2006. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenysége

Szám: 04-12-12/2006.

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évi tevékenysége

2

Fejér Megye kistérségei és települései

3 Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ..............................................................................................................3 Bevezetés .........................................................................................................................7 A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények ..........................................................................................................7 Fejér megye területi és gazdasági jellemzői ..............................................................7 I.

Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka.................................11 1. A számszerű tapasztalatok értékelése.................................................................11 1.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények 11 Szervezeti, személyi jellemzők .......................................................................11 Települési önkormányzatok testületi működése ..............................................13 Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai. ........................................13 Jegyzőkönyvek..........................................................................................13 Önkormányzati rendeletek ......................................................................15 Önkormányzati határozatok ....................................................................16 Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása ......17 1.2. Jellemző jogszabálysértési tendenciák...........................................................18 1.3. Társulások.....................................................................................................21 1.4. A helyi kisebbségi önkormányzatok működése .............................................22 1.5. Egyéb törvényességi ellenőrzések .................................................................25 1.6. Törvényességi felügyeleti munka ..................................................................25 2. Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek .........27

II.

A hatósági munka értékelése ................................................................................29

1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai .......................................29 1.1. Adóigazgatás ................................................................................................30 1.2. Illetékügyek ..................................................................................................31 1.3. Anyakönyvi ügyintézés .................................................................................32 1.4. Birtokvédelmi ügyintézés..............................................................................33 1.5. Építésügyi igazgatás......................................................................................34 1.6. Működési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés ..35 1.7. Okmányirodák ..............................................................................................36 Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés .............37 Közlekedési igazgatás ....................................................................................37 Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés...............................38 1.8. Szabálysértési ügyintézés ..............................................................................39 1.9. Személyiadat- és lakcímnyilvántartás............................................................39 1.10. Szociális ügyintézés ......................................................................................40 1.11. Gyámügyi ügyintézés....................................................................................41 A jegyző gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai..................................41 Városi gyámhivatalok ellenőrzése ..................................................................43 2. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai .......................................................44 2.1. Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése........................44 2.1.1. Anyakönyvi ügyek..................................................................................44

4

2.1.2. Építés-felügyelet.....................................................................................46 2.1.3. Kisajátítási ügyek ...................................................................................47 2.1.4. Szolgalmi jogi ügyek ..............................................................................49 2.1.5. Külföldiek ingatlanszerzési ügyei ...........................................................50 2.1.6. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ........51 2.1.7. Szabálysértési ügyek...............................................................................52 2.1.8. Szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése............52 2.1.9. A megyei szociális és gyámhivatal első fokú hatósági tevékenysége.......54 2.1.10. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági munkájának értékelése .......55 2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ......................57 2.2.1. Adóügyek ...............................................................................................57 2.2.2. Illetékügyek ............................................................................................58 2.2.3. Birtokvédelmi ügyek ..............................................................................59 2.2.4. Építésügyi igazgatás ...............................................................................60 2.2.5. Közlekedési igazgatási ügyek .................................................................61 2.2.6. Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek.................................62 Állattartási ügyek ...........................................................................................62 A működési engedélyekkel kapcsolatos ügyek ...............................................62 Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek...........................................................63 Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek ..........................................................63 2.2.7. A megyei szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége....64 2.2.8. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységének ellenőrzése..............................................................................................65 3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai..................67 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai ........................................................................................67 5. A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai...............................................................68 III. A koordinációs és szervezési feladatok .................................................................71 1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében ...............................................................................................................71 2. A területi államigazgatási szervek együttműködésének változása ....................75 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága......................76 4. Az elektronikus közigazgatás..............................................................................76 5. A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep ........................................................................78 6. A Megyei Államigazgatási Kollégium működésének eredményei és lehetőségei ............................................................................................................78 7. A közszolgálati ellenőrzés....................................................................................81 8. Közszolgálati nyilvántartás .................................................................................83 9. Tartalékállomány, üres köztisztviselői álláshelyek ............................................83

5

IV. Informatikai feladatok..........................................................................................84 1. Informatikai feltételek alakulása ........................................................................84 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok ..............................................................................85 3. Választási, népszavazási feladatok......................................................................86 V.

Képzés és továbbképzés .........................................................................................87 1. Alapozó jellegű képzések.....................................................................................87 1.1. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgák ...............................................87 1.2. Közigazgatási szakvizsga..............................................................................88 2. A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések ...............................................................................................................89 3. A Ket. szabályainak alkalmazására való felkészítő tanfolyam..........................90 4. Akkreditált rendszerű képzések .........................................................................92

VI. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége......................................96 1. Működési feltételek alakulásának általános bemutatása...................................96 1.1. A Hivatal létszáma, köztisztviselői................................................................96 1.2. A Hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszközellátottsága ....................98 1.2.1. A működés anyagi háttere.......................................................................98 1.2.2. Elhelyezés ..............................................................................................98 1.2.3. Eszközellátottság ....................................................................................99 2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása........................................................99 3. Bér és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása.............................................................................................99 3.1. Személyi juttatások alakulása........................................................................99 3.1.1. Rendszeres személyi juttatások...............................................................99 3.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások...................................................... 100 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszerű és szöveges értékeléssel ......................................................................................................... 101 4.1. Bevételi előirányzatok és teljesítésük .......................................................... 101 4.1.1. Költségvetési támogatás ....................................................................... 101 4.1.2. Saját bevételek...................................................................................... 101 4.1.3. Átvett pénzeszközök............................................................................. 102 4.2. Kiadási előirányzatok és teljesítésük ........................................................... 102 4.3. A pénzügyi helyzet elemzése ...................................................................... 103 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása ................................................... 104 5.1. Átadott pénzeszköz ..................................................................................... 105 6. A hivatali szervezet működtetésében bevezetett korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai........................................... 105

6

VII. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása..................................... 107 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény – Ket. – bevezetésével kapcsolatos tevékenység ......... 107 2. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai....................................................................................................... 112 2.1. A törvényességi ellenőrzéssel összefüggő információs rendszer korszerűsítése.............................................................................................. 112 2.2. Fejér megyében megalakult többcélú kistérségi társulások létrejöttének és működésének tapasztalatai .......................................................................... 113 3. A 2006. évi választásokra való felkészülés........................................................ 117 4. A harmonizált joganyag alkalmazásának tapasztalatai .................................. 117 5. Országos jelentőségű ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák .................................................. 119 5.1. Az érettségi feladatok továbbításának megszervezése. ................................ 119 6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések: .. 120 7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és működésére ........................................................................................................ 120 8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések .... 121 9. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása................................. 123 9.1. A közigazgatási hivatalok adó-, és illetékügyekkel foglalkozó köztisztviselőinek országos konferenciája ................................................... 123 9.2. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának látogatása Fejér Megyében .......................................................................................... 123 VIII. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése................... 125 1. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének rövid értékelése ............. 125 1.1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszerűsítésére, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában........................................ 125 1.2. A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal való kapcsolat ............... 125 1.3. A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai............................. 130 2. A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése........... 132 2.1. A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában 132 2.2. A megyei szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító főhatósággal................................................................................... 133 2.3. A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok ..................................................................................................... 134 Összegzés..................................................................................................................... 136

Mellékletek .............................................................................................................. 138

7 Bevezetés A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évi tevékenységére a minőségileg változó, összességében növekvő feladatellátás és az egyre növekvő likviditási gond volt a jellemző. A minőségi változás abban a folyamatban érhető tetten, hogy bár a létszámhoz viszonyítottan stagnált az ügyek száma, ugyanakkor jelentősen növekszik azok bonyolultsága, sokrétűsége. Jól példázza ezt az ügyiratforgalmi statisztika, amely ugrásszerű növekedést mutat az összes ügyirat tekintetében (1. sz. melléklet). Ez jelzi, hogy az ügyek intézéséhez, különösen a hatósági közszolgáltatások biztosításához, lényegesen nagyobb körültekintésre, szakismeretre van szükség. A hivatal 2005. évi tevékenységét alapvetően az Európai Uniós tagságnak való megfelelés, „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket) bevezetésének előkészítése, alkalmazása - és az ezzel összefüggő jogharmonizációs, képzési, továbbképzési tevékenység lebonyolítása - a közigazgatás korszerűsítési lépések végrehajtása, továbbá a jogszabályok által meghatározott feladatok, hatáskörök ellátása determinálta. Kiemelten vettük figyelembe a Belügyminisztérium közigazgatási és rendészeti ágazati stratégiája 2003-2006. évekre szóló fejlesztési kulcsterületeinek kijelölését is. Ennek megfelelően azt kívántuk elérni, hogy a közigazgatás legyen: • • • • • • •

erős, cselekedni képes és tettre kész, költségtakarékos és hatékony, megfelelő mértékben decentralizált, szakszerű, átlátható, ellenőrizhető és megbecsült, a felesleges szabályoktól és az indokolatlan állami beavatkozásoktól mentes, a minőségi fejlesztést központi kérdésként kezelő, az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttműködő kapcsolatokat ápoló.

Mindezek a szakmai kihívások döntően a korábbi években is jelentkeztek, mondhatnánk, hogy stratégiai célként történő kiemelésük még aláhúzta egy-egy követelmény fontosságát. A stratégiai célok megvalósulását szolgáló feladatok bekerültek a hivatal munkatervébe, így a mindennapi tevékenységünk részévé váltak. E helyen arról a társadalmi-gazdasági környezetről is szót kell ejteni, mely a megyében működő államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét egyaránt befolyásolja. Fejér megye területi és gazdasági jellemzői Fejér megye a Dunántúl keleti térségében Budapest közelében – részben vonzásában - helyezkedik el. Északról Pest megye és Komárom-Esztergom megye, keletről a Duna (mintegy 50 kilométer hosszban) határolja. A megye déli oldalán Tolna megyével, nyugati oldalán pedig Somogy és Veszprém megyével határos.

8 A megye természetföldrajzi adottságait tekintve három jellemző tájegységre bomlik. A nyugati és északi oldalon a Bakony és a Vértes, a megye középső részén a Velencei-tó és környéke, déli részén pedig a Mezőföld tájegysége található. Fejér megye közigazgatási értelemben is nagy tradíciókkal rendelkező megyék közé tartozik. Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának évtizedeiben alakult ki. A királyi vármegye rendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felétől ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéből igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Kisebb területi változásoktól eltekintve ettől az időponttól kezdve Fejér megye változatlan közigazgatási egységet képez. Fejér megye 4359 négyzetkilométeres területével az ország közepes méretű területi egységeihez tartozik (az ország területének 4,7 %-a). A népesség szempontjából is a közepes megyék közé tartozik, hiszen a lakónépessége 428.798 fő, amely az ország lakónépességének 4,2 %-a. Népsűrűsége 98 fő/km2. Fejér megye településszerkezetére jellemző, hogy tizenkét városból (közöttük két megyei jogú város), és 96 községből tevődik össze. Az elmúlt 15 évben a városok száma jelentősen nőtt, 1985-ig csak három volt, 2004-től tizenegy, 2005-től pedig tizenkét város van a megyében. A községek közül tizenhárom visel nagyközségi címet, mindössze hat olyan település van, ahol a népességszám nem éri el az ötszáz főt. A községek 60%-a az 1.000 – 3.000 fős lélekszámú kategóriába tartozik. A megye tehát nagy lélekszámú településekből áll. A városok közül a legnagyobb lakosságszámú a több mint 1000 éves városi múlttal rendelkező Székesfehérvár, amely a vármegye rendszer létrejötte óta megyeszékhely, és ma is megyei jogú városi státusszal rendelkezik. Lakónépessége a megye lakosságszámának ¼-ét megközelítő 101.465 fő. Székesfehérvár történelme során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen minden történelmi időszakban fontos történeti és gazdasági funkciót látott el. Jelenleg a regionális székhely szerepére készül. A megye gazdasági helyzetére jellemző, hogy a főbb gazdasági mutatók tekintetében az országos átlagnál kedvezőbb képpel rendelkező Közép-Dunántúli Régió iparilag fejlett legnagyobb megyéje. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a megyék rangsorában negyedik helyen áll, amely mutató az országos átlag 94 %-a (Budapest torzító hatása e területen jelentős). Az ipari termelés növekedési üteme minden évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó ipari termelési érték 3.211.000 Ft, ami az országos átlag több mint kétszerese. Az ipari szerkezet tekintetében a gépipar, a számítógépgyártás és a gépjárműalkatrész gyártása kiemelkedő. A megye ipari termelési indexei az elmúlt években jelentkező csökkenő tendenciát követően ismét emelkedést mutatnak. A változás jelentős mértékben a multinacionális cégek gazdaságpolitikájának tudható be, amely adott esetben az egész cég (IBM), vagy bizonyos termékcsoportok

9 gyártásának áttelepítésével jár olyan országokba, ahol kedvezőbbek a gyártás költségfeltételei (alacsony bér, kisebb adó.). Ezzel ellentétesen érvényesülő tendencia, hogy elsősorban távol-keleti cégek európai hídfőállást létesítenek megyénkben. A fejlett ipari tevékenység mellett magas szintű mezőgazdasági termelés is jellemző, hiszen Fejér megye az ország egyik legfontosabb minőségi búzatermő területe. A megye mezőgazdasági termékszerkezetében a kalászosok termelése mellett jelentős a kukorica és a kertészeti kultúrák jelenléte, továbbá a terméktermelésen kívül kiemelkedő a mezőgazdasági nemesítő, illetve kutatómunka (Martonvásár). A megye idegenforgalmára jellemző, hogy a kedvező történelmi és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére az országos vendégforgalomnak, bár egyre növekvő arányát, de összességében csak 2,8 %-át bonyolítja le. Ez jelentős részben a nagy idegenforgalmi centrumok (Budapest, Balaton) közelsége és a viszonylag kisszámú szállodai férőhely miatt alakult így. A megye közlekedés-földrajzi adottságai jók, két autópálya érinti, és rendkívül nagy tranzit forgalmat bonyolít le. Székesfehérvár és körzete az országban kijelölt tíz logisztikai központ egyike. Mindezen kedvező adottságok ellenére a megyét strukturális ellentmondások és problémák is jellemzik. •

•

•

•

•

A megye gazdasági fejlettségét tükröző kedvező mutatók döntően az ipari fejlettséghez köthetők, így az ipari termelés csökkenése jelentős kihatással van a megye egész életére. A megye túlzottan iparosodott gazdasági szerkezetén belül azonban csak mérsékelten érzékelhető a tudásigényes innováció vezérelte gazdaság irányába való elmozdulás. A megye országos összehasonlításban kimutatható viszonylagos fejlettsége a kistérségek és a települések szintjén fejlődésbeli eltéréseket mutat. A 10 kistérség közül csak a székesfehérvári tartozik a fejlett kategóriába, 6 a fejlődő, 3 pedig (enyingi, sárbogárdi, abai) hátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül. A megye 8 települése (0,07 %) tartozik a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. Közülük 7 a hátrányosabb helyzetű kistérségekben (enyingi kistérség: Mezőkomárom, Szabadhídvég; sárbogárdi kistérség: Alap, Alsószentiván, Igar, Sáregres, Vajta) helyezkedik el. Az átlagmutatók tekintetében fejlődő bicskei kistérségben található a minden szempontból lemaradó Óbarok leghátrányosabb helyzetű község. A felsőoktatás mai képzési struktúrája nem mindenben felel meg az igényeknek. A műszaki képzés hiánya, a közeli felsőoktatási központok elszívó hatása csökkenti a kutató-fejlesztő szakemberek megyében maradásának, letelepedésének esélyeit. Az utóbbi tíz évben azonban lényeges javulás következett be. Fejér megye vendégforgalmát az egyenlőtlen területi eloszlás, az átutazó és a kiránduló forgalom magas aránya, a rendkívüli szezonalítás, az alacsony fajlagos költség jellemzi. A megye szállás-férőhely struktúrája kedvezőtlen, a szálláshelyek jelentős része korszerűtlen és alacsony komfortfokozatú, és hiányoznak a kiegészítő szolgáltatások.

10 •

Környezetvédelmi szempontból nagy gondot okoz a csatornázottság alacsony szintje, valamint a felszíni és felszín alatti vizek ennek következtében fellépő szennyezettségi veszélye.

A fenti körülmények bemutatása révén látható az a társadalmi közeg, ahol a megye államigazgatásának tevékenykednie kell. Fontos hogy ismertek legyenek azok a megoldandó társadalmi, gazdasági problémák, amelyek megoldásában az államigazgatásnak is közre kell működnie. A hivatal tevékenységéről a megadott szempontrendszer szerkezetét és tartalmát követve adunk számot.

11 I.

Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka

1. A számszerű tapasztalatok értékelése 1.1.

Az önkormányzatok körülmények

törvényes

működését

befolyásoló

tények,

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évi teljesítménycéljai között hangsúlyosan szerepelt a törvényességi ellenőrzési munka minőségének további javítása. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése arra szolgál biztosítékul, hogy az önkormányzati szervezetrendszer a jogszabályoknak megfelelően működjön. Azt célozza, hogy a hatályos törvények keretei között reparálja az esetleges törvénysértéseket, tehát nem az önkormányzatok érdekei ellen, hanem javukra funkcionál. Mindemellett a közigazgatási hivatal törvényességi felügyeletet gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett. Ennek keretében vizsgálja a fejlesztési tanácsok szervezeti, működési szabályzatának és egyéb szabályzatainak jogszerűségét, valamint azt, hogy a tanácsok szervezete, működése nem sérti-e a jogszabályokat és szabályzataikat. A jogszerű működés 2005. évi helyzete az arra befolyást gyakorló – részben az önkormányzatoktól függő, illetve tevékenységüket befolyásoló – tények az alábbiakban foglalhatók össze. Szervezeti, személyi jellemzők 2005. évben a főosztály törvényességi ellenőrzési tevékenysége során vizsgálta Fejér Megye Önkormányzatának, a megye 108 települési önkormányzatának (2 megyei jogú város, 10 város, 15 nagyközség, 81 község) valamint 47 kisebbségi önkormányzat működését. (2. sz. melléklet) Fejér megyében a helyi önkormányzatok száma változatlan, azonban a jogállásban történt némi változás. Pusztaszabolcs és Martonvásár nagyközségi önkormányzatok képviselőtestületei – hosszú évek előkészítő munkája után – kezdeményezték várossá nyilvánításukat. Az előírt szigorú feltételeknek megfelelve Martonvásár település kezdeményezése eredményes volt, városi rangot nyert. A helyi önkormányzatok képviselőtestületeinek személyi összetételében bekövetkezett változások a 2004. évi adatokhoz hasonlóan alakultak. A különböző okok (halálozás, lemondás) miatt megüresedő képviselői helyek többségét a helyhatósági választásokon szavazatot elért, és a listán következő jelöltek töltötték be. A beszámolási időszakban a fenti megállapítás alól Magyaralmás és Lovasberény községek jelentik a kivételt. Magyaralmás Község Önkormányzata 10 fős képviselőtestületének 8 tagja 2004. szeptemberében lemondott képviselői megbízatásáról. A 2002. évi választásokon szavazatot kapott jelöltek közül 4 fő vállalta a megbízatást, így a képviselőtestület 6

12 fővel működőképessé vált. 2005. márciusában 1 fő képviselő lemondása miatt ismételten határozatképtelenné vált a képviselőtestület. A 2005. május 22-én megtartott időközi választáson a képviselőtestület 10 főre egészült ki, ezzel biztosított a képviselőtestület törvényes működése. Lovasberény Község Önkormányzata Képviselőtestülete 2005. szeptember 28-án megtartott ülésén az Ötv. 18.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva minősített többséggel, név szerinti szavazással kimondta feloszlását. A 2005. december 11-én megtartott időközi választáson a 2002. októberében megválasztott polgármester és képviselők helyett új képviselőket és polgármestert választott Lovasberény lakossága. A korábban megválasztott képviselők közül egy sem került be az újonnan megválasztott testületbe. A polgármesteri munkakör átadás-átvétele a közigazgatási hivatal vezetőjének meghatalmazottja jelenlétében megtörtént. A képviselőtestületi döntések szakmai megalapozottságában, a törvényesség megtartásában az önálló felelősséggel bíró önkormányzati közigazgatási vezető szakmai felkészültsége és stabilitása meghatározó. A jegyzői fluktuáció az előző évihez hasonlóan alakult (17,8 %). (3.sz. melléklet) Az általában jellemző jegyzői jogviszony megszűnések okaitól (elhalálozás, nyugállományba vonulás, közös megegyezés) eltér Csabdi és Beloiannisz községek önkormányzatainál történt személyi változás. E két önkormányzatnál a képviselőtestület kinevezési jogkörének jogszerűtlen gyakorlása miatt írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk, melyet Csabdi Község Önkormányzata Képviselőtestülete elfogadott, azonban Beloiannisz vonatkozásában a jogsértő állapot megszüntetése érdekében bírósághoz fordultunk. A bíróság jogerős döntésének tartalmát az I. fejezet 1.2 pontjában foglaltak között taglalom. Jelenleg 4 településen van folyamatban pályázati eljárás (Baracska, Beloiannisz, Sárkeresztes-Moha), az álláshelyek rövid időn belüli betöltése várható, mivel Fejér megyében a jegyzői pályázatokra többszörös túljelentkezés a jellemző. A jogi végzettségű jegyzők aránya a megyében tovább emelkedett. Fejér megye döntően magas népességszámú településekből áll, ezért nem vált általánossá a komplex igazgatási társulásként jellemezhető körjegyzőség, számuk a településekhez viszonyítva minimális: 1999.-ben 9, 2000.-ben 10, 2001.-ben 9, 2002-től 10, 2004.-től 9, 2005-ben 8 körjegyzőség működött, valamennyi körjegyzőséghez két település tartozik. A körjegyzőségek működésének törvényességét az együttműködés jogszerű és hatékony biztosítása érdekében a főosztály fokozott figyelemmel kíséri. A személycserék ellenére a jegyzői kar stabilabb és szakmailag felkészültebb volt, mint az előző években.

13

Települési önkormányzatok testületi működése Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai. Az önkormányzatok és szerveik üléseinek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, 1998. évhez 35 %-kal, 2004. évhez képest 23,1 %-kal emelkedett. (4.sz. melléklet) Az önkormányzatok és szerveik átlagosan 37 ülést tartottak, míg az átlagot meghaladó az ülések száma Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatánál (252), Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzatánál (104), Pusztavám Község Önkormányzatánál (102). A legkevesebb ülésre Nagykarácsonyban (12) került sor. Az adatok azt mutatták, hogy a nyilvános ülések növekedése mellett az előző évihez képest nem csökkent a zárt ülések száma. Ugyanakkor nőtt az együttes ülések aránya, elsősorban a kistérségekkel kapcsolatos döntések növekedése miatt Továbbra is gondot jelent a zárt ülések megtartásával kapcsolatos feltételek értelmezése, annak ellenére, hogy a korábbi évekhez hasonlóan szakmai körlevelekben adtunk tájékoztatást e témakörben. A képviselőtestületek zárt ülésén való részvétel feltételeit az Ötv. 12.§ (5) bekezdése rögzíti. Ennek ellenére több esetben vitatták azt az álláspontunkat, amely szerint az Ötv. ezen szakaszának felsorolása taxatív, tehát az ott jelzett résztvevői kört bővíteni nem lehet. (Beloiannisz Kisebbségi Önkormányzat, Gárdony Város Önkormányzata) Az ülések számának jelentős mértékű növekedése az önkormányzati bizottságok tevékenységének felerősödését és egyúttal azt is jelzi, hogy a képviselőtestületek a korábbinál is nagyobb mértékben támaszkodnak a szakértői bizottságok (pénzügyi, településfejlesztési, környezetvédelmi), valamint a szociális bizottságok munkájára. A bizottsági munka erősödése növeli a képviselőtestületek döntései szakszerűségét, a végrehajtás és az ellenőrzés biztonságát is. (Az átruházott hatáskörben hozott döntések törvényességi tapasztalatait külön részben taglaljuk.) Vizsgálataink során találkoztunk olyan gyakorlattal, hogy az elmúlt időszakban egyre több önkormányzat képviselőtestülete általánossá tette a képviselőtestületi üléseket megelőző, un. munkaértekezletek tartását. A munkaértekezleten elhangzottak nyilvánosságra hozatalának elmulasztását jogsértőnek az ilyen önkormányzati működést a demokratizmust veszélyeztetőnek ítéltük. Az Adatvédelmi Biztos e kérdéskörben kifejtett álláspontja alátámasztotta a helytelen joggyakorlat tényét, amelynek megszüntetése érdekében a felhívtuk valamennyi önkormányzat figyelmét annak jogsértő jellegére. Jegyzőkönyvek Az előző évhez képest csökkenő tendenciát mutat a késedelmesen felterjesztett jegyzőkönyvek száma. A jegyzőkönyvek felterjesztési határideje jelentősen javult.

14 A 15 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 35 %-át (2004. évben 28 %-át), a 30 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 53 %-át (2004. évhez hasonlóan) terjesztették fel. Továbbra is következetesen számon kell kérnünk a felterjesztési határidő pontos betartását, mert a jegyzőkönyvek 12 %-át (2004. évben 19 %-át) 2005. évben is csak 30 napon túl bocsátották rendelkezésünkre. (5. sz. melléklet) Néhány településünkről csak több hónapot meghaladó késedelemmel terjesztette fel a jegyző a képviselőtestület üléseiről készült jegyzőkönyveket (Beloiannisz, Vál, Mezőfalva, Pátka), annak ellenére, hogy többször írásbeli és szóbeli törvényességi észrevétellel éltünk a törvénysértés miatt. A felterjesztett jegyzőkönyvek számának növekedése megfelel az évek óta tartó tendenciának. Ez 1998. év óta 35%-os emelkedést mutat és dinamikusan nő. A 2005. év kiugróan magas adatai részben a képviselőtestületek, másrészt a bizottságok üléseinek rendszeresebbé válásából erednek. „A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról” szóló 191/1996.(XII.17.)Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése alapján felterjesztett jegyzőkönyvek száma a 2004. évi adathoz viszonyítva jelentősen, 22 %-kal növekedett, ez az ütem várhatóan a következő években is folytatódik. A képviselőtestületek a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a bizottsági véleményekkel és javaslatokkal megerősítve hozzák meg döntéseiket. E tekintetben továbbra is kiemelkedő volt a két megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros), valamint Bodajk nagyközség, Pusztaszabolcs nagyközség, Pusztavám község bizottsági munkája. A felterjesztett jegyzőkönyvekre döntően a törvényesség, az igényesség, a mellékletekkel történő felszereltség és a pontosság volt jellemző. Ezen okiratok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéseket és az azt megalapozó előkészítő munkát megfelelően dokumentálják. Mindezek ellenére vannak évek óta visszatérő problémák (a jegyzőkönyv mellékletei hiányosak, szavazás eredményének rögzítése, a jelenlévők száma és a határozatképesség folyamatos ellenőrzése nem történik meg), amelyek megszűntetése érdekében folyamatosan felhívással élünk. A jegyzőkönyvek számának emelkedése, valamint a több helyen is alkalmazott szó szerinti jegyzőkönyvezés jelentős terheket ró a jegyzőkre. Mindezek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a jegyzőkönyvek határidőben történő felterjesztésére. Van azonban olyan jegyző, aki – az évek óta nyújtott szakmai segítség ellenére – továbbra sem fordít kellő figyelmet a jegyzőkönyv-készítés alapvető szabályaira. A hiányosságokat elsődlegesen azokon a településeken lehetett megállapítani, ahol közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező, új jegyzőt neveztek ki, vagy a jegyző helyettesítését átmenetileg a polgármesteri hivatal köztisztviselője látta el. A települési önkormányzatok testületi működésének jogszerűsége érdekében végzett jegyzői és közigazgatási hivatali munka eredményesnek értékelhető, mivel a felterjesztett testületi, bizottsági jegyzőkönyvek döntő részben az Ötv. és a helyi SZMSZ.-ek előírásainak betartásával, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon készültek el.

15

Önkormányzati rendeletek A beszámolási időszakban vizsgált rendeletek száma az elmúlt évhez viszonyítva 6,5 %-kal csökkent. A változás oka abban kereshető, hogy a helyi jogalkotásban a hangsúly a határozati formát igénylő döntésekre helyeződött, valamint a kötelező rendeletalkotási és deregulációs kötelezettségüknek a képviselőtestületek az EU csatlakozást megelőzően eleget tettek. (6. sz. melléklet) A rendeletek számarányának változása ellenére a tárgykör szerinti megoszlás csekély változást tükröz. (7. sz. melléklet) Az évenként ismétlődő kötelező rendeletalkotási – költségvetés, zárszámadás – tárgykörökön túl, elsősorban a korábban megalkotott rendeletek felülvizsgálatára, a jogszabályi változásokból adódó módosításra – szociális és gyermekvédelmi ellátások, térítési díjak, SZMSZ, helyi építési szabályzatok és az adórendeletek – terjedt ki. Továbbra is meghatározó a gazdálkodással, az önkormányzati tulajdonnal és az ingatlan-gazdálkodással kapcsolatos rendeletek aránya 28 %. Az előző évhez viszonyítva 2 %-os csökkenést mutat a helyi adókról szóló rendeletek száma. Az önkormányzati tulajdon, a szociális ellátás és gyermekvédelem, építésügy, területrendezés, közoktatás és a szolgáltatás területén a helyi jogalkotás aránya az előző évhez képest változatlan. Az egyéb tárgykörön belül (állattartás, díszpolgári cím adományozás, mezőőri őrszolgálat, vásárok, piacok rendje) megalkotott rendeletek száma elenyésző. Kivételt képez e tárgykörökben nyilvántartott nagy volumenű rendeletszám, amely „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény – Ket. – hatályba lépését megelőző jogharmonizációs feladatokhoz kapcsolható. A törvény alkalmazása kapcsán 436 rendeletet alkottak a helyi önkormányzatok, melyből 103 kifejezetten a Ket. végrehajtása érdekében, többnyire az e-ügyintézés kizárása témakörben került elfogadásra. 2005. évi munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk a Ket. életbelépését megelőző önkormányzati feladatokra, melyre a munkaértékelés külön fejezetében részletesen kitérünk. Az önkormányzati rendeletalkotás minőségében jelentős javulás tapasztalható. Javult az előkészítés színvonala, egyre több településen vonták be az előkészítő munkába a külső szakértőkkel megerősített önkormányzati bizottságokat. Pozitívumként értékeltük a felülvizsgálat során, hogy a jegyzők többsége a gyakori módosításból adódóan esetenként áttekinthetetlen és nehezen kezelhető rendeleteket egységes szerkezetbe foglalta. Az egységes szerkezetbe foglalás során a települések jelentős része kellő körültekintéssel, a „jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény – Jat.–, a „jogszabályszerkesztésről” szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendelet és a helyi SZMSZ rendelkezéseinek figyelembe vételével járt el.

16 Mindezek ellenére több esetben előfordult, hogy az egységes szerkezetbe foglalás kívánnivalót hagyott maga után, mivel azt úgy hajtották végre, hogy az alaprendeletet és az idő közben megalkotott módosító rendeleteket változtatás nélkül, új rendeletszám alatt foglalták egységes szerkezetbe, de az idő közben hatályba lépő törvényi változásokat nem vették figyelembe, a helyi rendeletet nem aktualizálták. A jegyzők kötelező részvételével megtartott jogalkotási és jogharmonizációs tanfolyamon szerzett ismeretek ellenére a kisebb településeken a rendeletek tartalmi és formai színvonala továbbra is több tekintetben kifogásolható. Ismételt szóbeli és írásbeli jelzéseink ellenére egyes önkormányzati rendeleteknél nem vált gyakorlattá a helyi jogalkotásra felhatalmazást adó jogszabály megjelölés, vagy az éppen hiányzik, pontatlan, továbbá módosítás esetén nem állapítható meg az alaprendelet száma. Az önkormányzati jogalkotásban a helyenként fellelhető hiányosságok ellenére – annak eredményeként, hogy a törvényességi ellenőrzés során egyre magasabb követelményeket támasztottunk – határozott minőségi javulás történt. Önkormányzati határozatok Az önkormányzati döntések túlnyomó többsége továbbra is határozati formában jelenik meg. A határozatok alapvetően és döntően kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Az egyes önkormányzatok által hozott határozatok száma és minősége között lényeges különbségek mutatkoztak. Ebből a szempontból nem a település nagysága a meghatározó és az sem számított döntő tényezőnek, hogy az önkormányzat városi vagy községi. 2005. évben a legtöbb határozatot Bicske Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (427), a legkevesebbet pedig Nadap Község Önkormányzata Képviselőtestülete (41) fogadta el. Tovább folytatódott az előző években tapasztalt tendencia, mely szerint évről-évre nő a határozatok száma. 2005. évben a 2004. évihez képest 15,5 %-kal nőtt a hozott határozatok száma (nyolc év távlatában 47 %-os növekedésről beszélhetünk). (6. sz. melléklet) A törvényességi ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a döntéshozatalnál általában érvényesültek a jogszabályokban lefektetett és a helyi SZMSZ-ben megfogalmazott előírások. A döntéshozatali eljárás jogszerűsége – néhány kirívó esettől eltekintve - a döntések megfogalmazása, valamint a tartalmi és formai igényesség jelentősen javult az előző évekhez képest. A határozatok túlnyomó része jogszerű volt, azonban továbbra is előfordult az SZMSZ szabályainak mellőzése, illetve más jogszabályokkal való ütközés. Az önkormányzatok nagy többsége döntéseik végrehajtását és ellenőrzését is jól megszervezte. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendszeresen értékelték a korábbi döntések határidőben történő végrehajtását. 2005. évben kiemelt figyelmet fordítottunk annak vizsgálatára, hogy az önkormányzatok kötelező döntései (a gazdálkodás I. féléves beszámolója, a III. negyedéves tájékoztató, a költségvetési koncepció, a körjegyzőség munkájáról szóló beszámoló és a gyámügyi,

17 gyermekjóléti szolgáltatások tájékoztatója) határidőben kerüljenek megtárgyalásra és elfogadásra. Valamennyi kötelező döntés meghozatalát elmulasztó önkormányzat képviselőtestületénél szóbeli észrevétellel éltünk, a kötelezettség lehető legrövidebb időn belüli teljesítését figyelemmel kísértük. Előfordult e téma kapcsán az is, hogy az önkormányzatok megtárgyalták ugyan a beszámolót, de annak elfogadásáról határozatot a képviselőtestületek nem hoztak. Ezekben az esetekben felhívtuk a jegyzők figyelmét a döntéshozatal szükségességére. Az előterjesztők több alkalommal megalapozatlanul nyújtottak be szóban határozati javaslatot, így elmaradt az előzmények bemutatása, a többoldalú egyeztetés és a korábban azonos kérdést eldöntő határozatok hatályon kívül helyezése. Így fordulhatott elő a határozatok pontatlan, magyartalan megfogalmazása, vagy az, hogy a döntés a formába öntést követően eltért a testület eredeti céljától. Továbbra is gondot jelent, hogy zárt ülésen tárgyaltak nyilvános ülésre tartozó napirendeket, illetve nyilvános ülésen tárgyaltak zárt ülésre tartozó választást, kinevezést, anélkül, hogy az érintett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezték volna. Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel, ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk. Annak ellenére, hogy a jelzett törvénysértések ellen következetesen felléptünk, azok időről időre visszatértek. Az önkormányzati célkitűzések megvalósítását szolgáló határozatok alapvetően megfeleltek a velük szemben támasztott követelményrendszernek. Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása Az értékelt időszakot összehasonlítva a korábbi évek adataival megállapítható, hogy az átruházott hatáskört tartalmazó jegyzőkönyvek,- és az azokban található határozatok száma folyamatos emelkedést mutat. A jegyzőkönyvek esetében ez 2004. évhez képest 22 %-os, a meghozott határozatok vonatkozásában 31,5 %-os növekedést mutat. (6. sz. melléklet) A bizottsági hatáskörben hozott döntések csaknem 50 %-át, (2.241) az önkormányzatok szociális hatáskörrel felruházott bizottságai hozták. A hozott döntések jellemzője – a szociális ellátás kivételével -, hogy azok a kistelepüléseknél jórészt vélemény-nyilvánító, javaslattevő tartalommal bírnak. A városok, nagyvárosok és a megyei önkormányzat bizottságainál fordul elő az önálló döntési hatáskör, amely főleg a vagyongazdálkodás, lakásgazdálkodás, közoktatás területén található. A polgármesteri átruházott hatáskörben meghozott döntések 80 %-a (1.826) önkormányzati hatósági (szociális ellátás, közterület-használat) ügyben, 5 %-a (120) tulajdonosi minőségben, 1 %-a (17) közbeszerzési ügyben, 14 %-a (298) pedig egyéb (selejtezés jóváhagyása, rendezvény támogatása stb.) ügyben született. A döntések jellege jól tükrözi hogy, melyek azok a területek, amelyekben a hatáskör átruházás a legnagyobb mértékben tehermentesíti a képviselőtestületet.

18 A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseivel szemben 59 szóbeli törvényességi észrevételt tettünk. Az észrevételek a jegyzőkönyv felterjesztési határidejének túllépését, aláírás(ok) hiányát, a szavazatszám feltüntetésének elhagyását, a határozat megszövegezésének elmaradását érintették. Megállapítható, hogy a jelzett jogsértések ellenére az átruházott hatáskörben eljáró szervek döntéshozatali eljárása, a meghozott döntései, működése döntően törvényes és jogszerű volt. 1.2.

Jellemző jogszabálysértési tendenciák

A helyi önkormányzatok 2005. évi tevékenysége a törvényességi ellenőrzés számadatainak tükrében összetett képet mutat. A törvényesség helyzetének jellemzéséhez nem lehet figyelmen kívül hagyni a Ket. jogharmonizációból adódó, az európai uniós és hazai pályázati, közbeszerzési döntések, valamint az új rendeletalkotási kötelezettségek miatt megnövekedett munkaterheket. 2005. évben a testületek döntéshozatali aktivitása és ezzel párhuzamosan a közigazgatási hivatal munkaterhe az eltelt több mint tíz év számadataihoz viszonyítva, folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (8.sz. melléklet) Az értékelt időszakban összesen 874 törvényességi észrevételt bocsátottunk ki, ami az előző évhez képest 32 %-kal több. Önmagában értékelve ezt a számadatot, nem jelenthetjük ki, hogy az önkormányzatok tevékenységének színvonala romlott, mivel valós képet csak a hozott döntések arányában kaphatunk. Az összes rendeletre tett észrevételek száma az előző évi viszonylatában 2,59 %-os (186) csökkenést mutat. Kedvező változásnak ítéltük meg, hogy a határozatokra tett észrevételek száma az összes döntés vonatkozásában csupán 1,27 % (325), ami 2004. évhez képest csekély mértékben, 0,24%-kal emelkedett. A működés hiányossága miatt a képviselőtestületi ülések 8,98 %-a (363) esetében éltünk a törvényességi észrevétel eszközével, ami az előző évhez mérve ugrásszerű 5,67 %-os változást mutat. A változás oka arra vezethető vissza, hogy a beszámolási időszakban hangsúlyosabb figyelmet fordítottunk a határidők és egyéb eljárási szabályok következetesebb számonkérésére. (9.-11. sz. melléklet) Az összes észrevétel 77 %-ában (676) szóbeli jelzésünkre megtették a szükséges intézkedéseket, 23 %-ban (198) azonban az írásbeli észrevétel eszközét kellett alkalmaznunk a jogsértések megszüntetése érdekében. Ezt a folyamatot az előző évhez viszonyítva negatív tendenciaként értékeljük. Az önkormányzati rendeletek megalkotása során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló törvénysértések az alábbiak voltak: A helyi jogalkotásban nem általános, de néhány önkormányzatnál visszatérő probléma volt, hogy: • A rendelet jelölése nem felelt meg „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény és a „Jogszabályszerkesztésről” szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendeletben foglaltaknak. • Nem vagy nem pontosan tartalmazta a rendelet bevezetője a megalkotására felhatalmazó jogszabályi hivatkozást.

19 • • • •

Módosítás esetén nem, vagy tévesen jelölték meg a módosított rendeletet. Vegyes jogszabályszerkesztést alkalmaztak, de a törvény szövegét csak részben, vagy pontatlanul idézték. A jogbiztonság sérelmét okozva, egyes rendelkezések megfogalmazása nem volt egyértelmű és konkrét, a magyar nyelvhelyesség szabályaitól eltért. Előfordult, hogy a korábbi, azonos témájú önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének elmulasztása miatt párhuzamosan, egymással ellentétes rendelkezések éltek tovább.

A rendeletalkotás során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló törvénysértések: •

Az adóalanyok körének jogszabálysértő meghatározása, indokolatlan különbségtétel, a képviselőtestület diszkrecionális jogkörének biztosítása.

•

A felhatalmazást adó jogszabály téves feltüntetése, vagy hiánya.

•

Az Étv. 9.§-a szerinti véleményezési eljárás szabályainak megsértése.

•

A költségvetési rendelet-tervezet véleményeztetésének elmulasztása, jogszabály által megkívánt mellékletek hiánya.

•

A likvid hitel felvételi szabályainak megsértése.

•

A költségvetési rendeletben az önkormányzati intézmény támogatásának elmulasztása (Ötv.89.§ (1)).

•

Az önkormányzat vagyonának értékesítése során a nyilvános versenytárgyalás szabályainak megsértése.

•

A költségvetési rendeletben egyéni választókerületi képviselők részére nyílt diszkriminációt eredményező képviselői keret meghatározása.

•

A hulladékgazdálkodási rendeletekben a közszolgáltatási díj megállapítása, a közszolgáltató kiválasztása szabályainak jogsértő meghatározása.

•

Az állattartási rendeletben a szabálysértési tényállások büntetési tételének jogszabály által megengedett értékhatár feletti rögzítése.

•

A méhtartás alkotmánysértő korlátozása rendeleti úton.

•

Szervezeti Működési Szabályzatban zárt ülésen részt vevők körének jogsértő meghatározása.

A határozathozatal jogszabálysértések:

során

nem

általános,

de

jelentősége

miatt

kiemelendő

•

Körjegyzőség alakítása nem szomszédos települések között.

•

Tartósan távollévő jegyző helyettesítése határozott időre szóló jegyzői kinevezéssel.

•

Az alkalmazási feltételek meghatározásának elmulasztása az aljegyzői pályázat kiírása során.

•

A képviselőtestület jogsértő hatáskörgyakorlása a jegyzői képesítési feltételek alóli felmentésnél.

•

Szemétszállítási díj mértékének határozatban történő megállapítása.

20 A határozathozatal során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló hiányosságok: •

• • • • •

•

•

Több alkalommal indokolatlanul terjesztettek elő szóban határozati javaslatot és így elmaradt az előzmények bemutatása, a többoldalú egyeztetés, valamint a korábban azonos kérdést eldöntő határozatok hatályon kívül helyezése. A döntések végrehajtását nem ellenőrizték. Az évközi kötelező döntések határozatba foglalása elmaradt. A határozatok pontatlan, magyartalan megfogalmazásából eredően a hozott határozat jelentősen eltért a testület eredeti céljától. Rendeletalkotási tárgykörbe tartozó kérdést határozatba foglaltak, illetve határozati formát igénylő ügyben rendeletet alkottak. Zárt ülésen tárgyaltak nyilvános ülésre tartozó napirendeket, máskor pedig nyilvános ülésen tárgyaltak zárt ülésre tartozó választást, kinevezést, a nélkül, hogy az érintett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezték volna. Hatáskörelvonásra került sor, amikor a képviselőtestület a jegyző államigazgatási hatáskörét, vagy munkáltatói jogkörét vonta el, illetve intézményvezető munkáltatói jogkörét gyakorolta. Jellemzően az adóügyek és az építésügyek területén továbbra is gondot jelentett a hatáskörök tiszteletben tartása. A jogbiztonságot veszélyeztette a képviselőtestület határozata, mikor korábbi határozatával ellentétes döntéseket hozott ugyanazon tárgykörben.

Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk. Annak ellenére, hogy a jelzett törvénysértések ellen következetesen felléptünk, azok időről időre – általában másutt – ismét előfordultak. Megyénkre jellemző, hogy az önkormányzatok többsége hosszú évek óta törvényesen, a lakosság megelégedésére végzi munkáját. Törvénysértő döntéseket, eljárásokat legtöbbször ugyanazon önkormányzatoknál állapítottunk meg. Több észrevételt intéztünk Kajászó (31), Velence (31), Daruszentmiklós (28), Aba (27), Kisapostag (24), Lovasberény (22), Beloiannisz (21), település képviselőtestületeihez. 2005. évben Sukoró Község Önkormányzata Képviselőtestülete vonatkozásában észrevétel kibocsátására nem került sor. Törvényességi észrevételeinket egy kivétellel elfogadták az önkormányzatok, 2005. évben Alkotmánybírósághoz nem, a Fejér Megyei Bírósághoz egy esetben fordultunk keresettel. Beloiannisz Község Önkormányzata Képviselőtestülete jegyzői kinevezési jogkörét nem az Mt. 4.§-ában, illetve a Ktv. 8.§-ában foglalt rendelkezésekkel összhangban gyakorolta, ugyanis a kinevezett jegyzőt a jegyzői képesítési feltételek alól ismételten felmentette. A bíróság jogerős döntésével a felperes közigazgatási hivatal szakmai álláspontját osztotta, és elvi szinten megállapította, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megszegve, úgy gyakorolta kinevezési jogkörét a képviselőtestület, ahogy az már nem illette meg.

21 Az önkormányzatok működésének tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy 2005. évben jelentős mértékben megnövekedett a képviselőtestületek üléseinek és az ott hozott döntéseknek a száma. A jogszabálysértések gyakorisága nem növekedett egyenes arányban a döntések mennyiségével, azonban a képviselőtestületek, jegyzők munkájával szemben támasztott magasabb követelményrendszer maga után vonta egyes területeken a törvényességi észrevételek számának növekedését, jellegének változását. 1.3.

