Bevezető. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése a régióról A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete Módszertan KSH

TOP

A

1

T Bevezető A NAV elemzése a régió gazdaságáról Adóalanyok a dél-alföldi régióban Ügyfélkapcsolati és elektronikus szolgáltatások az állami adóhatóságnál Tájékoztató a gazdasági folyamatokról Módszertan – NAV Tájékoztató az egyéni vállalkozók . évi gazdasági teljesítményéről Tájékoztató a kata, kiva, eva adóalanyok . évi gazdasági teljesítményéről TOP vállalkozás adatai Társaságiadó-bevallások elemzése – régiós szinten Tallózás a mérlegadatokban Megyei TOP vállalkozás Társaságiadó-bevallások elemzése – megyei szinten Ágazati körkép A régió import/export forgalmának bemutatása Vámkezelő helyek bemutatása Megyei TOP vállalkozás Alkoholtermék- és szőlőbor-előállítás A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylésének alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elemzése a régióról A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete Módszertan – KSH Kamarák a vállalkozásokért Kutatás-fejlesztés és innováció Kamarák szerepe a szakképzésben Kamarai szolgáltatások

2

B Örömünkre szolgál, hogy néhány év kihagyás után ismét figyelmükbe ajánlhatjuk a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága és Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében készített TOP kiadványt. Célunk továbbra is az, hogy adatokon, tényeken alapuló elemzések segítségével reális képet adjunk a dél-alföldi régió gazdasági helyzetéről, gazdasági folyamatairól, tendenciáiról. A kiadvány első részében a régió és a három megye gazdasági jellemzőit az adóhivatal által elkészített, adóbevallásokból nyert számadatok és azok elemzése alapján mutatjuk be. Új elem, hogy az idén a már megszokott adószakmai részeken túl vám- és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv. A kiadvány második részében közöljük a régió első – legnagyobb árbevételt elérő – vállalkozásának listáját és fontosabb gazdasági adatait. -ban milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé. A korábbi évek gyakorlatát megőrizve ugyanakkor bemutatjuk megyénként az legmagasabb nettó árbevételt elérő társas vállalkozást is. Az ágazati körképben a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első , vámszakmai oldalról a megyénkénti első export-, illetve importforgalmat lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz, hogy főbb gazdasági adataikat a kiadványban megjelentethessük. A Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya a gazdasági szervezetek által előállított bruttó hazai termék, valamint a gazdasági szervezetek számadataival tette teljesebbé a gazdasági körképet, valamint elemzésükben kitértek a foglalkoztatás és munkanélküliség jellemzőire is. A régió gazdasági folyamatait elemezve megállapítható, hogy gyakorlatilag az elmúlt évben is az export húzta a gazdaságot. A feldolgozóipar régióbeli jelentőségét mutatja, hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint százaléka és az exportárbevétel közel százaléka. A nyereséges vállalkozások száma , százalékkal növekedett, a veszteséges vállalkozások száma , százalékkal csökkent az előző évihez képest. A régió működő vállalkozásainak száma -ben , %-kal tovább csökkent, a társas vállalkozásoké az ezredforduló óta évről évre emelkedett, addig az egyéni vállalkozók száma óta lényegében folyamatosan csökkent. A nagyvállalkozások meghatározó szerepét és a régió életére gyakorolt hatását mutatja, hogy a TOP vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy százalékát, valamint ez a vállalati kör produkálja a régió exportjának kétharmadát is. Bár a fenti adatok is azt mutatják, hogy a régió gazdaságában meghatározó jelentőségűek a nagyvállalatok, a gazdaság fejlődése szempontjából szintén kiemelt szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak. Figyelemre méltó az a tény, hogy a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatja ez a vállalkozói kör. Alacsony tőkeellátottságuk, humánerőforrás-kapacitás korlátaik miatt ez a vállalkozói réteg az, amelyik leginkább célcsoportja a kamarák szolgáltatási tevékenységének.

3

Mindenképpen pozitívumként említendő, hogy bár a dél-alföldi régió gazdasági teljesítményét (GDP) tekintve közepesnek tekinthető, Magyarország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztési bázisa. A régió K+F kompetenciái számos tudományterületen igen erősek, viszonylag magas kutatás-fejlesztési ráfordítás és kutatói létszám jellemzi, de igen nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a régión belül. Bízunk abban, hogy az évkönyv szakmai tartalma – a kamarai regisztrációs rendszer adataival kiegészülve – hasznos információt nyújt a régió gazdasági életének megismeréséhez, segíti a jövőbeli döntések megalapozását, és ezzel hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez.

Gaál József elnök Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hódsági Tamás elnök Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető KSH Szegedi Főosztály

4

Nemesi Pál elnök Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A NAV A

-

A dél-alföldi régió illetékességi területén első félévének végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt – mely az országos adóalanyi kör , százaléka – tartott nyilván az adóhatóság , darabbal többet, mint egy évvel korábban. A működő adóalanyok , százaléka Bács-Kiskun megyében, , százaléka Csongrád megyében, , százaléka Békés megyében koncentrálódik. A régió adóalanyi körének összetételét vizsgálva a társas vállalkozások és az adószámos magánszemélyek számában megvalósuló , , illetve , százalékos gyarapodást tovább erősítette az egyéni vállalkozók , százalékos darabszámnövekménye. A működő adózók több mint felét – , százalékát – az önálló tevékenységet folytató adószámos magánszemélyek alkotják, a gazdálkodó szervezetek a , százalékát, az egyéni vállalkozók pedig , százalékát teszik ki. Működő adóalany: ∑

, ezer fő, db Szeghalom , ezer fő, db ( , %)

Kuszentmiklós

Kecskemét , ezer fő, db (

Szarvas

Kiskunmajsa Kiskunhalas

Jánoshalma Baja

Sarkad

, %)

Kiskunfélegyháza Csongrád Szentes Kiskőrös Kalocsa

Békés

Békéscsaba Orosháza

Kistelek Hódmezővásárhely

Gyula

Mezőkovácsháza

, ezer fő, db ( , %) Mórahalom Makó

Szeged

Bácsalmás Működő adóalanyok számának megoszlása a megyék között . június végén

A régióban I. félévében a tevékenységét adózó kezdte el, ami az előző évihez képest , százalékos növekményt jelent, míg a tevékenységük megszüntetéséről -en döntöttek, -el többen, mint egy évvel korábban. júniusában, a régióban a kisvállalati adó (kiva¹) hatálya alá történő bejelentkezés lehetőségével gazdálkodó szervezet élt, ami , százalékkal, vagyis -vel kevesebb, mint júniusában.

¹ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló

. évi CXLVII. törvény szabályozza.

A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

5

I. félévében a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata²) hatálya alá a régióban egyéni vállalkozó és adószámos magánszemély, valamint társas vállalkozás tartozott. A kata-adózói kör dinamikusan növekszik hónapról hónapra, átlagosan havi fő/darabbal. Az új adózási módok bevezetésével egyidejűleg a régióban az egyszerűsített vállalkozói adó (eva³) hatálya alá tartozók száma folyamatosan csökken. . június végére a társas vállalkozásoké , százalékkal, az egyéni vállalkozóké csaknem húsz százalékkal lett kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén . I. félév végén darab működő adóalany tartozott az általános forgalmi adó körbe, ami az előző év azonos időszakához képest , százalékos visszaesést jelent. Ezen belül a gazdálkodói kör , százalékos, az egyéni vállalkozók és áfás adószámos magánszemélyek száma ennél nagyobb mértékű , százalékos csökkenést mutat. Az áfaalanyok száma az összes működő adóalanyszám , százalékát teszi ki a megelőző évi , százalékkal szemben. Az áfaalanyok számát bevallási gyakoriság szerint vizsgálva az éves adózók számának csökkenése tovább folytatódott (- , százalék), melyet a negyedéveseknél, illetve a havi bevallóknál tapasztalható bővülés némileg ellensúlyoz (+ , , illetve + , százalék).

Adóalanyok számának változása a dél-alföldi régióban . január . és . június . között Újonnan belépő

Megnevezés

Tevékenységét megszüntető

Egyéni vállalkozók (fő) Adószámos magánszemélyek (fő) Gazdálkozó szervezetek (db) Összesen

A dél-alföldi régióban a közösségi adószámok igénylése az évek folyamán növekvő tendenciát mutat mind a gazdálkodók, mind az egyéni vállalkozók körében. Az érvényes közösségi adószámmal rendelkezők száma darab, mely az előző évihez képest , százalékos növekményt takar. Ezen belül az egyéni vállalkozók közül , százalékkal, a gazdálkodók közül pedig , százalékkal kértek többen közösségi adószámot. A dél-alföldi régióban . I. félévhez viszonyítva a felszámolás alatt álló gazdálkodók száma darabbal ( , százalékkal), a végelszámolás alatti adózók száma jelentősen, , százalékkal kevesebb. ² A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló . évi CXLVII. törvény szabályozza. ³ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló . évi XLIII. törvény szabályozza.


6

Ü

A korszerű kommunikációs eszközöket felhasználva a személyes megjelenésen túl jelenleg telefonon és elektronikusan is lehetséges ügyet intézni az állami adóhatóságnál. A magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és -azonosító (azaz Ügyfélkapu) rendszerén keresztül ma már rendkívül széles körben intézhetik ügyeiket a regisztráltak. A rendszer biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosságuk igazolásakor, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel . november . napjától kezdeményezhető – illetékességtől függetlenül – a NAV bármely, arra kijelölt ügyfélszolgálatán. A dél-alföldi régióban jelenleg Kecskeméten, Kiskunhalason, Baján, Szegeden, Szentesen, Mórahalmon, Makón, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Békéscsabán, Szarvason, Szeghalmon, Orosházán és Mezőkovácsházán lehet ügyfélkaput nyitni. I. félévében adózó részére nyitottak új ügyfélkaput a régió ügyfélszolgálatain.

Szeghalom Gyomaendrőd

Kecskemét

Csongrád Szentes

Kiskőrös Kalocsa Kiskunhalas

Baja

Szarvas

Békéscsaba Orosháza

Hódmezővásárhely

Szeged Mórahalom

Sarkad

Mezőkovácsháza Battonya

Makó

Ügyfélkapu

Bankkártyás fizetés

Az adóhatóságnál a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően elektronikusan intézhető adóügy például a bejelentési és változásbejelentési kötelezettség, a NAV elektronikus ingó- és ingatlanárverésein történő részvétel, valamint az igazoláskiadás. Az adóhatósági igazolás kiadását igénylő kérelmek az ügyfélszolgálatokon személyesen, ÜCC rendszeren keresztül (illetőségigazolási kérelem kivételével) telefonon, postai úton, illetve az ügyfélkapun keresztül elektronikusan nyújthatók be. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

7

Régiónkban -ban , ezer darab adóhatósági igazolást állítottak ki, az idei év első hat hónapjában , ezer darab igazoláskiadásból már , százalékot elektronikusan küldtek ki a régió adóigazgatóságai. A kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások érdekében az állami adóhatóságnál már több éve működik az általános telefonos és e-mailes tájékoztató (TCC) rendszer, illetve a konkrét ügyekre vonatkozó telefonon keresztül történő ügyintézés, és a tájékoztatás lehetőségét nyújtó ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (ÜCC). A telefonos ÜCC rendszer érdemi része abban áll, hogy az adózók a beazonosítást követően személyes jelenlét nélkül, telefonon is intézhetnek adóügyeket, vagy kérhetnek egyedi ügyekben tájékoztatást a vonatkozó NGM¹-rendeletben meghatározott ügykörben. Ezen a rendszeren keresztül tavaly a dél-alföldi régióban közel ezer, . év első hat hónapjában ezer sikeres hívást fogadott a NAV. Évről évre folyamatosan bővül az ÜCC rendszeren keresztül intézhető ügyek köre, és ezzel párhuzamosan az ügyfelek száma is nő. Mindezeken kívül az adózóknak lehetőségük van arra, hogy pl. a személyijövedelemadó-bevallás részét képező, az adójuk + %-áról rendelkező nyilatkozatukat elektronikus úton nyújtsák be. A felajánlott összegek és a rendelkező magánszemélyek számának alakulása a dél-alföldi régióban – rendelkező év

fő

ezer Ft

. év

. év

A kedvezményezettek javára érvényesen felajánlott összeg Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma

A dél-alföldi régióban – a . rendelkező évben, a jelen feldolgozottsági adatok alapján – a civil kedvezményezettek száma darab. Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma a tavalyival közel egyező, a felajánlott összeg azonban , százalékkal csökkent, , millió forintra. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a gyermekegészségügyhöz, illetve az állatvédelemhez kapcsolódó alapítványok kapták a legtöbb felajánlást régiónkban. ¹ Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló / . (XI. .) Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet.


8

A toplista első helyezettje összesen , millió forintot kapott, melyből az évek óta vezető – Bács-Kiskun megyei illetőségű, beteg gyermekekkel foglalkozó – szervezet több mint millió forinttal részesedett. A NAV honlapján . február -e óta mindenki számára hozzáférhető a köztartozásmentes adózói adatbázis. Ez az állami adóhatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás, amely igazolja, hogy az adatbázisban szereplő adózó megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek, azaz köztartozásmentes adózónak minősül.

darab, fő

Köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózók száma a dél-alföldi régióban

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

Köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózók száma

Az első közzétételkor a dél-alföldi régióban tevékenységet folytató vállalkozások közül szerepelt az adatbázisban, . december -ére számuk -re emelkedett. A régiós adatbázis – során jelentősen, , ezerrel bővült annak ellenére, hogy ez idő alatt , ezer, korábban köztartozásmentes adózót töröltek saját kérésére, vagy az előírt feltételek megszűnése miatt. Magánszemélyek is kérhetik felvételüket az adatbázisba . január -je óta. A köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés tényét a tartozásmentesség igazolásaként kell elfogadni minden olyan esetben, ha jogszabály írja elő a nemleges adóigazolás vagy együttes adóigazolás benyújtását. Ebben az évben – a . évi stagnáláshoz képest – csaknem negyedével emelkedett a köztartozásmentes adózók száma a dél-alföldi régióban. Az előzőeken túlmenően az adózóknak lehetőségük van az elektronikus ügyintézés keretében többek között a fizetési könnyítési/mérséklési kérelmük előterjesztésére, saját adófolyószámlájuk és pótléklevezetésük megtekintésére, a megbízólevél és értesítés érvényességének ellenőrzésére, az általános forgalmi adó alanyának az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által az Art.¹ /B. §-a alapján teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adatainak lekérdezésére. ¹ Az adózás rendjéről szóló

. évi XCII. törvény.


9

T

,

–

-

.

. év december végén a NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának illetékességi körébe tartozó, áfatörvény hatálya alá bejelentkezett működő adóalanyok száma darab volt, ami az egy évvel korábbi darabszámhoz képest , százalékos elmaradás. A régión belül Bács-Kiskun megyében működik az áfa-alanyok , százaléka, Csongrád megyében , százalékuk, Békés megyében pedig , százalékuk. Az áfabevallásokban feltüntetett . évi fizetendő adóalap , milliárd forint volt régiónkban, mely , százalékkal múlta felül a . évit, jóval meghaladva a , százalékos nemzetgazdasági szintű éves növekedést.

A határon túli és a belföldi értékesítés változása a dél-alföldi régióban negyedévente ( / . év, bázis= %) , % , %

, %

, %

, %

, %

, % , % , %

, %

, %

, % , % I. negyedév

II. negyedév

Határon túli értékesítés

III. negyedév

IV. negyedév

Belföldi értékesítés

A belföldi és a határon túli értékesítés növekedési dinamikája és éven belüli lefutása . évben jelentősen eltért egymástól, ellentétes folyamatokat mutat. A belföldi értékesítés az első negyedévben az előző évi érték alatt maradt, majd az év során folyamatosan növekedve az utolsó negyedévben , százalékos többletet mutat. A két szélső érték között , százalékpontos különbség van. A határon túli értékesítés első és utolsó negyedéves értéknövekedése között ennél jóval jelentősebb, , százalékpontos a különbség, de negatív irányban. Az év első negyedében a határon túli értékesítési forgalom az előző évi több mint másfélszerese volt, majd a növekedési dinamika folyamatos csökkenésével az utolsó negyedévben már csak az előző évi közel egynegyedével volt magasabb. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

10

A . évi összesített legnagyobb közösségi értékesítés , milliárd forintot tett ki, melyet Csongrád megyében vallott be egy gazdálkodó. Bács-Kiskun megyében , milliárd forint volt a legmagasabb közösségi értékesítés, míg Békés megyében , milliárd forint. A határon túli értékesítési forgalom éves viszonylatban , százalékkal több az előző évi összegnél, értéke , milliárd forint. Az értékesítéseket a határon túli értékesítések húzták . évben. Ezen belül a közösség területén kívüli termékértékesítések közel megduplázódtak. A közösségen belüli értékesítések , százalékkal növekedtek. A belföldi értékesítés , milliárd forintot tett ki, amely mögött , százalékos a bázishoz mért növekedés. Mivel a határon túli forgalom a belföldinél lényegesen nagyobb mértékben gyarapodott, így a belföldi értékesítés aránya a fizetendő adó alapjában , százalékponttal, , százalékra csökkent az előző évihez viszonyítva. A fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítések és szolgáltatások forgalma az első negyedévben , százalékkal, a második negyedévben , százalékkal haladta meg az előző évit, ugyanis bázisban még nem érvényesült az a törvényi változás, miszerint . július -jétől a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek köre bővült a gabonafélékkel, egyes olajos növényekkel, valamint a szójával.

Index, bázis=

%

Fordított áfa hatálya alá tartozó értékesítések változása a régió megyéiben, ( / . év, bázis= %) , %

, %

, % , % , % , %

, % , % , %

, %

, %

, %

, %

, % I. negyedév Bács-Kiskun megye

, %

, %

II. negyedév

, %

III. negyedév

Békés megye

, % , % IV. negyedév

Csongrád megye

A bázishatás elmúltával a harmadik negyedévben jelentős, , százalékos elmaradás, a negyedik negyedévben pedig , százalékos növekedés jelentkezett, az év egészét tekintve , százalékos a bővülés. A dél-alföldi régióban . évben a fizetendő adó alapját terhelő általánosforgalmiadó-kötelezettség , milliárd forintot tett ki, amely , százalékkal nagyobb az előző évi összegnél. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

11

A beszerzést terhelő adó alapja , milliárd forint volt, , százalékkal több mint a bázisérték, növekedése a fizetendő adóalap bővülésénél ( , százalék) kisebb. A régió a nemzetgazdasági szintű változásnál ( , százalékos növekedés) , százalékponttal erőteljesebb növekedést produkált. A belföldi és külpiaci beszerzések negyedévenkénti növekedési dinamikája hasonló az értékesítéseknél tapasztaltakkal. A belföldi beszerzések az első negyedéves , százalékos növekedésről indulva az utolsó negyedévben , százalékkal haladták meg a bázist. A határon túli beszerzés növekedése , százalékos bázisviszonyszámról indulva, az év során csökkenő növekedési dinamikát követve az utolsó negyedévben , százalékos volt.

A belföldi és külpiaci beszerzés változása a dél-alföldi régióban negyedévente ( / . év, bázis= %)

Index, bázis=

%

, %

, % , %

, %

, % , %

, % , % , %

, %

, %

, %

, %

, % , % I. negyedév

II. negyedév

Belföldi beszerzés

III. negyedév

IV. negyedév

Külpiaci beszerzés

A beszerzést terhelő adóalapon belül a belföldi beszerzések értéke régiónkban , milliárd forinton alakult, mely , százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A mezőgazdasági kompenzációs feláras beszerzések értéke éves szinten , milliárd forintot tett ki, ami az előző évihez képest , százalékkal több. A régió megyéi közül a legerőteljesebb bővülés Békés megyében volt, ahol a megyék közül a legnagyobb súllyal van jelen a mezőgazdaság. Bács-Kiskun megye adta a régió mezőgazdasági kompenzációs feláras beszerzéseinek közel felét ( , százalékát), Csongrád képviseli a legkisebb részarányt ( , százalékot). A külpiaci beszerzések , milliárd forintos értéke , százalékos bővülést takar a bázishoz viszonyítva. A külpiaci beszerzések meghatározó hányada, , százaléka közösségi beszerzés, növekedése , százalékos, míg a fennmaradó igen kis részarányt képviselő harmadik országos import növekedése alacsony, mindössze , százalékos. A határon túli értékesítés és beszerzés különbözetének eredményeként a külpiaci áruforgalmi egyenleg régiónkban pozitív szaldót mutat, , milliárd forint lett, amely , százalékkal több az előző évinél. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

12

A beruházások összesített adóalapja a vizsgált időszakban , milliárd forint volt, mely , százalékkal haladta meg az előző évit, az országos értékből , százalékkal részesedett. A . évi összesített legnagyobb tárgyieszköz-beszerzés , milliárd forintot tett ki, amit Csongrád megyében vallott be egy gazdálkodó. Bács-Kiskun megyében , milliárd forint, Békés megyében , milliárd forint volt a legnagyobb összegű tárgyieszköz-beszerzés. A beszerzést terhelő levonható adó . évben , milliárd forintot tett ki a dél-alföldi régióban, mely az előző évinél , százalékkal magasabb, a fizetendő adó növekedési ütemét , százalékponttal múlta felül. . évben a dél-alföldi régió áfaalanyai bevallásukban , milliárd forint befizetendő és , milliárd forint visszaigényelhető adókötelezettséget vallottak. A befizetendő adó , százalékkal, a visszaigényelhető adó pedig , százalékkal haladta meg a bázist. A fentiek eredőjeként a nettó adófizetési kötelezettség , milliárd forint, így régiónk részaránya az országos nettó áfából , százalék volt . évben.

