Best Practice A BALATON PÁROLGÁSÁNAK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÚJ MÉRÕHELY KIALAKÍTÁSA

A BALATON PÁROLGÁSÁNAK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÚJ MÉRÕHELY KIALAKÍTÁSA Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Meteorológia és Vízgazdálkozás Tanszék 8360 Keszthely, Festetics u. 7. tel.: +36 83/545-091 e-mail: [email protected] web: www.georgikon.hu Projektvezetõ: Dr. Anda Angéla egyetemi tanár, tanszékvezetõ Megvalósítás idõszaka: 2006. január 12 . - 2006.szeptember 30.

A projekt elõnyei, hasznosulása: A keszthelyi meteorológiai megfigyelések 1871 óta folynak. Jelenleg az OMSZ megfigyelõ hálózatának is részét képezi az állomás. A mérõállomás a szokásos szinoptikus célokat kielégítõ érzékelõk mellett elsõdlegesen a párolgás és párologtatás közelítésének eszközeit gyûjtötte egy csokorba. Az élettelen felszín párolgásának meghatározására 4 kádtípust telepítettek, melybõl a 40 m3-es térfogatú kád célja a Balaton párolgás modellezése volt. A Balatonpárolgás számítására több módszer is született. Ezek az eljárások közelítésüket tekintve eléggé eltérõek. Hiányzik a számítások hátterét adó mérési eljárás, mely a tó sajátos tulajdonságait is képes figyelembe venni. A mostani fejlesztés ezt a hiányosságot küszöböli ki.

Forrás: Saját fejlesztési keret és Baross Innoreg (NKTH) pályázati támogatásából Projektméret: 1 667 eFt (támogatás: 1 500 eFt) A fejlesztés célja: A projekt célja egy a Balaton partjára telepített párolgásmérõ állomás kialakítása volt. Az állomás alapját egy A-típusú párolgásmérõ kád képezte, melyet automata vízszintregisztráló szenzorral és egyéb meteorológiai érzékelõkkel (csapadék, szélirány és sebesség) egészítettünk ki. Célunk volt a párolgás mikroklímában jelentkezõ területi különbségek meghatározása a meteorológiai állomás és az új párolgásmérõ állomás adatai alapján. Tevékenységek: Eszközök beszerzése és telepítése. - „A” típusú párolgásmérõ kád - meteorológiai mûszerek: szélmérõ, csapadékmérõ - adatgyûjtõ berendezések A mérési adatok tesztelése, és összehasonlító vizsgálatok lefolytatása a két mérõhely adatai alapján. Eredmények: 2006 május 31-én a keszthelyi Yacht klub területén kihelyezésre került a párolgásmérõ állomás A-kádja és a hozzá tartozó szenzor. Az állomás fejlesztése augusztus elején folytatódott, amikor automata csapadékmérõ, szélirány és szélsebesség mérõ telepítése történt meg. Ezzel egy idõben az állomás adatgyûjtõjét nagyobb kapacitású egységre cserélték. A mérések eredményeképpen napi párolgásösszegeket kapunk eredményül és információkat a párolgás napi menetérõl. A tó felszíne fölé benyúló, stégre megfelelõ magasságra elhelyezett káddal mért evaporáció jobban közelítheti a Balaton valóságos vízvesztését. A mérések segítségével további pályázatokon is sikeresen indulhat az Egyetem.

Best Practice

A párolgásmérõ állomás

A meteorológiai állomáson mûködõ szélmérõ

23

REGIONÁLIS E-LEARNING AKADÉMIA

Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephely 8800 Nagykanizsa, Zrínyi M. u. 18. tel.: +36 93/502-912 fax.:+36 93/312-052 e-mail: [email protected] web: www.uni-pen.hu Projektvezetõ: Dr. Holczinger Tibor, egyetemi docens

A projekt elõnyei, hasznosulása: A létrejött e-learning keretrendszer és az elkészített oktatási anyagok jó alapot szolgáltatnak az informatikai alapkurzus (mérnök-informatikus BSc) összes szakmai tárgyának elektronikus keretbe szervezéséhez. A rendszer teljes kiépülése után lehetõség nyílik majd az elektronikus távoktatás beindítására is, amelyet a résztvevõk (a szaktantermi foglalkozásokat kivéve) otthonról az Internet segítségével elvégezhetnek.

Megvalósítás idõszaka: 2006. szeptember 04. - 2007. szeptember 30. Forrás: INNOREG 2005 és saját fejlesztési keret Projektméret: 10 000 eFt (támogatás 9 000 eFt) A fejlesztés célja: A projekt célja olyan e-learning Akadémia létrehozása a Veszprémi Egyetem Nagykanizsai Telephelyén, mely egy korszerû kurzusmenedzselõ rendszer segítségével egységes keretbe foglalja az informatikai képzés fontosabb alapkurzusait. Az Akadémia szolgáltatásait elsõdlegesen a kampusz hallgatói, valamint tanfolyamok résztvevõi részére szánjuk, de Interneten keresztül bárki el tudja érni õket.

Az e-learning szerver elhelyezése

Tevékenységek: - A három legjelentõsebb kurzusmenedzselõ közül kiválasztottuk az igényeiknek leginkább megfelelõt, a Moodle-t. - Beszereztünk egy a feladathoz megfelelõ paraméterekkel rendelkezõ szervert. A szerver beüzemelése és a keretrendszer installálása megtörtént. - Elkészítettük a pályázatban vállalt tárgyak elõadás szintû PowerPoint anyagait, a kurzus során önállóan elvégzendõ feladatainak listáit, valamint teszteket a tárgyakhoz a hallgatók elõremenetelének ellenõrzése céljából. Eredmények: A projekt keretében beszerzésre került szerver, az e-learning rendszer és az elkészült elektronikus oktatási anyagok a http://elearning.uni-pen.hu/ címen elérhetõek. A kidolgozott tárgyak a következõk: „Adatstruktúrák és algoritmusok”, „Adatbáziskezelõ rendszerek elmélete”, „Bevezetés a számítástechnikába”, „Információ- és hírközléselmélet”, „Informatikai biztonság alapjai”, „Operációs rendszerek”, „Programozás I.”, „Programozás II.”, „Számítógép-hálózatok I.” és „Számítógép-hálózatok II.”.

24

A e-learning keretrendszer fõoldala

Best Practice

HÁLÓZATBIZTONSÁGI ÉS OPTIMALIZÁLÁSI FEJLESZTÉS

Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephely 8800 Nagykanizsa, Zrínyi M. u. 18. tel.: +36 93/502-912 fax.:+36 93/312-052 e-mail: [email protected] web: www.uni-pen.hu

A projekt elõnyei, hasznosulása: Várhatóan olyan kutatások indulhatnak el, amiknek a gazdaság számára használható eredményei lesznek. Az eszközök segíthetik a K+F tevékenységet, valamint a kutatott eredmények publikálásához szükséges tesztkörnyezet felépítését és mérését lehet megvalósítani. Ezzel növelve a publikáció és ezáltal a kifejlesztett termék megjelenésének és elterjedésének esélyét.

Projektvezetõ: Dr. Holczinger Tibor, egyetemi docens Megvalósítás idõszaka: 2006. szeptember 01. - 2007. január 31. Forrás: INNOREG 2005 és saját fejlesztési keret Projektméret: 7 500 eFt (támogatás 6 750 eFt) A fejlesztés célja: A cél egy olyan labor létrehozása, ami alkalmas kutatási és fejlesztési feladatok létrehozására. A beszerzett eszközök és a kutatócsoport szakmai felkészültsége révén a protokolltechnológia és a hálózatbiztonság területén olyan kutatásokat lehet elindítani, amik megbízhatóbb és gyorsabb protokollokat, hálózatokat eredményezhetnek. A kutatások mindig az ipar számára hasznos területeken zajlanak.

Fluke ES LAN EtherScope Network Assistant protokoll és kábelanalizáló eszköz

Tevékenységek: - A projekt specifikációjában meghatározott feltételeknek eleget tevõ eszközöket kiválasztása - Az adott eszközök beszerzése a törvényi feltételeknek megfelelõ módon (közbeszerzésen keresztül) - A beszerzett eszközök beüzemelése - Az eszközök bevonása a kutatásba Eredmények: A projekt eredményeképpen létrejött egy olyan labor, amely segítségével lehetõség nyílik a következõ kutatási és fejlesztési területeken való magas színvonalú tevékenységek végzésére - Kábelbiztonsági kutatás - Protokoll optimalizálás területén végzett kutatás - Protokoll biztonság területén végzett kutatás - Információ visszafejtés területén végzett kutatás A kutatás sikereit a gerinc- vagy minden nagyobb hálózattal rendelkezõ szervezet hasznosítani tudja, ami hatására nõ a rendszerük hatékonysága. Ezáltal ennek a kutatási ágnak is a gazdaságra vetített hatása nagy lehet.