Társulások

„A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről” szóló 1997. évi CXXXV. törvény - Ttv. – által biztosított és szabályozott társulások létrehozásával 2005. évben is éltek az önkormányzatok. A közös feladatellátás jellemzően az alapfokú nevelés-oktatás területén az óvoda és az általános iskola, a háziorvosi-, fogorvosi-, védőnői szolgálat, a családsegítő és gyermekjóléti intézmények közös működtetésére, fenntartására terjed ki. 2005. évben összesen 12 hatósági igazgatási-, 58 intézményfenntartói-, és 7 egyéb célra létrejött társulás működött Fejér megyében. Az előző évek növekedési dinamikája nem változott, 9 új társulás jött létre és 6 meglévő társulási megállapodás került módosításra. Az újonnan létrehozott társulások közül 6 intézményfenntartói (háziorvosi szolgálat, szociális alapellátás), 3 pedig egyéb (belső ellenőrzés, térségi szennyvízcsatorna hálózat bővítése, szélessávú közmű kiépítése) céllal jött létre. 2005. évben 6 korábban megkötött társulási megállapodás módosítására, kiegészítésére került sor. Újabb település(ek) csatlakozása miatt 4 esetben kellett módosítani a társulási megállapodást, egy esetben a korábbi években megkötött megállapodásokat közös megegyezéssel felbontották és ugyanazon célra, ugyanazon önkormányzatok új megállapodást kötöttek. További egy megállapodást feladatbővülés miatt módosítottak az érintettek. „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. törvényből adódó társulási lehetőséget kívánták nagyobb mértékben kiaknázni a települési önkormányzatok, a Ttv. által biztosított lehetőségek kissé háttérbe szorultak. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a „klasszikus” társulási célok mellett megjelent egy adott térség informatikai, közmű ellátottsági fejlesztésének koordinálására, közös pályázatok készítésére, a lakosság részére biztosított – nem az Ötv. szerinti kötelező szolgáltatások színvonalának emelésére irányuló társulási szándék. A főleg szabálysértési-, építésügyi feladatellátásra létrejött hatósági igazgatási társulások évek óta stabilan és jó színvonalon működnek továbbra is. A képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveiből megállapítható, illetve a jegyzőktől kapott tájékoztatás szerint a Ttv. szerinti társulások száma 2006. évben növekedni fog, mivel a kistérségi szintű feladatellátást az érintett önkormányzatok „mikrokörzeti” (szociális, gyermekjóléti) társulások létrehozásával kívánják megoldani. A társulásban rejlő előnyöket, mint a költségtakarékosság, hatékonyság, magasabb szakmai színvonal stb. a települési önkormányzatok felismerték. Az

22 évekkel ezelőtt tanúsított erős ellenállás fokozatosan mérséklődik, a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a közös cél érdekében összefogva valósítják meg. 1.4.

A helyi kisebbségi önkormányzatok működése

2005. év döntő részében Fejér megyében 48 kisebbségi önkormányzat működött. Ebből a helyi kisebbségi önkormányzatok száma 47 volt, mely 2005. november 1-jével 46-ra csökkent. Megyénkben egy közvetett módon létrejött kisebbségi települési önkormányzat (Szár településen a német) működik. A Pusztaszabolcsi Roma Kisebbségi Önkormányzat megszűnéséhez az vezetett, hogy 2005. júniusában a képviselők lemondásával a testületének létszáma 1 főre csökkent. A Helyi Választási Bizottság a roma kisebbségi önkormányzat testületének négy üres helyére az időközi választást 2005. október 16. napjára tűzte ki. Az időközi választás azonban nem került megtartásra, mivel a jelöltállítás végső időpontjáig a megüresedett négy képviselői helyre egy főt jelöltek. A 2005. évben megtartott kisebbségi önkormányzati ülésekről összesen 293 jegyzőkönyvet terjesztettek fel a közigazgatási hivatalhoz. A 2004. évben megtartott testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek számához viszonyítva elenyésző csökkenés tapasztalható, ami részben azzal magyarázható, hogy a december havi ülésekről készült jegyzőkönyvek felterjesztésével – kifejezett kérés ellenére -késlekednek. A beérkezett jegyzőkönyvek 45,7 %-a (134), 15 napos határidőn belül, 37,5%-a (110) 16-30 nappal az ülést követően, 16,8%-a (49) azonban 31 napon túl került felterjesztésre. Kirívóan magas a mezőfalvai német kisebbségi önkormányzat egyik testületi jegyzőkönyvének késése, mely az ülést követő 233. napon került felterjesztésre. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének közreműködése, a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel folytatott konzultációk, valamint a rendszeres észrevételek ellenére két kisebbségi testület esetében a 2005. évi testületi ülések jegyzőkönyveinek felterjesztésére nem került sor (székesfehérvári szlovák és horvát kisebbségi önkormányzat). Annak érdekében, hogy a jövőben a felterjesztési kötelezettségüknek az érintett önkormányzatok határidőben eleget tegyenek, személyes megbeszéléseket kezdeményeztünk a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. Kértük éljenek a rendszeres kapcsolattartás, és annak lehetőségével, hogy az üléseket megelőzően segítséget nyújtunk az előterjesztések, határozati javaslatok véleményezésében. Mindezeken túl minta-jegyzőkönyveket és határozatokat bocsátottunk rendelkezésükre. A kisebbségi önkormányzatok működése e vonatkozásában évek óta állandó negatív tendenciát mutat, a jegyzőkönyvek több mint 50 %-a késedelmesen kerül a közigazgatási hivatalhoz. Minden erőfeszítésünk ellenére a testületek vezetői nem tartják fontosnak, hogy az Ötv. által szabott határidőt betartsák. Csak részben vezetnek eredményre a késések miatt tett írásbeli és szóbeli törvényességi felhívások. 2005. évben a kisebbségi önkormányzatok – az eddig felterjesztett és feldolgozott – jegyzőkönyveiből megállapítható, hogy az önkormányzatok – Szár kisebbségi települési

23 önkormányzat nélkül – összesen 293 - jellemzően nyílt- ülést tartottak, melyeken 510 határozatot hoztak. A 293 ülésből 3 zárt ülés volt. A kisebbségi önkormányzatok tevékenysége jellemzően a kötelező döntések meghozatalára, a kisebbséghez tartozó gyermekek táborozásának támogatására, kulturális rendezvények tartására terjedt ki. Néhány esetben előfordult, hogy szociális támogatás (segély) kifizetéséről is döntöttek, melyre azonban hatáskörrel nem rendelkeznek, így ezen döntésekkel szemben minden esetben törvényességi észrevétellel éltünk. Az üléseken való anyanyelvhasználatról hivatalos tudomásunk nincs, a közigazgatási hivatalhoz felterjesztett jegyzőkönyvek mindegyike magyar nyelven készült, ahhoz nem csatolják az esetlegesen anyanyelvükön készült jegyzőkönyvet. Annak ellenére, hogy a korábbi évekhez viszonyítva javult a kisebbségi önkormányzatok testületi munkájának dokumentálása, a felterjesztett jegyzőkönyvek egy része nem tartalmazza az ülésen megjelent képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, a hitelesítő(k) aláírását. A felterjesztett jegyzőkönyvek tanúsága, valamint az elmúlt év tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzatokból 22 nem tett eleget évi egyszeri közmeghallgatás, valamint 15 az évi hat ülés megtartása követelményének. A közmeghallgatás, mint a lakossági fórumrendszer eszköze a kisebbségi önkormányzatok tekintetében nem vált népszerűvé, több esetben a kisebbségi önkormányzat tagjain kívül a lakosság részéről nem jelenik meg senki. Működési hiányosságuk abban is megnyilvánul, hogy a megválasztott kisebbségi képviselők a szabályszerűen összehívott ülésen nem jelennek meg határozatképes számban, így néhány kisebbségi önkormányzat a funkcióját ellátni nem tudja. 2005. évben 23 írásbeli törvényességi felhívással éltünk a kisebbségi önkormányzatok működését, döntéshozatali eljárását érintően. Szóbeli törvényességi felhívást 35 esetben tettünk. Az írásbeli törvényességi felhívások tárgya az alábbiak szerint tipizálható: •

testületi ülésről készült jegyzőkönyv(ek) felterjesztésének elmulasztása,

•

testületi ülésről készült jegyzőkönyv(ek) késedelmes felterjesztése,

•

a 2004. évi zárszámadásról szóló testületi határozat meghozatalának elmulasztása,

•

a 2005. évi költségvetésről szóló testületi határozat meghozatalának elmulasztása,

•

2004. évi közmeghallgatás megtartásának elmulasztása,

•

2004. évi kötelező hat ülés megtartásának elmulasztása.

A szóbeli törvényességi jelzések zömmel a jegyzőkönyv hitelesítő aláírásának elmaradására, az Ötv. 12. § (4) bekezdés a.) pontjában foglalt zárt ülés tartásának elmulasztására, a kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyben hozott határozat meghozatalára illetve az ülésekről készült jegyzőkönyv 15 napon túli felterjesztésére irányultak.

24 A törvényességi észrevételeinket a kisebbségi önkormányzatok elfogadták, bírósági jogvitára nem került sor. A kisebbségi önkormányzatok közül 42 kötött együttműködési megállapodást a települési önkormányzattal. A megállapodás megkötése elmaradásának okát (öt település esetében) abban látjuk, hogyha azt valamelyik fél testülete elfogadja, akkor az érintett másik testület a benne foglaltakkal (helyiséghasználat stb.) nem ért egyet, így a megállapodás évek óta nem jön létre. A folyamatos, e körben folytatott egyeztető tárgyalások nem vezetnek eredményre. A kisebbségi önkormányzatok kapcsolata zömében jónak ítélhető a települési önkormányzattal. Azon önkormányzatoknál, ahol viták, eltérő jogszabály értelmezésből adódó nézeteltérések alakulnak ki, hivatalunk a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel segíti a konfliktusok megoldását, a felek álláspontjának közelítését. Ennek eredménye, hogy Beloiannisz Görög Kisebbségi Önkormányzat 2005. évben megtartott üléseiről 3 jegyzőkönyvet felterjesztett. A 2002. októberi általános önkormányzati választások után a létrejött kisebbségi önkormányzatok többségébe új képviselők kerültek, ezért évente rendszeresen szakmai napot szerveztünk a kisebbségi önkormányzatok tagjai számára. A fórumon jegyzőkönyv-, együttműködési megállapodás-, valamint a szervezeti és működési szabályzat minta kidolgozásával és átadásával adtunk segítséget. Az iratmintákon túl felhívtuk a képviselők figyelmét (konkrét példákkal alátámasztva) a gazdálkodás, a működés legfontosabb szabályaira, gyakorlati megvalósításának módjára. A működést érintően megállapítható továbbá, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetése elsősorban a központi állami támogatásra épül. A kisebb települési önkormányzatok szűkös anyagi helyzete miatt szinte kizárólag a városi önkormányzatok részesítik költségvetési támogatásban a területükön működő kisebbségi önkormányzatokat. Egyre több kisebbségi önkormányzat él különféle pályázatok benyújtásának lehetőségével. Tapasztalataink szerint a kisebbségi önkormányzatok egyre növekvő mértékben szorgalmazzák az anyaországukkal a települési szintű kapcsolatok fejlesztését, ápolását. „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 1993. évi LXXVII. törvény – Nektv. – megalkotása óta eltelt időben a gyakorlatban számos probléma merült fel a kisebbségi önkormányzatok működésével, feladat és hatáskörével, az Ötv. és a Nektv. párhuzamos alkalmazása kapcsán. 2006. évben kiemelt figyelmet fordítunk a Magyar Országgyűlés 2005. október 17. napján elfogadott „a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló 2005. évi CXIV. törvény rendelkezéseinek az érintettekkel való megismertetésére és alkalmazására, annak érdekében hogy a jogszabály változásai ne okozzanak a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésében zavart. A közigazgatási hivatal a kisebbségi önkormányzatok felett 1994. december 11. napjától gyakorolja a törvényességi ellenőrzési jogkörét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a tendenciaszerűen visszatérő hiányosságok mellett a kisebbségi önkormányzatok tevékenysége, működése határozott javulást mutat.

25 1.5.

Egyéb törvényességi ellenőrzések

A közigazgatási hivatal 2005. évi munkatervében foglaltaknak megfelelően Beloiannisz, Gyúró községek, Bicske, Polgárdi és Sárbogárd városok önkormányzatainál komplex felügyeleti vizsgálat keretében a testületek munkáját érintő helyszíni ellenőrzést folytattunk. Részt vettünk a Belügyminisztérium által lefolytatott országos témavizsgálatokban, az önkormányzati költségvetéssel, annak végrehajtásával, a temetkezési tevékenységgel, köztemetőkkel kapcsolatos rendeletalkotás törvényességének átfogó felülvizsgálatában. Áttekintettük továbbá a helyi lakásrendeletek szabályait, különös tekintettel a lakásmaffia tevékenység megakadályozására. A közpénzek szabálytalan kiáramlásának megakadályozását célozta Fejér megye 11 településének a helyi idegenforgalmi adórendeletek, valamint Ráckeresztúr községben a közgyógyellátási igazolványok kiadása szabályszerűségének – munkaterven felüli – témavizsgálata és helyszíni ellenőrzése. A komplex ellenőrzés során az előre meghatározott vizsgálati szempontok mellett, annak segítő jellegére törekedtünk. Kontrolláltuk a testületi ülések előkészítésének és összehívása módjának, az önkormányzati rendeletalkotásnak a gyakorlati megvalósítását. Vizsgáltuk az Ötv. és a helyi SZMSZ rendelkezéseinek érvényesülését, alkalmazását, valamint a hozott döntések törvényességét. Ellenőriztük, hogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek milyen mértékben felelnek meg az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek, hogyan biztosítják a nyilvánosság feltételeit. A zárt ülések tekintetében az adatvédelem érvényre juttatását, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés választópolgárokat megillető jogosultságának érvényesülését kísértük figyelemmel. A tapasztalatainkat írásban összegeztük, a felmerült hiányosságok kijavításának, megoldásának módjára felhívtuk az érintett jegyzők figyelmét és megállapításaink végrehajtásának kontrolljaként, indokolt esetben utóvizsgálatot folytattunk (Beloiannisz). A komplex ellenőrzések, különösen a témavizsgálatok alkalmas eszköznek bizonyultak a törvényesség fenntartásának biztosításához és megfelelően szolgálták a közigazgatási hivatal és az önkormányzatok közötti közvetlenebb kapcsolattartási igényt. 1.6.

Törvényességi felügyeleti munka

2005. évben törvényességi felügyeleti feladatokat láttunk el a Székesfehérvár regionális központtal (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye közigazgatási területén) működő Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács valamint a Velencei-tó–Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tevékenysége felett. E jogkör kiterjedt továbbá „A területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. tv. – Tftv. – 2004. szeptember 1-től hatályos módosítását követően a területfejlesztés új intézménye, a kistérségi fejlesztési tanács munkájának törvényességi felügyeletére is.

26 Az elmúlt évben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 13 ülésén 117 határozatot, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács 6 ülésén 50 határozatot, a Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 7 ülésén 43 határozatot hozott. A közigazgatási hivatal vezetője közreműködésével megalakult 4 kistérségi fejlesztési tanács (Dunaújváros, Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár) összesen 32 ülésen 109 határozatot hozott. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi megalakulását követően e tanácsok tevékenysége a Dunaújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács kivételével megszűnt. Törvényességi felügyeleti tevékenységünk jogszabályi kereteit „A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól” szóló 51/2005.(III.24.)Korm. rendelet szabályai adták, amely mellett az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése során kialakult gyakorlati tapasztalatainkat eredményesen alkalmaztuk a testületi ülések, jegyzőkönyvek és döntések vizsgálata során. A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. A meghívókkal együtt megküldött előterjesztések áttanulmányozása lehetőséget adott a jogi előírást, SZMSZ-t, illetve az ügyrendet sértő tervezetek kiszűrésére. Szóbeli előjelzésünk következtében a tanácsok már a jogszerű határozat-tervezeteket tárgyalhatták, illetve az ülésig nem javítható előterjesztések napirendről történő levételét javasolhatták. Az üléseken egy-két kivételtől eltekintve részt vettünk. Jelenlétünk jól szolgálta a jogsértések megelőzését. A jogszabályokban kötelezően előírt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt pályázatok elbírálása adta. Az előkészítést végzők és a döntést hozók feladatainak, ezzel párhuzamosan a döntések számának ütemes növekedését a rendelkezésre álló központi források emelkedése hűen tükrözi. A Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács megalakulás óta foglalkozik a decentralizált pénzeszközök pályázati úton történő felosztásával. (12. sz. melléklet) Megállapítható, hogy az éves CÉDE, illetve TEKI keretének szintje közel változatlan, miközben a pályázati aktivitás kissé növekvő. Erősen nőtt viszont a támogatott pályázatok száma – ami a kisebb összegű támogatások iránti igény markáns voltát mutatja. A jelenség meghatározó oka az lehet, hogy a pályázati rendszer szélesedésével a nagyobb volumenű beruházások támogatása iránti igények a régiós, tárcaszintű, illetve uniós pályázatok felé terelődtek, amelyeknél viszont jellemzően az egy pályázatra eső minimális összköltséget, azaz a beruházási illetve támogatási nagyságrend alsó határát megkötik. 2005-től decentralizált központi források különböző jogcímeken történő pályáztatására kaptak lehetőséget a regionális és a térségi fejlesztési tanácsok. A Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz beérkezett 604 pályázatból 369 pályázat összesen 4235 millió Ft-ot nyert el, többek között kerékpárutak fejlesztésére, vállalkozóvá válást segítő beruházásokra, munkahelyteremtő, vagy megőrző beruházásokra, közúthálózat fejlesztésre, szennyvízelvezetés- és tisztítás beruházásra, hulladékgazdálkodási tervek készítésére.

27 A Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanács környezetvédelmi és turisztikai célokra 34 pályázatból 30 részére 48,6 millió forint összegű támogatást ítélt meg. Gyakorlattá vált, hogy a benyújtott pályázatok elbírálását megelőzően azokat e célra létrehozott szakbizottságok előzetesen véleményezzék mind a tartalmi, mind a formai szempontok figyelembe vételével. A támogatott beruházások megvalósulásának ütemességét és valódiságát a munkaszervezetek mellett a Magyar Államkincstár is folyamatosan figyelemmel kísérte. A pályázaton elnyert költségvetési támogatások szerződésszerű felhasználását a helyszínen ellenőrizték. Az országos, a régiós, valamint a kiemelt térségre vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok véleményezési eljárásában a közigazgatási hivatal aktívan közreműködött. A kistérségi fejlesztési tanácsok 2005. évi működése, döntése, döntéshozatali eljárása Fejér megyében jellemzően törvényes volt. Tevékenységük elsődleges területe a területfejlesztési célokat szolgáló pályázatok sikeres elnyerésére irányult. A kötelező döntések (költségvetés, számlavezetés, tagi hozzájárulás) meghozatala mellett a határozatok legnagyobb száma e célokra irányult. Az elnyert támogatásokat hosszú és középtávú fejlesztési koncepciók elkészítésére fordították (vízrendezési tanulmányterv, egészségügyi-, oktatásfejlesztési koncepció, térségi szociális ellátórendszer fejlesztése). A közigazgatási hivatal már a tanácsok megalakulásának időszakában a rendszeres kapcsolattartás kialakítására és a prevencióra helyezte a hangsúlyt. Ennek eredményeként írásbeli törvényességi észrevétel megtételére nem került sor, szóbeli jelzéssel éltünk belső szabályzatba ütköző működés, jegyzőkönyvek késedelmes, hiányos felterjesztése, szavazati arány rögzítésének hiánya miatt. A fejlesztési tanácsok az észrevételeket minden esetben elfogadták, a jogszerű működést helyreállították, így Fejér megyében a Tftv. 16.§ (13) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés megtételére nem került sor. A területfejlesztés új intézményrendszerének kialakítása, működése törvényességének biztosítása a közigazgatási hivatal részéről komoly felkészültséget, és adott esetben speciális szaktudást igényelt. A hivatal ezeknek az elvárásoknak megfelelt, mellyel megalapozta a fejlesztési tanácsok átalakulásának jogszerűségét, és hozzájárult a többcélú kistérségi társulások jövőbeni törvényes működéséhez is. 2. Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek A törvényességi ellenőrzés jogszabály által meghatározott munkamódszerén túl a célszerűség és a várható eredményesség szempontjai bizonyos fokú szabadságot és mérlegelési lehetőséget biztosítanak a közigazgatási hivatal számára az alkalmazásra kerülő eszközök és módszerek között. A Törvényességi Ellenőrzési Főosztályon belül a közigazgatás korszerűsítésének programja elveihez igazodva 2005. január 1.-től a kistérségi lehatároláshoz illeszkedve

28 újraszerveztük a területi referensi rendszert. A területi felelősség mellett, tovább erősítettük az egyes területeken való szakosodást, és hangsúlyt fektettünk a szakterületekhez kapcsolódó továbbképzéseken való részvételre (közbeszerzés, hulladékgazdálkodás, adó). Az egyes jogterületekre való specializáció a különböző anyagi jogszabályok elmélyültebb ismeretét, és az egységes ellenőrzési gyakorlat kialakítását szolgálta. A törvényességi ellenőrzés meghatározó munkamódszere a prevenció. Különösen igaz ez azon települések vonatkozásában, ahol kellő szakmai gyakorlattal nem rendelkezett a jegyző, vagy az állás betöltetlenné vált. A kiemelt jelentőségű kérdésekben (összeférhetetlenség, közoktatási-, szociális intézményrendszer átszervezése, zárszámadás, költségvetés összeállítása, Ket. jogharmonizáció) határozat-, és rendelet-tervezetek előzetes egyeztetése mindennapos feladattá vált. A területfejlesztés intézményeinek és a többcélú társulásoknak a törvényességi felügyelete, illetve ellenőrzése során is hatékonynak bizonyult az a munkamegosztás, mely szerint egy referens és a főosztályvezető-helyettes látta el és fogta össze e két terület törvényességi munkáját. A személyes kapcsolatok mélyülése, az új jogszabályi háttér közös értelmezése, a felmerülő konkrét élethelyzeteken alapuló problémák megoldása, fokozta a hivatal és az önkormányzatok közötti kapcsolattartási igényt. Hivatalvezetői szinten több esetben folytattunk konzultációt az önkormányzati vezetőkkel, az egyeztetést igénylő – kistérségi társulások megalakulása, működése, önkormányzatok jelentős anyagi forrást igénylő beruházásainak megvalósítása – kérdésekben. Ket. jogharmonizációs munkacsoportot hoztunk létre a helyi jogalkotási feladatok koordinálására, módszertani iránymutatások kidolgozására, és a helyi igényekhez igazodva szerveztünk, illetve vettünk részt kistérségi értekezleten. A törvényességi észrevételeket, az ellenőrzési munka tapasztalatait tipizáltuk, összesítettük, és jegyzői valamint egyéb szakmai értekezleteken közzétettünk. Módszertani útmutatókról, a kötelező döntésekről ütemtervet készítettünk, a jogalkalmazás elősegítése, a feladatok határidőben történő teljesítése érdekében. Évek óta kialakult és bevett munkamódszerré vált a szóbeli és írásbeli észrevételezés elhatárolása során az, hogy a kisebb súlyú, eljárási jellegű jogszabálysértéseket minden esetben szóban, más egyéb ok miatt pedig elsődlegesen szóban észrevételezzük. Vannak azonban olyan jogterületek, kiemelt jelentőségű ügyek, vagy ismétlődő jogsértések, ahol e módszertől eredmény nem várható, illetve nem fogadókész az önkormányzat, vagy a jegyző kifejezetten kéri, akkor az írásbeli észrevételt preferáljuk. A törvényességi ellenőrzés tapasztalatait összegezve, az ellenőrzés munkamódszerét eredményesnek ítéljük meg, mivel az felszínre hozta, hogy az önkormányzati tevékenység mely területein kell hangsúlyosabb figyelmet fordítani. Az alkalmazott eszközök megfelelőek ahhoz, hogy a jogszabálysértéseket a lehetőségekhez képest megelőzzük, illetve a jogszabályszerű állapot a legrövidebb időn belül helyreálljon.

29 II.

A hatósági munka értékelése

1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai Az államigazgatási feladatok ellátásában, valamint az államigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásában kulcsszerepe van a jegyzőnek. A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, amely az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A helyi önkormányzat képviselő-testületével kapcsolatos feladatokon kívül a jegyző feladat- és hatáskörét mintegy 6500 jogszabály határozza meg, és a legtöbb államigazgatási hatósági ügyben első fokon a jegyző jár el. Az első fokú határozattal lezáruló államigazgatási ügyek száma évről évre folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A legtöbb első fokú határozatot – hasonlóan az előző évekhez – adó és illetékügyben hozták a jegyzők, de jelentős a szociális igazgatás, a gyámügy és az építésügy területén született döntések száma is. A jegyzők tevékenységének jelentős szerepe van – amennyiben feladataikat határidőben, törvényesen végzik – a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javításában, és abban, hogy az állampolgároknak kedvezőbb legyen a közigazgatási szervekről kialakított véleménye. A hatékony ellenőrzésekkel, a jogszabályok következetes betartatásával pedig egyre inkább jellemzővé válhat az önkéntes jogkövetés. A közigazgatási hivatal a jegyzők hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok ellátását a jogorvoslati eljárások, illetve a 2005. évben végzett ellenőrzések tapasztalatai alapján ítélte meg. 2005-ben a települések jegyzőinek 759 határozata ellen nyújtottak be fellebbezést. A több százezer első fokú döntéshez viszonyítva elenyésző a jogorvoslatok száma és – az előző évek adatait vizsgálva – nem tapasztalható lényeges növekedés. Évek óta változatlan az a tendencia, hogy a legtöbb fellebbezést az illeték- és építésügyben nyújtják be az ügyfelek. Jelentősnek mondható a közlekedési igazgatási jogorvoslatok száma is. Az illetékek mértékének emelkedésével az illetékfizetési kötelezettség is növekszik, aminek következtében egyre többen vitatják az illetékkiszabás jogalapját, illetve a forgalmi érték meghatározását. Az építésügyi igazgatásban jellemző, hogy a szomszédok igyekeznek megakadályozni, a megítélésük szerint számukra hátrányos változást előidéző építkezéseket. A közlekedési igazgatásban a jogorvoslati kérelmek viszonylag magas száma elsősorban annak tudható be, hogy egyre többen a munkavégzéshez, a munkábajáráshoz használják a gépkocsit, s annak pl. a forgalomból való kivonása rendkívül hátrányosan érinti a tulajdonost.

30 A másodfokú eljárások során a jegyzők határozatainak 59 %-át hagytuk helyben. A helybenhagyó döntések aránya a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel és az illetékkel kapcsolatos ügyekben volt a legmagasabb. Összességében az előző évhez képest a helybenhagyó döntések aránya nem változott. A jogorvoslati eljárások és az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátása során az eljárások, illetve a határozatok alapvetően megfelelnek a jogszabályok követelményeinek. Minden területen érzékelhető ugyanakkor az ügyintézők leterheltsége, mivel egyre több feladat- és hatáskört telepítenek helyi szintre, ezt azonban nem követi az ügyintézői létszám növekedése. A hiányosságok nagy része erre vezethető vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy ritkább az anyagi, gyakoribb az eljárási jogszabályok megsértése, úgy mint a bizonyítási eljárás, illetve a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása. A közszolgáltatások teljesítése során szakszerűbb és költségkímélőbb megoldást biztosít a hatósági igazgatási társulások létrejötte, működése. Fejér megyében 12 hatósági igazgatási társulás működik, a társult önkormányzatok száma 77. Az adatokban változás nem történt az előző évhez képest. Az önkormányzatok a ritkábban előforduló, de nagyobb szakértelmet igénylő államigazgatási hatáskörök – pl. építésügy, szabálysértés, útügy – gyakorlására kötöttek megállapodást. A hatékonyabb, színvonalasabb közszolgáltatást nyújtó területi államigazgatás megteremtését szolgálta a többcélú kistérségi önkormányzati társulások megalakítása, számuk Fejér megyében 10. Az egyes ágazatokat tekintve a következők jellemzik a jegyzői államigazgatási feladatellátást. 1.1. Adóigazgatás Fejér megye 105 településén vezették be a helyi adók valamelyikét, így továbbra is 3 azon települések száma, ahol nem éltek ezzel a lehetőséggel. Az iparűzési adó a meghatározó helyi adónem, ezt az adót 101 településen alkalmazzák. Az ebből származó bevétel többszöröse az egyéb helyi adóbevételeknek, és a települések 42 %-a a maximum adómértékkel adóztat. Ez az arány kismértékben ugyan, de nőtt az előző évhez képest. Számottevő még a magánszemélyek kommunális adóját bevezető települések száma is. Az önkormányzatok – saját bevételeik növelése érdekében – egyre inkább rákényszerülnek további helyi adók bevezetésére, illetve a már bevezetett adók mértékének az emelésére. Az iparűzési adóbevétel nagyságát tekintve, 2005-ben tovább erősödött a települések közötti jelentős különbség, amely a nagyobb városok, a komolyabb iparral rendelkező települések, valamint a gazdaságilag elmaradott térségek kis települései között mutatkozik meg. A helyi iparűzési adó ugyanis a jelentősebb iparral rendelkező települések költségvetésének komoly bevételi forrása. Az ebből származó bevétel az összbevétel kb. 20%-a, míg a kisebb községekben ez az arány mindössze 2-3 %.

31 Az adóhatósági ügyekben benyújtott fellebbezések száma 2005-ben – az iparűzési adóval kapcsolatban kiadott fizetési meghagyások elleni jogorvoslati kérelmekre tekintettel – jelentősen megemelkedett. A fellebbezések 69 %-a az iparűzési adót érintette. A jogorvoslat indoka valamennyi esetben az volt, hogy a helyi iparűzési adó fenntartása ellentétes az Európai Unió Tanácsa 6., a Tagállamok forgalmi adókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK Irányelv 33. cikke 1. bekezdésével. Az okok részletesebb kifejtéséről a másodfokú ügyintézésnél szólunk. A másodfokú eljárásban a jegyzői döntések 70 %-át hagytuk helyben, amely azt mutatja, hogy az előző évekhez viszonyítva tovább nőtt a jogszabályi követelményeknek megfelelő első fokú határozatok száma. Az ellenőrzéseink száma az előző évhez képest jelentősen megemelkedett, mivel a munkatervben foglaltakon felül, 11 településen vizsgáltuk a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóztatást. Az adóhatóságok ellenőrzésének tapasztalatai: •

Az adóhatósági határozatok túl sablonosak, szűkszavúak, nem kellően indokoltak. Az egyértelműség, a közérthetőség és a szakszerűség érdekében változtatásokra hívtuk fel az érintett adóhatóságok figyelmét.

•

Még mindig gyakori, hogy a határozatok meghozatala előtt a tényállást nem kellően tisztázzák, így az adókivetések nem minden esetben megalapozottak.

•

Az is jellemző, hogy a hiányosan és hibásan kitöltött adóbevallások adattartalmát elfogadják, vagy esetleg hivatalból javítják, de erről az adózókat nem értesítik. Egyáltalán nem, illetve csak néhány esetben végeznek ellenőrzést.

•

A behajtási eljárás legtöbbször csak a felszólításokra korlátozódik. Viszonylag ritka az érdemi végrehajtási intézkedés.

A helyi adóztatás során a jegyzők jellemzően betartják az anyagi jogszabályokat, az eljárási hibák azonban sokkal gyakoribbak. A jegyzők adóztatással kapcsolatos feladataikat közepesnél jobb színvonalon végzik. Ez az előző évi megállapításhoz képest pozitív változás. Ellenőrzési és hatékony adóbehajtási tevékenységet jellemzően nem végeznek az adóhatóságok, ezen a téren nincs elmozdulás. Ennek elsődlegesen a kisebb településeken szubjektív okai vannak, mivel a jegyző a vele mindennapi személyes kapcsolatban lévőkkel szemben nem vállalja az érdemi behajtási intézkedések megtételét. Tény az is, hogy az ügyintézők leterheltsége is szerepet játszik ezen feladatok elmaradásában. 1.2. Illetékügyek 2005-ben az illetékjog területén jelentős jogszabályi változás volt az államigazgatási eljárási illetékek illetékbélyegben való lerovása helyetti részbeni átállás a pénzben, átutalással, vagy bankkártyával való megfizetés irányába. Ez a változás jelentős többletmunkát okozott az első fokú adóhatóságok, az illetékhivatal, és az okmányirodák munkájában. Az egyéb törvénymódosítások az illeték mértékének emelésére, a szabályok pontosítására irányultak.

32 A Fejér Megyei Illetékhivatalnál az iktatott és elintézett ügyek száma változatlanul magas, a befolyt illetékek összege azonban kisebb az előző évinél. Ennek egyértelmű oka az ingatlanpiac stagnálása, a forgalmi értékek csökkenése. Jelentős az illetékhivatalnál nyilvántartott illetékhátralékok állománya is, melynek beszedése érdekében egyre nagyobb gondot fordítanak a behajtási tevékenységre. Ennek következménye, hogy 2005-ben öt ügyben nyújtottak be végrehajtási kifogást. 195 illetékügyben született másodfokú döntés, amely némileg kevesebb az előző évinél. A másodfokú döntések valamivel több mint 76 %-a helybenhagyó határozat volt, és ez kedvezőbb a tavalyi aránynál. Változatlanul kevés a méltányossági ügyben benyújtott fellebbezés, az ügyek többségében az illetékkiszabás jogalapját vitatják, helyenként nagyon jelentős illetékösszegekre vonatkozóan. Az elbírált ügyek kapcsán levonható következtetés, hogy a leggyakoribb hibák évek óta szinte ugyanazok: -tisztázatlan tényállás, -eljárási szabálysértések, -ügyintézési határidők túllépése, -esetenként megalapozatlan forgalmiérték-megállapítás, -sablonszerű, nem egyéniesített határozatok. A feltárt hibákra szakmai egyeztetéseken, konzultációkon hívtuk fel az illetékhivatal munkatársainak a figyelmét. Erre az év során többször sor került, decemberben pedig szakmai napot is szerveztünk. 1.3. Anyakönyvi ügyintézés Fejér megye lakónépessége 2005-ben is meghaladta a 400 000 főt. A népmozgalmi adatokban jelentős változás nem történt. Az elmúlt évben 1800 házasságot kötöttek, az élveszületések száma 4000, a halálozásoké pedig 5050 volt. Továbbra is az jellemző megyénkre, hogy alacsonyabb a születések száma, mint a halálozásoké, ezt a természetes fogyást azonban ellensúlyozza a megyénkbe beköltözők száma. A hivatal ellenőrzési tervének megfelelően, a folyamatos ügyintézés mellett, 9 polgármesteri hivatalban vizsgáltuk az anyakönyvi munkát. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az anyakönyvvezetők döntő többsége a jogszabályi előírásokkal összhangban végzi a munkáját. Az ellenőrzés hatékonysága a korábbi évekhez hasonlóan jónak értékelhető, az anyakönyvvezetők a vizsgálatok során nyújtott szakmai iránymutatásnak megfelelően látják el feladataikat. Vajta községben, ahol az anyakönyvvezető személyében történt változás miatt gyengébb volt az ügyintézés színvonala, két alkalommal is a helyszínen nyújtottunk szakmai segítséget. A megyében az anyakönyvi munka személyi, tárgyi feltételei biztosítottak. Az anyakönyvvezetők elhelyezése általában megfelelő.

33 A korábbi években fokozatosan kialakult helyes gyakorlat eredményeként az anyakönyvek vezetése, záradékolása, az anyakönyvi iratok kezelése, tárolása, döntő többségben már megfelelően történik. Az alapbejegyzések – néhány kisebb típushibától eltekintve – összességében megfelelnek a követelményeknek. A házassági eljárás törvényes, a névviselési szabályokat helyesen alkalmazzák az anyakönyvvezetők. Az ügyintézés során felterjesztett iratok nagyobb része kellően előkészített, csupán néhány esetben volt tapasztalható bizonytalanság, egyes külföldi vonzatú anyakönyvi ügy tekintetében. A települési önkormányzatok jegyzőivel, anyakönyvvezetőivel a korábbi években már kialakított jó munkakapcsolat, a 2005. évre is jellemző volt. Az ellenőrzések tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a megyében az anyakönyvi ügyintézés változatlanul jó színvonalú. Az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer bevezetésére 2005-ben nem került sor. A rendszer alkalmazására való felkészülés keretében több napos – elméleti és gyakorlati – oktatást tartottunk áprilisban az anyakönyvvezetők részére. Ennek is köszönhetően, az anyakönyvvezetők ismerik és használják a fórum- és levelező-rendszert, illetve folyamatosan gondoskodnak a felhasználói jogosultságok változása, illetve megszűnése esetén a felhasználói kártya igénylésekről. 1.4. Birtokvédelmi ügyintézés A birtokvédelmi ügyek intézését, mivel az alaphatározat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ellenőrzések során nem vizsgáljuk. 2005-ben birtokvédelmi ügyben 18 végrehajtást elrendelő és végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen nyújtottak be fellebbezést, a jogorvoslati kérelmek száma nagyságrendileg nem változott az elmúlt évek során. A megyében egy többcélú kistérségi önkormányzati társulásban intéznek integráltan – többek között – birtokvédelmi ügyeket. A társulásban résztvevő önkormányzatok száma 14. Az elmérgesedett, rossz szomszédi viszonyból fakadó konfliktusok jellemzően nem zárulnak egyezséggel, és a jegyző bármilyen döntést is hoz, azt az ellenérdekű fél nem fogadja el. A jogorvoslati eljárások alapján megállapítható, hogy az első fokú hatóságok többsége a Ptk. anyagi szabályait és az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit alapvetően megfelelően alkalmazza. Ezt támasztja alá az is, hogy birtokvédelmi ügy végrehajtási szakaszában benyújtott fellebbezés során mindössze egy esetben nyújtottunk be törvényességi kérelmet az illetékes ügyészséghez, tekintettel arra, hogy jogszabálysértő volt az alaphatározat. Az első fokú – végrehajtási – határozatok megváltoztatására főként eljárási szabályok megsértése miatt, új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor.

34 1.5. Építésügyi igazgatás A beszámolási időszakban a beruházások száma és nagyságrendje csekély emelkedést mutat az elmúlt évihez viszonyítva. Ez azzal magyarázható, hogy a megépített lakások nagy része után a vállalkozások nem tudták érvényesíteni a követeléseiket a gazdaságban meglévő körbetartozás miatt, ezért az új beruházások száma nem emelkedett olyan ütemben, mint az előző évben. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben eljáró önkormányzatok száma nem változott Fejér megyében. A kiemelt építésügyi hatósági ügyeket – több településre kiterjedő illetékességgel – 9 város önkormányzatának jegyzője, az egyéb kiemelt építésügyi hatósági ügyeket igazgatási társulás keretében 12 települési önkormányzat jegyzője látta el 2005-ben. Az építésügyi hatósági ügyintézők továbbra is túlterheltek, mivel jellemzően ők látják el a település-üzemeltetési, településfejlesztési feladatokat is. A felügyeleti vizsgálattal érintett első fokú hatóságoknál az ügyintézők átlagos szakmai gyakorlata csökkent az elmúlt évben, a köztisztviselők személyében történt változások miatt. Ennek, valamint a túlterheltségnek tudható be, hogy a jogorvoslati kérelmek elbírálása során hozott határozatok közül a megváltoztató és a megsemmisítő, új eljárást elrendelő másodfokú határozatok száma némi emelkedést mutat. A rendezési tervi ellátottság terén megállapítottuk, hogy 16 községnek még mindig nincs az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti, új követelményeknek megfelelő rendezési terve. Ez az arány a nagyközségekre, községekre vetítve 14 %. A városok teljes köre rendelkezik az új követelményeknek megfelelő rendezési tervvel. A 2005. évben az ügyiratforgalomban emelkedést tapasztaltunk, tekintettel az építésügyekben benyújtott panaszokra. Egyre több ugyanis az önkormányzatok intézkedéseinek felülvizsgálatával kapcsolatos olyan panasz, amely nem minősül hatósági ügynek. Pl. a település csapadékvíz elvezetését, a közutak állapotát, a közlekedési forgalom szabályozását, rendezési terv végrehajtását kifogásolják. Az építésügyi hatósági ellenőrzések általános megállapításai: A felügyeleti vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a köztisztviselők ellenőrzési feladataiknak csak részben tesznek eleget. A jegyzők a szükségesnél kevesebb időt fordítottak az építésügyi hatósági feladataik ellátásán belül, az ellenőrzésre és a számonkérésre. Jellemzően nem folytattak terv szerinti, hatósági ellenőrzéseket. Lakossági bejelentésekkel, illetve építési engedélyezéssel összefüggésben került sor esetenkénti ellenőrzésre. A döntés-előkészítő köztisztviselők mindegyike rendelkezett a képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel. Több esetben tapasztaltuk, hogy az adott ügyben érintett szakhatóságokat nem keresték meg. Jellemző hiányosság volt az is, hogy más hatósági engedély – mezőgazdasági művelés alóli kivonás – beszerzését nem követelték meg. A helyi rendeletek nem kellő ismerete is okozott jogszabálysértő döntést.

35 Az építésügyi hatóságok eljárásai, határozatai alapvetően megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, feladataikat változatlanul közepes színvonalon végzik. 1.6. Működési engedélyekkel ügyintézés

és

a

telepengedélyezéssel

kapcsolatos

Megyénkben közel 6000 kiskereskedelmi üzlet található, melyeknek kb. felét egyéni vállalkozók működtetik. Az üzletek számában lényegi változás nem történt az előző évhez képest. Az üzletek, vendéglátóhelyek működésével kapcsolatban évek óta 20 alatti a másodfokra felterjesztett ügyek száma, ami nem mondható jelentősnek. Az ügyek döntő többségében ugyanakkor – hasonlóan az előző évekhez – meg kellett semmisíteni az első fokú határozatot, alapvetően a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása miatt. A másodfokú ügyek jellemzően nem a működési engedély kiadása, vagy megtagadása miatt indulnak, hanem a vendéglátóhelyekről kiszűrődő, a lakosság nyugalmát zavaró zajok miatt. A jegyzők elsődlegesen belkereskedelmi igazgatási jogkörükben kezelik ezeket a bejelentéseket, s nem élnek megfelelően a zajvédelmi hatósági jogkörükkel. Az önkormányzatok jellemzően nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a rendezési tervekben meghatározzák az egyes övezetekben elhelyezhető építményeket, és a település egyes övezeteire, utcáira, tilalmat, vagy korlátozást állapítsanak meg. A helyi szabályozással ugyanis elejét lehetne venni a lakóövezetekben, a vendéglátóhelyek működésével kapcsolatos problémáknak. Ebben az évben célellenőrzéseken is vizsgáltuk a működési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézést. Típushiba volt, hogy a működési engedély visszaadásakor illetéket kértek az ügyféltől, s határozattal döntöttek az ügyben, valamint módosításként kezelték azt, amikor az ügyfél a tevékenységi körét bővítette. Az ügyiratokból gyakran nem volt megállapítható, hogy az üzletre adtak-e ki használatbavételi engedélyt. Előfordult az is, hogy egyszerűsített határozattal adták ki a működési engedélyt. A telepengedélyezéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a jegyzők általában gondoskodnak az igazgatási szolgáltatási díj befizettetéséről, a szükséges mellékletek benyújtását megkövetelik. Szabályosan szerzik be a teleppel szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, helyszíni szemlét tartanak, jegyzőkönyvet vesznek fel, s a szakhatósági állásfoglalások beérkezését követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelő határozattal döntenek. Sok esetben azonban problémát okoz, hogy a szakhatóságok az állásfoglalásaikat nem olyan formában és tartalommal készítik, hogy a jegyző azokat változtatás nélkül beépíthesse a határozatába. Az előző évhez képest háromszorosára emelkedett a telepengedélyezési ügyekben a másodfokú ügyek száma, és pozitív változásként értékelhető, hogy az ügyek döntő többségében helybenhagyó döntés született.

36 Ebben az évben célellenőrzéseken is vizsgáltuk a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézést. A leggyakrabban előforduló hiba volt, hogy a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezt a jegyzőkönyvet nem küldték meg az érintettek részére; az érintett szomszédok adatait nem a földhivatal útján szerezték be; a határozat rendelkező része nem tartalmazta a szakhatósági állásfoglalásban előírtakat, s a határozat indokolása hiányos volt. A működési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel foglalkozó ügyintézők részére sikeres szakmai napot szerveztünk, melyen közel 100 köztisztviselő vett részt. 1.7. Okmányirodák Megyénkben 9 teljes hatáskörű és 2 kihelyezett okmányiroda működött 2005-ben, de a 10 kistérségi székhelyből kettő (Aba és Adony ) nem rendelkezett okmányirodával. A Belügyminisztérium Központi Hivatala és az érintett önkormányzatok szándéka egybeesik az okmányirodák létrehozására. Egyeztető közreműködésünk is hozzájárult ahhoz, hogy Adonyban 2006. január 1-től, illetve Abán 2006. márciusától az okmányiroda megkezdi működését. Az abai okmányiroda indításával kapcsolatban építési problémák miatt átmeneti megoldásra volt szükség. Hivatalunk közreműködésével, az érintett önkormányzatokkal sikerült kidolgozni az abai okmányirodához tartozó ügyfelek kiszolgálására vonatkozó megállapodást a 2006. január 1-től március 1-ig terjedő időszakra. Az elmúlt évben 4 okmányirodában (Bicske, Enying, Sárbogárd, Székesfehérvár) végzett ellenőrzés tapasztalatai alapján az ügyfélfogadás zökkenőmentesen folyik, az ügyfélfogadás körülményei a sárbogárdi okmányirodában jók, azonban Bicskén és Székesfehérváron zsúfoltság tapasztalható. A bicskei okmányiroda bővítése hamarosan elkezdődik. Székesfehérváron az elhelyezési adottságok egyenlőre ezt nem teszik lehetővé. Amennyiben bővül az okmányirodák tevékenységi köre a Székesfehérvári Okmányiroda esetében változtatásra lesz szükség a kultúrált ügyfélfogadás és a megbízható ügyintézői munka érdekében. Az okmányirodákban az ügyfelek tájékoztatása megfelel az elvárásoknak. Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) beépült a mindennapi munkába. Lehetőség van a telefonos bejelentkezésre. Egyre többen élnek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges „ügyfélkapu” regisztrációs rendszer lehetőségével, amely 2005. április 1-től lépett életbe az okmányirodákban. Előjegyzéses- és napi sorszámosztásos rendszerben kapnak az ügyfelek sorszámot. Mindezek a lehetőségek biztosítják, hogy az ügyfelek bármilyen módon intézik bejelentkezéseiket, a jól működő információs rendszer segítségével az okmányirodák egyre magasabb színvonalon végzik közigazgatási szolgáltatásaikat. A szükséges vizsgákkal, jogosultságokkal rendelkeznek az ügyintézők. A növekvő feladatok azonban egyre komolyabb munkaszervezést igényelnek. Ezért az ügyintézők - a helyettesítések érdekében – törekednek a teljes körű okmányirodai képesítés megszerzésére. A megfelelő számú munkaállomás és photoshop rendelkezésre áll. A biztonsági és adatvédelmi követelmények megfelelőek. 2004. novemberében névtelen bejelentés érkezett hivatalunkba, a Polgárdi Okmányiroda közlekedési igazgatási ügyintézésével kapcsolatban. A büntetőeljárásról

37 szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése alapján megküldtük a bejelentést a Székesfehérvári Városi Ügyészségnek. 2005. júliusában a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Polgárdi Okmányiroda egyik köztisztviselője ellen. A nyomozás jelenleg is folyamatban van. Az ellenőrzések tapasztalatai főbb tárgykörönként: Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés Ezen a területen nem tapasztaltunk hiányosságokat, az ellenőrzések kiváló eredménnyel zárultak. A személyazonosító igazolvány és a lakcímigazolvány ügyintézés a kezdetektől szerepel az okmányirodák tevékenységi körében. Az ügymenet, a számítógépes alkalmazás egyre tökéletesebb lett az évek során. E tapasztalatokra épült az útlevél ügyintézés bevezetése. A személyi feltételek is hozzájárulnak ehhez az eredményhez, hiszen az e területen dolgozók általában már itt tevékenykedtek az okmányirodák nyitásakor is. Az adatlapok kinyomtatása, az okmányok elkészítése előírásszerű. A háttérmunkát megfelelően végzik. A településekről beérkező bizonylatok érkeztetése, feldolgozása rendben folyik. A szigorú számadású biancok tárolása, ki- és bevételezése, nyilvántartása szabályos. A személyes adatszolgáltatásokat naplózzák. Az egyre kiszélesedő tevékenységi kör, az európai színvonalú biztonsági okmányok kezelése, a folyamatosan bővülő elektronikus közigazgatás, az ASZA rendszer bevezetésének várható nehézségei igen nehéz feladatot rónak majd az ügyintézőkre. Csak a megfelelő személyi feltételekkel lehet majd megőrizni az okmányirodák - eddig elért - szolgáltató jellegét. Közlekedési igazgatás Az előző évekhez képest tovább nőtt a megyei okmányirodákban az első fokú közlekedési igazgatási eljárások száma és ezzel arányosan nőtt az ügyintézők átlagos ügyszáma is. 2005-ben 6120 ügyet kellett elintéznie átlagosan minden ügyintézőnek, a 2004. évi 5900 ügyhöz képest. (13. sz. melléklet) Megyénkben, 2005-ben új jármű vásárlása és használt jármű tulajdonjog változásának bejelentése ügyében 45 241 ügyfél kereste fel az okmányirodákat. Figyelembe véve a megye lakosságát, ez az ügyfélszám azt jelenti, hogy minden kilencedik lakos felkereste valamely okmányirodát, a tulajdonjog bejelentése érdekében. Az ilyen típusú ügyintézések az elmúlt öt évben mintegy évenkénti 10 000-el növekedtek. A közlekedési igazgatási ügyek száma az elmúlt öt évben összességében 30%-al nőtt. Az év elejétől – tekintettel az okmányirodák országos illetékességére – olyan mértékben megnövekedett az ügyek száma, hogy az okmányirodáknál az ügyfeleket csak előjegyzés alapján tudják fogadni. Ezen a leterheltségen feltehetően enyhíteni fog, hogy 2006-ban két új okmányiroda kezdi meg a működését, Abán, illetve Adonyban.

