A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal

ÉVES JELENTÉS A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Budapest, 2009

© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 2060-7113

Felelős kiadó: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke Készült: a KSH Tervezési főosztályán Felelős szerkesztő: Dr. Kárpáti József, főosztályvezető További információk: www.ksh.hu

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2009.096

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ........................................................................................................................... 5

Összefoglaló értékelés a KSH 2008. évi tevékenységéről ........................................ 6 Gazdaságstatisztika .................................................................................................................. 6 Társadalomstatisztika ............................................................................................................... 6 Módszertan.............................................................................................................................. 7 Tájékoztatás ............................................................................................................................. 7 Támogató tevékenységek ......................................................................................................... 8

Stratégia ................................................................................................................................. 9 Statisztika .............................................................................................................................. 10 Adat-előállítás........................................................................................................................ 12 Tájékoztatás ........................................................................................................................... 14 Szervezet................................................................................................................................ 14 A 2009–2012 stratégiai időszak főbb célkitűzései.................................................................. 16

Alaptevékenység .................................................................................................................17 Statisztikai tevékenység ......................................................................................................... 17 Szakmai kollégiumok .......................................................................................................... 17 Statisztikák a statisztikákról ................................................................................................ 18 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program .................................................................... 18 Adatszolgáltatói terhek .................................................................................................... 20 Minőség ........................................................................................................................... 21 Tájékoztatási tevékenység ...................................................................................................... 22 Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok........................................................................ 22 Felhasználói elégedettség .................................................................................................... 27

Gazdálkodás az erőforrásokkal ...................................................................................... 28 Költségvetés ........................................................................................................................... 28 A KSH szervezete és demográfiája ........................................................................................ 32 A KSH 2008. évi feladatai és erőforrás-felhasználása ............................................................ 35 Tudásfejlesztés ....................................................................................................................... 40

Rövidítések jegyzéke ................................................................................................................ 44

Előszó 2007-ben új kiadványt indítottunk útjára a Központi Statisztikai Hivatalban. Az volt a szándékunk, hogy összefogott, áttekinthető és olvasmányos módon adjunk számot a hivatal előző évének legfontosabb eseményeiről és jellemzőiről. Az éves jelentések formálódó sorozata a KSH-t jellemző működési adatok felhasználásával megpróbálja közérthetően bemutatni szervezetünk sajátosságait. Továbbra is kulcsfontosságúnak érezzük a felhasználókkal folytatott nyíltabb kommunikációt és a nemzetközi elvárások kielégítését, ezért a 2008. évről szóló jelentésünket – a tavalyihoz hasonlóan – általánosan elérhetővé tesszük minden érdeklődő számára. Az éves jelentésben a feladataink teljesítéséről szóló összefoglaló értékelést követően részletesen számot adunk a 2008-ban lezárásához érkezett, négyéves stratégiai periódus befejező fejlesztési eredményeiről, és röviden kitekintünk a következő középtávú stratégiai időszakra. Ezután statisztikai alaptevékenységünket jellemezzük két nézőpontból: egyrészt részletesen bemutatjuk a 2008. évet a statisztikusi szakma művelői szemszögéből, majd pedig számot adunk arról, hogy a statisztika hogyan jelent meg a külvilágban: adataink és elemzéseink hogyan kerültek felhasználásra az elmúlt évben és mennyire voltak elégedettek a felhasználóink. Elemzésünk utolsó nagy blokkjában az intézmény erőforrás-gazdálkodásával foglalkozunk költségvetési és feladatfinanszírozási megközelítésben, valamint áttekintjük a hivatal feladatait ellátó személyi állomány jelenlegi és várható helyzetének, fejlesztésének legfontosabb tényezőit. Az éves jelentésünk lényegében egy kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard) elemző szöveggel és a megszokottnál több kulcsmutatóval megvalósított, kiterjesztett értelmezéseként is felfogható. Jelentésünket továbbra is annak alátámasztására szánjuk, hogy a KSH-ra mind munkatársaink, mind külső érdekhordozóink tárgyilagos, modern, a céljait tudatos tervezéssel megvalósító közigazgatási intézményként tekinthessenek. Kiadványunkat ezért egyaránt ajánljuk belső és külső felhasználóink figyelmébe.

Az éves jelentéshez kapcsolódó észrevételeiket pedig továbbra is szívesen vesszük!

5 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről

Összefoglaló értékelés a KSH 2008. évi tevékenységéről Gazdaságstatisztika 2008-ban az alaptevékenységünk keretében az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba (OSAP) tartozó és az önkéntes adatgyűjtéseket alapvetően a tervezettek szerint hajtottuk végre. A gazdaságstatisztikai adatgyűjtések rendre megfelelő színvonalon valósultak meg. A kompetenciaközpontok a legtöbb gazdaságstatisztikai témában a kérdőívek beérkezési arányainak javulását jelezték vissza. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy szükség van a bevezetett e-mail alapú elektronikus adatszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésére. A kiskereskedelmi és szálláshelyregiszterek javításával nőtt a felmérésekbe bevont adatszolgáltatók száma. A külkereskedelemstatisztikában jelentős lépés volt az Extrastat adatgyűjtés elektronizálása. Az év folyamán fejlesztések indultak az adatszolgáltatói terhelés csökkentése és a külkereskedelmi forgalom kiigazítását célzó módszertan felülvizsgálata érdekében. 2007/2008 fordulóján sikeresen lezajlott a Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás is. A nonprofit-statisztikai adatgyűjtés átalakult, az egyes kormányhatározatokban előírt kutatás-fejlesztési (K+F), igazságszolgáltatási, nonprofit-statisztikákra vonatkozó feladatok teljesültek, elkészült a K+F-regiszter is. Folytatódott az APEH-hal kialakított együttműködés az ingatlanforgalmi statisztika korszerűsítésében, valamint jelentős előrelépés történt az új lakások árindexének kialakításával kapcsolatos EU-s fejlesztésekben. A nemzetiszámla-számítások uniós követelményeknek megfelelő továbbfejlesztése az év fontos szakmai feladata volt. Ennek keretében megtörtént az egyes idősorok visszavezetése 1995-ig. A bruttó nemzeti jövedelem számításáról szóló kézikönyv (GNI Inventory) 2. verziója elkészült. Az éves vállalkozásstatisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítása, valamint a több irányból számított GDP-adatok kiegyensúlyozását támogató fejlesztésünk, az ágazati kapcsolatok mérlegének integrálása a nemzeti számlákba folyamatban van, de még további lépésekre van szükség.

Társadalomstatisztika A lakossági adatgyűjtések, azon belül is a két fő feladatként jelentkező munkaerő-felmérés és háztartási költségvetési felvétel, valamint kiegészítő felvételeik megvalósultak. Jellemző volt azonban a válaszadási készség romlása, amelyet az érintett szervezeti egységek az erősebb ellenőrzéssel elért adatminőség-javulással próbáltak kompenzálni. Jelentős javulást várunk a koncentráltabb összeírói hálózat küszöbön álló kialakításától, mint az összeírók anyagi motivációját és felkészültségét erősítő tényezőtől. Több lakossági témában újra grant pályázatokat sikerült elnyernie a hivatalnak. A 2008. év folyamán megkezdődött a 2011. évi népszámlálás kiemelt feladatainak előkészítése és a vonatkozó kormányhatározat megalkotása, kialakításra került továbbá a már hosszabb ideje tervezett időmérleg-felvétel koncepciója. Ez az adatgyűjtés alapvetően a lakosság napi tevékenységeinek, az egyes tevékenységeikre fordított időfelhasználás szerkezetének a megfigyelésével képet alkot a magyar társadalom jellemző munkavégzési szokásairól, szabadidő-felhasználásáról, életmódjáról. Ilyenre utoljára 1999/2000-ben került sor. Az előkészítést követően a felvételt 2009 őszétől hajtjuk végre. 6 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről

Összefoglaló értékelés

Alaptevékenység

Stratégia

Gazdálkodás az erőforrásokkal

Az egészségügyi statisztika területén átfogó fejlesztés indult, együttműködve a társszervekkel. EU-s támogatással megvalósuló pályázat keretében pedig készül egy fogyatékos- és egy viktimológiai felmérés adaptálása, valamint az Európai Lakossági Egészségfelmérés előkészítése.

Módszertan A 2008-as év a nagy infrastrukturális osztályozások (TEÁOR, SZJ, GFO) megújulásának éve is volt, amelynek során harmonizálni kellett az új nemzetközi változatokat és az új hazai nómenklatúrákat. A rendkívül összetett feladat végrehajtása a tervezettnél nagyobb munkát igényelt. Az adatfelvételek tervezésére egységesített dokumentációt és eljárásrendet alakítottunk ki, ezek kötelező használatát elnöki előírás szabályozta, és bevezető jelleggel a 2009. tárgyévi OSAP kialakításakor már használatba kerültek. A kutatószoba elindításával számos speciális dokumentáció is elkészült. Elnöki előírás készült a szakstatisztikák rendszeréről és módszertani dokumentációjának elkészítéséről. A meghatározott szakstatisztikához tartozó valamennyi – a felhasználó számára fontos – metaadat elérhető az internetes honlapunk főmenüjéből. Szakstatisztikák szerint még eltérő a dokumentáltság részletessége, de a következő évben folytatjuk a munkát a teljes dokumentálás és a metaadatok teljes körű rögzítése érdekében. A kompetenciaközpontok az elektronikusan érkező kérdőívek minőségének ellenőrzésére több időt fordítottak, számos területen (pl. népmozgalom, kutatás-fejlesztés, lakásstatisztika) komoly minőségellenőrzési munkát végeztek, melynek köszönhetően az adatok belső összefüggéseit, teljeskörűségét javították. A szakfőosztályokkal egyeztetve bővítették az ellenőrzési szempontjaik körét, és néhány esetben (pl. kommunális statisztika) több évre visszamenő településszintű ellenőrzéseket hajtottak végre. A külkereskedelem-statisztika esetében kiemelhető az angol nyelvű dokumentáció elkészítése, illetve a magyar adószámmal rendelkező, különleges státusú külföldi vállalatok külkereskedelmi forgalmára irányuló kiigazítási módszer kimunkálására létesített együttműködés az MNB-vel. A termékminőség mérésének projektje keretében kialakultak az elfogadott termékminőség-mutatók és a minőségjelentés sémája. Számos, az egyes nagy folyamatszakaszok integrált kezelését célzó projekt működött (EAR, LAKOS, mintaharmonizáció stb.), melyek eredményei a következő években fognak a mindennapi munkában megjelenni. Számos főosztály jelezte, hogy az év folyamán – egyelőre elsősorban az EU-s igények miatt – elkészítették a vonatkozó adatgyűjtésre, szakstatisztikára vonatkozó minőségjelentéseket. A termelési folyamatok minőségbiztosítása kapcsán elkészült egy részletes önértékelési kérdőív, amelyet az adatfelvételek felelősei használhatnak majd fel a folyamat végrehajtásának ellenőrzésére.

Tájékoztatás 2008 meghatározó feladata volt az elektronikus tájékoztatási formák és az interneten elérhető adatok bővítése, amelynek eredményeképpen szignifikánsan megnövekedett a KSH internetes honlapjának látogatottsága. A felhasználók figyelmének középpontjában a foglalkoztatás, a jövedelmek, illetve a regionális különbségek álltak. A szervezeti egységek értékelése szerint ugyancsak jelentős volt az érdeklődés a nyugdíjasokkal, nyugdíjakkal, nonprofit szervezetekkel, szociális védelemmel kapcsolatos tájékoztatási témákban is, szemléltetve a társadalmi folyamatok megfigyelése iránt az utóbbi években érezhetően növekvő igényt. 7 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


Ügyfélkapcsolatok tekintetében a számjelek kiadása és a tevékenységbesorolás továbbra is nagyon sok írásos, telefonos és személyes megkeresést eredményezett minden régióban illetve a fővárosban is. 2008-ban az új TEÁOR-nómenklatúra hatályba lépése nyomán jelentősen növekedett az információszolgáltatási igény a tevékenységbesorolással kapcsolatban.

Támogató tevékenységek A költségvetés tervezéséhez és ellenőrzéséhez, a bérszámfejtéshez és a gazdasági események könyveléséhez, a közbeszerzéshez kapcsolódó feladatokat az érintett szervezeti egységek elvégezték. A személyügyi és közbeszerzési feladatokat az arra illetékesek magas színvonalon látták el. A bevezetett TÉR-rendszer alapján sor került az egyéni teljesítmények értékelésére. Ennek érdemi, anyagi konzekvenciái a kormányzati intézkedések miatt sajnos nem érvényesültek kellőképpen. A humánerőforrás- fejlesztés keretében új javaslatok születtek a képességek és feladatkörök összehasonlításán alapuló előmeneteli rendszer kialakítására. A programelemek teljesítménymutatóinak kialakításával egységes alapokra próbáltuk helyezni a szervezeti teljesítménymérést, ezen a téren azonban sok még a fejlesztendő mutató és meg kell valósítani az informatikai támogatást is. Az idén a vezetők képzésére hivatalon belüli forrásokból sajnos nem volt lehetőség a 2007. évihez hasonló mértékben, a TÉR kapcsán azonban minden vezető részt vett olyan központilag szervezett tréningen, amelynek tematikája az értékelési funkción némileg túlmutatott. A műszaki hibabejelentés standardizált rendszere a HELPDESZK révén megvalósult. Komolyabb, hosszabb leállást okozó műszaki hiba, amely a munkavégzésre jelentősebb hatással lett volna, nem fordult elő, az épületek karbantartása és a költözések lebonyolítása azonban az érintetteknek minden bizonnyal okozott kellemetlenséget. Az új, hálózati multifunkciós nyomtató berendezések jól ellátják a másolási, szkennelési és nyomtatási funkciókat. Az Oracle-rendszerek műszaki támogatása megfelelt az elvárásoknak. Az ingatlanokhoz kapcsolódó infrastruktúránk kezelése továbbra is félig kézi nyilvántartáson alapszik, az informatikai megoldással támogatott épületgépészeti és rajzi nyilvántartás ugyanis nem teljes körű, mivel nem voltak erőforrások a szükséges rendszer megvásárlásához.