Best Practice

Cisco routerek (útválasztók) rackszekrénybe szerelve

25

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER INNOVÁCIÓS PROGRAM

Pannon Fejlesztési Alapítvány 8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 18/A tel.: +36 92/596-971 fax.:+36 92/596-971 e-mail: [email protected] web: www.pfa.org.hu Projektvezetõ: Gyutai Csaba, kuratórium elnöke Megvalósítás idõszaka: 2006. május 15. - 2007. december 15. Forrás: Baross Gábor Innovációs Program 2005 Projektméret: 37 100 e Ft (támogatás: 33 390 e Ft) A fejlesztés célja: A projekt célja a Pannon Mechatronikai Klaszter innovációs képességének és innovációs szolgáltatásainak erõsítése, ennek révén a tagok versenyképességének elõsegítése és mechatronikai innovációs együttmûködésének fejlesztése; amely hozzájárul a térség K+F potenciáljának kiaknázásához és további javításához. A projekt hosszú távú céljai a nyugat-dunántúli térségben a gazdasági növekedés intenzív irányváltása révén: - a technológiai fejlesztések erõsítése, - a célszektor minél több szereplõjének bevonása a klaszter innovációs tevékenységébe, - a klasztertagok exportjának és árbevételének növelése, - a foglalkoztatottság bõvítése. A projekt hosszú távú célját a következõ rövid távú célkitûzések támogatják: 1. Az innovatív termék- és technológiafejlesztéssel kapcsolatos igények és kompetenciák azonosítása a klaszter KKV tagjainál és a KKV tagok partnereinél 2. Ágazatfigyelõ Információs Központ létrehozása 3. I. K+F ALPROJEKT: A prototípusgyártás innovatív technológiáinak tudástranszfere 4. II. K+F ALPROJEKT: Közös célgép- és berendezésgyártás az innovációk kiaknázásával 5. III. K+F ALPROJEKT: Új termékek és szolgáltatások kialakítása különbözõ technológiák innovatív integrálásával 6. A klaszterinnovációt támogató finanszírozási lehetõségek kidolgozása Tevékenységek: - A termék- és technológiafejlesztést segítõ igények feltárása a klaszter KKV tagjainál és a KKV tagok partnereinél - Ágazatfigyelõ Információs Központ létrehozása

26

Prototípusgyártás innovatív technológiáinak tudástranszfere (I. K+F ALPROJEKT) - Közös célgép- és berendezésgyártás az innovációk kiaknázásával (II. K+F ALPROJEKT) - Új termékek és szolgáltatások kialakítása különbözõ technológiák innovatív integrálásával (III. K+F ALPROJEKT) - A klaszterinnovációt támogató finanszírozási lehetõségek kidolgozása Eredmények: - Innovációs szolgáltatások iránti igények listája - Innovációs szolgáltatások terve - Technológiai fórumok - A technológiai tudás alkalmazása - Ágazati Jelentés - Ágazati Trendek és Információk - KKV Kutatási Jelentés - Négyszemközti segítségnyújtás (assistance) Prototípusgyártás - Célgépek és berendezések lehetõségei - Négyszemközti segítségnyújtás (assistance) Célgépgyártás - Négyszemközti segítségnyújtás (assistance) - Technológiák kombinálása - Forrástérkép - Pénzügyi elemzések

A projekt elõnyei, hasznosulása: - Innovációs szolgáltatások iránti igények - Innovációs szolgáltatások terve - Technológiai fórumok - Ágazati tendenciák és információk - Négyszemközti segítségnyújtás (assistance) a klasztertagok számára - Innovatív termékek lehetõségeinek elemzése - Forrástérkép - Innovatív termékek és szolgáltatások pénzügyi elemzései

Best Practice

HELYI TERMÉKEK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Pannon Helyi Termék Klaszter Hegypásztor Kör 9825 Oszkó, Molnár A. u. 4. tel.: +36 94/573-166 fax.:+36 94/573-167 e-mail:[email protected] web: www.oszko.hu Projektvezetõ: Zágorhidi Czigány Ákos, ügyvezetõ Megvalósítás idõszaka: 2006. január 01.-2006. december 31. Forrás: Saját erõ, valamint INNOREG 2005

Elérhetõ webes felület: www.pannonproduct.hu. - A Pannon Helyi Termék elnevezés és logó jogi oltalom alá vonásának lehetõségei- tanulmány elkészülte. A projekt elõnyei, hasznosulása: A projekt révén kezdte meg érdemi munkáját a Pannon Helyi Termék Klaszter. A projektben megvalósult tevékenységek, alapozásul szolgáltak, melyek lehetõvé tették a Klaszter jelenlegi, és jövõbeni mûködését. Új lehetõség nyílt arra, hogy a régióban élõ helyi terméket elõállítók közösen valósítsák meg elképzeléseiket. A kezdeményezéssel lehetõvé vált a piacképes helyi termékek felkutatása, fenntartása, fejlesztése. A Klaszter mûködésével a vásárlók és a termék-elõállítók jobban megismerhetik egymás igényeit, lehetõvé téve a hosszú távú üzleti kapcsolatok kialakítását is.

Projektméret: 17 775 eFt (támogatás összege: 15 997 eFt) A fejlesztés célja: A projekt a Nyugat-Dunántúli Régióban létrejött ún. Pannon Helyi Termék Klaszter tevékenységét hivatott elõsegíteni. A Nyugat-dunántúli Pannon Helyi Termék Klaszter, a régióban fellelhetõ és elõállítható mezõgazdasági és kézmûipari termékek hatékony elõállítását, összegyûjtését, és egységes megjelenési formába öntését tûzte ki célul. Tevékenységek: - Helyi szintû értékesítési modell meghatározása a Nyugat dunántúli régióban fellelhetõ helyi termékekre. - Minõségbiztosítási javaslat, rendszer kialakítása a helyi termékek értékesítési rendszeréhez. - A Nyugat-dunántúl helyi termékei számára közös arculat, design megalkotása, kialakítása, marketing-tevékenység beindítása (Márkakézikönyv, csomagolástechnológia kézikönyv és tanulmány). - Helyi termék Web áruház létrehozása - Csomagolási javaslatok, szellemi termékek, design elemek levédetése körüli jogi tevékenységek bemutatása. Eredmények: - Helyi szintû értékesítési modell meghatározása a Nyugat-dunántúli régióban fellelhetõ helyi termékekre - címû tanulmány létrejötte. - A Klaszter értékesítési tevékenységeinek elvégzésére létrehozandó kft. (Pannon Helyi Termék Kft.) minõségirányítási kézikönyvének és az ehhez kapcsolódó bizonylati gyûjteményének összeállítása (Minõségirányítási kézikönyv és Bizonylati Album). - Márkakézikönyv, csomagolástechnológia kézikönyv és tanulmány.