M A legutolsó kiadványhoz képest, a végbement szervezeti változások következtében, idén a már megszokott adószakmai részeken túl, vám- és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv. A vállalkozások kiválasztása adószakmai részről továbbra is a legutolsó lezárt adóév társaságiadó-bevallásaiból az értékesítés nettó árbevétele alapján történt. A tus

. évről benyújtott társaságiadó-bevallások közül a

. augusz-

-én hibátlanok kerültek a statisztikába.

Amennyiben a társaságnak a hivatkozott napon volt feldolgozás alatt álló alap, az alapot helyesbítő-, javító- vagy önrevíziózó bizonylata, úgy ezek az adatok a statisztikában nem szerepelnek. Vámszakmai részről a vámeljárás során bejelentett áruk statisztikai értéke alapján,

–

. I. félév időszakban a

legnagyobb export és import forgalmat lebonyolító gazdálkodók kerültek kiválasztásra. Vám szempontból exportnak, illetve importnak a harmadik (nem uniós) országba kilépő, valamint onnan belépő áruforgalmat kell tekinteni. Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy az import statisztikai érték nem kizárólag a vámkezelni kívánt áru tényleges árát jelenti, hanem tartalmazza az azt növelő egyéb járulékos költségeket is, mint például az uniós határig felmerülő szállítási költségek, jogdíjak, licence díjak, handling díjak, stb. Adószakmai részről az értékesítés nettó árbevétele alapján kiválasztott régiós első száz, megyei első ötven, a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első tíz, vámszakmai oldalról a megyénkénti első

export, illetve import forgalmat

lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz, hogy főbb gazdasági adatait a kiadványban megjelentethessük. A táblázatokban és az elemzésekben „n.ny.” (nem nyilvános) jelzéssel helyettesítettük azokat az adatokat, melyekhez a megkérdezettek nem járultak hozzá. -ban milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé, ahol az első helyezett bevétele százszorosa az utolsó helyen állónak. Az évkönyvben szerepelnek olyan vállalkozások is, melyek

-ban még működtek, azonban a megjelenés évében

már más néven, jogutód folytatja tevékenységüket. Ebben az esetben táblázatainkban és elemzéseinkben a megszűnt társaságokat tüntettük fel.

13

T

.

-

A -as adóévet érintően , ezer egyéni vállalkozói bevallást dolgoztak fel a dél-alföldi régióban, ami az előző évinél egyötödével kevesebb, melyből , ezer fő a tételes költségelszámolást, , ezer fő az átalányadózást választotta. A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók száma évek óta folyamatosan csökken. -ban jelentős mértékű – , százalékos visszaesés – következett be, melyhez nagyban hozzájárultak a kata hatálya alá átlépő egyéni vállalkozók. A kata, mint egyszerűbb és bizonyos feltételek esetén kedvezőbb adózási forma elsősorban a főállású egyéni vállalkozóknál lett népszerű, harmaduk tért át erre az új adózási formára.

Az egyéni vállalkozók jövedelempozíciók szerinti megoszlása a dél-alföldi régióban % , %

, %

% , %

, %

% %

, %

, % % %

. év Nyereséges

. év Veszteséges

Nulla eredményű

A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók . évi bevétele , milliárd forint volt, ami a bázisesztendei bevételnél , százalékkal, , milliárd forinttal kevesebb. A kismértékű csökkenés annak a következménye, hogy az egy főre jutó éves bevétel , millió forintról , millió forintra, azaz , százalékkal emelkedett, miközben a vállalkozói létszám erőteljesen visszaesett. A . évi adóalapba beszámító legnagyobb bevétel , milliárd forintot tett ki, mely Békés megyében gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése m.n.s.* tevékenységből származott. Bács-Kiskun megyében , milliárd forint volt a legmagasabb bevétel *máshova nem sorolható


14

építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem m.n.s. tevékenységből, Csongrád megyében pedig , milliárd forint gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből. Az egyéni vállalkozók által . évben elszámolt összes költség , milliárd forintot tett ki, mely , milliárd forinttal csökkent az előző évihez képest. Az egy főre jutó költség , százalékkal emelkedett , millió forintról , millió forintra, azaz itt is a létszámcsökkenés okozta az összköltség apadását. -ban a kata hatálya alá történő átjelentkezés lehetősége kedvezően befolyásolta a jövedelempozíciók alakulását. Mivel az átjelentkezők nagyobb része a veszteségesek közül került ki, ennek eredményeként a veszteséges vállalkozók részaránya lecsökkent, így már nem éri el az egyharmadot. Kevesebb arányt képviselnek immár a nulla eredményű vállalkozások is, , százalék helyett , százalékot. Örvendetes, hogy a nyereséges vállalkozók részesedése bővült, -ban közelíti a százalékot. Az egyéni vállalkozók által kimutatott nyereség a dél-alföldi régióban , milliárd forintos gyarapodással , milliárd forintot ért el, ami a fajlagos nyereség emelkedésének köszönhető. Az egy főre jutó nyereség , ezer forint/főről , ezer forint/főre növekedett. Az egyéni vállalkozásból származó legmagasabb nyereség , millió forint volt -ban, mely Bács-Kiskun megyében mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelméből származott. Békés megyében , millió forint volt a legmagasabb nyereség közúti teherszállításból, Csongrád megyében pedig , millió forint internetes hirdetési felület webgazda általi értékesítése tevékenységből. Az egyéni vállalkozók által elszámolt veszteség , milliárd forinttal lett kevesebb az előző évinél, összege , milliárd forintot tett ki. A fajlagos veszteség , ezer forint/főről , ezer forint/főre emelkedett, vagyis a veszteség mérséklődését a létszámcsökkenés tette lehetővé. A legnagyobb veszteséget, , millió forintot Csongrád megyében illatszer-nagykereskedelem m.n.s. tevékenységi körű vállalkozó számolta el. Bács-Kiskun megyében ital-nagykereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó , millió forinttal lett listavezető, Békés megyében a veszteségesek közül egy sertéstenyésztő zárt a legnagyobb összeggel, , millió forinttal. Az elért eredmény a nyereség növekedésének és a veszteség csökkenésének hatására , százalékkal bővült, értéke , milliárd forint volt -ban. A fajlagos eredmény több mint kétszeresére duzzadt, , ezer forint/főről , ezer forint/főre.


15

T

,

-

,

.

. január -jétől új adózási formák, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), valamint a kisvállalati adó (kiva) kerültek bevezetésre.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) A dél-alföldi régióban a kata adózói köre – a jogszabály által biztosított évközi ki- és bejelentkezés lehetősége okán – folyamatosan növekedett, számuk . év végére elérte a darabot, melyből egyéni vállalkozó, betéti társaság, közkereseti társaság, illetve egyéni cég volt. Megyék közötti megoszlás alapján , százalékuk Bács-Kiskun, , százalékuk Békés, , százalékuk Csongrád megyei székhelyű. A társas vállalkozások körében szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi kör, a nem társas vállalkozásoknál a jogi, ügyvédi szolgáltatás volt a legnépszerűbb a nemzetgazdasági ágak közül. -ban az adózók , millió forint megszerzett bevételről tettek nyilatkozatot, mely átlagosan , ezer forint/fő összegnek felelt meg, ami az országos adatokhoz hasonlóan alakult. A legtöbb megszerzett bevételt – , ezer forintot – egy Csongrád megyei illetőségű egészségügyi alapellátás főtevékenységű egyéni vállalkozó szerepeltette bevallásában. -ban a kata adónemen , millió forint kötelezettség keletkezett, mellyel szemben , millió forint nettó pénzforgalom realizálódott. A kisadózót a törvényben meghatározott mértékű tételes adókötelezettség terheli, ebből kifolyólag a havonkénti pénzforgalom egyenletesen követte az adózói darabszám növekedését.

Nettó pénzforgalom

december

november

Adózók száma


16

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

darab

millió forint

Kata adóalanyok száma és a kata nettó pénzforgalom alakulása a dél-alföldi régióban -ban

A kisvállalati adó (kiva) decemberében a dél-alföldi régióban az év elején bevezetett kisvállalati adó hatálya alá adózóalany tartozott, melyek kétharmada korlátolt felelősségű társaság, , százaléka betéti társaság, a többi szövetkezet, illetve egyéb társas vállalkozás volt. Megyei bontás alapján , százalékuk Bács-Kiskun, , százalékuk Békés, , százalékuk Csongrád megyei székhelyű. A régióban , millió forint kivakötelezettséget írtak elő, az egy bevallásra jutó fajlagos kiva -ban , millió forinton alakult, ami a nemzetgazdasági átlaghoz közelít. Régiós szinten kiva adónemre , millió forint befizetés teljesült, melynek eloszlását jellemzi a negyedévet követő hónapok kimagasló összege, mivel az adóalanyok többsége a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózói körhöz tartozik.


december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

darab

millió forint

Kiva adóalanyok száma és a kiva nettó pénzforgalom alakulása a dél-alföldi régióban -ban

Adózók száma

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) A dél-alföldi régióban az evás adóalanyok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. . év elején számuk darab volt, mely a bázishoz képest , százalékkal kevesebb. Az adóalanyok , százaléka Bács-Kiskun, , százaléka Békés, míg , százaléka Csongrád megyei. Az evás egyéni vállalkozók körében erőteljesebb visszaesés – , százalék – figyelhető meg, mint a társas vállalkozások körében, ahol , százalék a csökkenés mértéke. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

17

Az eva hatálya alá tartozó adózók -ban , millió forint megszerzett bevételről nyilatkoztak, melynek közel kétharmadát a társas vállalkozások teljesítették. A megszerzett összes bevétel , százalékkal alacsonyabb az előző évihez viszonyítva. Országosan is jelentős visszaesés figyelhető meg a megszerzett bevételek alakulásában, viszont a régiós visszaesés az országos mértéket , százalékponttal haladta meg. Az evás egyéni vállalkozók számában bekövetkezett változásokhoz hasonlóan, az általuk megszerzett bevétel is nagyobb mértékben – , százalékkal, a társas vállalkozásoké , százalékkal – esett vissza. Ezzel szemben az egy főre jutó megszerzett bevétel , százalékkal , ezer forintra emelkedett a bázisidőszakhoz képest. A fajlagos bevételek a társas vállalkozások esetében , százalékkal, az egyéni vállalkozói körben jelentősebb mértékkel, , százalékkal növekedtek. A fenti adatok azt igazolják, hogy főképp a kisebb adóteljesítményű egyéni vállalkozók jelentkeztek ki az eva hatálya alól. -ban régiónkban , millió forint nettó evabevétel keletkezett. Az evapénzforgalom lefutására jellemző, hogy az I. negyedévben teljesül a tárgyévi bevétel százalék körüli összege, a II. és III. negyedévi nettó bevételek hasonló nagyságrendűek, közel százalékos részarányt képviselnek a teljes éviből. A IV. negyedévi pénzforgalom adja az összes nettó evabevétel döntő hányadát, közel a felét, hiszen az utolsó negyedévben esedékes a III. negyedévi evaelőleg, valamint a feltöltési kötelezettség december -áig esedékes összege. Tekintettel az új adózási formákra – kata, kiva – az evabevételek várhatóan tovább szűkülnek.


december

november

Adózók száma


18

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

darab

millió forint

Eva-adóalanyok száma és az eva nettó pénzforgalom alakulása a dél-alföldi régióban -ban

19

TOP

-

- .

fő Közúti gépjármű gyártása

20

ő

21

TOP

-

-

.

fő

. .

N.ny. Integrál Zrt.

n.ny.

n.ny.

Kiskunfélegyháza

Baromfihús feldolgozása, tartósítása

n.ny.

n.ny.

, % , %

n.ny.

n.ny.

, %

.

IBV Hungária Kft.

Kiskunfélegyháza

Villamos világítóeszköz gyártása

.

Komlósi Lúd Kft.

Tótkomlós

Élőállat-nagykereskedelme

, %

-

-

-

Kecskemét

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

, %

-

-

-

.

Univer-Coop Zrt.

.

Andritz Kft.

Tiszakécske

.

MA-KA Befektetési és Szolgáltató Kft.

Szentes

Motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor) Haszonállat-eledel gyártása Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem Üdítőital, ásványvíz gyártása

.

Hovány Kft.

Kecskemét

.

Maspex Olympos Kft.

Nyárlőrinc

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

Solt

Cukor, édesség nagykereskedelme n.ny.

.

Pille-Ostyasütő Kft.

.

N.ny.

n.ny.

.

Hilti Kft.

.

Green-Divízió Kft.

Orosháza


.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

, % -

-

, %

, %

, % n.ny.

n.ny.

-

, % n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

Szerszámgyártás

Kecskemét

, %

, % , %

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, %

, %

-

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

.

Hovány Dél-alföld Kft.

Kecskemét

Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

, %

-

-

.

Tisza Volán Zrt.

Szeged

.

Rapidsped Zrt.

Szeghalom

.

Gépész Koordinátor Kft.

Kecskemét

.

Merkbau Kft.

Kiskunhalas

.

Poli-Farbe Kft.

Bócsa

.

Kalo-Méh Trans Kft.

Kalocsa

.

Hód-Mezőgazda Zrt.

Hódmezővásárhely

.

Fbz Investment Kft.

Kecskemét

.

Dél-

Kiskunfélegyháza

.

Adrenalin Energiaital Kft.

Izsák

.

Schneider-Electric Energy Magyarország Kft.

Kunszentmiklós

.

Pinguin Foods Hungary Kft.

.

N.ny.

Kft.

, %

Közúti áruszállítás Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Lakó- és nem lakóépület építése

, %

, % , %

Festék, bevonóanyag gyártása Hulladéknagykereskedelem Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Vegyes termékkörű nagykereskedelem Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

, %

-

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

-

-

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

Ital nagykereskedelme

, %

-

Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

, %

, %

Baja

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

, %

, %

n.ny.

n.ny.

, %

n.ny.

n.ny.

-

.

Te-Di Trade Kft.

Szeged

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme

.

Pannon Növényolajgyártó Kft.

Foktő

Olaj gyártása

, % , %

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

-

n.ny.

, % -

.

Agrikon KAM Kft.

Kiskunmajsa

Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

Szeged

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

.

Groomi Trade Kft.

.

Lombard Lízing Zrt.

n.ny.

n.ny. Víztermelés, -kezelés, -ellátás

.

Alföldvíz Zrt.

Békéscsaba

.

VER-BAU Kft.

Kecskemét

.

Feszültség Kft.

Szeged

.

Coop Szeged Zrt.

Szeged

.

Qualitrans-Cargo Kft.

Dunaszentbenedek

Közúti áruszállítás

Kiskőrös

Desztillált szeszes ital gyártása

.

Kunság-Szesz Zrt.

.

Bácsvíz Zrt.

Kecskemét

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

.

N.ny.

n.ny.

n.ny.

22

, % n.ny.

n.ny.

Egyéb speciális szaképítés m.n.s. Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

Villamosenergiaelosztás Egyéb papír-, kartontermék gyártása

, %

n.ny.

n.ny.

-

, % n.ny.

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

n.ny.

n.ny.

, %

n.ny.

n.ny.

, %

, %

-

-

-

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

-

-

-

.

EDF DÉMÁSZ Partner Kft.

.

Marzek Kner Packaging Kft.

Békéscsaba

.

Délalföldi Kertészek Szövetkezete

Szentes

Zöldség-, gyümölcsnagykereskedelem

, %

-

.

O-I Manufacturing Magyarország Kft.

Orosháza

Öblösüveggyártás

, %

n.ny.

Szeged

n.ny.

, %

, %

, % n.ny.

-

n.ny.

ő

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

, % , %

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

, %

, % n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

-

, % n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

, %

, % n.ny.

-

-

-

n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

, %

-

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

, % n.ny.

n.ny.

, %

, % n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

, % n.ny.

n.ny.

, % n.ny.

n.ny.

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

-

n.ny.

n.ny.

, %

-

n.ny.

n.ny.

, %

-

n.ny.

n.ny.

, %

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

, %

, %

-

n.ny.

n.ny.

, %

, %

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

-

-

, %

, %

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, %

, %

-

, %

-

, %

, %

, % n.ny.

-

-

-

-

n.ny.

n.ny.

, %

n.ny.

n.ny.

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, % -

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

-

-

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

-

-

-

-

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

-

-

, %

-

-

-

, %

, %

-

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

-

-

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

-

-

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, % n.ny.

-

, %

-

n.ny.

-

, %

, %

n.ny.

, %

, % n.ny.

n.ny.

n.ny.

-

-

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, % n.ny.

, %

n.ny.

, %

n.ny.

-

-

-

, %

n.ny.

n.ny.

23

, %

, %

, % n.ny.

n.ny.

-

, % n.ny.

n.ny.

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

-

, %

, %

, %

, %

, %

, %

n.ny.

n.ny.

-

, %

n.ny.

n.ny.

-

T

-

–

Nettó árbevétel A dél-alföldi régió illetékességi területén székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások . évben , milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, ami , százalékkal magasabb az előző évinél. Nemzetgazdasági szinten ennél mérsékeltebb, , százalékos volt a növekedés mértéke, ezért régiónk részesedése a , milliárd forint nettó árbevételből , százalékra növekedett a . évi , százalékról. Régiónk adózói közül a TOP -as körbe került vállalkozások , milliárd forint nettó árbevételt értek el, mely a régió teljesítményének közel a fele, , százaléka. A nettó árbevétel megoszlása nemzetgazdasági áganként a dél-alföldi régióban,

Feldolgozóipar

. évben

, %

Kereskedelem, gépjárműjavítás

, %

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

, %

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

, %

Építőipar

, %

Szállítás, raktározás

, %

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

, %

Vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás

, %

Ingatlanügyletek

, %

Adminisztratív és szolgáltatói tevékenység

, %

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

, %

Információ, kommunikáció

, %

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

, %

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

, %

Egyéb szolgáltatás

, %

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

, %

Oktatás

, %

Bányászat, kőfejtés

, %

Háztartás munkaadói tevékenysége

, % , %

, %

, %

, %

, %

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legnagyobb, , százalékos részarányú, , milliárd forint nettó árbevételt a feldolgozóipar érte el. Növekedési üteme is az elsők között szerepel, mivel a bázishoz képest , százalékos bővülést mutat a teljesítménye. A második legjelentősebb a kereskedelem, gépjárműjavítás , milliárd forintos árbevételével, melynek . évi eredménye , százalékos részesedést ért el a régió nettó árbevételéből. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , százalékos részesedése jelentősen elmarad az előző két nemzetgazdasági ág mögött, mely különbséget csökkenő teljesítménye is fokozott, így részesedése , százalékponttal esett vissza a bázishoz képest. A legkiemelkedőbb, a feldolA NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

24

, %

gozóiparnál is , százalékponttal magasabb, , százalékos bővülést ért el az építőipar, teljesítménye azonban az összes nettó árbevételen belül csak , százalékos részarányt képvisel. Említésre méltó még , százalékos részesedésével a mezőgazdaság szerepe is régiónkban, bár teljesítménye csupán , százalékkal bővült -ban. Hét nemzetgazdasági ágban történt visszaesés, melyek közül a legjelentősebb, , százalékos, , milliárd forint összegű csökkenést a pénzügyi, biztosítási tevékenység szenvedte el, részesedése az összes bevételből , százalékos. Régiónkban a feldolgozó iparágon belül , százalékos részaránnyal a járműgyártás ágazat vezet, melyet , százalékkal az élelmiszer, ital, dohány gyártása követ. Jelentős még a gumi-, műanyag termék gyártása , százalékos, valamint a gép, berendezés gyártása , százalékos részesedése is.

A feldolgozóipar nettó árbevételének megoszlása a dél-alföldi régióban

Járműgyártás

, %

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

, %

Gumi-, műanyag termék gyártása

, %

Gép, berendezés gyártása

, %

Fémalapanyag-, fémfeldolgozás

, %

Fa, papír, nyomdai tevékenység

, %

Nem fém ásványi termék gyártása

, %

Egyéb feldolgozóipari tevékenység

, %

Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása

, %

Vegyi anyag, termék gyártása

, %

Villamos gép, műszer gyártása

, %

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

, %

. évben

A nemzetgazdasági ágak közül az első három helyezett sorrendje és részesedése a nettó árbevételből régiónkéhoz hasonlóan alakult országosan is. Első a feldolgozóipar , százalékkal, második a kereskedelem, gépjárműjavítás , százalékkal, harmadik a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág , százalékkal. Régiónkban a negyedik helyen álló mezőgazdaság országosan a kilencedik helyre szorult , százalékos részarányával, mely teljesítményhez viszont régiónk igen jelentős, , százalékos mértékben járult hozzá. Az országos adatokban kiegyenlítettebbek az arányok a feldolgozóiparon belül. , százalékos részarányával, régiónkhoz hasonlóan szintén az első helyen szerepel a járműgyártás, a második és harmadik helyen megosztva, egyaránt , - , százalékos részaránnyal a gép, berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital, dohány gyártása ág szerepel. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

25

Legmagasabb nettó árbevételt elérő vállalkozások a dél-alföldi régióban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

Változás ±

Fő tevékenység . év

. év (

/

.)

. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Bács-Kiskun Közúti gépjármű gyártása

,

,

. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

Csongrád

Gázkereskedelem

,

,

. EDF DÉMÁSZ Zrt.

Csongrád

Villamosenergia-kereskedelem

,

,

, %

. Hungary-Meat Kft.

Bács-Kiskun Húsfeldolgozás, -tartósítás

,

,

- , %

. PICK SZEGED Zrt.

Csongrád

,

,

, %

. AXIÁL Kft.

Bács-Kiskun Egyéb gépjármű-kereskedelem

,

,

, %

. DUNA ASZFALT Kft.

Bács-Kiskun Út, autópálya építése

,

,

, %

. HANSA-KONTAKT Kft.

Csongrád


,

,

, %

. EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft.

Csongrád

Villamosenergia-elosztás

,

,

- , %

. HUNGERIT Zrt.

Csongrád


,

,

, %

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

, % -

, %

A régió legnagyobb nettó árbevételű vállalkozásainak TOP -es listáján az első helyezett Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. , milliárd forintot szerepeltetett bevallásában, mely a legnagyobb arányú növekedéssel, , százalékkal haladja meg az előző évi összeget. A régiós nettó árbevétel , százalékát adja a tíz legnagyobb árbevételt elért vállalkozás, melynek a bázishoz viszonyított növekedése ( , százalék) jelentősen meghaladja a régiós szintű ( , százalék) növekedést.

Exportárbevétel A dél-alföldi régió nettó árbevételének , százaléka, , milliárd forint származott . évben külföldre irányuló értékesítésből, mely az előző évinél , százalékkal több. Az exportárbevétel dinamikusabb növekedést mutat az összes nettó árbevétel , százalékos emelkedésnél, ezért az exportnak az összes bevételen belüli aránya az előző évihez képest , százalékponttal, , százalékra nőtt. Nemzetgazdasági szinten az exportértékesítésnek szerényebb, , százalékos a növekedési volumene, összege , milliárd forint. Régiónk részesedése a . évi , százalékról , százalékra változott. Nemzetgazdasági áganként (a nettó árbevételhez hasonlóan) az exportárbevétel legnagyobb hányadát mind régiónkban, mind országosan a feldolgozóipar adta. Régiónkban meghatározóbb a feldolgozóipar szerepe, az elért , milliárd forint árbevétel , százalékos részesedést, míg az országos , milliárd forint árbevétel , százalékos részarányt jelent. Országosan és régiós szinten is második helyen a kereskedelem, gépjárműjavítás, harmadik helyen a szállítás, raktározás áll. Régiónkban a kereskedelem, gépjárműjavítás , százalékkal, országosan , százalékkal szerepel az exportárbevételben, a szállítás, raktározás régiónkban , százalékot, míg országosan , százalékot képvisel. A nettó árbevételhez hasonlóan a mezőgazdaság szintén (megosztva az építőiparral) a negyedik helyet foglalja el régiónkban , százalékos részesedésével, azonban az országosan elért eredmény alapján a nyolcadik. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

26

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág országosan a negyedik helyen szerepel , százalékos részarányával, míg régiónkban , százalékos részesedésével a hetedik. A feldolgozóipar exportárbevételének megoszlása a dél-alföldi régióban és országosan . évben Járműgyártás

, % , %

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

, % , %

Gumi-, műanyag termék gyártása

, % , %

Gép, berendezés gyártása

, % , %

Fémalapanyag-, fémfeldolgozás

, % , %

Nem fém ásványi termék gyártása

, % , %

Fa, papír, nyomdai tevékenység

, % , %

Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása

, % , %

Egyéb feldolgozóipari tevékenység

, % , %

Vegyi anyag, termék gyártása Villamos gép, műszer gyártása Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

, , , ,

% % % %

, % , % , % Országos

, %

, %

, %

, %

, %

Dél-alföldi régió

A feldolgozó iparágon belül , százalékos részarányával kiemelkedő helyet foglal el a járműgyártás, mely az országos eredményekből , százalékot képvisel, és amelyhez régiónk , százalékkal járul hozzá. , százalékos részarányával második az élelmiszer, ital, dohány gyártása, mely országosan , százalékot képviselve a hatodik. Harmadik helyen a gumi-, műanyag termék gyártása szerepel , százalékos részaránnyal, mely országosan csupán , százalék és a hetedik helyre volt elegendő. A dél-alföldi régióban . évben a legnagyobb exportárbevétel , százalékkal meghaladva az előző évi eredményt, , milliárd forint lett. A TOP körben jellemzően emelkedett az exportárbevétel összege a bázishoz képest, csak néhány esetben volt kisebb mértékű csökkenés. A régiós szintű , százalékos növekedéshez képest a vizsgált TOP -es körben , százalékos bővülés történt, emellett ezen gazdálkodóknál koncentrálódik a régió exportárbevételének , százaléka. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

27

, %

Legmagasabb exportárbevételt elérő vállalkozások a dél-alföldi régióban Exportárbevétel (millió forint) Név

Megye

Változás ±


. év (

/

.)


,

,

, %

. Hungary-Meat Kft.


,

,

- , %

. ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.

Csongrád

,

,

- , %

. KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft.

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek Bács-Kiskun gyártása

,

,

, %

. Phoenix Mecano Kecskemét Kft.

Bács-Kiskun Egyéb műanyag termék gyártása

,

,

- , %

. ContiTech Rubber Industrial Kft.

Csongrád

Egyéb gumitermék gyártása

,

,

, %

. Linamar Hungary Zrt.

Békés

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

,

,

, %

. PICK SZEGED Zrt.

Csongrád


,

,

, %

. HUNGERIT Zrt.

Csongrád


,

,

, %

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

n.ny.

Adózás előtti eredmény -ban a dél-alföldi régió kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásai , százalékkal meghaladva az előző évi teljesítményüket, , milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. Ezzel szemben az országos teljesítményekben , százalékos visszaesés történt, melynek következtében régiónk részesedése az országos adózás előtti eredményből , százalékról , százalékra növekedett. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva, a legnagyobb, , milliárd forintos adózás előtti eredményt a feldolgozóipar realizálta, mely , százalékkal, , milliárd forinttal növelte előző évi teljesítményét. A második, , milliárd forintos összegével a kereskedelem, gépjárműjavítás, mely a régiós átlaghoz hasonló nagyságrendű, , százalékos növekedést produkált, míg a , milliárd forintos eredményével a harmadik helyen álló mezőgazdaság teljesítménye , százalékkal, , milliárd forinttal csökkent. Negatív adózás előtti eredmény négy nemzetgazdasági ágban (a háztartás munkaadói tevékenysége, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás), valamint a legnagyobb, a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén tapasztalható. Az adózás előtti nyereség régiónkban , százalékkal, , milliárd forintra nőtt -ban, míg országosan , százalékkal csökkent és , milliárd forintra változott. Az adózás előtti veszteség régiónkban , milliárd forintos csökkenés következtében - , milliárd forintra változott, míg országosan a , milliárd forintos csökkenést követően , milliárd forinton alakult. A legmagasabb, , milliárd forint összegű adózás előtti eredmény -ban a negyedével haladta meg az előző évit régiónkban. Közel háromszorosára emelkedett a hatodik helyezett DUNA ASZFALT Kft. adózás előtti eredménye, miközben az előző évi összeggel be sem kerülhetett volna a TOP -es körbe. Jelentősen, , milliárd forinttal visszaesett az idei évben tizedik helyen álló EDF DÉMÁSZ Zrt. eredménye. Főleg ennek következtében a TOP -es kör egészében , százalékos csökkenés látható, míg a régiós értékből , százalékkal részesednek. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

28

Az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági áganként a dél-alföldi régióban

. évben (milliárd forint)

Feldolgozóipar ,

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Vízellátás, szennyvízgyűjtés

,


Kereskedelem, gépjárműjavítás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Építőipar

,


-


, ,



Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond.

Bányászat, kőfejtés Művészet, szórakoztatás, szabadidő


Oktatás Adminisztratív és szolg. tevékenység

Ingatlanügyletek Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Legmagasabb adózás előtti eredményt elérő vállalkozások a dél-alföldi régióban

Név

Megye

Fő tevékenység

Adózás előtti eredmény (millió forint) . év . év

Változás ± (

/

.)


,

,

, %


Csongrád

,

,

, %


Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek Bács-Kiskun gyártása

,

,

, %

. LEGRAND Zrt.

Csongrád

Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

,

,

, %


Csongrád


,

,

. DUNA ASZFALT Kft.

Bács-Kiskun Út, autópálya építése

,

,

, %


Csongrád

,

,

, %

. AXIÁL Kft.

Bács-Kiskun Egyéb gépjármű-kereskedelem



. LINAMAR HUNGARY Zrt.

Békés


. EDF DÉMÁSZ Zrt.

Csongrád



29

-

, %

,

,

- , %

,

,

, %

,

,

- , %

Üzemi eredmény . évben a dél-alföldi régió társas vállalkozásainál , milliárd forint üzemi nyereség és - , milliárd forint üzemi veszteség keletkezett, melynek egyenlegeként , milliárd forint üzemi eredmény realizálódott, ami , százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Országosan , százalékos volt a növekedés mértéke, mely az üzemi nyereség , százalékos visszaesése és az üzemi veszteség , százalékos mérséklődése mellett következett be. Régiónkban nemzetgazdasági áganként tekintve a legmagasabb, , milliárd forint üzemi eredmény szintén a feldolgozóiparban realizálódott , százalékos növekedéssel, melyet a kereskedelem, gépjárműjavítás ág követ az előző évihez képest , százalékkal több, , milliárd forintos teljesítményével. A legnagyobb összegű, , milliárd forintos kiesése ellenére a harmadik helyen végzett a mezőgazdaság , milliárd forinttal. Nagyarányú, , százalékos csökkenést szenvedett el a nyolcadik helyen álló villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág, melynek . évi eredménye , milliárd forinttal marad el az előző évitől. Négy ágban, a háztartás munkaadói tevékenysége, a művészet szórakoztatás, szabadidő, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén volt az üzemi eredmény negatív, mely utóbbi tevékenység - , milliárd forintos üzemi eredménye még így is nagyságrendekkel nagyobb a többinél, miközben vesztesége a felére csökkent -ban.

Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek eredménye a dél-alföldi régióban

–

. évben

, , , , ,

milliárd forint

,

,

, - , -

,

-

,

-

,

- , nyereség

-

,

veszteség . év

eredmény . év


30

A dél-alföldi régióban a pénzügyi műveletek következtében a . évi , milliárd forintos nyereségből -ra - , milliárd forint veszteség keletkezett, a , milliárd forintos pénzügyi nyereség és a - , milliárd forintos pénzügyi veszteség eredményeként. A visszaesést a pénzügyi nyereség , milliárd forintos csökkenése okozta, amit a pénzügyi veszteség , milliárd forintos mérséklődése nem tudott ellensúlyozni. Országosan szintén negatív eredmény, - , milliárd forint született, mely csaknem a kétszerese az előző évi veszteségnek. Régiónkban a nemzetgazdasági ágak többsége negatív eredménnyel zárt. A legnagyobb veszteség a feldolgozóipar területén képződött, a . évi - , milliárd forintról -ra tovább nőtt - , milliárd forintra. A nyereséges nemzetgazdasági ágak között a pénzügyi, biztosítási tevékenység megtartotta első helyét annak ellenére, hogy . évi , milliárd forintos nyeresége , milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A legnagyobb, , milliárd forintos csökkenést elszenvedő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág eredménye továbbra is pozitív, , milliárd forint nyeresége maradt. A többi nemzetgazdasági ág pénzügyi eredménye elhanyagolható.

Rendkívüli eredmény

Rendkívüli eredmények a dél-alföldi régióban – . évben , ,

, ,

,

,

milliárd forint

,

,

, - , - ,

- , - , -

,

- , nyereség

veszteség . év

. év


31

eredmény

A dél-alföldi régió társas vállalkozásainak . évi rendkívüli bevételének , milliárd forintos összegével szemben , milliárd forint rendkívüli ráfordítás keletkezett, így a rendkívüli eredmény , milliárd forint, mely az előző évinek alig több mint az egyharmada, csupán a , százaléka. Országosan mérsékeltebb volt a visszaesés, az előző évi teljesítmény , százaléka, , milliárd forint realizálódott. Régiónkban nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legmagasabb, pozitív egyenlegű – , milliárd forint – rendkívüli eredményt a feldolgozóipar produkálta , százalékos bővüléssel. Két nemzetgazdasági ág, a mezőgazdaság, valamint a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás ért el negatív eredményt, mely utóbbi összege kiemelkedően magas, - , milliárd forint. A feldolgozóiparban számolták el a legnagyobb, , milliárd forint rendkívüli bevételt, míg a legtöbb, , milliárd forint ráfordítást a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodásban könyveltek el.

Foglalkoztatottak A dél-alföldi régióban . évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma fő volt, ami bázisszintű, csupán fővel haladja meg az előző évi létszámot. Országosan ezzel ellentétes folyamatok történtek, ugyanis -ra fővel, , százalékkal csökkent az átlagos állományi létszám, melyből régiónk részesedése kismértékű javulást követően , százalék. Foglalkoztatottak létszáma a dél-alföldi régióban – . évben


32

Háztartás munkaadói tevék.


Oktatás

Művészet, szórakoztatás


Villamos energia, gáz

Pénzügyi, biztosítási tevék.


Humán-eü-i, szoc. ellátás

. év

Vízellátás

Adminisztratív tevék.

Szálláshely-szolg., vendéglátás

Szakmai, tud., műsz. tevék.


Építőipar

Mezőgazdaság

Kereskedelem, gépjármű jav.

Feldolgozóipar

. év

Ingatlanügyletek

fő

A foglalkoztatottak több mint egyharmada, , százaléka a feldolgozóiparban, alig egyötöde, , százaléka pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban állt alkalmazásban régiónkban. -ban a legnagyobb, , illetve fős létszámbővülés az előbbiekben említett két nemzetgazdasági ágban történt, míg az építőiparban fővel, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén fővel kevesebb munkavállaló dolgozott. A többi ágban dolgozók létszáma az előző évihez képest nem változott lényeges mértékben. Legnagyobb foglalkoztatók a dél-alföldi régióban

Név

Megye

Fő tevékenység

Létszám (fő) . év

Változás ±

. év (

/

.)

. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Bács-Kiskun Közúti gépjármű gyártása

, %

. PICK SZEGED Zrt.

Csongrád


, %


Békés


, %

. HUNGERIT Zrt.

Csongrád


, %


Csongrád


, %

. TISZA VOLÁN Zrt.

Csongrád


. Phoenix Mecano Kecskemét Kft.

Bács-Kiskun Egyéb műanyag termék gyártása

. Villeroy & Boch Magyarország Kft.

Csongrád

. KEFAG Zrt.

Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási Bács-Kiskun tevékenység

, %

. SOLE-MiZo Zrt.

Csongrád

, %

- , % - , %

Egészségügyi kerámia gyártása

- , %

Tejtermék gyártása

-ban régiónk egészére jellemző alacsony foglalkoztatotti létszámnövekedéssel szemben a TOP gazdálkodóinál fős növekedés tapasztalható, amit elsősorban az első helyezett Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. fős létszámbővítése indukált. Jelentősebben, fővel növekedett még a tizedik helyen álló Sole-MiZo Zrt. munkavállalóinak létszáma, a többi vállalkozás esetében alig nőtt, illetve csökkent a foglalkoztatottak száma.

Átlagkereset . évben a személyi jellegű ráfordításokon belül a dél-alföldi régióban a bérköltség , százalékkal, országosan , százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A bérköltség és az átlagos statisztikai állományi létszám hányadosaként számított egy főre eső bérköltség . évre jutó összege régiónkban , millió forint, mely , százalékkal több az előző évinél. Nemzetgazdasági szinten ennél kedvezőbben, , százalékkal, , millió forint/főre emelkedett az átlagkereset. Pozitív eredmény, hogy a növekedés mértéke mind régiónkban, mind országosan meghaladta a . évi , százalékos inflációt, ugyanakkor régiónk béreinek lemaradása a kisebb növekedés hatására fokozódott. -ban a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágat kivéve minden további ágban alacsonyabbak az átlagkeresetek régiónkban, mint országosan. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

33

Egy főre jutó bérköltség a dél-alföldi régióban és országosan -ban (millió forint/fő)

Háztartás munkaadói tev.

Bányászat, kőfejtés 6

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás




Feldolgozóipar

Adminisztratív és szolgáltatói tevékenység


Ingatlanügyletek



Oktatás




Szállítás, raktározás Szakmai, tud. műsz.tev.

Építőipar Dél-alföldi régió

Országos

A bányászat, kőfejtés esetében régiónk , millió forintos egy főre jutó jövedelmétől az országos , millió forinttal marad el. Régiónkban a második helyen szereplő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág , millió forintos átlagjövedelme csaknem , millió forinttal alacsonyabb az országosan viszont első helyen álló eredménytől. Harmadik a pénzügyi, biztosítási tevékenység , millió forinttal, melynek , millió forintos lemaradása van az országos (második helyen álló) átlagtól. A feldolgozóiparban dolgozók , millió forintos átlagkeresete csak , millió forinttal kevesebb az országosnál, míg a legkisebb különbség a mezőgazdaságban mutatható ki, ahol régiónk , millió forintos átlagos bérköltségénél az országos csupán , ezer forinttal magasabb. Az egy főre jutó bérköltség növekedésének üteme követi a vállalkozási méretet, így a legkevesebb jövedelmet a mikrovállalkozásoknál dolgozók kapták, a legtöbbet pedig (az elmúlt évihez hasonlóan) a nagyvállalkozások munkavállalói kerestek.


34

Adókötelezettség (fizetendő társasági adó) A dél-alföldi régióban kettős könyvvitelt vezető társaságok . évi társaságiadó-kötelezettsége összesen , milliárd forint, mely , százalékkal haladja meg a . évit. Az országosan fizetendő , milliárd forint társasági adó csupán , százalékkal több a bázisnál, így régiónk részesedése kismértékben javult. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a fizetendő adó több mint egyharmada, , százaléka a feldolgozóiparból származik, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás , százalékos részesedéssel bír. Két nemzetgazdasági ágban jelentősen, a mezőgazdaságban , százalékkal, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén pedig a felére esett vissza a fizetendő adó, míg a szállítás, raktározás területén , , az oktatásban pedig , százalékkal nőtt az összege. A társaságiadó-kötelezettség alakulása és változása a dél-alföldi régióban -ban Dél-alföldi régió (milliárd forint)

Dél-alföldi régió index (

/

milliárd forint

.)% index (

/

.)%

,

% % % %

,

% %

,

,

%

%

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

%


35



Művészet, szórakoztatás

Oktatás


Adminisztratív tevék.

Vízellátás

Humán-eü-i, szoc. ellátás

Pénzügyi, biztosítási tevék.


Ingatlanügyletek


Szakmai, tud., műsz. tevék.

Villamos-energia, gáz

Építőipar

Mezőgazdaság

Keresk., gépjárműjav.

Feldolgozóipar

%

T Mérlegfőösszeg A dél-alföldi régió kettős könyvvitelt vezető vállalkozásainak . évi mérlegfőösszege , milliárd forint, ami , százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Nemzetgazdasági szinten a régiósnál kisebb mértékű – , százalékos – növekedés következett be, ezért a régió részesedése az országos mérlegfőösszegből , százalékról , százalékra emelkedett. A régiós TOP vállalkozások tárgyévi mérlegfőösszege , százalékos emelkedés következtében , milliárd forint volt, ami , százalékos részarányt képvisel a régióban. Mérlegfőösszeg alakulása nemzetgazdasági áganként a dél-alföldi régióban,

Feldolgozóipar

,


,


,


,

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

,

Építőipar

,

Ingatlanügyletek

,


,


,


,


,


,

Adminisztratív és szolgtevékenység

,


,


,

Egyéb szolgálatatás

,

Oktatás

,


,


,

. évben

milliárd forint

A dél-alföldi régióban a nemzetgazdasági ágak szerinti megközelítésben az országos mérlegfőösszeg több mint felét – , százalékát – a feldolgozóipar és a pénzügyi biztosítási tevékenység adta. Ezzel szemben a dél-alföldi régióban ezek súlya mindössze , százalék. Régiónkban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágnak kiemelkedőbb szerepe van, mint országosan, mivel a régiós mérlegfőösszeg , százalékát teszi ki, az országos adatokhoz pedig , százalékkal járul hozzá. A régió mérlegfőösszegének közel egyharmadát adó feldolgozóipar A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

36

esetében , százalékos növekedés volt (országosan , százalék a növekedés mértéke). Ezzel szemben visszaesés figyelhető meg a pénzügyi biztosítási tevékenységi körben, ahol régiósan , százalék, nemzetgazdasági szinten , százalékos a csökkenés mértéke. Régiónkban a legnagyobb bővülés az információ, kommunikáció – , százalékos –, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység – , százalék – nemzetgazdasági ágakban következett be.

