az OST jogosult lehetne a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó többi szervezet statisztikai tevékenységét érintő célirányos statisztikai felülvizsgálatára. A statisztikai tevékenységek összehangolása, a szakmai irányítás ellátása megvalósíthatatlan a szolgálat szerveinél folyó statisztikai munka értékelése, elemzése nélkül. A KSH elnöke ezt az OST bevonásával, az azon belül létrehozott szakmai tanácsok, munkabizottságok közreműködésével valósítaná meg. Lehetséges megoldásként a meglévő eszközöknél is említettük a munkabizottságok felállítását, de amiért jelen megoldási részben is szerepeltetjük, annak hátterében az áll, hogy ezek megfelelő legitimitása érdekében, illetve, hogy a tagok a tanács működését komolyan vegyék, szükséges ezt törvényi, illetve kormányrendeleti szinten szabályozni. A felülvizsgálat vonatkozásában így Stt. szintjén kell rögzíteni, hogy a jogi és szakmai szabályoktól eltérő statisztikai gyakorlat folytatásának tapasztalata esetén, a KSH elnöke ellenőrzést rendelhet el, és az ellenőrzést az OST folytatja le. Ellenőrzés lefolytatására az OST is tehetne javaslatot.

179

y

Javasoljuk a Vhr. keretében rögzíteni az OST ülésezésének gyakoriságát, hiszen a hatékony munka egyik feltétele, hogy legalább negyedévente, az OSAP előkészítésekor pedig még gyakrabban ülésezzen.

y

A statisztikai képzéssel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az adat-előállítási folyamatban egyre nagyobb a szerepe az átvett adatoknak, ezért felértékelődik az olyan típusú képzés, amely elősegíti a módszertani kultúra fejlesztését. A statisztikai adatok minőségének garanciális szabályozási igénye egyre erőteljesebben fogalmazódik meg mind a legfontosabb felhasználók, mind az Európai Unió körében. Mindezekre tekintettel szükséges, hogy a KSH, mint szakmai felügyeletet ellátó szervezet határozza meg azokat a követelményeket, amelyek alapján kiválaszthatók lennének a statisztikai szolgálat szerveinek statisztikai tevékenységet végző munkatársai. Ennek kapcsán a Vhr. 2. § (1) bekezdését is szükséges módosítani.

A fentieknek megfelelő, konkrét előterjesztést a koncepcionális döntés meghozatalát követően lehet kidolgozni.

A KSH helyének és szerepének alapvető megváltoztatása a jogrendszerben A KSH helyének és szerepének alapvető megváltoztatására irányuló megoldási lehetőséget „elvi felvetésnek” tekintjük annyiban, hogy ez a legnehezebben megvalósítható. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ahhoz, hogy a KSH valódi tekintélyt vívjon ki magának, alapvető változtatásra van szükség. Ahogy az I. részben említettük, nemcsak a KSH-ban probléma a nem megfelelő koordináció, hanem az egész közigazgatásra jellemző a „koordinációs deficit”. Az alábbiakban felvázolt módosítások olyan nagymértékű változtatásokat jelentenek, hogy a megvalósításuk jelenleg elképzelhetetlen, de a közigazgatási modernizációval összekapcsolható, és reálisabb a kivitelezhetősége. A KSH szerepének alapvető megváltoztatásával célszerű megvárni a közigazgatási általános reformját, mert a KSH azt „trambulinként” tudja használni, mivel a KSH-nak is célja − a statisztika területén − a koordinációs deficit felszámolása, és ebből kiindulva eljuthat a koordinációs jogkör nagymértékű növeléséhez, a KSH szerepének és helyének messzemenő erősödéséhez. Ebben a körben az alábbi megoldási lehetőségeket vizsgáltuk: y y y

A KSH ELNÖKE RÉSZÉRE ÁLLAMTITKÁRI RANG BIZTOSÍTÁSA A KSH HIVATALOS STATISZTIKAI SZOLGÁLATON BELÜLI SZANKCIONÁLÓ JOGKÖRÉNEK KIALAKÍTÁSA (BÍRSÁGOLÁS) TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEK ESETÉN STATISZTIKAI IGAZOLÁS BEVEZETÉSE A KSH ELNÖKE RÉSZÉRE ÁLLAMTITKÁRI RANG BIZTOSÍTÁSA

180

A KSH jogállását tekintve országos hatáskörű közigazgatási szerv, vezetője államtitkári juttatásokra jogosult és részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten. A KSH elnökének jelenlegi jogállása (a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében is) erős, azaz a határozott időre szóló kinevezését csak szigorú feltételek mellett lehet idő előtt megszüntetni. Ugyanakkor régóta megfogalmazódó elképzelés és nagymértékben növelné a hivatal tekintélyét, ha a KSH elnöke államtitkári rangot kapna. Amennyiben ez megvalósulna, a Kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat módosításával el lehetne érni, hogy a KSH elnöke részt vehessen a kormányüléseken is, ahol hozzájutna azokhoz az információkhoz, amelyek révén a szakmai koordinációt tökéletesíteni lehetne, valamint kialakulhatna az a kapcsolatrendszer, amely révén a hivatal támaszkodhatna a tárcavezetők együttműködésére. Erre azért van szükség, mert a KSH törvényben megfogalmazott feladatai csak akkor valósulhatnak meg, ha a hivatalos statisztikai szolgálat többi szervével fennálló kapcsolata megfelelő, informáltsága tökéletes. A KSH elnöke államtitkári ranggal történő felruházása kapcsán azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy annak ellenére, hogy a közigazgatási államtitkár elsősorban szakember és nem a politikát képviseli, mégis ez a jogállás nagyobb Kormányhoz való kötődést fejez ki, és illúziónak tűnik az, hogy egy államtitkár politikailag nem befolyásolt. Így kormányváltás esetén a KSH elnökének is, mint általában a többi közigazgatási államtitkának is a kormánnyal együtt távoznia kellene. Emellett hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a KSH elnöke is államtitkári jogállású lenne, felmerülhet a gyanú, hogy sérül a Stt-ben, illetve az Európai Unió Gyakorlati Kódexében szereplő szakmai függetlenség elve. Egyben meg kell jegyezni, hogy a magyar közigazgatásban nem jellemző, hogy egy országos hatáskörű szerv vezetője államtitkári jogállású lenne. Annak ellenére, hogy nem jellemző, mégis a fentiek alapján az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a KSH elnöke határozott időre kinevezett közigazgatási államtitkár lenne, így elkerülhető, hogy a kormányváltással együtt a KSH elnökét is idő előtt menesszék. A KSH HIVATALOS STATISZTIKAI SZOLGÁLATON BELÜLI SZANKCIONÁLÓ JOGKÖRÉNEK KIALAKÍTÁSA (BÍRSÁGOLÁS) Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi rendszer alapvető hibája a hivatalos statisztikával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek megsértése esetén alkalmazható szankció hiánya. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jt.) 52. §-a jelenleg azt mondja ki, hogy „A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.” A KSH elnöke által kiadott statisztikai közlemény kötelező ereje nem kellő hatékonysággal érvényesül, azt inkább csak „segítségnek” tartják a hivatalos statisztikai szolgálat szervei, 181

azaz a munka során kényelmi szempontból inkább megéri számukra a KSH által kialakított nómenklatúrákat, fogalmakat, használni, mint egy újat kitalálni. Ahol azonban gazdasági, illetve egyéb ágazati érdekek indokolttá teszik, és jogszabály (törvény, kormányrendelet stb.) nem rendelkezik arról, hogy a KSH által meghatározott osztályozást, fogalmat, módszert kell alkalmazni, a hivatalos statisztikai szolgálat szervei eltérnek azoktól, nagyban megnehezítve ezzel a megfelelő statisztikák előállítását. A közleményben foglaltak figyelmen kívül hagyásának pedig nincs semmilyen jogkövetkezménye. Ugyanakkor, ahogy már korábban is említettük, a KSH kell legyen a hivatalos statisztika letéteményese, ezért megfelelő eszközöknek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni. Ennek megvalósítása két lépcsőben történhet. A statisztikai közlemény tárgyi hatályának meghatározásához, kiterjesztéséhez a Jt. módosítása szükséges. Ugyanakkor a Jt. kétharmados törvény, így annak módosítása az Országgyűlésben nehézségekbe ütközhet. A Jt. vonatkozó módosítása az alábbi lehet: A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést, valamint ezeknek a hatósági ellenőrzési, gazdasági célt szolgáló, nyilvános, a közhitelű, és egyéb nyilvántartások vezetésénél történő kötelező alkalmazását a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. Második lépésként a Stt. keretében meg kellene határozni a statisztikai közleményben foglaltak nem teljesítése esetén a szankciót. Szankcióként Stt. a KSH elnökét bírságolási jogkörrel ruházhatná fel. Ez az igény már többször megfogalmazódott az igazgatóságok, az adatgyűjtő főosztályok részéről is. A bírságolási jogkör megvalósításának azonban több feltétele van: y

A bírságolás hatósági jogkört igényel, azaz a KSH a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá kerülne.

y

Bírságot az elnök csak közigazgatási határozatban szabhatna ki, ami nagy adminisztrációs teherrel, személyi és tárgyi erőforrás igénnyel jár együtt. Emellett ki kell alakítani a Ket-nek megfelelő jogorvoslati rendszert is, valamint a végrehajtás, az esetleges „kikényszerítés” folyamatát, aminek a létrehozása és a működtetése szintén bonyolult, pénz, munka- és időigényes feladat.

Mindezekre tekintettel látható, hogy a bírságolás igen nehezen megvalósítható megoldás, és annak ellenére, hogy általa a KSH bevételhez is jutna, a megnőtt erőforrás igény miatt a bevételből származó anyagi előnyök valószínűleg nem tudnák kompenzálni a rendszerrel járó nehézségeket. Emellett megjegyezzük, hogy a KSH Stratégia szerint nem célszerű a KSH-t a hatósági jogkörű szervek között szerepeltetni és hatósági funkcióját erősíteni.

182

Véleményünk szerint hosszabbtávon nem a büntetés, hanem a meggyőzés a célravezetőbb. A KSH érdeke a megfelelő statisztikai adatok előállítása, és bár a bírságolással pénzhez jutna, de statisztikai adatokhoz nem. Meg kell azonban jegyezni, hogy KSH a szabálysértési törvényben meghatározott bírságolás kezdeményezési lehetőségével is csak ritkán él. Ennek oka, hogy csekély a bírság összege, hosszadalmas az eljárás és a bírságnak nincsen visszatartó ereje. Ezek a szempontok az általunk vázolt bírságolás intézménye kapcsán is felhozhatók ellenérvként. Szankcióként lehet értelmezni, ha a KSH elnöke kormány-előterjesztésben ad tájékoztatást a hivatalos statisztikai szolgálat statisztikai tevékenységéről, gyakorlatáról. Mivel ez a megoldás nem igényel jogszabály-módosítást, ezért ezt a lehetőséget a KSH helyének és szerepének erősítése a meglévő jogi eszközök hatékonyabb kiaknázása című fejezetben mutattuk be. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEK ESETÉN STATISZTIKAI IGAZOLÁS BEVEZETÉSE Elvi megoldásként átgondoltunk egy további lehetőséget is, amely hozzájárulhat a KSH szerepének erősödéséhez. Napjainkban megnőtt a támogatási szerződések jelentősége. Egyre több hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vesz igénybe állami, európai uniós támogatást ilyen szerződés keretében. A támogatás elnyerésének, folyósításának a feltétele, hogy a támogatottnak nyilatkoznia kell, hogy különböző előírt kötelezettségeinek eleget tett. (pl. nincs köztartozása, az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásokból eredő, lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs stb.). A nyilatkozattételi kötelezettséget jogszabály írja elő. (államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet) A jogszabályban előírt nyilatkozattételi listát olyan ponttal lehetne kiegészíteni, amely előírja, hogy a támogatottnak nyilatkoznia kell arról, hogy statisztikával összefüggő kötelezettségeinek eleget tett. Ezt az igazolást a KSH adná ki. Ezáltal a KSH ösztönözhetné a hivatalos statisztikai szolgálat szerveit arra, hogy a statisztikai kötelezettségeinek nagyobb mértékben tegyenek eleget. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy amíg a KSH tekintélye nem erősödik meg a közigazgatáson belül, addig ennek elfogadtatása is nehézségekbe ütközhet. (Ez a módosítás ugyanakkor a hivatalos statisztikai szolgálaton kívüli adatszolgáltatókat is ösztönözné kötelezettségeik nagyobb mértékű teljesítésére.)

183

Program tervező rendszer bevezetése a KSH-ban (Projektindító dokumentum)

Előterjesztők: Kópházi József Probáld Ákos Készült: 2005. február

184

1. Indoklás és előzmények 1.1.

A Hivatalban hosszabb idő óta jelenlévő konfliktus helyzetet eredményez a felhasználói igényekből levezetett feladatok sokasodása és a Hivatal számára az adott év költségvetési törvényében rögzített erőforrások (humán és pénzügyi) korlátozott rendelkezésre állása között feszülő ellentét. Ebben a helyzetben különösen fontos lett volna tisztában lenni azzal, hogy az egyes feladatok végrehajtása ténylegesen milyen erőforrások felhasználásával valósulhat meg. A feladat-finanszírozás központú gondolkodás, a „mi mibe kerül” típusú kérdésekben való tisztán látás a jövőben a Hivatal gazdálkodási tevékenységét támogatja és a központi költségvetéssel lefolytatott tárgyalási pozícióit erősíti, továbbá segíti a feladatok reális meghatározását, illetve azok vállalását

1.2.

Az a kiinduló feltételezésünk, hogy a Hivatalban minden olyan program és tevékenység, amely erőforrást használ, tárgya a tervezési rendszernek, azaz minden tevékenység-sorozat, melyet valamilyen cél megvalósulása érdekében végzünk, nevesített programként határozható meg. Az így értelmezett programok a Hivatal adott évi Munkaprogramját alkotják. A Munkaprogram a tervezési folyamat során áll elő, ami adott évben indokolt igényt kielégítő új programmal csak akkor bővülhet, ha annak erőforrás tervezése megtörtént és a szükséges erőforrásra a tartalék, vagy más program felfüggesztése erőforrást szabadít fel. Erőforrás alatt a munkanapban (embernap) kifejezett humán erőforrást és a pénzben kifejezett költséget (személyi és dologi) kell érteni.

1.3.

Ennek a „filozófiának” a jegyében kezdődött meg 2004 kora nyarán az a munka, amelynek során a Hivatal 2005. évi feladatainak és azok megoldása érdekében végzett tevékenységeinek viszonylag részletes feltérképezését a szükségesnek vélt erőforrások hozzárendelésével kísérelte meg. Ennek eredményeképpen 2004. július végére létrejött az un. TErVEzési adatbázis (TEVE), amely egy négy szintű program-, egy kétszintű tevékenység és egy ugyancsak kétszintű szervezeti egység nomenklatúra mentén képes bemutatni, hogy a Hivatal és annak egyes szervezeti egységei (külön-külön vagy együtt), mely programokat (feladatokat), milyen tevékenységek kifejtésével, milyen erőforrások felhasználásával hajtják majd végre.

1.4.

A TEVE-nek jelenleg hiányossága, hogy nem tartalmaz idődimenziót, vagyis csak a benne szereplő programok (programelemek) éves, tervezett erőforrás igényeiről tárol adatokat, holott a programok egy-egy naptári év tekintetében korántsem egyenletesen használják az erőforrásokat. További gyengesége, hogy az adatmanipuláció csak az adatbevitelre és a lekérdezésre korlátozódik, és nincs lehetőség terv-variánsok készítésére. A TEVE 2004. év nyarán készült, az akkori „status-quo”-nak megfelelően, tehát tartalmaz azóta már (pl: a 2005 OSAP és tájékoztatási terv véglegesítése miatt) aktualitásukat vesztett programokat, továbbá hiányoznak belőle azóta aktuálissá vált új feladatok (pl.:. Mikrocenzus és kapcsolt felvételei). Végül ki kell emelni, hogy a TEVE jelenlegi adattartalma kisebb nagyobb torzításokkal csak közelíti a létező programok valós, éves időfelhasználását, tekintettel arra, hogy az ismétlődő feladatokra vonatkozó tényleges munkaidő ráfordítás monitorozása csak a területi szervezeteknél valósult meg 2003 óta.

185

1.5.

A fenti hiányosságok ellenére, a TEVE alapján (illetve egyes adatainak korrigálásával), az új programok hasonló szerkezetben való megtervezésével össze lehet állítani a Hivatal 2005. évi Munkaprogramját, az egyes programokban résztvevő szervezeti egységek vezetőinek megállapodásai alapján, hiszen ők rendelkeznek a felelős döntésekhez szükséges legfontosabb információkkal. A döntéseket megalapozó kapacitás-egyeztető tárgyalások a program-gazda szervezeti egységek és legfajsúlyosabb együttműködő partnereik között megkezdődtek.

1.6.

Időközben kidolgozásra került az Elektronikus MUnkaidő nyilvántartó és -elszámoló rendszer (EMU), amely valamennyi munkatárs napi időfelhasználását rögzíti, illetve elszámolja a TEVE nomenklatúrái szerint, így alkalmas az egyes programok tényleges emberi erőforrás felhasználásának részletes nyomon követésére.

1.7.

Elindult a Hivatal Integrált Gazdálkodási Rendszerének (IGAR) kialakítása is, mely rendszer a pénzeszközök forrásainak és felhasználásuknak kezelését van hivatva megoldani, ugyancsak input adatokat szolgáltatva majd az új tervezési rendszernek.

1.8.

A felvázolt helyzetelemzés alapján ki kell alakítani a szakmai programok tervezésének hivatali módszertanát és döntést kell hozni abban a kérdésben, hogy a tervezést támogató informatikai rendszert saját fejlesztés eredményeként valósítsuk meg, vagy megfelelő tájékozódás után az informatikai piacon szerezzük be a szükséges szoftvereszközt. Az SFT 2004. november 14-i ülése ennek a döntésnek az előkészítésére adott megbízást. Az alábbi fejezetek tehát ennek a problémának a megoldására tesznek javaslatot.

2. Konzultáció tervezési eszközt forgalmazó cégek munkatársaival 2.1.A munka megkezdésekor tájékozódni kívántunk arról, hogy milyen szoftvereszközöket kínál a tervezési eszközök piaca, s a tervezési munkát magas színvonalon végző cégek milyen funkcionalitással, milyen munkafolyamattal, milyen szereplőkkel végzik ezt a munkát. 2.2.A konzultációk eredményeként leszűrhető, hogy egy magas tervezési kultúrával rendelkező intézménynél a tervezési munka két szinten folyik és kétirányú. Az alsó szinten történik az elemi tervezési adatok gyűjtése. A felső szinten, ahol ismert a rendelkezésre álló erőforrás, a keret-adatok bevitele után az összesített terv-adatokat összevetik a keret-adatokkal és javaslatot tesznek a terv-adatok módosítására. Ezt követően a tervezés alsó szintjén az elemi terv-adatokat módosítják a felső szinten megadott értékekhez. Ez az alulról felfelé, illetve fölülről lefelé irányuló tervezés, ezek iterációjával jön létre a végleges terv, azaz a KSH Munkaprogramja.

2.3.A tervezés két szintjéhez a következő informatikai megoldás tartozik: Az alsó szinten történik a terv- és tényadat-gyűjtés. Adatbevitel: Képernyős alkalmazás segítségével (vö.: jelenlegi TEVE, EMU alkalmazások). Adattárolás: Relációs adatbázisban (vö.: jelenlegi statisztikai termelési adatbázis).

A felső szinten van lehetőség a tervezési adatmanipulációra.

186

Adattárolás: Többdimenziós adatbázisban (vö.: jelenlegi statisztikai adattárház) Funkcionalitás: elemezhetőség, adatmódosítás, automatikus összesítés, automatikus leosztás, verzió-kezelés, korrekciós lehetőségek (átütemezés, feladattörlés, feladat módosítás).

Ez a lehetőség alapvetően új a jelenlegi megoldáshoz képest, mert az elemezhetőségen, bármelyik nomenklatúra szerinti automatikus összesítésen túl lehetőséget ad arra, hogy kezeljük a „mi lenne, ha” típusú kérdéseket, s ezeknek megfelelő terv-variánsokat készítsünk, az aggregált szinten megváltoztatott terv-adatot automatikusan leosszuk az alacsonyabb szintekre, s módosítsuk a tervet úgy, hogy egyes programokat elhagyunk, másokat átütemezünk, vagy időben elcsúsztatunk, későbbi időintervallumra halasztjuk, stb.

2.4.A tervezési eszközök piacán jártas cégekkel folytatott konzultációk során képet kívántunk kapni arról, hogy egy fejlett tervezési kultúrával rendelkező intézményben a tervezési folyamatnak kik a szereplői, s ezekhez milyen feladatok vannak hozzárendelve. Eszerint a tervezési folyamat legfontosabb szereplői a következők: • A tervezési rendszergazda (rendszer-adminisztrátor), aki o Beviszi, módosítja az általános paramétereket, o Betölti a tényadatokat, o A tényadatokból előállítja a tervezés bázisadatait, o Igényeket összeveti a kerettel, o Felügyeli a tervezési folyamatot. • A tervező, aki a tervezés alsó szintjén o A tervezés bázis-adatait frissíti, aktualizálja, o További új programokhoz terv-adatokat visz be a rendszerbe, o Adatokat módosít a felső szint igényei szerint, • A tervezésért felelős vezető, aki o Áttekinti a rendszer magas aggregátumait, o Elemzi az adatokat, o Jóváhagy vagy dönt a módosításról, o Kommunikál, megbeszéli a tervezés szereplőivel a problémákat.

3. A tervezés jövőbeni modellje a KSH-ban 3.1.A KSH-ban jelenleg üzemelő tervezési rendszer lényege, hogy az elemi tervadatokat a Hivatal szervezeti egységei beviszik az un. TErVEzés alkalmazáson keresztül egy relációs adatbázisba. Ezek az adatok elemezhetők a többdimenziós adatbázis szokásos eszközeivel. A jelenlegi tervezési adatbázisban rendelkezésre álló adattartalom a következő: • Emberi erőforrás embernapban • Az emberi erőforrás költsége Ft-ban • programok / program-elemek, • szervezeti egységek, • tevékenységek szerint • • •

Dologi költségek programok / program-elemek, költségtípusok szerint

187

3.2.Az adattartalmat tekintve a rendszert ki kell egészíteni az idő dimenzióval, aminek a legmélyebb szintje a hónap. A tervezendő mutatókör kialakítására a rendszer részletes megtervezésekor kerülhet sor. 3.3.A szakértő cégek javaslatának megfelelően ezt a rendszert ki kell egészíteni olyan funkciókkal, amelyek lehetővé teszik az un. tervezési adatmanipulációt, vagyis az automatikus összesítésen, elemezhetőségen túl megengedik az adatmódosítást, az automatikus leosztást, a verzió-kezelést és a korrekciós lehetőségeket (átütemezés, feladattörlés, feladat módosítás). Így megvalósulhat az interaktív tervezés, amely az alulról felfelé történő tervezés mellett megengedi a felülről lefelé történő tervezést, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a kétirányú tervezés összhangba hozható legyen. 3.4.A tervezés jövőbeni modellje szerint a KSH működtetését szolgáló rendszerek terv-, és tényadatai bekerülnek az un. Működtetési adatbázisba, s ebből a legfontosabb, a vezetés számára szükséges adatok átkerülnek az un. Működtetési adattárházba. Az adatbázis a működtetés operatív adatait tartalmazza, az adattárház a működtetés elemzéséhez előkészített, lekérdezhető adatokat tárolja. (A megoldás analóg a statisztikai adatok kezelésével, ahol megkülönböztetjük a statisztikai adatok termelési adatbázisát, illetve a statisztikai adatok adattárházát.) 3.5.A modellen belül a Tervezési adatbázis fogja össze azokat az adatokat, amelyekre a programtervezésnek ki kell terjednie. Ez egyrészt a kapacitás-adatokat (emberi erőforrás), másrészt bizonyos költség-adatokat jelent. Ezekre az adatokra készülhetnek terv-változatok a tervezési adatmanipulációt lehetővé tevő szoftver rendszer segítségével. A Tervezési adatbázis informatikai szempontból hasonló a Működtetési adattárházhoz. A hasonlóság abban áll, hogy a dimenziók mentén automatikusan összegezhetők, vagy kibonthatók, tetszés szerinti táblázatokba rendezhetők az adatok. A különbséget az jelenti, hogy míg a Működtetési adattárház csak lekérdezhető a felhasználók számára, addig a Tervezési adatbázisban levő adatok módosíthatók, javíthatók egyedileg és a tervező szoftver automatikus műveleteivel egyaránt. 3.6.A működtetési adatbázist feltöltő rendszerek: • A TEVE (vagy annak megfelelő új rendszer), amely a kapacitástervezés elemi adatainak karbantartását végzi. • Az EMU, amelyben a munkaidő tényleges felhasználásának elszámolása történik. Ez adja egy következő év kapacitás tervezési adatainak bázisát. • Az IGAR, amely a gazdálkodás operatív adatainak kezelését fogja össze. Ez szolgáltatja a tervezési rendszer számára a költség-adatokat. 3.7.Követelmény, hogy a három rendszer integrálható legyen. Ez akkor valósulhat meg, ha mindegyik ugyanazokra a nomenklatúrákra épít, amelyek a következők: • programok - program-elemek, • szervezeti egységek, • tevékenységek, • idő (hónap). A rendszeren belül gondoskodni kell a nomenklatúrák folyamatos, vagy előírt időközönkénti aktualizálásáról.

188

Ezek az integráló nomenklatúrák határozzák meg a Működtetési adattárház és a Tervezési adatbázis legfontosabb dimenzióit, amelyek mentén az elemzések, a lekérdezések, a tervadatok módosításai elvégezhetők.

4. A tervezési munkafolyamat 4.1. Előkészítés 4.1.1. A tervezési modellhez a statisztikai programok / program-elemek, a szervezet és a tevékenységek nomenklatúráinak aktualizálása a következő évi elképzelések szerint, 4.1.2. A tervezési modellhez a mutatókör (embernap; személyi költség, dologi költség,) megadása, amelyre a tervezés vonatkozni fog, 4.1.3. A tervezés bázis adatainak előkészítése (kapacitás, költség) az aktualizált statisztikai programok, az előző évi tervek, valamint az előző időszakok tényleges felhasználásai alapján. 4.2. Tervezés alsó (szervezeti egység) szinten 4.2.1. Az elemi kapacitás-adatok előállítása az előkészített bázis-adatok módosításával, illetve új adatok bevitelével, 4.2.2. Az elemi költség-adatok előállítása az előkészített bázis-adatok módosításával, illetve új adatok bevitelével. 4.2.3. Terv-adatok módosítása alulról felfelé, 4.3. Tervezés felső (hivatali) szinten 4.3.1. Az elemi terv-adatokból a tervezési adatmanipulációhoz szükséges adatstruktúra előállítása, 4.3.2. A külső (költségvetési) feltételek által diktált („keret”) erőforrás adatok meghatározása 4.3.3. Terv-adatok módosítása felülről lefelé, 4.3.4. A 4.2.3. és 4.3.3. pontok iterációja, 4.3.5. A végleges terv jóváhagyása 4.4. A terv adatok felhasználása 4.4.1. A végleges terv-adatok lekérdezése, elemzése, 4.4.2. A tény és terv adatok összevetése.

5. A tervezési rendszer kapcsolata az IGAR-ral 5.1.A tervezési rendszer és IGAR kapcsolatával azért foglalkozunk, mert az IGAR is biztosít tervezési lehetőséget, s ezért az adatok és a funkcionalitás redundanciájának elkerülése végett a két rendszer közti határt világosan meg kell húzni. 5.2.A tervezési rendszer a statisztikai programok emberi és pénzügyi erőforrásainak tervezésére, az IGAR pedig az intézményi (KSH) szintű gazdálkodási ( pénzügyi, költségvetési) tervezésre szolgál. 5.3.A tervező rendszer az egyes programokhoz emberi erőforrást és költséget rendel az idő függvényében. Az emberi erőforrás ezen túlmenően szervezeti egységek szerint felbontva adott. 189

5.4.A költségadatok egy része az emberi erőforráshoz kötötten jelenik meg; ez a költség az IGAR-ból származik, annak a béreket kezelő részéből. 5.5.A tervezési rendszerben szereplő személyi és dologi jellegű költségek időintervallumra és programokra egyidejűleg összegezhetők. Az IGAR-ban a költségek a költségvetés szempontjai szerint részletezettek; összegzések azonban itt is elvégezhetők. Meg kell határozni azt a lehető legfinomabb összegzést mindkét rendszerben, melynek eredményei alkalmas leképezésekkel összevethetők egymással. A programtervet és a költségvetési tervet a fenti kapcsolaton keresztül összehangoltan kell elkészíteni. Amikor valamelyik terv úgy módosul, hogy a kapcsolatot meghatározó aggregátumok változnak, akkor a másik tervet is módosítani kell úgy, hogy az összhang megmaradjon. 5.6.Az IGAR informatikai támogatására kiírandó tender előkészítése során nem került a látóterünkbe olyan rendszer, amely a gazdálkodást tervező modulok mellet a dinamikus, iteratív humánerőforrás tervezést is színvonalasan támogatná. Ezen túl az ismereteink szerint az IGAR modulonként, fokozatosan kerülne bevezetésre az új tervező rendszert pedig már a 2006-os év tervezéséhez használni szeretnénk. Ebből az következik, hogy a két rendszer párhuzamos pályáztatása indokolt.

6. A tervezési rendszer kapcsolata az EMU-val Az EMU szolgáltatja a tervezési rendszer számára az emberi erőforrás tényleges felhasználását program – program-elem, tevékenységek, szervezeti egységek és az idő függvényében. Ez bázis-adatul szolgálhat egy következő évi tervezéshez azoknál a programoknál, amelyek nem változtak jelentősen.

7. A tervezési rendszer működtetése A tervezési rendszert a hivatal szervezeti egységei együtt működtetik. A működtetésben résztvevők programgazdai, üzemeltetői, és rendszergazdai feladatokat látnak el. 7.1.Tervezési rendszergazda A rendszergazdai feladatokat az Igazgatási és tervezési főosztály látja el. Ezek: • tervezési módszertan és modell kidolgozása, karbantartása • a tervezési munka felügyelete • felső szintű tervezés • elemzés • kapcsolattartás az alsó szintű tervezést végző szervezeti egységekkel (a tervezési munka koordinációja • az IGAR és az EMU rendszerekkel való kapcsolat felügyelete • a tervező rendszer továbbfejlesztése. 7.2.Programgazdák A hivatal azon szervezeti egységei, amelyek statisztikai programok szakmai tervezését, irányítását, végrehajtását felügyelik. Feladatuk a tervezés alapadatainak előállítása az előző évi tényleges felhasználások alapján Közreműködők: Azok a szervezeti egységek, amelyek az egyes programok tekintetében a programgazdák irányítása, koordinációja mellett részt vesznek a programok megvalósításában és tervezik saját részvételük erőforrás igényeit. A statisztikai szakmai programokkal nem rendelkező, un. funkcionális részlegek statisztikai programokban való közvetett részvételét az Igazgatási és tervezési főosztály tervezi.

190

7.3.Üzemeltető A rendszer üzemeltetője az Informatikai főosztály. Az üzemeltetés technikai jellegű feladat, melynek során az alábbi tevékenységeket végzi: • az infrastruktúra működtetése • tervező szoftverek karbantartása, fejlesztése, továbbfejlesztése • a felhasználók részére helpdeszk szolgáltatás

8. Követelmények a tervező rendszerrel szemben Az előző fejezetekben leírtak alapján a tervező rendszerrel szemben támasztott követelményeket megfogalmazzuk. 8.1.Tegye lehetővé a kétszintű, iterációs tervezést. Az előző évi tény- és/vagy tervadatokból kiindulva, az alsó, szervezeti egység szintű tervezés adatai álljanak elő. Ezt követően, az összesített terv-adatok felhasználásával legyen elkészíthető a felső szintű, a KSH egészére vonatkozó terv. A külső (költségvetési) forrás adatok alapján legyen lehetőség a KSH egészére vonatkozó hivatali terv módosítására, s ebből levezetve a szervezeti egységek részére készített tervjavaslat (új verzió) adatainak összeállítására. A felső szinten generált sarokszámok alapján legyen lehetőség a szervezeti egység szintű terv ennek megfelelő módosítására. 8.2.A tervezés statisztikai programokra (program-elemekre) vonatkozzék, szervezeti egységenként és tevékenységenként az idő függvényében szükséges emberi erőforrás meghatározásával, vagyis az idődimenzióval bővített TEVE struktúrában. 8.3.A rendszer tegye lehetővé a költség jellegű erőforrások tervezését is, az emberi erőforrás tervezéséhez hasonlóan. 8.4.Az EMU-val egyirányú, az IGAR-ral pedig kétirányú adatkapcsolata legyen. Az IGAR-ral való kétirányú kapcsolat azért is szükséges, mert az onnan érkező költségvetési peremfeltételek változása a program újra tervezésével járhat, a mi a pénzügyi forrásokkal való gazdálkodási adatok visszacsatolását igényli. 8.5.Legyen lehetőség a terv és teljesítés összehasonlítására, a tervezés és a feladatvégzés elemzésére. 8.6.Legyen lehetőség hasonló statisztikai programok vagy program-elemek terveinek és teljesítéseiknek egymás közötti összehasonlítására. Az összehasonlítás a hatékony erőforrás gazdálkodást segíti elő 8.7.A rendszer tegye lehetővé a tervező munkát úgy, hogy várhatóan a felső szintű tervezést egyidejűleg maximum. 3, a szervezeti szintű tervezést maximum 10 felhasználó végzi. 8.8.A tervező rendszer biztosítsa az alsó és felső szintű tervek konzisztenciáját. 8.9.A tervezési rendszer illeszkedjék a KSH informatikai rendszeréhez. Bevezetése, a tervező szoftver licencén kívül, ne indukáljon infrastrukturális fejlesztési igényt. 8.10. A tervezési rendszer informatikai üzemeltetésének emberi erőforrásigénye egy évre vonatkoztatva ne haladja meg az egy emberhónapot. 8.11. Tegye lehetővé a programokhoz rendelt emberi erőforrások időbeni összehangolását a programgazdák és közreműködők között. 8.12. A tervezési folyamat egyik végtermékeként legyen előállítható a Hivatal tárgyévi Munkaprogramja, amely a programnómenklatúra minden elemére tartalmazza a hozzárendelt emberi és pénzügyi erőforrások felsorolását közreműködők szerinti részletezésben. 8.13. A rendszert 2005. májusának végére kell üzembe helyezni. 191

9. Javaslat a tervezési rendszer beszerzésére és bevezetésére Javasoljuk, hogy a hivatal saját fejlesztés helyett szerezzen be egy tervezési szoftvert és állítson üzembe egy kész szoftverre épülő tervező rendszert, az alábbi ütemezés szerint. 9.1.Alakuljon meg a fejlesztési projekt projektcsoportja a Tervezési osztály vezetőjének vezetésével. A munkacsoportba a statisztikai programok tervezésében résztvevő szervezeti egységek közül három statisztikai főosztály, éspedig egy jelentős adatgyűjtő főosztály (az Ipari-, vagy a Szolgáltatási főosztály), a területi igazgatóságokat is képviselő Adatgyűjtési, az Informatikai, és a Gazdálkodási főosztály jelöljön ki egy-egy leendő programgazdát. 9.2. Az Informatikai főosztály jelöljön ki egy, az üzemeltetésért felelős informatikust, aki szintén tagja lesz a projektcsoportnak. 9.3. A projektcsoport a 8. fejezetben vázolt követelményrendszerből kiindulva készítsen el egy részletes követelményspecifikációt, vagyis a kiírandó közbeszerzési eljárás „Ajánlati felhívás”-ához csatolt Dokumentációt. A projekt munkacsoport tevékenysége az új rendszer üzembe helyezéséig tart. 9.4. A követelményspecifikáció alapján a KSH írjon ki meghívásos közbeszerzési tendert a tervezési rendszer kifejlesztésére, szállítására és üzembe helyezésére, valamint használatának, és a tervezés ügyrendi szabályzatának elkészítésére. A nyertes emellett 2005. évben a 2006. évi terv elkészítéséhez biztosítson egy emberhónapnyi konzultációt. 9.5. A tervezési rendszer üzembeállítása 25 MFt összköltségen belül tartható.

A KSH tervezési modellje és kapcsolatai Nyilvántartó rendszerek

Tervezési adatmanipuláció

Standard riportok

Ad hoc lekérdezések

Elemzés

Statisztikai Programok Működtetési adattárház

Tervezési adatbázis Szervezet

Többdimenziós adatbázis

Kapacitás tervezés TEVE

Tevékenységek

Többdimenziós adatbázis

Gazdálkodás operatív adatok kezelése IGAR

Munkaidő elszámolás EMU

Költség-terv Kapacitásterv

Működtetési adatbázis (termelési) Relációs adatbázis

192

Kapacitásfelhasználás

A KSH programtervezési rendszerének kialakítása (Projektzáró dokumentum)

Előterjesztő: Kárpáti József Készült: 2005. szeptember

193

1. Vezetői összefoglaló A programtervezés bevezetése az ún. „TEVE” projekt keretében, 2004. év közepén indult meg a KSH-ban. A TEVE-projekt lezárásával a résztvevők úgy értékelték, hogy a kialakult tervezési rendszer alapfunkcionalitását fejleszteni kell. Külső szállítótótól kell rá alkalmazást vásárolni és az egész, erőforrás-tervezést támogató rendszert be kell integrálni a KSH üzemszerű működésébe. Ennek következménye a jelen „Programtervezési Rendszer” projekt elindítása volt, amely az említett feladatokat kapta céljául. A hivatal vezetése már a projekt indításakor létrehozta azt a szervezeti egységet, amely az előzmény nélküli rendszer koordinátorává, üzemeltetőjévé vált. Ez igen helyes lépésnek bizonyult, mivel ezzel a Program- és erőforrás tervezési osztály munkatársai nem csak a majdani üzemeltetést, hanem az egész rendszer kialakítását is maguk alakították, befolyásolták, felügyelték. A 24,7 millió Ft külső kiadással járó projekt a kitűzött célokat elérte, ennek eredményeképpen az új, „EPB” nevet viselő alkalmazással kerül a hivatal 2006-os munkaprogram-terve összeállításra. Segítségével egyetlen integrált, és a lehetséges mértékben automatizált rendszerbe foglalható mindaz a szükséges információ, amelyekből a tervezési osztály a „vezetői kontrolling” eszközeként szemléli, értékeli, elemzi a havonta létrejövő működési információkat. A projekt működése révén tágabb értelemben nem csupán az említett alkalmazás került beüzemelésre, hanem egy új típusú, átgondoltabb munkatervezési kultúra is kezd meghonosodni a KSH-ban. Ennek lépései voltak: a 2005-ös programtervezés, az adatgyűjtési tervdokumentáció kialakítása, s az OSAP tervezés új rendszere. Rendkívül részletes és értékes eszközt kaptunk a belső folyamatok vizsgálatához, amelynek adatait rendezett, igény szerinti formában lehet továbbítani a hivatal vezetése felé. A fejlesztési projekt lezárásával a feladatok üzemszerű ellátása a Program- és erőforrás tervezési osztályhoz kerül.

2. A projektteljesítés összefoglalója, A projekt végeredménye A KSH elnöke az SFT 2005. március 11-ei ülésén megtárgyalt és elfogadott projektterv és projektindító dokumentum szerinti tartalommal engedélyezte a hivatal új programtervezési rendszerének kialakítására vonatkozó fejlesztési feladatok elvégzését. A KSH a programtervezés meghonosításával olyan alkalmazás bevezetését és eljárási rend meghonosítását tűzte feladatul a projekt számára, amely komplex egységként alkalmas a Hivatal tárgyévi Munkaprogram-terve, illetve az ahhoz kapcsolódó emberi és anyagi erőforrások tervezésére, folyamatos nyomon követésére, ezen kívül biztosítani tudja a kétirányú programtervezés iterációját és hatékony eszközül szolgál az erőforrás-elemzési, vezetői kontrolling jellegű tevékenységhez is. A projekt feladata nem csak önmagában egy tervező szoftver beüzemelése volt. A működés során világossá vált, hogy a programtervezésnek, mint eljárásnak a beágyazását kell megvalósítania a KSH üzemszerű működésén belül. Ezáltal tehát új típusú, körültekintőbb erőforrás-felhasználásra épülő munkakultúrát kell megalapozni a hivatalban, amely – bár a számviteli kötelezettségekre és a költségvetési törvény kereteire támaszkodik a saját határaink kijelölésekor – egy vezetői elképzelésekhez jobban alkalmazkodó, operatív és stratégiai kontrolling eszközt épít be a 194

KSH működésének rendszerébe, a rövid- és középtávú folyamatok figyelemmel kíséréséhez. Ez a kezdeményezés gyakorlatilag előzmény nélküli a közigazgatásban. A projekt indulása egybe esik a Program- és erőforrás tervezési osztály létrehozásával, amely tulajdonképpen a projektvezető személyén keresztül felelős volt a projekt során mindazoknak a feladatoknak az ellátásáért illetve megszervezéséért, amelyek a kérdéskörben felmerültek. Ebből adódóan az osztály dolgozói párhuzamosan láttak el a 2005. évi programtervezéshez kapcsolódó, már üzemeltetésinek tekinthető adminisztrációs feladatokat, a kapcsolódó eljárás kialakításához kötődő fejlesztési feladatokat és magának a TEVE rendszert kiváltó új eszköznek a beüzemeléséhez illetve testre szabásához kapcsolódó tevékenységeket is. A munkánk során elvégeztük a 2005. évi munkaprogram elkészítéséből adódó feladatainkat, amelyek nyomán elfogadásra került a hivatal 2005. évre szóló programterve. A közbeszerzési eljárás lefolytatása a 2005. április 20-ai keltezésű, május hónapban az SFT elé került előrehaladási jelentésben már említettek szerint úgy módosult, hogy az egyik lehetséges szállító, az Oracle Hungary Kft. ajánlott terméke a pályáztatás alatt a központosított közbeszerzés körébe került, ezért a projektcsoport döntése értelmében egyszerűbb eljárással, ezt a terméket vásároltuk meg a hivatal számára. A szerződés 2005. május 6-án kelt. A szállító által átadott termék, amelyet eredeti elnevezésében „Oracle Enterprise Planning and Budgeting”, röviden EPB névvel illettek, a magyar fordításban „Tervezés és költségvetéskészítés” elnevezést kapott, de a hivatalban már széleskörűen elterjedt és ismertté vált az „EPB” rövidítés használata, ezért a továbbiakban e dokumentumban is ezzel a rövidítéssel illetjük. A projekt eddigi eredményei már magukkal hozták a 2005-ös munkaprogram tervezésén és elfogadásán, az adatgyűjtési tervdokumentáció létrehozásán valamint a jövő évi OSAP megtervezésén keresztül egy új munkakultúra kialakítását. Ez teljesedik majd ki a 2006. évi munkaprogram megtervezésekor, amihez már elkészült a tervezési eljárást szabályozó XLI./2005. számú elnöki előírás is. A projekt utolsó négy hónapjának termékei a következők: -

működik és az „éles” tervezésre alkalmas a havi bontású tervezést lehetővé tevő EPB rendszer, amely a hivatal összes, intranet elérést biztosító számítógépéről használható (még képviseleti és otthoni távmunkás-környezetből is teszteltük),

-

elkészült a 2006. évi munkaprogram tervezési feladataihoz az ütemterv és a feladatokat részletesen taglaló végrehajtási útmutató,

-

a Program- és erőforrás tervezési osztály és az Informatikai főosztály munkatársai az üzemeltetést bemutató tanfolyamon vettek részt az Oracle-nál,

-

az Oracle szakértői, majd a Program- és erőforrás tervezési osztály munkatársai már önállóan felhasználói tanfolyamokat tartottak a tervezésben érintett dolgozók részére, amelyeken összesen több mint 70 fő vett részt,

-

elkészült az EPB más hivatali informatikai rendszerekhez kapcsolódását leíró rendszerterve,

-

elkészült a funkcionális dokumentáció, az üzemeltetési dokumentáció és az adatbevitelt végző illetve lekérdezéseket, jelentéseket készíteni jogosult felhasználók felhasználói kézikönyve. 195

Megrendelésünk tartalmazott a továbbiakra nézve 20 konzultációs embernapot, amely a rendszer éles üzemeltetése során kerül majd igénybe vételre. Az EPB rendszer az Informatikai főosztály munkatársainak közreműködése nyomán már automatikusan, informatikus további beavatkozása, rendszeres felügyelete nélkül, át tudja venni az EMU munkaidő-nyilvántartás havonta zárásra kerülő tényadatait, a META rendszerből közvetlenül építkezve napi frissítéssel átveszi a programstruktúra, a tevékenységstruktúra és a jelenleg folyamatban lévő automatizálási munka befejezése után a szervezeti hierarchia változásait is. Ezzel tehát a fejlesztési periódust követően nem támasztunk újabb, rendszeressé váló terheket a hivatal informatikával foglalkozó munkatársai felé. Továbbá az IGAR projekt keretében végzett fejlesztő munka elvégzésével képes lesz ugyancsak automatikusan átvenni a gazdálkodási rendszerből érkező adatokat is. Ebből adódóan az EPB, mint keretrendszer egymagában szintetizálni tudja a hivatal működésének legfontosabb nézőpontjaiból beérkező információkat, azok teljes mélységében, tehát elemi szinten. Kifelé is képes átadni azokat, például egy jövőben megvalósuló vezetői információs rendszer irányába, az ott szükséges aggregátumok és kiválasztott mutatók, rendszeres jelentések formájában. 7

3. A projekt önértékelése

A külső szállító és a KSH dolgozói között mindvégig a kellemes, konstruktív és segítőkész munkakapcsolat volt jellemző. A bevezetéshez szükséges informatikai feladatokat az Informatikai főosztály munkatársai egyéb feladataik mellett is készséggel vállalták, és folyamatosan együttműködtek, illetve jelenleg is együttműködnek a kialakításban a szállító cég szakértőivel. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy a bevezetett rendszer szervesen illeszkedik a KSH és az Oracle már eddig is fennállt kapcsolatrendszerébe, újabb elemmel bővítve azt. A többszöri személyes egyeztetések alapján véleményem szerint sikerült olyan anyagokat összeállítani, amelyek áttekinthetően és minden szükséges részletre kiterjedően tárgyalják a TEVE rendszernél bonyolultabb, de szélesebb lehetőségeket tartogató új rendszert. Ismereteink szerint az Oracle Hungary az EPB-t, mint új, a háromrétegű architektúrával dolgozó termékét most először állította üzembe Közép-Európában. A KSH és az Oracle együttműködése tehát mindkét fél számára nagyon hasznos tapasztalatokkal járt. Új alkalmazásról lévén szó, nem volt elkerülhető a szoftver „gyermekbetegségeinek” kijavítása sem, azonban az ilyen típusú munkát a szállító szakemberei természetesen a beszerzésben rögzített konzultáció mértékén kívül, teljesen ingyen végezték el. Ezzel együtt a technikai problémák időbeli csúszást eredményeztek az átadás során, amelyek viszont nem veszélyeztették az idő közben formálódó programtervezés rendje szerint kialakult határidők betartását. Cserébe a szállító a megfelelő rugalmassággal kezelte a kivitelezés közben felmerült további igényeinket.