Best Practice

Helyi termék bemutató

Pannon Helyi Termék Klaszter web oldala

27

HÁLÓZAT-ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS A LOGISZTIKAI ÁGAZATBAN, A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Pannon Logisztikai Klaszter Nyugat-dunántúli Logisztikai és Gazdaságfejlesztési Egyesület 9763 Vasszécseny, Lipárt u. 55. tel.: +36 94/508-161 fax.:+36 94/500-496 e-mail:[email protected] web: www.panlogklaszter.hu Projektvezetõ: Rácz György, elnök Megvalósítás idõszaka: 2006. január 01. - 2007. május .31. Forrás: INNOREG Baross Gábor innovációs program

Az internet, mint a versenyképesség növelésének fejlett eszköze a vállalati üzleti gyakorlat konkrét, számszerûsített lehetõségeként jelenik meg a szolgáltatás-fejlesztésben - Kialakultak a klaszteren belüli konkrét együttmûködési területek és kapcsolódási pontok - Hatékony tudástranszfer eszköz jött létre A projekt elõnyei, hasznosulása: Új kapcsolatok és szolgáltatások: - logisztikai szakképzésben érintett intézmények (Széchenyi István Egyetem, Berzsenyi Dániel Fõiskola, REMEK Szombathely, Topido Kft.)- gyakorlati helyek közvetítése, szakképzések, tréningek szervezése - GySEV Zrt. intermodális közlekedésfejlesztés, közös projektötletek - Gyõr-Pér Repülõtér Kft és Vidéki Repülõterek Szövetsége közös projektötletek, légi fuvarszervezés

Projektméret: 22 250 eFt (támogatás 20 000 eFt) A fejlesztés célja: A projekt célja a nemrég megalakult klaszter szolgáltatásainak komplex fejlesztése, a klasztermenedzsment szolgáltatásainak bõvítése, fejlesztése és ezzel a klaszteresedési folyamat elõsegítése. Emellett a közös tevékenységek kialakítása is nagyon fontos tényezõ volt. Tevékenységek: - Beszállítói igények, ill. a helyi logisztika állapot-felmérése, raktározás, vonalkódozás tekintetében - Szakmai találkozó (anyagmozgatás kapcsolódási pontjainak feltárása) - Megvalósíthatósági program - Know-how technológiák feltárása , felmérés, aktuális technológiák helyzetérõl - Internet-technológiák cégspecifikus alkalmazása - Közös benzinkártya, üzemanyag-beszerzés és benzinkút - Közös nemzetközi beszerzés és alkatrész-szállítás - Közös raktárbázis kialakítása a térségben - Együttmûködés ösztönzésének lehetõségei (közös pontok keresése) - Információs segédportál kialakítása - Bemutatkozó kiadvány összeállítása

A Pannon Logisztikai Klaszter honlapja

Eredmények: - A felmérések, találkozók összefoglalása, mely révén a tagvállalatok átfogó képet kapnak az együttmûködésbõl származó lehetséges költségelõnyökrõl - Ismert lett a tagvállalatok számára, hogy az iparág hazai és nemzetközi technológiai fejlettségéhez képest hol tartanak, és milyen erõsségeik, fejlesztési szükségleteik vannak

28

Best Practice

ÚJ HELYTAKARÉKOS FA LÉPCSÕCSALÁD KIFEJLESZTÉSE

Portál Kft. 8900 Zalaegerszeg, Balatoni u. 11. tel.: +36 92/510-622 fax.:+36 92/321-344 e-mail:[email protected] web: www.oszko.hu Projektvezetõ: Dr. Pintér István, ügyvezetõ igazgató Megvalósítás idõszaka: 2006. október 1. - 2007. március 31. Forrás: INNOCSEKK-pályázati támogatásból Projektméret: 11 540 eFt (Támogatás) A fejlesztés célja: Termékfejlesztés: konkrét innovációs célkitûzésünk az volt, hogy a szakmai tapasztalatainkra építve egy új piaci szegmens eléréséhez technológiai és formai termékfejlesztés révén egy új lépcsõmodul-rendszert fejlesszünk ki.

1/8-ados fordulatú, helytakarékos lépcsõ

Tevékenységek: 1. Az új termékcsalád piaci igényfelmérése 2. Az új helytakarékos falépcsõ termékcsalád (melléklépcsõ kategória) tervezése 3. Az innovációs projekt továbbfejlesztését elõsegítõ megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 4. Innovációs marketing szolgáltatás igénybevétele 5. Marketing tanulmány készítése 6. Projektmenedzselési szolgáltatás az innovációs termékfejlesztés jelen projekttevékenységeinek összehangolására, irányítására, lebonyolítására 7. Technológiai tanácsadás a prototípus(ok) legyártásához Eredmények: Mind a hét feladat teljesítése megtörtént, melynek eredményeképp létrejött az új helytakarékos falépcsõ termékcsalád (melléklépcsõ kategória) prototípusa. A projekt elõnyei, hasznosulása: Az új lépcsõmodul-rendszer, mint új termék létrehozása, egy új piaci szegmensen való megjelenést biztosít a cég számára. Az innovációs termékfejlesztés révén egy minõségi, árban versenyképes lépcsõtípus kifejlesztése valósult meg, amely elérhetõ a szélesebb vásárlóközönség számára.

Best Practice

Egyenes,helytakarékos lépcsõ

29

ÚJ VIBRÁCIÓS SLIKKER ÖNTÉSSEL KÉSZÜLT TÛZÁLLÓ ANYAGOK GYÁRTÁSÁNAK KIFEJLESZTÉSE REFMON Tûzállóanyag-gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 9200 Mosonmagyaróvár-Újudvar, Bereki út 1. tel.: +36 96/578-578 fax.:+36 96/578-577 e-mail: [email protected] web: www.refmon.hu Projektvezetõ: dr. Rácz Attila okleveles vegyészmérnök Megvalósítás idõszaka: 2006. augusztus 15. - 2006. december 15. Forrás: Innocsekk pályázat Projektméret: 20 000 000 Ft; (Támogatási összeg) A fejlesztés célja: Nagyobb tömörséggel, jobb korrózió állósággal rendelkezõ új termékek gyártása;

Kisérleti termékek

Tevékenységek: - Gyártási ismeretanyag vásárlás: Dualinvest Bt. - Alapanyag õrlési kísérletek: Refra-System Kft. - Próbagyártási és termelési szaktanácsadás: Cheminvest Kft., Kor-Ref Bt. - Gyártó kemencék vizsgálata, kísérleti termékek minõsítése: Széchenyi István Egyetem, Gyõr - Új ismeretanyagon alapuló próbagyártás - Kísérleti prototípusok minõsítése - Üzemesítés feltételeinek meghatározása Eredmények: - Az eredmények alapján a Refmon Zrt. német tulajdonosa a Kalenborn GmbH. 39 MFt-tal megnövelte a Társaság alaptõkéjét, az új gyártási eljárás üzemesítésének megkezdése érdekében. - A régióban új korszerû gyártás valósulhat meg új piaci szegmensekre A projekt elõnyei, hasznosulása: - A slikker öntõ massza szokásos 17-21 % víztartalma helyett 3-4 % víz! Eredmény: kevesebb pórus - Tömörítés vibrálás melletti megszilárdítással Eredmény: egyenletesebb szövetszerkezet

30

A prototípusok minõsítése tégelykorróziós vizsgálattal

Best Practice

VÍZSUGARAS VÁGÁSIi TECHNOLÓGIA KUTATÁSA ÉS VÁGÓBERENDEZÉS BESZERZÉSE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM K+F TEVÉKENYSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ Széchenyi István Egyetem 9000 Gyõr, Egyetem tér 1. tel.: +36 96/503-400, 613-673 fax.:+36 96/613-681, 613-674 e-mail: [email protected], [email protected] web: www.sze.hu Projektvezetõ: Dr. Kardos Károly, innovációs és fejlesztési rektorhelyettes Megvalósítás idõszaka: 2006. április 01. - 2007. február 15. Forrás: Pályázati forrásból támogatott - Baross Gábor Program, Nyugat-Dunántúli Innovációs Fejlesztések (Saját forrással kiegészítve) Projektméret: 33 400 eFt (30 000 támogatás eFt) A fejlesztés célja: A projekt átfogó célja a nyugat-dunántúli térség versenyképességének fenntartása a Magyarország európai uniós csatlakozása utáni helyzetben. A projekt konkrét céljai a Széchenyi István Egyetem - K+F tevékenységének kiterjesztése egy új, korszerû technológiával: a vízsugaras vágással, - laboratóriumi infrastruktúrájának bõvítése egy vízsugaras vágóberendezéssel, - valamint ehhez kapcsolódott a berendezés mûködtetéséhez kapcsolódó technológia kutatása, és a nyugat-dunántúli régióban történõ elterjesztése.

Eredmények: A projekt keretében megvásárolt vízsugaras vágóberendezés beszerzésével a régióban mûködõ jármûipari gyártóknak, valamint azok beszállítóinak lehetõsége nyílt egy új, korszerû csúcstechnológia megismerésére és alkalmazására, és ezáltal elterjesztésére. Az egyetem a beruházás óta eltelt mintegy egy évben - saját és vállalatokkal együttmûködésben megvalósított - K+F projektjei keretében számos esetben alkalmazta az új technológiát, kielégítette továbbá mintegy 8-10 vállalat egyedi kutatási igényét is. A technológia gazdasági hasznosításából az egyetem az elkövetkezõ öt évben minimum 30 millió Forintos bevételt tervez. A projekt elõnyei, hasznosulása: A projekt keretében beszerzett abrazív vízsugaras vágóberendezésnek köszönhetõen a Széchenyi István Egyetem K+F tevékenysége egy új, korszerû technológiával, a vízsugaras vágással gazdagodott. Tovább bõvült az intézmény gyõri, Gyõr környéki, továbbá kiemelten a nyugatdunántúli régióban illetve az ország más régióiban mûködõ kis- és középvállalkozással, valamint nagyvállalattal folytatott közös innovációs és kutatási tevékenysége. A technológia alkalmazása hosszú távon hozzájárul a kutatásban mutatkozó regionális elmaradottság felszámolásához, közvetetten összhangba hozza továbbá a kutatási potenciált a gazdasági fejlettséggel az autógyártás területén.