Stratégia A Stratégiai Fejlesztési Tanács, a stratégiai terület döntés-előkészítő és monitorozó testülete 2008ban 12-szer ült össze és 33 előterjesztést vitatott meg. A 2005–2008-as stratégiai időszak végén főként projektzáró dokumentumok, valamint a statisztikai és adat-előállítási területek előrehaladási jelentései kerültek a tanács napirendjére. Mindezek mellett jelentős munka volt a hivatal új középtávú stratégiájának kialakítása. A 2009–2012 közötti stratégia kidolgozásával magyarázható a projektindítások elmaradása is, hiszen az abban kijelölt célok alapján fog újból megkezdődni a stratégiai területek szerint létrehozott főirányok megvalósítása. Így szemben a 2007. évi 12-vel, 2008-ban mindössze 4 új projekt kezdte meg működését. Elindult egy olyan indikátorrendszer kialakítása, amely a társadalmi szolgáltatások körébe tartozó releváns jelenségeket társadalmi-gazdasági környezetükben ábrázolja. Az új indikátorrendszer várhatóan 2010 novemberére készül el. A szervezetirányítás területén két projekt indult. Az egyik a hivatal iratkezelési tevékenységének megújítására és az elektronikus iratkezelés bevezetésére irányul. A másik, a termelési folyamatok modellezését és a szakaszokhoz kapcsolódó dokumentációk összegyűjtését, tárolását, dinamikus kezelését célul kitűző Termelésirányítási rendszer projekt. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása is kiemelt stratégiai feladatként jelent meg a 2008-as évben. Az előző tárgyévhez képest 2008-ban kettővel több, összesen hat projekt zárult le. A statisztikai adatgyűjtések tervezésére vonatkozó szabályozás megújítása befejeződött, és új belső előírás lépett hatályba. Az adat-előállítás területén két fontos projekt fejeződött be. Az e-mailes adatszolgáltatás lehetőségének kialakítása az adatszolgáltatók szempontjából jelent előrelépést, míg a beérkező kérdőívek vonalkódos érkeztetése a belső működés hatékonyságát javítja. A tájékoztatás terén szintén több projekt munkálatai értek véget. A felhasználói véleménykutatás rendszerét az adatainkat használók érdekében, a publikált adatok relevanciájának biztosítása céljával dolgoztuk ki. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program pályázati forrásait négy területen használtuk fel: továbbfejlesztettük a KSH tájékoztatási adatbázisát, kutatószobát hoztunk létre, akadálymentes honlapot, valamint webelemző rendszert fejlesztettünk ki. 1. táblázat

Fejlesztési programelemek Szakstatisztika

Összköltség, millió Ft

Gazdaságstatisztika

Megoszlás, %

462,3

25,1

Társadalomstatisztika

385,0

20,9

Népességstatisztika

293,6

15,9

Környezetstatisztika

180,9

9,8

Funkcionális feladatok Összesen

521,9

28,3

1 843,7

100,0



Alaptevékenység

Stratégia


A fejlesztési programelemek ráfordításai tekintetében a legszámottevőbb részt a funkcionális terület képviseli, több mint 520 millió Ft-ot fordítottak erre a célra. A szakstatisztikák közül a gazdaságstatisztikai terület emelkedik ki, ennek költségei tették ki az összes ráfordítás negyedét. A fejezet további részében a KSH 2005–2008 közötti stratégiai időszakának utolsó évéről adunk számot, négy területre bontva a fejlesztések bemutatását. Ezt követően az újabb stratégiai periódus főbb célkitűzéseit mutatjuk be.

Statisztika A statisztikai területen egyrészt alapvető fontosságú strukturális fejlesztéseket hajtottunk végre (adatfelvétel-tervezés, minőség, metarendszer, nómenklatúrák), másrészt elvégeztük bizonyos kiemelt, speciális szakstatisztikai (nemzeti számlák, társadalmi szolgáltatások, népszámlálás) fejlesztések időarányos feladatait. A statisztikai adatgyűjtések tervezési szabályainak kialakítása során átfogó célként fogalmazódott meg az adatfelvételek egységes szemléletű és korszerű szakmai tervezésének szükségessége. Ennek érdekében javaslat született az eljárásrendre, a felhasználandó dokumentumsémákra és a vonatkozó belső szabályozás tartalmára. A fejlesztés eredményeképpen előírás készült az adatgyűjtések tervezéséről, ami a 2009. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program összeállítása során már alkalmazásra került. A Foglalkozások egységes osztályozási rendszerének (FEOR) átdolgozásával, a foglalkozások tartalmi leírásának felülvizsgálatával, pontosításával, új foglalkozások tartalmi leírásának elkészítésével foglalkozó FEOR’08 projekt keretében 2008-ban a foglalkozások tartalmi leírása folyt. A FEOR’08 négyszámjegyes rendszere, módszertani anyagai 2009. szeptember 1-ig elkészülnek, a négyszámjegyes rendszer közigazgatási egyeztetésre alkalmas lesz. A 2008. év folyamán a statisztikai minőség mérésében, dokumentálásában jelentős fejlesztések zajlottak. A korábbi években megkezdett munka eredményeként, a termékminőség és mérési rendszere projekt keretében megszületett a szakstatisztikákra számítandó termékminőség-indikátorokról1 szóló elnöki előírás, amely 9 egységes módszerrel számítandó minőségindikátor használatát tette kötelezővé. Emellett elkészült a KSH egységes minőségjelentésének2 sémája, amelyet a tesztfázisban 10 szakstatisztikai területre töltöttek ki a szakterület felelősei. A séma véglegesítése után az összes szakstatisztikai területen megkezdődik a kitöltés és fokozatosan a felhasználók számára is elérhetőek lesznek az eredmények. A statisztikai adatok minőségének mérése mellett 2008-ban a statisztikai adat-előállítási folyamatok minőségének értékelése területén is jelentős haladás történt. A folyamatok belső dokumentálásához több részfolyamatra (imputálás, becslés, szezonális kiigazítás, adatvédelem) dokumentációs sémák készültek. Elkészült továbbá az adatfelvételek önértékelését segítő kérdőív magyar változata. Az eredeti változatot egy Eurostat által támogatott projekt keretében (Development of a Self Assessment Questionnaire, DESAP) a német statisztikai hivatal vezetésével dolgozták ki európai uniós szakértők. Tesztelésében 2004–2005-ben a KSH is részt vett. A magyar verziót a nemzetközi anyagból kiin1 Termékminőség-indikátor: a statisztikai termékek (jellemzően a statisztikai adatok) minőségének mérésére szolgáló, többnyire számszerűen kifejezhető mutatószámok. 2 A minőségjelentés foglalja össze a felhasználók számára legfontosabb információkat az egyes szakstatisztikák minőségéről. A szöveges jellemzés mellett tartalmazza a termékminőség-indikátorokat és azok értelmezését is.



Alaptevékenység

Stratégia


dulva, a statisztikai adatfelvételek folyamataira korábban elfogadott KSH Minőségi irányelveket és a hazai adatfelvételek sajátosságait is figyelembe véve véglegesítettük. Használata segíti az adatfelvételek felelőseit a statisztikai adatelőállítási folyamat minőségének értékelésében, a fejlesztendő területek azonosításában. Mind az önértékelő kérdőív, mind a dokumentációs sémáknak az a célja, hogy az adat-előállítási folyamat minőségének értékelése, javítása segítségével hozzájáruljon a végtermék, azaz a publikált statisztikai adatok minőségének javulásához. A KSH Metainformációs rendszerének fejlesztése főirányon belül a munkák három projekt keretében zajlottak. Az első projekt célja a fogalmak nyilvántartási rendszerének megújítása, az egyes szakstatisztikák fogalomrendszerének teljessé tétele, a nómenklatúrák, osztályozások nyilvántartási rendszerének áttekintése, az egységes kezelés megteremtése, az elemdefiníciók általánossá tétele és az akkori technikai háttér módosítása volt. A projekt eredményeként elkészült egy informatikai rendszer a fogalmak, osztályozások karbantartására, hatályba lépett a Központi Statisztikai Hivatal elnökének előírása a metainformációs rendszer fogalmak és nómenklatúrák, osztályozások alrendszereinek karbantartásáról és használatáról. A META részeként elkészült továbbá az az alkalmazás, amely szerkeszthető formában teszi lehetővé a felhasználók számára a metafogalmak lekérdezését. A főirány második projektje a Szakstatisztikák dokumentációja, melynek célja a hivatal szakstatisztikáinak tartalmi, módszertani dokumentálása a külső felhasználók számára. A szakstatisztikák jegyzékéről és a szakstatisztikai dokumentációról szóló elnöki előírás hatályba lépett, a szakstatisztikai dokumentációhoz elkészült az űrlap és a kitöltési útmutató. A szakstatisztikai dokumentáció célja a felhasználók tájékoztatása az egyes szakstatisztikák tartalmáról, jogi alapjáról, adatforrásáról, közzétételi formáiról, módszertanáról és minőségéről. A projekt eredményeként a 116 szakstatisztika közül 104-re elkészült a szakstatisztikai dokumentáció, majd a lektorálási folyamatot követően a véglegesített dokumentumok a metaadatbázisba kerültek. 2008. szeptember 1-jétől a szakstatisztikai dokumentációkat közzétesszük a KSH honlapján. A főirány harmadik projektje a honlap metafejezetének tervezése, megvalósítása, ami az előző két projekt eredményét adatbázisba szervezte, gondoskodott a karbantartásról és a metaadatok honlapon való megjelenítéséről. A metaadatbázis struktúrája kiegészült a szakstatisztikák módszertani dokumentációjához tartozó új elemekkel, a metaadatbázis karbantartását szolgáló META alkalmazás pedig a szakstatisztikák módszertani dokumentációjához tartozó elemek karbantartási lehetőségével. A metaadatok webszerveren történő folyamatos frissítésére szolgáló program üzemszerűen működik. A honlapon a szakstatisztikák módszertani dokumentációja elérhető. Elkészült továbbá az adminisztratív adatforrások nyilvántartása, mely a szakstatisztika adatforrásaként bekapcsolható a rendszerbe. A nyilvántartás karbantartási rendjéről, a felelősségi körök meghatározásáról elnöki előírás készült. A társadalmi szolgáltatások statisztikájának újonnan kialakított fejlesztési stratégiája nyomán, a megvalósítás első lépéseként elindult a társadalmi szolgáltatások indikátorrendszerének kidolgozására irányuló projekt. Ennek célja egy egységes, hosszú távon alkalmazni kívánt, átfogó és szakstatisztikánként részletezett indikátorrendszer létrehozása. A projekt a tervek szerint 2010 novemberében fejeződik be. A főirányhoz kapcsolódóan az egészségügyi információs rendszer átalakítására vonatkozóan átfogó helyzetfelmérés és fejlesztési koncepció készült. Az egészségügyi statisztikára vonatkozó keretjogszabály 2008. decemberi elfogadásával többéves nemzetközi jogszabály-alkotási munka zárult le, amelyben a hivatal folyamatosan részt vett. A teljes körű és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése stratégiai főirány keretében kidolgoztuk a népszámlálás lehetséges módszereinek jogi, informatikai feltételeit, erőforrásigényét és az egyes módszerek alkalmazása esetén előállítható adattartalmat. A szakmai egyeztetések után két változat maradt, melyek a következők: 11 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


a népesség-nyilvántartási adatok átvétele, kiegészítve nagymintás reprezentatív adatfelvétellel (ez kevesebb költségvetési forrást igényel, de kevesebb településenkénti adatot biztosít), teljes körű lakossági összeírás korszerű adatfelvételi módszerekkel (nagyobb a forrásigénye, de településenként biztosítja valamennyi adatot). E két változatot tartalmazó döntés-előkészítő előterjesztés készült 2008 első felében a Kormány részére. A Kormány 2008. október 1-jén döntött a 2011. évi népszámlálásnak a lakosság teljes körű kikérdezésével történő végrehajtásáról. Ezt követően a Népességstatisztikai főosztály döntés-előkészítő anyagot állított össze, amelyben javaslatot dolgozott ki a népszámlálás lebonyolításának módjáról, a népszámlálási törvény előkészítéséről. E szerint az adatfelvételt két lépcsőben, az önkitöltés és az interjús módszer kombinálásával javasolják végrehajtani. A javaslat kitér a népszámlálás eszmei időpontjára, az adatfelvétel végrehajtásának határidejére, a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartásában szereplő adatok felhasználási lehetőségeire, a Központi Statisztikai Hivatal és a települési önkormányzatok közötti munkamegosztás módjára, valamint az adatbevitel lehetséges módozataira is. A tervezet a népszámlálás előkészítésével kapcsolatos feladatok előkészítésére nyolc munkacsoport felállítását javasolja, amely munkacsoportok – néhány kivétellel, mint pl. a népszámlálásról szóló törvényjavaslat kidolgozása, nemzetközi együttműködés – lefedik az előkészítéssel kapcsolatos főbb feladatelemeket. A főosztály 2008 végén megkezdte a 2011. évi népszámlálásról szóló törvénytervezet és annak indokolásának összeállítását, amelynek határideje 2009 év eleje. A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése területén az Ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) integrálása a nemzeti számlákba projekt 2008 során esedékes feladatainak elvégzése az ütemtervnek megfelelően folyt. Az integrálás célja, hogy kapcsolatot biztosítson az adatforrások és a nemzeti számla aggregátumai között egyrészt a definíciók és nómenklatúrák összehangolásával, másrészt az összefüggések számszerű kidolgozásával, megkövetelve ezzel a különböző forrásokból származó alapadatok koherenciáját. A fejlesztés részletes termékbontásban teszi lehetővé a termelési és felhasználási oldalról történő becslés összehangolását. Ugyanakkor az integrálás a teljes adat-előállítási, szintetizálási folyamat új technológiájának bevezetését is jelenti. 2008-ban tesztfutások sorozata indult, a főbb verziókhoz és a komplex számítási anyagokhoz a nemzeti számla valamennyi szakterületének képviselői hozzáférhettek. Elkezdődött az új módszertan dokumentációjának kidolgozása is. A próbafutások során világossá vált, hogy a több oldalról történő GDP-számítások kiegyensúlyozásához szisztematikusan végig kell gondolni és újraépíteni az egyes megközelítési módokat. Az alapadatok inkonzisztenciája nem tette lehetővé a nagyon részletes munkatábla szintű kiegyensúlyozást, magasabb aggregáltsági szinten, azaz a projektben alkalmazott nómenklatúrát 135 termék/szolgáltatáscsoportra és 58 ágazatra összevonva a 2005. évre mind folyó, mind változatlan áron kiegyensúlyozták a forrás- és a felhasználási oldalt. A projekt lezárására 2009-ben kerül sor.

