KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)

strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 1

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)

Budapest, 2007

strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 2

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 102 5

FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke

KÉSZÜLT: a KSH Tervezési fõosztályán

FELELÕS VEZETÕ: Dr. Kárpáti József, fõosztályvezetõ

Xerox Magyarország Kft. – 2007.181

strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 3

Tartalomjegyzék Elõszó I. fejezet: Általános összefoglaló II. fejezet: A KSH szervezetének kompetencia alapú átalakítása III. fejezet: Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként III.1 Statisztika III.2 Tájékoztatás III.3 Szolgáltatás III.4 Hivatali kapcsolatok III.5 Szervezet III.6 Informatika Függelék 1. sz. függelék Stratégiai területek és fõirányok 2. sz. függelék A KSH 2006. évi mûködésének legfontosabb adatai 3. sz. függelék A jelentésben használt rövidítések jegyzéke

3

JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL, 2006

5 7 8 11 11 35 37 38 41 44 47 47 48 56

strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 5

Elõszó A KSH középtávú, a 2005–2008 közötti idõszakra kidolgozott stratégiai fejlesztési programjának félidei, második értékelését tesszük közzé. Az induló év dinamikus lépéseit – a frontális modernizáció idõszakát – követõen 2006-ban a fejlesztési tevékenység eredményeképpen már számos projekt teljesítménymutatókon alapuló értékelésére, lezárására is sor kerülhetett. A programok eredményei a mindennapi munkavégzésben hasznosulnak, elõsegítve azt, hogy a hivatal a folyamatosan változó követelményekhez igazodva alapfeladatait megbízhatóan és jó minõségben lássa el. Újabb, stratégiai feladatokat meghatározó fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok is születtek, amelyek további területeken indították útjára a stratégiai fejlesztéseket. 2007 elején, a Központi Statisztikai Hivatal modernizációs programja keretében, három éven belül a második jelentõs szervezeti változásra került sor: a korábbi, területi elven mûködõ szervezeti egységek szakmai kompetenciát kaptak. A kompetencia alapú szervezeti modellre való áttérés alapvetõen változtatta meg a szakfõosztályok és a területi igazgatóságok több mint fél évszázada mûködõ munkamegosztását, új alapokra helyezte az adatszolgáltatókkal kialakított kapcsolatrendszert. A szervezeti átalakítás összhangban van a középtávú stratégiában meghatározott célokkal, és megfelel a közigazgatás korszerûsítésére irányuló kormányzati programnak. A szervezeti változáshoz az erõforrások újraelosztását a programtervezési információs rendszer adatai támogatták: lehetõvé tették a kapacitások és a feladatok összehangolt módosítását. A szakmai tevékenység nemzetközileg is elismert eredményei a nemzeti számlák módszertani fejlesztései és a lakossági összeírások harmonizálása. Korszerûsítettük a tevékenységek osztályozási rendszerét, a vonatkozó EU-rendelet (NACE Rev.2) alapján kidolgoztuk az osztályozás nemzeti verzióját, a TEÁOR' 08-at. A gazdaságstatisztika integrációját segíti elõ az éves vállalkozásstatisztika és a nemzeti számla rendszer közös adatbázisának elsõ változata. Elõrehaladás történt a hulladékstatisztika fejlesztésében, melynek keretében sor került a NAMEA-hulladék-számlarendszer hazai módszertanának kidolgozására. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében projektet indítottunk az adminisztratív adatforrások statisztikai célú felhasználásának elõsegítésére. Az adatszolgáltatói kapcsolatok fejlesztésében elõrelépésként értékeljük az adatszolgáltatói terhek mérési módszertanának kialakítását, továbbá a megalkotott mutatók kiinduló állapotának felmérését. A tájékoztatási tevékenység minõségének javítása terén fontos lépés, hogy megkezdtük a felhasználói igények részletesebb felmérését, megújítottuk gyorstájékoztatóinkat és az évkönyvek tartalmát, struktúráját. Növeltük az interneten ingyenesen elérhetõ adatok és elektronikus kiadványaink körét. Pályázati lehetõségek kihasználásával megkezdtük a mikroadatok biztonságos elemzésére szolgáló kutatószoba kialakítását, programot indítottunk a felhasználóink jobb kiszolgálását támogató rendszer bevezetésére. A terveinknek megfelelõen halad a statisztikai folyamatok és termékek minõségbiztosításának kialakítása. A rendszer széles körû bevezetése az elkövetkezõ évek kiemelt tennivalója. Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (ESS Code of Practice) bevezetése felértékeli a minõségbiztosítási projekt következetes megvalósítását. A stratégiai fejlesztések keretében kialakított programtervezési rendszer és a feladatok projekt alapú végrehajtásának gyakorlata beágyazódott a hivatali munkavégzés rendszerébe.

5


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 6

Az új munkatervezési, munkavégzési szemlélet elterjedése elõsegíti a korábbi merev, hierarchikus rendszerek közötti átjárást, a különféle szakmai érdekek tartalmi és formai összehangolását. Az integrált gazdálkodási rendszer mûködése létszám-felszabadító hatása mellett megteremtette a vezetõi információs rendszer kialakításának alapjait is. Az átláthatóság növelése érdekében az év végére megteremtettük a szervezeti alapfeltételeit egy széles körû információs bázison alapuló, kontrollingszemléletet tükrözõ rendszer kialakulásának. Egy szervezeti egységbe integráltuk a stratégiai tervezést, az éves erõforrás-tervezést, a vezetõi kontrollingfeladatokat, a teljesítménymérési és a minõségbiztosítási rendszer mûködtetési feladatait. A visszacsatolás fontosságára is koncentrálva a 2006. év folyamán bevezettük az ideiglenes vezetõi információs rendszert, és elindítottuk a korszerû technikai támogatással mûködõ változat kiépítését. Olyan öntanuló, dinamikusan változtatható rendszert valósítunk meg, amely képes a felmerülõ vezetõi igények hatékony kielégítésére. A technikai háttér fejlesztése jelentõs mérföldkõ eseményhez érkezett: lezárult a többéves, nagy összegû beruházásokkal végrehajtott szerverkonszolidációs projekt, amelynek eredményeképpen a KSH alaptevékenységét biztosító hálózati géppark megújult. A minõségi változás mind tárkapacitás, mind mûveleti sebesség terén nagymértékû. A KSH-Iskola a humánerõforrások belsõ fejlesztése érdekében 2006 folyamán 670 fõ részére biztosította a képzési, továbbképzési programokban való részvételt. A statisztikaiszakmai és az informatikai jellegû képzések egyszerre szolgálták a szervezetfejlesztést és a szakmai karrierpályához kapcsolódó ismeretek megszerzését. A félidõ mérlege tehát minden tekintetben pozitív. Meggyõzõdhettünk arról, hogy csak megalapozott tervekkel lehet sikeres projekteket megvalósítani. A programok végrehajtásába a hivatal dolgozóinak egyre szélesebb körét vontuk be, mert a stratégia sikeressége szempontjából továbbra is létkérdés, hogy a modernizáció üzenetét, küldetésünket, céljainkat a KSH teljes állománya magáénak érezze. A modernizációs program lényegét tekintve nem más, mint változáskezelés. A Központi Statisztikai Hivatalnak, mint minden más államigazgatási szervezetnek, rugalmasan alkalmazkodnia kell a változó környezethez, egyidejûleg megfelelve a közigazgatási és a statisztikai szakmai kihívásoknak.

Pukli Péter, a KSH elnöke

6

Központi Statisztikai Hivatal, 2007

strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 7

I. fejezet

Általános összefoglaló 2006 folyamán szervezeti és munkarendi változásokra került sor a stratégiai fejlesztések irányítása területén. A KSH Tervezési fõosztályának felelõsségi körébe került a stratégiai tervezés irányítása. A több szervezeti egységet érintõ projektek és a kiemelten kezelt, de adott szervezeti egységnél végrehajtásra kerülõ feladatok közötti határvonal egyértelmû meghatározásával a modernizációs dokumentumok a korábbinál szigorúbb, egységesebb szabályozást kaptak. A projekt- és dokumentum-nyilvántartási rendszer kialakításával egyszerûbbé és hatékonyabbá vált a KSH projektmenedzsmentje. A stratégiai terület döntés-elõkészítõ és monitorozótestülete, a Stratégiai Fejlesztési Tanács 2006-ban 13-szor ült össze, 26 elõterjesztést vitatott meg, és 60 feladatkiosztó döntés született. Az év során 22 folyamatban lévõ projekt mellett 6 elfogadott stratégiai terv, illetve megvalósíthatósági tanulmány jelölt ki új fejlesztési irányokat: az adatfelvételek megtervezése, a KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban, az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása, az ÁKM (ágazati kapcsolatok mérlege) integrálása a nemzeti számlákba, a KSH informatikai szolgáltatásainak kiszervezési stratégiája („outsourcing”) és az egységes adatfeldolgozó rendszer (EAR) fejlesztési javaslata került a testület elé. Az ezekbõl következõ projektindítások mellett projekt indult a vállalkozásstatisztika és a nemzeti számlák közös adatbázis kiépítésére és a vezetõi információs rendszer (VIR) létrehozására is. Négy projekt lezárásra került. Kiemelendõ a többéves és jelentõs költségigényû szerverkonszolidációs (SZERKO-) projekt lezárása, amelynek eredményeképpen a KSH IT-rendszerének szerverarchitektúrája jelentõs minõségi fejlõdésen ment keresztül. „Az adatszolgáltatói teher mérése” projekt keretében elkészült az indikátorrendszer módszertani kézikönyve, és felmértük a mutatók „0” állapotát, amit 2007-ben a rendszeres mérés és az információk feldolgozása, elemzése követ. Az informatikai kiszervezés vizsgálatával a hivatal vezetése tájékozódott a kiszervezés lehetõsége, megoldásai, azok racionális érvei és ellenérvei felõl. Kiemelt prioritást kapott az adatgyûjtések elektronikus támogatása, mind az adatszolgáltatók számára nyújtandó szolgáltatások, mind az összeírások mobileszközökkel történõ végrehajtása területén. Döntés született új átfogó projekt indításáról, ugyanis számos további szakmai területet és törekvést érint a technikai fejlesztés hatása (összeírói hálózat korszerûsítése, lakossági összeírások összehangolása). Az átfogó jelleget indokolja az a tény is, hogy nem lehet egyetlen, egységes technikai megoldással kiszolgálni az adatszolgáltatók minden rétegét. A projekt középtávon alapvetõen meghatározza a KSH mûködésének jövõjét, mind az adatszolgáltatókkal tartott kapcsolatunk formái, mind az összeírások korszerû és gyorsabb végrehajtása terén. Az „Az EU-együttmûködés szervezeti és döntési rendszerének kialakítása” (S402), „A régiós szervezeti mûködés fejlesztése” (S501), „Belsõ ellenõrzési rendszer korszerûsítése” (S504), „A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése” (S602) fõirányok megszûntek feladataik más fõirányba integrálódása miatt. Ezen kívül 29 projektet minõsítettünk át kiemelten kezelt feladatnak.

7


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 8

II. fejezet

A KSH szervezetének kompetencia alapú átalakítása Az államigazgatási reform a központi államigazgatási szervekkel szemben követelményként határozza meg a hatékonysági elv érvényesítését, a vállalatirányítás korszerû elméletének és gyakorlatának tudatos felhasználását. Tényleges hatékonyságjavulás, korszerû intézményirányítás, a szakmai munka eredményességének, a szolgáltatások minõségének javítása egyidejûleg csak akkor érhetõ el, ha a szervezeti átalakítások jól átgondolt és részleteiben megfelelõen kimunkált stratégián alapulnak. A KSH megyei igazgatóságainak 2005. évi regionális átalakítása a szervezeten belüli munkamegosztást alapjaiban még nem változtatta meg, de elõsegítette az intézményirányítás új módszereinek elterjedését, a funkcionális (az alaptevékenységet kiszolgáló) területen pedig erõforrás-felszabadítást tett lehetõvé. A regionális átalakítás erõforrás-elosztása már a megváltozott intézményirányítási gyakorlathoz kapcsolódó tervezési információs rendszerek adatainak felhasználásán alapult, amely alkalmas volt a kapacitások és a feladatok összehangolt mérésére. A projektalapú feladat-végrehajtás egyszerre szolgálta az új munkamódszerek elterjesztését, a merev hierarchikus rendszer szervezeti egységei közötti átjárást, a különféle szakmai érdekek tartalmi és formai összehangolását. A 2007 elején bevezetett új szervezeti-mûködési modell már alapjaiban változtatja meg a munkamegosztást, a szakfõosztályok és a területi igazgatóságok, valamint az adatszolgáltatók kapcsolatrendszerét. A korábbi hierarchikus szervezeti modell több mint ötven évvel ezelõtt alakult ki a területi szervek létrehozásával, és tartalmát tekintve lényegében nem módosult. A hierarchikus szervezeti modell a tervgazdálkodás idején megfelelõen mûködött, igazodott az adott társadalmi-gazdasági viszonyok között az államigazgatás mûködési rendjéhez. A statisztikai adatgyûjtés feltételrendszerében azonban gyökeres változások következtek be a rendszerváltozás idõszakában, elsõsorban a végrehajtói szinttel szemben támasztva új követelményeket. Ebben az idõszakban még nem külsõ, pénzügyi megközelítésû követelményként fogalmazódott meg a szervezeti modell korszerûsítése, hanem a piacgazdasághoz alkalmazkodó statisztikai rendszer kialakításának igényeként. A késõbbiekben azonban az unió követelményeinek megfelelõ adatgyûjtési rendszer kialakítása, az informatikának a statisztikai munkafolyamatokban betöltött meghatározó szerepe, a statisztikával szemben támasztott minõségi követelmények megfogalmazódása már szükségessé tette a hivatal átfogó modernizációját. Az elkerülhetetlen változtatások felismerésén túl a hivatali modernizációs program megfogalmazásához külsõ kényszerként járult a hivatali erõforrások reálértékének jelentõs és gyors ütemû csökkenése. Az új szervezeti-mûködési modellben a kompetenciaközpontok különbözõ típusai a termelési folyamatban betöltött illetékesség, jogosultság kiterjedtsége alapján különböztethetõk meg, ezért az átalakítás elõkészítése során, a termelési folyamat hat szakaszát különítettük el. Ezek a következõk: 1. programtervezés és irányítás; 2. módszertan; 3. tájékoztatás; 4. makromûveletek és becslés; 5. adatgyûjtés szervezése és végzése; 6. adatrögzítés és -javítás. Szervezeti modell szintjén a kompetenciaközpontok kétféle formáját dolgoztuk ki. A teljes kompetenciaközpontban az érintett szakstatisztika minden tevékenységét egyetlen szervezeti egység végzi, tehát az illetékesség, a felelõsség, a jogosultság egy helyen összpontosul. A rész-