Tevékenységek: 1. A vízsugaras vágási technológia irodalmi áttekintése és a világpiacon található berendezések mûszaki paramétereinek feltérképezése 2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása, az abrazív vízsugaras vágóberendezés beszerzése, telepítése 3. A vízsugaras vágás alkalmazási technológiájának kutatása 4. Bonyolult geometriájú próbatestek elõállítása, lemezalakítási kísérletek elvégzése 5. Lemezteríték optimalizálás lehetõségeinek kutatása, az új technológia adta lehetõségek feltérképezése és illesztése a korábbi kutatási eredményekhez 6. A térségben mûködõ kkv-k egyedi jellegû megmunkálási feladatainak teljesítése, különös tekintettel egyedi alkatrészek, illetve prototípus alkatrészek elõállítására

Best Practice

31

AZ ONKOLÓGIAI BETEGEK GYÓGYÍTÁSÁT TÁMOGATÓ INNOVATÍV TUDÁSHÁTTÉR MEGTEREMTÉSE Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány 9700 Szombathely, Markusovszky L. u. 3. tel.: +36 94/312-172 fax.:+36 94/515-591 e-mail: [email protected]

Projektvezetõ: Dr. Radnai Endre, kuratóriumi elnök Megvalósítás idõszaka: 2007. február 01. - 2007. december 31.

A projekt elõnyei, hasznosulása: A helyi magas szintû kemoterápiás gyakorlat, az újonnan telepített legmodernebb sugárterápiás berendezések öszszekapcsolása a genomikai kutatásokkal, a MEDAUSTRON programban való részvétellel és a PET CT gyakorlati és kutatási célokra való alkalmazásával gyorsan elérhetõ, nemzetközi szinten publikálható tudományos eredményekhez vezethet, az onkológiai kapacitások, beruházások tervezéséhez pedig közvetlen gyakorlati útmutatásokkal szolgálhat. A munkaerõ helyben biztosított, a tudományos vezetést pedig a Pécsi Egyetem az eddigi együttmûködések bõvítésének keretében képes ellátni

Forrás: IINNOREG 2006. 2. Intézkedés: “Termék, technológia-, és szolgáltatás-innováció” Projektméret: 8 091 eFt A fejlesztés célja: Szombathelyen onkológiai kutatóközpont létrehozása, amely az orvos-biológiai kutatások szempontjából fehér foltnak számító Nyugat-Dunántúlon az alábbi fõbb tevékenységek mellett valósulhat meg: - a sugárterápia összekapcsolása a genomikai jellegû vizsgálatokkal, a nemzetközi MEDAUSTRON programban való részvétel, PET CT telepítés. Tevékenységek: 1. megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 2. mûhelytalálkozók 4 alkalommal való megszervezése Eredmények: A projekt eredményeképpen elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, mely a Markusovszky Kórházban egy onkológiai kutatóközpont létrehozásának elõnyeit, mûködését hivatott bemutatni. A tanulmányban átfogó képet kaphatunk az intézmény onkológiai ellátásának kiemelkedõ szerepérõl, mint kistérségi, megyei, regionális és országos szinten is. Bemutatjuk az onkológia területén való nemzetközi együttmûködések kiemelkedõ szerepét is. Az elkészült tanulmány jó alapot adhat az intézmény további, az NFT 2. keretein belül majdan kiírásra kerülõ pályázati lehetõségeihez.

32

Best Practice

KÍSÉRLETI MODELL A GAZDASÁGFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN

Vas Megyei Önkormányzati Hivatal 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. tel.: +36 94/515-700 fax.:+36 94/515-744 e-mail:[email protected] web: www.vasteir.hu Projektvezetõ: Varga Zoltán, titkárságvezetõ Megvalósítás idõszaka: 2006. június 15. - 2007.június 15. Forrás: INNOREG Baross Gábor Program Projektméret: 12 700 eFt (támogatás 11 430 eFt) A fejlesztés célja: A projekt célja kettõs volt. Egyrészt egységes platformon ez a Phare CBC támogatással kiépített Vas megyei Térinformatikai Rendszer - összegyûjteni a megyében telephely-létesítésre alkalmas ingatlanok jellemzõit, azokat a térinformatikai rendszer struktúrájába ágyazni; másrészt e mögé kiépíteni a mûködtetést, az információk aktuális állapotban tartását biztosító szolgáltató-hálózatot. Tevékenységek: 1. Információk gyûjtése, rendszerezése 2. Rendszerterv elkészítése A rendszertõl elvárt fõbb képességek a következõk: - Illeszkedik Vas megye térinformatikai rendszerébe. - Rendszerezi, strukturáltan kezeli a telephely-létesítési célra rendelkezésre álló ingatlanokat, ezek paramétereit a virtuális klaszteren keresztül tartja aktuális állapotban. A paraméterek tematizáltak és körük bõvíthetõ. - Szûrõfeltételei személyre, igényre szabott keresését tesznek lehetõvé. - Térképi felületei a kiválasztott ingatlan pontos beazonosítását segítik. - A térképi felületek egymásra úsztathatók, s így a különféle geográfiai paraméterek (például a kiválasztott terület megközelíthetõsége, fõközlekedési vonalaktól való távolsága stb.) igény szerint megjeleníthetõk, vagy elhagyhatók. 3. Szoftverfejlesztés - térképes és szöveges keresés az adatbázis alapján, - a keresés találatának automatikus megjelenítése a térképen, 4. A szolgáltató hálózat A rendszer fenntarthatóságát biztosító szolgáltató hálózat modell felállítása.

Best Practice

Eredmények: Vas megye térinformatikai rendszere a gazdaságfejlesztést kiszolgáló, a telephely-létesítést elõsegítõ alrendszerrel bõvült. Az alrendszer a www.vasteir.hu menüsorába ágyazottan, annak struktúrájába integráltan jelenik meg. A honlap közszolgáltató jellege okán az alrendszer a térinformatikai rendszer egészéhez hasonlóan nyilvánosan, korlátozás nélkül elérhetõ. Az alrendszer funkcionalitása: Keresõfelület: A kezdõlapról indítva nyílik meg a teljes ingatlan-állományt tartalmazó keresõ, amely részletes feltételek alapján képes listát készíteni. Térképi megjelenítés: Az ingatlanok többféle módon is megjeleníthetõk a térképen, illetve a térképi felületen tallózva az ingatlanokról részletes adatlap is kérhetõ. A lekérdezést követõen a térképi megjelenítés egységes felépítést mutat: minden térképi réteget ábrázol, amelyek azonban igény szerint kivagy bekapcsolhatók. A térképen a szöveges paraméterek alapján kiválasztott ingatlan türkiz színnel jelenik meg.

A projekt elõnyei, hasznosulása: Vonzóvá teszi és egyenértékûként kezeli e modell a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosnak minõsített térségeket a befektetés-ösztönzés szempontjából. Így hozzájárulhat a meglévõ területi egyenlõtlenségek csökkentéséhez. A modell mûködése pedig társadalmasítja a befektetés-ösztönzés folyamatát. Gazdasági hatása közvetetten elsõsorban a munkahelyteremtés lehetõségeinek javításán keresztül jelentkezik. A rendszer további fejlesztése, kiteljesítése (mind térben, mind tartalmában (pl.: a rendelkezésre álló potenciális kapacitások /munkaerõ, beszállítók, helyi K+F tevékenység adottságai, lehetõségei stb. bemutatása) lehetõség és szándék is egyben. Ennek a módszertani fejlesztés (miként lehet aktuálisan biztosítani és a rendszerbe integrálni ezeket az adatokat, információkat) képezi a következõ, legfontosabb lépését.