Adat-előállítás Az adat-előállítási tevékenységünk fejlesztésével 2008-ra egy új elektronikus adatgyűjtési módot vezettünk be, hozzáfogtunk két új rendszer kialakításához, valamint folyamatosan tökéletesítettük meglévő rendszereinket is. Az input folyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései főirány egyik fontos témáját zártuk le 2008 I. félévében: az adatgyűjtést támogató eszközrendszer rövid távú fejlesztése és kialakítá12 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


sa projektet. Ennek célja az igényeknek megfelelő elektronikus adatgyűjtési rendszer létrehozása, az adat-előkészítési, adatgyűjtés-szervezési rendszerekhez való hozzákapcsolása, a hivatal adatgyűjtési rendszerébe való bevonása, a potenciális adatszolgáltatók közötti népszerűsítése volt. Az elkészült rendszer az adatszolgáltatóktól minimális informatikai tudást igényel, és egy általánosan használt szoftver, az Excel az alapja. Elmondható róla továbbá, hogy általános, a kérdőívek többségére egységesen alkalmazható, minden kérdőív továbbítására képes, valamint egyszerűsíti és gyorsítja a kérdőívek hivatalba történő eljuttatását. A projekt keretében vált az adatgyűjtési folyamat részévé az adatszolgáltatók e-mailen, faxon keresztül történő automatikus sürgetése is. A projekt lezárását követően műszaki tanulmány készült az elektronikus adatgyűjtés hosszú távú megoldásához, ami megfogalmazza az új rendszerrel szembeni elvárásokat, leírja az adatgyűjtés folyamatát, bemutatja a jelenlegi rendszereket és 6 megoldási lehetőséget sorol fel az elektronikus adatgyűjtés hosszú távú kezelésére. A műszaki tanulmányból kiindulva készült el az elektronikus adatgyűjtés kiszélesítésének lehetőségeiről szóló megvalósíthatósági tanulmány, ami alapján az a döntés született, hogy az elektronikus adatgyűjtés többcsatornás rendszerét fenn kell tartani, és mind az online kitöltős, mind az adatszolgáltatói oldalon offline módon működtethető elektronikus adatgyűjtési megoldások fejlesztésével foglalkozni kell. Ezzel kapcsolatban sor kerül a hivatal adatgyűjtéseinek átvizsgálására, hogy bevonhatók-e az elektronikus adatgyűjtésbe. Az új rendszer kifejlesztéséről szóló projektterv hamarosan elkészül. Az Egységes adatfeldolgozási rendszer (EAR) megteremtése olyan informatikai rendszer létrehozására és bevezetésére irányul, amelynek használatával az adat-feldolgozási feladatokat a statisztikusok közvetlenül, a jelenleg alkalmazott informatikai programozás igénybevétele nélkül végrehajthatják. 2008-ban befejeződött a közbeszerzési eljárás és részben a pályázók informálása. Ez utóbbi érdekében foglalkoztunk a KSH adatfeldolgozási eljárásainak, módszereinek folyamatosan pontosításával. A projekt első, felmérési szakasza magában foglalta a feldolgozási folyamatok részletes felmérését és a rendszerrel kapcsolatos elvárásokat, igényeket tartalmazó követelményspecifikáció elkészítését. Ezt követte a rendszerelemzési szakasz, melynek eredményeként elkészült a követelményeknek eleget tevő logikai rendszerterv és egy pilotrendszer. A pilot célja az EAR-rendszer használatának bemutatása, annak szemléltetése, hogy a statisztikus felhasználó a feladatait milyen módon, milyen feltételek mellett tudja elvégezni, és meggyőzni őket a választott koncepció helyességéről és a teljes funkcionalitású rendszer majdani használhatóságáról. A lakossági adatgyűjtés szervezésének és összeíró-nyilvántartó rendszerének fejlesztésére irányuló (ún. LAKOS) projekt célja informatikailag támogatni az adatgyűjtések adatszolgáltató körének követését, az adatfelvételek szervezését, az adatgyűjtések eredményességének monitorozását, kiértékelését. A LAKOS-projekt a 2008. évben lépett az Informatikai főosztály által végrehajtott fejlesztési fázisba. Az év tavaszán elfogadásra került a logikai rendszerterv, amely alapján – kiegészülve a követelmények leírásával – elkezdődött az informatikai fejlesztés. 2008 második felében megkezdődött az informatikai tesztelés, illetve tovább pontosítottuk végrehajtandó feladatok körét, prioritásokat határoztunk meg. A vonalkódos érkeztetés megvalósítása projekt a 2008. év első felében zárult. Megtörtént a vonalkódos érkeztetésre vonatkozó követelmény leírása, a vonalkódolvasó kiválasztása és beszerzése, elkészültek a vonalkóddal megszemélyesített kérdőívek, a vonalkódos érkeztetés programjai és azok dokumentációja, a működtetéshez ajánlás készült a vezetők és az adatgyűjtő munkatársak számára. A nyomdai kapacitások felmérése alapján elkészült a vonalkódos érkeztetés kibővítésének terve. 2008. február 6-án működésbe lépett a rendszer. 13 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


Tájékoztatás A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése, valamint A minőségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása megnevezésű stratégiai főirányok 2008. évi feladatai közül több fejlesztési munkát a munkaprogram részeként valósítottunk meg. A főirányok keretei között lezárult négy projekt. A Tájékoztatási eszközök fejlesztése GVOP-programból projekt február 15-én ért véget. Ennek keretében megvalósult a tájékoztatási adatbázis tartalmi és technikai fejlesztése, az akadálymentes oldalak fejlesztése, a kutatószoba kialakítása, valamint a honlap fejlesztéséhez webelemző rendszer kidolgozása. A projekt 123,6 millió forintos keretből valósult meg, melyből a hivatalnak a GVOPpályázat támogatási szerződése alapján 61,8 millió forintot megtérítettek. A Felhasználói véleménykutatás rendszerének kidolgozása projekt 2007 októberében indult és 2008 októberében fejeződött be. Célja az volt, hogy egy koherens rendszert teremtsen meg a KSH jelenlegi és potenciális felhasználóinak elérése, véleményük, igényeik megismerése, az azokhoz való alkalmazkodás, végső soron pedig a KSH-val való elégedettségük javítása érdekében. Ezért a következő lépések végrehajtására került sor: az Európai Statisztikai Rendszerbe tartozó statisztikai hivatalok véleménykutatási gyakorlatának áttekintése; a KSH-ban korábban végrehajtott véleménykutatások eredményeinek összegyűjtése és összegzése; a lehetséges felmérések meghatározása, a prioritások definiálása; a keretrendszer kialakítása; új felmérések megtervezése, végrehajtása, azok eredményeinek összegzése; a keretrendszer szakaszainak tesztelése, az eredmények beépítése a rendszerbe. A véleménykutatási tevékenység, az eredmények értékelése, majd az azokon alapuló intézkedések meghozatala a keretrendszerbe illesztve folytatódik. A Területi adatbázisok integrálása a tájékoztatási adatbázisba projekt 2007 februárjában indult. Célja az volt, hogy minél nagyobb mennyiségben, gyorsan és térítésmentesen, internetes alkalmazásokon keresztül könnyen elérhető formában tegye közzé a széles nyilvánosság számára a hivatal területi adatbázisainak (T-STAR, BP-STAR és MR-STAR) az adatköreit. A projekttervben kitűzött célok teljes mértékben teljesültek. A T-STAR adatbázis éves adatai közül 16 téma és 668 mutató, a népszámlálási adatai közül egy témába sűrítve 88 mutató került az adattárházba. A BP-STAR adatbázisból bekerült témák száma 11, az éves mutatóké 471. Az MR-STAR adatbázisból 20 téma és 608 mutató került át. A projekt lezárásakor tehát együttesen 48 területi téma és 1 835 mutató található az adattárházban. A Kutatószoba kialakítása projekt 2008 júniusában fejeződött be. Célja egy komplex, elektronikus kutatói laboratórium létrehozása volt, amely a kutatói közösség igényeinek megfelelően biztosítja az anonimizált mikroadatokhoz való tudományos célú hozzáférést, hogy azokon statisztikai modelleket futtathassanak, elemzéseket végezhessenek. A projekttel egy hosszú távra szánt szolgáltatás alapköveit raktuk le úgy, hogy mód legyen a rendszer, illetve a szolgáltatás továbbfejlesztésére. A kutatószoba rendszerét három induló adatkörrel, off-line struktúrával, négy kutató befogadására alkalmas zárt környezetben, a megfelelő jogi szabályozás megteremtésével valósítottuk meg. A kutatószoba működését két kutató tesztelte, mellettük további két kutató jelezte igényét. Az azóta eltelt időszakban a kutatható adatállományok köre a mikrocenzussal bővült.

Szervezet A lakossági összeíró-hálózat korszerűsítése főirány célja egy kisebb létszámú, képzettebb, hatékonyabb, koncentráltabb, korszerű eszközökkel dolgozó, jogilag korrekt összeíró-hálózat kialakítása. 14 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


Ehhez kapcsolódóan 2008-ban előkészítettük egy koncentráltabb, a hivatalhoz szorosabban kötődő, egyszerűbben képezhető összeíró-hálózat megszervezésének előkészítését. Részletes módszertani és költségterv készült, a koncentrálás befejezése 2009 közepére várható. A főirányhoz kapcsolódóan elindult a mintaharmonizációs projekt, melynek célja a Debreceni Igazgatóság kompetenciájába tartozó adatgyűjtések mintáinak harmonizálása oly módon, hogy a lakossági felvételek a mostaninál kevesebb számú településen történjenek. Jelenleg a lakossági öszszeírásokban érintett települések száma ezer fölötti, melyek több mint fele olyan kistelepülés, ahol csupán egyetlen felvétel zajlik. Emellett – az egyes összeírások eltérő jellemzőiből adódóan – az érintett adatfelvételek mintavételi tervei is lényegesen különböznek. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításával kapcsolatos egyik teendő a koncepció kidolgozása és prioritások felállítása volt. Ez 2008 első félévében megtörtént. Kidolgoztuk továbbá a statisztikai törvény EU-s jogszabályoktól függő részeit, valamint meghatároztuk az egyéb fontos, működést érintő kérdéseket. Ezek alapján elkezdődött a törvényszöveg kidolgozása. Termelésirányítási rendszer kialakítása (TIR) pilotprojekt 2008-ban indult. Célja olyan informatikai megoldás kialakítása, ami növeli a statisztikai termelés folyamatainak átláthatóságát és támogatja a munkavégzést. A kiépülő rendszer biztosítja a termelési folyamatok modellezését és a szakaszokhoz kapcsolódó dokumentációk összegyűjtését, tárolását, dinamikus kezelését. A 2008. évben két nagyjelentőségű statisztikai adatgyűjtési körben (a havi integrált gazdaságstatisztika és a munkaerő-felmérés) kezdődött meg a „TIR-pilot” rendszer létrehozása, amelynek tapasztalatai alapján vizsgálható a rendszer kiterjesztésének lehetősége. Májusban megkezdte működését A hivatal iratkezelési tevékenységének megújítása, az elektronikus iratkezelés bevezetése projekt. Célja az iratkezelési gyakorlatunk felülvizsgálata, az egész hivatalra kiterjedő új, egységes elektronikus iktatási-ügyiratforgalmi rendszer kialakítása. A fejlesztendő rendszer az iratkezelésre vonatkozó rendeletek betartása mellett munkaerő-takarékos módon biztosítja a külső és belső iratforgalom egységes rendszerű dokumentálását, az iratok összekapcsolását, nyomonkövethetőségét és visszakereshetőségét. Lehetővé teszi a különböző formákban (papíralapú, elektronikus, fax) érkező iratok egységes kezelését, az elektronikusan keletkezett iratok tárolását, az elektronikus aláírás kezelését, valamint a maradandó értékű iratok megőrzését. A 2008. év alapvető eredménye volt, hogy kialakultak a humánerőforrás-menedzsment szervezeti keretei, valamint elkészültek és elfogadásra kerültek azok a koncepcionális anyagok, amelyek megalapozták a szolgáltatásalapú személyzeti munka beindítását a hivatalban. A humánerőforrásmenedzsment három fő pillérét a munkaerő-állomány kialakítására, tudásának fejlesztésére, valamint az elkötelezettségének erősítésére irányuló tevékenységek alkotják. Mivel a 2008. évben is a külső feltételek korlátaival kellett szembenéznünk, ezért alapvető feladatnak tekintettük a meglévő munkaerővel való jó gazdálkodást: mind a kialakítását-mozgatását, mind képzését és motiválását illetően. A humánerő-gazdálkodás területén jelentős központi változásokra került sor az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán 2008-ban bevezettük és alkalmaztuk az új típusú teljesítményértékelési rendszert. A kísérleti év tapasztalatairól a hivatal munkatársainak széles köre nyilatkozott, a véleményekről összefoglaló anyag készült. A hagyományos, alapvetően az életkorral párhuzamosan futó köztisztviselői életpálya mellett egy új szakmai előmeneteli modell kidolgozására és széles körű véleményeztetésére is sor került 2008-ban. A kísérleti modellben hat tényező (iskolai végzettség, hasznos ismeretek, munkakörjelleg, munkaminőség, munkamagatartás, szakmai aktivitás) képezi az előmenetel kritériumrendszerét, az egyénre szabott, évente ismétlődő HR-értékelés keretében mérve. A 2008-as kísérleti évben több mint 1000 munkatárs aktív hozzájárulásával működtetni 15 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


kezdtük a HR-értékelés rendszerét, amely – a Vezetői Tanácsadó Testület döntése értelmében – címadományozás, vezetői kinevezés, gyorsított előmenetel stb. esetében objektív, megalapozott háttérinformációt szolgáltat a vezetésnek a felelős döntések meghozatalához.