38 A közlekedési igazgatási ügyintézés jogszabályi háttere 2005-ben négy alkalommal változott jelentős mértékben, aminek következtében a hatósági ügyintézés nagyobb energiát kötött le. Bicskén és Enyingen az ügyintézői létszámot felsőfokú végzettségű munkatársakkal bővítették, így a megye valamennyi okmányirodájában dolgozik felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő. A 2005-ben intézett közlekedési igazgatási ügyekhez képest elenyésző a jogorvoslati kérelmek száma, ugyanakkor az előző évhez képest 16 %-kal több fellebbezést nyújtottak be. Az ügyintézés jó színvonalát mutatja, hogy az ügyek döntő többségében helybenhagytuk az első fokú határozatokat. Ellenőrzések tapasztalatai: A Fejér Megyei Főügyészség 2005-ben átfogóan ellenőrizte az okmányirodák 2004. évi második félévének gépjármű ügyintézését. A 7170 ügy átvizsgálását követően alapvetően törvényesnek minősítették az okmányirodák ügyintézését, 27 esetben azonban ügyészi intézkedésre került sor. Hivatalunk az év folyamán négy okmányirodában (Székesfehérvár, Sárbogárd, Bicske, Enying) tartott célellenőrzést. Az ellenőrzések során azt állapítottuk meg, hogy az ügyintézések színvonala jó, az előző évekhez képest minőségi javulás tapasztalható. Az enyingi okmányiroda tekintetében a legjelentősebb a pozitív irányú változás, ahol a hatósági munka látványos javulása volt tapasztalható a 2004. évihez képest. Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Fejér megyében több mint 36 000 a regisztrált és működő gazdasági szervezetek száma, melynek több mint fele egyéni vállalkozás, és számuk évről-évre emelkedik. Az okmányirodákban fogadják az ügyintézők a vállalkozói igazolványt igénylőket, valamint az igazolvány módosítását, visszaadását kezdeményezőket. A kisebb okmányirodákban évente kb. 50, míg a nagyobbaknál kb. 300 vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyet intéznek. Az adatoknak számítógépre történő felvitele, a számítógépen található iratminták nagy segítséget jelentenek az egységes ügyintézésben. A folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően, a korábbi időszakban észlelt hiányosságokat, hibákat kijavították, s elmondható, hogy az okmányirodák jó színvonalon végzik ezt a tevékenységet. Figyelmet fordítanak a formanyomtatványok pontos kitöltésére, az illeték megfizettetésére, a mellékletek csatolására. Az ügyfelek részére kultúrált körülményeket teremtettek, s a lehetőségekhez képest korszerűsítik a fogadóhelyeket is. Igen rövid a várakozási idő, és biztosított az előzetes időpont egyeztetés is. Elenyésző a jogorvoslatok száma, bár a 2004. évi 1 fellebbezéshez képest 2005-ben 11 fellebbezés érkezett, valamennyi a vállalkozói igazolványok visszavonása miatt.

39 A vállalkozói igazolványok visszavonásáról rendelkező határozatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, ezt támasztja alá az is, hogy az első fokú határozatokat minden esetben helybenhagytuk. 1.8. Szabálysértési ügyintézés A szabálysértési ügyek és a feljelentett személyek száma évek óta emelkedő tendenciájú, aminek az okát az állampolgári fegyelem lazulásában látjuk. A leggyakrabban előforduló szabálysértések a tulajdon elleni, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése, az önkormányzati rendeletekben megállapított és a köztisztasági szabálysértések. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok – a felelősséget megállapító ügyek többségében – a pénzbírság büntetést alkalmazzák. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok döntései ellen benyújtott kifogások száma 2001-től folyamatosan csökken. A bíróságok többségében elutasították a benyújtott kifogásokat, ami arra utal, hogy a jegyzői határozatok alapvetően megalapozottak. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a jegyzők eljárása, határozatai folyamatosan javuló tendenciát mutatnak és alapvetően megfelelnek a szabálysértési jogszabályok rendelkezéseinek. Hiányosságok elsősorban az eljárási szabályok alkalmazása során fordulnak elő. Ezt támasztja alá az is, hogy elenyésző az ügyészi jelzések száma, 2005-ben – hasonlóan az előző évhez – két alkalommal éltünk jelzéssel, melyek megalapozottak voltak. Az ellenőrzések alapján az általános – és egyúttal ismétlődő – hiányosságok a következők: •

a határozatok alaki kellékei nem felelnek meg teljes egészében a vonatkozó előírásoknak,

•

a határozatok indokolása nem elég alapos, a büntetések kiszabásánál, intézkedések alkalmazásánál nem értékelik a súlyosbító, illetve enyhítő körülményeket,

•

a bizonyítás lefolytatásakor az eljárási szabályok maradéktalan megtartására nem fordítanak kellő gondot a hatóságok.

A kisebb településeken jellemzően a jegyzők látják el a szabálysértési feladatokat, míg a városokban, nagyközségekben – sok esetben felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező – szabálysértési ügyintézők járnak el. Megyénkben 4 hatósági igazgatási társulás jött létre a szabálysértési feladatok ellátására, és 15 település ügyeit intézik. Összességében változatlanul szabálysértési ügyek intézése.

a

közepesnél

jobb

színvonalon

történik

a

1.9. Személyiadat- és lakcímnyilvántartás A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. (Nytv.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek végrehajtása nagy pontosságot igényel helyi és körzetközponti szinten, az ügyintézésben és a gépi adatfeldolgozásban

40 egyaránt. Az e területen tevékenykedő ügyintézők az okmányirodákkal és a közigazgatási hivatallal szorosan együttműködve végzik feladataikat. Az elmúlt évben 8 településen végeztünk ellenőrzéseket. Az ellenőrzött településeken a népesség-nyilvántartási feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A szükséges nyomtatványkészletek, útmutatók, segédletek rendelkezésre állnak, egy településen ezek egy részének pótlására van szükség. A helyi számítógépes népesség-nyilvántartási rendszert használják. A személyi nyilvántartó lapok tárolása megfelel az elvárásoknak, aktualizálják azokat. Adatvédelmi szabályzattal rendelkeznek a hivatalok, aktualizálása két településen szükséges. Az adatszolgáltatási díjat helyesen állapították meg. Lakcímbejelentési eljárással kapcsolatos problémák nem merültek fel. A nyilvántartásba vételi eljárást, az anyakönyvi változások javítását szabályszerűen végezték. A közterület változásokat időben jelezték a Belügyminisztérium Központi Hivatala felé. 2006. június 1.-jei eszmei időponttal a Belügyminisztérium Központi Hivatala új címnyilvántartási rendszer bevezetését tervezi. Vizsgálati szempontjaink között szerepel a települések jelenlegi címnyilvántartásának ellenőrzése is. A helyi címnyilvántartás aktualizálása terén egy településnél tapasztaltunk hiányosságokat. A rutinosabb ügyintézők helyenként kiváló színvonalon látják el feladataikat, a ritkábban előforduló tevékenységek esetén szorulnak csak szakmai támogatásra. A körzetközpontokban jó az adatváltozások rögzítésének átfutási ideje. Egy-egy ügyintéző hosszabb távolléte idején tapasztalható átmeneti késés. A körzetközpontok a településekkel kapcsolatos szakmai és együttműködési problémákat jól kezelik. 1.10.

Szociális ügyintézés

Fejér megyében több mint 115 000 munkavállaló áll alkalmazásban. A regisztrált munkanélküliek száma több mint 8 %-kal emelkedett az előző évhez képest és meghaladja a 14 000 főt. A munkanélküliségi ráta 6,2 %, ami lényegében megegyezik az országos átlaggal. A megye déli részén – ahol jellemző a mezőgazdasági foglalkoztatás – a munkanélküliek aránya magasabb, míg a megyei jogú városokban, ahol jelentős ipar található, a foglalkoztatási mutató kedvezőbb. A szociális ellátások biztosításának döntő hányada a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ügyek túlnyomó részét a közgyógyellátással, illetve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyek teszik ki. Néhány, korábban jelentős számban előforduló ügytípus – hadigondozási ügy, katonai családi segély, bevonulási segély – 2005-ben már szinte teljesen megszűnt. A szociális ügyekben benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elenyésző az első fokú határozatokhoz képest, és néhány kivételtől eltekintve a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit érinti. Ebben az évben az első fokú határozatok 76 %-át helybenhagytuk, és ez az arány 7 %-kal magasabb az előző évinél.

41 2005-ben is előfordult – három esetben – hogy a jegyzők gépkocsi szerzési támogatásra való jogosultságot állapítottak meg súlyos mozgáskorlátozott személyeknek akkor is, amikor az a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozott. Az ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a vizsgált ügyekben az eljárások, és a határozatok megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek, a szociális ügyintézés az elmúlt évek során elért jó színvonalon történik. Ez azért is figyelemreméltó, mivel a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt évben több alkalommal is módosult. A 2004. évi CXXXVI. tv. rendelkezései alapján 2005. szeptember elsején megalakult a Megyei Szociális és Gyámhivatal, mely felügyeleti szervként jár el a jegyzők szociális hatósági tevékenységét illetően is. Ez a hatásköri változás a jegyzői feladat-ellátásban nem okozott problémát. Ennél nagyobb arányú változást jelentett a szociális törvény azon módosítása, mely szerint számottevő hatáskör került volna át a képviselőtestülettől a jegyzőhöz. Ennek hatálybaléptetését azonban 2007. január elsejére halasztották. A jegyzők szociális hatásköre 2005-ben két alkalommal is bővült. Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 1.) Korm. rendelet alapján a jegyzők a törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmeket bírálták el. A 212/2005. (X. 5.) Korm. rendelet szerint pedig megállapították a nyugdíjasok távhőszolgáltatási támogatását. Megyénkben ez négy települést érintett. Az ellenőrzések során feltárt tipikus hiányosságok továbbra is a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban állapíthatóak meg: •

a jegyzők több esetben döntöttek hiányos orvosi szakvélemény alapján,

•

nem szerezték be minden esetben a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,

•

nem a jogszabály által előírt jövedelemigazolásokat vették figyelembe.

1.11.

Gyámügyi ügyintézés

A jegyző gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai A gyámügyi igazgatás területén a települési önkormányzatok jegyzői kiemelt feladatot látnak el a gyermekek veszélyeztetettségének megszűntetése érdekében. A jegyző a kiskorú veszélyeztetettsége, illetve súlyos veszélyeztetettsége esetén a gyermeket védelembe veszi vagy ideiglenes hatállyal a külön élő szülőnél, illetve gyermekotthonban helyezi el. A megyei szociális és gyámhivatal a jegyző gyámhatósági hatáskörben hozott döntései ellen benyújtott fellebbezések alapján jogorvoslati eljárást folytat le, melynek kapcsán az első fokú gyámügyi eljárást és a döntés jogszerűségét megvizsgálja. A megyei szociális és gyámhivatal a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 118. §-a, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 5. §-a alapján négyévente ellenőrzi a települési önkormányzatok

42 jegyzőinek gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági tevékenységét. Ennek megfelelően 2005. évben 29 jegyző hatáskörébe tartozó gyámügyi feladat ellátását ellenőriztük. A megyei szociális és gyámhivatal a 2005. évi munkatervében – a társadalmi igényeknek megfelelően – meghatározta, hogy a gyámhatósági feladatok ellenőrzése során különös figyelmet fordít a rendőrségtől, közoktatási intézményektől érkezett, a gyermekek veszélyeztetettségére utaló, valamint a családon belüli erőszak elkövetéséről érkezett jelzések kezelésére, valamint a gyermekjóléti intézmények működési engedélyezésének eljárására. A vizsgálatok lefolytatása során törekedtünk annak vizsgálatára is, hogy a négy évvel korábbi – 2001. évben lefolytatott – ellenőrzések megállapításait figyelembe vették-e a továbbiakban, tehát az ügyintézés színvonala miképp változott. Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy a települések mintegy kétharmadánál megfelelő, illetve jó színvonalú az ügyintézés. Hét településen javulást, négy településen pedig romlást, színvonalbeli visszaesést tapasztaltunk az előző ellenőrzéshez képest. Az ellenőrzések megállapításait tartalmazó vizsgálati jelentésekben a pozitív megállapításokon túl, gyakran a négy évvel korábban megállapított hibákat kellett ismételten rögzítenünk. A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése és védelembe vétele iránt lefolytatott eljárások során gyakori még most is – hét évvel a vonatkozó gyámügyi jogszabályok hatálybalépése után – az eljárási hibák előfordulása. Ennek oka legtöbbször az, hogy a jegyzők és a gyámügyi ügyintézők személyesen ismerik az ügyfeleket a kisebb településeken, így esetenként azt gondolják, hogy nem szükséges az egyes eljárási cselekményeket elvégezni, illetve azt megfelelően dokumentálni. Például nem végeznek környezettanulmányt, tanúkat nem hallgatnak meg. Továbbra is gyakran előforduló hiba, hogy a kiskorú szüleit, törvényes képviselőjét nem hallgatják meg a gyámügyi eljárásban. Pozitív irányú változásnak értékeljük azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatban a jegyzők biztosítják a jogszabályban meghatározott fellebbezési jogot az ügyfelek számára. Gyermekbántalmazás esetén az ellenőrzött településeken a jegyzők megtették a kiskorú veszélyeztetése miatti intézkedést, feljelentést tettek a bántalmazó szülő, illetve személy ellen. A rendőrségi, ügyészségi jelzések esetében a védelembe vételi eljárást a jegyzők megkezdik. A védelembe vételi tárgyalások megtartása során még tapasztaltunk némi bizonytalanságot, nem minden esetben törekednek a jegyzők, illetve ügyintézők a jogszabályban meghatározott tartalmú és célú tárgyalás levezetésére. Így sok esetben a szülők nincsenek tisztában a védelembe vétel okával és céljával, mely azt eredményezi, hogy fellebbezést nyújtanak be a gyermek védelembe vételét elrendelő döntés ellen. A védelembe vételi eljárások ellenőrzése során ismét tapasztaltuk, hogy a jogszabályban kötelezően meghatározott éves felülvizsgálatot késve végzik el, illetve egyes településeken nem végzik el.

43 A jegyző számára nehézséget jelent az iskolák azon helytelen gyakorlata, hogy a tanköteles tanulók igazolatlan iskolai hiányzását késve, esetlegesen több száz igazolatlan óra hiányzás után jelzik. Egyes településeken az igazolatlan hiányzások esetében szemléletváltozásra és sokkal hatékonyabb családgondozásra volna szükség ahhoz, hogy eredményt tudjanak elérni. A körzetközpont város jegyzőjének feladat és hatáskörébe tartozik a gyermekjóléti szolgáltatások működési engedélyezése és éves ellenőrzése. Az ellenőrzött jegyzők többsége eleget tesz ellenőrzési kötelezettségének, azonban ennek elmulasztását is tapasztaltuk. Ellenőrzéseinket a jegyzők és a gyámügyi ügyintézők segítő jellegűnek ítélik meg, gyakran kérik segítségünket, véleményünket egy-egy konkrét ügyben. Összességében a 2005. évi ellenőrzéseink alapján a jegyzők gyámhatósági ügyintézését – feltárt hibák ellenére – megfelelőnek tartjuk, s egyre több településen javuló tendenciát tapasztaltunk. Gyermekbántalmazás és a családon belüli erőszak esetén a jegyzők megtették a szükséges intézkedéseket. Városi gyámhivatalok ellenőrzése A városi gyámhivatalok a gyámügyi igazgatás területén kiterjedt feladatot látnak el a kiskorúak és gondnokság alatt álló személyek ügyeiben. A gyámügyi ügyintézés nagy szakmai gyakorlatot igénylő feladatot jelent a gyámhivatalban dolgozók számára. A megyei szociális és gyámhivatal a városi gyámhivatalok tekintetében felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet végez, valamint másodfokú hatósági jogkörben jár el a jogorvoslati eljárások során. 2005. évben 2 gyámhivatalnál átfogó (komplex) felügyeleti vizsgálatot, valamint 7 városi gyámhivatalnál célellenőrzést tartottunk. Az átfogó ellenőrzések során: •

Gárdony Város Gyámhivatalánál megállapítottuk, hogy a gyámhatósági ügyek intézése továbbra is jó színvonalú. A gyámhivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – kisebb hibáktól eltekintve – jogszerűen, a jogszabályok betartásával jár el. Az elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma nem számottevő, illetve a jogorvoslati kérelmek elbírálása során többségében helybenhagyásra került a városi gyámhivatal döntése.

•

Ercsi Város Gyámhivatalánál első alkalommal tartottunk átfogó ellenőrzést. Az ügyintézés színvonalát megfelelőnek tartottuk, azonban egyes témakörökben eljárási hibákat és hiányosságokat állapítottunk meg. A gyámhivatalnál több személyi változás történt az elmúlt időszakban mely nehezítette az ügyintézést. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania a gyámhivatalnak az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek rendezetlen családi jogállásának tisztázására, az ügyintézési határidő betartására, kiskorú anya rendezetlen családi jogállású gyermeke törvényes képviseletének biztosítására, az eseti gondnokra vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a családbafogadásra vonatkozó eljárási szabályok betartására.

A gyámhivatalok célvizsgálata során 2004. évre vonatkozóan az alábbi 2 ügykört vizsgáltuk:

44 •

Kiskorú vagyonának befektetési célú hasznosítása és megterhelése.

•

A kapcsolattartás végrehajtása tárgyában lefolytatott gyámhatósági eljárások, különös figyelemmel a végrehajtási bírságok behajtására.

A gyámhivatalok célellenőrzése során egy gyámhivatal kivételével a vagyoni ügyek intézését jónak, illetve megfelelőnek minősítettük. A gyámhivatalok eljárásuk során messzemenően figyelembe vették a gyermek jogait és érdekeit, s a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jártak el. A kiskorú vagyonának befektetési célú hasznosítása esetén igyekeztek a tényállást teljes körűen tisztázni. A kapcsolattartás végrehajtása tárgyában ellenőrzött ügyekben megállapítottuk, hogy a gyámhivatalok többsége figyelemmel kíséri a végrehajtási bírság megfizetését és amennyiben a kötelezett nem fizeti meg önkéntesen a bírságot, intézkedést tesznek a behajtás iránt. A kapcsolattartás még hatékonyabb végrehajtása érdekében több gyámhivatalnál javasoltuk, hogy éljenek a Gyer. 33. § (5) bekezdésében foglaltakkal, s jelezzék a kapcsolattartási konfliktust a gyermekjóléti szolgálatnak, illetve kezdeményezzék a gyermek védelembe vételét. (14. sz. melléklet) Összességében megállapítható, hogy a városi gyámhivatalok jó szakmai színvonalon látják el feladataikat. Szükségesnek tartjuk megjegyezni azt, hogy a gyámhatósági ügyek igen magas számára tekintettel és a kiskorúak ügyeire vonatkozó – 15 napos – ügyintézési határidő miatt a gyámhivatalok leterheltsége nagy. A közigazgatás szolgáltató jellegének erősítése továbbra is fontos feladat a gyámhatósági ügyintézés területén. 2. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai 2.1. Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a hivatalvezető, illetőleg az igazgatási szerv vezetője törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. A legtöbb első fokú döntés – hasonlóan az előző évekhez – a fogyasztóvédelmi, a szociális és az építési ügyekben született. A kötelező sorkatonai szolgálat megszűnését követően 2005-ben már nem került sor polgári szolgálat engedélyezésére. (15. sz. melléklet) Az első fokú ügyek intézése során jelentős többletterhet jelentett az M6 és M8 gyorsforgalmi utak megvalósításához szükséges területek biztosítása érdekében 2005ben kezdeményezett további 16 kisajátítási eljárás, mely 102 ingatlant érintett. 2.1.1. Anyakönyvi ügyek Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletben meghatározott jogkörben – az anyakönyvvezető tevékenységének segítő jellegű helyszíni ellenőrzése mellett – az alábbi anyakönyvi ügyekben történt intézkedés 2005. évben. Nemzetközi kapcsolataink szélesedésével magyarázható, hogy továbbra is gyakori a külföldi állampolgárok házasságkötése hazánkban. Jellemzően a szomszédos

45 országokból – Romániából, Ukrajnából és a volt Jugoszlávia utódállamaiból – de Japánból, Mongóliából, Argentínából, Szíriából is érkeztek házasulók. Az anyakönyvi törvényben biztosított jogkörben került sor annak elbírálására – 87 esetben – hogy a házasságkötést megelőző eljárás során a külföldi állampolgár házasuló által csatolt iratok megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályok követelményeinek. Vizsgáltuk, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 38. § (1) bekezdése alapján megtörtént-e annak igazolása, hogy a házasságkötésnek a nem magyar állampolgár házasuló személyes joga szerint nincs akadálya. Az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló külföldi okiratok – jellemzően az állampolgárság megállapítása, bírósági ítélet, illetve külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat – alapján 2005-ben 45 esetben történt intézkedés. Az előző évhez képest, amikor 36 alkalommal került sor külföldi okiratok alapján az anyakönyvi bejegyzések elrendelésére, a növekedés több mint 20 %. A magyar állampolgárok külföldön tervezett házasságkötéséhez kiadott tanúsítványok száma 21 volt, ami lényegesen – 40 %-al – meghaladta a tavalyi évben kiadott 15 tanúsítvány számát. A külföldi állampolgárok anyakönyvi eseményeiről kiállított anyakönyvi kivonatokat – a vonatkozó anyakönyvi bejegyzés szakszerűségének és az okirat kiállítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését követően – közvetlenül továbbítottuk a külföldi személy állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságának. Ezen a területen szintén lényegesen több okirat keletkezett, mint 2004. évben, amely összefüggésben van az anyakönyvi bejegyzések elrendelésének növekvő számával. A külföldi állampolgárok anyakönyvi ügyeivel kapcsolatos intézkedéseink száma, évek óta emelkedő tendenciájú, ami arra utal, hogy országunk egyre nyitottabb, és különösen igaz ez, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta. Helyettesítő anyakönyvvezetőt – betegség, szabadság idejére – csupán három esetben jelöltünk ki. Ez azt mutatja, hogy egy-egy településen jellemzően több köztisztviselő is rendelkezik a szükséges képesítéssel. Az érdemi döntést tartalmazó anyakönyvi ügyek száma folyamatosan emelkedik, 2005-ben 66 volt, ami 17 %-al haladta meg az előző évit. Az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer tervezett bevezetésével kapcsolatban folyamatosan intézkedtünk az authentikációs kártyák igényléséről, illetve a kártyák átadásáról. A honosítási kérelem előterjesztéséhez szükséges alkotmányos alapismeret vizsga előkészítésének során a jelentkezők részére biztosítottuk a tankönyvet és felkészítő tanfolyamot tartottunk. Az előző évek adatai szerint a tanfolyami hallgatók jelentős része megjelenik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. Halasztást a felkészültség hiányára, illetve betegségre hivatkozva kérnek. 2005-ben a jelentkezők kb. 90 %-a tett eredményes vizsgát és ez nagyobb arányú volt, mint az előző években. Az eredménytelenül vizsgázók esetében a sikertelenség elsődleges oka, a magyar nyelv nem kellő ismerete. (17. sz. melléklet)

46 Az alkotmányos alapismeretek vizsgára jelentkezők száma folyamatosan csökkent, és ez 2005-ben volt a legnagyobb arányú, mivel nem érte el az előző év 50 %-át sem. (17. sz. melléklet) Ebben az nem játszott szerepet, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának megadásáról 2004. decemberében megtartott népszavazás – az alacsony részvételre tekintettel – eredménytelen volt. Sokkal inkább magyarázható ez azzal a körülménnyel, hogy a médiában folyamatosan napirenden volt az állampolgárságra vonatkozó joganyag módosításának kormányzati szándéka. Az újságcikkek, illetve az elektronikus sajtóban elhangzott hírek nyomán, hivatalunkban is számtalan esetben érdeklődtek a várható könnyítésekről. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv. és a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 2006. január 1-jével hatályos módosítása végül 2005. őszén jelent meg, és kedvezőbb feltételeket biztosít a magyar állampolgárságért folyamodó kérelmezők részére. 2.1.2. Építés-felügyelet Megyénkben kb. 5000 építkezés folyik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján – a munkaterv szerint – Fejér megye 10 településen tartottunk építésfelügyeleti ellenőrzést. (18. sz. melléklet) Az építésfelügyelő köztisztviselő más munkafeladattal való megbízása miatt, a tervezett ellenőrzések számát az előző évekhez képest mintegy ötödére csökkentettük. A munkatervben tervezett 50 építésfelügyeleti vizsgálattal szemben azonban 65 ellenőrzést folytattunk le, ez a terv 130%-a. A lefolytatott vizsgálatok 60 esetben lakóépület, 2 esetben üdülő és 3 esetben kereskedelmi egység építésére terjedtek ki. Az első fokú építésügyi hatóságok – hasonlóan az előző évhez – az ellenőrzések 70 %-ában részt vettek. Az ellenőrzések megállapításai a következők: A vizsgált építkezések 62 %-ában az építési engedélynek megfelelően folyt a munka, engedély nélküli építkezést nem tártunk fel. Az ellenőrzések csekély száma miatt ez valószínűleg nem teljesen valós adat, ugyanakkor arányában kedvezőbb az előző évinél. Az építkezéseken – egy kivétellel – mindenhol volt bejelentett felelős műszaki vezető és mindegyikük rendelkezett névjegyzéki számmal. Az öt éve bevezetett felelős műszaki vezetői névjegyzéki számot az ezzel a feladattal foglalkozók megszerezték. A bejelentett felelős műszaki vezetők 84 %-a ellátja a jogszabályban előírt feladatokat, ez az arány az előző évivel megegyező. Ugyanakkor az építési napló szabályszerű és szakszerű vezetése nagyon sok helyen hiányos volt. A felelős műszaki vezető helyett – a jogszabályi előírásoktól eltérően – az építtető vezette a naplót és három építkezésen azt be sem tudták mutatni. Az építésfelügyeleti ellenőrzéseken a felelős műszaki vezetők 68 %-a jelent meg, ez kevesebb a 2004. évinél. A kivitelezési munkákat 58 helyen végezte kivitelező cég vagy egyéni vállalkozó, 5 helyen saját kivitelezés folyt és 2 helyen még csak az alapozási vagy a bontási munkákat kezdték meg. A kivitelező vállalkozók 69 %-a nem alkalmazott felelős műszaki vezetőt, itt az arány kedvezőtlenebb a tavalyi évnél. Azt is megállapítottuk,

47 hogy az építési vállalkozók tájékozottsága a kivitelezési jogosultságukról nem megfelelő, nem tudnak a jogszabályi előírásokról és azok változásairól. Az építésfelügyeleti vizsgálatok során feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az első fokú építésügyi hatóság felé 36 esetben tettünk intézkedést. 13 esetben jegyzőkönyvben hívtuk fel az építtető, illetve a kivitelező és felelős műszaki vezető figyelmét, a hiányosságok megszüntetésére. Építési munka leállítására nem került sor. 2005. júniusában tanulmányt készítettünk az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által kiírt pályázatra, a kivitelezés alatt álló könnyűszerkezetes lakóépületeknél tartott célvizsgálat tapasztalatairól. Az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzékeket folyamatosan vezettük. Az adatokat a 18. sz. melléklet tartalmazza. Ebből kiolvasható, hogy az építési műszaki ellenőrök névjegyzékébe az előző évhez képest többen kérték a felvételüket, mintegy 30 %-kal. Míg a felelős műszaki vezetők esetében csökkenés volt tapasztalható, kb. ugyanilyen arányban. A felelős műszaki vezetői nyilvántartás vezetését 2000. augusztus 17.-től írja elő jogszabály. A nyilvántartásba vétel 5 évig érvényes, ezért 2005-ben 122 főnek járt le a jogosultsága. Az érvényesség megszűnésére tájékoztató levélben hívtuk fel az érintettek figyelmét, így 86 fő újította meg a jogosultságát. Ennek következtében növekedett a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos első fokú határozatok száma az előző évhez képest. 2005. július 15-től új feladatként jelentkezett az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási bejelentések nyilvántartása. A kiemelt építésügyi hatóságok az adatszolgáltatást folyamatosan megküldik. Az adatlapok átvizsgálása után, a megfelelően kitöltött nyomtatványokból, táblázatos formában, a jogszabályban előírt adatokat nyilvántartjuk. 2005. december 31.-ig 103 bejelentés érkezett. A jegyzők kérelmére 318 esetben jelöltünk ki más közigazgatási szervet az építésügyi eljárás lefolytatására, ez a 2004. évi kijelöléseknek a 95 %-a. Megállapítható, hogy az önkormányzati beruházások és telekalakítások száma az előző évhez hasonlóan alakult. 2.1.3. Kisajátítási ügyek Évek óta többletfeladatot jelent az autópálya-építésekkel kapcsolatos kisajátítási eljárások lefolytatása, és már nem beszélhetünk egyszeri kampánymunkáról. Az eljárások során kettős követelménynek kell megfelelnünk. Nemzetgazdasági szempontból rendkívül nagy jelentősége van az autópályák mielőbbi megvalósításának, melyek lehetőséget biztosítanak a gazdaságilag elmaradott térségek fejlődésére. Így jelentős szerepe van az időtényezőnek, ezért a lehető leggyorsabban kell döntenünk a kisajátítási kérelmekről. Ugyanakkor a kisajátítás érinti az állampolgárok Alkotmányban biztosított - tulajdonjoghoz való alapjogát, ezért rendkívül fontos, hogy alapos, a jogszabályi előírásoknak minden tekintetben megfelelő döntések szülessenek.

48 A kisajátítási ügyek intézésének alapjául az 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) és az ennek végrehajtására kiadott 33/1976. (IX.5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szolgáltak. Ezeket az alapjogszabályokat a 2005. évben többször módosították, különösképpen a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében. E jogszabályi változások – kiemelten a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítási ügyeket illetően – a jogalkalmazás során többletmunkát eredményeztek. Ezek közül megemlítendő a Tvr. 18/A. §-a, melynek értelmében, ha a gyorsforgalmi út építésével összefüggésben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, az építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni az eljárásba. További többletmunkát jelent, hogy a 11/1977. (III.11.) MÉM rendelet 5/A. és 6/A. §-ai értelmében, még a kisajátítási kérelem benyújtása előtt, a majdani kérelmező által benyújtott kisajátítási terveket záradékolás végett a közigazgatási hivatal vezetője küldi meg – 8 napon belül – a körzeti földhivatalnak, illetve – 3 napon belül – a szakhatóságként közreműködő első fokú építésügyi hatóságnak. Az M6 és M8 utakkal kapcsolatos kisajátítási kérelmek elsőként 2004. évben érkeztek, amelyek alapján az eljárásokat lefolytattuk. 2004. évben 16 ügyben érkezett kérelem, ami 173 ingatlant érintett. A közigazgatási határozatok alapján 2004. évben 23 peres eljárás indult. A felperesek a jogalapot nem vitatják, keresetük többletkártalanítás megállapítására irányul. E perekben 2005. évben 3 esetben született határozatunkat részben megváltoztató bírósági ítélet, az igazságügyi szakértői véleményre tekintettel. 20 ügyben a peres eljárás 2005. évben is folyamatban van. Ezekben az ügyekben a bíróság az igazságügyi szakértőt kirendelte. 2005. évben az M6, M8 gyorsforgalmi utak építésének megvalósítása érdekében, közlekedés céljára, 16 kérelem alapján újabb eljárás indult, amely 102 ingatlant érint. E kérelmek alapján 2 ügyet zártunk le határozattal. A többi ügyben hiánypótlást bocsátottunk ki, tekintettel arra, hogy a kérelmezők nem csatoltak valamennyi, kötelezően előírt mellékletet. A gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítási ügyeken kívül a 2005. évben benyújtott kérelmek száma 8 volt, mely 155 ingatlant érint. A kisajátítást kérő az esetek többségében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Fejér Megyei Közútkezelő Kht. volt. Az önkormányzat javára történő kisajátítások közérdekű célja jellemzően város- és községrendezés (Tvr. 4. § (1) bekezdés b) pont), az állam javára történő kisajátítások elrendelése pedig javarészt közlekedés céljára történik. (19. sz. melléklet) A kisajátítási ügyekben hozott határozatok száma jóval meghaladja az előző éviek számát. A kérelmek száma nagyságrendileg megegyezik a tavalyi évi kérelmek számával, azonban a kisajátítással érintett ingatlanok száma 79-el meghaladta az előző évit. 2005. évben mindösszesen – a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos és az egyéb kisajátítási eljárásokat illetően – 4 ügy zárult le bírósági ítélettel, 3 esetben határozatunkat megváltoztató döntés született. A bíróság minden esetben a

49 kártalanítást magasabb összegben állapította meg, az igazságügyi véleményre tekintettel. Egy esetben a pert megszüntette a bíróság.

szakértői

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a alapján is benyújtottak 3 kérelmet, mely 4 ingatlant érintett. Az M6, M8 autópálya-építésekkel kapcsolatos kisajátítási eljárások 2004-ben indultak, de korántsem zárultak le. Ezt bizonyítja, hogy 2005-ben is az előző évivel megegyező számban érkeztek kérelmek. Ezen túlmenően az egyéb kisajátítási feladatainkat is elláttuk, melyek elsősorban város- és községrendezési célt szolgáltak. 2.1.4. Szolgalmi jogi ügyek A bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárás lefolytatására a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 24. §-a értelmében az idegen ingatlan tulajdon és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bt. 38. § (5) bekezdése szerint a szolgalom alapítására a kisajátítási eljárás szabályai irányadóak. Az Ftv. értelmében a korábban megépült gázelosztó-vezetékek szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot utólagosan, legkésőbb 2006. augusztus 1-ig be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba. Ennek tulajdonítható az, hogy 2005-ben is magasabb volt a bányaszolgalmi jog alapítása iránt – többségében a DDGÁZ Rt. és a MOL Rt. által – benyújtott kérelmek száma. Az utólagos és új jog alapítására irányuló kérelmek száma együttesen 55 volt, ami 22-vel több ügyet jelentett, mint a tavalyi évben. A kérelmekkel érintett ingatlanok száma 460, a tulajdonosok száma 981. Mind a kérelmekkel érintett ingatlanok, mind a tulajdonosok száma emelkedést mutat a tavalyi évhez képest. Az eljárás tárgyát képező ingatlanok egy része osztatlan közös tulajdon, aránylag kis tulajdoni hányaddal, illetve a szolgalommal érintett terület nagysága az egész ingatlanhoz viszonyítva nem jelentős. Ezen okok miatt, a tulajdonosok több mint 90 %a, a szolgalmi jog alapítására vonatkozó megállapodás-tervezetre nem nyilatkozik, azzal érdemben nem foglalkozik. A bányavállalkozók többsége a kérelmeket hiányosan terjeszti elő, így sok esetben adtunk ki hiánypótlási felhívást. A kérelmezők több esetben a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbítását kérték, és ez tovább növeli az amúgy is hosszadalmas eljárást. A bányaszolgalmi jog alapítására indult eljárásokban 2005. évben 5 tárgyalást tartottunk és 42 határozatot hoztunk. A határozattal lezárult ügyek jelentős részében megszüntettük az eljárást. Erre egyrészt azért került sor, mert az ügyfél a kérelmét visszavonta a Bt. 32. § (5) bekezdésére figyelemmel, illetve a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem teljesítette.

50 A 2005. évben új gázvezetékre történő szolgalom alapítása iránt az M6, M8 gyorsforgalmi utak építése kapcsán, a gázvezetékek áthelyezése miatt, 9 kérelmet nyújtottak be, amely 21 ingatlant és 95 tulajdonost érint. 2.1.5. Külföldiek ingatlanszerzési ügyei Az eljárást elsődlegesen meghatározó jogszabályok: -

A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv.

-

A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Korm. rendelet.

A vonatkozó jogszabályok 2004. május 1-től hatályos módosításával – különösen az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára – egyszerűsödtek, részben megszűntek a magyarországi ingatlanszerzés korlátai. E jogszabályváltozással felgyorsult az a csökkenő tendencia, amely 2000. évtől kezdődően az ingatlanszerzések engedélyezése iránti kérelmek számában megnyilvánult. Ez a folyamat 2005-ben is – mérsékelten bár, de – folytatódott. (20. sz. melléklet) Fejér megye mintegy hetvenezres ingatlanforgalmából ingatlanszerzés elenyészőnek mondható.

a

79

külföldi

A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása szerint a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat már nem az ügyfélnek kell megküldeni, hanem a hatóság szerzi azokat be. Továbbra is fennmaradt az önkormányzati érdekekkel kapcsolatos polgármesteri nyilatkozat hatóság általi beszerzésének kötelezettsége. Amennyiben a megkeresettek valamelyike késik a válaszadással, úgy gondoskodni kell az ügyintézési határidő meghosszabbításáról, és a hiányzó válasz sürgetéséről is. Az ingatlanszerzési kérelmek elbírálása során egy esetben elutasító, és szintén egy esetben eljárást megszüntető döntés született. Az elutasításra termőföldre irányuló szerzési szándék miatt került sor. Az eljárás megszüntetésére pedig azért, mert az ingatlanszerzés nem volt engedély-köteles, a szerző nem minősült külföldinek. A döntéseink ellen keresetlevelet nem nyújtottak be, folyamatban lévő peres ügy sincs. Az engedélyezett ingatlanszerzések a megye számos települését érintik, ahol jellemzően egy-két szerzés fordult elő. Kiemelt érdeklődés, kiugróan magas külföldi ingatlanforgalom a megye egyetlen településén sem figyelhető meg. A megszerzett ingatlanok jellegét vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés a lakóházak iránt volt. Ezen túlmenően üdülő, és egyéb jellegű ingatlanok szerzésére is adtunk ki engedélyt. Az ingatlanszerzők honosság szerinti megoszlása több éve stabil, lényegében alig változik. A kérelmezők nagy többsége német állampolgár, és jelentős még a magyar nemzetiségű román állampolgárok aránya is.

51 2.1.6. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei A társadalom hátrányos helyzetű tagjainak egy jelentős csoportját képezik a súlyos mozgáskorlátozottak. Ügyeikben legtöbb esetben a jegyzők járnak el. A közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörét a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet állapítja meg. A megyében nyilvántartott súlyos mozgáskorlátozottak száma: -

759 fő szerzési támogatásra,

-

6 fő átalakítási támogatásra jogosult.

Az előző évhez képest tovább csökkent a nyilvántartottak száma és a keretszám is. (21. sz. melléklet) Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a jogszabály által előírt időben közölte a 2005-ben kiadható utalványok számát. Fejér megye részére 2005-ben 152 darab szerzési és 10 darab átalakítási keretszámot állapítottak meg. A támogatásra jogosító utalványokat kiadtuk, és ezen felül a korábban felhasználatlanul visszaadott utalványokat is eljuttattuk a leginkább rászorulók részére. Ezzel magyarázható, hogy a keretszámnál nagyobb volt a támogatásban részesülők száma. Ebben az évben is jelentős volt és a 2004. évhez képest tovább nőtt a felhasználatlanul visszaadott utalványok száma. (21. sz. melléklet) 1997. óta nem változott a 300.000,- Ft támogatási összeg, a gépkocsi árak viszont jelentősen emelkedtek. Erre figyelemmel az utalványok visszaadásának leggyakoribb indoka az, hogy a mozgáskorlátozottak – az egyre inkább elértéktelenedő támogatás segítségével – nem tudnak megfelelő műszaki állapotú gépjárművet vásárolni. Az a jellemző, hogy a kedvezménnyel a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni. A közigazgatási hivatal, a benyújtott számlák és adásvételi szerződések záradékolását követő 8 napon belül, elrendelte az illetékes okmányirodák részére az elidegenítési tilalom bejegyzését a nyilvántartásba. Azok figyelmét felhívtuk, akik nem tettek eleget ennek a kötelezettségüknek, és tájékoztattuk őket, hogy igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolhatják a számla és a szerződés bemutatását. A közigazgatási hivatal 171 határozatot hozott az elidegenítési tilalom elrendelése tárgyában. 2005-ben 6 fő kérte a közigazgatási hivatal előzetes hozzájárulását a támogatás felhasználásával vásárolt személygépkocsi elidegenítéséhez. Összesen 919.000,Ft visszafizetését rendeltük el, és a visszafizetést követően hozzájárultunk az elidegenítéshez. A jogszabályi változásokra és a jogalkalmazás során tapasztalt hiányosságokra tekintettel – hasonlóan az előző évekhez – 2005-ben is szerveztünk szakmai napot a szociális ügyeket intéző köztisztviselők részére, amelyen 92 fő vett részt. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rend. 3. § (5) bekezdése értelmében 2005. szeptember 1-től a feladat ellátása a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala hatáskörébe tartozik.

52 2.1.7. Szabálysértési ügyek Az 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján főbb feladataink a méltányossági kérelmek elbírálása, és az irányítási jogkör ellátása. 2005-ben kevesebb volt a méltányossági kérelmek száma – 19 – a tavalyi évihez képest, ugyanakkor a 2003. és 2002. éveket tekintve, nagyságrendileg azonos számú kérelemmel éltek a jogosultak az idei évben is. (22. sz. melléklet) Általában 30 000 forint alatti pénzbírság elengedését kérték az ügyfelek. A méltányolható személyi, jövedelmi és vagyoni körülményekre tekintettel 4 esetben teljes egészében mellőztük a pénzbírság végrehajtását. A kérelmek elbírálása során azonban többségében – a korábbi évekhez hasonlóan – elutasító döntést hoztunk, tekintettel az Sztv. szigorúbb szabályaira. Feltehetően ezzel is magyarázható a kérelmek számának csökkenése. A kérelmek javarészt – a méltányolható körülmények szempontjából – nem voltak megalapozottak. Irányítási jogkörben az Sztv. 37. § d) pontja alapján 2005. évben 2 esetben éltünk jelzéssel az illetékes ügyészséghez. Az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyészséghez intézett jelzések száma nem változott, az elenyésző. A jelzések – hasonlóan a korábbi évekhez – minden esetben megalapozottak voltak, melyek alapján az ügyészség óvással élt. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok az óvásokkal egyetértettek. 2.1.8. Szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet értelmében a fenntartó kérelme alapján a közigazgatási hivatal vezetője döntött -

a bentlakásos szociális intézmények működésének engedélyéről,

-

a működési engedély kiadásáról, ha a szociális intézmény alapellátás, illetve nappali ellátás mellett bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt.

A közigazgatási hivatal 2005. január 1.-én 54 állami és 26 nem állami –egyház, alapítvány, kht. által fenntartott – szociális intézményt tartott nyilván. 2005-ben két új működési engedélyt adtunk ki. Ismételt működési engedélyeztetési eljárás során 6 intézmény részére adtunk ki működési engedélyt. Tekintettel arra, hogy a szociális intézmény fenntartója változott, vagy az intézmény egy éven belül 5 %-ot meghaladó mértékben növelte a férőhelyszámát. 2005-ben két nem állami fenntartású intézmény létesült a megyében. Bodajkon, a Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthona. Az intézményt a Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthona Alapítvány működteti. Az intézményben ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona működik, mely 20 fő befogadására alkalmas, valamint átmeneti

53 elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza, mely 50 fő elhelyezését biztosítja. Az idősek otthona emelt szintű elhelyezést biztosít. Csákváron a Kálvin Idősek Otthona. Az intézményt a Csákvári Református Egyház működteti. Az intézményben ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona működik, mely 30 fő befogadására alkalmas. Ebből emelt szintű ellátást 8 főnek, átlagos ellátást 22 főnek biztosítanak. 2005. június 30-ig az egész évre ütemezett ellenőrzést elvégeztük, 64 szociális intézményben tartottunk vizsgálatot. Megyénkben a nem állami fenntartású szociális intézmények közül – egy kivételével – valamennyi rendelkezik végleges működési engedéllyel. Az állami (önkormányzati) fenntartású szociális intézmények tekintetében ez az adat már nem ilyen kedvező. (23. sz. melléklet) Ennek alapvető oka a személyi és tárgyi feltételek hiánya. A fenntartóknak a kiadott működési engedély alapján a személyi feltételek fennállását 2005. december 31.-ig, míg a tárgyi feltételek megvalósítását 2008. december 31-ig kell igazolniuk. Új önkormányzati fenntartású intézmény 2005-ben nem létesült, így a korábbi elhelyezési zsúfoltság nem változott. A kastély-épületek továbbra sem alkalmasak szociális intézmény működtetésére. Az önkormányzatok jelentős része gazdasági nehézségekkel küzd, és a szűkös költségvetés az intézmények működtetését is alig fedezi. Felújításra, fejlesztésre, korszerűsítésre gyakorlatilag alig tudnak költeni. Az igények pedig messze meghaladják a betölthető helyek számát, ezért éveket is kell várni a leendő gondozottaknak. 2005-ben a Fővárosi Önkormányzat Polgárdiban lévő Idősek Otthona felújítása teljesen befejeződött, így kiadhattuk a végleges működési engedélyt. Az állami szociális intézményekben az alábbi tárgyi feltételek hiánya okozza a legtöbb problémát: -

Nem biztosított az akadálymentes közlekedés.