33

REGIONÁLIS BÚTOR MÁRKATERMÉKCSALÁD KIFEJLESZTÉSE (REGBUTOR) Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. tel.: +36 92/312-452; 316-033 fax.:+36 92/316-062 e-mail: [email protected] web: www.zmva.hu; www.panfa.hu Projektvezetõ: Böszörményi László, ügyvezetõ igazgató Megvalósítás idõszaka: 2006. március 1. - 2007. november 30.

Eredmények: A projekt végrehajtása során megvalósult a tervezett teljes innovációs folyamat, melynek eredményeképp létrejött a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter számára egy regionális bútor márkatermékcsalád kifejlesztése és a prototípus elkészítése, valamint a PANNON KLASZTERBÚTOR tanúsító védjegy-eljárás elindítása. A projekt elõnyei, hasznosulása: Az új PANNON KLASZTERBÚTOR termékcsalád további gyártása a Nyugat-dunántúli régióban, értékesítése, valamint a PANNON KLASZTERBÚTOR minõségi termék tanúsítvány révén a PANNON KLASZTERBÚTOR-család bõvítése a klasztertagok és a Nyugat-dunántúli régió bútorgyártó vállalkozásai termékei alapján.

Forrás: INNOREG Projektméret: 20 000 eFt A fejlesztés célja: Jelen pályázat Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter általi megvalósításának közvetlen célja: az innovációs környezet kialakításának érdekében, valamint a fa- és bútoripari klasztertag-vállalkozások és a régió vállalkozásai versenyképessége érdekében termékinnováció helyi fejlesztése, valamint a hálózati együttmûködés továbbfejlesztése klaszteren belül (klaszterkooperáció) egy közös „PANNON KLASZTERBÚTORCSALÁD” termékinnováció létrehozásával.

A PANNON KLASZTERBÚTOR termékcsalád prototípusa

Tevékenységek: 1. Pannon klaszterbútorcsalád piaci igényfelmérése a Nyugat-dunántúli régióban 2. Pannon klaszterbútorcsalád tervezése lakó-, háló-, étkezõ és dolgozószoba és egyéb korpuszbútorokra vonatkozóan (mûszaki konstrukciós, design- és gyártástechnológiai, költségtervek és értékesítési ártervek) 3. A Pannon klaszterbútorcsalád márkajegyeinek meghatározása és védjeggyé nyilvánítása, a védjegy eljárás lefolytatása 4. A prototípusok legyártatása és tesztelése fizikai-tartóssági, ellenállósági, szakemberek esztétikai-tetszési, és egyéb szükséges vizsgálati index alapján 5. A Pannon klaszterbútorcsalád bevezetésének marketingterve 6. Az új termékek iránti piaci igény tesztelése vásárokon, kiállításokon történõ szakmai bemutatással, bútorkereskedõk számára történõ bemutatással, bolti (áruházi) bemutatással és vásárlói tetszési indexvizsgálattal.

34

Best Practice

Innovációs Best practice kisokos 2007.

Innovációs projektek

35


Projekt: CORINNA Cooperation of Regions for Innovation Forrás: INTERREG IIIC Programme

- Innovációs politikai benchmarking és stratégia: szakértõi megbeszélések több mint 80 résztvevõvel, a régiókban alkalmazott innovációs eszközök benchamrkingja alapján elkészült közös politikai dokumentum a szinergikus stratégiák érdekében, valamint egy legjobb illetve kevésbé jó gyakorlatokat tartalmazó kézikönyv

Futamidõ: 2005-2007 Támogatás: 1 millió EUR Cél: Az Alpok-Adria központi térségében a határon átnyúló együttmûködés élénkítése a technológiafejlesztés és az innováció területén. Információnyújtás az érintett régióban (Friuli-Venezia-Giulia, Karintia, Stájerország, Burgenland, Szlovénia, Nyugat-Dunántúl) a meglévõ technológiai lehetõségekrõl a potenciális szereplõk számára, valamint a politikai döntéshozók segítése a regionális innovációs rendszerek támogatására irányuló legjobb gyakorlatok megtalálásában. A projekt élvezte az Osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Szlovén Oktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatását is. Projektkoordinátor: - Kärntner Wirtschaftsförderungs Fonds, Klagenfurt Partnerek: - Fiuli Innovazione, Udine - Joenneum Research Forchungsgesellschaft mbH, Graz - Institut za ekonomska raziskovanja (IER), Ljubljana - Wirtschaftsservice Burgenland AG (WIBAG), Eisenstadt - Österreichische Forschungsförderungsgesellschaft mbH (FFG), Wien - Wirtchaftsförderung Region Stuttgart GmbH, Stuttgart, Germany - Tudományos és Technológiai Alapítvány (TÉT), Budapest - MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gyõr Eredmények: - Innovációs rendszerek összehasonlítása: szakértõi megbeszélések több mint 50 résztvevõvel, az egyes régiók innovációs politikáit, stratégiáit, eszközeit és tematikus prioritásait, valamint tematikus technológiai területeit feltérképezõ esettanulmányok, illetve azok szintetizáló jelentése, könyv a nemzeti és regionális innovációs rendszerekrõl

36

- Nemzetközi szakértõi megbeszélések: a CORINNA térség innováció rendszerének közös fejlesztése, közös technológiai kezdeményezések érdekében összesen több mint 100 szakértõ részvételével a megújuló energiák, a technológiai parkok és technológiai központok, jövõbeli közös stratégiák és programok területén - Nemzetközi cégtalálkozók: a térség közös technológiai kompetenciái mentén (elektronika és lézertechnológia, optikai szenzorok és szimuláció; környezeti technológiák, biomassza és hulladékkezelés; fûtés, légkondicionálás és, energia hatékonyság, faipari szerkezetek és faipari technológiák, információs és kommunikációs technológiák, autóipari szerszámkészítés) összesen 6 cégtalálkozó szervezése, több mint 100 technológia orientált KKV-vel, és 220 kétoldalú céges bemutatkozással - Nemzetközi, nyilvánosan elérhetõ, térítésmentes K+F adatbázis, több mint 3000 bejegyzéssel az érintett 6 régióból: http://www.corinna-net.info/db Bõvebben: http://www.corinna-net.info


Projekt: RICARDA Regional Intellectual Capital Reporting Development and Application of a Methodology for European Regions Forrás: Framework Programme 6, Futamidõ: 2006-2007, Támogatás: 500 ezer EUR Cél: A projekt célja a szellemi tõke jelentések (ICR) módszertanának az adaptálása a regionális innovációs hálózatok és klaszterek szintjére. Egy olyan úgy módszertan kidolgozása és tesztelése, valamint az eredmények alapján a regionális innovációs politika számára annak hasznosítására vonatkozó ajánlások megfogalmazása, amely alapját egyegy tudásintenzív, vagy technológia-orientált hálózat, klaszterszervezet szellemi tõke állományának (humán tõke, strukturális tõke és a kapcsolati tõke) a hálózati és klaszter célkitûzések eléréséhez való hozzájárulása képezte.

- A szellemi tõke jelentés, mint módszer tesztelése négy különbözõ hálózaton, klaszteren (Virtual Dimensions Center, Fellbach (Stuttgart Régió); Kista Science City IT Cluster, Kista (Stockholm); Polymer Competence Center, Leoben (Stájerország); Pannon Autóipari Klaszter, Gyõr (Nyugat-Dunántúl)), négy pilot szellemi tõke jelentés elkészülte - A módszertan megismertetése a résztvevõ régiók politikai döntéshozóival, stake holdereivel, valamint a hasonló hálózatokkal és klaszterszervezetekkel - Kézikönyv: A pilot ICR-k tapasztalatai alapján a módszertan tökéletesítése, és kézikönyv formájában történõ publikálása, mely magyarul is elérhetõ - Memorandum: ajánlások megfogalmazása a regionális politikai döntéshozók, illetve a klasztermenedzserek számára az ICR módszer alkalmazására, regionális politikába való beemelése érdekében Bõvebben: http://www.ricarda-project.org

Projektkoordinátor: - Deutsches Institut für Urbanistik (Difu), Berlin Partnerek: - Stuttgart Region Economic Development Corporation (WRS), Stuttgart - Amt der Steiermärkischen Landesregierung, Graz - Joanneum Research Forschungsgesellschaft GmbH, Graz - KISTA Science City AB, Stockholm - Royal Institute of Technology (KTH), Stockholm - Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ), Sopron - MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gyõr Eredmények: - ICR Szellemi tõke jelentés módszertana: egy teljesen új megközelítésû menedzsment, monitoring, kommunikációs és benchmarking célokat szolgáló módszer a hálózatok és klaszterszervezetek számára - A partner régiók regionális innovációs, kutatás-fejlesztési és technológiai politikájának összehasonlító vizsgálata, különös hangsúllyal a klaszterpolitikára

37


Projekt: Bridge2Growth Boosting Regional Investment in RTD Guiding Europe to Growth

került feltárásra. A tanulmány az egyes régiók gazdaság szerkezetében a fejlõdést akadályozó tényezõket mutatja be. Új metódusok kidolgozására került sor a regionális szereplõk és döntéshozók bevonására.