A 2009–2012 stratégiai időszak főbb célkitűzései3 A 2005–2008 között megvalósított fejlesztéseink eredményeire építve újrafogalmaztuk stratégiai célkitűzéseinket a következő négyéves periódusra. Ennek az időszaknak a kulcsszavai a hitelesség, a minőség, az átláthatóság és az erőforrás-hatékonyság. Jövőképünk szerint a KSH-ban hazánk és a nemzetközi statisztikai közélet meghatározó információs tárházát, a tényekre alapozott véleményalkotás, a társadalmi és gazdasági döntéshozatal támogatóját látjuk. A megfogalmazott célállapot elérése érdekében tíz fő célt jelöltünk meg, amelyek köré több mint hatvan stratégiai intézkedést terveztünk a négyéves időszakra. Stratégiai céljaink középpontjában azok a statisztikai módszertani fejlesztések állnak, melyek segítségével hivatalunk a korábbinál is magasabb színvonalon tud megfelelni adat-előállítási kötelezettségeinek és a felhasználók igényeinek. Ezeket a fejlesztéseket a nemzetközi előírások is erősen befolyásolják, a szűkülő költségvetési források és az informatika fejlődése pedig folyamatos innovációra késztet bennünket a modern technológia, az elektronikus adatgyűjtési és -előállítási módszerek korszerűsítése terén. Erősíteni kívánjuk a statisztikába vetett bizalmat, ennek érdekében különösen nagy gondot fordítunk egy átfogó, a statisztikai termékek és szolgáltatások minőségének mérésére szolgáló intézkedéscsoport végrehajtására. Tovább kell fejlesztenünk felhasználói kapcsolatainkat. Ennek keretében egyrészt a korábbinál is szélesebb körben biztosítjuk az adataink és az azok megértését segítő információk elérését, másrészt aktívabb párbeszédet kezdeményezünk a felhasználók csoportjaival, hogy a tőlük érkező visszajelzéseket felhasználhassuk a szolgáltatásaink fejlesztése során. Az adminisztratív adatforrások szélesebb körű hasznosításával a lehetőségekhez mérten csökkentjük az adatszolgáltatók terheit, egyúttal javítjuk a KSH alaptevékenységének költséghatékonyságát is. Hazai és nemzetközi intézményi kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a KSH szerepét erősítsük: szakmai javaslataink, tevékenységünk megfelelő súllyal jelenjen meg a nemzetközi együttműködési folyamatokban. A stratégia megvalósítása során nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink képzésére és a hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmentre, a vezetői munka új menedzsmenteszközökkel történő támogatására és az intézményi működés teljes átláthatóvá tételére is annak érdekében, hogy a hatékony munkavégzést fejlett, modern szervezeti-működési háttér támogassa. A program végrehajtása során minden stratégiai intézkedéshez felelősöket rendelünk és biztosítjuk a fejlesztések egységes követését, értékelését. Stratégiai terveinket minden évben az éves munkaprogramunk feladatai közé illesztjük. Ez a biztosítéka annak, hogy a célok konkrét feladatok formáját öltsék és a fejlesztések a lehetőségekhez mérten hozzájussanak a szükséges anyagi forrásokhoz.

3 Stratégiánk elektronikus változata letölthető a KSH honlapjáról a www.ksh.hu címen, a KSH-fejezetben található „Stratégia” pontnál.


Alaptevékenység Statisztikai tevékenység Szakmai kollégiumok A szakmai kollégiumok egy-egy jelentősebb (több egységet érintő) szakstatisztikai, illetve termelési munkaszakaszhoz kapcsolódó témakör feladatainak folyamatos vagy ad hoc koordinálására létrehozott konzultatív, esetenként döntés-előkészítő testületek, melyek munkaszervezése túlnyúlik a hierarchikus szervezeten. A vezetőket a tagok maguk közül választják, munkájukról évente egyszer beszámolnak a Vezetői Tanácsadó Testület előtt. A 2008-as évben a hivatalban működő szakmai kollégiumok: Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma (AAASZK) Módszertani Szakmai Kollégium (MSZK) Lakossági Adatgyűjtési Kollégium (LAK) Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium (NSZSZK) Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium (VSZK)

Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma A kollégium 2008-ban két ülést tartott, melyek szakmai munkája alapvetően négy témakörre terjedt ki: A hivatal által átvett és hasznosított adminisztratív adat-állományok dokumentálása a metarendszerben. Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításához kapcsolódó fogalmak definiálása. A külső-belső együttműködés elősegítése. A 2212/2007. kormányhatározat végrehajtása az államigazgatási nyilvántartások adatainak statisztikai célra történő felhasználásáról. A szakmai kollégium 2008-ban összességében jól és eredményesen működött. A tagok hatékonyan képviselték az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának szempontjait szervezeti egységükben és partnereiknél, valamint szakterületük sajátosságait a testület munkájában.

Módszertani Szakmai Kollégium A kollégium működésének célja a statisztikai módszertani koordinációt igénylő kérdések megoldásának, módszertani standardok kialakításának kezdeményezése, támogatása, véleményezése, továbbá állásfoglalások kialakítása a statisztika minőségéhez kapcsolódó ügyekben. A kollégium 2008-ban két ülést tartott, az alábbi témákban: Az adatfelvételek megtervezése. Dokumentációs sémák és metafogalmak az adatfelvétel egyes szakaszaihoz. KSH belső minőségjelentés. Önértékelő kérdőív az adatfelvételek vezetői számára. 17 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


Lakossági Adatgyűjtési Kollégium A kollégium öt ülésén a konkrét lakossági felvételek szakmai sajátosságainak megvitatása mellett azok peremfeltételeivel is foglalkozott, és megfelelő fórumot biztosított az egyeztetésekhez, a problémák felvázolásához is. 2008 kiemelten hangsúlyos témái az alábbiak voltak: A népszámlálás. Az időmérleg-felvétel.

Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium Az Árstatisztikai főosztállyal kibővült kollégium a 2007. évben 9 ülést tartott. A kollégium tevékenysége a korábbi évekhez hasonlóan igen aktív volt. A nemzeti számlát érintő számos fontos kérdés szakmai vitájára került sor, ezek a következők voltak: A magyar adószámos külföldi vállalkozásokkal (SCV) és vámregisztrációkkal kapcsolatos korrekciók, amelyek 2008-ban átvezetésre is kerültek a nemzetiszámla-adatokba. A nemzetiszámla-adatok visszavezetése 1995-ig. A nem megfigyelt gazdasággal kapcsolatos becslések fejlesztése. A foglalkoztatottak ESA95 szerinti számítása és a K+F-tevékenység önálló elszámolásának lehetőségei.

Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium 2008-ban a kollégium három ülésén a következő napirendi pontok szerepeltek: Az új ipari termékosztályozás (ITO) bevezetése. Az új mezőgazdasági termékosztályozás (METO) bevezetése. A mezőgazdasági és környezetstatisztikai adatgyűjtések részletes adatfelvételi terve protokolldokumentációinak értékelése. A MEETS-program keretében folyó uniós jogszabályok felülvizsgálatával kapcsolatos közös hivatali álláspont kialakítása.

Statisztikák a statisztikákról Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) A statisztikai célú közvetlen adatgyűjtésekből és a statisztikai célú adatátvételekből álló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 2008. évi tervezetét a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állította össze. Ennek során évről évre elsődleges szempont, hogy a magyar statisztikai rendszer feleljen meg olyan alapelveknek, mint a nemzetközi és a hazai adatigények megfelelő színvonalú kielégítése, az adatszolgáltatói terhek csökkentése és a stabilitásra való törekvés. A rendszer kialakításában meghatározó volt az Európai Unió jogszabályaihoz, adatigényeihez való igazodás, valamint a hazai jogszabályok változásából adódó módosítások érvényesítése. Ugyanakkor 18 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről



Alaptevékenység

Stratégia

töekedtünk arra is, hogy – ahol lehetséges – az adatgyűjtések összevonásával, a kérdőív szerkezetének egyszerűsítésével, a mintaelemszám csökkentésével mérsékeljük az adatszolgáltatói terheket. A módosítások egy része a NACE Rev. 2 (TEÁOR’08) bevezetéséből adódott, de ugyanígy az adóés egyéb hazai jogszabályváltozások is hatással voltak az adatfelvételek tartalmára. Vannak olyan adatgyűjtések is, amelyeket bizonyos periodicitással bővebb, illetve szűkebb formában hajtunk végre (pl. a kétévenkénti Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás vagy a kétévenkénti morbiditási felvétel). A program egyes elemeit megszűntettük. Ezt részben az tette lehetővé, hogy az adatgyűjtéseket/ adatátvételeket racionalizáltuk, összevontuk, egyes adatgyűjtések pedig az OSAP-ból az ágazati adatgyűjtési rendszerbe kerültek (pl. a KSH a Magyar Államkincstár honlapján is megtalálható adatok miatt szüntette meg három adatátvételét). A hivatalos statisztikai szolgálat szervei 2008-ra 318 kötelező statisztikai adatgyűjtést kezdeményeztek, 25-tel kevesebbet az előző évinél. Összességében évről évre csökken az OSAP-ban elrendelt közvetlen adatgyűjtések és nő a statisztikai célú adatátvételek száma. Míg 2004-ben az előbbiek aránya 82% volt, addig a 2008. évben már csak 71%. A KSH adatgyűjtéseinek/adatátvételeinek 55%-a kötődik közvetlenül európai uniós jogi aktushoz. 2. táblázat

A 2008. évi adatgyűjtések és adatátvételek száma jelleg szerint Adatgyűjtés

Adatgyűjtő szerv

új

Adatátvétel

módosított változatlan

összes

új

módosított változatlan

összes

KSH

4

63

76

143

12

7

67

86

A hivatalos statisztikai szolgálat többi szerve

1

53

121

175

6

1

36

43

Összesen

5

116

197

318

18

8

103

129

A 2008. évi kötelező adatgyűjtések közül 197 maradt változatlan, 116 módosult, és összesen 5 új adatgyűjtést hajtottak végre a hivatalos statisztikai szolgálat szervei. Három adatgyűjtés végrehajtása szünetelt, további 36 megszűnt. Ez utóbbiak közül egy beolvadt egy másik adatgyűjtésbe. 3. táblázat

Az adatgyűjtések és adatátvételek gyakoriság szerinti megoszlása Gyakoriság

Adatgyűjtések

Adatátvételek

Havonkénti

50

17

Negyedévenkénti

40

33

Évenként kétszeri

14

1

184

60

3

0

14

8

Évenkénti Többévenkénti Eseményhez kötődő Egyéb Összesen

13

10

318

129




Alaptevékenység

Stratégia

A statisztikai célú adatátvételek száma 129, amelyből 103 változatlan, 8 módosított és 18 új. Nyolc adatátvétel megszűnt, kettő szünetelt. Az adatgyűjtések és az adatátvételek között egyaránt az éves gyakoriságúak képviselik a legnagyobb hányadot, majd a havonkénti adatgyűjtések és a negyedévenkénti adatátvételek következnek.

Adatszolgáltatói terhek Az adatszolgáltatókra nehezedő terhek mérésére kidolgozott mutatószámrendszer szolgál. Ennek fontos eleme az adatszolgáltatók által éves szinten beküldendő jelentések száma.4 2008-ban a GÉSAkörbe tartozó adatgyűjtések kijelölt adatszolgáltatói 1 277 178 darab jelentés beküldésére voltak kötelezve, ez közel ötödével kevesebb, mint az előző évben. A kijelölt adatszolgáltatók száma ugyancsak csökkenő tendenciát mutat, a KSH 2008-ban 15,8%-kal kevesebb adatszolgáltatót vont be az adatgyűjtéseibe. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a „G” Kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a „Q” Humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatból került ki a legtöbb beszámolásra kötelezett egység, arányuk eléri a 18,9, illetve a 18,0%-ot. 4. táblázat

Az adatszolgáltatók száma a 2008-ban beküldendő jelentések mennyisége szerint, létszámkategóriánként Beküldendő jelentések száma, db Létszám-kategória

1–5

6–10

11–20

21–30

31–40

41–50

51–100

101–

Összesen

Ismeretlen, 0 fő

23 860

1 140

1 824

153

13

3

1

0

26 994

1 fő

33 926

1 406

4 714

1 039

13

2

0

0

41 100

2 fő

13 383

776

2 840

271

12

0

0

0

17 282

3–4 fő

9 896

877

2 984

537

18

7

1

0

14 320

5–9 fő

8 249

767

5 038

2 728

399

53

16

0

17 250

10–19 fő

6 782

817

3 115

2 778

479

137

41

0

14 149

20–49 fő

4 174

799

2 218

2 858

696

339

158

0

11 242

371

317

396

2 022

1 382

814

1 715

15

7 032

29

69

54

210

210

104

638

60

1 374

100 670

6 968

23 183

12 596

3 222

1 459

2 570

75

150 743

50–249 fő 250 fő és afelett Összesen

Létszám-kategóriák szerint a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások domináltak, arányuk elérte a 94,4%-ot. Az előző évhez hasonlóan kiemelkedő az 1 főt foglalkozatók aránya: 27,3%. Az adatszolgáltatók döntő többségének (66,8%) éves szinten 5 vagy annál kevesebb jelentést kellett a KSH-hoz beküldenie. 26% azoknak az aránya, akik mindössze egyetlen kérdőív kitöltésére voltak kötelezettek, ez az arány több mint háromszorosa az előző évinek. 3 adatszolgáltatól éves szinten több mint 200 jelentés érkezett, mindhárom több mint 2000 főt foglalkoztatott.

4 Jelentések száma = a beküldendő adatgyűjtések és a gyakoriságok szorzata.




Alaptevékenység

Stratégia

5. táblázat

Az elektronikusan beküldött jelentések éves aránya létszámkategóriánként % Létszámkategória Ismeretlen és 0–49 fő

KSHXML 7,2

KSHEMAIL 17,6

E-STAR 81,3

Összesen 32,5

50 fő és afelett

24,8

20,6

85,2

45,6

Összesen

15,8

19,1

84,4

38,7

Az elektronikusan teljesíthető adatgyűjtésekbe bevont adatszolgáltatóktól egy év alatt beérkezett jelentések éves átlagos aránya megközelítette a 40%-ot. Kiemelkedő az E-STAR rendszeren keresztül érkező külkereskedelem-statisztikai kérdőívek aránya, ami 84,4%-ot képvisel. Az adatszolgáltatók mintegy ötöde e-mailen keresztül teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét, ugyanakkor a több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások előszeretettel alkalmazták a KSHXML-rendszert is.