8


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 9

A KSH szervezetének kompetenciaalapú átalakítása

leges kompetenciaközpontú feladatmeghatározás során a munkamegosztás alapja a termelési folyamat szakaszainak olyan elkülönítése, amely szerint a termelõegység az adatgyûjtésszervezésre és végrehajtásra, valamint az adatrögzítésre, -javításra, a szakstatisztikai egység pedig a másik négy munkaszakasz feladatainak ellátására szervezõdik. Az új szervezeti modellben a korábbi gyakorlattal ellentétben a termelõegységek kijelölt feladataikat országos kiterjedtséggel látják el. A lakossági adatgyûjtések kompetenciaközpontjának létrehozásakor az új szervezeti modell a szakstatisztikai megosztástól is eltekintett. Ebben az esetben az eltérõ tartalmú szakstatisztikák adatgyûjtés-szervezésének és adatgyûjtésének homogén tevékenységei alkotják a szervezési elvet. A lakossági típusú (kérdezõbiztossal végrehajtott) adatgyûjtések megvalósítási módja szakmailag-módszertanilag más követelményeket állít a különbözõ szervezeti egységek elé, mint az intézményi, vállalati típusú (kérdõíves postai) adatgyûjtések. Egységes irányításuk, a különbözõ tartalmú szakstatisztikai felvételek összehangolása csak tevékenységi megközelítésben valósítható meg. A szakstatisztikai kompetencia központok kialakítása során meghatározó alapelvvé vált a szakmai párhuzamosságok megszüntetésének szándéka, olyan szervezeti modell kialakítására törekedve, amelyben a belsõ koordináció új alapokon áll. A korábbinál homogénebb szakfõosztályi struktúra, a szakmai illetékességek jóval egyértelmûbb megfogalmazása, a szakfõosztály és a termelõegység közvetlen és egycsatornás kapcsolata új alapokra helyezi a feladatmegosztást és a felelõsségi rendet. A kompetenciaközponti szervezeti modell kialakításának kiindulópontja olyan feladatcsoportok meghatározása volt, amelyeknek erõforrásigénye, szakmai fontossága kiemelt jelentõségû. Több változat alapos értékelését követõen három feladatcsoport lehatárolása történt meg: 1. a lakossági adatgyûjtések, 2. a mezõgazdasági statisztika és 3. a vállalkozások statisztikája. A lakossági adatgyûjtések kompetenciaközpontja azzal a céllal jött létre, hogy az adatgyûjtések szervezésével, azok lebonyolításával összefüggõ feladatok koncentrálódjanak. Az elkülönült, csak egy felvétel lebonyolítására összpontosító rendszert olyan szervezeti modell váltja fel, mely képes az erõforrások optimalizálására, és biztosítja az adatgyûjtések egységes módszerekre épülõ standardizálását. A tagoltan mûködõ, több központból irányított adatgyûjtés-szervezést felváltja az összeírási munka sajátosságait, tér- és idõbeni rugalmasságigényét jobban figyelembe vevõ struktúra. A munkaszervezés, a munkakörök, a munkamegosztás és a biztosított erõforrások rugalmasabban igazodhatnak az interjú típusú adatgyûjtés-szervezés és -végrehajtás igényeihez. A végrehajthatóság feltételeit, hivatali szinten a rendelkezésre álló erõforrások elosztását a kompetenciaközpont határozza meg a teljes éves munkaterhelés és az erõforrások ismeretében. A mezõgazdasági adatgyûjtések szervezésével és adat-elõkészítésével foglalkozó kompetenciaközpont létrehozását a mezõgazdasági adatgyûjtések nagy száma és a népes adatszolgáltatói kör indokolja. A kompetenciaközpont munkája során érvényesíthetõ az adatszolgáltatói terhek csökkentése, elsõsorban a mintanagyság és egyes felvételek gyakoriságának felülvizsgálatával. Az erõforráskorlátok miatt a rendkívül költségigényes nagymintás felvételek ésszerûsítésére kell törekedni. A teljes kompetenciaközpontként létrejövõ Vállalkozásstatisztikai fõosztály tevékenysége a gazdaságstatisztika meghatározó adatgyûjtéseire épül. A szakstatisztikai és a termelési funkciókat összekapcsoló kompetenciaközpont feladatköre átfogja a teljes termelési folyama-

9


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 10

A KSH szervezetének kompetenciaalapú átalakítása

tot, outputként elõállítja a vállalkozásstatisztika legfontosabb konjunktúra- és teljesítménymutatóit. A vállalkozások kiterjedt adatszolgáltatói köréhez kapcsolódó statisztikai tevékenység központosítása elõsegítheti az adatszolgáltatói terhek csökkentését, a mintanagyság és a kérdõív méretének mérséklését.

10


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 11

III. fejezet

Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként III. 1 Statisztika S101 Az adatfelvételek megtervezése Irányelvek és célok: A fõirány célja az adatfelvételek tervezési folyamatának egységesítése, erre vonatkozóan minõségi kritériumok megfogalmazása. A statisztikai adatgyûjtés tervezésére, új, korszerû KSH-elõírás kidolgozására törekszünk. A jelenleg hatályban lévõ elõírás esetenként túlságosan részletekbe menõ, más szempontból viszont hiányos, nincs összhangban a KSH-ban folyó, minõségre vonatkozó szakanyagokkal.

Elõzmények: 2006 elején a megvalósíthatósági tanulmány és a projektindító dokumentum elfogadásra került. 2005 végén és 2006 elsõ felében, az adatfelvételek tervezésére vonatkozó szabályzatok, elõírások áttekintése után, 29 új adatgyûjtés tapasztalatait is felhasználva, elkészült egy részletes helyzetértékelés.

Megvalósítás: Az év során érdemleges elõrehaladás nem történt a projektvezetõ távozása miatt. Az új projektvezetõ megbízására 2007 márciusában került sor.

Értékelés: A projekt átmeneti megtorpanása után, 2007-tõl a munka felgyorsulása és befejezése várható.

Soron következõ feladatok: Az adatgyûjtések tervezését a hivatal minden területét átfogóan, a teljes minõségirányítási rendszer részeként (TQM), s azzal összhangban lehet és kell kidolgozni. Nem elég a statisztikai termékre fókuszálni, hanem ki kell térni a felhasználói igények kezelésére, az elõállítási folyamatra és az intézményi környezetre egyaránt. Az elõttünk álló feladat egy olyan új szabályozás megalkotása, amely az adatfelvétel mind a négy elemére (termék, felhasználók, elõállítási folyamat, intézményi környezet) vonatkozóan kijelöli a releváns irányelvet és dokumentációt, ami garanciális szabványként mûködik a felhasználók és mindenekelõtt a megrendelõk számára. Az adatgyûjtés tervezésre vonatkozó elnöki elõírásnak szabványosított garancialevélként kell funkcionálnia.

11


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 12

Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként

Az új elõírásnak összhangban kell lennie a statisztikai törvénnyel, a KSH modernizációs elképzeléseivel, minõségi irányelveivel és a megfelelõ ISO-szabványokkal is.

S102 Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései Irányelvek és célok: Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései stratégiai fõirány célja, hogy olyan egységes adatgyûjtés-független rendszerek kezeljék az adatgyûjtési folyamatokat, amelyek: ♦ biztosítják az adatgyûjtési feladatok idõbeni tervezését, metaadatbázisban leírását, dokumentálását, ♦ hatékonyan segítik az adatszolgáltatókat az adatszolgáltatási kötelezettségeik megismerésében és teljesítésében, ♦ támogatják a végrehajtókat az adatgyûjtés munkaszervezésében és megvalósításában, ♦ biztosítják a beérkezett adatok jó minõségét, ellenõrzési, javítási lehetõségét, ♦ lehetõséget adnak az adatgyûjtési folyamatok folyamatos monitorozására, az adatgyûjtés minõségének, az adatszolgáltatók leterheltségének, az adatgyûjtõk teljesítményének egyszerû, automatikus kiértékelésére. A fenti elvárásoknak a korábban már bevont intézményi adatgyûjtéseken kívül a lakossági adatgyûjtésekre is teljesülni kell. A fejlesztések három fõ területe: adatgyûjtés-szervezés, adat-elõkészítés és elektronikus adatgyûjtés.

Elõzmények: „A központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek fejlesztése (KIRASZ)” c. projekt szakmai tervét, elõrehaladási jelentését, középtávú tervét az SFT elfogadta. Elfogadásra került a KSHXML2 elektronikus adatgyûjtés projekt záródokumentuma.

Megvalósítás: A beszámolási idõszak kiemelkedõ feladata a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer alapját képezõ címregiszter elkészítése volt. A címregiszter a 2001-es népszámlálási címállomány majdnem 5 millió teljes címére (lakáscím) épül. A címregiszter karbantartó rendszere lehetõvé teszi a településszervezési változások átvezetését, lakásépítési, -bontási adatokkal a címek frissítését. Rugalmas címlekérdezési, táblázási lehetõségeket nyújt. Módot ad a különbözõ forrásokból származó, különbözõ szerkezetû, írásmódú címek összevetésére, kapcsolatának megteremtésére, ellenõrzésére. Megkezdõdött a címállomány tartalmának 2006-os állapotra aktualizálása.

12


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 13

Statisztika

Mindhárom területen (adatgyûjtés-szervezés, adatelõkészítés, elektronikus adatgyûjtés) tovább bõvült az egységes rendszerekbe bevont adatgyûjtések köre. Ez egyes adatgyûjtéseknél a kérdõív átalakítását, más területeken az adatgyûjtés-szervezési rend változtatását is magával vonta. 1. A KIRASZ-projektben, az adatgyûjtés szervezés területén: ♦ A korábban elkészült kérdõív-szerkesztési ajánlásra épülve kialakult a kérdõívek informatikai szempontokra épülõ minõségellenõrzési, véleményezési rendje. ♦ Elkészült az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás rendszerének követelményspecifikációja, és elkezdõdött az alrendszerek tervezése, megvalósítása. ♦ Kialakítottuk a gazdasági szervezetek regiszterében nem szereplõ szociális intézmények azonosítási rendjét, és ennek kezelésére felkészítettük a GÉSA (gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik) egységes adatgyûjtés-szervezési rendszert is. 2. Az elektronikus adatgyûjtés területén ♦ A KSHXML2-projekt záródokumentuma elõírta az elkészült rendszer külsõ szakértõi auditálását. A szakértõk véleménye alapján a KSHXML2-rendszer kitûzött célja és megvalósítási módja találkozik a felhasználók elvárásaival és az informatika fejlõdési irányával. A használat hivatali elvárásoknak megfelelõ mértékû kiterjesztése további hardver- és szoftverfejlesztést igényel. Az alaptechnika módosítását azonban 3 éven belül nem javasolják. ♦ Elkészült a rendszer kiterjesztésének és az üzemszerû mûködtetés megalapozásának szervezeti és funkcionális terve. ♦ Az elektronikus kérdõívek hatékonyságvizsgálata alapján megkezdõdött a kérdõívek újraírása, ami a kérdõívek megjelenítésében, kitöltésében jelentõs gyorsulást eredményezett.

Értékelés:

♦

♦ ♦ ♦

A KIRASZ-projekt a terveknek megfelelõen haladt elõre. Az adatgyûjtés-szervezési adatok bõvülése lehetõvé teszi, hogy az ezekre épülõ más projektek (vezetõi információs rendszer, adatszolgáltatói terhelésmutatók, folyamatminõség-vizsgálat stb.) automatikusan kapjanak adatokat a termelési folyamat eredményességérõl. A címregiszter elkészülte alapot teremt a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer kialakításához, valamint a KSH által használt címadatok minõségének javításához is (különös tekintettel a gazdasági szervezetek regisztere címadataira). Az adatgyûjtés-szervezési (GÉSA) és adatelõkészítési (ADÉL) célú rendszerekbe és elektronikus adatgyûjtésekbe bevont kérdõívek aránya javult. Az elektronikusan szolgáltató adatszolgáltatók száma nõtt. A Stratégiai Fejlesztési Tanács (SFT) az elektronikus adatgyûjtés elterjedtségének növekedését nem tekintette kielégítõnek, ezért új projekt létrehozását kezdeményezte az elektronikus adatszolgáltatási lehetõségek felmérésére, különös tekintettel a különbözõ adatszolgáltatói csoportok eltérõ igényeire.

13


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 14


Arány Arány 2005-ben 2006-ban

A lefedettség mutatói 2006-ban

Szám

Általános adatgyûjtés-szervezési rendszerbe bevont adatgyûjtések aránya az összes adatgyûjtésben

189

81%

83%

ADÉL-körbe vont adatgyûjtések száma és aránya az összes adatelõkészítõ alkalmazásban

92

67%

68%

Elektronikus adatgyûjtések száma és aránya a 100 fõ feletti adatszolgáltatóval rendelkezõ adatgyûjtésekben.

32

19%

26%

50 fõ feletti elektronikus adatszolgáltatók száma és az adatszolgáltatások aránya az elektronikusan teljesíthetõ adatgyûjtéseknél

2 094

–

17%

Soron következõ feladatok:

♦

♦ ♦ ♦

A címregiszter és a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések: – a címregiszter tartalmának 2006-os állapotra aktualizálása, – összeíró-hálózat nyilvántartó rendszerének tervezése, – lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer tervezése. Az adatszolgáltatói kapcsolattartás új formáinak fejlesztése. A különbözõ adatszolgáltatói csoportok igényeinek megfelelõ új elektronikus adatszolgáltatási lehetõségek felmérése. Az elektronikus adatgyûjtés további kiterjesztése, hatékonyságának javítása.

S103 A statisztikai nómenklatúrák fejlesztése Irányelvek és célok: A fõirányra vonatkozóan 2005-ben készült egy átfogó stratégiai terv, amely több célt tûzött ki. Ezek a szatellitregiszterek fejlesztése, a regiszterek minõségét javító kérdõív fejlesztése, az adminisztratív adatforrások hatékonyabb felhasználása és a külsõ szabályozási környezet módosulásából adódóan az osztályozások felülvizsgálata témakörök voltak. A 2006 folyamán végrehajtott tartalmi pontosítások következtében a megjelölt célok részben más fõirányokhoz kerültek, részben a stratégiai fejlesztés körén kívüli feladatként kerültek meghatározásra. A leltárt követõen a fõirányon belül a foglalkozások egységes osztályozási rendszerének (FEOR) felülvizsgálata maradt. A jelenleg érvényben levõ foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR-93) – mely követi a foglalkozások nemzetközi osztályozási rendszerét (ISCO-88) – 1997. január 1jétõl hatályos. A nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát általában húszévenként vizsgálják felül. Az ISCO-88 felülvizsgálata utolsó szakaszához érkezett, a tervek szerint 2008-ban fogadják el az új, felülvizsgált nemzetközi foglalkozási osztályozási rendszert. A hazai szabályozás felülvizsgálatának szükségességét az 1997 óta felgyülemlett tapasztalatok is indokolják.

14


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 15

Statisztika

A FEOR-93 felülvizsgálatának célja: a FEOR-93 rendszerében alapvetõ változtatások nélkül a szükséges módosítások végrehajtása, a foglalkozások tartalmi leírásának felülvizsgálata, pontosítása, új foglalkozások tartalmi leírásának elkészítése, valamint kb. 15 ezer foglalkozásimunkaköri megnevezési lista elkészítése.

Elõzmények: Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatala (ILO) szervezésében évek óta folyik az ISCO-88 felülvizsgálata. Szakértõi szinten különbözõ tervezetek születtek, az ILO szakértõi kérdõíveket küldtek a tagországok részére az ISCO-88 felülvizsgálatának egyes kérdéseirõl. Ezen kívül megkezdõdött a hazai nómenklatúra felülvizsgálatának elõkészítése, melynek elsõ lépéseként elkészült a stratégiai terv.

Megvalósítás: Az SFT a FEOR-93 felülvizsgálatával kapcsolatos projekttervet megtárgyalta, döntés született a projekt elindítására.


♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A FEOR-08 négyszámjegyes nómenklatúra elkészítése, jogszabályként történõ bevezetése. A FEOR-08 foglalkozások tartalmi leírásának elkészítése, tájékoztató segédletként történõ bevezetése. A FEOR-08 foglalkozási, munkaköri jegyzékének elkészítése (kb. 10–15 ezer tétel), jogszabály mellékleteként történõ bevezetése. A FEOR-93 és a FEOR-08, valamint az ISCO-08 és a FEOR-08 fordítókulcsának elkészítése. Az ISCO-08 teljes anyagának magyar nyelvre, a FEOR-08 négyszámjegyes foglalkozási nómenklatúra angol nyelvre történõ fordítása.

S104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása Irányelvek és célok: A fõirány célja a jelenleg mûködõ adatfeldolgozási rendszerek egységesítése, olyan informatikai alkalmazások létrehozása, melyek minél teljesebb körben, egységes logika alapján mûködve, a közvetlen adatfeldolgozás hatékony eszközeként szolgálnak a statisztikus felhasználóknak.

Elõzmények: Az SFT 2005 novemberében elfogadta az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról szóló stratégiai tervet.

15


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 16


Megvalósítás: A stratégiai terv szerint 2006-ban két elõkészítõ jellegû projektet indítottunk. Az elsõ, a KSH adatfeldolgozásának helyzetfelmérése, külsõ erõforrás bevonásával valósult meg. Megvalósíthatósági tanulmány és fejlesztési javaslat készült, amely elemezte a külföldi tapasztalatokat, és felmérte a hivatal adatfeldolgozási gyakorlatát, majd javaslatot tett a kifejlesztendõ rendszer funkcionalitására, a bevezetés ütemezésére és a megvalósítás eszközeire, valamint becslést adott a szükséges erõforrásigényre. A második projekt értékelte a mezõgazdasági statisztika céljait szolgáló HOMBÁR adatfeldolgozó rendszert, amit a kifejlesztendõ egységes adatfeldolgozó rendszer elõzményének tekintünk. A HOMBÁR fejlesztésének, bevezetésének és üzemszerû mûködésének tapasztalatait az egységes adatfeldolgozó rendszer bevezetésekor hasznosítjuk.