Mérlegfőösszeg, vállalkozások számának megoszlása -ban a dél-alföldi régióban

Vállalkozások száma

, %

, %

, %

, %

Mérlegfőösszeg

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

, %

Mikrovállalkozás Középvállalkozás

Kisvállalkozás Egyéb vállalkozás

A mikro-, kis-, közép-, illetve egyéb vállalkozások¹ körébe történő besorolás alapján a mérlegfőösszeg, valamint a vállalkozások száma eltérő eloszlást mutat. A mérlegfőösszeg megoszlása ebben a csoportosításban kiegyensúlyozott, ezzel ellentétben a vállalkozások számának eloszlása nem egyenletes. A régiós vállalkozások , százaléka mikrovállalkozás, azok az összes mérlegfőösszegnek csak , százalékát adják. Az összes vállalkozás , százaléka egyéb vállalkozás, hozzájuk köthető a mérlegfőösszeg , százaléka. A legkisebb arányt képviselő középvállalkozások az összes mérlegfőösszeg , százalékát testesítik meg.

¹A . évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról . §: Mikrovállalkozás: összes foglalkoztatotti létszám főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőöszszege legfeljebb millió eurónak megfelelő forintösszeg; Kisvállalkozás: összes foglalkoztatotti létszám főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb millió eurónak megfelelő forintösszeg; Középvállalkozás: összes foglalkoztatotti létszám főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb millió eurónak megfelelő forintösszeg. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

37

Eszközök és források Az aktívák közel felét a befektetett eszközök teszik ki, a dél-alföldi régióban részarányt, országosan , százalékos részarányt képviselnek.

, százalékos

Eszközök összetétele a dél-alföldi régióban és országosan -ban , %

, %


, %

, %

, %

, %

, %

, %

, % , %

Országos , %

, %

, %

, %

, %

Immateriális javak Készletek Pénzeszközök

, %

, %

Tárgyi eszközök Követelések Aktív időbeli elhatárolások

, %

, % , %

, %

, %

, %

Befektetett pénzügyi eszközök Értékpapírok

Régiónkban az aktívákon belül a legnagyobb hányadot ( , százalék) a tárgyi eszközök – , millió forint – jelentik, viszont országosan a tárgyi eszközök aránya , százalék. Az , millió forint összegű követelések a régiós mérlegfőösszeg , százalékát adják, ami megfelel az eszközcsoport országos súlyának. A készletek részaránya a régión belül , százalék, országosan azonban , százalékot képvisel. A befektetett pénzügyi eszközök régiós állománya az elmúlt évihez képest , százalékkal emelkedett, ezzel szemben az országos öszszeg , százalékos csökkenést mutat. Régiónkban és országosan is az értékpapírok produkálták a legnagyobb arányú növekedést előző évihez viszonyítva. A régió vállalkozásai nagyobb arányban finanszírozzák működésüket saját tőkéből ( , százalék), mint országosan ( , százalék). A saját tőke összege ( , milliárd forint) . évhez viszonyítva régiónkban nagyobb mértékben emelkedett ( , százalék), mint az országban ( , százalék). A forráscsoportok közül a céltartalékok összege jelentősen, , százalékkal emelkedett a régióban, részaránya viszont még így is alacsony ( , százalék) az országos mértékhez képest ( , százalék). A dél-alföldi régióban a passzívákon belül az idegen források aránya , százalékról , százalékra csökkent a bázishoz képest, összege , milliárd forinton alakult. A kötelezettségek több mint kétharmadát a rövid lejáratú kötelezettségek ( , milliárd forint) teszik ki a régiónkban. Részarányuk a kötelezettségeken belül az előző évihez képest növekedett, mivel összegük , százalékkal emelkedett. A hosszú lejáratú kötelezettségek , százalékkal és a hátrasorolt kötelezettségek , százalékkal csökkentek. Országosan is a rövid lejáratú kötelezettségek súlya nőtt, mivel egyedül ezek összege emelkedett ( , százalékkal), a hosszú lejáratú ( , százalékkal) és a hátrasorolt köteA NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

38

lezettségek ( , százalékkal) pedig visszaestek a bázisidőszakhoz képest. A passzív időbeli elhatárolások növekedése régiónkban , százalékos, kis súlya miatt azonban nem befolyásolja alapvetően a források megoszlását. Országos

, %

, %

Források összetétele a dél-alföldi régióban és országosan -ban Saját tőke

, %


, %

, %

Céltartalékok

, %

Hátrasorolt kötelezettség , % , %

Hosszú lejáratú kötelezettségek , % , %

, %

Rövid lejáratú kötelezettségek

, %

Passzív időbeli elhatárolások

Saját tőke A régió kettős könyvvezetésű vállalkozásainak saját tőke összege -ban , milliárd forint, amely előző évihez képest , százalékkal növekedett. A saját tőkének minden összetevője pozitív irányú változást mutat régiónkban. A jegyzett tőke -hez képest , százalékkal, a tőketartalék , százalékkal növekedett. Az eredménytartalék , százalékkal, az értékelési, általános, lekötött tartalék , százalékkal gyarapodott.

A saját tőke összetevőinek aránya a dél-alföldi régióban és országosan -ban , % , %


, %

, %

, %

, %

, % , %

Országos - , %

, %

, %

, %

, %

, %

Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Értékelési, általános, lekötött tartalék


39

, % , %

, %

Jegyzett tőke Eredménytartalék (±) Mérleg szerinti eredmény

, %

A legjelentősebb pozitív változás ( , százalékos növekedés) a mérleg szerinti eredmény változásában látható. Országos szinten a saját tőke növekedése a régiós bővülésnél alacsonyabb, , százalék volt. A saját tőkén belül a legnagyobb részarányt országosan a tőketartalék teszi ki, a dél-alföldi régióban pedig az eredménytartalék. A dél-alföldi régióban a feldolgozóipari vállalkozások rendelkeztek a legtöbb saját tőkével ( , milliárd forint) -ban. Régiónkban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, és a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás kivételével minden nemzetgazdasági ágban növekedés figyelhető meg, a legmagasabb összegű ( , milliárd forint) sajáttőkeemelkedés a feldolgozóiparban realizálódott. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban következett be a második legnagyobb összegű ( , milliárd forint) sajáttőke-növekedés régiónkban. Országosan a saját tőke növekedésében a feldolgozóiparnak, valamint az információ, kommunikációnak volt meghatározó szerepe. A saját tőke alakulása és változása a dél-alföldi régióban Saját tőke összege

Saját tőke változása

index (

/

.)%

,

milliárd forint

-ban

%

%

,

%

,

,

%

,

,

,

,

%

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

%


40



Oktatás

Műv., szórakoz., szabadidő


Humán-eü-i szoc. ellátás

Adminisztratív és szolg. tev.


Vízell., szennyvíz., hulladék.


Pü-i, biztosítási tev.

Szakmai, tud., műszaki tev.

Ingatlanügyletek

Építőipar

Villamose.-, gáz-, gőzellá., légk.


Mezőgazd., erdőgazd., halászat

Feldolgozóipar

%

A régió TOP vállalkozásai által kimutatott saját tőke , milliárd forintot ért el, ami , százalékkal haladja meg ugyanezen gazdálkodók bázisévi saját tőkéjét, és ami a régió teljesítményének , százaléka. A TOP -be került vállalkozások saját tőkéje a legtöbb esetben növekedett, összességében , százalékkal haladta meg az előző évi összeget. Negatív folyamatok az energiaszolgáltatóknál figyelhetők meg. A régiós szintű saját tőke , százalékát adja az első gazdálkodó. Legnagyobb saját tőkével rendelkező vállalkozások a dél-alföldi régióban Saját tőke (millió forint) Név

Megye

Változás ±


. év (

/

.)

. EDF DÉMÁSZ Zrt.

Csongrád


,

,

- , %


Csongrád


,

,

, %

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary . Kft.

Bács-Kiskun

Közúti gépjármű gyártása

,

,

, %


Csongrád


,

,

, %

. ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. Csongrád


,

,

, %

. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

Csongrád

Gázkereskedelem

,

,

. AXIÁL Kft.

Bács-Kiskun

Egyéb gépjármű-kereskedelem

,

,

, %

. GUARDIAN Orosháza Kft.

Békés

Síküveggyártás

,

,

- , %

. PICK SZEGED Zrt.

Csongrád


,

,

, %


Bács-Kiskun


,

,

, %


41

-

, %

M

TOP

Az alábbiakban bemutatjuk Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye nettó árbevétellel rendelkező gazdálkodóját.

. évi

legmagasabb

Bács-Kiskun megye mind az legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozása egyben a régiós TOP -as listában is szerepel. A megye első helyezett gazdálkodója , milliárd forintos nettó árbevételével a TOP -as kört is vezeti. Ebben a megyében a , milliárd forintos nettó árbevétel az . helyezéshez volt elegendő. A TOP gazdálkodóinak jelentős része a feldolgozóiparban tevékenykedik, de jelentős hányadot képvisel a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág is. A Békés megyei TOP -ek közül gazdálkodó érte el a TOP -as listára kerüléshez szükséges nettó árbevételi értékhatárt. Ebben a megyében , milliárd forint volt a legmagasabb összeg, ami jelentősen elmarad mind a Bács-Kiskun, mind a Csongrád megyei legmagasabb bevételtől. A TOP -as lista utolsó helyezettje a megyei előkelő . helyen szerepel, , milliárd forintos árbevételével. Az első -be kerüléshez ebben a megyében már elegendő volt a , milliárd forint körüli nettó bevétel. A TOP -ből jelen esetben is legtöbben a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágakat képviselik, de nagyobb számban vannak jelen a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ághoz tartozó vállalkozások is. A Csongrád megyei -es toplistáról gazdálkodó került fel a TOP -as körbe is. A megyei listát egy , milliárd forint árbevételt elérő vállalkozás vezeti, mellyel egyúttal régiós . helyezett is. A megyei ötvenes listára kerüléshez már elegendő volt a milliárd forint körüli bevételi összeghatár. Ebben a megyében a vezető szerepet betöltő feldolgozóipar és kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágakon kívül több gazdálkodó is képviselteti magát a villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás, valamint az építőipar területéről.

42

TOP 50 vállalkozás Bács-Kiskun megyében Sorrend a 2013. évi ne ó árbevétel alapján

Ne ó árbevétel millió forint

Bács-Kiskun Dél-alföldi régió megye

2012. év 2013. év

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

1. 4. 6. 7. 14. 16. 17. 20. 21. 22. 26. 28. 30. 31. 32. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 41. 43. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 55. 56. 58. 59. 61. 62. 63. 66. 67. 71. 72. 73. 74. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 83.

267 919 92 751 50 434 28 158 n.ny. 39 455 38 736 25 655 21 955 n.ny. 14 315 16 326 14 633 15 088 n.ny. 12 641 13 751 n.ny. 9 797 n.ny. n.ny. n.ny. 11 603 9 743 9 502 9 686 n.ny. n.ny. 10 465 10 896 9 719 11 875 3 212 9 668 7 510 n.ny. 4 871 7 657 n.ny. 8 351 6 195 7 333 8 574 4 678 7 071 6 324 6 210 7 088 n.ny. 1 655

622 397 86 363 58 770 54 073 n.ny. 39 837 37 912 25 853 23 391 n.ny. 17 390 16 679 15 981 15 778 n.ny. 15 117 14 882 n.ny. 14 460 n.ny. n.ny. n.ny. 12 302 11 165 10 843 10 832 n.ny. n.ny. 10 358 10 354 10 142 9 852 9 453 9 247 8 670 n.ny. 8 351 8 271 n.ny. 8 096 8 082 8 057 8 004 7 603 7 573 7 508 7 495 7 425 n.ny. 7 105

Index (%)

Név

Székhely

Fő tevékenység megnevezése

2013. év /2012. év 232,3% 93,1% 116,5% 192,0% 101,0% 97,9% 100,8% 106,5% 121,5% 102,2% 109,2% 104,6% 119,6% 108,2% 147,6% 106,0% 114,6% 114,1% 111,8% 99,0% 95,0% 104,3% 83,0% 294,3% 95,6% 115,4% 171,5% 108,0% 96,9% 130,5% 109,9% 93,4% 162,5% 107,1% 118,7% 120,7% 104,8% 429,2%

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary K . Kecskemét Hungary-Meat K . Kiskunfélegyháza Axiál K . Baja Duna Aszfalt K . Tiszakécske n.ny. n.ny. Knorr-Bremse Fékrendszerek K . Kecskemét Phoenix Mecano Kecskemét K . Kecskemét Alföld Pro-Coop Zrt. Kecskemét Mogyi K . Csávoly HBPO Manufacturing Hungary K . n.ny. Freudenberg Simmerringe K . Kecskemét, Kadafalva Univer-Product Zrt. Kecskemét Pannon Lúd K . Kiskunhalas Autóflex-Kno K . Kecskemét n.ny. n.ny. Forne K . Kecskemét CabTec K . Kecskemét n.ny. n.ny. Bosal Hungary K . Kecskemét n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. Bács-Tak K . Mélykút Protokon K . Kiskőrös Kecskemé Konzerv K . Kecskemét Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. Kiskunhalas n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. Integrál Zrt. Kiskunfélegyháza IBV Hungária K . Kiskunfélegyháza Univer-Coop Zrt. Kecskemét Andritz K . Tiszakécske Hovány K . Kecskemét Maspex Olympos K . Nyárlőrinc Pille-Ostyasütő K . Solt n.ny. n.ny. Hil K . Kecskemét Hovány Dél-Alföld K . Kecskemét n.ny. n.ny. GéPéSZ Koordinátor K . Kecskemét Merkbau K . Kiskunhalas Poli-Farbe K . Bócsa Kalo-Méh Trans K . Kalocsa FBZ Investment K . Kecskemét Dél-100 K . Kiskunfélegyháza Adrenalin Energiaital K . Izsák Schneider-Electric Energy Magyarország K . Kunszentmiklós Pinguin Foods Hungary K . Baja n.ny. n.ny. Pannon Növényolajgyártó K . Foktő


43

Közú gépjármű gyártása Húsfeldolgozás, -tartósítás Egyéb gépjármű-kereskedelem Út, autópálya építése n.ny. Közú jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása Egyéb műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás n.ny. Egyéb gumitermék gyártása Fűszer, ételízesítő gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása n.ny. Tartósíto lisztes áru gyártása Szerelvény gyártása n.ny. Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása n.ny. n.ny. n.ny. Baromfitenyésztés Sportszergyártás Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása n.ny. n.ny. Baromfihús feldolgozása, tartósítása Villamos világítóeszköz gyártása Élelmiszer jellegű bol vegyes kiskereskedelem Motor, turbina gyártása (kiv.: légi, közú jármű-motor) Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem Üdítőital, ásványvíz gyártása Cukor, édesség nagykereskedelme n.ny. Szerszámgyártás Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem n.ny. Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykeresk. Lakó- és nem lakóépület építése Festék, bevonóanyag gyártása Hulladék-nagykereskedelem Vegyes termékkörű nagykereskedelem Iparcikk jellegű bol vegyes kiskereskedelem Ital nagykereskedelme Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás n.ny. Olaj gyártása

TOP 50 vállalkozás Békés megyében Sorrend a 2013. évi ne ó árbevétel alapján Békés megye


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

11. 19. 24. 44. 45. 54. 60. 64. 70. 89. 98. 100.

Ne ó árbevétel millió forint 2012. év 2013. év 40 486 32 415 20 541 10 498 8 214 9 077 n.ny. 8 102 8 824 6 381 5 539 6 362 n.ny. 5 754 4 911 n.ny. 2 119 n.ny. 0 3 684 3 290 n.ny. 3 007 2 482 2 748 3 318 n.ny. 2 651 3 275 3 334 2 589 n.ny. 2 131 n.ny. 2 925 1 875 2 210 1 408 2 541 n.ny. n.ny. 1 973 n.ny. 1 606 2 346 2 036 n.ny. 1 673 n.ny. n.ny.

43 205 32 100 21 314 11 643 11 420 10 265 n.ny. 8 317 8 105 6 729 6 365 6 259 n.ny. 5 424 4 777 n.ny. 4 090 n.ny. 3 837 3 721 3 436 n.ny. 3 214 3 020 2 998 2 912 n.ny. 2 705 2 636 2 567 2 533 n.ny. 2 500 n.ny. 2 414 2 396 2 385 2 383 2 356 n.ny. n.ny. 2 244 n.ny. 2 215 2 208 2 200 n.ny. 2 123 n.ny. n.ny.

Index (%)

Név

Székhely


2013. év /2012. év 106,7% 99,0% 103,8% 110,9% 139,0% 113,1% 102,7% 91,9% 105,4% 114,9% 98,4% 94,3% 97,3% 193,0% 101,0% 104,5% 106,9% 121,7% 109,1% 87,7% 102,0% 80,5% 77,0% 97,9% 117,3% 82,5% 127,8% 107,9% 169,2% 92,7% 113,8% 137,9% 94,1% 108,1% 126,9% -

Linamar Hungary Zrt. Orosháza Gallicoop Zrt. Szarvas Guardian Orosháza K . Orosháza BO-TI Zrt. Hunya Mondi Békéscsaba K . Békéscsaba Komlósi Lúd K . Tótkomlós n.ny. n.ny. GreenDivízió K . Orosháza Rapidsped Zrt. Szeghalom Alföldvíz Zrt. Békéscsaba Marzek Kner Packaging K . Békéscsaba O-I Manufacturing Magyarország K . Orosháza Békés Drén K . n.ny. Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. Mezőhegyes Bora K . Békéscsaba n.ny. n.ny. Misur Telecom K . Szarvas n.ny. n.ny. Gyulahús K . Gyula Körös Volán Zrt. Békéscsaba Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. Szarvas n.ny. n.ny. Gemma Agro K . Békéscsaba Rimax K . Tótkomlós Agro-m Zrt. Orosháza Agro-Békés K . Békéscsaba n.ny. n.ny. Toolex K . Nagyszénás Csaba-Berényi K . Mezőberény Délbaromfi Szövetkezet Békéscsaba Szarvas Coop Zrt. Szarvas n.ny. n.ny. AKG Zrt. Orosháza n.ny. n.ny. Dombegyházi Agrár Zrt. Dombegyház Op gép K . Békés Frühwald K . Békéscsaba Paprikakert Tész K . Pusztao laka Alföldi Agrárház K . Békéscsaba Kisdombegyházi Agro-Ferr K . n.ny. n.ny. n.ny. Atalante K . Kaszaper n.ny. n.ny. Meszlényi-Autó K . Békéscsaba Gyulai Fafém Bútor Zrt. Gyula Bétak K Békés n.ny. n.ny. Hidashá Zrt. Murony n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.

Közú jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Síküveggyártás Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme Műanyag csomagolóeszköz gyártása Élőállat-nagykereskedelme n.ny. Baromfihús feldolgozása, tartósítása Közú áruszállítás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Egyéb papír-, kartontermék gyártása Öblösüveggyártás n.ny. Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme n.ny. Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme n.ny. Húsfeldolgozás, -tartósítás M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás Villamos világítóeszköz gyártása n.ny. Vegyi áru nagykereskedelme Mezőgazdasági, erdésze gép gyártása Vegyes gazdálkodás Egyéb gépjármű-kereskedelem n.ny. Szerszámgyártás Emelő-, anyagmozgató gép gyártása Élőállat-nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bol vegyes kiskereskedelem n.ny. Acélöntés n.ny. Sertéstenyésztés Mezőgazdasági, erdésze gép gyártása Építési betontermék gyártása Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése n.ny. n.ny. Élőállat-nagykereskedelme n.ny. Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem Irodabútor gyártása Haszonállat-eledel gyártása n.ny. Vegyes gazdálkodás n.ny. n.ny.


44

TOP 50 vállalkozás Csongrád megyében Sorrend a 2013. évi ne ó árbevétel alapján Csongrád megye


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

2. 3. 5. 8. 9. 10. 12. 13. 15. 18. 23. 25. 27. 29. 33. 40. 42. 46. 57. 65. 68. 69. 75. 82. 85. 87. 88. 91. 92. 96. 97. 99.