7

Ezúton külön köszönöm a projektben részt vevők és a projektcsoporton kívüli informatikusok, név szerint külön Oberné Mahr Zsuzsanna szíves közreműködését! Köszönöm továbbá a „jogelőd” TEVE projekt kapcsán is Probáld Ákos témagazda, valamint Kópházi József és Baracza Lajosné segítségét!

196

Gyakorlatilag a további fejlesztési kérdésekben még jelenleg is jelentős mértékű ingyenes konzultációt nyújtanak éppen annak érdekében, hogy a KSH-nál bevezetett rendszer mintaként szolgáljon a szállító portfoliójában is. A szállítóval folytatott egyeztetések, tárgyalások arra engednek következtetni, hogy a jövőben az Oracle Hungary meg fogja keresni a KSH-t olyan típusú kéréssel, amelyek végső soron a rendszerük más felhasználóknak szóló további értékesítését támogatnák (részvétel, előadás tartása Oracle által szervezett szakmai eseményeken stb). Ezeket az alkalmakat mindenképpen célszerű oly módon kihasználni, hogy „cserébe” a KSH rendszerén további, ingyenes konzultáció keretében végzendő finomításokat, esetleges változtatásokat hajtsanak végre a szállító szakemberei. Ezáltal a rendszerünk költségmentesen, folyamatosan fejleszthető marad.

4. A projekt költségei A KSH az új programtervező rendszer bevezetését 25 millió Ft-os kiadási kerettel illetve a közvetlen résztvevők munkájának biztosításával (illetve az üzemeltetésre új osztály létrehozásával) támogatta. A beszerzés során a fent megfogalmazott keretet nem léptük túl, s az alábbiak szerint használtuk fel: A központosított közbeszerzés miatt az eljárás során fix katalógusárakkal, a kormányzati megrendelésekre alkalmazott egységes, kedvezményes áron kaptuk a szállítótól a szoftvert, a tanfolyamot és a konzultációt is. A külső kiadások így összesen 24,9 millió Ft-ot tettek ki. Ezek részletezése: Szoftver, licencek, termékkövetés beszerzése Oracle tanfolyami részvétel 12 fő részére A bevezetéshez szükséges szakértői konzultáció díja (57 embernap)

10.166.327,- Ft 1.739.268,- Ft 13.081.500,- Ft

A hivatalon belüli emberi erőforrás felhasználás közvetlenül a projektre 2005. augusztus 31ig (utolsó lezárt EMU-hónap) a programtervezési rendszerhez kapcsolódó egyéb feladatokkal együtt („40409” program elemei) 782 embernapot tesz ki. Ebben benne foglaltatik a projektirányítással töltött idő, a Program- és erőforrás tervezési osztály öt dolgozójának munkája, valamint a hivatal további munkatársai is számoltak el itt munkaidőt. Ebben a munkamennyiségben a 2005. évi munkaprogram megtervezéséből fakadt hivatali feladatok is benne vannak! A bevezetés utáni szakértői konzultáció 20 embernapos mértékét beépítettük az Oracle és a KSH között fennálló, évről évre megújításra kerülő helyszíni támogatási szerződés („Expert Services”) kereteibe.

5. Javaslat az elvégzett munka eredményének továbbfejlesztésére, folytatására

197

A projekt feladatai tulajdonképpen a jövőben a Program- és erőforrás tervezési osztály üzemszerű munkája keretében folytatódnak, esetenként az Informatikai főosztály segítsége mellett. Ennek során, az üzemszerű működés kereteiben megvalósítható további fejlesztéseket az alábbi irányok mentén képzeljük el: 1. A szervezeti struktúra változásainak automatikus frissítéséhez a már létező informatikai alkalmazás (Oberné Mahr Zsuzsa) kiegészítése – Nagy Lívia feladata lenne, Informatikai főosztály kb. 3 embernap. Dologi kiadás nincs. Határidő: egyeztetés alatt! 2. A tervezés és elemzés megkönnyítéséhez a GÉSA-rendszerből és az OSAP metaalkalmazásából kinyerhető hasznos információk (kijelölt adatszolgáltatók száma, beérkezési arányok, jelleg, gyakoriság stb. attribútumok) kiválasztása és az áttöltés automatizálása. Ezzel kiváltunk jó néhány manuális keresést, amikor a különböző információkat fel akarjuk használni az elemzésekhez. Erőforrás igény: Informatikai főosztály – 10-15 embernap, Oracle konzultáció – 3 embernap. Dologi kiadás nincs. Határidő: nincs 3. A rendszer könnyebb kezelése érdekében további felhasználói licencek vásárlása javasolt, sőt végső esetben a hivatali munkaprogramhoz kapcsolódó programtervezési dokumentum, mint a programgazdák által javasolt programok engedélyezésének, egyeztetésének papír alapú megtestesítője is kiváltható lenne ezáltal. Ehhez legalább további 35-40 licenc vásárlása szükséges. Beszerzés költségigénye: kb. bruttó 7 millió Ft, Oracle szakértői konzultáció – 10 embernap. Határidő: nincs. 4. Rendszeres jelentési rend kialakítása a havonta frissülő adatokból, a hivatal vezetése által igényelt részletességű illetve mélységű tartalommal, és formában (a gazdálkodási adatok integrálásáig csak emberi erőforrás adatok állnak rendelkezésre!). Emberi erőforrás igénye a Program- és erőforrás tervezési osztályon merül fel, folyamatos feladatként.

6. További hatás más fejlesztési projektekre A hivatali programtervezési rendszer bevezetése két további irányban ad feladatot más fejlesztési projektek számára: Az IGAR projekt működése során meg kell valósítani az adatok átadását az EPB rendszerbe. Szükséges erőforrások: az IGAR projekt külső szállítója részéről programozási feladatokra közelebbről még nem meghatározható időpontban - legfeljebb 6-8 embernap, Oracle szakértői konzultáció - 1 embernap, Informatikai főosztályon programozási feladat – 4-5 embernap. Dologi kiadás nincs. Javasolt határidő: 2005. december 31. A hivatal új intranetes portálstruktúrájának kialakításakor megoldandó a szükség szerinti mélységű információk rendszeres megjelenítése, a vezetői információs rendszer portálon.

198

Erőforrás igény: Oracle konzultáció – 2 embernap. Dologi kiadás az EPB-re nézve nincs. (A VIR projekt második üteménél jelenne meg, amennyiben lesz rá forrás.) Mindezek a feladatok nem igénylik a projekt további működtetését, ezért annak munkáját lezártnak tekinthetjük.

199

A Humánerőforrás fejlesztés stratégiája (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Héthy Lajosné Készült: 2005. április

200

1. Vezetői öszefoglaló A STRATÉGIA CÉLJA A stratégia célja a humánerőforrás-fejlesztés rendszerének beillesztése a Hivatal fejlesztési folyamatába, amelynek keretei között bemutatjuk azt, hogy a humánstratégia milyen módszerekkel, milyen lépések eredményeként tudja elérni (illetve biztosítani) azt, hogy megfelelő időben, megfelelő helyen, a szükséges mennyiségben és minőségben, az igényelt összetételben, kellően motivált és elismert, a Hivatal céljai elérése érdekében együttműködni kész munkaerő álljon rendelkezésre. Olyan rendszert szeretnénk bemutatni, amely egységbe vonja a humánstratégia valamennyi elemét – a már meglévőt, épp úgy, mint a még kialakítandót - amelyek egymásra épülve képesek elősegíteni a hivatali célok elérését. Törekszünk arra, hogy egyértelművé és láthatóvá váljon az emberi erőforrás helye a hivatali célok rendszerében, hatása más rendszerekre, e rendszerek kapcsolatai egymással

GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERŐFORRÁSSAL A humánerő-gazdálkodás célkitűzése a Hivatal szakmai feladatainak egyre magasabb színvonalú végrehajtását garantáló humánerőforrás biztosítása. A változó körülményekhez zökkenőmentes alkalmazkodást elősegítő, rugalmas, értékmegőrzésből kiinduló motivációs rendszer megvalósításával kreatív, elkötelezett szakmai „karrierjövőképpel” rendelkező munkaerőgárda kialakítása. Annak érdekében, hogy a humánerőforrással foglalkozó szervezetek képesek legyenek a maguk eszközeivel támogatni a hivatali stratégiát, a tervek megvalósulását, valamint a hatékony munkavégzést, össze kell hangolni mindazokat a tényezőket, amelyek az emberi hatékonyság fokozására hatnak. Hatékonyan és költségtakarékosan a munkaerővel akkor lehet gazdálkodni, ha megteremtjük a munkaerő belső mobilitását, ezáltal megteremtjük a lehetőséget a létszámmal és munkaidővel történő valódi gazdálkodásra. A tervszerűen szervezett, irányított munkához fejleszteni és hasznosítani kell a tudásukat, képességeiket egyéni, csoport és szervezeti szinten. E cél érdekében jól képzett és megfelelően motivált munkatársakkal kell „ellátnia” a szervezetet. HUMÁN-SZOLGÁLTATÁS Az emberi erőforrással foglalkozók szerepe a hivatal vezetése, illetve a munkatársak felé nyújtandó, működést segítő szolgáltatás. A humán-szolgáltatás irányítja, szervezi, koordinálja és nyilvántartja mindazokat a feladatokat, amelyek a munkaerő felvételétől kezdődően érinti illetve befolyásolja a munkavégzést, segíti annak hatékonyságának fokozását. Ennek keretében rendszereket, eljárásmódokat, szabályokat és irányelveket dolgoz ki, annak érdekében, hogy rendezett, szervezett, átlátható feltételeket és körülményeket legyen képes biztosítani a munkatársak számára. A vezetés számára monitorozza a fenti rendszerek megvalósulását. Az adminisztratív jellegű szolgáltatáson túl, a vezetés és a

201

munkatársak között – ideális esetben – híd szerepet tölt be, azaz konfliktuskezelés és problémamegoldás révén hozzájárul a munkahelyi elégedettség megvalósításához. TUDÁS-, KÉSZSÉG-, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A tudás-, készség-, képességfejlesztés célja hogy a bekövetkezett strukturális változásokat minél hamarabb kövesse a statisztikával szembeni minőségi követelményeknek és elvárásoknak megfelelő, szakmai színvonal emelkedése. A szakmai színvonal növelését elsősorban a tudás-, a készség- és a képességek fejlődése – hosszabb távon a KSH iskola megteremtésével – lehet elérni. A fejlesztést az „iskola” a szakmai, a készség-, képességfejlesztő képzések és tréningek széles skálájának megvalósításával, a tudásátadás különböző formáinak elterjesztésével és támogatásával segítheti elő. A képzések, a tréningek, a fórumok, a mentori rendszer, valamint a személyre szabott képzési tervek bevezetésével és alkalmazásával a hivatal vezetése által kialakított igény- és követelményrendszeren keresztül elősegítik a szakmai érvényesülés megvalósítását. A tervszerű és átlátható struktúra lehetővé teszi a vezetés számára, hogy kijelölje a szakmai prioritásokat, a munkatársak számára pedig megmutassa az elérhető lehetőségeket és kijelöli a hozzávezető utat. A humánstratégia jelen megfogalmazásakor bár lemondtunk a hagyományos helyzetértékelés megfogalmazásáról – mivel az elmúlt évek során számos elemzés készült e tárgykörben (pl. Fellegi-Ryten szervezetátvilágítása, a Humánpolitikai-Képzési Bizottság zárójelentése, stb.) – de azok megállapításaira támaszkodtunk, javaslatait figyelembe vettük.

2. A fejlesztés indokai A humánstratégia átalakítását több egymástól jól elkülöníthető ok motiválja, amelyek, ugyanakkor a stratégia megvalósításának szintjén már szorosan összefüggenek: Ezek: ♦

♦ ♦

♦

♦

♦

a szakmai lépésváltás iránt megfogalmazódó igények, amelyek hatására a stratégiai fejlesztés folyamata beindult, ami új munkamódszereket, új technikai hátteret és ebből adódóan jelentősen megújuló ismereteket tesz szükségessé, a hivatalban néhány éven belül szükségszerűen beinduló generációváltás, amelyet a hivatal jelenlegi korösszetétele jól bizonyít, valamint az anyagi források egyre keményebb feltételek közötti elérhetősége, amely az erőforrásokkal való (legyen az humán- vagy technikai erőforrás) hatékonyabb gazdálkodást teszi szükségessé. A Hivatal iránti elkötelezettség az elmúlt időben csökkent, ezért a motivációs lehetőségek maximális kihasználásával a munkaerő fejlődésének irányt és célt kell szabni. A változásokban rejlő lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. A munkatársak mobilitása és az alkalmazkodó készsége fokozható. Így a változó feladatok és feltételek befogadásához jobb feltételek teremthetőek. A projektmunka lehetőségeinek kiterjesztése a stratégiai fejlesztések kapcsán már bizonyította, hogy a korszerű, átfogó és kreatív gondolkodás a vezetői szintnél szélesebb körben van jelen. Ezen képességek és készségek feltérképezése és ösztönzése – a lehetőségek felkínálásával - már beindult. 202

♦

A kommunikáció és az együttműködés iránti igény ugyanakkor szélesebb (különösképpen a fiatalok között), mint amit a projektek fel tudnak kínálni, így a lehetőségek körét tovább kell szélesíteni további kommunikációs lehetőségek, fórumok, képzések és egyéb formák kialakításával.

3. Fogalmak és definiciók A humánstratégia, a humánerőforrás-fejlesztés az alábbi fontosabb szabályokat, fogalmakat, illetve definíciókat foglalja magában: A Központi Statisztikai Hivatal humánstratégiájának alapját, a humánerőforrás-fejlesztés kereteit a Statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Munka törvénykönyve, továbbá a kormány és a szakmai grémiumok idevonatkozó rendelkezései adják, mely előírások alapján, illetve azok szellemében kell e tevékenységet folytatnunk. A humánerőforrás-fejlesztés, mint rendszer működtetéséhez feltétlenül szükséges, egymásra épülő lépések a következőkben foglalhatók össze: ♦ feladatelemzés, munkakörök kialakítása és munkakörelemzés, a munkaköri követelmények meghatározása ♦ az erre épülő felvételi rendszer kialakítása – pályáztatási rendszer, versenyvizsga kereteinek kialakítása ♦ az új belépőkkel illetve a munkakört váltókkal való foglalkozás – mentori rendszer kialakítása – megfelelés vizsgálat • a szakmai fejlődést elősegítő munkaértékelési rendszerek átgondolása, kialakítása – teljesítményértékelés és minősítés ♦ belső képzési és továbbképzési rendszer kialakítása – olyan rendszer kialakítása, amely a Hivatal szakmai igényei és prioritásai szerint, illetve a munka- és magatartásértékelésre alapozva segíti az érintetteket a szakmai és egyéb ismeretek, képességek, készségek fejlesztésében ♦ előmeneteli, vagy karrierrendszer kialakítása a munkaértékeléshez és képzési rendszerhez kapcsolható, ahhoz illeszthető rendszer kereteinek kialakítása, feltételeinek megteremtése vezetőutánpótlás rendszerének megtervezése ♦ motivációs, ösztönzési rendszer kialakítása – az előbbi elemek felhasználásával működő elismerési, jutalmazási rendszer, és díjazás MUNKAKÖRI KÖVETELMÉNYEK A munkaköri követelményeket széles értelemben a köztisztviselői törvény, illetve a képesítési kormányrendelet előírásai határozzák meg, amelyhez a munkáltató, illetve a konkrét munkakör által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni. A munkaköri követelmények határozzák meg a munkavállalóval szembeni elvárásokat, azokat a képesség- és készség, valamint ismeret- és tudáselvárásokat, magatartásmódokat, amelyek az adott feladatkörben vagy munkakörben az eredményes munkavégzéshez szükségesek.

203

PÁLYÁZATI, FELVÉTELI RENDSZER A felvételi rendszer a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársak felvétela standardizált, toborzási, felvételi és felvételi eljárással, ahol nem csak az alkalmatlanság kiszűrése a cél, hanem a jövendő munkakör ellátásához szükséges meghatározó kompetenciák beazonosítása. A felvételi rendszer egységes feltételrendszer alkalmazását teszi lehetővé a KSH teljes területén, ahol a döntő szempont az ellátandó feladat sajátos feltételeinek történő megfelelés. . MENTORI RENDSZER

A mentorok elsősorban azok a munkatársak - akár fiatalok is - lehetnek, akik szakmailag és emberileg is alkalmasak az alábbi feladatok ellátására. A mentor az a gyakorlott, a hivatalban beosztásától függetlenül, magasan képzett, elismert szaktekintély, aki nincs alá-fölérendeltségi kapcsolatban a mentorált személyekkel, aki képes jól kommunikálni, tudását, tapasztalatát átadni. Szerepe szerint szakmai tanácsadó, aki szakmai tanácsokkal segíti a munkavégzést. A mentori tevékenység alatt szakmai oktató, segítő, támogató feladatok végzését értjük, amit általában a szakma legkiválóbb ismerői szoktak ellátni. A mentorálásban nagy hangsúly helyeződik a résztvevők között kialakult bizalmi viszonyra, valamint a szakmai előmenetelben, karrierépítésben nyújtott támogatásra. A tutor (junior mentor) szakmailag képzett, néhány év tapasztalattal rendelkező személy, aki jól ismeri a szervezet működését, kultúráját, kellő szakértelemmel és kapcsolatokkal rendelkezik. Ahhoz, hogy magatartási mintákat képes legyen közvetíteni, lojálisnak kell lennie a hivatalhoz. A tutorok elsősorban azok a munkatársak lehetnek, akik szakmailag és emberileg is alkalmasak a fenti feladatok ellátására

MUNKAÉRTÉKELÉSI RENDSZER

A munkaértékelés alapvető célja a munkatársak teljesítményének javításával, a szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A teljesítményértékelés a munkáltatói jogkör gyakorlója által előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján történik. A teljesítménykövetelmények meghatározásakor a munkaköri feladatokat és a hivatal kiemelt céljait kell figyelembe venni. A minősítés során az éves teljesítményértékelések eredményei is meghatározóak. A teljesítményértékelés a pozitív teljesítmény elismerése mellett egyúttal az alkalmatlanság, a hiányos teljesítés jelzését is szolgálja. A vezetői munkaértékelés a vezető munkájának értékelése, az irányított terület illetve annak munkatársai együttes teljesítményei alapján.

204

BELSŐ KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER

A képzés célja a szervezet rövid és hosszú távú szakemberszükségletének kielégítése, a hivatali stratégia és prioritások alapján az egyes szervezeti egységek igényeinek figyelembevétele mellett a folyamatosság és a fejlődés biztosítása. A képzési feladatokat és kötelezéseket a vezetői igények alapján a humánerő menedzsment fogalmazza meg, összesíti, illetve rangsorolja, majd kezdeményezi annak megvalósítását, gondoskodik az ellenőrzésről és az értékelésről. A belső továbbképzési rendszer az egységes, fejlesztésközpontú és kompetencia alapú, modulrendszerű, egymásra épülő képzések sorozata, amely megteremti a statisztikai szolgálat számára is elérhető KSH iskola alapjait.

ÉLETPÁLYATERVEZÉS, KARRIERÉPÍTÉS, ELŐMENETELI RENDSZER Jogszabályok által támogatott humán alrendszer, amely kiszámítható, igazságos, valóságos teljesítményhez kötött, ezért kellően differenciált előmeneteli, ösztönzési és díjazási megoldásokkal szolgálja a munkatársak elkötelezettségének, motiváltságának, minőségorientált teljesítményének növelését. A szakmai életpálya a képességek és készségek fejlesztése, a tervszerűen megvalósított képzéseken és önképzésben való részvétel révén alakítható és fejleszthető. Az életpálya tervezés, a karrierrendszer kialakítása épít a motivációs, ösztönzési rendszer adta lehetőségekre és formákra is.

MOTIVÁCIÓ, ÖSZTÖNZÉS A motiváció, eszköz a hivatal vezetése számára, amely révén képes a munkatársak cselekvését olyan módon irányítani, ösztönözni, hogy a kitűzött célokat, gyorsan és hatékonyan, a munkatársak „rejtett tartalékainak” mozgósításával elérje. A motivációt általában - helytelenül leszűkítve - az anyagi ösztönzés fogalmával azonosítják. Miután azonban a köztisztviselői törvény keretei között az anyagi ösztönzésnek korlátozott lehetőségei vannak, a szakmai / erkölcsi motivációnak megkülönböztetett szerepet kell kapnia. A „munkaerő marketing” is a motivációs eszköztár része, amellyel a Hivatali munka presztízsének kihangsúlyozását, a „csapathoz tartozás” pozitívumainak megfogalmazását, a szakmai fejlődés lehetőségeinek „eladását”, a feladatok vonzóvá tételét, perspektíva előtérbe helyezését lehet elérni. A HUMÁNERŐ GAZDÁLKODÁS ADMINISZTRÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA A humánerőforrással történő gazdálkodás egyik eszköze a korszerű, naprakész és a gazdálkodás más területeivel - számítástechnikai nyilvántartásokkal - összhangban lévő, ügyfélbarát információszolgáltatás, ahol az ügyfelet partnernek tekintik, az ügyintézés célszerű, hatékony és gyors.

205

A monitoring rendszer célja az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, rendelkezésre álló, egységes és naprakész információkhoz a szabályozott, felhasználóbarát és rendszeres hozzáférés biztosítása. ÁTFOGÓ HUMÁNPOLITIKAI HATÁSVIZSGÁLAT A humánpolitikai rendszer beválásának vizsgálata, az egyes területeinek és elemeinek értékelése, a humánerő gazdálkodás változásainak elemzése a kijelölt célok tükrében.

4. A humán szolgáltatás rendszere A humán szolgáltatás alábbi alrendszerei lehetővé teszik, hogy mind a hivatal vezetése mind pedig a munkatársak által támasztott igényeknek megfeleljünk. PÁLYÁZATI, FELVÉTELI RENDSZER

Munkaerő felvétel A munkaerő felvétel az első lépcső a hivatali és a szakmai karrier területén, ahol alapvető fontossággal bír az egyenlő feltételek biztosítása, az egyének, csoportok, kisebbségek azonos munkahelyi megítélése. Ennek biztosítása kötelessége és érdeke a Hivatalnak, megvalósítására ez évben került kidolgozásra – első lépcsőben a statisztikusok – pályázati, felvételi rendszere. A felvétel történhet pályáztatás - ami lehet belső vagy külső – álláshirdetés vagy állásbörze útján. A munkaerő felvétel második lépcsőfoka az új belépők segítése, támogatása, ami már szervesen kapcsolódik a humánstratégia rendszereinek - mentori, képzési, életpálya tervezési stb. – megvalósításához, illeszkedik a KSH lehetőségeihez. Pályázati, felvételi rendszer A magas színvonalon működő feladatellátás fenntartásához minden szinten megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársakat kell kiválasztani. Ennek érdekében a toborzást, a pályázati és a felvételi eljárást meg kell újítani. Az újonnan belépők, illetve a felvételhez kötött belső munkaerőmozgások optimalizálása érdekében olyan egységes és standardizált pályázati, felvételi eljárások bevezetésére van szükség (amely a felvételi folyamat első lépcsője), ahol nem csak az alkalmatlanság kiszűrése a cél, hanem a jövendő munkakör ellátásához szükséges meghatározó kompetenciák beazonosítása. A felvétel tervszerű megvalósítása érdekében az ad-hoc jellegű munkaerő felvételről át kell térni, a rendszeres, tervszerű felvételek rendszerére. Ennek előnye a valódi versenyfeltételek megteremtése és a munkaerőmozgás jobb tervezhetősége. Egy több mint 1600 főt foglalkoztató intézménynél a munkaerőmozgás is kiszámítható előre jelezhető. Az évi 2-3 alkalommal szervezett felvételi eljárás lehetővé teszi a reális munkaerőigény jó kielégítését, módot ad a felvételi vizsgán megfeleltek „adatbankjának” a kialakítására és ezáltal, a két felvételi vizsga közötti esetleges munkaerő szükséglet gyors és minőségi kielégítésére. Előnyt jelent továbbá az is, ha a felvételt országos szintűvé tesszük, így biztosítva az azonos értékű munkaerőt a

206

KSH minden szervezete számára. (A területi sajátosságokat, amennyiben azok eltérő feladatköröket jelentenek, a felvételi rendszer – a feladatnak megfelelő vizsgaelemek kialakításával - figyelembe veszi.) A felvétel módszere többféle lehet, amelyek egyidejű alkalmazására van szükség, a felvétel „tárgyától” függően. Más felvételi módszert kell alkalmazni friss diplomás, új belépők esetében és más módszert igényel a tapasztalattal rendelkezők megmérettetése, és kiemelt figyelmet érdemel a vezetőutánpótlás kiválasztása. Külön eljárással kell a különlegesen fontos és értékes munkaerő kiválasztását („elcsábítását”) és felvételét kezelni. A felvétel elve az új belépők esetében annak vizsgálata, hogy a jelölt rendelkezik-e olyan ismeret-alapokkal, amelyekre építve – képzéssel - a hiányzó szakmai ismeretek pótolhatók. A szakértelem, a szakmai alkalmasság objektív mérését biztosító legismertebb és legcélszerűbb felvételi forma a versenyvizsga. A hivatal első lépésként a statisztikai munkakörök betöltésére többlépcsős felvételi rendszert készített elő, melynek része a versenyvizsga és a személyes meghallgatás is. A felvételi rendszer szabályozott kereteinek kialakítása, a személyi és tárgyi feltételek meghatározása folyamatban van. A szakmánkénti minimumkövetelmények meghatározása, s ebből adódóan a munkaköri követelmények újragondolása valamennyi, a hivatalban előforduló munkakör, illetve feladatkör esetében rendkívüli fontossággal bír, hiszen a minőségi munkaerő felvétel alapját jelentheti. Munkaköri követelmények A munkaköri követelmények meghatározásai a munkáltatói igényeket fogalmazzák meg a munkavállaló számára, ezáltal irányt szabnak a továbbfejlődésüknek is. Egyúttal kijelölik a továbblépés irányát és lehetőségét. Ezt az irányt konkrét képzési tervek alapján, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával tudják megvalósítani. A munkaköri követelmények meghatározásakor kettős célnak kell egyidejűleg megfelelni: ♦ egyrészt olyan követelményeket kell meghatározni, amelyek képessé teszik a munkavállalót az adott munkakör ellátására, ♦ másrészt a követelményeket ugyanakkor úgy kell meghatározni, hogy az módot adjon a szervezet és a feladatok rugalmas átalakítására. A feladatok színvonalas ellátását biztosító költségtakarékos és hatékony munkavégzés megvalósítása érdekében, a döntéseket megelőzően, célszerű szervezetátvilágítási, munkakör-elemzési, munkafolyamat-elemzési és egyéb hatásvizsgálatokat végeztetni, hogy azok eredményeit figyelembe véve lehessen eljárni. Ezáltal csökkenthetők az esetlegesen bekövetkező munkahelymegszűnések okozta egyéni, illetve szervezeti „veszteségek”, továbbá enyhíthetők az ilyenkor kialakuló konfliktushelyzetek. Személyzeti politika A változó körülmények az eddigieknél gyakrabban teszik szükségessé szervezeti változásokat ami, - jó esetben - a fejlődés felgyorsulásához, a belső tartalékok feltárásához, – rossz esetben - a szakmai kezdeményezőkészség a kreativitás csökkenéséhez vezet. A gyakran megújuló munkakörülményekből adódó problémák és

207

lehetőségek mellett a munkatársaknak a fokozódó munkaterheléssel is szembesülnie kell, amelynek kezelésére fel kell készülni. A humánerőforrás menedzsment tudatos és az eddigiekhez képest erőteljesebb és hatékonyabb tevékenysége kell, hogy támogatást nyújtson mind a vezetés mind pedig a munkatársak számára. Az igények markáns megfogalmazásával, a fejlődés, az értékelés, a képzés és a számonkérés feltételeinek megteremtésével, a személyzeti politika érvényesítésével ki kell alakítani és tervszerűvé kell tenni a hatékonyság növelés valamint a belső munkaerő-mozgás lehetőségét. Az egyes feladatkörökkel szemben támasztott követelmények, a sikeres szakmai életutak, az új feladatkörök lehetőségeinek ismertetésével és értékelésével lehetőség van a hivatali értékek és prioritások „eladására” a preferált értékrend megfogalmazására. Ennek megvalósítását a már létező eszközök – belső képzés, intranet, publikációk – által biztosított lehetőségek fokozott kihasználásával kell megerősíteni. MENTORI RENDSZER A felvételi rendszer által biztosított, az alapkövetelményeknek megfelelő munkaerő felvételét követően a gyakran hiányos szakmai ismeretek szintre hozása a következő időszak feladata. Nem csak a pályakezdők, hanem a már kvalifikált, - a hivatalon belülről vagy kívülről - területet váltók számára is biztosítani kell a lehetőséget a teljes értékű munkához szükséges szakmai ismeretek elsajátítására. Ehhez az egyik lehetséges eszköz a személyre szabott szakmai támogatás, ami a mentori rendszeren keresztül valósítható meg. A mentorok elsősorban azok a munkatársak - akár fiatalok is - lehetnek, akik szakmailag és emberileg is alkalmasak a fenti feladatok ellátására A hivatalon belül, nem hivatalos formában most is működik mentori tevékenység (bár nem így nevezik), amelyet - a benne rejlő lehetőségeket kihasználva - szervezeti keretek között, támogatott, elismert, értékteremtő tevékenységként is meg kell erősíteni. A mentori feladatokat szélesebben értelmezve azonban nem csak a szakma „mesterei” láthatnak el szakmai segítő, támogató feladatokat, hanem szakmai jártassággal és kellő empátiával rendelkező fiatal munkatársak is. Amennyiben a mentori feladatokat így kiterjesztjük, lehetőséget biztosítunk a szakmát kezdők, az újbelépők számára, hogy személyre szabott „beoktatásban” és szakmai támogatásban (on-the-job-training) részesüljenek. A tutorok, az „ifjú mentorok” számára szakmai presztízst és elismerést ad a megbízás, ami egyúttal munkájuk és szakmai hozzáállásuk értékelését is biztosítja. A mentorok, tutorok kiválasztása és felkészítése nagy körültekintést igényel, mivel tevékenységük nagymértékben befolyásolja a munkatársak beilleszkedését, és beválását egyaránt. A felkészítés tartalma nagymértékben függ a mentor, tutorok személyétől, illetve a mentori feladatok meghatározásától egyaránt. A képzési rendszer keretei között erre jó lehetőség biztosítható. A mentori, tutori kinevezés egyben legyen – szakmai és lehetőség szerint anyagi motivációval bővített - elismerés a szervezet részéről. Az előmenetel feltétele – egyéni mérlegelés alapján –lehet a mentori tevékenység, így erősítve annak szerepét és súlyát.

208

KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS A modern statisztikai hivatalok szakembergárdája sokféle tudással, képességgel és készséggel kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy a módszertanilag és technikailag bonyolultabbá váló adatgyűjtési, feldolgozási, tervezési-elemzési és közzétételi tevékenység hatékony és növekvő termelékenység igényű feladatait rövid határidővel végre tudja hajtani. A növekvő igényekhez ugyanakkor ma már lehetőség van jól képzett munkatársak, fiatalok felvételére. A jó alapképzettség azonban kevés azokhoz a speciális feladatokhoz, amelyeket a hivatalban el kell látni. Olyan kiegészítő képzésre van szükség, amely képessé tesz a feladatok ellátására. A képzés, mint tevékenység akkor lesz hatékony, ha az igazodik a szervezet stratégiai céljaihoz, tervezett és értékelt, megszünteti azokat a „hiányokat”, amelyek miatt lehetőségei ellenére - az emberi erőforrás nem működik elég hatékonyan. A képzésnek újra és újra megújuló tevékenységet kell jelentenie, jól elhatárolható szakaszokkal, lépésekkel valamint az egyes képzéseket követő számonkéréssel. A képzési, fejlesztési feladatok meghatározásához egyrészt értékelni kell a munkaköri követelmények által előírt ismereteket, másrészt figyelembe kell venni a munka és a magatartás értékelése (minősítés és teljesítményértékelés) során meghatározott fejlesztési feladatokat is. Tudásszintek meghatározása A munkaköri követelmények határozzák meg a munkavállalóval szembeni elvárásokat, amelyekkel vagy már kiinduló helyzetben rendelkeznie kell, vagy annak elérése érdekében mindent meg kell tennie. A tudásszintek meghatározása a hivatali minimumszint meghatározásával kezdődik, majd a képzési kínálati rendszer segítségével a munkaköri előírások figyelembevételével válhat teljes rendszerré. A fejlesztési célok megállapítása, a karriertervezés esetében pedig azt határozhatjuk meg, hogy milyen képességek, készségek és ismeretek fejlesztésére van szükség az előrehaladáshoz. Tudás- és képességfejlesztés Az egyes szervezetek – a hivatalon belül és a statisztikai szolgálaton belül egyaránt – specialitásait figyelembe vevő „tudás- és kompetencia térképek” kimunkálásával egységes modulrendszerű, egymásra épülő képzések sorozatán keresztül kell a képzések által biztosított lehetőségeket alkalmazni. Biztosítani kell a megszerzett és számonkért tudás elismerését és elismertetését, különösen akkor, ha a képzések sorozatát a teljes statisztikai szolgálat számára, mint akkreditált képzést kívánjuk felkínálni. A tudás elismerése és befogadása széleskörű elemzéseket tesz szükségessé a felsőoktatás valamint a szakmai képzések területén. A képzés egyúttal szolgáltatás és eszköz ahhoz, hogy mindkét „megrendelő” – a Hivatal épp úgy, mint a képzésben résztvevő munkatárs - elégedettsége elérhetővé váljon.

209

A képzési kínálat A képzések egy része ma már kötelező jelleggel kormányhatározat alapján a Magyar Közigazgatási Intézet által központilag koordinált, előírt és szervezett, mely csak minősített programok szerint, kijelölt oktatók és szervezetek igénybevételével történhet. Ugyanakkor a kötelező előírások is módot adnak a Hivatalnak a választásra az egyes programok között, illetve a programszervezők között. Az egyre bővülő kínálatból történő választás révén a kötelező programok tartalmilag beilleszthetők a szükséges ismeretek hivatali rendszerébe. A képzési lehetőségek másik részeként a belső képzés tanfolyami kínálata adja meg azt a formát, amelynek segítségével az egyes munkakörökhöz szükséges minimum, illetve minőségi tudásszint kapcsolható. A tanfolyami kínálatban meg kell határozni az ott elsajátítható ismereteket, az ismeretek elsajátításának előfeltételeit vagy az azt helyettesítő szakmai gyakorlatot. Miután egy-egy tanfolyam a felhasználók feladatkörétől függően eltérő „mélységű” is lehet, a kínálatnak jeleznie kell, ha többféle felhasználói kört céloz meg. Az adott időszak képzési prioritásainak meghatározásához is szükséges ezen feltételek egyértelmű definiálása. Az igazgatóságok munkatársainak képzését olyan képzési módszerek – pl. e-learning, net meeting stb. – alkalmazásával kell fokozottan támogatni, amelyek nem vagy csak kis mértékben igénylik a résztvevők utazását. Személyre szabott képzési programok Az egyéni szakmai életpálya megtervezéséhez folyamatosan megvalósítható képzési program kidolgozására, illetve az egyes képzések, egymásra épülő modulrendszerű folyamatára van szükség. A rendszernek úgy kell felépülnie, hogy építsen a közép-, és felsőfokon megszerezhető szakmai ismeretekre illetve a bolognai elveknek megfelelően legyen képes a megszerzett tudás elismerésére. Munkatársak előmenetelének, szakmai fejlődésének, belső mobilitásának biztosításához a „horizontális képzés”, a rokon szakterületekre történő felkészítéssel, a különböző szakterületek közötti mozgásra a szakmai háttér megteremtésével tud hozzájárulni. Az életpályaprogram kialakításával kiemelt jelentőséget kap az egyéni képzési tervek meghatározása, valamint a teljesítményértékelés alapján meghatározott szakmai és vezetői utánpótlás kiválasztása. Ehhez egységes elvek szerint építkező vezetői és szakmai utánpótlási adatbankot kell létrehozni, és folyamatosan működtetni, annak érdekében is, hogy a központi munkaterületekre tervezetten bevonhatók legyenek – a központból és a régiókból egyaránt - a tehetséges fiatal szakemberek. A szakmai előmenetel feltételei A szakmai színvonal emelése érdekében a Hivatal nyilvánvaló szándéka, hogy meghatározza, egy-egy feladat ellátásához milyen ismeretek elsajátítását várja el. Miután a Hivatalnak lehetősége van a törvényben meghatározott képesítési előírásokon túl, további képzési, képzettségi kötelezettség, - amelyet a munkahelyi vezető határoz meg - előírására, a szakma igényei és az egyéni képességek figyelembevételével, szisztematikusan és tervezhetően kell megfelelni a Hivatal elvárásainak. Az egyéni szakmai feladattervek valamint a Hivatal által meghatározott szakmai prioritások alapján előírt képzési programok teljesítése feltétele a szakmai megfelelésnek illetve az – esetleg gyorsított – előmenetelnek vagy vezetővé válásnak 210

Teljesítményértékelés, minősítés és képzési előírások A munkatársak munkájának rendszeres értékelése módot ad a szakmai-, a képességeket érintő illetve a kompetenciákban meglévő hiányok feltárására anélkül, hogy a munkatársak által nehezen elfogadható szakmai felmérésnek lennének kitéve. Mindkét értékelési forma módot ad arra, hogy a hiányokra szakmai képzésen való részvételre kötelezéssel hívja fel a figyelmet. Ezáltal az értékelés előremutató jellege is jobban tud érvényesülni, amellett, hogy megadja a szakmai „hiányok” pótlásának eszközét is. Következő értékelés során már a képzésen való részvétel, illetve annak hasznosulása is számonkérhető.A teljesítmény hiányának feltárása egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a rendszeresen alulteljesítő munkatársak előmenetelét visszatartsuk, illetményét negatív irányban eltérítsük, tehát végső soron a nem teljesítők esetében kezdeményezni lehessen a minőségi cserét. Vezető- és vezetőutánpótlás képzése A vezetőképzés jelentősége minden szervezet életében felértékelődik a szervezeti változások folyamán. A változások során ugyanis a szakmai munkán túl a szervezet átalakításából adódó személyi, szervezési, tervezési, kommunikációs, erőforrásgazdálkodási stb. feladatok kerülnek előtérben, amelyek megoldása fokozott stressz hatást vált ki mind a vezetőkből, mind pedig a beosztott munkatársakból. Az átalakuló szervezetben újra kell definiálni az értékeket, a kapcsolatokat, csoportokat, a munkamódszereket és azok értékelési rendszerét. A vezető értő partnereket kell, hogy találjon mind a társvezetőkben, mind pedig a hozzá tartozó munkatársakban. Amennyiben egy szervezet vezetése rendszeresen él a vezetőképzés adta lehetőségekkel, akkor elég a változásra koncentráló képzések, tréningek megtartása. Miután a KSH-ban a vezetőképzés csak ritkán, alkalomszerűen valósult meg, az igény a rendszerezett tudás elsajátítására akkor jelentkezik, amikor arra égetően szükség van és amikor arra van a „legkevesebb idő és energia”. A vezetőképzés ciklikusan megvalósítandó rendszerének kidolgozása és alkalmazása felkészíti a vezetőket a most már folyamatosan megújuló szervezet és erőforrások kezelésére. A ciklikusságot a vezetői kör változása valamint az teszi szükségessé, hogy a vezetés különböző szintjén dolgozók számára a közös „fogalom rendszer” és a vezetői eszköztár egységesen tudjon hatni a vezetettek körére. A vezetőutánpótlás képzése tartalmilag lényegében nem tér el a vezetőképzés rendszeresen megvalósított kurzusaitól, csak mélységében. A képzés tervezett elemei A belső képzés célja szerint a szakmai képességek, készségek fejlesztése, a módszertani ismeretek bővítése, a gyakorlati készségek fejlesztése, a statisztikai ágak közti logikai kapcsolatok felismerési képességének kialakítása, a ma prioritásainak felismerése. A képzés szakmai területenként statisztikai szakmai képzések kompetencia alapú képzések vezetői-, vezető utánpótlás készségfejlesztés 211

informatikai képzés social skills nyelvi képzés A képzés elvei és eszközei minőségbiztosítás szakszerűség, minőségi tematika hatékony oktatási módszerek jól kiválasztott, megfelelő személyiségű oktatók magas színvonalú oktatástechnikai és segédeszközök a program és az oktatók értékelése a résztvevők értékelése (számonkérés, teszt, vizsga), a részvétel elismerése, (oklevél, a szerzett tudás elismerése, díjazása, a hasznosítás biztosítása). A statisztikai szakképesítések statisztikai szakvizsgarendszer megújítása statisztikai képesítések elismerése szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékek megújítása Képzési támogatás A támogatási rendszer, bár szerepe változatlanul fontos, lényeges tartalmi és szemléleti átalakuláson kell, hogy átmenjen. A támogatásnak ugyanis – ami elsősorban a pénzbeli, illetve a szabadidő biztosításával adott támogatást értékeli - az elismertnél már ma is több formája él. A belső képzés, a nemzetközi, szakmai konferenciákon, képzéseken, rendezvényeken való részvétel mind a támogatás különböző lehetőségeit biztosítják. A támogatások iránti igények és azok megítélése az elmúlt években megváltozott. Egyre inkább szűkül a közép és a felsőfokú alapképzéshez biztosított támogatások lehetősége. Így a mennyiségi felkészítést a minőség irányába lehet eltolni. Az alapképzés – korábban jelentős mértékben átvállalt - költségeinek meghatározó hányadát pedig indokolt mértékben át lehet hárítani a felkészítés alanyaira, hisz az érdekeltségi viszonyokban alapvető változás következett be. A képzettség elismerését a besorolási rendszer megfelelően honorálja így a munkatársaknak hosszú távú érdeke fűződik a képzettség megszerzéséhez, ezáltal elvárható az ehhez való – a korábbiaknál jelentősebb – hozzájárulásuk. Az EU által szorgalmazott moduláris rendszerű képzési struktúrák kialakításával a „belső” alapozó képzésben való szerepvállalás növelhető, ami a képzések költséghatékonyságát tovább javítja. A megtakarított összegek egy részét a humánpolitikai stratégiában szereplő a köztisztviselők élethosszig tartó tanulását elősegítő átképzésekre, továbbképzésekre, speciális felkészítésekre, kiképzésekre, kompetenciafejlesztésre, vezetőkiválasztásra és vezetőképzésre kell fordítani. A jelenlegi támogatási rendszert a szűkülő lehetőségek miatt már most is csak korlátozásokkal tudjuk használni. Az első- és másoddiploma, a PhD fokozat, illetve akár új államilag elismert szakképesítés megszerzését is csökkenő költségtérítéssel és korlátozott munkaidő-kedvezmény biztosításával támogatjuk. Ennek oka, hogy nem csak az anyagi források szűkösek, de a hiányzó munkaerő pótlása is egyre nagyobb problémát okoz a szervezet számára. A támogatási rendszer elveinek áttekintése már megtörtént, az elnöki utasítás jóváhagyása folyamatban van. A támogatási kérelmek értékelését valamint a

212

döntéselőkészítő javaslat előterjesztését a jövőben a Munkaerő-gazdálkodási Bizottság végzi . Az új rendszer a továbbiakban csak abban az esetben támogat „saját, a munkatárs által kezdeményezett” továbbképzést, amennyiben már megfelel a hivatal által meghatározott szakmai követelményeknek, és olyan ismereteket kíván megszerezni, amely a hivatal számára is „hasznosnak” és a közvetlen vezető által fontosnak minősíthető. Annak érdekében, hogy a munkatársak számára elérhető legyen mindaz, amit a Hivatal és a közszolgálat biztosít, szükséges a tanácsadás és a támogatás különböző formáinak és típusainak kialakítása. Ilyen lehet a képzési rendszer és képzési támogatás, a karrier tanácsadás, a mentori hálózat kialakítása, a tudás, az ismeretek megosztásának, továbbadásának támogatása stb. Ehhez törekedni kell bizalmi légkör kialakítására, biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a szükséges információkhoz. ÉLETPÁLYATERVEZÉS, KARRIERÉPÍTÉS, ELŐMENETELI RENDSZER A karrier típusú előmeneteli rendszerekben, mint amilyen a köztisztviselői rendszer is, rendkívüli fontossággal bír a lehetőségek megfelelő kihasználása annak érdekében, hogy az előmenetel ne öncélú, a letöltött szolgálati időhöz köthető automatizmus legyen, hanem ismerje el a többletteljesítményt, a nagyobb szakmai ismeretet, a jobb munkavégzést, stb. Célként fogalmazható meg a szélesebb látásmóddal és szakismerettel rendelkező, mobil szakembergárda kialakítása. Az életpályatervek megfogalmazása, a követelmények közvetítése, mérése és számonkérése a személyzeti szervezet kezdeményezésére a munkahelyi vezetőkkel együttműködve, a képzési lehetőségek és kötelezések révén valósul meg. Az egyéni karrierterv lényege, hogy a munkáltató és a munkatárs kölcsönösen kialakítja azt a programot, amelynek célja egyrészt a kvalifikált szakember utánpótlás biztosítása, másrészt a tehetséges és arra érdemes munkatárs támogatása, illetve egy vonzó, lehetséges perspektíva, életpálya bemutatása. Olyan a jogszabályok által támogatott humán alrendszert kell kialakítani, melynek segítségével kiszámítható, igazságos, valóságos teljesítményhez kötött, ezért kellően differenciált előmeneteli, ösztönzési és díjazási megoldások szolgálják a munkatársak elkötelezettségének, motiváltságának, minőségorientált teljesítményének növelését. Az életpálya tervezés, a karrierrendszer kialakításakor építeni kell a motivációs, ösztönzési rendszer adta lehetőségekre és formákra is. A cél megvalósításának eszközei: Életpályatervezés, karrierépítés A humánerőforrással történő „valódi” gazdálkodás a munkatársak karrierútjának megtervezésével, az előmeneteléhez a feltételek kialakításával kezdődik. Az előmenetelhez képzések és egyéb feltételek előírása, az előrehaladás támogatása és a teljesítés ellenőrzése a személyzeti szervezet kiemelt feladata. A karriertervezéshez ki kell alakítani és mindenki számára elérhetővé kell tenni azokat a lehetőségeket, amelyek révén a szakmai elismerés és a hivatali előmenetel elérhető illetve gyorsíthatóvá válik. Ennek általános elveit és a konkrét, személyre

213

szabott tervek rendszerét a személyes fejlődés követésére, a hivatali és a személyes igények összhangjával kell megteremteni. A hivatal érdeke a teljesítmény fokozása, amelyet magasan kvalifikált szakemberállomány révén tud elérni. Ennek egyik eszköze a képzési és továbbképzési rendszer működtetése. A szakmai ismeretek jelentős része olyan mértékben specializált, hogy azt kizárólag a belső képzési rendszer tudja kielégíteni. A képzés előírása, teljesítése és számonkérése része a teljesítménykitűzésnek és értékelésnek, ami ezáltal megalapozza mind a szakma, mind pedig a hivatali, köztisztviselői előmenetelt. Vezetői ismeretek és tapasztalat megszerzésének támogatása szintén része a karriertervezés folyamatának.