Forrás: FP6 - Know RegII, Futamidõ: 2005-2007, Támogatás: 40 ezer EUR Cél: A résztvevõ régiók KKV-i és befektetõi körében végzett felmérés eredményeinek értékelése kapcsán a regionális döntéshozók figyelmének ráirányítása a K+F fontosságára, a közösségi és privát tõke ösztönzése a K+F-be és befektetõi környezet mobilizálása. A KKV figyelmének ráirányítása K+F fontosságára, komplett eszköz rendszer kifejlesztése a KKV-k tõkevonzásának elmozdítására, verseny képességének növelésére fenti célok érdekében, valamint az EU állampolgárok számára új, innovatív munkahelyek teremtése. Projektkoordinátor: - North Denmark EU Office Dánia, Partnerek: - North Denmark EU Office Dánia, - North Juthland County - Dánia, - Brabo Venture cvba - Belgium, - Regione Emilia Romagna - Olaszország, - University of Ferrara, Economics Department - Olaszország, - Coventry University of Enterprises - Anglia, - Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Magyarország Eredmények: - Kérdõíves felmérés készült az Autóipari Klaszter tagok körében. A felmérés nyomán készült elemzés bemutatja a regionális befektetési környezetet, a befektetéseket hátráltató körülményeket. - Tanulmány készült a programban résztvevõ régiók K+F környezetérõl, mint a high-tech iparágak, a fejlett szolgáltatások aránya a hagyományos ágazatokkal összehasonlítva, a bejegyzett szabadalmak száma, azok közül a hightech iparágakban jegyzett szabadalmak aránya és sok egyéb a gazdaság fejlõdési pályáját befolyásoló tényezõ

38

- KKV fejlesztési, befektetõi eszköztár került kifejlesztésre, mely a kis és középvállalkozások kutatás-fejlesztését, az ebbe a szférába befektetõi tõke bevonást segíti, melyet a régiók workshopok keretében mutatattak be helyi KKV-k, befektetõk és döntéshozók részére az eszköztár letölthetõ http://tools.braboventures.com/b2g. - Kézikönyv és CD készült a KKV-k, másrészt a befektetõk és döntéshozók részére, amely ajánlásokat tesz a cég értékelésekhez, a K+F eredmények integrálására a termelési folyamatokba, segítséget nyújt a befektetõi szemlélet megismeréséhez - A projekt a Könyvben és eszköztárban a partnerek bevált módszereit használva igyekszik növelni más régiók innovációs potenciálját

A program során megismert módszereket a partnerek a helyi KKV-k befektetési hajlandóságának növelésére és a regionális döntéshozók aktivizálására, figyelmének a K+F fontosságára szeretnék használni, a Bridge2Groth projekt az Európai Unió számára ajánlásokat megfogalmaz meg a K+F befektetési környezet javítására: www.bridge2grow.org


Csizmadia Zoltán - Grosz András: Adalék a RIÜ kiadvány bevezetõjéhez a régió innovációs helyzetérõl Az innováció az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások eredményeképpen az egyik legfontosabb termelési tényezõvé vált nemcsak a gazdasági fejlõdés magterületéhez tartozó országokban, de hazánkban is. A felgyorsult technológiai fejlõdés következtében a vállalkozások hosszútávon fenntartható versenyképességét csak a konkrét új piaci termékekben, szolgáltatásokban, termelési eljárásokban, szervezeti rendszerek bevezetésében, piaci magatartási formákban és értékesítési csatornákban megnyilvánuló és realizálódó folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység, innovációs aktivitás képes biztosítani. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (NYDRIÜ) kiemelt feladatai között szerepel a régióban mûködõ vállalkozások innovativitásának elõsegítése, valamint a kialakulófélben lévõ regionális innovációs rendszer formálása.

Regionális innovációs konferencia, Zalaegerszeg 2007. május 18.

A RIÜ tevékenységének keretében számos kutatás irányult a régió innovációs potenciáljának feltárására, melyek között megtalálhatóak voltak: 1) a térség K+F tevékenységének szekunder adatokon alapuló elemzései; 2) a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységeinek feltérképezése (reprezentatív felmérés segítségével az innovációs tevékenységek típusai, fókusza, hatása, mozgatórugói, legfontosabb együttmûködési partnerek); 3) a térségben mûködõ vállalkozások innovációs szolgáltatások iránti igényei (az elmúlt években igénybevett innovációs szolgáltatások köre, illetve a jövõen várható igények alakulása); 4) néhány speciális kérdéskör a vállalkozások innovációs tevékenységéhez kapcsolódóan (IT szerepe az innovációkban, humánerõforrás szerepe az innovációkban, vagy a szabadalmak alakulása); 5) az innováció szol-

gáltatások kínálati oldalának feltérképezése (szereplõk céljai, célcsoportjai, szolgáltatásai, párhuzamosságok, régióból hiányzók szolgáltatások); valamint 6) a régió innovációs rendszerének komplex értékelése, illetve egy ideális regionális innovációs rendszer felvázolása (szereplõk feladatai, kapcsolatai, intézményrendszere). Ezen kutatások eredményei bárki számára elérhetõk az „Innováció a Nyugat-Dunántúlon” RIÜ kiadványokban.1 A következõkben csak nagyon röviden szeretnénk összefoglalni a legfontosabb tapasztalatokat. Ha csak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szekunder adatokat vizsgáljuk (K+F ráfordítások összege, K+F foglalkoztatottak száma, kutatóhelyek és kutatási témák, feladatok száma, tudományos minõsítéssel rendelkezõk száma) mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy a Nyugat-dunántúli régió súlya a K+F potenciálja tekintetében messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak népessége által képviselt országos részesedéstõl. Annak ellenére, hogy a 1990-es évek közepe óta rendkívül pozitív folyamatoknak lehetünk tanúi a régióban, szinte valamennyi mutató tekintetében a Nyugat-Dunántúl produkálta az elmúlt 10 esztendõben a legdinamikusabb fejlõdést. A K+F teljesítményét illetõen köszönhetõen elsõsorban a borzasztóan alacsony bázisértékeknek, valamint a feltételek javítását nehezítõ egyéb tényezõknek (gazdaság szerkezete, üzleti K+F tevékenységek alacsony jelenléte, vagy hagyományos egyetemi campusok, kutatóegyetemek hiánya) még mindig nem éri el a fõváros nélkül számított vidéki Magyarország átlagát (a tudományos szféra nagymértékû területi koncentrációjának köszönhetõen a Közép-magyarországi régió súlya a mutatók többsége eseggg

Balatongyörök, 2007. június 25-26.

1 Csizmadia Z.Grosz A. 2006: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006. Pécs-Gyõr: MTA Regionális Kutatások Központja. Csizmadia Z.Grosz A.Tilinger A. 2007: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007. Pécs-Gyõr: MTA Regionális Kutatások Központja. Csizmadia Z.Erdõsi F. Grosz A.Smahó M. Tilinger A. 2007: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2008. Pécs-Gyõr: MTA Regionális Kutatások Központja.

39


tén meghaladja az 50%-ot). Az erõs budapesti és keletmagyarországi vagy dél-dunántúli felsõoktatási és kutató központok versenyképessége és forrásszerzõ képessége jelenleg sokkal jobb, mint a nyugat-dunántúliaké. A hazai régiók között így ezen K+F input mutatók tekintetében a legtöbb esetben mindössze az 5-6. helyen szerepel, és a közeljövõben sem várható jelentõs elõrelépés. A régió K+F és innovációs potenciáljában megmutatkozó hiányosságok már középtávon is veszélyeztethetik a térség gazdasági növekedésének fenntarthatóságát, ezért ezen dichotómia feloldása elsõ fokú prioritás kell hogy legyen.