Minőség A 2008. év folyamán a statisztika minőségének mérésében, dokumentálásában jelentős előrelépések történtek. A korábbi években megkezdett fejlesztések eredményeképp megszületett a szakstatisztikákra számítandó termékminőség-indikátorokról5 szóló elnöki előírás, amely 9 egységes módszerrel számítandó minőségindikátor használatát tette kötelezővé. A statisztikai termékek minőségét – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a KSH is a következő minőség-összetevők alapján vizsgálja: A szakstatisztikák relevanciájának értékelésekor azt tapasztaltuk, hogy hivatalunkban a fő felhasználók – elsősorban az Európai Unió szervezetei – ismert igényeit a lehetőségekhez mérten minden területen figyelembe veszik. A KSH 2008-ban 3 területen (Magyar statisztikai évkönyv, információszolgálatok tevékenysége, szakstatisztikákkal való elégedettség) hajtott végre fókuszcsoportos vagy kérdőíves elégedettségvizsgálatot a felhasználói igények felmérésére. A statisztikai adatok pontossága több irányból vizsgálható. Ilyen lehet a mintavételes felvételek esetében a mintavételi hiba6 számítása. Ezt a minőségindikátort jelenleg még nem minden esetben alkalmazzuk. Ahol kimutatjuk a hibát, ott a legfontosabb mutatószámokra továbbra is 5% alatt marad. Szintén a pontosságot jellemzi a nemválaszolási arányok7 mértéke. A 2007-es arányok 2008-ban sem változtak jelentősen, azaz a kötelező gazdaságstatisztikai felvételek esetében jellemzően 5–10% körül alakult. Ugyanakkor a lakossági felvételeknél (amelyek mindegyike önkéntes válaszadáson alapul) a nemválaszolási arány emelkedő tendenciája figyelhető meg, de továbbra is általában 10–20% körül alakul. Az időszerűség terén a szakstatisztikák a nemzetközi elvárásoknak megfelelnek. 5 Termékminőség-indikátor: a statisztikai termékek (jellemzően a statisztikai adatok) minőségének mérésére szolgáló, többnyire számszerűen kifejezhető mutatószámok. 6 Mintavételi hiba: a sokasági érték és annak mintából történő becslése között fennálló különbség azon része, amely abból fakad, hogy csak egy mintát figyelünk meg. 7 Nemválaszolási arány: a válaszadásra kijelölt, célsokasághoz tartozó adatszolgáltatók azon része (%-os formában kifejezve), amelyekre a szükséges információt nem sikerült megszerezni.



Alaptevékenység

Stratégia


Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 2008-ban a legkevesebb probléma az időbeli pontosság terén volt, azaz a statisztikai adatok az esetek döntő részében a publikációs naptárban előre közölt időpontban megjelentek. A statisztikai adatok hozzáférhetőségével kapcsolatosan elmondható, hogy a KSH 2008-ban is a tájékoztatási csatornák tág eszköztárát8 használta az adatok publikálásához, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a felhasználók minél több adathoz ingyenesen, elektronikus formában jussanak hozzá. Az adatkiadási csatornák bővítése érdekében a KSH 2008-ban megnyitotta kutatószobáját, melyben 3 adatkör (a GSZÖ − EUROFARM 2003., 2005. évi adatállománya; a 2001. évi népszámlálás 5%-os mintája; a munkaerő-felmérés 2007. évi adatállománya) díjmentesen érhető el az érdeklődők számára. Az érthetőség terén jelentős előrelépést jelentenek a KSH honlapján 2008 szeptemberétől a Metainformációk (Módszertani dokumentációk) oldalon elérhető szakstatisztikai dokumentációk. Ebben külön részek foglalkoznak a szakstatisztikák minőségével. A szakstatisztikai területek többségére különböző nemzetközi ajánlások, előírások vannak érvényben. Ennek megfelelően az adatok általában nemzetközi szinten összehasonlíthatóak, mind fogalmi, mind módszertani téren. Az időbeli összehasonlításhoz az évközi adatokat tartalmazó idősorok a KSH honlapján 2004–2005-ig nyúlnak vissza, illetve az éves adatok az egyes témaköröknél az 1980-as, de többnyire inkább a rendszerváltás utáni évektől kezdődően állnak rendelkezésre.

Tájékoztatási tevékenység Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tájékoztatási tevékenységére jelentős hatással voltak a TEÁOR-váltással, valamint a 2005–2008-as stratégiai időszak zárásával és az új középtávú stratégia kialakításával kapcsolatos feladatok. Az új osztályozásra való átállás számottevően megnövelte az ügyfélforgalmat és a honlap látogatottságát is. A hivatal már 2007-ben is hangsúlyt fektetett az elemzési tevékenységre, a hagyományos átfogó elemzéseken kívül újak megjelenésére is sor került. A komplex művek mellett a közérthető elemzések új tárát alakítottuk ki a Statisztikai tükör internetes sorozattal, melynek keretei között 48, közérdeklődésre számot tartó írás jelent meg.

Kiadványok A 2008. évi munkaprogram tájékoztatási feladatainak teljesítése során a hivatal 28 féle gyorstájékoztatót jelentetett meg, összesen 222 alkalommal, és további 317 kiadványt publikált 16 ezer oldalon. Az összes megjelenés 87%-át elektronikus adathordozón készítettük elő, elsősorban a mindenki számára ingyenesen elérhető internetes oldalunkon. Ez az arány 3 százalékponttal magasabb az előző évinél.

8 stADAT-táblák, tájékoztatási adatbázis, gyorstájékoztató, egyéb letölthető vagy megvásárolható publikációk (évkönyvek, adattárak, elemzések, CD-k), adatátadás hazai vagy nemzetközi szervezetnek, adatkiadás, kutatószoba.



Alaptevékenység

Stratégia


Az egy évvel korábban bevezetett Statisztikai tükör c. sorozatnak is köszönhetően tovább bővült az elemzések köre, az összes kiadvány 83%-a tartalmazott szöveges ismertetést. Ugyanakkor a kapcsolódó táblázatok nagy száma miatt az összterjedelemből csak mintegy 30%-ot tett ki az elemzések aránya. 6. táblázat

Összefoglaló adatok a kiadványokról Megnevezés

2007

2008

Gyorstájékoztatók száma, db

218

222

Kiadványok száma, db

313

317

Elektronikus megjelenések aránya, %

84

87

Elemző kiadványok aránya, %

78

83

Elemzések aránya az összterjedelemből, %

22

30

2008-ban a kéziratok leadási határidejében az előző évinél kisebb arányban fordult elő halasztás. A kiadványok 7%-a csúszott, elsősorban az adatfeldolgozási és ellenőrzési munkák elhúzódása miatt. A megjelenési határidőkben a kiadványok 12%-ánál volt eltérés. A módosított határidőre érkezett kiadványok megjelentetését késleltette még a minőségi javulást eredményező lektori észrevételek érvényesítése, valamint az engedélyezés során felmerült változtatási igények átvezetése, továbbá az év végi munkatorlódás a fordításban és a szerkesztésben. Az év folyamán az összes kiadvány 1 %-a jelent meg terven felül.

Elektronikus tájékoztatás A KSH honlapján 2008-ban 2 723 234 látogató fordult meg, összesen 17,2 millió aloldalt töltöttek le. A látogatók száma 63%-os, a letöltéseké 20%-os növekedést mutat az előző évhez képest. A látogatottsági adatok alapján, a témakörök menüt megelőzve, a legnépszerűbbnek – 881 708, az előző évinél 10-szer több látogatóval – az osztályozások menü bizonyult, ami összefüggésben van a 2008. évi TEÁOR-váltással. A stADAT-táblák nem veszítettek korábbi népszerűségükből, 2008 folyamán 502 987 látogatójuk volt, akik összesen 2 476 348 oldalt töltöttek le. Más honlapokhoz viszonyítva kimagaslóan nagy az ún. visszatérési érték, a felhasználók 48 százaléka egynél több alkalommal nézte meg a stADAT oldalait. Miután az új stADAT 2007. július 17-én indult, az összehasonlítás erre az évtöredékre végezhető el. Ez idő alatt időarányosan 86%-kal több látogató 24%-kal több oldalt nézett meg, a visszatérési arány pedig 127%-kal nőtt. A stADAT-tábláknak nemcsak a forgalma, hanem a számuk is bővült 2008-ban, az internetes kiadványok fejlesztése során ugyanis az elemzéseket kísérő táblázatok jelentős része a stADAT-ba integrálódott. A tájékoztatási adatbázis 2007-ben elkezdett jelentős tartalmi bővítése 2008-ban is folytatódott: 130-cal, 772-re bővült a homogén adatkörök száma, a mutatóké pedig 9401 lett. Ebben jelentős sze-




Alaptevékenység

Stratégia

1. ábra

A honlap látogatottsága Ezer látogató

Millió letöltés

350

2,0 1,8

300

1,6 250

1,4

200

1,2 1,0

150

0,8 0,6

100

0,4

50

0,2

0

Látogatók száma (IP-cím szerint), ezer

december

november

október

július

augusztus

június

május

április

február

március

január

december

október

augusztus

november

2008

szeptember

2007

szeptember

július

június

május

április

március

január

február

0

Letöltött oldalak száma, ezer

repet játszott, hogy a területi adatokat a tájékoztatási adatbázisba integráltuk. A tájékoztatási adatbázisból 127 ezer alkalommal töltöttek le adatokat a felhasználók, 22%-kal többször, mint egy évvel korábban. 2008 őszén a metaprojektek eredményeként a metaadatbázis kikerült a honlapra, a menüpont látogatóinak száma az év végéig 6443 volt. Tartalma folyamatosan bővül. 7. táblázat

A stADAT-táblák számának alakulása stADAT-táblák Hosszú idősor

2007 végén

2008 végén

19

113

Éves táblák

380

424

Évközi táblák

255

280

Összesen

654

817

A valamilyen fogyatékkal (vak, gyengén látó, színvak, felső végtag hiányával vagy bénulásával) élő internetező felhasználók részére kialakított akadálymentes (a köznyelvben „vakbarát”) honlapunk látogatóinak a száma az elmúlt évben 1869 volt. Az év során a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködésben a Statisztikai tükör c. kiadványsorozatot is elérhetővé tettük a vakbarát oldalon. 24 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


A T-STAR adatbázis 2008-as felülvizsgálata során az adatminőség javítása érdekében egy erre a célra fejlesztett programmal logikai és idősoros vizsgálatokra került sor, melynek nyomán fontosabb eltérésekre és néhány módszertani hibára (pl. könyvtári, közoktatási adatgyűjtés) derült fény. Ezekből okulva – nem ritkán több évre visszamenőleg – megtörténtek a szükséges adatjavítások a kultúra, a belkereskedelem, a kommunális ellátás, a háziorvosi ellátás, az önkormányzati segélyezés, az idősek nappali intézményei témájában. A felhasználók jobb kiszolgálására, a statisztika népszerűsítésére, az igényes ismeretterjesztésre létrehozott internetes magazint, a Szám-Lapot megújítottuk, mind stilisztikailag, mind témaválasztását tekintve. Ezt a változatot márciustól 12,5 ezren tekintették meg, a látogatók többsége visszatérő felhasználó. Megkezdődött az Interaktív tematikus térképek c. oldalak technikai fejlesztése, ami megteremtette a térképek tájékoztatási adatbázissal való összekapcsolásának lehetőségét.

Ügyfélszolgálat A közvetlen ügyfél-tájékoztatási tevékenység ellátására jelentős hatást gyakorolt a TEÁOR-váltás. Nemcsak a besorolási és számjel-igazolási kérelmek számában, hanem a telefonos információkérésekben és a kiadványértékesítésben is nyomon követhető az ebből eredő többletmunka. 2008-ban a központi és területi információszolgálatok több mint 60 ezer felhasználónak nyújtottak segítséget telefonon, írásban vagy személyesen. A hivatal átlagosan naponta 250 fős ügyfélforgalmat bonyolított, a megkeresések száma negyedével haladta meg az előző évit. 2. ábra

Adat- és szolgáltatásértékesítés Db

Millió Ft

450

250

400 200

350 300

150

250 200

100

150 100

50

50 0

0 2007

2008

Szerződések száma, db

Teljesítésből származó bruttó bevétel, millió Ft



Alaptevékenység

Stratégia


Adat és szolgáltatás értékesítésére több mint 400 szerződést kötöttünk, az ebből eredő bevétel 160,3 millió forintot tett ki. A hivatal kiadványainak értékesítéséből 45,5 millió forint folyt be. A legnagyobb, közel 3000 darabos példányszámban az új TEÁOR kelt el. 8. táblázat

A kiadvány-értékesítés bruttó bevétele Ezer Ft Szervezeti egység Információszolgálat ebből: bizományosi

2007

2008

34 589

34 708

19 878

17 646

könyvesboltban

7 152

7 899

megrendelés alapján

7 559

9 162

Régiós igazgatóságok

11 137

10 790

Összesen

45 726

45 498

Sajtókapcsolatok A magyar médiában a KSH adataira hivatkozó vagy a hivatallal kapcsolatos publikációk és műsorok száma megközelítette az 5500-at. A bejelentett nyilatkozatok száma meghaladta a 100-at. Öt gyorstájékoztató megjelenéseihez kapcsolódóan segítették szakértők a hírügynökségek munkáját. Emellett bevezettük a Sajtóreggeli a párbeszédért c. rendezvénysorozatot, melynek 4 alkalmán 13 médium 33 újságíróval képviseltette magát.

Tájékoztatási programok, nemzetközi tájékoztatás Az OECD világméretű projektjéhez kapcsolódóan megkezdődtek a hivatali munkák a társadalmi haladás mutatószámrendszerének kidolgozására. Közel 60 hivatali munkatárs együttműködésének eredményeként elkészült a 237 mutatót tartalmazó tervezet, az adatokat bemutató adatbázissal, valamint a publikálást lehetővé tevő honlappal. A hivatal az ESDS grant keretében az Eurostat feltételeinek maximálisan eleget téve nyújtotta az EU-INFÓ szolgáltatást az uniós statisztikák iránt érdeklődő ügyfeleinek. Ennek részeként honlapunkon elérhetővé váltak az Eurostat havonta megjelenő legfontosabb sajtóközleményei (az év folyamán mintegy 70), és ezekről magyar nyelven rövid összegzést is a felhasználók rendelkezésére bocsátottunk, a havonta frissített, az EU és Magyarország legfrissebb mutatóit tartalmazó táblázattal együtt. Elérhetővé vált magyar nyelven 133 strukturális mutatókat bemutató tábla, a kapcsolódó magyar mutatódefiníciókkal együtt. Ezeket a május eleji indulás óta csaknem 11 ezerszer töltöttek le.