Ne ó árbevétel millió forint

Index (%)

2012. év 2013. év

2013. év /2012. év

231 686 120 286 57 136 33 017 48 529 37 909 40 147 40 874 39 737 23 182 22 880 20 403 17 482 n.ny. n.ny. n.ny. 9 699 6 570 485 n.ny. n.ny. 8 511 8 019 6 567 n.ny. 414 n.ny. 6 469 5 424 n.ny. 6 237 5 947 6 629 5 391 5 764 5 268 n.ny. 3 731 3 938 n.ny. 5 110 2 374 3 810 7 740 n.ny. n.ny. 4 408 5 606 n.ny. n.ny.

79,5% 102,9% 112,4% 148,1% 96,3% 114,8% 105,7% 101,8% 102,6% 153,3% 97,0% 104,3% 98,5% 127,6% 170,2% 1969,5% 96,4% 99,6% 109,1% 1649,4% 102,7% 122,1% 102,2% 106,5% 93,2% 106,9% 99,3% 105,4% 144,6% 136,7% 99,9% 214,3% 127,2% 61,8% 101,2% 79,2% -

184 260 123 749 64 195 48 884 46 731 43 538 42 425 41 598 40 784 35 531 22 188 21 272 17 216 n.ny. n.ny. n.ny. 12 374 11 180 9 553 n.ny. n.ny. 8 201 7 983 7 167 n.ny. 6 830 n.ny. 6 641 6 624 n.ny. 6 373 6 333 6 178 5 764 5 722 5 550 n.ny. 5 396 5 382 n.ny. 5 103 5 087 4 848 4 780 n.ny. n.ny. 4 459 4 437 n.ny. n.ny.

Név

Székhely

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Szeged EDF DÉMÁSZ Zrt. Szeged Pick Szeged Zrt. Szeged Hansa-Kontakt K . Szeged EDF DÉMÁSZ Hálóza K . Szeged Hungerit Zrt. Szentes SOLE-MiZo Zrt. Szeged Con Tech Fluid Automo ve Hun. K . Makó Con Tech Rubber Industrial K . Szeged KÉSZ Építő Zrt. Szeged Tabán Trafik Zrt. Hódmezővásárhely Legrand Zrt. Szentes Villeroy & Boch Magyarország K . Hódmezővásárhely n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. Bravotech K . Hódmezővásárhely Matech Magyar Technológiai K . Szeged MA-KA Befektetési és Szolgáltató K . Szentes n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. Tisza Volán Zrt. Szeged Hód-Mezőgazda Zrt. Hódmezővásárhely Te-Di Trade K . Szeged n.ny. n.ny. Groomi Trade K . Szeged Lombard Lízing Zrt. n.ny. Feszültség K . Szeged Coop Szeged Zrt. Szeged n.ny. n.ny. EDF DÉMÁSZ Partner K . Szeged Délalföldi Kertészek Szövetkezete Szentes Szegedi Vízmű Zrt. Szeged Maus K . Szeged Imerys Tűzállóanyaggyártó K . Hódmezővásárhely Csanád Pharma K . Szeged n.ny. n.ny. H & T BT. Szeged Naturtex K . Szeged n.ny. n.ny. Szegedi Paprika Zrt. Szeged Ferroép Zrt. Szeged Rotapack Zrt. Szeged DÉMÁSZ PRIMAVILL K . Szeged n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. Árpád-Agrár Zrt. Szentes Szegedi Hőszolgáltató K . Szeged n.ny. n.ny. Tanker Hungary K . n.ny.


45


Gázkereskedelem Villamosenergia-kereskedelem Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Villamosenergia-elosztás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Tejtermék gyártása Gumiabroncs, gumitömlő gyártása Egyéb gumitermék gyártása Épületépítési projekt szervezése Dohányáru nagykereskedelme Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása Egészségügyi kerámia gyártása n.ny. n.ny. n.ny. Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme Épületépítési projekt szervezése Haszonállat-eledel gyártása n.ny. n.ny. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme n.ny. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme n.ny. Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bol vegyes kiskereskedelem n.ny. Villamosenergia-elosztás Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem Víztermelés, -kezelés, -ellátás Hús-, húskészítmény-nagykereskedelme Tűzálló termék gyártása Gyógyszer, gyógyásza termék nagykereskedelme n.ny. Baromfitenyésztés Konfekcionált tex láru gyártása (kivéve: ruházat) n.ny. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Lakó- és nem lakóépület építése Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése n.ny. n.ny. Vegyes gazdálkodás Gőzellátás, légkondicionálás n.ny. n.ny.

T –

-

Nettó árbevétel (több, mint fele Bács-Kiskun megyében) A dél-alföldi régió . évi , milliárd forintos nettó árbevételéhez Bács-Kiskun megye járult hozzá a legnagyobb mértékben, , százalékkal. Az árbevétel növekménye itt volt a legmagasabb, , százalékos, ami , milliárd forintos többletet jelent az előző évihez képest. Bács-Kiskun megyéhez viszonyítva Békés és Csongrád megyében mérsékelt, , , illetve Nettó árbevétel alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye milliárd milliárd forint % forint Bács-Kiskun megye , , , , Békés megye , , , , Csongrád megye , , , , Dél-alföldi régió , , , , Bács-Kiskun megye TOP , , , , Békés megye TOP , , , , Csongrád megye TOP , , , , TOP vállalkozás együtt , , , , Top részaránya (%) %pont Bács-Kiskun megyében , % , % , %pont Békés megyében , % , % , %pont Csongrád megyében , % , % , %pont , %pont TOP részaránya a dél-alföldi régióban , % , %

% % % % % % % %

, százalékos volt a bővülés üteme. A TOP vállalkozás együttesen , milliárd forint nettó árbevételt produkált, ami , százalékát adja a régiós összegnek. Ezen vállalkozások jelentik a régió „motorját”, hiszen az előző évhez viszonyított , milliárd forintos többletből , milliárd forintot teljesítettek. A TOP vállalkozás több, mint fele – cég – Bács-Kiskun megyei, melyek a topok közt is kiemelkedő árbevétel-növekményt értek el , százalékos bővüléssel. Békés megyét vállalkozás, Csongrád megyét pedig cég képviseli. A TOP vállalkozás részesedése mindhárom megyében növekedett, itt is kiemelkednek a Bács-Kiskun megyei top vállalkozások , százalékpontos részarány-bővüléssel.

Export árbevétel (a TOP

vállalkozás kétharmad részt képvisel)

A dél-alföldi régió . évi , milliárd forintos export árbevételének , százalékát BácsKiskun megye adta. Az előző évhez képest , százalékkal emelkedett Bács-Kiskun megye export árbevétele, a nettó árbevételből így már , százalékot képvisel. A másik két megyében is magasabb volt az export árbevétel növekedési volumene, mint a nettó árbevételé, ezért az export részesedése a nettó árbevételből emelkedett: Békésben , százalékról , százalékra, Csongrádban , százalékról , százalékra. A TOP vállalkozás export árbevétele összesen A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

46

, százalékkal bővült, , milliárd forintos összege a régió exportjának kétharmadát teszi ki. Mindhárom megyében igen magas a topok részesedése az exportból: Bács-Kiskunban , százalék, Békésben , százalék, Csongrádban pedig , százalék. Export árbevétel alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye milliárd milliárd forint % forint Bács-Kiskun megye , , , , % Békés megye , , , , % Csongrád megye , , , , % Dél-alföldi régió , , , , % Bács-Kiskun megye TOP , , , , % Békés megye TOP , , , , % Csongrád megye TOP , , , , % TOP vállalkozás együtt , , , , % Top részaránya (%) %pont Bács-Kiskun megyében , % , % , %pont Békés megyében , % , % - , %pont Csongrád megyében , % , % , %pont , %pont TOP részaránya a dél-alföldi régióban , % , %

Adózás előtti eredmény (Csongrád megyében a TOP

duplázott)

A dél-alföldi régió adózás előtti eredménye harmadával növekedett az előző évihez képest. A legnagyobb, , százalékos bővülés Csongrád megyében mutatható ki. Csongrád megye kiemelkedő teljesítményében jelentős szerepet játszottak a megye TOP vállalkozásai, akik az előző évihez képest megduplázták adózás előtti eredményüket. Bács-Kiskun megyében negyedével nőtt az adózás előtti eredmény, míg Békés megyében közel egyötödével. A TOP részesedése a megyék teljesítményéből Bács-Kiskun és Csongrád megyében hasonlóan alakult, , , illetve , százalék, Békés megyében pedig , százalék. Adózás előtti eredmény alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye milliárd milliárd forint % forint Bács-Kiskun megye , , , , Békés megye , , , , Csongrád megye , , , , Dél-alföldi régió , , , , Bács-Kiskun megye TOP , , , , Békés megye TOP , , , , Csongrád megye TOP , , , , TOP vállalkozás együtt , , , , Top részaránya (%) %pont Bács-Kiskun megyében , % , % , %pont Békés megyében , % , % - , %pont Csongrád megyében , % , % , %pont , %pont TOP részaránya a dél-alföldi régióban , % , %


47

% % % % % % % %

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye (közel négyszeresére nőtt Csongrád megyében) A dél-alföldi régióban a vállalkozások üzemi, üzleti tevékenységének . évi eredménye másfélszerese az előző évinek. A növekményhez nagyban hozzájárult Csongrád megye, ahol közel négyszeresére gyarapodott az üzemi eredmény. -ben a három megye közül Csongrádban volt a legalacsonyabb, , milliárd forint az üzemi, üzleti tevékenység eredménye, ami Üzemi, üzleti tevékenység eredményének alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye milliárd milliárd forint % forint Bács-Kiskun megye , , , , % Békés megye , , , , % Csongrád megye , , , , % Dél-alföldi régió , , , , % Bács-Kiskun megye TOP , , , , % Békés megye TOP , , , , % Csongrád megye TOP - , , , TOP vállalkozás együtt , , , , % TOP részaránya (%) %pont Bács-Kiskun megyében , % , % , %pont Békés megyében , % , % , %pont Csongrád megyében , % , %pont TOP részaránya a dél-alföldi régióban , % , %

-ban , milliárd forintra növekedett, megelőzve ezzel Békés megyét. A TOP vállalkozásnál is hasonló folyamat játszódott le: a Csongrád megyei TOP üzemi eredménye , milliárd forint veszteség volt -ben, ami a következő évben , milliárd forint nyereségbe fordult át. A Békés megyei TOP üzemi eredménye , százalékkal, a Bács-Kiskun megyei TOP pedig , százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

Foglalkoztatottak (közel

fős létszámbővülés a TOP

vállalkozásnál)

Foglalkoztatottak számának alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye fő fő % Bács-Kiskun megye , % Békés megye , % Csongrád megye - , % Dél-alföldi régió , % Bács-Kiskun megye TOP , % Békés megye TOP , % Csongrád megye TOP , % TOP vállalkozás együtt , % Top részaránya (%) %pont Bács-Kiskun megyében , % , % , %pont Békés megyében , % , % , %pont Csongrád megyében , % , % , %pont , %pont TOP részaránya a dél-alföldi régióban , % , %


48

A dél-alföldi régióban foglalkoztatottak száma mindössze , százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Ezen belül Bács-Kiskun és Békés megyében , illetve , százalékos bővülés, Csongrád megyében pedig , százalékos létszámcsökkenés tapasztalható. Ezzel szemben a TOP vállalkozásnál , százalékkal, azaz fővel nőtt az alkalmazottak száma, így már a régió munkavállalóinak , százalékát foglalkoztatják. A legjelentősebb létszámbővülés a Bács-Kiskun megyei TOP -nál mutatható ki: , százalékkal, azaz fővel többet foglalkoztattak, mint az előző évben. A Békés megyei TOP -nél fővel, a Csongrád megyei TOP nél pedig fővel nőtt az alkalmazottak száma. A top vállalkozások Bács-Kiskun és Csongrád megyében a foglalkoztatottak közel egyötödének adnak munkát, Békés megyében pedig , százalékát alkalmazzák.

Saját tőke (egyharmada a TOP

vállalkozásnál)

A dél-alföldi régióban , százalékkal, azaz , milliárd forinttal emelkedett a saját tőke összege. A megyéket illetően Bács-Kiskunban volt a legmagasabb a növekmény, , százalék, Békés megyében , százalék, Csongrád megyében pedig , százalék. A TOP vállalkozás együttes saját tőkéje egyharmadát képviseli a régiósnak. Megyei részesedést vizsgálva a Csongrád megyei TOP vállalkozás adja a legmagasabb megyei részarányt, , százalékot. A BácsKiskun megyei TOP vállalkozás , százalékot, a Békés megyei TOP pedig , százalékot képvisel. A top vállalkozások saját tőkéből való részesedése Bács-Kiskun megyében emelkedett, míg Csongrád és Békés megyében csökkent. Saját tőke alakulása a dél-alföldi régióban . év . év Változás ± Megye milliárd milliárd forint % forint Bács-Kiskun megye , , , , % Békés megye , , , , % Csongrád megye , , , , % Dél-alföldi régió , , , , % Bács-Kiskun megye TOP , , , , % Békés megye TOP , , - , - , % Csongrád megye TOP , , , , % TOP

vállalkozás együtt

,

Top részaránya (%) Bács-Kiskun megyében Békés megyében Csongrád megyében TOP részaránya a dél-alföldi régióban

, , , ,

% % % %


49

, , , , ,

% % % %

,

, %

%pont , %pont - , %pont - , %pont - , %pont

Á

A TOP

szerepe a régió kiemelt nemzetgazdasági ágaiban

A következő táblázatokban a régió legjelentősebb nemzetgazdasági ágaiban (a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az építőipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a feldolgozóipar, és a szállítás, raktározás) a legnagyobb nettó árbevételt elért vállalkozásokat mutatjuk be. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban a legmagasabb árbevétel , milliárd forint, amit a BÁCS-TAK Kft. realizált. A régió mezőgazdasága összességében , százalékkal, a TOP vállalkozások , százalékkal több árbevételt értek el . évben bázishoz képest. Így a TOP vállalkozások , százalékos részesedése , százalékra emelkedett a régió mezőgazdaságból származó összes árbevételéből. A TOP vállalkozás közé , milliárd forint feletti árbevétellel lehetett bekerülni . évben. Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

. év .

BÁCS-TAK Kft.

. n.ny. .

Hód-Mezőgazda Zrt.

Változás ±

Főtevékenység

Bács-Kiskun Baromfitenyésztés

,

n.ny.

n.ny.

Csongrád

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

. MAFARM Kft.


.

n.ny. ,

. év ( , n.ny. ,

/

.) , % n.ny. - , %

n.ny.

n.ny.

n.ny.

Bács-Kiskun Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

,

,

, %

. Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.

Békés

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

,

,

- , %

.

Csongrád

KEFAG Zrt.

Baromfitenyésztés

,

,

, %

. INTEGRÁL-HAT Kft.

H & T BT.


,

,

- , %

. ÁRPÁD-AGRÁR Zrt.

Csongrád

,

,

, %

. Városföldi Agrárgazdaság Zrt.

Bács-Kiskun Sertéstenyésztés

,

,

, %

Vegyes gazdálkodás


50

Építőipar Az építőiparban a legmagasabb árbevétel meghaladja a , milliárd forintot, amit a DUNA ASZFALT Kft. ért el bázishoz képest jelentős, , százalékos bővüléssel. Legnagyobb mértékű növekedéssel a FERROÉP Zrt. -ban megtöbbszörözte előző évi teljesítményét, mellyel a nyolcadik helyre lépett. Míg az építőipar régiós szinten , százalékos növekedést mutat előző évhez képest, addig a TOP vállalkozások , százalékkal tudták növelni árbevételüket. Ebből adódóan a TOP -ek részesedése a régió összes nettó árbevételéből is kimagaslóan emelkedett, miközben részarányuk -ben , százalék volt, -ra , százalékra nőtt. Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások az építőiparban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

. év .

DUNA ASZFALT Kft.

Bács-Kiskun

Változás ±

Főtevékenység

Út, autópálya építése

. év (

,

/

.)

,

, %

.

KÉSZ Építő Zrt.

Csongrád

Épületépítési projekt szervezése

,

,

, %

.

MATECH Magyar Technológiai Kft.

Csongrád

Épületépítési projekt szervezése

,

,

, %

.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

.

MERKBAU Kft.

Bács-Kiskun

Lakó- és nem lakó épület építése

,

,

, %

.

VER-BAU Kft.

Bács-Kiskun

Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

,

,

, %

.

SOLTÚT Kft.

Bács-Kiskun

Út, autópálya építése

,

,

, %

.

FERROÉP Zrt.

Csongrád


,

,

, %

.

AKTÍV Kft.

Bács-Kiskun


,

,

, %

Csongrád

Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése

,

,

- , %

. DÉMÁSZ PRIMAVILL Kft.

Kereskedelem, gépjárműjavítás A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a legmagasabb árbevétel , milliárd forint, amit az „AXIÁL” Kft. realizált. A TOP -ek a régió összes nettó árbevételéből . évben , százalékkal, . évben már , százalékkal részesedtek. A részarány növekedés annak köszönhető, hogy a TOP vállalkozások árbevétele nagyobb mértékben – , százalékkal – gyarapodott, mint régió összes árbevétele ( , százalékos növekedés). Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

Változás ±

Főtevékenység . év

. év (

/

.)

. „AXIÁL”Kft.

Bács-Kiskun

Egyéb gépjármű-kereskedelem

,

,

, %

. HANSA-KONTAKT Kft.

Csongrád


,

,

, %

. ALFÖLD PRO-COOP Zrt.

Bács-Kiskun


,

,

, % - , %

. Tabán Trafik Zrt.

Csongrád

Dohányáru nagykereskedelme

,

,

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

. BRAVOTECH Kft.

Csongrád

Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

,

,

, %

. „BO-TI” Zrt.

Békés

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

,

,

, %

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.


51

Feldolgozóipar A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. érte el a legtöbb nettó árbevételt a feldolgozóiparban, , milliárd forintot. A TOP vállalkozások közé . évben , milliárd forint feletti árbevétellel lehetett bekerülni, ezen társaságok adták a régió feldolgozóipari nettó árbevételének közel felét, , százalékát. A feldolgozó iparágban a régiós növekedés mértéke , százalék, ugyanakkor a TOP -ek bővülése felülmúlja a bázis másfélszeresét. Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a feldolgozóiparban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

Változás ±


. év (

/

.)


,

,

, %

. Hungary-Meat Kft.


,

,

- , %

. PICK SZEGED Zrt.

Csongrád


,

,

, %

. HUNGERIT Zrt.

Csongrád


,

,

, %


Békés


,

,

, %

. SOLE-MiZo Zrt.

Csongrád

Tejtermék gyártása

,

,

, %


Csongrád


,

,

, %

. n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.


Csongrád


,

,

, %


Bács-Kiskun


,

,

, %

Szállítás, raktározás A Tisza Volán Zrt. árbevétele , százalékkal csökkent ugyan az előző évhez viszonyítva, mégis a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban ez a vállalkozás realizálta a legmagasabb, , milliárd forint árbevételt. A TOP vállalkozások közül a hatodik helyezett Hansa-Kontakt Inv. Kft. árbetétele bázishoz képest kimagasló, , százalékos növekedést mutat. A legnagyobb vállalkozás részesedése nem változott jelentősen -hez képest, a TOP -ek a régiós összegnek közel negyedét adják. A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül itt a legkisebb a TOP -ek növekedése, gyarapodásuk mindössze , százalék. Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban Nettó árbevétel (millió forint) Név

Megye

Változás ±


. év (

/

.)

.

TISZA VOLÁN Zrt.

Csongrád


,

,

- , %

.

RAPIDSPED Zrt.

Békés


,

,

- , %

.

QUALITRANS-CARGO Kft.

Bács-Kiskun


n.ny.

n.ny.

n.ny.

.

KUNSÁG VOLÁN Zrt.

Bács-Kiskun

Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás

,

,

, %

.

KÖRÖS VOLÁN Zrt.

Békés


,

,

, %

.

Hansa-Kontakt Inv. Kft.

Csongrád

Raktározás, tárolás

,

,

, %

.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

.

BERTRANS Zrt.

Bács-Kiskun

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

.

n.ny.

n.ny.

n.ny.

Csongrád


. Dancsi & Társa Kft.


52

,

,

n.ny.

n.ny.

- , % n.ny.

,

,

, %

A

/

Az alábbi táblázatok féléves bontásban mutatják be a régióban történő szabadforgalomba bocsátások darabszámának, illetve az ahhoz köthető áruk statisztikai értékének alakulását az országos értékekhez viszonyítva. Statisztikai érték: az exportált, importált áru statisztikai értéke. IMPORT Időszak Félév

DARVPF

Országos db (CDPS_ID)

Stat. érték (millió Ft)

db (CDPS_ID)


/ / / / / Az adatokból látható, hogy a dél-alföldi régióban történő szabadforgalomba bocsátások darabszáma az országos adatok , - , % -a, míg a vámkezelt áruk statisztikai értéke az országosan vámkezelt áruk statisztikai értékének , – , %-át teszi ki. EXPORT Időszak Félév

DARVPF

Országos db (CDPS_ID)


db (CDPS_ID)


/ / / / / Az exportadatok tekintetében a régió forgalma az országos esetszámok , – , %-a, míg az exportált áruk statisztikai értékét nézve , – , % között mozog.