Előmeneteli rendszer Olyan előmeneteli rendszer kialakítására van szükség, amely a hivatal céljai érdekében minden munkakörben (statisztikai, informatikai és funkcionális) valamennyi korosztály számára iskolai végzettség szerint (felsőfokú- és középfokú iskolai végzettségűeknek) lehetőséget ad a szakmai elismerésre, erkölcsi és anyagi megbecsülésre. Ehhez meg kell határozni azt a magas színvonalú szakmai munkát és magatartást, illetve többletteljesítményt, ami kiegészülve a képzési rendszerben megfogalmazott szakmai fejlődés lehetőségével a pályaúton való, gyorsított vagy normál előrehaladást teszi lehetővé. Az előmenetelt a munkatársak saját választása, illetve a hivatal lehetőségei által meghatározott korlátok között kell behatárolni. Ennek érdekében meg kell teremteni az összhangot a teljesítményértékelés, a munkaértékelés (minősítés), a képzés és az előmenetel között. Szükséges továbbá a felvételi rendszernél is meghivatkozott - hivatali és szakmai minimumkövetelmények megfogalmazása – a szakmai ismeretek, készség-, képesség, kompetencia-profilok meghatározása. Az előmeneteli rendszer kialakításakor szükség van a jogi keretek áttekintése mellett az anyagi lehetőségek figyelembevételére is. Az előmeneteli feltételeket kizárólag a költségvetés által meghatározott pénzügyi „korlátokkal és lehetőségekkel” együtt lehet vizsgálni. Szemléletformálással el kell érni, illetve tudatosítani kell, hogy a vezetővé válás csak az egyik eleme a hivatali karrierútnak, az előmenetel további formái, lehetőségei pl. a kiváló minősítéshez kötött gyorsított előmenetel, a címadományozás, a projektvezetői, a projektben végzett munka, a mentori, az oktatói feladatok ellátása, szakértői tevékenység, stb. is. MOTIVÁCIÓ, ÖSZTÖNZÉS

Az életpálya tervezés, a karrierrendszer kialakítását a motivációs, ösztönzési rendszer kialakításával összhangban kell elvégezni, ahol a belső, hivatali lehetőségek felmérésére kell nagy figyelmet fordítani (pl. belső címadományozási rendszer). Tudatosítani kell, hogy az államigazgatásban a minőségi munka a köztisztviselői lét alapfeltétele, amelyet a köztisztviselői illetmény és egyéb juttatások ellentételeznek. A

214

motiváció és az ösztönzés csak az elvárható teljesítményt meghaladó munkavégzés esetén indokolható. A többletteljesítmény nehezen értékelhető és azonosítható amennyiben (mint jeleneleg) a teljesítményértékelések a „kiegyenlítődés” irányába mutatnak azaz nem azonosíthatók az egyéni teljesítmények (nem kellően differenciáltak). A „kiegyenlítősdi” a valódi teljesítmény értékelésétől vonja el a forrásokat. Az eltérő teljesítmények – utólagos - értékelését a jutalom és a címadományozási rendszer biztosítja. A céljutalom kitűzésére akkor van lehetőség, ha az elvárható teljesítményen felül, többletfeladat ellátását tartja szükségesnek a Hivatal vezetése. A céljutalom kitűzése a Hivatal prioritásait közvetíti (pl. bevételszerző tevékenység ösztönzése) a munkatársak felé, ezért fontos, hogy átlátható célokat és hozzá kapcsolódó elismerési rendszert mutasson be. Miután a cél az, hogy a valódi teljesítményt értékeljük és jutalmazzuk át kell tekinteni mindazon lehetőségeket, amelyek erre módot adnak, így a a céljuttatások, a megbízási szerződések, a jutalmazási és elismerési rendszerben rejlő lehetőségeket, a projektvezetés, mentori megbízás, oktatói megbízás, külföldi tanulmányút, külföldi kiküldetés, prezentációk, a KSH képviseletéből adódó szakmai elismerés lehetőségeit és egységes, egymáshoz kapcsolódó elemekből felépülő motivációs, ösztönzési rendszerré kell alakítani. Az egységes rendszer hiányában egyes tevékenységek több irányból is „támogatásban” részesülhetnek, míg mások kimaradhatnak a rendszer által biztosított lehetőségek közül. A magasszinvonalú munkavégzés feltételeit oly módon kell biztosítani, hogy a munkatársak számára legyen vonzó a szervezethez való tartozás, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudja szakmai képességeit és készségeit hasznosítani (önmegvalósítás) a munkavégzés során. Fontos, hogy minden szakmai szint és korosztály számára alakítsunk ki megfelelő elismerési formákat (a fiataloktól a nyugdíjasokig bezárólag). A szervezet munkatársainak motiválása A motiválás eszközei: A motivációs tevékenységek között számos olyat találhatunk, melyek felhasználásával a munkahelyi élet tartalmát és minőségét tudjuk javítani, illetve fejleszteni. Ilyen lehet a munkakör gazdagítás azaz a munkakör olyan átalakítása, változatosabbá tétele, melynek révén a munkavállaló számára a munkavégzés nagyobb szellemi kihívást, felelősséget ad. Ezzel a lehetőséggel elsősorban a közvetlen vezető tud élni, amelyhez támogatást a vezetőképzés adhat.

A mérhető, értékelhető célok valamennyi szervezeti szinten, A munkatársak informálása valamennyi lényeges témáról, Kezdeményezőkészség és felelősségvállalás bátorítása következetes magatartás világos irányelvek figyelembevételével, Az elért eredmények visszacsatolásának és megvitatásának formája, Az egyéni teljesítmények és a munkacsoportok eredményének elismerése, A munkaerő-fejlesztés érdekében, rendszeres interjúk készítése, amelyet személyre szabott ajánlatok és tanácsadás követ, Feladatok tervezése és kiosztása az egyéni képességek, érdeklődés figyelembevételével, Munkatársak belső mobilitásának támogatása a különböző szakterületek között, Megfelelő munka és feladat elosztás, stb.

215

Személyes elkötelezettség A személyes elkötelezettség láthatóvá tétele a vezetés minden szintjén alapvetően fontos a munkatársak motiválása szempontjából. E tekintetben az elkötelezetett, karizmatikus vezető szerepe lényegesen nagyobb lehet, mint a szűkös keretek között mozgó anyagi motiválás. (pl. a szakmai „fáklyavivők” akik jelentős lehetőségeket kaptak a modernizációs program keretei között, mentori szerepkörben szélesebb kör számára népszerűsíthetnék szakmai eredményeiket.) Szélesebb teret kell, hogy kapjon a szakmai és a „kibővített” fórumok rendszere, ahol az egyes témák szakértői és szereplői, a valamint a fiatalok párbeszéde mutatja be a téma iránti elkötelezettséget, valamint az innovációs képesség megvalósításának lehetőségeit. Ilyen fórumok szervezését jól felkészült moderátor részvétele tudja sikerre vinni. A HUMÁNERŐ GAZDÁLKODÁS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE A humánpolitika stratégiájában foglalt célkitűzéseket és feladatokat minél előbb meg kell ismertetni a munkatársakkal. A különösen fajsúlyos, a munkatársak életét, tevékenységét, munkafeltételeit, bérezését stb. meghatározó döntések meghozatala előtt ki kell kérni az érintettek véleményét és az érdekképviseleti szervek álláspontját. Ennek érdekében – a képzési, illetve a továbbképzési rendszer felhasználásával – ismertetéseket és „műhelyvitákat” kell tartani a stratégiai célkitűzések megismertetése és elfogadtatása érdekében. A sikeresnek bizonyult HR-akciókról, feladat-végrehajtásokról rendszeresen tájékoztatást kell adni. Az ily módon informált vezetők és munkatársak érdemi segítséget tudnak adni a HR területet érintő döntések előkészítéséhez. El kell érni, hogy a többség azonosulni tudjon a meghozott döntésekkel és aktívan, kezdeményezően, motiváltan vegyen részt a feladatok megoldásában. Többsíkú és irányú folyamatos, tárgyilagos, a kölcsönös bizalmon és nyíltságon alapuló kommunikációs rendszert kell kialakítani és működtetni. E kommunikációs rendszer részeként, a belső munkaerő-piaci mozgások elősegítése érdekében időről-időre korrekt módon tájékoztatást kell adni az üres vagy megüresedő munkahelyekről, a pályázati, illetve versenyvizsga lehetőségekről, a pályázók köréről, illetve a kiírt pályázatok elbírálásának eredményeiről is. Lényegesen javítani kell a vezetők és a beosztottak sokoldalú tájékoztatását a mindennapok eredményeiről, problémáiról, az elvégzendő feladatokról. MUNKAERŐ GAZDÁLKODÁS A statisztikai hivatalok költségvetésének döntő hányada személyi költség (mintegy 75%), ami már önmagában is indokolja, hogy megkülönböztetett figyelmet kapjon az emberi erőforrással történő gazdálkodás. Annak érdekében, hogy a humánerőforrással foglalkozó szervezetek képesek legyenek a maguk eszközeivel támogatni a hivatali stratégiát, a tervek megvalósulását, valamint a hatékony munkavégzést, meg kell határozni és össze kell hangolni mindazokat a tényezőket amelyek - jelenleg egymástól függetlenül – képesek hatni az emberi hatékonyság fokozására. A motivációs eszközök által biztosított lehetőségekkel tervszerűen kell szervezni a munkájukat, irányítani, fejleszteni és hasznosítani kell a tudásukat, képességeiket egyéni, csoport és szervezeti szinten.

216

ADMINISZTRÁCIÓ ÉS NYILVÁNTARTÁS A humánerő gazdálkodás területén is el kell érni, hogy a hivatali ügyintézés egyszerűbbé, érthetőbbé, áttekinthetőbbé váljon mindenekelőtt a belső „ügyfelek”, a munkatársak számára. Túl kell lépni a hagyományosan értelmezett bürokrácián, át kell alakulni olyan ügyfélbarát szolgáltatássá, ahol az ügyfelet partnernek tekintik, ahol az ügyintézés célszerű, hatékony és gyors. A cél megvalósításának eszközei: A humánerő gazdálkodási tevékenységet kiszolgáló számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztésével és azok professzionális kezelésének megkövetelésével gyorsítani kell az információáramlás sebességét, egyben egyszerűsíteni szükséges az adminisztrációs folyamatokat, valamint – ahol ezt a hatályos jogi szabályozás és a munkavégzés lehetővé teszi – közelíteni kell a papír nélküli hivatali működés „eszményéhez”, ami várhatólag költségmegtakarítást és hatékonyságnövelést is eredményez és felszabadítja a humán szakembereket a ma túlsúlyos adminisztratív feladatok alól. Az információáramlásban a minőségi fejlesztést kell megindítani a humánerő gazdálkodás rendszerének egészét érintően, javítani kell az adatszolgáltatás megbízhatóságán, gyorsaságán és felhasználhatóságán. Törekedni kell arra is, hogy az információk cseréje ne váljon személytelenné. A személyzeti nyilvántartás, minőségi fejlesztésével illetve az egyéni teljesítményértékelés számítástechnikai eszközökkel támogatott kiértékelésével javítani kell a vezetés stratégiai célú tájékoztatását. A humánerőforrás adminisztrációjához kapcsolódó rendszerek Az összehangolt humánerőforrás gazdálkodási rendszer hiánya párhuzamos adatfeldolgozást tesz szükségessé. A párhuzamosan végzett feldolgozás kétes értékű „eredménye”, hogy a rendszerek egymástól eltérő információkat adnak, hogy az így keletkező hibák rendszeresen a feldolgozásokból származó adatok megbízhatóságát vonják kétségbe. A komplex nyilvántartási rendszer működésével biztosítható többek között a vezetés illetve a munkatársak korrekt és folyamatos tájékoztatása, a munkaerő mobilizálásának lehetősége, a nyilvántartásokból megszerezhető információk optimális kihasználása. Szükséges tehát a humánerő-gazdálkodással foglalkozó informatikai rendszerek BestHR, KIR) összehangolása, illetve továbbfejlesztése (mivel a fent jelzett ellentmondások és hibák ellenére az általuk biztosított információk szolgálnak alapul olyan más rendszerek illetve adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásához mint a személyi nyilvántartások, (BM és más hatóságok felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettség), az EMU illetve a TEVE nyilvántartásai, a vezetés által igényelt információk biztosítása (pl. VIR rendszer). Monitoring rendszer A monitoring rendszer célja az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, rendelkezésre álló, egységes és naprakész információkhoz a szabályozott, felhasználóbarát és rendszeres hozzáférés biztosítása. A megbízható és biztonságos információk feldolgozása és elemzése, a felhasználóktól érkező visszajelzések hasznosítása a rendszer fejlesztésében, teszik lehetővé, hogy az 217

információkat a humánerőforrást érintő szervezeti, stratégiai döntések érdekében hasznosítsák.

5. A fejlesztés és megvalósítás ütemezése A Humánerőforrás-fejlesztésre vonatkozó feladatok közül az alábbiakat a hivatali irányítási rend szerint kell elvégezni: Kiemelt prioritásként kell kezelni 2005. I. félévében: ♦ a PÁLYÁZATI, FELVÉTELI RENDSZER bevezetését és ♦ a BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER kialakítását. A 2005-os év során kell az alábbi rendszereket megtervezni, kialakítani, illetve bevezetni: ♦ MENTORI RENDSZER ♦ MOTIVÁCIÓ ÉS ÖSZTÖNZÉS RENDSZERE, illetve a ♦ MUNKAÉRTÉKELÉSI RENDSZER. A 2006-os évben kell kialakítani és bevezetni az ♦ ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS ÉS KARRIERÉPÍTÉS RENDSZERÉT. 2007. I. félévében kell elvégezni ♦ A megújított HUMÁNERŐFORRÁS RENDSZER értékelését, és a hivatalra gyakorolt hatását ♦ Az értékelés eredményét az SFT részére elő kell terjeszteni

6. Várt eredmények ♦

♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A vezetés szempontjából az irányítható, fejleszthető, együttműködő „csapat” kialakítása, megfelelő vezetőutánpótlás biztosítása, mely működőképessé teszi a kialakult szervezetet. Költség- és erőforrás hatékonyan valósuljon meg a minőség- és teljesítmény javulása. Az átláthatóságot az egységes, és a már kialakított más rendszerekkel együttműködő nyilvántartások adják. Az irányíthatóságot a motivációs és a képzési rendszeren keresztül átalakuló, együttműködő munkaerőgárda kialakulása jelenti. A javuló minőséget az előzőeken túl a belső tartalékokat mozgósító motivációs rendszer valósítja meg. Az emberi erőforrás-gazdálkodás funkciónak színvonalas ellátása költségtakarékos és hatékony munkavégzést kell, hogy biztosítson. Megfelelő munkahelyi légkör biztosításával fokozódik a munka hatékonysága, a munkatársak elégedettségérzése. A hivatalon belüli kommunikációs rendszer további lehetőségeinek kialakítása

7. Következtetések A humánerőforrás stratégia annak érdekében került megfogalmazásra, hogy az átalakuló szervezetben megkeressük azokat az eszközöket, amelyek segítik céljai elérésében, az emberi

218

tudás és képesség hatékony felhasználásában. Miután az emberi erőforrás a Hivatal egyik legnagyobb értéke, megszerzése, megtartása, fejlesztése és hatékony alkalmazása meghatározza a Hivatal lehetőségeit és eredményeit. A munkaerő jó vagy rossz hasznosulása jelenti a legnagyobb eltérést szervezet és szervezet között, ami különösképpen igaz az államigazgatásban. Az államigazgatás szabályokkal körülzárt rendszerében a teljesítmény és a hatékonyság jelentős részben ember- és szervezetfüggő. A humánstratégia eredményes végrehajtása feltételezi az abban közreműködők – bármilyen szinten és munkaterületen tevékenykedő, humánpolitikai hatáskörrel rendelkező illetve humánpolitikai feladattal megbízott munkatársak - elkötelezettségét a célok elérése, így a kialakításra kerülő rendszer egyes elemeinek megfelelő működtetése iránt, továbbá a hivatal munkatársainak egyetértését, azonosulását és együttműködési készségét is. A nyilvánosság biztosítása, a jó kezdeményezések befogadása, a döntések előkészítésébe való bevonás, a megfelelő időben és mélységben történő tájékoztatás elengedhetetlen a közös célok megvalósításához. A humán stratégia megvalósításának egyes területein az érdekképviseletek is fontos szerepet kaphatnak pl. a döntések előkészítésében, illetve a tájékoztatásban. Az érdekképviseletekkel való együttműködés jó keretet biztosíthat a dolgozók minél szélesebb rétegének bevonására, a humánstratégia - lehetőleg a teljes dolgozói körben történő - megismertetésére, elfogadtatására. A humánstratégia teljes körű megvalósítása több évet vesz igénybe, amelynek során megváltozik az emberi erőforrás „kezelése és hasznosítása”, tervezhetővé, átláthatóvá és folyamatosan fejlődővé válik a hivatali értékrend.

219

Integrált Gazdálkodási Rendszer (IGAR) bevezetése (Projektindító dokumentum)

Előterjesztő: Tili László Készült: 2005. január 27.

220

1. Vezetői összefoglaló Az integrált gazdálkodási rendszer (továbbiakban: IGAR) bevezetésének célja, hogy a KSH gazdálkodásának jelenlegi szigetrendszereinek leváltásával a gazdálkodás erőforrásainak hatékonyabb felhasználása mellett, a tervezett vezetői információs rendszert hatékonyan támogassa, a terv és tény adatok naprakész lekérdezhetőségének biztosításával. Az IGAR a következő modulokat tartalmazza: Főkönyvi könyvelés, Számla analitikák, Pénzügyi teljesítés analitikák, Folyószámla analitika, ÁFA analitika, Készletnyilvántartás analitika, Eszköznyilvántartás analitika, Kontrolling, tervezés. A vezetői információkat előállító modulokkal kapcsolatban nyitottságot és rugalmasságot várunk el a későbbi igények teljesíthetősége érdekében. A rendszert úgy kívánjuk üzembeállítani, hogy a vállalkozó vállalja a 2005. január 1. óta keletkezett gazdálkodási adatok betöltését az új rendszerbe, és a jelentkező ellentmondások adatszintű megkeresését és feloldását. Célkitűzésünk az, hogy az év végi zárási munkák már az IGAR rendszer keretei között történjenek meg8. A dolog természetéből adódik, hogy egyetlen közbeszerzési eljárás keretében tudjunk szerződést kötni beszerzési és szolgáltatási típusú feladatokra. Ugyanis a jogszabálykövetés és a biztonságos üzemeltetés miatt célszerű az átadást követő 3 évre, előre meghatározott összegű támogatói szerződést kötni az alaprendszer beszerzésén túlmenően. Az előterjesztésben közreadtuk a pályázati kiírás szakmai tartalmát. Tekintettel arra, hogy az IGAR a későbbiekben alapvető befolyással lesz a KSH működtetésének minőségére, ezért a beszerzést külső jogi segítséggel és minőségbiztosítással tartjuk indokoltnak támogatni. Az IGAR projekt megvalósítási szakaszának átfutási ideje kb. 9 hónap, így a várható befejezés 2005. októberére tehető. A bevezetés várható költsége 90 mFt. Ebből: mFt 8 70 2,5 9,5 90

Hardver beszerzés: Rendszer beszerzés: Jogi szakértés: Minőségbiztosítás: Összesen:

A rákövetkező 3 év követési díja várhatóan 7 mFt/év lesz. A jelen előterjesztés célja az IGAR projekt realizálási szakaszának elindítása, a megfogalmazott tartalommal és költségkerettel. 8

A szükséges többlet információk és azok bizonylatokon történő rögzítésének egyeztetése megtörtént a Gazdálkodási Főosztállyal.

221

2. Előzmények A KSH gazdálkodását megreformálni hivatott integrált rendszer gondolata nem új- keletű. Az első elképzelések már évekkel ezelőtt megszülettek, de a kivitelezés sajnos - a régiósítás megvalósításának bizonytalanságai és a költségvetési megszorítások -miatt elmaradt. Ez év szeptemberében egy előadássorozat keretében 7 hasonló rendszert vizsgáltunk meg, hogy megismerjük az integrált szoftverek alternatív lehetőségeit és korlátait. Ennek alapján fogalmaztunk meg egy - a KSH által támasztott - alap követelmény rendszert. A feladat összetettsége miatt - 2004. november 15.-től - főállású projektvezető lett kinevezve a projekt koordinációjára és végrehajtására. A jelenlegi rendszerek vizsgálata, a szakmai anyagok és a korábban született javaslatok áttekintése után egy részletes követelmény rendszer kialakítására és több körös egyeztetésére került sor az Ellenőrzési o., a Költségvetési o., a Pénzügyi főo. és osztályai bevonásával. A feladatok egyeztetése az év végi zárások, az Ünnepek, a régiós feladatok átvétele és a Pénzügyi és Műszaki főosztály átszervezése miatt nehézkesen és lassan zajlott le. Ebben az időszakban több integrált rendszer működés közbeni vizsgálatára is sor került. A minőségbiztosító felé a minőségbiztosítási és tanácsadási feladatokat meghatároztuk. A jogász szakértővel egyeztettünk az általa elvégzendő feladatokról és azok ütemezéséről.

3. Funkciók és felhasználók Funkciók Az integrált gazdálkodási rendszer átfogja és hatékonyan támogatja a KSH gazdálkodási tevékenységét, továbbá a vezetői információs rendszer részére nyújt megfelelő információkat. Az integrált gazdálkodási rendszer a KSH belső működési rendjének megfelelően - a hatályos jogszabályok szerint kialakított - számviteli, pénzügyi, kötelezettség-, tárgyi eszköz-, és anyag nyilvántartási rendszert fogja át informatikailag és szabályozásában. Az integrált rendszernek az alábbi főbb feladatok ellátását kell biztosítani: ¾ A KSH analitikus és főkönyvi nyilvántartása, ¾ A gazdálkodásával kapcsolatos szállítói-vevői állomány és ehhez kapcsolódó kifizetések, bevételek pénzügyi folyamatok követése, ¾ Operatív, és hosszú távú kontroling lehetőség biztosítása, a tervezés feladatainak támogatása. Az IGAR az előbbieken túlmenően képes a Magyar Államkincstár felé az elektronikus átutalásra, a valutapénztár szoftveres kezelésére és a külföldi kiküldetések nyilvántartására, az egycsatornás értékesítési rendszer ügyviteli támogatására, a szervezeti egységek közvetlen, naprakész keretgazdálkodási és projekt információkkal való ellátására. Az új rendszernek képesnek kell lennie az intézményirányítási- és fenntartási, valamint az alaptevékenységet támogató rendszerekkel való adatkapcsolatokra.

222

A közbeszerzési feltételrendszer figyelését - a témák nem jól szabványosíthatósága miatt nem tartalmazza. Felhasználók A Kormány 2050/2004. (III.11.) Kormány Határozata rendelkezett a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának központba történő integrálásásról, a KSH területi igazgatóságainak regionális integrációjáról, valamint a KSH területi igazgatóságainak és a KSH intézményeinek (Könyvtár, NKI, ECOSTAT) gazdálkodási feladatainak integrációjáról. Ennek megfelelően a rendszer felhasználóinak maximális köre a következőképpen áll össze: Az IGAR telephelyeinek száma (Központ, Régiók, Könyvtár, NKI, Ecostat): A javasolt felhasználószám: ¾ Régiók: ¾ Adatgyűjtési főosztály: ¾ ¾ ¾ ¾

40 db db 6 db 1 db

Intézmények: Igazgatási és erőf.terv. főosztály: Gazdálkodási főosztály: Ellenőrzési osztály:

223

3 db 2 db 26 db 2 db

4. Kapcsolódás más rendszerekhez A kialakítandó rendszerkapcsolatokat az alábbi ábra szemlélteti, azaz a tervezett rendszer elhelyezkedése a belső információs és erőforrás menedzsment rendszerekhez képest: Vezetői Információs Rendszer (VIR) Interaktív tervező rendszer (Jelenleg a TEVE)

Elektronikus Munkaidő Elszámolás (EMU)

Integrált Gazdálkodási Rendszer (IGAR)

Személyügyi Nyilvántartó rendszer (NexonHR)

Központosított Bérszámfejtő Rendszer (KIR)

---------- Információ átadás - - - - - - Nem létező kapcsolat, amelyre igény lenne

224

Stratégiai tervek megvalósulását mérő rendszer (BSC)

5. Megvalósítás Az SFT jóváhagyó döntése esetén a projekt az alábbi lépéseken keresztül kerül végrehajtásra: 1. Tenderkiírás elkészítése 2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 3. Pályázaton nyertes integrált rendszer bevezetése 1. Tenderkiírás elkészítése 2005. február 1. - 2005. február 21. A tenderkiírás négy fő részből áll össze: ¾ szakmai specifikáció ¾ alkalmatlansági kritériumok/értékelő rendszer ¾ közbeszerzési eljárás kellékei/alap információi ¾ szerződésminta A műszaki és gazdálkodási specifikáció a 4. számú mellékletben megtalálható. Ez az SFT és a KSH főosztályai/régió igazgatóságai részére megküldött és véleményezett anyag adja - a minőségbiztosító által tett észrevételek beépítése után - a tenderkiírás szakmai mellékletét. Ehhez készül el a minőségbiztosító és a jogi szakértő bevonásával a kiírás alkalmatlansági kritérium / értékelő rendszer része. A maradék két eleme a jogi rész, mely a közbeszerzési eljárás kellékeit/alapinformációit és egy - a teljesítés garanciáit is magában foglaló - szerződéstervezetet tartalmaz. 2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 2005. február 24. - 2005. június közepe A tárgyalásos közbeszerzési eljárás a tenderfelhívás meghirdetésével indul. A részvételi szakaszban az alkalmassági kritériumok alapján a jelentkezőket pontozzuk és így kerül be a 3 legjobb a második ajánlattételi – szakaszba. Az ajánlatokat a pályázati kiírás elején meghatározott pontrendszer alapján értékeljük - a minőségbiztosító szakmai véleményével együtt – és hirdetünk nyertest. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának becsült időtartama a törvényi előírások betartása mellett 3,5 hónap. 3. Pályázaton nyertes integrált rendszer bevezetése 2005. június közepe – 2005. október vége A pályázaton nyertes cég a rendszerét az ajánlatában adott rendszer- és implementációs terv alapján bevezeti, a hiányzó KSH specifikus kiegészítéseket elkészíti. Első fázisban a pénzügy/számviteli modult, majd az analitikákat és a speciális modulokat, végül a más rendszerekhez történő kapcsolódási pontjai kerülnek kiépítésre. Az így elkészült produktumot teszteli, és ezzel párhuzamosan elkezdi a szoftvert a felhasználók és a rendszergazdák részére oktatni a megfelelő dokumentáció biztosítása mellett. Azért, hogy az év eleji adatainkból nyerhető információk ne vesszenek el az adatok 225

január 1.-jétől visszamenőleges rögzítésére is szükség van. Ezt külső erőforrásból a projekt keretén belül a szállító biztosítja. A rendszer bevezetése a terv szerint lezárul október végéig, de a szállító szoros munkafolyamat felügyeletet biztosít az éves zárásig (2006. február vége).

6. Költségterv A beszerzés és a bevezetés becsült költségei:

1.

Feladat Hardver beszerzés9

Beruházás 8

Dologi 0

mFt Tárgyidőszak 2005. II-III.név

2.

Rendszer beszerzése

70

0

2005.I.-IV.név.

Jogi szakértő Minőségbiztosító Összesen

0 0 78

2,5 9,5 12

Ssz.

3. 4.

2005.I.név. 2005.I-II.név.

1. sz. melléklet

Projekt terv10

2. sz. melléklet

A KSH gazdálkodásában jelenleg használt szoftverek Alkalmazás Neve Könyvviteli program

azonosító K11

verzió -

Az alkalmazást felhasználó szervezeti egység Költségvetési osztály, Számviteli osztály

9

Kapcsolat más alkalmazással alkalmazás neve kapcsolat módja SZAMADO-ból betöltött adatokból a költségvetési szervek elkészítik a K11-et, melyből feladást készítenek a Költségvetési osztály részére

A szerverkonszolidációs projektben szerepel költségelemként, a KSH-s infrastruktúra részeként. A pontos dátumok az MS Projekt megjeleníthetősége végett születtek, a tényleges megvalósítás pontos dátumai, ami a közbeszerzési és bevezetési szakaszt illeti eltérhet. 10

226

Könyvviteli program

Költségvetési osztály, Számviteli osztály

EVKOZI

Központosított KIR illetményszámfejtési pr.

Költségvetési o. V1.5.1./ üzemeltetés, Bér- és 2003.09. munkaügyi osztály+ 18 28. megyei Igazgatóság

SZAMADO-nak manuálisan, GIRO-nak elektronikusan, floppyn, CSATAR-nak elektronikusan, NYENYI –nek elektronikusan MNYp-nek floppyn

Pénzügyi program

NAN'KER

-

Pénzügyi osztály

SZAMADO-nak manuálisan ad, RAK-TAR-tól elektronikusan, hálózaton keresztül kap adatot

Könyvviteli program

SZAMADO

-

Számviteli osztály

KIR, NAN'KER, KESZLET, TAE, RAKTAR-tól manuálisan kap adatot

Tárgyieszköz nyilvántartó program

TAE

-


SZAMADO-nak manuálisan ad adatot

Magyar egységes monitoring rendszer

MEMOR

1.4.11.

Pénzügyi osztály

-

Csoportos bankátutalási rendszer

GIRO

4.143.

Bér- és munkaügyi osztály

KIR-től elektronikusan, floppyn kap adatot

Családtámogatási rendszer

CSATAR

3.1.1.


KIR-től elektronikusan, file útvonal megjelöléssel kap adatot

Nyugdíjbiztosítási rendszer

NYENYI


KIR-től elektronikusan, file útvonal megjelöléssel kap adatot

Anyagkészlet nyilvántartó program

KESZLET

= évszám

Pénzügyi és Számviteli osztály

SZAMADO-nak manuálisan ad adatot

Marketing készletnyilvántartó program

RAK-TAR

-

Marketing osztály

SZAMADO-nak manuálisan ad, NAN'KER-nek elektronikusan, hálózaton keresztül ad adatot

Vagyonnyilvántartó program

KVK2001

2.2.


-

Ellenőrzési osztály

SZAMADO programból származó könyvelési adatállomány importja, az adatállomány érkezhet lemezen vagy E-mailen

Könyvvizsgálói program

Idea 2001.

227

-

-

Integrált humánpolitikai nyilvántartó rendszer

NexonHR

Bér és Munkaügyi 4.00.500 osztály és a Jogi és 0 Személyzeti osztály

Bér és munkaügyi oszt.

Jogcímes összesítő

Kisértékű tárgyieszköz nyilvántartó program

KISERT

Folyamatban van a KIR- be való elektronikus adatátadás kidolgozása

KIR elektronikus kapcsolat


3. sz. melléklet

A minőségbiztosítási és tanácsadási feladatok A KSH pénzügyi szoftver beszerzési projektjében a következő minőségbiztosítási és tanácsadási feladatokat várja el: 1. Irányelvek és útmutatások készítése a tender kiírás szakmai részében. Javaslatok készítése a tender kiírás szakmai részének tartalmi vázlatát illetően a részletes szakmai elképzelések ismeretében. A KSH szakemberei által készített szakmai anyagok véleményezése, részvétel az elbírálási pontrendszer kialakításában. 2. Részvétel a szerződéstervezet elkészítésében. A szerződéstervezet vázlatának elkészítése, melyet a KSH jogi szakértői csapata véglegesít. Az elkészült szerződéstervezet véleményezése. 3. A tárgyalásos közbeszerzési eljárás során a kiválasztott pályázókkal tárgyaláson való részvétel. A tárgyalásokon való aktív részvétel. 4. A kiválasztott pályázók szakmai ajánlatának kiértékelése, szakmai vélemény elkészítése. Az elkészült pályázati anyagok véleményezése, és a szakmai vélemény alapján egy olyan döntés előkészítése, mellyel a KSH az értékelési szempontoknak leginkább megfelelő pályázót választhatja ki. 5. A projekt során keletkezett dokumentumok véleményezése és a véleményezés átvezetésének ellenőrzése a következő dokumentumok kapcsán: a. A tender kiírás szakmai része A tender kiírás szakmai részének elemzése során módosító és kiegészítő javaslatok készítése írásban. b. Rendszerterv A rendszerterv véleményezése informatikai, pénzügyi és minőségbiztosítási szempontból. Hiányosságok feltárása, kérdések feltevése a kivitelező felé.

228

c. A szoftver implementálási folyamat leírása Mivel egy kész szoftver személyre szabásáról van szó, ezért különösen fontos a szoftver paraméterezésének, implementálásának terve, mellyel a kész modulokat kiegészítik és átalakítják a KSH igényeinek megfelelően. d. Adatkonverziós folyamat leírása Adatkonverziós döntés (kézi vagy gépi) értékelése, a javasolt konverziós leírás kockázatainak véleményezése. e. Ügyviteli folyamatleírás és annak összevetése a javasolt szoftverrel A javasolt szoftver és a folyamatleírás összhangjának véleményezése. A folyamatleírás összehasonlítása a KSH jelenlegi ügyvitelének olyan leírásaival, melyeket az Ajánlatkérő a minőségbiztosító cég rendelkezésére bocsát. f. Tesztelési folyamat leírása, tesztelési terv A minőségbiztosítást nyújtó cégnek nem kell aktívan a tesztelésben részt vennie, hanem a tesztelést dokumentáló leírások véleményezése, elemzése a feladat. A kiválasztott pályázókkal tárgyaláson való részvételen kívül a többi feladat kapcsán felmerült helyszíni tanácsadási tevékenységre az ajánlatnak tartalmaznia kell 20 mérnöknap kapacitást, melyet a KSH folyamatosan igénybe vehet a projekt során. A helyszíni jelenlétet 0,5 napos egységekben lehet igénybe venni munkaidőben. 4. sz. melléklet

Tenderkiírás gazdálkodási és műszaki specifikációja 4.1. Általános követelmények A rendszerrel szemben elvárt általános követelmények, amelyeket az ajánlattevőnek biztosítania kell: •

•

• • • •

A törvényben és rendeletekben előírt külső és belső, adatszolgáltatásokat biztosítsa. Zárt könyvelési időszaktól független, folyamatos adatfelvitelt biztosítson az analitikákban, figyelembe véve az időszakok közötti adatösszefüggéseket. Az adatok (időszakok nyitó –záró tételeinek) konzisztenciáját a rendszer automatikusan biztosítsa. Több intézményes felhasználás, szervezeti intézményeken belüli elszámolási egység azonosítás legyen megvalósítható. A rendszer kialakítható legyen olyan formában, hogy az intézmények adataiból összevont és intézményenkénti beszámoló, és vezetői információs rendszer készüljön. A lezárt tranzakciók utólagos javítását csak rendkívül ellenőrzött feltételek között – konzisztensen, lekövethetően - tegye lehetővé, a beszámoló által lezárt időszak adatainak módosítási tilalmát biztosítva a sztornó számlák megtartása mellett. A rendszer jogszabály követése. A rendszernek a mindenkor hatályos költségvetési intézményekre és azon belül a KSH-ra mindenkor érvényes jogszabályoknak kell megfelelnie. A pályázatban felsoroljuk a KSH és költségvetési szervei gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok közül a legfontosabb jelenleg érvényben lévőket. Az Ajánlattevőnek vállalnia kell a rendszert érintő jogszabályi változások alapján a

229

szükséges változások követését, átvezetését a rendszer programjaiban és a rendszer dokumentációiban.

4.2. Gazdálkodással kapcsolatos követelmények A rendszerrel szemben elvárt gazdálkodási követelmények, amelyeket az ajánlattevőnek biztosítania kell:

A) Főkönyvi könyvelés • • • • •

• • • •

• • • • • • •

A főkönyvi törzsadatainak egyszerű karbantartását, kezelését. A gazdasági események bizonylatainak a könyvelését, azok módosítását és stornózását. A könyvelt bizonylatok megjelenítését és listázását – bizonylati naplót. Költségfelosztások definiálását és automatikus végrehajtását. Eredeti előirányzatok és azok hatáskörök szerinti évközi módosításának típusok (átcsoportosítás, növelés, csökkentés, zárolás, törlés) szerinti nyilvántartását. Előirányzat adatainak nyilvántartása fajtája (egyszeri, tartós), jelleg (szintrehozandó vagy nem), forrás (költségvetésben szerepel, előirányzat maradvány, többletbevétel) szerint, fejezeti kezelésű előirányzat elkülönült kezelése. Az időszaki zárlati feladatok elvégzését, azon belüli egyeztetések, ellenőrzések végrehajtását. Támogassa a rendszer az adatfeldolgozás állapotának (nyitott, - könyveletlen bizonylat stb.) kimutatását. A havi zárást követően a főkönyvi könyvelésben és a Magyar Államkincstár által rögzített előirányzati és fejlesztési adatok egyeztetését, eltérés esetén a rendezéshez szükséges kiegészítő szelvény elkészítését biztosítsa a rendszer. Mérlegjelentés, mérleg és a beszámoló űrlapok előállítását, (K11-nek megfelelően), a jogszabályban rögzített adattartalmú, (formátumú) elkészítését. Ezek bármely időpontra történő lekérdezését, nyomtatását, valamint automatikus feladását a K11 központi beszámoló felé elektronikus úton. Végezze el az előirányzat és a teljesítés számlák, valamint a mérlegszámlák zárását automatikusan. Biztosítson a főkönyvi adatokból automatikus évnyitást. Főkönyvi számok évek közötti változásának automatikus átvezetését. Készítsen számlakartont időszaki tagolásban, és tetszőleges időszakra folyamatosan. Biztosítsa tetszés szerinti főkönyvi kivonat készítését tetszőleges időszakra, teljes körűen, ill. tetszőleges számlaszámra, számlacsoportra, egységre, stb. paraméterezhetően, mely legyen elmenthető Főkönyvi kivonatot (3*4 oszlopos lekérdezést) állítsa elő Az előirányzatok és teljesítések állapotáról a K11- ben definiált táblázaton kívül tetszés szerinti kimutatás készítését A jelenleg működő bérrendszerből (KIR) a számfejtett illetmények könyvelése automatikusan könyvelődjön a főkönyvi rendszerben.

230

B) Számla analitikák • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kimenő számlák – előleg, vég-, Ft-os devizás, előállítását mindenkori törvényeknek megfelelően. A számlák elkészítését szigorú számadású nyomtatványként kezelje. Az előállított számla megjelenítési formája többféle legyen. Leporelló, egypéldányos papír, formatervezett előre fejlécezett, XML, két nyelvű (angol, magyar). Különböző fizetési módok megadását (átutalás, készpénz, stb.) A vevői törzsadatok, és számlák nyilvántartását. A szállítói törzsadatok nyilvántartását. Számlázási jogcím alkalmazásával, mely a kontírozást is tartalmazza, segítse a gyors adatfelvitelt. A vevő tételek automatikus főkönyvi feladását biztosítsa. A szállító tételek automatikus főkönyvi feladását biztosítsa. A rendszer a számlákban mindenféle ÁFA tartalmat tudjon kezelni. On-line kapcsolatot tartson fent a folyószámla és kötelezettség-vállalás alrendszerekkel (kötelezettség és követelésnyilvántartás). Belföldin kívül, kezelje a rendszer a közösségen belüli termékértékesítés, valamint a közösségen belüli termékértékesítés közvetítés érdekében történő eseményeket. Biztosítsa a beérkező szállítói számlák Ft-os, devizás (előleg- vég-) idősoros érkeztetését, regisztrációját, az érkeztetéshez szükséges sorszám-generáló funkciót. A bizonylat belső útját kövesse a rendszer. Igazoláshoz, utalványozáshoz készítsen a nyilvántartási adatokból bizonylatot. A nyilvántartásban szereplő számlák adataiból, paraméterezhető, kimutatások készítését biztosítsa. Biztosítsa a kincstári tranzakciós kódok használatát. A számlatételek alapján ismételt rögzítés nélkül készítse el az utalási bizonylatokat, melyek tartalmazzák a Kincstár által megkövetelt adatokat is. (pl. KTK) Az utalási bizonylatokból készítsen feladást a MÁK szoftver részére.

C) Pénzügyi teljesítés analitikák • • • • • • • • • • • •

Több pénztár párhuzamos vezetését Ft-ban, devizában. Pénztár bizonylatok kiállítását, szigorú számadású bizonylatolással. Pénztárkönyv idősoros vezetését, nyomtatását. Pénztárjelentés készítést, nyomtatást. Egységes jogcím alkalmazásával, mely a kontírozást is tartalmazza, segítse a gyors adatfelvitelt. A pénztári tételek automatikus főkönyvi feladását. Pénztár tételekből tetszés szerinti kimutatások készítését. Több bankszámla párhuzamos vezetését Ft-ban, devizában. Bankszámlák idősoros vezetését. Kincstári szoftver által visszaigazolt bankkivonat tételek adatainak beolvasását, feldolgozását. Banki tételek rögzítését és az azáltal visszaigazolt tételek feldolgozását. On-line kapcsolatot a folyószámla és kötelezettség-vállalás alrendszerekkel. 231

• • • •

Kompenzációs tételek kezelését. A banki tételek automatikus főkönyvi feladását. Banki kartonok nyomtatását. Banki tételekből tetszés szerinti kimutatások készítését.

D) Folyószámla analitika • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Számla, kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítések nyilvántartását, ismételt adatfelvitel nélkül. Számla, kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítések kézi és automatikus rendezését (nyitott, rendezett, teljes folyószámla). Kerekítések megadott értékhatáron belüli feladását. Egyenlegközlő lista készítését, adattárolási lehetőséggel. A lejárt tartozásokról időszaki bontásban (30, 60 nap) készítsen kimutatást Fizetési felszólítok készítését és felszólító adatainak tárolását. A késedelmi kamatok számítását és nyilvántartását változó kamatszintekkel. A folyószámla tetszés szerinti listázását. Zárt rendszerű kötelezettségvállalás kezelés, integrált működését a többi alrendszerrel, (Előirányzat, igénylés, pénzkeret biztosítás, kötelezettség vállalás,- szerződés- számla pénzügyi teljesítés). Igénylések nyilvántartását előirányzati számlaszámok, ill. kiemelt előirányzatok szerint. Igénylésekre biztosított pénzügyi keretek regisztrálását. Keretbiztosítás alapján készítsen kimutatást napi bontásban a várható kiadásokról. Biztosított keret terhére szerződés nyilvántartást, igénylés, keret, hivatkozással, kötelezettségvállalás könyveléssel. Szerződéseknél többféle csoportosítási lehetőségét. Szerződések vezetését Ft-ban, devizában Szerződések teljesítésének, állapotának kimutatását, listázását. Lejárt és le nem zárt határidejű szerződések kimutatását Kimutatás készítést a szabad előirányzatokról. (előirányzat- keretbiztosítás). Kötelezettségvállalások tételes kimutatását. A kötelezettségvállalások folyamatos, és év végi korrekcióját. A kötelezettségvállalások következő évre történő folyamatos kezelését.

E) ÁFA analitika • • • • • • •

Áfa kimutatás automatikus készítését a rögzített számla és pénzügyi tételek ismételt rögzítése nélkül. ÁFA korrekció kezelése (javítás). Rendezetlen szállítói számlák Áfa tartalmának kimutatását. A bevalláshoz kapcsolódó ÁFA listák előállítását. Az EU beszerzés ÁFA befizetése és visszaigénylése kezelését. Készítse el az EU beszerzés és értékesítés összesítő nyilatkozatát. Kezelje a már bevallott időszakokhoz tartozó önellenőrzéseket.

232

F) Készletnyilvántartás analitika • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A készletek raktári cikkszámonkénti analitikus nyilvántartását, mennyiségben, értékben főkönyvi számlaszámonként, egyéb belső követelmények szerinti csoportosításban. Több raktár és úton lévő raktár kezelését. Egységes cikkcsoportok használatát biztosítsa a főkönyvi besorolást. Egységes mennyiségi egység használatát. Raktárforgalmi bizonylatok készítését, nyomtatását XML formátumban. Egységes gazdasági esemény törzs a növekedés, csökkenés, átsorolás, áttárolás eseményekre. Többféle készlet-nyilvántartási ár kezelését. (Magyar számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartások, stb.). Havi forgalmi adatok (növekedés, csökkenés) megadását, negyedévente, a költségfelosztást alátámasztó anyagok szolgáltatását. Készletmozgásokkal kapcsolatos kimutatások paraméterezhető és tetszés szerinti időszakra vonatkozóan lekérdezhető módon előállítását. Kézi leltárívek előnyomását. Gépi úton segítse a leltár kiértékelést. Leltár hiány többlet kimutatás készítését. Leltár elkészítését mennyiségben és értékben. Átlagár használata esetén a beszerzések árazása mennyiségi bevételezéssel azonos időben, ill. attól elkülönülve is biztosított legyen. Az év végi zárás és nyitás eseményeket automatikusan kezelje a rendszer. Az egységes gazdasági esemény törzs alapján, egységes automatikus kontírozást biztosítson a rendszer, amely alapján a tényleges készletfelhasználások kimutathatók. A készletváltozások vezetése alapján, főkönyvi számlaszámonkénti kimutatás készítést az állományváltozás főkönyvi könyveléséhez. Szükség esetén támogassa a vonalkódos leltározást.

G) Eszköznyilvántartás analitika • • • • • • • • • •

Az elszámolási kötelezettségű eszközök analitikus nyilvántartását, mennyiségben, értékben főkönyvi számlaszámonként, egyéb belső követelmények szerinti csoportosításban. Eszközök nyilvántartása leltári számonként, tárolási helyenként. Eszközök nyilvántartását amortizációs kulcsok szerint. Eszközök értékhelyesbítésének kezelését. Terven felüli értékcsökkenés kezelést. Eszközökkel kapcsolatos események vezetését egységes gazdasági esemény törzs alapján. Mozgásokról, valamint állományba vételről bizonylatkészítést XML formátumban. Automatikus értékcsökkenés számítást. Egységes gazdasági esemény törzs alapján automatikus kontírozást. Kontírozás alapján automatikus főkönyvi feladást.

233

• • • • • •

Leltárfelvételi ív, jegy nyomtatást. Leltárkiértékelés automatikus segítését a készlethez hasonlóan. Az év végi zárás és nyitás eseményeket automatikusan kezelje a rendszer. Különböző paraméterezhető kimutatások készítését az eszköz nyilvántartási adatokból. Szükség esetén támogassa a vonalkódos leltározást. Az elszámolási kötelezettségű eszközök analitikus nyilvántartásán kívül biztosítsa, a csak mennyiségben vezetett készletek nyilvántartását is, a felsorolt kritériumok szerint.

H) Beruházás analitika • • • •

Beszerzési igények és forrásaik rögzítését, az igények engedélyeztetésének nyomon követését, az elfogadott igények alapján beruházási terv készítését. A beruházások részben vagy teljes mértékben történő üzembe helyezését, állomány változását. Az üzembehelyezési / állományváltozás (mozgás) bizonylatok és a selejtezési jegyzőkönyv elkészítését. Statisztikai kimutatások készítését központi/intézményi/felújítási bontásban.