RIÜ Technológia Transzfer Szeminárium, Gyõr 2007. december 5.

A legutolsó, 2007-ben felvett és a nyugat-dunántúli vállalkozások 2004-2006 közötti innováció tevékenységével kapcsolatos kérdõíves felmérés eredményei alapján, mely az elsõsorban feldolgozóipari vállalkozások 401 darabos reprezentatív mintáját szolgálta, a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységérõl a következõket mondhatjuk. A vizsgált cégek a 2004-2006 években átlagosan az éves árbevételük 3,44%-át fordították K+F-re, azonban a vállalkozások 70%-a egyáltalán nem költött K+F tevékenységre. A felmérésben szereplõ cégek 41,4%-ának van valamilyen típusú minõségbiztosítása. A vállalkozások beszerzési és értékesítési területét vizsgálva a különbözõ földrajzi helyek közül a megye dominanciája figyelhetõ meg, a beszerzésnél 44,4%-kos, az értékesítésnél pedig 52,1%os túlsúllyal. A régiók esetében az alacsony értékek a regionális kohézió és a régión belüli gazdasági kapcsolatok gyengeségére, valamint a tervezési-statisztikai régiók életképtelenségére utalnak. A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fõ innováció típus valamelyike elõfordult, ez alapján a vállalkozások fele innovatívnak mondható. A vizsgált idõszakban a régió vállalkozásainak 22,2%-a valósított meg termék-, 24,9%-a folyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti; 32,4%-a pedig mar-

40

keting innovációt. Az innovatív cégek 1-tõl 10-ig terjedõ skálán átlagosan 6,7-re értékelték saját innovációs tevékenységüket, míg legfontosabb versenytársukhoz képest ahol a versenytárs értéke 100 volt átlagosan 89,56 pontot adtak, tehát a versenytárs innovativitása alá helyezték sajátjukat. Az innovációs tevékenységek vagy projektek megvalósulását legnagyobb mértékben egy költségtényezõ, az innováció túl magas költsége akadályozza, az innovációs tevékenység legkisebb korlátját pedig a technológiai információ hiánya jelenti. A jövõre vonatkozó fejlesztési tervek tekintetében elmondható, hogy az alkalmazott technológia fejlesztése a legpreferáltabb faktor. A térség innovációs képességét mérve a megkérdezett vállalkozások szerint a régió két legkiválóbb adottsága a megfelelõ beszállítók, alvállalkozók és a megfelelõen képzett munkaerõ megléte. Az innovációs tevékenységet segítõ szolgáltatások közül a termékminõsítést, a termékvizsgálatot és a piackutatást vették igénybe a legtöbben, és ugyanezen szolgáltatásokra mutatkozik a legnagyobb igény a közeljövõben is. A vállalkozások K+F változói alapján jól megkülönböztethetõ viszonylag aktív nagyvállalatok csoportja (4%), a tudásintenzív, elsõsorban hazai tulajdonban lévõ egyértelmûen K+F orientált KKV-k csoportja (13%), a mérsékelt fejlesztési hajlamú, döntõen külföldi tulajdonban lévõ KKV-k csoportja (16%), valamint minimális fejlesztési tevékenységet végzõ, az innováció tekintetében egyértelmûen leszakadó hazai KKV-k csoportja (68%), ahova a cégek több mint kétharmada sorolható.

Közös munka a RIÜ-ben

A vállalkozások innovativitását számos szolgáltatás próbálja támogatni, javítani, melyeket elsõsorban a kis- és középvállalkozások vesznek igénybe, hiszen a nagyvállalatok jellemzõen rendelkeznek azokkal a pénzügyi és humán erõforrásokkal, illetve infrastruktúrával, amelyek


szükségesek a folyamatos megújuláshoz, új termékek, termelési eljárások, technológiák bevezetéséhez, adaptációjához. A régió vállalkozásainak innovációs szolgáltatási szükségletrendszerével kapcsolatban a felmérések alapján elmondható, hogy a cégek általában egyszerre több hasonló jellegû, egymáshoz kapcsolódó szolgáltatást vesznek igénybe. A vállalkozások legtöbbjénél nincs összetett szolgáltatási szükségletrendszer, inkább egyegy részterületen fordulnak külsõ szolgáltatóhoz. A szolgáltatási igények egyfajta hierarchiába rendezhetõk, a legnagyobb igény a különbözõ vállalkozási tanácsadással összefüggõ szolgáltatásokra (jogi, könyvviteli, adó és pénzügyi), termékminõsítésekre és -vizsgálatokra, lízing és forgóeszköz hitelkonstrukciókra, illetve a pályázati rendszerhez kapcsolódó komponensekre vonatkozóan merülnek fel. Kimondottan kevés cég vesz igénybe speciális innovációs szolgáltatásokat (mentorálás, üzleti angyal, szabadalmi tanácsadás, kockázati tõke, speciális laboratóriumi mérések, technológiai felmérések stb.). Ugyanakkor az innovatív cégek szolgáltatási szükségletei az átlagnál jóval magasabbak és specializáltabbak. A következõ években várható szolgáltatási igények szerkezete és szintje nagyjából a jelenlegi arányokat fogja újratermelni. A várakozásoknak megfelelõen túlnyomórészt az átlagosnál nagyobb árbevételû közép- és nagyvállalatok rendelkeznek komplex szolgáltatási keresleti struktúrával. A várható kereslet alapstruktúrája világos: az átlag feletti (innovációs) szolgáltatási igények a fiatalabb, a magas árbevétellel rendelkezõ, fejlesztésorientált és elsõdlegesen külföldi piacokra termelõ többségi külföldi vagy hazai tulajdonban lévõ nagy és középvállalatoknál jelennek meg. Várhatóan a következõ években sem lesz lényeges változás a szolgáltatások iránti szükségletekben, és az azokat igénylõk körében.

Innovációs klub Keszthelyen

A Nyugat-dunántúli régióban számos olyan szervezet, intézmény található, mely valamilyen típusú szolgáltatásával elõsegíti, vagy hozzájárul a vállalkozások innovativitásához, illetve mindennapi mûködésük során felmerülõ problémák megoldásához. E szervezetek köre rendkívül heterogén, megtalálhatók közöttük a már viszonylag nagyobb hagyományokkal rendelkezõ kereskedelmi és iparkamarák, vagy a már ugyancsak több mint egy évtizedes múltra visszatekintõ vállalkozásfejlesztési alapítványok, míg számos új típusú szervezet is megjelent, sok esetben kifejezetten a fejlesztéspolitika eszközeként azzal a céllal, hogy speciális, egyedi, vagy valamilyen szûkebb vállalati kör számára nyújtson innovációs tevékenységet elõsegítõ szolgáltatásokat (pl. innovációs központok, klaszterszervezetek, egyetemi tudásközpontok, kutatóközpontok és elõbbiek különbözõ regionális szervezõdései). Az innovációs szolgáltatások elérhetõségében jelentõs hiányosságok és aránytalanságok figyelhetõk meg. A szolgáltatási paletta nagyobbik hányadának elemei már legalább 56 éve megjelentek a régióban, tehát az ezredforduló tájékán datálható volt egy komoly robbanás a kínálati oldali szolgáltatási mezõben, amikor sorra jelentek meg az új intézmények, funkciók és feladatkörök. A teljes intézményrendszer vonatkozásában a tipikus szolgáltató összesen 810 különbözõ szolgáltatást nyújt piaci (vagy nem piaci) alapon a térség vállalkozásai számára. Összességében nagyon sok a párhuzamosság a régió innovációs szolgáltatási mechanizmusaiban, az alapszolgáltatási mezõ kisebb-nagyobb ingadozásokkal szinte minden nem K+F jellegû intézménynél megtalálható. A speciális szolgáltatások elérhetõsége limitált, legtöbbször csak egy-két, néhány éve alakult új szereplõnél találhatók meg, mely szervezetek mûködése és jövõje sokszor még bizonytalan. Tehát az egyik oldalon létezik egy összetett, egymás mellett és néha egymás ellen dolgozó népes intézményrendszer, amelyben a versenyképesség érdekében szükséges tudás, szakértelem és kompetencia elérhetõ, míg az innováció, és különösen az önálló kutatás-fejlesztés által támasztott igényekre reagálni képes szolgáltató kör viszont kezdeti fázisban van, bár bizonytalan jövõjû, de már létezik és emiatt egy egészséges komplexitású szolgáltatási rendszer formálódhat a régióban. A regionális innovációs rendszer egészét tekintve a legfontosabb szereplõkkel készített interjúk tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sajnos még nem beszélhetünk egy egységes rendszerrõl. Annak kialakulásához mindenképpen bizonyos fokú autonómiára lenne szükség, jelenleg túl nagy a jelentõsége a bizonytalansági tényezõnek és a kockázatoknak. Regionális szinten az innovációt támogató finanszírozó rendszer még csak most formálódik, ugyanakkor már rögtön a kezdeti fázisban túl