Értékelés: A fõirány teljesítménymutatói jelenleg csak a HOMBÁR-ra vonatkoztatva állnak rendelkezésre. A HOMBÁR-ban 2006-ban feldolgozott statisztikai adatgyûjtések száma: 25 A HOMBÁR statisztikus felhasználóinak száma: 15 A mezõgazdasági adatfeldolgozással foglalkozó informatikusok száma 60%-kal csökkent.

Soron következõ feladatok: 2007 elsõ negyedévében közbeszerzési pályázatot kell kiírni az egységes adatfeldolgozó rendszer fejlesztésére. Két éven belül el kell végezni a fejlesztést, és a rendszert használatba kell venni.

S105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása Irányelvek és célok: A közigazgatásban keletkezõ adatok statisztikai célú hasznosítása jelentõsen csökkenti az adatszolgáltatói terheket és a statisztika elõállítására fordított költségeket. A KSH jelentõs számú adminisztratív jellegû adatforrást alkalmaz tevékenysége során, ezek számát a jövõben is folyamatosan emelni kívánja. A fõirány annak érdekében jött létre, hogy áttekintse ezeknek az adatforrásoknak a jelenlegi helyzetét, és megfogalmazza a használatuk bõvítését szolgáló teendõket. ♦ Rendszerbe kell foglalni és hivatali szinten mindenki számára elérhetõvé kell tenni a jelenleg használt adatállományokat, illetve az adatok forrását az azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt. ♦ Fel kell mérni az eddigi tapasztalatokat az adatok teljessége és minõsége kérdésében, fel kell ismerni a problématípusokat, megoldási javaslatokat kell kidolgozni.

16


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 17

Statisztika

♦ ♦

Fel kell mérni a jövõben hasznosítandó további adminisztratív adatállományokat, az ehhez szükséges adminisztrációs, informatikai, jogi teendõket. Az összegyûjtött információk birtokában javaslatot kell kidolgozni az adminisztratív adatállományok kezelésének hivatali rendjére és a magyar jogrendbe illesztésére.

Elõzmények: 2005. március 4-én az SFT az alábbi feladatokat tûzte ki a fõirány részére: ♦ Külsõ jogi szakértõ bevonásával megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni az adminisztratív adatok KSH-hasznosítását támogató jogi környezet javítására. ♦ El kell készíteni a hivatalon belüli adminisztratív nyilvántartások egységes használatának keretszabályozását. ♦ Az adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer fejlesztési tervét el kell készíteni.

Megvalósítás: 2006 áprilisában megalakult az Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma, amely egyben a fõirány céljainak megvalósítását támogató szakértõi munkacsoport szerepét is betölti. A kapcsolódó fõirányok, projektek megállapításait is figyelembe véve a hangsúlyt a hivatalon belüli feladatokra helyeztük. A fõirány keretében ♦ javaslatot dolgoztunk ki az adminisztratív adatok átvételét megelõzõ szakmai elõkészítõ munka feladataira, ezen belül az adatgazdákkal az adatátvétel körülményeirõl kötendõ megállapodás tartalmára, ♦ javaslatot dolgoztunk ki a hivatalon belüli adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer kialakítására, annak tartalmára, ♦ áttekintettük számos szakstatisztika területén az adminisztratív adatok használatával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, ♦ részt vettünk a Pénzügyminisztérium jogszabály módosítási javaslatának szakértõi véleményezésében, ami a közigazgatásban keletkezõ egyedi szintû adatok általános hasznosításának szabályait célozza, ♦ más országok tapasztalatainak hasznosítása érdekében információkat gyûjtöttünk az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának jogi szabályozásáról néhány külföldi országban, továbbá bekapcsolódtunk a „szomszédos országok” ilyen irányú együttmûködésébe, ♦ javaslatot dolgoztunk ki az Országos Statisztikai Tanács (OST) keretében létrehozandó együttmûködési fórumra, ♦ megneveztük azokat a jogszabály-módosítási lehetõségeket, amelyek hosszabb távon megvalósíthatók.

17


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 18


Értékelés: Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosítása viszonylag újszerû feladat nemcsak a KSHban, hanem a fejlett országok statisztikai hivatalainak legtöbbjében is. A jogszabályi környezet országonként változik, és az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának mértékét, hatékonyságát alapvetõen meghatározza az adatvédelmi törvény ereje és a statisztikára kiterjedõ hatóköre. Mindezeket figyelembe véve a fõirány jó ütemben halad.


♦ ♦ ♦ ♦

♦

Regiszter Munkabizottság létrehozásának kezdeményezése az OST keretei között. Az adminisztratív adatforrások hivatali nyilvántartásának létrehozása: az informatikai fejlesztés megtervezése és ütemezése a metaadatbázisban, valamint az üzemeltetés felelõsségi rendjének kialakítása. Az OSAP fejlesztésének keretében az adminisztratív adatok átvételéhez kapcsolódó kötelezõ írásbeli megállapodások rendszerének kialakítása az új és a módosításra kerülõ adatátvételek esetében. Javaslat készítése a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítására az adminisztratív adatátvételekhez kapcsolódóan, összefüggésben „A KSH mûködési modelljének korszerûsítése a változó külsõ és belsõ igazgatási környezetben (S403)” fõirány keretében megfogalmazott jogszabály módosítási törekvésekkel. Keressük azokat az adatgazdákat, akiknek az adatait a statisztika több ágazata is hasznosítaná, annak érdekében, hogy együttmûködési megállapodások keretében a korábbinál szervezettebben, szabályozottabban tudjuk átvenni az adatokat.

S106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása Irányelvek és célok: A KSH által szolgáltatott statisztikai adatok megbízhatóságának, minõségének javítása, a minõségre vonatkozó garanciák megteremtése. A statisztikai munkafolyamatok megfelelõ minõségû elvégzéséhez standardok, kritériumok kialakítása, a minõség-ellenõrzés rendszeressé tétele, dokumentálása és visszacsatolása a felhasználók számára.

Elõzmények: A 2005 áprilisában elfogadott minõség alapdokumentum rögzítette a KSH minõséggel kapcsolatos koncepcióját, a minõség fogalmát és dimenzióit. Erre alapozva készült el a megvalósítás részletes terve. 2005 júniusában az SFT elfogadta a minõségi keretrendszer elemeit és a megvalósítás lépéseit bemutató megvalósíthatósági tanulmányt. A minõségi keretrendszer elemei: termékminõség, folyamatminõség, minõségirányítási rendszer, továbbá a minõség oktatási rendszer. 2005 októberében elfogadásra került a „Termékminõség és

18


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 19

Statisztika

mérési rendszere” címû és a „A termelési folyamat minõségbiztosítása” címû projektek terve. 2005-ben került elfogadásra az „Adatminõség értékelési módszerek és eszközök” címû kézkönyv elkészítésére vonatkozó Grant-pályázat, amit a Német Statisztikai Hivatal (DESTATIS) koordinál, a KSH a kézikönyv kidolgozásában vállalt feladatokat.

Megvalósítás: A „Termékminõség és mérési rendszere” c. projekt keretében 2006-ban elvégzett feladatok: a projektmunkacsoport a bevezethetõség szempontjából véleményezte az Eurostat által javasolt standard minõségindikátorokat, ezek alapján meghatározta azt a kört, amit bevezetésre javasol a KSH-ban, kiegészítve további minõségi indikátorokkal. „A termelési folyamat minõségbiztosítása” c. projekt keretében 2006-ban végrehajtott feladatok: kidolgozásra került a „Minõségi irányelvek a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira” címû kézikönyv, amely a következõ szakaszokra terjed ki: regiszter, felvételi keret, az adatgyûjtés célja, felhasználható igazgatási adatok, adatgyûjtési folyamat tervezése, mintavételi terv, kérdõív és segédanyagainak tervezése, adatgyûjtés szervezés és adatgyûjtés, adat-elõkészítés (rögzítés, editálás, mikrovalidálás), imputálás (pótlás), súlyozás, becslés és hibaszámítás, makrovalidálás, indexszámok képzése, szezonális kiigazítás, adatok felfedhetõség elleni védelme, tájékoztatás, archiválás. A minõségi irányelvek magukban foglalják az adott folyamatszakasz definícióját (inputját, outputját), valamint a betartandó alapelveket, a munka során követendõ szakmai irányelveket, a meglévõ releváns hivatali dokumentumok és a kapcsolódó szakirodalom listáját. Az „Adatminõség értékelési módszerek és eszközök” címû kézikönyv elkészítésére vonatkozó Grant-pályázat keretében végrehajtott feladatok: a minõségjelentés és minõség indikátorok fejezet kidolgozása. A fejezethez kapcsolódó háttéranyagok elkészítése.

Értékelés: „A termékminõség és mérési rendszere” projekt az eredeti ütemezéshez képest lassabban halad, a feladatok jelentõs része áthúzódik 2007-re. „A termelési folyamat minõségbiztosítása” projekt tervében szereplõ ütemezés felülvizsgálatra került, így 2006-ban a „Minõségi irányelvek a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira” címû kézikönyv került kidolgozásra. A minõségi irányelvek megfelelõ alapot biztosítanak a projekt további célkitûzéseinek hatékony megvalósításához.


♦

„A termékminõség és mérési rendszere” projekt keretében 2007-ben végrehajtandó feladatok: – Bevezetésre javasolt minõségi indikátorok elfogadtatása. – A minõségindikátorok mérési rendszerének kidolgozása, bevezetése. – Leltár készítése a hivatalban elkészített minõségjelentésekrõl („A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” fõirány „Szakstatisztikák dokumentációja” c. projektjével együttmûködve).

19


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 20


♦

♦ ♦

„A termelési folyamat minõségbiztosítása” projekt keretében 2007-ben végrehajtandó feladatok: – A minõségi irányelvek elfogadtatása 2007 elsõ negyedévében. – A folyamatszakaszok definícióinak elhelyezése a META-rendszerben. – Minden folyamatszakaszra a dokumentálási sémák kidolgozása („A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” fõirány „Szakstatisztikák dokumentációja” projektjével együttmûködve). – Minden folyamatszakaszra a folyamatot leíró folyamatábrák elkészítése. – Minden folyamatszakaszra a folyamatindikátorok kidolgozása. Az „Adatminõség értékelési módszerek és eszközök” címû kézikönyv véleményeztetése nemzetközi workshop keretében, a kézikönyv véglegesítése. A KSH-Iskola keretében „Minõségbiztosítás a statisztikában” címmel tanfolyam indítása.

S107 A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése Irányelvek és célok: A nemzeti számláknak a makrogazdasági elemzésekben, gazdaságpolitikai döntés-elõkészítésben, és a gazdaságstatisztika harmonizálásában betöltött szerepe miatt megnövekedett felhasználói igények kielégítése. Az EU kötelezõ elõírásaiban megfogalmazott, évrõl évre szigorúbb követelmények teljesítéséhez nélkülözhetetlen módszertani fejlesztések végrehajtása.

Elõzmények: A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése fõirányhoz tartozó témák közül az ár- és volumenszámítások fejlesztésére 2005-ben projekt indult az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése címmel. Elõkészületek történtek a postai és távközlési szolgáltatások árainak 2006-ban induló megfigyelésére. Ugyancsak 2005-ben megindult az elõkészítése és a tervezése „Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) és a nemzeti számlák integrálása” projektnek. A nemzeti számlákhoz kapcsolódó egyéb fejlesztések a kiemelten kezelt feladatok közé lettek besorolva. Ilyen a bruttó nemzeti jövedelem részletes módszertani leírása, angol nyelven (GNI Inventory), valamint a láncindexelésre való áttérés a GDP-számításban. Mindkét területen jelentõs elõkészítõ munkák folytak 2005-ben.

Megvalósítás: „Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése” c. projekt keretében megindult a negyedéves adatgyûjtés a postai és távközlési szolgáltatásoknál. A további 32 üzleti szolgáltatási szakterület ármegfigyelésének módszertani elõkészítése megtörtént. Kidolgozását EUpályázati forrásból külsõ vállalkozás végzi. „Az ÁKM és a nemzeti számlák integrálása” c. projekt tervét az SFT 2006 nyarán jóváhagyta. Azóta megtörtént a rendszert támogató szoftver installálása, és az elsõ tréning a munkában

20


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 21

Statisztika

közvetlenül részt vevõk számára, valamint megkezdtük a különbözõ területekre vonatkozó input-nómenklatúrarendszer kidolgozását és az ehhez tartozó adatok kísérleti összeállítását. Elkészült a GNI Inventory mintegy 400 oldalas elsõ, angol nyelvû változata, amit elküldtünk az Eurostatnak véleményezésre. A több éve folyó módszertani fejlesztési munka bevezetésre érett és tesztelt eredményit 2006 szeptemberétõl a hivatalos publikáció szintjére emeltük. Ennek keretében az alábbi módszertani változtatásokra került sor: ♦ A változatlan áras adatok elõzõ évi árakon történõ számítása fix árbázis helyett (láncindexek bevezetése). ♦ A kormányzati szektorban egyes tevékenységek közvetlen volumenmérése (oktatás, egészségügy). ♦ Pénzközvetítõi szolgáltatás fel nem osztott díjának (FISIM-számítás) továbbfejlesztése. ♦ Értékcsökkenés elszámolásának módosítása. ♦ Illegális tevékenységek beemelése a nemzeti számlákba. ♦ A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmát érintõ módszertani változások. ♦ A negyedéves GDP termelési oldal folyó áras értékadatainak számítása. Az új módszerek alapján a nemzeti számlák idõsorát 2000-ig visszavezettük.

Értékelés: Mind „Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése”, mind az Az „ÁKM és a nemzeti számlák integrálása” projekt esetében a 2006-ra tervezett idõarányos elõrehaladást maradéktalanul elértük. Ugyancsak teljesítettük a GNI Inventoryra vonatkozó tervet és EU-s elõírást. Az egyéb bevezetésre került módszertani fejlesztések pontosabbá és nemzetközileg összehasonlíthatóbbá tették a magyar nemzeti számlákat, és megfeleltek az EU elõírásainak.


♦

♦

♦

„Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése” projekt keretében 2007 során kiterjesztjük a negyedéves KSH-adatgyûjtést további 18 üzleti szolgáltatási szakterületre. 2007 májusában befejezõdik az EU-pályázat alapján végzett munka. 2007 õszén zárul a KSH-projekt. „Az ÁKM és a nemzeti számlák integrálása” projekt keretében 2007-ben az SNA-NT szoftver kísérleti futtatásai alapján a modell keretrendszerének pontosítása, a 2004. és 2005. évi inputadatbázisok kísérleti kidolgozása. Az input minõségjavítása érdekében konzisztenciavizsgálatok a különbözõ adatforrásokból származó árbevétel összetételi és exportadatok egyedi szintû összehasonlításával. A háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás keresztosztályozási tábláinak elkészítése. A forrás- és felhasználási oldal kiegyensúlyozásának elkezdése, mely keretében súlyponti feladat a hiányzó adatok pótlására készített becslések és az inkonzisztenciák szakfõosztályokkal történõ megvitatása. Betanító tréning a változatlan áras számítási blokk paraméterezésére. A GNI Inventory elkészítése és közzététele magyar nyelven. A végrehajtott módszertani változtatások részletes, szakszerû és közérthetõ leírásainak megismertetése a legszélesebb felhasználói körrel.

21


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 22


S108 A vállalkozásstatisztika fejlesztése Irányelvek és célok: A fõirány célkitûzései közül a vizsgált idõszakban dominánsnak tekinthetõ a hazai és nemzetközi tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, valamint a statisztikák közötti összhang javítása a lehetséges adminisztratív források hatékony felhasználásával, amit a folyamatosan megújuló informatikai infrastruktúra is támogat. A különféle statisztikák összhangjának erõsödésével és az új eljárások megfelelõ dokumentációjával fokozatosan növekszik tevékenységünk és adataink átláthatósága.