I) Kontrolling, tervezés • • • •

• • • • •

Biztosítsa a tervezéshez, ellenőrzéshez szükséges standard elemző táblák egységes elkészítését, azok tetszőleges idő intervallumra való alkalmazhatóságát. Biztosítson olyan lekérdezési, listázási lehetőséget, ami a KSH likviditási helyzetének naprakész állapotát tükrözi. Lehessen pénzügyi szempontból előre tervezni. Biztosítson lehetőséget a költségvetési előirányzatok, teljesítések illetve még nem teljesült kötelezettségek együttes elemzésére. Legyen alkalmas a jogszabályi előírások, a fejezet gazdálkodási gyakorlatának előírásai szerinti mélységben lebontott előirányzatoknak megfelelő, tetszőleges számú tervváltozat készítésére, ezek összehasonlítására és az eltérések figyelemmel kisérésére. A költségvetési tervjavaslat összeállításának alapjául szolgáló adatok (mérőszámok, normák, normatívák, feladatmutatók, statisztikai adtok stb.) felhasználásával részletes számvetés készítése. A tervezés segítése a kapott keretszámok meghatározható algoritmus szerinti szétosztásával, a különböző szinteken történő módosítások átvezetésével. Biztosított legyen az összesítők és résztervek készítése a tervekhez való hozzáférés szigorú ellenőrzése, a többszintű tervezés. A rendszernek a folyamatos, az időszakos, valamint az ad-hoc jellegű beszámolók készítését biztosítania kell. A rendszernek támogatnia kell a központilag (pl. PM) meghatározott formátumú jelentések készítését és mentését, valamint azok grafikus megjelenítését.

234

J) Egyéb • • • • • • •

Rendszeresen megjelenő kiadványaink előfizetéses értékesítését – készletmozgással egybekötve – támogassa. Kiadványaink polc szintű elektronikus nyilvántartása. Bizományosi értékesítés. Támogassa az egycsatornás értékesítési rendszer ügyviteli funkcióit. Külföldi kiküldetések nyilvántartása, elszámolások készítése megadott formátumban és összekötése a devizapénztárral. Hivatali kölcsön (lakás és fizetéselőleg) nyilvántartás személyenként halmozottan. Előlegek nyilvántartása, automatikus visszavételezése, el nem számolt előlegek listázása.

3.4. Kapcsolódó szolgáltatások A KSH célul tűzi ki, hogy az új informatikai rendszerének, megvásárlás és sikeres bevezetését követően biztosítékot kapjon a rendszer hosszú távú, optimális üzemeltetésére is. Ezért a rendszer szállítójától illetve bevezetőjétől a sikeres bevezetést követően az év végéig, majd további négy naptári évig a KSH teljes körű támogatási szolgáltatást kíván igénybe venni: − Rendszerkövetés, az alkalmazás mindenkori legújabb verziójának telepítése. Az operációs rendszer(ek) verzióváltásaiból és egyéb technikai módosulásából (patch, szerviz csomag) adódó változások követése a KSH igénye szerint. A verzióváltás tényét 3 hónappal előre közöljük. − A szállító biztosítson lehetőséget szakértői közreműködésre a rendszer optimális felhasználásához. Ennek keretében éves szinten 12 mérnöknapnyi konzultációs lehetőséget biztosítson. − A szállító biztosítson lehetőséget a bevezetésre kerülő rendszer részein kívüli, igény szerint bővítések részére. − A rendszer felhasználása során előforduló hibákat a szállítónak az ajánlat részét képező szerződésben, a hibaelhárítási eljárás metodikájában foglaltak szerint kell végrehajtani. Ezen belül definiáltak a hibabejelentés formai és tartalmi elemei, a hiba jellege (Javítási igény, Módosítási igény, Fejlesztési igény), a hiba súlyossága (Kritikus hiba, Súlyos hiba, Lokális hiba, Formai hiba) és a hiba sürgőssége (Azonnali, Sürgős, Rendes, Távlati).

3.5. Informatikai és üzemeltetési követelmények A rendszernek az alábbi informatikai és üzemeltetési követelményeket kell megfelelnie: Hardver • A szállító a rendszer működtetéséhez szükséges minimális és optimális hardver igényét mellékelnie kell 40 felhasználót véve alapul. • A KSH architektúrájaként megadott hardveren és szoftver környezetben hatékonyan el kell tudnia futnia.

235

•

•

Az ajánlat részét képezi a vonalkód olvasó és vonalkód nyomtató is, amelyeket az ajánlatban az opcionális beszerzési árral együtt fel kell tüntetni. A vonalkód olvasó és nyomtató csak Magyarországon országos szervízzel és garanciával rendelkező termék lehet. Műszaki leírást mellékelni kell. A kliensek kapcsolódásához a szállítónak pontos specifikációt kell meg adnia a megrendelő tűzfal konfigurálásához.

Szoftver 1. Szoftver architektúra követelmények • A szállító a rendszeren kívüli további különálló szoftver komponenst a KSH által biztosítottakon kívül nem hozhat. Ez alól egyetlen kivétel elfogadott, az MS SQL, mint szükséges eszköz és más szoftver komponens nem írható elő. A bevezetéshez szükséges teljes költséget vizsgáljuk. 2. A fejlesztő környezettel és a forráskóddal kapcsolatos követelmények • A forráskód, s annak minden módosított verziója legyen átadva a KSH által kijelölt ügyvédi irodának, amely forráskód a cég ellen indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a KSH által elérhető, felhasználható és módosítható. • A szállító ismertesse a rendszer fejlesztői környezetét és módszertanát. • A szállító adja meg a fejlesztői dokumentációkat és az adatbázis szerkezetet. 3. Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos követelmények • A rendszer egy egységes technológiával készült integrált ügyviteli rendszer. • A rendszer preferáltan Oracle alapú, esetlegesen MS SQL. MS SQL esetében minimum MS SQL 2000 SP3-al kell kompatibilisnek lennie. • A szállító biztosítsa a mentési, visszaállítási, archiválási, naplózási lehetőséget a rendszerben. • A rendszerbe minden adat csak egyszer, egy helyen kerülhet bevitelre. Az adatbázisban adatismétlés csak indokolt esetben (denormalizálási okokból) forduljon elő. 1. Tranzakciókezelési követelmények • A megfelelő fájl és rekord szintű foglalási eljárással biztosítani kell az egyidejű adatelérést. • A felhasználók jelentős része WAN kapcsolaton és tűzfalon keresztül fog kapcsolódni. Ezért egy-egy átlagos tranzakciónál összesen nem lehet több, mint 2 MB adatforgalom. • A program használat közben csak ideiglenes fileokat tárolhat a merevlemezen. • A kódrendszereket egy közös, egységes elvek szerint kialakított metarendszer (törzsadattár tartalmazza). A kódok érvényesség-vizsgálata minden esetben a metaadatbázis alapján történjen. • Integritás-vizsgálat legyen beépítve a rendszerbe. 2. A lekérdező funkciókra vonatkozó követelmények • A rendszerből a képernyőn lehessen lekérdezni bármelyik mező alapján. • Munkakörre szabott, szűrhető listákat lehessen a rendszerből készíteni. • Mind ad hoc, mind előre definiált lekérdezéseket, listákat lehessen a rendszerből előállítani.

236

•

Elemzési lehetőség (OLAP funkciók: dimenziók mentén mélyreásás, dimenziók cseréje, helyének meghatározása). • Grafikon készítése vagy az adatok és lekérdezések xls formátumú exportja biztosított legyen. • A rendszer biztosítson rugalmasságot a keresések, lekérdezések során, tegye lehetővé széles körben a lekérdezési feltételek megadását, akár logikai műveletekkel, szövegrészekre keresésekkel is. • A lekérdezések eredményét a felhasználó tetszőleges sorrendbe rendezhesse.

3. Integráltsági, rugalmassági követelmények • A rendszer legyen integrált, moduláris kialakítású. • A tervezés és a kódolás során a funkciók kialakításánál alapvető szempont kell legyen, hogy a gyakran változó feltételek, adatok, konstansok ne az egyes programokban legyenek tárolva. A cél a változtatások gyors, egyszerű, lehetőleg minél nagyobb számban programmódosítás nélküli (rendszergazda szintű) megvalósíthatósága. • Az alkalmazás hibaüzenetek kerüljenek naplózásra. Ezek elemzésével a rendszer bevezetését követően feltárhatók a kritikus vagy problémás részek. 4. Biztonsági követelmények • A lényeges és fontos adatokat érintő tranzakciókat, adatmódosításokat a rendszer naplózza, és tegye visszakereshetővé, lekérdezhetővé az eredeti és a megváltoztatott adatot is. • A rendszerben alkalmazott tranzakciókezelés mindenkor, az abnormálisan megszakadt tranzakciók után is biztosítsa az adatbázis konzisztenciáját. • Minden tételnél szerepeljen, hogy ki és mikor vitte be, illetve módosította az adott tételt. 5. Jogosultságkezelési követelmények • Meg kell akadályozni, hogy a felhasználó operációs rendszer szintű parancsot tudjon kiadni, vagy az alkalmazás megkerülésével az adatbázishoz hozzáférhessen. • A rendszernek illeszkednie kell a hivatal tervezett központi jogosultsági rendszeréhez, melynek végleges kialakítása az ajánlattevővel közösen történik. • Az illegális hozzáférési kísérleteket naplózni kell. • Az alkalmazásnak saját, többszintű, belépési jelszón alapuló jogosultsági rendszerének kell lennie. Kezeljen szerepköröket, adjon lehetőséget a felhasználók jogosultsági csoportokba sorolására. • A rendszer legyen képes arra, hogy igény esetén az Active Directory-ba belépett felhasználónak ne kelljen a rendszer irányában újra azonosítani (SSO). • A szoftver használatához ne kelljen sem erős felhasználói sem rendszergazdai jogosultságok. A szoftver 1x-i telepítése után a bármilyen rendszerbe felvett felhasználó tudja használni. Egy-egy gépen más-más felhasználóként bejelentkezve is el kell tudni indítani az alkalmazást. • Egy felhasználó számára csak azok a menüpontok legyenek elérhetőek, amelyekre jogosult. 237

6. A felhasználói felülettel kapcsolatos követelmények • A felhasználói felület legyen egységes. • A rendszer feleljen meg a Windows kezelésének. • Minden szöveg magyar nyelvű legyen, beleértve az összes hibaüzenetet is. • Az alkalmazás 1024x768 –as képernyő felbontásra és 256 színben optimalizálandó, de a 800x 600-as módban is hatékonyan működtethetőnek kell lennie. • Minden képernyő tartalmazza azokat az adatokat, amelyek tájékoztatják a felhasználót az általa éppen használt, elindított alkalmazásról, választott programról, funkcióról. • Az érvényes funkcióbillentyűk, nyomógombok, ikonok egyértelműen legyenek jelölve a hozzájuk tartozó funkcióval, minden esetben a képernyő azonos részén legyenek elhelyezve, és a szöveges információ nyelvezete is egységes és egyértelmű legyen. • A gyorsbillentyűket lehessen definiálni a rendszer egyes menüpontjaihoz. • A menürendszer a szerepkörökhöz és azok feladataihoz igazodjék, legyen könnyen áttekinthető és logikus. • Az input és output mezők, a kötelezően kitöltendő mezők, a konstans és adatmezők legyenek a képernyőn megkülönböztetve. • A dátumok, számok a magyar szabályok szerint legyenek feltüntetve. Tizedesvessző, ezres elválasztó pont, nulla érték, előjel, év, hó nap. • A különböző képernyőkön az azonos műveleteket azonos módon kell jelölni és kiválasztani a felhasználónak. • Az adatok begépelése mellett minden lehetséges esetben a kiválasztással való adatmegadást támogatnia kell a rendszerben. • Ahol célszerű, ajánljon fel a rendszer alapértelmezés szerinti értéket. • A felhasználónak ne kelljen kódtáblázatokat tudnia. Minden esetben, amikor kódolt adatokkal kell dolgoznia, akkor lehetősége legyen a kódhoz tartozó teljes, vagy rövid szöveg alapján kiválasztani a megfelelő adatot egy új legördülő menüből. • Azoknál a mezőknél, ahol csak korlátozott értékek adhatók meg, a rendszer mutassa meg az érvényes értékeket. • Minden olyan mezőt ellenőrizni kell formailag, amelyek ismert szerkezetűek, hosszúságúak. • A felhasználó szabadon választhasson a billentyűzet és az egér használata között. • Legyen lehetőség közvetlen segítség funkció elérésére. • Az elindított lekérdezéseket a felhasználó a szerver válasza előtt megszakíthassa. 7. Tesztelésre vonatkozó követelmények • Az ajánlattevő készítsen tesztelési tervet, mely tartalmazza a programok és a rendszer tesztelésére tett javaslatot. • Az ajánlattevő tegyen javaslatot a próbaüzem időtartama alatt az általa nyújtott segítségadás módjára. • Készüljön a rendszerhez teszt-verzió, amelyen a módosítások tesztelhetők. • Módosításkor a teljes rendszerre vonatkozzon a teszt. • Adjon egy hibajegyzéket az általa feltárt és javított hibákról.

238

8. Adatmigrációval kapcsolatos követelmények • Adatmigrációs koncepció kidolgozása és prezentálása. • Az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy elvégzi a kezdeti feltöltést a megrendelő által megadott követelmények és a forrásra vonatkozó információk alapján az elektronikusan és bizonylatokon meglévő adatok felhasználásával, biztosítja a manuális adatrögzítéshez szükséges programokat és elvégzi az adatfeltöltést. • Az ajánlat írja le, hogy az ajánlattevő milyen eszközökkel és milyen módszerek segítségével támogatja az o adatbázis kezdeti feltöltését, o a migrálandó adatok előkészítését, o az adatmigráció lebonyolítását, o a migrációt követő adatminőség javítását. 9. Oktatással és dokumentációval kapcsolatos követelmények • Az ajánlattevő tegyen javaslatot az oktatás ütemezésére, módjára, technikai feltételeire. • Az oktatásra a KSH épületében, az ajánlattevő által előkészített tesztadatbázis alkalmazásával kerüljön sor. • Az üzemeltetők és a felhasználók oktatásához készüljön külön üzemeltetési és felhasználói kézikönyv. • Bevezetés előtt az üzemeltetési dokumentációt adja át. 10. A rendszer bevezetésével kapcsolatos követelmények • Az ajánlattevő tegyen javaslatot a bevezetés módjára, időtartamára, az ez idő alatt általa nyújtott segítségadás módjára. 11. Figyelmeztetésekre, automatizmusokra vonatkozó követelmények • Felhasználóbarát hibaüzeneteket tartalmazzon a rendszer. • A hibaüzenetek kezelése, megjelenése legyen egységes. • Az integrált rendszer szintű - nem adatbázis kezelői hibából adódó hibaüzenetek ne csak a hiba okát vagy leírását adják, hanem utaljanak a hiba elhárításának módjára is. • Adatellenőrzések, logikai ellenőrzések hibaüzenetekkel. C) A projekt lebonyolítása Az szállító az ajánlatában pontosítsa határozza meg az alábbiakat: • Ütemterv • A projektszervezet felépítése és működése • A termék elkészítése során és a fejlesztés alatt alkalmazott módszerek ismertetése o Projektvezetési módszertan o Rendszerfejlesztési módszertan o Rendszerfejlesztést támogató eszközök ismertetése o Egyéb kapcsolódó módszertanok o Minőségbiztosítás o Módszer a továbbfejlesztési igények részletes felmérésére 239

Integrált Gazdálkodási Rendszer projekt (Projektzáró dokumentum)

Előterjesztő: Tili László Készült: 2005. december

240

1. Előzmények A 2005. január 28-i SFT döntéssel elindított Integrált Gazdálkodási Rendszer projekt (a továbbiakban: IGAR) előrehaladásáról 2005. október 28-i SFT ülésen számoltunk be. A teljes áttekintés végett a mostani zárójelentésünkben a projekt teljes menetét és eredményeit mutatjuk be egységes szerkezetben, felhasználva a korábbi jelentés egyes fejezeteit.

2. Kitűzött célok A bevezetésének célja az volt, hogy a KSH gazdálkodásának jelenlegi szigetrendszere-inek leváltásával a gazdálkodás erőforrásainak hatékonyabb felhasználása mellett, az erőforrás tervezési és vezetői információs rendszert hatékonyan támogassa, a terv és tény adatok naprakész lekérdezhetőségének biztosításával. Elvárás volt az új rendszer üzembe helyezésével kapcsolatban, hogy adatmigrációval a 2005. január 1-je óta keletkezett gazdálkodási adatok átkerülnek az új rendszerbe, és az áttöltéskor jelentkező ellentmondások adatszintű megkeresése és feloldása megtörténjen. Célkitűzés volt az is, hogy az év végi zárási munkák már az IGAR rendszer keretei között történjenek meg. A megfogalmazott célokat úgy kellett elérni, hogy a KSH gazdálkodásában ne okozzon semmilyen a KSH dolgozói által érezhető kiesést és fennakadást a rendszer bevezetése. A projekt költségkeretére 90 millió Ft került jóváhagyásra.

3. Előkészítés és pályáztatás Az előkészítési fázis, amely a helyzetfelmérésből és a pályázati dokumentáció összeállításából és a hozzá tartozó szakmai egyeztetésekből állt, ez év március 14-én zárult. A végleges pályázati dokumentáció a projekt- és a szerződéses követelmé-nyeken felül 219 gazdálkodási és informatikai követelményt fogalmazott meg a rendszerrel szemben.11 Ezt követte a pályáztatás, ahol a törvényben megszabott határidőket pontosan betartva, a részvételi felhívás közzétételével indult április 14-én. A részvételi jelentkezések lezárására a kötelezően kiírt határidő leteltét követően május 10-én kerülhetett sor. A pályázatra heten jelentkeztek. A részvételi szakaszban ajánlattétel miatt, illetve nem igazolt referencia miatt az IO Kft. és a Volán Elektronika Rt. kiesett. Az ajánlattételi szakaszba öten jutottak tovább. Az ajánlati dokumentáció átvétele és az abban foglaltak megtekintése után a KPMG Tanácsadó Kft. és a Zalaszám Kft. a szoros határidők miatt visszalépett, így ajánlatot három cég nyújtott be június 15-én: a GriffSoft Rt., amely a legtöbb központi költségvetési referenciával rendelkezik a Microsoft SQL-en alapuló Forrás rendszerére, a Synergon Informatikai Rt. inkább a piaci szférában elterjedt SAP rendszerére és az Intersoft-Hungary Kft. Nemzeti Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumnál bevezetett SUN alapú rendszerére. 11

A követelmények egy része kötelező és egy része opcionálisan választható volt.

241

Négy fordulóban tárgyaltunk a résztvevőkkel, melyen a tárgyalások végeredményeként a legjobb ajánlatot benyújtó GriffSoft Rt. került ki győztesen. A pályázat eredményhirdetésére (július 14.) és a szerződés aláírására (július 22.) a tervezett határidőben került sor. A nyertes pályázó kötelezettségei az alábbiak voltak: ¾ A rendszer bevezetését három ütemben valósítja meg. Ezek: tervezés, a pénzügyi és számviteli modulok, rendszerintegráció és egyéb modulok. ¾ 2005. január 1-ig történő visszamenőleges adatfelvitel az évközbeni adatokkal. ¾ A pályázati kiírásból 139 gazdálkodási és 77 informatikai követelmény teljesítése. ¾ A rendszer bevezetést követően az évzárás segítése, szükség esetén helyszíni támogatással.

¾ A rendszer használatát és a munkafolyamatokat leíró dokumentációk elkészítése és a szükséges oktatások elvégzése.

4. Megvalósítás Előkészítésként az érintett területeken dolgozók és vezetők számára projektindító értekezletet tartottunk, ahol ismertettük a megvalósítás legfontosabb lépéseit és ütemezését és felkészítettük munkatársakat a várható többletfeladatok elvégzésére. A projekt indításakor biztosítottuk a cég munkatárasainak munkafeltételeit, majd elfogadtuk a projekt működését és dokumentációját szabályozó Projekt Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ezt követően került sor a szakmai munkabizottságok (Pénzügyi, Főkönyvi, Eszköz-készlet, Tervezési, Informatikai) felállítására. A meglévő és érvényben lévő gazdálkodási szabályzatok átadása után, követelménypontosítás következett, amelyet a munkabizottságok érdemi szakmai vitája után véglegesítettünk. Az I. ütem - a tervezési fázis a nyári szabadságolások miatt 3 hetes csúszást szenvedett és szeptember elején zárult12. A II. ütemben - a pénzügyi és a számviteli modulok installációja, paraméterek beállítása és az ehhez tartozó adatmigrációra13. került sor. Nehézséget a harmadik negyedéves zárások (2005. október 20.) miatti párhuzamos adatfeldolgozás okozta, mivel az új rendszerben az adatmigráció lezárásáig erre a határidőre nem volt előállítható a mérlegjelentés. Ezt követően a zárás az új rendszerben és a régi rendszerekben is megtörtént, a biztonságos működést szavatolandó. A feszített munka egyedi munkaszervezési megoldásokat is igényelt, hiszen a párhuzamos adatfeltöltés mellett az új folyamatoknak is volt beállási idejük, illetve az IGARral dolgozó munkatársaknak is hozzá kellett szokniuk az új rendszerhez. Ebben az ütemben került sor az elektronikus átutalás elindítására, továbbá a külföldi kiküldetéseket egységesen

12

Ez a háromhetes csúszás a projekten végigvonult, de nem veszélyeztette a stratégiai célok elérését, és nem jelentett a vállalkozó számára sem kötbérfizetési kötelezettséget. 13 A rendszerbe megközelítően 20 000 bizonylat és a becsléseket felülmúlóan 80 000 tárgyi eszköz adatait kellett átvenni.

242

nyilvántartó és a valutapénztárral összekötött modul bevezetésére is. A II. ütem zárása szeptember végén megtörtént. A III. ütemben – (rendszerintegráció és egyéb modulok) a kitűzött feladat az eszközkészlet, a tervezési modul bevezetése, az adatmigráció lezárása és a rendszer más rendszerekkel történő adatkapcsolatának véglegesítése volt. Az eszköz-készlet modul bevezetése és az adatmigráció a készlet oldalon zökkenőmentesen, míg az eszköz oldalon nehézségek közepette történt meg. A probléma forrása a KSH-ban eddig működtetett TÁMASZ-TÉKA elnevezésű számítógépes eszköznyilvántartó rendszer okozta, amelyből csak igen nagy nehézségek árán sikerült átkonvertálni az adatokat. További nehézséget okozott a vonalkódos eszközök szállításának igen jelentős késedelme. Jelentős késedelmet szenvedet a vonalkódos eszközök leszállítása is. A költségvetés-tervezési modul specifikálása és bevezetése rendben megtörtént. Más rendszerekkel történő adatkapcsolatok kialakítása megtörtént. Az EPB számára a szükséges információk feladásának egyeztetése után a szükséges adatszolgáltatás elkezdődött. A Központosított Bérszámfejtő rendszerből (KIR) a főkönyvi feladás – a munkafolyamat és a KIR beállítások robosztus jellege miatt – 2006. január 1.-től fog indulni, de művelethez szükséges előkészületek, beállítások és a tesztelés megtörtént. Az OTP KSH lakáskölcsön nyilvántartása a rendszerbe már elektronikusan érkezik.

5. Kiegészítő fejlesztés az IGAR projektben A felmérések során felmerült olyan igény, hogy az IGAR rendszer támogassa a KSH bevételi tevékenységét egy szaknyilvántartás felállításán és a munkafolyamatok nyomonkisérésén keresztül. A feladat megoldása érdekében került implementálásra a szállító Kereskedelmi és Projektmodulja, amelynek finanszírozását meg tudtuk oldani a projekt pénzügyi keretéből.

6. Projektvezetés A projekt talán legfontosabb sikertényezője a pályáztatás gondos előkészítése volt. A munkákat már 2004-ben megkezdtük azzal, hogy bemutatkozó prezentációra kértük fel az összes jelentős, potenciális szállítót. Ennek során már rájöttünk arra, hogy van olyan szállító, amely jelentős kockázatot jelent a KSH-ra nézve, tekintettel arra, hogy alapvetően idegen volt a rendszer filozófiája a KSH gazdálkodási szisztémájához képest. Ebből következően nagyon gondos követelményrendszer összeállítására és szigorúan következetes pályáztatásra volt szükség, ahhoz, hogy a jogszabályi feltételek betartásával a számunkra valóban legelőnyösebb ajánlat legyen elfogadható. A professzionális jogi támogatás nélkülözhetetlen volt ebben a projektben. Fontos sikertényezőnek bizonyult a munkatársak idegenkedésének feloldása és késlekedés nélküli döntések meghozása. Ehhez szükség volt a projekt munkálatainak szoros napi követésére és arra, hogy a terület vezetője értse és átlássa a fejlesztés munkafolyamatait.

243

Hasznos technikai segítséget jelentett a Helpdesk Unicenter rendszer, amelyen keresztül a projektet érintő kérések és hibabejelentések jól kezelhetőek, dokumentálhatóak és teljes körűen nyomonkövethetőek voltak mind a projektvezető, mind a szállító részéről.

7. A projekt eredményei 7.1. A célok teljesítése A szigetrendszerek leváltása és a gazdálkodás erőforrásainak hatékonyabb felhasználása (többek között a duplikált adatfelvitel megszüntetésével, az információk egy rendszerbe történő áttöltésével) teljesült. Az erőforrás- és a vezetői információs rendszert az átalakult munkafolyamatoknak és a személyre szabható lekérdezési lehetőségeknek köszönhetően naprakészen támogatja. Az adatmigrációval átkerültek az új rendszerbe a KSH gazdálkodásának 2005. január 1. óta keletkezett adatai. Az év végi zárási munkák a rendszerben már az IGAR keretei között történnek, miközben a rendszer bevezetése nem okozott fennakadást a KSH gazdálkodásában. 7.2. A költségkeret tartása A projekt költségei az alábbiak szerint alakultak: mFt Rendszer beszerzés:

64,0

Jogi szakértés:

3,2

Minőségbiztosítás:

12,0

Kereskedelmi kiegészítés14

9,5

Összesen:

88,7

Eredményeket értünk el a rendszer folyamatos karbantartási költségeiben is. Az előzetesen tervezett 4 mFt/év helyett a szállítónak fizetendő éves karbantartási költség 0,5 mFt/év. Tehát a kitűzött célok teljesültek, a projekt a jóváhagyott költségkereten belül megvalósult. 7.3. Az IGAR rendszer új szolgáltatásai Az IGAR az alábbi változásokhoz járul hozzá a korábbi rendszereinkhez képest: • a KSH Központ, területi szervezeti egységek és intézmények gazdálkodását egyetlen rendszerbe integrálja • a szigetrendszerek leváltásával megszűnik a duplikált adatfelvitel • a költségvetési- és beruházási tervezést támogatja 14

Lásd részletesen a 7. fejezet alatt.

244

• • • • • • • • •

a Program és Erőforrás Tervezési osztály EPB rendszerével elektronikusan összekapcsolódik és adatokat ad a részére a Statisztikai szolgáltatás osztály részére adatokat szolgáltat a kötelező jelentések elkészítését támogatja rugalmas, tetszőleges lekérdezést tesz lehetővé a kötelezettségvállalás- és szerződésnyilvántartás egyszerűbbé, jobban áttekinthetővé válik a hivatali kiküldetések naprakész és könnyen lekérdezhető nyilvántartása megvalósul a leltározásunkat új alapokra helyezi (vonalkódosítás) a kincstárral és az OTP-vel (lakásszámla) elektronikus adatkapcsolat a jelenleg működő bérszámfejtő rendszerből (KIR) a számfejtett illetmények könyvelése egy feladással – elektronikusan – megvalósul.

7.4. A munkaszervezés modernizálása A munkafolyamataink - a rendszerrel összhangban – történő felülvizsgálatára és átalakítására is sor került a bevezetés során. Az IGAR rendszert 8 szervezeti egység használja közvetlen eléréssel a táblázatban foglalt feladatok ellátására: Szervezeti egység Gazdálkodási Főosztály

Feladatok Az IGAR teljes körű működtetése a központi szervezeti egységekre és a Régiókra nézve

ECOSTAT NKI Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

Önálló gazdálkodási feladataik ellátása az IGAR rendszerben

Ellenőrzési osztály

Olvasási joggal az ellenőrzési információgyűjtés, leválogatás

feladatokhoz

Program és erőforrás-tervezési osztály

A terv és tényadatok összevetéséhez elemzések készítése és költségnormák átvétele

Statisztikai szolgáltatások osztálya

Vevő számlázás


Informatikai eszközök bevételezése

7.5. A projekt során elkészült dokumentációk a) Részletes projekt lebonyolítási terv b) A hivatal projekt által érintett szervezeti egységein a hivatal által érintett, de bevezetésre ajánlott kész rendszerből hiányzó és az azt

245

kiegészítendő gazdasági tevékenységek, funkciók, követelmények részletes felmérése, az érintett folyamatok leírása c) Javaslat az érintett szervezeti egységek működésének esetleges változtatására d) Logikai rendszerterv e) Fizikai rendszerterv f) Adatmigrációs terv g) Tesztelési terv h) Oktatási terv (üzemeltetői, felhasználói) i) A fejlesztői teszt alatt feltárt és kijavított teljes körű hibajegyzék j) Javaslatok a rendszer bevezetésével szabályozásokhoz, utasításhoz

kapcsolatos

hivatali

k) Felhasználói kézikönyv l) Üzemeltetői szabályzat, telepítési dokumentáció, üzemel-tetési leírás

8. Soron következő munkák az IGAR rendszerben Az IGAR fejlesztési projekt sikeres lezárását követően december 1-jétől – a kötelező KIR rendszeren kívül - minden gazdálkodással összefüggő tevékenységet az IGAR rendszer keretei között végzünk. A soron következő feladataink közül az alábbiak emelhetőek ki: A legfontosabb előttünk álló feladat a 2005. évi zárás az új rendszerben. A zárást követően az ez évi a tapasztalatok és változások alapján felkészülünk a 2006. évi nyitásra a szükséges rendszerparaméterek és munkafolyamatok finomhangolásával. Ezt követi az első félévben a KSH teljes egészére kiterjedő 0. leltár elkészítése és a tárgyi eszközök teljes körű vonalkódosítása.

9. Összegzés • • • • • •

Az előkészítés rendben lezárult. Az I. ütem, a tervezési szakasz lezárult. A II. ütem, a számviteli és a pénzügyi rendszer éles indítása lezárult. A III. ütem, a rendszer többi moduljának bevezetése és a visszamenőleges adatfelvitel lezárult A rendszer bevezetése a normálistól eltérő munkaszervezési megoldásokat kívánt a Gazdálkodási főosztály érintett területein. Az 1 éves projekt - előkészítése és bevezetése - a tervezett ütemezésben és költségkereten belül lezárult.

246

Pilot Balanced Scorecard Rendszer – Működési Kézikönyv

Előterjesztő: Papp Zoltán Készült: 2005. január

247

1. Bevezető Cél A pilot projekt keretében kialakított Balanced Scorecard rendszer célja, hogy eszközt biztosítson a vezetőség számára a kiválasztott stratégiai főirányokhoz tartozó célok teljesülésének vizsgálatához, valamint a stratégiai főirányban meghatározott feladatok előrehaladásának monitorozásához. Jelen kézikönyv célja, hogy bemutassa a pilot rendszer működésének alapelveit és eljárásait, valamint a működtetést végző szerepköröket. A kézikönyv felhasználói: • Modernizációs Programiroda vezető • Pilot BSC rendszergazda • Mutatószám gazdák • Szakmai és funkcionális területi vezetők Kapcsolódó dokumentumok A Működési Kézikönyvhöz kapcsolódó dokumentumok az alábbiak: • Mutatószám Lexikon: a Pilot BSC rendszer mutatószámainak bemutatása • Kiterjesztési Koncepció: a Pilot BSC rendszer kiterjesztési módszertanának bemutatása A kézikönyvek együtt alkotják a Pilot BSC rendszer dokumentációját úgy, hogy mindegyik tartalmazza az összes információt, amely önálló, a másik kettőtől független felhasználáshoz szükséges. Területi érvényesség A pilot projekt keretében az alábbi stratégiai főirányokra került kialakításra a Balanced Scorecard rendszer: • Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése, • Elektronikus adatgyűjtési technológiák továbbfejlesztése és használatuk kiterjesztése, • A statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása. Alaptézisek A Pilot BSC rendszer kialakítása során a stratégiai főirányokat, mint önálló egységeket vizsgáltuk, az itt definiált célokat tekintettük a stratégiai céltérképek alapjául. A KSH-ra, mint teljes szervezetre kialakított stratégiai célokat a stratégiai főirányok céljaira gyakorolt hatásuk tekintetében vettük figyelembe. A stratégiai főirányok céljaihoz kapcsolható mutatószámokhoz szükséges adatok előállításának a módját jelen kézikönyvben nem szabályozzuk, azokat adottnak tekintjük. Az egyes mutatóknál csak az adatforrást, valamint az adott mutató felelősét határozzuk meg. A stratégiai főirányok céltérképét egymástól függetlenül határoztuk meg, tekintet nélkül arra, hogy egyes célok több főirány esetében is előfordulnak. A közös mutatók esetében a kapcsolódó attribútumokat minden vonatkozó főiránynál megadjuk.

248

Az aggregált mutatók esetében törekedtünk arra, hogy az értékük, valamint az alattuk lévő almutatók értékei százalékosan (azaz relatív értékben, valamely jellemzőre fajlagosítva) legyenek megadva, megkönnyítve az aggregálást. A Pilot BSC rendszer kialakítása során mindvégig törekedtünk a csoportos munkavégzésre. Az ott elhangzott, valamint a kapott dokumentumokban talált célokat teljes körűnek tekintettük. A mutatók meghatározásakor törekedtünk a már meglévő és használt mutatók felhasználására, illetve az Eurostat és egyéb elvárások figyelembe vételére. Fogalom magyarázat Balanced Scorecard (BSC) A Balanced Scorecard egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer, amelynek segítségével biztosítható a vállalat jövőképének és stratégiájának lebontása célokká és e célok megvalósulását előidéző konkrét intézkedésekké. Ügyfél A stratégiai főirányokhoz kapcsolódó területek által „előállított” kimenetek belső (pl. adatfeldolgozás) és külső (pl. adatszolgáltatók) felhasználói. Felhasználó A Pilot BSC rendszer működtetésében résztvevő, illetve a rendszer adatait felhasználó szerepkörök és szervezeti egységek. Stratégiai céltérkép A stratégiai célok hierarchikus ok-okozati kapcsolatrendszere, mely a BSC 4 nézőpontja (pénzügyi, folyamat, ügyfél, tanulás és fejlődés) alapján csoportosítja a szervezeti célokat és részcélokat. Mutatószám/mérőszám A mutatószám az a minőségi vagy mennyiségi jellemző, amely közvetve vagy közvetlenül bemutatja a kapcsolódó cél megvalósulásának mértékét. Forrásadat A mutatószám képzéséhez szükséges bemenő adat, amely a cél megvalósulásához kapcsolódó működési folyamatok, szervezeti egységek vagy egyéb működési rendszerek jellemzője. Attribútum Az attribútum a mutatószámok egyértelmű meghatározásához szükséges jellemzők összessége, pl.: mértékegység, mérési intervallum, mért érték. Aktuális érték A mutatószám mért, utolsó értéke. Megfelelőségi határérték A mutatószámok előre meghatározott értéke, melyen túl (beleértve a határértéket is) megfelelőnek tartjuk a mutatót. Nem megfelelőségi határérték A mutatószámok előre meghatározott értéke, melyen túl (beleértve a határértéket is) nem tartjuk megfelelőnek a mutatót.

2. Módszertani alapok A KSH Pilot BSC módszertana Mi is az a Balanced Scorecard? A Balanced Scorecard alapvetően egy olyan menedzsment-irányítási eszköz, amely a hagyományos teljesítménymérési rendszerek hiányosságait hivatott kiküszöbölni. Átfogó, a vállalati stratégiához illeszkedő irányítást valósít meg az alábbiak szerint: 249

• vízió és stratégia tisztázása, majd a kitűzött célok megvalósítása érdekében konkrét akciókra fordítása, • a stratégiai célok kommunikálása és intézkedési tervekhez kötése (megteremti a kapcsolatot stratégia és operatív célok között), • tervezés (az elkülönítve kezelt akciók integrált kezelése és értékelése), • visszacsatolási és tanulási folyamat fejlesztése. Ritkán van példa arra, hogy a célok rögzítésével egyidejűleg az azok megvalósításához szükséges akciók és a megvalósítás eredményét visszamérő mutatók is meghatározásra kerülnek. Ezt a BSC oly módon teszi lehetővé, hogy a hatékonysággal kapcsolatos mérőszámokat a stratégia és vízió szempontjából lényeges • ügyfelekre, • belső folyamatokra, • tanulás, fejlődésre vonatkozó teljesítményokozókkal egészíti ki. A Balanced Scorecard felépítése A négy szokásos perspektíva és azok rövid jellemzői az alábbiak: • hatékonyság nézőpont: a hivatal értéknövekedését célzó mutatószámok, • ügyfél nézőpont: a hatékonysággal kapcsolatos célok elérése érdekében kielégítendő ügyfél elvárások mérőszámai, • belső folyamatok nézőpont: azon folyamatok mérőszámai, amelyek vonatkozásában kiváló teljesítményt kell nyújtani az ügyfél elvárásainak maximális kielégítése érdekében (ennek feltétele, hogy a menedzsment azonosítsa a vállalat sikerességét meghatározó, ún. fővagy értéktermelő folyamatokat), • tanulás nézőpont: azon mutatószámok, melyek hosszú távon a vállalat sikerének forrásai (pl. képességek).

3. A KSH Pilot BSC rendszerének felépítése A KSH Pilot BSC rendszere három stratégiai főirányra terjed ki. Az alábbiakban e három főirány BSC rendszerének elemeit és ezek kapcsolódását mutatjuk be. Minden főiránynál két ábrázolási módban láthatók a célok és a mutatók: • organigram jellegű ábrázolás, ahol az egymáshoz tartozó célokat és mutatókat vonalak kötik össze, kibontásuk pedig lefelé történik, • fa struktúra, ahol az elemeket a könyvtárstruktúrához hasonló módon ábrázoltuk, behúzással jelölve a hierarchikus kapcsolatot. A fa struktúrában az alábbi elemeket jelöltük: Stratégiai főirány BSC nézőpont Cél Mutatószám A mutatószámok minden esetben célokhoz kapcsolódnak. Amennyiben egy mutató almutatójához is kapcsolható közvetlenül cél (al-cél), úgy a hierarchiában a cél – mutató - al-cél - al-mutató struktúrát jelenítettük meg.

250

Minden elem egyedi azonosítót kapott. Az azonosítók felépítése a következő: SFx-Cy.z és SFx-My.z, ahol • SF a stratégiai főirány rövidítése, az x (értéke: 2,4,8) a vizsgált stratégiai főirány száma, • C a cél rövidítése, y a cél sorszáma, z az al-cél sorszáma (ahol létezik), • M a mutató rövidítése, y a mutató sorszáma, z az al-mutató sorszáma (ahol létezik).

251

Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése Stratégiai Főirány BSC felépítése

252

253

Elektronikus adatgyűjtési technológiák továbbfejlesztése és használatuk kiterjesztése Stratégiai Főirány BSC felépítése

254

256

A statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása Stratégiai Főirány BSC felépítése

257

258

259

4. A Pilot BSC rendszer működtetése Szerepkörök, felelősségek A Pilot BSC rendszer működtetésére külön szervezeti elem létrehozása nem szükséges, azonban megfelelő szerepek és felelősségek hozzárendelése elkerülhetetlen a tartós és hatékony működtetés megvalósítása és fenntartása érdekében.

Modernizációs Programiroda A Pilot BSC hivatalon belüli, megfelelő képviseletét a Programiroda vezetője látja el, aki kompetenciájánál fogva felső szinten érvényesíteni tudja e stratégiai szintű vezetéstámogató rendszerrel kapcsolatos alkalmazási és működtetési szempontokat. A Pilot BSC rendszer operatív működtetéséhez szükség van a Programirodán belül egy BSC rendszergazdára, aki biztosítja a rendszer módszertani, működési feltételeit, mérési időszakonként nyomon követi, koordinálja a mérések elvégzésének tényét, a szükséges adatok előállítását, közvetlen kapcsolatban áll a mérésekért felelős mutatószám-gazdákkal, illetve kézben tartja a mérőszámok módosítását, karbantartását. A rendszer IT eszközoldali támogatásának kialakítását, a mérési időszakonkénti adatfeltöltéseinek biztosítását, a támogató eszköz üzemeltetését és karbantartását (szerver és kliens oldalon egyaránt) felelős IT rendszergazda munkatárshoz kell rendelni, aki támogató funkcióját a Pilot BSC rendszer felelősének iránymutatása és koordinációja mellett látja el. Mutatószám gazdák A Pilot BSC rendszer mutatószámai, vagy mutatószám-csoportjai mutatószám-gazdákhoz rendelődnek, akik rögzített mérési mód szerint, adott időszakonként (pl. heti, havi, negyedéves rendszerességgel) szabályozottan szolgáltatják a tényadatokat. A mutatószám-gazdák a hivatal különböző részein és szintjein tevékenykedő kijelölt vezetők, vagy munkatársak, akik a hozzájuk rendelt mérő- vagy mutatószámok tekintetében felelősek a mérések elvégzéséért, az adatok megfelelőségének, rendszerességének biztosításáért. Amennyiben szükséges, a mutatószám megváltoztatásának a jelzése is a mutatószámgazda feladata. Elnök, Stratégiai Fejlesztési Tanács A Pilot BSC rendszer legmagasabb szintű felhasználói a KSH elnöke, valamint a Stratégiai Fejlesztési Tanács, akik számára hivatali szintű aggregált terv- és tényadatok kerülnek előállításra a rendszerben, ezek alapján követhetik nyomon a felsőbb stratégiai célok teljesülését, értékelhetik a hivatal teljesítményét, a célkitűzések megfelelőségét, és fogalmazhatnak meg a stratégiával és annak megvalósításával kapcsolatos magas szintű döntéseket, kezdeményezhetnek a hivatal egészét érintő beavatkozásokat. Stratégiai témagazdák A Pilot BSC rendszer felhasználói a stratégiai főirányok szintjén a stratégiai témagazdák, akik a felügyeletük alá rendelt stratégiai főirányok aggregált terv- és tényadatait látják a rendszerben, ezeket vetik össze, és ennek tükrében kezdeményeznek vezetői intézkedéseket.

260

Szakmai és funkcionális területi vezetők Minden vezető számára a szakterületének és vezetési szintjének megfelelő aggregált információk állnak rendelkezésre, de szükség esetén, az elemzés és értékelés során lehetőségük van az ok-okozati viszonyok mélyebb feltárása érdekében lefúrni a rendszerben, hogy kiderítsék, mely területen, milyen vezetői beavatkozásra van szükség. Projektvezetők A projektvezetők az irányításuk alá rendelt projektek által érintett stratégiai főirányok bizonyos mutatóit, illetve közvetlenül a projektjeikre vonatkozó mutatószám-adatokat követhetik nyomon. A rendszer az eredmények többirányú hasznosítását biztosítja. Egyrészről a rendszer kiegészítő eszköze lehet a projekt stratégiai céloknak megfelelő előrehaladásának nyomon követéséhez, a beszámolási rendszernek, valamint az ok-okozati elemzések és értékelések biztosításával az operatív intézkedések előkészítésének az adott projekten belül. A Pilot BSC rendszer működtetéséhez szükséges eljárások A Pilot BSC rendszer eljárásai az alábbiak:

261

Adatgyűjtés

Tevékenység Adatszolgáltatás kezdeményezése A BSC rendszergazda értesíti a mutatószám-gazdákat, hogy a felelőségi körükbe tartozó mutatószámok mérési időszaka lejárt, így esedékes azok előállítása. Tájékoztatja őket az aggregálási szabályokról, valamint az adatszolgáltatás határidejéről. Forrásadatok gyűjtése A mutatószám-gazda az adatforrásként megjelölt személytől, alkalmazásból vagy egyéb forrásból összegyűjti a mutatószám előállításához szükséges adatokat. Forrásadatok értékelése A mutatószám-gazda megvizsgálja a forrásadatokat abból a szempontból, hogy azok segítségével a mutatószámok előállíthatók-e. Amennyiben az adatok hiányosak vagy nem megfelelőek, gondoskodik a hiánypótlásról, illetve a megfelelő adatok összegyűjtéséről.

Végrehajtó

Esedékesség

Kimenet

BSC rendszergazda

A mért időszak utolsó napját követő első munkanap.

A mutatószámgazdák értesítése írásban (e-mail, fax)

Mutatószámgazda

Az adatszolgáltatás kezdeményezését követő harmadik munkanapig.

Forrásadatokat tartalmazó dokumentumok

Mutatószámgazda

Az adatszolgáltatás kezdeményezését követő ötödik munkanapig.

Forrásadatokat tartalmazó dokumentumok

262

Tevékenység Mutatószámok képzése A mutatószám-gazda a forrásadatok alapján előállítja a mutatószámok aktuális értékeit. Az ő feladata az alsó szintű mutatókból képzett aggregált mutatók előállítása is. Aktuális értékek továbbítása A mutatószám-gazda eljuttatja a mutatószámok értékeit a BSC rendszergazdának. Adatvizsgálat és -rögzítés A BSC rendszergazda megvizsgálja a kapott aktuális értékeket, ellenőrzi azok pontosságát és teljes körűségét. Amennyiben szükséges, módosításra vagy kiegészítésre kéri fel a mutatószám gazdát. Ezt követően rögzíti az aktuális értékeket a ScoreCard eszközben.

Végrehajtó Mutatószámgazda Mutatószámgazda BSC rendszergazda

Adatértékelés és jelentéskészítés

263

Esedékesség

Kimenet

Az adatszolgáltatás kezdeményezését követő hetedik munkanapig. Az adatszolgáltatás kezdeményezését követő hetedik munkanapig. Az adatszolgáltatás kezdeményezését követő nyolcadik munkanapig.

Mutatószámok aktuális értékét tartalmazó dokumentum Mutatószámok aktuális értékét tartalmazó dokumentum ScoreCard eszköz

Tevékenység Mutatószámok értékelése A BSC rendszergazda összeveti a mutatószámok aktuális értékeit a megfelelőségi és nem megfelelőségi határértékekkel és meghatározza a mutató értékének megfelelőségét. Az aktuális és a célérték viszonyának értékelése mellett trendelemzést is végez, amelyben a mutató aktuális értékének változását vizsgálja. Visszajelzés a mutatószám-gazdáknak A BSC rendszergazda jelentést küld a mutatószámgazdáknak az általuk kezelt mutatószámok aktuális és célértékének viszonyáról, valamint az észlelt trendekről. Jelentés a stratégiai témagazdáknak A BSC rendszergazda jelentést küld a stratégiai témagazdáknak az általuk felügyelt stratégiai főirányhoz tartozó mutatószámok aktuális és célértékének viszonyáról, valamint az észlelt trendekről. Jelentés a Programiroda vezetőnek A BSC rendszergazda riportot állít elő a Programiroda vezetőnek, amelyben bemutatja a nem megfelelő tartományba tartozó értéket felvett mutatókat, elemezve a változás trendjét, dinamikáját és az esetlegesen egyéb mutatókra gyakorolt hatásait. Jelentés a Stratégiai Fejlesztési Tanácsnak A BSC rendszergazda riportot állít elő a SFT számára a BSC rendszer felsőszintű mutatóiról, kiemelve és kibontva a nem megfelelő értékkel rendelkező mutatószámokat. Jelentés a projektvezetőknek A BSC rendszergazda jelentést küld a projektvezetőknek az általuk felügyelt projektekhez kapcsolódó mutatószámok aktuális és célértékének viszonyáról, valamint az észlelt trendekről. Jelentés a szakmai és funkcionális területi vezetőknek A BSC rendszergazda jelentést küld a szakmai és funkcionális területi vezetőknek az általuk irányított területekhez kapcsolódó mutatószámok aktuális és célértékének viszonyáról, valamint az észlelt trendekről.