53

V A dél-alföldi régióban négy vámudvaron (Kecskemét, Baja, Szeged, Békéscsaba), egy kirendeltségen (Kiskőrös) valamint két közúti határátkelőhelyen (Tompa, Röszke) és egy vasúti határátkelőhelyen (Kelebia) történik vámkezelés. Mind a négy vámudvar a vámhivatal hivatalos helyének minősülő I. típusú vámudvar, ahol a vámigazgatási eljárást bárki kérheti a vámhatóságtól. Az alábbi táblázatban az egyes vámkezelőhelyek átlagos forgalma látható az export, illetve az import irányú eljárások darabszáma szerint: Tompa

Baja

Kiskőrös

Szeged

Röszke

Összesen

Békéscsaba

Exp. Imp. A tompai adatok tartalmazzák a kelebiai vasúti határátkelőhely statisztikai adatait is tekintettel arra, hogy a két határátkelőhely egy szervezeti egységet képez.

Bács-Kiskun megye . NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság: P-Development Kft. vámudvar Szolgálati hely Cím: Kecskemét, Fuvar u. . Telefon: / Fax: / E-mail: [email protected] GPS: N . E . A vámudvar hétfőtől péntekig reggel tart nyitva.

:

-tól

:

-ig, szombatonnapon

:

-től

:

-ig

A vámudvar-üzemeltető a vámkezeléshez szükséges okmányok kiállításán kívül logisztikai központként fuvarszervezéssel és raktározási tevékenységgel is foglalkozik. A vámügynökség „A” típusú közvámraktári engedéllyel, áfa-adóraktári engedéllyel, valamint átmeneti megőrzési raktár engedéllyel rendelkezik. Ezen engedélyek birtokában vámügynökségi és vámudvar-üzemeltetési tevékenységéhez kapcsolódóan változatos raktározási tevékenységet lát el. Az igazgatóság nagy hangsúlyt fektet a kor követelményeinek megfelelően az elektronikus vámeljárásokra. Ügyfeleik között tudhatjuk a Kecskemétre, illetve vonzáskörzetébe települt gazdálkodókat, továbbá gyűjtőszállítmányok is nagy számban növelik az elvégzett vámeljárások esetszámait. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

54

. A NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Bajai Kirendeltség ÁTI DEPÓ Zrt. vámudvar Szolgálati hely Cím: Baja, Szentjánosi u. . Telefon: / - , Fax: / E-mail: [email protected] GPS: N . E . A NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Bajai Kirendeltség Szolgálatteljesítési helyeként üzemelő vámudvar az ÁTI DEPÓ Zrt. üzemeltetésében működik immár több évtizede. A vámudvar hétfőtől péntekig : – : óra között fogadja ügyfeleit. A vámudvar elhelyezkedése Baja tradicionális közlekedési csomópont szerepét használja ki, ezért az . számú főútvonalról vagy az . számú főútról közelíthető meg, ezenkívül vasúti kapcsolattal is rendelkezik. Óriási előnye, hogy a Duna partján helyezkedik el (az . kilométernél), s így a komplex logisztikai szolgáltatás részeként kikötői szolgáltatás is igénybe vehető. A telep nagy tömegű ömlesztett áru (pl. szójadara, búza, árpa, kukorica) forgalmat bonyolít le, amit tonnás siló is támogat. A túlméretes áruk kezelésére tonnás híddaru áll rendelkezésre. A vámudvart üzemeltető ÁTI DEPÓ Zrt. nagy kapacitású „A” típusú közvámraktárral rendelkezik, így valamennyi vámigazgatási eljárás igénybe vehető a szabadforgalomba helyezéstől a közösségi státusz igazolásáig, mely utóbbi a Dunán közlekedő, ömlesztett árut szállító uszályok esetében bír jelentőséggel. További szolgáltatásként lehetőség van a regisztrációs adóeljárás kezdeményezésére is.

. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Kiskőrösi Kirendeltség Cím: Kiskőrös, Kossuth L. u. . Telefon: / - ; - , Fax: / E-mail: [email protected] GPS: N . E .

-

Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig : és : , pénteken pedig . és óra között. A kirendeltség vámudvarral nem rendelkezik, azonban kialakítottak a Mátyás Király utcai oldalán egy vámvizsgálati helyet. Többségében az EM-Sped Kft. (telephely és iroda címe: , Kiskőrös, Sárkány J. u. .) vámügynökség elektronikusan jelenti be a vámkezeléseket (AIS/AES). A vámügynökség széles körű engedéllyel, nagy és jól felszerelt telephellyel rendelkezik, ahol a tételes vámvizsgálat elvégzése sem okoz problémát (rámpával, targoncákkal is rendelkezik). A kirendeltségen regisztrációs adóigazgatási eljárás is kezdeményezhető. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

55

. Nemzet Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Tompai Határkirendeltség Cím: Tompa, Szabadföld . Telefon: / Fax: / E-mail: [email protected] A közúti határátkelőhely – óráig tart nyitva. A határátkelőn lebonyolódó forgalom: nemzetközi személy- és áruforgalom. Veszélyes árut szállító járművek nem közlekedhetnek. Növény- és állat-egészségügyi kirendeltség a határátkelőhelyen nem működik. A határkirendeltségen az árutovábbítási eljárásokon kívül szabadforgalomba bocsátás és kiviteli vámeljárások kezdeményezésére is van lehetőség.

. Nemzet Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Tompai Határkirendeltség Szolgálati hely Kelebia Cím: Kelebia, Ady Endre u. . Telefon: / Fax: / E-mail: [email protected] A vasúti határátkelőhely – óráig tart nyitva. A határátkelőn lebonyolódó forgalom: nemzetközi személy- és áruforgalom. Veszélyes árut szállító járművek közlekedhetnek. Növény- és állat-egészségügyi kirendeltség működik.

Csongrád megye . Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Zoll-Platz Kft. Szolgálati hely Cím: Szeged, Budapesti út . Telefon: / - , Fax: E-mail: [email protected] GPS: N . E . A vámudvar nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig : -tól : -ig, szombaton : -tól : -ig, vasárnap a nyitva tartás szünetel. A vámudvaron alapeseti vámigazgatási eljárások (szabadforgalomba bocsátás, árutovábbítás, vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kiviteli eljárás), az áruk vámjogi sorsát rendező más eljárások (megsemmisítés, felajánlás az államkincstár javára) és regisztrációs adóigazgatási eljárás lefolytatására van lehetőség. A vámudvaron közvámraktár, adóraktár és átmeneti megőrzési raktár található, mely bármely személy részére rendelkezésre áll áruk raktározására. A vámudvaron több vámügyintézéssel, szállítmányozással és fuvarszervezéssel foglalkozó vámügynökség áll az ügyfelek rendelkezésére. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

56

. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Röszkei Határkirendeltség Cím: Röszke, Közúti Határátkelőhely Telefon: / Fax: / E-mail: rö[email protected] A határátkelőn lebonyolódó forgalom: nemzetközi személy- és áruforgalom. Veszélyes árut szállító járművek közlekedhetnek. Növény- és állat-egészségügyi kirendeltség működik. A határkirendeltségen az árutovábbítási eljárások mellett szabadforgalomba bocsátás és kiviteli vámeljárások kezdeményezésére is van lehetőség.

Békés megye Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Pintér Kft. Szolgálati hely Cím: Békéscsaba, Ipari út . Telefon: / - , Fax: / E-mail: [email protected] GPS: N . E . Nyitvatartási idő munkanapokon . és . óra között. A vámudvar kamionok részére fenntartott parkolóval rendelkezik, ahol órában az őrzés is biztosított. A vámudvaron helyi vámügynökség a Pintér Vám Kft. működik. Elérhetősége a fenti telefonszámon kívül, a [email protected] e-mail címen. Gazdasági indokoltság és előzetes bejelentés esetén (élő állat, romlandó vagy hűtött áru vámkezelése) a vámudvar a hivatalos nyitvatartási idő után is üzemelhet. A vámeljárások (szabadforgalomba helyezés, kivitel, passzív feldolgozás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, vámraktározás, árutovábbítás) mindegyike elvégezhető a vámudvarban. Emellett pluszszolgáltatásként szükség esetén a rakományigazítás is elvégezhető akár kézi, akár gépi rakodással is. A vámudvaron található a Pintér Vám Kft. által működtetett „A” típusú közvámraktár, áfa adóraktár, illetve átmeneti megőrzési raktár. A raktárak alapterülete összesen m², melynek őrzése szintén órában megoldott. A vámudvarra iparvágányok ( sínpár) vezetnek be, amelyeken a vasúti szállítmányok vámkezelése is megoldható. A regisztrációs adó kiszabásával, illetve a regisztrációs adó különös szabályok szerinti megállapításával kapcsolatos ügyintézés Békéscsabán, az igazgatóság Dózsa György út – . szám alatt található épületében történik. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

57

M

TOP

-

Az idei évben először mutatjuk be Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye legnagyobb export-, illetve importforgalmat lebonyolító vállalkozását az évkönyvben. Vámszempontból exportnak a . (nem uniós) országba kilépő, valamint importnak a . (nem uniós) országból belépő áruforgalmat nevezzük. Az import statisztikai érték kalkulálásánál fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a statisztikai érték nem kizárólag a vámkezelni kívánt áru tényleges árát jelenti, hanem tartalmazza az ezt növelő egyéb járulékos költségeket is. Ilyenek lehetnek az uniós határig felmerülő szállítási költségek, jogdíjak, licencdíjak, anyagmozgatási vagy akár a handlingdíjak is. Az export statisztikai értékek alakulása a Békés megye

milliárd Ft

Csongrád megye

milliárd Ft

Bács-Kiskun megye

. évben

milliárd Ft

Az import statisztikai értékek alakulása a Békés megye

milliárd Ft

Csongrád megye

milliárd Ft

Bács-Kiskun megye

milliárd Ft

. évben

58

Bács-Kiskun megye A TOP

exportőr

( . sz. táblázat,

. o.)

Bács-Kiskun megye legnagyobb exportforgalmát lebonyolító vállalkozásából szerepel a régió első vállalkozása között. A Bács-Kiskun megyei TOP vállalkozás . helyezettje több mint milliárd forint, míg utolsó helyezettje millió forint export statisztikai értékű vámeljárást indítványozott a -as évben. A Bács-Kiskun megye TOP exportőrei az élelmiszeripar, a gépjárműgyártás és a feldolgozóipar ágban termelt áruk exportálásával kerültek be a listába. Az exportált áruk jellemzően sertés, baromfi, nyúlhús nyersen és feldolgozott állapotban, gépjárműalkatrészek és fékrendszerek, kábelek és kábelszerelvények, közlekedéstechnikai és banktechnikai berendezések, gépipari és elektronikai rendszerek. Célországok: Oroszország, Távol-Kelet, Szerbia.

A TOP

importőr

( . sz. táblázat,

. o.)

A Bács-Kiskun megyei TOP -ak közül került be a régiós -as listába. A megyei legnagyobb importforgalmat bonyolító vállalkozás több mint , milliárd forint, a . helyezett több mint millió forint statisztikai értékű vámeljárást indítványozott a tavalyi évben. A Bács-Kiskun megye TOP -as importőrei gépjármű, gépipari és elektronikai rendszerek, műtrágya, építési gépek és szerszámok, gépjármű-karosszéria, pótkocsi alkatrészek, kábelek, kábelszerelvények, valamint olajos magvak behozatalával foglalkoznak. Az importált áruk származási országai: Kína, Japán, az Amerikai Egyesült Államok és a közel-keleti országok.


59

Csongrád megye A TOP

exportőr

( . sz. táblázat,

. o.)

Csongrád megyei vállalkozások közül a régiós TOP -ba került be. A legnagyobb, több mint milliárdos exportforgalmat bonyolító cég – régiós szinten második helyezett – vezeti a megyei listát, míg az utolsó helyezett közel millió forintos forgalmat bonyolított le. A Csongrád Megye TOP exportőrei gumiipari, műanyagipari termékek, tejtermékek, nyers és feldolgozott baromfitermékek (köztük a hízott liba és a hízott kacsa), ágynemű-garnitúrák, hálószobai és fürdőszobai textíliák, villamossági rendszerek, búza, rozs, árpa és kukoricakereskedelemmel, valamint fürdőszobai szaniterek exportjával foglalkozik. A kivitelben vámkezelt áruk célországai: Szerbia, Oroszország, a Közel-, illetve a Távol-Kelet.

A TOP

importőr

( . sz. táblázat,

. o.)

Csongrád megyei TOP -ak közül vállalkozás került be a régiós -as listába. A megyében a legnagyobb forgalmat bonyolító vállalkozás valamivel több, mint , milliárd forint, a -as lista végén álló pedig millió forintos exportforgalmat bonyolított le. Az importforgalomban jellemzően az alapanyagok gyári és ipari gumitömlők gyártásához, földgáz, csomagolóanyag, élelmiszer-ízesítő adalékanyagok, textiltermékek, szerszámgépek, szaniter és fürdőszobai szerelvények, melyek származási országa Szerbia, a Távol-Kelet, Japán, valamint az Egyesült Államok.


60

Békés megye A TOP

exportőr

( . sz. táblázat,

. o.)

Békés megyei TOP -ak közül vállalkozás került be a régiós -as listába. A megyében a legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalkozás valamivel több, mint milliárd forint, a -as lista végén álló pedig millió forintos exportforgalmat bonyolított le. A Békés megyében, a legnagyobb értékben sertés-, nyúl- és baromfitermékek, fékrendszerek és gépjárműalkatrészek, kábelek, kábelszerelvények, közlekedéstechnikai és banktechnikai berendezések, villamos energetikai berendezések, gépipari és elektronikai rendszerek, valamint napraforgó étolaj exportjára került sor a tavalyi évben. Mindezeket Oroszország, Szerbia, az Amerikai Egyesült Államok felé exportálják.

A TOP

importőr

( . sz. táblázat,

. o.)

A Békés megyei vállalkozások közül a régiós TOP -ba került be. A legnagyobb, több mint , milliárdos importforgalmat lebonyolító cég – régiós szinten nyolcadik helyezett – vezeti a megyei listát, míg az utolsó, . helyezéshez elég volt valamivel több mint , milliós statisztikai értékű importvámeljárást indítványozni. Az importforgalomban gépjármű, gépipari és elektronikai rendszerek, műtrágya, olajos magvak, építési gépek és szerszámok, gépjármű-karosszéria és pótkocsi, kábelek, kábelszerelvények, fékrendszerek gyártásához szükséges alkatrészek behozatala a jellemző a legnagyobb mennyiségben Szerbiából, a Távol-Keletről, valamint az Amerikai Egyesült Államokból.


61

TOP Bács-Kiskun Dél-alföldi megye régió Sorrend az export statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bács-Kiskun megye (export)

. évi export statisztikai érték forintban

N.ny. N.ny.

N.ny.

N.ny.

N.ny.

N.ny.

név Hungary-Meat Kft. Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. CabTec Kft. N.ny. N.ny. Tetrabbit Kft. Autóflex-Knott Kft. Protokon Kft. Schneider-Electric Energy Kft. Hilti Kft. N.ny. Andritz Kft. Phoenix Mecano Kft. Axon Kábelgyártó Kft. Integrál Zrt. N.ny. STI Petőfi Nyomda Kft. Mogyi Kft. Axiál Kft. Freudenberg Simmerringe Kft. Coonti Kft. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Siegenia-Aubi Kft. N.ny. Steelflex Kft. ZKI Zrt. Pannon Sertés Kft. Sabrik Kft. N.ny. Házi Piros Paprika Kft.

. sz. táblázat


62

TOP Bács-Kiskun Dél-alföldi megye régió Sorrend az import statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bács-Kiskun megye (import)

. évi import statisztikai érték forintban

N.ny.

N.ny.

N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny.

név Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Phoenix Mecano Kft. N.ny. Mogyi Kft. Hilti Kft. Autóflex-Knott Kft. CabTec Kft. Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. N.ny. Schneider-Electric Energy Magyarország Kft. Berkemann Bt. N.ny. Dorker Kft. N.ny. Lux-Elektro Kft. N.ny. Protokon Kft. Koliken Kft. Halaspack Bt. N.ny. Mizsepack Kft. N.ny. Univer-Product Zrt. N.ny. Axiál Kft. N.ny. STI Petőfi Nyomda Kft. N.ny. N.ny. Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.

. sz. táblázat


63

TOP Csongrád megye


Sorrend az export statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Csongrád megye (export)


N.ny.

N.ny. N.ny.

N.ny.

N.ny.

N.ny. N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny.

név Contitech Rubber Industrial Kft. Sole-MiZo Zrt. N.ny. Hungerit Zrt. Naturtex Kft. N.ny. N.ny. PM World Trade Kft. Villeroy & Boch Magyarország Kft. N.ny. M & M Co. Kereskedelmi Kft. Ferropharma Kft. N.ny. Szeplast Zrt. Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft. Taugép Kft. Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. Szegedi Paprika Zrt. Groomi Trade Kft. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. Vetter Hungary Kft. Termometal Hungary Kft. Europe Match Gmbh Magyarországi Fiókt N.ny. Lexatrans Kft. HK-Ceram Kft. Tridcom Kft.

. sz. táblázat


64

TOP Csongrád megye


Sorrend az import statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Csongrád megye (import)


N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny.

N.ny.

N.ny. N.ny.

név Contitech Rubber Industrial Kft. GDF Suez Energia Magyarország Zrt. Szegedi Hőszolgáltató Kft. Lc Packaging Tpi Kft. N.ny. N.ny. Naturtex Kft. N.ny. Villeroy & Boch Magyarország Kft. Elektrotech Kft. Rotapack Zrt. Hok-Plastic Kft. Antares Hungary Kft. Europe Match Gmbh Magyarországi Fiókt. N.ny. N.ny. N.ny. Sole-MiZo Zrt. Analóg-Szeged Kft. Vendo Kft. Pekárik Szerszámgép Kft. N.ny. Vestfrost Zrt. Katech Zrt. N.ny. Zöldség Világ Kft. Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. N.ny. Zomko Kft. N.ny.

. sz. táblázat


65

TOP Békés megye


Sorrend az export statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Békés megye (export)


N.ny.

N.ny.

N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny.


név Guardian Orosháza Kft. Linamar Hungary Zrt. N.ny. Gallicoop Zrt. Green-divízió Kft. Lau Federn Plusz Kft N.ny. Mamutec Hungary Kft. Mening Hungary Zrt. Optigép Kft Cerlux Kft Guardian Orosháza Kft. Liviel Kft. Betamag-Trade Kft. Mondi Békéscsaba Kft. N.ny. N.ny. Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. N.ny. Heal-Tech Kft. Cento Holdings Hungary Kft. N.ny. Gyulahús Kft. Anda-hungary Kft. N.ny. Hungarotejfeldolgozó Kft. N.ny. Partiz Kft. N.ny. N.ny.

. sz. táblázat


66

TOP Békés megye


Sorrend az import statisztikai értékek alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Békés megye (import)


N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny. N.ny.

N.ny. N.ny.


név Linamar Hungary Zrt. N.ny. N.ny. Cool u Kft. N.ny. N.ny. Furnér-Pack Kft. N.ny. Mondi Békéscsaba Kft. N.ny. N.ny. N.ny. Partiz Kft. Szarvasi Vas-fémipari Zrt. Üveg-világ Kft. N.ny. N.ny. Guardian Orosháza Kft. Gyulai Fafém Bútor Zrt. O-I Manufacturing Magyarország Guardian Orosháza Kft. N.ny. N.ny. N.ny. Trafik Jam Kft. N.ny. Krecs Árpád Lourdes Honey Kft. Marzek Kner Packaging Kft. Business And Games Kft.

. sz. táblázat


67

A

-

-

D -A

A dél-alföldi régióban, kiemelten Bács-Kiskun megyében az egyes jövedéki termékköröket tekintve mind az alkoholtermék-, mind pedig a szőlőbor-előállítás nagy múltra tekint vissza és gazdasági jelentősége is kiemelkedő. A szőlőbor vonatkozásában elmondható, hogy a Dél-Alföldön három borvidék található (Csongrádi, Hajós–Bajai, Kunsági), melyből a Kunsági Magyarország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, így a szőlőbor-előállítással foglalkozó egyszerűsített adóraktárak hatósági felügyelete és a borhamisítás megakadályozását célzó ellenőrzések egyaránt jelentős feladatot rónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaira. A területen történő borászkodás nagy hagyományokkal rendelkezik, és az előállított borok minősége is – jellemzően az „asztali bor”, valamint a „tájbor” kategóriában ugyan, de – kiváló, így nem meglepő, hogy jelenleg a térségben egyszerűsített adóraktári engedélyes végez tevékenységet, amelyek megoszlásukat tekintve közel %-ban Bács-kiskun megyében találhatók. Fontos kiemelni, hogy a borelőállításhoz kapcsolódóan Bács-Kiskun megye területén egyéb, a termékkörhöz kapcsolódó tevékenységek is megjelennek, így többek között a pezsgő-, a brandy-, valamint a vermut-előállítás. A . augusztus és . június közötti elszámolási időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy a dél-alföldi régióban összesen hl szőlőbor állítottak elő. Pezsgő-előállításra hl, tagállamba és harmadik országba pedig hl szőlőbor került eladásra. A helyi sajátosságokat mutatja továbbá, hogy a nagyüzemi termelésen kívül jelentős mennyiségben ( . hl) értékesítettek pincéből végső fogyasztóknak is.