Elõzmények: Jóváhagyásra került a fõirányba tartozó projektek leírása. Az SFT 2006 januárjában megtárgyalta és elfogadta a fõirány elõrehaladási jelentését.

Megvalósítás: A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája (FATS). ♦ Az adatok tárolására szolgáló adatbázis felállt, 2003. évi induló adatokkal való feltöltése befejezõdött. 2006-ban a 2004. évi Magyarországra irányuló tõkebefektetési (inward FATS) adatokat az elõzõ évihez hasonlóan elõállítottuk. A 2003. és 2004. évi adatok összehasonlítása folyamatban van. Az adatok elemzése során módszertani szempontból megvizsgáljuk a hiányzó adatszolgáltatók adatainak becslési lehetõségét. 2006-ban vállaltuk a 2004. évi külföldre irányuló tõkebefektetési (outward FATS) adatok elõállításának tesztelését három mutatóra (árbevétel, személyi jellegû kifizetések, létszám). A meglévõ adatok felhasználásával meghatároztuk a sokaságot. Az így számba vett vállalkozásoknak önkéntes kitöltésen alapuló magyar-angol nyelvû kérdõívet küldtünk ki. Az üres álláshelyek foglalkozásonkénti összetételét bemutató statisztika. ♦ 2005-ben sikeres próbafelvételt hajtottunk végre. A módosított adatfelvétel mind módszertanában, mind a bekért mutatók tekintetében megfelel az EUROSTAT, illetve a hazai felhasználók igényeinek. 2006 I. negyedévétõl az adatok már a költségvetési intézmények adatait is tartalmazzák. Az üresálláshely-statisztika vonatkozási körének 5 fõ alatti vállalkozásokra történõ kiterjesztésének lehetõségét 2006 III. negyedévében végrehajtott próbafelvétellel teszteltük. Annak érdekében, hogy az 1–4 fõs mikrovállalkozások felvételbe bevonása ne járjon együtt a költségek növekedésével, a meglévõ mintaelemszám csökkentésének lehetõségét megvizsgáltuk. A csökkentett mintából származó adatok minõségét másodlagos adatfeldolgozás végrehajtásával és hibaszámítással ellenõriztük. A vonatkozási kör 1–4 fõs vállalkozásokra történõ kiterjesztésének próbafelvételérõl szóló riportot határidõre, 2007. január 12-én megküldtük az EUROSTAT részére. Innovációs adatfelvétel (CIS4). ♦ Az adatgyûjtés mind az uniós, mind a hazai felhasználói igényeket kielégíti. Határidõre, 2006. június 30-ra a jogszabályban elõírt adatokat az EUROSTAT-nak megküldtük, és

22


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 23

Statisztika

október elején megjelent az innovációs felmérés eredményeit tartalmazó magyar kiadvány is. Az éves vállalkozási statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítása ♦ Az SFT 2006. március 17-én fogadta el a projekt tervét. A projekt célja, hogy a vállalkozásokról – a mutatókörre, az adatforrásokra vonatkozóan bõvíthetõ – adatbázist hozzunk létre, amely egyaránt alkalmas az éves szerkezeti statisztikai (SBS-) adatok elõállítására, és egyben kiinduló adatforrásként szolgál a nemzeti számlák összeállításához. Az adatbázisba bekerülõ adatok adatelõkészítési munkafázisa és makrovalidálása az érintett szakterületek szakértõi által elfogadott módszertani elõírásoknak megfelelõen történik, biztosítva ezzel az éves szerkezeti statisztika és a nemzeti számlák közötti eltérések átláthatóságát. A projekt kiírásában meghatározott céloknak megfelelõen a következõ feladatok teljesültek: – az adatbázissal szemben támasztott követelmények meghatározása, – az adatbázis informatikai megrendeléseinek összeállítása, – az informatikai rendszerterv kidolgozása, – az adatbázis elõállításának informatikai programozása, – a rendszer informatikai bemutatója, az érintett munkatársak oktatása. A tevékenységi nómenklatúra (NACE) változásával foglalkozó projekt ♦ Minden szakterületet érintõ, átfogó koncepció és projektterv készült, ami három alprojektet foglal magába: – nómenklatúrák és regiszter, – idõsorok átszámítása, – tájékoztatás. A munka 2006-ban az elsõ alprojektre koncentrálódott, ezen belül a nómenklatúrák és magyar verziójuk létrehozására, a fordítókulcsok és tartalmi meghatározások kidolgozására, valamint az adatszolgáltatói besorolást segítõ alkalmazás elkészítésére.

Értékelés: „A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája”, „Az üresálláshely-statisztika kiterjesztése” és a „Közösségi innovációs felvétel” projektek eredményes évet zártak. A projektek 2007. március végéig gyakorlatilag befejezõdtek. Az éves szerkezeti statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakításával foglalkozó projekt 2006-ban áttörést ért el, az informatikai alkalmazás elkészült. A tevékenységi nómenklatúra változásával foglalkozó projekt tervezett feladatait idõarányosan végrehajtotta.


♦

♦

„A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája”, „Az üres álláshely-statisztika” és a „Közösségi innovációs felvétel” projekteket lezártnak tekinthetjük, a külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája területén esetlegesen keletkezõ EUROSTAT-igények teljesítését a továbbiakban a Vállalkozásstatisztikai fõosztály munkaprogramja keretében folytatja. „Az éves szervezeti statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítása” projektrõl 2007 tavaszán elõrehaladási jelentést kell készíteni az SFT részére.

23


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 24


♦

A tevékenységi nómenklatúra változásával foglalkozó projekt munkáját a korábban elfogadott projektterv szerint végzik.

S109 A külkereskedelemstatisztika fejlesztése Irányelvek és célok: A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika területén 2006-ban fõ feladatunk az internet alapú elektronikus adatgyûjtési rendszer (Intrastat e-star) bevezetése, és minél szélesebb körû elterjesztése, valamint az adatellenõrzési rendszer új elemekkel való bõvítése és ezáltal az adatok minõségének javítása volt. A szolgáltatáskülkereskedelem statisztika területén a fõ célkitûzés a szállítási, pénzügyi, biztosítási, kormányzati szolgáltatások adatainak publikálása, és átadása a GDP-hez és a fizetésimérleg-statisztikához. 2006 szeptemberében új feladatként merült fel a szolgáltatáskülkereskedelmi adatgyûjtés részleges (adat-elõkészítés és a feldolgozási folyamat egyes részei) kiszervezése a Kopint Datorg Zrt-hez.

Elõzmények: A korábban mûködõ átmeneti elektronikus adatgyûjtõ rendszer továbbfejlesztését az adatgyûjtést üzemeltetõ külsõ partner végezte. 2005 októberében elkészült az Intrastat elektronikus adatgyûjtõ alkalmazás logikai terve, az elsõ tesztelhetõ verzió pedig 2005 decemberében készült el. A negyedéves szolgáltatáskülkereskedelmi statisztika 2005 I. negyedévétõl kibõvült a szállítási, pénzügyi és biztosítási, valamint a kormányzati szolgáltatásokkal. Az adatminõség javítása érdekében megszerveztük az adatszolgáltatók oktatását. Szakmai konzultációk keretében rendszeres kapcsolatban állunk a kiemelt adatszolgáltatókkal.

Megvalósítás: Külkereskedelmi termékforgalmi statisztika ♦ Az elektronikus adatgyûjtõ és -feldolgozó alkalmazás 2006 februárjában elindult. Az adatszolgáltatókat több alkalommal vetített elõadásokon oktattuk, valamint a rendszeren – a vállalati visszajelzések és a szakértõi vélemények figyelembevételével – apróbb módosításokat végeztünk. Végrehajtottuk az adatellenõrzési rendszer átfogó felülvizsgálatát és további módszerek, eszközök fejlesztésével egészítettük ki azt. Bevezettük a kiugró értékek szûrését, valamint az egyedi feltételek szerinti ellenõrzés lehetõségét. Az utólagos ellenõrzés támogatására lekérdezõrendszer készült, valamint specifikáltunk egy szakértõ támogató adatbázist a külkereskedelemstatisztikát érintõ külsõ és hivatali (ipar, mezõ, szolgáltatás) adatok összekapcsolása céljából. Szolgáltatáskülkereskedelem-statisztika ♦ A szállítási, pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozóan kidolgoztuk a pótlási és teljeskörûsítési eljárást.

24


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 25

Statisztika

♦ ♦

Negyedévente publikáltuk a szolgáltatáskülkereskedelmi forgalmat, és adatainkat a makrostatisztikák (GDP, fizetésimérleg-statisztika) összeállításánál 2006-tól felhasználják. Projektterv és megvalósíthatósági tanulmány készült a termelési kompetenciaközpontként való mûködésre. Az új (kiszervezett) adatgyûjtési rendszer kialakítása elkezdõdött.

Értékelés: Külkereskedelmi termékforgalmi statisztika ♦ Az elektronikus adatszolgáltatói kör folyamatosan bõvült, a 2006. decemberi adatokat az adatszolgáltatók 54%-a küldte elektronikus adatgyûjtõ rendszeren (e-star) keresztül, ez a feldolgozandó tételszám 81%-át jelentette. Az adatszolgáltatók nagyra értékelik a rendszer nyújtotta elõnyöket. ♦ A hihetõségi hibák száma csökkent, ami az adatminõség javulásaként értékelhetõ. Szolgáltatáskülkereskedelem statisztika ♦ A kibõvített adatgyûjtéssel biztosítjuk a szolgáltatáskülkereskedelmi forgalom teljes lefedettségét. ♦ A kompetenciaközpont kialakításával kapcsolatos feladatok az ütemterv szerint haladnak.

Soron következõ feladatok: Külkereskedelmi termékforgalmi statisztika ♦ Az elektronikus adatszolgáltatói kör további bõvítése. ♦ A külkereskedelemstatisztikai adatfelhasználók elégedettségének mérése, az adatszolgáltatók terheinek mérséklése. ♦ Vizsgálatok végzése az Intrastat egyszerûsítése céljából. ♦ Felkészülés a központosított vámkezelés statisztikára gyakorolt hatásának kezelésére. Szolgáltatáskülkereskedelem-statisztika ♦ Kompetenciaközpont keretében: – az adatbázissal szemben támasztott követelmények meghatározása, – az adatgyûjtés és a hihetõségi ellenõrzések új rendszerének kialakítása és bevezetése, – az új elektronikus adatszolgáltatás beindítása és fellendítése, oktatás az adatszol gáltatók részére. ♦ A szolgáltatáskülkereskedelmi regiszterfrissítés, valamint a mintaválasztási és a pótlási-teljeskörûsítési módszerek fejlesztése, ♦ Adatrevíziós stratégia kidolgozása.

25


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 26


S110 A szatellitszámlák kialakítása Irányelvek és célok: A szatellitszámlák és a nemzeti számlák közötti összhang követelményének eleget kell tenni. A szakstatisztikai adatokat, információkat konzisztens rendszerbe kell foglalni.

Elõzmények:

♦ ♦ ♦ ♦

A turizmus-szatellitszámlák keretében a módszertan és az eredmények szakmai egyeztetése megtörtént, elkészült a számlák elsõ változata. A környezetstatisztikai számlák közül elkészült a nemzetgazdasági ágak légszennyezése (NAMEA-air-rendszer) és módszertani kézikönyve, a nemzetgazdasági szintû anyagáramlás-számlák (MFA-inputoldal), a környezetvédelmi ráfordítások és ipar számlái. A szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerének (ESSPROS) módszertanát az Eurostat dolgozta ki. Magyarország – többéves módszertani elõkészítés és egyeztetés után – 2003 óta szolgáltat adatot a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen. A nemzeti egészségügyi számlákhoz kapcsolódóan az Eurostat Health Care projekt keretében elvégeztük a magyar adatforrások és az OECD-módszertanban szereplõ elõírások összevetését, és megtörtént a korábban összeállított, 2001-es adatok átadása.

Megvalósítás:

♦ ♦

♦ ♦

Megjelent a „Magyarország turizmus-szatellitszámlái” címû kiadvány nyomtatott és elektronikus változatban magyar és angol nyelven. 2006-ban folytatódtak a környezeti földszámlára, a környezeti erdõszámlára, a nemzetgazdasági szintû anyagáramlás-számlákra (MFA-outputoldal), a nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése – hulladékok témakörére (NAMEA-Waste-re) vonatkozó munkálatok. Az egyes környezetstatisztikai számlákra vonatkozó projektekrõl összefoglaló záródokumentum készült, amit az Eurostat elfogadott. A légszennyezés megjelent adatai a KSH honlapjáról letölthetõek. A szociális védelem európai statisztikai rendszere (ESSPROS) szatellitszámla évenkénti elõállítása rendszeres adatszolgáltatássá vált, mely kibõvült a kvalitatív információk (metaadatok) leírásával. Az egészségügyi számlák összeállításához közös, Eurostat-OECD-WHO kérdõív készült, megválaszolása széles körû szakértõi tevékenység mellett a KSH koordinációjával történik.

Értékelés: A szatellitprojektek többségében az elvégzett fejlesztések eredményeképpen a feladatok beépültek a hivatal rendszeres feladatai közé. A környezetstatisztikai projektek továbbra is igénylik a külsõ adminisztratív adatforrások átvételét, és a hasznosíthatóság érdekében a számlákból nyerhetõ mutatószámrendszerek kidolgozását.

26


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 27

Statisztika


♦ ♦

♦ ♦

A turizmus-szatellitszámlákat a jelenlegi fejlettségi állapotának megfelelõen évente állítjuk össze. A foglalkoztatás, beruházások, költségvetési kapcsolatok fejezeteket még ki kell dolgozni. Az ESSPROS 2006-os kézikönyvének megfelelõ új módszertani iránymutatások megvalósítása mellett az eddig alkalmazott becslések pontosítását, lehetõség szerint a társszervektõl nyert tényadatokkal történõ kiváltását kell elérni. A 2007-ben hatályban lépõ uniós rendeletnek megfelelõen fontos feladat a központi rendszer adatainak összeállításán túl a nettó kiadásokra vonatkozó modul kidolgozása. Az egészségügyi számlák egységes szerkezetének kialakításával kísérletet teszünk a teljes idõsor 2000-tõl kezdõdõ felülvizsgálatára, az adatok homogenizálására. A módszertan revízióját az OECD, az Eurostat és a WHO 2007-ben kiemelt feladatként végzi. Ennek keretében a tagállamok tapasztalatok alapján megteszik a szükséges kiigazításokat az adatok megfelelõ minõsége, összehasonlíthatósága érdekében.

S111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése Irányelvek és célok: A stratégiai alapdokumentumban szereplõ célkitûzések közül 2006-ben a következõk voltak a munkák fókuszában: ♦ A metaadatok felülvizsgálata, a metaadatbázis szervezeti rendbe illeszkedõ, folyamatos karbantartása. ♦ Szakstatisztikák osztályozási rendszerének bevezetése. ♦ A fogalmak nyilvántartási rendszerének megújítása. ♦ A 3 rétegû architektúrára való átállás.

Elõzmények: 2005 június 24-én az SFT ajánlása alapján a KSH elnöke jóváhagyta „A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése” c. elõterjesztést, elfogadta a feladat behatárolását. Döntött arról, hogy: ♦ Készüljön jegyzék a statisztikai szakterületekrõl, és legyen hozzárendelve mindegyikhez metaadatgazda. ♦ Meg kell határozni a metarendszer metafogalmait, szabályzatot kell készíteni a metaadatok folyamatos karbantartására, felelõsségi, jogosultsági és szervezeti rendjére. ♦ El kell végezni a metaadatbázis adattartalmának felülvizsgálatát. Javítani, aktualizálni kell a metaadatokat. ♦ A metarendszert migrálni kell az új informatikai környezetbe, a szükséges tartalmi módosításokkal együtt a migrációs program keretén belül.