Végrehajtó BSC rendszergazda

Esedékesség A mért időszak utolsó napját követő kilencedik munkanap.

BSC rendszergazda

A mért időszak utolsó napját követő tizedik munkanap.

Mutatószám-gazda riport

BSC rendszergazda


Stratégiai riportok

BSC rendszergazda


Programiroda riport

BSC rendszergazda

Az adatgyűjtést követő legközelebbi SFT ülés időpontja

SFT riport

BSC rendszergazda


Projekt riportok

BSC rendszergazda


Szakmai funkcionális riport

264

Kimenet -

témagazda

vezető

és területi

Adatelemzés és beavatkozás

Tevékenység Mutatószámok elemzése A mutatószám értékének elemzését a mutatószám-gazda koordinálja. Az elemzésben részt vesz rajta kívül az érintett stratégiai témagazda, szakmai és funkcionális területi vezető, valamint projektvezető. Beavatkozások tervezése Az elemző csoport beavatkozási tervet készít a mutatószám értékének javítása érdekében. A tervben rögzítésre kerülnek az elvégzendő feladatok, a kapcsolódó felelőségek, a határidők, a felmerülő kockázatok, valamint a várható előnyök. Beavatkozási terv értékelése A mutatószám-gazda eljuttatja a BSC rendszergazdának a beavatkozási tervet, aki összegyűjtve és összegezve a többi beavatkozási tervvel, továbbítja azt a programiroda vezetőnek. A programiroda vezetője vagy jóváhagyja, vagy amennyiben szükségét látja, előterjeszti a terveket a SFTnak. Amennyiben a terv nem jóváhagyható, azt a BSC rendszergazda visszajuttatja a mutatószám-gazdának, aki gondoskodik a módosításról. Beavatkozás végrehajtása A beavatkozási terv szerint Beavatkozás eredményességének visszamérése A beavatkozás eredményességének visszamérése a kapcsolódó mutató értékének elemzésével történik.

Végrehajtó

Esedékesség

Kimenet

Mutatószámgazda

A mért időszak utolsó napját követő tizenötödik munkanap.

-

Mutatószámgazda

A mért időszak utolsó napját követő huszadik munkanap.

Beavatkozási terv

Programiroda vezető

A mért időszak utolsó napját követő harmincadik munkanap, vagy a legközelebbi SFT ülés.

Beavatkozási jóváhagyása

A beavatkozási terv szerint Mutatószámgazda

A beavatkozási terv szerint A beavatkozás végrehajtása utáni mutatószám elemzések során

A beavatkozási terv szerint -

265

terv

A BSC rendszer fejlesztése

Tevékenység Módosítási javaslat készítése Mutatószámokra vonatkozó módosítási javaslatot a szervezet bármelyik tagja készíthet. Ennek oka lehet a célok változása, a mérhetőség megváltozása, a rendszer működéséből származó tapasztalatok, stb. A javaslatban ki kell térni a mutatószám és a célok kapcsolatára, a meglévő mutatószám struktúrában elfoglalt helyére, illetve a módosított vagy az új mutató attribútumaira. A készítő a javaslatot írásban eljuttatja a BSC rendszergazdának. Módosítási javaslat értékelése Az értékelést a BSC rendszergazda koordinálja, bevonva az érintett szereplőket (stratégiai témagazda, szakmai és funkcionális területi vezető, mutatószám-gazda, projektvezető, javaslat készítő). Módosítási javaslat jóváhagyása A BSC rendszergazda a javaslatot eljuttatja a programiroda vezetőjének, aki vagy jóváhagyja, vagy amennyiben szükségét látja, előterjeszti a SFT-nak. A BSC rendszergazda értesíti az értékelésben résztvevőket a döntésről. BSC rendszer módosítása A BSC rendszergazda módosítja vagy felveszi az érintett mutatót és rögzíti az attribútumokat.

Végrehajtó

Esedékesség

Kimenet

Javaslat készítő

-

Módosítási javaslat

BSC rendszergazda

Javaslat beérkezését követő tizedik munkanap.

Módosítási értékelése


Javaslat beérkezését követő huszadik munkanap, vagy a legközelebbi SFT ülés.

Módosítási javaslat jóváhagyása

BSC rendszergazda

Jóváhagyást követő ötödik munkanap.

Módosított rendszer

266

javaslat

BSC

A BSC rendszer felülvizsgálata

Tevékenység Felülvizsgálati terv készítése A Programiroda vezető összeállítja a BSC rendszer felülvizsgálati tervét. A terv tartalmazza: • Auditor személye, •

Auditált terület,

•

Időbeli ütemezés,

•

Szempontrendszer.

A teljes BSC rendszert évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Felülvizsgálat lefolytatása A felülvizsgálatot olyan személy kell végezze, aki független az adott területtől, ugyanakkor ismeri a BSC módszertan és a rendszer működését. A felülvizsgálaton az alábbi kérdésekre keressük a választ: • Változott-e a célrendszer? A változás hatással van-e a mutatószámokra? •

A szükséges változtatások a mutatószámokon átvezetésre kerültek-e?

•

Mik a változások bevezetésének tapasztalatai?

•

A mutatószámok megfelelően mutatják-e a célok elérésének szintjét?

•

A BSC rendszer eljárásai a szabályozásnak megfelelően működnek-e?

Végrehajtó

Esedékesség


Az aktuális évet megelőző év december 31.-ik napja.

Auditor

Felülvizsgálati szerint

267

terv

Kimenet Felülvizsgálati terv

Tevékenység Audit jelentés elkészítése Az auditor audit jelentést készít, amely tartalmazza: • Feltárt eltéréseket, •

Végrehajtó Auditor

Javasolt intézkedéseket.

Felülvizsgálati utómunkálatok A BSC rendszer fejlesztése eljárás szerint

268

Esedékesség Felülvizsgálati szerint

terv

Kimenet Audit jelentés

A KSH BSC stratégiai teljesítménymérő rendszer kiterjesztése

Előterjesztő: Papp Zoltán Készült: 2005. január

269

1. Bevezető A kiterjesztés előzményei A KSH MPI Modernizációs Programiroda felkérte a PROVICE Üzleti- és Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban Provice), hogy a KSH által kidolgozott és elfogadott stratégia kézben tartását szolgáló BSC stratégiai teljesítmény mérő rendszer kialakítását Pilot projekt keretében végezze el. A pilot projekt keretében az alábbi stratégiai főirányokra került kialakításra a Balanced Scorecard rendszer: • Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek fejlesztése, • Elektronikus adatgyűjtési technológiák továbbfejlesztése és használatuk kiterjesztése, • A statisztikai munkafolyamatok minőségbiztosítása. A pilot projekt eredményeként elkészült: • Működési Kézikönyv: a pilot rendszer működési alapelveinek és eljárásainak, valamint a működtetést végző szerepkörök bemutatása, • Mutatószám Lexikon: a Pilot BSC rendszer mutatószámainak bemutatása, • Kiterjesztési Koncepció: a Pilot BSC rendszer kiterjesztési módszertanának bemutatása. A PROVICE Kft. a korszerű szervezetfejlesztés, a folyamatmenedzsment és teljesítménymérés területén majd tíz éves tapasztalatával, az állam- és közigazgatásban megszerzett teljesítmény menedzsment és BSC szakmai kompetenciájával és speciálisan erre a területre fejlesztett módszereivel, valamint minősített informatikai megoldásával megfelelő segítséget nyújt hatékony teljesítmény-mérési rendszer kialakításához, az intézményi működés átláthatóbbá tételéhez.

A BSC kiterjesztés alapja és háttere A KSH nagy múltú, országos kiterjedésű költségvetési szervezet, működési jellemzői nagyon hasonlítanak egy valós piaci körülmények között működő szervezetre. A Modernizációs Programiroda által koordinált stratégia tervezés a KSH jövőjével való kimagasló gondosságú kezelést mutat, ami megteremti a lehetőségét és szükségességét egy korszerű BSC rendszer kiépítésének. Az egyes stratégiai területeken, stratégiai főirányokban folyó munkavégzést ill. annak eredményét nagyobb összhanggal célszerű kialakítani a stratégián felül a szervezet mérése érdekében.

Kiterjesztési koncepció A kiterjesztés célja, hogy a Pilot BSC rendszer alapjaiból kiindulva felállítsa a KSH teljes működését lefedő rendszert, amely lehetővé teszi a főirányokhoz tartozó KPI-k felügyeletét. A rendszernek kezelnie kell a szervezeti egységek általános működéséhez kapcsolódó jellemzőket is oly módon, hogy biztosítsa a főirányokhoz és a szervezeti egységekhez kapcsolódó mutatók integráltságát, valamint a mérési, jelentési és beavatkozási eljárások működtetését. A rendszertől elvárt eredmény, hogy megakadályozza a fejlesztések és a szervezeti egységek szigetszerű elkülönülését, azaz biztosítania kell a reguláris szervezeti feladatok és a stratégiai fejlesztések összhangját és szinergiáját.

270

2. Vezetői összefoglaló BSC bevezetés célja A BSC stratégiai mutatószámrendszer bevezetés célja, hogy olyan vezetői támogató eszközt adjon a Vezetés kezébe, aminek segítségével a stratégiai főirányok mentén meghatározott célok és követelmények megvalósítása kézben tarthatóvá, az előrehaladás folyamata átláthatóvá válik, megvalósul a működési teljesítmények mérése és folyamatos nyomon követése. A stratégiai célrendszer megvalósítása összehangolt valós idejű irányítást tesz szükségessé, melynek egyik kiemelt eszköze a Balanced Scorecard. A BSC kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámok rendszerén keresztül teszi alkalmassá a Vezetést a stratégiában elhatározott elképzelések megvalósításának folyamatos mérésére, ellenőrzésére és a szükséges vezetői beavatkozások meghozatalára. Segítségével a stratégiai célokra orientált megoldás születik, mely több összehangolt kiegyensúlyozott – nézőpontra építve, többirányú teljesítménykövetést és -értékelést tesz lehetővé. A szervezet mindenkor aktuális teljesítmény értékeit hasonlítja a stratégiai cél-, és határértékekhez. Fejleszti a szervezet öntanuló képességét, karbantartásával a stratégiai tervezés, a célalkotás és annak megvalósítása folyamatosan fejleszthető. Könnyen kommunikálhatóvá és átláthatóvá teszi a stratégiai irányokat és azok megvalósulását.

A megvalósítás A KSH a BSC több nézőpontjának egyidejű alkalmazásával a szervezet minden stratégiailag fontos - lényegi elemét folyamatosan felügyelni tudja. A Balanced Scorecard négy nézőpontból vizsgálja a teljesítményjellemzőket, melyeket a Pilot projekt 3 stratégiai főirányának vizsgálata és mutatószámrendszerének kialakítása során a következők szerint értelmeztünk: hatékonyság nézőpont, felhasználói nézőpont, működés nézőpont, tanulás és fejlődés nézőpont. A Pilot projekt során kialakított módszertani alapokat a kiterjesztés alatt is alkalmazzuk, az eredményeket és tapasztalatokat felhasználva egyszerűsítjük a lépéseket. A fenti nézőpontok szerint csoportosítjuk a stratégiai főirányok céljait és dolgozzuk ki (modellezzük) a céltérképeket. Minden egyes stratégiai főirányra készül egy céltérkép, mely meghatározza azon célértékeket, amelyeket mérni kívánunk a stratégia megvalósítása során. A következő lépés az egységes de többszintű mutatószámrendszer kialakítása, melyeket a BSC Mutatószámlexikonban foglalunk össze. A BSC Működési Kézikönyv célja a működés szabályozása, a rendszer egységes kezelési módjainak és lehetőségeinek munkatársak számára történő bemutatása. A BSC rendszer olyan vezetési eszköz, melynek folyamatosan igazodni kell a vezetői igényekhez, így annak felülvizsgálatát és hozzáigazítását az elvárásokhoz célszerűen fél évente kell elvégezni.

Ütemezés A KSH stratégiai mutatószám rendszerének kialakítása, kiterjesztése a meglévő stratégiai dokumentációk alapján rövid átfutással elkészíthető. A kidolgozás fázisai a támogató szoftver bevezetésével párhuzamosan elkezdhetők. A BSC rendszer alapját képező céltérképek kialakítása (várható időtartam: kb. 1 hónap) után következhet a részletes 271

mutatószámrendszer kidolgozása és szabályozása (várható időtartam: kb. 3 hónap) valamint az adatbázis feltöltésével és a működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzése (várható időtartam: kb. 2 hónap).

Informatikai támogatás A BSC megoldáshoz illeszkedő informatikai támogatás több elemű és eszközrendszerében több választásos lehet. A mutatószámrendszerek aktuális értékeit biztosító adatokat és információkat részben a már meglévő IT alkalmazások, részben a mérésektől függően más adatrögzítő megoldások kell, hogy szolgáltassák.

Eredmények A Pilot projekt a Provice támogatásával sikeresen elérte célját, mely következtében a KSH részéről bevont munkatársak megszerezték az első körben szükséges ismereteket, a projekt értékelhető, a jövőbeni fejlődés szempontjából hasznos módszertani alapokat szerzett és a kiterjesztéshez fontos eredményeket ért el. A BSC rendszer, a későbbiekben jó alapot adhat a szervezet egységeinek és folyamatainak teljesítmény mérőszámokon alapuló irányítására, az egyes lokális szervezeti egységek működésének, folyamatainak kézben tartására valamint az EFQM-CAF modellek mentén megvalósuló Eurostat követelményekhez kapcsolódó teljesítmény-értékeléshez is. A Pilot projekt során sikeresen teszteltük a BSC kialakításának módszertanát, ennek eredményeként a következők könnyítik a BSC kiterjesztést: • A BSC nézőpontjai adottak. • A mutatószámok főirányokon belüli hierarchikus felépítése, szintezettsége jól illeszkedik a főirány szintű stratégiai célok méréséhez. • Jelen dokumentumban kidolgoztuk a BSC kiterjesztés megvalósíthatósági koncepcióját, mely jól illeszkedik a KSH elvárásaihoz.

3. A kiterjesztéssel kapcsolatos általános jellemzők A BSC bevezetés előnyei A Balanced Scorecard rendszer bevezetésének előnyei: • A BSC rendszer működésének alapjául szolgáló stratégia megvalósításáról ad teljes képet. • Olyan egyénre, vezetői szintre szabott tájékoztatót alakíthatunk ki, amely a „szükséges, de elégséges” elv alkalmazásával szolgáltatja az információt a stratégiáról. • Szem előtt tartatja az éves és hosszú távú tervezés fő szempontjait. • Minden célhoz, részcélhoz tudunk mutatót rendelni. • Mérhető célokat lehet meghatározni. • Szabályozott keretet nyújt a Hivatal irányításához • Folyamatos és rendszeres ellenőrzést lehet kialakítani. • Beavatkozásokat lehet kezdeményezni az ellenőrzések után a célok megvalósításában. • A módszertan segíti a szervezetet a stratégiai gondolkodás kialakításában. A szervezet öntanuló képességét fejleszti, karbantartásával a stratégiai tervezés, a célalkotás és annak megvalósítása folyamatosan fejleszthető.

272

• • • •

• • • • • •

A BSC alkalmazása valamint a stratégiai gondolkodás elterjedése megfelelő támogatást nyújt a stratégia tervezéshez. A BSC rendszer alapja lehet egy hivatali teljesítmény-menedzsment későbbi kiépítésének, melynek keretében létre jöhet a szervezeti és egyéni teljesítmények mérése és értékelése. Segíti az ösztönzési rendszer megalapozását, azaz olyan mérhető célokat határoz meg a BSC, amely alkalmas az erőforrások motiválására. A BSC a stratégiai mutatószám rendszeren felül megfelelő alapot ad a KSH Hivatali szervezetének stratégiai típusú mérésére azaz a szervezeti mutatószámrendszer nem csak a stratégia megvalósulását méri hanem az egyes szervezeti egységek hozzájárulását a stratégiához. Kihívást jelent a vezetés és a munkatársak számára, hiteles és aktív részvételre késztetve őket. A BSC megfelelő alapot ad a stratégia megvalósítása során létrehozott projektek stratégiai szempontú mérésére. A BSC szoftvertámogatása minimalizálja az adminisztrációs terheket, könnyíti a kommunikációt és elősegíti a változások nyomon követését. A BSC, mivel hozzájárul a stratégia folyamatos fejlesztéséhez és méréséhez, mindig reális képet mutat annak megvalósítási állapotáról így a Hivatal hazai és nemzetközi szinten mutatott képét erősíti. Könnyen kommunikálhatóvá és átláthatóvá teszi a stratégiai irányokat és azok megvalósulását. Valós idejű vezetői eszközt jelent - a szervezet mindenkor aktuális teljesítmény értékeit hasonlítja a stratégiai cél-, és határértékekhez.

A BSC nézetek kialakítása Hatékonyság Célok Milyenek legyünk Költségvetési és gazdálkodási szempontból?

Mutatók

Elvárások Akciók

Vevők Felhasználó Milyen teljesítményt várnak el tőlünk ügyfeleink?

Célok

Mutatók

Elvárások Akciók

Működés Küldetés és stratégia

Mely folyamatokban kell kiemelkedő teljesítményt nyújtanunk?

Célok

Mutatók

Elvárások Akciók

Tanulás és fejlődés Hogyan őrizzük Célok meg a jövőben rugalmasságot és képességünket a folyamatos javításra?

Mutatók

Elvárások Akciók

A Balanced Scorecard négy nézőpontból vizsgálja a teljesítményjellemzőket, melyeket a Pilot projekt 3 stratégiai főirányának vizsgálata és mutatószámrendszerének kialakítása során tapasztalatak alapján a következők szerint értelmezünk: ¾ hatékonyság nézőpont: a Hivatal gazdálkodását, pénzügyi eszközeinek felhasználását jellemző, ill. a felhasználással kapcsolatba hozható mutatószámok,

273

¾ felhasználói nézőpont: a kielégítendő belső és külső felhasználói elvárások mérőszámai, ¾ működés nézőpont: azon folyamatok mérőszámai, amelyek vonatkozásában kiváló teljesítményt kell nyújtani a felhasználók elvárásainak maximális kielégítése érdekében (ennek feltétele, hogy a vezetés azonosítsa a Hivatal sikerességét meghatározó, ún. fő- vagy értéktermelő folyamatokat), ¾ tanulás és fejlődés nézőpont: azon mutatószámok, melyek hosszú távon a Hivatal sikerének forrásai (pl. képességek).

Általános eredmények a Pilot projekt alapján KIDOLGOZOTT DOKUMENTUMOK A BSC Pilot projekt során a megállapodások betartásával kidolgoztuk a következő dokumentumokat, melyek tartalma és felépítése célszerűen alkalmazható a kiterjesztés során is: • BSC Irányítási Kézikönyv • BSC mutatószámlexikon A dokumentumok segítik: • a BSC módszertanának megismerését, • az alkalmazott kifejezések, technikák megértését, • a modellezett céltérképek és mutatószámok kapcsolatának megismerését, • az egyes mutatószámok jellemzőnek megismerését, valamint • a rendszer gyakorlati működésének megismerését. EGYSÉGES, DE TÖBBSZINTŰ BSC A szervezet egészében egységes BSC rendszer kiépítését javasoljuk, a könnyű integrálhatóság, az átláthatóság, az üzemeltethetőség, és a legkisebb kockázattal járó bevezethetőség miatt. Ennek lényege, hogy az egyes szervezeti egységek mutatószámai rendszerszinten, pl. nézőpontokban illetve működtetési elvekben nem különböznek egymástól. Eltérések csak az egyes szervezeti egységeknél lévő lehetőségek és potenciálok különbözőségét is figyelembe vevő célokban és azok célértékeiben lehetnek (pl.: egyedi terv-, és célértékek a szervezeti egységekre). A következő ábra bemutatja a mutatószámrendszer logikai felépítését. Fontos szempont a KSH BSC kiterjesztése során a stratégiához való illeszkedés, a stratégia és a mutatószámok közötti egyértelmű kapcsolat meghatározása. Ennek gyakorlati megvalósulása a mutatószámrendszer felépítésének alapja, azaz a stratégiai főirányokhoz kapcsolódó és első körben kidolgozandó mutatószámok rendszere. Amennyiben a stratégiai főirányok szintjén egyértelmű és összefüggő rendszert alkotnak a mutatószámok, úgy elkezdhetjük a felfelé ill. lefelé történő kiterjesztést, azaz a különböző absztrakciós szinteken való agregált ill. részletesebben kibontott mutatószámok kialakítását.

274

Központi stratégiai szint

Stratégiai főirányok szintje

Projekt szint

Az egyik kiemelt megjelenítési felület a Központi stratégiai funkciókhoz kötődő kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer. Ez tartalmazza minden, a KSH egész szervezetére vonatkoztatott mutatórendszert, olyan összefüggésrendszerben, mely egyértelműen jelzi, a stratégiai célok megvalósulásának valós értékeit, mind területi, mind időszaki, mind tervezett értékekhez képest. Ebben a megjelenítési felületben általános felhasználó az Elnök és az Elnök helyettesek, megfelelő hozzáférési jogosultságok szerint a vezetők. A KSH egészére vonatkozó mutatószámrendszer természetesen az egyes stratégiai főirányok mutatószámrendszereiből képződnek, így egyértelmű megfeleltetés kell a központi stratégiai szintű és a stratégiai főirány szintű mutatószámrendszerek között. A lefelé történő kiterjesztés a stratégiai főirányokhoz kapcsolódó projektek céljainak mérését szolgálja, biztosítva ezzel az egyértelmű cél és feladatlebontást, az ok-okozati viszonyt a célhierarchiában valamint a felettes stratégiai főirány megvalósulását.

Elnöki szint

Főosztályi szint

Osztály szint

Központi stratégiai szint

Stratégiai főirányok szintje

Projekt szint

A központi stratégiai szintű mutatószámrendszer az egész KSH stratégiai célrendszerét kell, hogy leképezze és kommunikálhatóvá tegye, míg a stratégiai főirány szintű lehetővé teszi az

275

adott szervezeti vagy területi egység sajátosságaiból fakadó egyértelműen az adott szervezetre, területi egységre szabott stratégiai célrendszer megjelenítését. A mutatószámrendszer egymásra épülése biztosítja a területi irányíthatóság, és a teljes KSH teljesítmények alapján történő mérés és beavatkozás összhangját. A rendszer kialakítása nem két önálló mutatószámrendszer kialakítását jelenti, hanem egy összefüggő rendszer létrehozását, melynek látható felületei térnek el egymástól.

Szervezeti háttér A KSH egy speciális szolgáltatást végző szervezet, amelynek felépítése, folyamatai, céljai illetve egyéb működési jellemzői hasonlítanak egy valós piaci körülmények között működő szervezet jellemzőire. A Modernizációs Programiroda által koordinált stratégia tervezés a KSH jövőjével való kimagasló gondosságú kezelést jelent, ami megteremti a lehetőségét egy korszerű BSC rendszer kiépítésének. Az egyes területeken folyó munkavégzés stratégiai szintű megtervezése, koordinálása, ellenőrzése és információkkal való ellátása túlmutat a jelenleg elérhető irányító és döntéstámogató rendszereinek határain. A fenti alkalmazások jellemzője, hogy a belőlük kinyerhető értékelések, elemzések és riportok alapvetően múltbeli adatokon alapulnak, viszonylag hosszabb időszakonként (negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal) illetve időben megkésve állnak elő és nem alkalmasak a jövőbeli teljesítmények előrejelzésére. A helyzetet nehezítheti, hogy a KSH-nál ma meghatározó módon rövidtávú, azaz éves tervezés folyik és a stratégiai tervezés, amely a következő üzleti időszak tervezésének alapját adná, nemrégen indult el. Ebből az következik, hogy a stratégia megvalósulása vagy megvalósíthatósága mérhetetlenné válik, valamint a gazdasági környezetben bekövetkező változásokra adandó reakciók és válaszok elmaradnak vagy a szükséges döntések túl későn születnek meg. Ugyanakkor a fenti rendszerek túlnyomórészt pénzügyi szemléletűek és egyéb, az intézmény eredményességét meghatározó tényezőket (az alkalmazottak vagy szolgáltatást igénybevevő szegmensek szempontjai) figyelmen kívül hagynak. A fent jelzett problémák kiküszöbölésére valamint a kialakult belső (szervezeti) és külső (környezeti) elvárások következtében a tartjuk fontosnak a BSC rendszer stratégia mérési funkcióján túl a szervezeti egységekhez kapcsolódó stratégiai típusú teljesítménymérést kialakítani. Hipotézis: A KSH stratégiája tartalmazza a célhierarchia különböző szintjein a célokhoz egyértelműen hozzárendelhető szervezeti felelős pozíciókat (mely meghatározza, hogy a stratégiai célok megvalósításáért ki felel). A stratégia megvalósíthatóságának sikerkritériuma a célokhoz kapcsolódó felelőségek egyértelmű meghatározása. Amennyiben a stratégia nem kapcsolódik a szervezetben egyetlen felelős vezetőhöz sem, akkor az annak megvalósíthatósága, számonkérhetősége, követhetősége nem teljesül megfelelően.

276

A következő ábra szemlélteti a stratégia egyes szintjeihez kapcsolódó felelősségeket (az ábrán piros szaggatott vonal jelzi az adott stratégiai szinthez kapcsolódó felelőst). Küldetés Jövőkép Célkitűzések Értékek

Elnök

Elnökhelyettes

Főosztályvezető

Osztályvezető

Osztályvezető

Stratégiai főirány

Osztályvezető

Elnökhelyettes

Főosztályvezető

Osztályvezető

Osztályvezető Projekt

Projekt

Főosztályvezető

Projekt

Stratégiai főirány

Osztályvezető Projekt

Amennyiben a fenti ábrának megfelelően alakítja ki a KSH a stratégia megvalósításához szükséges felelősségi rendszert, akkor a mutatószámrendszer, mely a stratégiát méri, mutatni fogja egyúttal a szervezeti egységek stratégiai típusú teljesítményét is.

BSC RENDSZER BEVEZETÉSE A BSC modellt három stratégiai főirány mentén, Pilot projekt keretében alakítottuk ki. A pilot eredményeinek felhasználásával elvégezhető a Hivatal BSC modelljének kiterjesztése a teljes szervezetre, valamint IT támogatással való ellátása.

277

KSH teljes BSC

Regionális Lokális BSC BSC

…..

R1

Intézményi BSC (központ) BSC

Rn

…..

F1

Stratégiai terület BSC

Fn

….

….

ST1

SF2

Pilot Projekt

SF4

ST6

SF8

SF…

SF29

TK1

TKe

TKo

TKe

TKo

….

….

….

….

….

TKd

TKn

TKv

TKn

TKv

A BSC teljes körű bevezetését a Pilot projekt tapasztalataira alapozva lehet megoldani. A három stratégiai főirányra felállított mutatószámrendszer működtetése hasznos inormációkkal szolgált a kiterjesztéshez. Jelentős feladat a BSC rendszer működését megalapozó informatikai támogatását bevezetése. A BSC szoftver beszerzése, bevezetése célszerűen meg kell, hogy előzze a BSC rendszer kiterjesztését, hiszen a szoftver által meghatározott jellemzőket a kiterjesztés (modellezés, adatfeltöltés, stb.) figyelembe kell venni.

Pilot Projekt

IT támogatás

BSC kiterjesztés

KSH központi BSC

KSH központi BSC

Regionális Lokális BSCBSC

FunkcionálisBSC Intézményi BSC


Regionális BSC

QPR

Franchise R1

…..

Rn

F1

…..

Fn

ST1

…..

ST6

Pilot projekt tárgya SF2

SF4

TK1

Franchise R1

…..

Rn

F1

…..

Kit erj esz tés


Fn

ST1

SF2

Kiterjesztés

TKo

…..

…..

…..

TKd

TKn

TKv

…..

ST6

Pilot projekt tárgya

SF8

TKe

Funkcionális BSC

SF4

TK1

SF8

…..

…..

TKe

TKo

TKd

TKn

TKv

A rendszerkiépítést követően a mutatószámrendszer működtetésének megoldása az adatfolytonosság fenntartásának, a szabályozási környezet felügyeletének, a támogató rendszer üzemeltetésének, a riportolási rendszer karbantartásának stb. feladatait foglalja magában.

278

…..

4. BSC típusú stratégiai mutatószám-rendszer kialakítása a KSH-nál A KSH teljes BSC rendszer kialakításának logikai megvalósítási terve A következő fejezetekben bemutatjuk a fázisok egyes lépéseit. Az első fázis alapozza meg és készíti elő a szakmai munkát (2. Fázis), míg a harmadik fázis során alakítjuk ki a rendszer működtetését. Projekt létrehozása

KSH BSC Projekt létrehozás

Projekt előkészítése, indítása Céltérképek kidolgozása

2. FÁZIS KSH BSC rendszer kialakítása

Mutatószámok definiálása Modell értékelése

2. FÁZIS

Működés szabályozása Adatbázis integráció

A BSC rendszer működtetése

Adatbetöltés Oktatás, képzés

3. FÁZIS

Modell monitorozás

A KSH BSC projekt létrehozása - 1. FÁZIS PROJEKT LÉTREHOZÁS A KSH szintű mutatószámrendszer integrált részét képezi az irányításnak, kiterjedtségéhez és jelentőségéhez mérten azt megfelelő előkészítéssel és tervezéssel kell kialakítani. A BSC modell kialakítása tipikus projekt jellegű feladat, így a kiterjesztés tényleges megvalósítása előtt gondoskodni kell a projekt szervezetének felállításáról, a projekt szerepek meghatározásáról és tisztázásáról. Egyértelműen definiálni kell a beszámolási és jelentési rendet, hatás- és felelősségi köröket. A rendszer kidolgozása során a célok elérése érdekében alkalmazni kell a tervezés, ütemezés, dokumentálás és ellenőrzés terén a projektmenedzsment elveit. A fázis végére egy olyan aláírt és elfogadott Projektindító Lapnak kell előállnia a KSH és a kiterjesztést végző tanácsadók közös munkájával, amely tartalmazza • a kiterjesztési projekt célokat, • a kialakításra kerülő mutatószámrendszer stratégia lefedettségét, 279

• • • • • • •

a rendszer mely működő irányítási és döntéstámogató rendszerek közé illeszkedjen, a célok eléréséhez szükséges fázisok, lépések, feladatok meghatározását, a kiterjesztési projekt szervezeti felépítését és a résztvevőket, a megvalósítási kereteket, a megvalósítás részletes ütemezését, a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció célját és fajtáit, a lehetséges kockázatokat és azok kezelésének módját.

PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE, INDÍTÁSA A projekt feladatainak végrehajtása előtt célszerűnek tartjuk a körültekintő előkészítést valamint a munka indítását. A projekt előkészítése a következő feladatok elvégzését jelenti: • A projekttervnek megfelelő erőforrások biztosítása (a stratégiai főirányokhoz tartozó felelősök valamint a projektben résztvevők kijelölése). • A szükséges dokumentumok összegyűjtése és egyéb feltételek biztosítása. • A projektben résztvevők felkérése a projekt munkára valamint az érintettek tájékoztatása. • Projekt indító értekezlet megtartása.

A KSH BSC rendszer kialakítása - 2. FÁZIS A BSC mutatószámrendszer kidolgozásánál a korábban említettek szerint a Pilot projekt tapasztalatait és eredményeit vesszük figyelembe. Megkönnyíti ez a kiterjesztést, hiszen bizonyos módszertani feladatokat az aktualizáláson és pontosításon túl nem szükséges még egyszer elvégezni. Az alábbiakban foglaljuk össze a BSC rendszer kialakításának lépéseit és főbb jellemzőit. CÉLTÉRKÉPEK KIDOLGOZÁSA Az első fázisban megtörtént a projekt indítása, a résztvevők részletesen megismerkedtek a feladatokkal és ütemezéssel, így elindulhat a stratégiai céltérképek kidolgozása, mely alapjául szolgál a mutatószámrendszer kiépítéséhez. A stratégiai főirányok nagy száma valamint a BSC szervezeti meghonosodása miatt az egyes főirányokon belüli munkát párhuzamosan tervezzük kialakítani. A munkaszakasz elején a résztvevők pontos csoportos tájékoztatást (képzést) kapnak a céltérképek kialakításához, majd pedig ütemezett konzultációkkal véglegesítjük azt. A stratégiai céltérképet a Pilot projekt során meghatározott perspektívák alapján rögzítjük a kiválasztott szoftver segítségével. MUTATÓSZÁMOK DEFINIÁLÁSA Amennyiben a rendelkezésünkre áll a hivatali szintű stratégiai célrendszer, úgy ebben a lépésben kidolgozhatjuk a célokhoz kapcsolódó mérni kívánt célértékeket. A célértékek azok, amelyek megmutatják, hogy egy vizsgált cél vagy részcél milyen jellemzőkkel írható le, milyen mérendőkkel vizsgálható annak teljesülése.

280

A mutatószámok definiálásával határozzuk meg a célértékek pontos mérését és értékelését. Egy stratégiai célt többféle szempont alapján (célérték) is vizsgálhatunk és egy célértékhez több mutatószám is megadható. A lépés során kidolgozzuk a mutatószám-lexikont, leírjuk a mutatószámok összefüggéseit és elkészítjük a mutatószám-rendszer dokumentációját.

MODELL ÉRTÉKELÉSE A BSC rendszer sikeres bevezetéséhez és működéséhez szükséges annak értékelése. Biztosítani kell a projekt indításakor meghatározott elvárások, a módszertani és megvalósítási (a KSH irányítási rendszerébe történő integrálási) követelmények teljesülését. MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA A működés szabályozásának célja, hogy a munkatársak számára bemutassa a BSC rendszer felépítését, egységes kezelésének módjait és lehetőségeit. A szabályzatnak tartalmaznia kell a módszertani alapokat és a felülvizsgálatra vonatkozó előírásokat is. A Balanced Scorecard rendszer kialakítása nem egyszeri, hanem dinamikus folyamat, amely meghatározott időközönként felülvizsgálatra és esetleg módosításra szorul. A kezdeti időszakában gyakoribb (akár negyedéves) vizsgálatra lehet szükség annak eldöntése érdekében, hogy a kialakított célok és mérőszámok egyáltalán használhatóak és értelmezhetőek-e. Később elég lehet az éves szintű kontroll is, azonban a stratégiában bekövetkező alapvető változás(ok) esetén mindenképp meg kell vizsgálni annak a mérőszámrendszerre gyakorolt hatását is.

A BSC rendszer feltöltése és működtetése - 3. FÁZIS ADATBÁZIS INTEGRÁCIÓ A második szakasz eredményes kidolgozása után történhet a rendszer működésének kidolgozása, melynek első lépése az adatok rendelkezése állásának biztosítása. A mutatószámrendszer működtetésének feltétele a pontos és elérhető adatok biztosítása, mely történhet egyrészről a meglévő, már működő informatikai rendszerekből (pl.: GÉSA, KSHXML) vagy a scorecard rendszer újonnan kialakított adatbázisából. Az adatbázis integráció célja az adatforrások egyértelmű azonosítása, felhasználásuk meghatározása és beillesztése, integrálása a BSC rendszerbe. ADATBETÖLTÉS Amennyiben kialakult az adatok kezelésének módja, azaz egyértelműen szabályozott az adatok forrása, felelőse, felhasználása és kezelése, úgy fel kell tölteni a BSC rendszert a Mutatószámlexikon és a Működési Kézikönyv utasításai alapján. OKTATÁS, KÉPZÉS A BSC rendszer első tesztelése a KSH-ban a Pilot projekt során kielégítően eredménnyel zárult. A projektbe bevont munkatársak feladatvégzés alatti tanulása megmutatta, hogy a mutatószámrendszer működésének van realitása és azt hasznosan tudják alkalmazni a stratégia mérésére. 281

A BSC kiterjesztése során a feladatközbeni tanulás eszközén felül nagy figyelmet kell fordítani a résztvevők alapos felkészítésére (módszertani és projektvezetési alapképzés), a működtetést végzők és felhasználók oktatására valamint az érintettek célirányos tájékoztatására. A BSC rendszer megismertetésének első szervezeti szintű lépése a projektfeladatok elvégzéséhez szükséges oktatások végrehajtása. Ebben a lépésben a projektmunkában résztvevő KSH munkatársak kapnak részletes tájékoztatást a BSC rendszer kialakításához szükséges gyakorlati teendőkről. Fontosnak tartjuk a kifele történő megismertetést is, hiszen a BSC rendszer kialakításával a KSH célelérési potenciálja növekedik, képessé válik a stratégia megalapozott fejlesztésére, a célelérés nyomon követésére és a beavatkozásra. A szervezet hitelét erősíti a pozitív, azaz a fejlett intézményi működés jövőképét előrevetítő stratégia megvalósítása ill. az érintettek (adatszolgáltatók, felhasználók) hiteles tájékoztatása a célelérés reális állapotáról. Az oktatáshoz szükséges a BSC működési tematikájának kialakítása, melynek célja: • a BSC rendszer működéséhez szükséges oktatás, képzés megalapozása, • a BSC rendszer irányítási rendszerként való üzemeltetésének megalapozása, • a változások integrált kezelése, • a változások során érintettek munkakultúrájának fejlesztése, • az ellenállások kezelése, legyőzése. MODELL MONITOROZÁS A BSC kiterjesztésének ezen szakaszában a mutatószámrendszer már működik. Annak érdekében, hogy a BSC jól teljesítse az elvárásokat, pontosan csak a működési szakaszban lehet és kell tesztelni a működést. A projekt lezárása előtt megtervezzük a KSH felelős munkatársával a monitorozás feladatait és ütemezését, majd pedig folyamatosan figyelni kell a rendszer működését, rögzíteni a felmerülő rendellenességeket és kidolgozni, majd bevezetni a megoldást.

A bevezetés ütemezése A KITERJESZTÉS ÜTEMEZÉSE Az alábbi ábra mutatja a Pilot utáni kiterjesztés fő feladatait. A bevezetés magában foglalja a rendszer eszköz-támogatásának, üzemeltetésének megoldását, valamint széles körű megismertetését, oktatási tematika kialakítását és gyakorlati használatának képzését is.

282

Projekt létrehozása

1. FÁZIS

Projekt előkészítése, indítása Céltérképek kidolgozása

2. FÁZIS

Mutatószámok definiálása Modell értékelése Működés szabályozása Adatbázis integráció

3. FÁZIS

Adatbetöltés Oktatás, képzés Modell monitorozás 01

02

03

04

05

06

07

Hó

A BSC rendszer eszköz-támogatása ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A támogató szoftvernek hierarchikusan felépített modelleket kell kezelnie, melynek következtében a fő stratégiai elemekről és a mérőszámok pillanatnyi helyzetéről bármikor jól áttekinthető képet kell mutatni. A rendszer által előállított kimutatások és grafikonok a jelen vagy múltbeli teljesítmények vizualizálásának egy áttekinthető módját kell, hogy felkínálják. A mutatók közötti ok-okozati viszonyrendszer megjelenítésével feltárhatók és elemezhetőek legyenek a célértéktől való eltéréseket előidéző tényezők. A web-publikáció révén nemcsak a stratégia kommunikálása váljék megoldhatóvá, de a jogosultságok megfelelő kiosztásával a kialakított rendszer akár az Interneten vagy Intraneten keresztül is szerkeszthető és adatokkal feltölthető legyen. SZOFTVER TÁMOGATÁS CÉLJA A BSC rendszer célja a vezetés támogatása, így az informatikai rendszernek naprakésznek kell lennie, amely az aktuális tény teljesítményt, az esetleges hibákat bemutatja, időbeni beavatkozás lehetőségét biztosítja és folyamatos kontroll eredményekről tájékoztat. Munkaköri szintenként (a feladatellátás szüksége szerint, ahhoz igazodóan) hozzáférési, betekintési, intézkedési lehetőséget ad. Adatok, információs igény szerinti rendezettségben, összefüggésben lehívhatók, elemezhetők. Olyan informatikai alkalmazásra van szükség, mely alkalmas a hivatal stratégiai szempontjaihoz igazodó - Balanced Scorecardon alapuló - irányítási rendszer megvalósítására.

283

A támogató rendszernek az KSH hivatali központ és kapcsolódó szervezeteinek informatikai rendszerébe integráltan kell illeszkedni, támogatnia kell az Igazgatósági szintű irányítási koncepció alapján a teljes hivatali és az igazgatósági szintű BSC alapú mérési-jelentési rendszert. Alkalmasnak kell lennie a szervezeti rendszerben definiált mutatószámok mérésére, összegyűjtésére, elemzésére. Beszámoltatási riporting funkcióban a különböző szervezeti szintű vezetőknek megfelelő, tényeken alapuló információ szolgáltatásra, valamint a fejlesztési akciók nyomon követésére, teljes körű visszacsatolásra. Biztosítania kell, hogy a szervezeti BSC rendszer működése, konzekvensen, a módszertannak megfelelően, a napi gyakorlat szintjén valósuljon meg. IT TÁMOGATÁSSAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK A szoftver a következő rendszerkomponensekkel rendelkezzen: • • •

alkalmazás szerver (itt tárolhatóak a modellel kapcsolatos információk), web alkalmazás szerver, development kliens (modell kialakítása, adatok bevitele, riportok generálása, grafikonok előállítása, stb), • browser kliens (az Inter- ill Intranetre feltett modellek megjelenítése és szerkesztése). Az alkalmazás szerver és a web alkalmazás szerver legyen ugyanazon a szerver gépen is futtatható. Az alkalmazás Oracle illetve MS SQL adatbázisokkal illeszthető legyen, továbbá Windows 95, 98, 2000, és Windows NT operációs környezetben futtatható legyen. A fenti elvárások alapján BSC mutató rendszert támogató informatikai megoldással szembeni vezetői követelmények részletesen a következők: 1. Tegye lehetővé a BSC alapú igazgatósági irányítást. 2. Legyen alkalmas az igazgatóságok közti szinergiák kimutatására, kezelésére. Mutatók közti kapcsolat értelmezhető legyen a szervezetek között is. 3. Az eszköz legyen felhasználó barát. • Kezelése legyen könnyen (egy nap alatt) elsajátítható irodai alkalmazásokat ismerők számára. • Válaszideje ne haladja meg az átlagos elviselhetőségi határt. • Kövesse a BSC alapú irányítás módszertanát. • Legyen egyszerűen karbantartható. 4. A működtetése karbantartása, fejlesztése támogassa a folyamatos fejlesztési irányítási mechanizmust. 5. A változtatásokat automatikusan vezesse át minden érintett részen. 6. Jelezze a mutató értékek változásait (határérték, beavatkozási határ stb.). 7. Maximum néhány (2-3) képernyőváltással adjon választ a mutató értékek változásainak elsődleges okairól. 8. Legyen képes trendek jelzésére. 9. Legyen képes számított, aggregált mutatók kezelésére. 10. Az elkészülő jelentések legyenek világosak áttekinthetőek, vezetési szinteknek megfelelően képzettek. 11. Tartsa be a szükséges- és elégséges információ szolgáltatás elvét. 12. Tegye lehetővé mélyebb elemzések, összefüggések vizsgálatát. 13. Támogassa a fejlesztési akciók nyomon követését, az akciók hatásainak vizsgálatát. 284

14. Biztosítsa mind szervezeti, mind folyamat BSC-k kezelését. 15. A kidolgozott rendszer legyen mind input, mind output oldalról összekapcsolható az hivatali operációs rendszerekkel, adatbázisokkal. 16. Tegye lehetővé a más szoftverekkel való együttműködést. 17. Legyen kapcsolódása a levelező rendszerhez. 18. Biztosítsa a jogosultságok kezelését a hivatal egységes rendszerében. 19. Legyen integrálható az információszolgáltató rendszerrel. 20. Az egyidejű felhasználók száma ne legyen korlátos. 21. Az alkalmazások magyar nyelvűek legyenek. A BSC rendszer informatikai támogatásának egy lehetséges módja a QPR ScoreCard nevű alkalmazás. Az eszköz részletes bemutatását az 5.1.QPR ScoreCard – A BSC mintamutatószám rendszer kialakításának támogató eszköze című fejezet tartalmazza.

A BSC rendszer üzemeltetése A BSC stratégiai mutatószámrendszer, a vezetés különböző szintjein, személyre szabottan megjelenített mutatók segítségével, a stratégiai irányok mentén rögzített célok és követelmények megvalósulását követhetővé teszi. A hivatal mindenkor aktuális teljesítmény értékeit méri és hasonlítja a stratégiai cél-, és határértékekhez, jelzi az eltéréseket. A mutatók közötti ok-okozati viszonyrendszer ismeretében feltárhatók és elemezhetőek az előírt értékektől való eltéréseket előidéző tényezők, lehetővé válik a mérési eredmények értékelése és a szükséges vezetői beavatkozások meghozatala. A BSC rendszer működtetésére külön szervezeti elem létrehozása nem szükséges, azonban megfelelő szerepek és felelősségek hozzárendelése elkerülhetetlen a tartós és hatékony működtetés megvalósítása és fenntartása érdekében. BSC rendszer működtetés - Modernizációs Programiroda A BSC hivatalon belüli, megfelelő képviseletét a Programiroda vezetője látja el, aki kompetenciájánál fogva felső szinten érvényesíteni tudja e stratégiai szintű vezetéstámogató rendszerrel kapcsolatos alkalmazási és működtetési szempontokat. A BSC rendszer operatív működtetéséhez szükség van a Programirodán belül egy egyszemélyi felelősre, aki biztosítja a rendszer módszertani, működési feltételeit, mérési időszakonként nyomon követi, koordinálja a mérések elvégzésének tényét, a szükséges adatok előállítását, közvetlen kapcsolatban áll a mérésekért felelős mutatószám-gazdákkal, illetve kézben tartja a mérőszámok módosítását, karbantartását. A rendszer IT eszközoldali támogatásának kialakítását, a mérési időszakonkénti adatfeltöltéseinek biztosítását, a támogató eszköz üzemeltetését és karbantartását (szerver és kliens oldalon egyaránt) felelős IT rendszergazda munkatárshoz kell rendelni, aki támogató funkcióját a BSC rendszer felelősének iránymutatása és koordinációja mellett látja el. Adatszolgáltatás felelősei – mutatószám gazdák A BSC mutatószám-rendszer aktuális értékei előállhatnak közvetlen mért adatokból (mérőszámok), amik nagyrészt a hivatal valamely részén (pl. más információs rendszerben) már meglévő adatokat jelentik, vagy származtatott (mérőszámok kombinációja), esetleg minősített (pl. értékelés tízes skálán) mutatószámok értékadása által. A nem automatikusan 285

előálló adatok mutatószámai, vagy mutatószám-csoportjai mutatószám-gazdákhoz rendelődnek, akik rögzített mérési mód szerint, adott időszakonként (pl. heti, havi, negyedéves rendszerességgel) szabályozottan szolgáltatják a tényadatokat. A mutatószám-gazdák a hivatal különböző részein és szintjein tevékenykedő kijelölt vezetők, vagy munkatársak, akik a hozzájuk rendelt mérő- vagy mutatószámok tekintetében felelősek a mérések elvégzéséért, az adatok megfelelőségének, rendszerességének biztosításáért. Amennyiben szükséges, a mutatószám megváltoztatásának a jelzése is a mutatószámgazda feladata. A BSC rendszer felső szintű felhasználói - Elnök, Stratégiai Fejlesztési Tanács A BSC rendszer legmagasabb szintű felhasználói a KSH elnöke, valamint a Stratégiai Fejlesztési Tanács, akik számára hivatali szintű aggregált terv- és tényadatok kerülnek előállításra a rendszerben, ezek alapján követhetik nyomon a felsőbb stratégiai célok teljesülését, értékelhetik a hivatal teljesítményét, a célkitűzések megfelelőségét, és fogalmazhatnak meg a stratégiával és annak megvalósításával kapcsolatos magas szintű döntéseket, kezdeményezhetnek a hivatal egészét érintő beavatkozásokat. A BSC rendszer felhasználói - Stratégiai témagazdák A BSC rendszer felhasználói a stratégiai főirányok szintjén a Stratégiai témagazdák, akik a felügyeletük alá rendelt stratégiai főirányok aggregált terv- és tényadatait látják a rendszerben, ezeket vetik össze, és ennek tükrében kezdeményeznek vezetői intézkedéseket. A mérőszám-struktúra a különböző a stratégiát megvalósító főirányok és projektek szintjére tovább bontható, felfelé kumulálható rendszert ad (egyes projektek, programok teljesítményei felfelé összeadódnak). Megvalósítható az egyes szervezeti részek teljesítményeinek koherens mérése és értékelése is, pl. a hivatal szervezetei egységei mentén (főosztályok, osztályok, csoportok) illetve belső működési folyamatok mentén (értéktermelő, irányító és támogató folyamatok). A BSC RENDSZER FELHASZNÁLÓI - SZAKMAI ÉS FUNKCIONÁLIS TERÜLETI VEZETŐK Minden vezető számára a szakterületének és vezetési szintjének megfelelő aggregált információk állnak rendelkezésre, de szükség esetén, az elemzés és értékelés során lehetőségük van az ok-okozati viszonyok mélyebb feltárása érdekében lefúrni a rendszerben, hogy kiderítsék, mely területen, milyen vezetői beavatkozásra van szükség. A BSC rendszer felhasználói - Projektvezetők A projektvezetők az irányításuk alá rendelt projektek által érintett stratégiai főirányok bizonyos mutatóit, illetve közvetlenül a projektjeikre vonatkozó mutatószám-adatokat követhetik nyomon. A rendszer az eredmények többirányú hasznosítását biztosítja. Egyrészről a rendszer kiegészítő eszköze lehet a projekt stratégiai céloknak megfelelő előrehaladásának nyomon követéséhez, a beszámolási rendszernek, valamint az ok-okozati elemzések és értékelések biztosításával az operatív intézkedések előkészítésének az adott projekten belül.