Adóraktári engedélyesek számának megoszlása

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Összesen:

Alkoholtermék előállítását végző adóraktár Kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde A jövedéki szempontból másik jelentős tevékenységnek a régióban az alkoholtermékek előállítása minősül, melyben a területi sajátosságokat tekintve a szeszes italok gyártását végző italgyártók, a pálinka kereskedelmi célú előállításával foglalkozó kereskedelmi szeszfőzdék, illetve a lakosságot kiszolgáló, az otthon gyűjtött gyümölcsökből készített cefréből a párlat előállítását bérfőzésként végző szeszfőzdék a meghatározók. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

68

Az alkoholtermék-előállító adóraktárak a régió jövedéki adóbevételének elsődleges forrásai, melyek jellemzően finomszesz alapanyagból víz és aromák felhasználásával készítenek úgynevezett kommersz szeszes italokat, illetve lepárlással prémium minőségű alkoholtermékeket, pálinkákat. Az alkoholtermékek adóztatása kapcsán szükséges elmondani, hogy a . évben az adózás szempontjából kiemelt jelentőségű alkoholtermék-adóraktárak összességében HPA mennyiségben tároltak ki adóraktárukból alkoholterméket, melyből a szabadforgalomba helyezett, mintegy HPA mennyiségű alkoholtermék után, közel , milliárd forint adófizetési kötelezettség keletkezett. HPA

% Szabadforgalomba bocsátott alkoholtermék mennyisége (HPA) Alacsonyabb alkoholtartalmú

HPA

%

Magasabb alkoholtartalmú

Az alkoholtermékek adóztatása kapcsán meg kell említeni továbbá, hogy a jogszabály jelenleg egy alacsonyabb, valamint egy magasabb adómértéket állapít meg attól függően, hogy a termék összetétele milyen paramétereknek felel meg, melyek következményeként megállapítható, hogy az alkoholtermék-adóraktárak esetében egyre nagyobb teret nyer az alacsonyabb adómértékkel adózó alkoholtermékek előállítása.

A

, D -A

Magyarországon a közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységet végzők a gázolajfelhasználáshoz kapcsolódóan . január -jétől jövedékiadó-visszaigénylést érvényesíthetnek. Az adó-visszaigénylés érvényesíthetőségének feltétele az előzetes vámhatósági nyilvántartásba vétel, melynek során a vámhatóság a benyújtott okmányok alapján a jövedéki adó visszaigényléséhez szükséges feltételeket vizsgálja, azaz a tárgyi követelmények meglétét igazolja. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, az adó-visszaigénylési jogosultság első ízben történő érvényesítését megelőzően legalább nappal kell benyújtani a székhely szerint illetékes vámhatósághoz, így a Dél-Alföldön a NAV Bács-Kiskun, Békés, vagy Csongrád Megyei Vámés Pénzügyőri Igazgatósághoz. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

69

A dél-alföldi régióban kereskedelmi gázolaj visszatérítésre jogosult gazdálkodót vettek vámhatósági nyilvántartásba, melynek területi eloszlása az alábbi: Bács- Kiskun megye:

alany

Békés megye:

alany

Csongrád megye:

alany

A nyilvántartásba vett gazdálkodók között megtalálhatók a néhány gépjárművel tevékenységet végző vállalkozók, valamint a jelentős gépparkot üzemeltető gazdasági társaságok egyaránt. A óta eltelt időszakot áttekintve megállapítható továbbá, hogy a visszaigénylések területén mára a jogbizonytalanságok lényegében megszűntek, a visszaigénylések tekintetében az igazgatóságok a rendszeresen végzett ellenőrzések ellenére jogosulatlanságot mindössze elvétve állapítottak meg. A visszaigénylések feldolgozása és az összegek kiutalása soron kívül, folyamatosan történik. A közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a vámhatósághoz benyújtott kereskedelmi gázolaj jövedéki adó-visszaigénylései mind darabszámban, mind a visszaigényelt, és kiutalt összeg tekintetében évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Benyújtott visszaigénylés száma

Visszautalt jövedéki adó összege

Megye . év (db)

Aránya . évhez viszonyítva

év (millió Ft)

Aránya . évhez viszonyítva

Bács- Kiskun

%

%

Békés

%

%

Csongrád

%

%

A visszaigénylési adatok növekedésén kívül megállapítható továbbá a térségben található üzemanyagtöltő állomások a gázolaj forgalmi adatait megvizsgálva, hogy az szintén emelkedő tendenciát mutat, így . évben összesen közel millió liter gázolajat értékesítettünk, ami %-kal haladja meg a . évben értékesített mennyiséget. A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan felhasznált gázolaj a nemzeti jövedéki szabályozás vonatkozó rendelkezése alapján a visszaigénylés jogintézményében „kereskedelmi gázolaj”-nak minősül, ha azt a , tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti árufuvarozáshoz, illetve a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott M vagy M kategóriába tartozó gépjárművel (autóbusszal) végzett személyszállítási tevékenységhez használták fel. A közúti árufuvarozást, személyszállítást végző személy a kereskedelmi gázolaj beszerzésekor megfizetett jövedékiadó-tartalomból literenként forint jövedékiadó-visszaigénylésére jogosult. A NAV ELEMZÉSE A RÉGIÓ GAZDASÁGÁRÓL

70

A kérelmező a nyilvántartásba vételt követően, mint az általa használt kereskedelmi jármű üzemben tartója, illetve fontos kihangsúlyozni, hogy bérelt kereskedelmi jármű esetében a bérbe vevője jogosult jövedékiadó-visszaigénylés érvényesítésére. Tekintettel arra, hogy a gépjárművek bérlete akár év közben is változhat, így egyazon gépjármű eltérő időszakban történő használata után több személy is jogosult visszaigénylést benyújtani egy éven belül, ezért elengedhetetlen a nyilvántartásba vételkor bejelentett gépjárművek folyamatos aktualizálása. Üzemanyagtöltő állomáson történő tankoláskor az adó-visszaigénylés a jogosult által megvásárolt gázolaj beszerzéséről szóló, a kereskedelmi jármű forgalmi rendszámát és kilométeróra állását is tartalmazó számla birtokában lehetséges, míg telephelyen történő tankoláskor a visszaigénylés feltétele a telephelyen történt tankolásokat dátum, mennyiség, forgalmi rendszám, kereskedelmi jármű kilométeróra-állását részletező kimutatás vezetése. Megállapítható, hogy a dél-alföldi régióban elsősorban az üzemanyagtöltő állomásokon történő tankolás a jellemző, míg a telephelyen történő tankolás a jelentősebb mezőgazdasági telepeknél fordul elő. Az adó-visszaigénylésre jogosultakról végül elmondható, hogy a visszaigénylők a gazdasági helyzetük, valamint a rendelkezésre álló források szerint határozzák meg a visszaigénylés gyakoriságát, így valamennyi jogszabályban biztosított visszaigénylési időszak (éves, negyedéves, havi) előfordul a visszaigénylések között.

71

AK

S

H

A D -A Bruttó hazai termék (GDP) A Dél-Alföldön a gazdasági szervezetek által -ben előállított bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron mintegy milliárd forintot tett ki, ami az országos érték , %-át jelentette. Az ezredfordulót követő években a Dél-Alföld az ország fejlett nyugati régióival, valamint az Észak-Alfölddel közel azonosan teljesített, viszont az azóta eltelt több mint egy évtized alatt hozzájárulása az országosan megtermelt bruttó hazai termékhez egyre inkább elmaradt a vezető régiókétól. -ben – a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot továbbra is megelőzve – az ország régiója közül az . helyen állt. A folyamatos lemaradást példázza, hogy a legfejlettebb – a fővárost is magába foglaló – Közép-Magyarország és a Dél-Alföld között az egy főre jutó GDP alapján egyre nőtt a különbség. Míg az ezredfordulón a Dél-Alföld egy lakosára közel feleannyi megtermelt GDP jutott, mint az ország központi régiójában, addig -ben már csak %-a.

ezer Ft

Az egy főre jutó GDP alakulása • Forrás: KSH

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Ország

Az elmúlt évtizedben a lakosságszámra vetített GDP a dél-alföldi megyében hasonlóan alakult; a lassú, de a folyamatos növekedést a -ban kezdődő válság megtörte. Ezt követően a -től kezdődő pozitív változásokhoz Békés megye kevésbé tudott felzárkózni, az egy főre jutó GDP növekedési üteme elmaradt a lényegesen kedvezőbb pozícióban lévő Bács-Kiskun és Csongrád megyeitől. -ben az egy főre jutó GDP alapján Csongrád ( %) meghaladta a megyék átlagát, Bács-Kiskun és Békés pedig a , illetve %-át érte el. A dél-alföldi megyékben – az országoshoz hasonlóan – a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatási ágazatoknak volt, ezt követte az ipar, majd a mezőgazdaság. A főbb ágazatok aránya azonban nagyságrendbeli különbséget mutatott: Bács-Kiskunban az ipar és építőipar, Békésben a mezőgazdaság, Csongrádban pedig a szolgáltatások hozzájárulása A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

72

A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágankénti megoszlása • Forrás: KSH %

Bács-Kiskun megye Mezőgazdaság

Békés megye

Csongrád megye

Ipar, építőipar

Ország Szolgáltatások

emelkedett a régiós átlag fölé. A válság előtti évekéhez képest Bács-Kiskun és Békés megyében látható lényegi változás: a szolgáltatások részaránya tolódott el Bács-Kiskunban az ipar, Békésben pedig a mezőgazdaság javára.

Gazdasági szervezetek . december -én a Dél-Alföldön gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyek %-a Bács-Kiskun, %-a Békés, %-a Csongrád megyében került bejegyzésre. A régióban székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek %-át vállalkozásként regisztrálták, ezek között % volt a társas vállalkozások és % az önálló vállalkozók aránya. Országosan a társas vállalkozások aránya nagyobb, az önálló vállalkozóké kisebb volt ( , illetve %), mint a régióban. Az eltérés oka a mezőgazdaságban regisztrált önálló vállalkozók Dél-Alföldre jellemző nagy száma, amelyek a régióban az összes nyilvántartott vállalkozás , míg országosan csak a %-át jelentették. végén a régióban regisztrált társas vállalkozások %-át kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma ezer volt, míg a további %-ot adó betéti társaságoké ezer. A társas vállalkozások , %-a volt az fő alatti létszám-kategóriába tartozó kisvállalkozás, az – fős középvállalkozások aránya , %-ot tett ki, míg a fős és afeletti nagyvállalatoké , %-ot. A társas vállalkozások között a legtöbbet a kereskedelem területén tartották nyilván, arányuk %, ezt követi a tudományos és műszaki tevékenység %-kal. További jelentős nemzetgazdasági ág a feldolgozóipar ( %) és az építőipar ( , %). A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

73

-ben a Dél-Alföldön vállalkozás, a regisztrált vállalkozások %-a tartozott a működő vállalkozások¹ közé, %-uk Bács-Kiskun, % Békés, % Csongrád megyében végezte tevékenységét. A működő vállalkozások %-a társas vállalkozás, %-a egyéni vállalkozó volt. A társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok aránya , a betéti társaságoké %-ot tett ki. Az egyéni vállalkozók %-a főfoglalkozásúként, %-a mellékfoglalkozásúként, %-a pedig nyugdíjasként végezte tevékenységét. A régió működő vállalkozásainak száma a . évi mérséklődés után -ben , %-kal tovább csökkent, mellyel a előtti szintre esett vissza. Miközben a társas vállalkozások száma az ezredforduló óta évről évre emelkedett, addig az egyéni vállalkozóké óta lényegében folyamatosan csökkent. Mindezek többek között azzal indokolhatók, hogy egyrészt a gazdasági válság hatásai érzékenyebben érintették a kevésbé tőkeerős egyéni vállalkozókat, másrészről a -ben bevezetett cégalapítási szigorítások következtében kevesebb új vállalkozás kezdte meg tevékenységét.²

Ezer darab

A működő társas és egyéni vállalkozások számának alakulása a Dél-Alföldön • Forrás: KSH

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás (

-től a megnevezése egyéni vállalkozó)

-ben a működő vállalkozások , %-a – a régióban csakúgy, mint az országban – főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozás volt, ezen belül a főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya , %. Az – fős középvállalkozások ¹ Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A vállalkozási demográfia a vállalkozások működését mindig egy adott időszakra, konkrétan egy adott évre vizsgálja. A demográfiai felmérésben a működő vállalkozásokat az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag állapítják meg, ezen adatok beérkezése után. ² Forrás: Vállalkozások demográfiája, . KSH Statisztikai Tükör, / . A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

74

részaránya , %, míg a fős és afeletti nagyvállalatoké , % volt. Fő tevékenységük alapján a működő vállalkozások közül a mezőgazdasági szektorban , %, az iparban , %, az építőiparban , %, szolgáltatási területen pedig , % tevékenykedett. A szolgáltatási szektor nemzetgazdasági ágai közül kiemelkedik a kereskedelem, valamint a tudományos és műszaki tevékenység, amivel a működő vállalkozások , illetve %-a foglalkozott. lakosra a régióban működő vállalkozás jutott, a megyék közül Bács-Kiskunban , Békésben , Csongrádban pedig ; ez utóbbi közelítette meg legjobban az országos ( ) átlagértéket. Vállalkozássűrűség tekintetében a megyeszékhelyek jelentősen felülmúlták mind a régiós, mind az országos átlagot: lakosra Kecskeméten , Békéscsabán , Szegeden működő vállalkozás jutott.

Helyi iparűzési adó -ben a dél-alföldi település csaknem mindegyikében – a Bács-Kiskun megyei Bácsszentgyörgy, illetve a Békés megyei Magyardombegyház, Gerendás és Újszalonta kivételével – vetettek ki iparűzési adót. A -ben beszedett mintegy milliárd forint átlagosan a települési önkormányzatok bevételeinek , %-át jelentette. A régióban beszedett iparűzési adó a Dél-Alföld egy-egy lakosára vetítve ezer forintot tett ki, ami ezer forinttal maradt el az országos átlagtól.

• Forrás: KSH

Az egy főre jutó helyi iparűzési adó mértéke, Ft/fő 55 000 50 000 45 000 40 000

országos átlag:

35 000

Ft/fő

30 000

0

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

75

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

5 000

Dél-Alföld

10 000

Közép-Dunántúl

15 000

Nyugat-Dunántúl

20 000

Közép-Magyarország

2 5000

40 000

Ft/fő

Az egy főre jutó helyi iparűzési adó mértéke • Forrás: KSH

35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 37 408

33 916

27 362

24 087

33 072

28 848

21 725

19 316

26 649

5 000

23 698

10 000

0

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Dél-Alföld

Ország

A Dél-Alföldön -ben az egy főre jutó iparűzési adó mértéke Csongrád megyében volt a legmagasabb, míg Békés megyében a legalacsonyabb, a különbség több mint ezer forintot jelentett. A befolyt iparűzési adó egy lakosra jutó mértéke dél-alföldi településen messze meghaladta az országos átlagot. A régióban a legmagasabb ( ezer Ft/fő) egy lakosra vetített iparűzési adóval rendelkező Zsana kiemelkedő adózója a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A bányászatban és kőolaj-feldolgozásban vezető gazdasági szervezet Algyőn ( ezer Ft/fő) és Kardoskúton ( ezer Ft/fő) szintén a legnagyobb adófizető. -ben Városföld egy lakosára ezer forint iparűzési adó jutott. Ezen a településen az Agrárgazdálkodási Zrt. járult hozzá legnagyobb mértékben az önkormányzati bevételekhez. Itt az iparűzési adóból befolyó bevételek aránya az önkormányzat bevételein belül a legmagasabb a régióban, %. A felsoroltakon kívül további dél-alföldi település – Bács-Kiskun megyei, Békés megyei, valamint Csongrád megyei – egy főre jutó beszedett iparűzési adója haladja meg országos átlagot.

Alkalmazásban állók -ban a gazdasági szervezetek Dél-Alföldön működő telephelyein ezren álltak alkalmazásban, Bács-Kiskun megyében , Békésben , Csongrádban ezren. A régióban a vállalkozások az alkalmazottak , a költségvetési intézmények , a nonprofit szervezetek a , %-át foglalkoztatták. A mezőgazdasági szektorban dolgozott a munkavállalók , %-a, az iparban %-a, az építőiparban , %-a, míg a szolgáltatási területen a %-a. A szolgáltatási A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

76

szektor nemzetgazdasági ágai közül a kereskedelem ( %) és az egészségügyi szolgáltatás ( %) alkalmazotti létszáma volt jelentős. Az alkalmazottak %-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. Száz munkavállalóból a költségvetési szerveknél , míg a versenyszférában mindössze volt nő -ban. A gazdasági szervezetek nagyságcsoportját tekintve a Dél-Alföldön az alkalmazottak %-a dolgozott fő feletti munkáltatónál, ez az arány a költségvetési szférában , míg a vállalkozásoknál % volt. A költségvetési szervek nagyobb munkaerő-koncentráló hatása különösen a még nagyobb, legalább alkalmazottat foglalkoztató szervezeteknél kiugró: míg száz munkavállalóból átlagosan dolgozott ilyen nagyságrendű szervezetnél a költségvetésben, addig a vállalkozásoknál csak . A megyeszékhelyeken jellemzően a nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatják a munkavállalókat: a Kecskeméten telephellyel rendelkező vállalkozások alkalmazottainak %-a dolgozott legalább fős társaságnál, míg Békéscsabán , Szegeden %-a. Jelentős különbség van a régióban az egyes nemzetgazdasági ágak között is a munkáltatók foglalkoztatotti létszámát illetően. A bányászat, az energiaipar, a szállítás és raktározás, a pénzügyi szolgáltatás, a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás területén alkalmazottak többsége a nagyobb, legalább főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél dolgozott, míg a vendéglátás, az ingatlanügyletek, a tudományos és műszaki tevékenység és az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban a foglalkoztatottak többségének munkáltatója fő alatti létszám-kategóriába tartozott. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, Energiaipar Bányászat Pénzügyi szolgáltatás Információ és kommunikáció Közigazgatás Oktatás Feldolgozóipar Tud. és műszaki tevékenység Szállítás és raktározás Víz- és hulladékgazdálkodás Mezőgazdaság Művészet és szabadidő Kereskedelem Építőipar Ingatlanügyletek Adminisztra v szolgáltatás Egészségügyi szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Vendéglátás

Régiós átlag: 188 109 Ft

0

50

100

Dél-Alföld

150

200

250

300

350

Az országostól való elmaradás


77

400

450

500 ezer Ft

A megfigyelt gazdasági szervezetek³ dél-alföldi telephelyein teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete ezer, a családi kedvezmény nélkül számított nettó keresete ezer forint volt -ban, ami az országos átlagnál %-kal volt alacsonyabb. A nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és a bányászat kivételével az átlagos keresetek mindenhol alatta maradtak az országosnak. Legnagyobb elmaradás a tudományos és műszaki tevékenység ( %), valamint az információ és kommunikáció ( %) területén mutatkozott. Bács-Kiskun megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi bruttó keresete ezer, a családi kedvezmény nélküli nettó kereset ezer forint volt. Az átlagkeresetek a bányászat és az egészségügyi szolgáltatás területén meghaladták az országosat. A megyeszékhelyen alkalmazásban állók átlagkeresete némileg az országos átlag fölé emelkedett – a jelentősebb gazdasági ágak közül az egészségügyi szolgáltatás területén %-kal, a feldolgozóiparban , %-kal haladta meg azt –, a nemzetgazdasági ágak nagy részében azonban elmaradt tőle. Az átlagkeresetek Békés megyében voltak a legalacsonyabbak a régión belül: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete ezer, a családi kedvezmény nélküli nettó keresete ezer forint volt, ami alig több mint háromnegyede az országos átlagnak. A mezőgazdaság kivételével az összes nemzetgazdasági ág átlagkeresete alacsonyabb volt az országosnál, a megyeszékhely alkalmazottainak átlagos keresete , %-kal maradt el az országostól. Az átlagkeresetek Csongrád megyében voltak a legmagasabbak a régión belül: a megfigyelt társaságok teljes munkaidős alkalmazottainak átlagos havi bruttó keresete ezer, a családi kedvezmény nélküli nettó keresete ezer forint volt -ban, ami az országos átlagnál %kal volt alacsonyabb. A megyei átlagkeresetek az országosat a mezőgazdaság, a bányászat és az oktatás nemzetgazdasági ágakban haladták meg. A megyeszékhely alkalmazottainak átlagos keresete , %-kal maradt el az országostól, a nemzetgazdasági ágak közül azonban az építőiparban átlagosan , az oktatásban , az egészségügyi szolgáltatás területén pedig , %-kal kerestek többet a munkavállalók Szegeden, mint az országban.