41


van bonyolítva, lassú és sok esetben megbízhatatlan. Ez nem élénkíti igazán az innovációs szereplõcsoportok közti átfogó, integráló együttmûködéseket. Kérdéses még a hierarchikus vagy horizontális szervezõdésre épülõ koordináció ügye is a térségben, de összefogás és összehangoltság nélkül nem beszélhetünk rendszerszerû szervezõdésrõl. Nem világos, hogy melyik a hatékonyabb. Hiányoznak a rendszerbõl a ténylegesen mûködõ, a gazdaság felõl és -felé közvetítõ pontok is. Végül nem megoldott a teljes végigkövetés, egy innovációs folyamat komplex lefedése, kiszolgálása és támogatása. A rendszer javításával kapcsolatban a különbözõ szereplõk nem csak a várt szervezeti, finanszírozási és menedzsment jellegû komponensekhez tették meg észrevételeiket, hanem a három alappillér fejlesztése mellett a szemléletmód, a tudásbázis, a rendszer kapcsolattartási, integrációs, motivációs és térbeli lefedettségének sajátosságai is szerepet kaptak a megkérdezettek többsége szerint. A közös tudáskincs alapján egy olyan komplex, ideáltipikus rendszer rajzolható meg, amely ugyan tartalmaz ellentmondásokat, egymást kioltó elemeket is, mégis egyfajta iránytû lehet a következõ lépések tervezése során. Ezen regionális innovációs rendszer szinte minden pillérénél kidomborodik a szervezetek közti együttmûködésekben és az ezekre épülõ innovációs hálózatban rejlõ potenciál. A két legkonkrétabb hálózati aspektusa a megismert ideálképnek a nemzetközi kapcsolatok erõsítése és a rendszeren belüli áthidaló, közvetítõ, integráló funkciók javítása. Az innovációk támogatása, követése és teljes körû tanácsadás szintû koordinálása, kiszolgálása egyre elengedhetetlenebbnek tûnik. A vállalatok eredményes megszûrése, kiválogatása egyre nehezebb élõ és mûködõ kapcsolatrendszerek nélkül. A szervezeti és finanszírozási dimenzióban a centralizáció (egy központi intézmény) decentralizáció (klónok vagy megosztott funkciók hálózatba szervezõdve) alternatívája eltérõ hálózati, kapcsolódási struktúrákat teremthet, de az biztos, hogy egy jól szervezett kommunikációs és erõforrásmegosztó rendszer könnyebben megfelel a felvázolt igényeknek függetlenül attól, hogy milyen szcenárió valósul meg a jövõben. A Nyugat-Dunántúli régióban az innovációs képesség javításának egyik legfontosabb eszköze a konkrét innovációs szolgáltatások megszervezés és nyújtása, valamint kisebb mértékben új innovációs infrastruktúrák létrehozása (pl. innovációs és technológiai központok, kooperációs kutatóközpontok és regionális egyetemi tudásközpontok az üzleti szféra igényei mentén: jármûipar, faipar, megújuló energia) mellett a hálózatosodás és a klaszteresedés elõsegítése. Bár a régióban nem találunk egy egységes klaszterorinetált politikát, a jelenleg zajló folyamatok, mind pedig a jövõben tervezett fejlesztések egy szerves

42

fejlõdési, és gazdaságfejlesztési stratégia részeként értelmezhetõk, melyek során egyértelmûen a meghatározó kulcságazatok tartós versenyelõnyeinek létrehozása, fenntartása és bõvítése az elsõdleges célkitûzés egy megfelelõ regionális üzleti környezet, illetve innovatív miliõ biztosításával. Így a közvetlen beavatkozási eszközök többsége a régióban domináns iparágak, üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelelõ speciális fejlesztések állnak a középpontban, akár a speciális munkaerõ-piaci igények, K+F kapacitások, innovációs és kompetencia központok, akár a meglévõ fejlesztési szervezetek koordinálása, fejlesztése során, ami rendszerében tekintve már felfogható egyfajta klaszterorientált politikának. A jövõben a gazdaság és az innováció területén a fejlesztések és a figyelem középpontjában mindenképpen továbbra is a klaszteresedésnek és a kis- és középvállalkozásoknak kell állniuk. Az innovációs központok, klaszterszervezetek és egyéb fejlesztési szereplõk programjaiban kiemelt helyet kell biztosítani a KKV szektor innovativitásának javítására, innovációs kapacitásuk kiépítésére és innovációs tevékenységük segítésére, melyben az együttmûködési kapcsolatok, az egymástól való tanulás lehetõsége központi szerepet kell hogy kapjon. Csak így lehet képes a térség arra, hogy gazdasági szerkezetében a magasabb hozzáadott értéket, magasabb szellemi és tudáshányadot képviselõ tevékenységek részesedése növekedjék, hosszú távon pedig túlsúlyba kerüljék. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés országban egyedülálló elindításával, klaszterszervezetek létrejöttével, az innovációs központok átadásával és tartalommal történõ feltöltésének megkezdésével, valamint a regionális innovációs ügynökség és a regionális innovációs tanács megalakulásával létrejött a Nyugat-dunántúli régióban az innovációs rendszer alapját képezõ intézményhálózat, szervezeti keretrendszer. Az Innováció Alap egy részének decentralizált felhasználása megteremti ezen intézményhálózat célirányos mûködtetésének financiális lehetõségét, a források innovációs célú hasznosulását.

MTA RKK NYUTI, Gyõr, 2007. november 30.


Tartalomjegyzék

Innovácó és pályázatmenedzsment (Krasznai István)5 A Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség elsõ három éve ....................................................3 Innovációs best practice leírások..........................................................................................................5 AKE Hungária Kft. ................................................................................................................................6 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. ..............................................................................7 BIO-TEXTIMA Kft. ..............................................................................................................................8 Borsodi Mûhely Fémmegmunkáló Kft. .................................................................................................9 Fényes Tibor egyéni vállalkozó ...........................................................................................................10 HURO Kft. .........................................................................................................................................11 INNO-FOOD Élelmiszeripari és Innovációs Kft. ...................................................................................12 INNONET Innovációs és Technológiai Központ ...................................................................................13 Jankovits Hidraulika Kft. ....................................................................................................................14 Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet ......................................................15 NYME Erdõ- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont ....................................................17 NYME Faipari Mérnöki Kar Fa- és Papírtechnológiai Intézet ...............................................................18 Nyugat-Magyarországi Egyetem FMK Géptani Intézet ........................................................................19 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Agrártudományi Centrum ..............................................................20 Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar ................................................................21 Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar ................................................................22 Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Meteorológia és Vízgazdálkozás Tanszék ................................................................................................................23 Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephely ...........................................................................................24 Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephely ...........................................................................................25 Pannon Fejlesztési Alapítvány ............................................................................................................26 Pannon Helyi Termék Klaszter, Hegypásztor Kör .................................................................................27 Pannon Logisztikai Klaszter, Nyugat-dunántúli Logisztikai és Gazdaságfejlesztési Egyesület .......................................................................................................28 Portál Kft. ..........................................................................................................................................29 REFMON Tûzállóanyag-gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. .......................................................30 Széchenyi István Egyetem. ................................................................................................................31 Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány ................................................................................32 Vas Megyei Önkormányzati Hivatal ....................................................................................................33 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter ................................34 Innovációs projektek .........................................................................................................................35 CORINNA Cooperation of Regions for Innovation...............................................................................36 RICARDA Regional Intellectual Capital Reporting Development and Application of a Methodology for European Regions ............................................................................................37 Bridge2Growth Boosting Regional Investment in RTD Guiding Europe to Growth ...............................38 Adalék a RIÜ kiadvány bevezetõjéhez a régió innovációs helyzetérõl ..................................................39 Tartalomjegyzék.................................................................................................................................43

43

Best Practice A BALATON PÁROLGÁSÁNAK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÚJ MÉRÕHELY KIALAKÍTÁSA

Recommend Documents