27


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 28


♦

Javaslatot kell készíteni a „Szakstatisztikák dokumentációja, módszertana” fejezet tartalmának meghatározására, a munka ütemezésére, az informatikai megvalósításra, a webes megjelenítés módjának kidolgozására

Megvalósítás:

♦ ♦ ♦ ♦

Elkészült a szakstatisztikák osztályozási rendszere (SzOR). Elnöki elõírás készült kötelezõ alkalmazásáról, a META-alkalmazás „Fogalmak” fejezetében bevezettük használatát. Elkészült a „Fogalomtár” rendszerleírása és informatikai rendszere. Folyamatban van a „Fogalomtár” feltöltése, ajánlást, informatikai támogatást adtunk a lektoráláshoz. Megkezdõdött a nómenklatúrák, osztályozások rendszerének tartalmi megújítása, az informatikai rendszer átalakítása. Megkezdõdött a „Szakstatisztikák dokumentációja” fejezet tartalmi struktúrájának meghatározása.

Értékelés: A szakstatisztikák osztályozási rendszerének bevezetése fontos lépés volt ahhoz, hogy a hivatal számos területén felmerülõ tartalmi rendszerezés azonos módon valósuljon meg. A metaadatgazdák kijelölése azt segíti, hogy minden szakstatisztikának van egy felelõse, aki összefogja a saját területén folyó, a metarendszert érintõ feladatokat. A metarendszer tartalmi és technikai megújítása idõben egybeesik. Ez azzal jár, hogy a technikai migráció lassabban halad, de összességében munkát takarítunk meg. Az átalakítás alatt a rendszer elérhetõ a régi környezetben, az új környezetbe már a tartalmilag megújított alrendszerek kerülnek át, így a felhasználókat az átalakítás nem zavarja. A tartalmilag megújítandó alrendszerek közül a legmagasabb prioritást élvezõ témák elõkészítése megkezdõdött. Ezek: a fogalmak, a nómenklatúrák, az osztályozások, valamint a szakstatisztikák dokumentációja. Az új metaadatbázis fejezetben a feltöltött adatok aránya ♦ A szakstatisztikákra: 100% ♦ A fogalmakra – tervezett fogalmak száma: 2500 – definícióval rendelkezõ fogalmak aránya: 85% – a definícióval rendelkezõ, lektorált fogalmak aránya: 10%


♦ ♦ ♦ ♦

A fogalmak és nómenklatúrák, osztályozások fejezetek tartalmának megújítása, aktualizálása. Szakstatisztikák dokumentációja. Metaadatok megjelenítése a honlapon. A szakstatisztikák osztályozási rendszerének bevezetése más lehetséges alkalmazási területeken.

28


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 29

Statisztika

A fejlesztési feladatok megvalósítási módját tekintve projektformában valósítjuk meg az elsõ három feladatcsoportot, hivatali munkaprogram keretében valósítjuk meg a negyedik feladatcsoportot.

S112 A lakossági adatgyûjtések módszertani fejlesztése, összehangolása Irányelvek és célok: A lakossági adatgyûjtések napjainkban egyre fontosabb információforrássá válnak, kiváltják, illetve kiegészítik az intézményi típusú adatgyûjtéseket. Az adatok összekapcsolhatósága és nem utolsósorban a költségracionalizálás követelménye motiválta, hogy ezen adatgyûjtések összességét mint rendszert szemlélve végezzük el azok módszertani fejlesztését, összehangolását. A lakossági adatgyûjtések ugyanakkor az általuk vizsgált ismérvek különbözõ természetébõl következõen autonómak, így fejlesztési sajátosságaiknak parciális célként is meg kell jelenniük. A fõ cél, hogy az egyes adatgyûjtések a lehetõ legmagasabb szinten, de egyben a költségek minimalizálásával elégítsék ki a felhasználói igényeket. Másodlagos, de közös cél, hogy ahol lehet, ezt egymás eredményeire építkezve tegyék, illetve lehetõség szerint kerüljenek alkalmazásra standard adattartalmú blokkok a körükben.

Elõzmények: A változó életkörülmények (VÉKA-) felvétel megvalósítása összhangba került a 2005-ben végrehajtott mikrocenzussal és a jövedelemfelvétellel. A háztartás-statisztikai és a VÉKAadatfelvételek tartalmi összehangolása megtörtént.

Megvalósítás: 2006-ban a standard blokkok és kérdõívismérvek kialakításában jelentõs elõrehaladás történt. Az egyes projektek azonban önmagukban megálló fejlesztési célokat képviseltek, így az egyes adatgyûjtésekért felelõs fõosztály alaptevékenységébe illeszkedtek, megvalósulásuk pedig nagymértékben a pénzügyi lehetõségek függvénye volt. A fõirány 2005-ben elfogadott projektjei 2006 végén technikai szempontból felülvizsgálatra kerültek, mely jövõbeni sorsukra is hatással lesz. Az egyes projektek 2006. évi eredményei a következõképpen foglalhatók össze: S11201: A VÉKA-adatfelvétel összehangolása a háztartás-statisztikai és a munkaerõ-méréssel Elõkészítettük a részben közös VÉKA és a háztartási költségvetési felvétel (HKF) felvételi rendszerre való 2007-es áttérést. Az elõrehaladásról szóló beszámolót az SFT 2006 végén azzal fogadta el, hogy az megfelelõ alap a további munkához.

29


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 30


S11202: A munkaerõ-felmérés módszertani fejlesztése Fenntartása a jövõben sem fõirány feladatként, sem modernizációs projektként nem indokolt, miután folyamatos fõosztályi feladat. S11203: A háztartási költségvetési felvétel jövedelmi oldalának és élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó elemeinek fejlesztése A feladat beleolvadt a VÉKA-adatfelvétel összehangolása a háztartás-statisztikai és a munkaerõmérés projektbe, elõrelépés 2007-ben önálló élelmiszer-felvétel módszertani kimunkálásával várható. S11204: A turisztikai keresletre vonatkozó felvételek fejlesztése A fejlesztés lényegében 3 szakmai programot foglalt magába. Ezek közül a két határforgalmi felvétel technikai feltételeinek kialakításáról szóló TURA-projekt zárójelentését az SFT megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette. A további munka reguláris feladatként beépült a Szolgáltatásstatisztikai fõosztály 2007. évi programjába. A harmadik, a lakosság turisztikai keresletére vonatkozó felvétel szintén a fõosztály folyamatos feladati közé került. S11207: Nemzetközi vándorlásstatisztika fejlesztése 2006-ban megtörtént az adminisztratív nyilvántartások alapján az integrált migrációs adatbázis létrehozása. Ehhez kapcsolódóan a különbözõ szakmai hivatalok által használt adatbázisok összehasonlítása és adminisztratív nyilvántartásokkal való összefuttatása is megtörtént. S11209: A lakosság egyéni és közösségi közlekedési kereslete A fõirány keretei között megvalósítandó feladat, nem modernizációs projekt. Beszámoltatása a fõirányon belül történik a jövõben is.

Értékelés: A fõirányt a KSH-stratégián belül eredetileg nem sikerült jól definiálni, amit a 2006. évi felülvizsgálat szükségessége is jelzett. Az egyes projektek 2006. évi célkitûzései összességében megvalósultak, illetve csak ott volt részleges a teljesítés, ahol az alapfelvétel pénzügyi fedezete hiányzott.

Soron következõ feladatok: A projektek a szakfõosztályi alapfeladatok között jelennek meg. Szakmai koordinációjuk a Lakossági Adatgyûjtési Kollégium keretei között történik.

30


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 31

Statisztika

S113 A közösségi szolgáltatások statisztikájának fejlesztése Irányelvek és célok: Az uniós igények szerinti, nemzetközi összehasonlítást elõsegítõ, harmonizált adatgyûjtések kidolgozása, végrehajtása, egységes módszertan kialakítása és alkalmazása. A hazai és különbözõ nemzetközi szervezetek kezdeményezései nyomán a társadalmi szolgáltatásokra vonatkozó indikátorrendszerek kiépítése, megújítása, bõvítése. A társadalmi szolgáltatások kínálati oldalának integrált, és nemzetközileg összehasonlítható megfigyelése, hatékonyságának mérése.

Elõzmények: A munka elõzményének egyrészt a társadalmi indikátorrendszerek elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása tekinthetõ, melynek egyik eredménye a „Társadalmi helyzetkép” c. kiadvány. A társadalmi szolgáltatások komplex vizsgálati módszerei még meglehetõsen kialakulatlanok. Az elsõ kísérletek a nemzetközi szervezetek (Eurostat, WHO, OECD) által harmonizált felvételek voltak, mint pl. a vállalkozások képzési tevékenységérõl szóló felvétel, felmérés az élethosszig tartó tanulásban való részvételrõl, az egészségfelmérés elõkészítése, egészségügyi számlák összeállítása.

Megvalósítás: Egészségügyi statisztika ♦ Egészségfelmérés/morbiditás témakörben részt veszünk az Eurostat Technical Groupjának és Core Groupjának munkájában. ♦ Nemzeti egészségügyi számlák (NESZ) összeállítása, az OECD, Eurostat és a WHO közös kérdõívének kitöltése, visszamenõlegesen is. A NESZ adatigényének megfelelõen módosítottuk a nem költségvetési formában mûködõ egészségügyi adatszolgáltatókra vonatkozó adatgyûjtés kérdõívét. ♦ Az egészségügyi munkaerõszámlával kapcsolatos adatforrások feltérképezése megtörtént, az adatigényekhez igazodva megkezdtük „Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása” c. kérdõív átalakítását. Oktatási statisztika ♦ Az Európai Bizottság új, az oktatási befektetések hatékonyságát tükrözõ, indikátorokat határozott meg, amelyek biztosítása az oktatási finanszírozások statisztikájának módszertani felülvizsgálatát, fejlesztését tette szükségessé. 2006-ban elvégeztük a különbözõ forrásokból (költségvetési beszámolók, Oktatási és Kulturális Minisztérium, K+Fstatisztika) rendelkezésre álló, az oktatásra vonatkozó pénzügyi adatok minõségi vizsgálatát a javasolt új mutatók szempontjából. ♦ Az élethosszig tartó tanulás témakörben két új, nemzetközileg harmonizált felvétel bevezetésére és végrehajtására került sor (munkahelyi képzési felvétel, lakossági

31


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 32


képzési felvétel), melyek eredményei a hazai és nemzetközi oktatási indikátorok alapvetõ forrásai lesznek. Lakásindikátor-rendszer ♦ A lakásindikátor-rendszer kialakításának elsõ fázisa volt a modell struktúrájának kialakítása, elméleti megalapozása. ♦ Ezt követte a rendszer adatokkal való feltöltése, elsõsorban a „Lakásviszonyok, 1999” és „Lakásviszonyok, 2003”, valamint a 2005-ös mikrocenzus eredményeire támaszkodva. A 2006-ban elkészült összeállítás 12 fõ témacsoportba szervezve mutatja be azon jelenségek indikátorait, amelyek statisztikailag leírhatóvá teszik a lakásszektor fõ folyamatait.

Értékelés: A fejlesztések eredményeként a nemzetközi adatszolgáltatási igényeknek egyre nagyobb mértékben tudunk eleget tenni. A nemzetközi összehasonlításokat elõsegítõ módszertan kialakításában, adaptálásában aktívan részt veszünk. Két – Eurostat által harmonizált – felvétel (munkahelyi képzési felvétel, felnõttoktatási, képzési felvétel) végrehajtása sikeresen lezajlott. 2006-ban CD-n és rövidített változatban a hivatal honlapján megjelent a lakásindikátorrendszerrõl szóló összeállítás.

Soron következõ feladatok: Koncepció és feladatterv kidolgozása a közösségi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek integrált megfigyelési rendszerére. A fejlesztési munka kiterjesztése a szociális védelemre, a nonprofit szervezetek és az igazságszolgáltatás statisztikájára. Ezen belül: ♦ A szociális védelemre vonatkozóan az EU-szintû módszertani fejlesztések végrehajtása: az új, 2006-os módszertan (ESSPROS Manual) alapján a magyar rendszer átdolgozása; az ESSPROS és a nemzeti számlák közötti összefüggések leírása; a „Nettó kiadások” modul kidolgozása. ♦ A nonprofit szatellitszámla-rendszer harmonizálása az EU-ajánlásoknak megfelelõen. ♦ A bûnügyi statisztika adatszolgáltatási rendszerének fejlesztése a nemzetközi ajánlásokra figyelemmel, szorosabb együttmûködés a szakstatisztika területén illetékes szervekkel. Egészségügyi statisztika ♦ „Az európai egészségfelmérés átvétele” projekt keretében a felmérés hazai átvételének utolsó elõkészítõ lépéseként a kérdõív fókuszcsoportos tesztelése, szakértõi megvitatása. ♦ A „Morbiditási statisztika” projekt keretében az EU-tagállamokban összehasonlítható, diagnózison alapuló morbiditási adatok elõállítása. ♦ Az „Egészségfelmérõ hálózat (Health Metrics Network)” projekt keretében részvétel a hazai egészségügyi információs rendszer áttekintésére, valamint egy stratégiai terv

32


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 33

Statisztika

♦ ♦

kidolgozására alakuló, egészségügyi, szakfelügyeleti, módszertani, fejlesztési intézmények képviselõibõl álló munkacsoport tevékenységében. Egészségügyi munkaerõszámlák egységes nemzetközi módszertan szerinti összeállítása annak érdekében, hogy az egészségügyi humánerõforrásokról összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre. Az egészségügyi számlákhoz kapcsolódóan az egészségügyi ellátórendszerek adatainak összehasonlíthatósága érdekében létrehozott EU-projektben (EUCOMP AC/CC) való részvétel, amelynek célja, hogy informatikai támogatást nyújtson az országoknak az egységesített egészségügyi adatbázis létrehozásához. Betöltésre kerültek az egészségügyi számlákhoz kapcsolódó metaadatok, azonban a rendszer tökéletesítése, az országok közti összehasonlíthatóság fejlesztése további munkát igényel.

Oktatási statisztika ♦ A módszertani fejlesztés keretében az oktatási, képzési részvételre, kiadásokra vonatkozó lehetséges új adatforrások feltárása. Az indikátorfejlesztés folytatása: az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitûzésekben elért haladás nyomon követését szolgáló új (monitoring) mutatók és referenciaértékek kidolgozása az Európai Bizottság keretrendszere alapján. Lakásindikátor-rendszer ♦ A lakásindikátor-rendszert érintõ új jelenségek mutatószámainak rendszerbe illesztése és az ezekhez szükséges alapadatok elõállítása. Ehhez fejleszteni kell a lakásstatisztikai adatgyûjtési rendszer egyes elemeit, szükség van célzott kismintás felvételek lebonyolítására, illetve a hivatal lakossági felvételeiben kisebb kérdésblokkok rendszeres beépítésére.

S114 A teljes körû és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése Irányelvek és célok: A teljes körû összeírások (népszámlálások, mezõgazdasági összeírások) nemzetközi ajánlásai, illetve elvárásai területén jelentõs módszertani változások várhatók. A nemzetközi tapasztalatok alapján az adatszolgáltatási terhek mérsékelése és a költségcsökkentés érdekében a teljes körû és nagymintás összeírásoknál az adminisztratív adatforrások bevonását szélesíteni kell.

Elõzmények: A következõ népszámlálás elõkészítésével kapcsolatban döntés született arról, hogy a teljes körû összeírást a lehetõ legnagyobb mértékben államigazgatási regiszterek és egyéb adatgyûjtemények adatainak átvételével kell kiváltani. Az egyes, regiszterekbõl át nem vehetõ témakörökben az adatigényeket reprezentatív felvételekkel kell kielégíteni. A regiszterek adattartalmának áttekintésébõl megállapítottuk: a népszámlálási alapinformációknak jelenleg kevesebb mint fele szerepel valamelyik hazai regiszterben.

33


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 34


Az adminisztratív nyilvántartások adatainak átvételéhez szükséges technikai feltételek megteremtése érdekében megtörtént a kapcsolatfelvétel az illetékes szervvel a címek szabványosítása tárgyában.

Megvalósítás:

♦ ♦

♦

A teljes körû összeírások elõkészítésével foglalkozó nemzetközi munkabizottságok, így az Európai Unió Tanácsa mellett mûködõ Statisztikai Munkacsoport Demográfiai Munkabizottságának munkájában aktívan részt vettünk. Az Európai Parlament és a Tanács közös népszámlálási rendeletének tervezete tartalmazza, hogy az egyes népszámlálási témákból az adatokat milyen területi mélységben kell a tagországoknak a Bizottság (Eurostat) számára megküldeni. A rendelettervezet és a regiszterek adattartalmának összevetésébõl kitûnik, hogy a településszinten (LAU2) megküldendõ adatok teljes körûen regiszterekbõl, hivatalos nyilvántartásokból nem állíthatók elõ. Az adminisztratív nyilvántartások adatainak átvételéhez, népszámlálási célból való minõségvizsgálatához, valamint a népszámlálási térképek elektronikus formában való kezeléséhez szükséges technikai feltételek megteremtése érdekében kezdeményeztük nagyméretû adatállományok kezelésére alkalmas munkaállomások, illetve címállomány, adatok és digitális térképek összekapcsolásához megfelelõ szoftver biztosítását. Az igények a 2007. évi erõforrás-tervezésnél figyelembe lettek véve.