286

Vezetői Információs Rendszer keretrendszer koncepció

287

1. Vezetői összefoglaló A KSH a vezetői információs rendszer (VIR) kialakításával a főosztályvezetők, a területi igazgatók és az elnökség napi munkavégzéssel kapcsolatos információellátását kívánja javítani. Ennek hatására várhatóan nő a vezetői szintek döntéshozatali pontossága és hatékonysága, valamint folyamatos visszajelzést kapnak a folyamatokról. A VIR elsősorban a jelenlegi információs igények kiszolgálására jön létre; ezen túlmenően azonban kijelöl számos célszerű fejlesztési irányt is. A VIR rendszer lefedi a KSH-ban felmért vezetői adatigények teljes körét, az alábbi adatcsoportok mentén: 1. Szervezeti információk a. Gazdálkodással kapcsolatos információk b. Létszámokkal kapcsolatos információk c. Erőforrások terhelésével kapcsolatos információk 2. Termelési információk a. Üzemszerű működés feladataival kapcsolatos információk b. Új programokhoz kapcsolódó információk c. Nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó információk 3. Fejlesztési információk a. Stratégiai célok megvalósulásának követése (BSC) b. Projekt monitoring információk c. Beruházásokkal kapcsolatos információk d. Egyéb, nem projekt jellegű fejlesztésekkel kapcsolatos információk A VIR-t olyan eszközökkel és olyan módon kell és lehet kialakítani, hogy az egyrészt a lehető legrövidebb időn belül működő eszköz legyen a vezetők kezében, másfelől pedig hosszabb távon, lépcsőzetesen bővíthető legyen. Ezért a javasolt felépítés keretrendszeralapú: mind újabb funkciók, mind újabb adat-tartalmak, mind pedig újabb adat-források a rendszerhez illeszthetőek. Az alaprendszer már biztosítja a legfontosabb információk központi gyűjtését és felhasználókhoz való eljuttatását, az adatok megjelenítését. Ugyancsak az alaprendszer részei azok a — kezdetben üres — struktúrák, amik a már kezdetben látható adatigényeket fogadni tudják majd. Ehhez a keretrendszerhez kapcsolódnak, illetve ebbe illeszkednek bele a napi szintű adatokat tartalmazó tranzakciós forrásrendszerek, melyeket a kialakítás második lépcsőjében javaslunk létrehozni, illetve illeszteni. A már üzemelő rendszer tapasztalatait is felhasználva, a harmadik lépcsőben kerülhet kialakításra a már mélyebb elemzéseket is támogató KSH vezetői információs adattárház. Az előzetesen becsült ütemezés alapján — 2005. júniusi indulást feltételezve — a már működőképes, információkat szolgáltató alaprendszer 2005. november közepén tud elindulni, míg a teljes kialakítás leghamarabb 2006. végére fejeződhet be. Az alap keretrendszert a jelenlegi becslések szerint — a szükséges eszközöket és a külső szakértői munkát is beleértve — 10 millió Ft-ból lehet kialakítani. A feladatmenedzsment, a projekt monitoring és beruházás monitoring rendszerek kialakítása, azaz a második fázis várhatóan 6 millió Ft-ot igényel. A harmadik lépcső — az adattárház és az adatforrás rendszerekkel közvetlen kapcsolatot létesítő elektronikus adatkapcsolat kialakítása, valamint

288

az elemző eszközök használatba vétele — ráfordítása 14 millió Ft-ra becsülhető.A „VIR keretrendszer koncepció” A „VIR keretrendszer koncepció” célja A „VIR keretrendszer koncepció” — amely a „Definíciós tanulmány”-ra épül —, az információ-elemek rendszerezésének elveit határozza meg. Tehát a jelen dokumentum elemzi és összegzi azt, hogy az információk milyen gyűjtési, tárolási, feldolgozási (pl. értékelési és beavatkozási), elosztási rendszerek, mechanizmusok segítségével kezelhetők célszerűen. E mellett a „VIR keretrendszer koncepció ” mutatja be, hogy a VIR, mint vezetési rendszer, hol helyezkedik el a KSH működési rendjében; valamint, hogy a VIR informatikai eszköztára hol és hogyan kapcsolódik a KSH meglévő és leendő informatikai rendszereihez. A „VIR keretrendszer koncepció” felépítése A „VIR keretrendszer koncepció” három nagy részre tagolódik. Az első részben (3. és 4. fejezet) bemutatjuk, hogy a VIR rendszernek milyen adattartalma kell legyen, és milyen funkciókat kell biztosítson. A második részben (5. fejezet) pozícionáljuk a VIR rendszert a KSH jelenlegi és (javasolt) jövőbeli információs rendszerei között. Megmutatjuk, hogy milyen elemek kialakítását javasoljuk most és a későbbi jövőben. Leírjuk az elemek legfontosabb kapcsolatainak tartalmát, valamint kialakításának javasolt módját. A harmadik, utolsó részben (6. fejezet) a VIR kialakítási lehetőségeit elemezzük, és vizsgáljuk az egyes elemekre vonatkozó alternatívákat. Ezek alapján javaslatot adunk a kialakítandó komponensekre, azok kialakítási módjaira. E mellett becslést adunk a VIR kiépítésének időhorizontjára és a beruházás várható költségeire. A VIR keretrendszer A VIR céljai A VIR elsődleges célja, hogy megfelelő időben és helyen a releváns, érthető és elemezhető információk rendelkezésre álljanak a napi vezetési feladatok támogatásához. Ezért a VIR a szervezetben rendelkezésre álló vezetői információk egységes gyűjtési, strukturálási és megjelenítési felületét kell képezze. A VIR egy másik fontos célja, hogy a vezetők számára visszacsatolási információkat biztosítson a saját területükről, illetve a teljes szervezetről. A VIR láthatóvá kell tegye a terv és tény információkat, továbbá segítséget kell adjon az esetleges eltérések okainak meghatározásához. A gyors, értelmezhető visszacsatolásnak jelentős vezetői motivációs szerepe van. A VIR jelenleg az elnökség, a főosztályvezetők és a területi igazgatók munkájának támogatását célozza; az ő operatív (taktikai) döntéshozatalukat hivatott segíteni. A rendszer sikeres kialakítása után, a tapasztalatok birtokában fog a KSH döntést hozni arról, hogy a felhasználói kört milyen módon és ütemezésben bővíti tovább.

289

2. A VIR funkcionális sémája

Standard kimutatások

Ad-hoc elemzések

Adatelemző eszközök Adattárház Adatbetöltő eszköz

VIR technológiai mag

Megjelenítés (portál)

VIR adatok VIR adatok

Beépített forrásrendszerek

Külső forrásrendszerek

(tranzakciós) forrásrendszerek

VIR meta adatbázis

VIR rendszer

A VIR rendszer funkcionális sémája a következő ábrán látható:

A VIR belseje tehát három részből áll: a VIR technológiai magjából, a beépített forrásrendszerekből, és a VIR meta adatbázisából. A VIR technológiai magja tartalmazza a VIR megjelenítést (azaz a portált), az adatelemző eszközöket, az adattárházat és az adatbetöltő eszközöket. A VIR részei még a technológiai magon kívül a beépített forrásrendszerek és a működés-szabályozást leíró meta adatbázis. A VIR ezen kívül kapcsolódik külső forrásrendszerekhez is. A rendszerek részletes leírása az „A VIR helye a KSH információs rendszereiben” c. fejezetben található; itt az áttekinthetőség, és a hivatkozások követhetősége miatt szerepeltetjük a teljes sémát. Információ csoportok A „Definíciós tanulmány” a következő olyan információ csoportokat azonosította, amelyek a főosztályvezetői szintű operatív vezetéshez a KSH-ban jelenleg szükségesek: 1. Szervezeti információk a. Gazdálkodással kapcsolatos információk b. Létszámokkal kapcsolatos információk c. Erőforrások terhelésével kapcsolatos információk 2. Termelési információk a. Üzemszerű működés feladataival kapcsolatos információk b. Új programokhoz kapcsolódó információk c. Nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó információk 3. Fejlesztési információk a. Stratégiai célok megvalósulásának követése (BSC) b. Projekt monitoring információk c. Beruházásokkal kapcsolatos információk 290

d.

Egyéb, nem projekt jellegű fejlesztésekkel kapcsolatos információk

Adatkezelés A VIR rendszer legfontosabb tulajdonsága az adatkezelés, hiszen a VIR a vezetői információk egységes gyűjtési, strukturálási és megjelenítési felületét képezi. A VIR rendszer számos új adatkezelési irányt tesz lehetővé: ♦ Egy rendszeren, megjelenítési felületen összekapcsolhatóak lesznek különböző rendszerben tárolt információk. ♦ Lehetséges lesz idősorokba szervezett adatokat képezni, tárolni és kezelni. ♦ Létrejön az adatoknak egy vezetői felhasználásra közvetlenül alkalmas aggregáltsági szintje. ♦ Lehetőséget biztosít speciális visszakeresési szempontok használatára. ♦ Lehetőség lesz speciálisan vezetői szempontú adatok tárolására. Az adatkezeléssel kapcsolatban három fő terület alapelveit tekintjük át a következőkben: 1. megjelenítés; 2. adathozzáférések, jogosultságok; 3. adatbevitel.

Megjelenítés A megjelenítési felület biztosítja, hogy a vezetők hatékonyan hozzájussanak az őket érintő információkhoz. A felhasználók a rendszer minőségét ennek használhatóságán, kényelmén mérik le, azzal azonosítják.

291

A — vezetők jelenleg, és várhatóan középtávon is — sokkal inkább standard formátumú és tartalmú információkat igényelnek. A mélyebb elemzéseket, vagyis mindent, ami standard módon nem áll elő, a döntés-előkészítő anyagokat készítő munkatársak végzik el. A megjelenítésnek mindkét feladatkörnek megfelelő megjelenítést ki kell tudnia szolgálni, ezért azokat két nagy csoportra bontjuk: a standardizált kimutatásokra, és az ad-hoc elemzésekre.

Elkészítés rendszeressége

INFORMÁCIÓ-MÉLYSÉG

Áttekintő

Elemzési

Rendszeres

Standard kimutatás

—

Eseti

Ad-hoc kimutatás

Ad-hoc elemzés

Az egyes adatkörök tekintetében a megjelenítési igényeket az adatkörhöz tartozó funkciók között részletezzük az „Információ elemek és hozzájuk kapcsolódó funkciók” c. fejezetben. A következőkben az egyes megjelenítési típusokra vonatkozó általános jellemzőket tekintjük át.

Standard kimutatások Standard kimutatás alatt értjük azokat a listákat, táblázatokat, illetve ábrákat, melyek különkülön vagy csoportokban, rendszeresen (vagy esetenként), mindig azonos formátumban és adatstruktúrában kerülnek elkészítésre. (Ilyen — általában, egyebek között — az elnökség üléseire készülő anyagok egy része.) A kimutatások fő célja, hogy helyzetképet adjanak. Ezen belül fontos, hogy idősoros adatmegjelenítésre legyenek képesek, azaz egy kiválasztott múltbeli időszakra, illetve — terv adatok vonatkozásában — jövőbeli időszakra is rá lehessen kérdezni. Az ilyen kimutatásokat a VIR rendszernek automatikusan elő kell tudnia állítani, és a portálfelületen meg kell tudnia jeleníteni. Ez azt jelenti, hogy a kimutatások adatforrását és struktúráját a rendszer tartalmazza, az aktuális változat az adott kimutatás megnyitásakor előáll. A standard kimutatások fontos tulajdonsága, hogy a vezetői figyelmet igénylő adatelemeket kiemelik; vagyis — színekkel, ikonokkal vagy bármilyen egyéb nyilvánvaló módon — felhívják a felhasználók figyelmét azokra az adatokra, amelyek kívül esnek a „várható” értékeken. Az, hogy mi „várható”, adattípusonként szabályozható kell legyen, akár az adatok abszolút nagysága, akár azok valamilyen más adathoz viszonyított relatív nagysága, akár pedig az adat időbeli változásának nagysága, előjele alapján. A standard kimutatások célszerűen tartalmaznak lefúrási lehetőségeket, azaz a felhasználó meg tudja nézni, hogy egy-egy adat „mögött” mi van; ez — bár fontos — másodlagos a szabványosított megjelenítés terén. A KSH szervezeti felépítése és az adatok struktúrája alapján elmondható, hogy a jelenlegi adatigények mentén, ha valakinek egy adathoz hozzáférése van, akkor az adat „mögötti” részletekhez is hozzáférése van.

292

A standard kimutatások esetén különösen nagy jelentősége van az adathozzáférések jogosultsági szintjeinek, vagyis annak, hogy ki mely adatokat láthatja. Értelemszerűen minden felhasználó csak a szabályoknak megfelelő adatokat láthatja a rendszerből. A standard kimutatások (illetve azok megnyitási lehetősége) az „Információ elemek és hozzájuk kapcsolódó funkciók” c. fejezetben meghatározott hierarchikus struktúra szerint rendezve, a VIR portálon kell megjelenjenek.

Ad-hoc kimutatások, elemzések Az ad-hoc kimutatások olyan adatokat és/vagy olyan csoportosításban tartalmaznak, amelyeket a standard kimutatások nem. Az ad-hoc elemzések elsődleges célja, hogy valamilyen jelenség okára világítsanak rá, vagy esetleg olyan új összefüggéseket jelenítsenek meg, amelyek később standardizálhatók. A célt tekintve tehát az ad-hoc elemzések jelentősen eltérnek a standard kimutatásoktól. De eltérő az elsődleges felhasználói kör és a használat módja is. Ezeket az elemzéseket, jellegüknél fogva, a döntés-előkészítő anyagokat előállító munkatársak használják; az ő feladataik közé fog tartozni a VIR adattartalmának részletes, általában nem-standard elemzése. A ma látható, de akár a hosszú távon várható elemzéseket adattárház, illetve adatkiaknázó, elemző eszközök szokásos funkcióinak felhasználásával el lehet végezni, így erre a területre ilyen eszközt érdemes telepíteni. Az ad-hoc elemzések elvégzésére alkalmas eszközök esetén nem kritérium, hogy kizárólag a portál biztosítsa a megjelenítési felületüket, de amennyire lehetséges, erre törekedni kell. A továbbiakban az ad-hoc elemzéseket és kimutatásokat együttesen az „ad-hoc elemzés” kifejezéssel jelöljük.

Adathozzáférések, jogosultságok Az VIR rendszerben számos adatkörből nagyon nagy mennyiségű adat koncentrálódik. Ezért igen fontos kérdés az adatokhoz való hozzáférések szabályozása, azaz, hogy ki mit láthat a rendszerben. A felhasználók hozzáféréseit a különböző hozzáférési módok (pl. portál, kimutatás, adattárház) használatakor egységesen kell engedélyezni vagy tiltani. Ezért az adathozzáférési jogosultságokat adatkörökhöz (beleértve az aggregációs szinteket is) kell kötni, nem pedig funkciókhoz. Három jellemző adathozzáférési minta van: 1. teljes hozzáférés; 2. az adott személy szervezeti szintjére aggregált adatokhoz való hozzáférés (vagyis pl. a saját főosztályának adataihoz hozzáfér, de máshoz nem); 3. személyes adatokhoz történő hozzáférés (ez elsősorban a feladatmenedzsment rendszerben értelmezhető, a VIR többi részében jellemzően nem). A hozzáférések szabályozásához értelemszerűen elengedhetetlen, hogy a rendszer használatához a felhasználók egyedileg azonosításra kerüljenek. Tekintettel arra, hogy a VIR rendszerhez való hozzáférés a KSH-ban szervezeten belülre („házon belülre”) korlátozható, a felhasználónév/jelszó azonosítás ehhez megfelelő biztonságú.

293

Adatbevitel

VIR rendszer

A VIR keretrendszeren belül lévő forrásrendszerekbe értelemszerűen azok felhasználói felületein, a funkcionalitásnak megfelelően kerülnek be adatok. A VIR az adattárházába hosszú távon elsődlegesen adatszolgáltató forrásrendszerekből gyűjti az adatokat. Ilyen lehet már például a beszerzés alatt álló új programtervezési rendszer. Rövid és közép távon azonban fel kell készülni rá, hogy az adatszolgáltató forrásrendszerek korlátozott képességei és/vagy a VIR rendszer nem teljes kiépítettsége miatt közvetlen adatbevitelre is szükség lesz. Azaz: bizonyos olyan adatköröket, amelyeket hosszú távon rendszerekből készülünk áttölteni, részben vagy egészben kézzel vagy fél-automatikusan kell a VIR rendszerbe bevinni. Mind a belső forrásrendszerek, mind a közvetlen adatfeltöltés funkcióit úgy kell megvalósítani, hogy a következők teljesüljenek:

VIR technológiai mag

automatikus elektronikus adatátadás

automatikus elektronikus adatátadás manuális adatáttöltés

Beépített forrásrendszerek felhasználói adatbevitel

felhasználói adatbevitel

♦ ♦ ♦

Külső forrásrendszerek

Az így bevitt adatok strukturáltan, adatbázisban kerüljenek tárolásra a biztonság, valamint a későbbi felhasználhatóság érdekében. Egyértelmű, könnyen kezelhető, a VIR keretrendszeren belül lehetőleg egységes felhasználói felületet adjon. Az adatbevitel során is biztosítva legyen az adathozzáférési szabályok betartása.

Szabályozás Ahhoz, hogy a VIR rendszer megfelelően tudja szolgálni a vezetői igényeket, a működését sok aspektusra kiterjedően szabályozni kell, az adatok felhasználási módjától, a VIR-be bevont adatkörök specifikációján, a frissítések eljárásain, és az adathozzáférési és felelősségi elveken keresztül egészen a fejlesztési előírásokig. A VIR-rel kapcsolatos szabályok formalizált helye a VIR egyik modulja: a VIR meta adatbázis. Ez az adatbázis tartalmazza mindazokat a fogalmakat, eljárásokat, konvenciókat, szabályokat, amelyeket a VIR használata és fejlesztése során figyelembe kell venni.

294

A VIR kapcsolata a BSC rendszerrel A stratégia célok leképezésére, célértékek segítségével történő specifikálására, követésére, valamint a stratégiai célok és akciók kommunikációjára a KSH-ra szabott Balanced Scorecard (BSC) módszertant (és egy ezt támogató informatikai rendszert) tartunk célszerűnek. A KSH felső szintű, ún. „makró” BSC-jéről ld. a „A KSH makró szintű BSC-je” c. dokumentumot. A VIR ehhez a rendszerhez kapcsolódhat: egyrészt adatfeltöltések oldaláról, másrészt az adatelérések oldaláról. Bár a BSC rendszer adatfeltöltése nem a VIR része, a VIR rendszer képessé tehető bizonyos, a BSC mutatószámoknak megfelelő adatok előállítására, és — szükség szerint — elektronikus átadására is. A VIR rendszer felhasználói felülete célszerűen a KSH intranet-jének portál alapú átalakításával párhuzamosan kerül kialakítására. Ugyanebbe a körbe javasoljuk bevonni a BSC megjelenítő felületének tervezését, kialakítását is. A BSC rendszer kialakításának és működtetésének szakmai felügyelete a Modernizációs Programiroda hatásköre; ezért a VIR-BSC kapcsolatot érintő kérdésekbe az MPI bevonása mindenképpen szükséges. Információ elemek és hozzájuk kapcsolódó funkciók Szervezeti információk

Gazdálkodással kapcsolatos információk

Folyó kiadások és bevételek A folyó kiadásokat és bevételeket tartalmazó standard kimutatásnak az ún. „nómenklatúra” szerinti adatokat, és struktúrában kell tartalmaznia. Adatok Jelenleg a nómenklatúra szerinti adatok biztosítása a követelmény. A főosztályvezetői/területi igazgató szintű munkatársak láthassák a rendszerben a saját szervezeti egységükre vonatkozó adatokat, és a teljes szervezetre vonatkozó összesített adatokat; az elnökség pedig minden egység adatát és a szervezeti összesített adatokat is. Az adatokat az idő dimenzió mentén tárolni, és visszakereshetővé kell tenni. A jelentés havi periodicitású. Funkciók A VIR rendszernek biztosítania kell a következőket: ♦ Az adatok automatikus begyűjtését az adatforrás rendszerből, rendszerességgel; ♦ Az adatok megjelenítését a. standard jelentés formájában a nómenklatúra szerint; b. az adattárházból az aktuális és előző időszakok jelentéseit is.

havi

Rendszerek A VIR a folyó kiadások és bevételek vonatkozásában adatforrás rendszerként használja a bevezetés után az IGAR-t. Ameddig az IGAR nem kerül bevezetésre, a VIR rendszerbe az adatok bevitelére manuális lehetőséget kell biztosítani.

295

Főosztályi keretek A főosztályi kereteknek a jelenlegi adatokat, a jelenlegi struktúrában kell tartalmaznia, standard kimutatás formájában. A főosztályvezetői/ területi igazgató szintű munkatársak láthassák a rendszerben a saját szervezeti egységükre vonatkozó adatokat, és a teljes szervezetre vonatkozó összesített adatokat; az elnökség pedig minden egység adatát és a szervezeti összesített adatokat is. Adatok A jelenlegi kimutatás szerinti adatok biztosítása a követelmény.. Az adatokat az idő dimenzió mentén tárolni, és visszakereshetővé kell tenni. A jelentés havi periodicitású. Funkciók A VIR rendszernek biztosítania kell a következőket: ♦ Az adatok automatikus begyűjtését az adatforrás rendszerből, rendszerességgel; ♦ Az adatok megjelenítését c. standard jelentés formájában a nómenklatúra szerint; d. az adattárházból az aktuális és előző időszakok jelentéseit is.

havi

Rendszerek A VIR a főosztályi keretek vonatkozásában adatforrás rendszerként használja a bevezetés után az IGAR-t. Ameddig az IGAR nem kerül bevezetésre, a VIR rendszerbe az adatok bevitelére manuális lehetőséget kell biztosítani.

Létszámokkal kapcsolatos információk

Összesített létszám beszámoló Az összesített létszám adatokat tartalmazó standard kimutatásnak az ún. „nómenklatúra” szerinti adatokat, és struktúrában kell tartalmaznia. Adatok Jelenleg a nómenklatúra szerinti adatok biztosítása a követelmény. Az adatokat az idő dimenzió mentén tárolni, és visszakereshetővé kell tenni. A jelentés havi periodicitású. Funkciók A VIR rendszernek biztosítania kell a következőket: ♦ Az adatok automatikus begyűjtését az adatforrás rendszerből, havi rendszerességgel — amennyiben ezt az adatforrás rendszer biztosítani tudja; ♦ Az adatforrás rendszerből át nem emelhető adatok bevitelét és szerkesztését lehetővé tenni; ♦ Az adatok megjelenítését e. standard jelentés formájában a nómenklatúra szerint; f. az adattárházból az aktuális és előző időszakok jelentéseit is.

296

Rendszerek A VIR a létszám információk vonatkozásában adatforrás rendszerként használja a HR rendszereket.

Főosztályi szintű munkaerő adatok A létszám adatokat tartalmazó főosztályi szintű kimutatásoknak az KSH összesített adataiból az adott főosztályra vonatkozó sorát kell mutatnia, standard kimutatás formájában. Ennek következtében a VIR-ben ez nem igényel sem új adattartalmat, sem új rendszerkapcsolatot. Az egyetlen funkcionális változás, hogy az összesített beszámoló formátumában csak a jogosított adatokhoz szabad hozzáférést biztosítani a főosztályoknak.

Erőforrás terhelések Az erőforrás terhelések során az egyes (egyén szintű) munkatársak tervezett és ténylegesen elszámolt időráfordításai jelennek meg. Adatok A VIR rendszernek kezelnie kell a tervezett és a ténylegesen elszámolt, óra adatokat. VIR szinten mind a terv, mind a tény adatok embernap (1 embernap = 8 munkaóra) pontossággal kezelendők. Az adatokat a következő dimenziók szerint kell vizsgálhatóvá tenni: ♦ Szervezeti hierarchia szerint (az egyén szintjétől a teljes szervezet szintjéig bezárólag) ♦ Feladat dimenzió szerint (az egyes elemektől az adott al-dimenzió teljes összesenjéig bezárólag) g. Programok szerint; h. Feladat típusok szerint ♦ Dátum szerint (napi, heti, havi, és éves összesítésben; a VIR-nek napnál alacsonyabb szintű idő-részletezéssel nem kell foglalkoznia) Funkciók A VIR rendszernek biztosítania kell a következőket: ♦ Az adatok automatikus begyűjtését az adatforrás rendszerekből, legalább heti rendszerességgel; ♦ Az adatok megjelenítését: i. a standard erőforrás jelentések formájában j. adattárház alapú elemzési lehetőség biztosításával. Rendszerek A VIR az erőforrás terhelések vonatkozásában adatforrás rendszerként használja ♦ a TEVE rendszert illetve annak utódát (erőforrás terhelési tervek); ♦ az EMU rendszert (időelszámolási adatok tekintetében). A szervezeti hierarchia és az egyes munkatársak besorolása a munkaügyi nyilvántartó rendszerben található, azonban ez az információ statikusnak tekinthető és nem kell rendszeresen átemelni. Az adatokat meg kell jeleníteni egyrészt a VIR portálon (standard jelentés elérhetővé tétele), másrészt az adattárház rendszerben. 297

Termelési információk A termelési folyamatokkal kapcsolatos információk jelenleg olyan szeparált, hiányos és kevéssé strukturált módon állnak rendelkezésre, hogy azok minőségének igen jelentős javítása nélkül nem képzelhető el VIR rendszerbe történő beemelésük. A hivatalban kiépített TEVE rendszer képes az egyes programokra felhasználni tervezett erőforrások tevékenység szintű felosztására és bemutatására, s az ezt felváltó új programtervezési rendszer, a havi szintű idődimenzió bevezetésével és a tényadatok hozzákapcsolásával már az időben is el tudja helyezni az egyes programokhoz kapcsolódó folyamatokat (tevékenységeket), és azok megvalósulását. Ezen információk továbbfejlesztett kezeléséhez, határidőkhöz kötött irányításához egy új, feladatmenedzsment (tranzakciós szintű) alrendszert célszerű kialakítani. (Jelenleg a tervező alkalmazás kivételével nincs semmilyen szervezet-szintű feladatmenedzsment rendszer.) Ezt a rendszert workflow alapon javasolt kialakítani. Az alábbiakban megadjuk a szükséges rendszerek legfőbb adattartalmi és funkcionális tulajdonságait. A feladatmenedzsment alrendszer az elképzelések szerint a programtervezésre támaszkodva, azt kiegészítő információtartalmat is közvetít, amelyet a következőkben mutatunk be.

Üzemszerű működés feladataival kapcsolatos információk Az üzemszerű működés, vagyis a termelési folyamat feladatainak követése az alábbi módon történhet meg. Adatok A termelésben két fő adatcsoportot különböztethetünk meg: a terv adatokat és a végrehajtás tény adatait. A terv adatok származnak mindazon kimenetekből és üzemszerű belső tevékenységekből, melyekhez határidő van rendelve. Ilyen a Tájékoztatási naptár, valamint más, dátumokkal előírt feladatok is, például a vállalt nemzetközi kötelezettségek, valamint a területi és főosztályi munkatervek. A terv adatok további fő forrása a programtervező rendszer, amely megjeleníti adott programok erőforrás-felhasználási terveit, és egyúttal az erőforrás-felhasználás tény adatainak is a forrása lehet. A terv adatoknak tartalmazniuk kell kimeneti programelemenként (kiadványok, értékesített üzleti szolgáltatások, nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek), és azon belül külön kimenettel rendelkező részteljesítési határidőnként (amennyiben ez értelmezett; pl. periodikus kiadványoknál a periódus): ♦ a programelemet és a — szükség szerint — a belső részhatáridős teljesítés megnevezését; ♦ a feladat határidejét, és a hozzá tartozó felelőst (főosztályt); ♦ a köztes határidőket és a hozzájuk tartozó felelősöket (főosztályokat). A tény adatok a következőket kell tartalmazzák: ♦ a programelemet és a — szükség szerint — a belső részhatáridős teljesítés megnevezését; ♦ a jelenlegi státuszt; ♦ az egyes határidők teljesülési időpontjait; ♦ nem teljesülések esetén az okokat.

298

A rendszernek a tény adatok esemény-történetét is tartalmaznia kell; olyan formában, hogy a teljesüléseket, illetve státusz-változásokat ki és mikor rögzítette. Funkciók A feladatmenedzsment tranzakciós alrendszer három jelentős funkciócsoportot kell ellásson: ♦ az adatok bevitelére és szerkesztésére kell módot adjon; ♦ riasztásokat kell tudnia végrehajtani: k. a feladatok határidejei előtt a felelősök felé, l. a határidő lejárta után az eszkalációs szinteknek megfelelően (alaphelyzetben a szervezetileg következő vezető felé); ♦ az adatok egy-egy felhasználó számára történő, áttekinthető megjelenítését kell biztosítania a feladatmenedzsment rendszeren belül. A VIR rendszernek a fentiekre épülve ♦ a terv- és tényadatok közül a programelemenkénti terv határidőt, a ténylegesen teljesített határidőt, valamint az adott elem státuszát mindenki számára meg kell tudni jeleníteni a VIR portálon; ugyanez vonatkozik a más módon meghatározott határidőkre is. ♦ a felsővezetői szint számára a fentieknél bővebb kimutatásban a terv és tény adatok teljes körét meg kell tudni jeleníteni.

Új programokhoz kapcsolódó információk A feladatmenedzsment rendszernek az új programok, az újonnan megjelenő feladatok kezelésében, követésében is nagy szerepe van. A rendszerbe kerülő új programok a megfelelő belső eljárások mentén átkerülhetnek a programtervező rendszerbe; így az „új programok” átmeneti tárként funkcionál. Adatok Az új programok követéséhez a következő adatok kezelése szükséges: ♦ program, feladat megnevezése ♦ a program, feladat létrehozásának adatai m. feladat kiadója (ez lehet külső szervezet is) n. belső igénylő (amennyiben a feladat kiadója külső szervezet, ez az a személy, aki a szervezeten belül a feladatot kívülről megkapta; belső feladatoknál azonos a kiadóval; gyakorlatilag az, aki a feladatot létrehozza) o. feladat létrehozásának dátuma és időpontja ♦ (aktuális) felelős ♦ (aktuális) végrehajtó ♦ határidő ♦ státusz ♦ csatolt dokumentumok (pl. eredeti feladat, eredmény) A feladat „életútját” is követni kell: az eseménytörténetben meg kell jelenjen (a feladathoz kapcsoltan), hogy melyik elem miről mire változott, ki változtatta, valamint, hogy mikor változtatta. (Az eseménytörténet egyes elemeihez esetleg megjegyzés is kapcsolható.) Funkciók Az új programok kezelése az alábbi funkciók megvalósítását igényli: ♦ adatkezelés: p. létrehozás

299

q.

♦

♦

♦

módosítás: i. létrehozó és belső igénylő által: 1. átnevezés 2. határidő módosítás 3. felelős módosítás 4. státusz változtatás (elfogadás is) 5. dokumentum csatolás ii. felelős által: 1. felelős módosítás 2. végrehajtó módosítás 3. státusz változtatás (lezárás is) 4. dokumentum csatolás iii. végrehajtó által: 1. státusz változtatás értesítések (e-mail-ben): r. előzetes értesítés a felelősnek és a végrehajtónak: i. feladat kiszignálásakor (azaz, ha az adott mező tartalma létrejön vagy változik); ii. határidőt megelőzően (előző nap); s. eszkaláció: a határidő lejártakor a felelősnek és a belső igénylőnek; megjelenítés t. tranzakciós rendszeren belüli standard lekérdezések i. típusai: 1. „Én vagyok érte a felelős” 2. „Én vagyok a végrehajtója” 3. „Általam létrehozott feladatok (azaz: azok, amiknek én vagyok a belső igénylője)” 4. „A feladat életútja során szerepeltem az érintettek között” ii. működése: 1. feladatlista kevés célszerűen megválasztott, mezővel, amelyről az egyes feladatok kiválasztásával a feladat részletes adataihoz át lehet lépni 2. rendezni és szűrni lehet a megjelenő mezők (pl. határidő, felelős, végrehajtó, státusz) szerint u. erőforrás felhasználás követése (összekapcsolva az „Erőforrás terhelések” fejezetben leírt megoldásokkal) v. feladat adattárház és hozzá kapcsolódó elemző eszközök programok átadása a programtervező rendszer részére.

Nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó információk Az üzemszerű működésben jelentős feladatot jelent a nemzetközi kapcsolatok ápolása. Ide tartoznak az uniós feladatok és a grant pályázatok is. Adatok A nemzetközi kapcsolatok követéséhez a következő adatok kezelése szükséges: ♦ Nemzetközi kapcsolatok w. téma, cél x. nemzetközi partner(ek)

300

♦ ♦

y. kapcsolódó feladat / program z. hasznosulás, megtérülés módja, mértéke aa. összes költség Uniós feladatok bb. téma megjelölése Grant pályázatok cc. téma dd. összeg i. saját forrás ii. grant forrás iii. összes forrás

Funkciók A nemzetközi kapcsolatok kezelése az alábbi funkciók megvalósítását igényli: ♦ adatkezelés: ee. létrehozás ff. módosítás ♦ megjelenítés gg. adattárház és hozzá kapcsolódó elemző eszközök. Fejlesztési információk Ebben a fejezetben a szervezeti fejlesztéssel és fejlődéssel kapcsolatos vezetői információkat, azok előállítási és megjelenítési módjait vizsgáljuk. Természetükből adódóan ezek az információk általában nem minden tekintetben annyira egzaktak és megfoghatóak, hogy egy adatelemzési rendszerbe foglalhatóak legyenek. Ezért a VIR kapcsán arra törekedtünk, hogy a legfontosabb, mérhető, megfogható információkat gyűjtsük össze, de egyúttal lehetőséget teremtsünk rá, hogy a „puhább” információkhoz is hozzá lehessen férni.

Stratégiai célok megvalósulásával kapcsolatos információk A fejlesztési információk első csoportja a stratégiai célok megvalósulásával kapcsolatos információk. Ezen adatok tehát azt mutatják, hogy az egyes stratégiai célok teljesítése mennyire sikerült — függetlenül attól, hogy az eredményeket milyen módon, milyen eszközökkel értük el. (Tehát például ide tartozhat, hogy mekkora költséggel állít elő a KSH egy-egy kiadványt, de nem tartozik ide, hogy ez milyen projektek és/vagy egyéb belső munkák eredménye; ezen munkák részletei pedig főként nem. Ez utóbbiakról a „Projekt monitoring információk” fejezetben lesz szó részletesen.)

Projekt monitoring információk A fejlesztési információk másik nagy köre a projektekről szóló információk. Ide tartozik minden olyan információ, ami az egyes projektek végrehajtásához kapcsolódik. Az elsődleges fókusz tehát a folyamaton van; az, hogy ez milyen (stratégiai) célok érdekében történik — a jelen kontextusban — kevéssé jelentős. A projekt monitoring információk legnagyobb része ma is rendelkezésre áll (az MPI-nél), a fő feladat ezen információk áttekinthetőbb, strukturáltabb prezentációja a főosztályvezetői szint

301

és az elnökség számára. Ezt biztosítandó egy projekt monitoring alrendszer kialakítását javasoljuk. Adatok A projekt monitoring információk prezentációjához a következő adatok kezelése szükséges minden egyes projekthez kapcsolódóan: ♦ Név és azonosító ♦ Projektvezető ♦ Projekt státusz / állapot ♦ Mérföldkövek hh. Megnevezés ii. Időpont jj. Státusz ♦ Erőforrások (összesen) kk. Humán erőforrások i. Terv ii. Tény ll. Tárgyi erőforrások (általános költség) i. Terv ii. Tény ♦ Kapcsolat a részletes dokumentumokhoz (azaz, ahol a projekt teljes dokumentációja elérhető) Funkciók A KSH-ban rendelkezésre áll az egyes projektek követésére az MS Project, azonban jelenleg nem minden projekt esetén használják. Annak érdekében, hogy a VIR rendszerben a projektekről átfogó vezetői képet lehessen adni, a rendszert fel kell készíteni a fenti információk fogadására, tárolására és megjelenítésére. Lehetővé kell tenni az MS Project-tel való elektronikus kapcsolatot, valamint a manuális adatbevitelt, és –karbantartatást is. Ezért az alábbi funkciókat kell a VIR rendszer projekt monitoring rendszerébe építeni: ♦ adatkezelés mm. elektronikus adatátemelés MS Project-ből nn. manuális adatbevitel oo. manuális szerkesztés ♦ megjelenítés pp. „Áttekintő projekt portfolió” qq. „Egy projekt részletes adatai” ♦ elemzési lehetőség adattárház alapú megoldással Ebben az információ körben is követelmény az adatok idősoros megőrzése és megjelenítése, elemzése.

Beruházásokkal kapcsolatos információk A beruházási adatok és jelentések célja, hogy a szervezet nagyobb beruházási feladatainak gazdasági vetületeit és előrehaladását megfelelően követni lehessen. Ide tartoznak az informatikai beruházások, valamint az egyéb (pl. építési) beruházások is. A beruházások kezeléséhez egy új, beruházás monitoring alrendszer kialakítása szükséges, amely az alábbi adatköröket kezeli, és funkciókat nyújtja. 302

Adatok A beruházások követéséhez a VIR rendszernek kezelnie kell a következő adatköröket: ♦ a beruházás megnevezése ♦ a beruházás státusza (pl. „előzetes” (igényelt, de még be nem tervezett), „tervezett” (pénzügyi tervben szereplő), „pályáztatás alatt”, „folyamatban”, „lezárt”, „megszakított”) ♦ a beruházást kérő szervezeti egység ♦ ütemezési információk rr. (tervezett) kezdési időpont ss. (tervezett) véghatáridő tt. mérföldkövek i. megnevezése ii. tervezett időpontja iii. tényleges teljesülése ♦ pénzügyi információk uu. tervezett beruházási keret (évekre lebontva és összesen is) vv. ténylegesen felhasznált keret (évekre lebontva és összesen is) ♦ csatolt dokumentumok (pl. eredeti igény, közbeszerzési dokumentumok, stb. — a VIR meta adatbázis szabályainak megfelelően) A beruházás „életútját” is követni kell, azaz eseménytörténete kell hozzá rögzíteni. Az eseménytörténetben meg kell jelenjen (beruházáshoz kapcsoltan), hogy melyik információelem miről mire változott, ki változtatta, valamint, hogy mikor változtatta. (Az eseménytörténet egyes elemeihez esetleg megjegyzés is kapcsolható.) Az adatokat az egyes beruházások mérföldköveinél kell aktualizálni, periodikus aktualizálásuk — az adatok jellegéből fakadóan — nincs. Funkciók A VIR rendszernek biztosítania kell a következőket: ♦ Az adatbevitelt és a szerkesztést, illetve az adatok átemelését ww. Az adatok közül az IGAR-ban rendelkezésre nem állók bevitelére és szerkesztésére a VIR rendszernek lehetőséget kell biztosítania; xx. Az IGAR rendszerből az ott rendelkezésre álló adatok automatikus begyűjtését, havi rendszerességgel; ♦ Az adatok megjelenítését yy. a standard erőforrás jelentések formájában zz. adattárház alapú elemzési lehetőség biztosításával. Rendszerek A VIR a beruházási információk adatforrás rendszereként — az adatok egy része tekintetében — a bevezetés után használni kívánja az IGAR-t. Ameddig az IGAR nem kerül bevezetésre, a VIR rendszerbe ezen adatok bevitelére is manuális lehetőséget kell biztosítani.

Egyéb, nem projekt jellegű fejlesztésekkel kapcsolatos információk Vannak olyan fejlesztések, melyeket a KSH nem projekt keretekben végez. (Jellemzően ilyenek például a statisztikai szakmai kollégiumok módszertani és egyéb fejlesztései.) Annak, hogy ezek a fejlesztések nem projekt keretekben zajlanak oka — és egyben következménye —, hogy a feladatok nem jól strukturálhatóak, és a kereteik sem határozhatók meg pontosan.

303

Ennek következtében a nem projekt jellegű fejlesztésekről szóló információk nem illeszthetők be nagyon strukturált módon a VIR rendszerbe; mindazonáltal érdemes (lehet) a VIR rendszeren keresztül közzétenni a végeredményeket. Erre a célra a VIR-nek egy, az ilyen végeredmények fogadására alkalmas adatkapcsolattal és megjelenítési felülettel kell rendelkeznie.

3. A VIR helye a KSH információs rendszereiben Áttekintés A rendszerábrán követhető néhány strukturális, architekturális kérdés javasolt megoldása. A rendszer „közepén” található a VIR magrendszere: a megjelenítő portálfelület, illetve a vele szorosan összekapcsolódó adattárház és adatelemzési, adatfeldolgozási komponens, valamint az adatok begyűjtését végző adatbetöltő. A VIR központi eleméhez kapcsolódnak a külső információ forrás rendszerek, valamint a belső funkcionális modulok. Ezekből, egyirányú adatkapcsolattal a VIR információkat nyer, amelyet azután a központi funkcionalitással feldolgoz. A VIR keretrendszer megjelenítő felülete egy portál. Ezt a portált a KSH intranet-jének portál típusú átalakításával, modernizációjával összekötve, illetve azzal egyidejűleg célszerű kialakítani. Adatforrás rendszerek és adatkapcsolatok A „Rendszerkapcsolatok” ábrán található adatforrás rendszerek három csoportba oszthatók: 1. Meglévő forrás rendszerek: EMU (Munkaidő elszámolási rendszer) TEVE (Tervezési rendszer); megjegyzés: ez a rendszer továbbfejlesztés, kiváltás alatt van KIR (Humán erőforrás rendszer) NexonHR (Humán erőforrás rendszer) 2. A VIR beépített moduljai/rendszerei: Beruházás monitoring rendszer Projekt monitoring rendszer Feladatmenedzsment rendszer 3. Új forrás rendszerek: IGAR (Integrált gazdálkodási rendszer); megjegyzés: nem a VIR projektben kerül kialakításra — amíg nincs kész, az adatokat kézzel vagy Excel táblákon keresztül kell bevinni a VIR-be Adatgyűjtési és –feldolgozási rendszerekről információt biztosító felület IT felügyeleti rendszer Nem projekt jellegű fejlesztések saját adattárai, rendszerei 4. Későbbi, lehetséges kiterjesztés rendszerei: Dokumentum menedzsment és workflow rendszer A fenti rendszerek — az ábráról leolvasható kivételtől eltekintve — a betöltőn keresztül a VIR központi magjával állnak kapcsolatban: azt „töltik”, azaz annak adatforrásául szolgálnak. Az ábrán feltüntetett legfontosabb adatkapcsolatok a következők: ♦ Az EMU rendszerből származnak az egyes feladatok időráfordításainak tény adatai; az ehhez kapcsolható terv adatokat a TEVE szolgáltatja.

304

♦

♦

A TEVE — az erőforrások időráfordítási tervein kívül — költség terv adatokat is biztosít. Ezekben szerepelnek egyrészt a humán erőforrás rendszerekből származó erőforrás költségek (főosztályi átlag az adatvédelem miatt), valamint a programokra előre tervezett közvetlen költségek is. A NexonHR és a KIR rendszerek a létszámokat és a személyi kiadások analitikus mélységét tudják biztosítani. Az adatok átemelési mélységének meghatározásánál természetesen itt különösen figyelembe kell venni az adatvédelmi szabályokat, és a hozzáférési jogosultságokat.

♦

A beruházás monitoring, projekt monitoring és feladatmenedzsment rendszerek a jelen dokumentumban meghatározott fő adataikat adják át a VIR központi magjának.

♦

Értelemszerűen a gazdálkodási rendszer (az IGAR) fogja tudni biztosítani a gazdálkodás tényadatait, valamint — kialakításától függően — azokat a terv adatokat is, amik nem a TEVE rendszer utódából származnak. Egy másik fontos adatkör a szakmai informatikai rendszerek (adatgyűjtés, és – feldolgozás) által biztosított adatgyűjtésre vonatkozó információk köre. Ezeket a szakmai informatikai rendszerek gyűjtik és elektronikusan adják át a VIR rendszernek. Szintén hasznos vezetői információkat biztosíthat egy, a KSH informatikai rendszereinek működését figyelő „IT felügyeleti rendszer”, amelynek kialakítása hosszabb távon várható. A nem projekt jellegű szakmai fejlesztések (pl. szakmai kollégiumok munkája) jelentősebb eredményeit, végeredményét, szintén át lehet emelni a VIR rendszerbe.

♦

♦ ♦

♦

A később kialakítandó rendszerek közül a dokumentum-menedzsment rendszer értelemszerűen kapcsolatban kell legyen minden olyan rendszerrel, ahol dokumentumok keletkeznek vagy kerülnek felhasználásra, így különösen a projekt monitoring, a beruházás monitoring és a feladatmenedzsment rendszerekkel. Ez a rendszer azonban nem ad át adatot közvetlenül a VIR rendszernek.