Gazdasági aktivitás A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján -ban a Dél-Alföld – éves népességének %-a – ezer fő – volt gazdaságilag aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. Az aktivitási arány – elmaradva az országos átlagtól ( %) – a régiós rangsorban a középmezőnyhöz volt elegendő. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma -hoz képest egyaránt emelkedett, az utóbbiaké erőteljesebben. A régióban a viszonylag alacsony foglalkoztatási arány növekvő munkanélküliségi rátával párosult. Tovább árnyalja a képet a gazdaságilag nem aktív népesség (inaktív kereső és eltartott) csökkenő aránya. ³A főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek.


78

A %

- éves népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a Dél-Alföldön • Forrás: KSH

Foglalkoztatott

Munkanélküli

• Forrás: KSH

Foglalkoztatási arány,

%

Gazdaságilag nem aktív

60

országos átlag:

, %

50

Nógrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Heves

Hajdú-Bihar

Békés

Jász-Nagykun-Szolnok

Baranya

Csongrád

Bács-Kiskun

Tolna

Zala

Veszprém

Fejér

Pest

Vas

10

Budapest

20

Győr-Moson-Sopron

30

Komárom-Esztergom

40

0

A régió három megyéje közül Bács-Kiskunban és Csongrádban közel azonos a foglalkoztatási arány (a – éves népesség - %-a), míg Békésben alig elmaradva az előbbiektől a legalacsonyabb ( %). A főváros és a megyék rangsorában a foglalkoztatási arány alapján BácsKiskun és Csongrád a ., illetve a . helyet, Békés pedig a . helyet foglalta el. Számában és arányában is a legtöbb magasan képzett foglalkoztatott Csongrád megyében volt, ahol több mint egynegyedük egyetemet vagy főiskolát végzett. Bács-Kiskun, illetve Békés megyében ugyanakkor az egyötödük volt diplomás. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELEMZÉSE A RÉGIÓRÓL

79

• Forrás: KSH

Munkanélküliségi ráta, 18

%

16 14 12

országos átlag:

, %

Győr-Mos.-Sop.

Tolna

Vas

Komárom-Esztergom

Budapest

Veszprém

Pest

Fejér

Somogy

Baranya

Bács-Kiskun

Békés

Zala

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Csongrád

2

Borsod-Abaúj-Zemplén

4

Hajdú-Bihar

6

Nógrád

8

Szabolcs-Szatmár-Bereg

10

0

A munkanélküliségi ráta alapján az elmúlt években átrendeződött a régió megyéinek sorrendje: -ban a legalacsonyabb munkanélküliség Bács-Kiskun megyét jellemezte ( , %), míg a legmagasabb Csongrád megyét ( , %), a munkanélküliségi ráta mindhárom megyében meghaladta az országos átlagot ( , %). A munkanélkülieken belül a tartósan munka nélkül lévők (legalább éve keres munkát) aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb, %. Bács-Kiskun megyében a munkanélküliek %-a, míg Békés megyében mindössze %-a keresett munkát egy évnél hosszabb ideje.

M GDP Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról egyenlő az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összegével. E meghatározás jelen formájában

. évtől kezdődően érvényes.

Bruttó hozzáadott érték, alapáron: + kibocsátás (alapáron) – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) Kibocsátás: az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik.


80

Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelő-egységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Az állóeszközök értékcsökkenése azonban nem része a folyó termelőfelhasználásnak. A folyó termelőfelhasználás értékelése piaci beszerzési áron történik. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. Piaci beszerzési ár: az az ár, amelyet egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét.)

Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek száma mindenhol székhely szerinti adat, és az év végi közigazgatási állapotra vonatkozik. Tevékenység jellege szerinti osztályozás: a gazdasági szervezetek tevékenység jellege szerinti osztályozása a

.

január -jétől érvényes tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR' ) alapján történik, amely megfelel az európai besorolásnak (NACE Rev. ). A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez. A statisztikai adatgyűjtések és publikációk

. január -jétől már a statisztikai

főtevékenység felhasználásával történnek. Gazdálkodási forma: a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (rövidítve: GFO) a május -jétől érvényben levő osztályozáson alapul, amely a

/

. (IV.

.

.) KIM számú, a statisztikai számjel ele-

meiről és nómenklatúráiról szóló rendeletben jelent meg. Létszám-kategóriák:

. január -jétől a KSH az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett bevezette a

tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi létszám a statisztikai elszámolásoknál a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek létszámát, valamint az egyéni vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat tartalmazza. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon a bedolgozói és a megbízási szerződéssel létesített jogviszonyt, illetve a munkaviszony jellegű személyes közreműködéssel létesített tagsági viszonyt kell érteni. Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja. A vállalkozási demográfia a vállalkozások működését mindig egy adott időszakra, konkrétan egy adott évre vizsgálja. A demográfiai felmérésben a működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag kerül megállapításra, ezen adatok beérkezése után.

Alkalmazásban állók száma, keresete Az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer adatforrása: A KSH éves intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtése, az éves munkaügyi jelentés, adóadatokkal kiegészítve.

-tól az éves munkaügyi létszámadatok a teljes

nemzetgazdaságra (a mikro vállalkozásokkal együtt) vonatkoznak, míg az átlagkereseti adatok az – fős mikro vállalkozások adatait nem tartalmazzák. Vállalkozások esetén a

fő feletti vállalkozásnál a megfigyelés teljes körű. A

fős és az alatti vállalkozások ese-

tében a megfigyelés a kiválasztott vállalkozásokra terjed ki, az adatok teljeskörűsítése az adóadatok segítségével történik, szakértői becsléssel. Költségvetési szervek esetén a megfigyelés teljes körű.


81

Nonprofit szervezetek esetén a megfigyelés a kijelölt szervezetekre vonatkozik. A szervezetek létszám-kategória szerinti besorolása a tényleges létszám alapján történt. A területi adatok az adatszolgáltatók telephelyének/helyeinek területe szerinti bontásban, az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatai a székhelyük területén szerepelnek. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban – vagy nem teljes hónapra vonatkozó munkaszerződés esetén teljes havi munkavégzésre átszámítva – legalább

munkaórában, munkadíj ellenében

munkavégzésre kötelezett. Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom,

. és további havi fizetés) összege.

Nettó átlagkereset: a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék levonásával és az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. -től az akkor bevezetett, a gyermekek után járó adókedvezmény hatását nem tartalmazza. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adóelőleg kulcsokkal történik, az adatok nettósítása intézményenként havi szinten történik.

Gazdasági aktivitás Munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára

-ben a munkaerő-felmérést vezette be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő

reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a tását vizsgálja. A mintába kijelölt címek száma

–

-tól negyedévente mintegy

éves népesség gazdasági aktiviezer. Az egyes népességcsoportok

létszámának becslése a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel történik. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol

-ig

,

-tól

napon belül dolgozni kezd.

Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.


82

K K

-

A régió innovációs potenciálja A Dél-Alföld régió annak ellenére, hogy gazdasági teljesítményét (GDP) tekintve közepesnek tekinthető, Magyarország egyik legjelentősebb K+F kompetenciákkal rendelkező régiója. A régió K+F kompetenciái számos tudományterületen igen erősek, viszonylag magas K+F ráfordítás és kutatói létszám jellemzi, de igen nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a régión belül, Csongrád megye szerepe meghatározó. A K+F folyamatok sikerességéhez azonban az is szükséges, hogy az innováció kiindulópontjai a vállalkozások legyenek a piaci igényekhez igazodva, a tudásbázisok szakmai támogatásával.

Régiós kitörési pontok – a régió kulcságazatai • orvosi biotechnológia • járműipar, gépipar • agrár- és élelmiszer-ipari innováció, illetve a kapcsolódó megújuló energetikai szektor • fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok • korszerű szénhidrogén-technológiák • korszerű csomagolástechnikai technológiák • vegyipar (gumiipar, műanyagipar) • turizmus, gasztroturizmus, fürdőturizmus

Kamarai célok • Vállalkozások innovációs aktivitásának növelése • Piaci szereplők innovációs kapacitásának bővítése (humánerőforrás, eszközök, infrastruktúra, információkhoz való hozzájutás) • Technológia-transzfer lehetőségek feltárása • Híd megteremtése a vállalkozói és kutatói szféra között • Nemzetközi együttműködések fejlesztése

A célok elérése érdekében végzett kamarai tevékenység eredményei InnoPortfólió projekt: partnerkereső adatbázis kutatók és vállalkozások részére. A több megyét lefedő innovációs adatbázis célja, hogy hidat képezzen a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket. Az innoportfolio.hu honlap segítségével elindult a vállalkozások egymás iránti érdeklődése, kapcsolatfelvétele. KlaszterPortfólió projekt - elsődleges célja a klaszter-együttműködések segítése (C C) a kapacitások és tevékenységek közreadásával, a klaszterportfolio.hu honlapon való megjelentetésével, valamint aktív közvetítői tevékenységgel. KAMARÁK A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

83

Nyitott labor projekt: célja egy kutatásikapacitás-adatbázis kialakítása. A területi kamarák az érdekkörükbe tartozó egyetemek, kutatóközpontok, innovációs központok, innovációs akkreditált klaszterek és innovatív vállalatok kutatási-innovációs humán és eszközkapacitásának rendszerezésével, valamint vállalatok számára történő egységes rendszerű kiajánlásával új együttműködéseket generálnak. - www.nyitottlabor.hu A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala VIVACE programjának keretében Iparjogvédelmi Regionális szellemitulajdon-védelmi Információs Pontot működtet a három területi kamara. A tanácsadási tevékenység révén a szellemi alkotások jogvédelmével kapcsolatos kérdésekben ingyenes tájékoztatást végeznek. A Dél-alföldi Innovációs Díj ösztönzi a dél-alföldi régióbeli szellemi alkotások, illetve azon alapuló termékek, szolgáltatások megszületését. óta az MTA Szegedi Területi Bizottsága, a régió három kereskedelmi és iparkamarája és a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség pályázatuk alapján díjazza a legjelentősebb találmányok feltalálóit. A régió megyei kereskedelmi és iparkamarái fenti tevékenységüket részben az NGM és az MKIK támogatásával végzik, és a jövőben is tervezik a beszállítói kompetenciák és a vállalkozások innovációs képességeinek fejlesztését célzó projektek létrehozását. Meggyőződésük, hogy a gazdaság fejlesztésének legfontosabb tényezői az innovatív vállalkozások. Ezért a kamarák aktív szerepet vállaltak az S intelligens szakosodási stratégia megyei prioritásainak megfogalmazásában. A tervezési munkában a kamarák azonosították a vállalkozói fejlesztési elképzeléseket, innovációs projekteket és szorgalmazták azok stratégiába történő beillesztését.

84

A A kereskedelmi és iparkamara szakképzési stratégiai célja a gazdaság által igényelt mennyiségi és minőségi szakemberigény szerinti munkavállalók képzése, melynek eszköze a duális szakképzés, azaz a vállalkozások szakképzésben történő aktív szerepvállalása. Ennek érdekében a kamara feladatai a következők: – részvétel a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő, rugalmas és hatékony szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében – a duális szakképzési rendszer céljainak eléréséhez szükséges humán erőforrás biztosítása a gazdasági kamarai feladatokban A fentiek teljesülése érdekében a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák az alábbi, egyre szélesebb körű, közjogi és egyéb feladatokat látják el a szakképzés területén. • iskolarendszerű szakmai gyakorlati képzés felügyelete (gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése és nyilvántartása) • tanulószerződések és együttműködési megállapodások gondozása • szakképzési tanácsadói hálózat működtetése • szakmai szintvizsgáztatás • vizsgabizottsági elnökökre és tagokra való javaslattétel • országos és nemzetközi szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában való közreműködés • mesterképzések szervezése, mestervizsgák lebonyolítása • megyei fejlesztési és képzési bizottságok működtetése • szak- és felnőttképzési tanácsadás • pályázatírás • továbbképzések, előadások megtartása • életpálya-tanácsadási szolgáltatás, pályaorientáció • jogszabály által előírt szakmai véleményezések elkészítése • felsőoktatási szakképzés területén jogszabályilag meghatározott feladatok ellátása • szakmai munkát kísérő anyagok, dokumentumok véleményezése • helyi szinten a kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés ellátása, a szakképzés területén a gazdaság érdekeinek képviselete

KAMARÁK A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

85

A kamarai szakképzési tevékenység gerincét a szakképzési törvény rendelkezései és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenység képezi, melynek bemutatására a dél-alföldi régió megyéjének számadatait gyűjtöttük össze a / – / -es tanév idején. Bács-Kiskun megye Időszak

2010

2011

2012

2013

2014

Tanulószerződések száma

3617

3426

3509

3107

3103

Gazdálkodó szervezetek száma

534

577

660

525

481

Képzőhelyek száma

624

716

840

649

573

SZKTV írásbelin részt vevők száma

186

264

423

251

242

1002

1885

1400

1693

2165

Szintvizsgázók létszáma

Békés megye Időszak

2010

2011

2012

2013

2014


1678

1879

1584

1616

1823

Gazdálkodó szervezetek száma

463

338

260

240

256

Képzőhelyek száma

535

418

350

313

314

SZKTV írásbelin részt vevők száma

193

227

511

284

298

Szintvizsgázók létszáma

652

1316

1098

987

1618

Csongrád megye Időszak

2010

2011

2012

2013

2014


2792 342 482 105 796

2725 328 461 180 1466

2856 336 476 317 1026

2240 317 436 207 990

2240 314 418 154 1380

Gazdálkodó szervezetek száma Képzőhelyek száma SZKTV írásbelin részt vevők száma Szintvizsgázók létszáma


86

Építse vállalkozását a kamarai szolgáltatások segítségével! A regisztrált vállalkozások számára nyújtott térítésmentes alapszolgáltatások: ► tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, ► üzletipartner-keresés, ► pályázatfigyelés. A szolgáltatások igénybevételének feltétele, hogy a kamarai törvény módosítása szerint . január -jétől a gazdálkodó szervezetek (kivétel az agrár főtevékenység) kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, és a kamarai közfeladatok ellátásához évente . Ft kamarai hozzájárulást fizetni. Kamarai közfeladatok: ► Részvétel az országos és helyi gazdasági jogalkotásban ► Országos és helyi gazdasági elemzések készítése: www.gvi.hu ► Szakképzési tanácsadói hálózat működtetése ► Pályaorientációs tanácsadás ► Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság ► Mesterképzés, -vizsgáztatás ► Okmányhitelesítés ► Építőipari kivitelező vállalkozók nyilvántartásba vétele ► Békéltető Testület – fogyasztói jogviták intézése: www.bekeltetes.hu ► Teljesítésigazolási Szakértői Szerv – építőipari teljesítések: www.mkik.hu/hu/tszsz ► Kamarai állandó Választottbíróság – szerződésekkel kapcsolatos viták: www.mkik.hu/valasztottbirosag Tanácsadás, információnyújtás: ► Vállalkozásalapítással, vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapinformációk ► Pályázatfigyelés, tanácsadás ► Tanácsadói hálózat – szakértői közvetítés ► Előadások a vállalkozókat érintő alapvető jogszabályváltozásokról, szakmai kérdésekről ► Kiállítások, vásárok szervezése ► Külpiaci kapcsolatok erősítése ► Üzletember-találkozók bel- és külföldön ► Iparjogvédelmi tanácsadás ► Szakmai klubok működtetése ► Kamarai Futár, Gazdasági Ablak, Körösvidéki Cégér, Elektronikus hírlevelek KAMARÁK A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

87

Forráshoz jutás: Kamaráink élen járnak a vállalkozások működéséhez szükséges hitelek kihelyezésében. A kamattámogatott hitelek lehetővé teszik – a napi likviditási problémák megoldásán túl – a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, gépek, eszközök korszerűsítését, valamint tovább növelik a kkv-szektor uniós pályázatokon való részvételének esélyeit. A következő hiteltermékek vehetők igénybe: ► Széchenyi Folyószámlahitel, ► Széchenyi Forgóeszközhitel, ► Széchenyi Beruházási Hitel, ► Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, ► Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel, ► Agrár Széchenyi Kártya, ► Útdíj Hitel, ► Új Széchenyi Hitelprogram termékei. Üzleti ajánlatok: Ha üzletipartner-keresésen, esetleg exporton gondolkozik, vegye igénybe a kamarai adatbázisokat! ► Kamarai nyilvántartásba vett vállalkozások nyilvános adatbázisa: www.kamreg.hu/mkkir/index.html ► Üzlet @ Hálón üzletipartner-keresés – országos adatbázis: www.uzletahalon.hu ► Export Directory – Magyar Exportőr Adatbázis: www.exportdirectory.mkik.hu ► Exportkalauz – Útmutató kezdő exportőröknek: www.mkikexport.uzletahalon.hu ► Enterprise Europe Network – Üzletfejlesztés karnyújtásnyira: www.enterpriseeuope.hu


88

89

A

TOP -

Adatok, táblázatok, elemzések: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Körözsiné Virág Ildikó főosztályvezető, Antalné Hódi Pálma vezető elemző, Bognár Éva vezető elemző, Cseh Ildikó vezető elemző, Czékusné Augusz Márta vezető elemző, Gombkötő Szilvia vezető elemző, Kelemen Gyöngyi vezető kontroller, Miklós György vezető elemző, Nagy Mária vezető elemző, Nagyné Szarka Marian vezető elemző, Pénzes-Csetneky Judit vezető elemző, Szekeres Zoltánné elemző, Zánthóné Bajnóczi Enikő vezető elemző NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága Dr. Molnár Sándor pénzügyőr alezredes főosztályvezető, Mikházi Tibor pénzügyőr alezredes osztályvezető KSH Szegedi Főosztály Csiszérné Palkó Rita elemző statisztikus, Kovács Andrea elemző statisztikus

ISSN

-

A Békés és Csongrád megyei társkamarákkal együttműködve Megjelenteti: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyomdai munkák: E-press Nyomdaipari Kft. Szeged Felelős vezető: Engi Gábor ügyvezető igazgató Készült

90példányban

ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA • Nemzetközi kapcsolatok az Ön cégére szabva

Nemzetközi szintre fejlesztené vállalkozását? Versenyképes kíván lenni a külpiacokon? Hatékonyabban hasznosítaná innovatív termékeit és szolgáltatásait? Partnereket keres FP kutatás-fejlesztési pályázatban való részvételhez? A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál működő Enterprise Europe Network Dél-alföldi irodája széles körű, térítésmentes szolgáltatásaival megoldást kínál kérdéseire! A világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata magas színvonalú és sokrétű szolgáltatásaival segíti a még nem vagy csak alkalmilag exportáló cégeket, de segítséget nyújt a már exportáló kis- és középvállalkozásoknak is. Üzleti és innovációs partnerkereső szolgáltatásai révén hozzásegíti a vállalkozásokat, hogy még versenyképesebben tudjanak működni a külpiacokon. A hálózat minden magyarországi régióban megtalálható, és gyakorlati támogatást nyújt a határokon átnyúló üzleti és innovációs tevékenységhez. Szolgáltatásaink: • személyes üzletfejlesztési és innovációs tanácsadás kiemelt témakörökben (pályázatok, közbeszerzés, CE jelölés, FP kutatás-fejlesztési pályázatok) • képzések, szemináriumok, üzletember -találkozók, céglátogatás, tréningek, workshopok szervezése • üzleti és innovációs partnerkereső szolgáltatás adatbázis támogatással • folyamatosan bővülő online szakkönyvtár • cégre szabott közbeszerzési tender gyelés külpiacokon A lehetőségek világa: A hálózat több mint  országban,  intézményben van jelen. Ágazattól függetlenül bármely hazai vállalkozás igénybe veheti szolgáltatásait. A kutatóktól, a kezdő vállalkozásokon, illetve vállalkozni kívánó atalokon át egyetemek és klaszterek is ügyfélkörének szerves részei. Az adatbázisunkban található pro lok száma már meghaladja a  -et! Ha többet szeretne tudni szolgáltatásainkról, keresse fel a dél-alföldi irodát Szegeden, a Párizsi krt. –. szám alatt vagy honlapunkat a www.csmkik.hu/hu/een oldalon, ahol naprakész, hiteles, érdekes és hasznos hírek, rendezvények és információk várják! 91

Hiteles információkért keresse a kereskedelmi és iparkamarát! Bács-Kiskun megyében:

Csongrád megyében: – .

• Kecskemét, Árpád krt. . Tel.: + - /

• Szeged, Párizsi krt.

-

• Baja, Tóth Kálmán u.

Tel.: + - / /B

www.bkmkik.hu

Tel.:+ -

• Hódmezővásárhely, Lánc u. .

• Kalocsa, Szent I. király krt. • Kiskunhalas, Sziládi Á. u.

-

. .

• Szentes, Tóth J. u. • Makó, Széchenyi tér www.csmkik.hu

92

Békés megyében: • Békéscsaba, Penza ltp. .

. .

/

-

www.bmkik.hu

Bevezető. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése a régióról A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete Módszertan KSH

Recommend Documents