Értékelés: Megkezdõdött a következõ népszámlálás hagyományostól eltérõ módszereinek feltérképezése, a korszerûbb és költségtakarékosabb módon történõ végrehajtás tervezése.


♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

♦

A következõ népszámlálási és mezõgazdasági összeírási ciklusra vonatkozó dokumentumok tanulmányozása, a dokumentumokban foglaltak teljesíthetõségének vizsgálata. Közremûködés a soron következõ nép- és lakásszámlálás, valamint a mezõgazdasági összeírás további dokumentumait elõkészítõ nemzetközi szervezetek, bizottságok munkájában. Kormányhatározat tervezet készítése a soron következõ népszámlálás elõkészítésérõl, a regiszterek népszámlálási célú felhasználásának elõsegítésérõl. A népszámlálás elõkészítésével kapcsolatos, 2007–2011 közötti idõszakban végrehajtandó feladatok meghatározása, ütemezése. A jogszabályi háttér feltérképezése, a jogszabályok elemzése, javaslattétel a szükséges módosításokra, szükség esetén új jogszabály megalkotására. Az adminisztratív nyilvántartások adattartalmának teljes körû áttekintése, állapotuk, megbízhatóságuk felmérése, tekintettel a népszámlálási célú felhasználás feltételeire. Ezzel összefüggésben, valamint az adatfelvételi módszerek kipróbálására hagyományos és az egyes népszámlálási témákkal összefüggõ, speciális tartalmú próbaszámlálások sorozatának elõkészítése. Tárcaközi bizottság létrehozása az egységes országos címszabvány kialakítására.

34


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 35

Tájékoztatás

III. 2 Tájékoztatás S203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése Irányelvek és célok: A különbözõ felhasználói csoportok igényeihez igazodó tájékoztatási tevékenység fejlesztése az elektronikus formák által nyújtott lehetõségek jobb kihasználásával. A kiadványok és más tájékoztatási termékek tartalmi és formai megújítását, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó járulékos feladatokat egységben, stratégiai fejlesztésként fogalmaztuk meg. A tájékoztatási tevékenység fejlesztésénél kiemelt figyelmet szentelünk a minõségi követelményeknek – elsõsorban a hozzáférhetõség és az érthetõség – való megfelelésnek.

Elõzmények: „A területi tájékoztatás egységes rendszerének kialakítása a változó területi információs igények figyelembevételével” és „Az elektronikus tájékoztatási formák kiterjesztése” fõirányok lezárásával egy új, a tájékoztatás modernizációjával átfogóan foglalkozó fõirány indult 2005 végén. Az SFT 2005 decemberében fogadta el „A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése” címû stratégiai alapdokumentumot.

Megvalósítás: A stratégiai tervben meghatározott fejlesztési feladatok közül 2006 folyamán az alábbiak valósultak meg: ♦ A felhasználói vélemények tükrében elvégeztük a gyorstájékoztatók tartalmi felülvizsgálatát, a 2006. évi számokat már megújítva jelentettük meg. Ezzel párhuzamosan bõvítettük a STADAT-rendszer táblázatait, és megteremtettük a gyorstájékoztatóknak a STADAT-tal, valamint a módszertani blokkal való összekapcsolását. ♦ Egységes rendszerbe foglaltuk a gyorstájékoztatókkal és a STADAT-rendszerrel kapcsolatos feladatok eljárási rendjét, a felelõsöket és a határidõket rögzítõ ügyrendeket. ♦ Elkészítettük a KSH nemzetközi statisztikai adatszolgáltatására, illetve a KSH nyilvános adatainak közzétételi rendjére vonatkozó elõírásokat. ♦ Átfogó tervet készítettünk a területi tájékoztatás fejlesztésére vonatkozóan, az ebbõl adódó konkrét feladatokat, elnöki jóváhagyás után, beépítettük a 2007. évi tájékoztatási tervbe. ♦ Megújítottuk a „Magyar statisztikai évkönyv”-et és annak CD-mellékletét, elkészítettük a 2007. májusban megjelenõ „Magyar statisztikai zsebkönyv” tartalmi és formai fejlesztésének tervét. ♦ Megkezdtük a CD-s kiadványok fejlesztését, bõvítettük a térinformatikai eszközökkel megjelenített információk körét. ♦ Kialakítottuk a kiadványok lektorálási rendjét, javítottunk az elemzések minõségén.

35


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 36


♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Megterveztük a kiadványok új, egységes arculatát, amit a 2007. évi tájékoztatási tervvel együtt az elnökség jóváhagyott. Megterveztük a Statisztikai Tükör c. kiadványsorozat tartalmát és formáját, elkészítettük az ügyrendjét. Az angol nyelvû publikációk színvonalának növelése érdekében fõosztályi nyelvi lektorokat neveztettünk ki. Elvégeztük a honlap nyitóoldalának megújítását a soron kívül felmerült igényeknek megfelelõen. A GVOP-pályázat keretében megterveztük a tájékoztatási adatbázis tartalomfejlesztését, különös tekintettel a településstatisztikai adatbázisrendszer (T-STAR) adataira. Felhasználói véleménykutatást végeztünk „A KSH Jelenti” címû periodika, valamint a gyorstájékoztatók használatával és megítélésével kapcsolatban.

Értékelés: A változó és egyre bõvülõ igények miatt a kitûzött célok köre szélesedik, a feladatok megoldása során új fejlesztési területeket tárunk fel. A szervezeti átalakítások megváltoztatták a tájékoztatás környezetét is, így több feladatot újra kellett fogalmazni. A stratégiai tervben meghatározott ütemezés szerint zajlanak a szabványosítás, a szabályozás és az elektronizálás terén kitûzött feladatok. A felhasználói elégedettség és igények mérési rendszerének kialakítására tervezett projekt indítását 2007-re halasztottuk. A tájékoztatási adatbázis fejlesztési feladatai, valamint a honlap látogatottságának részletes elemzését lehetõvé tévõ rendszer bevezetése – a fedezetet biztosító GVOP-pályázat eredményhirdetési eljárásának felfüggesztése miatt – 2007-re, illetve 2008-ra lettek átütemezve.


♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A „Magyar statisztikai zsebkönyv” megújítása. A területi tájékoztatási eszközök (negyedéves tájékoztatók, megyei évkönyvek, területi évkönyv, területi STADAT, régiós honlapok) fejlesztése. A tájékoztatási adatbázis és a STADAT-tartalom fejlesztése. A felhasználói elégedettség és igények mérési rendszerének kialakítására tervezett projekt elindítása. A területi statisztikai adatbázisok (T-STAR, BP-STAR, MR-STAR) adatainak tájékoztatási adatbázisba integrálására projekt indítása. A honlap struktúrájának megújítása (kapcsolódva a metaprojektekhez). A web-watch bevezetése.

36


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 37

Szolgáltatás

III. 3 Szolgáltatás S301 A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása Irányelvek és célok: Az egyedi (hagyományos kiadványokkal nem kielégíthetõ) felhasználói megrendelések teljesítése érdekében testre szabott, hozzáadott érték típusú szolgáltatások kifejlesztése. A szolgáltatások tartalmának meghatározásán túl a szolgáltatási tevékenység tiszta jogi környezetének, valamint az átlátható pénzügyi-elszámolási rendszerének kialakítása.

Elõzmények: Az SFT 2005 februárjában fogadta el „A statisztikai szolgáltatások új koncepciója” címû elõterjesztést. Ez alapján jött létre a szolgáltatási tevékenység koordinálására a Statisztikai szolgáltatások osztálya. Az SFT határozata feladatként megvalósíthatósági tanulmány készítését tûzte ki egy pályázatfigyelõ rendszer kiépítésére, valamint a statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztésére irányuló projekt indítására. A fõirány keretében készült egy elõterjesztés a külkereskedelmi, a területi és a mezõgazdasági adatbázisok internetes közzétételérõl 2005 márciusában.

Megvalósítás: A statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztését célzó projekt megvalósíthatósági tanulmányát az SFT nem fogadta el. A pályázatfigyelõ rendszer kiépítésére vonatkozó projektet kapacitáshiány miatt töröltük. A külkereskedelmi, a területi és a mezõgazdasági statisztikai adatok internetes közzétételérõl készített elõterjesztésben meghatározott feladatok többségében megvalósultak, a területi adatbázis esetében – a GVOP-pályázat eredményhirdetési eljárásának felfüggesztése miatt – 2007re kerültek átütemezésre.

Értékelés: A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása elhúzódott, a szabályozások életbe lépésével sem tudott a rendszer hibátlanul mûködni. A kialakított rendszer mûködésének eddigi tapasztalatai, valamint a minõségi statisztikai szolgáltatások teljesítéséhez szükséges hivatali szintû szemléletváltás igénye indokolttá teszik a szolgáltatások tartalomfejlesztési tervének újragondolását. Ennek megvalósítására új témagazdát jelölt ki a hivatal vezetése.

Soron következõ feladatok: A statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztésére irányuló projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése. A közszolgáltatások egységes díjszabási rendjének kialakítására vonatkozó projekt indítása.

37


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 38


III. 4 Hivatali kapcsolatok S401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása Irányelvek és célok: Jól mûködõ, bejáratott csatornákkal rendelkezõ kapcsolatrendszer kiépítése az adatszolgáltatókhoz, amely mindegyik fél számára képes a szükséges információmennyiséget kölcsönös megelégedésre biztosítani. A kapcsolatok javulásának eredményeképpen az adatminõség is javuljon, s mindez a rendelkezésre álló források optimális felhasználása mellett, hosszabb távon költségcsökkentést eredményezve történjen. A következõ években fontos szerepet kell kapnia az adatgyûjtési programok összeállításánál az adatszolgáltatói terhek vizsgálatának, hogy azok méltányos szinten tarthatók, illetve csökkenthetõk legyenek.

Elõzmények: Az SFT által 2006 márciusában elfogadott megvalósíthatósági tanulmány meghatározta a kapcsolatépítés szempontjából más-más megközelítést igénylõ adatszolgáltatói csoportokat, valamint az egyes csoportoknál alkalmazandó kapcsolatjavító eszközöket. Feltárta az adatszolgáltatói terhelés egyes tényezõit, az egyes tényezõk vizsgálatának módjait. Az SFT legsürgetõbb feladatnak az adatszolgáltatói terhelés fogalmának kidolgozását, a mérés módjának meghatározását jelölte meg, és projekt indítását írta elõ „Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése” címmel, 2006. évi projektzárással.

Megvalósítás: Az adatszolgáltatók informáltságának javítása céljából elkészült és valamennyi információszolgálathoz kiküldésre került az „Útmutató az információszolgálathoz forduló ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségeikrõl történõ tájékoztatásról” c. dokumentum. A kiemelt adatszolgáltatói csoportok közül a KSH-nak adatszolgáltatást teljesítõ könyvelõirodák elérhetõségi információinak összegyûjtése megtörtént. „Az adatszolgáltatói terhelés fogalma, mérése” c. projekt munkálatai a projektterv szerinti ütemben folytak, 2006 szeptemberére elõrehaladási jelentés készült. Az SFT az ebben javasolt indikátorokat, azok elõállítási módját kisebb pontosításokkal elfogadta. A második ütemben az adatgyûjtõ szervezeti egységek és az Informatikai fõosztály közremûködésével elõállításra kerültek az adatszolgáltatói terhelés elsõ mutatószámait tartalmazó táblázatok, valamint javaslat készült a rendszeres mérés módszerére, jövõbeni ütemezésére. Mindezek elfogadása szintén széles körû hivatali véleményeztetés után történt. 2006. december 15-ére a projektzáró dokumentum elkészült és elfogadásra került, a projekt befejezte munkáját.

38


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 39

Hivatali kapcsolatok

Értékelés: A fõirány jelentõs eredménye, hogy elkészült „Az adatszolgáltatói terhelés indikátorrendszere” c. módszertani kézikönyv, amely tartalmazza – az adatszolgáltatói teher fogalmi meghatározása mellett – a mutatók fogalmát, számítási módját, dokumentációjának, forrásának jelölését. Ugyancsak fontos mérföldkõ, hogy elkészült az adatszolgáltatói terhelés késõbbi változásának méréséhez a „0” állapot, azaz az indikátorok 2006-ra vonatkozó értékei Az adatszolgáltatói kapcsolatok javításához rendelkezésre áll a KSH-nak adatot szolgáltató könyvelõ irodák 2006. évi listája, a kapcsolattartó információkkal (név, telefon, e-mail-cím) együtt.

Soron következõ feladatok: Az adatszolgáltatói terhelés rendszeres mérése és értékelése, az indikátorrendszer idõszakonkénti felülvizsgálata 2007-re beépült a KSH-tervezéssel foglalkozó szervezeti egységének feladatai közé. Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítását célzó eszköztár alkalmazását az adatszolgáltatói kapcsolataik szerint illetékes szervezeti egységeknek kell folytatniuk, illetve idõszakonként felülvizsgálniuk. A 2006. év végi, 2007. év eleji szervezeti változások miatt célszerû áttekinteni, hogy az egyes adatszolgáltatói csoportok melyik szervezeti egység kompetenciájába kerültek, és azokat a kapcsolatjavítási feladatokat, amelyeket a megvalósíthatósági tanulmány elõír, az új szervezethez kell delegálni. Ezek részletes ütemtervét ki kell dolgozni.

S403 A KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban Irányelvek és célok: A KSH szerepének, presztízsének erõsítése. A hivatal módszertani véleményezõ szerepének – mint a koordináció új eszközének – kialakítása, a szabályok, szabványok érvényesítése a hivatalos statisztikai szolgálatban.

Elõzmények: A fõirányon belül stratégiai terv került kidolgozásra, összeállításra, amit a Stratégiai Fejlesztési Tanács 2006. februárban tárgyalt meg, és javasolta, hogy a további munka projekt keretében folytatódon.

Megvalósítás: Az elõírt projektterv határidõre elkészült. A projekt az alábbi feladatok megvalósítására irányult: ♦ tájékoztatáskérés gyakoribbá tétele, 39


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 40


♦ ♦ ♦

az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program (OSAP) összeállítása során intenzívebb fellépés, az OST mûködésének módosítása (munkaterv, gyakoribb ülésezés, munkabizottságok felállítása), támogatási szerzõdések esetén statisztikai igazolás bevezetése.

Idõközben elindult a közigazgatás átszervezésének folyamata, amely már törvényalkotásban is megnyilvánult (2006. évi LVII. törvény), és amely érinti a KSH eddigi jogállását is. Az átszervezés folyamata még nem zárult le, egyéb, a KSH-t is érintõ változások várhatók, így döntés született a projektben meghatározott feladatok megvalósításának elhalasztásáról.

Soron következõ feladatok: A KSH szerepének a növelése leghatékonyabban a statisztikai törvény (Stt.) módosításával érhetõ el. Tekintettel arra, hogy a módosítások az Stt. teljes egészét érintenék, így valószínûleg egy új törvény meghozatala lesz célszerû, és nem a most hatályos törvény módosítása. Az OST mûködésének megreformálása, amely szintén részét képezi a módosításnak, hozzájárul a statisztikai munka nagyobb eredményességéhez, és egyben hozzásegít a KSH szerepének az erõsítéséhez is. Sor kerül az adatvédelmi rendelkezések módosítására is, így megteremtõdik az összhang a megváltozott uniós szabályokkal, és az egyre növekvõ információs igények kielégítésének kötelezettségével. Elkészítjük a szövegtervezetet, majd véleményezésre, egyeztetésre megküldjük a szakfõosztályoknak, az OST-nek, azt követõen pedig a minisztériumoknak.