Minden adatkör számára a VIR portálon és az adattárházban modulárisan kialakítható hely; ezekbe az adatok betöltése és onnan az adatok feldolgozása független egymástól. Ezért az egyes adatkörökre külön-külön eltérő források és betöltési mechanizmusok alakíthatók ki, illetve a forrás rendszerek fejlődésével, változásával ezek könnyen módosíthatóak. A VIR központi adattárháza az egyes rendszerekből az adatot lehetőleg közvetlenül nyeri, az adatelemző rendszerek ún. ETL (Extract-Transform-Load, gyakorlatilag: adatkinyerő) komponensének felhasználásával. Így biztosítható a kinyert adatok minősége és nem a forrás, hanem az adattárház rendszer oldalára kerül az adatok kinyerése és konverziója. Ez alól a szabály alól három jelentősebb kivétel van, illetve képzelhető el: ♦ Azon adatok betöltése, amelyek nincsenek strukturált elektronikus formában csak kézi úton történhet. (Megoldást jelenthet, ha az adatokat pl. Excel-ben strukturált formára hozzák, majd az ETL eszközzel betöltik.) ♦

A nem projekt-jellegű fejlesztésekkel kapcsolatos írásos dokumentumok VIR-be történő betöltése célszerűbb közvetlen betöltéssel.

305

♦

A humán erőforrás rendszerekkel az adatkapcsolat elképzelhető nem elektronikus módon. Az innen átkerülő adatok gyakorisága, mennyisége, mérete és típusa nem feltétlenül igényel elektronikus kapcsolatot, amivel szemben — az adatok érzékenységére való tekintettel — fenntartások fogalmazódtak meg. E mellett a KIR rendszer nem is támogatja a közvetlen adatkapcsolatot.

Fontos szabály, hogy a VIR kialakításának és a hozzá kapcsolódó eszköztárnak kifejezetten támogatnia kell, hogy manuálisan vagy más egyszerű módon betölthetőek legyenek azon rendszerekből származó adatok, amelyek nem állnak készen az elektronikus integrációra.

Felelősségi rendszer A VIR egészével és egyes elemeivel kapcsolatban ki kell jelölni az azok informatikai és szakmai működtetéséért felelős szervezeti egységeket. Az informatikai működtetést — a KSH több rendszeréhez hasonlóan — az Informatikai főosztály hatáskörébe lehet utalni. Az egyes elemek szakmai felelősségét a következő táblázatnak megfelelően lehet telepíteni a szervezetben: Rendszer

Szakmai felelős szervezet

VIR portál, adattárház és elemző eszközök

Igazgatási és tervezési főosztály Program és erőforrás tervezési osztály

Beruházás monitoring rendszer

Gazdálkodási főosztály

Projekt monitoring rendszer

Modernizációs programiroda

Feladatmenedzsment rendszer, munkatervek


EMU


TEVE (vagy utóda)


NexonHR és KIR

Igazgatási és tervezési főosztály Személyzeti és munkaügyi osztály

IGAR

Gazdálkodási főosztály

Szakmai informatikai rendszerek


IT felügyeleti rendszer


Nem projekt jellegű fejlesztések saját adattárai, rendszerei

Az egyes fejlesztések vezetője

306

4. A VIR kialakítása A VIR kialakításának lehetséges módjai A jelen VIR keretrendszer koncepcióban specifikált vezetői információs rendszer kialakítására több megközelítést is lehet választani mind ütemezési, mind pedig rendszerkiválasztási szempontból.

A kialakítás lehetséges stratégiái Az előző fejezetekből látható módon a következő rész-rendszereket kell kialakítani: ♦ VIR technológiai mag aaa. VIR megjelenítési felület (portál) bbb.adattárház rendszer ccc. elemző eszközök ddd.adatbetöltő rendszer ♦ VIR-ben megvalósított tranzakciós forrásrendszerek eee. feladatmenedzsment rendszer fff. beruházás monitoring rendszer ggg. projekt monitoring rendszer Jól látható, hogy a nagyszámú rendszer kialakítására van szükség; ráadásul a rendszerek elég jelentősen különböznek is egymástól. Ütemezés tekintetében három alapvető stratégia létezik: 1. az egyszerre történő bevezetés, 2. a lépésenként (részletekben) történő bevezetés „alulról” építkezve, és 3. a lépésenként (részletekben) történő bevezetés „felülről” építkezve. Az egyszerre történő bevezetés azt jelentené, hogy a még szükséges tranzakciós rendszerek kialakítása, az adattárház és a VIR megjelenítő felület egyszerre (vagy legalábbis egy szállítótól beszerezve, szoros egymásutánban) kerülne kialakításra. Ennek a megoldásnak a következő jelentősebb előnyei lennének: ♦ egy közbeszerzési folyamatot kell lefolytatni; ♦ egyértelmű felelősségi rendszer lenne (hiszen egyazon szállítótól származik minden további rendszer); ♦ a szervezetben csak egyszer kell változási folyamatot generálni és végigvinni. A lépésenként történő bevezetés ezzel szemben arra épül, hogy egyszerre csak egy-egy részét végezzük el a kialakítási munkának; az egyes rendszer-részeket célszerű csoportosításban és sorrendben egymás után, és egymástól időben és szerződéstechnikailag elszeparáltan kezeljük. A lépésenként történő kialakítás főbb előnyei a következők: ♦ a rész-rendszerek kialakítása jobban kézben tartható (pl. kevésbé alakul ki függés egy adott szállítótól); ♦ a fejlesztési források ütemezhetők és skálázhatók; ♦ szükség szerint a folyamat során ki lehet bővíteni, vagy le lehet cserélni előzőleg elkészült rész-rendszereket; ♦ a szervezetet a „folyamatos kis változások” állapotában lehet tartani, ami a jelen kontextusban a sokkszerű változásnál valószínűleg könnyebben menedzselhető, és hosszú távon előnyösebb szervezeti attitűd kialakulásához vezet.

307

A lépésenkénti kialakításnak két lehetséges iránya van: „alulról”, illetve „felülről” építve a rendszert. Alulról történő építkezés esetén először a tranzakciós adatforrás rendszereket kell kialakítani, majd a rájuk épülő elemző rendszert, végül a VIR rendszert. Ez azonban időben és ráfordításban olyannyira elcsúsztatná a VIR keretrendszer kialakítását, ami nem vág össze a jelenlegi célokkal. A felülről történő építkezés a másik lehetőség. Ebben az esetben a lépések sorrendje a VIR technológiai magjára a következő: 1. Megjelenítési keretrendszer kialakítása, egyszerűsített adatbetöltéssel. 2. Adattárház kialakítása. 3. Elemzési eszközök bevezetése. A VIR-be beépített forrásrendszereket a 2. lépés előtt vagy után lehet kialakítani. Tervezési szempontból az egyszerre történő bevezetés egy igen komoly méretű projektet, és ezen belül egy meglehetősen nagy és részletes projekt tervet kíván meg. Ezáltal biztosítható, hogy előre lehessen látni a kialakítás minden jelentősebb részletét; azonban ez azt is jelenti, hogy a KSH keze e tekintetben évekre előre „meg van kötve”. A lépésenkénti kialakításhoz egy hosszabb távú, rendszer-stratégia szintű ütemtervet kell készíteni. Ennek eredményeképpen a KSH mozgási szabadsága sokkal jobban megmarad, azonban a teljes rendszer kialakításának véghatárideje csak nagyobb bizonytalansággal lesz megbecsülhető. Az egyes elemek kialakítását a rendszer-stratégián belül, külön-külön kell kezelni — természetesen biztosítva az architektúra működőképességét. A lépésenkénti bevezetés e tekintetben több odafigyelést igényel, hiszen a VIR rendszer számos külön projekt eredményeinek együttműködéséből alakul ki.

Rendszer-kiválasztási szempontok A VIR rendszer egy keretrendszer, három aspektusból is: 1. funkcionális keretrendszer, azaz képességei jól meghatározott modulokkal bővíthetők; 2. adat-tartalom keretrendszer, mert a benne tárolt adatkörök és adatkapcsolatok bővíthetőek; és 3. adat-forrás keretrendszer, mert az általa feldolgozott adatok forrása és az áttöltés módja kiterjeszthető és változtatható. Az informatikai megoldás kialakításánál, az elemek kiválasztásánál fontos szempont, hogy ez a keretrendszer jelleg — mindhárom tekintetben — megfelelő hangsúlyt kapjon. Ez biztosítja, hogy a rendszer lépésenként legyen kialakítható, illetve fejleszthető — mind az egyes modulok beépítését tekintve, mind pedig az egyes modulok „beltartalma” szempontjából (vagyis, hogy azok funkcionalitása és adattartalma változtatható, bővíthető legyen). Bizonyos rendszereket mindenképpen úgy érdemes kialakítani, hogy az egyből a végeleges formáját nyerje el, másokat lehet fokozatosan kialakítani: először egyszerűsített formában bevezetni, majd később bővíteni, fejleszteni. A rendszerek kiválasztásánál az alábbi alapvető szempontokat kell figyelembe venni: ♦ A rendszer funkcionálisan fedje le az igényeket, és legyen benne lehetőség az újabb igények kiszolgálására. ♦ A rendszer ne legyen sokkal nagyobb, mint, amit várhatóan a szervezet ki tud használni. ♦ A rendszer ne igényelje, de tegye lehetővé a KSH belső folyamatainak átalakítását. ♦ A rendszer informatikai tekintetben illeszkedjen a KSH meglévő infrastruktúrájához és szakmai hátteréhez. 308

További fontos szempontok

Kialakítás támogatás A VIR rendszer kialakítása egy meglehetősen nagy, komplex, és jobbára előzmények nélküli vállalkozás a KSH életében. Eddig nemigen működött a szervezetet horizontálisan lefedő rendszer, különösen nem olyan széleskörű szervezeti, vezetési és informatikai kihatással, mint a VIR rendszer. Emellett a rendszernek, és az annak alapját képező vezetési módszertan implementálása együttesen igen komoly változás-menedzsmentet is igényel. A fentiekből is látható, hogy a VIR rendszer kialakítása több területen olyan kompetenciákat igényel, ami a KSH-ban nem, vagy nem kellő mennyiségben áll rendelkezésre. A KSH erőforrásait érdemes egyfelől a rendszer kereteit meghatározó igények és vezetői döntések, másfelől — a hosszú távú siker és eredményesség biztosítására — a rendszer működtetésére koncentrálni. Akár egyszerre, akár lépésekben kerül kialakításra a VIR rendszer , a létrehozás során több célból is érdemes külső támogatást igénybe venni. Egyrészt — nyilvánvalóan — a rendszer, illetve az egyes részek kiválasztása, kialakítása, és bevezetése leghatékonyabban az azokhoz értő külső, specializált tanácsadók bevonásával végezhető el. Másfelől — és ez legalább ugyanolyan fontos — célszerű a gondolkodási keret, a filozófiai és technikai rendszerintegráció, illetve a KSH oldali minőségbiztosítás feladataival egy, hangsúlyozottan vezetési tanácsadással foglalkozó céget megbízni, amelynek azonban rendszerbevezetési és informatikai ismeretei is vannak. Ez a támogató szervezet fogja össze a (rész)rendszerek bevezetőit, és koordinál az eredményes együttműködés érdekében. Vezetői tanácsadási tapasztalatuk azért alapvető, mert a VIR rendszer kialakítása elsősorban nem informatikai, hanem menedzsment feladat: a rendszernek ki kell szolgálnia a menedzsment igényeit, és a stratégia felé kell előremutasson. A rendszer egyik legfőbb alapvetése, hogy a stratégiai célok napi munkára történő leképezését és végrehajtásának támogatását biztosítsa. Így a gondolkodás középpontjában a vezetés módszertana kell álljon, az informatikának ezt kell kiszolgálnia.

Kapcsolódó külső rendszerek A VIR erősen épül a vele párhuzamosan, de tőle függetlenül kialakítandó IGAR rendszerre. Az új gazdálkodási rendszer bevezetésének általunk most előzetesen becsült ideje kb. 1 év, tehát a jövő év közepe előtt ennek az automatikus VIR integrációja nem lesz lehetséges. Addig az adatokat az adattárház rendszerbe kézzel kell rögzíteni. Az IGAR rendszerhez hasonlóan, a külön Balanced Scorecard (BSC) rendszer is kapcsolódhat a VIR rendszerhez. Ez a kapcsolat elsősorban a portál szintjén javasolt, azaz a VIR portáljáról elérhetővé, hozzáférhetővé kell tenni a BSC adatait is. (Itt is kiemeljük, hogy a BSC elsősorban nem taktikai, hanem stratégiai szintű adatokat tartalmaz. Ezért a két rendszer filozófiájában, felépítésében és működésében is eltér, ezért külön-külön célszerű őket kezelni.) További fontos kapcsolatot jelent a beszerzés alatt álló programtervező rendszer, amely a szolgáltatandó információk egyik legfontosabb forrása.

Tájékoztatás, oktatás A VIR egy komplex rendszer, amely számos funkcionális területet ölel fel, és egy eddig a KSH-ban nem létező eszközrendszert ad a vezetők kezébe. Ezért különösen fontos, hogy már

309

a rendszer kialakítása során is, de különösen a bevezetést közvetlenül megelőzően megfelelő figyelmet kapjon a leendő felhasználók tájékoztatása és oktatása. Kialakítási javaslat A fentiekből látható, hogy a VIR rendszer kialakítása egy komplex feladat, amelyben számos rendszert kell létrehozni, illetve összekapcsolni, valamint jelentős szervezeti és működési változásokat kell menedzselni. Javaslatunk szerint a felülről építkező, lépésenkénti kialakítás (3. stratégia) mentén célszerű a KSH VIR rendszerét kialakítani, a következő lépésekben: 1. A folyamat elején létre kell hozni a VIR meta adatbázist, és azt a teljes folyamat során karban kell tartani, bővíteni kell. Induláskor a VIR meta adatbázis tartalmazza a fogalom definíciókat, az adatköröket, és az eljárásrendeket. 2. Az első lépcsőben ki kell alakítani — a KSH intranetjével összekapcsolt módon — a VIR portált, mint a VIR keretrendszer felhasználói felületét. A VIR portált bővíthető módon kell kialakítani, hogy a későbbi lépésekben létrejövő új funkciók, új adatkörök könnyen beleintegrálhatók legyenek. A VIR portálon induláskor megjelenítendő adatköröket korlátozni célszerű. Javasoljuk a jelenleg rendszeresen, az elnökség számára készítetett kimutatások adattartalmával kezdeni, majd ezt fokozatosan bővíteni. A bővítés első lépése lehet a tervezési, valamint az időelszámolási rendszerből származó adatok megjelenítése. 3. Biztosítani kell a VIR portálon megjelenítendő adatok alapszintű betöltését a rendszerbe. Ameddig a VIR rendszerhez adatot biztosító forrásrendszerek nincsenek megfelelően előkészítve, a VIR megjelenítését egyszerűsített köztes adatforrásokból (pl. Excel munkafüzetek) kell „táplálni”, illetve biztosítani kell a manuális adatbetöltés lehetőségét. A forrásrendszerek megfelelő felkészültsége esetén lehet fokozatosan áttérni a közvetlen, elektronikus adatkapcsolatra. Tekintettel arra, hogy a programtervezési és kapacitási adatokat biztosító forrásrendszerek (TEVE, EMU) már rendelkezésre állnak a VIR rendszer feltételezett indulásakor, a programtervezési és kapacitási adatokat már az első fázisban át lehet emelni a VIR rendszerbe. 4. Létre kell hozni a VIR belső tranzakciós rendszereit, és azokból biztosítani kell az adatok megjelenítését a VIR portálon: a. feladatmenedzsment rendszer, b. projekt monitoring rendszer, és c. beruházás monitoring rendszereket. A feladatmenedzsment rendszert célszerű workflow alapon kialakítani; ezzel egyidejűleg támogatható a feladatok végrehajtásának folyamata és az ezekről szóló vezetői információk biztosítása. 5. Ki kell alakítani a VIR adattárházát. 6. Üzembe kell állítani a VIR adattárházra épülő elemzési eszközöket. Eddig a pontig a VIR alapvetően standard kimutatásokat jelenít meg, az ad-hoc elemzési lehetőségek a rendszeren belül korlátosak. Az adattárház és a teljes elemző-eszköz rendszer bevezetése után éri el a VIR a teljes funkcionális potenciálját.

310

A javasolt lépések fázisokba sorolását és munka-igényét sematikusan az alábbi ábra mutatja. Az egyes feladatokat a fenti sorszámokkal jelöltük. A sávok magassága az igényelt erőforrás mennyiség változását jelzi: konstans, növekedő (jobbra táguló), csökkenő (jobbra szűkülő). A rendszer kialakítása és üzembe állítása után néhány hónappal — miután megfelelő mennyiségű tapasztalat gyűlt össze — felül kell vizsgálni a rendszer tartalmi és működtetési 1. VIR meta adatbázis fejlesztése 2. VIR portál kialakítása 3. Alap adatbetöltések kialakítása

Portál továbbfejlesztés Adatbetöltések bővítése és elektronikus rendszerkapcsolatok

3. Programtervezési és kapacitás adatok átemelése

4.a. Feladat-menedzsment rendszer kialakítása 4.b. Projekt monitoring rendszer kialakítása 4.c. Beruházás monitoring rendszer kialakítása

5. VIR adattárház kialakítása 6. Elemző eszközök használatba vétele

I. fázis

II. fázis

III. fázis

vonatkozásait. Ezt követően ilyen auditot rendszeresen, legalább évente célszerű tartani.

311

idő

Ütemezés és költségek A fenti bevezetési javaslathoz az alábbiakban összefoglaljuk a feladatok lehetséges ütemezését, és az előzetesen becsült beruházási igényeket.

Lehetséges ütemezés A kialakítási javaslatban szerepelő feladatokat, a feladatok várható idő- és erőforrás igényét, valamint logikai kapcsolatait is figyelembe véve, az alábbi becsült ütemezés szerint lehet végrehajtani:

A diagramról látható, hogy — 2005. júniusi kezdést feltételezve — a VIR keretrendszer alapfunkcionalitással működőképesen 2005. november közepére használatba vehető. A rendszer fokozatos bővítésével a teljes funkcionalitás leghamarabb kb. 2006. végére érhető el. Természetesen — az erőforrások és az igények figyelembevételével — a VIR belső tranzakciós rendszereinek kialakítása, valamint az adattárház alapú működésre való átállás fázisait későbbre is lehet csúsztatni. Bizonyos feladatok, különösen a VIR meta adatbázis karbantartása, és az igényeknek megfelelő újabb kimutatások fejlesztése folyamatos odafigyelést igényelnek.

312

Beruházási igények becslése Ezzel együtt a VIR kialakításnak az egyik legjelentősebb meghatározó tényezője, hogy az egyes lépéseknek, illetve a teljes rendszer kialakításának mekkora a beruházás igénye. A következőkben egy előzetes, hozzávetőleges becslést adunk az egyes komponensek kialakításának várható költségeire. A számok jelentős iparági ismeretek mellett, de mégis becsléseken alapulnak és nem tartalmazzák a koncepció összeállításának I. ütemben felmerült díját. A becslésekben számos ponton jelen ismereteink mellett komoly bizonytalanságok vannak, ezért a következőkben szereplő összegek inkább gondolkodási sorvezetőként, mint pontos értékként kezelendők. A legjelentősebb bizonytalansági faktorok: ♦ Az egyes kialakítandó funkciók pontos határai, tartalma. ♦ A kialakításhoz választott konkrét elemek, megoldások. ♦ A felhasználók száma. ♦ A beszerzések során az egyes szállítóknál a KSH által speciálisan elérhető árak és kedvezmények. ♦ A külsősök és a belsősök által végzett munkák aránya. Előzetesen becsült beruházási igény (NETTÓ, millió Ft) alaptermék ára

bevezetési költség

VIR alap keretrendszer kialakítása Portál Alap adatfeltöltő mechanizmusok Alap standard kimutatások

5,0

5,0

VIR belső tranzakciós rendszerek kialakítása Feladatmenedzsment Projekt monitoring Beruházás monitoring

2,0

4,0

VIR adattárház alapúvá tétele Adattárház Elemző eszközök Elektronikus adatkapcsolatok

6,0

8,0

Megjegyzések: 1. A KSH-nak már meglévő eszközök (pl. adatbázis-kezelő, stb.), valamint a hardver árak nem szerepelnek a táblázatban. Feltételezzük, hogy a jelenlegi eszközök ki tudják szolgálni az igényeket. 2. Minden eszközt 25 felhasználóra számoltunk. 3. A táblázatban csak a külsősök költségei szerepelnek a bevezetési költségeknél. 4. Az alaptermék ára minden esetben tartalmazza az első éves követési díjat, további évekre vonatkozókat azonban értelemszerűen nem (azok nem beruházási tételek).

313

Minimális rendszer kialakítása A kialakítás egyik fontos kérdése, hogy mi az a minimális rendszer, ami már funkcionálisan működőképes, és ezért már célszerű kialakítani. Funkciók tekintetében a minimális rendszerhez a 6.2 fejezet végén található fázis-ábrán az I. fázisba soroltakra van mindenképpen szükség. Azaz: 1. Ki kell alakítani a VIR meta adatbázist, mindazokkal az információkkal, amiknek alapján a rendszer megtervezhető és — alapkiépítésben — működtethető. 2. Ki kell alakítani a VIR portált, amely a VIR rendszer megjelenítési keretét, valamint a már első körben biztosítható adatok megjelenítését biztosítja standard kimutatásokkal. 3. Ki kell építeni azokat az adatkapcsolatokat, amikkel a minimális rendszer adatigénye az adatforrásokból kiszolgálható, azaz a meglévő adatok VIR-be juttathatók. Ezek várhatóan eleinte kisebb részben elektronikus, nagyobb részben manuális adatátvitelt fognak jelenteni. Adatok tekintetében a minimális rendszerbe a ma is vezetői szinten használt adatokat mindenképpen bele kell venni, valamint az információ körök közül még azokat, amelyek ma könnyen hozzáférhetően rendelkezésre állnak. Azaz a VIR rendszert a következő adatkörök fogadására és kezelésére kell felkészíteni: 1. Folyó kiadások és bevételek 2. Főosztályi keretek 3. Összesített létszám beszámoló 4. Főosztályi szintű munkaerő adatok Ez a feladatot a „VIR alap keretrendszer kialakítása” sorban szereplő becsült ráfordítást (összesen 10 millió Ft) igényli.

314

ORACLE – SAS – SPSS eszközfejlesztési stratégia (Stratégiai terv)

Előterjesztő: Lezárva:

315

Papp Zoltán 2004. február

1. A jelen stratégiai részanyag készítésének indoklása Ez a dokumentum a KSH informatikai stratégiájának része és mint ilyen, a később összeállított informatikai-stratégiai dokumentumban az alábbiak önálló fejezetként fognak szerepelni. Előre hozott elkészítését a SAS- és az ORACLE termékmenedzselésének ez évi feladatai indokolták.

2. A tárgykör leírása A jelen dokumentum tárgykörét illetően az alábbi kihívásokra kíván stratégiai válaszokat adni:

2.1.

A KSH 1998-tól kezdődően az alábbi ábrán látható összegeket költötte el a két termék fejlesztésére és fenntartására.

Az 1998. és 2003. közötti 6 éves időtartamban pusztán a két eszközcsaládra a KSH több, mint 1,1 Mrd Ft-ot költött. Az ábrából látható mind a két szoftver esetében az összköltségek emelkedése, amit az erre az évre vonatkozó tárgyalások, mint tendenciát megerősítettek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a további években a KSH a két termék minőségi versenyfutását nem tudja finanszírozni, ezért meg kell vizsgálni, hogy a két szoftverkörnyezetben elvégzett feladatok megoldhatóak-e a „fenntartható fejlődés” koncepciója mentén úgy, hogy az egyik termék esetében jelentősen csökkentjük a költségeket. Pozitív válaszok megadására azért van meg minden esélyünk, mert: •

a költségemelkedés a SAS termék esetében nem annak specifikus (statisztikai, matematikai elemzés) tulajdonsága miatt következett be, hanem az adatfeldolgozási tulajdonságok kiterjesztése és az ebből adódó licencek bővítése miatt, amely viszont párhuzamos képesség az ORACLE-lal.

•

a jelentős költségemelkedések dacára a KSH-ban jelentősen elterjedt ebben az időszakban az ugyancsak statisztikai elemzéseket szolgáló SPSS programrendszer

316

is15. A 2003-ban lefolytatott számvevőszéki vizsgálat ezt a tényt nevesítve említi és feladatokat szabott a KSH számára.

2.2.

Az ORACLE cég néhány termékmodul esetében beszünteti a termék követését, ugyanakkor olyan új fejlesztéseket dobott a piacra, amelyek előnyeit a KSH ki tudná használni.

2.3.

A párhuzamos eszközhasználat nemcsak alacsony költséghatékonyságot eredményez, hanem olyan kislétszámú16 „tudásszigeteket”, amelyek az innováció szempontjából nem menedzselhetőek. Ebből két nyilvánvaló negatív következmény adódik:

15 16

•

Fontos stratégiai fejlesztések kiszolgáltatottsághoz vezet.

•

A „tudásszigeteken” élők berendezkedtek a napi üzemeltetési és kisebb módosítások elvégzésére, így vagy motiváció nincs, és/vagy energia nem jut a minőségi fejlesztések megtervezésére és kivitelezésére.

kerülnek

Az SPSS licenceszám 2003-ban: 60 db, az éves költség: 6 MFt. Ez gyakran egyetlen informatikust jelent (pl. FOGYÁR).

317

ki

KSH-n

kívülre,

amely

3. Fölérendelt stratégiai célok (célhierarchia I. szint) Hatékonyság, innováció

Az ORACLE, SAS, SPSS termékekre vonatkozó stratégiák az I. hierarchia szinten lévő irányelvek közül a hatékonyság és innovációs értékeket jelenítik meg a későbbiekben kifejtett formában.

4. Stratégiai célkitűzések (célhierarchia III. szint) A modernizációs program tervezési ciklus idejére a három alapszoftver tekintetében az alábbi stratégiák követését fektetjük le.

³

Stratégiai célkitűzés

n

A modernizációs tervezési ciklus végéig el kell érni a három termék esetére a funkcionális párhuzamosságok megszüntetését. A munkafolyamatokban szereplő adatfeldolgozási homogén feladatcsoportok esetében egyetlen eszköz használata a megengedett. Az ORACLE esetében biztosítani kívánjuk a fenntartható fejlődés feltételeit, a SAS esetében visszafejlesztést kell végrehajtani, és egy csökkentett funkcionalitású törzsmodult működtetni, az SPSS használatra a szintentartás legyen a jellemző. Irányok: ORACLE: adatelőkészítés, tárolás, lekérdezések, tájékoztatás; SAS: adatkezelés matematikai-statisztikai módszerekkel, matematikai modellezés, népszámlálás; SPSS: PC-n végezhető lokális statisztikai elemzések.

³

o

³

p

³

q

³

r

Mind a három termék esetében olyan licence politikát kell folytatni, amely összességében a legalacsonyabb költségszintet jelenti. Új adatfeldolgozó alkalmazások kifejlesztését 2004. január 1-től nem lehet SAS környezetben elvégezni. A feldolgozásokat ORACLE adatbázisokra kell építeni. A SAS alkalmazásokat át kell tenni ORACLE környezetbe. A migráció során érvényesüljön a szinkronizált fejlesztési stratégia. Azaz a technikai migrációt össze kell kötni a statisztika szakmai modernizációval.

Érvényesíteni kell az egy-lépéses fejlesztési modellt. Vagyis: az informatikai fejlesztések időzítését - különösen a bonyolultabb rendszerek esetében –úgy kell tervezni, hogy minden feltétel rendelkezésre álljon ahhoz, hogy a statisztikailag modernizált rendszer egy lépésbe kerüljön a végső szoftver verziót képviselő környezetbe. Ettől el lehet térni, ha a több lépcsős fejlesztés azt jelenti, hogy az előnyök hamarabb élvezhetőek és a fejlesztési ráfordítások sem túl nagyok.

318

5. A stratégiai célkitűzések teljesítésének mérése 5.1.

A SAS licence költségek csökkenése évenként.

5.2.

A SAS alkalmazások nehézségi osztályba sorolása és a migrált alkalmazások száma évenként.

5.3.

Az ORACLE alkalmazások nehézségi osztályba sorolása és a migrált alkalmazások száma évenként.

5.4.

Annak értékelése évenként, hogy a technikai fejlesztések milyen mértékű statisztikaiszakmai17 modernizációval jártak együtt.

5.5.

A desktop elemző szoftverek (SAS, SPSS, MS Excel) egységesítésből eredő megtakarítások.

5.6.

Éves beszámoló jelentések az akciótervek elvégzéséről.

6. ORACLE taktikai célkitűzések és feladatok (célhierarchia III. szint) Ebben a fejezetben az ORACLE eszközfejlesztések „hogyan”-jára vonatkozó elvi irányokat foglaljuk össze. Bemutatjuk a bonyolult belső összefüggéseket, érthetővé téve, hogy ezen a területen a modernizációt nem a fantáziánk, hanem a felismert szükségszerűségek mentén kell végrehajtanunk.

6.1. Az ORACLE termékcsalád a KSH-ban Az ORACLE alkalmazások és ebből következően maguk az ORACLE szoftver modulok ma már a hivatali munka mindennapi eszközei lettek. Átlagosnak mondható az egyidejű 400 személyes használat, de volt már példa arra, hogy egyidejűleg 600 munkatársunk jelentkezett be különböző ORACLE rendszerekhez. Havi átlagban összesen kb. 1200 központi és megyei dolgozó használja az ORACLE szoftvereket és az ezekkel készített alkalmazásokat.

17

Pl: az input tervezésekor az adattárház igények meghatározása, a META fogalmak és nómenklatúrák használata, azonos fogalmak nómenklatúráinak egységesítése, az ellenőrzési szempontok automatizálásának lehetősége, redundáns kérdésfeltevések kiküszöbölése, regiszterek kialakítása és használata a hiányzó területeken

319

A KSH-ban az ORACLE termékek (továbbiakban: modulok) széles választéka található meg, amelyek egymással szoros kapcsolatban, egymásra épülve szolgálják a feldolgozási rendszert.

Adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS 8.1.6) az adattároláshoz és adatkezeléshez.

A statisztikai adatokat, valamint az azok leírásához szükséges meta-adatokat, az adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) segítségével tároljuk, kezeljük és keressük vissza.

Fejlesztő eszközök (Developer 6i család 6.08.12.1) statisztikai alkalmazások készítéséhez.

A fejlesztő eszközök, melyek képernyős statisztikai alkalmazások és bonyolult statisztikai táblázatok elkészítésére adnak lehetőséget, működésük során, az adatbáziskezelő rendszer segítségével valósítják meg az adatok beolvasását, módosítását és megjelenítését (RDBMS – Developer kapcsolat).

Tervező eszköz (Designer 6i 6.5.28.8.0) ORACLE-ban írandó alkalmazási rendszerek létrehozásához.

Az ORACLE adatbázisban tárolt adatok struktúrájának kialakítását és az ORACLE alkalmazások generálását végző tervező rendszer, a működéséhez szükséges specifikációt az adatbázisban lévő „raktárban” (repository) tárolja, az előállított alkalmazásokat pedig a fejlesztő rendszer segítségével futtatja (Designer - RDBMS – Developer kapcsolat).

Adatlekérdező rendszer (Discoverer 4.1.37),

A standard Windows-os eszközök használatával működő, statisztikusok által könnyen kezelhető, lekérdező rendszer az adatbázisban tárolt adatokat jeleníti meg, sőt az eszköz, a saját működéséhez és a könnyű lekérdezéshez szükséges meta-adatokat, maga is adatbázisban tárolja (Discoverer – RDBMS kapcsolat).

Webszerver (iAS 9.1.0.2 - benne Portal 3.0.8.9.8, jövőben Workflow is -) az ORACLE adatbázisok használatát biztosítja Internetes környezetben. A STADAT rendszer és benne a Tájékoztatási adatbázis adatainak Web-es megjelenítését, valamint a Web-es igények fogadását és továbbítását az ORACLE iAS (Internet Application Server) végzi. A STADAT rendszer egyes Weblapjainak előállításához szükséges alapadatokat adatbázisban tároljuk (iAS RDBMS kapcsolat).

ORACLE Express család (6.3.2.) az Adattárház és a Tájékoztatási adatbázis működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges.

A Tájékoztatási adatbázis adatait a többdimenziós tárolási struktúrát biztosító ORACLE Express segítségével érjük el (iAS - Express kapcsolat). A Tájékoztatási adatbázis és az adattárház egyes elemeinek kiválasztását, a generált, dinamikus elemzést biztosító statisztikai táblák és grafikonok adatainak magyarázatát, az adatbázisban tárolt meta-adatok biztosítják (Express - RDBMS kapcsolat).

320

6.2.

ORACLE IT policy

Az ORACLE eszközfejlesztés politikája

A számítástechnikai fejlődés világtrendjeit nem az egyedi felhasználó szabja meg. Számunkra a kihívás: a rendkívül gyors fejlődési folyamatokban az eligazodás, az összefüggések felismerése, az új lehetőségek kihasználása és a sikeres belső migráció az egyik állapotról a másikra. A szállítók az új eszközök befogadásának motiválására jelentős eszköztárat vetnek be. Ilyenek például: konferenciák szervezése, próbára bocsátás, testre szabott prezentációk, áttérés támogatás stb. Az egyik „leghatékonyabb” eszköz a kifutóban lévő termékek támogatásának megszüntetése. Ez azzal indokolható, hogy a gyártó cég nem képes 5-6 túlhaladott verzió egyidejű támogatására, üzemben-tartására. Mint sok más terméknél (pl. gépkocsi) a szoftverek esetében is, a régebbi és a legújabb változatok egyidejűleg vannak jelen a piacon, legalábbis az adott termék életciklusa alatt. Eltérő sajátosság jellemzi azonban a nagybonyolultságú „tudásalapú” szoftvertermékeket, nevezetesen az, hogy az új verziók általában még nem kiforrottak, működési problémákat különösen akkor tapasztalunk, ha egy-egy új modult már meglévő környezetbe kell beilleszteni. Ahogy minden más szoftvergyártó is, az ORACLE cég is állandóan növeli termékeinek funkcionalitását és a használat üzembiztonságát. Jelenleg a 9-es verzió második változata (ORACLE 9i Release 2 – röviden 9iR2) a legfrissebb. A KSH-ban a migráció megkezdése előtt1 használatos ORACLE szoftver-termékek egy vagy két verzióval, ennél régebbiek voltak. Mi a késleltetett követés elvét kívánjuk megvalósítani, vagyis a verzióváltásokat úgy időzítjük, hogy ne legyünk nagyon lemaradva, de ne alkalmazzunk az elsők között sem egy-egy új verziót. Az ORACLE kiterjedt használata, a sok alkalmazás, számítógép és felhasználó, a központi – megyei intézményi szerkezet sajátosságai miatt, egy-egy verzióváltás okozta plusz terhet csökkenteni akarjuk. Ezért csak stabil, kiforrott verziókra térünk át, és általában akkor kezdeményezünk verzióváltást, ha az ORACLE megvonja egyes, régi termékeinek támogatását. Most ez a helyzet állt elő. Bizonyos szoftver-komponensekre lejár a terméktámogatás18, és a megcélozott új verzió - a piaci információk és saját teszteléseink alapján is - megbízhatónak látszik.

6.3. Az ORACLE eszközfejlesztés módszertani alapvetései a stratégiai tervezés ciklusa alatt 6.3.1. A KSH-nak, az elnyújtott migrálási folyamat alatt is, folyamatosan és stabilan üzemeltetnie kell az elkészült alkalmazásokat, ezért fontos hogy a migrálást gondos munkaterv készítése előzze meg.

18

A terméktámogatás megszűnése nem azt jelenti, hogy további használatuk tilos, csak azt, hogy probléma esetén nem fordulhatunk a szállító céghez segítségért. Régi, bejáratott alkalmazások probléma nélkül futtathatók, új fejlesztéseket azonban már nem célszerű az adott modullal végezni.

321

6.3.2. A bonyolult szoftver arzenál változtatása nem történhet tetszőleges sorrendben, az átállás menetét meghatározott feltételek korlátozzák. A legfontosabb szempont az ORACLE modulok közötti összefüggések figyelembe vétele. Adott fejlesztőeszköz-verzió csak meghatározott adatbázis-verzióval vagy verziókkal tud együttműködni. Az alkalmazni kívánt verzió kiválasztásánál meghatározó szempont az operációs rendszer is. Az áttérés megtervezésekor figyelembe kell venni, hogy sok fejlesztő munkáját érinti az átállás és nagyszámú alkalmazás migrálását kell elvégeznünk. Úgy kell tehát megterveznünk a folyamatot, hogy egyidejűleg működhessenek a már migrált és a még migrálás előtt álló alkalmazások is. Ezt követően kell figyelembe vennünk olyan tényezőket, mint a tapasztalatok folyamatos megszerzése, és a tesztelések végrehajtása, illetve az eredmények értékelése. 6.3.3. Fontos megértenünk, hogy nemcsak az egyes ORACLE termékek között van lényeges és megkerülhetetlen kapcsolat, hanem biztosítanunk kell minden időben azon számítógépek operációs rendszerei és az ORACLE közötti megfelelést is, amelyeken ORACLE programok futnak. A Hivatalban, a szervertípusú szoftverek (RDBMS, iAS, Express Server) jelenleg HPUX 11-es operációs rendszerrel, a kliensek (Fejlesztő eszközök, Designer, Discoverer, Express Objects és Analyzer) MS Windows NT 4.0 operációs rendszerrel működő számítógépeken futnak. Az MS Windows-os kliensekre19 egy olyan követelményt is figyelembe kell venni, hogy jelen projekttel párhuzamosan folyik a KSH 1800 PC számítógépén az MS operációs rendszer cseréje. Ez a folyamat elhúzódik, mert az új operációs rendszernek nagyobb hardver igényei vannak, tehát a teljes körű MS operációs rendszer cserét csak jelentős számú új PC vásárlás esetén tudjuk befejezni. Ebből következik, hogy legalább 1-1,5 évig a kliens oldalon vegyes működtetési környezetre kell felkészülni. Ugyanazoknak az alkalmazásoknak működniük kell NT-n és az új operációs rendszeren is, aminek biztosításához olyan kliens verziók kellenek, amelyek mindkét operációs rendszerrel együttműködnek. A szoftvertermékek szintjén bármilyen változtatás tervezésekor és a migráció kivitelezése során a fenti összefüggésekre alapszabályként tekintettel kell lennünk. 6.3.4. Az ORACLE nem csak operációs rendszerekkel, hanem más szervertípusú szoftverekkel is kapcsolatban van, és ezek a kapcsolatok is befolyásolhatják a migrációs folyamatot. Pl. az Okmányirodai rendszer jelenlegi módosítása éppen az ORACLE verzióváltás miatt szükséges, mert a jelenlegi MQSeries üzenet-küldő és fogadó rendszer és az új verziójú ORACLE nem működtethető úgy, mint korábban. ORACLE kapcsolata még az SPSS, a TPL és a Microsoft Excel programoknak is van, amelyeknél az együttműködés kipróbálása az új ORACLE adatbáziskezelő rendszerrel szintén elvégzendő feladat. Működésképtelenség esetén szükség lehet ezen szoftverek újabb verzióinak beszerzésére is. 6.3.5. Az Internet elterjedésével az ORACLE cég is elkötelezte magát a Web-es technológia, mint stratégiai irány mellett. Ennek megfelelően termékei a jövőben csak ezt a technológiát támogatják és szolgálják ki. Így a Developer 9iR2 alkalmazásfejlesztő rendszer kliens-szerver (teljes egészében a PC-n futó) alkalmazások készítésére már nem használható. Ezzel szoros összefüggésben a Designer 9iR2 tervező rendszer által generált alkalmazások is Developer 9iR2 kompatibilisek lesznek. A Discoverer 9iR2 szintén a fent említett elvet követi majd, tehát a felhasználók adataikat a Web-es technológia alkalmazásával érhetik el és jeleníthetik meg, táblázat vagy grafikon formájában.

19

Mivel ezek a modulok szerepe a végfelhasználók közvetlen kiszolgálása, az adatbázis felől nézve ezeket a termékeket kliens programoknak is hívjuk. Ezeket a PC számítógépek operációs rendszereinek típusai szerint is lehet osztályozni, ezért használjuk a KSH környezetére vonatkoztatva „az MS Windows-os kliens” kifejezést.

322

6.4.

³

Taktikai célkitűzések: Áttérés 1. ütem

³

Az ORACLE eszközfejlesztés három üteme

n ütem:

Az adatbázis és a fejlesztőeszközök verzió váltása Az adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) használata minden eszköz működésénél alapkövetelmény. Ezért ennek új változatára való áttérés, célszerűen, az első kell, hogy legyen a migrálásnál. A tervező és fejlesztő eszközök jelenleg használt verziója azonban nem használható a 9iR2 adatbázis-kezelő rendszerrel. A probléma áthidalására a fejlesztő-eszközök un. javító változataira kell áttérnünk, amelyek már együtt tudnak működni az új adatbázis-kezelő rendszerrel. Az ORACLE termék portfoliónkban csak olyan modulok szerepeljenek, amelynek a támogatása biztosított. A fókuszban az ORACLE RDBMS 9iR2 verziójú adatbáziskezelő rendszer áll. Az alkalmazások olyan fejlesztőeszköz-verziókkal készüljenek, amelyek együtt tudnak működni az új RDBMS-sel. Jellemzők: Az áttérés az Informatikai főosztály (IF) ORACLE fejlesztőit és üzemeltetőit valamint az adatbázis-adminisztrátorokat érinti. Az új fejlesztőeszközverziókra való átállással azt érjük el, hogy a meglevő alkalmazások zavartalanul működnek az új adatbázissal is. Az adatbázisok átállítását az adatbázisadminisztrátorok végzik. A felhasználóknak csak az esetleges hatékonyság-változásra kell odafigyelni és jelezni.

o ütem:

Technológia váltás: ORACLE/Web architektúra Az adatbázis átállítása után megkezdhetjük a felkészülést a technológia-váltásra. A most működő két szintű kliens szerver felépítést a három szintű web-es technológiájú adatfeldolgozási szerkezetre cseréljük ki. A rendszer felépítését az alábbi séma szemlélteti. ORACLE/Web architektúra


Böngésző program, ami az alkalmazás kezelő részét futtatja

PC

1. szint

- Inter- vagy intranet Web-bel kapcsolatot tartó „iAS és Cache szerver” szerver 2. szint Alkalmazásokat Interaktív alkalmazások futtató szerver „logikáját” futtató szerver Adatbázis szerver

323

Adatkezelést, adatvisszanyerést biztosító szerver

3. szint


³ Taktikai célkitűzések: Áttérés 3. ütem

Alkalmazási jellemzők: • Ebben környezetben helyszíntől függetlenül hajthatók végre az adatbeviteli és adatlekérdezési munkálatok, minden korábbinál egységesebb felhasználói felülettel, mindezt jobban menedzselhető erőforrások felhasználásával. • Az adatfeldolgozást végző program, mint erőforrás, egyetlen helyen (a 2. Szinten lévő Alkalmazás szerveren) található a mai hússzal (központi és Igazgatósági szerverekkel) szemben. • Javítások, módosítások rugalmasabban hajthatók végre, terítési feladatok nem lesznek, az igazgatóságokon nem keverednek a verziók. • Ez az architektúra gyakorlatilag érzéketlen a szervezeti változtatásokra. A rendszer kulcselemei centralizáltan működnek, a beviteli végpontok helyszínei és darabszáma közömbös az új rendszerben. • Az alkalmazások nagyobb teljesítményű számítógépen futnak, az erősen adatfeldolgozás jellegű feladatoknál teljesítmény javulás is várható. Ezeken felül a technológia ugyanaz lesz a külső – és belső felhasználók számára készülő statisztikai rendszereknél is, a különbség csak az, hogy a „iAS és Cache szerver” az Intra- vagy az Internetes hálózatra csatlakozik-e. Technikai jellemzők: • A központi gépparkot erősíteni kell, a PC gépparkot nem. Tehát véget vethetünk az „egyre nagyobb gépet az asztalokra” spirálnak. • Az alkalmazások futtatása nem közvetlenül, a programok elindításával történik, hanem Web browser (a KSH-ban ez a Microsoft Internet Explorer terméke) közbeiktatásával lesz majd lehetséges. • A PC-re egy JAVA nyelven írott kis program (un. applet) töltődik le, ami a fejlesztő eszközökkel készített alkalmazások esetén csak korlátozott funkcionalitással rendelkezik majd. Elsődleges célja a kapcsolat biztosítása a felhasználó és az alkalmazásszerveren futó (igazi) alkalmazás között. Beépített lehetőségei, adatbevitel esetén, csak az adattípus és az -adattartomány ellenőrzését biztosítják. • A JAVA programok használatának az a konzekvenciája, hogy a PC-ken használt böngésző (Microsoft Internet Explorer) és a JAVA környezet „üzletileg kritikus” komponenssé válik a KSH-ban a háromrétegű architektúra bevezetésével. Egységes verzió szükséges és frissíteni csak a javítóváltozatok (un. patch-ek) átgondolt bevezetési stratégiája alapján lesz majd szabad.

p ütem: Az adattárház-rendszer illesztése az új környezetbe Az adattárház-rendszer új környezetbe történő illesztése az átállási folyamat végére került, mert az ezt kiszolgáló új technológiára még nincs elegendő tapasztalat, s az átállásra jelenleg nincs semmi kényszerítő körülmény. Technikai jellemzők: • Az adattárház és a tájékoztatási adatbázis alapját képező többdimenziós struktúrájú adatkezelés a 9iR2 verzióban az un. OLAP szolgáltatások segítségével valósul meg. A jelenleg használt szoftver-eszközökről erre kell átállítani az adattárházat működtető rendszert. • Az áttéréssel járó feladatok egy részéhez van migrálási eljárás, más rendszerrészeket (pl.: metavezérelt adattárház-építés) át kell írni a rendelkezésre álló új eszközökkel. Ez egyrészt az adattárház technikai munkacsoport feladata, másrészt külső fejlesztői kapacitást is igényel.