-

Nincs, vagy nem megfelelő, a közösségi együttlétre szolgáló helyiség.

-

Nem biztosított a 10 ellátottra a nemenkénti illemhely.

-

Nincs betegszoba, illetve látogatók fogadására alkalmas helyiség kialakítva.

-

Egy ellátott részére a 6 m2 nem biztosított.

-

Egy lakószobában 4 főnél többet helyeztek el.

-

Házaspárok elhelyezése nem mindenhol biztosított.

A nem állami fenntartású szociális intézmények ellenőrzése során több pozitív tényt is megállapítottunk: -

Emelt szintű ellátást biztosítanak.

-

Magasabb a térítési díj, azonban ezt megfizetik az ellátottak, mivel ezért magasabb színvonalú ellátást is kapnak.

-

Kisebb létszámúak ezek az intézmények, otthonosabb a hangulat.

54 -

Az alkalmazottak a kellemesebb környezetben szívesebben dolgoznak, a kisebb gondozotti létszám, és a jobb munkafeltételek miatt.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rend. 2. § (2) bek. c) pontja értelmében a feladat ellátása 2005. szeptember 1-től a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala hatáskörébe tartozik. Az ügyiratok átadása-átvétele a hivatalon belül megtörtént. 2.1.9. A megyei szociális és gyámhivatal első fokú hatósági tevékenysége A megyei szociális és gyámhivatal elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenységét a Gyvt., valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet határozza meg, mely alapján engedélyeztük a gyermekotthonok (lakásotthonok, utógondozó otthonok, külső férőhelyek), a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a családok átmeneti otthona valamint az önálló helyettes szülői hálózat működését. 2005. szeptember 1. napjától a feladatkör – a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Kormányrendelet alapján – bővült a bentlakásos szociális intézmények működési engedélyezésével valamit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos – a 164/1995. (XII.27.) Kormányrendeletben meghatározott – ügyek intézésével. A szociális és gyámhivatal feladata jelentősen megnövekedett 2005. szeptember 1. napjától, ezért az elsőfokú határozatok száma számottevően emelkedett. A gyermekvédelmi területen közel azonos az első fokú határozatok száma az előző évben hozott határozatokéval. 2005. évben is sok állampolgár fordult a megyei szociális és gyámhivatalhoz azon kérelemmel, hogy másik eljáró gyámhatóságot, illetve gyámhivatalt jelöljön ki az eljárás lefolytatására. Kérelmüket többnyire azzal indokolták, hogy az eljárás elhúzódik, hosszadalmas, vagy az ügyintéző, jegyző személyével nem elégedettek. Többnyire kapcsolattartási ügyekben jelöltünk ki új eljáró gyámhivatalt. A Fejér Megyei Önkormányzat 2005. évben racionalizálta a fenntartásában lévő gyermekvédelmi szakellátó rendszert. Az átalakítás hat lakásotthont érintett, melyekből egy új utógondozó otthont és négy külső férőhelyet hoztak létre. Növekedett a 18. életévét betöltött átmeneti és tartós nevelt fiatalok száma, akik családjukhoz nem térhetnek vissza, ezért fontos, hogy önálló életkezdésükhöz az utógondozó otthon, vagy külső férőhely által kapjanak segítséget. A racionalizálás során a fenntartó önkormányzat a Rácalmáson működő négy lakásotthont megszűntette, ezek működési engedélye a jogszabályi rendelkezés alapján visszavonásra került. A lakásotthonok megszűntetésével egyidejűleg a megyei önkormányzat erőteljesen bővítette a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által működtetett nevelőszülői hálózatot, ezért az év folyamán többször eljárást folytattunk le a működési engedély módosítására vonatkozóan. A szakellátás reformja során a fenntartó Fejér Megyei Önkormányzat a Székesfehérváron működő gyermekotthonban férőhelyszámot csökkentett, a Sárosdon,

55 Mezőfalván, Sárbogárdon és Lepsényben működő lakásotthonokból kettő új szakmai egységet hozott létre. A szakellátórendszer racionalizálása a működési engedélyezési eljárások nagy számát eredményezte. Az egységes szociális és gyámhivatal létrehozását követően fontos a szociálpolitika témakörébe tartozó feladatok kerültek a hivatal feladat és hatáskörébe. A hatósági tevékenység elemezhetősége érdekében az e területen végzett tevékenység eredményeit a 2.1.6. és 2.1.8. pontokban a korábbi feladatellátási eredményekkel együtt jelenítjük meg. Összességében a megyei szociális és gyámhivatal elsőfokú hatósági tevékenységét értékelve elmondható, hogy a határidőket és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartva látja el feladatait. Ezt alátámasztja az is, hogy ezen határozatok ellen az ügyfelek jogorvoslati eljárást nem kezdeményeztek. 2.1.10.A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági munkájának értékelése A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség eljárásában az elmúlt évben is meghatározó volt a törvényesség. A különböző jogsértő cselekményekkel összefüggésben a határozatokat törvényes eljárásban hozta meg. A személyes felelősség mellett előtérbe került a vállalkozások felelőssége, ugyanis a vizsgálati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jogszabálysértések legtöbb esetben visszavezethetők az üzemeltető vállalkozás mulasztására. Ennek megfelelően a szabálysértési eljárások száma csökkenő irányzatú, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi bírságok esetében az alacsonyabb bírságolási szám magasabb bírságátlaggal járt együtt. A szabálysértési ügyekben kiszabott bírságok átlaga meghaladta a 17.000 Ft-ot. Az átlag kialakulásában a szabálysértési törvény módosítása játszott meghatározó szerepet, ugyanis az eljárás alá vont személy kifogása alapján a bíróság rendszerint jelentősen (nem egy esetben 50 %-al) csökkentette a Felügyelőség által kiszabott bírságot. Így következett be az a helyzet, hogy amíg 2000.-ben a szabálysértési bírságok átlaga 42.478 Ft volt, évről évre ennél alacsonyabb bírságátlag mutatható ki a törvényhozó szándékával ellentétben. A szabálysértési bírsághatárok felemelése ugyanis egyértelműen a szigorítás irányába mutatott, de a bíróság jogértelmezésében és gyakorlatában ezzel ellentétes tendencia következett be. Ettől kis mértékű elmozdulás a 2005.-ben hozott végzéseknél volt tapasztalható (26. sz. melléklet). A fogyasztóvédelmi törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a jogsértő magatartások miatt a vállalkozással szemben kerüljön sor a bírság kiszabására. A mérlegelési jogkörben hozott fogyasztóvédelmi bírságok számát és összegét illetve átlagát nagymértékben befolyásolta az éves munkatervben megállapított vizsgálatok tárgya, és irányultsága. Voltak olyan területek, ahol a jogsértések száma és súlya nem volt jelentős, ezért alacsonyabb összegű fogyasztóvédelmi bírságok kiszabására került sor. A fogyasztók érdekeit közvetlenül sértő jogsértések esetén került sor a nagyobb összegű bírságok alkalmazására. Ezekben az esetekben a Felügyelőség figyelembe vette a fogyasztóvédelmi törvényben előírt mérlegelési kötelezettségét, értékelte a jogsértéssel érintett fogyasztók körét, amennyiben megállapítható volt, a fogyasztók számát, az elért előnyt, és a jogsértés ismétlődését.

56 A Felügyelőségnek a jövőben is elsősorban a vállalkozás felelősségét szükséges vizsgálnia, ugyanis a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a fogyasztóvédelmi bírság sokkal hatékonyabb mint a szabálysértési (27. sz. melléklet). Az élelmiszer törvényben és a végrehajtási rendeletben előírt élelmiszerbiztonsági előírások megsértése miatt minőségvédelmi bírságot kell kiszabni. A Felügyelőségnek a jogszabály nem biztosít mérlegelési lehetőséget. A bírság legalacsonyabb összege a megállapított jogsértéstől függetlenül 50.000 Ft. Ez azt jelenti, hogy aránytalanul súlyos büntetések kiszabására került sor, amikor a kifogásolt áruk értéke jelentéktelen volt. Az élelmiszerek vizsgálata során 72 esetben került sor minőségvédelmi bírság alkalmazására a jogszabályban előírt számítás figyelembe vételével. Több esetben súlyos élelmiszerbiztonsági szabálysértés miatt került sor a bírság kiszabására. Az ilyen eljárások számát alapvetően a vizsgálatok tárgya befolyásolja. Több éves tapasztalat, hogy a nagyobb számú ellenőrzés, magasabb összegű pénzbírságot von maga után (28. sz. melléklet). A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény alapján a Felügyelőség folyamatosan vizsgálta a gazdálkodó szervezetek reklámtevékenységét. Az ellenőrzések kiterjedtek a napi sajtóban, szakmai lapokban, reklámújságokban és közterületi reklámhordozókon megjelent reklámtevékenységre. A korábbi időszakhoz képest romló tendencia volt megfigyelhető, ugyanis emelkedett a tiltott, illetve megtévesztő reklámok száma. Volt olyan multinacionális vállalkozás (AUCHAN) amelyik figyelmen kívül hagyva a reklámtörvény előírásait, a vele szemben lefolytatott bírságoló eljárásokat, szinte havi rendszerességgel reklámozott az általa kiadott reklámújság címoldalán alkoholtartalmú italokat. A vállalkozással szemben a fokozatosság elve alapján kiszabott bírságok nem hozták meg a várt eredményt, ezért a jövőben az eddigieknél is magasabb összegű bírságok kiszabására kerül sor. Pozitívum, hogy a megtévesztő reklámokat illetően sikerült elérni, hogy megszűntek a nettó ár + ÁFA tartalmú hirdetések a Felügyelőség intézkedései nyomán (28. sz. melléklet). A kereskedelmi tevékenységet szabályozó előírások betartására a Felügyelőség államigazgatási eljárás keretében intézkedett. Gyakori szabálytalanság volt a használati kezelési útmutató hiánya, a nem megfelelő tartalmú címke, a minőségtanúsítás elmulasztása, az árfeltüntetés elhanyagolása. Az államigazgatási jogkörben hozott határozatok száma továbbra is magas, mert évek óta ezen a területen alig tapasztalható változás. A termékek körének megváltozása, az új vállalkozások megjelenése általában magával hozza az üzletek működésével kapcsolatos szabálytalanságokat is. Úgy tűnik, hogy ezen a területen folyamatos ellenőrzésekre lenne szükség annak érdekében, hogy érzékelhető javulás legyen elérhető. Az államigazgatási határozatok, kötelezések számának alakulását az ellenőrzések mennyisége is befolyásolta. A vállalkozók és a társas vállalkozások szakmai képzésére, az érdekképviseletek ez irányú munkájának javítására, nem utolsó sorban a helyi önkormányzatok jegyzőinek az eddigieknél sokkal határozottabb fellépésére, és az ellenőrzések számának növelésére lenne szükség a jelenleg nem elfogadható helyzet megváltoztatására. Ehhez a Felügyelőség szakmai segítséget tud felajánlani (29. sz. melléklet).

57 2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a hivatalvezető az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely területi államigazgatási szerv jogosult. 2005-ben nem jelentősen, de emelkedett a kiadott másodfokú határozataink száma. Továbbra is illeték és adóügyekben születik a legtöbb döntés (30. sz. melléklet). A helybenhagyó döntések aránya nem változott, az továbbra is 59 %. Jelentősen nőtt a peres ügyeink száma, december 31-én 154 bírósági ügyünk volt folyamatban, míg a tavalyi évben 59. Örvendetes, hogy a pernyertességi arányunk 96 %. 2.2.1. Adóügyek A másodfokú adóhatósági feladatainkból következően – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., a gépjárműadóról szóló 1991.évi LXXXII. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. alapján – elbíráltuk a jegyzők határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. A jogorvoslatok száma az elsőfokú adóhatósági határozatokhoz viszonyítva nem jelentős, ugyanakkor több mint kétszeresére emelkedett az előző évhez képest. Ennek oka, hogy az adózók egy részének jogértelmezése szerint az iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, összeegyezhetetlen az uniós joganyaggal, és erre hivatkozva 55 esetben nyújtottak be fellebbezést. Az iparűzési adóra vonatkozó jegyzői döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek aránya az összes fellebbezésen belül 69 % és összességében 1 561 856 700,- Ft iparűzési adóelőleget érint. A fellebbezők között található az ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, DDGÁZ, OTP is. Az adóügyek 70 %-ában született helybenhagyó másodfokú döntés, és ez némileg kedvezőbb arány, mint a tavalyi évben. A jogszabálysértő határozatokat tekintve lényegesen nagyobb számban hoztunk megváltoztató döntést, de a tényállás nem megfelelő tisztázása és a határozatok hiányos indoklása miatt, még mindig jelentős a megsemmisítő és új eljárásra utasító döntések száma (32. sz. melléklet). Az iparűzési adóval kapcsolatos másodfokú határozataink ellen 48 esetben fordultak az adózók a bírósághoz, a tárgyalásokat 2006. évre tűzték ki. A keresetek jogalapja az alábbiak szerint összegezhető: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben szabályozott helyi iparűzési adó az Európai Unió Tanácsa 6. a Tagállamok forgalmi adókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló irányelve (77/388/EGK, a továbbiakban: Irányelv) 33. cikke 1. bekezdése alkalmazásában forgalmi adónak minősül, és emiatt 2004. május 1-ét

58 követően annak a Magyar Köztársaság részéről történő fenntartása az Irányelv 33. cikke 1. bekezdésébe ütközik. A kereseteket az adózók kizárólag arra alapozták, hogy mind az első- mind a másodfokú adóhatóság nem vette figyelembe, illetve nem alkalmazta az Irányelvben foglaltakat. Felperesek hivatkoztak arra, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a Pp. 155/A. §-a alapján - az Irányelv 33. cikke 1. bekezdésének az értelmezése tárgyában előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Közösségek Bírósága előtt. Erre figyelemmel minden ügyben kérték a bírósági tárgyalás felfüggesztését, az Európai Bíróság döntéséig. A felperesek ugyanakkor egyetlen esetben sem indítványozták a határozataink végrehajtásának felfüggesztését, ez az önkormányzati bevételek alakulását tekintve mindenképpen kedvező. Az adóügyi köztisztviselők továbbra is közreműködtek a helyi adórendeletek törvényességi ellenőrzésében. Az adótörvények változására tekintettel – hasonlóan az előző évekhez – 2005. december 19-én szakmai napot tartottunk az adóügyi ügyintézők részére. Kiemelt érdeklődés kísérte a luxusadóra vonatkozó előadást. A konkrét jogszabályi rendelkezések ismertetésén túl arra hívtuk fel a figyelmet, hogy itt nem egy jelentős bevételt hozó adónemről van szó, hanem olyanról, amely a társadalmi igazságosság irányába mutat. Az előző évhez képest nőtt az érdeklődés az előadások iránt, a résztvevők száma meghaladta a 100 főt. 2.2.2. Illetékügyek Az eljárást elsődlegesen meghatározó jogszabályok: -

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

-

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv.

Illetékügyekkel kapcsolatos feladataink a Fejér Megyei Főjegyző hatáskörében eljáró Fejér Megyei Illetékhivatal hatósági munkájának szakmai felügyelete, a döntéseik elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása, valamint a Fejér megyére kiterjedő illetékességű közigazgatási szervek illetékeztetési gyakorlatának felügyelete, szakmai irányítása. A statisztikai adatok szerint illetékügyben 195 másodfokú döntés született, amely 19 határozattal kevesebb az előző évinél, de továbbra is (változatlanul) mintegy harmadnyi részt képvisel a Hatósági Főosztály által kiadott összes másodfokú határozaton belül (33. sz. melléklet). A másodfokú döntések valamivel több, mint 76 %-ában született helybenhagyó határozat, amely szinte azonos a tavalyi – 73 %-os – aránnyal. A megváltoztató döntések aránya 13 %, a megsemmisítőké 11 % volt. Változatlanul kevés a méltányossági jellegű fellebbezés (12 db.), az ügyek többsége jogkérdéses jogvita, helyenként nagyon jelentős illetékösszegekre vonatkozóan. A jogkérdéses ügyek jelentős része illetékkedvezményekkel, illetékmentességekkel, azok alkalmazhatóságával kapcsolatos volt. Közülük a legtöbb az ingatlanforgalmazói illetékkedvezményhez, valamint a lakóházépítésre alkalmas telekszerzésekhez

59 kötődött. Ezekben az esetekben az ingatlanok szerzői többnyire megfeleltek a kedvezmény előzetes feltételeinek, de később a vállalt kötelezettség teljesítése, vagy annak törvényben előírt módon való igazolása elmaradt. A mulasztások miatti hatósági szankciók jelentős anyagi terhet hárítanak a kötelezettekre, akik a jogvita során – esetenként bármilyen eszközzel – igyekeznek mentesülni alóluk. Az előzőeken túl 5 esetben kellett elbírálni az illetékhivatali végrehajtási cselekmények ellen benyújtott végrehajtási kifogást. Ebből egy ügyben megsemmisítő, a többi esetben a végrehajtási intézkedést helybenhagyó, vagy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntés született. Az előző évihez szinte azonosan alakult a peres ügyek száma. 25 ügyben született bírósági ítélet, amelyből 24 perben a keresetet elutasította a bíróság, míg egy esetben határozatunkat hatályon kívül helyezte. A Ket. hatálybalépése, valamint ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosítása miatt fokozottabb igény (és szükség is) volt a szakmai egyeztetésekre, konzultációkra. Erre az év során többször, különböző formában került sor, decemberben pedig szakmai napot tartottunk az illetékhivatali munkatársak részére. A szakmai nap témái az eljárási törvényekkel kapcsolatos változások, azok értelmezése és alkalmazása, a közigazgatási perek és a jogorvoslati eljárások tapasztalatai, valamint a jogalkalmazás során felmerült egyedi jogértelmezési kérdések voltak. 2.2.3. Birtokvédelmi ügyek A birtokvédelmi alapeljárásban a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) alapján a jegyzők járnak el. Az alapügyben hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a döntés bírói úton támadható meg. Amennyiben a kötelezett az alaphatározatban előírtakat nem teljesítette, úgy a jegyző végrehajtási intézkedést – jellemzően végrehajtási bírság kiszabásával – foganatosított. A jegyzői munka értékelésénél rögzítettük, hogy a birtokvédelmi ügyek jellemzően a rossz szomszédi viszonyból fakadnak. A végrehajtási bírságot kiszabó határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt 4 év adatait tekintve megállapítható, hogy nem jelentős, átlagban 20 körüli az egy évre eső fellebbezések száma. (34. sz. melléklet) A fellebbezések elbírálása során többségében helybenhagytuk az első fokú döntést. Az első fokú határozatok megváltoztatására jellemzően az eljárási szabályok megsértése, az új eljárás elrendelésére pedig a tényállás tisztázásának hiánya miatt került sor. A helybenhagyó döntések aránya nem változott az előző évekhez képest. 2005-ben egy esetben nyújtottunk be törvényességi kérelmet az illetékes ügyészséghez, mivel a birtokvédelmi ügy végrehajtási szakaszában észleltük az alaphatározat jogsértő voltát. Az ügyészség által benyújtott óvással az első fokú hatóság egyetértett.

60 Felügyeleti intézkedés alkalmazására is sor került egy esetben, mivel a fellebbezés elnevezésű beadvány kapcsán megállapítottuk, hogy az első fokú hatóság jogsértő határozatot hozott. 2.2.4. Építésügyi igazgatás E téren a legfontosabb feladatunk az volt, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel elősegítsük az állampolgárok és a különböző gazdasági szervezetek építkezésekkel kapcsolatban indított hatósági eljárásaink jogszerű lezárást. Az építésügyi igazgatási munkánk alapjául változatlanul „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szolgált. A közigazgatási hivatalhoz elbírálásra megküldött építési ügyek kétharmadát az építkezés engedélyezésével összefüggő vitás ügyek (100 db) teszik ki. A megmaradó egyharmadot közel azonos számban töltik ki a használatba vételi engedélyezési, a telekalakítási ügyek és a hatósági kötelezések. A másodfokú határozatok megoszlását tekintve lassú javulást mutat a helybenhagyó döntések aránya (35. sz. melléklet). Tény azonban az is, hogy az első fokú döntést megváltoztató, megsemmisítő (és új eljárást elrendelő) másodfokú határozatok aránya változatlanul 50 % felett van. Másképpen: a jogorvoslati kérelemmel megtámadott első fokú határozatok közül minden második – anyagi vagy eljárásjogi szempontból – orvoslásra szorul. A másodfokú határozataink ellen benyújtott keresetek száma emelkedett, ugyanakkor pozitívum, hogy a Fejér Megyei Bíróság által építési ügyben hozott 16 jogerős ítélet közül 15 elutasította a keresetet, s csak egy esetben döntött a bíróság a felperes javára. A másodfokon elbírált ügyek jellemzőit vizsgálva többféle tendencia mutatható ki. A nagyobb építkezéseknél, beruházásoknál figyelhető meg különösen, hogy növekszik az érintett lakosság és a különféle társadalmi szervezetek aktivitása. Jól mutatták ezt a székesfehérvári ún. Fehér Palota bővítésének engedélyezése körül kialakult viták, ahol az üzletközpont környezetében élők léptek fel a bővítéssel járó hátrányok (pl. a forgalom növekedése) miatt. Még sokkal szélesebb kört érintett (érint) a dunaújvárosi gázmotoros fűtőerőművek építése-létesítése, ahol a környezet védelme érdekében létrejött társadalmi szervezetek is támadták az államigazgatási eljárásban hozott határozatokat. Jól megfigyelhető az is, hogy egyre bonyolultabbak az építési engedélyhez szükséges műszaki tervek. Ez értelemszerűen megkívánja az építésügyi hatósági szakemberek felkészültségének fokozását. A rendezési tervekkel kapcsolatos panaszok száma emelkedő tendenciát mutat. Esetenként a konkrét építési ügyben derül ki, hogy a szakhatóság azért nem adja meg az építési engedélyhez szükséges szakhatósági hozzájárulását, mivel korábban – a rendezési terv elfogadásának folyamatában – az önkormányzat nem vette figyelembe a szakhatóság véleményét. Számos vita forrása volt a városok esetében – ahol nem alkották meg 2003. december 31-ig az új követelményeknek megfelelő rendezési terveket – az ún. illeszkedési

61 szabályok alkalmazása. Azokban a városokban ugyanis, ahol 2004-től nem állt rendelkezésre új, hatályos rendezési terv, ott az építési törvény (36. §-a) szerinti illeszkedési szabályok alapján lehetett csak elbírálni az építési engedély iránti kérelmeket. Az „illeszkedés” meglehetősen szubjektív fogalom. Annak megítélése, hogy egy tervezett építkezés miként illeszkedik (illeszkedik-e egyáltalán) a meglévő környezetbe, - személyenként, hatóságonként más lehet. 2005-ben növekedett azon ügyek száma, amelyek elbírálására az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalt jelölte ki. Ezek rendszerint sok év óta húzódó bonyolult ügyek, amelyeket az illetékes közigazgatási hivatalok nem tudtak lezárni, az ügyfelek pedig már nem látták biztosítottnak az elfogulatlan ügyintézést ott, ahol eredetileg jogorvoslatot kerestek. Az elmúlt évben véleményeztük a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások egyes szabályairól készült kormányelőterjesztés tervezetét. A tervezett szabályok elfogadása esetén, tovább fog növekedni a másodfokú építésügyi hatóságok feladatköre. A tervezet szerint a kiemelt ügyekben első fokon a közigazgatási hivatal jár el. Az ilyen ügyek bonyolultsága, gyors és szakszerű ügyintézése megkívánja a másodfokú szervnél jobban koncentrálódó nagyobb hozzáértést, a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítását. 2.2.5. Közlekedési igazgatási ügyek A közlekedési igazgatási ügyintézést alapvetően a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szabályozza. A közlekedési igazgatási hatósági ügykörben 120 másodfokú határozat született, ami az előző évhez képest 16%-os növekedést mutat (36. sz. melléklet). A másodfokú döntések száma az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett, a 2001. évhez képest mintegy 40%-kal nőtt. A másodfokú határozatok 67%-a az első fokú határozatot helybenhagyó döntés volt. A nagyszámú megváltoztató, illetve megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés egyik oka, hogy a hatósági munkát szabályzó BM rendelet az év folyamán négy alkalommal módosult, az okmányirodák pedig a változásokat nem tudták minden esetben, a hatósági munkában realizálni. A helybenhagyó döntések aránya az elmúlt években alapvetően nem változott. A megváltoztató döntések zömében eljárási jogsértés miatt születtek. Jellemző eljárási jogsértés volt, hogy a jármű forgalomból történő kivonása esetén a jármű forgalmi engedélyét és rendszámát a bevonással egy időben érvénytelenítették. Másik jellemző hiba volt, hogy a jármű forgalomból történő kivonásának kezdő napját helytelenül határozták meg. A másodfokú eljárások megindításának oka leggyakrabban a jármű lefoglalása, az átírási és adatszolgáltatási kötelezettség elmaradásából eredő jármű forgalomból történő kivonása, illetve a vezetői jogosultság korlátozását eredményező cselekmények (jármű ittas vezetése, sérülést okozó közúti baleset okozása, stb.) voltak.

62 A Fejér Megyei Főügyészség 2005-ben ellenőrizte a 2004. év második félévének közlekedési igazgatási ügyintézését hivatalunkban. A főügyészség munkatársai 75 ügy iratainak átvizsgálása után megállapították, hogy az ügyintézés és az első fokú határozatok elbírálása törvényes, jogszabályszerű. A pozitív megítélések mellett a főügyészség jelzéssel élt a hivatal felé olyan kérdésben, mely az ügyek érdemi elbírálását nem befolyásolta. A közlekedési igazgatás ügyekben 11 peres eljárás zárult le, amelyek mindegyikében elutasították a kereseteket. A peres eljárások száma alapvetően nem változott az előző évekhez képest, mint ahogy a bírósági döntések aránya sem. A bírósági döntések és a főügyészségi ellenőrzés megállapításai alapján elmondható, hogy a közlekedési igazgatási terület hivatalunknál stabil, jogszabályszerű, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő. 2.2.6. Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek Állattartási ügyek A települési önkormányzatok helyi állattartási rendeletei alapján hozott első fokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma, évek óta viszonylag állandó. 2005-ben 16 fellebbezést nyújtottak be a jegyzői döntések ellen. Az ügyek közel 70 %-ban – hasonlóan az előző évhez – a jegyző határozatát helybenhagytuk. A tényállás nem megfelelő tisztázása miatt 4 esetben semmisítettük meg az első fokú döntést és utasítottuk új eljárásra a jegyzőt. A bejelentők a legtöbb esetben a szomszédok, akik a mellettük lakó személy állattartását kifogásolják. Az esetek döntő többségében a jegyzők kötelezést tartalmazó határozatai ellen nem nyújtanak be fellebbezést, így azok jogerőre emelkednek. A szomszédok bejelentése alapján a jegyzők intézkednek a végrehajtásról. Szinte kivétel nélkül bírságot szabnak ki, s ez ellen a döntés ellen, már fellebbezést nyújtanak be a kötelezettek. Az állattartási ügyek 35 %-ában a végrehajtási bírságot kiszabó határozatok ellen nyújtottak be fellebbezést. Az állattartási ügyekben a jegyzők – néhány kivételtől eltekintve – szabályosan folytatják le az eljárást. A tényállást megfelelően tisztázzák, a helyi rendeletekben előírtakat jól alkalmazzák, s döntéseik tartalmilag és formailag megfelelőek. 2005-ben a döntésünk ellen egy esetben nyújtottak be keresetet, melyet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasított. A működési engedélyekkel kapcsolatos ügyek Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szabályozza a működési engedélyekkel kapcsolatos teendőket.

63 Az elmúlt évben – hasonlóan az előző évekhez – 11 fellebbezést nyújtottak be. A jogorvoslati kérelmek okairól a jegyzői feladatellátásnál szóltunk. A felterjesztett ügyek 75 %-ban a jegyző határozatát megsemmisítettük, s a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasítottuk. Az előző évekhez képest nem változott a jogszabálysértő döntések aránya. Alapvető eljárási hiba a tényállás nem megfelelő tisztázása, a helyszíni szemle hiánya, s a szabálytalan jegyzőkönyv felvétele. Kijelölt hatóságként egy esetben kellett dönteni működési engedély ügyben. 2005-ben egy határozatunk ellen nyújtott be az ügyfél bírósági keresetet, az eljárás jelenleg még folyamatban van. Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a tankötelezettség, képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jegyzői határozatok ellen 2005. évben a törvényes képviselők 9 fellebbezést nyújtottak be. A jogorvoslati kérelmek száma – az elmúlt évekhez hasonlóan – nem változott. A fellebbezések tartalmilag sem változtak. A szülők a jegyzői határozatok alapját képező szakvélemények megállapításaival nem értettek egyet. A 14/1994. (VI. 24.) MKM. r. 21. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban szakértőként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központot kellett kirendelni. Az intézmény leterheltsége miatt a vizsgálatok elrendelése és a szakvélemény elkészítése két-három hónapot vett igénybe. Gyakran előfordult, hogy a szülők nem vitték el a gyermekeket a megadott időpontban vizsgálatra. Ebben az esetben külön fel kellett hívni a fellebbezést benyújtó személyt, hogy a kirendelő határozatnak tegyen eleget. A fellebbezések elbírálása a fentiek miatt elhúzódott. A jegyzői határozatok általában megfeleltek az anyagi és eljárásjogi szabályoknak. Három esetben kellett a határozatot megváltoztatni, ez azonban az érdemi döntést nem érintette. Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg az e téren alkalmazandó szabályokat. Telepengedély ügyben 2005-ben – az előző évhez képest – háromszorosára emelkedett a másodfokú eljárások száma, mivel 15 fellebbezést nyújtottak be. Jelentős javulás tapasztalható az ügyintézésben, ugyanis az ügyek több mint 70 %-ában helybenhagyó döntés született. A jogorvoslati eljárások kb. fele azért indult, mert első fokon elutasították a telepengedély iránti kérelmeket, a másik fele pedig azért, mert a telep szomszédságában élők kifogásolták, a jellemzően kisipari tevékenységet végző telep működését. Két ügyben nyújtottak be keresetet, az eljárások folyamatban vannak.

64 2.2.7. A megyei szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége A megyei szociális és gyámhivatal a Gyvt. 106. § (4) bekezdése alapján a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben, valamint 2005. szeptember 1. napjától az 1993. évi III. törvény 4/A. § (3) bekezdés b.) pontja alapján szociális igazgatási ügyekben másodfokon jár el. A másodfokú eljárások száma az előző évhez képest változatlan (37. sz. melléklet). Arányaiban a megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntések száma magas, az eljárások közel 50 %-a, mely alapján az a következtetés vonható le, hogy a jegyzők és a gyámhivatali ügyintézők leterheltsége, valamint a jogszabályi változások miatt gyakoriak az eljárási hibák. Ugrásszerűen nőtt a határozatot megváltoztató döntések száma, mivel a másodfokú eljárás során – legtöbbször kapcsolattartási ügyben – kiegészítettük az első fokú eljárást, tárgyalást tartottunk, vagy helyszíni szemlét folytattunk le, s ennek eredményeként az első fokú döntést megváltoztattuk (37. sz. melléklet). A másodfokú eljárások során többnyire azt állapítottuk meg, hogy az első fokú eljárást lefolytató gyámhatóságok nem tisztázták a tényállást kellő körültekintéssel, illetve a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményeket maradéktalanul nem végezték el. A gyámhatósági eljárás során még mindig gyakori hiba, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyermeket vagy személyt, illetve a szülőt, törvényes képviselőt nem hallgatják meg. A gyámhatóságok sok esetben nem vesznek igénybe szakértőt olyan kérdés tisztázására, melynek megítéléshez arra szükség lenne. A fellebbezések összetételét elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy azok 43 %-a továbbra is kapcsolattartási ügyekben fordult elő. A válások és az élettársi kapcsolatok számának növekedésén túl ennek okát abban látjuk, hogy a gyermek sajnálatos módon „eszköz” a szülők közötti konfliktusban. A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti eljárások száma továbbra is magas. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma az előző évhez képest háromszorosára emelkedett. Csökkent a gondnokság, gyámság ügyekben és az átmeneti nevelés ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma (38. sz. melléklet). A felügyeleti intézkedés keretében hozott döntések száma duplájára emelkedett. Többnyire az ügyfelek panaszára indult eljárás során állapítottuk meg, hogy az első fokú döntés jogszabálysértő, ezért ennek orvoslására tettünk felügyeleti intézkedést. Felügyeleti intézkedés keretében 2 esetben az első fokú döntést megváltoztattuk, 4 esetben az első fokú döntést megsemmisítettük és a gyámhatóságot új eljárás lefolytatására utasítottuk. A felügyeleti eljárást többnyire kapcsolattartás ügyben folytattuk le. A társadalmi érzékenység növekedését jelzi, hogy 2005. évben emelkedett a másodfokú határozatok ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálatok száma. A 13 közigazgatási perből – 11 per 2005. évben indult, 2 per áthúzódott az előző évről – mindössze 1 esetben adott helyt a keresetnek a bíróság, 8 esetben elutasította, 1 esetben pedig az eljárást megszűntette. A bírósági eljárás 3 ügyben folyamatban van.

65 A másodfokú határozatok ellen indított bírósági eljárások tapasztalatai azt mutatják, a másodfokú döntések megalapozottak és jogszabályszerűek (39. sz. melléklet). Szociális igazgatás körében a megyei szociális és gyámhivatal 2 mozgáskorlátozott ügyben folytatott le másodfokú eljárást az eltelt négy hónap alatt, mely nem számottevő. Összességében elmondható, hogy a megyei szociális és gyámhivatal másodfokú tevékenységében a jogszerűség, a szakmai hozzáértés érvényesül. Ezt támasztja alá a bírósági pernyertességek aránya és az, hogy a személyesen, vagy levélben adott szakszerű tájékoztatásunkat az ügyfelek igénylik és elismerik. 2.2.8. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységének ellenőrzése A megyei szociális és gyámhivatal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet alapján, mint működést engedélyező szerv évente ellenőrzi a gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a családok átmeneti otthona, az önálló helyettes szülői hálózat szolgáltató tevékenységét, továbbá négyévente ellenőrzi az egyéb állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. A megyei szociális gyámhivatal feladatköre a szociális intézmények működési engedélyezése vonatkozásában 2005. szeptember 1. napjától bővült, így addig az ellenőrzési feladatokat a Közigazgatási Hivatal Hatósági Főosztálya végezte el. A 29 gyermekjóléti szolgálatnál lefolytatott ellenőrzésünk alapján megállapítottuk, hogy a gyermekjóléti szolgálatok tevékenysége azokon a településeken, ahol nem történt személyi változás, javuló tendenciát mutat. Év közben az ellenőrzött településeken a gyermekjóléti szolgáltatást biztosítók körében, valamint az ellátás formájában változások történtek. Több településen a többcélú kistérségi társaulások megalakulásával a feladat ellátását önálló családgondozó alkalmazása helyett – intézményfenntartó társulás létrehozásával – intézményi formában biztosítják az önkormányzatok. Tapasztalataink szerint az alapítványi formában működő gyermekjóléti szolgáltató is egyre több településen látja el az alapellátási feladatot, a kezdeti 3 település helyett ma már 13 településen látja el a gyermekjóléti szolgáltatást. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy azokon a településeken, ahol a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját nem a jogszabályban ajánlott óraszámban foglalkoztatja az önkormányzat, ez szinte minden esetben negatívan hat a munkavégzésre, illetve a szolgáltatás hatékonyságára. A megyei szociális és gyámhivatal hat bölcsőde ellenőrzését végezte el Székesfehérváron és Dunaújvárosban. A bölcsődék működését, személyi, tárgyi feltételeit – a kisebb hiányosságoktól eltekintve – megfelelőnek tartottuk.

66 Valamennyi ellenőrzött bölcsődében a felvett gyermekek létszáma meghaladta a működési engedélyben és a jogszabályban meghatározott létszámot, mely azt mutatja, hogy az állampolgárok körében nagy a bölcsődei férőhelyek iránti igény. Az ellenőrzött bölcsődékben a fenntartó önkormányzatok elvégezték a játszóterek és az ott elhelyezett játékok balesetvédelmi szempontból történő felülvizsgálatát, azonban az Európai Uniós szabványoknak megfelelő átalakítások – az önkormányzatok anyagi eszközeinek hiányában – még nem történtek meg. A megyei szociális és gyámhivatal 2005. évben is elvégezte a jogszabály szerinti gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények szakmai ellenőrzését, melynek alapján az alábbiakat tapasztaltuk: Székesfehérváron és Dunaújvárosban az önkormányzati fenntartású Családok Átmeneti Otthonai – ahol lehetőség nyílik a gyermekeknek a szüleikkel történő együttes elhelyezésére - szinte teljes kihasználtsággal működnek, s a felvételre várakozók száma növekszik. Ennek az az oka, hogy egyre több állampolgár kerül olyan hátrányos szociális helyzetbe, hogy nem képes önerőből a lakhatási körülményeit megoldani és igényli az önkormányzat segítségét. Az átmeneti otthonban való tartózkodás alatt a lakhatási költségek minimálisak, így lehetőség nyílik takarékoskodásra és az intézményben dolgozó szakemberek segítséget adnak az életvezetési problémák megoldásához. A helyettes szülői hálózat, illetve szolgáltatás ellenőrzése során azt állapítottuk meg, hogy elenyészően kevés az ellátást igénybe vevő gyermekek száma. Ennek oka, hogy a szülők idegenkednek ezen ellátási formától, nem szeretnék azt, hogy helyettes szülő gondoskodjon gyermekükről, pl. betegség esetén. Többnyire családon belül, vagy ismerősök, szomszédok segítségével oldják a gyermek elhelyezését. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett nevelőszülői hálózatot a fenntartó Fejér Megyei Önkormányzat 2005. évben jelentős mértékben bővítette. Ennek oka az volt, hogy a fenntartó önkormányzat négy lakásotthont megszűntetett a szakellátó rendszer racionalizálása során. A nevelőszülői hálózat jelenleg 368 férőhellyel 345 gyermek gondozását látja el. A Fejér Megyei Önkormányzat a megyei szakellátó rendszer racionalizálásáról döntött, mely öt szakmai egységből áll. Új szakmai egységként hozta létre a 25 férőhelyes utógondozó otthont, melyhez külső férőhelyek is tartoznak, valamint a lakásotthonok gyermekotthoni egységeket alkotnak. A megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézmények a személyi feltételek vonatkozásában elmaradnak a jogszabályi követelményektől, míg a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő bicskei székhelyű gyermekotthonban teljes mértékben biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek. Megyénkben továbbra sem működik speciális ellátást nyújtó gyermekintézmény, mely a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, valamint pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára nyújtana ellátást. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy ezen ellátási formára egyre nagyobb szükség lenne a szakellátó rendszerben, mivel jelenleg az ilyen problémával küzdő gyermekek a gyermekotthonokban vannak elhelyezve, ahol a szükséges ellátást teljes mértékben nem tudják számukra biztosítani.

67 Összességében elmondható, hogy az intézmény fenntartókkal jó kapcsolata van a megyei szociális és gyámhivatalnak. Megállapítható, hogy alapellátás tekintetében mindazon szolgáltatásokat biztosítják a fenntartók, melyekre az állampolgároknak a gyermekvédelem területén szükségük és igényük van. A szakellátás területén megfigyelhető tendencia, hogy a személyi és tárgyi feltételeket a jelenlegi finanszírozási szabályok mellett a fenntartók maradéktalanul biztosítani nem tudják. 3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai A közigazgatási hivatal 2005. évi munkatervében foglaltaknak megfelelően 3 községi, és 3 városi önkormányzati polgármesteri hivatalnál tartott - a jegyzői hatáskör egészére kiterjedő - komplex felügyeleti ellenőrzést. Ezen túlmenően 29 települési önkormányzatnál végeztünk célellenőrzést, melynek során az egy-egy területre (ágazatra) vonatkozó jogszabályi előírások betartását vizsgáltuk. Ennek keretében ellenőriztük a helyi adóztatásra, az anyakönyvezésre, a személyi adat- és a lakcím nyilvántartási tevékenységre, az építési és a szociális igazgatásra vonatkozó előírások betartását, valamint a szabálysértési törvényből adódó feladatok végrehajtását. Négy okmányiroda tevékenységét is vizsgáltuk. Az előzőek mellett végeztük az építés-felügyeleti ellenőrzéseket, melyek száma 65 db volt. A szociális igazgatás keretében 64 állami (önkormányzati) és nem állami fenntartású szociális intézményt is ellenőriztünk. Megállapításainkat minden esetben írásba foglaltuk, s azokat ismertettük az ellenőrzött szerv vezetőjével. Az ellenőrzések során megállapított hibák és hiányosságok kijavítása érdekében minden esetben tájékoztatást kértünk az érintettektől, a szervek vezetőitől, arról, hogy milyen intézkedéseket tettek. Az egyes ágazatokra vonatkozó ellenőrzési megállapításaink lényegét az adott terület tárgyalásánál foglaltuk össze. Összességében elmondható, hogy az első fokú hatóságok alapvetően a jogszabályoknak megfelelően járnak el, és az általuk meghozott határozatok megalapozottak, törvényesek. Az első fokú határozatokhoz képest elenyésző a benyújtott jogorvoslati kérelmek száma, ami azt mutatja, hogy az állampolgárok döntő többsége elfogadja, és törvényesnek tartja a jegyzők munkáját. Ellenőrzéseink alapján megállapítottuk, hogy a jegyzők az államigazgatási feladatellátást közepesen, illetve ennél jobb színvonalon végzik. 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai A közigazgatási hivatal eljárását 2005-ben egy alkalommal sem kifogásolták. A polgármesteri hivatalokat illetően 14 panaszbejelentés érkezett, melyek minden esetben arra irányultak, hogy a jegyzők nem folytatták le a hatáskörükbe tartozó államigazgatási eljárást.

68 2005-ben birtokháborítási, növényvédelmi, hagyatéki, szociális, építési és adóügyben sérelmezték a polgármesteri hivatalok eljárását. A kifogások 8 esetben alaptalannak bizonyultak. Minden esetben, amikor ennek feltételei fennálltak, haladéktalanul felhívtuk a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére és erről a panaszost tájékoztattuk. 5. A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 21. § b) pontjában foglalt feladatunkra figyelemmel folytattunk ellenőrzéseket a polgármesteri hivataloknál. A munkatervünkben meghatározott ütemezés szerint vizsgáltuk a jegyzők államigazgatási feladatellátását. Figyelemmel voltunk arra is, hogy elsősorban olyan hatóságokat ellenőrizzünk, amelyeknél – a jogorvoslati eljárásaink alapján – azt feltételeztük, hogy az átlagosnál gyengébb az ügyintézés színvonala. A Hatósági Főosztály által 2005-ben lefolytatott 6 komplex felügyeleti- és 29 célellenőrzés tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze: A helyi adóztatás a közepesnél jobb színvonalú, ezen a területen az elmúlt időszakhoz képest pozitív változás történt. Továbbra sincs azonban előrelépés abban, hogy az adóhatóságok jellemzően nem folytatnak ellenőrzést és nem foganatosítanak végrehajtási cselekményt. Ez a legfőbb oka annak, hogy helyenként igen magas az adóhátralék összege. Az anyakönyvi ügyintézés – hasonlóan az előző évekhez – változatlanul jó színvonalú a megyénkben. Ebben szerepet játszik az, hogy viszonylag stabil az anyakönyvvezetői kar és rendszeres a telefonon történő szakmai konzultáció az anyakönyvi felügyelővel. Jellemzően ott tapasztaltunk hiányosságot, ahol változás történt az anyakönyvvezető személyében, illetve a külföldi állampolgárokat érintő anyakönyvi ügyekben fordulnak elő esetenként kisebb-nagyobb hibák. Az építésügyi hatósági feladatok ellátása változatlanul közepes színvonalon történik. Ebben az évben a vizsgált első fokú hatóságoknál azt tapasztaltuk, hogy a köztisztviselők személyében történt változások miatt, csökkent az ügyintézők átlagos szakmai gyakorlata, és ez kedvezőtlenül érintette a hatósági ügyintézést. Évek óta nincs változás a tekintetben, hogy az építésügyi hatósági ügyintézők túlterheltek, mivel egyéb, jellemzően település-üzemeltetési, településfejlesztési feladatokat is ellátnak. Ennek is tudható be az, hogy a településeken nem folytatnak terv szerinti hatósági ellenőrzéseket, illetve a korábbi években feltárt tipikus hibák, hiányosságok, továbbra is jellemzőek. A működési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés során – az elmúlt években – jellemzően megsemmisítettük az első fokú döntéseket és új eljárásra utasítottuk a jegyzőt. Ennek okait vizsgálva az ellenőrzések alkalmával megállapítottuk, hogy az ügyintézők, még a nagyobb településeken is, osztott munkakörben látják el ezt a feladatot. A kisebb településeken, a viszonylag alacsony ügyszám miatt, nincs az ügyintézőknek kellő szakmai rutinja. Az ügyintézés közepes színvonalú. Jellemző, hogy az üzletekben terv szerinti ellenőrzéseket nem folytatnak, illetve gyakrabban fordulnak elő az eljárási, mint az anyagi jogszabálysértések.