40


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 41

Szervezet

III. 5 Szervezet S503 Humánerõforrás-fejlesztés Irányelvek és célok: A hivatal Stratégiai Fejlesztési Tanácsának 2006. novemberi döntése értelmében a korábban elfogadott humánerõforrás-stratégiát aktualizálni kell a közeljövõben várható kapcsolódó kormányzati intézkedések figyelembevételével. Az új stratégia kialakításakor figyelembe kell venni olyan elveket, melyek elsõsorban a minõségi elvárásokhoz való jobb alkalmazkodásra, valamint a teljesítményértékelés és -mérés beépítésére fókuszálnak. A kialakítandó stratégiának a megújult hivatali szervezethez is illeszkednie kell.

Elõzmények: A 2005 májusában elfogadott HR-stratégia legjelentõsebb teljesített elemei: a KSH-Iskola beindítása, a belsõ és külsõ pályáztatási rendszer kidolgozása és bevezetése, valamint a humánerõgazdálkodás-nyilvántartási rendszer (BEST HR) beszerzése és használatba vétele voltak.

Megvalósítás: 2006-ban elsõsorban a belsõ képzési rendszer mûködtetésére koncentráltunk. A kompetenciaközponti képzések jelentõsen megváltoztatták az eredetileg ez évre tervezett képzési tervet. Az év második felében fõként e vidéki átképzésekre helyezõdött a hangsúly. Jelentõs eredmény volt emellett, hogy a dolgozók éves feladatkitûzéseiben megjelentek a KSH-Iskola-képzések azon programjai, melyekre az egyes dolgozókat delegálták. További koordinációs feladatot jelentett a 2006-os évben a humánerõ-gazdálkodási nyilvántartási rendszerünk (BEST HR) összekapcsolása a 2007-ben bevezetésre kerülõ vezetõi információs rendszerrel (VIR), valamint a munkaidõ-nyilvántartó rendszerünkkel (EMU).

Értékelés: A KSH-Iskola 2006-ra vonatkozó fõbb mutatószámai a következõk: ♦ megközelítõleg 670 résztvevõ, ami minden második munkatárs részvételét jelenti legalább egy képzésben; ♦ 507 tanóra, ami 33 programban oszlik el. Ezek közül: – 19 szakmai tanfolyam; – 4 vezetõ-, illetve vezetõutánpótlás-tréning; – 3 új belépõ program; – 4 ad hoc informatikai képzés.

41


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 42


Soron következõ feladatok: Az új stratégia elkészítése, melynek sarokkövei a következõk: ♦ a hivatalon belüli mentori rendszer kiépítése és bevezetése, ami a fiatal vezetõk kinevezése és vezetõi feladataik teljesítése kapcsán kulcsfontosságú lenne; ♦ az életpálya-tervezés, a karrierépítés és az elõmeneteli rendszer hatékonyabb beépítése a hivatal környezetébe; ♦ nyújtson lehetõséget a hivatalban már tapasztalható, de még a következõ években végbemenõ generációváltás kezeléséhez. Az államigazgatásban bevezetésre kerülõ központi teljesítményértékelõ rendszert összhangba kell hozni a jelenleg alkalmazott helyi teljesítményértékelõ rendszerünkkel. A KSH-Iskola képzései között bõvíteni a szakmai angol nyelvû és a minõségbiztosításra koncentráló képzéseket.

S599 Irányítási rendszerek fejlesztése Irányelvek és célok: A szervezeti korszerûsítés jegyében a hivatali irányítás, illetve az ehhez használt eszközök is megújítás elé néznek ebben a stratégiai idõszakban. A költséghatékonyság folyamatos vizsgálata, a részletes programtervezés megvalósítása mellett megjelent az igény: a heterogén forrásból származó, a vezetõi feladatok ellátásához szükséges szakmai és mûködési információkat integrálni kell, mert túl nagy terhet, utánajárást igényel egy–egy információs területrõl a szükséges tájékoztatás beszerzése. Fel kell használni a piaci szférában keletkezõ vállalatirányítási tapasztalatokat, és alkalmazni kell azokat a hivatal mûködésének vezetõi szempontú értékeléséhez, méréséhez, átláthatóbbá tételéhez.

Elõzmények: Az elektronikus munkaidõ-nyilvántartás (EMU) és a gazdálkodási adatokat kezelõ integrált gazdálkodási rendszer (IGAR) 2005-ben sikeresen bevezetésre került. Gazdálkodásunk információit 2006-tól ezzel az utóbbi alkalmazással kezeljük. A hivatali programtervezéshez használt EPB- (Entreprise Planning and Budgeting) rendszer a sorozatos hibák miatt a 2006. tárgyévi erõforrásterv összeállítását követõen leállításra került. A vezetõi információs rendszer 2005-ben az elméleti keretek és a megvalósítás lehetõségének tanulmányozásáig, a koncepció megalkotásáig jutott. 2006. április 28-án a projekt a kivitelezésre készített projektterv SFT elõtti elfogadásával megkapta a szükséges költségvetést. A KSH elnökének 2005. évi döntése értelmében a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszert (Balanced Scorecard, BSC) a korábban tervezett mélységben nem vezetjük be, helyette a stratégiánk egyes területeihez kapcsolódó „benchmark” mutatókként kívánjuk ezekkel a KSH mûködését – makroszinten – jellemezni.

42


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 43

Szervezet

Megvalósítás: A fõirány mint fejlesztési keret feladatai több irányban és idõpontban kerültek végrehajtásra, részben kiemelt hivatali feladatként, részben fejlesztési projekt keretében. ♦ A 2006 közepéig használt EPB-alkalmazást leváltottuk a szállító OFA (Oracle Financial Analyzer) nevû szoftverére, amelytõl az elvárt biztonsággal történõ mûködést vártuk. A programtervezés immár nem egy fejlesztési típusú projektmunka, hanem a hivatal mûködési rendjébe integrálódott elem. ♦ Módszertani oldalon a hivatali programtervezés rendjét iratminták, kézikönyvek kidolgozásával támogattuk, a tervezési nómenklatúrákat az érintettek javaslatainak és az objektív, mért adatoknak a figyelembe vétele mellett, lényegesen egyszerûsítettük. ♦ A vezetõi információs rendszer kivitelezésének munkái megkezdõdtek, a teljes átadás 2007. március végére tehetõ. A VIR-rel szemben támasztott követelmények teljesülni látszanak: a portálon az egységes, adatbázisba szervezett, integrált vezetõi információk gyûjtése és orientált megjelenítése, a beruházási és stratégiai információk nyilvántartása és megjelenítése, továbbá az elemzési lehetõségek kialakítása megvalósult.

Értékelés:

♦

♦

A programtervezési rendszer leváltása hasznos lépésnek bizonyult, mivel a helyettesítõ alkalmazás egyszerûbben és gyorsabban kezelhetõ. A tervezési rendszer nómenklatúráinak egyszerûbbé tételével az üzemszerû mûködés keretében a racionális szintre állt be a programtervezéssel kapcsolatos munkateher. Ez a 2007. évi munkaprogram tervezése során komoly könnyebbségnek bizonyult. A vezetõi információs rendszer kivitelezése bár késik, mégis megfelelõen és alaposan elõkészítve halad. A részletes dokumentálás és a számtalan forrásrendszer integrálása komoly feladat elé állít minden résztvevõt. A még át nem adott, de nagyrészt mûködõ VIR-rendszer a papír alapú jelentéseket helyettesítõ, a KSH mûködésének elemzését messzemenõen támogató szolgáltatása lesz a vezetõi körnek, ugyanakkor tájékoztatást nyújt a KSH valamennyi munkatársának.

Soron következõ feladatok: Az erõforrások mérésével, tervezésével kapcsolatos teendõk a feladatellátás szokásos menetébe integrálódtak. A továbbiakban ugyanezt kell elérni a VIR-rel is, azaz ♦ be kell indítani a VIR üzemszerû mûködését, ♦ tapasztalatokat kell szerezni a vezetõk további elvárásairól, és arról, hogy milyen módon lehet a VIR-t hasznosítani a vezetõi döntési folyamatokban, ♦ fel kell mérni rendszeres idõközönként a VIR használati jellemzõit, ♦ meg kell kezdeni az integráltan rendelkezésre álló információk részletes elemzését, az elemzések elérhetõvé tételével biztosítani kell a hivatali mûködés átláthatóságát, ♦ meg kell honosítani az új vezetõi munkakultúrát, amit a VIR mint eszköz felkínál ugyan, de a mindennapokba csak a megfelelõ fogadókészség esetén tud átmenni.

43


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 44


III. 6 Informatika S601 Szoftvereszköz-felhasználási stratégia Irányelvek és célok: A szoftvereszköz-felhasználás területén továbbra is az informatikai tevékenység azon irányelveit tartottuk szem elõtt, melyek az adatok központi adatbázisokba gyûjtését, szabványos rendszerek és támogatott alapszoftverek használatát és a költséghatékonyság növelését segítik elõ, valamint a felhasználók részére korszerû és hatékony szolgáltatásokat biztosítanak. A célrendszeren nem változtattunk, de a rendelkezésre álló erõforrásokat elsõsorban a háromrétegû alkalmazásmigráció befejezésére fordítottuk.

Elõzmények: A KSH elnöke 2004. február 20-án elfogadta az ORACLE-SAS-SPSS eszközfejlesztési stratégiát. Eddigi tevékenységünk az ebben foglalt célok elérésére és az itt kitûzött határidõk teljesítésére irányult. A munkavégzés alapjául emellett az alapdokumentum mellett az SFT által 2004 októberében elfogadott, a távmunka rendszer kiépítésérõl szóló elõterjesztés szolgált. Az SFT 2005 szeptemberében elfogadta a fõirány keretében végzett munkákról és az elért eredményekrõl szóló elõrehaladási jelentést.

Megvalósítás: Az SFT-nek 2007. januárban elõrehaladási jelentésben számoltunk be a fõirány keretében végzett munkákról, a háromrétegû alkalmazásmigráció, illetve a SAS-ORACLE migráció projektek eredményeirõl. Az elõzõ idõszakban megkezdett, Blaise-ben készült adatbeviteli rendszerek ORACLE-ba áttételét folytattuk, tovább növelve ezzel az adatbázisban tárolt adatok mennyiségét. Felmértük a hivatalban a SAS- és SPSS-használatot, errõl részletes kimutatás készült, megalapozva 2006–2007-re az ésszerûbb szoftverhasználatot és a bérleti díjak további csökkentését. Az ORACLE három rétegû alkalmazásmigráció folytatathatósága érdekében kialakítottuk a végleges éles, próba és fejlesztõi infrastruktúrát, mely a szükséges teljesítménnyel, megbízhatóan üzemel. Ezt követõen véglegesítettük az üzemeltetési rendet és a fejlesztõi ajánlásokat, betartandó szabályokat. A KSH-Iskola keretében a fejlesztõk részére az oktatásokat elõkészítettük, és szükség esetén meg is tartjuk. Az infrastruktúra stabilizálása óta folyamatosan migráltuk az alkalmazásokat, a felhasználás határidõihez igazítva; ennek eredményeképpen az összes adat-elõkészítõ rendszer és az ügyviteli rendszerek is az új architektúrán mûködnek. Ezzel a 2005-ben e területen kitûzött célokat teljesítettük, s ezt a projektet le is zártuk.

44


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 45

Informatika

Értékelés: A fõirány teljesítménymutatói közül a rendelkezésre álló adatok alapján az elsõ és a negyedik határozható meg. Egy SAS-felhasználóra jutó éves szoftverbérleti díj: 630 000 Ft Egy ORACLE felhasználóra jutó éves szoftver-karbantartási díj: 77 000 Ft Adatbázisban tárolt és az összes tárolt adat mennyiségének aránya: 45%

Soron következõ feladatok: Be kell fejezni a nagy általános rendszerek, a GSZR, a GÉSA, a HOMBÁR, és el kell kezdeni az Adattárház migrációját, valamint elérhetõvé kell tenni a Discoverert ebben a környezetben is. Véglegesíteni kell a 2006-ban elkezdett szoftverstratégiát, és további licencdíjcsökkenést kell elérni.

45


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 47

Függelék 1. sz. függelék Stratégiai területek és fõirányok Fõirány

ID

Statisztika (S1) S101 Az adatfelvételek megtervezése S102 Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztése S103 A statisztikai regiszterek minõségfejlesztése S104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása S105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása S106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása S107 A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése S108 A vállalkozásstatisztika fejlesztése S109 A külkereskedelemstatisztika fejlesztése S110 A szatellitszámlák kialakítása S111 A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése S112 A lakossági adatgyûjtések módszertani fejlesztése, összehangolása S113 A közösségi szolgáltatások statisztikájának fejlesztése S114 A teljes körû és nagymintás összeírások módszertani fejlesztése Tájékoztatás (S2) S203 A tájékoztatási tevékenység rendszereinek és szabályainak fejlesztése Szolgáltatás (S3) S301 A minõségi statisztikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása A hivatal belföldi és külföldi kapcsolatai (S4) S401 Az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása S403 A KSH szakmai szerepének erõsítése az államigazgatásban Szervezet (S5) S503 Humánerõforrás-fejlesztés S599 Irányítási rendszerek fejlesztése Informatika (S6) S601 Szoftvereszköz-felhasználási stratégia S602 A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése

47


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 48

2. sz. függelék A KSH 2006. évi mûködésének legfontosabb adatai 1. Az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program Az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program 2006. évi tervezetét a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal állította össze. A tervezet elkészítéséhez a 2005. évi adatgyûjtési rendszer szolgált kiindulási alapul, figyelembe véve az uniós követelményekhez való folyamatos igazodást. Kiemelt hangsúlyt kapott a csökkenõ költségvetési források mellett megvalósítható optimális adatgyûjtési program összeállítására való törekvés. Az OSAP két részbõl áll: a statisztikai célú közvetlen adatgyûjtésekbõl és a statisztikai célú adatátvételekbõl. A hivatalos statisztikai szolgálat szervei 2006-ban 359 kötelezõ statisztikai adatgyûjtést hajtottak végre. A statisztikai célú adatátvételek száma 128 volt. 2004-ben az adatgyûjtések fele, 2005-ben 38%-a, 2006-ra kevesebb mint egyharmada tartozott az új vagy módosítottak közé. Csökkent a közvetlen adatgyûjtések és növekedett a statisztikai adatátvételek száma. Az új adatgyûjtések száma 6 volt. Az adatgyûjtések közül 268 került teljes körûen végrehajtásra, a reprezentatív adatgyûjtések száma 91 volt. 1. táblázat Az adatgyûjtések és adatátvételek száma gyakoriság szerint Gyakoriság

Adatgyûjtés, db

Adatátvétel, db

Havonkénti

62

21

Negyedévenkénti

55

24

Évenként kétszeri

12

1

196

63

2

0

Eseményhez kötõdõ

14

10

Egyéb

18

9

359

128

Évenkénti Többévenkénti

Összesen

2. Tájékoztatás A 2006-ban megjelent KSH-kiadványok száma: 31 témában 225 gyorstájékoztató, illetve 124 különbözõ típusú (egyedi, sorozat) kiadvány. A kiadványok 46%-a társadalomstatisztikai témájú, 35%-a gazdaságstatisztikai témájú volt.