Alaptevékenység

Stratégia


Felhasználói elégedettség Felhasználói elégedettség mérése A felhasználói elégedettség mérésére „Az európai statisztika gyakorlati kódexének” elveivel összhangban kialakítottunk egy olyan rendszert, amely segítségével a felhasználói vélemények strukturáltan begyűjthetők, elemezhetők, és a visszacsatolások, hasznosítási intézkedések is kellő hangsúlyt kapnak. 2008-ban a KSH 4 felmérést hajtott végre, melyből 3 kérdőíves, 1 pedig fókuszcsoportos megkérdezés volt. A kérdőíves megkérdezésekre 1342 válasz érkezett. Az összefoglaló elemzések nyomán megterveztük a szükséges intézkedéseket. A Magyar statisztikai évkönyv kérdőíves felméréséből az derült ki, hogy a legjelentősebb felhasználók a diákok, államigazgatási dolgozók, illetve a nyugdíjasok. Az évkönyvet általánosságban alkalmi használat jellemezte, olvasói a tartalmával elégedettek voltak, 86%-uk nem hiányolt belőle semmit. Az egyes fejezetek értékelése (1–5 skálán) 3,8 és 4,3 között alakult. Fókuszcsoportos megkérdezés útján, az évkönyv aktív felhasználóinak és összeállítóinak együttes jelenlétében feltártuk és értékeltük a kiadvány, illetve egyes fejezeteinek problémáit, és egyúttal a lehetséges megoldásokra is közösen kerestük a megoldást. A megkérdezettek az évkönyvet alapvetően jónak tartották hiteles adatait, átfogó jellegét, az összefüggések rendszerezésében nyújtott segítségét, jó felépítését, nagy információtartalmát méltányolták. Az erősségek között a hosszú idősorokat, az előző évben bevezetett elemző részeket, grafikonokat, a módszertani információkat, a CD-mellékletet sorolták fel, míg a gyengeségek között a más kiadványokra, a részletesebb adatok elérhetőségére való utalás hiányát, illetve bizonyos esetekben az adatoknak a felhasználók preferenciájától eltérően feldolgozását említették. Az információszolgálatok tevékenységével kapcsolatos kérdőíves felmérés megmutatta, hogy a válaszadók jelentős része több alkalommal is igénybe vette már a szolgáltatást. A megkeresések nagyobb része a gazdasági szervezetektől, illetve diákoktól érkezett, a felhasználók közül legtöbben (85%) általános tájékozódás okán, illetőleg háttér-információt (83%) keresve jutottak a KSH-hoz. Az információszolgálatok elérhetőségét (1–5 skálán) 4,37 és 4,67 között értékelték, a telefonos és a személyes elérhetőség kapott magasabb, a levélben és e-mailben történő némileg alacsonyabb pontot. A KSH információszolgáltatási tevékenységét három tényező osztályozásával értékelhették az ügyfelek. Mind a szakmai felkészültség, mind az ügyfélbarát szemlélet kiemelkedően magas, 4,78-as átlagpontszámot ért el. A szolgáltatás gyorsaságát némileg alacsonyabb, 4,57-es átlagértékkel minősítették. A szakstatisztikák minőségével kapcsolatban végrehajtott kérdőíves felmérés alapján az öt leggyakrabban használt szakstatisztikai terület (sorrendben) a népesség–népmozgalom, az árak, a foglalkoztatás–munkanélküliség–kereset, a jövedelem–fogyasztás–életkörülmények és a nemzeti számlák. Az adatokkal, információkkal való elégedettség az árak, az információ–kommunikáció, a népesség és a nemzeti számlák területén a legmagasabb. Az egyes szakstatisztikai területek értékelése kapcsán feltett nyitott kérdések esetében legtöbben a területi statisztika adatait használók közül tettek észrevételt és sokan igényeltek részletesebb adatokat. Összességében a legismertebb és leggyakrabban használt publikációs formák a honlapról letölthető kiadványok és a stADAT-rendszer. A vizsgált kiadványok közül a Magyar statisztikai évkönyv és a KSH jelenti volt a legismertebb, az utóbbi egyben a leggyakrabban használt is. A KSH adataival való elégedettséget mérő összes szempont közül a hitelesség, pontosság, megbízhatóság kapta a legmagasabb pontértéket. A leginkább elégedett felhasználói csoport az oktatási intézmények, a legkevésbé elégedettek pedig a gazdasági szervezetek voltak.


Gazdálkodás az erőforrásokkal Költségvetés A KSH megalapozott pénzügyi tervezését igazolja, hogy a 2008. évben mind a bevételek, mind a kiadások összességét tekintve 5% alatti volt a tényleges adatok eltérése a tervezettektől. Alkalmazkodva a költségvetési szféra egészére vonatkozó racionalizálási törekvésekhez, a hivatal – a szakmai munka minőségének folyamatos fejlesztése mellett – több mint 400 millió forinttal csökkentette kiadásait a 2007. évi összeghez viszonyítva. Az éves jelentés a költségvetés fontosabb adatait tartalmazza a KSH belső módszertana szerint, a részletesebb felbontásban és a Pénzügyminisztérium zárszámadási köriratában előírt struktúrában elkészített pénzügyi jelentés pedig a KSH honlapján olvasható.

Bevételek A bevételek megoszlása hasonló volt a 2007. évihez: több mint 90%-a költségvetési támogatásból származott. A KSH a 2008. évben 11 289,2 millió Ft támogatást kapott, mely 3%-kal haladta meg a tervezettet. Ennek legfőbb oka a közigazgatás TÉR-jutalmainak kifizetésére kapott 425,6 millió Ft volt. 3. ábra

A saját bevételek alakulása, 2006–2008 Millió Ft 1000 800 600 400 200 0 2006

2007

2008

Szakmai jellegű saját bevételek összesen Nem szakmai jellegű bevételek összesen Összesen

A szakmai jellegű saját bevételek tekintetében a 2007. évi összeghez képest jelentős csökkenést a Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végrehajtására kapott források számottevő (több mint 28 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


180 millió forintos) csökkenése okozza, mivel 2008-ban ezen a jogcímen már csupán az adatfeldolgozási és a tájékoztatási feladatok költségeit számolták el. A nem szakmai jellegű bevételeknél a terv- és tényadatok, illetve a 2007-es és a 2008-as adatok jelentős eltérését az „Egyéb nem szakmai jellegű bevételek” jogcím alakulása okozta. A központosított illetmény-számfejtési rendszer programhibái miatt ugyanis az elmúlt években adó- és járuléktúlfizetés történt. Ennek rendezésére a 2008. évben sor került, amelynek eredményeként a KSH 25,0 millió Ft eredeti szinten nem tervezett többletbevételt realizált. 9. táblázat

Saját bevételek alakulása 2008-ban Millió Ft Megnevezés Szakmai jellegű saját bevételek

2008. évi terv

2008. évi tény

2008. évi tény/ 2008. évi terv, %

565,7

636,0

112,4

Nem szakmai jellegű saját bevételek

114,2

157,0

137,5

Összesen

679,9

793,0

116,6

A szakmai jellegű bevételek 2008. évi tényadata 10%-ot meghaladó eltérést mutat a tervezetthez képest, mely elsősorban az „Adatértékesítés, informatikai jellegű szolgáltatások, belföldi pályázati források” bevételi jogcímen jelentkező TEÁOR-átállás hatásainak köszönhető (ld. Tájékoztatási tevékenység fejezet – Ügyfélszolgálat alfejezet).

Kiadások A KSH 2008. évi kiadásainak legnagyobb tétele a személyi juttatások, ezek tették ki az összes kiadás több mint felét. A dologi kiadások (2435,6 millió Ft) után a munkaadókat terhelő járulékok (1939,0 millió Ft) szerepelnek a legnagyobb összeggel. A pénzeszközátadás, a felújítások és a kölcsönök mindössze 1%-ot képviseltek a 2008. évi kiadásokból. 10. táblázat

A személyi juttatások alakulása 2008-ban Millió Ft Megnevezés

2008. évi tény/ 2008. évi terv, %

2008. évi terv

2008. évi tény

Rendszeres személyi juttatások

4 911,1

4 619,3

94,1

Nem rendszeres személyi juttatások

1 131,6

1 501,6

132,7

Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen

641,3

592,7

92,4

6 684,0

6 713,6

100,4

Az egyes éveket összehasonlítva látható, hogy 2008-ban számottevően – a 2007-es adathoz viszonyítva több mint 3,5%-kal – csökkentek a hivatal kiadásai. Legnagyobb mértékű változás a felhalmozási kiadásoknál volt tapasztalható, melyek nagysága felére csökkent a 2007-es összeghez viszonyítva. 29 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről



Alaptevékenység

Stratégia

4. ábra

A kiadások alakulása Millió Ft 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2006

2007

2008

Pénzeszközátadás, felújítás, kölcsönök Dologi kiadások összesen Felhalmozási kiadások összesen Munkaadókat terhelő járulékok összesen Személyi juttatások összesen

A nem rendszeres személyi juttatások esetében jelentős eltérés tapasztalható a terv-, valamint a 2007-es adatokhoz képest. Ez alapvetően két okra vezethető vissza. Egyfelől emelkedett a TÉR jutalmainak keretösszege, melyre a hivatal évközben többlettámogatást kapott, emellett emelkedett a cafetériarendszer keretében kiosztható dolgozói juttatások keretösszege is. A külső személyi juttatásoknak a 2007. évi szinthez képest mutatkozó 32%-os csökkenése az öszszeírások kiadásai jogcím változásainak tudható be. 2007-ben ezen a jogcímen a hivatalnak egyszeri 275,7 millió forintos kiadása volt a Gazdaságszerkezeti-, illetve a gyümölcsös-összeírás költségeinek fedezetére, ezek a tételek 2008-ban nem merültek fel. 11. táblázat

A dologi kiadások alakulása 2006–2008 Millió Ft Megnevezés

2008. évi terv

Informatikai rendszer működtetésének kiadásai

638,9 1 514,2

Működési kiadások Ebből: Extrastat-, Intrastat-kiadások Egyéb dologi kiadások Dologi kiadások összesen

2008. évi tény 660,3 1 497,7

2008. évi tény/ 2008. évi terv, % 103,3 98,9

517,0

516,4

99,9

260,4

277,6

106,6

2 413,5

2 435,6

100,9




Alaptevékenység

Stratégia

5. ábra

A személyi juttatások alakulása, 2006–2008 Millió Ft 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2006

2007

2008

Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások Külső személyi juttatások

A 2008-as dologi kiadások esetében nem volt számottevő különbség a terv- és tényadatok között, ez a KSH pénzügyi tervezésének és gazdálkodásának megbízhatóságát jelzi. A vizsgált évek adatait összehasonlítva látható, hogy a működési kiadások alakulását jelentősen befolyásolta a 2006., 2007., 2008. évben irodaszerekre fordított és nyomdai kiadások évek közötti átütemezése. Ennek következtében ezen jogcímeken 2007-ben 103,5 millió Ft-tal több kiadás merült fel, mint 2008-ban. 6. ábra

A dologi kiadások alakulása, 2006–2008 Millió Ft 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2006

Egyéb dologi kiadások

2007

Működési kiadások

2008

Informatikai rendszer működésének kiadásai




Alaptevékenység

Stratégia

A 2007-es adatokhoz viszonyítva a 2008-as működési kiadásokon belül az Extrastat-Intrastat kiadásoknál tapasztalható több mint 13%-os csökkenés. Ez a változás a 2006. évi követési és üzemeltetési díjak egy részének a következő évre történő átütemezésére vezethető vissza. Az egyéb dologi kiadások a 2007. évihez képest közel 17%-kal csökkentek. Ennek két fő oka volt: akkor mind az üzleti kibocsátások ármegfigyelési rendszere,9 mind a DGINS-konferencia10 megrendezése egyszeri, jelentős kiadással járt. A felhalmozási kiadásokat a hivatal közel 50%-kal csökkentette a 2008. év folyamán, mivel a megváltozott költségvetési körülmények folytán több beruházási tervet le kellett mondani. 12. táblázat

Felhalmozási kiadások alakulása, 2006–2008 Millió Ft 2007. évi tény

2008. évi terv

2008. évi tény

2008. évi tény /2008. évi terv, %

Informatikai beruházások

552,2

377,3

313,8

83,2

Egyéb beruházások

150,5

37,3

35,4

94,9

Felhalmozási kiadások összesen

702,7

414,6

349,2

84,2

Megnevezés

Az informatikai beruházások a 2007. évhez képest több mint 43%-kal csökkentek, ami a 2007. évi nagy értékű nyomtató- és számítógép-beszerzések egyszeri hatásának tudható be. Az egyéb beruházásoknál a legfontosabb költségcsökkentő tényező az étterem-projekt lezárása volt, amelyre a 2007. évben 140,4 millió forintot fordítottak.

A KSH szervezete és demográfiája A KSH 2008. december 31-én 1287 aktív dolgozót11 foglalkoztatott, akik közül 39 főnek volt határozott idejű szerződése. Tartósan távol lévő volt 108 fő (szülési szabadság, gyes, gyed, tartós betegség, fizetés nélküli szabadság), felmentés alatt további 6 fő állt. 13. táblázat

A dolgozók száma iskolai végzettség szerint, december 31. Fő Végzettség

2007

2008

25

22

Középfokú végzettség

403

380

Főiskolai végzettség

494

503

Egyetemi végzettség

384

382

1 306

1 287

Általános iskolai és egyéb végzettség

Összesen

9 Projekt keretében került sor az üzleti szolgáltatások kibocsátási árának megfigyelésére, elindult az üzleti szolgáltatási statisztika adatgyűjtése. 10 2007-ben a Nemzeti statisztikai hivatalok vezetőinek (DGINS) konferenciáját Budapesten rendezték a KSH szervezésében. 11 Aktív dolgozók: határozatlan időre kinevezett ténylegesen dolgozók és határozott időre kinevezett dolgozók.