324

7. ORACLE migrációs akciótervek (célhierarchia IV. szint) 7.1. Az áttérési ütemek időütemezése Áttérési ütem

n o p

Kezdete

Vége

2003. II. n.év

2003. IV. n.év

2004. I. n.év

2006. IV. n.év

2006. I. n.év

2008. II. n.év

Művelet Az adatbázis és a fejlesztőeszközök verzió váltása Technológia váltás: ORACLE/Web architektúra Az adattárház-rendszer illesztése az új környezetbe

7.2. ORACLE termék migráció Az alábbi táblázatban foglaltuk össze termékenként a migrációs programunkat a vásárlások szemszögéből. N

Termék

Jelenleg

Cél

Feltétel

Határidő

1. Adatbáziskezelő rendszer RDBMS 8.1.6 RDBMS 9iR2 Developer 6i 2003/12/31 javító változat 2. Fejlesztő eszközök

Developer 6i

Developer 9iR2

3. Tervező eszköz

Designer 6i

Designer 9iR2 Developer 9iR2

4. Lekérdező rendszer

Discoverer 3

Discoverer 9iR2

5. Internet szerver

alkalmazás iAS (9.01)

9iR1 iAS (9.02)

Új technológia 2005/03/31 bevezetése 2005/03/31

Új technológia 2005/03/31 bevezetése

9iR2 RDBMS 9iR2 2005/03/31

6. Express Szerver

6.1.2

RDBMS 9iR2 OLAP Services

2007/03/31

7. Express kliensek

6.1.2

Web Agents vagy JAVA

2007/03/31

325

7.3. A verzióváltás elvégzése (n ütem) (megtörtént események krónikája) Az ORACLE fejlesztő eszközök (Developer 6i család) verzió váltásának időpontja: 2003. június 30. volt. Azaz 2003. június 30.-án a központban és a megyékben egyaránt, az addig használt ORACLE kliens programok lecserélésre kerültek a Windows NT-s munkakörnyezetben. A rendszertesztek tanúsága szerint, a kifejlesztett Forms, Reports alkalmazások lényeges változtatás nélkül használhatóak az új rendszerkörnyezetben, amennyiben az alkalmazások kizárólag relatív hivatkozásokat használnak. Az ORACLE Kliens Eszközök új verziójára történő áttérés problémamentessé tétele érdekében az elkészült alkalmazásokat a témafelelősöknek, vagy a fejlesztésben részt vetteknek, az új környezetben, az átállást megelőzően, ki kellett próbálniuk. Az alkalmazások teszteléséhez 10 munkanapos dedikált tesztkörnyezetet biztosítottunk az informatikai oktatóban, a 2003.06.16.-tól 2003.06.27.-ig tartó időszakban. A tesztelés tényét és eredményét a helyszínen elhelyezett tesztelési jegyzőkönyv kötelező kitöltésével kellett igazolni. A Hivatal munkaállomásai operációsrendszer-váltás előtt állnak, ezért az oktatóban elhelyezésre kerültek Windows XP-s munkaállomások is. Ezeken az ORACLE egyazon környezetű (ugyanolyan verziószámú), mint a WinNT-s munkaállomásokon, hogy a teszteket ebben a környezetben is el lehessen végezni. A tesztek általában jó eredménnyel végződtek, csak néhány, a Windows XP eltérő képernyőkezeléséből eredő probléma jelentkezett, amelyet a Windows XP-s gépek nagytömegű telepítése előtt meg kell oldani. Ezzel az átállással egyidőben lecserélésre került a Designer 6i is, az ezt az eszközt használó tervező-fejlesztők személyi számítógépén. Verzióváltás történt a lekérdező eszköznél is, ahol a Discoverer új, 4-es változata került installálásra. A KSH központjában különböző célú (statisztikai adatok tárolása, alkalmazás-fejlesztés segítése, tervezés biztosítása, tanfolyami, Web kiszolgálása, stb.) ORACLE adatbázis-kezelő rendszerek működnek. Az RDBMS migrálása minden adatbázis fokozatos, egymás utáni átállítását jelentette az új verzióra. Az átállás folyamata a kisebb méretű adatbázisok migrálásával kezdődött, és a statisztikai adatok tárolását és kezelését végző adatbázissal végződött. Az áttérés után, az új változat funkcionalitásáról a KSH nagytanács-termében, az ORACLE Hungary előadója által megtartott tanfolyamon, 2003. szeptemberében tájékoztatta az érdekelteket. Mivel az új adatbázis-kezelő verzió mindazt tudja, amit a korábbi változat, az átállás különösen nem volt megterhelő a felhasználók számára. Ami ilyenkor elő szokott fordulni, az az, hogy az új verzió más lekérdezést optimalizáló rendszert használ, és a lekérdezések (az adatbázis-adminisztrátorok által hangoltak is) futási ideje, egyeseknél, nőhet. Ilyenkor az adatbázis-adminisztrátorokhoz kell fordulni, és az ő tanácsuknak megfelelően, az előző hangolás eredményének megszüntetése, vagy új hangolás segíthet. Az új verzió a hatékonyság javulása mellett, az informatikusok számára funkcionálisan új elemekkel bővíti az alkalmazásfejlesztési és adatfeldolgozási munkát.

326

7.4. A technológia váltás operatív feladatai (o ütem)

¾

o ütem akció terve

20

7.4.1. Az ORACLE Web-szerver (iAS) cseréje A KSH-ban jelenleg az iAS 9.01-es változatát használjuk, a KSH Web oldalaira, az Interneten keresztül beérkező igények fogadására, valamint az igények kielégítését biztosító Web-lapok továbbítására. Az iAS teremt kapcsolatot az adatbázis-kezelő rendszerrel és az ORACLE Express szerverrel is. Az iAS rendelkezik egy saját fejlesztő eszközzel (ORACLE Portal) is. Ezzel készült néhány, az Interneten működő alkalmazás, valamint a STADAT és a DOKTÁR adminisztrációját végző rendszer20 is. Tudva ugyan, hogy a jelenlegi verzió biztonsági szempontból nem tökéletes, az áttérést a jelenleg rendelkezésre álló iAS Release 2 (9.02) változatra nem lehetett elvégezni, mert ezek a verziók már az adatbázis-kezelő új változatát igénylik, amelynek migrálása jelenleg még nem történt meg a KSH külső, Internetes szolgáltatást végző gépén. Egy másik fontos ellenérv a 9.02-es verzióra való áttérésnél az volt, hogy az ORACLE nem biztosított automatizált migrálási lehetőséget a 9.02 és a jelenlegi verziók között. Ennek megvalósítását a korábban iAS Release 3-nak elnevezett változathoz ígérik. Ennek megjelenését többször elhalasztották, a közlések szerint, már csak a 10g családban jelenik majd meg. Időközben, a KSH új Web-es portáljára kiírt pályázatra beérkezett nyertes (DSS Consulting) ajánlat az új fejlesztéseket a 9.02-es változattal tudja csak megvalósítani, ugyanis az ehhez a feladathoz szükséges funkcionalitással a 9.01 változat még nem rendelkezik. A KSH-ban tehát, installálni kell a jelenlegi 9.01-es rendszer mellé a 9.02 változatot. Erre a Web szerveren lévő RDBMS migrálása után kerülhet sor. Miután az ORACLE cég az iAS ezen verzióihoz kibocsátott javítóváltozathoz kibocsát egy közös migrálási segédletet, az áttérést, egyszerre célszerű majd megvalósítani. A migrációhoz az adatbázis-adminisztrátorok közreműködése szükséges, de KSH Web szerverén futó alkalmazások átállítását az új verzióra csak az tudja elvégezni, aki az alkalmazásokat írta (így a STADAT és a DOKTÁR rendszer adminisztrációját végző rendszereknél a DSS Consulting, a két KSH-s fejlesztésű rendszernél pedig a programozást végző informatikus). Az iAS 9.02 változatának ORACLE Portál-jára a felkészítést, a munkában részt vevő 12 ember számára, az ORACLE Hungary, kimondottan a KSH-nak rendezett tanfolyam megtartásával segítette, amelyre 2003. szeptemberében került sor.

Ezek a DSS Consulting által kifejlesztett rendszerek.

327

7.4.2. A három szintű ORACLE/Web architektúra kialakításának akcióterve

o ütem akció terve

7.4.2.1. Fel kell mérni a migrálandó alkalmazásokat és nehézségi osztályba kell őket sorolni. 7.4.2.2. Ki kell jelölni a migrációt koordináló felelős vezetőt. 7.4.2.3. A nagy rendszerek esetében a statisztikai oldalnak nyilatkoznia kell a szakmai modernizáció 2008-ig tartó elképzeléseiről. Ezt dokumentálni kell. 7.4.2.4. Össze kell állítani a nagyvonalú migrációs tervet alkalmazás megnevezés mélységig. 7.4.2.5. Az új technológia, új szoftverek futtatását igényli majd. Így a KSH-ban a belső alkalmazások futtatása esetén is szükség lesz az ORACLE Web alkalmazásszerver (iAS) használatára, melyhez, megfelelő számban, licenceket is kell majd vásárolni. ugyanígy szükség lesz a Developer 9iR2-vel készült alkalmazások tömeges futtatását biztosító (form és report) szerverek használatára is. Ezekhez, a jelenlegi információ szerint külön licenc nem szükséges. 7.4.2.6. Az új szoftverek használatához, a megfelelő teljesítmény (válaszidő) biztosításához új (HP-UX operációs rendszerrel működő) számítógép is szükséges majd (vagy számítógépek, hiszen a teljesítmény javítása érdekében elterjedten használnak ma már a felhasználó igényeit kielégítő web-oldalak közbülső tárolására - cache - külön, önálló számítógépeket). 7.4.2.7. Vizsgálni kell az új architektúra hatását a hálózatra. Szükség esetén növelni kell a sávszélességet meghatározott irányokban. A hálózat leterhelésének növekedése várható, habár az ORACLE cég mindent elkövet ennek minimalizálása érdekében. Itt megoszló véleményeket olvasni a szakirodalomban, valószínű, hogy a hálózattal szembeni igény az alkalmazások különböző típusainál más és más lehet. Bizonyos terhelés csökkenésről is beszélhetünk, ugyanis a program-logika is a központi szerveren van, és az eljárások futtatásánál fellépő adatigény kielégítése nem terheli a külső hálózatot, mivel az adatbázis-szerver is a belső hálózatra csatlakozik. 7.4.2.8. A felkészítést az ORACLE szoftverkomponensekért felelősök tanfolyami kiképzése, majd a teljes fejlesztői állomány beiskolázása segíti majd. 7.4.2.9. A cégtől kapott információ szerint, a jelenleg a KSH-ban használt Developer 6i változat támogatása 2004 végével megszűnik. Ennek megfelelően 2005-ben a fejlesztő eszközökkel, a Designer-rel és a Discovererrel az új verziókra át kell majd térni. Az átállás, a két, egymástól teljesen különböző, technológia következtében, folyamatos lehet; egy darabig a két szoftver változat, egymás mellett, párhuzamosan is üzemeltethető lesz. A 2004es évet az új technológia sajátosságainak megismerésére kell majd fordítani. Az alkalmazások migrálására várhatóan 2005-től kerülhet sor. Célszerűen a 2004-es statisztikai adatok feldolgozása még a hagyományos, a 2005 évieké pedig már az új technológiával történik majd.

328

7.5. Az adattárház-rendszer új környezetbe illesztésének operatív feladatai (p ütem)

p ütem akció terve

Az ORACLE cég két fő termékének (RDBMS és Express) egyesítését határozta el. A többdimenziós struktúrájú adatkezelés a 9iR2 verzióban az un. OLAP szolgáltatások (Services) segítségével valósul meg. Az ORACLE Express támogatását ezért 2006 végén megszüntetik. A két termék egyesítése után, az Express adatbázisok adataira létezik migrálási eljárás. Garantálják, továbbá, az Express adatbázisokban tárolt programok futtathatóságát is. Amire nincs és jelenleg nem is terveznek migrálási lehetőséget, az az Express Object fejlesztőeszközzel készült alkalmazási rendszerek kiváltása. Ilyen a KSH-ban az adattárházból való lekérdezést biztosító STATINFO, és a DSS Consulting által, az adattárház-építéshez kifejlesztett két (a KSH meta-adatai alapján Express adatbázisokat létrehozó ill. az adatbetöltő) alkalmazás. Ezeket az alkalmazásokat két különböző ORACLE technológia alkalmazásával is újra lehet írni. Az egyik, a tájékoztatási adatbázisnál jelenleg is használt Express Web Agent szoftver használata (ez a szoftveregyesítés után is tovább él majd, ORACLE Web Agent néven). Ennek következtében, a tájékoztatási adatbázist működtető rendszer könnyen migrálható lesz. A másik módszer, a teljes áttérés az ORACLE által nagyon támogatott JAVA technológiára. Ez esetben az alkalmazások újraírására a JDeveloper nevű fejlesztőeszköz használható. A táblázatos vagy grafikonos megjelenítéshez pedig (az eddig használatos Express Analyzer helyett) az ORACLE által előre elkészített, célorientált JAVA programok (un. JAVA bean-ek) állnak rendelkezésre. 7.5.1. Az ORACLE cég által javasolt migrációs lehetőségek vizsgálata 7.5.2. Az új alkalmazások elkészítése 7.5.3. Az új rendszer használatba vétele

329

8. Az ORACLE stratégia megvalósításának feltételrendszere 8.1 N 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Költségigény Tétel Licence vásárlás Karbantartási díj Külső szakértői támogatás Migrációt segítő szolgáltatások Oktatás Hardver beszerzés

2004.

2005.

2007.

2008.

9 113 4

2006. MFt 10 115 4

45 111 4

10 117 4

10 119 4

9 OSAP 2 -

31 OSAP 6 30

35 Adattárház 4 -

10

0

4 -

4 -

8.2. Szoftver-csere, installálások Az installálásokat az adatbázis adminisztrátorok csak olyankor tudják elvégezni, amikor nem dolgoznak a Hivatalban, tehát munkaszüneti napokon. Ez munkaidő átütemezéssel megoldható lenne, de akkor a kivett szabadnapokon nincs, aki ellássa a napi feladatokat. Ez a feladat tehát csak belső túlmunkával végezhető el. Az eddigi tapasztalatok alapján a KSH fejlett clusteres infrastruktúrája, és a használatból következő esetenkénti specialitások miatt, szükséges az ORACLE cégtől szakértők alkalmazásával segíteni a szoftverátállási munkát. Ez havi 1 munkanap, évente 12 munkanap szakértői támogatás megvásárlását igényli.

8.3. Statisztikai célú alkalmazások migrálása A statisztikai célra készült több száz képernyős és táblákat készítő alkalmazás átírása jelenti a legnagyobb leterhelést az informatikusok számára. Ennek a kampány munkának viszonylag rövid idő alatti elvégzéséhez külső programozói kapacitás (300 embernap) igénybevétele szükséges 2004. végétől 2006-ig.

8.4. Adattárház, Tájékoztatási adatbázis A KSH adattárházának és a külső elemzést biztosító Tájékoztatási adatbázisnak az átírása (a 2006. után megszűnő ORACLE Express termékcsaládról) ORACLE RDBMS OLAP Services változatra külső kapacitást igényel (250 embernap), hiszen a jelenlegi változatot is külső szakemberek segítségével készült el, és jelenleg nincs a Hivatalban ilyen tudással rendelkező olyan szakértőgárda, aki ezt a feladatot el tudná végezni. A szakfőosztályok részéről az informatikai átálláshoz nem szükséges külön kapacitást biztosítani. Az alkalmazások megváltozott kezelésének oktatása belső tanfolyamokon történhet meg. 330

8.5. A stratégia megvalósításához szükséges gépi kapacitás és új szoftver licence igény A fentiekben említett technológiaváltás (Web-es háromrétegű architektúra) miatt, egy „közbülső réteg” felállítása szükséges az alkalmazások futtatásához. Ehhez egy, a jelenlegi gépparkunkhoz igazodó HP Unix szerver beállítása szükséges. A közbülső réteg szoftverellátásához egy 8 processzoros szervert feltételezve a beruházásból fedezendő új licencigény és a folyamatosan fizetendő karbantartási költség terheli a KSH költségvetést. A KSH megváltoztatandó informatikai infrastrukturális terveiből és új feladataiból is következik ORACLE licencbővítési igény. Ilyen a SAS fejlesztők átképzése ORACLE fejlesztő eszközök használatára. Az elektronikus adatgyűjtés beindításához egy külön szerveren (ASP) kell működtetni egy ORACLE adatbázist.

8.6. A stratégia megvalósításához szükséges külső oktatási igény A technológiaváltás az egész jelenlegi - és a SAS programozók átképzése után további fejlesztők tanfolyami beiskolázását teszi szükségszerűvé. További költséget jelent az adattárház működtetésében résztvevők átképzése, ami 2007-ben esedékes.

331

9. SAS taktikai célkitűzések és feladatok (célhierarchia III. szint) 9.1. A SAS termékcsalád a KSH-ban A Statistical Analysis System, 1976-ban az USA-ban, statisztikai elemzés céljára készült szoftver. Ma már több mint 120 különböző modul-termék tartozik a SAS információkezelő szoftver gyűjtő fogalomba. A szoftver fő erőssége a rugalmas és hatékony adatmanipuláció. Saját leíró nyelvvel (meta) és belső adatábrázolással rendelkezik. Az adatok tárolása adattáblákban történik, a szoftver azonban nem relációs adatbázis kezelő eszköz. Hatékony kapcsolódási lehetőséggel rendelkezik minden jelentős szoftverhez, SAS programmal lehet az ORACLE táblát olvasni, és abba írni is. Az 1980-as évek elejétől kísérleti jelleggel - IBM és DOS –os környezetben - használtuk a szoftvert, majd az 1993-ban megvalósított teljes infrastrukturális váltásra kiírt PHARE tender beruházás óta több mint 15 modulját béreljük és alkalmazzuk az adatfeldolgozás teljes vertikumában. A KSH-ban a SAS termékek (továbbiakban: modulok) széles választéka található meg: ♦ Adattábla-kezelő rendszer (Base modul) A statisztikai adatokat, valamint azok leírásához szükséges meta-adatokat a Base modul segítségével tároljuk, kezeljük. A Base modul saját program nyelvvel rendelkezik, mely segítségével lehet az egyedi programozási feladatokat ellátni. ♦ Fejlesztő eszköz (AF modul) statisztikai alkalmazások készítéséhez. A fejlesztő eszközök, melyek képernyős statisztikai alkalmazások és bonyolult statisztikai táblázatok elkészítésére adnak lehetőséget, működésük során, az adatbáziskezelő rendszer segítségével valósítják meg az adatok beolvasását, módosítását és megjelenítését ♦ Elemző eszközök (Stat, IML) matematikai statisztikai elemzésekhez A mat.stat elemzések algoritmusainak beprogramozott tárháza. A szüksége paraméterek megadása után a kívánt elemzés elkészíthető. ♦ Adatlekérdező, megjelenítő eszközök (Enterprise Guide, Graph) intelligens végfelhasználói felület ahhoz hogy a statisztikusok maguk fogalmazzák meg az elemzéskehez szüksége táblázataikat és grafikonjaikat. ♦ Adathozzáférést biztosító eszközök (Share, Connect, Access to ODBC, Integration Technologies) az egyidejű, az osztott és a távoli adatelérést biztosító modulok ♦ Web-szerver (IntrNet, AppDev Studio) Interaktív lekérdezési lehetőséget biztosít az interneten keresztül

332

9.2. SAS eszközök használata a KSH-ban Összességében a KSH-ban 107 OSAP feladat megvalósítása során használnak SAS eszközöket is. Ebben a fejezetben átfogóan bemutatjuk a SAS eszköz használatát szervezetenként. • Általános célú alkalmazás A DEMO táblázó rendszer a népmozgalom fogalomkörébe tartozó 13 különböző témakör lekérdezésére szolgáló általános eszköz, mely a központi szerveren tárolt, korrigált, országos adatállományok lekérdezését teszi lehetővé. A rendszer 2002 januárjától működik éles üzemi környezetben a főosztályokon, Igazgatósági és Intézeti bevezetésére 2002 júliusában került sor. A mai napig 27000 érdemi lekérdezést hajtottak végre a DEMO táblázó segítségével, amelyből 13000 kérést az igazgatóságokról kezdeményeztek. • Az Informatikai főosztályon ellátott feladatok Az Informatikai főosztályon összességében 25 programozó készít alkalmazásokat SAS környezetben is. Feladataikat döntő többségében UNIX környezetben futtatott batch programokkal oldják meg. Általános célú fejlesztés a DEMO táblázó, valamint adatjavító eszköz a Népesedés, az Életszínvonal és a Népszámlálás területén készült, a CASIR rendszer fejlesztése ebben az évben megkezdődött. Az ellátott feladatok típusai Kontrol lista készítés: összefüggés vizsgálat, adatellenőrzéshez hibalisták, táblázatok készítése Adatmanipuláció: átkódolás, mutatóképzés, teljeskörűsítés, hibaszámítás Táblázási feladatok : munkatáblák és kiadványtáblák készítése Fájl szerkesztés: nyomdakész táblázó rendszer (TPL) használatához input állomány készítése külső-belső adatátadáshoz megfelelő fájlformátum kialakítása Aggregátumok készítése T-STAR, MR-STAR, Adattárház, Tájékoztatási adatbázis betöltésekhez Ezek a központi feldolgozások egyrészt országos táblák készítését jelentik, amelyek gyakran szintén BLUMEN keretből indíthatók, másrészt teljeskörűsítés, és további adatellenőrzések és javítások után az igazgatósági táblázatoktól eltérő táblázatok elkészítését jelentik. A különböző adatfeldolgozási osztályokon megtalálható az ORACLE forms-sal és ADÉL-ban rögzített témák ORACLE táblákba töltött adatainak további feldolgozása is. Gyakori feladat rendszeres és ad-hoc igények kielégítésére SAS táblázó programok készítése, valamint a TPL nyomdakész táblázó számára szerkesztett adatállomány készítése. A T-STAR-ba, az MRSTAR-ba, valamint az Adattárházba történő betöltéshez szükséges aggregált adatállományok előállítása is SAS egyedi programokkal történik. Bizonyos témáknál a programozó már megoldotta azt is, hogy a SAS táblában tárolt adatokat közvetlen ORACLE táblába írja a program. 333

A fenti felsorolásból kitűnik, hogy ORACLE programozásban is járatos programozók az adatmanipulációs feladataik elvégzéséhez gyakran a SAS eszközt használják. A választást nagymértékben meghatározza a SAS rugalmas adatkezelése és a programozó rutinja. Az évenként ismétlődő, de mindig módosuló bizonylatok feldolgozásához szükséges programok aktualizálása kevesebb programozási munkával oldható meg. Gyakori kérése a társfőosztályoknak, Minisztériumoknak, kutató intézeteknek hogy az átadásra kerülő adatokat ill. állományok Excel illetve HTML formátumban készüljenek melyhez a SAS szintén hatékony megoldást biztosít. • Szakfőosztályi felhasználás A 12 statisztikai főosztály közül 7 főosztály munkatársai használják napi munkájuk során a SAS-t. Feladataik nagy részét UNIX környezetben az Emerald szerveren lévő adatállományok elérésével végzik. Feladataik kisebb részét az országos állományból leválogatott, a PC-re letöltött állományokkal a SAS Windows-os eszközeinek felhasználásával végzik. A Népszámlálási és az Életszínvonal-statisztikai főosztályon, a Nemzeti számlák és a Pénzügystatisztikai főosztályon a statisztikusok és a közgazdászok mellett képzett informatikusok dolgoznak. Ezek a munkatársak egyrészt aktívan használják az Informatikai Főosztály és a külsők által készített általános rendszereket, használják a SAS interaktív, felhasználóbarát lekérdező modulját az Enterprise Guide-t, másrészt napi munkájuk során aktív programozási munkával az elsődleges adatfeldolgozási folyamatban is részt vesznek. A Módszertani osztályon dolgozó matematikusok a számításokhoz szükséges algoritmusokat maguk programozzák, illetve használják a SAS statisztikai modulját. A Pénzügy-statisztikai főosztályon a programozási munka nem csak egyedi programok készítését jelenti, hanem fejlesztési tevékenységgel is párosul. Jelenleg zajlik a főosztályi munkatársak által használt UNIX-os JAVA lekérdező rendszer Windows-os környezetbe történő átírása és továbbfejlesztése. A Népszámlálási főosztály munkatársaival szorosan együttműködve vezettük be az Enterprise Guide modul használatát, mely az adat javítások utáni ellenőrzéshez és az adatelemzéshez szükséges munkatáblák készítéséhez hatékony eszköz. • Igazgatósági munkavégzés Az Igazgatóságokon a statisztikusok a SAS-t az Informatikai főosztály munkatársai által elkészített alkalmazások üzemeltetésén keresztül használják. Az általános használatot az adatrögzítést követő ellenőrzés ( tételes vagy összegző lista készítés) valamint a tájékoztatási igényeket kielégítő táblázási eljárások futtatása jelenti. BLAISE-ben történő ellenőrzött adatrögzítés befejezése után a BLUMEN keretrendszerből indított SAS alkalmazás menüvezérléssel kínálja fel az elvégezhető feladatok körét. Ebből választva végzi el a statisztikus az aktuális feladatot pl.: címnyilvántartás karbantartás, ellenőrző lista készítés vagy választható szempontok szerinti táblázási feladat. Ebben a feldolgozási környezetben évente 60 különböző, az OSAP körben szereplő adatgyűjtés feldolgozása történik. A feladatok megoszlása gyakoriság szerint: havi feladat: negyedéves feladat: féléves feladat: többévenkénti éves feladat:

334

9 10 1 2 38

db db db db db

•

Intézeti felhasználás Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet munkatársai 1990 óta használják a SAS szoftvert. Az Intézetben 15 fő – informatikus, programozó, matematikus és közgazdász használja a napi munkája során a szoftvert. Munkamódszerükre az jellemző, hogy a KSH-tól átvett alapadatokból saját adatbázisokat készítenek, melyekből azután további számításokat, aggregátumokat készítenek államigazgatási és kutatási feladatok elvégzésére. Alkalmazzák a KSH nómenklatúrákat, felhasználják a regiszter adatokat, a beruházás, külkereskedelem és a munkaügyi adatokat, leválogatást végeznek az ÁFA és SZJA adatokból, valamint elemzik a Háztartási Költségvetési Felvétel adatállományait is. Programozási feladataikat önállóan oldják meg, az Informatikai főosztálytól csak support tevékenységet várnak. A Népességtudományi Kutató Intézetben az önálló SAS programozás nem jellemző. Elemzési feladataik megvalósításához az Informatikai főosztály kapacitását veszik igénybe. A megrendelt feladatok ellátása többnyire bonyolult számításokat igénylő egyedi programok készítését jelenti, mint pl. az antropometriai vizsgálatok értékelése vagy a Raven teszt eredményeinek elemzése. Ezeket a feladatokat az Informatikai Főosztály munkatársai szintén SAS modulok felhasználásával oldják meg. A DEMO általános táblázó rendszert 2002 júliusa óta használják. Ebben az évben már több mint 650 érdemi lekérdezést hajtottak végre.

9.3.

A SAS eszköz ellátás módosításának három üteme

³

³ Taktikai célkitűzések

³

n ütem:

A szerver oldali modulok csökkentése, a web-es eszközök lemondása A meglévő 94 MFt értékű bérleti szerződést 2004. január 1. hatállyal úgy kell csökkenteni kb. 30 MFt-tal, hogy az eddig három szerverre bérelt alapmodult a továbbiakban egyetlen szerveren fogjuk használni. Ezzel egyidejűleg a Web eszközök használatát is felmondjuk. A lépés megtehető, mert a SAS alkalmazásokat egyetlen szerverre koncentráljuk, a népszámlálás web-es alrendszerét megszüntetjük és az új fejlesztéseknél az ORACLE környezetét vesszük igénybe.

o ütem:

Technológia váltás Feltételezzük, hogy 2004. és 2006 között a SAS – ORACLE migráció eredményesen zajlik, aminek következtében felszabadulnak kliens oldali licencek, és az adateléréseket közvetett módon oldjuk meg. Ez várakozásaink szerint további 20 MFt megtakarítást jelent az 1. ütemhez képest.

p ütem:

A SAS törzsmodul állapot elérése Az igazgatóságokon a SAS használatát 2006. december 31-ig megszüntetjük. Ezt a célt elsősorban úgy kell elérni, hogy a társadalomstatisztikai elemzéseket az igazgatóságok adattárház környezetben végzik el. A 2007. végéig elérni kívánt törzsmodul állapot további kb. 14 MFt megtakarítást jelent a 2. ütemhez képest.

335

10.A SAS migrációs akciótervek (célhierarchia IV. szint) 10.1. Az áttérési ütemek időütemezése Áttérési ütem

Művelet

n o p

Kezdete

Vége

A szerver oldali modulok csökkentése, a web-es eszközök lemondása Technológia váltás

2004. jan. 1.

-

2004. I. n.év

2006. IV. n.év

A SAS törzsmodul állapot elérése

2005. I. n.év

2007. IV. n.év

10.2. SAS termék migráció Az alábbi táblázatban foglaltuk össze termékenként a migrációs programunkat a vásárlások szemszögéből. N

Termék

Jelenlegi

Cél

Feltétel

Határidő

1. Adattábla-kezelő rendszer szerver oldali licence Base modul

Emerald

Emerald

Vazul

Base modul

200-as felhasználó szám

2004/02/27

internetes publikáció megszüntetése

Negro kliens oldali licence

Népszámlálási adatvagyon migrálása


Igazgatósági 2006/12/31 alkalmazások migrálása ORACLE környezetbe ECOSTAT beszerzés

önálló

2. Fejlesztő eszköz kliens oldali licence AF modul


5-ös felhasználó szám

3. Elemző eszközök

336

fejlesztések ORACLE-ban

2005/12/31

kliens oldali licence Stat, IML modulok

10-es felhasználó szám

5-ös felhasználó

2005/12/31

4. Adatlekérdező, megjelenítő eszközök szerver oldali licence

Emerald,

megszüntetés

Grafikonok készítése 2003/12/31 Microsoft környezetben

35-ös felhasználó szám


lekérdező alkalmazás 2007/12/31 fejlesztése ORACLEban

Graph modul kliens oldali licence Enterprise Guide modul

5. Adathozzáférést biztosító eszközök szerver oldali licence Share, Connect, Access to ORACLE, Integration Technologies modulok

Vazul

megszüntetés

Emerald

Integration technologies adatelérés megszüntetése biztosítása közvetett módon

2007/12/31


Igazgatósági alkalmazások migrálása ORACLE környezetbe

2007/12/31

Negro

Alkalmazás megszüntetés

Népszámlálás internetes publikáció megszüntetése

2003/12/31

2-es felhasználó

fejlesztés visszavonás

fejlesztés ORACLE környezetben

2003/12/31

kliens oldali licence

200-as Access to ODBC modul felhasználó szám

Népszámlálás internetes publikáció megszüntetése

2004/02/27

6. Web-szerver szerver oldali licence IntrNet modul

kliens oldali licence AppDev Studio modul

337

10.3. A SAS → ORACLE migráció előkészítése ♦ Fel kell mérni a migrálandó alkalmazásokat és típus osztályokba kell őket sorolni. Módszertani irányelvként a jelen fázisban azt lehet rögzíteni, hogy az OSAP alkalmazásokat alapvetően két nagy kategóriába lehet sorolni: A kategóriájú (egyszerű alkalmazások), jellemzők: éves gyakoriságúak, a hivatali megítélés szempontjából nem kiemelt jelentőségű, a KSH META rendszerével kapcsolatot nem igényel, főleg igazgatási célú adatgyűjtések. B kategóriájú (összetett alkalmazások), jellemzők: havi, negyedéves gyakoriságúak, a hivatali megítélés szempontjából kiemelt jelentőségű, a KSH META rendszerével kapcsolatot igényel, és várható, hogy statisztikai tartalmi modernizációt is végre kell hajtani.

SAS migrációs akciótervek

♦ Ki kell jelölni a migrációt koordináló felelős vezetőt. ♦ A nagy rendszerek esetében a statisztikai oldalnak nyilatkoznia kell a szakmai modernizáció 2008-ig tartó elképzeléseiről. Ezt dokumentálni kell. ♦ Össze kell állítani a nagyvonalú migrációs tervet alkalmazás megnevezés mélységig.

10.4.

Migrációs tématerületek, amelyre munkatervet kell készíteni

10.4.1. Az A kategóriájú OSAP alkalmazások migrálása 10.4.2. Az igazgatósági SAS táblázási alkalmazások kiváltása adattárház megoldásokkal. 10.4.3. A B kategóriájú OSAP alkalmazások migrálása 10.4.4. A BLUMEN rendszerben a BLAISE/ORACLE konverzió biztosítása 10.4.5. JAVA adatbázis alkalmazás migrálása 10.4.6. A DEMO rendszer migrációja ORACLE környezetbe 10.4.7. A FOGYÁR rendszer migrációja ORACLE környezetbe 10.4.8. A CASIR rendszer migrációja ORACLE környezetbe

10.5. A társadalomstatisztikai egyedi feldolgozó alkalmazásait kiváltó általános rendszerek tervezése A kényszerítő körülmények hatására a társadalomstatisztika területen működő jelenlegi SAS alkalmazások informatikai szakmai modernizációjára csak azok után kerülhet sor, miután elvégeztük és befejeztük várhatóan 2006. év végéig a döntően technikaiként jellemezhető SAS – ORACLE migrációt. Ezek után a tapasztalatok birtokában meg kell vizsgálni az egyedi rendszerek általánosításának lehetőségét és ezen új filozófiájú rendszerek funkcionális és működési modell szintű tervezését el kell végezni 2007. végéig. A tervezési ciklus utolsó két évében kell dönteni a tervezési modellek értékelése alapján a tényleges fejlesztések elindításáról.

338

10.6. SAS használat az ECOSTAT-ban A KSH licence bérlet szerződési csomagjából ki kell venni az ECOSTAT hányadot. Az ECOSTAT a saját lehetőségei függvényében alakítsa ki a vonatkozó eszközhasználati stratégiát és kössön külön szerződést a szállítóval.

339

11.A SAS stratégia megvalósításának feltételrendszere 11.1. A stratégia megvalósításához szükséges erőforrás igény A jelenlegi SAS programozók ORACLE oktatása elkezdődött, önállóan azonban a rendszerek átírását a tervezett időre nem tudják ellátni úgy, hogy közben a napi rutinfeladataikat még SAS környezetben kell megoldaniuk. Az ORACLE technológia szemléletváltást is igényel, melynek készség szintű elsajátításához hosszasabb idő szükséges. Az ORACLE rendszer zárt és szigorú rendszerfelügyelet alatt áll, ami egymásra utalt csapatmunkát igényel. A csapatmunkában a gyakori konzultációs igény növeli a termék előállításához szükséges időt. Szükség van az adattárház építés gyorsítására, amit belső képzéssel és munkaerő átcsoportosítással valamint további programozói kapacitás biztosítással kell megoldani. A migrációt össze kell kötni a tartalmi modernizációval, ami a szakfőosztályokon is erőforrás lekötéseket igényel. Az általános célú rendszerek fejlesztésénél szükség van külső tervezői és programozói kapacitás igénybe vételére. Ezt a feladatot 2005-2008. között kell megoldani, melynek forrásigénye évi kb 20 MFt.

11.2. A stratégia megvalósításához szükséges oktatási igény A technológiaváltás a SAS programozók átképzésén túl a statisztikusok átképzését is igényli, hiszen az önálló munkavégzéshez szokott statisztikusok számára ezt a lehetőséget továbbra is biztosítani kívánjuk. A megváltozott szoftverkörnyezet viszont számukra is képzési igényt jelent. A költségigényt, mivel az ORACLE termékre vonatkozik, ott szerepeltettük.

12.SPSS taktikai célkitűzések és feladatok (célhierarchia III. szint) 12.1. Az SPSS termékcsalád a KSH-ban Az SPSS szoftver rövid ismertetése

Az SPSS statisztikai elemzés céljára készült szoftver. A szoftver fő erőssége a könnyen kezelhető felhasználóbarát felület, egyszerűbb adatkezelési és táblázási feladatok ellátására is alkalmas. Statisztikai moduljai a regressziós modellszámítást, trendszámítást és hiányzó érték kezelést teszik lehetővé. A szoftver rendelkezik saját adatleíró nyelvvel és saját fájlformátumban tárolja az adatokat. Az ORACLE táblában tárolt adatok elérését biztosítja. Az SPSS szoftver története a KSH-ban

Az 1980-as évek közepétől használják a statisztikusok a szoftvert. Kezdetben IBM környezetben, majd a PC-s DOS verziót és a WIN3.1-es verziót alkalmazták. Az 1993-as PHARE tender keretében az SPSS programcsomagnak mind a szerver oldali mind pedig a

340

PC-s moduljait bérelte a hivatal. A szerver oldali bérlés meghosszabbítására nem került sor, mivel a rendszeres feladatok futtatásához szükséges menüvezérlést nem lehetett megvalósítani a szoftverrel. Az SPSS szoftver használatának gyakorlata a Társadalom-statisztikai főosztályon és a Népesedés-statisztikai főosztályon alakult ki. A megyei igazgatóságokon a helyi tájékoztatáshoz szükséges bizonyos elemzési feladatokat oldanak meg SPSS modulokkal. Az SPSS szoftver bérleti konstrukciója: A szoftver forgalmazására kizárólag az SPSS Partner Bt. jogosult. A bérlő a szerződés időtartamára használati jogosultságot szerez, melyet a bérleti díj megfizetése után megküldött hardver kulcs alkalmazásával érvényesít. A bérleti díj a bérelt modulok együttesére lett megállapítva külön a központi és külön a megyei felhasználószámra. Az SPSS szoftver jelenleg érvényben lévő szerződése 2001. január 1 – 2003. december 31. közötti három éves időszakra szóló érvényes szerződéssel rendelkezünk. Az első éves díj 22,6 MFt volt, az évenként fizetendő megújítási díj 6 MFt. A bérelt modulok a központban A központban 25 felhasználószámban 9 modult bérel a hivatal: Base System, Regression Models, Advanced Models, Tables, Trends, Categories, Conjoint Analysis, Missing Values, Exact Tests A bérelt modulok az Igazgatóságokon Base System Tables

35 felhasználó 35 felhasználó

Az SPSS szoftver szerződés hatálya: A szerződés hatálya kiterjed a KSH központban 25 felhasználóra, a megyei Igazgatóságokon összesen 35 felhasználóra. A megkötött szerződés telefonos konzultációs lehetőséget tartalmaz. Az SPSS szoftver szerepe a KSH-ban: A jelenleg bérelt modulok segítségével alkalmazói rendszer nem készíthető. A SAS-ban megoldott Igazgatósági listázási, menüvezérelt táblázási feladatok nem válthatók ki az SPSS eszközzel. A központi szerveren lévő nagy elemszámú adatállományokon végzett adatmanipuláció szintén nem valósítható meg az SPSS Windows-os moduljaival. A statisztikusok, közgazdászok egyedi elemzési feladatainak megoldásához az eszköz hatékonyan használható. Kutatóintézetek, egyetemek szintén használják az SPSS szoftvert, így irányukban meglévő adatcsere biztonságosan oldható meg az SPSS fájlformátummal. Az ÁSZ jelentésre adandó válasz elkészítéséhez külön felmérés készül a jelenleg bérelt SPSS modulok kihasználásáról, a bérleti költségek csökkentésének lehetőségéről, illetve annak feltárására, hogy indokolt-e két statisztikai szoftvert bérelni azonos feladatkörre.

341

13.SPSS akciótervek (célhierarchia IV. szint) 13.1. Az SPSS licence szerződés megújítása A 2003. december 31-én lejárt licence szerződést csak 1 évre lehet meghosszabbítani változatlan feltételekkel. Újabb, több éves futamidejű szerződést csak a termék összehasonlító, elemző tanulmány és a szükséges döntések meghozatala után lehet kötni 2005. évben.

13.2. A PC-n végzett statisztikai elemző munka átfogó vizsgálata

SPSS

akció k

Fel kell mérni és kritikai vizsgálat tárgyává kell tenni a statisztikai elemzések szoftvereszköz-használatát a KSH-ban. Meg kell határozni a szükséges és elegendő terméket és licence számokat. Az elemzéskor nemcsak a most tárgyalt SAS és SPSS termékeket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy számos esetben a szakértők Microsoft eszközöket is használnak hasonló feladatok ellátására. A Microsoft licence politikájának 2002-ben történt megváltozása miatt a KSH összesen több, mint 310 MFt-ot fizet ki a teljeskörű használati jogokért, vagyis 2003. január 1-től minden PC-n „ingyen” rendelkezésre állnak azok a Microsoft program modulok, amelyek igen nagy átfedést biztosítanak az SPSS-sel vagy a SAS PC-s változatával.

13.3. A SAS PC licencek felülvizsgálata A desktop statisztikai elemző eszközök (SAS, SPSS, Excel) összehasonlító elemző vizsgálata után felül kell vizsgálni a SAS PC licence csökkentésének lehetőségeit a további párhuzamosságok elkerülése érdekében.

*****

342

ORACLE – SAS – SPSS eszközfejlesztési stratégia F Ü G G E L ÉK Tárgy: A rendszeres használatban lévő nagy SAS rendszerek ismertetése A FOGYÁR rendszer Célja: a havi rendszerességgel megjelenő fogyasztói árindexek elkészítése. Az árindex a hivatali tájékoztatás egyik meghatározó fontosságú mutatója 1992 óta készül SAS környezetben. A rendszer megbízhatóságát jól mutatja, hogy immár 12 éve az adatbeviteltől az indexkészítésig, minden feldolgozási lépés SAS-ban üzemel. A rendszer tervezése és üzemszerű működése 5 évig IBM környezetben történt, 1997ben került át HP UNIX környezetbe. A rendszeres feldolgozáson túl a kérdőívek évenkénti aktualizálásához, a reprezentánsváltozásokhoz, mi több a kérdőívek összeíróhely specifikus kiíratáshoz is készült eszköz. Az összeírás szervezést támogatja az a modul, amelyik mind az összeíróhelyek mind pedig az összeírók nyilvántartását végzi az Igazgatóságokon. Mindamellett, hogy a rendszer stabilan működik a főosztályi és EU-s követelmények hatására továbbfejlesztéséről is gondoskodunk. Egyrészről a különböző módszertani megközelítéseket követve a központi feladatok évről-évre bővülnek, másrészről pedig az informatikai megújítást mi magunk kezdeményezzük. 2003 januárjától az Igazgatóságon futó rögzítő programot átszerveztük BLAISE-be, és a BLUMEN keret vezérlése alá került. A FOGYÁR rendszert az Informatikai főosztály munkatársa készítette. A rendszer logikáját az egymásra épülő batch programok sorozata alkotja. Az elvégzett számítások nem túl bonyolultak, de a különböző időszaki állományok kezelése, a hiányzó árak többféle módszertan szerinti pótlása a rendszert nagyon összetetté teszi. A teljes üzemeltetés szakfőosztályra történő átadását nem láttuk indokoltnak, mert a beépített rutinfeladatok mellett minden hónap igényel olyan, előre nem algoritmizálható korrekciót, ami informatikusi beavatkozást és extra programozási munkát igényel. A DEMO táblázó rendszer Célja: a Népmozgalom témakörében a szakfőosztályi, az Igazgatósági és a Népességtudományi Intézet táblázási feladatainak kiszolgálása mind a Demográfiai évkönyv közel 450 táblázatának rutinszerű elkészítéséhez mind eseti feladatok megfogalmazására. A táblázó rendszer 2002. januárjában került általános felhasználásra. 33 év homogenizált idősorát tartalmazza, a 13 különböző népmozgalmi téma együttes kezelésére ad lehetőséget. 550 alap és képzett változót tartalmaz elemi szinten. Az alkalmazás kliens-szerver módban üzemel. A lekérdezéseket felhasználóbarát Windows-os felületen lehet megfogalmazni, a tényleges feldolgozás UNIX környezetben történik, majd az eredmények a PC-n jelennek meg. A kért táblázatok HTML formátumban is elkészíthetők, ami a közvetlen Excel betöltést teszi lehetővé. A rendszer a táblakészítésen túl kezeli a különböző feladatok ellátásához definiált jogosultsági szinteket és naplózza a hozzáféréseket is.

343

Ezen nyilvántartás alapján lehet havonkénti és felhasználó hely szerinti összesítést készíteni, sőt a témák lekérdezési gyakorisága alapján is végezhető kimutatás. A rendszer időszakonkénti adatbővítése a következőképpen történik: A Népmozgalom bizonylatok ORACLE forms-sal kerülnek rögzítésre az Igazgatóságokon, majd a központi adatbázisba kerülnek. Év záráskor történik a SAS táblákba való betöltés és a központi ellenőrzés. A kontrollista alapján a statisztikus a javító alkalmazás segítségével javítja az adatokat, illetve érvényesíti az automatikus javításokat. A végsőnek ítélt állapot ORACLE táblába kerül, a homogenizált és anonimizált állapot pedig a DEMO táblázó rendszer adatkörébe kerül. A JAVA rendszer Célja az APEH-től átvett társasági adóbevallások adatainak tárolása és feldolgozása, input adatok készítése a GDP és a jövedelem-eloszlási séma számításához. Az adatbázis feltöltése batch programokkal történik, a rendszeres táblázások megvalósításához és az ad-hoc lekérések gyors ellátásához készült a JAVA lekérdező rendszer. Mind az adatbázis tervezését és kiépítését, mind pedig a lekérdező rendszer megvalósítását 1993-ban a PMGII intézet készítette. Azóta a rendszer stabilan működik, a bizonylatváltozásokat követő aktualizálásokat és a továbbfejlesztéseket a Pénzügy-statisztikai főosztályon dolgozó informatikus munkatársak végzik. A JAVA adatbázis tematikus lekérdezésére Windows-os környezetben Rudas Jánosné készített alkalmazást, melynek továbbfejlesztése és általánosítása most folyik. A lekérdező rendszert a Pénzügy-statisztikai főosztály és a Nemzeti számlák főosztály munkatársai használják. A CASIR rendszer Célja a Háztartási Költségvetési Felvétel elavult adatfeldolgozási rendszerének újjá szervezése úgy, hogy a statisztikus aktív résztvevője legyen a feldolgozási folyamatnak. A cél eléréséhez vásároltuk meg 2002-ben a CASIR rendszert, ami adattárház építést és publikációt támogató keretrendszer. A rendszerben megvalósítható feladatok: alapadattár feltöltés, az adattárat leíró metabázis kialakítása és aktualizálása, a metabázis elemek változásának követése, adatösszefüggések ellenőrzése, adatjavítás, mutató definiálás és mutatószámítás, táblázatok - jelentések definiálása és előállítása, feladat végrehajtáshoz rendelt jogosultságkezelés, archiválás, a feldolgozás nyomon követése, naplózás, audit. A rendszerrel szembeni elvárások: az adatminőség javítása, az átfutási idők csökkentése, jól dokumentáltság, az elvégzett feladatok historikus tárolása. Az eddig megvalósított fejlesztés: a HKF specialitásainak megfelelő meta-adatbázis kiépítése, a termelési adatbázis tervezése az adattárház technológiára alapozva. A hátralévő feladatok: a termelési adatbázis kialakítása és feltöltése, a CASIR keretrendszer testre szabása a HKF feladathoz igazodó modulok kifejlesztésével, a felhasználóbarát alkalmazások telepítése a statisztikusok PC-jére.

344

Népszámlálás Külön említést érdemel a Népszámlálás teljeskörű feldolgozása, az egyedinek számító Monitoring rendszer megvalósításától kezdve az adatellenőrzés és adatjavítás bonyolult feladatain túl az országban elsőként elkészített, - a KSH honlapján ma is üzemelő –web alapú dinamikus lekérdező rendszer, mellyel a táblázatokon túl a kiválasztott szempontok szerinti grafikonok is elkészíthetők. Mind a táblázatok, mind a grafikonok különböző aggregáltsági szinten készíthetők. Hatalmas áttörést jelentett a két főosztály munkamegosztásában a SAS Enterprise Guide moduljának a bevezetése. Ennek a modulnak a használatát a Népszámlálási főosztály több mint 10 munkatársa elsajátította, ezzel megszűntek azok az Informatikai főosztálytól megrendelt ad-hoc feladatok, melyek a beérkezett adatok ellenőrzéséhez és az elvégzett javítások ellenőrzéséhez nélkülözhetetlenek. A Bull által készített egyedi alkalmazás a Népszámlálási bizonylatok képeinek visszakereső rendszerében a kérések megfogalmazása és a kiválasztási szempontoknak megfelelő azonosítók leválogatása szintén SAS alkalmazással történik.

345

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A (KSH-) STRATÉGIÁRÓL (2005)

Recommend Documents