48


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 49

2.1. Elektronikus tájékoztatás A KSH-honlapon ingyenesen 524 alkalommal jelentek meg a gyorstájékoztatók és a letölthetõ kiadványok. A STADAT-rendszer 404 táblázatát frissítettük folyamatosan. Elindítottuk „A nap statisztikája” rovatot, melyben napi rendszerességgel közlünk grafikonokat. Új menüpontokkal bõvült a honlap: „Közérdekû adatok”, „Agráridõsorok és cenzusok”, „Szám-LAP”. A STADAT funkcionalitását fejlesztettük, megvalósítottuk a táblázatok nyomtathatóságát, illetve elkészült a Helységnévtár internetes alkalmazása. 49 CD-ROM készült, összesen 10 ezer példányban. 1. ábra A KSH-központ kiadványai a kiadás módja szerint

15% Internet 15%

48%

Internet, nyomda Nyomda Nyomda + CD

22%

2.2. Információszolgálat Az információszolgálat keretei között 2762 írásos megkeresésre válaszoltunk, melynek 42%-a besorolási kérelem volt, a fennmaradó 1598 adat- és információkérésnek 80%-a magyar, 20%-a angol nyelvû volt. A külkereskedelmi adatokra 182 lekérdezés iránti igényt fogalmaztak meg az információszolgálat felé, ebbõl 18 rendszeres havi megrendelõ. 2006-ban átlagosan heti 700–800 telefonos megkeresésre válaszoltunk, illetve hetente mintegy 60 személyt fogadtunk személyes ügyfélforgalom keretében. 2.3. Sajtófeladatok A KSH tevékenységéhez havonta átlagosan 560 sajtómegjelenés kapcsolódott, ezek többsége adatainkat közölte. A sajtófeladatok magukban foglalták a sajtószemlék nyomon követését, 2 havi és 1 negyedéves rendszerességgel megjelenõ gyorstájékoztatóhoz sajtószoba szervezését, havonta átlagosan 50 megkeresésre újságírók részére információ nyújtását (adatkérés, forrás feltárása, elérhetõségek stb.) és interjúk szervezését. A KSH 15 sajtóközleményt adott ki, 2 sajtótájékoztatót és 1 sajtófogadást tartott. 2006-ban 5 alkalommal kértünk helyesbítést, vagy írtunk levelet félreértelmezett adat miatt.

49


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 50

3. A hivatal szakmai kollégiumai A szakmai kollégiumok egy-egy jelentõsebb (több szervezeti egységet érintõ) szakstatisztika, illetve termelési munkaszakaszhoz kapcsolódó feladatok folyamatos, vagy ad hoc koordinálására létrehozott konzultatív, esetenként döntés-elõkészítõ testületek, melyek kompetenciája túl nyúlik a hierarchikus szervezeten. 2006-ban a KSH szervezeti keretein belül az alábbi szakmai kollégiumokat mûködtette: ♦ Lakossági Adatgyûjtési Kollégium, ♦ Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium, ♦ Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium, ♦ Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégium. 3.1. Lakossági Adatgyûjtési Kollégium A kollégium feladata az új lakossági felvételek véleményezése a folyamatosan zajló lakossági felvételek módszertani harmonizációjának biztosítása, minõségbiztosítási rendszerek elfogadása. Összehangolja a területen zajló publikációs tevékenységeket, irányítja a társadalomstatisztikai adattár elkészítését. A Lakossági Adatgyûjtési Kollégium havonta ülésezik. 2006 során a legfontosabb tárgyalt témák a következõk voltak: ♦ a kötelezõen elõírandó felvételi ismérvek körének megvitatása, ♦ a lakossági felvételek anonimizálási szabályai, ♦ adathozzáférés gyakorlatának áttekintése, fejlesztési javaslat kidolgozása, ♦ nem válaszolás vizsgálata, kezelési lehetõségeinek áttekintése, ♦ az Európai Egészségfelmérés moduljainak megvitatása. 3.2. Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium A kollégium feladata a nemzetközi értekezleteken képviselendõ álláspont egyeztetése, a nemzeti számlák és a kapcsolódó szakstatisztikák módszertani kérdéseinek egyeztetése. Az ülések során a következõ döntések születtek: ♦ láncindexek bevezetése az éves és negyedéves nemzeti számláknál, ♦ az oktatás és az egészségügy volumenmérése outputmódszerrel a kormányzati szektorban, ♦ FISIM-elszámolás két referenciarátás módon, ♦ egyes illegális tevékenységek elszámolása. 3.3. Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma A kollégium feladatai az adminisztratív adatforrások KSH-beli statisztikai hasznosításának intézményi kereteire, eljárási rendjére készülõ tervek véleményezése, javaslattétel. A 2006-ban tárgyalt fontosabb témák: ♦ az adminisztratív adatok átvételét megelõzõ szakmai elõkészítõ munka feladatai, ♦ a hivatalon belüli adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer kialakítása,

50


strategia.qxd

♦

2007.06.25.

13:06

Page 51

az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának jogi szabályozása néhány külföldi országban.

4. Erõforrás-felhasználás A KSH szervezeti egységei 2006-ban összesen 305 406 embernap munkát végeztek, ez a tervezett emberi erõforrás felhasználás 91,5%-a. A tervektõl elmaradó erõforrás-felhasználás legfõbb oka az év folyamán bekövetkezett lészámcsökkentés volt. A programfõcsoportok közül az OSAP alapú szakmai programok emberi erõforrás igénye volt a legnagyobb, az összes tényleges felhasználás 51,7%-a. A hivatal mûködtetése, üzemeltetése keretében elvégzett feladatokra fordították az összes felhasznált munkaidõ további 22%-át. A nem OSAP alapú szakmai programok, a kiadványok és tájékoztatási feladatok rendre 7,2–8,1%-kal részesedtek az emberi erõforrás felhasználásból. Új programokra és ad hoc feladatokra eredetileg az erõforrások 6,4%-át tervezték a hivatal szervezeti egységei, ezzel szemben ténylegesen csak az erõforrásaik 1,2%-át fordították ténylegesen erre a programfõcsoportra. A kiemelkedõen magas erõforrás-igényû programelemeket tekintve az alábbi OSAP-adatgyûjtésekhez kapcsolódó (termelési) programelemek igényelték a legnagyobb emberi erõforrás-felhasználást: 2. táblázat OSAP-adatgyûjtésekhez kapcsolódó legmagasabb erõforrás-igényû programelemek tényadatai, 2006 Programelem kódja és megnevezése 10101IH02 HAVI INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKA

Munkaerõfelhasználás, embernap 11 985

105031539 MUNKAERÕ-FELMÉRÉS ÉS KIEGÉSZÍTÕ FELVÉTELEI

9 921

125011537 HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI FELVÉTEL

8 935

10103IE02 ÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKA

5 016

További, számottevõ erõforrás-igényû adatgyûjtések, termelési programok mellett 2006ban jelentõs munkaráfordítást igyényeltek a fentieken kívül a következõ programelemek:

51


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 52

3. táblázat Jelentõs munkaráfordítást igénylõ programelemek tényadatai (az adatgyûjtések kivételével) Munkaerõfelhasználás, embernap

Programelem kódja és megnevezése 404059999 INFORMÁCIÓSZOLGÁLAT, ADATKIADÁSOK, EGYÉB

4 682

311029999 NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓK

3 740

311039999 ÉVKÖNYVEK, ZSEBKÖNYVEK

3 411

311059999 SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉSÛ TÁJÉKOZTATÓK

2 991

311069999 REGIONÁLIS TÁJÉKOZTATÓK

2 465

210019999 KSH-ISKOLA

2 142

404099999 TERVEZÉSI RENDSZER, MUNKAPROGRAM TERVEZÉS

1 772

404039999 STRATÉGIA, PROGRAMOK, KONCEPCIÓK, JAVASLATOK, ELÕTERJESZTÉSEK

1 338

602039999 KOMPETENCIAKÖZPONTI ÁTALAKÍTÁSOK

1 055

5. Költségvetés A kiadások legnagyobb részét a személyi jellegû kiadások alkották. Ezt követték a dologi kiadások, a munkaadókat terhelõ járulékok, majd a beruházásra fordított összegek. 4. táblázat Kiadások alakulása tevékenységenként 2005

2006

milliárd Ft

milliárd Ft

Személyi juttatás

7,5

6,5

87,4

Munkaadókat terhelõ

2,4

2,0

83,6

Dologi és egyéb folyó kiadások

3,3

2,3

69,6

Felhalmozási kiadások, felújítás

1,3

0,8

58,2

14,6

11,6

79,8

Tevékenységek

Kiadások összesen

52


Változás az elõzõ évhez képest, %

strategia.qxd

2007.06.25.

13:17

Page 53

2. ábra Kiadások megoszlása, 2006

6%

1%

Személyi juttatások

20%

Munkaadókat terhelõ járulékok 56%

Dologi kiadások Beruházások

17%

Egyéb

A kiadások értéke összesen 11 651 millió Ft volt, ami 130 millió Ft-tal (1,1%-kal) nagyobb a tervezettnél. 5. táblázat Személyi juttatások alakulása 2006-ban Tevékenységek

Pénzügyi terv, millió Ft

Teljesítés, millió Ft

Eltérés összege, millió Ft

Eltérés aránya, %

Alkalmazáshoz kapcsolódó kiadások

5 601,5

5 753,9

152,4

2,7

Összeírások kiadásai

430,4

392,4

–38,0

–8,8

Egyéb személyi juttatások kiadásai

246,7

367,0

120,3

48,8

6 278,6

6 513,3

234,7

3,7

Személyi juttatások összesen

A személyi juttatások 3%-os túlteljesítésének oka, hogy év közben került sor a KSH létszámának csökkenésére, ami a jubileumi jutalmak, felmentések, végkielégítés kiadásainak növekedésével járt. 6. táblázat Dologi kiadások alakulása 2006-ban Pénzügyi terv, millió Ft

Megnevezés Informatikai rendszer mûködtetésének kiadásai Mûködési kiadások Egyéb dologi kiadások Dologi kiadások összesen




453,6

441,8

–11,8

–2,6

1 790,0

1 578,3

–211,7

–11,8

299,5

271,0

–28,5

–9,5

2 543,1

2 291,1

–252,0

–9,9

53


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 54

A dologi kiadások csaknem 20%-át az informatikai rendszer mûködtetésének kiadásai képezik. Az itt elszámolt kiadások három csoportba sorolhatók: hálózatüzemeltetés, szerverüzemeltetés és a munkaállomásokkal kapcsolatos üzemeltetetési kiadások. Ezek csökkenésének egyik fõ oka a létszámcsökkentés miatti munkaállomások számának, illetve ezáltal az üzemeltetési költségek csökkenése volt. Az alábbi táblázat a hivatal beruházásainak 2006-os alakulását mutatja. 7. táblázat Beruházások alakulása 2006-ban Pénzügyi terv, millió Ft

Megnevezés




Informatikai beruházások

604,5

690,4

85,9

14,2

Egyéb beruházások

138,0

43,3

–94,7

–68,6

Beruházások összesen

742,5

733,7

–8,8

–1,2

6. A KSH demográfiája A KSH-ban a határozatlan és határozott idõre kinevezett ténylegesen dolgozók száma 2006. december 31-én 1368 fõ volt, a központban 894 fõ, az igazgatóságokon 474 fõ dolgozott. A tartósan távollévõk számát tekintve 72 fõ állt felmentés alatt, egyéb ok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, tartósan beteg, fizetés nélküli szabadság) 102 fõ volt tartósan távol. Az ún. prémiumévek-programban 38 fõ vett részt a decemberi létszámadatok szerint. A nemek szerinti bontást tekintve a nõk aránya igen magas (75%) a KSH egészére vonatkozóan: a központban 72%, az igazgatóságokon eléri a 81%-ot. A vezetõk és beosztottak megoszlását tekintve az 1368 fõ foglalkoztatott 9%-a (összesen 119 fõ) volt vezetõ beosztásban 2006. december 31-én; ebbõl a központban 92 fõ (a központban dolgozók 10%-a), az igazgatóságokon 27 fõ (az igazgatósági dolgozók 6%-a) rendelkezett vezetõi kinevezéssel. 8. táblázat A határozatlan és határozott idõre kinevezett ténylegesen dolgozók számának életkor szerinti megoszlása fõ; 2006. december 31-i állapot Szervezeti egység

30 alatt

KSH központ

129

179

223

355

8

894

Igazgatóságok

48

112

151

162

1

474

177

291

374

517

9

1 368

Összesen

31–40

41–50

51–62

63 felett

Év

Összesen

A ténylegesen dolgozók 34,2%-a 40 év alatti – arányuk az elmúlt években emelkedõ tendenciát mutat –, a 40 év felettiek aránya pedig 65,8%. Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetõen szinte elenyészõ a 63 év felett foglalkoztatottak száma, arányuk mindössze 0,7%.

54


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 55

9. táblázat A határozatlan és határozott idõre kinevezett ténylegesen dolgozók számának iskolai végzettség szerinti megoszlása

Szervezeti egység KSH központ Igazgatóságok Összesen

fõ; 2006. december 31-i állapot Általános TudomáEgyetemi Fõiskolai Középiskolai Egyetemi nyos végvégfokú vég- és egyéb Összesen doktori fokozat zettség zettség zettség végzettség 12

29

274

301

246

32

894

2

1

83

187

193

8

474

14

30

357

488

439

40

1 368

A KSH alkalmazottainak iskolai végzettségére vonatkozóan megállapítható, hogy a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya 65%. Középfokú végzettséggel a dolgozók 32%-a, általános iskolai és egyéb, középfokú végzettségnél alacsonyabb képesítéssel a foglalkoztatottak 3%-a rendelkezik. Tudományos (14 fõ) vagy egyetemi doktori (30 fõ) fokozattal a KSH köztisztviselõinek 3%-a rendelkezik. A központban dolgozók nagyobb arányban (69%) rendelkeznek felsõfokú végzettséggel, mint az igazgatóságokon (58%). A hivatal dolgozói közül sokan munkájuk mellett is folytatnak tanulmányokat. A hivatal igyekszik támogatni alkalmazottainak továbbtanulását, a magasabb fokú, illetve további képesítések megszerzését. A tanulmányokat folytatók egy része a KSH-val kötött tanulmányi szerzõdés keretében vállalja az adott képesítés megszerzését. 2006-ban a hivatal összesen 52 fõ felsõfokú tanulmányait támogatta tanulmányi szerzõdés keretében.

55


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 56

3. sz. függelék A jelentésben használt rövidítések jegyzéke Rövidítés

Magyarázat

ADÉL

Általános adat-elõkészítõ rendszer

ÁKM

Ágazati kapcsolatok mérlege

BP-STAR

Budapesti kerületi statisztikai adatbázisrendszer

CIS

Balanced ScoreCard – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer

EMU

Elektronikus munkaidõ-nyilvántartó és ráfordításelszámoló rendszer

EPB

Enterprise Planning and Budgeting – Vállalati tervezõrendszer

ESSPROS

European System of integrated Social PROtection Statistics – A szociális védelem európai statisztikai rendszere

EUCOMP FATS

Towards Comparable Health Care Data in the European Union – Jobban összehasonlítható egészségügyi információk az unióban Foreign Affiliates Trade in Services – Külföldi leányvállalatok szolgáltatásforgalma (A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája)

FDI

Foreign Direct Investment – Külföldi közvetlen befektetések

FEOR

Foglakozások egységes osztályozási rendszere

FISIM

Allocation of Financial Intermediation Services Indirectly Measured – Pénzközvetítõi szolgáltatás fel nem osztott díja

GÉSA

Gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik – Egységes adatgyûjtés-szervezési rendszer

GDP

Gross Domestic Product – Bruttó hazai termék

GNI

Gross National Income – Bruttó nemzeti jövedelem

GSZR

Gazdasági szervezetek statisztikai regisztere

GVOP

Gazdasági versenyképesség operatív program

HKF

Háztartási költségvetési felvétel

HOMBÁR

Mezõgazdasági statisztikai adatbázisrendszer

ILO

International Labour Organization – Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatala

ISCO

International Standard Classification of Occupations – Foglalkozások Nemzetközi Osztályozási Rendszere

56


strategia.qxd

2007.06.25.

13:06

Page 57

Rövidítés

Magyarázat

KIRASZ

Központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek

KSHXML

A KSH elektronikus adatgyûjtési rendszere

MEF

Munkaerõ-felmérés

MFA

Material Flow Accounts – Nemzetgazdasági anyagáramlás-számlák

MR-STAR

Megyei-regionális statisztikai adatbázisrendszer

NACE

European classification of economic activities – Gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszere

NAMEA

National Accounts Matrix including Environmental Accounts – Környezeti számlákat is tartalmazó nemztei számla mátrix

NESZ

Nemzeti egészségügyi számlák

OKM

Oktatási és Kulturális Minisztérium

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program

OST

Országos Statisztikai Tanács

SBS

Structural Business Survey – Éves szerkezetstatisztika

SFT

Stratégiai Fejlesztési Tanács

STADAT

KSH internetes szolgáltatásának adatbázisa

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

TQM

Total Quality Management

T-STAR

Településstatisztikai adatbázisrendszer

TURA

Nemzetközi turisztikai felvételek modernizációs programja

VÉKA

Változó életkörülmények adatfelvétel

VIR

Vezetõi információs rendszer

57


KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)

Recommend Documents