Alaptevékenység

Stratégia

A végzettség szerinti megoszlást évenként összehasonlítva látható, hogy az általános és középiskolai végzettségű dolgozók számának kismértékű csökkenése mellett emelkedett a főiskolai végzettségűeké, míg az egyetemi végzettségűek száma közel egyenlő volt. 14. táblázat

A dolgozók száma korcsoportok szerint, december 31. Fő Korcsoportok

2007

2008

–30

144

132

31–40 év

290

299

41–50 év

350

322

51–62 év

514

519

8

15

1 306

1 287

63– Összesen

A 2007. és a 2008. év korcsoportonkénti összevetése a KSH állományának további öregedését jelzi. Mind a legfeljebb 30 éves, mind a 41 és 50 év közötti dolgozók száma csökkent (összesen 40 fővel), míg a 31–40 év, az 51–62 év, illetve a legalább 63 éves munkatársak száma kismértékben növekedett. A korcsoportok közül az 51–62 év közötti dolgozók a hivatal összlétszámának több mint 40%-át tették ki 2008-ban. 15. táblázat

A dolgozók száma nemek, beosztás és korcsoportok szerint, 2008. december 31. Fő Férfi

Nő

Korcsoportok

Összesen beosztott

vezető

beosztott

vezető

–30

40

2

86

4

132

31–40 év

91

11

187

10

299

41–50 év

58

8

241

15

322

51–62 év

88

22

373

36

519

5

3

7

0

15

282

46

894

65

1 287

63– Összesen

A hivatal nemenkénti összetételét vizsgálva a nők nagyon magas (75%-os) aránya tűnik fel. Számuk a legalább 63 évesek kivételével minden korosztályban meghaladta a férfiakét, legnagyobb mértékben a 41 és 50 év közötti korcsoportban. A hivatali dolgozók beosztás szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy a dolgozók 8,6 %-uk töltött be valamilyen vezetői pozíciót. A vezetők aránya a férfiak között 14%-os, a nők között azonban kevesebb mint 7% volt, a női vezetők azonban így is közel 50%-kal többen vannak a KSH-ban. Korcsoport szempontjából vizsgálva a KSH vezetőit látható, hogy túlnyomó részük az 51 és 62 év közötti korosztályba tartozik (58 fő, 52%). A vezetők aránya a legfiatalabb korosztályon belül volt a legalacsonyabb (4,5%) és a legidősebb korcsoportban volt a legmagasabb (20%). 33 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről



Alaptevékenység

Stratégia

A 15. táblázat jól tükrözi, hogy demográfiai téren az összesen több mint 400 női beosztott és vezető közeljövőbeli nyugdíjba vonulása jelentheti a legnagyobb kihívást a hivatal számára. 16. táblázat

A dolgozók száma végzettség és szervezeti egységek szerint, 2008. december 31. Fő Végzettség Szervezeti egység

általános iskolai és egyéb végzettség

Funkcionális főosztályok

középfokú végzettség

főiskolai végzettség

egyetemi végzettség

Összesen

13

72

169

90

344

Szakfőosztályok

5

155

147

207

514

Igazgatóságok

4

153

187

85

429

KSH összesen

22

380

503

382

1 287

A funkcionális főosztályok és az igazgatóságok munkatársai esetében a főiskolai végzettség volt a leggyakoribb. A szakfőosztályokon dolgozott a legtöbb egyetemi végzettségű munkatárs, felsőfokú végzettséggel az ott dolgozók közel 70 %-a rendelkezett. Az általános és középiskolai végzettségű dolgozók aránya a KSH egészét tekintve 31% volt, arányuk az igazgatóságokon a hivatali átlagnál magasabb (36,6 %). 7. ábra

A hivatali dolgozók nem és végzettség szerinti megoszlása, 2008. december 31. Fő 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Általánis iskolai és egyéb végzettség

Középfokú végzettség

Főiskolai végzettség

Férfi

Nő

Egyetemi végzettség

A férfi és női dolgozók között a főiskolai végzettségűek aránya hozzávetőlegesen azonosnak mondható (közel 40%), ugyanakkor lényegesen nagyobb volt a férfiak között az egyetemi végzettségűek, a nők között pedig a középfokú végzettségűek hányada. 34 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről



Alaptevékenység

Stratégia

A KSH 2008. évi feladatai és erőforrás-felhasználása Ebben a fejezetben mind tevékenységek, mind programelemek szempontjából elemezzük a hivatal 2008. évi feladatait és erőforrás–felhasználását, embernap- és költségadatok bemutatásán keresztül. Feladatainkat éves munkaprogramunk rögzíti. A programelem a KSH olyan, erőforrásokat felhasználó egyedi feladata (egy vagy több adatgyűjtés, adatátvétel, kiadványkészítés, fejlesztési munka, modernizációs projekt stb.), amely ismérvei alapján elkülöníthető a KSH más feladataitól. A 2008-ra tervezett 391 programelemből négy nem valósult meg az év során. A legjelentősebb ezek közül „A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése – Légszennyezés” című kiadvány volt, melyre 45 embernapot terveztek, de a kiadvány az összeállításához szükséges külső adatforrások átadásának csúszása miatt nem jelent meg. A másik három, kevésbé erőforrásigényes programelem (összesen 20,5 tervezett embernap) a feladatok időbeli átcsoportosítása miatt nem valósult meg. 17. táblázat

A megvalósult programelemek témakör szerinti megoszlása Programelem típusa

Programelemek száma, db

Fejlesztés

143

Adat-előállítás

227 17

Hivatal működtetése Összesen

387

A megvalósult programelemek témakör szerinti megoszlását tekintve a legnagyobb hányadot – a hivatal alaptevékenységéből fakadóan – az adat-előállítási programelemek tették ki. A programelemek több mint egyharmada volt fejlesztési, míg mindössze 17 működtetési típusú. 18. táblázat

A hivatal emberierőforrás-felhasználása tevékenységfajták szerint Tevékenységfajta Módszertan Termelés

2006. évi tény, embernap 31 321

2007. évi tény, embernap* 36 279


2008/2007. évi tény, % 109,3

137 518

130 375

127 673

97,9

Tájékoztatás

43 296

34 115

35 501

104,1

Funkcionális

93 271

70 598

68 901

97,6

305 406

271 367

271 725

100,1

Összesen * Felülvizsgált adatok.

A KSH emberi erőforrás-felhasználásában a tevékenységfajtákat tekintve számottevő eltérés nem tapasztalható a 2007. évhez képest. Kevéssel meghaladta a 2%-ot az adatelőállítási és funkcionális tevékenységek ráfordításainak csökkenése, míg a módszertani és a tájékoztatási tevékenységekre elszámolt embernapok száma 9,3, illetve 4,1%-kal nőtt. 35 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


19. táblázat

Az emberierőforrás-felhasználás megoszlása tevékenységfajták szerint % Tevékenységfajta

2006. évi tény

2007. évi tény

2008. évi tény

Módszertan

10,3

13,4

14,6

Adat-előállítás

45,0

48,0

47,0

Tájékoztatás

14,2

12,6

13,1

Funkcionális

30,5

26,0

25,4

100,0

100,0

100,0

Összesen

A megoszlási adatok egyenletesen alakultak az elmúlt 3 évben az összes tevékenységfajta esetében, jelentősebb eltérésnek csak a funkcionális tevékenységeknek a 2006. évhez viszonyítva 5 százalékpontot meghaladó csökkenése mondható. 20. táblázat

A hivatal terv- és tényadatainak összehasonlítása Tevékenységfajta Módszertan Adat-előállítás

2008. évi terv, embernap 38 609


2008. évi tény/terv, % 102,7

142 784

127 673

89,4

Tájékoztatás

45 184

35 501

78,6

Funkcionális

74 178

68 901

92,9

300 755

271 725

90,3

Összesen

A 2008. évi terv- és tényadatokat összevetve a tájékoztatási tevékenységfajtánál tapasztalható a legnagyobb – 20%-ot meghaladó – eltérés, mely elsősorban az adattárház-építés és az elemzés, másodlagos adatösszeállítás tevékenységcsoportok alacsonyabb ráfordítására vezethető vissza. A terv- és tényadatoknak az adat-előállítási tevékenységeknél megfigyelhető, 10%-ot meghaladó különbsége a terv és tényadatokban az elektronikus adatgyűjtés térnyeréséből fakad. Ez az erőforrásmegtakarítás két tényezőből ered. Míg a manuális editálásra és az adatrögzítésre fordított erőforrás nagymértékben csökkent, addig a minőség-ellenőrzésre fordított ráfordítások a tervhez képest emelkedtek. 21. táblázat

A munkaprogram fejlesztési, adatelőállítási és működtetési ráfordításai Milliárd Ft Programelem típusa

2007. évi ráfordítás


Fejlesztés

2,2

1,8

Adat-előállítás

7,1

7,1

Hivatal működtetése

2,6

2,6

12,0

11,6

Összesen




Alaptevékenység

Stratégia

Az elektronikus adatgyűjtések arányának növekedése összességében így is több mint 12 000 embernapos megtakarítást eredményezett. A hivatal emberierőforrás-felhasználását programelemtípusok szempontjából vizsgálva nem történtek számottevő strukturális változások. Az adat-előállításra és a hivatal működtetésére fordított összegek közel változatlanok maradtak, viszont 352 millió forinttal csökkentek a fejlesztésre fordított kiadások. Ez utóbbi elsősorban a KSH megváltozott költségvetési környezetének tudható be. 8. ábra

A fejlesztési, adat-előállítási és működtetési programelemek ráfordításainak megoszlása % 100 22,1

22,2

59,5

61,8

18,3

16,0

2007

2008

80 60 40 20 0

Hivatal működtetése

Adat-előállítás

Fejlesztés

A ráfordítások programelemek szerinti szerkezetében a megelőző évhez képest nem történt jelentős változás. A funkcionális és adat-előállítási programelemek aránya kismértékben nőtt, a fejlesztési programelemeké 2,3 százalékponttal csökkent. 22. táblázat

Az adat-előállítási programelemek ráfordításai Milliárd Ft Szakstatisztika Gazdaságstatisztika

2007. évi ráfordítás 4,6

2008. évi ráfordítás 4,8


1,7

1,8


0,6

0,5


0,2

0,0

Összesen

7,1

7,1




Alaptevékenység

Stratégia

Az adat-előállítási programelemek12 kiadásai összességükben 15 millió Ft-tal nőttek, belső eloszlásukat tekintve azonban a változás jelentős volt. A gazdaságstatisztikai programelemekre fordított források 193 millió Ft-tal bővültek, amivel szemben a népességstatisztika és a környezetstatisztika esetében hasonló mértékű csökkenés áll. A 2008. évben környezetstatisztikai adat-előállítási feladatokra mindössze 30 millió forintot fordított a hivatal, ezen a területen a fejlesztési programelemek képviselnek jelentősebb hányadot. 23. táblázat

Az adat-előállítási programelemek megoszlása % Szakstatisztika

2007. évi megoszlás


Gazdaságstatisztika

64,8

66,9


23,9

25,3


8,5

7,4


2,8

0,4

100,0

100,0

Összesen

Az adat-előállítási programelemek megoszlását tekintve mind a 2007., mind a 2008. évben a legnagyobb, kétharmados arányt a gazdaságstatisztika képviselte. Emellett jelentős, mintegy 25%-os volt a társadalomstatisztika részesedése mindkét vizsgált évben. 24. táblázat

A gazdaságstatisztikához tartozó adat-előállítási programelemek ráfordításai Szakstatisztika

Millió Ft



486,8

527,7

Árstatisztika Gazdasági szervezetek teljesítménye és ráfordításai

1 026,1

1 270,6

Ipar-, építőipar-statisztika

123,4

140,1

Külkereskedelem

664,3

755,1

Makrogazdasági statisztika Mezőgazdaság-statisztika Szolgáltatásstatisztika Egyéb gazdaságstatisztika Gazdaságstatisztika összesen

251,1

317,2

1 163,2

811,0

689,1

798,7

184,6

160,9

4 588,6

4 781,3

A gazdaságstatisztikai programelemek körében a 2007. és 2008. évi adatok közötti legjelentősebb eltérés a mezőgazdaság-statisztikánál figyelhető meg. A több mint 350 millió forintos csökkenés elsősorban a gazdaságszerkezeti felmérésre fordított források 2008. évi feleződésének, illetve a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírására 2007-ben fordított több mint 70 millió forint kiesésének köszönhető. Az említett összeírások ugyanis nem ismétlődnek minden évben (többévenkénti gyakoriságúak). 12 Adat-előállítási programelemek: a KSH alaptevékenységéhez kapcsolódó, nem fejlesztési feladatok.



Alaptevékenység

Stratégia


A gazdasági szervezetek teljesítményével és ráfordításaival foglalkozó szakstatisztika költségeinek 240 millió forintot meghaladó növekedése alapvetően a havi, a negyedéves és az éves integrált gazdaságstatisztikákra elszámolt kiadások változásának tudható be, mely a TEÁOR-átállásból fakadó többletmunka és -költségek következménye. 25. táblázat

A gazdaságstatisztikához tartozó adat-előállítási programelemek megoszlása Szakstatisztika

%



Árstatisztika

10,6

11,0

Gazdasági szervezetek teljesítménye és ráfordításai

22,4

26,6

2,7

2,9

14,5

15,8

Ipar,- építőipar-statisztika Külkereskedelem Makrogazdasági statisztika

5,5

6,6

Mezőgazdaság-statisztika

25,3

17,0

Szolgáltatásstatisztika

15,0

16,7

Egyéb gazdaságstatisztika Gazdaságstatisztika összesen

4,0

3,4

100,0

100,0

A gazdaságstatisztikai programelemek ráfordításainak egymáshoz viszonyított arányai a vizsgált két évben számottevően nem változtak – eltekintve a mezőgazdaság-statisztika részesedésének 8,3 százalékpontos csökkenésétől, ami a fentebb említett okokból következett be. Mintegy 25%-os hányadot képvisel a gazdasági szervezetek teljesítményével és ráfordításaival foglalkozó szakstatisztika, de mind 2007-ben, mind 2008-ban jelentős volt a szolgáltatás- és a külkereskedelem-statisztika aránya is. 26. táblázat

A társadalomstatisztikához tartozó adat-előállítási programelemek ráfordításai Szakstatisztika


Millió Ft 2008. évi ráfordítás

Háztartások

402,9

436,0

Munkaügy

709,1

741,9

Társadalmi szolgáltatások

516,9

554,8

Egyéb társadalomstatisztika Társadalomstatisztika összesen

64,1

72,4

1 693,0

1 805,1

A társadalomstatisztikához tartozó adat-előállítási programelemek ráfordításai összességében 112 millió forinttal emelkedtek, a növekedés minden kategóriában megfigyelhető volt. A gazdaságstatisztikai blokkhoz hasonlóan a növekedés ebben a kategóriában is a személyi kiadások emelkedésével magyarázható.