69 A szabálysértési ügyintézés változatlanul a közepesnél jobb színvonalon történik. Jellemző, hogy a kisebb településeken a jegyzők, míg a nagyközségekben, városokban felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők járnak el. A tipikus hiányosságok – amelyek elsősorban az eljárási jogszabályok alkalmazása során fordulnak elő – évrőlévre ismétlődnek. A jegyzői határozatok ugyanakkor alapvetően megalapozottak. Ezt támasztja alá egyrészt az, hogy a benyújtott kifogások száma folyamatosan csökken, és a bíróságok azokat többségében elutasítják. Másrészt elenyésző, évente 1-2 az ügyészi jelzések száma. A szociális ügyintézés – hasonlóan az előző évekhez – továbbra is jó színvonalú. A vizsgált ügyek döntő többsége a közgyógyellátást, illetve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit érintette. Ezek az ügyek viszonylag nagy számban fordulnak elő még a kisebb településeken is, ugyanakkor nem bonyolultak, relatíve egyszerű megítélésűek. Néhány kisebb, jellemzően eljárási jogszabálysértést tapasztaltunk, elsősorban a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban. Ezek a tipikus hiányosságok azonban évről-évre ismétlődnek, annak ellenére, hogy a szociális ügyintézők részére tartott szakmai napokon mindig felhívjuk a figyelmet az ellenőrzéseken, illetve a jogorvoslati eljárások során tapasztalt hiányosságokra. A közlekedési igazgatási ügyek intézését 4 okmányirodában vizsgáltuk. Az előző évekhez képest tovább nőtt az eljárások száma, illetve az ügyintézők által elintézett ügyek száma is. Ennek ellenére az ügyintézés változatlanul jó színvonalú. Ezt igazolta a Fejér Megyei Főügyészség által végzett átfogó ellenőrzés is. Elsősorban eljárási jellegű jogszabálysértéseket tapasztaltunk. Ugyanakkor némely esetben gondot okozott a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás, tekintettel arra, hogy a közlekedési igazgatási ügyintézés jogszabályi háttere 4 alkalommal változott az év folyamán. Az ellenőrzéseink segítő jellegűek voltak. A kisebb hiányosságokat már a vizsgálatok közben pótolták és a helyszíni konzultációk során útmutatást adtunk arra vonatkozóan is, hogy a hibák megelőzése érdekében hogyan járjanak el a jövőben. Megállapításainkról minden esetben összefoglaló jelentést készítettünk, melyet megküldtünk az első fokú hatóságok részére. Ebben felhívtuk a jegyzők figyelmét arra, hogy az ellenőrzéseken feltárt hiányosságok kijavítása érdekében tett intézkedéseikről adjanak tájékoztatást. Azoknál a polgármesteri hivataloknál, ahol viszonylag több hibát tártunk fel, utóellenőrzést is végeztünk. Az ellenőrzéseken feltárt tipikus hiányosságokat – ágazatonként – a jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatainál fejtettük ki részletesen. A vizsgálataink alapján azt állapítottuk meg, hogy a jegyzők, az államigazgatási feladataikat összességében közepes színvonalon látták el. Ennél magasabb színvonalú volt az anyakönyvi, illetve a szociális igazgatási feladatok végzése. Az értékelésből kitűnik, hogy nincs előrelépés a korábbi évekhez képest, és ennek okait a következőkben láttuk. 2005-ben jelentős volt a fluktuáció a jegyzők, illetve a köztisztviselők személyét illetően. Az ügyintézők, jellemzően osztott munkakörben, több speciális feladatot is elláttak. A hatósági munka végzését nehezítette továbbá az is, hogy sűrűn változtak a különböző szakterületre vonatkozó jogszabályi rendelkezések.

70 A jövőben is folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy felhívjuk a figyelmet – jegyzői értekezleteken, illetve a szakmai napokon – az ellenőrzéseken tapasztalt jellemző hiányosságokra, ezzel is segítve a jogalkalmazói munkát.

71 III.

A koordinációs és szervezési feladatok

1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében „A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról” szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalvezetőkhöz rendeli a koordinációs feladatokkal kapcsolatos hatásköröket, megjelölve az azok végrehajtásához szükséges eszközrendszert is. A koordinációs tevékenység végrehajtása során, ha nem is részletes, de áttekintő képet lehet kapni az államigazgatás megyei helyzetéről, a területi államigazgatási szervek állapotáról. A területi államigazgatási szervekre jellemző, hogy feladat- és hatáskörük - gyakran illetékességi területük is - jelentősen és rendszeresen változik. Az elmúlt évben a következő szervezeti változások történtek Fejér megyében:

• Szervezeti összevonással létrejött a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

• Jelentős szervezeti változás történt az ÁNTSZ Megyei szervezetében, ahol megszűnt két városi intézet (Gárdony, Bicske) és feladatukat a többi városi intézet vette át.

• 2005. év végével (27/2005. (XII.27.) FMM rendelet alapján) szervezeti változás következett be a munkajogi és munkavédelmi rendszerben. Megszűntek a megyei felügyelőségek, és a régiónkban két regionális szervezet jött létre, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség Székesfehérvár székhellyel és a Közép-Dunántúli Munkabiztonsági Felügyelőség Veszprémi székhellyel.

• Szervezeti változás történt a Műszaki Biztonsági Felügyelőség tekintetében is (297/2005. (XII.23.) Korm. rendelet alapján). Megszűnt a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal és feladatkörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal vette át. Ennek „területi egysége” a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség.

A szervezeti változásokon túl jelentős a feladatkör-változtatás is, ami ma már folyamatos tendenciának tekinthető. Szinte kivétel nélkül minden területi államigazgatási szerv tekintetében elmondható, hogy a feladatköre és a hatásköre gyakran módosul. A feladatváltozások ezen a szinten döntő mértékben feladatnövekedést jelentettek. A feladatnövekedés több összetevőre vezethető vissza.

• Ezen összetevők közül elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a területi szinten

olyan új társadalmi elvárások fogalmazódnak, illetve ellátandó feladatok, jelennek meg, amelyek mindenképpen tevékenységnövekedéssel járnak. Ezek a változások gyakorlatilag az államigazgatás minden ágazatában fellelhetők. (Pl.: parlagfű elleni védekezés, foglalkoztatási rendszerek változtatása, madárinfluenza megelőzése érdekében teendő intézkedések, autópálya-építés

72 miatti kisajátítási eljárások, külterületi termőföldek osztatlan közös tulajdonának megszűntetése, stb.)

• Az újonnan jelentkező feladatok jelentős részben az európai uniós

csatlakozásból fakadóan következnek be (például: környezetvédelem, agrártámogatások, EU támogatások lebonyolításából fakadó feladatok növekedése, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatok, de a képzés, továbbképzés teendői is ide sorolhatók).

• Minden közigazgatási szerv jelezte, hogy számottevő többletfeladatot jelentett a Ket. alkalmazására való felkészülés. A Ket. alkalmazásával összefüggésben még inkább megnövekedett terhek hárulnak a közigazgatási szervekre.

• Kétségtelen

tény, hogy a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz való alkalmazkodás, a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítése is jelentős többletfeladatot eredményez. Ez részint abból következik, hogy részt kell venni egy új államszervezeti felépítés kialakításában, kidolgozásában, miközben érzékenyen kell reagálni a társadalmi változásokból fakadó kihívásokra is. (Szervezeti változások kezelése.)

• A

politikában az államigazgatás túlburjánzásával összefüggésben megfogalmazottakra a központi közigazgatás reakciója elég gyakran a szervezeti és tevékenységi szükségesség igazolására koncentrálódik, amely területi és helyi szinten jelentős feladatnövekedést okozó elemzői és jelentéstételi kötelezettséget von maga után.

Közigazgatási szervek gyakran felmerülő problémaként jelezték a következőket: •

A létszám és költségcsökkentéssel párhuzamosan jelentkező folyamatos feladatnövekedés elérkezett arra a szintre, amikor a közigazgatási szerv kénytelen a feladat-végrehajtás során rangsorolni. A rangsorban előnyt élveznek azok az ügyek, amelyek reflektorfényben, a társadalmi, politikai érdeklődés középpontjában szerepelnek. Emiatt gyakran hátrányt szenvednek (vagy elmaradnak) azok a teendők, amelyek a közigazgatási szerv mindennapi feladatai közé tartoznak.

•

A közigazgatási szervek ügyiratforgalmi és hatósági statisztikája alapján is igazolható, hogy az elintézendő ügyek egyre bonyolultabbá válnak, egyre nagyobb szakértelmet, körültekintést és egyre több időt igényel egy-egy ügy elintézése.

•

A feladatok sorában növekvő az előre nem tervezett, az év során ad hoc módon jelentkező teendő. Ezek végrehajtásához szükséges feltételek (létszám, költség) gyakorlatilag nem biztosítottak.

A területi államigazgatás tevékenységében jól érzékelhető, hogy a politikában alapvetően csak az államigazgatási működés költségeinek visszafogása jelenik meg. Mindezek tükrében érdemes lenne áttekinteni a területi államigazgatási szervek költségvetési helyzetét és elhelyezési, működési körülményeit. Ma már ez egyre kevésbé elvégezhető feladat. Az elemző munkát ugyanis a területi államigazgatási szervek adatszolgáltató tevékenységére lehet építeni, ez az adatszolgáltatás azonban (döntően a központi közigazgatási szervek hozzáállásából következően) gyakran elmarad.

73 Jelen Beszámoló készítéséhez is információkat kértünk minden területi államigazgatási szervtől, melynek eredménye a következő: •

A 15 területi államigazgatási szervből 13 adott valamilyen választ.

•

A válaszadók közül 7 szervezet hiányosan szolgáltatott adatot vagy egyszerűen arra utalt, hogy a központi közigazgatási szervhez forduljunk kérésünkkel. Ezeknek a területi államigazgatási szerveknek egyike sem szolgáltatott adatot költségvetési és létszámkérdésekben.

Fentiek alapján a költségvetési helyzetre vonatkozóan a 6 adatszolgáltató szerv által szolgáltatott információk alapján van lehetőség (ÁNTSZ, Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal, Fejér Megyei Földhivatal, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). A válaszadók mindegyike megállapította, hogy a közigazgatási szervük költségvetési és létszámhelyzete rossz, a költségvetés rendszerint nem nyújt fedezetet az alapfeladatok ellátásához. A költségvetési gazdálkodást átmeneti vagy tartós likviditási gondok jellemzik. A költségvetési előirányzatok jelentős csökkentéséről számolt be 3 területi államigazgatási szerv (ÁNTSZ, Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal). A költségvetési összegek változatlanságát jelezte Fejér Megyei Munkaügyi Központ és a Fejér Megyei Földhivatal, ez utóbbi azzal a megjegyzéssel, hogy a költségvetési fő összeg ugyan nem csökkent, de ezen belül az állami támogatás mértéke igen, tehát a költségvetésük nagyobb részét kell saját bevételükből teljesíteni. Számottevő költségvetési növekedésről egyedül a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számolt be, amelynek oka a szervezeti összevonásból fakadó létszám, feladat és hatáskör-növekedés. A fenti információkból ugyan a megye államigazgatásának egészére nem lehet megbízható következtetéseket levonni, de összességében megállapítható, hogy a területi államigazgatási szervek romló költségvetési és létszám kondíciókkal látják el az egyre növekvő és egyre bonyolultabb feladataikat. Az államigazgatási szervek elhelyezési és működési körülményei változatlan színvonalúak. Az elhelyezési körülmények színvonala jelentős mértékben függ attól, hogy a szervezet saját ingatlantulajdonnal rendelkezik vagy sem. Azok a szervezetek, amelyek saját tulajdonnal rendelkeznek ott az ingatlanok felújítása, bővítése könnyebben megoldható és az ágazatok ezekre szívesebben áldoznak. Több közigazgatási szerv esetében azonban erről nem beszélhetünk (pl. Közigazgatási Hivatal, Államkincstár Területi Igazgatósága, stb.). Ezek a közigazgatási szervek csak használati joggal rendelkeznek és így nagymértékben a tulajdonos akaratára kénytelenek hagyatkozni a felújítás tekintetében. Ezekre a területekre az irányító minisztérium sem szívesen juttat felújítási, illetve beruházási előirányzatot. A szervezeti és létszámváltozások eltérő módon érintik az egyes közigazgatási szervek elhelyezési körülményeit. Van, ahol a létszámnövekedés zsúfoltságot eredményez

74 (Munkaügyi Munkabiztonsági Felügyelőség), másutt - jelentős beruházással - az elhelyezési körülmények magasabb színvonalúvá váltak (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). Összességében a területi államigazgatási szervek elhelyezési körülményeit megfelelőnek értékelhetjük. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a karbantartási, felújítási tevékenység elmaradása az ingatlanvagyon értékvesztéséhez vezet. A fenti okok (feladatnövekedés, átszervezések, romló költségvetési pozíciók) miatt az államigazgatás területi szintjén is jól tetten érhető az államigazgatásban dolgozók túlterheltsége, és egyre jelentősebb mértékben tapasztalható a személyi állomány elbizonytalanodása. A túlterheltség növekedését mutatja, hogy a feladatnövekedést nem követte hasonló arányú létszámnövekedés, sőt döntő mértékben létszámcsökkentésről kell beszélnünk. (Pl.: ÁNTSZ 11 fő (24%), Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal 11 fő, Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 13 fő.) Létszámnövekedést a munkaügyi munkabiztonsági területről és (szervezeti összevonás okán) a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől jeleztek. Szintén létszámnövekedés valósult meg Fejér Megyei Munkaügyi Központ esetében (6 fő), de az érintett létszám csak határozott időre volt alkalmazható. A területi államigazgatási szint helyzetének bemutatásánál azonban feltétlenül meg kell állapítanunk, hogy a megye államigazgatásában dolgozó köztisztviselők felkészültek, és kellő ismerettel rendelkeznek a feladataik ellátásához, a velük szemben támasztott társadalmi követelményeknek való megfeleléshez. Le kell azonban azt is szögezni, hogy különösen területi szinten bizonyos egzisztenciális elbizonytalanodás tapasztalható, amely elsősorban az államszervezeti átalakítással, a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítési programjával kapcsolatos elképzelések sokszínűségéből és változékonyságából következik. Az egzisztenciális bizonytalanság és a fent említett túlterheltség közép- és talán rövidtávon is a feladatellátás hatékonysági színvonalát veszélyeztetheti. Meg kell állapítani, hogy nem fogalmazódtak meg egyértelmű válaszok az államigazgatás szükséges szerepváltozását illetően és különösen bizonytalan az államigazgatásnak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalandó helyének meghatározása. A közmédiákban megszólalók elsősorban az államigazgatási létszám és költség csökkentését jelölik meg követendő iránynak, nem foglalkozva azzal, hogy melyek legyenek azok a tevékenységek, amit az államigazgatásnak nem, vagy nem ebben a formában kell ellátni, és mi az a tevékenységi kör, ahol a jelenlegi szintnek megfelelő, vagy növekvő szerepvállalásra van szükség. A fentiekből jól érzékelhető, hogy az államigazgatás területi szintje rendkívüli sokszínűséget mutat, amely megnyilvánul a szervek jogállásában, a statumukat meghatározó jogszabályok szintjében (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet), a költségvetési jogállásukban, működési feltételeikben és egyéb körülményeikben egyaránt.

75 Ez a sokszínűség jelentős mértékben ágazati meghatározottságú és az ágazati szervek irányítási gyakorlata is rendkívül eltérő. 2. A területi államigazgatási szervek együttműködésének változása Fejér megyében a területi államigazgatási szervek tevékenységére a jó és korrekt szakmai együttműködés a jellemző, amelyet jól reprezentál a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium működése is. Az együttműködés minőségében változást érzékelünk, ez azonban nem a területi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek hozzáállásában mérhető le, hanem egyre inkább a központi közigazgatás együttműködési készségének a leképezése érhető tetten. A fenti okok miatt az együttműködési készséget, hajlamot csak úgy tudjuk reálisan bemutatni, ha szétválasztjuk a helyi, illetve a központi közigazgatási szervek által befolyásolt tevékenységet. A területi államigazgatási szervek a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatkörét képező tartalmi tevékenységben magas szintű együttműködési készséget mutatnak. Ezt mutatja a Kollégium ülésein való magas részvételi arány, a közös ellenőrzési tevékenység és a képzési, továbbképzési területen történő együttműködés is. Egyre jelentősebb gondot okoz azonban a területi államigazgatási szint tevékenységének összehangolásában, hogy jogszabály által nem kellően tisztázott a „területi államigazgatási szerv” fogalma. Ezen jogbizonytalanságot kihasználva, egyre gyakrabban találkozunk a központi közigazgatás által sugallt vagy elvárt elzárkózással, ami ma még nem az együttműködésben, hanem elsősorban az adatszolgáltatásban és a közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének korlátozásában jelenik meg. Összességében azonban elmondható, hogy az ágazati irányító szervek sok esetben a jogaik csorbításának tekintik, ha a területi koordináció átlép egy általuk kívánatosnak tartott szintet. Konkrét példaként említhető, hogy a Magyar Államkincstár Elnöke többször kifejtette, miszerint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát nem tekinti területi államigazgatási szervnek. Így nem tartja kívánatosnak a közigazgatási hivatal ellenőrzését. Ugyanezt az álláspontot képviseli az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Vezetője, aki mindezen véleményéről közvetlenül tájékoztatta a BM Közigazgatási Államtitkárát. Egyre gyakoribb, hogy területi államigazgatási szerv létrehozása helyett kirendeltség jön létre, illetve meglévő dekoncentrált szerv is területi egységgé alakul át (pl.: Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség). A quasi dekoncentrált szervek létrejötte szintén az együttműködés ellen hat. Közismerten elzárkózik az adatszolgáltatástól az APEH és egyre több szerv esetében tapasztaljuk, hogy a felügyeleti szerv megtagadja a tájékoztatást vagy közvetlenül a Belügyminisztériumnak kívánja teljesíteni az adatszolgáltatást. Az esetből talán túlzó következtetést nem érdemes levonni de mindenesetre jelzi, hogy a területi szintű koordináció mozgástere behatárolt.

76 Megállapítható, hogy minél inkább erősödik a koordináció, növekszik az adatszolgáltatásra épülő elemzések iránti igény, annál inkább növekszik az elzárkózás és félő, hogy ellehetetlenül az államigazgatás területi szintű koordinációja. A jövőre nézve mindenképpen célszerű a jogi helyzet tisztázása, és az elvárt együttműködési mértéknek központi szinten történő egyértelműsítése. 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Fontos társadalmi igény, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. Az Államigazgatási Kollégium korábban több esetben tárgyalta a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok ügyfélfogadási rendjének összehangolásával kapcsolatos teendőket. A kollégium egyes önkormányzatok tekintetében fogalmazott meg módosítási javaslatot, illetve a területi államigazgatási szervek vezetői tettek intézkedéseket, hogy az ügyfeleknek jobban megfelelő ügyfélfogadási rend alakuljon ki. Az összehangolás eredményeként elértük, hogy az állampolgároknak, különböző szervek képviselőinek, az ügyintézésük során, azonos napon van lehetőségük az államigazgatási és önkormányzati szerveket felkeresni. Az állampolgári tájékozódást, eligazodást segítendő a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjéről rendszeresen tájékoztatást küldünk az önkormányzatoknak, kérve a hirdetmény kifüggesztését az ügyfélfogadó helyiségekben, ügyfélszolgálati irodákban. A jegyzői, állampolgári visszajelzések igazolják az eljárás hasznosságát. Az információs tevékenység összehangolása érdekében lehetőséget biztosítunk a területi államigazgatási szervek vezetőinek, hogy jegyzői értekezleten tájékoztatást adjanak – feladatkörükbe tatozó kérdésben – az önkormányzatokat, jegyzőket érintő jogszabályi változásokról, az egységes jogalkalmazást segítő tapasztalatokról. Ezek a fórumok nagyban segítik a közigazgatási közszolgáltatást nyújtók együttműködését a gördülékeny, az ügyfél számára egyszerűbb ügyintézést. 4. Az elektronikus közigazgatás A 2005. november 1-jén hatályba lépő Ket. komoly elvárásokat fogalmazott meg az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás területén. A törvény elfogadásától annak hatálybalépéséig elegendő idő állt rendelkezésre, a remélt áttörés, az e-ügyintézés ugrásszerű térhódítása azonban mégsem következett be. Már 2005. április 1.-től életbe lépett a regisztrációs eljárás, „megnyílott az ügyfélkapu”, amely a közigazgatási szervek körében tapasztalatszerzési, az ügyfelek körében népszerűsítési lehetőségeket hordozott magában. A regisztráló ügyfél megteremti magának a lehetőséget a később megvalósuló elektronikus ügyintézés igénybevételére, és két területen már konkrét lehetőséghez is jut az ügyfél. Egyrészt az okmányirodai Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszerhez (XR) biztosít korszerűbb kapcsolódási lehetőséget, másrészt az adóbevallás elektronikus

77 úton történő benyújtását teszi lehetővé. Az okmányirodák felkészülten várták az ügyfeleket a regisztrációs eljárás személyes megjelenést igénylő részének elvégzéséhez. Meglehetősen kevés ügyfél regisztráltatta magát, például adóbevallási céllal mindössze 1 338 fő. Talán az elektronikus ügyintézés még nem volt elég vonzó cél, de közrejátszhatott a népszerűsítés és reklámtevékenység elmaradása is. A területi államigazgatási szervek kevés önállósággal rendelkeznek az elektronikus infrastruktúra alakításában, az információs rendszerek összehangolásában, az elektronikus ügyintézés fejlesztésében. A MÁK ülésein rendszeres napirendi pontként szereplő Ket. kérdések alapján elmondható, hogy ebben az időszakban végig nagyon kevés információval rendelkeztek az e-ügyintézés feltételeinek kialakítására vonatkozóan, mert az központi feladat. E beszámoló összeállításához begyűjtött információk – az előzményekkel összhangban – azt mutatják, hogy egyedül az APEH Fejér Megyei Igazgatóságánál épültek ki teljes mértékben azok a feltételek, amelyek szükségesek a Ket. szerinti elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás teljeskörű teljesítéséhez. A 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat, majd a 1101/2005. (X.25.) Korm. határozat által kitűzött célok nem mindenben teljesültek, és viszonylag későn, a Ket. hatályba lépésével egy időben jelentek meg azok a kormányrendeletek, amelyek szükségesek a megfelelő informatikai háttér kialakításához. Minden terület rendelkezik központi honlappal, saját honlapot 4 szerv (APEH Fejér Megyei Igazgatósága, Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal) üzemeltet. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény által meghatározott általános közzétételi lista szerinti adatokat a fenti honlapokon teszik közzé. Különös közzétételi listáról nincs információjuk a területi szerveknek, egyedi közzétételi listára vonatkozóan nemlegesek a jelentések. Általánosan problémaként jelezték a biztonságos belső informatikai rendszer hiányát, amely a háttér feladatokat oldaná meg (biztonságos elektronikus irat kezelés, tárolás, archiválás), valamint a külső kapcsolatokat biztosító rendszer hiányát (elektronikus aláírás). Az ügyirat nyilvántartó rendszereket a Ket. megfelelőség érdekében módosítani kell. Még komolyabb változásokat határoz meg a Levéltári törvény változása és az iratkezelés további szabályozása, többek között a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. Fel kellene gyorsulnia az Elektronikus Közigazgatási Gerinchálózathoz (EKG) történő csatlakozásnak is, de ennek jelei nem igazán érzékelhetők. Egyebek mellett ez az összeköttetés elengedhetetlen feltétele a közigazgatási szervek ügyfélkapun keresztül történő elérésének. Hiányzik a közigazgatási szervek elektronikus aláírással történő ellátása. Különösen fontos lenne a kiadmányozással feljogosított személyek minősített aláírása és időpecsét lehetősége, ugyanis döntést elektronikusan csak ilyen formában lehet közölni az ügyféllel.

78 5. A közigazgatási korszerűsítési végrehajtásában betöltött szerep

feladatok

kezdeményezésében

és

Általánosságban elmondható, hogy minden területi államigazgatási szerv részt vett ebben a munkában, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi államigazgatási szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapulnak. Ezen túl a koncepciók megalkotásában közvetlenül is részt vettek területi államigazgatási szervek szakemberei. A kialakult elképzelés-tervezetek véleményezése rendszeres feladatot jelentett minden dekoncentrált szervnek. Természetesen e tekintetben is kísérletet tettünk az ágazatközi egyeztetésre, a területi államigazgatási szervek véleményének összegzésére. Ezt jól példázza, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium többször tárgyalta a témát. A kollégiumi ülések úgynevezett „egyebek” napirendi pontjában szinte minden alkalommal szóba került a közigazgatás korszerűsítés ismert és várható elképzeléseinek a bemutatása és megvitatása. A korszerűsítési elképzelések azonban jelentős mértékben hordoznak ágazati specialitásokat. Az sem különös, hogy a központi közigazgatási szervek elsősorban az ágazati elképzelések kidolgozásában várták el az általuk irányított szervek közreműködését. Így területi szinten elsősorban az információ cserében, az egymás kölcsönös tájékoztatásában értünk el eredményeket. A területi államigazgatási szervek helyzetükből, korlátozott önállóságukból fakadóan a korszerűsítési programban elsősorban adatszolgáltató, szakmai véleményező tevékenységgel, illetve a döntések végrehajtásával vettek részt és kevésbé a korszerűsítési programok kezdeményezésében. A korszerűsítési folyamatban feltétlenül kiemelendő a közigazgatási hivatal szerepe és tevékenysége erről azonban a beszámoló „Kiemelt feladatok értékelése” fejezetében írunk részletesebben 6. A Megyei Államigazgatási Kollégium működésének eredményei és lehetőségei A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2005. évi tevékenységét a már kialakult munkaformák folyamatos működtetése jellemezte. A Kollégiumi ülések nagyon jól szolgálták a területi államigazgatási szervek közötti információáramlást. A Kollégium tagjai és állandó meghívottai – napirenden kívül, saját kezdeményezésre – több alkalommal tartottak időszerű kérdésekben részletes tájékoztatást. A közszolgálattal, köztisztviselők képzésével továbbképzésével összefüggő munkáltatói feladatokról, valamint az előzőekkel összefüggő, Hivatalunk tevékenységi körét érintő feladatokról ugyancsak rendszeresen szó esett az üléseken. 2005. évben a Kollégium több alkalommal részletes tájékoztatatást kapott a KET alkalmazására − a ROP 3.1.1. keretében megvalósuló − felkészítő képzésekről. A Kollégium tevékenysége döntő mértékben igazodik az aktualitásokhoz, így jelentős részben képes felmérni a terület társadalmi, gazdasági reálfolyamatait. Jól bizonyítják ezt azok a témák, amelyeket a Megyei Államigazgatási Kollégium napirendjére tűzött. Az elmúlt évben a Kollégium 5 alkalommal ülésezett és 16 napirendet tárgyalt.

79 Az üléseit 3 alkalommal tartotta a Kollégium tagjának, állandó meghívottjának székhelyén. Kihelyezett ülés helyszíne volt: •

Városi Rendőrkapitányság,

•

Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság,

• Fejér Megyei Munkaügyi Központ Gárdonyi Kirendeltsége. Jellemző témái a kollégium működéséhez, a megye helyzetéhez, az aktualitásokhoz és az egyes szervek tevékenységének megismeréséhez kapcsolódtak. A napirendek körében előtérbe kerültek „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény alkalmazására történő felkészüléssel kapcsolatos témakörök. A kollégium tárgyalta: •

a Kollégium 2005. évi munkatervére és az ellenőrzési tervére vonatkozó javaslatot.

Tájékoztatót hallgatott meg: •

A 2004. évi közös ellenőrzésekről.

•

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság minőségügyi tevékenységéről.

•

A Fejér Megyei tevékenységéről.

•

Az építőipar munkabiztonsági, illetőleg munkaügyi ellenőrzésének tapasztalatairól, különös tekintettel a Duna-híd és az M6 autópálya építési munkálataira.

•

A legális és illegális migráció 2005. évi helyzetéről Fejér megyében.

Rendőr-főkapitányság

bűn-,

és

baleset

megelőzési

A fogyatékosok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében szükséges teendőkről és jogaik érvényesülésének helyzetéről egy napirend keretében esett szó. Felmértük a területi államigazgatási szervek használatában álló közintézmények akadálymentesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának állását. A Kollégium előterjesztést hallgatott meg a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megtervezéséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében 2005. évben elvégzendő feladatokról. Jelentés készült a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveinek együttműködéséről, az együttműködésben érintett szervek feladat-, és hatásköreinek érintkezési pontjairól. Az érintett szervek vezetői javaslatot dolgoztak ki a közös tevékenység hatékonyságát szolgáló intézkedésekre. A területi államigazgatási szervek vezetői a tevékenységükről nyújtott folyamatos tájékoztatás mellett önálló napirendek keretében adtak tájékoztatást az ágazatukat, tevékenységüket érintő feladat-, és hatáskör, továbbá a várható szervezeti változásokról. A kollégium megismerkedett: •

a Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Egészségbiztosítási Pénztár munkájával,

és

a

Fejér

Megyei

80 •

a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Felügyelőség feladataival és működésével,

Természetvédelmi

•

az új Munkaügyi Kirendeltségi modell megvalósulásával.

és

Vízügyi

„A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény alkalmazására történő felkészülés helyzetét három alkalommal önálló napirend keretében tárgyalta a Kollégium. •

Áprilisban megtartott ülésen a Kollégium Vezetője részletes tájékoztatást adott a felkészülés feladatairól, a jogalkalmazók felkészítésének megszervezéséről, a továbbképzések lebonyolításának rendjéről. Részletesen ismertette a Ket. által bevezetett új jogintézményeket.

•

A II. félévben szeptember-október hónapban, a területi államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján, összefoglaló jelentést tárgyalt a Kollégium a Ket. bevezetésére történő felkészülés helyzetéről.

•

Ezt követően novemberben a Ket. alkalmazásának első tapasztalatait vizsgálta a Kollégium.

Javaslat készült a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2005. évi ellenőrzési tervére, mely a közös ellenőrzések témáit, az ellenőrzésben közreműködő szervek körét és a végrehajtás határidőit tartalmazta. Az Ellenőrzési Bizottság tagjai saját maguk által meghatározott napirendek szerint tartották üléseiket és hajtották végre a Kollégium által rájuk bízott feladatot. Az időszerű kérdések körében a köztisztviselők 2005. évi továbbképzési és vezetőképzési tervéről, a vizsgaszervezés nehézségeiről és a 2006. évi tervezés elkészítésének határidőiről informálódtak a Kollégium tagjai. Részletes tájékoztatót hallgattak meg a köztisztviselők 13. illetményének megváltozott szabályairól. Kiemelendő és jelentős a Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenysége az ellenőrzést végző szervek feladat ellátásának összehangolásában. A kollégium évente ellenőrzési tervet fogad el, amelyben a területi államigazgatási szervek együttes ellenőrzéseiről, e tevékenység összehangolásáról határoz, majd évente értékeli az eredményeket. Évente általában 15 témában folyik közös ellenőrzés. Az egyes témákban - mivel a hatáskörrel rendelkező szervek végeznek közös vizsgálatot - változó számú (általában 4-5) közigazgatási szerv vesz részt, de összességében az államigazgatási kollégium szinte minden tagja érintett a közös ellenőrzésekben. Az ellenőrzések koordinálásáért felelős szervet a kollégium jelöli ki a vizsgálatban résztvevők közül. A tevékenységnek konkrétan mérhető eredményei is vannak, hiszen az együttes ellenőrzés egyrészt költségmegtakarítást eredményez, másrészt a hatékonyságot növeli azáltal, hogy az együttes vizsgálat során jelen van minden olyan szerv képviselője, amely az adott ügyben intézkedési jogosultsággal rendelkezik. Így megelőzhető, hogy az egyes jogterületek határain lévő bizonytalanságok kihasználásával a lakosság, a fogyasztók, az egész társadalom érdekeit sértő vállalkozói, szolgáltatói tevékenység valósuljon meg.

81 A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenységét minősíti, hogy a területi államigazgatási szervek vezetői fontos és tartalmas munkának értékelik a kollégiumi üléseken és általában az együttműködés területén elvégzetteket. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a kollégiumi üléseken való részvétel általában teljes körű, de minden alkalommal meghaladja a 90%-ot. Fontos értékmérő, hogy a fenti fórumon – az esetek döntő többségében - a területi államigazgatási szervek első számú vezetői személyesen vesznek részt és csak ritkán kerül sor helyettesítésre. Összességében elmondhatjuk, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium rendkívül fontos információs fórum, ahol a kollégium tagjai kölcsönösen tájékozódhatnak egymás tevékenységéről, azokról a társadalmi problémákról, amelyek a területi államigazgatási szervek egy-egy szervezeti egységénél jelentkeznek. A kollégium fontos szerepet tölt be az államigazgatási szervek ellenőrzési, képzési és ügyfélszolgálati tevékenységének összehangolásában. A közigazgatás további területein így a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése és végrehajtása területén a lehetőségei erősen korlátozottak. Ennek oka elsősorban az államigazgatás centralizáltságában, a felügyelt, irányított szerv célrendszerének, mozgásterének az irányító szerv általi meghatározottságában, valamint a tevékenység – különösen a hatósági munka – jogszabályi determináltságában keresendő. A területi államigazgatási szervek döntő mértékben – így a pályázatokat megalapozó lépések előkészítésében is – hatósági munkát végeznek, amelyben a jogszabályi előírásoknak a konkrét ügyre való alkalmazása a feladat. Ezekben az eljárásokban általában kevés mérlegelési lehetőséggel rendelkeznek. Ahol mérlegelési lehetőség van, ott pedig a felügyeletet ellátó szerv elvárásai, követett gyakorlata az irányadó. Kétségtelen, még így is van lehetőség arra, hogy kellő rugalmassággal, új módszerek alkalmazásával jobban alkalmazkodjanak e tevékenységben is a változó társadalmi elvárásokhoz. Ám igazi előrelépés a területi szint önállóságának növelésétől, vagy a központi szintről megfogalmazott összehangolt intézkedések megtételétől várható! 7. A közszolgálati ellenőrzés A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal immáron hatodik éve végzi a közszolgálati ellenőrzési tevékenységet, annak vizsgálatát, hogy a személyi állománnyal kapcsolatosan hozott munkáltatói döntések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A közszolgálati ellenőrzés a társadalom szempontjából fontos tevékenység, hiszen a közpénzek felhasználásának jogszerűségét vizsgálja, és az esetleges összefonódások elkerülését, valamint a pazarló, teljesítés nélküli kifizetések megakadályozását biztosította. Az egyes településeken eltérő mértékben, de mindenképpen a közvéleményt jelentősen érintő kérdés, hogy a közfeladatokat ellátók milyen mértékű díjazásban részesülnek, ez megfelel-e annak a teljesítménynek és annak a társadalmi hasznosságnak, amelynek az elismerésére hivatott. A közszolgálati ellenőrzés másik - a társadalom szempontjából talán éppoly fontos célja az, hogy az államigazgatási személyi állományával kapcsolatban hozott

82 intézkedések törvényesek legyenek a tekintetben is, hogy ne sérüljön ezzel a köztisztviselő érdeke sem, és biztosított legyen az a szakmai színvonal, amely részint a kinevezési feltételek (különösen a képesítési feltételek) meglétével és a köztisztviselők megfelelő díjazásával valósítható meg. A 2005. évi közszolgálati ellenőrzést az 1005/2005. (I. 26.) Korm. határozat által elrendelt témakörben és az ott meghatározott szerveknél végeztük el. A közszolgálati ellenőrzést 2000. január 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 13 önkormányzat képviselő testületének hivatalánál, illetve körjegyzőségénél folytattuk le (1 város, 7 nagyközség, 4 község, 1 körjegyzőség). A közszolgálati ellenőrzést minden esetben helyszíni ellenőrzéssel végeztük el. Az ellenőrzés szakmai tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált területeken hozott munkáltatói intézkedések többsége jogszerű. Négy hivatal esetében fordult elő, hogy a munkáltatók nagyobb számban tettek jogsértő intézkedéseket. A munkáltatói intézkedések többnyire nem kellően dokumentáltak. A jellemző hiányosságok a következők voltak: • • • • • • • •

A kinevezések hiányosak, több a törvény által előírt kötelező elem nem jelenik meg; A korábbi jogviszonyok nem kellően igazoltak; A jogviszonyszámítások gyakran nem pontosak; Hiányoznak az összeférhetetlenségi nyilatkozatok; Nem mindenütt van meg az erkölcsi bizonyítvány; Elvétve található minősítési, vagy teljesítményértékelési dokumentum; Az átsorolások nem a jogosultsági időpontban történnek; Az egyes pótlékok fizetésének nem mindig van meg a jogalapja, stb.

A példaszerű felsorolásból is látszik, hogy nem a személyzeti munka áll a köztisztviselő, vezetői tevékenység centrumában! A vizsgált polgármesteri hivatalok közül 4 polgármesteri hivataltól kértünk jelentést a jogsértések és az ellenőrzés során feltárt hiányosságok érdekében megtett intézkedésekről. Minden polgármesteri hivatal esetében javasoltuk, hogy a formanyomtatványok helyett a hatályos jogszabályoknak megfelelő, helyben kidolgozott közszolgálati intézkedésmintákat használjanak, vagy szerezzék be az időszerű nyomtatványokat, javasoltuk továbbá a szükséges rovatok teljes körű, jogszerű kitöltését. A közszolgálati ellenőrzés tapasztalatai bizonyították, hogy az ellenőrzésre rendkívül nagy szükség van, mert segítséget tud nyújtani a munkáltatói intézkedések jogszerű meghozatalához. Elmondhatjuk, hogy a vizsgált szervek szívesen fogadták az ellenőrzést, mert attól konkrét segítséget reméltek és kaptak a mindennapi jogalkalmazói munkájukhoz. Az ellenőrzési jelentésekben tett észrevételeket elfogadták, és a feltárt hiányosságok

83 kiküszöbölésére intézkedéseket tettek. Az ellenőrzés alá vont szervek vezetői, munkatársai részéről többnyire a munkánkat elősegítő, pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Nem vitatva annak hasznosságát, hogy a kormány határozza meg az évenkénti ellenőrzések tárgyát és érintettjeit, megfontolandónak tartjuk, hogy ezt a jogkört célszerű lenne az ellenőrzést végző szervek hatáskörébe utalni, és ezzel talán – helyi körülmények jobb ismerete miatt – a meglévő kapacitások hatékonyabban lennének felhasználhatók, így növekedne a tevékenység társadalmi hasznossága is. 8. Közszolgálati nyilvántartás Az adatszolgáltató szervek a központi nyilvántartás részére történő adatszolgáltatást ez évben is a közigazgatási hivatalban végezték el. Az előző évek gyakorlatának megfelelően az adatrögzítésre ütemtervet készítettünk. Az adatrögzítést minden adatszolgáltató közigazgatási szerv határidőben elvégezte. Az adatrögzítők döntő többsége felkészülten érkezett a rögzítésre. Néhány esetben fordult csak elő, hogy az adatok rögzítésekor folyamatosan segítségre szorult az adatrögzítő. A közszolgálati nyilvántartás adatrögzítésének új rendje rendkívüli terheket ró a közigazgatási hivatalokra. Az adatrögzítés időpontjában egy köztisztviselő folyamatosan ezzel a feladattal elfoglalt, hiszen az adatrögzítés a személyes segítsége nélkül nem végezhető el. Ebben az időszakban más tevékenységet végezni nem tud. Egyszerűsítené a feladat végrehajtását, ha elkészülne egy olyan rögzítő program, amin az adatszolgáltatók lemezre rögzíthetnék az adataikat és a közigazgatási hivatalban csak a lemezről történő adatszolgáltatás történne. Az elektronikus közigazgatás fejlődésével ez a tevékenység tovább egyszerűsödhetne, mert csak hálózaton keresztül kellene az adatszolgáltatást elvégezni. 9. Tartalékállomány, üres köztisztviselői álláshelyek A tartalékállományba helyezett köztisztviselők, valamint az üres köztisztviselői álláshelyek bejelentési kötelezettségének a közigazgatási szervek munkáltatói esetlegesen tesznek eleget. A tartalékállományba helyezett köztisztviselőkről többnyire szolgáltatnak adatot, de az üres állásokról már kevésbé. Jellemzően megállapítható, hogy a tartalékállományba helyezett köztisztviselőkről a későbbiekben már nem történik meg a jelentés. Nem jelentik, ha a tartalékállomány megszűnik. A megyében jelenleg 2 üres álláshely van és 6 fő köztisztviselő van tartalékállományba helyezve. Megállapítható, hogy a KTV TARTINFO nem teljesíti maradéktalanul azt a feladatát, amelyre létrehozták. Átgondolandónak tartjuk, hogy ilyen hatékonyság mellett célszerű e ezt a rendszert működtetni.

84 IV.

Informatikai feladatok

1. Informatikai feltételek alakulása Az előző évben elértük, hogy minden ügyintézőnek és ügykezelőnek saját használatú számítógép áll rendelkezésre, de az eszközök amortizációs mutatója, ezzel együtt a működés biztonsága is tovább romlott. Saját erőből 2005-ben mindössze 2 db számítógép és 2 db nyomtató beszerzésére nyílt lehetőségünk. A Magyar Közigazgatási Intézet a képzések technikai feltételeinek javítása céljából 20 db notebook-ot, nyomtatót és projektort adott át hivatalunk részére. Az eszközöket tevékenységünk más területein is hasznosan vesszük igénybe, amikor a képzés ezt lehetővé teszi. A szükséges helyeken a munkaállomás konfigurációjának bővítésével értük el, hogy az egyre nagyobb igényeket támasztó alkalmazásoknak megfeleljen a számítógépes háttér, és biztosítva legyenek az üzemeltetés feltételei. Kevés ráfordítással, aktív elemek bővítésével sikerült helyi hálózatunkat a legfontosabb területeken gyorsabbá tenni. Hálózati szerverünkön alacsony mértékű tűzfal funkció működik. Ezzel biztosítjuk a hivatal csekély mértékű nyilvános IP cím kontingense ellenére azt, hogy minden munkaállomáson lehetőség van az Internet elérésre és az elektronikus levelezésre. Szoftver jogtisztasági helyzetünk a Belügyminisztérium Microsoft termékekre vonatkozó szerződése eredményeként jó. A területi államigazgatási szervekhez hasonlóan hivatalunkban sincsenek meg a Ket. elvárásainak maradéktalanul eleget tevő működés informatikai feltételei. A III. fejezet 4. pontjában jelzett hiányosságok a hivatalunkra konkretizálva a következőképpen néznek ki: •

Levelező rendszerünk nem képes automatikus érkeztető szám küldésére, belső rendszerünk (back-office) nem alkalmas hiteles elektronikus iratkezelésre, nincs lehetőség a hagyományos és elektronikus forma közötti átmenet hiteles megvalósítására.

•

Ügyirat nyilvántartó rendszerünket az azonnali és minimális igények kielégítése céljából is tovább kellene fejleszteni.

•

Nincs lehetőségünk minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatára, igaz, ez jelenleg nem is szerezhető még be.

•

Nincsenek meg az elektronikus ügyintézés rendszerszerű feltételei, de kisegítő megoldásokkal, átmeneti intézkedésekkel biztosítjuk a jogszabályi elvárások betartásának feltételeit.

•

Nem történt meg hivatalunk rácsatlakozása az Egységes Közigazgatási Gerinchálózathoz, így az ügyfelek egyenlőre csak digitális aláírással ellátva nyújthatnak be hivatalunkhoz elektronikus iratot.

Honlapunkat tovább fejlesztettük, a Ket. elvárásainak megfelelő, hatályosulásához hatékony segítséget nyújtó, gazdag tartalommal töltöttük fel. Folyamatban van az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény tartalmi és formai követelményeinek megfelelő átalakítása. A Municipum Magyarország Alapítvány

85 informatikai hátterén üzemeltetjük honlapunkat. Az egységes megjelenés, gazdaságos és biztonságos üzemeltetés céljából továbbra is célszerűnek látszik a Belügyminisztérium és a közigazgatási hivatalok együttműködésének kialakítása. 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok Az elektronikus közigazgatás informatikai feltételeinek kialakítása volt az elmúlt időszak legfontosabb informatikai jellegű feladata, így ennek összehangolására nagy gondot fordítottunk. A beszámoló több részében is foglalkoztunk ennek körülményeivel, problémáival. MÁK. üléseken rendszeresen téma volt a Ket. bevezetése, és ebben az informatikai feltételek alakulása is, de a tájékozódáson, tájékoztatáson kívül igazi segítségnyújtásra nem volt lehetőségünk. Szakembereink a Közigazgatási Hivatalok Informatikai Szakmai Kollégiuma keretein belül kidolgoztak egy javaslat-csomagot az informatikai feltételek kialakítására. Hivatalon belül olyan belső eljárási rendet dolgoztunk ki, amely a rendszerszerű informatikai megoldások hiányában, biztosítja az ügyfelek elektronikus kiszolgálását. Az elektronikus érkeztető szám manuális képzésével, az elektronikus úton érkező beadványok kezelésének szabályozásával, helyettesítő megoldások alkalmazásával kizárólag átmeneti időre tudjuk megoldani e feladatot. Eddig egy ügyfél sem kérte még ügyének elektronikus intézését. A hivatal tevékenységéhez szükséges informatikai feltételek biztosítását a technikai körülmények megteremtésével, szabályzatok előkészítésével, célorientált képzésekkel, szakmai segítségnyújtással teljesítjük. A biztonságos körülmények között működő szerver-farm, a helyi hálózat használata, a közös erőforrásokhoz elérése (pl: nagynyomtató közös használata), belső elektronikus levelezés és dokumentumcsere biztosítja hivatalunk dolgozóinak az információhoz való egyszerű hozzájutást, és a költséghatékony működést. Hálózati szinten működik a vírusvédelem, szabályozott az Internet használat és elektronikus levelezés. Az elektronikus levelezés – még ha nem is alkalmazunk egyenlőre digitális aláírást – beépült a közigazgatási szervek kapcsolattartásába. Az önkormányzatokkal és területi államigazgatási szervekkel tudatosan olyan elektronikus kapcsolatot építettünk ki és tartunk fel folyamatosan, amelyben az elektronikus levelezés a megszokott napi gyakorlat szintjén működik, minden önkormányzatnak van e-mail címe. Folyamatosan ellenőrizzük az önkormányzatok elektronikus elérhetőségét, a postaládák kezelését. A működő e-mail címek listáját a többi közérdekű elérhetőségi adattal együtt továbbadjuk a közigazgatás más szereplőinek, és honlapunkon is aktuálisan tartjuk. Részt vettünk az anyakönyvi biztonsági okmányok bevezetését és az anyakönyvi tevékenység informatikai támogatását szolgáló rendszer kiépítésének projektjében. Elméleti és gyakorlati felkészítést tartottunk az anyakönyvvezetők részére az ASZA rendszer használatáról. Régóta húzódik az éles rendszer indítása, így a helyi ügyintézők nem szereztek még jártasságot a rendszer használatában. Az időnként előforduló feladatokat ezért önállóan csak kevesen tudják végrehajtani, és nagymértékben igénybe veszik help deszk szolgáltatásunkat. Várhatóan 2006. március 1-től lesznek bevezetve az új biztonsági anyakönyvi okmányok.

86 A személyi adat- és lakcímnyilvántartás helyi rendszere 91 önkormányzatnál működik. Az elmúlt évben 32 alkalommal kellett helyi rendszert újratelepíteni gépcsere, vagy egyéb meghibásodás miatt. A területi rendszert fennakadás nélkül üzemeltettük, amelyből a helyi karbantartó állományokat előállítottuk, és havi rendszerességgel megküldtük. Az új törvényességi rendszert bevezettük, a munkaállomásokat és hálózatot az igényeknek megfelelően bővítettük. Székesfehérvár és Dunaújváros, valamint a Fejér Megyei Önkormányzat hivatalával együttműködést kezdeményeztünk a helyi szintű törvényességi ellenőrzési rendszer (TERKA) bevezetésére és használatára. 3. Választási, népszavazási feladatok Országos választásra 2005-ben nem került sor. A 2006. évi választásokra való felkészülésről a kiemelt feladatok között adunk számot. Az év során Dunaújvárosban helyi népszavazás, Magyaralmáson időközi önkormányzati képviselő választás, Pusztaszabolcson időközi cigány kisebbségi önkormányzati képviselő választás, Lovasberényben pedig időközi képviselő és polgármester választás kitűzésére került sor. A választói nyilvántartás összeállításával, értesítők elkészítésével, szavazólap előkészítésével, és egyéb módon segítettük a helyi választási iroda tevékenységét. Pusztaszabolcson jelölt hiányában elmaradt a választás.

87 V.

Képzés és továbbképzés

A közigazgatás működésének egyik fontos feltétele, hogy a köztisztviselők felkészültek legyenek a feladataik ellátására. Az ügyfelek, az állampolgárok joggal várják el, hogy az ügyeikkel foglalkozók szakmai felkészültsége és az ügyintézésben való jártassága magas színvonalú legyen. A 2005. évi képzési tevékenységünket ezen elvárásunknak való megfelelés hatotta át, a szervezet képzései döntően erre irányultak. Az év sajátossága volt, hogy a köztisztviselők nagy tömegét kellett felkészíteni a Ket. szabályainak alkalmazására, továbbá ez évben indultak el a Regionális Operatív Programok 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések. Mindezekkel együtt összességében minden eddiginél nagyobb képzési feladat hárult közigazgatási hivatalunkra. A köztisztviselők továbbképzési rendszere összetett, több lépcsőn keresztül próbálja segíteni a köztisztviselőt a magasabb szintű, a társadalmi elvárásoknak megfelelő színvonalú ismeretek megszerzésére. 1. Alapozó jellegű képzések A továbbképzési rendszer első szintjét az alapozó képzések jelentik, amelyek a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgára, illetve a közigazgatási szakvizsgára készítenek fel. Ezen képzések hasznosulása csak hosszabb távon mérhető, hiszen a képzés jellegéből fakadóan a közigazgatás egészéről adnak ismereteket, próbálnak alakítani a látásmódon. 1.1. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgák A közigazgatási alapvizsgák ez évi sajátossága, hogy a szeptemberi vizsgaidőszaktól indulóan új tananyag és módosult követelményrendszer szerint történt a vizsgáztatás. A közigazgatási alapvizsgákon és az előkészítő tanfolyamokon résztvevők száma évek óta stagnáló, illetve enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2005. évben ez a csökkenés jelentősebb mértékű volt, a vizsgázók száma mintegy 30%-kal csökkent. Ennek megfelelően 128 köztisztviselő és 12 ügykezelő tett vizsgát. (41. sz. melléklet) A követelményrendszerhez igazodva 4 napos felkészítő tanfolyamot szerveztünk, az ügyintézőknek 2 alkalommal. Az ügykezelőknek önálló tanfolyamot szervezni nem tudtunk, mert az alacsony létszám ezt nem tette lehetővé. Ők az ügyintézői tanfolyamon vettek részt és 2 alkalommal szerveztünk számukra 1-1 konzultációs napot. Az alapvizsgázók felkészültségének eredményessége vizsgaeredményekkel mérhető (41. sz. melléklet).

alapvetően

a

Az elért eredményekből meg kell állapítanunk, hogy a köztisztviselők az alapismereteket nem kellő színvonalon sajátították el. Ez a megállapítás különösen azért érdekes, mert szeptembertől kezdődően csökkent az alapvizsga követelményszintje, amitől az lett volna elvárható, hogy javuljanak az átlageredmények. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a 2005. márciusi 2,85-ös átlageredménnyel szemben 2005. szeptemberében 2,53-as átlageredmény született.

88 Kétségtelen tény - és ez statisztikailag is igazolható -, hogy minden, a vizsga tartalmát érintő, változás az átlageredmények csökkenésével jár. Remélhető, hogy ez ismételten csak átmeneti állapot, és a vizsgázók felkészültségi szintje növekedni fog. Természetesen ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a munkáltatók biztosítsák a felkészüléshez szükséges megfelelő szabadidőt a jelölteknek. Az alapvizsga felkészítőn oktatott anyag hasznosulásának mérőeszköze a tanfolyami résztvevők véleménye, nyilatkozata. Közigazgatási hivatalunk a képzési tevékenység színvonalának folyamatos magas szinten tartása érdekében minden képzést követően (így az alapvizsga felkészítőt követően is) méri a tanfolyamon résztvevők elégedettségét. Ennek eredménye alapján a köztisztviselők és az ügykezelők a tanultakat többségében a munkakörükben hasznosíthatónak ítélték meg, és a tanfolyamok színvonalát pedig 80-90%-os elégedettséggel nyugtázták. 1.2. Közigazgatási szakvizsga A közigazgatás minden felsőfokú végzettségű köztisztviselője mentesítettek kivételével) köteles közigazgatási szakvizsgát tenni.

(a

törvényben

A közigazgatási szakvizsgán résztvevők száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. A kötelezettség előírásakor a közigazgatásban lévők a szakvizsga kötelezettségüknek eleget tettek, így most már csak a felsőfokú végzettségű köztisztviselők cserélődése és a diplomával rendelkezők körének bővülése határozza meg a szakvizsgázók számát. (42. sz. melléklet) Közigazgatási szakvizsgára felkészítő tanfolyamot 2005. évben összesen 10-et szerveztünk, amelyből 4 a kötelező tárgyi vizsgára (122 fő), 6 pedig a választott tárgyi vizsgára (117 fő) készített fel. Mindezen tanfolyamokon összesen 239 résztvevő volt. Ez a résztvevői szám jelentős csökkenést mutat az elmúlt évhez (327 fő) viszonyítva. A közigazgatási szakvizsgán a köztisztviselők kötelező tárgyból és választott tárgyból is kötelesek vizsgát tenni. A vizsgaszervezésben elsősorban a választott tárgyi vizsgákra való felkészítés okoz gondot, mert a „gazdaságosan” képezhető létszám egyre nehezebben jön össze. Ezen probléma megoldása érdekében e területen is kamatoztatjuk a régióhoz tartozó megyékkel, valamint a Magyar Közigazgatási Intézettel kialakított kiváló kapcsolatainkat és a felkészítőket illetve a vizsgákat közösen szervezzük. Megyénkben 2005. évben összesen 137-en kíséreltek meg vizsgát tenni, és ebből 110 főnek sikerült is bizonyítványt kapni. A vizsgaeredményesség javuló tendenciát mutat, hiszen a szakvizsga rendszerének változásakor (2002) mért közel 50%-os eredménytelenséggel szemben ma már 19% alatti azoknak a száma, akik első alkalommal nem tudnak megfelelni a követelményeknek. (42. sz. melléklet) Továbbra is jellemző, hogy a köztisztviselők a választott tárgyból eredményesebben teljesítenek, mint a kötelező tárgyból (43-44. sz. mellékletek). A közigazgatási szakvizsgán részt vevők kevésbé ítélik közvetlenül hasznosíthatónak a megszerzett ismereteket. Véleményük tantárgyanként és tanfolyamonként is rendkívül eltérő. Összességében az ismeretek közvetlen hasznosíthatóságát 50 és 70% közöttinek ítélik meg, ugyanakkor a tanfolyami elégedettségük közel 90%-os mértékű. A közigazgatási szakvizsga hasznosulásának az eredményessége, társadalmi hasznossága közvetlenül nem mérhető, ez csak egy komolyabb kutatás eredményeként

89 lenne megállapítható. Ennek az oka abban is keresendő, hogy a szakvizsga elsősorban a szélesebb értelemben vett közigazgatásról, a társadalmi folyamatokról ad ismeretet, és látásmódot alakít. A közigazgatásban közvetlenül hasznosítható ismereteket elsősorban az erre alapozó akkreditált képzések adhatnak. 2. A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések A 2005-ös esztendőben a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal, képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos tevékenységi köre új feladattal bővült. Az alapvizsga, szakvizsga, valamint az egyéb továbbképzések mellett Hivatalunk – csakúgy, mint az ország többi közigazgatási hivatala – elkezdte a Regionális Operatív Programok 3. 1. intézkedésének 1. komponense keretében megvalósuló „A helyi közigazgatás korszerűsítése és kapacitásépítése képzési programok, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén” című központi program végrehajtását. A Programnak, illetve végrehajtásának számos különös jellemzője van, amely abból adódik, hogy a végrehajtás az Európai Unió társfinanszírozásában történik. Ennek következtében a ROP 3. 1. 1. komponensével kapcsolatban szigorú anyagi és eljárási szabályok (jelentések rendszere, jelentést-tételi rendszer, nyilvántartási rendszer) vannak érvényben, amelyeknek betartására és betartatására a végrehajtás során fokozottan figyelemmel kell lenni. További különös jellemzője a komponensnek az is, hogy az anyagi és eljárási szabályokat „több szintű” szerződési rendszer fekteti le. A Támogatási szerződés határozza meg az alapvető szabályokat, melyeket a hivatalok és a Magyar Közigazgatási Intézet, mint szerződő felek között létrejött Együttműködési megállapodás egészít ki. A rendszer harmadik eleme az úgynevezett egyedi végrehajtási megállapodások, amelyek adott képzési programra vonatkozó részletszabályokat állapítanak meg. A Támogatási szerződés (aláírás 2005. január) és az Együttműködési megállapodás (aláírás: 2005. február) értelmében Hivatalunk 37 képzési program végrehajtására vállalt kötelezettséget, 2007. december 31-ével bezáróan. Ezeket a képzéseket Belügyminiszter Asszony a célcsoport számára kötelező központi kiegészítő képzésként rendelte el, tehát a célcsoportba tartózó minden köztisztviselő beiskolázása kötelező. A képzési programok nagy része elsősorban az Unióhoz való csatlakozásból fakadó feladatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos ismereteket kíván átadni a megjelölt célcsoport tagjainak, illetve lehetőséget biztosítani idegen-nyelvi ismeretek elsajátítására. A központi Program finanszírozásával kapcsolatban a szerződési rendszer rendkívül szigorú, kogens szabályokat (pénzügyi jelentési rendszer tartalmi és formai elemei) állít fel. A Program elsődleges pénzügyi jellemzője az úgynevezett „gördülő finanszírozás”, amely azonban a gyakorlatban nem mindig éri el, illetve biztosítja a kívánt eredményt. A program lebonyolítása során állandó finanszírozási gondokkal küzdünk, annak ellenére, hogy a lebonyolításhoz 2,5 millió forint előleget kaptunk. A nehézséget az okozza, hogy a program lebonyolítását követően ki kellene fizetni a felmerült költségeket, majd a kifizetett számlák alapján végzi el a finanszírozást az Irányító Hatóság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanfolyam lebonyolítását követő 3 hónap után történik meg a költségek kiegyenlítése, így az előleg hamar elfogy, és

90 mivel nincs pénz a számlákat kifizetni, így nem lehet költséget leigényelni és emiatt a számlák kiegyenlítése jelentős késedelmet szenved. 2005. év folyamán 4 program lebonyolítását vállaltuk a ROP keretében, ezek a következők: –

A közigazgatási eljárások (szakértői szintű képzés, 5 napos).

–

Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerének ismereteibe.

–

Általános jogalkotási ismeretek.

–

Közbeszerzés általános ismeretei.

A programokról általában elmondható, hogy tartalmasak, jól előkészített tematikával és tananyaggal rendelkeznek, és az oktatók felkészítése is megfelelő. Az ez évben lebonyolított tanfolyamok sajátossága még, hogy témájuk rendkívül aktuális, és ezáltal a célcsoport számára vonzó. Ennek következtében mindegyik tanfolyam esetében kevésnek bizonyult a létszámkeret. Ezért a költséghatárokon belül általában több tanfolyamot bonyolítottunk le, és összességében a résztvevők száma is messze meghaladta a szerződött létszámot. (Pl.: a Ket. oktatására 4 tanfolyam és 120 fős keretszám helyett 7 tanfolyamot bonyolítottunk le 243 fő részvételével.) Az egyes tanfolyamok részletezésétől eltekintve jól belátható és tetten érhető a tanfolyamokon elhangzott ismeretek hasznosulása. (A Ket-re való felkészítésről a következő pontban írunk.) A többi tanfolyam eredményességét jelzi, hogy növekedett az önkormányzatok által elkészített Európai Unós pályázatok száma, a jogalkotási ismeretek hasznosultak az önkormányzati rendeletek Uniós jogharmonizációja, illetve a Ket. szabályaihoz történő harmonizáció tekintetében. A „Közbeszerzési ismeretek” tanfolyam eredményessége még egyelőre csak a tanfolyami résztvevők elégedettségével mérhető, hiszen mindkét, e tárgyban tartott tanfolyamra novemberben került sor. Az egyes tanfolyamokon való résztvevők számát mutatja a 45. sz. melléklet. 3. A Ket. szabályainak alkalmazására való felkészítő tanfolyam „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény alkalmazására való felkészülést a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évi kiemelt feladatának tekintette, és ezt a munkatervben is hangsúlyozottan megjelenítette. A Munkatervben a képzéssel összefüggésben minden egyes főosztály és szervezeti egység feladatot kapott. Ezek a feladatok döntően arra vonatkoztak, hogy a felkészülést segítsék a jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérésével, a jogértelmezést segítő állásfoglalások megkérésével és a honlapon történő hozzáférhetővé tételével, iratminták készítésével, valamint a Ket. végrehajtását előmozdító információk közzétételével. Az év során a Megyei Államigazgatási Kollégium több alkalommal kapott tájékoztatást a felkészüléssel összefüggő teendőkről, és a konkrét lépésekről. Így többek között a szakértői és a jogalkalmazói szintű, valamint az elektronikus oktatás szervezésének állásáról és a lebonyolítás tapasztalatairól.

91 A Ket-re való felkészülés fontosságára figyelemmel megszervezése során célul tűztük ki az alábbiakat:

a

képzési

programok

− Fejér megye minden közigazgatási szervénél legyen legalább 1 olyan szakember, aki szakértői szintű felkészítésen részt vett. − Minden önkormányzatnak – az igényeknek megfelelően – biztosítsunk lehetőséget a jogalkalmazói szintű képzéseken való részvételre. − A képzés szervezésére rendelkezésünkre bocsátott forrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk ki, abból minél több köztisztviselőt készítsünk fel a Ket. alkalmazására. − Az állami forrásokon túl további forrásokat is mozgósítsunk arra, hogy további tanfolyamokat szervezzünk. − A képzési programokat a lehető legmagasabb színvonalon, a köztisztviselői igények figyelembe vételével bonyolítsuk le. A Ket. képzések megszervezése és kezdeti lebonyolítása több nehézségbe ütközött. Rajtunk kívül álló objektív okok miatt késett a tananyag elkészítése, és az oktatók felkészítése. Megyénk tekintetében további nehézséget okozott, hogy a Hivatalból a szakértői szintű képzések lebonyolítására összesen két, és a megyéből még további egy oktató nyert felkészítést, kapott oktatási jogosultságot. A közigazgatási hivatal 120 fő köztisztviselő szakértői szintű felkészítésére és 571 fő jogalkalmazói szintű felkészítésére kapott lehetőséget, állami támogatást. A költségtakarékos gazdálkodásunk következtében a rendelkezésünkre álló forrásokból a fenti létszámokat messze meghaladó számú köztisztviselő képzését terveztük. A szakértői szintű tanfolyamon 253, a jogalkalmazói tanfolyamon pedig 789 fő köztisztviselő képzését szerveztük meg. Mindezzel a szervező, előkészítő munkával az év során 7 szakértői tanfolyamon és 15 jogalkalmazói tanfolyamon összesen 1042 köztisztviselő részesült oktatásban. Ez Fejér megye köztisztviselőinek 33%-a (a létszámra vonatkozó adatokat az 46. sz., a képzettségi arányokra vonatkozó adatokat pedig a 47. sz. melléklet tartalmazza). Általános tapasztalatként elmondható, hogy a területi államigazgatási szervek köztisztviselőinek a részvételi aránya alacsony. Ennek az oka jelentős részben abban keresendő, hogy a területi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jogalkalmazói képzése nem a közigazgatási hivatalok, hanem a központi tervkészítők feladata volt. A gondos előkészítő munka eredményeként a Ket-es tanfolyamok gördülékenyen, és magas színvonalon valósultak meg. Ezt igazolja, hogy a résztvevők mintegy 2/3-a a legmagasabb (kiváló), és az 1/3-a pedig az eggyel alacsonyabb (jó) elégedettségi kategóriába tartozónak értékelte a tanfolyamok színvonalát. Összességében elégedettek voltak a rendelkezésre bocsátott tankönyvekkel, különösen azok elkészítési színvonalával, valamint a további segédanyagokkal.

92 Különösen az első tanfolyamokon okozott gondot, hogy a rendelkezésre álló iratminták szakmailag bírálhatók, és időnként téves jogértelmezést tükrözők voltak. Ennek kiküszöbölése érdekében a Hivatal szakemberei az iratmintákat felülvizsgálták, és a harmadik tanfolyamtól kezdődően már a javított, szakmailag korrekt iratmintákat bocsátottuk a hallgatók rendelkezésére. A javított iratmintákat a Magyar Közigazgatási Intézettel együttműködve az oktatást végző valamennyi közigazgatási hivatal rendelkezésére bocsátottuk. A képzésen résztvevők és a közigazgatási szervek munkájának segítése érdekében Hivatalunk számos olyan intézkedést tett, amely a felkészülést és a jogalkalmazói munkát segíti. E tevékenység során kiemelt figyelmet fordítottunk a honlapon keresztül történő tájékoztató tevékenységre. (Ennek részletes felsorolása a VII. fejezet 1. pontjában. ) A Hivatal törekvéseit a hallgatók méltányolták, hiszen a szervezés és lebonyolítás tetszésindexe 4,8-4,9-es értékeket mutatott. Itt meg kell jegyezni azt is, hogy a kedvező visszhang nemcsak a tanfolyamon résztvevők körében tapasztalható, hanem a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok visszajelzéseiben is megnyilvánul. A Ket-es képzések eredményeképpen az önkormányzati köztisztviselők 47%-a (a hatósági ügyekkel foglalkozók több mint 70%-a), a területi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottaknak pedig 13%-a részesült szervezett felkészítésben a Ket. szabályainak elsajátítása érdekében. Közigazgatási hivatalunk köztisztviselőinek 89%a, a hatósági ügyekkel foglalkozók 100%-a vett részt, vagy előadóként vagy, hallgatóként a tanfolyamokon. 4. Akkreditált rendszerű képzések Az államigazgatásban dolgozó köztisztviselők és a foglalkoztatók körében is nagyobb népszerűséggel rendelkeznek azok a továbbképzési formák, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a napi gyakorlatban, a jogalkalmazói munkában. Ezeket a továbbképzési formákat, terjedelműk és méretük alapján két csoportra bonthatjuk: • tanfolyami képzésekre és • az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítását szolgáló szakmai napokra. A tanfolyami jellegű képzések jogilag szabályozott formában, azaz a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által akkreditált tartalommal és előadói gárdával kerülnek lebonyolításra, változó mértékű állami támogatással. Az elmúlt évek viszonylatában megállapítható, hogy ezen a területen minőségi változás állt be a képzés, továbbképzés területén. A rövid időtartamú nagy létszámú tanfolyamok helyére az alaposabb ismereteket nyújtó, több napos, kisebb létszámú kurzusok léptek. A beszámolási évben 8 programot bonyolítottunk le az alábbi témákban és résztvevői számmal: • Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába, (32 fő) • Bevezetés az Európai Uniós támogatások rendszerébe, (25 fő) • Az Európai Unióban alkalmazott minőségbiztosítási rendszer, (90 fő)

93 Közigazgatási vezetési és szervezési alapismeretek, (42 fő) Közszolgálat gyakorlata, (30 fő) Bevezetés az emberi erőforrás menedzsmentbe, (65 fő) Ismeretmegújító képzés a gyámügyi igazgatásban dolgozók részére, (30 fő) Önkormányzati adók alkalmazása, a változások bemutatása kezdő adóügyi dolgozók számára (42 fő). Ezek a képzések közvetlenül hasznosulnak a gyakorlati munkában, amelyeket részint az elsőfokú hatósági munka színvonalának javulásával, részint a közszolgáltatások színvonalának emelkedésével mérhetünk. • • • • •

A képzési formák közül legközvetlenebbül hasznosulónak minősíthetjük a szakmai napokat. Ez az a képzési forma, amelyben a felügyeleti feladatot ellátó közigazgatási hivatal szakemberei a másodfokú ügyintézés és az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében továbbképzést tartanak, szakmai tapasztalatcsere lehetőségét biztosítják. Ezek a képzések rendkívül népszerűek, hiszen a résztvevő köztisztviselők a mindennapi jogalkalmazói problémáik megoldására kapnak útmutatást, a jelenlévők együtt alakítanak ki közvetlenül hasznosítható megoldásokat. 2005-ben 6 alkalommal tartottunk összesen 472 fő részvételével szakmai napot a következő jogterületeken: • Szociális igazgatás, (91 fő) • Jogalkotással kapcsolatos jogszabályváltozások és jogviszonyra vonatkozó szabályok aktuális kérdései, (43 fő) • Családsegítők, gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozók szakmai napja, (53 fő) • Működési engedélyezési eljárás, telepengedélyezési eljárás, (89 fő) • Gyámügyi igazgatás, (96 fő) • Adóügyi igazgatás, (100 fő). A köztisztviselők képzésén túl ez évben is közreműködtünk az önkormányzati tisztségviselők különböző képzéseiben. Ezek a képzések a Belügyminisztérium szervezésében kerültek lebonyolításra, változó érdeklődéssel és hatékonysággal. 2005-ben a következő képzések szervezésében működtünk közre: • Polgármesteri képzés (40 fő); • Kisebbségi önkormányzati vezetők képzése (19 fő). A fentieken túl ez évben is házigazdái voltunk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok és a megyei illetékhivatalok adó és illetékügyi országos konferenciájának. A konferencia jól szolgálta, hogy a témában eljáró vezetők, köztisztviselők első kézből kapjanak ismereteket a jogalkotás előkészítőitől a változó jogszabályokról, azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről. A konferencián 104-en vettek részt. (Részletesen a VII: fejezetnél) Az itt szerzett ismeretek közvetlenül és gyorsan hasznosulnak, hiszen a konferencián részt vevők ezen ismereteket általában továbbadják az önkormányzatok adóügyi ügyintézőinek, illetve közvetlenül alkalmazzák a másodfokú eljárások során.

94 A 2005. évi képzési, továbbképzési tevékenységről összegezve megállapíthatjuk, hogy mind létszámában, mind tanfolyamszámban meghaladta minden eddigi év adatait (48-49 sz. mellékletek). Összesen 65 tanfolyamon 2 532 köztisztviselő vett részt. Amennyiben a szakvizsga és az alapvizsga előkészítő tanfolyamokat is figyelembe vesszük, akkor a közigazgatási hivatal által szervezett tanfolyamokon összesen 2 902 köztisztviselő, a megye köztisztviselőinek 4/5-e részt vett. A képzési továbbképzési tevékenységnek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a hivatal életében. Meggyőződésünk, hogy a közigazgatási közszolgáltatásokat csak jól felkészült korszerű gondolkodású köztisztviselők képesek biztosítani az állampolgárok számára. A fenti okok miatt nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatók jól felkészültek legyenek és az oktatás során alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai eszközöket és módszereket. A továbbképzési programokon döntő mértékben a hivatal vezetői és köztisztviselői működnek közre oktatóként és trénerként. Így érvényesíthető a közvetlen felelőség és így garantálható, hogy az aktuális ismeretek és a követendő gyakorlati tapasztalatok egyaránt átadásra kerüljenek a tanfolyamokon, szakmai napokon. Az oktatók előszeretettel használják a projektort, az írásvetítőt és szinte minden esetben ellátják a résztvevőket olyan elektronikus, vagy írásos anyaggal amely a mindennapi munkavégzés során jól hasznosítható. Az oktatóknak– így a hivatalnak is – a tanfolyamokon való eredményes szereplésre történő felkészülés többletfeladatot, növekvő leterheltséget jelent. A felkészülés során azonban elmélyítik elméleti ismereteiket és összegzik gyakorlati tapasztalataikat, amelynek eredményeképpen a napi munkájuk színvonala is emelkedik. Az oktatásra rendelkezésre álló tárgyi feltételeink kielégítők, de egyre nagyobb gondot okoz, hogy összesen egy olyan termet tudunk használni a képzésekre, amely megfelel a joggal elvárt színvonalnak. Ez a terem is a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonában van így – a kiváló kapcsolat ellenére – gyakran nem tudjuk igénybe venni. A képzési programok nagy száma miatt egyre többször kényszerülünk a hivataltól távol eső oktatótermet igénybe venni, amely növeli a szervezési munkát, az időszükségletet és adott esetben a költségeket is. Az oktatások színvonalas előkészítése és lebonyolítása rendkívül nagy élőmunka igénnyel jár (sokszorosítás, terem berendezés, stb.). Nehezíti a munkánkat, hogy a képzésszervezéshez szükséges, azt megelőző, központi döntéshozatali eljárás lassú és rendszerint késedelmet szenved. (Képzési tervek elfogadása, céltámogatások odaítélése.) Ugyan ez a helyzet a központi képzési programok elkészítésével is. Ezen okokból adódóan a képzési tevékenység ciklikus jellegű, gyakran eredményez munkacsúcsokat. Gyakori, hogy az egyes képzési programokat kampányszerűen egyegy időszakra összezsúfolva kell lebonyolítani. Ma már egyre többször fordul elő, hogy emiatt a megcélzott résztvevői kört nem tudjuk teljes mértékben elérni, vagy a tanfolyamokon való részvétel számukra aránytalanul nagy terhet jelent. (Pl.: jegyzők képzése)

95 Mindenképpen meg kell említeni még a gondok között a ROP 3.1.1 alapján szervezett programok finanszírozási problémáit, amelyekre ha nem találunk közösen megoldást, akkor az a program ellehetetlenüléséhez vezethet. Összességében – a gondok ellenére - elmondhatjuk, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység rendkívül sikeres, hiszen az ott szerzett ismereteket a köztisztviselők közvetlenül kamatoztatják a mindennapi jogalkalmazói tevékenységükben. Olyan társadalmilag hasznos tevékenységről van tehát szó, amelynek eredményessége megjelenik a közigazgatási közszolgáltatások minőségében, és ezáltal közvetlen hatása van az állampolgárok életviszonyaira.

96 VI.

A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége

1. Működési feltételek alakulásának általános bemutatása A hivatal 2005. évi gazdálkodásának legfontosabb célja az volt, hogy – a jogszabályi előírásoknak maximálisan eleget téve – a működés pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek. Kiemelt elvárás volt hivatalunkkal szemben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő többletfeladatokat is maradéktalanul ellássa és ehhez meglegyen a szükséges pénzügyi háttér. Elvárás volt továbbá, hogy a KET bevezetésével járó teendők se csorbuljanak anyagi okok miatt. A hivatal működési feltételei alapvetően a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elemzésén keresztül tudjuk bemutatni. 1.1. A Hivatal létszáma, köztisztviselői A hivatalunk engedélyezett létszáma 2005. évben 69 fő volt. A létszám az előző évhez képest 1 fővel csökkent, tehát folytatódik a 2001 óta folyamatos tendencia (50. sz. melléklet). Év közben a hivatalból összesen 8 fő távozott. A hivatali fluktuáció ennek megfelelően 11,6%. Az érték az évek átlagában magasnak minősíthető (51. sz. melléklet). Az okok az életkori összetételből fakadó nyugdíjazás magas számában és létszám-leépítési intézkedések hatására bekövetkező elbizonytalanodásban keresendők (52. sz. melléklet). Három nyugdíjas köztisztviselő − köztük az építési osztály vezetője − közszolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. A Törvényességi Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetője nyugdíjazására tekintettel, kérelmére felmentésre került. Egy köztisztviselő határozott idejű kinevezésének lejártával távozott. Egy ügyintéző saját kezdeményezésére a próbaidő alatt azonnali hatállyal szűntette meg közszolgálati jogviszonyát. Egy ügyintézőnk jogviszonyáról lemondott. Egy köztisztviselőnk közszolgálati jogviszonya munkatársunk halálával szűnt meg. A nyugdíjazás miatt megüresedett építésügyi osztályvezetői megbízatást nyilvános álláshirdetéssel töltöttük be. Az osztályvezetői megbízatást, a beosztást megpályázó, hosszú idő óta hivatalunkban tevékenykedő építéshatósági ügyintéző nyerte el. A hivatal köztisztviselőinek összetétele kedvező képet mutat, ha a besorolási osztályonkénti helyzetet vizsgáljuk. A létszám 16,2 %-a vezető és 64,7 %-a érdemi ügyintéző. Ezzel a besorolási összetétellel – évek óta - a legkevesebb vezetői státuszt fenntartó közigazgatási hivatalok közé tartozunk (52. sz. melléklet). A hivatal minden köztisztviselője megfelel a munkakörére előírt képesítési követelményeknek. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást figyelembe véve is megnyugtató a helyzet, hiszen az összes hivatali létszám 72%-a felsőfokú végzettségű. 2005. évben kettő, a szervezeti és létszámtábla szerint I. besorolási osztályú, köztisztviselői munkakört − részben költségvetési indokok alapján− átmenetileg II. besorolási osztályú, középfokú végzettségű jelentkezővel töltöttünk be. Jelenleg

97 mindkét munkatárs felsőfokú tanulmányokat folytat. A tanulmányaikat várhatóan 2006. illetőleg 2007. évben fejezik be. Különösen jó a helyzet az alapfeladatokat ellátó érdemi ügyintézők körében, hiszen az így számított létszám 92%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Jelentős a fejlődés az idegennyelv ismerettel rendelkezők területén. 2004. évben 11 munkatársunk tett angol nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsgát. 2005. évben közülük 4 fő a középfokú nyelvvizsga követelményeinek is megfelelt. Idegennyelv-tudási pótlékra – tekintettel arra, hogy a képzéshez tanulmányi támogatásban részesültek – 2005. évben váltak jogosulttá. Két munkatársunk 2005. évben szerzett angol nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsgát. 8 köztisztviselőnk részére az alapfokú C típusú, 4 köztisztviselőnk részére a középfokú C típusú nyelvtudási-pótlék került megállapításra. A nyelvi képzés megszervezése és a részvétel tanulmányi szerződés keretében történő biztosítása eredményeként az elmúlt két évben megkétszereződött a nyelvismerettel, nyelvvizsgával rendelkező munkatársak száma. Ehhez hozzájárult az is, hogy az új munkatársak többsége szintén rendelkezik nyelvvizsgával (54. sz. melléklet). Az eddigi működésünk során – a fentiekből is következik – már kialakult az a magasan kvalifikált szakember gárda, amely képes a feladatok ellátására. Gondot okoz azonban, hogy köztisztviselőink jelentős számban az idősebb korosztályba tartoznak. Az alapfeladatot ellátó érdemi ügyintézők 30,2 %-a 50 év feletti, illetve 24,5 %-a 46 és 50 év közötti életkorú. A köztisztviselők 75,5 %-a 40 évnél idősebb, tehát középtávon generációváltással kell számolnunk (55. sz. melléklet). Ez az állapot a személyzeti munka területén új feladatokat, illetve hosszú távú tervezést tenne szükségessé. Ennek azonban még nincsenek meg a feltételei. A hivatal folyamatosan változó szerep és feladatköre eddig csak rövidtávú lépéseket tett lehetővé. A vázolt tendencia ismeretében ezért arra törekedtünk, hogy az új és megüresedett státuszokat jól képzett, fiatal munkatársakkal töltsük be. A 2005-ös évben a szükséges személyzeti intézkedéseket megtettük: -

8 köztisztviselő került kinevezésre (közülük négyen a 30 év alatti korcsoporthoz tartoznak).

-

Az illetményalap 35.000 Ft-ra történő emelkedése folytán januárban minden munkatárs részesült illetményemelésben.

-

Az év folyamán 2 fő került a magasabb besorolási osztályba sorolásra, továbbá 13 köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján került magasabb fizetési fokozatba.

-

A Hivatal vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselői, 23 munkatárs, 2005. évben ismételten vagyonnyilatkozatot tettek. A korábbi vagyonnyilatkozattal történő összevetésekre sor került. Olyan tény, körülmény, mely az ellenőrzési eljárás kezdeményezését indokolta volna, nem merült fel. Egy köztisztviselőnk, aki osztályvezetői megbízatást kapott első alkalommal a vezetői megbízását megelőzően vált vagyonnyilatkozatra kötelezetté.

98 -

A Ktv. előírásainak megfelelően a magasabb besorolási fokozatba sorolást megelőzően 2 köztisztviselőnk minősítésére került sor. Köztisztviselők „megfelelt”, illetve „kiválóan megfelelt” minősítésben részesültek.

A köztisztviselők szakmai felkészültségének növeléséhez elengedhetetlen a rendszeres továbbképzés. A képzés, továbbképzés támogatásában, a hivatalnak, csak mérsékelt lehetőségei vannak. Az elmúlt évben a köztisztviselők továbbképzésére a következők szerint került sor: - középfokú C típusú angol nyelvvizsgát tett 4 köztisztviselő -

alapfokú C típusú angol nyelvvizsgát tett 2 köztisztviselő.

Felsőfokú tanulmányokat 9 köztisztviselő és 2 ügykezelő folytat. Iskolarendszeren kívüli képzésben, középfokú munkavédelmi technikus képzésben 1 köztisztviselőnk vett részt. 1.2. A Hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszközellátottsága 1.2.1. A működés anyagi háttere Kiadásaink 83 %-át állami támogatás, 11 %-át saját bevétel és mintegy 6 %-át meghatározott feladatra átvett pénzeszköz biztosította. Három év (2003-2005.) viszonylatában a felügyeleti szervtől kapott támogatás aránya 82-84%, a hivatali költségvetésünkön belül változatlan mértékűnek mondhatjuk. Felhasználásra vetítve a 2005. évi költségvetésünk 83 %-át bér és járulékai jogcímen használtuk fel, kiadásaink 16 %-a dologi jellegű és csupán 1 %-a szolgálja a fejlesztési igények kielégítését. A vizsgált három évben a dologi és felhalmozási kiadásaink csökkenése mellett a személyi juttatások egyre nagyobb arányt képviselnek az összes kiadáson belül. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2005. évben- ha szűkösen is, de - az alapvető működéshez szükséges pénzeszközök rendelkezésre álltak. 1.2.2. Elhelyezés A hivatal elhelyezése az előző évekhez viszonyítottan nem változott. Öt főosztály a Fejér Megyei Önkormányzat főépületében, Székesfehérvár, Szent István tér 9. (Megyeháza), a két szakigazgatási szerv pedig a Fejér Megyei Önkormányzat irodaházában, Székesfehérvár, Piac tér 12-14. szám alatt található. A használat jogcíme kettős:
többségében ingyenes használat mellett fenntartási költséget fizetünk (1.293 m2)
a Megyei Gyámhivatal, illetve az Informatikai Főosztály elhelyezésére bérelt irodákat kellett igénybe vennünk (224,3 m2). A bérleti és rezsi költségek együttes összege 2005. évben meghaladta a 28 m Ft-ot.

99 1.2.3. Eszközellátottság A hivatali helyszíneléseket, ellenőrzéseket 7 gépkocsival tudjuk biztosítani, átlagéletkoruk 6,2 év. Valamennyi gépkocsi üzemképes, műszakilag biztonságos. A hivatal pénzügyi szempontból biztosítani tudta a gépjárművek folyamatos működését, pénzhiány miatt gépkocsit leállítani nem kellett. Az esetleges műszaki hibákat a hivatal azonnal megjavíttatta. Hivatalunknál a köztisztviselők a szükséges munkaeszközökkel rendelkeznek, mindenki saját számítógéppel és megfelelő irodatechnikai eszközökkel ellátott. Az eszközök karbantartása, üzemeltetése folyamatos, működésük megfelelő. Tény azonban az is, hogy berendezéseink nagyrésze technikailag már igen elavult. Rendkívül takarékos gazdálkodás mellett, a színvonalas munkavégzéshez a pénzügyi feltételek biztosítottak voltak.

szakmai

2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A hivatalunk engedélyezett létszáma a 2000-2001 évi maximum létszámhoz viszonyítva folyamatos csökkenő tendenciát mutat. A 2005. évben 69 főre csökkent. Hivatali feladatainkban bekövetkezett változások (EU, KET) két esetben jártak létszám változással: •

•

a ROP 3.1.1 program keretében megvalósuló képzések adminisztrációs munkáihoz, lebonyolítására 1 fővel növekedett a létszám, melynek költségét nem a hivatali költségvetés, hanem a képzésre átadott pénzeszköz fedezi. Ugyancsak 1 fő növekedés volt a Szociális és Gyámhivatalnál október hó 1. napjától, melyet a megváltozott jogszabályi követelmények indokoltak.

A változások okán a hivatali elhelyezésen nem kellett – nem is tudtunk- változtatni, három fős irodákat alakítottunk ki. 3. Bér és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása 3.1. Személyi juttatások alakulása A személyi juttatások előirányzata magában foglalja a rendszeres-, nem rendszeres- és külső személyi juttatásokat. A Hivatal feladatainak jellegéből adódik, hogy a kiadási előirányzatok között legnagyobb volumene a személyi juttatásoknak és a munkaadókat terhelő járulékoknak van. Személyi kiadásaink teljesítése tervszerűen alakult. A kifizetések részletezése: 3.1.1. Rendszeres személyi juttatások Hivatali szinten jelentős mértékű a rendszeres illetmények növekedése, ami az alábbi okokra vezethető vissza: (56. sz. melléklet) •

„0.” havi kifizetés

100 • • •

változott az illetményalap a hivatali átlagéletkorból következően magasabbak az illetményszorzók többen tettek nyelvvizsgát, így ezen a jogcímen is nőtt a kifizetés.

A rendszeres személyi juttatás 2004. december hóban 15.750 e Ft 2005. december hóban 16.157 e Ft. A fenti összetevőknek köszönhetően az egy főre jutó átlagkereset is emelkedett 2005-ben (57. számú melléklet). Az átlagtól való eltérések okát és számát vizsgálva látható, hogy hivatalunk köztisztviselői között – más közigazgatási hivatalokhoz viszonyítottan – kevés a vezető beosztású, kevés az adományozott cím, valamint tíz fő esetében élt csak a hivatalvezető az eltérítés lehetőségével. A felsoroltak oka a hivatal anyagi lehetőségeiben keresendő. 3.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások 2005. évben a nem rendszeres személyi juttatások közül kiemelkedően magas összeget jelentett – 9 m Ft – a jubileumi jutalom jogcímen történt kifizetés. Itt is lemérhető az előzőekben már részletesen és adatokkal bemutatott idősebb korosztályokhoz tartozók számának növekedése. Ez évben a rendszeres személyi juttatásokon túlmenően teljesíteni tudtuk mindazon járandóságok kifizetését, amit törvény, vagy más jogszabály kötelezően előír.

• A ruházati költségtérítés kifizetése az illetményalap 200 %-ában megtörtént. • A nem helyi lakosok a havi bérlet 80 %-ának megfelelő támogatást kaptak. • Étkezési hozzájárulást a személyi jövedelemadó törvény szerint adómentesen adható mértéknek megfelelően tudtunk fizetni.

• A folyószámla kiadások ellentételezésére személyenként 2.000,- Ft-ot utaltunk. Szociális jellegű juttatás kifizetésére 2005. évben egy esetben került sor 70eFt összegben. Végkielégítés jogcímén a 2005. évben nem történt kifizetés. Hivatalon belüli szervezéssel sikerült – ez ideig – elkerülni, hogy aktív köztisztviselő munkaviszonyát meg kelljen szüntetni. Ennek köszönhetően sem a hivatali költségvetést, sem az államháztartást végkielégítés kifizetésével nem kellett terhelni. Az előző évekhez viszonyítottan csökkent hivatalunknál a jutalom jogcímén kifizetett járandóság is. A kisajátításokhoz és képzésekhez kapcsolatosan a személyi feltételek megerősítésére, az érettségivel kapcsolatos feladatvégzéshez, a kiemelt építésügyi feladatra illetve a Terület Fejlesztési Tanács meghatározott céllal juttatott pénzeszközéből tudtunk céljutalmat fizetni. A felsorolt 4,9 milliós lehetőségen felül valamennyi köztisztviselő fél havi bérének megfelelő összegű jutalmat valamint az előző évhez hasonlóan 57.000 Ft-os üdülési csekket kapott. A megbízási és tiszteletdíjak összege meghaladta a 19 milliót, melyre részben a képzési és szakvizsga bevételek, másrészt a képzésekre pályázatok útján kapott céljelleggel átvett pénzeszköz szolgált fedezetül.

101 A személyi juttatások kifizetéséhez kapcsolódó munkáltatói hozzájárulás előirányzata biztosított volt, fizetési kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk. A nem rendszeres személyi juttatások alakulását az 58. számú melléklet mutatja. Az évenkénti növekedés az illetményalap változásával összefüggő emelkedés. 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszerű és szöveges értékeléssel 4.1. Bevételi előirányzatok és teljesítésük A Hivatalnál bevételként kell elszámolni • a költségvetési támogatást, • a saját (működési) bevételt, • az átvett pénzeszközt. 4.1.1. Költségvetési támogatás A Hivatal tevékenységének ellátásához szükséges forrásokat – a beszedhető saját bevételek figyelembevételével – a Belügyminisztérium bocsátja rendelkezésre. A felügyeleti szerv a Hivatal részére a támogatást intézményfinanszírozás formájában folyósítja 12 részletben, általában a hónap utolsó napján. Az intézményfinanszírozást a hivatal jóváhagyott költségvetése alapján utalják ki működési és felhalmozási célra. A felügyeleti szervtől kapott támogatás alakulását a 59. sz melléklet tartalmazza, melyből megállapítható, hogy az éves költségvetésünk 82-84 %-át fedezi a költségvetési támogatás. 4.1.2. Saját bevételek A működési bevételeknek igen nagy jelentősége van a Hivatalnál, mivel a felügyeleti szervtől kapott támogatás nem fedezi teljes egészében a kiadásainkat. A Hivatal működési bevételei:

• hatósági, engedélyezési feladatok díjbevétele (alaptevékenység bevételei), • alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke (alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek), • elhasználódott, feleslegessé vált eszközök értékesítése, • kötbér, bírság, egyéb kártérítés megfizetéséből származó pénzeszköz, • egyéb bevételek.

A működési bevételek 2005. évi összetételét az 60. számú melléklet tartalmazza. Az előző évhez viszonyított 15 milliós kiesés igen jelentő összeg, a 2003. évi teljesítéssel egyező. Mindebből arra lehet következtetni, hogy választáshoz kapcsolódó bevételek nélkül a saját bevétel (48,5) nem teljesíthető. A 2005. évi működési bevételek előirányzata (48,5 millió) 66,4 %-ban (32,2 millió) teljesült. A kiesés oka, hogy a tervezettnél kevesebb közigazgatási alap- és szakvizsgázó volt, valamint lényegesen visszaesett az alkotmányossági vizsgára jelentkezettek száma is. A kiesés összege megközelítően egy havi illetménynek felel

102 meg. A hiány csökkentése érdekében a lehetőségeinket maximálisan kimerítettük: szakmai napok vonatkozásában az eddigi éveket meghaladó számú továbbképzést tartottunk. A bevételünk nagyságát jelentősen befolyásolta az is, hogy a KET képzésekre központi pénzalap biztosította a fedezetet, így további képzési napokat már sem az önkormányzatok fogadóképessége sem a hivatalunk kapacitása nem tett lehetővé. A pernyertességből származó bevétel 2005. évben (2004. évhez hasonlóan) kiemelkedően magas volt – 678,5 e Ft – amit 49 ügyben fizettek a pervesztesek. Ezzel szemben 3 ügyben 55 e Ft perköltség terhelte a hivatalt. Meg kell említeni, hogy a 2004. évben az útépítéshez kapcsolódó kisajátítások ellen benyújtott peres ügyek jelentős száma arra enged következtetni, hogy esetleges pervesztés esetén a hivatal által fizetendő perköltség milliós nagyságrendet fog elérni. Ennek kifizetéséhez a 2006. évi (várható) költségvetésünk nem nyújt fedezetet. 4.1.3. Átvett pénzeszközök Az átvett pénzeszközöket jellemzően fejezeten belülről, meghatározott céllal kapja a hivatal. Az átvett pénzeszközök egyrészt forrást biztosítanak eszközök vásárlásához, másrészt a személyi juttatásoknál, munkaadókat terhelő járulékoknál és a dologi kiadásoknál többlet lehetőséget biztosítanak. A felhalmozási célra átvett pénzeszközökből a Hivatal olyan beruházásokat is megvalósít, amire a szűkös költségvetési támogatás nem biztosít fedezetet. Erre példa, hogy a 2005. évi fogyasztóvédelmi bírságbevételekből lehetőség nyílt arra, hogy új gépjárművet vásároltunk. Az átvett pénzeszközök között legnagyobb jelentősége a képzési célelőirányzatoknak van, melyet a Magyar Közigazgatási Intézet sikeres pályázatok után nyújt a hivatalnak. Nagyságrendjét tekintve folyamatos növekedést mutat a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bírságbevételekből a hivatalt megillető rész. A működési célra átvett pénzeszközök egyrészt a tanfolyamokkal kapcsolatos kiadásokat fedezik (terembérleti díjak, megbízásiés tiszteletdíjak, társadalombiztosítási járulék, dologi kiadások), másrészt az előre nem látható feladatok megoldását teszik lehetővé. Az átvett pénzeszközök felhasználásáról a Hivatalnak el kell számolnia – egyes esetekben a maradványt vissza is kell utalni. Más esetekben az elszámolás tanúsítvány formájában történik (fogyasztóvédelmi bírságbevétel), amely része az éves intézményi költségvetési beszámolónak. Az átvett pénzeszközök felhalmozási és működési célú felhasználását az 61. számú melléklet mutatja be. 4.2. Kiadási előirányzatok és teljesítésük A személyi juttatások és járulékok alakulását a 3. pont, a fejlesztési lehetőségeinket az 5. pont részletesen tartalmazza.

103 Dologi kiadások: A 2005. évi költségvetési évben dologi kiadásaink 68,2 millió Ft-ban, az előző éveket meghaladó mértékben teljesültek, az éves kiadásaink 16 %-ban. Legnagyobb volumenű az épület fenntartási, üzemeltetési és terembérleti kiadásunk, éves szinten 28 millió. A kiadásaink csökkentése érdekében a képzésekhez igénybe vettünk olyan teremhasználatot is, ahol a kedvező ár volt az egyetlen mellette szóló érv, a meglévő hátrányokkal (távolság, felszereltség) szemben. Azok a kiadásnemek, amelyekre közvetlen ráhatásunk van – telefon, üzemanyag, – az előző évhez viszonyítottan csökkentek. Bevételeink után 15 %-os befizetési kötelezettségünk éves szinten 4,4 millió Ft-ot jelentett. Befizetési kötelezettségünknek teljes összegében csak a zárolt pénzeszköz terhére 2006. évben tudtunk eleget tenni. 4.3. A pénzügyi helyzet elemzése A 2005. költségvetési évről elmondható, hogy folyamatosan pénzügyi megszorítások jellemezték, így különösen nehéznek bizonyult a „kötelező maradványképzés”-i kötelezettségünknek eleget tenni. Ez a likviditás fenntartásában okozott feszültséget, amit a saját bevételek havonként eltérő volumene is nehezített. Mindezek együttesen eredményezték, hogy május hónaptól kezdve gyakran voltak likviditási gondjaink. Likviditási nehézségeinket fokozta, hogy a ROP 3.1.1 program keretében megtartott képzéseink ( Bevezetés az EU támogatási rendszerébe; Közigazgatási eljárások; Közbeszerzés stb.) finanszírozása eltért az eddigi gyakorlattól. Alapelve, hogy teljesítés után, igénylés alapján történik az utalás. Ebből pedig az következett, hogy a 2,5 millió forintban biztosított előleg felhasználása után a hivatalnak kellett „megelőlegezni” a elkövetkező kifizetéseket. Tovább nehezítette likviditási gondjainkat, hogy az igényléseink benyújtását követően három- négy hónap is eltelt, míg a Magyar Közigazgatási Intézet visszatérítette a megelőlegezett összegeket. Elfogadva, hogy a kifizetések formája és tartalma ilyen módon szabályozott, jelentősen felgyorsítaná a rendszer működését, ha nagyobb összegű előleget biztosítanának a közigazgatási hivataloknak. A 2005. évi működési bevételek és kiadások hullámzó nagyságának alakulását a 62. és 63. sz mellékletek mutatják. A pénzügyi egyensúly fenntartása megköveteli a bejövő és kimenő pénzáramok összehangolását. Ennek az egyensúlynak egyik fontos tényezője, hogy határidőre fizetnek-e a vevők, szükség esetén felhívást, felszólítást küldünk a tartozás rendezése érdekében. Ez a gondos munka azt eredményezte, hogy év végén alig néhány kifizetetlen számla szerepel a mérlegben, tekintettel arra, hogy a december havi képzések után számlázott díjköltségek befizetésére minden bizonnyal 2006. januárjában kerül sor. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2005. novemberében helyreállt a pénzügyi egyensúly. Hivatalunk az elmúlt évet jelentősebb hátralék nélkül zárta. A hivatal gazdálkodását 2005. évben a BM. Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya, valamint az Állami Számvevőszék is vizsgálta.

104 Az ellenőrzések néhány pontosításon kívül a szabályzatok további kiegészítésére tettek javaslatot. 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A hivatal feladatai közé tartozik a körültekintő vagyongazdálkodás, a pontos vagyonnyilvántartás. Általánosságban megállapítható, hogy az értékcsökkenés összege és az eszközök bruttó értéke közül az értékcsökkenés növekszik nagyobb mértékben, így az eszközök nettó értéke 2002 óta kismértékben, de folyamatosan csökken. Egyedül 2004. évben tapasztalható kisebb emelkedés a nagyobb összegű beruházásoknak köszönhetően. A hivatal nagyértékű tárgyi eszközei értékének alakulását a 64. sz. melléklet, típus szerinti megoszlását pedig a 65. sz. melléklet tartalmazza. 2005. évben a beruházásokra, nagyértékű eszközök pótlására 1.770 e Ft-ot költöttünk, ami nagymértékű csökkenést mutat az előző évekhez képest. A 2005. évben vásárolt tárgyi eszközök: • 3 db számítógép • 3 db nyomtató • 1 db szerver • irodabútorok ( tárgyalóasztal, szekrények, számítógépasztal, fiókos konténer) A nagyértékű eszközök vásárlására fordított összegek alakulását a 66. számú melléklet mutatja. Általánosságban elmondható, hogy az eszközeink nagy része korszerűtlen és elavult. Ez különösen a számítógépekre, nyomtatókra igaz. A nettó érték nélküli számítógépek és nyomtatók arányát a 67. sz. melléklet mutatja. Fenti táblázat szerint a „0-ra leírt” gépek aránya az előző évekhez viszonyítottan nem változott jelentősen. Ez annak köszönhető, hogy 2005-ben az elavult, nem javítható számítógépeket, nyomtatókat a hivatal felesleges vagyontárgyaknak nyilvánította, a használatból kivonta és leselejtezte. 2005 decemberében selejtezésre kerültek továbbá: csillárok, írógépek, mobiltelefon, szünetmentes tápegységek, egyéb számítástechnikai eszközök, fénymásoló. Valamennyi eszköz nettó értéke nulla, bruttó értékük 4.182 eFt. Az eszközök mennyiségében és értékében további változást jelentett, hogy a Magyar Közigazgatási Intézet térítésmentesen átadott részünkre 1 db projektort, laptopokat, 1 nyomtatót. Ezen eszközök bruttó értéke összesen 6. 419 eFt. A hivatal eszközeinek használhatósági fokát a 68. sz. melléklet tartalmazza, ennek alakulását a 69. sz. melléklet mutatja. Az eszközök utánpótlási és megújítási mutatóját a 70. számú és a 72. számú mellékletek tartalmazzák, azok alakulását a 71. számú és 73. számú.

105 A felsorolt diagrammok mutatják, hogy az elmúlt négy évből egyedül 2004-ben történt nagyobb arányú emelkedés, amikor lehetőségünk volt jelentősebb mértékű eszközbeszerzésekre, ezzel szemben 2005. évben az utánpótlási és megújítási mutató számottevően lecsökkent a kevés eszközbeszerzés miatt. Az ábrákból leolvasható, hogy a szintentartáshoz a 2004. évivel azonos mértékű – 15 milliós- beruházásra lenne szükség. 5.1. Átadott pénzeszköz Hivatalunk, mint közintézmény az előírt akadálymentesítési kötelezettségét teljesítette. A Fejér Megyei Önkormányzattal közösen kialakított ügyfélfogadó helyiséget 2005 decemberében használatba vettük. A bekerülési költség 50%-át fejezeti átadott pénzeszközből kiegyenlítettük, és ezzel határozatlan idejű használati jogot szereztünk az ügyfélfogadó helyiségekre. Vélhetően ez a megoldás igen költségtakarékos, az ügyfelek és a hivatal(ok) számára is a célnak megfelelő. 6. A hivatali szervezet működtetésében bevezetett korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai A közigazgatás korszerűsítés fontos lépésének tekintjük a közigazgatási minőségfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó szervezési, vezetési módszerek alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy ez által a közigazgatási szervek tevékenysége, a közigazgatási közszolgáltatások színvonala javulni fog. Mindezen társadalmi célok megvalósítása érdekében hivatalunk ez évben jelentős figyelmet szentelt a CAF rendszer 2004. évi bevezetésekor elfogadott intézkedési terv végrehajtására. A CAF rendszer bevezetésével jelentősen javult a hivatal minőségügyi helyzete. A megalkotott intézkedési terv végrehajtásának már ma is tapasztalhatók az eredményei. Ezek az alábbiakban összegezhetők: •

Javult a köztisztviselők tájékozottsága a hivatal egészének tevékenységéről. Ezt azzal értük el, hogy a hivatalt érintő beszámolókat, munkaterveket, szabályzatokat, fontosabb dokumentumokat hozzáférhetővé tettük a hivatal belső számítógépes hálózatán, és a korábbiakhoz képest gyakrabban tartottunk a hivatal munkájának értékelését, feladatait meghatározó, tájékoztató jellegű hivatali értekezleteket.

•

Gyakrabban alkalmazzuk a hivatali szintű feladatok végrehajtására a munkacsoport módszert, (Pl.: Ket. munkacsoport, érettségi lebonyolítást segítő munkacsoport, stb.) ahol az eddigiektől eltérően nem csak a szervezeti egységek vezetői, hanem döntő mértékben, a témában jártas köztisztviselők vesznek részt.

•

Pontosabb képet kaptunk a hivatal tevékenységének megítéléséről azáltal, hogy immár második alkalommal ügyfél-elégedettséget mértük. Az eredmény rendkívül pozitív képet mutat a hivatal tevékenységéről, ugyanakkor segítséget nyújt arra is, hogy még inkább az ügyfelek igényeinek megfelelő közigazgatási közszolgáltatást nyújtsunk.

•

Javult és a jövőben még inkább javulni fog a hivatal tájékoztatási tevékenysége azáltal is, hogy önálló honlapot hoztunk létre. Ezzel közvetlenül is eleget tudunk tenni a jogszabály által előírt – a közérdekű adatok meghatározott körének

106 nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – tájékoztatási kötelezettségünknek. A honlapon keresztül olyan aktuális az ügyintézést segítő információkkal tudjuk ellátni az ügyfeleket. Ugyancsak hasznos információkat adunk az önkormányzatok jegyzőinek, ügyintézőinek és a területi államigazgatási szerveknek. •

Az információáramlás gyorsabbá, hatékonyabbá tétele érdekében előtérbe helyeztük az elektronikus levelezést. Ennek eredményeképpen a jegyzők sokkal hamarabb jutnak a munkájukat segítő információkhoz, hatékonyabban látják el feladataikat.

Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer bevezetésével és annak eredményeként meghozott intézkedésekkel az új, korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásával előreléptünk a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában.

107 VII.

Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása

1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény – Ket. – bevezetésével kapcsolatos tevékenység A korszerű közigazgatás megteremtésének egyik alapvető feltétele a közigazgatási hatósági eljárás teljes normaanyagának átfogó felülvizsgálata. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiságot a közigazgatási tevékenységben is maradéktalanul érvényre kell juttatni. Ennek érdekében a legfontosabb rendelkezéseket törvényben – a Ket.-ben – határozta meg a jogalkotó. A közigazgatási eljárás jogi szabályozásában azonban továbbra is fontos szerepet tölt be a rendeleti – így az önkormányzati rendeleti – jogalkotás. A 2005. év kiemelt feladata volt, a Ket alkalmazására való felkészülés, illetve az alkalmazás során felvetődött jogértelmezési problémák kezelése, megoldása. A hatálybalépés időpontjából következően elsősorban a felkészülés teendői domináltak az év során. A Ket alkalmazására való felkészülés feladatai döntően három csoportra bonthatók. Ezek a következők: a. Képzés továbbképzés (erről a tevékenységről a beszámoló V. fejezetének 3. pontjában írunk részletesen). b. Az önkormányzatok jogharmonizációs feladatai c. A Ket. alkalmazását segítő feladatok Az önkormányzatok jogharmonizációs feladatai A helyi önkormányzatoknak a Ket. hatályba lépésével összefüggésben 2005. november 1-ig kellett megteremteni a jogforrási hierarchiában magasabb szintű jogszabályok és az önkormányzati rendeletbe foglalt eljárási szabályok összhangját. A képviselőtestületek jogharmonizációs tevékenysége alapvetően két területre terjedt ki. Egyrészt a Ket. lehetőséget ad helyi rendeletalkotásra, másrészt az önkormányzati rendeletek tartalmaztak a Ket. által hatályon kívül helyezett – „az államigazgatási eljárás általános szabályairól” szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezésein alapuló – eljárási szabályokat. Az egységes végrehajtás érdekében a közigazgatási hivatal az alábbi intézkedéseket tette: •

A Belügyminisztérium által kidolgozott munkaterv alapján az önkormányzati jogalkotás időbeli összehangolása céljából megyei ütemtervet készítettünk.

•

Az ad-hoc jellegű jogalkotás elkerülése érdekében valamennyi önkormányzat polgármesterét tájékoztattuk a Ket.-ből eredő helyi jogalkotási lehetőségekre és kötelezettségekre.

•

Javasoltuk, hogy a képviselőtestületek munkaterveik, illetve a megyei ütemterv figyelembe vételével ütemezzék feladataikat.

•

Felhívtuk a települések szakembereit, hogy az önkormányzati jogszabályok tüzetes áttekintése alapján mérjék fel a Ket.-tel érintett helyi rendelkezéseket és adjanak arról részletes tájékoztatást.

108 •

A hivatal köztisztviselői és megyénk elismert szaktudású jegyzői részvételével létrehoztunk egy előkészítő munkacsoportot, amely a helyi jogalkotási tevékenységet a feladatok tartalmi és időbeli összehangolásával ajánlások kidolgozásával, jogértelmezési kérdések megválaszolásával támogatta. Az önkormányzatok figyelmébe ajánlottuk, hogy munkacsoport igényeik szerint segíti tevékenységüket.

a

Ket.

jogharmonizációs

•

Az egységes jogalkotási gyakorlat és szakmai álláspont kialakítása érdekében a munkacsoport ajánlásokat fogalmazott meg a jogharmonizáció munkamódszerére vonatkozóan.

•

A legfontosabb ajánlások: o

a számtalan tárgykört szabályozó („saláta”) rendeletek mellőzésére, a párhuzamos szabályozás elkerülésére, és

o az elektronikus ügyintézés önálló rendelettel történő kizárására vonatkoztak. •

A jegyzői értekezleteken a jogharmonizációs kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatásra minden esetben kiemelt figyelmet fordítottunk. Itt ismertettük az informatikai úton igénybe vehető segítség lehetőségét is.

•

A Ket. munkacsoport ülésére meghívtuk a kistérségi székhely jegyzőket is, akik felkérésünknek megfelelően ismertették az értekezlet tapasztalatait a kistérségükbe tartozó települések jegyzőivel. Ezzel jelentősen segítettük az egységes kodifikációs gyakorlat kialakítását.

•

Kistérségi kezdeményezésre a törvényességi főosztály köztisztviselői helyszíni kistérségi értekezleten vettek részt. Ez a munkaforma lehetővé tette a közvetlenebb kapcsolatfelvételt a közigazgatási hivatal és a jegyzők között, így elősegítette a hatékonyabb munkavégzést. A kedvező fogadtatásra és tapasztalatokra tekintettel a hasonló jellegű konzultációkat a jövőben egyéb feladatok megyei szintű végrehajtása során is alkalmazni kívánjuk, illetve szorgalmazzuk.

Az önkormányzatok számára a jogharmonizáció első szakaszát a Ket. bevezetésével kapcsolatos munka mennyiségének felmérése jelentette. A felmérést több körben végeztük el felhasználva a Belügyminisztérium által készített táblázatot is. Az elemzések alapján adott útmutatások eredményeképpen alapos felmérés készült amelyből megállapítható volt, hogy 27 rendeleti tárgykörben mintegy 622 rendelet felülvizsgálatára lesz szükség. Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy mely Ket.-tel kapcsolatos jogharmonizációs ok indokolja az érintett rendelet módosításait. A módosítási okok közül 34 % hatáskör átruházáshoz, 25 % az eljárási rend változásához, 41 % pedig az elektronikus ügyintézés kizáráshoz kapcsolódott. A jogharmonizációs feladatok végrehajtásában az önkormányzatoknak (jegyzőknek) a legtöbb gondot az elvégzendő feladat mennyisége, az érintett köztisztviselők túlterheltsége, a Ket.- hez kapcsolódó különös eljárási szabályok késői megjelenése és a Ket. értelmezésében meglévő bizonytalanságok okozták. Ez utóbbiból kiemelhetjük azt problémát, hogy az elektronikus ügyintézés általános kizárása kiterjedhet-e az önkormányzati hatósági ügyek mellett az államigazgatási hatósági ügyekre.

109 Az ezzel kapcsolatos anomália feloldásához segítséget nyújtott az a mintarendelet, amelyet október hónapban a Belügyminisztérium közzétett. A dokumentum tartalma teljes mértékben megegyezett a hivatalunk által következetesen képviseltekkel. (A jogértelmezést segítő további lépésekről a beszámoló következő pontjában írunk) A közigazgatási hivatal fentiekben részletezett intézkedései és a felmérések is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a képviselőtestületek kiemelt figyelmet fordítottak a Ket. bevezetéséből adódó feladataik végrehajtására. Ennek köszönhetően 98 %-uk határidőben eleget tett rendeletalkotási kötelezettségének. A rendeletalkotási kötelezettségek támogatása mellett a közigazgatási hivatal a teljesítés utólagos ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordított. A településekről beérkezett adatszolgáltatás szerint az önkormányzatok képviselőtestületei összesen 1 831 rendelet felülvizsgálatát végezték el 2005. október 31-ig azaz a törvényi határidő lejártáig. Ugyanakkor alig volt több mint 2 %, a felül nem vizsgált döntések száma. Az összesített adatok szerint, Fejér megyében a Ket. hatálybalépéséig 325 módosított és 91 új önálló rendelet született a Ket. bevezetésével kapcsolatban. A rendeletek száma az év végéig 103 új és 333 módosító. Ez a szám valamivel kevesebb a jegyzők által korábban jelzett adatoknál, amely abból adódik, hogy az előzetes felmérések időpontjában az elektronikus ügyintézés általános, egy rendelettel történő kizárásának lehetősége kérdésében egyesek nem osztották a helyes jogértelmezést. A közigazgatási hivatal rendelkezésére álló rövid idő alatt a jegyzők illetve a képviselőtestületek által áttekintett „felülvizsgált és nem módosított” 1 526 rendelet 70 %-ának, -1 055 - az ellenőrzését fejeztük be. E tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítottunk annak megállapítására, hogy mely önkormányzati jogszabályok nem felelnek meg a Ket. rendelkezéseinek, illetve melyek esetében lett volna szükséges a jogharmonizáció. A vizsgálat a képviselőtestületek által módosítást nem igénylőnek minősített rendeletek besorolását minden esetben igazolta. A „felülvizsgált és módosított (hatályon kívül helyezett)” 333 rendelet teljes körű ellenőrzését elvégeztük. Ennek során az esetek kevesebb mint 10 %-ában tettünk törvényességi felhívást. Az észrevételek közül mindössze egy alkalommal fordultunk a képviselőtestülethez a Ket.-tel ellentétes rendeletalkotás – a hatósági szerződéskötés nem megfelelő szabályozása – miatt. Az egyes ágazati (szociális ellátás, gyámügy, állattartás, stb.) jogszabályok megsértésének megszüntetésére 25 felhívás irányult. Ugyancsak befejeztük a 103 önálló új rendelet törvényességi ellenőrzését, amelyek közül 3 foglalkozik hatáskör átruházással, a többi az elektronikus ügyintézést szabályozza. A Belügyminisztérium által kidolgozott mintarendelet alkalmazásának köszönhetően e döntésekkel kapcsolatban mindössze 10 esetben tettünk törvényességi észrevételt. Valamennyit az indokolta, hogy a magasabb szintű jogszabályban nevesített ügytípusok elektronikus úton történő intézésének biztosítására vonatkozó kötelezettségét a rendelet megalkotásakor a képviselőtestület figyelmen kívül hagyta. A Ket. bevezetésével kapcsolatos tapasztalatainkat összegezve megállapítható, hogy a képviselőtestületek Fejér megyében az elvárásoknak megfelelően

110 elvégezték jogharmonizációs kötelezettségüket. 2005. december 31-ig valamennyi településen befejeződött az ezzel összefüggő rendeletalkotási feladatok teljesítése. Az önkormányzatok tevékenységét a közigazgatási hivatal a 2005. évi munkatervben foglaltaknak megfelelően, kiemelten kezelte, folyamatosan figyelemmel kísérte és minden rendelkezésére álló eszközzel segítette. A Ket. alkalmazását segítő feladatok A Ket. hatálybalépése kapcsán fontos feladatunknak tartottuk a jogalkalmazásra való felkészülést. Már jóval a Ket. hatálybalépése előtt – az országban elsőként – megteremtettük annak a feltételeit, hogy az új eljárási törvénnyel, annak értelmezésével kapcsolatban bárki kérdéseket tehet fel. A válaszokat rövid időn belül megadtuk, és azokat a hivatal honlapján – az országban ugyancsak elsőként – közzétettük. Az érdeklődés országos volt, más megyékből, és nemcsak önkormányzatoktól, hanem egyéb szervektől is érkeztek kérdések. Ez a tevékenység folyamatos, ezen túlmenően a „forródrót” is működik, a hatósági főosztály két köztisztviselője fogadja a hívásokat. Az utóbbi telefonos kapcsolatot ugyancsak bárki igénybe veheti, így az új eljárási törvény rendelkezéseiről, különösen azok értelmezéséről folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődő önkormányzatokat, államigazgatási szerveket, és a lakosságot. A Ket. bevezetésének elősegítésével kapcsolatos feladatokról szóló intézkedési terv megteremtette annak személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit, hogy: o segítséget tudjunk adni az önkormányzatok jogalkotási munkájához, o

megfelelő módon és időben történjen a válaszadás a jogalkalmazási és módszertani kérdésekre,

o a Ket.-tel kapcsolatban hatékony és folyamatos kapcsolat épüljön ki és működjön a Belügyminisztériummal, és a megyében működő közigazgatási szervekkel, továbbá, o a Megyei Államigazgatási Kollégium is folyamatosan kísérje figyelemmel a Ket. bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat. A Ket. zökkenőmentes bevezetésének elősegítése érdekében a következő további intézkedéseket tettük: a. A nyár folyamán átdolgoztuk a Magyar Közigazgatási Intézet által kiadott iratmintákat, és ezen túl számos, az ügyintézést segítő saját mintát is készítettünk. Ezeket szintén az országban elsőként tettük közzé a honlapunkon. b. A hivatal által intézett valamennyi másodfokú ügyre vonatkozóan elkészítettük és a honlapon megjelenítettük az ügymenetmodelleket. c. A jegyzők és a területi államigazgatási szervek közreműködésével – eseti megyénkre vonatkozóan – összeállítottuk és közzétettük az tolmácsolást vállalók jegyzékét, mely követendő példa lehet más közigazgatási szervek számára is.

111 d. A Ket. 36. § (2) bekezdése alapján az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Erre tekintettel – a közigazgatási hivatalok közül egyedüliként – összegyűjtöttük az önkormányzatok által vezetett legfontosabb nyilvántartásokat, illetve a területi államigazgatási szervektől bekértük az általuk vezetett nyilvántartások adatait. A honlapon való közzététellel megteremtettük annak a lehetőségét, hogy ezeket a nyilvántartásokat mind a jogalkalmazók, mind az ügyfelek megismerhessék. e. Külön nyilvántartjuk, majd – máig egyedülálló módon – közzé is tesszük azokat a jogszabályokat, amelyek a Ket.-el összefüggésben jelennek meg, illetve módosulnak. Honlapunkon a legkeresettebb témák az új eljárási törvénnyel kapcsolatos információk, melyek a következők: •

Ket. kérdések, válaszok

•

Jogesetek

•

Nyilvántartás a Ket. hatálybalépésével összefüggő új, illetve módosított jogszabályokról

•

Ket. irat-mintatár

•

Ket. ügyintézési tájékoztatók

•

Igazságügyi szakértők Fejér Megyében

•

Tolmácsok

•

Önkormányzati hatósági nyilvántartások

•

Területi államigazgatási szervek nyilvántartásai

•

A BM Ket. munkacsoportjának válaszai a közigazgatási hivatalok által feltett kérdésekre

A jogalkalmazás első hónapjaiban az általunk készített, valamint átdolgozott iratminták iránt volt a legnagyobb érdeklődés, de élénk figyelem kíséri a jogalkalmazással kapcsolatban felmerülő kérdésekre adott válaszainkat is. Jelenleg több mint 120 kérdés és az arra adott válasz található a honlapunkon, a Ket. szakaszait követve. A Ket. Szakértői Bizottság állásfoglalásait is a honlapunkon tesszük közzé, és folyamatosan bővítjük annak adattartalmát, ezzel is segítve a jogalkalmazók munkáját. A közigazgatási hivatal a megyei államigazgatási szerveket érintően a Megyei Államigazgatási Kollégium kereteit felhasználva irányította és összehangolta a Ket. bevezetésére való felkészülést. Ennek keretében: •

2005. első félévében a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője előadást tartott a kollégium ülésén a Ket. jelentőségéről és annak legfontosabb szabályairól.

112 •

A második félév folyamán a felkészülés figyelemmel kísérése érdekében egységes szempontrendszert juttattunk el a kollégium tagjaihoz, hogy a kérdések megválaszolását követően segítséget tudjunk adni a további felkészüléshez, illetve az azt követően felvetődő jogalkalmazási kérdések megválaszolásához.

•

A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium 2005. szeptemberében, októberében és novemberében minden alkalommal első napirendi pontként tárgyalta a Ket.-re való felkészülés megyei helyzetét, illetve a Ket. alkalmazásának kezdeti tapasztalatait.

•

A törvény alkalmazásával kapcsolatban a MÁK tagjai részéről küldött kérdéseket a közigazgatási hivatal kijelölt szakértői megválaszolták, az ezt követően még nyitva maradt kérdéseket a Belügyminisztériumban működő Monitoring munkacsoport részére küldtük meg. A Megyei Államigazgatási Kollégium ülésein elhangzottakról soron kívül írásban tájékoztattuk a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkárát.

A fenti elemzésből is látható, hogy hivatalunk, sokszor erőn felül vállalva, nagy mennyiségű munkát végezve sikeresen tevékenykedett a Ket. alkalmazása zökkenőmentessé tétele érdekében. Eredményesen segítette az önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek felkészülését és hozzájárult az állampolgárok tájékozottságának növeléséhez. 2. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai Mindenképpen jelentősnek tartjuk a közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítése témakörében elvégzett megyei szintű tevékenységet. Ebben a folyamatban mindenképpen elsődleges a közigazgatási hivatal szerepe és tevékenysége, hiszen a hivatal volt e folyamat szervezője és összehangolója, területi államigazgatási és önkormányzati szinten egyaránt. A hivatal szakemberei nagy számban vettek részt a koncepciók, jogszabálytervezetek véleményezésében. Feltétlenül ki kell emelni azt az elemző, előkészítő munkát, amelyet a koncepciók kidolgozása során végzett a hivatal szakembergárdája. E tevékenységben szükség szerint részt vettek az önkormányzatok munkatársai, tisztségviselői, bár őket döntő mértékben az adatszolgáltatás kötelezettsége terhelte. A közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítési programjából kiemelendő: •

a Ket. zökkenőmentes bevezetését elősegítő tevékenység (erről e fejezet 1. pontjában írunk részletesen)

•

a törvényességi ellenőrzési információs rendszerrel összefüggő tevékenység és

•

a komplex kistérségi társulások megalakulásával és működésének segítésével összefüggő munka.

2.1. A törvényességi korszerűsítése

ellenőrzéssel

összefüggő

információs

rendszer

A törvényességi ellenőrzéssel szoros összefüggésben áll az a feladat, melyet a Belügyminisztérium Informatikai Hivatala indított el és már 2004. októbere óta végezzük az előkészületi munkálatokat.

113 Az új törvényességi nyilvántartási rendszerre – TÖRV – való átállás 2005. első hónapjaiban megtörtént. A rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján a felmerült hibák javítása folyamatosan történik. A TÖRV rendszer önkormányzati törzsadat-állományának folyamatos karbantartására kiemelt figyelmet fordítottunk. Az új rendszerbe az adatok rögzítése párhuzamosan történik, ám a megnövekedett információtartalom miatt az ellenőrzési munka jelentősen lelassult. Mindezek ellenére a jegyzőkönyvek, a rendeletek és különösen a határozatok pontos nyilvántartásához jelentős érdek fűződik. A tervek szerint e rendszer a jövőben más adatbázisokhoz kapcsolódva elősegíti mind az önkormányzatoknak, mind pedig az állampolgároknak az önkormányzati döntések nyilvánosságra hozatalát. Törvényességi Ellenőrzési Rendszer Kiegészítő Alkalmazása – TERKA – segítségével az Önkormányzati Rendeletek Tára projekt keretében az önkormányzati jegyzőkönyveket, rendeleteket és törzsadatokat lehet egységesített formátumban létrehozni, és a központi – BM által működtetett – „tárházba” eljuttatni. A TERKA, mint kapcsolódó program, még csak a tesztelés kezdeti fázisában van, de 2005. évben már bevontuk több, különböző szintű települési önkormányzatot a tapasztalatok összegyűjtésére. A rendszer teljes alkalmazását követően egy olyan rendelet-nyilvántartás jön létre, amely a Belügyminisztérium honlapján településenként közzéteszi az adott önkormányzat rendelettárát. Hosszú távú célunk, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépéséig e rendszer működőképes legyen. Az önkormányzatok és a közigazgatási hivatal között már eddig más területen is kialakult eredményes együttműködés a biztosítéka annak, hogy a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése által a helyi igényekhez igazodva történjen a program további fejlesztése. 2.2. Fejér megyében megalakult többcélú kistérségi társulások létrejöttének és működésének tapasztalatai A közigazgatási és területfejlesztési reformhoz kapcsolódóan a lehatárolt kistérségeken belüli többcélú társulások szervezése, megalakulása 2005. év egyik kiemelkedően fontos feladata volt. „A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről” szóló 65/2004.(IV.15.)Korm. rendelet alapján Fejér megyében már 2004. évben megkezdődött a többcélú kistérségi társulások megalakulása illetve megalakításuk szervezése. Elsőként a bicskei, majd az adonyi kistérség települései hozták létre az együttműködésnek ezt az új formáját.

114 A közigazgatási hivatal közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához kapcsolódóan 2005. év feladatai között kiemelt hangsúlyt fektetett a többcélú kistérségi társulások megalakulásának és törvényes működésének előmozdítására és támogatására. „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól” szóló 2004. évi CVII. törvény – Tkttv. – hatályba lépése után az integrációs folyamat erőteljesen felgyorsult. Ennek eredményeképpen a megyében 2005-ben 8 többcélú kistérségi társulás jött létre, így azok száma - a 2004-ben megalakultakkal együtt - 10-re emelkedve teljessé vált. Ezzel párhuzamosan a kistérségi fejlesztési tanácsok többsége befejezte tevékenységét, mivel feladataikat megalakulásuk időpontjától a többcélú kistérségi társulások vették át és látják el. A 2004. évben 2, 2005-ben pedig 7 fejlesztési tanács szűnt meg, így jelenleg csak a Dunaújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács működik. Mivel a Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás területi lefedettsége is teljes, vagyis a szervezetnek a kistérség valamennyi települési önkormányzatának képviselőtestülete tagja, várható, hogy a területfejlesztési feladatok itt is hamarosan a többcélú kistérségi társuláshoz kerülnek. A közigazgatási hivatal hatásköre a hatályos jogszabályok alapján nem terjed ki arra, hogy bármely településnek a többcélú kistérségi társulásba történő belépését, illetve felvételét kikényszerítse. A kistérség megítélése és anyagi erőforrásokhoz való hozzájutása szempontjából azonban a 100 %-os részvételi arány elérése kiemelt fontosságú cél. A közigazgatási hivatal vezetője ennek elősegítése céljából felvette a kapcsolatot a távolmaradásukat fontolgató önkormányzatokkal és személyesen járt közre az együttműködés kiterjesztése érdekében. A települések együttműködési szándékát alapvetően két tényező motiválta. Az egyik a velük szemben megfogalmazott társadalmi igény, ami az önkormányzatoktól korszerűbb, színvonalasabb közszolgáltatási tevékenységet követel. A másik pedig a többcélú kistérségi társulások létrehozását és vállalt feladataik ellátását segítő többlettámogatások elnyerése, amely révén ezek a közszolgáltatások költségtakarékosabban valósíthatók meg. A többcélú kistérségi társulások létrehozása mégsem volt teljesen problémamentes. Ebben a jogértelmezési nehézségeken túl szerepet játszott az is, hogy a társulási megállapodások megalkotása során a Tkttv. rendelkezései mellett a területfejlesztési feladatok és hatáskörök vonatkozásában „a területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott eljárási szabályokat is figyelembe kellett venni. A két joganyag összhangjának megteremtése néhány társulás esetében nem ment zökkenőmentesen. A Magyar Államkincstár részére a társulás törvényességére vonatkozó a Tkttv. 12.§-a szerinti nyilatkozatot a fentiek miatt néhány esetben csak a társulási megállapodás átdolgoztatását követően tudtunk kiadni. A megalakulás azonban nem csak a szakmai okok miatt nem volt egészen zavartalan. Néhány kistérség esetében a települések közötti rivalizáció is nehezítette a folyamatot. Különösen azoknál a társulásoknál tapasztaltuk ezt, amelyek tagja között két hasonló nagyságú kisváros található. Az ercsi kistérségben például a székhely település a

115 megalakuláskor nem csatlakozott a többcélú kistérségi társuláshoz. E miatt a többcélú kistérségi társulás székhelye itt nem azonos a kistérség székhelyével. A jogszabályok eltérő értelmezése és egyéb vélemény-különbségek mellett néhány esetben a gazdasági érdekek is az integráció elmélyítése ellen hatottak, amennyiben valamely közszolgáltatási feladat ellátását a települések önállóan, vagy más társulás keretében olcsóbban tudták megvalósítani. A távolmaradás természetszerűen további viták forrásává vált. A közigazgatási hivatal ezekben az esetekben a közvetítő szerepét vállalva a konfliktusok feloldásában aktívan közreműködött. Ennek érdekében személyesen és telefonon konzultáltunk több település polgármesterével, kérdéseikre általában szóban, de néhány esetben írásban fejtettük ki szakmai véleményünket. Konkrét példaként említhető az a jogértelmezési vitaként megjelenő nézeteltérés, amely az alakuló ülés összehívásával kapcsolatban kezdődött és a közigazgatási hivatal segítségével oldódott meg. A Tktv. 5.§ (2) bekezdése értelmében ugyanis „A társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze.” Egyes vélemények szerint a fenti rendelkezés értelmében a székhely település részvétele nélkül nem tud megalakulni a többcélú kistérségi társulás. A közigazgatási hivatal jogértelmezése nyomán – mely szerint a kistérség székhelye nem szükségszerűen azonos a többcélú kistérségi társulás székhelyével – a társulás megalakulhatott. 2005. év tevékenységét értékelve megállapíthatjuk, hogy valamennyi település bekapcsolódott a többcélú kistérségi társulások munkájába, így Fejér megyében a lefedettség teljes körűvé vált. A társulási feladat-ellátási modell ösztönzése és továbbfejlesztése, jövőbe mutató feladat. Kiemelt jelentősséggel bír, hogy az elért kedvező eredményekre építve, a további elképzelések sikeres megvalósításában közreműködjünk. A többcélú kistérségi társulások megalakulási folyamatának, működési tapasztalatainak elemzéséhez és értékeléséhez a törvényességi ellenőrzési tevékenység mellett a társulások jelzései, adatszolgáltatásai nyújtottak segítséget. Az összegyűjtött információk szerint létrehozásukat követően a többcélú kistérségi társulások igyekeztek a lehető legtöbb pályázati támogatást elnyerni tevékenységük megindításához. Ennek köszönhetően mind az egészségügy, mind az oktatás, mind a szociális közszolgáltatások terén sikerült az ellátások jelentős részét települési szintről kistérségi szintre helyezniük. A működés kezdeti szakaszában azonban újabb nehézségek jelentkeztek, úgy a jogértelmezésben, mind a központi jogszabályoknak megfelelő eljárási rend kialakításában. A társulási tagok együttműködési szándéka a társulás létrehozására irányult, azonban féltették önállóságukat, és tartottak attól, hogy a székhelytelepülés túlzott szerepet kap. Erre is visszavezethető az a jogértelmezési véleményeltérés a társulási tagok között, mely a többcélú kistérségi társulás költségvetésének megalkotása körül alakult ki. Ennek lényege az volt, hogy a többcélú kistérségi társulás költségvetése beépül-e a

116 székhely település költségvetésébe, vagy önállóan, társulási tanács által elfogadott határozattal kell megalkotni. A választ ebben az esetben „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – Áht. – 65.§ (5) és (6) bekezdése egyértelműen megfogalmazza. Ehhez kapcsolódóan több más adatszolgáltatással, bizonylati és pénzügyi szabályokkal kapcsolatos kérdéssel fordultak az érintettek a közigazgatási hivatalhoz, melyek megválaszolásához, az egységes országos joggyakorlat kialakítása érdekében, feltétlenül szükségesnek tartottuk a szakmai szervezetek, más közigazgatási hivatalok bevonását, illetve a velük való konzultációt. Mindezek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a jogértelmezési kérdésekben folyamatos segítséget tudtunk nyújtani a társulások megalakulását követő kezdeti bizonytalan szakaszban. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzési feladatai során a többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatban is a jogszabálysértések megelőzésére, az előzetes konzultációkra helyezte a hangsúlyt. Általános megállapítás volt, hogy az első néhány ülés összehívása, levezetése és jegyzőkönyvének elkészítése szinte valamennyi társulás esetében tartalmazott formai hiányosságokat. Ezekben a kezdeti bizonytalanságokban szerepet játszott, hogy a többcélú kistérségi társulások nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal. Ez a helyzet a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenységét is akadályozta. A törvényben meghatározott határidő elteltét követően, annak érdekében, hogy valamennyi társulás jogszerű működésének egyik előfeltételét, a Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, írásbeli törvényességi felhívásokkal éltünk. A törvényességi felhívásban foglaltakat valamennyi társulás elfogadta, az SZMSZ-ét megalkotta. Ezt követően jelentősen javult a döntés-előkészítő tevékenység, a jegyzőkönyvek színvonala, és jogszerűsége. A törvényes működési rend kialakításában jelentős szerepe volt a munkaszervezetek létrehozásának. A munkaszervezet dolgozói jogviszonyának jellegével kapcsolatban a gyakorlat nem volt egységes, ugyanis két szervezet a munka törvénykönyve alapján, öt pedig közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztattak munkavállalókat. A közigazgatási hivatal a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket elemezve a közalkalmazotti jogviszony létesítése mellett foglalt állást. „A közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya terjed ki ugyanis – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak alkalmazotti jogviszonyára. A munkaszervezet pedig a Tkttv. 10.§ (1) bekezdése értelmében költségvetési szervként hozható létre. Törvényességi észrevételünk alapján azon munkaszervezeteknél, melyek a munkajogviszony szerint foglalkoztatják dolgozóikat megkezdték a munkaszerződések közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakítását.

117 Az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően a többcélú kistérségi társulási tanácsok elé a legtöbb esetben már megfelelő színvonalú előterjesztések, átgondolt megállapodásés határozat-tervezetek kerültek. Ennek köszönhetően döntéseik túlnyomó többsége megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A társulások megalakulásával és működésével kapcsolatban tett szóbeli és írásbeli törvényességi észrevételek száma összesen 25, ami a tíz többcélú kistérségi társulás 128 ülésén elfogadott 477 határozatához viszonyítva nem jelentős, nem éri el az 5 %ot. Ennek csaknem 50 %-a a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése vagy formai hiányosságai miatt született. Több észrevétel tárgyát képezte az állásfoglalást igénylő személyi ügy nyilvános ülésen történő tárgyalása. Az év során összegyűjtött tapasztalataink azt mutatják, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulása a vonatkozó jogszabályok betartásával ment végbe. Működési rendjüket néhány hiányosságtól, határidő mulasztástól eltekintve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően alakították ki és tevékenységüket ennek alapján végezték. Eredményes, jogszerű tevékenységük megvalósításában a közigazgatási hivatal a társulásokat folyamatosan támogatta. Így jelentős szerepet játszott abban, hogy azok meg tudtak felelni a velük szemben támasztott társadalmi elvárásoknak, illetve a különböző jogszabályokban meghatározott céljaiknak. 2006. évben az elmúlt év tapasztalatait összegezve, és eredményeit hasznosítva, biztosítani kell, hogy a törvényességi ellenőrzés színvonalának emelésével, a társulások működésének törvényessége továbbra is kiegyensúlyozott legyen. 3. A 2006. évi választásokra való felkészülés A 2006. évi országgyűlési választásokra való felkészülés már szeptemberben megkezdődött azzal, hogy a HVI vezetők, valamint az OEVI és TVI vezető munkatársai részére szervezett két napos felkészítésen előadások megtartásával is részt vettünk. Folyamatosan karbantartottuk a szavazóköri körzetállományt, amelyet novemberdecember hónapokban pontosítottunk, hitelesíttettünk. A választás kitűzése még nem történt meg, így továbbra is végezzük a változások átvezetését. Kiegyensúlyozottabbakká váltak a szavazóköri létszámok, így kevesebb sorban állással kell számolni a szavazás napján. Megkezdtük a szavazókörökre, szavazóhelyiségekre vonatkozó statisztikai adatok összeállítását, amelyek a jelöltek, jelölő szervezetek tájékoztatását szolgálja, és a választási előkészítő tevékenységet is segíti. A TVI keretein belül részt vettünk és folyamatosan részt veszünk a megyében működő pártok, valamint a közvélemény tájékoztatásában a sajtón keresztül. Az országgyűlési választásokra való felkészülés jelenlegi helyzete megfelelő alapot nyújt a további előkészítő tevékenységhez. 4. A harmonizált joganyag alkalmazásának tapasztalatai Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés folyamatának egyik alapvető feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz történő közelítése volt

118 Az EU jogi szabályozásának érvényesítését a helyi jogalkotásban nem minősíthetjük lezárt feladatnak a csatlakozás időpontjával. A jogharmonizációs tevékenységet 2005. évben is folyamatos és kiemelt törvényességi ellenőrzési munkaként kezeltük, és tovább szélesítettük az ezen a területen végzett vizsgálatokat. A 2004. év óta bekövetkezett közösségi és nemzeti jogi előírások változására tekintettel a közigazgatási hivatal 2005. évben is folyamatosan vizsgálta, hogy a helyi önkormányzatok rendeletei összhangban állnak-e a közösségi jogi és az azokat nemzeti jogba átültető előírásokkal, valamint a közösségi alapelvekkel. A törvényességi ellenőrzés munkamódszeréhez iránymutatást adott a Belügyminisztérium felülvizsgált „módszertani segédanyaga” valamint a kiadott szempontrendszer. Az ellenőrzés 2005. évben – a Belügyminisztériummal együttműködve – kiterjedt a szociális igazgatás, a helyi adók, vállalkozások támogatása, hulladékgazdálkodás, állattartás, környezetvédelem és vagyongazdálkodás tárgykörökben alkotott önkormányzati rendeletekre. A felülvizsgálat célja a jogszabálysértések megszüntetése mellett, a tipikus jogalkotási hiányosságok valamint a jogszerű szabályozási megoldások összegyűjtése volt. Az értékelését követően tett megállapítások a jövőben segítik a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenységét, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a prevenció a helyi jogalkotásban érvényre jusson. A harmonizált magyar joganyag alkalmazásánál elsősorban azt vizsgáltuk, hogy az önkormányzatok rendeleteiket a hazai jogszabályok változásaihoz igazítsák. A rendeletek szerkesztésénél és alkotásánál szem előtt kell tartani az átláthatóság, a jogbiztonság, illetve az előreláthatóság elveinek betartását, valamint azt a jogalkotási elvet, hogy azok nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal. Abban az esetben, ha a közösségi előírásoknak megfelelő szabályokat nem világosan, következetesen fogalmazzák meg a rendeletalkotók, a helytelen szabályozás miatt a másodlagos közösségi jogszabályokban az adott közösségi politikára megfogalmazott alapelvek is sérülhetnek. (egyenlő bánásmód elve, szerzett jogok védelme) A vizsgálat során szerzett tapasztalatainkat az alábbiakban összegeztük: •

Általános megállapításként rögzítettük, hogy jelentős számban fordult elő a közösségi alapelveket sértő, jogalkotási hatáskörön túlterjeszkedő, illetve kötelező rendeletalkotási feladatot nem rögzítő rendelet.

•

Leggyakrabban a jogbiztonság elvének megsértése fordult elő, de számos esetben sérült a diszkrimináció tilalma, vagy a méltányosság elve (szociális tárgykör).

•

Tipikusan jogalkotási hiányosságként állapítottuk meg továbbá, hogy az önkormányzati rendelet felhatalmazás nélkül szabályoz olyan területet, amelyek tekintetében a magasabb szintű jogszabályok a jegyzőre is telepítettek államigazgatási hatáskört (hulladékgazdálkodás, állattartás).

•

Szinte kivétel nélkül észrevétel tárgyát képezte az egyes magatartásoknak szabálysértési tényállássá minősítése, valamint a helyszíni bírságra vonatkozó,

119 hatáskör-túllépést megvalósító eljárási szabályok alkotása (hulladékgazdálkodás, állattartás). A vizsgálat céljának megvalósulása érdekében alkalmazott eszközrendszer (jegyzői értekezlet, szakmai körlevél) hatékonynak bizonyult, melyet a jövőben is követendő munkamódszerként kívánunk alkalmazni. A jogszabálysértések megszüntetése érdekében tett törvényességi észrevételeket követően a jogszerű állapot helyreállt, így az önkormányzatok 2005. évi jogharmonizációs tevékenységét eredményesnek értékeljük. A harmonizált önkormányzati rendeletek alkalmazása során a törvényességi ellenőrzés tapasztalatai szerint nincsenek olyan sajátosságok, amelyek eltérőséget mutatnának a korábbi évek gyakorlatához képest. 5. Országos jelentőségű ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák 5.1. Az érettségi feladatok továbbításának megszervezése. A 2005. év egyik rendkívüli feladata volt az érettségi feladatok továbbításának megszervezése. Az ismert körülmények miatt a Kormány úgy döntött, hogy a közigazgatási hivatalok közreműködésével továbbítja az érettségi feladatokat a középiskolákhoz. Hivatalunk köztisztviselői – átérezve a feladat jelentőségét és fontosságát – nagy precizitással és kötelességtudattal vettek részt a munkában. A feladat végrehajtásában 36 köztisztviselő és ügykezelő, 16 napon, összesen 661 óra túlmunkát teljesítve vett részt. A fenti túlmunkából 206 óra az éjszakai időszakra esett. A tevékenység megszervezése során igyekeztünk, hogy pontos munkavégzéssel, az érettségi dolgozatok biztonságos kezelésével helyreállítsuk az érettségi lebonyolításában megrendült bizalmat. Az iskolák igazgatói – a kezdeti (többletfeladat miatti) elégedetlenségüket leszámítva – nagy bizalommal fordultak Hivatalunkhoz, és köszönték precíz, pontos közreműködésünket. Az érettségi dolgozatok eljuttatásának megszervezése során mintaszerű együttműködés alakult ki Hivatalunk, a Belügyminisztérium, a BM Futárszolgálat és a Megyei Rendőr-főkapitányság témával foglalkozó szakemberei között. Az együttműködés során minden érintett fél azt kereste, hogy mivel tudna hozzájárulni ennek a sok fiatal állampolgárt érintő kérdésnek gördülékeny megoldásához, ahhoz, hogy az érettségizők e fontos megmérettetésüknek a lehető legjobb körülmények között tudjanak eleget tenni. Gondot csak abban tapasztaltunk, hogy nem mindig állt elegendő információ rendelkezésre, sem a közigazgatási hivatal, sem az iskolák szintjén. A Hivatalunk iránti bizalmat jelzi az, hogy az igazgatók elsősorban tőlünk várták a kérdéseikre a választ, a tőlünk kapott információkat fogadták el valósnak, és a szerint cselekedtek.

120 Természetesen érthető, hogy a biztonságra való törekvés miatt nem lehetett mindig minden információt kiadni, de talán több információ birtokában még gördülékenyebben, még kevésbé ad hoc módon lehetett volna megszervezni a munkát, biztosítva ezzel a köztisztviselők egyenletesebb leterhelését. Összességében megállapíthatjuk, hogy Hivatalunk az érettségi dolgozatok eljuttatásával kapcsolatos feladatokat maradéktalanul végrehajtotta, és ezzel jelentős részben hozzájárult az érettségi sikeréhez, a közigazgatás iránti bizalom növeléséhez. 6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések: Költségvetési gazdálkodásunkat 2005-ben is a szigorú takarékosság és visszafogottság jellemezte. 2004-ben a fejezet által kiadott utasítás értelmében módosítottuk a telefon használatról szóló szabályzatunkat, vonalas és mobil hívások összegét limitáltuk. Tekintettel arra, hogy ezt megelőzően is szigorú szabályokat alkalmaztunk a telefonhasználatban is, a megtakarítás nagyságrendjét ( előző évhez viszonyítva 660 eFt) tekintve elmaradt a várt eredmény. Ugyancsak a takarékosságra tekintettel bevezettük, hogy a magáncélú beszélgetések díját mindenkinek fizetnie kell. Személygépkocsi használat során továbbra is él az a rendelkezés, melyszerint a gépkocsi használat engedélyezése hivatalvezetői hatáskörbe tartozik. Az igények felülvizsgálata a lehetséges összevonások, tömegközlekedés igénybevétele együttesen azt eredményezte, hogy a benzin-áremelések ellenére a 2005. évi felhasználás közel 200 eFt-tal alatta maradt az előző évinek. A postaköltségek csökkentése érdekében bevezettük az email forgalmat az önkormányzatok és a dekoncentrált szervek irányába. Ez az eljárás kétségkívül jelentős költségmegtakarítással jár küldés esetén – válasznál viszont a papír és festék kazetta felhasználás az éves beszerzéseink költségét jelentősen megemeli. 7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és működésére A költségvetési megszorító intézkedések hatását a beszámoló több részében jelezzük, így e pontnál csak összegzett állapotot vázolunk fel. A költségvetési megszorítások pénzügyi hatását és konkrét mértékét a beszámoló 6. fejezetében vázoltuk. Ezen intézkedéseknek köszönhető, hogy érzékelhető csökkenés valósult meg egyes dologi kiadások és a felhalmozási előirányzatok területén. Ennek a Hivatal eszközellátottságára és elhelyezési körülményeire gyakorolt hatását szintén az említett fejezetben jeleztük. Lényegét tekintve az év során a hivatal pénzügyi helyzetét gyakran likviditási gondok és több esetben késedelmes számlakiegyenlítés jellemezte. A működési képesség megőrzése érdekében év közben 4.000 eFt. átcsoportosítására volt szükség (fejlesztési előirányzatból dologi kiadásra). Beruházási, eszközvásárlási lehetőségeink a minimálisra csökkentek. Mindezek hatására az eszközállomány elavultsága növekedett, a biztonságos működés időnként veszélyeztetetté vált. A pénzügyi és tárgyi feltételek alakulásán túl a megszorító intézkedések szervezeti és személyzeti hatását is vizsgálni kell, hogy a szervezeti működési nehézségek egyértelművé váljanak.

121 A hivatali létszám az elmúlt évben egy fővel tovább csökkent. Ha figyelembe vesszük, hogy a 2001. évi 76 fős létszámhoz képest a jelenlegi engedélyezett létszámunk 69 fő, akkor jól látható, hogy a tendencia folyamatos. Kétségtelen, hogy a jelzett időszakban feladatcsökkenés is történt (pártfogói felügyelet és a bevándorlási ügyek elkerültek a Hivataltól), de számos területen feladatnövekedésről is számot adhatunk (pl.: kisebbségi önkormányzatok számának növekedése, komplex kistérségi társulások létrejötte, kisajátítási feladatok jelentős növekedése, az ugrásszerűen megnőtt adatszolgáltatási kötelezettség stb.). Mindezen feladatok növekedését létszámemelkedés nem kísérte. A fentiek következménye, hogy a köztisztviselők túlterheltsége tovább növekedett, és az ellentételezés nélküli túlmunkavégzés napi szükségletté vált. Az elengedhetetlenül szükséges mértékűre csökkent azoknak a szakmai szempontból fontos eljárási lépéseknek a száma (pl.: helyszínelés), amelyek az ügyek megítélésében döntő szerepet játszanak. Más területen pedig a nem elengedhetetlen feladat-végrehajtás a minimálisra csökkent (jól mutatja ezt az építés-felügyeleti ellenőrzések drasztikus csökkenése). Hivatal szervezetében szervezeti változás nem történt, mert meggyőződésünk szerint a jelenlegi szervezeti felépítés megfelel a feladat-ellátási, felelősségi és takarékossági követelményeknek egyaránt. A szervezeti felépítésből fakadóan a vezetők száma Hivatalunkban a közigazgatási hivatalok viszonylatában alacsony. A második legkevesebb vezetői státusszal rendelkező hivatal vagyunk. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a költségvetési megszorító intézkedések a hivatali működést nehezítették. Tekintettel arra, hogy a Hivatal tartalékai elfogytak, így a megszorítások már a szakmai munka színvonalát veszélyeztetik. Mindezekkel együtt Hivatalunk köztisztviselői jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a megszorítások ellenére feladataikat magas szakmai színvonalon, a jogszabályi előírások messzemenő figyelembe vételével valósítsák meg. 8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések A hivatali teljesítmény értékelésére több szinten történik. Vezetői értekezleten folyamatosan sor kerül az egyes részterületek, kiemelt jelentőségű, vagy rendkívüli feladatok előkészítésének és végrehajtásának értékelésére. Döntően ez a fórum a szervezeti egységek tevékenysége összehangolásának, a koordinációnak a színtere. Itt történik meg a hivatali folyamatok elemzése és a szükséges korrekciók megtétele. A hivatali teljesítmény átfogó értékelésére hivatali értekezleten kerül sor. A negyedévente, félévente tartott értekezleten, a teljesítmény értékelésén túl sor kerül a hivatal tevékenységét befolyásoló körülmények, a felügyeleti szerv, a társadalmi környezet elvárásainak ismertetésére, a szükséges teendők megfogalmazására. A hivatal köztisztviselői a fenti fórumokon keresztül közvetve, illetve közvetlenül ismerik meg a hivatallal és ezen belül a szervezeti egységükkel szemben támasztott követelményeket, a szükséges változtatási igényeket.

122 A hivatal teljesítménye egyenletes magas színvonalú volt, így jelentősebb kiigazításra nem volt szükség. A hivatal köztisztviselői a velük szemben támasztott követelményeket a teljesítményértékelés rendszerén keresztül, valamint a Főosztály-értekezleteken és a vezetői intézkedésekből ismerhetik meg. 2005. évben harmadszor került sor a köztisztviselők teljesítményértékelésére. A teljesítménykövetelmény támasztása a határidőn belül valósult meg. Az év vége egyik kiemelt feladata volt a teljesítménykövetelmények értékelése. A feladat tartalmas és elmélyült végrehajtását nehezítette, hogy az adott időszak egyébként is sok feladattal terhelt, illetve a köztisztviselők egy része szabadságát tölti. Mindezen gátló tényezők ellenére a teljesítményértékelésekre maradéktalanul sor került. A köztisztviselők döntő mértékben jó illetve kiváló értékelést kaptak, elégtelen munkavégzés miatti soron kívüli minősítésre nem volt szükség. Az egyéni teljesítmények növelésére, ösztönzésére a vezetőnek a jogszabályok több eszközt is biztosítanak. A személyzeti munka aktív eszközeivel azonban – anyagi lehetőségek hiányában – nem tudunk élni. A kiemelkedő munkavégzés elismerésére, jutalmazásra csak jelképes mértékben volt mód. A 0. havi illetmény 2005. év január 17-én a munkatársaknak kifizetésre került. Az egyéb juttatások terén arra törekedtünk, hogy a munkatársaink romló jövedelmi pozícióin legalább kismértékben javítsunk. Erre szolgált a természetben nyújtott étkezési hozzájárulás 8.000 Ft-ra emelése, valamint az év utolsó napjaiban a minimálbér összegével azonos, 57.000 Ft értékű üdülési csekk. Három alkalommal kis értékű ajándékban részesültek köztisztviselőink és munkavállalóink. A hivatalunkból 5 fő köztisztviselő és 1 ügykezelő jubileumi jutalomban részesült. A Belügyminisztérium szerveinél eltöltött 10 év szolgálati idő alapján 3 munkatárs kapott jutalmat. 2005. évben elismerésben részesültek: -

Belügyminiszteri dicséret és jutalom

4 fő

-

Belügyminiszteri tárgyjutalom

6 fő

Fegyelmi felelősségre vonásra vagy kártérítési eljárásra nem volt szükség. A fentiek igazolják, hogy a motiválás, a teljesítményösztönzés eszközrendszere nem teljeskörű hiszen a vezetés számára csak az anyagi vonzat nélküli, vagy csekély költségigényű eszközök biztosítottak. Az ezzel elérhető eredmény természetesen korlátozottabb mintha mód volna az anyagi ösztönzésre is.

123 9. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása 9.1.

A közigazgatási hivatalok adó-, és köztisztviselőinek országos konferenciája

illetékügyekkel

foglalkozó

2005-ben is megszerveztük és lebonyolítottuk a közigazgatási hivatalok adó-, és illetékügyekkel foglalkozó köztisztviselőinek országos konferenciáját, melyen a megyei illetékhivatalok képviselői is megjelentek. Az érdeklődés minden korábbi évnél jelentősebb volt. A konferencia előadásait Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkára és a Pénzügyminisztérium munkatársai tartották. A konferencia megrendezésének jelentős szerepe van az egységes adóztatási gyakorlat kialakításában. A közigazgatási hivataloknak és az illetékhivataloknak, több mint tíz éve országosan ez az egyetlen – közös – fóruma, ahol az érintettek tájékoztatást kapnak az adótörvények változásairól, azok indokairól, illetve választ kapnak a feltett kérdéseikre. A jogértelmezési kérdések megválaszolására a két szekcióban tartott konzultáció adott lehetőséget. Az adóztatásban, az illetékek kiszabásánál ugyanis feltétlen követelmény a jogszabályok azonos, egységes értelmezése és alkalmazása. Ebben is hatékony segítséget adtak a Pénzügyminisztérium előadói. A konferencián elhangzottakról – szakmai nap keretében – tájékoztattuk a megye önkormányzatainak adóügyi köztisztviselőit is. 9.2.

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának látogatása Fejér Megyében

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, 2005. május 19.-20.-án személyesen látogatott megyeszékhelyünkre. Látogatásának előkészítésében és lebonyolításában Hivatalunk szervezőként és szakmai segítségnyújtással működött közre. A látogatás célja, hogy az Országgyűlési Biztos közvetlenül is tájékozódjon az állampolgári jogok érvényesülésének helyzetéről és egyben lehetőséget biztosítson a megye polgárainak a közvetlen kapcsolatfelvételre az ügyeik helyben történő intézésére. Tehát aki úgy vélte, hogy valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, döntése, intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn az adott ügyben a segítségét kérhette. A segítségkérés megvalósulhatott panaszládán, vagy közvetlen ügyfélfogadáson keresztül. A megye 9 városának, megyei jogú városának Polgármesteri Hivatalában, a megyeszékhely legnagyobb ügyfélforgalommal rendelkező 3 közigazgatási szervének és egy intézményének helyiségében volt mód a panaszok bedobására. Az állampolgárok éltek a lehetőséggel és – a fenti módon - 31 panaszt juttattak el az országgyűlési biztoshoz ez 2-3 éves megyei panaszmennyiségnek felel meg. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársai a megküldött dokumentumok alapján előzetesen tájékozódtak, majd a panaszosokkal a Hivatalunkban megszervezett fogadónapon találkoztak, ezt követően a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodtak.

124 Dr. Lenkovics Barnabás Úr Fejér megyei munkalátogatása keretében a jegyzői értekezleten „Az ombudsman a jogállamban” címmel tartott előadását és a helyi lap szervezésében élő telefonos fórumot tartott. Az Országgyűlési Biztos Hivatala által a megyében lefolytatott vizsgálatokat követően Országgyűlési Biztos Úr tájékoztatást adott az állampolgári jogok érvényesüléséről, a megyében tartott vizsgálatok, meghallgatások és szakmai megbeszélések tapasztalatairól. A látogatás elérte a célját, mert e fontos jogintézmény ismertebb lett, az állampolgárok információt kaptak az Országgyűlési Biztos feladatáról és lehetőségeiről. Növelte a lakosságnak a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitét, a jogállamba vetet bizalmát. Az Állampolgári jogok Országgyűlési biztosa és munkatársai állampolgári jogok érvényesülésének helyzetét a megyében jónak, megnyugtatónak minősítették.

125 VIII. 1.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének rövid értékelése 1.1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszerűsítésére, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában

A globalizálódó gazdaságban a fogyasztói érdekek érvényesítésének feladatai közé tartozik az ellenőrzési tapasztalatok közzététele, az ismeretek eljuttatása valamennyi fogyasztóhoz, azonos követelmények támasztása a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmében, a társszervek (hatóságok és civil szerveződések) összefogása és a jogszabályi előírások kikényszerítése. A piacgazdaságban, a fogyasztói társadalomban a vásárlók igényeinek minél teljesebbkörű kielégítése a gazdálkodó szervek közötti verseny éleződésével jár együtt. Ez tapasztalható a kereskedelemben, a vendéglátásban és idegenforgalomban, valamint a szolgáltatások területén is. Ebben a versenyben a fogyasztók alapvető jogai (az alapvető szükségletekhez, a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a tájékoztatáshoz, a termékek közötti választáshoz, az érdekérvényesítéshez, a kártérítéshez, az ismeretek megszerzéséhez, oktatáshoz, és az egészséges környezethez való jog) gyakran nem érvényesülnek, ezért mind az állami, önkormányzati, és civil fogyasztóvédelemnek vannak feladatai. Az állami fogyasztóvédelem elsősorban hatósági eszközökkel (ellenőrzés, felelősségre vonás), a civil szervezetek pedig sajátos eszközeikkel (tájékoztatás, oktatás, képviselet) segítik a kormány fogyasztóvédelmi koncepciójának megvalósítását. A piaci kínálat bővülése, a szereplők állandó változása folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a fogyasztóvédelem intézményi és szabályozási kereteit. A fogyasztók és a piaci normatívák védelmében érintett szerveknek, intézményeknek választ kell adni a piac kihívásaira, és megoldást kell találni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztó védelmére. A jogi normák egyértelmű, közérthető meghatározása, a termékfelelősség hangsúlyosabb érvényesítése, a jogellenes magatartást tanúsító vállalkozások szigorúbb szankcionálása nyújthat biztosítékot a fogyasztói jogok eredményesebb érvényesítéséhez. Az Eu-s csatlakozás után a fogyasztóvédelem munkája tovább tematizálódott, és koncentráltabbá vált. Kiemelt hangsúlyt kaptak az uniós jogszabályok betartásához kapcsolódó szakmai vizsgálatok (vásárokon-piacokon végrehajtott ellenőrzések, a gyártók, importálók, forgalmazók termékfelelősségének vizsgálata, áruházláncok, harmadik országból származó áruk ellenőrzése, betiltott termékek folyamatos ellenőrzése, idegenforgalmi szálláshelyek, vendéglátó üzletek, HACCP rendszer ellenőrzése, reklámtevékenységgel, jótállással, szavatossággal összefüggő jogszabályok betartásának vizsgálata). Előtérbe került a fogyasztók alapvető érdekeit védő jogszabályok betartásának ellenőrzése (használati-kezelési útmutató, ártájékoztatás, mérésügyi előírások, bolti panaszügyintézés, stb.). Az ellenőrzések tudatos meghatározása a harmonizált jogszabályok betartását, a visszaélések megakadályozását, és jövőbeni előfordulásának megelőzését szolgálta.

126 A fogyasztóvédelmi koncepció részét képezi annak elősegítése, hogy a fogyasztó a piac teljes jogú résztvevőjévé váljon, egyenjogú partnere legyen az üzleti élet képviselőinek. Ehhez a fogyasztók oktatásán, a különböző fogyasztói fórumokon előadások megtartásán, kiadványok megjelentetésén, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat megteremtésén keresztül vezet az út. A megkezdett munkát a termékbiztonság erősítésével, a közüzemi szolgáltatások, és a gazdaság kölcsönhatásának vizsgálatával, a fogyasztói panaszok orvoslásának eredményesebbé tételével, a tájékoztatás, oktatás fejlesztésével szükséges tovább folytatni. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2005. évi munkáját a Kormány 2003-2006.-ig tartó középtávú fogyasztóvédelmi koncepciója határozta meg. Erre figyelemmel a Felügyelőség szakmai irányítását ellátó Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszter utasítása alapján elrendelte a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét szolgáló témavizsgálatok lefolytatását. Az ellenőrzések célja volt ezen túlmenően a fogyasztói alapjogok érvényre juttatásának elősegítése. A Kormány fogyasztóvédelmi politikáját az eddigi eredményekre, továbbá az Európai Unióban érvényesülő követelményekre alapozta, amelyben a magas szintű fogyasztóvédelem igénye fogalmazódott meg. A fogyasztói érdekek védelmében a Felügyelőség meghatározó szerepet tölt be. A települési önkormányzatok ez irányú munkája továbbra sem kielégítő, nem eléggé hatékony, és szakmai szempontból is fejlesztésre szorul. Az EU-s követelményeknek jobban megfelelő állami fogyasztóvédelem érdekében a jogi szabályozáson túl indokolt lenne a feltételek javítása. Ezen belül alapvetően a folyamatosan növekvő feladatokhoz szükséges létszám biztosítása a legfontosabb, amely évek óta megoldatlan. A Felügyelőség létszáma 15 éve változatlan, 2005-ben az indokolt 4-5 fős növekedéssel szemben 1 fővel (10 %) csökkent, emiatt tovább emelkedett a munkatársak leterheltsége, mert ugyanakkor az ellenőrzések számának növelése, a vizsgálatok hatékonyságának fokozása, a tájékoztatás javítása, a veszélyes áruk felderítése, és forgalomból való kivonása, stb. követelményként fogalmazódott meg. A Felügyelőség 2005. évi munkaterve a termékbiztonság és a hagyományos fogyasztóvédelem területén jelentkező jogsértések visszaszorítását tartalmazta. E követelményeknek a Felügyelőség munkája hatékonyságának javításával eleget tett. A Felügyelőség 2005.-ben a 18 központi vizsgálat mellett 10 helyi témavizsgálatot is elvégzett a megyei fogyasztóvédelmi helyzet figyelembe vételével. Az ellenőrzéseket a fogyasztóvédelmi szempontból veszélyeztetett területeken, szakmákban folytatta, figyelembe véve a Kormány fogyasztóvédelmi koncepciójából származó feladatokat. (74. sz. melléklet). A Felügyelőség tevékenységének új eleme az EU-s csatlakozás óta a piacfelügyeleti vizsgálatok folytatása. A biztonságos termékek forgalmazásának és a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése kiemelt feladattá vált, ezért minden kapacitást ennek rendelt alá. A termékbiztonságra vonatkozó előírások a veszélyes áruk forgalmazásának megakadályozását írják elő. Ennek megfelelően a Felügyelőség folyamatosan

127 ellenőrizte a vásárokon-piacokon, bevásárló központokban árusított, harmadik országokból származó áruk forgalmazását, az ehhez kapcsolódó értékesítési feltételek meglétét. A KPIR rendszerben letiltott veszélyes termékek árusítását sikerült megakadályozni a rendszeres ellenőrzésekkel. A Felügyelőség által megmintázott termékekkel kapcsolatban kiadott szakvélemények alapján megakadályozta a fogyasztók életére, egészségére veszélyes áruk árusítását. A vizsgálatok gyakran állapították meg, hogy a fogyasztói alapjogok a vállalkozások gazdasági érdekei mögé kerültek. Ennek tulajdonítható, hogy még mindig sok esetben volt tapasztalható, hogy jótállási jegy, magyar nyelvű használati-kezelési útmutató nélkül árusítottak, lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert forgalmaztak, a reklámokban jelzett árváltoztatás a boltokban nem érvényesült teljes körűen. Továbbra is gyakori volt, hogy a vásárlói minőségi kifogást elutasították, a vevő jogait figyelmen kívül hagyták. Sok esetben a számlaadást elmulasztották, ezért a vevő nem tudott élni reklamációs jogával. Az ilyen, és ehhez hasonló jogsértések terén évek óta nem tapasztalható javulás. Hasonló a helyzet a vásárlók megkárosítása, és a mérésügyi szabálysértések vonatkozásában is. A megnövekedett hatósági feladatok (pl. veszélyes áruk ellenőrzése) eredményesebb ellátása érdekében a Felügyelőség együttműködött, közös ellenőrzéseket végzett a társhatóságokkal a MÁK keretén belül. A szomszédos megyei felügyelőségekkel közös ellenőrzéseket tartott, amelyek az ellenőrzések hatékonyságát javították, és a tapasztalatok átadására is alkalmasak voltak. A régióba tartozó megyei felügyelőségek közötti eddigi együttműködés fenntartása indokolt, eredményesen szolgálja a fogyasztóvédelem ügyét. A vizsgálatok általános megállapítása, hogy a kereskedelem még mindig nem tudott eredményt elérni, hogy minőség tanúsítás, megfelelőség igazolás nélküli áru ne kerülhessen forgalomba. A kiskereskedők nagy része ilyen igényt nem is támasztott a szállítójával szemben, egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt pedig a nem egyenlő partneri viszony miatt. A kiskereskedelem sok esetben átvette és árusította azokat a termékeket is, amelyek az előírásoknak nem feleltek meg, árusításuk tehát sértette a vásárlók jogait. Ezekben az esetekben a forgalmazói felelősség alapján került sor az eljárások lefolytatására, és intézkedésekre. Miután ilyen jellegű vizsgálatokat a Felügyelőségen kívül más hatóság nem folytat, kiemelt jelentősége volt, és lesz a jövőben is az építő anyagok, az elektromos háztartási berendezések, a gyermekjátékok piacfelügyeleti vizsgálatának. Az iskolai büfék vizsgálatánál az átlagosnál kedvezőbb helyzet volt tapasztalható, a büfék kínálata bőséges volt, és alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez, de kifogás tárgyát képezte, hogy gyümölcsöt egyáltalán nem kínáltak. Az idegenforgalmi területeken elvégzett vizsgálatokat a társszervek bevonásával folytatta le a Felügyelőség. Az ellenőrzések 2005.-ben is nagy számú jogszabálysértést tártak fel, a kifogásolás aránya meghaladta a 80 %-ot. Ez azt mutatja, hogy a működésre vonatkozó előírásokat, és a fogyasztók érdekeit szolgáló rendelkezéseket továbbra is gyakran megsértették. Az évről- évre megismételt ellenőrzések elsősorban az új vállalkozóknál állapították meg a visszaéléseket, az ártájékoztatás, áralkalmazás, bizonylati fegyelem, minőség biztosítás területén. A Velencei-tó környékén, a megye nagyobb városaiban, és a fő közlekedési utak mellett lévő vendéglátó üzletek jövőbeni szigorú ellenőrzése indokolt, vissza kell szorítani azokat a kedvezőtlen

128 magatartásformákat, amelyek elriasztják mind a bel- mind a külföldi vendégeket. Ezt nem csak a megye, hanem az ország érdeke is megköveteli, miután az idegenforgalomból származó bevétel növelése a nemzetgazdaság alapvető szükséglete. A lefolytatott vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hatósági fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ellenőrzések eredményesen szolgálták a meghatározott célkitűzések megvalósítását. Tovább javult a fogyasztók tájékoztatása, oktatása terén megkezdett munka színvonala, a civil szervezetekkel való együttműködés hatékonysága. A Felügyelőség országosan példamutató módon együttműködött a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettel. Az előző években megkezdett munkát folytatva újabb, a fogyasztók ismereteit bővítő közös kiadványokat jelentettek meg. Ezeket a kiadványokat a lakossághoz, és a vállalkozókhoz és az általános iskolákhoz is eljuttatták annak érdekében, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a hatályos előírásokat. A kiadványokat több általános iskolában a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásánál használják, továbbá nyugdíjas klubokban előadásoknál hasznosítják. A Felügyelőség 2006.-ban iskolai előadásokon ismerteti a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. Ilyen irányú igény egyre gyakrabban jelentkezik. A civil szervezetek működtetésének finanszírozásával az állam jelentősen elősegítette a fejlődésüket, és ma már kiegészítve az állami fogyasztóvédelemmel egyre eredményesebben vállalnak részt a fogyasztói érdekek képviseletében, a fogyasztók oktatásában. A Felügyelőség is minden szakmai segítséget megadott az eredményes működésükhöz. Az EU-s csatlakozás után módosított jogszabályok alapján a Felügyelőség hatáskör hiányában a legtöbb panaszügyben érdemi intézkedést nem tehet. A panaszosokat tájékoztatta a kifogásaik elintézési módjáról, felvilágosítással szolgált a vonatkozó jogszabályokról, eljárási rendről. A fogyasztók továbbra sem fogadták el, hogy a Felügyelőség, amely elnevezésében is a fogyasztók védelmét ellátó hatóság, nem rendelkezik hatáskörrel az általuk bejelentett panaszügyben. A fogyasztók a Békéltető Testületi eljárást gyakran eredménytelennek, a bírósági eljárást pedig aránytalanul költségesnek, elhúzódónak tartják. A hatályos jogi szabályozás alapján az adásvételi szerződések alapján keletkező fogyasztói jogvitákban bírósági, vagy Békéltető Testületi eljárásnak van helye. A tapasztalatok szerint hosszú évek telnek el, mire egy addigi gyakorlatot lényegesen megváltoztató jogszabály átmegy a köztudatba, és a lakosság azt el is fogadja. A vásárlók egy része úgy érzi, hogy a jogszabály változtatással hátrányosabb helyzetbe került, mivel azt megelőzően a Felügyelőség rövid időn belül, és hatékonyan intézkedett panaszügyükben. A jogviták elintézését tájékoztató kiadványokkal is segítette a Felügyelőség. Ezeket a polgármesteri hivatalokba is eljutatta. Ezen kívül jegyzői értekezleten adott tájékoztatást a jogszabályváltozásokról, a hatáskörök átrendezéséről. A Közigazgatási Hivatal honlapján folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tájékoztató áll az érdeklődők rendelkezésére. A Felügyelőség közismert a fogyasztók körében, a fogyasztói bizalom alapján több mint 3300 állampolgár kereste fel panaszával, vagy panaszügyében útmutatást kérve. Ezen

129 felül 310 panaszügyben került sor a jelentősen leszűkült hatáskör alapján eljárás lefolytatására (74. sz. melléklet). A Felügyelőségre érkezett bejelentések 45 %-a nem bizonyult megalapozottnak. Ez arra vezethető vissza, hogy a vásárlók egy része még mindig nincsen tisztában a jogszabályokkal, ami a gyakori módosítás miatt érthető. Arra is visszavezethető, hogy a vállalkozók magatartása a vásárlói panaszügy bejelentésekor nem felel meg a jogszabályi előírásnak, és az etikai követelményeknek. Az alaptalan, gyakran jelentéktelen súlyú ügyek jelentősen leterhelték az egyébként is alacsony létszámú Felügyelőséget, és elvonták a kapacitást a fogyasztók tömegeit érintő vizsgálatoktól. A fogyasztóvédelmi törvényben szereplő hatáskör miatt az egyéni, sokszor vélt jogsérelmek miatt nem volt lehetőség azokra a vizsgálatokra, amelyek a közérdeket szolgálják (pl. termékbiztonsági vizsgálatok). Ezért indokolt lenne a Felügyelőséget az egyéni panaszügyintézés kötelezettsége alól mentesíteni a törvény módosításával. A letiltott termékek szélesebb körű vizsgálatára, az EU-n kívüli országokból érkező veszélyes áruk forgalmának ellenőrzésére lehetne fordítani létszámnövelés nélkül az így felszabaduló ellenőri kapacitást. Az egyéni panaszügyek intézését teljes egészében a Békéltető Testületekre kellene bízni. Az elmúlt években megalakult Békéltető Testület egyre inkább betölti feladatát, ezért szükségtelen a panaszügyintézés felügyelőségi hatáskörének fenntartása. A Békéltető Testületek működési és létszám adottságaik (15 fő), szakmai összetételük alapján felvállalhatnák azokat a feladatokat is (tájékoztatás, eljárás lefolytatása, képviselet) amelyeket jelenleg a Felügyelőség lát el. A Felügyelőség kiváló média kapcsolatai révén nagymértékben hozzájárult ahhoz, és kezdeményezte, hogy a vizsgálatok tapasztalatairól, a fogyasztói jogokról folyamatosan jelentek meg tudósítások, riportok. A Fejér Megyei Hírlap, a Városi Televíziók, helyi rádiók, és különféle havi rendszerességgel megjelenő helyi kiadványok (Fehérvári Polgár) igénybe vételével népszerűsítette a fogyasztóvédelmet, felhívta a hatályos jogszabályokra, azok változásaira a lakosság és a vállalkozók figyelmét. A lakossági visszajelzések alapján megállapítható, hogy a médiákon keresztül közvetített információk eljutottak a fogyasztókhoz és a vállalkozókhoz. 1.2. A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal való kapcsolat A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel a Felügyelőség munkakapcsolata példás. Általános gyakorlat az együttműködés a különböző vizsgálatokkal kapcsolatban, továbbá a vélemények és álláspontok egyeztetése eljárásjogi kérdésekben. Erre is visszavezethető, hogy a Felügyelőség ellenőrzési tevékenysége, és az eljárási munkája eredményes, és hatékony. A Felügyelőség munkájának elismerése fejeződik ki abban is, hogy egyik munkatársa évek óta részt vesz a Főfelügyelőségen működő élelmiszerbiztonsági tanács munkájában. A Főfelügyelőségen havi rendszerességgel került sor igazgatói értekezletek megtartására, ahol a szakmai munka értékelésén túl a munkatervek, vizsgálatok egyeztetésére, egységes eljárási gyakorlat kialakítására vonatkozóan születtek megállapodások. Ez a fórum alkalmas arra, hogy az egyes felügyelőségek, és a Főfelügyelőség közötti együttműködést, a közös fellépést és az irányító szervi

130 követelmények meghatározását szolgálja. Az értekezletek keretén belül a feladat meghatározáson túl konzultációk segítették a hatékonyabb felügyelőségi munkát. A Főfelügyelőség technikai eszközökkel is segítette a Felügyelőség feladatainak ellátását. Az országos vizsgálati program alapján a Főfelügyelőség dolgozta ki a vizsgálatok lefolytatásához szükséges irányelveket, ellenőrzési szempontokat, munkalapokat, eligazító értekezleteket tartott, amelyek az egyes vizsgálatok eredményesebb lefolytatását segítették elő. A Főfelügyelőség elvégezte a Felügyelőség által vett minták termékbiztonsági vizsgálatát, és szakvélemények kiadásával tette lehetővé az intézkedések megtételét a konkrét ügyekben. A KPIR rendszergazda a Főfelügyelőség. Ennek keretén belül napi kapcsolatot tart fenn a Felügyelőséggel, amelynek során közli az EU-ban valamely hatóság által veszélyesnek minősített termék adatait, a további területi vizsgálatok lefolytatásához. A Főfelügyelőség, mint másodfokú hatóság a Felügyelőség határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket elbírálta, és ennek során jogi útmutatást is adott a jövőbeni ügyek elintézéséhez. Az együttműködés körébe tartozik az is, hogy a bíróság előtt megtámadott ügyekben a Főfelügyelőség útmutatásai alapján a Felügyelőség látta el a jogi képviseletet. A Főfelügyelőség szakmai, irányítási jogkörében eljárva értékelte a Felügyelőség munkáját, továbbá az év során segítséget nyújtott a Ket. előírásainak megismerésében, a Felügyelőségre vonatkozó jogszabályi előírások értelmezéséhez és alkalmazásához felkészítő tanfolyamokon nyújtott segítséget. A Főfelügyelőség különböző szakmai konferenciákat is szervezett, amelyen a Felügyelőség részvételét biztosította, így lehetővé tette a felügyelők szakmai képzését annak érdekében, hogy munkájuk megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és javuljon a hatékonysága. 1.3. A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai A fogyasztóvédelem határokon átnyúló tevékenység, ezért szükséges, hogy az EU tagállamaiban érvényesülő joganyag, és gyakorlat a Felügyelőség számára megismerhetővé váljon. Ennek érdekében indokolt a külföldi társszervekkel, hatóságokkal való kapcsolat felvétele, munkában való hasznosítása. A külföldi tanulmányutak programja lehetőséget adott az ott működő fogyasztóvédelmi hatóság, vagy civil szervezet képviselőivel való kapcsolat felvételére, munkamódszereik, az általuk elért eredmények, és a meglévő problémák megismerésére. Arra is lehetőség nyílott, hogy a látogatás keretében bemutassák a Nagy-Britanniában már a gyakorlatban alkalmazott fogyasztóvédelmi oktatást a fiatalok részére összeállított életvezetési program alapján. Ennek hazai bevezetése szükséges lenne annak érdekében, hogy az iskolából kikerülő fiatalok tisztában legyenek a fogyasztási cikkek használatával, működésével, a veszélyekkel, továbbá fogyasztói jogaikkal. Az EU-s csatlakozást követően a külföldi tanulmányutakon való részvétel lehetősége csökkent, pedig a fogyasztóvédelmi szervezetek közötti együttműködés kiterjesztése lenne indokolt.

131 A Felügyelőség a fogyasztóvédelemmel, vagy termékbiztonsággal kapcsolatos hazai konferenciákon részt vett. Ilyen volt a kozmetikai termékek biztonságosságával, a távhőszolgáltatási törvény változásával, az élelmiszerbiztonsággal, továbbá a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos problémákkal foglalkozó konferencia. Ezek a szakmai konferenciák a Felügyelőségi munka eredményesebb ellátását segítették elő azáltal, hogy lehetővé tették egy-egy terület szakmai problémáinak megismerését, és a kapcsolatok felvételét. A megszerzett ismeretek a napi munkában hasznosulnak. A felügyelőségi munka szakmai színvonalának emelését szolgáló konferenciákon való részvétel a jövőben is szükséges, és ehhez meg kell teremteni a pénzügyi forrásokat. Összefoglalás A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2005. évi munkatervét maradéktalanul teljesítette. A munkatervben előírt, és a soron kívül elrendelt vizsgálatokat elvégezte, és intézkedett a feltárt jogszabálysértésekkel kapcsolatban. A hatósági jogalkalmazás eszközeivel élve hatékonyabb hatósági tevékenységet fejtett ki, ezzel is elősegítve az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósulásait. A társhatóságokkal, szakmai felügyeletekkel együttműködött. A fogyasztók oktatásában részt vett, kiadványokkal segítette a fogyasztóvédelmi ismeretek elterjesztését. A Felügyelőség elhelyezése, technikai eszközökkel való ellátottsága biztosította a feladatok eredményes végzését, minden ügyintéző számítógéppel rendelkezik. A területi ellenőrzések elvégzéséhez a közlekedés feltételeit, a továbbképzéseken, konferenciákon, tanulmányutakon való részvételt a Hivatalvezető biztosította.

132 2.

A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése 2.1. A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában

A Köztársaság kormánya programjában kiemelt feladatokat fogalmazott meg a magyar polgárok igényeinek megfelelő közigazgatási rendszer átalakítására. A közigazgatási hivatalon belül működő megyei gyámhivatal feladatainak – a szociális igazgatás körébe tartozó ügyek – kibővítésével egy újabb lépést tettünk a szolgáltató közigazgatás elvárásai felé. A szükségben élőknek, a gondoskodásra szoruló családoknak, a fogyatékkal élőknek és a kiszolgáltatott gyermekeknek az egységes irányítással hatékonyabb módon lehet a segítségére lenni. 2005. évben az ágazati minisztérium új ágazatpolitikai célkitűzést nem határozott meg, ezért 2005. évben is kiemelt figyelmet fordítottunk a családon belüli erőszak, ezen belül is a gyermekek bántalmazásával kapcsolatos ügyek vizsgálatára, mind a jegyzők, mind a városi gyámhivatalok, mind a gyermekjóléti szolgálatok tekintetében. Továbbra is problémaként érzékeltük, hogy a gyermek legtöbbször a szülők családon belüli konfliktusai, egymás bántalmazása miatt veszélyeztetett, mivel mindez a gyermek előtt történik. A jegyzők sok esetben tapasztalják, hogy a szülők a kibékülés után visszavonják bejelentésüket. Az anya a nehezen szerzett átmeneti otthoni férőhelyre nem akar a gyermekével beköltözni, a közös tulajdonú lakás, ház miatt inkább tűr és elhallgatja a családban fennálló konfliktusokat. Napjainkban fontos társadalmi célként fogalmazódik meg a tankötelezettség teljesítése és a bűnmegelőzés. A tanköteles korú gyermekek igazolatlan iskolai hiányzása jelenleg is sok feladatot ró a gyermekjóléti szolgálatokra és az elsőfokú gyámhatóságokra. Sokszor a családban nincs meg az igény és a szülői felelősség az iránt, hogy a gyermek iskolába járjon .A gyermekjóléti szolgálat gondozása és a védelembe vétel elrendelése sem jár minden esetben eredménnyel, mely odáig vezet, hogy a gyermeket ki kell a családjából emelni. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében az önkormányzatoknak javasoltuk, hogy a településen élő gyermekek, fiatalok számára biztosítsanak lehetőséget sport tevékenységre, klubok működésére, esetleg megbízási szerződéssel alkalmazzanak szabadidő szervezőt. A szabadidő hasznos eltöltésének segítésével egy-egy település sokat tehet az ott élő fiatalok morális fejlődésének érdekében. A Gyvt. rendelkezése alapján a megyei szociális és gyámhivatal évente jelentésben elemzi a megyében a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. 2005. évben hat városban tartottuk meg az előző év helyzetértékelését azzal a céllal, hogy a megyében az egyes térségekre jellemző problémák megbeszélésére részletesebben, tényfeltáróbb módon kerülhessen sor. A tanácskozások eredményesek voltak, melyen részt vettek a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fejér Megyei Hivatala és Fejér Megye Főügyészség munkatársai.

133 A tanácskozás eredményeként az alábbi területeken fogalmaztunk meg cselekvési programot: •

A rendőrség jelzésére – fiatalkorú bűnelkövetése esetén – minden esetben szakszerűen folytassa le a jegyző a védelembe vételi eljárást.

•

Az igazolatlan iskolai hiányzások esetén a gyermekjóléti szolgálatnak, a jegyzőnek és a szabálysértési hatóságnak a jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárnia.

•

A települési önkormányzatok lehetőségeik szerint szervezzenek szabadidős programokat és ösztönözzék a civil szervezetek létrehozását, illetve kezdeményezéseit.

A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor folyamatosan figyelemmel kísérte és tájékoztatta az önkormányzatokat és a civil szervezeteket a képzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére, a bűnmegelőzésre és az esélyegyenlőségre vonatkozó pályázatokról. A pályázatok elkészítéséhez igény szerint szakmai segítséget nyújtott. Korunk új kihívása a kábítószer fogyasztás elleni küzdelem, melyben a szociális és gyámhivatalnak is feladata van. A drog-prevenció, a bűnmegelőzés és a gyermekvédelem témakörében szerveződő megyei és országos programokról elektronikus úton és a közigazgatási hivatal honlapján folyamatosan tájékoztatta a gyermekjólét szolgálatokat, a gyermekotthonokat, középiskolákat, civil szervezeteket. A szociális és megyei gyámhivatal az alábbi intézkedéseket tette az év folyamán: •

Részt vettünk a Fejér Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Fejér Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság szakmai munkájában.

•

Felmértük a megyében a bűnmegelőzési koncepció készítését. 22 településen készült bűnmegelőzési koncepció, 8 településen jött létre bűnmegelőzési bizottság. Ellenőrzéseink során kiemelt figyelmet fordítottunk a bűnmegelőzési stratégia fontosságának hangsúlyozására, melynek eredményeként 2006. évben további 18 település tervezi a stratégia elkészítését.

•

A Fejér Megyei Gyermekvédelmi Konferencián és a Vértesaljai Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Bűnmegelőzési konferenciáján előadást tartottunk.

Összességében megállapítható, hogy a koordinátori tevékenység széles körben képes a gyermek- és ifjúságvédelem területén dolgozó szakembereket segíteni, illetve tevékenységüket összehangolni a bűnmegelőzési rendszer hatékony működésének előmozdítása érdekében. 2.2. A megyei szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító főhatósággal A megyei szociális és gyámhivatal szakmai tevékenységének irányítását az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszter látja el. Rendszeres kapcsolatot tartunk a minisztérium Gyermek és Ifjúságvédelmi, valamint a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályaival. Részt vettünk az általuk szervezett szakmai napokon, ahol lehetőség nyílt egy munkaterület – pl. gyermek- és

134 ifjúságvédelmi koordinátorok tevékenysége, szociális igazgatás megbeszélésére az országos gyakorlat megismerése érdekében.

kérdései

–

A minisztérium illetékes főosztályainak munkatársai segítséget nyújtottak egyes jogértelmezési kérdésekben. Az év folyamán számos lehetőséget kaptunk a jogszabály módosítások, illetve jogszabály tervezetek véleményezésére. Néhány javaslatunk elfogadásra került, melyet örömmel tapasztaltunk. Összességében elmondhatjuk, hogy megítélésünk szerint a minisztérium illetékes főosztályaival a megyei szociális és gyámhivatal kapcsolata jó. Hatékonyan érvényesül a minisztérium ágazati irányító szerepe mind a szociális, mind a gyermekvédelem területén. A szociális igazgatási feladatoknak a megyei gyámhivatalhoz történő áthelyezésével megvalósul az egységes irányítás, felügyelet a közigazgatás középszintjén is. 2.3. A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény 2005. január 1. napjától hatályba lépett változásaira tekintettel, a megyei ellátórendszer bővült az új alapellátási formákkal, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással és a támogató szolgáltatással. A kistérségi társulások megalakulása is hatással van a megyében működő szociális intézményrendszerre. Jelenleg három működési engedélyezési eljárás van folyamatban a megyei szociális és gyámhivatalban, mely érinti az alap és szakellátást egyaránt. A társulások az integrált intézményi formában működő szociális intézmények feladatkörének bővítését célozták meg annak érdekében, hogy a településeken minél több állampolgár számára biztosított legyen a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés). A szociális intézmények állami és nem állami fenntartói a fogyatékkal élők élethelyzetének javítása érdekében intézkedéseket tettek az intézmények akadálymentesítése érdekében, így a feltételeket részben teljesítették. A feladathoz kapcsolódó pályázati lehetőségről a megyei szociális és gyámhivatal az érintett intézmény fenntartókat tájékoztatta. A hajléktalan személyek ellátása érdekében a Dunaújvárosban működő Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye férőhelyének – a téli hónapokra vonatkozóan – bővítését engedélyeztük. A megyei jogú városokban – Székesfehérvár, Dunaújváros – az Egyesített Szociális Intézmények feladatköre bővült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatással. Székesfehérváron és Dunaújvárosban 40-40 készülék kihelyezésével sikerült az önkormányzatoknak a saját otthonukban élő idős, vagy beteg személyek biztonságát megteremteni a segélyhívó készülékkel. Céljuk az, hogy alapellátás keretében nyújtsanak segítséget az érintett személyeknek, otthonukban maradhassanak, ne szoruljanak arra, hogy koruk vagy betegségük miatt a szakellátó rendszer intézményeiben kelljen róluk gondoskodni.

135 Dunaújvárosban egy önkormányzati és egy közalapítvány fenntartásában lévő támogatószolgálat működését engedélyeztük, melynek célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Összességében megállapítható, hogy a kistérségek megalakulásával pozitív változás következik be a szociális alap és szakellátás rendszerében. Teret kapnak az új alapellátási feladatok. A jelzőrendszeres segítségnyújtás és a támogatószolgálat révén az idős és beteg emberek segítséget kapnak ahhoz, hogy életminőségük szinten maradjon, illetve javuljon.

136 Összegzés Összességében elmondhatjuk, hogy a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évben eredményesen tevékenykedett. A munkatervében vállalt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta, és jól reagált az évközben változó feladatokra, követelményekre. Tevékenységünket a törvényesség, a jogszabályi előírások következetes érvényesítése, a jogsértő magatartás elleni határozott fellépés jellemezte. A társadalmi hatásokra való gyors reagálással és a jogszerűség biztosításával jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy hivatalunkat cselekvőképesnek, tettrekésznek és kellően határozottnak ítélje meg a társadalmi környezet. Az év kiemelt kormányzati feladataihoz kapcsolódó tevékenységet (többcélú kistérségi társulások létrehozása, működésének segítése, Ket. alkalmazására való felkészülés, autópálya építéshez kapcsolódó kisajátítások) prioritásként kezelve jelentős idő, energiaráfordítással eredményesen megvalósítottuk. A tevékenység centrumában a közigazgatás korszerűsítés feladatainak végrehajtása, az Európai Uniós tagságból fakadó követelmények teljesítése, a Ket. bevezetésével kapcsolatos teendők megvalósítása állt. Az önkormányzatok, a jegyzői kar visszajelzése szerint hasznos segítséget tudtunk adni e területen is a feladataik ellátásához. A pénzügyi gazdálkodásunkat a rendelkezésünkre álló erőforrások felhasználását már évek óta a takarékosság, a költséghatékonyság jellemezte. Ennek a folyamatnak a folytatásaként olyan intézkedéseket tettünk, amelyek további megtakarításokat eredményeztek. Ez évben azonban már-már a működést veszélyeztető szigorú költségvetési helyzet és a gyakori likviditási gondok jellemezték gazdálkodásunkat. A kormány területi államigazgatási szerveként folyamatosan elláttuk a megyei államigazgatási szervek tevékenységének koordinálásából fakadó feladatainkat. Hivatalunk tömegkommunikációbeli megítélése jó. Számos esetben még a panaszügyekből is az tűnik ki, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak hozzánk, nemegyszer akkor is, ha ügyük elintézésére semmilyen hatáskörünk nincs. A közigazgatás átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítását szolgálta a honlapunk létrehozása, ahol az aktualitásokról történő tájékozódáson túl, módja van az állampolgároknak betekinteni a célkitűzéseinket, tevékenységünket, működési feltételeinket és a gazdálkodásunkat bemutató dokumentumokba egyaránt. A tevékenységünk iránti érdeklődést mutatja a honlap magas látogatottsági mutatója. A hivatal köztisztviselői magas szintű felkészültséggel és szakmai tudással látták el feladataikat. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ügyfél-elégedettség mérés során a köztisztviselőink szakmai felkészültségét az ügyfelek 77%-a kiválónak, 23%-a pedig jónak minősítette. A tevékenységünkben jelentős teret kapott a társadalmi változásokra való reagálás, az ügyféligényeknek való megfelelés, a szakmaiság, az új, korszerű módszerek alkalmazása.

137 A hivatal tevékenységével mind a közvetlen társadalmi környezete, mind a vele kapcsolatba lépő ügyfelek elégedettek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ügyfélelégedettség mérés során a közigazgatási hivatal tevékenységét más hivatalokhoz képest a nyilatkozó ügyelek 47%-a kimagaslóan jobbnak, és 37%-a pedig jobbnak tekintette. A hivatal feladatai megvalósításában eredményes szakmai együttműködést alakított ki az irányítást ellátó Belügyminisztériummal és a szakigazgatási szervek ágazatai irányítását ellátó központi közigazgatási szervekkel egyaránt. A többi minisztériummal és országos hatáskörű szervvel szintén jó a kapcsolatunk. Székesfehérvár, 2006. január 20.

(: Dr. Gelencsér József :) hivatalvezető

138

Mellékletek