Alaptevékenység

Stratégia


27. táblázat

A társadalomstatisztikához tartozó adat-előállítási programelemek megoszlása Szakstatisztika

%



Háztartások

23,8

24,2

Munkaügy

41,9

41,1

Társadalmi szolgáltatások

30,5

30,7

3,8

4,0

100,0

100,0

Egyéb társadalomstatisztika Társadalomstatisztika összesen

A vizsgált két évben az egyes szakstatisztikák aránya közel változatlan volt, a legjelentősebb részt a munkaügy-statisztika képviselte.

Tudásfejlesztés A KSH-Iskola a hivatal munkatársai számára szervezett, átfogó belső képzési rendszer. Működését 2006-ban kezdte meg, igazodva az egy évvel korábban elfogadott stratégiai célkitűzésekhez. Az oktatást az elmúlt években folyamatosan bővülő kurzuskínálat és emelkedő szakmai színvonal jellemezte, a hivatali igények teljes körű kielégítésével segítve a dolgozók szakmai tudásának fejlesztését. A KSH nemzetközi szinten is hasznosította munkatársai kiemelkedő szaktudását: twinningprojektek keretében szakmai segítséget nyújtott, továbbá az Eurostat támogatással gyakornokokat fogadott Romániából és Törökországból. 28. táblázat

A tanfolyamok, résztvevők, oktatott órák, oktatók számának alakulása 2006

2007

2008

Tanfolyamok száma

30

44

39

Résztvevők száma, fő

666

676

777

Oktatott órák száma, óra

507

893

642

Oktatók száma, fő

122

126

69

A 2008-ban megrendezett 39 közül 4 tanfolyamra több turnusban került sor. A kurzusok közül 11 teljesen új volt, kettőt pedig kibővített, illetve megújított tematikával szerveztek meg. A tematika folyamatos fejlesztését jelzi, hogy számos esetben az alapfokú tanfolyamra épülő mesterkurzus indult. A 2007. évhez képest 44-ről 56%-ra nőtt a statisztikai ismereteket oktató tanfolyamok aránya. A szerkezeti eltolódás a statisztikai igazgatási rendszerek és a módszertan témakörök egyre növekvő jelentőségének tudható be. A statisztikai igazgatási rendszerek témakörön belül új tanfolyamot 40 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


29. táblázat

A statisztikai ismeretek csoportjába sorolt tanfolyamok Tanfolyamok száma Szakstatisztika 2007

2008

Statisztikai igazgatási rendszerek, kapcsolatok

1

5

Statisztikai alapismeretek

1

1

Szakstatisztika

2

2

A statisztikai termelési folyamat módszertana

5

9

A statisztikai termelési folyamatot támogató informatikai rendszerek

7

5

16

22

Összesen

szerveztek a magyar és az európai statisztika rendszeréről, valamint a statisztikai adatok védelméről. A statisztikai termelési folyamat módszertanához kapcsolódóan újdonság volt az „Adatelemzési módszerek SPSS-programcsomaggal” kurzus, illetve a statisztikai elemzések eszközeinek alkalmazásáról rendezett mesterkurzus. Az egyéb szakmai ismeretek csoportjába sorolt tanfolyamok közül 2008-ra az előző évi felére csökkent az informatikai tanfolyamok száma, továbbá nem szerveztek vezetőképző kurzusokat sem. 30. táblázat

Az egyéb szakmai ismeretek csoportjába sorolt tanfolyamok Tanfolyamok száma Típus 2007

2008

Informatika

14

7

Idegen nyelv

6

5

Kapcsolódó szakismeretek

4

4

Új belépők/vezetők képzése Összesen

4

1

28

17

A korábbi évekhez képest 2008-ban jelentősen (181 fővel) nőtt a statisztikai szervezeti egységek által delegált dolgozók száma, ezzel párhuzamosan több mint 50%-os csökkenés tapasztalható a funkcionális szervezeti egységek esetében. Képzéseken a teljes munkaerő-állomány 43,8%-a vett részt, az 1 tényleges résztvevőre jutó tanfolyamok száma 1,4 volt. A képzési igények kielégítéséről elmondható, hogy a KSH-Iskolába delegált dolgozók 57,9%-a számára sikerült biztosítani a részvételt. A hivatal munkatársai a 2008. évben számos nemzetközi képzésen is részt vettek, melyek közül kiemelendő a 11 ESTP-tanfolyam. A kurzusok jól kiegészítették a KSH-Iskola kínálatát, felöleltek 41 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi tevékenységéről


Alaptevékenység

Stratégia


– többek között – olyan témákat, mint az adatfelvételek módszertana és mintavételi technikák, minőségkezelés a statisztikai hivatalokban, nemválaszolás az adatfelvételek során, kormányzati pénzügyi statisztika vagy az oktatók képzése. A kiküldött hallgatók saját munkaterületeiken minden esetben jól hasznosíthatónak ítélték meg a szerzett ismereteket, emellett a tanultak továbbadásával szélesítik a KSH-Iskola tanfolyamainak képzési spektrumát.

Nemzetközi szakértői támogatás A KSH több nemzetközi szakmai segítségnyújtási projektben, programban is részt vett az elmúlt években. Ennek nyomán 2008 folyamán összesen nyolc alkalommal hívták meg hivatalunkat nemzetközi konzorciumi tagként donorprojektek megvalósítását célzó pályázatok beadására. A korábbi évekkel összevetve ez jelentős előrelépésként értékelhető, és a hivatal nemzetközi elismertsége, a képzett statisztikusok szakmai gyarapodása, valamint a KSH bevételeinek növelése szempontjából egyaránt jelentőséggel bír. A hivatal számos, több éve futó donorprojektje a 2008-as év során érkezett el záró szakaszához. Ide sorolhatóak: az európai uniós finanszírozású szerbia-montenegrói (nemzeti számlák), a bosnyák twinning (mezőgazdasági statisztika és nemzeti számlák), a macedón twinning (munkaügy- és háztartás-statisztika), a bolgár twinning (területi statisztikai szervek korszerűsítése) projektek, valamint a kaukázusi (munkaügyi statisztika és input-output táblák) és a török (mezőgazdasági statisztika) segítségnyújtási projekt. A bosnyák és a macedón projektek esetében mind a kedvezményezett ország statisztikus szakértői, mind a finanszírozó uniós intézmény különösen sikeresnek ítélték meg a magyar szakértői tevékenységet. A MEDSTAT I. (Euro-Mediterranean Statistical Co-operation) regionális program 1996–2003. között valósult meg. Célja 10 mediterrán ország statisztikai hivatalaiban működő statisztikai rendszerek és szolgáltatások módszertani fejlesztése volt. A MEDSTAT II., 2006 és 2009 között futó program fő célkitűzése az előző, MEDSTAT I. eredményeinek konszolidálása, valamint a módszertani segítségnyújtás három új terület, a társadalomstatisztika, a mezőgazdasági statisztika, és az energiastatisztika területén. A 2008. évi magyar szerepvállalásként szakmai előadással léptünk fel egy franciaországi (környezeti statisztika témában) és egy luxemburgi (gazdaságszerkezet-, növénytermesztés- és állattenyésztés-statisztikai fogalmak és definíciók harmonizálása témában) workshopon, továbbá Budapesten megszerveztünk az elmúlt év őszén egy workshopot (integrált gazdasági számlák és állóeszköz-felhasználás témában). 2008 őszén szintén európai uniós projekt keretében fogadtunk hivatalunkban koszovói statisztikusokat. A konzultáció során a mezőgazdasági statisztika csaknem valamennyi fontos területét bemutattuk. Ez a segítségnyújtásunk a tervek szerint 2009-ben is folytatódik. Államközi megállapodás alapján többéves közigazgatás-fejlesztési program indult Vietnam támogatására, amelyben– más államigazgatási szervek mellett – a KSH is tevékenyen részt vesz.



Alaptevékenység

Stratégia


2008-ban a statisztikai hivatalok irányításának, stratégiai és rövid távú menedzselésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről, valamint a szervezet átalakításáról tárgyaltak többnapos látogatás keretében a két ország statisztikai hivatalainak szakemberei Budapesten és Hanoiban. 2008 folyamán, az Eurostat-tól érkezett felhívások értelmében két alkalommal lehetőség nyílt arra, hogy hivatalunk 5 és fél hónapra összesen 7 gyakornokot fogadjon Romániából és Törökországból. A kijelölt főosztályok összeállították a pontos feladatleírásokat tartalmazó angol nyelvű referenciaanyagokat, amelyek alapján a gyakornokok végleges elosztásáról az Eurostat döntött. A hivatal által meghirdetett valamennyi feladatra jelentkezett gyakornok, akik a KSH tevékenységét széleskörűen tanulmányozták. Munkájuk során részt vettek a hivatal éves munkaprogramjának elkészítésében, a stratégiai menedzsment és teljesítménymérési, minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, valamint az európai uniós tervezési feladatok végrehajtásában, a mezőgazdasági statisztikához kapcsolódva közreműködtek a 2007. évi gazdaságszerkezeti összeírás feldolgozásában, valamint a kapcsolódó kiadványok előállításában, továbbá bekapcsolódtak a mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések módszertani fejlesztésébe, tanulmányozták a KSH statisztikai minőség-ellenőrzési rendszerét, a „Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei” című, lakossági kikérdezésen alapuló hazai adatfelvételen keresztül megismerték az uniós munkaerő-felmérés folyamatát és az abból előállított statisztikákat, illetve részt vettek azok előállításában, közreműködtek a 2011. évi népszámlálás módszertani előkészítésében, ennek során nemzetközi tapasztalatok tükrében vizsgálták az adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú felhasználását.


Rövidítések jegyzéke (1) Megnevezés

Rövidítés

Az adat-előkészítés a KSH-ban a kérdőívek (jelentések) feldolgozásának az a lépése, amely során a kérdőívek adatait rögzítik, ellenőzik, javítják mindaddig, amíg elő nem áll az ellenőrzési szempontoknak megfelelő adatállomány. Ezt az állományt használják a feldolgozás további lépései.

ADÉL

Általános adat-előkészítő rendszer

BP-STAR

Budapesti statisztikai adatbázisrendszer

CARE

Az európai közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis

EAR

Egységes adatfeldolgozási rendszer

ECP

Európai összehasonlítási program

EMU

Elektronikus munkaidő-nyilvántartó és ráfordítás-elszámoló rendszer

ESSPROS

A szociális védelem európai statisztikai rendszere

E-STAR

Elektronikus statisztikai adatgyűjtési rendszer

ESTP

European Statistical Training Programme

FEOR

Foglalkozások egységes osztályozási rendszere

GÉSA

Gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik – Egységes adatgyűjtés-szervezési rendszer

Grant

Nemzetközi pályázat

GSZÖ

Az Eurostattal szemben elvárás, hogy olyan statisztikai mutatókat állítson elő, amelyek segítségével értékelni lehet olyan súlyos szociális kérdéseket, mint pl. a kirekesztettség, az aktív foglalkoztatottságjavító intézkedések.

Európai statisztikai képzési program A jelenleg hatályos nómenklatúra követi az ISCO-88 (nemzetközi foglalkozási osztályozási nómenklatúra) rendszerét, melynek felülvizsgálata 2009-ben fejeződik be.

A GSZÖ keretében olyan adatokat gyűjtenek a hazai mezőgazdaságról (gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok), melyek elengedhetetlenül szükségesek az agráriumot érintő hazai döntésekhez.

Gazdaságszerkezeti összeírás



Rövidítés

A gazdasági szervezetek adatainak nyilvántartása, azok karbantartása és átadása, ezekből statisztikák készítése.

GSZR

Gazdasági szervezetek regisztere

GVOP

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

HICP

Harmonizált fogyasztói árindex Részletes információk biztosítása a társadalom különböző csoportjainak, rétegeinek kiadási, fogyasztási színvonaláról, szerkezetéről és ezek időbeli változásairól.

HKF

Háztartási költségvetési felvétel

KIRASZ

Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek

KISREG

Kiskereskedelmi regiszter

KSHXML

Elektronikus adatgyűjtési rendszer

LAKOS

Lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer

LUSZ (DATELINE)

A lakosság utazási szokásai

MÁK

Magyar Államkincstár

MEDSTAT

Euro-Mediterranean Statistical Co-operation

MEETS

Modernisation of European Enterprise and Trade Statistics

MEF

Munkaerő-felmérés

META

Módszertani dokumentációk

MFA

Nemzetgazdasági anyagáramlási számlák

MNB

Magyar Nemzeti Bank

MR-STAR

Megyei-regionális adatbázisrendszer

NACE

Gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszere

Az európai vállalkozás- és kereskedelmi statisztika modernizációját célzó program

Szerkezetileg megegyezik a legújabb TEÁOR-jegyzékkel.



Rövidítés NAMEA

Környezeti számlákat is tartalmazó nemzetiszámla-mátrix

NESZ

Nemzeti egészségügyi számlák

NSDP

National Summary Data Page

Célja az egészségügyi kiadások pontos számbavétele, elemzések készítése, egészségpolitikák megalapozása, az egészségügyi reformok hatásainak mérése, egészségügyi kiadások európai összehasonlíthatósága.

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

SCV

Magyar adószámos külföldi vállalkozások

A hivatalos statisztikai szolgálat körébe tartozó szervezetek kötelező adatszolgáltatáson alapuló közvetlen statisztikai adatgyűjtéseinek és statisztikai célú adatátvételeinek jegyzéke. Nem tartalmazza az önkéntes, a tv. által elrendelt, a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket és az államigazgatási nyilvántartásokat.

stADAT

stADAT

A stADAT-rendszer olyan folyamatosan bővülő táblarendszer, mely a felhasználók széles körének adatigényeit elégíti ki kész táblák formájában.

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

Az EU-tagországok számára kötelezően alkalmazandó NACE-osztályozás magyar nyelvű megfelelője.

TÉR

Teljesítményértékelési rendszer

A közigazgatás személyi állománya teljesítményének értékelésére szolgáló rendszer.

T-STAR

Település-statisztikai adatbázisrendszer

TURA

Nemzetközi turisztikai felvételek modernizációs programja

VÉKA (SILC)

Változó életkörülmények adatfelvétel


A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents